text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség az MTI híre nyomán érdeklődő újságíróktól értesült Mesterházy szabadon bocsátásáról, ami nemcsak azért okozott meglepetést az ügyészségi nyomozók számára, mert a bíróságtól semmiféle értesítést nem kaptak. Emlékeztetőül: kedden tartott házkutatást az ügyészség Mesterházy balatoni birtokán, ahol egy pincerendszerben a BKV-ügyhöz köthető dokumentumok sora került elő. A nyomozóügyészek a megtalált új bizonyítékok alapján igazolva látták korábbi álláspontjukat, jelesül azt, hogy Mesterházy szabadlábra helyezése veszélyeztetné a nyomozás sikerét.
Demszky Gábor volt politikai főtanácsadójának ügyvédje szerint pusztán annyi történt, hogy a bíróság helyt adott a fellebbezésének, amelyben arra hivatkozott, hogy ügyfele esetében nem állnak fenn az előzetes letartóztatás törvényi feltételei.
Mesterházy Ernőt február 5-én tartóztatták le, mert a rendőrség szerint rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. Előzetes letartóztatását március elején hosszabbította meg a bíróság három hónappal.
A háttérben Mesterházy Ernő őrizetbe vétele után | Belföld: Az ügyészségi nyomozókat meglepte Mesterházy kiengedése | Pénteken váratlanul megszüntette a Fővárosi Bíróság a BKV-ügyben különféle, bűnszervezetben elkövetett gazdasági bűncselekményekkel gyanúsított Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását. Papp Gábor ügyvéd, Mesterházy védője lapunknak azt mondta: a bíróság semmiféle kényszerintézkedést nem tartott fenn, azaz sem házi őrizetet, sem lakhelyelhagyási tilalmat nem rendelt el védencével szemben. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100626-szabadlabon_demszky_fotanacsadoja-716881 | 2010-06-26 09:23:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Sz. Lajosné 57 éves budapesti lakos ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya vesztegetés miatt folytatott eljárást - írja a police.hu.
A gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyintézőjeként soron kívül, megfelelő jogalap nélkül, anyagi előny juttatása ellenében adott ki adóhatósági okiratot. A Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálat keretében vizsgálta az asszony tevékenységét, majd május 7-én a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály munkatársai az 50 000 forint átvételét követően közös akcióban fogták el az elkövetőt. Az átadott pénzt a nyomozók lefoglalták.
Sz. Lajosnét hivatalos személyként, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó hatóság. Az eljárást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya befejezte, az ügyben keletkezett iratokat gyorsított eljárás keretében bíróság elé állítási javaslattal küldi meg az ügyészségnek. | Ötvenezret fogadott el soron kívüliségért | Ötvenezret fogadott el soron kívüliségért - A megbízhatósági vizsgálat buktatta le az ötvenhét éves NAV-ügyintéző hölgyet. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/05/29/otvenezret_fogadott_el_soron_kivulisegert/ | 2013-05-29 16:12:46 | true | null | null | Index |
Temer és Wellington Moreira Franco volt miniszter őrizetbe vételét Marcelo Bretas Rio de Janeiró-i szövetségi bíró rendelte el egy olyan nyomozás keretében, amely az állítólagos szabálytalanságokat vizsgálja az atomerőművek építésével foglalkozó Eletronuclear állami cég és azon vállalatok közötti szerződésekben, amelyeket a Lava Jato (Autómosó) fedőnevű nyomozás során elítéltek.
Bretas emellett Temer személyes barátja, Joao Baptista Lima Filho nyugalmazott alezredes és ez utóbbi felesége, Maria Rita Fratezi letartóztatásáról is döntött.
Amerikai ügyészek szerint a Latin-Amerikán végigsöprő vizsgálat az egyik legkiterjedtebb politikusi korrupciós botrány, amelyet valaha feltártak, 2014-es kezdete óta számos üzletembert és politikust tartóztattak le. A szintén korábbi brazil elnököt, Luiz Inácio Lula da Silvát is e vizsgálat keretében vették őrizetbe.
Az ügyészség azzal vádolja Temert, hogy a legfőbb vezetője volt egy korrupciós bűncselekményekben, sikkasztásban és pénzmosásban érintett bűnszervezetnek.
A Temer és Moreira Franco elleni vád szerint az Eletronuclearral végül szerződést kötő vállalatok előzőleg kenőpénzeket fizettek azért, hogy kedvezzenek nekik a Temer által vezetett Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) főbb, a villamosenergia-ágazatban működő cégeket felügyelő tisztségviselői.
A gyanús szerződések között vannak olyanok, amelyeket 2016-ban írtak alá, amikor Temer már elnök volt.
A vádat José Antunes Sobrinho, az Engevix nevű - az energetikai mellett számos egyéb ágazatban is működő - cég vezetője fogalmazta meg vádalku keretében. Antunes ellen korábban szintén az Autómosó fedőnevű nyomozás keretében rendelt el vizsgálatot az ügyészség egyebek között szervezett bűnözés és pénzmosás gyanújával. A vállalkozó szerint a nyugalmazott ezredes, Lima kérésére kenőpénzt fizetett az Angra 3 nevű atomreaktor építéséről szóló szerződésért a PMDB vezetőinek, amiről - Antunes szerint - Temernek és Moreira Francónak is tudomása volt.
Temer "barbárságnak", pártja, a PMDB pedig "elhamarkodottnak" minősítette az elrendelt letartóztatást. | Világ: Őrizetbe vették Michel Temer volt brazil elnököt korrupció gyanújával | A Latin-Amerikán végigsöprő vizsgálat az egyik legkiterjedtebb politikusi korrupciós botrány, amelyet valaha feltártak. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20190321_Orizetbe_vettek_Michel_Temer_volt_brazil_elnokot_korrupcio_gyanujaval | 2019-03-21 21:07:00 | true | null | null | HVG |
A kutatások azt mutatták, hogy a területen jelentős a szénvagyon. Jó fűtőértékű, három különböző fajtát azonosítottak be. A legfelső rétegben előforduló átlagvastagsága 16,6 méter volt, s alatta is 1,8-2 méteres szánvagyont tártak fel - írja a kemma.hu.
A mányi bánya bezárása után kisebb egységet terveztek itt nyitni, s ehhez igazították az infrastruktúrát is. Végül 1987. szeptember 15-én indult el a légakna két lejtős aknával. Rendkívül körülményes volt az eljutás is ide, hiszen a mányi bánya épületeiben kellett átöltözni, s onnan még egy busz szállította a bányászokat az 1/a aknához.
Dallos István személyes élményeit osztotta meg, hiszen sokat dolgozott ebben a bányában, s a Tatabányai Múzeum Munkatársaként később vissza is jött fotókat készíteni. Ezek láthatóan a podcast mellett.
Képet láthatunk egy falézról, majd a bányászati tevékenységekről. Hallhatunk bányászati szakkifejezéseket, kiderült, hogy a lutni cső a helyi szellőztetést oldotta meg, a főte a bányajáratok tetején lévő egységekre utal, a tafanel edény tartalma a sújtólégrobbanás vagy egyéb katasztrófa kapcsán segítette a nagyobb tragédia kialakulását egy vízfüggönnyel.
Képeken látható az egyedi támos omlasztásos frontfejtés is, sok bányász, ahogy a föld alatt végzi a munkáját. A bánya fenntartójának elnevezése többször változott, végül 2004. márciusában zárták be a Mány 1/a aknát. | Mányi bánya - titkok a múltból | A mányi bánya titkai és arcai: egy 20 éve lezárt történet | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/manyi-banya-titkok-mult | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A Tatabányai Törvényszéktől megtudtuk, hogy a vádirat szerint a komáromi székhelyű, éttermi, mozgó vendéglátással foglalkozó Kft. ügyvezetője volt a vádlott. A cég a debreceni telephelyén üzemeltette a pizzériáját 2015. november 2. és 2018. március 15. között.
Az alanyi adómentesség összeghatára 2016-ban 6 millió forint, 2017-től 8 millió forint volt. A gazdasági társaság - bár a bevételei ezt nem indokolták - az alanyi adómentességet választotta. Az ügyvezető az áfa bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, az adóbevallásokat elmulasztotta benyújtani, ezzel áfa adónemben összesen 16 millió 990 ezer forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A Kft. alakulásától a megszűnéséig, az ügyvezető a gazdasági társaság alkalmazottjait ugyan bejelentette, ám utánuk az adó- és járulék bevallási kötelezettségét nem a valóságnak megfelelően teljesítette, mivel a vádlott nem a ténylegesen kifizetett bértömegről adott számot, valamint a közterhek bevallásának kötelezettségét részben elmulasztotta. A vádlott 2017. november hónaptól a gazdasági társaság képviselőjeként egyáltalán nem nyújtott be úgynevezett 08-as bevallást, annak ellenére, hogy a Kft. gazdasági tevékenységet folytatott és továbbra is alkalmazottakat foglalkoztatott.
A vádlott 2015. december 12. és 2017. november 12. között benyújtott havi "08-as", adó- és járulék bevallásai valótlan tartalmúak voltak. A munkavállalók után fizetendő közterhek bevallásai részbeni elmulasztásával az ügyvezető összesen 17 millió 217 ezer forint vagyoni hátrányt okozott. | Mutyizós vendéglátós áll bíróság elé: majd' 20 millió forintot csalt el | A Tatabányai Járásbíróság október 24-én költségvetési csalás ügyében tart tárgyalást, melyen a bizonyítási eljárás folytatódik. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/mutyizos-vendeglatos-all-birosag-ele-majd-20-millio-forintot-csalt-el | null | true | null | null | KEMMA |
Magyar Péter titkosszolgálati eszközök illegális használatával és megfigyelésekre adott utasításokkal vádolta meg Rogán Antal kabinetminisztert. A Tisza Párt elnöke vasárnap arról beszélt, hogy egykori barátnője, Vogel Evelin segítségével lehallgatták őt és párttársait, és azt is tervezik, hogy lejárató kampányt indítanak ellene. Azóta kiderült, valóban léteznek olyan felvételek, amelyeket Magyar volt barátnője készített, mert egy adagot hétfőn egy titkosított emailcímről szétküldtek a sajtónak, érdemi tartalom nélkül.
Magyar szerint a kormánypárti politikusok olyan információk birtokába juthattak az elmúlt hónapokban, amelyekhez csak titkosszolgálati eszközökkel lehetett hozzájutni.
A 24.hu megkereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk Rogán Antalnak volt-e tudomása arról, hogy Magyar Péter vagy pártja ellen lejárató kampány előkészületei zajlanak, és ha igen, felhasználták-e erre a célra a titkosszolgálatokat is? Azt is kérdeztük, hogy szerezhetett-e a kormányoldal lehallgatással vagy titkosan készített felvételekkel információkat, felhasználható képi, vagy hanganyagokat az ellenzéki politikusról?
Hétfő délután Rogánék helyett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól érkezett egymondatos válasz, miszerint
Elmebajjal orvoshoz kell fordulni.
Megkerestük Pintér Sándor belügyminisztert és Varga Mihály pénzügyminisztert is, akiket Magyar arra kért, szólaljanak meg a haza érdekében. Pintérnél tudatta, nem a belügyi tárca vezetője, hanem Rogán Antal végez illegálisan megfigyeléseket, használ titkosszolgálati eszközöket, szerinte ezért is ki kellene állnia a nyilvánosság elé. Tőlük azonban nem érkezett válasz cikkünk megjelenéséig.
Reagált ugyanakkor a Telexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek vezetőjével, Nagy Mártonnal kapcsolatban a Tisza Párt elnöke azt mondta, naponta egyeztet a miniszterelnök vejével, Tiborcz István igazítja el a tárcavezetőt, hogy milyen ügyben hogyan kell dönteni, hogy milyen kormány-előterjesztéseket kell írni, milyen százmilliárdos irodaüzleteket kell megkötni. A gazdasági tárca ugyancsak nem bonyolította túl a választ, amely így szól: | Elmebaj - Rogán Antal helyett a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszolt Magyar Péternek | Magyar Péter titkosszolgálati eszközök illegális használatával vádolta a propagandaminisztert. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/11/magyar-peter-elmebaj-rogan-antal-kormanyzati-tajekoztatasi-kozpont-valaszolt | null | true | null | null | 24.hu |
A Szegedi Vasutas Sportegyesület (SZVSE) telepének területe 3,8 hektáros ingatlan egy sűrűn lakott városrészben. Becsült értéke 1,5-2 milliárd forint. A sport célú hasznosítás miatt 2012-ig elidegenítési tilalom alatt áll - ezt azonban a sportot felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) - amelynek illetékes államtitkára Újhelyi István, Szeged egyik országgyűlési képviselője - indokolt esetben feloldhatja.
Pistrui László, a Szeviép cégcsoport meghatározó tulajdonosa - a száz leggazdagabb magyar egyike - 2007-ben vételi ajánlatot tett az SZVSE-nek a sporttelepre. Az 1,5, mások szerint 2 milliárd forintra értékelt telekért 30 millió forint azonnali kölcsönt és 230 millió forint vételárat kínált a sportegyesületnek. Ajánlatában ezenkívül szerepelt, hogy 700 millió forintért megvásárolja az önkormányzattól a város másik sporttelepét, a SZEOL-pályát, és annak tulajdonjogát is megkapja a vasutas-sportegyesület.
Az SZVSE elnökségében helyi sportvezetők vannak, akiknek az a legfőbb gondjuk, hogyan finanszírozzák szakosztályaik működését. Hiába ültek eddig a milliárdos vagyonon, napi működési kiadásokra alig jutott pénz: előfordult, hogy a közüzemi számlákat sem tudták kifizetni. Kevesellték ugyan a 230 millió forint készpénzt, de mivel azt sem látták világosan, hogy miből sportolnak pár hónap múlva, a többség akkor amellett volt, hogy fogadják el Pistrui László ajánlatát. Az egyesület közgyűlése 2007. június 5-én ezt szentesítette, majd opciós szerződést kötöttek a Szeviép-csoport egyik tagjával.
Szentgyörgyi Pál, a szocialista többség által irányított Szeged gazdasági alpolgármestere jelen volt az SZVSE akkori közgyűlésén. Ottani beszédét többen úgy értelmezték, hogy a város csak akkor kezdeményezi az elidegenítési tilalom feloldását a minisztériumnál, és akkor járul hozzá a terület kereskedelmi hasznosításához, ha a sportegyesület elfogadja a Szeviép ajánlatát. Miután ez megtörtént, a szerződésre alapozva Szentgyörgyi alpolgármester javasolta a városi önkormányzat ülésén, hogy az SZVSE költözzön át a SZEOL-pályára, amelyet a város eladna.
- Úgy gondoltuk, a városnak jó, ha az SZVSE lesz a gazdája a SZEOL-pályának, főleg ha van mögötte egy tőkeerős befektető, aki fel tudja azt újítani - mondta Szentgyörgyi Pál. - A SZEOL-pályáért kapott 700 millió forintból a Szeviép elkezdené egy 3-4 milliárd forintba kerülő fedett uszoda építését a SZEOL-pálya ingatlanának egy részére. Így a városnak kevesebb hitelt kell felvennie az uszodára, viszont el tudjuk fogadtatni a minisztériummal, hogy bár megszűnik az SZVSE-pálya, de a sport célú ingatlanok értéke nem csökken, hanem nő Szegeden.
A városházi ellenzék úgy értelmezte az ügyet, hogy a SZEOL-pálya eladását célzó önkormányzati pályázatot direkt a Szeviép és Pistrui László számára írták ki. A pályázat azonban eltért az opciós szerződésben foglaltaktól - az SZVSE vezetőségében többen úgy értékelték, hogy még annál is roszszabb feltételekkel kellene megválniuk a milliárdos ingatlanuktól. Kiderült például, hogy a SZEOL-pályát nem per- és igénymentesen kapná meg az SZVSE. Az ingatlan területe is kisebb lett, mint gondolták. A SZEOL-pálya megmaradó területét újabb 15 évre elidegenítési tilalom terhelné.
Az SZVSE-ben az idén április 10-én, rendkívüli egyesületi közgyűlésen új vezetőséget választottak: Szokol Lajos lett az elnök, aki az egyesület gazdasági érdekeinek erőteljesebb képviseletét forszírozta. Az új elnökség igyekezett jobb feltételeket kialkudni Pistrui Lászlótól. A vállalkozó meg is emelte ajánlatát, de azt végül így sem fogadták el. Szokol Lajosék valójában új játszmát szerettek volna kezdeni más befektetővel, aki több pénzt ad közvetlenül az egyesületnek. Érkezett is ilyen ajánlat: Szokolék szerint ezt Szentgyörgyi Pál "lesöpörte az asztalról"; az alpolgármester viszont cáfolta, hogy más, komoly ajánlatot is kapott volna a város.
Az SZVSE új vezetői azt szeretnék, ha valaki piaci áron megvenné tőlük a pályát. Az egyesület a bevétel egy részéből kevésbé értékes területen építene egy új sportkombinátot, az értékkülönbözetet pedig a működésre fordítaná. Attól tartanak azonban, hogy az ÖTM csak Pistrui kedvéért oldaná fel a sportmoratóriumot, a város pedig másnak nem adna engedélyt a mostani SZVSE-pálya kereskedelmi hasznosítására.
- Az a kérdés, hogy az SZVSE vezetői sportolni akarnak-e, vagy például fölkockázni a pályát és eladni lakóparknak - jegyezte meg beszélgetésünk során Szentgyörgyi Pál.
- Miért baj az, ha nemcsak a nagyvállalkozók, hanem a sportvezetők is üzletelni akarnak ingatlannal - legalább a sajátjukkal? - vetettem ellen.
- Megjött az étvágyuk, mert valaki felbiztatta őket, hogy többet is "ki lehet venni" belőle. Szerintem nem az SZVSE van emögött, hanem a politika! Az ellenzék mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a városvezetés tehetetlen: ha hitelt veszünk föl, azért támadnak, ha nem építünk semmit, akkor meg azért.
- Mégiscsak furcsa, hogy minden mögött ami mozog ebben a városban, Pistrui László vagy Leisztinger Tamás áll - jegyeztem meg. (A Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó hotellánc EU-s támogatással fürdőkomplexumot épít a szegedi városi uszoda helyén, ezért a megyeszékhelynek egy másik helyen új uszodát kell építenie a helyieknek - A szerk.)
- Na és? Mit tudunk csinálni? Befogadnánk mást is, ha idejönne hasonló ötletekkel. Itt mindenki csak irigykedik, hogy a befektetők nyernek ezzel. De mi nem ezt mérlegeljük, hanem azt, hogy mi haszna lesz ebből a városnak - felelte az alpolgármester.
A Szeviép végül április 21-én beadta a városnak az SZVSE-vel közös pályázatot. Pistrui László azt mondta nekem erről:
- A pályázat összhangban van az SZVSE közgyűlésének 2007. júniusi határozatával, ezért három ponton eltér a pályázati kiírástól. Ezek közül a legsúlyosabb az, hogy az SZVSE nem kívánja vállalni a 15 éves sport célú hasznosítást. Ezen én meg vagyok döbbenve, de nem tisztem minősíteni. Majd az önkormányzat eldönti, hogy így elfogadja-e a pályázatot.
Szokol Lajos, az SZVSE új elnöke viszont kérdésünkre válaszolva azt közölte: az egyesület nem kíván a Szeviéppel közös konzorcium tagjaként pályázni.
- Pistruinak nincs joga ilyen tartalmú pályázatot beadni - jelentette ki Szokol Lajos.
Pistrui László viszont azzal érvelt: az opciós szerződés érvényben van, azt nincs joga az SZVSE-nek egyoldalúan felbontania. Ha mégis megteszik, több százmilliós perre számíthatnak.
- Ha önnek tényleg nincs nagy haszna az ügyleten, ahogyan mondja, miért nem engedi ki a szerződésből az SZVSE-t? - kérdeztem a nagyvállalkozótól.
- Tanulják meg, a szerződés arra való, hogy betartsák! - válaszolta. - Ez az ügylet része egy nagyobb fejlesztésnek, amelynek keretében építeni akarok a városnak 4 milliárd forintért egy rendezvénycsarnokot is. A Pick Szeged magyar bajnok kézilabdacsapat, amelynek a Szeviép a főszponzora, ugyanis 2010-től csak úgy vehet részt a Bajnokok Ligájában vagy a tervezett európai szuperbajnokságban, a Top 24-ben, ha ötezer embert befogadó csarnoka lesz. Ön szerint a város mondjon le arról, hogy európai hírű csapata legyen, és asszisztáljon ahhoz, hogy egy városi sportegyesület feléli a vagyonát?
- Ha a város átértékel egy területet - például kereskedelmi övezetté nyilvánítja a jelenlegi SZVSE-pálya területét -, akkor a haszonnövekedésből maga is részesülni szeretne. Ezért annak ad előnyt, aki a város számára hasznos objektumokat is létrehoz - hangoztatta Szentgyörgyi Pál.
Szokol Lajos kérdéssel öszszegezte álláspontját:
- Miért kellene abba belenyugodnunk, hogy az SZVSE sportegyesület a csaknem 2 milliárdot érő ingatlanáért értékének alig több mint tíz százalékát kaphatja meg szabadon felhasználható módon? | Archívum: A szerződés arra való, hogy betartsák! | Ingatlanspekuláció vagy inkább többszereplős városfejlesztés áll a szegedi SZVSE-pálya beépítésének a terve mögött? A telket birtokló sportegyesület szakítana a Szeviéppel, amellyel korábban opciós szerződést kötött, a Szeviép viszont több százmilliós kártérítési perrel fenyeget. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-490033-289866 | 2008-04-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-451995 | 2007-06-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A Norvég Alappal kapcsolatban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára tartott sajtótájékoztatót. A fideszes politikus szerint nem elképzelhetetlen, hogy sikkasztás miatt tegyen feljelentést a magyar kormány.
Csepreghy elmondta: nem az a baj, hogy norvég közpénzből kormányellenes tüntetést szerveznek – bár már ez is tág értelmezése a pénzek felhasználásának –, hanem hogy a támogatások felhasználásánál gyaníthatóan szervezett bűnözés folyik.
A sajtóban megjelent információk alapján – ami egy Ernst & Youngnál megrendelt vizsgálaton alapul – szerinte az mondható el , hogy a Norvég Alap forrásainak elosztásánál nem biztosított a bírálóbizottságok függetlensége, hogy ugyanazon szervezetek és személyek döntenek a támogatási pénzek elosztásáról, mint akik felhasználják azokat, hogy utólag nyúltak bele a pályázók pontszámaiba, mindenféle indoklás nélkül, és hogy sok esetben az alacsonyabb pontszámot elért szervezetek nyertek a magasabb pontszámot elértekkel szemben.
Így az Ernst & Young kritikái megegyeznek a kormány feltételezéseivel. Ezért a magyar kormány ma levelet írt az Ernst & Youngnak, amiben elkérte ezt a 2008– 2010-es időszakra vonatkozó kutatást. Vagy a teljes kutatási anyagot, vagy a Norvég Alap magyarországi tevékenységével, illetve a pénz elosztásával foglalkozó részt – mondta Csepreghy.
A helyettes államtitkár szerint a nyilvánosságra került kutatás új helyzetet teremt, hiszen a magyar kormány és a norvég fél június 12-i brüsszeli tárgyalásán a norvégok azt állították, hogy a Norvég Alap forrásainak magyarországi felhasználásával kapcsolatban semmiféle vizsgálat nem folyt még, ők ősszel terveznek egy ilyet, ezért kérik a magyar kormányt, hogy addig a saját vizsgálataikat állítsák le. A sajtóból azonban kiderült, hogy volt már ilyen vizsgálat, amit a norvég állam felkérésére készített az Ernst & Young.
A kérdésre, hogy milyen bűncselekmény ügyében születhet feljelentés, Csepreghy azt válaszolta: amennyiben a vádak beigazolódnak, akkor adott esetben a sikkasztás gyanúja állhat fent. A kutatás birtokában azonnal kezdeményezi a kormány a norvég kormánnyal való tárgyalást.
Csepreghy szerint a Norvég Alapból érkező támogatások nem karitatív pénzek, azokra bármely magyarországi civil szervezet pályázhat, így tehát közérdek, hogy hozzáférhetőségüket ellenőrizze a magyar kormány, és adott esetben lépéseket tegyen.
Azokat a kritikákat, hogy a norvég kormány pénzének magyarországi elosztásához semmi köze a magyar kormánynak, stand-up komédiának nevezte, és ahhoz hasonlította, mintha egy norvég turistát a Balaton partján kirabolnának, és az ügyben nem a balatonfüredi rendőrök járnának el, hanem az oslóiak. | Norvég Alap: sikkasztásról beszél a kormány | Norvég Alap: sikkasztásról beszél a kormány - A kormány szerint a norvégok nem mondtak igazat, amikor azt állították, soha nem vizsgálták a pénzek elosztását. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/06/27/csepreghy_akar_sikkasztas_miatt_is_lehet_feljelentes_a_norveg_alap_ugyeben/ | 2014-06-27 12:09:16 | true | null | null | Index |
"Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is, szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak" - mondta Simor András.
A bejelentést megelőzően Szijjártó Péter arról beszélt: az emberek joggal várnak választ arra, mi lehet az a gazdasági tevékenység, amelyhez egy Magyarországon élő embernek Cipruson kell bejegyeznie a cégét. Az ellenzéki politikus azt a kérdést is feltette, hogy a jegybankelnök miért teszi át - egy rendkívül nehéz időszakban - majdnem 900 millió forintját egy magyarországi alapkezelőből egy Cipruson bejegyzett cégbe.
A képviselő szerint ennek két oka lehet: az egyik az, hogy ott kedvezőbben lehet adózni. Ez a jegybankelnök esetében nem a korrektséget szolgálja - tette hozzá. A másik ok szerinte az lehet, hogy az MNB-elnök nem bízik a magyar pénzügyi rendszer stabilitásában, ami pedig "rendkívüli problémákat tud generálni".
Szijjártó Péter felszólalásában úgy vélekedett, hogy az MNB elnökével szemben - aki megtestesíti az ország pénzügyi biztonságát, stabilitását - alapvető és jogos elvárás, hogy a lehető legkorrektebb, legátláthatóbb módon adózzon. Az MNB elnöke azonban egy adóparadicsomban tart fenn céget - mondta.
Válaszában Simor András kifejtette: "a személyemet ért támadások (...) közvetetten képesek veszélyeztetni a független jegybank hitelességét is". Ciprus nem adóparadicsom, "tőlem pénz az országból ki nem áramlott", azok a befektetési jegyek pedig, amelyeket Szijjártó Péter említett, korábban is külföldön voltak - tette hozzá. (E mondat elhangzásakor az ellenzéki oldalról hangos nevetés hallatszott.)
"Az lett volna méltatlan, ha jegybankelnöki kinevezésemmel egyidejűleg megváltoztatom azt a befektetési portfóliót, amit kialakítottam, hiszen azzal is lehet érvelni, hogy ha a jegybankelnök állampapírban tartja a pénzét, akkor abban érdekelt, hogy magasan tartsa a kamatokat" - fogalmazott.
Szigorúbb szabályok
Hozzátette azonban: megértette azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak, ezért eldöntötte, hogy a tulajdonában álló külföldi társaságban lévő befektetéseket a lehetőségekhez képest a leggyorsabban értékesíti, majd a társaságot megszünteti, a befolyó összeget pedig hazautalja.
Simor András közölte: kéri a Ház segítségét, hogy a jövőben olyan vagyonnyilatkozatot-formanyomtatványok szülessenek, amelyekben a nyilatkozattevők teljes körűen, részletesen és transzparensen bevallhatják vagyonukat. "Így el lehetne kerülni, hogy a nyilatkozatot kitöltők méltatlan helyzetbe kerüljenek" - vélekedett.
Hangsúlyozta: sajnálja, hogy több mint két évi jegybanki elnökség után első ízben e kérdésben állhat az Országgyűlés plenáris ülése elé, és reméli, a jövőben lehetőség lesz arra is, hogy évente beszámoljon a jegybank munkájáról.
Szijjártó Péter közölte: Simor András egy közelmúltbeli interjújában 2.000-2.500 milliárd forintos megszorítást szorgalmazott. E nyilatkozat fényében - véleménye szerint - egy ciprusi offshore cég birtoklása és az MNB-elnöki funkció összeegyeztethetetlenek egymással.
Simor András úgy reagált: akárhányszor mondják el, hogy offshore cég, attól az nem lesz az. "A tény az, hogy ez nem off-shore cég" - mondta. | Eladja ciprusi cégét Simor András | Értékesíti ciprusi cégében lévő befektetéseit, majd megszünteti a társaságot Simor András jegybankelnök, a befolyó pénzt pedig hazautalja - jelentette be hétfőn az Országgyűlésben Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, válaszul arra az azonnali kérdésre, melyet Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője intézett hozzá. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/06/08/eladja-ciprusi-ceget-simor-andras-284047 | 2009-06-08 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Az [origo] két munkatársa megosztva kapta a Soma-díjat. Az egymillió forintos elismerést a Soma becenévvel illetett Gőbölyös József nevét viselő alapítvány osztja ki annak, akinek a munkáját a megszületéséhez szükséges kutatómunka mennyisége és alapossága, illetve a téma társadalmi fontossága alapján a legjobbnak tart.
Vorák Anita arról írt, hogy a Duna Televízió a 2010-ben kapott 2,3 milliárd forintos többlettámogatásból a vitatható áron rendelt meg sorozatokat és vett filmeket titkozatos cégektől. A cégeket a cikkek megjelenése után szakmunkásoknak adták tovább. A cikksorozatból az is kiderül, hogy a Duna Tv egy offshore cégtől vett meg egy szappanoperát, illetve a szerző eljutott az ügy egyik kulcsszereplőjéhez is. A sorozatok többsége nem készült el a szerződéses határidőre, a Duna Tv ősszel már azt mondta, bíróságon próbálják visszaszerezni a pénzt. (Az összes cikk megtalálható ezen a linken.)
Szabó András a moszkvai kereskedelmi képviselet adás-vétele körüli visszásságoknak járt utána. A moszkvai épületet először feltehetően szabálytalanul, pályáztatás nélkül adták el. A megismételt eljárás során, 2008 novemberében a magyar állam ugyanazzal a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airrel kötött szerződést, amely korábban már átutalta a vételárat. Ráadásul az is kiderült, hogy 500 millió forintos előleleget a vevő jóval az előtt átutalta, hogy az eladáshoz a kormány hozzájárult volna. A hűtlen kezelés gyanúját pedig az veti fel, hogy az eladás előtt készült értékbecslés során az épület egyes részeit nem vették figyelembe. (Az összes cikk megtalálható ezen a linken.)
Az elismerést 2002-ben Blénessy Gábor (Korridor, TV2) és Rajnai Attila (Élet és Irodalom), 2003-ban Haszán Zoltán (Népszabadság), 2004-ben Mong Attila (Figyelő), 2005-ben Bogád Zoltán (Index), 2006-ban Szabó M. István (Magyar Narancs), 2007-ben Vajda Éva (Manager Magazin), 2008-ban Bodoky Tamás (Index) és Bódis András (Heti Válasz), tavalyelőtt Brückner Gergely (Figyelő) és Pethő András (Origo), tavaly Magyari Péter (Index) vehette át. | Az [origo] újságírói nyerték a legjobb oknyomozó Soma-díját | Vorák Anita és Szabó András, az [origo] újságírói nyerték megosztva az év legjobb oknyomozó újságírójának járó Soma-díjat. Vorák Anita a Duna Tv pénzügyeiről szóló írásaiért, Szabó András a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladását feldolgozó cikksorozatáért kapta az elismerést. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/01/az-origo-ujsagiroi-nyertek-legjobb-oknyomozo-somadijat | 2011-01-11 23:00:00 | true | null | null | Origo |
Budapest XI. kerülete az elmúlt évtizedekben a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő városrészévé vált. Az utóbbi időben azonban egyes részei a hanyatlás jeleit kezdik mutatni. Az elhanyagolt, gondozatlan közterületek a hajléktalanok, illetve a közterületeken illegálisan alkoholt fogyasztók Mekkájává vált.
A lapunknak nyilatkozó XI. kerületi lakosok szerint Újbuda számos közterülete teljesen elhanyagolt állapotba került az elmúlt években. Ezek közül is kiemelkedik a Lágymányosi városrész, amelynek számos kisebb, kevésbé frekventált parkját évek óta elhanyagolja a közterület-felügyelet. A padok fa ülőfelületei elrohadtak, azok cseréjére sok esetben hónapokat kell várni.
Mindeközben pedig a közterület-felügyelet nem képes hatékonyan fellépni az elharapózó rendbontások ellen. A helyiek gyakran tapasztalják, hogy a közterület-felügyelők a hívást követően sokszor csak órákkal később érnek ki a helyszínre, így természetesen már nem tudják tetten érni a rendbontókat.
Különös jelenség, hogy sokan éppen a közterület-felügyelet központja előtt található utcát jelölték meg a problémák egyik gócpontjának. A Ballagi Mór utcában ugyanis rendszeres, hogy hajléktalanok, illetve alkoholos befolyásoltság alatt álló, erősen illuminált személyek zaklatják a járókelőket, illetve levizelik a környező épületeket.
- A közterületek állapota egyértelműen jóval elhanyagoltabb, mint amit a lakosság elvárna a városvezetéstől. Folyamatosak a panaszok és a bejelentések mind a közterületek állapotával, mind a közbiztonsággal kapcsolatosan
- mondta el lapunknak Szabó László, Újbuda önkormányzati képviselője. A politikus kiemelte, a lakosok bejelentése és a saját tapasztalatai szerint egyre inkább szemetesek a közterületek, illetve rendszeressé vált a hajléktalanok jelenléte is. Szabó László szerint Lágymányos és Kelenföld egyes közterületei azért is válhattak különösen elhanyagolttá, mert kevésbé forgalmasak, és kevésbé látványos, hogyha rendben vannak tartva, így a kerület megfeledkezett róluk, és a forgalmasabb közterületekre igyekszik helyezni a hangsúlyt, több-kevesebb sikerrel.
Szabó László lapunknak elárulta, az elmúlt években a közterület-felügyelet egyre működésképtelenebbé vált, számtalan esetben a közterület-felügyelet munkatársai nem intézkednek.
- Az is elmondható, hogy nem megfelelő a humán erőforrás, sokkal több nagyobb létszámú és megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező közterület-felügyelőre lenne szükség a kerületben. Jelen pillanatban a közteresek leginkább azokat a feladatokat hajtják végre, amiből pénz érkezik, tehát kerékbilincselnek, bírságolnak
- emelte ki a politikus, majd elárulta, egy, a múlt héten tartott közmeghallgatáson tudták meg, hogy létszámstop van a közterület-felügyeletnél.
- Itt lehet beosztási és egyéb szervezési probléma is, mert hétvégén vagy éjszakánként például egy páros közterület-felügyelő van. Két ember egy ekkora kerületben értelemszerűen nagyjából semmit sem ér
- jelentette ki Szabó, aki szerint a baloldali vezetés elégedett ezzel a feladatellátással, és nem is tettek intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a közterület-felügyelet hatékonyabbá váljon, több probléma megoldására legyen képes.
- Újbuda területileg is egy óriási kerület, 33 négyzetkilométerről beszélünk. Itt, hogyha kimaradnak a közterület-fenntartási és állagmegóvási feladatok néhány éven keresztül, akkor olyan elmaradásba kerülünk, ami egyszerűen bepótolhatatlan és behozhatatlan lemaradást okoz
- jelentette ki az önkormányzati képviselő, aki szerint a kialakult helyzetre és a közterületek elhanyagolt állapotára rátesz még egy lapáttal az, hogy a hajléktalanok még tovább rontják a közterületek állapotát, ugyanis nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, miközben nem fordítanak a karbantartásukra kellő forrásokat. | Lelakott utcák, gazdátlan parkok: gettósodik Újbuda | A balliberális városvezetés ötéves uralmának eredményeként számtalan közterület gazdátlanná vált Újbudán. A közterület-felügyelet láthatóan képtelen ellátni a feladatát, és megregulázni a közterületen alkoholt fogyasztó, illetve életvitelszerűen a parkokban élőket. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/lelakott-utcak-gazdatlan-parkok-gettosodik-ujbuda | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szomszédjai szerint is egy Vertán György cégéhez tartozó lakásban lakik Vogel Evelin. Magyar Péter vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egykori barátnője - aki elmondása szerint harmincmillió forinttal zsarolja a politikust - hangfelvételeket adott át Kubatov Gábornak és Kindlovits Máténak, amiért cserébe havi ötmillió forintot és egy lakást is biztosítanak számára. Magyar szerint ezeket a juttatásokat egy Vertán György nevű vállalkozón keresztül juttatják Vogelnek. Vertán számos informatikai megbízást kapott az államtól, az övé volt korábban az IdomSoft nevű, mára az összes nagyobb állami informatikai feladatot ellátó cég is. Cégei az FTC kiemelt szponzorai, több cikk szerint is jó kapcsolatot ápol Kubatov Gáborral. Magyar azt állította, hogy az ő lakásában lakik Vogel Evelin az Alkotmány utca 10-ben.
Elmentünk megnézni a házat, ahol a szomszédok azt mondták, valóban ott lakik Vogel Evelin. Nem tudjuk, hogy ő otthon volt-e, nem nyitott ajtót. A lakáshoz tartozó postaládán pedig ez a cégnév szerepelt.
