text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Szuverenitásvédelmi Hivatal nemrég vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen. Hol helyezné el az SZVH Átlátszóra vonatkozó vizsgálatát, ahol az 1-es az ostobaságot, a 10-es pedig azt jelenti, hogy a vizsgálat rendkívül értékes, és az Orbán-kormány munkája szempontjából fontos? - feszegeti a Telex. Gulyás nem olvasta az erről szóló jelentést, és abba nem akar bele menni, hogy mi a kapcsolat az amerikai kormány és Soros György között. Hozzátette, Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak, a jelentést pedig el fogja olvasni.
A Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi Hivatalnak most azt sikerült megállapítania, hogy súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz az Átlátszó | Gulyás Gergely el fogja olvasni a Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését | A Szuverenitásvédelmi Hivatal nemrég vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen. Hol helyezné el az SZVH Átlátszóra vonatkozó vizsgálatát, ahol az 1-es az ostobaságot, a 10-es pedig azt jelenti, hogy a vizsgálat rendkívül értékes, és az Orbán-kormány munkája szempontjából fontos? - feszegeti a Telex. Gulyás nem olvasta az erről szóló jelentést, és abba nem akar bele menni, hogy mi a kapcsolat az amerikai kormány és Soros György között. Hozzátette, Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak, a jelentést pedig el fogja olvasni. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255974_gulyas-gergely-el-fogja-olvasni-a-lanczi-fele-szuverenitasvedelmi-hivatal-jelenteset | null | true | null | null | Népszava |
A meghívásos alapú rendszernek a város egyik régiségboltjából nyíló terem adott otthont. Ezen a helyen gyűltek össze péntekenként valamint szombatonként a környék tehetősebb vállalkozói, akik milliós tételekben vásároltak zsetonokat - írja a police.hu.
Biztonsági személyzet a játékhoz
A rendőrség közlemény szerint a nyeremények után az érintettek nem fizettek adót. A 44 éves vállalkozó az esti programokhoz osztót is alkalmazott, valamint "biztonsági személyzet" őrizte a partik zavartalanságát.
A rendőrök végül október 16-án félbeszakították a játékot, és zsetonokat, illetve jelentős összegű pénzt foglaltak le.
A 44 éves szervezőt előállították a Ceglédi Rendőrkapitányságra, ahol tiltott szerencsejáték szervezése miatt hallgatták ki gyanúsítottként. | A rendőrök véget vetettek az illegális pókerpartiknak Cegléden | A rendőrség arról számolt be, egy 44 éves férfi Cegléden szervezett illegális pókerpartikat. A gyanú szerint már hosszú ideje szervezett engedély nélkül pókerpartikat J. Sándor, akit nemrégiben fogtak el a ceglédi rendőrök. A vállalkozó az esti programokhoz még osztót is alkalmazott. A hatósági személyek jelentős összegű pénzt foglaltak le végül. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/cegled-illegalis-pokerpartik-rendorseg/hjk7ybg | null | true | null | null | Blikk |
"A kastélyok, nemzeti jelentőségű műemlékek fenntartása drága mulatság, nem olcsó szórakozás. Inkább a jómódú városok, közösségek és emberek hobbija tud lenni" - mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter, miután bejelentette, hogy januárban újabb körben mintegy negyven kastélyt hirdetnek meg privatizációra. Lázár figyelmeztette a versenybe beszálló önkormányzatokat, hogy olyan tőkeerős cégekkel kell majd versenyezniük, mint a Mol, az OTP, a Richter, a Magyar Bankholding vagy a 4iG, írja az MTI.Szóba került a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt is, amelyért néhány napja a hódmezővásárhelyi és a szabadkígyósi önkormányzat is bejelentkezett. Azt is mondta, a kastély emelete és melléképületei további felújítást igényelnek, ami nagyjából 8 milliárd forintot venne igénybe. Lázár elmondta, tiszteletben tartja az önkormányzatokat, de hozzátette, hogy szerinte "tőkeerős partnerre van szükség", aki a felújítás mellett az üzemeltetésre is tud forrást szánni - a következő tíz évben összesen mintegy 8-10 milliárd forintot.A szabadkígyósi képviselő-testület kedden döntött arról, hogy kikéri a kastélyra vonatkozó pályázat részletes felhívását egy forintért - a kastélynak otthont adó településen kívül egyébként minden más településnek tízmilliót kell fizetnie ezért. Hódmezővásárhely szintén kedden jelentette be, hogy pályáznak a szabadkígyósi kastély tulajdonjogának megszerzésére. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester akkor arra biztatta az összes önkormányzatot, hogy a nemzeti kincsek megmentése érdekében tegyenek azért, hogy a kastélyok ne kerüljenek magánkézbe. Azt is elmondta, hogy nem fogják túlvállalni magukat a vásárlással.A Lázár János vezette minisztérium augusztus végén tette közzé azoknak a kastélyoknak a listáját, amelyeket bizonyos feltételek mellett magánkézbe adnának, a szabadkígyósin kívül - amit 3,2 milliárdért újítottak fel 2022-re - többek között a dégi Festetics-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi Püspöki Palota és a tatai Esterházy-kastély is a listán van. Aki ezek egyikét megvenné, annak tízmillió forintot kell kifizetnie, hogy megtekinthesse a kiszemelt kastélyok dokumentációját. | Lázár János újabb 40 állami kastélytól szabadulna meg | A miniszter azt mondta: tiszteli, hogy önkormányzatok bejelentkeznek kastélyokért, de figyelmeztet, hogy ez inkább a jómódú emberek hobbija. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/25/lazar-janos-ujabb-40-allami-kastelytol-szabadulna-meg | 2024-10-25 18:06:06 | true | null | null | 444 |
Tovább működhet az Ökotárs Alapítvány | Hétfőn kapta kézhez az Ökotárs Alapítvány a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését, mely szerint a bíróság kitűzte a tárgyalást az Ökotárs és konzorciumi partnerei – az Autonómia Alapítvány és a DemNet Alapítvány – adószám-felfüggesztésének ügyében- közölte Móra Veronika, az Ökotárs vezetője. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150224-tovabb-mukodhet-az-okotars-alapitvany | 2015-02-24 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Péter Szabó Szilvia állítja, nincs, amiből rendezni tudná a több tízmilliós tartozását
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Péter Szabó Szilvia és kedvese György otthonánál végrehajtók jelentek meg /
Csütörtök délelőtt végrehajtó kíséretében jelent meg Péter Szabó Szilvia házánál Vona Károly, akinek az énekesnő jó ideje 25 millió forinttal tartozik. A fénytechnikus a jogi képviselőjével együtt abban reménykedett, hogy végre születik egy megállapodás, így visszakaphatja a pénzét. Károly azonban még a NOX frontemberének szemébe sem tudott nézni, ő ugyanis információink szerint bezárkózott egy szobába. A párja és az ügyvédje pedig állítják, Szilviának semmilyen ingósága és vagyona nincs, amiből bármennyit is tudna törleszteni a tartozásból.
Vona Károly végrehajtó kíséretében megjelent Péter Szabó Szilvia házánál
Szilvia azt állítja, semmilyen ingósága vagy vagyona nincs, amiből törleszthetne
Vona Károly és az ügyvédje attól tartanak, hogy a végrehajtók "behajthatatlan" címszóval lezárják az ügyet
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Péter Szabó Szilvi állítja, nincs miből rendeznie tartozását | Csütörtök délelőtt végrehajtó kíséretében jelent meg Péter Szabó Szilvia házánál Vona Károly, akinek az énekesnő jó ideje 25 millió forinttal tartozik. A fénytechnikus a jogi képviselőjével együtt abban reménykedett, hogy végre születik egy megállapodás, így visszakaphatja a pénzét. Károly azonban még a NOX frontemberének szemébe sem tudott nézni, ő ugyanis információink szerint bezárkózott egy szobába. A párja és az ügyvédje pedig állítják, Szilviának semmilyen ingósága és vagyona nincs, amiből bármennyit is tudna törleszteni a tartozásból. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/peter-szabo-szilvia-vegrehajtok-tartozas-itelet-nox/ppz5jlz | null | true | null | null | Blikk |
A kormány szándéka szerint 2,5 milliárd forintból felújítják a geszti Tisza-kastélyt, amelyben emléket akarnak állítani Tisza Kálmán és Tisza István volt miniszterelnököknek, valamint oktatási központot és találkozási pontot hoznának létre a magyar reformátusságnak - közölte Lázár János.
Hozzátette, hogy a felújítás után 2024-ig évi 160 millió forinttal támogatnák a központ fenntartását.
