text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Létezik arra megoldás, hogy egy hangfájl esetén megmondjuk: az valódi vagy manipulált - mondta lapunknak Szabados Levente mesterségesintelligencia-szakértő, a Frankfurt School of Finance and Managament docense. A Népszava azután kereste meg a szakembert, hogy Magyar Péter a lehallgatásáról és titkosszolgálati akcióról beszélt nemrég. A Tisza Párt elnöke szerint a kormány egymilliárd forintért vásárolt egy MI-szoftvert, amit arra használ, hogy lejárató hangfelvételetek készítsenek róla, amiket elkezdenek közzétenni (azóta egyébként több felvétel is nyilvánosságra került). Azt is mondta, hogy ezeket valódi felvételekkel keverik majd, amelyeket a volt barátnője, Vogel Evelin készített.
Lapunknak arra a kérdésére, a technológia képes-e felismerni, hogy a Magyar Péterről kiszivárogtatott hangfelvételekbe belenyúltak-e akár a mesterséges intelligencia segítségével, Szabados Levente azt mondta: ha minden adat ismert, tehát a technológia nyilvános, akkor 96-98 százalékos pontossággal lehet megmérni, hogy egy hangfájl hamis vagy sem. - A valóság ettől természetesen eltérhet, két szempontból is. Az egyik, ha ismeretlen hamisítási technikával készült egy felvétel. A másik, ha a detektor (a program, amelynek fel kellene ismernie, hogy egy hangfájl hamis vagy sem) olyan adatokkal találkozik, amiket nem tanítottak meg neki - például mondjuk a háttérben egy gázturbinát lehet hallani, de a detektor azt nem ismeri fel. Ökölszabály szerint ezek a körülmények 15-20 százalékot is ronthatnak az eredményen. Viszont - teszi hozzá a szakértő - ez még mindig nem 50-50 százalék, vagyis valószínűsít egy eredményt.
A múlt hét eleje óta a sajtó névtelen levelek formájában kapja a különböző hangfelvételeket, hol arról, hogy Magyar Péter a Hősök téri tüntetésén többek közt azt mondja Vogel Evelinnek, hogy az emberek szája büdös, hol EP-képviselőit szidalmazza. Magyar Péter cáfolta, hogy mindent ő mondott volna, szerinte ezeket manipulálták, bár azt nem tette hozzá, melyek ezek a részek. Az interneten azóta számos fórumon találgatják, hogy a felvételek manipuláltak-e.
"A propagandának jó vergődést kívánunk!" - Megszólaltak a Tisza Párt EP-képviselői, akiket egy hangfelvétel szerint Magyar Péter agyhalottnak nevezett Magyar Péter: Találtunk egy kémtollat, a hangfelvételek csak elterelik a figyelmet a gazdaság állapotáról
A mesterséges vagy gépi intelligencia valójában régóta létezik, de igazán 2022-ben a ChatGPT megjelenésével terjedt el a mindennapi használatban, és a terület azóta rohamosan fejlődik. Szabados Levente megjegyezte: míg korábban az adatok megkülönböztetésre használt mesterséges intelligencia kutatása, fejlesztése volt a fókuszban, most már inkább a létrehozó MI, vagyis az olyan kép, hang, szöveg kreálása, amit rossz kezekben dezinformációra is lehet használni.
Vannak cégek, amelyek potom pénzért árusítanak hamisító és detektáló technikát, egyikük például havonta 29 dollárért. Úgy gondolom, ha ez egyáltalán nem működne, akkor ezek a szolgáltatók csődbe mennének - fogalmazott. Szerinte az interneten elérhető programok segítségével is meg lehet mondani, hogy a Magyar Péterről nyilvánosságra hozott felvételek mely részei hamisak. - Ha engem bíznának meg ezzel, megnézném, hogy a szakirodalom szerint mely programok teljesítenek a legjobban, majd a 10 legjobb teljesítményűn végigfuttatnám a fájlt. Ha bizonyos részekre mind a 10 azt jelezné, hogy hamis, vagy legalábbis 8-9, ami erős konszenzus, akkor azokat tekinteném manipuláltnak - magyarázta a lehetőségeket Szabados Levente. A biztonságtechnika alapelve - mondta -, hogy nincs feltörhetetlen rendszer. Olyan viszont létezik, hogy nem éri meg egy rendszer feltörése, mert annyira drága lenne, ám a konkrét esetben szerinte erről nem beszélhetünk.
Magyar Péter: Bizonyítani tudjuk, hogy Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein, holnap feljelentést teszek
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a Magyar Péter által emlegetett egymilliárdos MI-szoftver - amennyiben létezik - mire lehet képes. Szabados Levente kiemelte, hogy bár nagynak tűnik az egymilliárd, ez az összeg egy védelmi célú szoftvereknél szinte semmi. Ám szerinte nem lehet azt mondani, hogy ami drágább, az egyértelműen jobb is. Arra a kérdésre, hogy a kampányok során, a politikai nyilvánosságban mennyire fognak elterjedni az MI által generált hamis képek, hangok, felvételek, Szabados Levente azt mondta: "Úgy látom, hogy a propagandára alkalmas felületeken, alternatív csatornákon lehet vele számolni, de annak a valószínűsége, hogy a CNN műsorában megjelenjenek, kevés esélyt látok". | Nem nehéz kideríteni, ha hamisítanak egy hangfelvételt, a Magyar Péter által említett egymilliárd egy szoftverért szinte semmi | Némi anyagi ráfordítás kell hozzá, de 96-98 százalékos pontossággal meg lehet állapítani egy hanganyagról, hogy hamis-e – mondja a lapunknak nyilatkozó szakértő. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258219_magyar-peter-hangfelvetel-hamisitas-mesterseges-intelligencia-szakerto | null | true | null | null | Népszava |
November 14-én a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon tartották Herczeg Zoltán ügyének újabb tárgyalását. A divattervezőt ugyanis kábítószer-birtoklással vádolják, ami miatt az Ügyészség két év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést, valamint három évre közügyektől való eltiltást kért ellene.
A július 13-án lezajlott előkészítő ülésen egy még súlyosabb vád is felmerült Herczeg Zoltánnal szemben, az ügy elsőrendű vádlottja F. József állította: Herczeg nem tőle vásárolta a nála talált kábítószert, hanem ő vásárolt Herczegtől, vagyis a divattervezőt kábítószer-kereskedelemmel vádolta meg. Herczeg Zoltán korábban a kábítószer fogyasztást ugyan elismerte, ám a kereskedelmet konzekvensen tagadta.
Ismét felszólalt a elsőrendű vádlott
A mai tárgyaláson ismét felszólalt az ügy elsőrendű vádlottja, F. József, aki megerősítette korábbi állítását, miszerint ő vásárolt kábítószert a divattervezőtől, nem pedig a divattervező tőle. F. József továbbra is értetlenül áll a történtek előtt, hiszen több mint három évtized óta tartó barátság után hideg zuhanyként érte Herczeg Zoltán állítása. Úgy érzi, egykori barátja gyáva módon elárulta és az ő kárán próbálja menteni a bőrét. | Folytatódik Herczeg Zoltán tárgyalása | Újabb fejezetéhez érkezett Herczeg Zoltán kálváriája, a mai nap folyamán ismét összeült a bíróság, hogy tovább vizsgálódjanak a divattervező kábítószer-ügyében. Mint ismert, Herczeg Zoltán 2022. október 21-én tartóztatták, le miután 91 grammnyi marihuánát találtak nála. A divattervezőt akkor drogkereskedelemmel gyanúsították meg, és fél évig előzetesben, majd újabb négy hónapig házi őrizetben tartották. Tavaly augusztustól újra szabadlábon védekezhet, várva az ügye folytatását. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/herczeg-zoltan-targyalas-drogkereskedelem/y600e43 | null | true | null | null | Blikk |
Leányvállalatának bevonásával, közbeszerzés nélkül cserélné le autóparkját a Magyar Posta Zrt., adtunk róla hírt november elején. A mostani kocsiparkot 2004-ben még – egyébként nem problémamentes, többszöri szerződésmódosítással járó – közbeszerzéssel szerezték be. A terv szerint a Posta kizárólagos tulajdonában álló Postaautó Duna (PAD) Zrt. vásárolja meg az új autókat, majd lízingeli őket anyavállalatának.
Bár cikkünk után néhány nappal a Postát felügyelő fejlesztési tárca az eljárás felfüggesztését kérte, végül csak az eredetileg 770 milliósra tervezett beszerzés költségeit csökkentik. Azt, hogy mindezt közbeszerzés nélkül intézik, nem kifogásolta a minisztérium.
A közbeszerzés nélküli lízing egy elterjedt mentességen alapul. A törvény lehetővé teszi, hogy egy állami cég – bizonyos feltételek együttes megléte esetén – egy kizárólagos tulajdonában álló társaságtól közbeszerzés nélkül vásároljon, ez az úgynevezett in house beszerzés (feltétel például, hogy a leánycég éves árbevételének legalább kilencven százaléka az anyavállalattól származzon).
Vagyis az jogilag cseppet sem aggályos, hogy a Posta közbeszerzés nélkül lízingel saját leányvállalatától. Csakhogy a jogszabály szerint az in house beszerzés miatt a leányvállalatnak közbeszereztetnie kellene. Ezt azonban – mint megírtuk – a PAD sem tette meg, mert a Posta szerint nem minősül közbeszerzési ajánlatkérőnek.
Különös szabályok
A Posta ennek jogszerűségét a négy közszolgáltatási területre – vízügy, energetika, közlekedés és posta – vonatkozó külön szabályozásból vezette le (ez a törvény V. fejezete), amely az ezekben a szektorokban működő, egyébként általánosan is közbeszerezni köteles cégek egyes beszerzéseire speciális eljárási szabályokat állapít meg. Ezekre a szabályokra hivatkozva azzal érvelnek, hogy a PAD nem végez olyan tevékenységet, amivel a közszolgáltatókra kiterjedő különös közbeszerzési szabályozás alá tartozna, ezért nem minősül különös ajánlatkérőnek, tehát nem kell közbeszerzést lefolytatnia.
Ezt az álláspontot azért nehéz vitatni, mert eddig nem született olyan közbeszerzési döntőbizottsági határozat, ami azzal foglalkozott volna, hogy a különös ajánlatkérőknek és azok leányvállalatainak hogyan kell közbeszereztetniük. Vagyis a közszolgáltatók eddig lényegi kontroll nélkül minősítették beszerzéseiket az általános vagy különös szabályok szerint, vagy közbeszerzés nélkül lefolytatandóknak.
Mentességek hosszú sora
Így aztán nem az egyébként működése számos területén tendereztető Posta az egyetlen közszolgáltató, amelyik leányvállalatok bevonásával közbeszerzés nélkül intézi egyes beszerzéseit. A speciális szabályozások és mentességi lehetőségek számos nagyvállalatnak (a Postán túl mások mellett a MÁV-nak és egyéb tömegközlekedési vállalkozásoknak, valamint közműcégeknek) teszik lehetővé, hogy leányvállalataikon keresztül nagy pénzeket költsenek el – szabályosan – közbeszerzés nélkül. A törvény hét paragrafusban sorolja, mikor nem kell ezeknek a közszolgáltatóknak közbeszerzést lefolytatniuk, miközben az általános közbeszerzési eljárás kivételeit egyetlen paragrafus ismerteti.
Idén márciusban írtunk például arról, hogy a MÁV Zrt. 2004 óta nagyjából húszmilliárd forintot fizetett informatikai fejlesztésekre saját leányvállalatának, a MÁV Informatika Zrt.-nek, amiből csak egymilliárdnyi kifizetéshez kapcsolódott közbeszerzési eljárás. Azért – derül ki a két társaság nyilatkozatából –, mert a MÁV-nak és a MÁV Informatikának „összevont (konszolidált) évesbeszámoló-készítési kötelezettsége áll fenn”, ami a törvény szerint lehetővé teszi a közbeszerzés elhagyását.
„Abszolút logikus lenne, hogy a közszolgáltatókra ne legyenek speciális mentességi szabályok, ugyanakkor látni kell, hogy a MÁV Zrt. által hivatkozott mentesség megjelenik az uniós szabályozásban is, így gyakorlatilag az EU teljes területén nagyjából hasonló mentességeket élveznek a közszolgáltatók” – érzékeltette Firtkó Tibor közbeszerzési szakértő, hogy maga a törvény nem ésszerű. Az uniós előírásoknak viszont megfelel, hiszen a magyar közbeszerzési jogot a 2004-es EU-csatlakozáskor úgy hozták szinkronba a közösségi közbeszerzési szabályokkal, hogy lényegében átvettek a vonatkozó uniós irányelveket.
Tízmilliárdok mehettek el
Arról, hogy hány állami vagy önkormányzati közszolgáltatónak hány leányvállalata mentesül a közbeszerzés alól, még becsült számokat sem tudnak mondani a szakértők, ilyen összesítés eddig nem készült. Próbaként kiválasztottuk a MÁV és a Posta néhány leányvállalatát, és kiderült, hogy a MÁV Informatika és a PAD mellett – a törvényt vélhetően meg nem sértve – nincs a Közbeszerzések Tanácsánál bejelentkezett ajánlatkérők között a MÁV Vasútőr Kft., a Posta-leányvállalat Posta Kézbesítő Kft. vagy JNT Security Kft. sem.
Pontos összesítés híján az sem állapítható meg, hogy ezek a cégek – érdemes még egyszer hangsúlyozni: a közbeszerzési törvényt betartva – éves szinten mennyi pénzt költhetnek el közbeszerzés nélkül. Úgy tudjuk, az állami cégeket közvetve felügyelő fejlesztési minisztériumban sincs pontos kép arról, hogy hány társaság élt a közbeszerzési mentesség lehetőségével. Figyelembe véve azonban, hogy milyen körre és milyen árbevételű cégekre terjed ki a törvényben előírt mentesség, nem túl merész becslés, hogy éves szinten is tízmilliárdos nagyságrendet érhet el az az összeg, amit közbeszerzés nélkül költöttek el saját leányvállalataikon keresztül a nagy állami cégek.
Jön az új törvény
A helyzet legkorábban 2012-ben változhat, és várhatóan változni is fog, mivel akkorra készülhet el egy teljesen új közbeszerzési törvény. Jánosi Andrea, a fejlesztési tárca közbeszerzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy ebben várhatóan újraszabályozzák az in house beszerzéseket, de jócskán változnak a közszolgáltatókra vonatkozó speciális szabályok is.
A fő cél a szabályozás egyszerűsítése, de újraolvassák az uniós irányelveket is, és megnézik, hogy azok átültetésekor mennyire mozgott szabadon a magyar jogalkotó. A törvény átírásakor várhatóan pontosabban szabályozzák az állami cégeket felügyelő minisztériumnak azt a jogát is, hogy betekinthessen: egy közbeszerzésre kötelezett társaság leányvállalatai is ajánlatkérőnek minősülnek-e, illetve ha nem, milyen indokkal mentesülnek a közbeszerzések alól. Az ötvenmillió forint feletti közbeszerzéseket vizsgáló, minisztériumi irányítás alá tartozó monitoringcsoportot megtartják, és megerősítik a tevékenységét. | Tízmilliárdokat költhetnek titokban az állami mamutok | Tízmilliárdokat költhetnek titokban az állami mamutok - A közszolgáltatók, így a Posta és a MÁV, törvényesen kerülhetik el a közbeszerzést, ha akarják, csak leányvállalatok kellenek hozzá. 2012-ben megváltozhat a helyzet. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/12/13/kozbeszerzes_mentesseg/ | 2010-12-13 10:00:46 | true | null | null | Index |
Wulff tavaly decemberben felhívta a több milliós példányszámú bulvárlap főszerkesztőjét azzal a céllal, hogy megakadályozza a félmillió eurós baráti kölcsönéről szóló cikk megjelenését. A főszerkesztőt nem érte el, ezért a rögzítőjén üzenetet hagyott, amelyben egyebek között magánindítványos eljárást helyezett kilátásba a témát feldolgozó újságírók ellen.
A Süddeutsche Zeitung szerint az államfő környezetében úgy vélik, "nem volt túlzottan szerencsés" felhívni a legnagyobb példányszámú újság főszerkesztőjét és "dühödt kirohanást" intézni ellene. Újságírók körében pedig derültséget kelt, hogy Wulff üzenetrögzítőre beszélt, hiszen így minden egyes szavát dokumentálta a hívott fél. Később az államfő ismét felhívta Kai Diekmannt, akit ezúttal elért, és sajnálatát fejezte ki az üzenet miatt, mire Diekmann kijelentette, hogy lezártnak tekinti az ügyet - írta a Süddeutsche Zeitung.
Ugyanakkor az 500 ezer eurós hitel ügyét korántsem zárta le a naponta csaknem 3 millió példányban megjelenő Bild. A lap egy nappal az első telefonhívás után részletesen beszámolt a kölcsönről, amelyet Christian Wulff egy baráti vállalkozó családtól kapott még 2008-ban, amikor Alsó-Szászország miniszterelnöke volt. 2010-ben, amikor a tartományi gyűlésben ellenzéki képviselők egy másik üggyel összefüggésben a vállalkozóhoz fűződő üzleti kapcsolatai iránt érdeklődtek, Wulff azt állította, hogy nincs és nem is volt üzleti jellegű kapcsolata a vállalkozóval. A Bild értelmezése szerint Wulff ezzel félrevezette a tartományi törvényhozást.
Az első cikk december közepén jelent meg, és azóta az államfő szinte folyamatosan magyarázkodásra kényszerül. Nyilatkozott írásban, szóban, és nyilvánosságra hozott számos dokumentumot, de az ellentmondásos elemek száma egyre nőtt a történetben. Így például az államfő december 15-én kiadott közleményéből arra lehetett következtetni, hogy a baráti kölcsönt már kiváltották egy teljesen hétköznapi, szabályos lakáshitellel. Az érintett bank viszont december végén azt közölte, hogy csak a napokban véglegesítették a szerződést. | Világ: "Dühödt kirohanás": megfenyegette a Bildet a német államfő | A német államfő megfenyegette az ország legnagyobb példányszámú napilapját - írta hétfőn a Süddeutsche Zeitung, amely szerint Christian Wulff büntetőjogi eljárást helyezett kilátásba egy rá nézve kedvezőtlen cikk megjelenésének esetére a Bild főszerkesztőjénél. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120102_bild_fenyegetes | 2012-01-02 12:12:00 | true | null | null | HVG |
A PTE közleményében azt írta, hogy "az elmúlt napok fejleményeinek hatására" a rendőrségi feljelentés mellett kibővítik az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét Gyurcsány Ferenc 1984-ben, a Janus Pannonius Tudományegyetemen leadott szakdolgozatára vonatkozóan.
„A vizsgálat tehát kiterjed a volt miniszterelnök beadott szakdolgozatának eltűnésére és a plágiumgyanúra egyaránt" - mutattak rá.
A Hír Tv pénteken közölte, hogy Gyurcsány A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című dolgozatának címe megegyezik egykori sógora, Rozs Szabolcs négy évvel korábban írt munkájával. Ezt követően a televízió azt állította: az értékelések szerint a dolgozatokban több esetben ugyanazok a hibák szerepeltek a hasonló számú oldalakon. A tartalmi egyezést azonban egyelőre nem lehet bizonyítani, mert mindkettőjük diplomamunkájának nyoma veszett.
Az egykori kormányfő szerint lejárató hadjárat indult ellene, s a jobboldal érdekében állt, hogy az intézményből eltűnjön az ő és egykori sógora diplomamunkája, amely bizonyítaná: nincs egyezés a két dolgozat tartalmában. Ezért bejelentette azt is: feljelentést tesz a dokumentumok eltűnése miatt. | Feljelentést tett az egyetem Gyurcsány szakdolgozata miatt | Feljelentést tett a rendőrségen a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyurcsány Ferenc volt kormányfő eltűnt szakdolgozatával kapcsolatban. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/feljelentest-tett-az-egyetem-gyurcsany-szakdolgozata-miatt-2087530 | 2012-05-02 14:49:00 | true | null | null | Blikk |
A polgármester csütörtökön az MTI-nek elmondta: még 1991-ben a Csepel Művek jogutódjai közösen hozták létre a Csepel SC Alapítványt, amelynek a feladata az volt, hogy - alapvetően a kerületben, de tágabb értelemben a fővárosban és az agglomerációban - a gyár volt dolgozóinak és azok családjának a sportolási lehetőséget, valamint a Csepel SC mint egyesület működését biztosítsa. Az ezredfordulóra az alapítvány vagyona megcsappant, mivel a felhalmozott tartozások, a működési nehézségek elvitték az ingatlanvagyon nagy részét.
Németh Szilárd kitért arra, hogy 2000-ben Podolák György szocialista országgyűlési képviselő lett az alapítvány kuratóriumának az elnöke, aki 2005 és 2006 között "átjátszotta az alapítói jogokat az offshore hátterű", az Indotek csoporthoz tartózó, Cs.sziget Invest Befektető és Termelő Kft.-nek, amelynek a kulcsfigurája Jellinek Dániel. Azóta az alapítvány ötfős kuratóriumában négyen a céghez köthetőek. Az alapítvány nem foglalkozik a sportlétesítményekkel, legalábbis azzal a hárommal, ami még a gondozásában maradt, sőt - mint kiderült - azok közül kettőt jelzáloggal terhelt meg.
Németh Szilárd közölte, hogy a Béke téri stadionra és központi sporttelepre, valamint a Hollandi úti (Kis-Duna-part) kajak-kenu-telepre 8 millió eurónyi jelzálogot és vételi jogot jegyeztek be a CIB Bank Zrt. javára. Jelenleg nem tudni, milyen szerződés képezte a jelzálog és a vételi jog alapját, kik a szerződő felek, a szerződést kik, mikor és milyen felhatalmazás alapján írták alá és miért titkosították. Az alapítvány tulajdonosai egyébként megpróbálták megváltoztatni a szervezet működési célját, s így az már olyan gazdasági tevékenységet is végezhetett volna, mint például az érdekeltségébe tartozó ingatlanok bérbe adása, de ezt a bíróság nem engedte.
A polgármester azért is fordul a legfőbb ügyészhez, mert az önkormányzat egészen a legutóbbi időkig több száz millió forintnyi támogatást adott az alapítványnak. | Belföld: Ügyészségen a Csepel SC Alapítvány | Átfogó ügyészi vizsgálatot kezdeményez a Csepel SC Alapítványnál Németh Szilárd, a főváros XXI. kerületének fideszes polgármestere, mert szerinte a kerület sportjáért felelős szervezet nem a céljának megfelelően működik. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ugyeszsegen_a_csepel_sc_alapitvany-960811 | 2011-01-27 13:14:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) csütörtökön egyhangúlag úgy döntött, hogy elutasítja Izrael fellebbezését és elfogatóparancsot adott ki a hivatalban lévő izraeli kormányfő és a volt védelmi miniszter ellen "emberiség elleni és háborús bűnök miatt".
Ezzel a lépéssel drámaian kiéleződhetnek a gázai háború miatti jogi eljárások, és azt jelenti, hogy az ICC 124 tagállama (köztük Magyarország szerk.) kénytelen lesz letartóztatni Benjamin Netanjahut és a volt védelmi miniszterét, ha belépnek a területükre - hangsúlyozta írásában a Financial Times.
Az ügyre közösségi oldalán reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki szégyenletesnek és abszurdnak nevezte az elfogatóparancsot.
"Az imént telefonon egyeztettem Gideon Sa’ar kollégámmal, Izrael külügyminiszterével, és arról biztosítottam őt, hogy Magyarország elutasítja, hogy a nemzetközi bírósági rendszer bármely intézményét politikai eszközzé tegyék, s most ez történt. Ez a döntés szégyent hozott a nemzetközi bírósági rendszerre azzal, hogy egyenlőségjelet tett egy ördögi terrortámadással megtámadott ország miniszterelnöke és az ördögi támadást végrehajtó terrorszervezet vezetői közé. A döntés elfogadhatatlan" - fogalmazott Szijjártó Péter.
Szerintem kizárt, hogy egy ilyen helyzetben Magyarországra jöjjön a két izraeli politikus, de ha ide jönnének, akkor biztosak lehetnének abban, hogy a magyar rendőrség nem fogja őket letartóztatni
- hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Bátki Pál. A neves ügyvéd szerint összetett a helyzet mivel Benjamin Netanjahu kormányfőként immunitással rendelkezik.
"A Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma szerint ez ebben az esetben érvénytelen, de a nemzetközi jogban és diplomáciai gyakorlatban ez az immunitás még mindig egy szent tehén"
- húzta alá a jogi szakértő, aki egyben hozzátette:
"A Nemzetközi Büntetőbíróság hatalma, és tekintélye változóban van, már korántsem olyan nagy a lelkesedés irányában a szuverén államok között, mint amikor megalakult. Márpedig nemzetközi jog ide vagy oda, rendőri ereje nincs a bíróságnak. Az elfogatóparancs egyértelmű jele annak hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság élni kíván a hatásköreivel, de kérdéses hogy ez végrehajtják-e a tagállamok vagy szabotálják".
Abban biztosak lehetünk, hogy nem Magyarország lesz az, amelyik csapdát állít majd nekik. Ha ide kívánnak jönni (nem fognak akarni) akkor az előre le lesz egyeztetve diplomáciailag
- hangsúlyozta lapunknak Bátki Pál.
Büntetőbíróság: Szándékos és tudatos
A nemzetközi gazdasági hírportál ismertette a döntéssel kapcsolatban a Nemzetközi Büntetőbíróság álláspontját, amely szerint "ésszerű okunk van" azt hinni, hogy Netanjahu és Gallant
"büntetőjogi felelősséggel tartoznak az éhezés, mint a hadviselés módszereként elkövetett háborús bűnökért".
Az ICC szerint alapos okkal feltételezhető, hogy "szándékosan és tudatosan megfosztották" a gázai polgári lakosságot élelemtől, víztől, gyógyszerektől, orvosi ellátástól, valamint üzemanyagtól és áramtól.
Netanjahu korábban elutasította a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének elfogatóparancs iránti kérelmét, mint "abszurd és hamis . . . és a valóság eltorzítása".
Izrael azzal érvelt, hogy egyetlen másik demokráciát sem kezelt ilyen "előítéletes módon" az ICC, és továbbra is elkötelezett a jogállamiság mellett. | Elszabotálnánk az elfogatóparancsot? "Nem Magyarország lesz az, amelyik csapdát állít majd nekik" | A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Yoav Gallant ellen. Szijjártó Péter szerint ez a döntés szégyenletes és abszurd. Bátki Pál ügyvéd úgy látja, ha ide jönnének, akkor biztosak lehetnének abban, hogy a magyar rendőrség nem fogja őket letartóztatni. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/nemzetkozi-buntetobirosag-icc-elfogatoparancs-netanjahu-szakerto-jogasz-ugyved-netanjahu-galant-vad-buncselekmeny-gaza.799976.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nyitókép: GettyImages
Varga Mihály a héten nyújtotta be a parlament elé az új költségvetést , mely szerint egészen pontosan 3717 milliárd forint jut az egészségügyre, ami 330 milliárd forinttal több, mint amit az ágazat idén kapott. A Világgazdaság szakértői szerint azonban ez maximum szinten tartásra elég, sok minden másra nem.
A pénzügyminiszter arra emlékeztetett a beadványban, hogy az elmúlt 14 évben nagy növekedés történt az egészségügyben dolgozók bérezését tekintve, miközben az utolsó, baloldali kormány költségvetéséhez képest pláne hatalmas, egészen pontosan 2500 milliárdos ugrás tapasztalható.
A Varga Mihály által benyújtott költségvetés egészségügyre szánt részét a PwC Magyarország cégtársa, Mezei Szabolcs úgy kommentálta: "a költségvetés tervezete makroszinten 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez azért lényeges, mert ez az érték nagyobb, mint az elemzői konszenzus (2,5-3 százalék)" .
Ezen felül a szakértő azt is megjegyezte, hogy "tekintettel arra, hogy a növekedés mértéke hatással van a büdzsé bevételi és ezáltal kiadási oldalára is, a tényleges teljesülések függvényében kérdés, hogy az előirányzott keretszámok valóban elkölthetők lesznek-e az év során. Ha a költségvetés bevételi oldala nem a tervek szerint alakul, akkor kiadási oldali megszorításokra lehet szükség."
Mezei Szabolcs azt is elmondta a magazinnak , hogy az egészségügyre fordított kiadások mértéke az összkiadásokban ugyanúgy közel 10 százalékot tesz ki a teljes költségvetésen belül. Így arányaiban nem változik az idei esztendőben előirányzotthoz képest, vagyis relatíve nincs emelkedés. Azt is megfigyelve azonban, hogy ebbe több évre szóló szerződések is bekerülnek, éves áremelési lehetőséget pedig nem biztos, hogy tartalmaznak, az egészségügyi büdzsé mégis jobb helyzetben van.
A szakértő végül azzal zárta a költségvetés elemzését, hogy mindettől függetlenül, mivel a teljes adósságkonszolidáció idén is elmaradt, jövőre az idei esztendőről áthozott adósságokat is finanszírozni kell ebből az összegből, aminek köszönhetően az eltervezett emelés csak a szinten tartásra elég, komolyabb fejlesztésre már nem. Persze a tervezésnek még nincs vége, és a parlamenti szakasz valódi kezdetével, a számok még változhatnak. | Itt a költségvetési tervezet: több száz milliárddal többet kap jövőre az egészségügy | A héten került a parlament elé az a 2025-ös költségvetési tervezet, amiből kiderül: jelentősen bővülnek az egészségügyi ellátórendszer forrásai. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/itt-a-koltsegvetesi-tervezet-tobb-szaz-milliarddal-tobbet-kap-jovore-az-egeszsegugy | null | true | null | null | Mandiner |
A novemberi II. kerületi időközi országgyűlési választásokra a Fidesz 929 ezer forintit költött – olvasható a Hivatalos Értesítő keddi számában. A Fidesz ezzel betartotta a jogszabályi előírásokat, a pártok ugyanis képviselőjelöltenként egymillió forintot fordíthatnak kampányra.
Karácsony Gergely, az LMP II. kerületi jelöltje a novemberi kampány idején törvénysértéssel vádolta Lángot, azt állította, hogy a fideszes politikus a megengedettnél többet költött a választási kampányra.
A politikus sajtótájékoztatóján akkor egy fotóalbumot mutatott be, amelyben Láng Zsolt mintegy száz választási plakátjáról készített fénykép volt. Karácsony szerint a hirdetmények piaci értéke együtt mintegy ötmillió forint lehetett. Szerinte a Fidesz – a többi plakáttal együtt – összesen legalább 15 millió forintot költött Láng kampányára.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője erre reagálva akkor azt mondta, hogy a Fidesz mindig el tudott számolni a kampányaival a megfelelő hivatalos szerveknek. Az elszámolások mindig helyesek voltak, nem találtak bennük kifogást, tette hozzá Selmeczi.
A II. kerületben azért tartottak időközi választást, mert a körzetben mandátumot szerző fideszes Balsai Istvánt alkotmánybíróvá választotta, a két tisztség pedig összeférhetetlen volt. Láng Zsolt a második fordulóban szerzett mandátumot, a szavazatok 58,45 százalékát kapta meg. Az MSZP-s jelölt a második, az LMP-s a harmadik helyen végzett.
Mivel Láng az időközi választások előtt is parlamenti képviselő volt (listáról szerzett mandátumot), listás helyéről lemondott, helyét a Fidesz elnökségének javaslatára Csóti György volt MDF-es képviselő, korábbi zágrábi magyar nagykövet foglalta el. | Láng Zsolt pont belecsúszott az egymillióba | Láng Zsolt pont belecsúszott az egymillióba - Az LMP azzal vádolta a Fideszt, hogy az előírt egymilliónál jóval többet költött a kampányra. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/01/18/lang_zsolt_pont_belecsuszott_az_egymillioba/ | 2012-01-18 12:21:19 | true | null | null | Index |
Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében - derült ki a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Magyar Nemzetnek küldött válaszából. Az eljárás egyelőre még nem zárult le, így nem tudni, milyen döntés fog születni az ügyben.
Csárdi Antal mentelmi jogának felfüggesztését még Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta. A mentelmi bizottság szeptember 30-i ülésén egyetértett a legfőbb ügyész indítványával, a tagok 5-1 arányban javasolták a parlamentnek, hogy szavazza meg Csárdi mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt később meg is szavazták.
A legfőbb ügyész arra hivatkozva kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy Csárdi szabálysértést követett el akkor, amikor lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait. Az LMP tüntetést szervezett a gyár elé, az esemény után azonban a párt pár aktivistája még ott maradt, és lezárták az akkumulátorgyárhoz vezető Fóti utat egy keresztbe elhelyezett paravánnal. Csárdi Antal és más aktivisták nemcsak ezt a bejáratot, hanem később az M2-es autópálya felőli bejáratot is lezárták.
Az eredeti cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Megindult a szabálysértési eljárás Csárdi Antal volt LMP-s képviselő ügyében | Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/megindult-a-szabalysertesi-eljaras-csardi-antal-volt-lmp-s-kepviselo-ugyeben | null | true | null | null | BOON |
Hétfőn dönthet a parlament a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló jogszabály módosításáról, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse. | Itthon: Dönthet a parlament a miniszteri fizetések csökkentéséről | Hétfőn dönthet a parlament a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló jogszabály módosításáról, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090426_miniszteri_fizetescsokkentesek_parlament | 2009-04-26 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Demeter Márta, az MSZP-ből kivált független képviselő írásbeli kérdésére válaszként tette közzé az NGM azt, hogy mennyi pénz jutott az államnak a letelepedésikötvény-bizniszből, azaz tulajdonképpen mekkora hitelt vett fel, hiszen a kötvényeket lejáratkor vissza kell vásárolnia.
Az NGM nevében Tállai András államtitkár által írt válaszból az derült ki, hogy a program 2013-as indulása óta 2016-ig a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő cégek közel 1,2 milliárd eurót utaltak át az államnak, ez forintra átszámítva mintegy 360 milliárdnak felel meg.
A kötvénybizniszben a letelepedésért befizetett pénz ugyanis elsőként a közvetítőkhöz került, akik 300 ezer euróért kínálták megvételre azokat, holott az állam 271 ezer euróért adja át a kötvényeket az ügynököknek, akik így 29 ezer eurónyi (több mint 9 millió forintnyi) tiszta bevételre tehettek így szert. Emellett 40-50 ezer eurós ügyintézési díjat is kértek.
A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy a március végével megszűnt programban az offshore-hátterű közvetítőcégek mintegy 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert, és mivel a külföldiek csak a Rogán Antal és Habony Árpád ügyeit is intéző Kosik Ügyvédi Irodát bízhatták meg a letelepdési kötvényes ügyintézéssel, ez a cég is több milliárd forintot nyerhetett a biznisszel. A Magyar Nemzet tavaly nyári becslése szerint mintegy 5,6 milliárd forintot.
Ehhez képest Tállai most azt közölte, 2013-tól 2016-ig összesen 4700 személynek értékesítettek összesen 17 009 letelepedési kötvényt, ezekért összellenértékként pedig összesen valamivel több mint 1 milliárd 158 millió eurót fizettek ki a kötvényvásárlók. Ez az összeg magyar forintra átszámítva 358,5 milliárdot jelent, és mint a korábbi adatokból kiderült, körülbelül ennek harmadával gazdagodtak maguk a közvetítő cégek is. | Gazdaság: Kiderült, mennyit kapott a letelepedési kötvényekért az állam | Most derült ki az is, hogy az óriási bizniszből mennyit is profitálhattak a közvetítők. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170628_Kiderult_ennyit_nyert_az_allam_a_letelepedesi_kotvenyekkel | 2017-06-28 16:12:00 | true | null | null | HVG |
Olvasói tipp alapján mentek ki Mészáros Lőrinc egyik cégének Hatvanpusztához közeli telephelyre aGulyáságyú Médiamunkatársai, és ott zebrákat (is) találtak. A lap cikke szerint a Talentis Group Zrt. telephelyét kettős kerítés és egy mesterséges domb védi a tekintetek elől. Itt sikerült felvételeket készíteni mégis afrikai zebrákról és egy Ankole-Watusi marhákból álló gulyáról (és egy szamárról).
A kerítésre aggatott figyelmeztető táblákon az áll: "a területen a vadászatra jogosult társaság tevékenykedik", és hogy "olyan saját tulajdonú védelmi berendezések üzemeltetnek, amelyek érintés esetén emberre és kutyára egyaránt veszélyt jelenthetnek".
A Gulyáságyú utánanézett a két ritka állat árának, ezek szerint a speciális marhafajta 1500 és 10 000 euró (600 ezer - 4 millió forint) közötti áron, egy zebra pedig 5000 és 15 000 euró (2-6 millió forint) közti áron kapható. Utóbbinál növelhetik az összeget a speciális engedélyeztetési, szállítási, gondozási költségek.
Az engedélyek miatt a lap megkereste az illetékes Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), de nem válaszoltak a kérdéseikre, ahogy a Talentis sem. Ez utóbbinak a Telex is írt kérdéseket, de cikkünk megjelenéséig szintén nem feleltek rájuk. | Zebracsorda és különleges gulya legelészik Mészáros Lőrinc cégtelephelyén | A Gulyáságyú Média vette észre a Fejér vármegyei szafarit. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/12/zebra-ankole-watusi-marha-hatvanpuszta-talentis-meszaros-lorinc | null | true | null | null | Telex |
A 75 négyzetméteres lakást nem sokkal a magát Voldemortnak hívató Mengyi képviselővé válása után, 2010 nyarán szerezte meg Mengyi neje, aki akkor még előző férje nevét viselte. A lakásbérleti szerződést ő írta alá Nagy Gábor Tamással, az akkori I. kerületi fideszes polgármesterrel.
(Minden a koronavírusról itt!)
A bérleti díjat a két és fél szobás lakás után havi 19,7 ezer forintban állapították meg, rezsivel együtt is csak 31,5 ezer forintot kellett fizetni – áll azokban a dokumentumokban, amelyekhez közérdekű adatigénylés során jutottunk hozzá a kerületi önkormányzattól. Ez rendkívül jutányos díjnak számít, akkoriban piaci alapon 8-10-szer ennyibe kerülhetett egy hasonló méretű ingatlan bérleti díja a környéken, mostanában pedig már 650 ezer forintért hirdettek a Dísz téren egy pontosan ugyanakkora, 75 négyzetméteres lakást.
Mengyiék a várbeli önkormányzati ingatlanhoz csere révén jutottak hozzá: egy XI. kerületi 56 négyzetméteres lakást cseréltek el a korábbi bérlő özvegyével és örökösével, a szerződésben mindkét ingatlant 19 millió forintra értékelték, így nem állapítottak meg értékkülönbözetet.
