news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
6,041 |
Megkezdődött a kormányfő korrupciós pere
|
Korrupciós per indult kedden Thaiföldön Thakszin Sinavatra volt kormányfő és hitvese ellen. A pert a házaspár távollétében folytatják le.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=349057
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/megkezdodott-a-kormanyfo-korrupcios-pere
|
stop.hu
|
world-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Thaiföld"
] |
[] |
[] |
|
6,042 |
Dögei iskolaügy: startolt a vesztegetéses büntetőper
|
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon megkezdődött a dögei iskolaberuházással kapcsolatos ügy tárgyalása kedden; az oktatási intézményt működtető helyi önkormányzat független polgármesterét vezető beosztású hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják.
|
A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség által benyújtott vádirat szerint az önkormányzati vezető 20 millió forint kenőpénzt kért az iskola felújítási és bővítési munkálatainak kivitelezői megbízásáért az építő Popovics-Szabó Kft.-től, s egy hangfelvétel szerint 8 milliót meg is kapott.
A polgármester korábban a Hír Televízióban is bemutatott hangfelvétel ellenére mindent tagadott. Vincze Ferenc Tibor egyébként élve jogával, eddig megtagadta a vallomástételt is.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/07/dogei-iskolaugy-startolt-a-vesztegeteses-buntetoper
|
https://web.archive.org/web/20080711200142/http://www.mno.hu/portal/571419
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dogei-iskolaugy-startolt-a-vesztegeteses-buntetoper
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[
"Popovics-Szabó Kft."
] |
[
"Döge"
] |
[
"vesztegetés",
"építőipar"
] |
[
"Dögei polgármester vesztegetési ügye"
] |
6,043 |
A bróker és bő csapata
|
Tizenegy vádlottal szemben indítványozta letöltendő szabadságvesztés kiszabását az ügyész kétnapos perbeszéde végén a brókerbotrány néven ismert ügy hétfői tárgyalásán.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149729
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-broker-es-bo-csapata
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[
"Bende Péter",
"Bitvai Miklós",
"Dunai György",
"El Abed Hasan",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"K&H Equities"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"csalás"
] |
[] |
|
6,044 |
Most a Centrumnál borult ki a bili
|
A több fővárosi parkolási társaságot érintő korrupciógyanús ügyek hatására határozati javaslattal áll elő a KDNP.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149772
|
https://web.archive.org/web/20080711054024/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149772
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-a-centrumnal-borult-ki-a-bili
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"parkolás",
"csalás",
"közlekedés"
] |
[] |
|
6,045 |
Példátlan vagyonelkobzást kért az ügyész a bróker-perben
|
A védőbeszédekkel utolsó szakaszába érkezett a Kulcsár-ügy tárgyalása.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=56993
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peldatlan-vagyonelkobzast-kert-az-ugyesz-a-broker-perben
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"K&H Equities"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,046 |
A dögei polgármester tagadott
|
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon megkezdődött a dögei iskola-beruházással kapcsolatos ügy tárgyalása kedden; az oktatási intézményt működtető helyi önkormányzat független polgármesterét vezető beosztású hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják.
|
http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1069105
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dogei-polgarmester-tagadott
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[] |
[
"Döge"
] |
[
"vesztegetés",
"építőipar"
] |
[
"Dögei polgármester vesztegetési ügye"
] |
|
6,047 |
Elutasította a parkolási botrány vizsgálatát a fővárosi MSZP-SZDSZ
|
Érdemi vita nélkül leszavazták a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának kedd délutáni ülésén az MSZP-SZDSZ képviselők Bagdy Gábor (KDNP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat vizsgálja ki a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulásnál kirobbant korrupciós botrányt.
|
Elutasította a parkolási botrány vizsgálatát a fővárosi MSZP-SZDSZ
Érdemi vita nélkül leszavazták a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának kedd délutáni ülésén az MSZP-SZDSZ képviselők Bagdy Gábor (KDNP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat vizsgálja ki a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulásnál kirobbant korrupciós botrányt.
Nem támogatta a várost vezető koalíció a KDNP frakcióvezetőjének azon indítványát sem, hogy a BKV-vezérigazgatói pályázatokat értékelő bizottság írásos véleményét öt nappal a gazdasági bizottság döntése előtt kapják meg a testület tagjai. Az elutasított javaslatok közt szerepelt az is, hogy a háromfős értékelő bizottság minden tagját és a három legjobbnak tartott pályázót hívják meg a gazdasági bizottság ülésére, hogy meghallgathassák őket.
A BKV-vezérigazgatói pályázatokkal kapcsolatban a gazdasági bizottság tagjai, akik két hét múlva döntenek az új cégvezető személyéről, semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Így hivatalosan azt sem ismertette senki az ülésen, hogy számszerűen hányan pályáztak a posztra. Bagdy Gábor úgy vélte, az egész eljárás arra utal, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció "a szőnyeg alá akarja söpörni az egész kérdést".
Wieszt János (MSZP) még az indítvány elutasítása előtt felvetette ugyan, hogy minél több pályázót hívjanak meg két hét múlva, a döntéshozatalnál azonban már nem szavaztak erről a javaslatáról.
A Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulással összefüggő korrupciós botrány kapcsán Székely Gábor (SZDSZ), aki alelnökként a távollévő szocialista elnök helyett vezette az ülést, megjegyezte, még azt sem tudni, hogy a társulással összefüggő tulajdonosi jogokat ki gyakorolja az önkormányzatnál.
Még a napirendről folytatott vitában a bizottság Hutiray Gyula (Fidesz) javaslatára megerősítette azt a hetek óta nem teljesült korábbi határozatát, amelyben tájékoztatást kértek a főpolgármestertől és a főjegyzőtől arról, hogy ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. esetében. Hutiray Gyula javaslatát az ülés elején még abszolút többséggel nem rendelkező MSZP-SZDSZ képviselők azért fogadták el az ülésen elhangzottak szerint, hogy megkezdhessék a napirendi pontok tárgyalását.
2008. június. 23. 17:10 MTI Itthon
A cég és a BRFK is vizsgálódik a parkolómaffia ügyében
Belső és rendőrségi vizsgálat is indult hétfőn a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél egy volt parkolóőr kijelentései miatt, aki nyolc társával együtt azt állítja: parkolási díj helyett fix díjat szedtek mintegy ezer autóstól és ebből feletteseiknek is juttattak.
2008. június. 20. 11:56 hvg.hu Itthon
Kipakolt egy ellenőr: van parkolási maffia Budapesten!
Több száz autótulajdonos fizet zsebbe egy budapesti parkolási cég ellenőreinek azért, hogy a hivatalos árnál jóval olcsóbban parkolhassanak egyes kerületekben – legalábbis erre utal a hvg.hu birtokába került dokumentum, amivel egy kirúgott ellenőr „házal” a sajtónál.
2008. június. 24. 15:55 HavariaPress Itthon
Nyomozás indult a vesztegető parkolóőrök ügyében
Elrendelte a nyomozást a rendőrség az Angyalföldön történt parkolási visszaélések tisztázása érdekében. Az ügyben a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya indított nyomozást a mai napon, vesztegetés megalapozott gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
2008. június. 26. 07:56 MTI Itthon
Halálos balesettel fenyegetik a bűnbánó parkolóőrt
Életveszélyesen megfenyegették a parkolási maffia ügyének koronatanúját. Duka Józsefnek azt az üzenetet küldték, hogy ha nem fogja be a száját, őt és családját halálos baleset fogja érni – olvasható a Blikkben.
2008. június. 22. 12:53 OS Vállalkozás
Fővárosi parkolóbotrány: áthidaló megoldást sürget az MDF
A Magyar Demokrata Fórum Budapesti Szervezete felháborítónak tartja, hogy a Centrum Parkoló Kft. nem elégszik meg azzal, hogy az önkormányzatoknak nyilvánvalóan előnytelen szerződés révén milliókat vesz ki közvetlenül és közvetve a fővárosi kerületek és a fővárosi lakosok zsebéből. A társaság - a párt szerint - újabban a parkolóórák hirdetési felületként való törvénytelen értékesítésével kíván még több bevételhez jutni.
|
https://hvg.hu/itthon/20080708_parkolasi_botrany_fovaros_mszp_szdsz
|
https://web.archive.org/web/20210127180801/http://hvg.hu/itthon/20080708_parkolasi_botrany_fovaros_mszp_szdsz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elutasitotta-a-parkolasi-botrany-vizsgalatat-a-fovarosi-mszp-szdsz
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
6,048 |
K & H: Rejtő ártatlansága mellett érvelt a védő
|
A Kulcsár Attila által elkövetett sokmilliárdos sikkasztás bűnsegédjeként vádolt Rejtő E. Tibornak, a K & H volt vezérigazgatójának ártatlanságát hangoztatta védőbeszédében ügyvédje tegnap a Fővárosi Bíróságon.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498320
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/k-h-rejto-artatlansaga-mellett-ervelt-a-vedo
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,049 |
Megkent polgármester?
|
Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolja a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség a dögei polgármestert, Vincze Ferenc Tibort.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498322
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkent-polgarmester
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[
"Popovics-Szabó Kft."
] |
[
"Döge"
] |
[
"vesztegetés",
"építőipar"
] |
[
"Dögei polgármester vesztegetési ügye"
] |
|
6,050 |
Kevesen nyernek zsíros állami megrendelést
|
Nehéz bekerülni a nagy állami cégek közbeszerzési listáira. A pályázatokat gyakran teljesíthetetlen feltételekkel írják ki, a vállalkozók azonban nem szívesen panaszkodnak, mert félnek, hogy legközelebb még meghívást sem kapnak.
|
http://www.fn.hu/vallalkozas/20080709/kevesen_nyernek_zsiros_allami_megrendelest/
|
https://web.archive.org/web/20080808164454/http://www.fn.hu/vallalkozas/20080709/kevesen_nyernek_zsiros_allami_megrendelest/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kevesen-nyernek-zsiros-allami-megrendelest
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"pályázat"
] |
[] |
|
6,051 |
Újabb fordulat Orbán Viktor barátja ügyében!
|
A bíróság megszüntetett minden kényszerintézkedést a Fidesz egykori gazdasági tanácsadójával, Varga Tamással szemben.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=349445
|
https://web.archive.org/web/20080826094643/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=349445
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fordulat-orban-viktor-baratja-ugyeben
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[
"Varga Tamás"
] |
[
"Fidesz"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[] |
|
6,052 |
Isten országát Fóton kezdenék el megvalósítani
|
A fóti katolikus plébánia a végítélettel példálózott, miután a helyi MSZP-Fidesz összefogás továbbra is kitart egy új egészségház építése mellett.
|
"Nekünk, keresztényeknek Isten országát már itt a földön el kell kezdenünk megvalósítani, ezért veszünk részt aktívan a társadalmi élet különböző szegmenseiben." Ezt a magyarázatot adta a "Fóti Római Katolikus Egyházközség sajtócsoportja" arra, hogy miért szállt ringbe egy, az önkormányzat által támogatott beruházás ellen. A plébánia közleménye felhívja az érintettek figyelmét, hogy eljön az idő, amikor mindenkinek számot kell adnia tetteiről, ezért felszólítja a helyi döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe az - egyébként érvénytelen - népszavazás eredményét.
A helyi népszavazást a Fóti Lokálpatrióták Egyesület, a Közös Jövőnk Egyesület és a Civil International Nemzetközi Polgári Liga kezdeményezte, miután az önkormányzat többsége, az MSZP és a Fidesz együttes támogatásával úgy döntött, hogy a több évtizede épült és mára meglehetősen lelakott állapotba került egészségügyi központ helyett újat építtet.
Az orvosi rendelőknek helyet adó, kétszintesre tervezett létesítményhez olyan befektetőt találtak, aki a patika üzemeltetési jogáért vállalta a munkálatok összes költségét. A június 29-én megtartott referendumon a választásra jogosultak 20 százaléka vett rész, többségük igennel szavazott az "Akarja-e Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a jelenlegi Egészségügyi Központban?" kérdésre, a népszavazás azonban érvénytelen lett, miután a terv leállításához legalább a jogosultak felének támogatása kellett volna.
A Fidesz helyi elnöke, Móczár Béláné szerint a város számára egyértelműen hasznos beruházás elleni harc a hivatalából felfüggesztett polgármester köréből indult ki. Szent-Iványi Gézát egy éve mentették fel megbízatásából - másodjára -, amikor kétmillió forintnyi eltűnt étkezési jegy miatt próbálták felelősségre vonni. Szent-Iványi ellen kizárási eljárást is kezdeményeztek a Fideszben, de a polgármester a mai napig tagja a pártnak, jóllehet folyamatos harcban áll a helyi Fidesz-vezetéssel.
Móczárné szerint a népszavazást kezdeményező szervezetek tagjai is Szent-Iványi csapatába tartoznak, érdekük, hogy megakadályozzák a Szent-Iványi nélkül működő önkormányzat sikeres lépéseit. A fóti fideszes elnök szerint a városban az is köztudott, hogy a plébános, Sebők Sándor is szoros kapcsolatban áll a régi központ patikáját működtető vállalkozóval, aki jutányos áron bérli az ingatlan az önkormányzattól. Móczárné szerint az ellenzők az ő üzleti érdekeit szolgálják, amikor meg akarják akadályozni egy új gyógyszertárlánc megjelenését a településen.
Fábry Béla, MSZP-s alpolgármestere is a régi egészségház üzemeletetőjének érdekeit látja a 300 milliós építkezés ellen tiltakozók akciója mögött. A szocialista politikus elképesztőnek tartja, hogy a törvényesen megválasztott képviselők minősített többséggel meghozott döntését a plébánia közleményében ártószándékúnak minősítették, ráadásul úgy, hogy több ponton is csúsztatásokra hivatkoznak.
A közlemény félretájékoztatja a fótiakat többek között abban, hogy az ügyletben egészségügyi privatizációról van szó, miközben az összes érintett orvosi praxis magánkézben van, és az érvénytelen népszavazást is úgy állítják be, mintha annak eredményét el akarná valaki csalni - állította Fábry.
Sebők Sándor plébános az Indexnek megerősítette, ellenzi a beruházást. A katolikus pap szerint viszont nem a most egyeduralkodó gyógyszertár-tulajdonos érdekében akarják megakadályozni a beruházást, és fenyegetésről sincsen szó. Közelről sokkal bonyolultabb az ügy, mint ahogy kívülről látszhat - magyarázta Sebők plébános, aki szerint azért kell fokozott figyelemre buzdítani a híveket, mert a beruházás során később még sok minden kiderülhet.
|
https://index.hu/belfold/fotikat0709/
|
https://web.archive.org/web/20210806030504/https://index.hu/belfold/fotikat0709/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/isten-orszagat-foton-kezdenek-el-megvalositani
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[
"Sebők Sándor",
"Szent-Iványi Géza"
] |
[
"Fidesz",
"Fóti Római Katolikus Egyházközség"
] |
[
"Dunakeszi"
] |
[
"ingatlan",
"egyház",
"egészségügy",
"protekció"
] |
[] |
6,053 |
Schönthal felmentését kérte ügyvédje a Kulcsár-perben
|
Schönthal Henrik felmentését kérte ügyvédje a sikkasztás és a pénzmosás szándékos alakzatának vádja alól a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon pénteken; a védelem a magánokirat-hamisítást nem vitatta.
|
Schönthal Henrik jogi képviselője kifejtette, hogy védence a váddal szemben nem nyújtott szándékosan segítséget Kulcsár Attila jogosulatlan pénzügyi manővereihez. Mint mondta, a vádiratból nem derült ki, hogy egyes szerződések aláírásbélyegzővel való ellátásra azért volt szükség, mert Schönthal Henrik nem is tartózkodott Magyarországon. Védence az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott, tehát személyesen alá sem tudta volna írni a szerződéseket, így sem szándéka, sem módja nem volt arra, hogy az egyes tranzakciókat ellenőrizze a szerződések alapján - fűzte hozzá.
A védő szerint a vádirat azt sugallja, hogy Schönthal Henrik aláírásai nélkül Kulcsár Attila nem tudta volna lebonyolítani az átvezetéseket. A szerződések aláírása, lebélyegzése nem volt előfeltétele a tranzakciók létrejöttéhez, és nem is segítette azokat. Az ügyvéd hangsúlyozta, az aláírások kizárólag a tranzakciók utólagos dokumentálására szolgáltak.
A pénzmosás vádjának lényege - mint mondta - az, hogy Schönthal Henrik a bankműveletek során tisztában volt azzal: az általa továbbított pénzösszegek bűncselekmények elkövetéséből származnak. A védő szerint erre vonatkozóan kétséget kizáró bizonyíték nem áll rendelkezésre. Álláspontja szerint - mint fogalmazott - "a büntetőjogi felelősség megállapítása, az kizárólag a pénzmosás gondatlan alakzatának formájában kerülhet szóba".
Schönthal Henriket érintő elmeorvos szakértői bizonyítás kapcsán az ügyvéd indítványozta, hogy a bíróság a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket a védence javára értékelje és a beszámítási képesség korlátozottságát állapítsa meg
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498609-297357
|
https://web.archive.org/web/20170125183756/http://nol.hu/archivum/archiv-498609-297357
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schonthal-felmenteset-kerte-ugyvedje-a-kulcsar-perben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-11 00:00:00
|
[
"Schönthal Henrik"
] |
[] |
[] |
[
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,054 |
Zuschlag János a perig visszakerülhet Kecskemétre
|
Zuschlag János volt szocialista politikust ügyvédje szerint még az első tárgyalást megelőzően valószínűleg visszaszállítják Kecskemétre az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetből.
|
Zuschlag János a perig visszakerülhet Kecskemétre
Zuschlag János volt szocialista politikust ügyvédje szerint még az első tárgyalást megelőzően valószínűleg visszaszállítják Kecskemétre az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetből.
A kecskeméti intézmény egy részét azért kell kiüríteni ideiglenesen, mert a zárkaajtókat cserélik - közölte Kovács Klára, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
A munkálatok idejére a fogvatartottak egy részét - köztük Zuschlag Jánost is - másik, környező büntetés-végrehajtási intézetbe szállítják - derült ki a szóvivő írásos válaszából.
Kovács M. Gábor, Zuschlag János ügyvédje elmondta, ügyfelétől értesült az átszállításról. Hozzátette, valószínűnek tartja, hogy még az első tárgyalást megelőzően visszaszállítják védencét Kecskemétre.
A bírósági perre szóló idéző szerint október 8-án kezdődik a tárgyalássorozat, december 11-ig összesen húsz tárgyalási napot tűzött ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Fodor Endre bíró.
2008. június. 07. 13:50 MTI Itthon
Zuschlag-ügy: a pályázatok elbírálásáról vallott Szilvásy
A pályázati rendszer működését, a pályázatok elbírálásának rendjét ismertette az ügyészekkel a Zuschlag-ügyben tett tavaly szeptemberi tanúvallomásában Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2002-2003 közötti közigazgatási államtitkára. A jelenlegi titokminiszter vallomását magától az érintettől kapta meg az MTI.
2008. június. 02. 06:36 Vélemény
Honnan tudott Zuschlag 50 milliót visszafizetni?
A Zuschlag János és társai ellen folyó eljárás egyik legérdekesebb kérdése, hogy honnan volt – lehetett – a szocialista politikusnak ötvenmillió forintja, amelyet a kár enyhítéseként beadott az ügyészségre, hiszen Zuschlag vagyonát az adóhivatal zár alá helyezte.
2008. június. 07. 12:50 MTI Itthon
Zuschlag-ügy: Gyurcsány tanúvallomása
Gyurcsány Ferenc mindössze egyszer beszélt Zuschlag Jánossal a szocialista politikus büntetőügyéről, amikor azt tanácsolta neki, hogy ne fusson fűhöz-fához, mert azzal teszi a legrosszabbat. Ez derül ki a kormányfő Zuschlag-ügyben tett tanúvallomásából.
2008. május. 14. 13:57 MTI/hvg.hu Itthon
Zuschlagék bűnszervezetben csaltak a vád szerint
Vádat emelt az ügyészség Zuschlag János és 15 társa ellen; közülük az első rendű vádlottat és hét társát bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják. A nyomozás ideje alatt az okozott 72 milliós kárból 60 millió már megtérült.
2008. május. 27. 18:32 MTI Itthon
Kijelölték a Zuschlag-ügyet tárgyaló bírót
Fodor Endre bírói tanácsa fogja a Zuschlag János és 15 társa ellen indított bűnügyet tárgyalni, a tárgyalás várhatóan csak ősszel, a tízezer oldalt meghaladó terjedelmű nyomozati anyag áttanulmányozása után kezdődik.
2008. május. 20. 14:37 MTI Itthon
Elutasították Zuschlag szabadlábra helyezési kérelmét
Elutasította a bíróság Zuschlag János és Katus Ferenc szabadlábra helyezési kérelmét - tudta meg az MTI az ügyet jól ismerő forrásból.
2008. április. 30. 12:56 HavariaPress Itthon
Hiába a Gyurcsány-hangfelvételek, nincs vádalku Zuschlag titkárával
Az ügyészség megtagadta a vádalkut Zuschlag János titkárjától, aki a volt politikus kapcsolatairól tett, minden részletre kiterjedő vallomása alapján kért mentességet a büntetés alól – értesült a HavariaPress.
2008. június. 05. 19:05 MTI Itthon
Nyilvánosságra kerülhet Szilvásy és Gyurcsány Zuschlag-vallomása
Napokon belül nyilvánosságra kerülhet Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Zuschlag-ügyben tett tanúvallomása a Hírszerző szerint.
2008. május. 22. 08:45 MTI Itthon
Zuschlagék egyszerű trükkje
Zuschlagék trükkje nem volt túlságosan bonyolult, és a módszertanát jól jellemzi egyetlen példa - írja a legfrissebb HVG.
|
https://hvg.hu/itthon/20080710_zuschlag_kecskemet_per_targyalas_vissza
|
https://web.archive.org/web/20210125232550/http://hvg.hu/itthon/20080710_zuschlag_kecskemet_per_targyalas_vissza
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-janos-a-perig-visszakerulhet-kecskemetre
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
6,055 |
Canossa-járás a völgyhídon
|
Megtalálta a közös hangot az állami sztrádaépítő cég és az Állami Számvevőszék: a kőröshegyi völgyhídra szükség van, a sztrádaberuházók pedig nem sértettek törvényt. Kifogásolni azt lehet, hogy az autópályák olcsóbban is megépülhettek volna.
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében számos kifogásolnivalót talált a 2007-ben befejezett autópálya-építéseknél. A számvevők öt gyorsforgalmi útszakasz megvalósulásának késése, az egységes stratégia és a költségek előzetes meghatározásának hiánya, a belső működési szabályok hiányosságai, illetve a költségvetés számára nem a legjobb megoldást kínáló szerződések miatt bírálták a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t.
A legnagyobb visszhangot az a megállapítás keltette, miszerint az M7-es kőröshegyi völgyhídjának megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt.
- A kőröshegyi viadukt szükségességét az ÁSZ nem kérdőjelezte meg - jelentette ki ezzel kapcsolatban lapunknak Kemény Emil. A számvevőszék főigazgató-helyettese szerint vizsgálati jelentésükben a többi között arra világítottak rá, hogy a sztrádahídnál születhetett volna az állami költségvetés számára olcsóbb megoldás is az M7-es foghíjának betömésére. Jelentésükkel az állami nagyberuházások feltételrendszerének egyértelművé tételét szeretnék elérni. A főigazgató-helyettes szerint ez azért lenne indokolt, mert a NIF a jogszabályi környezet ellentmondásai miatt kénytelen "gúzsba kötve táncolni". A nagy infrastrukturális projektek költségvetés számára leghatékonyabb lebonyolításának ugyanis jelenleg elsősorban a törvények szabnak gátat. Ezért az ÁSZ javasolta, hogy a kormány tegyen lépéseket az autópálya-törvény módosítására.
De fontos az is, hogy megszülessen a közérdekűségről szóló törvény. A magyar költségvetés ugyanis nem elég gazdag ahhoz, hogy a sokszor több tízmilliárd forint összértékű infrastrukturális beruházásokat egy-egy kiskerttulajdonos akár két-három évig is feltarthassa kifogásaival.
A NIF egyetért az ÁSZ jelentésének alapállításaival. Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató szerint a számvevők nem támadták törvénysértés vagy akár saját belső szabályai megsértése miatt az állami infrastruktúra-fejlesztő céget. Elismerte: az ÁSZ észrevételeinek megfelelően elvben lett volna lehetőség arra, hogy az M7-es Kőröshegynél viadukt nélkül épüljön meg. A költségvetés számára olcsóbb - egy alagút és egy kisebb viadukt építésével számoló - tervhez azonban a nyomvonal, az önkormányzatok hozzájárulása, a környezetvédelmi és az építési engedély egyaránt hiányzott.
Az ÁSZ jelentésében felemlegetett, a Balaton partjától távolabb, 20-30 kilométerre futó pálya megvalósítása pedig csak ötlet szinten létezett. Fel nem mért költségei ezért nehezen lennének összevethetők a megvalósult megoldáséval.
Reményik egyetértett azzal az ÁSZ-megállapítással is, hogy szerencsésebb lett volna, ha a dunaújvárosi Pentele híd az M8-as autópályával együtt épül meg. (Utóbbihoz a pénzforrások és az engedélyek egyaránt hiányoztak.) Szerinte az egyelőre csak az M6-os autópályát az 51-es főúttal összekötő híd megépítésénél rosszabb megoldás lett volna, ha beruházását az M8-as érkezéséig elnapolják.
Egyes megállapításaival ugyanakkor az ÁSZ nyitott kapukat dönget. Ilyen például az a javaslat, amely szerint a nagy infrastrukturális beruházásokat megelőzően részletes költségbecslésnek kell készülnie.
A 2007-ben átadott beruházások előkészítését ilyen kalkulációk még nem előzték meg, a most folyó fejlesztések pályáztatása ellenben ilyen számítások nélkül nem kezdődhet meg. Azt viszont a NIF szakértői továbbra is vitatják, hogy a nagyberuházásoknál célszerűbb lenne a jelenleg alkalmazott átalánydíjas szerződések helyett egységáras szerződéseket kötni a kivitelezőkkel.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498450-297213
|
https://web.archive.org/web/20170124100035/http://nol.hu/archivum/archiv-498450-297213
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/canossa-jaras-a-volgyhidon
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] |
[] |
[
"autópálya",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kőröshegyi völgyhíd"
] |
6,056 |
Debrecen Zrt.: üzleti kapcsolatok hálójában a cívis város
|
Sajátos, afféle zártkörű részvénytársaságként működő üzleti hálózat köti össze Debrecen vagyonkezelő holdingját és egyes debreceni vállalkozásokat – derül ki a HVG legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számából.
|
Debrecen Zrt.: üzleti kapcsolatok hálójában a cívis város
Sajátos, afféle zártkörű részvénytársaságként működő üzleti hálózat köti össze Debrecen vagyonkezelő holdingját és egyes debreceni vállalkozásokat – derül ki a HVG legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számából.
Debrecen város egészségügyi holdingjának élére abból az üzleti körből választottak vezetőt, amelyben a kilencvenes években felügyelőbizottsági tagként a település jelenlegi polgármestere, Kósa Lajos is feltűnt. A városi és a megyei önkormányzat úgy döntött ugyanis, hogy közös cégbe szervezi Hajdú-Bihar megye és Debrecen egészségügyi ellátással foglalkozó társaságait, annak mintájára, ahogyan a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. a közműszolgáltatókat tömöríti.
A vagyonkezelő és a városi cégek, amelyeket a vagyonkezelő ma is aktív, valamint egykori igazgatósági tagjai irányítanak, sőt, tulajdonolnak, szimbiózist alkotnak. Együttműködésükből nem könnyű kiolvasni, ki profitál többet. Tény, hogy mind a város, mind vagyonkezelője egyre jobban eladósodik. Kósa polgármester azzal büszkélkedett, hogy már nem a város támogatja vállalkozásait, hanem fordítva. Ennek ellenére az eladósodott Debreceni Vagyonkezelő Zrt. nem fizet osztalékot. Gyaníthatóan nem jön be a város által remélt 10 milliárd forintos bevétel a reptér privatizációjából.
További részletek a HVG csütörtöki számában, amelyből az is kiderül, ki a titokzatos, az önkormányzat által is futtatott vevőjelölt.
|
https://hvg.hu/itthon/20080709_debreceni_vagyonkezelo_kosa_lajos
|
https://web.archive.org/web/20210127171915/https://hvg.hu/itthon/20080709_debreceni_vagyonkezelo_kosa_lajos
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/debrecen-zrt-uzleti-kapcsolatok-halojaban-a-civis-varos
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[
"Kósa Lajos"
] |
[
"Debreceni Vagyonkezelő Rt."
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,057 |
A Fidesz tisztára mosná múltját - Orbán is MSZP-közeli?
|
MSZP-közelinek próbálják beállítani az ellenzéki párt támogatásával megválasztott és korrupciógyanúba keveredett dögei polgármestert - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=351239
|
https://web.archive.org/web/20080812063514/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=351239
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-tisztara-mosna-multjat-orban-is-mszp-kozeli
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-07-11 00:00:00
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[
"Döge"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[
"Dögei polgármester vesztegetési ügye"
] |
|
6,058 |
Berlusconi megússza
|
Az olasz képviselőház elfogadta a legfőbb közjogi méltóságok mentelmi jogára vonatkozó törvényt: ezzel Silvio Berlusconit mandátuma idején nem vonhatják felelősségre korrupciós ügyeiben.
|
A szöveg értelmében „átmenetileg felfüggesztik” a köztársasági elnök, a szenátus és a parlament elnöke, valamint a miniszterelnök ellen folyamatban lévő bírósági ügyeket, ha vannak ilyenek. A törvénytervezetet július végéig kell benyújtani a szenátusba, hogy rekordidő alatt elfogadják. Ha a jogszabályt a szenátus is megszavazza, Silvio Berlusconi kormányfőnek sikerül kibújnia a jogi felelősségre vonás alól mandátuma idején.
Berlusconi ellen több eljárás is folyik korrupciós ügyekben. A kormányfő rendszerint azzal vádolja a bírákat, hogy felül kívánják bírálni a nép akaratát, és jogi eszközökkel próbálják őt megbuktatni. Az Angelino Alfano igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály-tervezetet a képviselők nagy többsége támogatta, a Walter Veltroni vezette ellenzéki Demokrata Párt és Antonio di Pietro volt ügyész pártja, az Értékek Olaszországa ellene szavazott, a Pierferdinando Casini vezette centristák pedig tartózkodtak.
|
https://24.hu/kulfold/2008/07/10/berlusconi_megussza/
|
https://web.archive.org/web/20130415223802/http://www.fn.hu/kulfold/20080710/berlusconi_megussza/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/berlusconi-megussza
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
6,059 |
A korrupciót hibáztatja az autópálya-főnök
|
A mai magyar szabályozási, jogi környezet akadályozza a közpénzek optimális elköltését, hangsúlyozta Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója és Kemény Emil, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgató-helyettese...
|
A jelentés a múlt évben elkészült autópályák vizsgálatáról több helyen kritikával illette a közlekedési tárca és NIF Zrt. tevékenységét. Az egyik fő kritika a Kőröshegyi völgyhidat érintette, amely a számvevők szerint drága megoldás volt. Ezzel kapcsolatban Reményik Kálmán elmondta: a település jegyzője határozatával akadályozta meg azt, hogy a parthoz közelebbi, olcsóbb nyomvonalon haladjon az M7 autópálya.
Az ÁSZ által előrehozott beruházásnak nevezett dunaújvárosi híd kapcsán azt mondta az elnök-vezérigazgató, hogy az lett volna az optimális, ha a híd és a hozzá két oldalról vezető autópálya egyszerre készült volna el.
Ma is van útkapcsolata a hídnak, és tervezik az autópályákat is. Keleti irányban a környezetvédelmi engedélyeztetés folyik, míg nyugatra ezen már túl vannak.
Az ÁSZ hiányolta a beruházások úgynevezett mérnök árait, illetve amelyek elkészültek, azok is a korábbi vállalási árak felszorzásával jöttek létre. Reményik Kálmán elismerte, hogy 2007-ig azért nem készítettek mérnök árat, mert az nem maradhatott volna titokban, és attól csak drágább ajánlatokat kaptak volna a vállalkozóktól.
Ma a NIF saját berkein belül kapacitás árakkal kalkulál díjakat, de "a problémát csak egy korrupciómentes ország oldaná meg" - mondta az elnök-vezérigazgató.
Kemény Emil elmondta, hogy az ÁSZ teljesítményeket ellenőrzött, így vizsgálva a közpénzek elköltését. Elismerte: új jogi környezet kellene ahhoz, hogy a költés az optimálishoz közel alakuljon. Például egy ember ne tudjon egy 40 milliárdos beruházást évekre leállíttatni.
Reményik Kálmán egy másik példát mondott: az 51-es út és az M6 területén is ugyanaz a fővárosi ügyvéd vásárolt fel földeket, majd százszoros áron akarta továbbadni. Az ügyből polgári per és rendőrségi feljelentés lett. Ez utóbbit elutasították, mivel a földdel való spekuláció nem bűncselekmény.
|
https://www.origo.hu/gazdasag/2008/7/a-jogi-kornyezet-az-oka-a-kozpenzpazarlasnak-autopalyepites-hid-kozpenzek
|
https://web.archive.org/web/20201126131434/https://www.origo.hu/gazdasag/20080709-a-jogi-kornyezet-az-oka-a-kozpenzpazarlasnak-autopalyepites-hid-kozpenzek.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupciot-hibaztatja-az-autopalya-fonok
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] |
[] |
[
"autópálya",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,060 |
Dühöng a román korrupción az Unió
|
EU nagykövetek aggodalmukat fejezték ki, miután a román Parlamentben magas rangú tisztviselők védelmét szolgáló döntés született.
|
http://kitekinto.hu/europa/2008/07/09/duhong_a_roman_korrupcion_az_unio&s=rss
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/duhong-a-roman-korrupcion-az-unio
|
Kitekintő
|
eu-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
6,061 |
Az angolok nem rokkannak bele a királynőbe - Ön szívesen kutakodna a magyar állam zsebében?
|
Más a politikai kultúra. Bizonyára. Az angol királyi család hivatalos oldala mégis évről-évre beszámol arról, mire és mennyit költ az adófizetők pénzéből.
|
http://www.hirszerzo.hu/cikkr.az_angolok_nem_rokkannak_bele_a_kiralynobe_-_on_szivesen_kutakodna_a_magyar_allam_zsebeben.71863.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-angolok-nem-rokkannak-bele-a-kiralynobe-on-szivesen-kutakodna-a-magyar-allam-zsebeben
|
Hírszerző
|
eu-news
|
2008-07-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[
"átláthatóság"
] |
[] |
|
6,062 |
4-ből 3 közbeszerzést kkv-k nyertek meg
|
Az ajánlatkérők 1 793 közbeszerzési eljárást folytattak le az idén az első félévben, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az 564 milliárd forintos összérték azonban 9 százalékkal alacsonyabb a 2007 első félévinél...
|
A nyílt eljárások aránya egy év alatt 34-ről 48 százalékra nőtt, ugyanakkor a tárgyalásos eljárások száma 58 százalékról 43-ra csökkent. Utóbbiaknál kedvezőtlen tendencia, hogy 50 százalékuk hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, ami tovább szűkíti a nyilvánosságot. Az eljárások értékének több mint fele májusra és júniusra esett, így várható, hogy a tendencia növekvő marad. A nemzeti fejlesztési tervhez kötődő, nagyobb összegű támogatások még nem jelentek meg a közbeszerzésekben, de így is a pályázatok negyedében található uniós pénz - vázolta az első fél év adatait Berényi Lajos.
A kis- és középvállalatok nyerték meg a közbeszerzések csaknem háromnegyedét, de értéküket nézve arányuk már csak alig több 40 százaléknál. Ez is magasabb az egy évvel korábbi, 36 százaléknál, de az ideális, a legalább 50 százalékos arány lenne az elnök véleménye szerint.
Az 564 milliárd forint teljes összegből 34 százalék volt az építési beruházás, 33,3 százalék a szolgáltatás és 32,7 százalék az árubeszerzés. A külföldi székhelyű vállalkozások mindössze a teljes érték 1,4 százalékát nyerték el, ami tavaly még 3 százalék volt, sok beszerzést ugyanis projekttársaságok nyernek el, amelyeknek a vezetői magyar cégek, esetleg a külföldi cég magyarországi leányvállalatai.
Az eljárások számának 20 százalékában indult jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A 248 ügyből 100 végződött bírság kiszabásával. Egy évvel ezelőtt a bírság 200 millió forint volt, de az idei is növekszik, ha lezárul az 59 folyamatban lévő ügy - ismertette az adatokat Deli Betty döntőbizottsági elnök.
A parlamenti általános vitán túljutott közbeszerzési törvény módosításból néhány szabályt emelt ki Berényi Lajos, közöttük azt, hogy az igazolásokat csak a nyertesnek kell megkérnie és beadnia, illetve ha döntőbizottsági eljárás indul, akkor annak befejezéséig nem lehet szerződést kötni.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/kzbsz080710/
|
https://web.archive.org/web/20201021173641/https://index.hu/gazdasag/magyar/kzbsz080710/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-bol-3-kozbeszerzest-kkv-k-nyertek-meg
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"pályázat"
] |
[] |
6,063 |
K & H-ügy: csupa ártatlan vádlott
|
Rejtő E. Tibor, a K & H Bank volt vezérigazgatója nem tudott a pénzintézet brókercégénél elkövetett bűncselekményekről, és nem is avatkozhatott bele az alkuszok tevékenységébe, mert az Equities önálló jogi személyként végezte tevékenységét – egyebek mellett ezzel érvelt a brókerbotrány vádlottjának védője a büntetőper tegnapi fordulóján elmondott védőbeszédében a Fővárosi Bíróság Varga Zoltán vezette tanácsa előtt.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149829
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaah-ugy-csupa-artatlan-vadlott
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[
"El Abed Hasan",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"K&H Equities"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,064 |
K&H-per: egyedül sikkasztott Kulcsár Attila?
|
Forró Tamás exriporter, Váradi János, a kőbányai önkormányzat egykori szocialista képviselője és Garamszegi Gábor volt MSZP-s fővárosi önkormányzati képviselő védőinek perbeszédével folytatódott tegnap a brókerbotrány büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Bíróságon.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149837
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kh-per-egyedul-sikkasztott-kulcsar-attila
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Váradi János"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,065 |
Kulcsár-per: jönnek az utolsó védőbeszédek
|
További vádlottak, köztük az orgazdasággal vádolt Bende Péter, a sikkasztással vádolt Vasadi Julianna és az okirat-hamisítással vádolt Szekér Gyula védelmében elmondott perbeszédekkel folytatódott tegnap a brókerbotrány néven ismert büntetőper tárgyalása a Fővárosi Bíróságon.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149944
|
https://web.archive.org/web/20080801045415/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149944
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-per-jonnek-az-utolso-vedobeszedek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-11 00:00:00
|
[
"Bende Péter",
"Dunai György",
"Schönthal Henrik",
"Szekér Gyula",
"Vargáné Vasadi Julianna"
] |
[
"K&H Equities"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,066 |
Bércsökkentésből fedezik a korrupciót?
|
A nagyszabású elbocsátások mellett több száz dolgozó bérét is csökkenteni tervezi a Siemens.
|
A Der Spiegel beszámolója szerint főként annak a 390 dolgozónak a fizetését tervezik csökkenteni 10 százalékkal, akikre nem vonatkoznak az IG Metall szakszervezeti szövetséggel kötött bérmegállapodások. A Siemensnél bejelentett takarékossági program hozzávetőleg 1,2 milliárd euró megtakarítást eredményez, ez nagyjából annyi, mint a Siemens korrupciós ügyében szereplő összeg - emelte ki az IG Metall egyik tisztségviselője.
A Siemensnél július 8-án jelentették be a nagyarányú elbocsátások tervét, amely szerint takarékossági okokból 2010-ig világméretekben 16 750 munkahelyet szüntetnek meg. Ezek közül 5250 a németországi Siemens-munkahelyeket érinti - írta az MTI-Econews.
A Siemens munkavállalóinak szakszervezete tiltakozott az elbocsátások ellen. Bejelentette, hogy a tervezett leépítéseket jogi úton kívánja megakadályozni, ezenkívül munkabeszüntetéseket helyezett kilátásba. A vállalat - amelynek tekintélyét az elmúlt időszakban nagyszabású megvesztegetési, korrupciós botrány tépázta meg - szerte a világon mintegy 400 ezer munkahellyel rendelkezik.
|
https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/bercsokkentesbol_fedezik_a_korrupciot.374916.html
|
https://web.archive.org/web/20231226090923/https://www.economx.hu/nemzetkozi-vallalatok/bercsokkentesbol-fedezik-a-korrupciot.374916.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bercsokkentesbol-fedezik-a-korrupciot
|
economx.hu (napi.hu)
|
eu-news
|
2008-07-13 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
6,067 |
"A Fidesz dicsőségfalán szerepelt, majd kiretusálták a párt múltjából"
|
Az MSZP szerint a korrupciós üggyel összefüggésbe hozott dögei polgármester a Fidesz támogatását élvezte, és nem a szocialistákét.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/72435_a_fidesz_dicsosegfalan_szerepelt_majd_kiret
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-dicsosegfalan-szerepelt-majd-kiretusaltak-a-part-multjabol
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-11 00:00:00
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[
"Döge"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[
"Dögei polgármester vesztegetési ügye"
] |
|
6,068 |
Furcsa ingatlanügylet a fővárosi önkormányzatnál
|
Demszky Gábor főpolgármester két fővárosi bizottság rendkívüli ülését kezdeményezte egy ingatlancserével kapcsolatban. Az ügylet miatt Budapestet a pénzügyi ellenőrző bizottság fideszes vezetője szerint vagyonvesztés éri.
|
Demszky Gábor a jogi és pénzügyi ellenőrző bizottság együttes ülésének összehívását kezdeményezte a Bogdáni úti buszpályaudvarért az Estivo Kft.-nek felajánlott fővárosi kártalanítás ügyében.
György István (Fidesz), a pénzügyi ellenőrző bizottság (peb) elnöke azzal kereste meg a főpolgármestert, hogy olyan tények és ismeretek birtokában van, amelyek alapján feltehető, a Fővárosi Közgyűlés június 26-i döntésével, amellyel hozzájárult a kártalanításhoz, vagyonvesztés éri az önkormányzatot.
A főpolgármester annak vizsgálatára kéri a két szakbizottságot, hogy a közgyűlés döntése óta felmerült körülmények kapcsán látnak-e indokot és törvényes lehetőséget arra, hogy a közgyűlés újra napirendjére vegye ezt a kérdést.
György István a főpolgármesterhez írt levelében nehezményezte, hogy a közgyűlés június végi ülésén sem az önkormányzat vagyonkezelő társaságának (BFVK Zrt.) vezérigazgatója, sem Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) és Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes nem tájékoztatott arról, hogy egy cég 900 millió forintot ajánlott azért a Ráday utcai ingatlanért, amit az Estivóval kötendő kártalanítás keretében 530 millió forintért számolt be a kft.
A peb elnöke úgy vélte, hogy a létrejött megállapodás egyedül az Estivo Kft. számára előnyös, mivel összességében több milliárd forintos vagyonhoz jut ezáltal a fővárosi önkormányzattól. Az elnök szerint a Bogdáni úti ingatlant vissza kellene adni a kft.-nek, a buszpályaudvart pedig át kell költöztetni a BKV által javasolt másik helyszínre. Észlelt az elnök egy 90 millió forintos matematikai hibát is az áfa elszámolása kapcsán.
A Fővárosi Közgyűlés áprilisban a két főpolgármester-helyettes helyszíni javaslatára nem tárgyalt a Bogdáni úti buszpályaudvarral összefüggő kártalanítási ügyről. A közgyűlés előtt az önkormányzat gazdasági bizottságában Wieszt János (MSZP) XI. kerületi politikus felvetette, hogy a városrész elővásárlási jogával megvenné a kelenföldi városközpontot a fővárostól. A fővárosi önkormányzat jogi szakértői szerint azonban a kerületnek ez ügyben nincs elővásárlási joga.
Molnár Gyula (MSZP) XI. kerületi polgármester múlt heti tájékoztatóján jelezte, hogy a vagyonértékelésben jelzett 552 millió forintért, vagy ha már a kft.-hez került a bevásárlóközpont, akkor plusz 10 százalékért hajlandók megvenni azt.
A közgyűlés június végén az MSZP, az SZDSZ és az MDF szavazataival járult hozzá ahhoz, hogy az 526 millió forintra becsült Bogdáni úti ingatlanért kártalanításként átadják az 552 millió forintos Tétényi úti bevásárlóközpontot az Estivo Kft.-nak, annak luxemburgi tulajdonosainak. A cég emellett 1996-tól a buszpályaudvar használatáért 2,7 milliárd forintot igényelt. A főváros az ingatlanszakértői vélemény alapján 1,1 milliárd forintot ismert el használati díjként, amiért két Ráday utcai telket adtak cserébe.
|
https://index.hu/belfold/budapest/bogdi322/
|
https://web.archive.org/web/20210731094819/https://index.hu/belfold/budapest/bogdi322/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-ingatlanugylet-a-fovarosi-onkormanyzatnal
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-14 00:00:00
|
[
"Demszky Gábor"
] |
[
"Estivo Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
6,069 |
Tanulmányok: önigazolás milliárdokért
|
Olcsóbb tanulmányt rendelni, min duzzasztani az államapparátust. Még akkor is, ha az irományok negyede mindenféle haszon nélkül a kukában köt ki.
|
De nagy a szórás: a néhány százezer forintos anyagok mellett több tízmilliós művek is készültek. Tegyük gyorsan hozzá: nem feltétlenül tükrözve az anyag minőségét.
Csupán összehasonlításként: az Orbán-kormány félmilliárdért rendelt tanulmányt az olimpia megvalósíthatóságáról, 200 millióért előkészítő jelentést a kormányzati negyedről. Igaz, a Gyurcsány-kabinet háromszor ennyit költött ez utóbbira, bár ebbe a tanulmányok mellett már a projektiroda működése és a tervpályázat lebonyolítása is benne foglaltatik. A tanulmány ára azonban csak egyetlen szempont. Ennél jóval fontosabb lehet, hogy mennyit profitál belőlük a megrendelő?
A kormányszóvivői iroda szerint igencsak sokat. A jogszabályalkotói munkához, illetve a minisztériumi döntéshozatalhoz sokféle területről kell elmélyült szaktudáson és tapasztalaton alapuló háttéranyagokat begyűjteni. Mindegyik elkészítésére nem vehetnek fel egy embert, ennél jóval takarékosabb megoldás, ha csupán a speciális szakértelmet vásárolják meg, tanulmányok formájában. Csakhogy a jó válaszokhoz jól is kell tudni kérdezni. A hivatalos rend szerint a tanulmányok megrendelése és befogadása esetén a lehető legszigorúbban kell eljárni, az ellenérték átutalására pedig csak akkor kerülhet sor, ha az elkészült munka kielégíti a joggal elvárható szakmai követelményeket. Erről az átvevőnek hivatalos igazolást kell kiállítania. A minisztériumok elvben törekednek arra, hogy a piaci árakat, a szaktudást és a munkára fordított időt figyelembe véve a legalacsonyabb piaci áron vásárolják meg a szükséges szolgáltatást, ráadásul csak akkor rendelhetnek meg munkát külsősöktől, ha valóban ez a legolcsóbb módja a feladat teljesítésének.
A különböző sajtóorgánumokban megszellőztetett eseteket - például a regionális gazdálkodás lehetőségeit hatmillióért taglaló fércművet - tekintve úgy tűnik, hogy valahol komoly hiba csúszik a gépezetbe. Talán több is. Belső hírek szerint a baráti alapon osztogatott megbízatások ugyan arcpirítóak, de az ebből származó közpénzveszteség jóval kevesebb, mint a bukott, vagy meglehetősen ingatag lábakon álló projektek alátámasztására megrendelt tanulmányok árából. Egy-egy terv végkifejletét természetesen nem lehet előre garantálni, kockáztatni az államapparátusnál jóval költséghatékonyabban dolgozó multicégek is szoktak. Csakhogy ott a saját bőrét is vásárra viszi a menedzser a megrendeléssel: több vakvágányra futott projekt esetén neki is új utakat kell keresnie. A minisztériumi "megrendelő-igazoló embereknek" azonban ritkán kell számot adniuk hibás döntéseikről. Többnyire csak akkor, ha a sajtó megszellőzteti az ügyet. Óvatos becslések szerint a tanulmányok negyede ebbe a körbe sorolható.
Még ennél is nagyobb a jó minőségű, de mégsem hasznosuló munkaanyagok aránya. Komoly kutatómunkát és kreatív megoldási javaslatokat felvonultató tanulmányok jelentős része ugyanis anélkül kerül az irattárakba, hogy azokból bármit átvettek volna. Az ok többnyire az, hogy időközben megváltozik a politikai koncepció. Különösen jó példa erre az egészségügyi reform előkészítését szolgáló nagy számú tanulmány, amelyekért összesen félmilliárd forintot fizetett ki három éve az Egészségügyi Minisztérium. Állítólag a leírtakból végül semmi nem valósult meg, illetve nem abban a formában valósult meg.
Ugyancsak félmilliárdért rendeltek turisztikai tárgyú tanulmányokat a Balatonról, ám az Állami Számvevőszék szerint ezek hasznosulása nem számszerűsíthető. Az ÁSZ szerint ez korántsem ritka az államigazgatásban. Az ok nem feltétlenül valamiféle turpisság, inkább az, hogy a megrendelést eleve egy-egy koncepció alátámasztására adják ki. Így ha az lekerül a politika napirendjéről, akkor vele süllyednek a tanulmányok is.
S ezen nem segít az úgynevezett üvegzseb-törvény sem, amely előírja az ötmilliónál nagyobb értékű szerződések adatainak közzétételét. A tanulmányok többsége - már csak óvatosságból is - a határérték alatt marad. Ettől függetlenül érdekes böngészni közöttük.
A legtöbb megrendelést az elmúlt években az egészségügyi tárca, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adta. A nagyobb cégek - Tárki, Pénzügykutató Zrt., VÁTI, KPMG - helyenként több tízmillió forintra rúgó - nemegyszer ismétlődő - szerződései mellett sok-sok kft. és bt. sorakozik az ötmillió feletti megrendeléseket összegző listán. De az is kiolvasható belőlük, hogy néhány minisztérium, mint például a szociális, illetve az egészségügyi tárca milyen gálánsan honorálja tanácsadói ténykedését. Fontos szerződési terület a kommunikáció, a pr- és a médiajelenlét-szervezése is, amelyre például a Miniszterelnöki Hivatal tavaly 120 millió forintot áldozott. Az NFÜ inkább úgynevezett koprodukciós szerződéseket köt. Talán abban a hiszemben, hogy a nép könnyebben azonosul a nemzeti érdekkel, ha a Jóban rosszban című szappanoperában, netán animációként vagy 41 epizódból álló mini-szérián keresztül közvetítik neki a kellő üzeneteket. Bár a biztonság kedvéért rendeltek egy tanulmányt az információs hadviselés védelmi aspektusairól is.
Ennek a sorsa ismeretlen.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498930-297642
|
https://web.archive.org/web/20210303022152/http://nol.hu/archivum/archiv-498930-297642
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanulmanyok-onigazolas-milliardokert
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"tanulmányírás"
] |
[] |
6,070 |
ÁSZ: indokolatlan, aggályos, célszerűtlen a MÁV Cargo eladása
|
A MÁV Cargo Zrt. értékesítésénél nem érvényesült a tartós állami tulajdonra vonatkozó jogalkotói szándék, az aláírt szerződés a MÁV Zrt. számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmaz, a vevő által vállalt kötelezettségek aggályosak és több ponton célszerűtlenek a magyar államra nézve...
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) harmadik alkalommal ellenőrizte részletesen a vasúti közlekedést, a legutóbbi ellenőrzés kiterjedt a források felhasználására, a szervezeti átalakításokra, a korszerűsítés megvalósítására, a vasúti mellékvonalakra vonatkozó döntésekre.
A jelentés megállapítja: a vasúti teherfuvarozási üzletág értékesítése célszerűtlen és ellentmondásos volt. A MÁV Zrt. példája is igazolja, hogy a törvények egyfajta értelmezésével országgyűlési kontroll nélkül kiszervezhető leánytársaságokba egy állami társaság valamennyi tevékenysége.
A számvevőszéki összegzés szerint ezt követően – ugyanilyen döntési mechanizmus alapján – az állami vagyont a társasági tulajdonlás hangsúlyozása mellett privatizálhatják, majd a befolyt bevételt az anyacég felélheti. Így a tartós állami tulajdon egy kiüresedett, vagyonát vesztett, funkció nélküli, gazdasági stratégiai jelentőségét tekintve érdektelenné vált céggé válik – hangsúlyozza az ÁSZ jelentése.
A számvevőszéki vizsgálat a 2002-2007 közötti időszakra terjedt ki, az ellenőrzött időszakban a vasúti korszerűsítést több átfogó fejlesztési koncepció is érintette, amelyek közös jellemzője az volt, hogy azokat forrásokkal nem támasztották megfelelően alá. A döntéseknél a vasútfejlesztés nem kapott megfelelő figyelmet. A közszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek szerződésben való rögzítése elmaradt. A MÁV bonyolult szervezeti irányítása nem biztosítja a fejlesztési források átlátható és koncentrált felhasználását, nem hatékony a vasútfejlesztés finanszírozásának rendszere.
A MÁV Zrt. költségvetési finanszírozása az rt.-vé alakulástól, azaz 1993. július 1-jétől 2007 végéig folyó áron 1698 milliárd forintot tett ki, ebből beruházásra 294 milliárd forintot, működési támogatásra 957 milliárd forintot fordítottak, tőkejuttatás, hitelátvállalás, szanálás 405 milliárd forint volt. A MÁV Zrt. szervezetének átalakítását nehezítette, hogy 2002-2007 között az igazgatóságában 32 személy töltött be tisztséget, az igazgatóság összetétele 7 alkalommal módosult, részben a koncepcióváltások miatt.
Az időszak alatt öt különböző szervezeti és működési szabályzat határozta meg a társaság vezetői (igazgatói) körét, ahol 7-16 vezetői pozíciót mintegy 50 különböző személy, a vezérigazgatói posztot 4 személy látta el. A társaság vezetése négy különböző stratégiai anyagot fogadott el különböző néven és különböző céllal.
A GKM mellékvonalakkal kapcsolatos döntés-előkészítéseinél kockázatot jelentett, hogy a mellékvonalak költség- és eredményelemzés-adatai nem megbízhatóak, nem készült hatástanulmány a térségek életének, gazdaságának hosszú távú fenntarthatóságára: a társadalmi egyeztetésre, az önkormányzati szándéknyilatkozatra rövid határidő állt rendelkezésre.
Az elmúlt évtizedek alatt a vasúti infrastruktúra műszaki állapota folyamatosan romlott. Az elhasználódás egyik alapvető oka, hogy a karbantartásra és a felújításokra, beruházásokra előirányzott források nem nyújtottak fedezetet a műszaki állapot szinten tartására sem.
A személyforgalom területén a MÁV-nál valamennyi vontatási nemben csökkent a teljesítmény, összesen 4 százalékkal, a személyszállítási kínálatszűkítés eredményeként.
A MÁV Zrt. ingatlangazdálkodását az ingatlanok és a felépítmények tulajdonjogi rendezésének hiánya, az áttekinthetetlen ingatlanvagyont terhelő korlátozások, az ingatlangazdálkodást érintő gyakori koncepció- és vezetőváltás jellemzi. Egy Nyugati pályaudvari ingatlanértékesítésnél a MÁV Zrt. hibájából a kizárt vevő 27 milliárd forint, az új vevő 17 milliárd forint kártérítési igényt jelentett be. A tulajdonosi felügyelet nem megfelelően működött. A MÁV Zrt.-nél a belső ellenőrzési szervezet feltárta a visszaéléseket, de érdemi intézkedés nem történt. A MÁV-csoportnál az ellenőrzött témakörökben és időszakra vonatkozóan több hatósági eljárás volt, illetve van folyamatban, köztük büntetőeljárások is – állapították meg a számvevők.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/07/asz-indokolatlan-aggalyos-celszerutlen-a-mav-cargo-eladasa
|
https://web.archive.org/web/20080803180915/http://www.mno.hu/portal/572715
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-indokolatlan-aggalyos-celszerutlen-a-mav-cargo-eladasa
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"MÁV",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,071 |
Bírósági tárgyalás helyett elnöki szék
|
Juhászné Lévai Katalint, akit a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség elnökeként alig egy éve köz- és magánokirat-hamisítással vádoltak meg, most a Gazdasági, Agrárfejlesztési és Versenyképességi Munkabizottság elnökének nevezik ki.
|
Juhászné Lévai Katalint, akit a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség elnökeként alig egy éve köz- és magánokirat-hamisítással vádoltak meg, most a Gazdasági, Agrárfejlesztési és Versenyképességi Munkabizottság elnökének nevezik ki. Az MSZP-s országgyűlési képviselő csak mentelmi jogának köszönheti, hogy nem tudták perbe fogni 2007 szeptemberében, ám július 26-tól az egész észak-alföldi régió területfejlesztési tanácsainak, a régióban működő agrár-, kereskedelmi és iparkamaráknak a delegáltjait magába foglaló szervezet elnöke lesz. Oláh Lajos jelenlegi elnököt ugyanis államtitkárnak nevezik ki, Juhásznét pedig az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács delegálja az elnöki székbe.
