text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közel ezermilliárd forint az az állami teher, amelyet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz arra az esetre, ha a Malévet felszámolják – közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.
A szerződés szerint „a felszámolási megszűnési összeg (…) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést”. Budai Gyula tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott szerződés arra az esetre szab terheket a magyar állam számára, ha a Malév felszámolása megkezdődik.
Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként. Budai Gyula szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezetője, Zelles Sándor által aláírt szerződés nem a magyar állam érdekét, hanem külföldi érdekeket képvisel. Kifejezetten a Hochtief részére biztosít olyan feltételeket, amelyek a Malév felszámolása esetén kedvező helyzetbe hozzák a német céget.
Kikértük a szerződéseket, de nem adták
A hír nyomán közérdekű adatigényléssel fordultunk Budai Gyulához, hogy adja ki valamennyi, a ferihegyi repülőtér privatizációjával összefüggő szerződés teljes másolatát. A kormánybiztosság azonban megtagadta adatigénylésünket. „Hivatalunk folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást semmilyen formában nem ad. A kérdéses ügyre vonatkozóan minden olyan információt, mely nem esik a titkos ügykezelés szabályai alá, azaz publikus, megtalál honlapunkon teljes terjedelmében. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.” – áll a kormánybiztosság válaszában.
Az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztosság honlapján azonban nem szerepelnek a Budai Gyula által hivatkozott szerződések. A kormányzati honlapon a nemzeti légitársasággal és a repülőtérrel kapcsolatban csak a Borisz Abramovics, Költő Magdolna és a Resonator Kft. által aláírt szindikátusi szerződést, a Malév részvénykönyvét, valamint a Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos kormánybiztosi jelentéseket leltük fel. A Budai Gyula által hivatkozott, az államnak állítólag ezermilliárdos kárt okozó szerződések tehát nem publikusak. Az atlatszo.hu adatigényléses pert indít az elszámoltatási kormánybiztos ellen a ferihegyi szerződések nyilvánosságáért.
(Fotó: MTI) | Bepereljük az elszámoltatási kormánybiztost: Budai titkolja a ferihegyi szerződéseket | Az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztosság szerint ezermilliárd forintos kárt okoztak a korábbi kormányzatok által kötött, a Liszt Ferenc Nemzetközi | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/02/10/bepereljuk-az-elszamoltatasi-kormanybiztost-budai-titkolja-a-ferihegyi-szerzodeseket/ | 2012-02-10 16:52:03 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kifejtette: ha a Fidesz kormányra kerül, mindenképpen el kell számoltatnia az MSZP-t, hiszen az, hogy az ország „ilyen mélységbe zuhant”, nem maradhat következmények nélkül.
Rámutatott: a számonkérés ma már nemcsak a Fidesz törzs- és radikális szavazóiban fogalmazódik meg, hanem azokban is, akik korábban a szocialistákra szavaztak. Az emberek ugyanis úgy látják, azért jutott ide az ország, mert „politikai rendszerré vált a lopás”. Nem lesz feljelentésügyi államtitkár – szögezte le. „Nem szeretnénk a politikai bosszú látszatát magunkra venni, ezért nem fogunk huszadrangú hivatalnokokkal szemben méltánytalan eljárásokat kezdeményezni, mint az MSZP tette Keller László államtitkársága alatt” – fogalmazott.
Miniszterek a bíróság előtt
Az átadás-átvétel eddig formálisan működő procedúrájának kicsit komolyabban vételéről lesz majd szó; azaz a kormányváltás után a miniszterek, államtitkárok feladata lesz, hogy eldöntsék, kezdeményeznek-e akár büntetőjogi lépéseket az általuk vélelmezett jogsértések ügyében – mondta a fideszes politikus. Arra a kérdésre, szerinte volt miniszterek állnak-e majd bíróság elé, azt válaszolta: „nagyon remélem, ebben bízom”.
Az esetleges vizsgálandó ügyek közül példaként a sukorói kaszinó-beruházást említette, amely „a pofátlanságnak az a szintje, amely a legrosszabb álmainkban sem merült fel”.
Kövér László reméli, megtalálják a jogi útját annak, miként lehet felelősségre vonni például a volt miniszterelnököt és a pénzügyminisztert azért, mert szerinte egész egyszerűen elcsalták a 2006-os választásokat azzal, hogy a 2005-ös költségvetés adatait nyilvánvalóan tudatosan meghamisították a választási győzelemért. „A cél a jogi útra terelés, a nyilvánosságra hozatal a minimum” – összegezte. Szerinte azért kell a szocialista kormány számonkérését elvégezni, mert a rendszerváltás óta tartó „erkölcstelenség folytonosságát” le kell zárni, hogy 2010-től már ne a múlttal kelljen hadakozni.
A Fidesz esélyt adna az embereknek
Leszögezte: a Fidesz nem ígérheti azt, hogy kormányra kerülésével automatikusan javulni fog az életszínvonal, de a Fidesz és az MSZP kormányzati filozófiája teljes mértékben eltérő: az ellenzéki párt esélyt adna az embereknek arra, hogy a bennük rejlő ambíciót, tudást hasznosítani tudják, ezzel szemben a szocialisták a középréteget „sanyargatják”.
Kövér László a Fidesz-kormány első szimbolikus lépésének a politikai osztály önmagán való takarékoskodásának törvénybe foglalását nevezte: a parlament és az önkormányzati képviselő-testületek létszámának, valamint az állam méretének radikális csökkentését kell szerinte végrehajtani. A politikus az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb veszteségének a magyar államigazgatás lezüllesztését tartja. Szerinte szétesett a jogalkotás, hiszen ma már gyakorlatilag ki nem hirdetett jogszabályok végrehajtását is elvárják az önkormányzatoktól. „A magyar államigazgatás ilyen mélyen talán Kun Béláék idejében volt” – fogalmazott.
Behozhatatlan előny
A Fidesz választási győzelmét firtató kérdésre Kövér László azt felelte: a párt elért előnye az MSZP számára ledolgozhatatlan, ha „semmilyen rendkívüli tényezőt nem veszünk számításba”. Hozzátette, hogy legfeljebb az előny mértéke módosulhat. Hangsúlyozta: a Fidesznek sokkal jobban kell mozgósítani szavazóit mint 2002-ben, amikor ez ügyben nagy hibát követett el.
A választási kampány milyenségét firtató kérdésre a választmány elnöke azt válaszolta: egy vészesen kibontakozó, látens választási koalíciót lát az MSZP és a Jobbik között. Ennek magyarázataként azt mondta, hogy „némely helyen a jobbikosok semmivel sem használnak elegánsabb eszközöket, mint az MSZP-sek, és a közös nevező is megvan: mindketten a Fideszt tekintik közös ellenségnek”. Szerint a Fidesznek egy MSZP-vel szembeni negatív kampánnyal nem nagyon kell foglalkozni: „ha az ember kinyitja bármelyik sajtóorgánumot, például a Népszabadságot, annál többet nem kell mondani”. Az ellenzéki párt számára az igazán nagy kihívás az lesz, miként tudja a jövőt úgy felrajzolni a kampányban, hogy az ne tartalmazzon túlzó, hiteltelen ígéreteket, de adjon valamilyen perspektívát az embereknek – mondta.
Megtörni az ördögi kört
„Ha nem találjuk meg a módját a társadalomépítésnek, a társadalom önszervező képessége megerősítésének, ha nem tudjuk azt az ördögi kört megtörni, hogy itt csak az állam tud generálni társadalmi folyamatokat, akkor hosszú távra nem érünk el semmit” – fogalmazott Kövér László a Fidesz előtt álló legnagyobb feladatról.
A nemzetbiztonság átalakítási terveivel kapcsolatban a választmányi elnök azt mondta: egyelőre csak elgondolások léteznek a párton belül, a cél az, hogy megpróbálják felülvizsgálni a rendszerváltáskor kialakult struktúrát. Ha a Fidesznek sikerült kétharmados parlamenti többséget szereznie, akkor a párt felelőssége, hogy miként tud ezzel gazdálkodni; ha nem lesz meg a kétharmad, akkor meg kell kísérelni újraindítani az ellenzékkel való megegyezés folyamatát. „Olyan mértékben veszítette el a hitelét, a bizalmat a hivatal, hogy most minimum a Nemzetbiztonsági Hivatalt fenekestül fel kell forgatni", mert már nem képvisel olyan értéket, amit egy radikális átalakítás kockáztatna – mondta az ellenzéki politikus. Ha felkérnék a titkosszolgálatok újbóli felügyeletére, Kövér László elvállalná, hiszen nem lát ennek ellenkezőjére semmilyen okot. Mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy jelentkezik erre a feladatra. Kiemelte: ez attól is függ, hogy milyen szerkezetben működik majd a kormány. | Kövér: Politikai rendszerré vált a lopás | Kövér László bízik abban, hogy a Fidesz kormányra kerülése után kezdődő elszámoltatások következtében volt miniszterek is bíróság elé állnak majd. A Fidesz országos választmányának elnöke az MTI-nek adott interjújában leszögezte: pártja jelenlegi előnye az MSZP számára már ledolgozhatatlan. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/10/Kover-Politikai-rendszerre-valt-a-lopas | 2009-10-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Közbeszerződési Értesítőben jelent meg tegnap, hogy módosították a vizes világbajnokság gazdasági hatáselemzéséről kötött szerződést. Igazi meglepetésként azért nyúltak hozzá a szerződéshez, hogy emeljék a győztes KPMG Tanácsadó Kft-t díját.
Az eredeti díj 17,6 millió forint volt, ezt emelték 25,5 millióra. Ami önmagában aprópénz a 130-170 milliárdos összeköltségvetéshez képest, de azért mégiscsak egy ötvenszázalékos emelés.
A közbeszerzés célja egyébként „egy olyan átfogó tanulmány készítése, amely a jelenlegi tervek ismeretében, valamint a korábbi FINA világbajnokságok és más hazai nagyrendezvények tapasztalatai alapján előrevetíti a 2017-es VB várható gazdasági hatásait.” | Miért pont a vizes vébé gazdasági hatáselemzése készült volna el annyiért, amennyiért szerződtek rá | Módosították a szerződést, ötven százalékkal többet fizettek a KPMG-nek a munkáért. | null | 1 | https://444.hu/2017/08/04/miert-pont-a-vizes-vebe-gazdasagi-hataselemzese-keszult-volna-el-annyiert-amennyiert-szerzodtek-ra | 2017-08-04 12:07:40 | true | null | null | 444 |
A horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegély-kérelmében a Mol igazgatóságának elnöke gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a magyar Legfőbb Ügyészségénél, mivel az adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009. júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek az INA irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében – idézte fel hétfői közleményében a magyar vádhatóság.
A Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – azt közölte a horvát ügyészséggel, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné.Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly július 14-én nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.
"A széles körű nyomozás keretében a főügyészségünk számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki" – olvasható a főügyészség közleményében. "A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a MOL Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény" – tették hozzá.
A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben a hatóság szerint mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik. A Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd-től évek óta vásárol gázolajat.
A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009. júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések nem a kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez. A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a „Drúzsba Adria” olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.
"A főügyészségünk nyomozása során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását" – írja a közlemény.
"Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást" – tette hozzá a magyar főügyészség. | Itthon: Mol-INA-ügy: megszüntette a nyomozást a magyar főügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Mol-INA ügyben - közölte a hatóság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120130_mol_ina_fougyeszseg | 2012-01-30 10:57:00 | true | null | null | HVG |
Menczer Tamás közölte, hogy két eseményre, Nagykovácsiba, egy gyermekorvosi rendelő alapkőletételére, valamint a békéscsabai fórumra is "hívtam a teljes balos médiát, és nem jöttek..."
A politikus hozzátette, állítólag Békéscsabán az RTL munkatársa ott volt, de "már interjút sem akart készíteni.
Mindeközben a dollármédia munkatársai nagyon keresik a Fidesz országjáró politikusait
- jegyezte meg Menczer Tamás, felidéze, hogy régebben vele is hosszasan beszélgettek.
Most meg semmi. Fáj ez nekem...Elvtársak, hol a lelkesedés?
- tette fel a kérdést, majd úgy folytatta
Én mindig ki is raktam a beszélgetéseinket a saját oldalamra, talán ez nem tetszik? Ha nincs a kívánt eredmény, oda a lelkesedés?! Milyen független-objektív felfogás ez? Pedig én nem k.csögözöm az újságírókat , és nem is akarok a "Dunába lökni" senkit
- írta a kommunikációs igazgató.
Már most jelzem, jövő szerdán Pécsre megyek, ha valaki megtalálja magában a független-objektív énjét, várom szeretettel
- zárta bejegyzését Menczer Tamás. | Menczer Tamás nem érti a balos médiát | Menczer Tamás azt írta a közösségi oldalán, hogy értetlenül áll a baloldali média viselkedése előtt. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-balliberalis-media-lelkesedes | null | true | null | null | BOON |
Sajtóhírek és információink szerint nagy eséllyel Vitézy Dávid lehet az egyik főpolgármester-helyettes. Az LMP korábbi főpolgármester-jelöltje ugyanis nagy eséllyel megegyezett a háttérben a Tisza Párttal. Továbbá az sincsen kizárva, hogy ennek az alkunak a részeként Karácsony másik helyettese újra Kiss Ambrus lehet.
A jelenleg a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójaként dolgozó Kiss Ambrus a Magyar Nemzet kérdésére csupán annyit mondott, hogy a főpolgármester-helyettességhez három dolog szükséges, hogy az érintett vállalja a feladatot, a főpolgármester felterjessze, a közgyűlés pedig elfogadja.
Tehát elméletileg nincsen kizárva, hogy Kiss Ambrusból mégiscsak Karácsony helyettese lesz . Kiss Ambrus nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy Vitézy Dávid neve is napirenden van. A főigazgató a legtöbb kérdésre csupán azt mondta, hogy hamarosan Karácsony Gergely előáll a nevekkel, de ez kizárólag az ő jogköre, neki pedig nincsen jogosultsága elmondani semmit.
A Magyar Nemzet szerette volna az ügyben megkérdezni Vitézy Dávidot is, ő azonban egyelőre nem reagált a megkeresésre. | Karácsony több főpolgármester-helyettest is megnevez + videó | Miután Sára Botond főispán törvényességi felhívással élt Karácsony Gergelyék felé, mert törvénytelenül működik a közgyűlés, hiszen nincsen főpolgármester-helyettes, a november 27-i következő közgyűlésen Karácsony Gergely kénytelen megnevezni helyetteseit. A többesszám jelen esetben azért is indokolt, mert az előterjesztésből az derült ki, hogy Karácsony több nevet is be fog dobni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/karacsony-tobb-fopolgarmester-helyettest-is-megnevez-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vitézy Dávid fővárosi képviselő, az LMP Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelöltje bevezetné a hétvégi éjszakai metróközlekedést, erről nyújtott be határozati javaslatot a Fővárosi Közgyűlés október végi ülésére. Mint megírtuk, azzal érvelt, hogy a négy metróvonalon hagyományosan 23:40 körül van üzemzárás, ezzel a budapesti metró az egyik legkorábban záró Európában, holott a belváros nem ürül ki fél tizenkettőkor. Vitézy felidézte, 2017-ben meghosszabbította ugyan a BKK a metrók üzemidejét, de a Covid miatti korlátozások feloldása után végül a hosszabb üzemidő visszaállítása elmaradt. A javaslat szerint pénteken-szombat éjszakánként éjfél után is járnának a metrók. Vitézy azt kezdeményezi, hogy a BKK több változatban dolgozzon ki javaslatot "a metróüzem kiterjesztésére péntek-szombat esténként, illetve az ünnepnapokat megelőző éjszakákon akár az üzemidő hosszabbításával, akár a metróüzem 24 órássá tételével, és ezeket az opciókat 2025. február 28-ig mutassa be a Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága előtt annak érdekében, hogy 2025 tavaszától az intézkedések bevezethetők legyenek".
Egy lapunk által megszerzett szakmai összeállítás szerint a kifogások egyik csoportját az a nagy mennyiségű ellenőrző és karbantartó munka alkotja, amit nem tudnának elvégezni, holott minden éjjel szükséges abszolválni az üzemszünet alatt. Az anyag emlékeztet arra, a MÁV hálózatán történt balesetek megmutatták, mivel jár a precíz ellenőrzések elmaradása.
A vonalak áramtalanítását követő üzemszüneti órák alatt a pályaőrök több kilométert gyalogolva szemrevételezéssel ellenőrzik az összes sínt, próbaállításokkal a váltók állapotát. Csak a hajnal 4 órai üzemkezdet előtt érnek végig a szakaszaikon.
Szintén éjjel ellenőrzik az állomásokon a modernizált tűzjelző rendszereket, vízködoltókat a hatósági előírások szerint. Ezekre szintén több órát fordítanak.
Éjjel tudják elvégezni a szükséges javításokat, síncseréket, a burkolat, a csővezetékek, gépészeti berendezések és biztosító berendezések hibáit megszüntetni.
Az állomások éjszakai takarítását szintén nem lehetne elvégezni, pedig a vállalkozó jelenleg sem tudja kifogástalanul végrehajtani, a koszos állomások miatt viszont a BKK rendszerint büntetést szab a BKV-ra.
A szemétszállítás szüneteltetése szintén negatív hatást keltene. Az állomásokon keletkező nagy mennyiségű hulladékot ugyanis nem lehet a felszínre vinni mozgólépcsővel, liftekkel. De nem is lenne kapacitása a BKV-nak állomásonként a felszínen összekukázni.
A Vitézy-javaslat szakmai bírálatának másik csoportját az üzemszünet elmaradásának költségnövekedési tényezői alkotják. Az éjszakai metrózás fenntartása évente legalább 1 milliárd forintos plusz kiadást okozna a BKV-nak - állapította meg az összeállítás.
A megnövekedő üzemidő miatt hamarabb kopnak el a járművek, a mozgólépcsők, liftek alkatrészei. A futásteljesítmény emelése miatt az amortizáció gyorsulni fog, a javítási ciklusrend időtartamai csökkennek, a költségek növekednek a sűrűbb alkatrészcserék miatt.
A szerelvények, mozgólépcsők, liftek, állomási világítások több áramot fognak fogyasztani, ennek is lesznek költségvetési következményei.
Az éjszakai üzemmódhoz többlet személyzet kell a járművekre - a metróvezetőknél tilos a túlóráztatás, tehát új dolgozókra lesz szükség. A karbantartások elvégzéséhez - pályafenntartáshoz, gépészethez, alagútfenntartáshoz - is több szakember kell. Ugyanazt a mennyiségű éjszakai karbantartási munkát a pénteki üzemidő hosszabbítás és a hétvégi éjszakai közlekedés miatt heti 7 éjszaka helyett 4 éjszaka lehetne elvégezni. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha 20 százalékkal többen, körülbelül plusz ötven fő dolgozna éjszaka. Számítása szerint a többlet munkaerő bérköltsége egy évre vetítve 500 millió forint is lehet, az amortizáció többletforrásigényét szintén legalább félmilliárd forintra becsülte.
Az állomásokon felgyülemlett szemét mennyisége akkora, hogy dieselmozdony vontatta pőrekocsikon elhelyezett konténerekbe öntik össze az állomási kukákból. Vonalanként kétszer van szemétszállítás egy héten az M2-n és M3-on hétfő-csütörtök és kedd-pénteki napokon. A péntek így viszont kiesne, mivel a rövidebb üzemszünetben nem tudja bejárni a mozdony a vonalat, viszont akkora mennyiségű szemét keletkezik az állomásokon a hétvége alatt, aminek a tárolása nem megoldott, másrészt közegészségügyileg veszélyes. Megoldás lehet még egy mozdony igénybevétele, ami ugyancsak pluszköltséget okozna.
Így is maradnak jócskán olyan munkák, olvasható a dokumentumban, amiket rövidebb üzemszünet alatt többletlétszámmal és többletköltséggel sem lehet elvégezni. Hétvégeken a rendkívüli meghibásodások elhárításához nem tudnak majd lejutni a munkacsapatok. Ha olyan a hiba jellege, hogy a biztonságra is veszélyes, akkor le kell állítani a forgalmat. Ugyanez vonatkozik az állomási járófelületek, lépcsők, botlásveszélyes hibái éjszakai elhárításának elmaradására, hiszen utasok között nem lehet flexelni, vésni, burkolni, helyreállítani.
Az anyag arra a nem lényegtelen fizikai adottságra is felhívta figyelmet, hogy a betonnak, ragasztónak akkor sem lehet parancsba adni, hogy hamarabb kössön, ha az éjszakai metrózás miatt ez lesz az elvárás vele szemben.
Információink szerint a BKV-nál is már dolgoznak a javaslat véleményezésén. | Egymilliárdos pluszkiadást jelentene és az üzembiztonságra is kihatna Vitézy éjszakai metrózós javaslata | Erre a következtetésre jutott az a lapunk birtokába került szakmai anyag, ami első körben számolta és véleményezte, mivel járhat az LMP támogatta főpolgármester-jelölt kezdeményezése arról, hogy hétvégén éjjel is járjanak a metrók Budapesten. Kiderül: az ötlet megvalósítása nélkülözi a reális vasútszakmai és pénzügyi feltételeket. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/lokal/egymilliardos-pluszkiadast-jelentene-es-az-uzembiztonsagra-is-kihatna-vitezy-ejszakai-metrozos-javaslata-272006 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Csak a 2014-ben megválasztott parlament képviselőire lesznek érvényesek az új fizetési szabályok. A Fidesz és a KDNP az utolsó pillanatban állapodott meg a halasztásról, amelyet Gulyás Gergely képviselő zárószavazás előtti módosító indítványa írna bele a törvény szövegébe. A kereszténydemokraták által kifogásolt összeférhetetlenség viszont nem változik, 2014-től főállású képviselők lesznek.
Csak a következő, 2014-ben megválasztott Országgyűlés hivatalba lépésekor lépjenek hatályba a parlamenti képviselőkre vonatkozó új javadalmazási szabályok - egyebek mellett ezt javasolja az Országgyűlésről szóló törvényhez vasárnap benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványában a fideszes Gulyás Gergely.
Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének eredeti törvényjavaslatában még az szerepelt, hogy a törvény nagyobb része - így a képviselők juttatásaira vonatkozó rész is - 2013. január 1-jén lép hatályba. Gulyás az MTI-nek azt mondta: megállapodott a két kormánypárti frakció, így az új javadalmazási szabályok csak a következő általános parlamenti választás utáni új Országgyűlés alakuló ülésének napján lépnek hatályba, viszont az összeférhetetlenségi szabályok nem változnak.
A parlament hétfő délután szavaz az Országgyűlésről szóló, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatról, amelynek több pontját az utolsó pillanatig vitatták a kormánypártok, és amellyel szemben főképp a KDNP-nek voltak kifogásai. A képviselői fizetések reformjának alaptétele, hogy néhány tisztségviselőtől eltekintve egységes, a helyettes államtitkárokéval megegyező fizetést, havi bruttó 745 ezer forintot adna a képviselőknek, és csak egyes parlamenti tisztségviselők keresnének ennél többet.
Megszűnne például a választókerületi pótlék, a bizottsági tagság után járó kiegészítés, illetve a lakhatási támogatás, viszont minden képviselő kapna üzemanyagkártyát, és az Országgyűlés Hivatala bérelne lakást, vagy foglalna szállodai szobát a vidékieknek. Az eredeti előterjesztés szerint csak a parlamenti bizottságok elnökei kaptak volna magasabb fizetést, az alkotmányügyi bizottság egyik - Lázár által is támogatott - módosító indítványa azonban az alelnököknek is 1,2-szeres szorzót állapított meg, így havi bruttó 864 ezer forintot kaphatnak.
A legnagyobb vita az összeférhetetlenségi szabályokon alakult ki: Lázár eredeti törvényjavaslata egy hosszú listán felsorolta, milyen pozíciók és foglalkozások összeférhetetlenek a képviselői megbízatással. A fideszes Kovács Zoltán, Veszprém megyei kormánymegbízott ezzel szemben azt javasolta: a következő parlament megalakulásától egy általános szabály lépjen hatályba, amely szerint a képviselő "más kereső foglalkozást nem folytathat", és tudományos vagy oktatói tevékenységet kivéve fogadhat el díjazást.
A módosító indítvány megosztotta a kormánypártokat, a KDNP-s Rubovszky György a parlamentben újságíróknak egy orvosprofesszor példájával illusztrálta a kifogásukat. Az új szabályok szerint a professzor taníthatna egyetemen, de amíg képviselő, addig nem gyógyíthatna betegeket. Az ügyvédként is dolgozó Rubovszky szerint a kereszténydemokraták számára elfogadhatatlan, hogy "normális polgári állásaiktól is eltiltsák a parlamentbe kerülőket."
Gulyás módosító indítványa ezen érdemben nem változtatna. A képviselő csak annyiban pontosítaná az összeférhetetlenségi szabály megfogalmazását, hogy 2014-től a képviselői megbízatás "összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással", ami alól csak a kormányzati pozíciók - például miniszter, államtitkár, miniszterelnöki biztos - jelentenének kivételt.
A Fidesz és a KDNP megállapodása biztosítja, hogy a kormánypárti képviselők megszavazzák a kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot. A kedd esti szavazáson ugyanis csak két KDNP-s képviselő szavazott igennel Kovács indítványára, harmincan ellene, ketten pedig tartózkodtak. A módosító csak úgy ment át, hogy igennel szavazott 34 jobbikos, négy független és egy LMP-s képviselő, a szocialisták pedig nem nyomtak gombot. A Jobbik viszont azóta jelezte, hogy nem fogja megszavazni a törvény egészét. | Elhalasztják a képviselői fizetésreformot a kormánypártok | Csak a 2014-ben megválasztott parlament képviselőire lesznek érvényesek az új fizetési szabályok. A Fidesz és a KDNP az utolsó pillanatban állapodott meg a halasztásról, amelyet Gulyás Gergely képviselő zárószavazás előtti módosító indítványa írna bele a törvény szövegébe. A kereszténydemokraták által kifogásolt összeférhetetlenség viszont nem változik, 2014-től főállású képviselők lesznek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/hetfon-dont-a-parlament-a-kepviseloi-osszeferhetetlensegrol-es-fizetesekrol | 2012-04-15 17:59:00 | true | null | null | Origo |
Elkészült Szilvásváradon a Bem utcai járda felújítása, tette közzé az önkormányzat. A helyhatóság még nyáron pályázott, s mire szeptemberben megérkezett a döntés, meg is valósították a beruházást, hiszen fontos volt a négyesfogathajtó világbajnokság szempontjából. A régi járdát elbontották, beton alapot kapott a gyalogút, amelyre aszfalt került és az árkot is rendbe tették. Az önkormányzat 7,2 millió forintot kapott a fejlesztésre, ám a beruházás ennél jóval többe került, a többletet saját erőből biztosították.
- Az elmúlt öt-hat évben igyekeztünk a község minden járdáját felújítani és újakat is építeni, s pár, ritkábban használt útvonalat leszámítva az sikerült is. A következő évben szeretnénk a még hiányzó szakaszokat pótolni - mondta Szaniszló László polgármester.
Ugyanakkor emlékeztetett, van még egy nagyobb járda projektjük, a Vasút utcában szeretnének gyalogutat építeni. A jelenlegi vízelvezető árokban csövet helyeznének el az esővíz elvezetésére, s befednék a területet. A járdaépítés tervezése megkezdődött, az előzetesen nettó ötven millió forintos költségvetésűre becsült beruházás kivitelezését 2025-ben szeretnék elvégezni. A fejlesztés önerős lenne, ezért most erre spórolnak, de ha találnak rá pályázatot, élnek vele. A polgármester kifejtette, a borsodnádasdi szerpentin átépítése miatt az Ózd irányába tartó forgalom jelentősen megnőtt Szilvásváradon, ott található a temető és a környéken sokan laknak is, ezért van szükség a gyalogos elérhetőség javítására. | Járdafelújítás Szilvásváradon | Szilvásvárad járdafelújítási programja öt-hat éve kezdődött, de 2025-ben is szeretnének egy hosszú szakaszt építeni a Vasút utcában. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/jardafelujitas-szilvasvarad | null | true | null | null | HEOL |
Drasztikus tőkeleszállítást hajtott végre a kastély nélkül maradt Turai Kastély Ingatlankezelő Kft.
125 millió forintról 3 millió forintra szállította le a törzstőkéjét a Turai Kastély Ingatlankezelő Kft. – olvasható az Optenben. Elképzelhető, hogy az ingatlan nélkül maradt cég esetleg be is fejezi majd a tevékenységét.
A Turai Kastély Ingatlankezelő Kft.-ről akkor írtunk először az Átlátszón, amikor 2015 végén a cég tulajdonában álló turai kastélyt megvette egy, az Orbán Viktor vejéhez közel álló vevő, a TRA Real Estates Kft. 200 millió forintért.
Az ügyletet azért kötötték a miniszterelnöki vőhöz, mert egyrészt abban Tiborcz István korábbi üzlettársa, Hamar Endre ügyvédi irodája járt el, másrészt a vevői cégcsoport egyik társaságának százezer forintos bejegyzési illetékét maga Tiborcz István tette le.
A Schossberger-kastélyt 1883-ban építették, a második világháború után szovjet katonák szálláshelyeként, majd iskolaként működött. 1973-ban a Lapkiadó Vállalat lett az ingatlan kezelője, jogutódja 1991-ben adta el Sachidananda Sukumar indiai milliárdosnak 125 millió forintért.
Sukumar a megszerzett ingatlant szállodának akarta felújítani, aminek megvalósítására létrehozta a Turai Kastély Ingatlankezelő Kft-t. A cég 1995 és 1998 között végelszámolás alatt állt, az Átlátszó információi szerint azért, mert túl sokba került volna a teljes felújítás, becslések szerint 6 milliárd forintba. Kisebb munkálatok azért folytak, néhány épületrészt renováltak és több filmet is forgattak a kastélyban.
2012 és 2015 között nagy változás nem történt, mígnem tavasszal a Turai Kastély Ingatlankezelő Kft. új tulajdonosa egy ciprusi cég, a Logeo Services Ltd. lett, majd pedig év végén bejelentette a turai önkormányzat, hogy a kastélyt eladták a 2015. szeptemberben alapított TRA Real Estates Kft.-nek. | Várják a hitelezők jelentkezését a turai kastélyt egy Tiborcz-közeli vevőnek eladó cégnél | Drasztikus tőkeleszállítást hajtott végre a kastély nélkül maradt Turai Kastély Ingatlankezelő Kft. Előfizetőket keresünk – támogasd a független t | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/09/03/varjak-a-hitelezok-jelentkezeset-a-turai-kastelyt-egy-tiborcz-kozeli-vevonek-elado-cegnel/ | 2016-09-03 10:33:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szabó Ferenc elmondta: az ügyben az érdemi nyomozás befejeződött, viszont a 16 gyanúsított és védőik részére az iratismertetésekhez idő kell, mert lehetnek további indítványok és bizonyításkiegészítési javaslatok.
A Szegedi Városi Bíróság tavaly szeptember 21-én rendelte el Zuschlag János előzetes letartóztatását.
Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja, társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak szabálytalan felhasználása miatt.
Kezdőlap Belföld Meghosszabbították a Zuschlag-ügy nyomozási határidejét | Meghosszabbították a Zuschlag-ügy nyomozási határidejét | A Legfőbb Ügyészség május 19-ig meghosszabbította a Zuschlag János és 15 társa ellen indított nyomozás határidejét - közölte a Bács-Kiskun Megyei főügyészhelyettes. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2008/03/18/meghosszabbitottak-a-zuschlag-ugy-nyomozasi-hataridejet-187956 | 2008-03-18 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Várkonyi Andrea interjút adott az 50. születésnapja alkalmából
Beszélt a koráról, a családjáról és a férjéről, Mészáros Lőrincről is
Nem érzi magát ötvennek, ezért nehéz elfogadnia a korról való gondolatot
- A tizenegyes a szerencseszámom is. Szeretem ezt a két tizenegyest, például, amikor pont 11:11-kor ránézek az órára, mindig mosolygok. A horoszkóp szerint amúgy ez jót jelent, s bár ezt azért nem gondolom túl, tény, hogy már a születésemkor is nagy szerencsém volt, meg anyukámnak is. Ugyanis anyu majdnem belehalt a szülésbe. Pár órával a világra jövetelem után elkezdett vérezni. Akkor még nem volt nővérhívó, így valahogy kitámolygott a szobából, nagyon súlyos állapotban volt már. Apu, belgyógyász lévén, minden követ megmozgatott, hogy vért szerezzen neki. Anyu csak annyit kért, tegyenek meg mindent az életéért, mert két lánya van, muszáj élnie... Így az én születésnapom lett anyu újjászületésének a napja is - kezdte Várkonyi Andrea a Best magazinnak. Azt is elárulta, hogy reméli, csokoládétortával köszönti a családja, mert nagyon édesszájú, de ezen felül nem tudja még, hogyan köszöntik majd fel.
- De fogalmam sincs, bár látom a férjemen, hogy szervezkedik, és a barátaim is gyanúsan csöndben vannak. Kérdeztem amúgy Lőrincet, ám csak mosolygott - mondta.
50 éves lett Várkonyi Andrea - fotók
Nem jó érzés ötvennek lenni
A 46. születésnapján közzétett egy olyan posztot, hogy ez nem a világvége, és hogy 46 évesnek lenni jó, ám ezt 50 éves korában már nem tenné meg - mondja.
- Ezt már nem írnám ki, az biztos, mert nem jó ötvennek lenni... Kicsit szörnyű, kicsit rettenetes. Pedig készülök rá egy ideje, mégis nehezen viselem. Ijesztően hangzik, főleg az a tudat nehéz, hogy kevesebb van hátra, mint amennyit eddig éltem, és nyilván fizikailag is más lesz a minősége. Kérdeztem erről az egy-két évvel idősebb meg fiatalabb barátnőimet, de ők azt mondták, rettegéssel gondolnak rá - vallotta be őszintén. Ugyanakkor nem érzi magát ötvennek.
- Ha külföldön vagyok, és szóba kerül a korom, nem hiszik el, olyan 35-40-nek néznek, s nagyjából ennyinek is érzem magam - tette hozzá, majd arról is vallott, hogy már szemüvegre is szüksége van, ám egyelőre még nem vette rá magát, hogy erősebb lencsét készíttessen magának. Szóba jött az is, hogy remekül tartja magát, látszik, hogy nagyon odafigyel a külsejére.
- Sokan azt hiszik, agyon van töltve, húzva, műtve az arcom, ezért mindig elmondom őszintén, hogy nem, semmilyen beavatkozás nem volt az arcomon, kivéve annyi, hogy néhány éve a nyári hunyorgások előtt és után a homlokomat szoktam botoxoltatni a lehető legkisebb mértékben, de sehol máshol, a szemem körüli ráncokat sem - árulta el.
+ 9
Várkonyi Andrea igazi arca: ilyen smink nélkül, barna hajjal
Mészáros Lőrinc fogyásának titka
Az interjúban szóba került férje, a sikeres üzletember, Mészáros Lőrinc is, aki az elmúlt években érezhetően nagy változáson esett át, miközben több kilótól is megszabadult.
- Igen, ő a hihetetlen akaraterejének köszönhetően fogyott le, és ezt folyamatosan tartja is. Odafigyelünk mindketten az étkezésünkre, több halat eszünk, mint csülökpörköltet. Zsír- és lisztmentesen étkezünk, minimális szénhidráttal - mondta.
Mamának hívják a gyerekek
A vállalkozónak már öt unokája van, így gyakran töltenek közösen időt velük, s a gyerekek már őt is "mamának" nevezik. Várkonyi Andrea egyetért azzal, hogy van az 50 éves korban egyfajta kettősség, amikor még egyszerre gondoskodik gyerekéről, de olykor a szüleiről is.
- Talán tudat alatt is fontos volt ez nekem, mert a nővérem halála előtt hosszú időn át betegeskedett, és tudtam, ez a feladat is rám hárul. Ezzel nincs is baj, szeretek gondoskodni másokról - fogalmazott. - Hozzászoktak, hogy mindenért megdolgozzanak, mindent megtermeljenek, és nehezen fogadnak el bármit is, kivéve, ha házhoz viszem. Mondok egy példát: apukám imád kertészkedni, nemrég beültettem a kocsiba, és elvittem egy kertészetbe. Nézegeti a növényeket, hümmög, kérdem, melyik tetszik neki. Mondja is, de szerinte ez is túl drága, meg az is. Kértem, ne nézze az árát, úgyis megveszem neki, ezért jöttünk. Azt nem lehet, kislányom... Küzdöttünk ezen egy darabig, de végül én nyertem... hát ilyenek ők - tette hozzá.
Boldognak érzi magát
- Mindenkinek megvannak a problémái, még ha nem is beszél róluk. Akkor, öt éve tényleg mindenekelőtt minőségi társat kívántam magamnak. Arra vágytam, hogy elhiggyem majd egyszer valakinek, értem tesz dolgokat, és boldoggá tud tenni, és én is őt azzal, amilyen vagyok. És ez megadatott. Boldog vagyok, és remélem, a házasságom a sírig tart majd. Talán ez a tudat és látni a lányom, ahogy felnőtté válik, a legszebb születésnapi ajándék - zárta az interjú a műsorvezetőnő, akinek nem mindig állt csillogásból az élete, ám most nagyon boldog a férje oldalán. | Várkonyi Andrea repes a boldogságtól Mészáros Lőrinc oldalán | A hét elején ünnepelte a születésnapját Várkonyi Andrea, aki az idén töltötte be az 50. életévét. A kerek évforduló alkalmából a televíziós műsorvezető egy hosszú interjút adott, amelyben őszintén beszélt arról, hogyan éli meg a korát, hogyan érzi magát a bőrében, emellett betekintést engedett a magánéletébe is. Szóba került a férje, Mészáros Lőrinc is, akinek még a fogyásával kapcsolatban is elárult egy-két titkot. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-hazassag/xxl17e6 | null | true | null | null | Blikk |
A versenyhatóság ismerteti: a probléma kezelésére széleskörű egyeztetést kezdeményezett az érintett szervezetekkel. Az egyeztetés keretében a felek több lehetséges megoldási javaslatot is kidolgoztak a jogalkotó számára, amelyeket az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Fogyasztóvédelmi Albizottságában kedden vitattak meg.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évtizedekben számos eljárást folytatott le az üdülőhasználati jogok másodlagos értékesítésével összefüggő, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára. A folyamatos és aktív hatósági fellépés ellenére az átverések továbbra is jelentős veszélyt jelentenek, különösen az idősebb és anyagilag megterhelt fogyasztókra.
Az üdülési jogok értékesítése Magyarországon az ezredforduló idején élte aranykorát, azonban a mai napig jelentős piac.
Az üdülési jogok sokszor jelentős költségeket rónak az idősebb fogyasztókra, akik csak nehézkesen, jelentős költségek árán léphetnek ki a szerződésekből.
Sokaknak az egyetlen lehetőség a jogok másodlagos értékesítése volt, ezen a piacon azonban gyakoriak a megtévesztő gyakorlatok, átverések - írták. A GVH kifejti: az értékesítés folyamata számos ponton megtévesztő és tisztességtelen. A fogyasztókat az értékesítők általában már előkészített szerződésekkel várják a személyes találkozásra, amelyek átolvasására nem hagynak elegendő időt.
Bár az első egyeztetések során azt hangoztatják, készpénzzel fogják megvásárolni tőlük az üdülési jogot, azonban a szerződésben már egy vállalkozás által üzemeltetett vásárlási rendszerben levásárolható "kreditként" szerepel a fizetség.
A fogyasztóknak ráadásul sokszor akár több százezer forintos egyszeri tételt kell megfizetniük a rendszerbe lépéshez, amelyet követően a magas költségekkel járó üdülési jog továbbra is a nevükön marad - sorolták a közleményben.
A nemzeti versenyhatóság 2007 óta összesen 18 versenyfelügyeleti eljárást indított a kérdéses kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára, amelyek során több mint 250 millió forint bírságot szabott ki, és több esetben rendőrségi feljelentést is tett. A GVH legutóbb 2023 augusztusában szabott ki egy 14 millió forintos bírságot a kérdéses kereskedelmi gyakorlat miatt - tájékoztattak.
A Gazdasági Versenyhivatal a 2023-as tevékenységét ismertető beszámolójában javaslatot tett az üdülési jogok esetében a fogyasztói jogérvényesítés megerősítésére.
A hivatal 2024-ben több egyeztetést is tartott az érintett hatóságokkal, civil szervezetekkel konkrét javaslatok kidolgozásáról, a probléma hosszú távú és végleges kezeléséről.
Az érintett hatóságok javasolták egyebek között a fogyasztók megtévesztése büntetőjogi tényállásának szigorítását, mivel azt sok esetben nehézkes alkalmazni az átverések szankcionálására.
Javasolták továbbá az üdülési jogok másodlagos értékesítésének előzetes közjogi jóváhagyáshoz kötését, illetve az értékesítéshez közvetlenül nem kapcsolódó járulékos szerződések megkötésének tiltását is. A Fogyasztóvédelmi Albizottság támogatta a nemzeti versenyhatóság javaslatcsomagját, és kezdeményezte a széleskörű egyeztetést a részletes megoldás kidolgozására - tájékoztatott a GVH. | GVH végleg leszámolna az üdülési joggal kapcsolatos megtévesztésekkel | Végleg le kell számolni az üdülési joggal kapcsolatos megtévesztésekkel, ezek a visszaélések a legkiszolgáltatottabb helyzetekben lévő személyeket károsítják meg – hangsúlyozza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) keddi közleményében. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176481/gvh_vegleg_leszamolna_az_udulesi_joggal_kapcsolatos_megtevesztesekkel | null | true | null | null | Hir6 |
Vizsgálatot indított a Munkaügyi Főfelügyelőség az M6-os autópálya Szekszárd és Bóly közötti szakaszának építése közben kiderült szabálytalanságok miatt. Kiderült, hogy a vizsgált 133 munkavállalónak a fele feketén - nagy részük alkalmi munkavállalói könyvvel vagy szerződéssel ugyan, de bejelentés nélkül - dolgozott - mondta az InfoRádiónak Gedeon András, a főfelügyelőség munkatársa.
Elmondta, több szabálytalansággal is találkoztak. A legtöbben utólag meg akarták változtatni az alkalmi munkavállalói könyv tartalmát. Az építkezésen dolgozók egyike szerint a munkáltató hőre fakuló tintával töltötte ki a munkavállalói könyvet, és azt naponta újraírta azért, hogy ne kelljen járulékot fizetnie. Az is megtörtént, hogy eleve kiradírozható tintával írták a hivatalos dokumentumokat, vagy csak féltig töltötték ki a könyvet, esetleg arra hivatkoznak, hogy elvesztették azt.
Utólag nehéz igazolni, hogy a munkáltató visszaél a helyzettel, vagy összebeszélt a munkavállalóval. Jogsértés esetén azonban a munkavállalót vonják felelősségre - mutatott rá Gedeon András.
Szeptemberben 38 munkáltatót ellenőriztek, és harmincnál találtak munkaügyi szabálytalanságot. Összesen hét és fél millió forintnyi bírságot szabtak ki. A tavalyi 40-hez képest idén a feketemunka 25 százaléka esik erre az ágazatra. A javulás pedig a súlyozott ellenőrzésnek köszönhető - tette hozzá a szakértő.
Gedeon András azt is elmondta, hogy a munkaügyi tárca tervezi egy elektronikus bejelentési rendszer bevezetését, ami nem tenné lehetővé a bejelentett adatok utólagos megváltoztatását. Bizonyos foglalkozásokat pedig ki fognak zárni az alkalmi munkavállalás lehetősége közül - figyelmeztetett.
Hogy az államnak mekkora kára keletkezett az ilyen szabálytalanságokból, azt nem tudják, de a munkavállaló nyugdíjra vonatkozó szolgálati ideje nem nő, és nincs biztosítotti jogviszonya sem - hívta fel a figyelmet Gedeon András.
Hanganyag: Gál Ildikó | Feketemunka: elképesztő trükközések | Vizsgálatot indított a Munkaügyi Főfelügyelőség az M6-os autópálya Szekszárd és Bóly közötti szakaszának építése közben kiderült szabálytalanságok miatt. Az építkezésen dolgozók egyike szerint a munkáltató hőre fakuló tintával töltötte ki a munkavállalói könyvet, és azt naponta újraírta azért, hogy ne kelljen járulékot fizetnie. A főfelügyelőség szóvivője azt mondta: a térségben a csalások híre miatt már korábban tartottak ellenőrzéseket, és kiderült, hogy a vizsgált 133 munkavállalónak a fele feketén dolgozott szeptemberben. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2008/11/25/feketemunka-elkepeszto-trukkozesek-241205 | 2008-11-25 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Az európai árak töredékéért, hektáronként alig néhány millió forintért Fidesz-alapítótag és nem kevés külföldi is földhöz jutott a Győr-Moson-Sopron megyei állami földterületek árverésén – derül ki abból az elemzésből, amelyet Ángyán József készített a Greenpeace Magyarországért Egyesület támogatásával. A második Orbán-kormány egykori államtitkára a földprivatizációs adatok kapcsán kifejtette, egy szűk kedvezményezett kör számszerűen kevés, ám európai, családi gazdasági léptékkel mérve nagy területeket szerzett magának, míg viszonylag sokan nagy számú, ám igen kicsi földhöz juthatnak csakúgy, mint ahogy ez a korábbi állami földbérleti pályázatoknál is történt.
A Győr-Moson-Sopron megyei állami földprivatizációs zárójelentés címet viselő összefoglaló szerint a meghirdetett 461, általában igen jó minőségű földdarab összesen 13 242 hektárt tett ki, egy meghirdetett parcella átlagosan 28,7 hektár. Ez a méret jóval nagyobb az országos, 20,3 hektáros átlagnál. További érdekesség, hogy a területek csaknem 55 százaléka olyan parcellákból állt, amelyek kikiáltási ára a 100 millió forintot meghaladta, ami a családi gazdaságok, a gazdálkodásból élő családok számára megfizethetetlen.
Végül 6748 hektárra akadt vevő, ám a terület kétharmadát 36 befektető szerezte meg. A spekuláns tőke így az európai 10–35 millió forintos hektáronkénti árak töredékéért, jellemzően hektáronként 1,5–2,5 millió forintért jutott kiváló befektetéshez.
Az európai mércével „potom pénzért” megszerzett földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét. Vélhetően ez az egyik legfőbb mozgatórugója az állami földek privatizációjának – hívja fel a figyelmet Ángyán József, aki szerint nem véletlen, hogy a megyében minden ezer hektár elárverezett területből 935 hektár versenytársak, verseny és licitálás nélkül került az árverési nyertesekhez. A legnagyobb érdekeltségek feltehetően előre leosztották a területeket, így nem is licitáltak egymásra. A megyében ugyanakkor az elárverezett földek csaknem 13 százalékát külföldi vagy kettős állampolgár szerezte meg hektáronként átlagosan 2,1 millió forintért, jobbára kikiáltási áron.
További érdekesség, hogy a legnagyobb területet szerző árverési nyertesek listáját a Fidesz-alapítótagok egyike, Szajkó Lóránt és érdekköre vezeti Győr-Moson-Sopron megyében. A legnagyobb földrészlet 799 hektár, ezt a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. és a Miklósmajori Mezőgazdasági Kft. részben közös „vezérkara”, Szajkó és felesége, Szajkó Gabriella szerezték meg.
A megyében értékesítésre meghirdetett állami földterület több mint 95 százalékát összesen 76 cég, illetve magánszemély bérli. Ezek közel kétharmadát a szolnoki ügyvéd, Nyerges Zsolt, továbbá a lapunk tulajdonosához, Simicska Lajos nagyvállalkozókhoz köthető területek adják. Az érdekeltségébe tartozó Lajta-Hanság Zrt. által 2051-ig bérelt területekről van szó. A cég minden bérbe kapott állami területét dobra verték.
Ez sem véletlenül alakult így, pontosan mutatja a föld- és birtokpolitika feudális klientúraépítő jellegét – hangsúlyozza Ángyán József, emlékeztetve az Orbán–Simicska-háborúként emlegetett konfliktus felszínre kerülésére. Mivel ez csupán klientúracseréhez vezetett, a Nyerges–Simicska-érdekeltség bérelt területeiből többségében nem helyi gazdák vásároltak. A Lajta-Hanság Zrt. árverésre bocsátott, mintegy 8400 hektár bérelt területéből ugyanakkor csupán mintegy 3 ezer hektárnak akadt gazdája, ráadásul úgy, hogy 13 hektár kivételével csak egy-egy érdeklődő akadt, aki így kikiáltási áron szerezte meg a területet. | Az európai árak töredékéért adta el a földeket az állam | Hűbéribirtok-adományozó, klientúraépítő rendszer épül – véli Ángyán József. Külföldiek is bevásárolhattak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/01/az-europai-arak-toredekeert-adta-el-a-foldeket-az-allam | 2017-01-05 10:57:27 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A nigériai olajipar hosszú időn át átláthatatlan volt, a Nigériai Nemzeti Kőolajvállalat (NNPC) csak az utóbbi években kezdett pénzügyi jelentéseket közzétenni. A downstream szektor, amely a nyersolaj feldolgozását és a késztermékek értékesítését foglalja magában, eddig az állami monopólium és korrupció melegágya volt.
Ebben a világban akar rendet teremteni Aliko Dangote nigériai üzletember, aki egy 20 milliárd dolláros olajfinomító megépítésével akarja felvenni a versenyt az "olajmaffiával".
Az új finomító ugyan csökkentheti az üzemanyaghiányt, de az olajipar évtizedes korrupciója és az olajmaffia továbbra is akadályozhatja a változásokat.
Nigéria, bár Afrika legnagyobb olajtermelője, mégis külföldről importálja a finomított üzemanyagot, mivel a helyi finomítók elavultak - írja a BBC nyomán a Világgazdaság . Az NNPC jelenlegi üzleti modellje magában foglalja az úgynevezett olajcsere-megállapodásokat, ahol a nyersolajat finomított termékekre cserélik külföldön. Ezek a megállapodások sokszor átláthatatlanok, és felmerül a kérdés, hogy kik húznak belőlük hasznot.