Lázár János a javaslatot indokolva hosszasan beszélt a két miniszterelnök érdemeiről, a tiszántúli protestantizmusban betöltött szerepükről és arról is, hogy Geszt az ország 12. legelmaradottabb járásában fekszik.
Szerinte a kormány különleges felelősségének tekinti, hogy Békés megyének segítsen, hiszen itt sok helyen még olyan útviszonyok vannak, amelyekkel kevés helyen lehet már találkozni Magyarországon. | Ingatlan: Felújítana és elajándékozna egy kastélyt a kormány | Ingyenesen a református egyház tulajdonába adná a geszti Tisza-kastélyt az ingatlan felújítása után a magyar állam - az erről szóló, kétharmados támogatást igénylő javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette kedden az Országgyűlés ülésén. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20170307_Felujitana_es_elajandekozna_egy_kastelyt_a_kormany | 2017-03-07 20:59:00 | true | null | null | HVG |
Hozzájárult neve és arcképe közléséhez a "koronatanú", aki a felvételt készítette azon a találkozón, ahol a Torgyán Attilának, a földművelésügyi miniszter fiának szánt kenőpénz célba juttatásáról esett szó. Deésy Géza hozzájárul ahhoz, hogy a Népszava átadja az ügyészségnek azt az írásos nyilatkozatát, amelyben tanúsítja a felvétel hitelességét. Orbán Viktor kormányfő szerint az ügynek súlyos jogkövetkezményekkel kell járnia.
A Népszava felvételén Deésy Géza
Deésy Géza, az Agropark Kht. tanácsadója, volt vezetője terjedelmes interjút adott a Népszavának, amelynek részleteit holnapi számában közli az újság. A beszélgetésben részletesen mesél kapcsolatáról Torgyán Józseffel, a kisgazdapárttal és a földművelésügyi tárcával. Állítása szerint az FKGP "szegényebb" éveiben maga fizette Torgyán közvetlen munkatársait. Deésy tudta, hogy ha a nyilvánosság elé áll, akkor fejére olvassák majd múltját. Magát "rámenős vállalkozónak" nevezte és vállalja, hogy több gazdasági bűncselekmény ügyében folyt, illetve folyik ellene bírósági eljárás. Mégis úgy fogalmazott: nem ő a köztörvényes bűnöző, hanem azok, akik közpénzeket vittek el az agrártárcától. Deésy Géza úgy nyilatkozott, azért vállalta most nevét és arcát, hogy ezzel is segítse az ügyészség vizsgálatát. Hozzájárult ahhoz, hogy a Népszava birtokában lévő írásos nyilatkozatot átadják a Fővárosi Főügyészségnek. Mint arról korábban e nyilatkozattal tanúsította, hogy az általa készített hangfelvétel hiteles, megnevezi a felvételen szereplő összes személyt és beszámol a megbeszélés körülményeiről.
Az átadott hanganyagot a Legfőbb Ügyészség tegnap továbbította a Fővárosi Főügyészségre. A lap információi szerint tegnap délben, miután tárgyalt Torgyán Józseffel, a miniszterelnök telefonon felhívta a legfőbb ügyészt.
Orbán Viktor rádióinterjújában úgy fogalmazott: az ügynek mindenképpen súlyos jogkövetkezményekkel kell járnia, ha igaznak bizonyul, akkor az érintettek, ha pedig koholmány, akkor a nyilvánosságra hozók tekintetében. Értékelése szerint amennyiben egy kormánytag hozzátartozója kormányzati szervekkel összefüggésben követ el törvénysértést, akkor minden érintettnek viselnie kell a felelősséget, ha pedig a kormánytól teljesen függetlenül, akkor az illető miniszternek erkölcsi alapon kell levonnia a következtetést.
Torgyán József tegnap újra éles hangon utasította vissza a közölt állításokat. Azt mondta: a kormányfő megígérte, hogy felderítik a valós helyzetet.
Bár Torgyán József kedd esti tévéinterjújában azt állította, hogy saját kérésére már hosszabb ideje titkosszolgálati eszközökkel figyelik őt és családját, a lap információi szerint a minisztert és családtagjait megillető védelmen túl semmiféle fokozott biztosítást nem kap a Torgyán család, és ilyet a pártelnök-miniszter nem is kért a titkosszolgálati minisztertől.
A Fővárosi Főügyészségen a hanganyag
Legkésőbb hétfőig dönt a Fővárosi Főügyészség arról, hogy a melyik rendőrség vagy ügyészség indítson vizsgálatot a Népszava által a Legfőbb Ügyészségnek (LÜ) eljuttatott kazetta ügyében. Az LÜ érdemi vizsgálatot nem végzett, csak - a felvétel meghallgatása után - arról határozott, hogy nem hozzájuk tartozik a vizsgálat. Ezért a hanganyagot tegnap továbbították a Fővárosi Főügyészségre.
Tegnap délben, miután tárgyalt Torgyán Józseffel, a miniszterelnök telefonon felhívta a legfőbb ügyészt . Orbán Viktor és Polt Péter beszélgetéséről semmi sem szivárgott ki. Mivel az Orbán-Torgyán-találkozón a kisgazda elnök arra kérte a miniszterelnököt, kezdeményezze a vizsgálat felgyorsítását, valószínű, hogy a Népszava birtokába jutott kazetta vizsgálatáról esett szó a telefonbeszélgetésen. Az biztos, hogy kora délután a Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya közölte, hogy a kazettát elküldték a Fővárosi Főügyészségre azzal az utasítással, hogy Sódor István főügyész jelölje ki az ügy vizsgálatára az abban illetékes ügyészséget.
Azt azonban továbbra sem tudni, hogy rendőrségi vagy ügyészségi vizsgálat indul-e az ügyben. A Fővárosi Főügyészségnek sürgősséggel kell döntenie arról, hogy ki vizsgálódjon tovább.
Kérdésre - vajon a Legfőbb Ügyészség azért továbbította-e a kazettát a Fővárosi Főügyészségre, mert megállapította, alapos a gyanú arra, hogy bűncselekmény történt - Horányi Miklós, az LÜ sajtószóvivője úgy reagált, hogy a kazettát meghallgatták, de annak tartalmát érdemben nem vizsgálták. Megállapították, hogy a vizsgálat nem a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe tartozik.
Sódor István fővárosi főügyész elmondta, három napjuk van arra, hogy a kazetta alapján eldöntsék, melyik nyomozó hatóság illetékes az ügyben.
A hangfelvétel szövegének első része
(2001. január 31.) Szembeszállok Don Torleonéval(2001. február 1.) | Felfedi nevét és arcát a korrupciós ügy koronatanúja<br/> | Hozzájárult neve és arcképe közléséhez a "koronatanú", aki a felvételt készítette azon a találkozón, ahol a Torgyán Attilának, a földművelésügyi miniszter fiának szánt kenőpénz célba juttatásáról esett szó. Deésy Géza hozzájárul ahhoz, hogy a Népszava átadja az ügyészségnek azt az írásos nyilatkozatát, amelyben tanúsítja a felvétel hitelességét. Orbán Viktor kormányfő szerint az ügynek súlyos jogkövetkezményekkel kell járnia. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/2/20010201felfedi | 2001-02-01 08:54:00 | true | null | null | Origo |
„Végtörlesztés ügyében személyesen érzem magamat felelősnek, tisztelt bíróság.” Így ironizált a botrány kirobbanásakor, amikor az elnöki hitelt ért kritikákra reagált.
- Akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba. Én azt javasoltam 2012. január elején, hogy a jogszabály adta lehetőséggel élve a bizottság is segítse munkatársait a devizaalapú lakáshitelek visszafizetésében. Ekkor azonban Gömöri Zsolt még társadalmi munkában dolgozott a bizottság élén, ezért az elnökség döntése rá nem vonatkozhatott. Amikor pedig néhány héttel később a bizottság munkatársa lett, akkor ő kérte a támogatást.
Akkor rendben volt, hogy a bizottság fizette ki a hitelét?
- Azért ne tegyünk már úgy, mintha mondjuk az emberkereskedelem legalizálásáról beszélnénk! Adott volt egy kifejezetten jó szándékú jogszabályi lehetőség, amely alapján a munkáltatók segíthették a munkavállalókat a végtörlesztésben. Ezzel a lehetőséggel élt a bizottság négy munkavállalója, köztük Gömöri Zsolt. A támogatás teljesen szabályos volt. Az már más kérdés, hogy okos, etikus dolog volt-e igényelni a támogatást. Ha én vagyok egy nonprofit szervezet vezetője, akkor nem élek ezzel a lehetőséggel. Szerintem tehát nem volt okos dolog ezt a lehetőséget igénybe venni. Ezt egyébként Gömöri Zsolt is belátta, elmondta.
