news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
6,243 |
Perben a versenyhivatallal
|
Mi szolgálhat bizonyítékként egy kartellügyben? Vajon helyes-e a „visszaeső” cég bírságát megtöbbszöröző versenytanácsi gyakorlat?
|
Az irodavezető elmondta: jelenleg több mint száz versenyjogi per van folyamatban a különböző szintű bíróságok előtt. A GVH határozatait az esetek túlnyomó többségében megalapozottnak ítélik az igazságszolgáltató fórumok. A versenytanácsi határozatokat hatályon kívül helyező idei bírósági végzések sem a tényállás feltáratlanságát róják fel a hivatalnak, hanem – mint a Procter & Gamble ügyben – a bírság összegét, annak számítását kérdőjelezik meg. Így például a bíróságok is megtévesztőnek találták az OTP hitelkártya-, valamint folyószámlacsomag-reklámjait, ám a bírságösszegek miatt mindkét ügyben új eljárásra kötelezték a hatóságot. A Rossmann Kft. viszont hiába hivatkozott ötmillió forintos büntetése eltúlzott mértékére, a Fővárosi Ítélőtáblát nem győzte meg. A reklámok pontossága és valós volta a cég felelőssége – szögezte le az igazságszolgáltató fórum. KK
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/07/perben-a-versenyhivatallal
|
https://web.archive.org/web/20240215082525/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/07/perben-a-versenyhivatallal
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perben-a-versenyhivatallal
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
6,244 |
Volt vezetőit pereli a Siemens
|
Történelmet írt a Siemens kedden azzal a döntésével, amelynek alapján kártérítést követel a cég korábbi korrupciós botrányába keveredett volt vezetőitől.
|
Az elektronikai konszern felügyelő bizottsága úgy határozott, hogy az igazgató tanács (IT) 11 korábbi tagjának kártérítést kell fizetnie, mivel az elmúlt években történt törvénytelen ügyletek során elmulasztották felügyeleti kötelezettségeik teljesítését.
Az érintettek között van két korábbi "teljhatalmú" vezető, Heinrich von Pierer, az IT, majd a felügyelő bizottság egykori elnöke, továbbá Klaus Kleinfeld, aki von Pierert követően 2007-ig állt az IT élén.
Az ügyben minden bizonnyal hosszú bírósági huzavona kezdődik, hasonló döntésre azonban eddig még nem volt példa a német gazdaság történetében.
Az eddigi legnagyobb német korrupciós botrány csaknem két év óta óta borzolja a kedélyeket. Számos korábbi - s néhány jelenleg is hivatalban lévő - vezető beosztású menedzsert azzal gyanúsítanak, hogy 2000 és 2006 között összesen mintegy 1,3 milliárd eurót utaltak át fekete csatornákon keresztül megvesztegetési célokra, elsősorban különböző külföldi megrendelések elnyerése érdekében. Gyanúba keveredett von Pierer és Kleinfeld is, de mindketten tagadják, hogy bármilyen információkkal rendelkeztek volna a korrupciós ügyletekről.
A müncheni ügyészség állítólag mintegy 300 korábbi és jelenlegi alkalmazott ügyében folytat nyomozást. Egy helyi bíróság hétfőn az első vádlott ügyében már ítéletet is hozott, kétévi felfüggesztett szabadságvesztésre és 108 ezer euró pénzbüntetésre ítélve a volt menedzsert.
A felügyelő bizottság keddi határozatában nem állapított meg sem konkrét összeget, sem pedig fizetési határidőt, így egyelőre csupán elvi döntésről van szó, amelyet bírósági kereset követhet. Az érintettek állást foglalhatnak, s jogi úton is eljárhatnak a határozat ellen. Így az ügy lezárása várhatóan éveket vesz majd igénybe, ennek ellenére - mint szakértők vélekednek - az egész német gazdaság számára irányt mutató, illetve - remélhetőleg - a korrupciótól elriasztó döntésről van szó.
|
https://www.origo.hu/gazdasag/2008/07/volt-vezetoit-pereli-a-siemens-korrupcio-heinrich-von-pierer
|
https://web.archive.org/web/20080806175223/http://www.origo.hu/uzletinegyed/ceg/20080729-volt-vezetoit-pereli-a-siemens-korrupcio-heinrich-von-pierer-.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/volt-vezetoit-pereli-a-siemens
|
Origo
|
eu-news
|
2008-07-29 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
6,245 |
Debreczeni tisztessége
|
1. Kényes vagyok a becsületemre, Debreczeni József pedig éppen abba gázol bele (Az elnök tisztessége, július 26.). Ez önmagában is elég lenne arra, hogy válaszoljak, de a mostani munkámban a személyes tisztességemre mintegy munkaeszközként tekintek.
|
Ez tehát már két ok a válaszra. Csak a szerző vádjaira válaszolok, felfogásom szerint ugyanis, noha minden ember cselekedeteit, a jót és a rosszat is mérlegre kell tenni, de semmilyen erény sem tehet soha meg nem történtté egyetlen vétket sem (és nem tudok magam felett olyan hatalmat, melytől, ha vétkezek, bocsánat járna). A közel négy hónapos eddigi ORTT-elnöki munkámból csak arra utalok, ami kapcsolatban áll Debreczeni állításaival.
Debreczeni vádja egy kevésbé lényeges és egy lényeges körülményt leszámítva tényszerűen igaz. A történet: Két hete, azután, hogy megkeresett, felkértem Moldoványi Tibor újságírót, akit évtizedek óta ismerek, hogy segítse az ORTT sajtómunkáját. Moldoványi úr, akinek felesége a köztársasági elnök lánya, hosszú évekig volt parlamenti tudósító, dolgozott híradó stábjában, három évig az ombudsmani hivatalban ugyancsak sajtós volt, lényegében ugyanazzal a feladattal, mint amire megállapodtunk. Nem diszkócsibész suhanc, nem az elnök kicsi veje, akit be kell dugni valahova, hanem ötven feletti elismert szakember, tekintélyes férfi, aki olyan munkára szerződött, amiben komoly tapasztalata van.
Egy nem egészen lényegtelen részletet Debreczeni rosszul tud vagy rosszul mond. Nem az ORTT szóvivői posztjára kértem fel Moldoványi urat, az ORTT-nek ugyanis van sajtószóvivője, aki július elsejével szülési szabadságra távozott. Az ő státuszát a főigazgatóval egyeztetve nem kívántuk betöltetni (a köztisztviselők és alkalmazottak közül senkit nem küldtem el, és egyetlen állást sem kreáltam senkinek), hanem a feladatokat felosztották más köztisztviselők között, Moldoványi urat pedig szakmai tapasztalatai alapján arra kértem fel, hogy legyen sajtós. Azaz ülje végig az olykor hetvennél több döntést hozó, reggeltől kora estig tartó testületi üléseket, keresse meg azokat a döntéseket, amelyek iránt a nyilvánosság érdeklődhet, írjon belőlük sajtóközleményeket, és segítse mind a hét testületi tag sajtókapcsolatait. Elég sok munka mérsékelt díjazásért, nem az újságírói álmok teteje.
Azt követő napon, hogy Moldoványi urat bemutattam a testületnek, Bolgár György betelefonálós műsorában kellett magyaráznom a felkérést, és a beszélgetés közben magától Bolgártól hallottam, hogy jelöltem Fülöp Sándor ombudsmannál éppen hasonló munkát vállalt. (Gondolom, erről azért nem tudtam, mert egyszerre többfelé próbálkozik az, aki munkát keres.) Ha erről tudok, akkor elmondom: a kettős munkavállalást nem helyeslem, és azt kértem volna, hogy Moldoványi úr válasszon a két lehetőség közül.
2. Ami most jön, az a feketeleves. Debreczeni egész oldalas írásában elfogadhatatlan eszközökkel személyes integritásomat kezdi ki. Az elnök és köztem olyan beszélgetést konstruál, hogy "Vedd oda a gyereket (!)." Azért veszi elő egy korábbi, főként a baloldal és a köztársasági elnök közötti ellenségeskedést elemző írásomat ("...mindig az emberek szabadságát...", ÉS, 2008. január 18.), hogy nem becsületes, ám infantilis eszközökkel lehetetlenné tegyen. Passzusokat idéz az írásomból, és azokhoz pár szavas, gonosz megjegyzéseket fűz, melyekkel aztán, úgy gondolja, erkölcsi lényként tönkrezúz. A tőlem vett idézetek sorát egyenesen úgy indítja, hogy valamely ismerősére hivatkozik, ígyen: "egy Majtényit amúgy nagyra becsülő ismerősöm szerint egyenesen ťízléstelenŤ" ti. az én januári írásom. Nyugodtan mondhatnám, hogy becsületes ember ilyen mondatot nem ír le, de inkább annyit mondok, hogy ez nem becsületes mondat. Sőt, azt is mondom, hogy ilyen mondat - Debreczeni fején és az általa használt papíron kívül - nem is létezik. Merthogy a szabadon olvasható cikkről (www.es.hu) nem az azt bíráló Debreczeni mondja, hogy ízléstelen, hanem a magát megnevezni nem kívánó, engem egyébként nagyra becsülő (köszönöm, szintúgy!) ismerőse. De ha a mondat maga nem is létezik, a benne lakozó alattomosság nagyon is valóságos.
Példamondat: A jó ismerősök között úgy hírlik, hogy Debreczeni írásainak magyarázó elve a Valaki iránti rajongás és a Valaki politikai ellenfelei iránti gyűlölet, mely sokszor a tárgyra vonatkozó ismeretek bántó hiányával párosul. Egy angyal, nagyon sok ördög. Olyan politikai giccs, melynek mindig volt és sokáig lesz közönsége, hisz a politikai térfél egyik fele mindig szívesen olvasgatja saját előítéleteit. És ha ezt én most ideírom, akkor én gondolom ezt, vagy a jó ismerősök gondolják?
Azon túl, hogy hasonlatai torzak, Debreczeni valami olyasmivel ken össze, hogy talpnyaló lennék, ezért sértéseire válaszolva az ÉS-cikk keletkezésének pár személyes vonatkozását is kénytelen vagyok említeni. A köztársasági elnök tavaly általános ombudsmannak jelölt, de az Országgyűlés - az ellenzék általános elutasításával és a kormánypárti képviselők nem egységes támogatása mellett - kétharmados többség hiányában nem választott meg. Utána sokan, köztük néhány közeli barátom is, részvétüket fejezték ki, rendszerint azzal kezdve, hogy az elnök a pártokat kihagyó jelöléssel milyen csúnyán kibabrált velem. Ezek a vigasztalások sokkal inkább bosszantottak, mint vigasztaltak, ugyanis Sólyom jelölési elvét (nem párt-, hanem érdemelvű jelölés) alapvetően helyeseltem, magamat pedig nem is tartottam valójában vesztesnek. Ráadásul Sólyom balliberális bírálatának színvonalát gyengének, a személyének szóló gyűlölködést pedig oktalannak láttam. Úgy véltem, ha ezt igyekszem bemutatni, közügyet szolgálok. Azzal is számot vetettem, hogy közjogi karrierem immár biztosan véget ért, ez pedig az írással vállalt személyes kockázataimat, hiszen mégiscsak a hivatalban lévő elnök mellett szólok, csökkenti. A cikknek sok haszna ugyan nem volt, de nem bántam meg.
Zárszóként, mivel ide tartozik, elmondom, hogy megválasztásom után elhagytam azt a közpolitikai intézetet, ahol addig elnök voltam, és bezártam egy ügyvédi irodát. Az első héten eladattam a fenekem alá tolt nagy fekete állami Audit. Az ORTT rengeteg pénzt oszt, és a pénzosztás hatalom, melyért sok minden kapható, elnökként pedig minden pénzosztó bizottságba tagokat kell jelölnöm. "Pénzosztó embereim" (brrr) többségét nem is ismerem, mert tekintélyes szervezetektől (TASZ, Védegylet, NEKI, Nyilvánosság Klub, Független Médiaközpont, MTA Irodalomtudományi Intézet, Transparency International) kértem személyi ajánlásokat, csak azokból válogattam.
Egy válasszal talán még tartozom: mégis, miért mondtam igent márciusban, mikor végül is felkértek az ORTT elnökének? Először, mert a sokat szidott médiatörvényben komoly és sok tekintetben kihasználatlan alkotmányvédelmi potenciált látok. Másodszor, elutasítom azt a bölcsességet, hogy "Ne menj ki a Fórumra, mert a te szívedben lakik az igazság!", vagyis hogy egy ilyen világban a rendes ember távol tartja magát a közügyektől. Harmadszor, érdekelt. Negyedszer, a hazámat vélem szolgálni. Arra pedig még csak nem is gondoltam, hogy amikor reggelente besétálok a Bánffy-palotába, a portás mindig szépen megsüvegel.
Majtényi László
az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke
|
http://nol.hu/archivum/archiv-501768-299070
|
https://web.archive.org/web/20220405214226/http://nol.hu/archivum/archiv-501768-299070
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majtenyi-laszlo-debreczeni-tisztessege
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[
"Majtényi László",
"Moldoványi Tibor",
"Sólyom László"
] |
[
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"rokonok"
] |
[] |
6,246 |
Állami garanciával fut a pénze után a kormány
|
A nyíregyházi Advertum Kft. hitelfelvételére adott kormánygarancia kapcsán kormányközeli vállalkozásról, szocialista médiahálózatról szólnak a hírek.
|
"Gól vagy öngól az Advertum-üzlet?", "Az ötmilliárd forintos ötlet", "Közpénzből épülő magánmédia Nyíregyházán", "Keményedő küzdelem az Advertum futballmilliárdjai miatt".
A magyar futball érdekei
Ilyen címekkel jelentek meg cikkek az elmúlt hónapokban arról, hogy a nyíregyházi székhelyű Advertum Kft. kormánygaranciát kapott 5,2 milliárd forintos hitelfelvételére. A médiavállalkozás ebből a kölcsönből akarja visszafizetni az államnak a hazai futballszervezetek egyike, a Profi Liga Kft. 3,1 milliárd forintos tartozását, a további kétmilliárdból pedig kiépítené a magyar futball országos médiahálózatát. Ahogyan az idézetek mutatják, az ügylet rögtön gyanús lett, sokan kormányközeli vállalkozást sejtenek az Advertumban, és a szocialisták választási előkészületeit látják a garanciavállalásban.
"Mi a magyar futball érdekeit nézzük, megmentenénk a végrehajtástól, lehet, hogy ez az utolsó pillanat" - állítja Klausmann Viktor, az Advertum szóvivője. A több vállalkozást is magába foglaló cégcsoport Nyíregyházán és Debrecenben üzemeltet rádiót, városi televíziót, illetve a Metro újság mellékleteként megjelenő hetilapot.
A nagy mentőakció
Az állítások közötti ellentmondás feloldásához egy hét évvel ezelőtti kormányhatározatig kell visszamenni. Az Orbán-kormány 2001-ben vállalt 8,3 milliárd forint értékben garanciát az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által lejegyzett kötvény tőkeösszegének visszafizetésére. Az úgynevezett reorganizációs hitel a lehetetlen pénzügyi helyzetbe került magyar futball fejlesztését szolgálta volna.
Az Orbán-kormány összesen 21 milliárd forintot szánt a magyar foci rendbetételére, a nagyobb tétel a stadionrekonstrukciós program lett volna. A részben megtörtént fejlesztések mellett ebből az összegből vásárolták meg az azóta is raktáron álló beengedőkapukat.
A nyolcmilliárd forintból végül csak 3,1 milliárdot hívtak le a csapatok. A kötvényt a mindenkori profi - első- és másodosztályú - csapatokat tömörítő Magyar Hivatásos Labdarúgóliga (MHLL) százszázalékos tulajdonában lévő, hárommillió forint jegyzett tőkéjű Profi Liga Kft. bocsátotta ki, és az MFB jegyezte le. A cég az MFB felé ötéves lejáratra visszavonhatatlan, készfizető kezességet vállalt a teljes összeg, a 8,3 milliárd forint visszafizetésére.
Az első osztályú klubok éltek a lehetőséggel, de nem fejlesztésre költötték a pénzt, hanem felélték, megették, elfűtötték. A hárommilliárdból a Profi Liga Kft., illetve az MHLL működési költségeire is jutott. A cég folyamatosan törlesztette a kamatokat, a klubok pedig néhány kivétellel visszafizették a tartozásukat. Azonban 2006-ban, amikor lejárt az ötéves futamidő, több klub - Diósgyőr, Fehérvár, Ferencváros, Újpest - nem törlesztette tartozását.
Az MHLL ekkor közbelépett, és vállalta, hogy rendezi ezeket a tartozásokat. Ezért a szervezethez került a profi bajnokság marketingjogainak kezelése. Ennek a kényes pontnak az elfogadásához kötötték az élvonalban indulás lehetőségét.
Ekkor az MFB is jelentkezett, mert esedékessé vált felé is a visszafizetés. Ez nem történt meg, a Profi Liga Kft. ugyanis nem tudott fizetni, így a bank pert indított a fizetésképtelenség megállapítására. Ez tavaly októberben jogerőssé vált, így az MFB élhetett az állami garancia lehívására vonatkozó jogával. A bank benyújtotta igényét a Magyar Államkincstár részére a teljes összegre, amit idén januárban meg is terheltek az állami kezességbeváltás nevű számlán.
A követelés innentől került át a magyar államhoz, illetve az ilyen ügyekben illetékes APEH-hez. Az adóhivatal áprilisban kezdett foglalni a Profi Liga Kft.-nél, júniusban pedig megindult a végrehajtás a cégnél.
A júniusi hírekben szereplő Advertum ekkor már hónapok óta képben volt. A nyíregyházi vállalkozás 2007 októberében vette fel a kapcsolatot a Pénzügyminisztériummal. Azért a PM-mel, mert már ekkor egyértelmű volt, az APEH-hez kerül a követelés.
Feltűnés nélkül
Az Advertum nem sokkal később megállapodott az MHLL-lel is, hogy hitelfelvétel segítségével visszafizeti az államnak a 3,1 milliárd forintot. A liga rendkívüli közgyűlése elfogadta az ajánlatot, amely szerint a csapatok a vagyoni értékű jogaikat adják törlesztésként.
Ez azonban nem keltett feltűnést, a hírekben csak az szerepelt, hogy májusban a kormány garanciát vállalt az Advertum 5,2 milliárd forintos kölcsönére. Ebből 3,1 milliárddal rögtön kifizetnék az államot, 2,1 milliárdot pedig az országos médiahálózat kiépítésére fordítanának.
A megállapodás legtöbbször kifogásolt részlete az volt, hogy a kormányhatározatot a pénzügyminiszter, Veres János terjesztette elő. A szocialista politikus Nyíregyházáról származik, ahonnan az Advertum is. Klausmann erről azt mondja, nem a pénzügyminiszterrel való kapcsolat miatt jutottak el Vereshez, hanem azért, mert alá tartozik az APEH, amely jelezte, a tartozás megvételéről csak a miniszterrel lehet tárgyalni.
Klausmann állította, az Advertum vezetői személyesen nem is ismerték Verest, a tárgyalások megkezdése után találkoztak vele először.
Közös munka
Nem is a mostani cégvezetők, hanem az Advertum korábbi tulajdonosa, az ismert szabolcsi vállalkozó, Sziky Gyula miatt firtatták Veres és a cég kapcsolatát. A nyíregyházi futballcsapat többségi tulajdonosa egy évvel ezelőttig kisebbségi tulajdonosa volt a médiavállalkozásnak is. Az is szállította a negatív híreket az Advertummal kapcsolatban, hogy Szikyvel és társaival szemben csődbűntett miatt bírósági eljárás folyik.
A médiavállalkozásnál világossá tették, hogy Sziky ügyéhez az Advertumnak nincs köze. A vállalkozó és a cégcsoport kapcsolata mégis fontos a történetben, mert az Advertum évek óta intézi a nyíregyházi futballcsapat médiaügyeit. Sziky mindemellett a Profi Liga Kft.-t birtokló MHLL egyik alelnöke.
Informális előny
Azt Klausmann is elismerte, volt bizonyos informális előnyük a konstrukció kialakításakor. De azt is állította, hogy ezzel az előnnyel más cégek is rendelkezhettek volna. A szóvivő szerint egyes futballvezetők a kormányváltásban látták volna a kialakult helyzet megoldását.
Az Advertumnál azt tartják előnynek, hogy évek óta dolgoznak egy vidéki futballcsapat mellett, amely a másodosztály középmezőnyéből az élvonal középmezőnyébe verekedte magát. Azonban a cég nyíregyházi és már véget ért diósgyőri ténykedése is kételyeket ébresztett többekben. A két csapat stadionjába ugyanis térítés nélkül nem engedték be a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósítóit, amit a hírügynökség a munkavégzés akadályozásaként értelmezett.
Klausmann szerint arról van szó, hogy a magánrendezvénynek minősülő futballmeccsekre nem akartak olyan cégnek ingyenesen lehetőséget biztosítani, amely továbbértékesíti az ott megszerzett információkat. A szóvivő azt mondta, nincs szó arról, hogy a jövőben pénzt kérnének az egyes lapoktól a meccstudósításokért.
Vannak fehér foltok
Az egyelőre nem egyértelmű, hogyan nézne ki a hitelfelvétel kapcsán említett országos médiahálózat. „Lokálisan gondolkodunk. Local herók kellenek, helyi hősök a helyi médiába” – vázolta Klausmann. Az advertumos szóvivő szavaiból az derült ki, abban gondolkodnak, hogy a csapatokról helyi szinten keletkezzenek a hírek, mert a klubok szurkolói mindent tudni szeretnének kedvenceikről.
Ez csak az egyik fele annak, amiből az átvállalt hárommilliárdos hitelt törleszteni tudják. Az Advertum azt reméli, hogy olyan marketingbevételekhez is hozzá lehet jutni, amelyeket eddig nem sikerült kiaknázni. Hogy pontosan miről van szó, nem akarta elárulni, de érzékeltette, nem találtak fel semmi újat, angol és spanyol ötleteket próbálnak átültetni a magyar gyakorlatba.
Az advertumos hitelfelvétel legkritikusabb pontja az, hogy a médiavállalkozás a klubok marketing- és kereskedelmi jogait szeretné egy csomagban továbbértékesíteni. Ezért az ötletért nem minden klubvezető lelkesedik.
Klausmann azt mondta, átvennék ezeket a jogokat a kluboktól, viszont garantálnák is, hogy ugyanolyan bevételekhez jutnának, mint eddig. Úgy véli, az elmúlt nyolc év majdnem négymilliárdos bevétele alapján joggal reménykednek abban, hogy a következő tizenöt évben ki tudják termelni az ötmilliárd forintos hitel ellenértékét.
Hiányzó megállapodások
Arról ellentmondásos hírek jelentek meg eddig, hogy hol tart a megállapodás. Elhangzott, hogy a 2001-es kormánygaranciáról szóló határozat értelmében a reorganizációs hitel fedezetét biztosítót illetik meg a marketingjogok. Veres János az MHLL és az Advertum közötti tavalyi megállapodást említette. A klubok viszont határozottan állították, nem egyeztek még meg a céggel. Klausmann úgy nyilatkozott, jelenleg még nincs megállapodás a cég és a futballcsapatok között, viszont van egy - az MHLL részéről érkezett - együttműködési ajánlat.
Mint ahogyan a történet középpontjában álló hitelfelvétel sem történt meg. Július közepén még tart a huzavona a kölcsönt adó bankkal a részletekről. Azt Klausmann nem árulta el, hogy melyikkel, csak azt tette biztossá, hogy nem állami intézményről van szó.
|
https://index.hu/sport/futball/2008/07/30/ujabb_garanciaval_fut_a_penze_utan_a_kormany/
|
https://web.archive.org/web/20080730210429/http://sportgeza.hu/futball/2008/07/30/ujabb_garanciaval_fut_a_penze_utan_a_kormany/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-garanciaval-fut-a-penze-utan-a-kormany
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[
"Klausmann Viktor",
"Sziky Gyula",
"Veres János"
] |
[
"Advertum Kft.",
"Magyar Hivatásos Labdarúgóliga (MHLL)",
"MSZP",
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"csődbűntett",
"média",
"sport",
"adósság"
] |
[] |
6,247 |
Ellentmondásos üzenetek a külföldiek megvesztegetése elleni küzdelemről
|
Több, mint tíz évvel az OECD külföldiek megvesztegetését tiltó egyezményének elfogadása után komoly problémák mutatkoznak a jogszabály végrehajtásában.
|
Nem, mert nem bízom a hatóságokban
Nem, mert nem tudom hova kellene fordulni
Nem, mert félek
Az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International Magyarország közös kutatása szerint 2010-ben a bruttó hazai termékhez viszonyítva kevesebbet költöttünk el közbeszerzésben, mint egy évvel korábban. A KSH előzetes 2010-es GDP-adatait alapul véve jelenleg 5,66% a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon. Ehhez képest a közbeszerzés az EU GDP-jének mintegy 17 %-át teszi ki.
A K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyílt levélben fordult Fellegi Tamás miniszter úrhoz, hogy tájékoztatást kérjen, valóban készül-e a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jognak a drasztikus korlátozását célzó tervezet.
Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal vezetője pert indított a Transparency International Magyarország ellen. Álláspontja szerint a nemzetközi szervezet nyílt levelében valótlanul állította, hogy bennfentes információval élt vissza. A Fővárosi Bíróság a mai napon első fokon elutasította a GVH elnökének keresetét.
|
http://www.transparency.hu/hirek_esemenyek?nid=393
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/ellentmondasos-uzenetek-a-kulfoldiek-megvesztegetese-elleni-kuzdelemrol
|
K-Monitor
|
world-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[] |
[] |
6,248 |
A legnagyobb illegális üzlet Kárpátalján: az emberkereskedelem
|
Kárpátalján át vezetnek a FÁK-országokból és Ázsiából kiinduló, az Európai Unióba tartó illegális migráció főútvonalai, így mára az embercsempészet vált az ukrajnai megye első számú illegális üzletágává...
|
http://hirszerzo.hu/profit/74470_a_legnagyobb_illegalis_uzlet_karpataljan_az
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-legnagyobb-illegalis-uzlet-karpataljan-az-emberkereskedelem
|
Hírszerző
|
world-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ukrajna"
] |
[] |
[] |
|
6,249 |
Növekvő árbevétel, csökkenő nyereség, milliárdos korrupciógyanú
|
Szentkuti László, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: nagy valószínűséggel Magyarországon is fizetett korrupciós pénzeket a Siemens és vélhetően nemcsak egy politikai oldalnak, hanem több állami és nem állami szervezetnek is.
|
Ecoblog
siemens
Növekvő árbevétel, csökkenő nyereség, milliárdos korrupciógyanú
A Siemens Nemzeti Vállalat az előző évinél 27,5 százalékkal több, 73,8 milliárd forint árbevételt ért el a 2007. szeptember 30-án zárult tavalyi pénzügyi évben. Az adózott eredmény viszont több mint 30 százalékkal, 2 milliárd forint alá esett vissza. 1,9 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 2,771 milliárd forinttal. Szentkuti László, a Siemens Zrt. vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta: a bevétel növekedés néhány nagy üzletnek, így a Combino-eladásoknak és erőművi projekteknek köszönhető. A vállalat az idei, tavaly október elsején kezdődött pénzügyi év első kilenc hónapjában 38,7 milliárd forint bevételt ért el, míg adózott eredménye 1,95 milliárd forint volt. Szentkuti kifejtette: nagy valószínűséggel Magyarországon is fizetett korrupciós pénzeket a Siemens és vélhetően nemcsak egy politikai oldalnak, hanem több állami és nem állami szervezetnek is. A célvizsgálatok között szerepel például a Combino-eladás is, de egyelőre nem bizonyított, hogy itt bármilyen szabályellenes dolog történt. Hozzátette: mindent vizsgálnak, s vélhetően legalább nyolc korrupciós ügy van. Ha mindent be tudnak bizonyítani, a korrupciós összeg milliárdos tétel is lehet.
|
https://index.hu/gazdasag/blog/2008/07/30/novekvo_arbevetel_csokkeno_nyereseg_milliardos_korrupciogyanu
|
https://web.archive.org/web/20201021172247/https://index.hu/gazdasag/blog/2008/07/30/novekvo_arbevetel_csokkeno_nyereseg_milliardos_korrupciogyanu/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/novekvo-arbevetel-csokkeno-nyereseg-milliardos-korrupciogyanu
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"vesztegetés"
] |
[
"Combino villamosok beszerzése"
] |
6,250 |
Lemond az izraeli kormányfő
|
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök visszavonul az ősszel. A politikust hat ügyben gyanúsítja a rendőrség, de kitart ártatlansága mellett.
|
Távozik az ősszel hivatalából az izraeli kormányfő. Ehud Olmert ezt szerda este jelentette be egy televíziós beszédben. Lehet, hogy előre hozott választások jönnek, és megakadhatnak a legújabb béketárgyalások is.
Ehud Olmert hónapok óta támadások kereszttüzében van. Távozását a jobboldal régóta követelte, de baloldali koalíciós partnere, a Munkapárt is jelezte most már, hogy kilépnek a kormányból, ha nem lép le.
Olmert ellen a fő vád, hogy még miniszterelnöki kinevezése előtt, jeruzsálemi polgármesterként illegális kampánytámogatást fogadott el egy amerikai üzletembertől. A pénz egy rését a gyanú szerint luxuskiadásokra költötte. A rendőrség csalással, hivatali hatalommal való visszaéléssel, is gyanúsítja. Olmert továbbra is azt mondja, hogy ártatlan, és megígérte, hogy lemondása után minden gyanú alól tisztázza magát.
Olmert mostanáig azt mondta, hogy csak akkor mond le, ha vádat is emelnek ellene. Ez eddig nem történt meg, most mégis a távozás mellett döntött.
A háttérben Kadima nevű pártja és a koalíciós partner, a Munkapárt megállapodása van. Eszerint szeptemberben új pártelnököt választ a Kadima, és a választáson Olmert már nem indul, illetve lemond a miniszterelnökségről is az új pártelnök javára. Azt még nem tudni, hogy az új felállásban is maradhat-e a mostani koalíció.
A palesztin kormány külügyminisztere szerint Olmert ugyan elkötelezett béketárgyaló volt, de sok veszteséget nem jelent távozása, mert az álláspontok az utóbbi időben nem közeledtek.
Az izraeli sajtó szerint Cipi Livni, a mostani izraeli külügyminiszter lehet Olmert utódja. A politikusnő nemrég ismerte el, hogy régebben az izraeli titkosszolgálat ügynöke volt.
Ehud Olmert 2006 óta Izrael miniszterelnöke. Az agyvérzése miatt kómába esett Arial Saron hivatalát vehette akkor át.
|
https://index.hu/kulfold/olmert7511/
|
https://web.archive.org/web/20201021183722/https://index.hu/kulfold/olmert7511/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/lemond-az-izraeli-kormanyfo
|
Index
|
world-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
6,251 |
Felmondtak a volt magyar Siemens-vezérnek
|
A Siemensnél már jó ideje folyik az a korrupció gyanújával kapcsolatos vizsgálat, amely a magyarországi működésre is kiterjed, de azt még nem tudni, hogy itthon mekkora kenőpénzek mozoghattak.
|
Felmondtak a volt magyar Siemens-vezérnek
Diószegi József 2008. 07. 30. 14:16:25
Az anyavállalat létszámleépítési tervei dacára Magyarországon bővítené
alkalmazottai számát a Siemens.
A Siemens Nemzeti Vállalat a 2007. szeptemberével véget ért üzleti
évben 27,5 százalékkal 73,7 milliárd forintra növelte forgalmát, adózás
utáni eredménye pedig 1,9 milliárd forintra csökkent.
Szentkuti elmondta: a hazai vállalatcsoportnál nem lesz érezhető hatása
annak az anyavállalati intézkedésnek, amelynek keretében 17 ezer
munkavállalótól válnak meg, sőt a jelenleg 2500 fős létszámot 150-200 fővel
bővítenék. Alapvetően a budapesti transzformátor- és erőműtechnikai
gyárakba vennének fel dolgozókat, de nem találnak megfelelő munkaerőt.
Megszüntették Beke-Martos Gábor munkaviszonyát: a Siemens korábbi hazai
elnök-vezérigazgatója az utóbbi időben a német csoport lengyelországi
egységének pénzügyi igazgatói tisztét töltötte be. Szentkuti László, a
Siemens Zrt.-t és a Siemens Investor Kft.-t "lefedő" Siemens Nemzeti
Vállalat elnök-vezérigazgatója nem indokolta a felmondást. A közelmúltban a
felügyelő bizottság éléről pedig Hetényi Péter távozott.
Beke-Martos tavaly nyáron került ki a magyarországi Siemens-csoport
felsővezetéséből, amikor helyére az Epcostól átigazolt Szentkuti érkezett.
Hetényi is akkor lépett előre az fb-elnökhelyettesi posztról, korábban
pedig tíz éven keresztül a Siemens Rt. elnök-vezérigazgatója volt.
A Siemensnél már jó ideje folyik az a korrupció gyanújával kapcsolatos
vizsgálat, amely a magyarországi működésre is kiterjed, de azt még nem
tudni, hogy itthon mekkora kenőpénzek mozoghattak. Információink szerint ez
a vizsgálat kiterjed egyebek mellett a Combino villamosok beszerzésére is.
|
https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/felmondtak-a-volt-magyar-siemens-vezernek.376713.html
|
https://web.archive.org/web/20240126092033/https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/felmondtak-a-volt-magyar-siemens-vezernek.376713.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmondtak-a-volt-magyar-siemens-vezernek
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[
"Beke-Martos Gábor"
] |
[
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,252 |
Megtisztul a Siemens
|
Programot dolgozott ki a Siemens a korrupció ellen és többek között megerősítette belső ellenőrzési tevékenységét.
|
A Siemens Zrt.-t és a Siemens Investor Kft.-t összefogó Siemens Nemzeti Vállalat (SNV) a 2007 szeptemberével véget ért üzleti évében 27,5 százalékkal, 73,7 milliárd forintra növelte forgalmát, adózás utáni eredménye pedig 2,7 milliárd forintról 1,9 milliárd forintra csökkent - mondta Szentkuti László, a Siemens Nemzeti Vállalat elnök-vezérigazgatója.
A bevételnövekedést több nagy projekt hozta, ám részint ezek okozták a profit mérséklődését is. Szentkuti elmondta, hogy az idei üzleti év első kilenc hónapjában 38,7 milliárd forint árbevételt értek el, s ehhez 1,95 milliárd forint adózás utáni nyereség társul. Az első háromnegyed évi eredmények ugyan elmaradnak az időarányos tervtől, de a vezérigazgató erős negyedik negyedévre számít, aminek alapján teljesülhet a terv.
A magyar vállalatcsoportól Szentkuti elmondta, nem lesz érezhető hatása az anyavállalat azon döntésén, amely 17 ezer munkavállaló elbocsátásáról szól, sőt a jelenleg 2500 fős létszámot 150-200 fővel bővítenék. Kérdésre válaszolva Szentkuti leszögezte, hogy "felmondás a munkáltató részéről" jogcímen a korábbi elnök-vezérigazgató, Beke-Martos Gábor munkaviszonyát is megszüntették. A szakember az utóbbi időben a német csoport lengyelországi egységének pénzügyi igazgatói tisztét töltötte be. Szentkuti nem indokolta a felmondást. A közelmúltban a felügyelőbizottság éléről Hetényi Péter távozott.
A nemzetközi szervezetben tovább folytatódik a belső vizsgálat a múlt hibáinak feltárására. Erre a Siemens AG egy független amerikai ügyvédi irodát kért fel. Az átvilágítás a magyarországi működésre is kiterjed, de azt még nem tudni, hogy Magyarországon mekkora kenőpénzek mozoghattak. Információink szerint ez a vizsgálat kiterjed egyebek mellett a Combino-villamosok beszerzésére is.
A múlt lezárásaként a magyarországi Siemens egy munkatársát felmentette a munkavégzés alól. Bár bírósági eljárás folyik ellene, a cég nem emiatt szakított vele, hanem egy a honvédelmi tárcával folytatott üzlet kapcsán felmerülő korrupciós ügylet gyanúja miatt. Szentkuti hangsúlyozta, hogy a céggel kapcsolatban ilyen okból nincs folyamatban bírósági eljárás.
A Siemens - bár ez a magyarországi cég megrendelésében nem mutatkozik meg, vagyis nem ingatta meg a vele kapcsolatos bizalmat - minden esetre szeretné teljesen "tisztába tenni" a múltat. Programot dolgozott ki a korrupció ellen, s egyebek között megerősítette belső ellenőrzési tevékenységét.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/sieme080731/
|
https://web.archive.org/web/20201021174134/https://index.hu/gazdasag/vilag/sieme080731/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtisztul-a-siemens
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,253 |
Viharossá vált az MTV tendere
|
A négy induló közül már három a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult a Magyar Televízió (MTV) IT-alapú, HD minőségű műsorgyártó rendszerének kiépítésére kiírt tendere miatt.
|
Értesülésünket a Rexfilm Kft. ügyvezető igazgatója is megerősítette, az ügy és a beadványuk részleteiről viszont nem kívánt nyilatkozni. Az Albacompnál még ennyit sem kívántak mondani. Úgy tudjuk azonban, hogy a KDB a Rexfilm és az Albacomp kérelmét összevonta, és augusztus 14-re már egy tárgyalási napot össze is hívott. Információink szerint a beadványok egyikében azt kérik a döntőbizottságtól, hogy ideiglenesen függessze fel a több mint fél éve folyó tendert, mert ennek egy részében nem a versenypárbeszédes kiírásnak megfelelő eljárást folytatott az MTV. Emellett kérik azt is, hogy a KDB ideiglenesen tiltsa meg a szerződéskötést a Magyar Televízió számára a HD műsorgyártó rendszerének kiépítéséről.
A Magyar Televízió a fejleményekkel kapcsolatban lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a Rexfilm Kft. konzorciuma és az Albacomp Zrt. a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően már értesítette az MTV-t arról, hogy jogorvoslati eljárást kezdeményez a KDB-nél. Ennek megindításáról a bizottság hivatalosan még nem értesítette a köztévét. Amennyiben erről értesítést kapnak, akkor felkészülnek az eljárásra, megvárják a döntőbizottsági határozatot, és ennek megfelelően döntenek a továbbiakról. Az MTV ezzel együtt azonban annyit azért tett, hogy pályázókkal folytatandó újabb párbeszédek időpontját elhalasztotta, ezekre "ésszerű időpontban" visszatérnek - értesítette a még állva lévő résztvevőket. Így a megmaradt pályázók tegnap és ma - ezek szintén halasztott időpontok voltak - nem adták le ajánlataikat a tévétender legutóbbi fordulója után kért megoldási javaslatra.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-501928-299217
|
https://web.archive.org/web/20231115151131/http://nol.hu/archivum/archiv-501928-299217
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viharossa-valt-az-mtv-tendere
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika"
] |
[] |
6,254 |
Zsebbe is fizetett a Siemens?
|
Elérte Magyarországot is a több éve folyó Siemens vesztegetési botrány.
|
2008.08.09. 22:00
Elérte Magyarországot is a több éve folyó Siemens vesztegetési botrány. Szentkuti László, a Siemens magyar leánycége, a Siemens Nemzeti Vállalat Zrt. vállalat elnök-vezérigazgatója tegnap bejelentette, hogy a céggel kapcsolatban vélhetően legalább nyolc korrupciós ügy érinti hazánkat, a társaság által vesztegetésre kifizetett összeg milliárdos tétel is lehet.
Azt feltételezik, hogy politikai pártoknak, illetve állami és nem állami szervezeteknek is jutott ebből a pénzből. A magyar leánycég új vezetése egyebek között vizsgálja a fővárosi Combino-villamosok beszerzésére kiírt tendert is. Szentkuti László szerint ugyanakkor egyelőre még nem bizonyított, hogy itt szabályellenes dolgok történtek. A főváros lapunktól értesült arról, hogy a Siemens magyar vállalatánál vizsgálják a Combino-beszerzést. Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke azt mondta, hivatalosan nem kaptak semmilyen tájékoztatást a Siemenstől a vizsgálatról, és ezért nem is kívánják kommentálni a hírt. Ugyanakkor nem csak a villamostender körül vizsgálódik a cég.
Az új személyi összetételű vállalatvezetés célja az, hogy a nemzetközi korrupciós botrányok által megtépázott tekintélyű társaságot rendbe tegyék. Szentkuti László tegnap bejelentette: mindent átnéznek, és a részleteket ismertetik majd a sajtóval is. Az elnök-vezérigazgató kifejtette: ha a Siemens úgy ítéli meg, hogy valamelyik állami tender nem egészen korrekt, akkor bírósághoz fordulnak. Konkrét ügyletet név szerint nem említett, de azt igen, hogy egy egészségügyi és egy informatikai tender gyanúsnak tűnik számukra. Vizsgálódásaik eddigi eredményeiről elhangzott, hogy a nemzeti vállalat mindent megtesz a korrupció kivédése ellen, például már szigorította ellenőrzési rendszerét, átalakította belső kommunikációját, javította az elszámoltathatóságot.
A jelenleg folyó belső vizsgálatok előzménye, hogy a közelmúltban átalakult a Siemens Nemzeti Vállalat vezetőinek köre. Ennek során megszüntették Beke-Martos Gábor, a Siemens korábbi hazai elnök-vezérigazgatója munkaviszonyát, aki az utóbbi időben a Siemens lengyelországi egységének pénzügyi igazgatói tisztét töltötte be. Beke-Martos tavaly nyáron került ki a magyarországi Siemens-csoport felső vezetéséből. A közelmúltban a felügyelőbizottság éléről távozott Hetényi Péter, aki korábban tíz éven keresztül a Siemens Rt. elnök-vezérigazgatója volt. A Siemensnek Magyarországon 11 cége van, a teljes bevétele pedig éves szinten eléri a 110 milliárd forintot. A cég 2550 alkalmazottat foglalkoztat hazánkban.
Az eddigi legnagyobb német korrupciós botrány csaknem két év óta borzolja a kedélyeket. Számos korábbi – s néhány jelenleg is hivatalban lévő – vezető beosztású menedzsert azzal gyanúsítanak, hogy 2000 és 2006 között összesen mintegy 1,3 milliárd eurót utaltak át feketecsatornákon keresztül megvesztegetési célokra. Gyanúba keveredett a két volt első számú vezető, Heinrich von Pierer, az igazgató- tanács, majd a felügyelőbizottság egykori elnöke, továbbá Klaus Kleinfeld, aki von Pierert követően 2007-ig állt az igazgatótanács élén, de mindketten tagadják, hogy bármilyen információjuk lett volna a korrupciós ügyletekről. A müncheni ügyészség állítólag mintegy 300 korábbi és jelenlegi alkalmazott ügyében folytat nyomozást. Egy helyi bíróság a közelmúltban az első vádlott ügyében már ítéletet is hozott, kétévi, felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélve a volt menedzsert.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/08/zsebbe-is-fizetett-a-siemens
|
https://web.archive.org/web/20101231010256/http://www.mno.hu/portal/576141
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsebbe-is-fizetett-a-siemens
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,255 |
Olmert végnapjai
|
Ehud Olmert bejelentette Izrael népének, hogy nem indul pártjának, a Kadimának szeptember 17-re meghirdetett előválasztásán, s ezzel lezárta politikai karrierjét, gyakorlatilag lemondott.
|
Olmert végnapjai
Ehud Olmert bejelentette Izrael népének, hogy nem indul pártjának, a Kadimának szeptember 17-re meghirdetett előválasztásán, s ezzel lezárta politikai karrierjét, gyakorlatilag lemondott. A legnagyobb esélyes utódjelölt Cipi Livni jelenlegi külügyminiszter.
Cipi Livni
A Kadima belső erőviszonyai függvényében még az is előfordulhat, hogy az országosan sokkal kevésbé népszerű, viszont a kormányfő bizalmát élvező Saul Mofáz jelenlegi közlekedési miniszter próbálkozhat ugyanabban a kneszetben egy másik kabinet létrehozásával. A Kadimában mintegy 20 ezren mennek majd el választani, s könnyen előfordulhat, hogy mindössze ennyien döntenek Izrael új miniszterelnökének személyéről. Olmert utódja szeptember közepén minden bizonnyal lázas koalícióalakításba kezd, mert a helyi törvények értelmében legkésőbb október 26-ig, a kneszet őszi ülésszakának kezdetéig össze kell hoznia egy működőképes többséget, ellenkező esetben 90 napon belül jönnek az új választások.
A politikai folyamatok során többfelől is homok kerülhet a gépezetbe: egyrészt a legfőbb ügyész még szeptember előtt vádat emelhet Olmert ellen számos korrupciós ügyei közül az egyikben, s akkor a miniszterelnök ígérete szerint azonnal távozni kényszerül. Ennek azonban az adott viszonyok közepette, az önkéntesen kilátásba helyezett távozás miatt kicsi a valószínűsége, hiszen a törvény malmai nyugodtan őrőlhetnek egy kicsit lassabban, ezzel időt hagyva a kormányfő viszonylag tisztes távozására.
A másik lehetőség, hogy a sima és bonyodalmaktól mentes hatalomátvételt lehetetlenné teszik az új koalíció körüli csatározások, hiszen a Likudnak, a Benyamin Netanyahu vezette jobboldalnak egyáltalán nem érdeke a Kadima vezette további kormányzás, különösen nem a bizonyítani képes és igen népszerű Cipi Livni vezetésével.
Ha ma lenne a voksolás, nekik állna a zászló, a közvéleménykutatások szerint jelenleg lazán Netanyahu nyerne és ő alakíthatna kormányt a Kadima helyett. A minap a Munkapárti Ehud Barak is önbizalomtól dagadó kijelentést tett, miszerint az esetleges választásokon sikerre vezetné pártját, s ismét a külügyi posztot adná a felmérések szerint mellesleg nála sokkal jobban álló Livninek. Elképzelhető, hogy Barak is már az új választásokra készül, s ha a Likud és a Munkapárt is az urnáknál akar bizonyitani, akkor a szeptemberben élre kerülő új miniszterelnöknek mindössze annyi dolga lesz, hogy egy rövid átmeneti időszakban megpróbálja biztosítani az ország stabilitását. S akkor már a következő kneszet foglalkozhat többek közt a Hamaszzal, a fegyverkező Hezbollahhal, az iráni atommal, a szíriai béketárgyalásokkal, s Izrael végső határainak megteremtésével a Fatah vezérkarával folyó vég nélküli megbeszéléseken.
Shiri Zsuzsa/Jeruzsálem
|
https://hvg.hu/velemeny/20080730_izrael_olmert_livni
|
https://web.archive.org/web/20100728140444/https://hvg.hu/velemeny/20080730_izrael_olmert_livni
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/olmert-vegnapjai
|
HVG
|
world-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
6,256 |
Tovább nyomoznak a fideszes alelnök ellen
|
Meghosszabbította a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központnak - megyeszerte csak ITC-nek - nevezett épület és más ingatlanok eladása miatt indított nyomozást a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség.
|
Tovább nyomoznak a fideszes alelnök ellen
2008. június 13. 15:25 | Forrás: MTI
Meghosszabbította a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központnak -
megyeszerte csak ITC-nek - nevezett épület és más ingatlanok eladása miatt
indított nyomozást a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség - közölte Jónáné Pocsai
Edit, a főügyészség szóvivője pénteken az MTI-vel.
Az ügyben korábban vesztegetés alapos gyanújával gyanúsítottként hallgatták
ki Gergely Zsoltot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
közgyűlésének fideszes alelnökét.
A Debreceni Nyomozó Ügyészség feljelentés után indított vizsgálatot az
ügyben, s azt követően lett gyanúsított Gergely Zsolt és további három
ember. A vizsgálat -, amely lapértesülések szerint telefonlehallgatási
jegyzőkönyvekre támaszkodik - azt próbálja kideríteni, történt-e
szabálytalanság az önkormányzat tulajdonában lévő egykori MSZMP-székház
eladása körül.