Ám az ügylet itt még nem ért véget: a csereként felajánlott XI. kerületi lakás alig egy hónap elteltével a földhivatali nyilvántartás szerint visszakerült Mengyi felesége tulajdonába.
Mengyi felesége alig négy évig bérelte a Dísz téren a lakást, amikor is a bérleti jogot elcserélte egy II. kerületi, pasaréti, 86 négyzetméteres lakás tulajdonjogáért. Mengyi Roland jelenleg a kecskeméti börtönben tölti más ügyekben kiszabott büntetését, így helyette a feleségét kerestük, de ő napokig nem reagált.
Mint ismert, Mengyi Rolandot ősszel ítélte négy évre a bíróság költségvetési csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt, és most januárban vonult börtönbe.
Népszerű a budai kerület
Befolyásos emberek sora jutott önkormányzati bérlakáshoz az I. kerületben az elmúlt években. Maga a volt polgármester, Nagy Gábor Tamás is kapott itt ingatlant, a volt felesége és a szülei is szert tettek egy-egy lakásra. De szintén a várba, önkormányzati bérleménybe költözött többek között Palkovics László innovációs miniszter, Bayer Zsolt újságíró és Tiffán Zsolt volt fideszes képviselő is. | Nem hiszi el, mennyiért bérel lakást Mengyi Roland felesége Budán | Budapest — A budai várnegyed legszebb részén, a Dísz téren jutott egy önkormányzati bérlakáshoz a Harry Potter-könyvek főgonoszaként, Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland volt fideszes képviselő felesége. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/20-ezerert-berelt-lakast-a-varban-mengyi-roland-felesege/9ftvy7e | 2020-04-04 16:53:12 | true | null | null | Blikk |
A DK és a Tisza leszavazta, hogy százmilliókat "spóroljunk" a budapestieknek kevesebb bizottsággal. Leszavazták azt is, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a főváros "ne herdálhassa el az ingatlanvagyonát".
Leszavazták a rezsicsökkentés melletti kiállást, és hogy migránsok ne költözhessenek önkormányzati bérlakásokba
- mondta a kormánypárti politikus.
Leszavazták, hogy újra legyen Budapestinfo, ahol a főpolgármester kiáll a sajtó elé és a budapestiek válaszokat kaphatnak kérdéseikre. Leszavazták azt is, hogy kollégiumok és szolgálati lakások épüljenek, és azt is, hogy a kerületek közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra - mondta.
Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra
- fűzte hozzá Facebook-videójában Szentkirályi Alexandra . | Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői együtt szavaztak | „Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra” – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-gyurcsany-budapest-liberalis | null | true | null | null | BEOL |
A közös vállalat elsődleges célja az új erőművek komplett, kulcsrakész kivitelezésének (EPC) megvalósítása. A magyar többségű vegyesvállalatban a Mészáros Csoport az infrastruktúra-fejlesztések során szerzett építési tapasztalatával és pénzügyi erőforrásaival vesz részt és járul hozzá annak jövőbeni sikereihez.
Az olasz állam tulajdonában lévő Ansaldo Energia S.p.A. a gáz- és gőzturbina, illetve generátorgyártás területén rendelkezik jelentős tudással és kapacitással, emellett évtizedes karbantartási tapasztalatot is hoz a közös vállalatba - derül ki a Mészáros Csoport közleményéből. Az új projektek kivitelezése mellett, a cég tervei között kiemelt helyen szerepel a már meglévő, illetve a később, újonnan megépülő erőművek hosszú távú karbantartása és üzemeltetése. Ezt a feladatot a most megalakult vállalat állandó szolgáltatásként tervezi végezni.
A Mészáros Csoport egyre nagyobb hangsúlyt fektet a külföldi terjeszkedésre, főleg a környező országokban és olyan iparágakban, melyekben Magyarországon már komoly tapasztalatot szerzett.
"A globális energiaipar egyre inkább a megújuló energiaforrásokra és a fenntarthatóságra fókuszál.
A vegyesvállalatok egyesített ereje segíthet előmozdítani ezt az átállást, különösen akkor, ha a partnerek közös célja a környezeti lábnyom csökkentése.
Mészáros Csoport tulajdonosa .
"A megnövekedett energetikai beruházásokban
Az Ansaldo Energia eredeti anyavállalatát 1853-ban alapították Genovában, Olaszországban. A kezdeteket gőzturbina és generátorgyártás alapozta meg, majd tevékenységét kiterjesztette a fejlett gázturbina és kombinált ciklusú erőművek építésére, valamint nukleáris és megújuló technológiákra, illetve hidrogén termelésre. A vállalatcsoporthoz világszerte jelenleg több mint 30 cég tartozik, több mint 3300 munkavállalót foglalkoztat és az árbevétele 2023-ban meghaladta az 1,1 milliárd eurót. | Olasz céggel alapított közös vállalatot a Mészáros Csoport érdekeltsége | MAEN - Energetika Zrt. néven alapította meg közös vállalatát a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Status KPRIA Zrt. és az olasz Ansaldo Energia S.p.A. Az új vállalat erőművi-karbantartási szolgáltatásokat végez majd Magyarországon, illetve kombinált ciklusú gázturbinás erőművek építését, kulcsrakész kivitelezését tervezi a Nyugat-Balkán régióban. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/10/olasz-ceg-kozos-vallalat-meszaros-csoport | null | true | null | null | Origo |
Elnémultak a Tisza Párt európai parlamenti képviselői a pártelnök, Magyar Péter legújabb botrányának a kirobbanása óta. Mint ismert, csütörtökön újabb megdöbbentő hangfelvételek láttak napvilágot Magyar Péterről, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és egy ismeretlen levélíró juttatta el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez.
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul...
Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója megkereste a párt képviselőit, hogy reagáljanak a sértésekre és megalázó megjegyzésekre. A Tisza Párt képviselői először nem reagáltak, majd többen is a pártvezérük által megírt közleményt mondták vissza, hogy a felvétel illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált. A reakcióikból kiderül, hogy a baloldali párt képviselői nyolc-tízmillió forintért még azt is elviselik, hogy Magyar Péter agyhalottnak és Soros-ügynöknek titulálja őket.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Magyar Péter EP-képviselői még mindig hallgatnak | A Tisza Párt európai parlamenti képviselői napok óta hallgatnak Magyar Péter legújabb botrányáról. A pártvezér egy kiszivárgott felvételen agyhalottnak és Soros-ügynöknek nevezte az EP-képviselőit. Aligha meglepő a hallgatásuk, mivel Magyar Péter a róla megjelent hanganyagon is azt ecsetelte, hogy megtiltotta a politikusainak, hogy nyilatkozzanak. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloi-hangfelvetel-hallgatas | null | true | null | null | KEMMA |
Két nyíregyházi APEH-ellenőr (munkaviszonyukat időközben megszüntette az adóhatóság) magánszemélyekkel együttműködve, hivatalos eljárás látszatát keltve küldött ki idézéseket vállalkozóknak, s ígért anyagi ellenszolgáltatásért cserébe gyors és kedvező eredményű adóellenőrzést. Ha a megkeresett személy fizetett, a civilek vették át a pénzt.
A társaságnak akadt más szolgáltatása is: a kiválasztott adózókat rugalmas ügyintézést ajánlva egy 37 éves nyíregyházi ügyvédhez irányították. Amikor az ügyvédre lecsaptak a nyomozók, éppen egy vállalkozó távozott tőle, aki négymillió forintot fizetett a felajánlott és hamis dokumentummal alátámasztott szolgáltatásért.
Az eddigi adatok szerint a hatfős társaság 13,3 milliót kért vállalkozóktól, akik közül négy személy fizetett is 7,3 millió forintot. Az APEH szerint egyébként az adóhatóság belső ellenőrzése és biztonsági mechanizmusa is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a volt dolgozóik lebuktak. Az adóellenőrzést mindenkor egy külön szervezeti egység jelöli ki, s az ügyfeleket arról határozatban értesítik, az eljáró revizort pedig megbízólevéllel látják el. | Adóellenőrzést színlelve kopasztottak meg vállalkozókat | Adóellenőrzést színlelve kopasztottak meg vállalkozókat - Már több mint 7 millió forintot sikerült kicsalnia az APEH-eseket is tagjai között tudó társaságnak. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/apeh5779/ | 2008-01-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
2009.02.02. 23:00
Hivatalosan is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják Verók Istvánt, Terézváros polgármesterét, és egyelőre hat társát. A politikus, aki a kerület egyik értékes ingatlana 2004-es eladásának ügyészségi vizsgálatát az ellenzék politikai támadásának nevezte, tegnap már menekült a nyilvánosság elől. A gyanúsítottak úgynevezett rabosítását ilyen súlyú bűncselekmény esetén a törvény írja elő.
Újságírók kicselezésével, a nyilvánosság elől rejtőzködve érkezett tegnap a Gyorskocsi utcába gyanúsítottkénti meghallgatására Verók István, a VI. kerületi önkormányzat Andrássy út 47. szám alatti ingatlana 2004-es eladásának ügyében, és csaknem egy óra elteltével hasonlóképpen, de már hivatalos gyanúsítottként távozott. A polgármestert, akit hét jelenlegi és további öt korábbi koalíciós képviselőtársával együtt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják, nagy valószínűséggel bűnügyi nyilvántartásba vették, azaz közkeletű nevén rabosították. Ez nemcsak azt jelenti, hogy – mint a filmeken – szemből és két oldalról profilból fotót készít róla a rendőrség, valamint lenyomatot is vesznek minden ujjáról, hanem a néhány éve hatályos jogszabályok szerint DNS-, illetve nyálmintát is köteles adni.
Bár a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője, Tafferner Éva nem adott felvilágosítást, Futó Barnabás ügyvéd lapunk kérdésére elmondta: a hatályos jogszabályok szerint nem az a kérdés, hogy rabosítják-e a gyanúsítottat, hanem az, hogy mikor. Ez lehet a magyarázata, hogy például két képviselőt, Lázi Ferencet és egyik társát már nyilvántartásba vették, míg Rabin László alpolgármesterrel és Tóth György önkormányzati képviselővel ennek jövőbeni tényét közölték a nyomozók.
A BRFK az ügyben az újságírók tájékoztatása helyett ismét konkrétumokat nélkülöző közleményben tudatta, hogy tegnapig összesen hét személyt hallgattak ki gyanúsítottként, és további hat kihallgatását tervezik. – Mindannyian megtagadták a vallomástételt, és a gyanúsítás ellen panaszt nyújtottak be – írták.
Skoda Gabriella, a panaszokat elbíráló Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte: az iktatástól számított nyolc napon belül döntenek majd, de tegnap délutánig hozzájuk még egyetlen sem érkezett, mint ahogy Verók István által napokkal ezelőtt beígért, az ügyészség elleni polgármesteri panasz sem érkezett meg. Ezt erősítette meg Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője is.
Szilágyi Erika, a VI. kerületi önkormányzat sajtósa lapunk kérdésére leszögezte: „Nem nyilatkozunk, sem én, sem Verók úr.” Pedig az immár hivatalosan is gyanúsítottá vált polgármester az elmúlt napokban még bőbeszédű volt. Keddi sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az ellenzék intézett példa nélküli orvtámadást a képviseleti demokrácia ellen, és feltehetőleg erős politikai nyomásra – ügyészségi utasításra – indítottak „büntetőügynek álcázott” nyomozást. A nyomozó hatóságok elleni példátlanul durva politikai kirohanást Ihász Sándor fővárosi főügyész az MTV Nap-kelte című műsorában tegnap a lehető leghatározottabban kikérte magának, és visszautasította.
Verók azt is állította, hogy az önkormányzati képviselők „politikai felelősséggel tartoznak választóiknak, és szavazataik miatt nem lehet őket büntetőeljárás alá vonni”, ráadásul „saját vagyonukkal” gazdálkodtak.
Minderről Cservák Csaba alkotmányjogász, a Független Jogász Fórum elnöke lapunknak kifejtette: a büntető törvénykönyv alól jogszabályok sem adhatnak felmentést. Cservák Csaba hozzátette: a polgármester állításával ellentétben a saját vagyon valójában közvagyon, az emberek, az adófizetők vagyona, ezért azzal nem lehet tetszőlegesen bánni.
Mint arról többször is beszámoltunk, az előző képviselő-testület az érintett időszakban 15 koalíciós képviselője közül egyelőre ketten nem szerepelnek a rendőrség gyanúsítotti listáján az Andrássy út 47. ügyében: Tatár Péter, aki öt éve összeférhetetlenségi eljárás miatt nem vett részt egy ideig a testületi munkában, illetve Kékesi Tibor, aki nemcsak kerületi, hanem országgyűlési képviselő is, így mentelmi joga van. Bár a Fővárosi Főügyészség egyelőre nem nyilatkozott személyéről, a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész kérheti az Országgyűlés elnökétől.
Az ügyben szereplő Andrássy úti ingatlan, amelyet 150 millió forintért adtak el úgy, hogy azóta több bírósági eljárásban több ítélettel is megsemmisítették az áron aluli adásvételről kötött szerződést, csak csepp a tengerben: legalább tucatnyi, világörökségi területen fekvő palota és sok más ház ügyében is született feljelentés, a BRFK hetekkel ezelőtt azt közölte, hogy négy büntetőeljárás zajlik fokozott ügyészségi felügyelet mellett. | Hivatalosan is gyanús | Hivatalosan is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják Verók Istvánt, Terézváros polgármesterét, és egyelőre hat társát. A politikus, aki a kerület egyik értékes ingatlana 2004-es eladásának ügyészségi vizsgálatát az ellenzék politikai támadásának nevezte, tegnap már menekült a nyilvánosság elől. A gyanúsítottak úgynevezett rabosítását ilyen súlyú bűncselekmény esetén a törvény írja elő. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/hivatalosan-is-gyanus | 2009-01-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Bank of America, a Morgan Stanley és Regions Financial Corp. vezetői a repülési naplók tanúsága szerint nem csak hivatalos útjaikon használták a céges repülőket – idézi a The Wall Street Journal értesülését a Reuters.
A lap szerint a bankvezérek többször az európai, mexikói, floridai és Karib-tengeri üdülőhelyek közelében szálltak le a pénzintézetek repülőivel. Több esetben bizonyítottnak tekinthető a privát használat, mivel hétvégén vagy ünnepnapon került sor az utazásra, amelynek okát nem nevezték meg.
A Morgan Stanley szóvivője nem kommentálta a konkrét utazásokkal kapcsolatos értesülést, de megjegyezte, hogy John Mack vezérigazgató számára engedélyezték, hogy személyes céljaira is használja a repülőt. Hozzátette, hogy a gép működtetésének pontos költségeit minden évben közzéteszi a vállalat.
A Regions bank részéről szintén nem nyilatkoztak az egyes esetekről, de azt leszögezték, hogy minden, a céges gépekkel megtett utazás – legyen az magán- vagy üzleti célú – megfelelt működési szabályaiknak. | Céges repülővel utaztak üdülni a segélyezett bankok vezérei az USA-ban - Világgazdaság | A The Wall Street Journal értesülései szerint az állami segélyben részesülő bankok vezetői magáncélú utazásokra is használták a vállalataik tulajdonában lévő repülőket. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2009/06/ceges-repulovel-utaztak-udulni-a-segelyezett-bankok-vezerei-az-usa-ban | 2009-06-19 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Nenad Borojevic igazgatón kívül letartóztatták az onkológiai intézet igazgató-helyettesét, valamint a központ gyermekosztályának és gyógyszertárának vezetőjét.
Rajtuk kívül letartóztatták három gyógyszergyártó cég illetékesét is; a svájci Roche belgrádi kirendeltségének igazgatóját, valamint a Pharma Swiss és a brit-svéd Astra Zeneca helyi vezetőit. Ivica Dacic belügyminiszter tájékoztatása szerint a letartóztatások 14 hónapos nyomozás eredményei.
A gyanú szerint az orvosok két-, illetve háromszoros dózist írtak föl a sejtburjánzást gátló - a szerb egészségbiztosítási pénztár által fizetett - szerekből összesen 20 rákbetegnek, köztük gyerekeknek, illetve olyanoknak rendeltek a gyógyszerből, akiknek arra nem is volt szükségük. Emellett kenőpénzért előnyben részesítették a három említett gyógyszergyártó termékeit.
A négy orvos, illetve gyógyszerész 2007 márciusától tavaly év végéig összesen több mint félmillió eurót tett zsebre. Az igazgató 8 ezer eurós mobiltelefont használt, privát széfjében 20 ezer eurót találtak, egy másik gyanúsított pedig méregdrága, több mint 400 lóerős Audival járt. | Gyógyszergyárakkal üzletelt a szerb onkológiai intézet | Gyógyszergyárakkal üzletelt a szerb onkológiai intézet - Jutalékért több gyógyszert rendeltek. Három gyógyszergyár képviselőjét is letartóztatták. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2010/07/01/gyogyszergyaraknak_kedvezett_a_szerb_onkologiai_intezet/ | 2010-07-01 13:27:00 | true | null | null | Index |
A felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. szerint egyes értékpapírokból kevesebb van meg ténylegesen, mint amennyi az ügyfelek összesített követelése, így nem várható azok teljes mértékű kielégítése. Ezeknél az értékpapíroknál kidolgoznak egy, a jogi környezetbe illeszkedő kiadási menetrendet.
Hiányoznak egyebek mellett Richter, Mol, OTP papírok, valamint diszkont kincstárjegyek és különböző sorozatú állampapírok is. | Brókerbotrány: hiányzik a pénz a kártalanításhoz | Lezárult a Buda-Cash vagyonvizsgálata, értékpapírok és pénzeszközök is hiányoznak. | null | 1 | https://24.hu/penzugy/2015/07/02/brokerbotrany-hianyzik-a-penz-a-kartalanitashoz/ | 2015-07-02 12:50:00 | true | null | null | fn.hu |
Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében - derült ki a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött válaszából. Az eljárás egyelőre még nem zárult le, így nem tudni, milyen döntés fog születni az ügyben.
Csárdi Antal mentelmi jogának felfüggesztését még Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta. A mentelmi bizottság szeptember 30-i ülésén egyetértett a legfőbb ügyész indítványával, a tagok 5-1 arányban javasolták a parlamentnek, hogy szavazza meg Csárdi mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt később meg is szavazták.
A legfőbb ügyész arra hivatkozva kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy Csárdi szabálysértést követett el akkor, amikor lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait. Az LMP tüntetést szervezett a gyár elé, az esemény után azonban a párt pár aktivistája még ott maradt, és lezárták az akkumulátorgyárhoz vezető Fóti utat egy keresztbe elhelyezett paravánnal. Csárdi Antal és más aktivisták nemcsak ezt a bejáratot, hanem később az M2-es autópálya felőli bejáratot is lezárták.
Csárdit többször is felszólította rendőrség, hogy hagyja el a helyszínt, ezt nem tette meg. szabálysértést követett el, amit a helyszínen el is ismert.
Ismert, Csárdi Antal országgyűlési képviselő nemrég bejelentette, kilép az LMP-ből, mert, mint közölte: "kibékíthetetlen ellentét" van az LMP és az ő politikai alapértékei között. Csárdi távozásával megszűnik az LMP parlamenti frakciója is. | Eljárást indított a rendőrség Csárdi Antal ellen | Megindult a szabálysértési eljárás Csárdi Antal volt LMP-s képviselő ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. Csárdi a gyanú szerint volt pártja aktivistáival együtt lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait, ezzel szabálysértést követett el. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/eljarast-inditott-a-rendorseg-csardi-antal-ellen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyar Péter vasárnap kiült, elgyötört arccal és elkezdett erről a lehallgatásról beszélni. És ott olyan történeteket talált ki, hogy őt hallgatják, őt megfigyelik, az űrből is őt figyelik. Olyan történeteket talál ki, hogy még filmben is azt mondaná az ember, hogy hűha, ez már egy kicsit erős. És a teljes független, objektív baloldali sajtó üldögélt, végighallgatta és asszisztált hozzá - jelentette ki Menczer Tamás legújabb Facebook-videójában.
Vágólapra másolva!
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is! | Menczer Tamás: A dollármédia Brüsszel Pétert segíti | Magyar Péter vasárnap kiült, elgyötört arccal és elkezdett erről a lehallgatásról beszélni. És ott olyan történeteket talált ki, hogy őt hallgatják, őt megfigyelik, az űrből is őt figyelik. Olyan történeteket talál ki, hogy még filmben is azt mondaná az ember, hogy hűha, ez már egy kicsit erős. És a teljes független, objektív baloldali sajtó üldögélt, végighallgatta és asszisztált hozzá - jelentette ki Menczer Tamás legújabb Facebook-videójában. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/menczer-tamas-a-dollarmedia-brusszel-petert-segiti | null | true | null | null | Origo |
Kettős ünnepet ültek a településen, hiszen Bana életfáját is felavatták, valamint a készülő minibölcsődénél elhelyezték az időkapszulát. A minibölcsőde a TOP Pluszból elnyert, mintegy 120 millió forintból valósulhat meg.
Toma Richárd polgármester úgy fogalmazott, ahogy az életfa, úgy a minibölcsőde is a gyerekekről szól. Hangsúlyozta, nagy szükség van az intézményre, már most sokan felkeresik őket azzal, mikor nyitja meg kapuit a bölcsi, illetve többen már dolgozónak is jelentkeztek.
Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke felidézte, 2014 és 2020 között a TOP segítségével nagy bölcsődefejlesztési sorozat valósult meg, összesen 24 új bölcsőde épült, sok intézményt felújítani is sikerült. A TOP Pluszban is lett lehetőség bölcsődék fejlesztésére, így Banán is létesül ilyen intézmény. Az új, 8 férőhelyes minibölcsőde az óvoda mellett épül meg, a kicsiket korszerű környezet várja majd. Bana mindezek mellett sikeresen pályázott a Jókai Mór Művelődési Ház épületének felújítására is, amelyre 102 millió forintot fordíthatnak, így újabb intézmény szépülhet meg a településen.
Dr. Kancz Csaba főispán hangsúlyozta, egy település akkor életképes, ha gyerekek születnek, ez pedig Banán adott. Hozzátette, jó látni a fiatal szülőket, az önkormányzat pedig segíti a szülővé válást. Arra is kitért, a kormány az elmúlt tizennégy évben csaknem megnégyszerezte a bölcsődei férőhelyek számát.
Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő elmondta, Toma Richárd polgármesterrel közösen az elmúlt esztendőkben sok hiánypótló beruházás tervezését kezdték el, ebből pedig többet már át is tudtak adni.
- A családtámogató kormányzati intézkedéseket nem feltétlenül gazdaságpolitikai érvek támasztják alá, hanem a jövőképünk megalkotása - mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit. - A gyermekre úgy tekintsenek, mint akiben benne van a jövő reménysége.
A rendezvény végén az óvodások kis műsora következett, majd elhelyezték az időkapszulát a bölcsőde mellett. | Épül a minibölcsőde, elhelyezték az időkapszulát | A projekt mintegy százhúszmillió forintból valósul meg. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/minibolcsode-elhelyeztek-az-idokapszulat | null | true | null | null | KEMMA |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | HEOL |
Ma szuvizni fogunk. Korunk divatja a szuvizás. Aki ad magára az csak szuvizik. A szuvizás korszerű, új, és mindenre megoldás. A szuvi a jövő. A szuvi az a szuverenitásvédelem, amelyet úgy is lefordíthatunk magyarra, hogy miénk a vár, tiétek a lekvár. Azzal a kis megszorítással, hogy a lekvárral, mézzel és más dolgokkal, a madzagot kenjük. Több mézet a madzagra. Azt nyalhatjátok barátocskáim. Ha kicsit nagyobb a baj, picit több mézet, lekvárt csöpögtetünk ki a többi vármegyei úrral a jobbágyságnak és máris helyreáll a boldogság.
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük. És még marad is belőle, szülinapi partira, jachtra, kokóra, leányra.
Aztán akkor leszuvizzuk a független civil jogvédőket, azokat a tényfeltáró honlapokat, amelyek legalább azt el akarják érni, hogy akit még érdekel, értesülhessen arról, hogy milyen alávalóságok, lopások, kiárusítások történnek errefelé, a kis vezető és családja részére. Aztán van ez a kínai meg orosz kapcsolat, a Moszkvába meg Minszkbe repkedő külügyminiszterrel, a mind gyanúsabb üzleti kapcsolatokkal, a pekingi nyomulással és így tovább. de ezek szuvernitásvédelmileg érdektelenek. Egy igazi szuvi nem foglalkozik azzal, hogy a magyar kormányfőt rövid láncon - vagy spárga az - tartják, talán méz sincs rajta és úgy kell fütyülnie, hogy a Moszkva parti esték adják a másikat. Az sem különösebben érdekes, hogy az interneten mindenki megcsodálhatja a katonai és rendvédelmi beszerzésekkel kapcsolatos infókat, ugyanis ezek ellopódtak valahogyan. Nem nagy ügy, szokták erre mondani, nagy baj nem történhet. A titkos magyar információkkal, a biztonság mentés úgyis Moszkvában van.
Ellopták, hát ellopták, de legalább most már csak száz palackot válthatsz egyszerre vissza, szóval a szuverenitás meg van védve. A szuvi - azaz a szuverenitás - az, ami működteti a tudományt, az egyetemeket, szokás autonómiának is nevezni. Ez a szuvi vagy autóizé dolog például azt jelenti, hogy ha egy kormányzati erőember, bizonyos Orbán, de nem az, doktorálni akar, mert rettentő okos, akkor ezt megteheti akkor, ha egyébként a szabályok szerint nem. De miután az egyetem szuvija megtépázva, hát jöjjön és doktoráljon, mit számít ez már. Sőt, még olcsón megússza az egyetem ezzel, tessék arra a másikra gondolni, amit katonai asszisztencia mellett szétvertek, majd amikor elfogytak az egyetemi tanárok, doktorok, akkor kineveztek államilag párat Kossuth díj és egyéb kormánypárti zseniknek járó díjak segítségével. Mégiscsak egyszerűbb ez, mint évekig tanulni, dolgozni, konferenciázni, tanulmányokat írni: tiéd a tudomány magadnak műveled. Különben is a hatalom ésszel jár. A nagyon nagy hatalom nagyon nagy ésszel. Hatalmas homlok, hatalmas ész, homloka ráncában az emberiség.
Szóval, szuvi. Éljen és virágozzák az örök és megbonthatatlan szuvizás - doszvidányija.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. november 18-ai adásában hangzott el. | Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete | A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/szabadsag-klub/tobb-lekvart-a-madzagra-desi-janos-jegyzete-148316 | null | true | null | null | Klubrádió online |
földeladás;földprivatizáció;állami föld;
2015-10-28 18:02:00
"Csúcspofátlanság" az állami földek eladásában
Az LMP szerint a földtörvény Fidesz által kezdeményezett módosítása a bizonyíték arra, hogy a kormány a "botrányos földpályázatok" és a megkezdett földprivatizáció után továbbra sem a gazdálkodókat, hanem a hozzá közelieket kívánja segíteni.
Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő szerdán közleményt juttatott el, amelyben a Győrffy Balázs (Fidesz) agrárkamarai elnök által benyújtott előterjesztésről azt írta: annak célja, hogy az új földbirtokosoknak legyen lehetősége az állami haszonbérleti díjak felülvizsgálatára.
Felháborítónak ítélte, hogy az agrárkamara elnöke által benyújtott előterjesztés szerint az új földhaszonbérleti szerződések összegének kötelező és kizárólagos szakértője - kötelező díj ellenében - az agrárkamara lehet. Szerinte a Magosz vezetői már kinézték maguknak az állami földeket, és minden eszközzel biztosítani akarják a biztos bevételt vagy az eddigi bérlők kirakását. | "Csúcspofátlanság" az állami földek eladásában | Az LMP szerint a földtörvény Fidesz által kezdeményezett módosítása a bizonyíték arra, hogy a kormány a "botrányos földpályázatok" és a megkezdett földprivatizáció után továbbra sem a gazdálkodókat, hanem a hozzá közelieket kívánja segíteni. | null | 1 | https://nepszava.hu/1074543-csucspofatlansag-az-allami-foldek-eladasaban | 2015-10-28 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A lengyel ügyészség ismét szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsította meg Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselőjét, aki a lengyel lapok szerint Magyarországra utazott ahelyett, hogy megjelent volna az előző meghallgatásán. A keddi ügyészségi kihallgatásra azután idézték be Romanowskit, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) október 2-án a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött.Romanowskit júliusban egyszer már kihallgatták ugyanebben az ügyben. Akkor őrizetbe is vették, másnap azonban a bíróság szabadon bocsátotta, mivel Romanowski a PACE lengyel küldöttségének tagjaként még mentelmi jogot élvezett.Przemyslaw Nowak, a lengyel államügyészség szóvivője keddi sajtóértekezletén közölte: Romanowskit ismét 11 rendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsították meg az előző kormány idején az igazságügyi tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügyében. A gyanúsítottal szemben ezúttal nem alkalmaztak megelőző intézkedést, de az ügyészség nem zárja ki, hogy erre a jövőben sor kerül.Romanowski jogtalannak nevezte az ellene folytatott ügyészségi eljárást. Törvénysértőnek találta, hogy ugyanazon bűncselekményekkel gyanúsították meg őt, mint a szabadon bocsátását elrendelő júliusi bírósági ítélet előtt. Azt is bírálta, hogy az ügyészség bővítette az ellene megfogalmazott gyanút.Romanowski emellett érvénytelennek nevezte a lengyel parlamenti alsóház (szejm) júliusi, az ő mentelmi joga megvonásáról szóló döntését. Azzal érvelt, hogy a szejm Dariusz Korneluk államügyész kezdeményezésére hozta meg a döntést, miközben a lengyel legfelsőbb bíróság szeptember végén továbbra is érvényesnek ismerte el Korneluk elődje, Dariusz Barski megbízatását. A lengyel ellenzék és Andrzej Duda elnök nem ismeri el Kornelukot államügyészként.A jogi kifogások miatt Romanowski nem írta alá a kihallgatási jegyzőkönyvet, és nem ismerte el bűnösségét. Az Igazságosság Alap ügyében március óta vizsgálati fogságban tartják Michal Olszewski katolikus papot és az igazságügyi minisztérium két hivatalnokát.Az Igazságosság Alap ügyében eddig összesen 11 emberrel szemben fogalmaztak meg gyanút. Márciusban a lengyel nyomozó szervek az onkológiai kezelés alatt álló Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszternél is végeztek emiatt házkutatást. (MTI) | Visszament a kihallgatására a Magyarországra meglépett lengyel képviselő | Marcin Romanowskit azzal gyanúsítják, hogy az előző kormány alatt az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban vett részt. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/15/visszament-a-kihallgatasara-a-magyarorszagra-meglepett-lengyel-kepviselo | 2024-10-15 18:53:36 | true | null | null | 444 |
Noha számos vitatható eleme van Raskó György politikai pályafutásának és közéleti tevékenységének, a leginkább számonkérhető mozzanat talán az, hogy külföldi érdekek is befolyásolhatták a döntéseit.
A rendszerváltás utáni privatizáció egyik központi figurájaként Raskó például közrejátszott abban, hogy az élelmiszeripar jelentős része külföldi kézre került.
Noha lehet amellett érvelni - mint ahogy a közgazdász ezt meg is tette az 1999-ben kiadott Az élelmiszeripar privatizációja Magyarországon című könyvében -, hogy szükséges volt a külföldi tőke nagyarányú bevonása, ám az agrárvállalkozó életének ismerete alapján legalábbis megkérdőjeleződik Raskó nemzeti elköteleződése.
Figyelemre méltó például, hogy Raskó György úgy lehetett a privatizációért felelős Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának tagja, hogy közben az Alkotmánybíróság határozata szerint is alkotmányellenesen töltötte be ezt a pozíciót, mivel akkor az érdekeltségébe tartozott egy, a magyar mezőgazdaságnak konkurenciát jelentő szójaimportcég, a Hunsoya Kft. Miután 1991-1992-ben az olasz Feruzzi-csoportnak eladták a hatalmas hasznot hozó növényolajipar koronaékszerét, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatot (Nömov), szakmai berkekben egyesek tudni vélték, hogy Raskó "nagy jutalékért járt közben a cég eladásáért". A tender veszteseinek egyike a Legfelsőbb Bíróságig is elment az igazáért , de minden szinten vesztett, s a parlamenti vizsgálóbizottság is tisztázta az ügyben az államtitkárt. Mindemellett a növényiolajipar dobra veréséből fakadó botrányok után már a szövetségesei közül is sokan kritizálták Raskó és társai privatizációs ámokfutását.
Raskó György azonban nem sokat törődött a kormány és az ellenzék oldaláról is érkező bírálatokkal, és a konszenzussá szilárdult közvéleménnyel szembemenve is makacsul ragaszkodott az igazához. A már említett könyvében például úgy fogalmazott: "a szerkezetváltáshoz a tőkeerős külföldi befektetők bevonása egyszerűen elkerülhetetlen volt".
Azt, hogy Raskó György miként viszonyul a nemzeti szuverenitásunkhoz, egy kijelentése világítja meg a leginkább az uniós csatlakozásunk előestéjéről. "Azért is örülök annyira az EU-csatlakozásnak, mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról" - fogalmazott a közgazdász az Élet és Irodalomnak 2003 novemberében.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyar Péter - akinek Raskó György az utóbbi időben lelkes támogatójává vált - ehhez kísértetiesen hasonló nézeteket vall agrárkérdésekben. A Tisza Párt elnöke ugyanis Brüsszel elképzelései mentén követeli az uniós agrártámogatási rendszer lebontását, ami azonban csődbe vinné a magyar gazdákat.
Visszakanyarodva Raskó Györgyre, a zöldbáró sosem rejtette véka alá, hogy büszke a külföldre ágazó nexushálózatára.
Így például 2003-ban a Világgazdaságnak a következőképpen dicsekedett : "Az üzleti sikereim alapja az a kapcsolatrendszer, amelyet a 90-es évek elején, a privatizációs időszakban építettem ki, és az a bizalmi tőke, amely elsődlegesen külföldi befektetők részéről nyilvánult meg felém."
Valójában Raskó még ennél is jóval korábban - még javában a Kádár-rendszer éveiben - kezdhette építgetni a külföldi kapcsolatait. Első munkahelye az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat volt, ahonnan hamar, 1982-ben bekerült a világbanki agrárhitelprogramok megalapozásához létrehozott kutatócsoportba. Majd 1984-1985-ben a magyar és a mexikói kormány tudományos-technológiai együttműködése részeként a mexikói mezőgazdasági minisztérium mérnök-továbbképző intézetében tanított vállalati gazdaságtant és könyvvitelt.
Ezzel egyidejűleg Veracruz szövetségi államban a Világbank által finanszírozott Iparszerű kukoricatermelési program pénzügyi szakértője volt.
Majd egy kis kitérőt követően, amikor is 1987 januárjától kilenc hónapon át a Magyar Hitelbank üzletpolitikai osztályát vezette, ugyanazon év októberétől ismét külföldön dolgozott: Kolumbiában és az északkelet-brazíliai Bahia és Pernambuco államokban a Világbank által támogatott öntözési program végrehajtásában vett részt. A Világbank alkalmazottjaként érkezett meg végül a magyarországi rendszerváltás politikai színpadára, s lett a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályának a vezetője Antall József kabinetjében .
Megjegyzendő: az 1980-as években csak az állampárthoz hűséges kádereknek osztottak olyan pozíciókat és munkahelyeket, amilyeneket Raskó tölthetett be az Újvilágban. | Raskó György: Harcban a magyar érdekekkel | A magyar szuverenitás sosem jelentett sokat Raskó Györgynek, aki például az uniós csatlakozásunk előestéjén is azt hangoztatta: annak örül, hogy Brüsszelből irányítják majd a magyar agrárpolitikát. Emellett a zöldbáró a 90-es évek privatizációjának egyik központi alakjaként oroszlánrészt vállalt abban, hogy szinte teljesen külföldi kézre került az élelmiszeripar, s későbbi nyilatkozataiban is jó döntésnek tartotta az idegen befektetőknek kedvező döntéseit. Figyelemre méltó, hogy a Raskót is a támogatói között tudó Magyar Péter a közgazdászéra hajazó nézeteit fejtegette a közösségi oldalán, amikor az Európai Bizottság elképzelései mentén követelte az uniós agrártámogatási rendszer lebontását, ami a magyar gazdák tömeges csődjéhez vezetne. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/rasko-gyorgy-harcban-a-magyar-erdekekkel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az augusztus 20-i állami ünnepség költségei kapcsán csak a tűzijáték-rakéták árát közölte, ami nyilvánvalóan nem a teljes összeg. A honlapjukon a jogszabályok szerint kint kéne lennie a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listájának, de nincs fent. Kikértük közadatigénylésben a táblázatot, hátha abból kiderül az államalapítási ünnepség teljes költsége, de még várnunk kell. Az MTÜ ugyanis a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, ami így november végén jár le.
Az persze rejtély, hogy mégis milyen pluszfeladatai vannak a turisztikai csúcsszervnek az orosz-ukrán háború miatt, mert ezt nem közölték. Ráadásul a szerződéslistájuknak eleve fent kellene lennie a honlapjukon, tehát nem is extra dolgot kértünk tőlünk. Eddig minden adatigénylésünkre halogatták a válaszadást, tavaly például csak december elején mondták meg az augusztus 20-i költségeket.
Júliusban megírtuk, hogy – mivel „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó – 10 évig nem nyilvános a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslése, amit a Párbeszéd kért ki közadatigénylésben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ).
Cikkünk után az MTÜ közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy „a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával”. Ez azonban nyilván nem a teljes költség, hiszen a tűzijáték nem csak a rakéták megvásárlásából áll, továbbá az összeg egyértelműen nem tartalmazza a többi augusztus 20-i rendezvény költségét sem.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu
Egyelőre titkolja a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy mennyi közpénzt terveznek elkölteni az államalapítási ünnepség programjaira, valamint az Európa legnagyobbjaként beharangozott tűzijátékra. Az indoklás most is a már jól bevált szlogen: „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak.
Az ünnepséget és tűzijátékot a kedvezőtlen időjárási előrejelzésre tekintettel egy héttel későbbre halasztották. Ahogy akkor megírtuk: a rakéták 1,3 milliárdos költsége mellett 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba került a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt, a lebonyolító cég pedig rekordbevételre tett szert.
Nincsenek sehol a szerződéseik
Az augusztus 20-i rendezvények ára után kutakodva azt vettük észre, hogy az MTÜ honlapján nincs fent a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott az Infotörvény értelmében ezt minden közpénzből gazdálkodó szervezetnek közzé kell(ene) tennie.
Augusztus 18-én ezért közadatigénylésben kértük ki a turisztikai csúcsszervtől a 2018 eleje óta idén július végéig kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját, amely tartalmazza a szerződések tárgyát és értékét, a szerződéskötések dátumát, valamint a szerződéses partnerek nevét.
