news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
6,343 |
Egyre rosszabb külföldi megítélésünk a korrupció miatt
|
Egyre rosszabb hazánk külföldi megítélése a megfékezhetetlen korrupció miatt. A Transparency International szerint Magyarországon naponta bevett gyakorlat, hogy a nagy beruházásokat maffiamódszerekkel szerzi meg egy-egy szűk kör.
|
http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=228305
|
https://web.archive.org/web/20080827153215/http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=228305
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-rosszabb-kulfoldi-megitelesunk-a-korrupcio-miatt
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2008-08-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"maffia"
] |
[] |
|
6,344 |
Lecserélik a korrupcióellenes főügyészt a románok
|
A jelenleg még tisztségben lévő Daniel Morar helyett egy másik személyt, Monica Serbanescut javasolja korrupcióellenes főügyésznek Catalin Predoiu román igazságügyi miniszter.
|
A tárcavezetőnek hétfőn kellett javaslatot tennie arra, hogy a következő három évben ki töltse be a főügyészséghez tartozó korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetői tisztségét. A DNA vezetőjét a román alkotmány szerint Traian Basescu államfőnek kell kineveznie.
Az Európai Bizottságnak a román igazságszolgáltatás helyzetét elemző júliusi jelentése kizárólag dicsérő szavakkal illette a DNA tevékenységét.
|
https://24.hu/kulfold/2008/08/11/lecserelik_korrupcioellenes_fougyeszt/
|
https://web.archive.org/web/20231224043412/https://24.hu/kulfold/2008/08/11/lecserelik_korrupcioellenes_fougyeszt/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lecserelik-a-korrupcioellenes-fougyeszt-a-romanok
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-08-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,345 |
ÁSZ-jelentés: korrupciógyanúsak az egészségturisztikai beruházások
|
Az Állami Számvevőszék friss jelentésében az önkormányzatok fürdőfejlesztéseit vette górcső alá. A dokumentum szerint a versenyeztetés hiánya miatt a közpénzeket nem használták fel hatékonyan a városok, a szakmai szempontokat pedig egyéb érdekek a háttérbe szorították.
|
http://hirszerzo.hu/profit/75767_aszjelentes_korrupciogyanusak_az_egeszsegtu
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-jelentes-korrupciogyanusak-az-egeszsegturisztikai-beruhazasok
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-08-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"fürdő",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
6,346 |
Transparency: az állami beszerzések a korrupció melegágya
|
A Transparency International magyarországi tagozata a korrupcióra különösen érzékeny területek, így például a kommunikáció, a tanácsadás, az informatikai és építőipari beruházások esetében azt javasolja, hogy hozzanak létre kereshető adatbázisokat a jobb áltáthatóság érdekében.
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-503149
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/transparency-az-allami-beszerzesek-a-korrupcio-melegagya
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"informatika",
"PR",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"antikorrupció",
"építőipar"
] |
[] |
|
6,347 |
Bajban van a volt thaiföldi kormányfő és felesége
|
Letartóztatási parancsot adtak ki hétfőn Thaiföldön Thakszin Sinavatra volt kormányfő és felesége ellen, miután nem jelentek meg a bangkoki legfelsőbb bíróság idézésére, s úgy döntöttek, nem térnek haza, hogy szembenézzenek a korrupciós vádakkal.
|
http://hirszerzo.hu/kulfold/75775_bajban_van_a_volt_thaifoldi_kormanyfo_es_fe
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/bajban-van-a-volt-thaifoldi-kormanyfo-es-felesege
|
Hírszerző
|
world-news
|
2008-08-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Thaiföld"
] |
[] |
[] |
|
6,348 |
Várpalota: háború a Béke étterem körül
|
Várpalota szocialista parlamenti képviselőjének a cége nyerte el a város pályázatán az egykori Béke étterem bérleti jogát, ám a szerződést - a fideszes polgármester utasítására - mégsem kötötték meg.
|
- Azért, mert ellentétes politikai oldalon állunk, még nem akarunk kicseszni önnel - közölte az elmúlt napokban a rendkívüli testületi ülés második órájának a végén Németh Árpád, Várpalota fideszes polgármestere, majd a hivatal jelen lévő munkatársaihoz fordult: - Ezt ebben a formában nyugodtan rögzítsék a jegyzőkönyvben!
A polgármester egyébként Deák Istvánnénak, Várpalota szocialista országgyűlési képviselőjének címezte a szavait, aki meghívott vendégként vett részt azon a rendkívüli testületi ülésen, amelyet az önkormányzat MSZP-s tagjainak a kérésére hívtak össze. A városvezető indulatos kifakadása is jelzi, hogy a vita nem volt mentes a személyeskedéstől. Mielőtt a közgyűlésen történtekről beszámolnánk, érdemes felidézni az előzményeket.
A várpalotai szocialista frakció tagjai azért kezdeményezték a rendkívüli testületi ülés összehívását, mert szerintük a jobboldali polgármester személyes és politikai ellenszenvtől vezérelve önhatalmúlag - egyúttal jogszerűtlenül - ér-vénytelennek nyilvánított egy olyan pályázatot, amelyet Deákné cége nyert meg. Németh Árpád szerint szó sincs politikai támadásról, a lépését kizárólag az motiválta, hogy az utólagos ellenőrzése szerint szabálytalan volt a pályázati kiírás, így annak eredményét nem szentesíthette.
Az ügy az egykori Béke étteremhez kapcsolódik: az évek óta üresen álló önkormányzati ingatlan bérbeadására nyár elején írt ki pályázatot a város. A pályázatra egyetlen cég, a Tehetségekért Kft. jelentkezett. A vállalkozás - amelynek ügyvezetője Deák Istvánné - kezeli a Tehetségekért Alapítvány ingatlanvagyonát, az alapítvány pedig egy magániskolát működtet. Ennek az intézménynek szintén a szocialista képviselő az igazgatója.
- A pályázatunkban jeleztük, hogy szakképzési gyakorlóhelyként szeretnénk üzemeltetni a volt éttermet, mivel az idén szeptembertől olyan új szakmákkal bővítenénk az iskola képzési kínálatát, mint például a pincér, a bárpincér vagy a szakács - mondja Deák Istvánné. - Vállaltuk azt is, hogy a bruttó 174 ezer forintos havi bérleti díjon felül nagyjából húszmillió forintot fordítanánk az étterem felújítására.
A június 27-én megtartott nyilvános árverésen az egyetlen jelentkezőt, a Tehetségekért Kft.-t hirdették ki győztesnek. Amikor azonban néhány nappal később a kft. munkatársa megjelent a pol-gármesteri hivatalban, az aláírandó szerződés helyett egy polgármesteri levelet adtak a kezébe. Ebben Németh Árpád arról tájékoztatta a céget, hogy utólag ellenőrizte a pályázati kiírást, és megállapította, hogy az nem tartalmazott néhány fontos részletet, így utólag az egész pályázatot érvénytelenítette.
Falussy Sándor, a várpalotai szocialista frakció vezetője érthetetlennek tartja a történteket:
- Egyszerűen arról van szó, hogy a polgármester úr, miután szembesült azzal a ténnyel, hogy a politikai ellenlábasa nyerte meg a pályázatot, keresett egy mondvacsinált ürügyet, amellyel utólag megpróbál kihátrálni a szerződéskötésből. Csupa apró, jelentéktelen formai kifogásról van szó, s ezek egyáltalán nem érintik a pályázat lényegét. Kérdem én, hol volt eddig ez a polgármesteri buzgóság? A korábbi pályázatok esetében egyszer sem történt ilyen utólagos ellenőrzés.
A pályázati kiírásokban kötelezően szereplő elemeket egy helyi rendelet szabályozza. E rendelet szerint egy pályázati kiírásnak tartalmaznia kell például, hogy ki jogosult pályázni, hogy milyen jogok illetik meg a pályázót, de ismertetni kell a pályázati költségek viselésének szabályait is. Ezek az elemek a Béke étterem bérbeadására kiírt pályázatból hiányoztak.
- Miután tudomást szereztem a hiányosságokról, nem írhattam alá a szerződést, hiszen azzal legalizáltam volna egy jogsértést - mondja Németh Árpád. - Nem maradt más választásom, mint a pályázat érvénytelenítése.
Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen a Deák Istvánné cégét érintő pályázat esetében élt a polgármesteri vétóval, Németh Árpád azt válaszolta: csupán szúrópróbaszerű ellenőrzést tartott, s ebben nem játszott szerepet, hogy a nyertes pályázó egy szocialista politikushoz kötődik.
- Miután kiderültek a hiányosságok, utasítást adtam a hivatalnak, hogy az elmúlt másfél év összes ingatlan bérbeadását vizsgálják meg. Ebből kiderült, hogy húsz pályázatunkból még további három esetben volt szabálytalan a pályázati kiírás - mondja a polgármester. - Igaz, a hibák nem olyan súlyúak, hogy emiatt utólag érvényteleníteni kellene az ezek alapján megkötött bérleti szerződéseket.
- Mi is így gondoljuk, épp ezért nem látjuk akadályát, hogy az önkormányzat ebben az esetben is megkösse a szerződést a nyertessel, azaz a Tehetségekért Kft.-vel - mondja Falussy Sándor.
A rendkívüli testületi ülésen azonban Németh Árpád már mással indokolta a pályázat érvénytelenítését. Ott már azt hangsúlyozta: az önkormányzat azt szeretné, ha nem szakképző gyakorló műhelyként, hanem ténylegesen vendéglátóhelyként működne az egykori Béke étterem.
- Két ponton is sántít ez az érvelés - állítja Deák Istvánné. - Egyrészt ilyen kikötés egyáltalán nem szerepelt a pályázati kiírásban, másrészt könynyen lehetne olyan kompromisszumos megoldást találni, hogy a létesítményt egyszerre működtessük étteremként és gyakorlati műhelyként is.
Egyelőre azonban az ingatlan üresen áll. A rendkívüli testületi ülésen a jobboldali többség elutasította azt a szocialista javaslatot, amely a bérleti szerződés aláírására kötelezte volna a polgármestert. Ugyanakkor nem született döntés a pályázat újbóli kiírásáról sem. Katona Csaba fideszes alpolgármester szerint nem is baj, ha ebben az ügyben a bíróság mondja majd ki a végső szót. Deákné ugyanis jelezte, hogy jogi lépéseket kíván tenni.
- Először a közigazgatási hivatalhoz fordulok, ha ott nem járok sikerrel, akkor pert indítok - mondja az országgyűlési képviselő. - Azt megértem, ha nem vagyok szimpatikus a város vezetőjének, de ez még nem hatalmazza fel a politikai riválisomat arra, hogy jogszerűtlen lépéseket tegyen velem szemben.
- Nem csak hogy nem léptem túl a jog kereteit, hanem éppen az motiválta a döntésemet, hogy megőrizzem a jogszerűséget - állítja Németh Árpád. - Szó sincs politikai hajtóvadászatról, szerintem az egész egy egyszerű gazdasági ügy.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502959-300120
|
https://web.archive.org/web/20170203182617/http://nol.hu/archivum/archiv-502959-300120
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varpalota-haboru-a-beke-etterem-korul
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-11 00:00:00
|
[
"Németh Árpád"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Várpalota",
"Veszprém megye"
] |
[
"pályázat",
"elfogultság"
] |
[] |
6,349 |
Bezárt és nem fizet az Interfruct
|
Összes áruházát bezárta, és nem fizet egykori beszállítóinak az Interfruct. A cégből a tulajdonos már korábban kiszervezte az ingatlanokat, és vélhetően a készpénzállomány jelentős részét is.
|
Egyetlen Interfruct áruház sem nyitott ki a múlt héten, ám hogy miért, arra más a cég magyarázata, illetve a szakmában terjedő szóbeszéd. Csöppüs Gábor marketingvezető szerint leltároznak, és az újranyitásra készülnek. Azt a híresztelést pedig visszautasítja, hogy a háttérben valójában az üzletek bérbeadásáról tárgyal az Interfruct, s a cég egészének sorsa kérdéses. A marketingvezető csupán azt erősítette meg, hogy a Váci úti és a Bécsi úti áruházaik bérleti jogát átadják a Start Trading Kft.-nek, amely a rivális Reál-csoporthoz tartozik.
Az Interfruct körüli bizonytalanság vélhetően nem tölti el örömmel az egykori beszállítók szívét. Azok ugyanis egyelőre hiába futnak a pénzük után. A lánc néhány napja például még azt ajánlotta az egyik régi partnerének, hogy egy hónapig készpénzzel fizet a jövőbeni szállítások után, majd utána áttérne a halasztott rendezésre. A kérdéses italgyártó azonban ezt nem fogadta kedvezően, hiszen több tízmillió forinttal már így is „lóg neki” az Interfruct. És ez a kényszerhitelező nincs egyedül, hiszen a cég jóval több mint 700 millió forint lejárt beszállítói tartozást nem tud rendezni.
Fotó: Hartyányi Norbert
Házi kölcsön
A miértre részben a tulajdonos korábbi pénzügyi manőverei is utalhatnak. Az Interfruct ugyanis az elsősorban grandiózus balatoni ingatlanfejlesztési terveiről elhíresült SCD csoporthoz tartozik, konkrétan az SCD Inter-Invest Befektetési Zrt. tulajdonában van.
Az SCD az Interfruct áruházi ingatlanokat először felvásárolta azok eddigi kis tulajdonosaitól, majd mintegy 20 milliárd forintért korábban eladta az angol Dawnay Day Carpathian Plc. alapkezelőnek, és 15 évre szóló visszabérlési jogot kötött ki (tehát a híresztelések szerint most a bérelt ingatlanjait adná bérbe másoknak). Ám a társaság mérlegbeszámolóiból az is kiderül, hogy az Interfruct összesen (saját tulajdonú leányvállalatán keresztül és közvetlenül) mintegy 3 milliárd forint kölcsönt adott az SCD Inter-Investnek, azaz saját tulajdonosának. A kölcsönt felvevő cég viszont 2007-ben minimális forgalom mellett 3,6 milliárd forint veszteséget, ezen belül 3,15 milliárdos értékvesztést könyvelt el.
A hitelező beszállítók e műveletek (ingatlan és kölcsönügyletek) alapján úgy gondolják, hogy az Interfructból az SCD „kiszipkázta a pénzt”, és ma már nincs olyan vagyonelem, amely a leszállított áru fedezetét biztosítaná. Több tucat egykori beszállító és két hitelbiztosító várja a követeléseinek rendezését, s a pénzére vár a CIB Bank is. Valamennyi megkérdezett, így Belovai Csaba, a Zwack Unicum kereskedelmi igazgatója is kitért minden kérdés elől, amely azt firtatta, újrakezdik-e a szállítást a bajba jutott társaságnak.
Az SCD azonban másképp látja, „Szó sincs pénzkivonásról. Éppen ellenkezőleg, több milliárd forintot fordítottunk a reorganizációra és fejlesztésre a tulajdonlás alatti időszakban. Becsléseink szerint emellett mintegy 2,5 milliárdot veszítettünk az Interfruct értékesítésén is” – állítja Elkán Péter, az SCD csoport kommunikációs vezetője.
„A győri áruház megépítése, az Interfruct gépjárműparkjának, informatikai rendszerének megújítása, a RIA kiskereskedelmi lánc létrehozása, a személyi állomány közel 150 fővel való bővítése önmagában is több milliárd forintos invesztíciót igényelt” – sorolja. A 3 milliárd forint kölcsön tényét pedig kategorikusan cáfolta. Bránát István, az Interfruct Kft. korábbi ügyvezető igazgatója szintén elzárkózik a 3 milliárdos kölcsönt firtató kérdéstől: „Május végén leköszöntem, a társasággal kapcsolatos kérdésekben már nem vagyok illetékes, ezért nem kívánok nyilatkozni.”
A történet további érdekessége, hogy az SCD május 20-án az SCD Inter-Investet eladta a főleg válságkezeléssel foglakozó ciprusi Calslane Holdingsnak (Hosszas aszalódás – Figyelő 2008/25. szám). E társaság viszont a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt. tulajdonosa is, s ez utóbbi vezérigazgatója, Csorba Gábor László néhány hete az SCD Inter-Invest Zrt. vezére is lett. Márpedig a Kossuth Holdingnak van gyakorlata a hasonló élelmiszer-ipari esetekben, irányításával számolták fel például a modern, részben uniós támogatással épített húsfeldolgozó üzemet működtető Húspiac Kereskedelmi Kft.-t.
De ugyancsak a Kossuth számolta fel a Barnak 66 Kft.-t, az állattenyésztő Mol-Pig Kft.-t és az FH Invest Kft.-t is. Nem jó előjel, hogy e felszámolt cégek eszközei tehermentesen új tulajdonosokhoz kerültek, míg a jogosultsági sorban hátrébb álló beszállítók általában nem jutottak a követelésükhöz. Korábban sziklaszilárdnak hitt, Komárom-Esztergom, Zala megyei, és fővárosi vállalkozások tűntek el így a süllyesztőben, tetemes adósságot hátrahagyva.
Kérdés, hova kerülhet az Interfruct még megmaradt, az említett módszerekkel „tehermentesített” eszközállománya. Nos, a háttérben már feltűnt Jelen Béla, a hajdani Sláger Kereskedőház Rt. résztulajdonos-vezetője, aki a Calslane Holdings részéről segítette az áruházlánc megszerzését, jelenleg külső szaktanácsadóként működik közre az Interfructnál. A szakember azért is név a szakmában, mert az ezredforduló után olyan viharosan integrálta a Mecsek Füszért láncba a Slágert, hogy az ügyből rendőrségi eljárás lett, és két, még le nem zárult per is folyik ellene.
Naponta
Jelen Béla már az Interfruct eladása után, június 27-én új társaságot alakított Naponta Élelmiszerkereskedelmi Kft. néven. A tevékenységi kör alapján ez akár alkalmas is lehetne az Interfructhoz hasonló kereskedelmi lánci tevékenység átvételére. Csöppüs Gábor meg is erősítette a Figyelő kérdésére, hogy az Interfruct tulajdonosa valóban tárgyalásokat folytat a Naponta Élelmiszerkereskedelmi Kft.-vel „a reorganizációs folyamatban történő esetleges szerepvállalásáról”. Azt nem árulta el, hogy valójában mi lenne ez a sejtelmes szerep, mert a tárgyalások lezárásáig üzleti titkokként kezelik.
Hasonló titok fedi azt is, hogy az egész Interfruct manőver mögött pontosan ki, vagy kik állnak. Az Interfructot és a Kossuth Holdingot egyaránt tulajdonló Calslane Holdings tulajdonosa ugyanis egy közép-amerikai adóparadicsomban, Belize-ben bejegyzett off-shore cég, a Corymbosa Invest Corp.
|
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/08/02/bezart_nem_fizet/
|
https://web.archive.org/web/20080805020949/http://www.fn.hu/cegek/20080729/bezart_nem_fizet/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bezart-es-nem-fizet-az-interfruct
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-08-02 00:00:00
|
[
"Csorba Gábor László",
"Jelen Béla"
] |
[
"Barnak 66 Kft.",
"Calslane Holdings",
"Corymbosa Invest Corp.",
"FH Invest Kft.",
"Interfruct Kft.",
"Kossuth Holding Kft.",
"Mol-Pig Kft.",
"SCD Holding",
"Sláger Kereskedőház Rt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"adósság"
] |
[] |
6,350 |
Kitálalt a BKV-s, ezért kirúgták
|
Elbocsátotta a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Molnár Ferenc buszsofőrt hétfőn, amiért a férfi a vállalat engedélye nélkül nyilatkozott és segített újságíróknak, hogy a nyilvánosság valós képet kaphasson a BKV valós helyzetéről.
|
hvg: Miért bocsátották el a BKV-tól?
Molnár Ferenc: Van egy vezérigazgatói utasítás, miszerint a BKV alkalmazottai semmiféle információt nem adhatnak ki a cégről, de azoknak, akiknek kötelessége lenne tájékoztatni az utazóközönséget arról, hogy mi folyik a vállalatnál, hallgatnak, mert be vannak fenyítve. Csak egy példa: a TV2 egyik riportere forgatási engedélyt kért a buszgarázsomba. Megkapta az engedélyt, de valószínűleg közben rájöttek, hogy ebben vannak a legrosszabb buszok, ezért úgy döntöttek, hogy csak a kelenföldi garázsba kap engedélyt, mert ott vannak a legjobb buszok. Odamehetett kísérővel. Amikor a szóvivőnek felvetette, hogy a téma a buszok rossz állapota lenne, ő azt felelte, hogy úgyis csak arról fog beszélni, hogy jó állapotban vannak. Amikor a tévések erre azt mondták, hogy ez így nem jó, a szóvivő egyeztetett a vezetéssel, ahol azt mondták neki, hogy száz buszt bevallhat. Tiszta „pártállam” van a BKV-nál. Nem tudnak, vagy nem akarnak elszámolni, hogy mire megy el a pénz. A buszok karbantartása a béka segge alatt van, nem foglalkoznak a buszokkal, s ez az utasok biztonságát is veszélyezteti. Először a paraméter-könyv bemutatójakor emeltem fel a hangom, ami után lejegyzőkönyveztek, és aláírtam, hogy tudomásul vettem, ha még egyszer merek szólni, akkor a legsúlyosabb felelősségre vonás lesz. Tehát emiatt rúgtak ki. Ez munkaügyileg rendben is van, de az nincs rendben, hogy a nyilvánosság előtt elhallgatják a tényeket.
hvg: A BKV pénzhiányra hivatkozik.
M.F: Ez sem igaz. A szentendrei HÉV vonalára csináltak egy utastájékoztató rendszert 150 millió forintért, ami 30 fok felett nem működik, mert nem bírja a meleget. Dobják ki a milliókat, de a buszhoz nincs egy kapcsoló, egy hűtőt nem tudnak venni.
hvg: A szakszervezet nem elég hatékony?
M.F: Nem. Van huszonegynéhány szervezet, ebből az egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik szóba álltak velem. A többiek nem foglalkoztak velem. A BKV-tól kapják a pénzüket, miért mennének szembe a vezetéssel?
hvg: Mi a legégetőbb probléma Ön szerint a BKV-nál?
M.F: A fő probléma, hogy a régi típusú buszoknál nem lehet tudni, hogy egyáltalán végig tudja-e dolgozni a műszakot. Sokadszor robban le a busz ugyanazzal a hibával! A szerencsétlen utas kilyukasztja a jegyét, de nem tud utazni. Leszáll, de egy másik buszban már nem érvényes a jegye. Száz ilyen eset van Budapesten! Nem a paraméter-könyvekkel kellene foglalkozni, hanem ezzel a problémával.
|
https://hvg.hu/itthon/20080811_bkv_buszsofor_molnar_ferenc
|
https://web.archive.org/web/20220405213905/https://hvg.hu/itthon/20080811_bkv_buszsofor_molnar_ferenc
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitalalt-a-bkv-s-ezert-kirugtak
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-11 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,351 |
Vizsgálják a parkolócég ellenőreit
|
Már nemcsak a Centrum Parkolórendszer Kft., illetve a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. visszaéléseit vizsgálja a rendőrség, hanem egy olyan cég tevékenységét is, amely a büntetések kiszabását ellenőrzi.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151340
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgaljak-a-parkoloceg-ellenoreit
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-11 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"E-Kontrol Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"csalás"
] |
[] |
|
6,352 |
Hiller dönt a Montessori érettségi ügyéről
|
Hat ponton sértették meg a Gyurcsány fiú volt iskolájában az érettségi lebonyolításáról szóló jogszabályt – derül ki az Oktatási Hivatal határozatából.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151294
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiller-dont-a-montessori-erettsegi-ugyerol
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-12 00:00:00
|
[] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"oktatás"
] |
[] |
|
6,353 |
TASZ: pert nyert a Lát-Kép Egyesület a Centrum Kft. ellen
|
Első fokon pert nyert a Lát-Kép Egyesület a Centrum Kft. ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kedden, a döntés jogerőre emelkedése esetén a parkolótársaságnak ki kell adnia gazdálkodási adatait - közölte az egyesületet képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342173
|
https://web.archive.org/web/20080626055112/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342173
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tasz-pert-nyert-a-lat-kep-egyesulet-a-centrum-kft-ellen
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
6,354 |
A Fidesz újra nekifut az Advertum-ügynek
|
A Fidesz erre a hétre bizottság összehívását kezdeményezi az Advertum-ügyben.
|
A kormány kezességvállalása mellett juthat 5,2 milliárd forint hitelhez a nyírségi székhelyű Advertum Kft. A cég a kölcsönből törleszti a labdarúgó Profi Liga Kft. 3,1 milliárdos adósságát, a fennmaradó 2,1 milliárdból pedig országos médiarendszert épít ki a klubok reklámjogainak hasznosítására.
Annak ellenére, hogy az Advertumnak nyújtott kormányzati hitelgarancia-vállalás célja hivatalosan a magyar futball meghatározó klubjainak megmentése, az Inforádió Aréna című műsorában az önkormányzati minisztérium sport-szakállamtitkára, Elbert Gábor azt mondta: nem vállaltak szerepet az ügyben.
A Fidesz a magáncégnek nyújtott kezességvállalásról meg akarta hallgatni Veres János pénzügyminisztert, ám ő nem ment el az emiatt összehívott bizottsági ülésre, mint ahogy távol maradtak a kormánypárti képviselők is. Keller László pénzügyi államtitkár viszont ott volt.
A rövid ülés után egy 7 évvel ezelőtti, ugyancsak kormányzati kezességvállalással magyarázta a mostani kezességvállalást. 2001-ben a Fidesz-kormány 8,3 milliárd forintot biztosított a magyar futball szereplőinek, ebből 3,1 milliárd forint a hivatásos ligához került.
Megmenti a kormány a labdarúgást
Így próbálták a profi klubok helyzetét stabilizálni, de a pénzt a klubok többsége felélte, ezért a liga csak a kamatokat tudta törleszteni, a 3,1 milliárd pedig az APEH-nél vár végrehajtásra.
A Pénzügyminisztérium közleményében azt írta: előre tudható volt, hogy a magyar futball képtelen a visszafizetésre, és ismét az államnak kell segítenie. Keller László azt mondta: a kormánynak arról kellett döntenie: megmenti-e a labdarúgást, vagy hagyja bedőlni.
Az ellenzék azt is tudni szeretné, mire fordítja az Advertum a tartozáson felüli 2,1 milliárdot. Keller László tagadta, hogy az ügylet hátterében az állna, hogy az MSZP médiabirodalmat akar építeni, mint ahogy azt Varga Mihály, a Fidesz alelnöke állította.
Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere ugyanis kijelentette: az MSZP belátta, hogy előrehozott választások lesznek, és megkezdte kampányát, a futball-médiahálózattal pedig csak sajtóbefolyása erősítésének szándékát álcázza.
Kezdőlap Belföld A Fidesz újra nekifut az Advertum-ügynek
|
https://infostart.hu/belfold/2008/06/24/a-fidesz-ujra-nekifut-az-advertum-ugynek-208172
|
https://web.archive.org/web/20240126184813/https://infostart.hu/belfold/2008/06/24/a-fidesz-ujra-nekifut-az-advertum-ugynek-208172
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-ujra-nekifut-az-advertum-ugynek
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[] |
[
"Advertum Kft.",
"MSZP",
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
[
"média",
"államadósság",
"sport"
] |
[] |
6,355 |
Cégvezetői pénzek eltitkolása miatt perlik a várost
|
Perel egy szervezet, mert Pécs városában a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala nem zökkenőmentes.
|
Babos A.–Boda V.
„Pert kezdeményez a Társaság a Közérdekű Adatokért (TAKA) nevű szervezet, mert Pécs városában a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala nem zökkenőmentes, sőt szinte lehetetlen bármit is megtudni a közfeladatot ellátó szervezetekről” – jelentette ki Komlódi András, a szervezet elnöke.
Állítása szerint több alkalommal is kértek már közérdekű adatokat a várostól, és miután nem kapták meg azokat, már több pert is indítottak. Az elnök úgy fogalmazott: „a Dunántúli Napló cikke gyújtópont volt az egész ügyben”.
Lapunk ez év február 16-án közölt egy írást, amely arról szólt, hogy városi közfeladatot ellátó cégek – köztük részben vagy egészben városi tulajdonú társaságok – vezetőinek fizetéséről, illetve jutalmazásáról szerettünk volna adatokat kérni az önkormányzattól, de azokat az ombudsman egyértelmű állásfoglalása ellenére sem kaptuk meg. Mint megtudtuk, a TAKA az adatszolgáltatás hiánya miatt már öt esetben indított jogi eljárást. Július 11-én az önkormányzattal, a Pécsi Közlekedési Zrt.-vel és a Pétáv Kft.-vel találkoznak a bíróságon.
Tasnádi Péter, Pécs polgármestere érdeklődésünkre kijelentette, ők nem titkolnak semmit. Úgy tudja, már megfogalmazták, tán el is küldték a szervezetnek a hivatalos levelet arról, hogy hol találják meg a kért adatokat. Szerinte többnyire olyan információkról van szó, amelyeket a pécsi közgyűlés is megtárgyalt, így hozzáférhetőek.
|
https://www.bama.hu/kozelet/2008/06/cegvezetoi-penzek-eltitkolasa-miatt-perlik-a-varost
|
https://web.archive.org/web/20240127130829/https://www.bama.hu/kozelet/2008/06/cegvezetoi-penzek-eltitkolasa-miatt-perlik-a-varost
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cegvezetoi-penzek-eltitkolasa-miatt-perlik-a-varost
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[
"Tasnádi Péter (Pécs)"
] |
[
"Pécsi Tömegközlekedési Rt.",
"Pétáv Kft."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"átláthatóság",
"juttatás"
] |
[] |
6,356 |
Titok a pécsi városi cégvezetők fizetése
|
Az ombudsman szavára sem hallgatott Pécs polgármestere, aki továbbra is titokban tartja, hogy mennyit keresnek a városi cégek vezetői.
|
Babos A.
Érdekli, mennyit keres egy pécsi önkormányzati szolgáltató cég vezérigazgatója, ügyvezetője? Elolvasná, mennyi jutalmat vettek fel tavaly a részben vagy egészben városi tulajdonban lévő cégek vezetői? Hogy ki, mi alapján, s mi módon szavaz nekik jutalmat, pluszjuttatást, s mindemellett hogyan teljesítettek e cégek? A Dunántúli Napló úgy gondolta, olvasóinak jelentős része szívesen olvasna egy e témával foglalkozó cikket. Sőt, úgy véljük, ezen adatok megismeréséhez a közvéleménynek joga van.
Nem csak amiatt, mert hallani pletykákat a városban mesés jutalmakról az önkormányzati cégeknél, amelyeknek elejét lehetne venni egy korrekt adatokra épülő írással, hanem mert e cégek részben vagy egészben kötelező önkormányzati feladatot látnak el, s mert e cégekben valahol, egy apró, piciny szelet erejéig minden pécsi polgár tulajdonos.
Éppen ezért január elején azzal a szóbeli, telefonos kérelemmel fordultunk az önkormányzathoz, hogy adják ki a fenti adatokat. Kérésünk Tasnádi Péter polgármesterig jutott, aki azt üzente, előbb kikéri az adatvédelmi biztos véleményét, s ha ő rábólint, megkapjuk, amit szeretnénk. Pénteken volt két hete, hogy megérkezett az ombudsman állásfoglalása, ami kimondja, a törvény szerint ki kell adni az adatokat. Idézzük: „...a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános”.
Habár február elseje óta számtalanszor telefonáltunk és kérelmeztük az állásfoglalásra hivatkozva az adatokat, újabb, s újabb időpontot kaptunk, mikor érdeklődjünk. Ezért csütörtökön elmentünk a polgármesterhez, de csak az ajtóig jutottunk. Újfent üzent, hogy aznap nem tud fogadni, az adatokat pedig nem adja ki. Úgy tudjuk, hamar híre ment tervezett írásunknak, s a polgármesternél a legtöbb érintett személyesen is tiltakozott a cikk ellen.
Részletek az állásfoglalásból
„A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ának (1)-(3) bekezdése arra kötelezi a közfeladatot ellátó szerveket, hogy biztosítsák feladataikra vonatkozóan, de különösen az állami, önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, illetve ezeket az adatokat közzé- vagy más módon hozzáférhetővé tegyék.”
„Mind az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, mind a különféle közfeladatok, közszolgáltatások ellátására létrehozott gazdasági társaságok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek”
„Az Avtv. 2005. június 1-jétől hatályos módosítása deklarálta a feladatkörrel összefüggő adatok nyilvánosságát, ugyanis az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy – ha törvény kivételt nem tesz – a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános.”
„Az új 19. § (4) bekezdés kimondta azt is, hogy ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„A törvény az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatát, továbbá valamennyi más – tehát akár nem jogszabályban meghatározott – közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adatát is közérdekből nyilvános adatnak minősíti, és megismerésükre a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.”
„Egy közfeladatot ellátó gazdasági társaság vezetői az adott szerv feladatkörében járnak el, és feladatkörükkel kapcsolatos adat, hogy milyen juttatásban részesülnek, ezért esetükben az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése alkalmazandó.”
„Az Eitv. 6. §-a a szerv vezetői nevének, beosztásának, elérhetőségének közzétételét rendeli el, ez azonban nem változtat azon, hogy az Avtv. alapján a többi nyilvános adatról is tájékoztatást kell adni erre irányuló igény esetén.”
„Mind az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, mind a különféle közfeladatok, közszolgáltatások ellátására létrehozott gazdasági társaságok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek”
„Az Avtv. 2005. június 1-jétől hatályos módosítása deklarálta a feladatkörrel összefüggő adatok nyilvánosságát, ugyanis az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy – ha törvény kivételt nem tesz – a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános.”
„Az új 19. § (4) bekezdés kimondta azt is, hogy ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„A törvény az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatát, továbbá valamennyi más – tehát akár nem jogszabályban meghatározott – közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adatát is közérdekből nyilvános adatnak minősíti, és megismerésükre a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.”
„Egy közfeladatot ellátó gazdasági társaság vezetői az adott szerv feladatkörében járnak el, és feladatkörükkel kapcsolatos adat, hogy milyen juttatásban részesülnek, ezért esetükben az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése alkalmazandó.”
„Az Eitv. 6. §-a a szerv vezetői nevének, beosztásának, elérhetőségének közzétételét rendeli el, ez azonban nem változtat azon, hogy az Avtv. alapján a többi nyilvános adatról is tájékoztatást kell adni erre irányuló igény esetén.” -->
|
https://www.bama.hu/kozelet/2008/02/titok-a-pecsi-varosi-cegvezetok-fizetese
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titok-a-pecsi-varosi-cegvezetok-fizetese
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2008-02-16 00:00:00
|
[
"Tasnádi Péter (Pécs)"
] |
[] |
[
"Pécs"
] |
[
"átláthatóság",
"juttatás"
] |
[] |
6,357 |
Zuschlag lemondott halasi mandátumáról
|
Június 25-i hatállyal visszaadta mandátumát, lemondott önkormányzati képviselői tisztségéről Zuschlag János.
|
2008.06.24. 11:25
Zuschlag lemondott halasi mandátumáról
Június 25-i hatállyal visszaadta mandátumát, lemondott önkormányzati képviselői tisztségéről Zuschlag János.
Kohout Zoltán
Az MSZP volt tagjaként több ízben is botrányos ügyekbe keveredett fiatal ex-politikus – aki jelenleg előzetes letartóztatásban várja ifjúsági alapítványi ügyekkel kapcsolatos bírósági perét - erről tegnap levélben értesítette dr. Várnai Lászlót, Kiskunhalasi polgármesterét.
Úgy tudjuk, a mandátummal rendelkező halasi szocialista frakcióban már
körvonalazódik a Zuschlag helyébe lépő személy, aki várhatóan a Sikeres
Halasért Társaság civil jelöltje.
képviselői tisztségéről Zuschlag János. Kohout Zoltán -->
|
https://www.baon.hu/kozelet-bacs-kiskun/2008/06/zuschlag-lemondott-halasi-mandatumarol
|
https://web.archive.org/web/20240127190329/https://www.baon.hu/kozelet-bacs-kiskun/2008/06/zuschlag-lemondott-halasi-mandatumarol
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-lemondott-halasi-mandatumarol
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[] |
[
"Kiskunhalas"
] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
6,358 |
Alkotmányellenes a versenytörvény módosítása Sólyom szerint
|
Alkotmánybírósági véleményezésre küldte Sólyom László köztársasági elnök a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (vagyis a versenytörvény) módosítását - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=12780
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alkotmanyellenes-a-versenytorveny-modositasa-solyom-szerint
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
|
6,359 |
Bajáék számolatlanul nyomták a milliárdokat a Microsofthoz
|
Nem hasonlítgattak sokat a kormányzati szoftverbeszerzésről döntő Miniszterelnöki Hivatalban a Microsoft és a nyílt forráskódú konkurencia árai között.
|
A Microsoft-termékekre létrejött 25 milliárd forintos közigazgatási, illetve az oktatási kategóriás szoftverbeszerzés megkötése után a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) magyar tagozata levélben követelte a kormányzattól, hogy kövesse az európai gyakorlatot, és a költségvetési intézményekben kezdje meg az átállást az uniós normáknak megfelelő, nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására.
A szövetség a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt állította egy még áprilisban elküldött petícióban, hogy az átállással, és egy ennek megfelelő informatikai stratégia követésével négy-öt év alatt akár 100-110 milliárd forintot takaríthatna meg az állam.
A Baja Ferenc államtitkár által aláírt válasz szerint a kormányzat természetesen érdekelt a megtakarításokat eredményező költséghatékony megoldásokban, de a megvalósításhoz megalapozott, minden részletre kiterjedő gazdaságossági számításokra, hatástanulmányokra lenne szükség. Bajáék megfogalmazása szerint a rendelkezésükre álló információk "sok vonatkozásban ellentmondásosak, és nem olyan mélységűek, amelyek ilyen döntés meghozatalához szükségesek". Az államtitkár szerint a kormányzat tisztánlátását nagyban segítené, ha a prognosztizált megtakarítások mellett pontosabb adataik is lennének a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésének költségeiről.
A levélben hivatkozott információhiány ellenére a Miniszterelnöki hivatal korábban már készíttetett vaskos tanulmányokat uniós kezdeményezésre a közigazgatási informatikai rendszerek közti átjárhatóságról (interoperabilitás), amelyekben többek között azt állítják, hogy a közigazgatás egyre tapasztaltabb a nyílt forráskódok olyan fontos vonatkozásai terén, mint a költségek. Az egyik többszáz oldalas dokumentum éppen a Baja Ferenc irányítása alá tartozó Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) főigazgatója, Bódi Gábor közreműködésével készült.
Önkormányzati tapasztalatot és pontos költséghatékonysági számításokat egyébként szolgáltatott Keller László pénzügyi államtitkár szűkebb pátriája is. Törökbálint a volt polgármester elődjének hivatali ideje alatt tért át szintén az Elektronikus Kormányzati Központ neve alatt futtatott uniós pályázat segítségével a nyílt felhasználói programok használatára, és az eredményeket publikálta is.
Az EKK az EU-tól 4,3 millió eurós támogatást kapott a projektre. Az összefoglaló szerint csak a szoftveren évi 2 millió forint volt a megtakarítás, mert 33 helyett csak egyetlen Microsoft-licenszet fizettek, így megmaradt 32-szer 57 ezer forint, ezen kívül nem kellettek a vírusirtó szoftverek sem, és az új programokkal kisebb lett hardverigény. Az MS Vista alkalmazásával a hardverpark 70-80 százalékát le kellett volna cserélni.
Az év elején a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon keresztül a MeH hatóköra alatt egyesítették teljes szoftverbeszerzési ügyet. Januárban a GKM-et is meglepve közös pályázatot írtak ki "Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftver licencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, beszerzése valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyában 25 milliárd forintos keretre. A Microsoft győzelmét hozó tendert azóta bíróságon is megtámadták a nyílt szoftveresek.
|
http://index.hu/politika/belfold/nyiltszfbaja/
|
https://web.archive.org/web/20080912060142/http://index.hu/politika/belfold/nyiltszfbaja/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajaek-szamolatlanul-nyomtak-a-milliardokat-a-microsofthoz
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-12 00:00:00
|
[] |
[
"Microsoft Magyarország Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"informatika"
] |
[] |
6,360 |
Amnesztiát kapott a Hyundai-vezér
|
Az ügyészség által kért hat év letöltendő helyett eleve csak három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Csong Mong-kun, a Hyundai Motor elnöke a nyár elején.
|
A dél-koreai elnök amnesztiában részesítette a Hyundai Motor elnökét, Csung Mong-kunt, akit hivatalos hatalommal való visszaélés és sikkasztás vádjában találtak bűnösnek tavaly. Az ügyészség hat év szabadságvesztést kért, de Csung végül megúszta három év felfüggesztettel, ami azt jelentette, hogy nem kellett kiadnia kezéből a vállalat vezetését.
A több mint 340 ezer embert érintő általános amnesztia keretében az SK családi óriásvállalat számviteli csalással gyanúsított elnöke, Csei Tae-von és a Hanwha Group vezetője, Kim Szung-jun is elnöki kegyelemben részesült. Szungot testi sértés miatt ítélték el, amiért megverte egy bár alkalmazottait, akik állítólag bántalmazták fiát.
Mindhárom üzletember felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelenleg is aktív vállalatvezetők, noha Dél-Korea már sok bírálatot kapott, amiért túl engedékenyen bánik a gazdasági bűncselekményeket elkövető főnökökkel. Az igazságügy-miniszter szerint az amnesztiára azért volt szükség, hogy Dél-Korea "könnyebben nézhessen szembe a komoly gazdasági nehézségekkel".
Az érintettek többségének csak apróbb törvénysértések vannak a rovásán. Azonban a jelentősebb bűnöket elkövetők közül is több mint tízezren kaptak kegyelmet Li Mjung-bak elnöktől a felszabadulás napja alkalmából.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/hyu080813/
|
https://web.archive.org/web/20201021174116/https://index.hu/gazdasag/vilag/hyu080813/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/amnesztiat-kapott-a-hyundai-vezer
|
Index
|
world-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[] |
[
"Hyundai"
] |
[
"Dél-Korea"
] |
[] |
[] |
6,361 |
Bezsebelt paloták
|
A Heti Válasz számításai szerint 3-3,5 milliárd forintot bukott az Andrássy úti palotabizniszen a Verók István vezette terézvárosi önkormányzat.
|
Hogyan segíthet nektek Attila?
Hangfelvétel Kulcsár védőjének különös ajánlatáról
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2008. augusztus 15.
Vádlottak és védőik a tárgyalóteremben
Kép: Kovács Bence
Egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban készült hangfelvétel tanúsága
szerint Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár Attila védője azt javasolta egy másik
vádlott védőjének, gondolják végig, hogyan segíthetné őket Attila. A
felvétel kivonata eljutott Kerék Csabához, aki feljelentette Zámbót a
Nemzeti Nyomozó Irodánál. Ezzel együtt: a jövő pénteken minden bizonnyal
ítélet születik az ügyben.
Fordulat a K&H-perben? - Egy közvetítő szerint Kulcsár hajlandó lenne
mentegetni vádlott társait - e címekkel közölte a Népszava csütörtöki száma
az igazságszolgáltatás egészét, és a brókerügyben (is) ítélkező Varga
Zoltán bírót számos cikkében és könyvében élesen bíráló dr. Kende Péter
információját. Kende értesülése szerint a brókerügy elsőrendű vádlottjára
(Kulcsár Attilára) hivatkozva egy közvetítő azt érzékeltette, hogy néhány
nap múlva, az utolsó szó jogán Kulcsár kész vádlott társai számára kedvező
nyilatkozatot tenni. Ennek Kende cikke szerint azért van jelentősége, mert
több vádlottal szemben egyedül Kulcsár vallomása szolgál terhelő
bizonyítékként. Ha tehát bármilyen okból Kulcsár szavahihetősége
megkérdőjeleződik, a vádak többsége megdőlhet.