Kérdésünkre Gazda László, a delegáló szervezet elnöke megerősítette, hogy a munkabizottságban a képviselő asszony veszi át az elnöki posztot. A szocialista politikus azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 2005 májusában a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség először társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolta meg, amiért szabálytalanul bízott meg egy könyvvizsgáló céget a megyei pályázati pénzeket elosztó szervezetnél. Ezenkívül magánokirathamisítással is megvádolták, mert úgy bízta meg Vámosi Róbertet a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetésével, és hosszabbította meg két ízben a szerződését, hogy tudta, a férfi két másik hasonló tevékenységi körben munkálkodó cégnél is ügyvezetői pozíciót töltött be, vagyis összeférhetetlenség állt fenn.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/birosagi-targyalas-helyett-elnoki-szek
|
https://web.archive.org/web/20080801055354/http://www.mno.hu/portal/572644
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosagi-targyalas-helyett-elnoki-szek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[
"Juhászné Lévai Katalin"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás"
] |
[] |
6,072 |
Kerék - bilincs?
|
Kerék-Schönthal-ügyre kell keresztelnünk az eddig Kulcsár Attila nevét "viselő" pert - legalábbis ha a bíróság magáévá teszi a vádbeszéd minősítéseit, és hosszabb börtönbüntetést szab ki a II. rendű Kerék Csabára és a XXIII. rendű Schönthal Henrikre, mint a botránybrókerre.
|
"A pénzt szinte odatették Kulcsár lába elé, hogy belebotoljon"
Bódis András / 2008.07.11., péntek 06:00 /
Kerék-Schönthal-ügyre kell keresztelnünk az eddig Kulcsár Attila nevét "viselő" pert - legalábbis ha a bíróság magáévá teszi a vádbeszéd minősítéseit, és hosszabb börtönbüntetést szab ki a II. rendű Kerék Csabára és a XXIII. rendű Schönthal Henrikre, mint a botránybrókerre. Az alapkérdések viszont változatlanok: hogyan került ki a politikai szál az ügyből, és miért épp kéttucatnyian ülnek a vádlottak padján?
A Globex-, Tocsik- és Princz-ügyek után is van új a nap alatt, már ami a fehérgalléros eseteket illeti. A Kulcsár Attila nevével összeforrt brókerbotrány ugyanis a lehető legegyedibb: e perben hozhat a bíróság először ítéletet pénzmosás miatt. Unikum a magyar bűnügyek történetében, hogy a vádlottak az elsikkasztott összegeket bizonyíthatóan nem közvetlen céljaikra, hanem gazdasági befolyásszerzésre használták - dunakanyarbéli szállodát, nagyváradi plázát építettek, műanyagipari cégek rész vényeit vásárolták fel.
Pénz a láb előtt
Szintén szokatlan, hogy a főszereplők öt és fél évig csapolhatták az ország második legnagyobb kereskedelmi bankjának kasszáját - a K&H-n;ál 2003-ig uralkodó kaotikus viszonyok miatt. Ahogy az elsőfokú ítélet előtti vádbeszéd előadója, Zaránd Viktor fogalmazott múlt pénteken: a pénzintézet brókerházában mindennapos(!) volt "a kiemelt ügyfelek javára és a többiek kárára végrehajtott törvénysértő, utólagos allokálás" és a korrupció. Mindezt a bukott alkusz ügyvédje úgy interpretálta, hogy "a pénzt szinte odatették Kulcsár lába elé, hogy belebotoljon". A vád képviselője viszont - szervezetét menedzselendő - nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a nyomozás első évében, 2003-ban az ügyészség teljes költségvetése kevesebbre rúgott, mint a Kulcsár-féle sikkasztássorozat 23,4 milliárd forintos elkövetési értéke. Ám nyilván véletlen egybeesés, hogy a vádbeszéd lezárása éppen a nyomozás megkezdésének ötödik évfordulójára, július 7-ére esett.
Az ügyészség szerint ugyancsak egyedülálló, hogy - miként a fővádlott vallomása és lehallgatott telefonbeszélgetések bizonyítják - az eljárás érintettjei politikai és médiakapcsolataik felélénkítésével próbálták akadályozni a hatóságok munkáját. Ennek fényében érthetetlen, hogy sem a 24 fős vádlotti, sem a kétszázas tanúlistán nem szerepelt egyetlen befolyásos frontpolitikus neve sem. Szintén ritkaságszámba megy az a módszer, amit Kulcsár követett: a per két évvel ezelőtti kezdetekor írásban ismerte el bűnösségét, jelezvén, hogy még szégyelli is magát, illetve segíteni igyekszik a kár megtérülésében. Az exbróker valójában arra játszott, hogy az általa okozott kár hamarjában megtérüljön a saját, illetve ügyfelei, kollegái azon vagyontárgyaiból, amelyeket a nyomozás során már zároltak.
Ha az elsőfokú bíróság - mely várhatóan augusztusban, a nyári törvénykezési szünet után hozza meg ítéletét - osztja majd a vádbeszédben foglalt minősítéseket, újabb "kis színessel" gazdagodhat a K&H-;ügy. Lehetséges, hogy nem az elsőrendű vádlott kapja a leghosszabb büntetést, hiszen az ügyészség Kerék Csabát és Schönthal Henriket - a Kulcsárnál ugyancsak szereplő, különösen jelentős értékre elkövetett, 5-10 évi börtönnel sújtható sikkasztás mellett - pénzmosással is megvádolta, így esetükben a kirótt szabadságvesztés ideje akár 15 évre kitolódhat. (A vádhatóság ugyanakkor felülbírálta korábbi álláspontját, és már nem mondja, hogy a VIP-ügyfélkör megszerzése is Kerék "szellemi terméke" volt, mindössze a sikkasztás-pénzmosás lebonyolításáért teszik felelőssé.)
Akik pórul járhatnak
A vádbeszéd után tehát a két legtitokzatosabb előéletű szereplő került a legfenyegetettebb helyzetbe. Kerék Csaba a Horn-időszak nemzetbiztonsági szerveinek partnereként ismert, ujjlenyomat-azonosításra szakosodott Dermo Trade Kft., majd Rt. igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagjai közt tűnt fel - közvetlenül azelőtt, hogy 1997 végén megismerkedett Kulcsárral. A zenéléssel és dalszövegírással is kacérkodó Schönthal Henrik viszont még az ántivilágban lett londoni IBUSZ-irodavezető és hírszerző, a kilencvenes évek közepén pedig már a Tiszatópart Kft. ügyvezetőjeként vehetett részt az egykori ifjúsági és KISZ-vagyont "lebontó" Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány vállalkozásában (Heti Válasz, 2003. május 2.).
Noha a 2005-ös vádiratban és a mostani vádbeszédben is visszaköszöntek Kulcsár Attila korábbi vallomásainak fordulatai, az ügyészség egy esetben látványosan dacolt az elsőrendű vádlottal: nem fogadta el a Rejtő E. Tibort mentegetni igyekvő érveit. A vádhatóság úgy tartja: a K&H; egykori vezérigazgatója emelte maga mellé Kulcsárt, hogy politikaivállalkozói kapcsolatrendszert biztosítson magának. Az egyik tanú szerint pénzügyi berkekben "Rejtő kutyájának" becézték a brókert, de a két fél egymásrautaltságát az is igazolja, hogy 2001 januárja és 2003 nyara között négyezernél is többször hívták egymást telefonon - miközben családtagjaival csak negyedannyiszor "csörgött össze" Kulcsár.
Keréken, Schönthalon és Rejtőn kívül a megújult vezetésű K&H; is csak a nagy vesztesek között keveredhet ki a botrányból. Noha a sikkasztás elkövetési értékét 23,4 milliárd forintban, a bűncselekménynyel a banknak okozott kárt pedig 8,7 milliárdban határozta meg az ügyészség, a K&H; eddig már 11 milliárd forintot volt kénytelen kifizetni Kulcsár volt VIP-eseinek, s további 35 milliárdért küzdhetnek a megkárosított (vagy cinkos?) ügyfelek. Ez tehát a vádbeszédben ismertetett valóság, amihez a bank kommunikációs igazgatósága az alábbi kommentárt fűzte lapunknak: "A követelés akkor jogos, ha mindkét fél annak ismeri el, illetve ha a bíróság jogerőre emelkedő ítéletében ezt állapította meg. A K&H; mindkét esetben kiegyenlítette a követeléseket."
Miért éppen ők?
Mindazonáltal a Kerék-Schönthal-Kulcsár-féle büntetőeljárás egyik legvitatottabb része a vádlottak számának korábbi meghatározása. A két tucat, eljárás alá vont személy sorában ott vannak Kulcsár bankos segítői, illetve sofőrje (akik pénzbüntetéssel vagy próbára bocsátással megúszhatják a brókerkalandot), valamint megannyi társtettes-bűnsegéd, de nincs ott számos, a politikához vagy a gazdasági elithez közel álló VIP ügyfél. Ugyanakkor a bírósághoz címzett, 2008. június 5-i észrevételében az elsőrendű érintett nem győzi hangsúlyozni, hogy "a vád tárgyává tett tranzakciók jelentős többségére az ügyfeleim tudtával és beleegyezésével került sor". Egy másik írásos kiegészítésben pedig - a XX. rendű vádlott Bende Péterre utalva - leszögezi: "Számos olyan ügyfelem volt, aki a többszörösét kapta meg a befizetéseinek; nem értem, mi az az egyedi körülmény, ami miatt Bende Péter a vádlottak padján ül."
Ugyancsak másutt Kulcsár egy bizonyos Mészáros Jánosnak (aki nem azonos a sikkasztási-pénzmosási láncolat hazai cégeként ismert Britton Kft. egyik vezetőjével) kifizetett 550 millió forintra hívja fel a bíróság figyelmét, "amely készpénz átadására a Betonút Rt. befektetési állományából került sor". Ami csak azért figyelemre méltó, mert korábbi ügyészségi vallomásaiban a bróker azt állította, hogy ez az a Mészáros, akivel bankókat vitetett Puch Lászlónak, az MSZP akkori pénztárnokának. Szintén Kulcsár egyik vallomásából származik az a szövegrész, amely szerint a Britton hátterében egy baráti kör állt; ennek Mészáros és Puch mellett Baja Ferenc államtitkár, Kelemen László ügyvéd és Kodela László akkori helyettes államtitkár is tagja volt. Utóbbit azóta adócsalásért első fokon elítélték, Kelemen a vádlottak padján ül, Mészáros pedig a tanúlistán szerepelt. Puch és Baja azonban a tanúk közé sem "tudott" bekerülni.
BŰNÜGYI KISSZÓTÁR
• Sikkasztó
Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik.
• Pénzmosó
Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény (például sikkasztás) elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasznál, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez.
• Orgazda
Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik.
KARRIERTÖRTÉNETEK, AVAGY MIBEN UTAZNAK MA A BRÓKERÜGY VÁDLOTTJAI*
• Dunai György
A Betonút Zrt. és társvállalatainak tulajdonosa; családjáé az egykor Britton-érdekeltségként jegyzett Thermal Hotel Visegrád, valamint a gyöngyösi Borpalota Kft. Nemrég beszállt a szekszárdi Bodri szőlőbirtok, pincészet, illetve szálló üzemeltetésébe.
• Forró Tamás
A belvárosi Szent István téren nyílt Belvedere aukciósház tulajdonosa; a cég 2007-ben 577 millió forintos bevételt realizált, az idei, március-májusi aukciókon pedig 350 milliós értékben keltek el képek és bútorok.
• Garamszegi Gábor
Cégein keresztül érdekelt több 2006-ban alapított társaságban, például a Magyar Gyógyvíz Kft.-ben, a Magyar Törökfürdő Kft.-ben és a Biosonic Innovációs Kft.-ben.
• Kerék Csaba
2008 februárjától a TrilaterAL Trade nevű, brit-ukrán-magyar fémkereskedő kft. munkavállalója.
* Táblázatunkban csak azok a vádlottak szerepelnek, akik a hazai cégbírósági bejegyzésekben nyomon követhető tevékenységet folytatnak.
|
http://valasz.hu/reflektor/kerek-bilincs-19437/
|
https://web.archive.org/web/20200926043428/http://valasz.hu/reflektor/kerek-bilincs-19437/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-bilincs
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[
"Baja Ferenc",
"Kelemen László",
"Kerék Csaba",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Puch László",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Dermo Trade Rt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Tiszatópart Kft."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,073 |
Forró Tamás a "mágus" cinkosa volt?
|
Az alábbi tényanyagot a 2005-ös vádirat, Kulcsár Attila 2008. június 5-i, bírósághoz benyújtott írásos értékelése, továbbá a 2008. július 4-én és 7-én elhangzott vádbeszéd, illetve a Heti Válasz információi alapján állítottuk össze.
|
Gyakran ismételt kérdések
/ 2008.07.11., péntek 10:13 /
Az alábbi tényanyagot a 2005-ös vádirat, Kulcsár Attila 2008. június 5-i, bírósághoz benyújtott írásos értékelése, továbbá a 2008. július 4-én és 7-én elhangzott vádbeszéd, illetve a Heti Válasz információi alapján állítottuk össze.
1. MILYEN MINŐSÉGBEN SIKKASZTOTT KULCSÁR ATTILA?
A leendő "botránybróker" 1998-ban került a K&H; alkuszcégéhez; eleinte az értékesítési üzletág munkatársaként, majd a portfóliókezelési üzletág vezetőjeként alkalmazták. 2002-től az anyacég is lecsapott rá: a K&H; Bank önkormányzati és EU-projektek igazgatóságának vezetője lett. Rejtő E. Tibor vezérigazgató személyre szóló feladatokkal látta el, úgymint "bankszintű kapcsolattartás vezető politikai és közéleti személyiségekkel".
2. HOGYAN SIKKASZTOTT KULCSÁR ATTILA?
Az öt és fél évig zajló bűncselekmény-sorozat három szakaszra különíthető el:
a) 1998-tól 2000 végéig - Kulcsár olyan látszatot keltett - fiktív szerződések segítségével -, mintha ügyfelei egymás közt értékpapírokat értékesítenének. A valóságban az értékpapírok egy része olyan, többnyire offshore cégek képében megjelenő "ügyfelekhez" került, amelyeket maga a bróker vagy Kerék Csaba ellenőrzött. Az értékpapírok eladásából befolyó pénzzel Kulcsár a sajátjaként rendelkezett.
b) 2000-től 2002 tavaszáig - Ebben az időszakban Kulcsár lecserélte a korábban használt - főként Kerékhez köthető - segédcégeket, és a Schönthal Henrik befolyása alatt álló, Montrade és Balmoral nevű, ugyancsak "baráti" offshore társaságok ügyfélszámláit használta fel a sikkasztáshoz.
c) A 2003-as lebukásig - Kulcsár jórészt felhagyott az ügyfélszámlák közötti értékpapír-átvezetésekkel, a továbbiakban a K&H; Vigadó téri fiókjának technikai számláját használta. Ügyfeleivel olyan átutalási megbízásokat íratott alá, amelyeken címzettként a technikai számla száma szerepelt. Ezután már csak ő látta a pénzek útját; a cél a tőke kivitele volt, vagyis hogy szabadon használhassa a legnagyobb ügyfelek, a Betonút és az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) pénzét. Saját offshore cége, a Britton Llc., illetve a Montrade, a Balmoral és szír pénzváltók közbeiktatásával készpénzben jutott hozzá az "elsikált" milliárdokhoz.
3. MI LETT AZ ELSIKKASZTOTT PÉNZZEL?
A Kulcsár-féle Britton Llc. pénzeiből 2001-ben létrehozták a - hazai bejegyzésű, Kerék Csaba és Mészáros János nevével fémjelzett - Britton Capital & Consulting Kft.-t. A magyar "leány" köré cégcsoportot szerveztek, hogy így mossák tisztára a sikkasztásból származó összegeket. A Brittonérdekeltségek három irányba "nyújtózkodtak": ingatlanvásárlások (részben a K&H-t;ól vettek épületeket); magasépítési beruházások (Medgyessy Péter nagyváradi barátjával közösen felhúzták a Lotus Plazát, illetve beszálltak a Thermal Hotel Visegrád-projektbe); befolyásszerzés gazdasági társaságokban (a Novoprint Rt.-ben, a Kartonpack Rt.-ben, a Hungexpo Reklám Rt.-ben, illetve a Pannonplast Rt.-ben). Emlékezetes: a Szász Károly vezette pénzügyi felügyelet a Pannonplast-esetet lefülelve vetett véget Kulcsár zsonglőrködésének.
4. CINKOSOK VAGY ÁLDOZATOK LEHETTEK AZ ÜGYFELEK?
Kulcsár több ügyfelével háttéralkut kötött, hogy ha rábízzák az általuk képviselt cég pénzét, törvényesen el nem érhető pluszhozamot, sikerdíjat is kapnak. Cserébe az érintettek egyike-másika hozzájárult, hogy a bróker szabadon forgathassa a beutalt összegeket. Az ügyészség szerint Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Dunai György és Forró Tamás egyaránt a "mágus" cinkosai voltak.
5. MIT ÉRDEMEL AZ A BŰNÖS...?
Az ügyészség a 24 vádlott közül 11-nek letöltendő, hatnak felfüggesztett börtönt, négynek pénzbüntetést, háromnak pedig próbára bocsátást indítványozott 2008. július 7-én. Táblázatunkban a börtönveszélyeztetettek nevét és az ellenük felhozott vádakat közöljük.
Nagyításért kattintson az alábbi képre!
|
http://valasz.hu/reflektor/forro-tamas-a-magus-cinkosa-volt-19438/
|
https://web.archive.org/web/20170711203513/http://hetivalasz.hu/reflektor/forro-tamas-a-magus-cinkosa-volt-19438/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/forro-tamas-a-magus-cinkosa-volt
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Dunai György",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Balmoral Group Ltd.",
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Lotus Market SA",
"Montrade Ltd.",
"Pannonplast Rt.",
"Thermal Hotel Visegrád"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,074 |
Vonatrablás
|
Az év privatizációja vagy az év buktája? A MÁV Cargo egyre zűrösebb eladásáról van szó, amely körül még a kínos sikerdíjügy hullámai sem ültek el.
|
Figyelmeztető levél Gyurcsány Ferencnek
Az év privatizációja vagy az év buktája? A MÁV Cargo egyre zűrösebb eladásáról van szó, amely körül még a kínos sikerdíjügy hullámai sem ültek el. Most egy Gyurcsány Ferencnek címzett figyelmeztető levél és az Állami Számvevőszék jelentése ébreszt kételyeket a happy endet illetően.
Az év üzlete - így minősítették alig egy hónapja külföldi szakértők az egyetlen nyereséges MÁV-leányvállalat, az árufuvarozó MÁV Cargo Zrt. eladását; az ügylet fölött azonban máris gyülekeznek az újabb viharfelhők. A Gazdasági Versenyhivatal és a július elsejétől megszűnő Magyar Vasúti Hivatal (MVH) elnöke még tavaszszal közös levelet írt a miniszterelnöknek, melyben aggodalmukat fejezték ki a 102,5 milliárd forintos üzlet miatt. Lapzártánkig több részlet nem szivárgott ki a levélből, de azért nem kell teljes sötétségben tapogatózniuk az érdeklődőknek: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hamarosan napvilágot látó vizsgálati anyaga problémák sorát tárja fel. (Az ÁSZ ma nyilvánosságra hozott jelentése itt olvasható!)
Kinek lejt a pálya?
Pedig minden olyan szépen indult: az anyavállalattól 2006-ban kiszervezett MÁV Cargót körülzsongták a kérők. A 12 induló közül a jól hajrázó Rail Cargo Austria (RCA) és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) konzorciuma került ki győztesen, 102,5 milliárd forintos ajánlatával (Heti Válasz, 2008. január 17.). Igaz, a győztes páros az állami tulajdonú Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) teherfuvarozási cégéből (RCA) és a magyar-osztrák állami tulajdonban lévő regionális vasúti társaságból (GYSEV) állt össze. Ez aligha nevezhető vegytiszta magánosításnak, mégsem kiáltott senki lex Cargóért.
A mesés ár kezdettől fogva szemet szúrt: a MÁV Cargo ennyit azért nem ér meg - vélik a szakemberek. Hol lehet itt a csavar? Talán azokban a kitételekben, amelyek akár a privatizációs bevétel részleges elmaradását is eredményezhetik. Az ÁSZ lapunk birtokába került jelentéstervezetéből kiderül: a MÁV kötelezettséget vállalt, hogy a vételár legfeljebb 25 százalékára rúgó (vagyis legfeljebb 25 milliárd forintos) visszatérítést ad a vevőnek, ha a szerződés aláírásától 2010. december 31-ig a vasúti pályahasználati díj az infláció mértékénél gyorsabban emelkedik. Ez mindenképpen aggályos kitétel, noha Csepi Lajos, a közlekedési tárca szakállamtitkára valószínűtlennek tartja ennek bekövetkeztét.
Zsákbamacska
Tovább mérsékelheti a valós bevételt, hogy a GYSEV-nek nincs elég pénze a vételár kifizetésére. A cég ennek ellenére 25 százalék plusz egy szavazatot kíván szerezni a Cargóban. Ezt hitelfelvétel, saját részvénnyel való fizetés vagy tőkeemelés útján teheti meg. A részvénnyel való fizetés ugyanakkor egyet jelentene a GYSEV részleges privatizációjával, ha pedig a tőkeemelést választják, a 61 százalékban tulajdonos magyar államnak 15 milliárddal kellene beszállnia az üzletbe, még mielőtt egy fillért is látott volna a vételárból. Így a privatizációból származó tiszta költségvetési bevétel akár 62,5 milliárd forintra is csökkenhet - számolgat a Népszabadság.
Ezzel azonban nincs vége a problémáknak: az ÁSZ oldalakon keresztül taglalja a privatizáció kisebb-nagyobb jogi, nyilvántartási és számviteli hiányosságait. A MÁV Cargo esetében nehéz a vagyont felmérni, mert portfóliójában különböző üzletrészek, nehezen beárazható jogok (engedélyek, hozzáférések) és eszközök találhatók. Vajon tudja-e pontosan a vevő, hogy mi került be és mit vettek ki a MÁV Cargóból? Ausztriában a sajtó egy része háborog, hogy csak egy halom ócskavas jut a győztesnek. Idehaza ezt azért másképp látják: a konzorcium csak jól jár azzal, hogy megszerzi a magyar vasúti teherfuvarozási piac 89 százalékát, és ezzel a harmadik legnagyobb szereplővé lép elő Európában. A Cargóval együtt pedig az ölébe hull a számára értékes járműjavító, a MÁV Tiszavas Kft. is, amelyet a magyar fél az utolsó pillanatban, kevéssé elegáns módon olvasztott be a Cargóba.
Brüsszelre várva
Az egyelőre nem világos, hogy a MÁV Cargo a záhonyi átrakodóhely működtetésével kapcsolatos jogosítványait - amelyek egyes szakértők szerint a jelenlegi szabályozás alapján többségi állami tulajdonú vállalatot illetnek meg - is magával viszi-e a frigybe. A záhonyi áruátrakó központ a Kelet és a Nyugat találkozópontja, és a nyomtávváltási kényszer miatt különösen fontos szerepet játszhat a jövőben. Sokan már most az új "selyemútként" emlegetik, ahonnan a kínai áruk is jönnek. Aki Záhonyban birtokon belül kerül, komoly versenyelőnyhöz juthat, hiszen a határátkelőnél az áru és a kocsi átvételekor belelát a fuvarokmányba, nyomon követheti a versenytársak tevékenységét.
Amíg a privatizációs szerződés nyilvánosságra nem kerül, addig nehéz megítélni, ki mit nyer vagy veszít. Lapunk kérdésére Christoph Mandl, az osztrák államvasutak sajtószóvivője leszögezte: a folyamat mindenki számára átlátható, a MÁV Cargo megvásárlását pedig továbbra is jó befektetésnek tartják. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy az osztrákok lassítanak: a privatizációs szerződés január 2-i aláírása után először a magyar (és az osztrák) versenyhivatalhoz adták be a papírokat, ám az egyébként sem teljes dokumentációt sietve visszavonták. Most Brüsszelben tapogatóznak, mivel az uniós versenyhatóságnak is áldását kell adnia az ügyletre. A vevőknek csak ezután kell fizetniük. Az uniós jóváhagyásra még a szokásos ügymenetben is hónapokig várni kell, ám ha valamennyi tagállam véleményét kikérik, végső döntés - és ezzel együtt a magyar költségvetés számára bevétel - idén már nem lesz.
HIÁNYOSSÁGOK AZ ÉV ÜZLETÉNÉL
• A MÁV a Cargo alapításakor megsértette a számviteli törvényt, mert a leányvállalat 91 százalékát kitevő tárgyi eszközök apportálása leltározás és vagyonértékelés nélkül történt.
• A vevő konzorcium magyar tagja, a GYSEV nem rendelkezett hozzájárulással a tranzakcióhoz sem a tulajdonosi jogok gyakorlójától, sem a vagyonkezelőtől.
• A MÁV Cargónak nem volt konszolidált éves beszámolója 2006-ra.
• Több rendőrségi nyomozás van folyamatban egy nagy értékű vagyonelem eltűnése miatt.
|
http://valasz.hu/uzlet/vonatrablas-19440/
|
https://web.archive.org/web/20200808143526/http://valasz.hu/uzlet/vonatrablas-19440/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vonatrablas
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[] |
[
"Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"MÁV-Tiszavas Kft.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,075 |
Antal Dániel: Kiesik a zsebünkből a pénztárcánk
|
A magyarországi vasút talán a reformkor óta nem szerepelt annyit a magyar sajtóban, mint mostanság. Ez a figyelem azonban nem lelkesítő, a felháborodás és a düh mozgatja.
|
http://nol.hu/cikk/498660/
|
https://web.archive.org/web/20080715000148/http://nol.hu/cikk/498660/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/antal-daniel-kiesik-a-zsebunkbol-a-penztarcank
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"belföld",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
6,076 |
Csepeli György: A "svéd kapcsolat"
|
A társadalomlélektan oktatójaként hálásnak kell lennem a Népszabadságnak: a 2008. június 28-i számban Magyar Bálintról közölt cikk iskolapéldát szolgáltatott arra, hogy miként működik az újságírókban a politikusokkal szembeni előítélet, mely sajnálatosan visszacsapva felerősíti a politikusoknak az újságírókra vonatkozó előítéleteit.
|
http://nol.hu/cikk/498905/
|
https://web.archive.org/web/20080718141118/http://nol.hu/cikk/498905/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csepeli-gyorgy-a-sved-kapcsolat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[
"Boda Miklós",
"Magyar Bálint"
] |
[
"Kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)"
] |
[
"Európa"
] |
[
"k+f",
"protekció",
"EU"
] |
[] |
|
6,077 |
Nincs bizonyíték rá, hogy megvesztegették a cseh kormányfőhelyettest
|
Egyelőre marad a kormányban Jirí Cunek, a korábban korrupcióval vádolt cseh kormányfőhelyettes, de vitatott családi pénzügyeit tovább vizsgálják
|
Egyelőre marad a kormányban Jirí Cunek, a korábban korrupcióval vádolt cseh kormányfőhelyettes, de vitatott családi pénzügyeit tovább vizsgálják. A világ legnagyobb magándetektív-irodájának számító amerikai Kroll ügynökség, amely Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter megrendelésére átvizsgálta Cunek pénzügyeit, nem talált bizonyítékot arra, hogy a politikus a múltban kenőpénzeket fogadott volna el. Ugyanakkor a kedden nyilvánosságra hozott jelentésből kiderül, hogy a több mint négyezer oldalas aktából mintegy 700 oldalnyi anyagot Cunek nem adott át az amerikaiaknak, s ezért az ügyet egyelőre nem lehet befejezettnek tekinteni.
|
https://index.hu/kulfold/hirek/358407/
|
https://web.archive.org/web/20210727191055/https://index.hu/kulfold/hirek/358407/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nincs-bizonyitek-ra-hogy-megvesztegettek-a-cseh-kormanyfohelyettest
|
Index
|
eu-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Csehország"
] |
[] |
[] |
6,078 |
Vége a védőbeszédeknek
|
Az ügyvédi álláspontok azt sugallják, Kulcsár magányos tettes
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/vege_a_vedobeszedeknek.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vege-a-vedobeszedeknek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-11 00:00:00
|
[
"Dunai György",
"Kelemen László",
"Koricsánszky Dóra",
"Kulcsár Attila",
"Nagy Károly",
"Schönthal Henrik",
"Vigh Szabolcs"
] |
[
"K&H Equities"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,079 |
"Ha marad a korrupció, távoznak a befektetők, és Magyarország veszíteni fog"
|
Magyarországon az elmúlt években nemcsak nőtt a korrupció, de sok tekintetben intézményesült is - nemcsak a Transparency International ország-tanulmánya jutott erre a végkövetkeztetésre, a jelentés elkészítését támogató brit nagykövetség vezetőjének személyes tapasztalatai is ezt támasztják alá.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/72633_ha_marad_a_korrupcio_tavoznak_a_befektetok_
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-marad-a-korrupcio-tavoznak-a-befektetok-es-magyarorszag-vesziteni-fog
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
6,080 |
Per fogta palota
|
Palotát árverezhetnek az Andrássy úton. Ha a bíróság semmissé nyilvánítja az adásvételi szerződést, a tulajdonos kárigényének érvényesítésére végrehajtást kér, az önkormányzat pedig rengeteget veszíthet.
|
Vevő ritkán licitál felfelé. Még ritkábban ajánl 195 millió forinttal többet az évekkel ezelőtt szerződésben rögzített vételárnál. Ennél is meglepőbb, ha az eladó nemet mond az ajánlatra, miközben a visszautasítással milliárdos kártérítést kockáztat. Az Andrássy út 47. szám alatti palota történetében nem ez az első meghökkentő fordulat.
Az 1885-ben átadott épületnek napjainkra szinte minden porcikáját aládúcolták. A Fővárosi Vagyonátadó Iroda már 1993-ban azzal adta át a terézvárosi önkormányzatnak, hogy tíz éven belül teljesen fel kell újítani. De a dúcoláson kívül nem sok minden történt. Az önkormányzat kezdetektől túl akart adni rajta. Az értékbecsléssel megbízott Dollár Land Kft. 2004-ben 695 millió forintra értékelte az ingatlant üresen, míg a forgalmi értéket - az épületben lévő 30 bérlő kártalanítása okán - ennek 20 százalékában, vagyis 139 millió forintban állapította meg. A felújítás költségeit egy másik cég 840 millióra taksálta. Az épület vételére 2004 júniusában tett ajánlatot a ház 30 százalékát bérlő Ennet Kft. A szerződést novemberben kötötték meg a céggel, amely 150 millió forint plusz áfa megfizetése mellett vállalta a bérlők kiköltöztetését és a felújítást.
A szerződés érvénytelenítését célzó pert a tulajdonjog bejegyzése után egy héttel indította meg a házban szintén helyiséget bérlő Oktogon Kft., az önkormányzat jogszabályt sértő - licit nélküli - eladási módja miatt. Az 1992-es államháztartási törvény szerint a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyontárgyak csak nyilvános versenytárgyalás útján értékesíthetők. A 2005. évi költségvetési törvény egységesen 20 millió forintban határozta meg a limitet. Csakhogy a palotát 2004-ben adták el, amikor még az önkormányzatokra bízták az értékhatár megállapítását, Terézváros vagyongazdálkodási rendelete pedig 200 millió forintnál húzta meg a határt. A nagyvonalúságot egyébként 2005-ben az Állami Számvevőszék bírálta.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság érdemben nem tárgyalta az esetet, mivel úgy találta, hogy az Oktogon Kft.-nek - szaknyelven szólva - nincs kereshetőségi joga. A Legfelsőbb Bíróság viszont két évvel később úgy találta, hogy a per indításához a gazdasági érdekeltség is elég, és az ügyet visszautalta az első fokra. A Fővárosi Bíróság ezúttal semmisnek nyilvánította az adásvételi szerződést, az eredeti állapot viszszaállítását viszont nem írta elő. Időközben a perben eljáró ügyész kérte az Ennet Kft. tulajdonjogának a törlését, megjegyezve, hogy a korábbi vételárat az önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Az ügyészség által megrendelt új értékbecslés az üres ingatlant 1,2 milliárd forintra taksálta, lakott értékét ennek 27 százalékában, 342,2 millióban határozta meg. Az Ennet Kft. - amely mára a bérlők többségével megállapodott, és nagyrészt kiürítette a házat - kész volt megfizetni a különbséget. Erre vonatkozott a plusz 195 millió forintos ajánlat, amelyet a terézvárosi képviselők visszautasítottak. Hidasi Gábor ügyvéd - az Ennet Kft. tanácsadója - érthetetlennek tartja a döntést, mivel az önkormányzat semmit sem veszített volna. Néhány képviselő viszont úgy gondolta, hogy a per alatt nem célszerű újabb pénzügyi döntést hozni, mások szerint jól jönne a 195 millió. Az előbbiek voltak többen - vázolta a testületi vélemény két végpontját Verók István VI. kerületi polgármester. Abban azonban egyetértenek, hogy sokba kerül még ez az eladott palota az önkormányzatnak.
Ha az adásvételi szerződést végleg megsemmisítik, az Ennet Kft. várhatóan jelentős kárigénnyel lép majd fel. A vételár mellett az időközben elvégzett balesetveszély-elhárító munkálatok, az épület kiürítésének költségét, valamint a cégbe azóta betársuló, műemlék épületek felújítására szakosodott angol Rich Group által megrendelt rekonstrukciós tervek árát is visszaköveteli. Mindez együtt az egymilliárd forintot súrolja. Az önkormányzat aligha képes ezt megfizetni. Az Ennet Kft. a végrehajtást sem tartja kizártnak, így a palotát elárverezhetik. A kényszer-értékesítés többnyire nyomott vételárat eredményez, ami időnként a hitelezők - esetünkben az Ennet Kft. - kifizetésére sem lesz elegendő. Így az önkormányzatnak saját kasszából kell kipótolnia az összeget. Némileg jobb konstelláció, ha az önkormányzat - várakozásra bírva az Ennet Kft.-t - tendert ír ki az eladásra. Kérdés, hogy a zavaros múltú, illetve egyre rosszabb állapotban lévő palotát mennyiért veszik meg. Az sem biztos, hogy a pert indító, ám az épületből azóta jogerősen is kitett Oktogon Kft. a pályázók között lesz. Ám akárki győz, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
Ajánlattevőben nem lesz hiány - bizakodik Verók István. - A cégeknek presztízs irodát, üzletet nyitni az Andrássy úton, amiért hajlandóak mélyebbre nyúlni a zsebükbe. Így vagy úgy, a palotát mindenképpen eladják. Az önkormányzatnak soha nem volt és nem is lesz elég pénze a felújításra. Ám azt sem tartják kizártnak, hogy a bírósági döntéssel kikényszerített pályázaton az eredeti vevővel sikerül majd megállapodniuk.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498969-297680
|
https://web.archive.org/web/20231104081312/http://nol.hu/archivum/archiv-498969-297680
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/per-fogta-palota
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[
"Dollar Land Kft.",
"Ennet Ingatlanfejlesztő Kft."
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
6,081 |
Parkolás, "korrupciógyanús ügyek" - a Fidesz-KDNP vizsgálatot sürget
|
Ismét a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulás Kft.-nél kipattant "korrupciógyanús" ügyek önkormányzati vizsgálatát szorgalmazta keddi városházi tájékoztatóján a Fidesz-KDNP frakciószövetség két tagja.
|
Parkolás, "korrupciógyanús ügyek" - a Fidesz-KDNP vizsgálatot sürget
MTI
2008-07-15 12:29
Ismét a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulás Kft.-nél kipattant
"korrupciógyanús" ügyek önkormányzati vizsgálatát szorgalmazta keddi
városházi tájékoztatóján a Fidesz-KDNP frakciószövetség két tagja.
hirdetés
Bagdy Gábor KDNP-frakcióvezető és Hutiray Gyula (Fidesz) döntően
megismételték azon álláspontjukat, amelyet az elmúlt hetekben az
önkormányzat gazdasági bizottságában már többször elmondtak.
A bizottságban kezdeményezett vizsgálatot az MSZP-SZDSZ többség
megakadályozta, másfél hónapja pedig arra sem kaptak választ a
városvezetéstől, Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettestől, hogy ki
gyakorolja a tulajdonosi jogokat a parkolási társulással kapcsolatban.
A politikusok a bizottság július végi ülésére javaslatokat nyújtanak be a
helyzet rendezésére, kezdeményezik, hogy a gazdasági bizottsághoz
kerüljenek a tulajdonosi jogok, de várják a főpolgármester-helyettes
válaszát is.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/72766_parkolas_korrupciogyanus_ugyek_a_fideszkdnp
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolas-korrupciogyanus-ugyek-a-fidesz-kdnp-vizsgalatot-surget
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
6,082 |
50 milliárd, liftekkel
|
"Én nem értem az újságírók cirkuszolását, mindig csak az árakkal foglalkoznak, ahelyett, hogy örülnének, mennyi új autópálya épül" -
|
"Én nem értem az újságírók cirkuszolását, mindig csak az árakkal foglalkoznak, ahelyett, hogy örülnének, mennyi új autópálya épül" - fakadt ki úgy egy éve a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. egyik vezetője, amikor a Narancs tapintatlanul holmi költségek felől érdeklődött. És valóban, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavaly átadott autópálya-szakaszokat ellenőrző jelentése sem állítja, hogy ne lenne a megjelölt helyeken út. Igaz, kicsit későn adták át őket, esetleg kicsit drágábbak a kelleténél, és akad egy talán fölösleges völgyhíd is - de ez csupa piszlicsáré apróság.
Nincs miért izgulni, mindennek megvan az oka. Először is, a kiszámíthatóságra helyezve a hangsúlyt, az autópálya-törvényt négy év alatt 13-szor módosították. Legutóbb úgy, hogy már nem kell éves bontásban részletezni az átadandó és előkészítés alatt álló szakaszokat - így legalább számon kérni sincs mit. Az még éppen benne maradt, hogy a projektek aktuális helyzetéről, a kifizetett pénzekről évente kormánybeszámolót kell benyújtani az Országgyűlésnek, de tavaly és tavalyelőtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) már nem készített ilyet a törvényhozásnak. Közük? A finanszírozás átláthatóságától amúgy mit várunk, ha az elszámolásoknál még Brüsszel felé is trükközött a kormány? A GKM-ben az előkészítő munkákról nincsen jegyzőkönyv, pedig biztos zajlott valami ilyesmi. Sajnos úgy, hogy nem volt olyan eljárásrend, ami a szakmai munkát és a hatásköröket rögzítette volna. A határidők kitűzésénél pedig senkit nem érdekeltek a korábbi beruházások tapasztalatai, a szakértők véleménye, vagy akár az előkészítettség. Ha mi ilyen átgondoltsággal mennénk le a boltba parizerért, éhen halna a család.
Nem kapkodták el a földszerzéseket sem. Az ügyvédi késedelemre nem volt szankció, de nem kellett a megszakadástól félteni a földhivatalokat sem. A NIF a biztonság kedvéért pluszban megbízott egy ügyvédi lebonyolító szervezetet is, mely kft. a számvevők szerint 360 millióért nem csinált semmit, de az alkalmazásuk kétségkívül megnövelte az adatszolgáltatási időt. Ahogy az már lenni szokott, a nyomvonalon fekvő ingatlanokat hol a régiós piaci ár másfélszereséért, hol a tízszereséért sikerült megszerezni, de volt, ahol nem is készült előzetes értékbecslés. Az ÁSZ évek óta szajkózza, hogy az útépítők pályáztatásához is milyen hasznos volna az előzetes költségbecslés, ahol lehet, egységárakat tartalmazó adatbázis - teljesen hiábavalóan. Az ellenőrzött szakaszokat 356 milliárdért építtető NIF egyetlen fő költségszakértőt alkalmaz. A dunaújvárosi hídnál leírtakat is olvashattuk már korábban: nem a költséghatékonyság netovábbja, ha a hídhoz még sok évig nincsen közlekedési kapcsolat. Ha egy vállalkozó évekig kihasználatlan beruházásra készítene tervet, minden bank kiröhögné.
Ahogy az ország mentális állapotát jól modellezi az útépítések története, szintúgy cseppben a tenger a kőröshegyi völgyhíd esete. És mi még azt hittük, már mindent tudunk róla! Hogy húsz év alatt sem sikerült a lakosság igényeit a természetvédelmi és gazdaságossági szempontokkal minimálisan szinkronba hozni! Viszont így mód nyílott egy nagy, mérnöki bravúr megvalósítására (könyv zengi dicsőségét, belefért). Mondjuk nem lett olcsó, úgy 50 milliárd két kilométerért, liftekkel persze. És tessék, kiderül, hogy pár kilométerrel odébb a völgy nyílása is kisebb, a híd is alacsonyabban mehetne, a helyieket és a természetet még kevésbé zavarná a sztráda. A NIF és a helyhatóságok akkoriban meg is egyeztek, hogy továbbterveztetik e nyomvonalat, mert ígéretes. A kőröshegyi önkormányzat azonban valahogy nem tárgyalta a terveket, hát el sem tudta utasítani, és hopp: megépült a bombasztikus változat. Lett egy nagy híd, amiről senki nem tudja, hogy került oda. Az ufók?...
Csak Szabó Pál közlekedési minisztert sajnáljuk, mert bánatos: a jelentésre reagáló levelében hiányolja az ÁSZ pozitív megállapításait.
|
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/50_milliard_liftekkel-69110
|
https://web.archive.org/web/20080813125142/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16723
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-milliard-liftekkel
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] |
[] |
[
"autópálya",
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,083 |
Bush botrányos könyvtára
|
Egy texasi ügyvéd a Dallasban építendő George W. Bush elnöki könyvtárnak szóló kétszázezer dolláros adományra próbálta rábeszélni Aszkar Akajev volt kirgiz elnököt.
|
Stephen Payne beszélgetését a kazah nemzetiségű közvetítővel videóra vette a londoni The Sunday Times inkognitóban jelen lévő riportere. A leleplező cikk nyomán a kongresszusban vizsgálat indult, mert felmerül a kormányzat külföldi befolyásolásának lehetősége.
Az elnöki könyvtárak félig múzeumok, félig tudományos kutatóintézettel kombinált levéltárak. A Bush nevét viselő lenne a tizenkilencedik ilyen intézmény, az elmúlt 75 év valamennyi elnöke gondoskodott róla, hogy politikai hagyatéka egyben maradjon. Az utóbbi évtizedekben az elnökök mandátumuk utolsó szakaszában aktívan kalapoznak, hogy "méltó" múzeumot építtethessenek saját maguknak. A Bush-könyvtárhoz 200-500 millió dollárra lesz szükség. Mivel az adományokat nem kell nyilvánosságra hozni, a múltban is felmerült, hogy a könyvtárak körül politikai korrupció történhetett. Bill Clintonról azt állítják, hogy elnöksége utolsó napján bűncselekményekért elítélt személyeknek adott kegyelmet, mert jelentős összegeket adományoztak a könyvtárának. A vádakat nem könnyű bizonyítani.
Most Payne is felháborodottan cáfolja, hogy törvénytelenséget követetett volna el. Szerinte semmilyen összefüggés nem volt a könyvtárnak szánt pénz és az Akajev számára szervezendő washingtoni találkozók között. A dallasi ügyvéd Worldwide Startegic Partners (Stratégiai Partnerek Világszerte) nevű cége internetes honlapján nyíltan dicsekszik politikai és nemzetközi kapcsolataival. Most ugyan azt állítja, hogy nem fehér házi bennfentes, ám 2003-ban elkísérte Bush elnököt egy jordániai csúcstalálkozóra és többször járt külföldön Cheney alelnökkel.
A dallasi Déli Metodista Egyetemre (SMU) tervezett Bush-könyvtárral különben is sok a baj. A humoristák évek óta viccelődnek az elnök olvasási szokásaival vagy inkább azok hiányával. Bush még be sem költözött a Fehér Házba, amikor az első pályázók már jelentkeztek a leendő könyvtár elhelyezésére. A végül befutó SMU-n azonban kisebb lázadás tört ki. A metodista egyház egyes vezetői azt kifogásolták, hogy Bush, aki kritikus döntései előtt rendre a rivális baptistákhoz fordult tanácsért, miért hozza ide a hagyatékát. Az egyetem profeszszorai közül néhányan attól tartanak, hogy a könyvtár a Bush-elnökség történetének meghamisításával fog foglalkozni. Ráadásul a mai napig bizonytalan, hogy hová kerül majd Yale Egyetem építészeti karának dékánja, Robert Stern által tervezendő épület. Az SMU-nak nincs elég területe, a szomszédos University Gardens lakónegyedből való telekvásárlás miatt pedig perek indultak.
A Metodista Egyetem főbejárata
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499036-297729
|
https://web.archive.org/web/20170123073731/http://nol.hu/archivum/archiv-499036-297729
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/bush-botranyos-konyvtara
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[] |
[] |
6,084 |
Veszélyben a két legújabb EU-tag uniós pénzei?
|
Megússza-e európai szankciók nélkül Bulgária és Románia, hogy alig veszi fel a harcot a korrupcióval szemben? – ez a tétje az Európai Bizottság jövő heti, egyben utolsó két országjelentésének. Bukarestről az EU szakértője lesújtó véleményt közölt nemrég.
|
Mind Bulgária, mind pedig Románia esetében igen éles bírálatokat tartalmaz az Európai Bizottság a jövő héten ismertetett országjelentése a kiszivárogtatások szerint. Brüsszel a bukaresti parlamentet is elmarasztalja, mert akadályozza a magas köröket érintő korrupciós ügyek kivizsgálását. Kapnak egyúttal a bírák is, akik csak minimális időtartamú, és azon belül is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik az ilyen esetek vádlottjait. - Feltételezések egész sorát hallottam már, mi mindenesetre megvárjuk a nyilatkozattal a jövő szerdát – mondta kérdésünkre Mark Gray, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Az EU másfél éve fogadta sorai közé Bukarestet és Szófiát - egyesek szerint túlságosan korán és felkészületlenül. Részben ezért példátlanul szigorú védzáradékokat alkalmazhat – legfeljebb a tagság első három évében - három területen, amelyek közül az igazságügyben a legsúlyosabb a helyzet. Legutóbb májusban vizsgálódtak bizottsági szakértők a két fővárosban. Az egyik lehetséges szankció az uniós támogatások egy részének befagyasztása, de az EU figyelmen kívül hagyhatja a két ország bíróságainak ítéleteit is.
A korrupciót feltérképező Transparency International tízes skáláján Bulgária épphogy eléri a négyes fokozatot (a 10-es jelenti a teljes korrupciómentességet), Románia pedig még azt sem. (Magyarország a legjobban áll a visegrádi négyek közül, CPI-értéke a legközelebb áll a hatoshoz a szűkebb régióban.) Ugyanakkor jó esély van arra is, hogy a két ország megússza feddéssel, az EU-nak ugyanis nincsen nagy gyakorlata a tagállamok ilyesfajta megregulázásában - ellentétben a tagjelöltekével, hiszen őket bármikor zsarolhatja csatlakozásuk elodázásával.
Bukarestet illetően már Brüsszel legutóbbi, februári jelentése is viszonylag visszafogottként értékelhető. Különösen ahhoz képest, hogy mit jelentett eredetileg Willem De Pauw belga ügyész, az EU kiküldött szakértője. Mint arra a The Economist minapi száma felhívta a figyelmet, véleménye igen lesújtó volt. – Ahelyett, hogy haladást érne el a magas körök korrupciójával szemben, Románia jelenleg minden szinten visszalépést mutat ebben a harcban – írta novemberben De Pauw, úgy vélve: az ország fél év alatt a 2003-as szintre eshet vissza. Vagyis a 2007-es csatlakozás semmit nem vitt előre. – A belépést követően a parlament és a kormány szándékosan tompította a (korrupció ellenes) eszköztárat, sőt törvényeket is hozott erre – állítja a belga jogász, aki szerint az igazságügyminisztérium is médianyomás alá helyezi a korrupciós ügyekben eljáró ügyészeket, minden jelentősebb, felfüggesztett pert megszüntettek később, továbbá vannak „erős jelei” a DNA, azaz a korrupció ellenes ügyészség leépítésének is. – Gyakorlatilag az egész román politikai elit keményen ellenáll – summáz De Pauw.
Brüsszel
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499009-297706
|
https://web.archive.org/web/20170124181508/http://nol.hu/archivum/archiv-499009-297706
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/veszelyben-a-ket-legujabb-eu-tag-unios-penzei
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,085 |
Nézőpont Intézet: a többség szerint ma nagyobb a korrupció, mint tíz éve
|
A megkérdezettek 62 százaléka szerint ma nagyobb a korrupció, mint tíz évvel ezelőtt volt, és csak öt százalékuk szerint kisebb - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Nézőpont Intézet készített a Heti Válasz számára.
|
A hetilap csütörtöki számában megjelenő kutatás szerint júliusban a mintegy nyolcmillió választópolgár 38 százaléka Fidesz-szimpatizáns - az egy hónappal ezelőtti 42-höz képest -, 18 százaléka pedig az MSZP-t támogatná. Utóbbi 1 százalékkal kevesebb a júniusi adathoz viszonyítva.
A biztos szavazók körében a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a júniusi 54-ről 52 százalékra csökkent, míg az MSZP változatlanul 19 százalékon áll.
Mint írják, ezek alapján elmondható, hogy a Fidesznek alig ártott, az MSZP-nek pedig alig használt a hetek óta tartó "előre hozott" kampány. A Nézőpont Intézet megfogalmazása szerint júliusban érdekes átrendeződés zajlott: a Gyurcsány Ferenc "alternatíváiként" számon tartott Kiss Péter, Szili Katalin és Gráf József népszerűsége kivétel nélkül csökkent, a Gyurcsányhoz közelebb álló utódjelöltek - mint Bajnai Gordon, Veres János - pedig erősödtek.
A kutatás megállapítása szerint abban, hogy az MSZP elfogadottsága a reklámhadjárat ellenére sem emelkedett, a pártelnöknek is szerepe van, nem élt ugyanis a népszerűség-növelés kínálkozó lehetőségével. Noha a választók 76 százaléka egyetért a "segélyért közmunkát" elvvel, a kormányfő hosszú hezitálás után elvetette e lehetőséget - teszik hozzá.
A válaszadók fele szerint egyik párt sem tartja szem előtt a bérből élők érdekeit, s egyikük sem küzd eléggé a korrupció ellen; pedig a "jogosulatlan előnyszerzés" a választók 62 százaléka szerint erősödött az elmúlt tíz évben.
Júliusban a Nézőpont Intézet arra is megkérte a válaszadókat, mondják el, hány évesek lennének a pártok, ha egy emberhez kellene hasonlítani őket. Ezek alapján elmondható: a Fideszt tartották a legfiatalabbak (31 év), ennél egy kicsit "idősebbnek" pedig az SZDSZ-t gondolták (39 év). Az MDF 42, a KDNP 45 éves a válaszolók szerint, a sort pedig az MSZP zárja a maga 49 évével.
A kutatás összegzése szerint a következő választás nagy kérdése mindezek alapján úgy is feltehető: rá merik-e bízni saját sorsuk alakítását az idős választók a "fiatalokra"?
A Nézőpont Intézet a felmérést június 26-a és július 7-e között készítette, a reprezentatív minta ezer, 18 év feletti magyar volt, akiket személyes kérdőíves interjúkkal kérdeztek.
Kezdőlap Belföld Nézőpont Intézet: a többség szerint ma nagyobb a korrupció, mint tíz éve
|
https://infostart.hu/belfold/2008/07/16/nezopont-intezet-a-tobbseg-szerint-ma-nagyobb-a-korrupcio-mint-tiz-eve-212955
|
https://web.archive.org/web/20240128042610/https://infostart.hu/belfold/2008/07/16/nezopont-intezet-a-tobbseg-szerint-ma-nagyobb-a-korrupcio-mint-tiz-eve-212955
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nezopont-intezet-a-tobbseg-szerint-ma-nagyobb-a-korrupcio-mint-tiz-eve
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,086 |
Megszüntették az eljárást Gyenesei ellen
|
Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást egy Gyenesei Istvánt érintő feljelentés ügyében.
|
Határozatot hozott a kaposvári rendőrkapitányság a Somogy megyei közgyűlés vezetése által, ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt májusban tett feljelentés ügyében, ami a megye korábbi gazdálkodását érintette – mondta Bíró Gábor, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A nyomozás három tanácsadó bérezésének ügyében folyt.
A hírügynökség információi szerint az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették, amit megerősített a feljelentést tevők által az ügyben érintettnek nevezett Gyenesei István önkormányzati miniszter, a Somogy megyei közgyűlés korábbi elnöke. “Bebizonyosodott, hogy alaptalan volt a politikai indíttatású nemtelen támadás, és remélem a többi hasonló ügy is hamarosan ilyen eredménnyel zárul” – jelentette ki.
|
https://24.hu/belfold/2008/06/27/megszuntettek_eljarast_gyenesei_ellen/
|
https://web.archive.org/web/20080802231723/http://www.fn.hu/belfold/20080627/megszuntettek_eljarast_gyenesei_ellen/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-az-eljarast-gyenesei-ellen
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-27 00:00:00
|
[
"Gyenesei István"
] |
[] |
[
"Somogy megye"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"tanácsadás"
] |
[] |
6,087 |
Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a BKV-nál
|
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a BKV-nál a Budapesti Rendőr-főkapitányság, mert egy ismeretlen feljelentő szerint a közlekedési vállalat szerződéseket kötött külső cégekkel, amelyek nem teljesültek, vagy az elvégzett munka nem állt arányban az azért kifizetett összeggel.
|
Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a BKV-nál
2008. június 3. 12:23
FigyelőNet, MTI
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a BKV-nál a Budapesti Rendőr-főkapitányság,
mert egy ismeretlen feljelentő szerint a közlekedési vállalat szerződéseket
kötött külső cégekkel, amelyek nem teljesültek, vagy az elvégzett munka nem
állt arányban az azért kifizetett összeggel.
A BRFK kedden közleményben tudatta: a gazdaságvédelmi főosztály március 12-
e óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja
miatt, „ismeretlen személy által tett feljelentés alapján".
A feljelentés adatai szerint a Budapesti Közlekedési Zrt. „olyan
szerződéseket kötött külső cégekkel, amelyek nem teljesültek vagy az
elvégzett munka nem állt arányban az azért kifizetett összeggel". Az
eljárás során a nyomozók megvizsgálják a szerződések tartalmát és az
ezekben vállaltak teljesítését, folyamatban van az adatgyűjtés, illetve
tanúk felkutatása.
A rendőrség nem kívánt további részleteket közölni, sem arról, ki tette a
feljelentést, sem arról, hogy a nyomozás összefügg-e az AAM Zrt. tanácsadói
szerződéseivel.
A Magyar Nemzet szombaton azt írta, egyelőre az AAM Zrt., a Cemi Kft.,
illetve a Kornusz Kft. több százmillió forint értékű BKV-s szerződéseit
vizsgálja a rendőrség.
A BKV felügyelőbizottsága számára készült korábbi előterjesztés szerint a
közbeszerzési szabályok megsértése, hűtlen kezelés és számvitel rendjének
megsértése is felvetődhet a BKV tanácsadói szerződései kapcsán. A
közlekedési társaság összesen nyolc szerződést kötött az AAM Zrt.-vel, 2,5
milliárdos keretösszegben.
Időközben az AAM és a BKV szerződést bontott.
Helyreigazítás: szabályosak voltak a BKV tanácsadói szerződései
A FigyelőNet honlapján 2008. június 3. napján „Nyomozás a BKV-nál hűtlen
kezelés miatt” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy a BKV
felügyelőbizottsága számára készült korábbi előterjesztés szerint hűtlen
kezelés és számvitel rendjének megsértése is felvetődhet a BKV tanácsadói
szerződései kapcsán. A valóság ezzel szemben az, hogy ilyen vagy bármely
más bűncselekményre a Felügyelő bizottság részre készült előterjesztések
nem is utalnak.
|
http://www.fn.hu/belfold/20080603/hutlen_kezeles_miatt_nyomoznak/
|
https://web.archive.org/web/20080605234129/http://www.fn.hu/belfold/20080603/hutlen_kezeles_miatt_nyomoznak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-a-bkv-nal
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-03 00:00:00
|
[] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Cemi Kft.",
"Kornusz Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,088 |
Helyreigazítás: szabályosak voltak a BKV tanácsadói szerződései
|
A FigyelőNet honlapján 2008. június 3. napján „Nyomozás a BKV-nál hűtlen kezelés miatt” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy...
|
A FigyelőNet honlapján 2008. június 3. napján „Nyomozás a BKV-nál hűtlen kezelés miatt” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy a BKV felügyelőbizottsága számára készült korábbi előterjesztés szerint hűtlen kezelés és számvitel rendjének megsértése is felvetődhet a BKV tanácsadói szerződései kapcsán. A valóság ezzel szemben az, hogy ilyen vagy bármely más bűncselekményre a Felügyelő bizottság részre készült előterjesztések nem is utalnak.
|
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/06/16/helyreigazitas_szabalyosak_voltak_bkv/
|
https://web.archive.org/web/20080622151134/http://www.fn.hu/cegek/20080613/helyreigazitas_szabalyosak_voltak_bkv/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-szabalyosak-voltak-a-bkv-tanacsadoi-szerzodesei
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-16 00:00:00
|
[] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Cemi Kft.",
"Kornusz Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,089 |
Az ÁSZ-szal hadakozik a MÁV
|
A MÁV vezetői szerint a MÁV Cargo privatizációja törvényes és jó üzlet volt mind az állam, mind a MÁV szempontjából.
|
A MÁV szakmailag több ponton vitatja az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzéséről a napokban nyilvánosságra hozott jelentésének egyes megállapításaival - mondta Heinczinger István vezérigazgató a sajtó képviselőinek.
MÁV Cargo eladás: nem történt törvénytelenség
A MÁV vezetői szerint a teherfuvarozást végző MÁV Cargo eladását a privatizációs törvény szigorú betartásával végezték, azzal kapcsolatban semmilyen büntetőeljárás sem folyik, a pályázat lebonyolítását és végeredményét egyetlen vesztes ajánlattevő sem kifogásolta. A cég felügyelő bizottsága, illetve a tulajdonos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) képviselői minden iratba betekinthettek, utóbbiak minden döntésben rész vettek.
A viszonylag gyors privatizációt az indokolta, hogy a vasúti áruszállítás piaca 2007. január 1-jétől egy teljesen nyitott versenypiaccá vált. Mivel sem az anyacég, sem a tulajdonos állam nem képes a szállítási ágazat versenyképességét biztosító beruházások finanszírozására, ezért gazdasági kényszer volt annak egy tőkeerős tulajdonosnak történő mielőbbi értékesítése. Heinczinger szerint egyébként az európai tendenciák azt mutatják, hogy a kisebb nemzeti vasúti teherszállítókat a nagyok vásárolják fel. Pl. a belga, a holland és a dán céget a Deutsche Bahn vette meg.
