text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Brókerbotrány: meghosszabbították az előzetes letartóztatásokat | A Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak meghosszabbították az előzetes letartóztatását, a Quaestor-ügy gyanúsítottjainak előzetes letartóztatása pedig jogerőre emelkedett - értesült az M1 aktuális csatorna Híradója hétfőn.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150414-brokerbotrany-meghosszabbitottak-az-elozetes-letartoztatasokat | 2015-04-14 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A NAV Csongrád megyei igazgatósága őrizetbe vette Czeglédy Csaba szocialista politikust, írja az MTI a Pesti srácok információja alapján.
A megyei NAV igazgatóság nyomozói több helyszínen - Szombathely, Sümeg, Budapest, Csabrendek - tartottak házkutatást és hat embert őrizetbe vettek, majd költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatták ki őket. Egyikük Czeglédy Csaba ügyvéd és szombathelyi képviselő.
A gyanúsítottak egy Czeglédy Csabához köthető iskolaszövetkezet működése során követhették el a csalást. Az információt a hatóságok egyelőre nem erősítették meg.
Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az MTI-nek küldött közleményében azt írta: Czeglédy Csaba ügyvéd, szocialista politikus őrizetbe került, és "amennyiben ez is egy a korábbi évek és a közelmúlt politikailag megrendelt rendőrségi akciói közül, akkor azoknak kell felelniük, akik ebben részt vettek".
"De amíg ez kiderül, felkérem az MSZP Etikai Bizottságát, hogy vizsgálja ki az ügyet. A párt vezetését pedig arra kérem, hogy függessze fel az ügyvédi irodával kötött keretszerződését, amíg az ügy nem rendeződik" - közölte a politikus. | Őrizetbe vették Czeglédy Csaba MSZP-s politikust, a párt etikai vizsgálatot indít | A NAV Csongrád megyei igazgatósága költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki a szombathelyi ügyvédet és képviselőt. | null | 1 | https://444.hu/2017/06/14/orizetbe-vettek-czegledy-csaba-mszp-s-politikust-a-part-etikai-vizsgalatot-indit | 2017-06-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A bíróság Hunvaldot hűtlen kezelés, 5 rendbeli hivatali visszaélés és 3 rendbeli magánokirathamisításért mondta ki bűnösnek, felmentette viszont 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás, 1 rendbeli vesztegetés és 1 rendbeli magánokirat hamisítás vádja alól. Hunvald Györgynek 21 millió forintot kell megfizetnie, a bíróság ugyanakkor megszüntette ingatlanainak, valamint a mások nevén szereplő nagy értékű autóinak és repülőjének zár alá vételét.
Az ügy elsőrendű vádlottját, Gál Györgyöt, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának volt SZDSZ-es elnökét 8 év hat hónap szabadságvesztésre ítélték csalásért, vesztegetésért, hűtlen kezelésért, hivatali visszaélésésért és magánokirathamisításért. A bíró már az ítélethirdetés előtt elrendelte Gál György előzetes letartóztatását. Két fegyőr odalépett Gálhoz és megbilincselte. Ügyvédje fellebezést jelentett be.
A jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Hunvald György azért nem kapott bilincset, mert kiszabott szabadságvesztésébe beleszámít az előzetes letartóztatásban töltött idő. A volt szocialista politikust 2009. február 10-én vette őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség, két nappal később pedig elrendelték előzetes letartóztatását. Ezt először tavaly májusban szüntette meg a Fővárosi Bíróság a többi között a bűnszervezeti minősítés pontatlanságai miatt. Ez ellen azonban fellebbezett az ügyészség, amely nyomán a Fővárosi Ítélőtábla három hónapra újra előzetesbe helyezte. Tavaly októberben Hunvaldot az elsőfokú bíróság ismét szabadlábra helyezte, ezt azonban a tábla lakhelyelhagyási tilalomra változtatta. Hunvald György így is bőven több időt (összesen 2 év hat hónapot) töltött előzetes letartóztatásban, mint most kiszabott másfél éves büntetése. Ha ez az ítélet jogerőre emelkedne, már nem kellene börtönbe vonulnia.
A tárgyalás felvételről:
A törvényszék Gál Györgyöt 366 millió forintos vagyonelkobzásra (a vád szerint ennyi kenőpénzt kapott) és az önkormányzat sok száz milliós polgári jogi igényéből több mint 234 millió megfizetésére is kötelezte. Ennek egy részét elítélt társával együtt, Váradi Évával közösen kell megtennie.
A 13 vádlott közül még ketten kaptak egy-egy év letöltendő börtönt: Gál György párttársa, a harmadrendű Kardos Péter, és az erzsébetvárosi ingatlanok áron aluli értékesítésében szerepet játszó értékbecslő, Kormos Lajos.
Szabó Zoltán volt szocialista képviselő felbújtóként elkövetett hivatali visszaélésért és hűtlen kezelésért hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Ő többmilliós mobiltelefon-számlák és kerékbilincs levetetése miatt került a vádlottak padjára. Gál György volt barátnőjét is felfüggesztett börtönre ítélték.
Gálnál bizonyítottnak látták a vesztegetést
A vád szerint Gál György 16 esetben, egyenként 20-30 millió forintos kenőpénzekért közreműködött abban, hogy önkormányzati ingatlanok egy vállalkozói körhöz kerüljenek, majd ezeket a vétel után, offshore cégeken keresztül jóval magasabb árért külföldieknek adják el. Szájbarágó a Hunvald-ügyről>>>
Az ítélet délelőtti szóbeli indokolásából, illetve a kiszabott büntetések kapcsán elhangzottakból az tűnik ki, hogy a bíróság Gál esetében bizonyítottnak találta a legsúlyosabb, vesztegetésnek minősített bűncselekményt. E szerint a volt szabad demokrata helyi politikus 2003-ban és 2004-ben ingatlanonként több tízmillió forintnyi kenőpénzt kért. A pénzt a kerületi SZDSZ-irodában át is vette, hogy a képviselő-testületet valótlan tartalmú, manipulált értékbecslésekkel félrevezetve kieszközölje az erzsébetvárosi önkormányzati ingatlanok áron aluli értékesítését.
Hunvaldnak azonban a bíróság szerint nem volt tudomása az önkormányzati oldalról Gál, illetve a vevői oldalról Nagy György között létrejött megállapodásokról, amelyek szerint a vesztegetési pénzekért cserébe az önkormányzattól áron alul "kihozzák" az ingatlanokat Nagy György érdekeltségi körébe. A bíróság szerint nem bizonyított, hogy Gál másnak is adott volna a kenőpénzből.
Szóbeli indokolásában a bíróság kitért arra, hogy a 2002-es önkormányzati választások után a VII. kerületben az SZDSZ volt a "mérleg nyelve". Szükség volt szavazataira az előterjesztések elfogadásához. A vádbeli ingatlanértékesítés során pedig volt olyan erzsébetvárosi képviselő, aki jelezte, hogy ez szerinte versenyeztetés nélkül aggályos lehet.
Ugyanakkor a bíróság kitért arra is, hogy a VII. kerületi, rendkívül leromlott állapotú, bérlők által lakott, esetenként műemléki védelem alatt álló ingatlanok értékesítése nagy nehézségekbe ütközött, amikor pedig a korábbi időszakban a Gozsdu-udvar esetében erre úgy került sor, hogy az önkormányzat vállalta a bérlők kiköltöztetésének költségét, akkor arra Erzsébetváros súlyosan ráfizetett.
Korrupciós koalíció?
Hunvald György ellen bűnszervezet tagjaként csalás bűnsegédletével, hűtlen kezeléssel, hivatali visszaéléssel emeltek vádat 2010 novemberében. A Központi Nyomozó Főügyészség 46 ezer oldalnyi nyomozati anyag alapján 121 oldalas vádiratot adott be a bíróságra Hunvald és 24 társa ellen. Az ügyészség eredetileg tizenhét VII. kerületi önkormányzati ingatlan tulajdoncseréjét tartotta gyanúsnak. A volt polgármestert az önkormányzattal köttetett fiktív tanácsadói szerződések miatt ötrendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is megvádolták, és azt is a terhére rótták, hogy többször követett el hivatali visszaélést, amikor barátoknak, barátnőknek és rokonoknak utalt ki kedvezményes vételáron bérlakásokat a polgármesteri keret terhére.
Gál György, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának volt SZDSZ-es elnöke az ügyészség szerint összesen 603 millió forint kárt okozott, és 1,7 milliárd forint kár okozását kísérelte meg. Gál az önkormányzati ingatlanok áron aluli eladásáért 2003-2004-ben összesen 366 millió forint vesztegetési pénzt kért és kapott befektetőktől.
A hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő értékesítéseket, egy kedvezményezett vállalkozói kör pedig személyesen Gálnak adta a vételi ajánlatokat, majd az ingatlanonként 20-30 milliós vesztegetési pénzt.
A vád szerint Hunvald bűnsegédként támogatta Gált, pedig tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális, piaci áron. A büntetőper másodrendű vádlottját, Hunvaldot a sok százmilliós ingatlanpanamák, illetve sokmilliós kárt okozó lakáskiutalások és fiktív megbízási szerződések miatt az ügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással, hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolja.
Tavaly október óta szabadlábon
Hunvaldot három éve, 2009 februárjában vették őrizetbe. A volt polgármester több mint két és fél év után hagyhatta el az előzetest, a bíróság tavaly októberben enyhítette a főváros közigazgatási területére vonatkozó lakhelyelhagyási tilalomra a börtönt.
A VII. kerületi volt MSZP-s azóta egy interjúban beszámolt arról, hogy szabadlábra helyezése után rögtön négyórás állást vállalt, és kereskedelmi igazgató lett egyik barátja cégénél. Hunvald azt is állította, hogy nem fél az ítélettől, mert szerinte semmi sem szól ellene. | Másfél év börtönt kapott Hunvald György | Másfél év börtönt kapott Hunvald György - Gál Györgyöt már a tárgyalás elején megbilincselték, őt nyolc és fél évre ítélték. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/02/24/iteletet_hirdetnek_a_hunvald-perben/ | 2012-02-24 10:06:00 | true | null | null | Index |
Szeszák Gyula egykori Hajdú-Bihar megyei főügyészt kinevezése után két évvel nyugdíjazták, noha megbizatása eredetileg 5 évre szólt. Az exfőügyész 1993-ban megpróbált nyomozni olyan olajszőkítéses ügyben, amelyben szerinte érintett volt több rendőri vezető, így az akkori megyei főkapitány is.
Szeszák Gyula azt mondta: - Szolgálati vonalon a - farkamat be kellett húzni - , mert hogyha egyszer az ügyből kiállítottak, és megállapították a fehérről, hogy fekete, akkor nekem nem volt tovább tenni és közölnivalóm. -
Szeszák Gyula szerint a debreceni volt szovjet katonai repülőtéren, illetve Nagyállomáson találtak is szőkített olajat, ráadásul a váratlan akcióban még az exfőkapitányt, Pap Imrét is ott találták a vagonok mellett. A főügyész nem tudta elérni, hogy az akkori főkapitány ellen nyomozhasson. Szeszák Gyulának bizonyítékai is vannak a szőkített olaj szállításáról, ezeket elküldte Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek is, de azon kívül, hogy őt eltávolították semmi sem történt az ügyben. Szabó Lukács országgyűlési képviselő most azt szeretné elérni, hogy ne csak a békési, hanem a Hajdú-Bihar megyei olajügyeket is vizsgálja parlamenti vizsgálóbizottság.
Györgyi Kálmán legfőbb ügyész csak az iratok tanulmányozása után kíván reagálni Szeszák Gyula állításaira.
Az [*****] összeállítása. | Olajszőkítési-ügyek Hajdú-Biharban is <br/> | A hajdúsági olajügyeket is vizsgálni kell Szabó Lukács független képviselő szerint. A volt megyei főügyész, Szeszák Gyula ugyanis azt állítja, megakadályozták abban, hogy nyomozzon az akkori rendőrkapitány ellen, pedig bizonyítékai voltak ellene. Az ügy egyetlen fejleménye az lett, hogy őt eltávolították. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/10/19991020olajugyek | 1999-10-20 15:45:00 | true | null | null | Origo |
A projekt keretében érintett útszakaszok a Jókai, Dózsa, Bocskai, Akácfa és Sport utcák - adta hírül Dankó Béla országgyűlési képviselő közösségi oldalán. | 120 millióból újulnak meg az utak Ecsegfalván | Öt belterületi útszakasz felújítási munkálatainak finanszírozásáról született támogatói döntés, így a TOP Plusz forrásnak köszönhetően, közel 120 millió forint érkezik a településre. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/120-millio-utak-ecsegfalva | null | true | null | null | BEOL |
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, elfogadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK), a testület titkára, Tóth Tamás lemondását.
"Több tényező is állhat a lemondás mögött, legfőképpen az a nyilvánossá vált konfliktus, ami Tóth Tamás és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek között bontakozott ki egy közlemény kapcsán, amelyek azokat a szexuális visszaélési ügyeket érintette, amelyekről szeptember óta tud a közvélemény" - mondta a Klubrádiónak Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó.
Hozzátette, a botrány kipattanását követően született egy "fura" közlemény, amelyben a szerző Tóth személyét is védeni próbálta. Bábel azonban később tagadta, hogy bármi köze lenne a közleményhez, hiszen az irat megjelenése idején beteg volt. Így derült ki, hogy a közleményt maga Tóth írta. "Ez mindenképpen ráterelné a gyanút, akkor is, ha ténylegesen nem követett el semmit. Az biztos, hogy most amikor a püspöki konferenciának arról kellett döntenie, hogy elfogadja ezt a lemondást, nyilvánvalóan egy olyan botrányról kellett véleményt formálniuk, ami meghatározza a gondolkodást az egyházról" - mondta hozzátéve, hogy az egyháznak sürgősen helyre kell állítania a hitelét.
"Nagyon fontosnak tartanám, ha abban az ügyben, ahol kiskorú áldozatok is vannak, feltennék azt a kérdést, hogy van-e büntetőjogi felelőssége Tóth Tamásnak, hiszen az egyház is aláírta azt a gyermekvédelmi törvényt, ami alapján egyébként nekik is bejelentést kellene tenniük, ha olyan bűncselekményekről hallanak, amelyek kiskorúakat veszélyeztetnek. Ha ezt nem tette meg, esetleg eltussolás bűntettével hátráltatta az ilyen ügyek felderítését, akkor lehet, hogy még büntetőjogi felelősségről is szó van" - összegzett Perintfalvi. | Perintfalvi: A püspöki kar lemondott titkárának büntetőjogi felelősségét is meg kell vizsgálni | Abban az ügyben, ahol kiskorú áldozatok is vannak, meg kell vizsgálni, hogy van-e büntetőjogi felelőssége Tóth Tamásnak, hiszen az egyház is aláírta azt a gyermekvédelmi törvényt, ami alapján egyébként nekik is bejelentést kellene tenniük, ha olyan bűncselekményekről hallanak, amelyek kiskorúakat veszélyeztetnek – mondta a Klubrádiónak Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/parintfalvi-a-puspoki-kar-titkaranak-buntetojogi-felelosseget-is-meg-kell-vizsgalni-147752 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Ma reggel több szerkesztőség is újabb hangfelvételeket kapott, vélhetően olyanokat, amelyeket Vogel Evelin rögzített titokban. A hanganyagokon Magyar Péter a médiáról fejti ki a véleményét. Összesen két felvétel érkezett, az elsőn a Tisza Párt elnöke lényegében a médiastratégiáját foglalja össze, meglehetősen nyers stílusban.
- Íme Magyar Péter őszinte véleménye a sajtó munkatársairól - olvasható a Magyar Nemzethez is eljuttatott levélben, amelynek írója kiemelte: A Tisza Párt elnöke "nemcsak az embereket és a saját munkatársait nézi le", hanem az újságírókat is.
Az agyhalottak és idóták körébe nem fértetek be, ti nemes egyszerűséggel »köcsögök« vagytok Magyar Péter szerint. A 444 és az Index szerkesztőségét egyébként is elküldte már a »k...rva anyjába« - olvasható a levélben, amelynek szerzője hozzátette: a Hír TV stábját pedig egyenesen a Dunába (milyen váratlan fordulat) lökné. Az írás úgy végződik: »Lépésről lépésre, tégláról téglára mutatjuk be Magyar Péter igazi arcát. Folytatjuk!«
- Ki tudod kerülni a kib...szott médiát, én most elküldtem az anyjába az ATV-t, leb...sztam a mikrofont, hogy ide nem jövök - mondta Magyar Péter Vogel Evelin egyik kérdésére.
Kifejtette:
Elküldtem a 444-et a k...rva anyjába, az Indexet. És közben százezer követőm van a Youtube-on, háromszáz-valahányezer a Facebookon, direktbe fogok kommunikálni az emberekkel és pont lesz...rom a médiát. A sok köcsögöt.
Vogel Evelin erre emlékeztette a Tisza Párt elnökét nagymamája halálos ágyán mondott mondataira, amelyet nem tudott végigmondani, helyette Magyar Péter vette át a szót: "szelídség elvtársak, szelídség". A politikus ehhez gyorsan hozzáfűzte: "az emberek f...sza kivan az empatáktól, nem azt akarnak egy politikusban látni."
A második felvételen jelentősen több a háttérzaj, mind a beszélgetőket, mind Magyar Pétert alig lehet érteni. A beszélgetés ismét a médiával kapcsolatos, a felek arról diskurálnak, hogy beengedjék-e az ATV-t és a Hír TV-t egy rendezvényükre - legalábbis az elhangzottakból ez szűrhető le.
A Tisza Párt elnöke fennhangon kijelentette, hogy nem fog bemenni az ATV-be - majd egyébként mégis bement, többször is.
Vélhetően az ATV munkatársainak felbukkanása kapcsán azt is megjegyezte, hogy "Ó, itt van Németh Sándor is", utalva ezzel arra, hogy Németh az ATV tulajdonosa, aki egyben a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze is.
A Hír TV kapcsán a pártelnök azt mondta: ne jöjjenek ide, mert "belöködöm őket a Dunába". | Magyar Péter: Elküldtem a 444-et a k...rva anyjába | Újabb, titokban készített hangfelvétel jutott el több szerkesztőséghez, ahol Magyar Péter ezúttal az újságírókról beszélt keresetlen szavakkal. Mint mondta, többeket elküldött a „k…rva anyjába”, például a liberális 444.hu és az Index.hu munkatársait. A médiát köcsögnek nevezte, a Hír TV-seket pedig belökné a Dunába. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-elkuldtem-a-444-et-a-kva-anyjaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az MSZP után a Fidesz is átlépte a törvényes 386 millió forintos határt, már 475 millió 619 ezer forintot költöttek a kampányt monitorozó civil szervezetek szerint. Az MSZP 652,5 millió forintnál tart, azaz a két nagy párt együtt már több mint egymilliárd forintot kampányolt el.
A törvényesen engedélyezett 386 millió forinttal szemben már 475 millió 619 ezer forintot költött a Fidesz a kampányt monitorozó civil szervezetek, a Transparency International Magyarország, a Freedom House Europe és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet által közösen jegyzett Képmutatás oldalon közölt adatok szerint. Az MSZP március végén, a 15-i ünnepségek és a februári hirdetések költségeivel lépte túl a törvényes limitet, a jelenlegi adatok szerint már 652.5 millió forintot kampányoltak el, azaz a két nagy párt együtt már jóval több, mint egymilliárd forintot költött.
A pártok összesen 1 594 777 000 forintot költöttek el eddig. A két nagy pártot a közvélemény-kutatók szerint parlamentbe jutásra esélytelen MDF követi, ők 169,897 millió forintot kampányoltak el. A Jobbiknak eddig 150,759 millió forintba került a kampány, az LMP 103,992 milliót költött, az MDF-fel közösen induló SZDSZ 32 milliót. A választáson induló pártok közül egyedül az LMP vállalta, hogy nyilvános kampányszámlát vezet a költéseiről. A honlapjukról elérhető összesítés szerint a civileknél becsültnél jóval kevesebbet, eddig összesen 34,871 millió forintot költöttek. Február végén az MDF is közzétette honlapján a kampányköltéseket, a frissített adatok szerint a párt március 23-ig nettó 94 millió forintot költött, ez áfával együtt körülbelül 117,5 millió forint.
A három civil szervezet által jegyzett, elsősorban a kampányok költségeinek felmérésére koncentráló projekt célja az, hogy végre teljesebb képet kaphasson minden választó a politikai pártok kampányainak működéséről és azok valós költségeiről. A Transparency International Magyarország ügyvezetője, Alexa Noémi szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a két nagy párt már az első forduló előtt túllépte a költési plafont, mert az országos kampányt folytató pártok számára gyakorlatilag lehetetlen a törvényileg engedélyezett összegből hatékony korteshadjáratot folytatni.
A végső összeget várhatóan május 26-án publikálják, a csúszásnak az az oka, hogy a reklámköltések adatait egy hónapos átfutással tudják feldolgozni, a jelenleg publikált adatok sem tartalmazzák még a márciusi reklámköltések összegét. Molnár Bálint, a Freedom House Europe igazgatója nem lenne meglepve, ha a végleges összegek a nagy pártoknál a milliárdos nagyságrendet közelítenék vagy azt akár jelentősen meg is haladnák, és azt valószínűsíti, hogy a két nagy párton kívül a Jobbik és az MDF is átlépi majd a 386 milliós plafont a végső összesítéskor. | A Fidesz is túllépte százmillióval a törvényes kampánykeretet három civil szervezet szerint | Az MSZP után a Fidesz is átlépte a törvényes 386 millió forintos határt, már 475 millió 619 ezer forintot költöttek a kampányt monitorozó civil szervezetek szerint. Az MSZP 652,5 millió forintnál tart, azaz a két nagy párt együtt már több mint egymilliárd forintot kampányolt el. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/szazmillioval-tullepte-a-fidesz-a-torvenyes-kampanykeretet-a-kepmutatas-adatai | 2010-04-09 14:56:00 | true | null | null | Origo |
A Mezőfalva Nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesület évszázados múltra tekinthet vissza. Az 1909. június 29-én kapott alapszabálya szerint már szervezetten működött. A múlt század 70-es, 80-as években élénk közösségi élet szerveződött az egyesület köré. A kor viszonyaihoz képest komoly felszereléssel, szertárral, tanácsi és MGTSZ támogatással rendelkezett. Kaltenecker Miklóssal, a Mezőfalvi Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetőjével beszélgetett a közelmúltban társlapunk, a feol.hu.
A teljes cikk itt olvasható | Több mint száz éve segítenek, önzetlenül | A rendszerváltás után számos civil szervezet sorsa bizonytalanná vált, és sajnos nem volt ez másként a mezőfalvi önkéntes tűzoltó egyesülettel sem. Az egyesület szétesése után szertáruk az önkormányzat tulajdonába került, és az egykoron gondosan összegyűjtött eszközeik elvesztek, elkallódtak az idők során. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/tobb-mint-szaz-eve-segitenek-onzetlenul | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Olyan mondatok olvashatók a Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzési osztályának vizsgálatában, amelyek néhány éve is simán megállták volna a helyüket, amikor egymás után vitték el bilincsben a BKV felső vezetőit és a városháza döntéshozó politikusait különböző bűncselekmények gyanújával. 2007-2009-ben is az esetek többségében indokolatlan és aránytalan értékű szerződések miatt születtek a feljelentések. "A BKV-ból talicskával tolták ki a pénzt" - emlegette megannyiszor az ellenzékben lévő Fidesz. (Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és 14 társát 1,49 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel gyanúsították meg, a büntetőper a Kecskeméti Törvényszéken jelenleg is tart.) A BKK 2011-es évét átölelő belső ellenőri jelentés idén júniusban készült el, számos figyelemre méltó észrevétellel.
Az ellenőrzés által feleslegesként jellemzett BKK-s megbízásokra a revizorok szerint azért nem volt szükség, mert a bennük foglalt feladatokat (akárcsak annak idején a BKV-nál - a szerző megj.) a BKK apparátusa is el tudta volna végezni. "A BKK jogi igazgatósága megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Az ellenőrzött jogi szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások alapján történt kifizetések teljesítésigazolásai részben indokolatlan feladatellátást mutatnak. Az ellenőrzés tapasztalata szerint ez a gyakorlat a társaság és a tulajdonos szempontjából is kockázatos. A számlázott tételeket és az alkalmankénti 1-2 órás teljesítések hatékonyságát a kifizetett összegek nagyságrendje miatt is célszerű felülvizsgálni" - állapítja meg a Főpolgármesteri Hivatal három belső ellenőre által készített és a Janza Péter önálló osztályvezető által felülvizsgált jelentés. A minősítés a BKK által nettó 37 millió forint értékben megrendelt egyes ügyvédi megbízásokra, jogi, közjegyzői szolgáltatásokra vonatkozik.
Ezt? Ennyiért? Minek?
Egy ügyvédi irodával Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató 2010. novemberben kötött határozatlan idejű szerződést 20 ezer forintos óradíjjal. (Az iroda névadója 2008-2009-ben a francia GDF Suez érdekeltségében lévő Dunamenti Erőmű Zrt. igazgatóságának a tagja volt.) Bár a teljesítési igazolásokon jóváhagyóként Vitézy neve szerepelt, nem ő, hanem a helyettese írta alá őket. Az iroda az elvégzett munkákért több tételben 4,7 millió forintot számlázott. "Kifogásolható, hogy az érintett egységek vezetőinek vagy más közreműködő előadójának igazolását utólag sem kérték, annak ellenére, hogy az szerteágazó szakterületi feladatleírásokat tartalmaz" - veti fel a jelentés. Egy másik ügyvédi iroda esetében az elvégzett munkát kérdőjelezték meg az ellenőrök, mivel a partner 2011-ben óránként 25 ezer forintért dolgozott a BKK-nak, összesen nettó 3,8 millió forintért. (Az iroda egyik tagja, Antall György ügyvéd Antall József miniszterelnök fia, 1999-2011 között a francia Alstom Gas Turbines SA Magyarországi Fióktelepe ügyvezetőjének kézbesítési megbízottja.) Egy másik számla mellett, illetve a 2011. évi nyilvántartások között az elvégzett tevékenységet, a kiszámlázott költséget alátámasztó releváns dokumentumokat nem talált az ellenőrzés.
További ügyvédi iroda szerződéseinél a városháza belső ellenőrei kifogásolták, hogy a kiadott feladatról sem a BKK belső ellenőrét, sem a humánpolitikai főosztályvezetőjét nem értesítették, a teljesítési igazolásba nem vonták be őket. A revizorok szerint amikor az ügyvédi irodák az érintett szervezeti egységek tudta nélkül látnak el feladatokat, akkor a megadott vélemény nem hasznosul, a kifizetés indokolatlanná válik, ráadásul "a teljesítési igazolások egy része folyamatos szolgáltatási szerződéssel történő párhuzamos foglalkoztatást mutat".
A BKK vitatta e megállapítások jogosságát, és kérte a felülvizsgálatukat, mondván, hogy nem rendelkezik megfelelő jogi kapacitással a "tulajdonos szempontjából rendkívül magas kockázatot jelentő tevékenységek szakmai ellátásához".
Egy kft. 780 ezer forint + áfa díjazásért biztonságtechnikai felülvizsgálatot végzett. A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az átadott szerződés-nyilvántartásban nem találták a megbízási szerződést, a megállapodás nem tartalmazta a konkrét feladat leírását, a teljesítési igazolás feltételeit. A BKK elismerte, hogy a cég megbízása és teljesítési igazolása nem tartalmazta ezeket, de szerintük az átadott írásos értékelés, szakmai leírás és munkateljesítési jegyzőkönyv igen. Egy másik kft. nettó 7,5 millió forintos számlájának teljesítési igazolását, amelyen "pénzügyi, adózási kérdések vizsgálata" munkák elvégzése szerepelt, túl "szűkszavúnak" találták az ellenőrök.
Egy könyvvizsgáló cég 6,7 millió forintért dolgozott a BKK-nak, egy az előbbivel egy cégcsoportban lévő kft.-vel pedig munkaügyi auditra szerződött a közlekedési központ; utóbbi nem volt más, mint egy általános munkaügyi ellenőrzés szimulációja. A humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó kft. a megbízást tovább is adta valaki másnak, akinek a nevét a szerződésben nem tüntették fel. "A tevékenységet közvetített szolgáltatásként alvállalkozó beiktatásával végeztették el. Ennek költsége további bruttó 780 ezer forint kiadást jelentett a BKK részére" - vonták le a következtetést a revizorok. Mint megállapították, sem ebből, sem a bizonságtechnikai cég megbízásának a tárgyából vagy a teljesítés igazolásából nem derül ki a konkrét feladatvégzés. Négy eredeti számla elveszett, azokat a hiteles másolatokkal késve könyvelték.
Ötcsillagos reprezentálás
Nemcsak a szerződések megkötésében, hanem a BKK működésében is akadtak problémák az ellenőrzés szerint. A revizori vizsgálat szerint az üzemanyagkártyák, a gépkocsik használata visszaélésekre adhatnak lehetőséget. A Mol által 2011. november 3-án kibocsátott 320 ezer forintos számlán az üzemanyag mellett a magyaron kívül szlovén és osztrák autópálya-matricák - 4 napos, heti és havi érvényességű - díjai is szerepeltek. A két héttel később kiállított, ugyancsak 320 ezer forintos számlánál ugyanezt tapasztalta a revízió. Az üzemanyagkártyás értékesítési bizonylatokon nem töltötték ki a rendszámot és a kilométeróra-állást, de előfordult, hogy a gépkocsit használó neve sem szerepelt rajtuk.
Visszatérő szabálytalanságokra bukkantak a szolgálati autók használatánál is. A BKK négy éven át összesen 82 millió forintért, havonta átlagosan kocsinként 170 ezer forintért bérel Skoda Superbeket, Octaviákat. Parkolási szabálytalanságokért az LPL-688-as (információnk szerint ezt használta Vitézy sofőrrel), az LRA-271-es, a KXB-641-es rendszámú autók után összesen 278 ezer forint büntetést, a KTK-134-es rendszámú káreseménye kapcsán 487 ezer forintot fizetett ki a BKK. Az LYB 766-os rendszámú flottatag parkolási és pótdíjtartozást halmozott fel, az LPL-688-ast az autópályán is megbüntették, a KDV 539-es gyorshajtási bírságot kapott, az LYB-769-es rendszámú BKK-autót pedig szabálytalan várakozás miatt büntették meg. A BKK autóit használó vezetők - a revizorok tapasztalatai szerint - következmények nélkül tehették meg mindezeket. "Jellemzően az esetek kivizsgálása és az esetleges kárenyhítés érdekében a felelősség megállapításának dokumentálása nem történt meg. A számlákhoz az érintettek felelősségét átvállaló nyilatkozatát csatolták, de összesen két munkavállaló esetében talált részleges térítést az ellenőrzés."
A revizorok a készpénzkezelési szabályzat előírásainak megsértését is több alkalommal vélelmezik. Például egy nyelviskolának kifizetett 177 ezer forintot elfelejtettek engedélyeztetni a területért felelő HR-osztály vezetőjével. Ennél azonban súlyosabb revizori kifogás volt, hogy az akkreditált nyelvtanfolyamon való részvétel előzetes engedélyének, a megrendelésnek és a teljesítési igazolásnak a dokumentumait nem találták.
Szabálytalan volt a vendégeskedés az Erzsébet téri ötcsillagos Kempinski Hotelben működő Nobu étteremben 34 ezer forintért. (Az étlap szerint ennyiből ketten megehetik a 14 ezer forintos Nobu Bento Box menüt. Az éttermet a Buno Vendéglátó-ipari Kft. működteti, amelynek egyik ügyvezetője Andy Vajna filmproducer, aki 2011-től a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos. A társaság korábban a szintén Vajnához köthető filmforgalmazással foglalkozó Intercom Nemzetközi Kulturális Zrt.-hez tartozott, és feltehetően ma sem esik távol tőle, amikor a Karib-tengeri adóparadicsomban, a Holland-Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises C.V. A.N. Curacao a tulajdonosa.) Az éttermi számla fizetési módjaként a hitelkártyát jelölték meg, de az ellenértéket a pénztárból fizették ki utólag. "A reprezentációhoz és üzleti ajándék elszámolásához mellékletként csatolt dokumentumon a BKV Zrt. üzleti megbeszélés szerepel, aláírás azonban nem található az igazoláson. A kiadási pénztárbizonylaton az utalványozó aláírása nem található, az összeg átvevője és a számlán szereplő teljesítés igazoló aláírása eltérő."
Ennél nagyobb számlát hagytak a hosszú éveken át a Fábry Show-t készítő Kovács Kristóf televíziós producer Krisztina téri éttermében, a Primetime Entertainment Kft. által működtetett Déryné bisztróban. Igazgatósági megbeszélés címen 101 ezer forintért vendégeskedtek - azt is szabálytalanul. "Az éttermi szolgáltatás elszámolásánál a szabályzat előírásait nem vették figyelembe" - olvasható a belső ellenőrök jelentésében.
Így keresnek ők
Vezérigazgató: bruttó 1 millió 823 ezer forint
Vezérigazgató-helyettes: bruttó 1 millió 750 ezer forint
Igazgatók (4 fő): átlag bruttó 1 millió 254 ezer forint
Főosztályvezetők (11): átlag bruttó 936 ezer forint
Osztályvezető: bruttó 621 ezer Ft
Kiemelt munkatársak (24): átlag bruttó 685 ezer forint
További foglalkoztatottak (82): átlag bruttó 337 ezer forint
(2011-es adatok, Ţzikai állományú dolgozókat ekkor még nem foglalkoztatott a BKK.)
Az ellentétek vonzzák egymást
A Kempinskiben való BKK-s vendégeskedés láthatóan szemben áll Tarlós István puritán felfogásával. A főpolgármester olykor erőteljes megnyilatkozásait az index.hu-nak azzal magyarázta, hogy nem piperkőc belvárosi szalonokban nőtt fel. Információink szerint a főpolgármester elégedetlensége fokozódik Vitézy Dáviddal szemben. Ellenérzése nem új keletű, már a ciklus első fél évében, a 2-es és 4-es metróhoz szerelvényeket szállító Alstommal való megállapodás előre nem haladása miatt is szembekerültek egymással. Az egyik költségvetési vitában a BKK váratlanul terjesztett elő olyan többmilliós módosítási javaslatot, amely nem nyerte el Tarlós tetszését. Úgy tudjuk, a közelmúltban az is felmerült, hogy Tarlós a BKK és a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. összevonásával Vitézyt lejjebb ülteti a szamárlétrán, azonban tervét a Fidesz felső szintjén megtorpedózták.
Az ellentét a BKV és a BKK között is éleződik. Múlt héten a BKV igazgatósága nem támogatta, hogy elinduljon a VT-Transman Kft. által elnyert 150 új busz jövő márciusi forgalomba állítása. Ez a BKV-nak 1,5 milliárd többletköltséget okozna, amire a BKK nem biztosít fedezetet. Komoly gond, hogy miután a BKK került a megrendelői szerepbe, jövőre fizetnie is kell a szolgáltatások után, de 2013-as költségvetéséből még mindig hiányzik 40 milliárd forint a megvont állami támogatások miatt. | Elbokáztuk | Hiányos számlák, eltűnt szerződések, indokolatlanul és drágán dolgozó alvállalkozók, a konkrét feladatvégzés hiánya - többek között ilyen megállapításokat tettek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. 2011-es működését átvizsgáló belső ellenőrök. A BKK illetékesei a Kempinskiben reprezentáltak és következmények nélkül parkolhattak tilosban, hajthattak gyorsan. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elbokaztuk-81736 | 2013-09-20 16:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2001. június 12-én látott napvilágot a hír, miszerint az akkori Orbán-kormány privatizálni készül tizenkét állami gazdaságot, és ezt ún. dolgozói magánosításban képzeli el. E döntésével a kormány egy hosszú folyamat utolsó szakaszához érkezett. A rendszerváltáskor 129 állami gazdaság működött Magyarországon: ezek "első körös" értékesítése - amely a cégek több mint háromnegyedét érintette - 1990 és 1994 között lezajlott. Az 1995-ös privatizációs törvény mellékletében végül 19 erdőgazdaság és 28 agrártársaság szerepelt mint tartósan állami tulajdonban tartandó vagyonelem. Az erdőgazdaságoknál száz százalékban, a mezőgazdasági társaságokban 75 százalék, illetve 50 százalék plusz egy szavazat állami tulajdonrész megtartását írta elő a törvény. (Kivétel volt a ma is állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház százszázalékos, illetve a bácsalmási gazdaság 25 százalék plusz egy szavazatos aránya.)
"Dolgozói"
A huszonnyolc agrárcég közül a jobboldali kormánytöbbség 2000 végén - egy csatlakozó módosító indítvánnyal - tizenkilencet kiemelt, és így eladhatóvá tett, köztük az akkor már romokban heverő Bábolna Rt.-t is. Ehhez hasonló, de már szocialista padsorokból érkező módosító indítvány "szabadította fel" 2002 végén a többi agrárcég privatizációjának lehetőségét is: 2003. január 1-jétől máig a kormány dönthet arról, mit tesz a korábban tartósan állami kézben tartani tervezett cégekkel - azaz a tartósan állami tulajdonban tartandó cégek törvényi meghatározása ezzel megszűnt.
A Fidesz-kormány a 19 cég közül később tizenkettőt különleges kedvezményekkel, a privatizációs törvény előírásait (elsősorban a nyílt pályáztatás intézményét) részben megkerülve a cégek menedzsmentjének és dolgozóinak értékesített. A vételár a jegyzett tőke 60 százaléka volt, és ennek kifizetésére 20 éves, két év türelmi idővel fizethető, 3 százalékos kamatú kölcsönt adott a Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézet később további kedvezményes forgóeszközhitelt is biztosított a "tizenketteknek". A földtörvény kizárólag rájuk szabott módosítása nyomán tízről 50 évre emelték az általuk (és csak az általuk) kedvezményes díjjal használt földterületek bérleti idejét is az általánosan érvényes 20 éves tartammal szemben. Tizenkét év távlatából kimondható: a privatizáció a birtokba kerülő "dolgozóknak" semennyi vagy csak nagyon kevés készpénzébe került, ráadásul a később megjelenő befektetők részvényvásárlásai miatt jövedelmet is hozhatott nekik a tranzakció. Ezen túl a példátlanul hosszú földbérlet valóban "tartamos" jövedelemforrássá tette a cégeket, különösen, hogy az (akkor még csak reménybeli) uniós csatlakozás időközben a normatív támogatások felfutását is elhozta.
Az említett szocialista törvénymódosítás nyomán 2003-ban a Medgyessy-kabinet az ÁPV Rt. kezelésében levő állami agrártársaságok közül újabb tizenegy magánosításának feltételeiről szólt. A cégek között volt a később darabokra bontott, de következetesen az ágazat "zászlóshajójaként" emlegetett Bábolna Rt. is. A privatizáció viszont nyílt versenytárgyalásokon, készpénzért, illetve kereskedelmi banki hitelből zajlott. Az eladott cégek az érvényben maradt földtörvényi rendelkezések szerint legfeljebb 20 éves bérleti díjat kaphattak, amelyért a bérleti díjon felül több tízmilliós szerződési díjat is előre meg kellett fizetni.
Üzleti viszonyok
Az újabb agrárprivatizációban részt vevő másik tíz cég eladása után jórészt a speciális vállalatok maradtak állami kézben: a 22 erdőgazdaság, a balatoni és hortobágyi halgazdaság, valamint a nemzeti jelképpé emelt Tokaj Kereskedőház.
A "tizenkettek" privatizációja elvileg tisztességes feltételek között valósult meg: két társaságot kellett létrehozni a cégen belül, az egyiket a dolgozók, a másikat a menedzsment (igazgatóság, vezérigazgatóság, szűkebb szakmai vezetés) részvételével. Ez utóbbi csoport szerezhetett többségi tulajdont, a többiek lényegében az esetleges osztalékra hajthattak. A folyamat 2002 elejére fejeződött be, számos külső közreműködő részvételével. Például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvédével, aki több cég magánosításának jogi aktusaiban részt vállalt, és később három gazdaság tulajdonosává vált.
Az elvileg tiszta viszonyokat hamar átírták az üzlet törvényei. Különböző megoldásokkal olyan pénzügyi befektetők vették meg a privatizációra létrehozott menedzseri és dolgozói cégek részvényeit (az állami tulajdont közvetlenül privatizáló cégeknek ugyanis meg kell maradniuk), amelyek rövid úton teljhatalmat szereztek a gazdaságban. Csányi Sándor OTP-vezér saját vállalata, a Bonitás 2002 Kft. például már 2003 nyarán átutalta azt a vételárat, amelynek révén a dalmandi székhelyű Dalmandmen Kft. 90 százaléka az érdekeltségébe került. Így az akkor 92 millió forintos jegyzett tőkéjű Dalmandmen többségi tulajdonába jutott az a Dalmandinvest Rt., amely ekkorra már (vagyis lényegében egy éven belül) csaknem száz százalékban birtokolta az egykori állami gazdaságot, a 2002-es mérlegadatok szerint több mint négymilliárd forintos árbevételű Dalmand Rt.-t. Az OTP-elnök ezzel nagyot lépett a hazai élelmiszer-ipari viszonyok átrajzolása felé, mivel ezzel megszerezte a fontos tejpiaci vállalatot, a pécsi Új-MiZo Rt. Tejfeldolgozót is. Korábban ugyanis a dalmandi agrárcég és addigi tulajdonosa (vagyis a Dalmandinvest) együttesen százszázalékos tulajdont szerzett az Új-MiZóban. Az üzletrész-adásvétellel így a tejipari cégóriás is közvetlen Csányi-érdekeltséggé vált.
Az ehhez hasonló (vagy még ilyenebb) sűrű cégháló szinte mindegyik privatizált gazdaság körül kialakult. Ezekről az érintettek nem szívesen beszélnek. Nyerges Zsolt titkárságán például a tulajdonosi háttérre, a részvényvásárlások közvetlen körülményeire vonatkozó kérdéseinket részben adózási, részben vállalkozási titkokra hivatkozva hárították el, figyelmünkbe ajánlva inkább a cégek működését bemutató honlapot.
Formailag
Csányi Sándor váratlan ágazati beruházása azonban kakukktojás a nevezetes 12 agrárcég adásvételében, mert többségüknek jó előre megvolt a "kijelölt" tulajdonosa. Ezek közé tartozott a már említett Nyerges Zsolt ügyvéd, aki jelenleg - a Közgép Zrt. vezetőjeként - a hazai közbeszerzési piac meghatározó szereplője. Az általa alapított Mezort Általános Befektetési Zrt. birtokában van a lajta-hansági, a szombathelyi és a sárvári cég. Érdekesség, hogy Nyerges agrárérdekeltségei az előző évtized közepén keletkeztek. A Mezort például 2004 januárjában, az említett három gazdaság többségi részvényeit külön-külön megszerezve kezdte tevékenységét; jelenleg több mint 37 ezer hektárt használnak. Ebből csak a lajta-hansági vállalat használt földterülete nagyjából 15 ezer hektár. Mindez formailag úgy működik, hogy az állami cégeket eredetileg privatizáló társaságokat felvásárolta egy külső cég; például a Lajta-Hanság esetében az "vár-Agro Zrt. a közvetlen tulajdonos, amit viszont "50 százalékot meghaladó szavazati aránnyal" a Mezort birtokol. A Békés megyéből származó Nyerges egyébként a munkatársaitól kapott nem hivatalos információink szerint "jó gazda", odafigyel a gazdálkodás részleteire is, ha helyzet úgy kívánja, "akkor viszont nem tököl", ahogyan egyik forrásunk fogalmazott.
Ugyancsak egy nagy cégrendszer része a törökszentmiklósi gazdaság, ahol jelenleg az ország egyik leggazdagabb emberének számító Horváth László a tulajdonos. Persze nem közvetlenül: az eredetileg privatizáló Törökszentmiklósi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságba bevásárolta magát 2009-ben az Agrofalkon Zrt., amelynek tulajdonosa Horváth cége, az L. A. C. Holding. A vasúti szállítással, fémkereskedelemmel és bontással meg még ezerféle dologgal foglalkozó 15 céges holdingon belül (Horváth Lászlóé például a városligeti Széchenyi étterem is) a gazdaság megszerzése sokak szerint egyszerű pénzügyi befektetés volt.
Jelen pillanatban kilóg a tisztán hazai tulajdonú hazai "tizenkettek" sorából a mezőfalvi cég, mivel annak - szintén többszörös áttétellel - egy német állampolgár a tulajdonosa. A céggel kapcsolatos hírek azért voltak sokáig érdekesek, mert vezérigazgatója Zászlós Tibor, a tavasszal megalakult Nemzeti Agrárkamara alelnöke. Személyét és úgy általában a nagygazdasági hálót az agrártárca korábbi államtitkára, a korábban fideszes-gazdakörös Ángyán József élesen támadta az egyik feljegyzésében. Ebből azért érdemes idézni, hogy megértsük, miért nehéz kinyomozni egyes cégek valódi hátterét: "A dolgozói privatizációnak álcázott folyamat eredményeként 4 tulajdonos - köztük Zászlós Tibor - lényegében ingyen jutott a milliárdos értékű cég többségi tulajdonához. (...) Az így privatizált Mezőfalvai Mg. Zrt.-t végül egy hirtelen fordulattal 2006-ban eladták egy Helmut Gsuk nevű német állampolgárnak, aki - megbízható információk szerint - Magyarországon különböző formában már mintegy 30 ezer ha földterület fölött 'diszponál'. Nevét természetesen csak egy szövevényes cégháló mátrixában lehet fellelni. A gazdaság 9000 hektár állami földet használ. Zászlós Tibor a tulajdonosváltás után is vezérigazgató maradt. Személyét ez bizonyára önmagában is felértékelte az agráriumban 'utazó' nagy tőkeérdekeltségek és a velük szövetkező politika köreiben, hiszen a Mezőfalva Zrt. - a Mezőfalva Invest Zrt.-n és az MMB Zrt.-n keresztül - 2007 óta a Dorogi Árpád, Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát jelentősen csapoló GSD-csoporthoz kapcsolódik. (Így Dorogi nem mellesleg a német tulajdonos üzlettársa és egyúttal 'magyar hangja' is.)"
Megéri
Hogy ilyen gazdaságokat működtetni mennyire éri meg, arról különböző számok keringenek - de nem rossz üzlet, ebben biztosak lehetünk. A mezőfalvai cég például az elmúlt években mintegy 2,5 milliárd forintos árbevétel mellett 300-500 millió forintos nyereséget produkált, ami még adózás után is tisztességes osztalékot fial. Mindennek fő háttere az a már említett ötvenéves földbérlet, amelyből eddig alig tíz év telt el.
Ez azonban kevesek zsebét hizlalja; a 2001-ben meghirdetett "dolgozói" privatizáció ugyanis nettó szemfényvesztésnek bizonyult. A szakma és a politika hosszú évek óta azon vitázik: ez vajon baj-e? A kérdés - mondják nem kevesen a jelenlegi kormányoldalon - úgy is feltehető, hogy a versenyelőnybe hozott nemzeti agrártőke mennyivel rosszabb, mint a külföldi beruházó. A haszon milliárdos tőkejövedelemhez juttat néhány hazai gazdag embert, de abból belföldi megrendelések, állások, szállítások nagyobb valószínűséggel keletkeznek, mint a rendszerint külföldre kivitt osztalékból. Ráadásul a cégek nagy szerepet játszanak a technológiai-műszaki fejlesztésben, a szakképzésben, a versenyképes termelésben. Tehát működésük alapvetően hasznos még akkor is, ha ez gazdagságot keveseknek hoz - ez a kapitalizmus, mondják öntudatosan a modell hívei.
A helyzet mégsem ilyen egyszerű. A "tizenketteket" nemcsak a külföldiekkel, de a belföldiekkel szemben is rendkívül előnyös helyzetbe hozta az első Orbán-kabinet. Az új földtörvény rendelkezései szerint egy gazdasági egységben csak 1200 hektár termőföld használható jövő május 1-jétől, és ez a szabály érvényes lesz a földbérletre is - de csak azokra, amelyek a törvény hatálybalépését követően lejárnak. Addig viszont a korábbi szabályozás az érvényes rájuk. Vagyis a jelenlegi nagyobb gazdaságok (és idesorolhatunk jó néhány öt-tíz évre szerződő "kisfalus" egykori téeszt, ma többnyire kft.-t) számára éveken belül korlátozást jelent a szabályozás, miközben a "tizenkettek" ötvenéves bérlete gyakorlatilag holtig tart. Mi több, az állami bérleti díj mindig is nyomott volt: és bár az aranykoronánként 700-800 forintot most készülnek 1250 forintra emelni, ez még mindig a piaci ár alig harmada. Ezért is nagy a kapkodás az állami területek iránt.