A benzinárak az elmúlt évben drasztikusan megugrottak, miután Bola Tinubu elnök 2023 májusában eltörölte az üzemanyagár-támogatást, ami azonnal háromszorosára emelte a benzin árát.
Azonban Dangote finomítója sem mentes a kihívásoktól. Bár Nigéria olajban gazdag, az NNPC nem tud elegendő nyersolajat szállítani a finomító számára, mivel számos olajmezőt már előre eladtak hitelek fedezetéül.
A finomító várhatóan javíthatja a nigériai üzemanyag minőségét, ám az olajipar szereplői közötti ellentétek, a korrupciós vádak és a szabályozási viták továbbra is homályos képet festenek a jövőről.
Nigéria, illetve az ottani közbiztonság egyébként is több sebből vérzik, ugyanis
szeptemberben legalább 81 embert gyilkoltak meg a Boko Haram dzsihadista csoport fegyveresei egy északkelet-nigériai faluban.
Mint ismeretes, az ország északkeleti részén a Boko Haram 2014-ben jelentős területeket hajtott uralma alá, majd kikiáltotta saját kalifátusát. Ahogy az Origo beszámolt róla, a nigériai hadseregnek a csádi fegyveres erőkkel vállvetve sikerült visszaszereznie ugyan az ellenőrzést a terület felett , de az iszlamisták bevetették magukat a hegyekbe, ahonnan rendszeresen támadásokat hajtanak végre , rettegésben tartva a régió lakóit.
Az utóbbi 15 évben több mint 40 ezer ember halt meg és kétmillióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból. | Egy bátor üzletember harcot indít az olajmaffia ellen | Nigériában az olajiparban burjánzik a korrupció, és kiterjedt maffia uralja az ágazatot. Egy üzletember, Aliko Dangote hatalmas olajfinomítót akar építeni, amivel visszaszoríthatná a finomított olajon óriási pénzeket kereső maffiát. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/uzletember-olajmaffia-nigeria | null | true | null | null | Origo |
Budapest - A Blikk megtalálta Schmitt Pál másik két budai házát! Egy déli fekvésű hegyoldalon, gyönyörű környezetben rejtőznek a háromszintes ingatlanok.
A Fővárosi Földhivatal dokumentumai szerint Schmitt kétévente vette a luxuslakásokat az ezredforduló környékén! Az első hidegkúti ingatlanát 1996-ban vette feleségével közösen egy nívós diplomata-lakóparkban, amely a tulajdoni lap szerint 193, Schmitt vagyonnyilatkozata szerint 195 négyzetméteres.
Két évvel később ugyanott vásároltak egy másik, 225 négyzetméterest lakást, majd újabb két évre rá megvették a szomszédos, szintén hatszobás ingatlant.
Az ingatlanvásárlásokhoz Schmittéknek nem kellett banki hitelt igényelniük, legalábbis a tulajdoni lapokra nem jegyeztek fel jelzálogjogot a vásárlásokat követő években.
Schmitték 2003-ban nőtték ki a háromszintes lakóparki lakásokat, és egy önálló villát vásároltak néhány utcával arrébb Budaligeten. A 320 négyzetméter alapterületű ház megvásárlásához eladták az egyik lakóparki lakásukat, és 30 millió forintos jelzáloghitelt vettek fel az egyik banktól. Néhány év alatt sikerült törleszteniük a hatalmas összeget, 2007-ben már törölték is a jelzálogjogot a tulajdoni lapról.
Schmitt Pál legutóbbi vagyonbevallásában úgy nyilatkozott – ez jelenleg nem elérhető, mert lekapcsolták a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapját –, hogy nincs semmilyen tartozása, ám a tulajdoni lapok másról árulkodnak. Az egyik lakóparki ingatlanát 25 millió forintos jelzáloggal terhelte az egyik bank hat évvel a vásárlás után. A másik lakóparki ingatlanára pedig a lánya vett fel devizahitelt hét évvel ezelőtt.
Schmitt Pál lakáshelyzete azért is kényes kérdés, mert a plágiumbotránya miatt lemondásra kényszerült köztársasági elnök még mindig lebegteti, hogy kér-e állami villát, amit a volt államfők életük végéig igénybe vehetnek, ha igénylik.
Hivatalvezetője, Kiss Norbert a Blikk kérdésére csak annyit mondott, hogy időben meg fogjuk tudni, miként dönt Schmitt Pál. Ha Schmitt kérelmezi, hogy oldja meg az állam a rezidenciát, az százmilliókba kerülhet az adófizetőknek. Elődjének, Sólyom Lászlónak 195 millió forintért vett egy XII. kerületi luxusingatlant a Köztársasági Elnöki Hivatal. Ezért a Blikk mozgalmat indított, hogy Schmitt ne vegyen igénybe állami rezidenciát. Eddig több mint hét és fél ezren támogatták a kezdeményezésünket a blikk.hu-n.
Schmitt Pálnak és feleségének jelenleg három budai luxusingatlan van a tulajdonában. A lakóparki lakásokban információink szerint jelenleg Schmitt Pál két lánya él.
– Itt lakik Petra, ott pedig Gréta – mutatta meg a Blikk riporterének az egyik szomszéd Schmitték két kéglijét, elárulva azt is, hogy korábban Schmitt Pál is gyakran megfordult ott.
A harmadik házat, mint azt korábban megírtuk, egy külföldi diplomatacsalád bérli, az ebből származó bevétel nem szerepelt Schmitt vagyonbevallásában, állítólag csak a feleségéében, ám az nem nyilvános. Ezért a Blikk vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a volt államfő ellen. | Sorban vásárolta a luxusingatlanokat Schmitt | Egyenként több tízmillióba került a diplomata lakóparkban lévő lakás, hitelre nem volt szükség | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/sorban-vasarolta-a-luxusingatlanokat-schmitt-2086475 | 2012-04-20 12:33:00 | true | null | null | Blikk |
A miniszter a műsorban elmondta, az Európai Unió tagországainak valamennyi agrárminisztere egyetért abban, hogy külön büdzséje legyen a közös agrárpolitikának, amelynek két tartópillére, a területalapú támogatás és a vidékfejlesztés garantálja, hogy Európában az élelmiszer-szuverenitás és a mindennapi kenyerünk biztosítva lesz a jövőben is.
Nagy István óriási sikerként értékelte, hogy
az unió közös agrárpolitikájáról a magyar elnökség által felvázolt jövőképet 26 tagállam elfogadta. Azon dolgoznak, hogy decemberre megszülessen a teljes körű egyezség ebben a kérdésben, s akkor "olyan dokumentumot tesznek le az asztalra, amit a bizottság nem tud majd figyelmen kívül hagyni".
Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság (EB) is készíttetett egy stratégiai anyagot az uniós mezőgazdaság jövőjéről, Nagy István azt mondta, előbbi az agrárminiszterek, "két lábbal a földön járó emberek" álláspontját tükrözi, utóbbit egy olyan professzor készítette, akinek "sok köze nincs az agráriumhoz".
Hozzátette: azért készítették el a külön javaslatukat, mert az EB megrendelésére készült dokumentum elfogadhatatlan sok ország, köztük Magyarország, és a gazdatársadalom számára.
Aki kívül áll az agrárium területén, nem érti miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák kapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni - fejtette ki. Megjegyezte: annak érdekében hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé tenni lehessen, szükségesek a támogatások.
Azt mondta, a Közös Agrárpolitika (KAP) az EU legrégebbi közös politikája, amely Európa minden polgárát érinti.
Nagy István szerint a baj akkor következik be, amikor megbomlik az egyensúly, olyan feladatokat címkéznek a támogatásokhoz, amelyek "elolvasztják" a gazdasági vagy versenyképességi részt.
Ezek között említette a túlzott mértékű ellenőrzéseket "a termőföldtől az asztalig" vagy a "mérhetetlen zöldideológiai nyomást", ami befolyásolja az agrárium termelését, vagy azt a vádat, hogy az európai gazdák felelősek az éghajlatváltozásért.
Az agrárminiszter úgy vélte, az uniós választások után "új erőre kap az őrület", ami szerinte az európai mezőgazdaság versenyképességének elvesztéséhez vezethet.
"Elképedve nézem azt, hogy Magyar Péterék asszisztálnak ehhez, elfogadják ezeket, sőt állnak az élére ennek a folyamatnak, és kijelentik, hogy el kell vonni a gabonatermeléstől a támogatást, majd hogy csak a zöldség-gyümölcs termesztést lehet támogatni"
- hangoztatta a tárcavezető.
"Ez teljes tévedés", "ez a vidék elárulása" - tette hozzá, megjegyezve, hogy ez olyan fokú hátrányt okozna a vidéknek, olyan fokú drágulást jelentene az élelmiszeriparban, amihez fogható nincs.
Nagy István szerint ezt nem lehet hagyni, feltétlenül meg kell akadályozni "Magyar Péterestől, Tisza pártostól, mindenkitől, aki a magyar gazdák, a magyar vidék jövője ellen küzd".
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy
"minden gabonaszemre szükség van a világban", de az is látszik, ha megbolydul a gabonapiac, és felfordul az agrárium alapanyagtermelése, akkor "vannak országok, amelyek a gabonát fegyverként használják".
Kifejtette: nem szabad kockára tenni az élelmiszer-ellátás biztonságát. Magyarország minden erővel azért küzd, hogy megvédje a magyar gazdákat, a magyar emberek érdekeit, a nemzeti kormány mindig ezt tartja szem előtt, ehhez keres szövetségeseket, és ezért készítették el a javaslatcsomagot.
Nagy István nagy örömnek nevezte, hogy ezt elfogadták, és a dokumentum ott lesz az új agrárbiztos asztalán. Felhívta a figyelmet a 2025. júniusi határidőre, amikor véget ér a szabadkereskedelmi egyezmény hatálya, s olyan kérdésekre kell választ adni, hogy az ukrán gabona vámmal, vagy anélkül érkezik-e, korlátozott, vagy korlátlan mennyiségben érkezik-e, illetve mi lesz a területalapú, az állatjóléti vagy a termeléshez kötött támogatásokkal - sorolta. | Nagy István szerint a vidék elárulása lenne a támogatások elvonása | Elképedve nézem, hogy Magyar Péterék kijelentik, el kell vonni a gabonatermeléstől az európai uniós támogatást, majd hogy csak a zöldség-gyümölcs termesztést lehet támogatni – mondta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Nagy István agrárminiszter, aki szerint ez a vidék elárulása, és olyan fokú drágulást jelentene az élelmiszeriparban, amihez nincs fogható. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176454/nagy_istvan_szerint_a_videk_elarulasa_lenne_a_tamogatasok_elvonasa | null | true | null | null | Hir6 |
A Népszava információi szerint a kazettaügyben indított rendőrségi nyomozás most már nemcsak az FVM által felügyelt Agrárinnovációs Kht.-vel kapcsolatos ügyekre, hanem más minisztériumi intézményekre is kiterjed. Ezt jelzi az is, hogy tegnap az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán meghallgatták Torgyán József lemondott földművelésügyi miniszter titkárnőjét is.
A lap információja szerint a ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói tegnap kihallgatták Torgyán József lemondott agrárminiszter titkárnőjét is. A kisgazdapárt elnöke egy héttel ezelőtt azt állította, hogy januári, dél-amerikai utazása alatt megzsarolták a titkárnőjét azzal a céllal, hogy mire hazaér, káosz alakuljon ki a miniszteri kabinetben. Torgyán ezért a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhez fordult, hogy vizsgálják ki az állítólagos zsarolási ügyet. Információk szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai már beszéltek a titkárnővel. A lap úgy tudja azonban, hogy az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói nem ebben az ügyben hallgatták ki Torgyán közvetlen munkatársát, hanem egyes minisztériumi intézmények tevékenységével kapcsolatban. Információk szerint ugyanis a kazettaügyben beszerzett tanúvallomások során számos olyan adat is a rendőrség tudomására jutott, amely közvetlenül az agrártárcához, illetve annak egyes intézményeihez - így például az Agrármarketing Centrumhoz - kötődik, az ott történt esetleges visszaélésekre utal. A nyomozók ellenőrizni próbálják a tudomásukra jutott adatokat.
Beszámoltunk arról, hogy a volt miniszter fiát, Torgyán Attilát érintő ügy koronatanúja, az önmagát is feljelentő Deésy Géza után szerdán másik két érintett, Mittelmayer Ferenc, az Agropark Kht. vezetője és Mittelmayer Ferencné, az Agrárinnovációs Kht. volt munkatársa is megerősítette a nyomozóknak, hogy hiteles az a felvétel, amely alapján kedden nyomozás indult befolyással való üzérkedés alapos gyanúja miatt. A Népszava úgy tudja: a hangfelvétel negyedik résztvevője is jelezte a hatóságnak: kész hasonló tanúvallomást tenni kazettabotrány ügyében.
A Népszava múlt héten közölte annak a hangfelvételnek a szövegét, amely azon a beszélgetésen készült, ahol öt személy tavaly májusban a földművelésügyi miniszter fiának, Torgyán Attilának szánt hárommillió forint kenőpénz célba juttatásának körülményeiről egyeztetett. Az ORFK kommunikációs igazgatója kijelentette, hogy a kazetta az ügyészség álláspontja szerint is bizonyító erejű, és ezt a nyomozók is így vélelmezik, kétséget kizáróan a most folyó hangszakértői vizsgálat hivatott igazolni. Hozzátette, a kazettán kívül más tárgyi és személyi bizonyítékok is rendelkezésre állnak. A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett folyik.
(2001. február 7.) | Kihallgatták Torgyán titkárnőjét<br/> | A Népszava információi szerint a kazettaügyben indított rendőrségi nyomozás most már nemcsak az FVM által felügyelt Agrárinnovációs Kht.-vel kapcsolatos ügyekre, hanem más minisztériumi intézményekre is kiterjed. Ezt jelzi az is, hogy tegnap az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán meghallgatták Torgyán József lemondott földművelésügyi miniszter titkárnőjét is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/2/20010210kihallgattak | 2001-02-10 11:31:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Orbán jó ideje elszokott attól, hogy valódi kérdéseket kapjon. Beteges félelemmel kerüli az igazi újságírókat, akik - amint azt a közszolgálati média egyik kiváló üdvöskéje megfogalmazta - "kérdésekkel provokálják". Magyarország miniszterelnökének a Kossuth rádió alákérdezős világa a kedvére való közeg: "Igaz-e miniszterelnök úr, hogy Önök mindenki másnál nagyszerűbbek, és kizárólag a nemzet felemelkedésén, valamint a magyar emberek jólétének növelésén munkálkodnak?" Vagy: "Miniszterelnök úr, engedje meg, hogy bátorkodjam, és tényleg ne vegye személyeskedésnek, amiért talán a szokásosnál is érdesebben fogalmazok, de annyira benne van a levegőben, hogy nem kerülhetem meg a kérdést: "Önök tényleg mindent jól csinálnak, vagy, ahogyan sokan érezzük, még annál is jobban? Már elnézést, amiért bátorkodásra vetemedtem."
Ehhez képest valóban hidegzuhanyként hathatott Orbánra, amikor az azonnali kérdések órájában Komjáthi Imre azzal szembesítette, hogy a magyarok többsége nem tudna egy hónapnál tovább megélni, ha valamiért nem kapna fizetést. "Foglalkozzon az ország dolgával, ne a nemzetközi politikával, ne külügyminisztert játsszon" - szólította fel Orbánt az MSZP elnöke, aki azt is nehezményezte, hogy a korábban lesajnált románok mára már jobban élnek, mint a magyarok. A miniszterelnök pikírten válaszolt. Szerinte, aki azt érzi, hogy a románok elhúztak mellettünk, "annak azt javaslom, költözzön oda! Aztán ha visszajött, beszéljük meg, mit látott."
Komjáthi válaszában közölte, hogy nem akar Romániában élni, mint ahogy Brüsszelben vagy az USA-ban sem. Ő egy élhetőbb Magyarországot akar, s ehhez az értelmetlen pofozkodás helyett értelmes, az ország sorsát jóbbá tévő párbeszédre lenne szükség.
Tegyük hozzá: nemcsak Komjáthi Imre, hanem a magyar emberek többsége is Magyarországon szeretne élni. Egy olyan országban, ahol nincs kirekesztés, mert mi magyarok szolidárisak vagyunk másokkal. Elsősorban azokkal, akik szegényebbek nálunk, elesettebbek, üldözöttebbek. Olyan Magyarországon élnénk, ahol jogrend van, ami azt jelenti, hogy az erre illetékes hivatalok nem pártolják, hanem üldözik a bűnt. A gazdaságban verseny van és nem háború, nem ellenségek, hanem ellenfelek vannak. A mi hazánk nem egy befelé forduló, önmaga démonaival harcoló, múltjával és jelenével megbékélni nem tudó ország. Magyarország nem vív hülye, sehova sem vezető, a nemzetnek ártó, ezért hazaáruló szabadságharcot. Ebben az országban olyan ember nem kerülhet vezető pozícióba, aki nem a haza javát szolgálja, hanem a javait akarja.
Magyarországon a gyűlölet nem pálya, az emberek nem vevők az orbitális hazugságokra.
Az ország, amelyben élni szeretnénk, olyan hely, ahol nem a csókosok és az ügyeskedők boldogulnak és az egypártrendszerből ismert három T nem azt jelenti, hogy tilt, tűr, támogat, hanem hogy tehetséggel, tudással és teljesítménnyel lehet előbbre jutni. | Orbán pofozkodni jár a parlamentbe | „Korán kezdtük a hetet. Ma rádió, holnap pofozkodás a parlamentben, aztán még este irány Biskek, a türk tanács ülése. Utána a „nagyok” jönnek hozzánk, csütörtökön és pénteken Budapesten a világ szeme, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye lesz. Kedden pedig hajrá, Donald Trump! Öveket becsatolni, izgalmas lesz!” Ez a szöveg jelent meg vasárnap délután Orbán Viktor Facebook-oldalán, s ezzel a néhány mondattal a miniszterelnök ismételten megerősítette, amit eddig is tudtunk: hogy számára a vita, amikor az azonnali kérdések órájában válaszolnia kell az ellenzéki képviselők kérdéseire, nem egy demokratikus alapvetés, hanem pofozkodás. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/orban-pofozkodni-jar-a-parlamentbe/439445 | null | true | null | null | Hírklikk |
A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Szőc független polgármesterét, a Veszprém megyei település vezetőjét vesztegetéssel és kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsítják – közölte Orsós Károly, a megyei rendőr-főkapitányság sajtófőnöke.
A polgármester és az apja megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy az ajkai kórház boncmesterének pénzbeli jogtalan előnyt ígértek. A kórházban elhunyt betegek után fejenként harmincezer forintot ajánlottak, ha a boncmester a hozzátartozóknak a polgármester érdekeltségébe tartozó temetkezési céget ajánlja.
A rendőrség a polgármesternél tartott házkutatás során kábítószergyanús növényi anyagot talált, így kábítószerrel való visszaéléssel is gyanúsítják a község vezetőjét. | Letartóztatták a boncmesterrel üzletelő polgármestert | Letartóztatták a boncmesterrel üzletelő polgármestert - A szőci elöljáró temetkezési cégét ajánlották az ajkai kórházban elhunyt betegek családtagjainak. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/2011/11/29/letartoztattak_a_boncmesterrel_osszejatszo_polgarmestert/ | 2011-11-29 13:20:32 | true | null | null | Index |
Dicséretes lendülettel indult el a Bajnai-kormány az adókörnyezet értelmes javításának irányába. Tervei szerint fellép az offshore-paradicsomokban bejegyzett vállalkozások segítségével végrehajtott adóelkerülések ellen is (lásd keretes írásunkat!). Ugyanakkor az a két személy, akikhez az új adószabályok leginkább köthetők, azaz Bajnai Gordon miniszterelnök, illetve Oszkó Péter pénzügyminiszter még mindig nem tisztázta őszintén, hogy mi igaz a sajtó által gyakran feltett kérdésből: tényleg adóparadicsomok segítségével optimalizáltak adót?
A miniszterelnök korábban a Wallis-cégcsoportot vezette, a pénzügyminiszter pedig a Deloitte tanácsadó céget, ahol adószakértőként közvetlenül is foglalkozott nemzetközi adótervezéssel. Rablóból lesz a legjobb pandúr? Vagy éppen azokra csap vissza az offshore elleni harc, akik lépnek végre valamit? Nézzük meg kicsit alaposabban is, milyen gyakorlatot folytattak az érintett politikusok, mennyire tekinthető az offshore-nak, és mennyire volt legális?
Nem offshore, de nem jogszerű
A válasz röviden: nem klasszikus offshore cégekkel foglalkoztak, de ahogyan Ciprust, azaz egy unión belüli alacsonyabb adóztatású államot adótervezésre használták, az komoly aggályokat vet fel. Ciprusi cégalapításaiknak, illetve adótervezési struktúráiknak vélhetően az adóelkerülés volt az egyetlen célja, ami pedig nem rendeltetésszerű adóhasználatnak minősül, vagyis nem legális.
Az unió fontos joga ugyan a szabad vállalkozás és letelepedés, mégis, ha egy cég csak adóelkerülés miatt választ tevékenységétől idegen helyszínt vagy költözik oda, az a jog nem rendeltetésszerű használata, az ilyen szerződés semmis, mint azt az unión belül több eljárás is precedensértékűen kimondta és büntette.
A Bajnai Gordon által vezetett Wallis-cégcsoport teljesen nyíltan használta, illetve használja ma is a leányvállalatok birtoklásánál a ciprusi struktúrákat, számtalan ciprusi elnevezésű céget (Ltd-ket) alapítottak. Ezek nevében mindig ott van a hangzatos holding, management vagy investment szó, maguk a cégnevek pedig vagy utalnak a csoportra, vagy attól teljesen független fantázianeveken működnek (Wallis European Management, Vitonas, Café Reklam Management, Virini Holding, Nordking, Marivaux, Kadmian Investment). Oszkó Péter, aki a nemzetközi adótervezés, és ezen belül kiemelten is a ciprusi struktúrák elismert szakértője, éppen ilyen társaságláncok felépítésében működött közre. (Írásunk szempontjából kevéssé releváns, de Simor András jegybankelnök ciprusi vállalkozására is érvényesek az itt leírtak.)
Ciprus azért vonzó
Ezek a cégek ciprusiak, vagyis egy másik unión belüli tagállamban vannak bejegyezve. Valóban nem offshore cégek, mert nem felelnek meg az offshore kritériumának. Mit nevezünk offshore adótervezésnek? Az offshore paradicsomokban az állam az adott országban nem aktív cégekre nagyon alacsony (sokszor nulla) nyereségadót vet ki. Az offshore paradicsomok esetében sokszor csak regisztrációs díjat fizetnek a cégek, más adófizetési kötelezettségük egyáltalán nincs, a cégregisztráció nem transzparens, a valódi haszonhúzó tulajdonos anonim maradhat.
Ciprusra ez nem igaz, hiszen van 10 százalékos nyereségadó, van könyvvizsgálati kötelezettség is, megfelelő információ-kéréssel elvileg kiderülnek a tulajdonosok is. Kedveskednek azonban rengeteg rendkívül vonzó elemmel is az adót tervezőknek: ilyen a ciprusi hatóságok lanyha információ-szolgáltatási hajlandósága, a meglevő, Magyarországgal kötött kettős adóztatást kizáró egyezmény, az adómentes igazgatósági tiszteletdíjak, az adómentes részvénycsere, és így tovább.
Miért nem szabályos?
Ha egy magyar cégcsoport holdingba szervezi magát, minden további nélkül dönthet úgy, hogy nem titkoltan adóelőnyök miatt is, Cipruson hozza létre a holdingot irányító központi vállalkozást. Ugyanakkor ezt a tevékenységet valóban Ciprusról kell végezni, az ottani alkalmazottakat fizetési listára kell helyezni – ha ez meg is történik, akkor a módszer teljesen legális.
A Wallisnál vagy a Deloitte-nál létrehozott ciprusi cégláncok is lehetnek teljesen legálisak, csak akkor illene néhány kérdést megválaszolni: az érintett cégeknek voltak-e alkalmazottai, azok Ciprusban végezték-e tevékenységüket? Ha nem, akkor miért hozták létre az érintett cégeket? Volt-e más célja is a létrehozásuknak, mint az adóelkerülés? Ki húzott hasznot a cégekből? Ezeket illene az érintett politikusoknak tisztázni. Ha Ciprus vonakodik adatot szolgáltatni, létezhet olyan nemzetközi információcsere vagy jogsegély, amelynek keretében többet is meg lehetne tudni az ottani vállalatokról.
A Wallis és a Delotte cégalapításai nem a rendeltetésszerű joggyakorlatra utalnak. Ők egyetlen címre, a CY-3030, Limassol, Chrysanthou Mylona 3. alatt jegyeztették be – több száz másik céggel együtt – vállalataikat. Vagyis pusztán egy postafiókot hoztak létre.
Védekezés és valóság
Ciprus nem offshore – védekezik most minden ciprusi cégtulajdonos. Ha egy offshore tanácsadó honlapján böngészünk, javaslatként szinte mindig ott van Ciprus, mint unión belüli alacsony adózású ország. Ha egy adórevizor meglát egy ciprusi céget, maga is pontosan tudja, hogy miről szól a történet, de mégis azt gondolja, hogy tehetetlen és el kell fogadnia ezt legális megoldásnak.
Pedig nincs igaza, már a jelenlegi jogszabályok szerint is büntethetők ezek a struktúrák. Csak éppen fel kell tenni az említett néhány kérdést: életszerű-e a ciprusi cég működése, milyen a cégszervezet, valóban Ciprusból működtetik vagy csak egy pénzmosoda a megadott postafiókcím?
Nemzetközi pénzmosásellenes szakértők szerint tévedés, hogy szigorítani kell a kettős adóztatást elkerülő egyezményeket, tévedés, hogy új jogszabályokat kell alkotni, aminek az alapján tetten érhető ez a fajta adóelkerülés. Egyszerűen alkalmazni kell a mai jogszabályokat. Az adózással kapcsolatos törvények (például az adózás rendjéről szóló, illetve a társasági adót szabályozó) jogszabályok kimondják: „Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.”
Ezek a struktúrák adóelkerülésre jöttek létre, nem jogszerűek, ezért büntetendők. Ma még az APEH nem megy utána, de ha megismeri az információszerzés professzionális gyakorlatát, lesz még ideje lépéseket tenni. Néhány évig biztosan, aztán persze elévülnek az esetleges szabálytalanságok.
Remény
Bajnai Gordon a Wallisnál, Oszkó Péter a Deloitte-nál részben azzal töltötte napjait, hogy olyan struktúrák létrehozásában segédkezett, amellyel potenciális magyar költségvetési bevételek Ciprusba kerültek és ciprusi közösségi célokat finanszíroztak. Erről lehetne nyíltan is beszélni, de ehelyett csak a szokásos felmentő érveket lehet hallani, „ha nem lenne ilyen rettenetes a magyar adórendszer, nem szorulnának erre a vállalkozók”, vagy hogy „Ciprus nem offshore, hanem egy unión belüli tagállam, minden transzparens és legális volt”.
Vitatható védekezések. Annak azonban magyar állampolgárként mindenképpen örülhetünk, hogy a két gazdasági szakember vitathatatlan szakmai kvalitásait immár nem a ciprusi költségvetés számára kedvező és a magyar költségvetés számára káros célok érdekében hasznosítja, hanem mindketten a magyar egyensúlyteremtésen dolgoznak.
Harc az offshore ellen
2010-től lehetnek érvényesek a magyar adószabályokban az offshore-ellenes lépések. A legfontosabb az a 30 százalékos forrásadóztatás, amely automatikusan ilyen kulcsot vet ki minden olyan pénzmozgásra, amelyet magyar vállalkozás kamat, jogdíj vagy szolgáltatási díj címén alacsony adóztatásúnak nevezett államban bejegyzett cégnek fizet. Ez egy amerikai eredetű megoldás, és azokat a pénzeket képes legalább részben megfogni, amelyet olyan országokba utalnának át a magyar társaságok, amelyekkel Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye, és a helyi társasági adókulcs a magyar társasági adókulcs kétharmadánál alacsonyabb. Jelenleg Magyarországon a nyereségadó 16 százalék, azaz a 10,67 százaléknál alacsonyabb nyereségadójú országokról van szó. Jövőre, ha 19 százalékra nő a magyar nyereségadó, akkor a 12,33 százaléknál alacsonyabb adójú országok kerülhetnek ebbe a besorolásba. Lényeges továbbá, hogy ilyen adó csak nem uniós állammal folytatott üzleti kapcsolat esetén róható ki, sőt az érintett ország nem lehet OECD-tag sem. Vagyis Ciprus (illetve Bulgária) hiába alacsony adójú állam, mivel uniós tagállamok, a forrásadóztatás nem alkalmazható. Itt továbbra is az APEH hatékonyabb fellépése lenne csak alkalmas a nem legális adótervezések visszaszorítására. | Bajnai, Oszkó és az offshore-világ | Nem offshore, de attól még nem is legális. Röviden így foglalható össze a ciprusi cégekkel végzett nemzetközi adótervezés hazai gyakorlata. Az új kormány két prominens vezetője, Bajnai Gordon miniszterelnök és Oszkó Péter pénzügyminiszter utolsó magánszférában betöltött pozíciójában ciprusi struktúrákkal is foglalkozott. Most az offshore adóparadicsomok ellen nyitottak frontot. Rendet teszünk a fogalmak körül. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2009/06/02/bajnai_oszko_offshore/ | 2009-06-02 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Stadler Józsefet visszaesőként folytatólagosan elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint magánokirat-hamisítás miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre a bírói tanács.
Az akasztói vállalkozó korábban kapott, 4 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetéséből 2005 januárjában kedvezménnyel szabadult.
A bíróság Kriszt Ádám másodrendű és Gyuris György harmadrendű vádlottat egyaránt 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indoklását várhatóan órákon keresztül olvassa fel a bírói tanács vezetője. | Belföld: Stadler ismét börtönben: 4 év 6 hónapot kapott | Stadler József akasztói vállalkozót 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 67 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte hétfőn első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/stadler_ismet_bortonben__4_ev_6_honapot_kapott-1070731 | 2011-05-16 15:44:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A titkos videófelvételről régóta beszélnek Kiskunhalason, a felvétel birtokosa a szalagot több médiumnak próbálta már eladni – magas ára miatt azonban senki sem vette meg azt. Miután fény derült arra, hogy az ügyészség is rendelkezik egy példánnyal, „csökkent” az ára: lapunk meg nem erősített információi szerint végül másfél millió forintért kelt el a videó. Szerda este aztán végleg kiderült, hogy a felvétel nem legenda: a Hír Tv bemutatott belőle egy rövid részletet. Ebben a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János jó barátja, Weiszenberger László – aki tavaly októberben, az MSZP és a Sikeres Halasért listájáról került be a képviselő testületbe – oktatott ki két férfit arról, hogy úgy kaphatnak támogatást, ha „visszaosztanak” a pénzből.
Kirúgták Weiszenbergert
Gyurcsány Ferenc arra utasította Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy mentse fel megbízatásából Weiszenberger Lászlót, vagy függessze fel közalkalmazotti státuszát, valamint azonnal kezdeményezzen hivatalos eljárást a rendőrségen. A tárca meg is szüntette Weiszenberger szerződését. Bajnai Gordon csütörtökön azt közölte: „pitiáner, köztörvényes” bűnügynek tartja a történteket. A Fidesz szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet: a párt arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy számoljon el, „milyen módszerekkel kerültek magánzsebekbe uniós közpénzek” – közölte Nógrádi Zoltán képviselő.
„Én azt mondom neked, hogy megcélozzuk a maximálisat” – mondja Weiszenberger, akihez akkor kistérségi megbízottként Kiskunhalas mellett még 8 település tartozott. „Általában el szoktam tudni intézni azt a 24-25 millió forintot. Abból mondjuk, tekintettel arra, hogy segítesz meg minden, egy húszas marad neked” – hangzik el a felvételen. Weiszenberger közölte azt is, hogy a pénzt a minisztériumba juttatja vissza, a saját részét pedig onnan kapja meg.
A kazettát egyébként úgy egy hónapja foglalta le a Zuschlag-ügy nyomozása során a Bács-Kiskun megyei főügyészség. Korábban dr. Szabó Ferenc, megyei főügyész-helyettes a következőket nyilatkozta a kazettával kapcsolatban: „A felvett beszélgetésből úgy tűnik, hogy nincs szoros összefüggésben a Zuschlag-üggyel, ugyanakkor személyi átfedések vannak a két eljárásban.”
A felvétel a kunfehértói Rózsa Motelban készült, ahova azért ment 2005-ben Weiszenberger László, hogy a motel számára elnyert fejlesztési támogatásról tárgyaljon a tulajdonossal. Sajtóinformációk szerint a panzióban korábban lányokat futtattak, a felvétel pedig tükörüveg mögül készülhetett egy olyan szobában, ahol már korábban is vettek fel kompromittáló videókat.
A 30 éves Weiszenberger László tavaly október óta önkormányzati képviselő Kiskunhalason. A vele egykorú Zuschlag Jánoshoz hasonlóan ő is többszörös milliomos. Két nagyértékű ház mellett legelő, balatoni tanya, kétmillió készpénz van a nevén úgy, hogy kistérségi megbízottként havi bruttó 198 ezer forintot keres.
Többször is megpróbáltunk kapcsolatba lépni Weiszenbergerrel, aki azonban elérhetetlennek bizonyult. Nem csak számunkra: a helyi MSZP – a pártnak nem, csak a helyi frakciónak a tagja a képviselő – sem találta sehol. Időközben Várnai László, Kiskunhalas polgármestere bejelentette, hogy azonnali hatállyal kilépett az MSZP képviselő-testületi frakciójából. A döntését azzal indokolja, hogy nem kíván közösséget vállalni Zuschlag János és Weiszenberger László elfogadhatatlan cselekedeteivel. Később a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista frakciója is elhatárolódott Zuschlagtól és egy másik képviselő gyanúsítottól, Katus Ferenctől. Közölték, mivel nem távoztak önként a közgyűlési képviselőcsoportból, kizárták őket.
AS Network - Miklós László–Tibay Gábor Kirúgták Weiszenbergert Gyurcsány Ferenc arra utasította Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy mentse fel megbízatásából Weiszenberger Lászlót, vagy függessze fel közalkalmazotti státuszát, valamint azonnal kezdeményezzen hivatalos eljárást a rendőrségen. A tárca meg is szüntette Weiszenberger szerződését. Bajnai Gordon csütörtökön azt közölte: „pitiáner, köztörvényes” bűnügynek tartja a történteket. A Fidesz szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet: a párt arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy számoljon el, „milyen módszerekkel kerültek magánzsebekbe uniós közpénzek” – közölte Nógrádi Zoltán képviselő. Kitálal a volt államtitkár „Én is találkoztam nehezen megtagadható kérésekkel” – közölte Topolánszky Ákos, a sportminisztérium korábbi, drogügyekért felelős helyettes államtitkára a hvg.hu-nak adott csütörtöki interjújában. A volt tisztviselő példának azt hozta fel, hogy egy ízben Gyárfás Tamás a Napkelte televíziós műsort gyártó cégének kellett volna négymillió forintot juttatnia, vagy ahogy fogalmazott: „neki illett adni”. Az első körben azonban nem nyert a pályázat, mire Gyárfás magánál Gyurcsány Ferenc akkori miniszternél reklamált. Topolánszky úgy tudja: Gyárfás végül megkapta a pénzt. Hozzátette: a tárcánál az akkor ott dolgozó Szilvásy György és egykori úttörőszövetségi barátai végezték a pályázatok „előzsűrizését”.
Daróczi Dávid kormányszóvivő erre úgy reagált: hazugság, amit az interjú sugall, mert Gyurcsány Ferenc soha senkit nem utasított arra, hogy megsértse köztisztviselői esküjét, soha nem kívánta meg nem engedett eszközökkel befolyásolni a döntéseket. Gyárfás Tamás szintén tagadta az elhangzottakat.
Orbán: maffiamódszerekkel osztogatják a pénzt A „Zuschlag-modell” érvényesül nem csak az ifjúsági pénzek, hanem az elosztásánál és a társadalombiztosítás átalakításában is – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A pártelnök úgy fogalmazott: lassan minden nap fény derül egy kormányzati korrupciós ügyre, az állami pénzeket „maffiamódszerekkel” osztják szét. A Fidesz cáfolta, hogy korábban is tudott volna a felvétel létezéséről, annak ellenére, hogy Orbán Viktor a múlt heti parlamenti felszólalásában az üggyel összerímelő módon arról beszélt, hogy az országban „ellopják az uniós pénzeket”. | Zuschlag-ügy: hazugság, videó - másfél milliót adtak a kazettáért - Világgazdaság | Információink szerint, mintegy másfél millió forintért cserélt gazdát az a 2005-ben készült titkos videófelvétel, amelyen Weiszenberger László kistérségi megbízott beszél arról, hogyan lehet uniós pályázati pénzekkel „mutyizni”. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/09/zuschlag-ugy-hazugsag-video-masfel-milliot-adtak-a-kazettaert | 2007-09-28 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Zuschlag: a kampány tízszeresébe került a kimutatottnak
A kiskunhalasi MSZP-szervezet valós működtetése öt-hétszeresébe, a kampány tízszeresébe került a hivatalos könyvelésben rögzítetteknek - mondta Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
Ahogy a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozása nem megoldott Magyarországon, úgy a pártszervezetek működése sincs megfelelően szabályozva - tette hozzá az egykori szocialista politikus meghallgatásának ötödik napján.
A kiskunhalasi szocialista szervezet havi működését, a programokat, az irodavezető bérét a közterhekkel együtt 100 ezer forint központi apanázsból kellett megoldani. A 2002-es és 2006-os országgyűlési választási kampányokra hivatalosan 500 ezer forintot fordíthatott volna a helyi szervezet - közölte Zuschlag János.
A valós költségek fedezetét részben a hivatalosan befolyó adományok és tagdíjak jelenthették volna. Mivel a párthoz érkező adományokról elvileg be kellene számolni a Magyar Közlönyben, ezért ezek nagy része "zsebbe megy" - fogalmazott a vádlott.
Egy országgyűlési kampány Kiskunhalason mintegy 5 millió forintot emésztett föl, a helyi szervezet havi kiadása pedig 500-700 ezer forintot jelentett. Ez nem jelentett ekkora készpénzkiadást, a párt kapott "természetbeni" támogatást is, de az is előfordult, hogy egyes embereket "sportállásban" foglalkoztattak. Katus Ferenc harmadrendű vádlottnak egy ideig a kiskunhalasi baromfifeldolgozó, illetve a Bácsalmási Agráripari Rt. volt névleg a munkáltatója, előbbinél a vezérigazgató tanácsadójaként kapott fizetést - számolt be Zuschlag.
A kiskunhalasi MSZP-szervezet működése 2005-2006-ban, az országgyűlési és az önkormányzati kampányt is beleértve, 20-25 millió forintba került. A Nemzeti Civil Alapprogramtól a civil szervezetekhez befolyt összegekből 2005-ben 5 millió, 2006-ban pedig 3,2 millió forintot fordítottak a kiskunhalasi MSZP szervezet működésére - mondta a vádlott.
Zuschlag közölte, 2006 végére kiderült, hogy kétmillió forint nem hivatalos formában került a kiskunhalasi MSZP könyvelésébe. Mivel a pénz legalizálása nagyon sokba - legalább az összeg háromszorosába - került volna, úgy döntöttek eltüntetik a kétmillió forintot. Katus Ferencet azonban valaki "kiokosította", hogy ez hivatalosan sikkasztásnak minősül, a harmadrendű vádlott "nagyon ideges lett" - mondta Zuschlag.
A vádlott beszélt arról is, hogy "teljesítményértékelési rendszert" működtetett az irányítása alá tartozó párttisztségviselőkkel kapcsolatban. Az érintettekkel mindig éreztette, a felügyelő-bizottsági posztokat vagy képviselői tisztségeket nem személyük, hanem a pártért végzett munka miatt kapták.
2009. február. 11. 11:06 MTI Itthon
Zuschlag-per: nem idézik be Gyurcsányt és Orbánt
Elutasította a további szervezetek és a parlamenti pártok vezetőinek bizonyítási eljárásba való bevonására tett indítványt a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított büntetőper tárgyalásán Fodor Endre tanácsvezető bíró a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. február. 23. 11:36 MTI Itthon
Zuschlag tagadta, hogy magáncélokra költötte volna a pénzt
Zuschlag János tagadta az ellene és tizenöt társával szemben folyó per hétfői, kecskeméti tárgyalásán, hogy a civil szervezetekhez befolyt összegekből magáncélokra is fordítottak volna pénzt.
2009. február. 17. 14:37 MTI Itthon
Fiktív szervezetek létrehozását ismerte el Zuschlag
Négy fiktív, a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában szerepet játszó egyesület létrehozását ismerte el Zuschlag János, az ellene és tizenöt társa ellen folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt kedden.
2009. február. 11. 12:06 MTI Itthon
Zuschlag vallott, de nem mindenről
Vallomást tett, de három témában nem nyilatkozott Zuschlag János az ellene és tizenöt társa ellen indított büntetőper mai tárgyalásán.
2009. február. 11. 09:29 MTI Itthon
Mindenki Zuschlag vallomására kíváncsi
A tárgyalás megkezdése után félórás szünetet rendelt el a bíró a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított büntetőperben a "várakozást háromszorosan meghaladó sajtóérdeklődés" miatt szerdán Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. február. 17. 15:48 MTI Itthon
A FIB-ben is Zuschlaghoz tartoztak a pénzügyek
A 2002-ben létrejött egységes baloldali ifjúsági szervezetnél is Zuschlag Jánoshoz tartoztak a pénzügyek - derült ki a Zuschlag-per keddi tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. február. 19. 11:35 MTI Itthon
Zuschlag: a FIB-nek nem volt könyvelése
Lényegében nem volt könyvelése a Fiatal Baloldalnak (FIB) - állította Zuschlag János az ő és tizenöt társa ügyében folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön.
2009. február. 19. 15:48 MTI Itthon
Zuschlag: a vádlottak nem tudtak a törvénytelenségekről
A vádlottak többsége nem tudott arról, hogy a Fiatal Baloldal programjainak finanszírozásába bevont civil szervezetek pályázataival kapcsolatban törvénytelenségek történtek - közölte Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. február. 12. 19:14 MTI Itthon
Főügyészség: nincs szükség a Zuschlag-per zárt tárgyalására
Két témakörben államtitokra hivatkozva tagadta meg a vallomástételt szerdán Zuschlag János Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon; ezek az információk hozzáférhetők volnának a bizonyítási eljárásban, ám nem képezik a per tárgyát – közölte csütörtökön a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője. | Itthon: Zuschlag: a kampány tízszeresébe került a kimutatottnak | A kiskunhalasi MSZP-szervezet valós működtetése öt-hétszeresébe, a kampány tízszeresébe került a hivatalos könyvelésben rögzítetteknek - mondta Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090225_zuschlag-per_kiskunhalas_mszp_kampany | 2009-02-25 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Helyreigazítás | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/08/helyreigazitas-2-14 | 2012-08-16 17:44:49 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
|
"Régi ígéretünket váltottuk valóra, amikor 67 milliárd forintból megvalósítottuk az M25-ös autópálya összeköttetését az M3-assal" - emlékeztetett a miniszter. Kijelentette, az északkelet-magyarországi régió számára egy nagy volumenű útfelújítási programot indítanak: az M3-as autópálya újjáépítését. A miniszter elmondta: az autópályát az elkövetkező években a kormány - a kezelőjével konzorciumban - teljes egészében újjáépítteti. A jelenleg is folyó felújítások elsődleges célja a balesetveszély elhárítása, hiszen az M3-as rendkívül rossz állapotban van.
A sztráda 2025. augusztus 31-ig százmilliárd forint értékben újul meg. Az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyös városáig, mintegy 420 milliárd forintból hatsávossá építik - ismertette, jelezve, a beruházás a következő időszakban kezdődik meg és hosszú ideig tart majd.
Lázár János elmondta, hogy a 25-ös elkerülő út építése is megkezdődhet, ez 16,5 kilométer hosszú lesz, és 100 milliárd forintba kerül. Megszületett a konszenzus a keleti oldalról, a lakóövezettől minél távolabbi útvezetésről, megvan a környezetvédelmi engedély is ez év június 21-étől. "A tárca felelőssége a tervek elkészülése, másfél-két milliárd forintba fog kerülni. Ezt a közlekedési tárca biztosítja" - mondta. A jelenlegi, a várost átszelő 25-ös utat 2025-ben, a városba vezető négy utat - az Egerbakta, a Noszvaj, az Andornaktálya és az Egerszalók felől érkezőt - pedig 2026-ban felújítják.
A miniszter bejelentette a vasúti pálya korszerűsítését is: 135 milliárd forintba kerül a Füzesabony és Eger, illetve a Hatvan és Füzesabony közötti szakasz felújítása, ami körülbelül 20 perc menetidő-csökkenést jelent majd az Eger-Budapest relációban.
Címlapkép: Komka Péter, MTI/MTVA | Teljesen megújul az M3 autópálya: eddig tarthatnak el a munkálatok, jöhet a gigalezárás | Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön Egerben. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya megújításáról is. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/auto/20241108/teljesen-megujul-az-m3-autopalya-eddig-tarthatnak-el-a-munkalatok-johet-a-gigalezaras-1159011 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Néhány hete ismét megjelentek és házkutatást tartottak a 99 Mozgalom ügyében vizsgálódó nyomozó hatóság munkatársai a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának a belvárosi ügyvédi irodájában - értesült a Magyar Nemzet. Tordaihoz korábban már kétszer is kiszállt a hatóság, elsőként tavaly novemberben, amikor forrásaink szerint okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokatfoglaltak le.Az ügyben érdeklődtünk az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészségnél, tőlük a következő választ kaptuk:"a kérdezett, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben az eljárás érdekeire is figyelemmel arról áll módunkban tájékoztatni, hogy a nyomozó hatóság - ügyészi indítványra beszerzett - bírói engedély birtokában 2024. szeptemberében ismét kutatást tartott egy ügyvédi irodában.A Karácsony Gergely alapította és a 2021-es előválasztási kampányát, illetve miniszterelnökké választását elősegíteni hivatott 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botrány azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentését, amelyet a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek.A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizette be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint "összesen 917 695 euró és 3900 angol fontkészpénzbefizetés valósult mega számlán a vizsgált időszakban".Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött "mikroadományokról" kezdett beszélni. Az ügyben - amelyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett - költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával zajlik nyomozás az adóhatóságnál. Perjést mindezek miatt hónapokkal ezelőtt okirathamisítással gyanúsították meg.A bank feljelentését egyébként egy belső vizsgálat előzte meg. A pénzintézet vizsgálata lényegében megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt.Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy "mikroadományokról"szó sem lehetett. | Házkutatást tartottak Karácsony bizalmasának ügyvédi irodájában | Újabb házkutatást tartottak a közelmúltban Karácsony Gergely jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának ügyvédi irodájában – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, ez a hatósági intézkedés is a „mikroadományok“ meséjéről elhíresült 99 Mozgalom ügyében költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával zajló nyomozással összefüggésben történt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/hazkutatast-tartottak-karacsony-bizalmasanak-ugyvedi-irodajaban | 2024-10-02 13:58:54 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Összesen 45 milliárd forint értékben kötött szerződéseket különböző csatornázási projektekre az állam – derül ki az európai közbeszerzési értesítő csütörtöki számából. Ebből négy különböző térség összesen harminc településén valósulhatnak meg beruházások.
A legdrágább projekt a kaposvári lesz, ott 6 milliárdot költenek csatornázásra, de Egerben is közel 5 milliárdért fejlesztik a szennyvízhálózatot, és korszerűsítik a szennyvíztisztító telepet.
Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. által kiosztott hatalmas összeg mindössze hat vállalkozáshoz kerül. A legtöbb megrendelést közülük is egy olyan konzorcium kapta, amelyben Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. is tag. A felcsúti polgármester érdekeltsége az Euroaszfalttal közösen összesen 14,6 milliárd forintnyi megbízást kapott. Érdekesség, hogy az előzetes becslések ennél kisebb költségeket valószínűsítettek: ezek szerint 10,3 milliárdból ki kellett volna hozni az érintett három beruházást.
Az Euroaszfalt nem csak Mészáros Lőrinc cégével futott be: a Dunai György érdekeltségébe tartozó Betonútépítő Zrt-vel Észak-Kelet Magyarországon is dolgozhatnak egy 2,4 milliárdos munkán. Rajtuk kívül még a Colas Alterra Zrt., a Swietelsky Kft. és a Strabag kapott megbízást.
Legalábbis ebben a körben. A beruházássorozat ugyanis egészen biztosan nem zárul le, hiszen a mostani fejlesztések egy nagyobb keretmegállapodás részeként valósulnak meg. Az NFP még tavaly hirdetett meg egy gigatendert, aminek értelmében a következő években az ország hat területén egyenként legfeljebb 70 milliárd forintot fordítanának vízközműfejlesztési projektekre. Most ennek a 420 milliárdnak költötték el valamivel több, mint a tizedét.
A keretmegállapodás egyébként azt is behatárolja, hogy a további maximum 380 milliárdnyi munkát kik kaphatják. Ezt ugyanis épp azért találták ki, hogy ne kelljen minden egyes projektre teljesen külön tendert kiírni. A meghirdetett munkákra csak azok jelentkezhetnek, akikkel az adott térségben már megkötötte a keretszerződést az NFP.
A programiroda egyébként mind a hat területen négy-négy céggel (vagy konzorciummal) állapodott meg. Elvileg ez azt jelenti, hogy akár 24 társaság is részesedhetne a 420 milliárdos összegből, erről azonban szó sincs. A befutókkal ugyanis jellemzően nem csak egy, hanem 2-3 térségre szerződtek le. Így a hatalmas összeg végül mindössze 11 szervezetnél landol majd (ebből hét önálló vállalat, négy pedig 2-3 céget tömörítő konzorcium).