Az sem volt okos dolog, hogy az elnök, bár jó fizetése volt, kapott cégautót és üzemanyag-költségtérítést, felvette még a szponzorpénzek után járó jutalékot is?
- Elfogadom, mindennek így együtt látszólag rossz üzenete van. Csakhogy tudni kell azt, hogy Gömöri Zsolt egy szedett-vedett, mindig csak a feladatok után kullogó, garázs-bt.-szerűen működő szervezetet alakított át öt év alatt egy 320 milliós költségvetésű, hatékonyan, vállalatszerűen működő sportszövetséggé, úgy, hogy egyszerre elnökként, főtitkárként és sportigazgatóként is dolgozott. Ehhez képest, ezt ma már álmomból felkeltve is tudom, annyiszor el kellett mondanom, nettó 428 ezer forint fizetést kapott. Ez az összeg a sportgazdaságban, ezen a szinten hozzávetőleg 50-60 százaléka az átlagos jövedelemnek. A bizottság úgy működött, hogy nem tartott fenn két-három munkatársat foglalkoztató, költséges marketingrészleget, hanem jutalékot fizetett annak, aki szponzort hozott. Így történt, hogy a testület marketingszabályzata alapján Gömöri Zsolt is felvette a munkája után a jutalékot. Továbbra is biztos vagyok abban, hogy nem történt szabálytalanság. Pontosabban, nagyon meglepne, ha a feljelentések miatt indult rendőrségi vizsgálat során komoly szabálytalanságra derülne fény, annyi testület annyiszor ellenőrizte és találta rendben a bizottság gazdálkodását.
Ha minden rendben volt, akkor végül miért mondott le az elnök?
- Gömöri Zsolt kétféle megoldás közül választhatott. Megtehette volna, hogy csak a jó kommunikációra törekszik, és akkor bocsánatot kér valamiért, amiért szerinte nem kell szabadkozni. Ő ehelyett beleállt az ügybe, elkezdett küzdeni az igazságáért. Ebben a harcban viszont a médiatúlerővel szemben alulmaradt.
Bár sokan sokáig követelték távozását, ő épp az előtt távozott, hogy bizalmi szavazást tartottak volna az elnökről és az alelnökről. Véletlen egybeesés az is, hogy ekkor lépett színre az ön régi munkatársa, a később elnöknek választott Szabó László?
- Felesleges összeesküvés-elméletet gyártani. Én azt mondtam Gömöri Zsoltnak, hogy ugyan a rendkívüli közgyűlésen, a bizalmi szavazáson bizonyosan nagy többséggel újra bizalmat fog kapni, de ez nagyon nem lenne jó. Mert a sportvilágban hiába tudják, hogy ért a munkájához, és tisztességes, ha a nagy nyilvánosság előtt megingott a bizalom iránta. Az sajnos mindegy, hogy okkal vagy ok nélkül, a lényeg, hogy megingott a bizalom. Ez a helyzet pedig árt a bizottságnak, a parasportnak, a sportolóknak. Véletlenül sem akarom túlértékelni helyzetértékelési képességeimet, de mindenki láthatta, a lemondása után két nap alatt tizedére csökkent a bizottság vitás ügyeiről szóló tudósítások száma.
Az elterelésből később ön is kivette a részét. A Magyar Narancsnak adott interjúban elejtette, azt tartaná helyesnek, ha az olimpikonoknak járó állami jutalom hetven százalékát kapnák a paralimpikonok. Szándékosan fogalmazott úgy, hogy sokan félreértsék?
- A Narancs-interjú vonatkozó mondata pontos volt, tudtam, mit miért állítok. A hiba nem az én készülékemben volt. Ezzel együtt engem is meglepett, hányan nem értették meg, hogy a ma hatályos szabályokhoz képest valójában emelésről beszéltem. Hiszen a jelenlegi ötvenről emelkedne hetven százalékra a juttatás mértéke.
Már megkezdte a lobbit az emelésért a kormánynál?
- Annyit mondhatok, ma már nehéz azt elképzelni, hogy legalább a hetven százalékot ne érnénk el a következő paralimpiáig. Eltökéltségemet egy sporthasonlattal tudom a legjobban jelezni. Azt mondják, az aikidóban a támadó energiáját használják fel az ellenfél legyőzésére. Az elmúlt időszakban a gonosz MPB-alelnök, Deutsch Tamás ellen megmutatkozó ócsárlási energiát próbálom most felhasználni a parasport ügyének előmozdítására. | Ócsárlási energiával segítené a parasportot | Nem volt szabálytalan, de bölcs döntés sem az, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi elnöke felvette a lakáshitele végtörlesztéséhez a támogatást – mondta Deutsch Tamás, a testület alelnöke, aki a lapunknak adott interjúban beszélt vitás ügyekről, a paralimpikonok jutalmáról, a szakági médiahekkről, sajtótúlerőről és az ócsárlási energia hasznáról is. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hasznalja-az-ocsarlasi-energiat-1552013 | 2015-07-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nyitókép: Hatlaczki Balázs / Magyar Nemzet
Elmondja, nem mondja? Felvette, megvágta? Kirakta, elrejtette? Zsarolta, hazudta, és nem is ő mondta? Meg a mesterséges intelligencia mondhatta...
Mi folyik a baloldalon, kedves Magyar Péter ?
Miközben szövetségese és támogatója arról vizionál , hogy a nyugdíjas fideszesek majd kihalnak, így az idő a Tisza Pártnak dolgozik, ön kiáll a sajtó elé és arról beszél , hogy a Fidesz majd a mesterséges intelligenciával készít olyan felvételeket, amelyeken a "szex" és a "drog" is szóba jön, de nem ön lesz a szereplő, hanem egy virtuális valami?
Ezek után honnan tudjuk, hogy amikor ön arról beszél, hogy mesterséges intelligenciával fogják a szavait megmásítani, akkor valójában önt halljuk-e, vagy ez már a mesterséges intelligencia?
A viccet félretéve: ez tényleg agyrém! Nemhogy bocsánatot kérne a nyugdíjasoktól, inkább egy kémhistóriával áll elő? Még az RTL is azt tudakolta, hogy ha van bizonyítéka, akkor miért nem teszi közzé? Miért a "fideszes-rendőrségre" megy vele, ha már mindent átsző a gonosz "állampárt"?
Ugye?
Komolyan gondolja, hogy 2026-ban ezzel a viselkedéssel a kormánypártok kihívója akar majd lenni? Hogy ön az országot akarja egykor irányítani? Ne vicceljünk már!
Orbán Viktor diplomáciai nagyüzemet tart Budapesten, Trump személyében komoly szövetségest kap, felépíti a harmadik legerősebb frakciót az EP-ben... folytassam még?
Kedves Péter! A vasárnapi " sajtótájékoztatója " egy rossz vicc volt. Nagyon rossz! A mentelmi joga mögé bújva vádaskodhatott, hisztizhetett és fenyegetőzhetett. De amit elmondott, abból számomra az derült ki, hogy
önnek szakemberre van szüksége!
Nem poloskairtóra... mert ez paranoia volt a köbön. Eszembe is jutott egy kínzó kérdés:
Kedves Péter, mitől fél ’oly nagyon? Mi van valójában Vogel Evelin felvételein?
Figyeltem, hogy miket mond idehaza, s figyeltem, hogy Brüsszelben (és persze Strasbourgban !) mit tesz ezzel szemben. "Csodálattal" szemléltem, hogyan tarolja le a morálisan lenullázódott baloldalt. Hogy miként tolja le a pályáról Gyurcsányt, illetve az utódpárt összes darabkáját, és persze minden idők legirritálóbb politikai közösségét, a nagyképű momentumosokat! Szép munka volt, gratulálok! Politikai teljesítmény a javából!
Aztán próbáltam megérteni a tömeghipnózis mélyrétegeit. Valójában nehéz dolgom volt, pedig láttam már pár politikai Cipollát -
ám ön mindegyiknél ügyesebb volt.
Azt látni, hogy egyik nap még "örvendeznek" a szimpatizánsai, hogy Dombóváron időközi választások lesznek, majd madarat lehetne fogatni velük a Medián-kutatás publikálásakor, erre érkezik ön, és bejelenti, hogy nem indulnak, mert nincs értelme. És a követők - akik pezsgőt bontottak, hogy végre rést lehet ütni a pajzson - azt mondják, hogy "bölcs döntés" nem indulni? Nem semmi! Tényleg!