Az ALK 10 Ingatlanhasznosító Kft. a cégadatok szerint Vertán György cége. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozik. | A szomszédok szerint is Vertán György cégének lakásában lakik Vogel Evelin | A lakás postaládáján is a Fidesz-közeli vállalkozó cége szerepel. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/10/a-szomszedok-szerint-is-vertan-gyorgy-cegenek-lakasaban-lakik-vogel-evelin | null | true | null | null | 444 |
Az elemzésből az is megtudható, hogy miért fizet a magyar lakosság hálapénzt. A megkérdezettek 72 százaléka azt feltételezi, hogy a pénzért cserébe magasabb minőségben és gyorsabban látják el. Ugyanilyen arányban válaszolták azt is, hogy félelemből adják a pénzt.A fenti videóban Lengyel Lívia egészségügyi szakértő beszélt arról a Reggeliben, miért számoltak be az orvosok motivációcsökkenésről. | Tilos a hálapénz, de még mindig jelen van | Hiába tilos 2021 óta hálapénz elfogadni a magyar egészségügyben, ez még mindig nem tűnt el teljesen a rendszerből. Ez abból a 135 oldalas független szakértői tanulmányból derül ki, melyet az uniós kötelezettsége miatt a magyar kormány rendelt meg. | null | 1 | https://rtl.hu/reggeli/2024/11/06/lengyel-livia-egeszsegugyi-szakerto-halapenz | 2024-11-06 12:49:42 | true | null | null | Rtl.hu |
Tavaly szavazta meg a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken történhetnek CT- és MR-vizsgálatok az egészségbiztosítás terhére. Miniszteri engedéllyel viszont a magáncégek egy évvel tovább, vagyis 2025 november elejéig is végezhetnek közfinanszírozott vizsgálatokat, mert az új állami CT- és MR-készülékeket még meg sem vette a kormány. A tervekben 30 új CT- és 14 új MR-készülék megvásárlása szerepel, de az átállás részleteiről egy "nem nyilvános", vagyis gyakorlatilag titkos kormányhatározat rendelkezik.Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) összesen 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket tervez vásárolni, hogy ki tudja váltani a magáncégek berendezéseit. A beszerzések jelenleg még folyamatban vannak, vagyis még nem dőlt el, hogy kitől, mennyiért és milyen gépeket vesznek. Ráadásul a készülékek elhelyezésén is dolgozni kell még: van, ahol teljes, máshol részleges átalakítást kell elvégezni. De ennek sem álltak még neki: az OKFŐ még csak most keresi azt a vállalkozást, ami elkészítené a szükséges munkálatok terveit.44 új készüléket vesznek"Jelenleg a CT- és MRI-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, vagy úgy, hogy a kórházakban, szakrendelőkben saját, erre kialakított részlegük van, ahova az állam beutalja a betegeket, vagy úgy, hogy kórházon kívüli magánrendelőket működtetnek, és oda utalja be a pácienseket az állami egészségügy" - olvasható az Országos Kórházi Főigazgatóság által közzétett közbeszerzési felhívásban.A folytatásból kiderül az is, hogy országosan 44 helyszínre vásárolnak új készülékeket, hogy kiváltsák a magáncégek gépeivel végzett közfinanszírozott vizsgálatokat."Közfinanszírozott, nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat, vagyis MRI- és CT-vizsgálatokat 2025 novemberétől csak állami intézmény végezhet, vagyis legkésőbb a megadott időpontig meg kell valósulnia a magánszolgáltatók kiváltásának. Ennek érdekében indult el a CT- és MR-berendezések cseréjére vonatkozó program, melynek keretébenaz OKFŐ országos szinten 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket szerez be.A kapcsolódó eszközbeszerzések jelenleg folyamatban vannak. A szerződéskötéstől a beszállítóknak 150-180 napja lesz az adott berendezés leszállítására."Egy általunk megkérdezett radiológiai szakértő szerint ennyi új állami CT- és MR-berendezéssel a megszűnő magántulajdonú vizsgálati kapacitást kényelmesen le lehet cserélni, hiszen "jelenleg 15 CT és 11 MR berendezés az, amelyen állami finanszírozású vizsgálatot végeznek, de ilyen-olyan-amolyan magántulajdonban van".Szerinte azonban sokkal fontosabb az, hogy ezeket az új berendezéseket országszerte úgy osszák el, hogy ha már ekkora fejlesztés történik, annak eredményeként minden sürgősségi osztályt (SBO-t) üzemeltető kórházban legyen mind CT-, mind MR-berendezés.Még a tervek sincsenek megAz Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tenderfelhívásából azonban az is kiderül, hogy nem csak nem vásárolták még meg az új gépeket, de nem is lesz egyszerű őket bevonni az állami ellátásba. Ugyanis nem csak meg kell őket venni és betenni őket egy kórházba vagy rendelőintézetbe, hanem előtte még át/ki kell alakítani a helyüket."A berendezések cseréjéhez a jelenleg rendelkezésre álló területek részbeni vagy teljes átalakítására van szükség,tekintettel arra, hogy a meglévő helyszínek a jogszabályban foglalt minimumfeltételeket nem elégítik ki,illetve a területek (60-100 m2 nagyságú) meglévő hűtési/szellőzési rendszereit autonóm rendszerekre kell átépíteni, melynek kivitelezését az eszközbeszerzéstől függetlenül fogja az OKFŐ elvégeztetni" - olvasható a szövegben.Viszont még ezeket az átalakításokat sem kezdték el, sőt: még csak most keresik azt a vállalkozást, ami elkészíti majd a munkálatok terveit: "A kivitelezési eljárás kiírásához kiviteli tervek szükségesek, melyeket az OKFŐ jelen közbeszerzési eljárás keretében kívánja beszerezni és elkészíttetni."A tendert 2024 október elején írták ki, az ajánlatokat október 17-ig várják. Utána választják ki a nyertes tervezőt, és "a kiviteli terveknek legkésőbb 2025 januárjáig rendelkezésre kell állniuk", hogy a szükséges átalakítások megtörténhessenek 2025. november 1-ig.Titkos kormányhatározat alapján zajlik az átállásA tenderkiírásban szerepelnek magasztos célok is: "Magyarország kormányának kiemelten fontos célja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerben, a radiológiai diagnosztikához korszerű eszközök álljanak rendelkezésre, annak érdekében, hogy az országos egészségügyi ellátás magasabb színvonalon történő biztosítása megvalósulhasson."Viszont ami igazán érdekes, az az, hogy a szövegből fény derül egy olyan kormánydöntésre, amiről eddig nem volt semmilyen nyilvános információ."Az OKFŐ a 2217/2023 Korm.hat.-ban foglaltaknak megfelelően, ütemezetten valósítja meg a CT és MR berendezések eszközparkjának megújítását, valamint a magánszolgáltatók által nyújtott szolgáltatások kiváltását."- olvasható a tenderkiírásban. Vagyis létezik egy kormányhatározat, ami a CT- és MR-vizsgálatok államosítását szabályozza. Csakhogy nem tudni róla semmit.A 2-es sorszámmal kezdődő ("kétezres") kormányhatározatokat ugyanis nem jelentetik meg a Magyar Közlönyben, mint a többit, vagyis nem kerülnek nyilvánosságra. Elvileg tehát nem titkosak, de mégis, hiszen a bennük szereplő döntés csak az érintettek szűk köréhez jut el - ebben az esetben például az OKFŐ-höz. Az Orbán-kormány rendszeresen alkalmazza ezt a megoldást, ha azt szeretné, hogy egy-egy döntése ne kerüljön nyilvánosságra.Még egy évük van az átállásraAhogy azt tavaly ilyenkor megírtuk, egy 2023 nyarán elfogadott törvénymódosítás értelmében nemsokára már csak állami intézmények végezhetnek CT- és MR-vizsgálatokat, a magánszolgáltatókkal kötött szerződéseket megszüntetik.A jogszabály szerint az átállás idén, 2024. november 1-jén történt volna meg, de volt egy kiskapu is a szövegben: eszerint "ellátási érdekből", kérelem alapján az egészségügyért felelős miniszter (jelenleg Pintér Sándor belügyminiszter) engedélyezhet plusz egy évet. Vagyis ha másképp nem lehet megoldani, akkor még 2025. november 1-ig végezhet egy-egy magáncég államilag finanszírozott képalkotó vizsgálatokat.Idén tavasszal kicsit csavartak a szabályokon. A tavalyi törvénymódosításban ugyanis az szerepelt, hogy az egyedi kérelmeket 2024. május 1-ig kell benyújtani a belügyminiszterhez, aki július 1-ig dönt róluk.A határidő közeledtével, 2024. április elején viszont felkerült a kormányzati honlapra egy kormányrendelet tervezete, miszerint "amíg nem áll rendelkezésre elégséges állami kapacitás", egyedi engedélyekkel szerződhessen az állam magáncégekkel CT/MR-vizsgálatokra. A tervezetben nem volt határidő, tehát elvileg bármeddig meghosszabbíthatták volna a magáncégekkel a szerződéseket, csak a mellékelt hatásvizsgálati lapon szerepelt, hogy a 2024. november 1. és 2025. november 1. közötti időszakra gondoltak.Ezt akkor sok hírportál úgy értelmezte, hogy a kormány elhalasztja az átállást egy évvel, pedig a 2025 novemberéig történő hosszabbítás lehetősége már eredetileg is benne volt a jogszabályban. Csupán annyi történt tavasszal, hogy a tavalyi törvényszövegben szereplő kivételt főszabállyá tették volna egy alacsonyabb rendű jogszabállyal. Végül azonban ez a rendelet tervezet maradt, nem lépett érvénybe.Május elején azonban megjelent egy másik kormányrendelet, miszerint az egyedi kérelmeket 2024. május 1. helyett július 1-ig kell benyújtani a belügyminiszterhez, aki július 1. helyett augusztus 31-ig dönt róluk. Az indoklás szerint azért tolták ki ezeket a határidőket, hogy"a közfinanszírozott ellátás folyamatossága a jogalkotó eredeti szándékának megfelelően megvalósulhasson".Jelenleg tehát itt tartunk. Idén augusztus 31-ig eldöntötte a kormány, hogy 2024. november 1. után mely magánszolgáltatókkal hosszabbít szerződést CT- és MR-vizsgálatokra 2025. november 1-ig. Vélhetően mindegyikkel, hiszen az új állami gépeket még nem vették meg. A magáncégek berendezéseit kiváltó állami készülékek beszerzése jelenleg folyamatban van, az Országos Kórházi Főigazgatóság pedig keresi azt a tervezőt, aki az új gépek elhelyezéséhez szükséges átalakítások terveit elkészíti 2025 januárjáig.Utána kell majd keresni kivitelezőket, akik elvégzik a munkálatokat 2025. november 1-ig. Ha közben rendben megérkeznek az új állami gépek, akkor meg is történhet az átállás, és utána már nem fognak magáncégek végezni közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatokat.Tovább nőhetnek a várólistákAhogy az idén májusi kormányrendeletben szerepel: "az állami egészségügyért az állam folyamatosan helytáll, ezért az állam a jövőben maga biztosítja a közfinanszírozás alá eső ellátásokat." Tavaly októberben írtunk arról részletesen, hogy az egészségügyi szakemberek úgy vélik, hogy a magáncégek kiebrudalása a rendszerből a várólisták növekedésével fog járni, ezáltal a Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint "rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit."Az állami egészségügyben pedig már most is hónapokat kell várni egy CT- vagy MR-vizsgálatra. Emiatt aki teheti, elmegy inkább a magánellátásba, ahol a felmérni kívánt testrésztől függően egy CT-vizsgálat ára 25 és 100 ezer forint között, egy MR-vizsgálaté pedig 45-150 ezer forint között mozog. Aki ezt nem tudja kifizetni, az kénytelen kivárni a sorát az állami kórházakban.Erdélyi KatalinCímlapkép: Új MR-készülék az átadása napján a Debreceni Egyetem MR Diagnosztika épületében, Debrecenben 2023. október 18-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) | Titkos kormányhatározat szabályozza a CT- és MR-vizsgálatok államosítását | 30 új CT- és 14 új MR-készüléket vesz az állam a magáncégek gépeinek kiváltására, de az átállás részleteit egy titkos kormányhatározat tartalmazza. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/10/titkos-kormanyhatarozat-szabalyozza-a-ct-es-mr-vizsgalatok-allamositasat/ | 2024-10-11 09:46:47 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A szlovák Korrupcióellenes Hivatal akár vizsgálatot is indíthat abban az ügyben, milyen forrásból származtak Ivan Gasparovic államfő szavazatai a 2009-es elnökválasztás második körében. A botrányt a topky.sk internetes portál robbantotta ki, mely közölt egy olyan levelet, ahol az SNS nevében sajátos módon motiválják a régi-új államfő mellett kampányolni hajlandó polgármestereket. A belügyminisztérium megerősítette, hogy tud a levélről és annak tartalmával a Korrupcióellenes Hivatal foglalkozik - írja a bumm.sk.
A levél az SNS fejlécével íródott, szerzője az eperjesi megyei szervezet akkori vezetője, Anton Korba. A 2009. májusából származó levelet egy polgármester rakta ki az internetre. A küldeményben az SNS eperjesi megyei szervezete értékes jutalmakat helyez kilátásba azon polgármesterek számára, akik a "helyes jelölt mellett" agitálnak és bebiztosítják a magas választási részvételt az éppen folyamatban levő elnökválasztás második körében.
Korba a levélben kifejti, hogy "helyes választást kell hozni egy olyan elnök kapcsán, akinek nemzeti, keresztény és szociális érzései vannak". A levél önmagában nem számítana törvénytelennek, csakhogy a tisztviselő egyben autót, robogót, tévét és házimozit ígér azoknak a polgármestereknek, akik jól mozgósítják a szavazóikat. Korba a hírportálnak elmondta, nem emlékszik a levélre, de nem cáfolta, hogy írt volna ilyet korábban. A belügyminisztérium szerint a megfogalmazás a korrupció jeleit mutathatja.
Zuzana Miskolci, a tárca szóvivője szerint a Korrupcióellenes Hivatal is foglalkozhat az üggyel. Korba levele szerint egyébként maga Ivan Gasparovic is tisztában volt a kezdeményezéssel valamilyen szinten, ugyanis megígérte, elmegy a választások utáni rendezvényre és "személyesen köszöni meg" a segítséget.
Marek Trubac, az államfő szóvivője nem reagált a levél tartalmára, míg az elnök Boszniában tartózkodik egy munkaúton. Az érintett községet és a rendezvényt Gašparovič bizonyíthatóan felkereste, méghozzá a levélben említett időpontban, 2009 június 3-án.
A topky által szintén megkérdezett Iveta Radičová elmondása szerint nem lepődött meg a levél tartalmán. "Abban az időben sok hasonló dolog történt. Hazug óriásplakátokat terjesztettek, melyek szerint a dél-szlovákiai autonómiáról beszéltem, ezt később a rendőrség is bűncselekménynek könyvelte el" - jegyezte meg a 2009-es elnökválasztások második fordulójának vesztese. A volt kormányfő rámutatott, hogy abban az ügyben hiába sikerült kideríteni, melyik nyomda volt a vétkes, azok elutasították, hogy kiadják a megrendelő nevét. Egy másik ügyet is megnyert, a Markíza televízió manipulatív módon összevágott riportjával kapcsolatban.
Amennyiben kiderülne, hogy bűncselekmény történt, Gasparovicnak akkor sem lenne félnivalója: egy közelebbről nem nevesített alkotmányjogász ugyanis a riportban rámutatott, hasonló esetben tíz napon belül kell beadni a vonatkozó panaszokat. Ha kiderülne, hogy szavazatvásárlás történt, akkor viszont a vétkest felelősségre vonhatják. | Világ: Botrány Szlovákiában: Autót, robogót, tévét ígértek a Gasparovicra szavazóknak | Ivan Gasparovic köztársasági elnök 2009-es megválasztásakor nagy értékű jutalmakat ajánlottak híveinek - írta meg egy szlovák internetes portál. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20121128_ivan_gasparovic_valasztas_csalas | 2012-11-28 16:00:00 | true | null | null | HVG |
A cégnél arra vártak, hogy a csomagot követi-e konkrét zsarolási kísérlet. Reilly számára engedélyezték, hogy magánnyomozót fogadjon a felvétel körülményeinek felderítésére, valamint azt, hogy kitől jött tavaly tavasszal az a három e-mail, amelyekben súlyos korrupciós gyanút fogalmaznak meg a GSK-val szemben. A cég belső vizsgálatot indított, de az nem tárt fel törvénysértéseket.
Az egyelőre nem ismert, hogy a sanghaji magánnyomozó cég 20 ezer fontos megbízatása milyen eredményt hozott, az azt vezető Peter Humphreyt és kínai származású feleségét ugyanis tavaly júliusban illegális adatgyűjtés gyanújával letartóztatták. A Skorpió Projekt fedőnéven indított nyomozás Vivien Shi üzletasszonyra, a GSK egyik magas beosztású korábbi kínai munkatársára fókuszált, de hogy ő lett volna a háttérben, arról nincsen információ. Mindenesetre érdekes egybeesés, hogy a Humphrey házaspár letartóztatása adta meg a kezdőlökést a helyi hatóságok vizsgálatához.
Mark Reilly ekkor lemondott a GSK kínai leányvállalatának vezetéséről, hazaköltözött, de a cég alkalmazottja maradt. Szerepének tisztázására és a nyomozás elősegítésére visszatért Kínába. Rosszul tette, a hatóságok ugyanis letartóztatták, májusban pedig azzal gyanúsították meg, hogy ő az agytrösztje a GSK kiterjedt kínai korrupciós hálózatának, amely az orvosok és egészségügyi döntéshozók egész sorát vesztegette meg, hogy a brit cég gyógyszereit írják fel betegeiknek.
A Daily Mail beszámolója szerint a doktorokat nemcsak pénzzel, hanem ingyenes utazásokkal, ajándékokkal és szexuális szolgáltatásokkal is kényeztette a GSK, 320 millió font összértékben. Ebből 90 milliót bizonyíthatnak Reillyre, akit ha bűnösnek találnak, életfogytiglanra is ítélhetnek. Eddig 45 személyt azonosítottak a korrupciós visszaélésekkel kapcsolatban. A GSK is komolyan veszi az ügyet, hiszen egyik legígéretesebb piacáról van szó; a vállalat közleményben jelezte, hogy bonyolult és komplikált az ügy, amelynek felderítésében a gyógyszeripari óriás szorosan együttműködik a kínai nyomozó hatóságokkal. | Gazdaság: Szexvideó a Glaxo korrupciós botrányában | Pikáns szállal bővült a brit gyógyszeripari óriás, a GlaxoSmithkline (GSK) kínai vesztegetési ügye. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/szexvideo-a-glaxo-korrupcios-botranyaban-1471243 | 2014-06-30 11:36:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az ítéleti tényállás szerint a nő a 2019 júniusa és 2020 januárja közötti időszakban Budapesten és vidéken köztereken, nyilvános helyeken - például templomok környékén, egészségügyi intézményekben, tömegközlekedési eszközökön - szólított meg idős és/vagy egészségi állapotuknál fogva könnyen befolyásolható időseket azzal, hogy ő egészségügyi dolgozó, illetve gyógymasszőr.
A sértettek megszólítását követően - akár azok tiltakozása ellenére is - azzal az indokkal kezdte el masszírozni őket, hogy az javít egészségi állapotukon. Miközben a sértetteket masszírozta, elvette tőlük ékszereiket és készpénzüket, majd azokkal távozott a helyszínről. A bűncselekmény elkövetési értéke több mint hatmillió forint - olvasható a bíróság közleményében.
A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott többszörös visszaeső. A nőt hét évre a közügyektől is eltiltották, és feltételes szabadságra sem bocsátható. Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, az eljárás másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik. | Hét év fegyházbüntetésre ítéltek egy időseket kifosztó nőt | Huszonnégy rendbeli kifosztás és egy rendbeli kifosztási kísérlet bűntette miatt hét év fegyházbüntetésre ítélte a napokban a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság azt a nőt, aki korábban több idős embert megtévesztett és megkárosított – közölte hétfőn a Fővárosi Törvényszék. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/het-ev-fegyhazbuntetesre-iteltek-egy-idoseket-kifoszto-not/439382 | null | true | null | null | Hírklikk |
Idén is jól ment a kormányközeli nagyvállalkozóknak, akik közül egyre többen vannak a Forbes 33 leggazdagabb magyarról készült listáján. A magazin listájára például idén először fölkerült a filmügyi kormánybiztos/kaszinótulajdonos és fánkberuházó Andy Vajna, aki 44,9 milliárd forintosra becsült vagyonával a 21. helyet csípte meg a listán.
Ehhez a sikerhez persze az is kellett, hogy a magyar kormány újraossza a kaszinópiacot úgy, hogy Andy Vajna az egyike legyen annak a néhány embernek, amelynek a cégei megkapták az állami koncessziókat, most pedig az online szerencsejátékot is Vajnához terelné a kormány. Vajnán kívül új szereplő még a listán Dunai György, a Kulcsár ügy egyik vádlottja, aki építőipari cégein keresztül 38 milliárd forintos vagyont halmozott fel.
Az ország leggazdagabb embere továbbra is Csányi Sándor,
aki dollárban számolva is milliárdos, bár magyarországi vagyona a Bonafarm és az OT Industries gyengébb éve miatt csökkent. Az OTP-vezért/MLSZ elnök szingapúri érdekeltségei viszont 10 milliárd forinttal többet érnek a Forbes szerint. Csányi vagyona így is százmilliárd forinttal előzi a második helyen lévő Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosának vagyonát. Növelte viszont a vagyonát a kormánnyal jóban lévő üzletemberek közül
az ötödik helyen lévő Széles Gábor Videoton-vezér és médiatulajdonos,
48,5 milliárdos vagyonával a huszadik helyen lévő, az agráriumtól az építőiparon át egyre több területen megjelenő Garancsi István,
és az újság és tévévásárlást fontolgató Mészáros Lőrinc építőipari és agrárvállalkozó és felcsúti polgármester, aki 35,6 milliárdra becsült vagyonával a 28. a listán.
Azért olyanok is vannak a listán, akik nincsenek olyan jóban az állammal és annak vezetőivel. A negyedik helyére emelkedett például Gattyán György, akinek online pornóra épülő cégcsoportja végre lezárhatta a NAV-val folytatott, évekig húzódó perét. A Docler Holdingot azzal vádolta NAV, hogy 50-60 milliárd forintnyi áfa megfizetését kerülte el a cég azzal, hogy a Live Jasmin üzemeltetését egy portugál cégre bízta.
Bár vagyona az Orbánnal való látványos szakítás után csökkenni kezdett, Simicska Lajos 55 milliárd körüli vagyonával még mindig a leggazdagabbak között van, a 16. helyen. Igaz a korábbi főoligarcha médiaportfóliója egyre rosszabbul teljesít, a kormány plakátellenes tervezete pedig végleg kicsinálná a reklámipari érdekeltségeit, a Közgép még mindig hozza a pénzt.
Szintén egyre csökkenő vagyonnal tartja magát a listán Leisztinger Tamás, akinek az agrárérdekeltségei alól kihúzták a földet az állami földárverések, a cégei egy részébe pedig Garancsi Istvánhoz köthető emberek vásárolták be magukat. Leisztinger vagyona a Forbes szerint 65,3 milliárd forintot tesz ki, amivel 14. a 33-as listán. | Andy Vajnát a leggazdagabbak közé kaszinózta a kormány | Andy Vajnát a leggazdagabbak közé kaszinózta a kormány | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/11/02/andy_vajnat_a_leggazdagabbak_koze_kaszinozta_a_kormany/ | 2016-11-03 10:52:10 | true | null | null | Index |
Skoda Gabriella hozzátette: a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítése, továbbá a bűnismétlés veszélyére hivatkozva kérték a bíróságtól a kényszerintézkedés elrendelését.
Leinemann Zsolt ügyvédje a múlt héten közölte, hogy álláspontja szerint ügyfelét nem vehetik újra őrizetbe. Futó Barnabás ezt azzal indokolta, hogy a büntetőeljárási törvény kimondja: “ugyanazon bűncselekmény miatt – ha a körülmények nem változtak – az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el”. Hozzátette: a körülmények nem változtak, mivel ez idő alatt – épp a mentelmi jogra tekintettel – védencével szemben nem folytathatták az eljárást.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ugyancsak a múlt héten közölte: folytatja a büntetőeljárást Leinemann Zsolt ellen, miután hivatalos tájékoztatást kaptak arról, hogy Leinemann Zsolt a 2010. évi országgyűlési képviselőválasztáson nem nyerte el a képviselői mandátum megszerzéséhez szükséges számú szavazatot, a választókerületben ugyanakkor eredményesen zárult a választás. Mint írták, így Leinemann Zsoltnak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezése alapján biztosított mentessége megszűnt.
Leinemann Zsoltot nem vették őrizetbe, az ügyészség álláspontja szerint a gyanúsítottat a mentelmi jog miatt kellett az előzetes letartóztatásból kiengedni, de mivel ez az eljárási akadály megszűnt, vele szemben a kényszerintézkedés ismételten elrendelhető.
Az MTI úgy tudja: az ügy érdekessége, hogy korábban hasonló eset – hogy valakit a kényszerintézkedéséből a mentelmi jogra hivatkozva engedjenek ki, majd arról a bíróságnak ismételten döntenie kell – még nem fordult elő.
Leinemann Zsolt függetlenként a Hajdú-Bihar megyei 2. számú egyéni választókerületben indult. A választókerületben már az első fordulóban érvényes és eredményes volt a választás, Halász János, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok több mint 60 százalékát megszerezve jutott mandátumhoz. Leinemann Zsolt az érvényes szavazatok 2,21 százalékát szerezte meg. A választás eredményét megállapító határozat múlt csütörtökön vált jogerőssé.
Leinemann Zsoltot március 30-án helyezték szabadlábra, miután a Fővárosi Főügyészség aznap ezt kezdeményezte. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ugyanezen a napon döntött arról, hogy – megváltoztatva a területi választási bizottság határozatát – Leinemann Zsolt indulhat Debrecen 2. számú választókörzetében.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint a választáson jelöltként igazolt személyt mentelmi jog illeti meg. A legfőbb ügyész kezdeményezte Leinemann mentelmi jogának felfüggesztését, de az Országos Választási Bizottság azt fenntartotta.
A ScienNet nevű, Washingtonban bejegyzett cég magyarországi tevékenységével összefüggésben adócsalás és sikkasztás miatt folyik eljárás. A vám- és pénzügyőrség 2009. november 20-án rendelt el nyomozást a ScienNet törzsvásárlói rendszerével kapcsolatosan. A társaság képviselőjét a bíróság november 27-én helyezte előzetes letartóztatásba. | Kezdeményezték Leinemann letartóztatását | Az ügyészség kezdeményezte Leinemann Zsolt, a ScienNet-ügy gyanúsítottjának előzetes letartóztatását - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője hétfőn. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/04/19/kezdemenyeztek_leinemann_letartoztatasat/ | 2010-04-19 18:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Még az erős magyar mezőnyben is az élbolyban van a Nyíregyháza-Sóstó-projekt a nagy uniós lenyúlásversenyben: a 2,1 milliárdos fejlesztésből becslésünk szerint akár a felét is ellophatták, a pontos összeget egy alapos nyomozás tudná megmondani. Úgy néz ki viszont, ilyen nem lesz, mert a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Az indoklás is tartalmaz érdekességeket, ráadásul kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.
Tavaly szeptemberben, majd novemberben több feljelentés is érkezett a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészségre a 2,1 milliárdos turisztikai fejlesztés kapcsán. A projekt körüli botrányt az Átlátszón megjelent cikkünk robbantotta ki, a birtokunkban lévő egyik feljelentés lényegében a cikkben feltárt tényekre alapozva állítja, hogy a projekt tervezésénél és kivitelezésénél hűtlen kezelés, okirat-hamisítás, kartellezés és más bűncselekmények történtek, a bűncselekmények révén mintegy 1 milliárd forintnyi kár keletkezett – vulgo: ennyi pénzt loptak ki a projektből.
A nyomozást megszüntető határozatból viszont az derül ki, hogy az ügyészség valamiért költségvetési csalás vétsége miatt rendelt el nyomozást. A megszüntető határozat hét pontban indokolja, miért nincs itt semmi látnivaló, az indoklás egyes elemei elég sajátosak.
A nyomozóhatóság például nem vizsgálta, hogy az építkezésen miért nem volt egyetlen esetben sem munkaügyi ellenőrzés, dacára annak, hogy a munkások dokumentáltan rendszeresen védőfelszerelés nélkül dolgoztak, és a munkaügyi hatósághoz ezzel kapcsolatban több bejelentés is érkezett.
Az ügyészség a feljelentést úgy értelmezte, hogy az nem a hatóság mulasztására, hanem a konkrét munkaügyi szabálytalanságra vonatkozik, az pedig nem az ügyészség kompetenciája, hanem éppen a munkaügyi hatóságé, tetszettek volna oda fordulni.
Osztogattak vagy fosztogattak?
Tankönyvi példája lehetne a kiíró részéről megnyilvánuló versenykorlátozásnak, ahogy az önkormányzat egy 200 milliós, térben és jellegében is összefüggő építési projektet négy elemre bontva tendereztetett. Így ugyanis nem kellett nyílt közbeszerzést kiírni, elég volt a meghívásos pályázat. A négy kiírásból hármat, a 200 milliónyi megrendelésből 180 milliónyit ugyanaz a cég nyerte el. Az ügyészség szerint viszont különböző projektelemekről van szó, nincs itt semmiféle versenykorlátozás.
A projekt egyik legbotrányosabb eleme a futópálya volt: ahogy a helyszínen készült videónkon is látható,
a kivitelező a kiírásban szereplő 5 cm-es gumiborítás helyett 2-3 mm-es gumiszőnyeggel fedte le a betont. Nos, az ügyészség szerint nem a kivitelezéssel, hanem a kiírással van a probléma,
mert az abban megjelölt típus nem létezik, ezért a kivitelező kénytelen volt egy másik típust beépíteni, és ezt jelezték is a "közreműködő szervezetnek". Csakhogy ezzel az érveléssel legalább két probléma van: a kiírás pontatlansága még nem magyarázat arra, hogy a kivitelezés miért eredményezett ilyen elképesztő minőségű, lényegében használhatatlan produktumot; ráadásul a vonatkozó szabályozás szerint ebben a projektben nemcsak jelezni kellet volna az eltérést, de ahhoz jóváhagyást is kellett volna kapni.
Az ügyészségi érvelés megalapozatlanságát mutatja, hogy a nyertes pályázó – téves kiírás ide vagy oda -, a kiírásban szereplő paraméterekkel pályázott és nyert. De mindezeket übereli az az ügyészségi érv, miszerint tanúként meghallgatták Podlovics Roland projektmenedzsert is, az egész projekt első számú felelős vezetőjét, aki – láss csodát – úgy nyilatkozott, hogy minden szabályosan zajlott.
De ha ez nem lenne elég, a határozat rendelkező részéből kiderül, hogy a nyomozóhatóság szó szerint félrenézett: az ügyészség a dokumentum szerint ugyanis megszünteti az Igrice sétány és futópálya tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos dokumentumok lefoglalását, és azokat az önkormányzatnak visszaadni rendeli.
Csakhogy a feljelentés nem a rendben elkészült Igrice futópályára, hanem egy másik, az ún. központi parkban épített futópályára vonatkozott.
Extrém árak, testvér az ügyészségen
Ennél a pontnál már csak a 650 ezer forinton elszámolt halogén lámpákkal kapcsolatos ügyészi megállapítások viccesebbek. (Mint megírtuk, a csónakháznál ennyiért számolták el a kereskedelmi forgalomban 7 ezer forint körüli áron kapható halogén lámpákat.) Az ügyészségi határozat szemérmesen 4-500 ezer forintos árat emleget, azt is Podlovics Roland tanútól idézve, akit ebben a dologban is keményen kifaggattak.
A projektmenedzser szerint az összeg csak első ránézésre sok egy kicsit, mert valójában tartalmazza a szerelvények és "egyéb járulékos anyagok" költségeit is, és "részletes kimutatással" bizonyította, hogy
egy 7 ezer forintos lámpa beépítésének anyagköltsége több mint 600 ezer forint. Darabonként.
A projekttel kapcsolatos változásokat egyébként is jelentették, így "(...) megállapítható, hogy a költségvetési csaláshoz szükséges tévedésbe ejtés tényállási elem nem valósult meg."
Hasonlóképp rendben zajlott a padok, a kandeláberek és a kamerák beszerzése is. Meglepő módon az ügyészségi irat nem tér ki ugyanakkor például a 177 ezer forintért beszerzett, kereskedelmi forgalomban 35 ezer forint körüli áron kapható szemetes edényekre, vagy a kétszeres áron elszámolt térkőre.
A határozat szerint a kivitelezést folyamatosan ellenőrző, elvben a megbízó érdekeit képviselő műszaki ellenőrrel kapcsolatban sem merült fel bűncselekmény gyanúja, vele kapcsolatban az ügyészség álláspontja szerint csak a polgárjogi felelősség lenne felvethető.
Az egész ügy legpinkásabb eleme, hogy a Nyíregyházi Járási Ügyészségen
a feljelentések idején vezető beosztásban dolgozó ügyész, dr. Vincziczki Imre, több forrásból is megerősített információnk szerint testvére az inkriminált projektet kivitelező MOR-EX Üzleti Szaktanácsadó és Kereskedelmi Kft. egyik tulajdonosának, Vincziczki Csabának.
(A MOR-EX egy másik vállalkozással konzorciumban nyerte el a projekt kivitelezését.) Információink szerint a tényt az egyik feljelentő jelezte is az ügyészségnek, de az ügyészség nem látott okot arra, hogy összeférhetetlenség miatt átadják a nyomozást.
A Nyíregyházi Járási Ügyészség nyomozást megszüntető határozata szerint a döntéssel kapcsolatban "panasznak helye nincs, mivel a feljelentők sem a költségvetési csalásnak, sem a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettnek nem sértettjei." Vagyis ha a helyi ügyészségen múlik, akkor itt tényleg vége van a történetnek.
Persze az OLAF még bekavarhat, és a feljelentők is a Legfőbb Ügyészséghez fordultak. Így van rá némi esély, hogy a vizsgálat folytatódik, és a nyomozók megtekintik például azt a 8 gigabájtnyi bizonyítékot, amit az egyik feljelentő pendrive-on át akart adni az eljáró ügyésznek, de az nem volt hajlandó átvenni.
Egy ítélet már született a sóstói projekt ügyében
Igaz, az egy polgári peres eljárás eredménye volt, és az önkormányzat indította az Átlátszó és Móricz Csaba, helyi tudósítónk ellen. Nyíregyháza vezetése – persze nem a maga, hanem a város nevében – 7 millió forint sérelemdíjat követelt a Sóstó-projektről megjelent egyik cikkünk miatt.
A városvezetésnek (némileg meglepő módon) nem a feljelentésekben is taglalt súlyos tíz- és százmilliós visszaélésekre utaló állítások fájtak ennyire – ezekkel az állításokkal kapcsolatban még helyreigazítási kérelem sem érkezett -, hanem a projekt egy viszonylag marginális eleme kapcsán írottakért akartak elégtételt, konkrétan három pont miatt.
Hogy azt írtuk, a város a tervezési munkák megrendelése kapcsán kikerülte a közbeszerzést; hogy a teljes körű teljesítés előtt kifizette a tervezőt; ráadásul ezzel párhuzamba állítottunk egy korábbi hasonló nyíregyházi esetet, amikor épp a helyi fideszes képviselők tettek feljelentést.
A pert a város mindhárom pontban első-, majd másodfokon is elbukta, értelemszerűen ezt a jogi költséget is a nyíregyháziak állják.
Bár egy személyiségjogi pernek nincs semmilyen ráhatása az ügyben folyó büntetőeljárásra, egy mozzanat mégis ide kívánkozik. A perben kiderült, hogy megalapozottan állítottuk: a tervező céget a város úgy fizette ki, hogy a terv több eleme még nem készült el. (A tárgyalás során a város képviselője ezt minden eszközzel próbálta cáfolni – sikertelenül.)
Jogerős bírói ítélet mondja ki tehát, hogy ez bizonyított tény – más kérdés, hogy ennek a ténynek mi a (büntető)jogi megítélése. De sajnos az is tény, hogy az ügyészség a feljelentésnek erre az ügyre vonatkozó részét teljes mértékben figyelmen kívül hagyta: a nyomozást lezáró határozat nem is említi a feljelentésekben szereplő, a tervező kifizetésével kapcsolatos állításokat.
Frissítés (2017. június 17.)
Közleménnyel jelentkezett portálunknál a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség: a Nyíregyháza-Sóstó-projekt ügyében folyó nyomozásról, illetve a nyomozást megszüntető ügyészségi határozatról szóló cikkünket észrevételezi az ügyészség levele. A levelet nem kezeljük helyreigazítási kérelemként, és nem is teszünk eleget az abban megfogalmazott helyreigazítási felszólításnak. Fontosnak tartjuk viszont, hogy ebben a botrányos ügyben nyilvánosságot kapjon a nyomozóhatóság álláspontja is, ezért ismertetjük az észrevételeiket, és reagálunk azokra.
A Főügyészség öt pontban kifogásolja a cikk állításait (kurzívval idézzük az eredeti szövegből való kifogásolt részleteket), ezekből kettő lényegében azonos, kezdjük ezzel:
1 – "... kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek." "Az egész ügy legpikánsabb eleme, hogy a Nyíregyházi Járási Ügyészségen a feljelentések idején vezető beosztásban dolgozó ügyész, Dr. Vincziczki Imre több forrásból is megerősített információnk szerint testvére az inkriminált projektet kivitelező MOR-EX Üzleti Szaktanácsadó és Kereskedelmi Kft. egyik tulajdonosának, Vincziczki Csabának."
Az ügyészség álláspontja szerint valótlanul állítottuk, hogy dr. Vincziczki Imre a Nyíregyházi Járási Ügyészségen dolgozott vezető beosztású ügyészként a feljelentések megtételekor, mivel dr. Vincziczki a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészségen volt ekkor vezetőhelyettes ügyész. Ráadásul a két szervezetet néhány héttel később összevonták, és az új szervezetben dr. Vincziczki beosztott ügyészként folytatta, "ez azonban semmilyen kihatással nem volt a feljelentés elbírálására, illetve a büntetőeljárás későbbi lefolytatására."
Mint a fenti idézetekből látszik, egy helyen valóban tévesen írtuk, hogy dr. Vincziczki a járási ügyészségen dolgozott, egyszer viszont helyesen, a nyomozó ügyészséget nevezve meg munkahelyeként. Álláspontunk szerint mindez elhanyagolható ahhoz képest, hogy dr. Vincziczki a nyomozás másfél éve alatt azon az ügyészségen dolgozott ügyészként, amelyik a testvére tulajdonában álló céget is érintő feljelentésben nyomozott. Ezt a tényt az ügyészség maga sem vitatja. Az az állítás pedig, miszerint ennek semmilyen hatása nem volt a nyomozásra, még akár igaz is lehet, függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenség látszatát így sajnos nem sikerült elkerülni.
2 – "(...) a bűncselekmények révén mintegy 1 milliárd forintnyi kár keletkezett."
Ugyanakkor az egyes feljelentések, illetve azok kiegészítései alapján sem lehetett arra következtetést vonni, hogy kb. 200 millió forintnál nagyobb összegű vagyoni hátrány keletkezett volna a feljelentésekben leírt, bűncselekmény gyanúját keltő cselekményekkel összefüggésben – írja az ügyészség.
Élcelődhetnénk is, hogy akkor tényleg csak ennyi, de a dolog korántsem vicces. A nyomozást lezáró határozatból arra következtethetünk, hogy az ügyészség nem tanulmányozta a rendelkezésére bocsájtott bizonyító dokumentumokat, így például egyáltalán nem vizsgálta a projekt botránykövének számító, önmagában is 100 milliós értékű ún. központi parki futópálya kivitelezését. De ez már a következő pont.
3 – "Csakhogy a feljelentés nem a rendben elkészült Igrice futópályára, hanem egy másik, az ún. központi parkban épített futópályára vonatkozott."
Ehhez képest a valóság az, hogy Lövei Csaba a feljelentésében kifejezetten az Igrice sétány és futópálya kialakításának építőipari kivitelezési munkáit kifogásolta – írja az ügyészség levele.
Sajnos ez az állítás minimum nem bontja ki az igazság minden részletét. A birtokunkban van egy másik feljelentés, illetve jegyzőkönyv, amelyik a futópályával kapcsolatban hivatkozik az ügyészségnek átadott bizonyító dokumentumokra, amelyekben konkrétan nevesítve szerepel a központi parkban épített futópálya, az árazatlan költségvetés szerinti pontos paraméterekkel. De ezen túlmenően is kevéssé életszerű, hogy városi ügyészség ne rendelkezne annyi helyismerettel, hogy megtévesztette volna a Lövei-féle feljelentésben szereplő hibás megnevezés. Arra meg gondolni sem merünk, hogy a nyomozóhatóság illetékese ne olvasta volna az Átlátszó – egyébként a feljelentések apropóját adó – Sóstó-projektről szóló cikkeit, vagy legalább ne nézte volna meg a projektről készült videót – ezekben ugyanis félreértetetlenül a központi parki futópályáról van szó.
4 – "... van rá némi esély, hogy a vizsgálat folytatódik, és a nyomozók megtekintik például azt a 8 gigabájtnyi bizonyítékot, amit az egyik feljelentő pendrive-on át akart adni az eljáró ügyésznek, de az nem volt hajlandó átvenni."
Ehhez képest a valóság az, hogy az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzata szerint tilos nem ügyészségi tulajdonban lévő cserélhető adathordozót munkavégzéshez használni. Az X.Y. feljelentését felvevő ügyész nem tagadta meg a pendrive átvételét a feljelentőtől, hanem az erre vonatkozó belső utasításnak megfelelően kérte a feljelentőt arra, hogy a feljelentését tegye meg szóban, illetve a pendrive-on lévő adatokat elektronikus úton juttassa el az ügyészségre. Ez egyébként a feljelentést követő két napon belül megtörtént (...) az adatokat pedig az ügyész kinyomtatta, illetve adathordozóra lementette, így azok az eljárás kezdetétől mind a nyomozó hatóság, mind az ügyész rendelkezésére álltak. – kommentál az ügyészség levele.
Annál rosszabb a tényeknek, mondhatnánk, hiszen – mint azt az inkriminált cikkben leírtuk-, az ügyészség nyomozást lezáró határozata olyan mértékben ignorálja a feljelentő által átadott bizonyítékokat, hogy arra csak két magyarázat lehetséges: vagy tanulmányozták ezeket, de aztán elfeledkeztek róluk, vagy meg sem nézték az átadott dokumentumokat.
Becker András | Az ügyészség megszüntette a nyomozást a szétlopott Nyíregyháza-Sóstó-projekt ügyében | Az ügyészség megszüntette a nyomozást a szétlopott Nyíregyháza-Sóstó-projekt ügyében | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/06/02/az-ugyeszseg-megszuntette-a-nyomozast-a-szetlopott-nyiregyhaza-sosto-projekt-ugyeben/ | 2017-06-02 09:52:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vakmerő célokat tűzött ki a Pénzügyminisztérium 2025-re, különösen az államháztartás idei hiányát látva. A jövő évi célok között szerepel 3,4 százalékos GDP-növekedés (az idei 0,8 százalék után), 3,7 százalékos hiány a GDP arányában, 3,2 százalékos átlagos infláció, és 397,5 forintos euróárfolyam (ami szerda reggel még 411 felett állt). A minisztérium a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedésével, és az export 3,4 százalékos növekedésével is számol. Előrejelzésük szerint a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalék nettó reálbér-növekedést jelent. Ebbe azonban beleszólhat több olyan tényező, amellyel már most számolni lehet.
A saját szabályaiknak sem felel meg
A kormány szerint Magyarország 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, és tartós növekedési pályára áll. A jövőben minden elképzelhető, de semmi jel nem utal erre - reagált a tervekre Vajda Zoltán. "A saját költségvetésük alapján is látható, hogy az Orbán Viktor által vizionált 3-6 százalékos gazdasági növekedésnek már csak az alsó sávjára terveznek. Az elmúlt években a növekedés a tervezett fele szokott lenni - olyan is volt, hogy növekedést terveztek, és recesszió lett - a költségvetési hiány pedig a tervezett kétszerese. Az idei évre 4 százalékos növekedést vártak, ami pillanatok alatt 2,5-re módosult, aztán Varga Mihály egy időben 1-1,5 százalékról beszélt, aztán a napokban a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton 0,7 százalékot mondott" - idézte fel a Hírklikknek a 2024-es elképzeléseket a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke.
A legfurcsább adat a közgazdász szerint nem is a növekedési terv, hanem a 3,7 százalékos hiánycél. A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint legfeljebb 3 százalék lehet az államháztartás hiánya, amikor a GDP nem csökken. Ezt a törvényt erre az évre felfüggesztették, de a kormány már kezdeményezi, hogy az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatályba lépése előtt elfogadja az újabb felfüggesztést a következő évre is. 2026-ra már 3 százalék alatti hiánnyal számolnak.
Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az eredeti éves pénzforgalmi hiánytervet már bőven meghaladja. Az októberi hiány 427 milliárd forintot tesz ki ebből az összegből. A tervet azóta módosította a kormány, de nem is a költségvetési hiány az, ami igazán keresztbe tehet a jövő évi terveknek.
Fapofával terveznek
A kormány nagyon alacsony, mindössze 100 milliárd forint költségvetési tartalékot tervezett be 2025-re a rendkívüli intézkedésekre. Ez bőven elmarad az általuk hozott szabályoktól, amely a kiadási főösszeg 0,5 százalékát határozza meg, ami jelenleg 220 milliárd forint lenne. Vajda felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már elmondta: módosítani fogják a szabályt, hogy a 100 milliárd forint is megfelelő legyen, legalábbis papíron. "Szerintem az utolsó 100 milliárdért is le kellett hajolniuk. Ráadásul, ehhez a tartalékhoz általában nagyon szabadon nyúlnak hozzá, pedig az a célja, hogy ha járvány, háború, vagy más váratlan dolog történik, akkor azt kezelni lehessen. Ehhez 100 milliárd forint nem elégséges" - mondta a szakember. Az ukrajnai, vagy a közel-keleti háború eszkalációja esetén tehát úgy tűnik, nem lenne mihez nyúlni.
Az euró-forint árfolyam csökkenésével számolni is kockázatos döntés. Az államadósság, amely az idén a GDP-arányában 73,4 százalékról 73,2 százalékra csökken, jövő év végén 72,6 százalék lehet, ha bejön a 397,5-ös árfolyam-előrejelzés. Egy esetleges nagyobb, a 2022 októberihez hasonló árfolyam-emelkedés viszont alaposan megdobhatja az államadósság arányát a jövő évben.