A mostani nyerteseken túl elvileg részesedhet még a csatornázási projektekből például a Hódút Kft., a Magyar Vakond Kft., a Szabadics Zrt. és a Penta Kft. is. | Kiosztották a 420 milliárdos giga-szennyvíztender tizedét | Akkora csatornázás lesz itt, hogy olyat még nem látott az ország. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20171019/kiosztottak-a-420-milliardos-giga-szennyviztender-tizedet/ | 2017-10-19 16:48:00 | true | null | null | G7 |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | DELMAGYAR - Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | délmagyar |
Egyre kevesebb értelme marad annak, hogy a vonatokon fizetni kell az utazásért - állapította meg a G7 abból, hogy az olcsó bérletek ellenére sem csökkennek az állami vasúttársaság bevételei, köszönhetően annak, hogy nagyon sokan utaznak vonattal.
A MÁV és a MÁV-Start vonataira 2024 első félévében összesen 27,8 milliárd forintért értékesítettek jegyeket, bérleteket és 7 milliárd forintért helyjegyeket. Az ezekre fordított költség 22 milliárd forint volt, ebben benne van a jegyek gyártása, az applikáció és honlap üzemeltetése, a pénztárak és a jegyvizsgálók működése. Utóbbiak költsége volt a legnagyobb, 15,5 milliárd forint. A többi között, a munkaerőhiány miatt is, a budapesti elővárosokban és az egyik legforgalmasabb fővonalon, a Budapest és Hegyeshalom közti 1-esen is kalauz nélküli üzemet vezetett be a MÁV-Start, de a forgalmasabb vonatokon továbbra is kell kalauz.
Ennek az egyenlege az idei első félévben, az, hogy a MÁV-Startnak csupán 13 milliárd forintot hoztak a fizető utasok. Vagyis, ha ingyenes lenne a vasúti közlekedés, az már csak évi körülbelül 26 milliárd forintjába kerülne az államnak.
Most hozzávetőlegesen 800 milliárd forintot költ az állam az immár egységes, de újabb átszervezés előtt álló MÁV-Volánbusz-csoportra évente. A tarifareform hatására csökkenni kezdtek a MÁV-Start bevételei, bár ez még mindig magasabb, mint a koronavírus-járvány előtt, de eközben a forgalom is növekedett.
Egy csomó kedvezmény megszűnt vagy éppen átalakult, és még ezek is hoztak pár milliárdot a konyhára.
Ilyen például az is, hogy 2023-ban a jegyek 23 százalékát automatákban, 34 százalékát digitális felületen (MÁV Appban és online) értékesítették, ez az egy változtatásévente kétmilliárd forint többletbevételt generált, de ugyancsak 1-2 milliárdot hozott az IC-helyjegyek árának átformálása.
Éppen a napokban jelentették be, hogy 1,1 milliárd forint értékben összesen 110 új jegykiadó automatát helyeznek üzembe. Erről itt tudhat meg többet >>>
Az összes jegyáremelési intézkedés együttes hatása azonban közel évi ötmilliárd forint lehet.
A 2024 áprilisában bevezetett újabb reformok tovább csökkentették a vasút bevételeit.
A tarifareform trükkje, hogy a diákok országbérlete után nagyon jelentős állami támogatást lehet az uniós előírásoknak megfelelően a MÁV-Starthoz csoportosítani.
Miután a kormány pótolja ki a diákok, állami alkalmazottak és mások kedvezményes jegyei és bérletei után kieső 50, illetve 90 százalékos kedvezményt, és ennek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, 2023 utolsó negyedévében már 18 százalékkal több szociálpolitikai támogatást utaltak, mint 2022-ben, 2019-hez képest pedig 80 százalékos a növekedés.
Így ma már az állami támogatás biztosítja a közvetlen bevételek nagyobb részét, és erre még további támogatások is rakódnak. | Akár ingyen is utazhatnánk vonattal, a MÁV-nak meg se kottyanna | Akkora állami támogatás érkezik a MÁV-hoz, hogy ha nem vennénk jegyet, azt sem érezné meg a közlekedési társaság. 2023 utolsó negyedévében 18 százalékkal több szociálpolitikai támogatást utaltak, mint 2022-ben, 2019-hez képest pedig 80 százalékos a növekedés. A matek úgy jön ki, hogy uniós támogatást lehet erre adni. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/mav-bevetel-allami-tamogatas-forgalom.799897.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A kerületi önkormányzat szerint Juhász Péternek kell majd bíróság előtt felelnie rágalmai miatt. Véleményük szerint Juhász Péter feljelentésének elutasításával bebizonyosodott, hogy az Együtt társelnöke hazudott. „Juhász Péter feljelentéseit sorra utasítják vissza a hivatalos szervek, legutóbb a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Juhász Péter által indított médiahadjáratról újra és újra bebizonyosodik, hogy annak minden állomása hazugság” – áll az önkormányzat közleményében.
Az Együtt társelnöke az NNI épülete előtt tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján azt közölte, tüntetést szervez a fővárosi Erzsébet térre azért, mert az NNI nem indít nyomozást az ügyben. Emlékeztetett, december 29-én tett feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanúja miatt, ugyanis a Belvárosban „feltűnően olcsón adják el tömegével az ingatlanokat”.
A Legfőbb Ügyészség a papírokat továbbította a Fővárosi Főügyészséghez, ahol feljelentéskiegészítést rendeltek el, amelyre a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölték ki; onnan az NNI-hez küldték át az iratokat, ahol visszautasították a feljelentést – ismertette Juhász Péter.
A politikus logikátlannak nevezte a határozat indoklását, és azt mondta, hogy a visszautasításban „konkrétan tetten érhető hazugságok” is szerepelnek. Példaként említette, hogy miközben az önkormányzat egyik bizottságának határozata szerint is pályáztatás nélkül adtak bérbe egy ingatlant, az NNI arra hivatkozik, hogy nem történt pályáztatás nélküli bérbeadás. Hozzátette, hogy a kérdéses ingatlant pár hónap múlva dupla áron értékesítették.
Megjegyezte: az ügyészségtől azt kéri majd, vizsgálják ki, hogyan fordulhat elő, hogy a rendőrség ilyen „mondvacsinált” indokokkal elutasítja a nyomozást. | Hamis vádak: feljelenti Juhászt az V. kerület | Az ügy előzménye, hogy az NNI nem indított nyomozást Juhász Péter feljelentése ügyében. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/02/hamis-vadak-feljelenti-juhaszt-az-v-kerulet | 2015-02-22 20:47:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Folytatódik az őszvég-télkezdet nagy szappanoperája, a kormánypárti médiában kirobbant Városháza-ügy (dióhéjban: állítólag a városvezetés el akarta adni a Deák térhez közeli városházát befektetőknek). Ezúttal Karácsony Gergely főpolgármester gurított egyet a Facebookon, ahol arról írt,
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ a mai napon megküldte a vizsgálóbizottság részére valamennyi, 2019 óta történt ingatlanértékesítés teljes dokumentációját (értékbecslés, pályázati kiírás, pályázatok, bontási jegyzőkönyv, előterjesztés a döntésről, adásvételi szerződés, elővásárlási nyilatkozatok, birtokbaadási jegyzőkönyv).
Egy linket is mellékelt, itt lehet lekattintani. Karácsony szerint azért hoznak mindent nyilvánosságra, hogy látható legyen, „az értékesítésekre nyílt, korlátozó feltételt vagy más ’személyre szabást’ nem tartalmazó pályázati kiírás alapján került sor.”
Utána megemlíti, hogy a Fidesz szerinte „orosz titkosszolgálati módszerekkel” leselkedik a fővárosi vezetés után, valamint hogy a nyilvánosságra került hangfelvételeken is fideszes kötődésű emberek beszélnek. Rejtélyesen fejezi be a posztot: | Dokumentumcunamit szabadított a netre a Városháza-ügy miatt Karácsony | 2019 óta történt mindenféle ingatlanértékesítés papírjait nyilvánosságra hozta a főváros. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/01/karacsony-varoshaza-ugy-dokumentumok-nyilvanossag/ | 2021-12-01 17:17:00 | true | null | null | 24.hu |
November 4-én a szabadságharc sorsa megpecsételődött.
Mielőtt a várost elfoglalták, a forradalomért tovább küzdők csoportjai a Mecsekbe menekültek, ahol szakaszokba és rajokba szerveződve két nap alatt egyes - valószínűleg túlzó - becslések szerint akár 4000 ember is összegyűlhetett. A Mecsek adottságainak és helyismeretüknek köszönhetően a többségében civil, képzetlen szabadságharcosok sikerrel vették fel a küzdelmet a szovjetekkel.
Az erdőben kisebb csoportokra osztva gyakorlatoztak és gerillahadviselést folytatva támadták az ellenséget, helynevekkel és becenevekkel különböztetve meg egymást.
Ilyen volt az "Ottó-szakasz" is, ami nevét vezetőjéről, Málics Ottóról kapta. Ők november 14-én a pécsváradi rendőrőrsnél történt összecsapásban is részt vettek. Málics itt fejlövést kapott, nem sokkal később pedig belehalt sérüléseibe.
A Mecsek harcban áll
A "láthatatlanok" vezetője, a "Gazda", vagyis dr. Horváth Géza volt. Zágrábban végzett orvosi egyetemet, de a forradalom előtti években bérszámfejtőként dolgozott, a szovjetek bevonulása után pedig ő szervezte meg a mecseki szabadságharcosokat. Vezetőtársaival november közepéig sikeresen irányították az ellenállást, miközben orvosként is igyekezett ápolni és megmenti a sérült felkelőket.
Nagy József alig húszéves volt a forradalom kitörésekor. Nemzetőr lett és a mecseki "láthatatlanokhoz" csatlakozott. Személyes beszámolójából kiderül, hogy rövid idő alatt komoly kiképzést kaptak azoktól a felkelőktől, akik rendelkeztek katonai múlttal, sőt esküt is tettek arra, hogy hűségesek maradnak a forradalom eszméihez. Ő is ott volt, amikor Vágotpusztát aknatalálat érte, és ami után a "láthatatlanok" elindultak Pécsváradra.
Nagy volt az egyik, aki a sebesült Málics Ottót támogatta és a "Gazda" utasítására kórházba segítette, ahol az életét már nem tudták megmenteni.
A november 14-i események után a Gazda felmentette őket esküjük alól, Nagy József pedig hazament.
November 17-én bementem a munkahelyemre. A kollégáim meglepődtek. Miért jövök én vissza?" - kérdezték. Azt hitték, meghaltam. Már a koszorúra is összegyűjtötték a pénzt"
- emlékezett vissza.
Márciusban újrakezdjük
November közepétől az ellenálló csoportok létszáma apadni kezdett. Sokan haltak meg a harcokban, mások Jugoszláviába menekültek. A szovjet katonák és a magyar rendőrség is egyre több "láthatatlant" tartóztatott le. Januárban már a tárgyalások is megkezdődtek, ezzel párhuzamosan a kommunista sajtó is felkapta történetüket és gyávának, bujkáló hazaárulónak bélyegezték őket. Rablóknak és közönséges gyilkosoknak állították be az ellenállókat, akikről többször azt írták, hogy hidegvérrel számoltak le a környék rendszerhű hivatalnokaival. A "láthatatlan-perek" végén súlyos ítéletek születtek, de az ellenálló lelkületet nem tudták megtörni. Új szervezkedés indult meg februárban.
Március 14-én letartóztatták a szervezőket. Petrus Józsefet, mint elsőrendű vádlottat, halálbüntetésre ítélte a bíróság. A mecseki "láthatatlanok", akik két héten át sikeresen küzdöttek a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok ellen, a következő évtizedekben eltűntek a közbeszédből. Történetük az elmúlt években került előtérbe, önfeláldozó ellenállásukról dokumentumfilm is született, ahol maguk a "láthatatlanok" számolnak be az eseményekről, bejárva az ellenállás helyszíneit, a Mecsek rejtett zugait.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. | A forradalom leverése után is folytatták a harcot a mecseki láthatatlanok | A „mecseki láthatatlanok” története az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb fejezete. Míg a szovjet csapatok elfoglalták Budapestet és az ország nagyvárosait, egy maroknyi szabadságharcos Pécs közelében, a Mecsek erdeiben folytatta a forradalmat. Hetekig rejtőztek és küzdöttek, szembeszállva a túlerővel, miközben a szovjetek és a kádári hatóságok folyamatosan próbálták felszámolni őket. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/tudomany/2024/11/a-mecseki-lathatatlanok-tortenete | null | true | null | null | Origo |
Jogtalanul követeli a Centrum a parkolási díjakat?
Feje tetejére állíthatja a Centrum Parkoló Rendszer Parkolás Szolgáltató Kft. által indított díjtartozási pereket az a tárgyalás, amely október 28-án kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Nyuzó Péter felperes ugyanis azt állítja, hogy ez a cég nem követelhetné a parkolási díjakat, mivel az önkormányzatok nem vele, hanem egy másik, igaz, szintén Centrum névre keresztelt kft.-vel szerződtek. A jogosultságok átadásáról viszont elfelejtettek rendelkezni.
A Centrum Parkoló Rendszer Parkolás Szolgáltató Kft. (CPR Kft.) Nyuzó Péterrel szemben – aki egyébként ügyvéd – több eljárást is indított, hogy a férfi által be nem fizetett parkolási díjakat behajtsa. Nyuzó azonban nem tartja jogosnak a cég követelését, mondván, a kft.-nek nincs arra vonatkozó érvényes szerződése, hogy a parkolási díjak befizetését kikényszerítse. Ezt viszont a díjtartozások behajtása miatt indított perekben – eljárási okokból – nem vette tekintetbe a bíróság, ezért az ügyvéd külön eljárást indított, kérve, hogy az ítész állapítsa meg, hogy az a jogviszony, amelyre a CPR Kft. a parkolási díjak beszedésénél hivatkozik, nem jött létre.
A parkolási kontraktus az Alkotmánybíróság határozata szerint a közterület-tulajdonos önkormányzat és a gépjármű használója közötti polgári jogi szerződés. Az önkormányzat a közterületek használatával kapcsolatos feladatokat és jogokat, így a parkolás szervezését, illetve üzemeltetését átengedheti másnak. Ezt természetesen érvényes és hatályos szerződésnek kell tartalmaznia.
A Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása – amelynek tagjai az I., a II., a VI., a VII., a VIII., a XI. és a XII. kerületi önkormányzat – azonban nem a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-vel, hanem a Centrum Parkoló Szolgáltató Kft.-vel (CPSZ Kft.) kötött szerződést 2000. március 13-án – mutatott rá Nyuzó Péter, hozzátéve: a kontraktus a parkolási rendszer kialakításáról és üzemeltetéséről szólt. Ebből legfeljebb az következne, hogy a beszedett várakozási díj, pótdíj és díjkülönbözet a Centrum Parkoló Szolgáltatót illeti meg, noha a szerződés erről nem rendelkezik.
„Arra viszont nincs adat, hogy a CPSZ az üzemeltetéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettséget másra, így a CPR Kft.-re átruházta volna úgy, hogy ahhoz az önkormányzatok is hozzájárultak” – mondja a felperes, hangsúlyozva azt is, hogy a CPR Kft.-t csak a szerződés létrejötte után négy hónappal, 2000. július 11-én jegyezték be a cégbíróságon. „Ennek alapján a CPR a szerződés aláírásakor nem volt jogképes, tehát jogokat és kötelezettségeket sem szerezhetett a megállapodásban szereplő dolgok tekintetében.”
Igaz, az iratban szerepel az, hogy a CPSZ később létrehoz egy céget a parkolási szolgáltatás elvégzésére, de azt a dokumentum nem tartalmazza, hogy milyen üzemeltetési jogokkal rendelkezik majd az új társaság. A CPR-nek szerződnie kellett volna az önkormányzatokkal, ám ez elmaradt. „Legalább is erre lehet következtetni, mivel ilyen okirat nem került elő” – mondta Nyuzó Péter. „Még a 2003-ban módosított szerződés sem említi meg a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-t.”
Ellentmondásos szerződésekA 2000-ben aláírt dokumentumban az áll, hogy nyilvános pályázaton kell kiválasztani a parkolás üzemeltetőjét, míg a 2003-as irat szerint zárt tenderen kell dönteni a megfelelő cégről. Akár így, akár úgy, a nyertes a CPSZ lett. A szerződés szerint a kft. működteti a felsorolt kerületek parkolási rendszerét, amiért fizet, az üzemeltetésre pedig – mint említettük – külön céget hoz létre.
Az ügyvéd megjegyezte, az önkormányzatok gazdálkodási rendjével egyébként is összeférhetetlen volna, hogy egy érvényes pályázat nyertesével szemben harmadik személyt helyezzenek előtérbe egy egyoldalú nyilatkozat által. Ha a parkolásra vonatkozó üzemeltetési jogot a kerületek át akarták adni, akkor ezt csak újabb pályázat és szerződés révén tehették volna meg. Ami pedig nem történt meg.
„A Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulás tagjai nyilatkozatot adtak ki arról, hogy CPR Kft. a parkolási díjakat és pótdíjköveteléseket perekben érvényesítheti. Ez a papír azonban, még ha szerződési nyilatkozatnak kell is tekinteni, akkor sem jelenti azt, hogy a parkolási díjak jogosultja a cég. Ugyanis csak az egyik fél írta alá, és a hatályos jogszabályok szerint egy közút üzemeltetője ilyen egyoldalú nyilatkozatot nem adhat ki jogosultság átruházásáról.”
Nyuzó Péter elmondta, hogy van még egy további nyilatkozat is, amelyre az alperesek hivatkoznak. Ez a 2000. március 13-án keletkezett üzemeltetési szerződés megerősítésére vonatkozik, és már a CPR-t nevezik meg benne a parkolás üzemeltetőjeként. A polgári jog szabályai szerint azonban ez csak az ingyenes engedményezés szabályai szerint értékelhető. Azt viszont az önkormányzatoknak az államháztartási törvény tiltja, a nyilatkozat tehát semmis.
Érvénytelennek véli a felperes a nyilatkozatokat azért is, mert a CPR nem írta alá őket. Emiatt a papír a szerződésekre vonatkozó kötelező alakisági szabályoknak sem felel meg. „A CPR ráutaló, elfogadó magatartása nem elég. Ezek alapján pedig nincs olyan érvényes, hatályos szerződés az önkormányzatok és a CPR között, amelynek alapján a kft. parkolási rendszert üzemeltethet és abból származóan díjköveteléseket érvényesíthet.”
A felperes megjegyezte, a pert azért indította, hogy a bíróság tisztázza végre, a Centrum Parkoló Rendszert milyen jogosultságok illetik meg. „Enélkül a parkolási díjakat vagy az illetékes közterület tulajdonos önkormányzat, vagy a Centrum Parkoló Szolgáltató Kft. kérhetné” – tette hozzá. „És ha ez így van, akkor a CPR évek óta jogtalanul szedi be más(ok) helyett a parkolási díjakat és pótdíjakat. Ezeket a pénzeket pedig az elévülési idő figyelembe vételével visszamenőleg azok is visszakövetelhetik, akiktől ez idő alatt beszedték, behajtották. Továbbá a CPR vagy az ő jogára hivatkozva indított (Creditexpress, ZEECapital, Intrum Iustitia), folyamatban lévő perek – mintegy tizenötezer – és behajtások is leállhatnak, az elévülés miatt pedig nem lesz olyan vállalkozás, amely ezeket a pénzeket később követelhetné.”
Amennyiben nyer – tette hozzá Nyuzó Péter – a CPR tízezer pert kaphat a nyakába a már megnyert, behajtott és elköltött pénzek miatt, s ezek anyagi vonzata komoly gondokat okozhat a cégnek. | Itthon: Jogtalanul követeli a Centrum a parkolási díjakat? | Feje tetejére állíthatja a Centrum Parkoló Rendszer Parkolás Szolgáltató Kft. által indított díjtartozási pereket az a tárgyalás, amely október 28-án kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Nyuzó Péter felperes ugyanis azt állítja, hogy ez a cég nem követelhetné a parkolási díjakat, mivel az önkormányzatok nem vele, hanem egy másik, igaz, szintén Centrum névre keresztelt kft.-vel szerződtek. A jogosultságok átadásáról viszont elfelejtettek rendelkezni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20091005_centrum_kft_parkolas_behajtas | 2009-10-05 00:00:00 | true | null | null | HVG |
költségvetés;közpénz;Erdély;milliárdok;
2017-12-30 12:46:00
Erdélybe áramló milliárdok a közösből
A kormány a határon túli magyar kultúra ápolása, a határon túli magyar közösségek szavazói aktivitásának fejlesztése érdekében évente 1,7 milliárd forinttal támogatja az erdélyi kulturális közösségi mintaprogramot - olvasható ki a Magyar Közlönyből.
A kormányhatározat szerint az idei és a 2018-as költségvetésben egészen pontosan 1,67 milliárd forintot különítenek el a programra, 2019-től pedig már beépítik a központi költségvetésbe az ugyanekkora összegű támogatást. A pénzt a NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. kapja. (Inforádió) | Erdélybe áramló milliárdok a közösből | A kormány a határon túli magyar kultúra ápolása, a határon túli magyar közösségek szavazói aktivitásának fejlesztése érdekében évente 1,7 milliárd forinttal támogatja az erdélyi kulturális közösségi mintaprogramot - olvasható ki a Magyar Közlönyből. | null | 1 | https://nepszava.hu/1149142_erdelybe-aramlo-milliardok-a-kozosbol | 2017-12-30 11:46:00 | true | null | null | Népszava |
Hivatali visszaélés miatt jogerősen 1 év - 1 évre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt a Fővárosi Törvényszék szerdán.
Ihász korábban 2 év felfüggesztettet kapott, de fellebbezett.
Ihászt februárban első fokon egy év, végrehajtásában két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A vádirat szerint 2017 októberében az irodájában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát Gyárfás Tamás médiavállalkozótól. Ihász a leiratokat a hivatali irodájában, a szekrényében tárolta és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget sem.
Gyárfás Ihász jó barátja, ellene az ügyben később felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Az ügyészség szerint Ihásznak fel kellett volna ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához.
"Egy konstruált és megalázóan abszurd eljárás zajlik ellenem, amit úgy kell érteni, hogy valós, meglévő elemeket emeltek ki, és azokat össze nem illő, egymásból nem következő logikával kapcsolták egymáshoz, amivel egy torz kép jött ki, aminek semmi köze a valósághoz" - mondta márciusban egy interjúban.
A Fővárosi Törvényszék a Fenyő-ügyben februárban hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet, amelyben felbujtóként Gyárfás Tamást hét év, Portik Tamást életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.
(MTI) | Felfüggesztett szabadságvesztést kapott Ihász Sándor, volt fellebbviteli főügyész | Ihász 2017-ben a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről kapott leiratokat Gyárfás Tamástól, de erről még a Legfőbb Ügyészségnek sem szólt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/17/felfuggesztett-szabadsagvesztest-kapott-ihasz-sandor-volt-fellebbviteli-fougyesz | 2024-04-17 16:28:00 | true | null | null | Telex |
Semmiről nem tudó, vagy az ügyvezetőre mutogató üzletvezetők és vica versa – voltak, akik ilyen módon próbálták menteni magukat a vesztegetéssel és költségvetési csalással vádolt diszkómogul, Vizoviczki László emberei közül, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai előtt nyilatkozniuk kellett arról, miként működtették a bárokat, éttermeket és diszkókat.
Levetkőztették a személyzet tagjait, ha felmerült a gyanú, hogy loptak, vagy a táskájukban kotorásztak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmit nem tettek el maguknak. Többek között erről is beszámoltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak azok az emberek, akiknél elképzelhetőnek tartották, hogy tudomással bírtak vagy közreműködtek abban, hogy a bevétel jó része nem a cégek hivatalos költségvetését, hanem Vizoviczki László feketekasszáját gyarapítja.
A Carpe Diem éjszakai bár üzletvezetője nem ment el a vetkőztetés módszeréig. Úgy vette elejét a lopásoknak, hogy a pénztárgép kulcsát magánál tartotta és azt senki másnak nem adta át.
A Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai három és fél évvel ezelőtt, 2012. május 31-én vonultak ki a Hajógyári-szigetre és fogták el rendőrök segítségével Vizoviczki Lászlót bizalmasával együtt. Azt rótták fel a több tucat szórakozóhelyből, és az ezeket üzemeltető cégekből álló birodalmat felépítő vállalkozónak, hogy egy jól szervezett, alá- és fölérendeltségi alapon működő bűnözői csoportot irányított, amelynek tagjai a diszkók és éttermek működése érdekében bűnös kapcsolatot ápoltak hivatalos személyekkel, köztük vezető beosztású rendőrökkel. A vesztegetés mellett a diszkómogult költségvetési csalással is vádolják.
A szórakozóhelyeken egyébként pénzkezelési szabályzat nem volt. Amennyiben a standolásnál eltérést találtak, akkor azt levonták a dolgozók fizetéséből. A diszkómogul informális belső ellenőrként tevékenykedő jobbkeze szerint az üzletvezetők nem mondták el Vizoviczki Lászlónak, hogy mi a valóság. Becsapták őt, és ez nem volt egyedi dolog, mert mint az adóhatóságnak elmondta az asszony, “a személyzet 98 százalékban lopott".
Az üzletvezetők hiánya például úgy keletkezhetett, hogy kivették a kasszából a pénzt vagy indokolatlan költségeket számoltak el. Megjegyezte azt is, hogy a helyeket működtető cégek ügyvezetői azért nem fejlesztettek, illetve azért vásároltak olcsó alapanyagokat, mert az elért nyereség alapján kapták a fizetésüket, és nem akarták, hogy sok legyen a költség.
Átvágások és lenyúlások
A “tagvállalatokat" ellenőrző mindenes azt is elmesélte, hogy azért nem akarta több személy – köztük Vizoviczki László anyósa –, hogy őt visszavegye a főnök, mert még 2003-ban vagy 2004-ben másfél millió forintos elszámolási problémát talált a családtag által készített anyagban.
Emellett elmondta azt is, hogy Vizót még az apósa is be akarta csapni, mégpedig egy WC-deszka szállítmánynál. Sőt, akadt olyan üzletvezető, aki hónapokon át nyúlt le különböző összegeket a bevételből, majd amikor lebukott és el akart menekülni, a főnök a határról hozatta vissza a pénzt. A mindenes közlése alapján sem ebben az ügyben, sem más esetekben nem fordultak a rendőrséghez, nem tettek feljelentéseket.
Azzal, hogy megrövidítik az emberei, valamennyire Vizoviczki László is tisztában volt, hiszen a belső ellenőrként diszponáló asszonynak – mint korábbi cikkünkben is szerepel – elmondta, hogy a tetten ért enyves kezű üzletvezetőket azért nem rúgja ki, mert ha mást venne fel a helyükre, azok sem lennének jobbak.
De a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a mindenes is adott beszédtémát a kollégáknak. Többen felhozták, hogy az egyik italszállító révén használt egy Nissant. Az üzletvezetőket a NAV-osok minden alkalommal meg is kérdezték arról, hogy az italos cég trükközött-e a számlákkal és nem létező magánszemélyek nevére is vittek-e ki árut. Bár volt olyan Vizó-ember, aki tagadta ezt, de többen beszámoltak ezekről a számlákról.
A főnök azonban egyes dolgozói szerint nem volt tisztában az árakkal és a szórakozóhelyeknél jobban érdekelte a nagy bulik megszervezése.
"Vizoviczki úrnak a Sziget egy nagy játszótér volt, a gazdasági résszel soha nem törődött. Ha például megkérdezték volna, hogy főnök, megmutassuk az új pálmákat vagy az elszámolásokat, akkor a pálmákat választotta volna."
Rejtélyes eltérés a bevételeknél
A Planet Cafe étterem üzletvezető-helyettesének az adóhatóság munkatársa jelezte, hogy az elszámoláson szereplő bevételek elmaradtak a könyvelt bevételtől. Továbbá azt is hogy ha a bevételek be vannak ütve, a kiadásokról számlát adnak, akkor minek is kell a rajz?
Hogy mi is a rajz? "Egy vegykezelt önátíró tömb, melyen középen a nyitó váltó összege, az alján a tartozás összege, bal oldalon a váltók, illetve a bevételek összege és jobb oldalon a kiadások vannak feltüntetve."
Egy másik esetben a nyilatkozatot felvevő NAV-os arra is kíváncsi volt, hogy ha a bevallások szerint az alkalmazottak bére nem annyi volt, mint amennyire bejelentették őket, akkor milyen forrásból fedezték a különbséget, ha mindet be kellett ütni a gépbe. A válasz beismerés volt. "Nyilvánvalóan úgy lehet, hogy a be nem ütött bevétel volt erre a fedezet."
Néhányan azonban elárulták, hogy előfordult olyan, hogy minden tételt be kellett vinni a pénztárgépbe. Főleg akkor, ha ellenőrzésre számítottak. Volt azonban olyan, hogy arra utasították őket, hogy éjjel egy óra után már semmit ne üssenek, de akadt példa arra is, hogy előírták, mekkora összegig – például 150 ezer forintig – rögzítsék a gépben az eladásokat.
A borravalót – amivel kapcsolatban elvárás volt, hogy elérje a tíz százalékot – a felszolgálók vagy a pultosok nem tehették el maguknak, hanem be kellett tenniük a kasszába, igaz a gépbe nem ütötték be.
Nyitáskor a kasszákban nem lehetett ötezresnél nagyobb címlet, abból is legfeljebb csak három darab. A tíz- és húszezres bankjegyeket azonnal le kellett a személyzetnek dobnia. Ezek a ledobók fémkazetták voltak, amelyeket kulccsal lehetett a pultba alulra felrögzíteni és ugyanígy lehetett levenni.
Nem tudja, nem emlékszik
Mindezekkel a dolgokkal az egyik Vizó-cég ügyvezetője egyáltalán nem volt tisztában a nyilatkozata szerint. Abban ugyanis – kissé hihetetlen módon – mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja miként zajlott. Így többek között azt sem, hogy volt a nyitva tartás, volt-e belépő, a helyen működött-e ruhatár, illetve hogy miként történt a pénztárgépek zárása. Azt javasolta a NAV-osnak, hogy minderről inkább az üzletvezetőt kérdezze meg.
Egy üzletvezető-helyettes, aki elvileg aktívan részt vett a szórakozóhely működtetésében, szintén rossz memóriájú embernek bizonyult. Volt hogy az adóhatóság munkatársa már nem bírta tovább és megjegyezte az egyik üzletvezetőnek:
"A revízió álláspontja az, hogy ön kijelent olyan dolgokat, amelyek önt nem érintik, ugyanakkor a saját magával kapcsolatos kérdésekben nem működik együtt az ellenőrzéssel, ezekre nem emlékszik."
A dolgozóknak a szórakozóhelyek nagy részénél nem lehetett saját fogyasztása. Védőitalnak ásványvizet kaptak. Néhol engedték, hogy kávézzanak, és ahol mégis fogyaszthattak, ott szigorúan vezetniük kellett azt a replilapon. A West Endben található Karma Caféban az üzletvezetőnek volt annyi kiváltsága, hogy egy főételt is ehetett, a Dokk Roomban pedig a személyzet is választhatott magának valamilyen fogást a napi menüből.
A személyzetnél egyébként nem lehetett munka közben sem pénz, sem telefon. Nyitás előtt le kellett adniuk minden náluk lévő értéket. Az üzletvezető elzárta ezeket és a munka végeztével adta vissza azokat a dolgozóknak.
A költségvetési csalás megállapításánál egyik fontos pont volt az, hogy a dolgozók a bejelentett bérüket kapják-e kézhez. Az elmondottak alapján a fizetési szisztéma vegyes volt, a háttérszemélyzet, így a biztonságiak vagy a takarítók órabért kaptak. A pultosok munkáját hetente, az üzletvezetőkét és helyetteseikét havonta ellentételezték.
A bejelentett bérük azonban kevesebb volt annál, mint amit kézhez kaptak.
Az egyik üzletvezető-helyettes, aki több szórakozóhelyen is megfordult, például a Bad Beachben, a White Angelben vagy a Hajógyári-szigeten lévő Stúdióban, arról számolt be, hogy a fizetését készpénzben kapta meg Vizoviczki Lászlótól. Annak összege nullától 250 ezer forintig terjedt, de hogy mi alapján döntötte el a főnök, hogy mennyit ad, nem tudta az illető megmondani.
Csikász Brigitta | Az új pálmákat szívesebben tanulmányozta Vizoviczki, mint az elszámolásokat | Az új pálmákat szívesebben tanulmányozta Vizoviczki, mint az elszámolásokat | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/11/25/az-uj-palmakat-szivesebben-tanulmanyozta-vizoviczki-mint-az-elszamolasokat/ | 2015-11-25 12:04:48 | true | null | null | atlatszo.hu |
A múlt hétfőn Párizsban, a Théatre du Chatelet-ben igazán impozáns gálán adták át az Aranylabdát, azóta pedig már lecsillapodtak a kedélyek. Vinícius Júniornak is volt ideje, hogy lenyelje a békát, amiért nem ő kapta meg a trófeát, hiába szivárgott ki előzőleg a "tuti" információ, hogy ő lesz a befutó. Már az sem téma, hogy a Real Madrid a gála napján testületileg lemondta a párizsi utat, merthogy közben kitudódott, Rodri, a Manchester City játékosa lesz a díjazott. Lám, így is lett, és el lehet töprengeni, ez miként derülhetett ki, hogyha erről csak néhány személy tudhatott. (A házigazda France Football főszerkesztője szerint a Real Madrid igyekezett nyomást gyakorolni rá, árulja el, Viníciusé lesz-e a díj, ő mélyen hallgatott, és szerinte ezt a spanyolok nemnek vették.)
Szóval már kilencedik napja túl vagyunk a gálán. Így most már igazán ideje lenne megtudni, mi is lett a szavazás pontos végeredménye.
Mert azt tudjuk, hogy Rodri, Vinícius Júnior, Jude Bellingham, Dani Carvajal és Erling Haaland az első öt sorrendje, ám a számszerű végeredményt, hogy ki mennyi szavazatot kapott, még mindig nem hozták nyilvánosságra. Mi több, a France Football a gála másnapján körlevélben kérte a száz zsűritagot, ne árulják el, hogyan voksoltak.
Olyan ez, mintha az olimpián kihirdetnék a 100 méteres síkfutás végeredményét, de a célfotót nem mutatnák meg. Jó néhány újságíró gondolta úgy, hogy ez így nincs rendjén. A salvadori Bruno Porzio nyitotta a meg a sort, ő már másnap közzétette a saját tízes listáját (nála amúgy Bellingham, Haaland és Toni Kroos a dobogósok). S már huszonegy újságíró árulta el, hogyan szavazott. Közülük tizenkettő Rodrit tette az első helyre, hat Vinícus Júniort. A spanyol zsurnaliszta nem titkolta, hogy nála nem honfitársa, hanem a brazil került az első helyre.
Jegyezzük meg, hogy tavaly is napokat kellett várnunk, de akkor csak öt napot, amíg kiderült a pontos végeredmény. 2023-ban október 30-án koronázták meg nyolcadszor Lionel Messit, és november 4-én tudtuk meg, hogy 462 ponttal végzett az élen, megelőzve Haalandot (357) és Kylian Mbappét (270). Akkor azért nem nagyon volt kérdéses, hogy az argentinokat a vb-címig vezető Messi nyer. A 2022-es, év végi katari világbajnokságon 7 gólt és 3 gólpasszt jegyzett, a franciák ellen fináléban is duplázott, és a torna legjobb játékosának választották.
Azt, hogy idén Rodri mennyivel nyert Vinícius Júnior előtt, a France Football ígérete szerint szombaton, tizenkét nap után tudhatjuk meg. Végül is jobb későn, mint soha. | A titok | Heves vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/sportjegyzet/2024/11/a-titok | null | true | null | null | HEOL |
- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát - erről írt az egyetem az Indexnek annak kapcsán, hogy kritikák érték az intézményt Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának védése miatt, aki "A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései" címmel írta értekezését. Érdekesség, hogy idén ez az egyetlen doktori disszertáció a jogi karon, amelyet a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására.
Mint beszámoltunk róla, Polyák Gábor médiakutató, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense a hírre úgy reagált: "a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re. Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki '56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből. Kollégák, hol a gerinc? ... Miért hányjuk arcon magunkat?" Bejegyzését a tanszékvezető azzal zárta, hogy "az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD fokozatot."
Az ELTE az ügyre szombaton reagált, és úgy fogalmaztak, a tudomány szabadsága elválaszthatatlan részének tekinti azt is, hogy a tudományos műveket és teljesítményeket kizárólag azok minősége, és ne a szerző személye alapján ítélje meg. Az ELTE vallja azt az intézményi alapelvet is, hogy a különböző gondolkodású, vallású, politikai és ideológiai meggyőződésű egyetemi polgárok alkotnak független szakmai közösséget, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek. - Az ELTE elhatárolódik minden olyan megnyilvánulástól, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemünkön tanulhasson vagy kutathasson. A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE. A szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások, még ha azok csak egyes egyetemi polgárok egyéni álláspontját is tükrözik, súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek - zárták közleményüket. | Reagált az ELTE az Orbán Balázs védése miatti kritikára | Polyák Gábor bírálatára utalva azt közölték, „a szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek”. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/reagalt-az-elte-az-orban-balazs-vedese-miatti-kritikara-169590 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Az Európai Unió felszólította a grúz hatóságokat, hogy "gyorsan, átláthatóan és függetlenül" vizsgálják ki a szombati parlamenti választásokon tapasztalt szabálytalanságokat. A nagy figyelemmel kísért szavazáson a kormánypárt, a Grúz Álom a szavazatok 54%-ával a mandátumok többségét megszerezte. A választások hivatalos eredményét az ellenzék nem fogadja el.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által vezetett közös megfigyelő misszió szerint a választások "jól szervezettek és rendezettek" voltak, de "feszült környezetet" találtak, és "széles körben jelentették a választókra gyakorolt nyomást", beleértve a megfélemlítés, a kényszerítés és a szavazatvásárlás eseteit, amelyek "veszélyeztették" a szavazás titkosságát, szabályosságát.
"Ezeket a szabálytalanságokat tisztázni és kezelni kell. Ez elkerülhetetlen lépés a választási folyamatba vetett bizalom helyreállításához" - fogalmazott közös nyilatkozatában az Európai Bizottság és Josep Borrell külügyi főképviselő, hangsúlyozva, hogy "konstruktív és inkluzív párbeszédre van szükség a politikai spektrumon keresztül".
Irakli Kobakhidze miniszterelnök igyekezett lekicsinyelni a vádakat, és a BBC-nek azt mondta, hogy a választások "a jogi elveknek megfelelően" zajlottak, és hogy "szabálytalanságok mindenhol, minden országban előfordulnak". Salome Zourabichvili elnök ezzel szemben elítélte a szavazatok orosz befolyás által történt "teljes meghamisítását", és tiltakozásra szólította fel a polgárokat.
Az EU és Grúzia közötti kapcsolatok Kobakhidze kormányzása alatt súlyosan megromlottak, ami kisiklatta az ország régóta dédelgetett csatlakozási törekvéseit.
Brüsszel elmarasztalta a Grúz Álmot az ország demokráciáját gyengítő és az orosz tekintélyelvűségre hajazó jogszabályok bevezetése miatt. Egy rendkívül ellentmondásos törvény, amely nyilvános listát hoz létre a külföldről finanszírozott médiumokról és nem kormányzati szervezetekről, arra késztette az EU vezetőit, hogy befagyasszák Grúzia csatlakozási folyamatát. További kritikát váltott ki, hogy a kormánypárt azzal fenyegetőzött, hogy törvényen kívül helyezi fő ellenfeleit, valamint az LMBT-jogokat korlátozó új törvényjavaslat is távol áll az EU-komfort joggyakorlattól.
"Az EU felszólítja Grúziát, hogy az európai integráció alapelveivel összhangban demokratikus, átfogó és fenntartható reformokat fogadjon el" - áll a közös nyilatkozatban.
"Ezzel összefüggésben az EU emlékeztet arra, hogy minden olyan jogszabályt, amely aláássa a grúz állampolgárok alapvető jogait és szabadságát, és ellentétes azokkal az értékekkel és elvekkel, amelyekre az EU épül, hatályon kívül kell helyezni."
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is hasonlóan fogalmazott, amikor felszólította a grúz hatóságokat, hogy "komolyan" foglalkozzanak a szabálytalanságokkal. Michel elmondta, hogy az uniós vezetők "meghatározzák a Grúziával való kapcsolatok következő lépéseit", amikor a jövő héten Budapesten találkoznak, és megvitatják a legfrissebb fejleményeket.
Nem világos azonban, hogy a 27 állam- és kormányfőnek sikerül-e összezárni a sorokat és egységes frontot kialakítani.
A csúcstalálkozó társházigazdája, Orbán Viktor magyar miniszterelnök elsőként gratulált Kobakhidzének és a Grúz Álomnak "elsöprő győzelmükhöz". Nem sokkal később Orbán Viktor Grúziába utazott, hogy találkozzon a miniszterelnökkel, és személyes jelenlétével legitimálja a Grúz Álom választási győzelmét.
A brüsszeli diplomaták dühösek Orbán trolldiplomáciája miatt, és bojkottot javasolnak az ország soros uniós elnökségével szemben. Ennek ellenére várhatóan valamennyi vezető, köztük Charles Michel és Ursula von der Leyen is részt vesz a budapesti csúcstalálkozón.
Orbán Viktor tbiliszi útja "kizárólag a Magyarország és Grúzia közötti kétoldalú kapcsolatok keretében zajlik" - közölte hétfőn az Európai Bizottság szóvivője. "Orbán Viktor miniszterelnök nem kapott semmilyen felhatalmazást az EU Tanácsától arra, hogy Tbiliszibe látogasson". | Az EU a grúziai választások szabálytalanságainak kivizsgálását sürgeti | A grúziai választásokat megfélemlítésről, kényszerítésről és szavazatvásárlásról szóló jelentések árnyékolták be, ami miatt az EU gyors vizsgálatot sürget. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/my-europe/2024/10/28/az-eu-a-gruziai-valasztasok-szabalytalansagainak-kivizsgalasat-surgeti | null | true | null | null | Euronews |
19 év miniszterelnökség után Orbán Viktornak 2025-től igazán jó kapcsolatai lehetnek az amerikai vezetéssel.
Az utóbbi négy évben a magyar kormány mindent megtett, hogy jóban legyen Donald Trumppal és szövetségeseivel.
Majd kiderül mire elég ez, amikor Magyarországnál lényegesen fontosabb országok is elkezdik az új amerikai elnök kegyeit keresni.
Donald Trump hivatalosan még meg sem nyerte az amerikai elnökválasztást, amikor Orbán Viktor már kitörő lelkesedéssel gratulált neki, és a miniszterelnök iránymutatását gyors egymásutánban a magyar kormány és a Fidesz sok politikusa követte. A nyugati világ nagy részében páriaként kezelt Orbán-rezsim az utóbbi négy évben iszonyatosan sok pénzt és nagyon sok energiát fektetett abba, hogy magával Trumppal és a hozzá közel állókkal jó viszonyt építsen ki. Ennek eredményeként most joggal számíthatnak arra, hogy hosszú-hosszú idő után végre jók lesznek a kapcsolataik a majd januárban felálló új amerikai kormánnyal.
Orbán Viktort miniszterelnökként még egy történelmi korral ezelőtt, 1998 októberében fogadta a Fehér Házban Bill Clinton amerikai elnök. A Fidesz első kormányzása alatt Magyarország több kelet-európai országgal együtt csatlakozott a NATO-hoz, és ennek megfelelően Orbánék kapcsolata az észak-atlanti védelmi szövetség vezető erejével sokáig korrekt volt. A magyar miniszterelnököt 2001. májusában a demokrata Clinton helyére lépő republikánus George W. Bush is fogadta Washingtonban. Nem sokkal később viszont már elkezdődött a kapcsolatok romlása. | Orbán Viktornak most tényleg lehetnek barátai Washingtonban | Az utóbbi négy évben a magyar kormány mindent megtett, hogy jóban legyen Donald Trumppal és szövetségeseivel. Majd kiderül mire elég ez, amikor Magyarországnál lényegesen fontosabb országok is elkezdik az új amerikai elnök kegyeit keresni. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/06/orban-viktornak-most-tenyleg-lehetnek-baratai-washingtonban | null | true | null | null | 444 |
Libermant alaposan kifaggatták
Több mint két órán át hallgatta ki kedden az izraeli rendőrség a korrupcióval és pénzmosással gyanúsított külügyminisztert, Avigdor Libermant.
2010. március 3. szerda 08:22 - HírExtra
Az izraeli rendőrség csalásellenes részlege több alkalommal kihallgatta már az ultranacionalista Jiszráél Béténu párt elnökét korrupció, pénzmosás és az igazságszolgáltatás akadályoztatása gyanújával. A rendőrség keddi közlése szerint ezúttal azt a gyanút is megfogalmazták a politikussal szemben, hogy Izrael volt fehéroroszországi nagykövete révén jogtalanul jutott hozzá saját bűnvádi eljárásával összefüggő bizalmas információkhoz.
Az izraeli rendőrség 2008-ban Izrael minszki nagykövetségén keresztül segítséget kért a fehérorosz hatóságoktól egy Liberman elleni bűnvádi eljárással kapcsolatosan, és a titkos rendőrségi folyamodványban felsorolta a nyomozók látókörébe került fehérorosz személyeket és banki kivonataikat.
Az izraeli nagykövet azonban felbontotta a borítékot, lemásolta a dokumentumokat, és Minszkben személyesen adta át őket Libermannak. A volt minszki nagykövet - akinek karrierje lendületesen ívelni kezdett felfelé Liberman minisztersége idején - már beismerte, hogy elkövette a hivatali visszaélés bűntettét.
A rendőrségi kihallgatás után Liberman "támadásba lendült": ügyvédje révén tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy keresetet nyújt be a rendőrség ellen, amiért kényes információkat szivárogtatott ki a sajtónak a kihallgatásról. Az ügyvéd sérelmezte, hogy a sajtó tudomást szerzett védence kihallgatásának minden részletéről, még mielőtt véget ért volna a kihallgatás.
Forrás: MTI | Libermant alaposan kifaggatták | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2010/03/03/libermant-alaposan-kifaggattak/ | 2010-03-03 11:27:02 | true | null | null | Hírextra |
|
Fidesz;Kanada;export;magyar export;
2020-05-13 12:36:40
Kormányközeli vállalkozó cége nyerte el a kanadai magyar kereskedőházra kiírt egymilliárdos tendert
Balla Sándor remek kapcsolatokat ápol a fideszes vezetőkkel - és nem mellesleg a pályázatot kiíró ügynökséggel is.
Magyar borok kanadai promóciójával foglalkozik az a cég, ami április 30-án egyedüli pályázóként nyerte el a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség egy torontói kereskedőház üzemeltetésére kiírt pályázatát. Amegállapodás értelmében egy olyan kereskedőházat kell fenntartaniuk, ami magyar kis-és középvállalkozások termékeit segíti a kanadai piacra, és kapcsolja össze a magyar kereskedőket a helyi vevőkörrel.
A pályázat győztese, a torontói Vinum Tokaj Canada Inc. határozatlan időre (a hatályos szabályok esetében a becsült időtartam ilyen esetekben 48 hónap), összesen 944 millió forint értékben vállalta, hogy teljesíti a HEPA amúgy meglehetősen egyedi feltételeit: a megállapodás szerint egy 20 négyzetméteres hűtőházat, egy 100 négyzetméteres raktárhelyiséget, hét munkatársat és egy 3,5 tonnás kisteherautót biztosít majd az exportfejlesztési és promóciós partneriroda működtetéséhez.
A kanadai mindenes
Az eredményhirdetéséről csütörtökön hvg.hu számolt be elsőként. Érdekes lehet azonban a győztes cég háttere is: a
Partnerként egyeztetnek a HEPA igazgatójával
A remek együttműködést mutatja, hogy tavaly május végén a vállalkozószövetség és a HEPA hivatalosan egyeztetett arról, hogyan lehetne fellendíteni a kanadai-magyar vállalkozások kapcsolatát és a két állam kereskedelmét. Az eseményen Balla társaságában részt vett Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója, Magyar Levente miniszterhelyettes és Palkovits Valér torontói főkonzul. (Balla a lenti képen középtájt, Magyar Levente jobboldalán áll- a szerk.)
A megbeszélés után szeptemberben már Hendrich és Balla együtt látogatott el a felvidéki szilágyperecseni Hagymafesztiválra: „a résztvevőket Balla Sándor, a Kanadai Magyar Vállakozók Szövetségének elnöke és a CanImpEx Marketing Inc. elnöke tájékoztatta arról, hogy a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a CanImpEx (...) közös tevékenységének köszönhetően azon dolgoznak, hogy a magyarországi mellett a határon túli gasztrotermékek is bevezetésre kerüljenek az észak-amerikai piacon” - számolt be a rendezvényről Facebook-oldalán a kanadai vállalkozó szövetség.
A CanImpEx októberben már szintén a Hepa és a torontói főkonzulátus támogatásával tárgyalt Kelet-Kanadában a magyar termékek helyi termesztéséről - erről egy helyi lap, a Magyar Élet tudósított. Talán az sem mellékes, hogy a torontói irodaüzemeltetési pályázaton frissen befutó Vinum Tokaj Canada Inc. egyik alvállalkozóként pont a CanImpExet nevezte meg; de egy másik Balla-féle cég, a North Star Wall Systems is szerepel az alvállalkozói listán.
A kanadai magyar vállalkozó szívesen tölt időt fideszes politikusok társaságában: mint arról a Kanadai Magyar Hírlap több cikkben írt, Balla ült már egy limuzinban Mátrai Márta fideszes képviselővel, Tokajból importált borait pedig L. Simon László is megkóstolta egy vancouveri eseményen. Legutóbb pedig a külügyminiszter Facebook-videóján láthattuk Ballát, amint Palkovits Valérral védőmaszkot oszt az Egyesült Államokból repülővel hazamenekített magyaroknak -a torontói főkonzulátus molinója előtt.
A nyertes pályázat kapcsán megkérdeztük a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséget – szerintük nem összeférhetetlen-e, hogy egy olyan cég legyen torontói irodájuk üzemeltetője, melynek vezetője, Balla több tisztségében is együttműködik, partnerként lép fel a HEPA-val.