Az ÁSZ által vitatott, a vevő konzorciumnak adott a pályahasználati díj emelése esetén beváltható garancia lehívásának lehetőségét kizárta, mivel a magyar pályahasználati díjak az uniós átlaghoz képest magasak. A további emelés esetén a nemzetközi teherforgalom elkerülné Magyarországot (ahogy ezt ma részben teszi is, Szlovákiát keresztezve), ezért 2010-ig a jóváhagyott díjszabás keretei között nem lehetséges.
A tehervagonoknak a MÁV Cargonak 1, azaz egy forint plusz áfa könyv szerinti értéken történő átadását a cég akkori könyvvizsgálója is rendben lévőnek találta. Ez a névleges ár csak technikai jellegű, mivel a működőképes, de már idős koruk miatt számvitelileg teljesen leirt vagonok átadását nulla értéken történő apportját a könyvelők "nem szeretik". A könyv szerinti átadást egyszerűsége miatt választották, az megfelel a számviteli törvény előírásainak.
Borsik János megkérdezte
A saját szakszervezetének újságját képviselő Borsik Jánosnak, a Mozdonyvezetők Szakszervezete elnökének a pályázat elbírálási feltételeit firtató kérdésére a privatizációs folyamatot irányító Dióssy Gábor, a MÁV-Cargo volt elnöke kifejtette, hogy a nyertes konzorcium a dolgozókkal szemben olyan gáláns, kötelező érvényű ajánlatot tett a dolgozók felé, hogy azt az érdekképviseletek is megelégedettséggel vették tudomásul.
Dióssy kiemelte, hogy a 102,3 milliárd forintos vételár mellett a győztes konzorcium további 43 milliárd forintos fejlesztést vállalt, amit csak tőkeemeléssel vagy tulajdonosi hitellel finanszírozhat. A magyar államot nem terheli meg az ügylet, mert a konzorciumban résztvevő többségi állami tulajdonban lévő GySEV nem lett tulajdonos, csak üzletileg megfelelő esetben gyakorolhatja vételi opcióját a MÁV Cargo részvényeinek 25 százaléknyi részére. Igy nem szorul állami segítségre, mivel a vételár kifizetése nem őt, hanem partnerét, az osztrák vasutat terheli.
Dr. Podonyi László, az ÁSZ igazgatóhelyettese jelezte, hogy nem állították azt, hogy a cég eladása törvénytelen volt. A privatizációt egyszerűen rosszul előkészítettnek tartják. Az értékmeghatározásnál nem vették figyelembe, hogy nem egy gazdasági társaságot, hanem egy egész, növekedés előtt álló piacot értékesítenek. Az útdíjak emelése következtében a vasúti teherforgalom növekedése várható, ami nem lett beárazva. Az aláirt szerződésben foglalt feltételek a MÁV szempontjából visszalépést jelentenek az előzetes ajánlathoz képest. Hiányolta, hogy nem láttak kormány-előterjesztést a privatizáció mellett más alternatív megoldási lehetőségekről.
Büntetőeljárások
Dr. Neumann Mária, a MÁV jogi igazgatója az ÁSZ jelentésben szereplő büntetőügyekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a MÁV által, hűtlen kezelés gyanújával kezdeményezett eljárásokat az igazságszolgáltatási szervek bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában rendre megszűntették. Egyébként az ÁSZ a vizsgálódás során nem tett konkrét büntetőfeljelentést, csak konzultált a nyomozásokat végző szervekkel.
Ingatlanügyek
A jelentés elmarasztalta a MÁV ingatlangazdálkodását is. A területet az ingatlanok és a felépítmények tulajdonjogi rendezésének hiánya, az áttekinthetetlen ingatlanvagyont terhelő korlátozások, az ingatlangazdálkodást érintő gyakori koncepció- és vezetőváltás jellemzi. Pl. egy Nyugati Pályaudvar melletti 3,25 milliárd forintos ingatlan értékesítésnél a MÁV hibájából a kizárt vevő 27 milliárd forint, az új vevő 17 milliárd forint kártérítési igényt jelentett be.
A MÁV jogi igazgatója az utóbbi eset kapcsán azt mondta, hogy a két vevő nem érvényesítette kártérítési igényét, így nem történt károkozás. Emiatt a MÁV-nak az ügyben tett büntetőfeljelentését az eljáró hatóság bűncselekmény hiányában megszűntette. Dr. Podonyi László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tudomásuk szerint a kártérítési perek még nincsenek lezárva, ezért értelemszerűen az igények érvényesítése sem történhetett meg.
A MÁV vezérigazgatója szerint a cég ingatlanvagyonának felmérése, a szükséges informatikai háttér kiépítése folyamatban van, 2009-ben tudják lezárni. A cég vagyona 37 ezer ingatlanból áll. Gondot jelent, hogy a MÁV, a korábbi Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság és a földhivatali nyilvántartások nem egyeznek meg. A vasút működéséhez nem kapcsolódó földterületeket értékesíteni fogják.
Az ÁSZ képviselője a vizsgált időszakra (1993-2007) vonatkozóan nem lát a cég ingatlangazdálkodásában javulást, az ingatlanok értékesítési árai és a tényleges piaci árak között jelentős különbségek lehetnek. De megemlítette, az ingatlanmenedzsment a közelmúltban ugrásszerűen javult.
Kevés pénz, sok szórás, utazási iroda
Az ÁSZ igazgatóhelyettese szerint a MÁV gazdálkodását az első számvevőszéki vizsgálat, azaz 1993 óta folyamatosan jellemzi az alulfinanszírozottság és meglévő források egyszerűen rossznak minősíthető felhasználása. A kormányzati ciklusok csak rontottak a helyzetet, a választási éveket követően az aktuális kormányok mindig visszafogták a vasúttársaság támogatását. Kiemelendő pozitívum, hogy a hitelfelvétel teljesen átláthatóvá vált.
Végül Dr. Podonyi idézett egy véleményt, mely szerint "a MÁV-Start csak egy utazási iroda, vagyona nincs." A MÁV vezérigazgatója szerint a cég közszolgálatot lát el és 62 milliárd forintos könyv szerinti vagyonnal rendelkezik. Ez egyébként érdekes módon majd duplája a most értékesített és nyereséges MÁV Cargoénak.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/mav080716/
|
https://web.archive.org/web/20210724082507/https://index.hu/gazdasag/magyar/mav080716/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-szal-hadakozik-a-mav
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció",
"MÁV tehervagonok"
] |
6,090 |
Kontrázik a MÁV
|
Párhuzamos síneken halad a MÁV és az Állami Számvevőszék. A számvevők a vasúttársaság gazdálkodását kritizálják, a MÁV vezetői pedig igyekeznek tételesen cáfolni a vádakat.
|
A MÁV Cargo privatizációja nem volt törvénytelen - jelentette ki Podonyi László, az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a vasúttársaság gazdálkodását érintő kritikáik tényszerűek, megalapozottak. A MÁV Zrt. sajtótájékoztatóján felszólaló Podonyi meghívottként vett részt az eseményen, amelyen a MÁV vezetői a Cargo privatizációját érintő súlyos számvevőszéki megállapításokat igyekeztek cáfolni.
Dióssy Gábor, az eladást a cég részéről lirányító volt MÁV Cargo elnök az átláthatóságot, jogszerűséget emelte ki a kiugróan magas, 102,5 milliárd forintos vételár mellett. Ez az összeg 33-szorosa a fuvarozóvállalat éves nyereségének, s nemzetközi összehasonlításban is magas szorzónak számít - érvelt. Hogy ez ár jó volt-e, azt az ÁSZ nem vitatta, azt viszont kifogásolta, hogy a magánosítást megelőzően nem készült pontos vagyonfelmérés, enélkül pedig minden csak viszonyítás kérdése. A vevő, a Rail Cargo Austria (RCA) és konzorciumi partnere, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) piacot vett, hiszen a vasúti fuvarozás döntő hányadát a MÁV Cargo bonyolítja le Magyarországon. A piac beárazása pedig nem történt meg - emlékeztetett Podonyi. Válaszul Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója kifejtette: hiába a MÁV Cargo a vasúttársaság legmegbízhatóbb nyereségtermelő leánycége, annak érdekében hogy az éleződő európai versenyben meg tudja állni a helyét, 43 milliárd forintos fejlesztésre van szüksége. Ezt pedig a MÁV nem tudja előteremteni, szemben a tőkeerős RCA-val, amely garanciát vállalt a beruházásokra.
Az osztrákok a teljes vételár feltételek nélküli kifizetését garantálták, amint megszületik az uniós jóváhagyás. A részben magyar állami tulajdonú GYSEV-nek most egy fillért sem kell kiadnia, a megállapodás szerint opciós tulajdonszerzése a MÁV Cargóban 0-25 százalék közötti részvénycsomagra szól. Az később dől el, hogy ezzel a lehetőséggel élnek-e, s ha igen, honnan lesz rá pénzük.
A vitatott kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban Heinczinger azt állította: a vételár-visszatérítéssel járó garanciák lehívásának esélye a nullával egyenlő. Igaz, hogy elvben a vasúti pályahasználati díjak infláció feletti emelése miatt akár 25 milliárd forintot is vissza kellene fizetni a vevőnek, ám ez a díj európai viszonylatban nálunk az egyik legmagasabb, ezért szerinte kizárt, hogy ennyit emeljenek rajta. A vezérigazgató képtelenségnek nevezte azt a vádat, hogy a MÁV feléli a Cargóért járó milliárdokat. Ezeket a minőséget javító beruházásokra, eszközvásárlásra és hitel-visszafizetésre költik.
Podonyi végezetül elmondta: a MÁV gazdálkodásán mindenképpen változtatni kell, s a mostani vezetésnek esélye van arra, hogy sikerre vigye a reformot. Ebben már nem volt vita.
Podonyi, Heinczinger és Kozák Tamás, a MÁV-Start vezére
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499187-297867
|
https://web.archive.org/web/20170204025152/http://nol.hu/archivum/archiv-499187-297867
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kontrazik-a-mav
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,091 |
Esztergom és polgármestere - Büszkeség és bal ítélet
|
Az esztergomi polgármester az utóbbi időszakban negatív összefüggésben került az országos hírekbe: vagy szülők és diákok tüntettek ellene egy szerintük autokratikus és rossz döntés miatt, vagy autóját és épülő családi házát gyújtották föl. Esztergom fejlődik - de a polgármester személye a város közvéleményét élesen megosztja.
|
A Meggyes Tamás polgármester házának és autójának felgyújtásával gyanúsított személyeket a rendőrség megtalálta, de a képviselőtestület hangulatán ez nem változtatott. Jobb- és baloldalon is hallani a jelenlegi önkormányzat föloszlatását sürgető hangokat. A polgármester Esztergom honlapján közleményben jelentette ki, hogy a "támadások hátterében egy vállalkozói-politikai összefonódás áll", az ellene szervezett lejárató akció résztvevői "egy fideszes önkormányzati képviselőt kerestek meg több millió forinttal, hogy rávegyék a testület feloszlatásának elősegítésére". Meggyes arról is beszámolt, hogy az utóbbi időben heti rendszerességgel érik támadások, zsaroló telefonokat és fenyegetéseket kap, nemrég vagyonosodási vizsgálat is indult ellene.
Föl a csúcsra
A 41 éves Meggyes Tamás gimnáziumi tanulmányait Esztergomban végezte, de nem tanult tovább, vendéglátóegységek tulajdonosa lett. A rendszerváltás után a Fidesz színeiben bekerült az önkormányzatba. Néhány év kihagyás után az Orbán-kormány idején alpolgármesterként tért vissza, sőt még a ciklus közben átvette Esztergom irányítását. Az 1998-as önkormányzati választáson a 21 ezer szavazásra jogosult lakos közül 47 százalékos részvétel mellett mindössze 1881 szavazattal egy független polgármester győzött, akit azonban a fideszes és a szocialista képviselők öt hónap múltán rávettek a távozásra. Így lett 1999 novemberében ügyvezető elöljáró a polgármester-választáson amúgy nem indult, és a saját egyéni körzetében csupán 119 szavazatot (16,78 százalékot) szerzett, s csak a kompenzációs lista 2. helyéről az önkormányzati testületbe került Meggyes Tamás. 2000 márciusában az időközi polgármester-választáson aztán "rendesen" is befutott; azóta a harmadik ciklusát tölti. Polgármesteri teendői mellett a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlésben képviselőként, valamint az Ister-Granum Eurorégió elnökeként dolgozik. 2006-ban elindult az országgyűlési képviselő-választáson, ám végül csak megyei listán jutott az Országgyűlésbe. Időközben beiratkozott a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola nemzetközi kapcsolattartás szakára.
Dinamikus vezető, diplomáciai érzék nélkül - így summázhatók a Meggyes Tamás polgármesterről hallott vélemények. Irányítása alatt Esztergom vitathatatlanul fejlődött, a költségvetés új forrásokkal bővült, s nevéhez fűződik a helyi babakötvény is (minden, a városban született babának félmillió forintot különít el az önkormányzat). Míg elődje 1999-ben 3,2 milliárddal gazdálkodott, a város idei költségvetése elérte a közel húszmilliárd forintot. Az egyre bővülő ipari park a szlovákiai környékbelieket is ellátja munkával, az egyházi városrész szépül, a helyi adóbefizetés eléri az ötmilliárd forintot. A város szállodafejlesztési programot alkotott a gyógy- és egészségturizmus megalapozására. Az épülő infrastruktúra több ezer embernek teremthet új munkahelyet. Kritikusai ugyanakkor diktatórikusnak mondott stílusát és ellenszenvvel kísért, számos városlakó által nehezményezett döntéseit állítják szembe az eredményekkel.
A polgármester több fórumon kijelentette, hogy az önkormányzati területen elért eredményei a Fideszt is erősítik, márpedig ez az ellenfeleinek nem jó - ezért akarják őt ellehetetleníteni. Ennek ellentmondani látszik, hogy a városi képviselők politikai pártállástól függetlenül gyakorta kerülnek konfliktusba a város első emberével, és mint egyikük fogalmaz, az ügyeket éppen a polgármester tereli azonnal pártpolitikai útra. Mindkét oldalról egyre erőteljesebben bírálják Meggyes Tamást amiatt is, hogy Esztergom főként botrányos ügyei miatt szerepel a médiában. A városi testület elé terjesztett évi közel ezer határozatot ugyan 90 százalékban kétharmad feletti támogatottsággal szavazzák meg, a maradék 10 százaléknyi, nagy értékű beruházásokról szóló előterjesztésekről azonban nincs konszenzus. Nyíri Attila helyi szocialista képviselő szerint az érdemleges munkavégzést gátolja a Meggyes Tamás polgármestersége alatt kialakult szokásrend: az, hogy a képviselők a zárt ülések előterjesztéseit csak az üléseken kapják kézhez, amit a napirend lezárását követően aztán vissza is szednek. A mérnök-közgazdász politikus annak a gyakorlatnak az ésszerűségét is vitatja több képviselőtársával együtt, hogy szinte minden, a várost érintő fontos ügyet zárt ülésen vitatnak meg. Ha szeretnének betekinteni valamibe, azt elvileg havonta egy alkalommal, meghatározott napon, előre bejelentett igény alapján tehetik meg. De ilyenkor is gyakran előfordul, hogy e lehetőséget az éppen hivatalban lévő jegyző valamilyen indokkal meghiúsítja, és későbbi időpontot jelöl meg.
Míg a korábbi évek vitatott nagyberuházásai, ha minimális többséggel is, de átmentek a szavazásokon, addig az utóbbi két évben korábbi támogatói közül többen is elfordultak Meggyestől. A közelmúltban látott nyilvánosságot a volt kampányfőnök, Horváth Mihály helyi fideszes politikus közleménye, akit Meggyes a maga nyilatkozataiban az ellene elkövetett gyújtogatás elkövetőivel hozott összefüggésbe. Horváth Mihály úgy fogalmaz, hogy mélységesen megrendítették őt az igaztalan vádak. Több mint tíz éve esztergomi vállalkozó, négyszáznál több alkalmazottja van; a Fidesz tagja, és soha semmilyen formában nem vett részt törvényellenes cselekményben.
Horváth Mihály és Meggyes Tamás között akkor kezdett megromlani a viszony, amikor Horváth többször szót emelt az ellen, hogy egy épülő magánszálloda mélygarázsában 350 parkolóhelyet (1,7 milliárd forintért - M. I.) vásároljon meg a város. Horváth ezt az esztergomiak érdekeivel ellentétesnek tartotta. "Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a polgármester rágalmai és az elmúlt hónapok során képviselőként végzett munkám között" - mutatott rá Horváth Mihály, aki Meggyes Tamást állításainak visszavonására és bocsánatkérésre szólította fel.
"Nagyon sok emberben van tüske és sérelem" - állítja egy névtelenséget kérő helyi forrásunk. Ilyen például a két éve kivetett, majd visszavont telekadó, a maximált építményadó, a szakemberek megkérdezése nélküli direktívák, a város értékes területein bevezetett építési tilalom, a polgármester állítólagosan pazarul berendezett irodája, ahová földi halandó nem tette még be a lábát - és nem utolsósorban az, hogy a polgármesternek nem lehet ellentmondani. Jól jellemzi a hangulatot, hogy bár a városban megdöbbenést keltett a sérelmére elkövetett gyújtogatás, mégis elhangzottak olyan mondatok egyes szórakozóhelyeken, mint "Jó, hogy leégett a háza, végre megkapta a magáét", vagy "Legalább megtudja, mit érezhettek az elbocsátott kollégák gyerekei".
Építeni
Mert hullanak a fejek az önkormányzati fenntartású intézményekben. A Szeretgom portálon számtalan legenda kering több mint ötven hivatali alkalmazott elbocsátásának a körülményeiről. A hét év alatt menesztett öt jegyző közül a legutóbbi, Csomor Sándor ügye még mindig nem került nyugvópontra. Ő volt az egyetlen jegyző, aki nem fogadta el a felajánlott közös megegyezéssel történő felmondást, és beperelte munkáltatóját. Összesen 24 millió forint kártérítést és a hivatalába való visszahelyezést ítélte meg neki a Tatabányai Munkaügyi Bíróság. De hiába a jogerős bírósági ítélet, az élményfürdő építése körüli botrányok során kegyvesztetté vált jegyző nem szerezhet érvényt a hatósági döntésnek, szobáját ugyanis két őr vigyázza - előle. Csomor Sándor nemrég megjelent egy testületi ülésen, és törvényességi észrevételt kívánt tenni a már említett mélygarázsszerződésről; ezt írásban kiosztotta a képviselőknek. A jegyző háromszor próbált meg szót kérni, mindhárom alkalommal a biztonsági őr fojtotta belé a szót.
A város adósságállományát jelentősen megnövelte az élményfürdő megépítése. "Hogy Esztergom fürdőváros legyen, ez toposz volt, az emberek hihetetlen nagy többséggel támogatták" - nyilatkozta korábban Meggyes Tamás, aki kezdettől szívügyének tekintette az ügyet. Az építkezést eredetileg kétmilliárdosra tervezték. Mint megtudtuk, "akkor kétmilliárdra volt ideális megírni a beruházást, mert a Széchenyi-tervben ötven százalék volt az elnyerhető támogatás, és egymilliárd a maximális összeg". A cech végül 4,5 milliárd forint lett (a terveket a Finta építészstúdió készítette).
Még egy város sem költött enynyit fürdőfejlesztési célra. A harmincezres Esztergom a lehetőségeihez képest horribilis kivitelezői költségek fedezésére hitelt kényszerült felvenni, és tizenöt éves futamidejű, hitelnek minősülő kötvényeket bocsátott ki. Az ellenzéki képviselők hiába kértek a beruházás megkezdése előtt gazdasági és megtérülési elemzést, azt a választ kapták: a napnál világosabb, hogy megtérül a fürdő. Pedig a megtérülés szempontjából némi aggodalomra adhatott volna okot, hogy az előzetes mérések szerint az Esztergomban feltörő forrásvíz nem éri el a termálvíz előírt hőfokát, tehát melegíteni kell a vizet. A város hitelállományáról egyébként erősen megoszlanak a vélemények: a hivatalosan kommunikált másfél milliárddal szemben Nyíri Attila azt állítja, a városnak jelenleg 14 milliárdra rúg a hitelállománya, plusz a kamatok. Igaz, vannak pénzügyi befektetések is, valamint létrehoztak egy vagyongazdálkodási alapot, amelyet további ingatlanbefektetésre használhatnak.
Polgármesteri állásfoglalás szerint a nagy többséggel megszavazott egyes beruházások elfogadottsága a megvalósulás után már azért nem egyértelmű, mert a személyes érdekükben sértettek botrányokat kavartak. A helyi ellenzék viszont a pályázati pénzek nem előírásszerű felhasználásával indokolja az elégedetlenséget. A fürdőépítés egyébként a Kék fény című televíziós bűnügyi magazin egy korábbi adásába is bekerült, mivel a beruházás egyik alvállalkozója felszámolás iránti keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon a fővállalkozó ellen. Városi informátorunk szerint "több vállalkozó is bennmaradt egy-két millióval".
Dönteni
De ki is az ellenzék Esztergomban? A testületben mindössze két MSZP-s, egy SZDSZ-es és két MDF-es képviselő ül, a 2006-os önkormányzati választásokon valamennyi egyéni körzetben Fidesz- KDNP-győzelem született. A 23 fős testületnek 14 fideszes képviselője volt egészen addig, amíg tavaly ősszel Koditek Pál kilépett a Fidesz-frakcióból, miután Esztergom utcáinak egyirányúsítása miatt ellentmondott a polgármesternek. A többi képviselő függetlenként jutott mandátumhoz. Mint egyikük mondja, ebben a baloldali vezetésű megyében a szocializmusban megnyomorított Esztergom még sokáig nem választ baloldali polgármestert; de "városi viszonylatban a politikai hovatartozásnak nem is lenne szabad számítani, és Esztergomnak elege van a politikából". A civil összefogásért - főként helyi értelmiségiekből - szerveződött egyesületek folyamatosan fölemelik szavukat az átlátható városirányításért és a lakossággal közös döntések előkészítéséért. Az Egominfo nevű civil internetes oldalt megnyitó szörföző bőven talál információt a városi események hátteréről, az állítólagos "közpénzleszívásról" és az ennek nyomában járó nagymérvű eladósodásról. Egy, a város politikai vezetését kritizáló blogger azt írja: "Esztergom jobboldali város (...), de az önkormányzat nem egyenlő a Fidesszel; az önkormányzatnak a város egészét illene képviselnie", és arról is olvashatni, hogy "Orbán Viktor, az ország korábbi és egyben - várhatóan - a következő miniszterelnöke a sajtóban sorra megjelenő esztergomi botránysorozat miatt nem veszi át több mint 800 napja a díszpolgári kitüntetést".
Nem hozott pontot a polgármesternek a népszerűségi listán az sem, hogy tavaly egyik napról a másikra felmentette a Szent István Gimnázium mind a diákok, mind a szülők körében igen népszerű igazgatóját. A felmentési indítvány csupán 12-11 aránnyal ment át a szavazáson. Igennel csak a fideszes képviselők szavaztak. A testületi ülés előtt a diákok és szüleik petícióban kérték a város vezetőjét elhatározása megmásítására, a polgármester azonban még a szavazás előtt közölte: "Eldöntött tény a gimnázium igazgatójának menesztése." Ezt követően egy szülő tojással dobta meg Meggyes Tamást. (Őt azóta meg is büntették; így talán ő az egyetlen tojásdobáló ma az országban, akit tette miatt szankcionáltak.) Sitku Pál gimnáziumi igazgatónak az volt a vétke, hogy nem állt ki a fenntartója mellett. A költözés már két-három éve a levegőben lógott, mert az iskola olyan épületben működött, amelyet az egyház állami kárpótlásban visszakapott. Az igazgató a városvezetésnek felrótta: évek óta tudják, hogy négyszáz diák elhelyezését kell megoldaniuk, mégsem sikerült időben megfelelő körülményeket teremteni a tanuláshoz. A munkálatok elhúzódása miatt egy hetet késett a tanévkezdés, s emiatt a szülők és a diákok a főtéren tartottak a megyei lapnak demonstrálva osztályfőnöki órát; Meggyes ezt forradalomként értékelte.
A "szentistvános" szülők már májusban is az utcára mentek az iskolaépület védelmében. 2004 májusában ugyanis az önkormányzat megállapodott a Medgyessy-kormánnyal egy tíz évre elosztott egyházi kárpótlási csomagról, miszerint még abban az évben az önkormányzat számlájára utaltak 1,6 milliárd forintot, amelyből a Szent István Gimnázium elhelyezését is meg kellett volna oldani. A város tervpályázatot írt ki egy, a főtéren elhelyezendő épületre, a szakmai zsűri véleményét azonban sokan megkérdőjelezték, és civil mozgalom indult ellene. A városban annyit tudnak az ügyről, hogy az önkormányzat a Raiffeisen Banknak adta el a tízéves követelést. A számlájára került pénzt vélhetően a fürdőépítés nyelte el, hiszen akkoriban Esztergom folyamatos likviditási gondokkal küszködött.
A Szeretgom fórumoldalán mindenesetre bojkottot hirdettek a Sitku Pál eltávolítására szavazó tizenkét képviselő ellen, felszólítva az esztergomiakat, hogy sem e képviselők, sem a rokonaik érdekeltségi körébe tartozó boltokat, vendéglátóhelyeket és szolgáltatásokat ne vegyék igénybe, majd szimpátiatüntetésre és szentmisére hívták mindazokat, akik a nagy múltú gimnáziumért, a "bosszúálló városvezetés" viselkedése ellen fel akarták emelni a szavukat. A gimnázium jelenleg egy korábban üresen álló iskolaépületben működik, amelynek felújítására 220 millió forintot költött az önkormányzat.
Folytatni
Annak ellenére, hogy a tatabányai székhelyű megyei közigazgatási hivatalnál mindennaposak az esztergomi ügyek - a polgármester nyilatkozatai szerint "a szocialista irányítású megyei hatóságoknak a helyi szocialista frakció szállítja a feljelentéseket" -, és a közigazgatási határozatok rendre a Legfelsőbb Bíróságon landolnak, a város közönsége idén közvetve már két népszavazáson is megerősítette polgármesterét a pozíciójában.
A márciusi népszavazást Megygyes Tamás az igazság órájaként értékelte. Esztergomban ugyanis a három, országos népszavazásra feltett kérdést egy helyi érdekű negyedikkel is kiegészítették, és a válaszadók közel hetven százaléka támogatta a "Gyarapodás programja" folytatását, amelyben uszoda és sportcsarnok építése is szerepel. Az egyik ellenzéki városi képviselő szerint a válaszadók korántsem a polgármester személye, hanem a város gyarapodása mellett szavaztak.
De alig telt el három hónap, és Esztergomban újra urnákhoz szólították a lakosságot. Az eldöntendő ügy a "megtelt" belváros forgalmának megváltoztatása, valamint a sétatérré alakított Széchenyi tér forgalomkorlátozása, ami nemcsak a ház-, illetve lakástulajdonosokat, hanem a térre települt vállalkozókat is hátrányosan érintette. Noha a közlekedési rend megváltoztatása csont nélkül átment a képviselői szavazáson, kaotikus állapotokat eredményezett a belváros forgalmában. Nyíri Attila képviselő szerint a lakosság felháborodásának a képviselői mulasztás is oka volt, mert "a képviselők nem nézték át tisztességesen az anyagot, és nem tájékoztatták megfelelően a lakosságot" - mondja.
A Széchenyi tér átadása óta borzolja az itt lakók kedélyét a rájuk is kiterjedő behajtási tilalom, és egyes, a térre vezető magánutak kisajátítása. Nem növelte a lakók komfortérzetét az sem, hogy ki kell vinniük a szemetet a tér sarkán elhelyezett konténerbe, mert a szemetes autó sem hajthat rá a mexikói kőburkolatra. Mindössze egy villanyautó mehet be a térre, ez jócskán megnehezíti az itt működő üzletek életét. "A pénzes kazettát esténként gyalog viszik ki a tér szélére, és a halott elszállítását is gyalogosan kell megoldani" - panaszolják az érintettek, akik nem voltak restek összegyűjteni a népszavazáshoz szükséges aláírásokat. Ám a néhány hete megtartott népszavazás érdektelenségbe fulladt, és az alig tízszázalékos részvétel miatt érvénytelen lett.
Meggyes Tamás több fórumon is hangoztatta: rengeteg energiáját emésztik fel a nemtelen támadások és a felesleges magyarázgatások. Ezért is kérte fel az önkormányzat kommunikációs vezetése a Századvég Alapítvány egyik cégét egy tanulmány- és akcióterv elkészítésére, amely a város hivatalos honlapjának frissítése mellett a polgármester online megjelenését is javítaná, ugyanis az elavult hivatalos weboldal nem túl vonzó a helyiek számára, szemben a két másik, őt erőteljesen kritizáló közösségi oldallal. A polgármester, aki egyáltalán nem használ számítógépet, nem olvasta még a 2,4 millióért elkészült tanulmányt, de azt mondja, előbb-utóbb belefog a blogírásba, azt remélve, hogy így személyesebb hangot üthet meg az internetet használó esztergomiakkal - akik többek közt a polgármester bírósági ügyeiről is számos dokumentumot töltenek föl a hálóra. A választások idején úgy kampányoltak ellene a szocialisták a különböző választókerületekben, hogy "lehet, hogy már egy év múlva bilincsben viszik el a Meggyest". Az esztergomiak ezt annyira komolyan vették, hogy utána még sokáig mondogatták: "Meggyes azért nem volt látható napokig, mert elvitték a rendőrök." Arról, hogy Meggyes Tamás politikai célponttá vált volna, és politikai indíttatású lehetett-e az ellene elkövetett gyújtogatás, a gyanúsítottak elfogásáig különböző elméletek láttak napvilágot a városban.
"Én személyesen nem félek, és mindenre fel vagyok készülve. Esztergomban nincs olyan ember, akit olyan sérelem vagy hátrány ért volna, ami indokolná a gyújtogatást" - nyilatkozta korábban a polgármester, aki először egy szűk, brutális csoportot tett felelőssé, néhány nap múltán azonban azt sejtette, hogy a helyi MSZP-SZDSZ-ellenzék állhat a háttérben. Meggyes Tamás szerint "a város költségvetésére bűnözők és spekulánsok vetettek szemet, akik összekapcsolódtak bizonyos helyi ellenzékiekkel". A magát megszólítva érző Nyíri Attila a sajtóban akkor úgy válaszolt erre, hogy nem politikai irányultságú ügyről van szó, és nem az MSZP, valamint személy szerint nem az ő stílusa az efféle megfélemlítés.
A város jegyzőjének mindenesetre bőven lenne mit tennie a folyamatban lévő ügyek törvényességének betartatásában. Csupán az a kérdés, ki jelenleg Esztergom jegyzője: a bírósági határozattal állásába visszahelyezett Csomor Sándor, vagy a jelenleg a jegyzői feladatokat ellátó Marosi György.
Megvannak
Idén április nyolcadikára virradóra ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak a Meggyes Tamás lakótelepi lakása előtt parkoló autójára, és az Esztergom-Búbánat-völgyben épülő családi házát is felgyújtották. Eddig Magyarországon még nem követtek el ilyen erőszakos cselekedetet polgármester ellen.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a háznál talált benzineskannák alapján a közelmúltban elfogta a felbujtót, a közvetítőt és az elkövetőket. A gyújtogatás hátterében az NNYI gyanúja szerint M. János esztergomi építési vállalkozó áll. A férfit a támadás előtt bírságolta meg az önkormányzat magas összegre. Információink szerint M. János lakóparkot kezdett építeni a város Dobogókő felé eső részén, ám építési engedélyét az önkormányzat visszavonta, és kétszázmillió forint bírságot is kiszabott rá.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/esztergom_es_polgarmestere_-_buszkeseg_es_bal_itelet-69043
|
https://web.archive.org/web/20211204081238/https://magyarnarancs.hu/belpol/esztergom_es_polgarmestere_-_buszkeseg_es_bal_itelet-69043
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/esztergom-es-polgarmestere-buszkeseg-es-bal-itelet
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-07-03 00:00:00
|
[
"Meggyes Tamás"
] |
[] |
[
"Esztergom"
] |
[
"fürdő",
"parkolás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,092 |
Felügyelet nélkül szedi a pénzt a főváros parkolási cége
|
A felelősöket megnevező azonnali vizsgálatot, a tulajdonosi jogok gyakorlásának biztosítását kezdeményezi az ellenzék a főváros
parkolási cégénél.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150131
|
https://web.archive.org/web/20080814201347/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150131
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felugyelet-nelkul-szedi-a-penzt-a-fovaros-parkolasi-cege
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-15 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"csalás"
] |
[] |
|
6,093 |
A kis vonatrablás
|
A múlt csütörtökön a kormány egy tollvonással kinyírta a Magyar Vasúti Hivatalt (MVH): a szervezetet betolta a Nemzeti Közlekedési Hatóság alá, elnökét, Antal Dánielt (lapunk alkalmi szerzőjét) pedig felmentette. A hivatalos indoklás várat még magára.
|
A múlt csütörtökön a kormány egy tollvonással kinyírta a Magyar Vasúti Hivatalt (MVH): a szervezetet betolta a Nemzeti Közlekedési Hatóság alá, elnökét, Antal Dánielt (lapunk alkalmi szerzőjét) pedig felmentette. A hivatalos indoklás várat még magára.
De jobb, ha tudják: mindaz, amit indoklás gyanánt hivatalos forrásból hallanak majd - ha lesz ilyen egyáltalán, nem inkább lapítani fognak e szégyenteljes és szomorú történet hősei -, szemenszedett hazugság lesz, esetleg az elnök besározására és ellehetetlenítésére tett kísérletek. Az az újságíró vagy politikus, aki ilyen tárgyú közleményeket bocsát majd a nyilvánosság elé, előre szólunk, vagy segghülye, vagy meg van (lesz) véve.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság hasznos hivatal, jó hivatal, kell ilyen hivatal - itt futnak például össze a zöldkártyakiadás meg a műszaki vizsgák meg a közlekedésbiztonság szálai. Az MVH viszont piacfelügyeleti és ármegállapító szerv (volt), és mint ilyen a helye és fontossága az államgépezetben a versenyhivataléhoz meg az energiahivataléhoz hasonlítandó. A dolgot a következőképp tessék elképzelni.
Ha a legnagyobb magyar állami vállalat, a vasút rettenetesen működik, ha vonatai késnek és koszosak, ha mérhetetlen vagyonával rosszul gazdálkodik, és e vagyonát meg a neki juttatott állami támogatásokat tolvajok dézsmálják, és ezek miatt évente több tíz- vagy akár százmilliárd forint indokolatlan veszteséget okoz az adófizetőknek, akkor célszerű lenne másféle vállalatirányítási módszerekkel próbálkozni. Például ezt a vállalatot széjjel lehetne szedni, és részben magántulajdonba adni: hátha az egyén magánérdekei, személyes motivációi, vállalkozó kedve, urambocsá, mohósága segít ott, ahol az állami irányítás megbukott. Ám az is belátható: ha ezek az egyének, a szolgáltatók - tehát az áru- és személyszállítást végző számtalan (európai) vállalat - szabad versenye jótékonyan is hat majd a szolgáltatás árára és színvonalára, valószínűleg helytelen lenne, ha az is magánkézbe kerülne, amiből csak egy van. A hálózat maga - a vágányok és az állomások, azaz a természetes monopólium - maradjon meg a közösség birtokában, és azt a közösség, azaz az állam - egy vállalatán keresztül - adja mintegy bérbe a vállalkozni nem rest egyéneknek. Az állam, illetve az ő képviseletében eljáró különleges hivatal pedig gondoskodjon arról is, hogy mindenki egyenlő feltételekkel férhessen hozzá a hálózathoz. Arról, hogy a hálózatot kezelő, a használatáért a szolgáltatóktól pénzt szedő állami vállalat ne szabhasson irreális árakat és ne játszhasson össze egyes szolgáltatókkal más szolgáltatók kárára; és hogy a szolgáltatók se beszélhessenek össze egymással és korlátozhassák így a versenyt. Hogy a féktelen kapitalizmus és a korrupt álszocializmus közt megtaláljuk az igazságosság és a hatékonyság szűk ösvényét. Célszerű, ha ez a Hivatal (nevezzük például Vasútinak) nagy függetlenséget élvez, hisz csak így védheti meg a politikai befolyástól legfontosabb pártfogoltját. A tisztességes árat. A tisztességet.
Ezen ideáig eljutott szinte minden eddigi kormány. A mostani pedig - illetve elődje - hozzá is látott a megvalósításához. Az unió noszogatására, de hozzálátott. Szétszedte a MÁV-ot, kinyitotta a piacot, és létrehozta az MVH-t. Ez lett volna a Gyurcsány-kormány vasúti reformjának a lényege. A vasúti reform pedig legalább olyan fontos része lett volna a reformkormány reformkormányzásának, mint az egészségügy vagy az oktatás átalakítása. Ne felejtsük el: százmilliárdokról beszélünk! Széthordott, elbokázott, hideg fejjel ellopott százmilliárdokról. Meg az erőszakról és a hallgatásról, ami e lopott milliárdok útját kíséri.
A 2006 elején létrehozott MVH rövid élete során pont azt tette, ami a feladata volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vasúti szállítás szerte a világban szárnyal, csak a tranzitútvonalak csomópontjában fekvő Magyarországon zsugorodik - és ezért a piaci működést blokkoló államvasút tehető felelőssé. Átfogó piacfelügyeleti eljárást indított, azt kifogásolva, hogy az infrastruktúrát engedély nélküli cégek használják; ennek a végén 100 millió forintra büntette a MÁV-ot. A pályához való hozzáférést és a pályadíjak mértékét ellenőrizve arra jutott, hogy végül mindig a MÁV erőfölénye érvényesül; az elvileg független pályavasút a versenytársakat becsapja, zsarolja. Amikor a gazdasági tárca kidolgozta törvénytervezetét, amely szűkítené az államvasút hatósági ellenőrizhetőségét, megerősítené a monopóliumot, de az olyan szükséges hiánypótlásokkal, mint az utasjogok meg a vasúti szakképzés, nem foglalkozik, az MVH hangot adott ellenérveinek. Óvott attól, hogy újra egybeforrasszák a pályát és az azt használó egyik versenyzőt. Megpróbált gátat vetni a MÁV által alapított cégek burjánzásának, s ezt a módszert a MÁV-vagyon apasztásának jellemző módszereként azonosította. Figyelmeztetett arra, hogy az elaprózott felelősségi rendszer közlekedési katasztrófához vezethet; a halálos áldozattal járó szőnyi baleset vizsgálatakor a MÁV-csoportnál uralkodó káoszt is nevesítette az okok között. És így tovább.
A múlt csütörtökön azonban a kekeckedésnek vége szakadt. Az MVH felszámolását és elnökének leváltását kimondó kormányrendelet politikai hátteréről csak spekulálni tudunk. Az mindenesetre pofás, hogy a pazarlás és a fosztogatás ellen lendületesen akciózó hivatalt épp azon új közlekedési miniszter alatt szüntetik meg, aki beiktatása óta próbálja elhitetni a közönséggel, hogy nem volt tudomása az előző munkahelyén, a Magyar Postánál lefolyt százmilliós korrupciógyanús ügyekről. A miniszter - Szabó Pál, nem mellesleg sok éven át a MÁV igazgatótanácsának a tagja - e próbálkozásait joggal nevezhetjük hősiesen hiábavalónak. Államtitkára viszont a szocialista párt változatos életmunkásságú expénztárnoka és pénzfelhajtója, Puch László. Továbbá. Lapunk meg nem erősített információi szerint a MÁV egyik utódcégének, a személyszállítással foglalkozó MÁV Startnak az élére dr. Kocsis Istvánt készül kinevezni a kormány. Azt a Kocsis Istvánt, aki a legutóbbi időkig - amíg a kormányfő el nem mozdíttatta onnét - a Magyar Villamos Művek élén szerzett felbecsülhetetlen tapasztalatokat a monopóliumok, a szabályozás és a szabályozó szövevényes viszonyairól.
Lehet, a kormányfő nem tudta, mire megy ki a játék, és kiket hagy cserben. Lehet, de nem túl valószínű - a rendeletet mégiscsak ő írta alá. Lehet, mindez az akarata ellenére, de a beleegyezésével történt - ami viszont arról árul el sokat, hogy kik is kormányoznak ebben az országban. Ez irányú nyilvános gondolkodásunkat behatárolja a hatályos magyar sajtójog. Szabadon mérlegelhetjük viszont a döntés jogszerűségét. Első blikkre úgy tűnik, hogy a kormány jogellenesen lépett. Hisz az MVH-t a törvény szerint az Országgyűlés alapította, tehát csak ő számolhatná fel; és elnökét a miniszterelnök nevezi ki, de felmenteni csak akkor menthetné fel, ha az elnök bűncselekményt követ el. A döntés továbbá az uniós jogot is sérti - a vasúti piacfelügyelet úgyszólván mániája az uniós jognak, miként az uniónak általában a monopóliumellenesség, meg a szabad, torzításoktól mentes verseny.
De nincsenek illúzióink arról, hogy ezt ne lehetne megtenni ebben az országban. Az Alkotmánybíróság egyszer majd megállapítja a törvénytelenséget, és az unió is küld pár év múlva valami papírt, hogy ez felette helytelen volt. De Barroso nem repül ide nyomban, és pajszerével nem veri le a lakatot a hivatal épületéről.
És miért is repülne? Hisz ez a mi országunk, magunknak építgetjük. Ilyennek. Mi hugyozzuk le a vagon végében a klozettdeszkát is.
És mi ülünk rá.
|
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a_kis_vonatrablas-68914
|
https://web.archive.org/web/20081110190835/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16527
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kis-vonatrablas
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-06-12 00:00:00
|
[
"Kocsis István",
"Puch László",
"Szabó Pál"
] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"forgóajtó",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
6,094 |
Pintér Sándor exbelügyér cégének feketén is dolgoztak?
|
Pintér Sándor volt belügyminiszter biztonsági vállalkozása feketén is foglalkoztatott őröket - derült ki egy érdekes mellékszál az utóbbi évek leglátványosabb bűnpere, a Koszi-ügy tárgyalásán.
|
Fekete feketén
Pintér Sándor exbelügyér cégének feketén is dolgoztak?
2008. július 17. 09:22 | Utolsó módosítás:2008. július 17. 09:25
Pintér Sándor volt belügyminiszter biztonsági vállalkozása feketén is
foglalkoztatott őröket - derült ki egy érdekes mellékszál az utóbbi évek
leglátványosabb bűnpere, a Koszi-ügy tárgyalásán.
Nem voltunk bejelentve, havi nettó 90-100 ezer forintot kerestem úgy, hogy
300 forintos órabért kaptunk zsebbe - hangzott el a hatodrendű vádlott
Hasulyó Zsolt bírósági vallomásában a jelenleg folyamatban lévő egyik
legnagyobb szabású bűnperben, a Koszi-ügyben. Ahhoz képest, hogy a Mol Rt.
százhalombattai finomítójából 2004-2005-ben tartálykocsiszámra loptak
üzemanyagot (HVG, 2007. augusztus 25.), s legalább két embert közvetlenül
az olajozással összefüggésben megöltek, elenyésző súlyú bűncselekmény az,
hogy pár millió forint jövedelem után nem fizettek közterheket.
Ami mégis figyelemre méltóvá teszi a különben jelentős értékre,
bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett lopással vádolt
Hasulyó szavait, az, hogy állítása szerint őt vagyonőrként a szakma egyik
legtekintélyesebb vállalkozása, a Pintér Sándor korábbi országos
rendőrfőkapitány, majd belügyminiszter cége, a Civil Biztonsági Zrt.
fizette.
A legnagyobb magyar vállalat, a Mol Rt. őrzése különleges, bizalmi feladat,
ami egyúttal referenciaként is szolgálhat bármely biztonsági cégnek. Nem
véletlen, hogy a Civil Zrt. honlapján jelenleg is büszkélkedik ezzel a
megbízással, hiszen a nagy olajlopástól függetlenül ugyanaz a két cég, a
Honvédelmi Minisztériumhoz kötődő HM EI Zrt. és a Civil Zrt. látja el
továbbra is a Dunai Finomító védelmét. Hasulyó, a személyek pontosítása
nélkül, azt állította, hogy a bűncselekmények idején mintegy hatvan őr
szolgált ott, közülük többeket is feketén alkalmaztak, s nem is rövid
ideig, őt például három éven keresztül.
Vallomása nem kavart különösebb vihart, szavai elszálltak a kétségkívül
sokkal súlyosabb bűntettekről szóló tárgyaláson. Mint Miszori László, a
Pest Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetője a HVG kérdésére elmondta,
alkotmánybírósági döntés nyomán a bíróság már nem hívhatja fel az ügyész
figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére. Sőt a tárgyaló bíró, a vádhoz
kötöttség elvéből következően, még különösebb kérdezősködésre sem
vállalkozhat, mivel a feketefoglalkoztatás említésére Hasulyó személyi
körülményeinek, jövedelmi helyzetének a felmérésével kapcsolatban került
csak sor. A vádhatóság képviselője pedig olyannyira nem tartotta fontosnak
a vallomásból valószínűsíthető adó- és tb-csalás tényét, hogy arról
főnökének, Birtalan Örkény megyei főügyésznek említést sem tett, ő a HVG-
től értesült először a vallomásról.
Azt sem lehet persze kizárni, hogy nem igaz, amit a vádlott mondott. A
Civil vezérigazgatója, Tasnádi László mindenesetre azt állította, hogy a
kérdéses időszakban is, akárcsak jelenleg, egyetlen saját alkalmazottjuk
volt Százhalombattán. Mindenki más, köztük Hasulyó is, akiről a vádiratban
úgy esik szó mint "a Civil biztonsági őrség tagjai", alvállalkozók emberei
voltak. A fővállalkozó pedig külön hangsúlyozta a velük kötött
szerződésben, hogy kötelesek bejelenteni, törvényesen foglalkoztatni
embereiket.
"Nincs tudomásom arról, hogy négy-öt évvel ezelőtt sor kerülhetett-e
feketefoglalkoztatásra a százhalombattai őrségnél" - mondta Zólyomi Zsolt,
a Mol-csoport biztonsági főnöke. Hozzátette, ő csak 2006-ban került az
olajvállalathoz. Jelenleg az összes szerződött alvállalkozót kiemelten
ellenőrzik, így náluk csak bejelentett munkavállalók dolgoznak. A korábbi
olajos bűncselekmények tanulságai is hozzájárultak a biztonsági szervezet
teljes átalakításához - mondta Zólyomi.
Maga az alapeljárás, a Koszi-klán-ügy a Markó utca leglátványosabb pere: a
sok vádlott miatt a Legfelsőbb Bíróság dísztermében ülésezik a Pest Megyei
Bíróság elsőfokú tanácsa. A teremben a rendőrség tanúvédelmi szolgálatának
csuklyás, géppisztolyos kommandósai őrködnek, akik pihenőidejüket viszont a
Honvéd tér felőli oldalon parkoló kocsiknál töltik. Az épületből kilépve
rögtön leveszik a láthatóan kényelmetlen csuklyát, ami viszont
értelmetlenné teszi személyazonosságuk benti titkolását, hiszen egy még
szabadlábon lévő bűntárs - ha akarja - vidáman végigfényképezheti a
törvényszék mellett pihenő titkos állományt.
Magán a tárgyaláson több csuklyát már levetetett a bíró, igaz, nem a
rendfenntartókról, hanem a különösen védett személyekről. Jó részük, mint
kiderült, vádlott volt, akik főként az ügyészség által a bűnszervezet
irányítóinak tartott Szabó - becenevükön Koszi - fivérekre tettek terhelő
vallomásokat. A legfontosabbnak Czibere Attila tűnik közülük, aki
elismerte, ő adott utasítást az olajlopókat zsarolni próbáló Pipás és
testőre megölésére, a diósdi kettős gyilkosságként emlegetett kivégzésre.
Az ügyészségnek ily módon nagy szolgálatokat tett Czibere, de az ügyészek
is neki azzal, hogy meglehetősen későn nyújtották be a vádiratot. A
törvényszék ugyanis képtelen lesz idén ősszel ítéletet hozni, akkor pedig
arra tekintettel, hogy verdikt nélkül nem tarthat tovább az előzetes
letartóztatás három évnél, az emberölések elkövetésével és megrendelésével
vádolt személyeket is szabadlábra kell helyezni.
FAHIDI GERGELY
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.29/200829_PINTERSZAL_AZ_oLAJoS_AKTABAN_Fekete_feketen
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-exbelugyer-cegenek-feketen-is-dolgoztak
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[
"Pintér Sándor"
] |
[
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"foglalkoztatás",
"őrzés-védés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,095 |
Civil pénzek
|
A bürokratikus állami támogatásosztó rendszereknek mutathat jó példát a Norvég Civil Támogatási Alap, melynek kezelését négy civil szervezet konzorciuma nyerte el. Két év alatt másfél milliárd forintot osztanak szét - állításuk szerint olcsón, humánusan és hatékonyan.
|
http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16535
|
https://web.archive.org/web/20080614124919/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16535
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-penzek
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-06-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"támogatás",
"civilek"
] |
[] |
|
6,096 |
Debrecen Zrt.
|
Már csak további eladósodás árán tud osztalékot fizetni a városnak Debrecen vagyonkezelő holdingja, amelynek igazgatóságában Kósa Lajos polgármester és felesége egykori üzlettársai is benne vannak.
|
Debrecen Zrt.
Már csak további eladósodás árán tud osztalékot fizetni a városnak Debrecen vagyonkezelő holdingja, amelynek igazgatóságában Kósa Lajos polgármester és felesége egykori üzlettársai is benne vannak.
Ismét egy volt tulajdonostárs került Debrecen újabb holdingjának élére abból az üzleti körből, amelyben a kilencvenes években felügyelőbizottsági tagként a település jelenlegi polgármestere, Kósa Lajos is feltűnt, felesége, Porkoláb Gyöngyike pedig több cégben is érdekelt volt. A városi és a megyei önkormányzat úgy döntött ugyanis, hogy közös cégbe szervezi Hajdú-Bihar megye és Debrecen egészségügyi ellátással foglalkozó társaságait, épp úgy, ahogyan a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV) a közműszolgáltatókat tömöríti. Az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának (it) elnökévé a debreceni Kenézy Kórház ügyvezetőjét, Ónodi-Szűcs Zoltánt választották meg, akinek korábban közös cége volt a DV elnök-vezérigazgatójával, Sásdi Andrással, valamint annak stratégiai igazgatójával, Mészáros Józseffel. Sásdi a városi Fidesz egyik alapítója, 1998 és 2002 között a debreceni önkormányzat Fidesz-frakcióját vezette, és a parkettagyártástól a tokaji szőlőművelésig több vállalkozásban tulajdonostársa volt Porkoláb Gyöngyike.
A fideszes többségű közgyűlés annak ellenére kiállt az egészségügyi holding létrehozása és a régi üzleti kör újabb tagjának a kinevezése mellett, hogy a városvezetést az elmúlt években számos kritika érte a vagyonkezelő cégcsoport létrehozása miatt. Azóta a városi képviselők közvetlenül már nem látnak bele az egyes tagvállalatok gazdálkodásába, csupán a DV Zrt. felügyelőbizottságába delegálhatnak tagokat. Nem véletlen, hogy a cívisváros receptje pártszínektől függetlenül sok településen megtetszett az éppen hatalmon lévőknek, olyannyira, hogy a példát Miskolctól Esztergomig sok helyütt követik.
Többször is olyan döntést hozott a debreceni vagyonkezelő igazgatósága, amellyel egy-egy tagjának jelenlegi vagy korábbi üzleti érdekeltségeit egyengette. A magánosítás előtt álló debreceni repülőtér területén másfél évvel ezelőtt éppen az elnök-vezérigazgató, Sásdi András volt üzlettársának, Nagy Istvánnak a cége, a Nagymester Kft. szerzett mintegy 500 millió forintért hatvan évre bérleti jogot, amiért a cég a reptér-privatizáció után várhatóan 1 milliárd forintot zsebelhet be (lásd Berepülési kísérlet című írásunkat a 62. oldalon). A DV Zrt. igazgatóságának másik tagja, Kotosmann Zoltán ugyancsak a testület döntésének köszönheti, hogy Hélinveszt Kft. nevű vállalkozása július 1-jétől bérlőt kapott a tulajdonában lévő, belvárosi Unió Áruházba. Az önkormányzati ingatlanokat kezelő Cívis Ház Zrt. tavaly novemberben ugyanis úgy döntött, hogy az utóbbi időben már kínaiak által üzemeltetett Skála Áruház épületében nívósabb árukészletet szeretne látni, ezért a bérleti szerződést nem hosszabbította meg, hanem pályázatot írt ki az áruház hasznosítására. A nyertes az Alexandra Könyváruház tulajdonosa, a Pécsi Direkt Kft. lett, amely a tíz évre szóló szerződés fejében vállalta a szükséges átalakításokat, de a bérleti díj összegét nem sikerült felfelé srófolni, az megegyezik a korábbi bérlő által fizetett tarifával. A kínaiak pedig történetesen éppen Kotosmann ingatlanában találtak maguknak helyet, amit a vagyonkezelőnél úgy értékeltek, hogy a Hélinveszt a Skála befogadásával munkahelyeket mentett meg, hiszen az áruház végleges megszűnésével ötvenen vesztették volna el az állásukat.
Kotosmann másik cége, az élelmiszerboltokat üzemeltető Héliker Kft. 2006-ban és 2007-ben összesen 80 millió forint értékben adott el étkezési utalványokat az önkormányzatnak. Rendszeresen kap megbízásokat az önkormányzattól Kováts Andrásnak - Kováts Ákos igazgatósági tag és egyben városi főépítész testvérének - a cége, a Keletterv Kft. is. Az igazgatóság egy korábbi tagjának, Ősz Györgynek pedig mindössze másfél évet kellett várnia a DV-től történt távozása után, hogy Ford-kereskedésével udvari beszállítóvá válhasson: a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. adatai alapján az Autó-Eskort Kft. 2006 augusztusa óta több mint 300 millió forintért értékesített kocsikat a vagyonkezelőnek és tagvállalatainak.
Debrecen és a helyi magánvállalkozások szimbiózisából nem egyszerű eldönteni, valójában ki profitál belőlük. A képviselő-testület döntései olykor igencsak jól jönnek azoknak a cégeknek, amelyek már belekezdtek valamilyen fejlesztésbe, miközben a város büdzséjét alaposan megterhelik a hirtelen jött ötletek. Ez történt a Kölcsey Művelődési Központ helyén kialakított épületegyüttes esetében, ahol az önkormányzat eredetileg 4 milliárd forintra taksált költségei már több mint kétszeresükre növekedtek. Igaz, a kongresszusi központon kívül már múzeuma, bérelt szállodája és mélygarázsa is van az önkormányzatnak és cégeinek. Történt ugyanis, hogy a képviselő-testület 2004 májusában abban állapodott meg a pályázaton kiválasztott debreceni Keviép Kft.-vel, hogy a lebontott Kölcsey ingatlanának egyik felén magánberuházásban szállodát és irodaházat, a másik felén pedig az önkormányzat megrendelésére 3,4 milliárd forintért kongresszusi központot épít fel. Alig telt el azonban néhány hónap, a közgyűlés máris szándéknyilatkozatot adott ki egy múzeum létesítésére. Mivel a megadott paraméterek alapján egyedül a Keviép jelentkezett a megvalósításra, a magáncég 2,8 milliárd forintért gyakorlatilag verseny nélkül módosíthatta az elvileg irodaháznak szánt épületet a majdani Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ céljaira. Kísértetiesen hasonló a város új színházának a beruházása is: a Dexium Ingatlanfejlesztő Kft. már birtokon belül volt az új bevásárlóközpont, a Debrecen Fórum területén, amikor 2006 elején az önkormányzat szándéknyilatkozatot adott ki egy új teátrum megvásárlására. Erre egyedüli jelentkezőként szintén csak a Dexium tudott megfelelő ajánlatot adni, miszerint 3,2 milliárd forintért egy színházat is beépít a komplexumba.
A Modemről kötött szerződés után a Keviépnek csak néhány hónapot kellett várnia az újabb üzletre: a DV-tag Debreceni Gyógyfürdő Kft. még 2006-ban átvette tőle húsz évre a Lycium Hotel üzemeltetését. Az önkormányzati vállalat jelenértéken számolva 2,3 milliárd forintos bérleti díjjal vállalta a beruházó Keviép által felvett hitel törlesztését, a beruházó által nyújtott tagi kölcsönt, valamint a változatlanul a Keviép tulajdonában lévő projektcég működési költségeit. Ezzel a Debreceni Gyógyfürdő Kft. gyakorlatilag lenyelte az új, induló hotel veszteségeit. Bár a DV mérlegbeszámolója szerint a Debreceni Gyógyfürdő Kft. 2007-ben nyereséges volt, a pozitív eredményt valójában egy korábbi fejlesztési támogatás elszámolása eredményezte, s a szállodából csak 2009-től lehet profitra számítani.
A látványos fejlesztésekkel járó növekedésnek ugyanakkor ára van: a holding hitelállománya ma már több mint 12 milliárd forint. Hasonló mértékű adósság terheli az önkormányzat büdzséjét is, amit éppen ezekben a hetekben fejelnek meg egy újabb, 2,8 milliárd forintos hitelfelvétellel. Mészáros József stratégiai igazgató a HVG érdeklődésére hangsúlyozta: a DV a hiteleket kizárólag fejlesztési célokra fordítja, és a 12-13 milliárd forintnyi adósság nem számít kirívónak a 20 milliárd forint éves árbevételhez és a ténylegesen kezelt vagyonhoz képest. Nála jóval árnyaltabban fogalmazott a DV gazdasági igazgatója, Bak Ferenc a képviselő-testület májusi ülésén. Szerinte "a hitelállomány elérte azt a határt, ahol nem célszerű a további eladósodás". Bár a város vezetői eddig azzal büszkélkedtek, hogy már nem az önkormányzat támogatja vállalatait, hanem a holding fizet osztalékot a városnak, az idei évre tervezett 500 millió forintos tulajdonosi részesedés mégis elmaradhat. Kósa Lajos polgármester a képviselő-testület vitájában maga is úgy ítélte meg, ha a vagyonkezelőtől osztalékot kérnek, akkor ez "emelni fogja a külső forrás bevonásának igényét".