Nehezítheti a magyar kormány dolgát az is, hogy a leendő Trump-adminisztráció vámot tervez bevezetni az európai termékekre, köztük az autógyárak termékeire is. Vajda Zoltán szerint ez egész Európa számára rossz hír, de különösen Magyarországnak, hiszen az autóipari export a teljes kivitel harmadát teszi ki, és már ősz elején csökkenésnek indult. "Trump a büntetővámokkal kapcsolatban Kínával szemben is következetes politikát folytatott. A kínai BYD rövid időn belül megkezdi a termelést Magyarországon, és ezt befolyásolja, hogy milyen módon és milyen piacon fogja tudni eladni a termékeit. Az autógyárak exportja, ami szó szerint a gazdaságunk motorja, 10-12 százalékkal zsugorodott szeptemberben, ami nagyon nagy baj" - mondta a közgazdász.
Szintén keresztülhúzhatja a Pénzügyminisztérium számításait, ha elhúzódnak az uniós források folyósításával kapcsolatos tárgyalások. Továbbra is bizonytalan a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból (RRF), és a kohéziós alapból származó pénz Magyarországra érkezése. Hiába tervez ezzel a kormány, Vajda szerint akár örökké elveszhet ez az összeg. "Az uniós forrásokkal fapofával terveznek a jövő évre, ami olyan szintű politikai blöff, amivel valamit kezdeni kell. Semmi jele annak, hogy az uniós források jövőre megérkeznek, ahhoz alapvetően kellene megváltoztatnia a viselkedését az Orbán-kormánynak, aminek szintén semmi jele" - mondta a költségvetési bizottság szocialista elnöke. | Kabátot varrna a kormány, de még a gomb sincs kész | Kockázatos játékot játszik a Pénzügyminisztérium és a kormány a 2025-ös célokkal, amik csak óriási szerencsével lennének teljesíthetők. Eközben az októberi államháztartási hiány 427 milliárd forint volt és a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke, Vajda Zoltán szerint a magyar gazdaság motorjának, az autóiparnak sem tesz jót, ha Trump vámot vet ki az európai termékekre. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kabatot-varrna-a-kormany-de-meg-a-gomb-sincs-kesz/530314 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Egy kedden megjelent kormányhatározattal újabb támogatást kapott Lezsák Sándor lakitelki Népfőiskolája - írja a 444.hu. A következő három évben a kormány több mint 18 milliárd forinttal támogatja, hogy a parlament alelnökénél felépülhessen négycsillagos a Hungarikum Hotel.
A portál cikke emlékeztet arra is, hogy hotel tervezésére már korábban is elköltöttek 42 millió forintot. | 18 milliárdot kapott a kormánytól Lezsák Sándor a lakitelki szállodára | Nem ez az első támogatás. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/18-milliardot-kapott-a-kormanytol-lezsak-sandor-a-lakiteleki-szallodara.html | 2019-10-22 13:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
A hetente kétszer megjelenő lap szerint egy szentpétervári építővállalat 1993 és 1996 között több mint 22 milliárd rubelt (mostani árfolyamon több mint 780 millió dollárt) sikkasztott el a helyi polgármesteri hivatal több tisztségviselőjének, köztük Putyin, "közvetlen utasítására".
Az ügyvezető elnök akkoriban a szentpétervári polgármester helyettese volt. Az újság a Trust 20 építővállalatnál végzett vizsgálatra hivatkozik, amelyet a pénzügyminisztérium megbízásából hajtott végre egy szentpétervári ellenőrző cég 1996. december 12. és 1997. április 7. között.
A sikkasztási ügybe keveredett személyek között megtalálható Anatolij Szobcsak akkori polgármester, aki egy hónapja hunyt el szívrohamban, helyettese, Alekszej Kudrin (most pénzügyminiszter-helyettes) és Mihail Manyevics, a szentpétervári privatizációs állami bizottság elnöke, aki merénylet áldozata lett 1997 augusztusában.
A vállalat, amely hivatalos tevékenységi körét tekintve "ipari létesítmények, ingatlanok és kulturális intézmények építésével, felújításával és tatarozásával" foglalkozott, több mint 23 milliárd rubelhez (jelenlegi árfolyamon több mint 820 millió dollárhoz) jutott kedvezményes hitelek és kölcsönök révén - írta a Novaja Gazeta.
A pénzügyminisztériumi vizsgálat szerint a tetemes pénzösszegből mindössze egymilliárd rubelt fordítottak a város szükségleteinek kielégítésére.
A lap úgy tudja, hogy a pénz egy része, mintegy 60 ezer dollárnak megfelelő összeg Putyin dácsájának felújítását szolgálta. A Szentpétervár környéki nyaraló 1997-ben leégett. Egy másik esetben, 1995 novemberében Putyin állítólag utasítást adott arra, hogy utaljanak át 415 millió rubelt (akkori árfolyamon mintegy 90 ezer dollárt) a Trust 20-nak, egy jeruzsálemi orosz ortodox monostor felújítására. Valójában a munka csak 20 ezer dollárba került - állította az újság.
A cikk szerzői hozzátették: mielőtt közzétették értesüléseiket, az írás főbb állításait öt napja faxon elküldték a Kreml elnöki sajtószolgálatának, de semmilyen választ nem kaptak a Putyin-gate ügyben.
Az [*****] összeállítása az orosz elnökválasztásról | Sikkasztási botrány veszélyeztetheti Putyin politikai pályafutását<br/> | A Novaja Gazeta című újság csütörtöki száma állítása szerint Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfő, a március 26-i elnökválasztás esélyese, érintett egy szentpétervári sikkasztási ügyben. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2000/03/20000323sikkasztasi | 2000-03-23 20:53:00 | true | null | null | Origo |
Zag Gábor, aki az előző önkormányzati ciklus során már betöltötte a kulturális alpolgármesteri posztot, most is elhivatottan folytatja a kulturális projektek támogatását, bár jelenleg kevesebb jogkörrel rendelkezik. Zag szerint Pécs kulturális életének biztosítása és fejlesztése kulcsfontosságú, mivel a város egy kiemelkedő regionális kulturális központ. Elmondása alapján fontos, hogy a kulturális terület vezetése ne maradjon irányítás nélkül, és a korábbi években elért eredményeket ne veszélyeztesse a jelenlegi helyzet. Úgy véli, hogy a város kulturális életének folytatnia kell az elkezdett fejlődési irányt, amelyben jelentős közösségi összefogás és munka rejlik.
A közeljövő programjait tekintve Pécs kulturális kínálata sokszínű marad: a hétvégén nyílik meg például a Janus Pannonius Múzeum látogatóközpontjában "A hely szelleme - Genius Loci" című új, állandó kiállítás. Ezen kívül a város felkészül az adventi időszakra, amely szintén kiemelt eseménysorozat lesz, számos közösségi és kulturális rendezvénnyel. Zag feladatai közé tartozik ezeknek a programoknak a szervezése, a város kulturális szereplőivel való kapcsolattartás, valamint az események sikeres lebonyolításának elősegítése.
Zag Gábor hangsúlyozta, hogy a város kulturális életének támogatása iránti elkötelezettsége nem csökkent, és a visszajelzések alapján folytatni kívánja a munkát. Több helyi lakos és közösségi szereplő is támogatta abban, hogy ne hagyja veszni az elmúlt évek eredményeit, amelyeket Pécs a kultúra és a civil élet terén elért. Bár most alpolgármesterként már nem kap díjazást, önkéntesen vállalta a feladatot, mert úgy érzi, hogy még mindig sokat tehet a városért és a közösségért. Elmondása szerint továbbra is minden erejével azon fog dolgozni, hogy Pécs kulturális élete gyarapodjon, és folytatódjon a közösségépítés, amely eddig is eredményes volt a városban. | Alpolgármester nélkül is tovább fejlődik Pécs kulturális élete - Zag Gábor önként vállalt szerepben segíti a várost | Pécsett jelenleg politikai patthelyzet akadályozza az alpolgármesterek kinevezését, mivel a közgyűlésben nincs meg a szükséges konszenzus. A város működésének biztosítása érdekében Péterffy Attila polgármester ideiglenes megoldáshoz folyamodott, és két korábbi alpolgármesterét, Ruzsa Csabát és Zag Gábort kérte fel különböző feladatokra. Ruzsa Csaba gazdaságpolitikai tanácsadóként támogatja Péterffyt, míg Zag Gábor a kulturális és civil szférában végzi ugyanazt a koordinációs munkát, amit korábbi alpolgármesteri szerepében is vállalt. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/alpolgarmester-nelkul-is-tovabb-fejldik-pecs-kulturalis-elete-zag-gabor-onkent-vallalt-szerepben-segiti-a-varost/530299 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
"Ismerjük a brüsszeli terveket, ezek mindig adó- és rezsiemelést, a bérek és a nyugdíjak csökkentését jelentik. A kormány céljai ezzel szemben világosak: a jövedelmek növelése, a megfizethető lakhatás megteremtése, a kis- és középvállalkozók támogatása és a 13. havi nyugdíj megvédése és állandósítása. Az egyik válság a másik után sújtja a világot, ezen belül hazánkat is. Ezek a válságok hatással vannak mindennapi életünkre, a borsodiak, a miskolciak mindennapi életére is. Legyen az a Covid, a háborúk okozta gazdasági terhek vagy Brüsszel téves intézkedései.
Brüsszel a háború folytatását akarja, sőt kereskedelmi háborút akar Kínával és a világ keleti felével. Ezzel szemben Magyarország sikerének kulcsa a gazdasági semlegesség, vagyis az, hogy minden irányba kapcsolatot, együttműködést akarunk építeni. A jövőnkről és a gyerekeink, unokáink jövőjéről kell döntenünk. De csak akkor tudjuk a magyar érdekeket, közös érdekeinket megvédeni, ha egyértelműen látszik, hogy a magyarok a kormány mögött állnak. Ha nem mi döntünk, akkor Brüsszel, és Brüsszel alázatos magyar szolgái döntenek helyettünk. Magyarország meg tudja csinálni! Ha Önök a fentiekkel egyetértenek, kérem, vegyenek részt a nemzeti konzultációban!" - közölte portálunkkal Csöbör Katalin. | "Magyarország meg tudja csinálni!" - nemzeti konzultáció az új gazdaságpolitikáról | A Fidesz-KDNP frakciószövetség felkérésére a kormány nemzeti konzultációt indított. Ennek kapcsán Csöbör Katalin országgyűlési képviselő tájékoztatta portálunkat. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/nemzeti-konzultacio-uj-gazdasagpolitika | null | true | null | null | BOON |
Nacsa Lőrincet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, feladata a váratlanul elhunyt Potápi Árpád János szellemi és politikai örökségét követve a határon túli magyarok képviselete és a nemzeti összetartozás erősítése
- írták a közleményben.
Felidézték, hogy Nacsa Lőrinc 2009 óta tagja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, később a szervezet munkacsoport-vezetője, 2015 óta elnöke, illetve 2017 óta a KDNP ügyvezető elnökségének munkájában is részt vesz.
A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője, tagja a külügyi, valamint a népjóléti bizottságnak. Továbbá 2022 óta a KDNP frakcióvezető-helyettese - sorolták.
Az elmúlt évtől a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításáért is felel miniszteri biztosként - olvasható a Miniszterelnökség közleményében. | Nacsa Lőrinc felel államtitkárként a nemzetpolitikáért | A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/nacsa-lorinc-allamtitkar-nemzetpolitika | null | true | null | null | BAMA |
Giró-Szász András november 4. óta államtitkár, Orbán Viktor javaslatára ő vezeti, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságot.
A korábbi kormányszóvivő hétfőn tette közzé első vagyonnyilatkozatát, amiből kiderül, hogy ő is beletartozik a kormányzat leggazdagabbjainak szűk klubjába.
A vagyonnyilatkozat szerint vagyonának legértékesebb része a 2006-ban alapított stratégiai elemző és kommunikációs tanácsadó cég, a Strategopolis Kft. volt. A cégbeli részesedését 2011-ben, miután kormányszóvivő lett, eladta, majd amikor az áprilisi választásokat követően a Hír TV-s Kurucz Éva váltotta a poszton, visszavásárolta a korábbinál kisebb, 61 százalékos többségi tulajdonrészét. Ám novemberre újra változott a helyzet, ezért ismét kivált a kft.-ből.
Giró-Szász az Index kérdésére azt mondta, hogy a 750 millió forint a tulajdonrészből és a még ki nem fizetett osztalékból jön össze. A Strategopolis azt vállalta, hogy két év alatt kifizeti az összeget.
A cégadatok szerint a Strategopolis éppen májusban költözött el a Századvég Gazdaságkutatóval közös óbudai székhelyéről a Lánchíd pesti lábánál lévő Széchenyi térre, a Roosevelt irodaházba. Megengedhette magának váltást, ugyanis nagyon jó évet zárt 2013-ban. A nettó árbevétele 433 millió forintra nőtt az előző évi 281,8 millióról. A tavalyi 127 milliós, míg a tavalyelőtti közel 43 milliós adózott eredményt kifizették osztalékként a tulajdonosoknak, amiből 63,9 millió jutott Bódi Gábor Imrének és 63,1 millió Molnár Norbertnek, a cég másik két társtulajdonosának.
A tanácsadó cég kiváló üzletei többször felkeltették már a sajtó figyelmét. Épp a választások után derült ki, hogy a Fidesz két imázsmonitoring-tanulmányt készíttetett a Strategopolisszal a frakció számára 9,8 millió forintért. Itt 98 ezer forintot kaptak minden egyes oldalért. A cég januártól évi nettó 42 millió forintért készít híreket MTVA-nak, amit magánrádióknak értékesítenek. Az MTVA későbbi közleménye szerint a Strategopolis nem gyártja a híreket, hanem válogat az MTI-ben kiadott hírekből, és ezt a válogatott anyagot értékesíti a 27 országos rádióállomásnak.
Giró-Szász Andrásnak vagyonnyilatkozata szerint 93 milliós takarékbetéte is van, és 47 milliós biztosítása. Az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy 10 évig dolgozott a piacon, és eladta Normafánál lévő házát is. Az államtitkár újabban egy 120 négyzetméteres bérelt lakásban él a XII. kerületben. Emellett van egy ½-es tulajdonrésze egy 42 négyzetméteres budai lakásban, valamint van egy 200 négyzetméteres balatoni nyaralója. Bevallása szerint Giró-Szász András rendelkezik egy WIA 345 típusú elektromos jachttal. Ilyen vízi járműveket mostanában 25-35 millió forintért lehet találni a piacon.
Az államtitkár újabban Range Rovert is bérel magának, amihez 200 ezer forintos havi benzintérítést kap az államtól.
A kiadási oldalon sem kis összeg szerepel. Az államtitkárnak 50 milliós tartozása is van, családi kölcsönből kifolyólag.
Giró-Szász vagyonbevallásából kiderül, hogy egy új cégnek, a Safe Port Projekt Kft.-nek 20 százalékos tulajdonosa. Az ingatlankezelési tevékenységre létrehozott kft.-t Serfőző Péter irányítja. | Belföld - 750 milliós követelése van Giró-Szász Andrásnak | 750 milliós követelése van Giró-Szász Andrásnak - A kommunikációs államtitkárnak belépője van a leggazdagabb kormánytagok klubjába, vagyona nem jár messze az egymilliárdtól. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/11/24/750_millioval_tartozik_a_strategopolis_giro-szasz_andrasnak/ | 2014-11-24 12:31:00 | true | null | null | Index |
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
"A JÓT KÖNNYŰ MEGSZOKNI, szokták mondani, így aztán a fél magyar sajtó alaposan lesajnálta, talán sokunk meg is mosolyogta azokat a kelet-európai meccshelyszíneket, amelyeken a közelmúltban fel kellett lépnie a magyar válogatottnak, Montenegrótól Litvánián vagy Bulgárián át Bosznia-Hercegovináig. Pedig, írta valamelyik kollégám a zenicai öltöző fotóján szörnyülködőknek, nem volt még olyan régen, amikor szinte bármelyik magyar stadionban lehetett volna hasonló képeket készíteni lepusztult, szegényes épületrészletekről. Ha valakinek, nekünk aztán volt okunk szemlesütve szégyenkezni, amikor évtizedeken át vállalhatatlan pályákon fogadtuk az ellenfeleinket, borzalmas, de a legjobb esetben is erősen retró hangulatot árasztó lelátókkal, öltözőfolyosókkal, helyiségekkel.
Onnan jutottunk el másfél évtized alatt a mai állapothoz, amelyben már fel sem kapjuk a fejünket, ha a kitűnő infrastruktúra, a biztonság, a jó megközelíthetőség, a szakértő személyzet miatt az elmúlt néhány évben hazai pályának választotta a stadionjainkat (Debrecentől Zalaegerszegig) a saját csapatainkon túl a katari, az izraeli, a belarusz, a belga válogatott és megannyi klubcsapat. Közülük több a legnehezebb covidos időkben első számú büszkeségünkben, a Puskás Arénában találta meg a megfelelő megoldást. Olyan csapatok, mint a Manchester City, a Liverpool, a Tottenham Hotspur, az RB Leipzig. Sőt, volt az új nemzeti stadionunk beugró rendező az UEFA Szuperkupa-mérkőzésre (Bayern München-Sevilla) is. Nem túlzás (vagy nem nagy), hogy az új Puskás létezésének eddigi rövid öt esztendeje alatt több nagy meccset és világhírű fellépőt fogadhatott, mint az elődje, a Népstadion teljes 64 éves történelme során. Hiába épült volna ugyanis a Népstadion az eredeti ambíciók alapján olimpiai stadionnak, építése a magyar futball 1954-től datálható politikai kegyvesztettsége miatt félbemaradt, sohasem fejezték be teljesen, ráadásul 1956 után még jó sokáig politikai karanténban volt Magyarország, szóba sem került például európai kupadöntők idehozatala. Időnként jött ide aztán néhány nagy csapat, nemzetközi szuperprodukció vagy világhíresség, mint a Real Madrid a Benfica, a Bayern München, Louis Armstrong, a Queen vagy éppen II. János Pál pápa, legalább ennyi világszámot tizedannyi idő alatt felsorakoztatott már az új stadion is. A már említetteken túl (a Fradihoz) jött ide a Barcelona, a Juventus, a Leverkusen, a válogatotthoz a német, az olasz, az angol, a portugál, a francia, az uruguayi, a holland nemzeti csapat, otthona lehetett a Puskás a Roma-Sevilla El-döntőnek, a 2021-es futball Eb négy mérkőzésének, s a még a futballmeccseknél is nagyobb számú telt házas koncertek világsztár fellépőit fel sem sorolom. A legutóbb olyan rendezvény helyszíne volt a leghíresebb magyarról elnevezett aréna, amelynek során negyvennél több ország állam- és kormányfője csodálkozhatott rá Budapest egyik új jelképére. Amely bizony jó másfél év múlva az egész világ által figyelemmel kísért Bajnokok Ligája-döntő, az év legfontosabb klubmeccse helyszíne lesz.
Ha lenne egy pályának pályafutása, akkor - szörnyű képzavar - elmondhatnánk, hogy ilyen karriert talán egy stadion sem »futott be«, mint a Puskás Aréna, amely igazi »sztár« a nagy rendezvényhelyszínek között. A név kötelez, mondhatnánk, és rögtön hozzáteszem, hogy Puskás és »a Puskás« nagyszerűsége nemcsak világsikerében van, hanem számunkra abban is, ahogyan összehozza a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat maga a névadó és - a szó szoros értelmében - a róla elnevezett létesítmény is. | Ötéves a nemzet stadionja | A jót könnyű megszokni, szokták mondani. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/oteves-a-nemzet-stadionja | null | true | null | null | Mandiner |
Egyidős vagyok Áder Jánossal és Kövér Lászlóval. A Fideszt megalakulásától 2014-ig ezerszázalékosan támogattam. A párt egyik legszimpatikusabb, legértelmesebb képviselőjének tartottam Szájer Józsefet, aki politikusi tevékenysége mellett az ELTE-n tanított római jogot. Az Orbán és a Szájer házaspár pártszerte közismerten jó kapcsolatát bájos anekdota illusztrálja Lévai Anikónak A konyhaablakból című könyvében. Szájer József meleg volta kezdettől ismert volt a Fideszben - és nem zavart senkit, elvégre egy liberális közösségben miért érdekelne bárkit is a másik irányultsága. Igazából az döbbentett meg, ahogyan Orbán Viktor ejtette régi barátját és politikai küzdőtársát az ereszügy után. Azon már nem lepődöm meg, ahogyan most reaktiválják.
A cognaci Jean Monnet sajnálatosan kevéssé ismert a Magyarországon. Pedig méltán érdemelte ki az "Európa atyja" epitheton ornanst. A gimnáziumot félbehagyva, tizenhat évesen beállt édesapja mellé a konyakkereskedésébe, és azzal foglalkozott tíz évig, első világháború kitöréséig. Az üzletből két dolgot tanult meg: 1. mindenkivel tárgyalni kell, és 2. ha az ember őszinte, hiteles, akkor sikerül megteremteni a felek közti bizalmat, lesz eredmény.
Miután 1914 őszén bevonult a francia hadtáphoz, pár hét alatt ráébredt, hogy óriásit javítana a francia-angol szövetség hatásfokán, ha nem párhuzamosan vívnának két külön háborút a németek ellen, hanem egyesítenék a termelési és szállítási kapacitásaikat. Három évig tartott, mire meggyőzte a fölötteseit - aztán pár hónap alatt mindenki belátta, hogy igaza van. A béketárgyalásokon a Népszövetségben látta azt a szervezetet, amelyik megóvhatja Európát az újabb háborútól. Aztán azt is fel kellett ismernie, hogy téved, ugyanis a Népszövetség a tagállamok szuverenitását minden más érték elé helyezte. A következmény ismert, a szervezet show-hivatallá vált. Monnet emlékirataiban így összegez: "tényleges hatalom nélkül egy intézmény magában hordozza a kudarc csíráit", a mindenek elé-fölé helyezett állami szuverenitás logikus folyománya a bizalom megszűnése, aztán a legrosszabb föltételezése a másikról, s végül a háború. | Jean Monnet és Szájer József | Az Európai Szén- és Acélközösség mostanra majdnem azzá fejlődött, aminek Monnet végcélként megálmodta: Európai Egyesült Államokká. Hatról 27-re nőtt a tagállamok száma, és ez bonyolítja az egyeztetéseket, de az eredeti célt 26 tagállam reflexből tudja. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/jean-monnet-es-szajer-jozsef-169656 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A 24.hu információi szerint a Jobbik április-májusi plakátkampány-szerződései és címlistái mellett az MSZP-vel kötött üzleti megállapodást is elvitték az adóellenőrök a Mahír Cityposter Kft. irodáiban tartott csütörtöki helyszíni vizsgálódás után.
A NAV-osok emellett néhány önkormányzat, köztük a Pokorni Zoltán vezette XII. kerület, Mazsihisz, valamint Magyar György ügyvéd szerződéseit is begyűjtötték Simicska Lajos cégénél, ahova megbízó levelük szerint a 2016. január 1. és 2017. május 31. közötti könyvelés ellenőrizésére küldték ki őket.
A NAV az elmúlt napokban nagy erőkkel szállt rá a köztéri plakátokkal foglalkozó Simicska érdekeltségekre. Hétfőn elsőként a Mahír Citiyposter Kft.-hez mentek ki fegyveres adónyomozók, akik több hónapnyi dokumentációt szállítottak el a cégtől, majd a Mahír anyacég és a Publimont Kft. ellenőrzése következett. Csütörtökön ismét a Mahír Cityposter papírjait vizsgálták.
A vizsgálat egy ismeretlen tettes elleni közérdekű bejelentés alapján indult költségvetési csalás gyanújával. Ennek ellenére már az első nyomozói akciónál lehetett tudni, hogy a fő csapásirány a Jobbik azon szerződése, amellyel az „Ők lopnak, Ti dolgoztok” kampányt papírozták le. A Jobbik egyébként időközben nyilvánosságra hozta a kampány adatait.
A Mahír szóvivője a jobbikos és az MSZP-s megállapodások elszállítását nem cáfolta.
Puskár Anett a 24.hu-nak azt mondta, hogy a hétfői fegyveres nyomozók a 2017. január és április közötti időszakból 11 ezer oldalt foglaltak le, a csütörtöki kiszállásnál egy szélesebb, másfél éves időszakból viszont csupán pár száz oldalt vittek el az ellenőrök.
Elég célirányosan működnek, az egész eljárásnak van egy irányított, koncepciós és megfélemlítő érzete. Az pedig feltűnő, még a céget az oszlopperben képviselő ügyvéd szerződését is ellenőrzik, aki már megbízást kapott arra, hogy ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés gyanúja miatt tegyen feljelentést.
– mondta a szóvivő. | Fő a biztonság: az MSZP szerződését is elvitte a NAV Simicskáéktól | Az adóellenőrök a Jobbik április-májusi plakátkampány-szerződései és címlistái mellett az MSZP-vel kötött üzleti megállapodást is magukkal vitték a Mahírtól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/06/16/fo-a-biztonsag-az-mszp-szerzodeset-is-elvitte-a-nav-simicskaektol/ | 2017-06-16 18:56:00 | true | null | null | 24.hu |
"A nyugdíjaknál mi adtuk vissza a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjak vásárlóértékét minden évben, minden körülmények között megvédtük. Inflációkövető nyugdíjemelés van minden évben, és ha a gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, tehát az említett GDP-növekedés azt a mértéket éri el - lehet, hogy jövőre el fogja -, akkor nyugdíjprémiumot is fizetünk a nyugdíjasoknak. Erre ötször volt példa az elmúlt években. Tehát az a kormány, aki megbecsüli a nyugdíjasokat, mi vagyunk. Nem a derék Gyurcsány-féle kommunisták, akik mindent elvettek a nyugdíjasoktól, és nem Magyar Péter, aki meg büdösnek mondja őket, meg azt mondja, hogy vegyenek maguknak új unokát. A mi kormányunk becsüli meg a nyugdíjasokat!" - fogalmazott Menczer Tamás. Bármilyen rövid is a Fidesz kommunikációs igazgatójának közösségi oldalára feltöltött videóüzenete, vaskos csúsztatás/hazugság több is van benne.
Kezdjük mindjárt a legelsővel, azzal, hogy ki és milyen körülmények között, milyen feltételekkel és milyen "örökséggel" szüntette meg a 13. havi nyugdíj intézményét. Pontosabban, mégsem ezzel: érdemes inkább először feleleveníteni, hogyan született meg kínkeservvel a 13. nyugdíj intézményesítése. (Mindezzel ugyan már korábban is foglalkozott a Hírklikk - mégpedig a Népszava egy korábbi gyűjtését használva, de ismétlés a tudás atyja.)
A 13. havi nyugdíj valós története
- Az MSZP 2002-es választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt.
- 2002 márciusában Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt meglepetés-szerűen bejelentette, "Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást."
- A Fidesz kormánypártként (1998-2002) úgy tartotta, hogy a 13. havi nyugdíjnak nincsenek meg a pénzügyi forrásai, a fedezete, ilyet ígérni óriási felelőtlenség.
- A Fidesz és az MDF - már ellenzéki pártként (2002 után) - megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott 13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését: Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek; az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol voltak, nem merték vállalni döntésük felelősségét a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László; s a megjelentek közül nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.
- A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett: 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát.
- 2008. őszén (a válság idején) benyújtott 2009-es költségvetési tervezethez egyéni képviselői indítványban szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése.
- 2009. március 13.-án törvényjavaslatban fogalmazták meg a 13. havi nyugdíj végleges kivezetését.
- Közben jött a Bajnai-féle válságkezelő kormány, s megszületett a jogszabály (más szóval, nem a Gyurcsány-kormány szüntette meg - a szerk.): 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, s helyette bevezették a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét (aminek az alapján a gazdaság jó teljesítményéhez kötötten a Fidesz törvényileg kötelezett a plusz pénz fizetésére a nyugdíjasoknak - a szerk.). Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését.
- A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a második Orbán-kormánynak.
Matek a nyugdíjprémiummal
A Gyurcsány-kormányt váltó válságkezelő Bajnai-kormány döntött tehát a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Ezzel együtt pedig megteremtette a nyugdíjprémium bevezetésének jogszabályi feltételeit. Tette ezt a második Orbán-kormány színre lépése előtt abból a megfontolásból, hogy a 13. havi nyugdíj elmaradása miatt - kompenzáció nélkül - rosszabb helyzetbe hozott emberek számára legalább a lehetőségét meg akarta teremteni annak, hogy a gazdaság talpra állása és gyorsabb növekedése a nyugdíjasoknak is hajtson majd némi hasznot.
2010-től volt meg tehát a nyugdíjprémium kifizetésének jogszabályi feltétele. A szabály szerint a tárgyév novemberében kell azt minden olyan esetben kifizetni, amikor a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül. Nos, ebből is látható, hogy Orbánéknak nyílt meg először az esély nyugdíjprémium fizetésére. Merthogy ugye a Bajnai-kormány 2010. tavaszán, május 28-án adta át a kormányrudat.
Nem tudjuk, Menczer honnan vette azt, hogy az egymást követő Orbán-kormányok ötször fizettek nyugdíjprémiumot (hacsak nem számolják be a saját kis bizniszként indított és fenntartott Erzsébet-utalványok osztogatását), mindenesetre a kormányhoz közeli Világgazdaság oldalán található szószedet is csak négyről tud. Mint írja: "Magyarország történetében először 2017-ben fizetett nyugdíjprémiumot a kormány...2021-ben minden jogosult, vagyis 2,5 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapott. 2022-ben a nyugdíjprémium legmagasabb összege 10 ezer forint volt. 2023-ban nem fizettek nyugdíjprémiumot."
Magyarul 14 év alatt négyszer sikerült a Fidesz-kormánynak olyan körülményeket teremteni - más szóval 3,5 százalék vagy afeletti növekedést elérni, illetve a hiányt kordában tartani -, ami alapján a törvény értelmében kötelező a nyugdíjprémium kifizetése... | Tényellenőrzés, avagy a nyugdíjakról is hazudik a Fidesz | Már meg sem lepődünk, amikor Orbán Viktor, a kormány valamely tagja, a Fidesz és/vagy a holdudvarába tartozó egy-egy prominens lazán odavet a népnek egy-egy csúsztatást/valótlanságot/vaskos hazugságot. Napi rovatot lehetne szánni a legdurvábbak megcáfolására. De hát úgy vagyunk már ezzel, mint az a bizonyos béka, amelyet beletesznek egy fazék vízbe, amit elkezdenek melegíteni, ő pedig szinte észre sem veszi, hogy egyre csak melegszik, forrósodik a víz, csak tűri, tűri, tűri...míg el nem pusztul. Habár már mi is belefásultunk a tényeket felsorakoztató cáfolatokba, van, amikor túlságosan forróvá válik az a bizonyos víz. Most is ez történt. Ezúttal Menczer Tamás hazugsága verte ki a biztosítékot. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/tenyellenorzes-avagy-a-nyugdijakrol-is-hazudik-a-fidesz/439961 | null | true | null | null | Hírklikk |
Anomáliák az uniós pályázatok elbírálásánál
Központosított és a nyilvánosságnak csak mérsékelten teret engedő eljárásrend jellemzi az uniós pályázatok elbírálását. A korrupció lehetősége így az összeférhetetlenség szabályozása ellenére is nyitott.
A politikai befolyás számszerűen kimutatható az uniós pályázatok elbírálásában - ezt állapította meg a HBF Hungaricum Kft., amely ráadásul nem is egy független szervezetnek, hanem magának a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) a megrendelésére készített felmérést még 2006 őszén. A tanulmány, amelyet máig nem vertek nagydobra, a 2004-2005-ben megítélt uniós támogatások térbeli megoszlását vizsgálta. Az első nemzeti fejlesztési tervnek ezt az időszakát még Baráth Etele tárca nélküli miniszter irányította. A kutatók azt állapították meg, habár az uniós fejlesztések célja a lemaradó térségek felzárkóztatása lett volna, a támogatások elnyerésében mégis jobbak voltak az esélyei az előnyösebb pozícióból startoló vidékeknek. Ráadásul egyértelműen tetten érhető volt a politikai lobbi hatása - állította a HBF: minél nagyobb volt a szocialista szavazók aránya egy-egy településen, vagyis minél erősebb a kormánypárti befolyás, annál több támogatásban részesültek az ottani pályázók. A jogalkotók számára azonban meglehetősen lassan esik le a tantusz: miközben a második nemzeti fejlesztési terv több pályázatánál már nyertest hirdettek, az NFÜ a korrupciós vádak nyomására még ezekben a hetekben is toldozgatja-foldozgatja a 2007 és 2013 közötti fejlesztési periódus eljárásrendjét.
A hirtelen jött jogalkotási kedv katalizátora a Zuschlag-ügy volt (HVG, 2007. szeptember 15.), még akkor is, ha az NFÜ-nél fennen hangoztatják: az összeférhetetlenségi törvényjavaslat már javában készült, amikor kiderült, hogy az ifjú szocialisták kezét érdemes távol tartani a pályázati források elosztásától. Más kérdés, hogy az eljárási szabályokat illett volna már a fejlesztési programok meghirdetése előtt véglegesíteni, ami tavaly decemberben elvileg meg is történt, ám a jelek szerint a támogatások felhasználásáról szóló 255/2006-os kormányrendelet és az eljárási rendet szabályozó 16/2006-os miniszteri rendelet nem állta ki az idő próbáját. "Mindenkinek el kell döntenie, hogy az asztal melyik oldalán ül: a döntéshozók vagy a pályázók oldalán" - hirdette meg korrupcióellenes koncepcióját a Fidesz által irányított politikai össztűz hatására a fejlesztéspolitikáért is felelős miniszter, Bajnai Gordon, és a kormányfő köztisztasági csomagjának keretében (a döntéshozatal megolajozása érdekében szocialista képviselők által jegyezve) október közepén a parlament elé terjesztették a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot.
A szigorítás lényege, hogy mindazokat kizárnák az uniós, illetve a hazai támogatásokból, akik közvetlenül vagy közvetve közreműködnek a döntések előkészítésében és meghozatalában. A 2004-2006 közötti időszak összeférhetetlenségi szabályozásán már a tavaly decemberi kormányrendelet is túllépett, amennyiben nem csupán a pályázatban érdekelt személyeket zárta ki a döntéshozatalból, hanem az ilyen szervezeteket is, és megtiltotta a pártfunkcionáriusok, valamint önkormányzati és parlamenti képviselők részvételét a pályázatok értékelésében és elbírálásában. Az újonnan elkészült összeférhetetlenségi törvényjavaslat azonban már tételesen megvonná a pályázás lehetőségét többek között a miniszterektől, államtitkároktól, a regionális fejlesztési tanácsok elnökeitől, valamint azok közeli hozzátartozóitól és érdekeltségeiktől. A tervezett szabályozás távol tartja a közpénzektől a pártokat, azok tisztségviselőit, valamint a parlamenti, európai parlamenti és helyi képviselőket is.
Az össztűz kétségtelenül érzékenyen érintheti az egymással összeegyeztethetetlen pozíciók halmozóit, ám önmagában az összeférhetetlenség szabályozása akkor sem zárja ki a döntések befolyásolásának a lehetőségét, ha nem számolunk strómanok közbeiktatásával. Az eljárásrend gyenge pontja maradt ugyanis a központosított döntéshozatal, valamint esetenként a nyilvánosság korlátozása. Szinte minden ponton a kormány és az NFÜ dönt arról, ki vehet részt a pályázatok elbírálásában. Márpedig hazai viszonyok között, ahol nem minden esetben érvényesül a közigazgatás függetlensége a politikától, a hivatali hierarchia még egy jó szándékú köztisztviselőt is kiszolgáltatottá tehet, különösen ha a döntéshozatal folyamatának nyilvánossága sem védi. Bár az idén indult fejlesztési periódusban már egy-egy civil tagot is bevontak a bírálóbizottságokba, a kormányközeli többség így is kényelmesen megvan az öt-hét fős testületekben. A civileken kívül a többi szavazásra jogosult tagot ugyanis a miniszterek, az NFÜ, a kormány által jóváhagyott közreműködő szervezetek, valamint regionális programok esetében a kormánytöbbséggel működő regionális fejlesztési ügynökségek jelölhetik. Ám ha még ez sem volna elég ahhoz, hogy a centrumban dőljenek el a személyi kérdések, az NFÜ kifogással is élhet a jelölő szervezetnél a tagokkal szemben. Mindennek tetejébe az összeférhetetlenségi törvényjavaslat gyakorlatilag kilőtte a civileket a testületekből, hiszen hol van olyan valamirevaló nonprofit egyesület, amely nem pályázik uniós támogatásra. Márpedig ha a parlament megszavazza a jogszabályt, ilyen szervezet tagjaként nem vehetne részt a bírálatban.
A döntéshozatal átláthatóságát az is korlátozza, hogy a bírálóbizottság döntéseiről csupán emlékeztető, nem pedig jegyzőkönyv készül, abból viszont gyakorlatilag csak a testületi ülés eredménye és a szavazati arány derül ki, a személyekhez is köthető vélemény utólag már nem dokumentálható. Bár a HVG értesülése szerint az eljárásrendről szóló rendelet készülő módosítása már előírja a bírálatban részt vevők listájának a közzétételét a döntés meghozatala után, a nyilvánosság kiterjesztéséről még a hazai uniós intézményrendszeren belül is több elképzelés létezik. A humánerőforrás fejlesztését szolgáló operatív programok közreműködő szervezetének, az ESZA Kht.-nek az ügyvezető igazgatója, Tátrai Ferenc szerint például ütközik a nyilvánossághoz fűződő közösségi és a zavartalan munkavégzéshez fűződő egyéni érdek. Tátrai nem tartja ugyanis kizártnak, hogy akár atrocitások is érhetik az elbírálókat, ha a pályázók számára azonosíthatókká válnak. Ennek a logikának ellentmond ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatásban is nyilvános a nem kevésbé kényes ügyekben ítéletet alkotó bírák személye. Nem beszélve arról, hogy egy 1994-es határozatában az Alkotmánybíróság is úgy fogalmazott a közérdekű adatokkal kapcsolatban, hogy míg a döntés-előkészítés során az a köztisztviselői munka színvonalának a garanciája, ha mentes a nyilvánosság nyomásától, addig a döntés meghozatala után már "előtérbe kerül az átlátható, korrupciómentes, társadalmilag kontrollált közigazgatás kialakítása iránti igény".
A pályázatok értékelőinek a személyét ugyanakkor az NFÜ továbbra sem szeretné felfedni, noha a tervezett módosításokból jól látszik, a többnyire minisztériumi köztisztviselők vagy a közreműködő szervezetek munkatársai közül kikerülő értékelők korántsem mellékszereplők. Ők azok, akik - a pályázat kiírásában meghatározott szempontok szerint - a bírálóbizottság ülését megelőzően gyakorlatilag szakmai véleményt mondanak a pályázatról. A tervek szerint egyrészt szigorodik velük szemben az elvárás - már nemcsak a szakértelmet várják el tőlük, hanem a legalább hároméves szakmai gyakorlatot is -, másrészt az az új szövegrész, miszerint "a projektgazdának az értékelés befolyásolására tett kísérlete az adott pályázat azonnali kizárását eredményezi", jelzi: az értékelők is a korrumpálásra hajlamos pályázók célkeresztjébe kerültek.
Az értékelés azért is kulcsfontosságúvá válhat, mert az egységes szabályozás hiánya meglehetősen nagy szabadságot és azzal együtt szubjektivitást tesz lehetővé a pályázatok elbírálása során. Példa erre, amikor az iskolák és óvodák infrastrukturális beruházásainak pályázatán azzal lehet megszerezni a szakmai értékelés egyik legmagasabb részpontszámát, hogy "a projekttevékenységek mennyire biztosítanak komplex fejlesztést", ami meglehetősen képlékeny megfogalmazás ahhoz, hogy ki-ki tetszése szerint ítélhesse meg a pályázat minőségét. A kételyek ellenére az NFÜ egyelőre nem tervezi az értékelőlapok automatikus nyilvánossá tételét, a döntéshozatal dokumentumaiba pedig csak az érintett pályázó nyerhet majd betekintést. Igaz, az összeférhetetlenségről szóló törvényjavaslat a közérdekű adatok körébe sorolja a döntéshozatal során keletkezett adatokat, ám az uniós előírások szerint ezeket eddig is akként kellett kezelni, mégis csupán a nyertesek neve, székhelye és a támogatás összege volt nyilvános. Előrelépést jelenthetne ugyanakkor, ha a pályázatok 5-10 százalékát kötelezően újraminősítenék, így ugyanis lebukhatnának azok az értékelők, akik engedtek valamilyen külső befolyásnak. Ezt a lehetőséget azonban egyelőre csak fontolgatja az NFÜ.
Az NFÜ-vel ugyanakkor már vitába lehet szállni, bevezették ugyanis a panasz lehetőségét, amire két és fél éven át nem volt lehetőség. A dolog szépséghibája csupán az, hogy a pályázó kifogását elsőként maga az NFÜ, kitartó panaszos esetén pedig az NFÜ-t felügyelő miniszter vizsgálja ki. Ennek ellenére nyár óta átlagosan minden negyedik vesztes pályázó él a panasz lehetőségével, és az NFÜ a kifogások 30 százalékát indokoltnak is találta. Más kérdés, hogy bírósághoz még egyetlen pályázó sem fordult az uniós támogatások vélelmezett szabálytalansága miatt, mert - bár ez külön jogszabály nélkül is alkotmányos jog - a pályázati források úgyis rég elapadnának, mire a peres eljárásban netán igazat adnának az uniós pénzektől jogtalanul távol tartott pályázónak.
SZABÓ YVETTE
2007. október. 12. 14:57 hvg.hu Vállalkozás
Nyertes pályázatokra 45 millió euró
A kétkörös pályázati eljárás első fordulójában a pályázati koncepciók benyújtására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. június 1. és szeptember 24-e között adott lehetőséget. Az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatási program keretében ez már a harmadik, egyben összevont utolsó pályázati forduló.