A HEPA szerint minden rendben
Az exportügynökség cikkünk megjelenése után, szerdán délután válaszolt kedden elküldött kérdéseinkre. Szerintük a szerződés szabályos: "A HEPA, az általa kiírt közbeszerzési eljárásban az ott meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok vizsgálatára köteles, ilyen ok az eljárásban az ajánlattevővel szemben nem merült fel. A közbeszerzési eljárás a vonatkozó jogszabályi előírások és ezek által biztosított transzparencia betartásával került lefolytatásra" - írták.
Abban sem láttak problémát, hogy a velük több fronton is együttműködő, szövetségi elnök Balla cége a befutó: mint fogalmaztak, " a Kanadai Magyar Vállalkozók szövetsége sikeres magyar vállalkozók egyeztető platformja, melynek célja a Kanadában élő magyarság támogatása és gazdasági tevékenységeik összehangolása és erősítése. "
Másfél hónapig tart, mire egy magyar termék kijut a piacra
Lapunk már a kiírás idején felfigyelt a HEPA irodaház- pályázatára: szemet szúrt a jelentős összeg, és az egyedinek mondható elvárások, de az sem volt egyértelmű, miért kell egyáltalán külön torontói partnerirodát biztosítani a magyar kkv-k termékeinek.
Január végén elküldött kérdéseinkre az Exportfejlesztési Ügynökség is elismerte: a magyar vállalkozások számára óriási kihívás, hogy mintatermékeiket eljuttassák a tengeren túlra, és ennek finanszírozására önerőből csak kevesen képesek - és még ott logisztika problémája is, hiszen Kanadába 1-1,5 hónapon belül lehet csak kijuttatni mintadarabokat.
Ezen a helyzeten javítana elvileg a torontói promóciós partneriroda; megválaszolatlan kérdés azonban, hogy mire lesz elég majd a 100 négyzetméteres raktárhelyiség és a 20 négyzetméteres, szoba nagyságú hűtőrészleg.
A HEPA mindenesetre bizakodó: a beruházást szerintük indokolttá teszi, hogy Kanada és Magyarország közötti kereskedelmi mérleg egyre pozitívabb képet mutat. Mint írták, 2016-ban a magyar termék export 250 millió amerikai dollár, a szolgáltatás export 110 millió dollár volt, 2017-re viszont a termék export 276 millió dollárra a szolgáltatás export 113 millió dollárra, 2018-ra a termék export 312 millió dollárra, a szolgáltatás export pedig 125 millió dollárra emelkedett.
A vállakozószövetség is örült az új kereskedőháznak
Nagy örömmel fogadta az exportügynökség irodanyitási terveit a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége is, akiket szintén év elején kerestünk meg: mint írták, bíznak benne, "hogy ennek köszönhetően a kanadai diaszpórában élő 360 ezer magyart és a magyarországi termékek iránt aktívan érdeklődő kelet-európai származású kanadaiakat hatékonyabban lehet majd elérni a szélesedő termékskálával." Az öröm most kettős lehet, hiszen az irodaházat végül a vállalkozószövetség elnökének cége üzemeltetheti. | Kormányközeli vállalkozó cége nyerte el a kanadai magyar kereskedőházra kiírt egymilliárdos tendert | Balla Sándor remek kapcsolatokat ápol a fideszes vezetőkkel - és nem mellesleg a pályázatot kiíró ügynökséggel is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3077848_kormanykozeli-vallalkozo-cege-nyerte-el-a-kanadai-magyar-kereskedohazra-kiirt-egymilliardos-tendert | 2020-05-20 17:28:00 | true | null | null | Népszava |
A Facebook-oldalán azt írta, hogy 22 szülő igényelt gyermeke számára iskolakezdési támogatást. A kérelmeknek megfelelően 20 részesült segítségben, az összességében 600 ezer forintot a közelmúltban vehették át a sikeresen pályázó családok. | Hatszázezer forintot osztottak ki Méhkeréken | Harminc méhkeréki gyermek vonatkozásában biztosítottak összességében 600 ezer forintos iskolakezdési támogatást a településen – ismertette Tát Margit, Méhkerék polgármestere. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/mehkerek-iskolakezdesi-tamogatas | null | true | null | null | BEOL |
E ház falai között végezték ki 1957. február 2-án Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt - olvasható azon az emléktáblán, amelyet a Kazinczy utcában, az egykori laktanya épületén helyeztek ki korábban. Itt tartottak hétfőn megemlékezést, tisztelegve az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. A rendezvényen Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház művésze mondta el Faludy György: 1965, te csillag, valamint Vörösmarty Mihály: Előszó című verseit.
1957. február 2-án reggel 6 óra előtt pár perccel öt-öt karhatalmista állt a fához állított Mány Erzsébettel és Farkas Mihállyal szemben. A tűzparancsra vártak - kezdte megemlékezését dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. Majd feltette a kérdést, hogy milyen bűnt követtek el a fiatalok: a 20 éves Mány Erzsébet anya nélkül nőtt fel, korábban jelentéktelen összegű táppénzcsalásért és lopásért ítélték el, míg a 28 éves Farkas Mihály tartalékos hadnagy volt.
- 1956 októberében ismét megjelent a remény, hogy másként, szabadon, talán jobban is lehet élni, mint a megelőző években. A szovjet lánctalpak aztán november 4-én eltiporták a forradalmat, a szabadságharcot, a bosszúszomjasak pedig a szovjet katonákkal a hátuk mögött készen álltak a leszámolásra - folytatta. A forradalmi tanácsok egy ideig még működtek - voltak tüntetések, sztrájkok -, november végétől viszont már a hatalom elkezdte fitogtatni erejét. December 8-án bejelentették, hogy lőnek, 11-én pedig kihirdették a statáriumot.
A gyulai demonstrációk közül a december 17-ei vált végzetessé Mány Erzsébet és Farkas Mihály számára. A rendőrség előtt tömeg jelent meg, erre a karhatalmisták riasztó lövéseket adtak le, többen megsebesültek. A fiatalok egy csapata Gyulaváriba indult, hogy fegyvert szerezzenek, és hogy megállítsák a karhatalmistákat; a határőrségtől szereztek is fegyvert. Aztán rávették a fiatalokat, hogy inkább vigyék vissza a fegyvert, valamint menjenek haza, és mindez így is történt. A történtekkor senki sem sérült meg.
A letartóztatások viszont immár 18-án megkezdődtek. Mány Erzsébetet január 3-án tartóztatták le, a tárgyalás 8-án kezdődött, és 10-én megszületett az ítélet is. Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, a többiek 5-15 év börtönbüntetést kaptak - ismertette dr. Bácsmegi Gábor. A hatalom a kegyelmi kérvényt - hogy a halálos ítéletet változtassák át életfogytig tartó szabadságvesztésre - elutasította. Ezt a döntést február 1-jén, este 9 órakor közölték a fiatalokkal, és másnap, február 2-án reggel 6 órakor megérkezett a tűzparancs, azaz végrehajtották az ítéletet.
- Az ítélet a statárium ellenére is megdöbbentő, hiszen senkinek sem esett baja - folytatta a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. A rendszernek szüksége volt bűnbakokra, és ennek a célnak tökéletesen megfelelt a büntetett előéletű Mány Erzsébet és az egykori katona Farkas Mihály. A statuálás volt a lényeg. Mint fogalmazott, a fiatalok csak szeretteiket, Gyulát akarták megvédeni a szovjetektől, a pufajkásoktól. Az életükkel fizetettek ezért, mint ahogy sokan 1956-ban, akik hitték, hogy a padlássöprős, beszolgáltatós, kuláklistázós életet le lehet cserélni egy szabad, demokratikus, Európához közel álló világra.
A megemlékezésen többen megkoszorúzták a Mány Erzsébet és Farkas Mihály emlékére elhelyezett emléktáblát, így koszorúzott
a békéscsabai önkormányzat és a polgármesteri hivatal nevében Bálint József alpolgármester, valamint dr. Bacsa Vendel jegyző és dr. Kiss Gyula aljegyző;
Békés Vármegye Önkormányzatának képviseletében pedig Szegedi Balázs alelnök. | Így végezték ki Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt | 1956 hőseire emlékeztek Békéscsabán, a Kazinczy utcában, az egykori laktanya épületénél. Itt végezték ki 1957. február 2-án Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/many-erzsebet-farkas-mihaly-1956-kazinczy | null | true | null | null | BEOL |
Az üzleti világban mozgó gazdasági újságíróból váltott a nonprofit, civil szférára. Miért?
Való igaz, sokáig gazdasági újságíróként és lapszerkesztőként dolgoztam, utána pedig tanácsadóként. Már jó ideje érzékeltem, micsoda béklyó a magyar gazdaságon a korrupció. Amikor az elődöm, Alexa Noémi leköszönt, és felmerült, hogy pályázzam meg az ügyvezetést, vonzónak tűnt a feladat, hiszen a szervezet nemes célért küzd, független, jó a reputációja. Ráadásul a TI nemcsak civil szervezet, kutató-elemző műhely is, ez is vonzott. Közel három évig a TI kuratóriumának tagja voltam, így nem független tőlem az, ami az elmúlt években történt.
Újságíróként próbálták megvesztegetni?
Klasszikusan nem. De azért amikor a Figyelő főszerkesztője voltam, és a kinevezésem után néhány hónappal kirobbantottuk a brókerbotrányt, azért jött néhány telefon, nem mondanám, hogy nagyon sok. Ha az ember olyan képet alakít ki magáról, hogy nem megy bele kétes háttéralkukba, egy idő után rájönnek, hogy felesleges próbálkozni. De persze volt olyan, hogy írjunk jót vagy legalábbis nem rosszat egy cégről, és akkor majd dől a hirdetés.
És olyan, hogy valamit ne írjanak meg?
Ilyen is előfordult, és ha tartalmilag nem volt megalapozott a külső kritika, akkor ezeket is hárítottam.
Akkor Ön is benne van abban a 80 százalékban, akik a Transparency felmérése szerint érzékelik az üzleti élet korrupciós nyomását a politikán.
És fordítva is: a politika nyomását az üzleti életen. A nyáron közzétett korrupciós barométerünknek ezen kérdése arra vonatkozott, hogy az állami döntéshozatal során a közérdeket részben vagy egészében kiszorítják-e az üzleti vagy magánérdekek. A magyarok 82 százaléka szerint igen, és csak sovány vigasz, hogy a régióban máshol sem jobb a helyzet. Minden létező felmérésünk azt mutatja, hogy Magyarországon az emberek a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak, utána pedig az üzleti szektort.
Elképesztően korruptnak tartják a politikát, de ha az emberek a saját környezetükben tapasztalnak korrupciót, a felmérés szerint 70 százalékuk azt nem jelentené. Mintha úgy gondolnák, minden a politikusok sara, a hétköznapi embernek viszont nincs semmi tennivalója.
A 70 százalék valóban fontos szám, a barométerben ez az egyetlen olyan adat, ahol érdemi eltérés van a régiós országokhoz képest. Szlovákiában ez a jelentési arány 50 százalék körüli, és Romániában vagy éppen Horvátországban is messze magasabb, mint nálunk. Kérdés, miért. Elég egyértelműen az derül ki a vizsgálatainkból, hogy nálunk az emberek többsége közömbös a korrupciós ügyek iránt. Magasan van az ingerküszöb. A többség azt gondolja, a korrupcióval együtt kell élni, az bele van kódolva a magyar valóságba.
De miért ne lehetne együtt élni vele? Mi a baj a korrupcióval?
A korrupció persze morális kérdés is, de nagyon fontos, hogy messze nem csak az. A fogalom a latin rombolás szóból származik: szétzilálja a társadalmi és gazdasági viszonyokat. A korrupció hosszú távon borzasztóan drága, és kihat egy ország versenyképességére is.
Magyarország esetében mekkora ez a negatív hatás?
A Világgazdasági Fórum friss adatait idézném. Szakértői és üzletemberek által adott becslések és statisztikák alapján versenyképesség szerint rangsorolják az országokat, 12 pillér segítségével. Magyarország 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest a 60. helyről a 63.-ra csúszott vissza, 2000-ben még a 29.-ek voltunk, döbbenetes a lecsúszás bő egy évtized alatt. Ráadásul az egyik pillér, az „intézményi feltételek és működés” esetében nem 63.-ok, hanem 84.-ek vagyunk.
Alaposabban megnézve az intézményeken belüli alindexeket, akad jó pár, melyekben még ennél is rosszabbul állunk. Ilyen például a kormányzati politika átláthatósága. Ezen a téren Magyarország a 148 országból a 132. helyen található. Olaszországot leszámítva a teljes EU bőven megelőz minket, és olyan országokkal vagyunk egy szinten, mint Irán, Algéria vagy az ébredő Mali.
Egy másik eléggé döbbenetes adat, hogy az állami szabályozás terhére vonatkozó alindex szerint 148-ból 140.-ek vagyunk. Ez is mutatja, hogy Magyarországon az erős állam képe és mítosza mögé bújik a korrupció. De bőven a globális mutatónk alatt vagyunk a cégek etikai magatartását vizsgáló alindexben is, a 92.-ek. Mindez azt jelenti, hogy az átláthatóság nagyon erősen összefügg a versenyképességgel.
Ez egyébként látszik a globális rangsorból is: ezen a versenyképességi listán és a TI által legutóbb 2012 decemberében kiadott rangsorban, amely az országokat a korrupciós fertőzöttség szerint rangsorolja, a legjobban teljesítő első hat országból négy ugyanaz: Svédország, Svájc, Finnország és Szingapúr.
A kormány gazdasági stratégiája részben arra épül, hogy külföldi termelő multikkal kötnek szintén átláthatatlan stratégiai partnerségi szerződéseket. Vagy ha multiktól vásárolnak vissza üzletágakat, és ilyen például az E.ON-felvásárlás, akkor sem hajlandóak nyilvánosságra hozni, pontosan mibe is kerül ez. Ez nem melegágya a korrupciónak?
A kormányzati politika átláthatóságában elfoglalt 132. hely pontosan ezt mutatja. Az egész stratégiai partnerségi rendszer egy szürkezóna. Nem lehet tudni, miről állapodnak meg, ami ezekből az alkukból nyilvánosságra kerül, szinte semmit nem mond. A kormány nem intézményekben és játékszabályokban gondolkodik, hanem akciókban és alkukban.
Pedig érdemes lenne megnézni a legújabb szakirodalmat, hogy mitől lesz egy ország versenyképes, mitől indul meg a növekedés. Daron Acemoglu török–amerikai közgazdász és szerzőtársa írt egy könyvet Miért buknak el a nemzetek? címmel, amelyben egyértelműen azt mondja, az intézményi tényezőknek van döntő szerepük ebben, és nem – például – a kulturális meghatározottságnak.
Magyarul: a hatékony ösztönzőknek, a befogadó intézményeknek, a mindenkire érvényes játékszabályoknak van a legnagyobb hatásuk arra, hogy egy ország miként teljesít. A rossz beidegződések ezeken keresztül változtathatók. Ez a legnagyobb különbség a sikeres országok és a lemaradók között. A legfejlettebb országokban is van korrupció, de az átlátható intézményi környezet egyrészt nagyobb eséllyel szűri ki ezeket a visszásságokat, másrészt a mechanizmusok arra ösztönöznek, hogy ne csalj.
A magyar kormány viszont rombolta a piac játékszabályait az elmúlt három évben. A magántulajdon szentségét sokszor megkérdőjelezik, sérült a jogbiztonság és kiszámíthatatlanná vált a jogalkotás. A kormány kiválaszt és helyzetbe hoz egy neki tetsző kört. Ezért sokszor nem abban versenyeznek a szereplők, hogy ki tud hatékonyabban működni és nagyobb profitot szerezni, hanem abban, hogy ki keresi jobban a hatalom kegyét. A kormány egyfajta keletiesebb, államkapitalista modellben gondolkozik. A tudomány jelenlegi állása szerint ez az ország tartós leszakadásához vezet.
A Transparency vitte be a közbeszédbe a state capture fogalmát, vagyis azt, hogy az államot már a szabályok megalkotásán keresztül foglyul ejtik bizonyos érdekcsoportok. Hol van még példa ilyenre?
Ha a magyar kormány új vélt vagy valós szövetségeseit nézzük, Közép-Ázsiában nagyon sok ilyen van. De a mi régiónkban is sok helyen összefonódik a politikai és a gazdasági elit. A mai magyar eset annyiban különleges, hogy itt nem olyan state capture-ről, az állam érdekcsoportok általi foglyul ejtéséről van szó, ahol az erős oligarchák megeszik a gyenge államot.
Az állam ma Magyarországon túl kiterjedt: mindenről a politika dönt, arról is, amiről nem kellene. Ez a korrupciós mintákban is megnyilvánul. A korábbi, 2010 előtti korrupció, amely volumenében szintén kolosszális méreteket öltött, egy decentralizált működést tükrözött, a mai egy központosítottat.
És még két ponton változtak a korrupciós minták: a fékeket és ellensúlyokat szisztematikusan meggyengítették. A bíróságokat leszámítva alig lehet olyan állami intézményt mondani, ahol napi szinten ne a kormányzati érdek érvényesülne. A harmadik, amiben eltér ez a korrupciós minta a korábbitól, hogy a trafikügyhöz hasonló, már a törvényalkotástól fogva tetten érhető járadékvadász esetek megszaporodtak. A trafikmutyi azt mutatja, hogy legalizálható egyes csoportok kedvező helyzetbe hozása, már a látszat sem számít.
A Közgépet is egy ilyen state capture esetnek látja?
Fontos, hogy bizonyítani tudjam az állításaimat, ezért csak annyit mondok, hogy a Közgép forgalma az elmúlt években magyar viszonylatban úgy nőtt, mint a Facebooké a nemzetközi szinten. Mindenki döntse el, hogy a Közgép piaci teljesítménye indokolja-e ezt a szárnyalást.
Az előző kormány részben a korrupciós ügyeibe bukott bele. Most is vannak súlyos botrányok, és a felmérések is azt mutatják, hogy az emberek a korrupciós helyzet romlását érzékelik, de mindez nem jelenik meg a kormánypárt támogatottságában. Mi lehet a magyarázat?
Régóta divat a korrupció Magyarországon. Gondoljunk vissza a késő Kádár-kori gmk-k korszakára: az állam infrastruktúráján magánhaszon keletkezett, ez volt a modellnek a lényege. De ha úgy tetszik, a Kádár-rendszer egésze maga volt a korrupció: kevesek kiváltsága sokak rovására. A szűk elit visszaélt a hatalmával.
A rendszerváltás után is, hol jobban, hol kevésbé, végig jelen volt a korrupció, a közpénzek elherdálása. Azt is mondhatnám, ez a haverok kapitalizmusa, ami nem új keletű jelenség, de most nagyon így van. És ebben a haveri kapitalizmusban mindenki hozzászokott ehhez a dologhoz, szinte el sem tudjuk képzelni, hogy történhetne másként is. Innen adódik, hogy nagyon magas az ingerküszöb, ezt már lapszerkesztőként is megtapasztaltam. Ezt igazolják vissza a felméréseink is: egy friss, a felsőoktatásban végzett vizsgálat szerint a hallgatóknak csupán az ötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek.
Igaz lenne, hogy az emberek a milliós-tízmilliós lopásokat értik csak meg, ráharapnak például a képviselői költségtérítések ügyére, de a tíz- és százmilliárdos sztorik felett átsiklanak?
Nem szabad elvárni, hogy a nagyon bonyolult korrupciós történeteket mindenki rögtön átlássa. A trafikügy viszont egyszerűbben megérthető, ahogy a képviselők vagyonosodása is: van neki Audija vagy nincs? A földügy vagy a takarékszövetkezetek államosítása bonyolultabb sztori. A média feladata, hogy ezeket plasztikusan elmagyarázza. Olyasmire gondolok, hogy egy jobb helyen lévő trafik nettó jelenértéke 80-100 millió forint, vagyis ha valaki a szerencsés – és átláthatatlanul kiválasztott – nyertesek közé tartozik, és viszi a boltot hosszú időn keresztül, akkor ennyi pénzhez jut.
A sajtó persze több ügyet is felderíthetne, de relatíve így is sokat felderít. Itt tényleg egy ingerküszöb-probléma van: egész egyszerűen az emberek beletörődtek abba, hogy ez egy ilyen következmények nélküli mutyiország. Ötből négy fiatal szerint csak tiszta eszközökkel, korrupció nélkül nem lehet érvényesülni Magyarországon. Pedig nincsenek ilyen eleve elrendelések.
Az olyan magyarázatok, hogy a mi kultúránk olyan, hogy bizalmatlanok vagyunk, megszegjük a szabályokat, nem tudunk együttműködni, trükközünk úton-útfélen, bizony megváltoztathatóak, akár viszonylag rövid távon is. Csak ehhez nagyfokú elköteleződés kell az elit részéről, hiszen az elitnek van alapvető felelőssége abban, hogy milyen játékszabályokat alakít ki, és milyen példát mutat.
Leegyszerűsítve: ez jelentheti azt, hogy egy kormány korrupttá tud tenni egy népet?
Én inkább úgy mondanám, hogy az elit korrupttá tudja tenni az országot, de legalábbis nagy a felelőssége abban, ha egy ország korrupt. De okos szabályozással és ösztönzőkkel az elit ki is tudja vezetni az országot a korrupcióból. Nincs olyan fátum, hogy Magyarország menthetetlenül korrupt. Még akkor sem, ha az emberek többsége ezt így érzi.
És egy korrupt elit ki tudja vezetni az országot a korrupcióból?
Bizonyára nem. Ha másért nem, azért, mert nem hiteles akkor, amikor a tiszta közéletről papol.
Hisz az elitcserében? Vagy hogyan máshogy lehet az elitet megtisztítani a korrupciótól?
Az elit nyilvánvalóan nem homogén: ahogy a társadalom minden részében, az elitben is vannak, akik korruptak, és vannak, akik nem. Az utóbbiak példamutatására lenne szükség. Az elitellenesség egy másik véglet, ahová nem kellene eljutni, az nem vezet sehová, vagy esetleg a katasztrófához. Másfelől az sem jó, ha csak az úgynevezett kulturális okokat tesszük felelőssé a korrupcióért és a sikertelenségért, mert az meg az önfelmentéshez és a beletörődéshez vezet. Megoldásokban és nem sérelmekben kell gondolkodni.
Politikai és üzleti vezetőkkel, döntéshozókkal, egyszóval az elit tagjaival beszélgetve az az ember benyomása, egy jó részük szintén átlátható játékszabályokat szeretne, de mivel úgy érzik, nem tudnak változtatni, inkább alkalmazkodnak. És közben persze nem tartják magukat korruptnak.
Nem hiszem, hogy ebben az esetben fel lehetne menteni az egyént. Mindenkinek módjában áll kilépni a korrupciós helyzetből, és azt mondani, hogy nem vesz részt benne. De ugyanoda, az intézményi feltételekhez jutunk vissza: ha mondjuk minden vállalatnál lenne egy belső ellenőrzési rendszer, amely kiszűrné már magát a korrupciós kockázatot is, és ugyanez meglenne a közintézményeknél is – nem fantáziákat mondok, ezek a beépített mechanizmusuk megvannak például Németországban –, az rögtön csökkentené a korrupció mértékét.
Ha a kormány nem torzítaná szisztematikusan a piaci működést, hanem csak a szabályozásra figyelne, az is fehérítően hatna a gazdaságra. A dohánykereskedelembe történt állami beavatkozás pár hónap alatt több tízmilliárd forinttal növelte meg a feketegazdaságot. Egy másik szakértői becslés szerint évente 35-40 milliárd forint folyik ki csak az állami vállalatokon keresztül korrupciós járadék formájában, ez tehát a korrumpálók nettó haszna.
És ami kifolyik, abból majd visszacsorog a pártokhoz a kampányban. Mivel készül a Transparency a választásokra?
Most is követni fogjuk a kampányköltéseket, beleértve a pártokhoz közel álló civil szervezetekét is, valamint a kormányzati hirdetéseket. Azokra a jelenségekre akarjuk felhívni a figyelmet, amelyek befolyásolhatják a választás tisztaságát. A kampányfinanszírozásban egyébként volt olyan javaslatunk, amely beépült a törvénybe: az egy képviselőjelöltre jutó kampányköltési korlát felemelését már régóta sürgettük. És a határon túli választói névjegyzékek nyilvánossá válása is több civil szervezet, köztük a TI szorgalmazására valósult meg.
Nem fél attól, hogy a Transparencyt is bele fogják keverni a pártpolitikai adok-kapokba?
Nem. Azt hiszem, ezen a ponton nem lehet fogást találni a Transparencyn. A TI megalakulásától kezdve mindig kritikus volt az aktuális kormány politikájával szemben. A TI 2008-ban azt mondta, hogy a korrupció intézményesült Magyarországon, utalva arra, hogy a helyzet akkor is elkeserítő volt korrupciós szempontból. A TI idén tavasszal és a Gyurcsány-kormány alatt is kivonult a kormány által életre hívott antikorrupciós munkacsoportból, mert akkor ugyanúgy színjátéknak érezte, mint ahogy most áprilisban is.
Bajnai Gordonnak is volt egy miniszterjelöltje, aki végül azért nem lett miniszter, mert a Transparency nyilvánosságra hozta, hogy részt vett egy kartellügyletben. A TI akkor is hangosan tiltakozott, amikor 2008-2009-ben a Legfelsőbb Bíróságnak és az Állami Számvevőszéknek nem volt elnöke. A politikusok jobbára ellenzékből küzdenek nagy elánnal a korrupció ellen, amikor kormányra kerülnek, a lelkesedés lelohad, és onnantól kezdve felsőbb érdekek vezérelnek. Ilyenkor szólni kell. | Ez a haverok kapitalizmusa | Ez a haverok kapitalizmusa - A Közgép forgalma úgy nőtt, mint nemzetközi viszonylatban a Facebooké, ám az ingerküszöb már olyan magas, hogy mindenbe beletörődünk. A korrupcióból az elit vezethet ki minket. Interjú. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/10/16/ez_a_haverok_kapitalizmusa/ | 2013-10-16 19:13:00 | true | null | null | Index |
Pop-up kiállítás nyílt a felújított Liget Centerben. A fejlesztő cégcsoport az Art is Business-szel, valamint a Paradigma Ariadné építészirodával közösen "Modernizmus darabokban" címmel hozott létre építészettörténeti tárlatot, amelynek középpontjában a jelenleg már az RTL belvárosi bázisaként funkcionáló épületegyüttes, az egykori MÉMOSZ-székház áll. A finisszázsra november 18-án, hétfőn, 18 órától kerül sor, ahol tárlatvezetés várja az érdeklődőket és a kiálltással párhuzamosan a kiállító képzőművészek is beszélnek képeikről.
A komplexum a hazai modernista építészet kiemelkedő példájának számít, ennek tudatában kapott 1999-ben örökségvédelmi oltalmat. A tárlat szervezőinek célja a mintaszerű műemlékfelújításon átesett ingatlan történetén keresztül bemutatni a közel 75 éves épület múltját, jelenét és jövőjét.
A kiállítás apropóját az adta, hogy a közelmúltban adták át a Liget Centert, az RTL új belvárosi székházát, amely az egykori MÉMOSZ (Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége) székház, mai nevén a Liget Center Auditorium és Classic újjászületése modern, fenntartható irodakomplexumként. A felújítás a TIBA Építész Stúdió tervei alapján valósult meg, a belsőépítészetért pedig a LAB5 architects felelt. A műemléki épületek mellé egy teljesen új boutique-irodaház is felépült Liget Center Vitrum néven, amely otthont ad a tárlatnak.
A "Modernizmus darabokban" című kultúrtörténeti kiállítás a MÉMOSZ székház történetét helyezi fókuszba és különleges aspektusból, izgalmas keretrendszerbe foglalja a komplexum múltját, jelenét és jövőjét. A tárlat részletesen bemutatja a házat, a művészeti értékeit, az építészeti vívmányait és az általa felölelt különböző életszakaszokat és korszakokat, ezzel is szemléltetve, hogy a modern építészet nem esik távol a történeti építészettől. A bemutató két részből áll: az egyik egyfajta ráhangolódás a korra, amelyben az épületegyüttes létrejött, a másik pedig a MÉMOSZ-székház épületének elemeit installatív módon megidéző kiállítás. A tárlatot a korszakokat meghatározó műalkotások darabjai egészítik ki, amelyek segítik az építészettörténeti kontextus mélyebb értelmezését.
"A Paradigma Ariadné egyik alapvetése, hogy a hazai építészeknek egyszerre kell képesnek lenniük magas minőségben megtervezni ügyfeleik épületeit és párhuzamosan jelen lenni az építészeti kultúra területén előadások, publikációk és ahogy ez a megvalósult együttműködés is mutatja kiállítások formájában. A Paradigma Ariadnéban mi hisszük azt, hogy ennek a kettő tevékenységnek az együttes jelenléte egy irodában minőségibb épített környezetet hoz létre" - nyilatkozta Smiló Dávid, a Paradigma Ariadné ügyvezetője. | Hétfőig látogatható a Liget Center építészeti örökségét bemutató tárlat | Pop-up kiállítás nyílt a felújított Liget Centerben. A fejlesztő cégcsoport az Art is Business-szel, valamint a Paradigma Ariadné építészirodával közösen „Modernizmus darabokban" címmel hozott létre építészettörténeti tárlatot, amelynek középpontjában a jelenleg már az RTL belvárosi bázisaként funkcionáló épületegyüttes, az egykori MÉMOSZ-székház áll. A finisszázsra november 18-án, hétfőn, 18 órától kerül sor, ahol tárlatvezetés várja az érdeklődőket és a kiálltással párhuzamosan a kiállító képzőművészek is beszélnek képeikről. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/hetfoig-latogathato-a-liget-center-epiteszeti-orokseget-bemutato-tarlat-1 | null | true | null | null | építészfórum |
A támadások mibenlétét Dúró ezúttal nem részletezte, ezzel szemben arra kéri a kormányt, hogy jövő év január 31-ig dolgozzák ki a javaslat jogi hátterét. A pénzbeli juttatás feltétele mindössze annyi lenne, hogy a házaspároknak Magyarországon kellene elkölteniük a jutalomként kapott forintokat, amiből világosan látszik, a Mi Hazánk több mint tíz éve házasságban élő alelnöke nem csak a családokra - az apa férfi, az anya nő -, hanem rajtuk keresztül a magyar gazdaságra is gondol. A hosszú házasságban élő párok ugyanis nem költhetnék el külföldön a már ma sem horribilis összeget, a reménybeli törvényalkotó így kívánja elkerülni, hogy a magyar emberek pénze idegen vállalkozások profitját gyarapítsa.
A javaslat előremutató és fontos. Már csak azért is, mert KSH adatai szerint 2023-ban mindössze 50150 házasságot kötöttek Magyarországon, ami 30 százalékkal kevesebb a 2021-es rekordnál. (Ez utóbbi csúcs is feltehetően annak köszönhető, hogy a 2020-ban tetőző Covid járvány miatt sokan egy évvel elhalasztották a boldogító igen kimondását.)
Az ötlet tehát mindenképpen üdvözlendő, s bár Dúró képviselő beadványában nem említi, ám a házasság mellett az élet más területeire is ki lehetne terjeszteni. Például úgy, hogy azok is kaphassanak 100 ezer forintot, akikről egyértelműen bebizonyosodik, hogy tíz éven keresztül nem loptak. Nem vettek el a közös vagyonból, nem károsították meg nemzettársaikat. Az ő esetükben még csak nem is lenne kikötés a házasság - élettársi kapcsolatban élő, vagy egyedülálló személyek is kaphatnának ilyen jogcímen százezer forintot.
Az is meggondolandó, hogy a majdan remélhetőleg törvénnyé nemesülő előterjesztés azokra is vonatkozna, akik dokumentumokkal tudják igazolni, hogy egy évtizeden át nem bontották le a jogállamot, nem szállták meg az ügyészséget és nem foglalták el a médiát. Nem hazudtak az embereknek, nem uszítottak mások ellen, nem mentették homályos és átláthatatlan alapítványokba az ebül szerzett vagyonukat. Nem sajátították ki a fél Balatont, nem neveztek ki a fontos közintézmények élére leválthatatlan mamelukokat, s nem adtak milliárdokat a politikai ellenfeleket lejárató propagandistáknak, portáloknak, intézményeknek. És persze azok is megérdemelnék a százezer forintot, akik minimum tíz éven át nem árusították ki mindenféle keleti despotáknak Magyarországot, nem adósították el hazánkat sok évtizedre titkosított hitelszerződésekkel, és úgy általában, a demokratikus világban nem keltik rossz hírét országunknak.
Lehet, hogy ekkora kifizetés megterhelő lenne a gazdaságra, merthogy az emberek nagy része jogosult lenne rá, de talán mégis megérné a hatalmas kiadás. Kiváló ellenpélda lehetne azok számára, akik a fentiek közül egy vagy több kategóriában sárosak, viszont 100 ezer forintnál nagyságrendekkel többet tesznek zsebre. | Dúró Dóra 100 ezer forinttal jutalmazná a régóta együtt élő házaspárokat | „A hosszú házasságért járó elismerés bevezetéséről” címmel nyújtott be javaslatot az országgyűlésnek Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke. A törvényjavaslatot – melynek lényege, hogy a házaspárok frigyük megkötésének tizedik évfordulójára kapjanak legalább 100 ezer forintot – azzal indokolta, hogy „egy olyan korban, amikor az emberi kapcsolatokat és a családot a legkülönbözőbb támadások érik, szükséges ezen intézmények megerősítése, az ezt az életformát választó és fenntartani képes emberek elismerése.” | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/duro-dora-100-ezer-forinttal-jutalmazna-a-regota-egyutt-elo-hazasparokat/530337 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
"A TISZA Pártnak jelenleg még csak 25 tagja van. Rövidesen megnyitjuk a lépcsőzetes tagfelvételt. A TISZA Szigetek jogi személyiség nélküli civil szerveződések mintegy 30 ezres tagsággal. A TISZA Szigetek tagjai nem minősülnek a párt politikusainak" - teszi tisztába Magyar Péter a Facebookon.
Emlékeztetett: nem bemondásos alapon választják ki a leendő országgyűlési képviselő-jelöltjeit és a kormányváltás idején szükséges több ezer hazaszerető, képzett vezetőt és szakértőt, hanem egyedülálló módon, nyílt pályázaton. | 2500-an jelentkeztek a TISZA pályázatára egy hét alatt | – jelentette be Magyar Péter. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/2500-an-jelentkeztek-a-tisza-palyazatara-egy-het-alatt-147857 | null | true | null | null | Klubrádió online |
December 30-a arról lesz nevezetes az idén, hogy a világ egyik legnagyobb sportoló- sztárja, LeBron James aznap ünnepli majd a negyvenedik születésnapját. Ez annyira idős kor az élsportban, azon belül a profi kosárlabdában, különösen annak a csúcsán, az észak-amerikai NBA-ben, hogy október elején teljesülhetett az egyik legnagyobb vágya, a Los Angeles második előszezonmeccsén egyszerre lehetett a pályán a fiával, a húszéves Bronnyval, és ilyenre még nem volt példa a liga történetében.
Kevesen tudják ennyire elhúzni a pályafutásukat, és nemcsak a kosárlabdában, hanem bármelyik komoly fizikai próbatételt jelentő sportágban. LeBron James már most legenda, tavaly óta ő a legeredményesebb pontszerzője az NBA-nek, amelyben négyszer nyert bajnoki gyűrűt, hússzor szerepelhetett az All Star-gálán, cseppet sem mellesleg két olimpiai aranyérem is díszeleghet a vitrinjében, az egyéni címeinek a felsorolására ez a hasáb kevés lenne. És esze ágában sincsen leállni, magyar idő szerint csütörtökön hajnalban a Los Angeles Lakers meccsén a Memphis Grizzlies ellen 35 pontot dobott, leszedett 12 lepattanót és adott 14 gólpasszt, ami - azon felül, hogy már önmagában hatalmas teljesítmény - még rekordot is jelentett, hiszen ezzel ő lett a liga történetének legidősebb játékosa, aki három egymást követő meccsen is tripla duplázott.
LeBron Jamesnek ez a 22. NBA-szezonja, amivel beállítja Vince Carter rekordját, a nyáron 48,73 millió dollárért írt alá új szerződést, ez éves szinten 18 milliárd forintnak felel meg, és a következő idényben átlépi a pályán megkeresett 500 millió dolláros határt, ami a ligában még soha senkinek sem sikerült.
Egészen elképesztő, már-már felfoghatatlan számok a pályán és a bankszámlán is, de azt kevesen tudják, mindennek mi az ára. Kell persze mindehhez az istenadta tehetség és a szerencsés génállomány, amelyekkel viszont semmire sem ment volna a kamaszkora óta elvégzett hihetetlen mennyiségű munka és rengeteg lemondás nélkül.
Az egyik streamingszolgáltató Kezdő ötös című sorozatából kiderül, mibe kerül az, hogy a teste ebben a korban is képes a legmagasabb szinten teljesíteni, mennyi fizikai fájdalommal kell megbirkóznia, mekkora lelki teher az, hogy a rengeteg utazás miatt a leggyakrabban csak egy képernyőn láthatta és láthatja a családját, és ekkora rutinnal is mekkora teher az, hogy mindenki őt tekinti a győzelem zálogának. Mi csak a csillogást, a sportsztárt, a zseniális kosarast látjuk, fogalmunk nincs az emberről a maga esendőségével. Pedig éppen emiatt lehet milliók példaképe. | Példakép | Baranya vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/sportjegyzet/2024/11/peldakep-jegyzet-nba-lebron-james | null | true | null | null | BAMA |
Pert nyert a Transparency International (TI) az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen, így a Bánki Erik (Fidesz) vezette testületnek ki kell adnia minden iratot azzal kapcsolatban, hogy mi alapján kaptak letelepedési kötvények jegyzésére jogosító engedélyt a többségében adóparadicsomokban bejegyzett homályos hátterű cégek. Összesen nyolc ilyen magáncég kapott engedélyt letelepedési kötvények jegyzésére (forgalmazására) a gazdasági bizottságtól, amelyek közül egy kivételével mindet olyan egzotikus offshore helyszíneken jegyezték be, mint a Kajmán-szigetek, Liechtenstein, Ciprus vagy Szingapúr.
A TI azután küldött közérdekűadat-igénylést a bizottsághoz, hogy lapunk tavaly pert vesztett a parlamenti testület ellen. Pontosabban egy cég esetében megnyertük a pert, de így is alig kaptuk meg a bizottságtól a kért adatokat. Azután sem kaptuk meg a válaszokat, miután jogerőre emelkedett a bíróság döntése, ezt követően végrehajtással fenyegetőztünk, majd büntető feljelentést tettünk a Legfőbb Ügyészségen. A rá következő napon Bánki Erik ügyvédje megküldte a jogerős bírósági ítéletben foglalt adatokat. A maradék hét pontban lapunk azért vesztett, mert az információs önrendelkezési jog és az információszabadságról szóló törvény értelmében egy éven belül csak egyszer szabad kérdezni, a Magyar Nemzet pedig – mivel titkolózott a testület – többször is kérdezett.
A TI beadványára viszont már nem vonatkozott az egyéves kérdezési határidő. A Fővárosi Törvényszék sürgősségi eljárásban tárgyalta az ügyet, egy hónap alatt három tárgyalást bonyolított le, és ma ki is hirdette az ítéletet. Az elsőfokú, nem jogerős döntés szerint a bizottságnak ki kell adnia a letelepedési magyar államkötvények forgalmazására irányuló engedélyének a megadása során figyelembe vett valamennyi, bármilyen módon vagy formában rögzített információt, illetve adatot, ide értve a forgalmazási engedély kiadását megalapozó minden írásba foglalt adatot, dokumentumot is. A bírósági tárgyaláson a Transparency Internationalt a közérdekűadat-igénylésre specializálódott Karsai ügyvédi iroda képviselte. | Letelepedési kötvények: ki kell adni az offshore cégek adatait | Fény derülhet a letelepedési kötvények körül tevékenykedő offshore cégek titkaira. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/05/letelepedesi-kotvenyek-ki-kell-adni-az-offshore-cegek-adatait | 2017-05-03 20:47:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Erről maga az IMF-vezér tájékoztatta szerdán a francia hírügynökséget. Lagarde jelezte: nem kíván lemondani tisztségéről és fellebbez a döntés ellen. „Arra kértem az ügyvédemet, hogy nyújtson be fellebbezést a döntés ellen, amelyet teljesen alaptalannak tartok” – mondta Lagarde. „Még ma délután visszatérek Washingtonba dolgozni” – tette hozzá.
A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó bíróság kedden negyedik alkalommal hallgatta ki az IMF-főigazgatót az Adidas sportszergyártó cég eladása körüli, a gyanú szerint az államot megkárosító szövevényes kártérítési ügyben, amelyben az állam 2008-ben összesen 403 millió euró (126 milliárd forint) kártérítést fizetett Bernard Tapie üzletembernek, a cég korábbi tulajdonosának.
Lagarde 2007-től az IMF élére történő 2011-es kinevezésig irányította a francia gazdasági tárcát.
Az ügyészség 2011-ben csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást az ügyben. Első, 2013 májusi meghallgatását követően a bíróság még csak az egyszerű tanú és a gyanúsított közötti, „jogi képviselővel rendelkező tanú” státusba helyezte Lagarde-ot, és további két kihallgatását követően sem gyanúsították meg. A „hanyagság”, amivel az IMF-vezért most megvádolták, egy év szabadságvesztéssel és 15 ezer eurós (4,7 millió forintos) pénzbüntetéssel sújtható.
A vitatott kártérítési ügy húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Tapie eladta az Adidast egy francia állami vállalatnak.
Az ügyben eddig öt ember ellen emeltek vádat, köztük Bernard Tapie ellen is. A 70 éves marseille-i üzletembert azzal vádolják, hogy az ő ötlete alapján fordult választott bírósághoz 2007-ben Christine Lagarde akkori gazdasági és pénzügyminiszter annak érdekében, hogy megegyezéssel zárják le a 15 éve tartó pereskedést.
A nyomozók azt gyanítják, hogy a francia kormány azért vitte választott bíróság elé a jogvitát, hogy a marseille-i üzletember gyorsabban hozzájusson az államtól követelt kártérítéshez. A bíróság azt vizsgálja, pontosan milyen szerepe volt Lagarde-nak abban, hogy nem hagyományos jogi úton, hanem választott bíróság előtt zárták le az ügyet. Felmerült az a gyanú, hogy Nicolas Sarkozy akkori államfő így hálálta meg, hogy – a korábban a baloldalhoz közel álló – Tapie őt támogatta a 2007-es elnökválasztási kampányban.
Az ügyészség már eljárást indított a döntést kimondó bíró ellen (akiről kiderült: eltitkolta, hogy régi barátság fűzi Tapie-hoz), továbbá az adósságrendezésre létrehozott konzorcium volt vezetője, Jean-Francois Rocchi és Lagarde volt kabinetfőnöke, Stéphane Richard ellen, aki jelenleg a világ egyik legnagyobb távközlési vállalatának, az Orange-nak az elnöke. | "Hanyagság" miatt indult eljárás az IMF-vezér ellen | Christine Lagarde jelezte: nem kíván lemondani tisztségéről és fellebbez a döntés ellen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2014/08/hanyagsag-miatt-indult-eljaras-az-imf-vezer-ellen | 2014-08-27 20:59:38 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szijjártó Péter felidézte, hogy a beruházások értéke tavaly elérte az 5216 milliárd forintot, 14 százalékkal bővült egy év alatt, amire az elmúlt 17 évben nem volt példa.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség tavaly 60 nagy beruházási projektről folytatott eredményes tárgyalásokat, idén az első fél évben pedig 30-ról. A Graboplasté pedig már a harmadik magyar nagyberuházásról szóló bejelentés a héten - hangsúlyozta a miniszter.
Bővítést is vállaltak
Jancsó Péter, az idén 110. évfordulóját ünneplő, teljes egészében magyar Graboplast elnök-vezérigazgatója elmondta, legalább 107 fős létszámbővítést vállaltak, és a 8,7 milliárd forintos beruházás keretében a tatabányai gyár bővítése mellett Kecskeméten is fejlesztést terveznek. A cégvezető szerint a Graboplast a beruházás révén Európa meghatározó padlógyártó vállalatává válik.
Szijjártó Péter elmondta, a Graboplast a történetének legjelentősebb beruházását fogja végrehajtani. A kormány a beruházáshoz 35 százalékos intenzitású támogatást nyújt, 3 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatást.
Déli nyitás
A Graboplast a déli nyitás keretében a Dél-afrikai Köztársaságban 3600 vasúti kocsi speciális padlózatának gyártására készül, a keleti nyitás keretében pedig 2000 orosz iskola padlózatának burkolatát szállítja. A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség a legmagasabb minősítésű tanúsítványt állította ki a Graboplast sportpadlói számára - ismertette a miniszter. | 3 milliárdos támogatást kap a Graboplast | A padlógyártó Graboplast Zrt. a következő két évben 8,7 milliárd forint értékű beruházást hajt végre exporttevékenységének bővítésére, amihez egyedi kormánydöntés alapján 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Jancsó Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/07/graboplast-allami-tamogatas | 2015-07-17 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Látható, hogy az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálissal bezárólag mindenki megtámadta a nemzeti konzultációt. Ugye ugyanazt mondja a híres fényképész, a DK soraiból Gréczy Zsolt, mint a híres telefontolvaj, Magyar Péter , ugyanúgy támadták meg az elmúlt napokban, rögtön a konzultáció elindítása után a nemzeti konzultációt" - hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóban Menczer Tamás.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint a baloldali ellenzék nem akarja, hogy a magyarok elmondják a véleményüket, hanem azt akarja, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. A politikus hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy "egyetértési pontokat alakítson ki a válságok korában a legfontosabb kérdésekben". Példaként említette
a béremeléseket,
a kis- és középvállalkozások támogatását,
a munkáshitelt,
a megfizethető lakhatást és
a 13. havi nyugdíj megvédését.
Menczer Tamás végül arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésében. | Nemzeti konzultáció: megtámadta a baloldal | Gréczy Zsolt és Magyar Péter is megtámadta a most zajló nemzeti konzultációt, mert azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk – mutatott rá a közösségi oldalára feltöltött videójában Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-konzultacio-obaloldal-diszkoliberalis-greczy-zsolt-magyar-peter | null | true | null | null | HEOL |
Szalai Anna;
Újpest;
2022-07-26 07:00:00
Újpest előző, kormánypárti vezetésének uniós bérházprojektében 29 helyett csak két ingatlanba költözhetnek a rászoruló bérlők
A társasházat mintha eleve nem szociális bérháznak építették volna.
Meglepő eredményre jutott a Pénzügyminisztérium az újpesti komplex városrehabilitációs program keretében felépült 29 lakásos bérház ügyében. Hosszú évek után rájöttek, hogy a 2 milliárd forintos uniós támogatásból felhúzott épületben mindössze két lakás adható bérbe szociális alapon. A pályázati felhívásban ugyanis az szerepel: "tilos az akcióterületről kiköltözők integrált lakókörnyezetben történő összeköltöztetése", lévén nem kívánatos "az alacsony státuszú népesség koncentrálódása".
Furcsa módon ez a passzus 2016-ban, amikor az előző, fideszes városvezetés beadta a pályázatát a Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) uniós programra, illetve két év múlva, amikor aláírták a támogatási szerződést, nem tűnt fel senkinek. Újpest önkormányzata meg is kapta a kért 2 milliárd forintos támogatást, amelybe a Berda utca krízistömb elbontása mellett, több más mellett egy új park kialakítása és az új Károlyi István utcai bérház felépítése is szerepelt. A pályázati felhívás és a támogatási szerződés közötti ellentmondás azonban csak most tűnt fel a Pénzügyminisztérium alá tartozó, uniós programokat felügyelő Irányító Hatóságnak. Így most arról értesítették Újpest immáron ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hogy a támogatási összegből kevesebb hívható le a bérlakásokra.
– A kerületet nem éri veszteség, a hatályos szabályok szerint az elnyert uniós forrás felhasználható más projektelem önrészeként is – válaszolta a Népszava kérdésére a IV. kerületi önkormányzat. Az ingatlan használatbavételi engedélyét egyébként a napokban kapta meg Újpest, most arra várnak, hogy jogerőre emelkedjen. A szociális körből kieső 27 lakás bérbeadására koncepciót dolgoznak ki, amelyről elkészülte után tájékoztatják majd a kerületieket. Azt viszont leszögezték, hogy egyetlen lakást sem akarnak értékesíteni, valamennyi önkormányzati tulajdonban marad. Azt pedig külön kiemelték, hogy minden érintett családról gondoskodnak. A Népszava információi szerint
A korábban általuk bérelt otthonokba ugyanis közben beköltöztették a felszámolt krízistömb lakóit. Az elbontott házakban élő családokat, mintegy félszáz embert "szétszórták" egész Újpesten.
Az Irányító Hatóság állásfoglalása után még bizonytalanabb ki költözik majd a Károlyi utcába. A társasházat mintha eleve nem szociális bérháznak építették volna. A lakások ötöde több szobás, kettő 85-86 négyzetméteres és négy 90 négyzetméteresnél is nagyobb. Az önkormányzat arra kérdésünkre, hogy miért épült ennyi nagy lakás egy szociális célú bérházba, azt válaszolta, hogy "az építési engedély és a kivitelezés műszaki tartalmának összeállítása az előző önkormányzati ciklusban történt".
Újpest mostani önkormányzatának egyébként kapóra jött a minisztériumi döntés. A 2019-es önkormányzati választást megnyerő koalíció már korábban felhívta a figyelmet, hogyha a szegregátumban élőket egyetlen helyre költöztetik, akkor milliárdos befektetéssel létrehoznak egy másik telepet. Maguk kérték a projekt átvilágítását, ami feltárta a támogatási szerződés és a pályázati felhívás közötti eltérésre a figyelmet, ezért állásfoglalást kértek a minisztériumtól, ami aztán – lényegében megerősítve az önkormányzati álláspontot – kimondta, hogy csak 2 lakást adhatnak bérbe a házban – derült ki a kerületi újságban megjelent önkormányzati közlésből. A többit várhatóan az önkormányzati intézmények és közszolgáltatásban dolgozók számára hirdetik meg piaci vagy költségelven. Ezzel javíthatják a projekt pénzügyi egyensúlyát. A pályázat benyújtásakor a bérház építési költségét még 700 millióra becsülték, de kivitelező szerződés már 1,22 milliárdról szólt, de azt is meg kellett emelni 1,33 milliárdra.