Megjegyzem, arról a Mediánról beszélünk - és ezt ön is tudja -, amelynek vezetője 2022-ben bevallotta , hogy mindig is készültek olyan, kutatásnak álcázott "politikai közlemények", amelyeknek célja a közvélemény befolyásolása volt... És tudjuk mindketten, hogy nem azért nem indul el a Tisza Párt az időközin, mert "értelmetlen", hanem azért, mert félnek a vereségtől.
Ön látja a belső méréseket és jól ismeri a Tisza erőforrásait... ergo: tényleg "bölcs döntést" hozott!
Egy vereség ugyanis megtörné azt a látszatlendületet, amit a Medián és a külföldről finanszírozott kormányellenes média mesél el hétről hétre. S mi lenne önnel a REMÉNY délibábja nélkül?
De hagyjuk ezt, hisz elfogadom, a kincstári optimizmus akkor is fontos, ha valójában nevetséges.
Egy ellenzéki vezető legyen mindig derülátó és próbáljon reményt adni a változást akaróknak - ez a dolga.
Ám az, ami most történik, minden lendületet lelassít... de továbbmegyek: valójában minden képzeletet felülmúl! Milliók nevében mondhatom, kedves Péter: ez idáig totálisan hidegen hagyott, de most már igazán kíváncsi vagyok:
mi lehet valójában Vogel Evelin felvételén, amitől ennyire fél?
Vasárnap ugyanis azt állította, hogy titkos felvétele van arról, hogy titokban őt is felvették. Meg hogy zsarolták. Önnek, aki a saját feleségét egykor titokban lehallgatta?
Ennyi titkot, komolyan, elájulok! Bámulok és ámulok!
Azt hiszem, kezdem érteni, hogy miért nem vették önt komolyan a Fideszben. | Magyar Péter úr, milliók nevében mondhatom: most már kíváncsi vagyok, mi lehet Vogel Evelin felvételén, amitől ennyire fél! | A TISZA-vezér azt mondja, hogy felvétele van arról, hogy őt is felvették. Neki, aki a saját feleségét egykor lehallgatta – kezdem érteni, miért nem vették komolyan a Fideszben. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-ur-milliok-neveben-mondhatom-most-mar-kivancsi-vagyok-mi-lehet-vogel-evelin-felvetelen-amitol-ennyire-fel | null | true | null | null | Mandiner |
2008. október 2-án közzétett, Vizsgálat Montessori-ügyben - Meg kell ismételni az érettségit? című írásunkban megalapozatlanul híreszteltük, hogy Aáry-Tamás Lajos kijelentette: a szülők beadványára azt ellenőrzi, hogy a diákokat a jogsértések akadályozták-e a felkészülésben, és ezért meg kell-e ismételni az érettségi vizsgát. A valóságban Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa nem nyilatkozott a kérdésben. | Helyreigazítás | 2008. október 2-án közzétett, Vizsgálat Montessori-ügyben – Meg kell ismételni az érettségit? című írásunkban megalapozatlanul híreszteltük, hogy Aáry-Tamás Lajos kijelentette: a szülők beadványára azt ellenőrzi, hogy a diákokat a jogsértések akadályozták-e a felkészülésben, és ezért meg kell-e ismételni az érettségi vizsgát. A valóságban Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa nem nyilatkozott a kérdésben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/10/helyreigazitas-2-11 | 2008-10-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- Kiderült, hogy szeptember végén, az önkormányzati ciklus utolsó napjaiban 71 millió forintot csoportosított át polgármester asszony, amit később az ő közvetlen munkatársainak különböző jogcímeken kifizetett - mondta el egy sajtótájékoztató keretein belül Böröcz László, az I. kerület polgármestere.Szeptember 25-én délután indították el azt a folyamatot, szeptember 26-án, egy nappal később, az első kerületi önkormányzat testületi ülésén V. Naszályi Márta pedig konkrétan letagadta, hogy bármilyen jutalmat kifizettek volna a szeptemberi hónapban- emelte ki Böröcz, majd hozzátette, ennek a 71 millió forintnak a nagy részét jutalomként osztották szét azok között a munkatársak között, akik alig másfél-két éve dolgoztak a kerületi önkormányzatnál.A jegyző asszony, Czukkerné Dr. Pintér Erzsébet 18 hónapot töltött el az önkormányzatnál, ezalatt az idő alatt pedig 13 havi jutalmat vitt haza, ez körülbelül 25 millió forintnak felel meg. Az ilyen és ehhez hasonló jutalmazásokat mi nem tartjuk jogosnak, ezért egy nagy átfogó vizsgálatot fogunk kezdeményezni az önkormányzatnál- tette hozzá a polgármester, aki rámutatott, hogy a jegyző fizetése kétmillió forint fölött volt.A jegyző asszony szeptember 24-én megváltoztatta az informatikai belső szabályzatot, majd 25-én írásban utasította az önkormányzat informatikusát, hogy törölje az összes biztonsági mentést a levelezésekről- emelte ki Böröcz, majd hozzátette, ez szerencsére csak részlegesen történt meg, mert a jegyző asszony már felmentési idejét töltötte, eztért ezt az utasítást felülbírálta az önkormányzat aljegyzője.A polgármester kiemelte azonban, hogy ennél súlyosabb visszaélések is történtek az önkormányzatban, ugyanis bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy jegyző visszadátumozott iratokat, ami alapján ezeket a kifizetéseket megtette.Amint minden információt összegyűjtünk az ügyben, feljelentést fogunk tenni, ugyanis a visszadátumozás az közokirat-hamisításnak minősül- zárta a sajtótájékoztatót Böröcz László. | Közokirat-hamisítással koronázhatta meg ciklusát a leköszönt baloldali önkormányzat az I. kerületben | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kozokirat-hamisitassal-koronazhatta-meg-ciklusat-a-lekoszont-baloldali-onkormanyzat-az-i-keruletben | 2024-10-10 13:03:47 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 2023 márciusában indított eljárás egyetlen tárgyalási napot ért meg, akkor a bíróság felhívására alkotmánybírósági beadványt készítettek, amit tavaly decemberben be is adtak Orosvári ügyvédei: dr. Monostori Róbert, dr. Csurgó Katalin és dr. Szepesházi Péter, akik ingyen képviselik Zsoltot. Ha az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálja az egész folyamatot és elismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt többszázezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban - amíg törvényt módosítanak - magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt. Így tehát visszamenőleg is a 2021-es új szabályokat kellene alkalmazni annál a rengeteg embernél, akik még a régi szabályok alapján kapják az ellátásukat. Közben pedig el kellene indítani a közigazgatási eljárásokat, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket. A veszprémi bírák azonban nem fordultak az Alkotmánybírósághoz, hanem elutasították a beadványt.
Orosvári Zsolt két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonsághoz való jog, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Akiket ugyanis 2020 előtt rokkantosítottak, jelentős anyagi hátrányt szenvednek. Abban az évben ugyanis a strasbourgi bíróság ítéletben kötelezte a magyar államot, hogy rendezze a rokkantak helyzetét. Két év múlva a parlament csendben módosította a törvényt. Attól kezdve az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és mintegy 200 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap. A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló, úgynevezett alapösszeget kapja meg rokkant-ellátásként.
A veszprémi bírák elutasítása után szeptember 19-én felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be Orosvári ügyvédei. A Kúria online információs rendszerében azonban október 25-én arra figyeltek fel: a felülvizsgálat engedélyezésének megtagadása.
"Tudjuk, hogy a hatalom jóváhagyása nélkül nem lehetnének kúriai bírók és vélhetőleg elesnének jelenős pénzektől. Biztos, hogy nem azt nézegetik az újságokban, hol olcsóbb a parizer. Bele sem tudják képzelni magukat azoknak a helyzetébe, akik hónap végén már csak zsíros kenyeret tudnak enni. Azt is tudjuk, ha vállalták volna a rokkantak közti diszkrimináció ügyét, akkor akár a hatalommal is szembekerülhettek volna, és már nem mehetnének jövőre síelni. De, amíg ők 1-1,2 milliót kapnak havonta, addig én egy egész évben kapok annyit rokkantsági ellátásként, ahogyan a többi diszkriminált rokkantellátásban részesülő 200 ezer sorstársam is" - magyarázta Orosvári Zsolt.
A két lányát egyedül nevelő sárbogárdi apuka 2018 óta igyekezett több társadalmi problémára rávilágítani a saját eszközeivel, lehetőségeivel. Jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházakba, az elmúlt időszakban elérte azt is, hogy megszüntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék-lerakatot.