Mindennek egyáltalán nem mellékes körülménye az uniós támogatás jelenlegi és várható alakulása. Ma egy hektár hivatalosan regisztrált termőföld után 68 ezer forint EU-szubvenció jár, vagyis az említett tizenkét gazdaság által összesen használt mintegy 80 ezer hektár évi 5,5 milliárd forint körüli összeget hoz. A jelenleg formálódó új közösségi szabályozásban egyébként megjelenik majd az úgynevezett "gazdálkodási egység" mint a támogatás kiszámításának alapja. Ennek várhatóan lesznek korlátai, de a "tizenkettek" beleférhetnek majd, mivel az unió meghirdetett ágazati politikája a közösség biztonságos és kiszámítható élelmiszer-ellátását tűzte ki fő célul. (Szemben azzal, amit a jelenlegi kormányprogram - persze csak szavakban - hirdet, miszerint a családi gazdaságoké a jövő. Igaz, mondjuk a sárvári részvénytársaság is családi gazdaság: a Nyerges családé.) Ha ehhez hozzávesszük a világban folyamatosan növekvő és immár áremelkedésekben is megmutatkozó élelmiszer-keresletet, akkor lehet némi fogalmunk arról, miért volt előnyös a jókor jó helyen levő üzletembereknek megszerezni az állami agrártársaságokat.
Gyorsan elkeltek
2001 (Orbán-kormány - a "tizenkettek")
Dalmandi Mezőgazdasági Rt., Agroprodukt Pápa, Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. (Cegléd), Hidasháti Mezőgazdasági Rt. (Murony), Lajta-hansági Mezőgazdasági Rt. (Mosonmagyaróvár), Mezőfalvi Termelő és Szolgáltató Rt. (Mezőfalva), Gödöllői Tangazdaság (Kartal), Sárvári Mezőgazdasági Rt., Szarvasi Agrár Rt., Szombathelyi Tangazdaság, Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.
2003 (Medgyessy-kormány)
Enyingi Agrár Rt., Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., Komáromi Mezőgazdasági Rt., Szerencsi Mezőgazdasági Rt., Bácsalmási Agráripari Rt., Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt., Bólyi Mezőgazdasági Rt., Hód-Mezőgazda Rt. (Hódmezővásárhely) | Az orbáni tizenkettő - Szemfényvesztő dolgozói privatizáció | Napjainkra pénzügyi befektetők kezébe került az a 12 állami gazdaság, amelyet dolgozói privatizációban értékesített 2001-ben az akkori Orbán-kabinet. A cégeket eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-orbani-tizenketto-87952 | 2013-12-19 13:10:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nagy Andrea tájékoztatása szerint a nyolc rendőrt szerdán hallgatták ki gyanúsítottként "előnyért hivatali kötelezettségét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette" miatt. A rendőrök előzetes letartóztatásáról a nap folyamán dönt a bíróság.
A szóvivő ismertette: a gyanú szerint a nyolc rendőr 2014. márciusától az M43-as autópálya makói szakaszán többször pénzt fogadott el a megállított külföldi rendszámú járművek vezetőitől. Cserébe eltekintettek a járművek, illetve a járművezetők ellenőrzésétől, vagy a pénzért az alkoholszondát ők maguk fújták meg a járművezetők helyett.
A kért vagy kapott pénz összege alkalmanként különböző volt, de általában 5-10 euró.
Nagy Andrea közlése szerint a nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése alapján indult, a szerdai akcióban pedig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság is segítette a Központi Nyomozó Főügyészség munkáját. | Megbuktak a korrupt rendőrök | Őrizetbe vette a Központi Nyomozó Főügyészség szegedi regionális osztálya a makói autópálya alosztály nyolc rendőrét, akik a gyanú szerint 5-10 euróért (1550-3100 forintért) saját maguk fújták meg az alkoholszondát az általuk megállított külföldi autósok helyett - közölte az MTI megkeresésére a nyomozó főügyészség szóvivője csütörtökön. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megbuktak_a_korrupt_rendorok_.583724.html | 2014-07-10 15:52:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Százmilliók mentek a CBA-vezérektől Földesi-Szabóékhoz?
Több százmillió forinttal támogatta az egyik legjelentősebb magyar üzletlánc, a CBA a csempészési ügybe és immár vesztegetés gyanújába keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványt. Legalábbis ez utóbbi nyilvántartása szerint. A szerkesztőségünk birtokába került papírok szerint a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak a szervezetnek. A CBA részéről egyrészt nem tudtak, másrészt nem akartak nyilatkozni.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány működésének újabb furcsa részére bukkant a hvg.hu. A hozzánk került papírok szerint – ezek a pénzügyőrök által végzett nyomozás anyagának oldalai – jelentős összeg jutott a kormánypárti politikusokkal jó kapcsolatot ápoló CBA-csoporttól a társadalmi szervezethez. A tavaly egymilliárd forintos profitot elért CBA-csoporthoz tartozó 18 vállalkozás 2006-ban mintegy 400 millió forintot, az azt követő évben pedig négy kft. – a Hansa-Kontakt Kft., Krupp és Társa Kft., a Breier és Társa Kft, illetve a B.B.K. Drinks – 270 millió forintot adományozott – két napon, január 3-án és 12-én – az Egymásért számára.
A CBA-ban is tulajdonos és ügyvezető Breier László, a Breier és Társa Kft., valamint Krupp József, a Krupp és Társa Kft. vezető-tulajdonosai az Egymásért Egy-Másért Alapítványnak adott milliókról nem kívántak nyilatkozni.
A mindennapok megoldása
Szerettük volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az alapítvány nyilvántartása, és mi magyarázza a Magyarországon szokatlanul gáláns támogatásokat. Azt is szívesen megtudtuk volna, ami a papírokból nem derült ki, hogy az alapítvány az adomány felhasználásáról miként számolt el velük szemben. Megkerestük hát a CBA központi társaságát, a CBA Kereskedelmi Kft.-t. Már csak azért is, mert a B.B.K. Drinks Kft. – ma Central Drinks – tulajdonosai között az adományozás idején Breier László és Krupp József mellett ott voltak a CBA-csoport fő emberei, Lázár Zoltán és Vilmos, valamint Baldauf László, Tomicsek János, Viszokay Árpád is.
A B.B.K. Drinks 30 millió forintos adományáról ennél többen is tudhattak, mert 2005 májusa és 2007 szeptembere között a cégben tagként szerepelt a Mádi Kft., a CBA Invest Kft. és a CBA Holding Kft. is. A 2006-os adományok között pedig az egyik legnagyobb összeggel, 65 millió forinttal szerepel a Resti Kereskedelmi Zrt., amelynek tulajdonosai között nemcsak Breier és Krupp érdekeltségei lelhetőek fel, hanem Lázár Vilmos kistarcsai székhelyű Lázár és Fia Kft.-je is.
Meglepetésünkre Fodor Attila, a cég kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítványnak történő adományozásokról a CBA központjának nincs tudomása, és nem is érintett bennük. Sem Fodor Attilától, sem Breier Lászlótól és Krupp Józseftől nem tudtuk meg, hogy a csempészési ügyben folytatott nyomozás során meghallgatták-e a cégcsoport bármelyik vezetőjét, illetékesét a hatóságok.
Csempészet, sikkasztás
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány tevékenysége kapcsán csempészet és sikkasztás miatt ítélték hét évre a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő kuratóriumi elnököt, Földesi-Szabó Lászlót. Ellene adócsalás miatt is büntetőeljárás indult. A kiemelten közhasznú szervezet megalapítása után abban rövid ideig szerepet vállaló Jakubinyi Róbertet vesztegetés gyanúja miatt szeretnék Ausztriából hazahozni a nyomozó hatóságok, ám a kiadatási eljárás eddig nem járt sikerrel.
Az alapítvány működését segítette több volt nemzetbiztonsági tiszt. A szervezetben folytatott tevékenységükhöz kapcsolódva jelenleg mindannyian eljárás alatt állnak. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedéssel, illetve vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. Az utóbbi bűncselekmény miatt indítottak eljárást Gyarmati György, az NBH volt főosztályvezetője és Simon Ibolya, a titkosszolgálat egykori jogásza ellen.
2011. augusztus. 08. 14:36 Csikász Brigitta Itthon
Az ügyészség Földesi-Szabó mellett. Megalkudtak?
Szokatlan módon maga az ügyészség is kérte az Egymásért Egy-Másért Alapítvány csempészetért első fokon hét évre elítélt kurátora, Földesi-Szabó László házi őrizetbe helyezését. A hatóság indítványának szövege pedig – a hvg.hu tudomása szerint – a védőével igencsak megegyezik. Az ügyészség hozzáállásából arra is lehet következtetni, hogy Földesi-Szabó esetleg alkut kötött.
2009. június. 03. 08:06 hvg.hu Itthon
1,2 milliárdos csempészés, bíróság előtt az Egymásért Alapítvány
Szerda reggel álltak bíróság elé Földesi-Szabó László és társai az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A vádlottak a hatóságok szerint a kiemelten közhasznú szervezet révén jótékonysági célra hoztak be élelmiszert, ám azt nem adományként használták, hanem eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet róható a terhükre. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolják.
2011. január. 27. 07:36 Csikász Brigitta Vélemény
Felszívódott az Egymásért Alapítvány
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Földesi-Szabó László eltűnésével a jelek szerint a szervezet is kilehelte a lelkét. Erre enged következtetni, hogy az alapítvány telefonos elérhetősége megszűnt, e-mailes megkeresésünkre pedig nem érkezett válasz.
2009. június. 12. 12:42 MTI Itthon
Egymásért-ügy: Földesi-Szabó ártatlannak vallotta magát
Tagadta bűnösségét, de vallomást nem kívánt tenni Földesi-Szabó László, az Egymásért-ügy összesen több mint kétmilliárdos csempészéssel, illetve sikkasztással vádolt elsőrendű vádlottja a Fővárosi Bíróságon pénteken.
2011. szeptember. 26. 11:42 Csikász Brigitta Itthon
Megtudtuk, miért nem adják ki az osztrákok Jakubinyit
Veszélyben lehet az élete és testi épsége, valamint nem várható, hogy itthon tisztességes eljárást folytatnak le vele szemben, ezért nem járultak hozzá eddig az osztrák hatóságok a vesztegetéssel gyanúsított Jakubinyi Róbert kiadásához. A különös előéletű gyanúsított jelenleg szabadlábon védekezhet. | Itthon: Százmilliók mentek a CBA-vezérektől Földesi-Szabóékhoz? | Több százmillió forinttal támogatta az egyik legjelentősebb magyar üzletlánc, a CBA a csempészési ügybe és immár vesztegetés gyanújába keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványt. Legalábbis ez utóbbi nyilvántartása szerint. A szerkesztőségünk birtokába került papírok szerint a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak a szervezetnek. A CBA részéről egyrészt nem tudtak, másrészt nem akartak nyilatkozni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20111010_szazmilliok_cba_foldesi | 2011-10-10 12:31:00 | true | null | null | HVG |
A szupertitkos kínai vasútból is gazdagodik az Orbán család. Orbán Viktor Strasbourgban kérdésünkre azt magyarázta, ez egy magánberuházás. A Transparency szerint Orbán megpróbálja elhárítani a vádat, hogy a családja közpénzből gazdagodik, de "kísérlete megbicsaklik a valóságon." A beruházásban a Dolomit Kft. vesz részt, Orbán Győző legprosperálóbb cége. Ugyan árbevételben nem vezet, de az eredménye kiemelkedő a piac többi nagy szereplőjéhez képest. Bemutatjuk a Dolomit Kft-t, illetve Orbán Győző további érdekeltségeit. Míg Tiborcz István a kezdeti távolságtartás után mára szemérmetlenül bizniszel az állammal, indul uniós pályázaton és nő egyre nagyobbra a cégbirodalma az állami támogatás és különböző hitelek révén is, addig Orbán Viktor apjának cégei próbálnak a radar alatt mozogni. Ez persze nem mindig sikerül, de az valószínűleg Orbán Viktornak is kínos lenne, ha kiderülne, hogy a különböző beruházások során mennyi állami vagy uniós pénz került azokhoz a cégekhez.Az állami-uniós bizniszeket és a család vagyongyarapodását firtató kérdéseket a miniszterelnök rendre azzal hárítja, hogy "üzleti ügyekkel nem foglalkozom", azzal viszont nincs baja, ha a családi cégek beszállítóként vesznek részt állami projektekben. Tekintve, hogy ezen a területen viszonylag szűk kör - köztük Mészáros Lőrinc valamely cége - hasít, nem megugorhatatlan akadály, hogy másodvonalból szálljanak be egy beruházásba. A Direkt36 az elmúlt években dokumentumokkal bizonyította, hogy Orbán Győző legjobban futó cége, a Dolomit Kft. több csatornázási projektben és vasútépítésben is részt vett – ahol a megrendelők között ott volt a Simicska-féle Közgép és Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása is. A projektben részt vevő források szerint annak ellenére rendeltek Orbán cégétől betonelemeket, hogy az drágább volt a konkurenciánál, igaz, egyesek szerint jobb minőségű is.Most szeptemberben pedig azt derítettük ki, hogy az óriási Budapest-Belgrád vasút felújításához is Orbán családjától rendeltek építőanyagot: a Dolomit Kft.-től, a gánti bányából 2022-23 során több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak az építkezéshez. Az anyag egy részét a Mészáros-cég rendelte be, de a kínai kivitelező cég is tervezett egy bruttó 1 milliárdos szerződést kötni a gánti zúzottkő szállítására.Mind a Mészáros-féle V-hidat, mind a Dolomit kft.-t megkérdeztük, hogy mekkora összegű megrendelésről volt szó, de kérdésünkre hetek óta nem jön válasz.Az mindenesetre látszik, hogy a Dolomit Kft.-nek kiugróan jó évei voltak 22-ben és 23-ban. A cégben Orbán Győzőnek 50 százalék fölötti tulajdonrésze van.Orbán Viktort többször kérdeztük arról, nem tartja-e aggályosnak, hogy a kínai hitelből épülő beruházásából a családja is gazdagodik. Elsőre annyit mondott, „forduljanak a kivitelezőhöz”, majd a Strasbourgban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón azt magyarázta, „ez egy állami beruházás, amit nem az állam valósít meg”, vagyis magánberuházás.„Hogy a magáncégek mit csinálnak, azzal nem kívánok foglalkozni, mint ahogy eddig sem foglalkoztam.”Ez nagyon is közpénzA Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint Orbán azért mondja, hogy a Belgrád-Budapest vasútépítés magáncégek magánberuházása, hogy megkísérelje eltávolítani magától illetve a családjától azt a vádat, hogy közpénzből gazdagodnak. „Csakhogy ez a kísérlete megbicsaklik a valóságon.”Itt ugyanis közpénzről van szó.Ligeti Miklós azt mondta, a TI a HVG képviseletében korábban közérdekűadat-igénylési pert indított annak kiderítésére, hogy a vasútfejlesztésnél kikkel kötöttek 5 millió feletti beszállítói szerződéseket. Miután a beruházásért felelős Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. a MÁV – vagyis az állam – résztulajdonában áll, a beszállítói szerződéseket is meg lehetne ismerni.„A cég a bíróságon nem tagadta, hogy a kikért adatok közérdekűek, vagyis elismerte, hogy közpénzről van szó. Azt sem tagadta, hogy a kért adatok a birtokában vannak, ami annak elismerésével egyenértékű, hogy az általa kezelt közpénzből kötötték a számunkra érdekes beszállítói szerződéseket.”A Kúria viszont elutasította a keresetet, mert a törvény szerint a beruházással kapcsolatos adatok titkosak, és ezért az adatkérések teljesítéséről a magyar külügyminiszter dönt, aki viszont köteles előzetesen engedélyt kérni a kínai külügyminisztertől. A tárgyaláson a cég arra hivatkozott, hogy Szijjártó Péter jelezte, nem támogatja az adatigény teljesítését.„A Kúria által végül elutasított keresetünk tehát nem azon bukott el, hogy magánpénzről lett volna szó. Nagyon is közpénzből épülnek a Belgrádtól Budapestig vezető sínek, és ennek a közpénznek a sorsát akarja a kormány titokban tartani” – mondja Ligeti Miklós.Egyszeri hibaOrbán egyébként 2017-ben hitetlenkedve fogadta, hogy van olyan európai projekt, ahol vállalkozóként a családjából elindult volna valaki, de több hónapos pereskedés után 2018-ban szintén a Direkt36-nak sikerült bizonyítani, hogy ilyen is történt.A dokumentumok szerint az Orbán Győző tulajdonában álló Nehéz Kő Kft. az akkori egyik legnagyobb állami építkezésen, a dél-balatoni felújításon dolgozott, amiből 300 millió forinthoz jutott.Ilyen „lelepleződésre” később nem volt példa.A milliárdos bevételű céget egyébként azóta eladta Orbán Győző egy, a fia, Orbán Áron alapította cégnek, ami akkor a család bizalmi embere, Bihari Lajos tulajdonában volt.Az Mfor annak idején azt írta, a 750 milliós vételárra az MKB adott 600 milliós hitelt. Az MKB ma már a Mészáros Lőrinc-féle óriásbank, az MBH része.Az adásvétel után Orbán Győző 800 millióval lehetett gazdagabb, a tulajdonosváltás után viszont a FuvarozNakra átkeresztelt cég mélyrepülésbe kezdett.Míg 2019-ben még 2,9 milliárdos árbevétele volt, egy évre rá pedig 1,2 milliárd, addig az eladás évében már csak 317 millióst ért el. Ez 2022-ben 138 millióra csökkent, tavaly pedig lényegében lenullázódott.A vállalkozás még működik, a vásárló cég viszont az Opten szerint felszámolás alatt áll.Az Orbán Győző-hatásA hivatkozott Mfor-cikk is felveti, hogy a tulajdonosváltás után gyaníthatóan azért zuhantak be a fuvarozó cég bevételei, mert hiányoztak Orbán Győző jól bejáratott üzleti kapcsolatai.Amikor bányászcége, a Dolomit 2018-ban felért a csúcsra – vagyis a piacvezetők közül ez érte el a legmagasabb árbevételarányos nyereségrátát –, két konkurens a Direkt36-nak arról beszélt, hogy bár az akkoriban zajló nagy útépítések egyébként is pörgették a keresletet, a Dolomitéhoz hasonló eredményt „csak irányítva lehet elérni”, és Orbánék cégénél „másfajta rendszer működik”.A cégnek 2019 után sem kell miért panaszkodnia. Megnéztük, hogy a „kőfejtés, gipsz, kréta bányászata” főtevékenységet választó, piacvezető cégek hogyan teljesítettek Orbánékéhoz képest, és ordító különbségeket találtunk.Ugyan a nettó árbevételt tekintve nemzetközi hátterű cégek után a Dolomit 2023-ban „csak” a negyedik volt (4,8 milliárdos bevételével szemben a piacvezető Colas 12,7 milliárdosat ért el), az árbevételarányos nyereséget nézve verhetetlen. Ebben az évben a Dolomit 4,8 milliárdos árbevételének majdnem negyven százaléka (pontosan 38,9 százaléka) lett nyereség (1,8 milliárd forint). Még jobb volt 2019: ugyanekkora, 1,8 milliárdos nyereséget még kevesebb árbevételből sikerült előállítani, 44,84 százalék volt a nyereségráta.A piac többi szereplője meg sem tudta közelíteni Orbánék mutatványát. Átlagos nyereségük az árbevétel 10 és 20 százaléka között mozgott. Az átlagszámításnál azt a tíz konkurens céget vizsgáltuk, amelyek az elmúlt időszakban a legnagyobb árbevételt érték el Orbánék mellett. Korábbi évekre visszamenően ezek közül volt, ami még nem alakult meg, illetve nem adott le beszámolót, így 2019-2020-nál 8, a rá következő két évben 10, tavaly pedig 9 cég árbevétel arányos nyereségét átlagoltuk.ForrásMegkérdeztük a céget, hogy véleményük szerint minek köszönhető ez a kiugró siker, illetve hány állami és uniós beruházásban vettek részt, de erre sem válaszoltak.A többi cége nem hasít ennyireOrbán Győzőnek még két cége van, az egészen pici, a 12-17 millió nettó árbevételű PSU Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft., illetve az ennél eredményesebb Gánt Kő, ami főtevékenységként habarcsgyártással foglalkozik.Ez a cég sem uralja le a piacot, bár az árbevétel arányos nyereséget nézve tavaly már egész jó éve volt.Erre a főtevékenységre rákeresve plusz 10 működő céget találtunk, a Gánt Kő a hetedik a sorban a 300 millió alatti éves bevételeivel. Összehasonlításként: itt a piacvezető Baumitnak 40 milliárdos bevétele volt tavaly.Itt mind a 10 cég árbevételarányos nyereségének átlagával számoltunk, bár a legkisebb árbevételt elérő cég brutális rátája javított az egész piac képén.Felbukkan az új nemzedékOrbán Győző a Gánt Kő-n keresztül több mint 50 százalékos tulajdonos egy tavaly nyáron bejegyzett cégben, a Dolomit Inertben, amiben ott van unokája, Orbán Dávid, és annak üzlettársa, Mürkl Máté győri ügyvéd is.A cég novemberben változtatta meg a nevét Dolomit Inertre, majd nem sokkal később a tevékenységeik közé felvették a nem veszélyes hulladék gyűjtését, kezelését és ártalmatlanítását is. Az inert hulladék egyébként pont a nem veszélyes építési törmelék.Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban arról írt, miközben az állam szinte a teljes hulladékbizniszt átadta az MOL-nak, az inert hulladék kikerült ebből a körből.„Mit ad Isten, Orbánék gánti bányáját fogják ezzel évtizedeken keresztül feltölteni, újabb hatalmas üzletet biztosítva a Családnak” – írta a képviselő.Az új Orbán-cég ugyanis megkapta az engedélyt arra, hogy idéntől 2077-ig évente 400 ezer tonna hulladékkal töltse fel a gánti dolomitbánya gödrét, ahol eljött a rekultiváció ideje. A náluk lerakott hulladékért fizetni kell. A Szabad Európa év elején úgy számolt, évi 4 milliárdot is hozhat a bányának. Ráadásul a kormány nemrég enyhített a szabályozáson, így már nem kell vízügyi engedély sem.A haszonA legjobban prosperáló Dolomit Kft-ből 2015-ben vettek ki először 1,8 milliárdos osztalékot, aminek, ha tulajdoni arányban osztották meg, valamivel több mint a fele Orbán Győzőhöz került.A rá következő években már egyáltalán nem volt szokatlan az ekkora, vagy ezt is meghaladó összeg kivétele - és sokszor szinte a teljes éves adózott eredményt kivették osztalékként. 2017-ben 1,5 milliárd forinttal többet vettek ki annál, a különbözet a beszámoló szerint az előző évek eredménytartalékából adódott.Hatvanpusztához sincs köze Orbán ViktornakAhogy Orbán Viktor „üzleti ügyekkel nem foglalkozik”, úgy állítja, nem tudja, mi épül Hatvanpusztán, az Orbán Győző nevén lévő majorságban. Amikor pedig számon kérték három éve, a Parlamentben azt mondta, hogy az ő vagyonnyilatkozata publikus, és náluk az a szokás, hogy a gyerekek nem szólnak bele a szülők dolgába.A birtok 2016-ban még elég lerobbant állapotban volt, akkoriban az uradalmat Mészáros Lőrinc bérelte, de Orbán kutyájának köszönhetően kiderült, az állatorvosnál Hatvanpusztát adták meg Orbán fia, Gáspár lakcímeként.A nagy építkezések 2019-ben kezdődtek, a területet milliárdokból újítják fel/építik újra, a költségek felemészthetik Orbán Győző céges bevételeit. Azokat a bevételeit, amelyek tehát részben közpénzből származnak.2022-ben már így nézett ki Hatvanpuszta:Tavaly nyáron pedig Hadházy Ákos jelentette, hogy a hatvanpusztai birtok elkészült.A majorságUgyanabban az évben a VSquare azt írta, Orbán Viktor már nemcsak szabadidejét tölti a hatvanpusztai birtokon, de egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint ott tartja a munkamegbeszéléseit is. | Orbán Győző legsikeresebb cége kenterbe ver mindenkit a piacon | Orbán Viktor pedig próbál hárítani, de a Transparency International szerint igenis közpénzből épül a Budapest-Belgrád vasútvonal, ahová Orbán Győző cége is beszállít. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/29/orban-gyozo-legsikeresebb-cege-kenterbe-ver-mindenkit-a-piacon | 2024-10-29 09:09:34 | true | null | null | 444 |
Cégvezetői fizetések a Fővárosi Bíróságon
Ma kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a per, amit több állami nagyvállalati vezető jövedelmének nyilvánossága érdekében indított a közelmúltban az egyik bulvárlap - jelenti a HavariaPress.
A Blikk főszerkesztője korábban azt kívánta megtudni, hogy mennyi a jövedelme a MÁV, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., valamint a Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjének. A megkeresett állami cégek azonban megtagadták az adatok kiadását, ezért az újságíró - a Társaság a Szabadságjogokért segítségével - bírósághoz fordult. A per első tárgyalása ma délután fél háromkor kezdődik a Fővárosi Bíróságon, ítélethozatal későbbre várható.
2008. augusztus. 21. 06:30 hvg.hu Karrier
Mennyit keres egy minőségellenőr?
Milyen piaci esélyeik vannak a minőségellenőröknek? Mennyit visznek haza havonta, és mi a feladatuk? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
2008. július. 22. 06:40 hvg.hu Karrier
Mennyit keres egy újságíró?
Melyik megyében keresnek a legjobban az újságírók? A nők vagy a férfiak vannak többségben ezen a pályán? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
2008. augusztus. 29. 06:55 hvg.hu Karrier
Mennyit keres egy közgazdász?
Sorozatunk befejező részéből kiderül, mennyivel kevesebbet keresnek a közgazdász nők, mint a férfiak, és milyen piaci lehetőségei vannak az e munkakörben dolgozóknak. Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
2008. május. 29. 07:05 hvg.hu Karrier
Mennyit keres egy cégvezető?
Most induló sorozatunkból kiderül, milyen kilátásaik vannak az egyes szakmák képviselőinek Magyarországon. Először a vezető irányítókat vesszük górcső alá: mennyit kap havonta egy gazdasági szervezet vezetője, és ezért mit kell tennie? Összefoglalóink a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapulnak.
2008. augusztus. 18. 07:00 hvg.hu Karrier
Mennyit keres egy fogtechnikus?
Három éve a fogtechnikusok kereseti sereghajtónak számítottak. Mennyivel keresnek többet a nők e munkakörben? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
2008. augusztus. 05. 12:15 hvg.hu Karrier
Mennyit keres egy ügynök?
Mely megyében a legrosszabbak a kereskedelmi ügynökök piaci esélyei? Milyen képzettség szükséges ahhoz, hogy valakiből üzletkötő legyen? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul. | Itthon: Cégvezetői fizetések a Fővárosi Bíróságon | Ma kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a per, amit több állami nagyvállalati vezető jövedelmének nyilvánossága érdekében indított a közelmúltban az egyik bulvárlap - jelenti a HavariaPress. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080909_cegvezetoi_fizetesek_fovarosi_birosag | 2008-09-09 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Budapest fejlettség szempontjából kimagaslóan teljesített az elmúlt húsz évben, de az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat - mondta Navracsics Tibor pénteken az EU-Chambers 2024 rendezvényen. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, ezt a kettéosztottságot orvosolná a jövőre induló Versenyképes járások program.
Navracsics szerint ebben a programban minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeget biztosít fejlesztésekre. Ezekre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Ahol a megyeszékhely járásszékhely is, ott 1,25 millió eurót biztosítanak a fejlesztésekre, mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, tehát 33 olyan járás lehet az új rendszer vesztese.
A pénzt a kormány az iparűzési adó 2025-ös növekményéből teremtené elő a járások pályázati alapjára. Eddig ez a bejelentés a legkonkrétabb terv arról, hogyan osztaná el a kormány az iparűzési adó növekményéből származó, központi költségvetésbe elvonni tervezett összeget. A Pénzügyminisztérium korábban azt közölte, hogy becslései szerint jövőre 65 milliárd lesz az iparűzési adótöbblet.
Honnan is ez a pénz?
Emlékezetes, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban kifakadt, hogy a települési önkormányzatok egy része a hozzá befolyó helyi iparűzési adót a saját tetszése szerint költi el, például "evésre, ivásra (...) sörfesztiválokra", vagy éppen kampánycélokra. Lázár az iparűzési adó reformját tartotta szükségesnek, Navracsics pedig be is jelentette, hogy az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre adót vetnek ki. Az állami extraprofitadó a tervek szerint száz százalékos lesz, magyarán amivel nő egy-egy települési iparűzési adója, azt teljes összegben elvonnák. Ebből jön ki a Pénzügyminisztérium által becsült 65 milliárd, amelyet jövőre újraosztanak a programban.
Budapest valószínűleg nem jár túl jól
Navracsics szerint Magyarország fejlettség szempontjából két nagy területi egységre vált szét, Budapestre és az ország felzárkóztatást igénylő többi részére. Az EU-csatlakozás óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és mostanra az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt, mondta Navracsics. Hasonló a helyzet a közép-európai régió többi országában is, mondta Navracsics, aki szerint bár Budapest élmezőnyben van - ezt némileg árnyalják az Eurostat frissen megjelent régiós adatai, amikről itt írunk bővebben -, kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt.
A miniszter szerint bár a régió az uniós átlag alatt van, az Európai Bizottság a 9. kohéziós jelentésében kiemelte, hogy az EU-n belüli kohéziós folyamatokban a pozitívumok a régió országainak felzárkózásának köszönhetők. (via MTI) | Navracsics először közölt részleteket az iparűzési adó újraosztásáról | Minden járás kap legalább 625 ezer eurót, amire az ottani települések polgármesterei pályázhatnak, 174 járásból 141 jut több pénzhez. Budapesttől ismét elvonnak. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/25/navracsics-ujabb-reszleteket-osztott-meg-az-iparuzesi-ado-ujraosztasarol | null | true | null | null | 444 |
Az Orbán-kormány visszamenőlegesen is emelné az energiacégekre kirótt hatékonysági kötelezettségeket - hívja fel a figyelmet minapi tiltakozásában a nagy láncokhoz nem tartozó magyarországi töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ).
Az úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről (EKR) szóló, 2019-ben életbe lépő jogszabály az iparág szereplőit arra kötelezi, hogy fogyasztóikat bírják rá az általuk forgalmazott energiafajta meghatározott százalékának megtakarítására. A meg nem történt megtakarítást az energiacégnek gigajoule-onként (GJ) 50 ezer forintért kell megváltania úgy, hogy a befizetendőket a két évvel korábbi forgalom alapján számítják ki.
Az FBSZ tiltakozik az általuk csak "energiahatékonysági adónak" nevezett kötelezettség - 2023-ra ráadásul visszamenőleges - emelése ellen. Szerintük a más országokban nem alkalmazott sarc az üzemanyagok árában jelenleg 11 forintot tesz ki, amit a kabinet jövőre - a tavalyi forgalom után - literenként 17,45 forintra, 2027-től pedig 32,6 forintra emelne. A már eddig is agyonadóztatott üzemanyag terheinek, tehát árának további emelése az FBSZ szerint elvtelen, igazságtalan, méltánytalan és önkényes.
Az eddig kevés feltűnést keltő EKR-rendszer egyébként mostanság azzal válik egyre ismertebbé, hogy felújítóbrigádok a lakástulajdonos által aláírt, az energiacégek GJ-onkénti "büntetésének" kiváltására alkalmas, a rendszer piacterén így jó áron eladható, úgynevezett hitelesített energiamegtakarítási (Hem) papírért cserébe olcsón vagy akár ingyen is végrehajtanak a házakon energiahatékonysági felújításokat - hívják fel a figyelmet más szakértők. A kormány az energiacégek terheinek emelésével így voltaképp a kivitelezők felújítási kedvét növelheti - tették hozzá.
Újra vonzzák az autósokat a kis kutak | Az Orbán-kormány visszamenőlegesen is emelne, tiltakoznak az újabb sarc ellen a kis benzinkutak | A már eddig is agyonadóztatott üzemanyag terheinek, tehát árának további emelése az FBSZ szerint elvtelen, igazságtalan, méltánytalan és önkényes. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255060_orban-kormany-ado-visszamenoleges-emeles-fuggetlen-benzinkutak-szovetsege | null | true | null | null | Népszava |
- A Drávamenti Tisza Sziget Barcs az utcai akciókat, a személyes jelenlétet helyezte előtérbe a megalakulásakor. A "nyomtassteis" (sic!) kiadványok alternatív hírforrásként jutnak el a dél-somogyi, jobbára kormányközeli propagandát látó, olvasó településekre. A kiadványok nyomtatását a Sziget tagok támogatják/végzik - írta Lantos Krisztina, a párt aktivistája a politikai formáció egyik nagyobb Facebook-csoportjában. A képek tanúsága szerint a hölgy kisgyermekével dobálta be a "Nyomtass Te Is!" lapokat a barcsi postaládákba.
A kiadvány 2017-ben jött létre, jellemzően baloldali aktivisták osztogatják, dobálják be a postaládákba országszerte. A cikkekben és a témaválasztásban egyértelműen tetten érhető a készítők elfogultsága, a kormány és a jobboldal kapcsán pozitív hírek sosem kerülnek be a lapba, hazugság viszont annál több. A "Nyomtass Te Is!" példányait egy weboldalról lehet letölteni, azokat a terjesztők nyomtatják ki a saját költségükön és szabadidejükben szórják szét.
A lap 2022-ben felkeltette a hazai baloldal kampányát dollármilliókkal támogató, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy (A4D) figyelmét is. Korányi Dávid szervezete ekkor 55 ezer dollárral, a Nemzeti Információs Központ (NIK) nemzetbiztonsági bizottság számára készült második részjelentése alapján 18,09 millió forinttal segítette a nyomtatványt kiadó eDemokrácia Műhely Egyesületet.
Hasznos felidézni: a Korányi által vezetett A4D a 2022-es országgyűlési választások kampányában mintegy 3 milliárd forintnyi dollárral támogatta a baloldalt. A pénz legnagyobb részét a Demokratikus Koalícióhoz közel álló ezalenyeg.hu propagandaportált kiadó Oraculum 2020 Kft.-hez, valamint a baloldal online kampányáért felelős, Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz utalták.
Az adományok célja lényegében a 2022-es országgyűlési választások eredményének befolyásolása volt. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sikkasztás és pénzmosás miatt folytat nyomozást .
Visszatérve a "Nyomtass Te Is!" mögött álló eDemokrácia Műhelyre, a szervezet vezetői között található László János, aki a Demszky-éra alatt a Budapest című portál felelős szerkesztője volt. Az eDemokrácia Műhely másik alapítója, Sükösd Miklós Soros György egyetemének, a CEU-nak a docense . A milliárdos spekuláns alapítványai, valamint olyan támogatók, mint a szintén álcivil szervezeteket finanszírozó Norvég Alap több tízezer dollárnyi összeget utalták át az elmúlt években az eDemokrácia Műhely részére.
A "Nyomtass Te Is!" rendszeresen ad ki tematikus különszámokat, 2024 szeptembere óta pedig a Tisza Párt számára is készül ilyen. Ez annyiban rendhagyó, hogy eddig a baloldal pártjai nem jelentek meg ilyen direkten a lapszámokban, nem volt például a DK vagy a Jobbik támogatóinak készült különszám. Az új mellékletben legnagyobbrészt ugyanazok a hírek szerepelnek, mint a hagyományos lapban, csupán ellátták egy "TISZA SZIGETEK melléklet" matricával. | Az Action for Democracy által támogatott újság is beállt a Tisza Párt mögé | A Tisza Párt aktivistái az utóbbi hetekben egyre több településen elkezdték osztogatni a „Nyomtass Te Is!” lapszámait. Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy az ingyenes újság szeptembertől hetente megjelenő tematikus különszámot hozott létre a Tisza Párt számára. A propagandalap mögött álló kiadót 18 millió forinttal támogatta korábban a 2022-es országgyűlési választásokat befolyásolni próbáló Action for Democracy, de kaptak pénzt a Norvég Alaptól és Soros György alapítványaitól is. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/az-action-for-democracy-altal-tamogatott-ujsag-is-beallt-a-tisza-part-moge | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Már keresi a TV2 az 50 milliós játszma új évadjának játékosait, megjelent a felhívás. A műsorra sokan emlékezhetnek: a legtöbb hasonló kvízzel, vetélkedővel szemben itt nem az van, hogy valami nulláról indul, és egyre csak növeli a vagyonát. Az 50 milliós játszmában - nem meglepő módon - épp 50 millióval indul a játékos, és ebből kell megtartania amennyit csak tud.
A vetélkedő magyar verziója a TV2 -n 2010-ben indult, az első három évadot Rákóczi Feri vezette, és akkor még 40 milliós játszma volt a címe.
Aztán a tévétársaság emelte a tétet, 50 lett a 40 millióból.
2025-ben már a negyedik évad jött, akkor Liptai Claudia vezette, utána pedig két évadot Majkára bíztak.
Egyelőre nincs több információ a műsorról, sem a műsorvezető személye nem ismert, és az sem, hogy lesznek-e változások a formátumban.
Itt lehet jelentkezni az 50 millióért:
A műsor történetének leggyorsabb kiesése 2017. februárjában volt, akkor két nő annyira biztos volt abban, hogy tudja a helyes választ, hogy a kezdőösszeget, az 50 milliót feltették - a rossz válaszra. Itt tesztelheti tudását. | 50 milliós játszma: itt lehet jelentkezni a pénzért | Rengeteg pénzzel nyitnak a szereplők, de azt meg is kell tartani. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/teve/2024/11/50-millios-jatszma-tv2-uj-evad | null | true | null | null | Origo |
Hatalmas vadkan gyalogol ki a nádasból az út szélére, ahogy Szigliget külterületéhez érek. Megfordulok, hogy lefotózzam, de addigra eltűnik a sötétben. Megszoktam már a szigligeti vadvilágot, szeretem is, ilyenkor úgy érzem, hazaértem. Az évi egyhétnyi alkotói lét kezdődik el. Reggelente futok egy szigetkört. A családom is eljön hétvégére az alkotóházba. Ünneplünk. A feleségem születésnapja, az enyém is. Két éve itt mutatta fel a pozitív terhességi tesztet, és most kint szaladgál a lányunk a folyosón, már pakol a könyvtárban, felfedez. Levesz a polcról egy verseskötetet. Karig Sára: Sarkövezet. A szerző mentette a vészkorszakban többek közt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni édesanyját. Radnótit épp nyolcvan éve lőtték agyon Abdánál. Karig Sára szovjet munkatáborba került, Vorkutában kezdett verseket írni. Nyolcvanéves volt, amikor megjelent az első és egyetlen verseskötete. Van benne egy vers Szigligeti leltár címmel. "Messze tompán kong az óra. / A falon kép: Tó, jég, ladik. / Hold süt alvó téli tóra. / És benne jégmadár lakik." | Szigligeti krimi | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/szigligeti-krimi | null | true | null | null | Mandiner |
|
Több tíz millió dollár érkezhetett az elmúlt hetekben magyarországi bankokba amerikai befektetőktől. A váratlan és nagymértékű tőkebeáramlás oka, hogy a magyar pénzintézetek egy része nem tölteti ki az itt számlát nyitó amerikai állampolgárokkal azt a W9-es jelű adatlapot, amely az USA szövetségi adóhivatala, az IRS értesítésére szolgál.Az amerikai magánbefektetők tőkekivonásának kiváltó oka, hogy megegyezés született a svájci bankok és az amerikai kormány között. Ennek értelmében több tíz ezer amerikai számla tulajdonosának adatait adták át az IRS-nek, vagyis jelentősen csorbult az évszázadokon át sértetlennek tartott helvét banktitok. A kiáramló pénz helyet keres magának - és így került a képbe Magyarország.A Napi értesülései és vizsgálódásai szerint a magyarországi bankoknak csak egy kis része tölteti ki az adatlapot az amerikai adózóval, majd az adatokat elküldi az IRS-nek. Az általunk megkérdezett, de névtelenséget kérő pénzintézetek azzal érvelnek, hogy sem az érvényben lévő hitelintézeti törvény, sem a pénzmosás elleni törvények nem írják elő ezt, ezért semmiféle mulasztást nem követnek el.Az ismeretlenségbe burkolózó bankokon kívül a CIB, a Budapest Bank és a Raiffeisen is egybehangzóan nyilatkozta, hogy nem tölteti ki az űrlapot. Egyedül a Citibank Europe Plc. fióktelepeként működő hazai Citibank illetékese közölte, hogy ők minden esetben megteszik ezt.A külföldi kézben lévő hazai bankoktól azt is szerettük volna megtudni, hogy ha a Nyugat-Európában lévő fiókjaik kitöltetik a W9-es nyomtatványt, akkor itthon miért nem alkalmazzák ugyanezt - ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.A magyarországi gyakorlatot kritizáló pénzügyi szakemberek ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy itt nem csupán a szabályok betartásáról, hanem a hazai bankrendszer hitelességéről is szó van. Az amerikai adóhatóság ugyanis nagy erőkkel figyeli az adóelkerülés minden lehetőségét és a Svájcban elért győzelem után megpróbálja lebuktatni azokat, akik az adózást elkerülendő, máshová próbálják átmenteni vagyonukat.Lebukásuk esetén a magyar pénzintézetek hitelessége és presztízse csorbulna - arról nem is beszélve, hogy egy kellemetlen adózási botrány nem tenne jót Magyarország megítélésének sem. | Budapestre menekül az amerikai magántőke | A banktitok oldódása miatt menekül Svájcból az amerikai magántőke, a befektetésre kiszemelt új célpontok között pedig előkelő helyen áll Magyarország. A hazai bankok döntő többsége ugyanis nem tölteti ki azt az űrlapot, amelynek révén az Egyesült Államok adóhatósága értesülhetne az amerikai polgárok számlanyitásairól. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/budapestre_menekul_az_amerikai_magantoke_.419927.html | 2009-09-14 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Magyarország az EU legkorruptabbjai között | A közbeszerzési korrupcióban Magyarország Bulgáriával és Romániával van azonos szinten, mégpedig az uniós rangsor végén. Négy évi kutatás után jutott erre a következtetésre a budapesti Korrupcióellenes Kutató Központ. Nem véletlen hogy Thomas Melia, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára, arra biztatja a magyar kormányt, hogy fokozza a korrupcióellenes törekvéseket. További információk a videóban.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150307-magyarorszag-az-unio-legkorruptabbjai-kozott | 2015-03-07 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A végelszámolás megkezdése után sem csillapulnak a politikai viharok az In-Forrás XXI Kht. körül: február végén kiderült, hogy a megszüntetésre ítélt társaság 322 millió forintot költött egy kormányzati adatmentési projektre. A Narancs birtokába került dokumentumok tanúsága szerint a Proware Kft. javaslatára az In-Forrás - a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Országgyűlés költségvetési bizottságának bizonyos vezetőivel történt szóbeli egyeztetés után - a Kopint-Datorg Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ és egy "vörös csapat" létrehozására készült; a titkos projektre további 6 milliárd forintot szántak.AMiniszterelnöki Hivatal (MEH) által 2001 augusztusában "a tudásalapú társadalom megteremtésére és az információs társadalom kihívásaira válaszul" alapított In-Forrás XXI Közhasznú Társaság viselt ügyei nem először kerülnek a nyilvánosság elé. Az In-Forrás a kormányváltás után az elsők között került Keller László közpénzügyi államtitkár célkeresztjébe; első ügyvezetőjét, a még Stumpf István által kinevezett Kornya Lászlót - a társaság Proware Kft. általi átvilágítása után - leváltotta a MEH. Az új ügyvezető, Tarjáni István különösen nagy értékre vonatkozó hűtlen kezelés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és sikkasztás bűncselekményének gyanúja miatt egész sor feljelentést tett elődje ellen - ahogyan erről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk (lásd: Meleg váltás, Magyar Narancs, 2003. február 20.). Kiss Elemér akkori kancelláriaminiszter 2002. december 31-én a kht. jogutód nélküli megszüntetését, végelszámolását rendelte el.
Idén február végén a Magyar Nemzet cikkéből kiderült: a végelszámolás alatt álló In-Forrás 340 (a Narancs birtokába került dokumentumok szerint 322) millió forintot fordít informatikai eszközbeszerzésre egy titokzatos adatmentési projekt keretein belül. A jobboldali napilap ezután cikksorozatban támadta a projektet és az In-Forrás feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Baja Ferenc államtitkárt.
Baja Ferenc, a MEH politikai államtitkára, kormánymegbízott az ügy kipattanásától fogva cáfolta, hogy ő adott volna megbízást a több száz milliós eszközbeszerzésre: állítása szerint ez Tarjáni István magánakciója volt, aki "önmagát titokgazdának kinevezve" a beruházás természetét sem a tulajdonossal, sem a végelszámolóval nem közölte. A Baja által az ügyről kiadott háttéranyag szerint a felügyelőbizottság megállapította: az ügyvezető a projekttel kapcsolatban nem rendelkezett sem megbízással, sem felhatalmazással, sem pedig a beruházáshoz szükséges fedezettel. "Mivel nem járt el a vezető tisztségviselőtől elvárható gondossággal", Baja Ferenc március 7-én felmentette Tarjánit a munkavégzés alól, és vizsgálatot rendelt el a felelősség mértékének tisztázására. A Magyar Nemzet ellen személyiségi jogi pert helyezett kilátásba (ám értesülésünk szerint eddig nem indított) az államtitkár, mert szerinte a lap valótlanul állította, hogy ő jogosulatlanul avatkozott volna be az In-Forrás Kht. gazdálkodásába.
Proware először
A Narancs birtokába került dokumentumok és a Miniszterelnöki Hivatalhoz közel álló, nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint azonban roppant valószínűtlen, hogy Tarjáni a saját szakállára vágott volna bele egy ilyen volumenű projektbe, ráadásul nem ez lenne az első eset, hogy Baja jogilag tisztázatlan körülmények között matat az In-Forrás körül: ő rendelte meg a társaság tavaly augusztusi, a Proware Kft. által végzett átvilágítását is, melynek eredménye az előző ügyvezető, Kornya László leváltása lett.
Egy megbízólevél tanúsága szerint Baja 2002. augusztus 6-án "mint a tulajdonosi jogokat gyakorló dr. Kiss Elemér képviselője" bízta meg a Proware-t az átvilágítással, mert az In-Forrás "elszámolási kötelezettségének sem az eredeti, sem a módosított határidőre nem tett eleget, és a közhasznú beszámolóját sem nyújtotta be". A vizsgálócsoport vezetésével a Proware gazdasági igazgatóját, Tarjányi Bélánét bízta meg, továbbá a magáncéget feljogosította arra is, hogy "a Kht. valamennyi telephelyén minden dokumentumba (beleértve az üzleti titkokat képezőket is)" betekintsen. A dokumentumok szerint az átvilágításért utólagos szerződéskötéssel, két részletben, összesen bruttó 20 millió forintot fizetett az In-Forrás a Proware-nek, méghozzá a Széchenyi-terv keretében, amennyiben a tételt az SZT-IS-3 projektre terhelték - ahogyan "KAP" címszóval ide könyvelték a titokzatos adatmentési projekt 322 millió forintját is.
Az SZT-IS-3 pályázat eredeti célja 12 ezer köztisztviselő számítógéphez juttatása volt; 2001-ben, a Fidesz-kormány alatt 880 millió forintot szánt erre a MEH. A pályázat elszámolásának határideje 2003. februárra esett, és az In-Forrás által benyújtott elszámolásban a Proware 20 milliója és a "KAP" 322 milliója is feltűnik a számlás tételek között. A KAP-hoz lábjegyzetben annyit fűzött az elszámolás összeállítója, hogy a "szóbeli tájékoztatást a kijelölt végelszámoló megkapta". A végelszámolóul kijelölt Reorg Rt. részéről delegált Kovács Ferenc végelszámoló Baja Ferencnek írott februári feljegyzésében azonban arra panaszkodik, hogy bár a "kormányzati adatvédelmi és adatmentési projekt" eszközbeszerzése megtörtént, az eszközöket leszállították, a kht.-nek számla jött, a végelszámoló az eszközök hollétét nem ismeri, a számlákba nem tekinthet be, mivel ezeket a titokgazda - az In-Forrás ügyvezetője - kezeli.
Proware másodszor
A Narancs birtokába jutott dokumentumok tanúsága szerint a projekt ötletgazdája az In-Forrással az átvilágítás után is kapcsolatban maradó Proware Kft. volt, amely 2002. november 21-én nyújtotta be a kht.-nak a Nemzeti Adatvagyon- védelmi Központ (továbbiakban: NAVK) és a Hungarian Red Team (továbbiakban: HRT) létrehozásáról szóló koncepcióját.