Szégyenfolt: újabb csúszás
Újpest egyik szégyenfoltjának számító Berda-Bocskai- Aradi-Temesvári utca által határolta krízistömb felszámolására még az előző városvezetés készített akciótervet, majd 2016-ben komplex városrehabilitációs pályázatot nyújtottak be, amelynek megvalósítására 2 milliárd forint értékű támogatást kaptak. A négy éves projekt számos infrastrukturális és "soft" elemet tartalmaz, ezek közé tartozott egy 2 hektáros park építése az elbontott házak területén. Ebből egyelőre semmi se készült el. – Hamarosan kiírjuk az új park közbeszerzési eljárását. Ennek sikeres lezárása után, várhatóan ősszel kezdődhet meg a kivitelezés – válaszolta a Népszava kérdésére az önkormányzat. A park becsült kialakítási költsége: 305,6 millió forint. | Újpest előző, kormánypárti vezetésének uniós bérházprojektében 29 helyett csak két ingatlanba költözhetnek a rászoruló bérlők | A társasházat mintha eleve nem szociális bérháznak építették volna. | null | 1 | https://nepszava.hu/3164406_ujpest-fidesz-berlakas | 2022-07-26 17:00:00 | true | null | null | Népszava |
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Petr Necas vezette kormány ellen pénteken az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD). Az ellenzéki indítványt várhatóan már kedden beiktatják a képviselőház ülésének programjába.
A javaslat napirendre tűzéséhez szükséges képviselői aláírásokat Bohuslav Sobotka pártelnök kora este adta át Miroslava Nemcovának, a képviselőház elnökének. A szociáldemokrata párt szerint a miniszterelnök a csütörtöki rendőrségi akció során nyilvánosságra került tények alapján elvesztette hitelét, le kell mondania, ami egyben a kormány távozását is jelentené.
Bizalmatlansági indítvány esetében a 200 tagú parlamenti alsóházban a kormány menesztéséhez legalább 101 szavazatra van szükség. A kormányoldalnak - Polgári Demokratikus Párt, TOP 09, LIDEM - együttesen ma már csak 100 képviselője van az alsóházban. A legutóbbi bizalmatlansági szavazást így a kormány mellett kiálló független képviselők döntötték el.
Ahogy azt korábban megírtuk, őrizetbe vették Jana Nagyovát, a cseh kormányhivatal vezetőjét, Ondrej Páleníket, a katonai hírszerzés volt vezetőjét és további három volt magas rangú kormánytisztviselőt a korrupcióellenes rendőrség (ÚOOZ) emberei csütörtökre virradóra. A prágai sajtó azt állítja: az előzmények nélküli cseh rendőrségi akció hátterében nagy valószínűséggel nem tiszta üzleti, esetleg politikai megállapodások lehetnek.
Ma pedig megírtuk, hogy a kormányfő a letartóztatásokról és annak okairól szóló heves parlamenti vita után sem mond le. Az ellenzék szerint pedig Necas jobbközép kormányának nincs más választása, mint a lemondás. Az ellenzék korábban jelezte, hogy amennyiben Necas nem mond le, úgy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene, a kormányfő parlamenti felszólalása nem arra utalt, hogy távozni készülne posztjáról.
A vitát követően jelentette be a rendőrség, hogy bizonyítékuk van a kormányfővel szemben is. A hatóságok szerint Petr Necas tavaly ígéretet tett pártja három képviselőjének, hogy ha bármi módon lehetővé teszik a kormány takarékossági csomagjának elfogadását a parlamentben, ellentételezésül befolyásos helyeket kapnak az állam által ellenőrzött cégekben. | Bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék a cseh kormány ellen | Bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék a cseh kormány ellen - Necas a letartóztatások ellenére sem mond le. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2013/06/14/bizalmatlansagi_inditvanyt_nyujtott_be_az_ellenzek_a_cseh_kormany_ellen/ | 2013-06-14 21:56:00 | true | null | null | Index |
A közlekedési vállalat felügyelőbizottsága hétfőn hallgatta meg a vezérigazgatót, a vele szemben még MVM-vezetőként felmerült, aggályosnak tartott ügyekről. Az fb elfogadta Kocsis tájékoztatóját, aki szóban és "közhiteles okiratokkal" igazolta, hogy felesége nevén nincs offshore cég.
A felügyelőbizottság elfogadta a vezérigazgató tájékoztatóját azon ügyekről, amelyek a sajtóban Kocsis Istvánnal még mint Magyar Villamos Művek-vezetővel szemben fogalmazódtak meg. A BKV vezér írásban nyilatkozott arról, hogy az említett ügyekben semmilyen hatósági eljárásban nem érintett.
A testület átvette a vezérigazgatótól azokat a "közhiteles okiratokat", amelyekből kitűnik, hogy Kocsis feleségének nincs semmilyen offshore cége - nyilatkozta lapunknak Szabó István, az fb tagja, a Budapesti Trolibusz-közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: az fb azt is tudomásul vette, hogy a vezérigazgató az általa alaptalan sajtóvádaskodásnak minősített cikkek kapcsán peres eljárásokat indított.
Az Index korábban arról számolt be, hogy egy brit cégnyilvántartási dokumentum szerint egy bizonyos „Mrs. Istvan Kocsis" a valódi tulajdonosa annak a brit bejegyzésű offshore cégnek, amely csaknem egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának, de szerződésbontást követően nem fizette vissza a bérleti díjat. Kocsis ezzel kapcsolatban „rosszhiszemű névhasználatot vagy névazonosságot" emlegetett, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, hangsúlyozva, sem neki, sem feleségének nincs köze az ominózus offshore céghez.
Mint arról beszámoltunk, az MVM-ügyek miatt Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes július elején tudatta, hogy a Kocsissal szembeni vádak rossz fényt vethetnek a BKV-ra, amelyek alól Kocsisnak mindenképpen tisztáznia kellene magát, ellenkező esetben megvonhatják tőle a bizalmat. Ezt a főpolgármesteri kabinet is megerősítette, a vezérigazgatót a BKV felügyelőbizottsága már a múlt héten meghallgatta volna, Kocsis azonban akkor szabadságon volt.
Budapest, 2009. július 27. Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a cég felügyelőbizottságának ülését követően, ahol meghallgatásán azt nyilatkozta, hogy nem érintett az egyik előző munkahelye, a Magyar Villamos Művek által kötött szerződésekben MTI Fotó: Bruzák Noémi | Belföld: Offshore vádak: a BKV elfogadta Kocsis magyarázatát | A közlekedési vállalat felügyelőbizottsága hétfőn hallgatta meg a vezérigazgatót, a vele szemben még MVM-vezetőként felmerült, aggályosnak tartott ügyekről. Az fb elfogadta Kocsis tájékoztatóját, aki szóban és közhiteles okiratokkal igazolta, hogy felesége nevén nincs offshore cég. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/offshore_vadak__a_bkv_elfogadta_kocsis_magyarazatat-342948 | 2009-07-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hetek óta követi a gazdasági és politikai sajtó Tiborcz István Elios nevű cégének pályázati győzelmeit. A társaság különböző nagyvárosokban, azonos sémák alapján, láthatóan előre egyeztetett paraméterek mentén vitt el tendereket.
Mindezt alaposan kivizsgálta az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal. A nagyvárosi közvilágítási pályázatok több százmilliós projektek, az OLAF-nak pedig bizonyára komoly tapasztalata és nyomozati háttere volt, de minden nemzetközi tapasztalat ellenére azért nagyon bántó, hogy a magyar hatóságok mennyire képtelenek voltak feltárni a visszaéléseket, eddig gyakorlatilag mindent rendben találtak, igaz, még zajlanak a vizsgálatok.
Jól követhető
A most következő történetben sokkal kisebb a tét. Egy olyan telekeladási pályázat és kisvárosi ingatlanprojekt történetét írjuk le, ahol a pályázatot kiíró Budakalász városa, a folyamatot irányító Rogán László polgármester, a pályázatot megnyerő MNS WEB Kft. vagy az ingatlan tulajdonlapján végül megjelenő Csikó Office Kft. aligha sejthették előre, hogy a sajtó is figyelemmel fogja kísérni az események sorozatát.
Pedig a nyilvános adatok nyomon követéséből is világít a hazai önkormányzati pályázatok minden problematikája. Természetesen valamennyiüket kerestük, Rogán László polgármester mint közszereplő és a kollégái készséggel álltak rendelkezésünkre, a folyamatban részt vevő magáncégek azonban írásbeli és telefonos megkereséseinkre érdemben nem reagáltak.
A város helyzete
A Budapest közelében, a szentendrei HÉV vonalán fekvő, tízezres Budakalász az Omszki-tóról, a Luppa-szigetről ismert, de viszonylag sok cég székhelye vagy telephelye is itt található, ahogyan több, elég jómódú közgazdász és üzletember is innen jár be a fővárosba dolgozni. A pénzügyi képzettséggel az is együtt jár, hogy többen követik árgus szemekkel a város pénzügyeit.
A városnak elsősorban iparűzési adóból sok bevétele van, a Budakalász évértékelés című elegáns kiadványban 896,78 milliárd forint összesített bevétel szerepel, ez persze vélhetően elírás, az adatok alapján valószínűleg inkább 896,78 millió forintról lehet szó, de az sem kevés, és a szövegből az is kiderül, hogy a város gazdálkodása stabil.
Budakalászt a Fidesz–KDNP támogatásával induló Rogán László polgármester vezeti, alighanem a helyiek nagy megelégedésére, hiszen miután 2010-ben ő nyerte az önkormányzati választást, 2014-ben nagy többséggel újraválasztották.
A városban – Rogán polgármesteri időszaka alatt – sok építőipari munka is zajlott, a helyi magánszemélyektől, illetve a városi tisztviselőktől úgy tudjuk, hogy a lakóparképítésekben és az ingatlanügyletekben a Netrax Kft. nevű pomázi építőipari cég a város egyik visszatérő partnere. A Netrax elsősorban Pomázon és Budakalászon aktív, viszonylag rejtőzködő csapat lehet, korábban offshore-háttere volt, és bár a Céginfo.hu alapján 1,7 milliárd forintot meghaladó éves forgalma van, nem leltünk rá a társaság honlapjára.
A Mályva lakópark
Történetünk most egyetlen konkrét telekeladást és készülő ingatlanfejlesztést dolgoz fel, a budakalászi Mályva és Ciklámen utca sarkán fekvő, Mályva lakópark néven meghirdetett 12 lakást. A neten azonban találtunk más olyan ügyletet is Budakalász városa és a Netrax között, amely hasonló vihart váltott ki a civilek körében.
Budakalász önkormányzata még 2016. május 27-én, pénteken írta ki a pályázatot a 80 méter hosszú és 24 méter széles telekre. Június 10-én, pénteken 14 óráig lehetett beadni a pályázatokat.
A meghirdetési időszakra saját szabályzata volt irányadó, amely nem kevesebb mint 15 napos minimális időt írt elő. Rogán László polgármester a június végi képviselő-testületi ülésen be is jelentette, hogy „legalább 15 napra a honlapon meg kell jelentetni a pályázatot az ingatlan értékesítésére. Ez megtörtént, a pályázatok beérkezési határideje 2016. 06. 10. volt” – fogalmazott a jegyzőkönyv szerint.
Pénteken írták ki, két hét múlva pénteken járt le, ez inkább két hétnek, vagyis csak 14 napnak tűnik, az önkormányzat velünk megosztott logikája szerint fél napokon nem érdemes lovagolni, mivel az első és a harmadik pénteken is akadt rendelkezésre álló idő, így kijöhet a 15 nap.
Két vevőjelölt
A pályázatbontás jegyzőkönyvéből megtudható, hogy a szűk határidőn belül két ajánlat azért érkezett az ingatlanra. Egyik jelentkező cégnek sem volt érdemi üzleti múltja vagy árbevétele, de ami sokkal furcsább volt, hogy
A nyilvános cégadatok szerint az egyik ajánlattevő (a Bérbe-Lak Ingatlan Kft.) ügyvezetője Mozolai Lajos, ő, a már említett Netrax Kft.-ben is vezető, illetve tulajdonos.
A másik cég pedig az MNS WEB Kft. nevű társaság volt, amelyet a cégiratok szerint Jármy Tamás vezet. Ő sem lehet távol a Netraxtól, mert egy dokumentumban találtunk a Netraxnál egy Jármy Tamás nevű építésvezetőt, és amikor az ott található mobilszámot felhívtuk, kiderült, hogy valóban jó helyen járunk.
Az MNS WEB Kft.-ről még az tudható Budakalászon, hogy ez a cég építi Rogán László polgármester és Rogán Ágnes Budakalász központjában épülő új házát. A polgármester nem cáfolta az építési táblán is olvasható információt, de jelezte számunkra, hogy „saját magáncélú építkezésem nincs összefüggésben és nem is lehet a cikkben szereplő ingatlan értékesítésével”.
Jól tippeltek
A pályázatot végül a két, egymástól nem távoli jelölt közül az MNS Web Kft. nyerte, 40 millió forintos ajánlatával.
Az ár megfelelő volt, mert hajszállal felette volt a Riesz Zoltán szentendrei értékbecslő által 2016. május 24-én elkészített értékbecslésben megfogalmazott árnak (39,89 millió forint), így nem volt akadálya annak, hogy „Budakalász Város Képviselő-testülete a kiírt pályázatra beérkezett ajánlata alapján az MNS WEB Szolgáltató Kft. (2013 Pomáz, József A. u. 26.) 40 millió Ft-os vételi ajánlatát elfogadja. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az előszerződés, majd az adásvételi szerződés aláírására.”
Rogán László szerint a 22 ezer forintos négyzetméterenkénti ár elérte a minimumárat, így pályázatot nem kellett a meghosszabbítani.
Azt is megtudtuk, hogy a kiíró nem vizsgálhatta, hogy ki a cégek tulajdonosa, vagy hol van a telephelye, a két jelöltnek önálló adószáma volt, nem voltak felfüggesztve. Az önkormányzatnál azt tanácsolták, hogy a pályázó cégektől kérdezzük, miért pályáztak ketten, de azt is jelezték, hogy ha csak egy pályázat érkezett volna, akkor is érvényes lett volna a kiírás. A képviselők végül hét igen szavazattal (két nem és egy tartózkodás mellett) meg is bízták a polgármestert, kösse meg a szerződéseket.
Mindig ugyanazok?
Azért azt az önkormányzattól is elmesélték, hogy nemrégiben egy szélesebb körben meghirdetett telekeladásnál lényegesen magasabb árakat is elértek, de magyarázatuk szerint ennek az volt az oka, hogy a kisebb telkek vonzóbbak a vevőknek. Arról azért biztosítottak bennünket, hogy
„természetesen mi is látjuk ezt a sűrűsödést, de másnak is lenne lehetősége pályázni, mit csináljunk, ha ebben a térségben ők az aktívak?” – hallottuk.
Az persze mindig különös, amikor az eladó érvel amellett, hogy miért ér keveset a portékája, de hallottunk arról, hogy a Mályva utcai teleknél a túl nagy méret, az akkori alacsonyabb árak és az Elmű áramszolgáltató vezetékjoga is indokolta a mérsékeltebb árat.
Az ujepitesu.hu portálon már hirdetik is a Mályva lakópark lakásait, sőt, egy már el is kelt. Az értékesítési ajánlatból az is kiolvasható, hogy a közösség által kapott 40 millió forint a telekre tervezett tizenkét lakásos társasház egyetlen lakására sem lenne elegendő.
Miközben az önkormányzat jellemzően mindig amellett érvelt előttünk, hogy a vevő helyesen járt el, abban a kérdésben, hogy a Mályva lakópark mennyire tekinthető egyáltalán lakóparknak, éreztünk némi súrlódást a felek között. „a Mályva lakópark név csak egy marketingfogás, ez nem lakópark, hanem egy egyszerű társasház, már kértük az értékesítést végzőket, hogy ne így használják a nevet a hirdetésekben!” 2016. június 6-án mindenesetre az önkormányzat előszerződést kötött a pályázati győztessel.
Végül megnéztük a földhivatali nyilvántartást, a Mályva utcai 1294/6 helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapján az látható, hogy végül csak a júniusi képviselő-testületi döntés és az előszerződés megkötése után fél évvel, 2016. december 12-én törölték a Budakalászi Önkormányzat tulajdonjogát.
A közhiteles nyilvántartás szerint a Mályva utcai ingatlan új tulajdonosa, rögtön az önkormányzat után bejegyezve, a Csikó Office Kft. lett. Ez a cég működik, bár komolyabb árbevétele akkor még nem volt, sőt, olyannyira slendrián volt a bejegyzése, hogy a három helyen megadott emailcím háromféleképpen lett megadva, egy-egy betű elütéssel. Volt levél, ami visszajött, de olyan is, amelyik nem, igaz arra sem kaptunk választ.
Csikó Office
Elsőre nem is értettük, hogy miként kerül vadonatúj szereplő a körbe, de ha jobban megnézzük, kiről is van szó, hamar kiderül, hogy ez a cég is a Netrax környezetéhez tartozik. Ez a cég is a pomázi József Attila utcába van bejegyezve, de a tulajdonosa, Sánchez Ivette, vagyis látszólag egy új szereplő.
Ha azonban ellenőrizzük a cégregiszterben őt, akkor a nevével találkozhatunk a Netrax Kft. nyilvános cégirataiban is, mint korábbi tulajdonos. A Google-keresőből pedig kiugrik a pilisszentkereszti Hírforrás című újság 2016. májusi száma is, a lapban egy „Gólya-hírek” című rovat újságolja el, hogy 2015-ben Sánchez Ivette-nek és a Netraxot vezető Mozolai Lajosnak kisgyermeke született.
Az ingatlan tulajdoni lapja azért különösen izgalmas, mert a szerződést szabályozó rendelet szerint „a pályázati eljárás eredményeként csak a nyertes pályázóval lehet szerződést kötni. A szerződés tartalmát a pályázati feltételeknek és a nyertes ajánlatának megfelelően kell meghatározni, és a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni”.
Az önkormányzat jogászainak érvrendszere szerint azonban a Ptk. alapján az előszerződésbe lehetett foglalni, hogy a nyertes pályázónak vevőkijelölési joga van, így vihette el végül az ingatlant egy olyan cég, amelyik nem is pályázott.
Nettó vagy bruttó?
Végül egy érdekesség. Riesz Zoltán általunk látott értékbecslése nettó 39,89 millió forintra vonatkozott, amire Budakalász még rátett 110 ezer forintot, így lett a minimális telekár kerek 40 millió forint. Az értékbecslő külön pontban tüntette fel, hogy „a megállapított érték nettó összeg". Ez az összeg szerepelt a pályázati kiírásban, és hajszálpontosan ez áll az MNS Web nyertes ajánlatában is.
Budakalász honlapján a drága önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítését tartalmazó táblázat értékesítési ár (nettó) sorában azonban már 40 millió forint helyett csak 31 496 062 forint szerepel. Ha a két összeget összehasonlítjuk, a 40 millió forint éppen 27 százalékkal magasabb, mint az említett 31,496 millió forint, így arra gondolunk, hogy a nettó becsült árból végül valahogyan bruttó ár lett. Amikor erre rákérdeztünk, Krepárt Tamás, Budakalász alpolgármestere válaszában elmondta, hogy az értékbecslő „írta el" az értékbecslését. Mint megtudtuk, Riesz Zoltán azóta írásban is megerősítette az önkormányzatnak, hogy amikor kivastagítva, külön pontban feltüntetve jelezte, hogy az értékbecslése nettó összeg, akkor valójában bruttó 39,89 millió forintra gondolt. Akárhogyan is történt a képviselők egészen biztosan egy olyan előterjesztés alapján hoztak döntést, amelyben nettó 39,89 millió forintos értékbecslés szerepelt, és végül nettó 31,496 millió forint folyt be az önkormányzathoz.
Összefoglalva:
egy nemzeti vagyonba tartozó telek eladásáról beszélünk, ahol Budakalász városa a lehető legrövidebb szabályos (vagy akár már nem is szabályos) határidőt adott az ingatlan értékesítésére;
két vevőjelölt jelentkezett, amelyeknek a motivációit nem ismerhettük meg, de az egy címre bejegyzett két társaság függetlenségével kapcsolatban erős kétségeink lehetnek;
majd az éppen elfogadható, vagyis a minimális nettó árhoz készített értékbecslést 110 ezer forinttal meghaladó áron érkezett ajánlatot elfogadta a képviselő-testület;
és végül a tulajdoni lapra már nem a pályázaton nyertes cég került rá, hanem ekkor már előkerült a háttérből az eredeti pályázó főnökének a családja. Ráadásul úgy tűnt, hogy a korábbi nettó 39,89 millió forintos értékbecsült ár helyett a pályázó csak nettó 31,496 millió forintot fizetett. Az alpolgármester szerint mindez az értékbecslő elírása miatt történt, de a képviselők olyan előterjesztést kaptak, amelyben a magasabb ár szerepelt.
Budakalász a frissen felkerült költségvetési tervezet szerint a város ingatlanvagyonából 2018-ban bruttó mintegy 450 millió forintért tervez további ingatlaneladásokat. Bizonyára majd pályáztatják az ingatlanokat. Csak remélni lehet, hogy ezek a pályázatok fokozottan veszik figyelembe Budakalász polgárainak az érdekét: vagyis elősegítik a minél tisztább és minél magasabb árhoz vezető verseny kívánalmait. | Az a pályázó nyert, amelyik a polgármester házát is építi | Az a pályázó nyert, amelyik a polgármester házát is építi - Budakalász furcsa sürgősséggel adott el egy telket. A két vevőjelölt egy címre volt bejegyezve, a minimális áron vitték el az ingatlant. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/03/07/kisvarosi_telekeladasok_budakalasz_igy_csinalja/ | 2018-03-07 16:02:08 | true | null | null | Index |
Polgári engedetlenségi mozgalmat helyez kilátásba az Emberibb Parkolásért Mozgalom annak érdekében, hogy a parkolási díjakból az önkormányzatok nagyobb mértékben részesüljenek, közölte Murányi József, a szervezet főtitkára Budapesten kedden, a Miniszterelnöki Hivatal előtt tartott sajtótájékoztatóján. A milliárdos nagyságrendű parkolási pénzek eltűnnek egy magáncég pénztárában, az önkormányzatok hozzávetőleg mindössze húsz százaléknyit kapnak meg ezekből, jegyezte meg Murányi József.
Az Emberibb Parkolási Mozgalom kezdeményezése szerint a parlamentnek decemberig fel kellene állítania azt a vizsgálóbizottságot, amely kivizsgálja a parkolási szerződések önkormányzatokat érintő részét. Amennyiben ez nem történik meg, polgári engedetlenségi mozgalmat, illetve népi kezdeményezést helyeznek kilátásba, ami azt eredményezheti, hogy a parlamentnek mindenképpen foglalkoznia kell az esettel. Az aláírásokat annak érdekében gyűjtenék össze, hogy kiderítsék a Centrum Kft és az önkormányzatok közötti, szerintük kétséges gazdasági eseményeknek a hátterét.
Korábban már kezdeményezték a vizsgálóbizottság felállítását a fizetőparkolókból befolyt összegek felülvizsgálatára, de később az összes parlamenti párt elállt ettől, és Demszky Gábor főpolgármester és Hagyó Miklós főpolgár-helyettes sem reagált érdemben. | Polgári engedetlenségre hív az Emberibb Parkolásért Mozgalom | Polgári engedetlenségre hív az Emberibb Parkolásért Mozgalom | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/329861/ | 2007-10-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
Nem előzmény nélküli a magyar közszféra és az M3-as vonal metrószerelvényei felújításával megbízott orosz metró- és fegyvergyár Metrovagonmas üzlete. A Horn-kormány idején egy obskúrus kémjátszmában a hírhedt Nádor ’95 lehallgatóberendezés-beszerzését fedte volna el egy utóbb befuccsolt metrókocsi-ügylet. A kapcsolat azonban megmaradhatott: több forrásunk is állítja, a "nádoros" Szász Andrással évtizedek óta összejátszó Kocsis István, volt BKV-vezér is erősen lobbizott az oroszok mellett. A metróvonal infrastruktúrájának felújításáról pedig egyelőre annyit tudni biztosan: a megállók egy része nem lesz akadálymentes, és kétséges az uniós támogatás is.
Az M3-as metró 37 szerelvényét, azaz 222 kocsit mintegy 60 milliárd forintból újíthatja meg a munkát pályázaton elnyert orosz vállalat, a Metrovagonmas, amely az eredeti járműveket is gyártotta mintegy 40 évvel ezelőtt.
A hitelfelvétel költségeivel együtt a fővárosnak jelen állás szerint csaknem 90 milliárdjába fáj majd az ügylet, vagyis a finanszírozási költséget leszámítva csaknem pontosan annyiba, amennyibe a tíz évvel hosszabb futamidejű új kocsik beszerzése került volna.
Párhuzamosan megújul a metrószakasz infrastruktúrájának 17,3 kilométere is – itt azonban még ki sem írták a pályázatot, a költségek 125 milliárd forintra rúghatnak jelenlegi kalkulációk szerint. Összehasonlításul: a 10,3 kilométer hosszú M2-es (kelet-nyugati) vonalat 43 milliárd forintért újították fel a kétezres években.
Tarlós: Nem tudom, hogy volt-e lobbitevékenység
Az Átlátszó több, egymástól független forrásból úgy tudja, hogy az orosz cég útját Kocsis István örökös iparvállalati vezető, a BKV (és az MVM, és a Paksi Atomerőmű és egyéb gigavállalatok) volt topmenedzsere egyengette a fővárosnál. Erről Tarlós István főpolgármestert is megkérdeztük.
"Sohasem avatkozom közbeszerzésekbe", hangsúlyozta Budapest első embere, aki azt is leírta hogy "nem tudom, különösen bizonyossággal nem, hogy volt-e lobbitevékenység valaki(k) részéről az oroszok érdekében, én biztosan nem folytattam ilyet, annak ellenére, hogy logikusnak látszott, miszerint orosz szerelvényekhez az oroszok értenek a legjobban".
Kocsisról pedig már csak azért sem tud semmit a főpolgármester, mert közlése szerint 2011 ősze óta, ha véletlenül találkoztak is, legfeljebb köszöntötték egymást.
Mindazonáltal szóltak hírek arról, hogy a Metrovagonmas már a tenderkiíráskor favoritnak tűnt, Szijjártó Péter külügyminiszter például a pályáztatás előtt tárgyalt Moszkvában a majdani üzletről is.
"Mindenfélét lehetett olvasni a lapokban, nem tudom, milyen forrásból" – így reagált felvetésünkre Tarlós. Akinek környezetében, névtelenséget kérő városházi források egyébiránt eléggé intenzíven a kormányzat irányába mutogatnak: 2014. augusztusi rendeletében az Orbán-adminisztráció döntött a felújítás támogatása mellett a vásárlás ellenében, márpedig ezzel valóban megnőttek az eredeti kocsikat is gyártó oroszok esélyei.
Vagyis, ha a Moszkva-környéki gyár lobbizott – ami ekkora volumenű beszerzés esetében korántsem volna egyedi vagy meglepő -, a Kossuth tér vonzáskörzetében kellett keresniük a kontaktot. Vagy legalábbis ott is.
A nemzetbiztonság esete a metrógyárral
Nem ez az első eset, hogy a magyar közszféra megkérdőjelezhető körülmények közepette és titokzatos szereplők közreműködésével próbál üzletelni az orosz gyárral.
A Horn-kormány a kilencvenes évek elején döntött egy már akkor is régóta húzódó beszerzésről: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 1991 óta szeretett volna új, a rádióhullámok megfigyelésére is alkalmas lehallgató-berendezéseket, Hornék az orosz államadósság terhére gondolták a vásárlást.
Mi az az orosz államadósság? A Szovjetunió 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak a rendszerváltás előtti időkből. Az adósság nagy részét haditechnikai eszközök, elsősorban MiG-29-es harci repülőgépek szállításával letudták az oroszok, a fennmaradó több mint félmilliárd dollárt viszont Moszkvának nem akarózott kifizetni – nem hogy készpénzben, de a magyarok által preferált energiahordozókban sem. Az orosz fél számára kedvezőbb barterszerű, készpénzmentes megoldásokról (orosz beruházások, import stb.) Boross Péter magyar és Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő állapodott meg 1994 áprilisában – napokkal a Horn-kormány megalakulása előtt. A szocik pedig kimaxolták a bizniszt: titkos kormányhatározatban írták elő 1995-ben annak részleteit, magánvállalkozók milyen feltételekkel vehetik meg pályázat nélkül az állam követelését. Ezek a "vállalkozók" pedig ezer szállal kötődtek az MSZP-hez, az első számú lobbista Hujber Ottó, az MSZP akkori úgynevezett vállalkozói tagozata elnöke volt. A korabeli sajtó cikksorozatokban mutatta be a "guruló rubelként" exponált pénzeltüntetést (az Élet és Irodalom írása például itt olvasható), az eset kivizsgálására alakult parlamenti vizsgálóbizottság azonban jogsértést nem, csak politikai-erkölcsi tanulságokat vont le. Miután pedig 2003-ban kiderül, az államkincstárból 61 millió dollár hiányzik, számviteli rend megsértése gyanújával indult büntetőeljárás néhány Hujberhez is kötődő cégnél, de ez az eljárás is elhalt.
A legalább 30 millió dollárosra becsült beszerzést a nehéz gazdasági helyzetben lévő ország csak akkor tudott bizalmasan intézni – legalábbis így okoskodtak az egykori állami vezetők -, ha egyrészt közvetítőt vesz igénybe, másrészt fedőtörténetet eszel ki.
A közvetítő bizonyos Nádor ’95 Rt. lett, a fedőtörténet pedig a következő: az államadósság-lebontást vezénylő tárcaközi bizottság 50 millió dollár értékben tárgyalási engedélyt adott a Nádornak metrókocsi-beszerzésre, a szállító az orosz hadiipari cég, a Metrovagonmas lett volna.
Az ÉS riportja szerint a mintegy száz szerelvényt (alighanem inkább száz kocsit) a Nádor valóban megvette volna, s a terv az volt, hogy utóbb külföldön értékesíti, a bevétel 58 százalékát azonban csak 2000-ben kellett volna befizetnie a magyar államnak.
Ez lett volna az a 30 millió dollár, amiből megveszi, majd a szakszolgálatnak bérbe adja a lehallgató-berendezéseket, méghozzá úgy, hogy az állami költségvetés nemzetbiztonsági szakszolgálatos fejezetében valahogyan eldugták volna a bérlet díj kiadást az avatatlan szemek elől. Az akkori metróvásárlás azonban a két ország bürokratikus szerencsétlenkedése miatt elakadt, a Nádor a francia Thomsontól és két izraeli cégtől ugyanakkor már beszerezte a kütyüket, az egész ügyletet véglegesen az első Orbán-kormány fújta le.
A Nádort – amelynek első elnöke Matyók György, Máté László volt MSZP-pénzárnok rokona és üzlettársa volt – 2009-ben számolták fel. Az eljárást a Nádor bankja kérte, a cég összesen csaknem 30 milliárd forinttal maradt adósa hitelezőinek, ráadásul 2008-ban felkerült az adóhatóságnak 100 millió forintnál több pénzzel tartozók listájára is.
Az annó beszerzett lehallgató-berendezéseknek pedig nyoma veszett az 1998-as kormányváltáskor, a tulajdonos-vezérigazgató Szász András ellen büntetőeljárás is indult, ami azonban 2005-ben megszűnt, az iratokat pedig több évtizedre titkosították.
A különös titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Szász volt végig a Nádor meghatározó vezetője. Márpedig ahol felbukkant Szász, ott nem meglepő, hogy utóbb Kocsist is emlegetik. Az elmúlt évek számos zavaros ügyében szerepeltek közösen, legutóbb például a vádlottak padján az MVM-nél történt 15 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárásban.
A procedúrában Kocsist első fokon felmentették, felesége, valamint a Kocsis-érában a villamosművek főtanácsadójaként tevékenykedő Szász ugyanakkor felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
Ez volt az a bűnügy, amelynek eltussolását ígérte kapcsolatai révén Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok 120 ezer euró fejében, amit Szász át is adott neki. Kisst – Kocsis feljelentésére – befolyással üzérkedés miatt nemrégiben ítélték el másodfokon. Kettejük, mármint Szász és Kocsis időtálló viszonyát mutathatja az is, hogy pár órával azután, hogy munkatársunk bejelentkezett Kocsisnál Metrovagonmas-ügyben érdeklődve, emailben bejelentkezett az Átlátszónál Szász is.
A valaha a Fegyver- és Gázkészülékgyárat (FÉG) vezető, majd az Antall-kormányban ipari helyettes államtitkár, Hornék idején pedig a privatizációért felelős ÁPV Rt.-t irányító – vagyis alapvetően rezsimfüggetlen kormánykedvenc – Kocsis a "nádoros" időkben azonban állítólag még nem ismerte Szászt. Ezt nem első kézből tőle tudjuk, ő ugyanis végül nem kívánt nyilatkozni az Átlátszónak.
Szűk környezete azonban úgy emlékezik: az MVM vezérigazgatójaként fogadta Kocsis Demeter Attila akkori RMDSZ-es romániai gazdasági minisztériumi államtitkár delegációját, amelynek szakértő tagja volt Szász – ha így volt, az eset 2005-ben történhetett, Demeter ugyanis addig töltötte be a tisztséget, Kocsis pedig abban az évben került az MVM élére a Gyurcsány-kormány idején.
Demeter exállamtitkár ugyanakkor sok év távlatából másképpen emlékezik. Az Átlátszó érdeklődésére elmondta: a Romániában ekkoriban aktívan – állítólag spanyol befektetők érdekében – tevékenykedő Szász valóban ott volt a találkozón, de nem volt a román delegáció hivatalos tagja. Éppenséggel ő ajánlkozott, hogy összehozza és segíti az MVM-mel a találkozót, aminek a témája a Kolozs megyei Tarnicára tervezett vízi erőmű volt.
Szász kiterjedt balkáni kapcsolatai hasznosnak bizonyultak az energetika területén – vélekednek az ex-MVM-es körökben, hangsúlyozva azonban, orosz ügyben egyikük sem szorult a másik gyámkodására, a jelenleg az OTP-csoportba tartozó Merkantil Bankot irányító Kocsis pont annyira nem, mint Szász.
Ebben lehet valami. "Az orosz államadósság a kedvenc csemegém" – nyilatkozta Szász a HVG-nek 1999-ben. A később még a kalandos történetű bécsi Postabank-leány Trigon Bankban is kisrészvényes Szász például 1989-ben 500 tonna (!) aranyrúd szállítását közvetítette a Szovjetunióból Svájcba (a kalandos ügyletről az Index cikke itt olvasható) Plantronik nevű cége segítségével, márpedig ehhez képest néhány metrókocsi igazán nem tétel.
A Plantronik budai irodája volt első magyarországi "munkahelye" a később bombagyárosként elítélt Dietmar Clodónak, aki a HVG-nek 2013-ban adott interjújában azt mondta: a budapesti rendszerváltás előtt líbiai ügyletek révén ismerte meg az arrafelé igen aktív egykori magyar fegyvergyárakat, a Technika Külkereskedelmi Vállalatot és a FÉG-et, s ekkor jött a képbe Szász.
Kocsis dettó. Ő maga sem rejti véka alá, sőt, számos ismerője szerint, ha csak módja van rá, büszkélkedik is pompás orosz kapcsolataival. Ahogyan azt is többek hallották tőle: hazafias kötelességének tartja, hogy elmondja a véleményét olyan szakkérdésekben, amelyekhez konyít, segítve ezzel a döntéshozók munkáját. Innen pedig meglehetősen kézenfekvő módon adódik a lobbigyanú – bár állítólag rossz orosz üzlet mögé soha nem állna be.
Veszélyesebb, mint a repülő?
Kérdés, jó-e a mostani Metrovagonmas-üzlet, mennyire és kicsodáknak. Ha van egy öreg Ladám, és nem vehetek mást (például mert a bankgaranciát adó kormány nem engedi), inkább Moszkvában javíttatom, mint bárhol máshol – ez az egyszerűsített, kvázi tarlósi érvelés. Amely elfogadja egyszersmind, hogy hibás volt az olcsóbb észt ajánlat a felújításra – az észt Skinest Rail ugyanakkor az Európai Bizottsághoz fordult panasszal.
Az M3-as kocsijait harminc, speciális karbantartás mellett legfeljebb 35 éves élettartamra tervezték, márpedig ezt a budapestiek rendre betöltötték. 2011-ben még a BKV élén álló Kocsis maga vont ki 43 vagont az emlékezetes metrótűz után, s ezek a kocsik már akkor betöltötték a negyvenet.
"Az anyagfáradás nem áll a közgyűlés kompetenciájában" – fogalmazott az ex-vezér a fővárosi közgyűlésben, ahol magyarázatot vártak az akkor drasztikusnak tűnő, utólag visszatekintve pedig akár a mostani szerződésnek is megalapozó döntésre. Kevésbé rosszhiszemű megközelítésben viszont a naponta félmilliónál is több utast szállító M3-ason tömegkatasztrófát előztek meg.
Ha így van, adódik viszont a kérdés: mi tartott további öt évig?
A Metrovagonmas "az átalakítási engedély megszerzéséhez szükséges dokumentáción dolgozik" jelenleg – tudtuk meg a BKV-tól. Az első hat kocsiból álló szerelvény mindenesetre már elhaladt (saját kerekein, vonatszállítmányként) Oroszországba, kvázi próbafelújításra. A végpontban bizonyosnak tűnik ugyanakkor a megrendelő BKV: 2018. július 12.-én üzembe kerül az utolsó, 37. fölújított szerelvény – ígérik.
Dunakeszi az új szívcsakra
Ami ellenben megint csak bizonytalan, az az alvállalkozó Dunakeszi Járműjavító Kft. feladata. A BKV szerint erről a Metrovagonmas illetékes nyilatkozni – a kérdést elküldtük az orosz gyárnak, válaszukat várjuk.
A magyar állam, mintha megérezte volna, hogy nagy üzlet készül. 2014 októberében vásárolta ki a 65 százalékos tulajdonos Bombardiert az addig Bombarider Trasportation MÁV Hungary Kft. nevű dunakeszi cégből, amelynek jelenleg a MÁV-val és a tíz százalékos kisrészvényes dolgozókkal közösen a tagjai. Akkor hüledezett a szaksajtó: a kft ugyanis 2012-2013-ban több százmilliós veszteséget produkált, saját és bérelt foglalkoztatottjainak száma a 2010-es ezres létszámról alig 400-ra apadt.
Az állam mégis kiperkált a Bombardier-pakettért 6,9 millió eurót, ami a cég 3,1 milliárdos saját tőkéjének nagyjából a Bombarider-üzletrészre eső arányának felelt meg.
Csakhogy érkezett és győzött a BKV-tenderen a Metrovagonmas, amely már a pályázatában 25 százalék alatti alvállalkozójának tette meg a kft-t – a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz "rogánista" feltörekvő szárnyához tartozó Tuzson Bence a helyi lapban azzal is dicsekedett, hogy ez tízmilliárd forintos munkát jelent az üzemnek.
Hogy mi alapján szemelte ki éppen a dunakeszi céget, szintén kérdeztük az orosz gyárat, most várunk. Arról viszont már az Index számolt be, hogy úgymond aljamunkát végeztetnének az oroszok Dunakeszin: a rákkeltő azbeszttől mentesítenék a szerelvényeket, későbbi hírek szerint viszont egyebeket is csinálnának az alvállalkozók, például szétszerelést, összerakást, felmatricázást és effélét.
Dunakeszihez kötődik, helyi lakos és ottani hobbiélsportoló az oroszokkal még tenderkiírás előtt metróügyben tárgyaló Szijjártó külügyminiszter is – mindezek fényében kevésbé tűnik meglepőnek, hogy a Metrovagonmas éppen Dunakeszit választotta. Adódhatott volna még például Szolnok is, ahol a MÁV szintén járműjavítót működtet – vagyis a valahai ősfideszes fellegvár "cserélődött" le Szijjártó szűkebb pártiájára.
Kormányzatközeli források úgy árnyalják a képet, hogy az államnak muszáj volt kivásárolnia a Bombardiert, és megtennie mindent, hogy a dunakeszi üzem megbízáshoz jusson, ha meg akarták menteni a dolgozók munkahelyét. Nem lehetetlen, hogy ez a helyzet, mégis, mintha túl sok lenne a gyanús egybeesés.
A Dunakeszi Járműjavítónál például a tulajdonosváltás után, de még a Metrovagonmas tendergyőztessége előtt, tavaly februártól főváros- és tarlósközeli ügyvezetőt igazoltak. Szepessy Tamás városgazdasági üzemmérnök az óbudai polgármesteri hivatal építési hatósági ügyosztályán dolgozott még Tarlós kerületi polgármestersége idején.
2006-2014-ben Fidesz-KDNP színekben önkormányzati képviselő volt, illetve – egy ideig párhuzamosan – követte Tarlóst a fővárosba is, amennyiben 2011-2015-ben a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgató-helyettese és a Fővárosi Kertészeti Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként tevékenykedett.
Ráadásul Szepessy személyében nem csak a metróbiznisz megrendelője irányába, de a dunakeszi képviselő Tuzson felé is akad erős kapcsolódás: közös üzletet futtattak korábban. A Polydesign Kft. tanácsadócég 2010-2013-ban kettejüké volt (jelenleg Tuzson fivéré és más magánszemélyeké).
Volt közös vállalkozása a III. kerületi Fidesz erős emberével, Puskás Péter alpolgármesterrel is (Három Cédrus Kft.). Puskás Péter fivére, Puskás András a Rogán Antal vezette V. kerületben töltött be hasonló tisztséget, jelenleg az Eximbank vezérigazgató-helyettese és Rogán Pasa-parkos szomszédja, családi barátja – a teljes kompánia politikai keltetőjének a Fidelitas tűnik.
Uniós pénz az ablakban
Kevés konkrétum tudható hivatalos forrásokból az M3-as járat infrastruktúrája (az alagút, a vezeték, a megállók) felújításáról. A BKV válaszából az derül ki, hogy az úgynevezett tenderterv véglegesítése folyik, a részletesebb úgynevezett kivitelezési terv még nem készült el.
A BKV uniós pénzre, az úgynevezett integrált közlekedési operatív program támogatására pályázott, 125 milliárd forintot remélnek. Csakhogy gondot okozhat, hogy – legalábbis a kiszivárgott tervek szerint – nem igazán tudni, mennyiben tekinthető fejlesztésnek a felújítás, egyelőre úgy fest, klasszikus renoválás készül Újpest és a Köki között.
Márpedig arra nem jár uniós pénz, annak hiányában pedig borulhat az egész finanszírozás is – aggódnak még városházi források is.
Nem hogy járathosszabbítás (például Káposztásmegyerre) nem várható a jelen elgondolások szerint, de immár bizonyos: a vonal nem lesz teljesen akadálymentes, állítólag azért, mert "fizikailag nem megoldható". Előre láthatóan nem lesz lift a Pöttyös utca, az Ecseri út, a Klinikák, az egyébként átszállóhelyként is működő Kálvin tér, a Ferenciek tere, az Arany János utca megállóknál.
A BKV állítja, dolgozik a megoldáson: kerekesszékkel is használható mozgólépcsőkön – így "csak" a Pöttyös utcai állomást nem tudják majd önállóan megközelíteni a mozgásukban korlátozottak. "A fővárosi közösségi közlekedésnek, bár nagyon fontos, nem egyedüli eszköze a 3-as metró" – írta válaszában a BKV, hozzáfűzve ugyanakkor: "a legfontosabb célok között szerepel a szolgáltatások teljes akadálymentesítése, például folyamatosan növekszik a rendelkezésre álló felszínen használható alacsonypadlós járművek száma".
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Oroszok a spájzban: kik kavarnak a metrófelújítás környékén? | Oroszok a spájzban: kik kavarnak a metrófelújítás környékén? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/02/10/oroszok-a-spajzban-kik-kavarnak-a-metrofelujitas-kornyeken/ | 2016-02-10 09:21:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A dél-koreai hírszerzés szerint az Észak-Korea és Oroszország közötti megállapodás értelmében Phenjan évi 600-700 ezer tonna rizst szállít az oroszoknak. Cserébe az Ukrajna ellen harcoló észak-koreai katonák számára 2 ezer USA dolláros fizetést, valamint űrtechnológiát kap Moszkvától - írta meg az ukrán Pravda.
Az Ukrajna elleni háborúba való belépés "nagyon jó üzlet" Észak-Korea számára - fogalmazott Szöul korábbi oroszországi nagykövete a The Korea Herald-nak nyilatkozva. Wi Seong Lak koreai képviselőt a nemzetgyűlés hírszerzési bizottságának tagjaként a Dél-Koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat tájékoztatta az Oroszország és a KNDK között született megállapodásról.
A képviselő elmondása szerint az Ukrajna elleni katonai erőfeszítésekhez való hozzájárulásáért kapott orosz kompenzációnak köszönhetően nagyrészt megoldódik az észak-koreai pénzügyi- és élelmiszerválság.
Minden észak-koreai katona, akit Oroszországért harcolni küldenek, körülbelül 2000 dolláros havi fizetést kap. Feltételezések szerint legalább 10 ezer észak-koreai katona tart Ukrajnába, ami több mint 200 millió dolláros éves bevételt jelent
- mutatott rá a képviselő.
A csapatokon kívül jelenleg mintegy 4 ezer észak-koreai munkás is Oroszországban tartózkodik. Az ő átlagbérük havi 800 dollár körül mozog.
Mindemellett Oroszország 600-700 ezer tonna rizst szállít Észak-Koreának, ami az ország éves szükségletének több mint felét fedezi. Az élelmiszerhiányt tehát komolyan enyhítette a fegyverkereskedelem
- mondta Wi Seong Lak. | Rizzsel fizeti ki Putyin Észak-Koreát | Bár eddig is sejteni lehetett, hogy Oroszország vélhetően élelmiszerrel barterezi le az Észak-Koreából érkező katonai szállítmányokat, most újabb hírek támasztják alá: többezer tonna rizzsel fizet Moszkva Phenjannak az Ukrajna elleni háború támogatásáért. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/oroszorszag-eszak-korea-katonai-segitseg.798950.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Két hét múlva, november 27-én, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának soron következő ülésén dönthetnek a jegybank programjainak átvilágításával kapcsolatos szakértői stábok felállításáról – értesült lapunk.
A Magyar Nemzet tegnap kereste az MNB négy felügyelőbizottsági tagját. Szényei Gábor András a felügyelőbizottság ügyrendjére hivatkozva Papcsák Ferenc elnökhöz irányított, aki azonban lapzártánkig nem vette fel a telefonját. Kerestük Nyikos Lászlót is, de nem értük el. Egyedül Madarász Lászlóval tudtunk beszélni, aki elmondta, hogy két szakembert kíván a vizsgálatba bevonni. Mint ismeretes, Madarász László vezeti azt a munkacsoportot, amely a közel 300 milliárd forinttal létrehozott jegybanki alapítványokat vizsgálja. Lapunknak Madarász még annyit mondott, hogy előreláthatóan februárban végez az átvilágítással, és márciusra készülhet el a szakértői anyag.
– Teljesen objektív és független vizsgálatra törekszem – hangsúlyozta a felügyelőbizottság tagja. Az Index hírportál tegnap számolt be arról, hogy független szakértők is segíthetik a jegybank felügyelőbizottságát a vizsgálatban, amelyet Matolcsy György MNB-elnök utóbbi időkben megszaporodott költekezései miatt indítanak. Az MNB működését felügyelő testületnek négy tagja van, ebből hármat a Fidesz, egyet pedig – Nyikos László személyében – a Jobbik delegált a bizottságba. Az ingatlanos ügyeket, amelyre nagyjából 90 milliárdot költött az MNB, a Nyikos László vezette munkacsoport vizsgálja majd, Szényei Gábor András pedig a közel 30 milliárd forintos értéktárprogramot, vagyis a műkincsvásárlásokat nézi majd át.
Az MNB milliárdos költései európai összehasonlításban is kimagaslónak tűnnek, figyelembe véve, hogy a legtöbb európai jegybank az elmúlt öt évben inkább eladott ingatlanokat, mintsem hogy vásárolt volna, emellett festmények és egyéb műtárgyak vásárlása terén is sokkal visszafogottabbak.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a jegybank és a hozzá tartozó alapítványok egyebek között egy Mátyás király úti kastélyt 1,3 milliárd forintért vettek meg, az MTA egyik épülete 2,9 milliárd forintba, a régi budai városháza 1,85 milliárdba került. Megszerezték az Ybl Miklós tervezte Lónyay-villát is, 3,4 milliárd forintért. Egy kecskeméti ingatlan 1,7 milliárdot, a tiszaroffi Borbély-kastély mintegy 400 millió forintot ért meg nekik. A Döbrentei utca 2. szám alatt lévő ingatlan vételára 2,1 milliárd forint volt. | Szakértők is vizsgálják a jegybankot | Két hét múlva derülhet ki, hogy az MNB felügyelőbizottsága kiket von be az intézmény átvilágításába. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/11/szakertok-is-vizsgaljak-a-jegybankot | 2015-11-14 10:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Both Hunor felidézte, szinte minden választási kampányban kiderült, hogy a Facebook és a YouTube korlátozott vagy letiltott konzervatív tartalmakat. A 2018-as kampányban emlékezhetünk Lázár János bécsi videójára, amelyben a miniszter a migráció veszélyeire kívánta felhívni a figyelmet, amit letiltott a Facebook, majd csak utólag helyezték vissza. A szakértő hangsúlyozta,
később kiszivárgott nyilatkozatból tudjuk, hogy a cenzorok teljesen szubjektív szempontok alapján, találomra szedték le a videót.