A holding tavalyi eredményét egyébként alapvetően három tagvállalat hozta össze: az 1,8 milliárd forintos nyereség kétötöde ingatlanforgalmazásból származott, kétötödét a vízművek, egyötödét pedig a távhőszolgáltató adta. Bár az ellenzéki szocialisták szerint ez azt jelenti, hogy a vízdíjakon és a hőszolgáltatás tarifáin keresztül valójában a debreceniekkel fizettetik meg a holding terjeszkedését, a vagyonkezelőnél azt mondják, például a vízművek az árbevételhez képest 15-17 százalékos nyereségét országos összehasonlításban átlagos tarifákkal érik el. A DV-tagvállalatoknak mindenesetre nem túl nagy a mozgásterük, hiszen a 20 millió forint feletti szerződéseknél már a DV igazgatósága dönt, 5 millió forint felett pedig it-elnöki jóváhagyásra van szükség.
Márpedig a holding vezetői növekedést várnak el a város cégeitől. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. azokra a beruházókra csap le, amelyek önkormányzati ingatlanokon fejlesztenek: a Debrecen Pláza és a majdani színháznak is helyet adó Debrecen Fórum is őt választotta a városi gázszolgáltató, a Tigáz Zrt. helyett. A Debreceni Vízművek Zrt. újabb hazai és romániai városok pályázatán indul a helyi vízszolgáltatók üzemeltetésére. A város informatikai cége, a DV Infó Kft. pedig egyenesen olyan multinacionális cégeknek teremtett konkurenciát, mint a Magyar Telekom Nyrt. vagy a UPC Magyarország Kft. A DV Infó ugyanis - kihasználva monopolhelyzetét, vagyis azt, hogy az önkormányzat akkor ad neki útbontási engedélyt, amikor csak kéri - olyan nagy kapacitású optikaikábel-hálózatot fektetett le a városban, amely bármelyik versenytársával szemben megállja a helyét. A hálózat elsősorban a közintézmények összekapcsolását és az egymás közötti olcsóbb kommunikációt szolgálja, az önkormányzati társaság azonban a magánszférának is hirdeti szolgáltatását. Az egészségügyi holding működésével pedig újabb ingatlanüzletek várhatók Debrecenben, hiszen a jelenleg több mint félszáz épületből mindössze ötbe akarják költöztetni a rendelőintézeteket.
SZABÓ YVETTE
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.28/200828_A_CIVISVARoS_VALLALKoZASAI_Debrecen_Zrt
|
https://web.archive.org/web/20110226075820/http://hvg.hu/hvgfriss/2008.28/200828_A_CIVISVARoS_VALLALKoZASAI_Debrecen_Zrt
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/debrecen-zrt
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[
"Kósa Lajos",
"Kotosmann Zoltán",
"Kováts Ákos",
"Kováts András",
"Mészáros József",
"Nagy István (Nagymester Kft.)",
"Ónodi-Szűcs Zoltán",
"Ösz György",
"Porkoláb Gyöngyi",
"Sasdi András"
] |
[
"Autó-Eskort Kft.",
"Civis Ház Rt.",
"Debreceni Gyógyfürdő Kft.",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Dexium Kft.",
"Héliker Kft.",
"Hélinveszt Kft.",
"Keletterv Kft.",
"Keviép Kft.",
"Nagymester Kft.",
"Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. (Debrecen)"
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"protekció",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,097 |
Forrongás Nagykarácsonyban - Jött, győzött, elküldenék
|
A 2006-os önkormányzati választások után a Mikulás és az adventi idill helyett a békétlenség és a politikai megosztottság érkezett meg Nagykarácsonyba. A helyzet odáig fajult, hogy május 8-án, miután hiába próbálták lemondatni Réz Istvánt, feloszlatta magát az önkormányzat. A faluban már nemcsak azt beszélik, hogy Réz diktatórikus és pénzéhes, de egy vesztegetési üggyel is összekapcsolják a nevét.
|
A távolról, Kiskunhalasról jött polgármester a feleségét követte a Dunaföldvár melletti kisközségbe: 2003-ban mindketten itt találtak munkát, előbb az asszony matektanárként, később igazgatóként, aztán a férfi. Réz Istvánné azóta iskolaigazgató az 1500 lelkes faluban, a férj pedig 2006. október 1-jétől szűk többséggel megválasztott fideszes polgármester.
A dunaújvárosi kistérség e településén alig egy-két vállalkozás prosperál; sokan járnak a vasműbe vagy alkalmi napszámba dolgozni, és sokan vannak munka nélkül. A falut korábban sosem fűtötték politikai szenvedélyek: a kilencfős, most fideszes többségű képviselő-testület korábban független lakosokból, lokálpatriótákból alakult, ők kezelték a relatíve stabil, 2007-ben 160 millióra rúgó költségvetést. Hogy jól-e vagy rosszul, arról csak
az elmúlt másfél évben
alakult ki - igaz, tüstént indulatossá kerekedő - "társadalmi vita". Azóta, hogy a nagykarácsonyi Fidesz-alapszervezet Horváth Ágoston után Réz István nyugdíjas tornatanárt indította az őszi választásokon polgármesternek.
"Az elmúlt évtizedben sosem fordult elő, hogy pártalapon mentek volna a dolgok. Sosem voltak személyeskedő viták a testületben. Mindnyájan tudtuk a dolgunkat, hiszen itt élünk, ismerjük a falu minden gondját-baját. Most meg? Sokan félnek kritizálni, megmondani a véleményüket, mert aki nem ért egyet a Rézzel, annak talán nem lesz helye a faluban" - sorolja Scheier Zsolt. A fiatalemberre - tudjuk meg több karácsonyi elmondásából - a falu többsége az elmúlt években úgy tekintett, mint Horváth esélyes utódjára. Postásként ismeri a község lakóit, önkéntes polgárőr, lelkes lokálpatrióta, háromgyermekes családapa, pártfüggetlen "politikus". A 2006-os polgármester-választáson 288 szavazatot kapott, Réz 299-et. "A választás után az új polgármester kiabálva vetette ki a községi hírlapból a cikkem, amiben megköszöntem a rám szavazók voksait. Még a polgárőrök közül is kizárt, pedig kilenc éve köztük voltam."
Hasonlókról mások is beszéltek. A mai kritikusok elsősorban azt vetik a - mint mondják - "rézkorszak" szemére, hogy a polgármester hely- és előzményismeret nélkül, a hagyományokat és a régi, tettekkel és folyamatos munkával már bizonyított lokálpatriótákat félresöpörve "kormányoz". Valakiről azt mesélik, hogy azért vesztette el az állását az önkormányzatnál, mert a kampányban rá mert szólni Réz Istvánra, aki Scheier nyilvános beszéde közben a kulcscsomóját zörgette a markában. Egy nyugdíjas tanítónő "csak" azt sérelmezi, hogy bár évtizedekig hasznos tagja lehetett a helyi oktatási, helytörténeti, kulturális életnek, most még meghívót sem kap a községi rendezvényekre - merthogy nem is rejti véka alá a Réz Istvánnal szembeni véleményét. Többen is állítják: Réz maga is hangoztatja - néha az asztalt verve -, hogy aki nincs mellette, azt még a faluból is el fogja űzni.
Ezeknek az indulatoknak a nyomai még a kampányban sem látszottak. Talán azért sem, mert a falu eleinte biztosra vette, hogy Scheiernek nincs ellenfele. A nagykarácsonyi Fidesz jelenlétét és jelöltjét egészen addig nem vették komolyan, amíg az őszödi Gyurcsány-beszéd miatti botrány és a megszorítások hírei meg nem változtatták a helyiek fölfogását. Beszélték ugyan, hogy Rézék pulykapörkölttel igyekeztek "megfőzni" a Nagykarácsony peremén, a Szőlőhegyen élő szegényeket; de beszélték azt is, hogy Réz István sokaknak előre állást, jövedelmet is ígért a karácsonyi községnél. Egy biztos: a csalódás akkora volt, hogy már október közepére csaknem 300 aláírás gyűlt össze az ellen, hogy a törvényesen megválasztott polgármester hivatalba lépjen.
"Azok tiltakoznak csak ellenem, akik be voltak betonozva a korábban kialakult rendbe, akiknek régóta jól megfelelt, hogy nincs igazán karakán vezetés Nagykarácsonyon" - vág vissza Réz István. A 2005 óta nyugdíjas, erős fizikumú, magabiztos fellépésű községvezető nem tagadja, hogy több területen újat akart hozni az őt pár éve befogadó faluba. "Nem igazán ment a munka a községházán. Nem történt előrelépés az ivóvízminőség és a csatornázás ügyében. Öt éve nincs még rendezési terv sem. És több kisebb-nagyobb szabálytalanság is volt a községvezetés háza táján. Most persze azok, akiknek az érdekeit sérti a rendbetétel, mindent öszszehordanak ellenem. Egy szó sem igaz például abból, hogy a kampányban pörköltet főztem a szőlőhegyieknek, és szemenszedett hazugság, hogy el akarom űzni az egyet nem értőket. Engem két dolog vezérel: egyrészt semmiféle szabálytalanságban nem leszek partner, másrészt, ha nem vagyok is tősgyökeres nagykarácsonyi, szolgálni szeretném a községet, és büszke lenni majdan arra, amit itt végeztem. Mellesleg mondom, nem szoktam az asztalt verni."
Réz szerint az első eredmények máris igazolják elkötelezettségét: több kisebb-nagyobb javítást sikerült elvégeztetni az ivóvíz-szolgáltató rendszerben, 12 milliót sikerült szerezni a csatornázás kistérségi szintű megterveztetéséhez. Ám eközben azt is felróják neki, hogy olyan, megalapozatlan ígéreteket tett, amelyek legfeljebb arra voltak jók, hogy elcsavarja a falubeliek fejét: busz a Vadvirág Nyugdíjas Klubnak, ingyenes étkezés a rászoruló gyerekeknek, vízhálózat-fejlesztés Szőlőhegyen; a kisvállalkozók, a lovassport és a civilek segítése, munkahelyteremtés.
"Nagykarácsonyban sosem volt szokás a politikán veszekedni. Most meg azt látjuk, hogy barátok és rokonok is összevesznek egymással. Talán az utóbbi pár hónapban mégis megindult valami; mintha ma már a korábbi támogatók is kezdenék
kritikusabb szemmel
nézni a polgármester működését" - mondta még 2007 őszén Scheier. A polgármesterrel egyetértők akkor még azt hangoztatták: korai volna Réz községvezetéséről végleges ítéletet mondani. Réz István pedig azt hangoztatta: "Sajnálom, hogy eddig jutottunk. Nekem semmi kifogásom nincs azok ellen, akik hajlandóak a faluért együttműködni velem. A Zsolt ellen se volna semmi. Ő az, aki nem tudja megbocsátani, hogy nem ő ül most a helyemben."
Több helyi lakos és egy fideszes képviselő szerint valószínűleg két dolog miatt került sor kenyértörésre. Az egyik a helyi iskola: Réz - akinek a felesége ma is igazgató - maga is elismeri, hogy ellenállt az intézmény önállóságát megszüntető kistérségi integrációnak. A falubeliek szerint ezzel kár érte Nagykarácsonyt, hisz a csatlakozással magasabb normatíva járna; Réz szerint viszont ahol az iskola leépül, ott a község jövője kerül veszélybe. Nagykarácsonyban továbbá tudni vélik azt is, hogy egy, a községházát is érintő tervezett beruházásnál - egy magnóra rögzített beszélgetés alapján - Réz összefüggésbe hozható egy vesztegetési üggyel.
Míg kezdetben négy, később hat, a múlt héten pedig már hét képviselő helyezkedett szembe a halasi származású polgármesterrel. Az egyik - egyébként szintén fideszes - képviselő szerint nem politikai ügyről van szó: egyszerűen elege lett a falunak a be nem tartott választási ígéretekből, az önös érdek követéséből és a diktatórikus stílusból. A képviselő úgy tudja, a helyi és a megyei Fidesz megpróbálta lemondásra bírni Réz Istvánt, és napirenden van a pártból való kizárása is. A Fidesz nem is indít polgármesterjelöltet, mert - mint mondják - Réz annyit ártott a párt hírnevének, hogy inkább a 2010-es parlamenti kampányra koncentrálnak.
Réz István tagadja, hogy a Fidesz bármely fórumán felmerült volna a pártból kizárása, és azt is, hogy megpróbálták volna lemondatni. Sőt: eltökélt szándéka újra indulni a polgármesteri címért.
R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense lapunknak megerősítette: konkrét személy, Réz István ellen folyik vizsgálat vesztegetés gyanúja miatt. A polgármester erről nem kívánt nyilatkozni, de arra egyértelműen utalt, hogy a közérdek vezérelte, és nem követett el semmilyen jogsértést.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/forrongas_nagykaracsonyban_-_jott_gyozott_elkuldenek-68772
|
https://web.archive.org/web/20220819200813/https://magyarnarancs.hu/belpol/forrongas_nagykaracsonyban_-_jott_gyozott_elkuldenek-68772
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/forrongas-nagykaracsonyban-jott-gyozott-elkuldenek
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-05-15 00:00:00
|
[
"Réz István"
] |
[] |
[
"Nagykarácsony"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,098 |
Sínjáték
|
Fél év alatt sem sikerült lezárni az év privatizációjának kikiáltott MÁV Cargo-eladást. Az osztrák vevő szerint nincs gond, magyarországi hivatalok azonban aggályosnak tartják az értékesítés feltételeit.
|
Sínjáték
Fél év alatt sem sikerült lezárni az év privatizációjának kikiáltott MÁV Cargo-eladást. Az osztrák vevő szerint nincs gond, magyarországi hivatalok azonban aggályosnak tartják az értékesítés feltételeit.
Nem számítok sem az ügylet végrehajtásának elhúzódására, sem annak meghiúsulására - reagált a MÁV Cargo Zrt. privatizációját kritizáló, először a Népszabadságban felröppent hírekre múlt szerdán Gustav Poschalko. Az osztrák szövetségi vasutak vezérigazgató-helyettese nem látja késésben az ügyletet, jóllehet az osztrák állami vasúttársaság érdekeltségébe tartozó Rail Cargo Austria AG (RCA) és a MÁV Zrt. már január 2-án aláírta az adásvételi szerződést (HVG, 2008. január 12.). Ám a 102,5 milliárd forintos vételár máig nem érkezett meg, leszámítva az összeg rögvest letétbe helyezett 10 százalékát. Ha az osztrák vevő elállásáról nincs is szó - különben elbukná a 10 milliárdot -, a szokásos magyarországi privatizációs akciókhoz képest mindenképpen lassúbb az ügymenet: a 465 milliárdos Budapest Airport-üzlet esetében a szerződéskötés után négy nappal a brit BAA már át is utalta a vételárat, az Antenna Hungária Rt. svájci vevője pedig a kontraktus után három hónappal fizette ki a közel 50 milliárd forintot. Igaz, az uniós jóváhagyást igénylő Mol Nyrt. gázüzletág-eladása több mint egy évig húzódott (HVG, 2005. július 9.).
A vevőnek a pályázati kiírás szerint a szerződéskötés után 15 nappal fizetnie kellene, ha a kontraktus valamennyi feltétele teljesült. A dokumentumot eddig nem hozták nyilvánosságra - bár a Magyar Narancs ezért perre is ment -, de Thomas Berger, az RCA szóvivője szerint már csak egy feltétel hibádzik: az Európai Unió versenyhatóságának áldása. A fúziós ügyben az uniós versenyhatóság illetékes, hiszen az európai gazdasági térségben összefonódó jelentős cégekről van szó, forgalmuk messze meghaladja az évi 250 millió eurós (mintegy 60 milliárd forintos) limitet; a MÁV Cargo bevétele önmagában 93 milliárd forint volt tavaly. A mai napig nem érkezett formális jelzés az Európai Bizottsághoz - válaszolta a HVG brüsszeli tudósítójának a versenyügyekért felelős biztos szóvivője, vagyis a fúziókérelem nem került a hivatalos vizsgálati listára. Berger azzal magyarázta az ellentmondást, hogy az eljárást már márciusban kezdeményezték, ám egyelőre előzetes tisztázó kérdés-válasz fordulók zajlanak, ezek végén regisztrálja Brüsszel a végleges kérelmet. Az RCA most azt várja, döntsenek a belga fővárosban, hogy gyorsított vagy kimerítő elemzésnek vetik-e alá a megállapodást. Ha az előbbi "rövid program" elkezdődik, hat hét alatt le is zárul, az alapos kutakodás határideje viszont nyitott. Az unió egyébként nem ír elő az üzlet nyélbe ütését követő határidőt a fúziós engedélykérelmek beadására, mert abból indul ki, az érintett cégeknek amúgy is elsőrendű érdekük, hogy minél gyorsabban megkapják a zöld jelzést.
Az eladó anyacég, a MÁV Zrt. vezetőinek is erre a srófra járt az agya, a szerződésben nem szerepelt ugyanis a versenyhatósági engedélyre vonatkozó határidő. A MÁV szeptemberre várja a 100 milliárdos vételárat, az összesen mintegy 280 milliárd forint adóssággal birkózó cég üzleti terve az utolsó negyedévre már kalkulált ezzel a forrással. Bár a vételárból az összes vasúti dolgozónak részt követelő Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete újabb akcióra készül, a jelek szerint a MÁV nem számol ezzel a követeléssel: legalább 30 milliárdot beruházásokra, a többit a működés finanszírozására, illetve hiteltörlesztésre szán. A HVG-nek név nélkül nyilatkozó egyik MÁV-vezető szerint egyre valószínűbb, hogy az átutalás az év végére csúszik, vagyis a vasúttársaság kénytelen lesz új hitellel betömködni a réseket.
Minden várakozást felülmúló bevételt hozna a privatizáció, egyes szakértők szerint az RCA egyenesen túlfizeti a MÁV Cargót. Jóllehet a cég a magyar vasúti fuvarpiac több mint 80 százalékát birtokolja, némi túlzással csak 13 ezer mozdony nélküli tehervagonból áll, annak is csupán a fele üzemképes. Nagyjából ezt támasztja alá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kutakodása, amelynek során megállapította, hogy a MÁV Cargo alapításakor a társaságba apportált tehervagonok közül 4500 nem rendelkezett fővizsgával, több mint 2 ezret pedig 1 forintos áron tartottak nyilván. A MÁV a HVG kérdésére elismerte, az apportot nem előzte meg tételes leltár sem a MÁV Cargo, sem a privatizáció közben értéknövelő célzattal beléolvasztott járműjavító Tiszavas Kft. esetében, ám a vagyonértékelés nélküli apportra a gazdasági társaságokról szóló törvény lehetőséget ad. A "vagongazdálkodással" összefüggésben egyébiránt tavaly november óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt, állampolgári bejelentés alapján. Bár a rendőrség bővebb felvilágosítást nem adott a HVG-nek, úgy tudni, a történet az öt éve vihart kavart, 2 ezer leselejtezett tehervagon töredékáron történő eladásához kapcsolódik (HVG, 2003. június 28.).
Nem is a vételárat, hanem az eladás feltételeit tartja aggályosnak a Gazdasági Versenyhivatal, a júliustól megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal vezetője, továbbá az ÁSZ. A kényes ügyről azonban sem az ÁSZ, sem a kancelláriához három hónapja közös levelet intéző vasúti, illetve versenyhivatali elnök nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek. Más forrásból azonban úgy tudni, az ÁSZ már a privatizáció módját is kifogásolta, mivel szerinte az nem szolgálja a tartós állami tulajdon értékmegőrzését. A 100 százalékban tartós állami tulajdonú MÁV Zrt.-ből másfél éve kiszervezett leányvállalatot maga az anyacég adhatta el, a befolyó bevételt pedig felélheti. A szétszervezés ilyetén technikájával a tartós állami tulajdon végeredményben eszközeitől megfosztott, kiüresített vállalattá tehető - vetik fel a számvevők. Mindazonáltal jogilag aligha kifogásolható az ügylet, legalábbis az állami vagyon felett rendelkező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. álláspontja szerint hatásköre csak a 100 százalék tartós állami tulajdonú MÁV-ra vonatkozik, ám a kormány egy határozattal a MÁV-ra testálta leányvállalatának privatizációját.
Az is elvi kérdés, miként került a magyar állam többségi tulajdonában álló regionális vasúttársaság, a GYSEV Zrt. a vevő konzorciumba. A pályázat nem tiltotta ugyan állami cégek indulását, más kérdés, hogy a GYSEV részvétele magyar állami forrásokat igényelhet. A GYSEV célja - mint Székely Csaba vezérigazgató a HVG-nek nyilatkozta - 25 százalék plusz egy szavazatnyi rész megszerzése, amihez azonban tőkeemelésre lenne szüksége. Ha pedig a GYSEV-beli tulajdoni arányokat fenn akarja tartani a magyar állam, 15 milliárddal be kellene szállnia. Igaz, a döntést elég a pénzügyi zárást követő fél év után meghozni, erről szól az RCA-GYSEV megállapodása.
Még nagyobb, elvileg akár 25 milliárdos lehet az a visszatérítési kötelezettség, amelyre a MÁV garanciát vállalt. Ennek lényege, hogy a fuvarcég legnagyobb kiadási tételét jelentő, a vasúti pálya használatáért fizetendő díjat reálértéken nem emeli, ellenkező esetben a költségnövekedést 25 milliárd forint erejéig visszatéríti az RCA-nak. Az egyik főprivatizátor azt állította a HVG-nek, garanciákat kellett adni arra, hogy a MÁV üzletileg nem lehetetleníti el a fuvarcéget, hiszen a MÁV Cargo költségeinek kétharmada az anyacégtől függ - a MÁV-tól bérli az ingatlanokat, a vontatási és informatikai szolgáltatásokat. Ugyanígy biztosítékot kellett adni arra, hogy az állam a régióban amúgy is magasnak számító pályahasználati díj felsrófolásával nem olvasztja el a MÁV Cargo nyereségét. Más kérdés, hogy a MÁV ilyen kötelezettséget nem vállalhat, mivel nem ő állapítja meg a díjakat, hanem az elvileg tőle független VPE Kft. tesz erre javaslatot, amihez a vasúti hivatal, valamint a gazdasági és pénzügyi tárca jóváhagyása szükséges.
A tarifaképzés biztosan változtatásra szorul, mivel nem az indokolt költségeken alapul, amit a vasúti hivatal és az unió is kifogásolt. Leegyszerűsítve: a ténylegesen felmerülő költségekből levont állami támogatások után fennmaradó összeget terítik szét a vasúthasználó társaságok között. Mindebből az rajzolódik ki, hogy az állam mindenképpen fizetni fog: ha emeli a tarifát, fizetnie kell az RCA-nak, ha nem emel, netán csökkenti a díjakat, nagyobb támogatást kell nyújtania a pályafenntartó vasúttársaságnak.
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.28/200828_VITAToTT_MAV_CARGoPRIVATIZACIo_Sinjatek
|
https://web.archive.org/web/20140307145512/http://hvg.hu/hvgfriss/2008.28/200828_VITAToTT_MAV_CARGoPRIVATIZACIo_Sinjatek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sinjatek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-09 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"MÁV-Tiszavas Kft.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,099 |
Három korrupciós vizsgálóbizottság alakult
|
Egyszerre három vizsgálóbizottság felállításáról is döntött Orosháza képviselő-testülete, hogy megállapítsák, milyen esetleges pénzügyi szabálytalanságok történtek az elmúlt időszakban a városban - közölte az ellenzékben működő szocialista képviselőcsoport vezetője sajtótájékoztatón szerdán, Békéscsabán.
|
Három korrupciós vizsgálóbizottság alakult
2008. 07. 16. 18.00 Hírextra
Egyszerre három vizsgálóbizottság felállításáról is döntött Orosháza
képviselő-testülete, hogy megállapítsák, milyen esetleges pénzügyi
szabálytalanságok történtek az elmúlt időszakban a városban - közölte az
ellenzékben működő szocialista képviselőcsoport vezetője sajtótájékoztatón
szerdán, Békéscsabán.
Varga Zoltán, aki egyben országgyűlési képviselő is, elmondta: a város MDF
támogatással megválasztott polgármestere szabálytalanul alkalmazta
politikai tanácsadóját, s ezt utóbb a közigazgatási hivatal is
megállapította. Az egyik bizottság feladata kideríteni, hogy pontosan mi
történt a tanácsadó alkalmazásával kapcsolatban és milyen kár érte esetleg
a várost.
A másik két grémium létrehozása a város meghatározó tulajdonában álló,
Gyopárosfürdő Zrt. tevékenységével kapcsolatos. Mint mondta, meg kell
vizsgálniuk egy olyan tavaszi promóciós rendezvény a finanszírozását, amely
a fürdő részéről hatmillió forint kifizetésével járt, ám a bevétel csak
megközelítőleg egymillió forintra rúgott, ráadásul a képviselő szerint nem
hozta meg a várt marketing eredményeket sem.
Egy másik, szintén a fürdő gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálat célja,
hogy jogos volt-e kifizetni 15 millió forintot egy olyan új beléptető
rendszerért, amelyik gyakorlatilag hasonló, mint az elődje.
A gyógyfürdőnek időközben új vezetője van, ezért Varga Zoltán szerint nem
baj, ha a vizsgálatok lezáródása tiszta helyzetet teremt a megújult
igazgatás számára is.
A vizsgálóbizottságok felállításához kaptak szavazatot a helyi Fidesz-
frakció tagjaitól is a szocialisták, hiszen nélkülük erre nem is
kerülhetett volna sor.
Varga Zoltán mindazonáltal jelezte azt is, hogy hosszú ideje "feszültség"
van a szocialista frakció és Németh Béla polgármester között.
Forrás: MTI
|
https://www.hirextra.hu/2008/07/16/harom-korrupcios-vizsgalobizottsag-alakult/
|
https://web.archive.org/web/20220812152516/https://www.hirextra.hu/2008/07/16/harom-korrupcios-vizsgalobizottsag-alakult/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-korrupcios-vizsgalobizottsag-alakult
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[
"Varga Zoltán"
] |
[
"Gyopárosfürdő Zrt.",
"MDF"
] |
[
"Orosháza"
] |
[
"fürdő",
"PR",
"tanácsadás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,100 |
500 millió euró uniós támogatást vonhatnak meg Bulgáriától
|
Az Európai Bizottság valószínűleg megvon Bulgáriától mintegy 500 millió euró európai uniós támogatást a jövő héten, és figyelmezteti Szófiát, hogy további EU-pénzeket veszíthet, ha nem lép fel keményebben a korrupció ellen - közölték európai uniós források.
|
500 millió euró uniós támogatást vonhatnak meg Bulgáriától
Az Európai Bizottság valószínűleg megvon Bulgáriától mintegy 500 millió euró európai uniós támogatást a jövő héten, és figyelmezteti Szófiát, hogy további EU-pénzeket veszíthet, ha nem lép fel keményebben a korrupció ellen - közölték európai uniós források.
Az EU végrehajtó szerve jelentéseket fogad el július 23-án a bulgáriai és romániai igazságszolgáltatási reformról, a korrupció és más bűnözési formák elleni bulgáriai és romániai küzdelemről, valamint arról, hogyan kezelik az EU-tól érkező pénzeket a két délkelet-európai országban.
Brüsszel egyelőre titokban tartja a jelentések tervezetét még a bukaresti és a szófiai kormányok előtt is, de egy EU-tisztségviselő, aki ismeri a dokumentumok tartalmát, részleteket közölt belőlük szerdán a Reuters brit hírügynökséggel.
A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint az Európai Bizottság mindkét országot elmarasztalja a korrupció mértéke és az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt, ám egyelőre csak Bulgária veszít el EU-pénzeket ezzel összefüggésben. Pontos számot nem közölt, de azt mondta, hogy félmilliárd euró körül lesz a megvonandó összeg.
Az a fenyegetés, hogy további pénzeket is megvonhatnak Bulgáriától, még inkább aggaszthatja Szófiát, amely 11 milliárd eurónyi mezőgazdasági és térségfejlesztési támogatásra számít a 2007-2013-as költségvetésből.
2008. március. 20. 13:47 MTI Világ
Bulgária elismerte Koszovó függetlenségét
Bulgária csütörtökön elismerte Koszovót független államként. A két ország fővárosában rövidesen megnyílnak a nagykövetségek - ismertette a BTA hivatalos bolgár hírügynökség a szófiai kormány döntését.
2008. július. 14. 11:50 MTI Gazdaság
Bulgária: júniusban 15,3 százalékos éves szintű infláció
Bulgáriában a júniusi éves szintű infláció 15,3 százalékra nőtt a májusi 15 százalékról annak ellenére, hogy havi szinten csökkentek az élelmiszerárak.
2008. február. 18. 11:45 MTI Karrier
Bulgáriában 7,38 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta
Bulgáriában januárban havi szinten nőtt a munkanélküliségi ráta, ami azonban jóval kisebb volt az egy évvel korábbinál.
2008. január. 23. 00:00 Hét nap gazdaság
Bulgária a Déli Áramlatban
Szófia csatlakozik az oroszországi Novorosszijszkból induló, a Fekete-tengert 900 kilométer hosszan átszelő, évente 30...
2007. november. 22. 15:07 MTI Karrier
Tizenhat éves mélyponton a munkanélküliség Bulgáriában
Októberben 16 éve a legalacsonyabb szintre süllyedt a munkanélküliség Bulgáriában, 6,73 százalékon állapodott meg az állástalanok arányát jelző mutató a szeptemberi 6,78 százalék után.
|
https://hvg.hu/vilag/20080716_bulgaria_europai_bizottsag
|
https://web.archive.org/web/20210125075623/https://hvg.hu/vilag/20080716_bulgaria_europai_bizottsag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/500-millio-euro-unios-tamogatast-vonhatnak-meg-bulgariatol
|
HVG
|
eu-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
6,101 |
Egy párt- és kampányfinanszírozási tárgyalássorozat kudarca: A konstruktív semmi
|
Személyes sérelmek, a másik kijátszása, a képmutató hozzáállás megint megbuktatott egy jóravaló kezdeményezést, amely a párt- és kampányfinanszírozás reformjához keresett volna kétharmad háznyi támogatást. Egy fontos, de publicitás nélküli tárgyalássorozatnak jártunk utána.
|
A politika a rendszerváltozás óta adós egy átlátható, a realitásokból kiinduló és egyenlő versenyesélyeket biztosító párt- és kampányfinanszírozási rendszer kidolgozásával. A jelenlegi szabályozás hiányosságairól és hazugságairól számtalanszor írtunk korábban (például: Alulnézet, Magyar Narancs, 2002. január 17.; Ennyiben maradnak, 2004. január 8.; Ráérnek arra még, 2006. október 26.). Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a választási korteskedésre fordított kiadások a valóságban sokszorosan meghaladják a pártok legális bevételeit, illetve azt a törvényi plafont, amit a kampányra a politikai szervezetek maximálisan fordíthatnának. Unalomig ismételt sarokszám, hogy az országgyűlési választások előtt egy párt jelöltenként legfeljebb egymillió forintot költhetne, amihez az állam valamennyivel hozzájárul; a kampánykeret ezzel együtt sem haladhatná meg a pártonkénti 410-420 millió forintot.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKKI) kampányköltési kontrollszámításai szerint a két nagy párt ennek körülbelül
a tízszeresét költhette el
a 2006-os országgyűlési választások előtt, a legszerényebb parlamenti párt, az MDF is a jogszabályi maximum legalább kétszeresét. (A becslés alapja a politikai hirdetések mennyisége és a hirdetők által megadott listaárak, melyek a TNS Media Intelligence révén könnyen hozzáférhetők voltak. Azt viszont kampányszakértőkkel folytatott beszélgetésekre hagyatkozva becsülték meg, hogy a kedvezményes és a listás árak, illetve a hirdetések és a kampány összköltsége hogyan viszonyul egymáshoz - mindezek figyelembevételével jutottak a fenti következtetésre.) Könnyen belátható: egy forint illegális úton megszerzett kampánypénz a közvetítők kiterjedt hálózata miatt jóval több elcsalt közpénzt takar. A baráti vállalkozótól drágábban megvett autópálya, csatorna, irodabútor, informatika stb. után visszacsurgatott forintokból ugyanis sokan részesülnek. Akad olyan pártközeli szürke eminenciás, aki a 2006-os választások korteshadjáratának az összköltségét imigyen számolva százmilliárd forintra taksálta - vagyis akár ennyivel is károsíthatta a közt a pártok versenye.
Pedig a pártok maguk is érdekeltek volnának a kérdés rendezésében, hiszen láthatóan nem elég erősek ahhoz, hogy ne váljanak foglyaivá saját pénzszerző köreiknek. Az időről időre kirobbanó korrupciós botrányok csak növelik a választók politikával szembeni ellenszenvét (elég ránézni a népszerűségi listákra). A politikusokat jó ideje már nemcsak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dorgálja az ügy rendezetlensége miatt, hanem a civil szervezetek, sőt a pártok körüli think tankek is. És hát van-e alkalmasabb időpont a kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabályi környezet megváltoztatására, mint a választási periódus első harmada?
Az EKKI már 2006 első felében kidolgozott egy javaslatcsomagot a párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozására. A második Gyurcsány-kormány megalakulását követően a téma hamar napirendre került (a rosszmájúak szerint főképp azért, mert a koalíciónak nem nagyon voltak kész reformötletei), a Petrétei József igazságügyminiszter benyújtotta törvényjavaslat parlamenti megtárgyalását viszont elsodorták "a sajnálatos őszi események". Az EKKI azonban nem hagyta annyiban: idén februárban tárgyalóasztalhoz hívta a pártokat, áprilisban megkezdődtek a megbeszélések. Egyedül a Fideszszel frakciószövetségben lévő KDNP nem küldött saját szakértőt. A legnagyobb ellenzéki pártot Nyitrai Zsolt, az MSZP-t Tóbiás József, az MDF-et Hock Zoltán, az SZDSZ-t először Horn Gábor, a későbbiekben Gusztos Péter, Gulyás József, illetve a Horn-titkárságon dolgozó Víg Ilona képviselte. A résztvevők megállapodtak: a sajtónak a tárgyalás tényét, ha kérdezik, elismerik, a tartalmát azonban nem szivárogtatják ki. A Fidesz javaslatára - egyes vélemények szerint az EKKI elnökével, Majtényi Lászlóval szembeni fenntartások miatt - társkoordinátornak felkérték a konzervatív-szabadelvű Nézőpont Intézetet, amely a második megbeszéléstől bekapcsolódott a tárgyalásokba.
A Narancs által megkérdezett résztvevők egyöntetűen úgy látták, hogy végig konstruktív volt a légkör, és
az utolsó pillanatig volt esély
a megegyezésre. A tárgyalások kezdetben úgy zajlottak, hogy a pártok ismertették az általuk fontosnak tartott sarokpontokat; a vitás pontokra a következő alkalommal viszszatértek. Májusra lett is egy előzetes, elvi szintű megállapodástervezet, és akkor már a konkrét szövegezésről folyt a vita. Az eredeti szándék szerint az aláírt elvi megállapodás alapján az igazságügyi tárca elkészített volna egy törvénytervezetet, amit a felek újra megtárgyalnak, és a parlamenti vitára ősszel került volna sor. Úgy tervezték, a pártok már az új szabályok szellemében készülnének a 2009-es Európa parlamenti és a 2010-es országgyűlési választásokra. Ennek azonban, úgy tűnik, nincs reális esélye.
Annak ellenére sem, hogy számos elvi kérdésben sikerült konszenzusra jutni. Megállapodtak például a lehetséges adományozók köréről: eszerint a pártok a működésre az állami támogatáson felül kizárólag magánszemélyektől, míg kampányidőszakban egy bizonyos összeghatárig társadalmi szervezetektől (egyesületek, alapítványok - kivéve a pártalapítványokat) is szerezhetnek támogatást. Megegyeztek a kampányszámla bevezetésében, vagyis a korteskedés összes kiadását a kampány céljaira létrehozott számlán keresztül kell intézni. Egy bizonyos összeghatár felett a kampányszámlára beérkezett adományok felajánlóinak személyét és a támogatás összegét, valamint a kampánykiadások összegét és típusát is nyilvánossá tennék. (Kivételt képeznének a pártok szolgálatában álló beszállító cégek, amelyek adataihoz csak az ÁSZ férne hozzá.)
A pártok egyetértettek abban is, hogy a szolgáltatói oldal elszámoltathatóságát is biztosítani kell. Így például a politikai reklámokat közlőknek a kampány lezárultával jelentést kellene készíteniük, melyben nyilvánosságra hozzák hivatalos tarifáikat és az igénybe vett szolgáltatás mennyiségét. (Szolgáltatást csak a hivatalos áron nyújthatnának, ellenkező esetben pénzbírsággal lehetne őket sújtani.) A megállapodás-tervezet előírta azt is, hogy a beszállítóknak regisztráltatniuk kell magukat a Számvevőszéken, a politikai hirdetéseket a kampányhirdetés hivatalos jelzésével kell ellátni - ez igazolná, hogy a hirdetés finanszírozása a kampányszámlán keresztül történik. A jelzés nélküli és a hamisított jelzésű hirdetések büntethetőek lennének.
A megállapodástervezet kezelni próbálta a kiskapukat is. Hock Zoltán javaslatára bekerült a dokumentumba, hogy a pártok működési költsége a választás évében sem haladhatja meg tíz százaléknál nagyobb összeggel a választások előtti két év működési költségének átlagát; ezzel azt próbálták korlátozni, hogy a kampány költségeit a pártok betolják a működési kiadások közé. Főként a jelenlegi ellenzék szorgalmazta, hogy a koalíció a választások előtt egy meghatározott időintervallumban ne adhasson ki az eltelt négy év állhatatos munkáját vagy a jövőbeni nagyszerű tetteket felsoroló kormányzati hirdetést. (Mint amilyen volt annak idején a Széchenyi-terv vagy a babakötvény propagandája.) Ezzel annak az általános gyakorlatnak vetettek volna véget, hogy a kormányzati kommunikációra költött százmilliókból fedezzék a kormánypártok a kampányukat. Azt is sikerült bevenni a tervezetbe, hogy a közfunkciókat betöltők (kormánytagok, polgármesterek) kampányidőszakban ne élhessenek a tisztségükből adódó előnyökkel (például szolgálati gépkocsi kampánykörúthoz). Miklósi Zoltán, az EKKI munkatársa ennél is tovább ment volna: szerinte a kabinet munkáját népszerűsítő kormányzati hirdetéseket teljes egészében ki kellene iktatni. A kormánypártok ezzel szemben a társadalmi szervezetek részvételének szabályozásához ragaszkodtak: azok a kampányban csak akkor vehettek volna részt, ha regisztráltatják magukat a felügyeletet gyakorló számvevőszéknél, és közzéteszik az az évi és az egy évvel korábbi gazdálkodásuk adatait. A regula nyilvánvalóan az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége Egyesületéhez hasonló "szerveződéseknek" szólna (az említett egyesület jelentette meg a tavalyi kampányban a legendás Magyar Vizsla című időszakos kiadvány két számát, természetesen mindennemű kapcsolatát tagadta a Fidesszel, majd eltűnt).
A tervezet több nagy kérdést azonban még csak nem is tárgyalt (az állami támogatás mértéke és elosztása, a politikai direkt marketing), a megállapodásból hiányoztak az összeghatárok és határidők. Ám még így sem sikerült aláírni egy elvi megállapodást sem. A pártok a végén inkább azzal törődtek, hogy saját magukat profilírozzák, és lehetőleg minél nagyobbat rúgjanak a másikba. Övön aluli ütésektől és kicsinyes sértődésektől ez a tárgyalássorozat sem volt mentes. Bár a pártok megállapodtak, hogy a tárgyalások tartalmát titokban tartják, a májusi lovasberényi koalíciós egyeztetést követően (miután a fő napirendi pontról, az egy- vagy több-biztosítós modellről nem volt mit mondani), Tóbiás József és Gusztos Péter közös sajtótájékoztatót tartva ismertették a koalíció párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatos álláspontját. Úgy tudjuk, a Fidesz nem akadt ki emiatt, Hock viszont nagyon rossz néven vette. Június elején
Orbán Viktor aztán előjött
a farbával, hogy végső soron nincs is szükség a kampányban politikai hirdetésre, ilyen Franciaországban sincs, és az egészet amúgy is csak megdrágítja. Ha a politikai reklámot eltöröljük, akkor ki lehet jönni abból a pénzből, ami a törvény alapján rendelkezésre áll. Bár az eredeti fölvetést mindenki Sarkozyhez (és legfeljebb Szlovákiához vagy Angliához) köti, Orbán már egy 2005. októberi indexes interjúban beszélt arról, hogy "a kampánynak különböző intenzitású fajtái vannak. Magyarország egy amerikai típusú kampányra rendezkedett be, de Svéd- és Finnországban nem így van".
Július 11-én Nyitrai Zsolt sajtótájékoztatóján az Orbán által elmondottakhoz igazította a fazont. A közös tervezethez képest három új pont volt a Fidesz hatpontos törvényjavaslatában: az audiovizuális politikai reklám eltörlése, a "politikai közvetlen tájékoztatásról" szóló törvény megalkotása (amiről a pártok direkt marketingje címmel amúgy is tárgyalni kívántak), valamint a kampánycsend eltörlése. Ezek közül értesülésünk szerint csak az első volt elfogadhatatlan, főként a kisebb pártok számára. Az ellenérv az volt, hogy ez irreális, kivitelezhetetlen, a magyar pártoknak nincs olyan társadalmi beágyazottságuk, hogy üzeneteik a hirdetések nélkül is eljussanak a választókig. Később a csomag még kiegészült további takarékossági ötletekkel, mint például az OVB-tagok fizetésének eltörlése, vagy a szavazatot rejtő borítékok (!) megszüntetése.
A zavaró repülés ellenére a pártok küldöttei másnap, július 12-én úgy jöttek ki az aktuális tárgyalási fordulóról, hogy szóban megállapodtak a dokumentum aláírásáról. A Fidesz "Olcsóbb demokráciát!" követelő programját nem vették külön napirendre, viszont a hirdetési cégek kötelezettségeiről szóló szakaszhoz tettek egy lábjegyzetet, miszerint a Fidesz eltérő javaslata miatt (fizetett politikai hirdetések tilalma) ezt a pontot a legnagyobb ellenzéki párt nem fogadja el. A Fidesz alkotmányossági aggályok miatt elutasította a társadalmi szervezetek kampányrészvételének szabályozását, ami összességében nehezen védhető, hiszen nem a civilek tevékenységének korlátozásáról van szó, hanem működésük törvényességének elszámoltathatóságáról. Ennek ellenére ezt a szakaszt is lábjegyzetezni kellett.
A probléma korábban még csak abból eredt, hogy a Fidesz húzta-halasztotta a megállapodás aláírását: először szó volt arról, hogy az Országházban ünnepélyes sajtótájékoztatón kerítenek erre sort, a Fidesz azonban legszívesebben minden csinnadratta nélkül körpostával oldotta volna ezt meg. Aztán amikor a kormánypártok látták, hogy a Fidesz két kardinális kérdésben (politikai reklámok eltörlése és társadalmi szervezetek kihagyása) végletesen más álláspontot képvisel, Horn Gábor visszavonta az SZDSZ részéről a párt támogatását, amihez az MSZP is csatlakozott. "Öt hónap kecsegtető munkáját tette tönkre a Fidesz" - mondták.
Miklósi Zoltán, az EKKI és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont munkatársa is csalódottságáról számolt be a Narancsnak. Bár a tárgyalások során végig együttműködtek, augusztus 8-án az EKKI egyoldalúan nyilvánította eredménytelennek az egyeztetést. Míg az EKKI a Fidesz magatartását nevezte a kudarc fő okának, a Nézőponthoz hasonlóan úgy gondolta, ha a kormánypártok nem táncolnak vissza,
meg lehetett volna állapodni
egy közös minimumban. Készítettek is egy változatot, mely a társadalmi szervezetekről szóló részt egyelőre nem tárgyalja, a hirdetési cégekről pedig azt írja, hogy "amennyiben fennmarad a politikai hirdetések lehetősége", a következő kötelezettségek vonatkoznak rá. (Ám ha mégis eltörölnék - ami kizárt, hiszen kétharmados döntést igényel ez is -, akkor még mindig ott vannak a rendezvényekkel, a direkt marketinggel kapcsolatos költségek.) E változatra a pártok nem is reagáltak, inkább azzal foglalkoztak, hogyan jöhetnek ki minél jobban a slamasztikából. A kommunikációs háború most ott tart, hogy a koalíció és a Fidesz is beterjeszti szeptemberben a maga javaslatát, amelyek előre borítékolhatóan kioltják egymást. Közben az EKKI sem adja fel: az ÁSZ-t szigorúbb ellenőrzésre fogná, amely nemcsak abból állna, hogy a pártok képesek-e jól összeadni a tételes elszámolásban szereplő számláikat, hanem független források (például médiaköltések) figyelembevételét is megpróbálnák kikövetelni. Folytatódik az EKKI, a Nézőpont, a Védegylet és a Méltányosság Politikaelemző Központ által kezdeményezett "Pártfinanszírozási staféta", a Védegylet pedig a pártalapítványok működésének felülvizsgálatát szeretné kieszközölni.
Ha máshogy nem megy, akkor ki kell taposni a pártokból az önszabályozást.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/egy_part-_es_kampanyfinanszirozasi_targyalassorozat_kudarca_a_konstruktiv_semmi-67538
|
https://web.archive.org/web/20150610061846/https://magyarnarancs.hu/belpol/egy_part-_es_kampanyfinanszirozasi_targyalassorozat_kudarca_a_konstruktiv_semmi-67538
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-part-es-kampanyfinanszirozasi-targyalassorozat-kudarca-a-konstruktiv-semmi
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-08-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
6,102 |
Sikertelen próbálkozás a pártfinanszírozás átalakítására: Ráérnek arra még
|
Elakadt a parlamentben a párt- és kampányfinanszírozás gyökeres átszabását célzó előterjesztés. A kétharmados támogatást igénylő javaslatcsomag előírná a pártok számviteli kötelezettségét, biztosítaná a transzparenciát, és eltörölné a kampányra költhető pénzek limitjét. A kezdeti lelkesedés elültével sem az igazságügyi tárca, sem az MSZP nem mutat hajlandóságot a jogszabály keresztülvitelére.
|
"További ötpárti egyeztetésekre van szükség" - hangzott a hivatalos válasz az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM), amikor a pártok működéséről és gazdálkodásáról (1989. évi XXXIII. - Ptv.), illetve a választási eljárásról (1997. évi C. - Ve) szóló törvények tervezett módosításáról érdeklődtünk. Csakhogy hónapok óta késlekedik az egyeztetés időpontjának kijelölése, hiszen a javaslat részletes parlamenti vitája már július 17-én lezárult, és a módosító indítványokat is régen belepte a por - az utolsót július 6-án nyújtották be.
Számviteli fegyelem
"Pártingatlanok, Tocsik-botrány, Postabank, brókerügy, Magyar Vizsla: a tizenhat éves demokráciánk a párt- és kampányfinanszírozási botrányok sorozata, majd' minden évre jut valami zaftos ügy, a kérdés újraszabályozása nem tűr halasztást" - indokolta a reform szükségességét az IRM egyik szakembere. A nagyszabású tervezet annak a kilenc törvényjavaslatot tartalmazó reformcsomagnak a része, amelyet májusban, a koalíciós szerződés aláírása előtti napon a miniszterelnök személyesen hozott nyilvánosságra. Az eredeti elképzelés szerint az Országgyűlésnek a közjogi pakkot július végére el kellett volna fogadnia. Állítólag a kormányfő határozott kérése az volt, hogy a koalíció legyen nyitott az ellenzék javaslatai felé. Ezek után igencsak meglepő, hogy a módosítások tárgyalása sem kezdődött el.
A tárca által kidolgozott törvényjavaslat teljesen újraszabályozná a kérdéskört, egyetlen területet sem hagyna érintetlenül. A két említett törvényben átszabnának hét paragrafust, bekerülne egy új fejezet, három bekezdés és négy paragrafus. Első lépésben szigorítanák a pártok bevételeire vonatkozó paszszusokat, megszabva, hogy a pártok jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezettől (kivéve a pártcégeket és -alapítványokat) nem fogadhatnak el hozzájárulásokat. A magánemberektől és a saját alapítványoktól kapott, 50 ezer forintot meghaladó támogatásokat közzé kell majd tenni a párt honlapján, a 250 ezer forintot meghaladó támogatásokat pedig fel kell tüntetni az éves beszámolókban. Szigorítanák az összeférhetetlenségi szabályokat: párt, illetve párt által alapított gazdálkodási szervezet, alapítvány nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban, állami, önkormányzati megbízást nem kaphat még alvállalkozóként sem.
A legjelentősebb módosítást a Ptv. új fejezete (IV/B) tartalmazza, amely tizenhat év múltán végre leszögezi: a pártok kötelesek alávetni magukat a számviteli törvény előírásainak. A javaslat törvényerőre emelkedése esetén a pártok kettős könyvelést készítenének, az éves beszámolójuk - kivéve a tízmilliónál kevesebb bevétellel rendelkezőket - aprólékos mérlegből, eredménykimutatásból állna, és végre szabályozná a törvény a mérleg pontos tagolását is. A pártok most is készítenek éves beszámolókat; ezeket a Magyar Közlöny hozza nyilvánosságra, s az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kétévente ellenőrzi. Csakhogy nem tartoznak a könyvviteli szabályok alá - ezért mindenki trükközik. A párt- és kampányfinanszírozás területén a nyilvánosságnak sincs visszatartó hatása, a sajtó a különféle módon készített beszámolókat nem tudja összehasonlítani, gyakran előfordult, hogy ugyanazon párt az egymást követő években különböző módon készítette el az elszámolását. Közpénzekről van szó, hiszen a pártok a bevételeik zömét a költségvetési támogatásoknak köszönhetik. A jelenlegi javaslat értelmében tovább bővülnének az ÁSZ jogosultságai, a szabályokat áthágó politikai szervezetek szigorú - adók módjára behajtható - szankciókra számíthatnának. Törvénytelen hozzájárulás elfogadásakor pénzbüntetéssel sújthatnák a párt elnökét, ügyészségi eljárást kezdeményezhetnének a párt ellen, az éves beszámoló elmulasztása esetén pedig a bíróság kimondhatná a párt megszűnését.
Szigorúan ellenőrzött számlák
A transzparencia hiánya hatványozottan jelentkezik a kampánypénzek áramlásánál. Az ÁSZ hoszszú évek óta ugyanazon kifogásokat fogalmazza meg jelentéseiben: a választási eljárásról szóló törvény "határozatlan jogfogalmakat" használ, a határidők "nem gyakorlatiasak", "a nyilvánosságra hozatal formájára, továbbá a nyilvántartásra nem tartalmaznak szabályokat". A két legfontosabb probléma, hogy a Ve. jelenleg nem határozza meg a választási kampány és a választási költség fogalmát. Az ÁSZ csak a pártok gazdálkodásának törvényességét ellenőrizheti, nyomozati jogköre nincs, márpedig, ha az előírások ilyen képlékenyen fogalmaznak, lehetetlen megállapítani, hogy a beszámolók tartalmazzák-e valamennyi kampánykiadást. Az egyes auditáló cégek, politológusok kampányról kampányra kiszámolják, hogy a pártok hány milliárdot költöttek, miközben papíron senki vagy csak minimális mértékben lépi túl a jelöltenkénti egymilliós limitet. "Az ellenőrzés számára gyakorlatilag az minősül választási költségnek, amit a jelölő szervezet vagy a független jelölt annak minősített" - fogalmaz az 1998-as választások tapasztalatait összegző számvevőszéki jelentés.
A parlament előtt fekvő előterjesztés e téren is tiszta vizet öntene a pohárba. Bevezetnék a kampányszámlát, azaz a jelölő szervezet a kampány költségeinek fedezésére köteles lenne külön bankszámlát nyitni, és a pénzmozgásokról hetente kivonatot küldenének az Országos Választási Bizottságnak (OVB). A törvényjavaslat több paragrafuson keresztül részletezi, mit kell politikai hirdetésnek, kampányplakátnak, -szórólapnak tekinteni. A hirdetéseken fel kellene tüntetni a kampányt folytató szervezetet, esetleg a pártot, jelöltet támogató magánszemély nevét, a plakátok egyedi azonosító számot kapnának. Az OVB-nek mindenből másolatot küldenének, a politikai hirdetésekről pontos tájékoztatást adnának. A választás eredményének jogerőre emelkedését követő hatvanadik napon a pártok a törvény által alaposan körülírt beszámolót készítenének, amiben az utolsó szórólapra kiadott összeget is fel kellene tüntetni. Az ÁSZ megkapná az OVB-nél felhalmozott adatokat, így viszonylag nagy pontossággal meg lehetne állapítani, hogy a szervezetek, jelöltek a törvény betűje szerint jártak-e el.
A legnagyobb probléma, hogy manapság sem banki átutalásokkal zajlik a kampány finanszírozása. Bár még egyszer sem sikerült a pártokra bizonyítani, de közismert, hogy a kifizetések ellenőrizhetetlen módon, készpénzben történnek: ez a korrupció melegágya. Ugyanakkor - ez történt legutóbb a Magyar Vizsla nevű kiadvány esetében - rendszeresen előfordul, hogy nem a jelölő szervezet, hanem egy független cég, alapítvány kampányol az adott párt mellett. Elek János, az ÁSZ főigazgató-helyettese szerint ez a probléma is kiküszöbölhető lenne az új javaslattal. Mivel a tervezet úgy szól, hogy minden hirdetés nyomon követhető, utána lehet járni, hogy a párt elszámolt-e mindegyikkel, vagy ha nem a szervezet megbízásából jelent meg, akkor hozzájárulásként feltüntette-e a beszámolóban. Bár ez a munka hatalmas apparátust igényelne, az oknyomozást már elvégezhetné a sajtó vagy akár az egymást árgus szemekkel figyelő pártok is.
Jelentős előrelépés volna a kormányzati propaganda megtiltása a kampány időszakában. Négy évvel ezelőtt a Széchenyi-terv, a jelenlegi országgyűlési választások előtt a Nemzeti Fejlesztési Terv "sikereit" hirdették plakátok, közérdekű közlemények százai - közpénzből. A jogszabálytervezet szerint az állami és az önkormányzati szféra intézményei a kampány idején tevékenységüket ismertető, magyarázó hirdetéseket nem tehetnének közzé.
Szilenciumra ítélnék
A törvényjavaslat parlamenti tárgyalását lanyha érdeklődés övezte. Miközben mindegyik felszólaló hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhat év legfontosabb ügyét tárgyalják, a tét a képviseleti demokrácia tekintélyének visszaállítása, az általános és a részletes vita idején lényegében csak a vezérszónokok tartózkodtak a teremben. Az ellenzék és a kisebbik kormánypárti frakció több módosító javaslatot nyújtott be, számos joghézagot fedeztek fel a csomagban. Többen megállapították, hogy kapkodásra utaló bakik vannak a javaslatban. Például a jelenlegi szabályozás kimondja - és az előterjesztés továbbviszi -, hogy a párt egy egyszemélyes gazdálkodó szervezeten kívül más gazdálkodó szervezetben nem szerezhet részesedést, tehát elvileg nem vásárolhat részvényeket. Ehhez képest a javaslat egy másik paragrafusa lehetővé tenné értékpapírok vásárlását. Az állami és önkormányzati szervezetek és cégek kampánytilalmának pontatlan megfogalmazása miatt a kampány alatt tilos lenne bármilyen gazdasági reklámtevékenység.
"1989-ben a pártok csak egy kerettörvényt alkottak, a későbbi időszakra hagyták a részletes szabályozás kidolgozását, tehát igencsak időszerű lenne egy új törvény elfogadása - mondta a Narancsnak a Fidesz vezérszónoka, Nyitrai Zsolt. - Persze a jelenlegi formájában elfogadhatatlan, sok ponton tákolmánynak tűnik, egyértelmű a lealibizés szándéka." Az ellenzéki honatya szerint ha átfésülik a javaslatot, elfogadják a módosító javaslataik közül a legfontosabbakat, akkor meglesz a kétharmad. A Fidesz legfőbb kérése: a beterjesztő illesszen a törvénybe egyértelmű garanciákat, hogy a mindenkori kormány valóban ne folytathasson közpénzen bújtatott pártpropagandát. Nyitrai külön problémának tartja, hogy a mindenkori kormány helyzeti előnyben van azáltal, hogy a kampány során a négyéves kormányzati munka valamennyi eredményét felhasználhatja, illetve a minisztériumok apparátusát bevonhatják a direkt kampányba. Ezért az egyik módosítójában azt kezdeményezi, hogy a mindenkori kormánypártok költségvetési támogatását csökkentsék az ellenzéki pártok támogatásának a felére. "Nem ördögtől való ez a javaslat, jelenleg ez a helyzet a frakciónak járó támogatásnál is" - mondta lapunknak Nyitrai.
Molnár Béla, a KDNP vezér-szónoka a parlamenti vitában azt hangsúlyozta, a kormánypropaganda tiltása fából vaskarika, hiszen a tilalom csak a kampány hatvan napjára korlátozódna. A kereszténydemokraták szerint az első fordulót megelőző év november 1-jétől kellene szüneteltetni az állami szféra hirdetéseit, a Fidesz pedig egyéves szilenciumot írna elő. Molnár úgy véli, hiába a tilalom, ha a különféle előrehozott kifizetésekkel, kormányintézkedésekkel a mindenkori hatalom választói rétegeket vásárol meg. Ezért pártja felvetette, hogy ezeket a választások előtti intézkedéseket - ha ugyanazok maradnak kormányon - két évig ne lehessen visszavonni.
Hibernálták
A KDNP, az MDF és az SZDSZ azt nehezményezi, hogy a jogszabálytervezet eltörölné a jelöltenként egymillióban maximált kampánykiadási limitet. "A kis pártok esélyegyenlőségét kockáztatnák, ha nem lenne korlát, sőt, ellehetetlenítenénk a parlamenten kívülieket, az új politikai kezdeményezéseket" - véleményezte a tervet Fodor Gábor. Dávid Ibolya módosító javaslata 2 millióra, az SZDSZ 2,4 millióra emelné a limitet.