Szeptember 2-án az MTÜ a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkozva meghosszabbította 45 nappal a válaszadási határidőt, mert a normál, 15 napon belüli válasz „a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. Azt persze nem közölték, hogy milyen közfeladataik vannak a veszélyhelyzettel összefüggésben, amit először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt vezetett be a kormány. Az alapvetően érthető rendelkezést sokan gumiszabályként kezelik, és rendszeresen (vissza)élnek vele az adatgazdák.
Október 3-án meghosszabbította újabb 45 nappal a válaszadási határidőt az MTÜ,
vagyis az augusztus közepén beadott közadatigénylésünket elvileg 3 hónap elteltével, november közepén fogják megválaszolni. Pedig ugye nem is extra adatokat kértünk, hanem egy olyan táblázatot, aminek a törvény szerint kint kéne lennie az MTÜ honlapján.
Nem szoktak gyorsan válaszolni
Az augusztusi 20-i állami ünnepségre tavaly közel 12 milliárd forintot költött a Turisztikai Ügynökség, de ez is csak decemberben derült ki, mert akkor is a veszélyhelyzeti gumiszabályra hivatkozva hosszabbították meg a válaszadási határidőt 90 nappal.
Ráadásul a 3 hónap halogatás után is csak azt közölték, hogy milyen tételekre (fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”) ment el a pénz, de a szerződött partnereik nevét nem árulták el.
Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség | atlatszo.hu
Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”.
2021 elején pedig a béremelések után érdeklődő adatigénylésünket is elhalasztották a veszélyhelyzeti feladataik ürügyén, holott a koronavírus-járvány elleni védekezésben nyilvánvalóan nem vettek részt, a lezárások miatt pedig akkor már egy éve állt a turizmus. | A Turisztikai Ügynökség csak 3 hónap alatt tudja megmondani, hogy mire költötte a közpénzt az elmúlt 4 évben | A honlapjukon kint kéne lennie az 5 millió forint feletti szerződéseiknek, de nincs. Az adatigénylésünket a veszélyhelyzetre hivatkozva halogatják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/10/06/a-turisztikai-ugynokseg-csak-3-honap-alatt-tudja-megmondani-hogy-mire-koltotte-a-kozpenzt-az-elmult-4-evben/ | 2022-10-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az egykori DAM (Diósgyőri Acélművek) 130 hektáros területe "a város szövetében zárványként helyezkedik el", az acélgyártás teljes megszűnésével legnagyobb része hasznosulatlan annak ellenére, hogy csaknem másfélszáz cég működik jelenleg is a területen. Mindez - a sok tulajdonos a volt diósgyőri kohászat területén - meg is nehezíti évtizedek óta a mindenkori városvezetés törekvéseit. Az eddigi próbálkozások nem vezettek eredményre.
A miskolci közgyűlés október 29-i rendkívüli közgyűlésén Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzata módosításának előkészítéséről tárgyalt, amely elősegítené, hogy az önkormányzat az eddigieknél hatékonyabban léphessen fel a volt kohászat sorsának rendezése érdekében. A terület ugyanis potenciális lehetőséget ad az iparfejlesztésre.
Mint Szunyogh László főépítész előterjesztésében elhangzott, a városfejlesztés szempontjából két fontos feladat van, a zárványként létező iparterületet beilleszteni a városszövetbe és a terület további hasznosulását, hasznosítását elősegíteni. Olyan úthálózatot kellene kialakítani a volt kohászat területén, amely megkönnyítené a megközelítést, az átjárhatóságot. A terület jelenleg a városon (belvároson) keresztül közelíthető meg. Mindeközben a Vargahegy legmélyebb pontja nagyon közel van a gyárterülethez. Bekötőutat lehetne építeni a vargahegyi útról a kohászat területéhez. Így a város déli elkerülő útjáról közvetlenül lehetne elérni a Vasgyárt, a teherforgalom elkerülné a belvárost. Mindezek mellett egy észak-déli "feltáróút"is terv amely a Kiss Ernő utcába torkollna be.
Szopkó Tibor (Momentum) hozzászólásában arról beszélt, hogy évtizedes adóssága van a városnak a Vasgyárral kapcsolatban, de arra lenne szükség, hogy "nagyobb ívű koncepció keretében kezeljék a volt kohászat területét". Mint mondta az elmúlt évtizedekben senki sem tudta megoldani a problémát, bár az előző városvezetés is nagy reményeket fűzött hozzá, és a Miskolci Egyetemmel együttműködve dolgozott a megoldáson. Jelezte: "Nagyobb önkormányzati szerepvállalás kell."
Tóth-Szántai József polgármester szerint: "nemcsak egy tájsebről van szó, mert sok miskolci számára seb, mert az egykori kohászat munkát, megélhetést adott nagyon sok miskolcinak. A miskolci város vezetésnek kutya kötelessége mindet megtenni a Vasgyár érdekében."
Dr. Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője dicsérte a városvezetést, hogy a volt DAM-terület sorsának rendezése prioritást élvez a feladataik között. Mit mondta: "Fontos tényező az egész tömb megközelítése, az autópályához kapcsolása nélkül nem fog menni az újjáélesztés."
Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy minden miskolci képviselő tudja, hogy fontos a város számára a Vasgyár.
Óriási munkát vállal magára a város, ebben a feladatban fontos a teljes összefogás.
A teljes összefogás példáját mutatta most a miskolci közgyűlés , amely az előterjesztést ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 25 igen vokssal fogadta el.
A közgyűlés további döntéseire visszatérünk.
További videós tartalmaink itt. | Diósgyőri kohászat: az új városvezetésnek is fontos | Az október 1-jén hivatalba lépett új miskolci városvezetés fő feladatának tekinti a volt DAM-terület sorsának rendezését. A feladat prioritást élvez. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/diosgyori-kohaszat-miskolci-kozgyules-vasgyar | null | true | null | null | BOON |
E-sport, azaz professzionálisan űzött videójáték-versenyt és konferenciát tartottak a hét végén Budapesten. A rendezvény szervezésére meghökkentő nagyságú, kétmilliárd forintos állami támogatást kapott egy tavaly év végi kormányhatározat szerint az Egymillióan a Magyar E-sportért Egyesület.
A határozatban ugyan „csak” 1,99 millió forint átcsoportosításáról rendelkezett a kormány, utóbb kiderült azonban, hogy ez sajtóhiba volt, a valós összeg nagyságrendekkel több: közel kétmilliárd forint.
A támogatást a miniszterelnöki kabinetiroda büdzséjéből különítették el, a határozat szerint a zökkenőmentes támogatási ügymenetért felelős a digitális jólét kormánybiztosa, aki per pillanat Czunyiné Bertalan Judit, a pénz odaítélésekor azonban még Deutsch Tamás volt.
A megtámogatott egyesület Facebook-oldalának kedvelői ugyan nincsenek kevesen, de számuk azért eléggé alulról súrolja a megcélzott millát: 21,5 ezren vannak. Az egyesület személyi és székhely-ágon is kötődik az esport1 portált működtető hasonló nevű kft-hez, amelyben az egyesületben is elnöklő Bíró Balázs György és mások mellett tag Czupy Dániel is.
Az ő neve még a dohánykoncessziós botrányok idején válhatott ismertté. Czupy két budapesti trafik koncesszióját nyerte, nagynénje pedig Sopronban szerzett engedélyt. A Blikk annak idején megemlítette azt is, hogy Czupy Dániel apja szoros baráti kapcsolatot ápol Gyulay Zsolttal, a koncesszió-osztogató ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. akkori vezérigazgatójával, Gyulayéknak és Czupyéknak közös cégük is működött a kilencvenes évek végén.
Tovább titkolják a trafikpályázatok részleteit
Heten a trafikpályázat adataiért – a Fidesz láncra verné az őrkutyákat | Kétmilliárd forint közpénzt kapott a hétvégi videójáték-bajnokságot szervező egyesület | Gigantikus, kétmilliárdos állami támogatásból szervezték a hét végén Budapesten a visegrádi országok közötti e-sport bajnokságot. Van kapcsolat a kormány | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/03/26/ketmilliard-forint-kozpenzt-kapott-a-hetvegi-videojatek-bajnoksagot-szervezo-egyesulet/ | 2018-03-28 22:14:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | KEMMA |
"Most arról dönthetünk, hogyan tovább a magyar gazdaságban: emelkedjenek a bérek, legyen megfizethető lakhatás, kedvezményes munkáshitel, új támogatások a kis- és közepes vállalkozásoknak, és ezután is 13. havi nyugdíj" - írja Facebook-bejegyzésében a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt szerint "Magyarország meg tudja csinálni!" Mindenkit arra kérnek, hogy töltsék ki a nemzeti konzultációt.
Borítókép: Fidesz tábla ( | Fontos döntésre figyelmeztet a Fidesz | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/fontos-dontesre-figyelmeztet-a-fidesz | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jogerősen semmisnek ítélte a Zala Megyei Bíróság mind a három fegyelmi megrovást, amelyet Marton István polgármester ellen hozott az elmúlt egy évben Nagykanizsa közgyűlése - közölte Stadler Petra, a polgármester sajtószóvivője.
Tavaly decemberben, majd idén januárban és februárban a város közgyűlése megrovással zárt le egy-egy fegyelmi eljárást a 2006-ban a Fidesz támogatásával megválasztott, de azóta a frakciótól eltávolodott nagykanizsai polgármester ellen, aki a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon támadta meg mindhárom határozatot. | Semmisek a nagykanizsai polgármester fegyelmijei | Semmisek a nagykanizsai polgármester fegyelmijei - A közgyűlés háromszor marasztalta el Marton Istvánt, aki megtámadta a határozatokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/2009/11/24/semmisek_a_nagykanizsai_polgarmester_fegyelmijei/ | 2009-11-24 00:00:00 | true | null | null | Index |
"Csináltak már elég képet, de egy igaz mondatot nem sikerült leírniuk" - mondta Nagy János Agrárminisztérium korábbi államtitkára tárgyalása előtt félig ügyvédjének, félig a jelenlévő médiának címezve. Nagyot korrupciós ügyben vádolják, amely szerinte egy, a személye elpusztítására irányuló "koncepciós per"."Itt, ahogy az eljárás során végig, több, személyemet érintő, dehonesztáló megjegyzés elhangzott. Ez végigvonult az egész eljáráson." - fogalmazott Nagy János az utolsó szó jogán. Nagy elismételte azt, amit védőügyvédje a tárgyalás során többször hangoztatott: a vádbeszéd szerinte tele van pontatlanságokkal és bizonytalanságokkal, és szerinte"ez az eljárás nem arról szól, hogy mi van a gyanúsításban vagy mi van a vádiratban. Ez rólam szól."Nagy János ellen jelenleg több büntetőeljárás is folyamatban van. A korábbi helyettes államtitkár az ügyészség vádja szerint felajánlotta a vegyes gazdálkodással foglalkozó B. Szilárdnak, hogy "hivatali helyzetével visszaélve" segít neki egypályázat elnyerésében. Segítségéért cserébe Nagy János öt százalékos tulajdonrészt kért az érintett cégben, legalábbis a vád szerint. Júniusban az ügyészlegalább 10 évbörtönbüntetést kért a korábbi helyettes államtitkárra. Az ügy kulcsbizonyítékának számító hangfelvételek a volt helyettes államtitkár szerint az ártatlanságát, míg az ügyész szerint a bűnösségét bizonyítják.ha a vádirat igaz lenne, az azt jelentené, hogy ő beszállt egy olyan bizniszbe, amibe "többet fektetett volna bele, mint amennyit nyer", mondta az utolsó szó jogán Nagy. Az államtitkár egy dologban értett egyet az ügyésszel, szerinte is elfogadhatatlan a bújtatott jutalmazás. De "még szerencse, hogy itt sem bújtatás, sem premizálás nem volt" - mondta.Nagy János szerint olyan "személyét ellehetetlenítő" eljárás zajlik most ellene, amiben "sikerült is két eljárást csinálni". Nagy arra utalt, hogy az ex-államtitkárhelyettesnek egy másik ügy miatt isbíróság elé kellett állnia, Nagy Jánost2,2 milliárd forint hűtlen kezelésselés okirat-hamisítással is vádolják. Az ügyészség szerint közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.Nagy János az ügyészség sajtóközleményeit "folyamatos személye elleni dehonesztálásnak fogja fel". Szerinte a "kormányzati korrupcióellenes látszatintézkedések sorába" jól illeszkednek az olyan esetek, mint az övé, mert ez "jól mutat" az EU felé. Nagy kifogásolta azt is, hogy ő házi őrizetben volt nyolc hónapon át, miközben "nem volt a világon olyan ember, akire nyomást helyezhettem volna". "Teljesen manipulatívnak érzem és a személyem ellen irányulónak az összes nyomozati iratot" - tette hozzá, majd megismételte, hogy koncepciózusnak és politikailag motiváltnak érzi az ellene folyó eljárást.Nagy után a másodrendű vádlott, a történetben említett B. Szilárd szólalt fel az utolsó szó jogán. Neki állítása szerint a kihallgatáson azt mondták, hogy Nagy János "ahelyett, hogy tisztségében a magyar nemzet javát gyakorolta volna, helyette saját pecsenyéjét sütögette", ezért akarják megbüntetni. B. Szilárd szerencsésnek érzi magát ebben a perben, mert végre meglátta, "milyen a rendszer", és hogy ez nem az általa kedvelt bizniszmodell, hanem egy "politikával mérgezett valami".B. Szilárd elismerte, hogy hibázott- "Talán a fiatalos lendületében tetszett meg neki" az, amilyen ajtókat kinyitottak előtte. Ilyen volt Nagy János ajtaja is. B. szerint az ő bűne, hogy szolgálta a "rendszert", de szerinte, ha bűnös lett volna, akkor "átadta volna a pénzt egy kocsma zugában egy fekete diplomatáskában" és nem egy közös céget alapított volna Nagy Jánossal. B. Szilárd nehezményezte azt is, hogy a per miatt a cégére "ráégett, hogy korrupt csapat vagyunk", ezért nehezebben találnak alkalmazottat.A per, ahogy korábban, úgy ezen a tárgyaláson is a Nagy János és B. Szilárd ellen felhozotthangfelvételek körül folyt. A vádlottak ügyvédei visszatérően hangoztatták, hogy szerintük a felmutatott bizonyítékot jogtalanul rögzítették. Az ügyvédek kifogásolták az ügyész viselkedését is, szerintük a kikérdezések alatt úgy viselkedett, hogy egy tanú el is sírta magát. "Az ügyész hangosan gondolkodott, többször elismételte azt, amit hallani szeretett volna" és "a kihallgatás nyomasztó volt."A védelem szerint az önmagában "nem bűncselekmény, hogy Nagy Jánosnak B. Szilárd felvázolta a mintagazdaság létrehozásáról szóló tervét", aminek részeként "Nagy János nem ajándékba kapott részesedést B. Szilárd cégében, hanem fizetett érte". B. Szilárd védőügyvédje felidézte Guylás Gergely kormányinfón elhangzott mondatait is, melyek szerint "Magyarországon a korrupcióval szemben zéró tolerancia van, mutatja ezt Nagy János ügye is". A védőügyvéd szerint ez is arra mutat rá, hogy ezt az ügyet "átjárja a politika, célja az adott személy nyomás alá helyezése".B. Szilárd ügyvédje azzal is vádolta az ügyészséget, hogy az "utasításos rendszerben dolgozik". A védelem szerint "rossz tanúkat" hallgattak ki. Az ügyész erre azt mondta, hogy bár visszatérők vele szemben a támadások, ő "továbbra is meggyőződéssel képviseli a vádat, nem utasítás alapján". A védelem és az ügyészség ezután egymásra kontrázva érveltek amellett, hogy az ügyészség szerint bírósági engedélyekhez kötött hangfelvételek rögzítése legális volt-e vagy sem. Bár a tárgyalásnál volt rá esély, hogy kedden végre eredmény születik, ez nem így lett: január 30-ra tűzött ki végső döntést a bíróság.A védelem visszatérően koncepciós perként festi le a Nagy János elleni büntetőeljárást, Nagy védőügyvédje perbeszéde több pontján is kritizálta az ügyészséget a legutóbbi tárgyaláson. Az ügy egyikkulcskérdése az, hogy valóban azért kapott-e Nagy János öt százalékos tulajdonrészt a másodrendű vádlott cégében, mert a korábbi helyettes államtitkár segített neki elnyerni egy pályázatot. Nagy védője szerint tudatosan, félrevezetően írta le az ügyészség sajtóközleményekben, hogy valóban a hivatalával visszaélve jutott hozzá a tulajdonrészhez a védence. | Korrupcióval vádolt korábbi helyettes államtitkár: Az én ügyem arról szól, hogy legyen mit mutatni az EU felé | Nagy János utolsó szó jogán arról beszélt, hogy az őt ért korrupciós vádakban csak azért támadják, hogy a kormány fel tudja mutatni, igenis küzd a korrupció ellen. Szó volt a tárgyaláson fekete táskákról is, a másodrendű vádlott pedig hálás, hogy már látja, „milyen a rendszer”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/10/29/nagy-janos-utolso-szo-jogan-per-birosag | 2024-10-29 13:01:11 | true | null | null | Telex |
A kormány szembefordult a nagybirtokosokkal | Egyelőre nem tudni, hogy a kormánynak, vagy magának Lázár Jánosnak vannak becsípődve Magyarország legnagyobb földbirtokosai, de tény, hogy a vidékfejlesztési támogatások következő hétéves ciklusának beélesítése előtt a kabinet újragombolta a földalapú uniós támogatások hazai rendszerét. Az atv.hu-nak nyilatkozó agrárszakértő szerint eddig minden kormányzat érdekelt volt a mezőgazdaság kaotikus struktúrájában, és a tervezett korlátozások, illetve arányosítások önmagukban nem lesznek elegendőek az átláthatósághoz.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150629-a-kormany-szembefordult-a-nagybirtokosokkal | 2015-06-30 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Velence esetében 161 milliót forintot kap a Fő utcai és a Szent Erzsébet téri Meseliget Óvoda, míg Pusztaszabolcs esetében 240 millió forintot a Zsiráf, valamint a Manóvár Óvoda - tudtuk meg a csütörtöki sajtótájékoztatón Molnár Krisztián tól, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnökétől.
Az elnök kiemelte: példaértékű együttműködés kezd kibontakozni a két város között, ami a korábbi ciklusra nem volt jellemző és ez a vármegyei munkálatokat is nehezítette. Ennek kapcsán említette a nemrég átadott pusztaszabolcsi bölcsődét, melyet a korábbi településvezető, Zsuffa Erzsébet úgy adott át a lakosság számára, hogy a működési engedély még nem volt meg. Jelenleg, immáron az új polgármesterrel, Tüke Lászlóval azon dolgoznak, hogy novemberben ez is rendelkezésükre álljon és az apróságok elfoglalhassák a bölcsődét.
De a csütörtöki sajtótájékoztató apropójára visszatérve, Krausz György Velence polgármestere úgy fogalmazott, hogy ezzel a 161 milliós támogatással a választási kampányakor tett ígéretét szeretné beváltani, miszerint azon fog dolgozni, hogy növelje a Velencén élők komfortérzetét. Óvodáik felújítása pedig e célt szolgálja, hiszen az abban cseperedő gyermekek alapozzák meg a város jövőjét. A polgármester hozzátette: a jövőben szeretne egy virágzó kapcsolatot kiépíteni Pusztaszabolccsal, valamint azt, hogy a szomszédos település szerves részévé váljon a Velencei-tó életének.
Tüke László Pusztaszabolcs polgármestere is felidézte a választási kampánykor tett ígértét, mely a partneri és együttműködési kapcsolatok kialakításáról szólt.
- Pusztaszabolcs kapcsolatait új alapokra kell helyezni. Az erre irányuló tettek első gyümölcse a nemrég pozitívan elbírált pályázati forrás. Ugyanekkor fontos elmondani, hogy ennek benyújtása még az előző képviselő-testület munkáját dicséri, a megvalósítás azonban már a mi feladatunk - mondta.
Végül Tessely Zoltán országgyűlési képviselő azt árulta el, hogy az intézmények mire fordítják a kapott támogatást. Pusztaszabolcson a Manóvár Óvodában hőszigetelés, nyílászáró-csere, akadálymentes mosdó kialakítás és folyosó felújítás lesz, a Zsiráf Óvodában pedig csakugyan hőszigetelés, nyílászáró-csere, akadálymentes bejárat kialakítás és ereszcsatorna csere. Velence esetében a Szent Erzsébet téri intézményben azbesztmentesítés, hőszigetelés, nyílászáró-csere, akadálymentes parkoló kialakítás, elektromos hálózat felújítás és napelem beszerelés. Míg a Fő utcaiban tetőcsere, azbesztmentesítés, akadálymentes bejárat és parkoló kialakítás.
Az országgyűlési képviselő azt is fontosnak tartott elmondani, hogy a "vádakkal" ellenben folyamatosan zajlik az EU-s források felhasználása, valamint arra is rácáfolt, hogy bizonyos települések (ide értve Velencét is) esetében korábban visszatartották a forrásokat. Velence példájánál maradva, az előző önkormányzati ciklus alatt - mondta - igen jelentős támogatást kapott a város projektjeiben.
A tájékoztató végén Molnár Krisztián hozzátette: bízik abban, hogy heteken belül további pozitív hírekkel szolgálhatnak a két település vonatkozásában, valamint megemlítette arra irányuló terveiket is, hogy a jövőben létesüljön egy Pusztaszabolcs-Velence közötti kerékpáros út.
Keretben: A fentiek mellett Mészáros Lajos önkormányzati képviselő is nagyban hozzájárult a pályázat pozitív elbírálásában, ám egyéb teendői miatt nem tudott részt venni a sajtótájékoztatón. | Mintegy 401 millió forint támogatást nyertek | Jelentős összegű pályázati támogatás került pozitív elbírálásra a mai napon. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/401-millio-forint-tamogatast-nyertek | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Ahogy az lenni szokott, Csepregen a polgármester is hasogatott, kivette a részét a tűzifa előkészítésben, kiosztásában. Együtt dolgozott a városgondnokság munkatársaival.
Csepregen idén sem maradnak tűzifa nélkül a rászorulók. Az önkormányzat felhívására 127 kérelem érkezett. A beadványok elbírálása után kezdődhetett el a fa kiszállítása. Idén, az időjárás eddig viszonylag enyhe volt, elkerültek bennünket a kemény fagyok, így nem kellett még intenzíven fűteni.
- Az állami támogatásnak köszönhetően 93 köbméternyi fát kaptunk - kezdte Horváth Zoltán, polgármester. - Úgy döntöttünk, hogy idén a megítélt rászorulók egységesen egy köbmétert kaphassanak. Látható, az igényelés magasabb volt, mint a támogatás, a különbözetet a saját erőnkből pótoltuk ki. A városunk közigazgatási területén lévő fák állapotát szakemberrel vizsgáltattuk meg. Azokat a fákat, amelyek a parkokban, köztereken veszélyeztették a lakosságot, kivágtuk. Így sikerült nagyobb mennyiséget, 33 köbmétert felhalmozni. Sőt, még tartalékolni is tudtuk.
Azok, akik esetleg most, vagy a későbbiekben fordulnak hozzánk segítségért, és lemaradtak az igénylésről, akkor bármikor tudtunk fát biztosítani.
- zárta a polgármester. | A polgármester is hasogatott - tűzifaosztás Csepregen | Csakúgy, mint az elmúlt években, így idén is kivette a résztét a szociális tűzifa kiosztásában Horváth Zoltán, Csepregen. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/a-polgarmester-is-hasogatott-tuzifat-csepregen | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Az OCCRP egy amerikai gazdasági szaklappal, a Barron’sszel és az orosz politikával kapcsolatos oknyomozó cikkeiről ismert Novaja Gazetával együttműködve hónapokon át tartó nyomozás után megtalálta az adóügyletek két fő haszonélvezőjét. Az egyik csaló Moszkva regionális közlekedésért felelős egykori miniszterének fia, a másik pedig annak az adóhivatali tisztviselőnek a volt férje, aki engedélyezte az adó-visszatérítések kifizetését.
A nagyjából 230 millió dolláros csalássorozat akkor kezdődött, amikor a rendőrség razziát tartott Magnyickij egyik ügyefelének irodáiban (a Hermitage vagyonkezelő alapnál). Kiderült, hogy néhányan a razzia során lefoglalt bélyegzőkkel és dokumentumokkal a vállalat alkalmazottainak adták ki magukat, emiatt akkora bírságot szabtak ki a cégre, ami elvitte az egészéves nyereséget. Ez lehetőséget adott arra, hogy három fantomvállalkozás, amely csak papíron létezett, a Hermitage nevében adó-visszatérítést igényelhessen, amelynek kifizetése már előre lebeszélt üzlet volt. Magnyickij jelentette a visszaéléseket, mivel úgy gondolta, a hatóságok intézkedni fognak. Ehelyett azonban ő került börtönbe adócsalásért. Fogvatartói követelték, hogy írja meg saját beismerő vallomását, megtagadták tőle az orvosi ellátást és rendszeresen bántalmazták. Egy évvel letartóztatása után, 2009-ben a börtönben halt meg.
2009-ben és 2011-ben a nyilvánosság kizárásával lezajlott bírósági tárgyalásokon az esettel kapcsolatba hoztak két bűnözőt; Viktor Markelov és Vjacseszlav Hlebnyikov is bűnösnek vallotta magát az ügyben. Mindketten minimális büntetést, öt évet kaptak egy büntetőtáborban, és a pénzt sem kellett visszafizetniük. A rendőrség szóvivője ezt azzal indokolta, hogy az elcsalt összeg mennyiségét igazoló dokumentumok megsemmisültek egy teherautó-balesetben. A hatóságok nem válaszoltak arra, hogy mikor és hol történt az eset, illetve hogy miért voltak a papírok egy teherautóban. Nem magyarázták meg azt sem, miért nem kérték ki az adatokat az Orosz Központi Bankból (melynek több tranzakcióról is volt másolata). A kormány az adóhivatal dolgozóit vétlennek minősítette, ugyanis a nyomozás azt állapította meg, hogy a csalók átverték őket.
Több ezer banki tranzakción keresztül jutott el a pénz a három fantomcéghez (Mahaon, Parfenion, Rilend), ez az utalássorozat gyakorlatilag követhetetlen volt. (Az itt található infografika ettől a három cégtől kiindulva ábrázolja a pénzmozgásokat.) A vállalatok élén névleges részvényesek vagy igazgatók álltak, ezzel leplezték a csalások tényleges kedvezményezettjeit. Az átutalásokat követően nem sokkal a vállalatokat megszüntették. 2008 januárjában és februárjában a Parferion két újabb fantomcég, a ZhK és a Fausta számláira utalt 63 milló dollárt, később egy közvetlen tranzakció során a Fausta utalt a ZhK-nak 21 millió dollárt.
A ZhK-t a nyilvántartás alapján Marta Dimitrijeva alapította 2003-ban, aki elmondása szerint nem tudott a cégről, valószínűleg az interneten keresztül lopták el az adatait, amikor munkát keresett. Egyetlen részvényese volt csupán a ZhK-nak, Anatolij Dvojnyikov, aki több száz kilométerre lakott a vállalattól, és bírósági jegyzőkönyvek szerint több más fantomcéghez is használták a nevét. Dimitrijevához hasonlóan járt Szergej Kirillov is, aki tudta nélkül vetette nyilvántartásba a másik céget, a Faustát. Az OCCRP szerint az orosz szervezett bűnözésben bevett gyakorlat a fantomcégek megszüntetése és újraalapítása, így könnyebb leplezni a visszaéléseket.
Russian Untouchables. Episode 4: The Magnitsky Files.
A Parferiontól érkezett átutalást követően a Fausta megszűnt, ám azelőtt még a kapott pénzt továbbították egy másik vállalat számlájára, a Universe-höz, amelynek tulajdonosa több mint harminc cég részvényeseként jelenik meg az orosz állami kereskedelmi cégjegyzékben. Valószínűleg ő is csak névleg tölti be ezeket a posztokat. A Universe-t a ZhK-hoz hasonlóan újraszervezték, székhelye Moszkvából Vlagyivosztokba került át. Utóbbi cég másik két fantomvállalkozástól is kapott pénzt, a Rilendtől és a Mahaontól, de nem közvetlenül, hanem egy harmadikon, az Anikán keresztül.
A Universe-től és a ZhK-tól a milliók egy úgynevezett vostro számlára (correspondent account) kerültek. Ez a fajta számla egy kisebb bank nagyobb intézetnél vezetett számlája, amely a nemzetközi és a devizatranzakciókat hivatott megkönnyíteni. A két vállalat a kis Krajnij Szever Bank az egyik legnagyobb orosz pénzintézetben, az Alfa Bankban fenntartott számlájára utalt 33 millió dollárt. A lopott pénzek ezen a számlán keresztül hagyták el Oroszországot; a Krajnij Szever Bank ügyfelei, többségében fantomcégek 2008 februárjában két hét alatt összesen 300 milliót utaltak brit, belize-i, Brit Virgin-szigeteki, ciprusi, észt, kirgiz, moldáv, lett, litván és ukrán számlákra. Ez éppen csak sikerült, ugyanis nem sokkal azelőtt mentek végbe ezek a tranzakciók, mielőtt a bíróság letiltatta volna a Krajnij Szever bankszámláját.
Vladlen Sztyepanov
Két moldáv fantomcég, a Bunicon Impex SRL és az Elenast-Com SRL is részesült a külföldre került Magnyickij-pénzből. Előbbi a kapott összeg egy részét az Egyesült Királyságban bejelentett – ám akkor inaktív – cégnek, a Nomirex Trading Ltd.-nek küldte tovább, azonban már nem rubelben, hanem dollárban. A Nomirex az átutalt összeget már másnap továbbadta; a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Quartell Trading Ltd-hez jutott. Innen a Baikonur Worldwide Ltd-hez ment az összeg, majd tovább a ciprusi székhelyű Arivust Holdings Ltd számlájára a Credit Suisse-nél. Ennek a cégnek a tulajdonosa Vladlen Sztyepanov, annak az Olga Sztyepanovának a volt férje, aki az orosz adóhivatal 28-as számú irodáját vezette Moszkvában. Abban az irodában fogadták el az adó-visszatérítés jogtalan igényét. A pénzt dubaji luxusingatlanok vásárlására költötték. Sztyepanov sokáig azt állította, a pénzt saját maga kereste meg, volt felesége hollétéről pedig azóta sem tudni semmit, csak úgy, mint helyetteseiről, akik nevére szintén vásároltak a pénzből ingatlanokat Dubajban. Az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) információi szerint ők elhagyták az országot.
Denisz Kaciv
A moldovai pénzből nemcsak a Nomirex, hanem a Prevezon Holdings Ltd is részesedett. A Prevezon tulajdonosa Denisz Kaciv, akinek apja, Pjotr Kaciv korábban miniszter volt, jelenleg pedig magas pozíciót tölt be Moszkva regionális igazgatásában. A ciprusi cégjegyzék szerint a Prevezont 90 százalékban Denisz Kaciv birtokolja, 1 százalékban pedig egy olyan vállalat, amelynek ő a százszázalékos tulajdonosa. Kaciv tagadja a vádakat, azt állította az OCCRP újságíróinak, bizonyítékai vannak arról, hogy sosem üzletelt moldáv cégekkel. Az említett bizonyítékok azóta sosem kerültek elő. A férfi körbetelefonálta a riportereket és mondta nekik, hogy 2009 áprilisa óta birtokolja a céget, ezzel próbálta bizonyítani, hogy semmi köze az egészhez – a nyilvántartás szerint azonban már 2008 júniusában részvényese volt, néhány hónappal a tranzakciók után. Abban az időszakban a Prevezon egyetlen részvényese a mostani vezérigazgató, Kaciv jelenlegi üzlettársa és a Prevezon igazgatója, Timofej Krit volt. Az egykori miniszter családját már korábban is vádolták pénzmosással, akkor egy izraeli bankkal kapcsolatosan. Az ügyből végül egy titkos megállapodás lett az izraeli kormány és Denisz Kaciv között.
A Kaciv-család összesen több mint 17 millió dollár értékben tulajdonosa New York-i ingatlanoknak annak ellenére, hogy egy új törvény szerint az USA-ba nem léphetnek be a Magnyickij-ügy érintettjei. Két héttel azután, hogy a Prevezon Holdingst bejegyeztették Brooklynban, egy nap alatt több nagyértékű ingatlant is vásárolt a cég nevében a vezérigazgató, Alekszander Litvak. A New York-i cégnyilvántartásban hét, a Prevezonhoz hasonló nevű cég szerepel, melyek összesen több mint 17 millió dollár értékben birtokolnak ingatlanokat New Yorkban. Az ingatlan-nyilvántartás szerint pedig az összes hasonló nevű cég Alekszander Litvakhoz és a ciprusi Prevezon igazgatójához, Timofej Krithez köthető.
Annak ellenére, hogy a pénz útja Sztyepanovhoz és Kacivhoz vezet, nem csak ők érintettek az ügyben, több száz millió dollárról még mindig nem tudni, hogy milyen bankszámlákon keresztül, kinek a birtokába jutott. | OCCRP: 230 millió dolláros, államilag támogatott csalássorozat a Magnyickij-ügy | Oroszország történetének legnagyobb adócsalásával vádoltak meg 2008-ban egy orosz adójogászt, Szergej Magnyickijt, aki bebörtönzése után közel egy évvel, 2009 n | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/08/29/occrp-230-millio-dollaros-csalassorozat-a-magnyickij-ugy/ | 2012-08-29 10:16:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy központi tárhelyszolgáltatót hozna létre a kormány, ahova az összes olyan kép-és hangfelvétel felkerülne, amiket a különféle szervek készítenek, legyen szó a közútkezelőről, rendőrségről, közterület-felügyelőről. Ezekhez az adatokhoz a rendőrségnek, a belső elhárításnak és a terrorelhárítóknak közvetlen hozzáférése lenne, azaz folyamatosan megfigyelhetnék azokat. Azt, hogy pontosan hol és ki tárolná ezeket az adatokat, egyelőre nem tudni. A tervezet a kormányra bízná a tárhelyszolgáltató kijelölését.
A tervezet módosítás Péterfalvi Attilánál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökénél is kiverte a biztosítékot. Máshogy nem nagyon lehet értelmezni azt az állásfoglalást, amit Péterfalvi a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárának írt. A levélben Péterfalvi arra a következtetésre jut, hogy ha ebben a formában fogadja el a parlament a törvényt, akkor egy olyan, titkos információgyűjtéshez felhasználható képi megfigyelőrendszer jön létre, amelynek felhasználását utólag nagyon nehéz lesz ellenőrizni. Ez magyarul azt jelenti, hogy egy olyan eszköz lesz az állam birtokában, amivel akár vissza is élhet. Nem biztos, hogy vissza is fog vele élni, de a lehetősége meglesz arra, hogy büntetlenül visszaéljen vele.
Jelenleg ugyan nincs ilyen központi tárhely, de a belügyi szervek - ha akarnak - most is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz, csak meg kell keresniük a felvétel készítőit és meg is kell indokolniuk, miért akarják megszerezni az adatokat. Ha viszont a törvénytervezetet így ebben a formában elfogadják, akkor a belügyi szerveknek nem kell megkeresniük a felvétel készítőit (legyen az akár a rendőrség, a közútkezelő vagy bárki más), és még meg sem kell indokolniuk, miért kellenek nekik a felvételek. Ráadásul még csak bűncselekmény gyanúja sem kell ahhoz, hogy ezeket a felvételeket élő adásban nézegessék a hatóságok egy központi szerverről.
Nem véletlen, hogy Péterfalvi az alábbiakat javasolja:
az adatigénylő szerveket kötelezzék arra, hogy ügyszám vagy hasonló azonosító megadásával dokumentálják minden egyes adatlekérés célját és azoknak az adatoknak a körét, amit lementettek.
egészítsék ki a törvénytervezetet egy passzussal, amely szerint hivatala ellenőrizheti az adatok felhasználásának jogszerűségét.
bizonyos helyeken készült felvételeket további szigorítással használhassák csak fel a hatóságok. Ilyen helyek lennének például a templomok vagy a politikai gyűlések.
Bár a törvénytervezet szerint a tárhelyszolgáltató 15 napig tárolhatja az adatokat, ha pedig nem használja fel, akkor 15 nap után törölnie kell, arról, hogy a belügyi szervek által a tárhelyről "leszívott" anyagoknak mi lesz a sorsa, a törvénytervezet nem rendelkezik. A tervezetben mindössze annyit írnak, hogy ezek a belügyi szervek a tárhelyről származó adatokat tárolhatják. Tehát lényegében bármeddig.
Mindezekből pedig az is következik, hogy ha például ha valamelyik szerv jogosulatlanul folytat valaki ellen titkos adatgyűjtést, és utólag ezt a jogosulatlan adatgyűjtés ki akarják vizsgálni, akkor még kevesebb esély lesz arra, hogy tisztázódjon, történt-e visszaélés. Nem marad ugyanis nyoma az adatok "elkérésének", mivel azokat nem kellene elkérni, a belügyi szerveknek folyamatos hozzáférésük lenne a szerverhez - legalábbis akkor, ha a törvénytervezeten nem módosítanak.
A törvénytervezettel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozni fog - mondta az Index megkeresésére Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke. Ha minden igaz, akkor még augusztusban összeül a bizottság. | Mindent látni szeretne az állam | Mindent látni szeretne az állam - A belügy új javaslata lehetővé tenné a hatóságoknak, hogy bárkit folyamatosan megfigyeljenek, gyakorlatilag kontroll nélkül. Az adatvédelmi hatóság már kiakadt, a nemzetbiztonsági bizottság is tárgyalni akar róla. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/08/08/megfigyeles_adattarolas_adatgyujtes_bm_pinter_peterfalvi_torvenytervezet/ | 2017-08-08 11:46:32 | true | null | null | Index |
November 24-én átadhatják a Budapest-Belgrád vasútvonalat - mondta Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök hétfőn, miután Belgrádban találkozott Sulyok Tamás magyar államfővel. Sulyok gratulált a szerb partnereknek, hogy már idén, határidő előtt befejezik a vasútvonal fejlesztéseit, hozzátéve hogy
a magyarországi szakaszon várhatóan 2026-ban indulhat el a közlekedés.
A Budapest-Belgrád vasútvonal a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon. Gigantikus kínai hitelt vettünk fel rá, de az építkezés titokban zajlik: erre okot adhat, hogy Orbán Viktor édesapja is profitál a hatalmas állami beruházásból. Az ügyletet feltáró videós anyagunk itt nézhető meg, cikk formájában pedig itt olvasható.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt a hír fogadtatása a kormányon belül, Gulyás Gergely kabinetminiszter október elején azt mondta, ő is a 444-ből értesült az ügyről, a miniszterelnök megkérdezését javasolja.