Gergely Zsolt az MTI-vel kihallgatását követően azt közölte: a gyanúsítás
ténye igaz, de bűncselekményt nem követett el, ezért a gyanúsítás ellen
panasszal élt.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség a bejelentett panaszt megvizsgálta és a
nyomozás határidejét szeptember végéig meghosszabbította - közölte az
ügyészségi szóvivő.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=337137
|
https://web.archive.org/web/20080615013818/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=337137
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-nyomoznak-a-fideszes-alelnok-ellen
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-13 00:00:00
|
[
"Gergely Zsolt"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] |
[
"ingatlan",
"vesztegetés"
] |
[] |
6,257 |
Gyurcsány volt üzlettársa járt jól a 200 milliós honlappal?
|
A Fidesz szerint érthetetlen, miért van szükség, ráadásul ennyi pénzért a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalra.
|
Nagy csatára készül Navracsics és Áder a Fidesz-elnökségben
Szombaton dönt a Fidesz elnöksége arról, hogyan szervezzék át a bírósági intézményrendszert.
Rosszhiszeműnek tartják az EP-t Orbánék
Egyetért Orbán Viktor miniszterelnök keddi, az Európai Parlamentben tett megállapításával a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, vagyis szerintük sem teszi szükségessé a januárban életbe lépő...
A nő, aki megvédte Orbán Viktort az EP-ben
Minden országnak joga van olyan alkotmányt elfogadni, amilyent a polgárai jónak tartanak - állítja Anna Záborská szlovák kereszténydemokrata képviselő, aki kedden Strasbourgban nem szavazta meg az...
"Orbán Viktornak le kellene szállnia a magas lóról"
Az LMP szerint Orbán Viktornak le kellene szállnia a magas lóról - az ellenzéki párt nevében így reagált az Európai Parlament (EP) kedden elfogadott állásfoglalására Schiffer András.
A Fidesz szerint érthetetlen, miért van szükség, ráadásul ennyi pénzért a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalra. A honlap 200 millió forintba kerül, ami a legnagyobb ellenzéki párt szerint igencsak eltúlzott. Cser-Palkovics András helyettes szóvivő megjegyezte azt is, hogy sajtóhírek szerint Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársa 9 millió forintos megbízáshoz jutott a honlap elkészítése kapcsán.
Felesleges pénzkidobásnak nevezte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalt. Ennek elkészítésére és egyéves üzemeltetésére 200 millió forintot költ ugyanis a kormány az emberek pénzéből.
A honlap a politikus szerint érthetetlen, hiszen a Miniszterelnöki Hivatalnak van saját internetes oldala és fizetett köztisztviselői, akik ezt üzemeltetik. Ezen kívül ott van az állami hírügynökség is, amelynek archívumában visszakereshetők a korábbi tájékoztatók anyagai.
A kormanyszovivo.hu honlapon hétfőtől a tervek szerint a kormányszóvivői tájékoztatókat lehet majd az interneten követni és a korábbi tájékoztatók anyagai is elérhetők lesznek.
Új esélyegyenlőség?
Cser-Palkovics András a beruházásra szánt 200 millió forintot is nagyon eltúlzottnak tartja. Példaként saját honlapját hozta fel, amelynek havi üzemeltetési költsége 2400 forint, a feltöltés pedig újabb 2000 forint.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége.
Cser-Palkovics: mi került ezen 200 millióba?
(Archív fotó: MTI)
Kérdésre válaszolva a politikus megnevezte Honti cégét is, a Digital Natives Kft.-t. Közölte: a következő napokban írásban kér választ Kiss Péter kancellárminisztertől a honlap készítésének részleteiről, arról, hogy még ki érdekelt a honlapkészítésben, miért ilyen drága, miért jön létre, miért van erre szükség. Azt mondta, ebből az ügyből is látszik, hogy érdemi kormányzás ugyan nincs, ám pénzkidobás van.
A kormányszóvivő a Fidesz felvetésére úgy reagált: a miniszterelnöki kabinet titkos programok helyett a demokráciában és a minél szélesebb körű nyilvánosságban hisz, ezért készült el a kormanyszovivo.hu internetes oldal.
Az új internetes oldal esélyegyenlőséget teremt az információhoz való hozzáférésben és lehetővé teszi, hogy a vidéki újságírók is azonnal híreket kapjanak a kormányszóvivői tájékoztatókról és kérdéseket tegyenek fel - szögezi le közleményében Daróczi Dávid kormányszóvivő. Emellett a visszakereshető, kulcsszavas archívum szintén a sajtó munkáját teszi könnyebbé.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a honlapon felhalmozott információk az adófizetők rendelkezésére állnak majd, ellentétben azzal a gyakorlattal, amit például Orbán Viktor külföldi utazásainak film- és hanganyaga kapcsán folytatott a Fidesz kommunikációs stábja, amely súlyos tízmilliókat költött el ilyen célokra, ráadásul titokban.
Milyen 9 milliós megbízás?
A honlap 200 millió forintos költségével kapcsolatban Daróczi Dávid leszögezi, hogy a pénz körülbelül fele a szükséges hardverek beszerzésére ment el, illetve tartalmazza a szoftvereket és fejlesztési költségeit, továbbá a rendszer üzemeltetésének és feltöltésének első éves árát.
Daróczi Dávid megismételte azt is, hogy a Fidesz álbotrányokkal próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor 36 milliárd forintot akar kihúzni a nyugdíjasok zsebéből drasztikus megszorító csomagjával.
Cser-Palkovics András azon felvetésére, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége, a kormányszóvivő közleménye nem tér ki.
A Magyar Nemzet egy 2005-ös beszámolója szerint Honti Pál korábban négy Gyurcsány-érdekeltségben is megfordult: az Altus igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja, az Agóra Marketing Kft. és a Partagas Management Kft. ügyvezetője, továbbá az akkor még Gyurcsányhoz kapcsolható Perfekt Rt. marketingigazgatója volt. A lap akkori állítása szerint Honti két cége rendszeresen sokmilliós állami megbízásokhoz jutott. Emellett Honti a Gyurcsány által a baloldal megújítására létrehozott Amőba nevű szervezetben is szerepet vállalt, mint kuratóriumi tag.
A lap egyik januári írása szerint Honti cégein keresztül (Mimóza Kommunikációs Kft., Coedu Távoktatási Kft., Digital Natives Kft.) máig több minisztérium és állami cég "beszállítója".
(Forrás: FH, mno.hu)
|
http://hirszerzo.hu/belfold/69463_gyurcsany_volt_uzlettarsa_jart_jol_a_200_mi
|
https://web.archive.org/web/20110814060801/http://hirszerzo.hu/belfold/69463_gyurcsany_volt_uzlettarsa_jart_jol_a_200_mi
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-volt-uzlettarsa-jart-jol-a-200-millios-honlappal
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-06-15 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Honti Pál"
] |
[
"Digital Natives Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"informatika",
"internet"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
6,258 |
Vádat emeltek a szakszervezeti vezető ellen
|
Bujtogatás miatt emelt vádat a hvg.hu portál információi szerint a Budapesti Katonai Ügyészség a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkárával szemben.
|
Vádat emeltek a szakszervezeti vezető ellen
2008. június 16. 14:59 | Forrás: MTI
Bujtogatás miatt emelt vádat a hvg.hu portál információi szerint a
Budapesti Katonai Ügyészség a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének
(TMRSZ) főtitkárával szemben.
Ács Tibor, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére
annyit közölt: az ügyészség még májusban emelt vádat egy rendőr főtiszt
ellen bujtogatás vétsége miatt. A szóvivő személyiségi jogokra tekintettel
nem kívánta megerősíteni a hvg.hu értesülését, hogy Szima Judit, a
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkára lenne a vádlott az
ügyben.
Mint mondta, a Büntető törvénykönyv szerint aki katonák között az elöljáró,
a parancs vagy általában a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt
elégedetlenséget szít, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
A főtiszt ellen indított eljárást a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa fogja
elbírálni.
Szima Judit alezredes az MTI-nek azt mondta: még nem értesült hivatalosan a
vádemelésről. Hozzátette: miután megkapta a Tolna Megyei Rendőr-
főkapitányság vezetőjének az ellene indított méltatlansági eljárásról szóló
értesítését, alappal feltételezte, hogy az ügyészség vádat emelt ellene.
"Ők ezek szerint előbb tudtak róla, mint én" - mutatott rá a TMRSZ
főtitkára.
Leszögezte: "nem követtem el bűncselekményt, éltem a szabad
véleménynyilvánítás jogával, amelyhez egy szakszervezeti vezetőnek joga
van".
Szima Judit "vérlázítónak" nevezte az eljárást, amellyel el akarnak
hallgattatni egy szakszervezeti vezetőt, aki - mint hangsúlyozta - fel
akarja tárni a rendőrségen belüli visszásságokat, vissza akarja állítani az
állampolgároknak a rendőrségbe vetett bizalmát.
"Természetesen bízunk a független magyar bíróság ítéletében, de nem hagyjuk
annyiban, később akár nemzetközi bíróság elé is visszük az ügyet" -
jelentette ki.
Soczó László dandártábornok, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője
megerősítette az MTI-nek, hogy méltatlansági eljárást indított Szima Judit
alezredes ellen.
"A belső szabályzat alapján jártam el, ez ebben az esetben kötelező
procedúra" - szögezte le. Hozzátette, hogy a megindított eljárást azonnal
fel is függesztette, annak folytatását a bíróság ítéletétől teszi függővé.
Magyarázatképpen ismertette: két esetben kerülhet sor méltatlansági eljárás
megindítására, ha a rendőr szolgálaton kívül olyan magatartást tanúsít,
amely összeegyeztethetetlen rendőri mivoltával, vagy ha bűncselekményt
követ el.
A TMRSZ internetes oldalán olvasható a Budapesti Katonai Ügyészség átirata
a Tolna Megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének; ebben azt írják: Szima
Judit megalapozottan gyanúsítható a bujtogatás elkövetésével, mert a
rendelkezésére még 2007 májusában felkerült a szakszervezet honlapjára
három dokumentum, amely alkalmas arra, hogy a katonák között az elöljárók,
illetve általában a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget
keltsenek.
STOP
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=338136
|
https://web.archive.org/web/20080618072837/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=338136
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-a-szakszervezeti-vezeto-ellen
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-16 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
6,259 |
Fővárosi Közgyűlés: marad az ingatlan-mutyi, leszavazták a bontási tilalmat
|
Marad a húsosfazék a hetedik kerületnél: leszavazta a Fővárosi Közgyűlés a régi pesti zsidónegyed változtatási tilalmát.
|
Fővárosi Közgyűlés: marad az ingatlan-mutyi, leszavazták a bontási tilalmat
2008. május 29. 23:34 | Forrás: STOP
Marad a húsosfazék a hetedik kerületnél: leszavazta a Fővárosi Közgyűlés a
régi pesti zsidónegyed változtatási tilalmát. A javaslat mellett egyedül az
SZDSZ frakció állt ki. Hunvald György hetedik kerületi MSZP-s polgármester
egyenesen törvénytelenségről beszélt annak kapcsán, hogy a főváros ki
akarta venni a kerület kezéből a negyed feletti kontrollt.
Az építési moratórium lényege az lett volna, hogy a Főváros változtatási
tilalmat rendel el a sokat megélt régi pesti zsidónegyed néven emlegetett
Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út határolta
területre. A negyedben egyébként olyan értékes épületek találhatók, mint a
Dohány utcai zsinagóga, vagy a fővárosban is ritkaságnak számító párhuzamos
utcákat összekötő passzázsok, ezért nagyon fontos, hogy a negyed egységes
építészeti képe megmaradjon - vélik a szakemberek.
Ennek ellenére az utóbbi évek legnagyobb szabadrablása és bontási hadjárat
folyik a régi épületek ellen. A főváros ezt akarta megakadályozni és erős
kontrollt gyakorolni az ügyben. A javaslat végül a közgyűlésbeli fideszes
képviselők tartózkodása miatt bukott el. Az ügy egyik főtámogatója, Demszky
Gábor főpolgármester már az előterjesztésénél arról beszélt, hogy
tudvalevő: a két párt között megegyezés van a kérdésben, ezért biztosan el
fog bukni a moratórium, de azért fontos, hogy legalább bekerült a közgyűlés
elé a téma.
Kerület a kerületben lett volna
Az Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes által jegyzett javaslat
megszületése mögött egyébként civil hangok lehetnek, mert az
előterjesztésben rengeteg olyan érv van, amelyet korábban a terület
építészeti értékeit féltő szervezetektől lehetett olvasni. Többen ezért úgy
is minősítették, mint valami megvalósult élő civil nyomásgyakorlást. Az
előterjesztés hátterében lehet az is, hogy a területen az utóbbi időben
több kétes bontásra is adtak ki a kerületi hatóságok engedélyt, sőt egyes
nagy értékű ingatlanok már évek óta üresen állnak és csak a bontásukat
várják a befektetők.
A most leszavazott előterjesztés értelmében, a világörökségi védőzónában
lévő negyedben egy rehabilitációs projekttársaságot hoztak volna létre,
amely egyértelműen kiveszi a kerület kezéből a fejlesztéseket, és leállítja
az összes folyamatban lévő eladást. Sőt elvették volna az önkormányzattól
az összes kapcsolódó tervezési és szervezési feladatot, valamint a
pályázati és egyéb befektetői források felkutatásának lehetőségét is. A
projekttársaság még a terület fenntartásával és üzemeltetésével is
foglalkozhatott volna. Ez avmintegy kerület a kerületben egyedülálló
szituációt teremthetett volna a zsidónegyedben. Az eljárást a közgyűlés
előtt Hunvald György kerületi polgármester egyenesen törvénytelennek
minősítette, ám a főjegyzői vélemény szerint erre a fővárosnak lehetősége
van.
A bontások fő oka a rablásra alkalmas üzleti környezet
A javaslat másik aduásza lett volna, hogy olyan gazdasági eszközök
létrehozását kezdeményezik, amelyek a meglévő épületek rehabilitációjára
ösztönöznék a befektetőket, nem pedig a rombolásra. Erre egyébként az
UNESCO képviselője, Michele Polge is felhívta a figyelmet a zsidónegyedről
írt jelentésében. Polge szerint a negyedben jelentkező problémák
alaperedete gazdasági. Az üzleti környezet és az értékes telekárak ugyanis
arra ösztönzik a befektetőket, hogy bontsanak, majd a lebontott épület
helyére a meglévő építészeti szabályozásokat maximálisan kihasználva, a
lehető legmagasabb és legsűrűbb épületeket húzzák fel, a legtöbb eladható
ingatlannal. Polge azt írta, ha létezne olyan pénzügyi, vagy adózási
körülmény, amely arra ösztönözné a befektetőket, hogy érzékenyebb módon
avatkozzanak be, akkor kevésbé sérülnének a negyed értékei is.
Komoly érdekeket sértett, ezért elveszett
Jávor István, az Óvás egyesület elnöke szintén megjelent a döntésnél. Jávor
szerint a javaslat azért bukott el, mert komoly érdekeket sértene. A
zsidónegyed védelmében fellépő egyesületi elnök, kérdésünkre elmondta:
bizonyíték hiányában azt nem jelentheti ki, hogy az önkormányzat bizonyos
munkatársai érdekeltek a kerület tulajdonában lévő ingatlanok eladásában,
de a sokéves gyakorlat olyan asszociációkat szül az emberben, amely miatt
óhatatlanul ez jut az eszébe - fogalmazott. Jávor szerint minimum
kétségesek például azok az eljárások, amikor a kerület a saját a lakói és
maga ellen hoz döntéseket ingatlanok eladásokról és bérbe adásokról.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=329870
|
https://web.archive.org/web/20080702031227/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=329870
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-kozgyules-marad-az-ingatlan-mutyi-leszavaztak-a-bontasi-tilalmat
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-05-29 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
6,260 |
"Újra támadnak a Zuschlag-klónok!"
|
Míg Zuschlag János előzetes letartóztatásban ül, az ügy további vádlottjai évente több mint 60 milliós pályázati támogatás elbírálásában vesznek részt - állítja a KDNP.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=338610
|
https://web.archive.org/web/20080619070921/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=338610
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-tamadnak-a-zuschlag-klonok
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-17 00:00:00
|
[
"Prácser László"
] |
[
"Nemzeti Civil Alapprogram (NCA)"
] |
[] |
[
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
6,261 |
Keresik a vesztegető ellenőr ügyfeleit
|
Több fuvarozót gyanúsítottként hallgattak már ki, de sokat még keresnek a rendőrök a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) egyik munkatársával szemben, vesztegetés gyanújával indult nyomozás kapcsán.
|
Keresik a vesztegető ellenőr ügyfeleit
2008. június 17. 13:09 | Forrás: STOP/HavariaPress
Több fuvarozót gyanúsítottként hallgattak már ki, de sokat még keresnek a
rendőrök a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) egyik munkatársával szemben,
vesztegetés gyanújával indult nyomozás kapcsán.
A Heves megyei rendőr-főkapitányság indított nyomozást az NKH Észak-
magyarországi Regionális Igazgatóság közúti jármű főosztályának egyik
munkatársával szemben, mert a gyanú szerint az ellenőr pénzt fogadott el
több fuvarozótól azért, hogy teherautóikat ne vonja súlyellenőrzés alá. A
rendőrség adatai szerint az egri NKH dolgozója sorozatban eltekintett több
fuvarozó esetében az ellenőrzéstől, illetve az ellenőrzés során
túlsúlyosnak bizonyult teherautók valósi adatait meghamisítva vette a
mérési eredményeket jegyzőkönyvbe, s mindezért pénzt kért és fogadott el. A
férfit az elmúlt héten, hétfőn vették őrizetbe, miután lakásán és
munkahelyén házkutatást tartottak; a bíróság az óta házi őrizetbe helyezte.
A rendőrség időközben több fuvarozót is gyanúsítottként hallgatott ki az
ügyben, akikkel szemben vesztegetés miatt folyik eljárás. A hevesi
rendőrség további, az ügyben érintett fuvarozókat keres, s egyben felhívja
figyelmüket, hogy ha addig jelentkeznek, míg a nyomozás során kilétükre
fény nem derül, megúszhatják a büntetőeljárást, ha feltáró, a rendőrség
munkáját segítő vallomást tesznek.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=338625
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keresik-a-vesztegeto-ellenor-ugyfeleit
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-17 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)"
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"közlekedés"
] |
[] |
6,262 |
Újabb bizalmatlansági indítvány a bolgár kormány ellen
|
A bolgár ellenzék kedden bizalmatlansági indítványt terjesztett be az ország kormánya ellen a korrupció miatt.
|
https://kitekinto.hu/europa/2008/07/31/ujabb_bizalmatlansagi_inditvany_a_bolgar_kormany_ellen
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ujabb-bizalmatlansagi-inditvany-a-bolgar-kormany-ellen
|
Kitekintő
|
eu-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
|
6,263 |
Csúszópénzen vett érdemjegyek a Gyurcsány fiú iskolájában
|
Vesztegetés gyanúja miatt feljelentés érkezett ismeretlen tettes ellen a Fővárosi Főügyészséghez Gyurcsány Ferenc fiának iskolája, a kőbányai Montessori Alapítványi Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ügyében.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150869
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csuszopenzen-vett-erdemjegyek-a-gyurcsany-fiu-iskolajaban
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás",
"vesztegetés"
] |
[] |
|
6,264 |
Olmertet negyedszer is kihallgatja az izraeli rendőrség
|
Ehud Olmert izraeli kormányfőt negyedszer is kihallgatja a rendőrség pénteken vesztegetési és csalási ügyek kapcsán.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502013
|
https://web.archive.org/web/20231115204131/http://nol.hu/archivum/archiv-502013-299282
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/olmertet-negyedszer-is-kihallgatja-az-izraeli-rendorseg
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-08-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
|
6,265 |
Dagad a botrány: egyre több a jogtalan jogosítvány
|
Jogosulatlanoknak adtak jogosítványokat, s e jogtalan cselekedetük miatt bilincs kattant csuklójukon - így foglalható össze annak a botránynak a története, amely ezekben a napokban dagad Romániában.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=338852
|
https://web.archive.org/web/20080705230842/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=338852
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/dagad-a-botrany-egyre-tobb-a-jogtalan-jogositvany
|
stop.hu
|
eu-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
6,266 |
Megússza a kormányfő a büntetést
|
Az olasz szenátus szerdán jóváhagyta az úgynevezett "Mentsük meg a miniszterelnököt" törvényt, amelynek nyomán felfüggeszthetik a Silvio Berlusconi ellen folyó korrupciós pert.
|
Az olasz szenátus szerdán jóváhagyta az úgynevezett "Mentsük meg a miniszterelnököt" törvényt, amelynek nyomán felfüggeszthetik a Silvio Berlusconi ellen folyó korrupciós pert. Az ellenzék szenátorai kivonultak a szavazáskor, így a törvényt 160 igen és 11 nem ellenében fogadták el.
A javaslatot az évek óta korrupcióval vádolt Silvio Berlusconi miniszterelnök konzervatív szövetségesei nyújtották be. Elvileg arra szolgál, hogy tehermentesítse az olasz igazságszolgáltatást, amely sok per befejezésével adós.
A törvény lehetővé teszi, hogy a bírók a komolyabb ügyekre koncentráljanak. A jogszabály szerint a 2002. júniusa előtti bűncselekmények ügyeinek tárgyalását egy évre felfüggesztenék. Ez alól csak az erőszakos cselekmények, a maffia-ügyek és a 10 évnél hosszabb börtönbüntetéssel sújtandó esetek képeznének kivételt.
A balközép ellenzék szerint viszont a törvényt testre szabták, mégpedig Berlusconi miniszterelnök testére. Szerintük ugyanis lehetővé teszi, hogy felfüggesszék a miniszterelnök és mágnás elleni korrupciós pert. Ebben azzal vádolják a médiacézárt és kormányfőt, hogy 1997-ben 600 ezer dollárt fizetett egy brit ügyvédnek, David Millsnek, aki cserébe két másik Berlusconi-perben az ő javára hamis tanúvallomást tett.
Az asszonynak nem tűnt fel semmi
Berlusconi és Mills is tagadja a vádakat. Az ügy pikantériája, hogy Mills a brit olimpiai ügyek miniszterének, Tessa Jowellnek a férje volt, de a miniszter-asszony az ügy kipattanása után szakított vele, és azt állította: nem tűnt fel neki, hogy milyen forrásokból fizette Mills a lakáskölcsönüket.
A balközép olasz Demokrata Párt szenátusi frakcióvezetője, Anna Finocchiaro szerint Berlusconi nem viselkedett a demokrácia iránt elkötelezett államférfiként. A törvényt ugyanis nem külön, hanem egy biztonsági csomag részeként fogadták el.
Az olasz média szerint a milánói Berlusconi-per a végéhez közeledett. Az immár harmadszorra miniszterelnök médiacézárt többször megvádolták, hogy visszaélt hivatali hatalmával, Berlusconi azonban azt mondta "szélsőbaloldali vizsgálóbírók, fiktív pereket" varrtak a nyakába egy politikai bosszúhadjárat részeként.
A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a magas rangú vezetők mentességet kaphassanak, ügyvédjei pedig a milánói bírói tanács vezetőjének leváltását kérték, aki szerintük elfogult.
Kezdőlap Külföld Megússza a kormányfő a büntetést
|
https://infostart.hu/kulfold/2008/06/18/megussza-a-kormanyfo-a-buntetest-207086
|
https://web.archive.org/web/20240129044457/https://infostart.hu/kulfold/2008/06/18/megussza-a-kormanyfo-a-buntetest-207086
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megussza-a-kormanyfo-a-buntetest
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
6,267 |
Újabb Zuschlag-ügy - szocialista pénzosztó műhely?
|
A Fidesz vásárhelyi szervezete felháborítónak tartja, hogy az 1,2 milliárdos uniós támogatás lehívására létrehozott kistérségi közösség szinte csak a szocialista képviselő, Hernádi Gyula családjából, barátaiból, ismerőseiből áll, és félő, hogy lenyúlják a pénzt.
|
Újabb Zuschlag-ügy - szocialista pénzosztó műhely?
2008. június 19. 13:58 | Forrás: STOP/delmagyar.hu
Ki adja és kinek?
A Fidesz vásárhelyi szervezete felháborítónak tartja, hogy az 1,2
milliárdos uniós támogatás lehívására létrehozott kistérségi közösség
szinte csak a szocialista képviselő, Hernádi Gyula családjából, barátaiból,
ismerőseiből áll, és félő, hogy lenyúlják a pénzt. A baloldali városatya
szerint ez aljas hazugság: többtucatnyi megkeresett közül ők vállalták a
közösség létrehozásának társadalmi munkáját, ezért pedig egy forint sem
jár, a beérkező pályázatokat sem ők bírálják el.
"Felháborító, hogy szinte egyetlenegy család, a helyi szocialista
képviselő, Hernádi Gyula családjának irányítása alá került az a
vidékfejlesztési közösség, mely az 1,2 milliárd forintos uniós támogatás
lehívására hivatott" - mondta tegnap délelőtti vásárhelyi
sajtótájékoztatóján Benkő Zsolt fideszes önkormányzati képviselő. A fiatal
jobboldali politikus egy újabb Zuschlag-ügyként emlegette az általa
"szocialista pénzosztó műhelynek" titulált közösséget. Benkő nem szeretné,
ha Vásárhelyen és a kistérségben egy párt döntené el, kinek és mennyi pénz
jut.
A tájékoztatón jelenlévő újságíróknak, riportereknek olyan listát is
osztott, melyen feltüntették, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi
Vidékfejlesztési Közösség 36 tagjából 14-en közvetlen kapcsolatban vannak
Hernádi Gyulával.
Így többek között tag a felesége, testvére, unokatestvére, egykori
évfolyamtársa, s tagok kistérségi szocialista polgármesterek és
önkormányzati képviselők is. Havasi Katalin, a Fidesz vásárhelyi elnöke
kiemelte, azt kell elérni, hogy a kistérségbe kerülő támogatást ne a
következő választási kampány finanszírozására fordítsák, hanem a helyiek
felzárkóztatására.
"Pofátlan és aljas hazugság az egész vádaskodás, amúgy igazi vásárhelyies,
ahogy a Fidesz reagál az általunk létrehozott közösségre" - fejtette ki
Hernádi Gyula, a vásárhelyi közgyűlés szocialista képviselőcsoportjának
vezetője a delmagyar.hu kérdésére. Elmondta: egy éve kezdték el a közösség
létrehozását, amit bárki megtehetett volna. Vásárhely 128
civilszervezetének küldtek levelet, számos fórumot tartottak még a környező
településeken is. Újságokban mind a mai napig hirdetik ezt a lehetőséget,
internetes oldalt is készítettek. Lázár János polgármester is kapott tőle
levelet, de a város első embere azt válaszolta: az önkormányzat ebben nem
kíván részt venni. "Társadalmi munkában dolgozunk. Egy forintot sem kaptuk,
a jövőben sem fogunk kapni. Nem magunkon, hanem a kistérségen szeretnénk
segíteni. A pályázatokat mi csak patronáljuk, segítjük, nem mi írjuk,
ráadásul nem is mi bíráljuk majd el. Emellett továbbra is várunk segítőket,
akik vállalják - ahogy mi is - az ingyenes munkát, ami ezek szerint
sokaknak nem tetszik" - mondta végül Hernádi.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=339790
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-zuschlag-ugy-szocialista-penzoszto-muhely
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-19 00:00:00
|
[
"Hernádi Gyula"
] |
[
"MSZP",
"Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség"
] |
[
"Hódmezővásárhely"
] |
[
"rokonok",
"támogatás",
"EU"
] |
[] |
6,268 |
Furcsa milliókat kapott Meciar
|
Egy 82 éves nyugdíjas 7 millió koronát adományozott Vladimir Meciar pártjának tavaly, A Néppárt-HZDS több más gyanús ajándékot is kapott.
|
Vladimir Meciar volt szlovák kormányfő pártja, a Néppárt-HZDS erősen eladósodott. A mostani kormánykoalícióban is benne lévő párt azonban sok adományt kapott tavaly, ezekről most készült el egy parlamenti jelentés. A listán több furcsa adomány is szerepel.
A legérdekesebb tétel egy hétmillió koronás adomány, amit a 82 esztendős, nyugdíjas Rudolf Trávnicek juttatott a pártnak. Trávnicek a csehszlovák időkben a kommunista államrendőrség ügynöke volt, majd Meciar kormányzása idején vállalkozó lett és a kormány bőkezű támogatását élvezhette. Meciar mellett Kadhafi líbiai elnök és Fidel Castro volt kubai elnök nagy tisztelője.
Korábban arról lehetett tudni, hogy Vladimír Meciar pártja 2007-ben szabályellenesen egy olyan 50 ezer koronás ajándékot is elfogadott, amelyet az 51 százalékos állami tulajdonrészű nyersolajimportőrtől, a Transpetrol nevű vállalattól kapott. Ezért a Néppártot most a duplájára, százezer koronára büntethetik.
Meciar tíz százalék alatti támogatottságot élvező pártja tavaly még súlyos adósságokkal küzdött. A számos adománynak köszönhetően a mérleg javult, ám a pártnak még így is maradt 33 millió korona adóssága.
|
https://index.hu/kulfold/meciar123/
|
https://web.archive.org/web/20201021183713/https://index.hu/kulfold/meciar123/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/furcsa-milliokat-kapott-meciar
|
Index
|
eu-news
|
2008-08-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
6,269 |
Megbírságolták a Gyurcsány fiú volt iskoláját
|
Pénzbüntetést szabott ki az Oktatási Hivatal
a kőbányai Montessori iskolára, ahol az idén különleges körülmények között érettségizhetett le Gyurcsány Ferenc nagyobbik fia.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150806
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbirsagoltak-a-gyurcsany-fiu-volt-iskolajat
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás"
] |
[] |
|
6,270 |
Még nem kerek a postásbicikli-sztori
|
Egyelőre nem dőlt el, hogy bírósági úton, vagy peren kívüli egyezség útján kíván kártérítéshez jutni a Magyar Posta az ominózus kerékpártender zátonyra futása után, legalábbis erre lehet következtetni a posta szóvivőjének szavaiból.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150804
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-nem-kerek-a-postasbicikli-sztori
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
6,271 |
Nyolc korrupciógyanús szálat találtak a hazai Siemensnél
|
A Siemens hazai leányvállalatait is elérték az anyacégnél kirobbant korrupciós botrány hullámai. Minimum nyolc ügyben, indul vizsgálat, ezek közé tartozik a Combino villamosok beszerzése is.
|
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/nyolc_korrupciogyanus_szalat_talaltak_a_hazai_siemensnel.html
|
https://web.archive.org/web/20101205112934/http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/nyolc_korrupciogyanus_szalat_talaltak_a_hazai_siemensnel.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolc-korrupciogyanus-szalat-talaltak-a-hazai-siemensnel
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[
"Combino villamosok beszerzése"
] |
|
6,272 |
Válságköltségvetés készül Neszmélyen
|
Adósságrendező bizottság, pénzügyi gondnok, válságköltségvetés, új polgármester.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=56481
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valsagkoltsegvetes-keszul-neszmelyen
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[
"Benkő Ferenc"
] |
[] |
[
"Komárom-Esztergom megye",
"Neszmély"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[] |
|
6,273 |
Lecsukják a volt thai kormányfő feleségét
|
Három év börtönre ítélték Takszin Sinawatra volt nagy hatalmú thai kormányfő feleségét adókerülés miatt első fokon - írja a BBC.
|
Hároméves börtönbüntetést kapott Takszin Sinawatra volt thaiföldi miniszterelnök felesége - írja a BBC. Pojaman Sinawatrát adócsalás miatt ítélte el egy bangkoki bíróság. Az ítélet szerint 16,3 millió dollár után nem fizetett adót 1997-ben, az adókerülésben bátyja és titkára is segítette.
Ez volt az első olyan ítélet, amelyet a volt kormányfő családja ellen indított perekben hoztak. A volt kormányfővel szemben - akinek hatalmát 2006-ban katonai puccs söpörte el - a thai legfelsőbb bíróságon folyik per korrupció miatt.
A BBC szerint Pojaman Sinawatra - aki Takszin legfőbb politikai és üzleti partnerének számított - megrendültnek tűnt az ítélethirdetéskor. A család szóvivője közölte: fellebeznek és a végsőkig kitartanak.
Takszin Sinawatra ebben és a családja ellen folyó többi ügyben is tagadta bűnösségüket. Szerinte a vádemeléseknek politikai oka van.
Hatalmának 2006-os megdöntése után Sinawatra elmenekült az országból, és 5 évre eltiltották a politizálástól is, a thai hatóságok bedig befagyasztották több mint 2 milliárd dolláros vagyonát. Márciusban hazatért, pártja pedig a választások után tagja lett a koalíciós kormánynak.
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2008/7/takszin-sinawatra-feleseget-bortonre-iteltek-adokerules-miatt
|
https://web.archive.org/web/20080809135859/https://www.origo.hu/nagyvilag/20080731-takszin-sinawatra-feleseget-bortonre-iteltek-adokerules-miatt.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/lecsukjak-a-volt-thai-kormanyfo-feleseget
|
Origo
|
world-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Thaiföld"
] |
[] |
[] |
6,274 |
Az iskola, amely bukásra áll
|
A jövő héten áll a nyilvánosság elé az Oktatási Hivatal (OH) által egymillió forintra bírságolt Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnázium fenntartója - tudta meg lapunk.
|
Az OH által a napokban elmarasztalt Montessori-iskola csupán egyesületi tagunk, fenntartói és felügyeleti szerepünk tehát nincs felette. Módszertani képzésben és az alkalmazásban nyújtunk segítséget tagjainknak - nyilatkozta a Népszabadságnak Stefán Mariann, a Magyarországi Montessori Egyesület elnöke.
Tény, hogy az elmarasztalt kőbányai iskolának több pedagógusa az egyesület szakmai tanfolyamát elvégezte. Az egyesületi elnök megerősítette, hogy az OH vizsgálata nyomán információt kértek a kőbányai iskola igazgatójától, akitől azt a választ kapták: törvénytelenséget nem követtek el az érettségi vizsgák során (az idei vizsgáról van szó, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gyermeke is érettségi bizonyítványt szerzett - a szerk.), és ezt a gimnázium szerint a hivatal vizsgálata is megállapította. Stefán Mariann azonban nem tudott arról, hogy az OH bűncselekmény gyanújára utaló jelek miatt a Fővárosi Főügyészséghez, illetve a Magyar Államkincstárhoz is fordult megkereséssel. Az egyesületi elnök elmondta, hogy korábban nem kaptak jelzést hasonló problémákról.
Kérdésünkre, hogy kőbányai iskola körüli hírek nem rontják-e a többi Montessori-intézmény hírnevét, Stefán Mariann azt mondta: reméli, hogy a most kipattant ügy nem érinti a többi óvodai és iskolai csoportjukat, hiszen egy "feltételezett negatív eset" kapcsán nem ítélhetjük el a módszert. - Próbáltuk jobban levédetni, az egyes szélsőséges esetektől megkímélni az egyesület "márkanevét", de azt a választ kaptuk a hivataloktól, hogy az egyes intézményeknek önmagukért kell felelősséget vállalniuk.
Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László felvetésünkre, hogy az eljárás, benne a legmagasabb bírság - egymillió forint - kiszabása a kőbányai Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnáziumra mintha precedensértékűnek tűnne fel a hivatal részéről, azt válaszolta: "nem tagadom, hogy talán ez is benne lehet". Megerősítette: négy területen tártak fel jogsértéseket. Legkisebb probléma a tanügyigazgatásban és nyilvántartásokban volt (erkölcsi bizonyítványok és a végzettségeket igazoló okiratok megléte). A másik problémahalmaz a mintegy ötven, sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatban merült fel; a közoktatási törvény szerint az ő állapotukról szóló szakértői véleményeket két-háromévente felül kell vizsgálni, ám ez nem történt meg. - Az intézmény azt sem tudta igazolni, hogy a megfelelő fejlesztői feladatokat ellátja. Ezenkívül találkoztunk olyan diákokkal, akiknek a szakértői és rehabilitációs bizottság nem ezt az iskolát jelölte ki fejlesztő intézményként - sorolta a hiányosságokat Bakonyi. A személyi állomány terén minden lehetséges problémával találkoztak a hivatal munkatársai: voltak nem megfelelő szakvégzettségű pedagógusok. Más esetben a pedagógus munkaköre és a munkavégzés mértéke nem volt összhangban a foglalkoztatási formával. Találtak olyan pedagógust, aki teljes munkakörben is csak megbízási szerződéssel dolgozott.
Az érettségi vizsga szabálytalanságai a negyedik vizsgált kör - itt Bakonyi szerint nem hétköznapi törvénysértések is előfordultak, de voltak adminisztratív mulasztások is. A hivatalvezető megerősítette: valóban a Fővárosi Főügyészséghez fordultak, mivel a vizsgálat során a számviteli fegyelem megsértésével is szembe találták magukat. A szülők vádolták meg az iskolafenntartó alapítványt azzal, hogy befizetéseikről nem adott nekik nyugtát, így nem tudhatják, mihez kezdett a befizetett összegekkel. - A meghallgatások és a tanúvallomások során olyan tény- és vádközlések is elhangzottak a szülők részéről, hogy a tanárokat le lehetett fizetni, illetve a tanárok mondták, hogy a szülők megpróbálták őket megvesztegetni - mondta Bakonyi. A Magyar Államkincstártól azt kéri az OH, hogy vizsgálják felül: jogosultan vett-e igénybe bizonyos állami normatív támogatásokat a Montessori-iskola.
A Fővárosi Főügyészség sajtóosztályán érdeklődésünkre megerősítették: csütörtökön megérkezett hozzájuk az Oktatási Hivatal bejelentése, most az iratok tanulmányozása folyik. Próbáltuk utolérni az iskola működését ellenőrizni hivatott budapesti főjegyzőt, ám Tiba Zsolt szabadságát tölti. Sikerült megszólaltatnunk az eljárás alá vont iskolát fenntartó Montessori Stúdium Alapítvány titkárát. Illés Jenő érdeklődésünkre azt mondta: most kapták kézhez az OH határozatát, azt még tanulmányozzák.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502132-299390
|
https://web.archive.org/web/20231115081821/http://nol.hu/archivum/archiv-502132-299390
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-iskola-amely-bukasra-all
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-02 00:00:00
|
[] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,275 |
Nyomozás indult a kormanyszovivo.hu ellen
|
A Legfőbb Ügyészséghez június 23-án érkezett egy beadvány, melyben egy magánszemély kéri, hogy indítsanak eljárást a kormanyszovivo.hu oldal ellen hűtlen kezelésért.
|
2008.08.02. 14:36
A Legfőbb Ügyészséghez június 23-án érkezett egy beadvány, melyben egy magánszemély kéri, hogy indítsanak eljárást a kormanyszovivo.hu oldal ellen hűtlen kezelésért. A Büntető törvénykönyv szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíznak meg, és nagymértékű vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el, és akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.• Feng Shui-szakértőt örököl a következő kormány a MeH-től
Mint ismert, a kormanyszovivo.hu oldalt 200 millió forintért hozták létre, hogy a legfrissebb hírek mellett a fontosabb ügyintézési és kapcsolatfelvételi információk is megtalálhatóak legyenek. Ám a 200 milliós honlap az első napokban meglehetősen nehézkesen működött: hibásan jelenítette meg a kormanyszovivo.hu oldal tartalmát a legnépszerűbb böngésző, az Explorer régebbi verziója. Létrehozták továbbá a sajto.kormanyszovivo.hu- t is, melyen – a regisztráció után – élőben nyomon követhetőek a kormányszóvivői tájékoztatók, amelyekben kulcsszó alapján keresni is lehet majd.
Budai Bernadett a honlapok indulásakor elmondta: a teljes nyilvánosság megteremtése volt a cél, hogy minden médium képviselője, akár vidékről is, azonnal kaphasson információt. Arra a kérdésre, hogy a 200 millió forintos ajánlat volt-e a legolcsóbb a közbeszerzési eljárás során, azt válaszolta: ár-érték arányban ez volt a legmegfelelőbb.
Később viszont kiderült, hogy nem is volt külön pályázat a 200 millió forintnyi közpénzbe kerülő kormányszóvivői honlap elkészítésére. Sajtóinformációk szerint a munkára egy keretszerződés alapján adtak megbízást. A honlaphoz egyébként Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársa, Honti Pál cége szállíthatja a szoftvert. Nem ez az első megbízásuk: korábban 10 millió forintért tanulmányt készítettek. Honti pedig abban a Mimóza Kft.-ben is benne van, amely a liberális közlekedési minisztériumnak gyárthatott internetes játékokat és szoftverfejlesztési programokat 22 millió forintért.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/08/nyomozas-indult-a-kormanyszovivo-hu-ellen
|
https://web.archive.org/web/20110815235637/http://www.mno.hu/portal/576716
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-indult-a-kormanyszovivohu-ellen
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-03 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"informatika",
"internet"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
6,276 |
Kormány online kommunikáció: KO
|
Nagyságrendekkel kerül többe az új kormányzati portál, mint az az informatikai piacon jelenleg reális lenne - háborog a szaksajtó, és háborognak az erről a témáról az interneten nyílt többtucatnyi fórumon, honlapon és persze blogban megszólaló szakemberek.
|
A Miniszterelnöki Hivatal szándéka szerint a 200 millió forintból a minap elkészült oldalnak - www.kormanyszovivo.hu - a kormányzati kommunikációt kellene javítania, friss híreket adni első kézből az újságíróknak és mindenki másnak, az internet adta különleges lehetőségekkel: hírlevelek, RSS, fórum, keresés. Ehelyett üres oldalak, nem mindig működő regisztráció, széteső felületek, hibaüzenetek és hiányzó szolgáltatások - ordító hibák, laikus számára is. Nagyon meggyőző, hogy egy felháborodott "kóder" egy éjszaka alatt elkészítette a kormanyszovivo.hu oldal klónját, jelezve, hogy a csillagászati árhoz képest nem túl sok fejlesztői munkaórára volt szükség a nyílt forráskódú - Ruby on Rails - keretrendszeren működő portálhoz.
"Hello! Jó az ötlet, látványos a bizonyítás" - érkezett is a "biztatás" Daróczi Dávid kormányszóvivőtől, aki stílusosan munkaidőn túl, este és nem hivatalosan, egy blogbejegyzéshez fűzött hozzászólásban fejtette ki fent idézett álláspontját a médiahacknek is beillő vállalkozás láttán.
Nézzük meg, mi is ez az új oldal, mit kéne tudnia és "mi ütötte ki a biztosítékot" a szakembereknél?
Vannak kormányzati hírek, frissek ugyan, de nem túl súlyponti kérdésekről szólnak. Az egyszeri újságolvasót, a kormányzati munka iránt érdeklődő adófizetőt nem kötik le a megemlékezésekről szóló statikus hírek. Fotók nincsenek, a főoldali videogaléria is üres. Letölthető a 80 oldalas kormányprogram, megismerhetők a kormány tagjainak és a kormányszóvivőknek az életrajzai, amik eddig is nyilvánosak voltak a magyarorszag.hu címen viszonylag jól működő kormányoldalon. És..? - kérdezhetik önök is jogosan, a Népszabadság olvasóiként aktív és érdeklődő médiafogyasztóként. Tovább?
Ezzel vége is a lehetőségeknek, tehát néhány linkgyűjteményen kívül más nem látható. Nem tehet fel kérdést az egyszeri olvasó, az akadálymentes - vakbarát - változatnál a felhasználónak kell letöltenie az ingyenes felolvasó szoftvert az origó szoftverbázisából. Persze az akadálymentesített változat sem egyértelmű.
- Lehetnének, még sincsenek a hírek témakörök szerint csoportosítva, nincs naptár, nincs címkefelhő, pedig mindezek a keresést, az adatok közti villámgyors információvadászatot teszik lehetővé, ami manapság már alapszintű egy online újságnál. Nem lehet tudni, milyen fórumokon lehet a kormánytagokat elérni, pl. mikor látogatnak el vidékre személyesen? Barátságtalan, primitív honlap - 10-15 évvel lemaradva. Tehát még a koncepció is kezdetleges, nemcsak a kivitelezés. Arról nem is beszélve, hogy két évvel ezelőtt merült fel az ötlet ennek elkészítésére. Mi tartott ennyi ideig? Mert ez a honlap a koncepciótól kezdve legfeljebb három hónap alatt elkészíthető. Főleg annak tükrében, hogy 60 százalékos feltöltöttségű - sorolja lapunknak a hiányosságokat egy neve elhallgatását kérő internetmarketing-szakember.
"Ami abban sok pénzbe került, az nem maga a honlap" - idézzük Daróczi Dávid kormányszóvivőnek egy névtelen blogbejegyzésre adott válaszát. (E sorok irójának e-mailben kelt kérdését ugyanis nem válaszolta meg.)
"Valójában ugyanis a szokásos online tartalmak csupán kiegészítői a http://sajto.kormányszovivo.hu tudásának. Az ugyanis egy olyan oldal, amin online sajtótájékoztatót lehet tartani valós idejű képpel, rádiós minőségű hanggal - természetesen a regisztrált újságírók valós időben kérdezni is tudnak." - írja Daróczi Dávid - még szintén a finoman szólva is informális http://kormanyszovivo.blog.hu oldal hozzászólói között.
A korszerű kormányzati kommunikáció tehát előzetes bejelentkezéshez kötött. Ahol persze mindenkit ellenőriznek, valóban újságíróként dolgozik-e, nehogy véletlenül egy túl kíváncsi mezei adófizető legyen.
Merthogy az újonnan megnyíló oldalon videofelvételek láthatók, élőben közvetített és archivált sajtótájékoztatók, ahol egyenes adásban lehet kérdéseket feltenni a kormányszóvivőknek. Vagyis elkészült egy böngészőbe ágyazott kétirányú audio- és egyirányú videostreaming rendszer, 200 párhuzamos felszolgálóra tervezve.
A széles sávon elérhető, komoly terhelést is bíró, méregdrága szervereknek köszönhetően akár a vidéki szerkesztőségek távoli forgószékeiben üldögélő sajtómunkások is tehetnek fel kérdéseket a sajtótájékoztatókon. Sajnos a külföldi újságok angolul beszélő munkatársai már nem kapnak információt, vagyis jobban teszik, ha megtanulnak Arany János és Budai Bernadett nyelvén beszélni, újságírni. (A fejlődés irányát mutatja a BBC videomegosztó portál nyitott csatornája, ami a web 2.0 eszközeivel teszi bárki számára elérhetővé mozgóképes információit - a youtube.com-on)
Ez tehát a kormányzati online kommunikáció a blogoló miniszterelnök és a majd' kétmillió netező demokratikus országában.
KO.
De ki győzött?
|
http://nol.hu/archivum/archiv-496527-295557
|
https://web.archive.org/web/20110616022846/http://nol.hu/archivum/archiv-496527
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormany-online-kommunikacio-ko
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"internet"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
6,277 |
Az ombudsman szerint nem lehet titok a kormányszóvivő.hu körül
|
A Fidesz írásban kér választ Kiss Péter kancellárminisztertől a kormányszóvivő.hu portál elkészítésének körülményeiről...
|
Szabó Máté ombudsman álláspontja szerint a kormanyszovivo.hu portál kialakításával kapcsolatos összes lényeges információ nyilvános, nem titkolható el. Az adatvédelmi törvény ugyanis valamennyi állami szerv számára előírja, hogy a feladatköréhez tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. Hozzáférhetővé kell tenni különösen a költségvetésre, az állami vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erről kötött szerződésekre vonatkozó minden közérdekű adatot - áll íz ombudsman közleményében.
Ebből következik, hogy nyilvánosak a közpénzekből felállított új internetes oldal létrehozására, működtetésére kötött szerződések, számlák, a győztes pályázatok különféle tartalmi vonatkozásai, beadóiknak személye, illetve szervezeti formája is. A közérdekű adatok kiadására a törvény az állami szerveknek 15 napos határidőt szab. Az egyedi adatkérésektől függetlenül, ötmillió forint értékhatár felett minden költségvetési szerv köteles a honlapján 60 napon belül közzétenni a szerződések típusát, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát. A nyilvánosság alól csak a törvényben meghatározott üzleti titkok, a banktitok, a szerzői jogi védelem alá eső dokumentumok és a törvény alapján védendő személyes adatok jelenthetnek kivételt - figyelmeztet Szabó Máté közleménye.
A Fidesz helyettes szóvivője bejelentette, hogy pártja minden jogi eszközt felhasznál, hogy kiderítse: miért kerül 200 millió forintba ennek a honlapnak az elkészítése és üzemeltetése.