Válaszában az IRM államtitkára, Kondorosi Ferenc azt fejtegette: értelmetlen szaporítani a betarthatatlan jogszabályok számát, hiszen biztos, hogy a pártok nem tartanák be a limitet, azaz a korlát korrumpálná őket. A szocialista politikusok azzal hárítják a kampánykiadások korlátozását, hogy a tervezet a kampány évére jelentős, egyszeri támogatást helyez kilátásba a parlamentbe került, illetve az egy százalékot elért pártoknak. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy a kifizetés utólagos lenne, ezért a kisebb pártok nem mernek majd költekezni, míg a nagyok az esélyesek nyugalmával szórnák a pénzt. Javaslata szerint helyesebb, ha a kampánytámogatás megállapításánál az előző választásokon elért eredményt vennék figyelembe.
Bár a törvényjavaslat vitája végig szakmai mederben maradt, és éles, áthidalhatatlan ellentétek nem alakultak ki, az előterjesztés gyakorlatilag lekerült a napirendről. "Egy nagyon jó kezdeményezés, melyet elsodort a politikai válság" - magyarázta Fodor, miért nem halad a módosítók tárgyalása. Több szocialista forrásunk azt mondta, a kormány eltaktikázta magát. Állítólag azért szüntették volna meg a limitet, hogy rávegyék a Fideszt, javasoljon ő a jelenleginél magasabb korlátot, és így rájuk lehetett volna sütni az önkormányzati kampányban, hogy pénzéhesek. Nyitrai lapunknak határozottan cáfolta, hogy lett volna ilyen alkudozás a színfalak mögött. Egy, az MSZP-elnökséghez közel álló informátorunk szerint inkább arról van szó, hogy a pártpénzekkel foglalkozó háttéremberek ismét aktivizálódtak, és kihasználva Gyurcsánynak az őszödi beszéd miatti meggyengülését, megfúrták a kormányfő által dédelgetett jogszabálytervezetet. Közben megkezdődött az egészségügyi reform vitája, a költségvetés előkészítése, kizárt tehát, hogy a kormánypártok újabb frontot nyitnának. A pártfinanszírozás ügye téli álomba merült.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/sikertelen_probalkozas_a_partfinanszirozas_atalakitasara_raernek_arra_meg-66173
|
https://web.archive.org/web/20150612083758/https://magyarnarancs.hu/belpol/sikertelen_probalkozas_a_partfinanszirozas_atalakitasara_raernek_arra_meg-66173
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikertelen-probalkozas-a-partfinanszirozas-atalakitasara-raernek-arra-meg
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2006-10-26 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"antikorrupció"
] |
[] |
6,103 |
A párt- és kampányfinanszírozás visszásságai: Ennyiben maradnak
|
A párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi szabályozása - pontosabban e szabályozás elégtelensége - miatt jó néhány politikai botrány kitört már 1990 óta.
|
Azt, hogy a pártok alulfinanszírozottsága (illetve az előnyszerzés lehetősége) mekkora probléma, időről időre jelzik a nagy közéleti botrányok. Az esetekről tudható információk alapján részben a pártok keresetkiegészítési akciójának tekinthetők a székházügyek (az MDF-Fideszé, az SZDSZ-é, az MSZP-é), a Tocsik-ügy, és effélét gondolhatni a Kaya Ibrahim- és Josip Tot-féle cégvásárlásokról, hogy csak a legismertebb eseteket említsük. Újabban pedig a sztrádaépítések, illetve a K&H-botrány okán vádolja egymást ilyesmivel a két politikai oldal - vagyis valamennyi parlamenti párt "megégette" már magát az elmúlt évtizedben. Pedig a menetrendszerű botrányok csak a tünetek - a hiba a rendszerben van.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról az 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezik. E szerint a pártok bevételei tagdíjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból (ha a párt a választásokon a szavazatok legalább egy százalékát megszerezte), az államtól kapott ingatlanokból, gazdasági társaságok és magánszemélyek által adott támogatásból származhatnak. Folytathatnak gazdálkodó tevékenységet is (kiadványok megjelentetése-terjesztése, pártrendezvények szervezése, ingatlan és ingó tulajdonukat ki- és eladhatják), vállalatot, illetve egyszemélyes kft.-t alapíthatnak. Pénzeszközeiket - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektethetik. Nem fogadhatnak el viszont vagyoni hozzájárulást költségvetési szervtől, állami vagy állami részvétellel működő vállalattól, közvetlen költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól, illetve más államtól. A pártok költségvetésének legnagyobb részét az állami támogatás teszi ki. Az összeget a mindenkori költségvetési törvényben határozzák meg - jelenleg több mint 2,5 milliárd forint -, ennek 25 százalékát az országos listán mandátumot szerzett pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát az első fordulóban leadott szavazatok arányában osztják szét.
A költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának törvényességét kizárólag az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi, kétévente. Elek János, az ÁSZ pártokat ellenőrző osztályának vezetője lapunknak elmondta: a pártok gazdálkodásának azon részével, amelyre a számvevőknek rálátásuk van, tulajdonképpen nincsen gond. A kapott költségvetési támogatás felhasználása, a működésre közvetlenül elszámolt pénzforrások és kiadások átláthatóak, hiszen a pártoknak érdeke a hozzáértő gazdálkodás, és e célból megfelelő szakembereket foglalkoztatnak.
A baj azzal van,
ami nem jelenik meg a gazdálkodásukban: a holdudvar támogatása. A pártok által alapított gazdasági társaságok, ezek partnerei, a kifejezetten a támogatásra létrehozott "forrásgyűjtő" alapítványok, a pártkatonák vagy egyéb bizalmi személyek által alapított párt közeli cégek mind kívül esnek az ÁSZ ellenőrzési hatáskörén. Azon persze lehet vitatkozni, hogy jó-e, ha az állami kontroll bizonyos magánvállalkozásokra is kiterjedne - így viszont a kívülálló az egyértelmű összefüggések ismeretében is csak feltételezheti a pártoknak nyújtott támogatások tényét és mértékét, bizonyítani nem tudja.
A ködösítést a laza elszámolási kötelezettség is lehetővé teszi. A pártok minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról beszámolót kötelesek közzétenni a Magyar Közlönyben. Az ÁSZ-vizsgálatokról készült jelentések 1995-től hangsúlyozzák, hogy a párttörvény mellékletében szereplő beszámoló-minta nincs összhangban a számviteli törvénnyel; kitöltési útmutatót, magyarázatot nem készítettek hozzá a jogalkotók, nem felel meg sem a mérleg-, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. A beszámoló elkészítésére a pártoknak saját belső előírásaik vannak - tudtuk meg Elek Jánostól. Az egységes szabályozás hiányával az a baj, hogy pártonként eltérők az értelmezések; a mérlegek összehasonlításához ismerni kell a belső előírásokat, melyek ráadásul gyakran változnak is. Így éppen a közzététel alapvető célja nem valósul meg: a nyilvánosság tájékoztatása.
A párttörvény rendelkezése szerint csak a félmillió forint feletti belföldi és a százezer forint feletti külföldi adományokat kell nevesíteni. Ennek az az eredménye, hogy a pártonként összességében százmilliós nagyságrendű hozzájárulások töredékének lehet csak tudni az eredetét; a megnevezett adakozók amúgy leginkább a pártok prominensei. Az ismeretlen támogatók esetében pedig minimum kérdéses, hogy vajon önzetlenül nyitják-e ki a pénztárcájukat vagy esetleg némi ellenszolgáltatás reményében. A hatalmon lévők vagy az oda bekerülők hálája pedig az adomány sokszorosába is kerülhet - az adófizetőknek.
A pártok a választások közötti időszakban központi támogatásokból fedezik a működési költségek legnagyobb részét. A finanszírozási rendszer elégtelensége valójában a kampányidőszakban válik nyilvánvalóvá. A korteskiadásokhoz hozzájárul ugyan az állam (a pártok és a független jelöltek esetében is), ám összesen százmillió forintot oszt szét, ami indulónként pár tíz ezer forintot jelent csak. Mindenki onnan és úgy pótolja a hiányzó forrásokat, ahonnan és ahogy tudja. De nem elég csupán minél többet gyűjteni - azt titokban is kell elkölteni.
Ebben technikailag segít a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény. A jogszabály látszólag takarékosságra szorít, amikor előírja, hogy a pártok a kampányra jelöltenként a fentebb említett vicces mértékű költségvetési támogatáson felül legfeljebb 1 millió forintot fordíthatnak. Ezt betartani azonban nyilvánvalóan képtelenség, ráadásul az ismertség (és ezzel együtt a siker) jelentős mértékben függ a kampányra költött összegtől (erről részletesen lásd: Alulnézet, Magyar Narancs, 2002. január 17.). De nincs is nagy igyekezet a törvényesség betartására, hiszen az ellenőrzés jószerivel formális: a számvevők a vizsgálatok során csak azt tekintik kampánykiadásnak, amit az adott párt annak minősít, és a választásokat követően a Magyar Közlönyben megjelentetett választási beszámolójában szerepeltet. Az ellenőrzés pusztán a beszámoló és a párt országos központjában rendelkezésre bocsátott iratok tartalmi összevetéséből áll. Ennyi.
A legegyszerűbb, hiszen nincsen nyoma, ha a kampány során felmerülő költségeket (terembérlet, hangosítás, hirdetések stb.) nem a párt állja, hanem a mindenféle "közeliek". A támogatók a pártkasszák tehermentesítésére egyre újabb ötleteket valósítanak meg: a 2002-es országgyűlési választásokon már természetes volt, hogy társadalmi szervezetek választási gyűléseket rendeznek, kiadványokat jelentetnek meg, vagy magánszemélyek politikai hirdetésekkel kedveskednek a szívükhöz közel állóknak.
De ha a voksforintok bekerülnek is a pártkönyvelésbe, még mindig be lehet tenni, mondjuk, a "politikai tevékenység kiadásai" rovatba. Ez utóbbiak választásról választásra nőnek is pár száz millióval, míg a kampánykiadások papíron mindig éppen a pártonként összességében engedélyezett 386 millió alatt maradnak (ha figyelmetlenségből túlfutnak, a számvevőszéki vizsgálatig korrigálnak, és akkor már pont beleférnek a keretbe). Sőt az is megtehető, hogy késéssel - a számvevőszéki vizsgálat lezárulta után - szerepeltet a párt bizonyos kampányköltségeket. Ehhez elég a pártnak vitatnia az adott kiadás mértékét vagy jogosultságát, majd a vizsgálatok után egyezségre jutnia. (Erre tényleg csak egyetlen - de szép - példa a Fidesz 2002-es kampánylevélügye. A párt először nem fizetett a 3,5 millió kikézbesített kampánylevélért, mert szerinte túl sok nem ért célba - holott a nem könyvelt küldeményekért a Magyar Posta nyilvánvalóan nem felel.) A törvények kijátszása mostanra teljesen természetes eljárás lett, bár a politikai folklór még megőrizte Kupa Mihály 1998-as esetét: Kupa független indulóként 136 ezer forinttal túllépte - egyedüliként - az egymilliós limitet, így az előírásnak megfelelően ennek kétszeresét fizette be büntetésként az állami költségvetésbe.
A kampányköltségek mértékét a beszámolók helyett sokkal jobban mutatja az a tény, hogy a választási években rendre eladósodnak a pártok.
Hiteleket vesznek fel, székházaikra jelzálog kerül, esetleg köztartozásaik, közüzemidíj-hátralékuk keletkezik. A költekezés nagyságát számtalanszor megbecsülték már kontrollszámításokkal is, melyek szerint csak a jelölőszervezetek hirdetései (tévé, nyomtatott sajtó, közterület) többe kerülnek, mint a bevallott költségek; a kampány valódi ára a limit minimum három-négyszerese.
Az ÁSZ mind az országgyűlési, mind az időközi választások ellenőrzésekor rendszeresen szóvá tette ezen anomáliákat. A választási eljárásról szóló törvény helyett olyan új jogszabály megalkotását javasolta, amely egyértelműen meghatározza, hogy pénzügyi szempontból mi tekinthető kampányidőszaknak, milyen juttatásokat kell kampányköltségnek tekinteni (például az ingyenes vagy kedvezményes hirdetés minek minősül), milyen legyen a választási beszámoló formája és tartalma, s hogy az átlagosan egy jelöltre fordítható kiadás reális nagyságú legyen.
2002 októberében a számvevők a korrupció elleni küzdelemről írt tanulmányukban a politikai pártok pénzügyeinek törvényességére is kitértek. Megállapították, hogy a pártok körül sajátos szürkezóna alakult ki, továbbá azt, hogy a magánszektor támogatása, valamint a választási kampánypénzek eredetének és felhasználásának korlátozott átláthatósága miatt nagy a korrupció veszélye. Elek János szerint nekik mint jogalkalmazóknak a javaslatokon kívül nincs más eszközük. Úgy véli, az ellenőrzés jól működik, a gond az, hogy a szabályozás nem kezeli valamennyi problémát. "Persze az ellenőrzési hatásköröket ésszerűen érdemes bővíteni, addig, amíg ez önkéntes jogkövetésre buzdít. Nem az a megoldás, hogy minden forint mellé számvevőt rendelünk, hanem a rendszert kell megfelelően kialakítani" - tette hozzá.
A párt- és a választási eljárásról szóló törvény kétharmados, módosításuk pártok közti megegyezést feltételezne. Katona Kálmán, az MDF alelnöke lapunknak elmondta: az egymillió forintos keret a mai árak mellett nyilvánvalóan nem tartható. A Demokrata Fórum mégis mindig tisztességes kampányt próbál meg folytatni - ezért is van, hogy az alig látszik. Egyértelmű: a pártoknak juttatott támogatást emelni kellene, hiszen a kampány sok munkával és költséggel jár, és mivel a pártok közfeladatot látnak el, társadalmi érdek fűződik működésükhöz. A nehézséget Katona Kálmán abban látja, hogy mindezt miként lehet a társadalommal elfogadtatni; hiszen csakúgy, mint a képviselői fizetések megállapításánál, a döntéshozóknak ebben az esetben is önmaguk díjazásáról kellene dönteniük - és ez a legtöbbször ellenérzéseket szül. Véleménye szerint teljesen
új rendszert kellene
kidolgozni, melyben - a mostani gyakorlattal ellentétben - a kampányköltségek nagyobb részét az állam, kisebb részét a magánszektor finanszírozná.
A SZDSZ korábban már kezdeményezte a pártfinanszírozás reformját a költségvetési támogatás kizárólagossá tételével. Bauer Tamás képviselő 2001-ben azt indítványozta, hogy a kampánytámogatásra nyújtott állami pénzkeretet emeljék a 15-20-szorosára (azaz 1,5-2 milliárd forintra), és a későbbiekben kössék a központi költségvetés főösszegéhez, ezzel együtt pedig tiltsák meg a pártoknak az adománygyűjtést. A javaslatot az Országgyűlés napirendre sem tűzte. A Narancsnak Horn Gábor, az SZDSZ 2002-es kampányfőnöke, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azt mondta, hogy e javaslatukat máig tartják. Ha átláthatóvá akarják tenni a pártfinanszírozást, akkor azon pártoknál, amelyek kapnak költségvetési támogatást, meg kell tiltani az adományok elfogadását. Az egész viszont csak a mostaninál jóval szigorúbb ellenőrzéssel ér valamit, továbbá komolyabb szankciókkal, beleértve végső soron a mandátumtól való megfosztást is. A probléma szerinte is a változtatásoknak a közvéleménnyel történő elfogadtatásában van, de nyilván megvannak a zavarosban való halászásnak az előnyei is. "Az új rendszer valamivel többe kerülne az államnak, de mindenképpen megérné" - érvelt Horn Gábor. "Ehhez azonban szembe kellene nézni a választókkal, tudatosítva bennük, hogy mi a demokrácia ára."
Navracsics Tibor, a Fidesz - MPSZ elnöki kabinetfőnöke úgy véli, a mostani politikai légkörben igen kicsi az esély a pártok közötti bármiféle konszenzusra. Ha lenne a szabályozás megváltoztatására irányuló indítvány, akkor természetesen a Fidesz is kialakítaná az álláspontját, ám ilyenről jelenleg nincsen szó. Kérdésünkre a párt jogi kabinetében közölték: konkrétan most nem foglalkoznak a témával.
Az MSZP pénztárnokát, Puch Lászlót lapzártánkig többszöri próbálkozás ellenére sem értük el. A szocialisták sajtóosztályán nem tudtak más politikust megnevezni, aki ismertette volna a párt álláspontját; mindössze annyit sikerült kiderítenünk, hogy a téma a szocialisták szerint pillanatnyilag nem időszerű.
Nagy elszánás a probléma rendezésére mindenesetre nem tapasztalható. Lehet azt mondani, hogy az EU-kampány nem akkora volumenű, az országgyűlési választások pedig messze vannak, de politikai akarat hiányában belátható időn belül nem várható változás.
Kérdésünkre, hogy miért állandósult e nyilvánvalóan képmutató állapot, Bauer Tamás határozottan válaszolt: "A pártok jól érzik így magukat. Amíg elég ügyesek, és nagy pénzeket szereznek, miért ne csinálják? A magyar politika kettészakadt, a lopást a saját pártjának mindenki elnézi, csak a másik oldal lopásáért neheztelnek. A kampányt legálisan nehéz lenne finanszírozni, és a közvélekedés is az: mindenki lop, miért ne tegyem én is?" Hack Péter a demokratikus rendszer torzulásaival foglalkozó elemzésében (Fordulat vagy válság, Népszabadság, 2003. augusztus 23.) kifejtette: a rendszerváltás után a közéletben igen nagy mértékű volt a pártellenes uszítás, s ezért a politikai elit máig nem vállalta, hogy szembesítse a lakosságot a demokrácia működésének szükségszerű költségeivel. Ám a rendezetlen viszonyok miatti folyamatos törvénysértő gyakorlat súlyosan rombolja a politikai rendszerbe és a jogrendbe vetett bizalmat, ennek következményeként pedig az elit egyre inkább alkalmatlanná válik arra, hogy jogkövető magatartást várjon el másoktól.
És hogy valóban nem a politikai erők megegyezésképtelensége az ok, azt a pártalapítványokról szóló törvény nagy egyetértésben történt tavalyi elfogadása is jelezte. Az elvileg a politikai kultúra fejlesztésére létrehozott, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységet folytató pártalapítványok évente összesen egymilliárd forintos költségvetési támogatásban részesülnek. Noha elvileg német mintára készült a törvény, az ottani helyzettel ellentétben nálunk csak az ÁSZ vizsgálhatja majd gazdálkodásukat, az APEH nem, és az alapítványok vezető tisztségeit is a pártok irányítói töltik be. A párttörvény értelmében tilos ugyan ezen alapítványoknak a pártokat akár egyetlen fillérrel is támogatniuk, ám számvevő legyen a talpán, aki a jelenlegi jogkörével megállapítja például egy politikai rendezvényről, hogy az egy párt vagy egy ideológia népszerűsítését szolgálta (a témáról lásd: Minden szentnek a keze, Magyar Narancs, 2003. június 26.). Nehéz tehát attól a képzettől szabadulni, hogy a pártfinanszírozási rendszer reformja helyett a pártok csupán egy újabb, kevéssé ellenőrizhető csatornát nyitottak maguknak.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/a_part-_es_kampanyfinanszirozas_visszassagai_ennyiben_maradnak-62269
|
https://web.archive.org/web/20150624065557/https://magyarnarancs.hu/belpol/a_part-_es_kampanyfinanszirozas_visszassagai_ennyiben_maradnak-62269
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-part-es-kampanyfinanszirozas-visszassagai-ennyiben-maradnak
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2004-01-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
6,105 |
Egyéni képviselőjelöltek kampánypénzei: Alulnézet
|
A választási kampány helyből hazugsággal indul: a kampányra törvényileg biztosított egymillió forintot mindenki túllépi, de senki nem vallja be.
|
A választási kampány helyből hazugsággal indul: a kampányra törvényileg biztosított egymillió forintot mindenki túllépi, de senki nem vallja be. (És akkor még nem is beszéltünk a pártközpont túlköltekezéseiről, amik végső soron székházügyekbe és Kaya Ibrahim-i cégvásárlásokba torkollnak.) Ráadásul a győzelem egyre inkább nem a hozzáértés, a szaktudás, a bizalom, a program vagy a vonzó személyiség függvénye. Sokkal inkább a jó reklámé. Ami igen sokba kerül. Esélyei kizárólag azon jelölteknek lehetnek, akik megengedhetik maguknak - a kampányolást.
Abban nyilvánvalóan vannak - mindig voltak és mindig is lesznek - különbségek, hogy kormánypárti vagy ellenzéki-e az induló, hiszen a hatalom sáncain belül lényegesen nagyobbak a lehetőségek. Nem kis különbség például izzó hangú beszédben sürgetni az X.-ből Y.-ba vezető makadámút kiépítését vagy a szakminiszter jókívánságait átadva (jobb persze, ha személyesen is ott van) bejelenteni a beruházás megkezdését.
Vajon hogyan és mennyiből szólítható meg a választó?
A törvény (1997. évi C.) természetesen szabályozza a kérdést: egyrészt a listát állító pártoknak állami támogatás is jár (ezzel most nem foglalkozunk), másrészt meghatározza, hogy jelöltenként
egymillió forintnál több nem
költhető a kampányra. Sőt: a Magyar Közlönyben a szavazás második fordulóját követő 60 napban nyilvánosságra kell hozni a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.
Ha a jelölt túllépi a kampánykeretet, akkor a jogszabály szerint a többlet kétszeresét 15 napon belül be kell fizetnie a központi költségvetésbe; e pénz az első választók felkészítésére költendő. 1998-ban - a hivatalos bevallások szerint - egyetlen politikus nem volt képes tartani a limitet: Kupa Mihály. A volt pénzügyminiszter - független jelöltként - le is perkálta a kirótt büntetést. (Az ellenőrzés egyébként önbevalláson alapul - vagyis az egész jóformán semmit sem ér, amint arra az 1998-as kampányköltésekről szóló állami számvevőszéki jelentés fel is hívta a figyelmet. Innen nézve alighanem Kupa volt az egyetlen, aki az 1998-as ellenőrzéskor nem hazudott - vagy legalábbis nem olyan nagyot, mint képviselőtársai.)
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy egy kampányban mennyit is ér egymillió forint. A törvényileg engedélyezett összeg hogyan aránylik a felmerülő költségekhez? Egyáltalán:
lehetséges-e kihozni a kampányt
ennyi pénzből?
Természetesen nem lehetséges.
A Narancs háttérbeszélgetések sorozatát folytatta olyan politikusokkal, akik a 2002-es parlamenti választásokon vidéki körzetekben indulnak országgyűlési képviselőjelöltekként. Akad köztük olyan, aki jelenleg is ott ül a parlamentben, és van, aki most szeretne bekerülni. A cikkben nem akartak nevükkel szerepelni: az elmondottak fényében ez teljességgel érthető - és megérthető.
A jelöltek egybehangzó véleménye szerint a győzelem esélyei egyenesen arányosak az ismertséggel. "Ha a csapból is te folysz, automatikusan rád ikszelnek, ám éppen az kerül a legtöbbe, hogy a csapból is te folyjál" - fogalmazott egy ellenzéki férfiú.
De ne szaladjunk ennyire előre.
A jelöltté válás első akadálya a kopogtatócédulák összeszedése. Puruttya dolog házról házra járni; és azt is csak fenntartásokkal higygyük el (bár nagyon jól hangzik), hogy a választók általuk megcímzett borítékban küldik el kedvenc politikusuknak az ajánlást. Valójában kemény talpalásról van szó, amit aktivisták végeznek. Tény: az aktivisták nem kérnek fizetséget; de azért az ő autójukból is kifogy a benzin.
Mi több: először is meg kell találni a segítőket, és célszerű legalább egyszer leülni velük egy közös asztalhoz, példának okáért egy marhapörkölt mellé. Inni velük egy fröccsöt. Küldeni az asszonynak egy csokor virágot. Ezek se ingyenbe´ vannak a szegény jelöltnek.
Ha összejöttek a kopogtatócédulák, kezdődhetnek a fórumok. A vidéki kultúrházak ma már bérleti díj fejében adják ki helyiségeiket, újabban egyre drágábban; hallani óra-, illetve teremdíjról, sőt ezek kombinációjáról.
A csapból való folyás másik módja a személyes jelenlét a falusi bálokon, amiken mindenki ott van, aki a környéken számít. Ezeken csakis "fizetős jeggyel" szabad megjelenni (ez a kormánypártiakra nem vonatkozik, őket többnyire meghívják, ez a hatalmon lévők előjoga), sőt a slepp beugróját is a jeles vendégnek illik finanszírozni. Ehhez jön még a báli fogyasztás számlája (ajánlatos a szokásosnál több borravalót adni, hadd emlékezzenek erre is), illetve a tombola egyik fődíjának felajánlása (ez fontos, hiszen átadásakor mindenki látja a jelöltet).
Bálonként 50 ezerrel kell kalkulálni - ezt szorozzuk be a választási körzetben található települések számával, ami minimum 15 - és ez még mindig csak a kezdet.
Az ún. politológusok azt mondják, a verseny a programok alapján dől el. Ez ugyan koránt sincs így, az azonban faktum, hogy muszáj valamit kidolgozni, és annak alapján összeállítani és kinyomtatni egy brosúrát. Ezt el kell juttatni a választókhoz, amihez előtte meg kell vásárolni a komplett névjegyzéket.
A fénymásolt-stencilezett, fekete-fehér röpcédulák olyan jelöltre utalnak, aki nem hajlandó arra, hogy megtisztelje a választóit legalább annyival, amennyit egy ismeretlen szárnyasbetét-gyár is kínál: hogy színes, nyomdailag tökéletesen kivitelezett ajánlatban mutatkozzék be. "Legkevesebb három-négyszer minden választót személyesen meg kell szólítani a hozzá közvetlenül eljuttatott szórólapon" - mondta a Narancsnak az egyik jelölt. A sorozat a bemutatkozással indul, a "programmal" folytatódik. Feltétlenül jelentkezni kell közvetlenül a szavazások első fordulója előtt, és mindenképpen (ha bejut) a második fordulót megelőzően. Huszonötezer címmel számolva ez testvérek között is félmilliós kiadás - alkalmanként. Ráadásul minden háztartásba garantáltan kell kézbesíteni a kampányanyagot - ezt a feladatot már nem lehet önkéntes segítőkre bízni.
Elengedhetetlen továbbá a plakáthadjárat. Normális portréfotót 20-50 ezer között készítenek a hivatásos mesterek - 2002-ben azonban legalábbis a legnagyobb (parlamenti) pártok ezt megcsináltatják a jelöltjeiknek; úgyszólván ez az egyetlen dolog, amiért nem kell fizetniük.
Kell ellenben a plakátért, a plakáthelyért és a plakát fölragasztásáért. (Plusz a választások után a plakát eltávolításáért.)
A plakáthadjárat minimális költsége újabb félmillió forint. (Hol vagyunk már most a törvényileg meghatározott egymilliótól?!)
"Az egy dolog, tudják-e a családok, ki a jelölt. Más lapra tartozik, ismeri-e a falu. Ez azonban még semmi, mert ezen túl is
jelen kell lenni a nyilvánosságban
- ha valami, ez az igazán nehéz, és ez kerül igazán sokba" - jegyeztük fel egy olyan jelölt szavait, aki kellő tapasztalattal rendelkezik mind az ellenzéki, mind a kormánypárti létről.
Hogy ez mit (mennyit) jelent?
Magyarországon a médiastruktúra országos, megyei és helyi lapokból áll. Bekerülni ezekbe egyáltalán nem könnyű; országos újság helyi üggyel nem foglalkozik, de mindegy is: vidéken a legnagyobbat is kevesebben olvassák (ámbár főleg a lokális véleményformálók), mint a megyei lapot. Vidéken az a hír, amit a megyei lap megír.
Az átkosban a megyei lapok inkább közszolgálati funkciót töltöttek be; manapság deklaráltan is kereskedelmi jelleggel működnek: arról írnak, amiért az olvasók megveszik az újságot, illetve azt közlik - bármi legyen is az -, amit a hirdetők megfizetnek. Választások idején a megyei lapok kiadói azzal kalkulálnak, hogy a politikusok (a jelöltek) hajlandók áldozni a nyilvánosságért. Hát, bólogatnak a kiadók, legyenek is hajlandók: és már indulásból az alaptarifa duplájánál tartunk. Tekintettel az olvasottsági mutatókra, ezek az orgánumok szép summát kérhetnek. Van olyan politikus, aki szerencsésnek érzi magát, mert idejében lekötött 12 megjelenést - meghatározott terjedelemben -, kereken egymillió forintért.
És vannak a városi, falusi újságok: ezek elképesztően hatékonyak, ráadásul a megyei laphoz képest olcsók; ha azonban húsz településen kell megvásárolni a hirdetési felületet, ott vagyunk megint, ahol a part szakad. Mind több településen van helyi rádió és televízió. A rádiók kivétel nélkül mind pénzesek, a televíziók többsége önkormányzati fenntartású. Utóbbiakba nem túl nehéz bekerülni, de azért valamekkora hirdetési díjat feltétlenül kiszednek a jelölt zsebéből. Summa summarum: újabb, legkevesebb másfél milliót kell félretenni újság-, tévé- és rádiós hirdetésekre. A mindenkori hatalmon lévők előnyösebb helyzetben vannak: nem elképzelhetetlen, hogy mondjuk - merőben véletlenül - épp a kampányidőszakban készül el az új út, valamely önkormányzati beruházás, amely helyben elég jelentős esemény ahhoz, hogy fényképes tudósítást közöljön róla a helyi média - ingyen.
Van még néhány tényező, amely nélkül elképzelhetetlen az indulás.
A jelöltnek kellően mozgékonynak, ugyanakkor könnyen elérhetőnek kell lennie. 2002-ben ez egy megbízható autót, továbbá egy telefon- és faxszámot, mobilt és internet-összeköttetést (e-mail cím, saját honlap) jelent.
Húsz települést számláló körzetben a kampány 30 ezer kilométer alatt nem teljesíthető. "Föl" kell járni a fővárosi központba, a megyeszékhelyre, ezerszer meg kell jelenni mindenütt, ahol csak lehetséges. Csak a benzinköltség ver egy újabb félmilliót. A kommunikációs díjak ugyancsak százezres nagyságrendet érhetnek el (havi 100 ezer a vezetékes és a mobiltelefonra, és minimum három hónappal lehet számolni).
"Mindent figyelembe véve 3-5 millió forint alatt nem lehet megúszni a kampányt" - sóhajtozott több, általunk megkérdezett jelölt is, akik kivétel nélkül ugyanazzal a két problémával néznek szembe.
Az első: honnan teremtsék elő ezt a pénzt.
A második: ha a lovetta nagy nehezen összejött,
hogyan tegyék láthatatlanná
Megfigyeléseink szerint a pénzcsinálásra mindenkinek saját receptje van. A lényeg: ismerős vállalkozókat, nagyobb cégeket pumpolnak. Tíz-húszezret könnyebben adnak; a gond az, hogy száz helyre kell elmenni kuncsorogni. Másfelől: "Ha már elkötelezi magát az ember, elegánsabb félmillióért hálálkodni, mint tizennyolcezer-háromszázért." (Szó szerinti idézet egy gyakorló politikustól.)
Aki tehát képtelen arra, hogy előteremtse a milliókat, az jobb, ha el sem indul. Ha mégis, magára vessen - esélyei a nullával egyenlőek.
Nagyobb fejfájást okoz a költségek elsíbolása. De hát ne féltsük a nép potenciális képviselőit: erre is megvan a jól bejáratott metódus.
A legjobb - mert követhetetlen - a készpénz. Ha például az ember tankolásra átad egy bizonyos öszszeget, akkor az sehol és sehogy nem bizonyítható, következésképp el sem kell vele számolni. A plakátköltségek egyszerűen leírhatók: a nyomdász nyilvánvalóan örül, ha nem kérnek tőle számlát (ez a számára adómentes bevétel), és ez rögtön húsz százalékkal (az áfával) csökkenti az árat.
Maga a törvény is kínál kibúvót, hiszen - csak és kizárólag a választási kampányban - a plakátokra nem érvényesek az általános szabályok, következésképp rendkívül nehéz, ha ugyan nem lehetetlen viszszanyomozni, hogy hol és ki készítette a nyomtatványokat. (Mintha a törvényhozók is gondoltak volna arra: jobb, ha maguk gondoskodnak kiskapuról.) Létezik azonban más megoldás is: az áfás számla a Szimpatizáns Kft. nevére szól. Ez a társaság rendszeresen dolgoztat a nyomdával, így soha senkinek nem fog feltűnni, ha bizonyos munka olykor többe kerül, vagy ha megszaporodik a nyomtatás. Egy nagyobb cégnél ugyancsak nem számít, ha pár hónapig több a mobiltelefon, vagy mondjuk ha van egy benzinkutas barátja az embernek, akkor a benzinköltségen is lehet spórolni.
"Egymillióig lesz számlám" - nem meglepő, hogy a Narancsnak megnyíló jelöltek - pártállásuktól függetlenül - erre az álláspontra helyezkedtek. Hiszen ki az a bolond, aki önként és dalolva belemászik egy büntetéssel fenyegető helyzetbe? Az első választók felkészítését tehát - pedig mily´ nemes a cél! - alighanem továbbra is más forrásból kell finanszírozni.
A választási kampány biznisz: ami az egyik oldalon kiadás, az a másikon bevétel. A nemzetgazdaság számára 3-5 millió forint nem jelentős összeg, de ha egy körzetben tíz induló van, és nagyjából mind ugyanannyit költ (kénytelen költeni), akkor az már föllendítheti a színes plakátot is gyártani tudó kisvárosi nyomda forgalmát. A tíz jelöltből átlagos esetben hárman juthatnak a második fordulóba, és persze csak egy nyer, aki aztán - bármilyen párthoz tartozzék is - olyan helyzetbe kerül, amiben megtérül(het) a befektetése.
A lényeg azonban: kellő mennyiségű készpénz nélkül nem sok jelölt viheti sokra. Mindennek ára van. A legnagyobb ár azonban nem összegszerűsíthető. A politika a jelszavak szintjén spórol az adófizetők pénzén (eme szemforgató prüdéria miatt létezik a törvényi egymilliós limit is), és állhatatosan küzd a feketegazdaság ellen; miközben a valóságban maga a kampány a feketegazdaság - de enyhébb megítélés esetén is: a szürkegazdaság - szerves része.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/egyeni_kepviselojeloltek_kampanypenzei_alulnezet-60991
|
https://web.archive.org/web/20120528152507/https://magyarnarancs.hu/belpol/egyeni_kepviselojeloltek_kampanypenzei_alulnezet-60991
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyeni-kepviselojeloltek-kampanypenzei-alulnezet-1
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2002-01-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
6,106 |
Szúnyogirtó KISZ-vezér
|
Folyamatosan ráfizetnek az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert az ország nagy részén évek óta a KISZ KB utolsó főnökének, Nagy Imrének a cége végzi a kártevők gyérítését – a konkurens cégeknél jóval drágábban.
|
2008.07.02. 22:00
Folyamatosan ráfizetnek az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert az ország nagy részén évek óta a KISZ KB utolsó főnökének, Nagy Imrének a cége végzi a kártevők gyérítését – a konkurens cégeknél jóval drágábban.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a „fazonra szabott” pályázati kiírások miatt több alkalommal megbüntette az önkormányzati szövetségeket, ám az ismételt pályázatokon mégiscsak Nagy cége nyerte rendre a zsíros megrendeléseket. A nagyjából 500 ezer hektárnyi területen végzett szúnyogirtás egy rivális cég szerint 4-5 milliárd forintos piacot jelent. A lapunk birtokába jutott dokumentumok viszont arról tanúskodnak: Nagy cége nemcsak drágábban kínálja szolgáltatását, de még repülési engedéllyel sem rendelkezik. A volt KISZ-vezér szerint ez azonban nem jelenthet problémát.
A rendszerváltás után Nagy Imre bagóért jutott hozzá a hajdani gyáróriáshoz, a Caolához, ám azt a romlásba vitte. Később vissza nem térítendő támogatás formájában milliárdokhoz jutott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól. Az üzleti sikerek érdekében Nagy Imre igénybe vette a maffia-bűncselekménnyel gyanúsított, előzetes letartóztatásban ülő Zuschlag János segítségét is. A volt szocialista országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatában ugyanis az szerepelt: Nagy környezetvédelmi cégének havi 110 ezer forintért adott tanácsokat.
Részletek az 5. oldalon
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/szunyogirto-kisz-vezer
|
https://web.archive.org/web/20240126094825/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/szunyogirto-kisz-vezer
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szunyogirto-kisz-vezer
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[
"Nagy Imre (HM EI-KISZ)",
"Zuschlag János"
] |
[
"Corax-Bioner Zrt.",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"protekció",
"szúnyog / patkányirtás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,107 |
Két kézzel szórja a pénzt a kormány
|
Egy 2004-es kormányrendeletnek köszönhetően a kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be termékeket, szolgáltatásokat. E rendelet segítségével született meg a múlt héten indult és azóta is folyamatosan a kritikák kereszttüzében álló kormányszóvivői internetes oldal is.
|
2008.07.02. 22:00
Egy 2004-es kormányrendeletnek köszönhetően a kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be termékeket, szolgáltatásokat. E rendelet segítségével született meg a múlt héten indult és azóta is folyamatosan a kritikák kereszttüzében álló kormányszóvivői internetes oldal is.
Szabad kezet ad a kabinetnek a Medgyessy-kormány alatt, 2004. május 25-én kelt kormányrendelet lényegében arra, hogy közbeszerzés nélkül szerezzen be eszközöket. A rendelet kiegészítő melléklete tartalmazza e termékek jegyzékét is, itt a számítástechnikai eszközök és programok mellett megtalálható például a repülőjegy-beszerzés és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, az iratmegsemmisítő, a fekvőbútor, a telefonközpont, a színes tv, a közúti terepjáró és a nehéz terepjáró személygépkocsi, az áruszállító tehergépkocsi vagy a „tartálykocsis gépjárműüzemanyag-kiszállítás”.
A Vasárnapi Reggel információi szerint a múlt héten indult kormányszóvivő.hu internetes oldal is ennek szellemében született 200 millió forintért.
A Synergon és a Hewlett-Packard úgy jutott a zsíros szerződéshez, hogy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 2007-ben kiírt egy 15 milliárd forint összértékű közbeszerzést nagy teljesítményű számítógépek beszerzésére, a pályázóktól – lényegében a piac minden számottevő szereplőjétől – pedig bekért egy katalógust, amelyből most kedvére válogathatott.
Így juthatott a beruházás kapcsán 9,6 millió forintos, közvetítő, archiváló, beszédfelismerő és kereső szoftver szállításának megrendeléséhez a Digital Natives is, amelynek vezetője az a Honti Pál, aki korábban a Gyurcsány Ferenc cégbirodalmához tartozó Perfekt Rt.-nél volt marketingigazgató, de igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja volt a 2002-ig a kormányfő tulajdonában lévő Altus Rt.-nek is. Nem ez az első megbízása, hiszen Honti egyik cége, a Mimóza Kft. korábban az SZDSZ-es vezetésű közlekedési minisztériumnak gyárthatott internetes játékokat és szoftverfejlesztési programokat 22 millió forintért.
Budai Bernadett a szóvivői honlap indulásakor úgy nyilatkozott: a kivitelező cégek tették a „legmegfelelőbb” érték/ár ajánlatot. Szakértők azonban sokallják a 180 millió forintot gépekre, „tervezésre, kiépítésre, rendszerintegrációra, folyamatkialakításra, szabályozásra, adatfeltöltésre és oktatásra”.
A kiadások között szereplő, 4,1 millió forintba kerülő MySQL szoftver pedig azért érdekes, mert ingyenesen letölthető az internetről. – Elgondolkodtató, hogy a kormányzati luxusportálbotrány kirobbanása másnapján egy blogger másfél óra alatt nulla forintból hozott létre egy honlapot, amelyen több tartalom volt, mint a 200 millióból félkészre „sikerült” kormányszóvivői honlapon – mondta vasárnap Pettkó András. Ezért az MDF-es politikus írásbeli kérdést intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, mert szerinte „mesebeszéd”, hogy az élő, interneten is követhető sajtótájékoztatók miatt van szükség egy ilyen horribilis összegű beruházásra. Mindezek fényében pikáns, hogy a bevezetőben említett központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletet négy éve azért módosították, hogy az „állami ráfordításokat csökkentsék, a költségvetési előirányzatokat tervszerűen használják föl”.
A folyamatos kormányzati pazarlásra hívta föl a figyelmet Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus emlékeztetett: a kormány az átlagosnál négyszer nagyobb összegért festetett át egy biztonsági autót. A Fidesz választ szeretne kapni arra, miért került ennyibe az autó átfestése, és arra is kíváncsi, miért került az átlagos duplájába Gyurcsány Ferenc múlt heti szarajevói útja.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/ket-kezzel-szorja-a-penzt-a-kormany
|
https://web.archive.org/web/20240220134745/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/ket-kezzel-szorja-a-penzt-a-kormany
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-kezzel-szorja-a-penzt-a-kormany
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Honti Pál"
] |
[
"Digital Natives Kft.",
"HP Magyarország Kft.",
"Mimóza Kft.",
"Relativ Reklámügynökség Kft.",
"Synergon Nyrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"informatika",
"PR"
] |
[] |
6,108 |
Az SZDSZ-frakció terézvárosi obstrukciója
|
Nincs koalíciós válság – jelentették ki egybehangzóan az SZDSZ és az MSZP terézvárosi frakcióvezetői, annak ellenére, hogy a helyi képviselő-testület legutóbbi üléséről kivonuló szabad demokraták gyakorlatilag megakadályozták, hogy a VI. kerületi ingatlanbotrányok ügyében újabb, az ellenzék szerint ismét törvénysértő döntéseket hozzanak.
|
2008.07.02. 22:00
Nincs koalíciós válság – jelentették ki egybehangzóan az SZDSZ és az MSZP terézvárosi frakcióvezetői, annak ellenére, hogy a helyi képviselő-testület legutóbbi üléséről kivonuló szabad demokraták gyakorlatilag megakadályozták, hogy a VI. kerületi ingatlanbotrányok ügyében újabb, az ellenzék szerint ismét törvénysértő döntéseket hozzanak.
Szimpla hatalmi harc és az önkormányzati cégek fölötti rendelkezés újraosztása állhat Terézvárosban a balliberális pártok háborúja mögött, de az is elképzelhető, hogy az immár a nyomozó hatóságok asztalán lévő ingatlanbotrányok váltak egyre kínosabbá az SZDSZ számára – jelentette ki lapunk kérdésére Gyenge Zsolt helyi önkormányzati képviselő. Elmondta: a VI. kerületi képviselő-testület minapi ülésén a kerületben példátlan módon az MSZP koalíciós partnerének obstrukciója miatt nem születtek meg fontos döntések.
A tanácskozásról azután távoztak a szabad demokraták, hogy a testület részben fideszes szavazatokkal, Verók István MSZP-s polgármester javaslatára a Terézvárosi Nonprofit Vagyonkezelő Zrt.-be olvasztotta a kerület egyik közhasznú társaságát.
Markocsány Zoltán SZDSZ-es frakcióvezető szerint egyelőre még nem lehet koalíciós válságról beszélni, de tény, hogy a párt helyi szervezete és a képviselői annak ellenére utasították el a cégösszevonást, hogy azt a két párt 2006-os koalíciós megállapodása tartalmazza. – Szó sincs hatalmi játszmáról, az Andrássy úti ingatlan ügyében pedig már jeleztük: amíg nincs lezárva a jogvita, addig nem támogatjuk a szerződésmódosítást – tette hozzá.
Hatvani Csaba (MSZP), a másik koalíciós frakcióvezető úgy értékelte a kivonulást, hogy „vita van, de válság nincs”. Előbbi ügyben szerinte a koalíciós megállapodás egyértelműen fogalmaz, az ellenzék pedig megpróbált éket verni közéjük.
Hassay Zsófia, a Fidesz terézvárosi frakcióvezetője közölte: az MSZP–SZDSZ-es többség felelőssége lenne a működőképesség biztosítása, ám láthatóan erre képtelenek.
Bár Verók István azt nyilatkozta lapunknak, hogy bízik a vita mielőbbi lezárásában, arra nem tudott válaszolni, a testület mikor folytathatja félbeszakadt munkáját.
Mint arról beszámoltunk, a szocialista polgármester a képviselő-testület múlt heti ülésére többek között szerződésmódosítási javaslatot nyújtott be a jelenleg is per alatt álló Andrássy út 47. szám alatti épület privatizációjához. Az évekkel ezelőtt bruttó 150 millió forintért értékesített ingatlannál maga a vevő kezdeményezte, hogy a papíron szereplő vételárat módosítsák 345 millióra. Az adásvételi szerződés semmisségét a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében már kimondta, de a Legfelsőbb Bíróság új eljárást indított. Közben a Fővárosi Főügyészség pert indított az önkormányzat ellen az eredeti állapot helyreállításáért, mert a vételár mértéke (igazságügyi szakértők a vételár csaknem háromszorosára becsülték az ingatlan értékét) és a versenyeztetés hiánya közérdeket sért. Az ügyben Lászy János volt fideszes önkormányzati képviselő, aki egymilliárdos korrupciót feltételez a terézvárosi ingatlanbotrányok hátterében, ismét a nyomozó hatóságokhoz fordult. A 18 millió forintos vesztegetési ügyben, az ugyancsak több száz milliós értékű Bajcsy-Zsilinszky úti helyiség tulajdonosváltásakor kipattant bűncselekmény elleni eljárásról a Budapesti Nyomozó Ügyészség legkorábban ősszel számolhat be.
Ismeretes, a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti ingatlan privatizációs ügyében a volt bérlő, Berecz Károly feljelentése alapján a Fővárosi Bíróság még februárban előzetes letartóztatásba helyezte Kovács Pétert, a vagyonkezelő vezérigazgatóját, társát, Juhász Károlyt pedig házi őrizetbe vette. A gyanúsítottakat tetten érték a rendőrök, amikor 18 millió forint kenőpénzt vettek volna át Berecztől, aki ennek fejében megvehette volna az ingatlant. A vállalkozó Bajor Zoltán SZDSZ-es alpolgármesterre, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselőre, illetve párttársára, Kolozs András fővárosi képviselőre tett terhelő vallomást, sőt azt állította: Verók István polgármester mindenről tudott.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/az-szdsz-frakcio-terezvarosi-obstrukcioja
|
https://web.archive.org/web/20080628170320/http://www.mno.hu/portal/568184
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-szdsz-frakcio-terezvarosi-obstrukcioja
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
6,109 |
"A szereplők túlnyomó többsége nem politikus" - Tóth Károly (MSZP) az olajügyekről
|
Az egykori Pallag-féle parlamenti "olajbizottság" szocialista tagja annak idején sem értett egyet az olajdossziék tartalmának titkosításával. Lapunkkal szemben úgy véli, a testület munkája korántsem volt teljes kudarc.
|
Magyar Narancs: Mekkora a politika felelőssége abban, hogy a rendszerváltás kezdetétől 1995-1996-ig nagyban zajlott Magyarországon az olajozás?
Tóth Károly: A politika létrehívott egy viszonylag sikeres vizsgálóbizottságot olajügyben...
MN: De csak 1999-ben.
TK: A parlamenti vizsgálóbizottságok működését összehasonlítva ez jól működött, ami persze nem azt jelenti, hogy a büntetőfeljelentések megtételéig eljutott volna. De ez nem is volt feladata. Tartalmilag viszont nagyon messzire eljutott, az akkori kormány azonban 85 évre titkosította az iratokat.
MN: Ezt mivel indokolták?
TK: A titkosítónak a titkosítást nem kell megindokolnia. Egyszerűen megmondja, hogy mit titkosít és hány évre; 1998-2002 között amúgy ezt a mainál is könnyebben tehette. Valamiért úgy ítélték meg, az olajbizottság dokumentumai fontos és érzékeny információkat tartalmaznak. Abból a szempontból egyébként teljesen jogos a titkosítás, hogy ha felfednék az információk megszerzésének a technikáját, akkor kiderülne az összekötők neve, vagyis hogy kik voltak a beépített emberek. Ezzel a bűnüldöző szerveket hoztuk volna lehetetlen helyzetbe. Pallag László, az olajbizottság kisgazdapárti elnöke és én is a titkosítás ellen voltunk azzal a pontosítással, hogy át kell fésülni az összegyűlt, egyébként hatalmas mennyiségű anyagot, s annak a tartalmát ismertetni kell. Az Orbán-kormány titkosítása után a politika csupán felszínes nyilatkozatokat tett az ügycsoportban. Szinte semminek nem lett semmilyen következménye.
MN: Egyes számítások szerint az olajbiznisz eredményeként százmilliárdok tűntek el kézen-közön. Másrészt olyan rendőrök haltak meg, akikről a közvélemény máig úgy tudja, hogy nyomoztak, és valamire rájöttek az olajügyekben.
TK: Én, aki megismertem az olajügy titkosított dokumentumait, határozottan kijelentem: a szereplők túlnyomó többsége nem politikus. Az ügylet értelmi szerzőiről, legfelső irányítóiról és végrehajtóiról beszélek. De hozzátehetem: a "kishalak" között sem nagyon találni politikust. Ha az előbb említett feltételekkel egyszer nyilvánosságra kerül az anyag - és ebben reménykedem -, akkor néhány politikus érintettségére, kisebb vagy nagyobb szerepvállalására és közreműködésére persze fény derül.
MN: Minden politikai oldal érintett?
TK: Reálisan elképzelhetetlen, hogy csak a másik oldalon legyenek "sárosak".
MN: Az olajozásnak a törvényi szabályozás ágyazott meg, amely évekig nyitva hagyta a kiskapukat. Ebben sincs felelőssége a politikának?
TK: A rendszerváltás után volt egy gazdasági liberalizálási hullám, és a politika, sőt a társadalom azt hitte, ez jó, és nem szabad semmit korlátozni, túlszabályozni. Ennek csak egyik eleme volt az olaj, legalább ekkora jelentősége volt az egzisztenciahitelnek, ami ugyancsak egyesek hihetetlen meggazdagodásához vezetett. De említhetném a zavarosan lezajlott kárpótlást és a privatizáció kezdeti szakaszát, amikor vételár és befizetés nélkül lehetett hatalmas vagyonokhoz jutni. Nevezzük ezt a honi "eredeti tőkefelhalmozás" időszakának. Ennek egyik legkritikusabb pontja az volt, hogy nem a tulajdonos, hanem az ügyvezető volt a felelős a cégért. Ez a kulcsa ezeknek az ügyeknek, az olajozásnak is. És ennek következménye, hogy sok Kaya Ibrahimról és rengeteg Josif Totról, azaz strómanokról lehet beszélni. Ennek a része az is, hogy a Legfőbb Ügyészség olajügyben elkészítette ugyan a tulajdonosi térképet, de ezt nem adta át az olajbizottságnak, és személyiségjogi okokra hivatkozva máig nem hozta nyilvánosságra. Miközben pontosan tudjuk, hogy ezen ügyletek hasznának legnagyobb részét a tulajdonosok rakták zsebre. Ha egyszer az ügyészség is hozzájárul az ezzel kapcsolatos iratok nyilvánosságra kerüléséhez, akkor kiderülne, hogy mindössze néhány tucat ember állt a 3900 "olajcég" mögött! Mert most sokkal nehezebben lehet áttekinteni a "rendszert". Ha egyáltalán fülön csíptek valakit, az csak "kishal" volt. Volt olyan öreg néni, aki havi 80 ezer forintért ügyvezetett. Aztán ő vonult börtönbe, miközben a cégtulajdonos mosta a kezeit.
MN: Az olajbizottság mennyire volt alkalmas az összefüggések feltárására?
TK: A bizottság meg tudott ismerkedni a téma valamennyi fontos dokumentumával - kivéve az ügyészség készítette tulajdonosi térképet. A tények és információk rendőrségi, pénzügyőri, titkosszolgálati vagy ügyészségi következtetéseit már nem minden esetben kaptuk meg. Néhányan megpróbáltak úgy "könnyíteni" a bizottság munkáján, hogy teherautónyi anyagot küldtek nekünk. Ez megnehezítette a munkát. A bizottság hibája éppen az volt, hogy adott esetben hajlamos volt elveszni a részletekben. Ebbe a hibába esett Pallag László elnök is. Megpróbált néhány dolognak a mélyére ásni, mint például a Nógrádi Zsolt-ügy, vagy a békés megyei rendőrök halálával kapcsolatos ügycsoport. Ezek roppant fontosak voltak, de az egészet tekintve mégiscsak részletek. A bizottság többsége egyébként nem értett egyet a végtelen hosszú titkosítással, ezért olyan trükkökhöz folyamodott, hogy a sajtónak "kint felejtett" részjelentéseket, így a titkosítás nem használt. De ezek csak részleges sikerek voltak, mert nem a bizottság volt a titokgazda.
MN: Korábbi nyilatkozataiban azt mondta Pallag Lászlóról, hogy olyan ember, akit egy "hosszú létrával beküldtek egy nagyon sűrű erdőbe, de nem segítettek neki kijönni onnan".
TK: Tényleg nem segítettek neki, magára hagyták. Talán naivak is voltunk valamennyire. Pallag nemegyszer tényként fogadott el egy-egy kijelentést, ami hihetőnek tűnt. És a nyomozó hatóság részéről sem kapott mindig megfelelő segítséget. Végül a pereinél, amiket elbukott, sem kapott senkitől támogatást.
MN: Pallag László ezért nem hajlandó évek óta nyilatkozni a sajtónak?
TK: Személyében nagyon drágán megfizetett az olajbizottság elnöki posztjáért. A vesztes perek anyagi következményeit is teljes mértékben neki kellett vállalnia. Megértem, hogy nem szívesen szólal meg.
MN: Az, hogy az olajügyek most előkerültek, apró fellángolás csupán, vagy reális lehetőség a tisztázásra?
TK: Ha a politika megtanulja, hogy neki nincs feladata az ügy felderítésében, akkor van remény. Ha megengedi, hogy a történtek tartalma - és nem az információk megszerzésének módja - nyilvános legyen, akkor bizakodhatunk is akár. De az is fontos, hogy a politika hajlandó legyen levonni a megfelelő következtetéseket, ha a saját soraiban talál érintettet. Abban már kevésbé hiszek, hogy mindennek büntetőjogi értelemben is valódi jelentése lehet. Az elévülési idő és a bizonyíthatóság meglehetősen nagy korlát.
MN: Az ilyen és ehhez hasonló ügyek felderítetlensége miatt csalatkoztak sokan a rendszerváltásban.
TK: Ezért kértem a nyilvánosság minden fórumán az ügyészséget: hozzák nyilvánosságra, kik voltak ennek az ügyletnek a haszonélvezői. Mert a végrehajtókat, az ügyintézőket többnyire ismerjük. Az olajbizottság elkészítette a cégtérképet, az ügyészség, mint utaltam már rá, a tulajdonosi térképet, de nem volt lehetőség a kettő összeolvasására. Közben a bűnüldözők számára elvben minden lehetőség megnyílt volna. Ezt az egész olajbizniszügyet átláthatóvá, feltárhatóvá lehetett volna tenni. De ehelyett mindent titkosítottak.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/a_szereplok_tulnyomo_tobbsege_nem_politikus_-_toth_karoly_mszp_az_olajugyekrol-67343
|
https://web.archive.org/web/20150612054447/https://magyarnarancs.hu/belpol/a_szereplok_tulnyomo_tobbsege_nem_politikus_-_toth_karoly_mszp_az_olajugyekrol-67343
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szereplok-tulnyomo-tobbsege-nem-politikus-toth-karoly-mszp-az-olajugyekrol
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-07-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,110 |
A milliárdos Advertum-ügy titkai
|
Mind bonyolultabbá, a kormány számára pedig egyre kellemetlenebbé kezd válni az Advertum-ügy. Kiderült ugyanis, hogy a cégbirodalomhoz köthető személyeket bűncselekmények elkövetésével vádolják.
|
2008.06.30. 17:51
Mind bonyolultabbá, a kormány számára pedig egyre kellemetlenebbé kezd válni az Advertum-ügy. Kiderült ugyanis, hogy a cégbirodalomhoz köthető személyeket bűncselekmények elkövetésével vádolják. Ismert, a társaság kormánygaranciával kétmilliárd forint hitelt vehet fel országos médiahálózat fejlesztésére. Sziky Gyula, az Advertum korábbi tulajdonosa, valamint tizenhárom társa csődbűntett és egyéb vagyon elleni bűncselekmények miatt került a vádlottak padjára.
E körnek tulajdonított törvénytelen pénzmozgásokról és céges manipulációkról még a garanciavállalásról szóló kormányhatározat közzététele előtt készült egy összefoglaló jelentés is, amely kockázati tényezőként említi a vállalkozó tevékenységét. A dokumentum címzettje ráadásul – a Hír TV információi szerint – maga a kormány volt. Ha ez igaz, akkor a kabinet, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kétes ügyletek ellenére biztosítana többmilliárdos hitelgaranciát az Advertumnak.
A vállalkozásnak nyújtott kormányzati hitelgarancia kapcsán egyébként tegnap két parlamenti bizottság is meg kívánta hallgatni Veres János pénzügyminisztert. A tárcavezető azonban – az előre megbeszélt időpont dacára – nem jelent meg a kínosnak ígérkező meghallgatáson. Helyette viszont ott volt Keller László pénzügyi államtitkár. Sok értelme azonban az ő megjelenésének sem volt, hiszen a szocialista bizottsági tagok távolmaradása miatt még az ülés napirendjét sem sikerült elfogadni. Keller mindenesetre tagadta, hogy a kormány, vagy akár csak a pénzügyminiszter asztalára került volna az Advertum körüli gyanús ügyekről és kockázatokról szóló jelentés.
Bővebben a 3. oldalon
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/06/a-milliardos-advertum-ugy-titkai
|
https://web.archive.org/web/20100315223412/http://www.mno.hu/portal/567803
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-milliardos-advertum-ugy-titkai
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[
"Sziky Gyula"
] |
[
"Advertum Kft.",
"MSZP"
] |
[] |
[
"csődbűntett",
"média",
"támogatás"
] |
[] |
6,111 |
„Perfektül” képeznek a Zrínyi egyetemen
|
Különös együttműködési keretmegállapodást kötött 1999-ben az akkor még állami tulajdonban lévő Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel (ZMNE) – tudtuk meg.
|
Addig ebben a „kiszervezésben” sok kivetnivalót nem is talált az a néhány egyetemi vezető, aki tudott a megállapodásról, amíg nem privatizálták a Perfekt Szakoktató és Kiadó Rt.-t.