Most ő és ügyvédei is az indoklásra várnak, mert szerintük egyértelmű bizonyítékokat csatoltak be arról, hogy diszkrimináció történt. "Valószínű, hogy nem azt írják majd az indoklásban, hogy fentről azt mondták, nem foglalkozhatunk az üggyel, mert túl nagy teher lenne az egyébként is döglődő költségvetés számára. De még egy látszat tárgyalást sem vállaltak a Kúrián. Az öröm az ürömben talán az, hogy ha már a veszprémi bírák nem, mi most beadhatjuk panaszunkat az Alkotmánybíróságnak. Úgy gondolom, hogy nemcsak a veszprémi bírók, hanem a Kúria bírái is féltik az állásukat. Az, hogy megtagadták a vizsgálatot, egyértelműen bizonyítja, hogy nincs jogállam ma Magyarországon. Pedig még olyan bizonyítékot is becsatoltunk, ahol egy tavaly előtt rokkantellátást kapott férfinek ugyanannyi ledolgozott év után, csaknem azonos jövedelmi viszonyokkal, ugyanabban a kategóriában, mint én, 224 ezer forintot állapítottak meg, míg én 93 700 forintot kapok" - fejtette ki Orosvári Zsolt, majd megjegyezte: nem mellékesen 16 évvel ezelőtt, az akkori járulékok miatt többet fizetett be az államnak, mint amennyit most fizetnek ugyanakkora bevétel után. | Orosvári Zsolt: a Kúria bírái is féltik az állásukat | „Olyan kúriai bírók döntenek a 60-90 ezer forintos rokkantsági ellátásból tengődők sorsa felett, akiknek a havi nettó fizetése 1-1,2 millió forint” – hívta fel a figyelmet egy jelentős anomáliára Orosvári Zsolt. A sárbogárdi férfi 200 ezer sorstársát is képviseli abban az állammal szemben indított perben, amelyben azt kifogásolják, hogy jóval kevesebb rokkantsági ellátást ad neki (nekik) a kormány, mint amennyi a törvényben elő van írva. A felülvizsgálati kérelemben fehéren-feketén bebizonyítottuk a diszkriminációt, de a Kúria megtagadta, hogy foglalkozzon az ügyünkkel – mondta el a Hírklikknek Orosvári Zsolt. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/orosvari-zsolt-a-kuria-birai-is-feltik-az-allasukat/438988 | null | true | null | null | Hírklikk |
Tízmillió forintra büntette a józsefvárosi önkormányzatot a Közbeszerzési Hatóság a közétkeztetésre kiírt, a hatóság szerint jogsértő közbeszerzési eljárás miatt – írja az MTI. A hatóság indoklásában az áll, hogy a Pikó András vezette önkormányzat esélyegyenlőségi elveket sértett a kerületi közétkeztetést végző cég kiválasztása során, mert versenykorlátozó módon azt szabta a közbeszerzés elnyerésének feltételéül, hogy az étkeztető cég rendelkezzen szállítójárművel.
A bírság mellett a hatóság megsemmisítette az ajánlati felhívást, a közbeszerzési dokumentációt és az ajánlatkérői döntéseket is, így az önkormányzat továbbra sem tud szerződést kötni a kerületi közétkeztetési feladatok ellátására.
Pikó András a Facebook-oldalán kommentálta a hatóság döntését. Azt írja, a korábbi közétkeztetési szerződést azért bontották fel, mert „2015-ben a Fidesz, Kocsis Máté vezetésével olyan szerződést kötött, mely végeredményében az önkormányzat anyagi érdekeit súlyosan károsította, melynek kiírása egy haveri cég érdekében súlyosan versenykorlátozó volt, amelynek a feltételeit bizonyíthatóan a cég diktálta és amely feltételeket a cég nem is teljesítette, viszont lehetőséget teremtett számára a folyamatos áremelésre. Ezt a szerződést 2019-ben, már az önkormányzati választási kampány alatt a Fidesz, Sára Botond vezetésével törvényt sértve határozatlan idejűvé módosította”.
A polgármester szerint az „utóbbi hónapok eseményei azt a gyanút vetik fel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) döntéseivel, melyekben nem cáfolja a korábbi szerződés törvénysértő és önkormányzatunkra nézve hátrányos voltát, a politikai megrendelő szolgálatába szegődött”.
Hozzátette: a szállítójármű birtoklásával kapcsolatos kitételüket a közbeszerzési kiírás ellenőrzésekor nem helytelenítette a hatóság.
A mostani már a második közbeszerzési eljárás volt, amit a Közbeszerzési Hatóság elkaszált: júliusban 50 millió forintra büntették a kerületet, mert Pikó András a veszélyhelyzet idején saját hatáskörben döntött, és a régi közétkeztetési szolgáltatót, a Klassz Menza Kft.-t a külföldi tulajdonú Eurest Étteremüzemeltető Kft.-re cserélte le átmenetileg, egy új tender lebonyolításáig. | Újabb tízmillió forintra büntette a VIII. kerületi önkormányzatot a közbeszerzési hatóság | A közétkeztetési közbeszerzést találták megint jogsértőnek. | null | 1 | https://444.hu/2020/09/10/ujabb-tizmillio-forintra-buntette-a-viii-keruleti-onkormanyzatot-a-kozbeszerzesi-hatosag-a-kozetkeztetesi-palyazat-miatt | 2020-09-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az információk egy hete csepegnek. A miniszter nyilatkozatain kívül eddig egy hivatalos közlemény látott napvilágot, amit Somogyi Tamás, a miniszter kabinetfőnöke adott ki még felettese távollétében. Eszerint ´96 novemberében jött a jelzés, hogy képviselőkről is gyűlnek az adatok, amit a közlemény "feladatkörön túlmenő adatkezelésnek" minősített. Somogyi szerint az információkat nem használták fel, Nikolits István miniszter két nappal később viszont jócskán megemelte az ügy jelentőségét azzal, hogy nem tartotta kizártnak, hogy az anyag illetéktelen kezekbe is kerülhetett. Ahhoz képest, hogy mindketten ugyanannak a vizsgálatnak az alapján nyilatkoztak, ez érdekes ellentmondás.
Értelmezések
Az eddigi hírek alapján úgy tűnik, a novemberi fülest egy négy hónapos belső vizsgálat követte, majd két hete a miniszter a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is tájékoztatta a történtekről. Ez volt szerdán, hétfőn pedig ott a hír a Népszabadságban és a Magyar Hírlapban. Kézenfekvő a feltételezés - a titokminiszter többször célzott is rá -, hogy a kiszivárogtatás a bizottságból történt, amit mind a bizottság tagjai, mind informátoraink valószínűtlennek tartanak. Ellentmond ennek az is, hogy az első hírekben tavaly őszi adatgyűjtés szerepel, és csak a miniszter mondta el - hazaérkezése után -, hogy a dolog ´94 végén kezdődött. Ha a bizottság szivárogtat, akkor feltehetően a pontos időpont került volna ki.
Informátoraink szerint viszont a Népszabadság és a titokminiszter között meglehetősen jó az információáramlás, ráadásul a lapnak mindjárt az első tudósításában szerepelt az IH tavaly év végén elbocsátott igazgatójának, Kocsis Kálmánnak a neve. Róla hírlik, hogy Boross Péternek, a titkosszolgálatokat felügyelő korábbi miniszternek az embere. Rátéve egy lapáttal, a titokminiszter később több helyen is azt nyilatkozta, hogy az ügy miatt elbocsátott két tiszt az MDF-kormány alatt futott be látványos karriert. A ki nem mondott, de sejtetett verzió szerint tehát a tisztek ellenzéki megrendelésre - de legalábbis korábbi gazdáik szája íze szerint - dolgoztak, amikor szocialista képviselőkről, köztük Baja Ferenc miniszterről és Gál Zoltán házelnökről is gyűjtöttek adatokat. Boross - érzékelve, hogy az ellenzékre játsszák a dolgot - azzal riposztozott: a "hírhabosításból" semmi jó nem származik, csak az, hogy a szolgálat elbizonytalanodik, és nem mer majd a keletről jövő maffiák ügyein dolgozni.
Borossnak köszönhető a Nyírfa-ügy egy másik értelmezése is. Az exminiszter a szolgálathoz visszavett emberek politikai akciójáról beszélt, amit aztán a Magyar Nemzet dolgozott fel alaposan. Az utalás eszerint Somogyira, Nikolits kabinetfőnökére vonatkozik (egyébként nem ellenzéki informátorunk is Somogyi szerepét hangsúlyozza az ügyben). Somogyi előbb a nemzetbiztonságiaktól, majd a rendőrség terrorelhárítóitól volt kénytelen megválni, aztán Horn választások előtti baleseténél került elő a neve: ő volt az, aki Horn biztonsági főnökeként lezáratta a környéket. A baleset titkosítása kiválóan sikerült. Az ügy jócskán megdobta Horn népszerűségét: Somogyi visszakerült a szolgálathoz. Egyes informátoraink szerint a tisztek mostani elbocsátása az ő bosszúja volt korábbi eltávolítása miatt.