A cenzúrával kapcsolatban emlékeztetett, hogy több hasonló eset is történt már hazánkban. Példaként említette, hogy a jobboldali influenszerek rendszeresen elszenvedői a cenzúrának. De meg lehet említeni a PestiSrácok.hu-t, amelyet a tavalyi év végén indoklás nélkül tiltott a Meta, és így járt egy darabig a Neokohn is.
Köves Slomó rabbi a Facebook-oldalán, illetve Kásler Miklós a Böjte Csabáról szóló bejegyzésében nem hinném, hogy bármilyen irányelvet sértett volna, mégis letiltásra kerültek. Normális indoklás - úgy tudom - egyik esetben sem volt
- idézte fel Both Hunor.
Donald Trump bejelentése kapcsán pedig kifejtette, hogy érthető az ellenszenve, hiszen 2020-ban nemcsak a Twitter-oldalát, de a Facebook- és Instagram-oldalát is letiltották.
Utóbb persze Zuckerberg úr elismerte, hogy a Fehér Házból nyomást helyeztek rá bizonyos tartalmak cenzúrázására. Ez teljesen önkényes korlátozása a szólásszabadságnak, politikai fegyverként alkalmazása a közösségi médiának és közérdeket is sérthet. Hiszen a regnáló elnök nem tudja elmondani ott a véleményét.
- idézte fel az esetet a Századvég vezető elemzője, aki szerint nagyon fontos elem a felhasználók száma.
Elég csak annyit mondani, hogy Magyarországon több mint 7 millió Facebook-felhasználó volt 2023-ban, a világon ez a szám több mint 3 milliárd ember. Ez mindent elmond.
Véleménye szerint a tömegtájékoztatásra és befolyásolásra jelenleg nincs alkalmasabb eszköz a közösségi médiánál. Szerinte ez nagy felelősség, és nem szabadna részrehajlóan visszaélni vele.
Ha pedig önkényesen korlátoz a platform, akkor az korlátozza a szólásszabadságot
- hangsúlyozta Both Hunor.
Majd kifejtette, hogy akit tiltanak ezek a platformok, mint például Donald Trumpot éveken keresztül, annak jelentősen korlátozzák a szólásszabadságát. Ez ellen veszi fel a harcot a megválasztott amerikai elnök, vélhetően a kormányában tudva
Elon Muskot is, aki jelenleg az X tulajdonosa és köztudottan hasonlóan vélekedik a szólásszabadság fontosságáról, mint Trump.
Amiről Donald Trump beszél, az pontosan az a politikai szándék a korlátozás mögött, hogy még véletlenül se juthassanak el a globalista baloldallal szembeni vélemények a nagy tömegekhez, kritika se illethesse ezeket a gondolatokat - emlékeztetett Both Hunor, majd megjegyezte:
Ez egy orwelli világ képét festi le.
A befolyásolással kapcsolatban kitért arra, hogy Joe Biden elnök fiának viselt dolgait is szándékosan elhallgatta a Twitter a négy évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban, miközben Donald Trump el sem mondhatta a véleményét. Az elérések számának befolyásolásáról elmondta, hogy tapasztalata alapján akár a Facebooknál, akár a YouTube-nál "rossz fát tesz a tűzre" egy platform, vagyis politikailag kényes véleményt vagy azt nem kellően finoman fogalmaz meg, akkor az valahogy nem tud akkora elérést generálni. Példaként említette Donald Trump Joe Rogannek adott interjúját, melyet szembeállított a Tucker Carlsonnak adott interjújával. Az előbbit a YouTube-on 48 millióan látták, az utóbbit 268 milliónyian.
Borítókép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök ( | Magyarországon is befolyásolja a szólásszabadságot a közösségi média | Hadat üzent Donald Trump a cenzúraiparnak. A megválasztott elnök elmondta, hogy az első intézkedése a szólásszabadság megvédését célozza majd, ami várhatóan mélyen érinti a közösségi médiát. A közösségi platformok magyarországi politikai hatásáról, befolyásoló erejéről Both Hunort, a Századvég vezető elemzőjét kérdeztük. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/magyarorszagon-is-befolyasolja-a-szolasszabadsagot-a-kozossegi-media | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A fékek és ellensúlyok szerepéről, érvényesüléséről már többször szó esett. Röviden: azért van szükség a hatalmi ágak szétválsztására, hogy a független, pártatlan szervezetek adott esetben egymás kezére csaphassanak, ha nem megfelelően végzik munkájukat. Ha ezeket az ágakat összeolvasztják, egy kézbe csatornázzák vagy oly mértékben korlátozzák jogköreiket, hogy leginkább csak arra jók, hogy kitegyük őket a demokrácia ablakába dísznek, elvész a biztonság, a kiegyensúlyozottság.
Dr. Hack Péter jogásszal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékveteő docensével arról beszélgettünk: mely változtatások voltak a leginkább hatással a Quaestor-ügy felgöngyölítésére.
Giró-Szász András 2011-ben egy tv-műsorban “teljes tévedésnek” nevezte, hogy egy készülő törvényjavaslat előírná a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonását, állítása szerint a nemzeti banktörvény tervezete csak alkotmányos lehetőséget biztosít a lépésre. Ezzel az alkotmányos lehetőséggel élt is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013 júniusában, amikor egy MNB-PSZÁF összevonásra irányuló törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek, amely el is fogadta azt, október 1-ei hatállyal. Matolcsy Györgyöt a köztársasági elnök 2013. március 4-i hatállyal nevezte ki a MNB élére, így került a PSZÁF-utód a korábbi nemzetgazdasági miniszter irányítása alá.
“Az MNB Matolcsy György személyén keresztül erősen kötődik a politikához. Ugyanez a probléma az Állami Számvevőszék és az ügyészség vonatkozásában is. Ezek papíron, az Alaptörvény szerint mind független és pártatlan szervek, illetve azoknak kellene lenniük” – kezdi Hack Péter magyarázatát, aki kiemeli: arra csak a jövő adhat választ, hogy milyen politikai háttérrel rendelkeztek azok, akik a Quaestor-ügyben bűncselekményeket követtek el. Ugyanis nagyon valószínű, hogy politikai hátország nélkül ekkora simlisség nem maradhatott volna észrevétlen.
“Magyarországon nagyon szigorú pénzmosás elleni törvények vannak: ha egy állampolgár bemegy a postára vagy a bankba és bizonyos összeg fölött fizet be vagy vesz ki pénzt, be kell mutatnia a személyigazolványát, igazolnia kell, hogy a tranzakció nem aninom számlával működik. Ha az Ön vagy az én vagyonom nem igazolható legális jövedelemmel, vagyongyarapodási viszgálatot indítanak. Egy Sport szeletet nem adhat el úgy egy fűszeres, hogy a NAV-nál az online pénzárgépeken keresztül ne jelenne meg az adásvétel. Ez a szigorú ellenőrző rendszer az “egyszerű állampolgárok” esetében működik, gyorsan kimutatja a visszásságokat. Hogyan képzelhető el, hogy egy ilyen komplex ellenőrző-rendszerben, amelyben az említetteken kívül ott vannak még a titkosszolgálatok is – amelyek nagyon széles felhatalmazással rendelkeznek – 300 milliárd forint úgy mozog, hogy senki nem veszi észre?”
– teszi fel a kérdést a jogász, aki itt emlékeztet arra, miért is fontos, hogy legyenek teljesen független, pártatlan, önálló felügyeleti szervek. Hiszen ha vannak is politikai érdekek vagy fennáll ennek a látszata, ezek a szuverén intézmények védelmet nyújthatnak a politikai befolyással szemben.
A fékek és ellensúlyok rendeszérenek átalakítása a Quaestor-ügyben itt manifesztálódik: Hack Péter megítélése szerint a régi, átalakítás előtti rendszerben feltehetően a PSZÁF hamarabb észrevette volna a gyanús eseménysort, és ha időben jelzik az ügyletet az ügyészségnek, az gyorsabban léphetett volna.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
2 hét nagy idő
Emlékezetes: hétfőn a parlamentben Bárándy Gergely Polt Péternek szegezte a kérdést: miért kellett két hetet várni a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba kihallgatásával? A főügyész indokoklása szerint Tarsolyt nem lehetett tanúként kihallgatni, mert potenciális gyanúsított volt, így az eljárás sértette volna emberi jogait.
Hack Péter a legfőbb ügyész érvelésével tartalmilag egyetért, ugyanis tanúként valóban nem kihallgatható egy gyanúsított, azonban “a gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy korábban tanúként kihallgatott személyeket később gyanúsítottként is kihallgatnak. Viszont kétségtelen, hogy ebben az esetben a korábbi vallomás nem használható fel.” A bibi azonban nem itt van az alkotmányjogász szerint:
“A kérdés nem az, hogy Tarsoly Csabát miért nem hallgatták ki tanúként. A kérdés az, hogy miért nem hallgatták ki gyanúsítottként?”
Azok után, hogy az MNB nagyon konkrét jelzést adott és összegszerűen meghatározta, mekkora összeg hiányzik a Quaestor kasszájából és Tarsoly Csaba több kétes lépést tett, megalapozta azt a gyanút, hogy itt valamilyen jogellenes tevékenység zajlik – szögezi le az alkotmányjogász. “Ha közlik Tarsollyal a gyanút, abből semmilyen hátránya nem származott volna, csak akkor, ha egyúttal őrizetbe is veszik” – a kétes lépései között említi, hogy Tarsoly kiürítette cégét, ő is és hozzátartozói is megszabadultak a a vezetői pozícióktól, majd Orgován Bélát nevezték ki maguk helyett. “Majd kiköltözött a házából, ami ráadásul nem is a saját tulajdonában van, mert láthatóan offshore-cégek garmada veszi körül” – mondja a Hack Péter aki szerint ezek a lépések mind indokolták volna, hogy a gyanúsítás jóval korábban megtörténjen.
“Az a magyarázat pedig, hogy addig nem tudtak eljárni, amíg nem volt gyanú, nem tudtak eljárási cselekményeket végezni, teljesen érthetetlen. Az Ökotárs-ügyben sincsen gyanúsított, ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Már régen elrendelhették volna a házkutatást, már régen le lehetett volna foglalni a cég iratait, ehhez nem kellett volna Tarsoly Csabát kihallgatni.”
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Ki ellenőrzi az ügyészséget? – kérdezem álnaívan Hack Pétert, aki szerint ez bizony a 10 ezer dolláros kérdés. Senki.
“Sikerült egy olyan alkotmányos rendszert létrehozni, amelyben senki nem néz az ügyészség körmére. Az átalakítás előtt az ügyészség az országgyűlésnek volt felelelős, ma senkinek. Nincsen egyetlen olyan külső, független, pártatlan szervezet sem, amely meg tudná ítélni, hogy az ügyészség munkája törvényes, szakszerű, helyes volt-e adott ügyekben.”
Az ügyészséget tehát csak az ügyészség vizsgálja – ahogyan történt ez az Átlátszó cikke nyomán is. A portál megvizsgálta hány korrupciógyanús esetben utasította el a feljelentést az ügyészség, eszerint Polt Péter alatt elsikkadnak ezek ügyek. Ezt jelenleg az ügyészség állítólag vizsgálja kíváncsiak várjuk az eredményt. De az ügyészség több ügyben már vizsgálta önmagát, és szinte mindig mindent rendben találtak saját házuk táján. Így volt a felmentett politikusok ügyében, a Kulcsár-videó ügyben, vagy a Móri-ügy hibás nyomozása és a hibás vádemelés ügyében is.
Nem résmentes a szabályozás
Hétfőn kollégánk kamerája rögzítette, ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy sajtótájékoztatón értetlenségének adott hangot: miért is kellene lemondania? Megkérdeztük Hack Pétert, elhelyezhető-e közpénz egy piaci szereplőnél? “A szabályozás ebben a kérdésben nem egyértelmű. “A minisztérium a saját pénzét biztosan nem tarthatta volna brókercégnél, erről az államháztartási törvény rendelkezik” – magyarázza a jogász, aki rávilágít: ez a törvény könnyedén kijátszható, ugyanis a minisztériumhoz tartozó, “de nem a minisztérium jogi személyével rendelkező szervezeteknél keletkeztek pénzek, ezeket helyezték el brókereknél.” Hack Péter, aki szerint ennyi erővel kaszinózhattak volna ezekkel az összegekkel. Meglátása szerint az még egy pénzügyekben kevésbé járatos embernek is világos, hogy a Quaestor 6 százalékos és a bankok által kínált 2 százalékos kamat közötti nagy különbözet az eltérő kockázatokban jelenik meg.
“Az, hogy közpénzeket ide tettek, rendkívül súlyos politikai felelősség. Maga Giró-Szász András mondta, hogy a Quaestort gazemberek vezették. Hogy miért adott Szijjártó Péter diplomataútelevelet, miért adott a Miniszterelnökség parlamenti belépőt egy „gazembernek”, az abszolút a politikai felelősség körébe tartozik. A vizsgálatnak arra is ki kell terjednie: hogy kapott-e valaki jutalékot a Quaestornál elhelyzett pénzek után” – szögezi le Hack Péter.
A Hír24 megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot az esetleges jutalékról, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket. | Hack Péter a fűszeresről, a Sport szeletről és a Quaestor-botrányról | Alkotmányjogászt kérdeztünk arról: hogyan mutatkozik meg a fékek és ellensúlyok rendszerének átalakítása a Quaestor-ügyben. Óriási a teher Polt Péter vállán: a kutya sem ellenőrzi. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2015/04/01/hack-peter-a-fuszeresrol-a-sport-szeletrol-es-a-quaestor-botranyrol/ | 2015-04-01 17:55:00 | true | null | null | fn.hu |
A Tatabányai Járásbíróságon október 31-én, csütörtökön előkészítő ülésen tárgyalták annak a férfinak az ügyét, aki amúgy is bajban lévő devizakárosultakat vert át összesen közel 117 és fél millió forinttal. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat ítélje börtönbüntetésre, tiltsa el a közügyek gyakorlásától, szabjon ki pénzbüntetést, a beterjesztett polgári jogi igényeknek adjon helyt.
A vádirat szerint a többszörösen büntetett vádlott 2018 decemberétől az interneten keresztül hirdette magát, miszerint devizakárosultaknak nyújt jogi segítséget. A vádlott a sértettekkel különböző tatabányai, budapesti, pécsi helyszíneken személyesen találkozott, melynek során jogászként, illetve ügyvédként mutatkozott be.
A vádlottnak azonban nem is volt munkahelye, sem jogi egyetemi végzettsége, és doktori címet nem szerzett, ezekkel a sértetteket csak megtévesztette.
A vádlott valótlanul azt ígérte az úgynevezett devizakárosult sértetteknek, hogy a korábban részükre deviza hitelt nyújtó pénzintézetek ellen polgári peres és egyéb eljárásokat kezdeményez, a folyamatban lévő végrehajtásokban őket képviseli, melynek eredményeképpen a végrehajtási eljárások a sértettek részére kedvező módon lezárulnak, a tőlük követelt pénzösszegeknél jóval alacsonyabb összeget kell visszafizetniük, illetve további befizetéseket nem kell teljesíteniük sem a pénzintézetek, sem a végrehajtó felé, és megakadályozza az ingatlanukon történő végrehajtást.
A vádlott a vádbeli időszakban a 146 vádpont alapján 117 millió 432 ezer 806 forint összegben vett át a sértettektől pénzt, amiből 112 millió 811 ezer 806 forintot saját szükségletére elköltött. | Ez brutális! Százmilliónál is többet nyúlt le ez a gátlástalan csaló pécsiektől is | Összesen 117,5 millió ütötte a markát annak a csalónak, aki kilátástalan helyzetben lévőket vert át, köztük pécsieket is. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/ez-brutalis-szazmillional-is-tobbet-nyult-le-ez-a-gatlastalan-csalo-pecsiektol-is | null | true | null | null | BAMA |
Az amerikai hírszerzés nyilvánosságra hozott egy régóta titkolt memorandumot, amelyből kiderül, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen engedélyezte politikai ellenfelei meggyilkolását.
A Kreml lehetséges megrendelései között a hírszerzés Viktor Juscsenko volt ukrán elnök megmérgezését is megnevezi.
A dokumentumot a Bloomberg újságírójának kérésére részben feloldották a titkosítás alól.
"Névtelen amerikai hírszerzési tisztviselők már régóta gyanítják, hogy az évek során bekövetkezett rejtélyes halálesetek némelyike, Putyin ellenségei megölésére irányuló kampányának része volt. De ilyen egyértelmű állításokat tartalmazó belső amerikai kormányzati dokumentumokat valójában soha nem hoztak nyilvánosságra. Most a helyzet megváltozott - írja a Bloomberg.
A BBC cikke szerint az újságíró évek óta próbálta megszerezni a titkos jelentést, de folyamatosan elutasították. Végül kihasználta a Barack Obama korábbi elnök által aláírt törvényt, amely kimondja, hogy a nyilvánosság kérheti egy bizonyos titkos dokumentum kiadását, amelynek létezéséről tud.
Milyen gyilkosságokról van szó?
A dokumentum több, 2006 óta történt, nagy visszhangot kiváltó gyilkosságot is megnevez. A hírszerzés úgy véli, hogy ezeket az orosz különleges szolgálatok hajtották végre, és maga Putyin rendelte el.
A jelentésben említett első eset Zelimkhan Jandarbijev, az önjelölt Csecsen Köztársaság, Icskeria korábbi vezetőjének 2004-es katari meggyilkolása.
A gyilkosság elkövetőit, Anatolij Bilashkov és Vaszilij Bogachev orosz GRU-tiszteket egy katari bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, de hamarosan átadták őket Oroszországnak, és ottani sorsuk ismeretlen.
A következő, amit meg kell említeni, Alekszandr Litvinyenko volt FSZB-tiszt 2006-os londoni halála. Radioaktív polóniummal mérgezték meg, és sugárbetegségben halt meg.
Az Egyesült Királyságban a nyomozók az orosz Biztonsági Főigazgatóság tisztjét, Andrej Lugovojt, aki később az Állami Duma tagja lett, nevezték meg a gyilkosság közvetlen elkövetőjeként, magát a gyilkosságot pedig az FSZB különleges műveletének tartották.
Moszkva szinte biztosan megrendelte a 2006-os merényletet
- idézte a Bloomberg a jelentés következtetéseit.
A hírszerzési értékelés egyértelművé teszi, hogy a Putyin-kormány "valószínűleg részt vett más magas rangú politikai személyiségek meggyilkolásában", de erre kevesebb megbízható bizonyíték van, mint Litvinyenko meggyilkolására.
Ez Alekszandr Perepelicsnij orosz üzletember 2012-ben az Egyesült Királyságban bekövetkezett halálára utal. Az amerikai hírszerzési dokumentum szerint megmérgezték, bár a Perepelicsnij halálát vizsgáló brit rendőrség nem talált elegendő bizonyítékot.
Perepelycsnij nem sokkal azelőtt halt meg, hogy tanúvallomást kellett volna tennie a bíróságon egy olyan ügyben, amelyben orosz tisztviselők állítólagos európai pénzmosásról van szó.
A jelentés szerint a Kreml olyan politikai és ellenzéki vezetőket vesz célba a kulcsfontosságú volt szovjet köztársaságokban, akiket Moszkva fenyegetésnek tart.
"Az egyik legfontosabb példa Viktor Juscsenko volt ukrán elnök, aki 2004-ben majdnem halálos mérgezést szenvedett. Támogatói arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz hírszerzés dioxin nevű vegyi anyagot kevert az ételébe, amikor elnökjelöltként Ukrajna nyugati integrációját szorgalmazta" - áll a dokumentumban.
A jelentés megemlíti egy luhanszki harcos, a Batman egység parancsnoka, Olekszandr Bednov 2015-ben bekövetkezett halálát is. A páncélozott buszt, amelyben Bednov utazott, fegyveresek kilőtték.
Az amerikai hírszerzés szerint Bednovot és a donbászi és luhanszki szakadárok több más prominens vezetőjét a Kreml utasítására ölték meg, hogy megerősítsék az orosz ellenőrzést a régióban.
Az amerikai nemzeti hírszerzés tisztviselői a jelentésben rámutatnak, hogy Moszkva külföldi hírszerző szolgálatokat használ a Kreml-rezsimre nézve fenyegetőnek tartott személyek likvidálására, és hogy vannak bizonyítékok arra, hogy a Kreml részt vesz más ellenfelei elleni merényletekben is.
"Bár maga a dokumentum nem új, ma is nagyon aktuális" - írja a Bloomberg cikkének szerzője. A hírszerzési szakértők szerint az ilyen gyilkosságok valószínűleg folytatódnak.
A hírszerzési dokumentum szerint Oroszország képes arra, hogy vegyi és biológiai szerekkel ölje meg az embereket, és rendelkezik a disszidensek nyomon követésének eszközeivel is.
A washingtoni orosz nagykövetség nem válaszolt a Bloomberg megkeresésére a témában feltett kérdésekre. | Feloldották a Putyinról szóló dokumentumok titkosítását | Putyin személyesen rendelte el ellenfelei megölését. Az amerikai hírszerzés feloldotta a titkosítás alól a jelentést a Bloomberg újságírójának kérésére. Döbbenetes iratok kerültek elő. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/vlagyimir-putyin-titkos-dokumentumok-gyilkossag/xe11g71 | null | true | null | null | Blikk |
Hatvanezer forintos jutalmat nyert Orbán Ráhel a Magyar Turizmus Zrt. szakdolgozati pályázatán, de a miniszterelnök lánya nem veszi fel ezt az összeget, hanem a Corvinus Egyetem egyik szakkollégiumának ajánlja fel. A Corvinuson azt mondták, hogy a záróvizsga-bizottságok és a bírálók véleménye alapján nevezték be Orbán Ráhel dolgozatát a pályázatra, és a gazdaságföldrajzi tanszékvezető szerint Orbán Ráhel az aláírásával közreműködött a pályázat továbbításában.
"Orbán Ráhel díját a Magyar Turizmus Zrt. közvetlenül a Corvinus Egyetem Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégiumának utalja át a díjazott kérésére" - írta az [origo]-nak a Magyar Turizmus Zrt. Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor lánya a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai témájú szakdolgozati pályázatán nyert első díjat, amely bruttó 60 ezer forintos jutalommal is jár. Erről a pénzről mond le Orbán Ráhel.
A Magyar Turizmus Zrt. "az év turisztikai témájú szakdolgozata" pályázatára 12 felsőoktatási intézményből 39 pályamunka érkezett. Orbán Ráhel az újszerű témaválasztás kategóriában nyert a Könnyűzenei fesztiválok szervezeti folyamatának és versenyképességének elemzése - A Sziget Kulturális és Menedzser Iroda példáján keresztül című dolgozatával. A díjat a konzulensétől, Nemes Andreától vehette át, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztályvezetője is.
A Magyar Turizmus Zrt. közölte, hogy a dolgozat értékelésében "éppen az összeférhetetlenség miatt" nem vett részt Nemes Andrea. Kerestük Nemes Andreát is, aki a minisztérium sajtóosztályán keresztül megerősítette, hogy a pályázati döntésben, és az értékelések elkészítésében nem vett részt. A dolgozatok többségét, 33-at, így Orbán Ráhel dolgozatát is, a Magyar Turizmus Zrt. szakemberei bíráltak el, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztálya pedig hat dolgozatot bírált el. A dolgozatokat öt szempont szerint értékelték (témaválasztás, szerkezet, tartalom, szakirodalom, stílus), és Orbán a maximális 50-ből 47-et kapott, így kapta meg az első díjat.
Orbán Ráhel az aláírásával közreműködött
Orbán Ráhel kedden nyilvánosságra hozta a dolgozatát, szerdán pedig közleményében azt írta, hogy "a szakdolgozatomat a legjobb tudásom szerint megírtam, és a feladatomat elvégeztem. A pályázatra az egyetem küldte be a dolgozatomat, ezért én ebbe a helyzetbe úgy kerültem, mint Pilátus a credóba". Megkerestük a Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz Tanszékét, hogy megtudjuk miért éppen Orbán Ráhel dolgozatát nevezték be a pályázatra.
Tózsa István tanszékvezető azt mondta az [origo]-nak, hogy a pályázatkiírási szabályok szerint egy kar három dolgozattal pályázhat. "Mivel a gazdálkodástudományi karon két intézetben is készülnek turizmussal kapcsolatos tárgyú dolgozatok, évente felváltva egy, illetve két dolgozatot választunk ki. Ennek megfelelően tavaly a Gazdaságföldrajz Tanszék (turizmus-vendéglátás szak) egy dolgozatot javasolhatott, a Marketing és Média Intézet pedig kettőt" - mondta Tózsa.
A tanszékvezető azt is mondta, hogy a szakdolgozatok szóbeli védését követően a "záróvizsga-bizottságok értékelik az elhangzott dolgozatokat, és az opponensi vélemények, valamint a záróvizsgán elhangzott prezentációk alapján kiválasztják azt az egy-két dolgozatot - kutatási módszer és/vagy a téma újszerűsége tekintetében -, amelyiket a Zrt pályázatára javasolnak. Tavaly ez a választás a Szigetfesztivál versenyképességi értékelése témára esett". Tózsa arra a kérdésünkre, hogy Orbán Ráhel tudott-e arról, hogy a dolgozatát benevezték a pályázatra, azt válaszolta: "a kiválasztást követően értesítettük a hallgatót, aki adatai megadásával és aláírásával közreműködött a pályázat továbbításában". | Orbán Ráhel lemond a pénzjutalmáról | Hatvanezer forintos jutalmat nyert Orbán Ráhel a Magyar Turizmus Zrt. szakdolgozati pályázatán, de a miniszterelnök lánya nem veszi fel ezt az összeget, hanem a Corvinus Egyetem egyik szakkollégiumának ajánlja fel. A Corvinuson azt mondták, hogy a záróvizsga-bizottságok és a bírálók véleménye alapján nevezték be Orbán Ráhel dolgozatát a pályázatra, és a gazdaságföldrajzi tanszékvezető szerint Orbán Ráhel az aláírásával közreműködött a pályázat továbbításában. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/orban-rahel-lemond-a-penzjutalmarol | 2013-05-02 14:56:00 | true | null | null | Origo |
A korrupció jelentős költségekkel jár, rontja az adott ország gazdasági kilátásait és a közintézmények iránti bizalom elvesztéséhez vezet. Épp ezért érdemes ellene küzdeni, ennek mikéntjét megtalálni azonban igen nehéz. A korrupciós esetek száma csökkenthető például a közhivatalnokok rotálásával, a leleplezők megjutalmazásával, a korrupciómentesen dolgozók kompenzálásával, de leginkább ezek együttes alkalmazásával.
Mit mutat a sajtó?
A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének Korrupciókutató-központja azt mérte fel, hogy ki, hogyan, miért korrumpál vagy korrumpálódik Magyarországon.
A kutatók nyolc internetes hírportált vagy napi- és hetilap on-line változatának 2001 elejétől 2007 végéig kiadott cikkeit vizsgálták meg. A Magyar Nemzet, a Figyelő és az FN, az Index, a Népszabadság, az Origo, a HVG, a Világgazdaság és a Heti Válasz hírportáljait figyelték meg.
A kutatás során olyan szavakra kerestek rá, mint a korrupt, a korrupció, a csúszópénz, a veszteget*, vagy a pénzmos*. Összesen 3 469 korrupcióval foglalkozó cikk került be az adatbázisba, ezek 444 korrupciós ügyről szóltak.
Választás előtt kevesebb a korrupció?
Az első évben, azaz 2001-ben 476 cikk szólt a témáról, míg 2002-ben mindössze 275. 2003-ban már 602, majd 676 és 629, de a szám 2006-ban ismét lecsökkent, 224-re. 2007-ben azonban 587 írást szólt a korrupcióról. Jól megfigyelhető, hogy választási években szinten harmadannyit foglalkozik a sajtó a témával, mint máskor.
A cikkekről általában elmondható, hogy több lényeges momentumot hagynak homályban. Az írások nem mindig tartalmaznak világos kérdéseket. Tartalmukból kiderül, hogy a korrupcióban elenyésző arányban vesznek részt intézmények, leginkább csoportok vagy egyének a korrumpálók és a korrumpáltak egyaránt.
Ha az állami és önkormányzati, az üzleti és az egyéb intézményi szférába soroljuk a részvetőket, kiderül, hogy majdnem kétharmad arányban az üzleti élet képviselői próbálják korrumpálni (59,7 százalék), szinte minden esetben a kormányzati vagy az önkormányzati szektor képviselőit (91,4 százalék).
Főleg a magas státuszúak korrumpálnak és korrumpálódnak
Mindez talán nem meglepő, ahogy az sem, hogy a korrupcióban minden társadalmi osztály részt vesz, igaz, a korrumpálók 60 százaléka magas társadalmi státuszú, míg a korrumpáltak között az arányuk 52 százalék. Szerepük azonban folyamatosan nő, míg 2003-ban például 30-35 százalékban vettek részt a korrupcióban, addig 2007-ben már a korrumpálók 93,3 százalékát, a megvesztegetettek 75,4 százalékát a magas státuszúak tették ki.
A kutatók vizsgálták azt, hányan vesznek részt az egyes vesztegetési ügyekben, azaz egy-egy, vagy többszereplős esetekről van szó. Kiderült, hogy a korrupció folyamatosan "intézményesül" Magyarországon, 2007-ben az esetek 60 százalékában többszereplős, azaz láncba szerveződő korrupciós ügyeket tárt fel a sajtó, míg 2001-ben csak 25 százalékot tett ki ezek aránya, azaz megfigyelhető a korrupciós hálózati rendszer kialakulása. Jellemzően egy-egy szereplős eset például az, amikor a rendőr igazoltat egy autóst, többszereplős viszont a pályázati pénzek elnyerésének erőltetése.Az újságírók a legtöbb esetet a rendőrség kapcsán tárták fel, a cikkek 34,5 százalékában, míg 32,2 százalékban minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek voltak az érintettek. Az önkormányzatok sem büszkélkedhetnek, a cikkek 18,7 százaléka ezekről szólt, míg 11 százalékban a vám- és pénzügyőrségről, 7 százalékban egyéb intézményekről, 5,2 százalékban az APEH-ről és 3,8 százalékban a bíróságokról.
Az elemzésből kiderül az is, mikor korrumpálnak leggyakrabban az emberek Magyarországon. Akkor, ha ellenőrzést kapnak vagy éppen megbüntetni készül őket egy hivatalos személy. Az ellenőrzéshez és az ahhoz kapcsolódó hátrányos következmények elkerülése miatti esetek aránya 44 százalékot tesz ki, a második legnagyobb tétel azonban a közbeszerzés, amelynek aránya 20 százalék. Az engedélyek megszerzéséhez kötődő korrupció az esetek 15 százalékát teszi ki, míg a cikk szerint 1,4 százalékban állami támogatásokat akarnak ilyen módon megkapni a vesztegetők.
Érdekes eredményt hozott a korrupciós jutalék vizsgálata. A korrumpáltak legtöbbször nem anyagi jellegű előnyhöz juttatták az őket korrumpálókat, akik azonban ezért általában pénzt adtak.
Az első vizsgált évben a cikkek az esetek felében budapesti, másik felében vidéki eseteket tártak fel, azonban a vizsgált hét évben gyakoribb volt, hogy vidéki ügyről írtak. Egyedül 2007-ben haladta meg a fővárosi feltárt esetek száma a vidékit, akkor 58,6 százalékban fővárosi ügyről szóltak az írások. 2005-ben azonban 74,1 százalékban vidéki korrupcióról számolt be a sajtó.
Néhány szó a korrupcióról általában
A felmérés készítői nagyban építettek Johann Graf Lambsdorff korrupcióról szóló könyvére - a neves tudós dolgozta ki a Transparency International korrupcióészlelési indexének módszertanát -, amelyből néhány érdekességet érdemes kiemelni, a többi mellett azt, hogy azok az emberek, akik képesek arra, hogy korrupt cselekedeteket hajtsanak végre, elveszítik a tisztesség iránti elkötelezettségüket. A kenőpénzt felkínálók és elfogadók tudathasadásos viszonyba kerülnek a tisztességgel és az őszinteséggel.
A korrupció egyik fontos eleme, hogy a korrumpálók gyakran nem tudhatják pontosan, mire számíthatnak a kenőpénz fejében, de a korrupció minden szereplőjére jellemző az, hogy képes cserbenhagyni a másikat. A láthatatlan láb elve szerint a korrupcióra hajlamos emberek egymást is képesek elárulni, éppen ez hathat ellenük.
Lambsdorff szerint a korrupció elleni harcban sok más mellett kulcsszerepe van a nyilvánosságnak, a sajtónak. Ebből a szempontból is érdekes lehet, hogy Magyarországon éppen a választási években ír keveset a sajtó az ilyen ügyekről.
Szerző: Egeresi Tünde
Kezdőlap Belföld Választás előtt ne lenne korrupció? | Választás előtt ne lenne korrupció? | A rendőrök, a magas státuszúak és a büntetést elkerülni vágyók - egy felmérés szerint Magyarországon ők a legkorruptabbak. A Corvinus Egyetem kutatása érdekes eredményeket is hozott, a többi mellett azt, hogy választási évben lényegesen kevesebbszer számol be a sajtó korrupciós ügyekről, mint máskor. Az inforadio.hu a tanulmányt összegezte. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/03/11/valasztas-elott-ne-lenne-korrupcio-262624 | 2009-03-11 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-356183 | 2005-03-23 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Hétfőn írtunk arról, hogy Ring Nyelvstúdió nem fizeti ki a nyelvtanárokat, akik uniós forrásból finanszírozott (TÁMOP 2.1.2.) tanfolyamokon vesznek részt. A cikk körbejárt a tanárok között és különféle netes fórumokon, amely nyomán egyrészt további, fizetségükre szintén hiába váró oktatók jelentkeztek a hvg.hu-nál, de az is kiderült, hogy nemcsak a nyelvtanárok futnak a pénzük után: a cégcsoporthoz köthető szakképző iskolában a vizsgáztató szakembereknek felejtettek el fizetni.
Kétszer 90 órás nyelvtanfolyam – ennyit dolgozott a Ring megbízásából, de a jelen állás szerint ingyen egy vidéki tanárnő, aki a tartozás már feljelentést is tett. Mint mondta, nem volt egyszerű, mert először elküldték a rendőrségről, de végül sikerült elérnie, hogy eljárás induljon. Ez januárban történt, az azóta eltelt tíz hónapban viszont nem tud róla, hogy a hatóság jutott volna valamire. Egy másik nálunk jelentkező, ugyancsak a közel 12,5 milliárd forint összköltségvetésű állami felnőttképzési programban oktató nyelvtanárnak lassan majdnem egy éve tartozik több százezer forinttal a Ring. Az állami projekt keretében börtönökben megszervezett angol tanfolyamokat tartott, és ahogy a többiek, ő is kiállított róla számlát, befizette utána az adót, így jelenleg ezzel is mínuszban van. Kérdésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóirodája megerősítette, hogy a Ringroup Oktató Kft. több bv-intézetben is tartott nyelvtanfolyamot.
Üdv a klubban: a szakképzőben a vizsgáztatók szívták meg
A cég, vagy ahogy honlapjukon magukat nevezik, a Ring Csoport egy másik tevékenysége a szakképzés: Ring Szakképző Iskola néven működtetnek egy intézményt a Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítványon keresztül. Az önköltséges tanfolyamok mellett államilag támogatott, nappali és esti képzéseket is hirdetnek azoknak, akik szakmát akarnak szerezni. Mint írják is, „az első szakképesítés megszerzése a meghirdetett képzés kiírása szerint államilag támogatott”, és járnak mellé a diákokat megillető kedvezmények, így a diákigazolvány is.
Csakhogy a szakképzőben meg az állami képzésnél kötelezően bevonandó vizsgabiztosok futnak ugyanúgy a pénzük után, mint a nyelvtanárok. A sztorijuk gyakorlatilag ugyanaz: a kamara által a Ring Szakképzőbe delegált, különféle szakterületeken, így cukrász-, szakács-, pincér-, műszerész- és eladóképzésben jártas vizsgáztatókkal szerződést kötöttek, ők elvégezték a munkát, annak díját leszámlázták, majd egyszerűen hoppon maradtak.
„A tisztességesen lezajlott vizsgáztatás után a hallgatók megkapták a bizonyítványukat, mi vizsgáztatók viszont az ezért járó díjunkat a mai napig nem” – mondta névtelenséget kérve az egyik vizsgabiztos. „Cégként számláztam, így az adót nekem is már be kellett fizetnem, ők meg nyilván elszámolták költségként, csak épp nem fizették ki” – tette hozzá a vizsgabizottsági tag, aki már ügyvédi felszólítással is próbálkozott. A cég erre sem reagált, forrásaink elmondása szerint az elbánás hasonló a pórul járt nyelvtanárokéhoz: az iskola többnyire elérhetetlen, ha a fizetésről van szó.
A százmilliós állami kvótából a vizsgáztatók díjára nem futotta?
Az is egyezik a történetekben, amin külön kiakadtak az átvert vizsgáztatók, hogy a szakképzést közpénzből finanszírozzák. „Minden egyes tanuló után 300 ezer forintos állami kvótát kapnak egy tanévre. Én a diákokat fejenként bruttó 4600 forintért vizsgáztattam, amit nem fizettek ki” – erősítette meg egy vizsgabizottsági elnök is, akit szintén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében került a Ring Szakképzőbe a szakmai záróvizsgák lebonyolítására. Mindkét forrásunk több mint kéttucatnyi vizsgázatóról tud, akiknek a cég tartozik. „Már mindenhová fordultam, de mindenhol elutasítottak: a budapesti kormányhivatalnál, annak oktatási osztályán, de a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél is. A rendőrségen is elhajtottak, mert szerintük kis összegről van szó” – mondta a vizsgabizottsági elnök.
A Ringroup Oktató Kft.-t 2010-ben 500 ezer forint jegyzett tőkével alapította két magánszemély, akik jelenleg is tulajdonosok és ügyvezetők: Lakatos László és Papolczi András. A kft. 2011. február 21-i alapító okirattal hozta létre a Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítványt oktatási tevékenység folytatására, ezen belül elsődleges célként a Ring Alkalmazott Művészeti Szakképző Iskola támogatását jelölték meg. A 200 ezer forintos induló vagyonnal elstartolt alapítványnak a bírósági nyilvántartásban közzétett beszámolója szerint abban az évben még se bevétele, se kiadása nem volt.
A következő év mérlegében viszont már nem csak a nullák sorjáznak: a 2012-es mérleg szerint 119 millió forint normatív támogatást kaptak közoktatási intézményként a szakképzés után a Magyar Államkincstáron keresztül kifizetve. 2013-ban még ennél is többet: a tárgyévi beszámoló szerint ekkor már több mint 354 millió forint érkezett az államtól a Ring Szakképző Iskolában tanulók után.
Mindjárt két iskolát alapított
A Ringet vezető Lakatos László, úgy tűnik, nagyban gondolkodott: a saját néven futó szakképző mellett egy másik alapítványon, a Szinapszis Képző és Kutató Alapítványon keresztül csinált egy másik iskolát is, amit Szinapszis Szakképző Iskolának neveztek el. A duplázás egyértelmű, a két alapítványnak – az alapító okirat alapján – napra pontosan ugyanakkor alapította a Ringroup Oktató Kft., a közhasznúság jelentésben egyezik a cím, és a képviselő neve is. Mindkét oktatási célra létrahozott szervezetben Lakatos a kuratóriumi elnök.
Ezen a másik, szintén államilag finanszírozott és önköltséges iskolarendszerű képzéseket kínáló szakképzőn keresztül is folyt be a diákok után járó állami kvóta: a 2012-es beszámoló szerint az alapítvány közel 30 millió forintot kapott közoktatási normatív támogatásként. Itt is duplázódik egy évre rá az összeg: 2013-ban ennek már több mint a dupláját, 74 millió forintot kapnak.
A vizsgabizottsági tagokat delegáló Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kérdésünkre úgy fogalmazott, "eljutott hozzájuk is a hír”, hogy a Ring nem fizeti ki a vizsgáztatókat. „Kerestük az iskolát és kértük az elmaradt vizsgáztatási díjak kifizetését, értesítettük az országos kamarát és a Nemzetgazdasági Minisztériumot” – közölték. Adataik alapján a két szakképzőnek ugyanaz a székhelye, mégis külön oktatási azonosító szám alatt ténykednek. Az Oktatási Hivatalhoz is eljuttattuk kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ellehetetlenültek, de azért toborozzák a diákokat a másik suliba
Megkerestük a Ring Szakképző Iskolát, amelynek nevében Lakatos László válaszolt, de kérdéseink többségére egyáltalán nem reagált. Így nem adta meg például, mennyi állami kvótát kaptak a diákok után az elmúlt években, illetve hogy hányan kezdték és fejezték be náluk a képzést.
Azt viszont kérdésünkre elismerte, hogy a „vizsgatevékenységet folytató alvállalkozók felé jelen pillanatban az iskolának van tartozása”, ezt azonban „kintlevőségeinek behajtásából kívánja kielégíteni”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tartozásaikat „követendő módon először az állam felé, majd a munkavállalóik felé rendezték, így munkabér jellegű tartozásuk és adótartozásuk nincs”.
Az iskola fenntartója ugyanis „a 2014/15-ös tanévben a Ring iskola működésének szüneteltetése mellett döntött”, mert Lakatos szerint „az alapítványi fenntartású iskolák működtetése az új köznevelési törvény változásai következtében ellehetetlenült”. „Egyszerű matematikával ki tudom mutatni, hogy egy alapítványi fenntartású iskola a jogszabályokat betartva nem tudja finanszírozni magát, nagyságrendileg alacsonyabb a normatív támogatás, mint egy egyházi vagy állami fenntartású intézménynél” – írta.
Úgy tűnik, az „egyszerű matematika” nem mindegyik alapítványi fenntartású iskolánál érvényes, mert az előbbiek miatt bezárt Ring honlapján az államilag támogatott, nappali/esti képzések iránt érdeklődőket egy direktlinkkel vezetik át „partnerintézményükhöz”, ami nem más, mint az előbb bemutatott másik iskolájuk, a Szinapszis szakképző. | Itthon: Ring-gate: A nyelvtanárok mellett a vizsgáztatók is megjárták | Az állami nyelvoktatási programban az órákat megtartó tanárokat nem fizették ki, az állami kvótából is gazdálkodó szakképző iskolában pedig a vizsgabizottság tagjai dolgoztak ingyen. A háttérben ugyanaz a cég áll, az alapítványi iskoláik összesen több százmillió forint támogatást kaptak közpénzből. A vezetőjük mégis az új törvényeket szidta, ami miatt szerinte ellehetetlenültek. Csak akkor miért menti át a diákokat egy másik szakképzőbe, amit szintén ő alapított? | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141114_Ringgate_A_tanarok_mellett_a_vizsgaztato | 2014-11-14 00:00:00 | true | null | null | HVG |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-465272 | 2007-09-24 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Kinevezéséről még nincs hír, de már a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedik ifjabb Feigli Ferenc, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. korábbi műszaki igazgatója, aki a cégnél olyan gyanús közbeszerzésekért felelt, amelyek több százmillió forintos károkat okoztak a társaságnak – értesült a PestiSrácok.hu. Feigli tegnap egy vezetői értekezleten is részt vett. Információinkat a zuglói Fidesz frakcióvezetője, Rozgonyi Zoltán is megerősítette, hozzátéve, teljes megdöbbenésükre ők is úgy tudják, Feigli a cégnél dolgozik. “Amennyiben Feigli Ferenc munkát kap, vagy beigazolódik, hogy már alkalmazásban áll az önkormányzati cégnél, akkor a Fidesz kezdeményezni fogja az új vezérigazgató, Baracskai Gábor visszahívását, leváltását” – mondta portálunknak Rozgonyi Zoltán. A PestiSrácok.hu azt is megtudta, Baracskai Gábor a sógora a kerület szocialista alpolgármesterének, Hajdu Flóriánnak. A kerületet vezető Karácsony Gergely portálunknak leszögezte, nem kíván együtt dolgozni Feigli Ferenccel. A polgármester ma levélben kért tájékoztatást Baracskai Gábortól.
Hivatalosan ugyan még nem jelentették be, de információink szerint már a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedik ifjabb Feigli Ferenc, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. korábbi műszaki igazgatója, aki a cégnél olyan gyanús közbeszerzésekért felelt, amelyek több százmillió forintos károkat okoztak a társaságnak. Ismert, elsőként a PestiSrácok.hu írta meg, hogy a politikai alkukat felrúgva, a zuglói polgármestert, Karácsony Gergelyt megkerülve mégis zsíros pozíciót kaphat a főváros XIV. kerületében a zűrös múltú ifjabb Feigli Ferenc. Pedig az FKF Zrt.-től eltávolított Feigli pozícióhoz juttatását Karácsony Gergely sem támogatta. A Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. frissen kinevezett vezérigazgatója a polgármester és a különböző politikai pártok akaratával szembemenve szemelte ki helyettesének Feiglit. Megírtuk, az FKF Zrt.-nél leváltott Feigli már többször is járt a Városgazdálkodási Zrt. székházában, amelyet kérdésünkre a cég ügyfélszolgálatán is elismertek, hozzátéve, ők is úgy tudják, hogy Feigli Ferenc a kiszemelt a posztra, kinevezése szinte már csak formalitás. Többen is megerősítették, hogy amikor Feigli a cégnél van, akkor autójával a vezérigazgató-helyettesnek fenntartott helyen parkol.
Azt továbbra sem tudni, hogy a zűrös múltú ifjabb Feigli átvette-e már a kinevezését a helyi vagyonkezelő cég új vezérigazgatójától, Baracskai Gábortól, de Feigli tegnap egy vezetői értekezleten is részt vett. Információinkat a zuglói Fidesz frakcióvezetője, Rozgonyi Zoltán is megerősítette, hozzátéve, teljes megdöbbenésükre ők is úgy tudják, Feigli a cégnél dolgozik. Ismert, Feigli Ferenccel még Karácsony Gergely, Zugló baloldali polgármestere sem kíván együtt dolgozni. “Amennyiben Feigli Ferenc munkát kap, vagy beigazolódik, hogy már alkalmazásban áll az önkormányzati cégnél, akkor a Fidesz kezdeményezni fogja az új vezérigazgató, Baracskai Gábor visszahívását, leváltását” – mondta portálunknak Rozgonyi Zoltán. A politikus elárulta, legközelebb január 22-én ül össze az önkormányzat képviselő testülete, így ha addig nem zárul le a Feigli-ügy, akkor indítványozzák Baracskai leváltását.
A PestiSrácok.hu azt is megtudta, Baracskai Gábor a sógora a kerület szocialista alpolgármesterének, Hajdu Flóriánnak. Pikáns, hogy a családi kapcsolatról Hajdu Flórián elfelejtette tájékoztatni a testületet, a képviselők tehát úgy szavazták meg Baracskai kinevezését, hogy a sógorságról mit sem tudtak. Rozgonyi Zoltán ezzel kapcsolatban kifejtette, “ha ezt tudtuk volna, akkor nemmel szavaztunk volna Baracskai kinevezésére”. “Hajdu Flórián elhallgatta a tényeket. Az igazság ismeretében arra kértük volna a baloldalt, hogy olyan embert jelöljenek a zuglói vagyonkezelő cég élére, aki semmilyen kapcsolatban nem áll az alpolgármesterrel, vagy más képviselővel. Összeférhetetlenségről ugyan nem beszélhetünk, de semmiképp sem szerencsés így kinevezni valakit” – jelentette ki Rozgonyi Zoltán.
Az ügyben természetesen Karácsony Gergelyt is megkerestük, aki a PestiSrácok.hu kérdésére nyomatékosította, nem kíván együtt dolgozni Feigli Ferenccel. “Ma levelet írtam Baracskai Gábornak, amelyben arra kértem, tájékoztasson, hogy megtörtént-e már Feigli Ferenc kinevezése. Egyelőre ugyanis nincs tudomásom arról, hogy az önkormányzati cég vezetője kinevezte volna a helyettesét. Semmilyen kinevezésről nem tudok” – nyilatkozta portálunknak Karácsony Gergely. A polgármestertől megkérdeztük, adott esetben támogatni fogja-e a jobboldalt Baracskai visszahívásában, ha beigazolódik, hogy Feigli lett a vezérigazgató helyettese, amire Karácsony elég egyértelmű választ adott. “Feigli Ferenc kapcsán nem látok mozgásteret, már kinyilvánítottam és kinyilvánítottuk az akaratunkat” – szögezte le Zugló polgármestere. Karácsony Gergelytől azt is megkérdeztük, tudott-e arról, hogy Baracskai Gábor a sógora Hajdu Flóriánnak, amire kategorikusan kijelentette, hogy nem. “Politikailag az lenne a helyes, ha Hajdu Flórián a következő testületi ülésen tájékoztatná a képviselőket a családi kapcsolatról, a képviselők pedig elmondhatnák az ezzel kapcsolatos véleményüket, álláspontjukat” – ismertette Karácsony Gergely.
Címlapfotó: Karácsony Gergely és Vay Márton a Sándor-palota előtti demonstráción | Karácsony alpolgármestere sógorát hozta "vagyonkezelőnek" - A Hagyó-klón is kapun belülre került | Kinevezéséről még nincs hír, de már a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedik ifjabb Feigli Ferenc, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. korábbi műszaki igazgatója, aki a cégnél olyan gyanús közbeszerzésekért felelt, amelyek több százmillió forintos károkat okoztak a társaságnak - értesült a PestiSrácok.hu. Feigli tegnap egy vezetői értekezleten is részt vett. Információinkat a zuglói Fidesz frakcióvezetője, Rozgonyi Zoltán is megerősítette, hozzátéve, teljes megdöbbenésükre ők is úgy tudják, Feigli a cégnél dolgozik. | null | 1 | https://pestisracok.hu/karacsony-alpolgarmestere-sogorat-hozta-vagyonkezelonek-hagyo-klon-kapun-belulre-kerult/ | 2015-01-08 00:00:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Hadházy Ákos hétfői sajtótájékoztatóján a részletekről szólva közölte: az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) közösen az államreform uniós program keretéből használhatott fel forrásokat roma felzárkóztatás módszertani támogatása, valamint roma közigazgatási rendszer kialakítása címen,
Az ezzel kapcsolatos adatigénylésükre csupán az ORÖ válaszolt, amelyből kiderült: az általuk felhasznált 100 millió forintból 25 millió egy közhasznú roma munkaerő-kölcsönző létrehozására ment el. Hadházy Ákos a rendszer létrehozását is abszurdnak tartotta, de mint mondta, semmi nem utal annak működésére. A rendszert az ORÖ által alapított Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertan Intézményhálózat alakítottak ki, vagyis "saját magukkal hozatták létre" - közölte.