Mi ezt többször is megtettük az elmúlt hónapokban, legutóbb a nemzetközi sajtó előtt, az Európai Parlamentben: ekkor a miniszterelnök azzal védekezett, hogy magánberuházásnak tartja a Budapest-Belgrád vasút építését, ahová az apja szállítja a köveket.
A sajtótájékoztatón a szerb elnök köszönetet mondott Novák Katalin bukott államfőnek és Orbánnak is, amiért "mindig a jó baráti kapcsolatok kiépítésére törekedtek Szerbiával". Szerinte Szerbia nemcsak politikai stratégiai partnernek, hanem "őszinte barátjának" is tartja Magyarországot.
Vucsics szerint tizenkét évvel ezelőtt a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom 768 millió euró - több mint háromszázmilliárd forint - volt, míg tavaly már elérte a hárommilliárd eurót - ezzel Magyarország a tizenkettedik helyről a negyedik helyre került Szerbia legfőbb külkereskedelmi partnereinek a listáján. A szerb elnök abban reménykedik, hogy még a vasút átadása előtt alá tudják írni a magyar-szerb-észak-macedón-görög vasútvonal kiépítéséről szóló nemzetközi megállapodást is, ezzel Budapesten keresztül Csehországgal, Lengyelországgal és Ausztriával is megszületne az összeköttetés. | Vucsics szerint már november végén átadhatják a Budapest-Belgrád vasútvonalat | A magyarországi szakaszon várhatóan 2026-ban indulhat el a közlekedés. Ez a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon, gigantikus kínai hitellel és Orbán Viktor apjának köveivel. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/28/november-vegen-atadhatjak-a-budapest-belgrad-vasutvonalat | null | true | null | null | 444 |
Az észt cég csütörtöki közleményében azt írta, hogy a panasz a BKV Zrt. július 8-án kiadott, az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésére vonatkozik, amely érvénytelennek nyilvánította a Skinest ajánlatát.
A BKV július 8-án hozta ki győztesnek az orosz Metrowagonmasht. A BKV akkor azt közölte, hogy az egyetlen érvényes ajánlatot adó orosz cég 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) végzi el a 37 darab, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év. A szerződést július 20-án írják alá, az első szerelvények a szerződés hatálybalépése után 16-18 hónap múlva megérkeznek, és ha sikeresek lesznek a próbák, havonta két felújított szerelvény kerülhet forgalomba – közölte akkor a BKV.
Az észt cég csütörtöki közlése szerint ajánlatuk minden lényeges szempontból kedvezőbb a versenytársukénál, és az összes modern műszaki követelménynek megfelel. A BKV által az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indokaként felhozott nyolc érv mindegyike formális jellegű volt. A Skinest meg van győződve arról, hogy az illetékes magyarországi és uniós fórumok is erre a következtetésre fognak jutni – írták.
Harminchét szerelvényt újíttatnak fel
Lapunk korábbi információi szerint két végső ajánlat érkezett a kocsifelújítási tenderre. Az eredeti orosz gyártó Metrowagonmash mellett az észt Skinest Rail nyújtott be pályázatot. Az észt járműgyártó csaknem kilencmilliárd forinttal alacsonyabb áron újította volna fel a magyar szerelvényeket. Ezzel alaposan feladta a leckét a BKV-nak, mert a bírálati szempontok közül éppen az ár volt a legfontosabb tényező. Még akkor is, ha a pályázati dokumentáció összeállításakor a kezdeti 72 százalékról 60 százalékra szállították le az árbeszámítás mértékét. Pluszpontokat lehetett kapni a rövidebb vállalási időért is, de ebben sem volt lényeges különbség a két cég ajánlata között.
Szintén előnyt jelentett a garantált élettartam, az észtek ebben is ráígértek az oroszokra. Az észtek 30 évet, az oroszok 25 évet garantáltak, de mindketten egyforma pontot kaptak. A rendkívül részletes kiírás miatt a műszaki paraméterekben kicsi volt az eltérés. De néhány részletben – energiafogyasztás, motortípus – az észtek felé hajlott a mérleg nyelve, bár ellenérvként említették a jegyzőkönyvek és a számítások hiányát. | Belföld: Az észtek megtámadták az orosz győzelmet | Az észt Skinest Rail cég panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 3-as metró szerelvényeinek felújítására kiírt tender eredménye ellen, mert szerinte minden pontban kedvezőbb volt az ajánlata a nyertes orosz Metrowagonmash társaságénál. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az-esztek-megtamadtak-az-orosz-gyozelmet-1552073 | 2015-07-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A volt gazdaságért felelős alpolgármester Ruzsa Csaba alá tartozó területen komoly káosz bontakozott ki, aki ugyan a közgyűlés szerint alkalmatlan a feladatára, de azért dolgozik tanácsadóként "dolgozik" a városházán Péterffy Attila pécsi polgármester felkérésére . Ezzel együtt viszont egy olyan örökséget hagyott a baloldali önkormányzat a mostani ciklusra, ami súlyos kockázatot jelenthet anyagilag Pécsnek, ismerve akár a patacsi tűzvészt is. A várossal ugyanis egy, a Péterffy Attila által jegyzett dokumentum szerint nem akarnak szerződni a biztosítótársaságok. A dokumentumban az áll, hogy Pécsnek még előzetes árajánlatot sem volt hajlandó adni a jelenlegi (Uniqa) és a korábbi (Allianz) biztosító partnere. Állítólag mindössze egy cég válaszolt.
Berényi Zoltán, az ÖPE frakcióvezetője szerint kevés céget kerestek meg, szerinte az önkormányzat által a biztosítások intézésere felkért Pannon-Safe Biztosítási Alkusz Kft. által letett szakmai anyag sem megfelelő, ráadásul 5-6-szor magasabb díjra kaptak csak ajánlatot egy cégtől. Szerinte bőven lett volna idő arra, hogy megkeressenek más vállalatokat is ajánlatkéréssel, és sokkal kedvezőbb díjat is lehetett volna elérni.
A balosok azonban olyan helyzetet idéztek elő, ami alapján csak két rossz közül lehet választani: vagy többet fizet a város, vagy pedig új eljárást indítanak, ami nyárig eltarthat. Ez viszont azt is jelenti, hogy bizonyos időszakra átmeneti megoldás kell, hiszen az év végén lejár a szerződés.
Csizmadia Péter fideszes frakcióvezető szerint komoly szakmai aggályok vannak a mostani kiírással szemben, hiszen a nagyobb önkormányzati ingatlanok biztosítási értékét 2019 óta nem vizsgálták felül, ezért ezek alulbiztosítottak lennének. Úgy látja, hogy megoldható ideiglenesen is szerződni, addig is új szakértők segítségével írják ki az új közbeszerzést, mert a mostanira azért nem jelentkeztek, mert egyszerűen rossz volt a kiírás. Szerinte, a baloldaliak valamiért nagyon ragaszkodtak ahhoz, hogy a rossz kiírás alapján átnyomják ezt az ügyet.
Az önkormányzat alkalmazásában álló Ruzsa Csaba "tanácsadó" azzal védte meg a biztosítókat, hogy a jelenlegi kontraktus alapján a biztosítók 135 millió fizetnek ki a városnak, ami 83 millióval több annál, mint amennyit a várostól kapnak díjként. Ezért kalkuláltak úgy, hogy nagyobb összegért, 110 millió forintért hajlandóak csak szerződni, mert magasabbak a városi kárigények is. Ehhez viszont akkor az önkormányzatnak a már kiírt közbeszerzés lezárásához többletet kell biztosítani.
Végül azonban nem adott pótlólagos fedezetet az önkormányzat, hanem Csizmadia Péter javaslatára az áthidaló megoldás mellett új eljárást indítanak, hogy szakmailag is megfelelő kiírás után, több biztosító is versenyezhessen. | Biztosító cégek beintettek Pécsnek? | Sikerült akkora káoszt csinálni, hogy gyakorlatilag a pécsi önkormányzat jelenlegi és korábbi biztosító cége sem volt hajlandó a várossal szerződni. Csizmadia Péter frakcióvezető javaslatára új, korrekt és szakmailag is elfogadható, a városi vagyont biztosító cég kiválasztását célzó közbeszerzés lesz. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/biztosito-eleguk-lett-a-pecsi-onkormanyzatbol | null | true | null | null | BAMA |
Egy gyenge kormányzás politikai büntetése a demokratikus országokban az, hogy a választópolgárok leváltják azokat, akiknek korábban bizalmat szavaztak. Ez megvalósulni látszik: Magyarországon már nincs olyan helyi, illetve országos választás vagy népszavazás, ahol a kormánypártnak vagy jelöltjének esélye lenne a győzelemre. Ma már mindenki azt gondolja, hogy 2010 tavaszán Magyarországon a jelenlegi ellenzék által uralt Országgyűlés és kormány alakul majd. Ha pedig egy kormányzati időszak úgy marad meg az emberek emlékezetében, mint kizárólag rossz döntések sorozata, összességében az ország drámai hanyatlásának időszaka, akkor a hatalmon lévőkkel kapcsolatosan beleég az emberekbe, hogy velük nem lehet. Ez egy demokráciában nem eredményezi azt, hogy a másik oldal örökös bérletet vált a kormányzati hatalom birtoklására, csupán annyit, hogy a korábban egy politikai oldalt megjelenítő párt helyére jó eséllyel egy másik léphet.
A súlyos politikai büntetés szükséges, azonban Magyarországon önmagában már nem elégséges. A rendszerváltozás óta először tapasztalhatjuk azt, hogy az emberek maguk is olyan tragikusnak tartják az ország állapotát, hogy gyors javulást szinte senki nem remél. Ezért a korábbi jólétet hozó választási ígéretek helyére a számonkérés iránti társadalmi elvárás lép. Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban a csaknem nyolcéves MSZP–SZDSZ-hatalom a gazdaságpolitika, az alkotmányos alapjogok érvényesülése és az állami intézmények működése terén saját kormányzati időszakán messze túlmutató károkat okozott.
A gazdaságpolitika területén a tények a következők: a magyar államadóság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya a 2002-es hatalomváltáskor volt 53 százalékról a kormányváltás várható időpontjára kilencven százalék körülire nő, de már most is jelentősen meghaladja a nyolcvan százalékot. A munkanélküliség tíz százalék fölötti, gazdasági növekedés nincs. A hét százalék körüli csökkenés még a szocialista mentsvárnak tekintett világgazdasági válság időszakában is az egyik legrosszabb adat a régióban és a gazdasági növekedés már a gazdasági világválságot megelőző esztendőkben is stagnált; ugyanabban az időszakban, amikor Közép-Európa hasonló sorsú országaiban; Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában vagy Romániában a gazdaság bővülése éveken át hat és tíz százalék között volt. Az euró bevezetésének időpontja ma már csak kabarétréfákban merül fel, noha 2002-ben egy hazugságoktól hemzsegő kampányban is politikai kompromisszum volt arról, hogy a közös európai valuta 2006-ra bevezethető. Az államadósság folyamatosan növekszik, mivel a költségvetésnek még úgy sincs elegendő bevétele, hogy az adóelvonás mértéke az Európai Unió 27 tagállamából kizárólag Belgiumban magasabb a magyarnál.
Az emberi jogok érvényesülése terén, ha lehet még súlyosabb a helyzet. Magyarországon több mint másfél évtizeddel a rendszerváltozás után sok tekintetben önkényuralmi gyakorlat vált uralkodóvá, helyenként a 80-as évek második felének kommunista diktatúrájánál brutálisabb előadásban. Az alkotmányos alapjogok korlátozása a 2002-es kormányváltással kezdődő folyamat része volt. Csúcspontja, a 2006. őszi rendőri erőszak alapjaiban rázta meg a jogállamba vetett hitet, úgy, hogy az – döntően éppen a felelősségre vonás elmaradása miatt – a mai napig sem állt helyre. Éppen a Révész Máriusz ügyében hozott elsőfokú ítélet kapcsán szembesülhettünk azzal, hogy még egy mentelmi joggal rendelkező, a képviselői igazolványát kezében tartva fellépő országgyűlési képviselő egyébként brutális megverése is következmények nélkül maradhat, köszönhetően annak, hogy az ügyészség a felelősöket a közrendőrök között keresi, noha az igazi bűnösöket a parancsot adók között lehetne megtalálni.
Az általánossá vált felelőtlenség és korrupció miatt mára az államigazgatás teljes szervezetrendszere került válságba. A közigazgatás szétesett, az állam alapvető funkcióit sem képes ellátni. A rendteremtés ígéretével fellépő magánhadseregek még akkor is társadalmi támogatottságra számíthatnak, ha ezzel az állami erőszak-monopólium alkotmányos garanciája semmisül meg. Az állam saját polgárai biztonságának és védelmének szavatolása terén csődöt mondott. Különösen vidéken a kisebb értékre elkövetett lopások miatt a károsultak már feljelentést sem tesznek, elsősorban azért, mert esély sincs arra, hogy a rendőrség megtalálja az elkövetőket. Eközben a büntetőeljárások elhúzódása az ügyek döntő többségében – főleg a gazdasági jellegű bűncselekmények terén – azt eredményezi, hogy időben olyan mértékben különül el a bűntett a büntetéstől, hogy annak visszatartó ereje még akkor is csekély lenne, ha elkerülhetetlenül bekövetkezne. Elkerülhetetlennek azonban ma csak az eredménytelenség tűnik.
A közszféra egyes területein a mindennapi élet részévé váló korrupció valószínűleg nemcsak Magyarországon, hanem Európa unióba tömörült országainak újkori történelmében is páratlan. Alig került sor olyan komolyabb értékű állami ingatlan értékesítésére, ami ne vetette volna fel a bűncselekmény gyanúját. Az út a soha meg nem valósuló kormányzati negyedre elpazarolt milliárdoktól Terézvároson és Sukorón át egészen Moszkváig vezet. Utóbbi helyen a kormánynak az állami tulajdonban álló nagy értékű ingatlanra olyan vevőt – egy luxemburgi offshore céget – sikerült találni, aki már akkor kifizette a vételárat, amikor még ki sem írták az ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázatot (!). A baj csak az, hogy lettek volna más vevők is, akik bizonyítottan öt-tíz milliárd forinttal ajánlottak többet. Magyarországot az állam képviseletében eljáró szélhámosok bűncselekményének következtében egyetlen ingatlan értékesítésén több mint ötmilliárd forint kár érte. A már a formára sem adó gátlástalan korrupciót a Külügyminisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak a felelősséget egymásra hárító arcátlan hazudozása követi. És ugyan különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt már az ügyészség is nyomoz, a kormány mégis hallgat arról, hogy ki döntött az értékesítésről. Nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek állammal szembeni bizalma megszűnt, saját politikai vezetőiket kevesebbre értékelik, mint valamely rablóbanda vezetőit, mert míg azok az egyéneket károsítják meg, itt a közösség egésze szenvedett kárt. A büntetőjogi felelősségre vonás jogos igénye kapcsán azonban rögzíteni kell, hogy a megoldás kereteit az alkotmány határozza meg. Tudnunk kell, hogy a mégoly jogos indulatok sem adnak felhatalmazást arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk azokat a jogállami és alkotmányos garanciákat, amelyeknek betartása különböztet meg bennünket elsősorban azoktól, akikkel szemben a felelősségre vonást kívánatosnak tartjuk.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a választópolgárok pár hónap múlva Országgyűlést és közvetve kormányt választanak, de ügyészséget és ügyészeket, illetve bíróságot és bírákat nem. Miért van jelentősége mégis a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából is az új kormánynak? Nyilvánvaló, hogy ma az ellenzéknek a legtöbb területen csak sejtései vannak arról, hogy mi történt pontosan a minisztériumokban, hogyan és kinek az utasítására folytak el magáncélokra közpénzek milliárdjai. A kormány még a törvény szerint közérdekűnek minősülő adatokat is eltitkolja, de egy bűncselekmény egyértelmű felderítéséhez ezen túlmenően olyan belső utasítások ismeretére is szükség van, amelyekre a jelenlegi ellenzéknek csak a hatalom birtokában lesz rálátása. Emellett jó okkal feltételezhetjük, hogy a törvénytelenségeknek vannak olyan tanúi, akiket jelen pillanatban még az egzisztenciális félelem hallgatásra kényszerít. Hamis és hazug interpretáció tehát, hogy a jelenlegi ellenzék azért ígéri hatalomra kerülése utánra a büntetőjogi felelősségre vonásokat, mert a kormányzati hatalom és a várhatóan jelentős törvényhozási többség birtokában a tőle független állami szerveket kívánja befolyása alá vonni. Erre nemcsak alkotmányos lehetőség nincs, de szándék sem.
Ha azonban az eljárás terheltjét a mentelmi jog védi (például, mert országgyűlési képviselő), akkor ahhoz, hogy egy büntetőeljárás egyáltalán megindulhasson elengedhetetlen feltétel a mentelmi jog felfüggesztése, amelyhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Ne felejtsük el, hogy az MSZP a jelenlegi ciklusban a korábbi politikai szokásjogot felrúgva több közvádas ügyben az erre irányuló legfőbb ügyészi indítvány ellenére sem járult hozzá szocialista, valamint MDF-es képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Nincs okunk feltételezni, hogy a jövőben másként járnának el. Ha tehát a gyanú országgyűlési képviselővel szemben merül fel – és ezt azért ne zárjuk ki –, akkor a felelősségre vonás alkotmányos eljárási feltétele, hogy a következő Országgyűlésben a jelenlegi kormányt támogató pártok még egyharmadnyi képviselettel se rendelkezzenek. Az ország mai tragikus helyzete számtalan mozaikkockából áll össze. E mozaikkockák egy része mögött nem csupán rossz kormányzati döntések, hanem súlyos bűncselekmények állnak. Nem kizárólag a következő kormány politikai érdeke, hogy ezekre jogállami keretek között fény derüljön. Ez az érdeke valamennyi állami szervnek, a bűncselekményekben nem érintett politikai és civil szervezeteknek és – pártszimpátiától függetlenül – az ország valamennyi tisztességes polgárának. Enélkül az emberek és a hatalom, az állam és a társadalom közötti, tátongóvá vált szakadék nem lesz áthidalható. Enélkül büntetlenül marad, hogy egy politikai garnitúra a közszolgálatot a szabadrablás szinonimájának tekintette.
A szerző jogász | A politikai bűnök és a felelősségre vonás | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/01/a-politikai-bunok-es-a-felelossegre-vonas | 2010-01-02 01:12:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A nem magyar állampolgárok által megvalósított bűntények hazai összbűnözésen belüli aránya a XXI. század első két évtizedében nem nagyon változott. Ezt a megállapítást dr. habil. PhD Hautzinger Zoltán rendőr ezredes, tanszékvezető egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatási dékánhelyettese tette a 2023-ban a Belügyi Szemlében megjelent Idegenrendészet a büntető igazságszolgáltatás szolgálatában című tanulmányában. A mutatók szerint 2003-ban az ismertté vált, illetve regisztrált külföldi bűnelkövetők száma 5301 volt, majd ez a szám a Magyarország uniós csatlakozását követő esztendőben, azaz 2005-ben 7366-ra gyarapodott.
Az illegális migráció tömeges méretűvé válása miatt a 2010-es évek közepétől növekedett vagy stagnált ez a szám, utána az évszázad harmadik évtizedének - a 2020-as éveknek - az elején jócskán erősödött. Köszönhető ez a szakember szerint a Magyarország területét is érintő illegális migrációra települő, nemzetközi bűnhálózatok megjelenését generáló szervezett embercsempészetnek. Tavaly már több mint nyolcezer külföldi bűnelkövetőt vettek nyilvántartásba országunkban. Mindezt az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (EnyÜBS) adatai tanúsítják.
A külföldi elkövetők bűncselekményeinek sorában tekintélyes helyet foglalnak el a közlekedési deliktumok.
Az egyik legsúlyosabb, külhoni állampolgárt terhelő közlekedési bűntény egy szlovákiai asszony, Eva Rezesová nevéhez fűződik. A nő 2012. augusztus 21-én hajnalban, zaklatott lelkiállapotban, az M3-as autópályán 165 kilométer/órával robogott X5-ös BMW-jén, ráadásul vezetés előtt szeszes italt ivott. A megengedettnél nagyobb sebességgel haladva nekiütközött az előtte haladó Fiat Puntónak, s azt egy teherjárműnek lökte. A Fiat onnan a szalagkorlátnak rohant, s kigyulladt. A benne utazó két karácsondi házaspár tagjai közül hárman bennégtek, a negyedik társuk később a kórházban hunyt el. Első fokon a Gödöllői Járásbíróság 2013 novemberében négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt hat év fogházbüntetéssel sújtotta a terheltet, s öt esztendőre eltiltotta a járművezetéstől. Jogorvoslati kérelmek nyomán, hosszas büntetőeljárási viták és tortúra után, 2014 szeptemberében a Budapest Környéki Törvényszék súlyosította a vádlott szankcióját, őt jogerősen kilenc év börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül nyolc esztendőre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Eva Rezesová 2018-ban szabadult a fegyintézetből.
A Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának tizenegy esztendeje napvilágot látott összesítése értelmében 2012-ben 6626 deliktum miatt vontak itthon külföldi állampolgárt felelősségre. A legtöbbért a fővárosban.
Heves vármegye ebből a szempontból viszonylag nyugodt térségnek bizonyult, hiszen 33 bűntény okán (a mutató az összes adat fél százaléka volt) jártak el nem magyar tettessel szemben. Közülük 15 volt a vagyon elleni jogsértés, hat a közlekedési, öt a közrend elleni, s kettő a gazdasági bűncselekmény. A 2010-es évek végétől, s az eddigi 2020-as esztendőkben a tapasztalatok alapján a határzárral összefüggő közrend elleni jogellenes cselekedetek, valamint az embercsempészés vált igazán jellemzővé a külhoniak bűnözésében Magyarországon.
A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) Közigazgatás rendje elleni bűncselekmények című fejezete időközben új, önálló büntetőjogi tényállásokkal egészült ki. Ezek a 352/A-B-C. szakaszokban szabályozott határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka megakadályozása. Ezekkel a rendelkezésekkel a határforgalom zavartalan működését, az illegális migráció megakadályozását és a határvédelmi létesítmények védelmét kívánták biztosítani a jogalkotók.Az első bűntény tettesét három, a másodikét egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják bűntett címén alapesetben. A minősített esetek elkövetői még súlyosabb szankcióval számolhatnak, hiszen ha fegyveresen, felfegyverkezve, netán tömegzavargás résztvevőjeként vonják őket felelősségre, akkor egytől öt évig kerülhetnek fegyintézetbe. A határzár megrongálásáért az előbbihez hasonló minősített változatoknál viszont kettőtől nyolc esztendeig tartó büntetést kaphatnak. Ha a jogellenes fellépésükkel valaki(k)nek a halálát okozzák, úgy öttől tíz évig terjedő szankció szabható ki velük szemben.
A harmadik bűntény vétség, amiért egy évre is rács mögé juthat az elkövető.
A 2017-ben rögzített országos statisztika is sokat elárul a külföldiek bűnös tetteiről hazánkban: e szerint ebben az esztendőben Magyarországon az összes bűnelkövetők száma 90 ezer 364 volt, a külhoniaké pedig 4 ezer 12, ami 4,44 százalékos arányt képviselt. A képzeletbeli dobogón az első helyet 954 jogellenes cselekedettel a románok, a másodikat 742-vel az ukránok, a harmadikat 320-szal a szerbek foglalták el.
Minderről az Ügyészek Lapja adott tájékoztatást Külföldi bűnelkövetők Magyarországon és a 2015-ben kezdődött migrációs válság című értekezésben, amelynek a szerzői Póczik Szilveszter, Bolyky Orsolya, Sárik Eszter.
Érdemes figyelemmel kísérni azt is, hogy a külföldiek magyarországi bűnelkövetéseit sorolva milyen mutatókat hozott a 2020-as évtized eddigi esztendeiben nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek értelmében 2021-ben nem magyar állampolgárok 5346 tette miatt indítottak a hatóságaink büntetőeljárást. Egy esztendővel később ez a szám 6830-ra növekedett. Tavaly pedig már a külföldiek 8014 jogellenes cselekményét jegyzőkönyvezték hazánk nyomozó- és igazságszolgáltatási szervei.
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának nyilvántartása is a mostani évtized főbb adatait tartalmazza. Határzár tiltott átlépése bűntett okán hazánkban 2022-ben három büntetőjogi procedúrát folytattak le, tavaly egyet sem, míg az idén októberig egyet. Jóval nagyobb számok jellemzik ennél a határzár megrongálása miatt indult büntetőeljárásokat, tavalyelőtt 104, a múlt esztendőben 200, az idén pedig 42 eset adott munkát a hatóságainknak. Az utóbbi deliktumok miatt túlnyomórészt Bács-Kiskun vármegyében járnak el az illetékesek, jóval kisebb számban Csongrád-Csanádban.
Bűnügyi mutatók a határzárról
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztálya által közzétett adatok arról árulkodnak, hogy a legnagyobb számban 2016-ban lépték át tiltott módon a határzárat, pontosan kétezer-nyolcszázhárman. Közülük hét ellen indult büntetőjogi procedúra határzárrongálás miatt. Valójában persze, 1543 alkalommal valósult meg a határzár tönkretétele, ám több esetben nem volt bizonyítható, illetve az elkövető személyére nem derült fény. | Eva Rezesová: 4 halálos áldozatra volt a balesetnek | Közúti balesetek okozása, határzár tiltott átlépése, illetve rongálása, kábítószer-kereskedelem, embercsempészés – ezek a bűncselekmények szerepelnek az első öt között azon a listán, amelyeket külföldi állampolgárok követnek el hazánkban. Ilyen eset volt az Eva Rezesová okozta halálos baleset 2012-ben az M3-ason. Annak jártunk utána, számos Heves vármegyei példa megemlítésével is, hogy miként változott a külhoniak bűnözése országunkban. Két részben olvashatnak a történtekről. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/eva-rezesova-halalos-aldozatok-m3-as | null | true | null | null | HEOL |
Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az óbaloldal sok esetben mérhetetlen támogatással rendelkező pártjai különböző civil szervezetek, alapítványok és mozgalmak álcája mögé bújva próbálják átmenteni politikai befolyásukat Budapesten. Ez számos fővárosi kerületben tetten érhető.
Az óbaloldal új generációját képviselő politikusok, mint például Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Kreitler-Sas Máté, a XI. kerületi közélet egyik aktív szereplője élen járnak abban, hogy civilnek álcázott szervezetek révén növeljék saját és párttársaik befolyását.
Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere kifejezetten azzal az ígérettel lépett színre még 2019-ben, hogy pártpolitikai érdekektől mentesen, civilként politizál majd. Ugyanakkor a polgármester az első ciklusában folyamatos harcban állt az akkor még politikai szövetségeseinek tekintett baloldali pártokkal. Ennek eredményeként a politikus a 2024-es választásokon már hivatalosan függetlenként indult, a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért egyesület jelöltjeként.
A szervezet, amely szoros szövetségben állt a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal, saját jelölteket is állított minden körzetben. Baranyi a megválasztása után azonban kifizetőhelyet csinált a kerületből, jelenleg legalább fél tucat jobb napokat látott baloldali politikus élősködik a ferencvárosi önkormányzaton.
Legutóbb Baranyi Krisztina Balogh Samut, a főpolgármester korábbi kabinetfőnökét vette fel, és megtette a Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt. (FEV IX. Zrt.) igazgatósági tagjának. Ezt megelőzően Balogh a várostervezés stratégiai irányításáért, valamint az azzal összefüggő végrehajtás összehangolásáért volt felelős a Karácsony Gergely vezette városházán.
Borka-Szász Tamás a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Nonprofit Kft.-nél tevékenykedik. Ő az a DK-s erzsébetvárosi politikus, aki erzsébetvárosi képviselői mandátumáról lemondani kényszerült, miután kiderült, az önkormányzat épületében, az ottani elektromos hálózaton nagy teljesítményű számítógépeket üzemeltetett bitcoinbányászat céljából.
Gőz Gabriella mielőtt Ferencvárosba menekült volna, a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. vezetőjeként felügyelte azt a bérbeadási eljárást, amely a kerület káptalanfüredi ingatlanát a Vitorlázó Gyermekekért Egyesületnek engedte át. Ennek kapcsán annyit már tudni, hogy az ügy a bíróságra került .
A Gyurcsány Ferenc egykori sajtósaként is ismert Gőz Gabriella Ferencváros vagyonkezelő cégénél, a FEV IX-nél talált menedékre, vagyis annál az önkormányzati cégnél, amelyet Pataki Márton vezet.
A helyi Fidesz szerint Gőz tanácsadói szerződését éppúgy nem egyeztette Baranyi anno a baloldali frakciókkal, mint Borka-Szász szerepvállalását sem.
Ádám Zoltán azt követően lett Baranyi tanácsadója, hogy menesztették a Corvinus Egyetemről. Ádám volt már közpolitikai tanácsadó, például a második Gyurcsány-kormány idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban.
Derda Ádám szintén a korrupciógyanúval vádolt, DK-s Kiss László vezette Óbudáról "ejtőernyőzött" át Baranyiékhoz. Az álláshalmozó momentumos politikus egyébként egy időben a III. kerületben képviselő, Ferencvárosban pedig a vagyonkezelő cég szakmai titkára.
Pataki Márton korábban az MSZP óbudai képviselője volt, de pártot váltott, és az Együtt egykori elnökségi tagja lett, majd onnan a Momentumba igazolt.
Kreitler-Sas Máté az utóbbi években különféle civil mozgalmak és környezetvédelmi kampányok révén tett szert ismertségre. A politikus önkormányzati képviselőként számos olyan rendezvényt és kezdeményezést támogatott, amelyek mögött kifejezetten baloldali politikai érdekek állnak. Kreitler-Sas Máté részvétele különböző önkormányzati és társadalmi projektekben lehetőséget biztosít számára, hogy politikai befolyását növelje és kapcsolatot építsen az óbaloldal szervezeteivel.
A politikus még júniusban az óbaloldal jelöltjeként nyerte meg a választást Újbudán. Ezt követően Kreitlert alpolgármesterré választották, amit az óbaloldal jelöltje úgy hálált meg, hogy október elején látványosan hátat fordított a korábban vele szövetséges pártoknak, és megalapította a Zöld Újbudáért Egyesületet.
A civil szervezethez való csatlakozási szándékát lapunk információi szerint már több baloldali politikus is jelezte.
Mindezek mellett az elmúlt időszakban az MSZP színeiben politizáló Őrsi Gergely is bejelentette, kilép a pártból, és függetlenként folytatja a munkáját. Mindeközben persze a politikus továbbra is magáénak tudja a baloldali közgyűlési többség támogatását.
Borítókép: Baranyi Krisztina ( | Civil szervezeteken keresztül mentené át hatalmát Budapesten az óbaloldal | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/civil-szervezeteken-keresztul-mentene-at-hatalmat-budapesten-az-obaloldal | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Tatabányai Járásbíróságon október 31-én, csütörtökön előkészítő ülésen tárgyalták annak a férfinak az ügyét, aki amúgy is bajban lévő devizakárosultakat vert át összesen közel 117 és fél millió forinttal. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat ítélje börtönbüntetésre, tiltsa el a közügyek gyakorlásától, szabjon ki pénzbüntetést, a beterjesztett polgári jogi igényeknek adjon helyt.
A vádirat szerint a többszörösen büntetett vádlott 2018 decemberétől az interneten keresztül hirdette magát, miszerint devizakárosultaknak nyújt jogi segítséget. A vádlott a sértettekkel különböző tatabányai, budapesti, pécsi helyszíneken személyesen találkozott, melynek során jogászként, illetve ügyvédként mutatkozott be.
A vádlottnak azonban nem is volt munkahelye, sem jogi egyetemi végzettsége, és doktori címet nem szerzett, ezekkel a sértetteket csak megtévesztette.
A vádlott valótlanul azt ígérte az úgynevezett devizakárosult sértetteknek, hogy a korábban részükre deviza hitelt nyújtó pénzintézetek ellen polgári peres és egyéb eljárásokat kezdeményez, a folyamatban lévő végrehajtásokban őket képviseli, melynek eredményeképpen a végrehajtási eljárások a sértettek részére kedvező módon lezárulnak, a tőlük követelt pénzösszegeknél jóval alacsonyabb összeget kell visszafizetniük, illetve további befizetéseket nem kell teljesíteniük sem a pénzintézetek, sem a végrehajtó felé, és megakadályozza az ingatlanukon történő végrehajtást.
A vádlott a vádbeli időszakban a 146 vádpont alapján 117 millió 432 ezer 806 forint összegben vett át a sértettektől pénzt, amiből 112 millió 811 ezer 806 forintot saját szükségletére elköltött. | Ez brutális! Százmilliónál is többet nyúlt le ez a gátlástalan csaló pécsiektől is | Összesen 117,5 millió ütötte a markát annak a csalónak, aki kilátástalan helyzetben lévőket vert át, köztük pécsieket is. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/ez-brutalis-szazmillional-is-tobbet-nyult-le-ez-a-gatlastalan-csalo-pecsiektol-is | null | true | null | null | BAMA |
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén az elmúlt 24 órában két személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset jutott a rendőrség tudomására. A rendőrök az elmúlt napon három ittas járművezetővel szemben intézkedtek, továbbá nyolc személyt fogtak el az ellenük érvényben lévő körözés alapján. | Nem a kedd volt a szerencsenapja néhány körözött személynek | Nyolc körözött személy csuklóján kattant a bilincs kedden. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/korozes-rendorseg-jasz-nagykun-szolnok | null | true | null | null | SZOLJON |
A gyakorlat célja egy szimulált veszélyhelyzet kezelésének gyakorlása, az ilyenkor szükséges intézkedések végrehajtásával. Az eseményen a helyi általános iskola diákjai is részt vettek, akik számára a jelenlévő katasztrófavédelmi szakemberek ismeretbővítő foglalkozásokat tartottak, ezzel hozzájárulva a fiatalok veszélyhelyzeti felkészültségének fejlesztéséhez. A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetői a gyakorlat végén kiválóra értékelték az elvégzett munkát, kiemelve a csapatok hatékony és gyors reagálását a szimulált szituációkra. | Így kell ezt csinálni! | Pénteken Rácalmás Külső Védelmi Tervének gyakorlata zajlott a településen. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/igy-kell-ezt-csinalni | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Különböző hadiipari vállalatok összesen 22 igazgatóját vették őrizetbe az FBI ügynökei Las Vegasban egy vesztegetési ügyben. Az amerikai nyomozók három éve vizsgálódtak, és a végén Las Vegasban, egy fegyver- és vadászati kiállításon csalták kelepcébe a gyanúsítottakat.
Az egyik FBI-nyomozó egy meg nem nevezett afrikai ország kormányának képviselőjeként mutatkozott be mint a védelmi tárca fegyvervásárlással megbízott ügynöke, aki 15 millió dolláros fejlesztést tervez az elnöki gárdánál.
Az amerikai nyomozók szerint a különböző fegyvergyárak és fegyverkereskedők (többnyire amerikai cégek, de volt köztük két brit és egy izraeli is) képviselői hajlandók lettek volna 20 százalékos kenőpénzt fizetni az ügynöknek, ha ők kapják meg a szerződést. A letartóztatottak között három brit állampolgár is volt, a brit hatóságok további hét, az ügyhöz kapcsolódó embert keresnek.
Az érintett cégek között van fegyver- és lőszergyár, golyóálló felszereléseket, illetve taktikai, ballisztikus rendszereket előállító üzem is. Az USA-ban összesen 14 helyszínen tartottak házkutatást. | Korrupt fegyvergyárosokra csaptak le Las Vegasban | 22 embert vettek őrizetbe az USA-ban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy vesztegetéssel akartak győzni egy afrikai ország fegyverbeszerzési tenderén. A különböző fegyvergyárak képviselőit az FBI csalta kelepcébe Las Vegasban. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/01/korrupt-fegyvergyarosokra-csaptak-le-las-vegasban | 2010-01-21 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Komjáthi Imre azt írta, a jelölt személyéről még egyeztetések zajlanak, később adnak majd tájékoztatást.
Az MSZP számára "Dombóvár és környékének fejlődése, a helyi szociális igazságosság megteremtése és a mindennapi élet biztonságának növelése kiemelten fontos cél" - fogalmazott közleményében a párt elnöke.
Az időközi választást Potápi Árpád János október 17-i halála miatt kellett kiírni, aki 2022-ben a vármegye délnyugati részét lefedő, dombóvári székhelyű egyéni választókerületben a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot. | Az MSZP saját jelölttel indul a januári időközi választáson | Saját jelöltet indít az MSZP a január 12-i időközi országgyűlési képviselő-választáson a Tolna vármegyei kettes számú egyéni választókerületben. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-mszp-sajat-jelolttel-indul-a-januari-idokozi-valasztason/439468 | null | true | null | null | Hírklikk |
A pécsi közgyűlés újjáalakulása során az alakuló ülésen nem került sor a szervezeti és működési szabályzat módosításának megvitatására, és Péterffy Attila polgármester által javasolt alpolgármesterek megválasztása sem járt sikerrel, mivel Zag Gábor és Ruzsa Csaba megválasztásához nem állt rendelkezésre a szükséges többség. Az október 22-i rendes ülésen az alpolgármesteri posztról sem esett szó, és a polgármester által benyújtott szmsz-módosítást végül nem fogadták el. A Fidesz-KDNP-ÖPE frakció pedig nem terjesztett elő saját módosító javaslatokat, pedig legalább egy alpolgármester megválasztása elengedhetetlen lett volna, hogy a közgyűlés törvényesen működhessen.
Péterffy Attila a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait a kialakult helyzetről és a jövőbeli terveiről, amelyek célja, hogy kompromisszumos megoldásokat találjon az új közgyűlés számára. Kiemelte, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztetett a közgyűlésbe bejutott képviselőkkel, hogy mihamarabb megkezdhesse az érdemi munkát. Megköszönte azoknak a képviselőknek az aktív hozzájárulást, akik valódi javaslatokkal támogatták az önkormányzat működési szabályzatának formálását. Mivel eddig az egyeztetések nem hoztak eredményt, újabb párbeszédet kezdeményezett minden képviselővel.
Levélben kérte őket, hogy október végéig írásban osszák meg elképzeléseiket a város és az önkormányzat irányításával kapcsolatban. Külön hangsúlyozta a Fidesz és az ÖPE frakciójára vonatkozó kérését is, arra biztatva a frakcióvezetőket, hogy ne halogassák tovább a válaszadást, és oszthatják meg elképzeléseiket a pécsi közönséggel.