2007. október. 10. 16:30 MTI Gazdaság
Bajnai: hitelkonstrukció az önkormányzati pályázatokhoz
A kormány úgy döntött, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen hitelkonstrukcióval segít az önkormányzatoknak előteremteni az önrészt az ivóvízminőség-javításhoz, a szennyvízelvezetéshez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz felvehető uniós forrásokhoz - jelentette be az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.
2007. október. 29. 12:32 hvg.hu Vállalkozás
Meghosszabbították a pályázatok beadási határidejét
Pótlólagos források bevonásával 2007. november 16-áig további 250 millió forint áll a cégek rendelkezésére az ITDH által kezelt és finanszírozott kereskedelemfejlesztési pályázatok keretében.
2007. október. 25. 13:47 MTI Vállalkozás
Háromszázmillió forintos pályázat kkv-k tudásának bővítésére
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő korszerű tudás- és ismeretanyag megszerzésére 300 millió forintos kerettel pályázatot írt ki gazdasági érdekképviseletek, kamarák, szakmai szövetségek részére. | Vállalkozás: Anomáliák az uniós pályázatok elbírálásánál | Központosított és a nyilvánosságnak csak mérsékelten teret engedő eljárásrend jellemzi az uniós pályázatok elbírálását. A korrupció lehetősége így az összeférhetetlenség szabályozása ellenére is nyitott. | null | 1 | http://hvg.hu/hvgfriss/2007.45/200745HVGFriss153.aspx | 2007-11-08 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A gázpedált nyomó jobb láb levágásától a soklóerős izomautók szimpla lefoglalásáig repkednek az ötletek az extrém gyorshajtókról szóló hírek alatt. 213 km/órás száguldás a 90-es táblánál, 132 km/óra az 50-esnél, és így tovább - az állam jelenleg hagyományos módszerekkel próbálja rendre utasítani a szabálytalankodó járművezetőket, pénzbírsággal és büntetőpontokkal. Gyorshajtókból tavaly rekordszámút fogtak a rendőrök, és az őrült száguldozókról is mintha egyre több lenne a tudósítás, így adott a kérdés: mi a helyzet a büntetőpontokat legnagyobb számban begyűjtő autósokkal?
Melyik hülyeség mennyit ér?
"A vizsgált három évben összesen 30 079 ügyfél végezte el sikeresen az egyes utánképzési programokat" - írta a Vezess megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Az időszak 2021. januárjának elejétől 2023. augusztusának végéig tart, a múlt esztendő egészére egy kormányzati informatikai átállás miatt nem tudott adatokat küldeni a tárca, azonban a bő harmincezres szám 32 hónapra így is impozáns.
Mielőtt részleteire bontjuk a statisztikát és eláruljuk, hogy pontosan mit csinált ennyi - nagyrészt büntetésben lévő - autós, hogy újra a volán mögé ülhessen, pár szó a hivatalosan előéleti pontrendszernek nevezett szankciókról.
Lassan negyedszázada osztja a rendőrség a büntetőpontokat, aki ennyi idő alatt nem kapott, büszke lehet magára. De milyen szabálytalanságért mennyi pont jár? A jobbra tartási kötelezettség megsértéséért csupán 1 pontot adnak, ezt részben ki is szedik a most újraírt KRESZ-ből. Valamivel szigorúbban büntetik a záróvonalon és a járműforgalom elől elzárt területen való áthaladást (2 pont), a menet közben kézben tartott mobil használatért 3, a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése miatt 4 büntetőpontot írnak be a járművezetők digitális ellenőrzőjébe. A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű melletti - megállás nélküli - elhaladás 5, az autópálya leállósávján történő haladás 6 pontos mutatvány.
Hét pontos büntetési tétel valamiért nincsen, de 8-at több mindenért lehet bezsebelni, többek között a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértéséért, ittas vezetésért, és a megengedett legnagyobb sebesség túllépéséért is ennyit adnak. Kilenc ponttal a közúti balesetet okozókat büntetik, 11-gyel pedig a cserbenhagyást és a közúti veszélyeztetést szankcionálják, amelyek már bűncselekménynek minősülnek, ezek a legfontosabbak.
Természetesen nem lehet a végtelenségig gyűjtögetni és mosolyogva tovább száguldani, 18 a határ. Ha elérte vagy meghaladta ezt a pontok száma, oda a jogsi. A visszavont vezetői engedélyt a leadástól számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha a járművezető igazolja, hogy miután elvették a jogosítványát, utánképzésen vett részt, és a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak. Akinek mindez új, és most 16 ponttal a zsebében kiverte a víz, annak az is hasznos információ lehet, hogy van lehetőség a 18-as határ előtt csökkenteni őket.
Melyik utánképzést mennyien végezték el?
Évekre bontva az utánképzésen részt vett bő 30 ezer járművezetőt, enyhe emelkedést látunk (a 2023-as esztendő teljes adata hamarosan meglehet a minisztérium ígérete szerint). Az elmúlt bő két és fél évben így alakult a feladatot sikeresen elvégzők száma.
Összesen hatféle utánképzés létezik, hiszen az elkövetett bűnök is sokfélék. Egyesek lehet, hogy csak két záróvonal-átlépés után akarnak pontszámot csökkenteni, míg mások notórius gyorshajtók, a harmadik alkoholista létére autót vezet, a negyedik konkrétan embert ölt és bírósági ítélet vette el a jogosítványát.
Kikértük a közlekedési a minisztériumtól utánképzés-fajták szerint a sikeres teljesítők számát, a táblázat után fontos magyarázat jön a számokhoz.
Mivel a különféle utánképzési programok adatai több ponton átfedést tartalmaznak, szó szerint közöljük az értelmezésük mellé küldött minisztériumi magyarázatot.
"A (18-nál kevesebb) büntetőpontjaikat önkéntes program keretében csökkentő ügyfelek minden esetben a III. programot végzik el. Önkéntes utánképzés esetében nem történik előzetes feltárás. Azon járművezetők, akiknek közlekedési előéleti pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, és ennek következtében vezetői engedélyük bevonására került sor, az esetek döntő többségében a III. programra kapnak besorolást, de - a programot megelőző feltárás eredményének függvényében - előfordul, hogy I. vagy II. programot szükséges elvégezniük. Mindemellett a feltáró team szakmai döntése alapján, III. programra történő besorolást azon járművezetők is kaphatnak, akik esetében a jogosítvány bevonása egyéb okból (azaz nem az összegyűlt közlekedési előéleti pontok miatt) történt meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az utánképzési feltárás eredménye alapján az I-II-III. program bármelyikére bármely más ügyfél is kaphat besorolást."
Sajnos hiába szerettük volna megtudni, hogy melyik ok miatt (gyorshajtás, ittas vezetés stb.) mennyi autós melyiket teljesíti, a minisztérium válasza szerint "csak összesített adat szűrhető arra vonatkozó megkülönböztetés nélkül, hogy az adott program milyen ügy kapcsán (tehát közúti közlekedési előéleti pontok miatti vezetői engedély visszavonás, önkéntes pontcsökkentés vagy egyéb, a pontrendszerrel nem összefüggő ok miatt) lett kijelölve az ügyfél számára."
Ez a III-as program azonban kilóg a sorból, erre azért külön kíváncsiak voltunk.
Mit csinálnak a III-as programban?
Előtte azonban pár szó az ún. feltáró foglalkozásról, az utánképzésre kötelezetteknek ugyanis részt kell venni ilyenen, ez dönti el a további sorsukat. "A feltáró csoport feladata, hogy az elkövetett cselekmény (cselekmények), valamint a feltárás eredményeinek összevetését és elemzését követően a domináns probléma megoldását legjobban szem előtt tartó és azt leghatékonyabban kezelő utánképzési programra irányítja az arra kötelezetteket. Az utánképzéseket lebonyolító foglalkozásvezető a feltáró team értékelése, valamint minden esetben az adott programra sorolt járművezetők alkotta csoport összetétele alapján és egyben egyedi problémáira fókuszálva, a feltárásra kötelezett személyekhez igazítva állítja össze a képzési programot. Ennek megfelelően a programok egyediek."
Az elmúlt évtizedben sok tízezer autós által elvégzett III. program egy kétalkalmas, pedagógiai, "csoportdinamikai módszerek alkalmazásával lefolytatott" tréning jellegű (elméleti) tantermi foglalkozás. A foglalkozás jellegéből adódóan iskolapadsorok helyett jellemzően félköríves elrendezésű tanteremben zajlik, nagyjából úgy képzeljük el ezt, ahogy a filmekben látjuk az egykor alkoholproblémákkal küzdők és ex-drogosok beszélgetéseinek az ültetésrendjét.
A III. programot ketten vezetik: egy közlekedési szakember és egy pszichológus.
Mivel ezen a programon a járművezetők javarészt közlekedési kihágások miatt vesznek részt, a foglalkozásokon egyfelől önismereti, személyiségi, valamint közlekedéspszichológiai teszteket töltenek ki. Ezeket aztán közösen kiértékelik ezeket, így a csoporttagok által elkövetett hibák minden résztvevő számára ismertté válnak, ezek együttes megoldása pedig a képzés hatékonyságát és dinamikáját fokozza. Vagyis itt is adott a hasonlóság a filmes jelenthez: ez vagyok, ezt műveltem... stb.
Ezek mellett közlekedési kultúra és viselkedés témájú beszélgetéseket folytatnak az autósok, illetve "szabályismereti, szabályossági magyarázatokat kapnak a veszélyhelyzetek felismerése, a szabályok megfelelő alkalmazása, valamint a szabálykövető magatartás kialakítása és erősítése érdekében". | Agymosást kapnak a legdurvább gyorshajtók | Évente tízezernyi magyar járművezető vesz részt utánképzésen bevont jogsijának visszaszerzése vagy vészesen gyarapodó büntetőpontjainak a csökkentése miatt. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/magazin/2024/10/25/utankepzes-buntetopont-agymosast-kapnak-gyorshajtok | null | true | null | null | vezess.hu |
A bíróság szabadlábra helyezte Aczél Zoltánt, a Haladás Sopron Bank jelenlegi, a Siófok korábbi vezetőedzőjét, akit november 30-án, a Videoton elleni Magyar Kupa-mérkőzés után vettek őrizetbe, mert kötelességszegés és vesztegetés gyanúja merült fel vele szemben.
"Meg tudom erősíteni a hírt, mert megkaptuk a Fővárosi Bíróság végzését az ügyben - nyilatkozta Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. - A bíróság úgy ítélte meg, hogy az eddig közölt megalapozott gyanú fennáll Aczél Zoltánnal szemben, de nem indokolt a kényszerintézkedés, mert büntetőeljárás oly mértékben előrehaladott állapotban van, hogy részéről a meghiúsításának veszélye már nem áll fenn."
A szóvivő új fejleményként elmondta, hogy a nemzetközi fogadási csalásokkal kapcsolatban ezen a héten három volt siófoki labdarúgót hallgattak ki gyanúsítottként, de neveket, sőt egyelőre még monogramokat sem közölt.
A gyanú szerint Aczél a 2009. április 21-én lejátszott Honvéd-Siófok (2-2) Magyar Kupa-elődöntő előtt elfogadta játékosai, Sütő László és Horváth Gábor ajánlatát, amely arra vonatkozott, hogy fejenként 3-4000 euró ellenében legalább két góllal elveszítik a mérkőzést. A tréner ekkor azt ígérte, hogy a mérkőzésen a csapatot ennek megfelelően fogja összeállítani. Az elkövetői kör végül Aczél és játékosai hajlandósága ellenére a mérkőzésre nem tette meg a fogadását, így a megállapodás szerinti jogtalan kifizetésre nem került sor. A 2009. május 23-i ZTE-Siófok bajnoki előtt Aczél - a gyanú szerint - szintén elfogadta két játékosa ajánlatát, melynek értelmében 4000 euró ellenében ő is részt vesz a mérkőzés eredményének befolyásolásában. Aczél - a gyanú szerint - tudva arról, hogy a manipulációban játékosként pontosan kik vesznek részt, a mérkőzésen a csapatot ennek megfelelően állította össze és a meccs után átvette a neki ígért 4000 eurót.
A siófoki meccsekkel összefüggésben Horváth Gábor és Sütő László mellett még egy labdarúgót, Andruskó Attilát, továbbá K. Zsolt FIFA-licences játékosügynököt már korábban őrizetbe vették a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai. Andruskó és Sütő teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett. | Aczél Zoltánt szabadlábra helyezték | Aczél Zoltánt szabadlábra helyezték - A bundával gyanúsított edzővel szembeni gyanú még fennáll, de a kényszerintézkedés nem indokolt. | null | 1 | https://index.hu/sport/futball/2011/12/09/aczel_zoltant_szabadlabra_helyeztek/ | 2011-12-09 17:23:00 | true | null | null | Index |
"Az elmúlt időszakban teljesen passzivitásba és erőtlenségbe süllyedt Demszkynek Hagyó kavarása segített feléledni, most ismét olyan, mint régen, úgy látszik, a botrányról botrányra bukdácsoló BKV ügyeinek rendezésébe fog. A főpolgármester ezzel kiváló alkalomhoz jut, hogy föllépjen szocialista helyettese ellen, aki az utóbbi hónapokban már teljesen kézzel vezérelte a közlekedés céget" - értékelte a városházi helyzetet a múlt héten egy közlekedési szakember. Informátorunk elemzése a hétvégén megvalósulni látszott, úgy tudni ugyanis, a Hagyó emberének számító Antal Attila lemondása nem volt annyira önkéntes, mint azt a hivatalos verzió állítja.
Mész vagy mész?
Információink szerint Demszky Gábor szombaton egy órán át beszélgetett a BKV vezérigazgatójával. Kész helyzet elé állította Antal Attilát: ha hétvégén nem kéri felmentését, a főpolgármester maga jelenti be hétfőn a vezérigazgató menesztését. Ez a körülmény magyarázni látszik Antal szokatlan, szubjektív hangvételű búcsúlevelét, amelyet itt lehet elolvasni.
Abban még nincs különös, hogy valaki alapvetően pozitívan értékeli saját munkáját, a felállított menedzserek azonban általában elegánsan hallgatnak, a kipakolás, magyarázkodás az álmoskönyvek szerint nem növeli a vezető esélyeit egy következő állásra. Antal számára simán elegendő lett volna egészségügyi okokra hivatkozni, hiszen szívproblémákkal került kórházba február közepén. Ő ehelyett közleményében végigveszi azokat a botrányokat, amelyek minden bizonnyal bukásához vezettek.
Botrányok sora
Antal fia ahhoz az Alfa Buszhoz járt be dolgozni, annak az Alfa Busznak számlázott, amelyik az egyetlen részvevője volt egy használt buszok beszerzését feltűnően drágán célzó BKV-tendernek. A vezér szerint nincs formális szabályszegés a tervezett buszbeszerzés és a fia összefüggésében (ilyet senki nem is állított), sőt az ügy kipattanását így értékeli most: "Támadták a családomat".
A következő botrány a milliárdos tanácsadói szerződések ügye. A "lemondó" vezérigazgató szerint: "Az AAM szerződéseket, [sic] most vizsgálják. A fentiekhez hasonlóan a médiumokat ez ügyben is egyes érdekköröknek megfelelően befolyásolták. Kifizetett összegként kezelte a közvélemény egy, majd négy év múlva maximum kifizethető keretösszeget." A valóságban azonban az esetet kirobbantó Index cikkéből pontosan kiderül, melyek a már kifizetett összegek, és melyek azok, amelyekre egyelőre csupán a keretszerződés vonatkozik a szokatlanul nagy összegű és kiterjedésű tanácsadási ügyletben.
A 4-es metró szintén nem botránymentes kérdésében Antal már csak azzal védekezik, hogy "vezetésem alatt lett átlátható a 4-es metró költségvetése, szerződései".
A nagyközönséget nemcsak adófizetőként, hanem utasként is érdeklő legfontosabb ügy a paraméterkönyvé. Antalék keresztülverték a BKV-n, hogy a társaság idei átfogó menetrendjét úgy kell elkészíteni, hogy a járművek közlekedése éves szinten 6 milliárd forinttal kerüljön kevesebbe, hogy a cég elérje a nullszaldós működést. Hiába figyelmeztették a BKV-t szakemberek, civil szervezetek, és a sajtó, hogy a paraméterkönyv ilyen mértékű csonkítása már elviselhetetlenül rontaná bizonyos utastömegek közlekedését.
A hivatalosan ma is létező tervezet nyilvánosságra kerülése után azonban a járatritkítás hívei számára is kiderült, az politikailag tarthatatlan, a kerületeken keresztülvihetetlen, így a 6 milliárdos mínusz megvalósításában már senki sem hisz. A felmentésére váró vezérigazgató ezért e kérdésben a Nürnberg óta közismert "parancsra tettem"-védekezést adja elő: "Köztudott tény, hogy nem az én elvárásom volt a nullszaldós BKV. " Antal tehát elfeledkezni látszik arról, hogy tavaly novemberben maga hirdette meg büszkén egy sajtótájékoztatón az új paraméterkönyv elkészítését, igaz, akkor még (elég rosszul) tagadták, hogy nagyrészt egyszerűen járatritkításról van szó.
Koalíciós alkuposzt
A BKV-vezér megüresedő posztja újabb koalíciós feszültségforrás lehet. Informátoraink egyetértettek abban, hogy az SZDSZ ragaszkodni fog nyílt pályázat kiírásához "ezek után nem fogják hagyni, hogy a céget szakmailag felügyelő Hagyó Miklós egy következő nyuszit húzzon elő a kalapból" - mondta egyikük. Végső soron azonban persze az lehet a közlekedési vállalat első embere, akiben a várost vezető MSZP-s és szabad demokrata frakció megegyezik. (Más szavakkal a poszt része lehet egy nagyobb, a főváros költségvetését is érintő koalíciós alkunak.) Hírek szerint már hetek óta készülnek listák a BKV vezéreként illetve helyetteseiként bevethető káderekről. A fejtörés egyelőre állítólag ott tart, hogy hozzáértő szakembert, vagy inkább egy politikust válasszanak. | Demszky segített lemondani a BKV-vezérnek | Demszky segített lemondani a BKV-vezérnek - Az SZDSZ bele akar szólni az új BKV-vezér személyébe. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/demszkyantal/ | 2008-03-10 00:00:00 | true | null | null | Index |
A természetvédelem egy nagyon-nagyon speciális műfaja az államigazgatásnak, ahol az állami erőfeszítés: a szaktárca, a nemzeti parkok és a kormányhivatalok munkája nagyon fontos, de ez az erőfeszítés önmagában egyetlenegy természetvédelmi cél eléréséhez sem elegendő - hangsúlyozta köszöntőjében dr. Rácz András. A természetvédelmet úgy tudjuk hatékonyan szolgálni, ha segítségünkre van a helyi gazdatársadalom, az önkormányzatok, a civil szervezetek, és szükségünk van a tudományra, a tudományos és kutatóműhelyekre, egyetemekre, múzeumokra egyaránt - nyomatékosította az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára.
A kunhalmok védelme, megőrzése emblematikus példája ennek a széleskörű összefogásnak, együttműködésnek. Az alföldi táj látképe elképzelhetetlen a kunhalmok nélkül, hiszen ezeket hungarikumnak vehetjük. Ökológiai szempontból olyan szigetek, sőt láncolatok, a zöld infrastruktúra szerves részei, amelyek esélyt adtak arra, hogy az egykori vegetáció és egy-egy faj túlélhessen az intenzív mezőgazdaság közepette. Jogilag 1997. január 1-jétől került bele a természetvédelmi törvénybe a kunhalom, a ma is használt fogalommeghatározás pedig 2003-ban született, s a kunhalmok a törvény erejénél fogva védettek - fogalmazott dr. Rácz András. Az államtitkár szólt a kunhalmokat veszélyeztető tényezőkről, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársainak felelősségéről.
"Senki sem fogja megvédeni azt, ami nem érdekli, és senkit sem fog érdekelni az, amiről soha semmi tapasztalatot nem szerzett." - idézte David Attenborough gondolatait dr. Rácz András.
A mai konferencia egyszerre emlékezés és főhajtás, a korábbi zászlóvivők munkássága előtt, illetve számvetés és iránymutatás a jövőre nézvést - hangsúlyozta dr. Rákóczi Attila. Számvetés, hogy mit tettünk a kunhalmok ügyében az elmúlt három évtizedben, s iránymutatás, hogy mi a teendőnk a természetvédelem, tájvédelem területén az előttünk álló évtizedekben - tette hozzá a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, dr. Gyuricza Csaba köszöntő gondolatait dr. Béres András az univerzitás Szent István Campus főigazgatója tolmácsolta.
Ha ránézek egy kunhalomra először is az eurázsiai sztyeppzóna jut az eszembe, ami a Kárpát-medencéből indul és végigmegy Moldván, Moldávián keresztül egészen Mongóliáig, s mi ennek az övezetnek vagyunk a legnyugatibb pontján, s a nemzeti parkunk természeti értékei is ehhez kötődnek - tudatta dr. Tirják László. Két olyan fokozattan védett növényünk van, a volgamenti hérics, ami Magyarország első fokozattan védett növénye és a kónya zsálya, utóbbi hazánkban leginkább a löszpusztarét társulásokban jelenik meg. Amikor kunhalomra nézünk, történelem, természetszeretet és -védelem és sok minden más jut még az eszünkbe - emelte ki a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos a kunhalmok védelméért folytatott küzdelmeket idézte fel. Beszédében úgy fogalmazott, hogy az utóbbi évtizedekben kedvezően változott a kunhalmokkal kapcsolatos szemlélet, közgondolkodás. Mára tudatosult, vigyázni kell rájuk, hiszen némelyikük régebbi, mint a piramisok, tehát pótolhatatlan értéket képviselnek. Békés vármegyében mintegy 300 hektárt tesz ki a kunhalmok területe. Az Alföld és benne Békés vármegye a természeti kincsek hazája, itt van Magyarország ezredik védett területe a Mályvádi őstölgyes, s itt van hazánk legnagyobb kunhalma a békésszentandrási, több mint 12 méter magas Gödény-halom is - ismertette Szelekovszky László.
Dr. Rakonczai János elmondta: már 1973-ban, az első magyarországi nemzeti park megalakításának az évében megalakult a Békés Megyei Természetvédelmi Bizottság, melynek titkára Boros László lett, s először ő vetette fel a nemzeti park, illetve egy környezet- és természetvédelmi mintamegye gondolatát is. A Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, a megyei önkormányzat volt munkatársa, - aki Szelekovszky Lászlóval egyetemben részt vett a 30 esztendővel ezelőtt, 1994-ben rendezett tanácskozáson is - szólt Réthy Zsigmond, a Munkácsy Mihály Múzeum néhai munkatársa elévülhetetlen érdemeiről. Megemlítette, hogy 1986-87-ben a megyei tanács egyik munkabizottságának szervezésében kidolgozták Békés megye természet- és környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének programját. 1988-ban dr. Tóth Albert főiskolai főtanácsos vezetésével dolgozták ki a Körös-Maros Nemzeti Park koncepcióját. A rendszerváltás körüli években országosan alig alakítottak ki új, természetvédelmi területeket, kivételt képezett Békés megye, ami Szelekovszky László érdeme - idézte fel a 30 éve rendezett konferenciához vezető út jelentősebb előzményeit dr. Rakonczai János.
A plenáris előadások keretében dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója A halmok építői - A Jamnaja kultúra régészeti háttere elnevezéssel, Árgay Zoltán, az Agrárminisztérium táj- és természetvédelmi referense Évezredek emlékei védelem alatt - A halmok védettségének országos áttekintése címmel tartott előadást. Dr. Bede Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa A Maros-Körös közi halmok tájrégészeti vizsgálatának főbb eredményei, Bánfi Péter általános igazgatóhelyettes, A gyakorlati halomvédelem eredményei és lehetőségei a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén témában szólt a hallgatósághoz.
Az Öthalom melletti halomcsoport növénytani értékeiről Csathó András István független kutató beszélt, a Kunhalmok természeti értékei mezőgazdasági tájakban címmel pedig dr. Deák Balázs és dr. Valkó Orsolya tartott előadást. Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár zárszavát megelőzően dr. Tóth Csaba kutatótanár A Zsolcai-halmok komplex természettudományos vizsgálatáról számolt be. | A kunhalmok védelméről rendeztek konferenciát a kormányhivatalban | „A kunhalmok védelmében ’30” elnevezéssel rendeztek (emlék)konferenciát a kormányhivatalban. A Békés Vármegyei Kormányhivatal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által rendezett konferencián dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár elmondta: országosan 1542 kunhalmot tart nyilván az állami természetvédelem, az Agrárminisztérium. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176722/a_kunhalmok_vedelmerol_rendeztek_konferenciat_a_kormanyhivatalban | null | true | null | null | Hir6 |
A Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) 1994 és 1998 közötti gazdálkodását átvilágító vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Molnár Róbert független országgyűlési képviselő. A honatya az MTI-nek elmondta: már benyújtotta az Országgyűléshez javaslatát, amely a KKA gazdálkodása mellett a pályázati pénzek szétosztásának teljes körű átvilágításával, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium reklám- és egyéb szerződéseinek átvizsgálásával is foglalkozna. Emlékezetett, hogy 1999 januárjában hasonló országgyűlési határozati javaslatot már beterjesztett a parlament elé, akkor azonban az FKGP frakciójának vezetése nem támogatta kezdeményezését, a szocialista exminiszter, Baja Ferenc pedig beperelte őt emiatt. "Az MSZP-nek, amely most az erkölcs bajnokának és a tiszta közélet megteremtőjének hirdeti magát, érdeke, hogy minden alaptalan híresztelés elejét vegyék a közelgő választási kampányban. | A környezetvédelmi pénzeket vizsgálná Molnár Róbert | A környezetvédelmi pénzeket vizsgálná Molnár Róbert | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/63119/ | 2001-08-14 00:00:00 | true | null | null | Index |
Vancsura szerint Dávida telefonon adott utasításokat bizonyos ellenőrzési ügyekben, Vida Ildikónak pedig szerinte jelképes szerepe volt, mert „amit leraktak elé”, azt aláírta.
A Fővárosi Törvényszék a Dávida által a Népszabadság és a Népszava ellen indított személyiség jogi perben hallgatta meg tanúként Vancsurát. Dávida Marianna azért perelte be a két napilapot, mert tavaly novemberben az amerikai kitiltási botrány kapcsán azt írták róla, rajta van az Egyesült Államokból kitiltottak listáján és személyesen állított le adóhatósági vizsgálatokat.
Vancsura pénteken a tárgyalóteremben
Kovács Klára / Népszabadság
A Népszabadság és a Népszava jogi képviselői a kitiltási ügyben kérték Vida Ildikó NAV-elnök tanúkénti meghallgatását és az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének megkeresését is, de ezeket az indítványokat a bíróság elutasította. A másik, vagyis az adóhatósági ügyek leállításával kapcsolatosan már több egykori NAV-dolgozót is meghallgattak.
A NAV korábbi tájékoztatása szerint – írja az ügy kapcsán az MTI – az ügyben a nemzetközi hatóságoktól kért információkra is támaszkodó részletes ellenőrzés nem igazolta a rendeltetésellenes joggyakorlásra, színlelt ügyletekre vonatkozó feltételezéseket, illetve azt, hogy az adózó a hatóságot megtévesztette volna.
A Fővárosi Törvényszék szeptemberre napolta a személyiségi jogi pert. | "Dávida Marianna két kézzel verte az asztalt, hogy itt nem lesz megállapítás" | Felülről jövő utasításokról, a kiemelt adózók ügyei feletti szemhunyásról, vizsgálatok és megállapítások leállításáról és letiltásáról és osztályok ellehetetlenítéséről beszélt a bíróság előtt Vancsura István, a NAV Rapid Ellenőrzési Főosztályának egykori vezetője abban a perben, amelyet lapunk és a Népszava ellen indított Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályának vezetője. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/davida-marianna-ket-kezzel-verte-az-asztalt-hogy-itt-nem-lesz-megallapitas-1538321 | 2015-06-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A magyar jogszabályi környezet általában megfelelő feltételeket biztosít az olimpiai játékok szervezésével kapcsolatos korrupcióellenes rendszer kialakítására, de szükség lehet az olimpia sajátosságait figyelembe vevő további jogszabályok megalkotására is az Állami Számvevőszék szerint.
Az ÁSZ az Országgyűlés felkérésére tanulmányt készített a 2024-es budapesti olimpiai nagyberuházások korrupciós kockázatairól és a kockázatokat kezelő kontrollok kialakításáról. A végeredményben felhívják a figyelmet arra, hogy a nagyberuházásokkal járó komplex rendszerek nehezen átláthatóak, a fix határidők pedig növelik a projektvezetésen és engedélyező hatóságokon lévő nyomást, hogy szorult helyzetben engedjenek a kialakított kontrollokból, így megnő a korrupció lehetősége.
A nagy presztízsberuházásoknál a nemzetközi és társadalmi tekintélyvesztés miatti aggodalom, valamint a magas eredményelvárások szintén hasonló, a kontrollokat lazító mechanizmusokat indíthatnak be az ÁSZ-tanulmány szerint. A korrupciós veszélyeket növelő tényezők közül kiemelték a szabályozási környezet, a beruházás szervezési megoldások és a résztvevők kiválasztásának kockázatait. Mint írták, alapvetően a résztvevők kiválasztásánál, a szerződéskötéseknél és akkor nyílik lehetőség korrupcióra, ha elmaradnak a nem megfelelő teljesítésekre vonatkozó szankciók.
A korrupció csak akkor küszöbölhető ki, ha a nagyberuházásért felelős vezetők szisztematikusan feltárják a korrupciós kockázatokat, és kiépítik, valamint a gyakorlatban is működtetik azt a kontrollrendszert, amely növeli a korrupcióval szembeni ellenálló-képességet. Az ÁSZ átad az olimpiai pályázat felelőseinek egy olyan módszertant, amely meghatározza, hogy milyen integritási kontrollokat célszerű kiépíteni az olimpia megrendezése esetén jelentkező kockázatok kezelésére. Ezen felül ellenőrizni fogja, hogy az olimpiai pályázat felelősei kiépítették-e az integritási kockázatokkal szembeni védelmi rendszert az ÁSZ módszertana szerint, és működtetik-e a kontrollokat a gyakorlatban - áll a tájékoztatásban. | A számvevőszék szerint új törvényekre lesz szükség, hogy ne lopják szét az olimpiát | A számvevőszék szerint új törvényekre lesz szükség, hogy ne lopják szét az olimpiát - Az ÁSZ antikorrupciós módszertant is kidolgozott az Országgyűlésnek. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/05/06/a_szamvevoszek_szerint_uj_torvenyekre_lesz_szukseg_hogy_ne_lopjak_szet_az_olimpiat/ | 2016-05-06 11:34:00 | true | null | null | Index |
A Magyar Közlönyből derült ki, hogy az új módosítás szerint 2025-től minden december 26. utáni munkanapra szabadságot kell kiadni az állami hivatalok dolgozóinak a következő év első munkanapja előtti napig. Vagyis az év utolsó munkanapjaira teljesen leáll majd az ügyintézés a közhivatalokban.
Eddig a rendeletben csupán annyi szerepelt, hogy a kormány nyári és téli igazgatási szünetet rendelhet el, a pontos dátumról korábban nem adtak bővebb tájékoztatást. Most a módosult rendeletből az is kiderült, hogy mikortól lép hatályba.
Már idén hatályba lép a rendelet | 2025-től kötelező szabadságot kapnak az állami hivatalnokok | A kormány módosította az igazgatási szünetre vonatkozó rendeletet. Ez azt jelenti, hogy jövőre minden december 26. utáni eső munkanapra az állami hivatalok dolgozóinak szabadságot kell kiadni. Eddig ez nem szerepelt rendeletben, csupán annyi, hogy a kormány nyári és téli igazgatási szünetet rendelhet el, pontos dátum nem volt megjelölve benne. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/allami-dolgozo-kotelezo-szabadsag-karacsony/cle24dp | null | true | null | null | Blikk |
Az M1 riportere csütörtökön a reptéren várta Magyar Pétert, és Kollár Kingát, a Tisza Párt EP-képviselőit, akiket a kikerült hangfelvételről kérdezett volna, amiben a pártelnök alkalmatlannak és agyhalottnak nevezte őket. Arra is kíváncsi lett volna Császár Attila riporter, hogy vajon kiket tart Soros-ügynöknek Magyar Péter. Választ azonban nem kapott kérdéseire.
- Nagyon szívesen nyilatkozunk Önöknek, viszont most inkább a családom... - rázta volna le az M1 riporterét Kollár Kinga, mikor arról kérdezték, vajon azért nem engedik-e őket nyilatkozni, mert agyhalottak.
- De Ön agyhalottnak tartja magát? - faggatta tovább Császár Attila.
- Hát nem, köszönöm! - válaszolta felháborodottan az EP-képviselő.
Pedig a Tisza Párt elnöke pontosan ezeket a szavakat használta rájuk. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott felvételek szerint azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak.
Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..."
Egy másik felvételen pedig egészen konkrétan pldául ezekkel a szavakkal alázta porig őket:
"egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik"
"semmit nem tettek hozzá a kampányhoz"
"alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik"
"totál antitalentum politikailag mindegyik, és én csinálok mindegyikből EP-képviselőt" | Magyar Péter EP-képviselője nem érzi magát agyhalottnak | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloje-nem-erzi-magat-agyhalottnak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csütörtökön több fejlesztést is bejelentett Lázár János Egerben, az építési és közlekedési miniszter azt mondta, az északkelet-magyarországi régió számára egy nagy volumenű útfelújítási programot indítanak: az M3-as autópálya újjáépítését - írja a kormany.hu.
Az autópályát a következő években a kormány - a kezelőjével konzorciumban - teljes egészében újjáépítteti, az M3-as 2025. augusztus 31-ig százmilliárd forint értékben újul meg. Emellett az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyösig 420 milliárd forintból hatsávossá építik.
Lázár arról is beszélt, hogy Egerben fejleszteni kell az idegenforgalmat, emiatt "Eger önkormányzata és a kormány egy új, 10 éves együttműködési megállapodást köt az egri vár fejlesztésére, ennek első lépéseként a tárca egymilliárd forintot biztosít már most december 31-ig, hogy a vár fejlesztését újra tudják kezdeni".
Bejelentette a Füzesabony és Eger, illetve a Hatvan és Füzesabony közötti vasúti pálya korszerűsítését is, ami 135 milliárd forintba kerül majd és elmondása szerint 20 perc menetidő-csökkenést jelent majd az Eger-Budapest relációban. | Hatsávosra bővítik az M3-as autópálya egy szakaszát | Lázár János bejelentése szerint 420 milliárd forintból. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/08/hatsavosra-bovitik-az-m3-as-autopalya-egy-szakaszat | null | true | null | null | 444 |
Wieszt-ügy: az ügyész súlyosítást, a védelem új eljárást kért | Az ügyész súlyosítást, a védelem új eljárást, illetve felmentést, enyhítést kért a korrupciós cselekmények miatt első fokon négy évre ítélt Wieszt János újbudai volt szocialista politikus és társai ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán pénteken.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141031-wieszt-ugy-az-ugyesz-sulyositast-a-vedelem-uj-eljarast-kert | 2014-10-31 14:26:00 | true | null | null | ATV |
|
Péntek reggel már megint azt kellett hallania mindazoknak, akik kíváncsiak Orbán Viktor szokásos kontrollálatlan megszólalásaira, hogy a baloldali ellenzék és Brüsszel is lenézi a magyar kormányt amiatt, amiért megkérdezi két választás között az emberek véleményét. Illetve az lett a szokás, hogy lényegében megvetik az embereket - hangoztatta mélyen eltűnődve a dolgokon a miniszterelnök. Mert hát "Brüsszel egészen mást akar, mint mi". Brüsszel háború-, bevándorlás- és LMBTQ-párti; ellenzik a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat; el akarják törölni a bankok és a multik adóját.
Ez utóbbiakat, ha jól emlékszem ezen a reggelen nem hallhattuk Orbántól, de a kommunikáció akkor is állandó. Annak hangsúlyozása, hogy Magyarország a béke, a biztonság, a gyermekek védelme mellett teszi le a voksot; a gazdaságban a semlegességre törekszik; jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedésre számít; a családi adókedvezményt megduplázzák; munkáshitelt dolgoznak ki; a magyar kis- és középvállalkozásokra támaszkodnak. Most éppen azon volt a fő hangsúly, hogy a bérmegállapodással mekkora biztonságot teremtenek, kiszámíthatóvá teszik a családok számára a jövőt.
Nem szép dolog, amit ideírok: a magyar politika immár telis-tele van hazugságokkal, ténylegesen még a tájékozottak, vagy tájékozódást igénylők sem igazodnak ki mindazon, amit hallanak. Legfeljebb a saját életük realitása, a hétköznapi életük nem találkozik a valósággal. Látják az emelkedő árakat, látják a megélhetés nehézségeit, és tudják, hogy a saját életük köszönő viszonyban sincs azzal, amit nap mint nap hallanak. De aztán érkezik a kormányzati hír, amely arról szól, hogy jövőre már minden nagyszerű, minden fényes lesz, mi több Magyarország a legélhetőbb ország lesz Európában. Már csak azért is, mert ellenáll Brüsszelnek, nem engedi, hogy az Európai Unió elvegye a 13. havi nyugdíjat, és a rezsicsökkentés is úgy marad, ahogy van. Hurrá, gondolhatja magában az állampolgár, és aztán elolvassa a "brüsszeliek" nyilatkozatát, akik erős hangsúllyal jelentik: eszük ágában sincs elvenni semmit, pláne nem a nyugdíjasok pénzét. És mire megnyugodna kissé, jön az újabb cáfolat: de igenis, állítja a kormány vagy valamelyik médiája: bizonyítékok vannak az ellenkezőjére.
Azt írtam: a magyar politika telis-tele van hazugságokkal, de akkor éppen ki hazudik? Hazudik-e a hatalom, amikor fantasztikus jövőről beszél, hazudik-e az ellenzék akkor, amikor rámutat: semmi nem igazolja miniszterelnök által felfestett rózsaszín világot? Hazudik-e a kormány, amikor világháborús veszélyről beszél, és ennek fő okozójaként az Egyesült Államok jelenlegi vezetését, illetve a nyugati országok irányítóit jelöli meg, amelyekkel karöltve viszi a végromlás felé a a világot? Vagy hazudik-e bárki, aki a háborús helyzet fő okozójaként az orosz elnököt jelöli meg, ugyanakkor bízva abban, hogy annyi józanság szorult Putyinba is, hogy belátja: egy nukleáris háború saját országát is elpusztítaná.
Mindezt végiggondolva arra jövünk rá, hogy a politika játszik velünk, és ez a tudás nem tesz bennünket boldoggá. De még a fantasztikus jövő ígérete sem. Mert hát, nagy eséllyel, az is csak egy hazugság. | Hazugságok | Pillantás a kilencedikről | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258867_hazugsagok | null | true | null | null | Népszava |
"A hírek szerint hamarosan végleg leáll az amerikai tulajdonú orosházi síküveggyár, amely jelenleg is jelentősen lecsökkentett kapacitással működik. A gyár legfontosabb berendezésének számító kemencét több mint két éve hűtötték le, a felfűtése pedig azóta sem történt meg. Az orosházi síküveggyár tulajdonosa, a Guardian Orosháza Kft. nem cáfolta azt a hírt, miszerint jövő tavasszal teljesen megszűnik a termelés. Értesülések szerint a dolgozókat már tájékoztatták arról, hogy munkahelyeik várhatóan 2025 tavaszán megszűnnek. Az üzem hanyatlása még 2022-ben kezdődött, amikor az energiaárak drasztikus növekedése és a kereslet csökkenése miatt a kemencét lehűtötték. Az elmúlt években a cég pénzügyi helyzete jelentősen romlott, hiszen a cég 2020-ban még 2,7 milliárd forintos nyereséget termelt, mindez 2023-ban azonban 5,8 milliárd forintos veszteségbe fordult" - írja Facebook-bejegyzésében Komjáthi Imre, az MSZP elnöke.
Komjáthi hozzáteszi: arról is hallani, hogy a kormány török befektetőket támogatna abban, hogy Kaposváron épüljön új üveggyár. "Az MSZP szerint érthetetlen, hogy a kormány miért nem egy már működő gyár megmentésében vállal szerepet. Hiszen az orosházi síküveggyár jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, mind a szállítás, mind az energiaellátás tekintetében. A gyártósorok használatra készen állnak, az itt dolgozók pedig nagy tapasztalattal és rutinnal rendelkeznek. Az üveggyártás nagy múltra tekint vissza a térségben, így minden adott volna egy sikeres üzem működéséhez. Amennyiben pedig valóban csupán a megnövekedett energiaárak miatt került sor az üzem fokozatos leépítésére, akkor a kormányzatnak el kellene gondolkoznia azon, hogy a vállalkozások számára éveken át csak ígérgetett "ipari rezsicsökkentés" bevezetése esetén hány munkahelyet tudtak volna megmenteni!" - írja Komjáthi, aki azonnali és érdemi állami beavatkozást sürget. | Komjáthi Imre szerint még menthető volna az orosházi síküveggyár | Kiváltképp, ha azt a kormány is úgy gondolja. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/gazdasag/komjathi-imre-szerint-mentheto-volna-az-oroshazi-sikuveggyar-169677 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.
Ez derül ki az alapítvány alapító okiratából, amelyet a 24.hu a Kaposvári Törvényszéken átnézett. Az iratanyag azért Kaposváron lelhető fel, mert az alapítvány székhelye a Somogy megyei Balatonföldváron, a médiabirodalom központi figurájának tekintett Liszkay Gábor nyaralójában van.