Kende - mint írja - úgy tudja, az ajánlattétel miatt már feljelentés is
született, azaz valószínűsíthető, hogy újabb büntetőeljárás indul. Kérdés -
veti fel a Népszava cikkírója -, ennek végéig felfüggesztik-e a pert. Ez
azért is érdekes - viszi tovább okfejtését Kende -, mert a brókerper
bíráját, Varga Zoltánt szeptember elsejei hatállyal a Legfelsőbb Bíróság
bírájává nevezték ki. S bár nem lenne példa nélküli, hogy egy új beosztásba
került bíró még befejezi a megkezdett pereit, de ha most - az új
fejlemények fényében - másképp döntenének, s új bírót neveznének ki, annak
elölről kellene kezdenie a szövevényes bűncselekmény tárgyalását.
A brókerbotrányban az ügy jelen állása szerint egy hét múlva szólhatnak a
vádlottak az utolsó szó jogán, s amennyiben objektív okok nem zárják ki
ennek lehetőségét, s nem kerülnek elő új, a per szempontjából fontos
bizonyítékok, még aznap ítéletet is hirdet Varga Zoltán tanácsa. Bírósági
szakértők szerint a Népszava cikkében leírt állítólagos befolyásolási
kísérlet önmagában még nem elég a per elnapolására. Ráadásul Kulcsár Attila
az utolsó szó jogán nem is tehet olyan nyilatkozatot, amely érdemben
befolyásolhatná vádlott társai cselekményeinek megítélését. Ha új
bizonyítékokkal kívánna előállni, ahhoz a bíróságnak újra meg kellene
nyitni a bizonyítási eljárást, ami nem kizárt, bár ítélethirdetés előtt nem
szokványos. Amennyiben így történne, Kulcsár újabb vallomása sem
érvénytelenítené a korábbiakat. Ezekkel és az egyéb bizonyítékokkal
összevetve értékelné a bíróság az esetleges újabb vallomást.
Maga Kulcsár a Népszabadságnak nyilatkozva előbb "szép álomnak", majd
"értelmetlen zagyvaságnak" nevezte Kende információját. Leszögezte, ő nem
kért fel senkit semmiféle közvetítésre, nem is hallott arról, hogy a
nevében bárki is megkereste volna vádlott társai bármelyikét. Arról viszont
nem kívánt semmit elárulni, hogy az utolsó szó jogán miről beszél majd,
egyáltalán él-e az utolsó szó jogával.
Közkézen forog ugyanakkor egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban
készült magnófelvétel kivonatos leirata, amelyből az derül ki, hogy az
egyik tárgyalási szünetben Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár védője egyik
védőtársától "csak egy percet" kér, hogy valami fontosat mondjon neki:
"Gondolkodjatok el, ha érdekel benneteket, hogyan segíthetne nektek az
Attila."
A hangfelvételen állítólag Zámbó felveti, hogy védence mondhatná azt, hogy
bizonyos számokat eltúlzott, valamely adatra rosszul emlékezett. Nem derül
ki ugyanakkor belőle, hogy Kulcsár bármit is kért volna cserébe. Ügyvédje
állítólag csupán annyit mondott, Kulcsár mindaddig kész segíteni vádlott
társainak, amíg azzal magának nem árt.
A hangfelvétel létezéséről a perben érdekelt védők közül többen is tudtak,
arról azonban senki nem kívánt nyilatkozni, hogy ki rögzítette a
beszélgetést, s ki írta le azt. Egy nevének elhallgatását kérő ügyvéd úgy
tudja, készítője el akarta torzíttatni a felvételen a saját hangját, ám
akit ezzel a munkával megbízott, lemásolta és többeknek eljuttatta a
felvételt.
Tény, hogy egy leirat eljutott a per másodrendű vádlottjához, Kerék
Csabához is, aki - miként az ügyvédje, Ruttner György a Népszabadságnak
elmondta - hamis vád gyanújával feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó
Irodánál (NNI), ahol egykor a K&H-ügyet is nyomozták.
Bartha László, az NNI szóvivője megerősítette, hogy a brókerbotránnyal
összefüggésben csütörtökön érkezett egy feljelentés a gazdaságvédelmi
főosztályukra, részleteket azonban nem árult el. A rendőrségnek a törvény
értelmében három napja van, hogy döntsön a nyomozás elrendeléséről.
Ruttner - aki maga nem ellenjegyezte védence feljelentését -
érdeklődésünkre tagadta, hogy ő rögzítette volna a folyosói beszélgetést
Zámbóval.
- Ez nem az én stílusom - szögezte le. Azt mondta, tudja, ki készítette a
felvételt, de egyelőre nem kívánja megnevezni, s arról sem kíván
nyilatkozni, hogy Kerék Csaba mikor és miképpen jutott hozzá a felvételhez.
Zámbó Gyula nem tud ilyen beszélgetésről. Érdeklődésünkre azt mondta: a per
folyamán szinte valamennyi védőtársával beszélgetett, s olyankor
óhatatlanul szóba került az is, hogyan segíthetnék egymás védekezését. A
Népszava felvetését ezzel együtt is komolytalannak tartja: az utolsó szó
jogán megszólalva már egyik vádlott sem tud érdemben segíteni a másiknak.
Ami pedig Kerék Csaba ellene tett feljelentését illeti, Zámbó semmin sem
csodálkozik...
|
http://valasz.hu/itthon/bezsebelt-palotak-19677/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bezsebelt-palotak
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Fürst György",
"Verók István"
] |
[
"A3 Express Kft.",
"Amelus Kft.",
"Ennet Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Leuven Kft."
] |
[
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
6,362 |
Felsőbb utasításra
|
Politikusok és rendőrtisztek is tudtak arról, hogy 1996-ban Hézag fedőnéven titkos nyomozás indult Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára ellen.
|
Felsőbb utasításra
Mi a Hézag? A Draskovics-ügy titkai
Halász Csilla, [email protected]
8. évfolyam 32. szám, 2008.08.07
Politikusok és rendőrtisztek is tudtak arról, hogy 1996-ban Hézag fedőnéven
titkos nyomozás indult Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára
ellen. Kiss Ernő nyugalmazott rendőrtábornok kijelentette: a mai
igazságügyi és rendészeti miniszter elleni nyomozást Horn Gyula állította
le.
A Q8-ügyben "meg kellett volna kérdezni Kiss Ernőt, hogy amikor ők ezt az
ügyet vizsgálták, milyen eredményre jutottak. Bizonyítottság hiányában
álltak-e el az ügy további vizsgálatától, vagy azért, mert kiderült, az
egész nem igaz" - korholta képviselőtársát 2000. november 20-án az
olajbizottság ülésén Kóródi Mária egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő,
amiért az illető nyilvános ülésen titkosított iratokból idézett. A kérdésre
Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetője a múlt héten
adott csattanós választ.
A hvg.hunak azt nyilatkozta: Q8-ügyben 1996-ban hivatali visszaélés gyanúja
miatt indított nyomozást a rendőrség Draskovics Tibor, a
Pénzügyminisztériumi akkori közigazgatási államtitkára és Csobánczy Péter
helyettes államtitkár ellen. Horn Gyula miniszterelnök azonban azt kérte,
hagyják abba a kutakodást. Szerinte a kormányfő kérésére nem lehetett nemet
mondani; ma pedig úgy gondolja, beszélhet az ügyről, hiszen a Hézag
fedőnevű nyomozás titkosítását tavaly feloldották, és mivel nyugdíjba
küldték, már nincs szüksége felettesei engedélyére sem (eltávolítása miatt
munkaügyi pert indított). Az igazságügyi és rendészeti miniszter
rágalmazásnak minősítette, hogy felmerült vele szemben a hivatali
visszaélés gyanúja, s pert helyezett kilátásba. Pedig valószínűleg ő is
olvasta a rendőrség honlapján az 1996-os nyomozásról szóló, 2007
novemberében közzétett dokumentumokat - hiszen azok éppen akkor tűntek el
onnan, amikor a szocialista politikust idén februárban a tárca vezetőjének
jelölték.
Operatív információk
Az olajügyekkel foglalkozó 80 ezer oldalnyi anyagot tavaly egy munkacsoport
vizsgálta felül, s néhány ügyben - köztük a Hézag akció esetében -
feloldotta a titkosítást. Az iratokból kihúzták a neveket, de a dátumok és
a tisztségek alapján Draskovics személye azonosítható volt. A
dokumentumokból kiderül: a politikust 1996-ban azzal gyanúsították, hogy
hivatali visszaélést követett el, mert ő és beosztottja arra kötelezte a
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát (VPOP), hogy - a legfőbb
ügyészség utasításával ellentétesen - csökkentse a Kuwait Petroleum Hungary
Ltd. (Q8) üzemanyag-forgalmazó cég bírságát.
A BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata felfigyelt a Q8-ügyre, melyről
a szervezet vezetője, Dezső Gyula 1996. május 24-én tájékoztatta Kuncze
Gábor belügyminisztert. A rendőrség feljegyzéseiből világosan
rekonstruálható a történet. A berettyóújfalui vámhivatal a Kuwait Petroleum
hajdúszoboszlói benzinkútjait ellenőrizte 1995. január 5-én, s kiderült: a
cégnek nincs jövedéki engedélye, ezért százezer forint bírságot szabtak ki.
Ebben az időben folytatott ellenőrzést a VPOP-n az Állami Számvevőszék, és
kifogásolta az alacsony bírságot, ezért az ügyészséghez fordult. A legfőbb
ügyész helyettese jogsértőnek minősítette a VPOP "enyhe fokú határozatát",
és a vámhatóságot a "büntetési tétel törvény szerinti felemelésére"
utasította. Ekkor a vámhivatal a bírság összegét 83 millió forintra emelte.
A Q8 1995. szeptember 18-án fellebbezett, ám azt a megyei parancsnokságok
elutasították. A cég ekkor bírósághoz is fordult, illetve levélben kereste
meg a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárát, Draskovics Tibort,
hogy a büntetés csökkentését kérje. A Rendvédelmi Szervek Védelmi
Szolgálata vezetőjének feljegyzése szerint az államtitkár és helyettese
"távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t jogsértő határozat
meghozatalára", és a bírság összege ennek következtében lett ismét százezer
forint.
Magasabb szempont
A titkos nyomozást 1996. június 21-én rendelte el a rendőrség Draskovics
Tibor és Csobánczy Péter ellen. Kiss Ernő akkor az ORFK Bűnügyi
Főigazgatósága gazdaságvédelmi főosztályát vezette. Még aznap Kacziba Antal
bűnügyi főigazgató elé terjesztette az ügyet, aki tájékoztatta Pintér
Sándor országos rendőrfőkapitányt a nyomozásról. A július 22-én kelt
jelentésben az szerepelt, hogy operatív információk szerint mind
Draskovics, mind Csobánczy szívügyének tekintette a Q8 érdekeinek megfelelő
határozat meghozatalát, ezért több alkalommal telefonon beszéltek a VPOP
vezetőivel, illetve munkatársaival.
A jelentés azt is tartalmazza, hogy a Pénzügyminisztériumban más cégek
esetében is születtek döntések, amelyek megsemmisítették a Vám- és
Pénzügyőrség határozatait, így kedvezve a cégeknek. "Felmerül a kérdés,
vajon milyen érdekek sarkallták a PM két vezető köztisztviselőjét arra,
hogy az ÁSZ, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság egyöntetű
jogértelmezésével ellentétes tartalmú döntést erőszakoljanak ki" -
olvasható a gazdaságvédelmi nyomozó osztály lapunk birtokába került
jelentésében. Az ORFK gazdaságvédelmi főosztályának szeptember 4-i
jelentésében is szó van a minisztérium beavatkozásáról: Arnold Mihály, a
VPOP akkori vezetője közölte munkatársával, hogy telefonon utasították a Q8
részére történő "kedvező tartalmú határozat azonnali meghozatalára".
Az 1996. október 15-én készült rendőri jelentésben az szerepel, hogy amikor
a cég másodszor is benyújtotta "felügyeleti intézkedés kierőszakolására
irányuló kérelmét", a Pénzügyminisztérium kvázi utasította Arnoldékat, hogy
a határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. A levélre Soós Károly,
Arnold helyettese azt válaszolta, hogy a módosításra nincs lehetőség, mert
az törvénysértő lenne - ennek összegét százezer forintra mérsékelték. A
legfőbb ügyész óvást emelt, melyet a Pénzügyminisztérium elfogadott, így a
Q8-nak meg kellett volna fizetnie a 83 milliós bírságot.
Az 1996. szeptember 1-jén megalakult Központi Bűnüldözési Igazgatóság -
melynek vezetőjévé Kiss Ernőt nevezték ki - a nyomozást 2006. december 21-
én lezárta. Még a lezáró dokumentumban is hangsúlyozzák azonban, hogy a
bírságot csökkentő határozat törvénysértő, ám úgy fogalmaznak: meghozatala
"helytelen jogértelmezésen alapult".
Kiss Ernő most azt állította: Horn Gyula miniszterelnök 1996 októberében,
amikor a nyomozás leállítását kérte, arra hivatkozott, hogy "politikai
síkon fogják rendezni az ügyet". A tábornok szerint az akkoriban kirobbant
Tocsik-ügy is közrejátszhatott a kormányfő kezdeményezésében. Ekkor már a
parlament előtt volt a kormánynak a jövedéki szabályozásról és
ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993-as törvény
módosításáról benyújtott javaslata. Ehhez adott be 2006 októberében Miklós
László és Haller Zoltán szocialista képviselő olyan módosító indítványt,
amely Kiss Ernő mostani nyilatkozata szerint "a Q8-ra volt szabva,
pontosabban azokra a cégekre, amelyek nagykereskedelmi engedéllyel
folytattak kiskereskedelmi tevékenységet". A módosítás lényege az volt,
hogy az ilyen cégeknél a kiszabható bírság öszszegét 50 és 500 ezer forint
között határozták meg. A törvény 1996. november 24-én hatályba lépett, s
Kiss szerint felülírta a 83 milliós bírságot. (A Q8 nem várta meg, míg
beszedik a tartozását: benzinkútjait eladta az OMV-nek.)
Az olajügyek esetleges korrupciós vonatkozásának feltárására 2000
februárjában létrehozott, és az év novemberében megszűnt parlamenti
vizsgálóbizottság éppen a Q8 ügyében kezdeményezte Medgyessy Péter,
Draskovics Tibor és Csobánczy Péter meghallgatását. A testület 2000.
november 20-án kelt jegyzőkönyvében olvasható, hogy a képviselők kérdéseket
tettek fel több olyan cég - Molino Bt., Hortobágy Kft., Nyék Rt., Mihálydi
Kft., Rockwell Everwood Kft., ACE Hardwere Kft., MIT 2000 Kft., Marathon
Kft. - ügyleteiről is, amelyeknél a VPOP határozatait kedvezően
módosították.
Szigorúan bizalmas
A PM egykori vezetői ezekre a nevekre nem emlékeztek. Ekkor mesélt el
Balogh László képviselő egy történetet a MIT 2000 Kft.-ről. A cég nevére 60
vagon gázolaj érkezett, de mivel a vállalkozásnak 200 millió forint
vámtartozása volt, a VPOP nem hosszabbította meg a halasztott vámfizetési
engedélyt. A MIT fellebbezett, és a Pénzügyminisztérium ez esetben is a cég
javára bírálta felül a döntést. "A VPOP elsőfokú határozatát
megváltoztatom. (...) a halasztott vámfizetési engedély hatályát az abban
foglalt feltételekkel és időpontig hatályában visszaállítom" - olvasható a
Csobánczy Péter által 1995. október 31-én aláírt határozatban. Akkor is
Draskovics volt a közigazgatási államtitkár. A Heti Válasz kérdésére, hogy
MIT 2000-ügyben is indult-e nyomozás, illetve a felsorolt cégekkel
összefüggésben felmerült-e politikus, köztisztviselő neve, Kiss Ernő azt
mondja: ezekről az ügyekről nem nyilatkozhat.
Az Országgyűlés irattárában 31 dobozban őrzik az olajügyek eddig
nyilvánosságra hozott aktáit. Ám ez csak töredéke a meglévő
dokumentumoknak. Egyelőre nem nyilvános Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész,
Bencze József rendőr-főkapitány - 1996-ban a gazdasági és koordinációs
bizottság elnöke - és Sándor István egykori titkos állományú főtiszt
meghallgatásának jegyzőkönyve. Nem tudjuk azt sem, mit mondott Turi András
a parlamenti bizottság előtt, aki az 1996-os történések idején
osztályvezető ügyész volt, most pedig az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium rendőrséget felügyelő szakállamtitkára. Ő volt az, aki egy
nappal olajbizottsági meghallgatása előtt előzetes letartóztatásba helyezte
az azóta felmentett Sándor Istvánt, s aki letartóztatta - az azóta szintén
felmentett - Molnár Csaba rendőrtisztet, aki politikai szálakat talált a
K&H-ügy nyomozásakor.
|
http://valasz.hu/itthon/felsobb-utasitasra-19676/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felsobb-utasitasra
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[
"Csobánczy Péter",
"Draskovics Tibor",
"Horn Gyula"
] |
[
"Kuwait Petróleum Kft.",
"MIT 2000 Kft.",
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
[
"hivatali visszaélés"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,363 |
Négy SZDSZ-est gyanúsítanak magánokirat-hamisítással
|
Már négy gyanúsítottja van az SZDSZ tisztújításával kapcsolatos nyomozásnak. A rendőrség április óta vizsgálódik, legutóbb kedden gyanúsítottak meg valakit.
|
Eddig négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban.
Tafferner Éva, a BRFK szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a nyomozás tovább folyik, újabb gyanúsítások várhatók. Február elején a HírTV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást.
A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke folytatott le. Ez megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok: T. Asztalos Ildikó a vendégek közül kért fel négy embert a szavazásra azért, hogy Fodor Gáborra voksoljanak.
Azt azonban, hogy ők szavaztak-e végül és ha igen, akkor kire adták le voksukat a szavazás titkossága miatt nem lehet eldönteni, így azt sem, hogy a szabálytalanság befolyásolta-e az elnökválasztás kimenetelét. Idén március 22-én okirat hamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.
Jüttner Csaba azt kérte a rendőrségtől, hogy vizsgálja ki a párt tavalyi tisztújításán történt szabálytalanságok egyikét. Az elnök korábban arról számolt be a Független Hírügynökségnek, hogy az egyik gulácsi küldött, Vass Albert valójában nem vett részt a párt tisztújító küldöttgyűlésen.
Emiatt az ügyben belső vizsgálat is indult. Az okirathaimisításért a bíróság egy év börtönt is kiszabhat, de a gyakorlat szerint pénzbüntetést vagy közérdekű munkát kaphatnak a gyanúsítottak, ha bebizonyosodik a bűnösségük.
|
https://index.hu/belfold/okir688/
|
https://web.archive.org/web/20201021164312/https://index.hu/belfold/okir688/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-szdsz-est-gyanusitanak-maganokirat-hamisitassal
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] |
[
"magánokirat-hamisítás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
6,364 |
Perújítás lesz Tasnádi ügyében?
|
Perújítási indítványt nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Tasnádi Péter ügyében, amelyben - korábban - elmeorvosi szakvéleményre hivatkozva enyhítették a büntetését.
|
2007 nyarán emelkedett jogerőre a Pest Megyei Bíróság perújítási tárgyaláson hozott döntése, amely elmeállapota miatt két évvel csökkentette Tasnádi Péter négy és fél éves szabadságvesztését. Az elmeszakértők szerint Tasnádi feltehetően évtizedek óta agysorvadásban szenved, s ezért betegsége következtében a vádbeli cselekmények idején, az 1990-es évek második felében beszámítási képessége közepes fokban korlátozott volt. Ez a büntetéskiszabás során az eljáró bírónak a törvényben rögzített büntetési tételekhez képest korlátlan enyhítésre ad lehetőséget. Az ügyben Tasnádit és több társát 2002-ben ítélte el jogerősen a Legfelsőbb Bíróság erőszakos, illetve gazdasági bűncselekmények miatt.
Tasnádi ellen azóta újabb eljárások indultak; jelenleg is folyamatban van egy büntetőper a Fővárosi Bíróságon. A közelmúltban pedig gyanúsítottként hallgatta ki vesztegetés megalapozott gyanúja miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészség Tasnádit, ügyvédjét és a vállalkozó elmeállapotáról a gyanú szerint hamis szakvéleményt adó igazságügyi szakértőt. A gyanú szerint Tasnádi megbízásából ügyvédje állapodott meg az elmeorvos szakértővel, hogy hárommillió forintért hamis szakvéleményt adjon Tasnádi beszámíthatóságáról. A jelen perújítási indítvány nem ezen eljárás nyomán született meg.
- A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a perújítási indítványát az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) szakvéleményére alapozva alakította ki. Az ETT véleményét a Fővárosi Bíróságon folyamatban lévő ügyben kérte a bíróság a meggyanúsított szakértő véleményével szemben - mondta érdeklődésünkre Sódor István.
- Az Egészségügyi Tudományos Tanács szakvéleménye szerint Tasnádinak nincs beszámítási képességét korlátozó problémája. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ETT-vélemény alapján úgy véli: mivel Tasnádi beszámítási képessége nem korlátozott, így nincs ok a büntetés enyhítésére. Azaz a perújítási eljárásban kiszabott két és fél éves szabadságvesztésnél lényegesen súlyosabb büntetés indokolt - mondta Sódor István.
A perújításra többször is sor kerülhet, korlátja csupán annyi: a terhelt terhére csak életében és az elévülési időn belül lehet perújítást elrendelni. A perújítás megengedhetőségéről majd a Fővárosi Ítélőtáblának kell döntenie.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-503243-300361
|
https://web.archive.org/web/20231108205929/http://nol.hu/archivum/archiv-503243-300361
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perujitas-lesz-tasnadi-ugyeben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,365 |
Nem vizsgálják tovább a román korrupciót
|
A volt román kormánytagok ügyében kezdett ügyészségi vizsgálat folytatása ellen foglalt állást szerdán a bukaresti képviselőház - jelentették román hírforrások.
|
A főügyészség azt kérte a román honatyáktól, hogy engedélyezzék a korrupcióval gyanúsított Adrian Nastase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési miniszter ellen indított vizsgálat folytatását.
Nastase esetében a képviselők közül többen szavaztak a vizsgálat folytatása ellen, míg Mitreánál többségbe kerültek ugyan a vizsgálat mellett szóló szavazatok, azonban nem alakult ki a szükséges kétharmados többség.
|
https://24.hu/kulfold/2008/08/13/nem_folytatjak_vizsgalatot/
|
https://web.archive.org/web/20240126190910/https://24.hu/kulfold/2008/08/13/nem_folytatjak_vizsgalatot/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nem-vizsgaljak-tovabb-a-roman-korrupciot
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,366 |
Botrány! 3,14 milliárdot utalt a minisztérium kormánypárti politikusoknak Szlovákiában
|
Több száz millió koronás támogatást kaptak olyan nonprofit szervezetek, amelyeket kormánypárti politikusok vezetnek.
|
A kormánypárti Smer tagjai foglalnak helyet annak a négy nonprofit szervezetnek a vezetőségében, amelyek 400 millió koronás (3,14 milliárd forintos) támogatást kaptak a szociális, családügyi és munkaügyi minisztériumtól, melyet az ugyancsak párttag Viera Tomanová vezet – derítette ki a Plus jeden deň. Sárközy Klára (MKP) vizsgálatot követel az ügyben. A napilap hétfőn számolt be arról, hogy júniusban négy nonprofit szervezet is pályázatonként 100 millió koronát nyert el uniós forrásokból.
Valamennyi szervezetben jelen van Juraj Thomka vállalkozó, aki évek óta Jana Laáková (Smer) képviselőnő barátja. Az ügyet még gyanúsabbá teszi, hogy Besztercebánya megye nevében Jana Laáková fia, Vladimír, a regionális fejlesztések osztályának vezetője ajánlotta a minisztériumnak a négy szervezet pályázatának támogatását – írta a lap hétfőn.
Viera Tomanová szociális miniszter visszautasította, hogy pártalapon történt volna a pénzosztás. „Ki áll közel a Smerhez? Thomka úr tagja a Smernek? Én nem is ismerem“ – védekezett a miniszter, majd megjegyezte: „Kemény, szelektív, és nagyon transzparens válogatás volt.“
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/botrany-314-milliardot-utalt-a-miniszterium-kormanyparti-politikusoknak-szlovakiaban
|
https://web.archive.org/web/20080821150400/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=235612
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/botrany-314-milliardot-utalt-a-miniszterium-kormanyparti-politikusoknak-szlovakiaban
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
6,367 |
Hárommillió euróért bárki miniszter lehet
|
Csak az első félévben 27 ezer korrupciós ügy került nyilvánosságra Oroszországban. Szakértők szerint az összes megvesztegetés és kenőpénzes esetnek így is csak a 3 százaléka látott napvilágot.
|
A korrupció elleni erőteljesebb fellépést szorgalmazza Dmitrij Medvegyev orosz elnök, aki szeptemberben terjeszti a parlament elé erről szóló törvényjavaslatát. Vlagyimir Putyin utóda a szegénység leküzdése mellett a korrupció elleni harcot jelölte meg elnökségének egyik prioritásaként, és már két héttel beiktatása után határozatot hozott egy korrupcióellenes tanács felállításáról.
A nagyobb átláthatóság jegyében a jövőben rendszeresen vizsgálják a hadsereg tisztjei, a köztisztviselők, a bírák és a rendőrök vagyoni helyzetét, az állami hivatalnokok felelősségre vonására pedig speciális fegyelmi bíróságot állítanak fel. A tervezet külön fejezetben szabályozza az állami és a köztulajdonban lévő értékek használatát és használatba adását, valamint a közbeszerzési eljárásokat is alaposabban ellenőrzik.
Az októberre várható szövetségi jogszabálycsomag mellett november 1-jéig minden kormányzati testületnek saját korrupcióellenes tervet kell összeállítania. Medvegyev elnök még júniusban kijelentette: Oroszország a nemzetközi szerződésekhez, így az ENSZ korrupcióellenes konvenciójához, illetve az Európa Tanács vonatkozó egyezményéhez is csatlakozni kíván, ám azt szeretnék elkerülni, hogy ez kampánnyá váljon.
Az előírások szigorítására szükség is van, hiszen az orosz állam egyik legsúlyosabb problémája a korrupció: az első félévben mintegy 27 ezer korrupciós ügyet tártak fel, ez mintegy tíz százalékkal több, mint 2007 hasonló időszakában. Ahogy Alekszandr Bukszman, az orosz főügyész első helyettese a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak elmondta, a megvesztegetési ügyek száma rohamosan nő, az év első hat hónapjában már hat százalékkal több esetet jelentettek az egy évvel ezelőttinél. A lap ugyanakkor az ügyvédi kamara elnökét is idézi, aki szerint a hivatalos statisztikák a valós korrupciós eseteknek csupán elenyésző részét, alig három százalékát tükrözik.
Problémát jelent, hogy az állami hivatalnokok maguk is jócskán profitálnak tisztségükkel járó hatáskörükből és kapcsolatrendszerükből - a főügyészség vizsgálata szerint évente a költségvetés egyharmadának megfelelő összeg vándorol az orosz tisztségviselők zsebébe. Hogy ennek a gyakorlatnak véget vessen, a duma a jövőben a lobbizást is legitimálná. A piaci szereplők ugyanakkor szkeptikusak ezzel kapcsolatban, hiszen több hasonló kezdeményezés is megbukott már Oroszországban. Az érdekérvényesítés határai nagyon nehezen definiálhatóak, de a gazdaság és a társadalom között kialakult érdekérvényesítő mechanizmus megváltoztatása is komoly ellenállásba ütközne.
Jellemző, hogy nem ritkán az állami tisztségekre történő kiválasztás is ismeretség vagy "likviditás" alapján történik: Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz politika fenegyereke azt állítja, hogy egy kormányzói tisztség ára 5-7 millió euró között mozog, ugyanennyibe kerül egy hely a parlament felsőházában is. A kisebb tisztségek, mint például egy minisztérium vagy egy szövetségi hivatal vezetése már 3-4 millió euróért is megkapható.
Alekszandr Gurov, a duma biztonsági bizottságának tagja, aki Mihail Gorbacsov idején a szervezett bűnözés elleni harcot irányította, a lapnak nyilatkozva kijelentette: ha minden korrupt tisztségviselő ellen vizsgálatot indítanának, nem maradna senki, aki az országot vezethetné, mert le kellene csukni a parlamenti képviselők háromnegyedét és csaknem valamennyi kormányzót.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/korr080814/
|
https://web.archive.org/web/20201021174121/https://index.hu/gazdasag/vilag/korr080814/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/harommillio-euroert-barki-miniszter-lehet
|
Index
|
world-news
|
2008-08-14 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
6,368 |
Elszálltak a Gripen-vádak
|
Feleslegessé válhat a Gripen-beszerzések ügyében kormány- és ellenzéki oldalról is szorgalmazott parlamenti vizsgálóbizottság felállítása.
|
Lekerülhet a parlamenti napirendről annak a vizsgálóbizottságnak a felállítása, amely a Gripen vadászgépek beszerzésének körülményeit ellenőrizte volna. A KDNP a Medgyessy-kormány idején történt szerződésmódosítás mikéntjét és miértjét, az MSZP az Orbán-kormány által kötött szerződés hátterét vizsgálta volna. Miután egyik politikai oldal sem járult hozzá a másik vizsgálóbizottságának felállításához, legkorábban csak az őszi ülésszakon vehető ismét napirendre a kérdés - akkor is feleslegesen. Annyi bizonyos, hogy a svéd vadászrepülők 2001-es beszerzése különösen alakult. Harcászati elvek alapján az amerikai F-16-osok vásárlása volt indokolt és kézenfekvő, esetleg az orosz államadósság ellenében kapott MiG-29-esek hadrendben tartása és korszerűsítése. Ez utóbbi mellett elsősorban anyagi szempontok szóltak. Az Orbán-kormány honvédelmi minisztériuma az F-16-osok megvásárlását szorgalmazta, ami illeszkedett is volna ahhoz a - ki nem mondott - kormányzati gyakorlathoz, hogy az amerikaiak felé kell nyitni. A Gripenek beszerzéséről szóló döntés már csak azért is meglepte a harcászati szakma képviselőit, mert a gyártó Svédország nem tagja a NATO-nak, Magyarország pedig épp NATO-beli kötelezettségei miatt döntött a milliárdos beszerzés szükségességéről. A Gripenek viszont nehezen illeszthetőek be a közös NATO-kontingensbe; többek között ezért kellett módosítani a szerződést a szocialista kormány idején. A Gripen vadászgépekből Magyarország mellett Csehország és Dél-Afrika vásárolt. A svéd gyártó cégben ötvenszázalékos tulajdonrészt birtokló BAE Systems anyaországa, Nagy-Britannia légierejében viszont egyetlen Gripen sem repül.
HIRDETÉS A 2001-es beszerzésről szóló döntés körülményeivel kapcsolatban elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet döntéssel végződő ülésén Orbán Viktor miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Arról, hogy mit mondott, azóta sem tudni - a Fidesz kormányzati gyakorlata értelmében ugyanis jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig ma is államtitok. Tény, hogy hamarosan megszületett a mindenkit meglepő döntés. Az eredeti szerződést végül a Medgyessy-kormány módosította. Ennek célja az volt, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt tudjanak venni. A sajtó és az ellenzék elsősorban azt emelte ki ebből, hogy a gépeket légi utántöltésre is alkalmassá tették; ám ez - az egyébként valóban milliárdos tétel - csak töredéke a módosításból adódó többletkiadásoknak, a nagyobb hányad
a kommunikációs rendszerre ment el. A Gripen-ügy akkor került ismét a nagypolitika napirendjére, amikor tavaly februárban a svéd közszolgálati csatorna egy riportfilmben azt állította: a magyar és a cseh Saab-megrendeléseknél (ez a Gripen gyártó cége) korrupciógyanú merült fel. A svéd televízió szerint a magyar származású, de Ausztriában élő Alfons Mensdorff-Pouilly gróf volt az, aki közbenjárt a két nemzet politikai elitjénél a Gripenek érdekében. A magyar politikai élet prominensei emlékeznek a grófra, de érdemben senki sem ismerte el, hogy közelebbről is ismerte volna. Pouilly az ügyben soha nem szólalt meg, közvetítőin keresztül viszont tagadta, hogy bármilyen "közbenjárásban" része lett volna. Az ügy azonban nagy visszhangot váltott ki, Christer van der Kwast új svéd főügyész - vélhetően az éppen új svéd kormány iránti lojalitása okán is - hevesen nekiugrott az ügynek, és nemzetközi vizsgálatokról, nyomozásokról beszélt. Tavaly az EuroJuston keresztül a svédek valóban érdeklődtek a magyarországi eseményekről, pontosabban a "helyzetről", de akkor még nem volt kész egyetlen vizsgálati anyag sem. A Gyurcsány-
kormány által kezdeménye-
zett Gripen-vizsgálat jelentése ugyanis csak 2007 novemberében készült el. Ebben a Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár által vezetett testület többek között azt állapította meg, hogy a szerződéskötés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte (beszerzési kényszer nem volt), a vásárlást közbeszerzési eljárás nélkül bonyolították le az Orbán-kormány idején, rossz volt a pénzügyi előkészítés ("elfelejtették" az áfafizetést) és a kontraktus szövegezése sem volt kellően gondos. A jelentést a Gyurcsány-kormány és a nemzetbiztonsági kabinet megtárgyalta, majd - a jogi megállapításokkal kiegészített anyagot - megküldte a Legfőbb Ügyészségnek. A Legfőbb Ügyészség azonban nem talált semmit, ami "ügyészi fellépést" indokolna. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy májusban lezárult az anyagok vizsgálata, nem találtak sem bűncselekményre, sem közérdeksérelemre utaló adatot. Ráadásul lapunk úgy tudja, hogy a svéd főügyészségről sem érkezett végül hivatalos megkeresés. Talán azért nem, mert a 2001-es beszerzés ügye, ha volt is bármiféle visszás részlet benne, már elévült. Anynyi mindenesetre az ügyhöz tartozik, hogy a Gripeneket gyártó svéd Saabnál azóta cserélődtek a vezetők. A most hétvégén megrendezendő kecskeméti repülőnapon például már olyan személyek képviselik a Gripent, akikkel a honvédelmi tárca ebben a minőségben még soha nem tárgyalt.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-503394
|
https://web.archive.org/web/20090204005159/http://nol.hu/archivum/archiv-503394
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszalltak-a-gripen-vadak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-14 00:00:00
|
[] |
[
"BAE Systems-SAAB",
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[
"Gripen-ügy"
] |
6,369 |
Hogyan segíthet nektek Attila?
|
Egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban készült hangfelvétel tanúsága szerint Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár Attila védője azt javasolta egy másik vádlott védőjének, gondolják végig, hogyan segíthetné őket Attila.
|
Hogyan segíthet nektek Attila?
Hangfelvétel Kulcsár védőjének különös ajánlatáról
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2008. augusztus 15.
Vádlottak és védőik a tárgyalóteremben
Kép: Kovács Bence
Egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban készült hangfelvétel tanúsága
szerint Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár Attila védője azt javasolta egy másik
vádlott védőjének, gondolják végig, hogyan segíthetné őket Attila. A
felvétel kivonata eljutott Kerék Csabához, aki feljelentette Zámbót a
Nemzeti Nyomozó Irodánál. Ezzel együtt: a jövő pénteken minden bizonnyal
ítélet születik az ügyben.
Fordulat a K&H-perben? - Egy közvetítő szerint Kulcsár hajlandó lenne
mentegetni vádlott társait - e címekkel közölte a Népszava csütörtöki száma
az igazságszolgáltatás egészét, és a brókerügyben (is) ítélkező Varga
Zoltán bírót számos cikkében és könyvében élesen bíráló dr. Kende Péter
információját. Kende értesülése szerint a brókerügy elsőrendű vádlottjára
(Kulcsár Attilára) hivatkozva egy közvetítő azt érzékeltette, hogy néhány
nap múlva, az utolsó szó jogán Kulcsár kész vádlott társai számára kedvező
nyilatkozatot tenni. Ennek Kende cikke szerint azért van jelentősége, mert
több vádlottal szemben egyedül Kulcsár vallomása szolgál terhelő
bizonyítékként. Ha tehát bármilyen okból Kulcsár szavahihetősége
megkérdőjeleződik, a vádak többsége megdőlhet.
Kende - mint írja - úgy tudja, az ajánlattétel miatt már feljelentés is
született, azaz valószínűsíthető, hogy újabb büntetőeljárás indul. Kérdés -
veti fel a Népszava cikkírója -, ennek végéig felfüggesztik-e a pert. Ez
azért is érdekes - viszi tovább okfejtését Kende -, mert a brókerper
bíráját, Varga Zoltánt szeptember elsejei hatállyal a Legfelsőbb Bíróság
bírájává nevezték ki. S bár nem lenne példa nélküli, hogy egy új beosztásba
került bíró még befejezi a megkezdett pereit, de ha most - az új
fejlemények fényében - másképp döntenének, s új bírót neveznének ki, annak
elölről kellene kezdenie a szövevényes bűncselekmény tárgyalását.
A brókerbotrányban az ügy jelen állása szerint egy hét múlva szólhatnak a
vádlottak az utolsó szó jogán, s amennyiben objektív okok nem zárják ki
ennek lehetőségét, s nem kerülnek elő új, a per szempontjából fontos
bizonyítékok, még aznap ítéletet is hirdet Varga Zoltán tanácsa. Bírósági
szakértők szerint a Népszava cikkében leírt állítólagos befolyásolási
kísérlet önmagában még nem elég a per elnapolására. Ráadásul Kulcsár Attila
az utolsó szó jogán nem is tehet olyan nyilatkozatot, amely érdemben
befolyásolhatná vádlott társai cselekményeinek megítélését. Ha új
bizonyítékokkal kívánna előállni, ahhoz a bíróságnak újra meg kellene
nyitni a bizonyítási eljárást, ami nem kizárt, bár ítélethirdetés előtt nem
szokványos. Amennyiben így történne, Kulcsár újabb vallomása sem
érvénytelenítené a korábbiakat. Ezekkel és az egyéb bizonyítékokkal
összevetve értékelné a bíróság az esetleges újabb vallomást.
Maga Kulcsár a Népszabadságnak nyilatkozva előbb "szép álomnak", majd
"értelmetlen zagyvaságnak" nevezte Kende információját. Leszögezte, ő nem
kért fel senkit semmiféle közvetítésre, nem is hallott arról, hogy a
nevében bárki is megkereste volna vádlott társai bármelyikét. Arról viszont
nem kívánt semmit elárulni, hogy az utolsó szó jogán miről beszél majd,
egyáltalán él-e az utolsó szó jogával.
Közkézen forog ugyanakkor egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban
készült magnófelvétel kivonatos leirata, amelyből az derül ki, hogy az
egyik tárgyalási szünetben Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár védője egyik
védőtársától "csak egy percet" kér, hogy valami fontosat mondjon neki:
"Gondolkodjatok el, ha érdekel benneteket, hogyan segíthetne nektek az
Attila."
A hangfelvételen állítólag Zámbó felveti, hogy védence mondhatná azt, hogy
bizonyos számokat eltúlzott, valamely adatra rosszul emlékezett. Nem derül
ki ugyanakkor belőle, hogy Kulcsár bármit is kért volna cserébe. Ügyvédje
állítólag csupán annyit mondott, Kulcsár mindaddig kész segíteni vádlott
társainak, amíg azzal magának nem árt.
A hangfelvétel létezéséről a perben érdekelt védők közül többen is tudtak,
arról azonban senki nem kívánt nyilatkozni, hogy ki rögzítette a
beszélgetést, s ki írta le azt. Egy nevének elhallgatását kérő ügyvéd úgy
tudja, készítője el akarta torzíttatni a felvételen a saját hangját, ám
akit ezzel a munkával megbízott, lemásolta és többeknek eljuttatta a
felvételt.
Tény, hogy egy leirat eljutott a per másodrendű vádlottjához, Kerék
Csabához is, aki - miként az ügyvédje, Ruttner György a Népszabadságnak
elmondta - hamis vád gyanújával feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó
Irodánál (NNI), ahol egykor a K&H-ügyet is nyomozták.
Bartha László, az NNI szóvivője megerősítette, hogy a brókerbotránnyal
összefüggésben csütörtökön érkezett egy feljelentés a gazdaságvédelmi
főosztályukra, részleteket azonban nem árult el. A rendőrségnek a törvény
értelmében három napja van, hogy döntsön a nyomozás elrendeléséről.
Ruttner - aki maga nem ellenjegyezte védence feljelentését -
érdeklődésünkre tagadta, hogy ő rögzítette volna a folyosói beszélgetést
Zámbóval.
- Ez nem az én stílusom - szögezte le. Azt mondta, tudja, ki készítette a
felvételt, de egyelőre nem kívánja megnevezni, s arról sem kíván
nyilatkozni, hogy Kerék Csaba mikor és miképpen jutott hozzá a felvételhez.
Zámbó Gyula nem tud ilyen beszélgetésről. Érdeklődésünkre azt mondta: a per
folyamán szinte valamennyi védőtársával beszélgetett, s olyankor
óhatatlanul szóba került az is, hogyan segíthetnék egymás védekezését. A
Népszava felvetését ezzel együtt is komolytalannak tartja: az utolsó szó
jogán megszólalva már egyik vádlott sem tud érdemben segíteni a másiknak.
Ami pedig Kerék Csaba ellene tett feljelentését illeti, Zámbó semmin sem
csodálkozik...
|
http://nol.hu/archivum/archiv-503521
|
https://web.archive.org/web/20231114233212/http://nol.hu/archivum/archiv-503521-300572
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-segithet-nektek-attila
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-15 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,370 |
Harc a román korrupcióellenes ügyészség vezetéséért
|
Jó néhány magas beosztású politikus korrupciós ügyletéről sikerült lerántania a leplet a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) az elmúlt években, Daniel Morar vezetése alatt - állítják a kolozsvári származású ügyész támogatói.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-503547
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/harc-a-roman-korrupcioellenes-ugyeszseg-vezeteseert
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-08-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
6,371 |
Az első ítélet a Siemens-botrányban - A feketekasszák ura
|
Lezárult a német gazdaság eddigi legnagyobb korrupciós botrányának első pere.
|
Két év felfüggesztett börtön és 108 ezer eurós pénzbüntetés - ennyit szabott ki a müncheni bíróság a Siemens telekommunikációs részlegében egykor vezető pozíciót betöltő Reinhard Siekaczekre, a "feketekasszák uraként" elhíresült egykori igazgatóra. Letöltendő börtönbüntetésről viszont szó sem volt, mivel az egykori vezető 2006. novemberi letartóztatása óta szorgalmasan beszámolt a nyomozóknak mindarról, amit a vállalat piszkos ügyeiről tudott, és az ügyészség szerint olyan információkhoz juttatta hozzá a nyomozókat, amikről nélküle a beavatottakon kívül máig nem tudna senki. Az enyhének mondható ítéletben emellett közrejátszott, hogy Siekaczek a feljebbvalói utasítására követte el a bűncselekményeket abban a hitben, hogy azok a vállalat javára válnak. A Spiegel szerint ezzel együtt is ő jelképezi az egykor mintavállalatként számon tartott Siemens mítoszának az összeomlását.
Siekaczek a Siemens kommunikációs technikai részlegében a titkos kasszák felett őrködött. Mint kiderült, saját zsebre nem dolgozott - annál több jutott viszont afrikai diktátoroknak, orosz hivatalnokoknak és görögországi pártoknak, egyszóval a döntéshozóknak - írják a német lapok. A volt vezető ellen 49 rendbeli hűtlen kezelés miatt indult eljárás: a vád szerint 53 millió eurót juttatott a müncheni Siemens-központból innsbrucki és salzburgi bankokon keresztül dubai vagy Virgin-szigeteki fantomcégeknek, ahonnan aztán külföldi politikusok, bürokraták vagy cégvezetők bankszámláira utalták a pénzeket.