A leírt elképzelés lényege egy olyan egységes kormányzati adatvédelmi rendszer létrehozása, amely egy váratlan katasztrófa vagy informatikai probléma esetén is szavatolja, hogy a kormányzati szervek és a költségvetési intézmények adatai ne vesszenek el. E célból egy budapesti "elsődleges gyűjtő pont" és egy Budapesten kívüli "adatgyűjtő központ" létrehozását tűzi ki célul, melyek rendszeresen mentik a kormányzati gerinchálózatba kapcsolt szervezetek - sőt a szolgáltatást esetleg piaci alapon igénybe vevő vállalatok - archiválásra kijelölt adatait. A HRT pedig egy "speciális küldetéssel rendelkező informatikai csoport" volna, amely az NAVK-ban székel, és az állami szervezetek, egyéb hivatalok, vállalatok informatikai biztonságát ellenőrzi, biztonsági auditokat, "penetrációs vizsgálatokat" végez, nem visszariadva az "etikus hackelés" módszereitől sem.
A Proware koncepciója szerint az NAVK és a HRT az In-Forrás és a kormányzati gerinchálózatot üzemeltető Kopint-Datorg Rt. koprodukciójában jönne létre. A koncepció gazdasági hátterének megteremtésére a Proware - még a koncepció írásba foglalása előtt - kezdeményezte a részt vevő szervezetek egyeztetését a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) illetékes vezetőivel; a tárgyalások eredményeként az MFB "előzetes szóbeli ajánlatot tett" 6 milliárd forint kedvezményes konstrukcióban történő folyósítására, két lépcsőben: 2003-ban 4 milliárd, 2004-ben további 2 milliárd forintot szántak a projektre. A Proware az MFB-keret "gyors és rugalmas" lehívhatóságának érdekében egy sürgős pilot projektet javasolt, melyet az érintett szervezeteknek (In-Forrás, Kopint-Datorg) önerőből kell megvalósítaniuk.
Proware harmadszor
A Proware koncepcióját Tarjáni 2002. december 3-án terjesztette a MEH döntésre jogosult vezetője elé, majd amikor - az ügyvezető 2003. március 3-án, a botrány kipattanása után kelt összefoglaló jelentése szerint - "a MEH-től a projektre megnevezett kontaktszemély visszaigazolta a projekt végrehajtásának megkezdhetőségét, a projekt realizálása megkezdődött". Első lépésben megvalósíthatósági tanulmány készült "kormányzati szervek informatikai infrastruktúráját átfogó biztonsági szervezet kialakítására" nettó 7 millió forintért, melynek elkészítésére három cégtől kértek ajánlatot. A nyertes ajánlattevő ismét a Proware Kft.; az elkészült tanulmány Tarjáni fent hivatkozott jelentése szerint "az engedélyező MEH vezető felé megküldésre került".
Második lépésben az In-Forrás december elején a központosított közbeszerzés keretein belül rendelte meg a szükséges eszközöket: két nagy teljesítményű Sun adatbázisszervert bruttó 322 millió forint értékben. A "RISC alapú nagy rendelkezésre állású adatbázis kiszolgáló, és a hozzá tartozó nagykapacitású tároló, mentő és archiváló rendszer megvalósítása" tárgyú beszerzési pályázatra három céget (Sun Microsystems Kft., Bull Magyarország Kft., Delta Elektronik Kft.) hívtak meg. A bírálóbizottságnak tagja volt Szittner Károly, az In-Forrás felügyelőbizottságának elnöke is. A szervereket 2002. december 9-én a nyertes ajánlattevő Delta Elektroniktól rendelték meg.
2003-ban azonban gellert kapott a projekt: Kiss Elemér akkori kancelláriaminiszter 2002. december 31-én az In-Forrás jogutód nélküli megszüntetését, végelszámolását rendelte el. Kiss Elemér nemsokára megbukott - ebben forrásaink szerint nem kis része volt a MEH-es politikai államtitkárok hatáskörének szabályozására irányuló törekvéseinek - és ügy lett az APEH-es adatmentésből is. Február végén a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta az In-Forrás nagy értékű szervereiről szóló információit, március 7-én pedig Baja Ferenc - mint fentebb írtuk - felmentette Tarjáni Istvánt a munkavégzés alól. Baja hivatalának tájékoztatása szerint a "magánakció" le lett állítva: a megrendelt számítástechnikai eszközöket a szállító jelenleg is saját telephelyén tárolja, sem azok üzembe helyezésére, sem pedig a számlák kifizetésére nem került sor. A Narancs úgy tudja, hogy az In-Forrástól elbocsátották a projekt végrehajtásával foglalkozó munkatársat is.
Ki viszi el a balhét?
Schäffer István, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának (MKGI) főigazgatója megkeresésünkre úgy nyilatkozott: az In-Forrásnak a 322 millió forint értékű beszerzésre nem érkezett csatlakozási kérelme az MKGI-hez, tehát az mindenképpen szabálytalanul zajlott. "Amennyiben a szállító keretszerződéses partnerünk, úgy neki is kötelessége lett volna meggyőződni arról, hogy az illető cég rendelkezik-e aláírt csatlakozási kérelemmel" - mondta Shäffer.
A Narancsnak nyilatkozó államigazgatási szakemberek további furcsaságokra is felhívták a figyelmünket: Baja Ferenc 2002. december 12-én kapott megbízást Kiss Elemér kancelláriaminisztertől az In-Forrás feletti tulajdonosi jogok gyakorlására. E nap előtt tehát szabályosan nem rendelhette volna meg a Proware szolgálatait, utána viszont hivatalból is értesülnie kellett a Nemzeti Adatvagyon- védelmi Központ létrehozásának előkészületeiről. Szittner Károly, az In-Forrás felügyelőbizottságának elnöke pedig a pályáztatásban is részt vett.
Az "adatvédelmi központon" kívül értesültünk sok más új keletű furcsaságról is az In-Forrás körül: az összkormányzati call centerről és a bíróknak utólagosan juttatott számítógépekről lásd keretes írásainkat.
Hívásátirányítás
Sajtótájékoztatón cáfolta Baja Ferenc a Magyar Nemzet azon állítását is, miszerint ő választott volna új alvállalkozót a korábban az In-Forrás által pénzelt összkormányzati call center működtetésére. Az évi 440 millió forintos büdzsével működő call center feladata a kormányportállal és az informatikai pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás volt, Baja azonban februárban utasította a végelszámolót: mivel üzemeltetése okafogyottá vált (a kormányportál a Kopint-Datorghoz, a pályázatok az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz kerültek), szüntesse meg a szolgáltatást. Baja Ferenc hivatalának tájékoztatása szerint a call centert működtető alvállalkozóval, az Apak-Tel Kft.-vel kötött szerződés felülvizsgálatakor feltűnő értékaránytalanság gyanúja merült fel: az In-Forrás az előző kormány idején több azonos célú szerződést kötött az Apak-Tellel, a választások előtt pedig meghívásos közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződéssel a szolgáltatási díjat havi szinten mintegy négyszeresére emelték. Az Apak-Telnek mintegy 240 millió forinttal maradt adósa az In-Forrás, miközben a call center működtetését az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány megbízásából 228 millió forintért a GKK Kft. vette át - ám Baja Ferenc szerint erről a közalapítvány közbeszerzési eljárás keretében, teljes önállósággal döntött, hiszen ő még csak a kuratóriumnak sem tagja.
Bírói tiltakozás
Akadt furcsaság az In-Forrás másik számítógéposztó pályázata, a bírákat, ügyészeket, valamint bírósági és ügyészségi alkalmazottakat számítógéphez juttató SZT-IS-16 lezárása körül is. Bár a pályázatot már tavaly lebonyolították, és a nyertesek 2002 márciusában át is vehették az eszközöket, a Narancs birtokába került levél tanúsága szerint dr. Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke 2003. februárban írásban tiltakozott a kancelláriaminiszternél amiatt, hogy a Fővárosi Bíróság Cégbíróságának három bíráját 2002. december elején "megkereste" az In-Forrás munkatársa. A kht. ajánlata értelmében lehetőségük lett volna pótlólag pályázni, mert bírák részére még néhány gép kihelyezhető. Mindhárom megkeresett bíró feladatkörébe a közhasznú társaságok bejegyzése tartozik, egyikük az In-Forrás bejegyzője volt, viszont egyikük sem pályázott annak idején, így még a sikertelenül pályázók listáján sem szerepelhettek. Gatter más bíróktól és igazságügyi alkalmazottaktól is kapott olyan jelzést, hogy az In-Forrás még mindig gépeket oszt. A cégbíróság megkeresett bírái elfogadták, majd Gatter felszólítására januárban visszaadták a gépeket az In-Forrás képviselőjének. | Az In-Forrás Kht. végelszámolása: "Vörös csapat" | A végelszámolás megkezdése után sem csillapulnak a politikai viharok az In-Forrás XXI Kht. körül: február végén kiderült, hogy a megszüntetésre ítélt társaság 322 millió forintot költött egy kormányzati adatmentési projektre. A Narancs birtokába került dokumentumok tanúsága szerint a Proware Kft. javaslatára az In-Forrás - a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Országgyűlés költségvetési bizottságának bizonyos vezetőivel történt szóbeli egyeztetés után - a Kopint-Datorg Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ és egy vörös csapat létrehozására készült; a titkos projektre további 6 milliárd forintot szántak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az_in-forras_kht_vegelszamolasa_voros_csapat-61840 | 2003-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A fejlesztés során önkormányzati tulajdonú belterületi gyűjtőút, kiszolgáló-, lakó- és vegyes használatú út korszerűsítése, felújítása, burkolatának megerősítése valósul meg, összesen huszonhárom szakaszon - adta hírül Dankó Béla országgyűlési képviselő közösségi oldalán. | 400 millió forintból újulhatnak meg az utak Gyomaendrődön | Egy nyertes pályázatnak köszönhetően, 400 millió forintnyi támogatási forrásból újulhat meg 23 belterületi útszakasz Gyomaendrődön. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/ut-400-millio-gyomaendrod | null | true | null | null | BEOL |
Mint a police.hu oldalon a halálos késeléssel kapcsolatban olvasható, a rendelkezésre álló adatok szerint szombaton 18 óra 50 perc körül Budapest II. kerületében egy 18 éves férfi késsel több alkalommal megszúrta volt barátnőjének 51 éves édesanyját. A mentőszolgálat munkatársai megpróbálták újraéleszteni a nőt, de az életét már nem tudták megmenteni. A helyszínről a férfi elmenekült, ám a BRFK nyomozói azonosították, majd hajtóvadászatot indítottak ellene.
A kiadott körözés alapján a Kisteleki Rendőrkapitányság egyenruhásai november 3-án 4 óra körül a kisteleki buszpályaudvaron elfogták a fiatal férfit. Sz. Tamást a Budapesti Rendőrfőkapitányságra állították elő, ahol az Életvédelmi Osztály nyomozói emberölés bűntett gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, valamint őrizetbe vétele mellett kezdeményezték a letartóztatását. A gyanúsított a vallomástételt megtagadta.
Mint a Metropol cikkében olvasható, a fiú az eset után elmenekült , és vélhetően vonatra pattant, ezért végül másnap, november 3-án a hajnali órákban fogták el őt Kisteleken, információink szerint a helyi buszpályaudvar környékén lézengett. Nem kizárt, hogy innen még tovább akart indulni, ugyanis úgy tudjuk, hogy a fiatal Békésben élt. Most azonban elfogták, elszámoltatása jelenleg is folyik.
A döbbenetes gyilkosságról a Metropol is beszámolt. Szombaton ugyanis valóságos hajtóvadászat folyt egy 18 éves fiatal férfi, Sz. Tamás után, miután felmerült a szörnyű gyanú, hogy a fiú brutálisan végzett volt barátnője édesanyjával. A rendőröket szombat késő délután riasztották egy II. kerületi társasházhoz, miután az ott élő 51 éves asszonyra rátámadt a lánya expasija. Bár a nőn a kiérkező mentősök megpróbáltak segíteni, már nem lehetett megmenteni, és a helyszínen meghalt.
A lap írt arról, hogy az 51 éves családanya kommunikációs szakemberként dolgozott, korábban egy tévécsatorna kommunikációs igazgatója volt, legutóbb pedig egy budapesti egyetem stratégiai és PR vezetőjeként munkálkodott, szakmájában és magánéletében is köztisztelet övezte, Zsuzsannát százak gyászolják. Egyelőre pontosan nem tudni, hogy mi is történt azokban a tragikus percekben, az ügyben a rendőrség jelenleg is gőzerővel nyomoz. A helyiek sem tudják, hogy mi történhetett, a legtöbb házbeli azt mondta: nem is látták a fiatalt a ház körül - nemhogy a gyilkosság napján, de korábban sem.
A fiú az eset után elmenekült, és vélhetően vonatra ült, ugyanis végül másnap, november 3-án a hajnali órákban fogták el őt Kisteleken, információink szerint a helyi buszpályaudvar környékén lézengett. Nem kizárt, hogy innen még tovább akart indulni, ugyanis úgy tudják, hogy a fiatal Békésben élt. | Békési kötődésű a halálos késelés gyanúsítottja | Békési kötődésű lehet az a férfi, aki halálra késelte volt barátnőjének 51 éves édesanyját, Révész Zsuzsát, az RTL egykori kommunikációs vezetőjét. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/halalos-keseles-bekesi-revesz | null | true | null | null | BEOL |
Az internetet böngészve bukkantunk rá a Jófogás nevű hirdetésekkel foglalkozó oldalon, hogy eladósorba került Szombathely egyik legendás büféje, ami közvetlenül a Parkerdő mellett található. Mivel egy évtizedek óta működő, népszerű vendéglátóegységről van szó, így alighanem minden szombathelyinek egyből beugrik a kép a helyről. Ha nem is tért be ide, kizárt, hogy ne kirándult, vagy biciklizett volna el mellette. Ráadásul az ára sem tűnik első pillantásra annyira húzósnak, 40 millió forintért már bárki megveheti. Lássunk néhány szót a hirdetésből:
- Konkurenciamentes, egyedi vendéglátóegység a Parkerdő szívében! Szombathely híres kirándulóhelyén kínálom eladásra a képeken látható, évtizedek óta működő, jól bejáratott és közkedvelt Parkerdei büfét. Az ingatlan közvetlen környezetében játszótér, szabadtéri konditerem, sportpályák, futópályák, tanösvény, sétaút, pikniktér és szalonnasütők helyezkednek el. A környéken közel 1000 kiskert használói és lakói is folyamatos látogatottsággal látják el a vendéglátóhelyet. A parkerdőbe télen-nyáron rendszeres helyijáratú autóbusz közlekedik, melynek egyik megállója a büfé bejárata előtt van. A gépjárművek részére, tágas ingyenes parkolóhely áll rendelkezésre. Az ingatlan 756 m2 körbekerített területen helyezkedik el. A kerthelyiség 162 ülőhellyel rendelkezik, melyből 120 ülőhely állandóan fedett. A klimatizált 41 m2 alapterületű büfén kívül, még 3 felépítmény helyezkedik el az ingatlan területén - olvasható a hirdetésben. További részletek ITT ! | Eladósorba került Szombathely egyik ikonikus büféje | A Parkerdő szívében található vendéglátóegység évtizedek óta működik, de most új gazdát keresnek neki. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/eladosorba-szombathely-ikonikus-bufe | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Mint arról korábban már írtunk, ismételten átalakítaná a kormány a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) még 2019-ben leválasztott kutatóhálózatot. A most éppen HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven futó szervezetet egy most véleményezés alatt álló törvénytervezet teljesen átalakítaná, és az egyetemi alapítványosításhoz hasonlóan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná. A tervezet ráadásul az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így a korrupció melegágyává változtatna. A kutatók a tervek miatt múlt csütörtökön tüntetést is tartottak.
Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a tüntetés napján nyílt levélben igyekezett megnyugtatni a kutatókat, amelyben arról írt, hogy az új törvény alapján nem szüntetnének meg kutatóintézeteket, nem privatizálnák az ingatlanokat, minden átláthatóan történik, az sem igaz, hogy KEKVA-sítanák a kutatóintézeteket, az új törvény pedig inkább csak pénzügyi mozgásteret és autonómiát ad majd az egész hálózatnak.
A kutatóhálózati dolgozókból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) ezzel kapcsolatban hétfőn hosszú Facebook-posztban szedte darabokra Gulyás állításait:
A törvénytervezetben az áll, hogy a jelenlegi kutatóközpontok és -intézetek megszűnnének, a jogutód az újonnan alapítandó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lenne, azonban a javaslatban nem szerepelnek konkrét kutatóintézetek vagy kutatóközpontok, így semmiféle információ vagy garancia nincs a most működő kutatóhelyek újraalapítására.
A törvénytervezet véleményezésére megint csak 2 napot hagytak az érintetteknek, ráadásul nincs nyilvános törvénytervezet, nincs társadalmi egyeztetés, nincsenek nyilvános jegyzőkönyvek a megbeszélésekről, és a reprezentatív szakszervezet képviselői hiába keresték többször is Gulyás Balázst, ő a párbeszédtől elzárkózott.
A tervezett új szervezeti struktúra sem részleteiben, sem lényegét tekintve nem ismert, így semmilyen garancia nincs például a meglévő kutatóintézetek folyamatos működésére, a vezetők kiválasztására, az egyes szervezeti szintek közötti átlátható kapcsolatra, és általában hiányoznak az átlátható működés minimumkövetelményei. A leendő Irányító Testület első elnökét a miniszterelnök nevezi ki, a tagokra semmilyen érdemi előírás nem vonatkozik, a Magyar Tudományos Akadémiát, amely a magyar tudományos közélet legfőbb letéteményese, kizárják a folyamatból.
A kutatók semmilyen garanciát nem látnak a törvénytervezetben a munkahelyek biztonságára és a dolgozók foglalkoztatására, ugyanis a tervezet szerint a leendő Irányító Testület "dönt a kutatóintézetek létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről". A kutatóintézetek működtetésével, mindennapjaival kapcsolatos jogosítványok szintén az Irányító Testület, illetve a vezérigazgató kezébe kerülnének. Az Irányító Testület "tagjainak többségét a tudomány művelői közül választják ki", de ez egy értelmezhetetlen kategória, nem világos, hogy milyen szerv bírálja majd el, hogy ki számít a "tudomány művelőjének".
A kutatók azt sem látják biztosítva, hogy a HUN-REN költségvetése így majd nőni fog, mert erről sincsenek konkrétumok a javaslatban.
Ha nem is KEKVA-nak hívják az új konstrukciót, a törvénytervezetben az szerepel, hogy ha a törvény valamit nem rendez, akkor "e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni"; ráadásul a tervezet a főbb pontokon, lényegi elemeiben a KEKVA törvény szó szerinti átirata, a szövegszerű egyezés kb. 50 százalékos. Az új szervezeti forma tehát magánalapítványhoz hasonló konstrukció lenne, olyan "sajátos magánjogi jogalany", amelyre az alapítványok szabályai vonatkoznak.
A kutatók azt is szóvá teszik, hogy sem a jelenlegi, sem a tervezett rendszerben nincs olyan autonóm szerv, amelyet a kutatók vagy a dolgozók választanának, az Irányító Testület kinevezésére nincs és nem is lesz ráhatása a kutatóknak, a főigazgatók kiválasztásába szintén nem szólhatnak bele.
Gulyás Balázs arra is hivatkozott, hogy az Alkotmánybróság (Ab) szerint az Irányító Testület működése megfelel a tudományos kutatás szabadsága elvének, de az Ab egyrészt még egy korábbi verzióról mondott véleményt, másrészt akkor azt is kimondta, hogy alaptörvény-ellenes a kutatóhálózat átalakítása.
A kutatók szerint az egész kutatóhálózatot kiárusíthatják, nem csak az ingatlanokat, mert a tervezet valójában közvagyonból magánvagyont képez a törvény erejénél fogva, tehát az új törvény közvagyont és közfeladatot privatizál. A magánalapítvány a bevételeiről, az általa kötött szerződésekről, a kifizetett megbízási díjakról sokkal szűkebb körben köteles elszámolni, mint egy állami szerv.
Az ADF végül azt írja, hogy összességében kitartanak a véleményük mellett: a kutatóhálózatnak a Magyar Tudományos Akadémiánál a helye, és ez a törvénytervezet nem támogatható. | Kutatóintézetek átalakítása: hosszan cáfolják az akadémiai dolgozók az őket megnyugtatni próbáló érveket | Magyar Narancs | A tervezet valójában közvagyonból magánvagyont csinál, közvagyont és közfeladatot privatizál, emellett megkönnyítené a kutatóhelyek megszüntetését is. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kutatointezetek-atalakitasa-hosszan-cafoljak-az-akademiai-dolgozok-az-oket-megnyugtatni-probalo-erveket-272549 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján februárban csalás gyanúja miatt indított eljárást H. A. 43 éves mezőfalvai lakos ellen. A férfi rendőr altábornagynak adta ki magát, azt állította, magas szintű kapcsolataival nagy üzletek elnyerésében tud segíteni.
A pályázatokkal kapcsolatos ügyintézésért, sikerdíj előlegként és más jogcímeken 2017-ben és 2018-ban összesen mintegy 600 millió forintot vett át – sértettenként 8 millió és 400 millió forint közötti értékben – ténylegesen azonban semmilyen tevékenységet nem végzett.
A nyomozók lefoglaltak többek között egy luxusautót, zár alá vettek egy ingatlant.
A férfi a korábbi bűncselekménye miatt elrendelt reintegrációs őrizetből megszökött, ellene május 21-én a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság adott ki elfogatóparancsot.
A másik csalót szintén az NVSZ feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság emberei fogták el. Az 53 éves, budapesti N. Csaba az Alkotmányvédelmi Hivatal dandártábornokának, a Világbank alelnökének és jogásznak adta ki magát.
A férfi egy Pest megyei település polgármestere megbízásából pályázatok, egyéb hivatalos ügyek intézésében járt el, nemlétező jogi doktori címet használva írt beadványokat. Ezért többször kért pénzt, az összeg nagyságát a további nyomozás fogja tisztázni. A férfit zugírászat gyanúja miatt a Pest megyei nyomozók május 30-án kihallgatták, a gyanúsított beismerő vallomást tett.
Kiemelt kép: police.hu | Csaló kamutábornokokat buktattak le a rendőrök | Egyikük 600 millióval vert át embereket, a másiknál még nem tudni, mekkora kárt okozott, de a Világbank alelnökének is kiadta magát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/07/02/csalo-kamutabornokat-buktattak-le-a-rendorok/ | 2019-07-02 02:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Külföld: Rizsporos intrikák Nicolas Sarkozy udvarában | Alig győzi megfékezni a kormányában ténykedő önfejű hölgypolitikusokat Nicolas Sarkozy francia elnök. Az Élysée-palota, hajdani versailles-i királyi udvart megszégyenítő intrikák és féltékenységi jelenetek színhelye, ahol a sztárallűrökért brüsszeli száműzetés jár. A külügyminiszter állítólag háborús bűnökről hallgatott. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/rizsporos_intrikak_nicolas_sarkozy_udvaraban-319397 | 2009-02-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A győztes azt mondta, próba szerencse alapon pályázott, és ő lepődött meg a legjobban, hogy nyert. Czeván György veje korábban már öt trafikot nyert.
Újabb trafikot készül nyitni Czerván György vidékfejlesztési miniszter veje, a korábbi ötszörös nyertes Galbács Ferenc. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. augusztus 12-én írta ki a még szabad koncessziókra a pályázatot, amelynek eredményét pár napja hirdették ki. A településen Galbács Ferenc apjának az élettársa, Rada Rita nyert.
Az államtitkár azt állítja, hogy nem tudott az újabb dohányboltról. A Blikknek azt mondta, semmi köze hozzá, és egyébként is rossz a viszony a lánya családja és a veje között, hónapok óta nincs semmilyen közvetlen kapcsolatuk. Ugyanakkor megvédte a lánya férjét, aki szerinte törvényes keretek között szerezte a trafikjait.
A nyertes, Rada Rita a lapnak azt mondta, próba szerencse alapon pályázott, és ő lepődött meg a legjobban, hogy nyert. Hozzátette, hogy senki sem segített neki a pályázatban.
Czerván György államtitkár veje tavasszal nyert el öt trafikot. Galbács Ferenc akkor a Hvg.hu-nak elárulta, hogy egy családi összejövetelen beavatta az apósát a terveibe, hogy indul az állami trafikpályázaton. | Újabb trafikot nyert az agrárállamtitkár vejének a családja | A győztes azt mondta, próba szerencse alapon pályázott, és ő lepődött meg a legjobban, hogy nyert. Czeván György veje korábban már öt trafikot nyert. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20131107-ujabb-trafikot-nyert-az-agrarallamtitkar-vejenek-a-csaladja.html | 2013-11-07 07:59:00 | true | null | null | Origo |
Budapest - Cegléd - Bár múlthét pénteken lapunk kérdésére még elismerte a KDNP-s Földi László, hogy törvénytelen módon duplán vesz fel költségtérítést a parlamenttől és a ceglédi önkormányzattól egyszerre szerdán már azt közölte a Blikkel: nem követett el törvénysértést.
- Én nyilatkoztam még májusban arról a parlament bérszámfejtési osztályának, hogy kapok a ceglédi önkormányzattól is költségtérítést, így annak összegét a parlamenti pénzemből levonták, azaz minden törvényesen történt - mondta szerdán kora délután lapunknak Földi, aki KDNP-s országgyűlési képviselő és ceglédi polgármester egyszerre.
Kérdésünkre, hogy ha minden szabályszerűen történt, akkor lapunk múlt pénteki megkeresésére miért ismerte el a törvénytelenséget, és miért kért bocsánatot az el sem követett jogszabálysértés miatt Földi azt mondta: rosszul emlékezett.
- Tudja nem szoktam foglalkozni ezekkel a dolgokkal, a képviselő tiszteletdíj is több részből áll össze, és nem emlékeztem pontosan, hogy mit vonnak le, és mit nem - magyarázta a képviselő.
A KNDP-nél ehhez annyit tettek hozzá, hogy a képviselőt az önkormányzatnál egy általa megbízhatónak tartott ember figyelmeztette, hogy törvénytelenül vesz fel pénzt, ezután ő rögtön lemondott róla, és mikor lapunknak nyilatkozott ebben a szellemben ismert el a jogsértést, amit valójában el sem követett.
A Blikknek szerdán megküldött dokumentumok tanúsága szerint a honatya valóban nem vett fel törvénytelenül pénzt.
E.S.P. | Pénteken még elismerte, szerdán már tagadta a dupla pénzt Földi | Dupla költségtérítés: már máshogy emlékszik a KDNP-s képviselő | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/penteken-meg-elismerte-szerdan-mar-tagadta-a-dupla-penzt-foldi/8l9wvp5 | 2011-03-23 16:00:43 | true | null | null | Blikk |
A képviselő-testület felszólítja az állásából, a fegyelmi vizsgálat idejére felfüggesztett Rapcsák Andrást, hogy március 19-én, pénteken délután 3 óráig adja át a hivatalt, ugyanis a polgármester ezt ez idáig ezt nem tette meg, arra hivatkozva, hogy
felfüggesztése törvénysértő.
Megszavazta továbbá a testület, hogy Rapcsák Andrástól felfüggesztése alatt megvonja a költségtérítést, a gépkocsi és a rádiótelefon használatát.
A polgármester irodáit lezárják, s a városházán egy másik helyiséget jelöltek ki számára, ahol a parlamenti képviselői munkáját elláthatja.
Az ülésen Rapcsák András helyett jogi képviselője vett részt.
hirdetés | Tovább folytatódik a fegyelmi vizsgálat Rapcsák ellen | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990317tovabb | 1999-03-17 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Bodzsár István azt mondta, nem tudott azonosulni azzal a vezetési stílussal, amit Mendreczky képvisel, de harag nélkül szeretne elvállalni a köztévétől.
A kuratórium felelősségét is vizsgálhatja a rendőrség. A testület ugyanakkor csak a 300 millió fölötti szerződéseket hagyja jóvá. Bakó Lajos, a testület elnöke elmondta, három szerződéshez járult hozzá a kuratórium, ezek mind rendben voltak. Szerinte a testület csak politikai felelősséggel bír, de büntetőjogival nem. Hozzátette, március 31-én ül össze a civil szervezetek delegáltjaival együtt az elnökség, ekkor bárki bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet Mendreczky Károly ellen. Az indítvány elfogadásához a teljes testület kétharmados többségének támogatására van szükség.
(2001. május 19.) | A köztévé produkciós igazgatója is lemondott <br/> | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/5/20010523akozteve | 2001-05-23 07:15:00 | true | null | null | Origo |
Köpöncei Csilla
2014.04.02. 04:23
Több mint 250 offshore hátterű cég vett fel európai uniós és nemzeti támogatásokat az elmúlt pályázati ciklusban.
Befejeződött az offshore-gyanús pályázati nyertesek vizsgálata; a 2007–2013-as támogatási időszak kedvezményezettjei közül több mint 250 cégről derült ki, hogy gazdasági háttere valamelyik adóparadicsomhoz köthető. Esetükben az eddig kifizetett támogatás összege meghaladja a tízmilliárd forintot. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára lapunknak elmondta, az érintetteket hamarosan értesítik, s a kormány elindítja az elállási folyamatot. – Ezt a határozatot, mint minden fejlesztéspolitikai döntést, megtámadhatják a cégek, ugyanakkor ha nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani az általunk feltárt tények ellenkezőjét, akkor az eddig kifizetett támogatási összeget kamataival együtt kell visszautalniuk az államnak – hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor. Arról, hogy ezeket a pénzeket mire használhatja fel az ország, egyelőre nem született döntés.
A helyettes államtitkár szerint három lehetőség adott: vagy annak a pályázati konstrukciónak a keretében fizetik ki újra, amelyikből visszakövetelték a támogatást, vagy az állam kiír egy teljesen új pályázatot, de az is felmerült, hogy ezzel az összeggel csökkentsék a 2007–2013-as időszakra vonatkozó túlvállalás mértékét. A szankciók sora itt azonban még nem ér véget, az offshore háttérrel rendelkező cégek az idén induló fejlesztési ciklusban nem indulhatnak az európai uniós és a nemzeti forrásból nyújtott pályázatokon.
A vizsgálaton egyébként nagy részvénytársaságok és kisvállalkozások is elbuktak. A fejlesztési honlapra felkerült szégyenlista mellett a tisztességesen működő nyertes pályázókról is készít listát a Miniszterelnökség, amelyet a napokban tesznek közzé az eddigi nyertes civil szervezetek listájával együtt.
Ismeretes, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013 szeptemberében kezdte meg a vizsgálatot, ekkor több mint 45 ezer cégnek és civil szervezetnek küldték el az új átláthatósági nyilatkozatot. Azok a szereplők, amelyek nem küldték vissza időben a nyilatkozatot, vagy nem feleltek meg a követelményeknek, felkerültek az NFÜ honlapjára. A szégyenlista tavaly ősz óta folyamatosan szűkült, legutóbb 4-5000 olyan céget talált a Miniszterelnökség, amelyek esetében nem lehetett egyértelműen megállapítani a tulajdonosi hátterét. Tőlük újabb dokumentumokat kért a kormányzat. Csepreghy Nándor szerint még körülbelül kétezer olyan társaság van, amelynek a hátterét nem sikerült tisztázni, esetükben folyik a vizsgálat.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják. | Visszafizettetik a támogatást | Több mint 250 offshore hátterű cég vett fel európai uniós és nemzeti támogatásokat az elmúlt pályázati ciklusban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2014/04/visszafizettetik-a-tamogatast | 2014-04-02 08:13:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az első megszólalásaiban már kritikus véleményt alkotott a kormánypártokról és az ellenzékről egyaránt. Míg nem sokkal korábban állami cégek különféle beosztású vezetőjeként - például a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként - ódákat zengett a magyar oktatásról és a családtámogatási rendszerről, idén tavasszal a választási kampányban már ennek az ellentétét harsogta mindenfelé.
A jól jövedelmező állami állások haszonélvezőjeként magasztalta a kormány intézkedéseit, majd amikor megszűntek ezek a pozíciói, egyik napról a másikra fordult, és gyalázni kezdte azt a közösséget, amelynek tagja volt
- hívja fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet .
Egy áprilisi interjúban a Mérce nevű szélsőbaloldali portálnak úgy fogalmazott : "Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt, éppen azt mondtam, hogy sem a levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi." Amikor Magyar a NER-ből kiugrókról beszélt, nyilván éppen olyan személyeket támadott, mint saját maga, vagyis már az első politikusi megszólalása körül is komoly ellentmondások húzódtak.
A volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéseiről készült hanganyagok tanúsága szerint Magyar Péter közönséges stílusban, káromkodva szidta a nyugdíjasokat, a saját szimpatizánsait, illetve a közvetlen munkatársait.
A Magyar Nemzet felidézte, miként beszélt a saját szavazótáboráról szűk körben: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee..."
A Tisza Párt elnöke a hangfelvételen gúnyolódott az időseken is , "nyugdíjaskommandónak" nevezve őket, sőt még azon is viccelődött, hogy vegyenek maguknak új unokát.
Egy másik hangfelvételrészben Magyar Péter már a saját munkatársait nevezte agyhalottnak, politikailag alkalmatlannak, sőt Soros-ügynöknek.
A napokban az is nyilvánvalóvá vált, bírósági ítélet erősítette meg, hogy Magyar Péter légből kapott állításokkal támadta meg a Polt Péter vezette ügyészséget korábban, amikor a volt feleségével zajlott magánbeszélgetésük felvételével házalt a nyilvánosság előtt. A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése egyértelművé tette Magyar Péter kijelentéseinek teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését.
A magyar közéletben ritkán fordult elő eddig, hogy egy politikus - főként olyan, aki kormányzati hatalomra tör - lényegében a teljes hazai sajtót megtámadja és válogatott szidalmakkal illesse. Az újabb frontvonal megnyitására a hétfőn nyilvánosságra került újabb hangfelvétel a bizonyíték, ahol szidja a teljes médiát.
Ezt követően Magyar hétfőn sajtótájékoztatót tartott , ahol ugyan az általa összeválogatott sajtótermékek képviselői voltak jelen, de így is végig agresszívan hárította a kérdéseket. Később pedig szó szerint kidobatta a Hír TV munkatársát a helyszínről egy biztonsági emberrel.
Az agresszivitás egyébként sem áll távol Magyar Pétertől, hiszen már volt feleségével, Varga Judit exigazságügyi miniszterrel szemben is éveken át alkalmazott verbális és fizikai erőszakot.
Hasonló tapasztalatai voltak a politikussal folytatott párkapcsolata során Vogel Evelinnek is. Magyar volt barátnője az Indexnek adott szeptemberi interjúban idézett fel egy esetet, amikor fenyegetve érezte magát.
A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható . | Magyar Péter mindenkit szid és támad | A nemrég nyilvánosságra került hangfelvételekből kiderül, milyen ember valójában a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-hangfelvetel-2 | null | true | null | null | HEOL |
A Moneybookers brit online fizetéseket intéző cég gyűjtötte eddig össze a Wikileaksnek érkező adományokat. Nemrég küldtek egy emailt a Wikieaksnek, hogy lezárták számláikat, mert az amerikai kormány megfigyelőlistájára és az ausztrál kormány feketelistájára kerültek.
A listákra azután kerültek fel, hogy az amerikai kormány nyíltan is támadta az alapítót, Julian Assange-ot, amiért a Wikileaks több ezer oldalnyi titkosított dokumentumot hozott nyilvánosságra az afganisztáni háborúról. Ez volt amúgy minden idők legnagyobb amerikai katonai titoksértése.
A Wikileaks elutasította azt a kérést is, hogy visszaadja a dokumentumokat és megsemmisíti a másolatokat. Ehelyett az a tervük, hogy egy sokkal részletesebb és több oldalból álló hasonló csomagot hoznak nyilvánosságra, ezúttal az iraki háborúról.
A számlát még augusztus 13-án zárolták, Assange ezután megkereste a céget, hogy magyarázatot kérjen tőlük. A kereskedelmi vezető azonban a jogi osztályhoz küldte azzal, hogy valami gond van a számlával. A Moneybrokers nem kívánt nyilatkozni az ügyben a Guardiannek. | Elvágták a Wikileaks pénzforrásait | Elvágták a Wikileaks pénzforrásait - Az adományokat gyűjtő cég megszüntette a számlájukat. | null | 1 | https://index.hu/tech/2010/10/15/elvagtak_a_wikileaks_penzforrasait/ | 2010-10-15 11:00:00 | true | null | null | Index |
Az Energol vezetőinek tulajdonított 6,7 milliárdos károkozásból, ma már úgy látják, valójában csak pár százmillió igazolható, s a cég által forgalmazott "rossz minőségű termék" nem is olyan rossz. Inkább határeset. A lőfegyverről, amelyet az egyik vádlott engedély nélkül birtokolt, tizenegy évvel a nyomozás és négy évvel a bíróság per kezdete után fölfedezték: dísztárgy.
Így azután a bíróság épp csak meg nem dicsérte "az évszázad olajperének" vádlottjait, akik közül az ítélethirdetés után csak azért nem távozhatott mindenki szabadon, mert más ügyek kapcsán néhányat jogerősen elítéltek.
A bíróság mentségére legyen mondva: hozott anyagból dolgozott, s a per kezdetén még jogi lehetősége sem volt - ma már lenne - a "törvényes vád hiányára" hivatkozva visszadobni a vádiratot, amely - ahogy az ítélet szóbeli indoklásakor a bírónő nyomatékosan hangsúlyozta - nem felelt meg az alapvető kritériumoknak, s hiányosságait az elévülés miatt már nem lehetett orvosolni.
Ma már a rendőrségen és az ügyészségen szinte senki nincs abban a pozícióban, amit az Energol-ügy kezdetén betöltött. A nyomozás irányítói és kulcsemberei, a nyomozást felügyelő ügyészek, a vádirat szerkesztője az igazságszolgáltatás berkein kívülre került az elmúlt években, vagy a legkülönfélébb okokból más beosztásba, távol az Energol-ügytől. Már azok sincsenek a helyükön, akiknek az ellenőrzés lett volna a feladatuk. Ezért akár azt is gondolhatnánk, a történteknek nincs is felelőse. Azonban a rossznyelvek szerint nem egy rendőrségi, ügyészségi személyi változás (áthelyezés, nyugdíjazás) közvetlen összefüggésbe hozható az Energol, vagy más hasonló nagy ügyek felderítése során elkövetett szakmai hibákkal. Ezt nyíltan senki nem ismeri el. Akik megtehetnék, hallgatnak, védik a mundér becsületét.
A rendőrség 1998-ban lezárta a nyomozást. "Csapást mértünk a fővárosi robbantások és leszámolások hátterében álló csoportok gazdasági hátterére" - hangoztatták. Az ügyészség azonban a "részletek" tisztázására és az "összefüggések" mélyebb feltárására pótnyomozásra utasította a rendőrséget. Újabb öt év. A több kisebb ügyből újra egy lett, miközben - mint az a bíróságon utóbb kiderült - érdemi nyomozás nem is folyt.
Több éves nyomozás és pereskedés után az évszázad peréből ez lett. Bizonyítást nyert, hogy az Energol olajkereskedelemmel foglalkozott.
Számba lehetne most venni, mennyibe került a nyomozás, mekkora aktahalom gyűlt össze - semmiért. Csakhogy az ilyen és ehhez hasonló ügyeknek nem ez az igazi káruk. Hanem az, ami - ugye - bizonyára csak a látszat, előítélet, a laikusok mindent leegyszerűsítő és elhamarkodott konklúziója egy következmények nélküli országról, ahol a példák - sajnos - nem a szabályt, hanem a szabálytalanságot erősítik, s nincs az a jogszerű magyarázat, amely találkozna az emberek igazságérzetével. S ha ez így van, az még egy megtorlatlan bűntettnél is nagyobb kárt okoz. | Archívum: Olaj | Négy és fél évvel a vádirat benyújtása után az ügyészség visszakozott. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-471531-273862 | 2007-11-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
179 ingatlant adtak át önkormányzatok egyházaknak a tavaly elfogadott törvénymódosítás alapján - derült ki az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén.
Az adatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, egyházpolitikáért is felelős miniszter közölte éves bizottsági meghallgatásán. Elmondása szerint az adat a saját összesítésén alapul. A jogszabály kötelezte az önkormányzatokat, hogy adják át azokat a tulajdonukban lévő ingatlanokat az egyházaknak, amelyekben egyházi iskolák vagy más intézmények működnek. | 179 ingatlant adtak oda az önkormányzatok az egyházaknak - árulta el Semjén Zsolt | A tavaly elfogadott törvénymódosítás alapján. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/179-ingatlant-adtak-oda-az-onkormanyzatok-az-egyhazaknak-arulta-el-semjen-zsolt-148219 | null | true | null | null | Klubrádió online |
"A Kormány 291/2024. (X. 3.) Kormány rendelete alapján a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft-hez, a Dunarolling Dunai Vasmű Kft-hez és a Dunaferr Labor Nonprofit Kft-hez is megtörtént az ideiglenes vagyonfelügyelők kirendelése az októberi hónapban. A tegnapi napon (azaz 2024. november 6-án) a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. ideiglenes vagyonfelügyelője felvette a kapcsolatot a Szakszervezetekkel és az Üzemi Tanáccsal és beszámolt az elmúlt időszak részleteiről. Az ideiglenes vagyonfelügyelő elmondta, hogy a Csődtörvénynek és a kormányrendeleteknek megfelelően jognyilatkozatot kért a Liberty vezetésétől, hogy a munkabéreket a törvényben foglalt határidőre képes lesz-e megfizetni. Tekintve, hogy a Liberty vezetése ennek nem tett eleget, az ideiglenes vagyonfelügyelő a Bérgarancia Alap lehívásához szükséges bankszámla létrehozására szólította fel a másik felet. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt 2024. november 06-án 21:00-kor Ajay Agarwall ügyvezető arról tájékoztatta, hogy a munkabér fizetésére fedezet nem áll rendelkezésére, valamint arról, hogy a bankszámla megnyitását megkezdték, de az még nem áll rendelkezésre. Az ideiglenes vagyonfelügyelő 2024. november 06-án 16:00-kor a kialakult helyzetről a Fővárosi Törvényszéket tájékoztatta. A bankszámla megnyitásának időpontjától az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a munkabérek utalása érdekében.
A Szakszervezetek a többi kirendelt ideiglenes vagyonfelügyelővel is igyekeznek a kapcsolatot felvenni, illetve a Liberty Dunaújváros vezetőivel is tartják a kapcsolatot, hogy mihamarabb információval rendelkezzenek a bérek kifizetésével kapcsolatban. Dunaújváros, 2024. november 07. "
Korábban arról írtunk, hogy a csődbe ment cégek dolgozóinak bérkifizetése mostantól gyorsabban történhet, köszönhetően egy új rendeletének, amely hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap éjjel életbe is lépett. A sürgős szabályozás különösen fontos lehet a dunaújvárosi vasmű munkavállalói számára, akik hónapok óta bizonytalan helyzetben vannak.
Az új szabályok szerint, ha egy bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki egy vállalatnál, a vagyonfelügyelő kérelmezheti a dolgozók bérének kifizetését a Bérgarancia Alapból, amennyiben a cég saját forrásokból erre nem képes. A rendelet célja, hogy a támogatást gyorsított eljárásban, azonnal igényelni lehessen, és a kifizetések gördülékenyen történjenek meg. Fontos újítás, hogy a kérelmekben már nem szükséges az érintett munkavállalók adatainak feltüntetése, ami jelentősen felgyorsítja az ügyintézést.
A mostani helyzet azonban nem teljesen ismeretlen a kormány számára: 2023 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy kifizeti a kormány a Dunaferr dolgozóinak a bérét fél éven keresztül. A vállalás akkor az államkasszának összesen 16 milliárd forintjába került - írta társlapunk a vg.hu . | Nincs forrás a munkabérek kifizetésére? | A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke és a Duna Furnance Dunai Vasmű Kft. Üzemi Tanács elnöke aláírásával egy tájékoztatót adtak ki a szakszervezetek, melyben többek között azt is leírták, hogy 2024. november 6-án Ajay Agarwall, a Liberty Steel ügyvezetője arról tájékoztatta az ideiglenes vagyonfelügyelőt, hogy a munkabér fizetésére fedezet nem áll rendelkezésére. A tájékoztatót az alábbiakban betű híven közöljük. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/11/liberty-nincs-forras | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Az Együtt-PM az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, továbbra is biztosak abban, hogy az Ökotárs a magyar jogszabályok teljes betartása mellett működik, és a társadalomnak hasznos tevékenységet végez. Az Együtt-PM szerint az Ökotárs Alapítvány és “a kormány által putyini módszerekkel üldözött – részben norvég pénzekből finanszírozott – civil szervezetek” nem támadják, hanem éppenséggel védik a magyar polgárok érdekeit és “a magyar demokrácia maradékát”.
A pártszövetség felszólította a kormányt, hagyjon föl a “boszorkányüldözéssel”, egyúttal magyarázatot vár arra, hogy miért kellett “félelmet keltő módon”, komoly rendőri erővel “megrohamozni” az alapítvány irodáit.
MSZP: Orbán ne Putyinról vegyen példát!
Az MSZP szerint sem jogi, sem eljárási indoka nem lehet annak, hogy a készenléti rendőrség tagjai szállják meg egy civil alapítvány irodáját. Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke közleményében azt írta, hogy egy ilyen akcióval szerinte megfélemlítik a teljes civil szférát. Jogállamban még egy esetleges törvénysértés gyanúja sem indokolja a rendőrállami gyakorlatot idéző fellépést – fogalmazott a politikus.
Az ellenzéki képviselő arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy “ne a putyini illiberális autokráciáról vegyen példát”. Bárándy Gergely egyúttal kitért arra is: az akció a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő Ökotárs Alapítványnál zajlott, ugyanakkor a kormányt támogató Civil Összefogás Fórumot még sosem érte ilyen vagy ehhez hasonló támadás.
DK: a kormány hagyjon fel a félelemkeltéssel!
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a kormányt, hogy hagyjon fel a félelemkeltéssel és a civil szféra elleni támadásokkal. Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke hétfői közleményében azt írta: a kormány civil szervezetek elleni támadása újabb mérföldkőhöz érkezett, mert míg “eddig csak NAV ellenőrzésekkel és sajtónyilatkozatokkal helyeztek nyomást a civil szférára, mára azonban a félelmet keltő rendőri akcióktól sem vonakodnak már”.
A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány készenléti rendőröket küld egy olyan civil szervezetre, amely komoly társadalmi munkát végez, és olyan problémákat próbál megoldani, amelyekre a kormány képtelen volt. A DK arra kíváncsi, hogy mi indokolta a készenléti rendőrség nagy létszámú jelenlétét.
LMP: a hatalom erőt demonstrál
Az LMP az MTI-hez eljuttatott közleményében felháborítónak nevezte, hogy a “hatóságok az Ökotárs Alapítvány elleni eljárásban megfélemlítő módon lépnek fel”. Az alapítvány elleni rajtaütések világossá teszik, hogy a hatalom számára az az elsődleges, hogy erőt mutathasson fel kritikusaival szemben, az igazság felderítése mellékes – írta az LMP, kiemelve: tiltakoznak az eljárás ellen, és követelik, hogy a “hatóságok azonnal indokolják meg, miért és miért így volt szükség a civilek elleni támadásra”.
A TASZ beperelte a Kehit
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pénteken beperelte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), miután a hivatal megtagadta a civil szervezet közérdekű adatigénylését.
A jogvédő szervezet az MTI-t hétfőn arról tájékoztatta: júliusban közérdekű adatigényléssel fordultak a Norvég Civil Támogatási Alappal (NCTA) kapcsolatos, május óta folyó Kehi-vizsgálatot illetően a hivatalhoz. Egyebek mellett az iránt érdeklődtek, hogy a Kehi kinek milyen – szóbeli vagy írásbeli – utasítására, milyen indokok alapján kezdte el a vizsgálatot. A Kehi megtagadta az adatok kiadását, elsősorban azok döntés-előkészítő jellegére hivatkozva – írták a közleményben.
A TASZ ezért bírósághoz fordult, és keresetében kérte a Kehit: tájékoztassa arról, kinek az utasítása alapján rendelték el a soron kívüli kormányzati ellenőrzést, valamint ha írásban utasították a hivatalt, akkor adja ki az erről szóló dokumentumot.