További 25 millió forintból "elvileg megvalósították" a Roma Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményt, de, mint fogalmazott, nincs ilyen intézmény. Újabb 28 millió forintot roma közigazgatási hálózat kialakítására fordítottak, és több tízmillió ment projektmenedzsmentre.
Hadházy Ákos hozzátette, bár adatokat erről nem kapott, a projekt keretében 900 milliót a TKKI költhetett el. A pénz legnagyobb részét a TKKI tájékoztatása szerint 1200 ember tréningezésére fordították. Harminc órás kurzust tartottak belőle társadalmi befogadás szemléletét megerősítő módszertani tréning néven.
Hadházy kijelentette: mindezek miatt feljelentést tesznek.
Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő a tájékoztatón azt mondta: a roma felzárkózási projektek nemhogy csökkentenék a társadalmi különbségeket, még növelik is azokat, ezért, mint fogalmazott, értetlenül áll az előtt, hogy Farkas Flóriánt "miniszterelnöki, miniszteri szinten védik". Szerinte a miniszterelnöki biztos hiteltelenné vált, ezért meg kell vonni tőle a bizalmat. | Az LMP megtalálta a világ egyik legdrágább roma tréningjét | Az LMP megtalálta a világ egyik legdrágább roma tréningjét - 900 milliót tréningezett el a Türr Intézet, de nem sok nyoma maradt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/10/26/az_lmp_megtalalta_a_vilag_egyik_legdragabb_roma_treningjet/ | 2015-10-26 12:26:00 | true | null | null | Index |
Százezer aláírás gyűlt össze a képviselők számlaadásáért
Százezer aláírást gyűjtöttek össze a képviselők számlaadásáról szóló népszavazás ügyében - közölte a népszavazást kezdeményező Seres Mária.
Elmondta, hogy novemberben kezdték meg az aláírások gyűjtését, és öt hét áll még rendelkezésükre a szükséges számú aláírás beszerzésére. Az ívek leadási határideje február 12-e.
Seres Mária "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?" címmel fogalmazott meg kérdést, amelyet az Országos Választási Bizottság szeptember 23-án hagyott jóvá. A népszavazás elrendeléséhez minimum 200 ezer aláírást kell összegyűjteni.
2008. november. 19. 17:22 MTI Itthon
Elfogadhatják a képviselői költségtérítés megadóztatását
Elfogadhatja a parlament, hogy jövő februártól az országgyűlési és önkormányzati képviselők, illetve a polgármesterek költségtérítése 15 százalékkal adózzon; az MSZP javaslatát az MTI információ szerint a Fidesz valószínűleg támogatja a jövő heti szavazáson, míg az SZDSZ elutasítja majd.
2008. december. 22. 20:40 Itthon
Vita a képviselői költségtérítésről
Reprodukáljuk Juhász Gábornak a HVG november 16-ai számában megjelent cikkét, hogy azok is el tudják olvasni, akik még nem regisztráltak a hvg.hu oldalán. A cikk megjelenése óta létrejött a megállapodás a számla-bemutatásra továbbra sem kötelezett képviselők költségeinek 15 százalékos adójáról, ám az írás továbbra is aktuális.
2008. november. 07. 14:00 MTI Itthon
Ötpárti egyeztetés a képviselői költségtérítés adóztatásáról
Nem jutottak közös megállapodásra a parlamenti pártok képviselői költségtérítésük megadóztatásáról a pénteki ötpárti egyeztetésen.
2008. november. 24. 11:55 MTI Itthon
A Fidesz és a KDNP támogatja a képviselői költségtérítés megadóztatását
A Fidesz és a KDNP támogatja a képviselői költségtérítés 15 százalékos megadóztatásáról szóló szocialista indítványt, ugyanakkor kezdeményezi, hogy házszabálytól eltéréssel még hétfőn tárgyalja az Országgyűlés azt a két fideszes javaslatot, amely csökkenti a kormánytagok fizetését, és szűkíti az állami cégek felügyelőbizottságait és igazgatótanácsait - számolt be Navracsics Tibor frakcióvezető az ellenzéki frakciószövetség hétfői ülésének döntéseiről. | Itthon: Százezer aláírás gyűlt össze a képviselők számlaadásáért | Százezer aláírást gyűjtöttek össze a képviselők számlaadásáról szóló népszavazás ügyében - közölte a népszavazást kezdeményező Seres Mária. | null | 1 | http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090108_alairas_kepviselo_szamlaadas_nepszavazas.aspx | 2009-01-08 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Levélben értesítette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a feljelentése nyomán indult eljárást, amit a Mátrai Erőmű eladása miatt tett. A képviselő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt fordult a hatósághoz.
Szél szerint a levélben azt írja az NNI, hogy alapos nyomozást végeztek az elmúlt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy
az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet.
Az ellenzéki politikus szerint az állami cég súlyos kárt okozott az adófizetőknek azzal, hogy megvásárolta „a veszteséget termelő, lebontásra ítélt és környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet." Szél azt is hozzátette, hogy a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon. Palkovics László pedig még azt is elmondta, hogy 2-300 milliárdos forrásbevonásra lesz szükség az átálláshoz.
Szél úgy véli, hogy a fenti költségeket nem vették figyelembe az erőmű megvásárlásakor, ugyanakkor a nyomozás során a rendőrség olyan üzletértékelésre alapozva határozta meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának költségeit.
A potenciálisan bekövetkező üzleti és gazdasági események vizsgálata vagyonkezelői feladatkör, melynek határai között eljárva az üzleti kockázatot értékelni lehet és szükséges is. Az üzletrész megszerzése során az MVM Zrt. részéről eljárók ezt a kötelességüket teljesítették
– idézte a határozatot Szél.
A képviselő bejegyzésében jelezte, hogy betekintést kér a nyomozati anyagokba, és addig megy, míg nem látja, mire készül a kormány az erőművel.
A Mátrai Erőművet megvételét március 26-án jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a létesítmény 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.
Az állami MVM egyébként 5,9 milliárd forint veszteséggel veszi át a Mátrai Erőművet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opustól. Az is kiderült: 2019-ben direkt csak 57 százalékos kihasználtsággal üzemeltették a blokkokat, hogy legalább ettől ne nőjön még nagyobbra a veszteség.
További részletek itt: | Gazdaság: Megszüntették a nyomozást a Mátrai Erőmű eladása ügyében | A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint nem történt bűncselekmény. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200519_nyomozas_megszuntetese_matrai_eromu | 2020-05-19 10:08:00 | true | null | null | HVG |
Június végén valószínűleg kilép a Fidesz parlamenti frakciójából Ángyán József – erről a kormánypárti képviselő hétfőn beszélt az Indexnek. A politikus azt mondta, hogy a döntésével megvárja a földforgalmi törvény elfogadását, amelyről a jelenlegi tervek szerint június 10-én szavaz az Országgyűlés. A törvényjavaslat a földbirtokok bérlésére, illetve adásvételére vonatkozó szabályokat tartalmazza (pdf).
Ángyán úgy fogalmazott: „nincsenek illúziói”, a törvény valószínűleg nem fog kedvezni a családi gazdaságok fejlődésének, így várhatóan a parlament tavaszi ülésszaka után, június végén a kilépés mellett dönt. A politikus a mandátumáról várhatóan nem mond le, független képviselőként folytatja a munkáját, és később sem kíván belépni egyik frakcióba. A terveiről a Fidesz vezetését külön nem tájékoztatta, szerinte a korábbi kijelentései alapján a pártvezetés tisztában van azzal, hogy mire készül.
Amin berágott Ángyán
A politikus által kifogásolt törvényjavaslatot még tavaly júliusban terjesztették be az Országgyűlésnek, a részletes vitája kedden kezdődik. A javaslathoz még tavaly több mint 200 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 70-et Ángyán Bencsik János fideszes képviselővel közösen jegyzett. Ángyán nehezményezte, hogy ezeket az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága egyetlen szavazattal elutasította, több módosítójavaslattal pedig szinte az egész terveztet átírta.
Az egy kézben összpontosul birtokméret nagyságot a módosító javaslatok a korábbi 1200 hektárról 1800-ra növelték. Ezt azt jelenti, hogy ennél nagyobb birtok nem lehet egy kézben. A korábbi tervezet szerint azonban a családtagok által birtokolt területek összeadódtak, a módosítások szerint viszont már a férj és a feleség kezében is lehet 1800-1800 hektáros föld.
Ángyán szerint a bizottsági módosítások révén a tervezetből kikerült az is, hogy egy településen egy család a földterületek 25 százalékánál többet nem birtokolhat. Problémás a volt államtitkár szerint az is, hogy a földbirtokosnak helyben nem kötelező munkát adnia senkinek. Kihagyta a bizottsági javaslat az úgynevezett demográfiai földprogramot is - ami szerepelt a Fidesz választási programjában is -, amely tehetővé tette volna, hogy a fiatal letelepedő párok földvásárlás során kedvezményeket kapjanak.
Marad a nagybirtok
Bebetonozza a nagytőkéseket a javaslat azzal is, hogy előbérleti jogot ad a földek jelenlegi bérlőinek - mondta Ángyán. A jelenlegi birtokrendszer ugyanis úgy néz ki, hogy a földek közel 80 százaléka 180 nagytőkés társaság kezében van. A politikus szerint ez azért probléma, mert a korábbi cél a volt, hogy az Orbán-kormány megváltoztatja a jelenlegi birtokszerkezetet.
Ráadásul ez a törvény nem tartalmazná az úgynevezett üzemszabályozási előírásokat, vagyis azt, hogy ki, milyen feltételekkel, hány birtokot működtethet. Ezt egy külön törvény fogja szabályozni, amelynek részletei Ángyán szerint egyelőre nem ismertek. Ugyancsak nem vonatkozna a jogszabály az úgynevezett integrátorokra, amelyek a tervek szerint azok a nagytőkés társaságok lennének, amelyek egy-egy régió gazdálkodását összefognák. Az integrátorok értékesítenék például a vetőmagot, illetve szerveznék meg az élelmiszer-feldolgozást. Ángyán szerint jó lett volna, ha a a földforgalmi törvény minimumszabályai ezekre is kiterjedtek volna.
Elszigetelődött a frakcióban
A Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkári posztjáról Ángyán még tavaly januárban mondott le. Döntését azzal indokolta, hogy "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", „spekuláns nagytőkés oligarchák" ellehetetlenítették a munkáját. A politikus később többször is bírálta az állami földbérletpályázatok eredményeit, azt állítva, hogy a földek többsége a kormánypártokhoz közel álló érdekcsoportok kezébe került.
Ezt követően az is felmerült, hogy a politikust kizárhatják a Fidesz-frakcióból. A Fidesz februárban, Gyulán megtartott kihelyezett frakcióülésén heves szóváltás alakult ki Orbán Viktor és Ángyán között. A kormányfő a zárt ülésen azt közölte Ángyánnal: nem zárják a volt államtitkárt a frakcióból, többek között azért, mert nem akarnak mártírt csinálni belőle. Forrásaink szerint a politikus elszigetelődését jelzi az is, hogy a frakció üléséken előfordul, hogy nem ül le mellé senki.
A politikus legutóbb múlt kedden ment szembe a kormánypárti többséggel, amikor nem szavazta meg a trafiktörvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy a korábbiakhoz képest magasabb, 10 százalékos árrést biztosít a dohánytermék-kiskereskedőknek. Ángyán az Indexnek másnap azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a Fidesz csak a trafikpályázatok elbírálása után nyújtotta be az erről szóló javaslatot. Lehet, hogy jóval nagyobb a pályázók köre, ha az árrés növelését előre lehetett volna tudni - mondta.
Eddig egy kilépő volt | Ángyán a földtörvénytől teszi függővé, fideszes marad-e | Ángyán a földtörvénytől teszi függővé, fideszes marad-e - Júniusban valószínűleg kilép a Fidesz-frakcióból a kormányt többször is nyíltan bírálóló politikus. Szerinte a földtörvény a korábbi ígértekkel szemben nem a kisbirtoknak kedvez. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/05/28/angyan_a_foldtorvenytol_teszi_fuggove_fideszes_marad-e/ | 2013-05-28 17:44:02 | true | null | null | Index |
A televíziós újságíró Juszt László, illetve Fekete Gy. Attila, a Népszabadság bűnügyi szakírója az a két újságíró, akik szerepelnek a Portik-perben tanúskodó Radnai László vallomásában. A hvg.hu múlt csütörtökön még név nélkül számolt be arról, hogy Portikék két ismert újságírót pénzeltek, hogy tudósításaikban kedvezőbb színben tűnjenek fel. A Portik-per mai tárgyalásán a bíró már a konkrét személyekre kérdezett rá Radnainál, aki megerősítette, hogy Jusztról és Fekete Gy.-ről van szó.
A lap beszámolt róla, hogy a birtokában lévő Radnai-tanúvallomás szerint az egyik újságíró 1997-ben 3 millió forintot, a másik egy másfél milliós svájci órát kapott a kedvező bánásmódért. Radnai erről tavaly augusztusban vallott a nyomozóknak. Portik azokban az években szökésben volt: az Energol Rt. igazgatójaként az olajszőkítések egyik kulcsfigurájának számított. Az olajügyek rég elévültek, a tavaly elfogott Portik pénteken kezdődött büntetőperében Prisztás József meggyilkolása és az Aranykéz utcai gyilkosság miatt áll bíróság előtt.
Radnait a kecskeméti maffiaperben 12 évre ítélték, azonban júliusban az egészségi állapota miatt szabadlábra került. Ez valamiféle vádalkura utal: szabadulása összefügghet azzal, hogy vallomása a Portik elleni vád egyik legfontosabb bizonyítéka.
Vallomásában Radnai a hvg.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint arról beszél, hogy Portik miként fizetett le újságírókat, hogy ne szerepeljenek a maffiaügyekről szóló tudósításokban, vagy ha igen, ne tűnjenek fel rossz színben. Radnait vallomása szerint a szegedi Csillag börtönben a Fenyő-gyilkosság gyanúsítottja, Jozef Rohác elfogása után kereste fel a nyomtatott sajtóban dolgozó újságíró, és amikor Radnai a Portik által adott pénzre utalt, az újságíró szerinte értette a célzást. | Újságírókra vallott Radnai | Újságírókra vallott Radnai - A Portik-per koronatanúja szerint két újságírót is lekenyerezett az alvilág. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/05/21/ujsagirokra_vallott_radnai/ | 2013-05-21 11:16:00 | true | null | null | Index |
Miután az [origo] cikket közölt arról, hogy a nyilvános adatok megismerésének joga ellenére nem fértünk hozzá a kért adatokhoz, a Nemzeti Autópálya Rt vezetője közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Az eredeti kérdések arra irányultak, hogy a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda, azaz a múlt héten éppen emiatt lemondott kancelláriaminiszter volt munkahelye pontosan milyen összegű megrendeléseket kapott állami tulajdonú vállalatoktól.
Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója közölte, hogy két szerződést kötöttek összesen 26,9 millió forint értékben a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda egyik tulajdonosával, Forgács Jánossal. Az ügyvéd az egyikben egy, a Strabag Rt. által a Vegyépszer Rt. és a Nemzeti Autópálya Rt. ellen indított perben képviselte az állami céget. A Strabag a perben azt kifogásolja, hogy az NA Rt. pályáztatás nélkül bízta meg a Vegyépszert autópálya-építéssel és útfelújítással. A Strabag azt szertné elérni, hogy a bíróság érvénytelenítsen 18 milliárd forint értékű szerződést. Forgáccsal az állami vállalkozás 18 millió forintos szerződést kötött.
A másik megbízás szerint Forgács Jánosnak a Proware Kft. által készített átvilágítási jelentés alapján kellett elkészítenie az NA Rt. korábbi vezetése által kötött, két, mintegy 3,5 milliárd forint értékű szerződés büntetőjogi felelősségre vonásának megalapozásához alkalmas anyagot. Ezért a munkáért az ügyvéd 48 ezer forintos óradíjat kapott, összesen 186 órát dolgozott. Így 8,9 millió forintot vehetett fel Forgács János a 2002. november 30-ra elkészített szakvéleményért. | Már nyilvános a Forgács és Kiss iroda munkadíja | Összesen 26,9 millió forint értékben kötött szerződést a Nemzeti Autópálya Rt. a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodával, Kiss Elemér korábbi munkahelyével. A pontos összeget a cég vezetője azután hozta nyilvánosságra, hogy az [origo]-ban megjelent: titkosan kezelik ezeket az adatokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030227marnem.html | 2003-02-27 20:09:00 | true | null | null | Origo |
Az Amerikai Nagykövetség ismét súlyos pénzeket invesztál a magyar - balliberális - médiába. Meghirdették ugyanis a 3. Szabad Média Pályázatot . A cél újra a senyvedő "sajtószabadságunk védelme és erősítése." Tavaly az első két pályázatból az országos baloldali médiumok legtöbbje kapott támogatást, de jutott a magát polgárinak nevező Magyar Hangnak is a dollárokból. Hogy hova kerül az idei 160 millió forintnyi támogatás, azt majd David Pressman mondja meg, de nem lehet véletlen, hogy épp a napokban debütált Magyar Péterhez közeli Kontroll is.
A 2024-es pályázat során 160 millió forint kerül szétosztásra az amerikai adófizetők jóvoltából. Két célra lehet pályázni. Az első cél a már meglévő médium fejlesztésére, fenntartása lehet. A fejlesztések közt szerepelhet a technikai fejlesztés, új előfizetések lehetővé tétele, újságírók szakmai fejlesztése, vagy akár új tartalom, nagyobb oknyomozás finanszírozás megvalósítása is.
A második kategória kifejezetten az újságírók utánpótlását segítő gyakornoki programok, valamint a sérülékeny társadalmi csoportoknak - például, időseknek, gyerekeknek és romáknak - médiaismereti programok kidolgozása.
A. kategóriában az egy projektre elnyerhető összeg legalább 1 775 000, legfeljebb 10 500 000 Ft A B. kategóriában az egy projektre elnyerhető összeg legalább 1 775 000 Ft, legfeljebb 7 100 000 Ft.
A kiválasztásban a Mérték Médiaelemző Központ és az Ökotárs Mozgalom segít. A Mérték Médiaelemző, hogy korábban 15 ezer euróval az Open Society Foundation, 33 ezer euróval, - a rossznyelvek szerint - az amerikai titkosszolgálat meghosszabbított kezeként működő, és a guruló dollárok botrányban előkerülő, National Endowment for Democracy támogatta őket.
A másik kiválasztásért felelős szervezet, az Ökotárs Alapítvány amely szintén Soros Alapítványának támogatását élvezi, de az Európai Unió nyilvántartása szerint az osztrák Környezetvédelmi
Minisztérium és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége is finanszírozza bőségesen. Vagyis a magyar érdekek szolgálata garantált.
Persze, az már a kiírásból is kiderül, hogy a végső döntést Pressman úr mondja ki: "A Mérték és az Ökotárs vezető munkatársai egy közös találkozó alkalmával áttekintik az írásos értékeléseket, és ezek alapján lehetőség szerint egyhangú döntéssel kiválasztják a támogatásra ajánlott pályázatokat. Ezek listáját végső jóváhagyásra megküldik az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének."
Emlékezetes, hogy Pressman urat olyan nagy aggodalommal tölti el évek óta a magyar média helyzete, hogy tavaly, már két körben 118 millió, illetve további 30 millió forintot osztott szét a balliberális országos és vidéki médiának egyaránt. Jutott ebből a támogatásból a magát független-objektívnek mondó Telexnek és 444-nek, Átlátszónak. De a Magyar Hangot és a Jólvanezígy nevű YouTube-csatornát kiadó cégnek is jutott néhány millió forint.
A helyzet az, és ez is bizonyítja, hogy minden hazugság ellenére a magyar médiaszabadság és médiapluralizmus tökéletesen működik, hiszen bőven van balliberális médium, akiket támogatni és fejleszteni lehet jó, amerikai dolllárokkal. És nem mellesleg senki, semmilyen akadályt nem gördít az elé, hogy Pressman úr a szájízének jobban megfelelő hangot megütő médiumokat immár második ízben 160 millió forinttal kistafírozza.
Kérdés persze, hogy feladata-e az egy külföldi ország nagykövetének, hogy a másik ország belpolitikai viszonyaiba ilyen szinten beavatkozzon az országok közötti kulturális együttműködés fejlesztése helyett. És játszunk csak el a gondolattal, hogy mi lenne, ha ezt a magyar kormány képviselője tenné az USA-ban.
A szerző a Századvég vezető elemzője
Borítókép: David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete ( | Újra gurulhatnak a dollárok a kormánykritikus médiához | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/ujra-gurulhatnak-a-dollarok-a-kormanykritikus-mediahoz | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hiába állapította meg az Integritás Hatóság a Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő, az egykori Országos Roma Önkormányzat volt elnökének nevével összeforrt Híd a munka világában program ügyének felülvizsgálatánál, hogy "a felelőtlen gazdálkodás és hanyag »tulajdonosi« hozzáállás minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek", az ügyet a nyomozó hatóságok és a vádhatóság is lezártnak tekinti - ez derült ki Polt Péter legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszából.A magyar ügyészségi szervezet vezetője kifejtette, hogy "a büntetőeljárást - amelyben korábban több személyt gyanúsítottként kihallgattak - a nyomozó hatóság bizonyítottság hiányában szüntette meg. Mindez azt jelenti, hogy bűncselekménynek minősülő magatartás egyetlen személy tekintetében sem volt kétséget kizáróan bizonyítható, így vádemelésre törvényesen nem kerülhetett sor." Amint arról a Népszava is beszámolt, az Integritás Hatóság szeptermber elején zárult vizsgálata azt állípította meg, hogy az ORÖ felelőtlen gazdálkodása, valamint az európai uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hanyagsága okozta a Híd a munka világába elnevezésű projekt sikertelenségét.Integritás Hatóság: Minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek az ORÖ felelőtlen gazdálkodása és az Emmi hanyagságaVadai Ágnes az eljárások ellentmondásait feloldó választ szeretett volna kapni Polt Pétertől, hiába. A roma felzárkóztatási program miatt kilenc éve indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt, a nyomozást pedig hét év után szüntette meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az ellenzéki képviselő a 24.hu egyik korábbi cikkét idézte, amikor az ő korábbi témát feszegető kérdésére a legfőbb ügyész az Integritás Hatóság "nem nyomozó hatóság, a vonatkozó jogszabályok alapján nem büntetőeljárást folytat, nem kétséget kizáró bizonyosságon alapuló", illetve "büntetőjogi felelősséget vizsgál, vizsgálati eljárása hatásköre nem terjed ki az OLAF, a NAV vagy az ÁSZ által elvégzett vizsgálati, nyomozati vagy ellenőrzési tevékenységekre".Márpedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valóban vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményeképp a projekt jelentős hiányosságait tárta fel, továbbá igazságügyi ajánlást tett. A Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma a projektzárást követően, 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t, mely végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen 300 millió forintot kellett visszafizessen.Már az Integritás Hatóság vizsgálja a Farkas Flórián-féle szövetkezet ügyétHíd a munka világába: senki sem felelős semmiért | Hiába állapította meg az Integritás Hatóság a Híd a munka világában program ügyének felülvizsgálatánál a károkozást, az ügyet a vádhatóság lezártnak tekinti | A legfőbb ügyész szerint azért nem lehetett vádat emelni, mert a nyomozó hatóság egyetlen személynél sem találta bizonyíthatónak a bűncselekmény elkövetését. | null | 1 | https://nepszava.hu/3253864_polt-peter-farkas-florian-oro-hid-a-munka-vilagaba-integritas-hatosag | 2024-10-14 17:15:00 | true | null | null | Népszava |
Póczai Zoltán, a korábban csalás és okirathamisítás miatt elítélt polgármester nyerte a sormási időközi polgármester választást. 19 szavazattal előzte meg a második helyezettet. Póczainak szeptemberben kellett lemondani tisztségéről miután hivatali tevékenységével összefüggésben jogerősen elítélték. Az időközi választáson azért indulhatott, mert a közügyektől nem tiltották el. A polgármester öbb önkormányzati dolgozónak nem munkabérként, hanem útiköltségként, fiktív elszámolással fizették ki a túlmunkáért járó összegeket. | Elítéltet választottak polgármesternek Sormáson | Elítéltet választottak polgármesternek Sormáson | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/371799/ | 2008-12-14 00:00:00 | true | null | null | Index |
Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila
Egy érdekes incidensről számolt be Dömötör Csaba a Facebook-oldalán .
"Az előbb elment mögöttem Magyar Péter , és a sokak által jól ismert stílusában odakiabált valamit" - írta a Fidesz európai parlamenti képviselője.
"Örülök neki, hogy pár óra híján 1 HÓNAP UTÁN (!) KITAlÁLT A MUNKAHELYÉRE, ahová júniusban megválasztották.
Kis lépés ez az Európai Parlamentnek, de nagy lépés Magyar Péternek , hiszen a szeptembert teljesen ellógta.
Nem tudjuk, mi akadályozza abban, hogy bejárjon a munkahelyére, de egy dolgot kérünk: ne kenje ezt is az egymilliárd forintos mesterséges intelligencia masinára"
- fogalmazott Dömötör Csaba.
*** | Magyar Péter rákiabált Dömötör Csabára Brüsszelben: csattanós választ kapott | „Kis lépés ez az Európai Parlamentnek, de nagy lépés Magyar Péternek” – szúrt oda a Fidesz európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-rakiabalt-domotor-csabara-brusszelben-csattanos-valaszt-kapott | null | true | null | null | Mandiner |
Az írás megállapítása szerint Viktor Vekszelberg oligarcha közvetítő volt az ügyben: hetedannyiért vette meg, mint amennyiért később eladta az orosz kormánynak.
Viktor Vekszelberg, aki egyben a Dmitrij Medvegyev elnök által tervezett tudományváros kialakítására létrehozott Szkolkovo Innovációs Központ Fejlesztési Alapítvány vezetője, közvetítő szerepet töltött be a magyar és az orosz kormány között – írta a lap az üzlethez közelálló több forrásra hivatkozva, hozzátéve, hogy ezt mondta Székely Árpád volt magyar nagykövet is.
Az épület megvásárlására vonatkozó megbízást Alekszandr Zsukov kormányfő-helyettes írta alá 2007. november 19-én, egy értekezlet után, amelyen rajta kívül Dmitrij Kozak – ma miniszterelnök-helyettes, akkor regionális fejlesztési miniszter -, Jurij Medvegyev, az Orosz Állami Vagyonkezelő akkori megbízott vezetője, három apparátusi dolgozó és Viktor Vekszelberg vett részt – írta a Vedomosztyi, amelynek birtokában van az ülés jegyzőkönyvének másolata.
“Kiderül: 2008 márciusában a magyar fél az épületet eladta a Diamond Airnek 21,3 millió dollárért – akkori árfolyamon mintegy 511 millió rubelért – s 2009-ben a regionális fejlesztési minisztérium megvásárolta az Innovációs Technológiák Renovától hétszer annyiért, 3,5 milliárd rubelért” – írta a lap azzal, hogy Andrej Storh, a Renova csoport szóvivője nem kívánt nyilatkozni.
Az üzlethez közelálló forrás a szerzőnek elmondta: “Vekszelberg az orosz kormány tisztségviselőinek kérésére közvetítősködött: 2005 decemberében szerződést kötött a magyar féllel, és 2006-ban átutalta a kért összeget, valamivel többet, mint amennyi a magyar sajtóban szerepel”. A kereskedelmi kirendeltség dolgozói 2009 áprilisában költöztek ki, de a Renovának három évbe telt, amíg rendezte az adminisztratív és telekügyeket, s “Vekszelberg cége nevére íratta a telket, amelyen az épület áll, a magyarok ugyanis nem bírtak a telek tulajdonjogával” – írta a lap.
A regionális fejlesztési minisztérium vezetése – Kozak, majd Viktor Baszargin – úgy vélte, hogy a főhatóság a magyarok távozása után nyomban birtokba veheti az épületet, de kiderült, hogy balesetveszélyes állapotban van, és a renoválásra sok pénzt kell költeni. Kozak 2010. szeptemberében utasítást is adott a jogszabályok nyilvánvaló megsértésével kötött adásvételi szerződés felbontására, de Jurij Petrov, a Vagyonkezelő vezetője tájékoztatta őt, hogy nincsenek papírok vagy bizonyítékok annak alátámasztására, hogy a felek megsértették a szerződést, vagy jogszabályokat, így nincs jogalap a szerződés felbontására, ráadásul felbontás esetén a minisztériumnak nem lesz hová költöznie.
Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin kormányfő sajtótitkára a lapnak azt mondta: az üzlet jogszerűségét a rendvédelmi szerveknek kell vizsgálni. “Az ilyen szerződések kereskedelmi jellegűek, és nem a kormány kérésére köttetnek valamely konkrét személy által. Egy cég nyilván akkor vesz részt, ha úgy számol, hogy ez hasznot hoz” – mondta.
Alekszandr Navalnij jogász, a korrupciós ügyek leleplezésére szakosodott Rospil.ru honlap tulajdonosa úgy vélte, nincs jelentősége annak, hogy Velszelberg mennyit keresett az ügyön, maga a részvétel azonban komoly problémát jelenthet számára: Svájcban adózik és vagyontárgyai vannak az Egyesült Államokban, vagyis a korrupcióra vonatkozó külföldi jogszabályok alapján üldözhető. | Orosz részletek a moszkvai kirendeltség eladásáról | A Vedomosztyi című orosz üzleti lap hétfőn cikkben ismertette a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség ügyének orosz vonatkozását "Eladta Oroszországnak" címmel. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2011/02/21/orosz_reszletek_moszkvai_kirendeltseg/ | 2011-02-21 14:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Közel 50 millió forintért kötött szerződést június végén a Budapesti Közlekedési Központ egy tanácsadó céggel, amely a dugódíj bevezetésének lehetőségeit vizsgálta. Néhány nappal később viszont a parlament leszavazta a fővárosi dugódíjat. A BKK azt írta az [origo]-nak, hogy a Fővárosi Közgyűlés tavaszi döntése alapján rendeltek tanulmányt a dugódíjról, amely "akkor sem felesleges, ha a következő években nem lesz dugódíj".
Még tavasszal írta ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt a pályázatot, amelyben a dugódíj bevezetésének kidolgozására kérnek döntéstámogató tanulmányt. A legutóbbi Közbeszerzési Értesítő szerint a többi között adatgyűjtési és tanulmányírói feladatot a COWI Magyarország Tervező és Tanácsadó Kft. kapta nettó 37 945 000 forintért (ez áfával együtt 48 190 150 forint). A cég feladata például a forgalmi modellezés a dugódíj hatásainak becslésére, "három díjstruktúra" vizsgálata, illetve a "fizetési és ellenőrzési rendszer modelljének bemutatása".
A szerződést a hirdetmény szerint június 28-án kötötte meg a BKK a céggel. Néhány nappal később viszont kiderülti, hogy feleslegessé váltak ezek a tanácsok, mert a parlament leszavazta a fővási dugódíj bevezetéséről szóló törvénymódosítást. Az [origo]-nak a döntés után nyilatkozó budapesti városvezetők szerint a döntés azt jelenti, hogy belátható időn belül, ebben a kormányzati ciklusban nem lesz dugódíj Budapesten.
A dugódíj parlamenti leszavazása után a főváros közleményben tudatta, hogy Tarlós István főpolgármestert és a főváros vezetése valójában nem is ragaszkodott soha ehhez a lépéshez, ezt csak egy megoldási lehetőségnek tartották több másik között. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója pedig néhány nappal ezelőtt a Gazadasági Rádiónak kijelentette, hogy "nincs meg a budapesti dugódíj bevezetésének teljes körű feltételrendszere, ezek hiányában viszont indokolatlan lépés lenne a beszedése".
Nem felesleges a tanulmány a BKK szerint
A BKK azt írta az [origo]-nak, hogy a Fővárosi Közgyűlés tavaszi döntése alapján készít a BKK megvalósíthatósági tanulmányt a dugódíj bevezetéséről. Habár a parlament időközben leszavazta a dugódíjról szóló törvénymódosítást, a fővárosi rendelet most is hatályos. Így a BKK "folytatja a megkezdett munkát mindaddig, amíg ellenkező értelmű tulajdonosi döntést nem kap" - írta a sajtóosztály. A BKK szerint "ez a munka még akkor sem felesleges, ha a döntés végül az lesz, hogy a következő években nem lesz dugódíj, hisz például a kamerarendszereket erre vonatkozó döntés esetén a ma is meglévő teherforgalmi behajtási rendszer szigorúbb ellenőrzésére tudjuk felhasználni".
A cég feladatairól azt írta a BKK: nem tanácsadásról van szó, hanem "műszaki tervezési és előkészítési munkáról, aminek semmi köze a hagyományos tanácsadáshoz". A BKK hozzátette, hogy eddig nem fizettek a cégnek, mert "a teljesítési határidő év végen van". | 50 millióért kér tanulmányt a dugódíjról a BKK | Közel 50 millió forintért kötött szerződést június végén a Budapesti Közlekedési Központ egy tanácsadó céggel, amely a dugódíj bevezetésének lehetőségeit vizsgálta. Néhány nappal később viszont a parlament leszavazta a fővárosi dugódíjat. A BKK azt írta az [origo]-nak, hogy a Fővárosi Közgyűlés tavaszi döntése alapján rendeltek tanulmányt a dugódíjról, amely "akkor sem felesleges, ha a következő években nem lesz dugódíj". | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/08/milliokert-kert-tanacsot-a-dugodij-bevezeteserol-a-budapesti-kozlekedesi-kozpont | 2012-08-03 16:39:00 | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében azt mondta ki, hogy a miniszterelnök valótlanul állította 2015 májusában azt az Altus Európai Bizottságtól elnyert, uniós fejlesztési programokról szóló megbízásával kapcsolatban, hogy a cég a pénzt egyértelműen pártcélokra is használja. Emellett azt is kimondta az ítélet, hogy a kormányfő az uniós tenderen nyert szerződést abban a hamis színben tüntette föl, hogy az Altus a megbízást politikai megfontolásból vezérelve nyerte el.
A bíróság döntése szerint Orbán Viktornak 270 ezer forint perköltséget kell fizetnie az Altusnak, és nyilatkozatban kell kifejeznie sajnálkozását.
Gyurcsány Ferenc szerint az ügynek két tanulsága van: egyrészt, hogy Orbán Viktor "bármilyen gátlástalan hazugságra kész", ha politikai érdeke úgy kívánja, másrészt pedig az, hogy Orbán Viktor morális, társadalmi és politikai értelemben egyaránt legyőzhető.
Gyurcsány Ferencet a sajtótájékoztatón azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a budai Vár rehabilitációjáról szólva csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: végre kívánják hajtani a Gyurcsány-kormány ezzel kapcsolatos, 2004-ben jegyzett kormányhatározatát. Gyurcsány Ferenc erről azt mondta: 1999-ben, az első Orbán-kormány időszaka alatt született kormányhatározat ilyen tartalommal. Hangsúlyozta: fontos, hogy a Vár megszabaduljon a II. világháborúban szerzett sebektől, de nem támogatja, hogy itt kormányzati negyed épüljön, mert ez újabb szimbolikus megerősítése a két világháború közötti elfogadhatatlan társadalompolitikának.
Lázár János azon megjegyzését, miszerint Gyurcsány Ferencnek "akkoriban volt esze, ma úgy látom, hogy ez elment, reméljük, hogy nem örökre, csak átmenetileg", Gyurcsány úgy kommentálta: "fegyvertelen emberrel szellemi párbajt sem folytatunk". | Belföld: Gyurcsány pert nyert Orbánnal szemben | Első fokon pert nyert Orbán Viktorral szemben az Altus Zrt., amely Gyurcsány Ferenc tulajdonában áll - erről maga a volt miniszterelnök számolt be pénteki sajtótájékoztatóján. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gyurcsany-pert-nyert-orbannal-szemben-1613499 | 2016-04-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lehet népszavazás arról, hogy eltöröljék-e a vállalkozásoknak kötelező, 5 ezer forintos kamarai tagdíjat. Átengedte a Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik erről szóló kérdését. A párt szerint a vállalkozók a pénzükért cserébe semmit nem kapnak. A Kereskedelmi és Iparkamara nem kommentálta a Választási Bizottság döntését. | Lehet népszavazás arról, hogy eltöröljék a kötelező kamarai tagdíjat | A kezdeményező Jobbik szerint a vállalkozók a pénzükért cserébe semmit nem kapnak. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2023/08/25/parragh-laszlo-kamarai-tagdij | 2023. 08. 25. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A lap írásában emlékeztet arra, hogy korábban a sukorói csereügylet semmisségéről határozott, júniusban pedig – értesülésük szerint – a King\'s City kaszinókoncessziója kapcsán dönthet a Kúria.
A legfőbb bírói fórum Ronald S. Lauder üzletember készfizető kezességét is mérlegeli, vagyis azt, hogy a befektető a vagyonával felel-e a projekt esetleges tartozásaiért – olvasható a Magyar Hírlapban. | Ismét a Kúria előtt a kaszinóügy | A legfőbb bírói fórum Ronald S. Lauder üzletember készfizető kezességét is mérlegeli. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2015/05/ismet-a-kuria-elott-a-kaszinougy | 2015-05-12 11:14:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 2014-es Berlinale Filmfesztiválon az Andy Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalap is képviseltette magát, fogadást adtak és reklámozták az új magyar filmeket, az Isteni műszakot, valamint Kálomista Gábor Coming out című filmjét. A fesztiválozás összesen 13,8 millió forintba került, a költségeket közpénzből fedezték – mindezt úgy, hogy magyar film nem is indult a fesztivál fő versenyében. A fogadás, amelyen Andy Vajna is részt vett, 3,5 millió forintot vitt el.
“Mi azt szeretnénk, ha erről nem írnátok semmit" – fordult oda mosolyogva az Átlátszó munkatársához Berlinben egy magyar állami alkalmazott a filmfesztivál tiszteletére rendezett fogadáson még februárban. A Brandenburgi-kaputól alig pár lépésnyire voltunk, pont ott, ahol több mint húsz éve hangos robajjal leomlott a fal. Kivéve persze egyes magyar fejekben és lelkekben. Mert – mint ez a mondat is jelezte – letagadhatatlanul, drámaian és sírnivalóan magyar földön voltunk. És nem a csapnivalóan rossz bor miatt, vagy azért, mert valamelyik szervező zseni azt gondolta, hogy Berlinben kommersz cigányzenével kell megörvendeztetni a fesztiválközönséget, hanem emiatt a mondat miatt.
“Te ki vagy, és mi közöd van hozzá, hogy miről ír az Átlátszó?" – kérdeztem vissza, majd körülbelül negyedórán keresztül próbáltam megérteni, vajon mi játszódhat le annak a magyar állami sajtósnak a fejében, aki, miután megtudja, hogy az Átlátszó egyik újságírója, “plusz egy főnek" álcázva, egy hivatalos meghívott kíséretében bejut a követségi fogadásra, úgy dönt, hogy pont egy ilyen mondattal indítja el az aznap esti sajtómunkáját. “Ha értenél ahhoz, amit csinálsz, akkor tudhatnád, mire ugrik egy olyan újságíró, mint én. Ha van mondat, amivel szinte száz százalékos biztonsággal elérheted azt, amit láthatólag nem akarsz, tehát hogy erről az eseményről írjon az Átlátszó, akkor sikerült megtalálnod" – magyaráztam neki. A legszomorúbb az volt, hogy fogalma sem volt miről beszélek, nem értett az egészből semmit. Láthatóan olyan újságírókhoz szokott, akik vagy azt írják, amit akar, vagy sikerül elérnie, hogy ne írjanak semmit. Más koordinátarendszerben nem tudott mozogni.
Ez a cikk és ez a közérdekű adatigénylés tehát nem azért született meg, amit ez a sajtóalkalmazott minden valószínűség szerint gondol: hogy az Átlátszó újságírója csak kekeckedik (alapbeállítás), hogy biztos nem tetszett neki a zene, vagy nem ízlett a bor és a töltöttkáposzta. Mindez teljesen lényegtelen. Csak az számít, hogy nincs magánbuli az adófizetők pénzéből. Akkor sem, ha Andy Vajnának hívják a házigazdát vagy ha éppen nincs ott senki az Átlátszótól.
(Az adatigénylést egyébként példás gyorsasággal teljesítette a Magyar Nemzeti Filmalap, a buli szerintem nem ért meg ennyit, viszont a borért lehet, hogy inkább fizetni kellett volna, és nem elfogadni a szponzortól a szart.)
3,5 millió forintba került a fogadás
Bár a Berlinalén a fődíjért nem versenyzett egyetlen produckció sem a 2014. február 6-án kezdődött 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Magyar Nemzeti Filmalap mégis kilenc fős csapattal képviseltette magát a fesztiválon. Az Andy Vajna-féle szervezet a kilenc munkatárs kiutaztatásán kívül standot bérelt, és fizette a magyar produkciók tiszteletére adott kétszáz fős fogadást is. Mindez összesen (300-as euróval számolva) közel 14 millió forintba került.
Mint megtudtuk, a büdzsé fele a munkatársak kinttartózkodására és a fogadásra ment el (7,1 millió forint), a pénz másik feléből állítottak standot a vásáron, amelyen a Coming Out című filmet, és az Isteni műszakot népszerűsítették a külföldi forgalmazóknak (ez összesen 6,2 millió forintba került). A filmalap munkatársai jellemzően 2-3 napot töltöttek Berlinben, egy részük a magyar standnál dolgozott és tárgyalásokon vett részt, míg mások a Cinema Total nevű rendezvénysorozatra mentek el. Ez a filmfesztivál ötnapos magyar kísérőrendezvénye, melynek célja a kormany.hu-n megjelent cikk szerint, “hogy minél nagyobb figyelem irányuljon Közép-Európa filmművészetére a Berlinale idején."
A munkatársak kiutazása (repülőjegy és biztosítás) félmillió forintba került, szállásuk költsége – beleértve a rendezvényszervező, a zenekar és a fellépő énekes szállását – további 2,5 millió forintba (8249 euró). A kollégák háromcsillagos hotelben laktak, fapadossal repültek, és turistaosztályon utaztak. A zsebpénzük (napidíjuk) 10 napra 624 ezer forint (2080 euró) volt. Ez összesen 3,6 millió forint, majdnem ugyanannyi, amennyibe a fogadás került. A 202 fős rendezvény 3,5 millió forint volt úgy, hogy bérleti díjat nem kellett fizetni, a helyszínt a Berlini Nagykövetség ingyen adta a filmalapnak.
A filmalap a dekoráció és a díszkivilágítás biztosítására a Sensation Event & Congress Kft.-t kérte fel nettó 800 ezer forintért. Az MNF válaszából nem derül ki, hogy hogyan választották ki a vállalkozást, volt-e közbeszerzés, vagy egyéb módokon. Ez a vállalkozás a Sensation csoporthoz tartozik, amely 2003-tól kezdődően több, nagy értékű közbeszerzést is megnyert. Amint az a Kreatív cikkéből kiderül, kaptak megbízásokat fideszes Páva Zsolt városától (befutottak a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kommunikációs tenderén), de dolgoztak a szocialista kormánynak is. Kaptak pénzt a Honvédelmi Minisztériumtól (120 millió forintot 2007-ben) és a Gyurcsány-féle Miniszterelnöki Hivataltól is (400 ezer forintot, 2008-ban).
A cég a kormányváltás után sem lett kegyvesztett, a csoporthoz köthető cég szervezte a nemzeti médiahatóság által támogatott médiakonferenciát, ami Korrektúra 2010 néven futott, itt mutatkoztak be a közmédia új vezetői, a fő téma pedig a közszolgálati média problémái voltak és az új médiatörvény. A cégcsoporthoz köthető vállalkozás szerezte meg emellett Belváros-Lipótváros kommunikációs tenderét is.
A Berlinale büdzséjének a másik fele több dologra ment el: a stand- és vetítőterem-bérlés, a stand dekorációja, a katalógusok, szórólapok, plakátok, továbbá az akkreditáció, a nevezési díj, a hirdetések összesen 6,2 millió forintba kerültek. Van emellett egy furcsa tétel is, ami két, látszólag egymástól teljesen független költséget tartalmaz: a helyi közlekedést és az egyéb stand dekorációt. Ez újabb félmillió forint volt.
Korábban a berlini filmvásáron a magyar filmek népszerűsítésére 10 millió forint közpénzt kapott az MNF elődjétől, a Magyar Mozgókép Közalapítványtól Kálomista Gábor producer feleségének akkori cége, a Hungaricom Kft. Mivel a filmforgalmazással foglalkozó vállalkozás esetében a magyar filmek promóciója mellett az eladásról is szó volt, így az értékesített filmek (közte Kálomista Gábor filmjei) a fesztiválok filmpiacán a hungaricomosak esetében a cég jövedelmét növelték. Vagyis a Magyar Mozgókép Közalapítvány a cég működéséhez adta a 10 milliós támogatást.
“A bevételek jelentős része a producerekhez megy, költségek levonása nélkül" – nyilatkozta az Indexnek akkoriban Kálomista Gábor, aki ugyancsak producer, tehát a pénz nem csak a feleségéhez, hozzá is vándorolt. Arról nem tudunk, hogy a Hungaricom Kft. idén kapott-e 10 millió forintot a berlini filmfesztiválra, aztviszont biztos, hogy erre idén nem is volt nagy szükség. Kálomista filmje, a Coming Out ugyanis enélkül is jelen volt, az Isteni műszak mellett ezt a filmet mutatta be az MNF a filmvásáron.
Mong Attila – Oroszi Babett | 3,5 millió forintba került Andy Vajna titkos berlini bulija | 3,5 millió forintba került Andy Vajna titkos berlini bulija | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/03/20/35-millio-forintba-kerult-andy-vajna-titkos-berlini-bulija/ | 2014-03-20 08:52:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Két eldugott kormánypárti törvénymódosítás teremtene lehetőséget arra, hogy a pénzügyi felügyelet és médiahatóság vezetői egyfajta adózatlan végkielégítést kapjanak, ha távoznak munkahelyükről. A kormány tavaly indított hadjáratot a "pofátlan" állami végkielégítések ellen, amelyeket 98 százalékos adóval sújtottak. A felügyelet és a médiahatóság vezetői esetében azért tartják indokoltnak a tízmilliót bőven meghaladó lelépési pénzt, mert a két hivatal vezetői egy évig nem mehetnek el máshová dolgozni távozásuk után.
"Tizennyolcadik intézkedés: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások, úgymint szabadságmegváltás és titoktartási pénz a költségvetési szférában megadóztatása 98 százalékkal" - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-én a parlamentben kormány egyik emblematikus intézkedését. Ezzel a kormány az előző kabinet idején kifizetett, kiemelt állami végkielégítések által keltett felháborodásra kívánt reagálni.
A több kormányzati tisztviselő által "pofátlannak" minősített végkielégítésekre visszamenőleges hatállyal vetették ki a 98 százalékos adót, amelyet nem csak a politikai kinevezetteknek, hanem a felmentett köztisztviselőknek és közalkalmazottoknak is fizetniük kellett három és fél millió (vezetők esetében kétmillió) forintos összeg felett.
A különadót a törvény első, tavaly nyári benyújtásakor azzal indokolták, hogy a kormány szándéka "a társadalom igazságérzetét sértő, államháztartási forrásból származó, a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott egyes jövedelmek" megadóztatása. Az eredeti elképzelés szerint a külöbadót a kéthavi bérnél nagyobb összegű, felmondáskor vagy felmentéskor kifizetett juttatásokra vetették volna ki, ez csak később módosult fix értékhatárra. A különadó miatt a kormánypártok rengeteg konfliktus vállaltak az elmúlt egy évben. Az Alkotmánybíróság (Ab) kétszer semmisítette meg a visszamenőleges hatállyal meghozott jogszabályt, aminek megtartása érdekében a kormánypártok korlátozták az Ab jogkörét.
A héten azonban két olyan, kormánypárti oldalról érkező törvénytervezet került a parlament elé, amely kivételt tenne a végkielégítések szigorú megadóztatásában a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőivel. Az egyik törvényjavaslatot a fideszes Rogán Antal, a másikat az országgyűlés általa vezetett gazdasági bizottsága nyújtotta be a parlamentnek.
Eldugták a két módosítást
A ma hatályos PSZÁF-törvény hathavi jövedelmének megfelelő végkielégítést és ugyanennyi, felmentési időre járó pénzt biztosít az intézmény elnökének, két alelnökének, és a PSZÁF keretében működő Pénzügyi Békéltető Testület elnökének. Ez a pénz akkor is megilleti őket, ha hatéves mandátumuk lejár, és ezért távoznak a PSZÁF-tól. Ezt a rendelkezést azzal bővítené ki a Rogán vezette gazdasági bizottság törvényjavaslata, hogy ebből a jövedelemből nem kell adót fizetni.
A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a végkielégítési és a felmentési időre járó összeg "kizárólag társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem." Eszerint tehát 98 százalékos adót nem kellene lerónia a PSZÁF vezetőinek, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kellene fizetniük. (A 27 százalékos tb-járulékot a PSZÁF, mint munkáltató fizeti majd meg az államkasszába, de ez nem csökkenti vezetők nettó bérét.)
Az NMHH-ról szóló javaslatnak is hasonló a szándéka, de más megoldással érné el ugyanezt. A Rogán Antal által jegyzett javaslat azt mondaná ki, hogy a mandátum lejártakor kártalanítás jár az elnöknek, az alelnöknek, és a Médiatanács tagjainak. A médiahatóság vezetőit megillető kártalanítás összege egyenlő egyévnyi nettó bérükkel. A törvényjavaslat úgy rendelkezne, hogy a kártalanítás adómentes, ami azt jelenti, hogy a 98 százalékos adót nem kell leróni utána, és az NMHH vezetői az szja és a járulékok alól is mentesülnének.