Az alapítvány nyitott, ezért „ahhoz belföldi és külföldi természetes személyek egyaránt csatlakozhatnak”, mégpedig a vagyon felajánlásával. Ez történt meg a múlt héten bejelentett felajánlások alkalmával. Az utóbb csatlakozó-adományozó az idevágó jogszabály alapján kaphatna alapítói jogot, ám a dokumentum ezt kizárja: „A csatlakozó az alapítói vagy egyéb jogok gyakorlására nem jogosult.”
Az alapító okirat szerint „az Alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az Alapítvány és a csatlakozó jogutódjára is.”
Az is bizonyos, hogy Liszkaynak főszerepet szántak, és már hónapokkal korábban kigondolták, hogyan gyúrják egybe az addig több kézen levő médiaportfoliót. Az alapítvány alapítója a Liszkay kizárólagos tulajdonában álló, július közepén létrehozott cég, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. Ez a cég alapította meg a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Ehhez
elég volt 20 millió forintot befizetnie. Aztán pár hét múlva jött még több tízmilliárdnyi vagyon a nagylelkű adományozóktól.
A legnagyobb hitelező egyben a legnagyobb adományozó
A kaposvári dokumentumok arra egyelőre nem adnak választ, pontosan mennyi vagyont, illetve adósságot vittek be a közösbe. A nagyobb médiadarabok felvásárlása annak idején bankhitelekből történt, és a kiadócégek elég komoly adósságot mutattak ki a múlt év végén, a 24.hu becslése szerint bőven 30 milliárd forint feletti kötelezettségállományról volt szó. A G7 összesítése is azt hozta ki, hogy több mint 30 milliárd forintot költöttek az oligarchák a médiabefektetésekre.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásból olyasmi rajzolódik ki, hogy a bankok mindenre rátették a kezüket, nemcsak az ingó és ingatlanvagyonra, hanem alkalmanként a jövőbeni bevételekre és a létrehozandó domain nevekre is zálogjogot jegyeztek be. A nyilvántartásban sűrűn előfordul az MKB neve, például a legnagyobb falatnak számító, egykor a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-nél, a 3 vidéki lapot kiadó Lapcomot korábban megszerző Andy Vajna cégénél, az Avalue Befektetési Kft.-nél vagy az ugyancsak vidéki portfóliót bekebelezett Heinrich Pecina nevével fémjelzett Inform Média Kft.-nél. Kivételnek számít az Echo TV, amelynél 889 millió forint és járulékai erejéig a B3 Takarék Szövetkezetet tüntették fel a jelzálogjog bejegyzésben. Bár ez sem esik távol a Mészáros-birodalomtól.
A hitelező bankok hozzájárulása kell a tulajdonosváltáshoz, de aligha bonyolult a megegyezés a tartozásokkal terhes médiaportfólió átpasszolásáról olyan körülmények között, hogy a nagy hitelező bank Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, és a legnagyobb adományozó is Mészáros Lőrinc.
Az alapítvány mottója: a sajtó legyen őre a jogszerűségnek, a bűnnek ostora
Az pikáns a több mint 250 újságot kiadó, portált üzemeltető kormányzati médiabirodalmat összefogó alapítványnál, hogy az alapító okirat elején, a preambulumban emelkedett, ünnepélyes hangulatú, Kossuth Lajostól vett idézet olvasható:
….az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy (…) legyen hajnalcsillaga a világosság napjának, (…) legyen őre a jogszerűségnek, reményhorga a szenvedőnek, a bűnnek ostora, a szerény érdem koszorúzója….
Hasonlóan áthallásos része az alapítói okiratnak az, amikor arról rendelkezik, hogy „az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.”
Ehhez képest az alapítvány kuratóriumának tagjai erősen kötődnek a Fideszhez. Az elnök Varga Istvánt augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, közéleti karrierjét az MDF-ben kezdte, majd Fideszre váltott és 2014-ig volt országgyűlési képviselő. Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, Orbán Viktor és családja ügyvédjeként lett ismert, a kuratórium harmadik tagja pedig Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója, a kormánypárti televíziók beszélőfejeinek egyike.
Lesz pénz ösztöndíjra, támogatásra, egyéni kérelmekre, munkatársakra
Az alapítvány alá bement cégek tavaly összesen legalább 8 milliárdos nyereséget hoztak össze. Ha a jövőben is lesz profit, és az alapítvány mint a cégek tulajdonosa magához vonja a nyereséget, azt nem fizetheti ki az alapítónak, pénzt tehát másként kell kivenni az alapítványból. Ennek módjaira is gondolt a Liszkay-féle cég mint alapító:
az Alapítvány támogatást, cél szerinti juttatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján a Kuratórium által megállapított feltételek szerint nyújthat.
Továbbá:
az Alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat.
A NER szereti az alapítványokat, de ez valami egészen új
Nem először folyamodik a NER a vagyon alapítványba csomagolásához. Matolcsy György jegybankja egész sor alapítványt hozott létre, és mint a sajtóperekből utóbb kirajzolódott, azért, hogy a jegybanki nyereség közpénzjellegét elveszítve önálló életre keljen.
Ennek nincs sok köze az alapítvány-létrehozás klasszikus céljához, vagyis hogy a bevitt vagyonnal valamely önzetlen, jótékony célt szolgáljon. Az alapítványokat nem profitorientált tevékenységre hozzák létre, más kérdés, hogy gyakorta alapítanak gazdasági társaságot, amelynek tevékenységéből gyarapítják az alapítványi vagyont, illetve fedezik a költségeket. A mai példák közül a Századvég Alapítvány holdudvarában egész sor gazdasági társaság működik – és nyer el közpénzes megrendeléseket -, de azért létezik nonprofit profilja, oktatási tevékenysége.
A sajtóban is akad példa alapítványi tulajdonlásra, az Index portál esetében azonban ez a forma, illetve az egyszemélyes kuratórium inkább védernyő, a tulajdonosoktól való független működés záloga volna.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány azonban ezektől elüt. Annyiban mindenképpen, hogy gazdasági társaságok garmadája tolta bele a vagyonát vezényszóra, és lényegében egy holding tetején ül az alapítvány. Olyan vagyonon, amely az állami hirdetések segedelmével több mint 60 milliárd forint összbevételt hozott a múlt évben és alsó hangon 8 milliárd forint nyereséget termelt.
Alapítványt bármely tartós célra létre lehet hozni, erről az oldalról nincs akadálya a kiadócégek összeborulásának. Elméletileg elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem lehet alapítványt gründolni, bevételeinek meghatározott része származhat csak vállalkozói tevékenységből. De csak az alaptevékenységtől különböző vállalkozói tevékenység számít ide. Az alapító okiratba pedig bekerültek a beszippantott kiadók által végzett tevékenységek, így nem lehet szó kvótatúllépésről, tehát ez sem lehet akadály.
Az alapítvány nonprofit jellege nem jelenti azt, hogy az állami hirdetések és a nyereségtermelés leállna. Annyit tesz csupán, hogy a kiadóvállalatok által megtermelt profitot az alapítvány mint tulajdonos nem veheti ki osztalék formájában, ahogy azt mondjuk Mészáros Lőrincék megtehetnék az Echo Hungária TV Zrt.-ből. Ettől még a pénz nem kizárólag az alapítványon belül kering majd.
Kiemelt képünkön Liszkay Gábor és Szikszai Péter – Marjai János / 24.hu | Kiderült, kinek adták sokmilliárdos vagyonukat a NER-oligarchák | Liszkay Gábort tolták a kirakatba: ő alapította azt a céget, amelyiknek az alapítványa a kormánypárti médiabirodalmat egyesíti. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/12/05/kiderult-kinek-adtak-sokmilliardos-vagyonukat-a-ner-oligarchak/ | 2018-12-05 06:10:00 | true | null | null | 24.hu |
A Magyar Közút Zrt. két közbeszerzési pályázatán is a Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállallkozó öccse tavaly februárban, a Pegazus Trade Kft.-n keresztül lett tulajdonos a Herceghalom Interat Zrt.-ben.
A Magyar Közút két szerződött a fiatalabb Mészáros cégével:
Kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére 447,9 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja)
Három darab önjáró hidarulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére 62,2 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja).
A Magyar Közút nem először kerül üzleti kapcsolatba Mészáros János vállalkozásával: a felcsúti üzletember februárban szerezte meg a Zrt.-t, a rendőrség áprilisban már őket tette meg beszállítónak a Magyar Narancs korábbi cikke szerint.
Mészáros János korábban Felcsút alpolgármestere volt. Ismertebb cége az Agro-Felcsút Kft., amelynek egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője. Az Agro-Felcsút tavaly novemberben egy 1,7 milliárd forintos, közpénzes megrendelést kapott a MÁV-tól. Ezzel a Mészáros János-céggel is kapcsolatba került a Magyar Közút: 770 millió forintért tőlük rendeltek sószórókat.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI | 510 millióért vásárol be a Magyar Közút Mészáros Lőrinc öccsénél | Mészáros János egyre sikeresebb. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/12/13/meszaros-janos-magyar-kozut/ | 2018-12-14 01:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Tehát pont úgy és abban formában áll össze a szivárványkoalíció, ahogy azt korábban megmondtuk
- fogalmazott a politikus.
Hónapok óta tagadják, hogy egymás között osztanák el a pozíciókat, de közben a valóság mégiscsak az, hogy Magyar Péter lepaktált Karácsonnyal és Gyurcsánnyal, az áruló Vitézy pedig csatlakozott a szivárványkoalícióhoz
- írta bejegyzésében Szentkirályi Alexandra. Véleménye szerint Vitézy Dávid ahhoz kapta a budapesti választók támogatását, hogy leváltsa Karácsonyt, nem arra, hogy a helyettese legyen.
Magyar Péter pedig ahhoz biztosítja a közgyűlési többséget, hogy Kiss Ambrus, a Gyurcsány-Bajnai kormányok államtitkára visszaülhessen a főpolgármester-helyettesi székbe
- írta a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője, kiemelve, hogy nem fogják támogatni sem Vitézy árulását, sem a Karácsony - Gyurcsány - Magyar Péter paktumot.
Mi nem veszünk részt ebben. Budapest ennél többet érdemel!
- zárta bejegyzését Szentkirályi Alexandra. | Szentkirályi Alexandra: A budapestiekhez méltatlan alku készül | A budapestiekhez méltatlan alku, amit a főpolgármester a Közgyűlés elé akar hozni, mert ez ismét csak a hatalomról és a pénzről szól - közölte Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerdán a Facebook-oldalán, ahol azt írta, hogy sajtóhírek szerint Karácsony Gergely Vitézy Dávidot és Kiss Ambrust jelöli főpolgármester-helyetteseknek. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/szentkiralyi-alexandra-budapest-meltatlan-alku | null | true | null | null | Origo |
Feljelentést tett a Mi Vagyunk az Erdő (My sme Les) nevű természetvédelmi polgári társulás, miután egy tátracsorbai (Tatranská Štrba) csárda étlapján medvehúsból készült gulyás és medvetepertőkrém is szerepel. Az étterem alkalmazottai azt mondják, a medvehús beszerzéséhez elég jó kapcsolatokkal rendelkezik a vezetés a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) adminisztrációjánál.
Az Új Szó hozzáfűzi, a környezetvédők képviselője, Michal Haring úgy fogalmazott, megdöbbentő, hogy jó kapcsolatok ilyesmihez hozzásegítenek egy éttermet.
Közben a TANAP képviselője azt mondja, nincs tudomásuk arról, hogy az étterem medvehúst kínál, és arról sem tudnak, hogy a felhasznált medvehús a az ő vadászterületeikről származna. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) azonban megerősítette, hogy panasz érkezett hozzájuk az ügyben, amelyet továbbítottak a megfelelő felügyelőségnek. | Téboly: medvehúsból készült ételeket találtak a népszerű csárda étlapján | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/teboly-medvehusbol-keszult-eteleket-talaltak-az-egyik-nepszeru-csarda-etlapjan | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elutasította a rendőrség, hogy érdemben vizsgálja az Együtt-PM feljelentését, amelyet a szövetség hűtlen kezelés gyanúja miatt tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) indokolatlannak tartott kiadásainak ügyében – közölte Pápa Levente, a pártszövetség gazdaságpolitikusa szombaton.
"A hatóságok ismét jól teljesítettek. Ezúttal 27 nap alatt (amibe belefért egy feljelentéskiegészítés is) sikerült megszüntetni az eljárást" – írta közleményében a politikus, utalva arra, hogy márciusban 17 nap alatt utasították el feljelentését, amelyet Matolcsy György ellen tett.
"Az érdemi vizsgálat most sem történt meg, de ez nem tántorít el minket attól, hogy továbbra is a közpénzek felhasználásának éber őrei legyünk. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy előbb-utóbb meginduljanak az eljárások ezekben az ügyekben."
Bruegel-festmény és drága hegedű
Április közepén az Index – MNB-s informátorra hivatkozva – arról írt, hogy a bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre vagy a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet. Ahogy a jegybank más testületei sem – írta a portál.
Az Index idézte az jegybank felügyelőbizottságának jelentését, amely szerint az óriási keretösszeggel elindított ingatlanprogram mellett semmilyen stratégia nincs.
A MNB a cikkre reagálva közölte: büntetőfeljelentést tesz az Index hírportál "hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas" állításai miatt.
A jegybank közleménye szerint az Index cikke ellenőrizetlen jegybanki költésekről ír, a valóság ezzel szemben az, hogy a jogszabályok által meghatározott keretek között az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását, emellett a jegybank felügyelőbizottsága mint folyamatos tulajdonosi ellenőrző szerv már ebben az évben is több alkalommal ellenőrizte az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiáját. | Gazdaság: Lesöpörte a rendőrség Bajnaiék feljelentését az MNB ügyében | Az Együtt-PM hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, miután lapinformációk szerint a nemzeti bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre vagy a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására. A rendőrség nem vizsgálta érdemben az állításokat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20140526_Lesoporte_a_rendorseg_Bajnaiek_feljelente | 2014-05-26 12:21:00 | true | null | null | HVG |
Az atlatszo.hu is megkapta az Ernst & Young auditorcég norvég jelentésének végleges tervezét, amelyről először a Heti Válasz írt úgy, hogy azok Lázár János gyanúját igazolják, amely szerint pártok holdudvarát finanszírozták az alap segítségével. A Miniszterelnöki Hivatal pedig a múlt héten ugyanezen jelentés megállapításaira hivatkozva sikkasztás gyanúját emlegette a Norvég Civil Alapot kezelő szervezetekkel kapcsolatban.
A jelentést a tanácsadócégtől a támogatási konstrukcióért felelős brüsszeli Finanszírozási Iroda rendelte meg, az Ernst & Young szakértői egyes kiválasztott, 2008-2009-ben indult alprojektek részvizsgálata alapján értékelték a projekt magyarországi végrehajtását ténylegesen végző szervezetek (az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány) munkáját, elsősorban abból a szempontból, hogy az mennyiben áll összhangban a támogatási célokkal.
Az atlatsz.hu szerint a jelentés összességében megfelelőre értékeli a projekt végrehajtását, rendszerszintű hiányosságokat a következtetésben nem állapít meg, de több problémát, illetve kockázatot tár fel a pályázatokkal kapcsolatban.
Az észrevételek a négy vizsgált szervezet tekintetében szervezetenként eltérnek, de a legtöbb esetben a pályázatok értékelési eljárása szabályozottságával, a lehetséges érdekösszeütközések kizárásával, illetve az eljárások dokumentálásával volt baja az értékelést végző szakértőknek.
Mindezeket a megállapításokat azonban az atlatszo.hu szerint túlzás azonosnak mondani a kormányzati aggályokkal. Emellett a blog szerzői olyan tényt sem találtak a szövegben, ami sikkasztás gyanúját vethetné fel. | Még sincs sikkasztás a Norvég Alapról szóló jelentésben? | Az atlatszo.hu szerint a könyvvizsgálati jelentés nem marasztalja el a hazai pénzosztási gyakorlatot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/07/01/megsincs-sikkasztas-a-norveg-alaprol-szolo-jelentesben/ | 2014-07-01 12:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Lehet tudni, melyik rendőrtől kérhetünk szívességet
Rendőrök követik el a feltárt korrupciós bűncselekmények nagyjából tíz százalékát, melyek a közúti ellenőrzésekhez éppúgy kapcsolódnak, mint információk kiadásához vagy törléséhez. Sorozatunk rendőrségi korrupcióval foglalkozó második cikkében Inzelt Éva, a fehérgalléros bűnözés kutatója, az ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszékének oktatója a legfrissebb kutatásokat foglalta össze.
A korrupciós bűncselekményekről – természetüknél fogva – köztudott, hogy óriási látenciával rendelkeznek. A bűncselekmények e csoportja nagy arányban marad rejtve, vagyis nem kerül a hatóságok tudomására, melynek többek között a felek közötti érdekegység, érdekközösség az oka.
A korrupcióban mindig legalább két személy veszt részt, akik tevékenységét szoros és titkos (gyakran konspiratív) együttműködés jellemzi. A cselekvésük indítéka szükségletek kielégítése, valamint előnyszerzés. A korrupció feltárását az is hátráltatja, hogy legtöbbször nincs közvetlen sértett vagy áldozat, és ez mind a megvesztegetett, mind a megvesztegető számára kedvező helyzetet eredményez.
Honnan tudjuk, hogy korrupt?
A hazánkban elkövetett korrupciós bűncselekmények (vesztegetés, befolyással üzérkedés, 2012. január 1-jétől a befolyás vásárlása) kiterjedtségének megismerésére három forrás együttes vizsgálata adhat teljes képet. A kiinduló forrásnak mindenképpen az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikát tekintem. Másodlagos forrás az ún. érzékelések, szubjektív benyomások mérésére vonatkozó kutatások. Harmadlagos megismerési módszerként a tényleges tapasztalaton alapuló kutatásokat említeném.
Inzelt Éva Inzelt Éva jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszékének egyetemi tanársegédje. Doktori disszertációját a fehérgalléros bűnözés kriminológiai kérdései témában írja. Kutatási területe a fehérgalléros bűnözés, a korrupció és a gazdasági bűnözés.
A kriminálstatisztikai adatokból látszik, hogy az elmúlt 10 évben 500 és 1000 között mozgott a korrupciós bűncselekmények száma, és ez az összes ismertté vált (regisztrált) bűncselekménynek (2009: 394 034, 2010: 447 186, 2011: 451 371) csak néhány ezreléke. A korrupciós bűnözés dinamikáját tekintve nagy eltérések tapasztalhatók évről évre, ami a kis statisztikai halmazokra általában jellemző tulajdonság. Fontos hangsúlyozni, hogy a kriminálstatisztikából a vesztegetések valós mértékét megismerni nem lehet.
Az adatok a magyarországi kriminális korrupció minimumáról adnak számot, azonban ezen esetek részletes feldolgozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy képet kapjunk arról, hogy a büntető igazságszolgáltatás milyen korrupciós esetek kezelésére képes. Emellett rendkívül fontosak a látenciakutatások ezen a téren. A magyarországi vizsgálatok többsége a korrupció látens részével foglalkozik, ezen belül is az emberek szubjektív érzékeléseivel és nem a konkrét tényekkel, tapasztalásokkal.
A bűnös tíz százalék
A bűnügyi statisztika adatai alapján a rendőri korrupciót nézve megállapítható, hogy az ismertté vált (regisztrált) korrupciós bűncselekmények (konkrétan a vesztegetés és a befolyással üzérkedés) körülbelül tíz százalékát rendőrök követik el (lásd a táblázatot). Ez igen magas aránynak tekinthető, főleg, ha arra gondolunk, hogy a rendőrség alapvető feladata a bűnmegelőzés és a bűnüldözés.
Azért, hogy megtudjuk, milyen szituációkat és élethelyzeteket takar a fenti számsor a 2010. évben vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt jogerősen elítéltek ítéletei közül 104-et (nem a teljes minta a 2010. évből) feldolgoztunk egy kutatószeminárium keretében.
Ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma
Rendőrök által elkövetett korrupciós bűncselekmények száma
Százalékos arány az összeshez viszonyítva
2003
783
65 8,3 % 2004 605 70 11,6 % 2005 958 60 6,3% 2006 480 24 5% 2007 350 33 9,4% 2008 541 51 9,4% 2009 964 31 3,2% 2010 482 59 12,2%
Forrás: Legfőbb Ügyészség
A korrupciós esetek egy csoportja a közúti ellenőrzésekhez köthető (igazoltatás és előállítás elkerülése, gyorshajtás és ittas vezetés súlyosabb következményeinek „megúszása”). Erre példa, amikor valakit annak ellenére nem állítanak elő, hogy kereskedelmi mennyiségű zárjegy nélküli cigarettát találtak nála. Egy másik, tipikusnak mondható eset, amikor személyi sérüléssel nem járó közúti balesetnél a vétkes gépjárművezető saját maga helyett egy helyszínre érkező „barátot” tüntetett fel vezetőként a jegyzőkönyvben, mert neki nem volt érvényes jogosítványa. De ide sorolható az is, amikor egy rendőr elintézte, hogy a külföldről behozott adózatlan gázolajat szállító „csempészt” ne igazoltassák.
Pénzért, szexért, barátságért
Egy másik gyakori korrupciós helyzet a nyomozás során felmerülő adatok, információk lekérdezéséhez, kiadásához vagy éppen törléséhez kapcsolódik. Ilyen, amikor a körözési rendszerből törölnek valakit, vagy elintézik, hogy a forgalomból kivont gépjármű forgalmi engedélyét visszaadják, a jogosítvány bevonási idejét csökkentsék. A harmadik korrupciós szituáció a rendőrségi ellenőrzések befolyásolása – volt olyan eset, amikor kiadták a szórakozóhelyeket érintő razziák időpontjait.
Az előnyt a legtöbb esetben pénzért "váltották meg", az összeg 10 000 és 900 000 Ft között szóródott. Néhány esetben az ellenszolgáltatás nem volt több a baráti kapcsolatok erősítésénél, egy esetben volt szexuális ellenszolgáltatás. Egyes ügyekből arra is fény derült, hogy vannak olyan városok, ahol az emberek tisztában vannak azzal, hogy ki az a rendőr, akit meg lehet keresni és fel lehet hívni, amikor valamilyen szívességre szorul az ember a hatóságokkal való "nem várt" találkozás eredményeként.
A rendőri korrupció rejtve maradt részére irányuló látenciakutatások száma sajnos elenyésző Magyarországon. 1996-1997-ben Kránitz Mariann folytatott egy vizsgálatot Korrupt-e a közutakon bírságoló rendőr? címmel. A 251 válaszadóból 174 fő válaszolta azt, hogy valamilyen rendőri intézkedést foganatosítottak ellene. A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy az esetek harminc százalékában a szabálysértő nem kapott nyugtát az általa lerótt helyszíni bírság elismervényeként. Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy a rendőr zsebre tette a pénzt.
Korrupciós témák a hvg.hu-n
A rendőrök nem az alacsony fizetések miatt korruptak - Krémer Ferenc szociológus a rendőrségi korrupcióról (Első rész) | Gazdaság: Lehet tudni, melyik rendőrtől kérhetünk szívességet | Rendőrök követik el a feltárt korrupciós bűncselekmények nagyjából tíz százalékát, melyek a közúti ellenőrzésekhez éppúgy kapcsolódnak, mint információk kiadásához vagy törléséhez. Sorozatunk rendőrségi korrupcióval foglalkozó második cikkében Inzelt Éva, a fehérgalléros bűnözés kutatója, az ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszékének oktatója a legfrissebb kutatásokat foglalta össze. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20120517_Inzelt_Eva_rendorsegikorrupcio | 2012-05-17 16:04:00 | true | null | null | HVG |
- Én nem botrányokat, hanem eredményeket látok, amelyekre építve a kormányzás második félidejében jobb és még hatékonyabb lehet a rendőrség. Kormányra lépésünk pillanatában kaptam a feladatot, hogy dolgozzunk ki egy, a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb eszközrendszert a korrupció ellen. E munka keretében jött létre a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely a korábban hasonló feladatokat ellátó szervezetekhez képest több új, erős eszközöket kapott; hogy csak a korábban sok vitát kiváltó „provokáció” lehetőségét említsem, amellyel aktívan és eredményesen él a szervezet. Egy percig sem volt kétséges, hogy az újfajta fellépés és az új eszközök idővel meghozzák a várt eredményeket. Mondjuk, az induláskor még nem láttuk, nem is sejtettük, milyen mélyen, vagy ha úgy tetszik, milyen magasan érintettek korrupciós ügyekben egyes rendőri vezetők.
- Egyelőre az „eredmény” a döbbenet. Most a rendőrség nagy része azt találgatja, kik voltak benne, s közülük kiket mikor visznek el. Hogy lesz ebből hatékonyabb és jobb rendőrség?
- A döbbeneten hamar túljutott a rendőrség, azzal szinte egy időben világossá vált az állomány előtt, hogy ez így nem mehet tovább. Eddig és ne tovább. Nyilvánvalóan lesznek szervezeti és személyi változások. Szeretném azonban nyomatékosan leszögezni, hogy ezek nem feltétlenül állnak majd ok-okozati kapcsolatban a korrupciós üggyel, sőt, a várható változások többségének semmi köze a történtekhez. Lesznek rendőri vezetők, akiknek azért kell távozni jelenlegi beosztásukból, mert nem megfelelő a teljesítményük, de ilyesmire korában is volt már példa. Nyilván nem maradhat meg a jelenlegi keretek között a Nemzeti Nyomozó Iroda sem. Megalapítása óta létszámában és feladatait, jogosítványait tekintve is jelentősen bővült a szervezet, de ez nem párosult a hatékonyság növekedésével. Szükség van az NNI-re, de úgy, ahogy eredetileg létrehozták, nagy horderejű, országos, de legalábbis több megyére kiterjedő bűnügyekkel foglalkozó nyomozó hatóságként. Ehhez a munkához nincs szükség saját bevetési egységre, figyelői és más titkosszolgálati eszközöket és módszereket alkalmazó csoportokra az irodán belül. Ezek a képességek és az alkalmazásukhoz szükséges tudás ugyanis magasabb szinten megtalálható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, amelynek törvényben előírt kötelessége minden, efféle eszközök alkalmazására jogosult szerv kiszolgálása.
- Emlékeim szerint az NNI azért hozta létre saját „kis szakszolgálatait”, mert annak idején, mire hivatali úton megrendeltek egy figyelést vagy egy lehallgatást, a potenciális gyanúsított hét határon túl jutott…
- Nem foglalkozom azzal, miért alakultak így a dolgok. A szakmai érvek is a változtatás mellett szólnak és a gazdasági helyzet sem olyan, hogy megengedhessük magunknak a párhuzamos kapacitások kiépítését. Persze a hivatalba lépésem óta találtam más furcsaságokat is. Döbbenten tapasztaltam például, hogy a rendőrségen belül különböző szervezetek együttműködési megállapodásokat kötöttek egymással a legkülönbözőbb témákban. Nos, ennek vége. A rendőrség, és általában a rendvédelem munkáját törvények, egyéb jogszabályok, valamint parancsok és utasítások szabályozzák. Ezeket nem lehet két rendőri vezető együttműködési megállapodásával felülírni. Azoktól pedig, akik nem képesek a hatékony és jó működés követelményét szem előtt tartva együttműködni, kénytelen leszek megválni.
- Ismeretei szerint milyen magasra érnek a rendőrségi korrupciós ügy szálai?
- Elértünk a csúcsig. Addig folyt a titkos felderítés, amíg el nem értük az ügyben érintett legmagasabb szintű vezetőket is.
- A négy letartóztatott rendőr képes volt észrevétlenül megszervezni az őket lefizető vállalkozó érdekeltségeinek törvénytelen védelmét, akciókat indítani a konkurensek gyengítésére?
- A beszerzett bizonyítékok alapján igen, képesek voltak rá. Ne feledje, a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának két csúcsvezetője érintett az ügyben. Bármilyen információhoz hozzáférhettek, bármilyen indokkal kérhettek segítséget más rendőri szervektől. Feltehetően az akcióikban közreműködő egységek vezetői sem tudták, valójában miben vesznek részt, mi van az adott utasítás, a „kiemelt akció” hátterében.
- Milyen közállapotok uralkodnak, uralkodtak a rendőrségen, ha vezető rendőrök ki tudja, hány éve tartó korrupt kapcsolata senkinek nem tűnt fel, vagy ha igen, senki nem tett ellene semmit? Hol voltak a gyanúsítottak felettesei?
- Nem kérdés, hogy ennek az állapotnak a kialakulása a más típusú parancsnoki irányítással is magyarázható. Nem véletlen, hogy a kormányváltáskor az országos és a budapesti rendőrfőkapitányi poszton azonnal személycserét hajtottunk végre.
- Kérdés, hogy az elmúlt években hivatalban volt rendőri vezetők figyelmetlenek voltak, bűnös mulasztások sorát követték el, vagy „nyakig benne voltak”, ahogy mondani szokás…
- Ez utóbbit nem tartom valószínűnek, az eddigi adataink nem erre utalnak.
- Nemrég a Hír TV Célpont című műsorában símaszkban megszólalt egy rendőr, aki állítása szerint maga is részt vett Vizoviczki László illegális rendőri védelmében. Azt mondta, ne a kisrendőröket vegzálják, ők a szakmájukat gyakorolták, a főnökök intéztek mindent.
- A törvény mindenkire vonatkozik, az ügyészség pedig teszi a dolgát. Látható, hogy a nyomozás során nem álltunk meg a végrehajtó személyeknél, hanem a döntéshozó vezetőket lepleztük le. Egyébként felmerül bennem a gondolat, hogy a nyilatkozó alkalmas-e rendőrnek. Gyáván elbújik és másokat vádol. Magatartása távol esik az ideális rendőrképtől.
- Vizsgálják, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak voltak-e információi az érintett rendőrökről?
- Már megtörtént. Kiderült, hogy voltak információk egyes, az ügyben érintett vezetőkkel összefüggésben bizonyos életviteli és szakmai problémákról, annak azonban nem találtuk írásos nyomát, hogy ezeket megosztották volna az érintettek feletteseivel, vagy az ORFK, illetve a BRFK vezetőjével. Nyilvánvaló, hogy ez sem maradt következmények nélkül.
- Az Alkotmányvédelmi Hivatal elődszervezetének vezetőjéről és egy főosztályvezetőjéről nemrég derült ki (legalábbis a gyanú szintjén), hogy „kilóramegvették őket”. Összeálltak egy alapítvány keretei között egy volt rendőrrel és egy, a rendőr által ma már hétpróbás gazemberként emlegetett bűnözővel.
- Csak a rend kedvéért, a hazai szervezett bűnözés egyik legrégebben ismert vezetőjéről van szó. A 80-as évek elején még vizsgálóként hallgattam ki, az első hazai szervezett bűnözéshez köthető ügyben ő volt a szervező… El is ítélték.
- Nem egy ügyét azonban eltussolták, még államfői kegyelmet is kijárták neki…
- Kérem, ha valakit a Nemzetbiztonsági Hivatal támogat… Nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva sokmindent el lehetett intézni.
- Csak neki, vagy vannak más alapítványok és „Jakubinyik” is?
- Vizsgáljuk, egyelőre más gyanús ügyre nem bukkantunk.
- A Jakubinyi-ügyben majdhogynem az is államtitok, hogy létezik az ügy. Milyen közös titkai lehetnek az államnak és egy ezek szerint kőkemény bűnözőnek?
- Semmilyen. Én azt képviselem, hogy ebben az ügyben mindent, ami nem sérti az állam érdekeit, és nagyon kevés ilyen részlet van, nyilvánosságra kell hozni. Meggyőződésem, erre már nem is kell túl sokáig várni.
- A BM a közmunkaprogramok felelőse. Kimutatható-e már bármiféle összefüggés a bűnözés alakulása és a közmunkaprogramban részt vevők száma, vagy aközött, hogy mely országrészekben van közmunka és hol nincs?
- Nyilvánvaló, és ezt a statisztikák is alátámasztják, hogy ahol az emberek nagyobb hányadának van rendszeresen munkája, nem, vagy nem csak segélyekből biztosított a megélhetésük, ott a közbiztonság is jobb. Ahol gond a megélhetés, a bűnözés is gyakoribb. Kormányra lépésünkkor 595 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, ma a számuk 534 ezer. Ugyanakkor a különböző közmunkaprogramokban országosan több mint 210 ezren fognak idén részt venni, ezen belül a kistérségi Start munkaprogramokban 67 ezren.
- Havi 47 ezer forintért. Sokan rabszolgamunkáról beszélnek.
- Kétségtelen, hogy ez nem sok, de több, mint a segély. A lehetőségeink jogilag és gazdaságilag is korlátozottak. Magyarország az EU tagja, így vannak korlátai annak, hogy az állam milyen mértékben és módon avatkozhat bele a piaci folyamatokba. Így viszont a korlátaink adottak: a közmunka bére nem lehet több a minimálbérnél, hogy ne avatkozzunk bele a piaci viszonyokba, ugyanakkor nem lehet kevesebb a segélynél, hogy munkára ösztönözzön. Így tudunk megmaradni a szociális foglalkoztatás rendszerén belül. A különféle programokban részt vevők hasznos munkát végeznek, karbantartják a munkaerejüket, alkalmassá válnak arra, hogy azonnal kiléphessenek a munkaerőpiacra, amiért a segélynél magasabb összeget kapnak havonta. Mindemellett munkájukkal segítik az önkormányzatot, amelynek a területén dolgoznak. Egyes helyeken közfoglalkoztatás keretében termelik meg a zöldséget az önkormányzat szociális intézményeinek.
- Zöldséget termeszteni piaci alapon is lehet, s akkor piaci bért kaphatnának.
- Ezek a formációk piaci alapon még nem életképesek. Termékeikre ma még nincs szüksége a piacnak. Természetesen azon vagyunk, hogy ez a helyzet megváltozzon, s a vidéki szociális intézményekben, amelyek közelében vannak művelhető földek, ne külföldi répából és krumpliból főzzenek ebédet. Ha a jelenlegi termelési formációknak sikerül egyfajta szociális szövetkezetekké átalakulni és abban a formában talpon maradni, lehetőség lesz a felesleget a szabad piacon eladni, és akkor már valóban piaci bérekért dolgozhatnak az ott foglalkoztatottak. Ehhez azonban még el kell telnie egy kis időnek. Addig is bővítjük a Start munkába bevont tevékenységek körét. Tervezzük például, hogy házakat építünk azokon a településeken, ahol, illetve amelyek egyes részein, most embertelen körülmények közt élnek emberek. Iskolarendszerű képzéseket is indítunk. Ennek keretében mezőgazdasági termelésre, a termények tartósítására és más praktikus dolgokra is megtanítják a közfoglalkoztatottakat.
- Ami a településeket illeti, jelentős részük válaszúthoz ért: elkótyavetyéli maradék vagyonát, új adókat vet ki, vagy csődöt jelent. Megpróbálják megmenteni az önkormányzatokat?
- Az önkormányzatok pénzügyi problémáit leginkább azok a létesítmények okozzák, amelyeknek nemcsak a megvalósulása, hanem a működtetése is tetemes összegeket emészt fel. Amikor egy 300-500 fős település ezer ember befogadására alkalmas tanuszodát épített, mert ez volt a helyiek álma és ehhez tudtak az elöljáróik forrásokat szerezni, előre borítékolható volt, hogy már kinyitni sem tudják, mert nincs elég pénzük ahhoz, hogy vízzel töltsék fel a medencét. Mivel az önkormányzatok adóssága része az ország adósságának, az államnak valamit tennie kell. A „csúcson” 1270 milliárd forint volt az önkormányzatok együttes adósságállománya és ehhez jött még 300 milliárd forintnyi kifizetetlen számla. Keressük a lehetséges megoldásokat mi is, mások is, így az NGM, az ÁSZ és más állami szervek, intézmények. Sok vita és még több egyeztetés kell még ahhoz, hogy kialakuljon a működőképes, finanszírozható rendszer. Arra már van törvény, hogy miképpen előzhető meg az önkormányzatok további eladósodása. A kormány jóváhagyása nélkül a jövőben nem vehetnek fel hiteleket.
- Alig van olyan település, amely ne hitelből fizetné a működési költségeit is. Ki fog átnézni 3200 költségvetést ahhoz, hogy dönthessen a kormány, kinek engedélyezi a hitelfelvételt?
- Nagyon sok önkormányzati vezető megsértődhet ezen az állításon. Sok település nem csak a működését, de még a fejlesztéseit is saját bevételeiből finanszírozza. Az önkormányzati költségvetések áttekintése nagymunka, de elvégezhető. Önhibáján kívüli pénzügyi problémáinak megoldására már eddig is több mint ezer önkormányzat kért támogatást. Ezek költségvetését tételesen át kellett nézni ahhoz, hogy dönthessünk a támogatás odaítéléséről, és annak mértékéről. Rá adásul a hitelfelvétel engedélyezéséhez elég egyszer alaposan átnézni a költségvetést, a következő évben már tudni fogjuk, mekkora az adott település mozgástere, mire mennyit költ és így tovább. A nagy kérdés, hogy a már felhalmozódott adósságot hogyan tudjuk kezelni... | Belföld: Pintér Sándor: Nem botrányokat, eredményeket látok | - Egyik botrány a másikat követi a kormányzás félidejében a BM háza táján. Évek óta lefizetett rendő | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120707-kozmunkaprogram_utan_szocialis_szovetkezetek_-1316879 | 2012-07-07 11:10:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szokás mondani, hogy hazánk házmesterország, elég elcsépelt mondás, de használatban van. Magába a foglalkozásba nem szokás belegondolni: mit csinál egy házmester, miért lett házmester, milyen felelősséggel jár a munkája? Erről is átfogóbb képet ad Ádám István Pál társadalomtörténész Házmesterek a vészkorszakban című műve, mely találóan "mentalitástörténeti diagnózisként" jellemzi magát, hiszen betekintést nyújt a budapesti zsidóüldözések rapszodikus időszakába az átlagemberek nézőpontjából. A Park könyvkiadó gondozásában megjelent művet kedd este mutatták be a Holokauszt Emlékközpontban.
A szóban forgó könyv magyar fordítását Orosz Ildikó készítette el. Az eseményen a szerző beszélgetőtársai Klacsmann Borbála holokauszt-kutató és Gyáni Gábor társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a CEU és az ELTE professzora voltak, Lénárt András történész moderált. Gyáni Gábor mindjárt az elején fontosnak tartotta elmondani, hogy több szó használatos a holokausztra, a "vészkorszak" elnevezés közvetlenül a II. világháború utáni pár éves, nagyjából 1948-ig tartó időszakból ered. - A holokauszt és a soá kifejezések nyugatról erednek, és jóval később terjedtek el Magyarországon, mint a vészkorszaké. Ezutóbbi egy szégyellős kifejezése az egész eseménysor leírásának, valószínűleg a mohácsi vésszel hozható rokonságba, hiszen arra használták előtte. - Az akadémikus megjegyezte, hogy a címben használt kifejezés épp a 60-as években kezdett el végleg eltűnni, most a szerző visszahozta.
Lénárt András kiemelte, Ádám István Pál könyve nem csak a zsidóüldözések időszakára koncentrál, hanem az előzményeket is vizsgálja, lényegében egy házmestertörténetet tár elénk, ezáltal kutatja ennek a foglalkozási csoportnak a motivációit: miből éltek, honnan érkeztek, miért dönthetett egyik vagy másik házmester úgy, hogy megvédi vagy épp kiszolgáltatja az üldözötteket az erőszaktevőknek. A moderátor felolvasott egy részletet a könyvből, mely a Házfelügyelők Lapja (megjelent 1923 és 1944 között) egy cikkéből idéz, ebből az látszik, hogy egyrészt a vészkorszakra már kialakult valamiféle szakmai önérzete a házmestereknek, másrészt egyfajta hatósági személyként is tekinthettek magukra. Gyáni Gábor elmondta, a házmester szerepe a kiegyezés utáni, fővárosi bérházépítés során vált fontossá, már maga a szó, hogy "házmester" specifikus, angolra szinte lefordíthatatlan, mert az angolszász kultúrában nem létezik ez a foglalkozás, német területen viszont igen (Hausmeister), ahol is Berlinben hasonló, körgangos bérházak épültek, ezek földszintjén helyezkedett el a házmester kis lakása. A házmester feladata volt a lakóépület karbantartása, adminisztrációs tevékenységet is ellátott és éjszakánként kapuőrként működött, este tíz után ugyanis kapupénz fejében lehetett csak bejutni a házakba, mely számos konfliktust szült. - Ezek az emberek általában agrárszegény, alacsony iskolázottságú, vidékről jött személyek voltak, akiknek egy szerény egzisztenciát biztosított a házmesterség, elsősorban lakást - emelte ki a társadalomtörténész, aki emlékeztett arra is, hogy ez az ágybérlet időszaka, amikor annyira megoldatlan volt a lakhatás kérdése, hogy sokan még szobát sem tudtak bérelni, csak ágyat. A házmester átlátta a bérház működését, ismerte a lakókat, ezáltal kulcsszerepe lett a zsidóüldözés időszakában, de a szerep sokösszetevős volt.
Klacsmann Borbála holokauszt-kutató úgy fogalmazott, mikrotörténetpártinak tartja magát, nagyon örült a könyv megjelenésének, mert abban a szerző több házmester személyes életútját is feltárja, amitől még olvasmányos is lesz. A holokauszt-kutatásban elterjedt a zsidóüldözésben érintettek hármas kategorizálása: szemlélő, elkövető vagy embermentő, mely a szakértő szerint túlzottan sarkos. - Kellenek a tipológiák, de pont azért, hogy utána lehessen berzenkedni, hogy miért nem jók a besorolások. - mondta Klacsmann Borbála, aki szerint a házmesterekre eleve nem is alkalmazható a hármas tipológia, hiszen alapvetően szemlélőnek vélnénk őket, de némi aktivitást is mutattak, melyben volt elkövetői és embermentői attitűd egyaránt. Mindehhez hozzátartozik, hogy volt olyan házmester, aki a külvilág felé elvakult antiszemitának mutatta magát, hogy ne keltsen gyanút, a valóságban viszont elhazudta, hogy lennének izraelita lakói az általa felügyelt bérháznak. A Házmesterek a vészkorszakban nagyon sokszínű képet ad erről a szomorú időszakról.