Az már korábban ismert volt, hogy 2000 és 2006 között a cégen belül egy ismeretlen fekete lyuk beszippantott mintegy 1,3 milliárd eurót, amelynek jelentős része kenőpénz formájában újrahasznosult. Az eljárás azonban feltárta a korrupciós ügyek
egyes bizarr részleteit
is: a vállalat egyik alkalmazottja például több alkalommal is az autója csomagtartójában csempészte át a megvesztegetésre szánt összegeket a német-osztrák határon, majd a tárgyalóteremben ülők nem kis derültségére kijelentette, hogy a készpénzzel teletömött bőröndök súlya miatt majdnem maradandó gerinckárosodást szedett össze. A vállalat egyik jogi tanácsadója arról számolt be, hogy Siekaczek egy alkalommal 300 ezertől ötmillió euróig terjedő értékben hozott neki számlákat, mondván, ezeket találta az adóhivatal egyik munkatársa, és lehetséges-e, hogy ezek után szimatot kap az államügyészség. "Ennél világosabban nem is lehetett volna jelezni, hogy itt valami bűzlik" - mondta a beszámoló hallatán a bíró, mire a tanú azt válaszolta: "Az én feladatom a jogi tanácsadás volt. Az esetleges jogsértések vizsgálatával más osztályok foglalkoznak."
Egy másik tanúvallomás szerint a KPMG könyvvizsgálati cég egyik munkatársa fölfigyelt a Nigériába irányuló gyanús pénzutalásokra. A fiatalember megosztotta azon gyanúját a Siemens munkatársaival, hogy ezek kenőpénzek. Ám a KPMG vizsgálati csoportjának vezetője később elnézést kért túlbuzgó kollégája miatt a vállalattól - állítják a tanúk. A KPMG tagadta, hogy ők is részt vettek volna az ügy elhallgatásában. "Megtévesztettek minket" - hangzott a cég indoklása.
De voltak más esetek is, amikor a vállalat egyes munkatársait értesítették a furcsa ügyletekről. Albert Schäfer, a Siemens korrupcióellenes megbízottja például elmondása szerint megírta Jürgen Radomski egykori személyzeti vezetőnek, hogy különös liechtensteini pénzösszegekre bukkant, de figyelmeztetését így hárították el: "Mi ez már megint? Nem kérek több papírt." És volt olyan is, amikor a vezetőség megkérte az ellenőröket, hogy bizonyos trükközések felett hunyjanak szemet - állítja Siekaczek a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában. "A telekommunikációs részleg egyik vezetője mindig azt mondogatta: ha valami történik, úgyis van valakink, aki elmegy valamelyik hivatalnokkal szaunázni. Akkor az ügy el van rendezve." Az egykori vezető a per utáni első interjújában egyébként a kenőpénzes gyakorlat morális indokait is megadta: a korrupció beszüntetésével megrendelések estek volna ki, s így munkahelyek kerültek volna veszélybe. A kelet-európai vagy afrikai alkalmazottak pedig többször utaltak rá, hogy veszélyben van az életük, ha nem érkezik meg a kenőpénz. "Tény, hogy ezekben az országokban több másik vállalat munkatársait is elrabolták, a mi embereinket viszont nem."
Az egykori cégvezetők szerepe továbbra sem tisztázott. Nem tudni, hogy csak félrenéztek, vagy ők maguk is részei voltak a rendszernek, pedig a nyomozás egyik legfőbb célja éppen az ő szerepük tisztázása volt. Néhány egykori fejest több tanú is megvádolt, például Heinz-Joachim Neubürger gazdasági vezetőt, aki a kihallgatásokon rendre amnéziában szenvedett. Az első perben azonban egyetlen megdönthetetlen bizonyíték sem került elő velük szemben. Egy másik volt vezető viszont, akinek az ügye már elévült, bátrabban beszélt a múltról kollégáinál; ő azt vallotta, hogy a felsőbb vezetésnek nem beszéltek nyíltan korrupcióról, "nehogy az urakat bevonják a kényes ügyekbe".
Magát a kenőpénz kifejezést nemigen használták a cégen belül; ha szó volt ezekről az összegekről, akkor "konzultánsoknak szánt hasznos kiadásokként", "diszkrét kifizetésekként",
"édes ígéretekként"
vagy egyszerűen csak "témaként" emlegették. A diszkréció nem csak szavakban merült ki: a juttatásokról szóló papírokat például a Siemens-vezetők nem írták alá közvetlenül. Helyette egy sárga ragadós cédulára írták a nevüket, amit aztán a megfelelő szerződés aljára ragasztottak. Egy esetleges házkutatáskor egyszerűen le lehetett volna emelni a kis fecniket, és így teljességgel lehetetlen lett volna rájönni, ki hagyta jóvá a tranzakciót. Idővel hatalmas hegyekben álltak a lefizetéseket dokumentáló papírok egy olyan helyiségben, amelyet a vállalat pincéjében direkt erre a célra alakítottak ki.
A kilencvenes években evidensnek tekintették, hogy a legtöbb idegen országban, de főképp a harmadik világban lehetetlenség kenőpénzek nélkül megbízásokat szerezni. E nézetet a német állam is osztotta: míg az országon belül szigorúan tiltotta a korrupciót, a külföldi beruházásoknál szemet hunyt a megbízásokról döntő hivatalok zsebébe csúsztatott borítékok fölött; a német cégek e kiadásaikat üzemi költségekként leírhatták az adóból. Ám 1999-től a külföldi alanyok lefizetése is büntetendő cselekménnyé vált; a Die Welt információi szerint a Siemens munkatársai ezután kezdtek bélyegzőket gyártani, amelyeken az állt: "A fogadó fél az OECD irányelvei szerint nem számít hivatalviselőnek."
Siekaczeket 2002-2003 fordulóján avatták be a titokba; egy München környéki vendéglőben találkozott néhány kollégájával és felettesével, akik megkérték, vegye át a kenőpénzek feletti felügyeletet. A posztra olyan embert kerestek, akinek családja van és megbízható - állította az egyik tanú. És Siekaczek éppen ilyen ember volt: szerény körülmények közül érkező, szorgos családapa, aki iskolái elvégzése után a Siemensnél helyezkedett el, ahol évek alatt feltornázta magát a ranglétrán, és ötvenéves korára - ahogyan ő fogalmazott - a vállalat egyetlen egyetemi diploma nélküli igazgatója lett. "Soha nem kérte, hogy bízzák rá ezt a feladatot" - állította az államügyész. Kimondatlan elvárás volt vele szemben, hogy fogadja el, ami mellesleg a karrierjének is jót tett. A Siemens a távozása után sem feledkezett meg az egykori vezetőről - legalábbis erről tanúskodik az a tanácsadói szerződés, mely szerint a vállalat a továbbiakban havi harmincezer euró fizetést folyósít neki, és további tízezret egyéb költségekre. Siekaczek összesen 900 ezer eurót kapott ily módon végkielégítésként a vállalattól.
A vádlott szerint a vesztegetési rendszer működtetése egyszerű volt: színlelt szerződéseket kellett kötni nem létező tanácsadói feladatokra, majd az összegeket elküldeni a célszemélyeknek. A nyomozók szerint Siekaczek segítsége nélkül nem tudtak volna használható bizonyítékokat szerezni a vállalaton belül történt korrupcióról. Az egykori igazgató - állítólag már két órával 2006. novemberi elfogatása után - a hatóságok rendelkezésére állt és
mindent aprólékosan elmagyarázott
Harmincnyolcszor hallgatták ki, 39 dossziényi iratot mutatott meg a hatóságoknak, amiket mindaddig Svájcban tárolt egy biztonságos trezorban, "életbiztosítás" gyanánt. Azaz korábban sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy valamikor lebukhat. És így is lett: miután egy liechtensteini bankban milliós összeget emelt le egy számláról, majd nem sokkal később ugyanannál a banknál egy másik számlára befizette, hirtelen pénzmosás gyanújába keveredett. A liechtensteini nyomozók értesítették müncheni kollégáikat, mire az egész vállalatnál elszabadult a pokol: megindult a nyomozás, és a vállalat 161 éves fennállásának legnagyobb presztízsveszteségét könyvelhette el. A Siemens ipari szektorának vezetője, Heinrich Hiesinger a Berliner Zeitungnak arról számolt be, hogy átdolgoznak bizonyos belső szabályokat, mert egyes esetekben az előírások túlságosan bonyolultak. A tét nagy, mert a vállalat nem engedhet meg magának több hibát.
"A Siemens a korrupciós ügy miatt hatalmas károkat szenvedett, mind pénzügyi, mind imázsszempontból. A vállalaton belül semmi sem olyan, mint régen" - mondta lapunknak Rainer Buchert ügyvéd, aki a vállalati korrupcióra szakosodott.
"Korrupció többé-kevésbé a világ minden táján előfordul. A Transparency International indexeiben Németország mindig előkelő helyen szerepel, ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy a Siemens az egyetlen korrupt cég az országban. Biztos adatok azért nincsenek, mert a korrupt üzletek mindig észrevétlenül zajlanak" - mondta Peter von Blomberg, a Transparency International németországi elnökhelyettese. Hozzátette: ha a Siemens mostani vezetősége a beharangozott zéró tolerancia elv szerint jár el, akkor megvan az esélye, hogy visszaszerezze elveszített jó hírnevét a szakmában.
Hogy a Siemens botránya nem egyedi, azt Angela Maier, a Financial Times Deutschland müncheni munkatársa is megerősítette: "Úgy látom, sok nagyvállalatnak az a véleménye, hogy kenőpénzek nélkül bizonyos külföldi üzletekben labdába sem lehet rúgni. Persze úgy kell intézni, hogy ne lehessen őket rajtakapni. A General Electric például sok országban nem is működtet saját értékesítő cégeket, hanem helyi vállalatokat bíz meg a termékeik terjesztésével, melyek legális juttatásokat kapnak. Hogy ennek az öszszegnek mekkora részét használják fel kenőpénzként, az már nem a General Electric problémája."
Buchert ügyvéd szerint viszont korántsem lehetetlen korrupció nélkül is sikeres vállalkozást működtetni. "Aki a vállalkozása sikerét a kenőpénzekre akarja építeni, az igencsak rövidlátóan gondolkozik. Hosszú távon egy cég csak akkor tud sikeresen működni, ha szembeszáll a korrupcióval, és minden egyes jogsértést megtorol. Erre jó példa a REWE-csoport (hozzájuk tartozik többek között a Billa és a Penny áruházlánc), amely egy korrupciós ügyekkel megbízott ombudsmant foglalkoztat, aki a cég üzleteit felügyeli minden olyan országban, ahol a társaság jelen van."
A Siemens jelenlegi vezetősége a botrány kirobbanása után felkérte az amerikai Debevoise & Plimpton ügyvédi irodát, hogy világítsa át a vállalatot. Az iroda jelenleg a Siemens üzletágainak a felét vizsgálja - derül ki Angela Maier információiból -, jórészt azokat, ahol az államügyészség is nyomoz.
Peter Löscher, a Siemens egy éve hivatalban lévő elnök-vezérigazgatója a botrány tisztázására tett ígéretet. A vállalatnak eddig 1,9 milliárd eurójába került a korrupciós ügy. Hogy ennek legalább egy részét visszaszerezze, a Siemens felügyelőtanácsa úgy döntött, kártérítési pert indít tíz egykori Siemens-vezető ellen. Heinrich von Pierertől, a Siemens felügyelőbizottságának egykori elnökétől, Klaus Kleinfeldtől, a vállalat egykori elnök-vezérigazgatójától, Heinz-Joachim Neubürger volt gazdasági vezetőtől és Jürgen Radomski volt személyzeti vezetőtől egyenként két számjegyű milliókat kíván behajtani a cég, mivel nem tettek eleget felügyeleti kötelességeiknek a titkos kasszák ügyében. Edward Krubasik, a Siemens AG egykori alelnöke, Klaus Wucherer ipari szakértő, illetve Rudi Lamprecht, a Siemens mobilüzletágának volt vezetője valószínűleg kisebb büntetéssel megússza, mivel nem tartoztak a legfelsőbb bizalmi körbe.
A régi vezetők beperelésével mindenekelőtt az egyesült államokbeli SEC tőzsdefelügyelet szívét szeretnék meglágyítani, mivel az USA-ban 2001 óta tőzsdén is jegyzett Siemensre több milliárd dolláros büntetés és akár az amerikai állami megbízásoktól való eltiltás is várhat, amennyiben a tőzsdefelügyelet szigorúan ítélkezik a vállalatról. Az egykori vezetők ugyanakkor nem hajlandók zokszó nélkül elfogadni a vállalat lépését. "Ha háborút akarnak, akkor megkaphatják" - nyilatkozott egyikük ügyvédje.
Eddig talán nyolc
A Magyar Nemzet július 31-i száma arról számolt be, hogy legalább nyolc esetben a magyarországi Siemensnél is felmerült a korrupció gyanúja. Lapunk megkereste a vállalat sajtóosztályát; Farkas Szilvia kommunikációs igazgató írásbeli válaszait az alábbiakban foglaljuk össze.
A német Siemens elrendelte belső vizsgálatot a Debevoise & Plimpton függetlenamerikai jogi iroda végzi, amely 1998-ig visszamenően rengeteg ügyet áttekint. A vizsgálat jelenlegi állása szerint nyolc ügyben felmerülhet a magyarországi leányvállalat tevékenysége kapcsán is a korrupció gyanúja, de konkrét "korrupciós ügy(ek)ről" csak a vizsgálat lezárultát követően lehet beszélni. A cég magyarországi tevékenységének vizsgálata a németországi ügyektől függetlenül veszi szemügyre a hazai üzleti projekteket: nemcsak a közbeszerzési tevékenységre vonatkozik, hanem a teljes üzleti portfólióra. Az ellenőrzés és a kiválasztás szempontjai a magyarországi leányvállalat előtt nem ismertek, a vizsgálat vége egyelőre nem belátható. Az eredményt a Siemens AGdöntésének megfelően fogják közzétenni. Hivatalos külső vizsgálatot (adott esetben az ügyészség bevonását - B. Zs.) a Siemens Zrt. akkor kezdeményez, ha olyan megállapítások születnek, melyek jogi lépéseket indokolnak. A kommunikációs igazgatótól megtudtuk, hogy 2007. november elején az Ernst & Young szakértőiből álló csapat kezdte meg tevékenységéta Siemens Zrt.-nél: feladata a nemzetközileg érvényes új eljárási módok és kontrollfolyamatok megtervezése és megvalósítása. Ennek során kiépült egy új ellenőrzési rendszer, amelyet egy külső tanácsadó cég auditált.
Az elsődleges cél olyan működés kialakítása, amely még a korrupció gyanújának lehetőségét is kizárja. "Ehhez kapcsolódóan a múlt tisztázása és lezárása mind vállalatunk, mind külső partnereink érdekeit egyaránt szolgálja" - írta Farkas Szilvia a levelében, aki szerint ez a fellépés egy idő után - a nemzetközi példákat is figyelembe véve - a piaci környezetre is hatást gyakorol.
B. Zs.
|
https://magyarnarancs.hu/kulpol/az_elso_itelet_a_siemens-botranyban_-_a_feketekasszak_ura-69233
|
https://web.archive.org/web/20150701172324/https://magyarnarancs.hu/kulpol/az_elso_itelet_a_siemens-botranyban_-_a_feketekasszak_ura-69233
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-elso-itelet-a-siemens-botranyban-a-feketekasszak-ura
|
Magyar Narancs
|
eu-news
|
2008-08-07 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés"
] |
[] |
6,372 |
Kulcsár Attila hajlandó lenne mentegetni vádlott társait?
|
Értesüléseink szerint a K and H brókerügy elsőrendű vádlottja, Kulcsár Attila – közvetítőn keresztül – utalt arra, hogy az elsőfokú per lezárásakor, az „utolsó szó jogán” hajlandó vádlottársai számára kedvező nyilatkozatot tegyen.
|
http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1083155
|
https://web.archive.org/web/20081105085719/http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1083155
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-attila-hajlando-lenne-mentegetni-vadlott-tarsait
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,373 |
Gyanúsított SZDSZ-es küldöttek
|
Három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ-alapszervezeti tagot gyanúsított meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) magánokirat-hamisítással a tavaly márciusi országos tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságok miatt – közölte lapunk érdeklődésére Tafferner Éva, a BRFK szóvivője.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151426
|
https://web.archive.org/web/20080814205410/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151426
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitott-szdsz-es-kuldottek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[
"Köteles Péter",
"T. Asztalos Ildikó"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
|
6,374 |
Bukásra áll Pécs kulturális főváros projektje
|
Az óriási csúszások miatt nem készül el 2010-re az Európa kulturális fővárosa rendezvény projektjeinek egy része – állítja az Állami Számvevőszék. A szervezet górcső alá vonta a Széchenyi-tervben egészségturisztikai beruházásokra nyújtott támogatások felhasználását is.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151351
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bukasra-all-pecs-kulturalis-fovaros-projektje
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Baranya megye",
"Pécs"
] |
[
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EKF",
"rendezvényszervezés"
] |
[] |
|
6,375 |
Új feljelentés, elölről kezdődhet a Kulcsár-ügy
|
Bűncselekmény előkészületének gyanújával egy hangfelvétel alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Kerék Csaba, a brókerbotrány néven ismert büntetőper másodrendű vádlottja – erősítette meg lapunk információját Ruttner György, a K&H Banknál elkövetett csalás- és pénzmosássorozat értelmi szerzőjének tartott üzletember védője.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151482
|
https://web.archive.org/web/20080817161258/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151482
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-feljelentes-elolrol-kezdodhet-a-kulcsar-ugy
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-14 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Zámbó Gyula"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,376 |
Vizsgálják a kelenföldi ingatlancserét
|
Nincs jogi akadálya annak, hogy a Fővárosi Közgyűlés újra tárgyalja azt az MSZP–SZDSZ–MDF-es többséggel elfogadott határozatot, miszerint a főváros elcserélné a tulajdonában lévő kelenföldi városközpontot az Estivo Kft. tulajdonolta óbudai buszpályaudvarral – így döntött a közgyűlés jogi és ügyrendi bizottsága.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151477
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgaljak-a-kelenfoldi-ingatlancseret
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-14 00:00:00
|
[] |
[
"Estivo Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
6,377 |
Felfüggesztett börtönre ítélték
|
A Baranya Megyei Bíróság hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta sikkasztás miatt Ernyes Mihály volt Baranya megyei rendőrfőkapitányt a közelmúltban hozott jogerős ítéletében - közölte a bíróság sajtószóvivője az MTI-vel csütörtökön.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=57850
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-bortonre-iteltek
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-08-14 00:00:00
|
[
"Ernyes Mihály"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Baranya megye"
] |
[
"sikkasztás",
"csalás"
] |
[] |
|
6,378 |
Elképesztő rekordkorrupció Csehországban - 35 személyt gyanúsítanak
|
A hivatalnoki-vállalkozói maffia élén Václav Regner, a védelmi tárca egyik osztályvezetője állt, aki a miniszter belső munkatársának számított. Sorsológéppel választották ki a nyertes projekteket, de a hátszéllel induló vállalkozó ajánlatát egy kis mágnessel látták el.
|
http://hirszerzo.hu/kulfold/76339_elkepeszto_rekordkorrupcio_csehorszagban_35
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/elkepeszto-rekordkorrupcio-csehorszagban-35-szemelyt-gyanusitanak
|
Hírszerző
|
eu-news
|
2008-08-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Csehország"
] |
[] |
[] |
|
6,379 |
Ügyészség előtt a fővárosi útfelújítási botrány
|
Megérkeztek a fővárosi útfelújítási munkákkal kapcsolatos akták a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra – közölte tegnap a sajtóügyeletes.
|
Ügyészség előtt a fővárosi útfelújítási botrány
Megérkeztek a fővárosi útfelújítási munkákkal kapcsolatos akták a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra – közölte tegnap a sajtóügyeletes. A több mint két hónapja két fideszes fővárosi képviselő által, jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűncselekménye gyanújával tett feljelentés ügyében a rendőrség felvette a kapcsolatot az illetékes ügyészséggel, ahol folyamatban van a vám- és pénzügyőrség nyomozást elutasító határozata elleni panasz elbírálása.
A cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
|
http://www.mno.hu/portal/579393
|
https://web.archive.org/web/20080817072630/http://www.mno.hu/portal/579393
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyeszseg-elott-a-fovarosi-utfelujitasi-botrany
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"támogatás",
"útépítés"
] |
[] |
6,380 |
Dominikába is ment pénz a MÁV Biztosítótól
|
Napokon belül átutal 660 millió forintot a pénzügyőrség a MÁV Általános Biztosító Egyesületnek a biztosító volt elnöke és társai ellen folyó nyomozás alatt eddig lefoglalt összegből.,
|
A határozat már elkészült, ha Kiss Bálint és védője nem jelent be panaszt ellene, a vám- és pénzügyőrség napokon belül átutal 660 millió forintot a MÁV Általános Biztosító Egyesület számlájára abból a pénzből, amit az egyesület volt elnöke, Kiss Bálint és társai ellen folyó nyomozás keretében foglaltak le - értesült a Népszabadság.
Nincs hatással a kárkifizetések alakulására az a pénz, amit a VPOP most visszautal a MÁV Biztosítónak - mondta lapunknak Binder István. A PSZÁF szóvivője szerint ugyanis, amikor kiszámolták, hogy mekkora kárösszegre nem lesz fedezet az egyesületnél, már kalkuláltak a zár alá vont pénzekkel is. A MÁV Biztosítónál jelenleg mintegy tízezer darab függőkárt - azaz bejelentett, de még ki nem fizetett balesetet - tartanak nyilván mintegy kilencmilliárd forint értékben, s ennek nagyjából a felére nem nyújt fedezetet az egyesület vagyona. A zár alá vont forintok egy szempontból befolyásolhatják a kifizetéseket: minél hamarabb visszakapja ezeket az összegeket a MÁV Biztosító, annál gyorsabban juthatnak pénzükhöz a károsultak is - mondta Binder István. Az egyesület egyébként még most is fogadja a kárbejelentéseket, s a kifizetések is folyamatosan és rendben zajlanak - tette hozzá.
A VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága - mint korábban már többször beszámoltunk róla - tavasz óta nyomoz sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával Kiss Bálint, a MÁV ÁBE volt elnöke és társai ellen. Előzőleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete likviditási gondokat sejtve március óta vizsgálódott az egyesületnél. A VPOP nyomozása éppen a likviditási gondokat előidéző hiány okait kereste a nyomozás keretében és keresi még ma is.
A nyomozás eddigi adatai szerint 2007. november 7. és 2008. március 28. között a MÁV Biztosító Volskbanknál vezetett számlájáról több mint 358 millió forintot utaltak át a Studio 2002 Bt. számlájára. A cégnyilvántartás szerint 1997 júliusa és 2005 szeptembere között Kiss Bálint volt a Studio 2002 képviselője, és 2006 januárjáig a lánya volt a kültag a cégben.
2008. április 2-án további 666 millió forintot utaltak át a biztosító számlájáról a Studio 2002 számlájára, majd - még ugyanazon a napon - ebből 355 milliót továbbutaltak Kis Bálint magánbankszámlájára, a többit pedig Kiss Melinda, Kiss Bálint lányának a számlájára.
Az 1997 novembere és 2008 márciusa között átutalt összesen 358 millió forintból Kiss Bálint - aki az egyesület vezetőjeként rendelkezett a számla felett -, 46 milliót készpénzben vett föl. 108 milliót továbbutalt a Gumislajos Kft.-nek, valamivel több mint 76 milliót pedig a Kritibo Bt.-nek. Másnap mindkét cég - költségeik levonása után - továbbutalta a MÁV Biztosító pénzét a Dominikában bejegyzett LVNT Corporation DO cég Ausztriában, az Anglo Irish Bank Austria AG-nél vezetett számlájára. (A vámőrség adatai szerint a dominikai cég nevében három magyar, T. Krisztina, T. Tibor és K. Lajos járt el.)
A vámőrség a nyomozás kezdetén - majd azt követően is folyamatosan - biztosítási intézkedést rendelt el a MÁV Biztosítótól különböző csatornákon a gyanúsítottak magánszámláira érkezett pénzekre. Ez - a nyomozás jelen állása szerint - összesen 666 millió forint, amit a vámőrség a már megszületett, de még nem jogerős határozat értelmében napokon belül (amint jogerőre emelkedik, amit kizárólag a gyanúsítottak panasza odázhat el) átutal a biztosító számlájára.
A vámőrség - az átutalásra váró 666 millió forinttal együtt - összesen egymilliárd 714 millió 203 ezer 843 forint értékben foglalt le készpénzt és ingatlanokat a gyanúsítottaktól.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-502762-299943
|
https://web.archive.org/web/20081212132726/http://nol.hu/archivum/archiv-502762
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dominikaba-is-ment-penz-a-mav-biztositotol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-08 00:00:00
|
[
"Kiss Bálint",
"Kiss Melinda"
] |
[
"Gumislajos Kft.",
"Kritibo Bt.",
"LVNT Corporation DO",
"MÁV ÁBE",
"Studio 2002 Bt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"pénzmosás",
"csalás"
] |
[] |
6,381 |
Leállították az egymilliárdos céginformáció-fejlesztést
|
Egy hónapon belül lezárul a Microsec Kft. által működtetett céginformációs szolgáltatás vizsgálata az igazságügyi minisztériumban.
|
Még mindig tart, és várhatóan egy hónapon belül fejeződik be az a vizsgálat, amelyet még idén tavasszal kezdeményezett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a cégszolgálat működéséről. A szaktárca korábban áprilisra ígérte annak lezárását, most azt válaszolták az Index kérdésére: "továbbra is tart a céginformációs szolgáltatás rendszerével kapcsolatos vizsgálat", annak befejeztéről azt mondták: az "várhatóan egy hónap".
Arról, hogy az egy magáncég, a Microsec Kft. által működtetett cégszolgáltatás (teljes nevén Országos Céginformációs és Cégnyilvántartó Rendszer, OCCR) vizsgálata pontosan milyen célból indult el, és mire terjed ki, a minisztériumtól nem kaptunk részletes választ (korábban azt mondták, az áttekintés a Microsec-szerződések "teljes időszakát magában foglalja"). Azt sem tudtuk meg, kitérnek a vizsgálat során a cégszolgáltatás tarifáira, holott ez az egyik olyan sarkallatos problémája a hazai céginformációs rendszernek, amelyet nemcsak a Microsecen kívüli, piaci cégadatbázist építő vállalkozások kifogásolnak, hanem már az Állami Számvevőszék is szóvátett.
Aránytalan árak
"Az adatátviteli költségek a legtöbb esetben meghaladták az IRM adat árait" – olvasható az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztéséről készült tavalyi számvevőszéki jelentésben. "Olyan ez, mintha postára adnánk egy 500 forint értékű csomagot, és a szállításért 5000 forintot kellene fizetnünk" – fordítja le a problémát a mindennapok nyelvére az egyik – társaihoz hasonlóan nevét üzleti okok miatt fel nem vállaló – üzleti szereplő, aki szerint ez egyszerűen "súlyos aránytalanság".
Az online céginformációs szolgáltatás jelenleg ugyanis úgy működik, hogy a minisztérium birtokában lévő adatok a Microsec által felépített és üzemeltetett hálózaton jutnak el az adatkérőig. Az adatoknak fix tarifájuk van, míg a Microsec az adatátvitelért az információs fájl nagysága szerint számláz. Hogy ebből milyen szélsőséges helyzetek állhatnak elő, arra az ÁSZ-jelentés konkrét példát is hozott: "az elektronikus cégközlönyért az IRM részére fizetendő díj bruttó 30 000 forint, ennek a műszaki szolgáltató által felszámított adattovábbítási díja viszont 139 061 forint" volt egy olyan esetben, amikor aztán az ügyfél le is mondott a szolgáltatásról.
Így alakult
Pedig a Microsec igazából semmiről sem tehet, ezt maguk a potenciális piaci konkurenseik is elismerik. "A minisztérium, ki tudja, miért, kényelemben, figyelmetlenségből, még a kilencvenes években kialakított egy monopolhelyzetet, amit azóta sem tud vagy akar megszüntetni" – mondja egyikük. A Microsec a kilencvenes évek közepén valóban közbeszerzési eljárás nélkül lett a cégszolgáltatás informatikai beszállítója, ezután viszont kétszer is sikeresen szerepelt közbeszerzési tenderen – igaz, mindkettőre egyetlen érvényes ajánlat érkezett, az övé.
A vállalkozás mostanra olyan szerves része lett a rendszernek, hogy kedvezményezettje lehet egy 990 millió forintos, részben európai uniós pénzből megvalósuló programnak is. A fejlesztési terv elektronikus közigazgatási operatív programjában (ekop) cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése elnevezésű projekt. Az ehhez kapcsolódó első közbeszerzési tender már áprilisban meg is jelent – tehát elkezdték volna annak a cégszolgáltatásnak a vizsgálatát, amely működését ekkor már vizsgálták házon belül –, ám azt később visszavonták.
Továbbfejlesztették volna, de mégsem
Draskovics ugyanis az igazságszolgáltatási tanács hivatalának vezetőjével együtt átnézte a projektet, és "a projekt átdolgozása mellett döntöttek" – magyarázta a lépést a tárca sajtóosztálya. Az átdolgozást egyebek mellett azzal indokolták, hogy "a projekt egyes elemei már megvalósultak, illetve... további rendszerek felülvizsgálata, fejlesztése szükséges".
Hogy ez a felülvizsgálat összefüggésben volt-e a cégszolgálatos vizsgálattal, arra nem tért ki a minisztérium. Mindenesetre elgondolkodtató hogy a Számvevőszék már a tavalyi jelentéséban azt javasolta az IRM-nek: "intézkedjen a cégszolgálat működéséhez szükséges külső szolgáltatások szerződési hátterének, továbbá a szolgáltatások igénybevételéért fizetendő illetékek és költségtérítések átfogó felülvizsgálatáról". Ezt a javaslatot indokolhatja, hogy számvevők a cégszolgálat működésének számos elemét kifogásolták.
Súlyos kifogások
Így szóvá tették egyebek mellett, hogy a cégnyilvántartó és céginformációs rendszer működtetésére kötött "vállalkozói szerződések tartalmát hiányosan és a teljesítések ellenőrzésére alkalmatlan módon határozták meg, amit csak fokozott, hogy a kockázatok a belső ellenőrzés feltételeinek kedvezőtlen alakulása miatt nem kerültek kellő megvilágításba, így pozitív elmozdulás sem következett be".
Az ÁSZ emlékeztetett arra is: az eddigi egyetlen minisztériumon belül vizsgálat több hiányosságot is talált a cégszolgáltatásban. Így egyebek mellett "megállapította az OCCR működését segítő szoftverek tulajdonjogának tisztázatlanságát, illetve a rendszer- és szoftverdokumentáció hiányát, aminek következtében az informatikai rendszer pontos felépítését, működését a minisztérium nem ismeri". A legsúlyosabb kritika minden bizonnyal az, hogy "az IRM nem alakított ki olyan kontrollokat, amelyek alkalmasak az OCCR működtetésével kapcsolatos számlákon feltűntetett teljesítések igazolásához. Sem az IRM, sem a külső ellenőrzés részére nem álltak rendelkezésre a vállalkozó által igazolt teljesítések valódiságának megítélésére alkalmas kontrolladatok".
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/ekp080811/
|
https://web.archive.org/web/20201021173549/https://index.hu/gazdasag/magyar/ekp080811/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leallitottak-az-egymilliardos-ceginformacio-fejlesztest
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-12 00:00:00
|
[] |
[
"Igazságügyi Minisztérium",
"Microsec Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"informatika",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,382 |
Kapósak az ex-kormányfők az üzleti világban
|
Finnország egyik korábbi kormányfőjét alkalmazza a vállalati kapcsolatokért felelős igazgatójaként a világ vezető mobilgyártója, a Nokia.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-503731
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kaposak-az-ex-kormanyfok-az-uzleti-vilagban
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-08-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Finnország"
] |
[
"forgóajtó"
] |
[] |
|
6,383 |
Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
|
A Tocsik-ügyről mindenki tudta, hogy az nem Tocsik Márta és partnerei ügye, hanem a szocialista és a szabad demokrata vezetőké. Azt is tudta mindenki, de talán máig nem írták le, hogy az SZDSZ részéről a főszereplő nem lehetett más, mint Magyar Bálint.
|
PUBLICISZTIKA - LII. évfolyam 33. szám, 2008. augusztus 15.
Töprengések Magyar Bálintról és a húszéves SZDSZ-ről
„...hoz a földre aranykort”LXVI. évfolyam, 51–52. szám, 2022. december 22.
Kérlelhetetlen irracionalizmusLXVI. évfolyam, 32. szám, 2022. augusztus 12.
Feljegyzések – járvány idejénLXIV. évfolyam, 51–52. szám, 2020. december 17.
|
https://www.es.hu/cikk/2008-08-18/koszeg-ferenc/sakk-matt.html
|
https://web.archive.org/web/20230202145633/https://www.es.hu/cikk/2008-08-18/koszeg-ferenc/sakk-matt.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koszeg-ferenc-sakk-matt
|
Élet és Irodalom
|
hungarian-news
|
2008-08-15 00:00:00
|
[
"Bernhard Barnabás",
"Boldvai László",
"Budai György",
"Magyar Bálint",
"Tocsik Márta",
"Virág Attila"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Arány Rt.",
"MSZP",
"Realgár Kft.",
"SZDSZ",
"Utilitas Rt."
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"sikerdíj",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[
"Tocsik-ügy"
] |
6,384 |
A Tocsik- botrány
|
„Jelentôs megtakarítást értem el az állam, azaz mindannyiunk számára” – összegezte tíz hónapos munkájának hozadékát kissé archaikus stílusban Tocsik Márta, akit az ÁPV Rt. bízott meg azzal, igyekezzen peren kívül megegyezni az önkormányzatokkal az úgynevezett belterületi földekkel kapcsolatos követeléseikrôl.
|
"Jelentős megtakarítást értem el az állam, azaz mindannyiunk számára" - összegezte tíz hónapos munkájának hozadékát kissé archaikus stílusban Tocsik Márta, akit az ÁPV Rt. bízott meg azzal, igyekezzen peren kívül megegyezni az önkormányzatokkal az úgynevezett belterületi földekkel kapcsolatos követeléseikről. Utoljára a hetvenes években használták az "állam, tehát mi, mindannyian" fordulatot a Tervhivatal illetékesei.
Az 1996-os év botrányát eleinte egyetlen személyre szabták a politikusok és az igényes napisajtó; előbb értesülhettek az ínyenc hírfogyasztók Tocsik Márta arrogáns tárgyalási stílusáról és állítólagos korábbi zugírászati ügyeiről, mint az ÁPV Rt. és az önkormányzatok közötti vita lényegéről. A véleményformáló publicisták megpróbálták beépíteni a politikai köznyelvbe a "tocsikolás" kifejezést; a nyegle, de azért komolykodó nyelvi lelemény a botrány lényegét lett volna hivatott jelölni, amelyet a korrupció szó csak pontatlanul képes körülírni. A kormányzat és a települési önkormányzatok közötti pénzügyi vitát - amely egyébként jogszerű és a kormány által is elismert önkormányzati követelés részleteiről szól - két jogtanácsos "megcsapolja". Mintha csak az államháztartás két alrendszere közötti pénzmozgás magánjogi alkudozás lenne, a jogtanácsosok látszólag egymástól függetlenül, hasonló ajánlatot tesznek a két ellenérdekű félnek. A követelések arányában járó jutalék, a sikerdíj összege így többé-kevésbé pontosan kalkulálható, legfeljebb az lehet kérdéses, hogy az milyen arányban oszlik meg a két tanácsadó között.
A kezdetben csak T. M. monogrammal illetett Tocsik Márta portréja sokáig rejtve maradt, csak hetekkel a botrány kirobbanása után jelent meg az első vele készült címlapfotós interjú a Népszavában. Közben az újságírók kinyomozták a jogásznő címét, körbevideózták a luxus erődítményrendszerként ábrázolt társasházat, becsöngettek a lakásába, kifaggatták szomszédait. A Mai Nap még "mozaik" fantomképet is közzétett Tocsikról. Az arctalan jogásznő portréját gondosan megrajzoló gyűlöletkampány minden gátlást félresöpört. Amikor Tocsik Márta fényképe a Népszava hasábjairól végre szembenézett az olvasókkal, felismerhették benne a gonoszt, aki 804 milliót kasszírozott, ráadásul nem átallott sikerről beszélni. Az összeg kissé borsosnak tűnt a Bokros-csomag következtében 17 százalékos reáljövedelem-veszteséget elkönyvelni kénytelen átlagpolgár számára. Amikor Suchman Tamás miniszter rövid megfontolás után azt mondta, hogy a sikerdíj összege szokatlan, de törvényes, sokaknak tényleg ökölbe szorult a keze.
A modellszerű jelenség megnevezésére kieszelt "tocsikolás" kifejezés végül nem fogant meg a közbeszédben. Túlságosan brutálisnak tűnt a jogásznő verbális meglincselése, és túlságosan átlátszónak a szándék, hogy egyetlen, koncként odadobott személy fémjelezze a sokszereplős történetet. A többi főszereplő vala-
hogy megőrizhette tartását. A Tocsik-ügybe belebukó Suchman Tamás privatizációs miniszter vétlen vezéráldozatként távozhatott posztjáról. A Tocsik Márta által felvett sikerdíj jelentős részét pártközeli cég számlájára átpumpáló Boldvai László mellett még az elsőfokú bírósági ítélet megszületése után is kiállt az MSZP; Budai Györgyöt, az "SZDSZ-hez közel álló üzletembert", aki ugyanezt tette, még 1999 februárjában is nagyon tudta sajnálni Fodor Gábor, jóllehet kijelentését valódi
együttérzés diktálta. Még az ÁPV Rt. igazgatótanácsának éppen menesztett elnöke, Szokai Imre viselkedésében is volt valami karakán, amikor kesztyűt vágott a parlamenti vizsgálóbizottság arcába. A Vektor Rt.-ről és a Vektor Bróker Rt.-ről alig esett szó, pedig a két "ikercég" közül az utóbbi társaság felügyelőbizottságának korábban tagja volt Akar László pénzügyi államtitkár is.
A Tocsik-botrány gyökerei 1989-re nyúlnak vissza. A Németh-kormány által elfogadott átalakulási törvény az átalakuló állami vállalatok alatt fekvő földingatlant az illetékes tanácsok tulajdonába adta. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tanácsok, később pedig az önkormányzatok az adott vállalat átalakulási vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész, illetve részvénycsomag tulajdonosai lettek. A jogszabályt kritikusai három dolog miatt bírálták. Igazságtalannak tartották, mert előnyhöz juttatta azokat a településeket, amelyek területén nagy értékű vállalatok voltak. Rámutattak arra, hogy a törvény nem vette figyelembe az átalakult vállalatok adósságát, így a vállalati vagyonmérlegekben a belterületi földek aránytalanul túlértékeltek voltak. Előfordult az az abszurd helyzet is, hogy az adott önkormányzat egy csapásra többségi tulajdonosává vált a területén fekvő vállalatnak, és dönthetett annak további sorsáról. Végezetül azért bírálták sokan a jogszabályt, mert a bevétellel kapcsolatos várakozás felelőtlen költekezésre ösztönözhette az önkormányzatokat.
Az Antall-kormány sokáig halogatta a jogszabály végrehajtását, de tudnia kellett, hogy az állammal szembeni önkormányzati követelések felhalmozódása előbb-utóbb kenyértörésre vezet, hacsak nem sikerül úgy módosítani a jogszabályt, hogy azt az önkormányzatok is elfogadják. Erre tett kísérletet Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az általa kidolgozott képlet révén: a "Csepi-képlet" úgy kívánta korrigálni az egykori szabályozás legtöbbet bírált részét, hogy a vagyonmérleg passzíváját "rávetítette" a belterületi föld értékére.
A kormány elfogadta a javaslatot, és az 1992 nyarán megalkotott törvény olyan mértékben csökkentette az önkormányzatokat eredetileg megillető vagyont, amilyen mértékben a vállalat teljes adóssága a vagyonrészt érintette. A jogszabály visz-szamenőleges hatályú volt, de egyben kompromisszumot is kínált az önkormányzatoknak, mivel egyúttal lehetővé tette számukra, hogy a belterületi föld csökkentett értéke után ne csak értékpapírt, de készpénzt is kaphassanak, ha az utóbbit ítélik kedvezőbbnek.
Az önkormányzatok nem fogadták el az alkut, és perek százait indították az állam ellen. A szociálliberális kormány már több mint egy éve hivatalban volt, amikor a Legfelsőbb Bíróság precedensértékű ítéletében helyt adott a dunaújvárosi önkormányzat keresetének, és arra kötelezte az ÁPV Rt.-t, hogy a Dunafer kapcsán támasztott eredeti követelés teljes összegét fizesse meg a városnak. A Bokros-féle stabilizációs műtét miatt kritikus hónapokat átélő Horn-Kuncze-kormánynak a legrosszabb pillanatban szakadt a nyakába a "Csepi-opció" összeomlása nyomán az önkormányzatok több mint 50 milliárdos követelése. Az SZDSZ-t kínosan érintette a jogerős bírói ítélet révén bekövetkezett fordulat, mert a legnagyobb összegű követelésekkel fellépő városokat az első ciklusban többnyire a szabad demokraták kormányozták.
Az önkormányzatok most már vérszemet kaptak, a Tocsik-ügy első számú főszereplője, a Vektor Rt. pedig nyakába vette az országot, és azt ajánlotta a polgármestereknek, hogy átlagosan 10 százalékos sikerdíj ellenében peren kívül bevasalja a követelésüket az ÁPV Rt.-n. A Vektor Pénzügyi Tanácsadó Rt. 1993-ban alakult 50 millió Ft-os törzstőkével. A cég pontos listával rendelkezett az érintett önkormányzatokról, pontosan ismerte a vita tárgyát képező vállalatokat és a belterületi földek értéke után támasztott követelések összegét. Ez volt a Vektor Rt. igazi tőkéje, és az a mimika, amivel megbízottai érzékeltették ügyfeleikkel, hogy ez és csak ez a cég képes eredményesen tárgyalni követeléseikről az ÁPV Rt.-vel. Hamar kiderült, hogy valóban így van. Részese volt az üzletnek a Vektor Bróker Rt. is, amely egyrészt megbízásokat fogadott el több önkormányzattól, másrészt pedig a Vektor Rt. esedékes sikerdíjának egy része is a Vektor Bróker Rt. számlájára került, amely jelentős hozadékkal szaporította a teljes bevételt. Pénzügyi államtitkárrá való kinevezéséig a Vektor Bróker Rt. felügyelőbizottságának volt tagja Akar László is.
Eközben Tocsik Márta is megtette ajánlatát Szokai Imrének, az ÁPV Rt. igazgatótanácsa elnökének. ő is azt ajánlotta, hogy 10 százalékos sikerdíj fejében peren kívüli megegyezik az önkormányzatokkal. Arról természetesen nem lehetett szó, hogy a Csepi-képlet alkalmazásával bírják rá az alkura a polgármestereket, de meg lehetett kísérelni a kamatkövetelések lefaragását; ha az önkormányzatok hajlanak arra, hogy a jegybanki alapkamat helyett a Ptk.-ban rögzített 20 százalékos kamatot tekintsék tárgyalási alapnak, akkor gyorsan pénzükhöz juthatnak.
A fáma szerint Szokai átkísérte a jogásznőt Lascsik Attila akkori vezérigazgatóhoz, aki továbbküldte őt Liszkai Péter vezető jogtanácsoshoz. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsa többségi szavazással jóváhagyta a megbízási szerződést, Tocsik pedig neki-láthatott a munkának a három különböző csomagban megkapott akták ügyében. Igaz, a második csomag felbontása előtt az igazgatótanács zártkörű, meghívásos versenytárgyalást hirdetett, részint, hogy fedezze magát, részint pedig azért, hogy csökkentsék a jogásznő sikerdíját egy degresszív kulcs beiktatásával. Suchman Tamás privatizációs miniszter pedig az első csomag "sikerét" látva körlevelet írt az érintett önkormányzatoknak, amelyben azt ajánlotta nekik, hogy a bírói út helyett inkább egyezzenek meg Tocsikkal.