A Fidesz - egyebek mellett - azt kérdezi Kiss Péter minisztertől, hogy ki döntött arról, hogy 200 millió forintot fordítsanak egy internetes oldal elkészítésére; kiktől kértek árajánlatot, és kik, milyen összegben tettek ajánlatot; tételesen felsorolva milyen költségeket takar a 200 millió forint, illetve kik kaptak megbízást a 200 millió forint terhére - mondta Cser-Palkovics András Budapesten. Hozzátette: a válaszok áttekintése után döntenek arról, tesznek-e, s ha igen, milyen jogi lépéseket.
Hozzátette: tudni szeretnék Kiss Péter álláspontját arról, miként fordulhatott elő, hogy a honlap hosszú napokon keresztül használhatatlan volt.
"Nem gondolja miniszter úr vállalhatatlannak a 200 millió forint kidobását azok után, hogy valakik az interneten 0 forint + áfa költséggel hozták létre az alternatív kormányszóvivői honlapot?" - olvasható Cser-Palkovics András levelében, amelyet csütörtökön küld meg Kiss Péternek.
Közölte: az interneten megtalálták a kormányszóvivő.hu "ikerpárját", aminek az elkészítése - a készítők által a honlapon közzétett információ szerint - nulla forintba került. A politikus közölte: összevetette a két oldalt, és megállapította, hogy tartalmukban azonosak, és valószínűleg technikailag is hasonlóak. Kérdésre válaszolva közölte: nem tudja, kik készítették ezt a honlapot, de az elkészítés költségeiről megtalálható információban nem kételkedik.
Cser-Palkovics András szerint ez az oldal is bizonyítja, indokolatlanul magas az összeg, amiért a kormány elkészíttette a kormányszovivo.hu oldalt.
A politikus közölte: a válaszok áttekintése után döntenek arról, tesznek-e, és ha igen, milyen jogi lépéseket.
Az alternatív oldal kapcsán a helyettes szóvivő kitért arra, hogy a Fidesz honlapját is munkatársaik készítették munkaidőben, és ugyanígy üzemeltetik is. Így plusz pénzt sem az elkészítésre, sem az üzemeltetésre nem fordítanak - jegyezte meg.
A fideszes politikus álláspontja szerint az elmúlt hetekben több, a kormányzat pénzpazarlásáról szóló hír borzolta a kedélyeket. Ezek között említette, hogy a potenciális költségek duplájáért utazott Gyurcsány Ferenc delegációja Szarajevóba, több, mint négy millió forintért fényezték át a kormányzati luxusflotta egyik autóját.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter sajtótitkársága arról tájékoztatta Cser-Palkovics Andrást, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök által kijelölt kabinetfőnök irányítja, és ide tartozik a kormányszóvivői iroda is. A kommüniké szerint a kancelláriaminiszternek a képviselő által feltett kérdésre hatásköre nincsen.
Budai Bernadett kormányszóvivő a kormanyszovivo.hu oldalon kitett reagálásában azt mondta: Cser-Palkovics András törvényes határidőn belül megkapja a választ a kancelláriaminisztertől. A szóvivő szerint a fideszes politikus is meggyőződhet arról, hogy nem pusztán egy honlapról van szó, hanem egy komplett informatikai rendszer fejlesztéséről.
Mint mondta, a honlap létrehozásának alapvető célja az volt, hogy növeljék az információkhoz való hozzájutásban az esélyegyenlőséget, hiszen eddig sok vidéki újságíró nem tudott részt venni a budapesti tájékoztatókon, a honlap segítségével viszont lehetőség nyílik végignézni a tájékoztatókat és kérdéseket feltenni.
Budai Bernadett szerint a Fidesz ezzel az akcióval arról akarja a figyelmet elterelni, hogy a nyilvánosságra került közvéleménykutatások a Fidesz romló, és az MSZP javuló tendenciáit mutatták ki.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497001-295967
|
https://web.archive.org/web/20170123123357/http://nol.hu/archivum/archiv-497001-295967
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ombudsman-szerint-nem-lehet-titok-a-kormanyszovivohu-korul
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-26 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"internet"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
6,278 |
Korrupciós per a dél-afrikai kormánypárt elnöke ellen
|
Korrupciós per kezdődik hétfőn a dél-afrikai kormánypárt, az ANC elnöke, így az államfői poszt várományosa, Jacob Zuma ellen.
|
Korrupciós per kezdődik hétfőn a dél-afrikai kormánypárt, az ANC elnöke, így az államfői poszt várományosa, Jacob Zuma ellen. A tét, hogy elítélik-e a politikust, aki így minden bizonnyal lemondhatna elnöki ábrándjairól. Zuma ellentmondásos figura. 2006-ban nemi erőszak vádjával indítottak ellene eljárást, de végül bizonyítottság hiányában felmentették. Hívei akkor tüntetésekkel gyakoroltak nyomást a bíróságra és a tanúkra. Most is ugyanerre készülnek.
|
https://index.hu/kulfold/hirek/360197
|
https://web.archive.org/web/20201021183618/https://index.hu/kulfold/hirek/360197/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcios-per-a-del-afrikai-kormanypart-elnoke-ellen
|
Index
|
world-news
|
2008-08-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-afrikai Köztársaság"
] |
[] |
[] |
6,279 |
Kiss Ernő megkésett korrupciós bombariadója
|
Egy félreállítása okán sértett rendőrtábornok tartott összeesküvés-elméleti mesedélutánt vagy a tényleges eltussolási hadművelet résztvevője pakolt ki?
|
Kiss Ernő megkésett korrupciós bombariadója
Egy félreállítása okán sértett rendőrtábornok tartott összeesküvés-elméleti mesedélutánt vagy a tényleges eltussolási hadművelet résztvevője pakolt ki? Nyilván sok tollforgató és újságolvasó gondolataiban merült fel ez azután, hogy a hvg.hu közölte a Kiss Ernővel készült interjút. Nehéz hiteles választ adni.
Kiss Ernő
© Pataky Zsolt
Valószínű, hogy az igazságot csak két ember tudja. Természetesen a nyilatkozó főrendőr, aki Draskovics Tibor jelenlegi rendészeti minisztert lényegében közhatalmi visszaéléssel hozza gyanúba. S a tárcavezető – az ügy idején államtitkár –, aki cáfol és perrel fenyeget. Bajos volna letenni a garast valamelyik fél mellett. Attól, hogy valaki sértett, még beszélhet igazat. Mint ahogy sértődésmentesen is lehet hazudni. És fordítva is, persze. Nem a motiváció számít, hanem a bizonyítható valóságtartalom. Életszerűtlennek tűnő dolog éppúgy megtörténhet, ahogy életszerű történet is lehet kitaláció. Mivel a dolog elévült, jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet nem született róla, a legtöbben politikai rokon- és ellenszenvüknek megfelelően fogadják. Mi azonban próbáljunk elfogulatlanul mérleget vonni.
Nem tudni, melyik rosszabb: ha a szervezett bűnözés elleni rendőri harc valahai főnöke gátlástalanul hazudik, alaptalanul rágalmaz, vagy ha az őt felügyelő kormánytagról derül ki: gazdasági vétségben cinkostárs. Egyvalami azonban garantálható: a ragadós ügyből egyikük sem tud foltmentesen kikeveredni. Ha a miniszterről kiderül, tényleg sáros, nemcsak ő bukik, de főnökét is lehúzhatja a botránymocsár örvényébe. S még ha nem (vagy csak részben) igaz a vád, akkor is a teljes uborkaszezont kitöltő, a kormány népszerűségét rontó muníciót ad a Fidesznek.
Alaptalan rágalmak esetén Kiss Ernő szintén megütheti a bokáját. Nemcsak a jogi következmények miatt. Ha egyértelműen kibukna, hogy félreinformálta a médiát, attól kezdve (legalábbis a független lapokban) ő válna célponttá. Kutatnák, milyen érdekek állhatnak Draskovics kompromittálásának hátterében. Mellesleg, ha – tegyük fel – a tábornok leleplezése őszintének bizonyulna, az vajmi keveset javítana az ő morális tőzsdeindexén. Hisz amennyiben reálisnak fogadjuk el a sztorit, akkor miről is szól pontosan? Nem kevesebbről, mint hogy az akkori kormányfő, Horn Gyula az államtitkárával szembeni vizsgálat eltussolását indítványozta a rendőrség illetékes csúcsvezetőjénél. Vagyis politikusként illetéktelenül beavatkozott a folyamatban lévő nyomozásba. Kiss pedig nem tagadta meg a hatáskörtúllépő felvetés végrehajtását, nem mondott le beosztásáról, a nyilvánosság elé is csak a jogvesztő határidő lejárta után lépett. Ergo, ha Horn és Draskovics visszaélésekben bűnös, úgy Kiss Ernő minimum tettestárs.
Zavaros história (Oldaltörés)
Honi politikai folklórunkban a korrupciót, hivatali titkokat feltáró bennfentest rögtön glóriával jutalmazza a közvélemény. Holott legtöbbször az igazság bajnokának szerepét magára osztó vezető is majdnem ugyanannyira felelős az üzelmek zavartalan folyásáért, mint az, akit feldobott. Főként sértődés, nyereség- vagy bosszúvágy, az önigazoló és önfelmentő szándék motiválja a hirtelen bőbeszédűvé vált személyt. Ettől függetlenül mondandójának lehet igazságtartalma. De rettenetesen nehéz kideríteni, a történet hanyadrészét vehetjük ilyennek. A kölcsönös adok-kapok légkörében a cselekmény objektív felidézése gátakba ütközik. Gazdasági jogászok szakértő csapata tudná legfeljebb elmondani, ki itt a hunyó. De valószínűleg még az ő vélekedésük se fedné le mindenben egymást. Csakhogy – függetlenül attól, hogy Draskovics lelkiismerete tiszta vagy sem, elkövetett-e bármi neki felróhatót – amennyiben Kiss nyilatkozatának eme része helytálló, Horn Gyula mindenképp jogköri határsértést követett el a nyomozati eljárásba történő belenyúlással. Ez persze ma keveseket izgat. Nem a politizálásból kivonult, súlyosan beteg egykori miniszterelnök, hanem a rendészeti miniszter a fő célpont.
Amúgy a két belpolitikai oldal egyikének sem lesz testre szabott az ügy. Kormányzó szocialistáinknak nyilván rizikós saját egykorvolt kinevezettjük ellen hadakozni, aki tetejébe rendkívül naprakész a ’90-es évek fehérgalléros gazdasági bűnözőinek politikai kapcsolatait illetően. Jobboldalon is zsenánt lesz némiképp, hogy ama személytől erednek a közélettisztító(nak gondolt), pillanatnyilag ellenőrizhetetlen hitelességű információk, akiről hivatali idejének kezdetén Csermely Péter, a Magyar Nemzet jelenlegi főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett: „Nézegettem a Hétben Kiss Ernő ezredest, a Központi Bűnüldöző Igazgatóság vezetőjét. Igazi csizmafejű káder, tíz perc alatt nincs egy értelmes mondata, kamara helyett kamerát mond, ráadásul három éve ittasan vezetett, fegyelmit is kapott. Nála jobbat nem találtak.” Kiss, aki ellen idén szintén folyt illuminált autózás miatti eljárás, nem igazán jó alany a puritán, emberi gyengeségektől mentes zsaru szerepére.
Logikusnak tűnik, hogy a nyilatkozat előzményeit az ügyészség és a rendőrség (például olaj- és brókerügyben tanúsított) illetékességi, hatásköri és szervezetközi torzsalkodásai kapcsán kell keresni. Melyek fölött a politikai befolyásoltság és korrupció tisztázatlan, de makacsul ott lévő árnyéka lebegett. A Kiss által említett Túri András, aki szerinte „vezette a nyomozást egykori beosztottam, Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, a KBI egykori felderítője, majd évekkel később Molnár Csaba rendőr alezredes, a Pénzmosás Elleni Osztály egykori vezetője ügyében, és mint az közismert, mindkettőt jogerősen felmentette a bíróság. Ezzel összefüggésben megjegyzem, számomra furcsa, hogy ma Túri András láthatja el a rendőrség szakmai felügyeletét”, jelenleg IRM-szakállamtitkár. Kiss mondata burkoltan azt sugallja, Túri nem teljesen szakszerűen vezette az eljárást, így nem lehetne helye a tárca irányítói közt.
Mindenesetre tény: a zavaros, bonyolult és kusza história hosszú elfoglaltságot biztosíthatna oknyomozó újságírók tucatjainak. De félő, csupán felszínes belpolitikai tankcsaták üzemanyagaként szolgál majd.
2008. július. 29. 12:22 hvg.hu Vélemény
Kiss Ernő: Horn leállította a Draskovics elleni nyomozást
Horn Gyula állította le a Draskovics Tibor ellen folytatott, Hézag fedőnevű titkos nyomozást 1996-ban. A jelenlegi rendészeti miniszter akkor a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára volt. Minderről Kiss Ernő nyugalmazott tábornok, a történtek idején a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője és az országos rendőrfőkapitány helyettese beszélt a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban. Draskovics Tibor visszautasítja Kiss állításait.
|
https://hvg.hu/velemeny/20080803_kiss_draskovivs_olaj_korrupcio
|
https://web.archive.org/web/20100728140456/https://hvg.hu/velemeny/20080803_kiss_draskovivs_olaj_korrupcio
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiss-erno-megkesett-korrupcios-bombariadoja
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-04 00:00:00
|
[
"Draskovics Tibor",
"Horn Gyula",
"Kiss Ernő",
"Túri András"
] |
[
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
[
"hatalommal való visszaélés"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,280 |
Hiller és a furcsa matúra
|
Nyílt levélben szólították meg a Montessori iskolai érettségi botrány ügyében a panaszos szülők Hiller István oktatási minisztert.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150921
|
https://web.archive.org/web/20080809063514/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150921
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiller-es-a-furcsa-matura
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-01 00:00:00
|
[] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
6,281 |
Alagútvég
|
Tisztázatlan pénzügyi tranzakciók miatt bíróság elé kerülhetnek a Meciar- és a Dzurinda-kormányok idején készült kelet-szlovákiai autópályán lévő Branyiszkó-alagút építői.
|
Politikai viták kereszttüzébe került Szlovákia egyetlen autópálya-alagútja. A Lőcse-Eperjes közti Branyiszkó-hágót kiváltó, 4,8 kilométeres alagút azóta vitákat kavar, hogy Vladimír Meciar kormánya alatt, 1996-ban megkezdték az építését. A Meciar-kabinet, az állami megrendeléseket szlovák cégeknek jelszó jegyében, hazai beruházókra bízta az építést: a fúrást az annak idején a bősi vízlépcső-beruházást irányító Vodohospodarska Vystavba vállalat, a működtetéshez szükséges munkákat, többek között a szellőző- és világítóberendezések szállítását és felszerelését pedig a ZPA Krízik nevű elektronikai cég kapta. Feladatát azonban egyik sem végezte el, ezért a technológiai kivitelezés költsége az induláskor tervezett 677 millió korona (akkori árfolyamon mintegy 4 milliárd forint) közel háromszorosára ugrott a 2003-as átadásra, amivel a Branyiszkó a mai napig Európa egyik legdrágább autópálya-alagútja.
A beruházás elindítása után két évvel Mikulás Dzurinda új kormánya számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szakmai felkészületlensége miatt a két vállalatnak nincs esélye a munka befejezésére. Meciarék azonban a szerződésekkel mindkét céget annyira bebetonozták, hogy szinte lehetetlen volt felmondani a megbízást. A cégeket ezért, bizonyos díjazás ellenében, közvetítőként megtartották, de a további munkákra külföldi beruházókat hívtak meg. Ami nem volt könynyű, mivel a nemzetközileg elismert cégek - így a svéd-svájci ABB vagy a német Siemens - az előzmények ismeretében nem fogadták el a megbízást.
Végül a kormány a Svájcban élő Ján Godán szlovák üzletember Erga Suisse nevű cégével és a szintén svájci, alagutak elektronikai felszerelésével is foglalkozó Nay+Partnerrel szerződött. A két cég együttműködését végig viták övezték, a Nay+Partner tulajdonosa, Hanspeter Nay még be is perelte Svájcban Godánt, azzal vádolva, hogy túlszámlázott a megbízó szlovák útkezelő vállalatnak, és neki sem a megállapodásnak megfelelően fizetett az elvégzett munkákért.
A szlovák és a svájci rendőrség 2004 óta kutakodott a beruházással összefüggő adózási és számlázási ügyekben, tavaly már közösen vizsgálódtak, a közelmúltban pedig brit és liechtensteini hatóságokat is bevonva. A bomba áprilisban robbant. Maga Robert Fico kormányfő jelentette be, hogy a svájci hatóságoktól származó információk szerint a gyanúsítottak svájci számláihoz egy illetéktelen is hozzáfért: Dzurinda kereszténydemokrata pártjának (SDKU) ismert politikusa, Gabriel Palacka, aki a pártpénztárnokság mellett 1998-ban közlekedési és távközlési miniszter volt.
Szorul a hurok több, a beruházásban részt vett üzletember nyaka körül is. A szlovák és a svájci rendőrség Godánon kívül négy szlovák állami tisztviselő, valamint a ZPA Krízik öt alkalmazottja ellen vádemelést javasolt mindkét országban. A vád szerint az Erga Suisse fiktív számlákat adott ki, a befolyt összegeket pedig az érintettek magánszámláira utalta. A vádlottak elismerik, hogy kaptak pénzt Godántól, tagadják viszont az átutalások és az alagútépítés közti összefüggést. A szlovák közlekedési hatóságok egyébként máig nem tették közzé a beruházás teljes költségét, de az egyes becslések szerint 9 milliárd korona körül mozoghat. Nem ismertek az éves üzemeltetési költségek sem, pedig az alagút gyakran szorul karbantartásra; olyankor a forgalmat átterelik a hágóra.
Az alagútbotrány óta, a két éve hatalmon lévő Fico-kormány alatt is vannak példák tisztázatlan ügyekre az autópálya-építések körül. A 20 milliárd koronára becsült elektronikus útdíjfizetési rendszer közbeszerzési pályázatának négy résztvevője közül nemrég három is fellebbezett - s azt fontolgatja, hogy Brüsszelhez fordul -, amiért a Nemzeti Autópálya-társaság kizárta őket a versenyből. A legalacsonyabb összegeket kínáló - és a tenderbontáskor győztesnek kikiáltott - olasz-osztrák-lengyel Slovakpass konzorciumot, valamint az osztrák Kapsch céget formai okokra hivatkozva utasították el, a francia ToSy esetében pedig a túl alacsony ajánlati összegre hivatkoztak. Győztesnek végül a legnagyobb összeget kínáló francia-szlovák SanToll konzorciumot hozták ki. A kizárt pályázók furcsállják a döntést, már csak azért is, mert a SanToll szlovák résztvevője, az Ibertax a szakmában ismeretlen, bejegyzett pozsonyi címén nem található - viszont úgy hírlik, közel áll a fő kormánypárthoz (SMER). Az állítólag ciprusi partnert is felvonultató társaságot kapcsolatba hozzák a SMER kampányát pénzelő J&T pénzügyi csoporttal, melynek neve nemrég a korona új árfolyamának kiszivárogtatása körüli botrány, majd a magyarországi digitális műsorszórási tender körül is felbukkant (HVG, 2008. július 19.).
Hasonló a helyzet az autópálya-építési ppp-pályázatokkal. A közlekedési minisztérium több neves külföldi építőipari céget - köztük a német Hochtief-Alpine Bau konzorciumot, az osztrák Strabagot, a spanyol Obruscón Huarte Laint (OHL) és a francia Eiffage-t - formai okokra hivatkozva kizárt a Túrócszentmárton-Eperjes közti 75 kilométeres szakasz 49 milliárd koronás beruházására kiírt tenderből. Csak a nagy hazai cégeket tömörítő Doprastav-Váhostav konzorcium, illetve a Szlovákiában leányvállalattal bíró svéd Skanska és a francia Vinci Conssesions maradtak versenyben. A közbeszerzési hivatal végül úgy határozott, hogy a Hochtief-Alpine Bau konzorciumot viszsza kell venni. A közlekedési minisztérium viszont bíróságon támadta meg a döntést, így már szinte biztos, hogy tarthatatlan a befejezés 2010-es határideje.
TUBA LAJOS / POZSONY
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.31/200831_VITATOTT_SZLOVAK_AUTOPALYABERUHAZAS_Alagutv
|
https://web.archive.org/web/20231220130210/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.31/200831_VITATOTT_SZLOVAK_AUTOPALYABERUHAZAS_Alagutv
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/alagutveg
|
HVG
|
eu-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[
"autópálya"
] |
[] |
6,282 |
Nagyvadak
|
Bakonybélből a Bakony legmagasabb pontjára állami tölgy-, cser- és bükkerdőkön keresztül vezet az aszfaltozott út, amelyet tavalytól jól karbantartott, láthatóan nemrégiben felszerelt, betontalpazatú fémsorompók szegélyeznek egészen a 709 méter magas Kőris-hegy csúcsáig.
|
HVG-infó
Nagyvadak
2008. július 30. 19:14
Bakonybélből a Bakony legmagasabb pontjára állami tölgy-, cser- és
bükkerdőkön keresztül vezet az aszfaltozott út, amelyet tavalytól jól
karbantartott, láthatóan nemrégiben felszerelt, betontalpazatú fémsorompók
szegélyeznek egészen a 709 méter magas Kőris-hegy csúcsáig.
A HVG információi szerint az útelzárókat tavaly kezdte el odahelyeztetni a
frissen birtokon belülre került új vadásztársaság, amelynek gyakori
vendégvadásza az állami vagyon hatékony kezelését célul tűző törvény
atyjának tartott Tátrai Miklós Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
(MNV) 33 éves vezérigazgatója.
A vadásztársaság - a terület vadászati jogait gyakorló Magas-Bakony
Vadgazdálkodási, Sport és Környezetvédelmi Egyesület (Magas-Bakony VSK) -
Bakonybél, Fenyőfő, Bakonyszűcs és Porva települések közelében fekvő, közel
6 ezer hektáros vadászterület gazdája. A Bakony szívének is mondott
erdőkben korábban kizárólag az állami erdőgazdaság vadásztatott. Tavaly év
elején azonban a 2006 nyarán létrehozott egyesület átvette a jogokat a 100
százalékos állami tulajdonú, idén január 1-jétől az MNV portfóliójához
tartozó Bakonyerdő Zrt-től. Mindezt a tulajdonosi jogokat gyakorló - azóta
az MNV-be beolvadt - Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti
Földalap és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által 2006 végén összehívott
közgyűlés határozata tette lehetővé, amely csökkentette a Bakonyerdő Zrt.
vadászati jogait. (Jelenleg az erdőgazdaság 62 ezer hektárjából 26 ezer
hektáron mintegy 45 magántársaság vadászhat, de korábban nem fordult elő,
hogy a legjobbnak mondott területek kikerüljenek az erdészet fennhatósága
alól.)
Az 1996-os vadászati törvény értelmében 2007. március 1-jéig lehetett a
földtulajdonosok közgyűlésének egyszerű többségi határozatával "kiosztani"
a vadászterületeket. Jelen esetben ehhez csak a tulajdonosi döntést
végrehajtó Bakonyerdő Zrt. beleegyezésére volt szükség, mivel a Magas-
Bakony VSK által igényelt terület többsége az állami céghez tartozik. A
tisztán állami terület "átsorolása" bonyolult procedúra ugyan, mivel
nyilvánosan meg kell azt hirdetni. Csakhogy ez esetben a törvényi
rendelkezések szerint nem volt szükség efféle pályáztatásra, a szóban forgó
új vadászterület ugyanis nem tisztán állami tulajdon, az állami
erdőgazdasággal határos magántulajdonú földek is tartoznak hozzá.
A gím- és dámszarvasban, muflonban és vaddisznóban is gazdag nagyvadas
területet megszerző egyesület tagnévsorának ismeretében a Bakonyerdő
vezetőségének más választása nem is nagyon lehetett. Az alapítók között
található ugyanis Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi
szakállamtitkára, aki a Magas-Bakony VSK életre hívásakor az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztérium kabinetfőnöke volt, s aki információink szerint
civilben is szoros kapcsolatokat ápol Tátraival. Utóbbi már az MNV élére
történt kinevezése előtt is magas közpozíciókat töltött be - 2006-ban a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) szakállamtitkára, a
következő évben pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára lett. Nem
mellesleg, tavaly év végén - még az MNV Zrt. vezérigazgatói posztjának
hivatalos elfoglalása előtt - került a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói
Erdészetének igazgatói székébe Tátrai Miklós Zoltán 28 éves testvéröccse,
Gábor.
Az új vadásztársaság tagnévsorában szerepel K. Szabó Imre, a 200 millió
forintos jegyzett tőkéjű, tavaly 1,4 milliárdos árbevétel mellett 30
milliós nyereséget realizáló kecskeméti Megatrend Informatikai Zrt. elnök-
vezérigazgatója. A vállalatirányítási rendszereket fejlesztő cég szoftverei
működnek az államigazgatásban is: egyebek mellett a KVVM intézményeiben, a
Magyar Államkincstárnál, illetve a Magyar Közút Kht.-nál is. A Magas-Bakony
VSK székhelye - az egyesületet bejegyző Veszprém Megyei Bíróság adatai
szerint - az alapító Miklós Barna tulajdonolta Csesznek, Vár utca 24. szám
alatti családi ház. Ide van bejegyezve a Miklós többségi tulajdonában lévő
Terra Ceres Kft. is, amely a felszámolásba dőlt állami Bábolna Zrt. 480
hektáros - pár hektár erejéig az egyesületi vadászterülettel is fedésben
lévő - kerteskői gazdaságára is rástartolt (HVG, 2008. június 28.). A
vadásztársaság fővárosi kapcsolati tőkéjét erősíti ugyanakkor a 2010-es
pécsi kulturális főváros program kapcsán a baranyai megyeszékhelyen
milliárdos ír ingatlanfejlesztést gründoló, a hatályos cégjegyzék tanúsága
szerint számos ciprusi és amerikai offshore vállalat ügyeit is intéző
Krisztián Zoltán budapesti ügyvéd.
A tagjainak évi 200 ezer forintos tagdíjat előíró vadászati egyesület
valószínűleg saját kedvtelésű cserkelésekre jött létre. A Veszprém Megyei
Bíróságon hozzáférhető tavalyi mérleg 13,5 millió forintos egyéb bevétel
mellett ugyanis csak 9 millió forintos értékesítési árbevételt tüntet fel -
miközben például egy közepes gímbika kilövése is több ezer eurót kóstál,
így bérvadásztatásból egy nagyságrenddel nagyobb összeget is realizálni
lehetne. Horváth Lászlót, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatóját lapzártánkig
nem sikerült utolérnünk. Így nem tudhattuk meg, hogy a vadásztársaság az
országos átlaghoz hasonló, hektáronként 400-800 forintos bérleti díjat
fizet-e, vagy a törvényben lehetővé tett, egyénileg kialkudott összeget.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.31/200831_Nagyvadak
|
https://web.archive.org/web/20221021013647/http://hvg.hu/hvgfriss/2008.31/200831_Nagyvadak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyvadak
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[
"Kisfaludy Zoltán",
"Tátrai Miklós"
] |
[
"Bakonyerdő Zrt.",
"Környezetvédelmi Minisztérium",
"Magas-Bakony VSK",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Megatrend Informatikai Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"rokonok",
"informatika",
"protekció",
"vadászat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,283 |
Lemondott Sólyom László veje
|
Moldoványi Tibor, a köztársasági elnök veje egy hónapig volt az ORTT sajtófelelőse, miután Sólyom kinevezte az új elnököt.
|
Egy hónap után távozott posztjáról az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) sajtófelelőse - erősítette meg az MTI értesülését Majtényi László, a médiahatóság elnöke hétfőn.
Elmondta, nemrég arra kérte az évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező Moldoványi Tibort, hogy válasszon: az ORTT sajtófelelőse vagy a jövő nemzedékek ombudsmanjánál kapott hasonló állását tartja meg. Az ombudsmani hivatal egyébként akár a a médiahatóságot is vizsgálhatja, így előfordulhatott volna, hogy Moldoványi ír az ORTT elleni vizsgálatról, és ő is védi meg a médiahatóságot a sajtó előtt.
"Moldoványi Tibor rövid gondolkodást követően az ombudsmani hivatal sajtófelelősi állása mellett döntött" - tette hozzá Majtényi László, jelezve, hogy egyébként jogszabály nem mondja ki, hogy összeférhetetlen volna a két állás.
Korábban azért is érték a sajtóban bírálatok a kinevezés miatt Majtényi Lászlót, mert az új sajtófelelős nem mellesleg a köztársasági elnök veje, márpedig az ORTT élére a miniszterelnökkel közösen éppen az államfő jelöl vezetőt.
|
https://index.hu/kultur/media/ortt4434/
|
https://web.archive.org/web/20201021191701/https://index.hu/kultur/media/ortt4434/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-solyom-laszlo-veje
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-04 00:00:00
|
[
"Majtényi László",
"Moldoványi Tibor",
"Sólyom László"
] |
[
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"rokonok"
] |
[] |
6,284 |
Olimpiai kvótát szerzett politikusok
|
Közpénzből egyetlen állami vezető hozzátartozója sem utazik az olimpiára - derült ki a kormányszóvivő tájékoztatóján.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502355
|
https://web.archive.org/web/20231115042357/http://nol.hu/archivum/archiv-502355
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olimpiai-kvotat-szerzett-politikusok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"sport",
"juttatás",
"utazás"
] |
[] |
|
6,285 |
Megúszhatja a börtönt Kaszab
|
Bár Kaszab Csabának, a X. kerület korábbi szocialista alpolgármesterének július végén meg kellett volna kezdenie börtönbüntetését, a Legfelsőbb Bíróság elrendelte, hogy a másodfokú eljárást újból folytassák le.
|
2008.08.15. 19:15
Bár Kaszab Csabának, a X. kerület korábbi szocialista alpolgármesterének – aki ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárás – július végén meg kellett volna kezdenie börtönbüntetését, a Legfelsőbb Bíróság elrendelte, hogy a másodfokú eljárást újból folytassák le.
Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult büntetőügy Kaszab Csaba ellen. A vádlott védője által benyújtott felülvizsgálati kérelem ügyében a Legfelsőbb Bíróság 2008. július 3-án határozatot hozott, amelyben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Ítélőtáblát új másodfokú eljárás lefolytatására utasította – válaszolta tegnap lapunk megkeresésére a Fővárosi Bíróság (FB) sajtó- és nemzetközi kapcsolatok titkársága. „Mivel az ügyben nincs jogerős döntés, K. Csaba a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását nem kezdte meg” – olvasható az FB válaszában. Lapunk megkereste a Legfelsőbb Bíróságot is, hogy érdeklődjünk határozatának indokolásáról, ám ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy harminc nappal azután lehet írásba foglalni a döntést, hogy az érintettek megkapták a határozatot, ráadásul a büntetőkollégium illetékes munkatársai szabadságon vannak, s mivel csak ők jogosultak információkkal szolgálni, két hét múlva forduljunk hozzájuk.
Az idén március közepén emelkedett jogerőre egyébként Kaszab Csaba kétéves szabadságvesztése, ám a fiktív, tömeges párttagtoborzás gyanújába is keveredett politikus betegségére hivatkozva börtönbüntetése elhalasztását kérte július végéig. A engedélyezett három hónapos halasztás amúgy július 24-én járt le, ám ez az időpont a Legfelsőbb Bíróság három héttel azelőtti döntése miatt okafogyottá vált.
A Fővárosi Ítélőtábla egyébként másodfokon a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntését hagyta helyben, amely a volt MSZP-s alpolgármestert két év letöltendő börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, ezentúl pedig 4,4 millió forint megfizetésére kötelezte. A nyomozást egy építési vállalkozó feljelentése alapján rendelték el; Kaszab az ominózus időszakban az önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának az elnöke és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának is a tagja volt. A vádirat szerint egy vállalkozó 2000 nyarán arra kérte Kaszab Csabát, „kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül” szerezzen neki építési munkát; cserébe – ígérte – a nyereség felét visszautalja számára. A bíróság szerint Kaszab felhívta a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi csoportjának vezetőjét, és hivatali helyzetével visszaélve arra kérte: bízza meg az említett vállalkozót a legnagyobb költségvetésű társasházi felújításokkal. Kaszab végül összesen 4,4 millió forinttal gazdagodott.
A szocialista politikus az elsőfokú döntés után először helyi MSZP-frakcióvezetői posztjáról mondott le, majd tavaly novemberben a X. kerületi önkormányzati mandátumától szintén megvált. Révész Máriusz fideszes képviselő lapunknak korábban egyébként azt állította, hogy a X. kerületi MSZP-szervezet létszámát Kaszabék a kilencvenes évek végétől úgy duzzasztották fel 1500, más hírek szerint 1900 főre, hogy a Kőbányán munkát kapó vállalkozóknak a dolgozóikat papíron be kellett léptetniük a szocialista párt megfelelő alapszervezetébe.
A fiktív módon felduzzasztott pártszervezet a különböző tisztújításokon évekig akkora erőt képviselt, mint átlagban négy-öt másik fővárosi szocialista pártszervezet. A kőbányai MSZP az idén tavaszszal egy újabb tagrevízión esett át, így csupán mintegy 450 tagja maradt. Szocialista párti informátorunk szerint jelenleg vezetési válsággal küzd a X. kerületi MSZP-szervezet, Novák Gyula elnök tavaszi félreállása után ugyanis utódlási harcok törtek ki.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/08/meguszhatja-a-bortont-kaszab
|
https://web.archive.org/web/20110111202951/http://www.mno.hu/portal/577057
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meguszhatja-a-bortont-kaszab
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[
"Kaszab Csaba"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. X. kerület"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,286 |
500 ezer forintos pénzbüntetés az esztergomi polgármesternek
|
Az Esztergomi Városi Bíróság újabb - ezúttal 500 ezer forintos - bírságot szabott ki az esztergomi polgármesterre, mert az nem ismeri el a jegyzőt, akit a munkaügyi bíróság korábban más visszahelyezett az állásába.
|
500 ezer forintos pénzbüntetés az esztergomi polgármesternek
Az Esztergomi Városi Bíróság újabb - ezúttal 500 ezer forintos - bírságot szabott ki az esztergomi polgármesterre, mert az nem ismeri el a jegyzőt, akit a munkaügyi bíróság korábban más visszahelyezett az állásába.
A bírósági végzést és az ennek kapcsán Csomor Sándor jegyző Meggyes Tamás polgármesternek írt levelét a szeretgom internetes portálon lehet elolvasni.
Csomor Sándor ügye 2005 óta húzódik, először akkor mentették föl, mivel nem írt alá - elmondása szerint törvénytelennek tűnő - papírokat a város akkor épülő élményfürdőjével kapcsolatban. Néhány hónapra rá újra felmentették, akkor a város vezetése arra hivatkozott, hogy nem tett esküt a testület előtt, ennek hiányában pedig nem érvényes a korábbi kinevezése. A jegyző ekkor a Tatabányai Munkaügyi Bírósághoz fordult, itt jogerősen visszahelyezték az állásába, de az esztergomi önkormányzat ezt nem hajtotta végre. Ezért már akkor kapott egy 200 ezer forintos büntetést és mellé egy 24 milliós kártérítés fizetési kötelezettséget a város.
A bíróság most újabb, ezúttal már 500 ezer forintos bírságot szabott ki a város vezetésére. Csomor Sándor levelében arra figyelmezteti a polgármestert, hogy ha jogerős lesz a végzés és akkor sem engedi vissza dolgozni, hivatalból fog büntetőeljárás indulni ellene.
2008. június. 11. 15:02 MTI Itthon
Elfogták az esztergomi polgármester házának felgyújtóit
A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai még kedden elfogták az esztergomi polgármester kocsijának és épülő házának felgyújtóit - erősítette meg szerdán az MTI információit a nyomozóiroda szóvivője.
2008. június. 13. 14:10 MTI Itthon
Előzetesben az esztergomi polgármester házának felgyújtói
Előzetes letartóztatásba helyezett az Esztergomi Városi Bíróság négy férfit, akiket a polgármester házának és autójának felgyújtásával gyanúsítanak.
2008. június. 12. 14:00 Helyi érték
Esztergomi vállalkozó "üzent" a gyújtogatással a polgármesternek
Négy embert már őrizetbe vettek, egyvalakit pedig még keres a rendőrség az esztergomi polgármestert ért támadással kapcsolatban.
2008. június. 12. 16:13 Csikász Brigitta Itthon
Parlamenti belépője volt az esztergomi gyújtogatás gyanúsítottjának
Az Országgyűlés protokollszakértője mellett dolgozott, így parlamenti belépője volt és vezető politikusokkal állt kapcsolatban Perza Renato, akit információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azzal gyanúsít, hogy négy társával együtt idén áprilisban felgyújtotta az esztergomi polgármester autóját és házát. Az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője nem kívánta kommentálni a hvg.hu értesülését.
2008. április. 08. 08:01 MTI Itthon
Felgyújtották az esztergomi polgármester autóját és házát
Benzinnel töltött palackkal felgyújtották Esztergom polgármesterének autóját, majd a város külterületén lévő, épülőfélben lévő házához kellett vonulni a tűzoltóknak, itt a tetőszerkezetet gyújtották fel.
|
http://hvg.hu/itthon/20080805_esztergom_csomor_meggyes_jegyzo
|
https://web.archive.org/web/20231213060813/https://hvg.hu/helyiertek/20080805_esztergom_csomor_meggyes_jegyzo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/500-ezer-forintos-penzbuntetes-az-esztergomi-polgarmesternek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[
"Meggyes Tamás"
] |
[] |
[
"Esztergom"
] |
[
"fürdő",
"foglalkoztatás"
] |
[] |
6,287 |
Zuma pártelnök ambícióit a korrupció törheti ketté
|
Megkezdődött egy dél-afrikai bíróságon hétfőn a kormányzó párt elnöke, Jacob Zuma elleni eljárás korrupciós vádak alapján, amely jövőre meghiusíthatja államfővé választását.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=363336
|
https://web.archive.org/web/20080819231152/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=363336
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/zuma-partelnok-ambicioit-a-korrupcio-torheti-kette
|
stop.hu
|
world-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-afrikai Köztársaság"
] |
[] |
[] |
|
6,288 |
Elönti a bűn a vállalatokat
|
Minden második német cég valamilyen bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két év folyamán – az elképesztő adat a Pricewater-houseCoopers (PwC) felméréséből származik, amely 1116 vállalat megkérdezésén alapul.
|
A PwC a leginkább „fertőzött” tartománynak Németországon belül Hessent találta, azon belül is Frankfurtban kiugróan súlyos a helyzet a pénzmosást illetően. Az átlagos elkövetési érték viszont Észak-Rajna–Vesztfáliában és Bajorországban a legmagasabb, ezt azzal magyarázzák a kutatók, hogy az ott bejegyzett cégek átlagosan jóval nagyobbak, tehát viszonylag könnyedén nagyobb kárt is lehet okozni nekik.
Érdekesség: ha a magyarországi helyzetet nézzük, itthon nem a korrupció a leggyakoribb visszaélésfajta, hanem a lopás és a hűtlen kezelés, e kettő a vállalatok közel felét érinti. A PwC tavalyi tanulmánya szerint a cégek több mint egynegyede szenved a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények miatt, s csak ezután következik a korrupció és megvesztegetés. Magyarországon egyébként a társaságok közel kétharmada vált valamilyen gazdasági bűncselekmény áldozatává 2005–2007 között, ez összesen 3,9 milliárd forint veszteséget okozott számukra. Egy-egy vállalat átlagosan közel kilenc gazdasági bűntényt szenvedett el a vizsgált időszak során. A PwC 77 magyarországi piacvezető céget vizsgálva azt találta, a legsúlyosabb visszaélések elkövetőinek több mint egyharmada épp ott dolgozott, ahol a bűncselekményt kigondolta és elkövette.
A gazdasági fejlettség és a korrupció között viszonylag szoros összefüggés áll fenn – ezt állítja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az intézmény Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban című, nemrég megjelent tanulmányában. Magyarország tavaly a lista 39. helyén szerepelt, 4,9-5,5-es pontszámmal. A szerző szerint főleg a pártokhoz és az önkormányzatokhoz kapcsolódó ügyletek a korrupció által erőteljesen fertőzött területek, míg az utóbbi két évben a korrupció a kis- és közepes vállalkozások körében is egyre terjed.
A Transparency Interna-tional június elején bemutatott tanulmánya szerint sem jobb a helyzet: annak alapján szinte lehetetlen korrupciómentesen működni a magyarországi üzleti életben. Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (feketefoglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartellmegállapodásai a jellemzők. VG
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/elonti-a-bun-a-vallalatokat
|
https://web.archive.org/web/20240129104011/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/elonti-a-bun-a-vallalatokat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/elonti-a-bun-a-vallalatokat
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] |
[] |
6,289 |
Lyukas vécétartály miatt ítélték halálra a korrupt hivatalnokot
|
Halálra ítélték szombaton az egyik dél-kínai tartomány volt kereskedelmi és szállítási vezetőjét.
|
http://hirszerzo.hu/shake/74834_lyukas_vecetartaly_miatt_iteltek_halalra_a_
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/lyukas-vecetartaly-miatt-iteltek-halalra-a-korrupt-hivatalnokot
|
Hírszerző
|
world-news
|
2008-08-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
|
6,290 |
Szülők bosszúja lenne a Montessori-ügy?
|
Fellebbez az Oktatási Hivatal határozata ellen az egymillió forintra megbírságolt Montessori Általános Iskolát és Gimnáziumot fenntartó alapítvány.
|
- Adminisztratív hibáink voltak, ezek abból adódtak, hogy nem ismertünk kellően minden jogszabályt. A hibákat igyekszünk mihamarabb kijavítani, és garantáljuk, hogy hasonlók a jövőben nem fordulnak elő - mondta lapunknak Illés Jenő, a Montessori Stúdium Alapítvány titkára. Az Oktatási Hivatal (OH) egyes állításait azonban vitatják, és élnek fellebbezési jogukkal.
Elsősorban a fejlesztőmunka nem kielégítő voltára tett megállapításokat utasítják viszsza, mondván: több, évtizedes gyakorlattal rendelkező fejlesztőpedagógus dolgozik az iskolában. Ami a tanárok nem megfelelő végzettsége miatti kifogásokat illeti, azokról Illés Jenő kijelentette: voltak ugyan a főiskolai tanulmányaik utolsó évében járó pedagógusaik, de alkalmazásukra a törvény szerinte lehetőséget biztosít.
A maximálisan kiszabható bírság összegét is fájlalja és igazságtalannak érzi az alapítvány képviselője, mondván: ne akarjon az általuk fenntartott intézményen példát statuálni az OH. Az egymilliós bírság egyébként Illés Jenő szerint összefügg azzal, hogy Gyurcsány Ferenc fia a Montessori-iskolában tanult és érettségizett. A titkár úgy véli: a hivatalok emiatt szigorúbban jártak el náluk, mint másutt tették volna.
A Montessori-botrány egyébként éppen az érettségi miatt robbant ki. Több szülő sérelmezte, hogy a hét végzős közül csak kettőnek sikerült az érettségi - az egyik a miniszterelnök fia. Illés Jenő emlékeztetett: a hivatal az érettségi körül nem talált törvénysértőt. (Az OH tíz adminisztratív, eljárásbeli szabálytalanságot említ határozatában, ám az érettségi eredmények megsemmisítését nem javasolja, így azt sem találták megalapozottnak, hogy kivételeztek volna a miniszterelnök fiával.
- A szerk.)
A tömeges bukásra azzal reagált az alapítvány titkára, hogy az évfolyamban valóban kevésbé jó tanulók voltak, de korábban egyetlen gyermek sem bukott meg az érettségi vizsgáikon. Egyébként pedig az intézmény telt házzal üzemmel, a működésük négy éve alatt az induló negyvenötről másfél száz körülire tornázták fel a diáklétszámot. - A szülők igenis bíznak bennünk, a mostani botrány hatására egyetlen család sem lépett vissza.
Természetesen a vesztegetés gyanúja, az OH ezzel kapcsolatos ügyészségi bejelentése is szóba kerül. Megtudjuk: a fenntartó és az iskola is áll az esetleges vizsgálat elé. Az ügy hátteréről az alapítványi titkár elmondja: a szülők többsége átutalással fizeti be az alapítványi támogatást az alapítvány számlájára, s megkapják a szükséges adóigazolásokat. Az a néhány család, amelyik készpénzben fizet, nyugtát kap. Illés Jenő lapunknak leszögezte: mindenki kapott elismervényt a befizetéseiről.
Ami a konkrét vesztegetési ügyet illeti, arról a következőképpen szól a intézményfenntartó verziója: június 10-én négy család kereste fel az iskola vezetőit és tanárait, és azt mondták: bármennyit hajlandók fizetni azért, hogy gyerekük érettségi bizonyítványhoz jusson. Az ajánlatot az intézmény vezetője és a tanári kar határozottan visszautasította. Az erről készült feljegyzést az iskolaigazgató eljuttatja az ügyészséghez.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502485-299699
|
https://web.archive.org/web/20231103172617/http://nol.hu/archivum/archiv-502485-299699
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szulok-bosszuja-lenne-a-montessori-ugy
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás",
"vesztegetés"
] |
[] |
6,291 |
Pártja és a közvélemény is Zuma mellett áll
|
Elegánsan és magabiztosan jelent meg meghallgatásának első napján Jacob Zuma, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke, és egy eljárási hibára hivatkozva kérte az ellene felhozott vádak ejtését.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502373
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/partja-es-a-kozvelemeny-is-zuma-mellett-all
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-afrikai Köztársaság"
] |
[] |
[] |
|
6,292 |
Sokba kerül az ingyenjegy a német óriás-szakszervezet vezérének
|
A Transparency International az fb-tagok nem pénzbeli juttatásainak megszüntetését sürgeti.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502432
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/sokba-kerul-az-ingyenjegy-a-nemet-orias-szakszervezet-vezerenek
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
|
6,293 |
Az ÁSZ 12 önkormányzatnál felelősségre vonást kezdeményezett
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által ellenőrzött önkormányzatok többsége nem készült fel az uniós források igénybevételére és a javaslatok ellenére továbbra is hiányosságokat találtak...
|
Az ÁSZ 12 önkormányzatnál felelősségre vonást kezdeményezett
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által ellenőrzött önkormányzatok többsége nem készült fel az uniós források igénybevételére és a javaslatok ellenére továbbra is hiányosságokat találtak a költségvetés összeállításánál, a gazdálkodási és ellenőrzési feladatok elvégzésénél, a költségvetési előirányzatok betartásánál, a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál - áll a legfrissebb jelentésben.
Az ÁSZ 2007-ben öt megyei, öt megyei jogú városi, hat Budapest fővárosi kerületi, 67 városi önkormányzatnál, valamint nyolc nagyközségi és 76 községi önkormányzatnál végezte el a gazdálkodási rendszer átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzését. A jelentés szerint az ellenőrzött megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi és városi önkormányzatoknak évente mintegy kilenctizede nem biztosította a 2004-2006. években a tervezett költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát, vagyis bevételeik nem nyújtottak fedezetet a kiadásokra. A tervezettől eltérően az ellenőrzött önkormányzatok 20-35-40 százalékánál volt költségvetési hiány.
Az ellenőrzött önkormányzatoknál a működési célú költségvetési kiadások csökkentése érdekében intézmény összevonásokról, átszervezésekről, átadásokról döntöttek. A költségvetés végrehajtása során az ellenőrzött önkormányzatok ötöde a 2007-ben deviza alapú, hosszú lejáratú változó kamatozású kötvényt bocsátott ki. Bár a jelentés szerint a 2007. évi bevételek összetételét figyelembe véve az önkormányzatok a tőke- és kamatfizetési kötelezettségvállalások során betartották a törvényben meghatározottak szerinti felső határt, a számvevők a deviza esetleges árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatti kockázatra is figyelmeztettek.