A PSZÁF és az NMHH tavaly, a kormányváltás előtt távozott vezetőinek be kellett fizetniük a 98 százalékos adót, rájuk ugyanúgy vonatkozott a versenytilalmi klauzula, mint ahogyan most Szász Károlyra és Szalai Annamáriára is vonatkozik.
A két módosítást nem verik nagy dobra a beterjesztők. A PSZÁF-törvényt módosítani javasoló terv sem az általános, sem a részletes indoklásban nem tér ki az adómentességet biztosító rendelkezésre. A médiahatóság vezetőinek kártalanításáról szóló passzus egy salátatörvény egyik pontja, vagyis csak egy módosítás a sok közül, a kártalanítás köztehermentességét garantáló rendelkezésre az indoklás nem utal.
A Médiatörvény és a PSZÁF-törvény rendelkezik arról, hogy a két hatóság elnöke, alelnökei, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, illetve a Médiatanács tagjai megbízatásuk megszűnése után egy évig sem munkavállalóként sem tulajdonosként nem vállalhatnak szerepet olyan cégekben, amelyeket korábbi döntéseik érintették. A két Rogán-féle javaslat épp azzal magyarázza az adómentes végkielégítést, illetve kártérítést, hogy az a korlátozás ellentételezésére szolgál.
A magánszektorban ennek megoldásnak a megfelelője a versenytilalmi megállapodás. Ez azt jelenti, hogy egy cég megtilthatja munkavállalójának, hogy felmondása vagy elbocsátása után bizonyos ideig a konkurenciánál helyezkedjen el (kizárva ezzel, hogy érzékeny információkat vigyen át). A versenytilalmi megállapodások esetében kötelező az ellentételezés, aminek összegét a törvény nem szabja meg, de általában a tilalom hosszával áll arányban. Ez után a jövedelem után személyi jövedelemadót és járulékokat kell fizetni.
20 és 13 millió forint
A PSZÁF elnökének keresete a törvény szerint a nemzetgazdasági átlagkereset tízszerese, vagyis jelenleg bruttó 2,1 millió forint. Távozása esetén ennek hatszorosát kapná felmentési időre járó bérként, hatszorosát pedig végkielégítésként, vagyis összesen bruttó 25,2 millió forint járna neki, amiből a járulékok levonása után 20,8 millió forintot kapna kézhez. Ha adót is kellene fizetnie, akkor mindösszesen félmillió forint maradna az elnöknél.
Az NMHH elnöke a médiatörvény szerint a miniszterek bérének megfelelő illetményre jogosult, ami a jelenleg bruttó 1 101 900 forint. Szalai Annamária emellett a Médiatanács elnökeke is, amiért további bruttó 661 140 forintot kap, vagyis havi jövedelme összesen bruttó 1 769 040 forint. Ebből a jelenlegi szabályok szerint havi 1 millió 96 ezer forintot kap kézhez, vagyis ha megbízatása valamiért megszűnik, több mint 13 millió forinthoz juthat adó- és járulékmentesen. Ha rá is vonatkozna a 98 százalékos adó, akkor mindösszesen 260 ezer forintot kapna.
Az NMHH elnökének és alelnökének 12 havi végkielégítést már az első, tavaly nyáron benyújtott médiacsomag is tartalmazta. Ez azonban ellentétes lett volna Orbán Viktor bejelentésével, amely szerint az állami vezetők hatvan napon túli végkielégítéseit, és más címen járó juttatásait 98 százalékos adóval sújtják. Az ellentmondást az utolsó pillanatban oldotta fel a kulturális és sajtóbizottság, amely egy módosító indítvánnyal kéthavi illetménynek megfelelő összegre csökkentette a végkielégítést.
Az [origo] csütörtökön többször kereste Rogánt telefonon és e-mailen is, hogy megkérdezzük a javaslatokról, de a képviselő cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre. | Kormánypárti javaslat töri meg a végkielégítések elleni harcot | Két eldugott kormánypárti törvénymódosítás teremtene lehetőséget arra, hogy a pénzügyi felügyelet és médiahatóság vezetői egyfajta adózatlan végkielégítést kapjanak, ha távoznak munkahelyükről. A kormány tavaly indított hadjáratot a "pofátlan" állami végkielégítések ellen, amelyeket 98 százalékos adóval sújtottak. A felügyelet és a médiahatóság vezetői esetében azért tartják indokoltnak a tízmilliót bőven meghaladó lelépési pénzt, mert a két hivatal vezetői egy évig nem mehetnek el máshová dolgozni távozásuk után. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/06/mentesitenek-a-98-szazalekos-kulonado-alol-szasz-karolyt-es-szalai | 2011-06-17 19:57:00 | true | null | null | Origo |
A Fidesz kommunikációs igazgatója a videóban hangsúlyozta:
Mi minden irányba gazdasági együttműködést kívánunk folytatni, ahogyan egyébként ezt tettük is, ami azt jelenti, hogy kereskedelem, beruházás, energetika, piacok területén minden irányba nyitottak vagyunk. Nyugatra is, keletre is délre is, minden irányba.
Menczer Tamás elmondta:
"És ez jelenti a magyar gazdaság jövőbeni sikerének kulcsát, hogy hadd mondjam például azt, hogy jövőre Magyarországon azt mondjuk, hogy 3-6 százalék között lesz a gazdasági növekedés, ez így is lesz, és ennek például az egyik legfontosabb lába, hogy megnyitja a BMW a debreceni gyárát, ahol elektromos platformra fog autókat gyártani, első BMW-gyár Magyarországon, és például a legnagyobb, a világon a legnagyobb elektromos autógyártó, a kínai BYD is megnyitja Szegednél a gyárát, és ezek a beruházások, a kínai CATL, óriási akkumulátorgyár is elindul."
'26 elején elindul a Mercedesnek az új gyára, tehát keletről is és nyugatról is érkeznek óriási beruházások, világmárkák, prémium márkák , ráadásul itt adnak találkozót egymásnak Magyarországon, és ez a magyar gazdaságra óriási, vagy a magyar gazdaságnak óriási lökést fog adni, amit pedig az emberek a kormány döntésein keresztül fognak érzékelni. Munkáshitel, bérnövekedés, megfizethető lakhatás, 13. havi nyugdíj megvédése, és lehetne ezeket sorolni.
- hangzott el a videóban. | Világmárkák érkeznek hazánkba | Keletről is és nyugatról is érkeznek óriási beruházások, világmárkák, prémium márkák – mondta Menczer Tamás. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/gazdasagi-semlegesseg-vilagmarkak-magyarorszag | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Mivel a kiszivárogtatott dokumentumok “állítólag az amerikai diplomáciai szolgálat belső levelezéséből származnak”, a tárca nem kívánja kommentálni azok tartalmát.
Magyarország és az Egyesült Államok viszonya Budapest külpolitikájának fontos része, így a kormány továbbra is elkötelezett “a gyümölcsöző együttműködés mellett” – áll a budapesti Külügyminisztérium közleményében.
A Külügyminisztérium egyúttal elítéli a bizalmas adatok jogosulatlan közzétételét, hiszen ezzel a diplomáciai kapcsolatokban nélkülözhetetlen diszkréció és bizalom sérült meg – írták a közleményben.
A Der Spiegel német hetilap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál Magyarországra vonatkozóan 734 diplomáciai iratot szivárogtatott ki, a dokumentumok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát. | Martonyi tudott a kiszivárogtatásról | Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete előre tájékoztatta Martonyi János külügyminisztert a WikiLeaks által várhatóan publikált dokumentumokról - közölte a Külügyminisztérium. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/12/02/martonyi_tudott_kiszivarogtatasrol/ | 2010-12-02 16:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nem Magyar Péter az első a rendszerváltás óta, aki a Watergate-ügyhöz hasonló botrányt emleget, politikusok megfigyeléséről beszél - úgy, hogy az állítására bizonyítékot nem mutatott. Történt már hasonló, ráadásul éppen azzal a Fidesszel, amivel Magyar most szembeszállt. 1998 augusztusában az első miniszterelnöki ciklusát kezdő Orbán Viktor egy választmányi ülésen közölte, hogy a Horn-kormány alatt titkos és törvénysértő módon gyűjtött adatokat a választási kampányban kívánták felhasználni a Fidesz lejáratására. A Fidesz vezetője akkor azt is mondta, hogy az adatgyűjtés és "a Fidesz ellen folyó támadások" között összefüggés van, hogy "jól felépített rágalomhadjárattal van dolgunk". Deutsch Tamás akkori alelnök pedig közpénzen folytatott megfigyelésekről beszélt, azt állítva, hogy a munkát szakmabeliek, azaz profi ex- és akkor még aktív titkosszolgák végezték.
Az Orbán által előadott történetet Szájer József frakcióvezető nyomban elnevezte a magyar Watergate-ügynek, de miután később a sajtóhoz is kiszivárogtak a megfigyelési ügy aktái, kiderült: a watergate-es jelző azért erős túlzás. Mert bár valóban folyt adatgyűjtés fideszesekről, az nem titkos eszközökkel készült, hanem olyan adatbázisokból, amelyek bárki számára hozzáférhetőek, az adatgyűjtés nem volt törvénytelen. Sőt, az anyag valójában sokkal szegényebb volt, mint amit az újságírók akkoriban kiderítettek a Fidesz cégügyeiről.
Emlékeztetőül: 1972. június 17-én Washingtonban, a Watergate-épületkomplexumban tetten értek öt embert, amint a Demokrata Párt választási főhadiszállásán, Larry O’Brien, a Demokrata Párt akkori elnökének irodájában lehallgatóberendezést szerelnek fel. Az akciót állítólag személyesen az elnök, a Watergate-ügybe egyébként bele is bukó Richard Nixon rendelte meg, hogy lehallgathassa politikai riválisát.
Huszonhat év telt el, és most újra magyar Watergate-ügyről beszél Magyar Péter, noha eddig nem jelentek meg olyan hang- vagy videófelvételek, amelyek arra utalnának, hogy nem a volt barátnője, hanem egy külső szereplő (állami vagy ahogy ő fogalmazott: magán-titkosszolgálat) hallgatta volna le.
Magyar Péter mára februári, Partizánnak adott interjúután tudta, hogy miután kiállt a nyilvánosság elé, kemény politikai támadások várnak rá. Ráadásul ő volt az, aki politikai karrierjét azzal kezdte, hogy közzétette azta titokban általa készített hangfelvételt, amely Varga Judittal, a volt feleségével folytatott beszélgetését tartalmazta. Most viszont kiderült, hogy miközben ő maga a titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával indította el politikai karrierjét, a volt barátnője, Vogel Evelin a vele folytatott beszélgetéseit rögzítette titokban.
Magyar mindenesetre megpróbált elébe menni a szerinte manipulált hangfelvételek nyilvánosságra kerülésének, és már vasárnap tartottegy rendkívüli sajtótájékoztatótarról, hogy értesüléseik szerint mi várható.
A pártelnök beszélt arról is, hogy szerinte az autóját, a lakását és a párt irodáját is "betechnikázták", bizonyítékot azonban nem mutatott be erről. Pedig egy ilyen művelet illegális lenne. Ez azért is érdekes, mert ha Magyar elmondása szerint igaz, hogy biztonságtechnikai szakemberek, köztük volt titkosszolgák is segítik a Tisza Pártot, akkor az autó alapos átvizsgálásával jó eséllyel meg is találnák a lehallgatásra alkalmas eszközt, így a párt elnöke bizonyítani is tudná azt, amit mondott. Ehelyett Magyar a belügyminisztert, Pintér Sándort szólította fel, hogy vizsgáltassa ki az ügyet. A Belügyminisztériumot már vasárnap este kerestük ebben az ügyben, válasz azóta sem érkezett. A Tisza Pártnál is érdeklődtünk, hogy találtak-e bármilyen lehallgatásra utaló technikai eszközt, vagy ennek kiderítésére felkértek-e valamilyen biztonságtechnikai céget. Erre sem jött válasz.Frissítés: cikkünk megjelenésének reggelén Magyar Péter aFacebook-oldaláraezt írta ki: "Tegnap este érdekes dolgot találtunk a TISZA Párt irodájában. Jelenleg szakértők vizsgálják az eszközt."
Márpedig ha igaz, amit Magyar állít, és valamelyik állami szerv vagy magán-titkosszolgálat tényleg betechnikázta az autóját, lakását vagy irodáját, akkor nehezen érthető, hogy a Tisza Párt miért attól az embertől kér segítséget ennek felderítésére, aki a kormány egyik oszlopos tagja, és aki Orbán Viktor egyik leglojálisabb minisztere.
Magyar tehát úgy állított valamit, hogy bizonyítékkal nem szolgált. A fordítottjára, tehát arra, hogy bizonyíték volt, de nem lett belőle magyar Watergate-ügy, már akadt példa a NER történetében. 2016 nyarán az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) igazgatója közölte, hogy a civil szervezet munkatársai az irodájukban professzionális lehallgatásra alkalmas eszközre bukkantak.
Azt az eszközt a kimenő kábeleket egyesítő dobozban találták, és egy egyszerű, filléres kábelárnyékolónak volt álcázva, valójában azonban áramköröket tartalmazott, amelyek fekete, ragacsos anyagba voltak süllyesztve. A tárgyat az Ekint egy anonimitást kérő szakértővel megvizsgáltatta, aki szerint adattovábbításra alkalmas, a nyílt piacon nehezen beszerezhető eszközről volt szó. Az eszköz a szakértő szerint alkalmasnak látszott a belső és a kimenő telefon- és adatforgalom, illetve az irodában elhangzó beszélgetések továbbítására. Az Ekint munkatársai a talált tárgyat lefotózták, az esetet nyilvánosságra hozták, de feljelentést nem tettek. A történetből nem lett magyar Watergate-ügy, már csak azért sem, mert nem derült ki, hogyan került az irodába az eszköz.
De ha már magyar Watergate-ügy, akkor említhetnénk a Pegasus-botrányt is, amely éppen arról szólt, hogy egy izraeli kémszoftverrelvilágszerte közel 200 újságírót figyeltekmeg Mexikótól Magyarországon át Indiáig, a történteket a Telex annak idejénvideóban foglalta össze.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően az viszont manapság már szinte mindennapos, hogy magánszemélyek által titokban rögzített hangfelvételekből lesz politikai botrány, vagy egy ilyen akció alapoz meg valamilyen büntetőügyet. Ma már nem kellenek ehhez titkosszolgálati eszközök: egy hétköznapi telefonnal bárki készíthet hang- és videófelvételeket, nem kell hozzá speciális szakértelem, legfeljebb hidegvér.
Legutóbb például Orbán Viktor öccséről került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amiből kiderült: Orbán Áron a kormányfő egyik intézőemberével, Héjj Dáviddal beszélget. A hangfelvétel tartalmát vizsgálvaderítette ki a Telex, hogy Orbán Áron mindenféle gyanús figurákkal kavar különféle vízumügyekben. Ennek az ügynek az érdekessége, hogy a kiszivárgott hangfelvételt Orbán Áron és egy barátja közösen készítették.
De az ellenzéki politikusokat érintő óbudai korrupciós ügyben iskulcsszerepet játszottak titokban rögzített felvételek. Abban az ügyben az ügyészséggel egyezséget kötő K. Gábor már 2021. december legelején felajánlotta a nyomozóknak a teljes körű együttműködését. A vállalkozó már akkor átadott olyan, általa titokban készített hang- és videófelvételeket, amelyekkel az állításait alátámasztotta. A későbbiekben vallomásokat is tett, és - akárcsak korábban - ezután is titokban rögzítette az ügy egyik későbbi gyanúsítottjával, P. Gáborral folytatott beszélgetéseit. Az ügy érdekessége, hogy a K. Gábor által rögzített felvételek egy része az ellenzéket támadó, "fideszes" Anonymous birtokába kerültek, és politikai célra használták fel azokat.
Az Anonymous "robbantotta" 2021-ben a "Városháza-gate" néven elhíresült ügyet is, amelynek Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester volt a célpontja. Ehhez az Anonymous oldalán olyan beszélgetésekből vágtak össze hanganyagrészleteket, amelyekben az érintettek a Városháza értékesítésének előkészítéséről beszélgetnek. A találkozóról - mint azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat később kiderítette - egy "Péter" nevű ember iPhone-jával titokban hangfelvétel készült. Később ennek a manipulált, vágott verzióját tette közzé az Anonymous. Bajnai feljelentést tett, de az ügyből nem lett semmi, noha lehetett tudni, hogy ki az a Péter keresztnevű férfi, aki a megbeszélésen jelen volt.
A Magyar-Vogel-ügynél egyelőre csak az biztos, hogy az exbarátnőtől származnak az eddig kiszivárgott felvételek. A Magyar Péter által közölt információk szerint Vogel Evelynnel már régebben jártak, és akkor is támogatta őt anyagilag, amikor már nem voltak együtt. Aztán a nő - Magyar szavai szerint - "hónapokkal később bukkant csak fel, közvetlenül a partizános interjú után, ő maga keresett fel, azzal hogy mégis szeretne velem újra összejönni".
Magyar szerint miután újra összejöttek, ő tartotta el Vogelt, még a lakását is ő fizette. "Ekkor kezdett világossá válni számomra, hogy Evelin nem velem akar lenni, hanem csak lehetőséget látott bennem. Ahogy mondta, soha nem volt ilyen közel a »first lady« pozícióhoz. Mikor szakítottunk, akkor vált teljesen nyilvánvalóvá számunkra, hogy mi motiválta igazából a velem való kapcsolatában" - írta róla a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán még szeptember végén, közvetlenül azután, hogy Vogel interjút adott az Indexnek.
Már ekkor írt arról Magyar, hogy május óta zsarolja őt és a pártot, "30 millió forintot akart fenyegetéssel kizsarolni tőlünk". Magyar arról nem írt, hogy mi van Vogel kezében, amivel sakkban tudja tartani őt és Magyar öt másik kollégáját. De ekkor állította azt Magyar, hogy miután Vogel feltételeit visszautasították, a volt barátnője felvette a kapcsolatot a Fidesz alelnökével, Kubatov Gáborral és állítólag "havi 5 millió forintos és egyéb juttatásokért cserébe elvállalta az Indexen megjelent hazug propaganda interjút".
Jóllehet Magyar szeptember végén közölte, hogy már május óta zsarolta őket Vogel, akkor nem tett feljelentést, sőt akkor még ki sem zárta volt barátnőjét a pártból. Ezt csak most, a Vogel által rögzített felvétel nyilvánosságra kerülése utántették meg.
Magyar narratívája szerint Vogelt a Fidesz, azon belül is Rogánék mozgatják. Erre szerinte az a bizonyíték, hogy a nő jelenlegegy olyan budapesti lakásban lakik, ami annak a Vertán Györgynek a tulajdona, akinek a cégében pedig Magyar volt felesége,Varga Judit is dolgozik. Magyar szerinta hétfőn megjelent Vogel-felvételazt bizonyítja, hogy a volt barátnője már akkor a Fidesznek dolgozott, amikor júniusban a Hősök terén tartották a tüntetést.
Ennek némileg ellentmond, hogy amikor Magyar színre lépett a politikában, a kormányzati sajtó hatalmas elánnal támadta Vogel édesanyját. Megírták róla, hogy korábban piramisjáték szervezése miatt ült börtönben. A Vogel-felvétel megjelenése után Magyar arról írt, hogy az utolsó találkozójukon kérte korábbi barátnőjét: szóljon, "ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja, mert ez esetben minden tőlünk telhető módon igyekezni fogunk segíteni neki". Ez a történet újabb adalékokkal bővült, amikor kedden megjelent azaz 1 óra 43 perces felvétel, amelyen a Tisza Pártnak dolgozó Hanzel Henrik igyekszik megtudakolni a Magyar Péterrel és a Tisza Párttal végleg szakító Vogel Evelintől, hogy mi lenne a feltétele a békés elválásnak. Az ügynek van egy másik ide vágó érdekes tanulsága is van: a négyszemközti beszélgetést mind Hanzel Henrik, mind Vogel Evelin felvette a telefonjára.
Vasárnapi sajtótájékoztatóján Magyar Péter azt is sejtette, hogy szerinte rá és a Tisza Párt ellen állami és/vagy magán-titkosszolgálat dolgozik, noha ezt az állítását sem bizonyította semmivel. Magyar nem először tett hasonló kijelentést. A Tisza Párt elnöke még az EP-kampány idején, az országjárása alatt mondta azt, hogy a rendezvényein a titkosszolgálat blokkolja az internetet. Erről a kijelentéséről kiderült, hogy valótlan. Magyar egyegyszerű szolgálati (EDR) rádiókészüléket nézett internetblokkolónak. Máskor azt állította, hogy a Fideszkétezer ügynököt állított rá.Ezt a kijelentést pedig azért mosolyogták meg titkosszolgálati szakemberek, mert nincs a világon olyan titkosszolgálat, amely egyetlen célszemélyre ennyi embert tudna ráállítani, pláne nem Magyarországon.
Mindettől függetlenül az egyáltalán nem lenne példa nélküli, hogy politikusok úgynevezett magán-titkosszolgálatot vetnek be riválisaik ellen. Már csak azért is, mert az állami szervek bevetése igencsak kockázatos lenne: ahhoz bírói vagy miniszteri engedély kell, ami óriási politikai kockázattal járna, hiszen nyoma maradna a rendszerben. Egy ilyen engedélynél az előterjesztőnek alaposan meg kell indokolnia, miért akar engedélyhez kötött, leplezett eszközöket alkalmazni a célszemély ellen. Értelemszerűen az alapos indok bűncselekmény gyanúja lehet. Ez nem azt jelenti, hogy az állami szervek ne figyelhetnének, ne hallgathatnának le politikusokat. De csak abban az esetben, ha erre engedélyük van, mint ahogy történt ez a kémkedés gyanúja miatt vizsgált (és később kémkedés miatt jogerősen elítélt) Kovács Béla jobbikos politikus vagy például a Schadl-ügyben érintett Völner Pál államtitkár esetében.
A köznyelvben magán-titkosszolgálatnak azokat a többnyire üzleti hírszerzéssel vagy biztonságtechnikával, esetleg őrzés-védelemmel foglalkozó cégeket értik, amelyek portfóliójában olyan szolgáltatások vannak, amelyek leginkább a titkosszolgálati módszerekhez, munkához hasonlatosak. Ilyen lehet például az üzleti hírszerzés vagy éppen az üzleti titkok védelmének biztosítása. De beletartozhat a szolgáltatásba, hogy az ügyfél kérésére a célszemélyről vagy célszemélyekről titokban a cég környezettanulmányt végez, a tevékenységükről, a múltjukról adott esetben bizalmas információkat szerez meg. Ugyanígy a szolgáltatás része lehet a célszemély titkos megfigyelése is. Nagyon fontos azonban, hogy ezeknek a cégeknek nincsenek nagyobb jogosultságaik, mint például egy újságírónak. Tehát ezek a cégek sem hallgathatnak le törvénytelenül senkit, nem hatolhatnak be titokban a lakásukba, nem technikázhatnak be titokban helyiségeket, nem tehetnek nyomkövetőt az autójukra. Ez különbözteti meg őket azoktól az állami szervektől, amik bírói vagy miniszteri engedély birtokában élhetnek ilyen lehetőségekkel.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egy tőkeerős magáncég ne szerezhetne be feketén olyan eszközöket, amelyek segítségével olyan feladatokat is végre tud hajtani a megbízóinak, amire csak az állami szolgálatok lennének képesek. A feketepiacon ma már beszerezhetők olyan technológiák, amelyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. Bizonyos eszközök beszerzése csak pénz kérdése, legyen szó akár egy kémprogramról, akár hardveres megoldásokról. Emellett a profi magáncégekben dolgozók kapcsolati hálójának köszönhetően gyakran olyan információkat is meg tudnak szerezni fű alatt, amelyre egy átlagember képtelen lenne. Ez persze nem törvényes, de sokkal kevesebb rizikóval jár, mint ha valakinek a lakására titokban behatolnának, ami még súlyosabb bűncselekmény lenne.
Magyar Péter a sajtótájékoztatóján megemlítette, hogy biztonsági szakemberek szerint az irodájukon sok az (ablak)üvegfelület. Ezt a szakemberek valószínűleg arra értették, hogy az irodát a rosszakarók akár lézeres lehallgatással is célba vehetik. Ez a lehallgatási mód valóban inkább csak az állami titkosszolgálatokra jellemző, de még ott sem mondható általánosnak. Ilyenkor a lehallgatók az ablaküveg által közvetített rezgéseket alakítják hanggá, amit egy lézersugárral tapogatnak le. De ezt a módszert leginkább csak azoknál az épületeknél alkalmazzák, ahova egyáltalán nem tudnak bejutni. Ilyenek például a nagykövetségek vagy a kiemelten védett objektumok. Az efféle lehallgatás ellen csak speciális megoldásokkal lehet védekezni, például úgy, hogy akusztikus zavaró berendezést tesznek az ablak üvegrétegei közé.
Egy magán-titkosszolgálat munkájának sikere azonban sokkal inkább az adott cégben dolgozó szakemberek kreativitásától, nem pedig a technikai felszereltségétől függ. Nagyon sok bizalmas információt ugyanis olyan módon is be lehet szerezni, ami nem igényel technikai segítséget. Például úgynevezett legenda alkalmazásával is rengeteg információt be lehet szerezni a célszemélyről. A legenda egy hihető és ellenőrizhető magyarázat egy operatív intézkedés vagy kombináció legalizálására. Például ha valakiről egy magánnyomozó titokban információkat gyűjt, akkor a célszemély szomszédját úgy kérdezi ki, hogy a szomszéd nem is jön rá arra, hogy a kérdezőnek mi a valódi célja.
De ahhoz sem kell technikai eszköz, hogy a célszemély környezetéből valakivel megismerkedjen a magánnyomozó, bizalmas kapcsolatba kerüljön vele, és rábírja arra, hogy a másikról információkat adjon neki. Magyar Péter is beszélt arról a vasárnapi sajtótájékoztatóján, hogy ilyen módszerekkel is találkoznak a Tisza Pártban: megkeresték az embereiket, ebből is következtettek arra, hogy a Fidesz "dolgozik" rájuk. Ez teljesen életszerű, de nem csak a Fidesz dolgozhat ilyen módszerekkel: Magyar Péter is többször beszélt arról, hogy forrásai vannak a kormányzaton belül. És arra is tett utalásokat, hogy őt is ellátják információkkal egykori és jelenlegi titkosszolgálati vezetők. Ha ez így van, akkor ez a "játszma" kölcsönös. Márpedig ez a fajta információgyűjtés nem ütközik törvénybe - feltéve, ha közben egyik szereplő sem követ el bűncselekményt, például zsarolást.
Szintén kreativitást igényel, de a törvényesség határát súrolja már az, amikor valakire azért dolgozik rá egy magán-titkosszolgálat, hogy az illetőt lejárassa. Ilyenre is volt példa. Az izraeli székhelyű Black Cube magánhírszerző cég hamis profilok hálózatát hozta létre, amelyek álláshirdetéseket használva teremtettek kapcsolatot a célpontjaikkal. Ezután a célpontok némelyikével videóbeszélgetéseket folytattak, és az ezekből a beszélgetésekből készült klipeket a magyarországi civil szervezetek lejáratására irányuló kampány részeként használták fel.
A LinkedIn által a Black Cube-nak tulajdonított művelet 2020-ban kezdődött, és legalább 12 olyan aktivistát és újságírót vett célba, akik kritikusan nyilatkoztak Orbán Viktor miniszterelnökről. A titokban felvett beszélgetéseiket később a kormánypárti médiában tették közzé a 2022-es országgyűlési választások előtt. A rejtett kamerás kampány célpontja volt például az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója, Jeney Orsolya is.
Ugyancsak a Black Cube a 2018-as országgyűlési választási kampányban magyar és nemzetközi civil szervezeteket próbált lejáratni titokban készített hangfelvételekkel. Egy csapat külföldi álnéven, nem létező cégek nevében kért találkozókat civil vezetőktől, és arra próbálták rávenni őket, hogy politikailag kényes dolgokat mondjanak ki. A titokban készített, megvágott hangfelvételeket később a kampányban igyekezett felhasználni a kormánypárti sajtó.
A Black Cube által célba vett szervezetek között volt a Migration Aid nevű civil szervezet vezetője, Siewert András is. Ahogy az Dezső András kollégánkFedősztoricímű könyvéből kiderül, az izraeli végrehajtók nem tudták, hogy Siewert szoros kapcsolatban állt az Alkotmányvédelmi Hivatallal, azaz a magyar belső elhárítással. Így amikor az izraeliek megpróbálták tőrbe csalni, anélkül hogy tudtak volna róla, valójában a magyar titkosszolgálattal keveredtek játszmába. A Siewert-ügy iskolapéldája volt annak, amikor egy magán-titkosszolgálat egy, az akkor még Pintér Sándor irányítása alatt álló állami titkosszolgálattalkerült konfliktusba. Sosem derült ki, hogy a Black Cube-ot ki vagy kik bízták meg a civilek elleni művelettel.
(A cikk elkészítésében közreműködött Dezső András.) | Telex: A sértett volt barátnő és a Fidesz látszik, de a Watergate még nem a Magyar Péter elleni támadásban | Még nem került nyilvánosságra olyan felvétel, ami arra utalna, hogy Magyar Pétert „betechnikázták” volna, az eddig közzétett felvételeket a volt barátnője készítette. A magánbeszélgetéseket rögzítő, majd felhasználó akciók ma már mindennaposak – és így kezdte karrierjét a Tisza Párt elnöke is. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/13/hangfelvetel-politika-botrany-magyar-peter-vogel-evelin | null | true | null | null | Telex |
Nem tagadja a brit Lidl, hogy a Coca-Cola híres karácsonyi kamionjainak hatására döntött úgy, hogy az idei téli szezonban saját karácsonyi kamiont indít útnak az Egyesült Királyságban. A Retail Gazette beszámolója szerint a hatalmas, 20 méter hosszú, 15 tonnás monstrumuk a Lidl Magyarországon is ismert, Freeway márkájú kólájának dizájnjában jelenik meg - vagyis kétség nélkül az eredeti Coca-Cola-kamiont idézi majd, ahogy az az alábbi felvételen is látszik:
Az Independent információi szerint a Lidl Freeway üdítőmárkáját népszerűsítő karácsonyi kamionja az alábbi brit településeken dübörög át első turnéján, a november 14-től december 1-jéig tartó időszakban:
Dundee,
Harrogate,
Hull,
Nottingham,
Wolverhampton,
Wrexham,
Luton,
Bournemouth, és
Southampton.
A kamionon dolgozók útjuk során több mint 2.000 ajándékot fognak kiosztani a lakosok között, "akiknek jut, azok örülhetnek" alapon, vagyis azoknak, akik szeretnének hozzájutni a cég meglepetéscsomagjához, érdemes sietniük, ha közelükben felbukkan a jármű. Más szerencsések a vállalat karácsonyi promócióinak részeként éttermi kedvezményre jogosító ajándékkártyákat is kaphatnak.
A brit Lidl marketingigazgatója, Joanna Gomer, a promóció kapcsán azt mondta, hogy a kamion 9 állomásos turnéjával szeretnének örömet adni a közösségeknek, hozzájárulva ahhoz, hogy az év ezen időszaka bensőséges lehessen mindenki számára.
A Lidl vélhetően annak tudatában döntött a karácsonyi sajátmárkás üdítős kamionjának elindítása mellett, hogy korábban a Coca-Cola rengeteg kritikát kapott szezonális teherautós túrái miatt. Ennek oka, hogy a britek körében is komoly egészségügyi problémaként van jelen az elhízás, különösen a gyerekek körében, és sokan úgy gondolják, hogy ezért
nem helyénvaló, hogy a Coca-Cola az ünnepi időszakban további eszközzel népszerűsíti cukros üdítőit.
A cég Nagy-Britanniában 1995-ben indította el először országjáró kamionjait, melyek a karácsony közeledtével, számos településen megállva, ingyenes üdítőket kínáltak a helyieknek , de mint az Origo akkor megírta, néhány éve erőteljes tiltakozási hullám indult a promóció ellen. Ennek ellenére a cég később sem mondott le a brit településekre szervezett karácsonyi kamionos túráról . | Látványosan másolja a Lidl a Coca-Colát | Útnak indítja karácsonyi, sajátmárkás kólakamionját a brit Lidl. Nincs szó tévedésről: a brit piacon is erős piaci szereplővé vált diszkontnak megtetszett a világ legnagyobb üdítőipari cégének szezonális járműve, így indít egy sajátot. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/lidl-karacsony-coca-cola-kamion | null | true | null | null | Origo |
Ha nem Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, akkor a jövő évi magyar költségvetésben nem lenne elegendő a bruttó hazai termék két százalékát honvédelmi kiadásokra fordítani. Akkor több pénzt kellene erre a területre előirányozni, azaz: máshonnan kellene forrásokat elvonni. Ezt mondta tegnap Varga Mihály, aki átadta az Országgyűlésnek a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatot, amely az új gazdaságpolitika költségvetésének bevételi és kiadási tételeit tartalmazza.
Azt már megszokhattuk, hogy minden évben nevesíti a pénzügyminiszter az ország következő évére szóló költségvetését. Az idei a védelem költségvetése, amely a háborús időkre utal. Azzal a céllal futott neki a 2024-es esztendőnek a kormány, hogy garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát, megvédje családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és fenntartsa az Európában egyedülálló rezsivédelmet. Ha visszatekintünk, akkor emlékezhetünk például az újraindítás, a gazdaságvédelem vagy éppen a családok támogatásának költségvetésére is. Ha még régebbi időkig ásunk vissza, akkor a képviselők többsége az elmúlt években elfogadta a biztonságos növekedés, a munkából élők, valamint az otthonteremtés költségvetéseit is, de volt már adócsökkentés, banki elszámoltatás és rezsicsökkentés büdzséje is.
A 2025-ös az új gazdaságpolitika költségvetése . Részben azért, mert új lehetőségek előtt nyílhat meg az út. Új lehetőséget jelent például Donald Trump. Nem véletlenül várta meg a kormány a törvényjavaslat benyújtásával az amerikai választás végkimenetelét.
Orbán Viktor joggal fogalmazott úgy, hogy most már biztos, hogy a "békeköltségvetést" nyújthatja be a kormány. Azaz kevesebbet kell költenünk háborús kiadásokra, sokkal több jut az emberek mindennapi gyarapodásának elősegítésére.
Így indulhat el a kisvállalkozások fejlesztését támogató átfogó program, miközben elérhetővé válik a munkáshitel. Megfizethetőbb áron lehet majd lakáshoz jutni, de megtartható marad a 13. havi nyugdíj is, ahogy a rezsicsökkentés sem kerül veszélybe. A családok megerősítése szintén előnyt élvez az új költségvetési évben. Ez utóbbi terén eddig sem volt oka a kormánynak a szégyenkezésre, hiszen Magyarország büszkélkedhet az Európai Unió legerősebb családtámogatási rendszerével.
A miniszterelnök a minap azt is elárulta, hogy tervei között szerepel egy új magyar-amerikai megállapodás megkötése. Van mit helyreállítani, hiszen a Biden-adminisztráció jelentős pusztítást végzett a két ország közötti kapcsolatok terén, gondoljunk csak a kettős adóztatást elkerülő egyezmény ügyére. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a gazdasági teljesítmény megerősítése nem pusztán attól függ, hogy éppen ki foglal helyet a washingtoni Fehér Ház ovális irodájában. Már az elmúlt időszakban is számos olyan intézkedést tett a kormány, amely megágyaz a növekedés felpörgetéséhez.
Így például az infláció letörése és a béremelések eredményeként újra nő a fizetések vásárlóereje, amely előbb-utóbb megmutatkozik a fogyasztás felfutásában is. A gazdaság belső motorjait az új gazdasági akcióterv intézkedései is több területen megerősítik a következő hónapokban.
Azt viszont nem kell tagadni, hogy a béke a kulcs mindenhez. Orbán Viktor szinte az egyetlen politikus az Európai Unió térképén, a kormányfő következetesen szorgalmazza a fegyverek elnémítását. Az amerikai választás eredményeként előállt új helyzet elhozhatja a várt fordulatot. A miniszterelnök találóan fogalmazott, amikor azt mondta: nem egy lépéssel, hanem "hétmérföldes csizmával tett lépéssel" vagyunk közelebb a békéhez. Ennél jobb végszó most nem is kell. | Hétmérföldes csizma | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/11/hetmerfoldes-csizma-2 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Társadalmi összefogás kell a korrupció leküzdésére – hangoztatta Sólyom László köztársasági elnök a Bölcsek Tanácsa által készített Szárny és teher című kötet megállapításait megvitató csütörtöki budapesti szakkonferencián. A négyfős tanácsot elnöki kezdeményezésre 2008 végén hívták életre, célja az oktatás és a korrupció helyzetének feltárása volt. A munkát elvégezték, egyben ajánlásokat is megfogalmaztak, frontális támadásra szólítva fel a korrupció ellen, célként kitűzve, hogy tíz év múlva húsz helylyel javuljon a megítélésünk a korrupciós világranglistán, elérve ezzel a 27. helyre sorolt Szlovénia szintjét.
Ahhoz, hogy ezt elérjük a közfelfogáson is változtatni kell, és igenis bűncselekményként kell kezelni a korrupciót – jelezte Sólyom László, aki kerékpáros példával élt: a Critical Mass, a kritikus tömeg megjelenésével sikerült elérni a biciklisek számára kedvező változásokat, így kell ennek lennie a korrupció esetében is. Ehhez huszárroham szükséges, példát kell statuálni, noha azt maga Sólyom is kérdésesnek tartotta, hogy egyedül a büntető törvénykönyv szigorításával el lehet-e érni a kívánt célt.
A mélyreható változásokhoz, a társadalmi begyökereződések leküzdéséhez generációknak kell felnőniük – ismerte el az elnök. Külön kiemelte a pártatlanság követelményét, egyben hiányolta, hogy az új kormány által felsorolt öt prioritás közül nem szerepelt sem az oktatás színvonalának javítása, sem a korrupció elleni fellépés. Két kérdést is feltett: egyrészt valóban elkötelezett-e a kormány, hogy kíméletlenül, erővel végigviszi ezt a harcot, másrészt a korrupcióellenességét mennyire tudja átsugározni a társadalomra.
Az első kérdésre Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt válaszolta, hogy az új kormány elkötelezettségét már az is jelzi, hogy – személyében – ilyen magas szinten képviselteti magát a konferencián. A korrupció, mint a rozsda, úgy marja szét a közjóba vetett hitet, rombolja szét az állam és polgárai közötti bizalmi viszonyt – érzékeltette a jelenség kártékony, rothasztó hatását Navracsics. Ugyanakkor szerinte a hazai fertőzöttség igazából a mediterrán államok és Délkelet-Európa átlagának felel meg, ám a társadalom ezzel kapcsolatos véleménye, ítélete elfogadhatatlanul rossz, nem tükrözi a valós állapotokat. Az egész társadalom korrupt, a mindennapi életet átszövi a korrupció – hangzik az általános vélemény.
Ezen változtatni kell, a politikának itt dolga van – hangsúlyozta Navracsics. Propaganda, tájékoztatás, nevelés terén feladataik vannak, de a jóhiszeműség, a bizalom viszszaszerzése is kulcsfontosságú. A konkrétumokról a politikus csak annyit árult el, hogy a Bölcsek ajánlásával szemben feleslegesnek tartják egy, a korrupcióellenes küzdelmet öszszefogó intézmény felállítását, ezért is szavazták le a Bajnaikormánynak a közérdekvédelmi hivatal létrehozására vonatkozó előterjesztését. Ehelyett a meglevő intézmények jobb kihasználását, a jogszabályok következetes betartatását tartják elsődlegesnek, s ehhez minden segítséget megadnak – szögezte le Navracsics megemlítve, hogy a hatóságok jól dolgoznak, ezt jelzi a közelmúlt korrupciós ügyeinek, korrupt politikusainak leleplezése is.
Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese gyakorlatiasabb volt, több visszásságra is felhívta a fi gyelmet. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények – ideértendő a korrupció is – feltárásában a jog nincs mindenben a bűnüldöző szervek, hatóságok segítségére. Az kevés, hogy az ügy felderítésében segédkező informátor büntetlenséget élvez. A titkos információgyűjtés során szerzett egyértelmű bizonyítékok elfogadását is garantálni kell a bírósági eljárásokban. Ez áttörést jelentene a mai gyakorlattal szemben. Hiába ugyanis leleplező telefonbeszélgetés, ha ahhoz lehallgatással jutottak hozzá, akkor azt a bíróság nem veheti figyelembe bizonyítékként. A felderítés elősegítése érdekében – Belovics szerint – ezt a rendelkezést haladéktalanul el kell törölni.
Sáros közbeszerzések, fekete pártpénzek
Magyarországon rendszerszintű, intézményesített a korrupció – állítja a Transparency International (TI). A közbeszerzéseknél egyenesen kritikus a helyzet, a kenőpénzek és a színfalak mögötti egyeztetések 25 százalékkal drágítják meg a rendszert. A TI szerint a tenderek 65–70 százaléka sáros, a korrupcióval okozott kár a hazai GDP 1,5 százalékára, évi csaknem 400 milliárd forintra tehető.
A nemzetközi szervezet a helyzet rendezésére vonatkozó javaslatait már eljuttatta az új kormányhoz. Ezek között a párt- és kampányfinanszírozás és a közbeszerzési rendszer átalakítása szerepel, hangsúlyt fektetnének a bűnüldöző szervek megerősítésére, átláthatóvá tennék az ítélkezést és növelnék a nyilvánosság szerepét. A TI 2009-es fertőzöttségi listáján Magyarország a 46. helyen szerepel, azaz megítélésünk nem változott 2008-hoz képest.
A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül csak Szlovénia és Észtország (27.–27.) előz meg minket, Csehország (52.), Szlovákia (56.), de főként Bulgária és Románia (71.–71.) a korrupció tekinte tében mögöttünk van. Ezzel együtt sem lehet okunk elégedettségre – figyelmeztet a TI, amely a leköszönt kormány korrupcióellenes intézkedéseit nagyra értékeli, ám a párt és kampányfinanszírozás visszásságait súlyosnak nevezi. | Gazdaság: Huszárrohammal a korrupció ellen | A korrupció elleni harc szükségességében minden politikus egyetértett, a bevethető eszközök terén viszont akadtak nézetkülönbségek közöttük. A kormány szerint a törvények jók, az intézményrendszer is adott, csak hatékonyabbá kell tenni működését. A Bölcsek Tanácsa ezzel szemben egy antikorrupciós testület felállítását szorgalmazza. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20100604-huszarrohammal_a_korrupcio_ellen-688071 | 2010-06-04 10:56:20 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Mol tulajdonába került Újpest stadionépítés előtt áll.
Az egyik lehetséges helyszín a Megyeri út, csakhogy ott a helyszűke miatt nehezen tudnának egy akkora stadiont felhúzni, amelyik nagyobb a Fradiénál - merthogy a cél ez.
A másik szóba jöhető helyszín a Tungsram egyik volt gyárterülete a Fóti úton.
A terület sajtóhírek szerint Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozik.
A tulajdonos eddig egyetlen tervet nyújtott be az önkormányzathoz, egy ezerlakásos lakóparkét, de a kérdés még messze nem lefutott.
A környékbeli Kertváros lakóit megosztja a kérdés, van, akinek a stadion, van, akinek a lakópark tetszik jobban.
"Egyik este beposztoltam a Nem kell Újpestnek stadion a Fóti útra Facebook-csoportba, reggel egymás után csipog a telefonom. Na, amit ott kaptam a nyakamba. Egy-két kommentre még kulturáltan válaszoltam, de aztán azt mondtam, hogy jó, befejeztem. Olyanokat írogattak nekem, hogy »remélem, hogy a kertedben lesz a büfé«. Meg hogy »majd megsüketülsz, úgy fogunk ordibálni«." | Mi mellett szeretnél lakni? 25 ezres stadion vagy ezerlakásos lakópark? | Az újpesti Kertváros lakói egy évek óta bezárt, 187 ezer négyzetméteres rendezett gyárterület mellett élnek. A helyzet ideális, de tudják, nem maradhat mindig így. A sajtóhírek szerint a Mol-vezér Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó területen épülhet az UTE Groupamánál is nagyobb stadionja, bár a tulajdonosok egyelőre egy ezerlakásos társasház tervét adták le az önkormányzatnál. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/03/ujpest-mi-mellett-szeretnel-lakni-25-ezres-stadion-vagy-ezerlakasos-lakopark | null | true | null | null | 444 |
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője kemény szavakkal bírálta az Európai Parlamentet a biztosi meghallgatások elhúzódása miatt.
Amit az elmúlt napokban láttunk, az semmibevétele mindannak, amire olyan sokszor hivatkoznak ebben a házban: a demokráciának, az európai értékeknek, és annak, hogy az uniós intézményeknek az előttünk tornyosuló válságokkal kellene foglalkozniuk
- mondta Dömötör Csaba.
Az EP több mint két hete húzza az Európai Bizottság új tagjainak meghallgatását és értékelését, amit Dömötör Csaba szerint politikai játszmák árnyékolnak be.
Az Európai Néppárt és a baloldali frakciók alkut kötöttek arról, hogy mely biztosokat támogatják kölcsönösen. Ennek része volt az is, hogy Várhelyi Olivért semmiképp nem támogatják első körben, függetlenül attól, hogy hogyan szerepel
- fejtette ki.
A politikus szerint ez a döntés egyértelműen a Magyarország elleni nyomásgyakorlás része. Az elhúzódó meghallgatásokat tovább bonyolította a spanyol biztosjelölt helyzete, akit hazájában a kormány áradások alatti tétlensége miatt bíráltak. "Az ebből fakadó politikai viharok miatt a többi biztosjelölt meghallgatását is folyamatosan halasztották, holott ezeknek az alkalmasságához semmi köze nincs a spanyol jelölt problémáihoz" - hangsúlyozta Dömötör Csaba.
A politikus szerint a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az uniós döntéshozók nem veszik komolyan saját értékeiket, miközben a valós problémák megoldása háttérbe szorul.
Ez a kutyakomédia nem az európai polgárok érdekeit szolgálja, hanem politikai játszmák színtere lett
- fogalmazott élesen.
Az elhúzódó folyamat miatt tovább késlekedik az Európai Bizottság új összetételének felállása, amely az uniós döntéshozatal további nehézségeit vetíti előre.
Borítókép: Dömötör Csaba (Fotó:MTI/Purger Tamás) | Dömötör Csaba: Kutyakomédiává váltak az európai biztosi meghallgatások | Két hete húzódik a döntéshozatal a biztosjelöltek kapcsán. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/domotor-csaba-kutyakomediava-valtak-az-europai-biztosi-meghallgatasok | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének. A degenerációval jegyben járó arisztokrata nem tülekedett, amikor az észt porciózták, mindössze kártyacsatáiról és automobil-karamboljairól volt ismert. Nemhogy rendet nem teremtett a vereség zilálta hazában, nemhogy kettőre zárta volna a határokat - szinte kicsavarta a fegyvert a frontról hazatérő magyar bakák kezéből. Amikor pedig már teljes volt a káosz, átadta a hatalmat az orosz hadifogságból hazatért bolsevik Kun Béláéknak. A folytatást ismerjük: Lenin-fiúk, vér, diktatúra, káoszba sodort, Trianonba taszított ország. Megneszelvén a közelgő fordulatot, a vörös gróf 1919 nyarán Nyugatra pucolt, hogy aztán egy évre rá már onnan támogassa a bukott kommunistákat, és habzó szájjal szidja Horthy Miklós nemzeti kormányát.
A második világháború után szinte a megszállókkal együtt érkezett vissza Magyarországra (csak ő elegánsan, Nyugatról), ahol nem sokkal később Rákosi Mátyás párizsi nagykövetté tette. 1949-ben azonban - mert a szeme még jó (látja Rajkék "felfüggesztett pályafutását") - kint maradt Nyugaton.
Károlyi hamvait 1962-ben hozatták haza Kádárék a nemzeti hősöknek kijáró pompával: újratemetés, mauzóleum, pártunk és népünk tisztelgése stb. A hála és emlékezetkiesés jegyében emelt egész alakos szobra 1975-től csaknem négy évtizeden át a Kossuth téren rombolta a városképet és a nemzettudatot. Csak 2012-ben söpörte el onnét a közakarat (az ellenzék féktelen jajveszékelése közepette, persze). | Egy mozgalmas gróf | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/10/egy-mozgalmas-grof | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elutasították Kabai felülvizsgálati kérelmét
Népszabadság • Kácsor Zsolt • 2007. szeptember 21.
A Legfelsőbb Bíróság elutasította Kabai Károly perének felülvizsgálati
kérelmét, mert az abban foglaltakat nem találta megalapozottnak. Így
érvényben marad a volt szocialista alpolgármesterrel szemben jogerősen
kiszabott, letöltendő szabadságvesztés büntetése.
Mint beszámoltunk róla: Kabai Károly vállalkozót, Nyírbogát volt
szocialista alpolgármesterét adócsalás, valamint folytatólagosan,
üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette és magánokirat-
hamisítás vétsége miatt ez év elején három év hat hónapi letöltendő
szabadságvesztésre, valamint négy év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre
ítélték. A vállalkozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb
Bíróságra, ahol tegnap tárgyalták az ügyét.
Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője
érdeklődésünkre elmondta: a testület a felülvizsgálati kérelmet
megalapozatlannak találta, s a korábban született jogerős ítéletet
hatályában fönntartotta. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Kabai Károlynak 2007. augusztus 21-én kellett volna börtönbe vonulnia, de
azóta sem jelent meg a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben.
Nyírbogáton elterjedt vélemény szerint azért nem vonult börtönbe, mert
bízott abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság számára kedvező döntést hoz, és
ítéletét megsemmisíti. Kabai Károly ellen a bíróság még nem adott ki
körözést.
Debreceni tudósítónktól | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-464745 | 2007-09-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.