Az új könyvhöz kapcsolódik a Holokauszt Emlékközpont jelenlegi időszaki kiállítása is, mely a zsinagóga karzatán tekinthető meg, címe: "Hazatérése nem kívánatos." és a hétköznapi emberek holokauszthoz fűződő viszonyát mutatja be. A márciusig megtekinthető tárlat öt foglalkozási csoport tagjainak bemutatásán keresztül láttatja ezt a rendkívül radikális időszakot, kurátorai a szerző, Ádám István Pál és a moderátor Lénárt András. Ahogy a szinopszisa ígéri, a kiállítás átfogó társadalomtörténeti, mégis emberközeli képet kíván adni a budapesti zsidóüldözésekről. Nagyon izgalmas és elgondolkodtató kiállítás, melyben a házmesterek is kapnak egy saját blokkot. | Házmesterek kulcsszerepben | A munkájukat végző, hétköznapi emberek? Haszonszerzés céljából tettek jót vagy rosszat? Szemlélődtek vagy aktívan részt vállaltak a zsidóüldözésben? – Ádám István Pál könyve, a Házmesterek a vészkorszakban unikális nézőpontból világítja meg a holokauszt időszakát. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256875_hazmesterek-kulcsszerepben | null | true | null | null | Népszava |
Dobrev indoka az, hogy Várhelyi alkalmatlan a konkrét uniós biztosi tisztségre, mert semmilyen tudása, tapasztalata nincs az egészségügy és az állategészségügy területén.
"Az Orbán-rendszer ellenzéke nem engedheti meg, hogy ismét egy Orbán-katona üljön az Európai Bizottságban. Ha az Ön frakciója, az Európai Néppárt is nemmel szavaz a mai napon Várhelyi jelölésére, akkor megóvhatjuk Európát egy alkalmatlan vezetőtől és megóvhatjuk Magyarországot egy szégyentől " - írja Dobrev Klára. | Dobrev Klára választás elé állította Magyar Pétert | Ma fognak szavazni az Európai Parlamentben arról, hogy Várhelyi Olivér bekerül az Európai Bizottság tagjai közé vagy sem. Dobrev Klára közösségi oldalán nyílt levélben szólította meg Magyar Pétert. Azt szeretné, ha nem szavaznák meg Várhelyit a Tisza Párt képviselői, mert ha igen, akkor ők a Fidesszel vannak. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/dobrev-klara-valasztas-ele-allitotta-magyar-petert/439672 | null | true | null | null | Hírklikk |
Így például a kuratórium elnökeként maga Matolcsy György jegybankelnök irányítja azt a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítványt, amely nemrég 42,5 millió forintot költött Kovásznai György 17 festményére, amelyek a művész Ça ira, a Francia Forradalom dala című sorozatából valók.
A szervezetek azonban nem álltak meg másfél tucat képnél: a Pallas Athéné Geopolitikai (Pageo) Alapítvány is vett nyolc alkotást a Habfürdő és a Hamlet sorozatból 27,7 millió forintért, míg a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) 42 millió forintot fordított a Fény öröme és a Rügyfakadás sorozat összesen kilenc darabjára.
A festőként, animációs rendezőként, íróként egyaránt nyilvántartott Kovásznai György alkotói munkássága valószínűleg eddig sem volt ismeretlen a jegybanki vezetés előtt. Egyéni stílusú animációs filmjei közül többet is azon Pannónia Filmstúdió berkein belül készített el, amelynek egyik alapítója, a kecskeméti stúdió vezetője Matolcsy édesapja, idősebb Matolcsy György animációsfilm-producer volt. | Matolcsyék belehúztak: most festményekre verik el a jegybanki pénzt | Újabb érdekes szerzeményekkel hívták fel magukra a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai. Az eredetileg a közgazdászképzés támogatására létrehozott, az MNB több mint 250 milliárd forintos hozzájárulásával megtámogatott szervezetek eddig elsősorban a drága ingatlanok vásárlásában jeleskedtek, mostanra azonban az alapító műtárgyak iránti szenvedélye is átragadt az alapítványokra. Ez nem meglepő, mivel e szervezeteket jellemzően a jegybank munkatársai vezetik. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/matolcsyek-belehuztak-most-festmenyekre-verik-el-a-jegybanki-penzt-1564577 | 2015-09-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Deák Dániel politológus mindig naprakészen, okosan, pontosan elemzi ki akár a közmédiában, akár bárhol másutt, hogy miért NAGYSZERŰEK a kormány intézkedései, miért HIBÁTLAN kormányfő Orbán Viktor, és miért SZÁNALMAS az ellenzék, vagy éppen NEVETSÉGESEK a nem kormánypárti újságírók.
Deák Dániel a munkaideje nagy részét mostanában azzal tölti, hogy mindezeket a gondolatokat a 60 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán is közzéteszi, és hát ugye ki szeretne az asztalfióknak írni bölcs elemzéseket? Senki. Szóval ezeket a posztokat a Megafon nevű szervezet támogatja meg néha egy jó adag pénzzel, hogy minél több emberhez eljussanak. Csak azért nem mondom azt, hogy közpénzzel, mert eléggé jól vándoroltatják a forintokat alapítványon és nem tudom miken keresztül ahhoz, hogy kikérjék maguknak ezt a közpénzes állítást. (Azért ezt a tényfeltáró cikkünket mindenképpen olvassa el az, akit érdekel a forintok útja.)
Minderről csak azért írok most, mert a Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a
100 millió forintot.
Durranjon a pezsgő, repüljön a konfetti!
Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött, maga mögé utasítva az idén drágán, de annál haszontalanabbul előválasztási kampányoló Karácsony Gergelyt, az Európai Parlamentet, vagy épp a Momentumot.
Az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy Rákay Philipre még többet költött a Megafon, csak ő az oldalát törölte, és újat indított, így technikailag egy 78 millióval és egy 48 millióval támogatott oldalról beszélünk az ő esetében. | Elértünk egy álomhatárt: 100 millió forintnál is többért nyomták az arcunkba Deák Dániel házipolitológus Facebook-posztjait | Erre mondják, hogy minden fillérje megérte? | null | 1 | https://telex.hu/zacc/2021/12/23/deak-daniel-facebook-hirdetes-100-millio-megafon | 2021-12-23 13:57:00 | true | null | null | Telex |
"Ha Horn Gyula szobrot kaphatott az Európai Parlament épületében, és utcatáblák őrzik a nevét Németországban, akkor azt gondoljuk, mi baloldaliak és szociáldemokraták, hogy a Horn Gyula sétánynak ott a helye a XIII. kerületben, ezért ezeket az utcatáblákat vissza fogjuk vinni a megfelelő helyükre, és visszaállítjuk, ahova valók" - mondta Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a XXII. kerületi Memento Parkban, ahová a Mi Hazánk képviselői vitték a táblákat.
Gréczy Zsolt fenti Facebook-videójában közölte: a táblákat visszaszállítják eredeti helyükre, mert a volt miniszterelnök érdemei elvitathatatlanok. "Horn Gyula ugyan valóban hosszú utat járt be fiatal korától, de 1989-ben Horn Gyula nyitotta föl a határzárat és segített a két német állam egyesítésében. Demokratikus úton választották meg miniszterelnöknek, és Orbán Viktorral ellentétben sosem élt vissza kétharmados fölényével" - fogalmazott Gréczy Zsolt.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy leszerelte a Horn-utcanévtáblákat a Mi Hazánk, és a kommunista Szoborparkba vitték azokat - tudatta közleményében a szélsőjobboldali párt, amely ezt a húzást hőstettnek, sőt, "antikommunista sikernek" tartja. Novák Előd alelnök egy létrára mászva a kerület mi hazánkos önkormányzati képviselőjével, Balog Csabával közösen csavarozta le a Horn Gyula sétány feliratú táblát, és szállította el a szoborparkba. | A DK visszaviszi Horn Gyula sétány tábláit a XIII. kerületbe | Ha Horn Gyula szobrot kaphatott az Európai Parlament épületében, és utcatáblák őrzik a nevét Németországban, akkor azt gondoljuk, mi baloldaliak és szociáldemokraták, hogy a Horn Gyula sétánynak ott a helye a XIII. kerületben – mondta Gréczy Zsolt, a DK szóvivője. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-dk-visszaviszi-horn-gyula-setany-tablait-a-xiii-keruletbe-147985 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Két tűzoltó ellen emelt vádat vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába tartozó tiszt és nyugállományú társa 2012-ben egymillió forintot kért egy vállalkozótól, hogy az általa épített társasház megkapja a szakhatósági engedélyt - közölte az M1 Híradója.
A vádirat szerint a tiszt soron kívüli ügyintézést is ígért, de azt mondta, ha nem kapja meg a pénzt, elutasítja a kérelmet. A tűzoltó és a vállalkozó között egy nyugállományú alezredes, a parancsnokság egyik volt osztályvezető-helyettese közvetített, ő vette át a csúszópénzt is.
A Híradóban Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt mondta: a nyugalmazott tűzoltó alezredest egymillió forint készpénz átadásán érték tetten. Ellene és társa, a tűzoltó százados ellen "hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt" emeltek vádat a Fővárosi Törvényszéken.
A tetten ért alezredest őrizetbe vették, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Jelenleg szabadlábon védekezik. A vesztegetési pénzt átadó vállalkozó ellen megszüntették az eljárást, mert önként feltárta a korrupciót - hangzott el a Híradóban. | Zsebre dolgoztak a tűzoltók | Zsebre dolgoztak a tűzoltók - Egymilliót kértek egy társasházat építő vállalkozótól, aki aztán feljelentette őket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/01/23/zsebre_dolgoztak_a_tuzoltok/ | 2014-01-23 17:54:46 | true | null | null | Index |
Nyitókép: Lengyel Zsolt / mol.hu
Az egyik legnevesebb brit gazdasági lap cikke szerint Magyarország legnagyobb olajipari vállalata bírálja a nyugati országokat az orosz energiával kapcsolatos " képmutatás " miatt. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Brüsszel nem biztosít energiaforrásokat az olyan tengertől elzárt országok számára, mint Magyarország. Mára egyértelművé vált: az orosz nyersanyagok mellőzése nehezebb, mint azt a szankciók bevezetésekor Brüsszelben gondolták.
A Financial Times a Mol orosz kapcsolatait elemezte a cikkben, miután a spanyol kormány a vállalat orosz üzleti érdekeltségeire hivatkozva megvétózta a teljesen független Ganz-MaVag spanyol vonatgyártó cégre tett ajánlatát, bár a Talgo igazgatósága támogatásáról biztosította azt. Eközben a spanyolok maguk is egyre intenzívebben üzletelnek Oroszországgal.
Magyarország legnagyobb vállalatának egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy sok nyugati ország, miközben a tengertől elzárt, sebezhető közép-európai országokat kritizálja, " átcsomagolt ", orosz eredetű üzemanyagokat vásárol Törökországból vagy Indiából.
Senki se mondja, hogy az orosz nyersolajból Törökországban vagy Indiában finomított olajtermékek nem kerülhetnek be Európába. Senki se tiltakozik, és a szerepük egyre nő "
- nyilatkozta Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. | Határozottan állt ki magáért a Mol az oroszokkal üzletelő uniós országokkal szemben | Magyarország legnagyobb olajipari vállalata bírálja a nyugati országokat az orosz energiával kapcsolatos „képmutatás” miatt. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/hatarozottan-allt-ki-maga-mellett-a-mol-az-oroszokkal-uzletelo-unios-orszagokkal-szemben | null | true | null | null | Mandiner |
A legnagyobb tétel a Vértesi Erőmű tavaly év végi furcsa áramkereskedelmi ügylete, amelyről a mostani MVM-vezetés azt állítja, nem tudott. Felmerült az is, hogy Kapolyi László cége egy másik, MVM-mel közös vállalkozásának nyújtott milliárdos MVM-kölcsönből kívánta megvenni a Vértesi Erőművet, pedig ezt a kölcsönt az MVM egész más célra adta. (Az erőmű végül nem lett Kapolyié.) A gyanúk szerint egy kifizetett, de át nem vett milliárdos horvátországi szálloda kapcsán is lába kelhetett állami milliárdoknak. A paksi erőműnek a félbemaradt, és ezért nagy kártérítéssel fenyegető energianád-beruházáshoz lehet köze, ez ügyben tisztázatlan az MVM szerepe. Értesüléseinket az MVM-nél a folyamatban lévő vizsgálatokra hivatkozva nem kívánták kommentálni. | Gazdaság: Feljelentés lehet az MVM-ügyek vége | Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) néhány zavaros pénzügyének belső vizsgálata nyomán büntetőjogi feljelentések várhatóak - tudtuk meg. Az áramcég több tízmilliárdos kárát előrevetítő, kusza manővereket többek között kapcsolatba hozzák Kocsis István volt vezérigazgatóval (jelenlegi BKV-vezérrel), akkori egyik helyettesével, Molnár Lászlóval, Kapolyi László baloldali politikus-vállalkozóval és Gálos Tiborral, az MVM-tulajdonú Vértesi Erőmű nemrég leváltott vezérigazgatójával is. Ebbe a folyamatba illeszkedhet a szintén MVM-kézben lévő Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának, Kovács Józsefnek a várható felmentése is. Ő e poszton négy éve az akkor az MVM élére kinevezett Kocsis Istvánt követte. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/lap-20090313-20090313-67-324443 | 2009-03-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ki az a Portik Tamás? Mi köze Sándor Istvánnak a megvert újságíróhoz? Min dolgozott Kármán Irén a Tasnádi-ügy tizedrendű vádlottjával? Érzelmi és elvarratlan szálak Kármán Irén körül. Videók.
Portik Tamás az olajszőkítési ügyek egyik legjelentősebb játékosának tartott Energol Rt.-nek volt igazgató-tulajdonosa. 1997-ben adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot, hosszú ideig ő volt a magyar rendőrség most wantedja. Abban reménykedtek ugyanis, hogy Portik információkkal szolgálhat a 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolásokról is. Portik nyolc évig bujkált sikeresen feleségével és négy gyerekével a hatóságok elől, a sajtóhírek szerint többek között Dél-Amerikában és az USÁ-ban. Portik ellen 2003-ban elévülés miatt megszüntették az eljárást, majd ezután hazatért.
A Kármán Irénnel korábban munkakapcsolatban állt a Papaként is emlgetett Sándor István volt nyomozó kedden a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, ő mutatta be Portikot és az olajügyekben nyomozó Kármánt egymásnak, a riportalany és a riporter viszonya később "sajátosan alakult". Papa szerint a veréssel Portiknak akart üzenni a volt olajos alvilág. Megkérdeztük szerdán Kármán Irént, hogy milyen kapcsolatban áll Portikkal, és ő elmondta, hogy gyengéd szálak fűzik hozzá. Az első videórészletben azt mondja, ezen nem lehet változtatni, de határozottan állítja, hogy Portik soha nem befolyásolta semmiben, ráadásul Portikot az Energol-ügyben is csak tanúként hallgatták ki. Többet az ügyről nem akar nyilatkozni.
A Portik érdekeltésgébe is tartozó Energol ellen 1996-ban indult a nyomozás rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával, majd a vád különösen nagy értékű adócsalással bővült. Az Energol-ügyben az ügyészség 2003-ban emelt vádat tizenkilenc vélelmezett elkövető - köztük Csikós József, az Energol volt vezérigazgatója ellen. Az 1991-ben rendőr ezredesként nyugalmazott Csikós korábban az MSZMP KB. agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője volt, majd a BM Adatfeldolgozó Hivatalát vezette.
Az Energol Rt. ellen ma is zajló eljárás vádlottai között van még többek között a cég korábbi vezetői közül Drobilich Gábor és Ferencsik Attila, az Energol egyik beszállítójának, a Monon Kft.-nek a vezetője, Tóth Béla (a Mahir egyik volt tulajdonosa). Szintén vádlott az ügyben a bűnügyi krónikákból ismert Conti Car elnevezésű cég tulajdonosai közül Csüllög Zsigmond és Radnai László, akiket egyébként a kecskeméti maffiaperben jogerősen súlyos börtönbüntetésre is ítéltek: Radnai László 12, Csüllög Zsigmond 5 évet kapott, és ebben az ügyben ítélték Ferencsiket is hat év fegyházra. A vádirat szerint az üzletemberek 1996-1997-ben több cég közreműködésével, jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan előállított vagy importált gázolajat forgalmaztak. A kárérték a vádirat szerint körülbelül hatmilliárd forint. Az Energol szép példája az elvarratlan olajos szálaknak, ugyanis ítélet még mindig nem született az ügyben. A per tárgyalását 2005-ben ráadásul bírócsere miatt teljesen újra kezdték.
A csak Papaként emlegetett Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának (KBI) főnyomozója volt. 1989-1990-ben a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának egyik alapítója volt, később az Országos Rendőr-főkapitányság kábítószer-felderítési osztályának csoportvezetője. Kármán Irén részben róla írta a Szemben a maffiával - A Papa nyomoz című, olajügyekkel foglalkozó könyvét.
A második videórészletben Kármán Irén arról is beszélt, hogy Sándor István pénzéhes ember, akivel elszámolási vitája volt: "Az erkölcsi mérce és a morális non plus ultra nem Sándor István ebben a történetben".
Amikor 1996 második felében elkezdődtek a robbantásos ügyek Magyarországon, a fedett nyomozó Sándor István hamar megállapította, hogy a robbantások és leszámolások hátterében a kilencvenes évek elején indult olajozásban meggazdagodott körök háborúja áll. Olajbizottsági vallomása szerint többször jelezte feletteseinek, hogy bűnözői körök összefonódtak a rendőrséggel és a vámőrséggel, de úgy érezte, hogy a felderítő munkája során megszerzett információkat nem használta fel megfelelően a rendőrség. A kormányváltás után, 1998-ban megszüntették az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságát. Sándor István nyugdíjazását kérte.
1999-ben felajánlotta segítségét az olajügyeket vizsgáló, Pallag László által vezetett parlamenti bizottságnak, de sajátos időzítéssel az ügyészségi nyomozóhivatal emberei a meghallgatás előtt egy nappal őrizetbe vették Sándor Istvánt hivatali visszaélés és vesztegetés alapos gyanújával. A bizottság ennek ellenére 2000 november 7-én a Fővárosi Ügyészség Nyomozóhivatalának épületében meghallgatta.
Sándor István fél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd 2002-ben vádat emeltek ellene vesztegetésért, hivatali visszaélésért és hamis tanúzásra való felbújtásért. Egy felülvizsgálati eljárásban ügyében a végső szót - öt évvel meggyanúsítása után - a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, amely 2005 decemberében minden vádpont alól felmentette.
Kármán Irén az utóbbi időkben a Cattani-csoportról írt forgatókönyvet, mégpedig Labancz Ferenc volt rendőrnyomozóval közösen. Felmerült, és erről beszél a harmadik videónkon is, hogy a forgatókönyv kiszivárgott részei (amelyekben valódi nevükön említették a szereplőket) miatt haragudott meg Kármánra valaki annyira, hogy megverette. A Cattani-csoport a kilencvenes évek közepén, az első alvilági leszámolások után jött létre, jelentős részben nem is bűnügyi, hanem közredvédelmi állományba tartozó rendőrökből. Egyes források szerint rendkívül eredményesen dolgozott, azonnal bevethető volt komoly bűncselekményeknél, forrónyomos eseteknél, később mégis feloszlatták. Más, szintén rendőrségi források szerint ilyen csoport valójában nem létezett, csak egy rendőri kör kezdte így hívni magát, a Polip című filmsorozat nyomozójának nevét is utólag ragasztották saját magukra. Komoly eredményeik nem voltak a maffia elleni harcban.
Az egykori Cattani-csoport több tagja is túl közel került az alvilági körökhöz, Labancz Ferenc például a Tasnádi-ügy egyik vádlottja lett. A gyanú szerint Labancznak kellett volna megölnie Tasnádi Péter volt feleségét, de mivel a megbízást nem hajtotta végre, ezért felgyújtották milliós értékű terepjáróját. | Érzelmi szálak kötik a megvert újságírót egy volt olajoshoz | Érzelmi szálak kötik a megvert újságírót egy volt olajoshoz | null | 1 | https://index.hu/belfold/karman0626/ | 2007-06-26 00:00:00 | true | null | null | Index |
A II. osztály Észak csoportjában Szendrő először állt ki létszámhiánnyal, majd a létszáma hét alá esett, ezért a játékvezető 2-0-ás állásnál beszüntette a Szikszó - Szendrő mérkőzést. A 3 pontot 3-0-ás különbséggel Szikszó kapta, Szendrő sportszervezete pedig írásbeli megrovásban részesült. | Létszámhiányért megrovást kaptak | Az MLSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatóságának versenybizottsági határozataiból: | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/11/letszamhianyert-megrovast-kaptak | null | true | null | null | BOON |
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán.
"Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba.
Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak.
Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van.
Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte.
Hozzátette:
nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé. | Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van | Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar | null | true | null | null | BEOL |
Értékes budapesti ingatlanokat vásárolt az Ina-körüli kenőpénzügyben hírbe hozott ciprusi offshore cég kölcsönéből egy magyar vállalkozás, több százmillió forint értékben. Offshore hátterű cégháló a magyar energiaszektorban, cikksorozat, negyedik rész.
Hűvös szelek fújtak a globális gazdasági életben. 2008 közepére a nemzetközi pénzügyi válság sötét virágai már javarészt kibomlottak, a befektetők világszerte igyekeztek menteni a menthetőt. Magyarországon már a második negyedévben mértek GDP-visszaesést, a tőkekiáramlás egyre gyorsult. Egy nevenincs ciprusi vállalat azonban szembeúszott az árral. A Ceroma Holdings Ltd. három részletben hatalmas, hosszúlejáratú kölcsönt nyújtott egy résztulajdonában álló kis, magyar Kft.-nek, hogy az a válság kiindulópontjának tartott szektorban, az ingatlanpiacon eszközöljön befektetéseket.
Fazakas Imréné, a Nixin Kft.-ben az ügyvezetői feladatokat felesben ellátó üzletasszony, a ciprusiak társának felesége nem sokáig ült a pénzen. A Nixin még 2008-ban nagyértékű ingatlanokat kezdett vásárolni, minden valószínűség szerint Budapesten, hogy ezeket később másoknak bérbeadja. A Nixin szűkszavú éves beszámolói nem említenek pontos címeket, ám a 2010. előtti mellékletekben szereplő utcanevekből és más részletekből levonható feltételezés impozáns épületbirodalmat sejtet – a beszámolókban városnév nem, házszám csak néha szerepel, a nagyértékű ingatlanokról.
A Markó u. 1-ből sejthető budapesti cím egy, az Országháztól két perc távolságra lévő, vagyis központi lokációjú épületet feltételez, amit a közel száznegyvenmilliós nyilvántartási érték is alátámaszt. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Bazilika előtti tereket összekötő Zrínyi utcában lévő ingatlanra is utal egy százhúszmilliós bejegyzés. Egy háromszázmilliós értéket képviselő ingatlan a parlamenttől hasonló távolságban, csak a másik irányban, a Magyar Nemzeti Banknak és az Egyesült Államok nagykövetségének is helyt adó Szabadság térbe csatlakozó Zoltán utcában lehet, ehhez van közel a hetvenmilliónak megfelelő Október 6. utca 19. szám is. A feltételezhetően a belvárosi szórakozónegyed frekventált utcáit azonosító Király és Kazinczy rubrikák pedig összesen hetvennyolcmillió forintot érnek. A lista nem teljes, 2011-ben ugyanis újabb ingatlant vásárolt és kezdett felújítani a Nixin Kft.
Ingatlanzsonglőrök
Ha a Ceroma ma is tulajdonnal bírna a Nixinben, bizonyára elégedetten szemlélné az exkluzív belvárosi ingatlanportfoliót. A ciprusiak azonban 2011 során kiszálltak a cégből. Azt nem tudjuk, hogy a Ceromát kivásárló Fazakasnak – aki azóta lányainak ajándékozta a nevén lévő üzletrészt nagyját – ez mennyibe került. Ma az egyedüli tulajdonos az egyik Fazakas-lány, Cappelli Éva.
A ciprusi vállalat a kölcsön okán sem számíthat bőséges megtérülésre: sajátos üzleti észjárásáról immár másodszor bizonyságot téve ugyanis még kiszállása előtt, 2010-ben a Nixin törzstőkéjébe apportálta a kölcsönök teljes összegét a kamatokkal együtt. A többszázmillió forint értékű apport ellenértékeként a Ceroma potom egymillió forintos, “nem vagyoni" hozzájárulásból származó tulajdonrészt kapott – ez került egy évvel később Fazakashoz. A kölcsön ezzel tulajdonképpen kiesett a játékból. A Nixin forrásai közt a kamatok miatt folyamatosan növekvő törzstőke még okozhatna gondot, ám ezt egy egyszerű könyvelési trükk megoldja: a kamatokat eszközoldalon az ingatlanberuházások értéknövekményeként tartják nyilván, így a mérleg nem borul fel.
A végeredmény tekintetében az sem nagyon különbözött volna ettől a konstrukciótól, ha a Ceroma átnyújt egy biankó csekket a Fazakas családnak: tessék, vegyetek magatoknak szép házakat. Ha nem a ciprusiak hirtelen elmezavara illetve váratlan jótékonysági rohama áll a háttérben, akár azt is feltételezhetnénk, hogy Fazakast valamilyen egyéb jócselekedetéért jutalmazta a Ceroma, esetleg hogy a többszázmilliós követelést valamilyen hirtelen ok miatt egy megbízható partner segítségével hirtelen el kellett tüntetni a ciprusi cég könyveiből.
A Mol közelében
Mint arról cikksorozatunkban korábban beszámoltunk, a Ceroma az egyik olyan ciprusi vállalat, amelyik állítólag kenőpénzeket csatornázott Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök irányába. Fazakas pedig az az ember, akivel a pénzügyeket a horvát koronatanú Robert Jezic svájci cégének vezetője állítólag egyeztette. A tízmillió eurósnak mondott vesztegetési összegnek végül csak a fele, ötmillió euró érkezett meg Svájcba. A hiányzó ötmillió egyébként érdekes módon hasonló nagyságrendű összeget jelent, mint ami most a Nixin ingatlanjaiban áll Budapesten.
A Nixin Kft. és Fazakas is szereplői annak a hálózatnak, amelyet a Mol korábbi energiakereskedő leányvállalatába, a Met Zrt.-be belépett régebbi résztulajdonos, a belizei Normeston ingatlanválallkozása, a Benczúr 13. Kft. mögött rajzoltunk fel. Noha a Normeston és a Mol már nem tulajdonostársak a Met-ben, az energiakereskedő cég székhelye ma még mindig a Benczúr u. 13 alatti irodaházban van – éppen úgy, mint egy kisebb, a Ceroma háromnegyedes birtokában lévő Kft.-é is. Ciprusi cégadatok bizonyítják, hogy a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, és az exwallisos Nagy György is szerepelnek a feltehetően a magyar állam jóvoltából is rendkívül nyereséges Met Zrt. energiakereskedőcéget tulajdonló offshore céghálóban.
A Ceroma és a Nixin esete csak egy azok közül a különös ügyletek közül, amelyekhez az általunk felvázolt hálózatnak köze volt. A javarészt Fazakas Imre és Iványi Pál volt MSZMP Politikai Bizottsági tag rokonaiból, barátaiból, üzletfeleiből és a hozzájuk kötődő cégekből álló hálózat kapcsolatai pedig nem állnak meg az INA ügyénél, hanem 2009 másik fontos magyar energetikai sztorijában, az Emfesz-botrányban is szerepet játszottak.
A cégadatokat a ceginfo.hu és az Opten szolgáltatta. | Ingatlanokban parkolnak az Ina-ügy szereplőinek százmilliói | Ingatlanokban parkolnak az Ina-ügy szereplőinek százmilliói | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/01/29/ingatlanokban-parkolnak-az-ina-ugy-szereploinek-szazmillioi/ | 2014-01-30 10:49:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Lemondott a japán külügyminiszter vasárnap, mert jogellenes adományt fogadott el egy Japánban élő dél-koreaitól. Ezzel még bizonytalanabbá vált az egyre népszerűtlenebb Kan Naoto kormányfő helyzete. Maehara Szeidzsi elismerte, hogy 2005 és 2010 között összesen 250 ezer jent (mintegy 600 ezer forintot) fogadott el egy hosszú ideje Japánban élő dél-koreai ismerősétől.
Külföldiektől adományt elfogadni a japán törvényekbe ütközik, legalábbis, ha a kedvezményezett tudja, hogy az illető nem hazai állampolgár. A 48 éves politikus, akit megfigyelők Kan lehetséges utódjának tekintettek, hat hónapja foglalta el a külügyminiszteri posztot. A vád a parlament költségvetési bizottsági ülésén hangzott el először múlt héten, és Maehara kezdetben azzal érvelt, hogy nem tudott róla, majd utóbb elismerte, hogy irodája elfogadta a donációkat régi támogatójától, aki Kiotóban él.
"Körültekintően végiggondoltam a politikai támogatási ügyemet az elmúlt napokban, és lemondásom mellett döntöttem" - közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján, amelyet a televízió is közvetített. A politikus pénteken még úgy nyilatkozott, hogy nem áll szándékában lemondani, de a kormányfőtől függ a sorsa. | Lemondott a japán külügyminiszter illegális adomány miatt | Lemondott a japán külügyminiszter illegális adomány miatt | null | 1 | http://index.hu/kulfold/hirek/2011/03/06/lemondott_a_japan_kulugyminiszter_illegalis_adomany_miatt/ | 2011-03-06 18:02:00 | true | null | null | Index |
Mint korábban megírtuk, a Dorogi-szénmedence bányászmúltja megőrzésének érdekében ismét lépés történt: Csolnok csaknem negyedmilliárd forintos európai uniós forrású támogatást nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszban (TOP Plusz) keretén belül a Fejlesztések Csolnok élhetőbb településsé alakítása céljából elnevezésű projektre. Ennek része a volt az egykori bányatiszti villa, a Berzéthy-villa felújítása .
A projekt európai uniós forrásból és 153 millió 460 ezer 745 forint önerőből valósulhatott meg. A felújítást tavaly októberben kezdték el, egy évvel később, október 24-én át is adták a csolnokiaknak.
A csütörtöki átadón beszédet mondott Kolonics Péterné, Csolnok polgármestere, Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke és Erős Gábor országgyűlési képviselő.
A megnyitót megelőzően, az épület előtt Rajk János csolnoki plébános megáldotta a villát, majd Erős Gábor, Kolonics Péterné és Popovics György átvágták az épületen a szalagot.
A villában a Sic Transit Folkműhely énekese, Orosz Róbert szívhez szóló dalaival köszöntötték a megjelenteket, majd Kolonics Péterné szólt a vendégekhez, aki köszöntötte Hanzelik Gábort, az épület tervezőjét, műszaki felelősét és Gacsai Bálintot, aki a kivitelezésért volt felelős.
Mint kiemelte: régóta fontos beruházás készült el most. A bányászmúltból itt maradt, helyi védettséget élvező épület megmentése, tartalommal megtöltése egyik legfontosabb feladata volt a településnek. A kúriaszerű épület még Berzéthy Pál okleveles bányamérnöké volt, aki a mai napig nagy tiszteletnek örvend a településen. Halála után romlott az épület állaga, az utóbbi évekre katasztrofális állapotok uralkodtak.
- A jó dolgok lassan, de szilárdan növekednek - emelte ki beszédében Kolonics Péterné. Mint részletezte, az épület teljeskörű felújításon esett át az elmúlt egy évben. A felújítás után itt kap helyet a házasságkötő terem és a megyei kulturális tér is.
A projektben megtörtént a homlokzati falfelületek külső hőszigetelése, a padlásfödém hőszigetelése, a nyílászárók felújítása. Sor került a tetőhéjazat teljes cseréjére a bádogszerkezetekkel együtt. A felújítás magában foglalta a teljes padlóburkolat cseréjét, vízszigetelés mellett új rétegrend kialakítását, és végül a helyiségek festését.
Megtörtént a fűtési rendszer, valamint a villamosenergia-hálózat korszerűsítése is. Az épület belső átalakítása során egy nagyobb befogadóképességű díszterem, és több, kiállítótérnek vagy klubhelyiségnek alkalmas helyiség kialakítására, teakonyha és akadálymentes vizesblokkot magába foglaló mosdó kiépítésére került sor. A volt bányaterület kármentesítése a 2600 négyzetméteres ingatlanon található épületmaradványok és építési törmelék elszállítását, és a terület parkosítását foglalja magában.
A teljes projektnek része volt még a korábbi XII-es akna területének rehabilitációja, az akna kiszolgáló épületeinek lebontásából származó építési törmelék elszállítása, mely több évtizede szennyezte a környezetet. A helyszínen egy szabadon látogatható parkot hoztak létre. A korábban építési törmelékkel borított területet megtisztítják, a hulladékot elszállítják és a helyén új növényeket és fákat telepítenek. Emellett utcabútorokat is kihelyeznek. Erre a projektelemre 51 millió 308 ezer 305 forintot fordít az önkormányzat a kapott támogatásból.
A polgármester ezután köszönőokleveleket adott át Popovics Györgynek, Erős Gábornak, Hanzelik Gábornak, Gacsai Bálintnak, és másoknak, akik segítették a beruházás megvalósítását. Hanzelik Gábor hozzátette: 25 éves pályafutásának egy szerelemprojektje volt az épület megálmodása, és megköszönte az együttműködést a településvezetővel.
Popovics György szólt ezután a közönséghez, Csolnokról, a kis hegyi bányásztelepülésről kiemelte: kedves a szívének, és amikor először itt járt, leesett az álla szépségétől. Nagyon örül, hogy a vármegye hozzá tudott járulni az épület felújításához, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretén belül valósulhatott meg.
- A Top Plusz pályázaton belül a Berzéthy-villa a csolnoki pályázatok vezérlő csillaga - mondta Popovics György. - A bányászmúlt emlékeit őrizni kell. Ha ezt nem tesszük, tartani kell attól, hogy a következő nemzedékek nem fognak emlékezni a bányászmúlt jelentőségére - tette hozzá. Popovics György ehhez kapcsolódóan megemlítette a bányásztérség többi beruházását is, amely a bányászmúltat hivatott megőrizni és új köntösben hasznosítani a turisták és a közösség számára.
Erős Gábor kijelentette: a csolnokiak mertek nagyot álmodni, mint az elmúlt években mindig.
- Ez már nemcsak egy épület. Ez most már Csolnokon egy közösségi tér. A fiatalok a jövőt építik: házasságot fognak kötni, be fog az életükbe ivódni. Az épület megújításával a csolnokiak - ami rájuk jellemző - hagyományokat fognak ápolni - szólt a helyiekhez Erős Gábor. Hozzátette: az a dolga, hogy a térségének összes településének segítsen, így a csolnokiaknak is. Végül egy virágcsokorral megköszönte Kolonics Péternének a projektben a nagy munkát. | Bányatiszti villa | A volt bányatiszti villa Európai Unós támogatással épült újjá. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/banyatiszti-villa-europai-unios-tamogatas | null | true | null | null | KEMMA |
Összeomlásszerű zuhanásba kezdett az egyik brit nagybank, a Standard Chartered (StanChart) részvényárfolyama kedden a Londoni Értéktőzsdén (LSE), miután New York állam pénzügyi szolgáltatási felügyelete előző esti közleményében több százmilliárd dollárnyi illegális iráni tranzakcióval vádolta meg a bankcsoportot.
A StanChart részvénye az LSE kedd délelőtti forgalmában csaknem 16 százalékot zuhant az előző esti záróhoz képest, annak ellenére, hogy a bankvezetés kedden, még a londoni nyitás előtt erőteljesen cáfolta az amerikai hatóság közleményében foglaltakat. A nyitás után még további 8 százalékkal került lejjebb az ár, vagyis egy nap alatt értékének lényegében a negyedét elvesztette a bank.
A New York-i pénzügyi felügyelet szerint a londoni központú bankcsoport 2001 és 2010 között 60 ezer pénzügyi tranzakciót bonyolított le iráni ügyfelekkel az amerikai szankciók megsértésével, összesen 250 milliárd dollár értékben. Ezekből az ügyletekből több százmillió dollárnyi díjra tett szert. A New York-i felügyelet akár meg is vonhatja a Standard Chartered működési engedélyét az államban, ugyanis, mint írja a Portfolio.hu, a bank "szélhámos" módon működött köre az iráni kormánnyal. A bank állítólag iráni ügyfelei (köztük az iráni jegybank, az állami Bank Saderat és Bank Melli) számára New York-i egységén keresztül végzett tranzakciókat annak ellenére, hogy ezek az intézmények amerikai szankciók alatt állnak.
Irán mellett a gyanú szerint többek között Líbiával és Szudánnal is üzletelt a bank.
A StanChartnak hetven országban van leánybankja, a központ Nagy-Britanniában van. | Zuhan, mint a kő a pénzmosással vádolt brit nagybank részvényének ára | Már a londoni értéktőzsde kinyitása előtt, a nyitás előtti kereskedésben 16 százalékot esett, aztán a kereskedés során még további 8 százalékkal csökkent a Standard Chartered bank részvényének ára, mert a New York-i pénzügyi felügyelet Iránnal való összejátszással és pénzmosásban való közreműködéssel vádolta meg a bankot. | null | 1 | https://aktiv.origo.hu/gazdasag/2012/08/zuhan-mint-a-ko-a-penzmosassal-vadolt-brit-nagybank-reszvenyenek | 2012-08-07 12:21:00 | true | null | null | Origo |
Menczer Tamás hétfőn a Facebook-oldalán tett közzé egy rövid videót, amelyben bejelentette, hogy a Fidesz, illetve a KDNP vezető politikusai országjárásra indulnak. A politikus a videóban azt hangsúlyozza, hogy az országjárás célja, hogy minél több emberrel találkozzanak, hiszen óriási a tét.
"A tét óriási"
"A jövőnkről, a gyerekeink és unokáink jövőjéről kell döntenünk" - jelentette ki Menczer, majd a nemzeti konzultációs dokumentum kitöltésére szólította fel a Fidesz támogatóit. Szerinte egyetértési pontokra van szükség.
"Ha nem mi döntünk, akkor Brüsszel és Brüsszel alázatos magyar szolgái döntenek helyettünk. Ismerjük jól a brüsszeli terveket, ezek mindig rezsi- és adóemelést jelentenek, valamint a bérek és a nyugdíjak csökkentését"
- jelentette ki a videóban a kommunikációs igazgató. | Országjárásra indul a Fidesz: a tét óriási | A Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás hétfő délután tett közzé egy videót a közösségi oldalán. Bejelentette, hogy országjárásra indulnak a Fidesz és a KDNP vezető politikusai. Menczer a videóban arról beszél, hogy a „tét óriási”, ezért minél több emberrel szeretnének találkozni, illetve beszélgetni. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/fidesz-orszagjaras-menczer-tamas/me40z89 | null | true | null | null | Blikk |
A tárgyban feltett kérdés alighanem valamennyi cégvezetőt izgatja, amióta fizeti az évi ötezreseket. Márpedig kénytelen befizetni, mert ha nem teszi, most már a NAV hajtja be a pénzt. Az Átlátszó rákérdezett, hogy hányszor 5000 Ft folyt be a budapesti kamarához, és mire költik az összeget, de csak arrogáns elutasító választ kaptunk, így bepereljük őket.
2012. január 1-jétől kötelező "kamarai hozzájárulást" fizetni a gazdasági kamarák részére. A hozzájárulás nem tagdíj, kötelező kamarai tagság sincsen, ezt a pénzt mégis minden gazdálkodó szervezet köteles befizetni. A KSH szerint az országban 2013 decemberében 600 346 gazdasági társaság működött, de a kamarákról szóló törvény értelmében nemcsak nekik, hanem az egyéni cégnek, az egyesülésnek, egyes jogi személyek vállalatának, a leányvállalatnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezetnek, és a legtöbb egyéni vállalkozónak is fizetnie kell. Tekintve, hogy csak a gazdasági társaságok hozzájárulásaiból évente több mint 3 milliárd forintos bevétel keletkezik országosan, joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mire költik a kamarák a busás bevételt.
Mivel nem kötelező a kamarai tagság, a fizetendő összeget nem lehet tagdíjnak hívni, akkor viszont ellenszolgáltatást kellene nyújtani cserébe. Elvileg tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés jár a hozzájárulás fejében. Az ado.hu tavalyi cikke szerint a 140 000 budapesti "hozzájáruló" közül mindössze 200 kérte a kamarai tanácsadási szolgáltatást. Mire megy vajon a többi 139 800 pénze?
Ha a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán (BKIK) múlik, sosem tudjuk meg. Azt kérdeztük tőlük, hogy 2012-ben és 2013-ben hányan fizették be a kamarai hozzájárulás összegét, valamint azt, hogy az így befolyt összeget mire költötték el.
Válaszul bonyolult és arrogáns választ kaptunk, amely arról szól, hogy a BKIK nem lát el közfeladatot, tehát közérdekű adatot sem kezel, úgyhogy amit kértünk, nem adják. Az érvelés ugyanakkor erősen sántít. Az Infotv. szerint közérdekű adat (egyebek mellett) a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret. A gazdasági kamarákról szóló törvény pedig úgy fogalmaz – éppen a hozzájárulásról szóló részben –, hogy "a kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni".
Szerintünk tehát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagyon is közfeladatot lát el, így nincsen oka arra, hogy ne mondja meg, mire költi a hozzájárulásokat. Az Átlátszó ezért pert indít a BKIK ellen.
Bónusz: a tökéletes trükk
Az Index tette közzé azt a levelet, amelyet a "Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet" küldözget cégeknek. Ebben az áll, hogy 24 000 Ft-os díj fizetendő az Intézet nyilvános jegyzékében való közzétételért.
A levelet az Index joggal minősíti mestermunkának: figyelmetlen cégek könnyen hihetik, hogy ez is ugyanolyan értelmetlen sarc, mint a kamaráknak fizetendő hozzájárulás, így gyanakvás nélkül utalhatnak a zavarosban halászóknak.