Felkészületlenség
A vizsgálat során fény derült arra, hogy az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a szabályozottság terén az ellenőrzött önkormányzatok kilenctizede, a szervezettség vonatkozásában közel ötöde nem készült fel eredményesen 2004-2006 között. Nem rendelkeztek a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztés lebonyolítási feladatairól, felelőseiről, nem szabályozták a pályázatok koordinálásával összefüggő feladatokat, az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás vezetésének felelőseit.
Az ellenőrzött megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi és városi önkormányzatok mintegy fele biztosította honlapján egyes ügykörökben az ügyintézésekhez szükséges dokumentumok ellenőrzött elektronikus kitöltésének lehetőségét, azonban az elektronikus ügyintézés széles körű kialakítását a pénzügyi források, az informatikához értő szakemberek, valamint a szükséges szoftver hiánya késleltette.
Az ellenőrzött önkormányzatok mintegy fele a törvényi előírások ellenére elmulasztotta a nem normatív módon nyújtott céljellegű támogatások, valamint a nettó öt millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések törvényben meghatározott adatainak közzétételi kötelezettségét.
A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok végrehajtásána az önkormányzatok kétharmadánál nem volt megfelelő: a szakmai teljesítés igazolása elmaradt, vagy azt a jegyző kijelölésével nem rendelkezők jogosulatlanul végezték, továbbá elmaradt az utalvány ellenjegyzése, vagy annak során az ellenjegyző nem végezte el ellenőrzési feladatát.
Megbízhatatlan kontrollok
A kialakított belső kontrollok működésének megbízhatósága a belső ellenőrzés működésénél az ellenőrzött önkormányzatok közel kilenctizedénél nem volt megfelelő: hiányosan, vagy egyáltalán nem végezték el a tervezett feladatokat, az ellenőrzés tervezésekor figyelmen kívül hagyták a magas kockázatúnak értékelt terültek ellenőrzését, nem biztosítottak kapacitást a soron kívüli ellenőrzési feladatokra, a jegyzők a költségvetési beszámoló keretében nem számoltak be a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről, a polgármesterek harmada a zárszámadás előterjesztése során nem adott tájékoztatást a költségvetési szervek ellenőrzési tapasztalatairól.
A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakításánál, szabályozásánál és működésének megbízhatóságánál tapasztalt hiányosságok esetében az önkormányzati mulasztások mellett közrejátszottak a vonatkozó központi előírásokat részletező kormányrendelet hiányosságai is - jegyzi meg a számvevőszék jelentése.
Némi javulás mutatkozik
Az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének korábbi ellenőrzései során tett javaslatok kétharmadát az önkormányzatok hasznosították, ennek következtében pontosabbá, teljesebbé vált a képviselőtestületek tájékoztatása, döntéseik megalapozottsága, javult a gazdálkodás és pénzügyi-számviteli tevékenység szervezettsége, szabályozottsága.
A javaslatok ellenére azonban továbbra is hiányosságokat tapasztaltak a számvevők a költségvetés összeállításánál, a gazdálkodási és ellenőrzési feladatok elvégzésénél, a költségvetési előirányzatok betartásánál, a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál.
A korábbi ellenőrzések során tett javaslatok végrehajtásának elmulasztása, valamint a gazdálkodási, ellenőrzési feladatok hiányos szabályozása és elvégzése miatt l2 önkormányzatnál felelősségre vonást kezdeményezett a számvevőszék, további hét önkormányzatnál viszont az érintett személy munkaviszonyának megszűnése miatt a személyes felelősségre vonás elmaradt.
A számvevők mindezek mellett megállapította azt is, hogy a kormánynak és az egyes minisztereknek tett javaslatok megvalósításának hatására érezhető javulás figyelhető meg az önkormányzatok gazdálkodási kereteit meghatározó szabályoknál.
2008. július. 25. 10:45 MTI Gazdaság
Az ÁSZ elnöke szerint nincs fedezet az osztogatásra
A költségvetési gazdálkodás osztogató jellegét nem lehet tovább fenntartani, mert nincs rá fedezet – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
2008. július. 07. 18:39 MTI Itthon
ÁSZ: megalapozatlan volt a döntés a völgyhídról
A Köröshegyi völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt, az autópályákra költségbecslés nem készült - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2007-ben befejezett autópálya ellenőrzésekről készített összefoglalójában, amelyet eljuttatott az MTI-nek.
2008. augusztus. 05. 12:06 MTI Itthon
Fidesz: csődközeli helyzetben az önkormányzatok
A Fidesz szerint csődközeli helyzetben vannak az önkormányzatok, ezért a finanszírozás felülvizsgálatára van szükség - mondta Gyimesi Endre fideszes országgyűlési képviselő, Zalaegerszeg polgármestere.
2008. június. 03. 14:30 MTI Gazdaság
Egyházi támogatások: személyi felelősségre vonást javasol az ÁSZ
A jogszabályi előírásoktól eltérő módon számított egyházi kiegészítő támogatás miatt miniszteri hatáskörbe utalt személyi felelősségre vonást javasol az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A közoktatási kiegészítő támogatás ugyanis 2005-2006-ban nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak – olvasható az Állami Számvevőszék közoktatási pénzeszközök felhasználását elemző vizsgálatának összegzésében.
2008. június. 17. 17:02 MTI Vállalkozás
Felülvizsgálják a fővárosi önkormányzat és cégei szerződéseit
Novemberig felülvizsgálják és újrakötik a fővárosi önkormányzat és a közüzemi társaságok közötti közszolgáltatói szerződéseket.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20080805_ASZ_onkormanyzatok
|
https://web.archive.org/web/20240102192410/https://hvg.hu/gazdasag/20080805_ASZ_onkormanyzatok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-12-onkormanyzatnal-felelossegre-vonast-kezdemenyezett
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EU"
] |
[] |
6,294 |
Mákos a kép
|
Nem kizárt, hogy a Wallis-csoport lesz az abszolút nyertese a Magyar Televízió megújításának. A székházépítés után esélyes annak felszerelésére is.
|
Mákos a kép
Nem kizárt, hogy a Wallis-csoport lesz az abszolút nyertese a Magyar Televízió megújításának. A székházépítés után esélyes annak felszerelésére is.
Négy pályázóból három kért jogorvoslatot lapzártánkig a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KDB) a Magyar Televízió (MTV) 9,4 milliárd forintra becsült tendere miatt. A közbeszerzési eljárás ellen eddig csak a Fleminghouse Investments Ltd-n keresztül a Wallis-csoport érdekeltségébe tartozó Navigator Informatikai Zrt. vezette konzorciumnak nem akadt kifogása. A köztévé a műsorszórás digitális átállásához passzoló, az adások képminőségét javító digitális műsorgyártó rendszer beszerzésére szóló pályázat eredményhirdetését - az eredeti menetrendhez képest néhány hetes csúszással - augusztus végére tervezi. A pályázók azonban a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és felülvizsgálatát kérik, emellett a projekt finanszírozása is kérdéses. A digitális felszerelkezés pedig sürgős volna, mert az új, a Wallis-csoport által épített óbudai MTV-székház (HVG, 2007. március 3.) - amelyet a köztévé évi mintegy 3 milliárd forintért bérel - őszre elkészül, oda a régi, toldozott-foldozott rendszert nem lehet átmenteni.
Titoktartásra hivatkozva sem a jogorvaslatra váró Albacomp Számítástechnikai Zrt.-nél, sem a Kész Holding Zrt.- Rexfilm Kft.-Somos Video Kft. alkotta konzorciumnál, sem a Synergon Informatikai Nyrt.-nél nem kívántak nyilatkozni a HVG-nek. Úgy tudni azonban, a Synergon a tenderből való kizárását vitatja, szerintük ajánlatukból - az MTV indoklásával szemben - nem hiányzott a tételes eszköz- és árlista. A többiek lényegében a közbeszerzési törvény által előírt, a versenyt biztosító esélyegyenlőséget firtatják. A tenderdokumentációt ismerő HVG-források szerint a felzúdulás oka, hogy az MTV menet közben olyan műszaki feltételeket iktatott be a pályázatba, amelyeket csak a Navigator Zrt.-Penna-Média Kft.-Pro-Tech Stúdió Kft. alkotta konzorcium teljesíthet könnyedén. A kiírás ugyanis az amerikai Avid cég technológiájára szól, hazai Avid-forgalmazója pedig ennek a konzorciumnak van, s ez nem más, mint a Penna-Média Kft.
Nem vitatható, hogy az MTV menet közben módosíthatott a feltételeken. A választott beszerzési eljárás, az úgynevezett versenypárbeszéd ugyanis arra szolgál, hogy a tender kiírója bonyolult, részleteiben előre meg nem határozható bevásárlások esetén a pályázókkal folytatott több tárgyalási forduló után tisztázza, pontosan milyen technikai rendszert és milyen finanszírozási konstrukcióban kíván megrendelni. Vagyis a konzultációk során kristályosodnak ki a pályázat feltételei, amire aztán a végleges ajánlatokat kell beadni. Az MTV úgy érvelt a HVG-nek: a digitáliseszköz-beszerzéshez hasonló méretű és bonyolultságú rendszert Magyarországon még senki nem vásárolt, így az eljárás kezdetén nem lehetett aprólékosan meghatározni a közbeszerzési műszaki leírás tartalmát, a pénzügyi megoldásokat, a szerződés típusát és a szerződéses feltételeket olyan részletességgel, hogy nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárást alkalmazhatott volna. A köztévé "a nagyobb verseny és a szabályozott eljárásrend érdekében" fordult a versenypárbeszédes formához, így az ajánlatkérő a piaci lehetőségek figyelembevételével alakíthatja ki követelményeit - indokolta a választott eljárási megoldást az MTV a HVG-nek.
A szabálytalanságot gyanító pályázók azonban azt vitatják, hogy két hete konkrét műszaki paraméterekkel állt elő az MTV, s ebben az egyedül az Avid által alkalmazott technikai módszer (DNxHD tömörítésű formátum) szerepel. A jelentkezők addig úgy hitték, hogy mindenki az általa már prezentált, pályázónként eltérő műszaki megoldásokkal operáló rendszerével versenyezhet, főként hogy a konzultációkon a hangsúly inkább a finanszírozási kérdések felé tolódott. "Nem a végleges műszaki kiírást kapták meg a pályázók, hanem egy megoldási javaslat benyújtására szólítottuk fel őket. Az MTV egyes termékek esetén minimum műszaki követelményként határozta meg egy-egy gyártó termékét, de jelezte, hogy a megjelölt vagy azzal egyenértékű termék szerepeltetését is elfogadja. Ebben szerepel olyan Avid-termék is, amelyből egyébként az MTV évek óta több mint harminc darabot üzemeltet. A megoldásijavaslat-kérés műszaki részében közel negyven gyártó terméke szerepel, amelyek közül egyik az Avid" - cáfolta a HVG-nek az MTV a Microsoft esetéhez (HVG, 2008. május 31.) hasonló, irányított kiírásról szóló feltételezéseket.
Egy digitalizációban járatos szakértő viszont a HVG-nek úgy magyarázta, hogy a kiírás "avidesítése" a digitális műsorgyártás kulcsmozzanatát érinti. Ha ugyanis a többi munkafázisban más megoldást használnak, akkor konvertálásra van szükség, az pedig a minőséget rontaná. Így a megfelelő képminőség eléréséhez a rendszer többi pontján is ugyanazon termékcsalád eszközeit kell használni. Az ellenoldal ezzel szemben azt hozza fel, hogy az Avid-technológia nyílt forráskódú, szabadon hozzáférhető, továbbá az amerikai cég írásban jelezte az MTV-nek, kiszolgálja a termékeiért hozzá forduló megrendelőket. Már csak az a kérdés, ha az ominózus eszközökhöz hozzájutnak a pályázók, elegendő-e az új rendszer összeállítására megszabott idő. Ahhoz képest, hogy január óta tart az egyeztetés, mindenesetre szűknek tűnik az MTV által adott két hét, igaz, ezt az Albacomp kérésére egy héttel megtoldotta.
A műszaki kérdések kibogozása ezután a KDB jogászaira vár, de bármit hoznak is ki, attól még fogós kérdés marad a finanszírozás. A gyenge pontra az MTV felügyelőbizottsága mutatott rá június közepi jelentésében, amelyben jelezte, "nem tekinthető biztosítottnak a forrás", a felveendő hitel fedezeteként ugyanis 2012-től olyan támogatásokra számít az MTV vezetése, amelyek előteremtésének kockázata nagy. Ez virágnyelven a kiszámíthatatlan költségvetési támogatásra utal, amely az idén például egyezett a múlt évivel, tehát az inflációt sem követte, így reálértéken mintegy 1,5-2 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodik a köztévé.
Hogy mennyi hatása volt a testületi aggodalomnak, nem tudni, mindenesetre az állami tulajdonosi felügyeletet gyakorló tévékuratórium elnöksége a következő ülésén 84 havi részletfizetésről hozott határozatot. E szerint nincs szó államilag garantált hitelfelvételről, hanem a szállító finanszírozza meg a költségeket, amit adagolva, halasztott fizetéssel törleszt a köztévé. A menedzsmentnek tehát évi mintegy 1,3 milliárd forintos törlesztőrészlet fedezetét kellene elővarázsolnia. Középtávú finanszírozási terv nem készült, rövid távon pedig nem túl fényes a helyzet: a múlt heti kuratóriumi elnökségi ülésen kiderült, hogy az MTV üzleti terve nem tartható: kiigazítás nélkül az év végére 4 milliárd forint mínuszba futna.
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.31/200831_MEGTAMADOTT_MTVKOZBESZERZES_Makos_a_kep
|
https://web.archive.org/web/20240128203515/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.31/200831_MEGTAMADOTT_MTVKOZBESZERZES_Makos_a_kep
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/makos-a-kep
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-30 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Navigátor Zrt.",
"Penna-Média Kft.",
"Pro-Tech Stúdió Kft.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"média"
] |
[] |
6,295 |
Egyre korruptabbak vagyunk a németek szerint
|
Az élet minden területét átjáró magyarországi korrupcióról és az autópályai rablásokról ír cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
|
Terjed a hétköznapi korrupció Magyarországon címmel közölt terjedelmes cikket szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A budapesti keltezésű cikk szerzője, Reinhard Olt bevezetőjében hangsúlyozta: a magyaroknak csaknem a fele nem bízik abban, hogy a parlamenti pártok képesek megfékezni a korrupciót. Az ellenzék pedig azt állítja, hogy az európai uniós támogatási pénzek Magyarországon “központilag irányítva tűnnek el”.
Egy magyar rendőrt idézve a cikkíró beszámolt az autópályákon végrehajtott bűncselekményekről, a különböző trükkös lopásokról, illetve rablásokról, amelyek során jól szervezett bandák rabolják ki az utazókat. Rendőrségi adatok szerint az idei esztendő első félévében a magyar autópályákon 130 ilyen bűncselekményt hajtottak végre, miközben 2007 hasonló időszakában csak 50 ilyen jellegű bűneset történt – írta a FAZ.
Bűncselekményben behoztuk az EU-t
Ezek a lopások azonban – bármennyire is kellemetlenek az áldozatoknak – a magyar bűnözési statisztika ártalmatlanabb részét jelentik – írta a konzervatív napilap, hangoztatva, hogy Magyarország a nagyobb bűncselekmények tekintetében is eléri az európai uniós átlagot.
Ezzel összefüggésben a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás számára a korrupció terjedése okoz gondot – fogalmazott a FAZ, idézve a Transparency International szervezet jelentését, amely szerint ” a korrupció Magyarországon rendszeresnek számít”.
Miközben a kormány azt állítja, hogy következetesen és határozottan fellép a korrupció ellen, a szervezet szerint valójában “hiányzik az erre irányuló politikai akarat”.
Hétköznapi korrupció
Ez a korrupció – mint Reinhard Olt írta – egészen hétköznapivá válik a feketemunka, az adócsalás, a fiktív számlák képében. Mindez – amint azt szakszervezeti funkcionáriusok is elismerik – a kis- és közepes vállalatok számára “a túlélés érdekében szükséges”.
A Transparency International szerint a korrupció az üzleti szféra és a kormányzati oldal közötti kapcsolatokban a legelterjedtebb, viszont csekélyebb mértékű az üzleti szférán belül. A szakszervezeti szövetségek már sztrájkokat szerveztek “a korrupció és az árnyékgazdaság ellen” – írta a lap, idézve, Gaskó Istvánt, aki szerint ha a feketegazdaság nem virágozna annyira, a Gyurcsány-kormánynak nem lett volna szüksége olyan drasztikus takarékossági intézkedésekre.
A FAZ ezt követően egy másik szakszervezeti vezetőt, Kónya Pétert idézte, aki szerint az 1989-es fordulat óta nem sok változás történt, “a pénzek ugyanúgy a pártkasszákba és más zsebekbe vándorolnak”.
A szervezett bűnözés legális üzletekbe fektet
Továbbra is virágzik az éjszakai bárokkal, valamint a védelmi pénzekkel történő zsarolásokkal kapcsolatos “hagyományos üzlet”. A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint egyre inkább megfigyelhető, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó csoportok vezetői törvénytelenül szerzett vagyonukat a legális gazdaságban fektetik be.
A lap idézte a hivatal jelentésének azt a részét, amely szerint “olyan személyeket, illetve vállalatokat figyeltek meg, akik törvénytelen úton akartak uniós támogatási eszközökhöz jutni”.
A hivatal éves beszámolója viszont cáfolja, hogy a “maffiózóknak” sikerült volna vezető pozíciókat elfoglalni a gazdaságban és a politikában. A kormány ezt a korrupció elleni kampányának tulajdonítja, amit az ellenzék vitat. Az ellenzék vezetője, Orbán Viktor szerint a korrupció része a bajoknak, s továbbra is azt vallja, hogy az uniós támogatási pénzek “Magyarországon központilag irányítva tűnnek el” – írta végezetül a FAZ.
|
https://24.hu/belfold/2008/08/06/egyre_korruptabbak_vagyunk_nemetek/
|
https://web.archive.org/web/20080809190153/http://www.fn.hu/belfold/20080806/egyre_korruptabbak_vagyunk_nemetek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-korruptabbak-vagyunk-a-nemetek-szerint
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,296 |
A miniszteri civilpénz-keret növelése - Édes anyanyelvünk
|
Százmillió forintig saját hatáskörben dönthetnek a miniszterek a fejezeti költségvetésük terhére a civilszervezeteknek adandó támogatásokról. Sokan rögtön pénzosztásra gyanakodtak, holott "csak" a rendelet zavaros.
|
A leggyorsabban a Magyar Nemzet reagált azzal, hogy "tizennégyszeresére nőtt" a civileknek adható pénz összege, mivel eddig hétmillió volt a limit. Dávid Ibolya ezt csapta le egy közleményben: "E parlamenti ciklusban rekordsebességgel, éppen a kormányzati szakasz feléhez érve érkezett el a 'húzd meg - ereszd meg' politika 'ereszd meg' korszaka." Az MDF elnöke "osztogatópolitikát" meg "lekenyerezési keretet" is emlegetett. Herényi Károly frakcióvezető az MTI-nek felszorozta az összeget a minisztériumok számával, majd kerekített, s így jutott arra, hogy "évente másfél milliárdot fognak 'csókosoknak' kiosztani az egyes miniszterek".
Az államháztartás működési rendjéről (ámr) szóló kormányrendelet július közepén módosított szövege enyhén szólva
zavaros,
és nem harmonizál az államháztartási törvény vonatkozó bekezdéseivel. Ennek a tisztázásához újabb törvény- és rendeletmódosításra lesz szükség - addig marad például az a baki, hogy a rendelet "társadalmi szervezetek" helyett "alapítványokat" említ, mintha a keretösszeg módosítása csak erre a szervezeti formára lenne érvényes. Mivel az intézkedést követő kommunikáció rejtegette e szépséghibát, a félreértés nyilatkozatról nyilatkozatra hólabdaként görgött tovább.
Valójában nem több, hanem egyszerűbben elkölthető pénzről van szó. Az eddigi hétmilliós limit az üvegzsebtörvény kidolgozásáig nyúlik vissza; azt gondolták, hogy a közpénzek feletti ellenőrzés úgy biztosítható a legjobban, ha az ennél magasabb minisztériumi támogatásokat már a kormány jóváhagyásához kötik. Érdemes megnézni, hogy a központi költségvetésből miként részesülhetnek társadalmi szervezetek (lásd még: Az élet harc, Magyar Narancs, 2007. november 22.). Mivel a költségvetési törvény fejezeti kezelésű előirányzatai távolról sem nevesítenek minden olyan intézményt, amely közreműködik az állami feladatellátásban, e költségvetési bugyrok biztosítanak mozgásteret a civilszervezetek támogatásának is. A költségvetési törvényben az "alapítványok, közalapítványok támogatása" vagy "civil, nonprofit szervezetek támogatása", de más alcímek is érdekesek lehetnek; a hozzájuk rendelt összegekről egyedi döntés, nyílt vagy meghívásos pályázat, közbeszerzés útján rendelkezhet egy szakminisztérium.
Ám nem vándorolnak évről évre milliárdok támogatás címén a szoros értelemben vett civil szektorba - már ha "civil" alatt az önkéntes alapon, állampolgári önszerveződéssel létrejött szervezeteket értjük -, hiszen a kedvező adózási formát kihasználó közalapítványok, közhasznú társaságok (kht.) éppúgy ide tartoznak, mint az alapítványok vagy egyesületek. A KSH 2006-os adatai alapján a közalapítványok és kht.-k részesültek a civil szférának jutó állami támogatások hatvan százalékában, miközben e formációk a szektor alig hat százalékát adják. Vagyis túlnyomórészt olyan, nagy arányban működési célra adott pénzekről van szó, amiket a költségvetés készítésekor már odaígértek kormányzati feladatokat teljesítő szervezeteknek, vagy az adott miniszter politikájához közel álló intézménynek. Így finanszírozza például az egészségügyi tárca a Magyar Vöröskeresztet (kiemelkedően közhasznú szervezet), és ehhez a megoldáshoz nyúl az oktatási tárca (OKM), hogy az alapítványi formában működő Fesztiválzenekar működési támogatását folyósítsa.
A kormány korábbi kontrollja csupán formai volt - tudomásunk szerint nem volt arra precedens, hogy valaha is felülírtak volna támogatási javaslatot -, viszont annál több adminisztrációval járt. Noha hivatalos forrásból nincs információnk a jelenlegi rendeletmódosítás hátteréről, úgy hírlik,
az OKM kezdeményezte
az értékhatár-emelést, ami aztán az ámr aktuális módosításával révbe is jutott. Ennek értelmében a százmillió alatti támogatásokat már a minisztériumok hagyják jóvá, viszont az egységes nyilvántartás a pénzek odaítélése után közvetlenül hozzáférhető lesz a szociális és munkaügyi tárca (SZMM) honlapján. Ami előrelépés ahhoz a káoszhoz képest, ami az eddigi adatnyilvántartást jellemezte - már ahol eleget tettek a közzétételi kötelezettségnek. Az oktatási és kulturális tárcánál a két minisztérium 2006-os összevonása óta követhető a pénzek útja források és kedvezményezettek szerint, a kulturális terület korábbi támogatottjai viszont hiányoznak. Az önkormányzati minisztérium honlapja egy korlátozottan működőképes, ömlesztett adatbázisban tárja a nyilvánosság elé, mikor melyik szervezetet támogatta - s bár az utolsó százezer forintig elszámol, nem derül ki, mi célból adta ki a pénzeket. Az SZMM az egyetlen, amely az idei és a tavalyi támogatásokat is indokolja; igaz, itt a korábbi évek nyilvántartása követhetetlen. Az Egészségügyi Minisztérium tavaly óta nevesíti a támogatottak körét, a támogatás célját és összegét, a közlekedési minisztérium jogelődeinél található néhány, táblázatba foglalt összesítés. A földművelésügyi, az igazságügyi és rendészeti, a külügyi, a honvédelmi tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal honlapján nem találtunk releváns információt, a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya pedig közölte, hogy a tárca, "illetve Veres János nem adott semmilyen támogatást saját hatáskörben".
Több, a Narancs által megkérdezett civil érdekképviselet nemcsak azért kritizálta az ámr módosítását, mert a kormány szándéka jóformán kibogozhatatlan belőle. Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány igazgatója szerint nem válik a rendszer előnyére, hogy mostantól a miniszterek pénzosztási döntéseit százmillió forintig kizárólag a saját minisztériumuk hagyja jóvá. Nizák Péter, a Transparency International Magyarország kurátora szerint az új gyakorlat visszalépés annak tükrében, hogy a kormány átláthatóságot hirdetett a közpénzek elköltésében. Bármenynyire jogosak is a pályázati eljárásokat érintő kritikák, az egyedi döntésekhez képest mégis transzparensebb módon jutnának ki közpénzek a civil szférába, ha a pályázati gyakorlatot szélesebb körben alkalmaznák. Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője szerint "a civil világ politikai érdekektől, befolyástól való függetlenítése ellen hat" a miniszterek mozgásterének növelése.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/a_miniszteri_civilpenz-keret_novelese_-_edes_anyanyelvunk-69196
|
https://web.archive.org/web/20080823172009/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16809
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszteri-civilpenz-keret-novelese-edes-anyanyelvunk
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek"
] |
[] |
6,297 |
Adócsalás miatt elítélték a MEH volt helyettes államtitkárát
|
A hivatali befolyással üzérkedés bűntette alól felmentette, adócsalás miatt azonban 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte pénteken első fokon a Fővárosi Bíróság Kodela Lászlót...
|
Adócsalás miatt elítélték a MEH volt helyettes államtitkárát
2008. június 20. 14:21 | Forrás: MTI
A hivatali befolyással üzérkedés bűntette alól felmentette, adócsalás miatt
azonban 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió
forint pénzbüntetésre ítélte pénteken első fokon a Fővárosi Bíróság Kodela
Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes
államtitkárát. Az ítélet nem jogerős.
A volt helyettes államtitkárt a bíróság a büntetőjogi hátrányok alól
előzetesen mentesítette.
A vád szerint Kodela László - aki 2002 májusától egy éven át volt helyettes
államtitkár - ígéretet tett Kulcsár Attilának arra, elintézi, hogy a K and
H Equities Rt. által 2002 márciusa után tett, pénzmosás gyanújára utaló
bejelentések ügyében ne induljon rendőrségi eljárás. E vádpont alól a
bíróság felmentette Kodela Lászlót.
Az ítélet indoklása szerint a bíróság nem talált sem okirati bizonyítékot,
sem tanúvallomást, ami kétséget kizáróan alátámasztaná a Kulcsár Attila
által elmondottakat, ami a vád alapja volt; a bíróság szerint Kulcsár
Attila "vallomásának hitelt érdemlőségéhez kétség fér". A bíróság szerint
életszerűtlen az is, hogy - amennyiben Kulcsár Attila már márciusban tudta,
hogy pénzmosás-gyanús ügyeletekről tett bejelentést a brókercég - miért
várt nyárig, hogy módot keressen az eljárás megakadályozására.
A bíróság szerint tehát nem merült fel bizonyíték arra, hogy a volt
helyettes államtitkár elkövette volna a hivatali befolyással üzérkedést.
Az ügyészség fellebbezést jelentett be Kodela László bűnösségének
megállapítása érdekében, Kodela László és ügyvédje tudomásul vette a
bíróság ítéletét ebben a vádpontban.
Adócsalás miatt azért állt bíróság előtt Kodela László, mert a vádhatóság
szerint mintegy 18 millió forintos bevételkiesést okozott az államnak. A
vád szerint Kodela László Kulcsár Attila ügyfeleként pénzt fektetett be a K
and H Equities Rt.-nél, illetve annak jogelődjénél, és Kulcsár Attila
valótlan tartalmú portfólió-kimutatásokat adott át a vádlottnak, azt a
látszatot keltve, hogy a befektetés nyereséges. Később azonban
figyelmeztette Kodela Lászlót, hogy szabálytalan tevékenysége miatt a
befektetése valójában veszteséges, ezért azt tanácsolta, hogy ügyfele vegye
ki a pénzét a brókercégből.
Az ex-bróker ígéretet tett arra, hogy a beígért hozamokat kártalanításként
készpénzben ki fogja fizetni a volt MeH-államtitkárnak, és később 35 millió
forintnak megfelelő valutát - 100 ezer eurót és 100 ezer amerikai dollárt -
adott át Kulcsár Attila Kodela Lászlónak, aki azonban ezt a bevételt nem
szerepeltette az adóbevallásában, és így nem fizetett be mintegy 18 millió
forintot az államnak. Kodela László évekkel később egy önrevízió után
befizette az adótartozást.
A bíróság szerint életszerűtlen volt Kodela László védekezése, miszerint
nem tudta, hogy adóznia kell a Kulcsártól kapott valuta után. A bíróság úgy
ítélte meg: a vádlottnak tudnia kellett, hogy a Kulcsártól kapott valuta
biztosan nem az értékpapír-számlájáról származik, az nem lehet a
befektetésének a hozama. Emellett - mivel Kodela Lászlónak máshol is volt
befektetése - látnia kellett szabályszerű portfólió-kimutatásokat, így fel
kellett volna tűnnie, hogy a Kulcsártól kapott kimutatások értelmetlenek.
A bíróság szerint tehát Kodela László szándékosan titkolta el az adóhatóság
elől ezt a jövedelmet, így megállapította az adócsalást. Ezért 1 év, 3 év
próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió forint
pénzbüntetésre ítélte, valamint kiadta számára a korábban zárolt ötmillió
forintot.
A vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett. Az ügyész pedig a
börtönbüntetés idejének növelésért, a próbaidő felfüggesztése ellen, a
zárolt pénz elkobzására és az előzetes mentesítés mellőzésére fellebbezett.
Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=340453
|
https://web.archive.org/web/20080804010547/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=340453
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adocsalas-miatt-eliteltek-a-meh-volt-helyettes-allamtitkarat
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[
"Kodela László"
] |
[
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,298 |
Parkolás zsebre, akár napi 60-80 ezret is
|
Parkolási maffia a fővárosban! A Blikk birtokába került dokumentumok szerint több száz autós fizet zsebre az ellenőröknek, akik így naponta 60-80 ezer forintot kaszálnak.
|
2008-06-20 06:00:24
BUDAPEST – Parkolási maffia a fővárosban! A Blikk birtokába került dokumentumok szerint több száz autós fizet zsebre az ellenőröknek, akik így naponta 60-80 ezer forintot kaszálnak. Kilenc parkolóőr kiszállt a jól jövedelmező üzletből, mert állításuk szerint főnökeik egyre több sarcot szedtek tőlük.
Fotók: Simon Judit Duka Józsefet kirúgták a parkolási cégtől, mert a férfi nem volt hajlandó tovább hallgatni a visszaélésekről
A Visegrádi utcában több olyan cég is van, amely megvesztegti az őröket az egésznapos parkolásért
– Többet kerestem havonta, mint maga a miniszterelnök! – kezdte vallomását Duka József pakolóőr, akit egy hete, elmondása szerint azért távolítottak el a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft.-től, mert elege lett, és ki akart tálalni mindent a nyilvánosság előtt.– Aki nem tejelt a főnököknek, vagy nem volt benne a buliban, azt hamar kirúgták. Ebbe mindenki benne van, a pakolóőröktől a csoportvezetőkig – folytatta meghökkentő leleplezését a férfi, aki egy közel ezer autóból álló listát adott át a Blikknek, amelyben utcákra lebontva, minden autó rendszámmal, és a tulajdonosok telefonszámával szerepelt. A gépkocsi-tulajdonosok ahelyett, hogy megváltották volna a parkolójegyüket, ötszáz forintot dugtak az ellenőrök zsebébe.– Mindegy, hogy egy percig vagy egész napra maradnak, a tarifa fix. Vannak kiemelt zónák, mint például a Nyugati pályaudvar környéke, ahol 1000 forintot kell fizetnie mindenkinek – mesélte a férfi, aki nyolc társával úgy döntött, leleplezi a bűnszövetkezetet. Mint elmondta, hiába keresett napi 70 ezer forintot, nem akar többé részt venni az illegális üzletben. A kilenc parkolóőr először a munkaügyi bírósághoz fordul, aztán következhet majd a büntetőjogi felelősségre vonás.Az autók száma, és az, hogy a BÖP Kft. által felügyelt terület teljes egészében vannak megvesztegető autósok, azt sejtetik, hogy a 9 ellenőr képviselője által mondottak igazak. Mint megtudtuk, a parkolóellenőrőket ellenőrző dolgozók is kaptak részesedést, máshogy nem is működhetne a rendszer.Minderről a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulás elnökének, Rusznák Imrének, állítása szerint fogalma sem volt. Az információk őt is megdöbbentették.– Természetesen ki fogom vizsgáltatni az ügyet, de hozzá kell tennem, hogy nálunk rendkívül nagy szigor, és ellenőrzés van – nyilatkozta a vezető, aki azt kérte, hozzá is jutassuk el a dokumentumokat, amelyek a Blikk által megkérdezett jogász szerint már nem egy belső vizsgálat jogkörébe, hanem a rendőrségre tartoznak.– Ez a bűnszövetségben elkövetett vesztegetés esete, amely kötelességszegéssel is párosul. Ennek büntetési tétele 5–10 évig terjedő szabadságvesztés lehet – nyilatkozta Lichi József ügyvéd, és hozzátette: a vesztegető autósok is megüthetik a bokájukat, hiszen rájuk 2 évig terjedő börtön várhat.Koós Szabolcs
|
https://www.blikk.hu/aktualis/parkolas-zsebre-akar-napi-60-80-ezret-is/h4pdr7j
|
https://web.archive.org/web/20101013114209/http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20080620/parkolas_zsebre_akar_napi_60-80_ezret_is/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolas-zsebre-akar-napi-60-80-ezret-is
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"maffia"
] |
[] |
6,299 |
A rendőrségen a parkolási vesztegetések
|
A hét elején dönt a rendőrség arról, hogy indít-e büntetőeljárást a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft-nél (BÖP) felmerült vesztegetési ügyben.
|
A rendőrségen a parkolási vesztegetések
2008. június 22 - 18:25 | Frissítve: 2008. június 23 - 06:34
Kertész Ádám
A hét elején dönt a rendőrség arról, hogy indít-e büntetőeljárást a
Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft-nél (BÖP) felmerült vesztegetési
ügyben. Több parkolóőr is azt állítja, a cég vezetői is kaptak az autósok
által zsebbe fizetett összegekből. A Zoom birtokába került hangfelvétel
szerint Rusznák Imre ügyvezető igazgató is tudott a százmilliós
vesztegetésekről, mégsem tett rendőrségi feljelentést.
Szinte mindenki tudott a cégnél a zsebbe fizető autósokról – állítja kilenc
parkolóőr, akik a Blikknek tálaltak ki a héten. Egy csaknem ezer autóból
álló listát is átadtak a lapnak, amelyben utcákra lebontva szerepeltek az
autók, rendszámmal, és a tulajdonosok telefonszámával. Ők voltak az állandó
„ügyfelek”.
A korrupt parkolóőrök napi 60-80 ezret kerestek a zsebbe parkolásból, de a
főnökeiknek is kellett adniuk belőle. A cég vezetője azt nyilatkozta a
lapnak, hogy nem tudott az ügyről.
Rusznák Imre később, a Magyar Rádiónak adott interjújában már úgy fogalmaz,
hogy a listáról nem tudott, a vesztegetésekről igen, annak mértékét azonban
nem ismeri.
A Zoom birtokába került hangfelvételen azonban az ügyvezető arról beszélt
még tavaly decemberben a parkolóőröknek egy értekezleten, hogy tudnak a
vesztegetésekről, amelyek számításaik szerint 100 és 200 millió forint
közötti kárt okoznak a cégnek.
„Urak! Tudjuk, hogy mi zajlik, meg hogyan zajlik. Önök, vagy önök közül
nagyon sokan saját zsebre dolgoznak.” A saját szemével látja nap mint nap,
hogy a parkolóőr nem pótdíjaz senkit az utcában, de már kora reggel rohan
be az üzletekbe – mondta az értekezleten az ügyvezető igazgató.
Rusznák Imre a felvételen arról is beszél, hogy „eddig nem csinált semmit”,
vagyis nem tett rendőrségi feljelentést. Az ügyvezető azzal is tisztában
van, hogy a vesztegetéseket nehéz bizonyítani. Ezzel védekezik akkor is,
amikor a rendőrségi feljelentés elmaradását kérik rajta számon.
Nehéz a bizonyítás
Magyar György ügyvéd ezzel szemben úgy véli: a bizonyítást nyugodtan
rábízhatja a rendőrségre az ügyvezető, neki nem kell megneveznie a
feltételezett elkövetőket, és feltárnia az ügy részleteit. Elég, ha
ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, ha felmerül a gyanú a
vesztegetésekre – tette hozzá. Büntetőjogi felelősség azonban nem terheli
Rusznák Imrét, azért, amiért tudott a százmilliós visszaélésekről, de
mégsem tett feljelentést – mondta az ügyvéd.
Azzal Magyar György is egyetért, hogy a vesztegetéses ügyeket különösen
nehéz bizonyítani, mert egyik fél sem érdekelt a történtek feltárásában.
Szinte kizárólag tettenéréssel, vagy egy videofelvétellel lehet bizonyítani
a vesztegetés tényét, ehhez azonban beépített emberekre, titkos nyomozati
eszközökre lenne szükség.
Már a rendőrség is vizsgálódik
A rendőrség minden esetre vizsgálja a parkolóőrök állításait és az átadott
listát a zsebbe fizető autósokról. A nyomozók a Zoom birtokába került
hangfelvételt is elemzik, amelyen Rusznák Imre beszél a vesztegetésekről.
A BRFK várhatóan keddig dönt arról, hogy indít-e büntetőeljárást az ügyben.
Ha bebizonyosodik, hogy a visszaélések valóban megtörténtek és szervezetten
zajlottak, akkor az bűnszövetségben elkövetett vesztegetésnek és
kötelességszegésnek minősül, amiért akár 10 évet is kaphatnak az elkövetők.
A listán szereplő, vesztegető autósok is pórul járhatnak, és akár 2 évet is
kaphatnak.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=12359
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorsegen-a-parkolasi-vesztegetesek
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-06-22 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
6,300 |
A bíróság szerint is kartelleztek a tojástermelők
|
Az egyelőre nem jogerős bíróság döntés így megerősíti a Gazdasági Versenyhivatal másfél évvel ezelőtti határozatát, amellyel elmarasztalta a hazai tojáspiac több szereplőjét.
|
A bíróság szerint is kartelleztek a tojástermelők
2008. június 23. 15:04 | Forrás: STOP/HavariaPress
Kartelleztek a hazai tojástermelők a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete
szerint.
Az egyelőre nem jogerős bíróság döntés így megerősíti a Gazdasági
Versenyhivatal másfél évvel ezelőtti határozatát, amellyel elmarasztalta a
hazai tojáspiac több szereplőjét. A versenyhatóság a Magyar Tojóhibrid-
tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, valamint több tojástermelő
vállalkozás esetében is azt állapította meg, hogy versenykorlátozásra
alkalmas magatartást tanúsítottak, emiatt 120 millió forintra büntette a
Szövetséget, továbbá összesen 26,5 millió Ft bírságot szabott ki a Magyar
Tojás Kft. tagjaira. Ezzel azonban az érintettek nem értettek egyet, és
bírósághoz fordultak, de első fokon a bíróság is a versenyhatóságnak adott
igazat.
A GVH még 2006. novemberében állapította meg, hogy a Magyar Tojóhibrid-
tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége 2002-től kezdve versenykorlátozó
döntéseket hozott. Évről évre közölte tagjaival, hogy milyen árak betartása
ajánlott, illetve azt, ha a termelési ár emelését javasolta. 2002-ben
importengedélyezési rendszert vezetett be, az aprótojás kivonására
szólított fel, későbbi években a tojótyúk állomány idő előtti csökkentését,
a termelés 10 százalékának exportálását írta elő, továbbá megszervezte a
nagyobb termelők közötti információkartellt.
A több évet átfogó jogsértést a GVH 120 millió forintos bírsággal sújtotta,
a Szövetség tagjainak 2005-ös tojáspiaci árbevétele alapján. Az összeg
meghatározásakor tekintetbe vették azt is, hogy a jogsértés tényleges,
jelentős piaci hatást - az áruházláncok erős alkupozíciója és az import
térhódítása miatt - bizonyított módon nem ért el. A GVH ettől függetlenül
azt is megállapította, hogy a Magyar Tojás Kft. kilenc, jelenlegi és
korábbi tagvállalkozása a közös vállalkozáson keresztül egyeztették piaci
áraikat és piacaikat. A jogsértés miatt a vállalkozásokra 200 ezer
forinttól 8,4 millió forintig terjedő, összesen 26,5 milliós bírságot
szabott ki a versenyhatóság.
Mivel a GVH döntésével az érintettek nem értettek egyet, bírósághoz
fordultak. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság azonban elutasította a
keresetet és teljes egészében helybenhagyta a GVH döntését.
STOP
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=341456
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-birosag-szerint-is-kartelleztek-a-tojastermelok
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Tojás Kft.",
"Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége"
] |
[] |
[
"versenykorlátozás - kartell",
"mezőgazdaság"
] |
[] |
6,301 |
Kartell-gyanú somogyban
|
Kartellezés miatt négy somogyi cégvezető ellen emelt vádat az ügyészség - közölte a Somogy Megyei Főügyészség pénteken az MTI-vel.
|
Kartell-gyanú somogyban
2008. 07. 18. 17.50 Hírextra
Kartellezés miatt négy somogyi cégvezető ellen emelt vádat az ügyészség -
közölte a Somogy Megyei Főügyészség pénteken az MTI-vel.
A főügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint a vádlottak a Marcali
Hétszínvirág Gyógypedagógiai Központ 30 millió forintos felújítására kiírt,
második - 2006 áprilisában kiírt - eljárásra adták be pályázatukat úgy,
hogy előtte közösen készítették az ajánlattételi dokumentációkat és
megállapodtak abban, bármelyikük is nyer, bevonja a másikat is a
kivitelezésbe.
Az ügyészség szerint az összehangolt akció a verseny teljes kizárását
eredményezte - ismertette a vádhatóság álláspontját Fekete Róbert,
hozzátéve: emiatt a Kaposvári Városi Ügyészség versenyt korlátozó
megállapodás közbeszerzési eljárásban vétsége miatt vádat emelt négy
emberrel szemben.
Az első- és a másodrendű vádlott egy marcali betéti társaság tagja, a
harmadrendű vádlott egy ugyancsak marcali kft. ügyvezetője, míg a
negyedrendű vádlott egy nagyatádi kft. ügyvezetője.
Az egyszerű, hirdetmény mellőzésével történő közbeszerzési eljárás
kiírására azután került sor, hogy az intézmény rekonstrukciójára és
bővítésére 2005-ben kiírt közbeszerzési eljárást megnyert kft. fizetési
nehézségek miatt félbehagyta a munkát. A pályázaton a harmadrendű vádlott
által vezetett kft. nyert. A kivitelezési munkálatokat rendben, határidőre
elvégezte
A vádlottak szabadlábon várják a bírósági tárgyalást.
Forrás: MTI
|
https://www.hirextra.hu/2008/07/18/kartell-gyanu-somogyban/
|
https://web.archive.org/web/20220819211429/https://www.hirextra.hu/2008/07/18/kartell-gyanu-somogyban/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartell-gyanu-somogyban
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Marcali"
] |
[
"versenykorlátozás - kartell",
"építőipar"
] |
[] |
6,302 |
Korruptisztán
|
Ne panaszkodjunk! Inkább nézzünk kelet felé, és rögtön jöhet az ujjongás. Magyarország ugyanis mintaállam az ukrán viszonyokhoz képest.
|
Korruptisztán
Ne panaszkodjunk! Inkább nézzünk kelet felé, és rögtön jöhet az ujjongás. Magyarország ugyanis mintaállam az ukrán viszonyokhoz képest. Északkeleti szomszédunk ugyanis gazdasági csodát produkált. Negatívat méghozzá.
2008. július 18. péntek 11:29 - Pénzes Dávid
Míg az ukrán mezőgazdaság kiválóan teljesít, és úgy nő a csernozjomon a búza, mint az égigérő paszuly, addig az ukrán hatóságok jövő hónaptól kenyérjegyet kívánnak bevezetni. (Igaz, nálunk meg jöhetne a meggyjegy, meg a dinnyejegy, de ez azért más tészta, vagyis gyümölcs.) Tehát míg a mezőn annyi búza hullámzik, hogy abból majdnem egész Európát el lehetne látni kenyérrel, addig otthon kénytelenek kenyérjegyet osztani, hogy mindenkinek jusson betevő falat.
Az a látszólag paradox helyzet több okra vezethető vissza. Ukrajna még a nagy Szovjetunió idejében mezőgazdasági nagyhatalom volt. A kiváló természeti adottságokkal rendelkező ország az egész vörös birodalom éléstára lehetett. A Kelet-Európai síkság hatalmas térségeit takaró feketeföld olyan mezőgazdasági lehetőségeket rejt, amit sok állam megirigyelhetne. Irigylik is… és veszik a terményeit. Méghozzá jó áron. A vízcsapból is liszt
Ukrajna
Fővárosa: Kijev
Terület 603 ezer km2
Népesség: 47,4 millió
GDP/fő: 1025 USD
Függetlenség kikiáltása: 1991.
Idén Ukrajnában az elmúlt harminc év legjobb búzatermését könyvelhetik el (ahogy egyébként a szomszédos Oroszországban is). Ez azt jelenthetné, hogy még a vízcsapból is liszt folyhatna… de mégsem. A trükk egyértelműen az export oldalán keresendő. Míg a külföld jó áron vásárolja a búzát, addig a hazai piacra ez nem mondható el. Eladnak hát annyit, amennyit csak lehet. Ám emiatt az idén kétszeresére drágulhat Ukrajnában a kenyér. Naná, hiszen aki otthon akarja tartani a búzát, az fizesse is meg.
A drágulást persze államilag akár szabályozni is lehetne, és az óriási bevételből kompenzálni a szegények kenyérvásárlását. Ukrajna ezt a kenyérjegy bevezetésével kívánja megoldani. Előzetes számítások szerint csak a fővárosban százezer ember részesül majd e kedves juttatásban. A korrupció az egekig ér
A történet másik oldala a politikába, annak legmélyebb útvesztőibe vezet. Ukrajna a felmérések szerint az egyik legkorruptabb ország. Az országban az olaj- és gázszállítás illetve a búzaexport a két húzóágazat. Amelyik területen pedig sok pénz van, ott egy korrupt országban sok mindent meg lehet csinálni. Még azt is, hogy inkább külföldre adják a búzát drágán, mint a hazai kínálatot elégítik ki.
Nyílt titok az is, hogy az Oroszországból jövő gáz az egyik legnagyobb melegágya a korrupciónak. A határon átjövő gázt a Rosukenergo nevű cég veszi meg a Gazpromtól, majd szinte azonnal tovább adja az Ukrangazenergonak. Mindkét cégben tulajdonos a Gazprom. Az Ukrangazenergoban az ukrán állam is benne van. A rendszer valójában elég bonyolult, ám a lényege, hogy minél többször lehessen pénzt kivenni belőle, illetve segítségével az oroszok megkenhessék az ukrán politikai elitet. Oroszország elképesztő kenőpénzei
Az állami szintű korrupció ellen most az orosz elnök, Medvegyev is megpróbálja felvenni hazájában a harcot. Ez különösen annak a fényében érdekes, hogy az orosz főügyészség vizsgálata szerint a költségvetés egyharmadának megfelelő összeg vándorol tisztségviselők zsebébe. Sokszor egészen magas szinteken tör ki a botrány – az állami számvevőszékben vagy a hadsereg legfelsőbb köreinél. De indítottak már vizsgálatot parlamenti képviselők ellen is. (Hogy mik vannak?!) Az oroszországi korrupció mértékének bemutatására a legjellemzőbb adat, miszerint annyit költenek ott vesztegetésre, mint a költségvetésük teljes bevétele.