Olyan hírek is vannak, hogy a kabinetfőnök immár minisztere fejére nőtt, akkor pedig a kiszivárogtatás neki sem jött rosszul, hiszen az ügyben egyértelműnek látszik a miniszter felelőssége is: hiszen mi az, hogy a nem csupán ellenőrző, de irányító jogosítványokkal is felruházott miniszter nem tudja, mit csinálnak az emberei. Klasszikus suchmani eset: ha tudta, azért, ha nem tudta, azért. Többen - így Toller szocialista képviselő és Kuncze belügyminiszter is - megpedzették a politikai felelősség kérdését: nem lehet kizárni, hogy a miniszterre ment ki az egész. Ő előbb maga próbálta házon belül megoldani a dolgokat, aztán ráébredve, hogy ez nem fog menni - információink szerint ellenzéki képviselő is tudott már a dologról -, inkább elment a bizottsághoz. A nyilvánosságra kerülés után pedig érthetően saját birtokának diszfunkcionális működését kisebbíteni igyekszik, helyette elindítja az ellenzéki szálat. (Érdekes egybeesés, hogy Szász Józsefnek, az IH új vezetőjének meghallgatása ugyanazon az ülésen történt, ahol Nikolits beszámolóját tartotta a történtekről.)
Mi volt az aktákban?
Pletykaszintű információkat adatként kezeltek, állítja a miniszter, s mondják ellenzékiek is. Folyik a szokásos szómágia: adatról nem beszélhetünk, csak adatként való kezelésről, semmi lényeges nem íródott le. Állítólag a baranyai kisebbségek - egy másik titkosszolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NbH) által végzett - őrző-védő megfigyelése során is csak lényegtelen információkat rögzítettek (MaNcs, 1996. május 30.), sokan furcsállják azóta is, hogy éveken át publikus infókkal írták volna tele a jelentéseket.
Nikolits miniszter a keddi Aktuálisban elmondta: a képviselőkről történt adatgyűjtés egy nagyobb akció része volt. Eddig nem cáfolta senki, hogy ez a hadművelet a keleti maffiák feltérképezését célozta. Akkor pedig nem kizárt, hogy előkerülnek képviselőket is érintő információk. "Kocsmai pletykákként" először, de mi van, ha éppen bizonyításukon dolgoztak a fiúk? Ha viszont találtak valamit, akkor már nemcsak az a tét, hogy kabátlopási ügybe keverednek politikusaink, hanem kiderülhet, hogy tényleg felöltőket tulajdonítanak el.
A nemzetbiztonsági törvény tizenötödik paragrafusa szerint ha képviselő kerül a szolgálat szeme elé, akkor a miniszternek erről tájékoztatnia kell a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. A miniszter négy hónapig hallgatott. Nem tájékoztatta a bizottságot - ez nem meglepő -, de állítólag még a kormány nemzetbiztonsági kabinetjét sem: ez viszont már érdekes. Lehet, hogy megpróbált sakkozni az információkkal? Választások jönnek, forrong a popvilág, bizonytalan a nagy játékos, Horn miniszterelnök helyzete, Gál az egyik lehetséges utód, de állítólag Bajától is megszabadulna már a kormányfő. Állítólag ezeroldalnyi irat gyűlt össze. Lehet, hogy az ügynökök a záhonyi kocsmák italrendeléseinek tételes felsorolásával töltötték meg jelentéseiket akkor, amikor korábbi miniszterük, Katona Béla szerint a szervezett bűnözés immár elérte a politikát is?
Az ügyben érintett egyik államférfiú, Baja környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tavaly személyesen adott át egy vodkagyárat a Záhony melletti Zsurkon. A gyár főtulajdonosa, a kommersz vodka királya ellen büntetőeljárás van folyamatban temékhamisítás miatt - aki ivott már hamis Sztolicsnaját, az tudja, hogy többről van szó, mint 12 millió dolláros nyereségről. A Népszabadság kétszer is egész oldalas anyagban számolt be a dologról, idén február 25-én pedig két fideszes képviselő interpellált a miniszterhez ez ügyben. Baja miniszter ugyanis nemcsak jelenlétével tisztelte meg a gyár átadását, hanem a felügyelete alá tartozó minisztérium több tíz millió forinttal is támogatta felépítését annak területfejlesztési hozadéka miatt. A miniszter válaszát elfogadta a parlamenti többség, Nikolits titokminiszter viszont nem, ami szokatlan dolog, a minisztertársak általában szolidarítani szoktak ilyenkor.
Egy MSZP-s képviselő, a titokbotrány másik megfigyeltje, Bajor Tibor ´95 tavaszán maga kérte Nikolitstól önmaga megfigyelését. A volt záhonyi polgármester lapunknak úgy nyilatkozott, azért fordult a szolgálathoz, mert háza geográfiailag sebezhető, ligetes helyen állt, és az ő gyakori távolléte - valamint Ukrajna közelsége - miatt családját nem érezte biztonságban.
Ugyanakkor a Nyírfa-ügyben érintett képviselők között ott szerepel a volt SZDSZ-es, jelenleg független Tölgyessy Péter neve is, akiről nemcsak kötött cuccai teszik valószínűtlenné, hogy bármi köze lenne ukrán maffiákhoz. Persze lehet, hogy az ő neve - és akár másoké is - csak ködösítés, az ügy bagatellizálása miatt került a nyilvánosság elé.
Ha valaki, akkor Nikolits
A katonai ügyészség államtitoksértés címén indított nyomozást az ügyben. Szikinger István alkotmányjogász, az Alkotmány és Jogpolitikai Intézet munkatársa szerint a napvilágot látott információk alapján megállapíthatatlan, hogy volt-e törvénysértés. Illetve ha volt, akkor azt maga a miniszter követte el. Először is azért, mert négy hónapon át nem tájékoztatta a bizottságot, másodszor azért, mert a nevek felsorolásával megsértette a törvénynek azt a passzusát, miszerint a képviselő, akiről adatot gyűjtöttek, nem kaphat tájékoztatást a történtekről. Ráadásul a miniszter - Gál Zoltán szerint - először nem a parlamenti bizottságot tájékoztatta, hanem a parlament elnökét. A törvény negligálására még a kormány is rátesz egy lapáttal: csütörtöki ülésén felszólította a minisztert, tegye lehetővé, hogy az érintett képviselők megtekinthessék a róluk készült anyagokat.
A Nyírfa másik leágazása a nemzetbiztonsági törvényhez vezet. Április közepén számol be a miniszter a parlamentnek a nemzetbiztonsági törvény végrehajtásáról. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke, az MDNP-s Kónya Imre (a törvény szerint a bizottság elnöke ellenzéki kell hogy legyen) azt hangoztatja, hogy a bizottság nem tudja a szolgálatokat ellenőrző feladatát ellátni, mert a miniszter és kabinetje visszatartja az információkat. Erre adekvát válasz a miniszteri célzás: ezt az ügyet is a bizottság szivárogtatta ki. Információink szerint a miniszter pártolná azt az elképzelést, hogy az öt szolgálatot vonják egységes irányítás alá, ami erősebb kormányfelügyeletet jelentene. A mostani ügy kiszivárogtatása és tálalása is ennek az elképzelésnek az indokoltságát támasztja alá.
Ha érdekeiknek megfelelően szivárogtatják, kezelik, értékelik is, de sem ellenzék, sem kormány nem aknázza ki túlzottan a történteket, ahogyan ez már nemzetbiztonsági ügyeknél lenni szokott: nagy a felelősség, állami - és nem "szűk pártpolitikai" - érdek forog fenn, ugye. A tét azért látszik: lehetséges-e, hogy pártpolitikai és nem nemzetbiztonsági célokból használják fel a szolgálatokat? Másrészt: meg lehet-e fékezni a titkosszolgálatokat, ha a politika felsőbb szintjéig jutnak el vizsgálódásuk során? Ki irányítja és ki ellenőrzi őket ilyenkor?
Kerényi György | Titkosszolgálati adatgyűjtés: Nyírfától az erdőt | Nikolits titokminiszter félretolta a kuszkuszos tálat, és az első géppel hazarepült Egyiptomból, mihelyst meghallotta, immár a sajtó is tud arról, hogy az Információs Hivatal (IH) munkatársai képviselőkről gyűjtöttek adatokat. A dramaturgia a Szovjetunióból ismerős: nincs otthon a főnök, meginog a széke. Mit ad isten, az akció fedőneve is Nyírfa volt. A felszínes analógiák dacára mégsem kizárt, hogy maga a miniszter vagy környezete áll a kiszivárogtatás mögött. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/titkosszolgalati_adatgyujtes_nyirfatol_az_erdot-61543 | 1997-04-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Budapest - „Lakni tudni kell" – ez lehet Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának jelmondata. Szeret nagy lábon élni, ha állami lakásokról van szó.