A közleményben kitértek arra: a szervezet elítéli a Nemzeti Nyomozó Iroda hétfői házkutatását az NCTA forrásait elosztó civil szervezet, az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában. Ezek a karhatalmi akciók nyilvánvalóan a független civil társadalom megfélemlítését szolgálják – írták, hozzátéve: a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője a büntetőeljárásban érintett szervezetek dolgozóit jogi tanácsadással segíti hétfőn a helyszínen. Hozzátették: a Kehi vizsgálata meggyőződésük szerint politikailag motivált: célja, hogy a civil társadalom egyes képviselőinek hitelességét aláássa. | Együtt-PM: putyini módszerekkel üldözik a civileket | Az ellenzéki pártszövetség politikai koncepciós eljárás részének tartja, hogy a rendőrség hétfőn nagy erőkkel vonult ki az Ökotárs Alapítványhoz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/09/08/egyutt-pm-putyini-modszerekkel-uldozik-a-civileket/ | 2014-09-08 16:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Hírportálunkon körülbelül két hete számoltunk be arról, hogy a pécsi szellemház emeletein ma is lakhatnak , miközben fekália, döglött galambok és egyéb mocsok található odabent. Lapunk munkatársa az épület több lakásában is matracokat, ágyakat talált, sőt még koszos edényeket is. Ma délelőtt a Lánc utcai helyszínen jártunk, ahol 9 óra körül több gépjármű is megjelent. Kisvártatva kinyitották az egyik lezárt bejáratot, majd a közterület-felügyelet két munkatársa maszkban, elemlámpával bement az épületbe. Információink szerint a cél az volt, hogy kiürítsék a tömbházat, majd végérvényesen befalazzák a bejáratokat. Erről tanúskodtak a cementes zsákok is.
Korábban ugyanis lezárták az épületet fémajtókkal, OSB-lapokkal, ám ez nem bizonyult elég masszívnak. A leleményes lakásfoglalók, hajléktalanok így is bejutottak, és az épületbe be is költöztek. Mint az a korábbi cikkünkben megírtuk, már két éve, a botrányos kiköltöztetéskor is volt arra utaló jel, hogy az épületben továbbra is laknak.
Az nem derült ki, hogy az önkormányzat tudtával, engedélyével, vagy pedig anélkül maradtak bent, és hogy a kiürítés után kerültek oda vagy sem. Azóta, körülbelül két hete ismeretlenek rombolással csőtörést okoztak, ami leáztatta a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász krízisellátó központjának a raktárát.
A hírhedt Lánc utcai tömbházat ugyan 2022-ben kiürítették, lezárták ám azóta sem történik vele semmi. Korábban arról is szó volt, hogy az épületben emelt szintű nyugdíjasházat akarnak kialakítani a még aktív életvitelű nyugdíjas, egyedülálló és házaspárok számára. Ezt az ötletet elvetették, azonban konkrét elképzelés azóta sincs az épület további hasznosítására vonatkozóan.
Most tehát a befalazással próbálják véglegesen lezárni a gettót.
Ezzel a visszatérő probléma megszűnhet, ám az épület továbbra is Pécs egyik szégyenfoltja marad.
Kérdéseinket elküldtük a Pécsi Közterület-felügyeletnek is, amit válaszolnak frissítjük cikkünket. | A Lánc utcai szellemházban a kiürítés óta is laknak | Még 2022-ben ürítették ki a pécsi szégyenfoltként elhíresült Lánc utcai tömbházat. AZ épületben azóta is laknak, most befalazzák a bejáratokat. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/vegervenyesen-befalazzak-a-lanc-utcai-getto-bejaratait-galeria-es-video | null | true | null | null | BAMA |
A rendőrség hivatali visszaélés miatt nyomoz az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől (OKTVF) eltűnt, a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos iratok ügyében. A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy az ügy gyanúsítottja a főfelügyelőségtől csütörtökön elbocsátott és pénteken a rendőrség által kihallgatott volt OKTVF-dolgozó.
Az elbocsátott dolgozót a lakásáról vezette el pénteken a rendőrség. Az előállított férfi a főfelügyelőség hulladékgazdálkodással foglalkozó osztályán dolgozott. A Hvg.hu szerint a lakásán tartott házkutatáskor az iszapkatasztrófa hatásának mérési eredményeit tartalmazó munkahelyi iratokat talált a rendőrség. A dokumentumok egy része azzal foglalkozott, hogy mennyire sikerült megtisztítani a Duna és a Marcal vizét az iszapömlés okozta károktól.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán közölte, hogy a gazdaságvédelmi nyomozók hivatali visszaélés miatt vizsgálódnak. Az ügynek egy gyanúsítottja van, akit nem vettek őrizetbe, szabadlábon védekezhet. Az ügyben a gyanúsított lakásában és a "bűncselekmény helyszínén" is tartottak házkutatást, és iratokat foglaltak le. | Nyomoz a rendőrség a kirúgott vízügyi dolgozó lakásán talált iratok miatt | Hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség a vízügyi főfelügyelőségtől eltűnt iratok miatt. Az egyik vízügyi dolgozó lakásán megtalált dokumentumok részben azzal foglalkoztak, hogy a kolontári vörösiszap-katasztrófa után mennyire sikerült megtisztítani a Duna és a Marcal vizét. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/02/nyomoz-a-brfk-a-kirugott-vizugyi-dolgozo-lakasan-talalt-iratok | 2011-02-23 12:44:41 | true | null | null | Origo |
A Media1 több bennfentes forrásból származó értesülése szerint hamarosan hivatalosan is bejelentik, hogy a Pesti Hírlapot kiadó Global Post Hun Kft. tulajdonost vált, és a cégben Milkovics Pál, az alapító tulajdonos mellett nemrég már 20 százaléknyi tulajdonrészt szerző Brit Media Kft. 100 százalékra növeli üzletrészét.
Az ügylettel egyidejűleg Milkovics Pál várhatóan 20% körüli részesedést szerez az épp megújuló 168 Óra című hetilapot és ennek internetes változatát, a 168ora.hu-t továbbá a tavaly elindított, zsidó témákat feldolgozó neokohn.hu-t tulajdonló Brit Media Kft.-ben.
Vagyis: miközben Milkovics eladja lapját, a Pesti Hírlapot a Brit Mediának, ő maga is tulajdonossá válik a Brit Mediában, mely a Pesti Hírlapnak is tulajdonosa lesz.
A Media1 információi szerint Milkovics Pál nem csak résztulajdonosként jelenik meg a médiaholdingban, de vezérigazgatója is lesz.
A nagy Milkovics-terv: print-online-tévé-rádió
A Media1 úgy tudja, hogy Milkovics víziója az, hogy a Brit Media tévés-rádiós-online-print lábbal is rendelkezzen, és a nyomtatott üzletágnak napilap és hetilap is képezze részét. Szerinte így lehetne a leghatékonyabban működni.
A Pesti Hírlap szerkesztősége beköltözött a 168 Óra kiadójához, hogy kihasználhassák a szinergiákból fakadó előnyöket.
Úgy tudjuk, Milkovics többeknek arról is beszélt, hogy a cégben való megjelenését követően a Brit Media szeretne a televíziós szektorban is megjelenni, illetve rádiós vonalon is erősítenének.
Televíziós vonalon korábban az eladósorba került Hatoscsatorna megvásárlása és teljes átalakítása is felmerült, amit a Telegráf Kft. (a 168 Óra kiadója) meg is erősített a Media1-nek, de arról, hogy hogy áll az ügylet, nem mondott részleteket. A Hatoscsatorna iránt egyébként több más érdeklődő is van, ezért sem tűnik biztosnak az ügy, ráadásul a csatorna teljes újramárkázására szorulna, de az értéke, hogy viszonylag sok kábelszolgáltatónál elérhető.
A Brit Media korábban egyébként már érdekelt volt a rádiós piacon, hiszen résztulajdonos volt Arató András mellett a Klubrádió Zrt.-ben, de azután a vállalat részvénycsomagja egy izraeli állampolgárhoz került, aki azonban vélhetően nem teljesen független az EMIH-hez köthető Brit Media mögötti üzleti körtől. Ha ez így van, a Brit Media akár vissza is térhetne a Klubrádióhoz. Ez ellen szól ugyanakkor az a bizonytalanság, ami jelenleg a Klubrádiót övezi. A médiaszolgáltatási jogosultságuk jövő év elején lejár, és a Médiatanácsnak idén nyáron kell döntenie arról, hogy hozzájárul-e, hogy a Klubrádió az éterben maradhat-e a lejáratot követően, azaz meghosszabbítják-e a médiaszolgáltatási jogosultságukat, vagy ők is a Class FM, a Danubius Rádió, a Sláger Rádió, a Music FM, a Civil Rádió és a többi, a hatóság által „kivégzett” rádió sorsára jutnak-e.
A Media1 utolérte Milkovics Pált, aki értesüléseinkről csupán annyit mondott, hogy az ügylettel kapcsolatos megállapodások részleteinek egyeztetése még tart, ezért például még korai lenne arról beszélni, hogy pontosan hány százalékos üzletrésze lesz a 168 Óra körüli holdingcégben. Értesüléseinket ugyanakkor nem cáfolta.
Milkovics már meg is érkezett a múlt héten
Úgy tudjuk, már a 168 Órás újságírók egy része is tud arról, hogy Milkovics megjelent vagy megjelenik a 168 Órát is tulajdonló holdingcégben. Nyomát a céginformációs rendszerben nem találtuk, mivel az ügylet még nem teljesen zárult le, de forrásaink szerint már a múlt héten bemutatkozott a cégnél.
Balra vagy középre?
Milkovics néhány 168 Órással beszélgetett is terveiről, és felmerült az is, hogy szeretné, ha a lapok kiegyensúlyozottan működnének, és azokat nem csak baloldali olvasók olvasnák.
Ez egyes újságírók körében némi meghökkenést is okozott Milkovics bemutatkozásakor, mivel többen közülük úgy vélik, a 168 Óra erőssége épp annak erős baloldali karaktere, és ha ez megváltozik, olvasóvesztést eredményezhetne. Milkovics épp az ellenkezőjét gondolja: ha a lapot nem sorolják be egyik vagy másik oldalra, a másik oldal is vásárolni fogja. Abban gondolkodik, amilyen a Pesti Hírlap is: megjelenik benne baloldali és jobboldali véleményvezér is.
Nemrég Habonnyal boronálta össze Milkovicsot a HVG360, de tagadja, hogy Habony embere lenne
Milkovics körül egyébként a HVG360 pár hete közölt híre szerint megjelent a Habony Árpádhoz is köthető, korábban a Lokál című kormányközeli lapnál vezetői pozíciót betöltő Keresztesi Péter, de Milkovics Pál a Media1-nek nyilatkozva tagadta, hogy Habony emberei szeretnének megjelenni a cégben.
Milkovics azt mondta, nem igaz, hogy Keresztesin keresztül a Pesti Hírlapra kormányközelből befolyást próbálnak gyakorolni, illetve állította, hogy Keresztesivel más munkában, más projektben működnek együtt. Pesti Hírlapos berkekből a Media1 úgy hallotta, hogy Keresztesinek a Pesti Hírlap körül volt azért némi szerepe, mivel például az újságok terjesztési folyamatába maga is belefolyt. Maga Milkovics is ilyesmiről beszélt: azt mondta, hogy Keresztesit az ingyenes lapok terjesztése körül szerzett tapasztalatai miatt kereste még korábban, de állítólag csak azért, mert jó szakember, nem pedig a korábbi politikai kötődés miatt.
Ugyanakkor a Media1 most megtudta, hogy Keresztesi a Brit Mediában pozíciót fog kapni, amit Milkovics is megerősített. Keresztesi Péterrel informátoraink már találkoztak is.
A Pesti Hírlaptól a holdingig
A Pesti Hírlap elindítását tavaly kezdte meg az elmúlt években külföldön élő, de korábban több hazai médiumnál is megforduló, korábban a magyar tévés piacra kutyás-macskás tévécsatorna elindítását is tervező, de végül a tervet meg nem valósító Milkovics Pál.
Az új ingyenes terjesztésű lap a tervezettnél némiképp később, idén év elején indult el Kerényi György főszerkesztésével. Márciusban azonban a koronavírusra hivatkozva leállították a lap megjelentetését egy időre, és nem sokkal később távozott Kerényi György alapító-főszerkesztő, akivel úgy tudjuk, nem sikerült békésre az elválás, pereskednek egymással a felek.
A Pesti Hírlap a koronavírus-járvány idején lefelezett stábbal és egy új főszerkesztővel, Trencséni Dáviddal az interneten működött, de az elmúlt időszakban heti megjelenéssel újra nyomtatásban is terjeszteni kezdték a lapot, egyelőre kávézókban, kerékpárszerelőnél, lottózóban és más kereskedelmi egységekben, de Milkovicstól úgy tudjuk, mától a rikkancsos utcai terjesztést is folytatják.
Épp távozóban Szabó Dániel, a Pesti Hírlap kiadójának ügyvezetője
A Media1 nemrég beszámolt arról is, hogy legkésőbb idén nyár végéig távozik a Pesti Hírlapot kiadó Global Post Hun Kft. éléről Szabó Dániel, aki a napi.hu főszerkesztő-helyetteseként tartalom-előállítási tevékenységére kíván fókuszálni.
További hírek találhatók a Media1-en!
Borító: A 168 Óra címlapja 2020.06.11-én. Fotó: Ladányi András / Media1 | Bréking: Átalakul a 168 Óra és a Neokohn tulajdonosi szerkezete, a Pesti Hírlap eddigi tulajdonosa a Brit Media vezetője és résztulajdonosa lesz | Media1 | A Media1 információi szerint a Pesti Hírlapot teljes egészében megvette a 168 Óra hetilapot, a 168ora.hu és a neokohn.hu internetes oldalakat tulajdonló, de hamarosan a tévés és rádiós szegmensben is erősíteni kívánó Brit Media, és a Brit Mediában ugyanakkor ezután résztulajdonosként és vezérigazgatóként is megjelenik hamarosan Milkovics Pál, a Pesti Hírlap eddigi tulajdonosa. A Pesti Hírlap és a 168 Óra összeköltözik. A Brit Mediánál pozíciót kap Keresztesi Péter, a Lokál egykori vezetője is. | null | 1 | https://media1.hu/2020/07/10/breking-atalakul-a-168-ora-es-a-neokohn-tulajdonosi-szerkezete-a-pesti-hirlap-eddigi-tulajdonosa-a-ceg-vezetoje-lesz/ | 2020-07-10 12:30:00 | true | null | null | Media1 |
Amikor olyan multimilliárdos tulajdonosok jelennek meg az amerikai sajtópiacon- igazából hobbiból -, akiknek a bevételei egészen más iparágakból származnak, inkább az a csoda, hogy eddig ez nem okozott ilyen típusú konfliktust - mondta a Hírklikknek Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője felidézte, a médiamogul a saját pénzét fekteti be, ezért nehéz megmagyarázni, hogy miért ne helyezné előtérbe a saját érdekét. Ezért a történetben semmi meglepőt nem talál, de a helyzetet azért tartja szomorúnak, mert Amerikában a sajtószabadság mindig kitüntetett helyet foglalt el, most azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági érdekek mindenhol a világon felülírják az ilyen szép eszméket. Egy ilyen újság, mint a Washington Post - de beszélhetünk más vezető médiatermékről is - nem önmagában működik, hanem egy vállalatcsoport részeként és nem veszélyeztetheti annak többi tagját, ez a nyers üzleti logika - mutatott rá a háttérre az elemző.
Ami furcsa, az a helyzet váratlansága. Nem volt semmilyen megállapodás a két fél között, nem volt egyértelmű, hogy a tulajdonos meddig avatkozhat be a szerkesztőség munkájába, mire van joga és mire nincs. Most mindenki értetlenül figyeli, ez hogyan történhetett meg. Szakértők szerint a szerkesztőségnek előre kellett volna kikövetelni és rögzíteni, hogy a tulajdonos meddig mehet el, üzleti érdekei mentén meddig nyúlhat át a szakma feje fölött.
A probléma az, hogy a mostani eset precedenst teremthet. Azzal, hogy a tulajdonosok belenyúltak a szerkesztőség függetlenségébe, egy lehetséges jövőbeni működés mechanizmusát vetítik előre. Olyan működését, amelyben a politikai és üzleti érdek felülírja a szólás- és sajtószabadságot. Polyák szerint szükségszerűen ez lesz a trend, mert egyre inkább multimilliárdosok lesznek az amerikai sajtópiac befektetői. Másnak nem lesz pénze arra, hogy hobbiból fenntartson egy sajtóterméket, Amerikában is óriási bajban van a minőségi újságírás finanszírozása. Ennek viszont az lesz az ára, hogy a tulajdonos igyekszik megakadályozni az újságírói függetlenséget. Sőt, most Bezos és a többi érintett azt is megtanulta, hogy ilyen döntésnek nincs olyan nagy visszhangja, tehát még erőteljesebb és kritikusabb beavatkozások várhatók.
A lap állásfoglalása egyébként nagy valószínűséggel nem sok szavazót győzött volna meg. A republikánus elnökjelölt támogatói kevéssé iskolázott, nem nagyvárosi választópolgárok, akik aligha olvassák a Washington Postot, az egésznek tehát nem az olvasók szempontjából van jelentősége, hanem az újságírói szerepfelfogás miatt - tette hozzá Polyák Gábor. Az viszont bizonyos, hogy Bezos lépésével sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az egész ügy, mintha nyíltan kiállnak Harris mellett. Bezos vélhetően előremenekült arra az esetre, ha jön Trump, de ő sem tudta megtippelni, hogy mi lehet a legjobb magatartás. Ezért azt választotta, ami a leginkább konfliktuskerülő, és ez fontosabb volt neki, mint a sajtószabadság.
Ha a demokrácia van veszélyben, és nem csak az a kérdés, hogy melyik párt fog nyerni a választáson, hanem az, hogy milyen rendszerben fogunk élni, akkor nem lehet eljátszani a semleges, a háttérben csendben maradó szereplőt. Még hangosabban ki kell állni, ki kell mondani, hogy aki Donald Trump mellett szavaz, az a demokrácia elpusztítására szavaz - emelte ki a médiajogász. Az amerikai újságíró sokkal markánsabban kiáll a demokrácia értékei mellett és ki meri mondani, hogy van egy szereplő a politikai piacon, aki tönkreteszi mindazt, ami lehetővé teszi a független média működését. | Az üzlet megöli az amerikai sajtószabadságot | A vezető amerikai lap, a Washington Post milliárdos tulajdonosa megakadályozta, hogy a szerkesztőség beálljon a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris mögé. Jeff Bezos több évtizedes hagyománnyal szakított, hiszen a lap a '70-es évek óta támogatta a demokrata jelöltet. Bezos nem sokkal a választás előtt jelentette be: az idén nem tesznek közzé szerkesztőségi állásfoglalást arról, kit támogatnak az elnökválasztáson. A döntés után az olvasók tömegesen mondták le előfizetésüket, és vezető munkatársak távoztak. Bezos visszautasította, hogy üzleti érdekei állnának a lépés mögött, sőt – mint mondta – épp az elfogultságot akarta elkerülni. Polyák Gábor médiajogász szerint a lépés váratlan volt, de nem meglepő. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/az-uzlet-megoli-az-amerikai-sajtoszabadsagot/530144 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
50 millió kilogramm cukrot és 3 millió liter étolajat hozott be az országba az a céghálózat, amelyre a NAV lecsapott. Az ügy felgöngyölítése még zajlik, de az eddigi adatok alapján a megmozgatott áru értéke meghaladja a 12 milliárd forintot, amiből az adóellenőrök szerint a be nem fizetett áfa 3,5 milliárd forintra is rúghat.
A NAV szerint egy éve került a cégcsoport az ellenőrök látókörébe. A közlemény szerint egy ismert cukormárkáról van szó, de a márka nevét nem írták le. A cégcsoport Szlovákiából hozta be a cukrot és az étolajat, de a szlovákiai és a NAV saját adatai alapján az unión belüli termékbeszerzést a cég nem vallotta be.
A NAV az akció során ellenőrizte a Szlovákiából érkező kamionokat, a cég közúti forgalmát célozva. Így találtak rá egy közbeiktatott raktárra, ahol a NAV megtalálta a cég működésére és kapcsolataira vonatkozó dokumentumokat. Az iratokból egy mesterségesen létrehozott céghálózat képe rajzolódott ki – írta az adóhatóság. Az elsőként vizsgált társaság vásárolta a cukrot és étolajat, amely átfutott két "adóminimalizáló" magyar vállalkozáson, majd négy kiskereskedelmi láncnak értékesítették.
A NAV a boltoknál észrevette, hogy a láncok a 60–90 napos fizetési határidő miatt még tartoznak a cégcsoportnak, ezt a pénzt azonnal zárolták, és a leszállított áruk ellenértékét lefoglalták. Megkeresték az osztrák adóhatóságot is, hogy zárolja a cégcsoportnak az egyik osztrák banknál nyitott számláját. A NAV annyit elért, hogy lefoglalt 337 millió forintot, 17 700 eurót (5,3 millió forint), 5 ingatlant és 6 kamiont. | 50 millió kiló cukrot hozott be adózatlanul a lefülelt cégcsoport | 12 milliárd forint értékű áruval csalt el körülbelül 3,5 milliárdnyi áfát egy cégcsoport, ennek csak egy részét tudta eddig visszaszerezni a NAV. A cukor és étolaj Szlovákiából négy magyar áruházlánchoz jutott el, közben adót nem fizettek. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20140117-50-millio-kilo-cukrot-hozott-be-adozatlanul-a-lefulelt-cegcsoport.html | 2014-01-17 11:31:00 | true | null | null | Origo |
47 millió forintba kerültek 1999-ben azok a telkek, melyeket már a Postabank konszolidációjáról született döntés után, a rossz hitelek eladásával megbízott PB Workout kezelésében levő egyik cég vett meg - legalábbis a Kehi vizsgálati anyaga szerint.
A kormányzat ellenőrei szerint már ez a tranzakció is kifogásolható volt: a 22 darab, összesen állítólag 30 ezer négyzetmétert kitevő közműves telkeket a Workout tulajdonában álló, akkor alapított cég, az Akkord Veresegyháza kft. vásárolta meg. A pénzt a Workout, mint tulajdonos adta, tagi kölcsönként. A vizsgálati anyag utal rá, hogy már a telkek vásárlására történt cégalapítás sem illeszkedett a konszolidáció menetébe. A telkek, illetve az ezek tulajdonjogával bíró Akkord Veresegyháza Kft. pár hónappal a földvásárlás után része volt annak a Kehi jelentés szerint könyvszerinti értéken milliárdos cégcsomagnak, mely alig 10 millió forintért jutott a Sigma Rt-hez.
A telkek közel negyedét az Index megtalálta. Veresegyházon 2003-ban folyt egy villapark előkészítése, összesen mintegy 7200 négyzetméteren: a terület értékét növeli, hogy két oldalról fenyőerdő határolja. A fejlesztő Ante Rt. a hét helyrajzi szám alá sorolt területen összesen 14, egyenként 180 és 330 négyzetméter közötti családi ház felépítését és értékesítését tervezte.
A cég több szálon is szorosan kapcsolódik ahhoz az üzleti körhöz, mely a PB Workouttól 1999-ben a telkeket is magába foglaló portfoliócsomagot megvette. Az Ante tulajdonosai között szerepel az ügyvezető Galambos Elemér, Réti András és Pongrác László. Mindhárman több cégben is szerepelnek közösen, egyebek között volt vagy jelenlegi tulajdonosai annak a Sigma Rt.-nek, mely 1999-ben a PB Workout-tól jutott hozzá - a Kehi-anyag szerint jelképes áron - egy a telkek mellett egy komplett cégcsoport tulajdonjogával is bíró céghez, a már említett Akkord Veresegyháza Kft.-hez.
Az Akkord Veresegyházába zsúfolva az interneten keringő, több forrásunk által is az eredeti Kehi-anyag részének mondott dokumentum szerint szerepelt egyebek között négy cég, a Nábob Lízing Kft., a Nádor Lízing Kft., az Ispán Kft. és a Vavasor Kft., illetve számos, általuk tulajdonolt ingatlan. Az Akkord Veresegyháza a PB Workouttól a Kehinek tulajdonított anyag szerint 10 millió forintért került a Sigma Rt. tulajdonába.
Az a Kehi anyagából sem derül ki egyértelműen, mennyit is értek valójában az Akkord Veresegyházába tömörített cégek és ingatlanok: a Vavasor Kft. tulajdonában például öt ingatlan is szerepelt, melyek együttes becsült piaci értéke 365 millió forint volt (nyilvántartási értékük ennél is magasabb, 509 millió forint). A Nádor Lízing Kft. értékét már a PB Workout által elvégzett két üzletértékelés alapján is 164,9, illetve 217 millió forintban határozták meg. Ugyanakkor a Kehi-anyag nem tér ki arra, mennyi adósság terhelte összességében a cégeket illetve ingatlanjaikat. Az Indexnek Réti András írásban azt emelte ki: "a felsorolt cégeket nyilvános pályázaton, a legjobb ajánlatot téve vásárolta meg az általam részben tulajdonolt Sigma Rt. A társaságok megvásárlásával nemcsak a vagyonuk, hanem az üggyel foglalkozó cikkekben is említett 1,5 milliárd forintnyi tartozás is a cég tulajdonába került, ellentétben az eddigi sajtómegjelenések által sugalltakkal. A tartozások egy része teljes egészében visszafizetésre került, más esetekben pedig az adóssággal terhelt vagyonelemek ingyenesen át lettek adva az állami tulajdonban lévő REORG csoportnak, amely részben felelt a Postabank konszolidációjáért. Mindezek bárki számára ellenőrizhetőek." "Egyébként családom és saját jó hírnevem megvédése érdekében a sajtóorgánumok ellen a szükséges jogi lépéseket megteszem" - hangsúlyozta az Indexnek adott nyilatkozatában dr. Réti András.
A Veresegyházi telkeken végül mégsem készült el a villapark. Galambos Elemér az Indexnek azt ugyan nem kívánta elárulni, hogyan alakult a Sigma által megvett 30 ezer négyzetméter sorsa, telefonos megkeresésünkre annyit leszögezett: a honlap több éve nem frissült, így az információk már nem aktuálisak. A telkeket az Ante magánszemélyeknek, köztük neki magának adta el.
i | Villaparkot terveztek a Postabank telkein | Villaparkot terveztek a Postabank telkein - A 22 veresegyházi telket már a bank szanálása után vették meg, majd adták tovább néhány céggel együtt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/pb060215/ | 2006-02-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nem kezdődhetett el csütörtökön az aláírásgyűjtés az olimpiáról szóló népszavazás ügyében, mert panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz a Kúria döntését illetően - számolt be Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán.
A független országgyűlési képviselő szerint a beadvány azért érkezett, mert a Fidesz el akarja kaszálni az amúgy teljesen jogerős népszavazási kezdeményezést. A Klubrádiónak nyilatkozva a politikus hozzátette, tudják, hogy az alkotmánybíróság milyen kreatív, ha el kell kaszálni valamit politikai megrendelésre.
Hadházy Ákos részletezte: az volt a kérdés, hogy a rendelkezésre álló nyolc nap alatt érkezik-e alkotmánybírósági panasz ez ellen a kúriai döntés ellen, és végül az utolsó pillanatban megérkezett. Ők arra készültek, hogy csütörtökön már elkezdik az aláírásgyűjtést, de ez most tolódik. Információik szerint a Karmelitában nem szeretnék, hogy népszavazás legyen az olimpiáról, az Alkotmánybíróság pedig nyilvánvalóan a Karmelita akaratának megfelelően fog dönteni - mondta.
Ennek ellenére azért még bíznak abban, hogy ez megtörténhet, ha nem, akkor Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki képviselőinek lesz lehetőségük helyi, budapesti népszavazást kiírni. Hadházy Ákos azt reméli, hogy ezt megteszik, mert nem hiszi, hogy a Fővárosi Közgyűlés anélkül dönthetne ebben a kérdésben, hogy valódi népszavazást tartanának róla. | Hadházy: A Karmelitában nem szeretnék, hogy népszavazás legyen az olimpiáról | Nem kezdhették el csütörtökön az aláírásgyűjtést az olimpiáról szóló népszavazás ügyében, mert panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz – közölte Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a Klubrádiónak azt mondta: információik szerint a Karmelitában nem szeretnék, hogy népszavazás legyen az olimpiáról, az Alkotmánybíróság pedig nyilvánvalóan a Karmelita akaratának megfelelően jár el. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/hadhazy-a-karmelitaban-nem-szeretnek-hogy-nepszavazas-legyen-az-olimpiarol-148396 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására.
Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak.
A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták.
A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben.
2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták.
A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához.
A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez.
Ez a különbség:
míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs
- közölte az NGM . | Magyar Péternek nincs gazdasági programja | Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Miközben dühített az ellenzékből áradó sistergő gyűlölet, amit a szeretet és összefogás jegyében meghirdetett ünnepségekre menvén sem tudott otthon felejteni sem szónok, sem fellépő, sem felajzott szimpatizáns, mégis mosolyogtam magamban. Olyan volt, mint amikor kínkeserves fájdalmakkal teli hosszú időszak után végre megszabadul az ember szenvedései egy részétől. Rá kellett döbbennem ugyanis, hogy Gyurcsány maroknyi fekete öves különítményét leszámítva gyakorlatilag eltűntek a politikai süllyesztőben a posztkommunista ellenzéki pártok.
Tudom persze, hogy a kommunista nem vész el, csak átalakul. MSZMP-ből MSZP, majd MZP, mára pedig csak MP. Igen, MP, mert gyönyörűséges folyónk nevének elbitorlását nem vagyok hajlandó tudomásul venni, mint ahogy azt sem, hogy október 23-án azok ordítozták a kormánypártiakra, hogy hazaárulók, akik nemrég még mélységesen fel voltak háborodva, amiért politikusaik brüsszeli áskálódását Magyarország ellen hazaárulásnak neveztük. Felbolydult a világ, és nem kivétel ezalól hazánk sem. Mára mindenki ’56 szellemiségének örököse lett, az is, aki a megszomorítottak és megnyomorítottak köréből származik, és azok is, akik a hóhérok és pribékek utódai. A dicső forradalom lángját viszi saját felfogása szerint az is, aki ma is az önrendelkezésért, a szuverenitásért, a nemzet szabadságáért küzd, és az is, aki legszívesebben azonnal behódolna a Brüsszel által közvetített birodalmi akaratnak. A vicces kedvű manipulátorok még annak közlését is az ünnepre időzítették, hogy a két kibékíthetetlen tábor azonos létszámú lenne a legfrissebb mérések szerint. Kínzó, megoldásra váró kérdés, hogy ki tud-e valaha keveredni a magyar társadalom többsége ebből a katyvaszból, amit szándékosan idéztek elő árulói. Felülemelkedve a nehezen megoldható problémákon, nyomban belénk hasít viszont egy sokkal prózaibb kérdés: hová tűntek vajon a szocialisták?
Nem is olyan régen még a posztkommunista pártokat és párttöredékeket próbálták összeborulásra bírni és a guruló dollárok kovászával egyben tartani a magán-pénzbirodalom globalista háttéremberei. Akkor az volt a nagy kérdés, a mesterségesen egy táborba kényszerített sok kis Orbán-fóbiás szervezet fel tudja-e olyan mértékben rázni a sokéves sikertelenségbe belefásult Fidesz-gyűlölők széttöredezett csoportjait, hogy képesek legyenek megbuktatni a birodalmi törekvések útjában álló szuverenista kormányt. A legutóbbi országgyűlési választáson aztán kiderült, hogy a szedett-vetett ellenzéki pártok kívülről támogatott szövetsége erre képtelen. A mostanában látott politikai emberkísérlet ezért teljesen más eszközöket használ. A sikertelensége miatt frusztrált, valamiért sértett, minden baj okát mindig másban kereső emberek tömegeit terelték egybe azzal az álságos ígérettel, hogy Magyar Péter egyszerre zavarja el Orbánt és Gyurcsányt, ami által eljön majd a pontosan le nem írt, de mindenki által valahogy elképzelt kánaán. A gátlástalanul hazudozó újdonsült pártelnök nem is tesz mást, csak összelopja az internetről minden valaha elhangzott ellenzéki vezető ígéreteit. A vérszagra gyűlő tömeg pedig szép testesre duzzadt, és egyre dühösebb. Ennek viszont az az ára, hogy szép lassan eltűnnek a politikai paletta balfeléről a tényleges támogatást sosem élvező csoportocskákkal együtt a hajdan szebb napokat látott pártok is, amilyen az MSZP. No nem mintha sajnálnánk őket. Inkább azt mondjuk: Istennek legyen hála! Csak a már említett csalódás hatásaitól féltjük a valamikori szocialista szavazókat is beszippantó felhergelt tömeget. Mi lesz velük, ha nyárra a Tisza úgy kiapad, hogy száraz lábbal lehet majd átmenni rajta? | Hová tűnt az MSZP? | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/hova-tunt-az-mszp | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A most kihelyezett tájékoztató táblákon és matricákon a hozzátartozókat keresik, azért így, mert a sírokról mindössze egy '80-as években készült összeírás áll rendelkezésre, amiben nem szerepelnek a hozzátartozók elérhetőségei. Jelenleg az adatgyűjtés zajlik, ezt követően azokat a balesetveszélyes és rossz állapotú síremlékeket, amelyekért nem jelentkezett hozzátartozó, kénytelen elbontatni az önkormányzat. Orosz Csaba azonban mindenkit megnyugtatott, hogy a céljuk az, hogy a jó állapotú sírok megmaradjanak a felújítás során és minél inkább megőrizzék a Kistemető eredeti állapotát.
A város közepén fekvő Kistemetőt 1967-ben zárták le. Sajnos sok esetben már az ott eltemetettek hozzátartozói sem élnek, a terület ezért hosszú ideje elhagyatott. Sokszor és sok próbálkozás volt a rendbetételére. Lelkes önkéntesek, a temető üzemeltetői és pálhalmai elítéltek is dolgoztak itt, de tartós sikert egy sem hozott.
Orosz Csaba megerősítette azt a korábbi szándékot, hogy a területet a jövőben is temetőként hasznosítják majd:
- A terület Dunapentele múltjának fontos része, ezért mindenképpen szeretnénk megőrizni a temető funkciót, ami egy szóróparcella kialakításával megoldható lenne. Úgy érezzük, hogy lenne is igény erre, sok városlakótól kapott ilyen megkeresést az önkormányzat. Terveink szerint ezt úgy oldanánk meg, hogy egyben rendeznénk a Kistemető sorsát is.
A közelmúltban kezdődött felmérésben oroszlánrészt vállalt Kronászt Margit, az Intercisa Múzeum történésze. Az Üdvözlettel Dunapenteléről facebook oldalon nyomon követhetik azt a precíz és időigényes munkát, amit eddig elvégeztek.
Akik gondoznak a Kistemetőben lévő síremléket, vagy bővebb információkkal rendelkeznek róluk, azok ezt a [email protected] email címen jelezhetik. | Matricákat tettek a balesetveszélyes sírokra | Matricákat helyeztek el az önkormányzat munkatársai a Kistemető veszélyes sírjaira Orosz Csaba vezetésével. Ez a következő lépése annak a munkának, amit idén kezdtek el. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/matricakat_tettek_a_balesetveszelyes_sirokra | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetése előtt arról írt Facebook-bejegyzésében a dél-kaukázusi országban rendezett választások kapcsán, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt".
13 európai külügyminiszter továbbra sem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, nem képesek megemészteni, hogy a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki, hanem azt maguk a georgiai emberek választják meg
- húzta alá.
"Sajnos a 13 külügyminiszter ismét azt bizonyította, hogy a liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást" - tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte hogy Magyarország 14 éve szembesül hasonló külső támadásokkal.
"A feladat azonban továbbra sem az, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásoknak, hanem az, hogy teljesítsük az emberek akaratát. Így van ezzel a georgiai kormány is, mellyel a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a kapcsolatunk fejlesztése és az európai integráció felgyorsítása érdekében"
- szögezte le.
"A kutya ugat, a karaván halad!" - zárta sorait a miniszter. | Szijjártó: a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki | „A liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást” – írta a miniszter. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/10/szijjarto-georgia-brusszel-demokracia-liberalis-mainstream | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Karácsony Gergely Budapest képviseletében részt vesz a kötelezettséggel nem járó olimpiarendezési tájékozódásban, azzal a feltétellel, hogy érdemi döntésre vagy bármiféle elköteleződésre kizárólag a közgyűlés határozatával kerülhet majd sor - írja a főpolgármester közleménye alapján az MTI.
A közgyűlés elé pedig a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül semmilyen döntési javaslatot nem fog beterjeszteni, illetve ragaszkodik ahhoz, hogy az országos népszavazás lehetősége is biztosított legyen - írja a közlemény.
A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság azzal a felkéréssel fordult hozzá és a közgyűlési frakcióvezetőkhöz, hogy a fővárosi önkormányzat kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az érdeklődők számára felkínált tájékozódási folyamatba. Ez a folyamat kötelezettséggel nem jár, olimpiarendezési jelentkezésnek vagy pályázatnak nem minősül.
A főpolgármester a tájékozódási folyamatban azt fogja képviselni, hogy Budapestnek stadionépítésre nincs szüksége, de jelentősen fejleszteni kell a közösségi közlekedést, a város zöld infrastruktúráját, út- és közműhálózatát, enyhíteni kell a lakhatási válságot a város által elfogadott stratégiai tervek és az olimpiától független szükségletek alapján.
Ahhoz, hogy a budapestiek és a Fővárosi Közgyűlés is megalapozott döntést hozhasson, a tájékozódási folyamatban legkésőbb 2026. szeptember 30-ig egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani
- olvasható a közleményben.
Karácsony Gergely október 25-én egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy egy olimpiatörténelmi jelentőségű városfejlesztéseklehetőségét nyújthatja a fővárosnak. Ezért is tett javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy foglaljon állást, hajlandó-e együttműködni a MOB-bal és a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal az ügyben. Vasárnap a főpolgármester arról beszélt, hogy ő már2019-ben felvetetteaz olimpiai együttműködést Budapest, Bécs és Pozsony között.
A ZRI Závecz Research októberi közvélemény-kutatása szerinta fővárosiak 61 százaléka szeretne alapos tájékozódást és felmérést, mielőtt a főváros elköteleződne egy olimpia iránt. | Tájékozódni fog Karácsony Gergely a budapesti olimpiáról | Tervben van egy megvalósíthatósági jelentés, amit 2026. szeptember 30-ig kell elkészíteni. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/05/tajekozodni-fog-karacsony-gergely-a-budapesti-olimpiarol | null | true | null | null | Telex |
Molnár Zsolt lemondott a Magyar Szocialista Párt pártigazgatói tisztségéről - írta aGulyáságyú Média.
"A hír igaz: öt év pártigazgatói munka után idén június 9-én úgy döntöttem, hogy nem ebben a formában folytatom tovább. Ez az időszak számos választást ölelt fel, ez alatt sikereket és kudarcokat is átéltünk" - mondtaMolnár Zsolt, hozzátéve, hogy a következő időszakban az Országgyűlésben folytatja a képviselői munkáját.
Az MSZP múlt szombatonmegválasztott elnöke, Komjáthi Imre levélben tájékoztatta a párt tagságát, hogy Molnár Zsolt az október 19-i, tisztújító kongresszus után jelezte az új elnökség felé, hogy a következő időszakban "új kihívások felé fordul", és nem folytatja pártigazgatóként. A levélben Komjáthi hosszan méltatta Molnárt, azt írta:
"Ezúton is szeretném megköszönni mindazt a munkát, szervezést, koordinációt, amit Zsolt pártigazgatóként beletett közösségünk működésébe. [...] Közösségünkben mindig emlékezni fogunk rá, hogy Zsolt munkája nélkül nem jött volna létre sem 2019-ben a fővárosi győzelem. [...] Ezért nem csak az MSZP, de az egész ellenzéki közösség hálás lehet kitartásának."
Az MSZP országos elnöksége a megyei vezetőkkel folytatott előzetes konzultációt követően Ács Andreát, a párt kőbányai önkormányzati képviselőjét nevezte ki pártigazgatóvá.
Molnár Zsolt mentelmi jogát idén áprilisbanfüggesztette fel a parlament, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekményekkel vádolja a BKV egyik informatikai közbeszerzését érintő ügyben. Avádirat szerintBaja Ferenc egykori MSZP-s miniszter és államtitkár valahogy kapcsolatba került F. Zsolttal, a BKV volt informatikai igazgatójával, és 30 millió forintot kért tőle azért, hogy az informatikai szerződéskötést ne akadályozza meg. A vádirat szerint a megegyezésről hallva Molnár Zsolt Baján keresztül 40 milliót kért magának azért, hogy az üzletet ő se akadályozza meg.
Molnár tagadja, hogy bármennyire is érintett lenne az ügyben. Szerinte F. Zsolttal egyszer találkoztak csak egy parkban, de pénzt nem kapott. "Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani" - mondta. | Molnár Zsolt lemondott az MSZP pártigazgatói posztjáról | A szocialisták Ács Andreát, a párt kőbányai képviselőjét nevezték ki új pártigazgatónak. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/25/molnar-zsolt-mszp-partigazgato-lemondas | null | true | null | null | Telex |
Nyitókép: AFP/Valeria Mongelli
Vera Jourová, az Európai Bizottság hamarosan távozó alelnöke az Euractivnak azt mondta, szívfájdalom volt számára kezelni a lengyelországi jogállamisági vitákat.
Az interjúban úgy fogalmazott,
Magyarország elsősorban fejfájást okozott neki, de a szíve is fájt, amiért nem küldhetett pénzt a magyaroknak.
Jourová szerint addig nem is kaphatnak pénzt, amíg nem foglalkoznak "eleget" a korrupció elleni küzdelemmel. Hozzátette, azért is jelentett szívfájdalmat neki ez a szituáció, mert nem mindenki szavazott Orbán Viktorra, de az uniós források segíthetnék a magyarokat - ez akár azt is jelenthetné, hogy az alelnök csak a nem Fidesz-szavazókat támogatná, ha tehetné.
Szijjártó Péter korábban úgy fogalmazott a cseh politikusról, hogy súlyos hungarofóbiában szenved, és lenézi a magyar embereket.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára. | Vera Jourová nagy beismerése: Fáj a szívem, de nem küldhetünk pénzt a magyaroknak | Az Európai Bizottság hungarofóbnak tartott alelnöke szerint Magyarországon nem foglalkoznak eleget a korrupcióval, ezért bármennyire is szeretné támogatni a nem Fidesz-szavazókat, nem teheti. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/10/vera-jourova-nagy-beismerese-faj-a-szivem-de-nem-kuldhetunk-penzt-a-magyaroknak | null | true | null | null | Mandiner |
Megugatták az ATV-t a Quaestor-vezérnél | Ismét Tarsoly Csaba irányítja majd a Quaestort, ezt ő maga közölte az MTI-vel. Közben napok óta mindenki Orgován Bélát keresi, aki papíron egy hete vezette a csődbe jutott társaságot. A nemzetgazdasági miniszter az ATV Híradónak azt mondta a vezetőváltásról, hogy csak „ámul és bámul”: hogyan lesz valakiből cégvezető. A Befektető Védelmi Alap pedig most azt közölte: nem biztos, hogy a fiktív kötvények után is fizetnek, de ha mégis, akkor hitelt kell felvenniük. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150326-megugattak-az-atv-t-a-quaestor-vezernel | 2015-03-26 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Az idegenforgalmi mértékét 2019-ig minden évben az inflációhoz igazították, 2020-ban azonban a világjárvány miatt kialakult helyzet enyhítésére a kormány rendeletet hozott, hogy az IFA összege nem növekedhet. Ez a szabály azóta megszűnt, 2023-ban 580 forintos felső határt húztak, ami 2024-ben 100 forinttal nőtt. Így jelenleg az idegenforgalmi adó maximális összege 680 forint.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenhol ekkora összeget köteles fizetni a vendég az eltöltött vendégéjszakák után. Az IFA összege településenként eltérhet, lehet 680 forintnál alacsonyabb is.
Idegenforgalmi adó összege 2024-ben
Azt, hogy melyik településen pontosan mekkora idegenforgalmi adót kell fizetni, azt a Magyar Államkincstár honlapján lehet lekérdezni a település megadásával. Az idegenforgalmi adót fejenként és éjszakánként kell érteni. Ezen az oldalon nemcsak az idegenforgalmi adó, hanem más helyi adók összegéről is tájékozódhatunk.
Fontos, hogy ennek összegét nincs lehetőség SZÉP-kártyával rendezni. | Idegenforgalmi adó mértéke 2024-ben: mutatjuk, kinek és mennyit kell fizetnie | Az idegenforgalmi adó, vagy rövídtve az IFA az az összeg, amelyet a szálláshelyek igénybevétele esetén az államnak kell megfizetni. Az, hogy mennyi IFA-t kell fizetni az adott helyen, településenként eltérhet. A helyi önkormányzat határozhatja meg az idegenforgalmi adó mértékét, a felső határt viszont az állam szabja meg. Ez 2024-ben 680 forint. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/utazas/20241109/idegenforgalmi-ado-merteke-2024-ben-mutatjuk-kinek-es-mennyit-kell-fizetnie-1159031 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Vasárnap megjelent egy hangfelvétel Magyar Péter volt barátnőjéről, Vogel Evelinről. ATisza Párt elnökének állítása szerint a 2024. június 16-án készült felvételen azt lehet hallani, ahogy Vogel 30 millió forintot kért a Tisza Párt egyik munkatársától "a hallgatásáért cserébe".
A nem egészen négyperces hangfelvételen Vogel valóban azt mondja, hogy kér 30 millió forintot, de az nem derül ki a felvételből, hogy pontosan miért.
Vogel a nyilvánosságra hozott részleteken olyanokat mond, hogy
"kérem a pénzem, és mindenkinek szia";
"azt gondolom, hogy ez méltatlan, nem fogok lehajtott fejjel kisétálni";
"azt gondolom, hogy ahhoz képest, ahogy ez az egész most létrejött, és amilyen intenzitással megy ez az egész most előre, ez a harminc nem sok";
"tudom, hogy meg tudjátok oldani. Péter azt mondta, hogy a legrosszabb esetben eladja a részvényeit. Ha ezt mondta, akkor csinálja meg. Ne csináljon már segget a szájából".
Azt is mondta, ha nem kapja meg a pénzt, akkor "elgondolkodik azon, hogy milyen lehetőségei vannak", de egyébként "nem szeretne görény lenni, és nem szeretne fenyegetőzni". Úgy fogalmazott: "Nem volt bennem soha az, hogy görénykedjek, és szembemenjek ezzel az egésszel, és hogy a saját javamra fordítsam azt, amilyen lehetőségek itt vannak".
Magyar Péter sajtótájékoztatója után derült ki, hogy a hangfelvételt Hanzel Henrik készítette, ezt maga a producer/menedzser osztotta meg a Facebookon. Azt írta: "állampolgári kötelességének érezte", hogy azt nyilvánosságra hozza: "Sajnálom, hogy meg kell osztanom ezt a felvételt, de nem maradt más lehetőségem. Azért muszáj ezt meglépnem, mert nem hagyhatom tönkretenni több millió magyar ember álmát. Azért készítettem még júniusban a felvételt, mert Vogel Evelin akkor már öt Tisza Párthoz közeli embert zsarolt meg".
Azt nem tudjuk, pontosan hogy zajlott ez a beszélgetés, másrészt Vogel és Hanzel gyakran egymás szavába vágva beszélnek. Hanzel a bejegyzésében azt is állítja, hogy Vogel neki "elmondta, hogy mit tesz, ha azonnal nem kap harminc millió forintot", ez viszont egyáltalán nem hallható a nyilvánosságra hozott részleteken.
Vogel Evelin egyelőre nem reagált a felvételre, de hétfőnkihozta a saját hangfelvételét Magyar Péterről.
Hanzel 2020-ban részletesenbeszéltaz életéről a Judoinfonak. Itt azt mondta, hogy 1976-ban született a Heves megyei Abasáron, egy "úgymond szegény családba". A szülei katona- és belügyi vonalon dolgoztak, még a születésének évében kivezényelték őket a Szovjetunióba. Hanzel ötéves koráig ott is élt, 1982-ben jöttek haza. Ezután Budapestre költöztek, Újpestre. Ekkor kezdett el dzsúdózni. Anyja közben a 15. kerületi rendőrségen lett bűnügyi fővizsgáló tiszt.
Állítása szerint "a ranglétrát alulról kezdte", sofőrködéssel, aztán lett belőle menedzser. A munkájáról ezután ilyeneket mondott:
"Annyira sikerült magasra vinni, hogy az egyes számú menedzser voltam abban az időben: UFO, Happy Gang, Crystal, Kasza Tibi, Havasi Balázs, számtalan producerkedés, a Bereczki Zoltántól kezdve nagyon sok óriási gigasztár mellett tevékenykedtem";
Kasza Tibivel, "Magyarország elsőszámú, másodszámú influenszerével" közösen írták a Való Világ főcímdalát, szerepeltek "a leghíresebb, legnézettebb műsorokban";
A Schobert Norbert-féle Update az ő "főműve", ő találta ki: "Nem tudom, büszkélkedhetek-e, de nyolc darab bestsellerkönyvhöz van közöm";
a Sebestyén Balázzsal való kapcsolata "hozta meg az igazi áttörést neki", évekig volt a menedzsere, kapcsolatuknak, barátságuknak egybírósági per vetett véget;
a Morning Show-t Sebestyénnel és Vadon Janival "ő alkotta meg", amivel "le tudtuk győzni a legyőzhetetlent", a Bochkor Gábor-féle reggeli rádiós műsort.