Vissza Ukrajnához. Miközben épp a kenyérjegy mikéntjén gondolkodnak a hatóságok, addig kiderült: Európa leggazdagabb embere épp egy ukrán férfi, bizonyos Renat Ahmetov. Vagyona jelenleg 31.1 milliárd. Na, nem ukrán hrivnya, hanem ropogós amerikai dollár. A Korrespondent ukrán napilap közlése szerint a leggazdagabb ötven ukrán vagyona pontosan kétszerese az ország éves költségvetésének, számokban kifejezve 112,7 milliárd dollár. Nyakig a politikában
A leggazdagabb ukrán
Ahmetov 2006-ban Monacoba menekült, mert Tyimosenko első kormánya büntetőeljárást készült indítani ellene. Később visszatért Ukrajnába, mert a Régiók Pártja vezetője, a miniszterelnöki poszton Tyimosenkót felváltó Viktor Juscsenko megakadályozta az ügy lefolytatását.
Az ukrán mágnások perverz módon a kommunista szavazatokat gyűjtő Régiók Pártjában vannak legtöbben, vagy hozzá köthetők. Perverz, mert ideológiájuk szerint ők képviselnék a szegény munkásosztályt, ám nem meglepő, hiszen a párt a leginkább oroszbarát erő. Természetesen nemcsak náluk található gigagazdag ember: elmondható, hogy a milliomosok szinte kivétel nélkül támogatnak valamely politikai erőt, sőt, képviselőként is felbukkannak. Az ok nyilvánvaló: ezzel tudják megvédeni a leghatékonyabban az esetleges vagyoni vizsgálatokat maguk ellen. Ezt a mentelmi jog mögé bújva, vagy a kapcsolatrendszeren keresztül a megfelelő helyre áramoltatott pénzekkel tudják szépen csendben megtenni.
Itthon ezek után az már fel sem tűnik - vagy ha igen akkor kézlegyintéssel elintézhetjük - amit a Magyar Közlöny írt szerdán. Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletet módosította a kormány. Ennek alapján az eddigi hétmillió forint helyett, minden miniszter százmillió forintos támogatást adhat alapítványoknak közpénzből. (közpénz = a köz, vagyis állampolgárok befizetett pénze). És hát míg keleten dollármilliárdokról van szó, az a néhány százmilliócska, amit a magyar kormánytagok majd szétdobálhatnak erre arra, ki a fenét érdekel?
|
https://www.hirextra.hu/2008/07/18/korruptisztan/
|
https://web.archive.org/web/20240129042114/https://www.hirextra.hu/2008/07/18/korruptisztan/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korruptisztan
|
Hírextra
|
world-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ukrajna"
] |
[] |
[] |
6,303 |
Sikkasztott a Bumeráng egykori sztárja? 11 milliót keresnek Dubcseken
|
Közvagyon hűtlen kezelésével vádolják Dubovsky Lászlót, Tornalja polgármesterét.
|
A május óta folyamatban lévő nyomozás szerint a polgármester a 2006-os önkormányzati választásokat megelőző időszakban legalább 1,4 millió koronát (mintegy 11 millió forintot) használt fel a képviselő-testület tudta és jóváhagyása nélkül – írja az Új Szó.
A pénzből kilenc nagy volumenű kulturális rendezvény költségeit fizették ki, azok bevételét azonban nem könyvelték el megfelelően. A könyvelési problémák még valószínűleg abból az időből származnak, amikor a tornaljai művelődési háznak önálló jogalanyisága volt.
Dubovsky László az Új Szónak elmondta, nem érzi magát vétkesnek, és mindent megtesz azért, hogy tisztázhassa a helyzetet. „A kulturális rendezvények a várost és a szélesebb régiót szolgálták. Sem szülővárosomat, sem a polgárokat nem rövidítettem meg. Tiszta a lelkiismeretem. Ezt a nyomozást végző illetékessel is közöltem” – hangsúlyozta a polgármester. Dubovsky szabadlábon védekezhet, ám ha az ellene felhozott vádak beigazolódnak, háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
Dubovsky László 2002 óta Tornalja polgármestere. Előtte tanárként dolgozott. Közismertségre a Bumeráng című műsor révén tett szert, ahol reggelente Dubcsek néven kapcsolódott be a műsorba. Választási kampányai során ügyesen kihasználta a médiabéli közismertségét. Dubovsky a Besztercebánya megyei önkormányzat képviselője, ahol a nemzetközi együttműködésre létrehozott bizottság elnöke, valamint a roma kérdésekkel foglalkozó tanács tagja.
A Szlovák Rádió információi szerint a kisváros az utóbbi időben egyre inkább eladósodott, tartozása már elérte a 32 millió koronát (1,06 millió euró), ezért a városházán is érezhető létszámleépítésre került sor, s ezzel párhuzamosan a polgármester fizetését is csökkentették.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/sikkasztott-a-bumerang-egykori-sztarja-11-milliot-keresnek-dubcseken
|
https://web.archive.org/web/20240126181212/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/sikkasztott-a-bumerang-egykori-sztarja-11-milliot-keresnek-dubcseken
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/sikkasztott-a-bumerang-egykori-sztarja-11-milliot-keresnek-dubcseken
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
6,304 |
Nyomoznak a kormányzati portál ügyében
|
Hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a kormányzati portál ügyében - közölte a BRFK.
|
Nyomoznak a kormányzati portál ügyében
2008. augusztus 6 - 16:19
mti
Hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást
rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a kormányzati portál
ügyében - közölte a BRFK. A Fővárosi Főügyészség a kormányzati portál
közbeszerzési pályázatával kapcsolatban tett állampolgári feljelentés
alapján feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek lefolytatására a
Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölte ki - tartalmazza a rendőrség
honlapján közzétett közlemény.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=20167
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoznak-a-kormanyzati-portal-ugyeben
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"internet"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
6,305 |
Vesztegetési "balsikerlista"
|
Megvesztegetési "balesikerlistát" tett közzé internetes honlapján Ukrajna Belügyminisztériuma. A toplistán az országban idén feltárt megvesztegetési ügyek szerepelnek és pénzösszegeik szerint alakult a sorrendiség.
|
Vesztegetési "balsikerlista"
Megvesztegetési "balesikerlistát" tett közzé internetes honlapján Ukrajna Belügyminisztériuma. A toplistán az országban idén feltárt megvesztegetési ügyek szerepelnek és pénzösszegeik szerint alakult a sorrendiség.
2008. június 29. vasárnap 21:13 - Hírextra
A 84 tételből álló lajstromot az a 26 millió hrivnya (kb. 800 millió Ft) kenőpénzösszeg vezeti, amelyet a Krím-félszigeti Partenit városka polgármestere, Mikola Konyev és helyettese kapott néhány hete egy kijevi üzletembertől 17 hektárnyi földterület kiutalásának elintézéséért.
A második helyen a kelet-ukrajnai Donyeck megye egyik városának polgármestere áll hárommillió hrivnya összegű baksis elfogadásával. Ezt egy 2,3 millió hrivnyás tétel követi, amelyet egy Kijev környéki falu polgármestere és egyik önkormányzati képviselője kapott földterület bérbeadásáért.
A lista negyedik helyén Odessza környéki járási elöljárók állnak, akik kétmillió hrivnya kenőpénzt vágtak zsebre. Őket egy Dnyipropetrovszk megyei járási vezető követi hasonló nagyságú megvesztegetési összeggel.
A belügyminisztériumi korrupciós balsiker listát Ternopil megyei állami tisztviselők zárják 15 ezer hrivnyás baksissal.
Régiók szerint legkorruptabbnak a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye bizonyult 11 felderített megvesztegetési üggyel, második helyen a Krím-félsziget szerepel kilenc korrupciós esettel. Őket követi Kijev nyolc és Odessza megye hét megvesztegetéssel.
A korrupciós ügyletek fele földkérdés "megoldásával" függ össze.
Forrás: MTI
|
https://www.hirextra.hu/2008/06/29/vesztegetesi-balsikerlista/
|
https://web.archive.org/web/20230204024253/https://www.hirextra.hu/2008/06/29/vesztegetesi-balsikerlista/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vesztegetesi-balsikerlista
|
Hírextra
|
world-news
|
2008-06-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ukrajna"
] |
[] |
[] |
6,306 |
Zöld gyökerek a korrupció elleni harcban
|
18 évvel a rendszerváltás után a hazai demokrácia kezd "nagykorúvá" válni – állítja Szamos Gábor a Zöldek szóvivője.
|
Zöld gyökerek a korrupció elleni harcban
18 évvel a rendszerváltás után a hazai demokrácia kezd "nagykorúvá" válni – állítja Szamos Gábor a Zöldek szóvivője. Ez a véleményük annak tudható be, hogy az országos népszavazási kezdeményezésük félidejébe érve, egyre szélesebb összefogás jön létr
2008. július 3. csütörtök 09:06 - Hírextra
A feltett kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés? az első olyan téma, ami nem csak a lakososság közel 100 százalékánál talál egyetértésre, hanem a közélet civil és politikai szerveződéseinél is teljes összhang mutatkozik, az ideológiai különbségek ellenére. Ez alól sajnos a parlamenti pártok kivételek, akik szokásuk szerint csak szavakban bátrak, ha maguk vagy képviselőik "megreformálásáról" van szó, de amint lehetőség van a tettekre, rögtön hátraarcot csinálnak.
Így történt ez a képviselők által bizonylatok vagy bármilyen elszámolási kötelezettség nélkül adómentesen felvett, akár a havi félmilliót is meghaladó költségtérítések esetében is, ami nem csak felháborító, hanem szégyenletes. Az ország első embereitől joggal várhatnánk el a példamutatást, ehelyett pedig folyamatosan arról győznek meg bennünket, hogy csak magukkal, az egyre nagyobb jövedelmek megszerzésével, és a kicsinyes pártharcokkal vannak elfoglalva, amivel csak megosztják a lakosságot, hasztalan működésüknek köszönhetően pedig egyre nagyobb szakadék tátong a társadalom felső tízezre és az alsó tízmillió között.
Ez a méltatlan viselkedés pedig egyre növekvő feszültséghez vezet, ami a súlyosan elmélyülő erkölcsi, gazdasági és morális válság végkimeneteleként társadalmi robbanást okozhat.
A Zöldek ezt a nem túl biztató jövőképet szeretnék megváltoztatni azzal, hogy a problémák gyökeréig lenyúlva, a kiváltó okok megszüntetésével kívánják a közélet tisztaságát helyreállítani, és a mindent elárasztó korrupciót száműzni – még a politika legfelső szintjéről is!
Erre a legjobb mód a széleskörű társadalmi összefogás, melynek ideális alapjait megteremtették az elindított népszavazással, amire nemmel csak a korrupció további fenntartásában érdekeltek szavaznak.
A fordulathoz hátra van még a 200.000 aláírás összegyűjtése, amiből jelenleg 57.000 van meg. Ez a szám még elmarad a várt mennyiségtől, ezért arra kérik az országban működő médiákat és a sajtó képviselőit, hogy ne engedjenek a politikai nyomásnak, és a köz’ szolgálata érdekében törjék meg a hallgatásukat, és adjanak hírt erről a kezdeményezésről, hogy minél többen csatlakozhassanak hozzá az egyre inkább kívánatos társadalmi egység megteremtése érdekében. Úgy vélik ez közügy, és mindenki számára ugyanolyan fontos, a különböző nézetektől vagy pártállástól függetlenül. Hányattatott történelmünk során eljött az első lehetőség, hogy az ország lakossága összefogjon és igent mondhasson valamire, ami minden normális embertől elvárható – kivéve az országgyűlési képviselőktől.
További információ a www.anepszavaz.hu és a www.zoldek.hu honlapokon olvashatóKiadó: Zöld Párt
Forrás: MTI-OS
|
https://www.hirextra.hu/2008/07/03/zold-gyokerek-a-korrupcio-elleni-harcban/
|
https://web.archive.org/web/20221209130503/https://www.hirextra.hu/2008/07/03/zold-gyokerek-a-korrupcio-elleni-harcban/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zold-gyokerek-a-korrupcio-elleni-harcban
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-07-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,307 |
Házakat adott ajándékba
|
Két lakóházas ingatlant ajándékozott Emi néni a pókaszepetki Szent Marcella Idősek Otthona 27 éves vezetőjének, Takács Ferencnek. Szintén az igazgató felügyelete alá került a 78 éves nő két, közel ötmillió forintot rejtő takarékbetétkönyve.
|
A történet röviden ennyi. Próbáltuk Emi nénit megkérdezni, mi vezette a nagylelkű gesztusra, ám nem kaptunk tőle értelmezhető választ. Nem érkezett tőle felelet arra sem, hogy mi módon történt a szerződés aláírása. A faluban érdeklődésünkre többen elmondták, testvére halála óta egyedül élt az idős asszony és épp rohamosan romló fizikai, szellemi állapota miatt került az otthonba annak megnyitásakor, 2006 nyarán. Hat éve jobb oldali agyi infarktuson esett át, ami után neurológiai kezelést kapott. Azóta rendszeresen gyógyszerre és mások gondoskodására szorult, a valóságban mind nehezebben tájékozódott. Egyik rokona és egyben leendő örököse, a keresztlánya a szomszédos településen él, ő látogatta néha. Tavaly nyár végén, ősz elején ez a hozzátartozója kereste.
Kölcsönt szeretett volna kérni tőle a középkorú asszony, aki elmondta, Emi néni megértette a kérését és hajlott is rá, hogy segítsen. Ezért a következő alkalommal már ügyvéddel érkezett az otthonba, hogy a szükséges papírokat elkészítsék. De erre nem került sor, mert Takács Ferenc igazgató kijelentette: a néni nincs abban a szellemi állapotban, hogy ilyen megállapodásról dönthessen, bármit aláírjon.
- A hangnem nem volt épp túlzottan udvarias, de én elfogadtam, amit mondott, ezért eljöttünk - idézte az asszony.
Annál nagyobb lett a meglepetése, amikor értesült róla, hogy Emi néni idén tavasszal - ügyvédi közreműködéssel - elajándékozta ingatlanvagyonát. Érthető volt a csodálkozása, hiszen az igazgató előtte kétségbe vonta Emi néni értelmi állapotát. Ráadásul az idős nő tavaly november közepén újabb agyi érkatasztrófán esett át, s agylágyulása valószínűleg nem javított állapotán.
A fejleményről nem tájékoztatta az igazgató a rokont, de a szerződés így is kitudódott, mert a két, közel ötmillió forint értékű ingatlan átírásáról a földhivatal értesítést küldött Emi néninek, aki az egyik gondozót kérte meg, olvassa el, mi is áll a levélben. A betű szerint március 18-án ajándékozás címén bejegyezték az új tulajdonost, Takács Ferencet. Szóbeszéd indult ezután arról is, hogy Emi néni a takarékbetétkönyveit végrendeletében az otthon vezetőjére hagyta.
|
https://www.zaol.hu/hirek/2008/07/hazakat-adott-ajandekba-1
|
https://web.archive.org/web/20080712073703/http://www.zalaihirlap.hu/fokusz/20080707_hazakat_adott_ajandekba
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazakat-adott-ajandekba
|
ZAOL (Zalai Hírlap)
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[
"Takács Ferenc (Zala)"
] |
[
"Szent Marcella Idősek Otthona"
] |
[
"Kisbucsa"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
6,308 |
A főügyészség vádat emelt Farkas Imre ellen
|
Közel kétszázötven rendbeli, különbözőképpen minősülő csalással, hűtlen kezeléssel, valamint csődbűntettel vádolja a főügyészség Farkas Imrét, a Zalahús volt vezérigazgatóját.
|
A főügyészség vádat emelt Farkas Imre ellen
Megjelenés dátuma: 2008. június 25. 04:29.00
Szerző: Arany Gábor
Zalaegerszeg - Közel kétszázötven rendbeli, különbözőképpen minősülő
csalással, hűtlen kezeléssel, valamint csődbűntettel vádolja a főügyészség
Farkas Imrét, a Zalahús volt vezérigazgatóját. A hatvanoldalas vádiratba
összefoglalt ügyészségi álláspont szerint Farkas Imre nem a cégvezetőtől
elvárható gondossággal járt el több alkalommal.
Az 1995-ben létrejött részvénytársaságban pár évvel később már meghatározó
tulajdonrészt birtokolt Farkas Imre, köszönhetően annak, hogy a névérték 20-
25 százalékáért megszerezte az ehhez szükséges részvények többségét. A
döntésekben ezt követően mindenben érvényesült akarata.
Az egyik, a Zalahús számára hátrányos lépése a Zalapig-Barnakhoz kötődik. A
Farkas Imre érdekkörébe tartozó cég sertéseket szállított a húsipari cégnek
és 1998-tól 2004 végéig több mint 93 millió forintos tartozást halmozott
fel.
Ennek behajtására a vezérigazgató nem tett lépéseket, így kárt okozott a
Zalahúsnak.
Szintén hátrányos döntésnek minősítette a főügyészség azt a gépjárműbérleti
konstrukciót, amelynek során közbeiktatott cégen keresztül jutott
járművekhez a Zalahús. A Farkas Imre érdekkörébe tartozó IMI 55 Kft.
szállítójárműveket lízingelt, amelynek során a kézfizető kezességet a
Zalahús vállalta. Utóbbi cég az IMI 55-től kibérelte a járműveket, ám
lényegesen magasabb összegért, mintha közvetlenül kötötte volna meg az
üzletet a gépkocsi forgalmazójával. Ezzel havonta 3,5 millió forint
veszteséget okozott a Zalahúsnak, összességében ez 135 millió forint
vagyoni hátrányt eredményezett.
A cég helyzete 2003-ra jelentősen súlyosbodott. Készletei, pénzeszközei,
várható befolyó követelései ekkor már nem fedezték a szállítói, hitelezői
követeléseket. Az év március elejére fizetésképtelenné vált, mert a
veszteséges gazdálkodás mellett tőkéjét felélte. A következő évi mérleg
egymilliárd forintot meghaladó veszteséget mutatott. Ennek főleg piaci okai
voltak, de már az előző évi mérleg is jelezte, hogy a cég nem tudja
rendezni tartozásait, mert ha ennek érdekében megkezdték volna az eszközök
értékesítését, akkor a termelés kerül veszélybe. E helyzettel a gazdasági
jelentések alapján Farkas Imre tisztában volt, s azzal, hogy a megrendelt
áruk, a befogadott számlák kiegyenlítésére már esély sem volt. A 2004
júliusában elfogadott reorganizációs terv sem hozott e téren változást.
Mindezek ellenére a vezérigazgató utasítást adott továbbra is az állatok
felvásárlására, az áruk, szolgáltatások megrendelésére. Főleg azért, mert a
működő cég eladására jobb esély mutatkozott.
Farkas Imre igyekezett a céget működésben tartani, majd eladni. A
tulajdonában lévő, illetve az IMI 55-ön keresztül birtokolt Zalahús
részvénycsomagra 2005. március 7-én talált vevőt 100 millió forintért. A
megállapodás részeként az új tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a
- szintén Farkas Imre érdekkörébe tartozó - Food and Pack Kft.-nek járó 100
millió forintos tartozását 30 napon belül rendezi a Zalahús. További 282
millió forintot pedig 90 napon belül egyenlítenek ki. A vevő vállalta a
Zalahús működtetését is, ám egy hónap múlva a cégbíróság megállapította
fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. A hitelezői igények
elérték a 3,1 milliárd forintot, amivel szemben 1,2 milliárd forint
realizálható értéket képviselt a Zalahús.
Farkas Imre a fizetésképtelenség kialakulása és a cégeladás közötti időben
számos vagyontárgyat szerzett mega Zalahúsból kedvezményes áron,
úgynevezett kompenzációs úton. Az így beszámított 66,2 millió forinttal a
cég vele szembeni tartozásait, tagi hiteleit egyenlítették ki. Bútorok, ház
és egyebek mellett autó került ily módon hozzá a piaci áron alul. Ezzel
azonban a súlyos helyzetben lévő Zalahúsnak további anyagi veszteségeket
okozott.
Mindezek alapján a főügyészség a megyei bírósághoz eljuttatott vádiratában
foglaltakra tekintettel Farkas Imrét különbözőképpen minősülő csalások,
csődbűntett, valamint hűtlen kezelés miatt javasolja felelősségre vonni.
A Zalahús-történet legújabb fejezetéről megkérdeztük Farkas Imre véleményét
is, ám ő nem kívánt élni a megszólalás lehetőségével. Információink szerint
cáfolja a terhére rótt vádakat és tagadja bűnösségét.A lejárt határidejű
számlatartozások 2005. február közepére meghaladták az egymilliárd fortot.
A növekedés ütemére jellemző, hogy a 2003 decemberi 3,8 millió forint fél
év alatt megtízszereződött, szeptemberre 98,3 millió forintra nőtt és
októberre elérte a 278 millió forintot. Decemberben már átlépte a 706
milliót, végül 2005. februárra túlnőtt az egymilliárdon a Zalahús
számlatartozása.
|
https://www.zaol.hu/belfold/2008/06/a-fougyeszseg-vadat-emelt-farkas-imre-ellen-1
|
https://web.archive.org/web/20120118080930/http://zalaihirlap.hu/fooldal-nap_temai/20080625_c_a_fougyeszseg_vadat_emelt_farkas_imre_e
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fougyeszseg-vadat-emelt-farkas-imre-ellen
|
ZAOL (Zalai Hírlap)
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[
"Farkas Imre (Zalahús)"
] |
[
"Food and Pack Kft.",
"IMI 55 Kft.",
"Zalahús Rt.",
"Zalapig-Barnak Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"csődbűntett",
"csalás",
"élelmiszeripar"
] |
[] |
6,309 |
Zalahús: nyomozás
|
Miközben bontják a Zala- hús üzemépületeit, szerkesztőségünkhöz olyan információk érkeztek, hogy további fejlemények vannak a Zalahús felszámolását követően indított nyomozásnak.
|
Zalahús: nyomozás
Megjelenés dátuma: 2007. augusztus 25. 04:28.00
Szerző: Hajdu Péter
Zalaegerszeg (hp) - Miközben bontják a Zala- hús üzemépületeit,
szerkesztőségünkhöz olyan információk érkeztek, hogy további fejlemények
vannak a Zalahús felszámolását követően indított nyomozásnak.
A volt Zalahús Rt. felszámolása közben több gazdálkodó, illetve vállalkozás
nem nyugodott bele, hogy jelentős kára keletkezett, aminek a megtérítését
felszámolás során nem remélhette, illetve különböző visszaélésekre
hivatkozva feljelentést is tettek a rendőrségen, melyekről lapunk az akkor
rendelkezésre álló rendőrségi információk alapján hírt adott: Nyomozás a
Zalahúsnál (2005. IV. 14.), Feljelentés a Zalahús ellen (2005. V. 12.). A
húsipari cég ingatlanainak bontása után több olvasónk ismét jelezte, hogy a
feljelentések nyomán nyomozás indult a részvénytársaság volt vezetőjével
szemben, s azt is tudni vélik a városban, hogy az eljárás jelenlegi
szakaszában már zárolták a volt vezető vagyontárgyait. Többen azzal
vádolták lapunkat, hogy szándékosan, az ismert vezetőre való tekintettel
hallgatunk az ügyről.(A Zalahús volt vezetőjének kifejezett kérésére nem
közöljük a nevét, ehhez az ügy ezen szakaszában joga van.)
A történtek után ismét megkérdeztük a rendőrséget, hol tart a korábban már
lapunkban közzétett nyomozás és valóban zárolták-e a volt igazgató
vagyonát.
A rendőrség az alábbi tájékoztatást adta az üggyel kapcsolatban:
A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán a csalás és
más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozás folyamatban van, amely
várhatóan ez év őszén fejeződik be. A nyomozás során különböző eljárási
cselekményekre került sor, többek között szakértői vélemények beszerzésére,
tanú és gyanúsítotti kihallgatásokra. A bejelentett polgárjogi igények
alapján intézkedés történt a gyanúsított vagyontárgyainak zár alá vételére.
A rendőrségi közlés kapcsán (hallgattassék meg a másik fél is) felhívtuk a
Zalahús volt tulajdonos-vezetőjét, van-e a rendőrségi tájékoztatáshoz
hozzáfűznivalója. Ő közölte: Én most nem kívánok nyilatkozni, csak a
későbbiek során.
|
https://www.zaol.hu/belfold/2007/08/zalahus-nyomozas
|
https://web.archive.org/web/20120118074119/http://www.zalaihirlap.hu/fooldal-nap_temai/20070825_zalahus__nyomozas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zalahus-nyomozas
|
ZAOL (Zalai Hírlap)
|
hungarian-news
|
2007-08-25 00:00:00
|
[
"Farkas Imre (Zalahús)"
] |
[
"Zalahús Rt."
] |
[] |
[
"csalás",
"élelmiszeripar"
] |
[] |
6,310 |
Vádat emeltek a Zalahús egykori elnök-vezérigazgatója ellen
|
Vádat emeltek Farkas Imre, a tavaly felszámolt Zalahús Zrt. egykori elnök-vezérigazgatója ellen.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-496965
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-a-zalahus-egykori-elnok-vezerigazgatoja-ellen
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-26 00:00:00
|
[
"Farkas Imre (Zalahús)"
] |
[
"Zalahús Rt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"csődbűntett",
"csalás",
"élelmiszeripar"
] |
[] |
|
6,311 |
Bíróság előtt a Zalahús volt vezetője
|
Mintegy kétszázötven rendbeli csalással, hűtlen kezeléssel, valamint csődbűntettel vádolja a főügyészség a Zalahús volt elnök-vezérigazgatóját - olvasható a Zala Megyei Főügyészség MTI-hez eljuttatott vádiratában.
|
Farkas Imre, a Zalahús Rt. volt vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta: a vádak megalapozatlanok, amelyek a bírósági fórumon nem állják meg a helyüket. A Zalahúsnál lefolytatott vizsgálat során külső szakértők korábban megállapították, hogy a cég gazdasági problémáit külső körülmények okozták.
Az ügyészség vádirata szerint a vezérigazgató 1999 közepétől az rt. többségi tulajdonosa volt, így az igazgatósági üléseken meghozott döntésekben érvényesíteni tudta az akaratát.
Az érdekkörébe tartozó cégeken keresztül jelentős veszteséget halmozott fel: öt éven keresztül nem tett lépéseket az érdekeltségi körébe tartozó Zalaping-Bar tartozásának a behajtására. A szállítójárműveket a Zalahús 2001-től - az igazgató egyszemélyes társaságától - az IMI 55 Kft.-től bérelte. A kft. a különböző cégeknek 165 millió forint lízingdíjat fizetett, ezzel szemben, ugyanebben az időszakban a húsipari cég az üzemeltetési költségeken - biztosítás, üzemanyagköltség - kívül 301 millió forint bérleti díjat fizetett.
2003-ban a Zalahús készletei, pénzeszközei már nem fedezték a szállítói, hitelezői követeléseket, a cég fizetésképtelenné vált. 2005 februárjában a lejárt határidejű tartozások meghaladták az egymilliárd forintot, mindezek ellenére a volt igazgató utasítást adott az állatok felvásárlására, az áruk, szolgáltatások megrendelésére, amit azzal indokolt, hogy csak működő társaságot lehet eladni.
A felszámolást megelőzően, 2007. március 7-én Farkas Imre 100 millió forintért értékesítette a többségi részvényeit, és lemondott igazgatósági tagságáról.
A fizetésképtelenség és a cég eladása közötti időszakban a tagi hitelt, valamint az IMI-55 Kft. tartozását - mintegy kompenzációként - 66 millió forint értékben, különböző vagyontárgyak, bútorok, ingatlanok, gépkocsi és biztosítási kötvények átadásával kompenzálta a Zalahús Rt.
Farkas Imre az MTI-nek elmondta: ötvennégy éven keresztül egyhuzamban dolgozott a Zalahúsnál, több mint negyven évig volt a cég vezetője. A társaság az irányítása alatt lendült fel, és vált nemzetközileg elismert, országosan meghatározó, nagy céggé, annak ellenére, hogy soha nem kapott állami támogatást, hanem inkább a megszüntetését határozták el.
Hozzátette: "A globalizáció olyan helyzetet hozott az egész magyar élelmiszeriparra, hogy a magyar tulajdonú cégek összeborultak, az állam azt sem tudta megadni, amit beígért.".
|
https://www.origo.hu/gazdasag/2008/6/birosag-elott-a-zalahus-volt-vezetoje-farkas-imre
|
https://web.archive.org/web/20231223095015/https://www.origo.hu/gazdasag/20080625-birosag-elott-a-zalahus-volt-vezetoje-farkas-imre.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-elott-a-zalahus-volt-vezetoje
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[
"Farkas Imre (Zalahús)"
] |
[
"IMI 55 Kft.",
"Zalahús Rt.",
"Zalapig-Barnak Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"csődbűntett",
"csalás"
] |
[] |
6,312 |
Három vizsgálatból kettő már lezárult
|
A közelmúltban érkezett három névtelen feljelentés nyomán indult nyomozásokból kettőt befejezett a kanizsai rendőrkapitányság, bűncselekmény hiányában lezárva az eljárást.
|
Szalabán Attila
Az ügyekről dr. Molnár József alezredes, Nagykanizsa rendőrkapitánya adott tájékoztatást. Mint elmondta, a három feljelentés azonos sajátossága volt, hogy ismeretlen küldőjük a rendőrségen és a sajtón kívül más helyekre is továbbította a dokumentumokat. - Az első levélben a kórház vezetése ellen sikkasztás és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést. Természetesen teljes körű nyomozást indítottunk, mely során megállapítottuk, hogy a feljelentésben szereplő ügyvédi irodával kötött szerződéssel, valamint az annak alapján teljesített kifizetéssel kapcsolatban sem sikkasztás, sem hűtlen kezelés nem történt. A második levél a kanizsai kórház vezetése által 2007. január elseje előtt kötött szerződéseket jelezte törvénysértőnek a hivatalos szervek számára. A vitatott megállapodásokról azonban a nyomozók kiderítették: azok korábban megkötött szerződés részét képezik, vagy más dokumentumok jogszerű módosításai - tehát esetükben sem volt szó hűtlen kezelésről. Dr. Molnár József érdeklődésünkre hozzátette: a harmadik, egy közbeszerzési eljárás törvényességét megkérdőjelező, szintén névtelennek számító feljelentés kivizsgálása még tart. A rendőrkapitány elmondta, hogy ez utóbbi ügyet is aprólékosan felderítik, a nyomozói jól haladnak, így hamarosan ezt az eljárást is befejezik - ám hogy milyen eredménnyel, az egyelőre nem tudható. Hamarosan
a harmadik is befejeződik
a harmadik is befejeződik
a harmadik is befejeződik
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
|
https://www.zaol.hu/hirek/2008/06/harom-vizsgalatbol-ketto-mar-lezarult
|
https://web.archive.org/web/20240128203630/https://www.zaol.hu/hirek/2008/06/harom-vizsgalatbol-ketto-mar-lezarult
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-vizsgalatbol-ketto-mar-lezarult
|
ZAOL (Zalai Hírlap)
|
hungarian-news
|
2008-06-14 00:00:00
|
[] |
[
"Kanizsai Dorottya Kórház"
] |
[
"Nagykanizsa"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"egészségügy"
] |
[] |
6,313 |
Inkább látványszervező
|
Bárdosi Gábor, a Magyar Szocialista Párt helyi önkormányzati frakciójának tag- ja szerint a Fidesz által delegált kórházvezetés sorozatos hibáival eljátszot- ta a dolgozók bizalmát.
|
Szalabán Attila
Erről tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt a városatya, aki kijelentette: számára jelenleg látvány- és rendezvényszervező irodának tűnik a Kanizsai Dorottya Kórház vezetése, és szerinte ebben nem csekély a helyi Fidesz-KDNP frakció felelőssége. Bárdosi Gábor idézte Szőlősi Márta fideszes önkormányzati képviselő egy korábbi kijelentését, melyben a jobboldali politikus úgy fogalmazott: a kórház vezetőit lejáratni akaróknak feltehetően az fáj, hogy 2007 elejétől a törvények betartásával működik a kórház, és vége a szabálytalanságoknak . Bárdosi Gábor bemutatta a Közbeszerzési Értesítő június 6-i számát, melyben olvasható: a Kanizsai Dorottya Kórház 2008 elején lefolytatott eljárása kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy az egészségügyi intézmény több pontban megsértette a közbeszerzési törvényt.
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
|
https://www.zaol.hu/hirek/2008/06/inkabb-latvanyszervezo
|
https://web.archive.org/web/20221129005955/https://www.zaol.hu/hirek/2008/06/inkabb-latvanyszervezo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/inkabb-latvanyszervezo
|
ZAOL (Zalai Hírlap)
|
hungarian-news
|
2008-06-11 00:00:00
|
[] |
[
"Kanizsai Dorottya Kórház"
] |
[
"Nagykanizsa"
] |
[
"közbeszerzés",
"egészségügy"
] |
[] |
6,314 |
Korrupciós perben a határrendész
|
Eredménytelen volt a szembesítés a román férfi és a magyar határrendész között ma Gyulán, a Békés Megyei Bíróságon.
|
A magyar határrendészt, U. I.-t azzal vádolják, hogy kétszer is pénzt kért és fogadott el szolgálatteljesítés közben, a határátkelőn három román férfitől. Tavaly január 23-án 40 eurót kért és kapott, ugyancsak tavaly, január 31-én pedig 20 eurót adtak neki. A pénzt kevesellte, ezért közölte a román férfiakkal: — Itt többet nem fogtok átjönni.
A három román férfi Ford Tranzit mikrobusszal közlekedett, melyhez utánfutót béreltek Gyulán. U. I. abba kötött bele, hogy a bérelt utánfutó szerződését nem hitelesítette közjegyző, ezért vissza kell fordulniuk. Először ezt elhitték a román állampolgárok és egyikőjük 40 eurót tett a forgalmi engedélybe, úgy adta át. Amikor visszavitték az utánfutót a kölcsönzőbe, kiderült, nem kell semmiféle közjegyzői hitelesítés. Mégis adtak másodjára is pénzt, de csak ennyi volt náluk.
Végül feljelentették a magyar és a román hatóságoknál a magyar határőrt, aki mindig négyesben volt az ellenőrzésen, de ugyanaz román határrendész társa fordított. Őt egyébként utcabelinek nevezte a tanúként meghallgatott román állampolgár. A tárgyalás folytatódik.
|
https://www.beol.hu/bekes/kek-hirek-bulvar/korrupcios-perben-a-hatarrendesz-142428
|
https://web.archive.org/web/20100929061427/https://www.beol.hu/bekes/kek-hirek-bulvar/korrupcios-perben-a-hatarrendesz-142428
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-perben-a-hatarrendesz
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2008-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Határőrség"
] |
[
"Békés megye"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,315 |
Nem jogerősen fél évet kapott a korrupcióval gyanúsított határőr
|
Hat hónap börtönre ítélte elsőfokon a Békés Megyei Bíróságon ma dr. Mázor Róbert büntetőtanácsa Ú. I.-t, a magyar határőrt, aki tavaly januárban kétszer is pénzt kért nemlétező szabályra hivatkozva három román utazótól a gyula—varsándi határon.
|
sz. m.
A ,,kékszemű magyar határőr" mindvégig tagadott. Románia 2007. január elsejei európai uniós csatlakozása után egy ellenőrzési ponton teljesítenek szolgálatot a magyar és a román határőrök. Tavaly január 23-án és január 31-én ugyanaz a magyar határőr teljesített szolgálatot és ugyanaz volt a neki tolmácsoló román határőr is a kilépő, a varsándi oldalon.
A magyar határőrt a ,,kékszemű magyar határőrként" emlegették később a román utasok. A vesztegetési ügy megjárta a román és a magyar hatóságot. A román hatóság megállapította, hogy a magyar határőr pénzt kért, ebből a román határőrök nem részesedtek. Az eljárást megszüntették.
A magyar határőr arra hivatkozva kért kétszer is pénzt, hogy a Gyulán bérelt utánfutó kölcsönadási szerződésén nincs közjegyzői hitelesítés. Ilyen okirat azonban nem kellett a határátlépéshez. Kiderült már akkor, amikor a román utasok visszavitték az utánfutót.
Először 40 eurót adtak, majd 20-at a második alkalommal. A magyar határőr kevesellte és azt mondta, erre többet nem jöhetnek át. Noha a tolmács az egyik román határőr volt, az utasok látták, a pénzt a magyar tette el, illetve csak ő vehette ki az így kibélelt forgalmi engedélyből.
A bíróság a börtön mellett pénzbüntetést, közügyektől eltiltást is kiszabott a schengeni határon, magyar egyenruhában vesztegetést elkövetőre.
|
https://www.beol.hu/kek-hirek-bulvar/2008/05/nem-jogerosen-fel-evet-kapott-a-korrupcioval-gyanusitott-hataror
|
https://web.archive.org/web/20100929061430/http://www.beol.hu/bekes/kek-hirek-bulvar/nem-jogerosen-fel-evet-kapott-a-korrupcioval-gyanusitott-hataror-144648
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-jogerosen-fel-evet-kapott-a-korrupcioval-gyanusitott-hataror
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2008-05-15 00:00:00
|
[] |
[
"Határőrség"
] |
[
"Békés megye"
] |
[
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] |
[] |
6,316 |
Egy ellenzéki képviselő szerint fiktív székhelyű cégtől vásárolt az eleki önkormányzat
|
Korrupciógyanús ügyet sejt az ellenzéki képviselő az eleki önkormányzat egyik vásárlása mögött. Az érintettek nevetségesnek tartják az állítást.
|
Korrupciógyanús ügyet sejt az ellenzéki képviselő az eleki önkormányzat egyik vásárlása mögött. Az érintettek nevetségesnek tartják az állítást.
cs. á.
Fiktív székhelyű cégtől vásárolt másfél millió forintért a szocialista
Pluhár László által vezetett eleki önkormányzat az egyik fideszes helyi
képviselő szerint. Gál Attila sérelmezi, hogy bár az ő felesége, mint helyi
vállalkozó feleannyiért kínálta Eleknek az irodaszereket, mégsem tőle
vették meg ezeket. A jobboldali képviselő megpróbált választ kapni
kérdéseire, s megdöbbentő következtetésre jutott: az említett cég nemhogy kétszer drágábban adta el a városnak a papírt és a nyomtatópatront, hanem még végelszámolás alatt is áll. Székhelye fiktív, a megadott budapesti címen pedig egy üres telek található, melyről fotók is készültek. Gyötrő kíváncsiságára ezek után Eleken remélt enyhülést, ám a legutóbbi testületi ülésen sem lett sokkal tájékozottabb. A küzdelmet viszont nem adta fel, így összeállított egy anyagot, melyben az ügy minden fontos részlete megtalálható. Ezt eljuttatta nemcsak a polgármesternek, hanem lapunkhoz is.
Ezek után megkerestük Pluhár László polgármestert és dr. Vígh Károly
osztályvezetőt. Az érintettek azonnal nyomatékosították, semmilyen
fondorlatos cselszövés nincs a háttérben, Gál Attila a futballból vett
hasonlattal élve hatalmas luftot rúgott.
— A helyi általános iskolában végeztünk informatikai fejlesztést, melyhez
pályázati úton nyertünk támogatást. Ennek költségvetésében szerepeltek
olyan tételek, melyeket az utolsó ütemben kellett beszerezni. Ebben az
esetben az ellenőrző és jóváhagyó, valamint a kifizetést is engedélyező
Európai Szociális Alap (ESZA) Kht. határozta meg az eljárás menetét, tehát még a céget sem mi választottuk — állították egybehangzóan. A polgármester kiemelte: maga a cég nem fiktív, csupán telephelyváltozást nem jelentette be. Vígh Károly pedig azt emelte ki, hogy Gál Attilát egyéni érdeksérelem vezeti, mert nem az ő feleségétől vásároltak, aki viszont nem is lett volna olcsóbb.
egyik vásárlása mögött. Az érintettek nevetségesnek tartják az állítást. cs. á. -->
|
https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2007/02/egy-ellenzeki-kepviselo-szerint-fiktiv-szekhelyu-cegtol-vasarolt-az-eleki-onkormanyzat
|
https://web.archive.org/web/20230325164419/https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2007/02/egy-ellenzeki-kepviselo-szerint-fiktiv-szekhelyu-cegtol-vasarolt-az-eleki-onkormanyzat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ellenzeki-kepviselo-szerint-fiktiv-szekhelyu-cegtol-vasarolt-az-eleki-onkormanyzat
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2007-02-16 00:00:00
|
[
"Pluhár László"
] |
[] |
[
"Elek"
] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
6,317 |
Montessori-ügy: a szülők akár a végsőkig is elmennek
|
Minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget kihasználnak a szülők, hogy kiderüljön az igazság: mi történt a Montessori iskolában, ahol számtalan probléma derült ki, miután úgy tűnt: Gyurcsány fia előnyös elbírálásban részesült az érettségi idején.
|
2008.08.06. 13:44
Minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget kihasználnak a szülők, hogy kiderüljön az igazság: mi történt a Montessori iskolában, ahol számtalan probléma derült ki, miután úgy tűnt: Gyurcsány fia előnyös elbírálásban részesült az érettségi idején. A szülők készek augusztus végén az EU-hoz fordulni.
Nincs mivel egyetértenünk, mivel nem kaptuk meg, így nem is ismerjük a határozatot – válaszolta az egyik szülő a csepel.info kérdésére, amelyet az Oktatási Hivatal döntéseivel kapcsolatosan tett fel a lap. „A médiában megjelent nyilatkozatok ráadásul ellentmondásosak. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal vezetője az egyik helyen törvénytelenségek sorozatáról beszélt, a másik helyen viszont arról nyilatkozott, hogy nem találtak törvénysértéseket, illetve amit találtak azok „nem olyan súlyúak” – folytatja a szülő, hozzátéve: felmerül bennük az a kérdés, hogy „meddig nem törvénysértés a törvénysértés”.
Az OH vezetőjének tanácsára a továbbiakkal a Budapesti Felügyeleti Ügyészséghez, Budapest Főváros Főjegyzőjéhez, valamint az Állami Számvevőszékhez jogorvoslati kérelemmel fordultak a szülők, „egyikünk sem a jogtudományok doktora, de mindent megteszünk, hogy a jogorvoslati kérelmünk nyitott fülekre találjon. De nem érezzük úgy, hogy minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettünk” – olvasható az interjúban arra felelve, hogy esetleg az Európai Unió illetékes szervét is megkeresik. A szülőkben az az érzés motoszkál: Hiller István valami ok miatt nem akar válaszolni korábbi levelükre.
A szülők augusztus 10-ig várnak, ha semmi sem történik addig, „benyújtjuk a jogorvoslati kérelmünket, amit elküldünk majd minden minisztériumnak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Köztársasági Elnök úrnak, az illetékes bíróságoknak, a Legfőbb Ügyészségnek. Hátha van még ebben az országban „illetékes” szervezet vagy hatóság” – olvashatjuk. Augusztus végén az Európai Unió megfelelő bizottságához, elnökségéhez, és „még ki tudja kihez” fogják elküldeni kérelmüket, amíg jogorvoslatuk nem realizálódik – szögezik le.
(csepel.info)
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/08/montessori-ugy-a-szulok-akar-a-vegsokig-is-elmennek
|
https://web.archive.org/web/20080810115314/http://www.mno.hu/portal/577429
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/montessori-ugy-a-szulok-akar-a-vegsokig-is-elmennek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás",
"vesztegetés"
] |
[] |
6,318 |
Csillagok, csillagok!
|
"A Mercedes-buszok beszerzése egy pályázat végeredménye, bár egy kicsit tudatosan is készültünk erre a fejleményre" - nyilatkozta Toller László.
|
PUBLICISZTIKA - XLVII. évfolyam 42. szám, 2003. október 17.
- belviszály a Mercedes Benz hazai értékesítési hálózatában -
Ferihegyi haszonlesők III.XLIX. évfolyam 47. szám, 2005. november 25.
Ferihegyi haszonlesők II.XLIX. évfolyam 45. szám, 2005. november 11.
Ferihegyi haszonlesőkXLIX. évfolyam 43. szám, 2005. október 28.
|
https://www.es.hu/cikk/2003-10-20/rajnai-attila-riportja/csillagok-csillagok.html
|
https://web.archive.org/web/20240129082309/https://www.es.hu/cikk/2003-10-20/rajnai-attila-riportja/csillagok-csillagok.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csillagok-csillagok
|
Élet és Irodalom
|
hungarian-news
|
2003-10-17 00:00:00
|
[
"Szirmai Csaba",
"Toller László"
] |
[
"MB-AUTO Magyarország Kft.",
"MB-AUTO Pécs Kft.",
"Pécsi Tömegközlekedési Rt."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"közbeszerzés",
"közlekedés"
] |
[] |
6,319 |
A LAZIO-BOTRÁNY MAGYAR SZÁLA - Második félidő
|
A tíz éve a Fradi megmentőjeként tetszelgő "befektetőcsoport" szemet vetett a római Lazióra - ebben az akcióban is szerepet kapott a régi magyar kapcsolat, Szilvás Zoltán, aki korábban a szocialistákhoz köthető Xénia-láz mozgalmat támogató WÉS Rt. vezérigazgatója volt.
|
Második félidő
A tíz éve a Fradi felvásárlását ígérő olasz "befektetőcsoport" szemet vetett a római Lazióra - ebben az akcióban is szerepet kapott a régi magyar kapcsolat, Szilvás Zoltán.
A lakóhelyemen folyamatosan elérhető vagyok, ismereteim szerint nem állok körözés alatt, és semmilyen nyomozás nem folyik ellenem Magyarországon - jelentette ki a HVG-nek Szilvás Zoltán üzletember annak kapcsán, hogy felröppent a hír: Rómában nyomozás folyik a Lazio futballcsapatot felvásárolni szándékozó, Giorgio Chinaglia egykori válogatott focista nevével fémjelzett csoport ellen. Az itáliai sajtóhírek szerint az akció mögött a nápolyi bűnszervezet, a camorra áll, amely "az ismeretlen helyen tartózkodó" Szilvás közreműködésével akart tisztára mosni maffiapénzt.
A Lazio felvásárlásának kísérlete körüli gyanús ügyletekre az olasz tőzsdefelügyelet hívta fel a bűnüldöző hatóságok figyelmét 2006 márciusában. Ekkor jelentette be Chinaglia, hogy egy magyar gyógyszeripari cég vezette vállalkozói csoport megvásárolja a patinás - 1900-ban alapított, az olasz bajnokság A osztályában az elmúlt szezonban a 12. helyen végzett, ám korábban több bajnokságot is nyert - római csapat részvényeinek többségét. A klub papírjainak árfolyama az egész piacot felforgató ingadozásba kezdett, ezért a tőzsdefelügyelet felszólította Chinagliát: nevezze meg a vásárlót, és mutassa be a 24 millió eurós vételár fedezetét. Az exfocista ekkor állítólag egy hamis bankátutalási bizonylatot prezentált. A Chinaglia és az ügyletben részt vevő társai - így az olasz lapokban az ő jobbkezeként emlegetett Szilvás - ellen a részvénypiac befolyásolása és a tőzsdefelügyelet megtévesztése miatt indult vizsgálat során bukkantak aztán a hatóságok a camorrakapcsolatra.
Az ügyészség maffiaellenes részlege is bekapcsolódott a felvásárlásra szánt pénz eredetét felgöngyölítő, "Törött szárnyak" - a Lazio emblémájában szereplő sasra utaló - nevű akcióba. A vizsgálat során kiderült, a camorra egyik legerősebb csoportja, a Casal di Principe-i La Torre-klán zsarolásból, védelmipénz-szedésből, illegális szemétgyűjtésből és -szállításból származó eurómillióit akarta legalizálni a római klub megszerzésével. Chinaglia megbízója a maffiabűntettek miatt már életfogytiglani büntetését töltő Giuseppe Diana volt. Az ő gázipari cégébe folyatták a camorrapénzeket, amelyeket kényszerű távollétében kincstárnoka, Guido Di Cosimo kezelt. A már szintén börtönben ülő Di Cosimo külföldi bankokban - egyebek mellett állítólag Magyarországon, a Volksbanknál - nyittatott számlát, nyilvánvalóan pénzmosási céllal.