Akármilyen megtévesztő is a Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet levele, figyelmes szemlélőknek feltűnhet, hogy a fejléc címerében igazán őszinték: ott ugyanis egy szélkakast ábrázolnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dizájnja ugyanakkor fájdalmasan nélkülöz efféle szimbólumokat, pedig úgy tűnik, arroganciájuk és titkolózásuk okán ott is éppolyan jogos lenne valamilyen önironikus szimbólumnak a helye.
Utóbbi állításunkat ugyanakkor készséggel visszavonjuk, ha kiderül, milyen nemes, fontos és hasznos célokra költik a gazdálkodó szervezetek milliárdjait. Az eddigi titkolózás után viszont erre sajnos nemigen számítunk.
Asbóth Márton | Mire költ az Iparkamara cégenként évi 5000 Ft-ot? | Mire költ az Iparkamara cégenként évi 5000 Ft-ot? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/04/15/mire-kolt-az-iparkamara-cegenkent-evi-5000-ft-ot/ | 2014-04-15 14:14:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ez a cikk több mint 6 éves.
Nem fogja kifizetni az LMP azt a 8,8 millió forintos büntetést, amit az Állami Számvevőszék helyezett kilátásba. Ungár Péter, a párt elnökségi tagja a HírTV pénteki műsorában azt mondta,
„abszurd lenne kifizetni valamit, amit mi ilyen szinten cáfolunk.”
Az LMP egyébként ma küldte meg észrevételeit a számvevőszéknek, amely azzal vádolja a pártot, túl alacsony áron bérel irodát. Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, tételesen cáfolták a számvevők megállapításait arról, hogy alacsony lenne az LMP 400 ezer forintos irodabérlési költsége.
A szóvivő koncepciós eljárásnak nevezte a vizsgálatot, és kijelentette: az ÁSZ a törvényi előírások ellenére sem hozta nyilvánosságra, milyen módszertan szerint nézte át a pártok irodabérlésének pénzügyi adatait. Még azt az értékbecslői véleményt sem adták át számukra, amely alapján 600 ezer forintra taksálták a bérleti díjat – fűzte hozzá.
A Mérce írta meg elsőként, hogy a számvevőszék karácsony előtt öt ellenzéki párt, a DK, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok esetében is többmilliós bírságokat helyezett kilátásba. Mindezt azután, hogy a Jobbikot 660 milliós büntetéssel sújtotta az egykori fideszes politikus, Domokos László által vezetett testület.
„A Párbeszédnek nincs mitől tartania”
A másik zöldpárt, a Párbeszéd csütörtökön küldte meg észrevételeit az ÁSZ-nak. Béres András, a tömörülés elnökségi tagja közleményében azt kifogásolta,
„nem ismerhetjük meg annak az okiratnak a megállapításait, amelyre alapozza a bírságot az ÁSZ, így ezzel vitába szállni sem tud a párt.”
Azt is hozzátette, az „ÁSZ megállapításai a Párbeszédet olyan dolgokért sújtaná bírsággal, amelyeket az előző ellenőrzés során, amikor 3 revizor hónapokon keresztül személyesen is ellenőrizte a pártot, rendben lévőnek talált.”
A pártnak kéthavi működési költségébe kerülne kifizetni a kilátásba helyezett büntetést, de Béres leszögezi, ha a számvevőszék törvényesen és méltányosan jár el, a Párbeszédnek nincs mitől tartania.
Az adatvédelmi hatóság vizsgálódik az ÁSZ-nál
A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a számvevőszéknél, mert az Együtt ellen megfogalmazott egyik vádjuk különösen védett személyes adaton alapszik, amelyről a testületnek nem lehetne tudomása. Az ÁSZ ugyanis azt állítja, az Együtt adományként könyvelt el 2015-ben 62 ezer forintnyi tagdíjat, pedig arról nem is lehetne tudomása, ki tagja a pártnak, így arról sem, hogy a kérdéses összeg tagdíj-e.
Az Együtt elnöke, Juhász Péter szerdán ezzel szembesítette is az ÁSZ szóvivőjét, Horváth Bálintot, ám ahogy az a pártelnök által nyilvánosságra hozott videófelvételből kiderül, a szóvivőnek nem voltak megnyugtató válaszai a törvénysértés gyanújára. | Az LMP nem fog fizetni az Állami Számvevőszéknek « Mérce | Nem követett el hibát, így fogja kifizetni az LMP azt a 8,8 millió forintos büntetést, amit az Állami Számvevőszék helyezett kilátásba – jelentette be a párt… | null | 1 | https://merce.hu/2018/01/05/az-lmp-nem-fog-fizetni-az-allami-szamvevoszeknek/ | 2018-01-07 21:58:43 | true | null | null | Mérce |
A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) a Kúrián támadta meg azt a népszavazási kezdeményezést, amely arra irányulna, hogy a trafikok csak dohánytermékeket árusíthassanak.
Az Országos Választási Bizottság június végén hitelesítette az erre vonatkozó kérdést, így ha összegyűlik 200 ezer aláírás, kiírható lesz a népszavazás, amelyre a választók legalább felének kell elmennie az érvényességhez.
Az egyesület azt is közölte, hogy a kereskedelmi árrés csökkentését célzó népszavazási kezdeményezés miatt is élni fog jogorvoslati lehetőségével. A korábban jellemzően 3-6 százalékos kiskereskedelmi árrést az új trafikszabályozás 10 százalékra emelte, ezért a 20 évre elnyert átlagos dohányárusítási jog mai értéken körülbelül 50 millió forintot ér, azaz bombabiznisz (a forgalmasabb helyek értéke ennél jóval nagyobb, a rossz fekvésű boltoké alacsonyabb).
Az egyesület álláspontja szerint a dohánytermék-kiskereskedelem kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, azaz az alaptörvény által védett tulajdon, így a népszavazási kezdeményezés az alaptörvény módosítására irányul, ezért e tárgykörben nem kezdeményezhető népszavazás.
Az MDKE azzal indokolja kifogását, hogy a mintegy ötezer trafik üzemeltetői csak akkor tudják fenntartani üzletüket, ha a dohánytermékek mellett legalább az Európában jellemző trafikárut - hírlap, ital, üdítő - árusíthatják, illetve megmarad a tervezhető nyereséget biztosító árrésük, ellenkező esetben bajba kerülhetnek azok a kis- és középvállalkozások, akik jelentős forrásokat mozgósítottak új üzletük beindításához. | Megtámadták a trafikos népszavazást | Máris megtámadták azt a népszavazási kezdeményezést, amely arról kérdezné meg az embereket, hogy csak dohányt lehessen árusítani a trafikokban. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/7/megtamadtak-a-trafikos-nepszavazast | 2013-07-16 16:46:00 | true | null | null | Origo |
A hallgatási pénzek kifizetéséről szóló, üzleti iratok meghamisításának vádjával indult büntetőügyben az esküdtszék májusban minden vádpontban bűnösnek találta az akkor még elnökjelöltként bíróság elé állított Donald Trumpot . A politikus számos alkalommal hangoztatta, hogy
a pert "boszorkányüldözésnek" tartja, amelyet kizárólag politikai okokból, demokrata ellenfelei kezdeményezték ellene, a demokrata párti kerületi ügyész, Alvin Bragg vezetésével.
A büntetési tétel megállapításáról szóló tárgyalást eredetileg november 26-ra tűzte ki Juan Merchan, az ügyben eljáró bíró.
Az ügyész az eljárás felfüggesztéséről szóló levélben arra hivatkozott, hogy az "egymással versengő alkotmányos érdekek mérlegelésével figyelembe kell venni a büntetőügy fenntartásának lehetőségeit", és ennek nyomán azt kéri, hogy a vádlott elnöki mandátumának végéig minden, az eljáráshoz kötődő lépést halasszanak el.
Alvin Bragg egyben jelezte, hogy az egész büntetőügy megszüntetésével nem ért egyet.
Donald Trump stábjának szóvivője teljes és végérvényes győzelemnek nevezte az ügyészi nyilatkozatot.
Steven Cheung közleményében azt írta, hogy "a törvénytelen eljárás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Donald Trump jogi csapata annak érdekében tesz lépéseket, hogy az ügyet a bíró "egyszer és mindenkorra ejtse. | Trump ügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész | Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/trump-buntetougy-felfuggesztes-kezdemenyezes | null | true | null | null | KEMMA |
A magyar UTIBER Közúti Beruházó Kft. többségi tulajdonában lévő cég, az újvidéki Project biro Utiber d.o.o. nyerte el a vasútvonal rekonstrukciójának felügyeletét, így a vállalat felügyelhette annak az újvidéki állomásnak a felújítását is, ahol pénteken leszakadt egy üvegterasz, legkevesebb 14 ember halálát okozva.
A Szabad Magyar Szó a szerb közbeszerzési portál adataira azt írja, hogy a Project biro Utiber több mint tíz éve van jelen Szerbiában: 2014 júniusában alapították, 85 százalékát a magyar UTIBER Közúti Beruházó birtokolja, 15 százalékát pedig egy belgrádi szerb állampolgár, Jović Miodrag, aki egyben a cég igazgatója is. A cégnek Szabadkán is működik egy kihelyezett irodája, az elmúlt négy évben jelentős növekedést ért el, 2020 óta a bevételei csaknem a 17-szeresére nőttek, a nettó profitja pedig ugyanebben az időszakban 90-szeresére (!) ugrott. A cég 63 embert foglalkoztat, 2021 óta az Utiber 20 projektet nyert el Szerbiában, összesen 8,74 milliárd szerb dinár értékben, ami átszámítva több mint 30,5 milliárd forint.
Ami a magyarországi céget illeti - hívja fel a figyelmet a Telex -, az UTIBER Közúti Beruházó Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek egyik ismert alvállalkozója. Mint ismert 2022-ben egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó konzorcium nyerte el 35 évre a magyarországi autópályák üzemeltetésére szóló koncessziót, a tényleges munkát azonban alvállalkozók végzik, mint például az UTIBER Közúti Beruházó. A kft. 2023-ban 5,6 milliárd forintos árbevétel mellett 585 millió forintos profitot termelt.
Kihallgatták a szerb építési és közlekedési minisztert az újvidéki tragédia miattEgy mérnök azt állítja, ő már korábban figyelmeztette a kivitelezőt, hogy problémákat vett észre a beomlott újvidéki vasútállomás felújításakor | Magyar hátterű cég felügyelhette annak a beomlott újvidéki vasútállomásnak a rekonstrukcióját, ahol pénteken meghalt 14 ember | A szerb cég többségi tulajdonosa, az UTIBER Közúti Beruházó Kft. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek egyik ismert alvállalkozója. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256344_utiber-ujvidek-vasutallomas-14-ember-rekonstrukcio | null | true | null | null | Népszava |
A beszélgetésből kiderül, hogy a kommunista diktatúra tönkretette Sasvári Sándor családját; a művész elmondja, hogyan veszítték el minden vagyonukat, bánáti birtokaiakat, és hogyan élte meg gyermekként, hogy egy hármas társbérletben kellett folytatniuk az életüket.
Sasvári Sándor őszintén vallott arról is, milyen nehézségeket okozott pályafutásában az, hogy osztályidegen volt, illetve hogy miért nem maradt soha külföldön, még akkor sem, amikor ott nagy lehetőségek nyíltak a számára. A SZÁMOKRA KATTINTVA A BESZÉLGETÉS LEGFONTOSABB RÉSZEI KÜLÖN IS MEGNÉZHETŐK!
A beszélgetés legérdekesebb részei itt érhetők el:
00:02:22 - Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós, Nagy Lajos király 00:09:10 - Istenhit és Jézus Krisztus 00:14:16 - Kétségek, nehézségek 00:16:42 - Misztikus élmények, jelenések 00:22:14 - Politikai nézetei miatt nem kapott lehetőséget 00:28:18 - A kommunisták tönkretették a családját 00:36:39 - Osztályidegen volt, megnehezítették az életét 00:43:30 - Külföldi lehetőségek - mégsem akart disszidálni 00:52:37 - Élet a diktatúrában és az új világ 00:55:37 - Háború 00:57:35 - Duisburg és barátság Claude-Michel Schönberggel 01:12:37 - Sasvári Sándor mint zenész 01:15:18 - Lovak 01:17:55 - Sikerek 01:20:07 - Veszélyben a hit
A teljes beszélgetés itt érhető el: | Így tették tönkre Sasvári Sándor családját | Hogyan tette tönkre a kommunista diktatúra Sasvári Sándor családját, hogy vettek el tőlük szinte mindent, hogyan éltek aztán hármas társbérletben, erről is beszél Sasvári Sándor a Századvég youtube-csatornáján, a Négyszemközt című műsorban. Ahogy természetesen híres szerepéről, Jézus Krisztusról is mesél, és persze a hitről, nemzeti elkötelezettségéről és nemzetközi sikereiről is. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/kultura/2024/11/igy-tettek-tonkre-sasvari-sandor-csaladjat | null | true | null | null | Origo |
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
"Manfred Weber elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta. Nem meglepő, hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt.
Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem.
Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat!" | A Weber-Magyar paktum világos | Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/a-weber-magyar-paktum-vilagos | null | true | null | null | Mandiner |
- A portfolio.hu szeptember 21-i tudósítása szerint a hónap közepén Budapesten megtartott EU pénzügyminiszteri találkozón (ECOFIN) az uniós pénzügyminiszterek közül - Varga Mihállyal együtt - mindössze tízen vettek részt. Tizenhét ország első számú pénzügyese a távolmaradásával jelezte, hogy a közösségi szintű legfontosabb financiális kérdések megtárgyalására nem Magyarország a megfelelő helyszín, és érdemi találkozóra inkább majd a lengyel elnökség ideje alatt kerül sor, 2025. január 1. után.
- 2024. október 9-én - több mint három hónappal a magyar uniós elnökség megkezdése után (!) - Orbán Viktor bemutatta elnökségi programját az Európai Parlament plenáris fórumán. Von der Leyen asszony alaposan kiosztotta Orbánt, de az Európai Néppárt frakcióvezetője (Manfred Weber) sem kímélte a magyar politikust. A szociáldemokrata Iratxe García Pérez sem fogta vissza magát, Orbánhoz címezve azt mondta: "hihetetlen mértékű európai finanszírozást tesz zsebre, illetve ad oda az oligarcháknak." Ilyen kioktatásban és vádbeszédben - nemzetközi fórumon - Orbán Viktornak még soha nem volt része.
- A viharos grúziai választást követő napon (október 28.) a magyar miniszterelnök gépe Tbilisziben landolt. Orbán ismét olyan helyre ment, ahol akár politikai földrengés is lehet. Szokásához híven megint fontoskodott: "a hétvégi választás után első kormányfőként látogatok Georgiába, egy konzervatív, keresztény és Európa-párti országba". Azóta már azt is tudjuk, hogy a kaukázusi országban lezajlott választások tisztasága megkérdőjelezhető, de Orbánt ez nem nagyon érdekelte, és megfellebbezhetetlen magabiztossággal kijelentette: "a georgiai emberek döntöttek: a békére szavaztak. Nem engedték, hogy az országukból második Ukrajna legyen". Ebből a mondatból (is) az következik, hogy szerinte az ukránok döntésén múlott, hogy az oroszok aljas módon lerohanták őket, és lám, a békepárti grúzok a szavazóurnáknál megmutatták, hogy sokkal bölcsebbek a hazájukat hősiesen védő ukránoknál. Következtetés: aki Orbán álláspontját képviseli, az mindig jól jár!
Biztos, ami biztos: az Európai Bizottság gyorsan leszögezte, hogy Orbán Viktor nem képviseli az EU-t Grúziában. 13 uniós ország kormánya közös nyilatkozatban kritizálta, hogy Orbán Grúziába ment a választás után. Az aláírók között van - többek között - Anna Lührmann (Európáért és éghajlatért felelős államminiszter, Németország), Caspar Veldkamp (külügyminiszter, Hollandia) és Adam Szłapka (Európai Uniós miniszter, Lengyelország)
Itt tartunk most. Várom a december 31-ét, a magyar soros elnökség utolsó napját. Vajon mit mutat majd akkor a mindig kérlelhetetlen eredményjelző-tábla? | Félidő után, lefújás előtt | Részleges számadás című írásomat 2024. augusztus 31-én hozta le a Hírklikk. A közlés dátuma nem véletlen (mondhatnám időzített), mivel a naptári nyár utolsó napján volt Magyarország EU-soros elnöki mandátuma két hónapos. Csináltam akkor egy rövid számvetést, de előtte sportnyelven megjegyeztem, hogy „a hat hónapos mandátum egyharmadánál tartunk, a sportban (foci, jégkorong stb.), ilyenkor már látszik, hogy mit is játszik a csapat. Az értékelés persze nem lehet végleges és visszavonhatatlan. Két hónap után természetesen van arra lehetőség, hogy az Orbán vezette „válogatott” (értsd: a magyar kormány) változtasson eddig taktikáján (értsd: politikáján).” | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/felido-utan-lefujas-elott/439245 | null | true | null | null | Hírklikk |
Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár? | A lélegeztetőgép-bizniszből ismert kínai céggel fog össze Tiborcz Waberer'se | Az új vállalkozás Ázsiából érkező piaci szereplőknek akar teljes logisztikai megoldást nyújtani. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_sinowa_international_waberers_kina_tiborcz | 2023-07-14 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ahogy arról az Origo is beszámolt, egy hangfelvételt juttattak el több szerkesztőségbe is hétfőn, amelyen Magyar Péter akkori barátnőjével, Vogel Evelinnel beszélget, és a Tisza Párt vezetője a saját követőiről osztotta meg véleményét.
"Figyelj, annyiszor leizzadtam ma, b*szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f*szomat csinálok itt?
Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee"
- mondja Magyar Péter a hangfelvételen a saját híveiről.
Magyar Péter kiszivárgott hangfelvétele az őszödi beszédhez fogható botrány - fogalmazott lapunknak Boros Bánk Levente. A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója kifejtette: mindkettő egy-egy kiszivárgott hangfelvétel olyan beszédről, amelyről sem Gyurcsány Ferenc, sem Magyar Péter nem gondolta, hogy meg fog jelenni a nyilvánosságban, így az őszinte gondolataikat mondták el.
Amíg Gyurcsány Magyarországról és saját cselekedeteiről beszélt minősíthetetlen tartalommal és stílusban, addig Magyar Péter a választókra, sőt a saját támogatóira tett sértő megjegyzéseket"
- emlékeztetett a szakértő, és kiemelte:
A Tisza Párt elnökének szavaiból az tűnik ki, hogy még a személyes vagy a pártjának követőit is lenézi, ilyen stílusban magyar politikus még nem beszélt az emberekről.
Boros Bánk Levente arról is beszélt, hogy ugyan Magyar Péter rövid, néhány hónapos politikai karrierjét folyamatos botrányok kísérik , gondoljunk csak akár saját feleségének lehallgatására vagy a telefonlopásról ismert diszkóbotrányára , de a most megjelent hangfelvétel még ezeket is felülmúlja,
hiszen precedens nélküli, hogy magát az ellenzék vezetőjének, sőt önjelölt miniszterelnöknek gondoló politikus ilyen szavakkal sértegesse a választókat.
A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenc belebukott a kiszivárgott beszédébe, és az is valószínűsíthető Magyar Péterre nézve, hogy nemcsak a támogatottságának növelése lesz ezután nehéz, hanem akár saját eddigi potenciális választói is elfordulnak tőle.
Ha csak az ellenzéki sajtó beszámolóit nézzük az elmúlt néhány napról, már látható, Magyar Péter személye egyre vállalhatatlanabbá kezd válni még a kormánnyal ellenséges miliőben is
- tette hozzá Boros Bánk Levente. | Ilyen gyalázatos stílusban még senki nem beszélt a magyar emberekről, mint Magyar Péter | Amíg Gyurcsány Magyarországról és saját cselekedeteiről beszélt minősíthetetlen tartalommal és stílusban, addig Magyar Péter a választókra, sőt a saját támogatóira tett sértő megjegyzéseket – mondta lapunknak Magyar Péter legújabb botránya kapcsán Boros Bánk Levente. A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója kiemelte: Magyar Péter még a saját követőit is lenézi, ilyen stílusban magyar politikus még nem beszélt az emberekről. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-oszodi-beszed | null | true | null | null | Origo |
Rövid közleményt adott ki a pécsi önkormányzat, mely szerint önkormányzati, illetve önkormányzati intézményi dolgozók ellen folyik nyomozás.
A Fidesz-közeli Pécs Aktuál úgy tudja: a nyomozás hivatali vesztegetés miatt indult, és a lakásgazdálkodási csoport, valamint a Pécsi Ellátó Központ munkatársait érinti.
A Telex is megkereste a pécsi önkormányzatot. Kérdéseinkre nem kaptunk választ, de nem sokkal később rövid közleményt adtak ki: | Nyomozás indult a pécsi önkormányzat és egy városi intézmény dolgozói ellen | Rövid közleményben erősítették meg, hogy önkormányzati, illetve önkormányzati intézményi dolgozók ellen nyomoz a rendőrség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/08/nyomozas-indult-indult-a-pecsi-onkormanyzatnal-intezmenyeknel | 2022-11-08 11:00:00 | true | null | null | Telex |
A vádirat lényege szerint a férfi kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf felvételeket tekintett meg, illetve töltött le a világhálóról, majd az így megszerzett tartalmakat a munkahelyi, illetve az otthoni laptopjain tartotta.
A felvételek között több olyan is volt, amely 12. életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását ábrázolta.
A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfit 12. életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó pornográf felvétel megszerzésével elkövetett gyermekpornográfia bűntettével vádolja. A kerületi ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat börtönbüntetésre és - a közügyektől eltiltás mellett - véglegesen tiltsa el a kiskorúakat érintő foglalkozások gyakorlásától.
A férfi, aki korábban letartóztatásban volt, jelenleg nyomkövető eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet alatt áll. | Vádlottak padjára került egy állami szerv volt vezetője | A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség vádat emelt és börtönbüntetést indítványozott egy férfival szemben, aki a munkahelyi és az otthoni informatikai eszközén gyermekpornográf felvételeket tartott – írja közleményében az ügyészség. Hozzáteszik: a férfi korábban vezető beosztásban dolgozott egy állami szervnél. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/gyermekpornografia-vad-allami-cegvezeto/s8sm9cw | null | true | null | null | Blikk |
A nem magyar állampolgárok által megvalósított bűntények hazai összbűnözésen belüli aránya a XXI. század első két évtizedében nem nagyon változott. Ezt a megállapítást dr. habil. PhD Hautzinger Zoltán rendőr ezredes, tanszékvezető egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatási dékánhelyettese tette a 2023-ban a Belügyi Szemlében megjelent Idegenrendészet a büntető igazságszolgáltatás szolgálatában című tanulmányában. A mutatók szerint 2003-ban az ismertté vált, illetve regisztrált külföldi bűnelkövetők száma 5301 volt, majd ez a szám a Magyarország uniós csatlakozását követő esztendőben, azaz 2005-ben 7366-ra gyarapodott.
Az illegális migráció tömeges méretűvé válása miatt a 2010-es évek közepétől növekedett vagy stagnált ez a szám, utána az évszázad harmadik évtizedének - a 2020-as éveknek - az elején jócskán erősödött. Köszönhető ez a szakember szerint a Magyarország területét is érintő illegális migrációra települő, nemzetközi bűnhálózatok megjelenését generáló szervezett embercsempészetnek. Tavaly már több mint nyolcezer külföldi bűnelkövetőt vettek nyilvántartásba országunkban. Mindezt az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (EnyÜBS) adatai tanúsítják.
A külföldi elkövetők bűncselekményeinek sorában tekintélyes helyet foglalnak el a közlekedési deliktumok.
Az egyik legsúlyosabb, külhoni állampolgárt terhelő közlekedési bűntény egy szlovákiai asszony, Eva Rezesová nevéhez fűződik. A nő 2012. augusztus 21-én hajnalban, zaklatott lelkiállapotban, az M3-as autópályán 165 kilométer/órával robogott X5-ös BMW-jén, ráadásul vezetés előtt szeszes italt ivott. A megengedettnél nagyobb sebességgel haladva nekiütközött az előtte haladó Fiat Puntónak, s azt egy teherjárműnek lökte. A Fiat onnan a szalagkorlátnak rohant, s kigyulladt. A benne utazó két karácsondi házaspár tagjai közül hárman bennégtek, a negyedik társuk később a kórházban hunyt el. Első fokon a Gödöllői Járásbíróság 2013 novemberében négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt hat év fogházbüntetéssel sújtotta a terheltet, s öt esztendőre eltiltotta a járművezetéstől. Jogorvoslati kérelmek nyomán, hosszas büntetőeljárási viták és tortúra után, 2014 szeptemberében a Budapest Környéki Törvényszék súlyosította a vádlott szankcióját, őt jogerősen kilenc év börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül nyolc esztendőre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Eva Rezesová 2018-ban szabadult a fegyintézetből.
A Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának tizenegy esztendeje napvilágot látott összesítése értelmében 2012-ben 6626 deliktum miatt vontak itthon külföldi állampolgárt felelősségre. A legtöbbért a fővárosban.
Heves vármegye ebből a szempontból viszonylag nyugodt térségnek bizonyult, hiszen 33 bűntény okán (a mutató az összes adat fél százaléka volt) jártak el nem magyar tettessel szemben. Közülük 15 volt a vagyon elleni jogsértés, hat a közlekedési, öt a közrend elleni, s kettő a gazdasági bűncselekmény. A 2010-es évek végétől, s az eddigi 2020-as esztendőkben a tapasztalatok alapján a határzárral összefüggő közrend elleni jogellenes cselekedetek, valamint az embercsempészés vált igazán jellemzővé a külhoniak bűnözésében Magyarországon.
A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) Közigazgatás rendje elleni bűncselekmények című fejezete időközben új, önálló büntetőjogi tényállásokkal egészült ki. Ezek a 352/A-B-C. szakaszokban szabályozott határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka megakadályozása. Ezekkel a rendelkezésekkel a határforgalom zavartalan működését, az illegális migráció megakadályozását és a határvédelmi létesítmények védelmét kívánták biztosítani a jogalkotók.Az első bűntény tettesét három, a másodikét egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják bűntett címén alapesetben. A minősített esetek elkövetői még súlyosabb szankcióval számolhatnak, hiszen ha fegyveresen, felfegyverkezve, netán tömegzavargás résztvevőjeként vonják őket felelősségre, akkor egytől öt évig kerülhetnek fegyintézetbe. A határzár megrongálásáért az előbbihez hasonló minősített változatoknál viszont kettőtől nyolc esztendeig tartó büntetést kaphatnak. Ha a jogellenes fellépésükkel valaki(k)nek a halálát okozzák, úgy öttől tíz évig terjedő szankció szabható ki velük szemben.
A harmadik bűntény vétség, amiért egy évre is rács mögé juthat az elkövető.
A 2017-ben rögzített országos statisztika is sokat elárul a külföldiek bűnös tetteiről hazánkban: e szerint ebben az esztendőben Magyarországon az összes bűnelkövetők száma 90 ezer 364 volt, a külhoniaké pedig 4 ezer 12, ami 4,44 százalékos arányt képviselt. A képzeletbeli dobogón az első helyet 954 jogellenes cselekedettel a románok, a másodikat 742-vel az ukránok, a harmadikat 320-szal a szerbek foglalták el.
Minderről az Ügyészek Lapja adott tájékoztatást Külföldi bűnelkövetők Magyarországon és a 2015-ben kezdődött migrációs válság című értekezésben, amelynek a szerzői Póczik Szilveszter, Bolyky Orsolya, Sárik Eszter.
Érdemes figyelemmel kísérni azt is, hogy a külföldiek magyarországi bűnelkövetéseit sorolva milyen mutatókat hozott a 2020-as évtized eddigi esztendeiben nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek értelmében 2021-ben nem magyar állampolgárok 5346 tette miatt indítottak a hatóságaink büntetőeljárást. Egy esztendővel később ez a szám 6830-ra növekedett. Tavaly pedig már a külföldiek 8014 jogellenes cselekményét jegyzőkönyvezték hazánk nyomozó- és igazságszolgáltatási szervei.
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának nyilvántartása is a mostani évtized főbb adatait tartalmazza. Határzár tiltott átlépése bűntett okán hazánkban 2022-ben három büntetőjogi procedúrát folytattak le, tavaly egyet sem, míg az idén októberig egyet. Jóval nagyobb számok jellemzik ennél a határzár megrongálása miatt indult büntetőeljárásokat, tavalyelőtt 104, a múlt esztendőben 200, az idén pedig 42 eset adott munkát a hatóságainknak. Az utóbbi deliktumok miatt túlnyomórészt Bács-Kiskun vármegyében járnak el az illetékesek, jóval kisebb számban Csongrád-Csanádban.
Bűnügyi mutatók a határzárról
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztálya által közzétett adatok arról árulkodnak, hogy a legnagyobb számban 2016-ban lépték át tiltott módon a határzárat, pontosan kétezer-nyolcszázhárman. Közülük hét ellen indult büntetőjogi procedúra határzárrongálás miatt. Valójában persze, 1543 alkalommal valósult meg a határzár tönkretétele, ám több esetben nem volt bizonyítható, illetve az elkövető személyére nem derült fény. | Eva Rezesová: 4 halálos áldozatra volt a balesetnek | Közúti balesetek okozása, határzár tiltott átlépése, illetve rongálása, kábítószer-kereskedelem, embercsempészés – ezek a bűncselekmények szerepelnek az első öt között azon a listán, amelyeket külföldi állampolgárok követnek el hazánkban. Ilyen eset volt az Eva Rezesová okozta halálos baleset 2012-ben az M3-ason. Annak jártunk utána, számos Heves vármegyei példa megemlítésével is, hogy miként változott a külhoniak bűnözése országunkban. Két részben olvashatnak a történtekről. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/eva-rezesova-halalos-aldozatok-m3-as | null | true | null | null | HEOL |
Megtartotta alakuló ülését Tiszavasvári október végén megválasztott önkormányzati testülete - közölte Bundáné Badics Ildikó, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település jegyzője hétfőn.
Az ülésen kiosztották a polgármester és a képviselők megbízólevelét, majd esküt tettek az új testület tagjai. A 15 napirendi pontot magában foglaló ülésen ezután a polgármester illetményéről és költségtérítéséről, illetve a képviselők tiszteletdíjáról hozott döntést a város új vezetése.
Fülöp Erik (Jobbik) polgármester javaslatára titkos szavazással a testületbe jobbikos képviselőként bejutott Sipos Ibolyát választották meg alpolgármesternek - ismertette a jegyző.
A testület alakuló ülésén többek között megvitatta a helyi építési szabályzat módosításával kapcsolatos vállalkozói kezdeményezéseket, és a belső ellenőrzési tervről, a helyi általános iskola tornatermének építésével, a múzeum épületének felújításával kapcsolatos pályázatokról, illetve a vízi közmű társuláshoz való csatlakozásról is döntés született.
A bizottságok megalakítására várhatóan a következő, november 29-én megtartandó rendes ülésen kerül sor.
Tiszavasváriban augusztus 1-jén oszlatta fel magát az addig jobbikos többségű önkormányzati testület. Az október 28-án megtartott időközi önkormányzati választáson ismét Fülöp Eriket választották polgármesternek. A 12 tagú önkormányzati testületbe a polgármesterrel együtt hét tagot a Jobbik, hármat a Fidesz támogatásával indult Tiszavasváriért Közéleti Egyesület delegált, egy képviselő az MSZP színeiben, egy pedig függetlenként jutott be. | Itthon: Elsőként a fizetéséről döntött Tiszavasvári új önkormányzati testülete | Az új jobbikos polgármester javaslatára titkos szavazással a szintén jobbikos Sipos Ibolyát választották meg alpolgármesternek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20121112_Elsokent_a_fizeteserol_dontott_Tiszavasva | 2012-11-12 20:00:00 | true | null | null | HVG |
A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is. | Őstermelők és újgazdagok: Mészáros és sok fideszes az apróért is lehajol | Látványos leleplezése a fideszes vidékpolitikának, hogy a január elsejével létrehozott nyilvános regiszterben Mészáros Lőrinc is őstermelőként szerepel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210213_Meszaros_es_fideszes_politikusok_ostermelokent_is_szepen_keresnek_ | 2021-02-13 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Ekkor lát napvilágot, hogy két ilyen gazdasági társaság tulajdonosa Josip Tot horvát állampolgár lett, akinek ellopott útlevelével alighanem visszaéltek.
Egy másik, az APEH-nek is adós és fantomizálódott gazdasági társaság - amelyet szintén e kör személyiségei alapítottak - pedig a török állampolgárságú Kaya Ibrahim tulajdonába került.
1998. augusztus 10.
A Népszabadság "Eltűnt útlevél, eltűnt cégek" címen tovább foglalkozik a Fideszhez közeli személyek által korábban működtetett és Josip Tot, valamint Kaya Ibrahim ügyvezetőknek eladott, s így eltűnt cégekkel.
1998. augusztus 13.
A Fővárosi Főügyészség megkezdi a cikkekben felsorolt, Fideszhez közel álló vállalkozók érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok cégbírósági adatainak tanulmányozását.
A Népszabadság folytatja cikksorozatát: legkevesebb hét olyan cégről számol be, amely Fidesz-közeli tulajdonosaitól egyetlen napon Kaya Ibrahimhoz került Schlecht Csabán, a Mahir Rt. alkalmazottján keresztül.
1998. augusztus 14.
Simicska Lajost a szabadságon lévő Járai Zsigmond pénzügyminiszter faxon kinevezi az APEH elnökévé.
Az ellenzéki pártok tiltakoznak Simicska kinevezése ellen.
1998. augusztus 15.
A Magyar Rádió 16 Óra című műsorában egy adótanácsadó azt nyilatkozza: a cégek általában akkor válnak fantommá, ha adósságot halmoznak fel, amelyektől meg kívánnak szabadulni.
1998. augusztus 18.
Egyes források szerint Simicska Lajos letiltotta a főosztályok hozzáférését az APEH belső adatbázisához. Járai Zsigmond pénzügyminiszter azt nyilatkozta: tőle senki nem kért és nem kapott ehhez szükséges engedélyt.
Az APEH-ben hírzárlatot rendelnek el.
1998. augusztus 30.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendel el ismeretlen tettes ellen. Elsősorban azt vizsgálják, ki használta föl Josip Tot elveszett útlevelét a Fidesz-közeli cégek megvásárlásakor 1997. szeptember 17-én.
1998. október 14.
A Magyar Hírlap hírül adja: a rendőrség összevonja a nyomozást Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyében.
1999. január 27.
A Magyar Hírlap információi szerint a rendőrség az APEH-től bekérte a Kaya Ibrahim és Josip Tot eltűnt, illetőleg ellopott útlevelének segítségével megvásárolt Fidesz-közeli cégek iratait korábbi gazdálkodásuk ellenőrzése céljából. A nyomozóhatóságok szerint két, idegen akcentussal beszélő férfi követte el a bűncselekményt, akikről már személyleírással is rendelkeznek.
1999. február 4.
A Magyar Hírlap megírja: 53 millió forintos tb-tartozást hagyott hátra az egyik, Kaya Ibrahim tulajdonába került cég, a Centum Kft. (Alapításában Századvég Kft. néven részt vett Simicska Lajos, Orbán Viktor, Kövér László és Stumpf István is.) A cég iratai előző napon érkeztek át az APEH-be, minekutána a tb-tartozások behajtása is a hatóság feladatkörébe került az új kormány döntése értelmében.
1999. február 5.
A Kaya Ibrahimnál fantomizálódott Századvég Kft. jogutódjának, a Centum Kft.-nek 28 millió forint a jelenlegi adótartozása - írja a Népszabadság. Az APEH nyilvántartásában Centrum Kft. néven és nem létező székhellyel szerepel.
1999. március 2.
Az APEH cáfolja a BRFK szóvivőjének a Magyar Hírlapban előző nap megjelent nyilatkozatát, miszerint még nem kapták meg a nyomozó hatóságok az ál-Kaya Ibrahimnak és ál-Josip Totnak eladott cégek papírjait. Az adóhatóság közleménye szerint a hiánytalan adatátadásra hetekkel korábban sor került.
1999. március 3.
Az APEH megküldi a nyomozóhatóságoknak a Kaya Ibrahimnak és Josip Totnak eladott cégek papírjait.
1999. augusztus. 16.
Németországi hatóságoknál vannak a Legfőbb Ügyészség Kaya Ibrahimnak szánt kérdései, melyeket tanúkihallgatásán az ottani hatóságok fognak a török állampolgárságú vendégmunkásnak föltenni.
A könyvvizsgálók még dolgoznak a tucatnyi fantomizálódott cég nyomozásba bevont iratain - nyilatkozza lapunknak Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. | Eltűnt cégek nyomában<br/> | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/08/19990825eltunt | 1999-08-25 12:41:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Péter vezette Tisza Párt kedden megkeresést küldött Debrecen önkormányzatának, jelezve, hogy a november 23-ára meghirdetett, de meg nem szervezett politikai eseményüknek nem találnak megfelelő helyszínt - közölte a város Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Az elöljáró tájékoztatása szerint Magyar Péter úgy fogalmazott: "Kérlek, ne kényszerítsetek minket arra, hogy a polgármesteri hivatal előtt tartsuk meg a rendezvényünket és segíts abban, hogy több ezer debreceninek - köztük gyerekeknek és időseknek - ne kelljen órákig az utcán állniuk nulla fokban és havas esőben."
A Tisza Párt szervezetlensége és felkészületlensége tükrében felháborítónak tartom Magyar Péter hozzám intézett fenyegetését
- közölte Papp László.
A polgármester kiemelte, Debrecen önkormányzatához
az elmúlt 30 évben egyetlen politikai párt sem fordult olyan abszurd kéréssel, hogy politikai rendezvényük helyszínéről az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal gondoskodjon helyettük.
Hozzátette: a Tisza Párt azt a látszatot akarja kelteni, mintha ez önkormányzati feladat és nem pártfeladat lenne. Ha valakinek az esemény meghirdetését követően, mindenféle előkészület nélkül jut eszébe kétségbeesetten, rövid határidővel helyszínt keresnie Debrecenben, azzal előfordulhat, hogy már nem talál az igényeinek megfelelő létesítményt - jegyezte meg.
Visszautasítom azt a felvetést, hogy Debrecen polgármesterének az lenne a dolga, hogy Magyar Péter és csapata helyett a Tisza Párt rendezvényeit koordinálja. Egyetlen politikai párt esetében sem tettem ilyet és a jövőben sem fogok
- fogalmazott a városvezető.
Információi szerint - folytatta - a Tisza Párt által jelzett időpontban az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, nagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíneken hónapokkal előre rögzített és lekötött események zajlanak.
A Főnix Arénában és a Hódos Imre Sportcsarnokban a női kézilabda Európa-bajnokság előkészületei zajlanak, a Kölcsey Központban szalagavató bált tartanak, az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban pedig kosárlabda-mérkőzés lesz - sorolta.
Komolyan gondolja Magyar Péter és csapata, hogy bármely eseményt is el kell halasztani, mert ő Debrecenben politikai gyűlést akar tartani?
- tette fel a kérdést a polgármester.
A polgármester hozzátette, hogy rossz előkészítést követően gyáva dolognak tartja Magyar Péter és csapata részéről, hogy Debrecen polgármesterére vagy önkormányzatára hárítsa saját felelősségét.
Ennek a rendezvénynek minden feladata és felelőssége Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli!
- írta.
Biztosan van, aki megfutamodik Magyar Péter fenyegetéseitől. Polgármesteri eskümben a debreceniek hasznára, javára és megmaradására esküdtem fel. Ennek szellemében Magyar Péter és a Tisza Párt kedvéért egyetlen szalagavató, kulturális vagy sportrendezvényt sem fogok betiltani!
- olvasható Papp László közleményében. | Magyar Péter Debrecent fenyegette | A város polgármestere szerint a mulasztásért a felelősség nem a várost és az önkormányzatot, hanem Magyar Pétert és csapatát terheli. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-debrecen-haritas-fenyegetes | null | true | null | null | BOON |
88 millió forint bérleti díjat és 37 millió forint üzemanyagköltséget fizetett ki a magyar EU-elnökség stábja a mintegy 200 darab, felerészben luxusautó üzemeltetéséért az elmúlt fél évben. A napokban kedvező áron értékesített kocsik egy részét már új magyar tulajdonosaik használják.
Egy autó bérleti díja csupán 73,4 ezer forintra jött ki havonta, amelyben rengeteg egyéb költség is benne volt
Budapest egyes útjain olykor percenként követték egymást az EU-elnökség elmúlt fél évében a szirénázó, a közlekedőket az útból félreparancsoló, MEU-rendszámos konvojok. Volt mivel szállítani a külföldi politikusokat: két darab páncélozott Audi A8 mellett 48 darab Audi A8 3.0 TDI Quattro, 50 db Audi A7 3.0 TDI Quattro, 50 darab Volkswagen Multivan, 45 darab Skoda Octavia 1.6 Classic, 10 darab Saab 9-5 2.0 TiD és 5 Citroen szolgálta a magyar EU-elnökséget. Mennyibe került a járműpark üzemeltetése, és mi lett az autók sorsa az elnökség végével?
A 195 darab Audit, Volkswagent és Skodát jelképes összegért kapta a Külügyminisztérium a németországi központú anyacégtől. Az elnökségi flotta féléves használatáért ugyanis mindössze 86 millió 250 ezer forintot (69 millió + áfa) fizetett a tárca a hazai importőr Porsche Hungárián keresztül. Ez egy autóra lebontva 73,5 ezer forintot jelent havonta.
Öt Citroen 237 ezerért
A 73,5 ezer forintos havi díjat egyáltalán nem lehet és nem is érdemes a piaci bérleti díjakhoz hasonlítani, hiszen ez az összeg tartalmazta a kocsik Magyarországra szállítását, az itteni és a németországi kötelező felelősségbiztosítást, valamint a magyar CASCO-t is (a Skodáknál még a hazai forgalomba helyezés költségeit is). Emellett benne volt a 86,5 millió forintban a 195 darab jármű nyári gumikészlete, ami önmagában is jelentős összeg.