Van étterme is, több vállalathoz is kötődik a neve a céginformációk szerint, például egyik tulajdonosa a Dallas benzinkúthálózatnak - megőrült ugyanis a Dallas sorozatért.
Ebben az imádatában osztozik a TV2-n Orbán Viktorral alákérdezős interjúkat készítő Gönczi Gáborral, egymást csak úgy nevezik: "Dallas-tesók".
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Hanzel milyen szerepet tölt be a Tisza Pártban. Bár szerettük volna megkérdezni, nem tudtuk elérni. Kerestük a Tiszát és Magyar Pétert is, de a kérdéseinkre nem válaszoltak. Úgy tudjuk, Hanzel a kezdetek óta a Tisza Párt közelében van, ő segítette információkkal Magyar Pétert a a párthoz közeledő emberekről. Nyáron többször osztott meg olyan képet a Facebookon, amik a tiszás csatlakozásra buzdítottak. | Egy Dallas-őrült menedzser, a Norbi Update kitalálója készítette a hangfelvételt Vogel Evelinről | Hanzel Henrik korábban dolgozott a Happy Gang, Kasza Tibi és Sebestyén Balázs mellett is. „Állampolgári kötelességének” érezte, hogy nyilvánosságra hozza, ahogy Magyar Péter volt barátnője 30 millió forintról beszélt neki. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/11/hanzel-henrik-vogel-evelin-hangfelvetel-tisza-part-magyar-peter | null | true | null | null | Telex |
A Szerb utcai képkölcsönzős botrány után kikértük a Szépművészeti Múzeumtól és az irányítása alá tartozó Magyar Nemzeti Galériától, hogy az elmúlt 10 évben kiknek adtak kölcsön műtárgyakat.
A kölcsönzési listán több, főként a kölcsönvevő kiléte miatt érdekesnek tűnő megállapodást találtunk. Egy új közadatigénylésben kikértük ezeket a szerződéseket a hozzájuk tartozó mellékletekkel együtt.
Munkácsy-képeket kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától Pákh Imre
A Nemzeti Galéria a Bóly Zrt.-nek is kölcsönöz festményeket évtizedek óta
Már három múzeum elárulta, kiknek és mennyiért adta bérbe műtárgyait és termeit, a Szépművészeti még mindig nem
Győzelem, ingyen adja ki a közérdekű adatokat a Szépművészeti!
A Szépművészeti Múzeum műtárgykölcsönzési listáján az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. is szerepel.
A 2008 elején bejegyzett, majd 2015 őszén megszűnt kft-nek egy horvát cégen keresztül az Orbán Viktorral távoli rokonságban lévő üzletember, Vitézy Tamás volt a tulajdonosa. Az Adriatiq két ügyvezetője pedig 2008 januárja és 2010 februárja között Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a Baán Lászlóval baráti kapcsolatban álló Habony Árpád volt.
Az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. először 2008. december 8-án kötött szerződést a Baán László által igazgatott Szépművészeti Múzeummal. A megállapodás szerint a cég három évre kapott kölcsön három festményt havi nettó 10 ezer forintos kölcsönzési díjért cserébe.
Johann Georg Waxschlunger: Baromfiudvar pulykákkal
Jan van Ossenbeck: Pásztorok a kútnál
Jan van Ossenbeck: Jákob kivonulása Kánaánba
A festmények értéke és keletkezési ideje nem szerepel a dokumentumban, de némi kereséssel gyorsan kiderül, hogy Waxschlunger alkotása az 1700-as évek elején, Ossenbeck művei pedig valamikor az 1600-as években készültek. A háromból két festmény leltári szám alapján megtalálható a Szépművészeti Múzeum gyűjteményi keresőjében is, így bárki megnézheti, milyen alkotásokat kapott kölcsön a Vitézy-féle cég.
A három műtárgy értékéről vagy bármilyen biztosításról nincs szó a szerződésben, amelyet a múzeum részéről Baán László, az Adriatiq részéről pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf írt alá.
Az első után 10 nappal egy újabb kölcsönzési szerződést kötött egymással a múzeum és a Vitézy-féle cég. A 2008. december 18-án aláírt dokumentum szerint az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. további négy festményt kapott kölcsön három évre, szintén havi nettó 10 ezer forintos kölcsönzési díjért cserébe.
Francesco Fidanza után: Kikötő napfelkeltekor
Holland festő 1700 körül: Kikötői jelenet
Dirk Maes: Lovasok egy itáliai kastély előtt
Dirk Maes: Itáliai piactér lovasokkal
A négyből két alkotást találtunk meg cím és letéti számos kereséssel a Szépművészeti honlapján.
A dokumentum szerint az Adriatiq összesen 400 ezer forint restaurálási díjat fizetett azért, hogy megkaphassa a festményeket.
Ebben a szerződésben sem szerepel a műtárgyak értéke, de az igen, hogy a cégnek biztosítást kell kötnie kell rájuk és a néhány nappal korábban megkapott másik három alkotásra is.
A kölcsönzések hátterével és folyamatával kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a megállapodásokat aláíró Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, de nem kaptunk tőle választ. Szalay-Bobrovniczky 2011-ben csatlakozott a Századvég-csoporthoz: jelenleg ő a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, és a Századvég Zrt. tulajdonosa.
Fotók forrása a Szépművészeti Múzeum gyűjteményi keresője. | Vitézy Tamás cégének is adott kölcsön festményeket Baán László | A 2008-as szerződések szerint az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. három évre kapott kölcsön hét darab 1600-1700-as évekbeli festményt, melyeknek darabjáért h | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/06/15/vitezy-tamas-cegenek-is-adott-kolcson-festmenyeket-baan-laszlo/ | 2016-06-18 16:34:19 | true | null | null | atlatszo.hu |
Semjén Zsolt a KDNP frakcióvezető-helyettesét, Nacsa Lőrincet jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára - tudta meg a hirado.hu. A miniszterelnök-helyettes exkluzív videóinterjút adott a portálnak, a teljes beszélgetést még nem közölték.
Mint ismert, a tisztséget korábban betöltő Potápi Árpád János tragikus hirtelenséggel október 17-én hunyt el. | Nacsa Lőrincet jelölik Potápi Árpád János pozíciójára | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elárulta, ki veszi át az októberben tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János pozícióját. Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt jelölik a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/potapi-arpad-janos-allamtitkar-pozicio/59jtez4 | null | true | null | null | Blikk |
2004.03.26. 09:11
Polgári pert indít a Magyar Televízió (MTV) Rt. az ellen a cég ellen, amellyel jogtalanul kötött később titkosított filmvásárlási szerződést tavaly Ragáts Imre, az intézmény akkori elnöke – mondta el Pinke György, az MTV gazdasági folyamatokat felügyelő alelnöke.
„Most fogalmazzuk a keresetlevelet” – mondta Pinke, közölve: az általuk korábban szabott határidőig a cég nem írta alá azt a dokumentumot, amelyben a felek semmisnek ismerik el a Ragáts Imre távozásának napján nyilvánosságra került, egy búvárfilm-sorozat megvásárlásáról szóló szerződést. Ezért most a bíróságtól kérik a semmisség kimondását.
Már decemberben felszólította az MTV Rt.-t az intézmény közszolgálati kuratóriuma, hogy nyilvánítsa semmisnek a szerződést és állítsák helyre az eredeti állapotot. Ez Pinke György korábbi közlése szerint azt jelenti: mi visszaadjuk a kazettát, ők fizessék vissza a közel 14 milliós átutalást.
Rámutatott, hogy kuratóriumi felszólítás nélkül is kötelessége a tévének megtéríttetnie a kárát. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége februárban döntött úgy, hogy felszólítja az MTV vezetését, tegyen ismeretlen tettes ellen feljelentést az ügyben.
A HVG tavaly december 18-i számában jelent meg, hogy azóta elvált felesége üzlettársának cégétől – állítólag a piaci ár háromszorosáért – vásárolt természetfilm-sorozatot Ragáts Imre, a köztévé elnöke az MTV részére. Ragáts Imre egy nappal a HVG megjelenése előtt, órákkal azt követően, hogy a hír nyilvánosságra került – egészségi okokra hivatkozva – január 1-jei hatállyal lemondott posztjáról. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége másnap, azaz december 18-án egyhangú szavazással elfogadta a lemondást. | MTV: polgári per Ragáts Imre által kötött filmszerződés ügyében | Polgári pert indít a Magyar Televízió (MTV) Rt. az ellen a cég ellen, amellyel jogtalanul kötött később titkosított filmvásárlási szerződést tavaly Ragáts Imre, az intézmény akkori elnöke – mondta el Pinke György, az MTV gazdasági folyamatokat felügyelő alelnöke. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/mtv-polgari-per-ragats-imre-altal-kotott-filmszerzodes-ugyeben | 2004-03-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A díjátadón Karácsony Gergely főpolgármester elmondta,
mi, a mai budapestiek azoknak az egyesítőinek a leszármazottjai vagyunk, akik egyesítették ezt a várost. Mi pedig tudjuk, hogy a város akkor sikeres, ha a különbözőségeik kiegészítik egymást.
A főpolgármester kiemelte, januárban ünnepelhetjük Nagy-Budapest létrehozásának 75. évfordulóját. A politikus szerint ez az évforduló kiemelten fontos, ugyanis 75 éve alakult ki az a Budapest, amit ma is ismerünk.
Karácsony Gergely a díszpolgári cím átadásával kapcsolatban elmondta, ma Budapest egy, a szabadságához ragaszkodó város, amely ezzel a kitüntetéssel mond köszönetet azoknak, akik kiemelkedőt, maradandót alkottak. A köszöntő beszédében emellett a főpolgármester odaszúrt a Városliget fejlesztésének, és kritizálta az új Nemzeti Galéria épületét.
Budapestért díjat kapott Balogh Jánosné Aranypánt-díjas óvónő, Buncsik Ildikó, a Magyar Vöröskereszt Budapest fővárosi igazgatója, a Gólem színház, Juhász Gábor Gramofon-díjas jazzgitáros, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze, Scherer Péter színész, Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő, Szöllősi Mariann helytörténész, Vass Péter, a Fővárosi Önkormányzat Szombathelyi Idősek otthona intézményvezetője.
Pro Urbe díjat kapott Gőz László, a Budapest Music Center alapítója, Prima Primissima díjas jazz-zenész, Halkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója az idei árvízi védekezés során elért kiemelkedő teljesítményéért, Rosenstein Tibor séf, Talyigás Katalin szociológus, szociálpolitikus. Az elismerést posztumusz kapta meg Grétsy László nyelvész és Fahidi Éva holokauszt-túlélő.
Díszpolgári címet kapott Pogány Judit, a Nemzet színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Bródy János Kossuth-díjas zenész, művész, Daróczy Ágnes kultúraszervező, előadóművész, Korniss Péter Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, Török András Budapestért díjas várostörténész, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár.
A kitüntetés posztumusz díjazottja a tragikus hirtelenéggel elhunyt Tompos Kátya Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, énekesnő és Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező, szinkronszínész.
A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden évben ezen alkalomból a fővárosi önkormányzat elismerő díjakat adományoz azon személyeknek, közösségeknek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Budapestnek dicsőséget szereznek.
Tarlós István korábbi főpolgármester időszakában a városvezetés még törekedett arra, hogy a fővárosi díjazottak névsora kiegyensúlyozottságot mutasson. Tarlós utolsó hivatali évében, 2019-ben díszpolgári címet kapott Béres Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas színművész, Csókay András idegsebész, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Hargitay András Európa- és világbajnok úszó, Kállai Kiss Ernő klarinétművész és Korda György előadóművész. Az elismerést posztumusz kapta meg Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke és Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.
Karácsony 2020-ban díszpolgári címre javasolta két hivatali elődjét, Demszky Gábort és Tarlós Istvánt. Karácsony ezt azzal indokolta, hogy "egy olyan országban hiszek, ahol a politikai vitapartnerek lehetnek ellenfelek, de soha nem lehetnek ellenségek", szerinte "a magyar közéletre egyre inkább a polgárháborús viszonyok jellemzők", és azt hangsúlyozta, hogy "nem mehetünk tovább ezen az úton".
Ehhez képest Karácsony főpolgármesterségének első három évére inkább a baloldalhoz köthető személyiségek elismerése jellemző. A 2022-ben díszpolgárrá választott Dés László zeneszerző, előadóművész - aki az indoklás szerint kiemelkedő jazzművészi tevékenységéért, valamint a kortárs magyar musicalek és filmek zeneszerzőjeként kifejtett munkájáért, nagy népszerűségnek örvendő alkotásaiért kapta az elismerést - bevallottan baloldali és kormányellenes. A tavaszi választások után a Klubrádióban például arról értekezett, hogy a Fidesz egyenesen hülyének nézi az embereket, és szerinte a magyarok nem tudnak demokratikusan gondolkodni.
A korábban szintén díszpolgárrá választott Hajdu László már 2014-ben DK-s támogatással nyert a XV. kerületben, és Gyurcsány-párti színekben lett később parlamenti képviselő. Szintén a baloldalhoz köthető a kitüntetettek közül Závada Pál író is.
Budapest díszpolgára lett 2021-ben Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, akit maga Karácsony Gergely javasolt a baloldal államfőjelöltjének (végül a Jobbik nyomására nem ő, hanem Róna Péter lett az aspiráns). Szintén szerepelt a díszpolgári címmel kitüntetettek között a korábban liberális, mostanában magát marxista filozófusnak nevező Tamás Gáspár Miklós, valamint Kenedi János író, történész, aki 2021-ben csatlakozott a Karácsony Gergely kormányfőjelölti támogatására létrehozott 99 Mozgalomhoz. | Átadták Budapest díszpolgári címeit | Karácsony Gergely főpolgármester a főváros napja alkalmából rendezett pénteki ünnepségen átadta a Budapest díszpolgára címeket. Míg Tarlós István idejében a városvezetés törekedett arra, hogy a fővárosi díjazottak névsora kiegyensúlyozottságot mutasson, Karácsony elmúlt három évében ez már kevéssé jellemző. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/atadtak-budapest-diszpolgari-cimeit-3 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Úgy módosította az idegenforgalmi adóról szóló rendeletét Tura város önkormányzata, hogy a város területén található, Tiborcz Istvánhoz köthető turai kastélyszállónak lényegesen kevesebb adót kellett fizetnie – számolt be a Népszava. A település ezzel jelentős adóbevételről mondott le, mivel a városban ez az egyetlen kereskedelmi szálláshely.Az idegenforgalmi adóról 2022 novemberében határozott először a turai képviselő-testület, akkor személyenként és éjszakánként a szobaár négy százalékában határozták meg a fizetendő adó mértékét. Alig fél évvel később, 2023 júliusában azonban egy módosítást követően az adó mértéke vendégéjszakánként egységesen 597,5 forint lett.Mivel a kastélyszálló franciaágyas szobái 150 ezer forinttól indultak, így a korábbi konstrukció mellett foglalásonként legalább 12 ezer forint adóbevételhez jutott a város, a módosítást követően azonban már csak ennek kevesebb, mint tizede, 1195 a bevétel, a drágább szobák esetében pedig még nagyobb a különbség.Szendrei Ferenc, a település független polgármestere elmondta, hogy a turai kastély megnyitása után alkották meg az idegenforgalmi adóról szóló rendeletet, miután korábban egyetlen kereskedelmi szálláshely sem volt a városban. Az adót később az országban bevett gyakorlatként alkalmazott konstrukciójúvá alakították át.A turai kastélyon ugyanakkor a csökkenő adóteher sem segített, a veszteséges működés miatt az ingatlan novembertől hotelként nem üzemel tovább, csak rendezvények szervezésére lehet kibérelni. Orbán Ráhel szerint a problémát az okozta, hogy egyszerre két szegmenst próbáltak kiszolgálni, amely egy olyan épülettel, amelyben ilyen kevés a szoba, nem lehetséges. | Vállalkozás: Tiborczéknak kedvezően alakították át az idegenforgalmi adót Turán, de hiába | Az önkormányzati rendelet módosítása után jóval kevesebb adót kellett befizetnie a település egyetlen kereskedelmi szálláshelyének, a turai kastélyszállónak, a hotel azonban így sem tudott nyereségesen működni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20241021_turai-kastely-tura-idegenforgalmi-ado-tiborcz-istvan | 2024-10-21 07:37:00 | true | null | null | HVG |
A húsz leendő bizottsági tag közül egyedül a magyar biztosjelöltnek nem sikerült elsőre vennie az akadályt a meghallgatáson, ez azonban többet árul el az Európai Parlamenten belüli erőviszonyokról és pártpolitikai csatározásokról, mint Várhelyi Olivér felkészültségéről és alkalmasságáról.
Csak a magyar biztosjelöltnek kell (írásban) pótvizsgáznia
A húsz biztosjelöltből csak egy, éppen a magyar Várhelyi Olivér akadt fenn a rostán az Európai Parlament szakbizottságai által november első hetében tartott meghallgatásokon. Általános vélemény szerint nem mintha az Orbán Viktor által másodszor is Brüsszelbe jelölt egykori diplomata a húsz vizsgázó többségénél gyengébben teljesített volna, sőt megfigyelők szerint akadtak jóval haloványabb teljesítmények is, a bukdácsolók mégis megúszták.
Várhelyi Olivérnek péntek és hétfő között öt témában több pótkérdésre kellene megnyugtató választ adnia ahhoz, hogy átmenjen a pótvizsgán. Ha ez sem lenne elég, a képviselők még egy második, másfél órás meghallgatást is tarthatnak vele, amire azonban általános várakozások szerint nem lesz szükség.
A jelenlegi és várhatóan leendő magyar biztosról ugyanis eleve lehetett tudni, hogy még ha lehengerlő teljesítményt is nyújt a szóbeli vizsgán, az őt jelölő kormányfővel és bővítési biztosként személyesen vele is ellenszenvező pártcsoportok nem fognak elé vörös szőnyeget teríteni. Az egészségügyi és állatjóléti tárca élére szánt Várhelyinek még a meghallgatás előtt felrótták, hogy biztosként Orbán érdekeit képviselte, egyes országokkal szemben részrehajló volt, nem helyezett hangsúlyt a jogállami elvekre, ráadásul tiszteletlenül viselkedett az EP-vel szemben.
Várhelyi Olivér bűnei
Az őt meghallgató két szakbizottság koordinátorai részben éppen azért kételkednek az alkalmasságában, mert a meghallgatás utáni értékelő levelük tanúsága szerint Várhelyi önszántából nem, csak a képviselők nyomására követte meg újfent őket, amiért 2023 februárjában egy parlamenti vitán a bekapcsolva maradt mikrofon jóvoltából hallhatóan hülyének nevezte őket. Ez - így a képviselők - kételyeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy valóban tiszteli a parlamentet és tagjait, és kész velük az őszinte együttműködésre.
Várhelyi másik bűne, hogy azzal intézett el egy kérdést, amely megkérdőjelezte, hogy valóban támogatni fogja-e egészségügyi biztosként a nők reproduktív jogait, hogy közölte: négy nővel él közös háztartásban, három lányával és a feleségével. Egy képviselő szerint attól, hogy valaki szereti a nőket, nem biztos, hogy tiszteli is.
A szakbizottsági koordinátorok végül azt is mély sajnálattal nyugtázták, hogy a jelölt nem adott világos választ arra a kérdésre, hogy a magyar kormány részéről jó ötlet volt-e az európai gyógyszerügynökség által nem engedélyezett orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm oltóanyag engedélyezése a Covid-19-járvány idején.
Formailag a magyar biztosjelölt mellett nem jött össze a koordinátorok szükséges kétharmadának támogatása, miután a szocialisták, a liberálisok és a zöldek, továbbá kevésbé határozottan, de a néppártiak sem győződtek meg az alkalmasságáról.
Információink szerint rosszabbul is alakulhatott volna a helyzet egy második szóbeli meghallgatással, ezt azonban az EPP a hallottak alapján már túl szigorú következménynek tartotta volna, így inkább a pótkérdések feltételét javasolta, ahogy egyébként Várhelyivel már öt évvel ezelőtt is megesett. A magyar biztosjelöltnek és teamjének (a válaszokat lényegében bizottsági tisztviselők írják) most hétfőig öt témában több kérdésre kellene megnyugtató választ adniuk, ami a várakozások szerint már elég lesz a továbblépéshez. Az egyik téma éppen a nők jogainak előmozdítása és a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése lesz. Ezen túl az élelmiszerek címkézéséről, az antimikrobiális rezisztenciáról, az EMA által jóváhagyott oltóanyagok elleni tagállami (köztük magyarországi) dezinformáció elleni fellépésről és az állattartás szabályainak betartásáról kell pótkérdésekre válaszolnia.
Ehhez kapcsolódóan: Várhelyi Olivér nem győzött meg mindenkit, pótkérdéseket kap
Túszejtés a pártcsoportok között
Azok között, akik több szakbizottsági meghallgatást is láttak (időnként végigszenvedtek), az a többségi vélemény, hogy Várhelyi Olivér a felkészültsége és a rábízott dosszié ismerete alapján a jobban teljesítők közé tartozott, voltak nála jóval gyengébb produkciók. Több más jelölt alatt is rezgett ugyan a léc, de a politikai pártcsoportok egymás kölcsönös féken tartásának köszönhetően végül átbukdácsoltak a vizsgán. Az első gyenge láncszemnek a környezetvédelmi portfólióra jelölt néppárti svéd Jessika Roswell bizonyult, aki csak úgy úszta meg a pótvizsgát, hogy az őt támogató EPP másnap reggel túszul ejtette a liberális Renew jelöltjét, a meghallgatásán ugyancsak nem tündöklő belga Hadja Lahbibot. A frakciók végül alkut kötöttek, így a két bizonytalan biztosjelölt átment a szűrőn.
Némileg hasonló árukapcsolás alakult ki a holland néppárti Wopke Hoekstra (klímapolitika és tiszta növekedés) és a bővítési tárca élére állítandó szlovén liberális Marta Kos esetében. Hoekstra szakbizottsági értékelését Kos meghallgatása utánra halasztották, nehogy az EPP Orbán Viktor irányvonalához közeli szlovén tagjai kigolyózzák. Kosnak a vizsga során folyamatosan tagadnia kellett azokat a - szerinte koholt - vádakat, miszerint korábban a jugoszláv titkosszolgálatnak jelentett volna.
A fenti példákból is látszik, hogy a politika rátelepedett a biztosjelölti meghallgatásokra, egy lapunknak nyilatkozó parlamenti forrás véleménye szerint eltérítve a procedúrát attól, amiről valóban szólnia kellene: a jelölt alkalmasságának vizsgálatától. Forrásunk különösen riasztónak nevezte, hogy a svéd Roswell átengedése körüli politikai alkuba az EPP belekeverte egy folyamatban lévő jogszabály módosítását is. Az erdők pusztulásának és ritkulásának megakadályozását célzó jogszabályról van szó, amelynek alkalmazását az Európai Bizottság - nagyrészt éppen az EPP lobbizására - nemrég egy évvel elhalasztotta. Az Európai Néppárt nem érte be ennyivel, parlamenti források szerint a biztosjelölti meghallgatásokat is arra használta, hogy tovább gyengítse a jogszabályt. Amikor a szocialisták és a zöldek alkut ajánlottak, mondván, hogy átengedik a környezetvédelmi biztosi posztra szánt korábbi svéd Európa-ügyi államtitkárt, ha a néppártiak elállnak a jogszabály módosításától, a magát erőpozícióban érző EPP elutasította az alkut, helyette a belga Hadja Lahbibot kezdte revolverezni.
"Ilyen alattomos játékok korábban nem fordultak elő. Sokkal nyílt sisakosabban ment minden" - jegyezte meg a már idézett parlamenti tisztviselő.
Az ECR mindenkire igennel, a patrióták majdnem mindenkire nemmel szavaztak eddig
A Politico érdekes táblázata szerint a legtöbbször eddig a szélsőjobboldali szuverenisták, az Orbán- és Le Pen-féle patrióták és a szélsőbaloldal szavazott nemmel a biztosjelöltek értékelése során (a Patrióták Európáért frakció például csak négy jelöltet engedett volna át). Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew és - talán meglepetésre - az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) eddig kivétel nélkül megszavazták a jelölteket.
A konzervatívok esetében ez persze érthető, miután egyetlen jelöltjük, az olasz Raffaele Fitto - akit az ügyvezető alelnökök egyikeként a kohéziós politikára állítana Ursula von der Leyen - a másik öt alelnökkel együtt csak kedden vesz részt meghallgatáson. Az ECR jóindulata jeleként eddig mindenkit megszavazott, cserébe azt várja, hogy a többiek majd viszonozzák. Csakhogy a szocialisták és a zöldek már fenik a késüket Giorgia Meloni jelöltjére, aki Várhelyi után a második lehet, aki nem veheti első körben az akadályt. Információink szerint ugyanakkor a szocialisták között is - a németek és a franciák kivételével - sokan már a szóbeli után átengednék Fittót, a jóváhagyás kérdése így megosztja a frakciót.
A lapunk által korábban már több ízben megírt papírforma ugyanakkor beigazolódni látszik: az Európai Parlament nincs vérengző hangulatban, és fontosnak tartaná, hogy a jelenlegi nagy kihívásokra tekintettel minél előbb felálljon az új biztosi testület. | Pártpolitikai kupeckedés lett a biztosjelölti meghallgatásokból | A húsz leendő bizottsági tag közül egyedül a magyar biztosjelöltnek nem sikerült elsőre vennie az akadályt a meghallgatáson, ez azonban többet árul el az Európai Parlamenten belüli erőviszonyokról és pártpolitikai csatározásokról, mint Várhelyi Olivér felkészültségéről és alkalmasságáról. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/partpolitikai-kupeckedes-lett-a-biztosjelolti-meghallgatasokbol/33196004.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Az Index információi szerint az Országos Roma Önkormányzat költekezésével párhuzamosan a hatóságok vizsgálják az Emberi Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét is.
Köpeczi-Bócz Tamást még az előző ciklusban nevezték ki az Emmi uniós fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkárává, és a 2014-es országgyűlési választás után is a poszton maradt. Korábban ő volt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményének, a Türr István Képző és Kutató Intézetének főigazgatója, ahol hivatali ideje alatt több mint 25 milliárd forintos EU-támogatást osztottak szét egyebek mellett roma programokra.
Úgy tudjuk, Köpeczi-Bócz helyettes államtitkár hivatala igazolta többek között azokat a TÁMOP-os pályázatokat, amelyeket Hadházy Ákos feljelentése nyomán vizsgálnak a hatóságok.
Az LMP-s politikus azért fordult a rendőrséghez, mert az Országos Roma Önkormányzat által meghirdetett "Híd a munka világába" program 5 milliárdos keretének egy 270 millió forintos részéből olyan beszerzéseket írtak ki, amelyek nem egyeztethetőek össze a program eredeti célkitűzésével, a romák munkához való juttatásával. Ráadásul a beszerzéseket jelentős túlárazásokkal bonyolították le.
Köpeczi-Bócz Tamás hivatala azonban azt állította, hogy a beszerzések elszámolhatóak voltak. Erre hivatkozva a nyomozást tavasszal le is állították. A Fővárosi Főügyészség költségvetési csalás gyanúja miatt azonban újra elrendelte a nyomozást, amely jelenleg is folyik a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán.
Megkerestük az üggyel korábban foglalkozó Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztályát, ahonnan a NAV-hoz irányítottak bennünket. A NAV bűnügyi szóvivője, Sárközi Alexandra alezredes annyit mondott, hogy nemrég kapták meg az ügyet a Főügyészségtől, a nyomozás csak a napokban indult. Konkrét személyek érintettségével kapcsolatban viszont egyébként sem adhatnak tájékoztatást – szögezte le a szóvivő.
Megkerestük az Emberi Erőforrás Minisztériumot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy nincs tudomásuk a helyettes-államtitkár felelősségét érintő vizsgálatról. | Gyanús lett az uniós pénzekért felelős helyettes államtitkár? | Gyanús lett az uniós pénzekért felelős helyettes államtitkár? - A rendőrség látókörébe került az Emmi uniós felelőse, nélküle nem ment volna a roma önkormányzat nagybevásárlása sem. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/05/20/gyanus_lett_az_unios_penzekert_felelos_helyettes_allamtitkar/ | 2015-05-20 15:44:00 | true | null | null | Index |
A Pécsi Egyházmegye közpénzből újíthatja fel a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskolát. Első körben nettó 724 millió, a második körben nettó 1,88 milliárd forintot fordítanak a munkálatokra. A szükséges források biztosításáról a kormány még 2021-ben döntött, amikor 2,6 milliárd forintot irányzott elő a célra. De miközben az egyházi iskolára jut (köz)pénz, addig a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, visszamondani egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie. Mindezt azért, mert a kormány elvonta a várostól azt a több milliárd forintot, amit az atomerőműtől kapna iparűzési és ingatlanadóként.A Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola átalakításának és bővítésének II. ütemére írt ki hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Pécsi Egyházmegye. A megbízásért nem volt verseny, mivel az egyház egyetlen gazdasági szereplőt kívánt csak felkérni a munkálatokra. Méghozzá azt a céget, amelyik az I. ütem feladatait is elvégezte: a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.-t. Ezt azzal indokolták, hogy a két beruházás valójában egy, csak két részre lett bontva, de műszakilag és pénzügyileg is szorosan összetartozik (pl. mindkettőre ugyanaz az építési engedély vonatkozik).A cég feladata most az új "A" jelű épület (tornacsarnok és oktatási szárny) megépítése, és a meglévő "B" jelű épület felújítása lesz. De a feladat részét képezi az iskola udvarának és sportpályájának felújítása, a külső közművek részleges átépítése (kiváltása) és az iskola Templom utca felőli bejáratának átépítése is. A megbízás értéke 1,88 milliárd forint.Az első ütemben a meglevő "C" jelű épület bővítését és a "D" szárny építését, valamint a meglevő konyha bontását, a külső közművek és a meglevő Templom téri útszakasz átépítését végezhette el a cég, miután a legolcsóbb, nettó 724,7 millió forintos ajánlatot adta egy nyílt eljárás során.A felújítás teljes költsége így nettó 2,6 milliárd forint, amit állami támogatásból fedezhet az egyház.A fedezetet a 1475/2021. (VII. 15.) határozatban biztosította a kormány a Gazdaság-újraindítási Alap terhére.Mindez annak fényében hat furcsán, hogy miközben az egyházi iskolákra az állam mindig talál (köz)pénzt (így például Debrecenben, Körömben vagy Tatabányán), addig új állami intézmények építésére vagy a régiek felújítására egyre ritkábban. Inkább konténeriskolákat húzatnak fel országszerte (legutóbb 18 településen), hogy orvosolják a problémákat.De Paks esetében egyéb szempontból is pikáns az eset.Milliárdokat vontak el PakstólAugusztus 14-én lépett hatályba ugyanis az a kormányrendelet, amelyben különleges gazdasági övezetet jelölt ki a város közigazgatási területén, a Paksi Atomerőműnél. A különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel 62,5%-a ezután Tolna Vármegye Önkormányzatát illeti, a fennmaradó 37,5% pedig Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát. Ezzel a döntéssel a kormány kivett a település 19 milliárdos költségvetésből több milliárdot, amit Paks az atomerőműtől kapott volna.Ez annyira megviselte a várost, hogy az idei költségvetési rendeletét módosítania kellett, hogy az önkormányzat gazdálkodásbiztonsága megmaradjon:közel 1,4 milliárd forinttal kellett csökkenteni a költségvetési főösszeget.Ennek eredményeként a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, vissza kellett mondania egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie.A különleges gazdasági övezet kialakítását sokan bosszúnak tartják az Orbán-kormány részéről, miután a településen ellenzéki polgármesterjelölt nyerte az idei önkormányzati választást.Katus Eszter | A kormány kivérezteti Paksot, de az egyházi iskolára azért ad 2,6 milliárd forintot | A kormány egy rendelettel elvette Paks adóbevételeinek jelentős részét, a katolikus egyház viszont közpénzből építkezhet a városban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/09/30/a-kormany-kiverezteti-paksot-de-az-egyhazi-iskolara-azert-ad-26-milliard-forintot/ | 2024-10-11 09:20:31 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A beruházás révén gazdaságosabbá válik a fürdő üzemeltetése. Bojtor István volt alpolgármester, önkormányzati képviselő elmondta, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz kiírásában lehetőség adódik Gyopárosfürdő energetikai korszerűsítésére.
Az élményfürdőben kicserélik a nyílászárókat (fotó: Nagy Kristóf)
- Még az előző városvezetés egy hosszú és kitartó munkájának eredménye a pályázati siker. Alpolgármesterként felelős voltam a munkáért. Egy közösségi fürdő fenntartása, működtetése komoly anyagi terhet ró a tulajdonosra. Magyarországon ezen turisztikai létesítmények egy-kettő kiemelt fürdő kivételével veszteségesen működnek. Az energetikai korszerűsítés és fejlesztés egy kevésbé látványos, de annál szükségesebb beruházás. Gyopárosfürdő a későbbiekben sokkal takarékosabban lesz működtethető. Az utóbbi időszakban elszabadult energiaárakra tekintettel az ilyen jellegű beruházások még nagyobb jelentőséggel bírnak. Ha nem lépünk időben és törekszünk az energiahatékonyság növelésére, akkor az akár a fürdő hosszú távú működését is veszélyeztethette volna - foglalta össze.
A pályázathoz már készítettek egy átfogó dokumentációt, az elkövetkező hónapokban még további előkészítői munka előzi meg a tényleges kivitelezés megkezdését.
A közeljövőben egy átfogó beruházáshoz látnak hozzá (fotó: Nagy Kristóf)
Nyílászárócsere, légtechnikai korszerűsítés
- Az élményfürdőben a kétrétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók nem felelnek meg a jelenleg érvényes szabványoknak, cseréjük indokolttá vált. A nyílászárócsere energiamegtakarítást eredményez. A tetőfelújítást követően szintén indokolttá vált a ferde tetősík alatti légcsatorna-rendszer újraépítése, új befúvók elhelyezése, valamint új légtechnikai gép beépítése a régi gép elbontását követően - sorolta a vezérigazgató.
Új termálkutat fúrnak, a régi rendszert felújítják
A gyógyfürdő jelenleg kettő gyógyvízkúttal rendelkezik, melyek a gyógyvizes és melegvizes medencéket töltik. A kutak 50-60 évesek és a gondos üzemeltetés mellett is megindult elhasználódásuk, ezért indokolt egy új termálkút fúrása a gyógyvíz biztosítása érdekében. A meglévő gyógyvizes kutak gépészeti rendszereit is felújítják. A gyógyvizes kutak és a hozzájuk tartozó vízgépészeti rendszerek energetikai szempontú korszerűsítése elengedhetetlen a gyógyfürdő fenntarthatósága szempontjából.
Több mint 727 millióból fejlődik a fürdő (fotó: Nagy Kristóf) | Több mint 727 millióból fejlesztik Gyopárosfürdőt | Egy átfogó energetikai beruházáshoz látnak hozzá a közeljövőben Gyopárosfürdőn. A TOP Plusz keretében az „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című felhívásra benyújtott pályázat pozitív elbírálásban részesült. Az elnyert 727.607.362 forintból többek között új termálkutat fúrnak, a meglévő rendszert felújítják, nyílászárót cserélnek. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176560/tobb_mint_727_milliobol_fejlesztik_gyoparosfurdot | null | true | null | null | Hir6 |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabbnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Értetlenül állunk a BKK és a BKV lépése előtt, mondta lapunknak Isbrand Ho, a BYD Europe Magyarországon tartózkodó ügyvezető igazgatója. A két közlekedési cég ugyanis azt javasolta a fővárosi önkormányzat múlt heti ülésén, hogy ne kössenek szerződést a kínai céggel 5 elektromos busz nyolc éves bérletére (szaknyelven rendelkezésre tartására), annak ellenére, hogy a BYD megnyerte az erre kiírt tendert. A javaslatot akkor levették a napirendről, két nap múlva szerdára pedig csak azért hívott össze össze rendkívüli ülést a főpolgármester, hogy döntsenek az ügyben.
A BYD Szíjjártó Péter kül- és külgazdasági miniszterhez és Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult levélben,hogy a cég azután döntött véglegesen arról hogy Komáromba helyezik európai hídfőállásukat, hogy megnyerték a BKV tenderét. A komáromi gyár elektromos buszokat, autókat és targoncákat gyártana egy 300 főt foglalkoztató üzemben, ám ha a BKV-s buszbérlés kútba esne, akkor egyelőre a gyárat sem indítják el, közölte Isbrand Ho.
A BYD nyolc éve vásárolta meg a komáromi Nokia gyár dél-koreai beszállítójának, a Mirának komáromi üzemét. A telepet a Nokia gazdasági problémái miatt 4 éve bezárták, azóta bérbeadással hasznosítják. Isbrand Ho szerint azonban a BKV-s szerződés aláírása után három hónap alatt készen lennének a gyártásra. Terveik szerint első évben 100 embert foglalkoztatva 100 elektromos buszt gyártanának le, majd háromszorosára növelnék a kapacitást. Az 5 millió eurós beruházás elindításához azonban meg kell tenni befektetői bizalmat erősítő első lépést, ez lenne a BKV-s szerződés megkötése, szögezte le a cég ügyvezetője.
Mint arról a Totalcar beszámolt, a BKV egy éve írt ki közbeszerzést öt, plusz opciósan további hét szóló elektromos autóbusz bérlésére. Októberben megszületett a döntés, a kínai BYD-tól bérel első körben öt K9 típusú elektromos buszt a fővárosi közlekedési vállalat. Rajtuk kívül egy magyar cég, a Dunai Repülőgépgyár Zrt. indult a beszerzésen, végül a legolcsóbb ajánlatot benyújtó pályázó nyert, azaz a BYD. A kiírás után a magyar Evopro is érdeklődött, de a tenderben megadott paraméterek (szélesség, hosszúság) miatt kiszállt, ugyanis csak kisebb elektromos buszokat gyárt egyelőre.
Az Evopro azért fontos, mert a cég esélyes arra, hogy leszállítsa a vári midibusztender elektromos buszait. Egyelőre itt sincs még végleges döntés, de a magyar cég már felkészült a gyártásra. A vári midibusztender érdekessége, hogy azt szintén egy külföldi cég, a Siemens-Rampini-Rába konzorcium nyerte 2014-ben 7 darab (plusz 14 opciós) elektromos buszra. A vállalkozási szerződést is megkötötték, viszont addig húzták vele az időt, hogy 2015 március végén lejárt az uniós támogatásának ellenjegyzési határideje, és mivel a kormány nem ellenjegyezte a beruházást, erről az üzletről le kellett mondania a Siemensnek. A kínaiak attól tartanak, hogy hasonlóan pórul járnak, mit a Siemens.
Városházi forrásaink szerint az ügy elfajulásának a hátterében a BKV és a BKK presztízsharca áll. A BKV szeretne minél több járatot megtartani, míg a BKK inkább az eddigi kiszervezés-alvállalkozásba adás üzleti politikáját folytatná. A BKV igazgatósága rábólintott a BYD üzletre, hiszen a buszokat a BKV üzemeltetné, sőt a kínaiak tervei szerint a karbantartás is maradnak BKV-s berkekben. A BKK igazgatósága nem lelkesedett ennyire, nem is fogadták el a tender eredményét, és a közgyűlési előterjesztés szerint ők tették a javaslatot a BKV-nak és a fővárosnak a szerződés befagyasztására.
A BKK azzal indokolja a visszalépést, hogy az EU-s forrásból elindított vári elektromos buszbeszerzés tapasztalatai alapján jóval kedvezőbb feltételeket lehetne elérni vásárlással, mint bérbevétellel. Csakhogy a vári tendert midibuszokra írták ki, nem a nagyobb méretű szólóbuszokra, más szereplőkkel, ezért nem világos, milyen tapasztalatokra hivatkozik a BKK. Ráadásul a BKV is nevetségessé válhat, ha egy éven két olyan szerződést is negligál, amit hosszas pályázaton nyert el a nyertese. A javaslat a múlt heti közgyűlésen olyan zavart okozott, és annyira átláthatatlanná tette a helyzetet, hogy úgy döntöttek: a döntést egy héttel későbbre halasztják.
Megkerestük az ügyben a fővárosi önkormányzatot, a BKV-t és a BKK-t is, de azt a választ kaptuk, hogy mindent megtudhatunk majd a szerdai közgyűlésen. Információink szerint a Külügyminisztérium egyelőre még nem tudott érdemben foglalkozni a levéllel. De úgy tudjuk, hogy mivel a fővárosnak szerződéses joga felülbírálni a döntést, és a döntési határidő még nem járt le, ezért a külügynél úgy vélik, hogy közvetlenül nem érintettek, de utánanéznek, és teszik a dolgukat. | Ledöbbentek a kínaiak a BKK húzásán | Ledöbbentek a kínaiak a BKK húzásán - Megnyerték a fővárosi elektromosbusz-tendert, mégse kellenek a buszaik. Kútba eshet a Komáromba tervezett elektromosbusz-gyártás is. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2015/11/03/ledobbentek_a_kinaiak_a_bkk_huzasan/ | 2015-11-03 13:44:00 | true | null | null | Index |
"Nemrég még gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb. Remélem, látunk még szebb világot" - írta a Facebookon Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője.
A Tisza Párt elnöke vasárnaphozott nyilvánosságraegy hangfelvételt, amin Vogel Evelin 30 millió forintot kért a Tisza Párt egyik munkatársától "a hallgatásáért cserébe". Hétfőnújabb hangfelvétel került előMagyar Péter környezetéből. Ezen a Tisza Párt elnöke beszélgethet Vogellel. Később megjelent az első felvétel teljes változata is, egy 1 óra 43 perces hanganyag, amiHanzel Henrikés Vogel Evelin teljes beszélgetését tartalmazza.
Vogel Evelin ellen zsarolás kísérlete miatt hétfőnfeljelentést tett Magyar Péter, és kizárták őt a pártból.A Tisza Párt nem sokkal az újabb hangfelvétel megjelenése után közleményt adott ki, amiben azt írják: a továbbiakban nem kívánnak reagálni Vogel Evelin állítására.
Magyar Péter a vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján azt is állította, hogy Kubatov Gábor fideszes pártigazgató Vertán György és az általa vezetett Tigra Kft. közreműködésével fizeti Magyar volt feleségét, Varga Juditot és volt barátnőjét, Vogel Evelint. Az informatikai cég vezetője hétfőnmegerősítette, hogy Vogel Evelin valóban a belvárosi lakásában lakik, de pénzt nem ad neki. Az is kiderült, hogy Varga Judit egykori igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége részmunkaidőben a Tigra Kft.-nekdolgoziknemzetközi üzletfejlesztési tanácsadóként. | Vogel Evelin hamis vádakat és mentelmi jogot emlegetve reagált Magyar Péter feljelentésére | „Koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb” – írta a Facebookon a Tisza Párt elnökének volt barátnője. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/13/vogel-evelin-magyar-peter-feljelentes-mentelmi-jog | null | true | null | null | Telex |
Ahogyan korábban a Magyar Nemzet cikke alapján beszámoltunk róla, sem a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., sem a minisztériumok nem voltak hajlandók elárulni a lapnak, hogy mi lesz a sorsa annak a Dunához közeli, 16,5 milliárd forintért vásárolt területnek, amit a tervezett 2024-es budapesti olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat.
A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány alapján az atlétikai stadionnak adott volna otthont.
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a 16,5 milliárdon kívül elment még egy kis pénz a tervezgetésre. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. az Atlétikai Stadion nyílt tervpályázatához szükséges lebonyolító feladatának ellátására kiírt pályázatát 14 millió 150 ezer forintos ajánlatával a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. vitte el. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, mivel a megbízás értéke nem érte el a 18 millió forintot.
A szerződést február 24-én írták alá. | Még egy kis pénzt elvitt a 16,5 milliárdos telekre álmodott atlétikai stadion | Lesz? Nem lesz? Mi lesz helyette? Mindegy: pár milliót megint elköltöttek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/03/22/meg-egy-kis-penzt-elvitt-a-165-milliardos-telekre-almodott-atletikai-stadion/ | 2017-03-22 20:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Hűtlen kezelés miatt feljelentést tettek Tóth Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya ellen - adta hírül az MTV Híradója.
A névtelen feljelentő a Központi Nyomozó Főügyészséghez juttatta el a feljelentést, ami szerint szakmailag indokolatlan volt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és az egyik polgárőr szövetség között létrejött szerződés. A feljelentés szerint a polgárőrök a törvények szerint nem is kaphattak volna pénzt a munkájukért.
A BRFK ezt követően péntek este a rendőrség a honlapján közzétette a jelenleg hatályos megbízási szerződéseket. Azt írják, ezeket olyan feladatok teljesítésére kötöttek, amelyeket más módon nem tudnak ellátni, vagy nincs a feladatra ember, vagy így gazdaságosabb.
Ennek alapján a BRFK jelenleg 38 emberrel áll szerződésben, ezek között például reumatológus, nőgyógyász, fogorvos, ügyvéd is található. A legmagasabb összeget, havonta 114 ezer forintot az az ember kapja, aki minősített iratok felülvizsgálatát végzi a rendőrségnek.
A rendőrség honlapja szerint a feljelentés valószínűleg arra szerződésre vonatkozik, amelyet a Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Szervezetek Szövetsége elnökével kötötték 2008 júniusában. A szövetség elnöke 2009. március 15-ig havi nettó 38 ezer 815 forint megbízási díjat kapott, 2009. március 16-a és december 31. között ezt 83 ezer 175 forintra emelték. A szerződést 2010-re nem hosszabbították meg.
A szövetség elnökének feladata a megbízás szerint a polgárőrség és a rendőrség közös akcióinak szervezése, lebonyolítása, a közös tevékenység értékelése, oktatás szervezése, bűnmegelőzési programok előkészítése, szervezése, lebonyolítása volt. Ezen felül a szövetség elnökének naponta rendelkezésre kellett állnia a közös feladatok egyeztetése céljából - olvasható a rendőrség honlapján.
Az MTV Híradójának a főkapitány azt mondta: nem történt szabálytalanság és a feljelentést az ellene indult lejárató kampány részének tekinti. Az ügyészség keddig dönt arról, hogy indít-e nyomozást az ügyben. | Névtelen feljelentést tettek a budapesti rendőrkapitány ellen | Hűtlen kezelés miatt névtelen feljelentést tettek Tóth Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya ellen. A feljelentés szerint szakmailag indokolatlan volt a BRFK és az egyik polgárőr szövetség között létrejött szerződés. A főkapitány szerint nem történt szabálytalanság. A rendőrség az eset miatt a honlapján közzétette, hogy kikkel áll megbízásos szerződésben a BRFK. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/feljelentettek-a-budapesti-rendorkapitanyt | 2010-04-02 20:29:00 | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Bíróság pénteken megszüntette az erzsébetvárosi ingatlanügyben megvádolt Hunvald György volt szocialista polgármester és Gál György volt SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnök előzetes letartóztatását, közölte Sebes Péter, Hunvald György ügyvédje.
Az ügyvéd elmondta, hogy a bíróság végzése nem jogerős, ellene az ügyész fellebbezhet. A fellebbezésnek azonban nincs halasztó hatálya, tehát a két erzsébetvárosi politikust a mostani döntés után szabadlábra kell helyezni.
A Fővárosi Bíróság közleménye szerint a döntést az indokolta, hogy a vád tényei között a bűnszervezeti elkövetés nincs megfelelően körülírva, így a vádlottak a törvény értelmében néhány hónapon belül automatikusan szabadultak volna a legsúlyosabb kényszerintézkedésből, mert annak tartama a törvény alapján megszűnik.
Hunvald György esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, Gál György pedig házi őrizetbe kerül. Az ügyvéd szerint a vádlottak elhagyhatják a bv-intézetet, annak ellenére, hogy a végzés nem jogerős.
A volt polgármester két év három hónapot, a volt bizottsági elnök két év hat hónapot töltött előzetes letartóztatásban.
Hunvald György előzetes letartóztatásának megszüntetését egyébként épp egy héttel a mostani döntés előtt utasította el a Fővárosi Ítélőtábla.