A polgármester úgy véli, hogy a civil és politikai szervezetek véleményének ismeretében érdemi párbeszéd indulhat el, amely lehetőséget biztosít a kompromisszummal elérhető eredményekre a város és lakói érdekében. Célja, hogy minél előbb elkezdjék a közös munkát, hiszen a választás eredménye alapján a pécsiek ezt joggal várják el.
Forrás: Péterffy Attila Facebook / PécsMa | Újra párbeszédet kezdeményez Péterffy Attila a közgyűlés tagjaival | A nyáron újraválasztott polgármester ma közösségi oldalán bejelentette, hogy felvette a kapcsolatot minden civil és politikai szervezettel, akik bejutottak a közgyűlésbe, annak érdekében, hogy a város működőképessége megmaradjon. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/ujra-parbeszedet-kezdemenyez-peterffy-attila-a-kozgyles-tagjaival/530082 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Közgép Zrt. - hamis nyilatkozattétel miatti - közbeszerzési eljárásokból való kizárásával kapcsolatos bírósági eljárásban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Közbeszerzési Hatóság (KH) részére, a határozat végrehajtásának felfüggesztéséről szóló végzést 2015. szeptember 17. nap végéig hivatalosan nem kézbesített - közölte a KH.
A KH közleménye szerint - a közigazgatási és igazságszolgáltatási eljárással szöges ellentétben álló módon - a Közgéptől és a sajtóból értesült arról, hogy a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság Közgépet érintő határozatának végrehajtását, a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. (A Közgép ugyanis megtámadta az eltiltó határozatot a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.)
A KH felügyelete alatt működő Közbeszerzési Döntőbizottság "a végzés szabályszerű kézbesítését követően a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni" - közölte a hatóság.
A KH azt is hangsúlyozza közleményében, hogy jogorvoslati eljárásban nem a döntőbizottság állapította meg a Közgép hamis nyilatkozattételének tényét, hanem a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője. A hatályos közbeszerzési törvény szerint a hamis nyilatkozattétel esetére szóló jogkövetkezmény - a közbeszerzési eljárásból való kizárás - a törvény erejénél, és nem a döntőbizottság határozatából eredően áll be. | A Közbeszerzési Hatóság még nem tud a Közgép-döntésről | A Közbeszerzési Hatóságnak még nem kézbesítették a Közgép közbeszerzési kizárásának felfüggesztéséről szóló bírósági végzést. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/a_kozbeszerzesi_hatosag_meg_nem_tud_a_kozgep-dontesrol.603282.html | 2015-09-18 15:07:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A „Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” elnevezésű, uniós forrásból biztosított projekt kivitelezésére írtak ki közbeszerzést tavaly nyáron. Az eljárás hivatalos eredményét most tették közzé.
Az uniós közbeszerzési értesítőben szereplő adatok szerint öt ajánlat érkezett, a befutó pedig a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a MENTO Környezetkultúra Kft. alkotta duó lett. A páros a SWIETELSKY Kft.-t, a STRABAG Építőipari Zrt.-t., a Homokhátsági Környezettechnika Kft.-t, valamint a HE-DO Építő Zrt.-t utasította maga mögé.
A Közgép és a Mento feladata lesz egy szelektív hulladékválogató mű és infrastruktúrájának kialakítása, illetve a meglévő hulladékátrakó állomás felújítása Miskolcon.
A két cég az eredetileg becsült 3,3 milliárddal szemben nettó 4,1 milliárdos árajánlatot adott,
mégis ez bizonyult a legkedvezőbbnek.
Visszakötötték a vérkeringésbe
A szebb napokat látott Közgép egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a cégtulajdonos és Orbán Viktor miniszterelnök szakítása, és a cég mélyrepülésbe kezdett.
Így lett vége a Közgép aranykorának az építőipari közbeszerzések piacán
Bár a 2015-ös év a többi nagy vállalkozásnak sem volt kimondottan sikeres, a korábban veszteni nem tudó Közgép szinte eltűnt a közbeszerzések nyertesei közül. Most induló cikksorozatunkban az építőipari közbeszerzések piacát vizsgáljuk, elsőként azt, hogyan változott hat nagy szereplő pozíciója.
Mint az köztudott, 2015. február 6-án volt a híres G-nap, amikor a miniszterelnökkel addig jó viszonyt ápoló Simicska Lajos kikelt Orbán Viktor és a Fidesz ellen. Simicska Lajos, a kormánypárti média addigi ura hirtelen ellenzéki sorba került, egy pályázati szabálytalanság miatt pedig a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből.
Az akkoriban szinte minden állami tendert megnyerő vállalkozás ettől fogva semmilyen közpénzes megbízást nem kapott, és mindez jól látható nyomot hagyott a cég bevételein. 2018-ban 1 milliárdos forgalom mellett mindössze 30 millió forint adózott eredményt ért el, noha ez 2019-re 72 millió forintra nőtt.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz került. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, aki építőipari cégeivel – főként a Duna Aszfalttal – rengeteg állami és önkormányzati megbízást nyer el; akinek Mészáros Lőrinccel is több közös cége van; aki a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 9. leggazdagabb magyar és akinek a jachtján töltötte tavalyi nyaralását Szijjártó Péter külügyminiszter.
Vélhetően az új tulajdonos személye miatt a Közgépet részben rehabilitálták: tavaly négy közbeszerzést is nyert. Az M44 gyorsforgalmi út Szentkirály – Lakitelek 1. és 2. részének kivitelezését 43,6 milliárd forintért, továbbá vasúti pálya és kocsiszín létrehozását Tiszakécskén (Szíjj László szülővárosában) 231,9 millió forintért, valamint egy mozdony és két darab kocsi felújítását 45 millió forintért. A tavalyi év beszámolója tehát várhatóan egy újra megerősödő vállalkozás képét fogja mutatni.
Párban a „kukakirállyal”
Szintén jól prosperál a Közgép együttműködő partnere, a miskolci székhelyű Mento Kft. Az 1996-ban alapított cég éves nettó árbevétele 2,2 és 11,8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években, míg az adózott eredménye többször meghaladta az 1 milliárd forintot. A kft. többségi tulajdonosa Hercsik István.
Bár a „kukakirályként” is emlegetett vállalkozó cége – véletlenül éppen a Mento Kft. – korábban gigabírságot kapott kartellezésért, változatlanul sikeres a hulladék-ügyi közbeszerzéseken Borsod megyétől Budapestig.
Az ügy háttere: 2014-ben és 2015-ben néhány hulladékos cég (főleg uniós támogatású) közbeszerzéseket fixált le, ezért a GVH helyszíni razzia után megszerzett bizonyítékaira alapozva megbüntette őket.
A Mento 307 millió forintos bírságot kapott.
Ennek ellenére a kft. számos közbeszerzést nyert azóta is, és Hercsik továbbra is Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere.
Nyitókép: A Közgép egyik munkája, az Abaúj-Zempleni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer (Forrás: www.kozgep.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Újra menetel a Közgép: a cég több milliárd forint értékű közbeszerzést húzott be a "kukakirály" oldalán | Úgy tűnik, rehabilitálják a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép tavaly négy közbeszerzést nyert és már id | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/22/ujra-menetel-a-kozgep-tobb-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-huzott-be-a-kukakiraly-oldalan/ | 2021-03-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Tafferner Éva elmondta: a két rendőr, egy törzszászlós és egy főtörzsőrmester, közterületi járőrszolgálatot látott el vasárnap este az I. kerületben. A rendőrök ellenőriztek egy személygépkocsit, melynek sofőrje, annak fejében, hogy elállnak a vele szemben történő intézkedéstől, 700 ezer forintot ajánlott fel részükre, amit ők el is fogadtak – tette hozzá.
A két rendőrt voltaképpen egy másik ügyben végrehajtott rendőri akció során fogták el a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai.
A szóvivő egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, mivel gyanúsítják még a rendőröket. Budapest rendőrfőkapitánya a két rendőr szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. | Hétszázezret fogadott el két korrupt rendőr | Vesztegetés és más hivatali bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett a BRFK a Budapesti Nyomozó Ügyészségen két rendőr ügyében, akik hétszázezer forintot fogadtak el egy gépkocsivezetőtől; a rendőröket őrizetbe vették - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályának vezetője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/28/hetszazezret_fogadott_el_ket_korrupt/ | 2008-01-28 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Medián legfrissebb közvélemény-kutatási eredménye, elsőre úgy tűnik, csak megerősíti azt, amit más intézetek is kimutattak, hogy gyakorlatilag fej-fej mellett van a Fidesz és a Tisza. (A kormányközeli közvélemény-kutatók adatai, melyek szerint az EP-választás óta erősödött a Fidesz, alighanem inkább a kormánypárti szavazókat megnyugtatni akaró szándékot mutatják, mintsem a politikai közhangulat változását.)
Valójában nem az a legfontosabb, hogy a két nagy párt támogatottsága hogyan viszonyul egymáshoz. Az igazi kérdés az, hogy hol áll a Fidesz. Márpedig a Medián kutatása szerint a biztos pártválasztók között immáron csak 39 százalékon, a Tisza 46 százalékával szemben. Ez pedig arra utal, hogy a kormánypárt támogatottsága kezd egyértelműen 40 százalék alá süllyedni. Ez az a szint, amely mellett az egyéni választókerületek túlnyomó többségét elveszítené a Fidesz. (Akár már a különben erősen kormánypárti dombóvári kerületet is januárban.) Az egyéni körzetekben a kormányváltást akaró szavazók nagy többsége várhatóan le fog szavazni az esélyes ellenzéki jelöltre.
A Republikon korábbi kutatása azt is mutatja, hogy a kisebb ellenzéki pártok némileg erősödtek. Ha így van, az logikusan következik az elmúlt hónapok, sőt hetek eseményeiből. Kétségtelen ugyanis, hogy a Tisza azután, hogy egyértelműen az ellenzék vezető erejévé vált júniusban, olyan gesztusokat tett, amelyek nyilvánvalóan a kormánypárti szavazók megnyerését célozzák. Ez a liberális és baloldali szavazóknál elbizonytalanodást okozhatott, és ezért erősödhettek a kisebb pártok.
Mit lenne célszerű figyelembe venni a különböző politikai szimpátiával bíró ellenzékieknek ebben a helyzetben, ha nem elszalasztani, hanem megragadni akarják a kormányváltás esélyét?
A nem tiszások részéről érthető, ha összerezzennek, amikor olyan megnyilvánulásokkal találkoznak, amelyek ha nem is a mostani, de a 25 évvel ezelőtti Fideszre emlékeztetnek. Azoknak azonban, akik vehemensen támadják ilyenkor a Tiszát, érdemes föltenniük maguknak a kérdést, hogy nem lehetetlent kívánnak-e. Egyrészt azt, hogy bukjon az egyre rosszabbul kormányzó Fidesz, ami csak a korábbi fideszes szavazók megnyerésével lehetséges, másrészt azt, hogy mindenben a saját hangjukat hallják vissza, ami különösen a vidéki kisebb településeken élők számára érthetetlen.
A helyzet végiggondolását segítheti, ha a TISZA Párt számukra nem szimpatikus megnyilvánulásai között bizonyos distinkciókat tesznek. Vannak közöttük olyanok, amelyek mögött nem nehéz taktikai megfontolásokat érzékelni. Ez a politikában elkerülhetetlen. Nem hazugságot jelent, hanem azt, hogy a helyzet függvényében más és más hangsúlyok jelennek meg egy párt imázsalakításában. Nem mindegy, hogy miről beszélnek egyszer, miről ötször, mi az, amit jobban hangsúlyoznak a szimbólumaik, mi az, amit kevésbé. Ennek elkerülhetetlenségéről nyíltan beszélt Magyar Péter.
Más az, amikor ezen túlmenően nyilvánvaló érték- és programbeli különbségekről van szó. Nem lehet azonban kétséges, hogy kormányváltásra csak egyfajta népfrontos összefogással van esély, amelyben tudomásul kell venni, hogy sok mindent fel kell adni egy közös cél érdekében.
Van azonban egy harmadik terület is, amelyben teljes joggal lehetnek határozottak a Tisza Párt világától magukat távol állónak érző ellenzékiek: ez pedig a jogállamiság, általában a demokratikus intézményrendszer visszaállítása melletti teljes elkötelezettség. Ezen a téren nem pusztán arról van szó, hogy ne legyenek kétségbe vonható megnyilatkozások, hanem hogy nagyon is legyenek olyanok, amelyek a programot, a célokat világosan kinyilvánítják.
Ez már átvezet ahhoz a kérdéshez, hogy mit tehet a TISZA Párt a kormányváltás esélyének maximalizálása érdekében. Ha igaz a népfrontos politika szükségessége, akkor ez körülbelül azt jelentheti, hogy az Európai Unióban most és már régóta meghatározó erők program-koalíciójának itthoni megteremtésére kell törekedniük. Hogy ez így van-e, várhatóan hamarosan kiderül, amikor a TISZA előáll a maga programjával, amelyet - nem feltétlenül jogosan - sokan régóta türelmetlenül sürgetnek, és amelynek lassan tényleg itt van az ideje.
Kérdés, hogy lesznek-e ebben a programban olyan hangsúlyos elemek, amelyek szociáldemokrata, liberális és zöld értékeket, várakozásokat tükröznek. Természetesen nem könnyű, de nem is lehetetlen mindezeket összehangolni a Tiszához közelebb álló konzervatív, kereszténydemokrata elemekkel. Nem lehetetlen, merthogy éppen ez a demokrácia egyik legfontosabb jellemzője: értékek, törekvések, programok közötti élhető kompromisszumok megtalálása. Magyar történelmi kontextusban úgy is mondhatjuk: Haza és Haladás együttes, egyenrangú szolgálata.
Meglehet, a Tisza enélkül is megnyerheti választást, mert ha nincs más lehetőség, keserű szájízzel, összeszorított fogakkal minden ellenzéki le fog szavazni a jelöltjeire. A választás után azonban kormányozni is kell. Márpedig az országot újjáépíteni nem lehet keserű szájízű emberekkel, csak akkor, ha sokan, sokfélét gondolók egyaránt úgy érzik, hogy egy sokkal jobb korszak megteremtésének lehetnek aktív részesei.
A szerző teológus-filozófus a Határon Túli Magyarok Hivatala volt elnökhelyettese.
- | Esélyek és ellenzéki dilemmák | A Medián legfrissebb közvélemény-kutatási eredménye, elsőre úgy tűnik, csak megerősíti azt, amit más intézetek is kimutattak, hogy gyakorlatilag fej-fej mellett van a Fidesz és a Tisza. (A kormányközeli közvélemény-kutatók adatai, melyek szerint az EP-választás óta erősödött a Fidesz, alighanem inkább a kormánypárti szavazókat megnyugtatni akaró szándékot mutatják, mintsem a politikai közhangulat változását.) | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256601_eselyek-es-ellenzeki-dilemmak | null | true | null | null | Népszava |
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Bonafarm csoport 11 cégéből nyolccal, vagyis minden fontos társaságával stratégiai megállapodást köt a kormány:
1. Bonafarm Zrt.
2. Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
3. Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt.
4. Csányi Pincészet Zrt. 5. Dalmand Mezőgazdasági Zrt.
6. Fiorács Mezőgazdasági Termékelőállító és Forgalmazó Export-import Kft.
7. Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt.
8. SOLE-MiZo Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt.
A stratégiai együttműködési megállapodást a kormány nevében a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Szijjártó Péter írja majd alá – írja az MTI.
Miközben úgy tűnik, hogy a nemrégiben bejelentett intézkedés, miszerint az 1200 hektár fölötti területek földalapú támogatását elvonja a kormány, igencsak hátrányosan érintheti Csányi cégeit, Ángyán József, Orbán Viktor korábbi földállamtitkára a Hír24 interjújában elmondta, hogy ez korántsem ilyen egyértelmű.
„Szó nincs pofonról! Hiszen ezerkétszáz hektárig minden marad a régiben! És az az ezerkétszáz hektár európai léptékkel mérve bolondul nagy birtok.” Mint elmondta a csúcsoligarchák „sem fog fájni. Szépen szétírják majd ezerkétszáz hektárnál kisebb területekké a jelenlegi nagybirtokokat.”
Lázár „beszól nekik, aztán este mennek sörözni vagy szotyolát, tökmagot köpködni focimeccsre, s megbeszélik, hogy bocs, de most ezt kellett mondani a népnek. Sose éri őket se kár, se bántalom.” – mondta Ángyán József. Most szotyolázásról nincs szó, csak stratégiai megállapodásról. | Csányi szinte összes cégével lepaktál a kormány | A Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm Csoport nyolc cégével köt stratégiai megállapodást a kormány. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2014/07/25/csanyi-szinte-osszes-cegevel-lepaktal-a-kormany/ | 2014-07-25 14:28:00 | true | null | null | fn.hu |
Összesen 4,268 milliárd forint bónuszt kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós támogatáslehívások felpörgetéséért – derült ki a tárca lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából.
A hivatalos nevén céljuttatás feltétele az volt, hogy a minisztérium teljesítse a kormányhatározatban előírt kifizetési munkaterv számait. Ebben 2017. június végéig 80,5 milliárd, az év végéig 244 milliárd (minimumként 64,4 milliárd, illetve 195,2 milliárd) forintos célszám szerepelt az emberierőforrás-fejlesztési operatív programból. A másik, a rászoruló személyeket támogató operatív programból ehhez képest elhanyagolható összegeket, 100, illetve 400 millió forintot (minimálisan 80 millióval, illetve 200 millióval) irányoztak elő.
Az uniós támogatások minél gyorsabb lehívásában közreműködő apparátus tagjainak busás bónuszt, 100 százalékos teljesítés esetén akár két évi munkabérnek, illetménynek megfelelő összeget helyeztek kilátásba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megküldött adatok szerint
a június 30-i mérési pontig elért teljesítmény alapján összesen 1 588 059 040 forint céljuttatást fizettek ki, és 2126 fő részesült a különpénzből. Az év végéig (pontosabban az idén január végére tolt mérési pontig) teljesítettek alapján pedig 2 680 412 320 forintot fizettek ki összesen 2068 dolgozónak.
Ezzel Balog Zoltán lekörözte a Lázár-féle Miniszterelnökséget, legalábbis az emberminisztériumban több mint kétezer dolgozónak jutott az apanázsból, míg a kancellária csak 642 jutalmazottról számolt be lapunknak, vagyis az állomány felének se jutott a pénzesőből.
Igaz, Lázáréktól csak az első etap teljesítéséről kaptunk adatokat, és az arra az időszakra kifizetett 1,3 milliárd forintból fejenként átlagosan kétmillió forintos bónusz jött ki. Míg Balogéknál az egész éves teljesítményre fizettek átlagosan bő 2 millió forint jutalmat. Nem kizárt persze, hogy a Miniszterelnökség apparátusa hatékonyabb volt, jobban megközelítette a célszámokat, és ezért több prémiumot oszthattak szét.
Úgy becsültük korábban, hogy a kancellárián az egész évre akár 3,9 milliárd forint jutalmat is kifizethettek, ami 6 millió forintot jelent fejenként. De korántsem biztos, hogy a 4 milliárd forint körüli bónuszokkal az emberminisztérium, illetve a kancellária fizetett a legtöbb jutalmat a dolgozóinak.
A Nemzetgazdasági, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legalábbis sokkal több uniós támogatást menedzselt, olyan nagy csomagok tartoztak hozzájuk, mint a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési operatív program, illetve az infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezet- és energiahatékonysági operatív program. Ezek egyenként 400-500 milliárd forintos falatok, és ha a feladattal, a támogatástömeggel arányos volt a jutalomosztás, akkor a nagyobb célfeladat teljesítéséért több jutalmat fizethettek.
A nemzetgazdasági tárca azonban egyelőre nem válaszolt a 24.hu kérdéseire, 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. Így nem tudhattuk meg, pontosan mennyi bónuszt fizettek ki, és hány dolgozójuk kapott pluszpénzt. De ha a négy minisztériumban csak a legszerényebb támogatástömeget menedzselő emberminisztérium bő 4 milliárdjához hasonló apanázst osztottak fel a dolgozóik között, akkor is
16 milliárd forint összjutalomnál tartanánk.
Az egyik, neve elhallgatását kérő minisztériumi dolgozó arról számolt be lapunknak, hogy a gazdasági tárcánál mindenkinek jutott a különpénzből, de persze nem egyenlően. Egy másik köztisztviselő konkrét számokat is megosztott velünk, eszerint referensi szinten 1-12 havi, vezetői szinten és az őket körülvevő legszorosabb körökben (például a kabinet tagjainak) 12-24 havi juttatást oszthattak az előírt célfeladatok alapján.
Nagyon sok kolléga úgy kapott EU-s forrásból pénzt, hogy azt sem tudja, mi az a KÖFOP.
Ezzel arra utalt, hogy az uniós támogatások minél gyorsabb lehívását honoráló jutalmat ugyancsak uniós pénzből, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programból fizették. Ráadásul az apparátus olyan tagjainak is, akiknek semmi közük nem volt az uniós pályázatokhoz (az idevágó kormányhatározat ugyanis felhatalmazást adott a más területeken dolgozók honorálására is). Ez persze felfogható kompenzációnak azért, amiért 10 éve nem rendezték a köztisztviselők béreit, más olvasatban a nyugdíjasok Erzsébet-utalvány osztásához hasonlítható az akció. Informátorunk legalábbis
a választások előtt kicentizett kifizetésekről, a közszférában példátlan pénzosztásról írt a 24.hu-nak.
Bár kifizetési munkatervvel operál a bónuszfizetés jogi alapját jelentő kormányhatározat, valójában inkább arról van szó, hogy virtuális uniós támogatáskifizetést valóságos uniós pénzzel jutalmaztak. Mint korábban megírtuk, az uniós támogatásoknak csak töredékét fizette ki eddig Brüsszel, döntő részét a magyar költségvetésből előlegezték meg. A legutóbbi adatok szerint áprilisban elszállt az államháztartás hiánya, aminek az egyik fő oka éppen az uniós források állami megelőlegezése. A gazdasági tárca közlése szerint az idei uniós kifizetések elérték a 857,2 milliárd forintot, ám csak 63,9 milliárd forintot utalt át eddig Brüsszel a nemzeti költségvetésbe.
Kiemelt kép: Mathieu Cugnot/ MTI/EPA/ | Példátlan pénzosztás ment a választás előtt a minisztériumokban | Több mint kétezer emberét jutalmazhatta meg Balog Zoltán még az emberi erőforrások minisztereként a választás előtt. Fejenként átlagosan 2 millió forint volt a bónusz. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/05/15/peldatan-penzosztas-ment-a-valasztas-elott-a-miniszteriumokban/ | 2018-05-15 16:11:00 | true | null | null | 24.hu |
A gázpedált nyomó jobb láb levágásától a soklóerős izomautók szimpla lefoglalásáig repkednek az ötletek az extrém gyorshajtókról szóló hírek alatt. 213 km/órás száguldás a 90-es táblánál, 132 km/óra az 50-esnél, és így tovább - az állam jelenleg hagyományos módszerekkel próbálja rendre utasítani a szabálytalankodó járművezetőket, pénzbírsággal és büntetőpontokkal. Gyorshajtókból tavaly rekordszámút fogtak a rendőrök, és az őrült száguldozókról is mintha egyre több lenne a tudósítás, így adott a kérdés: mi a helyzet a büntetőpontokat legnagyobb számban begyűjtő autósokkal?
Melyik hülyeség mennyit ér?
"A vizsgált három évben összesen 30 079 ügyfél végezte el sikeresen az egyes utánképzési programokat" - írta a Vezess megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Az időszak 2021. januárjának elejétől 2023. augusztusának végéig tart, a múlt esztendő egészére egy kormányzati informatikai átállás miatt nem tudott adatokat küldeni a tárca, azonban a bő harmincezres szám 32 hónapra így is impozáns.
Mielőtt részleteire bontjuk a statisztikát és eláruljuk, hogy pontosan mit csinált ennyi - nagyrészt büntetésben lévő - autós, hogy újra a volán mögé ülhessen, pár szó a hivatalosan előéleti pontrendszernek nevezett szankciókról.
Lassan negyedszázada osztja a rendőrség a büntetőpontokat, aki ennyi idő alatt nem kapott, büszke lehet magára. De milyen szabálytalanságért mennyi pont jár? A jobbra tartási kötelezettség megsértéséért csupán 1 pontot adnak, ezt részben ki is szedik a most újraírt KRESZ-ből. Valamivel szigorúbban büntetik a záróvonalon és a járműforgalom elől elzárt területen való áthaladást (2 pont), a menet közben kézben tartott mobil használatért 3, a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése miatt 4 büntetőpontot írnak be a járművezetők digitális ellenőrzőjébe. A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű melletti - megállás nélküli - elhaladás 5, az autópálya leállósávján történő haladás 6 pontos mutatvány.
Hét pontos büntetési tétel valamiért nincsen, de 8-at több mindenért lehet bezsebelni, többek között a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértéséért, ittas vezetésért, és a megengedett legnagyobb sebesség túllépéséért is ennyit adnak. Kilenc ponttal a közúti balesetet okozókat büntetik, 11-gyel pedig a cserbenhagyást és a közúti veszélyeztetést szankcionálják, amelyek már bűncselekménynek minősülnek, ezek a legfontosabbak.
Természetesen nem lehet a végtelenségig gyűjtögetni és mosolyogva tovább száguldani, 18 a határ. Ha elérte vagy meghaladta ezt a pontok száma, oda a jogsi. A visszavont vezetői engedélyt a leadástól számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha a járművezető igazolja, hogy miután elvették a jogosítványát, utánképzésen vett részt, és a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak. Akinek mindez új, és most 16 ponttal a zsebében kiverte a víz, annak az is hasznos információ lehet, hogy van lehetőség a 18-as határ előtt csökkenteni őket.
Melyik utánképzést mennyien végezték el?
Évekre bontva az utánképzésen részt vett bő 30 ezer járművezetőt, enyhe emelkedést látunk (a 2023-as esztendő teljes adata hamarosan meglehet a minisztérium ígérete szerint). Az elmúlt bő két és fél évben így alakult a feladatot sikeresen elvégzők száma.
Összesen hatféle utánképzés létezik, hiszen az elkövetett bűnök is sokfélék. Egyesek lehet, hogy csak két záróvonal-átlépés után akarnak pontszámot csökkenteni, míg mások notórius gyorshajtók, a harmadik alkoholista létére autót vezet, a negyedik konkrétan embert ölt és bírósági ítélet vette el a jogosítványát.
Kikértük a közlekedési a minisztériumtól utánképzés-fajták szerint a sikeres teljesítők számát, a táblázat után fontos magyarázat jön a számokhoz.
Mivel a különféle utánképzési programok adatai több ponton átfedést tartalmaznak, szó szerint közöljük az értelmezésük mellé küldött minisztériumi magyarázatot.
"A (18-nál kevesebb) büntetőpontjaikat önkéntes program keretében csökkentő ügyfelek minden esetben a III. programot végzik el. Önkéntes utánképzés esetében nem történik előzetes feltárás. Azon járművezetők, akiknek közlekedési előéleti pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, és ennek következtében vezetői engedélyük bevonására került sor, az esetek döntő többségében a III. programra kapnak besorolást, de - a programot megelőző feltárás eredményének függvényében - előfordul, hogy I. vagy II. programot szükséges elvégezniük. Mindemellett a feltáró team szakmai döntése alapján, III. programra történő besorolást azon járművezetők is kaphatnak, akik esetében a jogosítvány bevonása egyéb okból (azaz nem az összegyűlt közlekedési előéleti pontok miatt) történt meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az utánképzési feltárás eredménye alapján az I-II-III. program bármelyikére bármely más ügyfél is kaphat besorolást."
Sajnos hiába szerettük volna megtudni, hogy melyik ok miatt (gyorshajtás, ittas vezetés stb.) mennyi autós melyiket teljesíti, a minisztérium válasza szerint "csak összesített adat szűrhető arra vonatkozó megkülönböztetés nélkül, hogy az adott program milyen ügy kapcsán (tehát közúti közlekedési előéleti pontok miatti vezetői engedély visszavonás, önkéntes pontcsökkentés vagy egyéb, a pontrendszerrel nem összefüggő ok miatt) lett kijelölve az ügyfél számára."
Ez a III-as program azonban kilóg a sorból, erre azért külön kíváncsiak voltunk.
Mit csinálnak a III-as programban?
Előtte azonban pár szó az ún. feltáró foglalkozásról, az utánképzésre kötelezetteknek ugyanis részt kell venni ilyenen, ez dönti el a további sorsukat. "A feltáró csoport feladata, hogy az elkövetett cselekmény (cselekmények), valamint a feltárás eredményeinek összevetését és elemzését követően a domináns probléma megoldását legjobban szem előtt tartó és azt leghatékonyabban kezelő utánképzési programra irányítja az arra kötelezetteket. Az utánképzéseket lebonyolító foglalkozásvezető a feltáró team értékelése, valamint minden esetben az adott programra sorolt járművezetők alkotta csoport összetétele alapján és egyben egyedi problémáira fókuszálva, a feltárásra kötelezett személyekhez igazítva állítja össze a képzési programot. Ennek megfelelően a programok egyediek."
Az elmúlt évtizedben sok tízezer autós által elvégzett III. program egy kétalkalmas, pedagógiai, "csoportdinamikai módszerek alkalmazásával lefolytatott" tréning jellegű (elméleti) tantermi foglalkozás. A foglalkozás jellegéből adódóan iskolapadsorok helyett jellemzően félköríves elrendezésű tanteremben zajlik, nagyjából úgy képzeljük el ezt, ahogy a filmekben látjuk az egykor alkoholproblémákkal küzdők és ex-drogosok beszélgetéseinek az ültetésrendjét.
A III. programot ketten vezetik: egy közlekedési szakember és egy pszichológus.
Mivel ezen a programon a járművezetők javarészt közlekedési kihágások miatt vesznek részt, a foglalkozásokon egyfelől önismereti, személyiségi, valamint közlekedéspszichológiai teszteket töltenek ki. Ezeket aztán közösen kiértékelik ezeket, így a csoporttagok által elkövetett hibák minden résztvevő számára ismertté válnak, ezek együttes megoldása pedig a képzés hatékonyságát és dinamikáját fokozza. Vagyis itt is adott a hasonlóság a filmes jelenthez: ez vagyok, ezt műveltem... stb.
Ezek mellett közlekedési kultúra és viselkedés témájú beszélgetéseket folytatnak az autósok, illetve "szabályismereti, szabályossági magyarázatokat kapnak a veszélyhelyzetek felismerése, a szabályok megfelelő alkalmazása, valamint a szabálykövető magatartás kialakítása és erősítése érdekében". | Agymosást kapnak a legdurvább gyorshajtók | Évente tízezernyi magyar járművezető vesz részt utánképzésen bevont jogsijának visszaszerzése vagy vészesen gyarapodó büntetőpontjainak a csökkentése miatt. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/magazin/2024/10/25/utankepzes-buntetopont-agymosast-kapnak-gyorshajtok | null | true | null | null | vezess.hu |
hír6.hu/MTI
2024. október 29., kedd 08:10
Magyarország meg tudja csinálni címmel a kormány mától nemzeti konzultációt indít az új gazdaságpolitikáról, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. A 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása mától indul - olvasható a Kormány. hu-n, ahol közzétették mind a 11 kérdést. | Itt vannak a nemzeti konzultáció kérdései | Magyarország meg tudja csinálni címmel a kormány mától nemzeti konzultációt indít az új gazdaságpolitikáról, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. A 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása mától indul – olvasható a Kormány. hu-n, ahol közzétették mind a 11 kérdést. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176476/itt_vannak_a_nemzeti_konzultacio_kerdesei | null | true | null | null | Hir6 |
Hétfőn olyan felvételek jelentek meg , ahol a sajtó munkatársairól mond Magyar Péter többek között olyanokat, hogy a köcsögök, sőt a Hír TV munkatársait a Dunába löketné.
Mindezek után a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni Magyar Pétertől, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból, és kiket tart pontosan köcsögöknek.
Azonban a politikus a szokásosnál is idegesebben reagált, egyből felpattant az asztaltól és kétségbeesetten kért segítséget biztonsági embereitől, hogy azonnal távolítsák el a közeléből Heiter Dávid Tamást, a Hír TV munkatársát.
Ezt követően az egyik biztonsági ember pedig szó szerint kihajította az ajtón a riportert. | Magyar Péter kidobatta a Hír TV munkatársát | Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-biztonsagi-embere-kidob-hirtv-munkatars-video | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Két tárgyaláson is vádlottként kell megjelennie – az eddigi információk szerint – január 17-én Fapál Lászlónak, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori közigazgatási államtitkárának. A szocialista Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején államtitkárként tevékenykedő nyugállományú ezredes ugyanis másodrendű vádlottja az úgynevezett tábornokpernek, amelynek másodfokú tárgyalásának kezdetét az említett időpontra tűzte ki a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa.
A bizonyítási eljárás újbóli megnyitását nem tervezik ebben az ügyben, az eddigi nyomozati és bírósági iratok alapján hozhatják meg a döntést. | Fapál-ügyek újratöltve | Januárban több tárgyalásra készülhet a volt államtitkár, Fapál László. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/01/fapal-ugyek-ujratoltve | 2014-01-06 12:48:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A házelnök egy más témában tartott sajtótájékoztatóját követően nyilatkozott úgy, hogy világosan meghatározott az a metódus, amelyet ilyenkor követni kell. Miután Simon Gábor csütörtök reggeli hatállyal lemondott a mandátumáról, nincs mentelmi ügye, vagyis nem kell dönteni a mentelmi joga felfüggesztéséről, és nem kell dönteni az összeférhetetlenség megállapításáról sem – magyarázta. Hozzátette: "más ügye természetesen van a volt képviselő úrnak, ez már nem a parlamentre és nem a házelnökre tartozik".
Kövér László szerint mindenesetre "érdekes jogi helyzet" alakult, amelyet annál is inkább vizsgálni kell, mert erre precedens még nem volt az elmúlt 24 évben. A mentelmi bizottság még vizsgálni fogja az ügyet, és ha úgy látja, hogy van követelése a magyar Országgyűlés Hivatalának, akkor majd ez valamilyen módon a része lesz azoknak a jogi eljárásoknak, amelyeknek még előtte áll Simon Gábor – közölte.
A KDNP-s Rubovszky György szerdán kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kérje fel a mentelmi bizottságot: folytasson le vizsgálatot Simon Gábor "országgyűlési képviselőként tett vagyonnyilatkozatával és vagyonosodásával összefüggő egyes kérdések egyértelmű tisztázása érdekében". A politikus keresné a lehetőséget a volt szocialista képviselő javadalmazásának jogi úton történő visszakövetelésére is.
A kormánypárti képviselő, a mentelmi bizottság elnöke, a parlamentnek szerdán benyújtott javaslatában indítványozza: a testület tárja fel, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói származhattak-e legális, bevallott jövedelemből, illetve hogy ezek a százmilliók összefüggésben állhatnak-e Simon Gábor képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. | Itthon: Kövér: se a Házra, se rám nem tartozik már a Simon-ügy | Sem a parlamentre, sem a házelnökre nem tartozik már Simon Gábor ügye – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke újságíróknak csütörtökön a Parlamentben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140213_Kover_se_a_Hazra_se_ram_nem_tartozik_mar | 2014-02-13 11:50:09 | true | null | null | HVG |
Azért vagyok itt, mert szükség van a párbeszédre a jogállamiságról, valamint a tagállamok és az Európai Unió kapcsolatáról - jelentette ki hétfőn Bóka János.
Talán nem véletlen, hogy az EU-ügyi miniszter külön indokolta, miért szólalt fel Az európai értékek és források védelme című konferencián. A rendezvény az alcímével is az EU miniszteri Tanácsánakmagyar elnökségéhezkapcsolódott, így Bókának valóban jó oka volt rá, miért vegyen részt rajta az elnökség szakmai részéért felelős kormánytagként. Ugyanakkor a konferenciát a Transparency International Magyarország (TIM) és a Connect Europe közösen szervezte - azaz részben egy olyan szervezet, ami a Szuverenitásvédelmi Hivatalegyik első célpontjalett,azt állítva, hogy a TIM a magyar állami intézményeket "stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez". A hivatalt létrehozó jogszabály miatt az Európai Bizottságkötelezettségszegési eljárástindított, mert úgy látta, hogy a törvény sérti például az uniós demokratikus értékeket.
Martin Péter József, a TIM elnöke a megnyitójában hangsúlyozta: többek között a civil szervezetek és a független sajtó elleni hangulatkeltés, valamint legitimitásuk kétségbe vonása - aminek a hivatallal már állami intézménye is van - szemben áll azzal, amit megálmodtak az EU elődjének alapítói. Hozzátette:
"Magyarországon ritka az értelmes közéleti párbeszéd és kevés rendezvényükre fogadták el a kormány és az állami szervezetek képviselői a meghívásukat. Így az a tény, hogy Bóka János Európa-ügyi miniszter megtiszteli a mai konferenciát, szinte kivételnek számít."
A miniszter részvétele a társrendező miatt is érdekes volt: Bóka korábban a Connect Europe elnökének, Szent-Iványi István volt SZDSZ-es európai parlamenti (EP-)képviselőnekdolgozott. Szent-Iványi a megnyitójában ki is emelte Bóka jelenlétét, "mert szeretnénk, ha ezekről a kérdésekről, a konferenciánk két meghatározó témájáról, a jogállamiság állapotáról és a korrupcióról érdemi párbeszéd jöhetne létre a civil társadalom szereplői és a kormányzat között".
Bóka viszont azt is hangsúlyozta, hogy kicsit bizonytalan volt a meghívás elfogadásában, mert a jogállamiságról rendezett események, amiken az elmúlt években részt vett, sokszor politikai vagy akár érzelmi okokat szolgáltak. Ezeken szerinte Magyarországot egyedi esetnek tartották és az uniós jogállamisági problémák helyett magyar problémáról beszéltek.
Úgy vélte, Magyarország valóban különleges és épp ezért támadják. Szuverén, demokratikus országként rámutat a kettős mércékre és a rejtett politikai célokra. A "politikai játszmák" egyre nagyobb téttel folytatódnak, mert a résztvevők ebben érdekeltek. A hétfői vita "nem változtat semmit ezeken a trendeken", de szükség van a párbeszédre, amihez mindenkinek ki kell mozdulnia a komfortzónájából.
"Úgy vélem, a jogállamisági eljárások az egyik legveszélyesebb kihívást jelentik az Európai Uniónak"
- jelentette ki. Ahelyett, hogy megerősítették volna az EU alapvető értékeit, inkább átpolitizálták azokat, a példátlan válságok idején pedig egység helyett mély és kölcsönös bizalmatlanságot szültek a tagállamok és az uniós intézmények között. Utóbbiak például a belpolitikai viták kiterjesztéseként támogatják az eljárásokat, előbbiek közül pedig a nettó befizetők arra használják fel a témát, hogy megpróbálják "megölni" a felzárkóztatási és agrárpolitikákat a mostani formájukban. (Ez az uniós támogatások két legnagyobb zsebe, amikből többek között Magyarország pénzt kap.)