Az egykori focista - általában Szilvás segítségével - egyébként 2000 óta több, igaz, csak C csoportbeli olasz futballcsapatot is megpróbált felvásárolni, így a szicíliai Marsalát, a Beneventót, a Triestinát és a Lancianót. Az utolsó percben azonban, amikor eljött az idő a tényleges vevő felfedésére és a fizetésre, mindig visszaléptek. A Laziónál taktikát váltottak: 2005-ben még csak szponzorálási ajánlatot tettek a klubnak. Ám a szokatlanul nagy összegű, 2 millió eurós támogatást készpénzben akarták leperkálni. Ezt gyanúsnak találta a klub többségi tulajdonosa és elnöke, Claudio Lotito, ezért visszautasította az ajánlatot, és bejelentést tett a hatóságnak. Ki is derült, hogy a szponzorpénz a camorrától jött, házkutatások során meg is találták a nyomozók Nápolyban.
Ekkor egész pályás letámadást indítottak Chinagliáék Lotito ellen: a Lazio-szurkolók ultráinak vezetőit is bevonták a többségi részvényes klubelnök megzsarolásába és megfélemlítésébe. Ellenük két éve folyik eljárás, amiért életveszélyes fenyegetésekkel bombázták nemcsak Lotitót, hanem a családját és a barátait is, hogy rákényszerítsék papírjai eladására. Az olasz vizsgálóbírók szerint a szélsőséges szurkolók mit sem tudtak a felvásárlási akció hátterében álló camorrakapcsolatról, ők csak a klubjuk iránti elkötelezettségből szálltak rá Lotitóra az általuk máig istenített, Long John becenéven emlegetett Chinaglia oldalán. Az egykori futballsztár viszont telefonlehallgatások tanúsága szerint 700 ezer euróért adta a nevét a piszkos ügylethez.
"Nincs itt semmiféle maffiaügy" - állítja Szilvás. Szerinte valóban a szurkolói kemény mag, továbbá Chinaglia, illetve Di Cosimo kísérletei állnak szemben a posztjához ragaszkodó Lotito elnökkel, aki ügyészségi kapcsolatait is bevetette az ügyben. A vádak Szilvás szerint nevetségesek, a zsarolás például a telefonlehallgatások tanúsága szerint egy kamaszkorú fiú műve, a tőzsdebefolyásolást eltúlozták, hiszen a Lazio-részvények árfolyama a felvásárlási szándék hírére ugyan ingadozott, de tőzsdei szakértők szerint nem érte el azt a szintet, hogy bárki bűnös befolyásolást láthasson mögötte.
A magyar vállalkozó úgy látja, a szereplőkhöz fűződő személyes kapcsolatai sodorták bele az ügybe. Az például, hogy Magyarországon gyanús banki átutalások voltak, Di Cosimónak róható fel, mondta Szilvás. Az ő ismeretei szerint ugyanis ezt magyarországi olasz ismerősein keresztül Di Cosimo intézte, ám egyetlen fillér sem került a számlára. Az pedig, hogy az olasz nyomozati anyagokban felbukkan a Richter gyógyszergyár neve a Lazio potenciális vevőjeként, Szilvás szerint véletlen baleset. Egyszer, amikor Di Cosimót Ferihegyről fuvarozta a városba, a gyorsforgalmi úton történt karambol miatt Kőbánya felé kerültek, s ő akkor mutatta meg az olasznak a Richter telepét.
Szilvás gyakran felbukkant a híradásokban a kilencvenes évek második felében. Először az 1995-ben feltűnt, a szocialista párthoz kötődő ifjúsági mozgalom, a Xénia-láz támogatójaként ismertté vált és utóbb a Nutricia-csoportba olvadt tejipari cég, a WÉS Rt. vezérigazgatója volt (HVG, 2001. október 27.). Szilvás 1998-ban a Di Cosimo által vezetett Dicobe-csoportnak lett a magyarországi kapcsolattartója. A Fradi megmentése érdekében 25 millió dolláros tőkéjű közös részvénytársaság alapítására tett ajánlatot a "befektetői kör", majd gyakorlatilag eltűnt (HVG, 1998. május 22.).
A homályos hátterű Dicobe tárgyalásai során játszott szerepét Szilvás ma már önkritikusan minősíti, mondván, számára is utólag derült ki, hogy a Dicobe-tulajdonosoknak se valódi szándékuk, se pénzük nem volt a Fradi megszerzésére. Őt azonban - állítása szerint - megtévesztette partnereik gazdagságának ügyesen tálalt látszata. A balul sikerült Fradi-üzlet nyomán Szilvás kikerül a figyelem középpontjából, neve 2000 után csak egy közel 30 millió dolláros eximbankos hitelígérvény kapcsán merül fel, amelyet a Ganz Port Rijeka Rt. kapna egy adriai kikötőberuházáshoz, s amely cégnek Szilvás a pénzügyi tanácsadója.
Mások ugyanebben az időszakban eltűntnek tekintik. Az általa 1997-ben alapított és vezetett Z. S. Z. Kft. ügyében az adóhivatal 2007 májusában a cégbíróságtól követelte a törvényesség helyreállítását arra hivatkozva, hogy bejelentett címén az ügyvezető nem érhető el, s a cég 2002 óta nem adott be mérlegbeszámolót. Hasonló volt a helyzet egy másik Szilvás-cégnél, a GP&J Kft.-nél, ahol a cégiratok szerint 2000-ben az adóellenőrök szintén nem találták Szilvást. Nagyjából így járt a cég kijelölt végelszámolója is (itt a törvény által kötelezően előírt tőkeemelés elmaradása a hatósági megszüntetés indoka), aki az ügyvezető eltűnése miatt még - igaz, elutasított - rendőrségi feljelentést is tett.
Más szempontból viszont Szilvás továbbra is aktív. A 2006-os helyhatósági választások idején az SZDSZ delegáltja volt az érdi választási bizottságban, igaz, rögtön ezután kilépett a pártszervezetből. "Akkoriban nagyon sokat voltam külföldön, valószínűleg ezért hitték, hogy eltűntem" - magyarázta a HVG-nek, hozzátéve, hogy a pártból való kiválását éppen a Lazio-ügy indokolta: nem akarta, hogy személye bárki számára kellemetlenné váljon. A magyar igazságszolgáltatásnak ugyanakkor mindig a rendelkezésére álltam - állítja, utalva arra, hogy 2006-ban és 2007-ben olasz kérésre beidézték a Fővárosi Bíróságra, ahol azonban bűncselekmény hiányában elutasították az olaszok őrizetbe vételi indítványát. Szilvás egyébként hangsúlyozta: ellene zsarolás, a piac befolyásolása, illetve a tőzsdefelügyelet megtévesztése miatt emeltek vádat Olaszországban, amiből a zsarolást első fokon ejtették, a másik két vádpontban elmarasztalták ugyan, de nem jogerősen, a fellebbezést követő másodfokú tárgyalásra pedig csak ez után kerül sor.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.32/200832_A_LAZIoBoTRANY_MAGYAR_SZALA_Masodik_felido.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lazio-botrany-magyar-szala-masodik-felido
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[
"Szilvás Zoltán"
] |
[
"WÉS Rt."
] |
[
"Olaszország"
] |
[
"pénzmosás",
"sport"
] |
[] |
6,320 |
SZDSZ-botrány: még nincs eredmény
|
Bár a Budapesti Rendőr-főkapitányság májusban azt ígérte, hogy június közepére lesz eredménye az SZDSZ tavaly áprilisi, botrányos elnökválasztási csalása ügyében indított nyomozásnak, a bejelentésre hiába vár a közvélemény.
|
A tavaly március–április fordulóján történt csalássorozat eredményeképpen lett pártelnök Kóka János, majd a kirobbant botrány következményeként az idén nyáron rendkívüli tisztújítás történt. Az ügyben hónapok óta tart a nyomozás, a rendőrség pedig birtokában van a vizsgálathoz szükséges dokumentumoknak, amelyeket egyébként először a Hír TV és a Magyar Nemzet tett közzé. A szóvivő májusban arról is beszámolt, hogy a tanúkihallgatások a végükhöz közelednek.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/08/szdsz-botrany-meg-nincs-eredmeny
|
https://web.archive.org/web/20080810115350/http://www.mno.hu/portal/577538
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szdsz-botrany-meg-nincs-eredmeny
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
6,321 |
Hűtlen kezelés?
|
Nyomoz a rendőrség a kormányzati luxusportál ügyében.
|
2008.08.17. 18:54
Állampolgári feljelentés alapján a Fővárosi Főügyészség a kormányzati portál közbeszerzési pályázatával kapcsolatban feljelentéskiegészítést rendelt el, amelynek lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) jelölte ki – közölte honlapján a BRFK. Ezért ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya nyomozást rendelt el.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) azért tartotta szükségesnek a kormányszóvivő.hu beindítását, hogy az állampolgárok első kézből értesülhessenek az őket érintő kérdésekről, és a weboldal a mindennapi ügyintézésben is segítse olvasóit. – Emellett élő közvetítés és on-line fogadóóra bonyolítására is alkalmas lesz az oldal – mondta Budai Bernadett kormányszóvivő a honlap előnyeit éltetve.
A valóságban viszont hamar kiderült: a portál tartalom és külcsín alapján is egyaránt silány, amely nem indokolta a 200 millió forintos horribilis bekerülési költséget.
A kormányszóvivők, mentve a mundér becsületét, a média és a közvélemény nyomására felsorolták az egyes részterületek költségeit. Eszerint a szerver és az adattárolók 80, a tervezés, az adatfeltöltés 100, míg a szoftverek „örökös joga” 20 millió forintba került. Szakértők azonban megjegyezték: a 180 millió forint sok a felsorolt célokra, mert a legjobb eszközök és szoftverek felhasználásával is elegendő lenne számukra néhány millió forint egy hasonló, de inkább színvonalasabb portál elkészítéséhez. Jellemző, hogy egy amatőrnek egyetlen éjszaka is elég volt ahhoz, hogy elkészítse a 200 millió forintot felemésztő kormányszóvivő.hu klónját.
A menüpontok alatt található adat több más portálon – így a meh.hu oldalon – ugyanúgy megtalálható, illetve egyenesen odajut a honlap olvasója. Vagyis azt, hogy a lakosság mindennapi ügyintézésében segítsen, jóindulattal sem lehet ráfogni. Arra pedig, hogy az újságírók – akik egyébként csak regisztráció és szűrés után juthatnak jogosultsághoz – élőben élvezhessék a kormányszóvivői sajtótájékoztatókat, egy honlap felmérése szerint egyszerűen nem volt igény.
Cser-Palkovics András fideszes országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszerzési pályázat győztesei között újra felbukkant a Digital Natives, Honti Pál cége. Honti korábban a Gyurcsány Ferenc cégbirodalmához tartozó Perfekt Rt.-nél volt marketingigazgató, de igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja volt 2002-ig a kormányfő tulajdonában lévő Altus Rt.-nek is. Honti cégein keresztül több minisztérium „beszállítója” volt.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/08/hutlen-kezeles-2
|
https://web.archive.org/web/20080810024455/http://www.mno.hu/portal/577574
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"internet"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
6,322 |
Eltűnő felelősök
|
Szerkesztőségünk összeállította az elmúlt tíz év szerintünk legnagyobb botrányait. Közös jellemzőjük, hogy a felelősöket, ha voltak egyáltalán, mindig csak alsóbb szinteken találták meg, jóllehet menet közben több magas rangú szereplő neve is felmerült.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20080805/eltuno_felelosok/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/eltuno-felelosok
|
Figyelő
|
eu-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[] |
[] |
|
6,323 |
Szabó Pál közlekedési miniszter pályaképe - A tranzakcióhős
|
Ha a szocialista párt hívta, mindig csatasorba állt: tizenhárom év leforgása alatt számos állami céget irányított, volt alumíniumipari igazgató, főprivatizátor, tanácsadó, postavezér, MÁV-vezető - jelenleg miniszter.
|
"Egy vezérigazgató csak szignál, ha azt látja, hogy a szakértők helybenhagyták a döntést" - nyilatkozta pár hete a posta elhíresült biciklibeszerzési ügyét elemezve a 168 Óra hetilapnak az időközben közlekedési, hírközlési és energetikai miniszterré avanzsált Szabó Pál, akit láthatóan bosszant, hogy a szélesebb nyilvánosság egy ilyen botrány révén jegyezte meg a nevét. A fenti kijelentés egyébként jól illusztrálja a született kereskedő mentalitását: elsősorban gazdasági szakembernek tartja magát, aki, ha a felelősség firtatásáról van szó, hajlamos a politikusok felé mutogatni, hangsúlyozva, hogy ő csak utasításra - a jogszabályoknak engedelmeskedve - cselekedett.
A zöldhasú nyomában
A szekszárdi születésű közgazdász kamaszkorában bölcsésznek készült. Kiváló nyelvérzékének köszönhetően eredetiben falta a francia irodalmat, orosz nyelvből sikerrel szerepelt országos versenyeken, ám apai unszolásra végül a reáltudományokat választotta. 1965-ben első nekirugaszkodásra felvették a Marx Károly - ma Corvinus - Egyetem külkereskedelmi szakára. Az egyetemi évek alatt őt is magával ragadta '68 szelleme: Marcusét olvasott, élénken követte a prágai eseményeket. De a fogyasztói társadalmat bíráló új baloldalnál nagyobb hatással volt rá a magyar valóság: az új gazdasági mechanizmus kísérletei megmozgatták az ifjú szakember fantáziáját - rögtön be is lépett az MSZMP-be.
Ebben az időszakban a Nyugat felé nyitó Kádár-rendszer számos trükköt alkalmazott: a KGST-piacokon beszerzett olcsó nyersanyagokból - az áron alul kapott szovjet energiahordozók segítségével - előállított termékeket a keleti blokkon kívül értékesítették dollárért. A tőkésrelációkban rejlő lehetőségeket hamar felismerő Szabó üzletkötőként helyezkedett el a külkereskedelemben: állami hitelezési konstrukciók keretében gépipari, védelmi termékeket, híradás-technikai rendszereket értékesített Irakban, majd Indiában. 1983-ban az exportra termelő nagy cégek - megszabadulva a közvetlen állami gyámkodástól - saját külker szervezeteket létesítettek. A fiatal szakembereket toborzó alumíniumipari tröszt ekkor szipkázta el Szabót a külszolgálattól. Ambiciózus ember lévén gyorsan emelkedett a ranglétrán: osztályvezetőként kezdte, de rövid idő alatt kereskedelmi igazgató lett, majd az Egyesült Államokba került piaci képviselőként. Itt tanulta ki a tőzsde játékszabályait, amit nyolc évvel később, 1996 és 1998 között a privatizációs szervezet vezérigazgatójaként ügyesen kamatoztatott.
Miközben ő New Yorkban kereskedett, odahaza a rendszer kimúlt az állami tulajdonú alumíniumipar mögül. Megszűnt a magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény - az oroszok inkább Ausztráliából szerezték be a nyersanyagot, az energiaárakat pedig az egekbe emelték -, a hagyományos keleti piacok összeomlottak. A Szovjetunió megszűnte után kiderült, hogy a magyarországi kohászati timföldgyártó kapacitások túlméretezettek: a hazai gyárak az évi 300 ezer tonna timföldből 120 ezer tonnát tudtak feldolgozni (korábban a többi kikerült a szibériai üzemekbe). Az új piacok megszerzéséhez milliárdos fejlesztésekre lett volna szükség, ám az állam a trösztből részvénytársasággá alakuló Hungalunak még az adósságait sem tudta megfelelően rendezni - érett tehát a privatizáció.
Válságmenedzser
Miután az amerikai Alcoa megvette az egyik legjelentősebb tagvállalatot, a Köfémet, Szabónak is kiadták az útját, vissza kellett térnie az USA-ból. Rövid ideig egy osztrák alapítású közös vállalkozásnál dolgozott Düsseldorfban - ekkor fejlesztette tárgyalóképesre az angol mellé a németnyelv-tudását. A német iroda bezárása után az Aluker Kft. élére került: három évig kísérletezett a társaság megmentésével, átpozicionálta a céget, jelentős létszámleépítésbe kezdett. Közben az anyavállalat, a Hungalu Rt. adósságcsapdába került, csak az almásfüzitői kohó (Aloxid Kft.) 1994-es kényszerű leállítása 705 millió forintba került. Ebben az időszakban, bizonyos hitelek átvállalása révén, szerezte meg a privatizációs szervezet a cég pesti, Duna-parti székházát, amely a nemzeti vagyonkezelőbe történt beolvadásáig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) központjaként üzemelt.
A Hungalu vezetése és az Antall-kormány sokáig az ágazati vállalatok egyben tartásával próbálta megmenteni az alumíniumipart, ugyanis attól tartottak, hogy a multik kimazsolázzák a nyereséges cégeket, a csődbe menő társaságok pedig az állam nyakán maradnak, és több tízezer ember végzi az utcán. Az 1994-ben hatalomra kerülő Horn-kabinet viszont a privatizáció felgyorsítása és a Hungalu megszüntetése mellett döntött. A cégek eladása főleg akkor vált sürgetővé, amikor kiderült, hogy a költségvetés a szakadék szélén áll, nem lehet újabb milliárdokat az ágazatba pumpálni. Ekkor nevezték ki a részvénytársaság élére a jó válságmenedzser hírében álló Bakonyi Árpádot és Szabó Pált - az előbbi a társaság elnökeként, az utóbbi a Hungalu vezérigazgatójaként tevékenykedett. Az ÁPV Rt. felügyelete alatt a vezetőség közel két év alatt eladta az összes nagyobb céget, majd 1997 szeptemberében a privatizációs szervezet határozatban mondta ki a részvénytársaság 1998. január 1-jén kezdődő végelszámolással történő megszüntetését.
Pár hónappal később - már az Orbán-kormány idején - az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága (fb) részletes elemzést készített az ágazat privatizációjáról: a "társaság értékesítése során a magyar államot jelentős mértékű veszteség érte", számszerűsítve 25 milliárd forint. A jelentésben közölt táblázat szerint például a Metalucon Kft. 82,5, a Balassagyarmati Fémipari Kft. 48,4, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 40,6, a Hungaluker Kft. 134,6 százalékos árfolyamon kelt el. A vizsgálat számos esetben formai hibákat vélt felfedezni, továbbá észrevételezte, hogy az átruházási szerződések eltértek a pályázati kiírásoktól, illetve a kötelezettségátvállalások teljesítését garantáló mellékkötelezettségek (bankgarancia, óvadék, készfizetői kezességvállalás) sem lettek pontosan meghatározva.
A Narancsnak nyilatkozó Szabó Pál szakmailag megalapozatlannak nevezte az fb jelentését, szerinte a dokumentum jelentős torzításokat tartalmaz. A vizsgálat ugyanis nem vette kellőképpen figyelembe az ágazat nehéz helyzetét. A Hungalu Rt. mérleg szerinti vesztesége 1994-re elérte a 3,6 milliárd forintot, amin még a 4,6 milliárdos adóskonszolidáció sem sokat segített. A működésből származó veszteség 1995-ben már 10 milliárddal értékelte le a vagyont, ami tőkeleszállításért kiáltott, ám ha ezt a vezetőség meglépi, a hitelező bankok azonnal kivonulnak az ágazatból, a cégek pedig privatizálhatatlanná válnak. A Hungalu Rt. által 1995 májusában (Szabó június 1-jén vette át a cég irányítását) benyújtott privatizációs koncepció a társaságcsoport egyben tartása mellett lobbizott - a magánosítást kitolta volna az ezredfordulóra, a tőzsdei bevezetés utáni időszakra. Ám mindehhez négymilliárdos alaptőke-emelést kért az államtól. Az ÁPV Rt. és a kormány erről hallani sem akart, és visszadobta a javaslatokat.
Az új - júliusban beterjesztett - koncepció már a privatizáció felpörgetését javasolta, ám az értékesítést szigorú feltételekhez kötötte: a vertikálisan tagozódó gazdasági kapcsolatok (bánya-timföldgyártás-alumíniumipar) fenntartását, hazai befektetők preferálását, környezetvédelmi károk átvállalását, a foglalkoztatás szintjének biztosítását, a nyereség visszaforgatását tűzte ki célul. Szabó szerint ezeket a szempontokat messzemenőkig érvényesítették, ezért a Hungalu értékesítését igazi sikertörténetnek tartja. A miniszter lapunkhoz eljuttatott egy tanulmányt, amely megállapítja, hogy a "társaságcsoport privatizálásánál jelentkezett 5,8 milliárdos készpénzbevétel mellett a vevők öt év folyamán megvalósítandó 14,9 milliárdnyi kötelezettséget vállaltak magukra (ebből 9 milliárd volt a környezetvédelmi tehermentesítés)", továbbá átvállaltak 2,1 milliárdnyi hitelt is - ezeket az idézett fb-jelentés csak részben vette figyelembe. Tény, hogy a pályázatokban voltak formai hibák, a szerződések sem követték mindenben a kiírásokat, ám a Hungalu Rt. nem dúskált az ajánlatokban, a további késlekedés több céget csőd közeli helyzetbe juttatott volna - meg kellett tehát egyezni.
A Heti Világgazdaság 1995 és 1997 között több cikket közölt az ágazat privatizációjáról. Ezekben a lap arra jutott, hogy bár az értékesítés során számos furcsaság került napvilágra (a privatizálandó cégek vezetőinek maguk felé hajlott a kezük, a vevők próbáltak megszabadulni a környezeti kármentesítés terheitől, több kft. MSZP-közeli vállalkozók tulajdonába került), a szakmai vertikalitást sikerült megőrizni, elkerülték a nagyszabású leépítéseket, és meghosszabbították az iparág életét (néhány cég azóta már bedőlt, mások tulajdonost cseréltek). Az ügy 2005-ben került elő ismét, amikor a fideszes vezetésű parlamenti eseti bizottság Gyurcsány Ferenc meggazdagodását vizsgálta: a Hungalu magánosítása során ugyanis több céget a miniszterelnök tulajdonában álló Altus Rt. vásárolt meg (részletesen lásd A Motim-sztori című keretes írásunkat).
Privatizátor
Az 1996-os Tocsik-botrány után a Horn-kabinet kénytelen volt leváltani az ÁPV Rt. teljes vezetőségét. Ekkor került az igazgatóság élére Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenlegi elnöke, a vezérigazgatói széket pedig Szabó Pál foglalta el. Állítólag a kinevezésekről Szekeres Imre és Pető Iván döntött egy röpke találkozón: miután Pető a szocialista listáról csak Szabót ismerte, gyorsan rábólintott. Mivel a kormány nem akart újabb botrányokat, szűkítették az ÁPV Rt. mozgásterét, az új igazgatóság pedig elsőként arról határozott, hogy a továbbiakban csak az összes tag (és nem a jelenlévők) többségével hoz döntéseket.
Csáki György egykori igazgatósági tag - ma a Magyar Posta Zrt. elnöke - szerint 1997-98 volt a hazai privatizáció legszebb időszaka. A súlyosan veszteséges vállalatoktól a leépítések vagy magánosítás révén már megszabadult az állam, az 1992-ben elindított, sok vitát kiváltott bankkonszolidáció a végéhez közeledett. Vissza lehetett venni a rohamtempóból - időközben beértek a Bokros-csomag intézkedései -, így az 1995-ös csúcsbevételt már nem sikerült túlteljesíteni (a vagyonügynökség így is 350 milliárd forintot realizált 1997-ben).
Nagy szakmai kihívás volt viszont néhány nagy pénzintézet privatizációja, amely persze a sajtóban is visszhangot keltett, az újságírók sok esetben szimatoltak ki korrupciógyanús eseteket. Ekkor adták el a Magyar Hitel Bankot (MHB), a Takarékbankot, az ország harmadik legnagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetét, a Kereskedelmi és Hitelbankot, és a viharos előéletű Mezőbankot. A Tocsik-botrány után sem szűnt meg a politika - akár kormányszintű - nyomulása, amit nehezen vagy egyáltalán nem lehetett kivédeni. Ma már tudni lehet, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Horn Gyula miniszterelnök erőteljesen lobbizott azért, hogy az MHB-nál a Creditanstaltot hozzák ki győztesként, ám az ABN Amro nagyvonalú ajánlatának visszautasítása túl nagy felzúdulást keltett volna. Ebben az időszakban már nemcsak a politika, hanem a befolyásos hazai vállalkozók, bankárok érdekeit is illett figyelembe venni. (Ismert Erős János KH-vezér ügye, aki a névérték 50 százalékáért adott magának részvényeket - a pakettet végül közel 270 százalékon adta tovább.) Az OTP-részvények piacra dobásakor egy necces pillanatban a "tanácsadóknál talán csak Csányi Sándor volt sápadtabb: ő tudta a legjobban, mi volt a tét" - jegyezte fel a Beszélőben megjelent visszaemlékezésében Csáki György. (Csányinak létérdeke volt, hogy a 41 százalékos állami tulajdonrészt minimálisra csökkentsék, ezért tartott a tranzakció megakadásától.)
"Gazdaságtörténeti megközelítésben alighanem az ÁPV Rt. kiemelkedő tőkepiaci aktivitása volt 1997 legfontosabb jellemzője. A Mol második összetett részvényértékesítése Londonban és a BÉT-en, a Richter második részvénycsomagjának értékesítése - ugyancsak Londonban és Budapesten -, valamint az OTP 25 százalékos részvénypakettjének értékesítése átrajzolta az értéktőzsde térképét" - foglalta össze a legnagyobb ügyleteket Csáki az említett Beszélő-cikkben. Szabó Pál ebben az időszakban elemében érezte magát, keményen és - miként a Financial Times egy alkalommal megjegyezte - "agresszívan tárgyalt".
A sikereket viszont számos zavaros eset árnyékolta be. Az Ikarus-ügyben Széles Gábor elnök - állítólag politikai kapcsolatait felhasználva - enyhén szólva megvezette az ÁPV Rt. igazgatóságát: 3000 darabos orosz értékesítést lobogtatva noszogatta eladásra a privatizációs szervezetet. Információink szerint az ÁPV Rt. jobbnak látta volna, ha megtartják a céget - ha így tesznek, lehet, hogy ma is működne az Ikarus. Ebben az időszakban zajlott a diósgyőri kohászat eladása - a vevő a meciari Szlovákiából érkezett -, továbbá ekkor kapott nagyobb lendületet a bábolnai gazdaság "széthordása" is, amely mögött többnyire MSZP-közeli vállalkozók álltak. Az ÁPV Rt. zokszó nélkül rendezte a reorganizációs alapjából a gazdaság 7,7 milliárdos tőkevesztését.
Mindent összevetve a legbotrányosabb ügy mégis a Postabank kisegítése volt. Az 1997. februári betétesi pánik után a kormány mindent megtett, hogy a politikusokat pénzügyileg gyakran kisegítő Princz Gábor intézetét megmentse. Ekkor dolgozták ki az ingatlan-értékpapír portfólióügyletet, amely során a bank több épületét átadta a privatizációs szervezetnek, cserébe 10,5 milliárdos értékpapírpaketthez jutott. Princz eredetileg 17,5 milliárdra jelentkezett be, de közben több ingatlanról kiderült, hogy a feltüntetett összeg töredékét sem éri. Ennek ellenére nem sokkal később újabb offenzívát indított: megszerezte a Pénzintézeti Központ Bankot. Információink szerint csak Szabó Pál erélyes közbelépésének volt köszönhető, hogy a privatizációs tranzakciót végül 6 - és nem a Princz által vágyott 4,8 - milliárdért ütötték nyélbe. Szabó a Narancsnak azt mondta, a portfóliócserére csöppet sem büszke, de tudomásul kellett venni, hogy az állam egy lakossági bankot nem engedhet csődbe menni, különösen akkor nem, ha a kereskedelmi bankok közül egyedül a Postabank maradt ki a korábbi pénzintézeti konszolidációs programból.
Kétszer csenget
Bár Szabó az MSZMP kimúlása után soha nem csatlakozott egyetlen párthoz sem, az 1995-98 közötti periódusban a jobboldal elkönyvelte szocialista háttérembernek, így a kormányváltás után nem tartott igényt a munkájára. "Arra számítottunk, hogy Horn folytatni fogja a kormányzást, befejezi a privatizációt, és mi átkerülünk a felállítandó vagyonkezelő holdinghoz" - mesélte lapunknak Csáki.
Az Orbán-kabinet hatalomra kerülésekor Szabó visszahúzódott az üzleti szférába: a GKI Tanácsadó Rt. ügyvezető igazgatója lett. "Megpróbáltam kamatoztatni a tapasztalataimat, a kapcsolatrendszeremet, amihez kiváló alapot kínált a GKI-nál felhalmozott makrogazdasági szaktudás, ám a szinergia mégsem működött, így egy rövid időre elszegődtem az Ápiszhoz, illetve saját céget alapítottam" - elevenítette fel az ezredforduló eseményeit a miniszter. Csakhogy a Credit & Corporate Marketing Tanácsadó Kft.-vel sem tudott igazán nagy sikereket felmutatni, úgyhogy amikor átvette a posta irányítását, a gyerekeire bízta a céget - a társaságnak évek óta nincs bevétele.
A 2002-es kormányváltáskor a régi ismerős, Medgyessy Péter ismét igényt tartott a tudására. A szocialistáktól egyszerre három ajánlatot is kapott: választhatott a MÁV, a Dunaferr és a posta között, végül a harmadik lehetőség mellett döntött. "Pali született kereskedő, a tranzakciókat szereti. Ha száz alá csökken a napi ügyek száma, már unatkozik" - mondta róla Csáki György. Márpedig a monopóliummal rendelkező, 2002-ben mégis hétmilliárdos veszteséget termelő részvénytársaságnak válságmenedzserre volt szüksége. Az Orbán-kabinet idején, 1999 és 2002 között három vezérigazgatója is volt a cégnek, amely hektikusan változó - a tulajdonos, a magyar állam által el nem fogadott - stratégiák alapján működött. A jobboldali kormány arra törekedett, hogy a postát felkészítse a liberalizáció utáni korszakra, ezért egy téves elgondolás alapján több olyan feladatot (a kormányzati távközlési hálózatot, a Tetrát; az elektronikus közbeszerzési rendszert; az Euróhívót) telepített a céghez, amik nem vagy csak nehezen voltak illeszthetők a posta tevékenységi körébe. Úgy próbálták "modernizálni" a vállalatot, hogy közben a közfeladatok ellátását szolgáló tevékenységek fejlesztésére 2000-től egy fillér költségvetési támogatást sem adtak. Ráadásul az új kormányzat a beruházások többségét leállíttatta, így milliárdos veszteség keletkezett. A 2003-ban kiadott ÁSZ-jelentés komoly pazarlást, számos visszaélést tárt fel a társaságnál - főleg a 2002 előtti időszakból.
Az új vezérigazgató irányítása alatt elkészített stratégia a korábban elhanyagolt alaptevékenységek fejlesztésére koncentrált. Igaz, a koncepciónak számos lényeges eleme - osztott nyilvántartás, a csomagok esti kézbesítése -, mely az ügyfelek érdekeit szolgálta volna, fennakadt a politika és a szakszervezetek ellenállásán. Maradt viszont a mobil posták üzembe helyezése, amely 542 kis posta megszüntetésével járt együtt. Ez ellen az önkormányzatok és az ellenzéki pártok valóságos hadjáratot indítottak, azzal vádolva Szabót, hogy "szándékosan teszi tönkre" a "magyar vidéket", a kistelepüléseket. Ám néhány évvel később - miután kiderült, hogy a mobil posták hatékonyan üzemelnek - már senki nem ágált az új rendszer ellen. Hasonló turbulenciát keltett a leépítési hullám is: másfél év alatt 43 ezerről 37 ezerre csökkentették az alkalmazotti létszámot, ami ellen kezdetben a szakszervezetek tiltakoztak. Mivel az elbocsátás fizetésemeléssel, illetve a felső és középvezetés karcsúsításával járt együtt, a folyamatosan egyeztető, vidéket járó Szabó az átalakítást megúszta sztrájkok nélkül. Beindult a Postapartner program (pályázni lehet postafiókok üzemeltetésére), több ingatlant felújítottak, 2003-ban pedig már 3,4 milliárdos üzemi eredményt tudtak felmutatni. A posta azóta is nyereséget termel, évi 3 milliárdos osztalékkal gazdagítva a büdzsét.
Igaz, közben a botrányok sem kerülték el a társaság háza táját (lásd: Működési zavarok című keretesünket). A lapunk által megkeresett, névtelenséget kérő szakértők szerint a legnagyobb gond, hogy a posta még nincs felkészülve a teljes piacnyitásra. Bár a minőségi mutatók az utóbbi években sokat javultak, még mindig magas a létszám és túl sok a fiók (nálunk 3500, Németországban 7000 emberre jut egy posta). További szerkezetátalakításokra lenne szükség: míg a társaság árbevételének 85 százalékát 300 nagy hivatal adja, a munkatársak többsége a veszteséggel működő közel 2100 kis postán dolgozik. Ráadásul 2004-ben már megindult a részleges liberalizáció: egy bizonyos küldeménysúly felett megszűnt a társaság monopóliuma. Az újságkiadók alapította lapterjesztő, a futárszolgálatok elvihetik a nagy haszonnal járó ügyleteket, a drága közszolgáltatások pedig a posta nyakán maradnak. Miután több tagország elutasította a 2009-es nyitást, az EU a felmentést kérő új tagországoknál 2013-ra tolta a liberalizációt. Szabó amúgy több nyilatkozatában leszögezte: a posta még nem áll készen az értéktőzsdén való megjelenésre.
Bársonyszékben
"Nagy teherbírású, sikeres menedzser, aki otthon van az infrastruktúrában is, nem lehet megvezetni, a frakció pedig a magáénak érzi" - magyarázta egy, a kormányfőhöz közeli forrásunk, miként esett Gyurcsány Ferenc választása Szabó Pálra a kisebbségi kabinet megalakításakor. Elsősorban a sztrájkok kezelését, a közlekedési szakszervezetek pacifikálását várják az új minisztertől, aki az elmúlt hetekben hozta is a formáját: gyorsan megegyezett az üzemanyagárak emelkedése miatt elégedetlenkedő fuvarozókkal.
Bár kompromisszumkereső ember, Szabó tárgyalási stílusa semmiképpen nem nevezhető bársonyosnak. Még le sem zárult a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szétbontása, több szakember távozott a tárcától. Kitették a szűrét a bicikliutakkal foglalkozó - és az útépítési pénzekre rálátó - kormánybiztosnak (lásd: "Az elején sokat kóvályogtam a folyósokon", Magyar Narancs, 2008. július 3.). Megszüntették a MÁV orra alá sok borsot törő, a figyelmet a vasútnál tapasztalható visszaélésekre felhívó Magyar Vasúti Hivatalt (MVH) (lásd: A kis vonatrablás, Magyar Narancs, 2008. június 12.). Szabó 2007 februárja óta tagja a MÁV Zrt. igazgatóságának. Jelen pályaképhez adott interjújában a miniszter többször kifejtette: Antal Dánielt, az MVH vezetőjét rendkívül nehéz embernek tartja, akivel nem lehet tárgyalni, mert nem látja a "magyar valóságot".
A tavaszi kormányátalakítás legmeglepőbb fordulata Puch László volt MSZP-pénztárnok kinevezése közlekedési államtitkárnak. Puch a különféle útépítések ügyében lobbizva az elmúlt években többször konfrontálódott a tárca korábbi, SZDSZ-es vezetésével. Kérdés, hogy új főnöke mennyiben tudja majd kordában tartani a párt egyik legbefolyásosabb szürke eminenciását. "Garantálom, hogy semmilyen botrány nem lesz" - mondta a Narancsnak a közlekedési miniszter.
A Motim-sztori
Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. két hungalus vállalat privatizációjában vett részt közvetlenül. A Balassagyarmati Fémipari (BFI) Kft. értékesítésére kiírt első pályázat 1995 elején érdeklődő hiányában sikertelen volt. A második tendert májusban írták ki, a Hungalu irányítását júniusban átvevő Szabó már csak levezette a cég magánosítását. A 2005-ben Szijjártó Péter (Fidesz) vezette vizsgálóbizottság - az említett fb-jelentésre hivatkozva - legfőképp az alacsony árat kifogásolta. Az Altus és konzorciumi partnere 46 millió forintot fizetett a társaság 287 milliós névértékű üzletrészéért, aminek tényleges vagyonértéke 95 millió volt. A cég vállalta a Hungalukerrel szemben fennálló tartozások és az ötvenmilliós hitel visszafizetését, továbbá, hogy öt évig 80 embernél többet nem bocsát el. A BFI pár évvel később elveszítette a német megrendelőit, válságos helyzetbe került, és tulajdonosa 2001-ben eladta.
A miniszterelnök részvénytársasága 1995-96 fordulóján szerezte meg a GPS Kft.-vel alkotott konzorciumban a Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Kft. 90 százalékát. Vetélytársa, a Pausits Kft. eleve hibás pályázatot adott be, ám miután pótolta a hiányosságokat, versenyben maradhatott - az fb szerint szabálytalanul. A győztes a 987,9 milliós névértékű üzletrészért 540 millió forintot ígért, de magára vállalta a cég 928 milliós hitelét, egy hárommilliárdos beruházást, valamint a környezeti károk tíz éven belüli helyreállítását. Az fb főképp azt kifogásolta, hogy a kötelezettségekhez sem szankció, sem garancia biztosítása nem társult. Valójában az Altus helyett a tulajdonába került Motim vállalt készfizető kezességet és biztosított egy 100 milliós jelzálogot. Az fb vizsgálata szerint "a további tárgyalások eredményeként a Hungalu Rt. menedzsmentje elérte, hogy a nyertes a megajánlott vételárat 705 millióra emelte". Az észak-dunántúli zöldhatóság igazgatója, Gerencsér Tivadar lapunkhoz eljuttatott levelében úgy nyilatkozott: "A kármentesítési tevékenységet a Motim az 1996-ban készített, környezetvédelmi felügyelőségünk által jóváhagyott ütemterv alapján végezte. Az ellenőrzést a felügyelőség minden évben elvégezte, a környezetvédelmi problémák megoldása időarányosan és ütemezetten haladt."
A privatizációs ügylet furcsaságát az adta, hogy a timföldgyár menedzsmentje megvásárolta az Altustól a GPS Kft.-t. Következő lépésben a még állami tulajdonban lévő Motim részesedést szerzett a GPS-ben, majd a kft. törzstőkéjét 340 millióval megemelte. Ezek után az Altus-GPS konzorciumnak a Motim vételárának nagy részét (700 millió forintot) az állami tulajdonban lévő MHB hitelezte. Az igazgatóság elnöke Apró Piroska, Gyurcsány jelenlegi anyósa, vezérigazgatója pedig Járai Zsigmond volt. A Motim a hitelt azóta kamatostul visszafizette.
Az ellenzék 2005-ben azt is kifogásolta, hogy Szabó Pál az értékesítés után beült a Motim felügyelőbizottságába. "A szerződésben rögzített feltétel volt, a vállalások betartása feletti ellenőrzést szolgálta, és mindössze hat hónapig tartott" - nyilatkozott a Narancsnak a miniszter. Az ágazati vertikalitás jegyében a Motim később 18 százalékos részesedést szerzett a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ben, majd 1997-ben a székesfehérvári Magyar Alumínium Rt.-vel konzorciumban 202 millió forintért megvette a Hungaluker Kft. 95 százalékát. Ma a Motim a Gyurcsány-birodalom zászlóshajója.
Működési zavarok
Valósággal összeomlott a kézbesítés a Magyar Posta új, modern gépekkel felszerelt budaörsi logisztikai központja üzembe állításakor - amit a vezetőség a rosszul, hibásan megcímzett küldeményekre vezetett vissza. A postaládák 1,6 milliárdos cseréje ellen a városvédők tiltakoztak, idén pedig az 1,1 milliárdos biciklibeszerzési botrány tépázta a posta tekintélyét. A HVG kiderítette, hogy a posta egy pécsi középvezetője hónapokkal a tenderkiírás előtt tárgyalt a későbbi győztes Cronopont Kft. szlovén beszállítóival. Az információ nyilvánosságra kerülése után a cég vezetése vizsgálatot rendelt el, majd a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, a pécsi munkatársat pedig kirúgták. Furcsa, hogy néhány napja a Cronopont már arról értesítette a postát, hogy nem képes teljesíteni az időközben megkötött szerződést, így a részvénytársaság a múlt héten elállt a kontraktustól - mindez azután történt, hogy a KDB jelezte: a késedelem miatt nem vizsgálhatja a Magyar Posta kérelmét.
A jobboldali sajtó sokat foglalkozott a székházeladással, azzal vádolva a posta menedzsmentjét, hogy áron alul értékesítette a Moszkva téri központot, majd havi 400 ezer euróért béreltek irodákat az Árpád híd melletti Gateway Business Centerben. Tény: a székházra kétfordulós pályázatot írtak ki, és a 16 érdeklődő közül a legjobb ajánlatot díjazták. "Öt pályázó volt, ez volt a legolcsóbb, az árban benne van a teljes informatikai szolgáltatás. Ne feledjük: öt helyről jöttünk ide" - elemezte az irodabérlés részleteit a Narancsnak Csáki.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/szabo_pal_kozlekedesi_miniszter_palyakepe_-_a_tranzakciohos-69195
|
https://web.archive.org/web/20101010164943/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16808
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabo-pal-kozlekedesi-miniszter-palyakepe-a-tranzakciohos
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Puch László",
"Szabó Pál (Posta)"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Altus Zrt.",
"Bábolna Zrt.",
"Balassagyarmati Fémipari Kft.",
"GPS Kft.",
"Hungalu Rt.",
"Ikarus Rt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"Motim Rt.",
"MSZP",
"Postabank"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"privatizáció",
"forgóajtó",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,324 |
Lesz még rendőr
|
Vannak mindenféle lezáratlan, tisztázatlan ügyeink: ügynök-, olaj-, Postabank-, brókerügy, az ehhez-ahhoz "közeli" cégek viselt dolgai, puszta fölsorolásuk kitenne egy vezércikknyi helyet.
|
Mindez különösen áll az "olajügyek" néven ismert jövedékiadó- és áfa-csalásokra. Noha vonatszerelvények és kamionkonvojok furikáztak keresztül-kasul az országon illegálisan és/vagy szőkítésre beszerzett gázolajjal úgy, hogy az egyetlen hatóságnak föl nem tűnt, nagy "olajper" ebben az országban sosem volt. Voltak az olajügyekkel összefüggésbe hozott cégek elleni büntetőperek - amik olykor évtizedig is eltartottak (vagy egyik-másik tán tart is még), volt egy szerencsétlen országgyűlési vizsgálóbizottság - de ezek után legfeljebb keserű szájíz maradt az állampolgárban, meg az állammal és az intézményeivel szembeni még mélyebb bizalmatlanság.
A lezáratlanság, a ködösítés egyenes következményeként ezek az ügyek újra és újra előkerülnek - és sokszor nem is értjük, miért épp akkor és úgy. Mint például kedden a Kiss Ernő nyugalmazott rendőrtábornokkal, az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjével készített interjú a hvg.hu-n. Kiss ebben azt állítja, hogy 1996-ban Horn Gyula miniszterelnök leállíttatott egy titkos nyomozást, ami többek között a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára, Draskovics Tibor (jelenlegi igazságügyi és rendészeti miniszter) ellen folyt. Az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján tavaly nyilvánosságra hozott "olajdokumetumok" is érintették ezt az esetet; megjegyzendő, az ide vonatkozó iratokat idővel eltávolították a site-ról. A lényeg, hogy egy benzinkutakat üzemeltető céget, egyik állomása szabálytalan működése miatt a Vám- és Pénzügyőrség (VP) először 100 ezer forintra büntetett, majd azt 83 millióra emelte, végül ismét 100 ezer jött ki. Kiss szerint az utolsó lépést Draskovics nyomására tette a VP. Kiss elmondja még az is, hogy az olajügyek 100 milliárdnyi kárt okoztak a nemzetgazdaságnak, és hogy őt igazságtalanul távolították el a közelmúltban a XIII. kerületi rendőrkapitányság éléről.
Ez a történet előkerült korábban is: Draskovics akkor és most is azt állította: a rendőrségi vizsgálat lefolyt és nem állapított meg bűncselekményt. Jogértelmezési vita volt csupán, hogy ti. miként szankcionálják azokat a cégeket, amelyek az egyébként szabályosan beszerzett és "leadózott" üzemanyagot már a jövedéki engedély megszerzése előtt forgalomba hozzák; a problémát később országgyűlési szinten orvosolták.
Egy állítás itt, egy állítás ott. A személyes érintettség okán reagálhatna még Horn Gyula - aki Kiss szerint négyszemközti beszélgetésen kérte meg őt a nyomozás leállítására -, de neki, mint tudjuk (nyilván Kiss Ernő is), erre valószínűleg nem lesz már lehetősége. De akár volt suskus és korrupció (mint Kiss mondja, illetve sejteti), akár nem (mint Draskovics állítja), ez az eset nem olajszőkítési, adócsalási ügy; vagyis az országnak "100 milliárdos" kárt okozó bűncselekmény-sorozatba nemigen illeszthető. Csak ott véres a torka, hogy egy közigazgatási államtitkár a VP eljárásába bizonyosan nem szólhatott bele és utasítgathatta a szervet (mint azt Kiss állítja).
Kiss antidraskovicsista föllépésének bizonnyal nem használ, hogy a nyugalmazott tábornok - akit hajdanán a Teve utcai rendőrpalota levizelése miatt soroltak hátrébb - az interjúban változatlanul fenntartja: kerületi kapitányként a szolgálati gépkocsijával nem ő, hanem más (korábbi közlése szerint: az alteregója) okozott ittasan közlekedési balesetet. (Emiatt mentették föl az állásából is.)
És akármi történt is hajdanán, Draskovics Tibor azóta többszörös miniszter. Merítsen erőt Kiss Ernő ebből - biztos lehet még rendőr belőle is.
|
https://magyarnarancs.hu/aszerk/lesz_meg_rendor-69187
|
https://web.archive.org/web/20150627123748/https://magyarnarancs.hu/aszerk/lesz_meg_rendor-69187
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lesz-meg-rendor
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-07-31 00:00:00
|
[
"Draskovics Tibor",
"Kiss Ernő"
] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"hatalommal való visszaélés"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,325 |
Csáki György: Privatizációnk legszebb éve? Szubjektív mozaik
|
A folyamat résztvevôjeként, e 19 hónapban az ÁPV Rt. igazgatósági tagjaként a krónikás úgy emlékezik – de magát objektívnek képzelô közgazdász-kutatóként is azt gondolja –, ez volt a magyar privatizáció legszebb korszaka.
|
Szubjektív mozaik
Ha a történészek beszélhetnek "hosszú XVI. századról", amely 1492-től 1640-ig tartott, "rövid XX. századról", amely 1914-től (vagy 1917-től) 1990-ig tartott, akkor a privatizáció 1996. november 2-ától 1998. május 27-ig tartó periódusát is nyugodtan hívhatjuk "hosszú 1997-nek".
A folyamat résztvevőjeként, e 19 hónapban az ÁPV Rt. igazgatósági tagjaként a krónikás úgy emlékezik - de magát objektívnek képzelő közgazdász-kutatóként is azt gondolja -, ez volt a magyar privatizáció legszebb korszaka.
A kezdet, pontosabban: az előjáték távolról sem volt olyan szép, hiszen 1996. november 2-án azért állt fel az ÁPV Rt. új igazgatósága, mert a Horn-kormány a Tocsik-botrány nyomán elcsapta a korábbit. Ez az "örökség" meglehetősen terhes volt: nem elsősorban azért, mert akkoriban (is) mindenkit korruptnak tartott a közvélemény és a közvélemény-formálók nagy része, aki kapcsolatba került a privatizációval. Ez nem volt új. A botrányok elkerülésének igénye sem. (Csillag István már 1993-ban azt írta, hogy az ÁVÜ azért nem működik hatékonyan, mert egyetlen cél vezeti, a botrány elkerülése.) Félő volt azonban, hogy a "csak nem hibázni" görcse megbénítja majd az ÁPV működését - egy olyan időszakban, amikor nagy tranzakciók, például a bankprivatizációk voltak soron.
A két részletben - először nyolc fővel - kinevezett igazgatóság első döntéseként elhatározta, hogy a továbbiakban csak az összes tag (11 fő és nem a jelenlévők egyszerű) többségével hoz majd döntést. (Tocsik Márta hírhedtté vált megbízásáról a 7 jelenlévő többsége, 4 fő igen szavazata döntött ) Ehhez ugyan meg kellett volna változtatni az SZMSZ-t, amit csak a kormány tehetett meg a részvényesi jogok gyakorlójának, a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszternek a javaslatára, de ez a miniszter, Csiha Judit közölte, "informális megegyezéssel létrehozott önkorlátozásként" folytathatunk ilyen gyakorlatot addig is, amíg a kormány nem módosítja az SZMSZ-t. (Erre 1997 közepén sor került.)