Sebes Péter elmondta, hogy május 5-én egy másik ügyről volt szó. A tavasszal Hunvald megromlott egészségi állapotára hivatkozva adtak be kérelmet a szabadonbocsátás érdekében, amit először a Fővárosi Bíróság utasított el, majd – több mint másfél hónappal később – az ítélőtábla is úgy látta, hogy nem jogos a volt polgármester házi őrizetbe helyezési kérelme. A mostani döntés a félévente hivatalból ismétlődő felülvizsgálatban született.
Júniusban folytatódik a per
A Gál György volt SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnök, Hunvald György volt szocialista polgármester és társai ellen folyó büntetőper júniusban folytatódik, a tervek szerint a vádlottak meghallgatása abban a hónapban befejeződhet.
Hunvald Györgyöt az erzsébetvárosi ingatlanügyekben indult nyomozással összefüggésben tavaly február 10-én vették őrizetbe. Hunvald György, Gál György és 23 társuk ellen november elején emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős kárt okozó csalásért és más bűncselekményekért. A főügyészség akkor nyújtotta be a Fővárosi Bíróságnak a 121 oldalas vádiratot és a nyomozásban keletkezett 46 ezer oldalnyi nyomozati iratot.
Az eljárás adatai szerint Gál György elsőrendű vádlott a VII. kerületi önkormányzatnak összesen 603 millió forint kárt okozott, és 1,7 milliárd forint kár okozását kísérelte meg. A vád szerint az ügyletsorozatban tizenhét ingatlanból tizenhatért kért és kapott Gál György 2003-ban és 2004-ben összesen 366 millió forint vesztegetési pénzt.
A büntetőper másodrendű vádlottját, a volt erzsébetvárosi szocialista polgármestert sok százmilliós ingatlanpanamák, illetve sokmilliós kárt okozó lakáskiutalások és fiktív megbízási szerződések alapján az ügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással, hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolja. | Kiengedték az előzetesből Hunvaldot és Gált | Kiengedték az előzetesből Hunvaldot és Gált - A bíróság végzése nem jogerős, az ügyész fellebbezett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/05/13/kiengedtek_az_elozetesbol_hunvaldot_es_galt/ | 2011-05-13 13:50:00 | true | null | null | Index |
Az MNO azt az információt kapta, hogy dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska is bekerülhetett a 2011. január 31-e óta kinevezett igazgató nélkül árválkodó DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetőtestületébe. (Mint azt lapunk is megírta hétfőn, Tarlós István főpolgármester Radnay Tibort bízta meg a DBR irányításával.)
Több száz milliárd forint felett döntenek A DBR (Dél-Buda–Rákospalota) Metró Projekt Igazgatóság fő feladatai közé tartozik a 4-es metró projektfinanszírozásának kezelése, a beruházói feladatok kijelölése és teljes körű ellátása. Az Európai Bizottság 2009-ben 181 milliárd forintos támogatásban részesítette a projektet, a magyar kormány 41 milliárddal toldotta meg az összeget. Tarlós István főpolgármester néhány napja úgy nyilatkozott: az előző ciklusok botrányos szerződéskötései miatt a 4-es metró beruházási költségei mára elérhetik a 400 milliárd forint. | Titokzatos munkatárs a DBR-nél? | Milliárdos támogatási botrányba keveredett vállalattól is érkezhetett vezető munkatárs a DBR Metro Projekt Igazgatósághoz, ahol gigapénzek felett döntenek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/04/titokzatos-munkatars-a-dbr-nel | 2012-04-19 11:05:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Érthetetlen, hogy titkos és gyanús eseményként kezelnek egy olyan találkozót, amelyen Horvátország legnagyobb külföldi befektetőjének első embere és a volt miniszterelnök vesz részt Zágráb egyik legismertebb éttermében, melyre mindkét szereplő sofőrökkel, kísérettel érkezett, és az étteremben tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy a helyszín kamerával megfigyelt terület. Az ebből levont bármilyen következtetés annyira valóságos, mint egy képregény” - mondta Pánczél Andrea a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója az Indexnek, miután kiedült, hogy bizonyítékként fogadta el a zágrábi megyei bíróság pénteken Ivo Sanader volt horvát kormányfő perében azt a videofelvételt, amelyen Sanader Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával látható a zágrábi Marcelino étteremben.
Sanadert többek között azzal vádolják, hogy tízmillió euró kenőpénzt fogadott el Hernádi Zsolttól, s cserébe lehetővé tette, hogy a Mol irányítási jogot szerezzen az INA horvát állami olajcég fölött. A felvétel bizonyítékként történő elfogadásáról az Ivan Turudic vezette bírói tanács döntött a pénteki meghallgatáson, jóllehet Sanader védőügyvédei ezt hevesen ellenezték, arra hivatkozva, hogy a videó illegálisan készült és nem használható fel bizonyítékként.
A bíróságon bemutatták a négyperces "némafilmet", amelyen Sanader Hernádi Zsolttal beszélget az étteremben. A találkozón a felek átadtak egymásnak egy papírlapot, amelyre Sanader előzőleg ráírt valamit, s a volt horvát kormányfő kivette mobiltelefonja akkumulátorát. A bíróság úgy ítélte meg, a felvétel elkészítése nem ütközik a horvát alkotmányba, törvényekbe és a nemzetközi jogba. Ivan Turudic megállapította: a felvétel nyilvános helyen készült, ahol világosan feltüntették, hogy a helyiséget videokamerával figyelik.
A védelem kifogásolta, hogy a felvételt kiszivárogtatták a sajtónak, mielőtt beterjesztették a bíróságnak. Jadranka Slokovic védőügyvéd megjegyezte, hogy szerkesztett felvételről van szó; tudomása szerint az eredeti felvétel több mint kétórás, így a négyperces részlet - érvelt az ügyvéd - nem mutatja be, hogy valójában mi történt az étteremben.
Tamara Laptos ügyész közölte, ő sem örül nagyon a felvétel rövidségének, de ez volt az egyetlen videofelvétel, amelyet a Sanader-Hernádi találkozóról az étteremben találtak. Sanadert az egyesített eljárásban háborús nyerészkedéssel is vádolják, és azzal, hogy 1994-1995-ben még külügyminiszter-helyettesként 500 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el az osztrák Hypo Alpe Adria banktól. | Bizonyítékként fogadták el a Hernádi-videót | Bizonyítékként fogadták el a Hernádi-videót - A Mol szerint érthetetlen, hogy titkos és gyanús eseményként kezelnek egy nyilvános találkozót. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/18/bizonyitekkent_fogadtak_el_a_hernadi-videot/ | 2011-11-18 18:10:00 | true | null | null | Index |
A hallgatási pénzek kifizetéséről szóló, üzleti iratok meghamisításának vádjával indult büntetőügyben az esküdtszék májusban minden vádpontban bűnösnek találta az akkor még elnökjelöltként bíróság elé állított Donald Trumpot . A politikus számos alkalommal hangoztatta, hogy
a pert "boszorkányüldözésnek" tartja, amelyet kizárólag politikai okokból, demokrata ellenfelei kezdeményezték ellene, a demokrata párti kerületi ügyész, Alvin Bragg vezetésével.
A büntetési tétel megállapításáról szóló tárgyalást eredetileg november 26-ra tűzte ki Juan Merchan, az ügyben eljáró bíró.
Az ügyész az eljárás felfüggesztéséről szóló levélben arra hivatkozott, hogy az "egymással versengő alkotmányos érdekek mérlegelésével figyelembe kell venni a büntetőügy fenntartásának lehetőségeit", és ennek nyomán azt kéri, hogy a vádlott elnöki mandátumának végéig minden, az eljáráshoz kötődő lépést halasszanak el.
Alvin Bragg egyben jelezte, hogy az egész büntetőügy megszüntetésével nem ért egyet.
Donald Trump stábjának szóvivője teljes és végérvényes győzelemnek nevezte az ügyészi nyilatkozatot.
Steven Cheung közleményében azt írta, hogy "a törvénytelen eljárás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Donald Trump jogi csapata annak érdekében tesz lépéseket, hogy az ügyet a bíró "egyszer és mindenkorra ejtse. | Trump ügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész | Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/trump-buntetougy-felfuggesztes-kezdemenyezes | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében - hívta fel a figyelmet a kormány honlapján a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A tárca emlékeztetett, azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltak a javaslatról. Az alábbi személyes találkozók kerültek megszervezésre:
Az oktatási miniszterek 2024. február 29-március 1-jei informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztos asszonnyal, és kérte a tárgyalások folytatását.
2024. május 13-án az OIKST (Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács) ülésén Hankó Balázs államtitkár egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni.
2024. szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetett Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is.
Ekkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet és Magyarország bízik abban, hogy a Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés.
2024. október 18-án az Európai Bizottság (Stephanie Riso) részére megküldésre került az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlés részére benyújtott törvényjavaslat.
2024. október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot. A tárgyalásokon is közölték, a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM leszögezte: a magyar kormány az elmúlt egy évben mindent megtett azért, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze,
míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Mint fogalmatak, "az időhúzás kínosságát már érzi, de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít."
Borítókép: Az Európai Parlament épülete Strasbourgban ( | Az Európai Bizottság hazudik az Erasmus-ügyben | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/az-europai-bizottsag-hazudik-az-erasmus-ugyben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
December végén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) álláspontja szerint Magyarországnak vissza kéne fizetnie 93 milliárd forintot az EU költségvetésébe, mert a 4-es metró építése körül súlyos korrupciógyanú merült fel.
Az OLAF-jelentést viszont mindeddig nem hozták nyilvánosságra, ezért nem tudni, hogy a nagyon sok éven és több kormányon át húzódó építkezés melyik elemeivel szemben emelt kifogást az EU csaláselleni szerve. A jelenlegi kormány szerint természetesen a szocialista kormányok idején és Demszky Gábor főpolgármestersége alatt történtek a korrupt cselekedetek.
Erre válaszul Demszky Gábor egy kommentben arról írt a Facebookon, hogy az OLAF-jelentéseket nyilvánossá kell tenni. Szerinte nem véletlen, hogy azokat titkosan kezelik.
„amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat, mert újabbakat húznak elő, ezt a játékot a végtelenségig lehet folytatni, a Habony-művek eszköztára végtelen és a gátlástalansága miatt vált hírhedtté”.
– írta ki Demszky az Index cikke szerint. Lázár János már az előző héten jelezte, hogy a kormány az OLAF anyaga alapján ismeretlen tettes ellen, de a miniszter egy nemzetközi baloldali bűncselekményre is utalt, illetve arra, hogy a sokmilliárdos büntetést át fogják hárítani.
A miniszterelnökség a lapnak azt írta, hogy ők elkötelezettek a jelentés nyilvánosságra hozásának kérdésében, és jelenleg jogi szakemberek vizsgálják a lehetőségeket, illetve az Európai Bizottsággal is egyeztetnek erről.
Demszky szerint az OLAF-jelentés azt kifogásolhatja, hogy a hivatalban lévő városvezetés elmulasztotta meglépni azt, amit a Bizottság a támogatás feltételéül szabott, azaz a felszíni közlekedés teljes átalakítását és a P+R parkolók kialakítását, valamint a dugódíj bevezetését. Az egykori polgármester szerint ezért kérnek vissza most több tízmilliárd forintot.
A volt polgármester javaslatokkal is előállt: szerinte ritkítani kéne a 7-es buszcsaládot, meg kell szüntetni a Kossuth Lajos utcától a buszsávot, ezzel javítva a 4-es metró kihasználtságát. | Demszky Gábor a 4-es metró korrupciós ügyeiről szóló OLAF-jelentés nyilvánosságra hozását követeli | A miniszterelnökség szerint épp erre készülnek. | null | 1 | https://444.hu/2017/01/16/demszky-gabor-a-4-es-metro-korrupcios-ugyeirol-szolo-olaf-jelentes-nyilvanossagra-hozasat-koveteli | 2017-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Illés Zoltán: véget vetünk a terézvárosi panamáknak
„Politikai beállítottságára való tekintet nélkül minden terézvárosi polgárt képviselni akarok a parlamentben”, jelentette ki a hvg.hu-nak Illés Zoltán, aki a Fidesz színeiben meggyőző fölénnyel nyerte a VI. kerületi képviselőválasztást, és az ősszel szándékában van indulni a polgármesteri székért.
Illés Zoltán szeretné felváltani Terézváros polgármesteri székében az MSZP-s Verók Istvánt az ősszel, jóllehet ebben a kerületben a jobboldal korábban nem volt különösebben népszerű. De már a képviselőválasztás eredménye is azt tükrözte, hogy a baloldali és liberális hagyományoknál erősebb az emberek türelmetlensége, vágya a változásra.
Illés Zoltán munkatársunknak elmondta, a kerület lakóinak elegük lett a baloldali többségű önkormányzat egyes tagjai által elkövetett, súlyos visszaélésekből. A kerületben havonta bukkantak fel újabb korrupciós ügyek, napirenden vannak az ingatlan panamák felderítését célzó ügyészségi nyomozások. A kerületi vagyonkezelő igazgatóját kenőpénz átvételekor érték tetten. És köztudott, milyen felháborító dolgok történtek a Király utcával, meg volt zsidónegyeddel. Tény, hogy több képviselőnek kellett együttműködnie ahhoz, illetve az ellenőrzésnek is szemet kellett kell hunynia afelett, hogy egyesek megkárosítják a köztulajdont. Ezért vetette fel az ügyészség nyomozása során a Terézvárosban a „bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekmények gyanúját”. Ennek véget fogunk vetni.
Mindezek fényében egyértelmű, hogy módosítani kell a közbeszerzési törvényt, a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal együtt. Be kellene vezetni a pályázatok elbírálásakor azt a kritériumot is, hogy melyik pályázó teremt több hazai munkahelyet. Meg kell akadályozni, hogy a pályázatók folyamatosan „aláígérjenek” egymásnak, a végén pedig nevetségesen alacsony árért nyerjék el a munkákat, majd pedig „objektív okokra” hivatkozva, menet közben emeljék meg a költségeket. Ugyanakkor be kell nálunk is vezetni, hogy az EU szabályait követve legföljebb tíz százalékkal lehessen emelni a közbeszerzéssel elnyert munkák költségeit, és akkor is csak indokolt esetben.
Emellett kisebb, racionálisabb, jobban ellenőrizhető önkormányzati rendszerre van szüksége az országnak. Ez Budapesten akár jelentheti kerületek összevonását is, de mindenképpen az önkormányzati képviselők számának csökkentéséhez kell, hogy vezessen. Nincs kizárva az önkormányzati választások előre hozatala sem, bár Illés ezt nem tartja valószínűnek. Emlékeztetett arra, hogy a nyáron is ülésezni fog a parlament, s ekkor már egyes kétharmados törvényeket, mint például az önkormányzatit is, minden bizonnyal módosíthatják.
Ami közelebbi terveit illeti, Illés elmondta: minél hamarabb szeretne forrásokat szerezni a kerületi épületek alapos felújítására, ami magában foglalná a közművezetékek és a nyílászárók cseréjét is. Szakértők véleménye szerint ha az állam, az önkormányzat, és a tulajdonosok egyaránt hozzájárulnak, a lakások közös költségeinek mintegy 3500 forintos növelésével elegendő összeget lehetne előteremteni a házak hőszigetelésére és teljes felújítására.
Megkérdeztük Illést, akinek környezetvédő tevékenysége immár csaknem 30 évre nyúlik vissza, mi a véleménye a Parlamentbe jutott ökopártról, azaz az LMP-ről? Illés sietett leszögezni, hogy a Fidesz is tisztában van vele, hogy a környezetvédelem felértékelődött, kiemelkedő a jelentősége a gazdaság, a szociálpolitika, a munkahelyteremtés szempontjából is és hogy pártja tervei között szerepel egy „Zöld Széchenyi-terv” elindítása. Ebben szerepelne a nap- és szélenergia, valamint a geotermikus energia és a biomassza hasznosítása is. Mint hozzátette: „demokrataként csak üdvözölni tudom, hogy az LMP is szerepet vállal majd a programok megvalósításában, illetve ellenőrzésében. Igaz, politikusaiknak környezetvédelmi ügyekben ezután kell tapasztalatokra szert tenni, hitelessé válni. Az ökológiai rendszerek is akkor stabilak, ha sok a szereplő és azok mind együttműködnek. Ez a társadalmi, politikai rendszerekre is igaz. Az LMP – jegyezte meg – nem egyszerűen „ökopárt”, hiszen nemcsak környezet- és természetvédelemmel kívánnak foglalkozni, hanem a magyar társadalmat más tekintetben is foglalkoztató ügyekkel, például a pártok finanszírozásának rendszerével. Ezt is csak üdvözölni tudom” – mondta Terézváros megválasztott új képviselője.
2009. augusztus. 12. 11:22 MTI Itthon
Terézváros: kenőpénzt fogadott el a közterület-felügyelet vezetője
Vezető beosztású, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja a Budapesti Nyomozó Ügyészség a terézvárosi kerületi közterület-felügyelet vezetőjét; a férfi előzetes letartóztatásáról szerdán dönt a bíróság. A férfi pénzt fogadott el azért, hogy a közterület-felügyelők minél több autóra tegyenek kerékbilincset.
2010. április. 06. 19:43 MTI Itthon
Ártatlannak vallja magát a terézvárosi alpolgármester
Ártatlanságát hangsúlyozza közleményében Bajor Zoltán terézvárosi polgármester, akit kedden egy vesztegetési ügy gyanúsítottjaként hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség. A szabad demokrata politikus közölte: nem mond le, beidézését pedig azért is felfoghatatlannak és megdöbbentőnek tartja, mert a gyanúsításban megjelölt időpontban sem alpolgármesteri, sem egyéb vezetői tisztsége nem volt a VI. kerületben. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a "gyanúsításközlésben az alpolgármester hivatali idejével összefüggésben elírás történt", de ez az ügy jogi megítélését nem érinti
2010. március. 12. 15:48 MTI Itthon
Terézvárosi ingatlanügy: gyanúsított a volt VI. kerületi alpolgármester
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított meg egy volt VI. kerületi alpolgármestert a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken a terézvárosi ingatlanügyben - közölte a főügyészség vezetője.
2009. augusztus. 18. 11:11 Itthon
Parkolási korrupció a Terézvárosban
Eddig három gyanúsítottja van a Centrum Parkoló Kft. és a VI. kerületi közterület-felügyelők kerékbilincseléssel kapcsolatos vesztegetési ügyének, amely milliárdos üzleti érdekeket érinthet. Az ügyben számos megválaszolatlan kérdés van. Például nem tudni, miért vártak az ügyészek egy hetet az első centrumos gyanúsítással, a megvesztegetett közterületist pedig miért az utcán és nem a Centrum irodájában vették őrizetbe.
2010. április. 06. 15:50 MTI Itthon
Vesztegetéssel gyanúsítják a terézvárosi alpolgármestert
Gyanúsítottként hallgatta ki Bajor Zoltánt, a VI. kerületi önkormányzat SZDSZ-es alpolgármesterét a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben kedden a Központi Nyomozó Főügyészség. | Vélemény: Illés Zoltán: véget vetünk a terézvárosi panamáknak | „Politikai beállítottságára való tekintet nélkül minden terézvárosi polgárt képviselni akarok a parlamentben”, jelentette ki a hvg.hu-nak Illés Zoltán, aki a Fidesz színeiben meggyőző fölénnyel nyerte a VI. kerületi képviselőválasztást, és az ősszel szándékában van indulni a polgármesteri székért. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20100430_terezvaros_illes_kozbeszerzes | 2010-04-30 15:51:00 | true | null | null | HVG |
Az MR1-Kossuth Rádió hétfő esti Krónikájában felidézték: Szabó Jánost jogerősen négy évre ítélték, mert 2009-ben egy kitalált történettel rá akarta venni az egyik nemzetközi csomagszállító céget arra, hogy az általa kiválasztott biztonsági szolgálatnak adjanak megbízást. A volt rektor az ítélet kihirdetése után magánnyomozásba kezdett, és ügyvédje szerint új, perdöntő bizonyítékokat adott át az ügyészségnek.
Szabó János ügyvédje, Zeke László úgy nyilatkozott: a perújítási kérelemben olyan tényeket, körülményeket tártak a bíróság és a nyomozó hatóság elé, amelyek alapján védence ártatlanságát lehet bizonyítani.
A Krónika szerint a vád egyik legfőbb bizonyítéka egy videofelvétel volt. A 2009-ben rögzített felvételen két férfi arról beszél, hogy az egyik nagy nemzetközi csomagküldő szolgálat (a DHL) néhány embere kábítószert szállít a cég járműveivel. A jogerős ítélet szerint a felvételt a volt rektor készíttette, hogy megzsarolja a csomagküldő céget. Szabó János ügyvédje viszont azt állítja: a felvétel valós.
Az ügyészség helyt adott a volt rektor kérésének, és elrendelte a perújítási nyomozást, amelynek lefolytatására a Nemzeti Nyomozó Irodát jelölte ki. A perújítási nyomozás befejezése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség dönt majd arról, hogy indítványozza-e a bíróságnál a perújítás elrendelését - hangzott el a Krónikában.
A január elsejével a Rendőrtiszti Főiskolával és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karával együtt az új Nemzeti Közszolgálati Egyetembe integrálódott nemzetvédelmi egyetem rektorát januári jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla négy év börtönre ítélte hivatali befolyással üzérkedés miatt. A volt rektor két társát is börtönbüntetésre ítélték, egyikük két, másikuk két és fél évet kapott.
A vádirat szerint Szabó János - aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját - 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek.
Az ügyészség szerint Szabó a cég vezetőivel való találkozókon olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken egy előre megrendezett jelenet volt látható, ahol a "már folyamatban lévő titkos nyomozás keretében tartanak titkosszolgálati tisztek megbeszélést". Szabó János a vád szerint azzal akarta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy a felvételen titkosszolgálati emberek arról beszélgetnek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.
A rektor titkosszolgálati kapcsolataira hivatkozva azt állította, el tudja intézni, hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét. Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, és helyettük egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak.
A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén, és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó János az eljárás során végig tagadta bűnösségét. | Perújítási nyomozás indul a Zrínyi rektora ügyében | Perújítási nyomozás indul a Zrínyi rektora ügyében - Az elítélt rektornak bizonyítékai vannak, hogy egy nemzetközi csomagküldő cég drogot szállít. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/06/18/perujitasi_nyomozas_indul_a_zrinyi_rektora_ugyeben/ | 2012-06-18 19:11:00 | true | null | null | Index |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A kajászói gazdatanács szerint a "jogtalanság vádja nem a helyi gazdákat illeti, hanem azokat, akik a jogtalanságot nem akarják észrevenni és feltárni."
Vasárnap helyi gazdák az Őszi szántás elnevezésű akció keretében művelni kezdték az állami földbérleti pályázat keretében más által elnyert terület egy részét a Fejér megyei Kajászón, szerintük ugyanis Kiss Árpád kápolnásnyéki lakos a jogszabályokban előírtnál nagyobb aranykorona-értékű állami földhöz jutott húsz évre.
A kormány hétfőn közölte, politikai indítékúnak, a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja a kajászói gazdák akcióját. A BM közleményében azt írta: a rendőrség jelenleg a tényállási elemeket gyűjti össze és értékeli.
A gazdatanács keddi közleményében az olvasható, hogy a kezdeményezés "nagyon is közéleti, tehát politikai – de nem pártpolitikai – indítéka a törvényesség helyreállításának szándéka". Hozzátették: a csaknem egy hónapos hallgatásukkal az illetékesek látszólag tudomásul vették az október 17-i földfoglalást, nem intézkedtek, és akkor sem tettek semmit, amikor a földet szabálytalanul nyerte el a "kápolnásnyéki nádarató, tetőfedő vállalkozó".
A közleményt azzal zárták, hogy elvárják, ha az ominózus földbérlés – amelyet többször megvizsgáltak – szabálytalansága beigazolódik, akkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vezetője és a "törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter" vállalja a "közjogi és a közhivatali" felelősséget.
A kormány szerint jogellenes volt, a Jobbik és az LMP viszont támogatja a kajászói gazdák vasárnapi akcióját, amelynek során "visszafoglalták" az állami földbérleti pályázat keretében más által elnyert terület egy részét. Az ügyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) feljelentéseket tett, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig vizsgálatot folytat. | Kajászói földügyek: a gazdák szerint nem volt jogtalan az 'Őszi szántás' akció | A kajászói gazdatanács szerint a jogtalanság vádja nem a helyi gazdákat illeti, hanem azokat, akik a jogtalanságot nem akarják észrevenni és feltárni. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kajaszoi_foldugyek__a_gazdatanacs_szerint_nem_volt_jogtalan_az_oszi_szantas_akcio-1345815 | 2012-11-13 23:25:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hogy ez a bizonyítvány a hívek körében miként hat, arról nincs információm, de hogy maguk a kifejezések eleve lebecsülik a Fidesz-rajongókat, abban egészen biztos vagyok. De - visszatérve az első mondatban felvetett kérdéshez - hagyjuk is magára Menczert, hadd gyártsa blődlijeit, illetve küzdjön meg velük, ha akar Magyar Péter, illetve a Tisza-tábor. Merthogy ez az írás nem arról akar szólni, hogy a politika új szereplőjét védje, vagy őt emelje az általa vágyott magasságokba. Még csak arról sem akar szólni, hogy Magyart kell Orbán fölé emelniük a választóknak, ehhez túl keveset és túl sokat tudok a kihívóról. Azt azonban egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy ő valóban kihívónak látszik 2024 végén, de azt is tudjuk, hogy a választásokig hátra lévő másfél év elég hosszú idő ahhoz, hogy egyfelől kiderüljön: ki is valójában Magyar Péter, másfelől ahhoz is, hogy a karaktergyilkosság, amelyben oly nagy gyakorlatot szerzett az Orbán-csapat, termékeny talajra hulljon, azaz elforduljanak a választók Magyar Pétertől is.
Ebben a gyilkolászásban voltaképpen csak mellékszerepe van Menczernek, bár az sem látjuk ki a főszereplő, illetve ki vezényli a parádét. Egyelőre azt látjuk, hogy komoly csapatok dolgoznak a lejáratás különböző formáin, külső és belső, hivatásos, vagy aktuálisan megvásárolt figurák. Egy biztos: mindenkinek feladata van a dologban, akárhol is bukkan fel; a Fidesz első vonalában, vagy hátországában. Vagyis minden fronton folyik a harc, különböző hangokon, ami viszont azt tükrözi, hogy - szemben az eddig megszokott Fidesz-modellel - nincs kitalált narratíva, nincs egységes kommunikáció, nincsenek fixen megalkotott kommunikációs panelek. Rögtönzés van, és elsősorban azért, mert az elmúlt háromnegyed év nem hozott eredményt, a Tisza-tábor nőtt, és bár a Fidesz támogatottsága nem apadt látványosan, a verseny nyílttá vált. Egyre több közvélemény-kutató cég méri első helyre a Tiszát, és ez ellen csak annyit talált ki a kormányzati propaganda, hogy ezek cégek összefogtak, és együttesen hamisítják az eredményeket. Lássuk be: ez már a Tanú színvonala, ürgebőrbe varrt információ-átadás, vagyis már szó nincs legendás kommunikációs képességekről, sőt, ellenkezőleg: süllyed a színvonal, szívesen írnám, menczeresedik, de hát néhány bekezdéssel feljebb írtam, hogy ott hagyom a maga árokpartján a derék kommunikációs vezetőt.
A lényeg tehát nem más, mint a kommunikáció szétesése, és az egyre gyengébb kivitelezésű megszólalások. És ebbe a sorba illeszthető Schmidt Mária is, aki a következőket adta elő: "Amikor majd arról kell dönteniük az embereknek, kié legyen a felelősség az ország sorsát illetően, s ott áll előttük egy fikahuszár meg egy ízig-vérig politikus, aki már bizonyított, aligha lesz kérdés, kit választanak többen."
Ha nem lenne gusztustalan, azt írnám: ízlelgetem a kifejezést, fikahuszár, de hát az, így aztán egyszerűen csak leírom. Mondhatott volna mást is, olyat, amely beilleszthető a sorba, főként a TV2 produkciója után, szóval nevezhette volna péniszhuszárnak is, de ő egy új verzióval állt elő. Nyilvánvalóan annak érdekében, hogy karakteresebbé tegye a különbséget Orbán és Magyar között. De: akár Schmidt, akár bárki abból a világból komolyan gondolja, hogy ezek a nevetséges támadások fogják eltávolítani a híveket Magyartól, illetve ezek a kijelentések fogják még magasabbra emelni Orbánt?
Tényleg ez lesz most már: fikahuszárok, meg péniszhuszárok lesznek mindazok, akiknek elegük van abból, amit ebből az országból ez a garnitúra csinált? És mi, akik nem politikai szereplők vagyunk, csak egyszerűen elegünk van ebből a hazugságból felépített várból, mindannyian a fikahuszár sereg tagjai vagyunk?
Ez itt most a mi szép új világunk? | Fikahuszárok és péniszhuszárok világa | Menczer Tamás naponta szül újabb és újabb ostobaságokat, szellemesnek szánt mondatokat, valójában önmagáról állít ki bizonyítványt. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/fikahuszarok-es-peniszhuszarok-vilaga/439890 | null | true | null | null | Hírklikk |
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezi a Legfőbb Ügyészség a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, mert nem egyértelmű a szabályozás a hálapénz esetében. A Legfőbb Ügyészséghez a Magyar Rezidens Szövetség fordult. Levelük alapján a Legfőbb Ügyészség is úgy látja, hogy a Btk. 291. paragrafusának értelmezésekor
markáns jogi érvek szólnak mind a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett.
A törvény megfogalmazása a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret, ezért nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét, írja a Legfőbb Ügyészség.
Vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §)
291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető
a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Az egészségügyi dolgozók megérdemlik azt a tiszteletet, hogy biztos jogi környezetben végezzék a munkájukat. Fontos, hogy most a Legfőbb Ügyészség is kimondta ezt, mondta az Indexnek Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. A rezidensek végső célja, hogy a hálapénzt teljesen kiiktassák az egészségügyből, de tisztában vannak vele, hogy ez egyik pillanatról a másikra nem lehetséges.
Más, ha utólag fizetik?
A Btk 291. paragrafusa nem konkrétan a hálapénzről, hanem általában a vesztegetés elfogadásáról szól. A Btk. igazából már 1978-ban is lehetővé tette volna a hálapénz szankcionálását. Az akkori szabály szerint vesztegetésnek minősült, ha az orvos kötelességét megszegve fogadott el pénzt. 2002-től ez a megfogalmazás úgy módosult, hogy az orvos működésével kapcsolatban nem kérhet és fogadhat el jogtalan előnyt.
A 2013-ig hatályos Btk. szerint a hálapénz utólagos elfogadása nem számított bűncselekménynek, csak fegyelmi vétségnek. Az orvos akkor csak akkor követte el a vesztegetés elfogadása alapesetét, ha a hálapénzt ő kérte előre, vagy előnyért a kötelességét megszegte. A Magyar Orvosi Kamara 2012. január 1-jétől hatályos Orvosetikai Kódexe például így fogalmaz:
A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértés és egyben kirívóan súlyos etikai vétség.
Az igazgató megengedheti
Az új Btk. elfogadásával megváltozott a helyzet változott. A hálapénzes esetek eldöntéséhez azonban a büntető törvénykönyvhöz kiadott, Polt Péter mostani legfőbb ügyész által szerkesztett kommentár sem ad egyértelmű eligazítást:
Az új Btk. hatályba lépése után álláspontunk szerint az orvos nem kérhet és nem is fogadhat el majd hálapénzt, mivel mind a jogtalan előny kérése, mind az előzetes vagy akár utólagos elfogadása is vesztegetés elfogadásának minősül. (Érvelni kizárólag azzal lehet majd a hálapénzt utólag elfogadó orvos védelmében, hogy a hálapénz – amennyiben utólag kérés nélkül adják – megfelel az Orvosetikai Kódex rendelkezéseinek, így nem minősül jogtalan előnynek, ezáltal nem valósul meg bűncselekmény.)
A paraszolvencia egyfajta legalizálását a munka törvénykönyvének 2012-es módosítása tette lehetővé. Az ugyanis kimondta, hogy „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki". Bár ez a passzus elsősorban a vendéglátásban dolgozókra készült, az orvosokra is vonatkozott. Azóta számos kórház igazgatója kiadta ezeket az engedélyeket. Ezzel mentesítették a hálapénzt elfogadó orvosokat a büntetőjogi felelősségre vonás alól.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azonban ez egy igencsak cinikus megoldása volt a helyzetnek. Bár a Btk. tiltotta a hálapénzt, nyitottak egy kiskaput, és áttolták a felelősséget a kórházigazgatókra. Dénes Tamás szerint már ez is egyértelmű üzenet volt a döntéshozók felől, hogy ezt a kiskaput előbb-utóbb be lehet zárni.
A ravasz a pisztolyon
„Önmagában a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért tudomásom szerint sem most, sem korábban nem indult büntetőügy, és ezen az új Btk. hatályba lépése sem változtatott” – állítja Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász. A hálapénz sok esetben inkább csak a ravasz a pisztolyon, ami néha elsül. Egy szakmai műhiba esetén nem mellékes körülményként az is fel szokott merülni, hogy a beteg tetemes összeget is fizetett az orvosnak.
Kovácsy Zsombor 2009-ig az azóta megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője volt. Az akkor gyűjtött tapasztalataik is azt mutatták, hogy a hálapénzben hallgatólagosan mindkét fél benne van, ezért a beteg nem is panaszkodik miatta. A betegek a pénzért többletszolgáltatást remélnek: elismert orvost, nagyobb odafigyelést, jobb szobát és egyéb előnyöket.
Kovácsy Zsombor szerint bár az orvosi kamara megengedően viszonyul a pénz utólagos átadásához, ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg ne várna előnyöket. A hálapénzt ugyanis nem úgy adják a betegek, mint a borravalót az étteremben. Ha egy kezelési szakasz végén pénzt adnak, akkor is azt remélik, hogy ha később visszamennek újabb vizsgálatokra vagy kontrollra, az orvos már másként viszonyul hozzájuk. A hosszú kezelések, krónikus betegek ellátása esetén is szokás, hogy a hozzátartozók időről időre adnak pénzt az orvosnak vagy ápolóknak, és ettől is nagyobb odafigyelést remélnek. A vesztegetés esetén valamilyen biztos vagy remélt előnyszerzésről van szó. Ebből a szempontból tehát ugyanúgy egyfajta korrupció lehet az is, ha utólag adnak hálapénzt.
Lehetetlen bizonyítani
Az egészségügyben azonban rendkívül nehezen érhető tetten maga az előny. Vajon ki tudja ellenőrizni, hogy az orvos a betegre egy nap csak háromszor vagy ötször néz rá, vagy hogy jobban mosolyog-e az egyikre, mint a másikra. A hálapénzért nyújtott előny esetei ezért csak nagyon nehezen lennének bizonyíthatók egy bíróság előtt.
Az orvosok etikai kódexe azt is tartalmazza, hogy minden orvosnak kötelessége küzdeni a hálapénz visszaszorításáért és végleges megszüntetéséért. A hálapénz legfőbb oka a kamara szerint az orvosok megalázóan alacsony fizetése.
Ennek szellemében indított kampányt tavaly a Magyar Rezidens Szövetség. Felmérésük szerint a hálapénzt a betegek és az orvosok is elutasítják. Mint megállapították, a betegek többnyire félelemből fizetnek, nem hálából. Szerintük az orvosok érdeke a rendszer fenntartása. Ezt valamelyest megerősíti, hogy az orvosok akkor mennének bele a hálapénz eltörlésébe, ha legalább háromszorosára emelnék a fizetésüket.
A hiba nem a Btk.-ban van
Kovácsy Zsombor szerint még ha nem is ad egyértelmű eligazítást a Btk. , egy az orvosokra vonatkozó tisztázó passzus sem fogja megoldni a hálapénzt kérdését Magyarországon. A hiba ugyanis nem a Btk.-ban van. A hálapénzt nemcsak az orvosok alulfizetettsége okozza, hanem a kusza kórházi viszonyok, amelyekben pénzzel előnyök szerezhetők.
Semmilyen koherencia nincs az egészségügyi szolgáltatások árában, színvonalában, mennyiségében vagy idejében, mondja az ügyvéd. Az egyik kórházban egy szolgáltatás ingyen is elérhető, a másikban a kórház pénztárában lehet fizetni érte és számlát is adnak, a harmadikban pedig az orvos zsebébe kell tenni a pénzt ugyanezért. Kovácsy szerint ezt a csak a kiegészítő biztosítások rendszere oldaná meg. Tisztázni kellene, mi jár az egészségbiztosítási járulék befizetéséért, mi a kiegészítő biztosításért és mi az, ami a magánegészségügyben érhető el.
Erre a következtetésre jutott a Magyar Rezidens Szövetség is. Korábbi állásfoglalásuk szerint a korrupciót az egészségügyben a hiány szüli, ezért ideje lenne megvitatni az „extra” szolgáltatások megvásárlásának és a saját orvos választásának lehetőségét. | Hálapénz: át kell írni a Btk.-t | Hálapénz: át kell írni a Btk.-t - Nem egyértelmű, hogy az is vesztegetés-e, ha utólag adják. Csak hálapénzért eddig sem ítéltek el senkit, az igazi hiba amúgy is az egészségügyben van. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/05/28/halapenz_at_kell_irni_a_btk.-t/ | 2014-05-28 12:56:10 | true | null | null | Index |
Harsányi Miklós
A hírek szerint a BKV-nál két és fél év alatt csaknem 1,5 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésre. Ez volt az utolsó csepp a pohárban – a miniszterelnök ezután rendelte az adatok nyilvánosságra hozatalát.
A Balaton Hajózási Zrt.-nél elkészült a tízes lista; ezen a vezérigazgató, az igazgatóság elnöke, az igazgatósági tagok, a felügyelőbizottság (fb) elnöke, valamint az fb-tagok juttatásai szerepelnek. A Sonline.hu úgy értesült: a cég vezérigazgatója havonta 756 ezer forintot kap. Az idei cafetériajuttatás keretében pedig 852 ezer forintra jogosult, s hathavi végkielégítésre.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Titkolóztak az érintett társaságoknál
A Balaton Hajózási Zrt.-nél azt mondták: náluk nincsenek tűrhetetlenül magas bérek és kiugró végkielégítések. – A jogszabály szerint járunk el – magyarázta Horváth Gyula, a zrt. vezérigazgatója. – Az előírt időpontban az összes érintett személy adatai olvashatják a társaság honlapján.
A menedzsment fizetése helyett Bóna Ildikó szépségkirálynő bájos mosolyával kellett beérnünk a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.-nél. Szelektív hulladékgyűjtés, lomtalanítás, veszélyes hulladék – ilyen információkat olvashattunk még péntek délután is a honlapjukon. A cég marketing- és szolgáltatási igazgatója mindössze egy kurta levélben válaszolt megkeresésünkre. Az írásban tudatta: a zrt. vezetőjének bérével kapcsolatban forduljunk a többségi tulajdonoshoz, azaz a kaposvári önkormányzathoz.
– Körlevélben már intézkedtünk az ügyben, az előírásokra valamennyi gazdasági társaság vezetőinek figyelmét felhívtuk – közölte kérdésünkre Kéki Zoltán címzetes főjegyző. Megtudtuk: csupán a megyeszékhelyen 12 szervezet tartozik ebbe a körbe. Amelyik nem üzemeltet saját honlapot, azoknak az adatait a város internetes portálján helyezik el. Persze: majd.
– Felfordult a gyomrom, amikor meghallottam az egészet – foglalta össze tömören véleményét az előírásokról egy névtelenséget kérő kaposvári cégvezető. – Ez már mindennek a teteje; a gazdasági élet húsz csúcsvezetője miatt szórakoznak velünk. Tele a hócipőm!
Bár Szabó Zoltán, a siófoki Zöldfok Zrt. elnöke-igazgatója a jövő keddi határidő előtt nem nyilatkozott a céges fizetésekről, magáról az ügyről van a véleménye. – Minimum négy jelző jut az eszembe: képmutató, félrevezető, cinikus és igazságtalan – így Szabó Zoltán. – Azért képmutató, mivel olyan politikusok döntöttek, akik között egyeseknek milliárdos vagyona lehet. S ha valaki az osztalékból él, akkor a fizetésről akár le is mondhat. A cégvezetők legnagyobb része azonban a havi béréből vásárol. Én biztosan, s még véletlenül sem a vagyonom utáni osztalékból élek. Ugyanakkor félrevezetőnek érzem az egészet, mivel a rendelkezés nem tesz különbséget, hogy milyen önkormányzati társaságról van szó. S talán az se mindegy, hogy kötelező vagy nem kötelező feladatot lát el a szervezet, részesült-e önkormányzati támogatásban a cég. A Zöldfok – ellentétben a BKV-val – egyetlen fillért sem kapott.
Nincs gyászos hangulat a temetkezési vállalkozásnál. Legalábbis ezt állítják az érintettek. Puskás Béla, a megyei temetkezési kft. ügyvezető igazgatója pénteken arról beszélt: az öt évre visszamenő végkielégítéseket, s a személyi szerződéseket is nyilvánosságra hozzák, ám előbb lefolytatják a szükséges egyeztetést.
Havi 879 ezer forint – a Kapos Volán Zrt. igazgatásáért havonta ennyi jár a vezérnek. Nagyjából. Tavasszal még készségesen tájékoztatták szerkesztőségünket, ezúttal azonban elhárították az érdeklődést. Időt és türelmet kértek, a vezérigazgatói asszisztens ugyanakkor készségesen jelezte: a világhálón kedden minden fontos adatra rálelnek az érdeklődők. Népesnek ígérkezik a felhozatal, állítólag közel 30 személy nevét tüntetik fel.
Egyelőre nincs adat, de már erősen dolgozunk az ügyön – volt, ahol ezzel a „szellemes” fordulattal hárította az érdeklődést a cég első számú vezetője. A törzstőke 15 millió forint, saját tőke 15 millió forint – áll a kaposvári vízművek honlapján. A cégvezetés juttatása azonban nem publikus, legalábbis pillanatnyilag még nem az. Megkerestük Ift Miklóst, a kft. igazgatóját, ám – akárcsak Komáromi Attila, a vagyonkezelő zrt. igazgatója – jövő hétre ígért érdemi tájékoztatást. Magasabb fokozatba kapcsolnak viszont a buszosok: előreláthatóan már szeptember 14-én este zöld jelzést kap a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. adatsora.
– Elvetélt ötlet az egész – így kommentálta a tájékoztatás körüli hercehurcát egy gazdasági szakember. Sokan tudni vélik: számos somogyi magáncég vezetőjéhez képest számottevően nagyobb összeget tesznek zsebre az egyes állami vállalatok vezetői. A megye egyik meghatározó vállalatát is megkerestük, ám Barkóczy István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója sem kívánt e témában nyilatkozni.
– Azt a módit kellene követni, ami Nyugaton divat – reagált megkeresésünkre pénteken Varga József, a KVGY igazgatója, aki egyben a Somogyi Kereskedelmei és Iparkamara (SKIK) elnöke. Kifejtette: a fizetés a cég és az egyén között magánügy. A vezetők bére nem tartozik a nyilvánosságra, még akkor sem, ha állami vagy önkormányzati cég vezetőjéről van szó.
– Sokan csak és kizárólag az ügy pénzügyi oldalát nézik – folytatta Varga József. – Azt viszont nem, hogy az illető mit csinál a vállalat érdekében. Szerintem nincs szükség arra, hogy egymásra irigykedjenek az emberek.
Varga József amondó: minden esetben a vezetőnek vagy a felügyeleti szervnek kell eldöntenie, hogy ki, mit érdemel. S az adott körülmények között mekkora összeget tudnak fizetni a munkavállalónak.
Arra a kérdésre, miszerint a cégvezetői átlagkereseteknél jelentős eltérés van-e az országos és a somogyi között, Varga József azt felelte: nem foglalkozik mások fizetésével. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy – a dolgozók átlagkeresetéhez hasonlóan – számos somogyi vállalkozás vezetője kevesebbet kap, mint a fővárosban élők.
Müller János, a megyei mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének titkára helyesnek tartja, hogy a közzéteszik a vállalatvezetők fizetését.
– Jópáran szerintem érdemtelenül nagy összeget tettek zsebre – közölte Müller János. – S nem csupán a fizetésről van szó, hanem az egyéb juttatásokra gondolok. Az igazgatósági-, illetve felügyelő bizottsági tagok olykor jelentős összeget kaptak, amely a mezőgazdasági gyakorlathoz képest meglepően soknak számít. Helyesnek tartom, hogy az állampolgárok látják a vezetők javadalmazását.
Müller János elfogadhatatlannak ítélte a mértéktelen végkielégítések kifizetését. Mint mondta, ez esetenként olyan állami, önkormányzat tulajdonú cégeknél is gyakorlattá vált, amelyek előzőleg hatalmas támogatásban részesültek. Müller szerint gyakran érdemtelenül, mértéktartás nélkül adták a pénzt. – Ez a mai gazdasági helyzetben elítélendő – szögezte le Müller János.
Megoldásként azt javasolta: jogilag szabályozzák, hogy a közvéleményt erősen irritáló hazai gyakorlat mihamarabb szűnjön meg. | SONLINE - Kíváncsi a cégvezetők fizetésére? Mi azok voltunk | Szeptember 15-éig kénytelen-kelletlen nyilvánosságra hozzák az állami és önkormányzati cégek a vezetőiknek kifizetett összegeket. Mi azonban megelőztük a hivatalos dátumot, igaz, titkolóztak még az érintett társaságoknál. | null | 1 | https://www.sonline.hu/gazdasag-hirek/2009/09/kivancsi-a-cegvezetok-fizetesere-mi-azok-voltunk | 2009-09-11 00:00:00 | true | null | null | Sonline |
Az események, a cégek mögött azonban többnyire nincsenek arcok; hallani is csak az "első vonalról" hallani, igaz, róluk is leginkább lelövésük/felrobban- tásuk után. Az alábbiakban egy eddig jobbára ismeretlen közegről, az olajos hierarchia kisembereiről és "középosztályáról" olvashatnak történeteket.Előbb-utóbb a kilencvenes évek is folklorizálódnak. Ahogyan a hatvanas esztendőket az IKKA-utalvány és az orkánkabát jelzi, úgy a mögöttünk hagyott évtizednek is vannak rekvizítumai. Itt vannak mindjárt a dögnehéz, inkább diplomatatáskára emlékeztető 450-es mobiltelefonok, amelyek nélkül egyetlen olajmilliárdos sem kereshette volna meg az első millióját.
A képzeletbeli tabló előterében néhány ismerős figura, a háttérben azonban csupa olyan fickó, aki nem nagyon szereti a nyilvánosságot. Az előtér a végrehajtóké; a nevek, ha ugyan vannak, keresztnevek. Lacik, Bélák, Jancsik, Pisták dolgoztak a háttériparban. Miközben sok mindenben különböztek - például a Pisták hátul hosszabbra lenövesztik a hajukat -, néhány fontos dologban hasonlóak.
Nem tesznek föl oktondi kérdéseket; jól megválogatják, kivel állnak szóba; szeretnek sok pénzt keresni, és nem irtóznak a kockázattól: amit kapnak, szinte azonnal el is költik. Feltűnően sok közöttük az elvált, miközben feltűnően gyengéd kapcsolat fűzi őket exnejükhöz: a lényeg, hogy ha bármiből ügy, eljárás, per lesz, ők vagyontalanok, akiken behajtani legföljebb egy rozsdás biciklit lehet.
Rükverc
Az olajbizottsági vallomásokban nevek százait említették, ismert és teljesen ismeretlen emberekéit. Közöttük van azé a férfié is (már nem él), aki máig tart egy olyan különös rekordot, amelynek akár a Guin- ness Bookban is helye lenne.
A rekord: Soltvadkertről rükvercben autózott föl Pestre.
A Kiskőrös-Soltvadkert-Kecel borháromszögben mindig is versengtek egymással. Kinek a csettegője tud többet, kié az erősebb; ki a bátrabb sofőr. Ilyesmik adták a témát.
A "nagypolszkis" időkben például az volt a menő, hogy a Soltvadkert-Budapest távot ki abszolválja a leghamarabb. Az ideális útvonal Kecskeméten át vezetett: azokban az években még nem volt készen az autópálya. A 130 kilométert 60-70 perc körül futották a legjobbak, nem másért, mint a puszta dicsőségért. Az eszeveszett száguldozást elképzelni is borzasztó: vagy másfél tucatnyi település esett útba. Ám egy idő után a legizgalmasabb verseny is dögunalomba fullad: ez történt a vadkert-pesti rodeóval is.
Ekkor vetette föl az akkor még a húszas éveiben járó emberünk: előremenetben versenyezni? Hát abban mi a pláne? Rükvercben! Az a valami!
A kollégák hümmögtek, hitetlenkedtek. Végül magyar szokás szerint fogadtak.