Mint a Blikk korábban megírta: Halász tavaly egy 375 négyzetméteres, 4+1 szobás szolgálati lakásban élt, mert a fővárosban nincs, csak Debrecenben van lakása. De ezt ősszel visszaadta. Az origo.hu és a Blikk a héten a tárcától megtudta: újabb ingatlant kapott. A tájékoztatás szerint az új, IX. kerületi kégli csak 59 négyzetméteres, de a bérlet mégis nettó havi 231 ezer forintjába kerül az államnak.
Így nem véletlen, hogy a lakás igazi álomotthon, mert a hasonló méretű ingatlanok bérleti díja 50–100 ezer forint a városrészben. A politikus a Duna partján, egy újabb társasház ötödik emeletén lakik, s a szolgáltatások minden igényt kielégítenek.
– A lakók használhatják a ház szaunáját, úszómedencéjét és fitnesztermét – tudtuk meg a Real Home Managementtől, attól a cégtől, amelyik az ingatlant a tárcának kiközvetítette. – A beléptetés mágneskártyás rendszerrel történik, külön bérelhető hely a mélygarázsban is, s a nap 24 órájában hívható a portaszolgálat.
Halász a jelek szerint eddig nem keltett túl nagy feltűnést a házban, mivel a portások fényképről sem ismerték fel a politikust. A Blikk riporterének kérésére felcsörögtek az államtitkári kéglibe, ám senki sem vette fel a telefont.
A Duna-parti épületekben egyébként hasonló lakásokat kínál bérletre a legnagyobb hazai ingatlanközvetítő, a Duna House is. Mint a fotóikon látható: az albérletek a nagy ablakok miatt világosak, a terek szélesek, a berendezés modern. Halásznak talán csak a Dunára és a Gellérthegyre néző panorámát kell nélkülöznie, mert az ő kuckója a forgalmas Soroksári útra néz.
Az állami fejeseknek egyébként jár szolgálati lakás, ha a fővárosban nincs hol lakniuk. A tárcák maximum 231 ezer 900 forintig téríthetik a bérlet költségeit. Halász igyekezett szinte teljesen – 900 forint híján – kihasználni a keretet, de úgy tűnik: vigyázott arra is, hogy ne lépje túl. Akkor ugyanis a különbözetet saját zsebből kell állnia. Így most csak a havi körülbelül 60 ezer forint közös költséget, illetve a rezsit kell fizetnie havi bruttó 1,2 milliós politikusi fizetéséből.
Halászon kívül tíz államtitkárnak jár szolgálati kégli, köztük három kollégájának: Szőcs Gézának, Szászfalvi Lászlónak és Hoffmann Rózsának. Az agrártárcánál V. Németh Zsolt, a fejlesztésinél pedig Molnár Ágnes, Hegmanné Nemes Sára és Völner Pál bérelt lakásban lakik. Az igazságügyi tárcánál Kovács Zoltán, Répássy Róbert és Szabó Erika a kedvezményezett, a két utóbbi viszont állami lakást kap, így itt bérleti díj nincs. A 9 lakás azonban évi 21,6 millió forintba kerül.
M. L.–D. K. | Duna-parti luxuslakás az államtitkárnak | Uszoda, konditerem és szauna is jár az állami pénzen bérelt 59 négyzetméteres lakáshoz | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/duna-parti-luxuslakas-az-allamtitkarnak-2089552 | 2012-05-23 20:41:00 | true | null | null | Blikk |
Lengyel Szilvia szerint a korábbi évek rossz tapasztalatai után végre átláthatóvá kell tenni a közvagyonba tartozó nemzeti parkok földhasznosítását. Az LMP figyelmét akkor keltették fel a hortobágyi védett állami földek, amikor híre ment, hogy a cég az általa korábban kezelt 16 ezer hektár területének felét magánszemélyeknek akarja hosszú távra bérbe adni. Az ügyre úgy derült fény, hogy a cég 2 milliárd forint – már megnyert – LIFE pályázati pénzt vissza akar adni az Európai Bizottságnak, amelyet az érintett területeken használtak volna fel.
Az ellenzéki politikus szerint a nemzeti örökség részét jelentő földek "kiszervezése"nem egyeztethető össze a cég eredeti céljaival, amely az őshonos magyar háziállatok, illetve különösen értékes élőhelyek megőrzése volt. | Itthon: Az LMP adatkikérési pert indít a hortobágyi védett állami földek ügyében | Lengyel Szilvia, az LMP vidékpolitikusa, országgyűlési képviselő adatkikérési pert indít a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ellen, mert a cég nem adta ki számára felügyelő bizottságának jegyzőkönyveit. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130616_Az_LMP_adatkikeresi_pert_indit_a_hortobag | 2013-06-16 16:20:00 | true | null | null | HVG |
A CIG a meghatározott biztosítási eseményekhez tartozó biztosítási szolgáltatásokat 36 hónapon keresztül nyújtja csoportos élet- és balesetbiztosítási szerződés keretében évi 24 millió forint biztosítási díj ellenében. A biztosítottak száma 11 ezer fő, a szerződés megkötésére 2011. október 6. napját követően kerül sor.
A közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő Belügyminisztérium a felügyelete alá tartozó OKF és szervei hivatásos, kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazotti állományának tagjai, a tűzoltó szakiskola oktatói és alkalmazottai, az önkéntes tűzoltók, valamint a berendeltek számára történő csoportos élet- és balesetbiztosítási szolgáltatás igénybe vételére írta ki.
A CIG egyik alapítója és a felügyelőbizottságának elnöke Járai Zsigmond, az Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. | Gazdaság: Járai biztosítója nyerte a katasztrófavédelem tenderét | A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. három évre szólóan biztosítási szolgáltatást nyújt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) részére, miután megnyerte a Belügyminisztérium erre kiírt közbeszerzési tenderét – közölte a biztosító társaság szerdán a tőzsde honlapján. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20110928_jarai_kataszrtrofavedelem | 2011-09-28 10:57:00 | true | null | null | HVG |
Nem látszik remény arra, hogy lezárulhat a kormány és az Európai Unió vitája a magyar felsőoktatás alapítványokba való kiszervezéséről. Az állampárt csak akkor hajlandó az igényelt, érdemi változtatásokat törvénybe foglalni, ha már megkapta az uniós pénzeket, amire Brüsszel persze nem hajlandó. Erről és a közoktatás további lezüllesztéséről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Deák Dániellel, az MTA doktorával, Bolgár György.
A Corvinus Egyetem kutató jogászprofesszora elmondta: a kormány először 2 évig nem reagált a sajátos egyetemi reformokkal kapcsolatos uniós bírálatokra és javaslatokra - majd küldött ugyan a reformokat ígérő elgondolásokat, de azzal a feltétellel, hogy azokat csak akkor lépteti életbe, ha már folyósítják az uniós támogatásokat.
Így nem lehet mód arra, hogy a magyar diákok újra megkaphassák a külföldi tanulásukat szolgáló Erasmus-ösztöndíjakat, a kutatók pedig a Horizont-program támogatásait. Ezért további lemaradásra kell számítanunk a nemzetközi oktatási és kutatási színvonaltól. | Deák Dániel: folytatódik a lemaradás a hazai oktatásban és kutatásban | Nem látszik remény arra, hogy lezárulhat a kormány és az Európai Unió vitája a magyar felsőoktatás alapítványokba való kiszervezéséről. Az állampárt csak akkor hajlandó az igényelt, érdemi változtatásokat törvénybe foglalni, ha már megkapta az uniós pénzeket, amire Brüsszel persze nem hajlandó. Erről és a közoktatás további lezüllesztéséről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Deák Dániellel, az MTA doktorával, Bolgár György.
A Corvinus Egyetem kutató jogászprofesszora elmondta: a kormány először 2 évig nem reagált a sajátos egyetemi reformokkal kapcsolatos uniós bírálatokra és javaslatokra – majd küldött ugyan a reformokat ígérő elgondolásokat, de azzal a feltétellel, hogy azokat csak akkor lépteti életbe, ha már folyósítják az uniós támogatásokat.