Mint ismert, a cég 2000-ben Gyurcsány Ferenc cégének, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt.-nek a tulajdonába került. Ettől kezdve folyamatosan módosítgatni kezdték az eredeti együttműködési megállapodás feltételeit.
Komoly kötelezettségek
Az ezredfordulón ugyanis a dokumentumok szerint még komoly kötelezettségei voltak a Perfekt Rt.-nek, amelyek fejében intézhette a tanfolyam befizetéseinek kezelését. Papíron például hallgatókat kellett szereznie a külső képzésekre, és ezzel összefüggésben marketingtevékenységet is kellett folytatnia. Tantermeket és oktatástechnikai eszközöket kellett biztosítania az órákhoz, és el kellett látnia a hallgatókat tananyaggal. A később határozatlan idejűvé változtatott megállapodást azonban 2002-ben megváltoztatták. Megszabták például, hogy a beszedett hallgatói befizetésekből a Perfekt a képzésekkel összefüggő költségei fedezésére, átalánydíjként a befizetett teljes bruttó öszszeg kilencven százalékára jogosult, az általa beszerzett oktatási segédanyagokért, tankönyvekért járó teljes bevétel pedig a Perfektet illeti meg.
Szilvásy módosított
A módosítást Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a cég akkori vezetője írta alá.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki puccsát megelőzően – amikor a jelenlegi kormányfő már kiszállt a Perfektből, és a társaságot Erdős Ákos cége vette át – megszüntették a magántársaság és az állami egyetem közti szerződéseket, és újabb együttműködési kontraktust írtak alá. Ebben már az szerepel, hogy a helyiségeket és az oktatástechnikai eszközöket is az egyetemnek kell szolgáltatnia a Perfekt által „beszervezett” diákoknak, és a ZMNE fizeti a tanári, vizsgáztatói, konzulensi óradíjakat is. A megállapodásban szerepel egy több mint furcsa kitétel is. Az egyetem feladatai között sorolják fel ugyanis, hogy félévenként tájékoztatja a Perfektet a felvett és beiratkozott hallgatói létszámról. Arról azonban a dokumentumok nem adnak információt, hogy erre miért van szüksége a cégnek, amikor a költségtérítések kilencven százalékáért a Perfekt egyik legfőbb feladata a diákok toborzása az új felsőfokú képzésekre. Az újabb egyezség alapján a cégnek már nem kötelező kinyomtatnia vagy megvennie a jegyzeteket, tankönyveket sem, ezeket a „lehetőségéhez képest kell biztosítania”. Azt azonban nem felejtették ki a szerződésből, hogy a Perfekt „véleményt nyilvánít a költségtérítési díjak mértékéről”, vagyis beleszólhat abba, hogy mennyit fizetnek majd a diákok a tanfolyamokért. A lapunk birtokába került nyilvántartás szerint egyébként ez az összeg több mint hetvenezer forintra rúgott egy félévben diákonként.
Könyörtelen feltételek
A Perfekt Rt. vezérigazgatója, Szepessy Hajnalka és az egyetem rektora, Szabó Miklós akadémikus által aláírt 2005-ös módosítás egyértelmű, úgy is mondhatnánk, könyörtelen feltételeket tartalmaz. Az egyetemmel szerződő cég a könyvelés terhes feladatait nem vállalja magára, de kötött határidőn belül pénzt követel azért az oktatásért, amit a Zrínyi tanárai végeznek el többek között a saját eszközeikkel, a saját tantermükben.
A Perfekt Zrt.-t lapzártáig hiába kerestük az ügyben. A honvédelmi tárca elismerte, hogy a Perfekt Zrt. és a ZMNE között 1999. július 31-én köttetett meg az a keretmegállapodás, amely alapján azóta több együttműködési megállapodás is született a Bolyai János Katonai Műszaki Kar képzésének segítésére.
Állításuk szerint „a Perfekt Zrt. együttműködési megállapodás alapján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem BSc kimenetű képzéseivel kapcsolatos oktatásszervező tevékenységet végez, ezzel növelve az intézmény saját bevételeit, amelyekkel önállóan gazdálkodhat. A konkrét haszon tehát az önköltséges hallgatók számának növekedésében, végső soron pedig a felhasználható bevételek emelkedésében nyilvánul meg, javítva ezzel az egyetem működési feltételeit, miközben némiképp tehermentesíti a központi költségvetést.”
Itt az újabb fordulat: csalás miatt is feljelentették a Lánchíd-botrány főszereplőjét, Vig Mórt
Lassan már megszámolni sem lehet, hány ügyben merül fel az Amnesty-vezér testvérének neve.
Már Bajnai Gordon „régi harcostársa” is elmondta, miért lett drágább a Lánchíd felújítása
A Városháza-gate leleplező hangfelvételeinek leirata a Lánchíd-botrányra is fényt deríthet.
Nem visszavonta, csak későbbre tolta a járatritkítást Karácsony
A főpolgármester szerint a járatritkítás jó szakmai javaslat volt, csak nem a kampányban kell azt végrehajtani.
Végigverte Európát a magyar csapat, a városvezetésnek ez sem elég
A DVTK több sportágban is kiemelkedő nézőszámmal rendelkezik.
Nagy László: Imre Bence úgy kézilabdázott, mintha már… + videó
Korábbi világklasszisunkat meglepte a magyar csapat szereplése.
A részeg államtitkár az öltözőben csalózta le a meccs után
Nagy Miklóst még ma is kísérti a negyvenkét évvel ezelőtti, egyetlen botrányos mérkőzése.
Veiszer Alinda titokzatos vendége fröcsögve szidta Orbánékat
Itt tart ma a baloldal.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/06/perfektul-kepeznek-a-zrinyi-egyetemen
|
https://web.archive.org/web/20240127161710/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/06/perfektul-kepeznek-a-zrinyi-egyetemen
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aperfektula-kepeznek-a-zrinyi-egyetemen
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[
"Erdős Ákos",
"Gyurcsány Ferenc",
"Szilvásy György"
] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Perfekt Rt.",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE)"
] |
[] |
[
"oktatás",
"protekció"
] |
[] |
6,112 |
Azért vannak a jó barátok…
|
Töretlenül folytatódik a kormányzati pazarlás, a legképtelenebbnek tűnő szolgáltatásokért fizet ki sokmilliós honoráriumot a kancellária a balliberális holdudvar embereinek.
|
2008.06.30. 17:51
Töretlenül folytatódik a kormányzati pazarlás, a legképtelenebbnek tűnő szolgáltatásokért fizet ki sokmilliós honoráriumot a kancellária a balliberális holdudvar embereinek. A lapunk birtokába került ötmillió forint alatti szerződések listáján felbukkan többek között Dessewffy Tibor, Honti Pál, Batiz András és Petri Lukács Ádám cége is.
Egy hónapig tartó huzavona után a Kormányszóvivői Iroda a napokban megküldte lapunknak a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által kötött ötmillió forint alatti szerződések listáját egy évre visszamenőleg. Az üvegzsebtörvény alapján csupán az ezen értékhatár fölötti megállapodásokat hozzák nyilvánosságra a minisztériumok honlapjain, az ez alattiakat viszont kérésre kötelességük megküldeni az érdeklődőknek.
Sok ismerős cég nevére bukkantunk a listán. A Gyurcsány Ferenc egykori cégtársaként ismert Honti Pál érdekeltsége, a Digital Natives például két megbízáshoz is jutott tavaly ősszel. Az egyik egy bruttó kétmilliós megrendelés volt, amelyért a MeH belső kommunikációját segítő számítógépes programot kellett továbbfejleszteniük, a másik pedig egy hárommilliós szerződés volt, amelyért a magyarorszagholnap.hu internetes oldalt kellett gondozniuk.
Honti, aki korábban a Gyurcsány-féle Altus felügyelőbizottsági tagja volt, és emellett kuratóriumi tagja a Gyurcsány által gründolt Amőba nevű szervezetnek, a napokban a Digital Nativeson keresztül egy újabb jól fizető megbízást kapott a kancelláriától: mint ismert, ezúttal a kormanyszovivo.hu nevezetű honlap megalkotásában vehet részt, és a teljes 200 milliós összegből kilencmillió forint üti a markát. Honti cége korábban tízmillió forintot kapott egy 60–80 oldalas tanulmány elkészítéséért, de más érdekeltségei (Coedu, Mimóza) is rendre jól fizető megrendeléseket kapnak az államtól.
A Gyurcsány Ferenccel szívélyes kapcsolatban álló Dessewffy Tibornak két érdekeltsége is felbukkan az ötmillió forint alatti szerződések listáján.
A Flevo Bt. közel bruttó ötmillió forintért segédkezett a 2010-es sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának arculattervezésében. Emellett az ugyancsak Dessewffyhez köthető Demos Magyarország Kft. média- és szemantikai elemzést végzett a kancelláriának mintegy 1,3 millió forintért idén tavasszal.
A következő ismert név az egykori kormányszóvivőé, Batiz Andrásé, akinek vállalkozása, a Batiz Consulting a miniszterelnök kabinetirodájának vezetőit tréningezhette csaknem hárommillió forintért idén márciusban. Vagyis egy- napi munkáért mintegy százezer forintot kapott az exszóvivő cége. A Batiz Consulting tavaly nyolcmillió forintot kaszált ugyanezekért a „készségfejlesztő tréningekért”, ráadásul bruttó hatmillió forintért kommunikációs tanácsokkal is ellátták Gyurcsányékat, akik ilyen célokra mindig szívesen áldoznak az adófizetők pénzéből.
Idén is föltűnik az állami pénzcsapok körül a Népszava publicisztikai rovatának egykori vezetője, Petri Lukács Ádám cége. A Pla-tinta Bt. több mint hárommillió forintért adott aktuálpolitikai tanácsokat az év első felében a kancellárián, áprilisban pedig egy húszoldalas, a koalíciós válság „értelmezési szintjeiről” írott tanulmányért csaknem egymillió forintot vehetett fel. Petri Lukács 2005 óta összesen több mint 15 millió forintnyi közpénzt kapott szolgálataiért.
Az SZDSZ egyik fővárosi képviselőjének, Bojár Ivánnak a cégét is elérte a közpénzeső: a Para Szerkesztői Bt. mintegy ötmillió forintot vett fel tavaly ősszel arculattervezésért. Egy másik SZDSZ-es politikus, a volt államtitkárként is ismert Csepeli György cége pedig szociológiai és társadalompolitikai döntés-előkészítésért vesz fel közel félmillió forintot havonta.
A lapunknak megküldött listából az is kiderül, hogy az MSZMP agitációs és propagandaosztályának egykori helyettes vezetőjeként és KISZ KB-titkárként megismert Barabás János már tavaly is több millió forintért osztogathatott tanácsokat a kancellárián, idén pedig 136 munkanapnyi tanácsadásért mintegy tízmillió forintot kap, vagyis a napi gázsija meghaladja a hetvenezer forintot.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/06/azert-vannak-a-jo-baratok-1
|
https://web.archive.org/web/20240129170537/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/06/azert-vannak-a-jo-baratok-1
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azert-vannak-a-jo-baratoka
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[
"Batiz András",
"Bojár Iván András",
"Dessewffy Tibor",
"Honti Pál",
"Petri Lukács Ádám"
] |
[
"Batiz Consulting Kft.",
"Demos Magyarország Kft.",
"Digital Natives Kft.",
"Flevo Bt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Para Szerkesztői Bt.",
"Pla-tinta Bt."
] |
[] |
[
"oktatás",
"informatika",
"protekció",
"tanácsadás",
"klientúra"
] |
[] |
6,113 |
Olajügyek: Időnként felfakad
|
Ahogyan egy svéd dokumentumfilm okán pillanatok alatt címlapsztori lett az elfeledettnek vélt magyarországi Gripen-beszerzésekből, úgy a Kármán Irén újságíró elleni brutális támadás a honi "olajozás" soha fel nem tárt történetére irányíthatja a közfigyelmet. Hat év múltán, újra.
|
Ahogyan egy svéd dokumentumfilm okán pillanatok alatt címlapsztori lett az elfeledettnek vélt magyarországi Gripen-beszerzésekből, úgy a Kármán Irén újságíró elleni brutális támadás a honi "olajozás" soha fel nem tárt történetére irányíthatja a közfigyelmet. Hat év múltán, újra.
Az illegális olajbizniszről már a kilencvenes évek első felében is értesülhetett az érdeklődő közönség, központi témává azonban csak az ezredfordulón vált. Akkor több rejtélyes rendőröngyilkosság, valamint a mondandóját arccal is vállaló volt nyomozó, illetve volt megyei főügyész is kellett ahhoz, hogy mind a politika, mind a nyilvánosság ingerküszöbét átlépjék az olajügyek. A sajtó rengeteget foglalkozott a rendszerváltás utáni Magyarország legnyereségesebb "vállalkozásával", az olajszőkítéssel és az illegális olajkereskedelemmel (a Narancs vagy háromtucatnyi cikkben), és amint az ilyenkor lenni szokott, országgyűlési vizsgálóbizottság is alakult az olajmaffia és a politika esetleges kapcsolatának a feltárására. Alig másfél-két év múltán azonban épp oly hirtelen párolgott el a köz figyelme, amilyen hirtelen föltámadt iránta 1999 őszén. Ebben minden jó szándéka ellenére is része volt a parlamenti bizottság kisgazda elnökének, Pallag Lászlónak, aki igazságkereső hevületében butaságot butaságra halmozott: elhamarkodott kijelentéseivel, összeesküvés-elméleteivel nemcsak lejáratta, de vesztes perek sorába is belehajszolta magát, továbbá elhiteltelenítette az olajügyi feltárást is; persze a kavarásból mindenki, főleg az akkori legnagyobb kormánypárt is alaposan kivette a részét. Olajügyben
maradt hát a káosz,
sőt a szenzációként tálalt, ám egyszer sem bizonyított "leleplezések" eredményeként csak nőtt a zavar a fejekben: tényként kezelt féligazságok és legendák kezdtek keringeni fideszes, MDF-es, szocialista meg szabaddemokrata "szálakról", tízmilliókkal teli aktatáskákat hurcolászó politikusokról, és így tovább. Ám ezzel együtt is igaza volt Pallag Lászlónak, amikor az őt támadóknak azzal vágott vissza: tisztelt képviselőtársai úgy tesznek, mintha Magyarországon soha senki nem "olajozott" volna.
De hát miben is állt az "olajozás"? Amit mindközönségesen olajügyeknek szokás nevezni, az egy rendkívül összetett problémahalmaz: hiszen nem pusztán egyes konkrét bűncselekmények összessége, hanem egy adott gazdasági-társadalmi szituáció mondhatni logikus velejárója. A nagy lehetőséget ugyanis az alapozta meg, hogy bár a háztartási tüzelőolaj (hto) és a motorikus gázolaj lényegében egyazon termék, a kormány - szociális megfontolásokból - a hto árába nem építette bele a fogyasztási adót. (A hto és a dízel közötti árkülönbség 1995 első felében például literenként 46,60 forint volt.) Ezt az állapotot Bokros Lajos pénzügyminisztersége alatt (1995. május 1-jével) szüntették meg. Addig - Szabó Iván pénzügyminiszter rendelete értelmében - a hto-t színezték, megkülönböztetendő a gázolajtól. A szóbeszéd szerint honvédségi laboratóriumban kísérletezték ki a festék eltávolításának metódusát kénsavval és mészhidráttal - ezt hívták savazásnak, azaz szőkítésnek. A hto-jegyek bevezetésével tovább nőtt a visszaélések lehetősége, hiszen azok nemcsak könnyen hamisíthatók, de sorszám nélküliek is voltak. (A jegyrendszert ugyancsak a Bokros-csomag részeként szüntették meg.) Hozzávetőleges (és óvatos) számítások szerint az olcsóbb hto dízelolajjá "szőkítése" és akként való értékesítése miatt 1991 és 1995 között 200-300 milliárd forint kár érte az államot - vagy másfelől: ennyi illegális profitot halmoztak föl a feketegazdaság szereplői.
Hasonlóan nagy haszonra lehetett szert tenni az extra könnyű fűtőolaj pakurátlanításával is, aminek révén "visszakapható" volt a gázolaj (erre alkalmas szerkentyűt először Kerekegyházán, a helyi rendőrségtől nem egészen száz méterre kapcsoltak le). Macerásabb, ezért költségesebb eljárás volt a jövedékiadó-mentes orsóolaj Szlovákiából, Ukrajnából történő behozatala és "üzemanyagosítása"; de éppen a szőkítésből származó milliók visszaforgatásával a nagyban utazók már ezt is megengedhették maguknak, főleg, hogy a profit ezzel a módszerrel is igen nagy volt.
A leglátványosabb esetek közé tartoztak az ún. olajszerelvények ügyei: a fél országon keresztül utaztatott "fantom" vonatokról közlönyünk annak idején épp úgy számos írásban emlékezett meg, mint a hatóságok lefoglalta vagonokból egyetlen éjszaka alatt kiszivattyúzott millió liternyi üzemanyagról. Az importszállítmányok "eltüntetésekor" az ún. halasztott vámfizetés kínálta kiskaput használták ki a "vállalkozók". A halasztott vámfizetés Antall-kormány alatti kiszélesítése lehetővé tette ugyanis, hogy az olajimport után csak később kelljen vámot fizetni. A vám- és pénzügyőrségnek nem volt egységes informatikai rendszere, a vámbefizetéseket és az olajbehozatalt csak 15 naponként összegezték. Egy 1990-es rendelet nyomán alanyi jogon lehetett olajat forgalmazni, ennek feltétele pusztán az volt, hogy a forgalmazó cégnek ne legyen vámtartozása. (Volt olyan időszak, amikor olajforgalmazással több mint 1300 cég foglalkozott Magyarországon, miközben Németországban ez a szám 25 körüli volt.) Mi több, a cégbíróságok akkori, több mint egyéves bejegyzési elmaradásai miatt a frissen alapított, és a bűntett után azonnal felszívódó "projekt"-vállalkozások működtetőit soha nem találták meg. A vámszervek (VPOP) országos parancsnoka 1994-ben ugyan felfügesztette a halasztott fizetés gyakorlatát, ám az új (Horn-)kormány illetékes minisztériuma egy hónap múltán - a nemzetközi kötelezettségekre, illetve a multinacionális cégek érdekeire - hivatkozva fölülírta e döntést.
A Pallag-bizottság
2000 nyarán sorban hallgatta meg az Antall- és a Horn-kormány egykori illetékes minisztereit és államtitkárait azt tisztázandó, e kiskapuk meghagyása tudatosan teremtett-e lehetőséget az olajbűnözésre. Nem mellékesen a valahai főhivatalnokok egyszerűen lemosták a bizottságot: tényszerű és koherens okfejtéseikbe a testület fölkészületlen tagjai nemhogy belekötni nem tudtak, de még reagálni sem nagyon. Addigra egyébként már túl voltunk a legendás Nógrádi Zsolt-féle "tanúvallomáson" alapuló Pallag-sajtótájékoztatón (2000. június 9.), ahol is a kisgazda testületi elnök olajmaffia-kapcsolatokkal vádolt meg egy sor politikust, köztük Pintér Sándor akkori belügyminisztert (és volt országos rendőrkapitányt), valamint Máté László (MSZP) expártpénztárnokot. Pallag, bár később is számtalanszor állította, hogy bizonyítékai vannak, soha nem volt képes alátámasztani kijelentéseit (a bíróságon sem, ezért is bukta pereit). A bizottsági kollégáinak átadott "Pallag-dossziékról" is kiderült, hogy azok többnyire újságkivágások, lakossági bejelentések gyűjteménye, s nem több.
A nívótlan bizottsági munka sem feledtethette azonban azt, hogy volt olajbűnözés Magyarországon, s hogy abból milliárdos vagyonok születtek, amiket a különböző maffiacsoportok később legális üzletekbe kívántak forgatni. Az is világos volt, hogy a hatóságok egyes illetékesei nemcsak fedezték, de olykor aktívan segítették is a nagybani szőkítéseket, vagy a több tízmillió literrel az országban föl-alá furikázó szerelvények mozgását. (Egy megyei főkapitányt például konkrétan üzemanyag-átszivattyúzás közben értek tetten egy olajvagonnál.) Azt a gyanút sem sikerült soha eloszlatni, hogy olajos pénzekből is pártfinanszírozhattak a kilencvenes évek derekán. A közhivatalok kooperációs "készsége" először Kuzma Mihály Békés megyei főrendőr öngyilkossága után vált közbeszéd tárgyává 1998 februárjában. Az alezredes olajügyekben érintett rendőrök után nyomozott, s halálának körülményeit máig sem tisztázták megnyugtatóan. Azt, hogy Békésben valami nagyon nincs rendjén, további négy, olajügyeket vizsgáló rendőr - ugyancsak felettébb különös - "öngyilkossága" is jelezte. A kételyt tovább növelte, hogy Kuzma halálát olyan hatósági emberek is vizsgálták hivatalosan (s zárták ki az idegenkezűség lehetőségét), akikről az alezredes adatokat gyűjtött. 1999 szeptemberében pedig Karancsi Tibor volt szeghalmi rendőr százados (a pénteken megvert Kármán Irén egyik segítője) nyilvánosságra hozta: 1995 májusában felettesei akadályozták meg, hogy egy tetten ért olajszőkítő társaság ellen eljárást indíthassanak. (A Kuzma-ügy és a Karancsi-bejelentés hatására lépett föl Pallag László, és javasolta többek között a vizsgálóbizottság fölállítását.) Ráadásul azokban a napokban egy volt megyei főügyész megvádolta az aktuális belügyminisztert és a legfőbb ügyészt is egy olajügy felderítésének szabotálásával; ezek együttesen olyan súlyú állítások voltak, amiket addig nyíltan nem fogalmaztak meg egyszer sem 1990 után.
Az olajügyek föltárásából azonban semmi nem lett: és voltaképpen ez volt az első látványos és példaértékű vizsgálóbizottsági kudarc. A kezdetben a médiában népi hősként ábrázolt Pallag elnök ebbéli szerepéről már szóltunk; az igazi felelősök azonban a nagy pártok voltak, amelyek a testületben semmi mást nem láttak, mint kiváló médiafelületet a másik fél lejáratására. (Alapja pedig éppenséggel lehetett volna ezen akcióiknak is - például az ETL-Energol-sztori, vagy a Monon-ügyek "pártközeli" érintettjei -, de a képviselőket csak a revolverezés és nem az egyes esetek minél teljesebb feltárása motiválta.) Mindent megtettek a valódi vizsgálatok megnehezítéséért a köztársaság illetékes szervei is (Belügyminisztérium, titkosszolgálatok, rendőrség): a dolgozni akaró testületi tagok (mert voltak ilyenek is)
visszatérő panasza volt,
hogy munkájukat érdemben nem segítették e szervek, tényleges információt (azaz ellenőrzött adatokat) jóformán sohasem kaptak, általában ún. elsőkörös operatív anyagokhoz jutottak csupán, amikben az ügynökök voltaképpen az adott környéken terjengő szóbeszédeket szedték csokorba. (Más kérdés, hogy némely politikus aztán e pletykákat kész tényként tálalta.) Az olajügyek után (is) évekig fedett nyomozóként kutató Sándor Istvánt (Kármán Irén egy másik fontos forrását) közvetlenül a vizsgálóbizottsági meghallgatása előtt tartóztatták le (és titkosították az anyagát 85 évre), ami újfent azt az egyre erősödő vélekedést erősítette akkoriban, hogy komoly erők érdekeltek az olajtéma minél hamarabbi jégre tételében.
Sok esetben nem segítette a tisztánlátást a média sem: ahogyan a lelkesebb testületi tagok, úgy számos kolléga sem vette magának a fáradságot arra, hogy olykor a "szenzációk" mögé nézzen. Mindezek eredőjeként idővel az olajfeltárósdit egyre inkább az érzelmek dominálták, meg a "nagy" igazságok és összefüggések azonnali kimondásának az indulata. Ahogyan Boross Péter volt belügyminiszter és kormányfő fogalmazott bizottsági meghallgatásán az Antall-kormány "olajügyi érintettségét" prejudikáló vallatóinak: "Én próbálok érvelni, de értelmetlen, mert itt meggyőződések vannak."
a támadás
Kármán Irén újságírót péntek este rabolta el két ismeretlen férfi, majd megverve és megkötözve kidobták egy autóból a Duna-parton. A Lágymányosi híd és a Petőfi híd közötti elhagyott rakparton talált rá egy horgász - életét alighanem e szerencsés momentumnak köszönheti.
A brutális támadás okait egyelőre csak találgatják, maga az áldozat is többféle magyarázatot adott rá az eset után: elképzelhetőnek tartotta, hogy az olajbűnözésről készített könyvét vagy az abból készült dokumentumfilmjét akarták rajta megtorolni, de másnap már tervezett politikai thrillerét is rizikófaktornak nevezte. Ez utóbbi forgatókönyvét a rendőrségen belül 1991-ben létrehozott, de hamar megszüntetett Cattani-csoport egykori vezetőjével, Labancz Ferenc ezredessel kezdték el írni. (Az újságírónő honlapján közölt, a kilencvenes évek olajügyeiről szóló bejegyzések, valamint a feltett videorészletek a már a sajtóból ismertekhez képest nem szolgálnak újdonságokkal.)
Fölmerült az is, hogy megtámadói a bántalmazásával valójában P. Tamásnak akartak üzenni, őt feltételezvén az olajosokra vonatkozó információk mögött. Noha az olajügyletekben érintett egyik legnagyobb cég, az Energol Rt. egyik vezetője volt, P. nem került a vádlottak padjára, mivel évekig bujkált, s csak az elévülési idő után került elő ismét. A Kármán Irén blogjában olvasható egyik hozzászólás, illetve egyéb nyilatkozatok arra utalnak, hogy P. Tamás és az újságíró között a szokványos újságírói-informátori kapcsolatnál jóval bizalmibb viszony alakult ki.
A politikai pártok felháborodásukat fejezték ki, de Kármán Irén nem kért a Fidesz és az MDF "álszent szolidaritásából". Blogja egy másik bejegyzésében kitért arra is, hogy mindkét politikai oldal felelős az olajügyek eltussolásáért.
Az eset nyomán Gyurcsány Ferenc kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a 85 évre titkosított olajakták azon részeit, amelyek nem ellentétesek nemzetbiztonsági érdekekkel. Az országos rendőrfőkapitány ötmillió forintot ajánlott föl annak, aki érdemben segíti a rendőrséget a tettesek földerítésében.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/olajugyek_idonkent_felfakad-67308
|
https://web.archive.org/web/20220705043356/https://magyarnarancs.hu/belpol/olajugyek_idonkent_felfakad-67308
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olajugyek-idonkent-felfakad
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-06-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,114 |
Juhász villaépítői megbízható partnerek
|
Juhász Ferenc MSZP-elnökhelyettes egykori rózsadombi, több mint kétszáz négyzetméteres szolgálati lakását is a Toma-Bau Zrt. újította fel, a politikus honvédelmi minisztersége idején – tudta meg lapunk.
|
2008.06.23. 22:00
Juhász Ferenc MSZP-elnökhelyettes egykori rózsadombi, több mint kétszáz négyzetméteres szolgálati lakását is a Toma-Bau Zrt. újította fel, a politikus honvédelmi minisztersége idején – tudta meg lapunk. Juhász két évig lakott az ingatlanban, míg a Honvédelmi Minisztériumtól százmilliós megbízásokat elnyerő cég munkatársai a Lejtő utcai luxusvillájának felújításán dolgoztak.
Százhatvanmillió forintért kínálta megvételre a Honvédelmi Minisztérium (HM) ingatlankezelő hivatala azt a szolgálati lakást, amelyet 2006-ig a mindenkori honvédelmi miniszterek használhattak a Rózsadombon. A több mint kétszáz négyzetméter alapterületű, impozáns, hétszobás villa azonban nem kelt el. A HM közlése szerint Szekeres Imre, a tárca jelenlegi vezetője nem tartott igényt az ingatlanra, és utasítására a lakást átadták a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. A minisztérium sajtóosztályán azonban több mint egy hete nem válaszolnak arra a kérdésünkre, hogy 2002 és 2006 között ki vette igénybe a luxuslakást.
A villában az Orbán-kormány idején Szabó János akkori honvédelmi miniszter lakott. A tárcánál elrendelt hírzárlat nem lehet véletlen. Lapunk ugyanis úgy tudja, hogy 2002-ben, a kormányváltást követően a luxusvillát Juhász Ferenc új honvédelmi miniszter – az MSZP mostani elnökhelyettese – számára alakították át, kicserélték például a konyhaberendezéseket, és egyes helyiségek közé boltíveket építettek be. A munkákat itt is az a Toma-Bau Zrt. végeztette el, amely ezek után hozzákezdett Juhász Lejtő utcai villájának átalakításához.
Juhász Ferenc megkeresésünkre közölte: valóban igénybe vette a luxusingatlant 2002-től egészen 2004-ig, ezután viszont átköltözött a család budai, Lejtő utcai villájába. Állítása szerint nem tudta, kivel újíttatták föl az ingatlant, a felújítás után látta először a lakást.
A Toma-Bau Zrt. lapunk birtokába került dokumentumai szerint az Árvácska utcában a munkatársak 2002 augusztusától októberéig tevékenykedtek. Innen könnyen átruccanhattak a közeli Németvölgybe, ahol Juhász Ferenc vásárolt magának kétszintes ingatlant, ahol 2004 tavaszáig folyhattak a szállítások, felújítások.
Mint arról beszámoltunk, a Toma-Bau Zrt. – amely a 2002-es kormányváltás után egy rövid időre nehéz anyagi helyzetbe került – Juhász minisztersége idején százmilliós megbízásokat nyerhetett el a HM-től laktanya-üzemeltetésre és egyéb kivitelezési munkákra. A volt honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban úgy érvelt: a társaság magáncélú megbízása nem összeférhetetlen, hiszen a Katonai Biztonsági Hivatallal egyeztetve az összes HM-vezető szolgálati és magánlakásait ez a társaság újította fel.
Mint megírtuk, a Toma-Bau Zrt. valóban nemcsak Juhásznak dolgozott, hanem számos magas rangú katonatisztnél is megjelentek a cég kőművesei. H. Zoltán befolyásos nyugállományú tábornoknak például Budaörsön segítettek kétszintes villát építeni, de „tanácsokat adtak” a főtiszt szüleinek lakásfelújításához, és építettek számára egy családi házat Balatonkenesén is.
Itt a tábornok telekszomszédja is kedvet kapott a Toma-Bau Zrt. alkalmazásához, hiszen H. Zoltánt kérte fel arra, hogy újítsa fel ausztriai szállodarészének apartmanjait. A balatoni szomszédnak H. Zoltán felkérésére a Toma-Bau építésvezetője „csökkentett munkadíjért” végeztette el a munkát, ezért nyaralást ígértek cserébe a festői környezetben lévő wellnesshotelban. Az önkormányzati választások idején egyébként ebben – a többek között alvókúrákra szakosodott – szállodában tartottak felkészítést az SZDSZ polgármesterjelöltjeinek.
Ez sem lehet véletlen, hiszen H. Zoltán szállodatulajdonos balatoni szomszédja nem más, mint Rudas László, az Istenhegyi Magánklinika vezetője, aki sajtótájékoztatón népszerűsítette a kormány terveit az egészségügyi finanszírozás átalakításáról Horváth Ágnes jobbján, a szabad demokrata egészségügyi miniszter bukása előtt. A Toma-Bau Zrt. nemrég csaknem 200 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el egy martfűi szálloda felépítésére a Bajnai Gordon által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség révén az Európai Unió forrásaiból. A társaságnak az európai uniós pénzekből jutott technológiai fejlesztésre is több mint tízmillió forint, de kapott közel kétmilliót szakmaspecifikus tanácsadás igénybevételére is.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/06/juhasz-villaepitoi-megbizhato-partnerek
|
https://web.archive.org/web/20080802015417/http://www.mno.hu/portal/566509
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/juhasz-villaepitoi-megbizhato-partnerek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-14 00:00:00
|
[
"Juhász Ferenc"
] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Toma-Bau Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
6,115 |
Mozgás a Lágymányosi-öbölben: Portugálok a gáton
|
Portugál építőipari cég vásárolt üzletrészt az Öböl XI. Kft.-ben, a Kopaszi-gátat birtokló, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó cégben. A kft. tisztségviselői nem kívánták megerősíteni a hírt
|
Értesüléseink szerint egy hónappal ezelőtt állapodtak meg az Öböl XI. tulajdonosai a Mota-Engil SA piacvezető portugál építőipari társasággal abban, hogy a cég beszáll a Lágymányosi hídtól délre húzódó ötvennégy hektáros újbudai terület fejlesztésébe. A Molnár Gyula (MSZP) vezette kormánypárti többségű önkormányzat 2003-ban vitte be az Öböl XI.-be az annak idején sitthegyekkel tarkított, ám pompás lehetőségekkel kecsegtető vízparti területét, amit röviddel később a Leisztinger-érdekeltségű Eravis újabb ingatlanokkal bővített (legutóbb lásd: Benn a házban, Magyar Narancs, 2005. szeptember 29.). Az Eravis mellé hamarosan betársult több másik, Leisztinger-közeli cég is: a Forrás, az Öböl Invest és az Arago.
Noha kezdettől fogva tudható volt, hogy az övezet átsorolásával, a terület közművesítésével és az új szabályozási tervvel az ingatlan jelentősen felértékelődik, az önkormányzat a piaci áron alul és a várható haszonról lemondva adott túl a területen. A helyhatóság több lépcsőben csökkentette a tulajdonosi hányadát - az erről szóló előterjesztéseket MDF-Fidesz-segítséggel szavazták meg -, és fél évvel ezelőtt már csak egy száztízmilliós üzletrész birtokosa volt az öt és fél milliárdos törzstőkéjű cégben (Molnár Gyula akkor elégedetten nyilatkozott a sajtónak az általa kalkulált harmincnyolc százalékos önkormányzati haszonról). Schneller Domonkos kerületi Fidesz-képviselő az üzletrész eladásával megerősítve látja azon 2005-ös prognózisát, miszerint az önkormányzatnak köszönhető sokszoros értéknövekményt a magánszereplők fölözik le. A Motával való üzletről a felügyelőbizottságnak és az önkormányzatnak nincsen információja - tudatta Lakos Imre (SZDSZ) alpolgármester, az Öböl XI. Kft. fb-tagja a Naranccsal. Zala László, az Öböl XI. ügyvezetője sem kívánt ezzel kapcsolatban részletekkel szolgálni.
A portugál építési piacon hatvan éve jelen lévő Mota-Engil SA 1997 óta terjeszkedik Közép-Európában. Míg Portugáliában jelentős ingatlanfejlesztési projekteket is maga mögött tud az évi 1,6 milliárd eurós forgalmat bonyolító cég, addig a magyar leánycég, a Mota-Engil Zrt. eddig főleg út- és autópálya-építésben, illetve hulladéklerakók építésében utazott. A zrt. portfóliójába tartozik többek között az M35-ös Debrecent elkerülő szakasza, s jelenleg az M7-es Letenyén túli szakaszán dolgoznak, de versenyben vannak az M6-os Szekszárd és Bóly közötti szakaszáért is. Az egyre növekvő volumenű megrendeléseket szerző cég hírét számos botlás koptatta: a 2001-ben meghirdetett fővárosi közbeszerzések során tapasztalt versenykorlátozó magatartásukért hét másik céggel együtt bírságolta meg őket a Gazdasági Versenyhivatal, csakúgy, mint az ugyanabban az évben kiírt, hat főút építésére vonatkozó tenderrel kapcsolatban (harminc-, illetve negyvenhárommillióra). De ez valójában semmi: fél évvel ezelőtt a szlovák Motát a HVG szerint 418 millió koronára (több mint hárommilliárd forintra) büntették a poprádi autópálya-tenderen tapasztalt kartellért.
A Mota-Engil mindazonáltal egyenesen hasít Magyarországon. Tavaly ősszel az anyacég képviselői is elkísérték Lisszabon polgármesterét a budapesti REevolutio ingatlanos rendezvényre, ahol a két polgármester a lehetséges közös fejlesztésekről tárgyalt. Ott nagyobb tervekről lehetett szó, mint az újbudai lakóparkról, amibe a Mota nemrég belefogott. Egyébként Baranyában is terjeszkednek: míg a siklósi vár helyreállításával évekig Demján Sándor érdekeltsége, majd egy referenciák nélküli cég bolondította az önkormányzatot, most a Mota-Engil fogna bele - egy szálloda- és wellnessközpont felépítésével együtt.
A Mota-Engil SA a lágymányosi projektbe is fejlesztési szándékkal lép be - tudtuk meg Lőrincz Andrástól, a Mota-Engil Zrt. vezérigazgatójától. Noha bővebb tájékoztatást nem kaptunk (állítólag a tulajdonrészért járó összeget még nem utalták át), tudható, hogy az Öböl XI. Kft. már a kormányzati negyed helyszínkijelölő pályázatán is megszabadult volna az öblön kívül eső - a Lágymányosi híd lehajtójával párhuzamos -, nagyjából huszonöt hektáros terület jó részétől, amit azóta nemzetközi ingatlanvásárokon is árult. Ez a zóna az eredeti fejlesztési terv második ütemében került volna sorra, ami a szabályozási terv szerint vegyes intézményi és lakásfunkciókat tartalmazhat, magas házakkal. Közben az öböl partjára, illetve a gátra eső csónakház, az éttermek és a Lágymányosi Spari telepe, szó se róla, kiváló minőségben elkészültek. Az élményfürdőnek és a déli szakaszra szánt gyaloghídnak azonban a 2006-os tervezett határidő ellenére egyelőre nyoma sincs. Bár az éttermek megnyitását idén nyárra ígérték, állítólag nem akadt vállalkozó szellemű üzemeltetőjük.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/mozgas_a_lagymanyosi-obolben_portugalok_a_gaton-67279
|
https://web.archive.org/web/20150629033834/https://magyarnarancs.hu/belpol/mozgas_a_lagymanyosi-obolben_portugalok_a_gaton-67279
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mozgas-a-lagymanyosi-obolben-portugalok-a-gaton
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-06-21 00:00:00
|
[
"Leisztinger Tamás"
] |
[
"Öböl XI. Kft."
] |
[
"Bp. XI. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Kopaszi-gát"
] |
6,116 |
A Fidesz feljelent a fővárosi útfelújítások miatt
|
Sorozatos szabálytalanságok miatt 580 millió forintot kellett a fővárosnak visszafizetnie a 2006-os útfelújítások kapcsán - közölte Papcsák Ferenc, a fővárosi Fidesz-frakció tagja.
|
A Fidesz feljelent a fővárosi útfelújítások miatt
2008. június 03. 12:08 | Forrás: STOP
nyomtat | elküld
Sorozatos szabálytalanságok miatt 580 millió forintot kellett a fővárosnak
visszafizetnie a 2006-os útfelújítások kapcsán - közölte Papcsák Ferenc, a
fővárosi Fidesz-frakció tagja.
A politikus az ügyről elmondta: a Pro Regio Ügynökség vizsgálata a 126
pályázott útszakasz közül 55 elszámolásánál talált problémákat. A
képviselőcsoport ezért jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűntette
megvalósulásának alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen
büntetőfeljelentést tett. Úgy vélik továbbá, mivel a pályázások és az
elszámolások nem valós adatokkal történtek, négy területen (munkajogi,
polgárjogi, büntetőjogi és politikai) is meg kell találni a felelősöket.
A STOP megkereste a Főváros sajtóosztályát is, ahol későbbre ígértek
választ a Fidesz képviselői által elmondottakra.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=331847
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-feljelent-a-fovarosi-utfelujitasok-miatt
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"támogatás",
"útépítés",
"jogosulatlan gazdasági előny"
] |
[] |
6,117 |
Közérdekű adatokat keres a BKV-n a rendőrség
|
Közérdekű adatok eltitkolása miatt nyomozást indított a rendőrség a BKV ellen, egy magánszemély feljelentése alapján - értesült az MTI.
|
Közérdekű adatokat keres a BKV-n a rendőrség
2008. június 03. 15:26 | Forrás: MTI
Közérdekű adatok eltitkolása miatt nyomozást indított a rendőrség a BKV
ellen, egy magánszemély feljelentése alapján - értesült az MTI.
Sass Oszkár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese a távirati
iroda megkeresésére kedden mindössze annyit közölt: a rendőrség május 19-én
rendelt el közérdekű adattal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja
miatt nyomozást, ismeretlen tettes ellen.
Az MTI más forrásból úgy tudja, a BKV az érintett szervezet; a magánszemély
a közlekedési társaság 2005-2007 közötti bevételeiről és egyes
szerződésekről érdeklődött a társaságnál, a megkeresésekre azonban nem
kapott választ, ekkor fordult a nyomozóhatósághoz, a közérdekű adatok
nyilvánosságára hivatkozva.
A BKV adatkezelését kifogásolta korábban Szabó Máté, az állampolgári jogok
országgyűlési biztosa is. Április végén kiadott közleményében felszólította
a BKV Zrt.-t, hogy módosítsa a szabályzatát: alakítson ki olyan
gyakorlatot, amely megfelel a nyilvánosság, a jogszerű adatkezelés
követelményeinek. Az állásfoglalásban kiemelte, hogy a közfeladatot ellátó
szervek által kötött szerződések minden fontos adata nyilvános. Ez alól
csak egyes személyes adatok és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott
üzleti titok jelentenek kivételt.
A közfeladatot ellátó szervnek nyilvánossá kell tennie a szerződés minden
lényeges elemét. Így bárki megítélheti, hogy a szerződéses jogok és
kötelezettségek elősegítik-e a közfeladat ellátását, a szerződés tartalma
összhangban van-e a jogszabályokkal - áll a közleményben.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=331979
|
https://web.archive.org/web/20080604203732/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=331979
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozerdeku-adatokat-keres-a-bkv-n-a-rendorseg
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-03 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,118 |
MSZP: Botrányok az új halasi képviselő körül is
|
Kisebb malőrrel kezdte képviselői munkáját Vizkeleti Szabolcs (MSZP) a halasi képviselőtestületben tegnap (hétfő) délután, a frissen esküt tett képviselő tévedésből a börtönben ülő Zuschlag János képviselői székét akarta elfoglalni.
|
Pozsgai Ákos
[caption id="" align="alignleft" width="124"] Vízkeleti Szabolcs
[/caption]Vizkeleti Szabolcs az MSZP pártlistájáról jutott a halasi képviselőtestületbe, az ittas vezetés miatt ez év április 8-án lemondani kényszerült Romvári Frigyes helyére. Romvári ezt megelőzően alig egy éve, a szintén botrányos körülmények között távozó Weiszenberger Lászlót váltotta a képviselői székbe, aki ellen az óta vádat is emelt az ügyészség az európai uniós pénzekkel való vesztegetés miatt.
Vizkeleti Szabolcsot sem kerülték el korábban a botrányok, neve akkor vált ismerté országosan, amikor az egyik kereskedelmi csatorna rejtett kamerás felvételén letagadta saját magát az őt kérdező riporternek.
A fiatal politikus neve ugyancsak felmerült a halasi MSZP szervezet fiktív pártépítése kapcsán, valamint jól értesült körök tudni vélik azt is, hogy korábban a helyi férfi kézilabda csapat élén nem számolt el bizonyos pénzekkel. Igaz, ez utóbbi vádak közül egyelőre egyik sem bizonyosodott be róla. A most esküt tett képviselő személye információk szerint megosztotta a helyi szocialistákat is, akik közül többen a pártlistán utána következő P. Szabó Károlyt szerették volna a képviselőtestületbe bejuttatni. Mivel az MSZP frakció harminc napon belül nem tudott személyt jelölni, a helyi Választási Bizottság feladata biztosítani a képviselő-testület állandó létszámának biztosítása, így állapította meg a választási törvény szerint, hogy az MSZP listán, soron következő Vizkeleti Szabolcs alkalmas a képviselői mandátum betöltésére.
Zuschlag helyben nem mondott le
Zuschlag János továbbra sem mondott le a kiskunhalasi képviselőtestületben betöltött listás képviselői mandátumáról. A több, mint fél éve előzetesben lévő halasi szocialista politikus a börtönben is több mint egymillió forintot keresett a megyei közgyűlésben betöltött képviselői mandátuma után, amiről csak az elmúlt hetekben mondott le.
Információk szerint Zuschlag a halasi képviselői mandátuma után nem kap fizetést, egy helyi rendelet szerint ugyanis az a képviselő, aki huzamosabb időn keresztül saját hibájából nem vesz részt a testületi ülésen, annak nem jár a képviselői tiszteletdíj. Arról nincs információ, hogy akkor Zuschlag miért nem mond le a helyi képviselőtestületben lévő mandátumáról, annál is inkább, mert így az egyébként is kisebbségben lévő szocialista frakció már több mint fél éve nem tud a helyére új képviselőt delegálni.
Információk szerint Zuschlag a halasi képviselői mandátuma után nem kap fizetést, egy helyi rendelet szerint ugyanis az a képviselő, aki huzamosabb időn keresztül saját hibájából nem vesz részt a testületi ülésen, annak nem jár a képviselői tiszteletdíj. Arról nincs információ, hogy akkor Zuschlag miért nem mond le a helyi képviselőtestületben lévő mandátumáról, annál is inkább, mert így az egyébként is kisebbségben lévő szocialista frakció már több mint fél éve nem tud a helyére új képviselőt delegálni. Vízkeleti Szabolcs -->
|
https://www.baon.hu/kozelet-bacs-kiskun/2008/06/mszp-botranyok-az-uj-halasi-kepviselo-korul-is
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-botranyok-az-uj-halasi-kepviselo-korul-is
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2008-06-03 00:00:00
|
[
"Vizkeleti Szabolcs"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Kiskunhalas"
] |
[] |
[] |
6,119 |
Minden rossz, amihez a kormány nyúlt
|
A HEBC az országot túlpolitizáltnak, a reformokat elhibázottnak, az adórendszert bonyolultnak, a bürokráciát eltúlzottnak érzi. Baj van az oktatással és a korrupcióval, hiányzik a társadalmi konszenzus, a konvergenciaprogram megfojtja a gazdaságot.
|
„Magyarországnak vigyáznia kell arra, ne járjon úgy, mint azok az országok, amelyek stabil kormányzás híján sokat veszítettek versenyképességükből”, olvasható a HEBC jelentésében az üzleti körökből eddig érkező figyelmeztetésekhez képest is komolynak tűnő üzenet. Amit csak súlyosbít az, hogy az üzleti tanács tagjai szerint az ország erősségei fogyóban vannak, vonzereje csökken, miközben regionális versenytársai éppen abban jók, amikben hazánk gyenge: rugalmasabbak, gyorsabban reagálnak a kihívásokra, rendelkeznek országstratégiával.
Le az állammal
A jelentés az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy még mindig nagyon magas az állami újraelosztás mértéke, valamint azt, hogy ezzel összefüggésben az üzleti szereplők között még mindig nagyon sokan élnek állami megrendelésekből. „Amíg ez így van, addig nagy az esélye a klientúra kialakulásának, illetve hogy a gazdaság különböző szereplői „szekértáborokba” tömörülnek” – olvasható az üzleti tanács állásfoglalása.
Bár a gazdasági növekedést serkenti kell, a HEBC szerint ez épp a fenti okok miatt nem történhet az állami beruházások fokozásával, részben a túlságosan magas államháztartási hiány és államadósság miatt. Noha az infrastrukturális fejlesztéseket fontosnak tartják, a tanács az uniós forrásokat főként olyan területre fordítaná, ahol a pénz fenntartható gazdasági fejlődést tesz lehetővé.
Az 1998-ban alakult tanács a konkrét problémák között elsőként említette a kiszámíthatóság hiányát. „Egyre nehezebb feladat előrejelzést készíteni… a gyorsan változó és kevéssé stabil magyar gazdasági és jogi környezetben” – olvasható a topmenedzserek panasza.
Ez nem reform
A jelentés szerint a 2006-ban nyilvánosságra hozott reformterveknek kedvező volt a fogadtatása, ám a kivitelezésbe számos hiba csúszott. A költségvetési megszorítások „rossz szerkezetben, helytelen tartalommal és nem megfelelő előkészítéssel” valósultak meg. Így azokat a „gazdasági fejlődés drámai visszaesése, a versenyképesség jelentős csökkenése, a társadalmi feszültség és az elszegényedés növekedése” kísérte, holott a HEBC szerint nem kellene, hogy ezek egy reform velejárói legyenek.
A kiszámíthatóság kapcsán említi meg a jelentés az euró mihamarabbi bevezetését, mondván: azzal elmúlna a veszély, hogy az ország stabilitását spekulációval tönkre lehessen tenni. Az, hogy nincs céldátum, az üzleti körökben bizonytalanságot okoz, az ország ugyanis túl kicsi és túl érzékeny a spekulációra.
A legégetőbb gondok között említik, hogy a korrupció „Magyarországon átszövi a napi életet a feketén foglalkoztatott munkaerőtől, a csúszópénzeken keresztül, az átláthatatlan közbeszerzési eljárásokig”. Emlékeztetnek arra, hogy a korrupció 3-25 százalékkal növeli az árakat, 20-25 százalékkal drágítja a közbeszerzéseket. A feketegazdaságot egy olyan ösztönzőrendszerrel szorítanák vissza, amely a lakosságot számlával igazolható termék vagy szolgáltatás igénybevételére sarkallná, felülírnák az álszent és erkölcstelen pártfinanszírozási rendszert.
Kevesebbet kellene költeni
A konvergenciaprogramot felül kell vizsgálni, meg kell teremteni a gazdaság fejlődése és az államháztartás egyensúlya közötti optimumot, olvasható a jelentésben. Ezzel párhuzamosan szorgalmazzák az állami kiadások és az újraelosztás drasztikus visszafogását, hogy meg lehessen teremteni az adócsökkentés fedezetét.
Az adórendszer átalakításával kapcsolatban a HEBC három, újszerűnek nem mondható szempontot említ. Eszerint szélesíteni kellene az adózók körét, egyszerűsíteni kellene a rendszert, és erősíteni kellene az adóellenőrzéseket. Elsősorban a bérek magas adó- és járulékterheit faragnák lejjebb, de bajuk van a szerintük „legális adókerülésre” lehetőséget nyújtó evával is.
A jelentés az ország gyengeségei és veszélyei között említette még az oktatási stratégia hiányát, azt, hogy a képzés nem veszi figyelembe a gazdaság érdekeit. Szintén kifogásolták a túlzott bürokráciát, azt, hogy megállt a reformfolyamat. Az országra leselkedő veszélyek között említették a vásárlóerő csökkenését, a népességfogyást, valamint az immár érzékelhető munkaerőhiányt.
Bármi megakadályozható
Az üzleti tanács a problémák megoldására az egyik legfontosabbnak azt mondta jelentésében: egy „országstratégia szükséges, amely mellé oda lehet állítani a társadalom széles rétegeit, valamint politikai akarat, amely hiteles tud lenni, képes arra, hogy végrehajtsa a változásokat, és ehhez megnyerje az érdekelt feleket”.
Ennek politikai feltételeiről azt mondják: „Az ország süllyedését a demokratikusan megválasztott politikai erőknek kellene megállítaniuk… szlogenszerű intézkedések helyébe valódi, szakszerű megoldások kerüljenek. Bár a kisebbségi kormányzás erre kevés lehetőséget ad, az HEBC mégis a szakszerűséget és a szakmaiságot szorgalmazza a politika által vezérelt megoldások helyett”. Problémának tartják a tavaszi népszavazás után kialakult helyzetet, amely akár hosszú évekre elhúzódó válság kezdetét jelenti, „mivel az elkövetkező kormányok bármelyikének legelszántabb reformterveit is meg lehet akadályozni népszavazással”.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/hebc080717/
|
https://web.archive.org/web/20220405214642/https://index.hu/gazdasag/magyar/hebc080717/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-rossz-amihez-a-kormany-nyult
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,120 |
A Gruppen-botrány
|
A Gripenek vásárlása szakállas mese, ha máshol nem, a Magyar Narancs egy ősrégi számában benne van, ami a mai napig érdemben tudható róla (Gripmadártörténet, 2005. november 3.).
|
A Gripenek vásárlása szakállas mese, ha máshol nem, a Magyar Narancs egy ősrégi számában benne van, ami a mai napig érdemben tudható róla (Gripmadártörténet, 2005. november 3.). Hogy mégis előkerült most, az néhány svéd közszolgálati újságíró oknyomozásának következménye. Váratlanul előrángattak egy osztrák-magyar arisztokratát (talán a súlyos történelmi örökség, talán a Svejk teszi, de ezt az embertípust - Ritter, Markgraf, Freiherr, Baroness, Grafin plusz von plusz egy rakás alpesi legelő neve - csak Ferenc Jóska-pofaszakállas, velejéig romlott, raccsoló idiótának tudjuk elképzelni), Alfons Mensdorff-Pouillyt. Aki állítólag 8 millió dollárt kapott a Gripeneket gyártó és értékesítő BAE Systems-SAAB AB brit-svéd konzorciumtól azért, hogy lobbizzon Ausztriában, Csehországban és Magyarországon. Cégfeljegyzésekre hivatkozva a svédek azt is megszellőztették, hogy 2002 márciusában "valaminek" a 3 százaléka hozzánk is eljutott. Mire? És kinek?
Az 1993 óta forszírozott vadászgép-modernizáció a NATO-csatlakozás után, az Orbán-kormány idején jutott odáig, hogy az orosz MiG 29-eseket nyugati gépekkel cserélhessük le. Sokáig az amerikaiak F-16-osai tűntek a befutóknak. A kisgazda honvédelmi miniszter, Szabó János 2001 nyarán ezt bele is mondta a tévébe, az apparátus is ennek szellemében készítette elő a beszerzési dokumentumokat - ám a nemzetbiztonsági kabinet 2001 szeptember 10-i ülésén Orbán Viktor röviden bejelentette: a brit-svéd ajánlat nyert. A fő indok - a gazdaságosság - már akkor is érthetetlennek tűnt, mivel a MiG-eken az ár töredékéért el lehetett volna végezni a nagygenerált, komoly jelentkező is volt rá. A vadászgéptenderről szóló ogy-határozatot aztán a következő (MSZP-SZDSZ) kormánynak módosítania kellett, hiszen a bérleti idő lejárta után a repülők visszakerültek volna előző tulajdonosukhoz. A szerződés emiatti, 2003-as frissítésekor a lízinget is meghosszabbították 10 évre. A fizetendő pénz így persze több lett (210 milliárd forint).
Az ellenzék ezt a növekményt tartja gyanúsnak, kutatná az okát ezerrel; a KDNP bizottságot javasol, kimondatlanul is annak kiderítésére, hogy a kenőpénz a szocialistáknál landolt-e. Az MSZP ugyancsak tényeket akar feltárni, de rögtön, mert mindig is gyanús volt nekik az Orbán-kormány döntése. Szekeres Imre honvédelmi miniszter bejelenti, a kormány képtelen várni őszig, és saját hatáskörben is vizsgálatot kezdeményez.
Lapunk a parlamenti vizsgálóbizottságok elkötelezett híve, és természetük kitűnő ismerője. Ezért már most megírjuk e testület jövendő krónikáját.
A felek először a bizottság neve miatt esnek egymásnak, így megy ez az 1998-as megfigyelési rágalom óta. (Javaslatunk: A Medgyessy-kormánynak a Gripen-beszerzések körüli korrupciós tevékenysége kivizsgálására alakult országgyűlési bizottság, különös tekintettel Gyurcsány Ferenc szerepére.) Utána meg kell állapodni a napirendben. Ez sem lesz könnyű, amiért kölcsönösen egymást vádolják a felek. Közben fantasztikus hírek kelnek, kinek mennyi jutott a lóvéból. A pártok fölszólítják egymást, hogy tisztázzák viszonyukat Mensdorff-Pouillyhoz. Jól ellesznek egy évig, mialatt a Magyar Nemzet és a Népszava kolumnás írásokban rántja le a leplet az ellenségről. Eztán kezdődhet az érdemi munka: ügyrendi kérdések, kivonulások, ordibálás és egymás sűrű inszinuálása. Végül elkészül a jelentés, amiből semmi nem fog kiderülni. Ekkorra persze már a lelke mélyén minden érdeklődő - tulajdonképpen pártállásra tekintet nélkül - meg lesz győződve arról, hogy valamennyire mind a két fél sáros.
A történtek így légmentesen illeszkednek majd abba a képbe, amely a korábbi ún. ügyek és botrányok és vizsgálóbizottságok puzzle-darabjaiból áll összefele, gondoljunk az olaj-, a bánya-, a székház-, a K&H-, a Strabag-, a Nemzeti Színház-, a parkolórendszerügyekre, bizottságokra, botrányokra, leleplezésekre. E kép szerint jelen politikai elitünk - pártállásra tekintet nélkül - úgy, ahogy van, megvásárolható.
Ám nem jó, ha mindez elhamarkodott következtetésekre sarkall minket. Hisz a demokráciáról senki nem állította, hogy folttalanul tiszta lenne. A demokráciának - a maga pitlák kompromisszumaival, nyálas egyeztetéseivel meg az ellenféllel való kényszerű érintkezés miatt - van valami mélyen tisztátalan, zsíros jellege. A korrupció pedig a velejárója.
De vele szemben csak az Eszme és a Rend makulátlansága tételezhető mint kívánalom és politikai program. Az ilyen rendszert diktatúrának hívják - és nem abban tér el a demokráciától, hogy nincs benne korrupció, hanem abban, hogy a korrupció a veleje, és hogy aki beszélne róla, elviszi a rendőrség. Viszont aligha találnánk olyan diktatúrát a világtörténelemben, amely saját legnyomósabb létokát ne a demokrácia romlottságában és korruptságában jelölte volna meg.