A Vektor-Tocsik-összjáték tárgya mintegy 57 milliárd Ft vitatott követelés volt, ennek 10 százalékos sikerdíján osztozhatott a két "jogtanácsos". A két Vektor cégnek értelemszerűen nagyobb volt a manőverezési lehetősége, így előfordult, hogy az átlagosan 10 százalékosnál magasabb sikerdíjat kötöttek ki. A Vektor Bróker Rt. például 1996-ban azt ajánlotta Debrecen szabad demokrata polgármesterének, hogy 17 százalékos (!) sikerdíjért behajtja a város követeléseit. Hevessy József polgármester aláírta a megbízási szerződést. A város ekkor már a fizetésképtelenség határára sodródott a pénzügyileg megalapozatlan beruházások és a túlméretezett, drága oktatási intézményrendszer fenntartása miatt.
Az első ciklusban Debrecent hárompárti liberális-konzervatív koalíció kormányozta, három, különböző reszortért felelős alpolgármesterrel, akik nyakló nélkül költekezhettek saját területükön, nem utolsósorban a belterületi földek után esedékes bevétel reményében. Az MDF-es alpolgármester elérte, hogy a város megvásárolja a volt szovjet katonai repülőteret abban a reményben, hogy azt majd idővel Ferihegy tartalék repterévé fejleszthetik; felújították a város egyetlen megmaradt villamosvonalát, és tizenhat méregdrága Ganz-Hunslet luxus villamos-szerelvényt rendeltek. A fideszes alpolgármester az oktatásért felelt, és mindenképpen meg kívánta akadályozni a szakképző iskolahálózat leépítését. Ugyanakkor Debrecenben megkezdődött az ország legköltségesebb közoktatási beruházása, a Tóth Árpád Gimnázium új épületének közel 1,5 milliárd forintot felemésztő felépítése. A fényűző iskolaépület tervének elfogadását ugyancsak a fideszes alpolgármester járta ki, miután a Svetits Katolikus Gimnázium visszakövetelte régi belvárosi épületét. A szabad demokraták érdekkörébe tartozott az ingatlankezelés és a városüzemeltetés. Gründoltak egy 51 százalékban osztrák tulajdonú hulladékkezelő vállalatot, a város pedig 15 évre szóló szerződést kötött a 49 százalékban saját tulajdonában lévő céggel. Sokak szerint az ország legdrágább hulladékkezelő rendszerét sikerült létrehozni.
Az új ciklusban közvetlenül újraválasztott Hevessy véget vetett a különféle ágazatok közvetlen pártellenőrzésének, és központosítani igyekezett a döntési jogköröket. Kelletlen koalíciós együttműködése a mandátumok 45 százalékát birtokló szocialistákkal úgy kezdődött, hogy felrúgta az előzetes pártközi megállapodást, és nem volt hajlandó alpolgármesternek jelölni az MSZP debreceni erős emberét. Nyolc hónap múlva a szocialisták beadták a derekukat, és a közgyűlés a polgármesterhez lojális szocialista politikust választott alpolgármesternek, aki kellemes partnere lett Hevessynek. A Vektor pontosan ismerte a város pénzügyi helyzetét, politikai erőviszonyait, és 17 százalékos sikerdíjat követelt. Az új ciklusban a város kritikus pénzügyi helyzetbe került, az adósságspirál beindult, az évi adósságszolgálat kamatterheit is csak újabb hitelek felvételével volt képes az ön-kormányzat törleszteni. A polgármester pontosan ismerte a Vektor Bróker Rt. politikai kapcsolatait, és aláírta a megbízási szerződést. A Vektor Bróker Rt. állta a szavát és 526 millió Ft tiszta bevételhez juttatta a várost, ennek fejében pedig 110 millió Ft sikerdíjat kasszírozott.
A szocialisták fegyelmit kezdeményeztek Hevessy József ellen, mert a polgármester közgyűlési felhatalmazás nélkül írta alá a szerződést. A Vektor cégek valamennyi szerződését testületi, illetve közgyűlési felhatalmazás nélkül írták alá a polgármesterek, sőt a szerződésekben az önkormányzatoknak le kellett mondaniuk ugyanazon szerződések megtámadásának jogáról is. A debreceni szabad demokraták válaszul felmondták a koalíciós szerződést, aminek nem volt különösebb súlya, mert a szocialista alpolgármester pártjával is dacolva támogatta Hevessyt, és hivatalában maradt. A polgármester kezét dörzsölte, megszabadult szövetségeseitől, akiket az affér jobban megosztott, mint a közgyűlés egészét. Amúgy a város folytatta költekező politikáját, a többletbevétel csak megerősítette az önkormányzatot abban, hogy a kormány majd úgysem hagyja csődbe menni Debrecent.
Összességében a két Vektor cég mintegy 2 milliárd forint bevételt könyvelhetett el, Tocsik Márta bruttó 804 millió forintot. Mást nem engedtek az üzlet közelébe, az első két csomagban kizárólag a Vektor Rt. által patronált önkormányzatok voltak. A legkomolyabb rivális egy Horus Rt. nevű, 1995-ben alakult és "önkormányzati vagyonkezelésre" szakosodott cég volt, amely Miskolc, valamint öt budapesti kerület mintegy 1,5 milliárd forintos követelését igyekezett érvényesíteni. A Horus Rt. kapcsolta be az üzletbe az budapesti 1000. ügyvédi irodát, rábízva a jogi részfeladatok megoldását. Később az ügyvédi iroda lett a Fővárosi Önkormányzat képviselője önálló sikerdíj ellenében. A Horus Rt. ügyfeleivel azonban az ÁPV Rt. csak azt követően volt hajlandó foglalkozni, hogy a Vektor Rt "önkormányzataival" már létrejött a megállapodás. Ezt azonban az outsider potyaleső Horus Rt. már nem érte meg: a Vektor felfalta, 100 százalékban felvásárolta részvényeit, közvetlenül a botrány kirobbanása előtt. Ungár Klára, a Horus Rt. felügyelőbizottságának tagja lemondott, a menedzsmentet az új tulajdonos azonnal eltávolította. Természetesen arra sem volt példa, hogy egy önkormányzat közvetlenül, a Vektor Rt. és Tocsik megkerülésével megegyezett volna az ÁPV Rt.-vel.
A Tocsik-ügyről szeptember elején írtak először a gazdasági lapok, a politikai botrányt Deutsch Tamás parlamenti sajtószemléje robbantotta ki. A hétről hétre hangosabb ellenzéki erénykórusra a kormány háromféle módon reagálhatott. Csatlakozhatott a fideszes, MDF-es vezérszónokok felháborodásához, feltéve, hogy volt hová visszavonulnia. A másik megoldás az ünnepélyes tagadás volt, míg a harmadik az egész ügy cinikus negligálása. Eleinte mindkét kormánypárt az első megoldást választotta. A miniszterelnök szemrebbenés nélkül menesztette az ÁPV Rt. egész igazgatótanácsát. Ezzel a lépéssel Horn a hozzá legközelebb állókat, az MSZMP volt külügyi osztályvezetőjét, Szokai Imrét és az ugyancsak diplomata múlttal rendelkező Bessenyei Zoltánt, valamint Spanyol Józsefet egyúttal a vádlottak padjára is ültette. Ez sem volt elég, a Fidesz a miniszter fejét követelte. Két nap múlva Horn néhány sajnálkozó mondattal Suchman Tamást is a politikai süllyesztőbe küldte. Suchman bukását viszont a szabad demokraták fogadták leplezetlen elégedettséggel.
Két hét múlva világossá vált, hogy a politikai botrány java még hátra van. Kiderült, hogy Boldvai László szocialista képviselő és Budai György "SZDSZ-hez közeli vállalkozó" tavasszal benyújtották a számlát Tocsik Mártának, aki fizetett. Először Vitos Zoltán, az Arány Rt. vezetője kereste fel a jogásznőt, és Boldvaira hivatkozva "alvállalkozónak" ajánlkozott. Az első csomagért kapott sikerdíj egyharmadát követelte. Tocsik felhívta Boldvai Lászlót, aki megerősítette a fenyegető "ajánlatot", de arra kérte a jogásznőt, hogy őt ne nagyon hívja telefonon, különösen ne a Köztársaság téri irodájában, inkább Vitos Zoltánnal tartsa a kap-csolatot. Másnap a jogásznő pontosan 118337261 forintot utalt át az Arány Rt. bankszámlájára. Májusban Budai György kereste meg Tocsik Mártát, és a Bajor sörözőbe invitálta. Budai György Boldvai Lászlóval együtt várta a jogásznőt, és újabb "alvállalkozót" ajánlott: közölte, hogy ha Tocsik nem utalja át a második csomagért kapott sikerdíj 80 százalékát, akkor elveszíti megbízását. Az összeget még Boldvai is sokallta, végül megegyeztek a sikerdíj 50 százalékában. Tocsik Márta ezúttal is pontosan fizetett: az Arány Rt.-nek és a Budai György által megjelölt újabb "alvállalkozónak", az Utilitas Rt.-nek akkurátusan átutalt egyenként 112276700 forintot.
Október második felében Pető Iván pártelnök bejelentette, hogy az "SZDSZ egy tagja" is érintett a Tocsik-botrányban és felajánlotta lemondását. Az "SZDSZ egy tagja" Bernhard Barnabás volt, az Utilitas Rt. elnöke, korábban az SZDSZ Országos Tanácsának tagja és a párt zuglói szervezetének ügyvivője. A szocialisták magatartása megváltozott, ettől kezdve cinikusan semmibe vették az egész Tocsik-botrányt. Horn úgy érezte, hogy a Szokai-csapat és Suchman Tamás feláldozásával a maga részéről eleget fizetett. Boldvai Lászlót a párt nem volt hajlandó dezavuálni, akkor sem, amikor Tocsik megtette terhelő vallomását és akkor sem, amikor visszavonta. Ártatlanságának "vélelmezése" odáig ment, hogy 1998 májusában ismét indították a választásokon. A cinikus botránymenedzselés technikáját a szocialisták teremtették meg, a Fidesz saját későbbi ügyei kapcsán csak azt gyakorolta, amit a szocialistáktól a Tocsik-ügy hónapjaiban eltanult. A cinikus botránykezelés lényege: tagadni, amíg nincsenek perrendtartásszerű bizonyítékok, és az ártatlanság vélelmére hivatkozni, ha mégis elindul a büntetőeljárás. Ha esetleg jogerős ítélet születik, akkor korábbi magatartása fedezi a pártot, bizonyítja, hogy jóhiszeműen bíztak a rajtakapott vétkezőn. A technikának van egy rejtett üzenete is, amely kijelöli a gyakorlatias politizálás és a morális elvek határát, és ugyanezt ajánlja a választóknak is. A fejlemények igazolták az MSZP taktikáját, a párt fél év alatt kiheverte a presztízsveszteséget. A következő évben a szocialista miniszterek már a kormány stabilizációs és külpolitikai sikereiről számolhattak be, és a Tocsik-ügy szocialistákhoz vezető elvarratlan szálai már keveseket érdekeltek.
Az SZDSZ taktikája ellenben végzetesnek bizonyult, a pártvezetés ünnepélyesen tagadott. Közben kiderült, hogy Budai György nem egyszerűen a Mérleg utcában forgolódó üzletember, hanem a párt 1994-es választási kampányának egyik menedzsere volt. Bernhard Barnabást, az Utilitas Rt. elnökét, az SZDSZ Országos Tanácsának volt tagját szoros kapcsolat fűzi Virág Attilához, aki az ÁPV Rt. október elején felállított igazgatótanácsában az SZDSZ delegáltja volt. Mindketten a párt zuglói szervezetének ügyvivőiként kezdtek politizálni. Zugló az SZDSZ egyik báziskerülete a fővárosban, itt nyert fölényesen Pető Iván és Magyar Bálint 1990 tavaszán, de még 1994-ben is csak a második fordulóban győzte le Petőt jobb benyúlással Pécsi Ildikó. Az önkormányzat élén máig szabad demokrata polgármester áll. Az Utilitas Rt. székhelye eredetileg a párt Miskolci úti kerületi irodája volt. Bernhard és Virág közös cége, a Realgár Kft. csak 1996 szeptember 1-jén "jelentkezett ki" a Mérleg utcai székházból. Virág Attila alapítója volt a Társadalmi Párbeszéd Alapítványnak is, amely szintén részesült a sikerdíjból; az alapítvány kuratóriumának elnöke Bőhm András, a Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-frakciójának korábbi vezetője. Pető Iván továbbra is tagadta a pártvezetés érintettségét, majd hirtelen fordulattal még a korábbinál is katasztrofálisabb érvvel hozakodott elő, mondván, hogy a Fidesz annak idején sokkal többet kaszált a székházeladáson, mint most a szabad demokraták. Nem fogta fel, hogy a Tocsik-ügy összegszerűségétől függetlenül sodorja válságba az SZDSZ-t, a rajtakapott pártot nem lehet azzal mentegetni, hogy mások még többet lopnak.
A Tocsik-botrány az SZDSZ-t megbénította, erkölcsi hitelét aláásta, önbizalmát szétzúzta úgy, hogy talán soha nem tudja összeszedni magát. A párt 1996 őszétől - legalábbis mostanáig - megszűnt jelentős politikai tényezője lenni a magyar parlamenti arénának, szavazóinak háromnegyede a Fideszhez pártolt. Azóta is visszhangzik a kérdés, vajon mi volt az a végzetes mozzanat, ami miatt a döntően mégiscsak szocialista érdekek által gerjesztett Tocsik-ügy kizárólag a szabad demokratákat sebezte csaknem halálra. A kérdésre kétféle válasz adható.
Az egyik teória szerint az SZDSZ közönsége számára a morális elvek és a józan gyakorlatiasság határát nem lehet tetszés szerint tologatni. A Tocsik-ügy kapcsán megismert közpénzeket fosztogató technikákat morálisan felháborítónak tartották, és amikor kiderült, hogy az SZDSZ is jócskán belekeveredett az ügybe, a szabad demokrata törzsszavazóknak egy életre megrendült a bizalmuk a pártban. Nem láttak ugyanis morális garanciát arra, hogy ez nem ismétlődhet meg, legfeljebb csak jogi garanciákban bízhattak, és a kettő között nagy különbség van.
A másik típusú okoskodás abból indul ki, hogy az SZDSZ először a városi önkormányzatokban került hatalmi pozícióba, a Tocsik-ügy kapcsán besározódott csoportok az önkormányzatokban szocializálódtak. Ez a közeg pedig nagyon más, mint a minisztériumok, kormányhivatalok világa. Az önkormányzatokat vagyonhoz juttató törvények voltaképpen virtuális vagyon átadásáról rendelkeztek, amely-nek tényleges értéke, forgalomképessége, pozitív vagy negatív hozadéka beláthatatlan volt. A virtuális vagyongazdálkodási stratégia kidolgozása megoldhatatlan feladat volt az önkormányzatok számára, viszont a városházák környékét ellepték a vagyonkezelés nyereséges üzletágaira szakosodott cégek. Megbízást vállaltak lakások elidegenítésére, lakások és nem lakáscélú helyiségek bérének beszedésre, építési telkek értékesítésére, ingatlanfejlesztésre. A tevékenység hasznát nemcsak a jutalék biztosította, de a pénzhasználat és a spekulációs nyereség is. A Tocsik-ügy kapcsán megismert közpénzeket fosztogató technikák régtől ismertek voltak az önkormányzatok környékén, és sokan nem is értették, hogy miért kell olyan nagy ügyet csinálni a Vektor közvetítői sikerdíjából, ami csak abban különbözik más eljárásoktól, hogy közvetlenül kormányzati kapcsolatokból húz hasznot.
Budai György nevéhez fűződik például a város egyik legszemtelenebb ingatlanspekulációs ügylete. Igazgatója volt a Corvin Egyetem Alapítványnak, amely Zemplényi Ferenc fővárosi SZDSZ-es képviselő közvetítésével rávette a Fővárosi Önkormányzatot, hogy támogassa egy liberális magánegyetem létrehozását Budapesten. Elhitették a Városházával, hogy az egyetemalapítást befolyásos német politikai és pénzügyi körök támogatják. A fővárosi vezetők a Ferencvárosi Önkormányzathoz fordultak, amely a fejlesztés reményében hajlandónak mutatkozott ingyen rendelkezésre bocsátani egy üres telket a Tűzoltó utcában. 1992 februárjában a Ferencvárosi Önkormányzat szerződést kötött a Corvin Egyetem Alapítvánnyal, amelyben az önkormányzat évi 100 forintos névleges díj ellenében 99 évre előbérleti jogot biztosít az alapítványnak a telekre. Fél évvel később még a leendő egyetem "alapkövét" is lerakták, az eseményre pedig eljött Göncz Árpád köztársasági elnök is. Érdemleges fejlemény ezt követően már nem történt, az alapítvány a középső Ferencvárosban elindított városfejlesztési akciótól várta a környék és a telek felértékelődését. A szerződés ugyan egyetem építésére szólt, de az alapítvány arra számított, hogy idővel majd szép árat kérhet azért, hogy lemond az előbérleti jogról.
Tocsik Márta sem volt idegen a fővárosi önkormányzatokban, szakértőként bábáskodott például az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. koncepciójának kidolgozásában. Az 1994-ben létrehozott vagyonkezelő 8 százalékos jutalékért vállalkozott a helyiségbérek akkoriban évi 800 millió forintra rúgó bérleti díjának beszedésére, de a megbízást nyomban továbbadta egy Ingatlan Számadó Kft. nevű alvállalkozónak, amely további 4 százalékos jutalékért hajlandónak mutatkozott el is végezni a munkát. Az alvállalkozó részvénytársaságot két brókercég hozta létre minimális
1 milliós alaptőkével; az rt. az alvállalkozói szerződés szerint a tárgyhó 1. és 15. között befolyt bérleti díj összegével csak a következő hó 16-án köteles elszámolni a vagyonkezelőnek. A jutalékot is beleszámolva tehát a cég állandóan 100 millió
Ft-ot tarthat a számláján. Ehhez képest a Vektor-Tocsik-üzlet köznapi történet.
A választók más elvek szerint értékelik lakóhelyük önkormányzatának teljesítményét, mint a kormány politikáját. Önkormányzati pozíciói miatt az SZDSZ is régóta kettős mércével mért, és ezt a Tocsik-ügy kapcsán nem volt képes elfedni. Az SZDSZ-es érdekeltségű cégek, szabad demokrata igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagok nem voltak korruptabbak, mint mások, csak a párt vezetése nem fogta fel, hogy ez ebben az esetben nem mentség.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: [email protected]
|
http://beszelo.c3.hu/00/0708/21zolnay.htm
|
https://web.archive.org/web/20211208100609/http://beszelo.c3.hu/00/0708/21zolnay.htm
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tocsik-botrany
|
Beszélő
|
hungarian-news
|
2000-07-01 00:00:00
|
[
"Akar László",
"Bernhard Barnabás",
"Bessenyei Zoltán",
"Boldvai László",
"Budai György",
"Hevessy József",
"Lascsik Attila",
"Liszkai Péter",
"Spanyol József",
"Suchman Tamás",
"Szokai Imre",
"Tocsik Márta",
"Virág Attila",
"Vitos Zoltán"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Arány Rt.",
"Corvin Egyetem Alapítvány",
"Erzsébetvárosi Önkormányzat Vagyonkezelő Zrt.",
"MSZP",
"Realgár Kft.",
"Számadó kft.",
"SZDSZ",
"Társadalmi párbeszéd Alapítvány",
"Utilitas Rt.",
"Vektor Bróker Rt.",
"Vektor Rt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"pártfinanszírozás",
"sikerdíj"
] |
[
"Tocsik-ügy"
] |
6,385 |
Megcsúszott menedzserek
|
Hasznos befektetés, édes ígéret, tapintatos fizetés - a Siemensnél leginkább ezeket a fogalmakat használták a korrupció szinonimájaként. A bíróság példátlanul szigorú büntetést szabhat ki a német gazdasági élet csúcsbotrányában.
|
http://valasz.hu/uzlet/megcsuszott-menedzserek-19750/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megcsuszott-menedzserek
|
Heti Válasz
|
eu-news
|
2008-08-14 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Európa",
"Németország"
] |
[] |
[] |
|
6,386 |
Az orosz mágnásnak is sok volt a korrupció
|
Rendkívül hevesen bírálta az orosz hivatalnokok korruptságát és képzetlenségét az egyik legnagyobb orosz milliárdos-vállalkozó, Alekszandr Lebegyev a Die Presse osztrák napilap hétfői számában.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=369830
|
https://web.archive.org/web/20160318225523/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=369830
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/az-orosz-magnasnak-is-sok-volt-a-korrupcio
|
stop.hu
|
world-news
|
2008-08-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
|
6,387 |
Az ügyészséghez került a feljelentés Kulcsár-ügyben
|
A nyomozó ügyészség vizsgálhatja meg a Kulcsár-ügyben érintett Kerék Csaba hamis vád miatt tett feljelentését.
|
A Budapesti Nyomozó Ügyészségnek küldte meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azt a feljelentést, amely a múlt héten a brókerbotránnyal összefüggésben érkezett - közölte az MTI érdeklődésére Bartha László, az NNI szóvivője. A feljelentés - amelyet illetékesség és hatáskör hiánya miatt továbbítottak - csütörtökön érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához.
A Népszabadság pénteken számolt be arról, hogy egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban készült hangfelvétel szerint Kulcsár Attila védője azt javasolta egy másik vádlott védőjének: gondolják végig, "hogyan segíthetné őket Attila". A Népszabadság a Népszava előző napi, az üggyel foglalkozó írását idézi, ami arra mutat rá: Kulcsár a tárgyaláson az utolsó szó jogán akár a társai megítélésére kedvező vallomást is tehet. Több vádlottal szemben ugyanis egyedül Kulcsár Attila vallomása szolgál terhelő bizonyítékként.
A hangfelvétel leirata eljutott a per másodrendű vádlottjához, Kerék Csabához (a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatójához), aki hamis vád gyanújával feljelentést tett az NNI-nél. Az üggyel kapcsolatban Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár Attila védője az MTI-nek azt nyilatkozta: meglepő lenne, ha valóban készült volna hangfelvétel ügyvédtársával folytatott beszélgetésről. Mint mondta, ha valamelyik ügyvéd ilyet tett volna, az nem úriemberhez, pláne nem ügyvédhez méltó viselkedés lett volna. Az ügyvéd szerint fel sem merült, hogy Kulcsár majd visszavonja a vallomását, vagy megváltoztatja azt.
A Népszabadság a múlt pénteken azt írta, hogy a hangfelvételen állítólag Zámbó Gyula felveti, miszerint védence mondhatná azt, hogy bizonyos számokat eltúlzott, valamely adatra rosszul emlékezett. Az ügyben pénteken folytatódik a tárgyalás, a tervek szerint a vádlottak az utolsó szó jogán nyilatkoznak majd, és várhatóan ítéletet is hirdet a bíróság.
Az öt éve, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K&H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét.
A brókerbortrány nyomán indult büntetőeljárásban Kulcsár Attilát leszámítva szinte minden vádlott tagadja bűnösségét. A vádlottak között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. Az ügyész vádbeszédében tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/08/kulcsar-ugy-az-ugyeszseghez-kerult-kerek-csaba-feljelentese
|
https://web.archive.org/web/20210126164056/https://www.origo.hu/itthon/20080818-kulcsar-ugy-az-ugyeszseghez-kerult-kerek-csaba-feljelentese.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseghez-kerult-a-feljelentes-kulcsar-ugyben
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-08-18 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Zámbó Gyula"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,388 |
Nem láthatja a debreceni vagyonkezelő szerződéseit az MSZP?
|
A Debreceni Vagyonkezelő (DV) Zrt. vezetői megtagadták a szocialista önkormányzati képviselőknek, hogy betekinthessenek az általuk korábban kifogásolt ügyleteket tartalmazó megállapodásokba - közölte a párt két helyi képviselője, Szathmári Károly és Varga Zoltán.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342668
|
https://web.archive.org/web/20080626152741/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342668
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lathatja-a-debreceni-vagyonkezelo-szerzodeseit-az-mszp
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[
"Mészáros József"
] |
[
"Debrecen-Airport Kft.",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Lycium Hotel",
"Nagymester Kft."
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
6,389 |
Tasnádinak mégsincs agysorvadása?
|
Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) szerint megalapozatlanok a Tasnádi Péter vállalkozó agysorvadásáról szóló korábbi szakértői vélemények - hangzott el szerdán este a Magyar Televízió Híradójában.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342891
|
https://web.archive.org/web/20080803214957/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342891
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tasnadinak-megsincs-agysorvadasa
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"sikkasztás",
"vesztegetés"
] |
[] |
|
6,390 |
Parkolási botrány - politikusok is érintettek?
|
Tovább gyűrűzik a parkolási botrány. A néhány napja a nyilvánosság elé lépő parkolóőrök leleplezése nyomán egyre több információhoz jut a rendőrség az elrendelt nyomozáshoz.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342406
|
https://web.archive.org/web/20080801235240/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342406
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolasi-botrany-politikusok-is-erintettek
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
|
6,391 |
Kivételeztek Gyurcsány fiával az érettségin?
|
Kivételeztek az érettségi vizsgán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fiával - állítják a fiú osztálytársának szülei abban a cikkben, ami szerdán került fel a Csepel.info portálra.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342704
|
https://web.archive.org/web/20080801235245/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342704
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiveteleztek-gyurcsany-fiaval-az-erettsegin
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás"
] |
[] |
|
6,392 |
Mentik a versenysemlegességet a 4,1 milliárdos pályázatnál
|
Az Országos Mentőszolgálat visszavonta a mentésirányítási rendszer fejlesztésére kiírt 4,1 milliárd forintos pályázatot, a tender egy független szakértő cég szerint nem felel meg a versenysemlegesség elvének.
|
Az Országos Mentoszolgálat szóvivője elismerte, hogy a mentésirányítás fejlesztésére kiírt pályázat nem felel meg mindenben a versenysemlegességnek.
A cég ezért - egy vizsgálatot követően - visszavonta a pályázatot, apróbb módosításokkal néhány héten belül kiírja az új tendert. A Heti Világgazdaság múlt heti számában "Botrányos Siemensre szabott közbeszerzés a mentőknél" címmel írt az Országos Mentőszolgálat mentésirányító rendszerének fejlesztésére kiírt közbeszerzési pályázatról.
A cikk szerint sok sebből vérzett az OMSZ tenderkiírása. A hetilap úgy fogalmazott: az ajánlatkérés kritériumait jószerével csak a Siemens tudja teljesíteni, amely évekkel ezelőtt 330 millió forintért szállított telefonközpontot és más kommunikációs eszközöket is a mentőszolgálatnak, és számítástechnikai üzletága is van.
Mindenesetre a pályázat kiírója azt is a szakmai alkalmasság feltételéül szabta, hogy a jelentkezőnek legyen olyan munkatársa, aki "Siemens Training Center" oklevelet birtokol.
A cikk arra is kitért: a legalacsonyabb ár helyett a kiválasztásban döntő szempontként szerepelt, hogy ki ajánl minél több "extra szolgáltatást" a mentoszolgálatnak. A rendszer kiépítéséhez 4,1 milliárd forintos uniós forrásra lehet pályázni.
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint nem igaz, hogy egyetlen cégre szabták volna a kiírást, bár elismerte: szigorú feltételeket szabtak.
Győrfi Pál hozzátette: két héttel ezelőtt - vagyis a hvg cikkét megelőzően - az OMSZ főigazgatója megbízást adott egy független közbeszerzési tanácsadó csoportnak, hogy vizsgálja meg a tenderkiírást.
A csoport szerint a tender kiírás minden szempontból megfelel a közbeszerzési törvény eloírásainak, de a versenysemlegesség miatt a feltételeket módosítani kell.
Nem mondták, hogy konkrétan egy cégre van szabva, csak hogy a szigorú feltételek miatt kevés cég tud megfelelni a kiírásnak - mondta Győrfi.
A vizsgálatot a mentőszolgálat főigazgatója kezdeményezte az Egészségügyi Minisztérium kérésére, ám a szóvivő úgy fogalmazott: a miniszter nem adott konkrét utasítást a pályázati kiírás visszavonására.
Kezdőlap Belföld Mentik a versenysemlegességet a 4,1 milliárdos pályázatnál
|
https://infostart.hu/belfold/2008/06/25/mentik-a-versenysemlegesseget-a-4-1-milliardos-palyazatnal-208587
|
https://web.archive.org/web/20231226004907/https://infostart.hu/belfold/2008/06/25/mentik-a-versenysemlegesseget-a-4-1-milliardos-palyazatnal-208587
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mentik-a-versenysemlegesseget-a-41-milliardos-palyazatnal
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[
"Gaál Katalin",
"Kepe Gábor"
] |
[
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
6,393 |
Parkolási botrány: a rendőrök nyomoznak, a városháza nem
|
Többet érhet el a rendőrség a korrupcióval gyanúsított parkolóőrök ügyének felderítésében, mint az önkormányzat, ezért a főváros nem akar külön vizsgálatot indítani – közölte Demszky Gábor főpolgármester.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=12955
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolasi-botrany-a-rendorok-nyomoznak-a-varoshaza-nem
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
|
6,394 |
Az Advertum szerint közel a megegyezés
|
"A Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga és a Profi Liga Kft. is nagyon nyitott az együttműködésre" - mondta az MTI-nek Klausmann Viktor, az Advertum Kft. szóvivője.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=12870
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-advertum-szerint-kozel-a-megegyezes
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[] |
[
"Advertum Kft."
] |
[] |
[
"sport"
] |
[] |
|
6,395 |
Korrupt parkolóőrök: már nyolc éve tudtak róluk
|
Több mint nyolc éve tudtak a korrupt parkolóőrökről a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél - mondta a TV2 csütörtöki Tények című műsorában a cég felügyelőbizottságának (fb) elnöke.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=343449
|
https://web.archive.org/web/20080804010628/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=343449
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-parkoloorok-mar-nyolc-eve-tudtak-roluk
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-26 00:00:00
|
[
"Duka József",
"Horváth Gyula",
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
|
6,396 |
Orbán: "szálanként" vizsgáljuk meg a korrupciós ügyeket a kormányváltás után
|
Arra tett ígéretet Orbán Viktor, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén "szálanként" vizsgálják majd meg azokat a korrupciós ügyeket, amelyeket egy honlapon gyűjt folyamatosan az ellenzéki párt.
|
Arra tett ígéretet Orbán Viktor, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén "szálanként" vizsgálják majd meg azokat a korrupciós ügyeket, amelyeket egy honlapon gyűjt folyamatosan az ellenzéki párt.
A Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjúban az ellenzéki vezető felhívta a figyelmet a www.korrupedia.hu oldalra, amelyet május végén indított útjára a Fidesz. "Hallom, hogy az MSZP a gyanús esetek listáját kéri tőlünk. Nos, ott van: lehet böngészni" - fogalmazott.
Orbán Viktor szerint a honlapon a jelenlegi kormány "korrupciós hagyatékát", a "hatalommal visszaélés eseteit" gyűjtik, amelyeket "szálanként" meg fognak vizsgálni a kormányváltás után.
A pártelnök, aki már korábban is többször ígéretet tett arra, hogy kormányváltás esetén szigorúan kivizsgálják a jelenlegi kabinet "korrupciós ügyeit", az interjúban arról is beszélt, hogy a Medgyessy-kormány - egy közpénzügyi államtitkár személyében - "külön vérbírót" állíttatott a Fideszre.
"Családokat gyaláztak meg"
Mint mondta, több mint 130 ügyet vizsgáltak, "családokat aláztak meg, életpályákat törtek derékba", de a gyanúban kevert személyek megvédték igazukat, elmarasztaló ítélet sem született.
"Ez önmagáért beszél. Minden kormányzó erőnek azt kívánom, hogy úgy tudjon a közvélemény szemébe nézni, ahogy 2002 után a Fidesz. Ha lesz kormányváltás, ez MSZP is megkapja ezt az esélyt" - fogalmazott Orbán Viktor.
A www.korrupedia.hu honlapon a "szocialista-szabaddemokrata korrupciós lexikon" részéként betűrendben is felsorolják azokat a cégeket, magánszemélyeket és településeket - összesen több mint 140-et - amelyek vagy akik esetében korrupciógyanús ügyeket sejtenek.
A felsorolt ügyeknél forrásként többek között a Magyar Nemzetre, a Magyar Hírlapra és a Heti Válaszra, valamint az Indexre, az Origo-ra, a stop.hu-ra, a Hírszerzőre és a HírTV-re is hivatkoznak.
Várják a híreket
A "lexikonban" szereplők közül csak egyvalaki, Babarczy Eszter kultúrtörténész, publicista volt az, aki a honlapra felkerül levél szerint tiltakozott a szerkesztőségnél, amiért bűncselekménnyel vádolják.
A honlapon "kiemelt ügyként" kezelik a Fittelina-ügyet, Kabai-ügyet és a Zuschlag-ügyet, külön mappában szerepelnek az önkormányzati "korrupciós ügyek", valamint a tanulmányírási pályázatok és kommunikációs tenderek nyertesei. Azokat az ügyeket is felsorolják, amelyekben peres eljárás kezdődött vagy már jogerős ítélet van.
A honlap szerkesztői várják azok jelentkezését, akik korrupciós ügyekről tudnak.
Kezdőlap Belföld Orbán: "szálanként" vizsgáljuk meg a korrupciós ügyeket a kormányváltás után
|
https://infostart.hu/belfold/2008/06/26/orban-szalankent-vizsgaljuk-meg-a-korrupcios-ugyeket-a-kormanyvaltas-utan-208830
|
https://web.archive.org/web/20240127154132/https://infostart.hu/belfold/2008/06/26/orban-szalankent-vizsgaljuk-meg-a-korrupcios-ugyeket-a-kormanyvaltas-utan-208830
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-szalankent-vizsgaljuk-meg-a-korrupcios-ugyeket-a-kormanyvaltas-utan
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-06-26 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,397 |
Tasnádinak nincs agysorvadása - vizsgálat indul a szakértők ellen
|
Nincs agysorvadása Tasnádi Péternek - ezt állapította meg a vizsgálatot végző Egészségügyi Tudományos Tanács. A korábbi szakértők ellen eljárás indulhat.
|
A köztévé értesülése szerint megalapozatlanok a Tasnádi Péter agysorvadásáról szóló információk. A férfit még márciusban vizsgálta meg az igazságügyi szakértői testület, vagyis két elmeorvos, két orvos szakértő és egy pszichológus. Az InfoRádió megkereste a szakértői testület illetékesét, de az ügyről nem nyilatkozhattak.
Annyi azonban nyilvánosságra került, hogy a korábbi igazságügyi szakértők - akik a védelem felkérése dolgoztak - túlértékelték Tasnádi tüneteit. Ezért várhatóan eljárás indul ellenük. Az MTV Híradó úgy tudja, hogy az ügyészség perújítást kezdeményez azért, hogy a bíróság állítsa vissza a korábban már kiszabott négy és fél éves börtönbüntetést. Korábban ugyanis a bíróság a kóros elmeállapot miatt csökkentette a férfi büntetését.
A korábbi kóros állapotot kimondó vizsgálat miatt egyébként eljárás is indult. Előkerült egy olyan dokumentum, amelyben Tasnádi Péter hárommillió forintot kért ismerőseitől a szakértőknek.
A Híradó úgy tudja, hogy a Kulcsár ügy egyik ismert szereplőjét, Schöntal Henriket is azok az orvosok vizsgálták, akik kimondták Tasnádi Péter agysorvadását. Schöntal Henriknél is azt állapították meg, hogy nem beszámítható.
Ismét házi őrizetben
Június elején a bíróság házi őrizetbe helyezte Tasnádi Pétert. A bírói testület vezetőjének azért így döntenie, mert Tasnádi Péter korábbi ügyeit egyesítették. Ezért figyelembe kellett venni, hogy ezek kapcsán mennyi időt töltött letartóztatásban.
Mivel a törvény szerint, ha ennek ideje eléri a három évet, és nincs ítélet az ügyben, akkor a kényszerintézkedést meg kell szüntetni.
Tasnádi Péter legutóbb idén januárban került előzetes letartóztatásba, miután feljelentette őt az a férfi, aki korábban befogadta a villájába. A feljelentő azt állította, hogy 20 millió forintot adott egy közös vállalkozás beindításához, de Tasnádi Péter nem számolt el a pénzzel. Ezért sikkasztás miatt is eljárás indult ellene.
Ezt megelőzően felbujtóként elkövetett emberölés előkészülete és életveszélyt okozó testi sértés és vesztegetés miatt indult eljárás ellene. A vállalkozó kisebb-nagyobb megszakításokkal 1999 szeptembere óta van börtönben.
Kezdőlap Belföld Tasnádinak nincs agysorvadása - vizsgálat indul a szakértők ellen
|
https://infostart.hu/belfold/2008/06/26/tasnadinak-nincs-agysorvadasa---vizsgalat-indul-a-szakertok-ellen-208833
|
https://web.archive.org/web/20240127071313/https://infostart.hu/belfold/2008/06/26/tasnadinak-nincs-agysorvadasa---vizsgalat-indul-a-szakertok-ellen-208833
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tasnadinak-nincs-agysorvadasa-vizsgalat-indul-a-szakertok-ellen
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-06-26 00:00:00
|
[
"Schönthal Henrik",
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,398 |
Még nem landolt a Gripen-ügy
|
A svéd főügyész lapunknak cáfolta, hogy a Gripen gépek beszerzése körüli esetleges korrupció vizsgálatát Stockholmban lezárták volna, ám a kutakodás központjában szerinte nem Budapest, hanem Prága áll.
|
- Gondolom, tudja, hogy a magyar ügyészség, úgymond, nem talált bűncselekményre utaló adatokat a Gripenek vásárlásával kapcsolatban, és lezárván a vizsgálatot, ad acta tette az ügyet. Mi erről a véleménye?
- Valóban? Nem is tudtam. Persze én nem ismerem a magyar vádemelési hatóság vizsgálati anyagát az ügyben, így aztán véleményt sem tudok erről mondani. És nem is akarok. Ha úgy tetszik, nincs róla véleményem.
- A magyar sajtóban mostanában olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek azt állítják, hogy a svéd ügyészség érdeklődését a Gripenek vásárlása ügyében valamiféle svéd belpolitikai fellángolás okozta volna.
- Hogy micsoda? Ezt nem értem.
- Tehát hogy a svéd ügyészség az egész korrupciós ügyet azért kezdte el vizsgálgatni, hogy megfeleljen valamiféle helyi politikai elvárásnak, illetve kedvezzen bizonyos politikai köröknek.
- Tudja, vannak a világon szép számmal olyan országok, ahol egy ilyen kérdést joggal fel lehet tételezni. Nem tudom, Magyarország ezek közé tartozik-e, mindenesetre Svédországban az ilyesmi elképzelhetetlen. Tehát még a kérdést is vissza kell utasítanom! Azt feltételezni, hogy a bűnüldöző szervek nálunk a politikai széljárás szerint, az épp ügyeletes politikai hatalom elvárásaihoz igazodva vagy annak nyomására végzik a munkájukat, a legteljesebb képtelenség. Ha ilyesminek még csak az ötlete is felmerülne, éppen az ügyészség lenne az első, amelyik azonnal eljárást indítana. Ennek viszont valóban nagyon komoly politikai és természetesen büntetőjogi következményei lennének. Fogalmam sincs, hogy a magyar sajtó honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy ilyen rosszindulatú, valótlan feltételezéseknek adjon helyt. Mindenesetre ez nagyon sajátságos.
- Ha Svédország korrupciót gyanított a Gripenek beszerzése körül, akkor miért nem kereste meg a svéd ügyészség hivatalos csatornákon a magyar hatóságokat?
- Mert vizsgálódásaink még nem voltak olyan stádiumban, hogy ezt kellően alátámaszthattuk volna. Svédországban ugyanis az a szokás, hogy csak akkor emel vádat az erre hivatott hatóság, ha a bizonyítottságot már teljes körűnek ítéli meg. Ha a Gripenek eladásával kapcsolatos korrupció gyanújának tárgyában ilyen helyzetben leszünk, akkor ezt természetesen azonnal megtesszük.
- Ezt úgy kell értenem, hogy ezek szerint még nincs lezárva az ügy? Magyarországon mindenki azt hiszi, hogy már vége, ennyi volt.
- Rosszul hiszik. Az ügynek nincs vége. A vizsgálatot természetesen folytatjuk. A nyomozás súlypontja, igaz, nem Magyarországon van, hanem Csehországban. Az a személy, pontosabban ügynök azonban, aki Csehországban működött, bizonyítottan tevékenykedett az ügyben Magyarországon is. Ő jelenti tehát a kapcsolatot Magyarország felé. Dolgozunk az ügyön, és ha olyan stádiumban leszünk, amikor ez esedékes, természetesen hivatalos csatornákon keresztül megkeressük majd a magyar vádemelési hatóságot is.
- Jónak találja a kapcsolatot a svéd és a magyar vádhatóságok között?
- Sajnos erre nem tudok válaszolni, mert még semmilyen hivatalos kapcsolatom nem volt velük. Mindenesetre ez nem lehet igazán szimpátia kérdése az EU-n belül. Ez erősen szabályozott terület az unióban.
- A nyomozás során soha sem tapasztalt olyasmit, hogy Magyarországon valakik ködösítenek, és ezzel nehezítik a munkáját?
- Ilyen nem volt. Igaz, nem is volt semmilyen közvetlen kapcsolatom Magyarországgal.
- Az utóbbi két évtizedben jócskán megerősödtek a magyar- svéd gazdasági kapcsolatok. Ennek farvizén - a Gripen-ügyön felül - nem surrant be egyéb esetleges korrupciógyanús eset?
- Nem tudom. Hozzám mindenesetre nem, és nagyon valószínű, hogy ha hivatalosan kipattant volna ilyesmi, akkor én tudnék róla elsőként, mivel én vagyok Svédországban a korrupciós ügyekkel foglalkozó főügyész. Persze dolgokat hall azért az ember.
- Volt már Magyarországon?
- Még nem. Azonban az az érzésem, hogy hamarosan ennek is eljön az ideje.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-504116-301070
|
https://web.archive.org/web/20090204004854/http://nol.hu/archivum/archiv-504116
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-nem-landolt-a-gripen-ugy
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Svédország"
] |
[] |
[
"Gripen-ügy"
] |
6,399 |
Kegyelmet kapott a volt török kormányfő
|
Kegyelmet kapott kedden Necmettin Erbakan volt török miniszterelnök, akinek a kormányát 1997-ben katonai puccs döntötte meg.
|
Kegyelmet kapott kedden Necmettin Erbakan volt török miniszterelnök, akinek a kormányát 1997-ben katonai puccs döntötte meg. Erbakant ezután korrupció miatt elítélték, de május óta csak házi őrizetben tartották. Abdullah Gül államfő a kegyelmet indokolva a 82 éves Erbakan rossz egészségi állapotára hivatkozott. A török hadsereg annak idején azért űzte el a hatalomból Erdogant, mert szerinte túlságosan eltávolodott az ország világi berendezkedésétől, és az iszlamizmus felé vette az irányt. Pártját, a jelenlegi kormánypárt elődjét feloszlatták. A mai török vezetők közül a betiltott párt tagja volt a kegyelmet adó Abdullah Gül államfő és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök, valamint sok parlamenti képviselő is.
|
https://index.hu/kulfold/hirek/361430
|
https://web.archive.org/web/20201021183619/https://index.hu/kulfold/hirek/361430/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/kegyelmet-kapott-a-volt-torok-kormanyfo
|
Index
|
world-news
|
2008-08-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Törökország"
] |
[] |
[] |
6,400 |
Megint a korrupció: felfüggesztették a SAPARD programot Romániában
|
Az Európai Bizottság felfüggesztette ideiglenesen Romániában a SAPARD program keretében nyertes pályázatok kifizetését - jelentették csütörtökön román hírforrások.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=371374
|
https://web.archive.org/web/20160319050237/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=371374
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megint-a-korrupcio-felfuggesztettek-a-sapard-programot-romaniaban
|
stop.hu
|
eu-news
|
2008-08-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
6,401 |
Dávid Ibolya: Az álszentség ördögi köre
|
A nagy elosztórendszerek működésének ésszerűsítésével, a kiadások karcsúsításával, valamint egy szigorú pártfinanszírozási törvénnyel el lehetne apasztani a közszektorban elfolyó pénzek forrását – állítja lapunknak írt cikkében az MDF elnöke.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/gazdasag/20080812/alszentseg_ordogi_kore/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/david-ibolya-az-alszentseg-ordogi-kore
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2008-08-14 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
6,402 |
Fehér gallér és feketeleves
|
Vidéki pénzváltóból lett csodabróker, egy privatizált nagybank értékpapírcége, állami vállalatok befektetett milliárdjai és a kusza viszonyokból profitáló VIP-lista üzleti, közéleti prominensei.
|
A tervek szerint pénteken hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság a 2003-ban kipattant, K&H-ügyként elhíresült sikkasztási ügyben. Kulcsár Attilát - több bűncselekmény mellett - sikkasztással gyanúsítják, az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért rá és társaira is.