Emberünk egy 1500-as Ladával indult útnak. Semmit sem bíztak a véletlenre: volt egy előfutója és egy hátvédje is.
A tét egy vadonatúj 1500-as Lada volt.
A Soltvadkert-Budapest táv meglett hátramenetben is; a régi 1500-as Lada motorja végszóra kipurcant.
Ennyi. Ám a történet önálló életre kelt, s ma már újabb és újabb, hitelesebb, még hitelesebb és leghitelesebb verziója is létezik a környéken. A sztori legújabb kori változatában 300-as Mercedes túrja farát ezerrel Vadkertről a főváros irányába; a mese szép részeit persze megőrizte a szájhagyomány: a végére a Merci is szétesik.
A Lada csúcstartó sofőrje azóta az égi sztrádákon szlalomozik: a(z évekkel későbbi) pszichiátriai kezelésre való bevonulás előtt főbe lőtte magát.
Árkon-bokron át
Az olajos hierarchia felső középosztályához tartozó szereplőnk, nevezzük Jancsinak (akiből azóta médiasztárt faragott az élet), új sütetű milliárdosként rettegett attól, hogy elfogják. Biztonsági ügyekben, mint minden másban is, agyafúrt megoldásokhoz folyamodott. Amikor megbukott a vasúti szerelvény olaja (ismert történet vagy legalábbis egy részéről tudni lehet), őt is el akarták fogni; speciálisan képzett kommandósok mentek érte.
Jancsi nem cifrázta. Beballagott egy házba, még a kapukulcsot sem fordította rá, majd illa berek, nádak, erek futásnak eredt árkon-bokron át. A kommandósok utána.
Pontosabban csak mentek volna, ha két különlegesen kiképzett kutya (véreb?) nem ront rájuk. Jancsit ismerték, hagyták, hadd fusson. A kommandósokat még sohasem látták, és éppen arra idomították őket, hogy idegent semmi esetre sem ereszthetnek sem be, sem tovább; nem is eresztettek.
Jancsi - akkor még - megmenekült.
A fekete szutyok
Újabb történetünk főszereplője - hívjuk őt az egyszerűség kedvéért Bélának - gyakran belátogatott az autókereskedésbe. Körbejárta a kocsikat, némelyikbe beleült, többnyire fitymálgatta őket: tehette, ő Mercivel közlekedett. Azt, hogy mivel foglalkozik, senki sem tudta, és senkit nem is érdekelt. "Olajos" éppúgy lehetett, mint "boros", importőr csakúgy, mint exportőr, bármit is jelentsen ez. De egy autókereskedésben mindenkit az érdekel csak, hogy vesz-e kocsit a látogató.
Béla nem vett, sűrű látogatásait tehát inkább csak elviselte a tulaj: ki nem dobták, de amikor végre menni készült, nem is marasztalták.
Egyik napon azután - szakszó következik - betárazva jelent meg. A gyengébbek kedvéért: márkás suhogója (suhogó: joggingfelszerelés, magyarán: műanyag mackónadrág, lásd még: zizi farmer) hátsó zsebeiből, az ő szakmájában dolgozók szokása szerint, két mobilkészülék dudorodott ki.
Béla, mint ahogyan a szakmájában mindenki más is, nem sokat vackolódott a parkolással. Beállt a főbejárathoz (ami ugyebár a Nr. 1 modell helye), majd kacsázó léptekkel körbejárta a kereskedést. Az eladók nemigen figyeltek rá. Semmi különleges nem volt abban, amit csinált: egyik telefonján a feleségével, a másikon egyik barátnőjével trafikált. Úgy tíz perc után megunta, hogy ügyet sem vetnek rá, ezért suhogója két elülső (cipzárral biztosított) zsebéből előrántott egy-egy köteg pénzt. Ez itten, jelentette be, pontosan két milkó. Ha, emelte föl az ujját, ha lenne olyan autó, amit - most tíz óra van - délután ötkor névre íratva, fölrendszámozva, levizsgáztatva, szóval tokkal-vonóval elvihet, akkor rajta.
A kereskedők közönye a készpénz láttán egy csapásra izgatottságba fordult. Addig-addig, míg kisütötték, hogy lenne itt éppen valami. Ha megfelel, akkor szerződést kell kötni, aláírni, de ötig kevés az idő és így tovább és így tovább.
Béla megmakacsolta magát. Neki nincs ideje marhaságokat böngészni, márpedig a szerződés teli van kétértelműen fogalmazott csapdákkal. Ha kell a pénz, akkor ötre legyen kész a kocsi, amit úgy emlegetett, hogy a fekete szutyok. Nem tette hozzá, hogy különben mi lesz: tudta azt mindenki. Egyik mobiltelefonján informálta a feleségét, hogy délutánra övé a kocsi, a másikon pedig fokhagymás-tejfölös uborkasalátát rendelt a marhapörkölthöz a barátnőjétől (azt már korábban leszögezte, hogy a pörkölt nokedlivel az igazi), és elhúzott.
A fiúk a szervizben dolgoztak, mint igavonó barom, az ügyintézők ügyintéztek, délutánra majdnem minden készen lett. Béla egy haverjával, akit pótsofőrnek hozott magával, pontban négykor, egy órával az általa adott határidő előtt tette le hatszázasát (600S) a megszokott helyre.
Mi van, kérdezte.
Jól mennek a dolgok, felelték neki: a fekete szutyok már a mosóban volt. Béla ledöntött egy kávét, utána egy kólát. A percek gyorsan teltek, a főnök egyre idegesebben pillantgatott az órájára. Háromnegyedkor nem bírta tovább, elnézést kérve hátrasietett. Amit látott, nem örvendeztette meg: a rendszámtábla fölszerelése még hátravolt. Nehogy má´ ezen bukjon meg a biznisz: csavarhúzót fogott, és nekitérdelt a munkának.
Béla ekkor ért oda, mindkét kezében mobiltelefonnal, és élő tudósításban számolt be a látottakról. El sem hinnéd, tájékoztatta szimultán mindkét hallgatóját, mi van. Hát az van, hogy a főnök térden állva gályázik. Térden csúsznak előttem, ismételte, térden csúszkálnak.
Megtetszett neki ez a kifejezés, még elismételte vagy harmincszor. Az új autó tikkre 17.00-kor kigurult a kereskedésből.
Gengszterfilm
Pénzügyőr meséli.
"Abban az időben történt, amikor a beérkező gázolajat, amit fűtőolajként akartak eladni, be kellett festeni; no, ezt csináltuk mi.
Az importőr telefonált, megmondta, hol áll a szállítmány, kimentünk egy kis kandlival, beleöntöttük a színezéket a vagonba, megírtuk a jegyzőkönyvet, és ezzel le volt zárva az ügy. Egy alkalommal új csapat jelent meg a színen.
Már a telefonban is roppant magabiztosnak tűntek. Pattogó, parancsoláshoz szokott hang, precíz utasítások.
Nekiindultunk a szolgálati Ladával, a sofőr meg én. Úgy tíz kilométerre a megjelölt helytől, egy falusi vasútállomástól, két böhöm nagy BMW várt. Fekete színű, sötétített üvegű. Négy kigyúrt fickó az egyikben, négy a másikban. Az első volt a fölvezető, a második az utóvéd, mi a kis Ladában középütt.
Az állomás két vágánypárja közül az egyiken ott állt a szerelvény. Mind a két oldalán őrök álltak: AK-47-es géppisztollyal, fekete egyenruhában, azóta sem láttam olyat.
Egy pisszenés sem hallatszott.
Kérdem: ki itt a főnök.
Jelentkezett egy fickó: utoljára gondoltam volna rá, ő tűnt a legjelentéktelenebbnek.
Hát, ő lenne az.
Én meg, mondtam, a hatóság. Lássunk munkához. Talán az őrök nem is kellenek annyira.
Az őrök, felelte, feltétlenül szükségesek. Sohasem lehet tudni. Szerb akcentust véltem kihallani a hangjából, de hát nem vagyok nyelvész. Lehet, hogy tévedek.
A történet lényege éppen az, hogy nincs semmiféle sztori. Fölmásztam a vagonokra, és beleöntöttem mindegyikbe a trutyit. Fekete ruhás, sötét napszemüveges őrök figyelték minden mozdulatomat. Nem azt mondom, hogy féltem, de tény, hogy nem volt kellemes érzés.
Amikor készen lettünk, a két BMW visszakísért bennünket az elágazásig. ´k is mentek a dolgukra, mi is. Az egész bandával sohasem találkoztam később, csak akkor egyszer. Hallani hallottam róluk, persze. Mindenki hallott.
Máig az emlékeimben él a kép. A kihalt állomásról, a mellékvágányra tolt szerelvényről, a morc pofát vágó géppisztolyosokról.
És a csendről.
Olyan csend volt, mintha a világnak lett volna vége. Mégis, amikor fölidézem, mindig hallom Morricone dallamát. Tudja, Volt egyszer egy vadnyugat."
Vizit
Vendéglátónk a negyvenes éveiben jár, sörpocakot eresztett. A bejáratnál apró kamera szemébe pillantunk; a kamera visszanéz, bemondjuk az aznapi jelszót, a motoros kapu halkan elhúzódik. A parkolóban már ott pihen a házigazda terepjárója. Nagy teljesítményű gép, a legnagyobb a maga kategóriájában; léte önmagában jelzi tulajdonosa státusát. A garázsban még két autó: egy hétköznapi használatra szolgáló, csendes járású limuzin plusz a feleség kiskocsija (a gyerek, húszéves, nincs otthon). ´szutó lévén az úszómedencéből természetesen már leeresztették a vizet, a pázsitot rövidre nyírták. A pitbullok és a rotweilerek távolságtartók, ami annyit jelent, hogy akadálytalanul beljebb kerülhetünk.
Az a fajta gondtalan jólét árad a berendezési tárgyakból, amelyet olyan otthonok árasztanak, amiket nem közalkalmazotti fizetésekből rendeztek be. A fő helyen egy plazmaképernyős, egyméteres fesztávolságú televízió. Ma már van ennél nagyobb is, sajnálkozik a házigazda, ám akkor csak ezt lehetett kapni. A videóhoz lép - ezerfejes, lassítós, quadrofon, kinagyítós darab, ennek a kezelését kötik mérnök-kandidátusi szakképzettséghez -, és benyom egy kazettát: önfeledt arcokat látunk, az egyik tévéshow vendégei szórakoznak. "Ott voltunk mi is" - jegyzi meg vendéglátónk.
A bárpultból, amelyet a könyvespolcba rejtettek, a legmárkásabb whisky kerül elő, kristálypoharak, szódavíz, jég ("nem baj, hogy csak úgy, kézzel markolom meg?", "á, dehogy").
Történeteket hallgatunk.
Minden történet ugyanarról szó: a trükkökről. Trükk nélkül nem élet az élet, a magyar embernek úgy szükséglete és eleme a kreativitás, ahogy a németnek a rend.
Mindegyik történet szép egész: századszori elmondásra valamennyi lekerekedik, eleje, közepe és vége lesz, csattanóval zárul, és persze senkit sem zavar, ha mesélés közben megszépül a valóság.
Bőrbevonatú menedzserfotelba telepedtünk ("ilyenje volt a Stadler Jóskának is, egymillió plusz áfáért vette, aztán az árveréskor potom negyvenezerért kapta meg valaki; mindegy, legyen időnként azoknak is szerencséje"). Sztereó berendezéséből nyugtató vonatzakatolás árad, ezt megunva átkapcsolunk a patakcsobogásra, gerincünket a B2 programnak megfelelően masszírozza a gép.
Pillantásunk a kandalló körötti fő helyre siklik. Vastag blondelkeretből mintha házigazdánk nézne ránk olajban megfestve; sikerült alkotás, a művész jóindulata visszaültette azokat a hajtincseket, amiket az idő magával ragadott, a portré derűt, jövőbe vetett hitet és energiát sugároz.
Hát, nagy dolog a művészet is, bólogatunk, és elkérjük a festő címét, sose lehessen tudni.
Vendéglátónk ezüsttelefonja diszkréten megcsörren, és eljátssza az amerikai himnuszt. Próbálunk nem odafigyelni: úriember nem hallgatja ki mások beszélgetéseit, kivéve, ha haszna lehet belőle. Pár perc múlva megtudjuk: az új tuti tippről volt szó, garantált háromszáz százalék van rajta; ötvennel százötvenet lehet keresni.
Mármint milliót.
Búcsúzunk, megígérjük, hogy máskor is, hogyne. A kapu - távirányítással - kinyílik előttünk. Valahol valakiknek valahogyan mindenen rajta a szemük.
Mindenen.
Ballai József | Olajszőkítők emberközelben: Betyárvirtus | Az események, a cégek mögött azonban többnyire nincsenek arcok; hallani is csak az első vonalról hallani, igaz, róluk is leginkább lelövésük/felrobban- tásuk után. Az alábbiakban egy eddig jobbára ismeretlen közegről, az olajos hierarchia kisembereiről | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/olajszokitok_emberkozelben_betyarvirtus-61335 | 2001-01-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Aki ezt az egészet kitalálta, még életében nem járt piacon” – ezzel a felütéssel nyit Adrienn, amikor a Vidék Mustra – Termelői piac elnevezésű rendezvény értékelhető eredményeiről kérdezzük. Adrienn és két segítője pillanatnyilag a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű mellett próbálja eladni portékáját, de a kézműves kolbászra, hűtőlapon kínált disznósajtra nem nagyon akad vevő.
„Az V. kerület és a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) közös szervezésében 2014. szeptember 5. és 2014. október 31. között péntekenként reggel 8 órától 16 óráig a Szabadság téren folytatódik a Vidék Mustra – Termelői piac a főváros szívében elnevezésű rendezvény. Emellett a Hold utcai vásárcsarnokban működő Belvárosi Piacon hétfőtől szombatig várják a Vidék Mustra termelői a látogatókat, ezért a NAKVI várja a csatlakozni kívánó termelők és kézművesek jelentkezését, akik részt vennének akár az összes, akár csak néhány Vidék Mustra rendezvényen” – olvasható egy pályázati kiírásban. A felhívás annak ismeretében legalábbis ellentmondásos, hogy a Rogán Antal fideszes frakcióvezető által irányított V. kerületi Belváros-lipótvárosi Önkormányzat több mint egy éve komoly – az összes más pályázó igényét messze meghaladó – állami támogatást kapott azért, hogy az emlegetett termékeket a belvárosi turizmusra építve úgymond „megismertesse” a hazánkba érkező vendégekkel, illetve „fejlesztési forráshoz juttassa” a csatlakozó termelőket.
Meglehetősen nagy port vert fel, hogy ez a pénz olyan, hatmilliárdos keretből származott, amelyet kifejezetten a magyar tanyák fejlesztésére különített el a kormány. Nos, ebből nyerte a legnagyobb tételt a fővárosi V. kerület. (Lásd: Ki tanyája ez a nyárfás?, Magyar Narancs, 2013. november 21.) A tanyafejlesztési támogatásban részesített belvárosi önkormányzattól lapunk szerette volna megtudni, hogy a 229 millió forintnyi összeget pontosan mire használták fel.
Becsábítsuk
A sajtóreferensnek küldött levelünkben is jeleztük, hogy a Hold utcai csarnokban és a Szabadság téren az árusok rendkívül rossz tapasztalataikról számolnak be. Az eredeti 46 árusból 14 üzemel, közülük is nyolc szeptemberben abbahagyja a próbálkozást. Afelől is érdeklődtünk, igaz-e, hogy a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alól személyesen Kövér házelnök úr rúgatta ki a magyar árusokat? (Indokolás: az ország első számú köztere nem zsibvásár.) „A Hold utca, mint kiemelt magyar elárusítóhely, szemmel láthatóan nem működik. Láthatnánk a projekt ezzel kapcsolatos elszámolásának adatait?” – tudakoltuk levelünkben.
Fölvetéseinkre az alábbi választ kaptuk: „A tanyafejlesztési pályázaton Belváros önkormányzata által elnyert összeg lehívása még nem történt meg teljes egészében. Az eddigiekben egy részét hívtuk le, melyet a Hold utcai vásárcsarnok felújítására, korszerűsítésére fordítottunk, illetve arra, hogy termelői piacot alakítsunk ki a földszinti térben. Az ide érkező árusokat péntekenként a Szabadság téren is megtalálják a vásárlók, hiszen projektünknek köszönhetően oda is kitelepülnek, hogy minél több belvárosi jusson friss, magyar termékekhez, közvetlenül a termelőktől. A pályázati összeg további részét kommunikációra, marketingre és arra használjuk majd, hogy a potenciális vásárlókat – továbbá az itt árusítani kívánó, új termelőket – becsábítsuk a Belvárosi Piacra. Addig azonban nem áll módunkban részletesen beszámolni a projektről, míg az folyamatban van, míg a teljes pályázati összeget le nem hívtuk.”
Kérés
Az úgynevezett Vidék Mustra rendezvényeit a Vidékfejlesztési Minisztérium találta ki 2012 őszén, és a külföldi turisták által is szívesen látogatott területen a magyar termékeket népszerűsítő program sikeres is lehetett volna. A helyszínnel ugyanakkor adódott némi probléma: az Országházzal szemben elhelyezkedő agrártárca épülete eredetileg mind az árusok, mind az arra járó turisták számára ideális helyszín, csakhogy az épülettömb az állam tulajdona, míg a csatlakozó utak – és nem tisztázott módon az árkádsor is – önkormányzati területnek számítanak.
Az egyik legnépszerűbb turistacélpont, az Országház az agrártárca épületével pontosan szemben fekszik. A terület megközelítése buszokkal úgy a legegyszerűbb, hogy a járművek a minisztérium előtt állnak meg néhány percre, az utasok leszállnak, a busz pedig a kijelölt parkolóhelyre megy. A korábbi Vidékfejlesztési (ma Földművelésügyi) Minisztérium ötlete abból a szempontból mindenképpen bejött, hogy a fizetőképes kereslet és a kínálásra szánt portéka percenként találkozott. Jól is ment a bolt: az egyik árus elmondása szerint egy pénteki napon tíz órakor megállt egy távol-keleti turistákat szállító busz az árkádok előtt, a csoport vezetője leszállt, kért egy kis kóstolót a kolbászból, aztán intett, hogy oké. „Tíz perc múlva pakolhattunk, megvettek mindent” – mondja a Túristvándiból érkezett árus, aki egyébként az új pályázaton már nem kíván részt venni.
Ez a remek lehetőség ugyanis 2013 májusában megszűnt. Történt valami, amiről hivatalos információ nincs, hiába próbálkoztunk. Nem tudni tehát, hogy valóban Kövér László szemét szúrta-e az úgynevezett zsibvásár. A házelnök titkárságától kapott nem hivatalos információnk szerint erre vonatkozó utasítás nem hagyta el az Országgyűlés elnökének titkárságát, és egyébként is, „a parlament elnökének nem dolga az utcai árusítás ügyeivel foglalkozni”. Ugyanakkor a vidékfejlesztési tárca vezetéséhez közel álló forrásunk szerint elhangzott az a „kérés”, hogy az árusokat a hazai politika kitüntetett közteréről jobb lenne eltávolítani. A hazai belpolitikai viszonyok ismeretében nem életszerűtlen az a feltételezés, hogy egy Kövér-üzenetnek a földművelésügyi tárca vezetése akkor is eleget tesz, ha az csupán informális úton érkezik.
Elfolyt zsírban
Ekkor lépett a színre a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat, amely – szintén nem hivatalos információk szerint – bizonyos támogatási összeg ellenében úgymond felajánlotta a Vidék Mustra Hold utcába költöztetését. Ami tény: a Belváros hasította ki a legnagyobb, 229 milliós összeget a tanyafejlesztési keretből. A hazai turistaforgalom fősodrától mintegy 600 méterre eső, egyébként is krónikus vevőhiányban szenvedő Hold utcai piac üres elárusítóhelyeire pavilonokat telepítettek, amelyek napi bruttó csaknem 20 ezer forintos díja azonban – vásárlók hiányában – teljes mértékben kigazdálkodhatatlan volt az elárusítók számára. Maga az összeg egyébként megfelelt az árkádok alatti árusításkor fizetendő helypénznek – azzal a különbséggel, hogy ott a létező forgalom miatt ez reális ár volt.
Amikor az árusok idén márciusra már vészesen fogyni kezdtek a csarnokból, az önkormányzat észbe kapott. Egy képviselői előterjesztésre – vidékfejlesztési egyetértéssel és az élelmiszer-biztonsági hatóság engedélyével – úgy döntöttek, hogy a Szabadság téren, azaz közelebb a turisták által látogatott Kossuth térhez, a szovjet emlékmű közelében jelölnek ki ideiglenes árusítóhelyeket. Ez az elképzelés sem jött be. Az árusokat rossz körülmények fogadták, az áru nemegyszer tönkrement, és a forgalom sem nőtt. „104 kiló húsárut hoztunk fel májusban, eladtunk 20 kilót, az otthoni mérlegelés pedig már csak 78-at mutatott, a többi elfolyt zsírban. És volt minderre 26 ezer forint bevételünk, alig a benzinpénz” – mondja Adrienn, aki egyébként tagja volt a Földművelésügyi Minisztériumba küldött termelői delegációnak is. „Egy titkár jött le a portára, átvette a kéréseinket, azóta lényeges változás nincs” – mondja.
Az önkormányzat mindenesetre próbálja visszacsábítani a Vidék Mustra korábbi szereplőit – például azzal, hogy azoknak, akik korábban a Hold utcai csarnokban kifizették a helypénzt, a Szabadság téren ingyenes kitelepülési lehetőséget ad.
A tanyafejlesztésre adott tavalyi támogatásokkal – így a Belvárosnak elkülönített csaknem negyedmilliárddal – az idei év végéig legalább részlegesen el kell számolni. | Mit csinált a Belváros a tanyafejlesztési támogatással? - Árkád, Hold, Szabadság | A Rogán Antal vezette V. kerület eddig nem használta fel azt a 229 millió forintos támogatást, amelyet – nem kis feltűnést keltve – tavaly kifejezetten a tanyák támogatására különített el a kormány. A felhasznált összeget részben az árusítói szempontból jószerivel halott Hold utcai csarnok korszerűsítésére, illetve marketingcélokra költötte, költi. Hogy mennyit, azt a Belváros nem mondja meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/riport/arkad-hold-szabadsag-91773 | 2014-09-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kedden még kétségbe vonta Bajnai Gordon, hogy uniós pénzek tűnnének el, de a hírTV-hez került újabb hangfelvétel mást bizonyít. A még 2006-ban készült hangfelvétel alapján az uszodára és más létesítményekre kapott 225 milliós uniós forrás egy részének lenyúlására lehet következtetni.
A felvételen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Döge polgármestere, a független Vince Ferenc Tibor arról beszél egy építési vállalkozónak, hogy az önkormányzati testület 6 tagja 20 millióért cserébe segíteni fogja a kivitelezéshez szükséges újabb összeg lehívását. A polgármester arra is utal, hogy a vállalkozó már korábban kifizetett 8 millió kenőpénzt. Ám a cég végül nem kapta meg az építéshez szükséges összeget és tönkrement, felszámolják.
A pályázati kiírást a hírTv megtalálta a korábban Bajnai Gordon által irányított nemzeti fejlesztési ügynökség honlapján, tehát uniós forrásról van szó. A dögei polgármestert otthonában is kereste a hírTv, de beszélni már nem tudtak vele. Telefonhívásuk után szabadságot vett ki és elutazott a faluból. A nyíregyházi nyomozó ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt indított nyomozást júniusban. Az újabb korrupciós ügy részleteit a pénteki Célpont mutatja be.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján egyébként a pályázatok címszó alatt megtalálható „pályázati eredmények” linken sem a „támogatott projektek”, sem az „aktuális statisztikák” nem elérhetőek – állítólag hardverbővítés miatt – csütörtökön reggel nyolcig.
(hírTv, MNO) | 20 millió: hangfelvétel az uniós pénzek körüli mutyizásról | Újabb hangfelvétel bizonyítja az uniós források megcsapolását – értesült a Hír Televízió. Az egyik szabolcsi polgármester 20 milliót kért egy építési vállalkozótól, hogy a képviselő-testület segítse az uniós pénz lehívását. Az ügyben június óta nyomoz a nyíregyházi ügyészség hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/20-millio-hangfelvetel-az-unios-penzek-koruli-mutyizasrol | 2007-10-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nettó 268 millió forintos megbízást nyert el egy közbeszerzésen az ifj. Orbán Győző kisebbségi résztulajdonában álló Gamma Analcont Kft. az E.On dél-dunántúli leányvállalatától – írta a Direkt36. A cég egy másik vállalattal közösen pályázott 270 nyomásszabályozó állomás távfelügyeletére. A Gamma Analcont feladata a rendszer telepítése, üzembe helyezése és dokumentálása lesz, a másik cég a hardvert és szoftvert szállítja. Az nem derült ki, hogy a munkáért kapott pénz milyen arányban oszlik meg közöttük.
A miniszterelnök családtagjainak cégei rendszeresen részt vesznek állami projektekben, de általában alvállalkozóként vagy beszállítóként, így a megrendeléseikről nem érhetőek el nyilvános adatbázisban információk. A mostani közbeszerzésen azonban a Gamma Alcont fővállalkozóként nyert. Ebbe a cégbe a miniszterelnök öccse 2015-ben vásárolta be magát, jelenleg a vállalat 26 százaléka az övé.
A német magántulajdonban álló gázszolgáltató, amelytől a megbízást nyerték, hamarosan részben állami cég lesz, a magyar állam az E.On itteni érdekeltségeiben egy keretmegállapodás szerint 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet.
(Képünk illusztráció.) | Vállalkozás: Közbeszerzést nyert egy cég, amelyben Orbán Viktor öccse kisebbségi tulajdonos | Gázhálózatok távfelügyeletét végezheti el a cég, amelyben ifjabb Orbán Győzőnek is tulajdonrésze van. A miniszterelnök családtagjai ritkán nyernek közbeszerzésen fővállalkozóként, általában alvállalkozóként vagy beszállítóként szoktak dolgozni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20210323_orban_csalad_kozbeszerzes | 2021-03-23 06:52:00 | true | null | null | HVG |
Nem lehet utolérni Kaszab Csabát, akinek az ügyében egy rejtélyes első fokú ítélet született még szeptemberben. A volt kőbányai szocialista alpolgármester már lemondott X. kerületi MSZP-frakcióvezetői posztjáról. Pártja sem kommentálja a vesztegetési ügyet.
A kőbányai vagyonkezelő igazgatósági elnökét is a helyén hagyták, pedig ő a Kulcsár-ügy tizenharmadrendű vádlottja.
Lapítanak a kőbányai MSZP-sek a vesztegetéssel gyanúsított Kaszab Csaba ügyében, a fővárosi MSZP-elnök pedig támogatásra kérte őket.
Egy milliárdos élettársa, egy eladósodott exhonatya és egy érdekes expolgármester is bekerült a főváros pénzügyi bizottságába.
Az ellenzéki párt szerint 300 millióval drágább a kőbányai közétkeztetéps, mint a szomszéd kerületben.
"Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester korrupciós ügyében szeptember 20-án a bíróság első fokon ítéletet hirdetett. Kaszab Csaba és a szocialisták azóta mindent elkövetnek, hogy az ítélet titokban maradjon" - áll abban a közleményben, amelyet az Országos Sajtószolgálatnak adott ki Weeber Tibor X. kerületi Fidesz-elnök és Révész Máriusz parlamenti képviselő, a Fidesz kőbányai elnökségi tagja.
Nyilvánosságot akar a Fidesz
A Fidesz felszólítja a szocialistákat, ne takargassák tovább Kaszab Csaba és a kőbányai MSZP "viselt dolgait". Weeber és Révész azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a Kaszabra vonatkozó elsőfokú ítéletet, és annak indoklását, a választóknak ugyanis "jogukban áll tudni, hogy milyen ítélet született egy magas pozíciót betöltő szocialista közszereplő ügyében".
Az Indexnek nyilatkozó Molnár Zsolt, az MSZP budapesti ügyvezető elnöke úgy tudja, első fokon született ítélet Kaszab Csaba ügyében, amit az MSZP nem kíván kommentálni. Molnár szerint meg kell várni a jogerős döntést. Ezután alakítja ki az MSZP álláspontját, és akkor vonják le az esetleges konzekvenciákat.
Az Origo a Fővárosi Főügyészség szóvivőjére, Morvai Attilára hivatkozva pénteken beszámolt arról, hogy Kaszab fellebbezett az ítélet ellen, míg az ügyészség elfogadta azt. Ebből arra következtet a lap, hogy Kaszab számára kedvezőtlen a döntés.
Az ügyészség fenntartotta a vesztegetési vádat
Morvai szerint az ügyészség az eljárás során fenntartotta a vádat, nem ejtette azt. A Fidesz közleménye szerint "Egy szocialistákhoz közelálló vállalkozó feljelentése alapján 2005-ben vesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés, és 17 millió forint kenőpénz átvételének gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Kaszab Csaba szocialista alpolgármester ellen". Kaszab 2006-ig volt alpolgármester, 2006 októberétől pedig az MSZP frakció vezetője volt Kőbányán, de az elmúlt hónapban lemondott e posztjáról - Révész és Weeber közleménye szerint éppen az első fokú ítélet után történt ez.
Kaszab Csaba korábban egy tagtoborzási botrányba is belekeveredett Kőbányán, amiről az Index is beszámolt már, mint ahogy arról is írtunk, hogy 2005-ben hivatalából vitték el kihallgatásra az ügyészségi nyomozók a szocialista alpolgármestert a vesztegetési ügyben.
Az Index az ügyről, illetve az ítéletről szerette volna megkérdezni Kaszab Csabát és Novák Gyulát, a kőbányai MSZP elnökét is, de egyikük sem volt elérhető vasárnap.
2005: Kaszabért jöttek a nyomozók
Az Index 2005-ben megírta, hogy Kaszab alpolgármesteri irodájában a házkutatás után egy csomagtartónyi iratot is lefoglaltak a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának emberei, majd a helyi szocialista frakció vezetőjeként is működő politikust saját kocsiján az önkormányzat épületéből az ügyészségre vitték.
Varga Jenő, a Fővárosi Főügyészség sajtóreferense 2005-ben elmondta, hogy az ügyészségi nyomozók vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés alapos gyanúja miatt vitték gyanúsítotti kihallgatásra a Kaszabot. Varga kijelentette, hogy az eljárás alapját képező eset akkor történt, amikor a jelenlegi alpolgármester még a kerület beruházási bizottságának vezetője volt.
Fiktív épületfelújítások?
Az Index úgy tudja, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások állnak. A gyanú szerint Kaszab Csaba egy cégnek kiszolgáltatta azoknak a társasházaknak a címét, amelyek indultak ugyan a társasházfelújítási pályázaton, de nem nyertek.
Az ügyészség gyanúja szerint Kaszab, mint a kőbányai vagyonkezelő igazgatóságának elnöke elérte, hogy a fiktív munkák után benyújtott számlákat fizessék ki. A nyomozóhatóság vélekedése az, hogy az így szerzett pénzekből végül a mostani alpolgármester bt.-jének számlájára is átutaltak több millió forintot.
Érdekes ügyek
A Kőbányai Önkormányzat vagyongazdálkodásáról az elmúlt években több érdekes hír is megjelent. A kerület pénzét, illetve vagyonát forgatták a Kulcsár-ügy érintettjei is, sőt, a brókerbotrány egyik vádlottja egy korábbi kőbányai képviselő, aki a vagyonkezeléssel foglalkozott. Az Állami Számvevőszék pedig 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-nél korábban, erre Révész és Weeber közleménye is emlékeztet. | Titok, hogy mire ítélték a korrupcióval vádolt szocialistát | Titok, hogy mire ítélték a korrupcióval vádolt szocialistát | null | 1 | https://index.hu/belfold/kabt35262/ | 2007-10-28 00:00:00 | true | null | null | Index |
A végső döntést követően akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett Diákvárosban - közölte a kulturális és innovációs miniszter szerdán a TV2 reggeli adásában.
Hankó Balázs az interjúban arról beszélt, hogy sikeres a magyar felsőoktatás, sorra lépnek előre az intézmények a nemzetközi rangsorokban, illetve egyre többen jelentkeznek a felsőoktatásba. Immár második éve meghaladja a 100 ezret a felvettek száma, és minden második fiatal vidéki egyetemre jelentkezik.
Mindezekkel együtt emelkedett a kollégiumi férőhelyek iránti igény, miután országosan valamivel több mint 46 ezer hely van, de idén is közel 120 ezren adtak be kérelmet kollégiumi elhelyezésre. Budapesten és a vidéki egyetemi városokban van szükség férőhelybővítésre, de a fővárosban a legsürgetőbb a helyzet, mert 17 ezer férőhelyre 57 ezer volt a jelentkezők száma - jelezte a miniszter.
Hozzátette, hogy a budapesti Diákváros megépítésére ideális hely lenne a IX. kerületi barnamezős terület, ahol minimum 12 ezer, de akár 20 ezer férőhelyet is ki tudnak alakítani.
A végső döntést követően "akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek", amelyek között lesznek egy- és többágyas elhelyezést biztosítók, de olyanok is, amelyek a fiatalok életkezdését és minél hamarabbi családalapítását segítenék. Hankó Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni.
A miniszter kérdésre arra is kitért, hogy ma 12 hazai felsőoktatási intézmény szerepel a világ legjobbjainak öt százalékában, a Semmelweis Egyetem pedig egyetlenként a világ legjobb egy százalékának soraiban. Négy objektív mérőszám van: az oktatási, kutatási kiválóság, a nemzetköziesítés, valamint a gazdasági bevételek, az ötödik mérőszám pedig a reputáció, "amit mi Brüsszel-faktornak hívunk" - mondta.
Azt látjuk, hogy "Brüsszel folyamatosan szembejön velünk", ha ez nem lenne, csak az objektív faktorok, akkor például a Semmelweis a világ legjobb száz egyeteme között lenne - jegyezte meg.
Hankó Balázs a nemzeti konzultáció témájára áttérve azt mondta: a magyar családok, a magyar fiatalok érdekeit is szolgálja a gazdasági semlegesség, mert versenyképesnek kell lenni, előrébb kell lépni. Ebben kulcskérdés a fiatalok lakhatási támogatása, életkezdése, amelyet segít a kedvezményes lakásáfa további alkalmazása, a vidéki otthonfelújítási támogatások, az ötszázalékos kedvezményes lakáshitel, de ide tartozik a munkáshitel elindítása is.
Ez a 17 és 25 év közötti, munkát kezdő fiataloknak négymillió forintos kamatmentes hitelt jelentene, ha Magyarországon kezdenek el dolgozni. Az első gyerek megszületésénél két év halasztással fizethetnék vissza, a második gyereknél a felét, a harmadik gyerek születésekor pedig a teljes hitelt elengednék - ismertette.
A világ ötven legjobb technológiai cégéből csak négy van az Európai Unióban, itt az idő tehát a versenyképességi fordulatra, amihez mi a magyar modellt tudjuk ajánlani, sikeres egyetemekkel, sikeres szakképzéssel - fogalmazott Hankó Balázs.
Borítókép: A leendő Diákváros területe ( | Három éven belül felépülhet a Diákváros | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/harom-even-belul-felepulhet-a-diakvaros | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Merénylet készül a Quaestor-károsultak ellen? Csak a kiválasztottakat fizetik ki 100 százalékban
Nem mérik azonos mércével a Quaestor többnyire nem is létező értékpapírjait megvásároló kisbefektetőket. Míg sok károsult reménytelenül fut a milliói után, körülbelül háromszáz befektetőt teljes egészében kifizetnek.
Váratlan fordulat állt be a központi Quaestor-cég, a Quaestor Pénzügyi és Tanácsadó Zrt. felszámolásában: a hvg.hu birtokába került friss, második közbenső mérlegből az derül ki, hogy a cégtől fiktív értékpapírt vásároló befektetőket száz százalékban ki tudják fizetni, megelőzve például az adóköveteléseket. Erre összesen 9 milliárd forint jut, amiből 7 milliárdot kapnak a befektetők, kettőt pedig a Befektető-védelmi Alap, illetve a Kárrendezési Alap, amelyek esetenként ezeket az ügyfeleket is kártalanították.
Rosszul jártak azonban nagyjából kétszázan, akik a speciális, Quaestor-törvény szerinti kártalanítást választották. Miközben ugyanis rendszerint nem kaptak teljes kielégítést, hitelezői jogosítványaik a felszámolásban az alapra szálltak át. A jó hír után azonban a tényleges kifizetésre még várni kell, arra csak a közbenső mérleg bírósági elfogadása után, legkorábban 2018 tavaszán kerülhet sor.
Sajátos befektetői körről van itt szó. A Quaestor-csoport 2015. tavaszi bedőlésekor körülbelül félezer olyan befektető ragadt be, akik a semmilyen pénzügyi jogosítvánnyal nem rendelkező központi holdingtól vásároltak úgynevezett opciós kötvényt. Ezek az ügyfelek többnyire táskában hoztak be készpénzt – nemegyszer tízmilliókat –, s azt az ígéretet kapták, hogy fél évre tíz, egy évre pedig akár 40-50 százalékos hozamot érhetnek el, miközben a banki kamatok rohamosan közeledtek a nulla felé. Értékpapírszámlát nem nyitottak nekik, a velük kötött opciós szerződésben pedig vagy egy kreált értékpapír-azonosítót adtak meg, vagy egy olyan kötvénysorozatét, ami már rég kifutott.
Ha valaki fél év után ki akart szállni, azt – egészen a csődig – kifizették, de a zömüket inkább meggyőzték arról, hogy a hozammal együtt forgassák vissza a pénzüket. Az így begyűjtött tízmilliárdokat a Quaestor Pénzügyi és Tanácsadó Zrt. nem tartotta nyilván a könyveiben, hanem utólag követhetetlen módon áramoltatta különböző helyekre – kölcsönadták az éppen pénzszűkében lévő Quaestor-leánycégeknek vagy nemes egyszerűséggel felélték. Emlékezetes, hogy a Quaestor-főmogul Tarsoly Csaba elleni egyik vádpont az, hogy a holding kasszájából több mint egymilliárd forintot hordott el, ki tudja hová.
Az egyedi, opciós konstrukciót a Quaestor egyik regionális vezetője, a győri illetőségű Farner S. Balázs menedzselte, főképpen a saját működési körzetében, Győrben, Veszprémben, Székesfehérvárott. Ügyfelei helyi vállalkozói potentátok voltak. Utólag nem volt könnyű dolga annak, aki e pilótajátékba belekeveredett és el akarta ismertetni a követelését. Sokan közülük bejelentkeztek a Quaestor Értékpapír felszámolásába, ami elsőként indult el. A holding a brókercég függő ügynöke volt, amely csak annak a nevében árulhatott volna értékpapírokat az irodáiban. Az említett opciós kötvényesek szerződéseiben azonban a brókercég egyáltalán nem szerepelt, ezért arról, hogy lehetnek-e ők hitelezők ebben a felszámolásban is, a bíróságnak kellett döntenie. A bírósági döntés volt az előfeltétele annak is, hogy részt vehessenek a speciális kártalanításban, amiről csak most derült ki: aki közülük elfogadta azt, annak bizony hátrányos volt.
De honnan szerzett annyi pénzt a Quaestor Pénzügyi és Tanácsadó Zrt. felszámolója, amiből ki tudja fizetni az opciós kötvényeseket? Miközben a holding ingatlan- és értékpapírvagyonának a nagy része bűnügyi zár alatt van, a végelszámolás alatt álló leányvállalatokból folydogál be pénz, eddig tízmilliárd forint. Legelsősorban is a korábbi nagyreményű DunaCity ingatlanegyüttesből, amit ugyan az előzetes várakozásokhoz képest legalább tízmilliárd forinttal alacsonyabb áron, csupán 18 milliárdért adott el a végelszámoló, de ebből 9 milliárd a holdingnak jutott. (További pár százmillió egyéb egykori ingatlanok, például a szegedi vagy a budai Normafa melletti hotelek értékesítéséből folyt be.) A DunaCity jó eladásában az egész Quaestor-kötvényesi tábor reménykedett, utolsó szalmaszálnak hitték, amelynek a vételárából mindegyikük részesülhet, akinek még követelése van. Hideg zuhany lesz most a számukra, hogy az amúgy is kevesebb milliárdokat teljes egészében azok az opciós kötvényesek vihetik el, akiknek még értékpapírszámlájuk sem volt.
„Ez az egész egy hihetetlenül etikátlan, szabályok nélküli szerencsejáték színezetét hordozza. E játékban voltak jobban informáltak és mezei gyalogok. Utóbbiak azt hitték, egy, az állami hatóságok által felügyelt pénzügyi intézménytől vettek kötvényeket. Most újabb hátrány éri őket” – reagált minderre Deteky Gábor, egy, az őt ért kár miatt az állam felelősségének a megállapításáért pert indító, nem opciós kötvényes ügyvédje.
Közben a holding egyéb, nem kötvényes hitelezői (adóhatóság, önkormányzatok, cégek) is reménykedhetnek még. Az ő hitelezői igényeik közül 20 milliárd forintnyit fogadott be a felszámoló, s további 80 milliárd miatt perek folynak. Az említett közbenső mérlegből kiderül, hogy a felszámoló még körülbelül 3,5 milliárd forintnyi követelést tud behajtani, amit a kielégítésükre fordíthat. Pereket a felszámoló is indított, hogy visszaszerezze a holding kinnlevőségeit, például a Quaestor érdekeltségeinek adott hiteleket. Köztük a mostanra Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe került mátrai Lifestyle Hotel korábbi üzemeltetőjének, a Bérc Hotel Kft.-nek adott csaknem egymilliárd forintot. Pereskedik a brókercéggel is, amelynél a holding több mint félmilliárd forintnyi értékpapírt tartott, de nem kaphatja meg. Paradox módon azért nem, mert a brókercsőd-hullám után, épp a kisbefektetők védelmére hivatkozva, úgy módosították a jogszabályokat, hogy egy felszámolásra jutott értékpapír-kereskedő többségi tulajdonosának a vagyonát nem lehet kiadni. Igen ám, de nem számoltak azzal, hogy a tulajdonos is csődbe mehet és annak is lehetnek kisbefektetői.
Beperelte a felszámoló Tarsoly Csabát is. Szerinte ugyanis Tarsoly kártérítési felelősséggel tartozik azért, mert a most jogosnak tartott hitelezői igények közül várhatóan 17 milliárd forintnyit nem fog tudni kifizetni. Ám, miközben Tarsoly a felszámolóval az utóbbi szerint nem működik együtt, korábbi, rendőrségi vallomásaiban elmondta, hogy a DunaCity mint önálló városrész terveire, továbbá egészségügyi- és filmipari befektetésekre „nagyon nagy”, illetve „óriási” pénzek, tízmilliárdok mentek el. A felszámoló megpróbált ezeknek utánajárni, de az esetek többségében nincs nyomuk. A 2005 óta összegyűjtött banki átutalásokból annyi azért követhető, hogy a holding körülbelül hétmilliárd forintot utalt ki külföldi – szingapúri, amerikai, szlovák, német, olasz, liechtensteini – cégek számláira. Csakhogy, a holding felszámolását eleve csak a csőd után több mint fél évvel, 2015 decemberében rendelték el, s mire a felszámoló a külföldi cégek nyomára bukkant, azok zöme megszűnt, a számláikat bezárták, a pénz eltűnt.
2017. augusztus. 03. 17:00 Gyenis Ágnes Gazdaság
Tízezer Quaestor-kötvényestől kérnek pénzt a nullát érő papírokért
Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.
2017. október. 12. 14:24 Gyenis Ágnes Gazdaság
Újabb tízmilliárdot vett ki az állam a Quaestor-károsultak zsebéből?
Mindössze 18,2 milliárd forintért, azaz négyzetméterenként 56 ezer forintért vette meg a magyar állam az egyetlen komoly, piacképes Quaestor-örökséget, a leendő olimpiai helyszínként is szóba jött DunaCityt. A kötvényeseknek ebből nem jut egy fillér sem. | Gazdaság: Merénylet készül a Quaestor-károsultak ellen? Csak a kiválasztottakat fizetik ki 100 százalékban | Nem mérik azonos mércével a Quaestor többnyire nem is létező értékpapírjait megvásároló kisbefektetőket. Míg sok károsult reménytelenül fut a milliói után, körülbelül háromszáz befektetőt teljes egészében kifizetnek. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20171122_quaestor_karosultak_karpotlas_felszamolo_kisbefektetok | 2017-11-22 21:08:00 | true | null | null | HVG |
Brazíliában is próbálkoznak még olyan hamis kötvények, illetve dokumentációjuk értékesítésével, mint amilyen az ezermilliárdos magyar cégek mögött is feltűnt, de inkább már csak online piactereken. A világ más pontjain azonban profi pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre (LTN - letra do tesouro nacional), és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Drágakő, kripto, marha
Dél-Amerikában autóra, kriptovalutára, ingatlanra, drágakövekre vagy szarvasmarhára próbálják becserélni az olyan, papíron forintban ezermilliárdokat érő államkötényeket, amilyeneket tucatszám forgatnak Magyarországon is. A G7 még augusztus végén mutatta be azokat a cégeket, amelyekben összesen 13500 milliárd forint értékben hajtott végre tőkeemeléseket addig szinte ismeretlen tulajdonosuk. A vállalatok mögött LTN típusú brazil állampapír volt. Bár a kötvény eredetiségét kiterjedt dokumentáció igazolta, kiderítettük, hogy ezek az iratok hamisak, azaz a mesés vagyon valójában nem létezik.
Azóta feltártuk azt is, hogy nem kizárólag a kötvényes cégek tulajdonosa foglalkozik ilyen értékpapírokkal:
tucatjával próbálnak hasznosítani Magyarországon olyan, a 70-es években kibocsátott brazil LTN-eket, amelyek papíron több ezer milliárd forintot érnek.
Ezek azonban a brazil hatóságok szerint kivétel nélkül hamisak, így csak arra alkalmasak, hogy zavarosban halászó csalók pénzügyi visszaélésekre használják fel őket.
Brazíliában ennek megfelelően már nem is pörög annyira a biznisz, különösen, hogy egy súlyos bűnügyben is előkerültek ilyen papírok. Bár még mindig vannak a piacon "történelmi" LTN-ek, ezeket jellemzően amatőr módon próbálják értékesíteni tulajdonosaik. A kísérletek egyik fontos felülete például egy eredetileg mezőgazdasági termékekre szakosodott online piactér, ahol most is szép számmal hirdetnek ilyen kincstárjegyeket. Bár az oldal az elmúlt években már szélesítette a termékkört, a fő fókusz továbbra is az agrárium. Ez lehet a magyarázata annak, hogy
egyesek földet vagy marhát is hajlandóak lennének elfogadni a papírokért cserébe.
A vevők azonban ezen a felületen sem kapkodnak a kötvények után. Legalábbis erre utal, hogy több dokumentumot évek óta árulnak, és hozzászólások itt-ott vannak ugyan, ám eladni nem sikerült ezeket. Az árak is elég széles sávban szórnak. Van, aki 12 millió reált (800 millió forintot) várna a kötvényéért, de lehet kapni a legértékesebb típusból néhány tízezer reálért is. Más kérdés, hogy ez utóbbi ár is magas egy olyan kincstárjegyért, amelynek tényleges értéke nincs, és legfeljebb a polcra lehet kitenni mint történelmi hagyatékot.
Saját szleng
Miközben Brazíliában a jelek szerint nem igazán lehet már csalni ilyen kötvényekkel, nemzetközi szinten időről-időre vannak próbálkozások. Ráadásul - szemben a dél-amerikai piaccal - a világ más pontjain több esetben profi pénzügyi csalók repültek rá a fél évszázados LTN-ekre.
Néhány közülük kifejezetten hitelesen próbálja bemutatni, hogy ma is érvényes értékpapírokról van szó. A G7-nek korábban számos kötvény dokumentációját átküldő vállalkozó is több esetben hivatkozott ilyen szervezetekre.
A magukat pénzügyi tanácsadónak, vagyonkezelőnek feltüntető cégekről és emberekről azonban némi utánajárás után kiderül, hogy ismeretlenek a szakmában, és nincs mögöttük semmi.
Az egyik legalaposabb munkát a "történelmi" LTN-ekkel az OVO Technology Partners nevű cég végezte, amely saját honlapján részletes elemzésben mutatja be, hogy - szerinte - miért és milyen feltételekkel érvényesek ma is ezek a kincstárjegyek. A cég több felületen is azt állítja magáról, hogy 30-40 milliárd dollár közötti vagyont kezel, és óriási projektfinanszírozásokban van benne.