A magyar politikai pártok immár évek óta a tűzzel játszanak. És persze visszaélnek azzal, hogy senkinek nem lehet jobb ötlete annál, mint hogy a korrupciónak elejét venni csak demokratikus eszközökkel szabad.
|
https://magyarnarancs.hu/aszerk/a_gruppen-botrany-67272
|
https://web.archive.org/web/20150627003012/https://magyarnarancs.hu/aszerk/a_gruppen-botrany-67272
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gruppen-botrany
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-06-21 00:00:00
|
[
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"strómanok"
] |
[
"Gripen-ügy"
] |
6,121 |
Haverok, holding, mutyi? - debreceni cégek hálóját firtatja a MSZP
|
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezetői és több helyi vállalkozás közötti megengedhetetlen összefonódást gyanítanak a helyi szocialisták - derült ki az MSZP két debreceni alelnökének csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.
|
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezetői és több helyi vállalkozás közötti megengedhetetlen összefonódást gyanítanak a helyi szocialisták - derült ki az MSZP két debreceni alelnökének csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. A vagyonkezelő szerint valótlanságokat állítanak.
Bassel Ferenc Zsolt és Varga Zoltán szerint "az elmúlt hónapok történései felvetették a gyanút, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. körül nincs minden rendben".
A Lycium Hotel, illetve az Airport-Debrecen Kft. szerződéseivel kapcsolatosan az MSZP debreceni szervezete már korábban aggodalmának adott hangot, miszerint a várost több százmilliós kár érte a holding magáncégekkel kötött szerződései következtében. Ezt a holding vezetői a sajtó hasábjain ugyan kategorikusan cáfolták, azonban ígéretükkel ellentétben, a későbbiekben mégis elzárkóztak attól, hogy a vitatott szerződésekbe betekintést engedjenek - mutatott rá Bassel Ferenc Zsolt.
Hozzátette: a holding vezetőinek a betekintés megtagadásakor adott ködös nyilatkozata, amelyben "a tulajdonos - ez esetben Debrecen város közgyűlése - érdekeinek védelmére" hivatkoztak, újabb kérdésekre, újabb gyanúra adott okot.
Vajon mit takargatnak a vagyonkezelő vezetői Debrecen nyilvánossága előtt? Nem mögöttes üzleti, üzlettársi kapcsolatok felszín alatt tartása indokolja-e a holding vezetőinek elzárkózását? - tette fel a kérdést a szocialista politikus.
Varga Zoltán szerint "egy gazdasági hetilap 2008.07.12-i tényfeltáró cikke pontot tett a találgatásokra".
"A legrosszabb gyanúnk igazolódott be. A lap által bemutatott 'kapcsolati háló' figyelmes szemlélő számára ismerős oligarchikus viszonyokat sejtet. Kiderül belőle, hogy a debreceni vagyonkezelő vezetőinek néhány tagja nagy valószínűség szerint nemcsak baráti, de üzleti, üzlettársi kapcsolatokat is ápol olyan cégek vezetőivel, tulajdonosaival, akikkel a vagyonkezelő több éve szerződéses viszonyban áll" - vélekedett Varga Zoltán.
Az MSZP debreceni alelnöke szerint joggal merül fel a kérdés: igazak-e a gazdasági hetilap információi, miszerint a debreceni vagyonkezelő elnök-vezérigazgatója a Rábé-Porta Kft.-én keresztül közvetlen üzleti kapcsolatban volt annak a Nagymester Kft.-nek a tulajdonosával, aki a repülőtéri bontási-mentesítési munkák milliárdos szerződéseinek (melybe a betekintést meggátolták a holding vezetői) ellentételezéseként 65 éves bérleti jogot kapott a repülőtér környéki legértékesebb ingatlanokra.
Ezek a szerződések az Airport Debrecen Kft. és a Nagymester Kft. között mind szabályosságukban, mind értékükben jelenleg is vitatottak - állítja Varga Zoltán.
Feltette továbbá a kérdést: mennyiben etikus az, hogy olyan cégekkel köt milliárdos szerződést a Debrecen vagyonát kezelő részvénytársaság, amelynek tulajdonosai, vezetői nyilvánvalóan szoros üzleti kapcsolatokat ápolnak az igazgatóság tagjaival?
"Ezek után mivel kívánják igazolni a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezetői, hogy nem az önös érdek, a "haveri mutyi", hanem a tulajdonos - azaz Debrecen városának -, érdekei alapján köttetnek a holding szerződései a volt és jelenlegi barátokkal, üzlettársakkal? - zárta a kérdések sorát a szocialista politikus, reményét fejezve ki, hogy végre választ is kapnak a debreceniek ezekre a kérdésekre.
Miközben az országban példaértékűnek tartják a debreceni önkormányzati vagyonkezelést, a Magyar Szocialista Párt debreceni képviselői folyamatosan támadják a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t, s ezzel a város fejlődését.
Tudatos csúsztatásaik alkalmasak arra, hogy gazdasági és üzleti hátrányt okozzanak a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek és tagvállalatainak - reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra a vagyonkezelő.
"A szocialisták mai sajtótájékoztatójának egyetlen igaz mondata volt, amely a nyilvános cégbírósági bejegyzésekből bárki számára elérhető: Sásdi András, az igazgatóság elnöke 2002-ben 3 hónapig alapítóként tulajdonostársa volt Nagy Istvánnak egy olyan cégben, amely gazdasági tevékenységet ebben az időszakban nem folytatott" - olvasható a nyilatkozatban. A holding szerint a sajtótájékoztató többi része azonban ismételten valótlan állításokat tartalmaz.
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának tagjai döntéshozataluk során mindig Debrecen város, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és tagvállalatainak üzleti érdekeit tartják szem előtt. Ezt igazolják a cégcsoport eredményei is, hiszen a tavalyi esztendőt 19 milliárd forintos árbevétel mellett 1,4 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel záró önkormányzati holding az elmúlt években 34 milliárd forintot fordított debreceni fejlesztésekre. Az országosan tapasztalható önkormányzati vagyonvesztéssel szemben Debrecen város vállalkozói vagyona évről-évre gyarapszik.
A repülőtér területének bérbeadásával kapcsolatban ismételten hangsúlyozzák: nyilvános, a sajtóban meghirdetett pályázat útján kötött megállapodást az Airport Debrecen Kft. a Nagymester Kft.-vel. Debrecen jegyzője a területrendezéssel kapcsolatban vizsgálatot rendelt el a város polgármesterének felkérése - a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére -, amelynek eredménye azt igazolja, hogy semmilyen törvénytelenségről, vagy gazdaságilag előnytelen jogügyletről nincs szó. Két független igazságügyi szakértő dokumentumba foglalt álláspontja szerint a repülőtéren elvégzett munkáknak a pályázattal elért ellenértéke lényegesen alacsonyabb a piaci áraknál, az Airport Debrecen Kft. pénzt takarított meg a városnak - zárul a vagyonkezelő holding nyilatkozata.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499253-297918
|
https://web.archive.org/web/20231115165424/http://nol.hu/archivum/archiv-499253-297918
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haverok-holding-mutyi-debreceni-cegek-halojat-firtatja-a-mszp
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[
"Debrecen-Airport Kft.",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Fidesz",
"Lycium Hotel",
"Nagymester Kft.",
"Rábé-Porta Kft."
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"összeférhetetlenség",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,122 |
Képviselői pénzek: Közérdekű titkolódzás
|
Hiába a közérdekű adatokhoz férés joga, hiába az üvegzsebtörvény: az Országgyűlés illetékes hivatala például 317 ezer forintért adná ki lapunknak azon számsorokat, amelyek segítségével konkrét példával illusztrálnánk, mennyibe kerül a köznek egy "többszörös" képviselő. Jelzésünk nyomán az adatvédelmi biztos vizsgálatot rendelt el az ügyben.
|
Hiába a közérdekű adatokhoz férés joga, hiába az üvegzsebtörvény: az Országgyűlés illetékes hivatala például 317 ezer forintért adná ki lapunknak azon számsorokat, amelyek segítségével konkrét példával illusztrálnánk, mennyibe kerül a köznek egy "többszörös" képviselő. Jelzésünk nyomán az adatvédelmi biztos vizsgálatot rendelt el az ügyben.
A parlamenti ciklusokat lezáró vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra kerülésekor ideig-óráig téma a közbeszédben a politikusok anyagi helyzete. Ez év elején amiatt állt a bál, hogy az országgyűlési képviselőknek a nem kis összegű költségtérítések ellenében semmilyen számlát nem kell bemutatniuk (lásd: Talányok és átalányok, Magyar Narancs, 2007. március 1.). Nem gondoljuk, hogy minden politikus lop, természetesnek vesszük, hogy a különböző parlamenti megbízatásokért különpénz jár, s azt is, hogy utazási és szállásköltség-térítést kapnak. Azt viszont nem tartjuk helyesnek, hogy - amint arról Pető Iván írt - "az általános költségtérítés bevallottan jövedelemkiegészítés" (lásd: Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2007. február 8.).
Szemléltető példánk Domokos László, Békés megye 5. számú, Szarvas központú választókerületének országgyűlési képviselője, elsősorban amiatt, mert 1998 és 2002 között a Békés megyei közgyűlés elnökeként kiugróan magas premizálásban részesült (lásd: Illetékes polgártárs, Magyar Narancs, 2002. március 28.). Megkockáztatjuk, hogy az ország más részein kevéssé ismert, fővárosi állandó lakhelylyel rendelkező Domokos 1998 és 2002 között az egyik, ha nem a legjobban kereső politikus volt Magyarországon. Mindezt akkori vagyonnyilatkozatára, valamint arra a képviselő-testületi határozatra alapozzuk, amelyet a megyei közgyűlés minden tagja egyhangúlag megszavazott - az összes szocialista frakciótag is. Domokos mindenkori tiszteletdíján és költségtérítésén felül negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett föl közgyűlési elnökként azon okból, hogy biztosítja az általa vezetett önkormányzat likviditását. Csak ez a prémium a négy év alatt bruttó 72 millió forint többletjövedelmet biztosított neki. Ehhez jött a megyegyűlési elnöki fizetése (108 millió 288 ezer forint/négy év).
Domokos 1998-tól országgyűlési képviselő is (mandátumát 2002-ben és 2006-ban is megvédte), és a Fidesz-kormány vezette ciklusban nem csupán frakcióvezető-helyettes volt, hanem összesen tíz bizottság és albizottság munkájában is részt vett - pluszpénzért.
Domokos László jutalmazása 2006 decemberében újra hír lett: Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a parlament napirend előtti vitájában szóvá tette, hogy a négy év kihagyással újra a Békés megyei közgyűlés elnöki posztjára került Domokos magának és helyettesének 900 ezer forintos jutalmat szavaztatott meg. Nem annyira az összeg nagysága a figyelemre méltó, hanem a körülmények.
Domokos László a tavaly őszi önkormányzati választások eredményeként 2006. október 15-én vette át a megyei elnöki posztot, ahol programadó beszédében a Viharsarok felemelkedéséért végzendő "szolgálat" fontosságát emelte ki. A központi költségvetésnek a megyei önkormányzatokat is sújtó számaiból már ekkor látni lehetett: a közel negyven intézménnyel rendelkező békési megyeháza is spórolásra kényszerül 2007-ben. Ez átalakításokkal, összevonásokkal, megszorításokkal, elbocsátásokkal járt. Mivel a 2006. december eleji közgyűlésre a napirendek már november közepén elkészültek, alighanem az egyhavi megfeszített munkát díjazta azonnal a képviselők többsége (a szocialisták ezúttal nemmel voksoltak).
A rendelkezésre álló és fellelhető adatokból, számokból, összegzésekből megpróbáltuk összerakni, hogy Domokos László 1990 óta mindösszesen mennyi pénzt kapott közéleti munkája ellenértékeként. 1994 és 1998 között képviselő a békéscsabai városházán és a megyegyűlésben, 2002 és 2006 között csak parlamenti képviselő és megyegyűlési képviselő bizottsági elnökséggel. A jövedelmi szempontból vastagabb korszak 1998 és 2002 közé esik, valamint a jövőt is magába foglaló 2006 és 2010-es periódusra - amikor egyszerre parlamenti képviselő és megyei közgyűlési elnök. (1988-tól 1990-ig az Univerzál Kereskedelmi Vállalat közgazdasági és információs osztályvezetője, míg 1995-től 1998-ig a költségvetési szervezetek és vállalatok gazdasági tanácsadója volt. Ám mivel ezek nem közpénzek, nem tartoznak dolgozatunk tárgyához.)
Annyit bizton mondhatunk, hogy Domokos László - tiszteletdíjat, fizetést, jutalmat és költségtérítést figyelembe véve - bruttó 200 millió forintnál nem kevesebb közpénzjövedelmet mondhat magáénak 2006. december 31-ig. Ebben azonban nincs benne a békéscsabai alpolgármestersége után járó fizetése (1990-1994), az 1994 és 1998 közötti képviselői tiszteletdíja, valamint az, hogy 1998 és 2002, illetve 2006 májusa és 2006 decembere között pontosan mennyi költségtérítést vett fel a parlamenti munkája után.
Mindezen hiányok pótlásáért az Országgyűlés gazdasági hivatalához, a békéscsabai városházához és a Békés Megyei Önkormányzathoz, s persze az érintett parlamenti képviselőhöz fordultunk.
A válaszok igencsak furák voltak. Nagy Zoltántól, az Országgyűlés gazdasági hivatalának főigazgató-helyettesétől azt tudakoltuk, amire nem találtunk adatot az országgyűlési honlapon (www.mkogy.hu) - lásd mint fent. Emellett kértük - munkánkat ellenőrizendő -, hogy adják meg azt az összeget, amit 1998-as országgyűlési debütálása és 2006 vége között kapott törvényhozási munkája után a képviselő. Nagy Zoltán első válasza az alábbi volt: "Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet értelmében a kérelemben foglalt adatok közlésével összefüggésben felmerült költséggel arányos térítés kérhető. Kérem, nyilatkozzon, hogy vállalja-e az adatok előállításával kapcsolatban az Országgyűlés hivatalánál felmerülő többletkiadásokat." Erre hosszabb levélben tudakoltam:
mennyi az annyi?
A főigazgató-helyettes arról tájékoztatott, hogy "az egyes országgyűlési képviselők részére 1998 és 2002 között kifizetett költségtérítési átalány és szállásköltség-térítés tekintetében az adatok előállításáért fizetendő költségtérítés - az Országgyűlés Hivatala számviteli politikájában meghatározottak értelmében - 264 ezer 264 Ft + áfa, azaz 317 ezer 117 Ft. Kérem szíves tájékoztatását, hogy vállalja-e az Országgyűlés Hivatalánál felmerülő többletkiadásokat."
Nem jártam jobban a Békés Megyei Önkormányzatnál és Domokos Lászlónál sem, igaz, ők legalább pénzt nem kértek. De információt sem adtak. A békési megyeháza pénzügyi osztályvezetőjétől, Kovács Mihálytól azt kérdeztem, hogy 1994 ősze és 2006 vége között bármilyen jogcímen mennyi pénzt vett fel különböző megbízatásai kapcsán Domokos László. A válasz: "A Békés Megyei Önkormányzati Hivatalnál a kért típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre az önkormányzat tisztségviselőire vonatkozóan."
Domokos Lászlótól azt próbáltam megtudni, mennyi jövedelme származott közéleti szerepvállalásai nyomán abból, hogy bekerült különböző állami és önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba. Előbb személyi titkára érdeklődött, melyik lapnak készül a cikk. Miután megtudta, a politikus egymondatos, egyetlen kérdésemre sem reagáló választ adott: "A jövedelmem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években." (Fel sem tételeztünk mást.)
A békéscsabai városháza pénzügyi irodájának vezetője, Uhrin Nándor előbb személyes adatnak titulálta kérésemet, mire jeleztem, hogy ebben az esetben az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérem. Ekkor áthelyezték az "ügyet" a sajtószóvivőhöz, majd jelezték: a gyűjtőmunka után elküldik a kért adatokat - amiből végül semmi nem lett.
És akkor még nem beszéltünk azokról a milliókat érő "apró játékokról", amelyekkel Domokos mellett sok más országgyűlési képviselő is él: azok a parlamenti képviselők, akik egyúttal megyei közgyűlési elnökök és polgármesterek is, hivatali gépkocsival és sofőrrel utaznak a parlamentbe, miközben élnek a törvényhozás utazási támogatási lehetőségével - ráadásul a megyéjüktől vagy városuktól is kapnak költségtérítést. (Érdemes egyébként összevetni a képviselők jövedelmét vagyonnyilatkozataikkal is. Domokos László például sok örökölt ingatlanvagyon mellett egy budapesti lakással, egy Skoda személyautóval, néhány lakberendezési tárggyal és némi megtakarítással rendelkezik.)
Mivel a Narancs eltekintett attól, hogy közérdekű adatért 317 ezer forintot fizessen az Országgyűlés gazdasági hivatalának, állásfoglalást kértem az adatvédelmi biztostól. A sajtószabadság üres frázis akkor, ha a közügyek intézői, a közigazgatás szervei belátásuk szerint szolgáltathatnak információkat, teszik azokat hozzáférhetetlenné az érdeklődők számára. "A közügyek megvitatásának, az ilyen kérdésekben történő véleménynyilvánításnak és gondolatközlésnek alfája és ómegája a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog. Talán ezen megfontolások figyelembevételével is, 1992-ben fogadta el az Országgyűlés a személyes adatok védelméről szóló törvényt" - írtam Péterfalvi Attilának.
Május 17-én az adatvédelmi biztos hivatala arról értesített, hogy az ügyben vizsgálatot rendelt el.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviseloi_penzek_kozerdeku_titkolodzas-67220
|
https://web.archive.org/web/20201021054838/https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviseloi_penzek_kozerdeku_titkolodzas-67220
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kepviseloi-penzek-kozerdeku-titkolodzas
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-06-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás"
] |
[] |
6,123 |
Elítélték a Samsung volt elnökét
|
Adócsalásban bűnösnek találta a bíróság Li Kun-hit, a Samsung volt elnökét. Három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a vizsgálatok szerint mintegy 112 millió dollárnyi adót nem fizetett be.
|
Húsz évig állt a Samsung-csoport élén Li Kun-hi. Idén áprilisban azonban fiával együtt lemondott pozíciójáról, mert befolyással való visszaélés és adócsalás miatt eljárás indult ellene. Akkor azt nyilatkozta, hogy minden erkölcsi és jogi felelősséget vállal.
A bíróság most hozott ítéletében bűnösnek mondta ki a volt Samsung-vezért és három év felfüggesztett börtönre ítélte – írja a BBC Online. A szöuli bíróság ezen kívül 109 millió dollárra büntette Li Kun-hit. Ez enyhébb ítélet, mint amit az ügyészek kértek, ők hét év börtönt és 347 millió dolláros büntetést javasoltak.
A bíró azt mondta az ítélet indoklásaként, hogy a bűn nem volt eléggé súlyos ahhoz, hogy Lit börtönbe küldjék. Li az ítélet kihirdetése után bocsánatot kért. A Reuters szerint nem meglepő az ítélet, mert a bírók gyakran elnézőbbek a fehér galléros bűnözőkkel. Egy hónapja szintén három év felfüggesztett börtönre ítélték a Hyundai Motor vezetőjét, miután csalás vádjában találták bűnösnek.
A vádemelést három hónapig tartó nyomozás előzte meg. A vizsgálat alatt az ügyészek kihallgatták Dél-Korea legnagyobb ipari konszernjének vezetőit és az elnök családtagjait is. Az egész ügy idén januárban indult, a konszern egy korábbi ügyvédje beszélt a megvesztegetésekről és a korrupciós ügyekről. A nyomozás szerint mintegy 112 millió dollárnyi adót nem fizetett be, illetve segítette fiát, hogy átvegye a vállalatcsoport egyes részei felett az irányítást. (Az elcsalt adó és a büntetés összege feltehetőleg megegyezik, a különböző híradásokban szereplő eltérő összegekre magyarázatot adhat a dollár elmúlt hónapokbeli jelentős árfolyammozgása - a szerk.)
Li Kun-hi húsz évig volt a Samsung elnöke, ő Dél-Korea egyik leggazdagabb embere. Szinte nemzeti hősként tisztelték, a cég sikeréért, ez a vállalat adja a dél-koreai export ötödét.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/samsit080716/
|
https://web.archive.org/web/20210724034112/https://index.hu/gazdasag/vilag/samsit080716/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/eliteltek-a-samsung-volt-elnoket
|
Index
|
world-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[] |
[
"Samsung"
] |
[
"Dél-Korea"
] |
[] |
[] |
6,124 |
Önök közül nagyon sokan saját zsebre dolgoznak + videó
|
Vizsgálatot kezdeményez a fővárosi Fidesz-KDNP frakció a Budapesti Parkolási Tárulásnál kipattant botrányokkal kapcsolatban.
|
2008. 07. 16.
Önök közül nagyon sokan saját zsebre dolgoznak + videó
Dúl a parkolási botrány a fővárosban
Vizsgálatot kezdeményez a fővárosi Fidesz-KDNP frakció a Budapesti
Parkolási Tárulásnál kipattant botrányokkal kapcsolatban. A képviselők
szerint több visszaélés történt a társaság nyilvántartásaival kapcsolatban
és az sem tisztázott, hogy ki vagy kik gyakorolják a tulajdonosi
viszonyokat. A főpolgármesteri hivatal szerint fontos, hogy a rendőrség
minden esetben nyomozást indítson, amennyiben a korrupció gyanúja fennáll.
|
http://www.atv.hu/belfold/2008_jul_onok_kozul_nagyon_sokan_sajat_zsebre_dolgoznak___video
|
https://web.archive.org/web/20231113003011/https://www.atv.hu/belfold/2008_jul_onok_kozul_nagyon_sokan_sajat_zsebre_dolgoznak___video
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onok-kozul-nagyon-sokan-sajat-zsebre-dolgoznak-video
|
ATV
|
hungarian-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
6,125 |
A bíróság szerint nem zsarolt a képviselő a választási kampányban
|
Több, mint két évvel az úgynevezett kalocsai választási lehallgatási botrány kirobbanását követően a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokon kimondta: nem fenyegette meg az MDF által támogatott kalocsai képviselőjelöltet a fideszes Bagó Zoltán.
|
A választási kampány egyik negatív szenzációja volt az MDF állítása: telefonon fenyegette meg Bagó az MDF által támogatott kalocsai képviselőjelöltet.
A korabeli hírek szerint a beszélgetésben Romsics Imrétől, a városi múzeum igazgatójától visszalépést követelt, és egzisztenciálisan is megfenyegette. Romsics felvette a beszélgetés, aminek néhány részletét azután sajtótájékoztatón mutatta be az MDF.
Másfél óra múlva a Fidesz már visszahívta Bagót, Orbán Viktor bocsánatot kért Dávid Ibolyától, Bagó Zoltán pedig pert indított: állítva, hogy nem igaz a fenyegetés. Valótlanul állították be politikai zsarolónak egy másfél órás kötetlen, általa barátinak gondolt beszélgetés kiragadott, szemelvényezett, és megvágott részei alapján.
Első fokon, kedden, Bagó Zoltánnak adott igazat a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. Az ítélet szerint az MDF sajtótájékoztatón a Romsics Imre által elmondott kijelentés valótlan. Mely így szólt: „Bagó Zoltán fenyegetőzött és ígérgetett, megdöbbentő módon, kommunista módszerekre emlékeztetve, fenyegetett meg, hogy amennyiben úgy döntök, hogy mégis elindulok a 2006. évi országgyűlési választásokon, veszélybe kerülhet munkám, egzisztenciám.”
A bíróság szerint a képviselőjelölt, majd ezt követően a média, megsértette Bagó Zoltán jó hírnévhez való jogát. Az ítélet ellen Romsics Imre fellebbezhet: ebben az esetben a Szegedi Ítélőtábla elé kerülne másodfokon a polgári per.
Egy büntetőügy is zajlik, tárgyalási napot még nem tűzött ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Ott rágalmazás, becsületsértés és magántitok jogosulatlan megsértése miatt kell majd felelnie Romsics Imrének.
|
https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2008/06/a-birosag-szerint-nem-zsarolt-a-kepviselo-a-valasztasi-kampanyban
|
https://web.archive.org/web/20240126171931/https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2008/06/a-birosag-szerint-nem-zsarolt-a-kepviselo-a-valasztasi-kampanyban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-birosag-szerint-nem-zsarolt-a-kepviselo-a-valasztasi-kampanyban
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2008-06-04 00:00:00
|
[
"Bagó Zoltán"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Kalocsa"
] |
[
"zsarolás"
] |
[] |
6,126 |
Illegális cigibiznisz: A hatóságok keze
|
Az utóbbi időben válhatott világossá a közvélemény számára is, hogy az illegális cigarettakereskedelemben a visszaszorítására hivatott hatóságok dolgozói is képviseltetik magukat.
|
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és a Pénzügyminisztérium (PM) mindeközben nem tudja pontosan meghatározni, mennyi csempészett cigarettát foglalnak le és főleg azt nem, mennyit semmisítenek meg évente. Ráadásul a tavaly 213 milliárd forint jövedéki adóval elszámolni köteles dohányipari cégektől az őket ellenőrizni hivatott vámszervek tízmilliókat fogadnak el.
Három nap, két bukta
Május 20-án bukott le egy emberrablócsoport, amely 300 ezer forintos váltságdíjat követelt áldozata rokonaitól. Eddig nyolc bandatagot gyanúsít a Szabolcs-Szatmár megyei főügyész. Az emberrablók közül egyik a kisvárdai rendőrség zászlósa, kettő pedig főtörzsőrmestere. Az emberrablók szolid cigarettacsempész-hálózatot működtettek, s egyik szállítójuk átverte a fejüket. Kisvárda a Csapon keresztül Magyarországra érkező illegális ukrán cigaretta - elsősorban a British American Tobacco (BAT) által gyártott Priluki - egyik fő lerakóhelye. Információnk szerint a több beszállítóval is dolgozó, rendőr tagokkal is jól ellátott csempészbanda azért döntött az emberrablás mellett, mert megtorlás nélkül veszélyeztetve látta piaci részesedését. Az igazi pénz tehát az illegális cigarettakereskedelemben van, a "méltányos" - az okozott kárral vélhetően azonos - váltságdíj inkább jelzés volt; a rendőr-csempészek nem is gondoltak arra, hogy felnyomják őket.
Május 23-án vált publikussá, hogy a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) gödöllői alosztályának két munkatársa még tavaly novemberben lekapcsolta egy ukrán cigarettacsempész sofőrjét, akitől elvették 840 ezer forintját és a szállított 4000 karton cigaretta "egy részét". A Pest Megyei Főügyészség félévi nyomozás után sem hajlandó elárulni, mennyi cigarettát nyúltak le a rebiszesek, értékesítették-e, s hogy mi lett a sofőrnél maradt cigaretta sorsa. Pedig elég nagy szállítmányról - 40 ezer doboz cigiről - van szó, amelynek piaci értéke minimum 12 millió forint. Vajon miért nem derülhet ki, hogy rendőrségi kapcsolatokkal rendelkező cigarettacsempész-banda tagjait helyezték-e előzetesbe, vagy csak saját szakállukra dolgozó rebiszeseket?
Hol ennyi, hol annyi
De nem csak a Pest Megyei Főügyészségen hallgatnak. Ugyanezt teszi a VPOP és a PM is, gyakorlatilag nem is kommentálva a két esetet. Van is miért lapítaniuk, hiszen elképesztő a káosz a lefoglalt cigaretták nyilvántartásában. 2004 februárja óta hatszor kérdeztem meg a VPOP-t, mennyi cigarettát foglaltak le 2001-től, s hivatalos válaszaikban 2001-re vonatkozóan négy, 2002-re öt, 2003-ra hat, míg 2004-re két eltérő adatot kaptam. Az eltérés a 2001-es adatközlésben a legkirívóbb: 2005. június 24-én Sipos Jenő, a VPOP szóvivője 746 316, míg 2007. április 10-én Kiss Attilla 1 063 655 karton lefoglalásáról számolt be. Tíz hónap alatt 42,5 százalékkal növekedett a négy évvel korábban lefoglalt cigaretta mennyisége! Ha a VPOP 2007. áprilisi adatsorából indulunk ki, a 2001 és 2006 közötti hat évben 5,5 millió kartont, azaz 11,1 milliárd szál cigarettát foglaltak le, ami komoly tétel; 2005-ben Magyarországon 14,3 milliárd szálat értékesítettek legálisan.
De mi a vámosok által lefoglalt cigaretta sorsa? Érdeklődésemre 2005-ben Sipos Jenő a következőt válaszolta: "Az elmúlt öt évben megsemmisített cigaretta mennyiségéről összesített adatok nem állnak rendelkezésre, azonban elmondható az, hogy a különböző eljárások során lefoglalt és jogerősen elkobzott dohánygyártmányok minden esetben megsemmisítésre kerültek." A szóvivő elfelejtett arról beszámolni, hogy 2005-ben már országos szinten is gyűjtik az adatokat. Legalábbis 2007 áprilisában a VPOP arról tájékoztatott, hogy 2005-ben 15 alkalommal összesen 1,018 millió kartont, azaz 203,6 millió szálat, alkalmanként tehát átlag 13,6 milliót semmisítettek meg, míg 2006-ban 24 alkalommal csupán 161 millió szálat. Ha pontos adatgyűjtés lenne a VPOP-nél, visszamenőleg is simán kiszámolhatnák, melyik évben hány szálat semmisítettek meg. Ha pontos kimutatások volnának, azonnal képesek lennének az analitika elkészítésére: ennyit foglaltunk le, ennyit semmisítettünk meg, ennyi van még a raktárakban.
A cigaretták megsemmisítését a VPOP közlése szerint nagyteljesítményű darálókkal, égetéssel vagy szennyező anyaggal történő leöntéssel végzik. E tevékenységekre környezetvédelmi engedéllyel rendelkező cégek jogosultak. Ilyen például a VPOP szerint a debreceni Anita Tranzex Kft., a szegedi Elcometal Kft. vagy a Fővárosi Hulladékégető. Ez utóbbi cégnél többször is érdeklődtem, mennyi cigarettát semmisítettek meg a vámszervek megbízásából, de csak ezt a választ kaptam: "A hulladékhasznosító műbe beszállított és az itt megsemmisített cigaretta mennyiségéről kötött szerződésünk nem ad felhatalmazást részünkre ezen adatok közlésére." A cigarettamegsemmisítés mennyiségi és pénzügyi adatai titkosak tehát. A VPOP-nál arra hivatkoznak, hogy "a VPOP Jövedéki Igazgatósága kizárólag összesítve, valamennyi jövedéki termék megsemmisítési költsége tekintetében rendelkezik információval. Kizárólag a dohánygyártmányok (illetve szűkebben véve a cigaretták) megsemmisítési költségei nem állnak rendelkezésre."
Ez nagy baj, hiszen Magyarországon a cigaretták megsemmisítését részben vagy egészében azok a hazánkban működő multinacionális dohányipari cégek finanszírozzák a vámszervek helyett, amelyek jövedékiadó-befizetéseit ugyanezen vámszervek ellenőrzik. Jelentős összegről van szó, hiszen csak 2006-ban "dohányáruk jövedéki adója" címen a PM hivatalos közlése szerint 213 milliárd, míg a VPOP szintén hivatalos adatai szerint 216,98 milliárd forint folyt be a költségvetésbe; jóval több, mint amennyi a teljes magyar hadikiadás. (Vajon mi van a különbségként megjelenő 4 milliárd forinttal?) A Magyar Dohányipari Szövetség 2004 áprilisában jelentette be, hogy tagcégei beszállnak az állami cigarettamegsemmisítés finanszírozásába. A VPOP arra a kérdésre, nem korrupció-e önmagában, ha az adóellenőr pénzt fogad el az ellenőrzöttől, azt a választ adta: "A VPOP a Magyar Dohányipari Szövetséggel (a továbbiakban Szövetség), illetve tagvállalataival (a továbbiakban Cégek) megkötött együttműködési megállapodások alapján, a már jogerősen elkobzott és megsemmisítendő dohánygyártmányokat érintő megsemmisítések végrehajtásában működik együtt, oly módon, hogy az egyes Cégek, vagy a Szövetség finanszírozzák meg az eljárás költségeit. Anyagi támogatást a testület (vagyis a VPOP - F. P.) semmilyen címen nem kap és nem kapott, ezért korrupcióveszélyről ennek kapcsán nem is beszélhetünk."
Szemmel tartani
Van némi ellentmondás, hiszen a VPOP is elismeri, hogy a megsemmisítés költségeit a vámszervek helyett a dohányipar viseli. Ez egyértelműen anyagi támogatás, amelynek mértékét titkosították az érintettek. Az együttműködési szerződés megkötése óta a dohányipari cégek összesen 650 milliárd forint jövedéki adót és 240 milliárd forint áfát fizettek be, s információnk szerint egyetlen esetben sem állapított meg a VPOP szabálytalanságot, netán jogsértést. Eközben a dohányipari cégek az anyagi támogatáson túl szakmai segítséget is nyújtanak a vámosoknak, például a lefoglalt cigaretták eredetének megállapításához. Ehhez tényleg értenek, hiszen a Magyarországra csempészett cigaretta nagy részét ők maguk gyártják külföldi gyáraikban. De miért az önzetlen dohányipari segítség? Minden általuk gyártott, de megsemmisítendő cigarettán busás haszonra tesznek szert. Mondjuk az Ukrajnában gyártott Prilukit a BAT eladja az ottani csempészeknek, akik, ha nálunk lefoglalják tőlük az árut, visszaszaladnak Ukrajnába, és új szállítmányt vásárolnak. Eközben itthon a csempészárut megsemmisítik, s az nem zavarja a BAT hazai cigarettaértékesítését. Ez nagy üzlet - de csak akkor, ha tényleg megsemmisül a lefoglalt csempészáru.
Úgy tűnik, a dohányipar egyáltalán nem biztos abban, hogy a vámosok raktáraiban évekig porosodó csempészcigaretta-hegyek tényleg a szemétégetőkben végzik. Amíg a vámosok a saját költségükön semmisítették meg a csempészett cigarettát, kifejezetten ráfizetéses volt számukra a csempészek lefülelése, hiszen az eljárás, a tárolás és a megsemmisítés is a területi vámszervek pénzét emésztette, miután címzett költségvetési pénzt e célra sosem kaptak. 2001-ben például néhány nagy szállítmány lefülelése miatt 1,1 milliárd szál volt a fogás, aminek a megsemmisítését évekig nyögték. 2002-ben már csak 534 millió szálat, 2003-ban pedig 561 millió szálat foglaltak le. Aztán jött a dohányipar, és 2004-ben már 906 millió, 2005-ben 1,4 milliárd, 2006-ban pedig 1,1 milliárd szálat kapcsoltak le - ha hiszünk a legutolsó adatközlésüknek.
A dohánygyárak még így sem lehetnek biztosak a dolgukban, hiszen a cigarettamegsemmisítés ellenőrzése igen nehéz. Egy akció keretében átlag 10 millió szálat dolgoznak fel a szemétégetők, ami 50 ezer kartonnak felel meg. De tényleg minden karton cigaretta megsemmisül a zúzással vagy a leöntéssel? A vámosok - legalábbis információnk szerint - még egyetlen, bandába beépült rendőrt vagy vámost sem füleltek le az évek során. Úgy látszik, ahhoz az kell, hogy a csempészek magukat is bemártva feldobják a hatósági embereket a hatóságoknál.
A szerző újságíró, a Füstirtók Alapítvány elnöke
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/illegalis_cigibiznisz_a_hatosagok_keze-67185
|
https://web.archive.org/web/20150629021016/https://magyarnarancs.hu/belpol/illegalis_cigibiznisz_a_hatosagok_keze-67185
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/illegalis-cigibiznisz-a-hatosagok-keze
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-05-31 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"belföld",
"csempészet"
] |
[] |
6,127 |
Bulgáriát nagyon megbünteti az EU
|
Soha nem volt még ilyen kemény az EU egyetlen tagállamával sem, mint most Bulgáriával, számolt be a BBC egy jövő héten nyilvánosságra kerülő országjelentésre hivatkozva.
|
Nagy rá az esély, hogy Bulgária nem kaphat meg közel egymilliárd eurónyi támogatást az EU-tól. A BBC hozzájutott ahhoz az országjelentéshez, amit az Európai Bizottság a jövő héten készül nyilvánosságra hozni. Ebben nagyon szigorúan fogalmaznak, soha ilyen lesújtó kritikát nem kapott még egyetlen tagállam sem.
A jelentés szerint a bolgár kormány tétlen a hatalmas mértékű korrupcióval szemben és a szervezett bűnözés is elképesztő méreteket ölt. Kiemelik, hogy a rendszerváltás óta elkövetett mintegy 150 leszámolásos gyilkosság közül egyetlen egyet sem derítettek fel.
A Bizottság elsősorban azért aggódik, mert az uniós támogatásokat is szétlopják. Felszólítják a szófiai kormányt, hogy tegyenek egyértelmű lépéseket, hogy az EU-s pénzeket ne a korrupt hivatalnokok, hanem "az ország polgárai" hasznosíthassák.
Az EU már idén visszatartott néhány százmillió euró mezőgazdasági és útépítési támogatást. A jelentés egy 610 millió eurós tétel visszavonására és további 250 millió euró esetleges befagyasztására tesz javaslatot.
A jelentés arra is utal, hogy Bulgária beláthatató időn belül nem csatlakozhat a schengeni övezethez, és a határvédelem erősítésére szánt milliárdos támogatásoktól is eleshet.
|
https://index.hu/kulfold/eu/bulg705/
|
https://web.archive.org/web/20210309175228/https://index.hu/kulfold/eu/bulg705/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bulgariat-nagyon-megbunteti-az-eu
|
Index
|
eu-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
6,128 |
Magyar Bálint jelölése - pró és kontra
|
A politika után a tudományos életben is vitát kavart a döntés, amelynek alapján Magyar Bálint bekerült az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) irányító testületének tagjai közé.
|
A múlt héten neves kutatók és egyetemi vezetők hozták nyilvánosságra támogató álláspontjukat: szerintük Magyar jelölése arról tanúskodik, hogy az Európai Bizottság elismeri és nagyra értékeli azokat a reformokat, amelyeket Magyar Bálint a magyar felsőoktatásban és kutatás-fejlesztésben elindított. Szerdán az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért (EFOK) nevű, főként az MTA egyetemi kutatóhelyeinek prominenseit tömörítő szervezet juttatta el álláspontját lapunkhoz. E szerint Magyar Bálint nem felel meg az igazgatótanácsi tagokkal szemben támasztott követelményeknek (némileg leegyszerűsítve: nem feltaláló, nem egyetemi oktató, nem kutató, és az innováció üzleti hasznosításában sincs tapasztalata), és a jelölése azokat az elvárásokat sem teljesíti, amelyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg az eljárás nyilvánosságával kapcsolatban. Az EB előírásai szerint a jelölés folyamatának nyilvánosan, a jelölő szervezet és a jelölt közötti egyetértésben, átlátható módon kell lezajlania. Magyar Bálint esetében azonban máig nem tudható hivatalosan, hogy melyik szervezet vagy intézmény jelölte őt, mint ahogy az sem, hogy kik voltak a további magyar jelöltek (a hírek szerint összesen nyolc jelölt neve merült fel, közülük azonban Magyar mellett csak Bojár Gábor és Keviczky László neve vált ismertté), akikről így egyetlen szakmai szervezet, egyetem vagy kutatóhely sem mondhatott véleményt.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499310-297966
|
https://web.archive.org/web/20100715190309/http://nol.hu/archivum/archiv-499310
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-balint-jelolese-pro-es-kontra
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[
"Magyar Bálint"
] |
[
"Európai Innovációs és Technológiai Intézet"
] |
[] |
[
"protekció"
] |
[] |
6,129 |
Talanskyt faggatják Olmert ügyvédei
|
"Nem hazudtam a nyomozóknak, de olykor összezavarhattam a tényeket" - mondta Morris (Móse) Talansky amerikai üzletember a Jeruzsálemben megkezdődött kihallgatásán.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499287
|
https://web.archive.org/web/20231025001115/http://nol.hu/archivum/archiv-499287-297944
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/talanskyt-faggatjak-olmert-ugyvedei
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
|
6,130 |
Fidesz: kik a MÁV Cargo-eladás felelősei?
|
A Gyurcsány-kormány stratégiai veszteséget okozott az országnak a MÁV Cargo eladásával - értékelte Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az üzletről készített állami számvevőszéki (ÁSZ) jelentést.
|
A Fidesz követeli, hogy nevezzék meg a MÁV Cargo eladásáról szóló döntés felelőseit és történjen meg az érintettek felelősségre vonása - mondta Répássy. A MÁV Cargo eladásakor az ország érdekével ellentétesen döntöttek, mert a cég nyereséget termelt és képes volt Magyarország stratégiai pozíciójának erősítésére. Szerinte az eladás indokolhatatlanságát az ÁSZ-jelentés is bizonyítja. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés szerint a kormány kijátszotta a törvényeket, ugyanis a parlament akaratával ellentétes döntést hozott, mert az Országgyűlés azt szerette volna, ha a MÁV egésze továbbra is állami tulajdonban marad.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen további lépéseket szándékozik tenni a Fidesz az ügyben, Répássy Róbert azt mondta, az a minimum, hogy az illetékes parlamenti bizottságnak meg kell tárgyalnia a jelentést és az abban foglalt javaslatokat számon kell kérni a kormányon.
Az Állami Számvevőszék kedden a MÁV-ról közzétett jelentésében többek között megállapította, hogy a MÁV Cargo Zrt. értékesítésénél nem érvényesült a tartós állami tulajdonra vonatkozó jogalkotói szándék, az aláírt szerződés a MÁV Zrt. számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmaz, a vevő által vállalt kötelezettségek aggályosak és több ponton célszerűtlenek a magyar államra nézve. (MTI)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499235-297906
|
https://web.archive.org/web/20170204025144/http://nol.hu/archivum/archiv-499235-297906
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-kik-a-mav-cargo-eladas-felelosei
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,131 |
Újabb erzsébetvárosi ingatlanügylet: Elegük lett
|
A Király utca 15.-öt két és fél évvel ezelőtt adta el a VII. kerületi önkormányzat egy bejegyzés alatt lévő kft.-nek anélkül, hogy a bérlők érvényesíthették volna elővásárlási jogukat. A Király utca 15. egyike a világörökségi területen az ugyanezen érdekkörnek eladott tizenhárom háznak - és az első, amelynek lakói perre mentek. Az ügyön a Nemzeti Nyomozó Iroda augusztus óta dolgozik.
|
Szebb napokat is látott már a Király utca 15. alatti, Pollack Ágost tervei alapján 1852-ben épült háromemeletes lakóház. A vörösmárvány kövezetű szellős lépcsőház, ahol az ezernyolcszázas évek végén gróf Pejacsevics László famíliája közlekedett, most a ház csupasz falait, tégla- és kősorok kombinációját tárja fel, amit néhol elpiszkosodott, sárga vakolatfoltok tarkítanak. Az udvari márványkút maradványa a csatornahálózat kiépítése előtti időkre emlékeztet, amikor valamelyik udvari helyiségben már működött a Feistinger Dalcsarnok, a hírhedt Blaue Katz (Kék Macska) mulató elődje. A grófi háztartást az udvari szárny cselédlakásaiból szolgálták ki, melyek hátsó ablakai egy szűk, második udvar felett a későbbi Gozsdu udvar irányába nyíltak - néhány hónapja pedig a Gozsduhoz hozzáépített új lakóház ablakaival szemeznek meglehetősen közelről. A ház történelméhez hozzátartozik, hogy hátsó udvara volt a gettó határa - a városban megmaradt eme utolsó falszakaszt két évvel ezelőtt bontatta le a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ("nincs történeti értéke" - mondták), helyét néhány kupac tégla és kő jelzi.
Noha a ház külseje lehangoló, a lakók többsége nem akar elmenni. Márkus Éva 1951-ben költözött az első emelet oldalszárnyi lakásába. "Feketék voltak a spaletták, se vécé, se fürdő, se gáz nem volt, szinte újjáépítettük ezt a lakást. Ide szültem két remek fiút. Nagyon ragaszkodom ehhez a lakáshoz. A férjem 92, én 82 éves vagyok, mondtam is, engem innen csak halva visznek el."
"Van egy tradicionális vonzalom. A 20. században itt élt a családom. 1944-ben itt születtem, nálam régebbi lakó nincs. Dédnagyapám 1901-ben megházasodott, vett részvényeket a házból - húzza elő Krausz Éva, első emeleti utcafronti lakó a Mercur-ház részvénykötegét. - Úgy érzem, küzdenem kell. Ha kibírtuk a háborút, én nem adom. Nekem nem sürgős."
Néder Zoltánt, a vevő Király Palace Kft.-t képviselő ügyvédet azonban igencsak szorítja az idő, hiszen az adásvételi szerződés
három évet adott
arra, hogy a vevő kiürítse a házat - a határidő júliusban jár le, ezt követően az önkormányzat akár el is állhat az üzlettől. Igaz, az önkormányzat meg is hosszabbíthatja a határidőt - csakhogy közben zajlik a per és a nyomozás, a bérlők pedig nem engednek.
Hajthatatlanok maradtak az év második napjára a Dohány utcai nyugdíjasklubba összehívott lakógyűlésen is, amelyen Néder a 39 perelő lakót - és ügyvédjeiket, Hoffmann Lászlót és nejét, Markó Juditot - megegyezésre próbálta bírni. "Akkor látok esélyt egy megegyezésre, ha tényleg mindenki a realitás talaján áll. Elhangzott az igény, hogy akik perben állnak, tulajdonhoz tudjanak jutni a házban. Minél többen akarnak, annál kisebb az esélye a megegyezésnek" - hangoztatta Néder, a per elhúzódásának lehetőségével nyomatékosítva szavait. A megegyezés azonban a szerződés értelmében minden lakó kiköltöztetését jelenti, mert a házat egyben idegenítették el. "Hát akkor maradunk. Lakó vagyok, 55 éve fizetek az önkormányzatnak, az az én társam. Mi közöm nekem a vevőhöz?" - szólt közbe Márkusné. Az önkormányzat álláspontját az eseményen feltehetőleg Nagy György tolmácsolta, amikor úgy nyilatkozott: "Senki ne érezze, hogy rá akarjuk kényszeríteni az akaratunkat, csak történjen meg a felújítás és átalakítás a lakók közreműködésével. Aki ma még gondolkodik, hogy milyen utat válasszon, találjon rövid úton megoldást. Az idő halad, ez egyikünknek sem jó."
Bár Nagy bizonyos szituációkban az önkormányzatot képviselő személyként lép fel - erről írásos felhatalmazása van Hunvald György polgármestertől -, a lakók a vevőt köszöntik benne, amikor napi rendszerességgel feltűnik valamelyik pereskedő vagy költözni kívánó szomszédnál. Alberték (költöznének) és Palatinusék (maradnának) konyhájában az ő megszokott helyét foglaltam el, amikor interjúra mentem. "Itt szokott ülni. Itt lehet teríteni neki, pálinkát, sört hozni, rágcsálnivalót" - mosolyog Palatinus Antalné, aki tizennyolc évvel ezelőtt házfelügyelőként költözött be a földszinti udvari lakásba. Naggyal senki sincs rosszban, a lakóközösséget megosztó drámán már két éve túljutottak, talán egyedül Márkusné nem engedi be a lakásába. Azzal pedig még a megegyezésre hajló lakók - többségükben a rosszabb állapotú udvari szárny és a harmadik emelet bérlői - is tisztában vannak, hogy feltehetőleg nem a legelőnyösebb üzletbe mennek bele, ha egyszer egyáltalán komolyan vehető ajánlatot kapnak. Nagy kezdetben bármit megígért. Ha konkrétumokra került a sor, régebben 130 ezer forint, mostanában 230 ezer forint is elhangzik négyzetméterenként. Az egyik bérlő, aki 23 éve lakik egy 72 négyzetméteres lakásban a hátsó szárnyban, két önkormányzati tulajdonú lakásra tart igényt, a különbözetet készpénzben szeretné. "Jóban vagyunk Naggyal, lassan két éve jár ide. Konkrétumokban még nem egyezkedtünk. Ma talán ajánl valamit."
Nagy György a cégbírósági adatok szerint egy évig volt a Király Palace résztulajdonosa, ezzel átfedésben a beszédes nevű Private & Business General Kft.-nek is, amely cég 10 százalékos tulajdonosa a fennmaradó hányadban önkormányzati Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft.-nek (Erlak). A hárommilliós törzstőkéjű
Király Palace
projektcéget sok másikhoz hasonlóan Szijjártó Piroska, az Erlaknál munkaviszonyban lévő titkárnő (Nagy élettársa) és Hafner Zoltán nevén jegyezték be. Ugyanakkor Nagy a megbízottja azon két off-shore cég egyikének (Gregson Management Ltd.) is, amelyek 2006. április 3-án átvették a korábbi tagok, az említetteken kívül Balta Rózsa Éva és Vilmányi Ágnes ügyvéd üzletrészeit. A Király Palace-ban így a Gregson 25, a másik cég (Ferrexim Llc.), melynek megbízottja az erzsébetvárosi bizniszeknek szintén rendszeres szereplője, Néder Zoltán, 75 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ugyancsak 2006. április 3-án lett vezető tisztségviselő a cégben Iváncsics Pál, aki nem a szokványos forgatókönyv szerinti névtelen közvetítő, hanem a T-Mobile stratégiai üzletfejlesztési igazgatója. Némi emlékezetfrissítést követően azt válaszolta megkeresésünkre: "Messze vagyok az eseményektől, bonyolult ügyek miatt, részben szívességből kerültem bele." Bár állítása szerint sem a projekt részleteivel, sem az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel nincsen tisztában, 2006. január 20-ig, négy hónapon keresztül a Private & Businessnél volt közvetlen befolyással rendelkező tag.
Ha a Király utca 15.-ben is zökkenőmentes lenne a HVG és a Manager Magazin által ismertetett, más helyi üzleteknél megszokott menetrend, akkor az ingatlan vételi joga miatt értékes projektcég hamarosan az igazi tulajdonos birtokába kerülhetne. Egészen addig pénzmozgás nem történik, hiszen a Király 15.-nél az önkormányzattal kötött adásvételi szerződés vételárként azt az 537 350 000 forintot állapította meg, ami valójában sosem gazdagítja az önkormányzat büdzséjét, mert a vevő ebből végzi a bérlők elhelyezését. A projektcég - amely tulajdonosként léphet fel, ha kiüríttette az ingatlant - viszont ennek többszöröséért cserélne gazdát. Hogy mennyiért, azt csak a Király 15. lakói elbeszéléséből tudhatjuk, akik az udvarban hallják a Nagy által körbevezetett potenciális spanyol, ír és egyéb befektetőknek mondott ígéreteket - ezek másfél-kétmilliárd forintról szólnak. A jól értesült lakók megosztottak a végleges tulajdonos kiléte felől: van, aki az Autókerre esküszik (a Király 15. sarokház, amit a Holló utca és a Gozsdu udvar felől is az Autóker projektje szorít). Mások szerint ezt a házat a kerületben ismert közéleti személyek nézték ki maguknak.
A Király Palace-on kívül más szereplő nem tehetett ajánlatot a házra, mert a testület pályáztatás nélkül, zárt ülésen döntött az eladásról (az a határozat, mely alapján egymilliárd forint érték alatt az ingatlanokat nem kell nyílt pályázaton meghirdetni, néhány héttel későbbre datálódik). A testület már csak az "előnyös" vételi ajánlattal találkozott 2004. április 30-án. A Király Palace-szal kötött szerződés "előnye", hogy a polgármester a feltűnően hallgató képviselő-testület megtévesztésével ingyen játszotta a vevő kezére a pincét és a padlást - műemlék épületeknél a lehetséges fejlesztési potenciált. Ha az értékbecslés pontosan tünteti fel az ingatlan adatait, akkor a telek területe 2227 nm; lakás: 3602 nm; egyéb helyiség: 1118 nm; pince: 490 nm; padlás: 1702 nm. A képviselő-testületi határozat az ingatlant 2270 nm-esként, az adásvételi szerződés "már" 4720 nm-esként tünteti fel, amiért a vételár (amely természetesen megegyezik az értékbecslésben foglaltakkal) már nem is lenne annyira alacsony - ha nem csak papíron "zajlana" a kifizetés.
További négy ház - melyek a Király utca erzsébetvárosi oldalán szintén Szijjártó Piroskáék érdekeltségébe kerültek - ügye áll, hiszen a vevő nem lép tovább, amíg a Király 15. függőben van. (Ez a Király 21.-et, 25-29.-et érinti; a Kazinczy-sarkot azért nem, mert az üres építési telek, amelyen az önkormányzat által nyáron átadott, tizenötmillióból felújított játszótér van.) Azokban a házakban a bérlőknek egyáltalán nincs vagy nem volt ilyen erős jogi képviseletük.
A Hoffmann család a Király 15.-ben kétszeresen is bérlő: a nyolc földszinti üzlethelyiség egyikét 1993 óta bérlik, az egyik lakásban a fiuk lakik. Amikor 2004 augusztusában felmondólevelet kaptak az üzlethelyiség bérletére, a földhivatalnál érdeklődve tudták meg, hogy a július 14-én kelt szerződéssel az egész házat eladták. De az adásvételi szerződés akkor is alá volt írva, amikor az ügyvédektől függetlenül Molnár József, a második legrégebbi lakó Hunvald Györgynél érdeklődött a ház sorsa iránt, ugyanis egy tavaszi újságcikkben Koromzay Annamária (a Király 15. SZDSZ-es körzeti képviselője, alpolgármester) nyilatkozatából annak eladására következtetett. A lakó
nemleges választ kapott
Ekkor Hoffmannék minden fizetség nélkül "csatába indultak" - fogalmazott az egyik bérlő. 2004. november 22-i keltezésű az a levél, melyben a bérlők többsége - az elővásárlási jogot érvényesítendő - vételi ajánlatot tesz Hunvaldnak, mégpedig pontosan azokkal a feltételekkel, amelyekkel a Király Palace szert tett az ingatlanra - ez a piaci értéknél jóval alacsonyabb ár, mégis, a plafonértéke annak a hányadnak, amelyen önkormányzati lakásokat a vonatkozó rendelet értelmében a bérlőknek elidegeníthetnek (jó állapotú házaknál ez 40, rosszaknál 15 százalék). Vagyis a 39 perelő bérlő 116 ezer forintot fizetne négyzetméterenként, összesen 130 millió forintot. A lakók - sokuknak az elővásárlási jog az egyetlen "vagyona" - ennél olcsóbban is a bérleményeik birtokába juthattak volna, ha az önkormányzat 1993, az állami vagyon önkormányzati tulajdonba adása óta rendre nem hajtja el őket a ház műemlék státusára hivatkozva. A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság határozata a műemlékek teljes felújítása nélkül nem engedi a lakások egyenkénti elidegenítését. A gyakorlatban ez mégis megtörténik, éppen az önkormányzat pénztelenségére hivatkozva. A Király 15.-nél a határozattal azt az érvelést támasztják alá, hogy a lakásokat egyenként nem, de a házat egyben el lehet adni. Ha megvehették volna, az itt maradók sok más belvárosi társasházhoz hasonlóan a tetőtér értékesítéséből felújíttathatták volna a házat. Az új tulajdonos mozgástere a ház védettsége miatt nem korlátlan - mindenesetre építési engedélyt még nem kaptak.
A polgármester válasza - mint a bérlők 2005 februárjában benyújtott keresete részletezi - néhány fontos, alább kurzívval jelölt szó kihagyásával oly értelemben idézi saját önkormányzati rendeletét, mintha az a bérlőnek nem biztosítana elővásárlási jogot: "A Kt. dönthet úgy is, hogy a lakást és helyiséget vagy a lakást és helyiséget magában foglaló épületet (épületrészt) a bérlőknek vagy (Hunvald ezt a három szót hagyta ki a levélből - S. N.) - a bérlők bérleti jogviszonyának megszüntetésének előzetes feltételével - harmadik személynek kell megvásárlásra felajánlani (...)." 2004 decemberében a nyugdíjasklubba összehívott lakógyűlés - melyen Nagy mellett Koromzay Annamária és Gál György is részt vett - ordítozásba fulladt.
"A házeladás miatt barátságok mentek tönkre. Koromzay Annamáriával nagyon jó barátok voltunk, összejárt a két család. A lánya esküvőjén ott voltunk mint egyetlen civil meghívottak." Palatinusék kapcsolata a kerületi SZDSZ-szel a 98-as önkormányzati választások idejére datálódik. "Mindig is SZDSZ-szimpatizánsok voltunk, de a férjem ekkor lett tag. Koromzay a körzet képviselője volt. Segítettünk neki a kopogtatócédula-gyűjtésben. Most nem nyert, az a néhány szavazata hiányzott." "Mikor mindez kiderült, utána én már nem mentem be az SZDSZ-be. Ez már csak a Gál György (a kerület alpolgármestere - S. N.) baráti köre a kerületben. A nejemet kirúgták, a testület előtt megnyerte az óvodavezetői pályázatot, aztán mégsem ő kapta az állást." Hasonlóan átverve érzi magát Arató János, Krausz Éva férje, aki 2005 tavaszán Kuncze Gárbornak írt levelében foglalta össze a tényállást. Válasz nem érkezett, de Aratót Gálék behívták, ott volt Koromzay és Molnár István is. Közölték vele: ha nem megy bele, sosem veheti meg a lakást.
A perben Hunvaldék ügyvédje (Bálint Tibor, aki nemcsak Gyurcsány Ferencet képviseli az Althus-perben, de ő az önkormányzati lakások elidegenítésére vonatkozó rendelet szerzője is) egy 1999-es ügyre hivatkozik, melyben egy ingatlant egyben adtak el. Hoffmannéknak írt válaszában a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezen "elvi határozat nem szolgálhatott alapul az önkormányzati lakóházak értékesítésének" a felperesek által kifogásolt eljárására - az ugyanis egy moziüzemre vonatkozott. Hogy a perben a bérlők kedvező ítéletben reménykedhettek, már az is jelezte, hogy Szilvás György bíró 2005 júniusában perfeljegyzést tétetett a tulajdoni lapra (így aligha lehet eladni az ingatlant). Augusztusban bekérte a ház társasházi alapító okiratát, mert e nélkül az elővásárlási jog sem érvényesíthető. Az ehhez szükséges műszaki dokumentációt az ügyvédek saját költségükön csináltatták meg.