Ezenfelül tíz darab dízel Saab 9-5-öst is kapott a magyar elnökség a hazai importőr Polar Mobil Kft.-től, amelyek bérléséért 1,9 millió forintot (1,52 millió + áfa) fizetett. A delegációkat Magyarország szinte egész területén szállító fenti járművekkel ellentétben a svéd kocsik kizárólag csak a Liszt Ferenc Repülőtéren belül közlekedtek. A legolcsóbbak mégis talán a szintén "felajánlott" Citroenek voltak, amelyek "adminisztratív költsége" 237 ezer forint volt (190 ezer + áfa).
A képen látható A8 páncélozott változata mintegy négy tonnát nyomott. Átlagfogyasztását nem tudta megadni a minisztérium
"Presztízs- és propagandacélokat szolgál, jó promóció a márkáknak" - indokolta az [origo]-nak a hatalmas flotta felajánlását Vérten Sándor, a Porsche Hungária kommunikációs igazgatója. Azt ugyanakkor határozottan tagadta, hogy a felajánlás és az Audi győri gyárbővítésének többmilliárdos állami támogatása között összefüggés lenne. "Még a látszatát is szerettük volna ennek elkerülni" - mondta, ugyanakkor hozzátette, a magyar Audi gyár léte viszont befolyásolta a német vezetést a felajánláskor.
Csak száz métereket mentek a Saabok
A népes flottába 37,1 millió forintért tankolt a kormányzat fél év alatt, ez 101,6 ezer liter üzemanyagot és összesen 745,3 ezer megtett kilométert jelent. Egy osztás után kiderül, hogy a zömében háromezres dízelmotorral felszerelt összkerékhajtású kocsik fogyasztása átlagban - a kormányzati adatok alapján - 7,3 literre jön ki. (E cikk szerzője éppen most használ egy új A6 3.0 TDi Quattrót. A személyes tapasztalat alapján, valamint tudva azt, hogy a konvojok egyenletes haladását - jellemzően 60 és 100 km/óra között - nem akadályozták a piros lámpák, a megadott üzemanyag-használat reális.)
Az állam- és kormányfők háttérstábjait szállító Volkswagen kisbuszok futottak a legtöbbet, átlagosan 5000-7000 kilométert hat hónap alatt, míg az Audi A8-asok 4000-6500 kilométert, az A7-esek pedig 2000-4500 kilométert. Ennél is kevesebbet teljesítettek a Saabok, amelyek csupán a reptéri várótól a kifutópályán lévő gépekig és vissza teljesítettek szolgálatot fél éven át.
87 káresemény
A külügy adatai szerint 87 kisebb-nagyobb káresemény történt a mintegy 200 járművel az elmúlt hónapokban. Ennek nagy része kavicsfelverődéses szélvédősérülés volt, aminek egyértelmű oka a minisztérium szerint a konvojban közlekedés. Történtek kisebb balesetek is, amikor nem adták meg az elsőbbséget a MEU-rendszámos járműnek, vagy nem tartották be egyesek a követési távolságot. Olykor hibáztak a hivatásos sofőrök is, rátolattak egy másik kocsira, vagy legyalázták a felniket. (A különleges rendszámokat a szervezőknek július 1. után le kell adniuk.) A javítási költségekről nem tudott adatokkal szolgálni sem a minisztérium, sem Vérten Sándor.
80-90 százalékban elkeltek
Péntektől már nem Magyarország az unió soros elnöke, így a kétszázas flotta jelentős része is elhagyja az országot. A télen német rendszámmal érkezett Audikról és Volkswagenekről lekerül a MEU-s rendszám, visszakapják az eredeti német azonosítókat, majd miután a Porsche Hungária szakszervizei átnézték őket, visszaindulnak Németországba. A Külügyminisztérium úgy tudja, hogy a gyár ugyanezt a flottát felajánlotta a július elsejétől induló lengyel elnökségnek.
Vérten szerint ugyanakkor szinte biztos, hogy nem kapják meg a lengyelek a Magyarországra nullkilométeresen érkezett, majd a Köztársasági Őrezred által itt bejáratott flotta egészét, amely a kommunikációs igazgató szerint a jövőben különféle rangos nemzetközi eseményeken szerepelhet. "NATO-konferencia, Davosi Világgazdasági Fórum, G8-csúcs..." - sorolta Vérten azokat a rendezvényeket, amelyeket rendszeresen kiszolgál flottákkal a VW-konszern.
Éppen Gödöllőre érkezik egy delegáció. Az előtérben az egyik A7
Az Audikkal ellentétben itt maradnak a jellemzően ügyintézésre kölcsönbe adott Skodák, amelyeket a Porsche Hungária hazai autószalonjai értékesítenek a következő hetekben. "Valamivel kedvezőbb áron lesznek megvásárolhatók, mint az újak. Egyéni árképzés lesz rájuk, az adott kereskedő megnézi, és így dönt az áráról" - közölte Vérten.
Az elmúlt hetekben meghirdetett tízdarabos dízel Saab-flottából 8-9 autó már el is kelt a szalonárnál valamivel kedvezőbben - tudta meg az [origo] Andrew Presttől, a Polar Mobil ügyvezetőjétől. Az importőr ügyesen kalkulált előre, amikor eleve eltérő felszereltségű autókat ajánlott fel, hogy azok között kedvükre válogathassanak a leendő vevők. Így az azonos színű 9-5-ösök között kézi és automata váltós ugyanúgy volt, mint elsőkerék-meghajtású és összkerekes.
Egy kikötése volt csupán az egyenszín mellett a magyar szervezőknek. Biztonsági okokból nem lehetett rajtuk tetőablak.
Rendezvényenként 30-40 delegáció
Hat hónap alatt 261 tanácskozást szervezett az elnökség Magyarországon: 26 informális miniszteri találkozót, illetve miniszteri szintű konferenciát, 92 vezetői és 117 szakértői konferenciát. A hazai rendezvényekre 16 500 delegációtag regisztrált, de a tényleges résztvevők száma ennek négy-ötszöröse volt a Külügyminisztérium szerint. Egy-egy rendezvényen átlagosan 35-40 delegáció vett részt. | Szinte ingyen bérelték az EU-elnökség luxusautóit | 88 millió forint bérleti díjat és 37 millió forint üzemanyagköltséget fizetett ki a magyar EU-elnökség stábja a mintegy 200 darab, felerészben luxusautó üzemeltetéséért az elmúlt fél évben. A napokban kedvező áron értékesített kocsik egy részét már új magyar tulajdonosaik használják. | null | 1 | https://www.origo.hu/auto/2011/07/37-millio-forintert-tankoltak-a-magyar-euelnokseg-autoit | 2011-07-04 14:05:00 | true | null | null | Origo |
Meglepő módszerrel nyírják egymást az őrző-védő cégek | Úgy próbálják meg kiszorítani egymást az őrző-védő cégek a piacról, hogy terhelő adatok gyűjtése után feljelentik a konkurenciát a hatóságoknál. A módszer hat, az adó megspórolása pedig nem függ a cégmérettől. | null | 1 | https://www.economx.hu/ado/meglepo-modszerrel-nyirjak-egymast-az-orzo-vedo-cegek.476936.html | 2011-03-18 10:05:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
|
A múlt héten kipattant botrány, miszerint éppen kétmillió forint kenőpénz elfogadása közben füleltek le egy APEH-es osztályvezetőt, nem vet túl jó fényt a hatóságra. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót Dr. Szikora János elnök, kinyilvánítva, hogy az adóhatóság munkatársai elítélik a korrupció minden formáját.
2 millió forint kellett ahhoz, hogy egységesítsék a vagyonosodási vizsgálatokat!
A kirobbant botrány kapcsán talán az egyik legfontosabb intézkedés, amit el kell ismerni, már régen meg kellett volna tenni, hogy az igazgatóságon belül egységes szervezeti irányítás alá kerülnek a vagyonosodási vizsgálatok. Eddig ugyanis az összes szja-ellenőrzéssel foglalkozó osztály végzett vagyonosodási vizsgálatot, az egységes irányítás, vagy az ellenőrzések összefogása viszont nem történt meg.
A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban már eddig is több kétely merült fel, nemrégiben például Bárándy Gergely szocialista képviselő hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy az alkalmazott módszerek nem minden esetben felelnek meg a jelenlegi törvényeknek.
Az APEH 2007 során kormányzati intézkedések hatására jelentősen növelte a vagyonosodási vizsgálatok számát. Miközben korábban, vagyis 1994 óta, évente néhány száz vizsgálatra került sor, tavaly viszont az intézkedések eredményeként jelentősen meghaladta a 10 ezret, és a feltárt adóhiány mintegy 40 milliárd forint körül alakult. Az idén ezt a "jó" szokását továbbra is megtartja az APEH, és talán még több vizsgálatot kezdeményeznek, mint tavaly.
Bárándy Gergely kérdésére válaszul a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki, hogy az ellenőrzések jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság fehérítéséhez. Ezért a PM fontosnak tartja, hogy az adóellenőrök ne bizonytalanodjanak el, a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatban megfogalmazott egyes kritikai vélemények hatására.
2007-ban átlagosan 5,67 millió forintnyi adókülönbözetet tártak fel a revizorok egy-egy vagyonosodási vizsgálat során, bár a pontos adatok azért lényeges eltéréseket mutatnak egymástól. 30 esetben az adóhiány elérte az egy milliárd forintot.
A vizsgálatok 40 százalékára Közép-Magyarországon került sor, Budapest központi szerepéből adódóan. De azt még a revizorok is elismerik, hogy sokszor a "nagy halakat" nem tudják megfogni, mivel bevett szokás, hogy a pénzt offshore cégekbe menekítik. Bár az is igaz, hogy keveseknek van igazán komoly vagyona, így törvényszerű, hogy az átlagos jövedelemmel rendelkezők közül sokan belekerülnek a vizsgálatok szórásába, így gyakran csak a kis halakat ellenőrzik.
A vizsgálatok továbbra is gőzerővel folynak, ezzel együtt viszont a perek is a vizsgálatok eredményével kapcsolatban.
A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban Varga Lászlóné korábban a következőket nyilatkozta a Népszabadságnak:
Igaz még nem telt el sok idő a vagyonosodási vizsgálatok tömeges beindulása óta, az eddigi tapasztalat szerint a megbüntetett vagyonosok 40 százaléka fizet. S hogy az eljárások vége előtt el ne tűnjenek azok a vagyonelemek (ingatlan, ingóságok) az érintett tulajdonából, az APEH egyre gyakrabban él vagyonbiztosítási eljárással. Az eljárások ugyanis akár több évig is elhúzódhatnak, ha az adózó a hivatal által biztosított jogorvoslati lehetőségeken túl bírósághoz is fordul. Tavaly 321 esetben tettek így, de az év végéig csak 27 ügy zárult le.
A bírósági ügyek száma azonban valószínűleg nőni fog: az idén már 382 új eljárás indult, és az év elejétől május közepéig 92 esetet zártak le. A legtöbb eljárás a kereset elutasításával végződött eddig (tavaly 19, az idén 62 esetben), összesen három határozatot helyezett hatályon kívül a bíró és 24 esetben rendelt el új eljárást, maga az adózó 27 ügyben állt el a keresettől. A bíróságról pedig összesen 12 ügy ment eddig tovább a Legfelsőbb Bíróságra, tíz az adózó és kettő a hivatal kezdeményezése révén.
Az adóhatóság sajtótájékoztatóján közzétett adatok szerint kicsit rosszabb az összkép az adóhatósági döntés elleni fellebbezések esetén:
Bár szép lenne a 49 százalékos "bukási" arány, az nem csak azokat tartalmazza, amikor az adózó javára döntött a bíró. Több esetben fordult elő, hogy utólag, a fellebbezés miatti újabb vizsgálat során derült ki, hogy az adóhatóság munkatársai valamit nem vettek észre, ami tovább súlyosbítja az adózó mulasztását. Emellett azonban még mindig szép szám a 29 százalék, ekkora arányban kötelezte az APEH-et a bíróság a határozat megváltoztatására, megsemmisítésére, illetve új eljárásra.
Több adószakértő szerint a bírósági eljárásban az adózóknak szélesebb lehetőségük van igazuk bizonyítására, gyakori ugyanis, hogy az adóhatóság által korábban elutasított bizonyítékokat is figyelembe veszik. Tavaly január óta az APEH előtt ügyvéd, adószakértő, adótanácsadó is képviselheti az adózókat, ám erről egyelőre kevesen tudnak.
Az ügyvéd vagy adószakértő a számviteli és adózási szabályokon kívül egyéb területeken is jártas, objektívebben, a hivatal gondolkodásmódjának megfelelően tudnak az esetekkel foglalkozni. Nem mellékes szempont, hogy a képviselő alkalmazása az adózó számára is kényelmes, időt és fáradtságot kímélő megoldás. A szakértő segítségnek köszönhetően ráadásul jóval gyorsabban túleshet a procedúrán az adózó... | A vizsgálatok harmadánál téved az APEH! | Az APEH korrupció elleni sajtótájékoztatóján érdekes adatokat tettek közzé az adóhatósági döntésekkel kapcsolatban... | null | 1 | http://www.penzcentrum.hu/cikk/1013726/1/a_vizsgalatok_harmadanal_teved_az_apeh | 2008-10-01 00:00:00 | true | null | null | Pénzcentrum |
"Harmincéves, ebből húszéves bírósági munkaviszony után bruttó 481 661 Ft a bérem (felsőfokú szakirányú szakképesítéssel, kiváló minősítéssel), és ha nincs változás a bírói alapilletményben, akkor az elkövetkezendő 5 évben ez az összeg nem is változik, mert a kategóriám tetején vagyok". Egy olvasónk írta ezt, miután hétfőn a parlament honlapján megjelent a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat, amiből egyebek mellett az is kiderül, hogy jövőre sem emelkedik a bírói és ügyészi illetményalap.
Ez azt jelenti, hogy a bírák és bírósági dolgozók, továbbá az ügyészek és ügyészségi dolgozók fizetését továbbra is befagyasztják (leszámítva azokat, akik kategóriát lépnek). Az illetményalap három éve változatlan, legutóbb 2022 januárjában nyúltak hozzá. Az elmúlt évek és az idei várható infláció alapján ez az 566 660 forintos alap mostanra nagyjából 30 százalékkal ér kevesebbet reálértéken. Vagyis az igazságszolgáltatásban dolgozók keresetei mostanra elveszítették vásárlóerejük majdnem egyharmadát.
Olvasónk szerint "a bíróságok működése vészesen közelít a csőd felé, a dolgozók körében egyre nagyobb az elkeseredettség. Sokan dolgoznak másodállásban, hogy fent tudják tartani magukat". Az illetményalap, és így a bírósági és ügyészségi dolgozók fizetésének elértéktelenedését jelzi, hogy 2022 elején még 467 300 forint volt a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset, vagyis akkor a bírói és ügyészi illetményalap még 21,3 százalékkal haladta meg az átlagbért. Mostanra - a legutolsó, augusztusi keresetekről szóló KSH-gyorsjelentés szerint - a bruttó átlagkereset 628 800 forintra a Budapest Környéki Törvényszék bírója, nőtt, vagyis az illetményalap már 10 százalékkal elmarad az átlagbérektől. | Újabb egy évre befagyasztja a kormány a bírósági fizetéseket | Harmadik éve változatlan az illetményalap, az igazságszolgáltatásban dolgozók keresete reálértéken 30 százalékkal csökkent. Idén nyáron Brüsszelhez fordult emiatt egy bíró. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/12/ujabb-egy-evre-befagyasztja-a-kormany-a-birosagi-fizeteseket | null | true | null | null | 444 |
A Kúria döntését azzal indokolta, hogy a felülvizsgálati indítványokat többségében nem találta alaposnak. Hozzátette: törvénysértést észlelt a büntető anyagi jogi kérdések kapcsán, ezért változtatta meg az ötödrendű vádlottat, Balázs Pétert érintő ítéletet. A másodfokon eljáró bíróság Balázs Pétert az első fokon kiszabott 2 év próbára bocsátás mellett 3 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A több mint hét éve húzódó perben tavaly novemberben tizenegy embert ítéltek el másodfokon. Közülük négyen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Vannak, akik bűnösségük megállapítását, mások pedig a kiszabott büntetést kifogásolták.
A Kúria hétfői döntésében egyebekben helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét. Akkor Patonay Istvánné, másodrendű vádlott 5 év szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellé 2 millió forint pénzbüntetést kapott. Tavaly novemberben Balázsné Mohai Éva negyedrendű vádlott - 2 év próbaidőre felfüggesztett - nyolc hónap börtönt és 3 millió forint pénzbüntetést kapott. Ábrók László hatodrendű vádlottra pedig 6 év börtönbüntetést és közügyektől eltiltást, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabtak ki.
A tanács elnöke a határozathirdetéskor közölte: az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Találtak hiányosságot is
A Kúria szerint figyelemre méltó megállapítás a másodfokú bíróság ítéletében a befektetők pozícióját vizsgálva: a vádhatóság a vádemelés során megtehette volna, hogy egyes konkrét befektetők sérelmére elkövetett bűncselekmények - sikkasztás, csalás - miatt is vádat emel. Erre azonban nem került sor - emelte ki a tanács elnöke, hozzátéve: a bíróság pedig csak a vádban megjelölt cselekményekről dönthet, csak a megvádolt személlyel kapcsolatban.
Az ügyész egyrészről hűtlen kezelés bűntette - aminek sértettje a gazdálkodó szervezet volt -, másrészről pedig csődbűncselekmény miatt emelt vádat. A csődbűncselekmény sértettje a hitelezők összessége, akiknek a vagyoni érdekeit a felszámolás elrendelését követően kizárólag a felszámolási eljárás szabályrendjében és a felszámoló útján lehet érvényesíteni - mondta az elnök. A felszámolási eljáráson kívül, a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezettel szemben vagyoni igény érvényesítésének nincs helye - jegyezte meg. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezért helyesen utasította el az egyes befektetők polgári jogi igényét - tette hozzá a tanács elnöke az ítélet indoklása során.
Nagyra törtek - elbuktak
A Kúria képviselője zárógondolatként kiemelte: a Baumag szövetkezetcsoport elsődleges célja idegen kölcsöntőke megszerzése volt. A nagyratörő tervek mögött azonban nem állt megfelelő tervezés, kockázat felmérés - mondta el a tényállásból idézve. Ezért hiába működött látszólag hitelesen a Baumag szövetkezet, a bukás elkerülhetetlen volt, a következmények pedig egyre súlyosabbak lettek az idő előre haladtával.
Hatása emberek ezreit érintette: 2003 végére 13 ezer emberrel szemben közel 31 milliárd forint tőketartozást halmozott fel a csoport - ismertette a tanács elnöke.
A per elsőrendű vádlottját, Balázs Lászlót a másodfokon eljáró bíróság tavaly 10 év börtönre és közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá, amelyekhez 170 millió 878 ezer forint vagyonelkobzás járult. | Elkerülhetetlen volt a Baumag bukása (Kúria) | A Kúria nagyrészt fenntartja a másodfokon hozott ítéletet a Baumag hitelszövetkezet ügyében hétfőn kihirdetett határozatában azzal, hogy az ötödrendű vádlott esetében mellőzi a próbára bocsátást. A több mint hét éve húzódó perben tavaly novemberben 11 embert ítéltek el másodfokon. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/elkerulhetetlen_volt_a_baumag_bukasa_kuria_.587114.html | 2014-09-22 17:03:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Dr. Cser-Palkovics András észlelve, hogy az Országgyűlés Hivatala polgármesterré választását követően is a korábbiaknak megfelelően utalja számára választókerületi pótlékát, és ez az ő hibájából következett be, az Országgyűlés Hivatalához címzett 2011. januári nyilatkozatában bejelentette, hogy polgármesterként 2010. októbere óta költségtérítésben részesül. Kérte, hogy parlamenti választókerületi pótlékának megállapításakor a Hivatal ezt a továbbiakban, és visszamenőleg is vegye figyelembe. Az Országgyűlés által már kifizetett többletet így a következő havi illetményéből egy összegben levonták, azaz a felvett összeget visszafizette. Azóta a nyilatkozatnak megfelelően történik a kifizetés, vagyis a polgármesteri költségtérítésnek – dr. Cser-Palkovics András vagyonnyilatkozatában is szereplő – összegét a választókerületi pótlékból a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően levonják.
Dr. Cser-Palkovics András lakhatási támogatást nem vett fel. További hivatalos és társadalmi megbízatásai, tisztségei után semmilyen juttatásban nem részesül, így a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként sem vesz igénybe költségtérítést. Székesfehérvár polgármestere tavaly elkövetett hibájáért vállalja a felelősséget és ezúton is elnézést kérve megköveti a választópolgárokat.
Brájer Éva alpolgármester Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata felé szintén nyilatkozott, hogy költségtérítésre nem tart igényt, számára azt az Országgyűlés folyósítja. A Polgármesteri Hivatal így az alpolgármester asszonynak költségtérítést soha nem is fizetett.
Az ügyre vonatkozó dokumentumok, nyilatkozatok, melyekben a város vezetői arról nyilatkoznak, hogy lemondanak költségtérítésükről, illetve a Hivatal visszaigazolja ezt, a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ galériájából letölthetők– írja
közleményébenSzékesfehérvár Önkormányzati Kommunikációs Központja. | Cser-Palkovicsék reagálása az Egyenlítő blogra | Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András, és alpolgármestere, Brájer Éva – akik egyben parlamenti képviselők is – nem vesznek igénybe törvénybe ütköző módon kettős költségtérítést önkormányzati, illetve parlamenti tisztségük után – írja a város Önkormányzati Kommunikációs Központja, reagálva az egyenlito.blog.hu tegnap publikált írására. | null | 1 | https://168.hu/itthon/cser-palkovicsek-reagalasa-az-egyenlito-blogra-90931 | 2011-03-24 10:12:00 | true | null | null | 168 óra |
Szóbeli utasítás alapján utaltak ki 86,2 millió forint végkielégítést és 16,4 millió forint titoktartási pénzt Szalainé Szilágyi Eleonórának, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának. Az utasítást maga Szalainé adta ki. A kifizetést sem a vezérigazgató, sem igazgatóság elnöke nem engedélyezte. Pontosabban nem talált erre utaló dokumentumot a BKV belső ellenőrzése.
A belső vizsgálatot Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes utasítására Kocsis István, a BKV vezérigazgatója rendelte el július 23-án, a végkielégítési ügy kipattanása után. A BKV Zrt. felügyelőbizottsága négy nappal később a vizsgálat kiterjesztését kérte, amelyre válaszul Kocsis nagyot lépett: valamennyi munkavállalóra hat évre visszamenőleg elrendelte a végkielégítések kifizetésére vonatkozó ellenőrzést.
A belső kontroll igazgatóság az idő rövidsége és a szerződések nagy száma miatt azonban egyelőre csak a volt humánpolitikai, illetve Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgató elbocsátásának körülményeit vizsgálta. A többi szerződés vizsgálatával szeptember 30-ra készülnek el.
De már eddig is különleges helyzetekkel találták szembe magukat.
Szalainé Szilágyi Eleonóra 1972-től dolgozik a BKV-nál. Az előadóból 2004-re humánpolitikai igazgató lett. Az új munkakörhöz kapcsolódó határozatlan idejű szerződését Aba Botond, a cég akkori vezérigazgatója kötötte meg. Alapbérét havi 575 ezer forintban állapították meg, amelyhez 150 százalékos alapprémium ígérete társult, illetve további 150 százalékos ösztönző jutalék lehetősége.
A BKV új vezérigazgatója, Antal Attila 2007 júliusában a munkaviszonyt az alapbér megemelése mellett határozott idejűvé alakította át. (Minden vezetői munkakörben alkalmazottat 2007 márciusától határozott idejű - 3-5 éves - szerződéssel foglalkoztatnak.) A munkaviszonyt közös megegyezéssel 2008 januárjában szüntették meg. Szalainé számlájára 86,2 millió forint végkielégítést és 16,4 millió forint titoktartási pénzt és 10,1 millió forint prémiumelőleget utaltak át, miközben a lakásvásárlásra felvett hitel hátralévő részét elengedte a cég, s lehetővé tette a használatában lévő gépkocsi térítés nélküli megtartását.
Az időközben távozó Antal Attila helyét időlegesen elfoglaló Balogh Zsolt 2008 júniusában új megállapodást kötött Szalainéval. Ennek értelmében a cég visszamenőleges hatálylyal áprilistól ismét humánpolitikai igazgatóként alkalmazta havi 1,2 millió forintért. (Tavaly 25,7 millió forintos, idén 9 millió forintos prémiummal honorálták ténykedését.) Szalainénak mindeközben havi 225 350 forint nyugdíjat folyósítottak, a visszajáró személyzetis ugyanis 2007 novemberétől nyugdíjas volt. A belső ellenőrzés szerint ezért a végkielégítést jogalap nélkül fizették ki.
Hasonló megállapításra jutott a BKV 2008-as zárszámadását végző Deloitte Könyvvizsgáló Kft. is, amely felhívta a cég figyelmét, hogy a végkielégítések nem a jogszabályoknak, illetve a belső szabályzatoknak megfelelően kerülnek kifizetésre; a belső kontroll nem működik megfelelően.
A BKV 2009. februári keltezésű Kocsis István vezérigazgató által aláírt dokumentumában ekképpen reagált az észrevételre: "megítélésünk szerint a BKV jogszerűen fizetett ki 37 millió forint végkielégítést a jelenleg is munkavállalóként foglalkoztatott Szalainé Szilágyi Eleonóra részére." Ennek fényében kissé meglepő az ügy kipattanása után tett nyilatkozata, miszerint semmit sem tudott a hatalmas összegű végkielégítésekről. S csak most, a jelentés elkészültekor tartotta szükségesnek a rendőrségi feljelentést.
A belső ellenőrzés által vizsgált másik végkielégítési ügy Bosnyák Gyula stratégiai igazgatóhoz fűződik, akit 2007 januárjában határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott Antal Attila a paraméterkönyv kidolgozására. Munkaszerződését egy év múlva határozott idejűre módosították, majd Bosnyák négy hónap múlva közös megegyezéssel távozott. A BKV 39 millió forint végkielégítést és 12,3 millió forint prémiumot fizetett ki neki.
A jelentés csupán a fenti két esetet elemzi a 2007. január elseje és 2009. július 28-a között távozó BKV-vezetők közül, holott a cég összesen 1,5 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésre a fenti időszakban. A következő jelentést szeptember 30-ra ígérik. Ez kicsit későinek tűnik a főpolgármesteri kabinet augusztus 26-i határidejéhez képest. S lehet, hogy még több feladatuk is lesz. Andó Sándor szocialista képviselő a jövő hét hétfőn - a fenti jelentés megtárgyalására összehívott fb-ülésen - ismét indítványozza a jelenleg hatályos szerződések felülvizsgálatát. Ezekből lehetne megtudni, hogy a Kocsis idején kötött szerződések különböznek-e a korábbiaktól.
Székely Gábor fb-elnök szerint a kabinet által sürgetett vizsgálat lefolytatására a BKV belső ellenőrzési igazgatósága kiválóan alkalmas, ám lapunk információi szerint Hagyó Miklós inkább Tiba Zsolt főjegyzőre és a Főpolgármesteri Hivatal jogi osztályára bízná a munkát. | Belföld: Bemondásra fizettek zsebbe százmilliót | A BKV vezérigazgatója, Kocsis István tudhatott a volt humánpolitikai igazgató távozásakor kifizetett nagy összegű végkielégítésről, jóllehet azt saját magának engedményezte az exszemélyzetis. Újabb vizsgálatok indulhatnak a vállalatnál. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20090812-bemondasra_fizettek_zsebbe_szazmilliot-345050 | 2009-08-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy 32, egy 19 és egy 48 éves férfit, valamint egy 24 éves nőt azzal gyanúsítanak, hogy kábítószereket értékesítettek Szentlőrincen, egy 43 éves nő pedig kábítószert fogyasztott, amit a gyorsteszt is igazolt.
A szentlőrinci drogbandát előállították a rendőrkapitányságra, ahol kihallgatták a tagokat. A dílerek ellen kábítószer-kereskedelem miatt nyomoznak a szigetvári rendőrök, a fogyasztó ellen pedig kábítószer birtoklása miatt indult büntetőeljárás.
Az ügyben két férfit és egy nőt őrizetbe vettek és kezdeményezték a letartóztatásukat, egy nő és egy férfi pedig szabadlábon védekezhet. | Szentlőrinci drogbandát kapcsoltak le | A Szigetvári Rendőrkapitányság nyomozói a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság Mecsek Közterületi Támogató Alosztály munkatársainak segítségével három férfit és két nőt fogtak el október 29-én Szentlőrincen. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/drogbandat-kapcsoltak-le-szigetvaron | null | true | null | null | BAMA |
Amikor a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergelyt a Védelmi Beszerzési Ügynökség szervereinek közelmúltbeli feltöréséről kérdezték, a miniszter így felelt:
"Érzékeny adat nem került ki."
Harangozó Tamás, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának MSZP-s alelnöke szerint azonban ez legalábbis kérdéses.
A politikus elmondta, hogy kiszivárogtak érzékeny katonai információk, többek között fegyverrendszerek beszerzéséről és azok szállítási részleteiről. A dark webre feltöltött információk között találhatók a magyar honvédség új fegyverbeszerzései is, amelyekről Harangozó szerint "rettenetesen érzékeny és értékes katonai adatok" láttak napvilágot, különösen az aktuális nemzetbiztonsági helyzetben.
Harangozó példaként említette, hogy a dokumentumokban részletesen szerepel, milyen lézeres célmegjelölő berendezéseket, légvédelmi rakétarendszereket vásárolt Magyarország, ezek pontos szállítási időpontjai és helyszínei. "Egy háborús helyzetben ezek nem érzékeny adatok?"
- tette fel a kérdést Harangozó az ATV műsorában, ahol azt is elmondta, hogy a támadás óta két bizottsági ülésük is volt, de a Honvédelmi Minisztérium egyiken sem adott tájékoztatást az esetről, pedig itt a nyilvánosság kizárásával lehetett volna tájékoztatni a bizotttság tagjait a történtekről.
A politikus azt sem érti, mi történt a támadás után: a Védelmi Beszerzési Ügynökség néhány napig saját dokumentumaihoz sem fért hozzá. "Ha meg azóta hozzáfér, akkor mi történt? Mert nekem az nem elég, hogy mi nem fizetünk, nem tárgyalunk terroristákkal. Akkor mi történt? Magyarország föltörte a világ egyik legnagyobb hackercégének a gépét, és visszaszerezte?" - tette fel a kérdést.
Harangozó azt is elmondta, hogy kezdeményezték a Honvédelmi Bizottság rendkívüli ülésének összehívását, de ha ez nem történik meg, | Kiborították a honvédelmi bizottság alelnökét Gulyás Gergely szavai | A Védelmi Beszerzési Ügynökség feltörésével kapcsolatban lennének kérdései Harangozó Tamásnak. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/kiboritottak-a-honvedelmi-bizottsag-alelnoket-gulyas-gergely-szavai.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A Népszabadság úgy értesült, hogy a kilenc és fél hónapja tartó rendőrségi nyomozás eddig még nem talált kézzelfogható bizonyítékokat arra, hogy az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nek a NBH feljelentésében nevesített vezetői és munkatársai "titkos hálózatot működtettek, és megkíséreltek volna behatolni az elektronikus gerinchálózathoz kapcsolt egyes kormányzati szervek informatikai rendszereibe, veszélyeztetve ezzel azok törvényes működését", ahogy azt a Szilvásy György volt titokminiszter néhány nappal az ügy kirobbanása után közleményében állította.
Nem találták meg a kémprogramot, amelyet állítólag a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik szerverére telepítettek, s amelyet (illetve rajta keresztül a telepítőjét) a hivatalhoz közelálló forrásaink korábbi állításai szerint hónapokon keresztül dezinformáltak.
Az "alapügy", azaz az NBH feljelentése alapján indított nyomozás lezárása nem érintené azt a féltucatnyi nyomozást, melyet az UD Zrt.-ügy vizsgálata közben indítottak a hatóságok, például adócsalás, jogosulatlan adatkezelés, illetve haditechnikai, illetve kettős rendeltetésű termékek engedély nélküli beszerzésének gyanújával.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2008. szeptember 10-én tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, államtitoksértés és számítógépes rendszerek elleni bűncselekmények gyanújával az UD Zrt. vezetői és munkatársaik ellen. Még aznap házkutatást tartott a rendőrség a cég telephelyén és vezetőinek lakásában. Akkor kiderült: az ott talált fegyvereket szabályosan hatástalanították. A nyomozók csak a vagyonvédelmi cég számítógépeit és szervereit foglalták le. Az NBH a feljelentést név szerint tette meg a cég tulajdonosai és munkatársa ellen, a rendőrség - óvatosságból - ismeretlen tettesek ellen rendelt el nyomozást.
Két nappal később Almássy Kornél, aki az MDF küszöbön álló tisztújításán Dávid Ibolya kihívója lett volna, közölte: felszólították, hogy lépjen vissza, különben olyan adatokat hoznak róla nyilvánosságra, amelyek alkalmasak a lejáratására. Egy órával később Dávid Ibolya állt a sajtó elé és közölte: két nappal korábban kapott egy hangfelvételt, melyen ketten arról beszélnek, hogy "valakik váltást szeretnének az MDF élén, és ezért megbíztak egy vagyonvédelmi céget, hogy gyűjtsön terhelő adatokat róla". A telefonbeszélgetésről készült hangfelvétel kevéssel ez után már bárki számára hozzáférhető volt a hvg.hu oldalán. Dávid Ibolya pedig feljelentést tett a rendőrségen.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere akkor koncepciós eljárással vádolta meg a szocialistákat, elsősorban Szilvásyt. Véleményét telefonon a Dávid feljelentését még el sem bíráló rendőrség vezetőjének, Bencze Józsefnek is elmondta, aki erről jelentést írt felettesének. E jelentést lobogtatva később Szilvásy már úgy fogalmazott: Demeter nyomást akart gyakorolni a rendőrségre. Később pedig kijelentette: az UD Zrt. körül létrehozott árnyék-titkosszolgálattal kapcsolatban állt Demeter Ervin és Kövér László is. Szilvásy ezt néhány lehallgatott hangfelvétellel kívánta igazolni, ám ez a lépése visszafelé sült el.
Kövér, Demeter és az UD Zrt. tulajdonosa, Tóth János telefonbeszélgetései a cég ellen folyó nyomozás szempontjából közömbösek voltak, így azokat az NBH - legalábbis a Fidesz álláspontja szerint - nem tárolhatta volna. Emiatt feljelentették Szilvásyt, akit a nyomozó főügyészség nemrég gyanúsítottként hallgatott ki.
Dávid Ibolya feljelentését elutasították, sőt, őt, és párttársát, Herényi Károlyt a múlt héten a legfőbb ügyész kikérte a parlamenttől. Információk szerint jogosulatlan adatkezeléssel és (Herényi esetében) kényszerítéssel gyanúsítanák meg, ám a parlament valószínűleg már csak az őszi ülésszak kezdetén dönt a kiadatásukról. Máig tisztázatlan, hogy a titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetés hangfelvétele hogyan jutott el Dávid Ibolyához.
Nehéz helyzetbe került a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság és az NNI egy-egy nyomozója - kiderült ugyanis, hogy az UD Zrt.-nél tartott házkutatáson talált, rendőrségi nyilvántartásból származó iratokat az ő titkos kódjaikkal kérték le a nyilvántartásból - bár az még ma sem egyértelmű, hogy ők kérték-e ki az adott információkat -, lényegesen több fejleményről azonban nem sikerült a hatóságoknak beszámolniuk.
A vámőrség az ügy egyik mellékszálaként adócsalás gyanújával nyomoz. Vizsgálódnak továbbá az UD Zrt.-től lefoglalt engedélyköteles technológiák (azaz katonai vagy kettős, katonai és polgári célra egyaránt használható eszközök) engedély nélküli beszerzése és esetleges használata miatt is. Belekeveredett az ügybe Meggyes Balázs, Esztergom fideszes polgármestere is, aki ellen szintén az NBH feljelentése nyomán vizsgálódik az ügyészség. A titkosszolgálat állítólag az UD Zrt. ügyében eljárva jutott olyan információk birtokába, melyek szerint Meggyes "ismeretlen forrásból" megszerezte egyes beosztottjainak telefon-híváslistáit, és számon kérte rajtuk, hogy miért tartanak kapcsolatot az ő politikai ellenfeleivel.
Azt továbbra sem tudni, hogy az NBH mire alapozta a többségében volt nemzetbiztonsági dolgozókat foglalkoztató UD Zrt. ellen tett feljelentését, jóllehet egy korábbi hír szerint a feljelentést megelőzően nyolc hónapon keresztül zajlottak a telefonlehallgatások és a titkos adatgyűjtés a cég ellen. | Belföld: A rendőrség már lezárná az UD Zrt.-ügyet | Néhány héten, maximum egy hónapon belül a rendőrség lezárná az UD Vagyonvédelmi Zrt. ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. szeptember 10-i feljelentése alapján elrendelt nyomozását. Információink szerint már csupán a nyomozást felügyelő ügyészeken múlik, hogy mikor és milyen minősítéssel, bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában zárják le az aktákat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20090629-a_rendorseg_mar_lezarna_az_ud_zrt_ugyet-339163 | 2009-06-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Társaság a Szabadságjogokért szerdán jelentette be, hogy a Gripen-ellentételezési üzlet adatainak nyilvánosságáért kampányol. A kampány célja, hogy a "tudatos és aktív polgárokat bevonjuk a titkolózó közhatalommal szembeni jogi csatába, és ezzel tántorítsuk el a kormányzat szereplőit attól, hogy közérdekű adatokat rejtegessenek, vagy az adófizetők pénzén további rendkívüli jogorvoslati eljárást kezdeményezzenek".
A TASZ az ügy előzményéről azt közölte, hogy a Gripen-szerződés értelmében a svéd Saab/Gripen csoportnak a vételárral egyező összeget Magyarországon kellett befektetnie.
A jogvédő szervezet szerdai közleménye szerint egy internetes lap újságírója a TASZ képviseletével még tavaly pert indított a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jogelődje ellen, mivel az megtagadta a Gripen-beruházásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását. Az újságíró arra volt kíváncsi, hogy mi lett a sorsa a több mint 190 milliárd forintnyi befektetésnek és export-segítő támogatásnak.
A bíróság végül jogerős ítéletében az újságírónak adott igazat és arra kötelezte az alperes minisztériumot, hogy közölje, mi lett az ellentételezési összeg sorsa. | Belföld: A gazdasági minisztérium jövő héten válaszol a Grippen-ügyben | A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a jövő héten válaszol a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet által, a Gripen-ellentételezési üzlet adataival kapcsolatban indított kampány keretében érkező állampolgári levelekre - mondta Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy pénteki sajtótájékoztatón Budapesten. A miniszter azt mondta, jelenleg tájékozódik az ügyben. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a_gazdasagi_miniszterium_jovo_heten_valaszol_a_grippen-ugyben-307231 | 2008-10-31 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Varju László, a DK pártigazgatója mindezt azután jelentette be, hogy a Népszabadság beszámolt róla: a milliárdos állami megrendeléseket szerző Közgép valódi tulajdonosa a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos. A Demokratikus Koalíció politikusa sajtótájékoztatóján azt közölte: már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az állami milliárdokkal kitömött Közgép tulajdonosi háttere meglehetősen homályos.
Varju szerint azzal, hogy kiderült Simicska Lajos érintettsége, „eljutottunk oda, hogy a Fidesz politikai züllése mellett már a morális züllés is folytatódik”. A képviselő ezt követően felsorolta azokat a sajtóban korábban megjelent megrendeléseket, amelyeket a Közgép az elmúlt időszakban elnyert, de rámutatott arra is: a Magyar Fejlesztési Bank nemrég 34 milliárdos hitellel támogatta meg a céget, miközben a kis- és közepes vállalkozások nem jutnak forráshoz.
Varju László arról is beszélt, hogy a Közgép közpénzből származó bevételeit mindenképpen ki kell vizsgálni. A DK politikusa viszont hangsúlyozta: vizsgálóbizottságot nem kezdeményeznek, mert a parlamenti többség úgysem szavazza meg. Nem fordulnak az Állami Számvevőszékhez, hiszen annak elnöke egy volt fideszes képviselő, ahogyan nem fordulhatnak Polt Péter legfőbb ügyészhez és a Szájer József fideszes EP-képviselő felesége által irányított bíróságokhoz sem.
Varju László bejelentette, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatalához fordulnak kivizsgálásért és kezdeményezik, hogy annak lezárultáig a Közgép ne kaphasson további, közpénzekből finanszírozott megrendelést. „A lopásba keveredett köztársasági elnök után ez egy újabb lépés a Fidesz morális csődje felé. Kiderült, hogy a kívülről csillogó-villogó gyümölcs a velejéig rohadt” – fogalmazott a Demokratikus Koalíció pártigazgatója. | Gyurcsányék az Unióban jelentik fel a Közgépet, és megvonnák a forrásokat Simicskától | Miután nem bízik sem a parlamenti többségben, sem a magyar igazságszolgáltatásban, ezért a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció az Európai Unió csalás elleni hivatalánál jelenti fel a Közgép Zrt.-t és Simicska Lajost. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gyurcsanyek_az_unioban_jelentik_fel_a_kozgepet_es_megvonnak_a_forrasokat_simicskatol-1306323 | 2012-04-16 11:32:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán üzent Magyar Péternek. Mint írta:
Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: A beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék. Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc... A forrás az Eurostat. Hajrá, Peti!"
Menczer Tamás azt is hozzátette:
Ami Magyarországot illeti: ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt, segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást."
A politikus bejegyzésében megjegyezte:
Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel." | Menczer Tamás: Ne higgy a diszkóliberálisnak, ha számokról beszél! | Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél - írta közösségi oldalán a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/menczer-tamas-ne-higgy-a-diszkoliberalisnak-ha-szamokrol-beszel | null | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.