A társaság honlapján külön aloldalon foglalkozik az LTN-ekkel. Részletesen bemutatják az értékpapír eredetét, és rengeteg olyan brazil jogszabályt idéznek, amelyek állításuk szerint a kincstárjegyek beváltását szabályozzák. Az alapsztori teljesen valós: korábbi cikkeinkben mi is írtunk róla, hogy a 60-as évektől nagyon zavaros időszak jött a brazil gazdaságban hatalmas inflációval és kötvénykibocsátásokkal. Ezt írja le az OVO is bemutatójában, amelyben úgy fogalmaz, hogy a 70-es években az
LTN-ek a kormányzati finanszírozás, valamint az infláció és a monetáris politika kordában tartásának kritikus rövidtávú eszközeivé váltak.
A most forgó értékpapírok szempontjából a hangsúly a rövidtávún van. Ezeket a papírokat ugyanis - ahogy erre a G7 figyelmét több válaszában is felhívta a Brazil Államkincstár - legfeljebb egyéves lejárattal bocsátották ki.
Ezt elemzésében az OVO is elismeri. Az ellentmondást azzal oldják fel, hogy a zavaros helyzet és a sok visszaváltatlan kötvény miatt a brazil döntéshozók időről időre átértékelték a kincstárjegyeket, illetve meghosszabbították azok lejáratát.
Ez a folyamat tulajdonképpen az 70-es években kibocsátott LTN-ek alapmítosza,
mindenki, aki ilyen papírokkal foglalkozik, erre hivatkozik. A brazil kötvénykereskedőknek még saját szlengje is kialakult, mivel a vonatkozó portugál kifejezéseket nem igazán sikerült lefordítani. Az átértékelésre például magyarul is "repaktuálásként" hivatkoznak.
Az OVO a folyamat alátámasztására tucatnyi jogszabályt idéz be az elmúlt évtizedekből, köztük alkotmánymódosításokat is. A hivatkozott törvények között akad néhány olyan, amelyiknek semmi köze nincs az államkötvényekhez, több azonban valóban pénzügyi instrumentumokat és azok hasznosítását szabályozza. A rendeletek nagy része azonban ma már nem hatályos, és egyik sem igazolja azt, hogy a 70-es évek LTN-jei ma is érvényesek lennének. Ahogy nem is azok: a Brazil Államkincstár G7-nek küldött állásfoglalása szerint ugyanis "nincsenek forgalomban érvényes papíralapú kötvények, az 1970-es években kibocsátott kötvények maximális futamideje egy év volt, így minden ezekhez köthető irat vagy tanúsítvány hamis".
Atlantis Universe Money
Kérdés, hogy egy tényleg nagy, saját állítása szerint dollárban is tízmilliárdokat kezelő pénzügyi vállalat miért megy bele ilyen kétes ügyletekbe. A válasz az, hogy azért, mert nem kezel dollárban tízmilliárdokat. A cég székhelye Saint Kitts és Nevisben van a műholdkép alapján egy kőbánya vagy valami hasonló képződmény közepén. A honlapon pedig egy ponton kiderül, hogy
valóban 38 milliárdnyi vagyont kezelnek, csak nem dollárban vagy euróban, ahogy ez több helyen szerepel, hanem AUM-ben.
Az AUM vélhetően az Atlantis Universe Money kriptovaluta rövidítése, amiből egy darab nagyjából 0,00074 dollárt ér. Így a 38 milliárd AUM-es vagyon valójában mindössze 28 millió dollárnak (10 milliárd forintnak) felel meg. Ez még mindig nem kevés, ám már közel sem az a nagyságrend, ami önmagában hitelességet teremtene az OVO-nak. Különösen, hogy egy nem igazán ismert és nem is túl bizalomgerjesztő nevű kriptóban adják meg a vagyonukat. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a társaság Facebook-oldalán a legutóbbi érdemi bejegyzés tavaly ősszel született, és a vállalatnak mindössze 183 követője van.
Zavarosban halászó csalók
Véletlenül sem az OVO az egyetlen ilyen pénzügyi szolgáltató, több hasonló cég kínálatában szerepelnek a régi LTN-ek, ha nem is ilyen szépen kidolgozott, de nagyon hasonló körítéssel. Ha kissé alaposabban utánanézünk ezeknek, akkor azonban hamar kiderül, hogy valami nem kerek körülöttük. Akad köztük olyan, amelynek a honlapjával szinte megegyező URL alatt működő oldalon mutatják be, hogyan csalt ki valakitől állítólag dollármilliókat a vállalat vezetője. Utóbbi lapon azt írják: a szolgáltató
célja, hogy megszerezze a pénzt, és ha megvan, folyamatosan hozamokat ígér, de azokat soha nem teljesíti.
Egy ilyen típusú csaláshoz pedig tökéletesen alkalmasak lehetnek a kamu LTN-alapú befektetések.
A kétes hátterű pénzügyi cégek mellett előfordul, hogy egy nem is létező szolgáltató nevében emailben küldenek ajánlatokat, és egy időben fontos terepe volt az ilyen próbálkozásoknak a LinkedIn is. A közösségi oldalon még most is szép számmal elérhetőek olyan bejegyzések, amelyekben "történelmi" LTN-eket kínálnak, igaz, olyan cikk is akad, amely az ezekkel végrehajtott gyakori csalásokra hívja fel a figyelmet.
Az ajánlatokat közzétevő felhasználókban az a közös, hogy a fent bemutatottakhoz hasonló kétes pénzügyi szervezetek állnak mögöttük, már persze ha áll egyáltalán valami mögöttük. A szálak sokszor Afrikába vezetnek, de szép számmal voltak próbálkozások a világ más pontjairól is. Például Németországból, ami magyar szempontból azért érdekes, mert a hirdetést közzétevő vállalkozóról egy blogbejegyzésben azt írták:
egyszerű költségvetési csaló, akinek partnere történetesen Budapesten ténykedik.
A megnevezett ügyvédnőnek valóban több vállalkozása is volt Magyarországon, ezek azonban már nem működnek: felszámolták vagy kényszertörölték őket.
Nincs nemzetközi nyomozás
A LinedIn-es bejegyzések többsége ugyanakkor már elég régi, jellemzően 6-8 éves, ami arra utal, hogy visszaszorulóban vannak a hasonló próbálkozások. A magyarországi esetek, illetve az időről-időre feltűnő kamu befektetési cégek ugyanakkor jól mutatják, hogy teljesen nem szűntek meg a csalási kísérletek. Sőt, ahogy a két brazil kötvényes magyar cég esetében, részben sikerre is vezethetnek.
Ebben valószínűleg annak is szerepe lehet, hogy miközben Brazíliában a 2010-es években voltak büntetőügyek hasonló visszaélések miatt, a világ más pontjain nem igazán volt ez jellemző. A brazil hatóságok G7-nek küldött állásfoglalása szerint a Brazílián kívüli ügyekben nekik nincs tennivalójuk, annak az országnak a hatósága illetékes, ahol a csalási kísérlet történt.
A két vállalatnál információink szerint vizsgálódik is a NAV, a jelek szerint azonban a vizsgálatok még nem jutottak túl az országhatáron. Kérdésünkre Brazília magyarországi nagykövetségéről, illetve a Brazil Államkincstártól is azt írták, hogy velük még nem vették fel a kapcsolatot a magyar hatóságok. Az államkincstár ugyanakkor azt javasolta, hogy a
magyar hatóságok adjanak tájékoztatást a nyomozásukról, és hivatalosan kérjék a brazil kormány együttműködését a Külügyminisztériumon keresztül. Ez lehetővé teszi a közös fellépést és az ilyen csalási kísérletekben részt vevők felelősségre vonását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy rejtélyes magyar vállalkozó papíron tizenötször gazdagabb Mészáros LőrincnélZsebből megvehetné a Molt vagy az OTP-t, ha valóban annyi pénz van a cégeiben, mint ami az ügyvéd által is ellenjegyzett iratokból látszik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényétElőkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvényeAlkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországi nyugdíjas kezeli egy brazil gyártulajdonos kamu dollár milliárdjaitEgész iparág épült ki dél-amerikai állampapírok hamisítására, és hazánk aktív terepe lett a hasznosításukra irányuló biznisznek.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz | Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük. | [
""
] | 0 | https://g7.hu/vallalat/20241114/atlantiszi-penzt-forgato-csalok-terepe-az-ezermilliardos-magyar-cegeket-duzzaszto-biznisz | null | true | null | null | G7 |
Rácz Róbert (Fidesz) négy bihari, illetve sárréti település polgármesterével közösen tegnap sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy a Leader-források felhasználásának minden fázisában – a helyi vidékfejlesztési irodák működtetésében, az akciócsoportok létrehozásában és a forrásfelosztás tervezésében – „az MSZP rövid pórázon tartja, szorosan felügyeli a projektet”. A résztvevők – a közgyűlési elnök mellett Püspökladány, Tetétlen és Pocsaj fideszes polgármestere, illetve Berettyóújfalu fideszes alpolgármestere – konkrétan kifogásolták, hogy a Bihar–Sárrét Leader Akciócsoport munkaszervezete taggyűlésén úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló több mint 3 milliárd forint Leader-forrás 20 százalékát saját működtetésére fordítja, s ennek a 90 százalékát személyi kiadásokra költi.
Ismert, elsőként lapunk számolt be arról, hogy több mint 530 millió forintot költ el 2015-ig önmaga működtetésére a Bihar– Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. A vállalkozás vezetésében helyet kaptak MSZP-s kötődésű személyek, akik havonta több százezer forintot tesznek zsebre. Ráadásul a kft. felügyelőbizottságának minden tagja valamilyen módon kötődik a kormánypárthoz. Az ő javadalmazásuk titkos.
Arnóth Sándor, Püspökladány polgármestere szerint ez „lenyúlás”, de – mint fogalmazott – „tehetségtelenül lopnak, mert olyannak is számoltak el kilométerpénzt, akinek nem volt jogosítványa”. A fideszes politikusok kifogásolták azt is, hogy a Bihar–Sárrét Leader-csoportok egy tegnapi tanácskozására – ahogy fogalmaztak: közös vacsorára – a térség szocialista országgyűlési képviselője nevében hívott résztvevőket a helyi vidékfejlesztési iroda vezetője.
Gyula Ferencné, a bihari térség szocialista országgyűlési képviselője szerint az MSZP nem is akar, de nem is tud rátelepedni a Leader-források elosztására, ugyanis – mint mondta – szerencsére szigorú az eljárás rendje.
– Lehet, hogy ők indulatosak, mert Biharban sikerült olyan Leader-közösséget kialakítani, ahol a politika, a jobb- vagy baloldal szóba sem kerül – mondta a szocialista képviselő, aki maga is tagja a Bihar–Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának. – A döntésekben 19 elektor vesz részt – 10 bihari és 9 sárréti –, politikusok nem – fűzte hozzá Gyula Ferencné.
Nem a bihar–sárréti akciócsoport az egyetlen, amelynek működtetésében aktív szerepet vállalnak a szocialisták. Az Érmelléki Vidékfejlesztési Nonpofit Kft. 5 fős felügyelőbizottságában is több MSZP-hez köthető személy foglal helyet: Juhászné Lévai Katalin, MSZP-s országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés volt elnöke, Deák Gyula vámospércsi független önkormányzati képviselő, aki korábban részt vett Juhászné Lévai Katalin országgyűlési kampányában. Arról korábban írtunk, hogy a szóban forgó Leader-közösség vezetőjét, Markovics Mátyást, az Érmellék Kistérségi Kht. ügyvezetőjét 2006 nyarán a bíróság gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségében bűnösnek találta.
Szintén Hajdú-Bihar megye területén működik a Ha-Ver Hajdúsági Versenyképesség Nonprofit Kft. Ennek a cégnek is 5 fős a felügyelőbizottsága. Köztük van Kathiné Juhász Ildikó, aki az MSZP és SZDSZ támogatásával nyerte el 2002-ben Hajdúböszörmény polgármesteri székét, és a bizottság tagja Galgóczi Mihály, Ebes MSZP-s polgármestere is.
A párt nem hagyta magára a Hortobágyi Leader Nonprofit Kft.-t sem. A cégnél tevékenykedik Dobi Sándor, aki 2006-ban MSZP-színekben jutott be a balmazújvárosi képviselő-testületbe. | A MSZP rátenyerel a Leader-pénzekre | A Leader-források elosztásának körülményei gyanúsak, aggályos mértékben telepszik rá pártalapon az MSZP – jelentette ki tegnap debreceni sajtótájékoztatóján Rácz Róbert (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke. Gyula Ferencné MSZP-s országgyűlési képviselő, aki maga is az egyik Leader-cég felügyelőbizottságában tevékenykedik, állítja, az MSZP nem akar, de nem is tud rátelepedni a források elosztására. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/01/A-MSZP-ratenyerel-a-Leader-penzekre | 2009-01-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tegnap reggel, miközben újabb hangfelvétel érkezett Vogel Evelin köreiből Magyar Péter lejáratására, a Tisza Párt első embere sajtótájékoztatót tartott, hogy visszaszerezze a tematizálás képességét a lejáratóitól. Bejelentette, hogy elindul A Magyarok Hangja elnevezésű online konzultációjuk, hogy "fórumot adjon a társadalmi párbeszédre". Maga a párt elnöke hangsúlyozta, hogy az ő felmérésük más, mint a Rogán Antal-féle Nemzeti Konzultáció, amelyet "teljesen mindegy, hogy hányan, milyen válasszal küldenek vissza, és teljesen mindegy, hogy ki mit ír, csupán kormányzati adatgyűjtési eszköz".
Első pillantásra valóban más A Magyarok Hangja, de ha valaki fellép az oldalra, és elkezdi a kitöltést, láthatja, hogy a Tisza Párt is szeretne némi betekintést kapni arról, kiféle és miféle emberek érdeklődnek irántuk: a regisztrációnál meg kell adni az emailünket, a teljes nevünket, az irányítószámunkat, és velünk egy háztartásban élők számát és be kell lőnünk a háztartásunk nettó jövedelmét is (ez utóbbi nem kötelező). Mindezt nem lenne ildomos egy lapra helyezünk azzal, amikor a Kormányzati Tájékoztatási Központ a saját adóforintjainkon spammeli tele a postaládánkat az ívekkel, és olykor még a Covid-oltások idején megadott email címeinket is politikai tartalommal bombázza. A modern politikában kikerülhetetlen feladata egy politikai pártnak, hogy tudja, milyen közönsége van és kikre számíthat - Magyaréknak pedig a Fidesz hatalmas erőforrásfölénye mellett kell ezt teljesítenie.
A Magyarok Hangja kérdőívét egész máshogy kell kitölteni, mint a Fidesz nemzeti konzultációját.
Orbánék trükkje, hogy olyan eldöntendő kérdéseket tesznek fel, amik nagyjából a "Nemzethalál vagy Fidesz?" kettős opcióra rímelnek: akarja-e, hogy a migránsok elrabolják asszonyainkat és lányainkat, vagy jó nekünk az erős nemzeti kormánya? Engedelmes kutyaként nyalogassuk Brüsszel tenyerét, vagy legyen olcsó a rezsi?
Magyar Péterék tesztje inkább egy játék, amely 5 témában vet fel 5-10 pozitív intézkedést, és nekünk témánként 15 aranytallérunk van szétosztásra. Ha fontosabbnak tartjuk az egészségügyi dolgozók béremelését annál, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták, akkor előbbinek több aranytallért adhatunk, mint az utóbbinak. Ez a megoldás annyiban kézenfekvő, hogy szemmel láthatólag az ellenzéki szavazókat a legkevésbé sem osztja meg az "oktatás-egészségügy" mantraként ismételgetett kettős jelszava. Magyar Péternek viszont tudatnia kell a széles tömegekkel, hogy ezekért az ügyekért kész küzdeni.
Az egészségügy kétszer öt kérdése - ami mindenkit foglalkoztat
Az egészségügyet érintő kétszer öt felvetés a megnyúlt várólistákra, a betöltetlen háziorvosi praxisokra, az ápoló- és szakorvoshiányra, a kórházak felszereltségére és karbantartására, a mentőellátás minőségére fókuszál, a betegségek megelőzésére, valamint arra, hogy a Fidesz-kormány a magánegészségügy felé tereli azokat, akik azt kicsit is megengedhetik maguknak.
Mindegyik valós probléma. Egy májusi adat szerint Magyarországon 40 ezer beteg szerepel várólistán, ebből 15,1 ezer beteg térdprotézisre, 13,7 ezren szürkehályog-műtétre, 8,7 ezren pedig csípőprotézisre várakoztak - mindegyik rutinbeavatkozás, amit mégsem tud elégséges ütemben ellátni az állami rendszer. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adataiból pedig az is kiderült, hogy a térdprotézisre akár egy teljes évet várni kell, sőt, Kiskunhalason és Kaposváron akár 600 napot is. Ehhez képest a Tisza felvetné, hogy a várakozási idő ne legyen több 6 hónapnál. Nemes célkitűzés, de a megoldási javaslaton még dolgozni kell. A háziorvosi praxisok kérdése ugyancsak visszatérő probléma, főleg idén, amikor ötven százalékkal nőtt a tartósan ellátatlan praxisok száma a tavalyihoz képest. Úgy tűnik, a kormány által indított, az első praxishoz jutási és letelepedési támogatás nem elég vonzó. (Összehasonlításképpen: 2016-ban csak 252 praxis volt betöltetlen, idén 910.) A kórházak felszereltsége, higiéniai állapota Magyar Péter nyári slágertémája volt klímástul és WC-papírostul. De a magánegészségügy kormányzati hátszéllel való "előretöréséről" is cikkeztünk - ezt a Tisza "Orbán-tervnek" nevezi. Kincses Gyula MOK-elnök szerint azokban az országokban jellemző, ahol az egészségügy funkciója gyengül, romlik. "A magánegészségügy előretörése ugyanakkor nem old meg mindent. Az ugyanis nem a populációs egészségi állapotra gyúr, nem a szükségletek igazságos kielégítése a dolga, hanem a fizetőképes keresleté. Emellett a magánegészségügy még mindig alapvetően izolált ellátások halmaza."
Az egyik javaslat a betegségek megelőzésére vonatkozik, ami valószínűleg szűrőprogramokat, de akár a sportos életmód népszerűsítését is jelentheti. Furcsa módon a konzultációban szerepel egy olyan felvetés is, hogy a kormánytagok és parlamenti képviselők csak állami egészségügyet vehetnének igénybe: talán emlékszik még valaki arra, hogy Magyar Pétert azzal támadták, hogy miniszterférjként igénybe vette a Honvédkórház VIP-ellátását. Ezzel együtt is demagóg húzásnak tűnik megtiltani egy politikusnak, hogy ott végeztesse el a térdműtétjét, ahol szeretné.
Nyugdíjasok - egy olyan választócsoport, ahol a Fidesznek előnye van
A legutóbbi közvéleménykutatások még azt mutatták, hogy a kormánypárt előnyt élvez az 50 év felettiek körében, a 65 évnél idősebbeknél egyértelmű a Fidesz fölénye (46 százalék) 13 százaléknyi tiszás szavazó ellenében.
A Magyarok Hangja konzultáció egyik legkézzelfoghatóbb felvetése (ígérete?) a 160 ezres minimumnyugdíj, ami ráadásul a minimálbérhez lenne kötve, valamint az, hogy a férfiak is igénybe vehessék 40 év munkaviszony után a korkedvezményes nyugdíjat. Noha Orbán nem beszélt a nyugdíjkorhatár emeléséről, erre "Orbán-tervként" hivatkozik a Tisza kérdőíve. (A magyar nyugdíjkorhatár emelésére valójában csak 2035 körül lehet komoly téma, amikor nyugdíjba mennek a "Ratkó-unokák", és a nyugdíjasok száma 2 millióról 2,3 millióra nőhet.) Utolsó felvetésként az idősgondozás európai színvonalra emelése szerepel. Ez is valós probléma: a kormány 2019 óta nem közli, hányan várnak idősotthoni elhelyezésre, de már akkor is minden második férőhelyre várt valaki, és azóta ez az arány duplájára is emelkedhetett.
Nem egyszerű kérdés, hogy Magyar Péterék tudnak-e szavazókat szerezni ezekkel az ígéretekkel, ha a tizenharmadik, -negyedik havi nyugdíj van a mérleg másik serpenyőjében.
Családok - még egy fideszes slágertéma
Orbán Viktor legutóbbi strasbourgi látogatásának kínos pillanata volt, amikor kezet kellett fognia Magyar Péterrel, de az sem volt kellemes, amikor az európai nyilvánosság előtt egy újságírói kérdésből kiderül, hogy mintegy 30 euró (12 200 forint) a havi családi pótlék Európa erős emberének országában. Magyar Péter az összeget megduplázná és inflációkövetővé tenné - bár lehet, hogy inkább triplázni kéne.
A családi adókedvezmény emelését is felveti a Tisza. Ezt a Fidesz épp most tette témává, annak ellenére, hogy ez a támogatási forma a rászorulóknak kevésbé, a magas jövedelműeknek annál jobban kedvez. "Lehet, hogy két lépésben - majd nem egyszerre emeljük ezt meg -, de egy év alatt meg kell duplázni a gyerekek után járó családi adókedvezményt" - mondta a múlt pénteken a Kossuth Rádióban a miniszterelnök. A Tisza Párt konzultációjában legalább aranytallérokkal szavazhatunk róla, hogy a pótlékot vagy az adókedvezményt tartjuk fontosabbnak.
De arról is voksolhatunk, hogy fontosnak tartjuk-e az egyszülős családok támogatását, a beteg gyerekek méltó megélhetését. A Tisza egyik felvetésében a háromgyerekes anyákra és a gyereküket egyedül nevelő anyákra is kiterjesztené az szja-mentességet. Ez jelenleg a legalább négygyerekes anyák kiváltsága.
Gyermekvédelem - keveseket érint közvetlenül, de sokak számára érzelmi kérdés
Magyar Péter felbukkanása egy, a gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányosságait mutató pedofilügy után történt. Talán ezért is kapott külön "fejezetet" ez a téma a konzultációban.
Az első felvetés, amely felgyorsítaná az örökbefogadási eljárás idejét, nem jelentene egyértelműen pozitív változást. Novák Katalin még család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként kezdeményezte, hogy az újonnan jelentkező örökbefogadni szándékozó szülőknek ne legyen kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése. Az intézkedés célja a gyorsítás volt, de megosztotta a szakmát. Egy tavalyi hír szerint a tanfolyamok akadoznak a beszerzési stop miatt, de aki hozzájut, annak legalább ingyenes a korábban 60-80 ezres képzés.
Annál fontosabbnak tűnik a gyerekvédelmi dolgozók anyagi és szakmai megbecsültsége, amire érdemesebb aranytallért szánni. Biztos sokan szavaznak arra is, hogy a gyerekek ellene elkövetett bűncselekmények ellen zéró toleranciát alkalmazzon a bíróság, és ezeket gyorsított eljárásban, "speciális bűnüldözési csoportok" bevetésével vizsgálják ki. Ez ugyan jól hangzik, de hevenyészett felvetésnek számít. De nem annyira, mint Orbán kétségbeesetten hozott módosítása a K. Endre-ügy után, amikor a gránitszilárdságú Alaptörvénybe vésték, hogy a köztársasági elnök "egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja".
Közlekedés - ahol Lázár János elbukott
Demagóg intézkedésnek hangzik, de valójában nem az visszakövetelni a gyorsforgalmi- és autópálya-hálózatot "Mészáros Lőrinctől és a többi oligarchától". Ahogy mi is megírtuk, a kormány felfoghatatlan mértékű összegeket fizet ki Mészáros és Szijj László cégeinek, miután 35 évre (!) nekik adta az autópálya-koncessziókat. Évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF - Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.-nek, és ez a pénz hosszú időn át erősíthet a pártot.
Sokan sokféle módon ígérték már, hogy megjavítják a kátyús utakat az ország kevésbé fejlett részein is - most a Tisza is felkínálja ezt a lehetőséget. Nem biztos, hogy vidéken is késő esti buszjáratokra van szükség, de szavazhatunk erről is. Azonban úgy tűnik, nagyon sok pénz kellene ahhoz, hogy a "teljes tömegközlekedés" akadálymentes legyen Magyarországon.
Ugyancsak a közlekedésről szól a kérdőív utolsó blokkja: itt Lázár Jánosnak adhatunk pár virtuális gyomrost. A Tisza Párt a vasútfejlesztések újraindítását, a bezárt pályák megnyitását, a vidéki nagyvárosok közötti gyorsvasúthálózat kiépítését veti fel, ezekhez képest kevésbé tűnik fontosnak - és kivitelezhetőnek - hogy minden tömegközlekedési eszközön lehessen biciklit, rollert szállítani. Magyar Péter személyes megoldási javaslata is bekerült a Duna magasabb szintű bevonása a közlekedési infrastruktúrába.
A Magyarok Hangja kérdőívéről furcsa módon hiányoznak az oktatást és a gazdaságot érintő kérdések. Előbbire magyarázatot nem találunk - hiszen Magyar Péter korábban az iskolarendszer olyan kevéssé taglalt kérdéseiről is szívesen beszélt, mint a menza minősége -, így nem találjuk az oktatás központosítására, a Klebelsberg Központ megszüntetésére, a szabad tankönyvválasztásra, a tanári bérrendezésre vonatkozó megállapításokat sem. De hiányoznak a kínai akkumulátorgyárakat, a kínai hitelfelvételt vagy éppen az infláció elleni "harcot" taglaló kérdések is. Igaz, a Tisza megállapításai - az egy-két orbánozással együtt is - nélkülözik azt az uszító hangnemet, ami a sorosozó, brüsszelező Rogán-féle konzultációra jellemző. (Az Európai Bizottság éppen ma cáfolta a Nemzeti Konzultáció egyik hazug állítását, miszerint Brüsszel a 13. havi nyugdíj eltörlését kérte volna.) | Magyar Péter konzultációja néha demagóg, de valódi problémákról szól | Nehéz lenne nem egyetérteni a Tisza Párt „nemzeti konzultációjában” olvasottakkal, miközben nagyban különbözik a Fidesz adatgyűjtő kampányaitól: nem akar migránsokkal és Brüsszellel ijesztegetni, és előrevetíti egy jóléti állam vízióját. Megnéztük, mi van Magyar Péterék felvetései mögött. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/magyar-peter-konzultacioja-neha-demagog-de-valodi-problemakrol-szol-272577 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Quaestor-csoport fő tulajdonosa szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. "Ezzel azt a hamis látszatot keltve, hogy mentesülni kívánok a felelősség alól" – tette hozzá.
"Mindezek alapján úgy döntöttem, hogy vezető tisztségeimet visszaveszem annak érdekében, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására" – írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról szerdára. "Mind személyesen, mind a cégcsoport vállalatai maximálisan együttműködnek minden érintett hatósággal. Ezzel párhuzamosan mindent megteszek olyan befektetők bevonására, akik segítséget jelenthetnek a cégcsoport értékeinek ügyfelek számára történő megóvásában" – közölte Tarsoly Csaba.
Meggondolatlan húzás volt
Hétfőn kiderült, hogy múlt héten, egy héttel a Quaestor-botrány kipattanása után Tarsoly Csaba, felesége és apja távozott a cégbirodalom központi cége éléről, és maguk helyett Orgován Bélát nevezték ki vezérigazgatónak. Orgovánról – akit hétfő óta senkinek sem sikerült elérni – kiderült, hogy egy tápiósági lakos, aki a helyiek elmondása szerint élete nagy részében munkanélküli volt, dolgozott közmunkásként, és állítólag börtönviselt. Emiatt utólag egészen érthetetlen, miért esett rá a választás, hiszen nem számíthattak arra, hogy a férfit hitelesen be lehet mutatni egy közel tízmilliárdos jegyzett tőkéjű cég vezérigazgatójaként.
Megkérdeztünk jogászokat, és szerintük a vezérváltás alkalmas lehetett volna a vezetői felelősség alóli kibújásra, ugyanis mindazért, ami a Quaestor-cégnél történt, az új vezérigazgatónak kellett volna vállalnia a felelősséget, akkor így mindazért, ami március 16. után történt és történik, Orgován Bélát terhelte volna a felelősség. Más jogászi vélemények szerint viszont, ha a felelősség alól akart volna kibújni ezzel a Quaestor-vezér, akkor ez meggondolatlan lépés volt, mert az ő vezetése alatt történt esetekért akkor is ő felelt volna.
Kaptunk olyan jogászi véleményt is, mely szerint Orgován Béla kinevezése vezérigazgatóvá felveti az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének lehetőségét, és ha az üzletrészt is átruházta volna a tápiósági férfira, az a csődbűntett lehetőségét is felvetette volna.
Egy fontos dologról hallgat a közlemény
Tarsoly Csaba jelenlegi közleményében feltűnő, hogy nem esik szó arról, ami a vezérváltás mellett ugyancsak fontos és nagy változás volt: múlt héten nem csak új vezérigazgató lett, hanem jelentős mértékben átalakult a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tulajdonosi szerkezete is. Ugyanis a cégbe beszállt a 150 milliárd hamis kötvény kibocsátásáért felelős Quaestor Hrurira Kft., mégpedig úgy, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 57 milliárd forintos tartozásából 5,2 milliárdot a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonrészévé alakítottak, a maradékot pedig tőketartalékba helyezték.
Arról, hogy ezt is visszacsinálnák, nem szól a Quaestor-vezér közleménye, pedig a nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézése a kötvényesek kisemmizését eredményezheti: a Quaestor Financial Hrurira Kft. azzal, hogy a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált, a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez. | Gazdaság: Tarsoly visszaveszi Orgovántól a Quaestor vezetését | Tarsoly Csaba visszaveszi a Quaestor-csoportban vezetői tisztségeit – közölte a Quaestor-csoport fő tulajdonosa az MTI-vel. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20150325_Tarsoly_visszaveszi_Orgovantol_a_Quaestor | 2015-03-25 12:30:00 | true | null | null | HVG |
Így reagált Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra a hírre, hogy Polt Péter a parlament igazságügyi bizottságában a vádhatóság 2023-as évi beszámolója kapcsán kifejtette, az ügyészség statisztikái szerint a különböző magyarországi és uniós korrupciós indexek nem a valós helyzetet tükrözik.Valóban jobb a korrupciós helyzet, mint ami látszik?Amiről Polt Péter beszélt, az két párhuzamos valóság. Ezek olyan euklideszi párhuzamosok, amik a végtelenben sem találkoznak. Az elmondott bűnügyi statisztika ugyanis nem mutat semmilyen azzal összevethető adatot vagy eredményt, hogy a különféle vélemény-kutatásokban - legyenek azok közvélemény-kutatások, szakértői vélemény.-kutatások interjú kutatások -, milyen korrupciós következtetések, vagy korrupciós érzékelések merülnek fel. Az egyikkel tehát nem lehet a másikat kioltani, sem revolverezni, sem érvényteleníteni.Akkor miről beszélt Polt Péter?Itt nyilvánvalóan arról van szó, hogy az utóbbi időben a NER-t, a hatalmat fokozottan irritálja az a korrupció-érzékelési index, amit a Transparency International most már 30 éve minden évben elkészít. Az ugyanis Magyarországra nézve nem csak, hogy egyre inkább lesújtó képet mutat, hanem az utóbbi időben, mióta zajlik a jogállamiság eljárás és a Bizottság élesítette a feltételességi mechanizmust, a külföldi döntéshozók, az Európai Bizottság fokozott mértékben figyelnek is erre a mutatóra. Ez pedig komolyan zavarja a NER-t, mert a korrupcióérzékelési indexből kiolvasható korrupciós kép és a következtetések jobban megragadnak a Magyarországot megítélő döntéshozók fejében, mint amit ők magukról láttatni szeretnének.Van köze a Magyarországon érzékelhető korrupciónak a felfüggesztett uniós pénzeinkhez?Fontos hangsúlyozni, nem azért nem kapjuk a pénzeket Brüsszelből, mert a korrupcióérzékelési index rossz eredményeket mutat. Ha létezne ilyen összefüggés, akkor már régebb óta, vagy talán soha nem kaptunk volna EU-s forrásokat, hiszen a Transparency International percepciós indexe hosszú ideje kiábrándító képet fest a magyarországi korrupcióról. Nagyon sok felmérés és vizsgálat mutat Magyarországról sajnálatosan rossz eredményeket, és ezektől teljesen függetlenül is a Bizottság, meg az ország szempontjából kulcsjelentőségű külföldi befektetők és kormányok is tisztában vannak vele, hogy itt bizony komoly korrupciós bajok vannak. Itt ellopják az uniós támogatásokat, és új arisztokrácia gazdagodott meg abból, amiből az egész társadalomnak és a gazdaságnak kellett volna felzárkóznia.A NER ezek szerint ezzel a beszámolóval igyekszik hárítani és elterelni magáról a figyelmet?Azért jönnek elő most fokozott mértékben olyan megállapítások a NER különböző tisztségviselőinek a beszámolóiból - amelyek azt célozzák, hogy a korrupcióérzékelési indexet valahogy lejárassák, a megállapításait pedig kétségbe vonják, és olyan más számadatokat állítsanak a helyébe, amelyek jó képet mutatnak a magyarországi korrupcióról -, mert azt gondolják, hogy így a Magyarországgal szembeni kritika egyik fő csapását sikerül erőtleníteni.A bűnügyi statisztika valós képet mutat?Azok a bűnügyi statisztikai adatok, amikre Polt Péter támaszkodik, már megjelentek több évre visszamenően egyre izmosodó érvanyagként az ügyészség éves beszámolóiban. De amit a ’23-as évre az idén tavasszal adtak le, és aminek most volt a parlamentben a bizottsági vitája, abban egy egész komoly szekciót, szinte komplett fejezetet szenteltek a korrupcióérzékelési index és más véleményvizsgálatok, például az Euróbarométer 524-es és 537-es vizsgálatainak a módszertani cáfolatára. Ahhoz képest, hogy a korrupció a bűnözésen belül milyen elenyészően kis terjedelmet foglal el, nagyon sok ábra és számadat található a korrupcióra vonatkozóan ebben a jelentésben. Miközben az emberölésekről, autólopásokról, betöréses lopásokról, vagyon elleni bűncselekményekről úgy általában, vagy a családi erőszakról csak egy-egy megállapítás szól. Tehát ebben a jelentésben már-már felülreprezentált a korrupció témája.Az említett jelentések is a korrupcióról szólnak?A Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) foglalkozott a korrupció bűnügyi statisztikai számaival a ’22-es meg a ’23-as jelentéseiben. Azok a számok, amik ebben az ügyészségi beszámolóban szerepelnek, nagyon emlékeztetnek a KEMCS céljaira készült adatokra. talán nem merész arra gondolni, hogy azért van ekkora apparátus korrupciós témában ebben az ügyészségi jelentésben, mert ezek a számok rendelkezésre álltak a KEMCS jelentéséhez leadott részanyagokban.De akkor a bűnügyi statisztikák cáfolhatják a korrupciós indexet?Nemhogy nem cáfolják, nem is érintkeznek a korrupcióérzékelési index-szel, sem a Euróbarométer véleményvizsgálatokkal, sem a különböző magyar közvélemény-kutató szervezetek éppen Magyar Péterrel összefüggésben készített olyan vizsgálataival, amelyek kihozzák, hogy a korrupció irritálja a magyar embereket a legjobban, vagy a második, harmadik helyen. Ahogy már itt két párhuzamosról van szó, amelyeket nem találkoznak még a végtelenben sem.Polt Péter az objektív tapasztalatokra hivatkozva állította azt, hogy a korrupciós helyzet jobb, mint, ahogyan azt az emberek érzik.A bűnügyi statisztika az Polt Péter állításával ellentétben. nem nyugszik maradéktalanul objektív tapasztalatokon. Az, hogy a 2023-as ügyészségi jelentésében leközölt számadatok szerint ’21-ben, ’22-ben, és ’23-ben hány darab hivatali, meg hány darab gazdasági vesztegetés volt, ezeket hány elkövető valósította meg, az nem azt jelenti, hogy abban az évben, amelyikre vonatkozik ez a számadat, annyi bűncselekmény történt. Ennek ahhoz majdhogy nem semmi köze nincs.Akkor mit mutat a bűnügyi statisztika?A bűnügyi statisztika a bűncselekményt akkor rögzíti, amikor az adott bűncselekményre vonatkozó büntetőeljárás befejeződik. Vádemelési javaslat történik, vádat emelnek, vagy megszüntetik az eljárást. Ez az átfutási idő a nyomozás ideje miatt átlagosan 18-24 hónap. Korrupció esetében ez lehet ennél sokkal több is. Tehát minimálisan van egy másfél-két éves csúszás. De ez önmagában még nem lenne nagy gond, mert ha öt-tíz éves trendeket vizsgálunk, akkor kiegyenlítődik ennek a másfél-két éves csúszásnak a hatása. Csak fontos tudni, hogy amikor objektív tapasztalatról, meg tényeken alapuló valóságról beszél a legfőbb ügyész, akkor abban eleve jó adag megkésettség van. De még ennél is lényegesebb, hogy a bűnügyi statisztika soha nem kizárólag a bűnözés helyzetéről szól. Abból az derül ki, hogy a bűnüldöző hatóságok milyen mértékben képesek kontrollálni a bűncselekményeket. Hány ügyet képesek befogadni, feldolgozni, kivizsgálni. Tehát az az ő kapacitásuk korlátait és az ő felkészültségüket legalább olyan mértékben mutatja, mint a bűnözés valóságát. Az, hogy évente hány darab vesztegetés van, meg hány darab befolyással üzérkedés, az sokkal inkább azt mutatja, hogy a hatóságok hány darab korrupciós ügyet képesek feldolgozni.A korrupciós ügyek ugyanolyan "láthatóak", mint más bűncselekmények?A korrupciós ügyek körében a látencia, tehát az, hogy mennyi marad rejtve, az hatványozottan jelen van. Minél erőszakosabb a bűncselekmény, annál kisebb a látencia. Minél inkább mentes az erőszaktól, annál könnyebb elrejteni, elbújtatni, elfelejteni. Ráadásul ugye a korrupciónál nincs sértett. Mindenki elkövető, ezért senki nem akarja, hogy kiderüljön az ügy, szemben egy lopással vagy egy testi sértéssel, ahol legalább az egyik féltől remélhető, hogy érdekelt a tisztázásban. Vagyis több tényező hatására a tényleges esetszámoknál kisebb bűncselekményi darabszámok kerülnek be a statisztikába. Ez ugyanolyan statisztikai trivialitás, mint az, hogy hiába jelenti be a kormány, hogy elindul a baby boom, mert remek családpolitikát vezet be, miközben egy fogyó népességből soha nem lesz növekvő születésszám.A legfőbb ügyész által említett adatok azért fedik a valóságot?A bűnügyi statisztikában korrupciónak szoktuk nevezni a vesztegetéseket, a befolyásoló üzérkedéseket, és még egy-két bűncselekményt sorolunk ebbe a körbe, például a hivatali visszaélést, hűtlen kezelést, de ezek másutt, mondjuk vagyon elleni bűncselekmények között jelennek meg. Azt mi sosem vitattuk, hogy ez annyi, amennyi. Nincs olyan állítása a Transparency International Magyarországnak, hogy a bűnügyi statisztika adatai ne a valóságot tükröznék. De ennek az égvilágon semmi köze nincsen ahhoz, hogy Magyarországot korruptnak tekinti az EB, vagy hogy Magyarország rosszul teljesít a korrupcióérzékelési index felmérésben, meg a kormányzás minőségét vizsgáló világbanki felmérésekben, vagy a korrupció kontrolljára vonatkozó indexekben, meg a versenyképesség jelentésekben.Ezért mondta a legfőbb ügyész, hogy az emberek érzései rosszabbak a korrupcióról, mint az objektív tapasztalat?Azért gondolják a magyar emberek a közvélemény-kutatásokban - legyen az Eurobankméter, vagy valamely hazai belső használatú felmérés -, hogy itt súlyos a korrupciós probléma, mert mondjuk néhány év alatt százmilliárdnyi közpénzzel sikerül egy szűk haveri kört, köztük Orbán Viktornak a vejét meggazdagítani adófizetői pénzekből. És ez nem jelenik meg a bűnügyi statisztikákban, mert ez nem bűncselekmény. Az ügyészség nem hazudik, amikor azt mondja, hogy ami a bűnügyi statisztikában, benne van, azt tisztességgel kivizsgálták, mert az, hogy milyen magántőkealapok kapnak forrásokat a Magyar Fejlesztési Banktól állami pénzből, az nem bűncselekményi kategória. A bűnügyi statisztika a saját módszertani korlátain belül teljesen valós és hiteles képet ad az ügyészség meg a rendőrség korrupciót kontrolláló képességéről. Ennek azonban az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen korrupt magatartások zajlanak ebben az országban, milyen vagyonlenyúlások, vagyonátcsoportosítások, közpénz-sikkasztások mennek. A kettő egyszerűen nem találkozik egymással. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy azért sárga a villamos, amiért nem lehet szántani a holdon hatökrös fogattal. Mind a két állítás önmagában megáll, csak az egyiknek semmi köze a másikhoz. | Ligeti Miklós: az ügyészség statisztikája nem érvényteleníti a zsonglőrködéseket a közpénzzel | Hiába sorolt fel a legfőbb ügyész az ő statisztikájuk szerint valós számadatokat, annak semmi köze ahhoz, hogy a Magyarországon tapasztalható korrupcióról milyen véleménnyel vannak a magyar állampolgárok vagy külföldi intézmények. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/ligeti-miklos-az-ugyeszseg-statisztikaja-nem-ervenyteleniti-a-zsonglorkodeseket-a-kozpenzzel/439313 | 2024-11-03 08:00:00 | true | null | null | Hírklikk |
Ma indul a nemzeti konzultáció
Ma kezdődik a nemzeti konzultáció kérdőíveinek...
Már több mint 700 ezren regisztráltak a Gondosóra programra
Már több mint 700 ezren regisztráltak a Gondosóra...
Ismét fellobbannak az őrtüzek
"Az őrtüzek lángjánál váljon személyes élménnyé a... | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én – erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176466/orban_viktor_georgiaban_targyal | null | true | null | null | Hir6 |
Már nem Bánáti védi Hunvaldot
Megszűnt a Bánáti János ügyvédnek az erzsébetvárosi ingatlanügyben Hunvald György kerületi polgármester védelmére adott megbízás hétfőn.
A védői titoktartás szigorú szabályai miatt további kommentárt nem fűzött az esethez Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke az MTI-nek nyilatkozva.
A büntetőeljárás során korábban két másik ügyvédet kizárt a bíróság a védelemből, mert évek óta az önkormányzat szolgálatában álltak, egyszerre pedig nem láthatják el a gyanúsított és a sértett jogi képviseletét.
Hunvald György február 12-e óta van előzetes letartóztatásban csalás és hivatali visszaélés gyanújával. A letartóztatás indoka, hogy fennáll a veszélye a büntetőeljárás meghiúsításának, például okiratok eltűntetésével, tanúk befolyásolásával.
A nyomozó ügyészek gyanúja szerint Hunvald György tudott arról, hogy több kerületi ingatlant előre egyeztetett módon becsültek fel, és tudomása volt arról is, hogy ezeket az épületeket a külföldi befektetők a becsültnél lényegesen magasabb áron akarják megvenni. A polgármester mindezek tudatában szándékosan segítséget nyújtott a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottsága elnökének, és vele, illetve az ügyben érintett vállalkozókkal egyeztetve egymást követően több ingatlan értékesítésekor, 2003-ban és 2004-ben szándékos bűncselekményeket követett el a az önkormányzat sérelmére.
Az erzsébetvárosi ingatlanügyben eddig összesen 14 önkormányzati lakóház értékesítésével kapcsolatban történtek gyanúsítások. A nyomozás eddigi adatai szerint az erzsébetvárosi önkormányzatnak összesen mintegy 970 millió forint kárt okoztak, és további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
A nyomozó ügyészek 2008. október 28-a óta összesen tizenkét embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük nyolc szabadlábon védekezik, ugyanakkor a polgármester mellett a VII. kerületi önkormányzat gazdasági és pénzügyi bizottságának elnökei, valamint az ügyben szereplő értékbecslő előzetes letartóztatásba került. | Itthon: Már nem Bánáti védi Hunvaldot | Megszűnt a Bánáti János ügyvédnek az erzsébetvárosi ingatlanügyben Hunvald György kerületi polgármester védelmére adott megbízás hétfőn. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090406_nem_banati_vedi_hunvaldot | 2009-04-06 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A budakalászi önkormányzat napirendre vette a Lupa-tó 2017-es eladásának kivizsgálását. A település weboldalán megjelentetett összefoglaló szerint a Göbl Richárd polgármester vezette, civilekből álló testület a Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál korábbi tulajdonosával négy éve megkötött üzlettel folytatja az előző városvezetés idején történt ingatlanértékesítések átvilágítását.
A Rogán László vezette korábbi képviselő-testület 2017 februárjában zárt ülésen döntött a bányató budakalászi területre eső részének eladásáról. Az összefoglalóban emlékeztetnek arra, hogy a korábbi alpolgármester, Ercsényi Tiborné néhány héttel az adásvétel előtt még 136 millió forintos árajánlatról beszélt, ám a 20 hektáros ingatlan végül 118 millió forintért kelt el úgy, hogy a vételárat részletekben fizethették ki a vevők.
Az ingatlanügyeket egy ideiglenes bizottság vizsgálja, amelyet Kóder György képviselő, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vezetője irányít.
A bizottság korábban egy önkormányzati telek eladását tekintette át, ahol szintén azt gyanították, hogy a végső eladási ár jóval alacsonyabb volt, mint az ingatlan valós piaci értéke. A feltárt eredmények alapján Göbl Richárd májusban úgy döntött, hogy Budakalász kárigény érvényesítésére polgári peres eljárást is indít.
Kóder György a Facebookon bejegyzésben elmondta: Budakalászon a 2011 Egyesület egyik választási ígérete volt, hogy a korábbi zűrös ingatlanértékesítési és -gazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálják:
A Lupa tóval kapcsolatos a vizsgálatnak is az a célja, hogy feltárják a közösségi tulajdon eladásánál tapasztalt visszásságokat. Ha szükséges, a korábbiakhoz hasonlóan ezt az igazságügyi ingatlanszakértői anyagot is továbbítani fogjuk az illetékes hatóságnak, a nyomozás onnantól az ő feladatuk.
Bár Gerendai Károly, a vevő cég társtulajdonosa a vizsgálatot támogatja, az önkormányzat ezzel kapcsolatos kommunikációja nem esett jól a vállalkozónak.
Gerendai a 24.hu-nak küldött levelében azt írta: „soha semmilyen mutyiban nem akart, nem akar részt venni”.
Fontos tisztázni, hogy mi csak a teljes terület kb. egyötödét vettük az önkormányzattól, ráadásul egy nyílt pályázaton, ahol mi voltunk az egyetlen jelentkezők. Az árat a testület határozta meg, tudtommal piaci értékbecslés alapján, amiben még azt az értékcsökkentő tényezőt sem vették figyelembe, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is a többségi tulajdonosé, az Óbuda Zrt.-é volt, ami nélkül az önkormányzati tó résszel önmagában nem mentünk volna semmire.
Gerendai azt írta: az Óbuda Zrt. nevű magáncégtől szintén megvásárolták a tó teljes területének a maradék 80 százalékát. Ez a cég is szakértői értékbecslés alapján határozta meg a vételárat, mégsem volt magasabb, mint az önkormányzaté.
Szerintem még jól emlékezhet minden környékbeli rá, milyen volt a helyzet, mielőtt megvásároltuk az önkormányzati területet. Életveszélyes és tilos volt a tóban úszkálni, mégis főként fürdőzésre használták a bányatelek ezen részét, ahol emellett sajnos az autó mosástól az illegális szemétlerakásig rendszeres környezetkárosítás is zajlott. … Szerintem, ha van igazi nyertese ennek az ügynek, azok a Budakalásziak, hiszen nemcsak egy jelentős összeghez jutott a város, az addig csak veszteséget okozó, abban a formában használhatatlan telkéért, de innentől sem a kialakítás, sem az üzemeltetés költségeit nem a helyieknek kellett állniuk, mégis hozzájutottak egy országos hírű és kiemelkedő minőségű strand és szabadidő centrumhoz, amit ráadásul jelentős kedvezményekkel vehetnek igénybe a környékbeli lakosok.
A bányató szentendrei oldalán már 2016-ban megnyitott a Lupa-strand. A strand működése 2017-ben 432,6 millió, majd dinamikus növekedés után 2020-ban, a pandémia első évében is közel 604 millió forint árbevételt hozott a Lupa Strand Kft.-nek a nyilvános cégadatok szerint. | Budakalász vizsgálja, hogyan vehették meg Gerendaiék 118 millióért a Lupát | A civilekből álló önkormányzat egy másik ingatlan ügyében már pert is indított az alacsony áron történt eladás miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/09/07/budakalasz-vizsgalat-gerendai-karoly-lupa-to/ | 2021-09-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | KEMMA |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.