Egy utolsó csavar azonban lehet még az ítélethirdetés előtt. Nemrég az derült ki, hogy a brókerbotrány főszereplője a tárgyaláson az utolsó szó jogán akár a vádlott-társainak kedvező vallomást is tehet, több vádlott ellen ugyanis egyedül Kulcsár Attila vallomása szolgál terhelő bizonyítékként. Ha ez történne, összeomlana a vád, és a Fővárosi Bíróságon a tárgyalást vezető Varga Zoltánt bíró szeptembertől a Legfelsőbb Bíróságon folytatja karrierjét: ha addig valamiért nem születne ítélet, a teljes elsőfokú tárgyalássorozatot elölről kéne kezdeni.
De nézzük, miről is szól a brókerügy.
A brókerbotrány névadó kulcsfigurája Kulcsár Attila. Kulcsár 1998-ban, azután költözött a fővárosba, hogy vidéki pénzváltó-bizniszei befuccsoltak, és jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért el is ítélték. Budapesten a K&H Brókerház üzletkötőjeként viszont a semmiből épített ki pár hónap alatt jelentős ügyfélkört. A befektetési jegyek árfolyam-nyilvántartásának kiskapuit kihasználva hihetetlenül ügyesen forgatta az ügyfelek pénzét, és egyre több ismert vagy befolyásos ember került a klientúrájába.
A K&H értékpapírcégénél bevett gyakorlat volt, hogy a kiemelt ügyfelek befektetései után a piacinál magasabb, egyszersmind garantált hozamot fizetnek. Kulcsár ebben a céges "kultúrában" csak továbbfejlesztette a módszereket. A rögzített hozam feletti extraprofit egy részét magának kérte, a nyereséget az ügyfelek futár útján kapták kézbe. Mindez természetesen nem volt lepapírozva, a szálak kizárólag Kulcsár saját nyilvántartásában értek össze. Sajtóértesülések szerint Kulcsár könyvelése csak rugalmasan követte a valóságot: az átmeneti veszteségek ezért nem tűntek fel feletteseinek, igaz, a milliárdos veszteségek még nem ebben az időszakban keletkeztek.
A bank privatizációja után, 1999-ben a belga tulajdonos megpróbált tiszta viszonyokat teremteni, de Kulcsár megúszta a vizsgálatokat. Az addigra hatalmas portfóliót mozgató bróker a frissen érkező vezetők bizalmát is gyorsan elnyerte, és már a menedzsment - elsősorban az új vezérigazgató, Rejtő E. Tibor - bizalmi munkatársaként folytathatta tevékenységét. Az ügyfelek közben a Brókerház Rt.-től átkerültek a bank új értékpapírcégéhez, a K&H Equitieshez.
A Kulcsár által kezelt portfólió a sztorit később legalaposabban feltáró Figyelő című lap információi szerint 2000-2001-re 70-80 milliárd forintnyira hízott. Ez az összeg már alkalmas volt arra, hogy olykor komolyan befolyásolni lehessen némelyik részvény tőzsdei árfolyamát. A bróker vesztét végül pont ez okozta: a nagybani "játékon" egy idő után több nagy spekulatív részvényügyleten óriásit bukott. Ez azonban csak akkor derült volna ki, ha az ügyfelek kiveszik a befektetéseiket. De mivel az extrahozamokat Kulcsár - egy idő után már az ügyfelek tőkéjének rovására - változatlanukl fizette, bolondok lettek volna ezt tenni.
A lejtőn a következő lépést a hiány eltüntetését célzó tranzakció jelentette. Kulcsár úgy kalkulált, hogy a jelentősen alulértékelt Pannonplast részvényeinek felvásárlásával be lehetne tömni a könyvelési hézagokat: ha az új tulajdonosnak sikerül keresztülvinni az akaratát, az értékpapír árfolyama a négy-ötszörösére nőhet. Ehhez azonban pénzre volt szükség. Türelmes és kellő nagyságú szabad pénzeszközökkel rendelkező intézményi ügyfelet kellett találni, amelynek vezetői "meggyőzhetők", hogy elégedjenek meg a piaci hozamszinttel: a konstrukcióba állami céget kellett bevonni.
Így került a képbe 2002 végén az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt., annak összesen 13 milliárd forintja. Mivel a Pannonplast részvényeit papíron egy széles befektetői kör tagjai (Kulcsár kliensei) vásárolták meg, elkerülhetőnek tűnt a tranzakció amúgy kötelező bejelentése, és hogy a többi tulajdonos gyanút fogjon. A tulajdonosi érdekek érvényesítése érdekében a Pannonplast részvényei Kulcsár egyik régi bizalmas ügyfele, a Kerék Csaba által vezetett Britton Kft.-nél és más, szintén Kulcsár érdekköréhez köthető cégeknél landoltak.
A műanyagipari cég menedzsmentjének azonban szemet szúrt a vállalat addig közkézen forgó részvényhányadának gyors koncentrációja, és 2003 áprilisában vizsgálatot kért a tőkepiaci felügyeletől (PSZÁF). A részvények megszerzésének körülményeit, a K&H Equities céges és magánszemély klienseinek ügyfélszámláit és átutalásait, valamint az ÁAK szerepét vizsgálva a PSZÁF ellenőreinek feltűnt, hogy valamennyien a csodabróker ügyfelei.
A zuhanás innentől megállíthatatlan volt. Hiába verték meg ismeretlenek június 16-án Szász Károly PSZÁF-elnököt, 17-én a felügyelet nyilvánosságra hozta a határozatát: megbüntette a szabálytalanul tulajdont szerző cégeket, és mindenki tudomást szerezhetett a VIP-ügyfélkör létéről, valamint a pénzt biztosító ÁAK szerepéről. Amikor a bepánikolt ügyfelek szerették volna kivenni a pénzüket, Kulcsár szisztémája összeomlott: a remélt összeg helyett annak csak töredékét találták a számlájukon.
A vádirat szerint a megtévesztett ügyfelek többsége csak magas hozamot szeretett volna kapni a befektetései után, és Kulcsár visszaélt a bizalmukkal. Voltak azonban olyan K&H-s kliensek is, akik kiemelkedő hozamokra tehettek szert. Ilyen lehetett a Zöld Újság Rt., a kőbányai önkormányzat Köbeta nevű cége, az ESMA Kft. és a Séd-Coop 2000 Rt is.
Voltak ugyanakkor "együttműködők" (pl. Kerék Csaba és cégei) is, akik mindezen túl tevőlegesen részt vettek a sikkasztásban, amelynek elkövetési értéke 23, a teljes kára pedig 8,3 milliárd forintra rúg.
A kisíbolt pénzből Kulcsárék több mint kétmilliárd forintot a Britton-cégeken keresztül részvények (Novoprint, Kartonpack, Hungexpo és a Pannonplast) valamint ingatlanok (pl. Újpesti rakpart 1-3) vásárlására fordítottak. Emellett beszálltak a visegrádi Thermál Hotel és a nagyváradi Lotus Plaza építésébe is. Mindezzel értelemszerűen pénzmosást is elkövettek. (Kulcsár Attila bűnlajstromából ez a vádpont végül kimaradt, mert szökése után pénzmosásügyben Ausztria nem adta ki Magyarországnak.)
Egy másik pénzkiszivattyúzási módszer az ügyfeleknek történő hozamkifizetések technikai lebonyolítását szolgálta. 4-4,5 milliárdot közbeiktatott off-shore cégek (Montrade, Balmoral) számláin keresztül vettek fel, aztán szír pénzváltóknál beváltották, majd "Taxis Gyuszi" segítségével készpénzben átadták a VIP-ügyfeleknek.
A brókerbotrány és a péntekre várt elsőfokú ítélet legfontosabb kérdése, hogy hihető-e vádlott-társainak az az állítása, hogy a bróker teljesen önjáróan működtette a sok milliárd forintos kárt okozó sikkasztássorozatot. Életszerű-e, hogy felettesei és ügyfelei közül senki sem tudta: ekkora hozamokat csak a banki és a tőkepiaci szabályok áthágásával lehet kitermelni, és a pénzmosásokat is egyedül hajtotta-e végre? Ha pedig a gigasikkasztás mégsem Kulcsár magánakciója volt, a vádiratban szereplőkön túl mely gazdasági és főleg politikai potentátok támogatását élvezte?
|
https://index.hu/belfold/broker0820/
|
https://web.archive.org/web/20230321035003/https://index.hu/belfold/broker0820/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feher-galler-es-feketeleves
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"El Abed Hasan",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Országh Ágnes",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik",
"Vargáné Vasadi Julianna"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Balmoral Group Ltd.",
"Britton-csoport",
"Esma Zrt.",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Kőbeta Rt.",
"Lotus Market SA",
"Montrade Ltd.",
"Séd-Coop",
"Thermal Hotel Visegrád",
"Zöld Újság Rt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"pénzmosás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,403 |
Kulcsár-ügy: Kerék Csaba kitálal az utolsó szó jogán? + videó
|
„Több mint száz ember sorsáról döntött vallomásában Kulcsár Attila” – mondta az ATV Pont7 című műsorában Kerék Csaba, aki nem kíván az utolsó szó jogán semmit mondani a bíróság előtt. „Részemről nem fog az utolsó pillanatban semmi előkerülni a kalapból.”
|
Kulcsár-ügy: Kerék Csaba kitálal az utolsó szó jogán? + videó
„Több mint száz ember sorsáról döntött vallomásában Kulcsár Attila” –
mondta az ATV Pont7 című műsorában Kerék Csaba, aki nem kíván az utolsó szó
jogán semmit mondani a bíróság előtt. „Részemről nem fog az utolsó
pillanatban semmi előkerülni a kalapból.”
„Úgy tudom az eljárás során egyetlen vádlottal sem szembesítették Kulcsár
Attilát.” – állította Kerék Csaba. Mint a héten ismertté vált: feljelentést
tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál Kerék Csaba, a brókerügy másodrendű
vádlottja egy olyan hangfelvétel miatt, amelyet titokban készítettek a
Fővárosi Bíróság folyosóján. A Kulcsár-perben valószínűleg a héten
hirdetnek ítéletet első fokon.
A felvételen állítólag Zámbó Gyula, Kulcsár Attila ügyvédje, azt javasolja
egy másik vádlott védőjének: gondolják végig, hogyan segíthetné őket
Kulcsár Attila. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy bármit is kérne cserébe
ezért.
A hanganyagnak csak a kivonatos leirata jutott el Kerék Csabához, ez
alapján fordult a nyomozókhoz.
|
https://www.atv.hu/belfold/2008/aug_kulcsar_ugy__kerek_csaba_kitalal_az_utolso_szo_jogan____video
|
https://web.archive.org/web/20231212121418/https://www.atv.hu/belfold/2008_aug_kulcsar_ugy__kerek_csaba_kitalal_az_utolso_szo_jogan____video
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-ugy-kerek-csaba-kitalal-az-utolso-szo-jogan-video
|
ATV
|
hungarian-news
|
2008-08-18 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,404 |
Brókerper: az utolsó szó jogán
|
A Fővárosi Bíróságon még a múlt héten is tényként kezelték a pénteki ítélethirdetést a húszmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila és 23 társa ügyében, de csütörtökön már olyan híreket kaptunk: Varga Zoltán bíró megvárja az ügyészség döntését Kerék Csaba ügyében, aki hamis vádért feljelentette Kulcsár Attila ügyvédjét.
|
Brókerper: az utolsó szó jogán
Ma mégsem hirdetnek elsőfokú ítéletet
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2008. augusztus 22.
A Fővárosi Bíróságon még a múlt héten is tényként kezelték a pénteki
ítélethirdetést a húszmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila és 23
társa ügyében, de csütörtökön már olyan híreket kaptunk: Varga Zoltán bíró
megvárja az ügyészség döntését Kerék Csaba ügyében, aki hamis vádért
feljelentette Kulcsár Attila ügyvédjét. Az ügyészség várhatóan ma dönt a
nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról.
"A vádlottak többsége előreláthatóan él majd az utolsó szó jogával, többen
jelezték, hogy részletesen ki szeretnék fejteni álláspontjukat az ügyről, a
büntetőeljárásról, saját szerepükről" - így magyarázta egy bírósági
illetékes azt, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben Varga Zoltán
bíró mégsem hirdet ítéletet a húszmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár
Attila és társai ügyében. Úgy tűnik, a múlt héten a Népszava hasábjain
Kende Péter tollából megjelent forgatókönyv részben megvalósul. Kende
ugyanis egy új fejleményre hivatkozva (jelesül arra, hogy a másodrendű
vádlott feljelentette az elsőrendű vádlott ügyvédjét) azt valószínűsítette,
hogy elmarad a pénteki ítélethirdetés. Úgy tűnik, ez így is lesz. Varga
bíró ugyanis kénytelen megvárni, hogy a nyomozó ügyészség miként határoz:
elrendeli-e a nyomozást vagy megtagadja azt. Így, ha az utolsó szó jogán
senki nem indítványozza a bizonyítási eljárás ismételt megnyitását, s az
ügyészség döntése sem indokol további halasztást, Varga Zoltán bíró
várhatóan a jövő hét közepén hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.
Máskülönben, miután Varga Zoltán szeptember elsejétől a Legfelsőbb Bíróság
bírája lesz, meglehet, új bíróra szignálják az ügyet, s akkor az egész pert
elölről lehet kezdeni. Igaz, azt még Kende sem zárta ki, hogy Varga
legfelsőbb bírósági bíróként folytassa és fejezze be a brókerpert; volt már
példa rá, hogy a bíró új beosztásba került, a már megkezdett pereit azonban
a régi "helyén" befejezte.
A vádlottak egy részének - elsősorban azoknak, akik súlyosabb ítéletekre
számíthatnak - persze jól jönne a bírócsere. Akkor ugyanis jó, ha 2010
elején megszülethetne az elsőfokú ítélet, aztán még egy-másfél év, talán
kettő is eltelik, mire kihirdetik a jogerős verdiktet. Azaz, amennyiben a
halasztáspártiak forgatókönyve valósulna meg, csak úgy tíz évvel az ügy
kirobbanása után kerülne pont az ügy végére.
A bírói gyakorlat e tekintetben egyértelmű: az idő múlása mindig a
vádlottaknak kedvez. Hosszú eljárások végén általában enyhébb ítéletek
születnek. A brókerper vádlottjai ma már mind szabadlábon védekeznek, igaz,
többen csak milliós óvadék ellenében válthatták meg szabadságukat.
A tavaly májusban kezdődött perben csak Kulcsár vallotta bűnösnek magát.
Mindenki más azt vallotta, hogy törvényesen jártak el, semmit sem tudtak
Kulcsár üzelmeiről, azokhoz nem asszisztáltak, és fogalmuk sem volt róla,
hogy Kulcsár bűncselekményből származó pénzt adott át nekik.
Az ügyész a per fő vádlottjaira, akik a sikkasztásban közreműködtek,
illetve az elsikkasztott pénzt tisztára mosták, majd befektették,
letöltendő börtön-, illetve fogházbüntetést kért. Továbbá előterjesztést
tett összesen úgy másfél milliárd forint erejéig vagyonelkobzásra.
A brókerügy 2003. május 26-án kezdődött, Fehér Erzsébet bejelentésével. A
Pannonplast vezérigazgatója a társaságot érintő szabálytalan
részvényfelvásárlásokra hívta fel a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének figyelmét. Jelesül arra, hogy nehezen követhető tranzakciók
sorával a Britton cégcsoport 33 százalékos részesedést szerzett a
Pannonplastban, noha a társaságban legfeljebb 12,5 százaléka lehetett
volna.
A PSZÁF a bejelentés nyomán elrendelt vizsgálat alapján 11 millió forintra
bírságolta a tranzakciókban közreműködő cégeket. Mielőtt nyilvánosságra
hozták volna a döntést, ismeretlenek megtámadták Szász Károlyt, a
felügyelet elnökét. Szász megveretése után röviddel kiderült, hogy a
kérdéses részvényfelvásárlásban a pénzügyi szolgáltatóktól megszokotthoz és
elvárhatóhoz képest jelentősebb segítséget nyújtott a Britton cégcsoportnak
a Kereskedelmi és Hitelbank brókercége, a K&H Equities Rt.
A rendőrségi nyomozással párhuzamosan zajló felügyeleti vizsgálat és
titkosszolgálati információgyűjtés ugyanakkor számos - a Pannonplast-ügytől
függetlenül értékelendő - bűncselekmény nyomaira bukkant. Heteken belül
megfogalmazódott a gyanú: az Equities egyik üzletág-igazgatója, a széles
körű politikai és médiakapcsolatokkal rendelkező Kulcsár Attila hozzányúlt
ügyfelei befektetéseihez. Fiktív meghatalmazásokkal olyan befektetésekben
forgatta meg a nála elhelyezett milliókat, amelyekről ügyfelei nem is
hallottak. Kulcsár, akiről a bank számára is csak a nyomozás során derült
ki, hogy sem érettségi, sem brókervizsgát nem tett, önálló intézmény volt a
bankban és a brókercégnél egyaránt. Kiváltságosnak mondott helyzetét
sikeres kezdeményezéseinek, innovatív javaslatainak és a Rejtő E. Tibor
vezérigazgatóhoz fűződő bizalmas viszonyának tudták be. A brókercég 200 VIP-
ügyfele közül 140 hozzá tartozott. A bróker elérte Rejtőnél, hogy a
kiváltságos ügyfélkörnek ne legyen kötelező postai úton egyenlegértesítést
küldeni befektetésük hozamának változásairól. A szabályoktól eltérő
eljárást lehetővé tévő engedély volt Kulcsár menlevele.
Kulcsár gyanúsítotti kihallgatása elől Bécsbe szökött, ott fogták el, majd
hónapok múltán adták ki. Rejtőt a határőrség tartóztatta fel - Bécsbe
tartott függönyt venni. Ő később kizárólag az ügyészségen volt hajlandó
vallomást tenni. Egy Kulcsár Attila gyanúsítotti kihallgatásáról készült
videofelvételből pedig ország-világ megtudhatta: Kulcsár vallomását
lényegében védője és a jelen lévő ügyészek rakták össze.
Az ügyészség vádirata szerint Kulcsár 1997-ben lépett a K&H alkalmazásába,
egy évvel később kezdte elsikkasztani a kisbefektetők pénzét, majd 2002-től
a nagyokéhoz is hozzányúlt. 2003-as lelepleződéséig több mint
húszmilliárdot sikkasztott. Egyebek közt saját céljaira fordította a
Nemzeti Autópálya Zrt. eredetileg autópálya-fejlesztésre szánt 13
milliárdját. Az elsikkasztott pénzt részben az érdekeltségébe tartozó
Britton-cégcsoport beruházásaiba és cégvásárlásaiba fektette. Az
elsikkasztott pénz másik, tekintélyes hányada a sikeres bróker imázsának
fenntartására ment el. Lyukat tömött lyukkal; az egyik befektetőtől
elsikkasztott pénzt a másiktól elsikkasztottal pótolta, illetve extra
hozamot fizetett a VIP-eseknek, akik persze hamis egyenlegelszámolásokat
kaptak. De azoknak, akik kérték, befektetésük hozamát nejlonzacskóban
vitette el bizalmasával, "taxis Gyuszival". A pénzt Kulcsár két szír
pénzváltója mosta tisztára és vette fel készpénzben; az egyikük vádlott, a
másik néhány órával az őrizetbe vétele előtt elhagyta az országot.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-504234
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerper-az-utolso-szo-jogan
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,405 |
Kulcsár a „bizonyítékgyár”? Ítélet várható a botrányban
|
Kulcsár Attila egy „bizonyítékgyárrá” változott – mondta Kerék Csaba másodrendű vádlott, aki az ügyészséget is vádolta az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon pénteken.
|
2008.08.22. 09:10
Kulcsár Attila egy „bizonyítékgyárrá” változott – mondta Kerék Csaba másodrendű vádlott, aki az ügyészséget is vádolta az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon pénteken. • Varga bíró még vár, nem lesz ítélet a Kulcsár-perben?
A tárgyalás iratismertetéssel kezdődött, majd ügyvédi felszólalásokat követően a 24 vádlott utolsó szó jogán előadott védekezésére kerül sor. Az előzetes tervek szerint még ezen a tárgyaláson kihirdethetik az elsőfokú ítéletet. Kulcsár Attila elsőrendű vádlott az utolsó szó jogán nem kívánt semmit előadni, mert mint mondta, amit tudott, azt már elmondta. Kulcsár korábban beismerő és társait is terhelő vallomásokat tett, szinte egyedüliként a kéttucatnyi vádlott közül.
Kerék Csaba ugyanakkor ártatlanságát hangoztatta. Állítása szerint csak azért került a vádlottak padjára, mert Kulcsár rá vallott. A másodrendű vádlott szerint a vádirat 80 százaléka Kulcsár vallomásain alapszik, szerinte az ügyészség és Kulcsár „egyeztettek”, ami nem törvényes, mert ilyen módon bizonyítékokat lehet előállítani.
Az eljárás során Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek. Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K&H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.
A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség 1998 és 2003 között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött el a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/08/Kulcsar-a-bizonyitekgyar-itelet-varhato-a-botranyban
|
https://web.archive.org/web/20081020000534/http://www.mno.hu/portal/580489
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-a-abizonyitekgyara-itelet-varhato-a-botranyban
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,406 |
Megússza-e szárazon Kulcsár Attila?
|
Péntekre várható a Fővárosi Bíróságon a Kulcsár-ügyben hozott elsőfokú döntés kihirdetése. Lehet találgatni, hogy a K&H Equities egykori (ál)brókere komoly büntetést – letöltendő szabadságvesztést – kap-e, vagy megússza szárazon.
|
Megússza-e szárazon Kulcsár Attila?
Augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon. Továbbra is lehet tehát találgatni, hogy a K&H Equities egykori (ál)brókere komoly büntetést – letöltendő szabadságvesztést – kap-e, vagy megússza szárazon. A brókerbotrányként ismert ügy már öt éves, itt az ideje, hogy felelevenítsük a több milliárdos sikkasztás történetét.
Öt évvel ezelőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt.-nél és megállapította, hogy a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalan tranzakciók révén vette át az ellenőrzést a vállalat felett. Emiatt 2003. június 16-án a felügyelet a rendőrségen bejelentést tett. A PSZÁF akkori elnöke, Szász Károly ennek a bejelentésnek tulajdonította, hogy uszodába menet megverték.
A jogsértő ügylet finanszírozásában – melynek a központi szereplője volt Kulcsár Attila – részt vett az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. is, amelynek befektetéseit a K&H Equities Rt. kezelte. A brókercég az ÁAK pénzéből különböző összegeket utalt át olyan magánszemélyeknek és cégeknek, amelyek közreműködtek a Pannonplast-részvények szabálytalan felvásárlásában. A nyomozást 2003. július 7-én rendelték el a K&H Equities brókercégnél elkövetett több mint húszmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények – hűtlen kezelés, orgazdaság és közokirat-hamisítás – gyanúja miatt.
Kulcsár Attila – a nyomozás adatai szerint – 1998. január 1. és 2003. július 1. között a sajátjaként rendelkezett azokkal az értékpapírokkal, amelyek a K&H Equities (és jogelődje) ügyfeleinek tulajdonát képezték. Az ügyfelek számláiról különféle összegeket utalt át külföldi társaságok számláira, erről azonban klienseinek csak egy része tudott. Igaz, közöttük olyanok is akadtak, akik együtt is működtek ebben Kulcsárral. A bróker a műveletek végrehajtásához hamis adásvételi és megbízási szerződéseket, átvezetési kérelmeket és banki transzferbizonylatokat használt. Az ügyfelek között voltak olyan cégek – mint például a Kőbányai Önkormányzathoz tartozó Köbeta Rt. –, amelyeknek vezetői a vádirat szerint sikerdíjat kaptak Kulcsártól azért, amiért hatáskörükben engedélyezték, hogy az álbróker és csapata használja azt a pénzt, ami fölött rendelkeznek.
Az elsikkasztott összegek jelentős része a Montrade Ltd., Britton Ltd. és a Balmoral Group Ltd. számláira került, amelyeket a K&H Bankban vezettek. Az elsikkasztott pénz ezután két szír üzletember, El Abed Hasan és Abdo Mahmoud az Inter-Európa Bank Rt.-nél és az OTP Bank Rt.-nél lévő számláin landolt, ahonnan ők le is emelték. Kulcsár gyakori módszere volt, hogy az egyik ügyfelétől elsikkasztott pénzből fizette ki azokat az ügyfeleit, akiknek váratlanul szüksége volt a nála elhelyezett befektetésükre, amelyek a bróker tranzakciói miatt nem álltak rendelkezésre. Sokan készpénzben kapták meg járandóságukat, amit bizonyos „taxis Gyuszi” vitt el nekik.
A nyomozás végeztével az eljárás első rendű vádlottja Kulcsár lett, aki úgy volt a K&H önkormányzati üzletágának vezetője, hogy nem rendelkezett szakirányú végzettséggel. Csak egy brókervizsgáról tudott papírt mutatni, ám ez is hamisnak bizonyult. Kulcsár Attila mellett ott ül a vádlottak padján többek közt Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezetője, Mészáros János, a Britton igazgatója, Schönthal Henrik vállalkozó, Dunai György, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója és helyettese is, Garamszegi Gábor. A 22 vádlott között van még Bitvai Miklós, az ÁAK volt vezetője, Szekér Gyula, Kulcsár taxisa, El Abed Hasan, Abdo Mahmoud, Forró Tamás riporter, Csuka László, a K&H Equities vezetője és több ügyfél is, akik tevőlegesen segítették a brókert a sikkasztásban.
A brókerügyben számos cégről és főleg a kormánypártokhoz közel álló közéleti szereplőkről és vállalkozókról derítette ki a nyomozás, hogy „összefüggésbe hozhatók” Kulcsárral. Ezeknek a kapcsolódásoknak a feltárására létrejött parlamenti vizsgálóbizottság azonban dolgavégezetlenül fejezte be a működését. A Kulcsár által emlegetett politikusok között jobbára szocialistákat találunk, de egy-két fideszes név is felbukkan az ügyben, igaz, csak egy-egy találkozó erejéig. Az alapügy egyetlen megvádolt politika közeli szereplője Váradi János volt kőbányai önkormányzati képviselő, aki a kerület vagyongazdálkodásáért felelt a Köbeta Rt.-ben.
Az idén július elején megtartott vádbeszéd során az ügyész hangsúlyozta, hogy Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel a K&H brókercégénél, ahol már érkezése előtt is „kaotikus” és „korrupt” viszonyok uralkodtak, így Kulcsár Attila tevékenységéhez már adott volt a módszer, csak a technikai lebonyolításhoz kellett segítség. A vádbeszéd szerint azonban nemcsak ezért egyedülálló az ügy, hanem azért is, mert Kulcsár Attila az egyik legnagyobb magyar bank, a K&H brókercégénél éveken át tudta folytatni a tevékenységét.
Az ügyész a vádbeli cselekményekkel okozott kárt 8,3 milliárd forintban állapította meg, amit az elkövetők nem közvetlenül saját céljaikra, hanem gazdasági tevékenységekre, cégek, szállodák vásárlására fordítottak. Az ügyész kiemelte, hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása mellett szakértők és tanúk támasztják alá a vádat. A vádló szerint „tévképzet”, hogy ebben az ügyben Kulcsár Attila vezette az ügyészséget, s az is, hogy ha az álbróker szavahihetősége megkérdőjeleződik, akkor összeomlana a vád. A vádbeszéd szerint Kulcsár Attila felhasználta a megtévesztett ügyfeleket, akik olvasatlanul írták alá a megbízásokat, mert őket kizárólag csak a pénz, a Kulcsár által ígért magas hozam érdekelte. De a jogosulatlan pénzügyi manővereikhez szándékosan nyújtott neki segítséget két ügyfele, Kerék Csaba és Schönthal Henrik. Emellett Kulcsár a bűncselekményekhez felhasználta a bank úgynevezett technikai számláját is.
Kulcsár Attila pénzügyi manőverei során ördögi körbe került: hogy ügyfelei ne vegyék ki tőle pénzüket, olyankor is nagy hozamot kellett produkálnia, amikor tőzsdei recesszió volt, ehhez pedig újabb és újabb ügyfelektől további tőkét kellett bevonnia a törvénytelen ügyletekbe. A bűncselekmény-sorozathoz bankon belüli segítséget Rejtő E. Tibor biztosított neki, s a bankvezér látványos támogatásának tulajdoníthatóan Kulcsár jogsértő tevékenységét a banknál senki nem merte bírálni. A bűncselekmény-sorozat zavartalan kibontakozásának másik nélkülözhetetlen feltétele volt az ügyész szerint az, hogy Kulcsár Attila az adminisztrációját függetlenítette a brókercégtől, és elérte, hogy ügyfelei számlájáról ne készüljön kimutatás, illetve hogy azokat ne postai úton, hanem csak rajta keresztül továbbítsák.
Az ügyész ennek alapján vádolja Kulcsár Attilát sikkasztással, amelyben Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba és Schönthal Henrik bűnsegédként vett részt. Kerék Csabát emellett különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással is vádolják, s ugyanezt a vádat hozták fel Mészáros János, a Britton igazgatósági tagjával szemben is. Az ügyben szintén vádlott Forró Tamás esetében az ügyész azt indítványozta: a bíróság mondja ki bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztásban. Bitvai Miklóst, az ÁAK Rt. volt vezérigazgatóját, Dunai Györgyöt, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóját és helyettesét, Garamszegi Gábort pedig folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással vádolták meg.
A Kodela-vonalEgy másik szálon az ügyészségi nyomozók 50 millió forintos adócsalással és befolyással való üzérkedéssel gyanúsították meg Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkárát. Kulcsár Attila elmondása szerint ugyanis, amikor a K&H Equities belső ellenőrzése 2002 tavaszán jelezte az Országos Rendőr-főkapitányság – akkoriban Molnár Csaba ezredes által vezetett – pénzmosás elleni osztályának a Montrade Ltd., a Geometax Ltd. és a Betonút Rt. gyanús ügyleteit, segítséget kért Kodelától. Ő és Kelemen László ügyvéd biztosították Kulcsárt arról, hogy az ügyet eltussoltatják. Ezért a volt helyettes államtitkár ötmillió forintot kért, amit a bróker oda is adott neki.
Kodela Lászlón kívül eljárás indult Molnár Csaba rendőr ezredes, a K&H ügy egykori főnyomozója és Bácskai János tábornokkal szemben is. Molnár Csabát a Fővárosi Ítélőtábla tavaly áprilisban jogerősen felmentette a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés vádja alól. Az ügyészség korábban azzal vádolta az egykori rendőrtisztet, hogy 2003-ban az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként pár ezer forintos ajándékokért – egy fa tolltartóért, süteményért és egy bizsuért – cserébe jogtalan előnyhöz juttatott pénzváltókat és államtitkokat, pénzmosás gyanús esetekre vonatkozó bejelentések adatait szolgáltatta ki nekik.
Bácskai János dandártábornokot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ egykori vezetőjét a Legfelsőbb Bíróság (LB) idén májusban felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte. Bácskai ellen a katonai ügyészség emelt vádat hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt. A bűnpártolással kapcsolatos vádpont szerint Bácskai János 2003 júniusában Kulcsár Attilának, a K&H Bank ügyvezetőjének, a K&H Equities befektetési tanácsadó üzletág vezetőjének kérésére közbenjárt azért, hogy a bróker pénzügyi visszaéléseit ne fedezzék fel a hatóságok. Bácskai János rendőri vezetőket próbált félrevezetni, pedig tudta, hogy Kulcsár Attila bűncselekményeket követett el. Bácskai az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.
2006. december. 20. 00:00 Melléklet
A Kulcsár-per
MÁJUS 3.
2008. július. 28. 08:05 HavariaPress Itthon
Zuschlag bent, Kulcsár kint
Az előzetestől a lakhelyelhagyási tilalomig - Nem a kár összege számít - írja a Népszabadság.
2007. március. 13. 13:48 MTI Itthon
Brókerbotrány: Kulcsárral boltolt, vádlott lett
Különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztálya D. György ellen. A vádhatóság indítványozta, hogy a bíróság az újabb vádiratot egyesítse a Fővárosi Bíróságon jelenleg is zajló Kulcsár Attila és társai ellen indult perrel.
2008. június. 21. 13:54 Itthon
Elmarasztalás és felmentés a Kulcsár-ügy egyik szálán
Adócsalásért elmarasztalta, a hivatali befolyással üzérkedés vádja alól azonban felmentette a Fővárosi Bíróság tegnap Kodela Lászlót, a közlönykiadó vezérigazgatóját - olvasható a Magyar Hírlapban.
2008. július. 09. 15:01 MTI Itthon
Kulcsár-ügy: Garamszegi felmentését kérte ügyvédje
A sikkasztással vádolt Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének felmentését kérte ügyvédje a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon szerdán.
2008. július. 04. 20:17 MTI Itthon
"Rejtő kutyájának" nevezték Kulcsár Attilát az ügyész szerint
Politikai és médiakapcsolatait használta fel Kulcsár Attila, mondta a brókerügy elsőrendű vádlottjáról az ügyész vádbeszédében a fővárosi bíróságon pénteken. A vádbeszéd hétfőn folytatódik.
2008. július. 07. 10:40 MTI Itthon
Forró Tamásra is börtönt kért az ügyész a Kulcsár-perben
Kétnapos vádbeszéde végén a Kulcsár-ügy vádlottjai közül tucatnyira kért börtönt, illetve összességében milliárdos vagyonelkobzást az ügyész a Fővárosi Bíróságon hétfőn.
|
https://hvg.hu/itthon/20080822_kulcsar_ugy_birosag
|
https://web.archive.org/web/20131226234759/https://hvg.hu/itthon/20080822_kulcsar_ugy_birosag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megussza-e-szarazon-kulcsar-attila
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Csuka László",
"Dunai György",
"El Abed Hasan",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Balmoral Group Ltd.",
"Britton-csoport",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Kőbeta Rt.",
"Montrade Ltd.",
"Pevdi Kft."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"pénzmosás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,407 |
Kulcsár nem élt az utolsó szó jogával
|
A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon pénteken.
|
A vádlottak többsége ártatlanságát hangoztatta, és felmentését kérte. A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt.
Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött el a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
|
https://24.hu/belfold/2008/08/22/kulcsar_nem_elt_utolso/
|
https://web.archive.org/web/20220930035652/https://24.hu/belfold/2008/08/22/kulcsar_nem_elt_utolso/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-nem-elt-az-utolso-szo-jogaval
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,408 |
Elnapolták a Kulcsár-ügy ítélethirdetését
|
Nem fértek be az újságírók a Kulcsár-ügy pénteki tárgyalási napján a bíróság tárgyalótermébe. Úgy volt, hogy ítélet is születhet, de ezt elnapolták augusztus 28-ára.
|
Tumultuózus jelenetekkel kezdődött meg a Kulcsár-per pénteki tárgyalási napja a Fővárosi Bíróságon, ugyanis az érdeklődők nem fértek be a tárgyalóterembe. A bíró aztán az ügyészt kérdezte a Kerék Csaba-féle feljelentésről, majd miután a vádhatóság időhúzásnak nevezte a dokumentumot, rövid szünetet rendelt el.
A kezdeti tömegjelenet oka az is, hogy legnagyobb termet jelenleg tatarozzák. Varga Zoltán bíró ideiglenesen kiküldte a hallgatóságot és az újságírókat, hogy a 24 vádlott és védőik beférjenek. Sok újságíró oldalt állva jegyzetelt, többen kiszorultak a folyosóra.
Először a bíró ismertette azt a 2005. augusztusi ügyészségi feljegyzést Kulcsár Attila kihallgatásáról. Majd megkérdezte az ügyészt, mit szól ahhoz a feljelentéshez, amelyet Kerék Csaba, a brókerügy másodrendű vádlottja tett, és amelyben feljelentette Kulcsár ügyvédjét.
Az ügyész közölte, a feljelentésben említett magnófelvétel 1,5 hónapos, de csak most lett belőle feljelentés. Ezt is figyelembe véve, szerinte a feljelentés időhúzás, taktikázás és célja, hogy halassza az ítéletet.
Válaszában Kerék Csaba azt mondta, azért csak most tett feljelentést, mert most jutott tudomására a felvétel létezése.
A válasz után Varga Zoltán bíró szünetet rendelt el.
A szünet után az utolsó szó jogán elmondott beszédekkel folytatódott. Az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila nem élt a lehetőséggel. Kerék Csaba ugyanakkor beszédében azt állította, hogy a vádirat nyolcvan százalékban Kulcsár vallomásain alapszik, és az ügyészség és Kulcsár "egyeztettek", bizonyítékokat állítottak elő.
Az eljárás során Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.
A bíróság augusztus 28-ára halasztotta az ítélethirdetést.
|
https://index.hu/belfold/klcsr1768/
|
https://web.archive.org/web/20201021164217/https://index.hu/belfold/klcsr1768/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elnapoltak-a-kulcsar-ugy-itelethirdeteset
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,409 |
Több pénz, nagyobb szigor
|
Ideiglenesen felfüggesztette a vidékfejlesztési kifizetéseket Romániának az Európai Bizottság – adta hírül az EUbusiness és az FT.com.
|
A 2007-től csatlakozott Bulgáriában és Romániában olyan szociális-morális közeggel szembesül az Európai Bizottság, amit eddig nem is ismert, ezért kényszerült a közösség történetében idáig példátlan intézkedésekre – véli Balázs Péter első magyar EU-biztos, egyetemi tanár. Egyértelművé tette, hogy helyesli az eljárást, mert ez egyrészt növeli a nettó befizetők bizalmát azzal kapcsolatban, hogy rendben és jól költik el pénzüket, másrészt erősíti hajlandóságukat, hogy a jövőben is teljesítsék hozzájárulási kötelezettségeiket a közös kasszához. A brüsszeli szigoron szerinte már csak azért sem lehet csodálkozni, mert a 2007–2013-as közösségi költségvetés rendkívül nehéz körülmények között született, a bővítéssel nyolc-kilencszeresére nőtt a leggazdagabb és a legszegényebb régiók közötti különbség, és a nettó befizetők nehezen adják a pénzt. Mindez intő jel lehet számunkra is, mert bár nem abba a kategóriába tartozunk, mint Bulgária és Románia, Magyarország egyes területein szintén fellelhető az a szociális-morális közeg, amely az említett két tagállamban a bajokat okozza – figyelmeztetett Balázs Péter.
Az Európai Parlament (EP) ugyancsak mindent megtesz azért, hogy feltárja a közös pénz elköltésével kapcsolatos szabálytalanságokat és visszaéléseket – közölte Fazakas Szabolcs magyar EP-képviselő. A közösségi költségvetés ellenőrzési bizottságának állandó tagja annak tulajdonítja a mostani szigorú fellépéseket, hogy tavasszal az Európai Bizottság három tagját – Danuta Hübnert, a regionális, Vladimír Spidlát, a szociális és Benita Ferrero-Waldnert, a szomszédsági alapok felhasználásáért felelős biztost – figyelmeztette az EP a rájuk bízott területeken észlelt szabálytalanságok miatt. José Manuel Barrosóval, a testület elnökével közösen akkor munkatervet is kidolgoztak ezek felszámolása érdekében.
Fazakas Szabolcs emlékeztetett arra, hogy tíz éve a pénzügyi „rendetlenségbe” bukott bele Jacques Santers teljes bizottsága. A 2009. június 7-i európai parlamenti választások közeledte várhatóan ugyancsak látványosan megnöveli a pénzfelhasználás iránti figyelmet. Az újra indulni kívánó képviselőknek bizonyítani kell, hogy teljesítik a velük szemben támasztott elvárásokat. Ezért is kifizetődő a szabályosság az EU-pénzeknél – figyelmeztetett a magyar EP-képviselő.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/tobb-penz-nagyobb-szigor
|
https://web.archive.org/web/20240126175913/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/tobb-penz-nagyobb-szigor
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tobb-penz-nagyobb-szigor
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,410 |
Több politikust vittünk az olimpiára, mint orvost
|
Ha utazni kell, nincs pénztelenség: a MOB több VIP-vendéget vitt volna az olimpiára, mint orvost. A kormányfő és két miniszter is járt Pekingben.
|
Kisebb szóváltás volt még augusztus elején, az olimpiára tartó első repülőgépen a kajakos Kammerer Zoltán és a honvédelmi miniszter Szekeres Imre között. Az történt, hogy Kammerer és Kucsera útközben előre ment az első osztályra, hogy kicsit kinyújtsák a lábukat. Amikor Szekeres meglátta őket, félhangosan megjegyezte: „mit keresnek sportolók az első osztályon?”, amire Kammerer – aki a szegedi kajak-kenu világbajnokságon felhúzta maga mellé a dobogóra a Fidesz-alelnökként politizáló Schmitt Pál MOB-elnököt – így reagált: „Mit keresnek politikusok az olimpián?”
Szekeres Imre a Magyar Triatlon Szövetség elnökeként utazott Pekingbe. Igaz, több mint furcsa, hogy ő augusztus 6. és 10. között tartózkodott a kínai fővárosban, míg a triatlon versenyszámait 18-án és 19-én rendezték. Persze Kuttor Csaba 47. és Szabó Zita 38. helye egyébként sem olyan teljesítmény, amivel nagyon büszkélkedhetett volna a szakszövetségi elnök.
Nem a honvédelmi miniszter volt az egyetlen kormánytag, aki részt vett a pekingi olimpián. A Magyar Olimpiai Bizottság július elején állította össze a magyar delegáció – sportolók, hivatalos kísérők és vendégek – listáját. Ezen 169 sportoló szerepelt, az elmúlt időszak legalacsonyabb létszáma, még akkor is, ha két tartalék az utolsó pillanatban csatlakozott hozzájuk.
A létszám akkor lehetett volna hússzal több, ha a férfi kézilabdázók Athén után Pekingbe is kijutnak. Ehhez képest a MOB úgy számolt, hogy kísérőkkel és vendégekkel együtt összesen 513 embert utaztat Pekingbe, tehát a delegációnak csak minden harmadik tagja lett volna sportoló.
Az 513-ból éppen 13 a VIP-vendégek és a sportért is felelős önkormányzati tárca meghívottjainak a száma, azaz több, mint az orvosoké, és csaknem annyi, mint a teljes egészségügyi személyzeté, amelynek létszáma 32-ről 18-ra csökkent. A VIP-vendégek között kapott helyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Gyenesei István önkormányzati miniszter – ők voltak is Pekingben –, a legfőbb közjogi méltóságok közül Szili Katalin házelnök és Sólyom László államfő.