Szerinte nagyon messze vagyunk attól, hogy legyenek bevett normák a büntetőintézkedések alkalmazására, "talán soha nem jutunk el oda", miközben azt is ellenőrizni kellene, hogy az uniós intézmények tartják-e magukat a jogállamisághoz. A magyar elnökség egyik célja is ez, de úgy látta, hogy ezt a munkát az uniós intézmények és a tagállamok többsége sem támogatja, holott például az EU bíróságán nincs olyan átlátható ügyelosztási rendszer, mint amit az Európai Bizottság Magyarországnál kikövetelt. Érdeklődéssel olvasta, hogya CEU egyik szervezeteis foglalkozott a jogállamiság helyzetével az uniós intézményekben, és az elnökség készen állna arra, hogy foglalkozzon a projekttel, bár a megközelítését alapvetően hibásnak tartotta.
Nincs olyan információ a birtokomban, ami ennek a kérdésnek a megértéséhez érdemben hozzá tudna tenni, válaszolta a Szabad Európának, amikor Mészáros Lőrinc cégeinek közpénzes megbízásait firtatta. Hasonlónak látta a helyzetet Simicska Lajosnál is, akinél a 2015-ös nyilvános kiakadása után apadtak el a pénzcsapok. Nem ismerem a közbeszerzési eljárásokat, ahol korábban "az ön által említett személy nyert" és azokat sem, ahol utána nem, válaszolta Bóka.
A miniszter azt is kijelentette, hogy "a megegyezés szándékával" tárgyal az uniós ítélet ügyében, ami több százmillió eurós - és naponta egymillió euróval, azaz több mint 400 millió forinttal emelkedő -büntetéshez vezetett, mert a kormány évek óta nem felel meg az EU menekültügyi szabályainak. A Magyar Hang korábbankiszivárogtatott egy tervezetetegy vitnyédi menekülttáborról, aminek az indoklása épp erre az ítéletre hivatkozott, de Orbán Viktorkijelentette, hogy nem lesz sehol ilyen tábor. A Telex kérdésére Bóka úgy igyekezett ezt feloldani, hogy az uniós állam- és kormányfők alegutóbbi csúcstalálkozójukon"alapvetően új fejezetet nyitottak" menekültügyben. Neki úgy tűnik: a tagállamok sok területen oda tartanak, ahol most a magyar szabályozás áll. Ettől szerinte "nem függetleníthető" az egyeztetés az Európai Bizottsággal.
A miniszteri Tanács magyar elnökségéről többek között elmondta, hogy folytatták az intézményen belül a jogállamisági párbeszédet, amibeelőször vontak betagjelölteket is. (Itt többek között Magyarországgal foglalkoztak volna, de a magyar elnökség miattcseréltek Lengyelországgal.) Bóka azt is bejelentette, hogy egy tagállam kérésére novemberben - azaz még bőven a magyar kormány elnökségével - tárgyalnak a hetes cikkes jogállamisági eljárás helyzetével a Tanácsban. Bár ezt külön nem hangsúlyozta, ilyen eljárásban mostanra már csak Magyarországmaradt.
A magyar eljárásban eddig már hét meghallgatást tartottak, de se a megszüntetéséig, se a továbbléptetéséig nem jutottak el, emlékeztetett Věra Jourová. Az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős, hamarosan leköszönő alelnöke ugyanakkor azt is jelezte, hogy - más eljárások miatt - még mindig nagyjából 19 milliárd euró kifizetése van befagyasztva. A magyarok megérdemlik a teljes támogatást, de szabályaik vannak, és minden tagállam aláírta az alapszerződést, ami többek között a jogállamiságról szól, jelentette ki. Ezt nem Magyarország, hanem a magyar politikai erők sértették meg, és magyar kormánytagok is panaszkodtak, hogy nem tudni, mit jelent, de többek között bírósági ítéletek is pontosították, mondta. Bóka felvetésére, hogy mindenki a saját udvarán sepregessen, közölte: az Európai Bizottságot az EU bírósága és az Európai Parlament is szigorúan ellenőrzi, a testület szerinte tiszteletben tartja a saját jogköreit.
A visszatartott pénz nagyjából felét a helyreállítási alap adja, amit csak 2026 augusztusáig lehet felhasználni. Jourová nem tudta megmondani, hogy a magyar hatóságok képesek lesznek-e tartani a határidőt. Még sürgetőbb lenne a 6,3 milliárd eurót blokkoló feltételességi eljárás lezárása, mert december közepéntöbb mint egymilliárd euró veszne el végleg. A Telex kérdésére, hogy szerinte addigra vége lehet-e az eljárásnak, azt válaszolta, hogy a gyakorlatban is látni akarják a reformok működését és ezeknek fenntarthatónak kell lenniük, hogy túléljék a következő választást. A testület ugyanakkor korábban is elkötelezett volt, hogy ha "dolgok történnek",feloldja a befagyasztásokat.
Tineke Strik viszont részben épp amiatt kritizálta az Európai Bizottságot, hogy korábbanelengedte több mint tízmilliárd euró blokkolását, mert szerinte a magyar igazságügyi rendszert továbbra is fogva tartja a politika. AzEP magyar jogállamisági felelőseazt is felrótta az uniós testületnek, hogy a hetes cikkes eljárást már a második ágába léptethette volna, és sürgősségi eljárást sem kért a szuverenitási törvény miatti kötelezettségszegési eljárásnál. | Magyar elnökséggel veszik napirendre az uniós eljárást, ami csak a magyar hatóságokkal szemben megy | Bóka János EU-ügyi miniszter bejelentette: még novemberben foglalkoznak a hetes cikkes eljárás helyzetével az EU miniszteri Tanácsában, amit a magyar kormány elnököl. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/04/eu-jourova-boka-strik-jogallamisag-konferencia | null | true | null | null | Telex |
A román korrupcióellenes ügyészség szerdán őrizetbe vette Cristian David volt belügyminisztert, akit félmillió eurónyi kenőpénz átvételével gyanúsítanak – tudósít az MTI. Az ügy 2007 végén és 2008 elején zajlott, az akkor hivatalban lévő tárcavezető a vád szerint megígérte egy magánszemélynek, hogy közbenjár telek-visszaszolgáltatási ügyében a Buzau megyei prefektusnál. Ezért 500 ezer euró kenőpénzt kapott, amit a belügyminisztérium épületében készpénzben vett át.
A kommunizmus idején elkobzott telkekkel foglalkozó földosztó bizottságok Romániában a prefektúrákhoz tartoznak. David az irodavezetőjén keresztül ígérte meg egy üzletembernek, hogy közbenjár egy 15 hektáros telek visszaszolgáltatásáért. Az irodavezető az üzletember megbízottjával egy bukaresti bankfiókban pénzt vett fel, amit aztán átadtak a miniszternek. Az ügyészek szerint az irodavezető összesen 1,1 millió kenőpénzt kért, ennek csaknem fele jutott Cristian Davidhez, a többi pénz sorsát nem részletezték.
Az akkori prefektus jelenleg szintén előzetes letartóztatásban van, egy másik korrupciós ügy miatt. A volt belügyminiszter azzal védekezik, hogy semmi köze a vesztegetési ügyhöz, viszont más ügyben is gyanúsítják – nem tudta igazolni, hogy honnan származik hatvanezer eurónyi vagyona. | Korrupciógyanú miatt fogták el a volt belügyminisztert | A román Cristian Davidet azzal gyanúsítják, hogy 158 millió forintnyi kenőpénzt vett át. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2015/01/21/korrupciogyanu-miatt-fogtak-el-a-volt-belugyminisztert/ | 2015-01-21 18:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Átadák hétfőn a Komárom-Esztergom vármegyei Szent Borbála Kórház 17 milliárd forintból megvalósuló új pavilonját. A 14 ezer négyzetméteres, háromszintes épület a Modern városok program keretében, a CÉH Zrt. tervei alapján épült meg.
A CÉH Zrt. 2017-ben készítette el a tatabányai Szent Borbála Kórház részére a meglévő "H" épület részleges felújításának, valamint az újonnan építendő "U" épület jóváhagyási tervdokumentációját.
2021 elején a Strabag Építőipari Zrt. nyerte el a kórház új épületszárnyának tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot, a CÉH Zrt. tervezői pedig felkérésnek eleget téve készítették el az engedélyezési és kiviteli terveket.
Az U-pavilon egy 14 ezer négyzetméteres, háromszintes épület, mely két szárnyból áll és egy zárt összekötő híddal kapcsolódik a vármegyei kórház többi épületéhez. Ide költözött a korábban külön telephelyen működő, a járóbetegek számára is elérhető gyógyfürdő, a Gőzfürdő nevű egység, a földszinten pedig gyógytorna centrum jött létre. Az első emeleten helyezték el a kardiológiai és a mozgásszervi rehabilitáció osztályait.
A második emeleten található a tüdőgyógyászat, mellette az onkológiai központ működik. A harmadik emeleten a nefrológai osztályt és a hozzá tartozó járóbeteg rendelést helyezték el, az emelet másik szárnyában a hematológai osztály és szakrendelő található. Az új épületben összesen 184 kórházi férőhely van, minden betegszobát klímával és saját fürdőszobával szereltek fel. | Átadták a tatabányai kórház új pavilonját | Átadák hétfőn a Komárom-Esztergom vármegyei Szent Borbála Kórház 17 milliárd forintból megvalósuló új pavilonját. A 14 ezer négyzetméteres, háromszintes épület a Modern városok program keretében, a CÉH Zrt. tervei alapján épült meg. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/atadtak-a-tatabanyai-korhaz-uj-pavilonjat | null | true | null | null | építészfórum |
Karácsony Gergely - a Főpolgármesteri Hivatal által eljuttatott közleményben - azt írta, hogy most éppen a budapesti egyéni választókerületek számát szeretnék csökkenteni 18-ról 16-ra, így a nemzet fővárosa a népességbeli arányához képest jóval kisebb súllyal lesz majd képviselve a parlamentben.
"Ráadásul mindezt egy sunyi bizottsági módosítással akarják lenyomni a képviselők torkán, még a rendes parlamenti vitára sem adva lehetőséget. Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni" - fogalmazott Karácsony Gergely. | Karácsony szerint a választási törvény buherálásával áll bosszút a kormány a fővárosiakon | Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt „buherált valamit" a szabályokon a Fidesz, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot, mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül – közölte a főpolgármester kedden az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/karacsony-szerint-a-valasztasi-torveny-buheralasaval-all-bosszut-a-kormany-a-fovarosiakon/440005 | null | true | null | null | Hírklikk |
Hogyan fér bele a demokratikus elvekbe, hogy újsáfgírókat hallgattak le Pegasussal? - tette fel a kérdést az Index. Gulyás Gergely azt hangoztatta, hivatás miatt senkit nem lehet lehallgatni, csak akkor, ha a magyar nemzetbiztonsági érdeket sértő tevékenységet folytat. Ha ilyet folytat, akkor viszont teljesen mindegy, hogy az illető politikus, fodrász vagy újságíró - fejtegette. Megjegyezte, például a Jobbiknak volt olyan európai parlamenti képviselője, aki ellen büntetőeljárás indult kémkedésért. | Hivatás miatt nem lehet senkit sem lehallgatni | Hogyan fér bele a demokratikus elvekbe, hogy újsáfgírókat hallgattak le Pegasussal? - tette fel a kérdést az Index. Gulyás Gergely azt hangoztatta, hivatás miatt senkit nem lehet lehallgatni, csak akkor, ha a magyar nemzetbiztonsági érdeket sértő tevékenységet folytat. Ha ilyet folytat, akkor viszont teljesen mindegy, hogy az illető politikus, fodrász vagy újságíró - fejtegette. Megjegyezte, például a Jobbiknak volt olyan európai parlamenti képviselője, aki ellen büntetőeljárás indult kémkedésért. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257812_hivatas-miatt-nem-lehet-senkit-sem-lehallgatni | null | true | null | null | Népszava |
2010.07.21. 03:25
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Zrt.-vel is összerúgta a port Sukoró-ügyben a Gyurcsány-kabinet, mivel az állami cég nem tartotta kívánatosnak a kaszinókomplexum felépítésének közpénzből történő támogatását. A cég ellenszegülő vezetőjét januárban leváltották, az új, múlt héten eltávolított menedzsment pedig még ügyészségi kérésre sem volt hajlandó átadni a sukorói dokumentumokat a nyomozó hatóságnak.
A Magyar Nemzet információi szerint a külföldi beruházók hazánkba telepedéséért dolgozó, állami tulajdonban lévő társaság üzleti titokra hivatkozva tagadta meg az együttműködést a Központi Nyomozó Főügyészséggel, így kérésre sem adta át a kaszinókomplexum megvalósíthatósági tanulmányát. A sukorói üggyel kapcsolatban a több vezetőváltáson átesett ITDH volt vezérigazgatója, Rétfalvi György a lap megkeresésére tegnap arról számolt be, hogy komoly szakmai viták alakultak ki a társaság, illetve a gazdasági tárca vezetői – ezen belül Varga István miniszter és Mester Zoltán szakállamtitkár – között. Mint mondta, többek között ez vezetett oda, hogy a tárca kikezdte a személyét, majd mindenféle vizsgálatokat rendeltek el a szervezetnél, amelyek eredményére hivatkozva végül idén januárban elbocsátották – írja a szerdai Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat az ügyről. | Sukoró-ügy: nem tűrték az ellenkezést | A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Zrt.-vel is összerúgta a port Sukoró-ügyben a Gyurcsány-kabinet, mivel az állami cég nem tartotta kívánatosnak a kaszinókomplexum felépítésének közpénzből történő támogatását. A cég ellenszegülő vezetőjét januárban leváltották, az új, múlt héten eltávolított menedzsment pedig még ügyészségi kérésre sem volt hajlandó átadni a sukorói dokumentumokat a nyomozó hatóságnak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2010/07/sukoro-ugy-nem-turtek-az-ellenkezest | 2010-07-21 06:17:41 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | KEMMA |
Ma is tüntetnek a hazudós Schmitt ellen
Ma is tüntetnek a plagizáló, hazudó elnök ellen.
Tüntetést szerveznek az ÉN LEMONDOK SCHMIT PÁLRÓL facebook oldalon összegyűlt civilek. Az oldalhoz pár óra alatt több ezren csatlakoztak. "MA délután 3 órakor találkoznak a budapesti Deák téren, hogy együtt vigyék fel a Sándor-palotához a lemondást, hogy SP-nek csak alá kelljen írnia" -olvasható a felhívásban. A szervezők az elnök szavaival indokolják, miért tartják elkerülhetetlenek a lemondást: "“Semmi engedmény a hazugság és a csalás számára. Azonnali, szigorú büntetést kell kilátásba helyezni, és azt maradéktalanul megvalósítani, hogy az kellőképpen elrettentsen." Mint írják, "Schmitt Pál a mai nappal beteljesítette küldetését, megtestesíti a nemzet egységét: egy ország röhög rajta és/vagy sír miatta. Az Én lemondok Schmitt Pálról facebook oldal akkor teljesíti be a küldetését, ha Schmitt Pál lemond". A tüntetés szombaton délután három órakor lesz. | Itthon: Ma is tüntetnek a hazudós Schmitt ellen | Ma is tüntetnek a plagizáló, hazudó elnök ellen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120331_schmitt_tuntetes_civilek | 2012-03-31 09:56:00 | true | null | null | HVG |
Ünnepélyes keretek, jelentős sajtóérdeklődés és izgatott bizakodás közepette adták el tavaly március végén a berettyóújfalui tejporgyárat. A közvetlenül választások előtt tartott eseményen, ahol előbb 47, majd 200 új munkahelyről beszéltek, több kormányzati szereplő is részt vett – jelezve: az újraélesztett projekt bírja a kormányzat szimpátiájátÉs optimizmusban nem is volt hiány a helyszínen. Ott volt az eseményen például Becsey Zsolt volt külgazdasági államtitkár, aki felidézte, hogy a városban először 1957-ben indult tejportermelés. Megemlítette azt is, hogy a gyárat most „felvidéki magyar befektetők vették meg, s ez garancia arra, hogy túl fogják élni az első éveket. A magyar–magyar kapcsolatok fejlődése miatt is nagyon fontos a beruházás beindulása, hiszen magyar alapanyagokból magyar hozzáadott értékkel magyar termékeket fognak előállítani. Az sem mellékes, hogy a termékek jelentős hányada külföldre kerül, ami által a piac biztosított. Lényeges körülmény, hogy az ügyvezető helybeli, ami a helyi erők összefogását jelzi”. Becsey Zsolt kiemelte azt is, hogy olyan beruházás indul újra, melynek fejlesztése a korábbi években elmaradt, mert minden a fővárosra és környékére összpontosultKépünk illusztráció Fotó: A bizakodás gyorsan átragadt a többiekre is. Tóth Attila, a megyei közgyűlés alelnöke felszólalásában a munkahelyteremtést emelte ki, Vitányi István országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) kicsit nosztalgiázott is. A honatya az 1957-ben megnyílt tejporgyárral kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg a megjelentekkel, amikor azt mondta: szinte együtt nőtt fel a létesítménnyel. „Szerettek itt dolgozni az emberek, hiszen az 1976-os kapacitásbővítéssel – családtagokkal együtt – tízezer, mezőgazdaságban dolgozó lakosnak adott munkát, ezáltal megélhetést.” Aggodalomra még Ludász Gyula sem látott okot. A gyár egykori vezetője az újraindításban vállalt szerepet, és mint mondta, a technológia és az elemek Csehszlovákiából (sic!) származnak, ám minimális ráfordítással a termelés újraindítható. Most éppen az energiaszolgáltatóval tárgyalnak. „Minden sínen van, mivel a piac is biztosított” – nyomatékosítottÉs jöjjenek a számok: az ígéretek végső soron 200 új munkahelyről, kínai és orosz piacokról, valamint évente 500 tonna tejporról szóltak. Galló Ferenc ügyvezető akkor a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy májusban, a felújítási munkák befejeztét követően sovány tejport kezdenek gyártani kínai piacra, júniustól pedig nagy áruházláncok, elsősorban a Spar és a Coop megrendelésére instant termékeket, vagyis kakaóport, kávékrémport és szelénes savóport is előállítanak. Galló elmondta: a gyárban a későbbiekben joghurtot és sajtot is készítenek majd. „Idén még Németországból származó sűrített tejből dolgoznak, 2015-ben azonban elkezdik a hazai és a szlovák nyers tej felvásárlását, és abból állítják elő termékeiket. Az első fél év végéig 47 főt vesznek fel, jövőre 120 főre növelik a létszámot.”Minden együtt is volt a sikerhez. Közepes vállalkozás egy hátrányos helyzetű térégben, keleti nyitás, termelőberuházás, munkahelyteremtés, fideszes országgyűlési képviselő, fideszes polgármester, ráadásul mindez választási évben – az ember azt gondolná, hogy nagy baj itt már nem lehetMégis lett: a gyárban ma már nem veszi fel senki a telefont, és mint azt megtudtuk, az újjáélesztési akció valójában már hónapokkal ezelőtt leállt. A problémára még nyár végén hívta fel a figyelmet egyik olvasónk, aki arra panaszkodott nekünk írt levelében, hogy rokonát noha nemrég vették fel, már el is küldték a gyárból, így mehet újra a helyi munkaügyi központbaBő fél évvel a nagy optimizmus ellenére Berettyóújfaluban ma már senki sem hisz igazán abban, hogy a tejporgyár újraindul. De mi történt, hogy jutott ide ez a kormányzatilag is támogatott vállalkozás?Elvitte a vaskereskedőA tejporgyár újraindításában nemrég még felvidéki üzletemberek láttak fantáziát. Bihercz Imre és Bihercz Gábor a cégjegyzéki adatok szerint 2013. december 19-én hatályos bejegyzéssel Berettyó Tejporgyár Kft. néven 3 millió forint jegyezett tőkével alapítottak céget Berettyóújfalu területénÚgy tudjuk, a gyár megvásárlása mintegy 300 millió forintjába került a testvéreknek, de még legalább 450-500 millió forintra lett volna szükségük a termelés beindításához. A szlovákiai magyar testvérpár a tulajdoni hányad 90 százalékát birtokolták, ők voltak azok is, akik első körben 47, később 200 lehetséges munkahelyről beszéltek. A gyár elvileg meglévő orosz és kínai piacra termelt volna, a tulajdonosok érdekeltségei közé tartozik például egy kínai jégkrémgyár, amely megfelelő felvevőpiacot biztosított volna a berettyóújfalui tejpornak. (A NAV egyébként tavaly nyáron végrehajtást jegyzett be a berettyóújfalui cégre.)A termelés beindítását bankhitelből finanszírozta volna az 5-5 százalékos tulajdoni hányaddal bíró Szilágyi Imre cégvezetővel és Galló Ferenc ügyvezetővel kiegészülő négyfős tulajdonosi kör – számításaikba azonban hiba csúszottA gond egyszerűen az volt: nem jutottak elég pénzhezKépünk illusztráció Fotó: Az ügyben kerestük a tulajdonosokat, de Galló Ferenctől csupán annyit sikerült megtudni (ő volt a felvidékiek kézbesítési megbízottja is – Cs. Z.), hogy november óta már sem ő, sem Szilágyi Imre nem tulajdonosok a cégben. Pedig Galló márciusban még azt nyilatkozta, hogy a felújítás után, májustól üzemelhet a tejporgyár, augusztusban pedig már arról írt a haon.hu, hogy május közepétől fokozatosan leselejtezték a régi, 50-60 éves eszközöket, amelyeket egy ózdi vaskereskedő szállított el. Galló Ferenc akkor azt mondta, hogy amíg a technológiai feltételek hiányoznak, addig nem tudják megkezdeni a termelést. Galló október végén szállt ki végleg a cégből. Megkeresésünkre nem indokolta döntésétNem hiteleztek a bankokKészségesebbnek bizonyult Muraközi István, Berettyóújfalu fideszes polgármestere. A településvezető úgy tudja, a tejporgyár tulajdonosai nem kaptak forgóeszközhitelt, pedig már a gyárvásárlás egy részét is ebből finanszírozták volna, nem beszélve a gyártósorok beindításárólElmondása szerint a tulajdonosok hiába szerettek volna 200 munkahelyet teremteni, a Magyar Nemzeti Bank által támogatott Növekedési Hitelprogramból sem részesülhettek kezdő vállalkozásként. A döntést „azzal indokolták, hogy nincs lezárt üzleti évük, amely alapján egy kereskedelmi bank megfinanszírozta volna nekik a szükséges az összeget. Ha az ember beszélget vállalkozókkal, kiderül, hogy a bankok kerülik a kockázatot, és semmilyen formában sem érdekeltek abban, hogy egy hátrányos helyzetű térségben 50-60 munkahely megteremtését finanszírozzák. Lezárt üzleti év nélkül pedig eleve lehetetlen hitelhez jutni. Róka fogta csuka ez… Ugyanilyen helyzetben van nálunk a LED-es lámpagyár, mely hitel hiányában nem tudja beindítani a termelést” – fogalmazott a magyarnarancs.hu-nak Muraközi IstvánMit tud(na) a tejporgyártás? „A magyar tejpornak leginkább Afrikában, Ázsiában, Óceánia területén és Oroszországban lehetne piaca” – fogalmazott Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a magyarnarancs.hu-nak, amikor az eset kapcsán a hazai tejporágazat lehetőségeiről kérdeztük. „Itt több élelmiszer-ipari termék – például a gyermektápszerek – egyik alapanyaga a tejpor.” Tejpor a vizétől teljesen megfosztott, megszárított tej. Könnyen szállítható, eltartható és vízzel ismét tejjé alakítható, ám „Magyarországon a fölösleges friss tejből jelenleg leginkább vaj, sajt és magas hőfokon kezelt tej készülnek – tehát olyan termékek, amelyek tovább elállnak. Tejpor viszont alig”. Az ügyvezető elmondta: a tejpor a világ tejkereskedelmének alapvető stratégiai terméke, könnyen szállítható és jól eladható. „Ha lennének modern és energetikailag hatékony tejporgyárak Magyarországon, akkor a tejpor stratégiai terméke lehetne a magyar tejiparnak.”Hazánkban a Csányi Sándor érkeltségébe tartozó Sole-Mizo és a Tolnatej rendelkezik viszonylag hatékony tejporító üzemekkel. A szakember szerint a hangsúly az energiahatékonyságon van, mert régi gyártóberendezésekkel nem lehet felvenni a versenyt a világpiacon. Míg a magyar gyárak átlagosan 150 forintért állítanak elő egy kilogrammnyi tejport, addig mindez modern technológiával, külföldön nagyjából 75 forintba kerül. „Lobbizunk azért, hogy a 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusban a hazai tejágazat nagy kapacitású porítóüzemekkel gyarapodjon. Magyarország tejágazata kicsi, ezért a világpiaci folyamatokkal együtt sodródunk túlkínálatból hiányba. Jó lenne az átmeneti tejfelesleget kivonni, tejport készíteni belőle, tárolni vagy eladni” – mondta Harcz Zoltán, aki szerint az uniós tejkvóta eltörlését követően az európai tejport harmadik országok – a már említett Észak-Afrika, Ázsia, Kína és Oroszország – vásárolhatják fel. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója úgy véli, ha lennének hatékony, külföldi felvevőpiaccal bíró tejporgyárak Magyarországon, akkor a friss tejet nem kellene például olcsón Észak-Olaszországba exportálni, hanem nagyobb hozzáadott értékű termék – amilyen a tejpor is – készülhetne belőle, amelyet így már jóval drágábban és nagyobb haszonnal lehetne értékesíteniA vállalati hitelezési hajlandóság tehát az állami szerepvállalással együtt is akadozik. Ennek egyik oka, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram elnevezésű akciójában nulla százalékos kamatra ad forrást a kereskedelmi bankoknak, amelyek azt legfeljebb 2,5 százalékos kamattal adhatják tovább, de a kockázatot továbbra is a kereskedelmi bankok viselik, amely a szakértők véleménye szerint, jelen gazdasági viszonyok között még mindig magas. Másik probléma a berettyóújfalui eset kapcsán a vállalati hitelezés visszaesése és folyamatos csökkenése, aminek a gazdasági válság mellett a több tízmilliárdos banki különadók sem használtak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint, míg 2008-ban a vállalkozói hitelek állománya közel 7000 milliárd forint volt, addig 2010-ben 6000 milliárd, 2013. év végén viszont már csak 5138 milliárd forint. Ez több mint 25 százalékos visszaesésKaptak 113 milliót indulónakÉrdeklődtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, kapott-e állami támogatást a Berettyó Tejporgyár Gyártó- és Kereskedelmi Kft. 2014-ben. A minisztériumi válaszban az áll, hogy a cég 113,4 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a tavalyi kis- és középvállalkozások számára rendelkezésre álló munkahelyteremtő pályázaton. A tulajdonosok 47 új munkahely létesítését vállalták a 2014 júniusában megkötött hatósági szerződésben. Ezután történhetett valami, mert a vállalkozás a hatósági szerződés megkötése után augusztusban lemondott a 113,4 millió forintos beruházási támogatásról, arra hivatkozva, hogy a befektetők kivonultak, ezért a támogatott cég finanszírozási gondok miatt nem vállalta a beruházás megvalósításátA tejporgyár ügye azért is érdekes, mert a tulajdonosok mintegy 750-800 millió forintból lettek volna képesek akár 200 munkahelyet teremteni. Eközben Gyöngyöshalászon kiemelt beruházásként, 29 milliárd forintos állami támogatásból 975 munkahelyet hoz létre az indiai Apollo gumigyár. Megkerestük Vitányi Istvánt, a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjét, aki annyira optimista volt a választás előtt. Arról kérdeztük volna, mit lehet tenni a közel 60 éves múltra visszatekintő berettyóújfalui tejporgyár újraindítása és 47–200 munkahely érdekében. Vitányit többször kerestük, munkatársainál két alkalommal is hagytunk üzenetet, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ tőleUgyancsak megkerestük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságát, ahol nem hallottak a tejporgyár ügyéről, ám ígérték, hogy tájékozódnak a fejleményekről. Kissné Gyarmati Ágnes igazgató annyit elmondott: őket nem kereste meg senki a tejporgyárral kapcsolatban. Hozzátette: a kamara több fronton is igyekszik segíteni a kis- és közepes méretű vállalkozásokat. „Van egy élelmiszer-ipari referenshálózatunk, az élelmiszer-feldolgozó cégekkel egyedileg foglalkozunk. Támogatásokat és üzleti lehetőségeket próbálunk közvetíteni a számukra. A kamarának több bankkal is van megállapodása, a vállalkozásoknak a Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogramját is szoktuk ajánlani” – fogalmazott az agrárkamara igazgatójaHiába lenne tehát elvileg piaca a berettyóújfalui tejpornak, hiába kapott nagy nyilvánosságot a gyár átvétele a választások előtt néhány nappal, hiába voltak ígéretek, 9 hónap elteltével sem működik az üzem. Hallgatás, információhiány és pénztelenség honol errefelé, miközben a környéket továbbra is az Európai Unió legszegényebb kistérségei között tartják számon. Nem függetlenül a bebukó vállalkozásai miatt. | El se indult, máris bedőlt a megváltónak beharangozott tejporgyár | Pedig a választás előtt jól felavatták! Ám hiába a fideszes hátszél, a 113 milliós támogatás, forgóeszközhitelt nem kapott a projekt, mely 200 állást hozott volna Berettyóújfalura. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/el-se-indult-maris-bedolt-a-megvaltonak-beharangozott-tejporgyar-93316 | 2015-01-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ártatlannak tartja magát a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladása miatt indított nyomozásban s a hétmilliárd forintra becsült kár keletkezésében a Külügyminisztérium egykori államtitkára. Az ügyben hűtlen kezelés bűnsegédletével meggyanúsított Horváthné Fekszi Márta eddig csak a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a történtek részleteiről. Úgy véli, ő azért került bele a büntetőeljárásba, mert ahhoz kellett egy politikai szereplő is. Fekszi Márta szerint az ügy többi terheltje és a vizsgálatban eddig tanúként nyilatkozó politikusok közül többen valótlanságot állítottak nyomozati meghallgatásukkor. A moszkvai képviselet eladását pedig a legmagasabb szintről irányíthatták.
– Önt hűtlen kezelés bűnsegédletével gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladása ügyében, amelyben a becslések szerint hétmilliárd forint kár érhette az államot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt ön volt a Külügyminisztérium államtitkára. Mit gondol, miért került a vizsgálatot végzők látókörébe?
– Először is, a Külügyminisztérium, illetőleg jómagam nem rendelkezünk azzal a szükséges pénzügyi, ingatlan- és értékforgalmi szakmai ismeretekkel, amelynek alapján megítélhetnénk, hogy valóban kár érte-e a költségvetést, s ha igen, az tényleg ilyen nagyságrendű lehetett-e. Azt azonban meg kívánom jegyezni, hogy a szóban forgó ingatlan nemzetközi szerződés hatálya alatt állt, korlátozottan volt forgalomképes, hiszen a föld az orosz állam tulajdonában állott, s az épület eladásához az orosz kormány hozzájárulására volt szükség. A magyar kormány 2005 nyarán döntött az úgynevezett integrált külképviseleti rendszer létrehozásáról, amelybe a moszkvai kereskedelmi képviselet is beletartozott. A kormányhatározat alapján át kellett tekinteni azokat az állomáshelyeket, ahol a magyar állam feleslegesen tartott fenn több képviseletet, s amelyeket csak aránytalanul nagy ráfordítással tudott üzemeltetni. A moszkvai nagykövetség részéről 2004 óta folyamatosan, írásban jelezték ezt, indítványozva az eladást. További problémaként vetődött fel, hogy a kereskedelmi képviselet épületében túlnyomórészt magáncégek voltak, ezzel diplomáciai előnyöket élveztek, ami helytelen és aggályos. Ezt épp én vetettem fel többször is hivatalosan. A Külügyminisztérium a külképviseleti ingatlanoknak nem tulajdonosa, hanem csak használója, az állam nevében a tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium, majd jogszabályváltozást követően a Nemzeti Vagyontanács gyakorolja. Éppen ezért az eladást nem a Külügyminisztérium intézte, hanem az említett szervek instrukciója alapján járt el. A moszkvai ingatlant a csaknem százéves referenciával rendelkező amerikai Cushman&Wakefield értékelte fel, ők állapították meg az árát. A magyar nyomozó hatóságok ezt a szakvéleményt állítják szemben két budapesti értékbecslő állításaival, akik nem tudni, milyen alapon nyilatkoznak az orosz ingatlanpiaci viszonyokról. Kétlem, hogy Moszkvában jártak volna, de ha oda is utaznak, biztosan nem járhatják be az épületet, hiszen oda egy orosz minisztérium költözött.
– A történtek idején az ügy egy másik gyanúsítottja, Székely Árpád volt a moszkvai nagykövet. Ő a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc személyesen utasította a moszkvai kereskedelmi képviselet eladására. Önnek volt akkor erről tudomása?
– Székely Árpád kijelentéséről én csak a sajtóból értesültem, nem tudom, hogy háttere valós-e, ugyanakkor életszerűnek gondolom. A politikailag, gazdaságilag kiemelt területeken lévő külképviseleteket – ilyen többek között a moszkvai, az amerikai, a berlini – mindig a Külügyminisztérium feje felett, közvetlen utasításokat adva, kézi vezérléssel irányította az éppen aktuális kabinet, ez egy régen kialakult szokásrendszer. Székely már 2005 őszén levélben jelezte, hogy egy oligarcha meg kívánja venni a kereskedelmi képviselet épületét. Később derült ki, hogy ezzel egyidejűleg a külügy megkerülésével közvetlenül kapott a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló Kincstári Vagyonigazgatóságtól (KVI) részletes tájékoztatást az ingatlan értékesítésének menetéről. Sőt, megkapta azt az MNB-számlaszámot is, ahova a pénzt kell utalni. Ugyancsak jóval később tudta meg a külügy, hogy a kereskedelmi képviseletet megszerző vevőtől már 2005 decemberében érkezett utalás, holott ekkor az eladás ügyében még nem született kormányhatározat. 2008 márciusában Székely Árpád úgy írta alá az adásvételi szerződést a már említett vevővel, hogy erre nem volt engedélye, sőt a Külügyminisztériumot nem is tájékoztatta erről. Ezt követően a pénzt napokon belül közvetlenül átutalták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV). Ezt úgy tudtuk meg, hogy az MNV-t irányító és az ügyben Székellyel együtt hűtlen kezeléssel gyanúsított Tátrai Miklós és a pénzügyminiszter is a külügynél érdeklődtek a pénz eredetéről. Ekkor kezdtünk nyomozni mi is, amit tovább bonyolított, hogy a nagykövet táviratban javaslatot tett a kereskedelmi képviselet épületének kiürítésére. Ekkor rendeltük haza jelentéstételre. Mivel a külügy engedélye nélkül történtek a fentiek, levelet írtam Veres János pénzügyminiszternek a területet felügyelő államtitkárral együtt, érdeklődtünk, ki adott utasítást a nagykövetnek, jeleztük, hogy az eljárás nem felelt meg a jogi előírásoknak, s kérdeztük, milyen intézkedéseket tegyen a külügy. A levél szövege, amelyet megküldtünk Tátrai Miklósnak is, közzé lett téve a Magyar Nemzetben. A külügy álláspontja az volt, hogy a vételárat vissza kell utalni, s újra le kell folytatni az adásvételi eljárást. Tátrai Miklós a levél nyomán a munkatársával a külügyben felkeresett személyesen is, akiket államtitkár kollégámmal együtt fogadtunk. A látogatásnak több tanúja volt.
– Terheltként egyiküknek sincs igazmondási kötelezettségük a büntetőeljárásban, ugyanakkor a Magyar Nemzet információi szerint Tátrai mást állított kihallgatásán. Ön mit gondol, miért tett ilyet?
– Kijelentései, tagadása nyilván a védekezése része, azonban több olyan kérdésben is valótlanságot közölt, amelyekről hivatalos dokumentumok vannak. Így például, hogy nem tudott a vételár átutalásáról, pedig az erről szóló értesítésen dátummal ellátva szerepel a szignója és a rendelkezése a pénz kezelését illetően. Pontosan tudhatta, mikor mi történt, hiszen munkatársa kiutazott Moszkvába, amelyhez még a külügy segítségét is kérték. Tátrainak még pénzügyi államtitkárként tudomása volt a kereskedelmi kirendeltség eladására vonatkozó kormányszándékról és döntésről, államtitkárként pedig ismerte, felügyelte a KVI-t, amelynek az MNV később a jogutódja lett.
– Tátrainak felettesei is voltak, nekik nem lehetett szerepük az említett ügyekben?
– Tátrai felettese az akkori pénzügyminiszter, Veres János volt. Neki éppúgy naprakészen kellett ismernie a külképviseletek helyzetét. Nemcsak azért meggyőződésem, hogy tudniuk kellett a moszkvai ingatlaneladás minden részletéről, mert gyanúsított vagyok az ügyben, hanem mint volt államtitkár tisztában vagyok azzal, hogy a pénzügyminiszternek és az államtitkárának hivatalból kötelességük volt tájékozódni a történet részleteiről. Ugyanígy Göncz Kinga akkori külügyminiszternek is folyamatos rálátása volt az ügyre.
– Lehet, hogy Tátrai Miklós valótlanságokat állított kihallgatásain? Mit gondol, véd valakit, valakiket?
– Magán kívül másokat is védhet természetesen. A moszkvai kereskedelmi képviselet eladása nem fű alatt indult. Az értelmetlenül fenntartott épület értékesítésének ötletét jó szándék, a költségvetési kiadások csökkentése adta. Más kérdés, hogy ebből milyen történet kerekedett ki, s hogy kik és miért akartak abból hasznot húzni. Az előbbiekben említett racionális okokon kívül az eladásról én azt gondolom, hogy az akkori kormányzat esetleg valamilyen politikai hasznot remélt abból, hogy a Moszkvában is kiváló környéken lévő ingatlant egy olyan vevőnek értékesíti, akiről köztudott, hogy a legmagasabb politikai körökben mozog. Hangsúlyozom, a külügynek semmilyen haszna nem származott, nem származhatott a képviselet eladásából, hiszen a vevőről, a vételárról nem a külügy döntött, a pénz banki átutaláson keresztül közvetlenül érkezett az MNB-be, illetőleg az MNV számlájára.
– Tudott-e arról, hogy a kérdéses időszakban a pénzügyminiszter, a nagykövet és mások Hunvald György egykori terézvárosi polgármester magánrepülőgépével utaztak Moszkvába, mint ahogy erről a sajtó is tudósított?