Az új igazgatóság 1996. november 2-án tartotta első ülését. Ekkor kiderült, olyan sok eldöntetlen ügy halmozódott föl a két hónapos interregnum alatt, hogy karácsonyig hetente kétszer kell ülésezni - alkalmanként átlagosan 25-30 napirendi ponttal. A szerdai ülések előtt pénteken délután kaptuk meg az anyagokat - napirendi pontonként 56-60, combosabb esetekben 100-120 oldalon. Az első csomag legszebb darabja az MHB privatizációjára kiírt pályázat értékelése volt.
Éreztük annak a nyomasztó felelősségét, hogy az első érdemi - tranzakciós, tehát vagyonértékesítésre vonatkozó - döntésünk ekkora horderejű, és tartottunk a körülményektől is. Mindenki tudta ugyanis, hogy "a Creditanstalt győzött". Akkor már csak két pályázó maradt versenyben - a korábbi négyből. Az előzetes értékelésre pillantva azonban megnyugodhattunk: két nagyon jó, valóban versengő ajánlat érkezett. Az esélyesebbnek tartott Creditanstalt Bankverein is 200 százalékos ajánlatot tett, azonban 4,5 milliárd forint összegű állami garanciákat kért, és viszonylag kis tőkeemelési kötelezettséget vállalt. A négyszáz éves múltra visszatekintő holland óriás, a valóban globális ABN Amro ugyanakkor 90 millió dolláros (azaz: 222 százalékos) vételi ajánlata mellé 100 millió dolláros tőkeemelési kötelezettséget vállalt, s nem kért semmilyen állami garanciát. Ennyire eltérő ajánlatok esetében nem lehet politikai nyomás. ("A Gyula a Creditanstaltot szerette volna, én is jobban örültem volna nekik, de ennyivel jobb ajánlatot nem lehet nem elfogadni" - mondotta egy előzetes magánbeszélgetésben a pénzügyminiszter.)
A történet azonban nem volt olyan egyszerű, mint ahogy elsőre látszott. Az MHB portfólióját ugyanis mintegy 9,2 milliárd forint értékben terhelte egy bizonyos "reverzális", ami az MNB-nek a nyolcvanas évek "haladó közel-keleti országaiban" (Algériában, Líbiában, Irakban, Szíriában stb.) befagyott kinnlevőségeinek a kereskedelmi bankokhoz való leosztásából keletkezett a kétszintű bankrendszer kialakításakor. Ez a tétel szerepelt az információs memorandumban - jelezve, hogy azt az állam időközben kiemeli a bank portfóliójából. Az MNB és a PM azonban nem volt képes megegyezni a konkrét összegben, pontosabban az MNB arra hivatkozva, hogy az irattárban az egerek megrágták a szóban forgó dossziékat (sic!), nem volt hajlandó írásban nyilatkozni arról, mekkora garanciát kell az ÁPV-nek vállalnia. Hétről hétre újratárgyalta az ÁPV Rt. IT ezt a részletkérdést - aminek elrendezése nélkül nem lehetett aláírni az adásvételi szerződést -, de a PM és az MNB csak nem tudott megegyezni. Végül az ÁPV IT ráunt a meddő vitákra, és saját felelősségére kibocsátotta a garanciát 9,2 milliárd forint összegben. Járai Zsigmond, az MHB vezérigazgatója megdicsőült - és mehetett a kasszához. Az ÁPV számára érthetetlen módon ugyanis, nagy sajtócsinnadratta közepette, még 1995-ben aláírt egy részvény-opciós szerződést, melynek értékét - az értékesítési ár ismeretében - 290 millió forintra taksáltuk 1997 végén. Csak az nem volt világos, kivel és milyen meghatalmazás alapján születhetett ilyen megállapodás.
A privatizációs törvény egyik legnagyobb hiányossága ugyanis éppen az volt, hogy nem zárta ki az ilyen menedzser-opciókat, ami nagyon megnehezítette a menedzsment ösztönzését a privatizációra való tisztességes felkészülésre. (Nem is szólva arról a - nem elkerülhetetlen, de az ÁPV eszközeivel megakadályozhatatlan - gyakorlatról, ami részben ennek következtében alakult ki. Nevezetesen, a vállalati menedzsmentek - a jogszabályi hézagokat kihasználva - a kedvezményes dolgozói részvényvásárlási akciók során magukat jutalmazták meg, mivel a kedvezményes részvénycsomag vállalati allokációját a jogszabályok az érintett vállalatok igazgatóságára bízták. Így adott magának később Erős János, a KH vezérigazgatója a névérték 50 százalékáért KH-részvényt, amit a bank brókerháza - mint minden dolgozótól! - másnap a 10 százalékos pakettért adott 567 százalék alapján számított 270 százalékon vett meg.)
A bankprivatizáció többi része - a sikeresen haladó makrogazdasági stabilizáció és az 1995-ös privatizációs áttörés nyomán nagyon jó külső megítélés alapján - a vártnál könnyebben alakult.
Tekintettel a Takarékbank különleges szerepére a magyar bankrendszerben - ez a pénzintézet a 280 magyarországi takarékszövetkezet "ernyőbankja" -, az ÁPV öt olyan külföldi bankot hívott meg zártkörű pályázatra, amelyek hazájukban is ilyen tevékenységet folytatnak. A hosszú előzetes tárgyalások nyomán a meghívott öt bankból kettő, a német Deutsche Genossenschaft Bank (DG Bank) és az osztrák Giro-
Credit Bank adott be érvényes pályázatot a Takarékbank alaptőkéjének 61,89 százalékát képviselő részvénycsomagra. A DG Bank 4,4 milliárd forintos, 532 százalékos ajánlattal nyert - szemben a GiroCredit 494 százalékos ajánlatával.
Ugyancsak meghívásos, de kétfordulós pályázattal értékesítette az ÁPV Rt. az ország harmadik legnagyobb mérlegfőösszegű kereskedelmi bankját, a Kereskedelmi és Hitelbankot. A 35 (!) komoly érdeklődőből hat prekvalifikálta magát a meghívottak közé, a második fordulóba pedig a belga-ír Kreietbank-Irish Life konzorciuma és a Bank of Ireland Group került. Szoros versenyben a belga-ír konzorcium győzött: a KH 10 százalékáért 567 százalékos, rekordnak mondott árfolyamot (30 millió dollárt) fizettek, majd 60 millió dollárral 105 százalékos árfolyamon tőkét emeltek, így a bank többségi tulajdonosává váltak. Időközben az EBRD részvénnyé konvertálta a korábban a banknak nyújtott 30 millió dolláros alárendelt kölcsöntőkéjét, amivel a bank második legnagyobb tulajdonosává vált. Az állami tulajdonban maradt 4,5 milliárd s a két tb-önkormányzatnál lévő 3,1 milliárd forint névértékű részvénycsomag nyilvános tőzsdei bevezetéséről döntött a kormány, azonban ezt előbb 1997 őszén, majd 1998 júniusában is el kellett halasztani - mindkétszer a kedvezőtlen tőzsdei viszonyok miatt. (A bank az 1999-es pénzügyi évben súlyosan veszteségessé vált, ezért tőkeemelést kezdeményezett - az ÁPV számára elfogadhatatlan feltételek mellett. 2000 februárjában - egy közgyűlés elhalasztása, egy másik fölfüggesztése és kiadós sajtópolémia után a belga főtulajdonos 120 százalékon kivásárolta az állami tulajdonhányadot, majd - a veszteségek fedezése és a megfelelő szavatoló tőke biztosítása érdekében - 10 milliárd forinttal tőkét emelt a bankban.)
Az ÁPV Rt. 1997 júliusában írt ki meghívásos pályázatot a Mezőbank részvényeinek 88,7 százalékára. Mivel a Citibank végül nem nyújtott be pályázatot, a Raiffeisen Unicbank és a BankAustria-GiroCredit között dőlt el a verseny. A győztes BankAustria-GiroCredit 320 millió osztrák schillinges (4,947 milliárd forintos), 172 százalékos árfolyamot jelentő vételárat ajánlott, s emellett 133 százalékos ázsión megvalósítandó 4 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettséget is vállalt. Tekintettel a Mezőbank "viharos előéletére" (az Agrobankkal két évvel korábban megvalósított kényszerű fúziójára) a Mezőbank privatizációja utólag is sikeres tranzakciónak tekinthető.
Ezzel lezárulni látszott a magyar bankprivatizáció - a PK Bank bohózatba illő értékesítése már sokkal inkább egy új történet, a Postabank vergődésének része volt.
1997-ben az ÁPV Rt. mintegy 350 milliárd forint - abból 317 milliárd készpénz - bevételt realizált. Ennél többet csak a minden szempontból kivételes 1995-ös évben teljesítettek a privatizációs szervezetek. Gazdaságtörténeti megközelítésben alighanem az ÁPV Rt. kiemelkedő tőkepiaci aktivitása volt 1997 legfontosabb jellemzője. A MOL második összetett részvényértékesítése Londonban és a BÉT-en, a Richter második részvénycsomagjának értékesítése - ugyancsak Londonban és Budapesten, valamint az OTP 25 százalékos részvénypakettjének hazai és külföldi értékesítése átrajzolta a Budapesti Értéktőzsde térképét. A magyar privatizáció legfontosabb jellemzői között pedig - a csaknem kizárólag piaci módszerek, a nyilvános pályáztatás abszolút túlsúlya és a külföldi tőke domináns szerepe mellett, azokon túl - kiemelt szerepet tölt be a tőzsdei kibocsátások jelentős súlya.
Blue chipet gyakorlatilag csak az állami privatizációs szervezetek vezettek be a Budapesti Értéktőzsdére, melynek kapitalizációját 1997. december 31-én 97(!) százalékban privatizált cégek adták.
A tőzsdei bevezetések különösen sikeresek voltak a magas kibocsátási árak következtében. Az újonnan kinevezett igazgatóság megütközve tapasztalta, hogy a korábbiakban mindig a tanácsadó és a kibocsátást szervező befektetési bank határozta meg a kibocsátási árakat. A MOL értékesítése előtti "prezentáció" során a bevezetést irányító tekintélyes londoni befektetési bank ügyvezető igazgatója olyan primitív tájékoztatást adott az igazgatóságnak, hogy megkértük, két nap múlva jöjjön vissza, s beszéljük meg az árat. "Miért, Önök akarják meghatározni az árat?" - kérdezte láthatóan megrökönyödve a derék brit. "Miért, nem mi vagyunk az eladók?" - kérdezett vissza dr. Szabó Pál vezérigazgató. Két nap múlva azután az igazgatóság és a tanácsadó megegyezett egy - meglehetősen széles - ársávban. Ki hozza meg azonban a konkrét döntést? Budapesten nem lehet igazgatósági ülést összehívni és konferencia-telefonbeszélgetés keretében dönteni, majd az árat Londonban, tőzsdezárás után bejelenteni, mert akkor az kiszivárog. "Dönteni Londonban kell, a kibocsátás előtti napon, 18 órakor!" - ragaszkodott hozzá a tanácsadó. Legyen: az igazgatóság meghatalmazta három tagját, hogy döntsön az árról a vezérigazgató irányításával Londonban, a mondott időben. Így a döntést az eladó hozza, s nem annak ügynöke - de a hazai kiszivárogtatás is csaknem lehetetlen.
Döbbenetes élmény volt, hogy hiába fizetett az ÁPV 2,5-3,0 százalékos jutalékot (azaz: sok tízmillió dollárt, forintmilliárdokat) a kibocsátás szervezőinek - "ésszerű költségeik" megtérítésén túl -, mi csak egyszer voltunk az ügyfelük, a vevők, a nagy befektetési alapok, illetve alapkezelők azonban napi klienseik voltak. Így azután az eladó ügynöke rendszerint a minél alacsonyabb eladási ár mellett kardoskodott - mondván, így lehet "elsőrendű minőségű befektetőket toborozni"! Azt azonban gyakorlatilag soha nem mondták meg - saját megbízójuknak! -, hogy a "könyvépítés" (az angol-amerikai szakzsargon, a "bookbuilding" tükörfordítása) során milyen befektetők, milyen árfolyamon, mekkora ajánlatot tettek. A furcsa titkolózás okaként a tanácsadók arra hivatkoztak, hogy az ajánlattevők nem járulnak hozzá esetleges el nem fogadott ajánlataik nyilvánosságra hozatalához.
A nagy tőzsdei értékesítésekre 1997 őszén került sor. A MOL sikeres kibocsátása után a Richter következett. Ez azért vált emlékezetessé, mert az ÁPV Rt. megbízott igazgatósági tagjai a tanácsadókkal folytatott éles vita után ragaszkodtak a 14 500 forintos árfolyamhoz. A Financial Times másnapi száma nem ment el szó nélkül az ár mellett: "dr. Szabó Pálnak, az ÁPV vezérigazgatójának agresszív árazási igényei nyomán fölöttébb magas ár alakult ki." Az "agresszív árazás" mögött egyáltalán nem a költségvetési többletbevétel hajszolása állt - az ÁPV ebben egyébként sem volt semmilyen formában érdekelt. Az ellenséges kivásárlás lehetősége ellen azonban nyilvánvalóan sokkal hatékonyabban véd a magas tőzsdei árfolyam, mint akármilyen részvénytársasági alapszabály.
A "szezon tőkepiaci szenzációját" természetesen a Matáv New York-i bevezetése jelentette. Első közép-európai papírként a magyar távközlési cég részvényei kezdtek el forogni a New York-i tőzsdén. Ennek a presztízsértéke majdnem olyan fontos volt, mint a 45 milliárd forintos bevétel. A Matáv ma is a legfontosabb papír a BÉT-en, melynek kapitalizációjából ma is csaknem 40 százalékkal részesedik, és árfolyama a tőzsdei hullámzások ellenére is stabilan erős. 1997-ben ez a kibocsátás - a MOL, az OTP és a Richter kibocsátásának sikerével együtt - mindenekelőtt a stabilizáció sikerét jelképezte a külföldi befektetők és hitelezők szemében.
Talán a novemberi OTP-kibocsátás története volt a legérdekesebb. Az ÁPV Rt. igazgatósága a privatizációs törvény módosításakor azt javasolta, hogy az állam az OTP-ben csak egy aranyrészvényt tartson meg, így a 25 százalékos állami pakett értékesíthetővé vált. Mivel a tb-önkormányzatok 16 százalékot birtokoltak, az OTP ezzel válhatott valóban magánbankká.
Az előjelek azonban hirtelen kedvezőtlenné váltak. A road show, azaz a nemzetközi vevőtoborzó körút sikeresnek bizonyult, érdeklődő és ajánlattevő volt szép számban. A könyvek zárását hétfőre, a kibocsátást keddre ütemezték. A Wall Street azonban a megelőző csütörtökön számottevően esett, pénteken pedig zuhant. Az árazás lezárása 13 órakor kezdődött Londonban, a Shroeders londoni székházában. A 40 fokos lázzal küzdő dr. Szabó Pál a tőle megszokottnál is lakonikusabban kezdte a tárgyalást: "6100 forint alatt nincs kibocsátás: most volt két nagy dobásunk a tőzsdén, a bevételi terveinket már ötven százalékkal túlteljesítettük - ha nem megfelelőek a körülmények, három hónap múlva visszajövünk." A Shroeders és a társszervező Creditanstalt képviselői sápadtan hivatkoztak a "könyvépítésre", hogy a "legjobb befektetők nem ajánlanak 5800-nál többet, és ma délelőtt már telefonáltak is, hogy ilyen tőzsdén az is sok " De a könyvet nem mutatták meg. A tanácsadóknál talán csak Csányi Sándor volt sápadtabb: ő tudta a legjobban, mi volt a tét. "Akkor inkább halasszuk el a kibocsátást?" - kérdezte dr. Szabó Pál. "Kérünk 15 perc szünetet" - válaszoltak a tanácsadók. A tárgyalóból kimenvén az asztalon "felejtették" a könyvet. Az ÁPV és az OTP valamennyi jelenlévő munkatársa úriemberként viselkedett: nem vetettük rá magunkat valamennyien az asztalon heverő papírlapokra - egyikünk egy diszkrét mozdulattal kézbe vette és halkan fölolvasta a legalább 6100 forintos ajánlatot tevők névsorát. Fél kettőkor a Shroeders és a CA képviselője elfogadta a 6100 forintos árat. Minden idők leggyorsabb árazása volt ez: az ügyvédek csak hat órára várták az aláíró feleket, így fél kettőkor még nem voltak az irodájukban - ötig sétáltunk, majd kézzel kitöltögetett szerződéseket kellett aláírni.
Ha ezt a részvénycsomagot akkor nem értékesíti az ÁPV Rt., akkor az 1998-as választások után a tb 16 százalékos pakettjével együtt az állam ma 41 százalékos, meghatározó tulajdonosa lenne a legnagyobb magyar banknak. Nem csak Csányi Sándor szerencséje, hogy nem így van
Az ÁPV Rt. 1997. évi tevékenységének még számos sikeres tranzakciója volt: a Rába tőzsdei privatizációja, a Hungarocamion negyedik nekifutásra sikeres privatizációja, a TVK és a Szolnoki Kőolajkutató, a Főtaxi, az Ózdi Kohászat értékesítése stb. (Ez utóbbihoz nyújtotta be a pályázó - a Max Aicher Gmbh - minden idők legszebb hitelígérvényét. A Deutsche Bank egészen rövid nyilatkozatában gyakorlatilag egy érdemi sor volt: "Creditworthiness: unlimited collateral: 1100 flats in Stuttgart and 20 000 acres of forest.") Volt azonban néhány ügy, amely miatt nehéz volt felhőtlenül örülni az - egyébként valóban igen nagy - sikereknek: Ikarusz, DAM, Bábolna, Postabank. A felsorolás nem teljes.
Ikarusz-ügyben Széles Gábor nem sokat teketóriázott: az új IT második ülésére "benyomatta" az általa kidolgozott stratégia megtárgyalását. Az IT tagjainak teljesen jóindulatú, tájékozódó kérdéseit Széles láthatóan sértőnek találta. Világos volt, hogy az Úr hangjával azt vallja: "Hódolat illet, nem bírálat!" Mi nem hittünk a 3000 darabos orosz értékesítésben, és sok fontos elemében megalapozatlannak találtuk nagyratörő üzleti tervét, és különben sem láttunk okot a kapkodásra, hiszen még azt sem tudtuk, miért vannak, egyáltalán vannak-e olyan sajátos elnöki többletjogai, amilyenekkel egyetlen állami tulajdonú társaság igazgatósági elnöke sem rendelkezik? (Soha nem is sikerült egyébként kideríteni, ki volt ez a különleges jogforrás: Horn Gyula? Suchman Tamás?) Kapkodásra azért sem volt ok, mert nyilvánvalónak tűnt, hogy az orosz társtulajdonos mindenben vétójoggal rendelkezik - az Antall-kormány egyik sajátos privatizációs technikája, a külföldi stratégiai befektetőnek a kisebbségi tulajdonhányadhoz adott többségi menedzsment-jogok következtében (lásd még: Malév, cukoripar). Ikarusz-ügyben az ÁPV Rt. igazgatósága nem két, de sok tűz között érezte magát: kordában kellett tartania saját ügyvezetését, amely állandó harcban állt Szélessel (ez még indokolható lett volna), és sokkal szívesebben vagyonkezelte volna a céget, mintsem "hagyja", hogy az IT privatizálja... A PM a Tocsik-botrányt követő interregnumban nem élt egy 2 milliárd forintos kötvény tulajdonra konvertálásának lehetőségével, s ennek következtében 4,2 milliárd forinttal nőttek az Ikarusz tartozásai(!). A későbbi privatizáció során pedig elsősorban azért küzdött a minisztérium, nehogy kár érje a társaság egyik nagy hitelezőjét, az akkor már magántulajdonban lévő ABN Amro Bankot. Végül is nem maradt más választás, mivel az orosz tulajdonosok semmi másba nem voltak hajlandók beleegyezni, mint egy formailag egyébként mindenben korrekt pályázat keretében (amely minden jogszabálynak megfelelt, de nyilvánvaló volt, hogy Széles Gáboron kívül senki sem fog pályázni rá ) négyszázmillió forintért plusz az összes tartozás átvállalásáért eladni az utolsó komoly magyar feldolgozóipari végterméket előállító Ikaruszt gyakorlatilag Széles Gábornak. (Aki éppen ezért vetett szemet a cégre: látta, hogy más hazai végtermékgyártó már nincs a privatizációs piacon, és a cégben rejlő lehetőségek valóban jelentősek voltak, más kérdés, hogy nem lehetett vagy legalábbis a Széles-féle menedzsment nem tudta kiaknázni azokat.)
A DAM tengeri kígyóként tekergő ügyében nem volt, nem lehetett jó döntés. Két dolgot mindenesetre tudtunk: a DAM felszámolása 20 milliárd forintba került volna a költségvetésnek, s minden korábbi állami törekvés valamiféle vagyonkezelésre, állami tulajdonban tartásra kudarcot vallott és reménytelenné vált. (Ekkor történt meg, hogy a cég területéről kiloptak egy egész szerelvényre - azaz: egy mozdony által húzott tíz vagonra - való öntöttvas bugát...). Volt egy - politikailag ugyan kissé pikáns -, de szakmailag nyilvánvalóan hozzáértő vásárló: szabályos és minden tekintetben korrekt pályázat nyomán a Kelet-Szlovákiai (népszerűen: a Kassai) Vasmű lett a DAM új tulajdonosa. Az állam voltaképpen még fizetett is: magára vállalt egy készpénzes tőkeemelést, de úgy látszott, így meg lehet menteni a diósgyőri kohászatot. Ha mégsem - akkor is megtakarítottunk sok milliárd költségvetési kiadást, s ennyi áldozatot azért megért Meciar bukása...
Bábolna a magyar mezőgazdaság, a magyar baromfifeldolgozás zászlóshajója kezdettől fogva komoly gondot jelentett az ÁPV Rt. igazgatósága számára. Bábolna vezérigazgatója, a valóban nagyformátumú és kiterjedt politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező agrárpolitikus, Papócsi László - Széles Gáborhoz hasonlóan, az övével azonos lendülettel - azonnal nyomulni kezdett. Az ÁPV Rt. előző igazgatósága ugyanis igencsak furcsa igazgatóságot nevezett ki Bábolnára. Az Antall-kormány által delegált ribizlitermesztő után egy borászt tett elnökké (Bábolnán valóban csaknem "minden" volt - kertészet kivételével). Az OTP egyik társaságának első embere is IT-tag lett - noha az OTP nem finanszírozta Bábolnát, de IT-tag lett Suchman Tamás falujának tsz-elnöke és egy konkurens cég második embere is Papócsi László elszabotálta az IT-vel való együttműködést, és a Bábolna Rt. néhány - egészen nyilvánvalóan Papócsi által fölbiztatott - kisrészvényese megtámadta a Komárom-Esztergom Megyei Cégbíróságon a közgyűlés határozatait. Új közgyűlést kellett tartani. Komoly átalakításokra került sor. Mindenekelőtt egy erős elnök, Halmai Péter, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora került az IT élére. Ő biztosítékot jelentett arra, hogy a Bábolna Rt. gazdálkodása ésszerűbb mederbe terelődhet. Papócsi László ugyan valószínűleg valóban nagyformátumú agrárpolitikus - de rossz vállalatvezetőnek bizonyult. Kiterjedt politikai kapcsolatrendszerében bízva csak akvirált, akvirált, fenntartott és megvásárolt további veszteséges tevékenységeket - a mérleget pedig ragyogó képességű pénzügyi helyettese vagyonátértékelésekkel, illetve a 35(!) altársaság közötti pénzmozgatásokkal kozmetikázta évről évre. 1996-ban azonban már csak úgy lehetett "pozitív nulla" egyenleget kimutatni az éves mérlegben, hogy a készséges könyvvizsgáló egy vitatott 350 millió forintos tételt hajlandó volt "mérlegen kívül" szerepeltetni. Ugyanebben az évben a Bábolna Rt. 150 millió forintot fordított a városi kaszinó - egyébként valóban nagyon ízléses és színvonalas - felújítására, 10 millió forintot Bábolna város közterületeinek virágosítására A küzdelem megkezdődött: hogyan lehet ezt az egyébként kiváló szakembert üzletszerű vállalatvezetési gyakorlatra bírni annak érdekében, hogy a magyar baromfifeldolgozás zászlóshajója - és az adott pillanatban egyetlen magyar tulajdonú nagyvállalata -, a magyar takarmánytermelés egyik integrátora újra jövedelmezővé váljon, és olyan modernizációs impulzusokat adjon a magyar mezőgazdaságnak, amilyeneket a hetvenes-nyolcvanas években adott. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Papócsi László ehhez nem partner. Képtelen megérteni, hogy a tulajdonos tulajdonosként akar viselkedni, ezért követelményeket támaszt. Fölháborította az, hogy 1996-os teljesítménye után nem kapta meg a maximális - 50 százalékos - éves prémiumot.
A bili mégis váratlanul borult ki. Egy kormányülésen a Miniszterelnöki Hivatal nem várt - a tulajdonosi jogokat gyakoroló ÁPV-vel nem egyeztetett - "jelentést" terjesztett elő, melynek alapján a kormány kötelezte az ÁPV-t a Bábolna Rt. helyzetének megvizsgálására, "reorganizációs terv" készítésére és a kormány elé terjesztésére - három héten belül. Az a kétes értékű "dicsőség" ért, hogy Kocsis Imrével ketten vezethettük azt az ad hoc bizottságot, amelyet az ÁPV Rt. igazgatósága a kormányhatározat végrehajtására küldött ki. A helyzetértékelést elvégeztük, a reorganizációs programot - legalábbis annak kereteit - időre kidolgoztuk. Mielőtt a kormány elé került volna - a kormány munkarendjének megfelelően -, megtárgyalta a gazdaságpolitikai kabinet. A kabinet ülése előtt Kocsis Imrét és engem fogadott Medgyessy Péter, a gazdaságpolitikai kabinet vezetője. Mindenben egyetértett velünk: Bábolna tőkevesztése 7,7 milliárd forint, ezt pótolni kell - legfeljebb két, közel egyenlő részletben. Új vezérigazgatóra, fölfrissített igazgatóságra és menedzsmentre van szükség. Záró megjegyzése annyi volt: "úgy látszik, egy dzsentri kvázitulajdonos helyett egy jó gazdatisztre van szükség Bábolnán". Együtt mentünk a kabinet ülésére, ahonnan a pénzügyminisztert öt perc után kihívták, s ezt követően javaslatainkat "lemosták" az asztalról. Surányi György például erősen nehezményezte, hogy a hitelező bankok - mindenekelőtt a CIB és az MKB - miért nem vállalnak felelősséget rossz kihelyezéseikért: "Állítsák ki a kombájnokat a Medve utcai parkolóba és árverezzék el azokat az elbukott hitelek fedezeteként." Vissi Ferenc - a Gazdasági Versenyhivatal akkori elnöke - annak a véleményének adott hangot, hogy Bábolna 30 százalékos piaci részesedése a hazai baromfipiacon nem elég jelentős ahhoz, hogy aggódjunk a csődje miatt - de a baromfi-fajtaváltáshoz is adott néhány, hasonlóan értelmes tanácsot. Végül a kabinet úgy foglalt állást, hogy az ÁPV Rt. a reorganizációs alapjából rendezze Bábolna tőkevesztését.
Bábolna új igazgatósággal, új vezérigazgatóval, Halmai Péterrel mint főállású IT-elnökkel hozzákezdhetett a reorganizációhoz, de csak nagy késéssel, ugyanis az említett ÁPV-forrásokat a Postabank-ügy elhúzódása és bizonytalanságai miatt a pénzügyminiszter nem engedte folyósítani - egészen a Postabankban eszközölt tőkeemelésig. A "Bábolna-ügy" kezelésére (mert rendezésről nem beszélhetünk) nem lehettünk büszkék - az nem vigasz, hogy azóta tovább rontottak a cég helyzetén...
Miközben az ÁPV a magyar privatizáció történetének legnagyobb - és legsikeresebb! - tőkepiaci bevezetéseit bonyolította, 1997 nyarának elejétől hétről hétre a Postabank konszolidációjával kellett foglalkoznia. A februári pánik nyomán immár elkerülhetetlenné és elodázhatatlanná vált valamiféle állami szerepvállalás a második legnagyobb lakossági bank talpra állításában, illetve - amint az szakmai körökben már évek óta evidenciának számított - a bank prudens működéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Az ÁPV Rt.-nek ehhez elvben semmi köze sem lett volna. 1997 júniusától kezdődően azonban egyre-másra születtek az olyan kormányhatározatok, amelyeket az ÁPV-nek kellett végrehajtania. Kezdődött mindjárt az "ingatlan-értékpapír portfólió-cserével". A tranzakció lényege az volt, hogy a Postabank - erősen túlméretezett - ingatlan-portfóliójából átad egy "csomagot" likvidálható értékpapírokért cserébe. Ha a csere értékarányos, az ÁPV "hozzárendelt vagyona" nem csökken, mi több: a későbbi értékesítések során még nyereséget is realizálhat - ugyanakkor a Postabanknak csökkennek a céltartalékolási kötelezettségei, és javul a februári bankpánik nyomán meggyöngült (korábban egyébként feltűnően jó) likviditása. Az ÁPV szerepe itt az értékarányosság biztosítására korlátozódott - de ez nem ment vita nélkül. A Postabank ugyanis a könyveiben szereplő 17,5 milliárd forintos értéken akarta elismertetni a "felkínált" ingatlanokat - a könyv szerinti érték pedig az Arthur Andersen által auditált 1996. évi mérlegben szereplő értéket jelentette. Jómagam biztos voltam abban, hogy a "big six" egyikének értékbecslését egyetlen másik nagy sem fogja jelentős mértékben módosítani, ezért mondtam - szerencsétlenségemre, jegyzőkönyvbe -, hogy ha végre akarjuk hajtani a kormányhatározatot, ezen az értéken cseréljünk minél gyorsabban - hátha utána kimaradhatunk ebből a nyúlós ügyből. Aggályosabb kollégáim ugyanakkor ragaszkodtak az új vagyonértékeléshez, amelyre a Deloite and Touche kapott megbízást a Postabanktól (ezt szabta feltételként az ÁPV Rt. igazgatósága az ügylet lebonyolításához). A DT értékelését pedig az ÁPV - saját költségére - felülvizsgáltatta a KPMG-vel. Az ingatlanbecslés elkészítéséhez idő kellett - a Postabanknak az sem nagyon volt. Princz Gábor fűnek-fának szidta az ÁPV-t, mint a bokrot, de várnia kellett. A múló idő azonban újabb balszerencsét hozott Princznek: a július eleji zöldár elöntötte a szentendrei Duna-klubot, így a DT vagyonértékelője a tengerkék medence helyett a Duna hordalékát "csodálhatta meg" a teljesen víz alatt álló parkban. Hamar rájött, hogy az egész luxusszálló építési engedély nélkül, ártérre épült. 500 millió forintra értékelte a Postabank könyveiben
2,5 milliárd forinton nyilvántartott ingatlant... Néhány hasonló "malőr" következtében az ingatlanok értéke 10,5 milliárd forintra apadt, így nyár végén ezen az értéken került sor a "porfóliócserére".
A Postabank-történet következő eleme, ami az ÁPV-t érintette, a PK (Pénzintézeti Központ) Bank privatizációja volt. Adva volt egy teljesen felesleges, mert ügyfelek és ügyek nélküli, ugyanakkor erősen túltőkésített(!) bank. Legegyszerűbb lett volna eszközeinek elvonása, majd lassú kivezetése a bankpiacról. Eszközeinek értéke 9 milliárd forint fölött volt, azok értékesítése és a piacról való kivezetés ugyanakkor költségeket és időt emésztett volna föl. Így a Postabank "rejtett konszolidációjaként" egy, a Postabank által finanszírozott konzorcium vehette meg 6 milliárd forintért a bankot. Az ügylet teljesen szabályos és jogszerű volt: a nyilvános pályázatra egyetlen érvényes ajánlat érkezett. Annak az ajánlatnak azért volt egy kis "bukéja", mivel a pályázatot magyar és angol nyelven is be kellett nyújtani, s mindkét nyelven meg kellett jelölni egy eredeti példányt. A pályázatok befogadásakor a formai kritériumok ellenőrzése után a "bontó bizottság" egybevetette az anyagokat. Nem kellett különösen éles szem annak észrevételéhez, hogy az angol változat eredeti példányán az ajánlott ár ki van javítva, és a hitelesített javítás összege 4,8 milliárd forint, míg a magyar nyelvű ajánlatban az ajánlott vételár 6 milliárd forint volt. A bizottság - dr. Szabó Pál vezérigazgató utasítására - írásban értesítette a pályázó(k) képviselőjét, nyilatkozzon haladéktalanul faxon arról, hogy a 6 milliárd forintos ajánlott ár az érvényes, ellenkező esetben a pályázat érvénytelen. Először - teljesen természetesen - Princz Gábor tiltakozó telefonja érkezett, mivel azonban ő formálisan nem szerepelt ebben a játékban, a pályázó konzorcium képviselője elküldte a kívánt faxot, s a PK Bankot az ÁPV "sikeresen privatizálta"...
A történet evvel nem ért, nem érhetett véget. 1998 tavaszán - az 1997 februári bankpánikhoz viszonyítva is legalább egyéves késéssel - kormánydöntés született a Postabank feltőkésítéséről. A bonyolult konstrukciót itt nem érdemes ismertetni, a végén az ÁPV tőkét emelt az MFB-ben, amely tőkét emelt a Postabankban. A háttérben - persze - Princz Gábor sem tétlenkedett, erről azonban a "döntéshozókhoz" nem sok konkrét információ jutott el (a formális döntéshozók voltaképpen azt sem tudták, kik az igazi döntéshozók). Az ÁPV igazgatósága mindenesetre megpróbálta teljesíteni a kötelességét, úgy végrehajtani a kormányhatározatokat, hogy közben ne sérüljön működésének alapelve, az állami vagyonnal való gondos sáfárkodás, illetve semmilyen jogellenes lépést ne tegyen. Ma már csak nevethetünk egykori önmagunkon: az ÁPTF elnöke hetente óvott minket egy-egy lépéstől, mondván, úgyis megvétózza. Nem értettük, korábban miért nem foglalkoztak ilyen aktívan a Postabankkal. Hetekig vitattuk, hogyan emeljünk tőkét az MFB-ben. A törvény szerint annak kizárólagos tulajdonosa a Pénzügyminisztérium, ezért csak az emelhet benne tőkét. A pénz viszont az ÁPV-nél volt, amely pénzt nem engedhet át, csak a költségvetésnek. Komolyan tartottunk attól, hogy ha az ÁPV emel tőkét az MFB-ben, s utána átadja tulajdonhányadát a Pénzügyminisztériumnak, akkor egy éjszakára résztulajdonosa lesz a Magyar Fejlesztési Banknak, ami ellentmond a pénzintézeti törvénynek, s ezért "a Cégbíróság nem fogja bejegyezni a tőkeemelést"! Aggályosnak tartottuk azt is, hogy sok milliárdot adunk ki úgy, hogy a felhasználását nem ellenőrizhetjük. Princz Gábor udvariasan fölajánlotta, hogy az ÁPV IT képviselője meghívottként vegyen részt a Postabank IT ülésein. Többről nemigen lehetett szó: három törvény tiltotta akkoriban (ma már csak kettő), hogy az ÁPV IT egy tagja a Postabank IT tagja is legyen. (Ehhez képest megrökönyödtünk, amikor Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója IT-tag lett a Postabankban...)
Az ÁPV végül csaknem 18 milliárd forinttal emelt tőkét az MFB-ben, amely 24 milliárdos tőkeemelést hajtott végre a Postabankban, és újra összehívatta a Postabank közgyűlését. Arra a közgyűlésre azonban már a választások után került sor. Az új kormány nem kifejezetten a lex minimi, a minimális ráfordítás klasszikus közgazdasági-gazdaságpolitikai elve alapján rendezte a Postabank és az MFB ügyét. Az Orbán-kormány a Postabankban végrehajtott tőkeemelésre hivatkozva adott pénzt az MFB-nek, amely így még egyszer megkapta azt a csaknem 18 milliárdot, amit az ÁPV-től egyszer már megkapott. Az MFB valóságos vesztesége a Postabank-ügyön 6 milliárd forint volt, máig nem derült ki, mire költötte-költi el az MFB ezt a 18 milliárdot.
A végjáték, a privatizáció hosszú 1997-ének a végjátéka 1998. május 27-én zajlott le. Előző este a TV-Híradóban Áder János 10 milliárd forint fölötti vagyon kisíbolásának szándékával vádolta meg az ÁPV Rt. igazgatóságát. Elképedtünk. Két döntésről lehetett csak szó (mert az aznapi napirenden csak két olyan pont szerepelt, amely összegszerű döntést tartalmazott). A KH részvénycsomag tőzsdei értékesítésének elhalasztásáról (a rossz tőzsdei viszonyok miatt), valamint a Volán vállalatoknak buszvásárlásra juttatandó 5 milliárd forint odaítéléséről. Szóval: "+5 -5 = +10" - amit, teljesen nyilvánvalóan, el akartunk lopni. Gansperger Gyula, a Fidesz FB-tagja az ÁPV-ben képviselte pártját - nem világos ugyan, milyen jogcímen, némileg izzadva ugyan a nyilvánvaló hazugságok miatt ("Nem én tájékoztattam Áder urat" - mondta kínjában), de miután a Horn-kormány nem - akkor sem - állt ki az ÁPV mellett, az IT elhalasztotta a buszokról való döntést. Ostoba döntés volt: voltaképpen csak arról kellett volna döntenünk, hogy az általunk juttatott 5 milliárd forintot a KHVM és a Volán Rt. összesen szintén 5 milliárd forintjával együtt, azonos elvek alapján osszuk el, s tételes döntést kellett volna hozni arról, hogy ennek alapján a 23 Volán-vállalat számlájára mekkora összeget utaljunk át - zárolva, azzal a kikötéssel, hogy az egységes közbeszerzési eljárás alapján kiválasztott buszok megvásárlására fordítható az összeg. Tekintettel a Volán-vállalatok buszparkjának átlagos életkorára és műszaki állapotára, nehezen magyarázható a halogatás, hiszen az idén is csak alig 2,5 milliárd forintot fordítanak ilyen célra.
Az új korszak megkezdődött, a Fidesz hivatalos felhatalmazás nélküli helytartói megjelentek a Pozsonyi úton, s megkezdték a tájékozódást - melynek eredményeként 1998 októberére minden ügyvezető igazgató távozott az ÁPV-től. Utolsóként egy helyettesből frissen előléptetett ügyvezető igazgató. Őt telefonon rúgatta ki Katona Kálmán, mivel 1994-ben személyesen ő tett javaslatot az ÁPV nevében Katona Kálmán visszahívására egy állami tulajdonú társaság igazgatóságából. (Katonával igen "méltánytalanul" bánt a Horn-kormány: a Hírközlési Főfelügyelet főigazgató-helyettese volt 1994-1998 között.)
A "hosszú 1997-es év" sikerei természetesen nem jelentik, a szubjektív visszaemlékező számára sem jelenthetik azt, mintha akkoriban nem lettek volna komoly bajok. Soha nem volt elfogadható színvonalú az ÁPV vagyonkezelő (s azon belül reorganizációs) tevékenysége; nem került sor a piacon lévő kárpótlási jegyek teljes körű bevonására (bár a gondosan, de nagyon lassan előkészített utolsó lépést már az Orbán-kormány állította le, s 11 milliárd forintnyi kárpótlási jegy azóta is bevonásra vár...); nem zárult le az ÁPV és az önkormányzatok vagyonvitája; nem került sor olyan, tervezett privatizációs tranzakciókra, mint a Hungaropharma és a CD Hungary értékesítése. Arról nem is szólva, hogy az ÁPV-nek soha, 1997-ben sem sikerült a közvéleménnyel elfogadtatnia tevékenységét.
De az tény, hogy a bankprivatizáció és a tőzsdei bevezetések sikere, számos évek óta húzódó "nagy ügy" szerencsés lezárása, a külföldi befektetői bizalom látványos visszaszerzése, az államadósság csökkentésére fordított privatizációs többletbevételek nagysága alapján is 1997-et nevezhetjük a privatizáció legsikeresebb évének. (1995 a közművagyon privatizálásának egyedisége miatt nem lehet reális viszonyítási alap.) A dekoratív mennyiségi mutatókon túl talán minőségileg is igaz ez. A korábbiaknál kedvezőbb makrogazdasági klímában - egy résztvevő szubjektív, nyilvánvalóan elfogult értékelése szerint - az igazgatóság és a dr. Szabó Pál által vezetett ügyvezetés minden korábbinál üzletszerűbben irányította a privatizáció és az állami vagyonkezelés folyamatát.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: [email protected]
|
http://beszelo.c3.hu/00/0910/29csaki.htm
|
https://web.archive.org/web/20211129115513/http://beszelo.c3.hu/00/0910/29csaki.htm
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaki-gyorgy-privatizacionk-legszebb-eve-szubjektiv-mozaik
|
Beszélő
|
hungarian-news
|
2000-09-01 00:00:00
|
[
"Erős János",
"Papócsi László",
"Széles Gábor"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Állami Vagyonügynökség",
"Bábolna Zrt.",
"Ikarus Rt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Postabank"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"adósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,326 |
Montessori-botrány: törvényes a megvesztegetés?
|
Az alapítvány által fenntartott iskola nem költségvetési szerv, a dolgozójának ígért előny nem valósítja meg a vesztegetés vétségét – áll a Fővárosi Főügyészség közleményében.
|
2008.08.07. 09:35
Az alapítvány által fenntartott iskola nem költségvetési szerv, a dolgozójának ígért előny nem valósítja meg a vesztegetés vétségét – áll a Fővárosi Főügyészség közleményében. Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László azért tett bejelentést az ügyészségen, mert több szülő azt állította, hogy pénzért lehetett osztályzatokat vásárolni abban a gimnáziumban, ahol Gyurcsány Ferenc fia érettségizett. • Montessori-ügy: a szülők akár a végsőkig is elmennek• Bűncselekmény a Gyurcsány fiú iskolájában? Az OH a Főügyészséghez fordul
Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Főügyészség a Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnázium ügyében vesztegetés gyanúja miatt tett feljelentést – közölte a Fővárosi Főügyészség sajtóirodája csütörtökön. A döntés nem jogerős, ellene a feljelentő Oktatási Hivatal (OH) panaszt jelenthet be.
Az OH azért indított vizsgálatot, mert több szülő bejelentést tett arról, hogy kifogásolható volt az idei érettségi vizsga szervezése és lebonyolítása; szerintük kivételeztek az érettségin Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fiával, és panaszra ad okot az iskola működése. „Korábban is találtunk jogsértést, csak ez nem indokolta az érettségi vizsgák megsemmisítését” – nyilatkozta lapunknak Bakonyi László, a hivatal elnöke. Az OH egy, a lapunk által is ismertetett jegyzőkönyv szerint számos szabálytalanságot, sőt törvénytelenséget is feltárt az intézményben.
Bakonyi azért tett bejelentést az ügyészségen, mert több szülő azt állította, hogy a Montessori iskolában pénzért lehetett osztályzatokat vásárolni. A pedagógusok viszont kijelentették, a szülők kínáltak nekik pénzt, hogy átsegítsék gyerekeiket az érettségi vizsgán.
A főügyészség emlékeztet arra, hogy a büntető törvénykönyv szerint a vesztegetés vétségét csak az követi el, „aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje”. Mint írták, a feljelentésből megállapított adatok szerint egyes szülők „az alapítvány által fenntartott közoktatási intézmény alkalmazottjának ígértek előnyt”.
„Az alapítvány által fenntartott iskola nem költségvetési szerv, nem gazdálkodó szervezet és nem társadalmi szervezet, ezért a dolgozójának ígért előny – tényállási elem hiányában – nem valósítja meg a vesztegetés vétségét” – fogalmazott a főügyészség. Korábban az OH a maximálisan kiszabható, egymillió forintos bírságot rótta ki a Montessori iskolára, mert a hivatal több szabálytalanságot állapított meg a működésével kapcsolatban.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/08/montessori-botrany-torvenyes-a-megvesztegetes
|
https://web.archive.org/web/20080810024526/http://www.mno.hu/portal/577607
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/montessori-botrany-torvenyes-a-megvesztegetes
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás",
"vesztegetés"
] |
[] |
6,327 |
Megúszta a Gyurcsány-gyerek iskolája
|
Ha az Oktatási Hivatal nem nyújt be fellebbezést, a Montesorri Alapítványi Iskola győzelemként könyvelheti el, hogy a főügyészség nem talált ellene vesztegetésre utaló bizonyítékot vizsgálata során.
|
Megúszta a Gyurcsány-gyerek iskolája
2008. augusztus 7 - 12:04 | Frissítve: 2 órája.
Zoom/MTI
Ha az Oktatási Hivatal nem nyújt be fellebbezést, a Montesorri Alapítványi
Iskola győzelemként könyvelheti el, hogy a főügyészség nem talált ellene
vesztegetésre utaló bizonyítékot vizsgálata során.
Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Főügyészség a Montessori
Alapítványi Általános Iskola ügyében vesztegetés gyanúja miatt tett
feljelentést – közölte az Fővárosi Főügyészség sajtóirodája. A döntés nem
jogerős, a feljelentő Oktatási Hivatal (OH) panaszt jelenthet be ellene.
Az OH elnöke, Bakonyi László azért tett bejelentést az ügyészségen, mert
több szülő állította, pénzért lehetett osztályzatokat vásárolni az
érettségin. A pedagógusok viszont kijelentették, a szülők kínáltak nekik
pénzt, hogy átsegítsék gyerekeiket a vizsgán. Az erről készült feljegyzést
az iskolaigazgató megküldte a vádhatóságnak.
A főügyészség emlékeztetett arra, hogy a Btk. szerint a vesztegetés
vétségét csak az követi el, „aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet
vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá
tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét
megszegje.” Mint írták, a feljelentésből megállapított adatok szerint egyes
szülők „az alapítvány által fenntartott közoktatási intézmény
alkalmazottjának ígértek előnyt”.
A főügyészség elutasító határozatában úgy fogalmazott: „az alapítvány által
fenntartott iskola nem költségvetési szerv, nem gazdálkodó szervezet és nem
társadalmi szervezet, ezért a dolgozójának ígért előny – tényállási elem
hiányában – nem valósítja meg a vesztegetés vétségét”.
Korábban az OH a maximális, egymillió forintos bírságot rótt ki az iskola
működésével kapcsolatban.