Ilyen előzmények után a 39 felperes és ügyvédjeik furcsállták, hogy 2006. szeptember 29-én nem hirdettek ítéletet, a bíró berekesztette a tárgyalást. Október 9-én újra megnyitotta, majd december 8-án 2007. április 27-re halasztotta a következő tárgyalást. Az időhúzást a pereskedők egyféleképpen magyarázzák. Gyanújukat az októberi tárgyaláson Hoffmann jegyzőkönyvbe is mondta: a bírót lefizették (hogy ti. Nagy ejtett volna el erre egyértelmű utalást Palatinusék konyhájában).
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) több civil szervezet és magánszemély feljelentése alapján 2006. augusztus 3-án nyomozást indított "különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen" a VII. kerületi önkormányzat által 2003 és 2005 között értékesített tizenhárom önkormányzati tulajdonú lakóépület tárgyában. Az NNI tájékoztatása szerint "az ügyben konkrétan több tanúkihallgatást hajtottunk végre, a nyomozás várható befejezésénekidejét jelenleg nem lehet meghatározni".
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb_erzsebetvarosi_ingatlanugylet_eleguk_lett-66574
|
https://web.archive.org/web/20231021152710/https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb_erzsebetvarosi_ingatlanugylet_eleguk_lett-66574
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-erzsebetvarosi-ingatlanugylet-eleguk-lett
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-01-11 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Király Palace Kft."
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"Király utca"
] |
[] |
6,132 |
FBI-nyomozás a HM tankszállítóinál
|
Nyomozást indított a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) annak az amerikai fegyverkereskedő cégnek a vezetője ellen, amely részt vett 77 darab magyar T–72-es harckocsi Irakba juttatásában 2005-ben.
|
2008.07.27. 22:00
Nyomozást indított a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) annak az amerikai fegyverkereskedő cégnek a vezetője ellen, amely részt vett 77 darab magyar T–72-es harckocsi Irakba juttatásában 2005-ben. A tanküzlet körüli furcsaságokra lapunk már három éve felhívta a figyelmet.
Most kiderült: Curt Weldon volt republikánus szenátort, a Defense Solutions nevű cég vezetőjét azzal vádolják, hogy még politikusként visszaélt hatalmával. Felmerült ugyanis, hogy egy orosz cég közreműködésével terroristák támogatásával vádolt államokba is fegyvert szállítottak. A magyar kormány 2005-ben, Juhász Ferenc MSZP-elnökhelyettes honvédelmi minisztersége idején adott ajándékba 77 darab T–72-es szovjet gyártású harckocsit az iraki hadseregnek, és az üzletben az amerikaiak által választott résztvevőként a Defense Solutions vett részt. Míg hazánk ingyen adta a harci járműveket, az amerikai cég több százezer dollárért újíttatta fel a járműveket a Honvédelmi Minisztérium (HM) százszázalékos tulajdonában álló HM Currus Zrt.-vel. A magyar cég akkoriban azzal magyarázta a közvetítők közbeiktatását, hogy a bizonytalan iraki politikai helyzet és az amerikai jelenlét miatt volt szükség a fővállalkozóra. A HM az ügyben mindössze annyit nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: a szaktárca az amerikai kormánnyal kötött megállapodást az adományozásról, a Defense Solutionsszel nem volt közvetlen kapcsolatunk. Az FBI vizsgálatáról nem kívántak véleményt alkotni a honvédelmi tárca sajtóosztályán, de azt hangsúlyozták: a Defense Solutionst az amerikai kormány választotta ki.
Az FBI-nyomozásról a Blikk című napilap értesült, ám a Magyar Nemzet már 2005-ben cikksorozatban számolt be a furcsa tanküzletről. Feltűnő volt ugyanis, hogy a tranzakcióban alvállalkozóként az a HM Currus Zrt. vállalt szerepet, amelyben akkoriban Füzesi Attila foglalta el az elnöki széket, akinek apja hitelt nyújtott Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter villaépítéséhez. Az igazgatósági elnökké vált fiatalember édesapja, Füzesi István orosz üzletemberek közreműködésével hozott létre cégeket, amelyek hulladék- és fegyverkereskedelemmel is foglalkoztak.
A vállalkozó egyik társaságát, az Eurocast Kft.-t később részben felvásárolta az a Kabai Károly által alapított Nyír-Uncia Kft., amely Juhász minisztersége idején csaknem 300 millió forintot nyert el a HM-től lőszer-megsemmisítés címén.
A magyar állam ebben az időben a tankok mellett 4,6 millió lőszert is felajánlott elfekvő készleteiből Iraknak. Kabai – akit a szülőfalujában a szocialisták 2006-ban polgármesternek jelöltek – ma három és fél éves börtönbüntetését tölti adócsalásért és okirat-hamisításért. A vállalkozó egyébként Veres János pénzügyminiszterrel együtt alapította a kilencvenes években a Bogát-Ferr Kft.-t, amelyet később hamis számlák befogadására, számlagyárként használtak fel. A számlahamisítások idején a cég telephelyének ügyeit Tácej Zoltán intézte, akit Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején vezérigazgató-helyettesnek neveztek ki a HM Currus Zrt.-be. Ezekben az időkben kapta meg a cég az Iraknak elajándékozott tankok felújításának lehetőségét. A cég állította, hogy a harckocsik komoly felújításra szorultak, de egyes hírek szerint valójában csak átfestették, megolajozták a járművek nagy részét.
Az orosz kapcsolatokkal rendelkező apja cégében „üzletemberré érett” Füzesi Attila és az egykori számlagyártó cég volt raktárosaként divízióigazgatóvá kinevezett Tácej Zoltán idején indult el a HM Currus Zrt. nagy hulladéküzlete is. Tonnaszámra adtak el fémet például a hadrendből kivont harci járművekből a német érdekeltségű UD-Stahl Recycling Kft.-nek, amely szintén Kabai Károly rokonainak vezetése alatt áll.
A lőszerüzlet sem állt le: még a második Gyurcsány-kormány idején is 200 milliós megbízást kapott a Kabai-féle Nyír-Uncia Kft. egy közvetítő társaságon keresztül lőszerek megsemmisítésére. Információink szerint ezek között a lőszerek között akadtak 7,62-es kaliberű gépkarabélylőszerek is, amelyek közül még rengeteg használható is volt a honvédség raktáraiban. Magyarországot viszont nemrég meggyanúsították, hogy ilyen típusokból adott el használhatatlan lőszereket Afganisztánnak. A magyar kormánytagokból és nemzetbiztonsági vezetőkből álló nemzetbiztonsági kabinet vizsgálata alapján később egy céget találtak, amely legálisan adott el lőszert az Egyesült Államokban visszaélésekkel és korrupcióval megvádolt AEY Inc. nevű cégnek. A társaság az MFS 2000 Lőszergyártó Zrt., amely rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Ezért azóta is nyitott kérdés, hogyan állíthatták Afganisztánban azt, hogy magyar szállítóktól kaptak rossz minőségű lőszereket.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/fbi-nyomozas-a-hm-tankszallitoinal
|
https://web.archive.org/web/20080805203153/http://www.mno.hu/portal/573445
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fbi-nyomozas-a-hm-tankszallitoinal
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[
"Defense Solutions",
"HM Currus Rt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[] |
[
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,133 |
Pazarlás, törvénysértés – PR-kampányra készül a BKV
|
Újabb pazarlásra, törvénysértésre, az eddigieknél is nagyobb PR-kampányra készülnek a 80 milliárd forintos adósságállománnyal és 15 milliárdos veszteséggel küszködő BKV Zrt.-nél – közölte Wertán Zsolt KDNP-s fővárosi képviselő.
|
Pazarlás, törvénysértés – PR-kampányra készül a BKV
Újabb pazarlásra, törvénysértésre, az eddigieknél is nagyobb PR-kampányra készülnek a 80 milliárd forintos adósságállománnyal és 15 milliárdos veszteséggel küszködő BKV Zrt.-nél – közölte Wertán Zsolt KDNP-s fővárosi képviselő. Szerinte elképesztő, hogy az önkormányzati tulajdonú cégnél már a látszatra sem adnak: a közbeszerzési törvényt részben megkerülő felhívások ott vannak a BKV-honlapon is. – Marketingszolgáltatásokra és úgynevezett arculatfrissítésre hirdettek pályázatot, várhatóan százmillió forintos értékben – mondta.
Részletek a Magyar Nemzet 2008. július 18-i számában.
|
http://www.mno.hu/portal/573451
|
https://web.archive.org/web/20080813174212/http://www.mno.hu/portal/573451
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pazarlas-torvenysertes-a-pr-kampanyra-keszul-a-bkv
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"PR",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,134 |
Szekeres: nem mi választottuk ki a tankszállító céget
|
2005-ben nyilvánosságra kellett volna hozni a magyar harckocsik Irakba juttatásának pontos körülményeit, hogy később ne lehessen belőle félreértés - jelentette ki Szekeres Imre a Magyar Televízió Napkelte című műsorában pénteken.
|
2005-ben nyilvánosságra kellett volna hozni a magyar harckocsik Irakba juttatásának pontos körülményeit, hogy később ne lehessen belőle félreértés - jelentette ki Szekeres Imre a Magyar Televízió Napkelte című műsorában pénteken.
A honvédelmi miniszter arra a sajtóhírre reagált, amely szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatot indít a Defense Solutions nevű amerikai fegyverkereskedő cég vezetője ellen, amely részt vett 77 magyar T-72-es harckocsi Irakba juttatásában is.
Mint a miniszter kifejtette, a cégvezető elleni nyomozás teljesen független a magyar harckocsik szállításától. Többször el kellett volna mondani - hangsúlyozta - , hogy Iraknak adtuk át a páncélosokat, az amerikai kormány fizette rendbehozatalukat, és nem mi választottuk ki azt a céget, amely ezt bonyolította.
A Magyar Nemzet írása szerint a magyar kormány 2005-ben adott ajándékba 77 darab T-72-es harckocsit az iraki hadseregnek, de az üzletben az amerikaiak által választott résztvevőként a Defense Solutions is részt vett. Az amerikai cég több százezer dollár értékben újítatta fel a járműveket a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik cégével, a HM Currus Zrt.-vel.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499361-298016
|
https://web.archive.org/web/20231116001536/http://nol.hu/archivum/archiv-499361-298016
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szekeres-nem-mi-valasztottuk-ki-a-tankszallito-ceget
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[
"Defense Solutions",
"HM Currus Rt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[] |
[
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,135 |
Tiltakozás a Nagymező utcai mélygarázsépítés ellen: Kérdőjelek
|
Lassan két hónapja tart a Nagymező utcai mélygarázs-beruházás okán a terézvárosi önkormányzat és több civil szervezet nyilvánosság előtti csatája. Kísérletet teszünk az érvek és ellenérvek mérlegelésére.
|
A Védegylet, a Levegő Munkacsoport és a Nagymező Utcaiak Érdekvédő Egyesülete elsősorban a mélygarázsépítéssel együtt járó fakivágásokat szeretné megakadályozni. A fasor ugyanis védett, a beruházás pedig a fák egyharmadának kivágásával jár - de a civilek szerint több jel arra utal, hogy a munkálatok a megmaradónak ítélt fák gyökérzetét és lombkoronáját is veszélyeztethetik. Az építési engedélyezési dokumentumokban sejtett hiányosságok és ellentmondások sorával a Fővárosi Főügyészséghez fordultak.
A civilek érvelésével az önkormányzat egyrészt a parkolás jelenlegi megoldatlanságát, másrészt Terézváros szerződésben foglalt elkötelezettségét állítja szembe. 2002-ben, amikor a kerületben Farkas György (Fidesz) polgármestert Verók István (MSZP) váltotta, a "cca 380 férőhelyes mélygarázs" megépítésére szóló szerződést a képviselő-testület készen kapta. A garázs területhasználati és üzemeltetési jogát a beruházó évi hét és fél millió forinttal váltja majd meg, a nyereség pedig őt illeti. Eddig állítólag nem történt több, mint az engedélyek beszerzése. A szerződéstől való elállás lehetséges anyagi és jogi következményeivel az önkormányzat természetesen nem szívesen nézne szembe - nyilatkozott lapunknak Bajor Zoltán, a városfejlesztésért felelős szabaddemokrata alpolgármester. Az építési engedélyezési eljárásban a jegyző, Deák Erzsébet járt el, tehát az esetleges hibákért őt terheli a felelősség - hangsúlyozta.
A Jókai téri mélygarázs ügyében - ahol szintén a helyi lakók és a Védegylet támadták meg az engedélyt - a Fővárosi Bíróság tavaly májusban azért marasztalta el a terézvárosi önkormányzatot, mert olyan közcélú ügyben döntött, amelyben felmerülhet az engedélyező hatóság elfogultsága; ilyenkor pedig a közigazgatási hivatal jelöli ki az eljáró szervet (rendszerint valamelyik szomszédos helyhatóságot). A jegyző döntését támadók szerint most is hasonló a helyzet.
A Nagymező utcaiak az építési engedély hatályosságát is vitatják (a jegyző tájékoztatása szerint az építési engedély már jogerőre emelkedett, igaz, csak 2007. január 8-án). Ám civil oldalról a küzdelem valódi tétje a fasor épsége. Aggódnak, hogy a mélygarázs építése a megmaradónak ítélt fákat is veszélyezteti, mert ahhoz, hogy a lombkoronájuk sértetlen maradjon, három méter mély munkagödör kellene a réselőgépeknek - a beruházó és a kivitelező azonban egy mindössze hetven centiméteres gödör ásásában állapodott meg. Noha az általunk szemrevételezett kertészeti szakvélemény kitér azokra a gondozási körülményekre is, amelyek mellett a megmaradó fák nem sínylik meg az építkezést, helyszíni szemlénk során a fák gyökérzetét száraz földben,
néhol kiásva találtuk
A Nagymező utcai fasort a Budapesti városrendezési és építési keretszabályozás (BVKSZ) és több kerületi rendelet is védettként tartja számon. Mindez azonban - s ez részben kifogja a szelet a civilek vitorlájából - nem azonos az egyes faegyedek védettségével, mivel csak városképi és nem természeti védettséget jelent. Indokolt esetben - például kiszáradás vagy balesetveszély miatt - a fák kivághatók és pótlandók. Ez alapján a kertépítészeti engedélyezési terv azon szakasza nehezen támadható, amely a Radnóti Színház előtti négy darab, rossz állapotúnak ítélt platán kivágása mellett érvel. Kétely inkább négy hársfa és három kőris ügyében merülhet fel: előbbiek útban vannak, utóbbiakon "a száradás jelei mutatkoznak". Ezen esetekben a szakma nyilván mérlegeli a kivágás indokoltságát és azt, hogy városképi szempontból egyenértékű-e a kiindulási, 34 egyedet számláló védett fasor a tizenegy fa kivágásával, illetve cseréjével létrejövő fasorral. A jegyző mindenesetre kiadta a fakivágási engedélyt, a fővárosi környezetvédelmi ügyosztály pedig, bár feltételekhez kötve, de kezelői hozzájárulást adott 2004 májusában - amit aztán két évvel később felülbírált, és a három kőrist mégis átültetendőnek ítélte; e módosítás nyoma viszont nem lelhető fel az építési engedélyben.
Noha a civil szervezetek számára a fasor védettségét hangsúlyozó szabályzatok és rendeletek már elegendő jogalapnak tűnnek mindegyik egyed háboríthatatlanságára, a végső szót a Terézvárosi kerületi városrendezési és építési szabályzat (Tekvész) mondja ki. Ennek 25. §-a ismerteti azon kizárólagos szempontokat, amelyek alapján a kerületben ki lehet vágni fát (ha nem gyümölcsfákról van szó). Az első feltétel (növény-egészségügy) a platánoknál és esetleg a kőriseknél is teljesül, míg a második (a besűrűsödött faállomány negatívan befolyásolja a növényegyedek életképességét) egyik esetben sem áll fenn. A harmadik feltétel nem alkalmazható a Nagymező utcai szituációra, mert bár a passzus mélygarázs építéséről szól, foghíj beépítésére vonatkozik. A Nagymező utcában közterület alatt létesülne a mélygarázs, a kertészeti szakvélemény mégis hivatkozik erre a pontra is. (Annak idején a Jókai téren éppen a Tekvész e paragrafusa alapján vált jogszerűtlenné a beruházás - a különbség az, hogy a Jókai téri fák együttese még védett sem volt.)
A kerületi szabályozási terv amúgy bizonyos feltételek teljesülése mellett - melyek egyike a platánfák minimum ötméteres területi védelme - lehetővé teszi mélygarázs építését a Nagymező utcában.
Beleznay Éva, Budapest ideiglenes főépítésze szerint a mélygarázs jó megoldás lehetne a pesti Broadway parkolási gondjaira. A problémát abban látja, hogy még mindig hiányzik - habár készülőben van - az a fővárosi szabályozás, amely kimondja, a városban mely területeken szükséges feltétlenül mélygarázs létesítése - hiszen egészen addig szabad a pálya a kerületi különutak számára. A mélygarázsok jó esetben nemcsak a közterületi parkolók számát csökkentik, hanem kielégítik a helyi lakosság parkolási igényeit is.
Az egymásnak ellentmondó rendeletek okozta zavar tisztázása érdekében a jegyzőt is megkerestük. Mivel azonban az ügyészség vizsgálja az építési engedéllyel kapcsolatos törvényességi kérelmeket, a jegyző nem nyilatkozott lapunknak. Az ügyészség egyébként a fakivágási engedély miatt a múlt héten óvást nyújtott be a terézvárosi építési hatóságnál - azonban ezt pusztán formai kifogás alapján tette, az engedély
tartalmát még nem vizsgálták
Még kevesebb sikerrel jártunk, amikor Gyarmati Zoltánt, a kivitelező Murus Zrt. egyik vezetőjét próbáltuk elérni (Gyarmati egyébként annak a cégnek az ügyvezetője, amely a rózsadombi SZOT-szálló átalakítása ügyében nyáron pert vesztett egy civil szervezettel szemben). A 2000-es pályázat nyertese egyedüli pályázóként egy betéti társaság volt. A szóban forgó WK Ingatlanbérbeadó és Hasznosító Bt. két német magánszemély tulajdonában van, mely egymillió forint pénzben és 152 millió forint nem pénzben jegyzett tőkével rendelkezik (vö. a szerződés másfél milliárd forintra becsülte a beruházás költségeit). A WK 2006 októberében résztulajdonos lett abban a cégben, amely a Csepeli Beruházó Kft. jogutódaként, WK Mélygarázsépítő Kft. néven alakult meg. Noha ezzel a céggel eddigi kutakodásaink során sehol nem találkoztunk, feltehetőleg szerepe van a projektben. A mélygarázsépítő magyar vezetői ugyanis egyben a Murus vezetői is (igaz, a kft. tagjai között nem a Murus, hanem egy seychelle-i bejegyzésű offshore társaság szerepel). Gyarmati Zoltán lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
Hogy mindez vihar egy kanál vízben, vagy egy lehetséges, súlyos természeti kár előzményeinek a dokumentációja, azt döntse el az olvasó - és természetesen az ügyészség.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/tiltakozas_a_nagymezo_utcai_melygarazsepites_ellen_kerdojelek-66612
|
https://web.archive.org/web/20070610110909/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14215
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiltakozas-a-nagymezo-utcai-melygarazsepites-ellen-kerdojelek
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-01-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"engedély"
] |
[
"Mélygarázs"
] |
6,136 |
Lobbitörvény a gyakorlatban: Működési zavarok
|
A hivatalos nyilvántartás szerint a tavaly elfogadott törvény hatálybalépése óta Magyarországon nem zajlik érdemi lobbitevékenység. Az igazi nagyágyúk illegálisan környékezik meg a hivatalnokokat, a hon- és városatyákat, vagy a törvény hatálya alá nem tartozó társadalmi, érdekvédelmi szervezetek, kamarák mögé bújva érvényesítik megbízóik érdekeit.
|
A tavaly februárban elfogadott törvény (2006. évi XLIX.) értelmében szeptember 1-jétől csak azok a lobbisták űzhetik a szakmát, akik regisztráltatják magukat a Központi Igazságügyi Hivatalnál (KIH), illetve kiváltják a különféle hivatalokban, a parlamentben, az önkormányzatoknál felmutatandó fényképes igazolványt (részletesen lásd: Akadálymentesítés, Magyar Narancs, 2006. augusztus 31.). Ha az érdekérvényesítő figyelmen kívül hagyja az előírásokat, attól függően, hogy éppen hol lobbizik, húsztól ötvenmillió forintig terjedő bírságra számíthat, a KIH pedig egy évig nem veheti nyilvántartásba a renitens lobbistát.
A törvény előkészítése öt évig tartott, közben a szakma nagyágyúi jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy az érdekeiket figyelembe vevő jogszabály szülessen. Az Országgyűlés Civil Irodája 2005-ben két ízben is konferenciára invitálta a képviselőket és a lobbistákat, ahol a professzió főiskolai, egyetemi oktatói értékelték a készülő tervezetet. A parlamenti vita során 49 módosító csiszolta a szöveget, több képviselő indítványából pedig kiviláglik, hogy a beadott javaslatot valamely lobbicég szakértője tollba mondta neki.
Ezek alapján arra lehetett számítani, hogy szeptemberben a szervezetek és a lobbisták sorban állnak majd a KIH előtt, hogy minél hamarabb nyilvántartásba vegyék őket, és végre törvényes keretek között fejthessék ki tevékenységüket.
Úgy tűnik, a kilátásba helyezett súlyos szankciók ellenére a magyar lobbiszakma java inkább az illegális utat választotta: január közepén az igazságügyi hivatal honlapján mindössze tizenöt nyilvántartásba vett szervezetet és nyolcvanhat lobbistát találtunk. Ennél lesújtóbb a tavalyi harmadik negyedéves beszámolók listája, amiből kiderül, hogy a szeptemberben regisztráltak közül senki nem végzett érdemi munkát, tehát az első hónapban elvileg semmiféle lobbizás nem zajlott Magyarországon. Bár január 31. a leadási határidő, már most látható, hogy az utolsó negyedév is kiábrándító lesz: a beérkezett 15 jelentésből eddig mindössze kettőben utalnak arra, hogy az adott lobbista eljárt valamelyik hivatalos szervnél - tudtuk meg Szabó Lajostól, a KIH főigazgató-helyettesétől.
De nemcsak a szakmabelieknek kell jelenteniük, hanem a megkeresett hivataloknak, közhatalmi szerveknek is. Ugyanis a lobbista meghallgatásáról emlékeztető készül, amelyet az igazságügyi hivatal összevet az érdekérvényesítők beszámolóival, és ha komoly eltérést tapasztal, akkor büntet. A közhatalmi szerveknek azt is jelenteniük kell, ha az őket megkereső lobbista nem rendelkezik igazolvánnyal. Mostanáig mindössze a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy munkatársa jelezte, hogy érdekérvényesítő járt az irodájában, de az igazolványokkal egyik esetben sem volt gond. A Narancs által megkeresett országgyűlési frakcióvezetők azt mondták: őket vagy pártjuk képviselőit eddig nem környékezték meg az érdekérvényesítők, mint ahogy arról sem tudnak, hogy valaki illegális úton szeretett volna kedvezményeket kiharcolni. Furcsa ez annak fényében, hogy néhány hete fogadta el az Országgyűlés a megszorító költségvetési törvényt, illetve folyik a korházak sorsát meghatározó egészségügyi reform, a patikaliberalizáció vagy a vasúti közlekedés átalakítása. Olyan intézkedések, ahol jelentős politikai és gazdasági érdekek sérülnek - márpedig ilyenkor hemzsegnek a lobbisták a parlament folyosóin.
Egyébként a regisztrált szervezetek harmada ügyvédi iroda, amelyek azért szereztek igazolványt munkatársaik számára, hogy adott esetben - amolyan kiegészítő tevékenységként - akár ilyen megbízást is vállalhassanak. A listán több olyan céget is találtunk, melyeknek semmiféle elérhetőségük, honlapjuk sincs, vagy ha van is, hónapok óta nem frissült. Ez arra utal, hogy a krém - egy-két kivételtől eltekintve - eddig nem regisztrált. Pedig közismert, hogy a nagy multinacionális cégek szinte kivétel nélkül működtetnek házon belül egy-egy kifejezetten lobbizással foglalkozó irodát. A cégtárban hét olyan üzleti tanácsadással foglalkozó társaságot találtunk, amelyek nevében ott van a lobbi (vagy a lobby) szó, de egyikük sem szerepel a KIH-listán. Pedig az ide vágó jogszabály kimondja, hogy a cég nevének lehetőleg tükröznie kell azt a feladatkört, amit a vállalkozás a legfőbb tevékenységének tekint. Igaz, mivel a lobbitevékenység nem kapott külön TEÁOR-besorolást, nehéz kideríteni, kik végeznek ma üzletszerűen érdekérvényesítést Magyarországon.
A lapunk által megkeresett szakemberek állítják: a tavaly elfogadott törvénnyel komoly problémák vannak,
nem ösztönzi a lobbistákat
a nyilvánosság vállalására. Miközben az érdekérvényesítők kötelesek felfedni a megbízójuk nevét - ami rendszerint elriasztja az ügyfeleket -, az emlékeztetőn kívül az országgyűlési, önkormányzati képviselők nem kötelesek a vagyonnyilatkozat mintájára lobbinyilatkozatot kitölteni. "Most derült ki, hogy mennyire elhibázott döntés volt a szakmai érdekvédelmi szervezeteket és a civileket kihagyni a törvény hatálya alól - mondta lapunknak Vass László, az Első Magyar Lobbi Szövetség elnöke -, ugyanis több hivatásos érdekérvényesítő ezen szervezetek mögé húzódik, esetenként a kamarákon, szakszervezeteken keresztül fejti ki a tevékenységét." Ráadásul a jogszabály csakis a megbízás alapján, üzletszerűen végzett lobbizásra vonatkozik, márpedig a cégek vezetői, tulajdonosai rendszerint maguk járnak el vállalkozásuk érdekében - ezt a társasági törvény lehetővé is teszi. Vass szerint külön probléma, hogy a jogszabály nem tette kötelezővé a szakirányú képesítés megszerzését. Így amatőrök is megjelentek a piacon, regisztráltak, ami taszítja a profikat, nem szívesen mutatkoznak velük egy listán.
Az igazságügyi hivatalnak nincs nyomozati jogköre, nem sok lehetősége van utánajárni, hogy kik azok, akik illegálisan ténykednek. A kedvezőtlen tapasztalatok ellenére a KIH vezetői abban reménykednek, hogy a következő hónapokban a nagyok is kérik majd a nyilvántartásba vételüket. "Várjuk ki az egy évet, amíg a szabályozás kínálta új lehetőségek átmennek a köztudatba!" - javasolta Szabó Lajos. Mindenesetre a lobbiszövetség májusban újabb konferenciát szervez, ahol javasolni fogják a törvény módosítását.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/lobbitorveny_a_gyakorlatban_mukodesi_zavarok-66643
|
https://web.archive.org/web/20070610110454/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14246
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lobbitorveny-a-gyakorlatban-mukodesi-zavarok
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-01-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"lobbi"
] |
[] |
6,137 |
Nyomoz az FBI a HM tankszállítója után
|
Nyomoz az FBI annak a fegyverkereskedő cégnek a vezetője ellen, amelyik 2005-ben a közvetítőként részt vett magyar harckocsik iraki adományozásában - írja a Magyar Nemzet.
|
Nyomoz az FBI annak a fegyverkereskedő cégnek a vezetője ellen, amelyik 2005-ben a közvetítőként részt vett magyar harckocsik iraki adományozásában - írja a Magyar Nemzet. Az amerikai üzletembert, egykori politikust azzal gyanúsítják, hogy cége terroristákat támogató országokba is szállított fegyvert. A magyar honvédelmi tárca szerint a harckocsik adományozásánál az amerikai fél választotta ki közreműködőként ezt a céget.
Nyomozást indított a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) annak az amerikai fegyverkereskedő cégnek a vezetője ellen, amely 2005-ben részt vett 77 darab magyar T-72-es harckocsi Irakba juttatásában- írja a Magyar Nemzet. A Defense Solutions nevű cég vezetőjét, Curt Weldon volt republikánus szenátort azzal vádolják, hogy még politikusként visszaélt hatalmával, illetve orosz közreműködéssel olyan államokba is szállítottak fegyvert, amelyeket terroristák támogatásával vádolnak.
2005-ben Juhász Ferenc volt a honvédelmi miniszter, amikor a magyar kormány megajándékozta a 77 darab harckocsival az iraki haderőt. Az ügyletben az amerikaiak által választott közreműködő cég a Defense Solutions volt, amely az ingyen adott járműveket több százezer dollárért felújíttatta a honvédelmi tárca száz százalékos tulajdonát képező HM Currus Zrt.-vel.
A lap szerint akkoriban a honvédelmi tárca azzal magyarázta a közvetítő cég igénybe vételét az adományozásnál, hogy erre a bizonytalan iraki helyzet, és az ottani amerikai jelenlét miatt szükség van. A közvetítő cég vezetője ellen indult FBI vizsgálatot a minisztérium sajtóosztálya nem kommentálta, annyit mondtak, hogy a Defense Solutionst az amerikai kormány választotta ki, a céggel a magyar fél nem állt közvetlen kapcsolatban.
2005-ben nyilvánosságra kellett volna hozni a magyar harckocsik Irakba juttatásának pontos körülményeit, hogy később ne lehessen belőle félreértés - reagált Szekeres Imre a Magyar Televízió Napkelte című műsorában pénteken a megjelent sajtóhírre. Többször el kellett volna mondani, hogy Iraknak adtuk át a páncélosokat, az amerikai kormány fizette rendbehozatalukat, és nem mi választottuk ki azt a céget, amely ezt bonyolította - tette hozzá a miniszter, aki szerint a cégvezető elleni nyomozás teljesen független a magyar harckocsik szállításától.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/7/nyomoz-az-fbi-a-hm-tankszallitoja-utan
|
https://web.archive.org/web/20201023221300/https://www.origo.hu/itthon/20080718-nyomoz-az-fbi-a-hm-tankszallitoja-utan.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoz-az-fbi-a-hm-tankszallitoja-utan
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[
"Defense Solutions",
"HM Currus Rt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] |
[
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,138 |
Sikerdíjra ítélve
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda iratokat szerez be és tanúkat hallgat ki befolyással való üzérkedés gyanúja miatt a MÁV Cargo privatizációjával kapcsolatban; a nyomozás ismeretlen tettes ellen, augusztus 25-ig folyik, ám e határnapot az ügyészség akár ki is tolhatja.
|
Sikerdíjra ítélve
Befolyással üzérkedés? Olyan szolgáltatást ajánlottak, amit mások nem
tudtak biztosítani
B. A., [email protected]
8. évfolyam 28. szám, 2008.07.10
A Nemzeti Nyomozó Iroda iratokat szerez be és tanúkat hallgat ki
befolyással való üzérkedés gyanúja miatt a MÁV Cargo privatizációjával
kapcsolatban; a nyomozás ismeretlen tettes ellen, augusztus 25-ig folyik,
ám e határnapot az ügyészség akár ki is tolhatja.
A rendőrség érdeklődését az a tény keltette fel, hogy a magyar
áruszállítási cég vevője, a Rail Cargo Austria 1,8 milliárd forintnak
megfelelő sikerdíj kifizetésében állapodott meg a 30 ezer forintos jegyzett
tőkéjű - idén februártól Gulya András kültagságával működő - Geuronet Bt.-
vel.
Az osztrák felet képviselő Gustav Poschalko a Magyar Közlekedés című
szaklapban azzal magyarázta a bt. kirívó jussát, hogy Gulyáék olyan
szolgáltatást ajánlottak, "amit mások nem tudtak biztosítani" - a Cargo-
ügyet kirobbantó Format magazin azonban pártfinanszírozás-gyanút
emlegetett. Gulya András 1997 után szinte minden magyar párt körül
megfordult; öt éve, majd 2005-ben az akkor oktatási miniszterként mutatkozó
Magyar Bálint delegálta az Andrássy Egyetem kuratóriumába (Heti Válasz,
2008. március 20.). Közben a szintén SZDSZ-es Székely Gábor vezérigazgatta
Szerencsejáték Zrt.-nél is státusba vették, de Gulya a MÁV Cargo-tender
értékelőbizottságának szabad demokrata tagjait ugyancsak ismerősei között
tudja.
Márciusi cikkünk után a sikerdíjra ítélt tanácsadó nagy nyilvánosság előtt
elkövetett rágalmazás miatt feljelentette lapunkat, az MTV kuratóriumi
elnökségének SZDSZ-es tagja, Kozák Márton pedig - a Heti Választ ostorozva
- leszögezte: az akkor liberális irányítású gazdasági tárca privatizációs
eljárása tiszta volt, "senki nem vonta kétségbe az eljárás maximális
korrektségét". Azóta tudjuk: az Állami Számvevőszék, a Gazdasági
Versenyhivatal és az időközben megszüntetett vasúti hivatal nem tartozik e
"senkik" közé.
|
http://valasz.hu/itthon/sikerdijra-itelve-19441/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikerdijra-itelve
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-10 00:00:00
|
[
"Gulya András",
"Gustav Poschalko"
] |
[
"Geuronet Bt.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"sikerdíj"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,139 |
Mégis üzlet az egészség?
|
Ellentmondásba keveredett az ellenzék kórházprivatizáció-ügyben. Miközben az egri Fidesz szabadságharcnak minősítette, hogy ezer dolgozó nem írja alá a munkaszerződést a HospInvesttel, Mikola István Kiskunhalason együtt ünnepelt a cég vezetőivel.
|
Mikola rejtett múltja
[email protected]
Heti Válasz Online - 2008.07.17.
Ellentmondásba keveredett az ellenzék kórházprivatizáció-ügyben. Miközben
az egri Fidesz szabadságharcnak minősítette, hogy ezer dolgozó nem írja alá
a munkaszerződést a HospInvesttel, Mikola István Kiskunhalason együtt
ünnepelt a cég vezetőivel.
A Fidesz elnöksége vizsgálatot indított, Orbán Viktor levelet írt az
egrieknek, a ma megjelent Heti Válasz pedig megmutatja, mi köze Mikola
Istvánnak a HospInvesthez és a kiskunhalasi kórház egykori
privatizációjához.
A Kiskunhalason történtek azért is váltottak ki indulatokat, mert ez a
kórház a HospInvest zászlóshajója. 2004-ben húsz évre kapták meg a
működtetés jogát, s az ügyletet azzal indokolták, hogy a városnak nincs
pénze a kórház fejlesztésére. Az Állami Számvevőszék azonban leszögezte,
hogy pénze a cégnek sem volt, mivel a fejlesztéseket hitelből hajtotta
végre - és az egészségbiztosítási finanszírozásból törlesztett -, de így is
csak töredékét teljesítette vállalásainak. A vállalkozás maga is elismeri,
hogy nem volt képes teljesíteni kötelezettségeit, ezért maga kérte
szerződése módosítását.
Csakhogy a városnak 2006 óta már nem szocialista, hanem fideszes többségű
az önkormányzata, mégsem mondta fel a szerződést. Ha megtették volna, a
társaság el sem indulhatott volna sem az egri, sem a kazincbarcikai első
pályázaton. A kiskunhalasi Fidesz helyi érdekekkel magyarázza döntését; a
szerződésbontás másfél milliárd forint anyagi terhet okozott volna a
rendkívül előnytelen feltételek miatt. Így inkább módosították a
dokumentumot, és rögzítették: ezután csak nonprofit jellegű lehet a
működtetés, és elszántan mondogatják, hogy azonnal felmondják a szerződést,
ha a HospInvest nem teljesíti a feltételeket.
És itt térünk vissza Mikola szerepéhez. A kiskunhalasi kórházat annak
idején két társaság privatizálta: a HospInvest és a szintén a cégcsoporthoz
tartozó Halas-Med Kht. Utóbbit kifejezetten erre az ügyletre hozták létre
még 2000-ben. Hogy az alapításban milyen szerepe volt a Fidesz
egészségpolitikusának, kiderül a Heti Válasz ma utcára került számából.
Cikkünkhöz céghálót is mellékeltünk!
|
http://hetivalasz.hu/itthon/megis-uzlet-az-egeszseg-19505/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikola-rejtett-multja
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[
"Mikola István"
] |
[
"Fidesz",
"Halas-Med Kht.",
"HospInvest Zrt."
] |
[
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunhalas"
] |
[
"privatizáció",
"egészségügy"
] |
[] |
6,140 |
Hullámverés
|
Az utolsó pillanatig lobbizott az ingatlanfejlesztők érdekében Suchman Tamás a Balaton-törvény módosításakor. A szigorúnak szánt jogszabályt több ponton felpuhító módosítást Sólyom László környezetvédelmi okokra hivatkozva dobta vissza, de a tét az utolsó part menti területek beépíthetősége.
|
Bajnai és Suchman ügyeskedett, Sólyom visszadobta
Zsuppán András / 2008.07.17., csütörtök 09:12 /
Az utolsó pillanatig lobbizott az ingatlanfejlesztők érdekében Suchman Tamás a Balaton-törvény módosításakor. A szigorúnak szánt jogszabályt több ponton felpuhító módosítást Sólyom László környezetvédelmi okokra hivatkozva dobta vissza, de a tét az utolsó part menti területek beépíthetősége.
Ismét szembeszállt a pártok akaratával Sólyom László köztársasági elnök, amikor visszaküldte az Országgyűlésnek a Balaton-törvény módosítását. A tavaszi ülésszak utolsó napján, június 9-én este a két nagy párt példás egyetértésben fogadta el a nyolc éve hatályban lévő jogszabály átdolgozását. Az utolsó pillanatban benyomott módosító indítványok azonban világosan mutatják: a cél a korábbi, szigorú szabályok lazítása, a beépíthetőség növelése volt.
A 2000-ben elfogadott törvényt, amely létrehozta a balatoni kiemelt üdülőkörzetet, sokan bírálták, amiért példátlanul szigorú környezetvédelmi és területhasználati szabályokat írt elő a balatoni települések számára. Az eltelt évek részben igazolták az eredeti koncepció helyességét. A tó körül számos kedvező változás történt: javult a vízminőség, majdnem mindenhol kiépült a csatornahálózat, elkezdődött a partszabályozás, kerékpárutat fektettek, lehatárolták a szőlőhegyeket, viszszanyerte régi fényét a balatonfüredi városközpont. Látszólag a törvény felülvizsgálata során sem kérdőjelezte meg senki, hogy a cél továbbra is a balatoni táj, a természeti és épített környezet, a vízminőség védelme.
Csakhogy az ördög a részletekben lakik. Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára a törvény május 26-i parlamenti vitájában számszerűsítette a mellékelt térképlapokról leolvasható változásokat. Ezek szerint a balatoni üdülőkörzetben a települési területek 3200 hektárral, a gazdasági területek 1100 hektárral, a turisztikai fejlesztési területek 540 hektárral gyarapodnak - értelemszerűen a szabad területek kárára. Ezek a számok ráadásul az utolsó pillanatban elfogadott módosítások miatt tovább nőttek, annak ellenére, hogy a kormány által megrendelt szakértői hatástanulmány is kimondja, hogy a Balatonnál a takarékos területhasználat és a tájkarakter megőrzése a fenntartható fejlődés alapja.
Kóros burjánzás
A törvénymódosítás opponensi véleményét tavaly júniusban elkészítő Schneller István volt budapesti főépítész több olyan bújtatott változtatásra is felhívja a figyelmet, amelyek szintén a meghirdetett célok ellenében hatnak. A part mentén mára alig néhány olyan beépítetlen, szabad sáv maradt, ahol a környező települések nem folynak össze egyetlen agglomerációvá. Nyílt tópart található a keleti medencében Balatonfűzfő és Balatonalmádi, Balatonaliga és Balatonakarattya, Balatonkenese és Balatonfűzfő között, az északi parton pedig Balatongyöröknél, Örvényesnél és Zánkánál. Kompromisszumos megoldásként mindegyik partszakasz "turisztikai fejlesztési terület" besorolást kapott. A korábbi szabályozás szerint itt a telkek nyolc százalékát lehetett beépíteni, a mostani törvénymódosítással ezt tíz százalékra növelték, ami a területek óriási kiterjedése miatt viszonylag nagy növekedést és nagy üzleti lehetőséget jelent. Balatonfűzfő önkormányzata két nappal a törvény elfogadása után máris meghirdette eladásra 15 hektáros övezeti ingatlanát. A települések nemkívánatos összenövése ellen nyolc éve kétszáz méter széles védőzónákat jelöltek ki - a védőzónát a tervekkel ellentétben nem sikerült háromszáz méteresre szélesíteni, viszont környezeti hatástanulmány alapján felmentést lehet kérni az alkalmazása alól. A hatástanulmányok eredménye borítékolható.
A volt kempingek esetében az állam már két éve engedett a fejlesztői nyomásnak. Miután 24 ingatlan az SCD Holding tulajdonába került, a korábbi tízszázalékos beépíthetőséget 15 százalékra növelték - jelentős értéknövekedést biztosítva a vízparti ingatlanok új tulajdonosának. A lazítást a mostani törvénymódosítás is fenntartja. A fejlesztők a strandok esetében többnyire a túl rövid idényt meghosszabbító fedett létesítmények építése mellett szoktak érvelni. Igen hatékonyan, hiszen a nyolcszázalékos beépítést ebben az esetben is felemelték tíz százalékra. Hogy mennyivel növekedett a beépített, illetve jogilag beépíthető területek nagysága, már csak azért sem lehet tudni, mert sem 2000-ben, sem 2008-ban nem készült területi mérleg az üdülőkörzetről. Annyi azonban szabad szemmel is látható, hogy a tó körüli "üres" - valójában jelentős tájképi és természeti értékeket hordozó - területek gyorsan fogyatkoznak.
Mi több, négy, befektetők által kiszemelt terület érdekében az utolsó pillanatban is módosították a törvényt, lehetővé téve az átsorolásukat. Balatonberény és Balatonkeresztúr esetében Bajnai Gordon gazdasági miniszter június 9-én a zárszavazás előtt adott be módosító indítványt, Sávoly és Balatonszemes ingatlanait viszont Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke és hét szocialista képviselőtársa május 26-i indítványának köszönhetően sorolták át. Balatonberény és Sávoly esetében a HVG szerint a törvénymódosítás a spanyol Sedesa ingatlanfejlesztő cég érdekeit szolgálja, amely Sávolyon 150 hektáron golfpályát, hét termálszállót, több mint ezer üdülő- és lakóépületet, logisztikai központot, Balatonberényben pedig golffalut kíván építeni. Balatonkeresztúr polgármestere, Kovács József a Heti Válasznak cáfolja, hogy a falu melletti, számos magánszemély, illetve részben az önkormányzat tulajdonában lévő területet szintén a Sedesa kedvéért kellett átsorolni. Kovács szerint a település 15 éve akarja fejleszteni a területet, szabályozási terveit is ennek megfelelően készítették el, de egyelőre nem találtak hozzá befektetőt.
Két férfi, négy eset
A négy kérdéses terület közül a legérdekesebb a balatonszemesi, melynek első átminősítési kísérletét május 19-én még elutasította az Országgyűlés, 26-án viszont már elfogadták a Suchman-féle indítványt (a Fidesz és az MDF tartózkodásával, az SZDSZ nem szavazatával). A hivatalos indoklás a két dátum között szemernyit sem változott: az M7-es autópálya, a 67-es főút és a lakóövezet határa közötti, 80 hektáros "zárt területen végzett mezőgazdasági munka ellehetetleníti az üdülőövezetet és a lakóövezetet, megnehezíti a turisztikai fejlesztések jövőbeni megvalósítását". A mondat első fele értelmezhetetlen, a másodikban említett turisztikai fejlesztésről pontosabbat nem lehet tudni, mivel a szántóföldeket még nem vásárolták fel.
Ugyanakkor a faluban egy éve megjelent egy Nagy Béla nevű vállalkozó, és szervezni kezdte a fejlesztés ügyét. Volt már szó mongol jurtafaluról, bokszcsarnokról és lovas központról is, de kétséges, hogy mennyire lehet komolyan venni ezeket az ötleteket. A polgármester mindenesetre kitörési pontot lát a fejlesztés lehetőségében, és nagy örömmel jelentette be a képviselő-testületnek, hogy sikerült az átminősítés. "A vállalkozó meghívására a polgármester a jegyzővel együtt a parlamenti karzatról figyelte a Suchman-féle indítvány elfogadását" - mondja Kelemen Ferenc Miklósné fideszes önkormányzati képviselő. Takács József polgármester a folyamatban lévő ügyről nem kívánt nyilatkozni, de annyit elmondott, hogy Nagy nem fejlesztőként szerepel a történetben, hanem "önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül segíti az önkormányzatot a fejlesztési tervei kidolgozásában". Hogy Balatonszemes esetében kinek az érdekében lobbiztak Suchmanék, az valószínűleg csak a helyzet letisztulása után fog kiderülni.
A köztársasági elnök ugyanakkor nem a mezőgazdasági területek átsorolására, hanem a csatornázásra vonatkozó szabályok enyhítésére hivatkozott, amikor visszadobta a törvénymódosítást. A 2000-es Balaton-törvény legnagyobb eredményének éppen azt tartják, hogy elősegítette az üdülőövezethez tartozó települések szennyvízhálózatának kiépülését. A hiányosan csatornázott településeken a régi szabályozás szerint a belterület az 1998-as területnagysághoz képest csak tíz, a parttól távolabbi háttértelepüléseken 15 százalékkal volt növelhető. A módosítással ezt a korlátozást megszüntették, és az építési engedélyek kiadásának feltételeit is enyhítették. A csatornahálózat hiánya jellemzően a parttól távolabbi - az idegenforgalom hasznából csak korlátozottan részesülő - falvak problémája. A vízminőség azonban csak akkor javulhat tovább, ha a vízgyűjtő egész területén sikerül kiépíteni a szennyvízelvezetést.
Horpadások
A törvénymódosítással ráadásul újabb 15 település (nagyjából 13 ezer lakos) csatlakozott az üdülőkörzethez. A bővülés két nagyobb területen jelentkezik: Zala megyében a Balaton nyugati partvidéke mögötti aprófalvas térségben (Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton, Zalaújlak) és a Siófok alatt megszűnő ádándi beszögellésben (Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som). Az üdülőkörzet bővítését a szakértők is helyeslik - legalábbis akkor, ha érvényben maradnak az eddigi csatornázási köve telmények -, ugyanakkor a legfeltűnőbb hiányosságot most sem sikerült pótolni: a keleti medence erősen iparosodott régiója (Berhida-Pétfürdő) továbbra is kívül marad a körzeten.
Legalább a partvonaltól alig öt kilométerre fekvő, jelentős vegyiparral és mezőgazdasággal rendelkező Papkeszit ideje lett volna "beterelni" az üdülőkörzet határai mögé. Kimaradt a törvényből a Schneller-féle opponensi véleményben ajánlott előírás is, hogy a településeken legalább kétszáz méterenként biztosítsák a vízpart megközelíthetőségét a belső területek felől, hiszen kevesen szeretnének hoszszában végigsétálni a parti csíkon az üdülők kerítése mellé szorítva. A szocializmusból örökölt, elzárt óriásüdülők - Balatonaliga, a kenesei honvédüdülő és a zánkai úttörőváros - parti sávjának megnyitása és a fölöslegesen kanyargó kerékpárút lerövidítése szintén nem valósult meg.
A törvény visszaküldésére reagálva Suchman Tamás túlzott érzékenységgel vádolta a köztársasági elnököt, és leszögezte: mindenképpen fejleszteni kell; az első nyilatkozatok alapján ugyanakkor csatornaügyben kompromisszum várható Sólyom és a pártok között. A módosítást a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon tárgyalják újra.
|
http://valasz.hu/itthon/hullamveres-19490/
|
https://web.archive.org/web/20210921044918/http://valasz.hu/itthon/hullamveres-19490/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hullamveres
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Suchman Tamás"
] |
[
"SCD Holding",
"Sedesa"
] |
[
"Balatonszemes",
"Somogy megye"
] |
[
"ingatlan",
"engedély",
"lobbi",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"környezetvédelem"
] |
[] |
6,141 |
Ködbe vesző sztrádapénzek
|
Átláthatatlan árak alapján, valódi verseny nélkül épülnek az autópályák. Több tízmilliárd forintot is megtakaríthatott volna az állam az öt új sztrádaszakaszon, ha a szaktárca kikényszeríti a közpénzekkel való felelős gazdálkodást a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél.
|
Ködbe vesző sztrádapénzek
Újabb pofon Gyurcsánynak: minden eddiginél élesebb bírálat
Gy. J., [email protected]
8. évfolyam 29. szám, 2008.07.17
Átláthatatlan árak alapján, valódi verseny nélkül épülnek az autópályák.
Több tízmilliárd forintot is megtakaríthatott volna az állam az öt új
sztrádaszakaszon, ha a szaktárca kikényszeríti a közpénzekkel való felelős
gazdálkodást a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél. A számvevőszék
minden eddiginél élesebben bírálja a kormányt.
A múlt évre tervezett új autópálya-szakaszoknak még a felét sem sikerült a
kormánynak megépíttetnie. A 247 kilométer helyett a mindössze 112
kilométernyi öt sztrádarész is csak azért jött össze tavaly, mert az
építéseket felügyelő Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. hibájából
2006-ról 2007-re csúsztak a munkák - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
napokban közzétett jelentésében. A számvevők szerint a kivitelezőknek nem
kellett kiélezett versenyhelyzettel számolniuk: csak azok a cégek
indulhattak a tendereken, amelyek a megelőző öt évben már legalább 10
kilométer hosszú, kétszer kétsávos autópályát építettek.
Ez a feltétel behatárolta a lehetséges vállalkozók körét: azaz a megépíteni
kívánt szakaszok száma meghaladta a lehetséges kivitelezőkét, ami az ÁSZ
szerint a piacfelosztás irányába hatott. Így fordulhatott elő, hogy az M3-
as Görbeháza és Nyíregyháza közötti szakaszán a Betonút Zrt., az M35-ös
Görbeháza és Debrecen közti részén a Strabag Zrt., az M7-es Zamárdi-
Balatonszárszó szakaszának közbeszerzési eljárásán - a Strabaggal
konzorciumot alkotva - a Hídépítő Zrt., az M7-es Nagykanizsa-Becsehely
közti részén a Betonút Zrt., az M8-as projekt esetében pedig a -
Hídépítővel összeálló - Vegyépszer Zrt. lett a befutó.
A NIF Zrt.-t csöppet sem zavarta, hogy a Betonút, a Hídépítő és a Strabag
főszereplője volt a Gazdasági Versenyhivatal által 2003-ban lefülelt
sztrádakartellnek. A NIF vezetése ugyanis úgy döntött, hogy - jogerős
bírósági ítélet ide vagy oda - nem zárja ki ezeket a társaságokat a
közbeszerzési eljárásokból, mondván: ez árfelhajtó hatású lenne. (Az ÁSZ
ugyanakkor a NIF-től nem kapott tájékoztatást arról, hogy hol tart az állam
sztrádakartellezőkkel szembeni kártérítési ügye.) Ez a lágyszívűség nem
jelentett volna gondot abban az esetben, ha a NIF-nél, illetve jogelődjénél
készültek volna olyan előzetes számítások a kivitelezés reális árára
vonatkozóan, amelyekből a beruházás gazdaságossága is megítélhető lehetne.
A számvevők nem véletlenül fogalmaztak úgy, hogy "a beruházásoknál nem
megfelelően érvényesültek az állami érdekek, a gazdaságossági szempontok
nem kaptak prioritást, a kivitelezési árak képzésének átláthatósága és
ellenőrizhetősége nem volt biztosított".
Ebben pedig nemcsak a NIF volt a ludas, hanem a felette tulajdonosi jogokat
gyakorló gazdasági és közlekedési tárca is, amely "nem követelte meg
előzetes költségbecslések készítését, s nem ellenőrizte a közpénzekkel való
felelős, takarékos gazdálkodás követelményének érvényesülését". De hogyan
is ellenőrizte volna ezt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Kóka
János volt liberális miniszterrel az élén -, amikor a tárca 2006 óta máig
nem képes tájékoztatni az Országgyűlést "a gyorsforgalmi úthálózat
építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról és a beruházások aktuális
helyzetéről". Holott erre törvény kötelezi.
A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséről szóló törvény ugyanakkor azt is
előírja a kormánynak, hogy 2003 és 2007 között 687 kilométer gyorsforgalmi
útszakaszt kell megépítenie. Ebből a négy év alatt csak 413 kilométert
helyeztek forgalomba, a tervezett autópályahossz 60 százalékát, a 2007-re
előírt átadások közül pedig egy sem valósult meg. Tavaly is csak ott vágtak
át szalagot, ahol egy évvel korábban kellett volna. Az eredeti menetrendhez
képest ugyanis az építkezések 8-9 hónapot csúsztak. A határidők betartása
érdekében a kivitelezőkkel kötött szerződésben a NIF ugyan 30 százalékig
terjedő kötbért kötött ki, ami három hónapos késedelem esetén is legalább
50 milliárd forintos bevételt jelentett volna az államnak, ám ennek
érvényesítésére nem volt lehetőség. A késéseket ugyanis épp a NIF okozta.
Nem meglepő, hogy végül mindegyik autópálya-szakasz drágább lett a vártnál.
Az eredetileg megkötött szerződésekhez képest az állam közel 16 milliárd
forinttal fizetett többet az öt sztrádarészért. A végső ár - a kőröshegyi
völgyhíddal, valamint a dunaújvárosi Duna-híddal - elérte a 356 milliárd
forintot. (Ebből a két híd építési költsége megközelítette a
százmilliárdot.) A beruházások finanszírozása nagyrészt hitelből (összege
201,7 milliárd forint) történt, ehhez az állami költségvetés 151,4 milliárd
forintot tett hozzá.
Nemcsak az árral volt gond, hanem a minőséggel is: az M7-esen a forgalomba
helyezést követően tízméteres szakaszon megsüllyedt a pálya, az M35-ös
burkolatalapja és aszfalt alaprétege a téli időszakban több mint 300 helyen
keresztirányban megrepedt, a Duna-hídnál pedig az aszfaltozás terén
merültek fel hiányosságok. Amint a számvevők írják: egyetlen autópálya-
szakasznál sem készültek el időben a minőségi tanúsítványok, és a műszaki
átadás-átvételi eljárás megkezdése után sem minden esetben pótolták őket.
Pályázatok pártpolitikai alapon
Nincs szerencséje a kormánynak az Állami Számvevő székkel, amely - még az
autópálya-építések ellenőrzése előtt - a Bajnai Gordon-féle Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség működéséről tett közzé jelentést. A szakemberek úgy
látják, hogy a Magyarországnak 2013-ig járó, 5655 milliárdnyi uniós
támogatást hatékonyabban is el lehetne költeni. Következő jelentésében az
ÁSZ a MÁV-csoportot veszi górcső alá.
Hiába fordít az NFÜ 2007 és 2013 között 16 milliárd forintot
kommunikációra, a fejlesztési tervek és a programok népszerűsítésére, a
megcélzott csoportokat csak részben sikerül elérnie. A gazdasági és
versenyképességi programból a kis- és közepes vállalkozások mindössze 14
százaléka jutott forráshoz. A mikrovállal kozások kal együtt ez a csoport a
támogatásnak pedig csak a töredékét, 1,2 százalékát nyerte el.
Az uniós pénzek felhasználásakor ráadásul nem érvényesült a pályázók
esélyegyenlősége. A tőkeerős vállalkozások, a fejlettebb régiók és a
nagyobb települések sikeresebben pályáztak, ami tovább növeli pénzügyi-
gazdasági előnyüket. A nem tőkeerős pályázóknál pedig likviditási
nehézségeket okozott a megítélt összegek utólagos, sok esetben késve
történő kifizetése, amit gyakran átmeneti hitelfelvétellel voltak
kénytelenek ellensúlyozni. Az aránytalanságokat és az esélyek
egyenlőtlenségét jól mutatja, hogy az önkormányzati projekteknél a
legsikeresebb kistérség egy főre vetítve 378-szor annyi forrást nyert el,
mint a legsikertelenebb. Olyan kistérségek is vannak, melyek önkormányzatai
egyáltalán nem részesültek az uniós pénzekből. Hab a tortán, hogy a
források szétosztásakor pártpolitikai szempontok érvényesülnek, a
pályázatokon a kormánypárti többségű térségek jobban szerepelnek, mint az
ellenzékiek. Ez épp az ügynökség által egy külső céggel készített
elemzésből derül ki.
Azt sem lehet nyomon követni, hogyan valósulnak meg a pályázatok, s miként
hasznosulnak a juttatások. Az ellenőrzésüket szolgálni hivatott monitoring
rendszer ugyanis nem épült ki teljesen. Arról nem is beszélve, hogy az NFÜ
informatikai háttere, az adatkezelés biztonsága kockázatos, a több
ezermilliárd forint felhasználását nyilvántartó rendszer fölött az
ügynökség nem önállóan rendelkezik. A rendszer működését és fejlesztését
külsős szolgáltató végzi, amely az adatbázisokhoz is hozzáférhet. Az NFÜ-
nél pedig egyébként is késve, csak idén februárban alakították ki a
hagyományos informatikai szervezeti egységet.
Az elmúlt időszakban az ügynökség rendre alulbecsülte a lehetséges pályázók
számát, az igényelt támogatási összegek mindig meghaladták a rendelkezésre
álló kereteket. Emiatt tavaly több pályázati kiírást idő előtt fel kellett
függeszteni. Bár más tenderek rovására nem történt forrásátcsoportosítás,
inkább a jövő évi keret terhére vállalt kifizetési kötelezettségeket az
NFÜ. A számvevők azt is meglepődve tapasztalták, hogy az ügynökség a
támogatottaktól visszakövetelt összegekről nem tudott adatokkal szolgálni.
Az ellenőrzés során kiderült, hogy 2007-ben ugrásszerűen megnőttek a
közreműködő szervezeteknek kifizetett összegek. Az ügynökség tavaly közel
négymilliárd forintot utalt át a számlájukra "sikerdíj" gyanánt. (Igaz,
ebben az összegben a munkájuk alapdíja és az átalánydíj is benne volt.)
Sikerdíjat pedig csak az kaphatott, aki betartotta a határidőket - holott
ez az alapkövetelmény nem lehetne a siker fokmérője.
|
http://valasz.hu/uzlet/kodbe-veszo-sztradapenzek-19484/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodbe-veszo-sztradapenzek
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[
"Betonút Zrt.",
"Gazdasági Minisztérium",
"Hídépítő Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Strabag"
] |
[] |
[
"autópálya",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.