– Nem tudtam róla, a Hunvald-ügy kapcsán olvastam erről híreket a sajtóban. Azt viszont megkérdeztem Tátrai Miklóstól, hogy mi történt azon a moszkvai tárgyaláson, amelyhez a külügytől kértek segítséget, de a válasza az volt: „Nem tartozik rád.”
– Kormánykörökben nem keltett aggodalmat, hogy így intézik a moszkvai ingatlaneladás ügyét?
– 2008 júniusában kihelyezett kormányülés volt Dobogókőn, amelyen a minisztereken kívül részt vett minden államtitkár és a koalíciós pártok parlamenti frakciójának vezetői is. A kétnapos kormányülésen rengeteg napirendi pont szerepelt, s számos napirenden kívüli ügyet is megtárgyaltak. Így került szóba a moszkvai ingatlan ügye is, amelynek további menetéről ugyancsak döntött a kormány, s ezt a kormányhatározatba is belefoglalta. Meggyőződésem szerint erről minden ottlévőnek tudnia kellett. A kormányülés jegyzőkönyvét Kiss Péter kancelláriaminiszter írta alá.
– Ebből úgy tűnik, hogy egyértelmű volt a kormányzati szándék az értékesítésre, de annak részleteibe csak a kabinet egy szűk köre nyerhetett betekintést.
– Azt csak ismételten megerősíthetem, hogy számos, utólag, a sajtóból megtudott furcsasága volt az ügynek. Egyértelműen a külügy feje felett adtak közvetlen utasításokat a nagykövetnek. A nagykövet lépéseiről a külügyet nem tájékoztatta, sőt az is előfordult, hogy a külügy tudta és engedélye nélkül jött haza és vett részt a vagyontanács ülésén, amelyen iratokat adott át, közvetlenül levelezett.
– Visszatérve az első kérdéshez: mit gondol, miért került ön ebbe az ügybe?
– Meggyőződésem, hogy politikai játszma is lehet a háttérben, hiszen mint államtitkár kormánytagnak minősültem. Nyilván nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy államtitkárként megsértettem bizonyos körök üzleti érdekeit is, amikor a kereskedelmi kirendeltségen szabálytalanul vezetett számlákat a tudomásomra jutást követően megszüntettem. Sőt, eljárást kezdeményeztem azok kivizsgálására, vagy visszavontam az arra nem jogosultaktól a diplomata-, illetőleg a külügyi szolgálati útleveleket. Mindvégig hangoztattam, hogy a döntések és az utasítások a külügy nélkül, a külügy feje fölött történtek. Épp ezért javasoltam a külügyi belső ellenőrzési eljárás megindítását s az ellenőrzés teljes anyagának a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetőleg az Állami Számvevőszék részére való átadását. Sőt, a parlament külügyi bizottsága akkori elnökének, a jelenlegi külügyi államtitkárnak – Németh Zsoltnak – is felajánlottam, hogy személyesen tekintsen bele az anyagokba, ami meg is történt. Érdekem, hogy kiderüljön az igazság! Remélem, lesz elegendő idő a hátralévő eljárásban, hogy a valós szereplők és szándékok napvilágot lássanak!
A nyomozás három éve
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – a 2009 novembere óta tartó nyomozásban – tavaly februárban Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatóját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította meg, majd bűnsegédként ugyanezzel a bűncselekménnyel Székely Árpád egykor moszkvai nagykövetet és Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, szeptemberben pedig Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját. A terhelteket őrizetbe vették, de a bíróság nem látott alapos okot, hogy előzetes letartóztatásba helyezze őket, és semmilyen kényszerintézkedést nem rendelt el velük szemben. Székely Árpád a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjújában kijelentette, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének eladására a miniszterelnöktől kapott utasítást, aki a volt nagykövet 2005-ös hivatalba lépésekor Gyurcsány Ferenc volt. Az ingatlan becsértéke számos vitát generált, s még ma sem tisztázott, hogy a felméréskor mit vettek figyelembe, mit hagytak ki belőle, s ennek mi volt az oka. A 17 ezer négyzetméteres, Moszkva központi részén található épületegyüttesre egy orosz oligarcha mögött álló, luxemburgi bejegyzésű offshore cég tett vételi ajánlatot, majd az értékbecsléskor a Magyar Nemzet információi szerint ebből mindössze ötezer négyzetméteres részt vettek figyelembe. A kárérték további vita tárgya. Az ügyészség jelenleg több mint hétmilliárd forintra taksálja, de egyes becslések szerint – a forint akkori gyengülése miatt – akár 11 milliárdos kár is érhette a magyar államot. Székely korábban a kereskedelmi képviselet épületének rossz műszaki állapotával indokolta a nyomott árat, ingatlanszakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy Moszkva a világ legdrágább városa, ahol az eladáskor is 3000–5000 eurós négyzetméterárak voltak a jellemzők. Az ügyben indított nyomozást várhatóan februárban zárja le a KNYF. | Érdekem, hogy kiderüljön az igazság! | Horváthné Fekszi Márta szerint a legmagasabb szintről irányították a moszkvai magyar képviselet eladását. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/12/erdekem-hogy-kideruljon-az-igazsag | 2012-12-22 17:45:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Január elsejétől lép hatályba a közérdekű bejelentésekről szóló törvény. A törvénytervezet eredeti formájában a fejlett országok gyakorlatának megfelelően kizárólag az állami szerveknél tapasztalt korrupció ellen felállítandó bejelentői rendszerrel szemben fogalmazott meg előírásokat, ám az elfogadott törvény már két vállalatokat is érintő passzust is tartalmazott. Ezek komoly adminisztrációs terheket róhatnak a cégekre.
"Magyarországon ilyen bejelentőrendszereket jellemzően multinacionális cégek üzemeltetnek saját hálózatukon belül. Ezek a rendszerek jellemzően ugyanolyanok minden olyan országban, ahol a társaságnak érdekeltsége van" - világítja meg a problémát Antalóczy György, a KPMG csalásmegelőzési és -felderítési üzletágának vezetője. A szakértő szerint egy jogszabály szükségképpen nem veheti teljes körűen figyelembe a nemzetközi szokásokat, így sok cég gyakorlatának ellentmondhat.
"Számos multinacionális cég bejelentővédelmi rendszerének alapja a névtelenség. A magyar jogszabály ezzel szemben a név és a cím megadását preferálja, hiszen a névtelen bejelentések kivizsgálása a jogszabály szerint nem kötelező" - hívja fel a figyelmet a szakértő. A névvel-címmel tett bejelentéseket ezzel szemben nagyon gyorsan, 30 napos határidővel kötelező kivizsgálni. "A 30 napos határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható, de ez sem segít akkor, amikor a bejelentett cselekmény csak ismétlődés esetén leplezhető le, ám ez mondjuk fél év múlva következik be újra" - említ egy tipikus helyzetet a KPMG szakértője.
Ennél is nagyobb probléma, hogy ha a vizsgálat büntethető mértékű, azaz például 50 ezer forintot (a büntetőjogi értékhatárt) meghaladó értékű visszaélést állapít meg, a vállalat köteles feljelentést tenni. "Ez a rendelkezés jelentéktelen perek százait zúdíthatja a bíróságokra, és a feljelentőnek sem jó, ha például egy mobiltelefon ellopása miatt vállalnia kell a feljelentéssel kapcsolatos adminisztratív terheket, a beadvány megírását, a meghallgatásokat, az ügyvédi költségeket és a bíróságra járást" - mondja a KPMG szakértője. A cégeknek ez biztosan nem éri meg: nem véletlen, hogy a kisebb kellemetlen ügyeket a vállalatok jellemzően házon belül intézik el. | Perlavina indulhat be a csalások miatt | Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben. Az ilyen jogszabályok a fejlett országokban az állami rendszerekre vonatkoznak, így eleve szokatlan – és a nemzetközi társaságoknál problémák sorát veti fel – hogy a magyar jog a cégekre is kiterjed. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/perlavina_indulhat_be_a_csalasok_miatt.569485.html | 2013-11-14 12:17:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Sárközi Alexandra közleménye szerint a két bűnszervezetre ugyanazon a napon csaptak le a NAV munkatársai Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon, 25 helyszínen. Az adóigazgatási szakembereknek sikerült további 130 millió forint visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalását megakadályozniuk.
A szóvivő közölte, Dél-Alföldön egy 18 tagú bűnszervezet vezetőjét és tagjait vették őrizetbe, akik látszólag Szlovákiában adtak el kávét, és ezt fiktív számlákkal igazolták. A kávét ugyan elszállították Magyarországról, de rövid időn belül Budapest környéki telepekre fuvarozták vissza, a szállítmány így ismét visszakerült a Pest és Csongrád megyei cégekből álló hálózathoz.
A kiállított fiktív számlák alapján két Csongrád megyei kft. mintegy 750 millió forint áfát igényelt vissza jogosulatlanul. A bűnszervezet vezetőjét, a szervezet tagjait, valamint a fiktív számlák alapján az áfát visszaigénylőket költségvetési csalás bűncselekménye miatt gyanúsítottként hallgatták ki, előzetes letartóztatásban vannak – tette hozzá.
A közép-magyarországi régióban 992 milliós adóhiányt halmoztak fel azok a cégek, amelyek fiktív számlákkal csökkentették fizetendő áfájukat. A szervezet saját fantomcégei állítottak ki hamis számlákat, majd ezeknek megfelelően továbbszámláztak megrendelőiknek.
A hálózat felszámolásában egyszerre száz nyomozó vett részt, a gyanúsítottként kihallgatott 17 emberből öten előzetes letartóztatásban vannak csalás, adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt – olvasható a szóvivői közleményben. | Gazdaság: Két bűnszervezetet tört ketté az adóhatóság | Egy törvénytelen kávékereskedést és egy számlagyárat számolt fel az adóhatóság. A pénzügyőrök összesen 820 millió forint értékben foglaltak le készpénzt, ingatlanokat és járműveket, 23 gyanúsított került előzetes letartóztatásba – tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szóvivője csütörtökön. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/ket_bunszervezetet_tort_kette_az_adohatosag-1356885 | 2013-01-03 22:34:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nyitókép forrása: Kunhalmi Ágnes Facebook-oldala
Akciózott a Mi Hazánk Mozgalom Budapest XIII. kerületében, derül ki a párt YouTube-csatornájára feltöltött videóból : Novák Elődék a kommunista Szoborpark Múzeumba (jelenlegi neve: Memento Park) vitték a Horn-utcanévtáblákat. Emlékezetes, épp a múlt héten döntött arról a Fővárosi Közgyűlés - egyébként a Fidesz-KDNP javaslatára -, hogy a XIII. kerületben található Horn Gyula sétányt rövidesen Pesti Srácok sétányra nevezik át. A kormánypártok indítványára egyedül Karácsony Gergelyék szavaztak nemmel .
Emlékezetes, a Fővárosi Közgyűlés még 2022 júniusában hozott döntést arról, hogy sétányt neveznek el a pufajkás Horn Gyuláról. A döntést a Fidesz-KDNP frakciója akkor sem támogatta.
A Mi Hazánk viszont hétfőn arra az augusztusi bírósági ítéletre hivatkoztak, amely szerint Horn Gyula néhai kommunista, szocialista miniszterelnökről nem lehet közterületet elnevezni. Az utcaneveket tartó csavarokat pedig Tóth József MSZP-s polgármesternek küldik el, ígérte Novák. | Elvitték a Horn Gyula sétány tábláját | Mégpedig a Memento Parkba, ahol kommunista szobrok vannak kiállítva. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/elvittek-a-horn-gyula-setany-tablajat | null | true | null | null | Mandiner |
hirdetés | Korrupcióellenes átvilágítás a Városházán | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990304korrupcioellenes | 1999-03-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Megtagadta három népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), írja az MTI. Mindhárom kérdést ugyanaz a magánszemély adta be.
Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a megkötött, az állami költségvetést, uniós forrásokat, valamint állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat érintő valamennyi szerződés kerüljön fel egy bárki számára ingyenesen elérhető internetes adatbázisba, és azok tartalmát bárki megismerhesse?"
Patyi András, az NVB elnöke a szerződésekben lévő személyes adatok védelmére hivatkozva javasolta, hogy tagadják meg a hitelesítést. Szerinte az is probléma, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Litresits András, az MSZP delegáltja hiába próbált azzal érvelni, hogy a kérdés lényege a közpénzzel gazdálkodás ellenőrzése, és lehetne olyan megoldást találni, amellyel a személyes adatokat védeni lehetne. A hitelesítés mellett szavazott Litresitsen kívül Bodolai László, az LMP, Borbély Andrea, a Jobbik és Lovas András, a KDNP delegáltja.
A második kérdés ez volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az állami tulajdon átruházásáról, bérbeadásáról, hasznosításáról szóló valamennyi adat, irat, dokumentum legyen nyilvános (ne kerülhessen a 2009. évi CLV. a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá, vagyis ne lehessen titkosítani)?"
Patyi itt is a hitelesítés ellen volt, megint a személyes adatokra hivatkozott, és arra is, hogy szerinte a kérdés megtévesztő, mert azt sugallja, mintha nem lehetne hozzáférni a nem minősített adatokhoz. Ennek a kérdésnek a hitelesítését a bizottság egyhangúlag, 11 szavazattal tagadta meg.
A harmadik kérdés ez volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a hatályos büntető törvénykönyvet (2011. évi CXCVI. törvény) annak érdekében, hogy a nemzeti vagyonra és a közpénzek terhére elkövetett csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, költségvetési csalás bűncselekménye ne évülhessen el, az elkövető időkorlát nélkül, bármikor büntethető legyen?"
Ennek a hitelesítését is egyhangúlag tagadták meg. Patyi az MTI szerint azzal érvelt, a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, például azért nem, mert a Btk. száma helyett véletlenül a nemzeti vagyonról szóló törvény számát adta meg. De Patyi szerint megtévesztő is, mert azt sugallja, mintha költségvetési csalást nem csak közpénzre lehetne elkövetni. Azt is felhozta a kérdés ellen, hogy a diszkrimináció tilalmába ütközik, mert indokolatlanul tesz különbséget az elévülésnél aszerint, hogy magánvagyonról vagy közpénzről van szó.
Az NVB határozatait 15 napon belül lehet megtámadni a Kúriánál. | Elkaszálták a korrupcióellenes népszavazási kérdéseket | Elkaszálták a korrupcióellenes népszavazási kérdéseket - A Nemzeti Választási Bizottság szerint nem lehet szavazni arról, hogy minden közpénzről szóló szerződés kerüljön fel az internetre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/06/09/elkaszaltak_a_korrupcioellenes_nepszavazasi_kerdeseket/ | 2016-06-11 22:15:00 | true | null | null | Index |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | BAMA |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345710 | 2004-12-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Kik döntöttek a Voldemort-ügyben ismertté vált támogatási programról, a nyertes szervezetekről, milyen szempontok alapján választották ki őket, hányan részesültek és milyen mértékű támogatásban? Hány esetben kellett a kedvezményezett szervezeteket a támogatás visszafizetésére kötelezni, és összességében eredményesnek ítéli-e meg a programot a kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma? – ezeket a kérdéseket tette fel írásban nemrég Harangozó Tamás szocialista képviselő a parlamentben. A Balog Zoltán miniszternek címzett kérdésekre Rétvári Bence, a tárca államtitkára csak részben válaszolt. Erre a szocialista képviselő újra feltette a kérdéseit, de azokra ismét csak ugyanazokat a válaszokat kapta az államtitkártól, aki mélyen hallgatott arról, milyen felelőssége van az ügyben a minisztériumnak, illetve mindazoknak, akik részt vettek az ominózus pályázat kiírásában. Ezt egyébként máig homály fedi, és – bármennyire életszerűtlen is – a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratából sem derül ki.
Ebben Mengyi Rolandot bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják. Pedig Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a vádemelésről szóló MTI-közleményében azt írta: „Mengyi Roland és társai 2015 tavaszán elhatározták, elérik azt, hogy szociális szövetkezetek számára európai uniós forrásból származó pályázatot írjanak ki azért, hogy az azon elnyerhető összeget jogellenesen, valós teljesítés nélkül, saját maguk megszerezzék.”
Fotó: Index / Bődey János
De hogyan, kiknek az együttműködésével érték el ennek a kamupályázatnak a kiírását? – vetődik fel minden alkalommal a kérdés az üggyel kapcsolatban. Lehetséges válaszként szerepelhetne a vádiratban az is, hogy „Mengyinek az eljárásban ismeretlenül maradt társai segítségével”, csakhogy ebben az esetben a főügyészségnek nyomoznia kellett volna a humántárcánál, de ez a vádhatóság számára láthatóan a politikai határvonalat jelentette. Nem is lépte át.
Rétvári Bence parlamenti válaszából annyi kiderült, hogy a Mengyi Roland képviselő által kenőpénzért, illetve a további visszaosztásért preferált, idő hiányában teljesíthetetlen Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű, 2015 októberében meghirdetett minisztériumi kamupályázatra kilenc pályázótól kértek be nyilatkozatot arról, hogy saját kockázatukra az év végéig megvalósítják-e a projektben vállaltakat.
A kilencből egyetlen nyilatkozat érkezett be határidőig, ezért csak ez az egy pályázat részesült támogatásban. Azt már nem tette hozzá az államtitkár, hogy olyan nagy tolongás nem is lehetett a visszajelzéseknél, mert azokat a szociális szövetkezeteket, amelyekre Mengyi Roland és társai közbenjárására kiírták a pályázatot, gyorsan kiszórták. A tárca azért lépett, mert az ügyben közben nyomozást végző NAV Bűnügyi Igazgatósága 2015 szeptemberében egy minősített iratban figyelmeztette Balog Zoltánt: a megjelölt szervezetek a támogatások megcsapolására jöttek létre. A NAV-levél tartalma kiszivárgott a tárcától, Mengyi Roland és társai így megtudták, hogy a háttérben eljárás folyik ellenük, amint ez az egymás közötti – lehallgatott – telefonbeszélgetéseikből is kiderült. Az ügyben minősített adattal visszaélés bűntettében indult eljárás, de mivel a Központi Nyomozó Főügyészség számára a minisztérium tabunak számított, így ez az eljárás sem járt sikerrel: a szivárogtató – annak ellenére hogy az érintettek körét jól be lehetett határolni – nem lett meg.
Az egyetlen nyertes pályázó a 2013-ban alapított Radócsay Szociális Szövetkezet lett. A cég székhelye a Pécs melletti üdülőterületen, Orfűn van, fő profilja reklámügynöki és egyéb kiadói tevékenység, továbbá film-, video- és televízióműsor-gyártás.
A szövetkezet 44 633 800 forint támogatást nyert el arra, hogy december 15-ig „olyan szakmai hálózatokat és együttműködési csatornákat alakítson ki, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot, a szociális gazdaság fejlesztését célzó beavatkozások eredményeinek rendszerszerű hasznosulását”. A támogatási szerződés október végi megkötése után 26 725 642 forintot utaltak át a szövetkezetnek, további kifizetés azonban már nem történt. A minisztérium sajtóosztálya a kifizetés leállításával kapcsolatos kérdéseinkre csupán annyit válaszolt: „A projekt ellenőrzése során szabálytalansági gyanú merült fel, az ellenőrzést végző irányító hatóság emiatt írásbeli megkeresést intézett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.”
Akadozik a pályáztatás
Az infrastrukturális átalakítások, a retorziók, valamint a központosítás miatt nem működik olajozottan a pályázati rendszer, főleg a képzések terén. A Széchenyi 2020 keretében megjelent Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára című (GINOP-6.1.5-17 kódszámú) és Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára című (GINOP-6.1.6-17 kódszámú) felhívások 2017. március 29-én jelentek meg.
A pályázatokat április 26-án felfüggesztették, azóta semmi hír róluk. A Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára című (VEKOP-8.5.2-17 kódszámú) és a Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára című (VEKOP-8.5.3-17 kódszámú) felhívások 2017. június 23-án jelentek meg.
A pályázatokat június 28-val felfüggesztették. Mindkét pályázattal kapcsolatban azonos szövegű közlemény jelent meg, miszerint nagyszámú ügyfélszolgálati megkeresés érkezett be. (Ez zömében kérdéseket jelent a pályázattal, illetve annak ellentmondásaival kapcsolatban. – R. A.). Mindezek alapján az irányító hatóság a támogatási kérelmek beadhatóságának kezdeti határidejét elhalasztotta a felhívások felülvizsgálata és pontosítása idejére.
Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint a Radócsay Szociális Szövetkezet ellen a NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóságának hátralékkezelési osztálya 2015. október 18-án végrehajtást rendelt el. A dátumok összevetéséből az valószínűsíthető: a szövetkezet a pályázat beadásakor eltitkolta, hogy NAV-tartozása van, de ez később kibukott. Az állami költségvetésből származó támogatásoknál rendszerint hivatalos NAV-irattal kell igazolni, hogy a kérelmezőnek nincs köztartozása.
A Radócsay Szociális Szövetkezet a pályázati elszámolását 2016. július 31-én nyújtotta be. Június 25-én viszont nevet változtatott: Szociális Háló Szociális Szövetkezetre. Lehet, hogy ennyi volt csupán a hálózatosodás? Mindenesetre a cég orfűi székhelye, valamint a cégbíróság által közzétett elektronikus levelezési címe is megmaradt. A Szociális Háló Szociális Szövetkezet adószámát a NAV 2016. november 11-én törölte, így az már nem működik. A kiutalt csaknem 27 millió forint sorsáról – a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva – nem kaptunk információt. Nem mellékesen ha a pályázatot elbíráló minisztérium körültekintően jár el, akkor a céginformációs rendszeren keresztül ellenőrizhette volna, hogy a pályázó szociális szövetkezet vezető tisztségviselőinek vállalkozásai korábban sorra bedőltek vagy kényszertörlés alatt állnak, így megelőzhették volna a projektkudarcot.
A Radócsay, későbbi nevén Szociális Háló Szociális Szövetkezet orfűi székhelye A szerző felvétele
Írásban megkérdeztük a Radócsay, későbbi nevén a Szociális Háló Szociális Szövetkezetet, hogy milyen formában értesültek az ominózus hálózatosodási pályázatról. Felhívta-e erre bárki is a figyelmüket? Milyen alapon gondolták, hogy a szoros határidő ellenére is meg tudják valósítani a pályázatot, mit sikerült teljesíteniük, és mit nem? Miért nem adták le időben a pályázati elszámolást, miért indult ellenük eljárás, és az hol tart most, valamint miért változtatták meg a pályázó szociális szövetkezet nevét? Eddig egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.
A Radócsay Szociális Szövetkezet neve egyébként egyszer sem merült fel a Mengyi Roland-féle büntetőeljárásban, amelynek tárgyalása július 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak többsége fenntartotta a lehallgatási jegyzőkönyvekkel egybevágó, az országgyűlési képviselőre korábban tett terhelő vallomását. Mengyi viszont tagadta a vádat, elmondása szerint félreértették a vádlottak a jó szándékát, mivel ő csak választókörzetének szociális helyzetén akart segíteni, és a helybéli kapcsolattartójának, a szintén vádlott K. Péternek a magánakciója volt az ötmillió forintos kenőpénz kérése.
Mindez – a vádirat szerint – nem igaz. Egyrészt az érintett szociális szövetkezetek nem borsodiak. Az ötmillió forint előteremtésének a nehézsége miatt az érintetteknek valóban voltak kétségeik, hogy ez K. Péter magánakciója, éppen ezért szorgalmazták: mindezt személyesen a képviselő is erősítse meg. Ez a megerősítés a részletes vallomások szerint Tiszaújvárosban meg is történt. Miután pedig igent mondtak az ötmillió forintos kenőpénzre, a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére megjelent a rájuk kiírt minisztériumi kamupályázat. | Egyetlen nyertese volt a Mengyi-féle kamupályázatnak - az is belebukott | A nyomozó hatóság figyelmeztetése ellenére sem függesztette fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Mengyi Roland által kijárt, szociális szövetkezetekre gründolt kamupályázatot, hanem az egyik jelentkezőt támogatásban részesítette. A Voldemorték körén kívül eső szervezet nem tudott elszámolni a milliókkal, és azt sem tudni, mennyit teljesített a kiírásból. A jogi huzavonára az adóhatóság tett pontot azzal, hogy a szociális szövetkezet adószámának törlésével megszüntette annak működését. Az Emmi futhat a pénze után. | null | 1 | https://168.hu/itthon/egyetlen-nyertese-volt-a-mengyi-fele-kamupalyazatnak-az-is-belebukott-5689 | 2017-07-23 11:46:00 | true | null | null | 168 óra |
Most, hogy a Klubrádiónak nyilatkozó Raskó György zöldbáró kijelentette, segíteni fog Magyar Péternek "hazaszerető, tehetséges" képviselőket és szakpolitikusokat keresni a Tisza Pártba, nekem elsőre az ugrott be, ugyanez az ember 1990-ben, a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban még az Antall-kormány Földművelésügyi Minisztériumának államtitkáraként esküdött fel a nemzet boldogulására. Hogy aztán ez hogyan sikerült, az más kérdés... A privatizációért is felelős Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának kormánypárti delegáltja hamar bemutatta igazi énjét. Pozíciójából fakadóan alaposan részt vett a hazai élelmiszeripar szétverésében. 1996 tavaszán aztán átült az MDF-ből kiszakadt MDNP-be, évekkel később pedig már a Centrum Pártban találjuk - mindkét helyen vezetői poszton. (Szegény Antall József személyzeti politikája bizony nem mindig volt szerencsés. Raskó mellett gondoljunk csak a kétségbeejtő Bod Péter Ákos miniszterre vagy a helyettes államtitkárrá tett hétpróbás Szilvásy Györgyre. A markáns Csurka Istvánt és híveit bezzeg kizárták a pártból...)
Zöldbárónk a baloldal hatalomra kerülésekor sem jött zavarba, 2002-ben már a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadója, Gyurcsány Ferenc országlásakor pedig már agrárminiszterként is szóba jött a neve. "Sokszínűségét" jellemzi: 2017-ben a Momentumot támogatta, 2022-ben már Márki-Zay Pétert...
Most a Zsebmessiásnak segít. Az erre vonatkozó riporteri kérdésekre Raskó azt válaszolta, nincs jelentőségük, mert ő már húsz éve közölte, nem kíván többé politikai szerepet vállalni - mondta abban a műsorban, amelyben éppen azt közölte: segíteni fog egy pártnak. | Egy sokszínű zöldbáró | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/10/egy-sokszinu-zoldbaro | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében - hívta fel a figyelmet a kormány honlapján a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A tárca emlékeztetett, azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltak a javaslatról. Az alábbi személyes találkozók kerültek megszervezésre:
Az oktatási miniszterek 2024. február 29-március 1-jei informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztos asszonnyal, és kérte a tárgyalások folytatását.
2024. május 13-án az OIKST (Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács) ülésén Hankó Balázs államtitkár egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni.
2024. szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetett Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is.
Ekkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet és Magyarország bízik abban, hogy a Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés.
2024. október 18-án az Európai Bizottság (Stephanie Riso) részére megküldésre került az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlés részére benyújtott törvényjavaslat.
2024. október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot. A tárgyalásokon is közölték, a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM leszögezte: a magyar kormány az elmúlt egy évben mindent megtett azért, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze,
míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Mint fogalmatak, "az időhúzás kínosságát már érzi, de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít."
Borítókép: Az Európai Parlament épülete Strasbourgban ( | Az Európai Bizottság hazudik az Erasmus-ügyben | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/az-europai-bizottsag-hazudik-az-erasmus-ugyben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai novemberi akciókban elsősorban
a számla- és nyugtaadást,
az online pénztárgéppel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását,
a bevételek alakulását a pénztárgépek adatai alapján,
valamint a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálják.
A revizorok megjelenésére a hivatali munkaidőn túl is számítani lehet
- szerepel a HRportal.hu gyűjtésében, amely a következő:
Bács-Kiskun vármegye: november 13. és 26. között a pékségekben akcióznak.
Baranya vármegye: november 18. és 24. között kedden Mohácson az élelmiszerboltokat, szerdán Pécsett a sportboltokat, csütörtökön pedig a komlói piac árusait ellenőrzik.
Békés vármegye: november 18. és 22. között a zöldség- és gyümölcskereskedőknél vizsgálódnak.
Heves vármegye: novemberben a vármegye területén található gépjármű-alkatrészkereskedőket, gépjárműszerelőket, gumiabroncsokat, felniket értékesítőket és a textil kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokat ellenőrzik.
Komárom-Esztergom vármegye: november 18. és 22. között a számítástechnikai és mobiltelefon-üzleteket ellenőrzik.
Nógrád Vármegye
november 19. (kedd) Salgótarjáni járás, november 20. (szerda) Szécsényi járás, november 21. (csütörtök) Rétsági járás, november 22. (péntek) Pásztói járást kontrollálják.
Somogy vármegye: november 18. és december 1. között a vármegye területén az ételkiszállítással foglalkozó, valamint a Black Friday alkalmából a számítástechnikai kellékeket és eszközöket, mobiltelefonokat és tartozékokat árusító és szervizelő vállalkozásokat ellenőrzik.
Tolna vármegye november 18. és 22. között a zöldség- és gyümölcskereskedőket ellenőrzik.
Veszprém vármegye: a ruházati kiskereskedéseket ellenőrzik
november 18. (hétfő) Veszprém, november 19. (kedd) Balatonfüred, november 20. (szerda) Ajka, november 21. (csütörtök) Tapolca, november 22. (péntek) Várpalota.
Zala vármegye: november 13. és november 30. között a jövedéki termékeket értékesítőknél ellenőriznek.
Jövőre Magyarország lehet az EU első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát, erről bővebben ITT olvashat.
Prés alatt a Google: eladatnák vele a világ legnépszerűbb keresőjét
A bíróság segítségével azt akarják elérni, hogy a techóriás váljon meg a Chrome keresőjétől.
Mandiner: Megvan a megállapodás a minimálbér összegéről
A legfontosabb kérdésekben már megállapodtak a felek - bár a részletekre szerdáig várni kell a portál szerint. A megállapodásnak az a célja, hogy a minimálbér 3-4 éven belül elérje az 1000 eurót. | Adótraffipax akcióban: tucatnyi vármegyében csap le a NAV | A revizorok pékségeket, élelmiszer-, sportboltokat, piacokat, autószerelőket is ellenőriznek novemberben. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/nav-ellenorzes-varmegyek-nyugtaadas-foglalkoztatottak.799797.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Rogán: az európai léptékű Belvároshoz kellettek az ingatlaneladások | Rogán Antal szerint ha az V. kerületi önkormányzat nem értékesített volna üzlethelyiségeket, nem alakulhatott volna ki egy európai léptékű Belváros. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150119-rogan-az-europai-lepteku-belvaroshoz-kellettek-az-ingatlaneladasok | 2015-01-19 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A magyar kormány nem megfeledkezik a szegénységben élőkről, épp ellenkezőleg, tudatosan tartja őket szegénységben, érhető politikai és félreértelmezett népesedéspolitikai célok miatt - többek között ez is elhangzott a Hóvége.hu szegénységről szóló keddi panelbeszélgetésén, ahol három neves szakértő arra kereste a választ, ki számít ma szegénynek Magyarországon.
A konferencián az is kiderült, hogy 2010 és 2020 között, nagyrészt a közfoglalkoztatás hatására jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon, de így is jelentős rétegek ragadtak a nélkülözésben, a koronavírus-járvány pedig lenullázott minden addigi eredményt. A résztvevők szerint a minimum jövedelem bevezetésével kezelni lehetne a problémát, bár ennek bevezetéséről egyelőre inkább szomorú tapasztalatok vannak Magyarországon.
A Ki a szegény ma Magyarországon? című eseményen hamar kiderült, hogy sokkal nehezebb megmondani erre a kérdésre a választ, mint gondolnánk, mert a szegénységnek többféle definíciója és többféle mérőszáma van. Molnár György közgazdász, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és aKiútprogramalapítója a közgazdasági Nobel-díjas Amartya Sen megközelítését javasolja, aki a szegénységre az alapvető lehetőségek és mozgósítható képességek hiányaként gondol. Eszerint a megközelítés szerint az a szegény, akinek hiányzik a képessége, hogy általa értékesnek tartott életet éljen, az ilyen képességeket pedig nagyon sok minden befolyásolhatja, a jövedelemtőla lakhatáson átaz egészségügyi lehetőségekig.
Gábos András, a Tárki vezető kutatója szerint beszélhetünk abszolút szegénységről, amikor valamilyen szegénységi küszöbhöz, egy meghatározott jövedelmi vagy fogyasztási szinthez mérjük a szegénységet, relatív szegénységről, amikor mások jövedelméhez képest beszélhetünk szegénységről (ez lényegében egyenlőtlenséget mér), és beszélhetünk objektív és szubjektív szegénységről, vagyis hogy valaki szegénynek érzi-e, tartja-e magát. Korábban az abszolút, később a relatív megközelítés dominálta a közbeszédet, mostanában viszont egyre inkább az olyan megközelítések uralkodók, mint például az Eurostat AROPE mutatója, amely azt vizsgálja, mekkora réteget fenyeget szegénység és a társadalmi kirekesztés (az AROPE az at risk of poverty and exclusion szavakat rejti).
Az Eurostat megközelítéséről némi vita alakult ki a résztvevők között, Marek Bertram, az Egyensúly Intézet kutatója például úgy látja, ez a mutató sokkal jobban fókuszál az országon belüli egyenlőtlenségekre, és ez alapján úgy tűnhet, hogy Magyarország jobban teljesít, mint Franciaország, és Svédországgal vagy Svájccal van egy szinten. A 2023-as APORE statisztikák szerint Magyarországon tényleg a népesség kisebb százalékát fenyegette a szegénység és kirekesztés, mint mondjuk Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban.
Marek Bertram szerint mindenki érzi, hogy nem jobb nálunk a helyzet, mint ezekben az országokban, az összehasonlításban a viszonylag kis egyenlőtlenség miatt szerepelünk jobban. Viszont, ahogy fogalmazott
Magyarországon a szegénységben vagyunk csak egyenlők.
A szegénység mértékét ennél szerinte jobban mutatja például az a módszertan, amit az Egyensúly Intézet is alkalmaz, amelyben olyan kérdéseket tesznek föl a válaszadóknak, hogy a téli hónapokban fel tudják-e fűteni a lakást, tudnak-e minden második nap húst vagy halat enni, és ki tudnának-e fizetni egy hirtelen felmerülő, meghatározott méretű kiadást. Ez alapján a kutatók szűkösen, átlagosan vagy gondtalanul megélők közé sorolják a válaszadókat. A felmérés szerint havi nettó 250 ezer forintos jövedelem kell a szűkös, 400 ezerre az átlagos és 600 ezer forintra a gondtalan megélhetéshez. Marek Bertram szerint pedig a kutatás szomorú eredménye az, hogy magyar társadalom 45 százaléka ezt a 250 ezer forintos határt sem éri el, 75 százaléka pedig az átlagosnak mondott megélhetési szint alatt van.
Molnár György szerint Magyarországon sajnos a KSH politikai döntésre már nem készít hivatalos létminimum számítást, ugyanis túl nagy számok jöttek ki,a lakosság 40 százaléka élt a létminimum alatt az utolsó hivatalos statisztikák szerint. Ezzel együtt elmondható, hogy a magyar lakosságnak nagyjából továbbra is 40 százaléka él a medián jövedelem 70 százalékánál kevesebb jövedelemből. Ez közel 4 millió embert jelent, akik ingáznak a szegénység és az éppenhogycsak-nem-szegénység között.
A magyarországi szegénységi trendekről fontos elmondani, hogy bár a Fidesz-kormányok számára nem kifejezetten volt politikai prioritás a szegénység csökkentése, a 2010 és 2020 közötti évtizedben Magyarország sokat javított ezekben a statisztikákban. Ez részben a 2008-2010-es válság utáni, 2013-tól beinduló globális gazdasági konjunktúrának volt köszönhető, a trend pedig regionálisan is érezhető volt. Gábos András szerint ez az EU társadalmi célszámain is látszik: ugyan az EU célját, hogy az AROPE mutató szegény szegénység által fenyegetett népesség számát a 2008-as 120 millió fős 2020-ra 20 millióval csökkentse, nem sikerült elérni, azonban a nagyjából 10 millió fős csökkenéshez négy kelet-európai ország, Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország jelentősen hozzájárult.
Molnár György elmondása alapján egy specifikusan magyar szakpolitikai lépés is jelentősen hozzájárult a szegénység csökkenéséhez, sőt, ami miatt Magyarországon jobban csökkent a szegénység, mint a régió más országaiban: ez pedig a közfoglalkoztatás volt. A közfoglalkoztatást nem a Fidesz-kormány találta ki vagy vezette be, de az tette a "társadalompolitikájának" középpontjába,megalapozva a "munkaalapú társadalom" ideológiáját. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy míg jelentősen csökkentek a munkanélküliek számára elérhető szociális juttatások, a kormány a helyi önkormányzatokon keresztül közmunkáért cserébe adott jövedelmet embereknek. Ez a jövedelem magasabb volt, mint a kormány által jelentősen csökkentett segély, de alacsonyabb, mint ami a szegénységi küszöb átlépéséhez elég jövedelmet jelentett volna.
A közfoglalkoztatás hivatalos célja az volt, hogy a munkanélkülieket visszasegítse a munkaerőpiacra, de már számos kutatás kimutatta az elmúlt évtizedben, hogyerre szinte teljesen alkalmatlan. Alkalmas viszont politikai szempontból a függési rendszerek megerősítésére, legyen szó a közmunkában szerzett jövedelemre szorulók és a helyi polgármesterek, vagy a helyi polgármesterek és a kormány függésétől. Viszont gazdasági értelemben a közmunka azt jelentette, hogy többletjövedelem áramlott a szegényebb háztartásokba, ettől pedig csökkent a legkiszolgáltatottabb szegénységben élők száma Magyarországon.
Akik viszont nem tudtak bekerülni a közfoglalkoztatás rendszerébe, azok még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek, mint voltak korábban, hiszen a nem foglalkoztatáshoz kötött szociális juttatásokat jelentősen megvágta a kormány. Így Molnár György szerint
míg a közmunka sokaknak növelte a jövedelmét, egész társadalmi rétegeknél konzerválta a szegénységet anélkül, hogy bármilyen kitörési lehetőséget biztosított volna.
A kormány a szegénység csökkentésének célját teljesen alárendelte a foglalkoztatás bővítésének, vagyis más módszert nem kínált a kitörésre. Ez Molnár szerint egy tudatos politika eredménye volt: a szegények ne haljanak éhen, de maradjanak a helyükön és maradjanak függő helyzetben.