Az OH azért indított vizsgálatot, mert több szülő bejelentést tett arról,
hogy kifogásolható volt az idei érettségi vizsga szervezése és
lebonyolítása. A bejelentő szülők szerint kivételeztek az érettségin
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fiával, és panaszra ad okot az iskola
működése. A hivatal a vizsgálat során nem talált olyan törvénysértést,
amely az érettségi vizsgák megismétlését vagy megsemmisítését indokolta
volna.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=20265
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meguszta-a-gyurcsany-gyerek-iskolaja
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás",
"vesztegetés"
] |
[] |
6,328 |
A közbeszerzési eljárást vizsgálják
|
Hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a kormányzati portál ügyében – közölte tegnap BRFK.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=59733
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozbeszerzesi-eljarast-vizsgaljak
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"pályázat"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
|
6,329 |
"Terjed a hétköznapi korrupció Magyarországon"
|
Terjed a hétköznapi korrupció Magyarországon címmel közölt terjedelmes cikket szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=59478
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terjed-a-hetkoznapi-korrupcio-magyarorszagon
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
6,330 |
Tűzoltóautóval hozzák az ebédet
|
Csődeljárás indult a Komárom megyei, Duna-parti Neszmély önkormányzata ellen. Az új polgármester vitatja a helyzetet kiváltó banki követelés mértékét és jogosságát.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502717
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tuzoltoautoval-hozzak-az-ebedet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-08 00:00:00
|
[
"Benkő Ferenc"
] |
[] |
[
"Neszmély"
] |
[
"sikkasztás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
6,331 |
Nagyon erőteljesen a politikai érdek irányít - Kovács Árpád az állami nagyberuházásokról
|
Feltűnő a stabilitás hiánya az állami intézményeknél, hiába készülnek rengeteg pénzért mindenféle hatástanulmányok, a konkrét döntések sokszor mégis ad hoc módon születnek meg, nagy a vezetői fluktuáció, ezért senki nem tervez hosszú távra - mondja lapunknak adott interjújában Kovács Árpád.
|
http://hirszerzo.hu/profit_interju/75304_nagyon_eroteljesen_a_politikai_erdek_iranyi
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyon-eroteljesen-a-politikai-erdek-iranyit-kovacs-arpad-az-allami-nagyberuhazasokrol
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
6,332 |
Újabb parkolási botrány
|
A Blikk leplezte a korrupt parkolóőröket, kinyomozta, hogy manipulálták a bírságok fotóit is.
|
Újabb parkolási botrány
| 2008.08.08 06:00:25 | 8 hozzászólás
BUDAPEST – A Blikk leplezte a korrupt parkolóőröket, kinyomozta, hogy
manipulálták a bírságok fotóit is. Arra azonban senki sem gondolt, hogy
mindez a vezetők asszisztálásával történt. Egy volt területi ellenőr
állítása szerint utasítást kapott arra, hogy hagyja zsebre bírságolni
beosztottjait. A férfit megfenyegették, mire P. Attila a Blikkhez fordult
egy általa titokban készített hangfelvétellel, amelyen az egyik felső
vezetővel közli a korrupció tényét.
Zöld utat kaptak a vezetőségtől a korrupt parkolóőrök – állítja P. Attila
aki területi ellenőrként több, zsebre bírságolót lebuktatott.
– Én tetten értem őket, amikor lebonyolították az üzletet. Bevittem a
bizonyítékaimat a központba, T. úr meg csak nevetett. Azt mondta, bízd rám,
majd jól leszidom őket. Persze másnap minden ment tovább ugyanúgy – mesélte
a férfi, akit egy idő után arra kértek főnökei, hogy hagyja békén a zsebre
bírságoló kollégáit.
Mint arról a Blikk elsőként beszámolt, 9 parkolóőr megelégelte, hogy a
Budapesti Parkolási (BÖP) Kft.-nél főnökeik arra kényszerítik őket, hogy
zsebre bírságoljanak, és a befolyt összegből minden héten sarcot
fizessenek. A rendőrséghez fordultak. Képviselőjük, Duka József szerint
napi 60-80 ezer forintot kerestek, ennek 15 százalékát kellett továbbadniuk
főnökeiknek.
Az ügy kirobbanása óta vizsgálatot indított a BÖP Kft., és ezzel
párhuzamosan a rendőrség is nyomozásba kezdett. Bár az egyik „borító” férfi
ügyvédje szerint nem fektet túl nagy energiát a rendőrség az ügybe. –
Ügyfelemet arra kényszerítették, hogy fotókat manipuláljon, amelyekkel a
bíróságon akartak érvényesíteni bírságokat.
De még egy idézést sem kaptunk – méltatlankodott dr. Kamarás Péter, és
hozzátette: az ügyfele által elmondottak a vesztegetésnél is súlyosabb
bűncselekményre irányítják rá a figyelmet. A rendőrök nem nyilatkoztak, és
mint megtudtuk, az ügyészség felügyeli a nyomozást.
K. Sz.
|
https://www.blikk.hu/aktualis/ujabb-parkolasi-botrany/bjgwex6
|
https://web.archive.org/web/20240126100329/https://www.blikk.hu/aktualis/ujabb-parkolasi-botrany/bjgwex6
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-parkolasi-botrany
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2008-08-08 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
6,333 |
4 milliós jutalmat kapott az MTV exelnöke
|
Rudi Zoltán, az MTV egykori elnöke az Index információi szerint egy kétnapos konferencia megszervezéséért kéthavi bérének megfelelő jutalmat kapott a köztévétől.
|
Idén június elején Budapesten rendezték az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének szokásos éves közgyűlését. Június 3-án és 4-én több mint kétszáz európai köztévé és közrádió vezetője jött Magyarországra, hogy megbeszéljenek ezt-azt, mellesleg megválasszák a szövetség új elnökét. A mindössze kétnapos rendezvényt házigazdaként a Magyar Televízió szervezte, az Index információi szerint a lebonyolításért a Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóság több munkatársa is jutalmat kapott, köztük az egykori tévéelnök, Rudi Zoltán, aki több mint 4 millió forint jutalmat vehetett fel júliusban a fizetése mellett.
Úgy tudjuk, hogy Rudi, mint a Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóság vezetője kinevezésekor megtarthatta egykori elnöki fizetését, vagyis a kétnapos konferenciáért körülbelül havi járandósága kétszeresét kapta kézhez. Mindezt úgy, hogy a konferenciák szervezése a Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóság feladatkörének része, ráadásul Rudi Zoltán az EBU (Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége) irányító testületének is tagja. Vagyis több mint 4 millió forint jutalmat kapott azért, mert elvégezte a munkáját.
Amikor a kiemelkedően magas jutalomról érdeklődtünk az MTV kommunikációs osztályán, akkor azt a választ kaptuk, hogy a munkáltatónak joga és lehetősége van arra, hogy a kiemelkedő teljesítményeket bármelyik munkatársánál jutalommal ismerje el.
A hivatalos válasz szerint az MTV Nemzetközi Kapcsolatok egysége négy éve dolgozik azért, hogy Budapest legyen a házigazdája az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége éves közgyűlésének. (A hivatalos válasz ellenben nem tartalmazza azt, hogy Rudi Zoltán csak március óta vezetője a szervezeti egységnek, így a négy év kemény munkájáért nem biztos, hogy megilleti a jutalom).
Az MTV közleménye emellett hangsúlyozza, hogy a jövedelem, a jutalom mértéke egyébként személyes adat. A munkáltató, vagy annak alkalmazottja büntettet követ el, ha illetékteleneknek személyes adatot ad ki.
Az ügy miatt többször is kerestük telefonon Rudi Zoltán, de nem tudtuk elérni.
|
https://index.hu/kultur/media/rudi5161/
|
https://web.archive.org/web/20201028033654/https://index.hu/kultur/media/rudi5161/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-millios-jutalmat-kapott-az-mtv-exelnoke
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-08 00:00:00
|
[
"Rudi Zoltán"
] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"média",
"juttatás"
] |
[] |
6,334 |
Megágyaztak a 200 milliós megbízásnak az NFÜ-nél
|
Versenytárs nélkül nyert el egy tanácsadó cég egy 200 millió forintos megbízást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.
|
Versenytárs nélkül nyert el egy tanácsadó cég egy 200 millió forintos megbízást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Néhányan érdeklődtek még a pályázat iránt, de úgy érezték, olyan feltételek szerepelnek a kiírásban, amelyek mellett nem tudnak labdába rúgni. A nyertes cég azért is futhatott be, mert korábban már dolgozott az uniós támogatások elosztásáért felelős ügynökségnek, azokra a megbízásokra azonban még csak pályáznia sem kellett.
Tavaly január végén és február elején sorban keresett fel vidéki nagyvárosokat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szinte mindenhol utcai demonstrációk fogadták, többször meg is akarták dobálni, ő azonban folytatta a körutat, amelynek során a kormány egyik legfontosabb kezdeményezéséről, a Pólus Programról tájékozódott. Ennek keretében 2007 és 2013 között 600-700 milliárd forintot kapnak az úgynevezett pólusok (Szeged, Miskolc, Pécs, Debrecen, Győr, valamint Budapest és a Közép-dunántúli Régió) versenyképességük javítása érdekében.
A program azóta is tart, a lebonyolításában pedig központi szerepet tölt be az uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amely idén áprilisban megbízást adott egy külső cégnek is, hogy segítse ezt a munkát. A szerződést az EPAP Kft.-vel kötötték nettó 200 millió forintos értékben. A cég 2005 végén jött létre, honlapja szerint egy olyan csapatra épülve, "amely a privát szférában komoly nemzetközi sikereket" ért el, célja pedig az, hogy hozzájáruljon a közszféra korszerűsítéséhez.
A munkatársak között valóban több nyelven beszélő, nagy nemzetközi tanácsadó cégeknél megfordult szakemberek vannak, a cég pedig az alapítása óta eltelt néhány évben több állami megbízást is kapott. A mérlegadatok szerint tavaly nettó bevétele már több mint 200 millió forint volt, ehhez képest pedig még további ugrást jelenthetett számára, hogy idén már áprilisban szert tett egy hasonló összegű szerződésre. Igaz, az NFÜ-vel kötött megállapodás két évre szól, és több mint fele sikerdíj, vagyis csak bizonyos mutatók teljesülése esetén veheti fel a pénzt az EPAP. Ez a megbízás még így is a nagyobb összegű állami tanácsadói szerződések közé tartozik, de ami igazán érdekessé teszi, az az, hogy a cég érdemi versenyhelyzet nélkül jutott hozzá.
Egyedüli pályázó
Az NFÜ a Közbeszerzési Értesítő február 13-i számában tette közzé felhívását, amelyre egyedül az EPAP adott be ajánlatot. Ez első ránézésre nem meglepő, miután a kiírásban szerepelt egy olyan követelmény, hogy a pályázónak a megelőző két évben már kellett vezetői tanácsadási munkát végeznie a Pólus Programmal kapcsolatban, az ügynökség 2006-os és 2007-es üvegzseb-adataiból pedig kiderül, hogy ebben az időszakban mindössze két céggel kötöttek ilyen szerződést. Az egyik az EPAP volt, a másik pedig egy olyan kft., amely alvállalkozóként társult hozzá a 200 milliós megbízás végrehajtásában. Ez a vállalkozás a Tenderix Kft., amely 2007 márciusában alakult meg, és amelynek egyik tulajdonosa korábban az NFÜ-nél dolgozott főosztályvezetőként.
Megkérdeztük az ügynökséget, hogy miért szerepelt olyan feltétel a kiírásban, amely ennyire leszűkítette a lehetséges jelentkezők körét, amire azt válaszolták, hogy a Pólus Programban az NFÜ mellett öt önkormányzat és egy regionális fejlesztési tanács is részt vett, így a velük dolgozó tanácsadók is megszerezhették a szükséges referenciát. Hozzátették, hogy az EPAP-on kívül még hárman letöltötték a pályázati dokumentációt. Azt nem árulták el, hogy név szerint mely cégekről van szó, egy az NFÜ honlapján hozzáférhető dokumentumból azonban kiderül, hogy valóban volt legalább két olyan kft., amely érdeklődött a pályázat iránt, és kérdéseket tett fel a kiírással kapcsolatban.
Elbátortalanodott jelentkezők
A dokumentum alapján úgy tűnik, az ügynökség nem sietett azzal, hogy kielégítse a lehetséges pályázók kíváncsiságát. A Kai Consulting nevű cég február 18-án, a PNO Consultants pedig február 27-én kért tájékoztatást, az NFÜ azonban március 11-én válaszolt nekik, márpedig ekkor már csak hat nap volt hátra a leadási határidőig. Végül egyik cég sem adott be ajánlatot, amit most az [origo] érdeklődésére azzal indokoltak, hogy úgy érezték, nem rúghatnak labdába. A pályázást valóban nehezítette, hogy az NFÜ követelményei között nemcsak egyszerűen a Pólus Programban végzett vezetői tanácsadói munka szerepelt, hanem az is, hogy a jelentkezőnek ezen a területen legalább két, minimum nettó 20 millió forintos megbízást kellett már teljesítenie.
A PNO Consultants kérdésünkre közölte, önkormányzatoknak dolgozói szakértőik révén ugyan fel tudtak volna mutatni kisebb összegű referenciamunkákat, de mivel a kiírásban szerepelt az "egyenként legalább 20 millió forintos" kitétel, így nem feleltek meg a követelményeknek. Megkérdeztük az NFÜ-t, miért ragaszkodtak a kétszer 20 milliós kitételhez, és miért zárták így ki annak a lehetőségét, hogy valaki például négyszer 10 milliós referenciával vegyen részt a pályázaton. A sajtóosztály szerint az illetékes munkatárs szabadsága miatt teljes választ csak később tudnak adni, de annyit azért már most közöltek, hogy a "szakmai osztály az elvégzendő feladat összetettségére való tekintettel" határozta meg a nettó 20 milliós összeget.
Megbízások egymás után
Az EPAP Kft.-nek mindenesetre nem okozott gondot, hogy megfeleljen ennek a feltételnek: szinte pontosan a kiírásban szereplő összegben kapott pólus programos megbízásokat az NFÜ-től az elmúlt években - derült ki az [origo] által átnézett dokumentumokból. Az ügynökség előbb 2006. december 29-én kötött egy nettó 24 millió forintos szerződést a céggel, ami 2007. február 18-ig szólt, majd két nappal ennek lejárta előtt aláírtak egy újabb - nettó 24,5 milliós - megállapodást.
Egyik szerződést sem előzte sem előzte meg semmiféle versenyeztetés, egyedül az EPAP Kft-től kértek be ajánlatot. A cég munkatársa, Vadas László az [origo]-nak azt mondta, ők keresték meg az ügynökséget azzal, hogy szakértelmükkel segíteni tudják a Pólus Program végrehajtását. Az NFÜ élt a lehetőséggel, és nem is kért be mástól ajánlatot a munkára, amit kérdésünkre azzal indokoltak, hogy a jogszabályok értelmében az alaptevékenység "ellátásához szükséges tanácsadói tevékenység esetében" nettó 25 millió forintos összegig nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Mivel a két megbízás tárgya sokban hasonlít egymásra, ezért az [origo] megkérdezte az ügynökségtől, miért volt szükség két külön megállapodásra. "Az első szerződés teljesítése során szerzett tapasztalatok alapján merült fel az igény további munkák elvégzésére" - hangzott a válasz.
Nem érzik aggályosnak
Az NFÜ tehát egymás után közvetlenül kötött két olyan szerződést, amelyek épp alatta maradtak annak a határértéknek, amely felett már kötelező versenyt hirdetni. Az EPAP Kft. pedig így versenyeztetés nélkül tett szert azokra a megbízásokra, amelyeket aztán referenciaként tudott szerepeltetni az idén februárjában meghirdetett közbeszerzési eljárásban.
Megkérdeztük az ügynökségtől, nem tartják-e aggályosnak ezt a helyzetet, amire azonban egyszerűen csak megismételték azt a korábbi választ, hogy szerintük másnak is lett volna lehetősége arra, hogy megszerezze a pályázathoz szükséges referenciát. Az EPAP munkatársa, Vadas László is azt mondta, más tanácsadó cégek szintén teljesíteni tudták volna a feltételeket, de szerinte végül azért nem indultak a pályázaton, mert az elvégzendő feladathoz képest kevesellték volna a megbízásért kapható összeget. Ezt az érvelést ugyanakkor gyengíti, hogy a közbeszerzési kiírásban nem esik szó arról, hogy mennyi pénzt szán a munkára az NFÜ, és a bírálati szempontok között is az szerepel, hogy jóval többet nyom a latban a szakmai tartalom, mint az ár.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/8/az-epap-kft-es-a-nemzeti-fejlesztesi-ugynokseg-kapcsolata
|
https://web.archive.org/web/20201021054904/https://www.origo.hu/itthon/20080806-az-epap-kft-es-a-nemzeti-fejlesztesi-ugynokseg-kapcsolata.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megagyaztak-a-200-millios-megbizasnak-az-nfu-nel
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[
"EPAP Kft",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat"
] |
[] |
6,335 |
Gyurcsány fiú iskolájában
|
Joghézag miatt nem indíthat nyomozást a Fővárosi Főügyészség Gyurcsány Ferenc fiának iskolájában.
|
https://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151197
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-fiu-iskolajaban
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
6,336 |
Pártfinanszírozás
|
Csaknem minden politikai botrány a pártfinanszírozás rendezetlenségéből indul el, és oda is kanyarodik vissza.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20080805/partfinanszirozas/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/partfinanszirozas
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
6,337 |
A bróker és a herceg
|
Az elmúlt évtized két legnagyobb hatású, szövevényes gazdasági bűnügyének vizsgálati időszakában egymás után bukkantak fel a politikusok nevei. A tárgyalási szakaszra elfogytak.
|
A bróker és a herceg
2008./32. szám - augusztus 7.
Az elmúlt évtized két legnagyobb hatású, szövevényes gazdasági bűnügyének
vizsgálati időszakában egymás után bukkantak fel a politikusok nevei. A
tárgyalási szakaszra elfogytak.
Kulcsár-ügyként elhíresült, lapunk által kirobbantott brókerbotrány – a
Pannonplast körül szaglászó pénzügyi felügyelet elnökének alapos
helybenhagyásával (megverésével) – 2003-ban robbant ki, ám az ügyész csak
2008-ban, alig két hónapja mondta el vádemelési javaslatát. Az ítélőszék
elé vonták a K&H brókercégében, a KH Equitiesben az ügyfelek pénzével 5
éven át játszó, s a manipulatív haszonból egy meghatározott érdekkörnek
juttató Kulcsár Attilát, mellette pedig négy cég- és bankvezért – köztük
Rejtő E. Tibor egykori K&H-vezetőt –, valamint Forró Tamás újságírót. Őket
egyebek között sikkasztással, pénzmosással, okirat-hamisítással,
bűnpártolással és 8,3 milliárd forint kár okozásával vádolták meg.
Ma még nem lehet tudni, hogy a per során legalább tanúként meghallgatják-e
azokat a skandalumba keveredett politikusokat, közéleti személyeket, akik
ellen a volt bróker, Kulcsár Attila vallomást tett. Máig nehezen
magyarázható, miért találkozott például a nepperből lett banktisztviselő
három ízben is Lamperth Mónika akkori belügyminiszterrel, illetve Jegesy
András, a miniszter asszony férje, miért kapott állítólag Kulcsártól –
Kodela Lászlónak, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi helyettes-
államtitkárának közbenjárására – megbízást, továbbá „ingyen és bérmentve”
irodát.
A bróker vallomása szerint (amely a HVG birtokába került) a szocialista
párt korábbi pénztárnoka, „Puch László is részesült a bűncselekményből
származó pénzből”, míg Baja Ferencnek, aki ez idő tájt a Miniszterelnöki
Hivatal politikai államtitkára volt, Kulcsár a visszaemlékezése szerint
maga adott át több alkalommal 30–50 millió forintot. Egyszer-kétszer pedig
néhány milliót a „Taxis Gyusziként” emlegetett közvetítővel, Szekér
Gyulával küldött el a politikus Szilágyi Erzsébet fasori irodájába.
Belekeveredett az eseményekbe Karl Imre, volt MSZP-s parlamenti képviselő
is. Kulcsár azt állítja, neki köszönheti az ismeretséget Andó Sándor volt
szocialista kőbányai polgármesterrel és munkatársaival, akiknek – mint
mondta – 1999 és 2003 között félmilliárd forintot fizetett ki azért, hogy
hozzányúlhasson a X. kerületi önkormányzat milliárdjaihoz. Jóllehet, a
vallomásban megvádoltak mind tagadtak, a pénzküldemények címzettjeiként
Taxis Gyuszi is megnevezte a Kulcsár által felsorolt személyeket. Szekér
egyébként még korábbi főnökénél is több – szintén a szocialistákhoz köthető
– kedvezményezett „ügyfélről” számolt be. Így például egy alkalommal pénzt
szállított Alexandru Mudurának, Medgyessy Péter szocialista exkormányfő
romániai nagyvállalkozó barátjának, aki Kulcsár, valamint a Britton-cégek
közreműködésével, a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank Rt. hiteléből
épített plázát Nagyváradon.
Noha ezekből a vallomásokból nem lett vádemelés, megfigyelők szerint a
brókerbotrány legalább egy olyan eset, ahol nem csak a baleknak tekintett,
bűnbaknak kikiáltott mellékszereplők bűnhődhetnek. A Postabank-ügyben
azonban erre komoly kísérlet történt. Miután 1997 februárjában a betétesek
megrohamozták a csőd hírébe került pénzintézetet, és néhány óra leforgása
alatt 70 milliárd forintot – a bank tőkéjének hatodát – váltottak ki a
bankpénztáraknál, az Egri Városi Ügyészség rémhírterjesztés vétsége miatt
1998-ban vádindítványt nyújtott be V. Lajosné, az ÁB-Aegon Rt. észak-
magyarországi területi igazgatóságának pénzügyi osztályvezetője ellen. Ő
állítólag e-mailben figyelmeztette a munkatársait arra, hogy vegyék ki a
pénzüket a Postabankból. A bíráskodás több szintjét is megjárta az ügy, míg
végül a V. Lajosnét felmentették.
Más kérdés, hogy a Postabank-csőd valódi felelőseinek vélelmezett
bankvezetőin sem statuált példát az igazságszolgáltatás. Princz Gábort, a
Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat egykori vezető beosztású
munkatársát eredetileg azzal vádolták meg, hogy 1995 és 1997 között
szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát
folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a
bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és a prosperáló bank látszatát
keltették. Mindezzel 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni
hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el.
Végül a négy fővádlott elsőfokon felmentéssel, másodfokon pedig pár millió
forintos bírsággal zárta a pert. Sem az ügyészség, sem a bíróság nem talált
fogást a banknak sokmilliárdos kárt okozó, erősen politikai színezetű
ügyeken sem. Például a Nádor 95-ügy során a Postabank a Máté László egykori
szocialista pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Nádor ’95 Rt. felé 1998-
ban garantált fizetési ígérvényt bocsátott ki 12,12 millió dollár értékben.
Ennek sem lett következménye, pedig végül a bíróság is igazat adott a
banknak, amely utóbb, a Princz-érát követően megtagadta az akkreditív
kifizetését, arra hivatkozva, hogy gyanúja szerint a Nádor ’95 fiktív
ügylet kifizetéséhez kérte az akkreditívet. Szintén a szocialisták
pártpénztárnokához köthető a Budai Hengermalom megfinanszírozásán
elszenvedett postabanki veszteség. A 2,4 millió forint törzstőkéjű cég
féltulajdonosa, Máté László, 1997-ben 300 millió forintért adta el a 2
milliárd forintos tartozással nehezített üzletrészét két társaságnak,
amelyek ezt azonnal továbbadták a Postabanknak. A megvásárolt „csőddel” nem
sokat kezdhetett a pénzintézet, a vezetőváltás után a tulajdonrészt a rossz
befektetések közé sorolta.
Princz, a pénz hercege – igazi nagy játékosként – pozíciójának megőrzése
érdekében a bal- és jobboldallal, a konzervatívokkal és a liberálisokkal
egyaránt igyekezett jó kapcsolatokat ápolni. A Postabank irodákat vásárolt
például a Lakitelek Népfőiskola számára, amelyeket jelképes összegért az
alapítványnak adott át. Kiderült az is, hogy a Postabank Invest által
alapított Herczog Palace Kft. 1998 tavaszán üzletrészt vásárolt a Fideszhez
közelálló Mahirtól. A mintegy 15 millió forint névértékű üzletrészt 380
millió forintért, azaz huszonhétszeres áron adták el azzal, hogy azt a
Mahir 1998 végéig ugyanezen az áron visszavásárolja. Erre azonban nem
került sor, így az ügylet szabad demokrata politikusok megfogalmazása
szerint valójában a Fidesz választási kampányához biztosított forrást.
Hasonló lépésként értékelték azt is, hogy a Postabank 190 millió forint
értékű hitelt adott a szintén a Fidesz-közeli A-Reklám Kft.-nek, illetve
megbízást adott a párt választási kampányát szervező Happy End Kft.-nek
oktatófilmek készítésére. A Happy End erre körülbelül 50 millió forintnyi
előleget vett fel, de a megbízást nem teljesítette az előírt határidőig. Ám
a bankvezér nem csupán a politikai elitet, de a sajtó képviselőit és a
közélet színe-javát is igyekezett markában tartani. A Világgazdaságban 1999-
ben közölt VIP-lista tanúsága szerint 537 színész, újságíró, sportoló,
politikus jutott a Postabanknál több millió forintnyi hitelekhez – összesen
648 millió forinthoz –, a 35 százalék feletti akkori piaci kamatok
harmadáért-negyedéért.
Aligha meglepő, hogy amikor Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter 1998-ban
közölte Princz Gáborral, hogy vége a királyságnak, az nem volt hajlandó
pozíciójáról önként lemondani: gyakorlatilag hatóságilag kellett
biztosítani botránymentes eltávolítását. Mindenesetre az idén a Postabank-
ügy pere másodfokon a bankvezér mindössze 3,6 millió forintos büntetésével
zárult. Princz felmentésért fellebbez.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20080805/broker_herceg/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-broker-es-a-herceg
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Andó Sándor",
"Baja Ferenc",
"Forró Tamás",
"Jegesy András",
"Karl Imre",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Lamperth Mónika",
"Máté László",
"Medgyessy Péter",
"Mudura Alexandru",
"Princz Gábor",
"Puch László",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"A-Reklám Kft.",
"Britton-csoport",
"Budai Hengermalom Rt.",
"Fidesz",
"Happy End Kft.",
"Herczog Palace Kft.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Lakitelek Alapítvány",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Mahir",
"MDF",
"MSZP",
"Nádor 95 Rt.",
"Postabank"
] |
[] |
[
"belföld",
"hűtlen kezelés",
"pártfinanszírozás",
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] |
[
"Kulcsár-ügy",
"Postabank-ügy"
] |
6,338 |
Milyen volt szőkesége
|
Évtizedes, mérsékelten eredményes vizsgálódás után még ma is tud meglepetéseket okozni a legnagyobb magyarországi olajbotrány. Bírósági ítélet viszont alig született.
|
Milyen volt szőkesége
2008./32. szám - augusztus 7.
Évtizedes, mérsékelten eredményes vizsgálódás után még ma is tud
meglepetéseket okozni a legnagyobb magyarországi olajbotrány. Bírósági
ítélet viszont alig született.
Eredetileg „rossz minőségű termék forgalomba hozatala” miatt, a
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése alapján indított nyomozást
1996-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság. A kezdetben
jelentéktelennek látszó ügyben a nyomozás hamarosan a rendszerváltás utáni
egyik legnagyobb súlyú gazdasági bűncselekmény-sorozatára bukkant. A
kilencvenes évek olajszőkítés néven elhíresült fekete „iparágában” az adó-
és vámcsalások következtében a szakértői számítások szerint mintegy
ezermilliárd forint adóbevételtől fosztották meg az államot bűnszervezetben
dolgozó, jó kapcsolatokkal rendelkező maffiózók. A szálak – a bíróság előtt
be nem igazolt gyanú szerint – magas beosztású hatósági tisztségviselőkön
keresztül egészen a politikai elitig vezethettek.
Az olajügyek vizsgálatában a bűnüldöző szervezetek fellépésének
emblematikus ügye volt az Energol Rt.-é. A kilencvenes években elkövetett
bűncselekmények miatt 1996-ban indult a nyomozás, az elsőfokú büntetőper
2003 júniusában kezdődött el. A pert és számos tanú meghallgatását 2005-ben
bírócsere miatt teljesen elölről kellett kezdeni. Az ügyészség eredetileg
19 vádlottat állított bíróság elé, sok százmilliós adócsalás és más
bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a csoport több tízmillió
liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával, a közterhek meg nem
fizetésével követett el bűncselekmény-sorozatot. E szerint az Energol
olajtermékeket importált, azokat jogsértő módon, adalékanyagok
felhasználásával üzemanyaggá dolgozta fel és értékesítette, 2,6 milliárd
forintos kárt okozva a költségvetésnek. De ezt a vádat később ejtette az
ügyészség. A vádbeszédben azt is elismerte az ügyész, hogy az Energollal
kapcsolatos több vádpont nem bizonyítható. Téves például az a megállapítás,
hogy a cég az adóelkerülő technikákkal behozott, illetve „szőkített”
gázolaj „első forgalomba hozója” volt. Az is elhangzott, hogy az adóhatóság
többször ellenőrizte az Energolt, és a „rossz minőségű termék forgalomba
hozatala” bűncselekmény sem bizonyítható.
Ezek után már nem is volt meglepő, hogy az Energol Rt. elleni bírósági
eljárás végén – 11 év után – a megmaradt 18 vádlottból a Pesti Központi
Kerületi Bíróságon első fokon 6-ot ítéltek csak el, 2 évnél rövidebb
letöltendő szabadságvesztésre. További 6 vádlott felfüggesztett
szabadságvesztést kapott, 5-öt felmentettek. Információnk szerint azonban
börtönbe ezen ügy kapcsán eddig egyetlen elítélt sem került. Pedig vádlott
volt például a kecskeméti maffiaperben, bűnszervezetben elkövetett
fegyvercsempészet, emberölés előkészülete miatt 12 év fegyházbüntetésre már
elítélt Radnai László, vagy Csüllög Zsigmond, akit bűnszervezetben
elkövetett emberölés előkészülete miatt 6 év fegyházra ítéltek előzőleg.
Nehezítette az igazságszolgáltatás munkáját, hogy Boros Tamással, a
rendőrség védett koronatanújával idő közben az 1998-as Aranykéz utcai
robbantás végzett. Más kárvallottja is volt az olajügyeknek: például Pallag
László volt kisgazda képviselő, a parlament olajügyeket vizsgáló
bizottságának egykori elnöke. Ő egy tanúvallomásra hivatkozva több közéleti
személyiséget nevezett meg az olajügyek érintettjeiként, s kijelentette azt
is, hogy az akkori parlamenti képviselőknek 10–20 százaléka érintett kétes
ügyekben. A honatyának azután kártérítési perekben több millió forintot
kellett jóvátételként kifizetnie.
A vizsgálat anyagát titkosították. Szilvásy György, a polgári
titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter korábban ugyan még
úgy vélte, hogy a dokumentumok nagy részének titkosítását fel lehetne
oldani, de pár hónappal később azt közölte, ehhez a titokgazdák nem
járulnak hozzá. Végül az olajügyek iratanyagának egy részét tették fel a
világhálóra. A bírósági ügyeknek mindmáig nincs vége, de másodfokon is
szinte csak „jelképes” ítéletek születnek. Váratlan meglepetéseket azért
még okozhat a példátlan méretű botrány: Kiss Ernő rendőr dandártábornok
például a napokban egy, a hvg.hu-n megjelent interjúban azzal állt elő,
hogy Horn Gyula akkori miniszterelnök személyesen avatkozott be a
Draskovics Tibor – jelenlegi igazságügyi miniszter, akkori
pénzügyminisztériumi államtitkár – elleni, a jövedéki ügyekkel kapcsolatos
titkos nyomozásba.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/gazdasag/20080805/milyen_volt_szokesege/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milyen-volt-szokesege
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Csüllög Zsigmond",
"Draskovics Tibor",
"Horn Gyula",
"Pallag László (FKgP)",
"Radnai László"
] |
[
"Energol Rt."
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,339 |
Parkoló pályán
|
Súlyos és megválaszolatlan kérdéseket vet fel, hogy a fővárosi kerületek saját érdekük ellenében szervezték meg a parkolások díjbeszedését.
|
Parkoló pályán
2008./32. szám - augusztus 7.
Súlyos és megválaszolatlan kérdéseket vet fel, hogy a fővárosi kerületek
saját érdekük ellenében szervezték meg a parkolások díjbeszedését.
Jövő év végén járnak le a Centrum Parkoló Kft. és hét fővárosi kerület (I.,
II., VI., VII., VIII., XI., és XII. kerültetek) közt kötött parkolási
szerződések. Ezek alapján a kerületek csupán a befolyó parkolási díjak
mintegy negyedét kapják, holott a saját közterületeiken szedi a díjat a
Centrum Parkoló Kft. (pontosabban a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási
Társulása, amely mögött megbízottként a Centrum áll).
A Figyelő tavaly áprilisban közölt cikkében (Egyirányú behajtás – 2007/17.
szám) megállapította: több szempontból is előnytelen szerződéseket kötöttek
a kerületek a Centrummal. A tényfeltáró írásban mindkét nagy politikai erő
érintettsége szóba került. (A Centrum Parkoló Kft. tavaly sajtó-
helyreigazítási pert indított lapunk ellen, ám azt – szintén 2007-ben –
másodfokon is elveszítette.)
Cikkünk nyomán az MDF elnöke, Dávid Ibolya sajtótájékoztatón jelentette be
2007 májusában: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Az
alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság azonban ehhez nem járult
hozzá, helyette az Alkotmánybíróságtól kért jogértelmezést arról, hogy az
Országgyűlés vizsgálhatja-e önkormányzatok és magáncég szerződését az AB a
mai napig nem foglalkozott az üggyel. A MDF szerint a nagy pártok csak
időnyerésre használták fel az „aktatologatást”, mert, mint közleményük
fogalmaz: „…egyik félnek sem áll érdekében, hogy megtudjuk: milyen
kapcsolatok, összefonódások húzódnak meg a fővárosi lakosok ezreit évek óta
károsító parkolási rendszer mögött”. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese, a
fővárosi frakció vezetője szerint most, még az ősszel, kerületi szinten
próbálják elérni, hogy a képviselőtestületek azonnali hatállyal mondják fel
szerződéseiket a Centrum Parkoló Kft.-vel. Ha ez nem lehetséges, vagy
túlzott terheket ró a helyhatóságokra, akkor legalább deklarálják: a
szerződések lejártakor nem fogják azokat meghosszabbítani a jelenlegi
előnytelen feltételek mellett. Aligha valószínű azonban, hogy kerületenként
egy-két MDF-es képviselő célt érhet, ha a nagy pártok részéről hiányzik az
akarat az egységes parkolási rendszer kialakítására.
A Látkép Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet
is pert indított a Centrum ellen, hogy a cég adja ki azokat a közérdekű
adatokat, szerződéseket, amelyek alapján részletesen kiviláglik, hogyan
alakul a bevételek megosztása a cég és a kerületek közt. Ebben a perben
szeptember közepén lesz a következő tárgyalás. Tavaly decemberben a
közigazgatási hivatal is beperelte a Centrum Parkoló Kft.-t. A kereset
szerint a Centrum törvényellenesen, a parkolási társulásban részt vevő
önkormányzatok felhatalmazása nélkül adta el több milliárd forintos
követelésállományát különböző behajtó cégeknek. A Centrum a bíróság
kérésére sem mutatta be a követelésállomány átruházásáról szóló
szerződéseket. Ennek is szerepe volt abban, hogy próbapert nyert az az
autós, aki megtagadta többéves parkolási büntetésének kifizetését.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20080805/parkolo_palyan/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolo-palyan
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társasága"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,340 |
Puha csőd
|
Felelőtlenül és mindeddig következmények nélkül vezethette orránál fogva az állami és kereskedelmi bankszektort az egyik legnagyobb magyar ipari csoport menedzsmentje.
|
Puha csőd
2008./32. szám - augusztus 7.
Felelőtlenül és mindeddig következmények nélkül vezethette orránál fogva az
állami és kereskedelmi bankszektort az egyik legnagyobb magyar ipari
csoport menedzsmentje.
Sok hazai bankvezető félthette az állását 2006 közepén. A legtöbb
kereskedelmi bank ugyanis valamilyen módon hitelezte a Transelektro ipari
csoportot, amely potenciálisan 62 milliárd forint tartozást halmozott fel.
A többek között erőmű-fővállalkozó, transzformátor-, kazán- és
közlekedésigép-gyártó ipari tömörülés 32 milliárd forint bankhitellel, 18
milliárd forint garanciával (a bevállalt munkák nem teljesülése esetén
fizetendő összeggel) és 12 milliárdnyi egyéb (szállítók, munkavállalók felé
meglévő) tartozással „büszkélkedhetett”, ami az egész kereskedelmi
bankszektort megrengető bukás rémével fenyegetett. Kínosan érezhette magát
az állami Magyar Fejlesztési Bank is, amely 4,9 milliárd forintos
tőkeinvesztícióval segítette korábban a zászlóshajó céget, de hiteleket is
nyújtott a csoportnak.
Azután, 2006 októberére többen megnyugodhattak: a bukás nagy lett ugyan, de
nem elviselhetetlen mértékű, a szétdarabolt ipari csoport több elemére
ugyanis érkezett vevő. Az MFB végül mintegy százmilliót bukott a hitelein,
s a 4,9 milliárd forintos tőkebefektetéséből csak egymilliárdot látott
vissza. Forrásaink úgy tudják, hogy az MFB akár jobb pozíciót is
kiharcolhatott volna, ám politikailag fontos volt, hogy az állami
segítségről ne derüljön ki: adófizetői pénzeket használtak fel ügyetlenül.
Így inkább az MFB tulajdonosi pozícióján szenvedett el az állam
veszteséget. A kereskedelmi bankok összességében pénzük 80 százalékát
látták viszont, az MFB teljes vesztesége pedig 4 milliárdra rúg.
Miképpen alakulhatott ki ez a helyzet? A sokáig rejtegetett hatalmas
Transelektro-lyukak – az MFB vezetőinek elmesélése szerint – hitelezési
csalásra utaltak. A Székely Péter vállalkozó által vezetett csoport
megfelelő belső kontrolling nélkül működött, az egyes részlegek saját
túlélésük miatt valójában veszteséges projekteket is elvállaltak, a
hitelező bankok felé pedig egészen 2005 őszéig fenntartották azt a
látszatot, hogy minden rendben. Erős János, az MFB vezérigazgatója mesélte
el egy sajtóbeszélgetésen azt az epizódot, amikor 2005 végén a Transelektro
prezentációt tartott a banknak, majd az addig folyamatosan kiváló számokat,
nagyszabású terveket kommunikáló Székely eljátszotta, hogy Sarlós Tibor
vezérigazgató-helyettes előadásának tényszámait hallva maga is nagyon
meglepődik. „Hát, meglepődtünk mi is…” – emlékezett Erős.
Székely azért annyira nem volt felkészületlen a helyzetre, hiszen a
Transelektro-csoport életképes részeit, hatalmas ingatlanprojektjeit külön
holdingba rendezte, így azokat nem kellett fedezetként betolnia a
veszteségfinanszírozásba. A sors fintora, hogy ma a Ganz Transelektro
Villamossági Zrt.-t az a Sarlós Tibor vezeti, aki anno a csoport első számú
pénzügyi vezetőjeként a bankokkal tartotta a kapcsolatot, és akinek a
vitathatatlanul első számú vezető, Székely Péter mellett leginkább
firtatták a felelősségét a hitelező bankok. Székely pedig továbbra is a
milliárdos elitbe tartozik; bukott és sokak által kerülendő vállalkozó,
akit ugyanakkor még mindig finanszíroznak hazai kereskedelmi bankok.
Székely ingatlanprojektjei ugyanis változatlanul banki hitelekből működnek.
Az MFB vezetői keserűen jegyzik meg, hogy eddig semmilyen vizsgálat nem
zárult le elmarasztalással: vagy tartanak a nyomozások, vagy eredmény
nélkül leálltak. Az állami bank vezetői azért elismerik saját „bűnüket”. A
Transelektro értékelésekor a menedzsmentkockázatot a bank nem vette
megfelelően figyelembe. Egy konkrét csalás is kiderült: az egyik projekt
finanszírozására, azonos fedezetre, több banktól is felvett hitelt a
Transelektro, amelyet aztán egyéb célokra, napi lyukak betömésére
fordított. Az MFB több feljelentést tett, még a könyvvizsgáló Ernst and
Young felelősségét is firtatta. A Magyar Könyvvizsgálók Kamarájának etikai
bizottságához fordult annak kiderítésére, miképpen történhetett az, hogy az
Ernst and Young mindvégig záradék nélküli jelentéssel hagyta jóvá a
könyveket. A politika oldaláról azonban komolyabban senki nem firtatta az
ügyet.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20080805/puha_csod/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/puha-csod
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Erős János",
"Sarlós Tibor",
"Székely Péter"
] |
[
"Ernst and Young",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Transelektro"
] |
[] |
[
"könyvvizsgálás",
"csalás",
"gazdálkodás",
"adósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,341 |
Még 10 ügy amely következmények nélkül maradt
|
A STRABAG ÉS A PÁRTKASSZÁK. Az osztrák Die Presse értesülése szerint tizenötmillió eurót (4 milliárd forintot) továbbított a magyar koalíciós pártoknak az M5-öst építő osztrák Strabag cég az Eurocontact vállalaton keresztül, 2004-ben.
|
Még 10 ügy amely következmények nélkül maradt
2008./32. szám - augusztus 7.
TOROCZKAI ÉS AZ MTV OSTROMA. Az MTV-székház ostroma során, 2006. szeptember
18-án éjjel, 113 rendőr és 50 demonstráló sérült meg; az okozott kár 232
millió forintra rúgott. A tüntetőket a helyszínre vezető Toroczkai László
szervezői tevékenysége a bíróság szerint nem volt bizonyított. Budaházy
György ezt követően szeptember 21-én úgy szónokolt a Kossuth téren, rendőri
biztosítás mellett, hogy akkor már körözték a televízió székháza és a
Szabadság téri szovjet hősi emlékmű elleni támadásban való részvétel miatt,
akkor mégsem tartóztatták le.
A STRABAG ÉS A PÁRTKASSZÁK. Az osztrák Die Presse értesülése szerint
tizenötmillió eurót (4 milliárd forintot) továbbított a magyar koalíciós
pártoknak az M5-öst építő osztrák Strabag cég az Eurocontact vállalaton
keresztül, 2004-ben. Az MSZP tagadta, hogy köze lett volna a pénzekhez,
ugyanakkor céges feljegyzésekben – Matyi László, egykori SZDSZ-képviselő
mellett – Puch László MSZP-pénztárnok neve is olvasható. Az SZDSZ annyit
ismert el, hogy a bécsi Liberális Intézettől húszmillió forint támogatás
érkezett pártközeli szervezetekhez.
Fotó: AP
Fotó: AP
AZ OMNINVEST ÉS A VAKCINA. Kétmilliárd forintos hitellel és pályázat útján
további kétmilliárd forinttal kívánta támogatni a kormány a hazai
madárinfluenza elleni vakcina gyártását (Verseny ellen beoltva – Figyelő,
2008/23. szám). A gyártó, az Omninvest Kft. még 2006 márciusában elállt a
hitelfelvételtől, de a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól
pályázaton elnyert támogatást felhasználta. Az állam mégsem kapta meg az
oltóanyagüzletből a beígért százmillió forintos nyereségrészesedést, mert a
cég állítólag nem talált vevőt a vakcinára. Az Omninvest amúgy 98
százalékban egy gyógyszerszakmában ismeretlen, ciprusi off-shore cég
tulajdonában áll.
KAYA IBRAHIM ÉS JOSIP TOT. A Németországban dolgozó török vendégmunkás,
Kaya Ibrahim 1995-ben 14 darab, összesen közel 300 millió forintos
adótartozással terhelt Fidesz-közeli céget vásárolt meg, amelyek
tartozásait ezután nem lehetett behajtani. Az eladó, Schlecht Csaba elleni
nyomozást 2001-ben megszüntették. Schlecht 1997-ben megismételte a
manővert: akkor Josip Totnak adott el cégeket.
Fotó: MTI
Fotó: MTI
SZILVÁSY ÉS A TŰZIJÁTÉK. Öten meghaltak és félezren megsebesültek abban a
viharban, amely 2006. augusztus 20-án, az ünnepi tűzijáték kezdetén tört ki
Budapesten. Az ombudsmani vizsgálat szerint a rendőrség leállíthatta volna
a rendezvényt, a Miniszterelnöki Hivatal pedig nem gondoskodott a tömeg
biztonságáról. Szilvásy György, a MeH akkori vezetője, jelenleg a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter,
elhárította a felelősséget. A történtekért egyedül a vihar előtti riasztást
kiadó meteorológusnak kellett az állásával fizetnie.
MEDGYESSY ÉS A GRESHAM. Százezer dollárt kapott Medgyessy Péter családi
vállalkozása 1998-ban azért, hogy a Gresham-palota privatizációjakor
lobbizzon az eladás javára a fővárosi V. kerület szocialista
politikusainál. A volt miniszterelnök helyreigazítási pert nyert azon
lapokkal szemben amelyek szerint a megbízási díjából pénzt osztott volna
szét szocialista önkormányzati képviselők között. Medgyessy a lobbizás
tényét soha nem tagadta, sőt büszkén nyilatkozott róla, hogy részt vett a
rothadó épület megújulásában. A rendőrségi eljárást bűncselekmény hiányában
megszüntették.
A KORMÁNYZATI NEGYED ÉS A MÁV-TELEK. A meghiúsult kormányzati negyed 9,45
milliárd forintjába került az államnak. A költségek legnagyobb részét, 8,52
milliárd forintot a MÁV-telkek megvásárlása tette ki. A 140 milliárd
forintra tervezett beruházást 2008 januárjában napolta el a kormány, mert a
telkek egy részének tulajdonjogát nem tudták tisztázni, és a
szabályozásban, engedélyezésben sem sikerült előrelépni. A
Pénzügyminisztérium jelentése szerint a költségek így is megtérültek,
miután a megvásárolt telkek jelenlegi piaci értékét mintegy
kilencszázmillióval magasabbra taksálják a vételárnál.
A FIDESZ ÉS A KORDONBONTÁS. Érdemi felelősségre vonás nélkül szüntették meg
az eljárást a Fidesz azon képviselői, köztük Orbán Viktor, Navracsics Tibor
és Kövér László ellen, akik 2007 februárjában egy szakaszon önkényesen
elbontották a rendőrség által felállított, a parlamenti képviselők
biztonságának védelmére rendelt kordont. „A cselekmény csak csekély fokban
volt veszélyes a társadalomra, emiatt büntetés alkalmazása nem szükséges” –
indokolta döntését a bíróság.
SZABÓ PÁL ÉS A POSTÁSBICIKLIK. A Magyar Posta projektfelelőse bő fél évvel
az 1,1 milliárd forintos bicikli-tender kiírása előtt már tárgyalt a
majdani műszaki követelményekről az esetleges pályázókkal, többek között a
tenderen győztes győri céggel és annak szlovén beszállítójával is. Ugyanő a
minőségi ellenőr aláírását egyszerűen kihúzva vette át az első bicikliket.
Szabó Pál akkori vezérigazgató úgy vélte: személyes felelőssége csak akkor
lett volna, ha tud minderről, a vállalat azonban állítólag a projektgazda
„gerillaakciójának” áldozata lett. Bár egy belső vizsgálat elindult, a cég
működésében rejlő anomáliák miatt a felső vezetők közül senkit sem vontak
felelősségre. Sőt, Szabó Pál a közlekedési, hírközlési és energiaügyi
minisztérium bársonyszékébe ülhetett, míg a bevallása szerint főnökei
tudtával dolgozó munkatársat elbocsátották.
Fotó: MTI
Fotó: MTI
FAZEKAS ÉS A DOPPING. „Nem doppingolt és erkölcsileg feddhetetlen” – a MOB
ezen alapszabálya a tagok szerint Fazekas Róbertre is érvényes, így
elindulhat a pekingi olimpián. Fazekas 2004-ben, Athénban több magyar
sportolóval együtt doppingbotrányba keveredett, amelynek során három
súlyemelőt és két atlétát megfosztottak érmeiktől és helyezéseiktől. Az
események után Aján Tamás MOB-főtitkártól megvonták a bizalmat, Komáromi
Lajos, a Magyar Súlyemelő Szövetség elnöke lemondott. Az olimpián
történtekért más, magas szintű sportdiplomata nem érezte felelősnek magát.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20080805/meg_10_ugy_amely_kovetkezmenyek/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-10-ugy-amely-kovetkezmenyek-nelkul-maradt
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Matyi László",
"Medgyessy Péter",
"Puch László",
"Szabó Pál (Posta)"
] |
[
"Fidesz",
"Grasham",
"Magyar Posta Zrt.",
"MSZP",
"Strabag",
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"autópálya",
"privatizáció",
"lobbi",
"strómanok",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kormányzati negyed"
] |
6,342 |
Ötödszörre is kihallgatták Olmertet
|
Pénteken ismét kihallgatták Ehud Olmert korrupcióval vádolt izraeli kormányfőt.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=365702
|
https://web.archive.org/web/20080811022824/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=365702
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/otodszorre-is-kihallgattak-olmertet
|
stop.hu
|
world-news
|
2008-08-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.