Ők nem mentek el, ahogyan tudomásunk szerint a szintén VIP-listás Orbán Viktor Fidesz-elnök sem, ott volt viszont Páva Zoltán, a parlament sportbizottságának alelnöke. A testület elnöke, a fideszes Bánki Erik szintén utazhatott volna, ám tudomásunk szerint nem ment el. Elutazott viszont Pekingbe a lemondását már az olimpia előtt bejelentő, de csak szeptembertől távozó Elbert Gábor sportszakállamtitkár is, korábbi közlése szerint a Nemzetközi Birkózószövetség vendégeként.
Már az olimpia megnyitójának idején ott volt a kínai fővárosban Molnár Gyula, a főváros XI. kerületének szocialista polgármestere, parlamenti képviselő. Pekingi tudósítónk látta a helyszínen a szintén MSZP-s Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert, a párt jelenleg elnökhelyettesét. Kettejüknek semmilyen sportélettel, sportpolitikával kapcsolatos aktivitásáról nem tudunk. Molnár Gyulának feltett kérdéseinkre a kerület sajtóreferense válaszolt, közölte: a politikus saját költségére, szabadsága idején körülbelül egy hetet töltött Pekingben, az olimpia első időszakában.
Szintén ott van az MSZP parlamenti képviselője, a parlamenti sportbizottság tagja, Bakonyi Tibor is. Bakonyi, valamint Gémesi György volt MDF-alelnök, vívószövetségi elnök a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökeként az olimpiai küldöttségvezetés tagjai is. (Az álláshalmozó Bakonyi négy éve lemaradt az athéni olimpiáról, hiába volt az Országgyűlés sportbizottságának elnöke. Azért nem tudott utazni, mert Budapest főpolgármester-helyettesként csak ő maradt a hivatalban, Demszky az olimpián volt, a többi helyettes pedig szabadságon.)
A MOB delegálta az olimpiára a lólengésben húsz éve olimpiát nyert Borkai Zsoltot, aki jelenleg Győr fideszes polgármestere. A kajak-kenu szövetség elnökeként került a pekingi küldöttségbe az MSZP-képviselő Baráth Etele, aki két évig európai ügyi miniszter volt, 2004-ben majdnem sportminiszter lett.
|
https://index.hu/sport/2008/peking/politikusokban_jok_vagyunk_az_olimpian/
|
https://web.archive.org/web/20201021201407/https://index.hu/sport/2008/peking/politikusokban_jok_vagyunk_az_olimpian/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-politikust-vittunk-az-olimpiara-mint-orvost
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-20 00:00:00
|
[
"Szekeres Imre"
] |
[] |
[] |
[
"sport",
"juttatás",
"utazás"
] |
[] |
6,411 |
Meciarék visszaadják a necces ajándék milliókat
|
Kétes eredetű összegekkel gyarapodott a szlovákiai Néppárt számlája, Meciar a pártfinanszírozások szigorú felülvizsgálatát ígérte.
|
A Vladimír Meciar vezette szlovák kormányerő, a Néppárt HZDS visszaadja azt a tízmillió koronánál is nagyobb összeget, amelyet törvénytelen módon fogadott el, és ezzel együtt minden szabálytalan adományt is, jelentette be pénteken maga a párt elnöke, Vladimír Meciar Pozsonyban.
A közelmúltban egy 82 éves nyugdíjas reklámszatyorban küldött hétmillió koronát, egy milliós adóhátralékot felhalmozó, "tönkrement" vállalkozó pedig négymilliósnál nagyobb összeget küldött a Néppártnak, amely törvénysértő módon állami részesedésű vállalattól is fogadott el kisebb összeget. Ha ilyen szabálytalanságra derül fény, akkor a kedvezményezett a kapott összeg kétszeresét köteles befizetni az államkincstárnak.
Az ügyben eddig hallgató Meciar pénteken sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ő a pártszponzorokat nem is ismeri, de rendnek kell lennie, és a pártja gazdálkodásáért felelős titkár, illetve alelnök - a minap leváltott gazdasági miniszter, Zdenka Kramplová, illetve Milan Urbáni - feladatul kapták a pénz visszaszolgáltatását. Kramplová és Urbáni további sorsáról a pártvezetés majd csak később kíván dönteni.
Elemzők szerint az igazságosztó szerepében fellépő Vladimír Meciar pártjában az ügyet hagyják feledésbe merülni.
Meciar kijelentette, hogy az ő tudtával ilyen soha nem történhetett volna meg. Elmondta: az ajándékozók egyikét sem ismeri, és ha nem lesznek hajlandók visszavenni a Néppártnak szánt millióikat, akkor a pénzt jótékonysági célokra fordítja a párt.
|
https://index.hu/kulfold/meciad0822/
|
https://web.archive.org/web/20201021183710/https://index.hu/kulfold/meciad0822/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/meciarek-visszaadjak-a-necces-ajandek-milliokat
|
Index
|
eu-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
6,412 |
Kulcsár Attila: Amit tudtam, már elmondtam
|
Augusztus 28-án hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság a Kulcsár Atilla nevével fémjelzett 23 milliárdos sikkasztási ügyben.
|
A Magyar Gárda márciusi botránya után megint nem volt elég hely a Fővárosi Bíróságon. A brókerügy tárgyalásán a terembe körülbelül kétszer annyian próbáltak bejutni, mint ahány hely volt. Tekintve, hogy 24 vádlottas perről van szó, a tárgyalás elején a vádlottak és védőik sem tudtak leülni. Mint kiderült, a Fővárosi Bíróság nagy tárgyalótermét renoválják, így a több órás tárgyalást a zsúfolt és levegőtlen helyiségben kellett megtartani. A brókerügy részleteiről itt olvashat>>>
Az ítéletet végül nem hirdették ki, Varga Zoltán bíró augusztus 28-ra napolta el a tárgyalást. „Amit tudtam mondani, már elmondtam”, Kulcsár Attila röviden ennyit mondott az utolsó szó jogán. Jóval több mondanivalója volt Kerék Csabának, a Britton Kft. volt ügyvezetőjének, ő ugyanis meg van győződve arról, hogy az ellene felhozott vádak nyolcvan százalékban Kulcsár Attila vallomásán alapulnak. Szerinte Kulcsárt az ügyészség bizonyítékgyárként használta: a brókerrel mondattak ki dolgokat, s ehhez próbáltak keresni bizonyítékokat.
Bitvai Miklós az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója arról beszélt, hogy nemhogy neki, mint műszaki embernek, de nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédjének sem sikerült megértenie, miért is ül a vádlottak padján. Bitvai arra hivatkozott, hogy vállalatvezetőként a cég pénzének a fialtatása is feladata volt, s az Autópályakezelő által befektetett pénz nemhogy megtérült, de több százmilliós nyereséget is sikerült elérni.
A tizedrendű vádlott Forró Tamás újságíró hosszan fejtegette, hogy az eljárás alatt az ügyészség részéről megtorlási szándékot tapasztalt, s hiába próbálta bizonyítani ártatlanságát, érveit nem vették figyelembe.
A tárgyaláson szó volt arról a másfél hónapja a tárgyalás szünetében készült állítólagos hangfelvételről is, amely szerint Zámbó Gyula, az ex-bróker védője azt javasolta egy másik vádlott védőjének: gondolják végig, "hogyan segíthetné őket Attila" vallomása megváltoztatásával.
Emiatt Kerék Csaba hamis vád miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentés rossz helyre érkezett, így azt továbbították a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek. A bíróságnak be kell várnia az ebben az ügyben hozott döntést, így ez is szerepet játszott az ítélethirdetés elnapolásában.
Az ügyész ugyanakkor úgy vélte: a feljelentés csak időhúzásra szolgált. Mint kifejtette, erre utal, hogy bár Kerék Csaba másfél hónapja tudott a hangfelvételről, csak az utolsó pillanatban tett feljelentést, ráadásul nem az illetékes helyen. Elmondta azt is, hogy az állítólagos hangfelvétel egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy Kulcsár Attila belement volna az ajánlatba és vallomását megváltoztatná. Ráadásul a beszélgetésben egy olyan részletről esik szó, amiben nem is emeltek vádat, így ha Kulcsár Attila ebben az ügyben szeretné vallomását megváltoztatni, nem is lenne olyan hatóság, aki kihallgatná.
Kerék Csaba azzal indokolta az utolsó pillanatban tett feljelentést, hogy több hétre volt szüksége a hangfelvétel megszerzésétől a beadvány megfogalmazásáig. Mint mondta, ezzel is arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a bíróság hozott anyagból dolgozik, s mindent Kulcsár Attila vallomására alapoz.
Ismét vita bontakozott ki arról, mennyire szabályos körülmények között zajlott Kulcsár Attila 2004-es első, néhol bratyizós hangvételű vallomása, amelynek videófelvétele később nyilvánosságra is került. A többi vádlott érthetően vitatja ezt a vallomást illetve annak körülményeit, hiszen az ellenük irányuló vádak jelentős részben Kulcsár vallomásán alapulnak.
A bíró felolvasta a 2005-ös ügyészségi vizsgálat eredményét, amely szerint Kulcsár Attila meghallgatása nem sértette a büntetőeljárási szabályokat, a közvetlen hangnem megengedett, s szabályszerű jegyzőkönyv is készült.
Ruttner György, a másodrendű vádlott Kerék Csaba ügyvédje azonban részletesen beszélt arról, hogy több, a videón elhangzó megállapítás nem került be a jegyzőkönyvbe, máig nem tudni, Kulcsár egy kérdésre miért úgy válaszolt, hogy valamit felírt egy papírra, s azt Ihász Sándor Fővárosi főügyész elé csúsztatta. Az ügyvéd szerint kimutatható, hogy több, Kerék Csabára enyhítő körülménynek tekinthető momentum kimaradt a jegyzőkönyvből.
|
https://index.hu/belfold/kcs2622/
|
https://web.archive.org/web/20201021164213/https://index.hu/belfold/kcs2622/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-attila-amit-tudtam-mar-elmondtam
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Forró Tamás",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,413 |
Pénzmosás-gyanú: razzia és letartóztatás az Alstom svájci irodájában
|
A svájci hatóságok pénteken rajtaütésszerű házkutatásokat hajtottak végre a francia Alstom csoport irodáiban és egy embert letartóztattak - jelentette be a svájci államügyészség.
|
A svájci hatóságok pénteken rajtaütésszerű házkutatásokat hajtottak végre a francia Alstom csoport irodáiban és egy embert letartóztattak - jelentette be a svájci államügyészség.
A rendőrség a jelentések szerint több házkutatást végzett, egyebek között átvizsgálta a Alstom AG bázeli irodáit korrupciós és pénzmosási ügyben nyomozva.
Az Alstom szóvivője megerősítette a házkutatások tényét, és bejelentette, hogy a vállalat együttműködik a svájci hatóságokkal.
A svájci kormány a nyomozás állásáról beszámolva közölte: a bizonyítékok arra utalnak, hogy az Alstom csoporthoz tartozó cégek a Badenben működő Alstom Prom AG cégen keresztül hivatalos személyeket vesztegethettek meg szerződések elnyerése érdekében.
A házkutatásokban mintegy 50 svájci és francia nyomozó vett részt.
A hatóságok elmondták, hogy a mostani vizsgálat független egy korábbi nyomozástól. Májusban a Wall Street Journal számolt be arról, hogy a francia és a svájci hatóságok vizsgálatot folytattak egy 1995-2003 évi megvesztegetési ügyben. Akkor a francia cég ázsiai és dél-amerikai szerződésekhez akart jutni.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-504296-301233
|
https://web.archive.org/web/20170121094757/http://nol.hu/archivum/archiv-504296-301233
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/penzmosas-gyanu-razzia-es-letartoztatas-az-alstom-svajci-irodajaban
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[] |
[
"Alstom"
] |
[
"Európa",
"Svájc"
] |
[] |
[] |
6,414 |
Kis pártalapítványok nagy esélye
|
Eleshet-e ősszel az MSZP vagy a Fidesz pártalapítványa százmillió forinttól? Kaphat-e cserébe valamennyi bejegyzett párt alapítványa tízmilliókat az államkincstártól?
|
Egyeztetést kezdeményezett a parlamenti frakciók között a pártalapítványi törvényről Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója. Az Alkotmánybíróság (AB) tavasszal ugyanis számos, a pártalapítványok finanszírozására vonatkozó rendelkezést is alaptörvény-ellenesnek minősített - s ezeket szeptember 30-i hatállyal meg is semmisítette. A gyakorlati következmények még nem ismertek.
Az Antall József Alapítvány (AJA) főigazgatója, Kiss Gábor nehezményezi is, hogy egyetlen állami szervtől sem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, milyen finanszírozásra számítsanak ősszel. Az MDF pártalapítványa például értékes ingatlant vásárolt, s a részleteket fizetnie kell. Tóbiás József is úgy nyilatkozott: ha a frakciók az egyeztetések során nem tudnak megegyezésre jutni, így az Országgyűlés szeptember végére nem alkot új szabályokat a pártalapítványok finanszírozásáról, elképzelhető, hogy október elején veszélybe kerülnek a negyedik negyedéves támogatások.
Az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF pártalapítványai összesen egymilliárd 200 millió forinttal gazdálkodhatnak 2008-ban.
Arról, hogy a pártalapítványok valóban elveszíthetik-e ősszel a nekik járó negyedik negyedéves költségvetési támogatást, Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára úgy vélte, hogy az állítás részben megalapozott. Az Alkotmánybíróság 2008. szeptember 30-i hatállyal ugyanis a pártalapítványokról szóló törvény azon rendelkezését is megsemmisítette, amely az alaptámogatás folyósítását parlamenti jelenléthez kötötte; megszüntetve ezzel az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF által létrehozott pártalapítványok privilegizált helyzetét.
Az AB határozatából az következik, hogy október elsejétől valamennyi, Magyarországon bejegyzett párt alapítványa jogosult lesz az állami alaptámogatásra, évi 67 millió forintra, ha a parlament szeptember végére nem alkot új szabályozást. Magyarországon közel kétszáz bejegyzett párt van, elég, ha közülük tucatnyian hoznak létre sebtében pártalapítványt.
Az AB megsemmisítette a "mandátumarányos kiegészítő támogatás" számítására vonatkozó szabályozást is, tehát az állami finanszírozás e részét bizonyosan nem fizetheti ki az államkincstár október elsején a parlamenti pártok alapítványainak. Holott a mandátumarányos rész összességében jóval nagyobb a 67 milliós alaptámogatásnál... A kis pártok, az MDF, az SZDSZ és a KDNP számára ez kisebb érvágást jelentene, az MSZP alapítványa viszont közel százmilliós, a Fideszé pedig nyolcvanmilliós veszteséget könyvelhetne el az év utolsó negyedévében.
Balog Zoltán, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke szerint ez a veszély nem fenyeget; jogi szakértőik szerint ugyanis az AB döntése nem érinti a negyedik negyedéves támogatást, az automatikusan jár. Balog közölte: várják, hogy a kormány letegye az asztalra a pártalapítványokra vonatkozó új szabályozás tervezetét. Mészáros József, a KDNP Barankovics Alapítványnak elnöke is így véli: különösen, hogy a 2008-as költségvetés rögzíti a pártalapítványok finanszírozását.
Megoldást jelenthetne, ha a parlamenti választásokon legalább egy százalékot elérő pártok alapítványai esnének azonos feltételrendszer alá: így például a MIÉP és a Jobbik által létrehozott pártalapítvány is jelentős költségvetési támogatásra számíthatna.
Pártalapítványok 2008-as költségvetési támogatása (millió forint)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-504498-301401
|
https://web.archive.org/web/20231115195313/http://nol.hu/archivum/archiv-504498-301401
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kis-partalapitvanyok-nagy-eselye
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
6,415 |
Az ügyészség elutasította Kerék Csaba feljelentését
|
A Budapesti Nyomozó Ügyészség pénteken elutasította Kerék Csaba, a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjának hamis vád miatt tett feljelentését - közölte a Fővárosi Főügyészség sajtóirodája.
|
Az ügyészség elutasította Kerék Csaba feljelentését
A Budapesti Nyomozó Ügyészség pénteken elutasította Kerék Csaba, a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjának hamis vád miatt tett feljelentését - közölte a Fővárosi Főügyészség sajtóirodája.
A Népszabadság egy hete számolt be arról, hogy egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban készült hangfelvétel szerint Kulcsár Attila álbróker védője azt javasolta egy másik vádlott védőjének: gondolják végig, "hogyan segíthetné őket Attila". A hangfelvétel leirata eljutott a per másodrendű vádlottjához, Kerék Csabához (a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatójához), aki hamis vád gyanújával feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI). Az NNI hétfőn illetékesség és hatáskör hiánya miatt átküldte a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek a feljelentést. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a hamis vád bűntette miatt Kerék Csaba által tett feljelentést pénteken elutasította - közölte az ügyészség.
Mint írták, "ha a hamis vád folytán alapügy indult, akkor annak jogerős befejezéséig a hamis vád miatt eljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Mivel jelen esetben ez a feljelentés hiányzik, így a Nyomozó Ügyészség a feljelentés elutasításáról határozott" - indokolták a döntést.
A Kulcsár-per pénteki tárgyalásán - ahol a tervek szerint ítéletet is hirdettek volna - Ruttner György ügyvéd, Kerék Csaba védője átadta a bíróságnak, illetve a feljelentett ügyvédnek a Kulcsár Attila védője ellen, hamis vád miatt augusztus 11-én a bűnüldöző hatóságoknál tett feljelentését. Mindezt az ügyész a tárgyaláson úgy minősítette: várható volt, hogy "újabb cirkusz alakul ki az ügyben", a "feljelentés egyetlen célja az időhúzás". A tárgyaláson a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését.
Kerék Csaba feljelentésével kapcsolatban Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár Attila védője korábban azt nyilatkozta: meglepő lenne, ha valóban készült volna hangfelvétel ügyvédtársával folytatott beszélgetésről. A Népszabadság múlt pénteken azt írta: a hangfelvételen állítólag Zámbó Gyula felveti, miszerint védence mondhatná azt, hogy bizonyos számokat eltúlzott, valamely adatra rosszul emlékezett.
A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét.
A brókerbortrány nyomán indult büntetőeljárásban Kulcsár Attilát leszámítva szinte minden vádlott tagadja bűnösségét. A vádlottak között van Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. Az ügyész vádbeszédében tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.
2008. augusztus. 22. 08:05 hvg.hu Itthon
Megússza-e szárazon Kulcsár Attila?
Augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon. Továbbra is lehet tehát találgatni, hogy a K&H Equities egykori (ál)brókere komoly büntetést – letöltendő szabadságvesztést – kap-e, vagy megússza szárazon. A brókerbotrányként ismert ügy már öt éves, itt az ideje, hogy felelevenítsük a több milliárdos sikkasztás történetét.
2008. július. 28. 08:05 HavariaPress Itthon
Zuschlag bent, Kulcsár kint
Az előzetestől a lakhelyelhagyási tilalomig - Nem a kár összege számít - írja a Népszabadság.
2008. augusztus. 22. 10:58 MTI Itthon
Kulcsár-per: az ügyészséget támadta a bíróságon Kerék Csaba
Kulcsár Attila "bizonyítékgyárrá" változott - mondta Kerék Csaba másodrendű vádlott, aki az ügyészséget is vádolta az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon pénteken.
2008. augusztus. 22. 12:47 MTI Itthon
Kulcsár-ügy: elnapolták az ítélethirdetést
A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon pénteken.
|
https://hvg.hu/itthon/20080822_kerek_csaba_kulcsar_attila
|
https://web.archive.org/web/20240105153110/https://hvg.hu/itthon/20080822_kerek_csaba_kulcsar_attila
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-elutasitotta-kerek-csaba-feljelenteset
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
[] |
[
"ítélet/döntés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,416 |
Török Zsolt: az ÁSZ-jelentéssel "kipukkadt a Széchenyi-terv lufija"
|
Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő vasárnap azt mondta, kiderült, hogy rohamtempó, nyakló nélkül költött pénz, felelőtlenség, rossz műszaki előkészítés jellemezte azt a programot, amelyet Orbán Viktor "nemzetboldogítóként" hirdet.
|
Török Zsolt: az ÁSZ-jelentéssel "kipukkadt a Széchenyi-terv lufija"
Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő vasárnap azt mondta, kiderült, hogy rohamtempó, nyakló nélkül költött pénz, felelőtlenség, rossz műszaki előkészítés jellemezte azt a programot, amelyet Orbán Viktor "nemzetboldogítóként" hirdet. A szocialista politikus szavaira reagálva a Fidesz közölte, a szocialistáknak, "hat év kormányzásuk vége felé", inkább saját bizonyítványukkal kellene foglalkozniuk.
A képviselő sajtótájékoztatóján a gyógyfürdők esetét emelte ki, amelyek támogatására 2002-ig 7 milliárd forintot költött az Orbán-kormány, de a 13 beruházás gyakorlatilag "csődöt mondott", mivel a megvalósuló fürdők 35 millió forint veszteséget termeltek.
A képviselő felidézte: már egy 2005. évi számvevőszéki jelentés is súlyos hibákat tárt fel, például azt, hogy az előkészítéseknél figyelmen kívül hagyták az egészségmegőrzés és az idegenforgalom összefüggéseit. Így történhetett meg - mondta -, hogy néhány kilométerre egymástól is működik két veszteséges vállalkozás, mivel egymás szomszédságában "értelemszerűen nem tudnak fejlődni".
Az ÁSZ idén augusztusban közzétett jelentésében kitért arra, hogy a számvevőszék a Széchenyi-terv keretében, a központi költségvetési támogatások felhasználásán keresztül vizsgált 17 olyan egészségturisztikai beruházást, amelyek önkormányzatok vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok nemzetközi, illetve országos jelentőségű fürdőlétesítményeihez kapcsolódnak.
A vizsgálat szerint területileg egymáshoz közel párhuzamos fejlesztések történtek, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül. Az ÁSZ rámutatott egyebek között arra, hogy a szakmai-műszaki előkészítés a beruházások 41,2 százalékánál nem volt megfelelő, a műszaki átadás-átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88,2 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák. A kifizetésekhez a beruházások 41,2 százalékánál nem csatolták a műszaki tartalmat megalapozó, hiteles kimutatásokat, illetve azokból nem volt megállapítható a tényleges teljesítés nagysága.
Az ÁSZ jelentése szerint a beruházók 94,1 százalékban eltértek a pályázatokban megjelölt időtervektől, 52,9 százalékban a műszaki tartalomtól, 82,3 százalékban az előirányzott költségektől.
Sajtótájékoztatóján Török Zsolt, kérdésre válaszolva, helyeselte a kormányzat kommunikációs költségeit.
Azt mondta, az Európai Unió előírja, hogy az uniós támogatások 4-6 százalékát a beruházások fejlesztések népszerűsítésre kell költeni. Egy másik kérdésre válaszolva Török Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a kedvező tendenciák, a magyarországi GDP növekedése fél-egy éven belül tükröződhet a jövedelmekben is.
Hozzáfűzte: az utóbbi hat évben nőtt a bérek, a nyugdíjak reálértéke, a családi pótlék pedig, amely "az Orbán-kormány idején semmivel nem emelkedett", legalábbis követi az inflációt. A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmek közötti különbség szorzója pedig az 1998 és 2002 között mért 9 százalékról 7,2 százalékra csökkent - mutatott rá a szocialista politikus.
A Fidesz szerint a szocialistáknak," hat év kormányzásuk vége felé" inkább saját bizonyítványukkal kellene foglalkozniuk. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a szocialisták kisebbségi kormányzásba torkollott "ámokfutásának" mérlege: csúcson lévő infláció, stagnálás és visszaesés a gazdasági mutatóknál, folyamatosan emelkedő munkanélküliség, a hazai kis- és középvállalkozások ellehetetlenítése, a szociális rendszer és az egészségügy szétverése.
|
https://hvg.hu/itthon/20080824_torok_zsolt_szechenyi_terv
|
https://web.archive.org/web/20220405213330/https://hvg.hu/itthon/20080824_torok_zsolt_szechenyi_terv
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torok-zsolt-az-asz-jelentessel-kipukkadt-a-szechenyi-terv-lufija
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"fürdő",
"Széchenyi-terv",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,417 |
Avraham B. Jehosua: Korrupció és megszállás
|
Rendőrségi nyomozások, a 2006-os libanoni háború idején elkövetett hibák kivizsgálására alakult bizottságok, az exelnök Mose Kacav által feltételezetten elkövetett szexuális zaklatás miatt kirobbant közfelháborodás és most Ehud Olmert miniszterelnök bejelentése, hogy a személyével kapcsolatban felmerült korrupciós vádak miatt szeptemberben lemond a tisztségéről - mindez arra utal, hogy Izrael erkölcsi szövete mélyen felhasadt.
|
Nem gondolom, hogy a korrupciós esetekre azért derül fény, mert a bűnüldöző erők jobban működnek, vagy mert az állampolgárok - például az elnöki apparátusnak az a tagja, aki Kacav elnököt a szexuális zaklatás elkövetésével megvádolta - bátrabbak lennének, mint korábban. A most napvilágra kerülő ügyek valami sokkal sötétebb gonoszról árulkodnak: az izraeli társadalom és kormány korábban soha nem tapasztalt értékvesztéséről. Ez az erkölcsi romlás jól tetten érhető a most vád alá helyezett figurák viselkedésében, akik sokkal arcátlanabbak és agresszívabbak, mint a hasonló poszton szolgált elődeik. Emlékszem, hogy a hetvenes években, amikor a Munkapárt egyik minisztere korrupció gyanújába keveredett, az érintett saját kezével vetett véget az életének. De ugyanígy tett egy nagybank igazgatója is, amúgy briliáns közgazdász, akit pénzügyi csalással vádoltak meg. Amikor Pinkas Sapir, Golda Meir miniszterelnök legendás pénzügyminisztere meghalt, összes vagyona egy tel-avivi lakás és némi megtakarított pénz volt. David Ben Gurion, Izrael megalapítója és legkiemelkedőbb politikai személyisége élete utolsó 11 évét egy aprócska faházban töltötte a Sde Boker nevű kibucban. Menachem Begin volt miniszterelnök haláláig szintén egy egyszerű tel-avivi lakásban lakott, és a korrupció gyanúja egy percig sem vetődött rá.
Igaz, az utóbbi években a korrupció egyre több országban vált mindennapossá, és sok demokrácián ejtett már foltot a politika és a pénzvilág összefonódása. De a most elburjánzott izraeli korrupció meggyőződésem szerint az 1967-ben kezdődött megosztottságban gyökerezik. Ez a helyzet két, alapvetően eltérő norma- és értékrendszert teremtett az országban: egyfelől a demokratikus állam morális és törvénykövető elvei továbbra is a jogállamiság szabályai szerint érvényesülnek Izraelben, ugyanakkor a palesztin területeken egy új értékrendszer vetette meg a lábát, és kezdett terjeszkedni. A két rendszer egymás mellett létezik, de a határ, amely elválasztotta őket, egyre átjárhatóbbá vált. Ciszjordániában az igazságszolgáltatás szervei az izraelitől teljesen eltérő módon működnek. A palesztin területeket törvénytelen módon kobozzák el, a zsidó telepesek a törvényen kívül állnak, és mindenféle büntetőjogi szankció nélkül követhetnek el a palesztinok érdekeit sértő cselekményeket. Az igazságtalanság és a kizsákmányolás mindennapos errefelé, és a jogsértéseket Nagy-Izrael ideológiájával vagy biztonsági megfontolásokkal igazolják.
A kezdetben átmenetinek szánt megszállás lassanként állandósult. Az izraeli demokrácia kormányzati szerveit egyre jobban átitatták a gyarmatosító és militarista rezsimekre jellemző normák, és eltorzították működésüket. A rendszerint jobboldali kötődésű politikusok, funkcionáriusok és katonák a megszállt területeken alkalmazott tisztességtelen módszereket átemelték az izraeli politikai életbe is.
Szerencsére az izraeli igazságszolgáltatás megőrizte függetlenségét és integritásának alapjait. A rendszer ellenálló képességét pedig az is erősíti, hogy a bíróságokon és a rendőrségben sok nő szolgál. De ha a tűrhetetlen normákat egy társadalom csendben tolerálja, idővel a legszilárdabb bírói rendszer is meginoghat. A politikusok és az állami tisztviselők között terjedő korrupció legutóbbi esetei azonban mintha végre az izraeli állampolgárokat is felrázták volna bódultságukból. Egyre többen követelik, hogy a közéletben ismét a jogállamiság és az igazságosság elve legyen az uralkodó. Ám hogy a közhangulat valóban ilyen irányba fordult-e, azt csak a szeptemberi választások után tudjuk meg.
AVRAHAM B. JEHOSUA
(A szerző izraeli regényíró, esszéista)
© Project Syndicate
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_Korrupcio_es_megszallas
|
https://web.archive.org/web/20231216173509/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_Korrupcio_es_megszallas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/avraham-b-jehosua-korrupcio-es-megszallas
|
HVG
|
world-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
6,418 |
Székházfelügyelő
|
Fiaskóval végződő székházvásárlások növelik a MÁV ÁBE veszteségét. Olyan ügylet is volt, amelyre a felügyeleti biztos bólintott rá.
|
Visszajár a MÁV Általános Biztosító Egyesületnek (MÁV ÁBE) az a 666 millió forint, amelyet a biztosító április elején kölcsönként utalt el a Studio 2002 Bt.-nek - ismerte el a HVG-nek Zamecsnik Péter, Kiss Bálintnak, a MÁV ÁBE lapzártakor előzetes letartóztatásban lévő volt vezetőjének védőügyvédje, miután a nyomozó szervek nemrég javasolták az eddig zárolt összeg visszautalását. A Studio 2002-ben Kiss 2005-ig beltag volt, lánya pedig 2006-ig kültag. Kisst beltagként bizalmasa, a hétfőig letartóztatásban volt Szakács Gyula követte. A pénz eredetileg a Kiss által tervezett új biztosító alaptőkéjéhez kellett volna, mondta Zamecsnik, aki szerint egy pillanatig sem volt vita azon, hogy az összeg visszajár, ha az alapítás meghiúsul. Kisst viszont egyebek között emiatt az utalás miatt vádolják sikkasztással, miután a Studio 2002 számlájáról, ami felett az idén is rendelkezett, magának és lányának folyatta tovább a pénzt.
Mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) visszavonta a MÁV ÁBE engedélyét, s így jövő héttől a cég megszűnik, a csődgondnok jóval nehezebben szerezheti majd vissza azt a 358 millió forintot, amely 2008. márciusig több tételben került a Kisshez köthető bt-hez. A pénz egy része ugyancsak Kiss reménybeli biztosítójához kellett, mégpedig székházra. Ebből a pénzből költött a Studio 2002 csaknem 180 millió forintot egy Fogarasi úti ingatlanra, amelyet Kiss Lajostól és Tavarnai Tibortól, a Gumislajos Kft. tulajdonosaitól vett meg, idén tavasszal. Kiss Bálint szándéka szerint ide költözött volna a MÁV ÁBE szerződésállományát átvevő biztosító. Az ingatlant zár alá helyezte ugyan a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, ám a biztosítóegyesület jussát nehéz lesz bizonyítani. Kiss és védője szerint ugyanis a Studio 2002 a biztosítónak nyújtott szolgáltatások és szoftverfejlesztés ellenértékéből vette az ingatlant, tehát jogosan rendelkezett az összeg felett, az pedig, hogy a vevők miképpen járatták meg a kapott ellenértéket egy dominikai cég bécsi bankszámláján, nem tárgya a Kiss elleni büntetőügynek.
Nem ez az egyetlen zűrös székházügye a MÁV ÁBE-nak és a vele éveken át szimbiózisban élő Studio 2002-nek. Ám míg a Fogarasi úti ingatlan ránézésre kifogástalan állapotú, addig az az ingatlan omlófélben van, amelyet a MÁV ÁBE - a szerződések szerint - összesen mintegy 600 millió forintért vett meg néhány éve a Studio 2002-től. Az ingatlan 60 százalékát 2006 februárjában, 40 százalékát pedig 2007 áprilisában szerezte meg a biztosító. Az ingatlant eladó bt nyerhetett az ügyleten, miután a cég - a HVG információja szerint - mindössze 200 millió forint körüli összegért vette meg a fővárosi önkormányzattól, illetve a IX. kerülettől a József Attila lakótelepen lévő mozit és az azzal szomszédos telket. "A ferencvárosi önkormányzat azzal a feltétellel adta el a telket, hogy a jelentős zöldterülettel bővített moziból nyugdíjasház épüljön" - idézte fel a HVG-nek a három éve történteket Bánsághi Tamás, Ferencváros alpolgármestere. Ám az idősek otthonából nem lett semmi, s a MÁV ÁBE egyetlen beruházása egy palánkkerítés felállítása, hogy ne hordják szét teljesen az épületet.
Lesújtó véleménye van a ferencvárosi ingatlanbizniszről Gazda Pusztai Sándornak, a MÁV ÁBE-t idén április óta vezető felügyeleti biztosnak. Az egyesület júniusi közgyűlésén leszögezte: a 615 millió forinton nyilvántartott ingatlan értékbecslők szerint a felét sem éri, az egyetlen mostani vételi ajánlat pedig 100 millió forint alatti összegről szólt. Arról egyébként Gazda Pusztai is hallgatott, hogy az ingatlan megvásárlásában része volt kollégájának, Banyár Józsefnek, annak a PSZÁF-biztosnak, aki 2006. november végétől - miután Kisst a PSZÁF hat hónapra felfüggesztette - vette át az egyesület vezetését. Banyár írta alá 2007 áprilisában azt az adásvételi szerződést, amelyben az 5600 négyzetméternyi épület és udvar fennmaradó 40 százaléka is az egyesületé lett, csaknem 250 millió forintért. Nincs nyoma annak, hogy a PSZÁF-főnökök - akkoriban Marsi Erika volt a PSZÁF főigazgatója - ellenezték volna az ingatlanvételt: minden bizonnyal elfogadták a kirendelt biztos véleményét, miszerint ha egyetlen épületbe szervezik a három telephelyen szétszórtan működő egyesületet - az ingatlan profilváltásába egyébként belement volna az önkormányzat -, javul a koordináció és a munkavégzés hatásfoka. Az összeköltözést állítólag 2007 végére tervezték.
A volt mozi környezetének pusztulása miatt a ferencvárosi önkormányzatnál fontolgatják, hogy hatóságilag elrendelik az épület bontását, ha belátható időn belül nem hasznosítják a területet. Lehet, hogy ez még jól is jönne a megszűnő biztosítóegyesületnek, hiszen az ingatlant a helyiek szerint amúgy is csak telekárban lehetne eladni, a várható bontási költségek viszont rontják az eladás esélyét.
Nem csupán a székházprojekt zárult fiaskóval, hanem a felügyeleti biztos idején elkezdődött informatikai fejlesztés is. Az egyesület egyik középvezetője szerint Banyár feleslegesen erőltette a belső levelezőrendszer kialakítását. Ehelyett inkább az ügyféladatokat kezelő számítástechnikai háttérrendszert kellett volna teljesen rendbe rakni, akár azon az áron is, hogy a PSZÁF megismétli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kötésének 2006 júniusában elrendelt felfüggesztését (Banyár idején már újra lehetett szerződést kötni). S bár a biztos jócskán költött informatikai fejlesztésekre, ezek hatásosságát ma már megkérdőjelezi Gazda Pusztai, aki szerint az egyesület számítástechnikai rendszere a MÁV ÁBE ügyfelei töredékének, legfeljebb 30 ezer kuncsaftnak az adatait volt alkalmas nyilvántartani.
A problémát súlyosbítja, hogy egyszerre két rendszer működik, és a Banyár idején elkezdett fejlesztéseket Kiss 2007 tavaszi visszatérése után leállították. Emiatt jelenleg csaknem 33 ezer fizetési tétel keresi - 280 millió forint értékben - a gazdáját, azaz nem kapcsolható ügyfélhez, amint az a MÁV ÁBE engedélyének visszavonásáról szóló, nemrég közzétett PSZÁF-határozatból is kiderül.
A MÁV ÁBE engedélyének visszavonásához vezető problémák nagy része már 2005-ben szükséghelyzetet teremtett, s a bajok azóta csak növekedtek - következtethető ki a határozat indoklásából. A válság okát az egyesületnél a szinte kezelhetetlen tömegű jelentési kötelezettséggel magyarázzák. Azt állítják: a PSZÁF minden feladat végrehajtásáról jelentést kért, de azokat gyakran nem fogadta el, és visszaküldte korrekcióra, mire a biztosító új jelentést gyártott, s a jelentések egy idő után már egymásba értek. Végül már senki sem látta világosan, hogy a kifogásolt probléma abból származik, hogy nem hajtottak végre valamilyen feladatot, vagy új kifogást közöl velük a felügyelet - mesélte a HVG-nek az egyesület egyik volt dolgozója.
Mindez kevéssé érdekli azokat az autós károsultakat, akik például az egyesületi tagokkal történt ütközés után hiába várnak káruk megtérítésére, mert a rendezéshez szükséges 9 milliárd forint kártartalékból 4,5 milliárd forint hiányzik, és nem is lesz meg. Ugyanakkor a kárrendezés az egyesület eltűnésével sem marad abba, mondta a HVG-nek Binder István, a PSZÁF szóvivője. A kárügyeket várhatóan az egyesület csődgondnoka viszi tovább, nem kizárt, hogy a PSZÁF-hoz tartozó Hitelintézeti Felszámoló Kht.-n keresztül, ezért a kht valószínűleg átvesz majd dolgozókat az egyesülettől is. Arra azonban nem látnak reményt a felügyeletnél, hogy a jelenlegi száznaposnál rövidebb legyen a fél évvel ezelőtt még 150 napos kárrendezési idő.
Ezentúl nem soron kívül fizetik ki a jogerősen megítélt károkat sem, a PSZÁF július végén közzétett kárkifizetési sorrendje szerint ugyanis a személyi sérüléses károk kaptak elsőbbséget, míg a töréskárokat hátrasorolták. A károsult ügyfél cascójának terhére az Allianz Biztosító és a Generali-Providencia által megelőlegezett kártérítésért a két biztosító perli az egyesületet, s eddig ítéletek sokasága határozott a MÁV ÁBE helytállási kötelezettségéről, aminek az egyesület két héttel ezelőttig eleget is tett. Jelenleg viszont az Allianz már húsz jogerős ítélet kártérítésére vár, és nem kap pénzt a Generali-Providencia sem, bár inkasszós megbízást nyújtott be a MÁV ÁBE számlavezető bankjaihoz. Ha a biztosítók nem tudják visszaszerezni az egyesülettől az általuk megelőlegezett kárkifizetést, ügyfeleik búcsút inthetnek a casco szerződés bónuszfokozatának is. Bármennyire abszurd, az ilyen eseteket a biztosító formailag ügyfele által okozott kárként kezeli. Aki ebbe nem nyugszik bele, legfeljebb a valódi károkozót perelheti, de nem zárható ki az sem, hogy az ügyfelek perbe fogják az egyesület tartalékhiánya miatt ugyancsak felelős PSZÁF-ot is.
PAPP EMÍLIA
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_A_MAV_BIZTOSITO_INGATLANUGYEI_Szekhazfelugy
|
https://web.archive.org/web/20231227122614/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_A_MAV_BIZTOSITO_INGATLANUGYEI_Szekhazfelugy
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szekhazfelugyelo
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[
"Banyár József",
"Kiss Bálint"
] |
[
"MÁV ÁBE",
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)",
"Studio 2002 Bt."
] |
[] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
6,419 |
Vissza a feladótól
|
Egyre hatékonyabb az elsíbolt uniós pénzek behajtásában az EU csalásellenes hivatala, ahol tavaly másfél milliárd eurónyi gyanús ügyletet azonosítottak.
|
Vissza a feladótól
Egyre hatékonyabb az elsíbolt uniós pénzek behajtásában az EU csalásellenes hivatala, ahol tavaly másfél milliárd eurónyi gyanús ügyletet azonosítottak. Brüsszel nagyobb éberséget kér a tagállamoktól.
Nyugdíjas EU-tisztségviselő, aki egy másik uniós tagállamban lévő várost tüntetett fel állandó lakóhelyeként az adatlapon, hogy csaknem 40 százalékos kompenzációval megnövelt nyugellátást kaphasson. Kutató, aki korábbi tudományos projekteket plagizálva jutott uniós támogatáshoz. EU-ügynökségi munkatárs, aki szívességet fogadott el általa elbírált közbeszerzési pályázat résztvevőjétől. Civil szervezet, amely félmillió eurónyi uniós fejlesztési segélyt síbolt el Latin-Amerikában helyi partnere közreműködésével. Milliós vámcsalást elkövető paradicsomimportőr cég, amely alacsonyabb értéken jelentette be áruját. Gyógyszerkutató intézet, amely két különböző közösségi alapból is támogatást vett fel ugyanarra a projektre. Csak néhány - az érintett tagállam pontos megnevezése nélkül közzétett - eset az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) tavalyi terméséből. Az uniós adófizetők pénzének szabályos elköltése felett őrködő szervezet, amely a Bulgáriában feltárt visszaélésekről szóló belső jelentésének kiszivárogtatása (HVG, 2008. július 26.) miatt került nemrég reflektorfénybe, 2003-ban kezdte meg működését, és évről évre egyre több dolga akad.
Tavaly az OLAF 886 bejelentést kapott, 60 százalékkal többet, mint az első évben - derül ki a hivatal minap közzétett 2007-es jelentéséből. A csaknem felerészben informátoroktól - vagy ha úgy tetszik, feljelentőktől -, szervezetektől, vállalatoktól, illetve magánszemélyektől begyűjtött információk nagy része érdektelennek bizonyult, de tavaly az OLAF így is 210 ügyet nyitott meg, amelyek kivizsgálása átlagosan 28 hónapig tart. Az új ügyek közel kétharmada öt tagállamot érint - Románia (95), Olaszország (80), Belgium (72), Németország (75), Bulgária (52) -, a lakossághoz viszonyítva a legtöbbet Bulgáriában, Romániában és Görögországban jegyezték fel. Magyarország a tavalyi 13 üggyel a középmezőnyben szerepel. Az Európai Bizottság (EB) égisze alatt tevékenykedő hivatal tavaly több mint négyszáz le nem zárt ügyben kutakodott, sok esetben a tagállamok bűnüldöző szerveivel együtt. A 467 főt foglalkoztató, évi 52 millió eurós költségvetéssel gazdálkodó OLAF a nyomozások eredményeként tavaly 203 millió euró jogtalanul felhasznált uniós közpénzt szerzett vissza, működése alatt pedig eddig összesen 725 milliót.
Nem ad teljes képet az OLAF-statisztika az uniós pénzek sorsáról. Az EU kiadásainak 80 százalékát valójában nem az EB, hanem a tagállamok kezelik, és az éves zárszámadások elfogadásakor az unió számvevőszéke által is rendre kipellengérezett "pénzügyi hatással járó hibák" legnagyobb része a nemzeti hatóságok felelőssége. A tagállamok ugyanakkor kötelesek negyedévente értesíteni az EB-t minden 4 ezer eurót meghaladó szabálytalanságról és csalásról.
A tagállamok nem mindig teljesítik késedelem nélkül bejelentési kötelezettségeiket - tette szóvá nemrég az észt Siim Kallas, az EU igazgatási ügyekért és csalás elleni küzdelemért felelős biztosa. A mezőgazdasági kifizetéseknél átlagosan 14, a kohéziós alapoknál pedig 11 hónap telik el, amíg a tagállamok értesítik az EB-t egy-egy szabálytalanságról. Az ügyek 90 százalékára ráadásul csak a kifizetés után derül fény. Brüsszel az éberség, a korai felderítés fontosságát hangsúlyozza, és e tekintetben Hollandia, Írország és Svédország mellett olyan új tagállamokat állít követendő példaként a többiek elé, mint Lengyelország, Magyarország, Málta és Szlovákia.