Mindeközben az Orbán-kormányok a középosztálynak rengeteg segítséget nyújtottak a családtámogatási rendszer formájában, ami ahhoz az abszurd helyzethez vezetett, hogy forintban mérve a leggazdagabb magyarok több segélyt kapnak, mint a legszegényebbek. Ez szintén egy tudatos politika eredménye, ami viszont egy demográfiai tévképzetből táplálkozik. A kormány ugyanis azt gondolta, hogy ha a középosztálynak sok támogatást ad, a szegényebbeknek viszont kevesebbet, akkor a középosztályban több gyerek születik majd, az alsóbb osztályokban pedig kevesebb. Ennek azonban minden empirikus megfigyelés ellentmond.
2020-ban viszont megfordult az addigi javuló trend. A járvány okozta gazdasági válság miatt sokan elvesztették a munkahelyüket, de Molnár György megítélése szerint a közfoglalkoztatás és a járványt megelőző extenzív foglalkoztatás-növelés a járvány előtt is elkezdte elveszíteni a lendületét. Ezt jelzi, hogy a járvány alatt a kormány még növelni akarta a közfoglalkoztatásban dolgozók számát, több forrást is allokált erre a célra, de a helyeket nem sikerült feltölteni.
A járvány után tapasztalt, Magyarországon még Európa többi részéhez képest is kiugróan magas infláció pedig még tovább rontotta a szegényebb csoportok helyzetét. Az infláció más-más negatív módon érintette a szegényebb csoportokat. Egyrészt minél szegényebb valaki, a jövedelmének annál nagyobb részét költi élelmiszerre, az élelmiszerek inflációja pedig még a többi termék árnövekedésénél is nagyobb volt, kifejezetten az alsó jövedelmi csoportokat sújtva. A városokban pedig emellett a lakhatási költségek és az energiaárak növekedése is komoly terhet jelentett.
A kerekasztal-beszélgetésen az is szóba került, hogy ha akarna, mivel segíthetne a mindenkori kormány a szegénységben élőkön. A résztvevőknek egészen konkrét javaslatai voltak. Marek Bertram szerint például a szociális juttatások rendszerét kellene alapjaiban újragondolni és egyszerűsíteni. Bár a szociális juttatások összege elég alacsony, és nem is növekszik kellő mértékben, a rendszer a felhasználók számára nehezen követhető és bonyolult, az állam számára pedig nagyon költséges és rossz hatékonyságú, mellette nagyon szétaprózódott, túlbürokratizált, különböző juttatásokért különböző állami hivatalok, intézmények a felelősek. Mint mondta, a rendszer most olyan, mintha egy fuldoklónak félig felfújt karúszókat dobálnánk, lehetőleg messze egymástól.
Hogy mennyire rossz a rendszer, azt jól mutatja, hogy van egy, cukorbetegeknek még mindig folyósított támogatási tétel, aminek az összege a mai napig 100 forint. Ez az összeg nyilván semmilyen segítséget nem nyújt a rászorulóknak, de jelentős költséget jelent az államnak.
Ehelyett az Egyensúly Intézet javaslata szerint egy fix összegű, 50 ezer forintos alapjuttatást kellene nyújtani azoknak, akiknek egy bizonyos összegnél kevesebb a jövedelme, úgy, hogy a rászorulóknak ezért jelentkezni se kelljen, hanem az állam automatikusan kiutalja nekik.
Ehhez annyi kellene, hogy alanyi alapon minden állampolgárnak legyen egy díjmentes bankszámlája, a NAV pedig kialakítson egy rendszert, ami figyeli az állampolgárok jövedelmét, és utalja a segítséget, ahová kell. Molnár György szerint ez a koncepció lényegében a minimumjövedelem egy formája lenne, amivel ő alapvetően egyetért. Ezzel viszont két probléma van: az egyik, hogy önmagában nem kezel sok olyan problémát, ami szintén szegénységben tart társadalmi csoportokat, például a lakhatási válság vagy a közlekedési rendszer állapota, ami miatt Északkelet-Magyarország és a Dél-Dunántúl lényegében el van szigetelve az ország többi részétől, az ottani munkahelyektől, lehetőségektől.
A másik pedig az, hogy politikai értelemben okozhat problémákat. Mint emlékeztet, Magyarországon már voltak kísérletek egy minimáljövedelemhez hasonló programmal, ami politikai okokból csúfos kudarcba fulladt. Még a második Gyurcsány-kormány idején volt egy program, ami rendszeres szociális juttatás néven nyújtott segítséget a rászoruló családoknak. Az elérhető összeg az eltartott gyerekek számától függött, az összeget pedig a helyi önkormányzatok adminisztrálták. Ez azt jelentette, hogy a sokgyerekes családok adott esetben a minimálbérnél nagyobb összeget is kaphattak. Ez feszültségeket szült, ami az ország északkeleti részén polgármesterek "lázadásához" vezetett, akik nem voltak hajlandók részt venni a programban. A Gyurcsány-kormány emiatt kénytelen volt a rendszert megszüntetni, és helyette bevezették a közfoglalkoztatást. | A kormány nem megfeledkezett a szegényekről, hanem direkt tartja őket a szegénységben | A Hóvége.hu kerekasztal-beszélgetésének szakértő vendégei szerint a közfoglalkoztatás segített enyhíteni a szegénységet, de sokakat éppen, hogy elszigetelt a kitörés lehetőségeitől. A szociális juttatások mostani rendszere pedig olyan, mintha félig felfújt karúszókat dobálnának a fuldoklóknak. Magyarországon 4 millió ember él a medián jövedelem 70 százalékánál kevesebb pénzből. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/17/szegenyseg-szocialis-rendszer-kozfoglalkoztatas | null | true | null | null | Telex |
Fejenként hét eurót kínál a romáknak Rimaszombat (Rimavská Sobota) és Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) környékén két politikai párt, ha a népszámláláskor magyar nemzetiségűeknek vallják magukat, közölte František Tanko, a Roma Unió Pártjának elnöke.
Azt azonban, hogy melyik két pártról van szó, nem kívánta megmondani.
"Megegyeztünk abban, hogy ezt jelenteni kell a rendőrségnek" – közölte Tanko, hozzátéve: pártja megyei és helyi szervezetei bizonyítékokat gyűjtenek, hogy azokat átadhassák a hatóságoknak.
Állítása szerint két eurót a közvetítők kapnak, öt eurót pedig a család.
Mindkét magyar párt tagad
A Híd párt közleményt adott ki, amelyben az áll, nincs közük a romák megvásárlásához. "Kizártnak tartjuk, hogy a Híd pártnak bármi köze lenne ahhoz, hogy romáknak pénzt ígérnek azért, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Épp ellenkezőleg, a Híd párt kampányával is arra biztatja az embereket, hogy saját nemzetiségüket vállalják. Ez ügyben március 15-én indult a kampányunk, amelynek részei roma nyelvű óriásplakátok is" - közölte Czuczor Nóra szóvivő a parameter.sk szerint. | Magyarságot vesznek hét euróért | Magyarságot vesznek hét euróért - Két párt fejenként hét eurót kínált szlovákiai romáknak, ha magyarnak vallják magukat. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2011/03/24/magyarsagot_vesznek_het_euroert/ | 2011-03-24 14:34:42 | true | null | null | Index |
"Az életemet kockáztatom" Kiborult a NAV-botrány kulcsszereplője | Horváth András szerint a kormányzatnak meg kellene őt védenie, ezzel szemben a hatóságok részéről is támadások érik. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140423-start-horvath-andras | 2014-04-23 09:49:00 | true | null | null | ATV |
|
2010.12.16. 11:30 Koltai Róbert szerint a fia ártatlan. A színész a Fókusznak elmondta, az adócsalással és okirat-hamisítással gyanúsított Gáborral letartóztatása óta nem beszélhet, de tudja, nem hagyta el magát.
VALLOMÁS - Koltai Róbert kamerák elé állt, hogy elmondja, fia ártatlanul került előzetes letartóztatásba. A színész az RTL Klubnak beszélt arról, mit gondol a filmproducer P. Koltai Gábor letartóztatásáról, akit társaival együtt azzal gyanúsítanak, hogy fiktív számlák alapján is igényelt filmkészítésre szánt állami támogatásokat. A színész nem érti, fiának miért nem jár az ártatlanság vélelme.
– Három komoly bűnöst akarnak elővezetni, amikor egy sincs – mondta a színész határozottan.
– Most lenne meg a Magic Boys eredménye, amit két évig voltunk kénytelenek forgatni, mert valóban akadoztak a pénzek, és akkor a fiam Amerikából szerzett befektetőket. Dacára ennek a helyzetnek, szolidaritásból a stáb tovább dolgozik. Nagyon sokan biztatnak azzal, hogy nem hiszik ezt el, és sokan erőt kívánnak – magyarázta Koltai a Fókusz kamerája előtt.
Barátai és művésztársai tartják a lelket a színész-rendezőben
Fotó: DFP
Ő és felesége, Pogány Judit nem beszélhettek fiukkal a letartóztatása óta, de bíznak abban, hogy házi őrizetbe helyezik, így folytathatja munkáját.
– Milyen hírek jönnek tőle? Az, hogy nem hagyta el magát, és bízik az igazságban, az ártatlanságában – válaszolta a színész, majd kijelentette, Gábor mellett állnak.
– Ezt a feleségem nevében is mondhatom. Nem kívánjuk az ellenségeinknek sem ezt az érzést, miközben meg vagyunk győződve az ártatlanságáról. Itt nem rólunk van szó, mi csak belehalunk ebbe – mondta az apa.
GYLF
Szóljon hozzá a cikkhez! Share | Koltaiék belerokkannak a botrányba | Koltai Róbert szerint a fia ártatlan. A színész a Fókusznak elmondta, az adócsalással és okirat-hamisítással gyanúsított Gáborral letartóztatása óta nem beszélhet, de tudja, nem hagyta el magát. | null | 1 | https://www.borsonline.hu/celeb/2010/12/koltaiek-belerokkannak-a-botranyba | 2010-12-16 14:40:47 | true | null | null | Bors |
Bűnösnek mondta ki és kéthavi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szombaton a bíróság a bizalmas vatikáni dokumentumok ellopásában bűnpártolással vádolt Claudio Sciarpellettit, a szentszéki államtitkárság volt informatikusát.
Eredetileg négy hónapos börtönbüntetést szabtak ki rá, de az enyhítő körülményeket figyelembe véve ezt a felére csökkentették. A büntetés végrehajtását öt évre felfüggesztették, az elítéltnek ki kell fizetnie a perköltséget. | Elítélték a pápa informatikusát is | Claudio Sciarpelletti az ítélet szerint segített a pápa komornyikjának ellopni bizalmas vatikáni dokumentumokat. Felfüggesztettet kapott. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/11/eliteltek-a-papa-informatikusat-is | 2012-11-10 14:43:00 | true | null | null | Origo |
A rendszerváltás utáni első szabad választáson a várakozásokkal szemben Antall József alakíthatott jobboldali kormányt. Az MDF–FKgP–KDNP-koalíció azonban nem tudott eleget tenni az iránta támasztott követelményeknek: a gazdaság átalakítása sikertelen volt, több mint egymillió ember lett munkanélküli, az általános elégedetlenség óriásira duzzadt. Ebben a helyzetben nyerte meg Horn Gyula szocialista pártja utcahosszal az 1994-es választásokat. Az akkori MSZP nemcsak győzött, de abszolút többséget is szerzett a parlamentben. 209 képviselővel a rendszerváltás utáni Magyarország történetének második legnagyobb frakcióját alakították, amit mi sem jellemez jobban annál, mint hogy 24 László és 20 nő is befért a képviselőcsoportba.
Az MSZP későbbi mélyrepülését nem kell bemutatni; 2006-ban még 190 képviselővel kezdték a ciklust, 2010-ben már csak 59-cel, 2014-ben 29-cel, hogy aztán 2018-ra 15 fősre menjen össze a frakció – persze eközben az Országgyűlés létszáma is csökkent. Ez a 15 ember azonban a háta mögött tudhatta a folyamatosan csökkenő méretű, de még mindig jelentős szocialista hátországot, élén az akkor még médiatulajdonos, korábbi pártpénztárnokkal, Puch Lászlóval.
Puch László lelép
A 2018-as harmadik kétharmad után az MSZP-nek tehát úgy kellett fenntartania a hátországát, hogy története legkisebb frakcióját alakíthatta. Ebben a ciklusban szállt ki ráadásul a politikából Puch László, és a korábban a szocialistákhoz köthető milliárdosok egy része is megtérni látszott a Fideszhez. Na de nézzük, pontosan kikkel is szerződött a legtöbbet az előző ciklusban az MSZP-frakció!
A legnagyobb tételt, közel 334 millió forinttal, a Sapienza Oktatási Tanácsadó és Szolgáltató Kft., és leányvállalata, a Sapienza Plus Kft. teszi ki. A Sapienza korábban a Puch László és Simon Dénes tulajdonában álló, bécsi illetékességű Horizont Handels und Industrie AG cége volt, amely akkoriban a Népszavát, a Szabad Földet és a Vasárnapi Híreket is birtokolta.
Puch azonban a 2018-as választás után kiszállt a politikából, és az év végén először a Szabad Földet adta el Mészáros Lőrincnek, majd 2019-ben a Népszavát is Leisztinger Tamásnak. Ezzel a hullámmal szállt ki a Sapienziából is, amely 2019 elején Török Ottóhoz, a második Gyurcsány-kormány sportügyi szakállamtitkárához került.
A Sapienza a szerződések szerint elsősorban „a frakció kiadványainak nyomdai előállításával” foglalkozik, de néha becsúszott nekik 41 millió forint tanácsadásra is, míg a Sapienza Plustól elvileg irodákat bérelt a frakció. A két cég működése mindenesetre annyira átlátszó és nyomon követhető, hogy a 60-80 millió forint éves nettó árbevételből egy honlapot már nem sikerült összerakniuk.
A Villányi úti vörös erőd
Az talán kevésbé meglepő, hogy az MSZP-frakció 305 millió forinttal támogatta a Magyar Szocialista Pártot, erre ugyanis 2020 eleje óta lehetőségük van. Akkor a kormánytöbbség a koronavírus-járványra hivatkozva felezte meg a pártok állami támogatását, ezért cserébe vezette be azt az enyhítést, hogy a frakciópénzeket is lehessen pártkiadásokra fordítani.
A harmadik legnagyobb nyertes a Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. volt, amely négy év alatt 124 millió forintról állíthatott ki számlát. A cég az MSZP-székházba bejegyzett Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában van, amelynek kuratóriumában 2020-ban Harangozó Tamás és Molnár Zsolt mellett még Puch László is helyet foglalt.
A Szociális Demokráciáért Intézet mindenesetre páratlanul szerencsésnek mondhatja magát,
2019-es bejegyzése után egy nappal ugyanis máris 35 milliós megbízást kapott az MSZP-től.
A cég ügyvezetője Szeredi Péter, az MSZP egykori frakciótitkára, aki a párt valamikori EP-képviselőjének, Herczog Editnek a férje. Az intézet elvileg könyvbemutatókat és konferenciákat is szervez, de honlapja leginkább Szeredi Péter blogjaként működik. Tudományos munkásságukat mi sem példázza jobban, mint hogy Szeredi az áprilisi választás előtt öt nappal elemzésében arra jutott: „A kormányváltó hangulat tehát alakul.”
85 millió forinttal a negyedik helyre a Kapcsolat.hu Nonprofit Kft. került, amely filmek, videók gyártásában, kommunikációban, műszaki karbantartásban és még sok egyéb másban segítette a képviselők munkáját. Ez a vállalat az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány tulajdonában áll, tehát tisztán az MSZP hátországának nevezhető. A cég egyébként kapcsolat.hu néven hírportált is üzemeltet.
Előkerülnek a régi arcok
Az talán nem meglepő, hogy az MSZP-frakció több mint 35 millió forintért bérelt autót a Volkswagen-csoport autóimportőrétől, ahogy az is teljesen természetes, hogy egy frakció négy év alatt tízmilliós számlát csinál a Magyar Telekomnál. A szocialisták viszont nem haboztak több olyan céggel is szerződni, amely egykori vagy aktuális politikusaikhoz köthető.
Ilyen például a 32 milliót nyerő Tirjana Bt. is, amely Litresits András, az MSZP-t a Nemzeti Választási Bizottságban is képviselő ügyvéd cége. Litresits amúgy ügyvédi irodáján keresztül közvetlenül is kapott még egyszer ötmillió forintot a párt jogi képviseletéért. De a párt kompenzálta a parlamentből 2018-ban kieső Gúr Nándort is, akinek cége, a Busszola Bt. 17 millió forintért adhatott tanácsot a pártnak.
Még nála régebbi arcok is kamatoztatni tudják kapcsolataikat és képességeiket. A Baranya megyei egykori MSZP-elnökhelyettes, Fuchs Gábor cége, az Innuo Bt. 14 millió forintért kapott szerződést, míg Czudar Sándor valamikori MSZP-ügyvéd felesége, Czudar Sándorné cége, a Consiliar Pro Tanácsadó Kft. csaknem 13 millió forintért adhatott tanácsot a pártnak. Hatmillió forintot kapott még a szintén Puch Lászlóhoz köthető Hungaroholding, ez a szerződés azonban 2018-as, tehát még abból az időből származik, amikor Puch személyesen irányította az MSZP-s hátországot.
A választási eredmények tükrében
A 2018-tól kezdődő választási ciklust az MSZP még bőven 10 százalék feletti támogatottsággal kezdte, népszerűségük azonban 2019-ben már inkább az öt százalékhoz közelített. Bár az ellenzéki pártok támogatottsága egymáshoz képest is változott, az MSZP az utóbbi években mindig, stabilan és jóval népszerűtlenebb volt a Jobbiknál és a Momentumnál. Ehhez képest pedig mindenképpen siker, hogy a másik két párthoz hasonlóan végül 10 fős frakciót alakíthattak az idén megalakult Országgyűlésben. | Az MSZP Puch László után: hogyan építették a szocialisták a hátországukat az elmúlt négy évben? | Miközben a kormányoldal éppen a képviselőcsoportok állami forrásainak csökkentésén dolgozik, alig tudunk valamit arról, mire fordították a frakciók ezeket a pénzeket eddig. Az MSZP például az elmúlt négy évben több mint 300 millióért szerződött egy olyan céggel, amelynek honlapja sincs, de volt politikusok cégei és a pártszékházba bejegyzett vállalatok is több tízmilliót vihettek haza. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/07/11/mszp-frakcioszerzodesek-puch-sapienzia | 2022-07-11 11:14:00 | true | null | null | Telex |
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) Márokpapin található, Wesley János Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola nevű intézménye november 1-jétől már a Kisvárdai Szakképző Centrum fenntartásában működik tovább - írta közleményében a MET.
A márokpapi iskola hiánypótló, példaértékű pedagógiai és szociális munkát végez a térségben, egyre népszerűbb. 432 tanulót adtunk át, 150-en fognak a tanév végén szakmai vagy érettségi vizsgát tenni. A létszám évről évre nő, építőipari, szociális és mezőgazdasági ágazatokban képeznek itt szakmunkásokat és technikusokat, valamint esti gimnáziumban biztosítják az érettségi megszerzését. Az elmúlt években szakmunkás- és érettségi bizonyítványok százait kapták meg itt a többségében hátrányos helyzetű fiatalok
- írta Iványi Gábor szervezete. Az oktatási intézmény pénzügyileg azok után vált menthetetlenné, hogy a Magyar Államkincstár a MET milliárdos adótartozására hivatkozva szeptember 1-jétől megszüntette az alapnormatíva utalását a márokpapi intézmény számára. Ezt követően az intézmény fenntartója pedig bejelentette a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivatalnak, hogy nem tudják tovább fenntartani az iskolát. | Átveszi Iványi Gábor szervezetének iskoláját a magyar állam | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/atveszi-ivanyi-gabor-szervezetenek-iskolajat-a-magyar-allam | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Együtt-PM az E.On földgáz-nagykereskedő, valamint földgáztároló cégeinek megvásárlásával kapcsolatos dokumentáció nyilvánosságára hozatalára szólítja fel a miniszterelnököt. Szigetvári Viktor és Jávor Benedek, a pártszövetség társelnökei csütörtökön tették közzé Orbán Viktornak írt nyílt levelüket.
Az MTI-nek megküldött dokumentumban arra emlékeztettek, hogy a kormányfő korábban azt nyilatkozta, az ügylet minden dokumentuma nyilvános lesz, így a magyar választópolgárok megismerhetik, mire és milyen feltételek mellett költ el a kormányuk több száz milliárd forintot.
Felidézték, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a héten engedélyezte, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolhassa az E.On földgáz-nagykereskedő, valamint földgáztároló cégeit, ezzel a szerződések hatálybalépéséhez szükséges valamennyi feltétel teljesült.
Azt írták, a különböző állami szervek, így a Miniszterelnökség is, továbbá a magyar állam tulajdonában álló gazdasági társaságok ugyanakkor mindeddig elhárították az E.On-ügylettel kapcsolatos adatigényléseket, megfellebbezték az elsőfokú, az iratok kiadására kötelező bírósági döntéseket.
Az Együtt-PM társelnökei szerint ha a kormányzat úgy dönt, hogy "rengeteg pénzért megvásárol egyes gazdasági társaságokat", akkor annak - az alaptörvénynek megfelelően - "a legteljesebb átláthatóság és nyilvánosság mellett kell megtörténnie".
Arra szólították fel Orbán Viktort, haladéktalanul gondoskodjon a vásárlással kapcsolatos dokumentumok teljes terjedelemben történő, azonnali nyilvánosságra hozataláról. Ezek között említették egyebek mellett a kormányfő és az E.On elnök-vezérigazgatója által aláírt, tárgybeli szándéknyilatkozatot, valamint a kormány elé került előterjesztéseket. | Belföld: Százmilliárdos szerződésekre kíváncsi az E14 | Az Együtt 2014 Orbán Viktor azon ígéretét próbálja behajtani, miszerint az E.on gázüzlet minden dokumentuma nyilvános lesz. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szazmilliardos_szerzodesekre_kivancsi_az_e14-1405273 | 2013-08-08 23:42:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A rókák mentésével és gyógyításával foglalkozó Kurunczi Norbert és alapítványa a Rókales, többi között azt akarja elérni, hogy betiltsák a kotorékozást. Ez a vadászati módszer szerinte - és a Hírklikk által megkérdezett vidéki állatorvos szerint is - egyszerű állatkínzás és bújtatott állatviadal is egyben, amikor kutyákkal mészároltatnak le pár napos rókakölyköket és az őket védő anyjukat. Talán a Vuk című magyar rajzfilmből emlékezhetünk arra, hogy a simabőrű is ezzel a módszerrel irtotta ki az árván maradt kis róka egész családját.
Jelenleg több ügyvéd is azon dolgozik, hogyan lehetne minél előbb törvényi szinten betiltatni a kutyák és rókák közti irányított harcot, viadalt, amire a kotorékozó vadászok egyszerű sportként tekintenek. Viszont a kotorékozás betiltásának ügye úgy tűnik, most komoly fordulatot vett. Ugyanis a Rókales közösségi oldalán kedden Kurunczi Norbert bejelentette, hogy nincs Magyarországon hivatalosan olyan vadászati módszer, ami megfelelne a kotorékozásnak. A rókákat sem kotorékebekkel, sem más módon kínozni nem lehet, aki ezt teszi, az bűncselekményt követ el. Aki az elmúlt öt évben bizonyíthatóan ezt a módszert alkalmazta hatósági eljárás alá vonható.
A bejegyzés szerint dr. Horváth Mária Sarolta nyugalmazott törvényszéki bíró, dr. Lorászkó Gábor egyetemi docens, dr. Gerencsér Ferenc, a Magyar Állatorvosi Kamara és Állatorvostudományi Egyetem ügyvédje, szakállatorvos és dr. Bérci Antal jogász az elmúlt hetekben átvizsgálta a hazai törvényi szabályozást, illetve segítette a Rókalest állásfoglalásával.
Kurunczi Norbert szerint rengeteg vadőr szemet huny a kotorékozók felett, mert egy rókafül, ha leadják, 10 ezer forintot ér. Így lesz a kotorékozásból a sport mellett üzlet is. Ahogy írja, rengetegen küldenek neki információt és bizonyítékot az ilyen módszert használókról, ők pedig tömegesen fogják feljelenteni a kotorékozókat.
Addig, amíg ez megtörténik, a Rókales Alapítványnak még sok dolga van. Többi közt azt akarja elérni, hogy hivatalos formában menthesse a rókákat. Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, nagyon úgy fest a dolog, a hatóságok nem akarják, hogy Kurunczi rókákat mentsen, gyógyítson, majd visszaadja a szabadságukat. Két és fél éve küzd azért, hogy ezt hivatalosan tehesse, ehhez kapott állásfoglalásokat, de - ahogy Kurunczi Norbert mondta - azokat a Somogy Vármegyei Kormányhivatal és a helyi vadászhatóság lesöpörte az asztalról, ráadásul sok vadász fel is jelenti, amiért gyógyítja a rókákat. "Az utóbbi években a rágcsálók komolyan elszaporodtak az országban, így hatalmas segítség a vörösbundás, mert a legjobb pocok- és egérirtó. Az pedig, hogy a rókák veszettséget, illetve fertőző betegségeket terjesztenek, egyszerűen túlzás. Nem az emberiség megrontói és nem a róka okozza a környezetben a legnagyobb károkat, bajokat" - magyarázta Kurunczi Norbert.
A rókamentésről alkotott véleményüket nyomatékosítandó, azonban a kormányhivatal nemrég elkobozta a Rókalesnél gyógyuló és a szabadon engedés előtt álló 21 vörösbundást, majd párszáz méterrel odébb elengedték az állatokat. Lapunk elküldte kérdéseit az akcióban - a Rókales szerint - részt vett hivataloknak: rendőrségnek, vadászoknak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) és a kormányhivatalnak. Többek között arra kerestük a választ:
- mi kell ahhoz, hogy valaki hivatalosan is vadállatokat mentsen,
- hivatalosan van-e olyan lista, amelyik meghatározza, hogy melyik vadállatot lehet és melyiket nem lehet menteni,
- hány veszett rókát találtak az elmúlt években, illetve hány olyat, amelyik komoly fertőző betegséget hordozott,
- a hivatal munkatársa is részt vett-e az elkobzásban,
- ha tilos állatkölyköket (vadállatokét is) gyilkolni, akkor a rókakölyköket miért lehet,
- ahogy az állatorvosok is állítják, a hivatal szerint is állatkínzás és bújtatott állatviadal-e a kotorékozás?
Dr. Kemenszky Péter, titkár válaszában elmondta, a Vadászkamara Területi Szervezete, mint az egyéni vadászok érdekeit védő köztestület/érdekképviselet semminemű információval nem rendelkezik az általunk felvetett kérdésről. "Hozzánk ez ügyben sem panasz, sem tájékoztatás/bejelentés nem érkezett. A közösségi média kommunikációban ebben a formában nem veszünk részt, attól elhatárolódunk. Tudomásunk van ugyanakkor arról, hogy az ügyben a Somogy Vármegyei Kormányhivatal eljárást folytat, de erről sem tudunk bővebbet."
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata azt válaszolta, hogy munkatársai kizárólag a Somogy Vármegyei Kormányhivatal határozatának zavartalan végrehajtását biztosították. Az esettel kapcsolatban a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányságon büntető-, vagy szabálysértési eljárás nem indult.
A Nébih arról tájékoztatott, hogy mint hatóság nem vett részt a Rókales Alapítványt érintő eljárásokban. A hivatal a kérdések döntő részében nem illetékes, azok természetvédelmi vagy vadászati hatósági feladatkörbe tartoznak. Viszont a veszettségre vonatkozó kérdésekre válaszolt. Eszerint hazánkban, az 1992 óta sikerrel végrehajtott rókavakcinázási program eredményeképpen a 2018-2021. közötti időszakban nem fordult elő veszettség. Keleti szomszédainknál azonban még mindig jelen van a betegség, ami folyamatos kockázatot jelent Magyarország számára, mert az itt élő állatok újra fertőződhetnek a veszettséggel. A veszett, idegrendszeri tünetekben szenvedő, rendellenesen viselkedő vadállatok és kóbor háziállatok ugyanis nagy távolságokat is megtehetnek, és a fertőzést továbbadhatják.
2022-ben hazánkban, az ukrán és román határ közelében ismét megjelent a veszettség, azóta 37 esetet állapított meg a Nébih laboratóriuma házi- és vadon élő állatokban. A veszett állatok kétharmada (23 eset) róka volt, és több veszett háziállat kórelőzményében is szerepelt a rókákkal történt kontaktus, verekedés. Közép- és Kelet-Európában a veszettség fő fenntartója és terjesztője a vörös róka. A rókák ezen meghatározó szerepét magyarázza, hogy ezek az állatok nagyon fogékonyak a veszettségvírusra, a beteg rókák nyálában nagy mennyiségű vírus található, és a marakodás gyakori lehetőséget teremt ennek továbbadására - írta a Nébih.
Itt azonban álljunk meg egy szóra. Bár azt állították, hogy semmilyen más kérdésben nem illetékesek, ám 6200/40013-3/2024 ügyiratszámon a Nébih állásfoglalást küldött a Rókalesnek. Volpert Balázs igazgató megbízásából Csachné Rubint Etelka szakmai koordinátortól érkezett dokumentum részletezte a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának azt a rendeletét, amely kimondja, hogy zárttéri vadtartó létesítményben valamennyi vadászható nagyvadfaj, valamint fácán, fogoly, vörös fogoly és tőkés réce tartható. Tekintettel arra, hogy a róka a Vhr. 1. § (1) bekezdésének bb) pontja szerint apróvadnak minősül és a fent idézett jogszabályi hely nem sorolja fel a zárttérben tartható apróvadak között, róka tartása vadasparkban, vadfarmon nem engedélyezhető. Megoldás lehet állatkert vagy a menhely létesítése.
"Az állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóságként eljáró járási hivatal engedélyezi. A járási hivatal az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót" - olvasható a Nébih állásfoglalásában.
A menhely létesítését azonban a Somogy Vármegyei Kormányhivatal elutasította. Parrag-Mandl Annamária sajtóreferens szerint "Kurunczi Norbert az alapítvány képviseletében kizárólag állatotthon szolgáltatás nyilvántartásba vételét kérelmezte idén nyáron házimacska, ló, házi sertés és juh vonatkozásában, de mivel a szükséges hiánypótlásokat nem teljesítette, kérelmét a hivatalnak el kellett utasítania. Állatkert létesítésére pedig semmiféle kérelem nem érkezett a Rókales részéről.
A jogszabályok - többek között a 1996. évi LV. törvény, illetve a védett állatfajok védelméről, tartásáról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet - alapján a vadászható állatokra vonatkozóan nem értelmezhető mentési tevékenység. Ezen állatok ugyanis az élőhelyükön illetékes vadászatra jogosult társaság tulajdonát képezik, rókák tartására, akár beteg állatok befogadására pedig csak állatkertek jogosultak. Ezen utóbbi előírásokra munkatársaink többször is felhívták az elmúlt több mint egy évben Kurunczi Norbert figyelmét, legutóbb az egészséges állatok szabadon engedésekor."
A beteg rókák elengedésére nem reagált a sajtóreferens, de hozzátette, hogy a hatóságuk részéről két vadászati felügyelő volt jelen az elkobzáskor. A vadászati hatóságuknak a kotorékozással foglalkozó vadászok számáról nincs információja. Veszett rókát a vármegyében az elmúlt években nem azonosítottak.
Kurunczi Norbert szeretett volna menhelyet létrehozni, de a Kormányhivatal elutasítását mással magyarázta. A menhely a gazdátlan állatok gazdásításáról szól, a rókának pedig a gazdája a magyar állam. De nem ezzel volt a gond, hanem a víz bevizsgálásának eredményébe kötöttek bele. A hiteles vízvizsgálat ugyanis megállapította, hogy a területen a víz ivóvíz minőségű. Csakhogy ez a hivatalnak nem volt elég, azt is akarták, hogy arról is adjanak igazolást, hogy állati fogyasztásra is alkalmas a víz. Ezután megpróbált vadasparkként, vadaskertként vagy vadfarmként működni, de a vadgazdálkodás és a kormányhivatal minden próbálkozását elutasította. Azt javasolták, hogy hozzon létre menhelyet, majd később azt is elutasították. Utolsó lehetőségként feldobták Kurunczinak az állatkert létesítésének lehetőségét. Ennek azonban sokkal bonyolultabb a feltételrendszere, és nem megvalósítható a helyi körülmények miatt.
Kurunczi szerint a kormányhivatal részéről felelőtlen kijelentés volt, hogy az elkobzáskor csak egészséges állatokat engedtek szabadon, mert mind a 21 rókát vizsgálat nélkül engedték el. Nem hívták fel a rókákat kezelő állatorvost sem, nem akarták tudni, hogy bármelyik állat igényel-e további vizsgálatot, kezelést. És ha fertőző beteg lett volna valamelyik? Azt is elengedték volna? Ilyen a szakhatóság szakmai szemmel? - érvelt Kurunczi Norbert, majd hozzátette: mindemellett folyamatosan igyekszik a kormányhivatal megmagyarázni, hogy a vad zárt tartása nem megengedett. De a vad zárt tartásának definíciójában sosem szerepelt az, hogy egy alapítvány megfog egy sérült állatot, orvosilag kezeltet, rendbe hozza, majd rehabilitálás után egészségesen vadállatként visszaengedi a természetbe - hívta fel a figyelmet a Rókales alapítója.
Ezért a kotorékozás jogi hátterének vizsgálata után, az alapítványt támogató ügyvédek következő feladatai közé tartozik, hogy kiderítsék, jogellenes volt-e az elkobzás, és a kormányhivatal folyamatos elutasítása. | Kurunczi Norbert: a kotorékozás bűncselekmény | Jelenleg Magyarországon hivatalosan nincs olyan vadászmódszer, amit kotorékozásnak hívnak – állítja Kurunczi Norbert a Rókales Alapítvány alapítója. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kurunczi-norbert-a-kotorekozas-buncselekmeny/530426 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai ezúttal mezőgazdasági idénymunkásokat és foglalkoztatójukat ellenőrizték. Az eredményen maguk a munkások is meglepődtek.
A revizorok kora reggel, de már munkakezdés után látogattak ki egy almaültetvényre, és kezdték meg az ellenőrzést. Az ültetvényen almát szedők úgy tudták, egyszerűsített foglalkoztatással bejelentve dolgoznak. A revizorok lekérdezték a szükséges adatokat, ekkor derült ki, hogy a tizennyolc munkavégző sem egyszerűsített foglalkoztatással, sem más munkaviszonyban nem volt bejelentve.
A cég képviselője beismerte, hogy feketén foglalkoztatta a dolgozókat. A foglalkoztatotti bejelentés szabályainak megsértése súlyos mulasztás, a tizennyolc be nem jelentett alkalmazott miatt az ügyben akár több tízmilliós összegű bírság is várható.
A szabályos foglalkoztatásra nagyon oda kell figyelni, hiszen az a foglalkoztatottaknak különösen súlyos érdeksérelmet okoz. Ezzel arányosan a szankció is súlyos, és a szabályszegés további, kedvezőtlen következményekkel is jár. A cég adózói minősítése általánosból kockázatossá válik. A NAV honlapján is közzéteszi a társaság adatait, mint be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatót.
-tájékoztatta portálunkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommunikációs referense. | SZON - NAV-ellenőrzés az almáskertben | Talán igaz a mondás, hogy minden nap egy alma az orvost távol tartja, azonban az adóellenőröket biztosan nem. | [
""
] | 0 | https://www.szon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/nav-almaskert-ellenorzes-fekete-munkasok | null | true | null | null | SZON |
A gyanú szerint Ny. Rudolf egy kft. képviseletében 2004 augusztusában mezőgazdasági terményértékesítési szerződést kötött egy agrárszövetkezettel 10 ezer tonna étkezési búza eladására.
A terményfelvásárlási szerződéshez kapcsolódóan a felek egy zálogszerződést is aláírtak, amelyben a gyanúsított arra vállalt kötelezettséget, hogy az értékesíteni kívánt búza értékében járműalkatrészekkel nyújt fedezetet.
240 milliós kár
Az eladásból befolyó összeget a gyanúsított felvette, majd ismeretlen helyre távozott. A szövetkezet képviselői ekkor érvényesíteni akarták zálogjogukat, azonban kiderült, hogy a zálogként lekötött alkatrészek nem voltak a férfi által képviselt társaság birtokában.
A nyomozók megállapították, hogy a férfi több értékesítési szerződést is kötött különböző cégekkel, azonban egy esetben sem teljesítette az okiratban foglaltakat, mindezzel pedig 240 millió forintnyi kárt okozott üzletfeleinek.
Álnéven élt
A férfi ellen 2007 decemberében európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, ám azóta sem került elő.
Ugyanakkor a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság munkatársai február 4-én közúti ellenőrzés során igazoltatták a férfit és megállapították, hogy évek óta álnéven élt egy egyházi intézményben. A gyanúsítottat elfogták.
A férfi ellen a további eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytatja le. A bíróság február 6-án elrendelte előzetes letartóztatását - közölte a rendőrség. | Hét éve körözött csalót fogott a rendőrség | Hét év körözés után került rendőrkézre az a csaló, aki korábban 240 millió forinttal károsította meg üzletfeleit; mint kiderült a férfi egy egyházi intézményben bujkált álnéven - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/het-eve-korozott-csalot-fogott-a-rendorseg | 2015-02-07 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Dr. Kovács Lajos orvosigazgató válaszolt: "Jelenleg nem kötelező a maszkviselés, azonban a felső légúti tünetekkel, influenzaszerű tünetekkel járó pácienseknél kérjük a maszk viselését. Erre több helyen figyelmeztető táblákkal is felhívjuk a figyelmet." Hozzátette: központi utasítás, járványügyi helyzet függvényében természetesen elrendelik a maszkviselést.
Egy hete a Markusovszky-kórhát tíz osztályán rendeltek el kötelező maszkviselést, ami vonatkozik az egészségügyi személyzetre és a látogatókra is. | Maszkviselés: kötelező-e a MÁV-Rendelőintézetben? | Maszkviselésről érdeklődtünk a MÁV-Rendelőintézetben | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/maszkviseles-kotelezo | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A régiós vízügyi igazgatóság közlése szerint a gát- és csatornaőri munkakörre az elmúlt két év során felvételt nyert kollégák számára szervezték meg a programot, immáron harmadik alkalommal, november 13-án és 14-én. | Gát- és csatornaőri képzést tartottak a vízügynél | A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak oktatási programjának keretében idén is megtartották a gát- és csatornaőri képzés a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Ddvizig) munkatársai részére című jelenléti oktatást. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/gat-es-csatornaori-kepzest-tartottak-a-vizugynel | null | true | null | null | BAMA |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.