A közösségi forrásokkal kapcsolatban tavaly feltárt szabálytalanságok anyagi következményeinek a súlyosbodását az EB-jelentés már azzal is magyarázza, hogy egyre több a kifizetés az új tagállamokban. A 2007-ben jelzett nem egészen 11 500 szabálytalanság - amelynek egy része csalás, vagyis szándékos jogszabálysértés is lehet - 1,4 milliárd eurónyi támogatást érintett, ami az előző évinél 23 százalékkal több. Igaz, a szabálytalanságok a közösségi kiadások alig 0,2 százalékára, az EU saját bevételeinek pedig csupán 0,6 százalékára terjednek ki. Különösen a bulgáriai és a romániai fejlemények okoznak fejtörést Brüsszelben. Európai parlamenti képviselők ma már nyíltan beszélnek arról, hogy hiba volt olyan sietősen felvenni a két, sok szempontból még felkészületlen országot. Az EB a közelmúltban főleg a bolgárokra húzta rá a vizes lepedőt, értékelése szerint az uniós alapok irányítási és ellenőrzési rendszerének gyenge működése, az összefonódások és az általános korrupció miatt könnyen előfordulhat, hogy Szófia végleg elesik a most visszatartott több százmillió eurónyi felzárkóztatási forrástól.
VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_SZIGoRuAN_ELLENoRZoTT_EuPENZEK_Vissza_a_fel
|
https://web.archive.org/web/20231110085449/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_SZIGoRuAN_ELLENoRZoTT_EuPENZEK_Vissza_a_fel
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vissza-a-feladotol
|
HVG
|
eu-news
|
2008-08-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] |
[] |
6,420 |
Halasztott megfizetés
|
Korrupciós botrányai és kudarcai miatt régóta érett az izraeli kormányfő távozása. Ehud Olmert úgy intézte lemondását, hogy a személycserét ő irányíthassa.
|
Elpusztíthatatlan vagyok - jellemezte magát többször is Ehud Olmert izraeli kormányfő, aki láthatóan nem akarja olcsón adni a bőrét. A korrupciós botrányai miatt már hónapok óta kikezdett miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy nem indul pártja, a Kadima szeptember 17-ei vezetőválasztásán, és ezzel lényegében lemond a kormányfői posztról. Utódja azonban nem veszi át automatikusan a miniszterelnöki stafétabotot, hiszen előbb létre kell hoznia egy életképes új koalíciót. Olmert addig - elkerülve a csúfos bukást - ügyvezető marad. Ha pedig az új pártvezérnek nem lesz parlamenti többsége, előrehozott választásokat írnak ki, és Olmert akár a jövő évig is a helyén maradhat.
Meglepetést okozott a távozás bejelentése, hiszen Olmert korábban azt mondta, csak akkor mond le, ha vádat emelnek ellene. A jogi lépés veszélye egyelőre nem múlt el, a múlt héten a rendőrség már negyedszer hallgatta ki a kormányfőt, akit azzal vádolnak, hogy jeruzsálemi polgármestersége idején 150 ezer dollárt kapott kampánycélokra egy amerikai üzletembertől. Nemrég pedig arra is fény derült, hogy hivatalos útjainak a költségét kétszer számolta el. Korábban azzal is megvádolták, hogy egy jeruzsálemi lakás megvételekor illegális szívességeket tett a kedvezőbb árért, pénzügyminiszterként szabálytalanságokat követett el a Bank Leumi privatizálásakor, a kereskedelmi tárca vezetőjeként pedig saját embereit juttatta állami hivatalokba.
Népszerűsége nem sokkal az után kezdett csökkenni, hogy 2006 januárjában átvette a kormányfői megbízatást a kómába esett és máig eszméletlen Ariel Sarontól, majd a Kadima párt élén megnyerte a parlamenti választást. Ázsióját az izraeli szempontból kudarccal végződött tavaly nyári libanoni háború tette végképp tönkre. Bár a közvélemény kezdetben kedvezően fogadta a Hezbollah elleni támadást, a síita mozgalom vártnál acélosabb ellenállása és a magas izraeli veszteségek később bírálatok özönét zúdították a kormányfőre. A rendszeresen kocogó, 62 éves Olmert azonban lerázta magáról a háború hivatalos vizsgálatának lesújtó következtetéseiből adódó felelősséget. Túlélte a pártján belüli lázadásokat, miközben a közvélemény-kutatások szerint egyre többen követelték távozását. A lemondása előtti utolsó felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 14 százaléka volt elégedett a munkájával.
Pechére kormányfői pályafutásának kezdetével esett egybe az Izraelt el nem ismerő iszlamista Hamász hatalomra jutása a palesztin területeken, és ezzel a zsidó állam békepartnere, a világi Fatah ellenzékbe szorulása. A Hamász ráadásul tavaly júniusban kiverte a Fatahot a Gázai övezetből, végzetesen megosztva a palesztin népet, s megnehezítve bármiféle békemegállapodás végrehajtását.
A George W. Bush amerikai elnökkel szoros barátságba került Olmert a Hamász megerősödése ellenére partnernek bizonyult a tavalyi annapolisi konferenciával Washington által kezdeményezett béketárgyalások folytatásában. Bár Olmert is elismerte, hogy a Bush-kormány hivatali idejében már képtelenség egyezségre jutni, jelezte: előrehaladást lát a határok és a palesztin menekültek ügyében a Mahmúd Abbász palesztin elnök ellenkormányával folyó megbeszéléseken. Kérdés viszont, hogy egy esetleges megállapodás mennyire kötelezi Olmert utódját. A Haarec című izraeli napilap mindenesetre úgy véli, a jelenlegi tárgyalás is valamiképp a korábbiak folytatása, és a mostani alkuk a jövőbeni párbeszédet is segíthetik.
Török közvetítéssel dialógus kezdődött Szíriával is, felcsillantva a reményt, hogy megegyezés esetén az arab ország rávehető az Iránnal ápolt szoros kapcsolatok megszakítására, így el lehetne vágni a Hezbollah utánpótlását. Olmert egyik lehetséges pártbéli utódja, Saul Mofaz kormányfőhelyettes, közlekedési miniszter a múlt héten jelezte: folytatni kell a békeerőfeszítéseket Szíriával.
Akár Mofaz, akár a pártelnöki posztra esélyesebb Cipi Livni külügyminiszter, vagy - parlamenti választás esetén - a közvélemény-kutatásokat vezető, ellenzéki Benjamin Netanjahu ül majd a miniszterelnöki székbe, választ kell találnia az iráni nukleáris fenyegetésre. Az Olmert-kormány nem zárta ki a katonai akciót, de a Stratfor amerikai kutatóintézet szerint eddig inkább csak pszichológiai hadviselés folyt. Az Irán elleni amerikai vagy izraeli katonai támadásnak a világgazdaságra gyakorolt kockázata ugyanis jóval nagyobb egy helyi háború hozadékánál.
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.32/200832_IDoZITETT_KoRMANYFoI_BuKAS_IZRAELBEN_Halasz
|
https://web.archive.org/web/20231210160110/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.32/200832_IDoZITETT_KoRMANYFoI_BuKAS_IZRAELBEN_Halasz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/halasztott-megfizetes
|
HVG
|
world-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
6,421 |
Csúszásveszély
|
Szinte még meg sem kezdődtek, máris viharokat kavarnak Szocsiban a téli olimpia előkészületei. Az ingatlankisajátításokat botrányok kísérik, a költségeket az ügyészség vizsgálja.
|
Csúszásveszély
Szinte még meg sem kezdődtek, máris viharokat kavarnak Szocsiban a téli olimpia előkészületei. Az ingatlankisajátításokat botrányok kísérik, a költségeket az ügyészség vizsgálja.
Botokkal, kövekkel és benzines palackokkal szálltak szembe a geodétákkal, pedig a földmérőket bírósági végrehajtók kísérték, sőt utóbb rendőrök is a segítségükre érkeztek. A kétszáz felfegyverkezett társuk által támogatott ellenállókat, Ruszlan Piszkunovot és David Imecskjant azóta 12, Dmitrij Droficsevet pedig 15 napi elzárásra ítélték. Azért fogadták ellenségesen a múlt hónap végén a Szocsi közelében fekvő házuk és telkük felmérésére érkezőket, mert még a 2014-es téli olimpia előkészületei miatt sem hajlandóak feladni a lakóhelyüket.
Márpedig ki akarják telepíteni a hatóságok a Szocsi vonzáskörzetébe tartozó Imeret-síkság lakosainak jó részét, mert ott lesz az olimpia egyik központja öt sportcsarnokkal, a 40 ezer fős központi stadionnal, az olimpiai faluval és a sajtóközponttal. Ott építené fel az Imeret Riviérát is - luxusszállókkal, 600 ezer négyzetméternyi lakással, szórakoztatóközponttal, vízi vidámparkkal és jachtmólókkal -, a leggazdagabb orosz, Oleg Gyeripaszka vállalatbirodalmának egyik cége. A térséget körbefogó folyók, a Pszou és a Mzimta torkolatában pedig két tengeri teherkikötőt alakítanának ki, ott fogadnák az építőanyagokat, gépeket az olimpiai beruházásokhoz.
A 94 olimpiai létesítmény tervezése még az idén megkezdődik, 27-nek az építése is beindul, sőt kettőé be is fejeződik. Még ebben az évben kiírják a beruházói pályázatokat arra az 59 objektumra, amelyeket magánbefektetők pénzéből finanszíroznak - tájékoztatta a tavasszal az orosz parlament alsóházát Dmitrij Kozak regionális fejlesztési miniszter. Az olimpiai infrastruktúra kialakítását összehangoló állami társaság, az Olimpsztroj első embere, Viktor Kologyazsnij, Szocsi volt polgármestere a múlt héten arról számolt be, hogy nagy az érdeklődés: a hegyi létesítményekhez vezető út építésére csak külföldről 15, a sportcsarnokok, pályák kialakítására tucatnyi vállalat készül pályázni.
Hogy pontosan hány embert érintenek majd a Piszkunovot és társait felbőszítő telekkisajátítások, még nem tudni. Egyes hírek szerint háromszáz, mások szerint ennél is több családnak kell elhagynia otthonát, köztük egy óhitű pravoszláv vallási közösségnek, amely az ellenállási mozgalom élére állt. "2011-ben lesz száz éve, hogy óhitűek élnek itt. Különleges kapcsolat fűz bennünket e földhöz" - indokolta makacsságukat vezetőjük, az elzárásra ítélt Droficsev a Kommerszant Vlaszty című hetilapnak. Így aztán egyelőre nem fogadták el azt az immár sokadik ajánlatot sem, hogy egy egész falut építenének nekik, kulturális központtal, templommal, pravoszláv vallási múzeummal. Droficsevék tiltakoznak: olyan ez, mintha rezervátumba akarnák kényszeríteni őket, ráadásul a kiszemelt helyen a föld szinte alkalmatlan a megélhetésüket megalapozó mezőgazdasági termelésre.
Pedig a helyi közigazgatási vezetők már lezártnak tekintik a jó ideje húzódó, a nagy sajtóvisszhang miatt egyre kényelmetlenebb kisajátítási ügyeket. A költözni kényszerülőknek csereingatlant ajánlanak fel, de az érintettek vérszemet kaptak, mióta egy esztendeje kiderült, hogy Szocsi lehet a 2014-es téli olimpia házigazdája, ettől pedig az egekbe szökött házaik, földjeik értéke. A Kommerszant Vlaszty adatai szerint a fekete-tengeri kikötőváros központjában ma már nem ritka, hogy egymillió dollárt kérnek száz négyzetméternyi telekért, a lakások négyzetméterára pedig meghaladja a négyezer dollárt. Még a távolabb eső Imeret-síkságon is 150-200 ezer dollárra becsülik száz négyzetméternyi telek árát, ennyit pedig az államtól biztosan nem kapnak a tulajdonosok, még úgy sem, hogy az olimpiai törvény szerint a piaci árakhoz kell igazítani az értékbecslést és a kompenzációt.
Nemcsak az ingatlantulajdonosokkal gyűlt meg az olimpiaszervezők baja, hanem a zöldekkel is. Az Imeret-síkság egyedülálló flórája és faunája miatt a térség már a cári időkben, 1911-ben természetvédelmi terület lett. A környezetvédők tiltakozásának hatására egy hónapja a kormány úgy döntött, máshová helyez néhány létesítményt, köztük a szánkó- és a bobpályát, de a környezetvédők nem érték be ennyivel. Ökológiai veszélyt látnak a tervezett teherkikötőkben, és azt is kifogásolják, hogy a beruházók háromszázról száz hektárosra akarják szűkíteni azt a területet, amelyet madárparknak szánnak. A térség a költöző madarak hagyományos pihenője, vonulásuk idején tízezrével találnak ott ideiglenes otthonra, ehhez pedig elég helyre van szükség. Mint arról a minap a Vremja Novosztyej című moszkvai napilap beszámolt, ennek híján a szárnyasok máshol keresnek tágas térséget maguknak, és mivel ilyet a közelben csak a szocsi repülőtéren találnak, akár az egész légi közlekedést megbéníthatják. Ez nem légből kapott veszély, 1982-ben már megesett ilyesmi - idézte föl az újság -, amikor a szokásosnál több vándormadár lepte el a környéket.
Más természetű gondokra utal, hogy az ügyészség és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat ellenőrizni kezdte az olimpiai beruházásokat. Az okokról egyelőre csak homályos tájékoztatás jelent meg. Védeni kell az olimpiai jelképekhez fűződő jogokat - közölték például, egyszersmind arról is beszámolva, hogy a vámhivatal öt eljárás keretében több mint 200 ezer olyan - többnyire Törökországból és Kínából származó - terméket foglalt le, amelyen visszaéltek a játékok szimbólumaival.
A szigorú kontroll fő célpontjai persze aligha az olcsó pólók és pulóverek. A Moszkovszkij Komszomolec című napilap szakértőkre hivatkozó elemzése szerint az olimpiai költségek már most 39 milliárd dollárra rúgnak, és akár tovább is nőhetnek, pedig eredetileg 12 milliárdot szántak a projektre. Márpedig Vlagyimir Putyin tavaly, még államfőként, napokkal az olimpiai pályázat megnyerése után azt az orosz viszonyok között sokatmondó ígéretet tette, hogy ezt a pénzt nem hagyják szétlopni, ezért magát Jurij Csajka főügyészt bízta meg a kiadások felügyeletével. Csajka most azt mondta, hogy az Olimpsztroj vezérének kérésére lépnek akcióba, és - meglehetősen titokzatosan - azzal indokolta a váratlan revíziót, hogy túlságosan sokan akarják valamiféle ellenőrzésre hivatkozva rátenni a kezüket az előkészületekre. Ilyesmire célzott Mihail Szuhodolszkij belügyminiszter-helyettes is, amikor közölte: eddig öt olyan hivatali bűncselekményt lepleztek le, amely az olimpiai pénzek "nem rendeltetésszerű felhasználásával" függ össze. És a beruházások gyakorlatilag még meg sem kezdődtek.
POÓR CSABA / MOSZKVA
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.32/200832_oLIMPIAI_VIHARoK_SZoCSIBAN_Csuszasveszely
|
https://web.archive.org/web/20240103061210/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.32/200832_oLIMPIAI_VIHARoK_SZoCSIBAN_Csuszasveszely
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/csuszasveszely
|
HVG
|
world-news
|
2008-08-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
6,422 |
Korrupciós és pénzmosási ügyben nyomoznak a BKV beszállítójánál
|
Az Alstom AG ellen korrupciós és pénzmosási ügyben megkezdett nyomozás nem érinti a magyarországi ügyleteket - közölte a cég magyarországi PR irodája
|
http://hirszerzo.hu/profit/77361_korrupcios_es_penzmosasi_ugyben_nyomoznak_a
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-es-penzmosasi-ugyben-nyomoznak-a-bkv-beszallitojanal
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-08-25 00:00:00
|
[] |
[
"Alstom"
] |
[] |
[
"belföld"
] |
[
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
|
6,423 |
K & H-per: ma hoznak ítéletet a brókerügyben
|
Elsőfokú és a borítékolható fellebbezések miatt nem jogerős ítéletet hirdet ma délelőtt a Fővárosi Bíróság Varga Zoltán vezette tanácsa a brókerbotrány néven ismert csalás és pénzmosássorozat büntetőperében.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151782
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaah-per-ma-hoznak-iteletet-a-brokerugyben
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"ítélet/döntés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,424 |
K & H: ítélet csütörtökön
|
Nem marad el a brókerbotrány néven ismert büntetőeljárás ítélethirdetése amiatt, mert a másodrendű vádlott feljelentette az ügy főszereplőjének, Kulcsár Attilának a védőjét – derült ki a per tegnapi, az elsőfokú határozat ismertetésével beharangozott tárgyalásán.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151787
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaah-itelet-csutortokon
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-22 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Zámbó Gyula"
] |
[
"K&H Equities"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,425 |
Tanúként hallgatták meg az IMEI főigazgatóját
|
Tanúként hallgatták meg Tasnádi Péter és két társa vesztegetési ügyében az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) főigazgatóját, Antal Albertet, akinek szakvéleménye szerint az egykori vállalkozónak agysorvadása van – értesült lapunk.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151750
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanukent-hallgattak-meg-az-imei-foigazgatojat
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-21 00:00:00
|
[
"Antal Albert",
"Gaál Katalin",
"Nagy Ervin",
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés",
"csalás"
] |
[] |
|
6,426 |
Egy milliárdos vagyon fogyástörténete
|
A rendszerváltás idején a Kommunista Ifjúsági Szövetség vagyonának egy részét a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra hagyta.
|
Ha volna verseny abban, hogy mely szervezetek ellen indult a legtöbb vizsgálat a rendszerváltás óta, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) bizonyára dobogós helyen végezne. Rendőrségi, ügyészségi, bírósági és állami számvevőszéki vizsgálatok sokasága indult ellenük. Pedig "álomrajtot" vettek.
A Minisztertanács 1990. március 29-én fogadta el az előterjesztést, amely szerint a KISZ vagyonának az "ifjúság kezében", vagyis egy közalapítványban kell maradnia. Az alapító okiratot Németh Miklós írta alá. Az alapítvány elnöke az ifjúságpolitikai kormánybiztos, Králikné Cser Erzsébet lett. A kuratóriumba az ifjúsági szervezetek, a pártok és a szaktárcák delegáltak tagokat.
A KISZ vagyona a szervezet megszűnése után a jogutód DEMISZ-hez került, majd e vagyon egy része lett a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványé. A DEMISZ gondosan osztott: nem került az alapítványhoz például a Csillebérci Gyermektábor, amit a Magyar Úttörő Szövetség kapott meg, s megtartott olyan vagyonelemeket is, mint mondjuk az Ezermester Vállalat, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat és az Expressz Utazási Iroda.
A Németh-kormány a vagyon egy részét a központi alapítvány kezelésébe utalta, a maradékot a helyi, többnyire megyénként szerveződő nemzeti gyermek- és ifjúsági alapítványoknak adta át. A központnál 70, a helyi alapítványoknál 30 ingatlan maradt.
Az ingatlanvagyonon - közte táborok, pihenőparkok, gyermeküdülők - felül pénzügyi támogatást is kaptak a működtetésre: ezek egyik legfőbb tétele a játékautomaták adózott nyereségének 50 százaléka volt. Az NGYIK megkapta az éves idegenforgalmi alap 5 százalékát is.
Az ingatlanvagyon összértéke akkor hárommilliárd forint volt. (1990-ben egy Dél-Pestet ellátó kórház éves költségvetése alig érte el az egymilliárd forintot.)
Az alapítvánnyal kapcsolatos nehézségek pár évvel később jelentkeztek először, akkor, amikor az Antall-kormány drasztikusan csökkentette a működési támogatást. Elvette a játékautomatákból származó bevételt és az idegenforgalmi alapból befolyó pénzt. Cserébe a költségvetés helyzetétől függő, évről évre változó támogatást ígért.
A kabinet a korábbi alapító okiratból kivette a nyilvános beszámoló kötelezettségére és a parlamenti ellenőrzésre vonatkozó passzust is.
Az alapítvány a kisebb-nagyobb összegű állami támogatást üzleti vállalkozásokkal próbálta pótolni: ingatlanokat adott-vett. Erre volt jogosultsága.
A kérdés, hogy ezek milyen befektetések voltak. Bárdos Balázs, a MeH ifjúsági ügyekért felelős politikai államtitkára '92-ben óvatosan, de sokat sejtetően fogalmazott, amikor azt nyilatkozta: ,,a szemük láttára vándorolt jóval a piaci értéke alatt a vállalkozásokba a vagyon, ami ellen nem tettek meg mindent".
Nem sokkal az MSZP győzelmét hozó 1994-es választások után a kormány ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett az alapítvány ellen azzal, hogy "gyanítható, a vagyont törvénytelenül kezelték az elmúlt években". Tény, hogy az alapítvány - kuratóriumi döntés nélkül - hiteleket vett föl és adott másoknak. Az adósok akkoriban 350 millió forinttal tartoztak. A kuratórium a vagyont nem az alapító okiratban meghatározott célokra használta. "Az ifjúsági célú kiadások az összes kiadás 10 százalékát sem érik el" - mondta ki a vizsgálat. Az alapítvány néhány volt vezetőjét ekkor egyebek mellett jogosulatlan pénzintézeti tevékenységgel vádolták meg: családtagjaik kft.-inek több tízmilliós hiteleket nyújtottak, a pénz nem térült meg, a cégek ellen pedig felszámolási eljárás indult.
Varju László szocialista országgyűlési képviselő, a kuratórium elnöke akkor elmondta: az NGYIK korábbi vagyonkezelési vezetője a felügyelőbizottság elnökének közreműködésével csaknem 670 millió forint értékű pénzügyi befektetéseket hajtott végre, de ezek még annyi hasznot sem hoztak, hogy a felvett hitelek kamatait ki tudták volna egyenlíteni. Ez nyilvánvalóan így is volt. Hogy az alapítvány vagyona mekkora mértékben csökkent, már az is jelzi, hogy 2000 környékén - egy ÁSZ-jelentés nyomán - már "csak" 17 millió forint miatt vonták kérdőre Varju Lászlót, aki akkoriban már nem kötődött az NGYIK-hoz.
De ne szaladjunk ennyire előre. A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas nyomására az 1998-as, a Fidesz győzelmét hozó választás másnapján a közalapítvány vagyonát a Talent Kft.-be apportálták. A kft. ezután jó néhány, igen értékes ingatlant eladott azzal, hogy így törlessze az alapítvány adósságát.
A Talent Kft.-t az NGYIK alapította pénzügyeinek szakszerű kezelésére. A cégbe az alapítvány 1,3 milliárd forintnyi ingatlant apportált. Ebből a Talent a tulajdonos utasítására 30 százaléknyit értékesített.
A bevételből három, fogyatékosokat foglalkoztató intézményt alakított ki. Ezek még megvannak.
És csak néhány példa a pénzzé tett épületekre: egy csopaki kastély, egy sződligeti hotel, a győri Aranypart Hotel, az NGYIK központjául szolgáló pesti, Amerikai úti telekrész és abádszalóki telkek sokasága mind-mind úgy kelt el, hogy tartozásért adták cserébe. Az NGYIK 1995 és 1999. június 30. között összesen 14 ifjúsági ingatlant és 146 abádszalóki telket bocsátott áruba. A 602 millió forintos bevételből - az ÁSZ jelentése szerint - 482 milliót az 1995 előtti tartozások törlesztésére fordítottak.
Ezt követően az NGYIK tulajdonában már csak az ingatlanok töredéke maradt - bakonyoszlopi, nyíregyházi és a balassagyarmat-nyírjesi épületek, valamint a püspökladányi és véneki jurtatábor.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-504663-301540
|
https://web.archive.org/web/20231109112122/http://nol.hu/archivum/archiv-504663-301540
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-milliardos-vagyon-fogyastortenete
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-26 00:00:00
|
[
"Varju László"
] |
[
"Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK)",
"Talent Kft."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom"
] |
[] |
6,427 |
Alstom-botrány: nincs magyar szál
|
Egyelőre nincs adat arra, hogy a Siemens botrányához hasonló méretű megvesztegetési ügyre bukkantak volna a svájci rendőrök, amikor házkutatást tartottak pénteken az Alstom ipari konglomerátum egyik bázeli irodájában.
|
http://nol.hu/cikk/504621/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/alstom-botrany-nincs-magyar-szal
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-08-26 00:00:00
|
[] |
[
"Alstom"
] |
[
"Svájc"
] |
[] |
[
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
|
6,428 |
Manchester City: marad az adócsalással vádolt thaiföldi tulaj
|
Garry Cook, a Manchester City ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, Thaksin Shinawatra nem akar megválni a klubtól.
|
Olvassa a Nemzeti Sportot digitális formában.
Közepesen felhős
Hétfői sportműsor: osztrák–magyar hokimeccs; pályán a Juve
Hétfőn a Newcastle United a Leicester Cityvel játszik az angol Premier League-ben. A Serie A-ban pályára lép a Juventus ...
Olvassa a Nemzeti Sportot digitális formában.
Közepesen felhős
Hétfői sportműsor: osztrák–magyar hokimeccs; pályán a Juve
Hétfőn a Newcastle United a Leicester Cityvel játszik az angol Premier League-ben. A Serie A-ban pályára lép a Juventus ...
Julián Álvarez korai gólja döntött a nem túl nagy iramú mérkőzésen.
2023.05.22 13:49
A Manchester City a Chelsea elleni mérkőzés után megünnepelte a bajnoki címét.
videó vicces videó labdarúgás angol labdarúgás angol foci Premier League
2023.05.22 12:38
Pep Guardiola igazi dinasztiát épített Manchesterben, s ötödször nyerte meg a Premier League-et.
angol foci Premier League Pep Guardiola Mikel Arteta Manchester United Manchester City
2023.05.22 12:01
Erling Haaland megzavarta Jack Grealisht és meglepő vallomást tett.
videó vicces videó labdarúgás angol labdarúgás angol foci Premier League
2023.05.22 11:18
A bajnoki címre hajtó Manchester United a 91. percben szerezte a győztes gólt.
videó piros lap női labdarúgás női foci labdarúgás kiállítás
2023.05.22 10:05
Naby Keitától, James Milnertől, Roberto Firminótól és Alex Oxlade-Chamberlaintől is elköszöntek.
videó labdarúgás angol labdarúgás angol foci Roberto Firmino Premier League
2023.05.21 19:05
Az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság (Premier League) 37. fordulójában a már bajnok Manchester City 1–0-ra legyőzte otthon a 12. helyen álló Chelsea-t.
Premier League Manchester City Chelsea
2023.05.21 16:51
Julián Álvarez korai gólja döntött a nem túl nagy iramú mérkőzésen.
élő közvetítés Premier League Manchester City Chelsea
2023.05.21 16:41
A Leedsnek az utolsó fordulóban le kell győznie a Spurst, és szurkolnia kell az Evertonnál játszó Bournemouthnak.
videó labdarúgás gólvideó angol labdarúgás angol foci West Ham United
2023.05.20 20:30
Az idény végére összezuhant Mikel Arteta csapata; Pep Guardiola együttese ötödször lett bajnok hat év alatt.
Premier League Nottingham Forest Arsenal
2023.05.20 18:11
Casemiro góljával győzött az MU; az Everton a 100. percben egyenlített a Wolverhampton ellen.
Wolverhampton Premier League Manchester United Liverpool Fulham Everton
2023.05.20 15:30
Harry Kane lett az első olyan játékos, aki egyetlen idényen belül 25 különböző mérkőzésen talált be.
Tottenham Ivan Toney Brentford
2023.05.19 13:58
„Bárcsak többet adhattam volna a csapatnak! De tiszta szívemből mondom, mindent beleadtam!”
videó labdarúgás angol labdarúgás angol foci Premier League Phil Jones
2023.05.19 12:21
Négyen pályáznak a BL-indulást jelentő harmadik és negyedik helyre. Melyik kettő ér oda? SZAVAZZON!
szavazás labdarúgás angol labdarúgás angol foci Premier League Newcastle United
2023.05.19 11:10
A „baglyok” tizenegyespárbajban búcsúztatták a Peterborough Unitedet.
Sheffield Wednesday Peterborough League One Callum Styles Bolton Wanderers Bodnár János Gergő
2023.05.18 22:32
Ezzel a győzelemmel a newcastle-i gárda egyetlen győzelemre került a jövő évi BL-szerepléstől.
angol labdarúgás Premier League Newcastle United Brighton
2023.05.18 18:54
„Hatalmas büszkeséggel tölt el, hogy idáig jutottam, hisz folyamatosan ezért dolgozom.”
angol labdarúgás Premier League Arsenal Aaron Ramsdale
2023.05.18 16:35
A szurkolók jövő hétfő délig adhatják le szavazatukat, ezeket majd vegyítik a szakértők voksaival.
labdarúgás edző angol labdarúgás angol foci Unai Emery Roberto De Zerbi
2023.05.18 12:04
Mindkét csapat hosszú idő után szerepelne az angol labdarúgás első osztályában.
Sunderland Premier League Middlesbrough Luton Town Coventry City Championship
2023.05.18 10:30
A legjobban talán a Bayern járt, amely megúszta három kapott góllal. A „nagy hatos” másik öt tagja mind beleszaladt a késbe.
labdarúgás angol labdarúgás angol foci Tottenham Hotspur Tottenham Real Madrid
2023.05.17 18:29
Ivan Toney 232 alkalommal szegte meg az FA sportfogadásra vonatkozó szabályzatát.
sportfogadás fogadási csalás Premier League Ivan Toney Brentford
2023.05.17 13:37
Azzal is poénkodtak már, hogy a 23-as számú mez a csapat új játékosáé, Carlos Championsé.
szurkoló mez labdarúgás kép fotó angol labdarúgás
2023.05.17 10:39
Az ötmilliárd fontos ajánlat mellé még a „vörös ördögök” csaknem egymilliárdos tartozását is kifizetné.
angol foci Premier League Manchester United
2023.05.15 22:53
Jürgen Klopp együttesének még összejöhet a BL-indulás, hiszen már csak egy pontra van az MU-tól és a Newcastle-től.
Trent Alexander-Arnold Liverpool Leicester City Curtis Jones
2023.05.15 10:44
A francia Hugo Lloris 11 év után inthet búcsút Észak-Londonnak.
angol foci Tottenham Premier League Hugo Lloris
2023.05.14 19:35
Roberto De Zerbi Brightonja három góllal verte meg idegenben az „ágyúsokat”, és El-indulást érő helyre lépett a tabellán.
angol labdarúgás Premier League Brighton Arsenal
|
https://www.nemzetisport.hu/angol_labdarugas/20080826/manchester_city_marad_az_adocsalassal_vadolt_thaifoldi_tulaj-136560
|
https://web.archive.org/web/20200806135712/https://www.nemzetisport.hu/angol_labdarugas/20080826/manchester_city_marad_az_adocsalassal_vadolt_thaifoldi_tulaj/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/manchester-city-marad-az-adocsalassal-vadolt-thaifoldi-tulaj
|
Nemzeti Sport
|
eu-news
|
2008-08-26 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[
"sport"
] |
[] |
6,429 |
220 embert hallgatnak meg Zuschlag perében
|
Kitűzték az első tárgyalási napot a Zuschlag-ügyben. Október 8-án tárgyalja a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag János és 15 vádlott társa ügyében indult eljárást.
|
A Zuschlag-ügy egy, a számviteli fegyelem megsértése miatt indított vizsgálattal kezdődött még 2005 elején. 2007 nyarára országos méretűre nőtte ki magát, miután kiderült, hogy a Zuschlaghoz kapcsolódó alapítványok és egyesületek, az állami pályázatokon elnyert pénzek felhasználásával nem tudtak elszámolni. A bűncselekménnyel 72 milliós kárt okoztak, bár ebből 60 millió megkerült: ötvenet maga Zuschlag János fizetett be.
Fodor Endre bíró tárgyalja a Zuschlag János és 15 társa ellen indult büntetőpert. Ő tárgyalta az első magyar maffiapert, melyben Radnai László és társai összesen 68 év fegyházbüntetést kaptak. A Zuschlag-ügy tárgyalása azért kezdődik csak októberben, mert Fodor Endre bírónak legalább ennyi időre van szüksége, hogy a Zuschlag-ügy több mint 10ezer oldalas iratanyagát áttanulmányozza. A tárgyalás a 16 vádlott meghallgatásával kezdődik, majd több mint 200 tanút kérdez ki a bíróság az ügyben, így várhatóan csak jövőre lesz első fokú ítélet az ügyben - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Feleky István, a Bács-Kiskun Megyei bíróság büntető kollégiumának vezetője
Zuschlag János az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezetője és kiskunhalasi képviselő volt. 2007 szeptember közepén egy kihallgatás után vették őrizetbe, miután különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A nyomozók eddig kilenc olyan alapítványt találtak, amelyek nem tudtak megfelelően elszámolni a pályázati pénzekkel. A pályázatok elbírálása kapcsán már több vezető politikust is kihallgattak.
Zuschlag János egy március elején lezajlott kihallgatáson a korábban elismert politikai felelőssége mellett büntetőjogi felelősségét is elismerte az ügyészségen. Ügyvédje, Kovács M. Gábor, a Független Hírügynökségnek akkor hangsúlyozta: védence azt mondta, hogy a pénzt nem magáncélra, hanem az azóta feloszlott Fiatal Baloldal különböző rendezvényeire költötték.
Újhelyi István a FIB korábbi elnöke erről azt mondta: A Fiatal Baloldalnak a Zuschlaghoz köthető szervezetekhez szervezetileg nem volt köze.
|
https://index.hu/belfold/zuschtargy08/
|
https://web.archive.org/web/20201021164547/https://index.hu/belfold/zuschtargy08/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/220-embert-hallgatnak-meg-zuschlag-pereben
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-26 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"MSZP",
"Sportminisztérium"
] |
[] |
[
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
6,430 |
Bhutto korrupt özvegye a hatalom kapujában
|
Mindössze egy héttel Pervez Musarraf pakisztáni elnök lemondása után, hétfő este szétesett a pakisztáni egységkormány.
|
Sarif több, mindkettőjük által aláírt dokumentumot lobogtatva jelentette be a sajtónak döntését, jelezve, hogy Zardari nem tett eleget írásban tett ígéreteinek sem. Pártja elkötelezettségét Sarif azzal igazolta, hogy választási ígéretük betartása, vagyis a független bíróság visszaállítása fontosabb számukra a kormánytagságnál. Ellenérzését fejezte ki Zardari elnökjelöltségével kapcsolatban is, mivel a kormánypárt nem konzultált koalíciós partnerével a döntéséről. Sarif csak abban az esetben támogatta volna Zardari elnökségét, amennyiben eltörlik azt a Musarraf által hozott alkotmánymódosítást, amely teljhatalmat ad az elnöknek a parlament feloszlatására.
Zardari egyértelműen attól tart, hogy a bírák, amint hivatalba lépnek, újranyitják az ellene felhozott, Musarraf által eltörölt vádakat. Győzelme esetén a pakisztáni alkotmány szerint elnökként mentesül minden vádeljárás alól.
A PPP vezetője csalódottságát fejezte ki koalíciós partnerének kilépésével kapcsolatban, és hangsúlyozta: azzal védekezett a pártok közötti megállapodás felrúgásáért, hogy kezét bizonyos erőknek tett ígéretei is kötik, amelyek Musarraf lemondásának elérésében segítették, ezeket pedig nem fedheti fel.
Nem meglepő az egységkormány szétesése, miután az 1990-es évek politikája a két párt egymás elleni csatározásáról szólt és az idei választások előtt csak a közös cél, Musarraf hatalmának megdöntése hozta össze őket.
Aszif Zardari a kilépett koalíciós partner támogatása nélkül is győzhet az elnökválasztáson, attól függően, hogyan alakul a kisebb pártokkal való egyezkedés. A parlamenti matematika ugyan kedvez neki, a pakisztáni választók körében azonban egyre veszít amúgy sem nagy népszerűségéből. Zardari Mr. 10 százalékként vált hírhedtté korrupciós ügyei miatt, és éveket töltött börtönben. Pártja a februári választásokat felesége, Benazir Bhutto december végi meggyilkolása után nyerte meg, amikor a pakisztáni nép együttérzését fejezte ki vezetője halála kapcsán.
Még saját pártján belül is elismerik, hogy Zardari korántsem élvezi azt a támogatottságot, amit Bhutto kapott. A tanult közép- és felsőosztálybeli réteg pedig megütközve figyeli, hogyan válik a kormánypárt vezetője, aki a korrupciós vádak miatt még a parlamenti választásokon sem indulhatott jelöltként, egyben az ország elnökévé is.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-504753-301618
|
https://web.archive.org/web/20231104081515/http://nol.hu/archivum/archiv-504753-301618
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/bhutto-korrupt-ozvegye-a-hatalom-kapujaban
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-08-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Pakisztán"
] |
[] |
[] |
6,431 |
Milliók a volt demiszesnek
|
Egykori demiszes ismerősnek és szocialista politikus egyesületének is jutott több millió forint a Miniszterelnöki Hivatal támogatási keretéből – értesült a Magyar Nemzet.
|
2008.09.05. 22:00
Egykori demiszes ismerősnek is jutott több millió forint a Miniszterelnöki Hivatal támogatási keretéből – értesült a Magyar Nemzet. Kétmillió forinttal támogatta ugyanis fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére a hivatal a Sansz Alapítványt azért, hogy létrehozzon és üzemeltessen egy online vitafórumot, igaz, az alapítvány honlapját tavaly óta nem is frissítették.
A szervezet vezetője Takács István, a KISZ jogutódja, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség volt irodavezetője, aki korábban azzal híresült el, hogy éppen a Sansz számlájára mentett ki négymillió forintot abból a pénzből, amit a Demisz egy 1848–as emlékműre gyűjtött össze az emberektől. Az is kiderült tegnap, hogy miután csaknem teljes vagyonát felélte, megszűnik az egykori KISZ-üdülőket kezelő NGYIK Alapítvány.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/08/Milliok-a-volt-demiszesnek
|
https://web.archive.org/web/20081020005036/http://www.mno.hu/portal/581339
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliok-a-volt-demiszesnek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-08-27 00:00:00
|
[
"Takács István"
] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Sansz Alapítvány"
] |
[] |
[
"támogatás"
] |
[] |
6,432 |
Két féléves eltiltás a HÖK vezetőnek
|
Két félévre eltiltották az egyetemtől Török Márkot, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) vezetőjét.
|
Két féléves eltiltás a HÖK vezetőnek
delmagyar.hu /MTI / [origo] oktatás
2008.08.26 18:33:45
Címkék: Szegedi, Tudományegyetem, hallgatói, önkormányzat, eltiltás
Két félévre eltiltották az egyetemtől Török Márkot, a Szegedi
Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) vezetőjét. A
fiatalembert többek között azzal gyanúsítják, hogy nem szabályos módon
intézkedett a szociális támogatások megítéléséről, és hogy engedély nélkül
rendelt el felújítási munkákat a bölcsészkaron. Török Márk azt mondja, a
szabályoknak megfelelően cselekedett.
Fegyelmi eljárást indított Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem EHÖK
elnöke ellen az egyetem rektora, Szabó Gábor. A fegyelmit Badó Attila
rektorhelyettes indítványozta, az intézmény hallgatóját két félévre
tiltották el az egyetem látogatásától. A hallgató folyamatosan és nyíltan
semmibe vette az SZTE Tanulmányi és Információs Központjának házirendjét,
amikor többszöri figyelmeztetés ellenére is irodájában dohányzott. Egy
másik vádpont szerint nem a törvényes úton, az egyesület közgyűlésének
döntésével, hanem egy korábban odaítélt támogatás visszavonásával kívánta
megváltoztatni az Universitas Sportklub elnökségének összetételét.
A vádak szerint közreműködött abban, hogy a Hallgatói Térítési és Juttatási
Bizottság (EHJB) ne alakuljon meg, s így ne tudjon döntés hozni a szociális
ösztöndíjak odaítélésének kritériumairól, melyekről végül az Egyetemi
Hallgatói Önkormányzat - szabályellenesen - önállóan határozott.
Török Márk erre a vádra így reagált: az ösztöndíj szabályzatok nem
titkosak, a kifizetések felett az egyetem közalkalmazottai törvényességi
felügyeletet gyakorolnak. Szerinte „az egyetem novemberben is mindent
rendben talált, és a hallgatóknak utalták az ösztöndíjakat." Az EHJB-t
pedig nem neki kell összehívni.
delmagyar.hu
"Ők már nem járnak ide" bábu - Török Márkkal
A bölcsészkar épületében elvégzett munkák kapcsán közölte: fegyelmi eljárás
csak három hónapnál nem régebbi ügy miatt indulhat. A pincehelyiségben,
melyet a hallgatói önkormányzat három éve kapott, nemhogy három hónapja, de
egy éve semmi nem történt. Bár szeretnék a pincét később egyetemi klubbá
tenni, de egyelőre pénzhiány miatt csupán kitakarították, azt öntevékeny
csoportok használják. „A felújítás annyit jelent, hogy egy raktárnak
használt pince kulturális funkciót kapott pár lelkes hallgató által."
A megkérdezett hallgatók szerint azonban ez nem igaz. Szerintük a pince
átalakításán még nyár végén is munkások dolgoztak, a BTK épületében egy
„fél JATE-klubnyi" szórakozóhely körvonalazódik. „Mindent a szabályoknak
megfelelően csinálok. A vádpontokat ismerem, de a bizonyítékokat még nem
láttam” – fogalmazott az EHÖK-elnök, aki szerint rosszabb lenne, ha az
egyetem vezetése helyett a diákok, vagyis az általa képviseltek támadnák.
A körülbelül harmincezer hallgatóval rendelkező egyetemen nem ritka a
fegyelmi eljárás. A szabályok szerint a bizottság első, majd másodfokon
dönt, a másodfokú döntés ellen bírósági felülvizsgálat kérhető. Keczer
Gabriella, az egyetem sajtószóvivője az [origo]-nak elmondta, a diák meg is
fellebbezte a döntést, ám a Csongrád megyei bíróság helybenhagyta a
felsőoktatási intézmény döntését. Doblerné Alács Ágota bírónő indoklásában
kifejtette, a felsőoktatási intézmény fegyelmi eljárása megfelelt a
törvényi előírásoknak, a kiszabott büntetés pedig a cselekmények súlyának.
Az ítélet ellen nincs lehetőség a fellebbezésre.
„Több egyetemi, vezető beosztású dolgozó és egyetemi polgár bejelentése és
a saját tapasztalataim alapján a hallgatói önkormányzatok felügyeletével
megbízott rektorhelyettesként kötelességem volt fegyelmi eljárást
indítványozni. Független fegyelmi tanács vizsgálja ki, hogy milyen
felelősség terheli a hallgatót. Nem kívánok részletekbe bocsátkozni, de
általánosságban igaz, hogy a hallgatói érdekképviseletben dolgozó diákoknak
különösen kell ügyelniük a szabályok betartására. A hallgatói
önkormányzatok egy ekkora egyetemen összességében több százmilliós összegek
elosztása fölött rendelkeznek, ehhez rendkívüli felelősségtudat kell.
Többségük egyébként tisztában van a vállalt feladat súlyával” – fogalmazott
Badó Attila.
Az [origo] oktatás rovatának információi szerint Török Márk a Szegedi
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte meg tanulmányait, ám az
intézmény elhagyásakor már a jogtudományi kar hallgatója volt.
|
http://oktatas.origo.hu/20080826/ket_felev_eltiltas_a_hok_vezetonek
|
https://web.archive.org/web/20080829203438/http://oktatas.origo.hu/20080826/ket_felev_eltiltas_a_hok_vezetonek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-feleves-eltiltas-a-hok-vezetonek
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-08-26 00:00:00
|
[
"Török Márk"
] |
[
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)"
] |
[] |
[
"oktatás",
"gazdálkodás"
] |
[
"Török Márk HÖK-elnöksége"
] |
6,433 |
Zsebre bírságolt két rendőr Nagyatádon
|
Azonnali hatállyal felfüggesztették munkájából azt a két nagyatádi rendőrjárőrt, akik a gyanú szerint augusztus 21-én a somogyi városban intézkedésük során eljárás alá vont külföldi gépkocsivezetőtől pénzt fogadtak el - közölte a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán az MTI-vel.
|
http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1087606
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsebre-birsagolt-ket-rendor-nagyatadon
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-08-27 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Nagyatád"
] |
[
"vesztegetés",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
|
6,434 |
Demszky milliókat gurított
|
A Főkert Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának magáncége borfesztiválokra is kapott közpénzt
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151891
|
https://web.archive.org/web/20080902053144/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151891
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demszky-milliokat-guritott
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-08-25 00:00:00
|
[
"Demszky Gábor",
"Kocsis László"
] |
[
"Főkert",
"Vinum Esseum Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"támogatás"
] |
[] |
|
6,435 |
A lezser kihallgatás a Kulcsár-ügy gumicsontja
|
Kulcsár Attila, a diktáló ügyvéd és a lezser ügyészek közös munkája az a vallomás, amely a bróker-ügy csütörtökre várható elsőfokú ítéletében az egyik fontos bizonyíték - állítja a másodrendű vádlott, Kerék Csaba ügyvédje.
|
Kulcsár Attila, a diktáló ügyvéd és a lezser ügyészek közös munkája az a vallomás, amely a bróker-ügy csütörtökre várható elsőfokú ítéletében az egyik fontos bizonyíték - állítja a másodrendű vádlott, Kerék Csaba ügyvédje. A védő szerint a jegyzőkönyv hitelessége megkérdőjelezhető, bár Kulcsár azt állítja: a jegyzőkönyv az ő vallomását tartalmazza. Büntetőjogászok szerint nem ritka, hogy a kihallgatásoknál a törvényben rögzítettnél jobban besegít az ügyvéd és a "nagyvonalú" a jegyzőkönyvezés a gyanúsítottnak.
Csütörtökön a bíróság elsőfokú ítéletet hirdethet a Kulcsár-perben, ezzel lezárulhat az elmúlt évtized egyik meghatározó gazdasági bűnügyének első szakasza. Kulcsár Attilán kívül még huszonegyen ülnek a vádlottak padján, ahová legtöbben a K&H Equities egykori brókerének vallomása alapján kerültek. Kulcsár amellett, hogy beismerte a neki felrótt bűncselekményeket, terhelő vallomást tett a többi vádlottra nézve.
Kulcsár még 2004 júniusában tett többórás vallomást, amit - tudtával és beleegyezésével - videofelvételen rögzítettek. Az ebből nyilvánosságra került részletek botrányt keltettek: a törvénytelen pénzügyi manőverekkel és az ügyfelek millióinak elsikkasztásával gyanúsított Kulcsárral ugyanis - a felvétel tanúsága szerint - kesztyűs kézzel bántak a kihallgatást végző ügyészek, a több mint 8 milliárd forintos kárt okozó bűnügy legfőbb gyanúsítottjának vallomása leginkább egy oldott légkörű, baráti beszélgetéshez hasonlított.
A kritikák nyomására a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya megvizsgálta kihallgatást, amelyet végül szabályosnak találtak. A vizsgálat érdekessége, hogy az ügyészek olyan kihallgatást vizsgáltak, amit szintén ügyészek végeztek. Az erről készített, bíróságnak is benyújtott feljegyzésben azt állították: sem a kihallgatás légkörét, sem az alkalmazott taktikát nem érheti kifogás.
Aktív részvétel
Kerék Csaba védője, Ruttner György szerint komoly problémák vannak a vallomástétellel és annak jegyzőkönyvezésével. Kerék Csaba az utolsó szó jogán maga is arról beszélt: Kulcsár bizonyítékgyárrá vált az ügyészség kezében, amely száz emberre nézve mondatott el vele vallomást.
Ruttner már azt is különösnek találta, hogy - mint állítja - az ügyészség elsőre nem csatolta a vádirathoz a videót - csak a felvételről készült jegyzőkönyvet - mint bizonyítékot, amit később az ügyvédek kérésére pótoltak. Az ügyvéd a videó és a jegyzőkönyv részletes összevetése alapján azt állítja: súlyosan kifogásolható, ahogy Kulcsár vallomása - megfogalmazása szerint - "készült". Kulcsár ugyanis ügyvédje, Zámbó Gyula és a kihallgatást végző ügyészek aktív részvételével tett vallomást.
Diktál az ügyvéd, diktál az ügyész
Ruttner azt állítja: a jegyzőkönyvben olyan állítások jelennek meg Kulcsár Attila kijelentéseként, amiket nem mondott a videofelvétel szerint, míg lényeges nevekre, adatokra és tényekre vonatkozó - a felvételen hallható - mondatait egyáltalán nem rögzítették. Kerék Csaba ügyvédje kifogásolja azt is, hogy a bróker sok mindent csak ügyvédjének "előre mondása" alapján vallott. Mint mondta, a videó tanúsága szerint Zámbó Gyula több esetben szóról szóra diktálta védencének a mondatokat, amit Kulcsár egyszerűen megismételt. A jegyzőkönyvben mégis kizárólag neki tulajdonítva szerepelnek az adatok, és nem állapítható meg, mi hangzott el a gyanúsított és mi védője szájából.
Kulcsár írásban rögzített vallomásába ráadásul keverednek olyan állítások is, amelyek - szintén a videó alapján - a kihallgatást végző ügyészek valamelyikétől származnak, mégis úgy tüntetik fel ezeket, mintha a bűntársairól faggatott bróker adná elő - állítja Ruttner. Szerinte ezt támasztja alá, hogy a Legfőbb Ügyészség által az ügyészi kihallgatásról készített jelentésben az szerepel: "tény, hogy a kihallgatás elején előfordult, hogy a védő is diktál, pontosít, dr. Ihász Sándor (az egyik ügyész - a szerk.) is feláll, ő is diktál".
Az ügyészi jelentés készítői elismerték, hogy az ügyész és Kulcsár között különös jelenetek zajlottak le a kihallgatás során: a bróker a videóra vett kihallgatás közben felírt valamit egy papírra, majd ezt átcsúsztatja az ügyésznek. Ruttner szerint nem derült ki, mi lehetett a papírra írva, a jegyzőkönyvben pedig meg sem említették az ügyésszel folytatott külön kommunikációt. Kerék védője súlyos formai hibákat is felvet: a jegyzőkönyvben nem jelölték meg a kihallgatás vezetőjét, aki a törvényességért felelős, másrészt a videó 26 perccel rövidebb, mint amennyi ideig a jegyzőkönyv szerint a kihallgatás tartott.
Ruttner a szerinte a videó és a jegyzőkönyv közti ellentmondásokra építette többek között Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatójának védelmét. Hiszen ha a jegyzőkönyv hitelessége megkérdőjeleződik, nem vehető figyelembe a bizonyítékok mérlegelésekor.
Kulcsár mindvégig azt állította, hogy a jegyzőkönyvben szereplő vallomás az övé. A per egyik tárgyalási napján például kijelentette: "a jegyzőkönyv az én vallomásomat tartalmazza". Az utolsó szó jogán pedig csak annyit jegyzett meg: már mindent elmondott, amit akart. Védője, Zámbó Gyula szerdán annyit mondott kérdésünkre: a bíróságnak kell eldöntenie, mennyiben veszi figyelembe bizonyítékként a jegyzőkönyvet. "Jobb védőknél gyakorlat az, hogy ha erre módot kapnak, segítenek védencüknek a vallomástétel során" - tette hozzá a kihallgatáson végzett tevékenységével kapcsolatban, és megjegyezte: az ő szerepének nincs jelentősége az ügy szempontjából.
Az [origo] megkereste a Fővárosi Bíróságot, hogy - ha a konkrét ügyre nézve a csütörtökre várható ítéltig nem adhatnak is felvilágosítást - általánosságban, de a bírósági gyakorlat alapján tájékoztassanak a gyanúsított kihallgatásával és a jegyzőkönyvvel mint bizonyítékkal kapcsolatban. Azt a választ kaptuk, hogy a szabályokat megtaláljuk a büntetőeljárási törvényben, ezen túl nem áll módjukban részletes tájékoztatást adni.
Nagyvonalú jegyzőkönyvezés
Az [origo] által megkérdezett büntetőjogászok általánosságban valamennyien egyetértettek abban, hogy a gyakorlatban a nyomozó hatóságok meglehetősen nagyvonalúan kezelik a jegyzőkönyvezést, és sok esetben megengedik a védőnek, hogy kipofozza ügyfele vallomását. "Húsz év alatt egyetlen nyomozóval találkoztam, aki azt mondta, nincs mellébeszélés, bárki bármit mond, azt jegyzőkönyvbe veszik" - mondta egy neve elhallgatását kérő ügyvéd. Szerinte a legtöbbször a védő és a gyanúsított közösen hozza össze, mi kerüljön a jegyzőkönyvbe, miközben mindenki tudja, hogy az eljárási szabályok szerint precízen meg kellene jelölni, melyik állítás kitől származik.
Ha van egy videofelvétel, akkor az a minimum, hogy ennek szó szerinti leiratát veszik figyelembe, amely minden mozzanatot rögzít - tette hozzá a büntetőjogász, aki szerint súlyos hiba, ha egy jegyzőkönyvből kimarad egy olyan momentum, mint az ügyésznek átadott papír. "A jegyzőkönyv közokirat, ha nem törvényesen készítették el, akkor az közokirat-hamisítás" - tette hozzá a büntetőügyvéd, aki korábban tíz évig ügyészként dolgozott.
Segíthet, de nem beszélhet helyette
"Nem tehet vallomást védence helyett az ügyvéd, tehát helyette nem beszélhet, csak összefoglalhatja mondandóját a jegyzőkönyv számára" - mondta az [origo]-nak Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Szerinte egy ügyvéd minden törvényes eszközt felhasználhat ügyfele védelmében, és segíthet neki a vallomástétel alatt is azzal, hogy kijavítja, pontosítja, összegzi az elmondottakat. "Lehet például, hogy neki kell érthető, és jogilag is helyes formába önteni a vallomást, mert a gyanúsított a pszichés teher miatt hebeg-habog, nem megfelelő a szókincse vagy nem olyan a mondatfűzése" - mondta Bánáti, aki szerint ez még nem ütközik az ügyvédi etikába.
Az ügyész 22 vádlott ellen emelt vádat
Ugyanakkor a kamarai elnök szerint nem mondhatja meg egy védő előre - tulajdonképpen a gyanúsított helyett -, mi kerüljön a jegyzőkönyvbe, és hozzá sem tehet a vallomásához semmit, amit védence magától nem mondott. A kamarai elnök is kiemelte, hogy az eljárási szabályok nagyban a kihallgatás vezetőjére bízzák azt, mit enged meg. Bánáti szerint a gyanúsítottakat kihallgató nyomozók többsége "rugalmas, inkább az együttműködésre törekednek".
"Valóban vannak rugalmas és kevésbé rugalmas nyomozók is, de a többség azért arra törekszik, hogy megszülessen a vallomás" - mondta az [origo]-nak Somos Zoltán ügyvéd, hozzátéve, hogy semmiképpen nem akarja minősíteni a konkrét ügyet. Elméletileg, a büntetőeljárási szabályok alapján nem beszélhet védence helyett a védő, de a gyakorlatban "nem véletlenül ül ott", például közbeszól, ha a gyanúsított által elmondottak nem felelnek meg a védelem előzetesen kialakított taktikájának - magyarázta a határokat a büntetőjogász, aki korábban Tánczos Gábort is védte.
Somos is megerősítette, hogy sokszor "nagyvonalú" a jegyzőkönyvezés, és a jegyzőkönyvek készítői "nem állnak a helyzet magaslatán". Somos Zoltán szerint a már most vitatott bizonyítékoknak akkor lesz igazán nagy jelentőségük, ha az esetleges csütörtöki ítélethozatal után az ügyet másodfokra viszik, hiszen itt már nincs mód új bizonyításra, a korábban felvett jegyzőkönyvet fogják figyelembe venni a döntéshozásnál.
(Az [origo] csütörtökön reggel 9 órától élőben közvetíti a Kulcsár-ügy ítélethirdetését. Kövesse az eseményeket nálunk!)
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/8/csutortokon-a-birosag-elsofoku-iteletet-hirdethet-a-kulcsarperben
|
https://web.archive.org/web/20200925130517/https://www.origo.hu/itthon/20080827-csutortokon-a-birosag-elsofoku-iteletet-hirdethet-a-kulcsarperben.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lezser-kihallgatas-a-kulcsar-ugy-gumicsontja
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-08-27 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Ügyészség (intézmény)"
] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,436 |
Kulcsár nyolc évet kapott, Rejtőt felmentették
|
Első fokon, nem jogerősen 8 év börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság Kulcsár Attilát, a K&H Equitiesnél kirobbant brókerbotrány főszereplőjét.
|
Ítéletet hirdetett csütörtökön a Fővárosi Bíróság első fokon a brókerbotrányban: Kulcsár Attila 8 év, a másodrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt vezetője 5 év börtönt kapott, Rejtő E. Tibort felmentették a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól. Kulcsár Attilát a börtönbüntetés mellett 10 évre eltiltották közügyek gyakorlásától.
Az ítélet szerint Forró Tamást sikkasztásért másfél év felfüggesztett börtönre ítélték, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója sikkasztásért és magánokirat-hamisításért három év börtönt kapott, a befolyással üzérkedés alól viszont felmentették. Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét sikkasztásért három év börtönre, Schöntal Henrik üzletembert sikkasztás és pénzmosás miatt pedig négy év börtönre ítélték.
A szabadságvesztés mellett több vádlottat vagyonelkobzásra is ítéltek: Kulcsár Attilától 229 millió forintot, Kerék Csabától 176 millió forintot, Garamszegi Gábortól 58 millió forintot, Forró Tamástól 30 millió forintot, valamint Schöntal Henriktől 626 millió forintot. Csuka László tizennegyed rendű vádlott, a K&H Equities vezérigazgatója 150 ezer forint pénzbüntetést kapott bűnpártolásért.
Az ítéletek kihirdetése után az ügyészség indítványáraz addig lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Kulcsárt előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. A tárgyalás berekesztése után így a volt brókert megbilincselve vezették el a teremből. Az indoklás szerint a kiszabott magas büntetés miatt ilyen esetekben tartani lehet szökéstől, elrejtőzéstől.
A bíróság az első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt többi vádlottal, Kerék Csabával, Garamszegi Miklóssal, Bende Péterrel, és Schöntal Henrikkel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, illetve fenntartotta azt. Az ügyben hozott elsőfokú ítélet összesen 800 oldal.
A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét. A bróker a befektetési célból rábízott pénzt nagy haszonnal engedély nélkül megforgatta, s erről az ügyfelek vagy nem tudtak, vagy nem részesültek a haszonból.
Ezzel összességében 23 milliárd forintot sikkasztottak el, s 8,3 milliárd forint kárt okoztak. A kárérték több mint hetven százalékát kitevő összeget, 6,3 milliárd forintot az ügyészség megtalált, illetve ekkora vagyont vett zár alá. Kulcsár Attiláról és a brókerügyről részletesen itt olvashat>>>
Kulcsár Attilát, a K&H Equities és a K&H Bank egykori tisztségviselőjét 2005 augusztusában különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással, valamint folytatólagosan elkövetett magán-okirathamisítás vétségével vádolta meg a főügyészség. A vádat egy évvel később, 2006. augusztusában kiegészítették, s különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással is megvádolták az exbrókert. Nem vádolják viszont sem pénzmosással, sem vesztegetéssel, sem közokirat-hamisítással, ahogyan az ügy más szereplőit.
Az ügy tárgyalása 2006. május 4-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A bíróság az ügyben több mint kétszáz tanút hallgatott meg. A vádirat jelentős részben az exbróker feltáró vallomásán alapul. Bűnösnek egyedül Kulcsár Attila vallja magát, aki önmagára és vádlott-társaira is terhelő vallomást tett.
A pernek összesen 24 vádlottja van, akiket sikkasztással, vesztegetéssel, okirat-hamisítással és más bűncselekménnyel vádolnak. A másodrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton cégcsoport résztulajdonosa, a harmadrendű Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója.
Vádlott Forró Tamás újságíró, Bitvai Miklós az Állami Autópályakezelő Rt. vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. társtulajdonosa és gazdasági vezérigazgató-helyettese, és Mészáros János, a Britton másik tulajdonosa Kerék Csaba mellett.
Az ügyben kisebb halnak számít Hasszán el-Abed szír pénzváltó és a "Taxis Gyusziként" emlegetett Szekér Gyula, aki szállította a szír pénzváltó és Kulcsár Attila között a készpénzt.
Vádlott még Nagy Károly, az Auto Danubia Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője, Dudás Gábor, az ügyben érintett két off-shore cég, a Montrade és a Balmoral magyarországi képviseletének munkatársa, illetve itteni képviselője, Vargáné Vasadi Julianna az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, Váradi János, a kőbányai önkormányzat képviselője, a Köbeta Rt. igazgatósági tagja.
Csuka László, a K&H Equities vezérigazgatója a tizennegyed rendű vádlott. Szintén a listán van Ország Ágnes, a Séd-Coop 2000 Rt. igazgatósági tagja és főkönyvelője, valamint Bende Péter vállalkozó, Tóth Róbert, a K&H Equities vezető üzletkötője.
Később csatlakozott a vádlottakhoz Schönthal Henrik, a két off-shore cég (a Montrade és és a Balmoral) "rendelkezésre jogosult tagja". Schönthalt másfél évi körözés után 2005 szeptemberében vették őrizetbe a Ferihegyi repülőtéren. Ugyancsak később egyesítették az alapüggyel az okirathamisítással vádolt Koricsánszy Dóra, a TV2 volt riportere elleni eljárást, és a sikkasztással megvádolt Dunai György, a Betonút Zrt. többségi tulajdonosa és vezérigazgatója elleni eljárást.
|
http://index.hu/politika/belfold/klcsr9804/
|
https://web.archive.org/web/20080831004507/http://index.hu/politika/belfold/klcsr9804/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-nyolc-evet-kapott-rejtot-felmentettek
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-08-28 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Koricsánszky Dóra",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Nagy Károly",
"Országh Ágnes",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik (Britton)",
"Váradi János",
"Vargáné Vasadi Julianna"
] |
[
"Auto-Danubia Kft.",
"Balmoral Group Ltd.",
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Montrade Ltd.",
"Séd-Coop"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"pénzmosás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,437 |
Mivel lehet kiérdemelni egy hétmilliós autót?
|
Tagadta bűnösségét a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon hétfőn Koricsánszky Dóra, a brókerper új vádlottja, aki egy autó adásvétellel kapcsolatos okirat-hamisítás miatt állt bíróság elé.
|
A vád szerint az egyik nagy kereskedelmi televízió volt riporternője Saab típusú gépkocsijának eladásakor a vételárat Kulcsár Attila fizette ki, de az adásvételi szerződésbe - az exbróker készpénzeit ügyfeleinek fuvarozó - Szekér Gyula, az ügyben szintén megvádolt "taxis Gyuszi" került vevőként.
"Nem kell ez a vacak"
Szekér Gyula korábbi vallomása szerint Kulcsár Attila először magának akarta megvenni az autót az ibizai nyaralójához, de aztán azt mondta, neki "nem kell ez a vacak". Ezután ajándékozta Szekér Gyulának.
A bíró az eset kapcsán a tárgyaláson megjegyezte: "nem tudom megállni, hogy megkérdezzem, mivel lehet kiérdemelni egy 7 milliós autót?" Mire a sokmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila tömören annyit válaszolt: "sok munkával."
A május 3-án 22 vádlottal megindult büntetőperben már 24-en állnak bíróság előtt, ugyanis időközben az Egyesült Államokból hazatért Schönthal Henrik ügyét, a hétfői tárgyaláson pedig a Koricsánszky Dóra elleni vádiratot is a Kulcsár-ügyhöz egyesítette a bíróság.
Az ex-tévériporternő tagadja bűnösségét
A hétfői tárgyaláson sem Schönthal Henrik, sem Koricsánszky Dóra, sem pedig Szekér Gyula nem akart vallomást tenni.
Koricsánszky Dóra egy rövid írásos nyilatkozatot olvasott fel a bíróság előtt, melynek lényege, hogy nem követett el bűncselekményt.
Taxis Guszi, a pénzfuvaros
Szekér Gyula tárgyaláson ismertetett korábbi nyomozati vallomása szerint 1999-2000-ben ismerte meg Kulcsár Attilát, akinek a megbízásából többször vitt nagymennyiségű készpénzt az ügy több, későbbi vádlottjának, így például Forró Tamás média-vállalkozónak, Rejtő E. Tibornak, a K&H bank volt elnök-vezérigazgatójának és Schönthal Henriknek. Ezért cserébe a taxis 300-400 ezer forintot kapott az exportbrókertől.
A hétfői tárgyaláson Schönthal Henrik arra hivatkozással, hogy új védője van, aki még nem tudott felkészülni az ügyből, egyelőre nem tett vallomást, de nem zárkózott el attól, hogy a későbbiekben nyilatkozzék a bíróság előtt.
|
https://index.hu/bulvar/ujvkulcs637/
|
https://web.archive.org/web/20220817194002/https://index.hu/bulvar/ujvkulcs637/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mivel-lehet-kierdemelni-egy-hetmillios-autot
|
Index
|
hungarian-news
|
2006-06-12 00:00:00
|
[
"Koricsánszky Dóra",
"Kulcsár Attila",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,438 |
Nyolc évet kapott Kulcsár Attila, Rejtőt felmentették
|
Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság csütörtökön.
|
Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt és 150 millió forint vagyonelkobzást kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese pedig három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.
Az ügyész Kulcsár mellett további öt, első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott letartóztatására tett indítványt az ítélethirdetés után, ám Kerék Csaba, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Schönthal Henrik és Bende Péter esetében a bíróság lakhelyelhagyási tilalom mellett döntött. Ugyanakkor Rejtő E. Tibornál és El Abed Hassannál megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat.
Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.
Forró Tamás újságírót sikkasztás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a bíróság.
A Kulcsár-ügy elsőfokú ítéletében a 24 vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - Kulcsár Attila, Kerék Csaba, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Bende Péter és Schönthal Henrik - összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.
Tucatnyian kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan pénzbüntetést, illetve próbára bocsátást, két vádlottat, Rejtő E. Tibort és Dunai Györgyöt pedig felmentette a bíróság a vádak alól.
Indoklás:
A szóbeli indoklás első felében a bíró arról beszélt: a vádbeli időszakban Budapesten elterjedt, hogy Kulcsár a megszokott hozam többszörösét ígéri.
Kulcsárnak milliárdos nagyságrendben volt szüksége pénzre, hogy "működjön a rendszer", s a hiányokat visszapótolja. Kulcsárnak kétszeresen kellett helyt állnia, az elsikkasztott pénzt és az ígért magas hozamokat is ki kellett termelnie, ezért elemi érdeke volt, hogy minél nagyobb tőkére tegyen szert. A bíró a korábbi tárgyalásokon meghallgatott szakértők véleménye alapján Kulcsár Attiláról megjegyezte: "megtanulta ő ezt a szakmát".
Az elsőfokú bíróság nem számolta ki a bűncselekményekkel okozott kár pontos összegét, és a K & H Bank polgári jogi igényét is másik eljárásra utasította, mert ez meghaladta volna a büntetőper kereteit, és erre nem is volt szükség a bűncselekmények elbírálásához.
Kerék Csabával kapcsolatban a bíró megjegyezte, ő biztosította a pénzügyi műveletekhez szükséges szakmaiságot, míg Kulcsár volt a "pénzgyűjtő". A bíróság elutasította Kerék Csabának azt a védekezését, hogy ő nem foglalkozott a pénz eredetével. Azt pedig, hogy a pénzügyi műveletekkel egy ponton túl "minden rendben volt", a bíró úgy kommentálta: éppen az a pénzmosás lényege, hogy a bűnös eredetű pénz mozgása pénz egy idő után szabályossá válik.
Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila kapcsolatát a bíró szerint is lehet furcsának minősíteni, nagyon bizalmas viszonyban voltak, de az nem nyert bizonyítást, hogy a bankvezér bűncselekményt követett volna el. Kulcsár Attila rá nem tett terhelő vallomást.
A sikkasztás miatt másfél év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 milliós vagyonelkobzásra ítélt Forró Tamás újságíróval összefüggésben a bíró szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy a vádlott védekezésével szemben Kulcsár terhelő vallomását fogadta el. Forró védekezése szerint 30 millió forintot adott neki Kulcsár műtárgyakért, ám a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádbeli 30 milliónál nagyságrendekkel kevesebb a műtárgyak ellenértékeként átadott pénz.
Az eljárás megindulása után évekkel az Egyesült Államokból hazatért Schönthal Henrikről szólva a bíró kifejtette: két céget bocsátott Kulcsár rendelkezésére, melyek a Kerék Csaba által irányított Brittonhoz hasonló szerepet töltöttek be.
A bíró elmondta azt is, hogy két ügy volt, ami miatt összeomlott a Kulcsár által működtetett pénzügyi mechanizmus. Az egyik a Pannonplast felvásárlásával kapcsolatos vizsgálat, a másik pedig, hogy az Állami Autópályakezelő visszakérte befektetett pénzét.
A bíró a büntetőper méreteit, bonyolultságát érzékeltetve a szóbeli indoklás során elmondta, hogy az ügy iratai összesen mintegy 150 ezer oldalt tesznek ki, ebből Kulcsár Attila vallomása 600, az írásba foglalt elsőfokú ítélet pedig mintegy 800 oldal. Az elsőfokú büntetőperben 92 tárgyalási napot tartottak, amelyen hozzávetőleg 200 tanút hallgattak meg.
Amennyiben első fokon nem emelkedik jogerőre a Kulcsár-ügyben az ítélet, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
Kulcsár Attila bilincsben
Kulcsár Attilát az elsőfokú ítélet kihirdetését követően újra előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság, tekintettel arra, hogy a nem jogerősen kiszabott nyolcéves szabadságvesztés miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
Kulcsár Attilát évekkel ezelőtt, a nyomozás során egyszer már letartóztatták, de még a nyomozás alatt szabadlábra is helyezték, összefüggésben beismerő, feltáró jellegű vallomásával. Az előzetes letartóztatásról szóló határozat nem jogerős, mert Kulcsár védője fellebbezett ellene, de azonnal végrehajtható. Kulcsár Attila bilincsben távozott a tárgyalóteremből.Az ügyész Kulcsár mellett további öt, első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott letartóztatására tett indítványt az ítélethirdetés után, ám Kerék Csaba, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Schönthal Henrik és Bende Péter esetében a bíróság a lakhelyelhagyási tilalom mellett döntött. Ugyanakkor Rejtő E. Tibornál és El Abed Hassannál megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat.
Korábban: vádbeszéd, védőbeszéd
Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.
Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész többek között Kulcsár Attilának, Kerék Csabának, a Britton cégcsoport volt magyarországi vezetőjének, Rejtő E. Tibornak, a K and H Bank volt vezérigazgatójának, Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének, Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatójának és Forró Tamás újságírónak.
Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére.
Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.
Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K and H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-504944-301791
|
https://web.archive.org/web/20081209015811/http://nol.hu/archivum/archiv-504944
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolc-evet-kapott-kulcsar-attila-rejtot-felmentettek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-08-28 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"ítélet/döntés",
"pénzmosás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,439 |
Kulcsár első fokon nyolc évet kapott
|
Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Rejtő E. Tibort felmentették.
|
Kulcsár első fokon nyolc évet kapott
Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Rejtő E. Tibort felmentették.
Kulcsár Attila
Főszereplő volt
Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója. Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese öt év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.
Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt öt év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.
Forró Tamás egykori televíziós újságíróra sikkasztásért másfél év felfüggesztett börtönt róttak ki, Bitvai Miklóst három év börtönre ítélték.
Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.
Rejtő E. Tibor
Fedezte, de megúszta?
© Végel Dániel
Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére.
Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.
Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K and H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.
A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett több milliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött el a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
A Kulcsár-ügy elsőfokú ítéletében a 24 vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - Kulcsár, Kerék, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai, Garamszegi, Schöntal és Bende Péter - összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben. Tucatnyian kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan pénzbüntetést, illetve próbára bocsátást.
A többéves ügy története, háttere (Oldaltörés)
Öt évvel ezelőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt.-nél és megállapította, hogy a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalan tranzakciók révén vette át az ellenőrzést a vállalat felett. Emiatt 2003. június 16-án a felügyelet a rendőrségen bejelentést tett. A PSZÁF akkori elnöke, Szász Károly ennek a bejelentésnek tulajdonította, hogy uszodába menet megverték.
A jogsértő ügylet finanszírozásában – melynek a központi szereplője volt Kulcsár Attila – részt vett az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. is, amelynek befektetéseit a K&H Equities Rt. kezelte. A brókercég az ÁAK pénzéből különböző összegeket utalt át olyan magánszemélyeknek és cégeknek, amelyek közreműködtek a Pannonplast-részvények szabálytalan felvásárlásában. A nyomozást 2003. július 7-én rendelték el a K&H Equities brókercégnél elkövetett több mint húszmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények – hűtlen kezelés, orgazdaság és közokirat-hamisítás – gyanúja miatt.
Kulcsár Attila – a nyomozás adatai szerint – 1998. január 1. és 2003. július 1. között a sajátjaként rendelkezett azokkal az értékpapírokkal, amelyek a K&H Equities (és jogelődje) ügyfeleinek tulajdonát képezték. Az ügyfelek számláiról különféle összegeket utalt át külföldi társaságok számláira, erről azonban klienseinek csak egy része tudott. Igaz, közöttük olyanok is akadtak, akik együtt is működtek ebben Kulcsárral. A bróker a műveletek végrehajtásához hamis adásvételi és megbízási szerződéseket, átvezetési kérelmeket és banki transzferbizonylatokat használt. Az ügyfelek között voltak olyan cégek – mint például a Kőbányai Önkormányzathoz tartozó Köbeta Rt. –, amelyeknek vezetői a vádirat szerint sikerdíjat kaptak Kulcsártól azért, amiért hatáskörükben engedélyezték, hogy az álbróker és csapata használja azt a pénzt, ami fölött rendelkeznek.
Az elsikkasztott összegek jelentős része a Montrade Ltd., Britton Ltd. és a Balmoral Group Ltd. számláira került, amelyeket a K&H Bankban vezettek. Az elsikkasztott pénz ezután két szír üzletember, El Abed Hasan és Abdo Mahmoud az Inter-Európa Bank Rt.-nél és az OTP Bank Rt.-nél lévő számláin landolt, ahonnan ők le is emelték. Kulcsár gyakori módszere volt, hogy az egyik ügyfelétől elsikkasztott pénzből fizette ki azokat az ügyfeleit, akiknek váratlanul szüksége volt a nála elhelyezett befektetésükre, amelyek a bróker tranzakciói miatt nem álltak rendelkezésre. Sokan készpénzben kapták meg járandóságukat, amit bizonyos „taxis Gyuszi” vitt el nekik.
A nyomozás végeztével az eljárás első rendű vádlottja Kulcsár lett, aki úgy volt a K&H önkormányzati üzletágának vezetője, hogy nem rendelkezett szakirányú végzettséggel. Csak egy brókervizsgáról tudott papírt mutatni, ám ez is hamisnak bizonyult. Kulcsár Attila mellett ott ül a vádlottak padján többek közt Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezetője, Mészáros János, a Britton igazgatója, Schönthal Henrik vállalkozó, Dunai György, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója és helyettese is, Garamszegi Gábor. A 22 vádlott között van még Bitvai Miklós, az ÁAK volt vezetője, Szekér Gyula, Kulcsár taxisa, El Abed Hasan, Abdo Mahmoud, Forró Tamás riporter, Csuka László, a K&H Equities vezetője és több ügyfél is, akik tevőlegesen segítették a brókert a sikkasztásban.
A brókerügyben számos cégről és főleg a kormánypártokhoz közel álló közéleti szereplőkről és vállalkozókról derítette ki a nyomozás, hogy „összefüggésbe hozhatók” Kulcsárral. Ezeknek a kapcsolódásoknak a feltárására létrejött parlamenti vizsgálóbizottság azonban dolgavégezetlenül fejezte be a működését. A Kulcsár által emlegetett politikusok között jobbára szocialistákat találunk, de egy-két fideszes név is felbukkan az ügyben, igaz, csak egy-egy találkozó erejéig. Az alapügy egyetlen megvádolt politika közeli szereplője Váradi János volt kőbányai önkormányzati képviselő, aki a kerület vagyongazdálkodásáért felelt a Köbeta Rt.-ben.
A bírósági szakasz (Oldaltörés)
Az idén július elején megtartott vádbeszéd során az ügyész hangsúlyozta, hogy Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel a K&H brókercégénél, ahol már érkezése előtt is „kaotikus” és „korrupt” viszonyok uralkodtak, így Kulcsár Attila tevékenységéhez már adott volt a módszer, csak a technikai lebonyolításhoz kellett segítség. A vádbeszéd szerint azonban nemcsak ezért egyedülálló az ügy, hanem azért is, mert Kulcsár Attila az egyik legnagyobb magyar bank, a K&H brókercégénél éveken át tudta folytatni a tevékenységét.
Az ügyész a vádbeli cselekményekkel okozott kárt 8,3 milliárd forintban állapította meg, amit az elkövetők nem közvetlenül saját céljaikra, hanem gazdasági tevékenységekre, cégek, szállodák vásárlására fordítottak. Az ügyész kiemelte, hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása mellett szakértők és tanúk támasztják alá a vádat. A vádló szerint „tévképzet”, hogy ebben az ügyben Kulcsár Attila vezette az ügyészséget, s az is, hogy ha az álbróker szavahihetősége megkérdőjeleződik, akkor összeomlana a vád. A vádbeszéd szerint Kulcsár Attila felhasználta a megtévesztett ügyfeleket, akik olvasatlanul írták alá a megbízásokat, mert őket kizárólag csak a pénz, a Kulcsár által ígért magas hozam érdekelte. De a jogosulatlan pénzügyi manővereikhez szándékosan nyújtott neki segítséget két ügyfele, Kerék Csaba és Schönthal Henrik. Emellett Kulcsár a bűncselekményekhez felhasználta a bank úgynevezett technikai számláját is.
Kulcsár Attila pénzügyi manőverei során ördögi körbe került: hogy ügyfelei ne vegyék ki tőle pénzüket, olyankor is nagy hozamot kellett produkálnia, amikor tőzsdei recesszió volt, ehhez pedig újabb és újabb ügyfelektől további tőkét kellett bevonnia a törvénytelen ügyletekbe. A bűncselekmény-sorozathoz bankon belüli segítséget Rejtő E. Tibor biztosított neki, s a bankvezér látványos támogatásának tulajdoníthatóan Kulcsár jogsértő tevékenységét a banknál senki nem merte bírálni. A bűncselekmény-sorozat zavartalan kibontakozásának másik nélkülözhetetlen feltétele volt az ügyész szerint az, hogy Kulcsár Attila az adminisztrációját függetlenítette a brókercégtől, és elérte, hogy ügyfelei számlájáról ne készüljön kimutatás, illetve hogy azokat ne postai úton, hanem csak rajta keresztül továbbítsák.
Az ügyész ennek alapján vádolja Kulcsár Attilát sikkasztással, amelyben Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba és Schönthal Henrik bűnsegédként vett részt. Kerék Csabát emellett különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással is vádolják, s ugyanezt a vádat hozták fel Mészáros János, a Britton igazgatósági tagjával szemben is. Az ügyben szintén vádlott Forró Tamás esetében az ügyész azt indítványozta: a bíróság mondja ki bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztásban. Bitvai Miklóst, az ÁAK Rt. volt vezérigazgatóját, Dunai Györgyöt, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóját és helyettesét, Garamszegi Gábort pedig folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással vádolták meg.
2008. augusztus. 22. 10:58 MTI Itthon
Kulcsár-per: az ügyészséget támadta a bíróságon Kerék Csaba
Kulcsár Attila "bizonyítékgyárrá" változott - mondta Kerék Csaba másodrendű vádlott, aki az ügyészséget is vádolta az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon pénteken.
2008. augusztus. 22. 12:47 MTI Itthon
Kulcsár-ügy: elnapolták az ítélethirdetést
A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon pénteken.
2008. augusztus. 22. 08:05 hvg.hu Itthon
Megússza-e szárazon Kulcsár Attila?
Augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon. Továbbra is lehet tehát találgatni, hogy a K&H Equities egykori (ál)brókere komoly büntetést – letöltendő szabadságvesztést – kap-e, vagy megússza szárazon. A brókerbotrányként ismert ügy már öt éves, itt az ideje, hogy felelevenítsük a több milliárdos sikkasztás történetét.
|
https://hvg.hu/itthon/20080828_kulcsar_brokerugy_itelet-nyolc_ev
|
https://web.archive.org/web/20190104175757/https://hvg.hu/itthon/20080828_kulcsar_brokerugy_itelet-nyolc_ev
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-elso-fokon-nyolc-evet-kapott
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-28 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"pénzmosás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,440 |
Magyar Posta Zrt.: nyomozás bringaügyben
|
Elerendelte a nyomozást a Nemzeti Nyomozóiroda postáskerékpárügyben - tudta meg a HVG.
|
Magyar Posta Zrt.: nyomozás bringaügyben
2008. augusztus 27. 17:39 | Utolsó módosítás:2008. augusztus 27. 17:41
Elerendelte a nyomozást a Nemzeti Nyomozóiroda postáskerékpárügyben - tudta
meg a HVG.
A feljelentést a kézbesítőbiciklik beszerzésére 2007 szeptemberében
pályázatot kiíró Magyar Posta Zrt. tette, miután a HVG cikkéből, majd a
cikk nyomán elrendelt belső vizsgálatból kiderült, sérült a több mint 1
milliárd forintos közbeszerzés tisztasága (HVG, 2008. május 17.). Az állami
tulajdonú Posta eközben több mint 200 millió forintra tervezi perelni a
tender nyertesét, a győri Cronopont Kft.-t, miután az nem szállította le
határidőre az ígért kerékpárokat. A Cronopontnál mindezt másképpen látják,
szerintük éppen a szerződéstől júliusban elálló Posta okozott kárt nekik -
alighanem mindkét fél a másik lépésére vár, mielőtt elindítanák a jogi
procedúrát. A Posta amúgy új tendert ír majd ki a kézbesítő-kerékpárok
beszerzésére, alighanem még az idén.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.35/200835_Magyar_Posta_Zrt_nyomozas_bringaugyben
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-posta-zrt-nyomozas-bringaugyben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-27 00:00:00
|
[] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,441 |
Különös fővárosi ingatlancsere
|
Ügyészség elé kerülhet a fővárosi önkormányzat és a titokzatos hátterű Estivo Kft. tervezett ingatlancseréje. Akad szakvélemény, amely szerint a főváros több mint 1 milliárd forintot dob ki, ha aláírják a megállapodást.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.35/200835_KuLoNoS_FoVARoSI_INGATLANCSERE_Aron_felul
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulonos-fovarosi-ingatlancsere
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-08-28 00:00:00
|
[
"Hagyó Miklós"
] |
[
"Estivo Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
6,442 |
Nyolc évet kapott Kulcsár
|
Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság, a fellebbezésig előzetesben tartják.
|
Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese szintén három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.
Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját. Forró Tamás másfél év felfüggesztettet kapott.
Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.
Börtönbe csukták
Kulcsár Attilát az elsőfokú ítélet kihirdetését követően csütörtökön újra előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság, tekintettel arra, hogy a nem jogerősen kiszabott nyolcéves szabadságvesztés miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
Az ügyész letöltendőt kért
Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész többek között Kulcsár Attilának, Kerék Csabának, a Britton-cégcsoport volt magyarországi vezetőjének, Rejtő E. Tibornak, a K and H Bank volt vezérigazgatójának, Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének, Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatójának és Forró Tamás újságírónak.
Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére.
Vallomást tettek
Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.
Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K and H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.
Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
Ötéves ügy
A botrány 2003. április 23-án robbant ki, amikor Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban. Ennek nyomán a PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K and H Banknál és brókercégénél, a K and H Equitiesnél a Pannonplast Rt. vizsgálata során tapasztalt pénzforgalmi és adatszolgáltatási visszásságok kiderítése érdekében. Ennek során először hallgatták meg tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.
2003 nyarán ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot. Eszerint a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett.
A célvizsgálat megállapította, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K and H brókercége, az Equities állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forint értékben több mint 950 ezer darab Pannonplast-részvényt vásárolt a tőzsdén. A Britton Kft. tulajdonosai cáfolták a PSZÁF állításait.
Súlyos szabálytalanságok
A K and H Bank Rt. belső vizsgálata súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégénél, amelyek kapcsolatba hozhatók Kulcsár Attilával. A bank feljelentést tett a rendőrségen. Ezt követően, 2003 júliusában az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) nyomozást rendelt el sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt a K and H Equitiesnél feltárt visszaélések alapján. A nyomozó hatósághoz az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivataltól is feljelentés érkezett.
Július 9-én a külföldön tartózkodó Kulcsár Attila közölte: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő felelős a sikkasztásért, a bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett. Másnap lemondott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, lemondásukat az erkölcsi felelősség vállalásával indokolták.
Külföldre szökött
Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán, így az ORFK nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene. Az osztrák hatóságok az ORFK SZBEI munkatársainak közreműködésével még aznap Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték Kulcsárt.
2003 szeptemberében a hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K and H bank lemondott vezérigazgatóját, akit 7-én sikkasztásban való bűnrészesség alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyeztek. Az ORFK tájékoztatása szerint addig a brókerbotránynak nyolc gyanúsítottja volt, közülük négyet – Kulcsáron és Rejtőn kívül Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét és Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya Kezelő Rt. volt vezérigazgatóját – helyeztek bűnügyi őrizetbe.
Zárolták a vagyonukat
Előzetes letartóztatásban van egy szíriai állampolgár, egy másik szíriai állampolgár már külföldre távozott, gyanúsítottként hallgatták ki a K and H Bank két volt munkatársát.
2004 márciusában adta ki Magyarországnak Ausztria Kulcsár Attilát, aki június 2-ától tett vallomást a Fővárosi Főügyészségen.
2005. május 5-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészség indítványára elsőfokú, nem jogerős határozatában 38 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta összesen több mint egymilliárd forint értékben. Július 12-én 31 esetben megszüntették az intézkedést.
Sikkasztás, pénzmosás, hamisítás
2005. augusztus 24-én a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Bíróságra a Kulcsár Attila és társai ellen indított bűnügyben. Az ügyészség sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért emelt vádat 21 gyanúsítottal szemben, az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a K and H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatója, a másodrendű vádlott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója. Kulcsár Attilát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják.
A vádirat szerint a sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok.
A per 2006 májusában kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. Augusztusban a Fővárosi Főügyészség újabb vádat emelt Kulcsár Attila ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt, mert 2003. május 20-án a K and H önkormányzati és EU-projektigazgatóságának vezetőjeként olyan tranzakcióra adott utasítást, amelynek alapján jogosulatlanul használtak fel az Állami Autópálya Kezelő Rt. számlájáról mintegy 300 millió forintot. A kárérték végül ennek csak a töredéke lett.
A bank hibája volt?
2008 nyarára befejeződött a bizonyítási eljárás. Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát, amelynek elkövetési értéke 23 milliárd forint. Az ügyész 12 vádlottra börtönbüntetést, valamint Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra 30 milliós, Schönthal Henrikre 626 milliós vagyonelkobzást kért.
Kulcsár védője az enyhítő szakasz alkalmazását kérte, és szerinte a sértett K and H Equities „felróható magatartása” is nagymértékben elősegítette, sőt előidézte a bűncselekmény-sorozatot. A többi védőügyvéd védence felmentését kérte.
|
https://24.hu/belfold/2008/08/28/nyolc_evet_kapott_kulcsar/
|
https://web.archive.org/web/20220811152501/https://24.hu/belfold/2008/08/28/nyolc_evet_kapott_kulcsar/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolc-evet-kapott-kulcsar
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-08-28 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"pénzmosás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.