Így nem lehet mód arra, hogy a magyar diákok újra megkaphassák a külföldi tanulásukat szolgáló Erasmus-ösztöndíjakat, a kutatók pedig a Horizont-program támogatásait. Ezért további lemaradásra kell számítanunk a nemzetközi oktatási és kutatási színvonaltól. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/klikktv/deak-daniel-folytatodik-a-lemaradas-a-hazai-oktatasban-es-kutatasban/2445 | null | true | null | null | Hírklikk |
Délmagyarország, 1931. október 31. - A Benedek Pál bőráru cég Tisza Lajos körúti üzletébe tegnap délután beállított egy fiatalember. Felmutatta a Szegedi Bútorgyár megbízólevelét, amelyben a cég a bőrárukereskedőtől több mint négyszáz pengő értékű bútorhoz való bőrárura tett megrendelést és kérte az áru kiadását. Miután a Szegedi Bútorgyár évek óta összeköttetést tart fenn a Benedek-céggel, a tulajdonos előtt nem tűnt gyanúsnak a megrendelés, a kért árukat a fiatalembernek kiszolgáltatta, de óvatosságból elkísértette az áruért jelentkező fiatalembert a cég tanoncával, hogy a gyártelepen vegye fel az áruért járó pénzt.
A fiatalember és a tanonc el is indultak a gyártelep felé, az egyik uccában azonban a fiatalember a csomagot valamilyen ürüggyel elkérte a tanonctól, akit azután valahová elküldött. Mire természetesen a tanonc visszajött, a fiatalembernek hűlt helyét találta. A Benedek-cég nyomban feljelentést tett az ismeretlen tettes ellen. A rendőrség megállapította, hogy a csaló fiatalember Török Árpád Lászlóval azonos, aki október 19-én szabadult ki a Csillagbörtönből. Büntetésének ideje alatt Török a Szegedi Bútorgyárnál dolgozott és így juthatott a cég nyomtatványaihoz, amelyeknek felhasználásával azután elkövette a csalást. A rendőrség elrendelte a szélhámos körözését. | Vakmerő szélhámosság 400 pengő bőráruért | 1931-ben írták: Benedek Pál bőráru üzletében egy fiatalember a Szegedi Bútorgyár megbízólevelével több mint négyszáz pengő értékű bőrárut kért. A tulajdonos elkísértette őt a gyárhoz egy tanonccal, hogy az vegye fel az áruért járó pénzt, de útközben eltűnt az áru és a fiatalember is. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/napszemle/2024-10-31/vakmero-szelhamossag-400-pengo-boraruert/6721328f47d3c037265dd95f | null | true | null | null | szegeder.hu |
- Advertisement -
Az önkormányzatokat érintő - régóta zajló - kérdésben nyílt új fejezet, amikor Navracsics Tibor miniszter október elején bejelentette, hogy 2025. januártól az Orbán-kormány elvonja a településektől a helyi iparűzési adó egy részét, és a járásoknak adja. Az elvonás érinti majd Kecskemétet is. Szemereyné szerint Brüsszel akarja elvenni az iparűzési adót a városoktól, csakhogy az Európai Bíróság 2007-ben kimondta: ez a helyi adónem nem ellentétes az uniós joggal. Az iparűzési adót azok a vállalkozók fizetik be a város kasszájába, akik az önkormányzat területén végzik tevékenységüket. Kecskeméten részben ebből fedezik a köztisztaság, az útkarbantartás és az útjavítás kapcsán elvégzendő feladatokat.
Szemereyné Pataki Klaudia szerint "még mindig több jön be, mint amennyit elvesz tőlünk a kormány az iparűzési adó átszervezésével. Ezért nem hangoskodtam ebben a kérdéskörben, mert mi más helyzetben vagyunk" - mondta a polgármester a közgyűlés októberi ülésén. Hozzáfűzte, azért sincs gond, mert az autóipar révén kiemelt gazdasági övezet a város, és a kormányzati szint is eszerint kezeli.
A kormány a Versenyképes Járások Programot januártól vezetheti be, amelynek lényege, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) 2025-ös többlete kerülne be egy területfejlesztési alapba, és erre a pénzre tudnának a járások (ez a közigazgatási szint a település és a vármegye között) pályázni. Az önkormányzatok tehát továbbra is megkapják az iparűzési bevételeiket a 2024-es szintig, de ha ennél több pénz folyna be 2025-ben, azt a többletet az állam elvonja. Kecskemét esetében ez a jövőben jelentős kiesést jelenthet, ha hasonlóan alakulna a hipa bevétele. Saját bevételeinek - amelynek tervezett összege 2024-ben mintegy 25 milliárd forint - döntő része ugyanis a 20 milliárdot meghaladó iparűzési adóból származik. Ilyen mértékű hipa bevétele korábban nem volt az önkormányzatnak - 12,8 milliárd volt 2021-ben, majd 16 milliárd 2023-ban.
A Kecskeméttől elvont hipatöbbletre a Kecskeméti járás települései pályázathatnak majd - két város (Kerekegyháza és Lajosmizse) és 13 község. Hogy pontosan mekkora összegre, az egyelőre nem világos. Olyannyira nem, hogy az sem tisztázott, a járások ugyanannyi összegre pályázhatnak-e, mint amennyi az iparűzési adó többleteként megjelenik majd egy járásban, vagy az iparűzésiadó-növekmény durván feléből hoznák létre a pályázati alapot - amint arról október 16-án, Békéscsabán beszélt Navracsics Tibor miniszter. Olyan hírek is megjelentek, miszerint a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint az összkeret 65 milliárd forint lesz, és olyan is, hogy a megyeszékhely-központú járások mintegy 500 millió forinttal tervezhetnek.
A részletekről Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselőnél is érdeklődtünk, aki elmondta, hogy egyetért a Versenyképes Járások Program alapelveivel, de a "részletszabályok kidolgozása folyamatban van, s mint tudjuk, ott lakozik az ördög maga. Majd ezek ismeretében fogok véleményt alkotni arról, hogy a választókörzetem mely településeinek lesz előnyös, és melyeknek nem". Hozzátette: "Kecskeméti képviselőként nem örülök olyan javaslatoknak, amelyek pénzeket csoportosítanak át szegényebb, kevésbé szerencsés települések felé. Szentkirályi, ballószögi, helvéciai és városföldi képviselőként pedig örülök neki. Ezért erre a kérdésre (is) komplexen tekintek, ahogy egyébként az esküm is kötelez, a »magyar nemzet javára« szófordulatban."
Szemereyné szerint Brüsszel akarja elvenni az iparűzési adót, és még ingatlanadót is bevezettetne
"Brüsszelből indították el az iparűzési adó kivezetését az önkormányzatok kezéből" - válaszolta a polgármester Kopping Rita, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület önkormányzati képviselőjének, aki napirend utáni felszólalásában firtatta az iparűzési adónem kormányzati elvonásának kérdését. Szemereyné Pataki Klaudia szerint a Fidesz-KDNP elérte Brüsszelben, hogy feltételekkel maradhasson még az iparűzési adó, amit az EU-s szabályozás a vállalkozókat érintő különadónak tekint, ami nem szokványos az uniós adóztatási rendszerben. "Tehát erre fel kell készülni nekünk is és mindenkinek, hogy előbb-utóbb ez teljes kivezetésre kerül" - tette hozzá. Az ellenzéki képviselőnek adott feleletéből a pártpolitika sem maradt ki, azt mondta ugyanis, hogy a balliberális pártok - és a Tisza Párt (róluk a KTV Közélet magazinban beszélt) - az iparűzési adóból származó bevételt a lakossággal fizettetnék meg, vagyis ingatlanadót vetnének ki rájuk. Ami viszont már nagymértékben érinti a társadalmat, mert mindenki, aki ingatlannal rendelkezik, legyen az magánszemély vagy vállalkozás, ingatlanadóra lenne kötelezve.
Az Európai Bíróság nem találta ellentétesnek az uniós joggal a magyar iparűzési adót
A helyi adók megszüntetése többször felmerült az évek során; éppen az Orbán-kormány kapcsán röppent fel 2011-ben olyan hír, hogy elvonná a helyi adókat, illetve megszüntetheti az iparűzési és a gépjármű-, de akár az idegenforgalmi adót is, vagy az önkormányzatok helyett a költségvetés szedné be ezeket. (A kormány 2020 tavaszán döntött végül úgy a pandémia okozta veszélyhelyzet ürügyén egy kormányrendeletben, hogy a gépjárműadó önkormányzatokat megillető részét elvette.)
2005-ben pedig próbaperek indultak, nagy cégek tettek kísérletet a hipa ellehetetlenítésére azzal, hogy az is forgalmi típusú adó. Márpedig abból csak egy lehet az uniós tagállamokban, és az nálunk az áfa. Az Európai Bíróság 2007-ben kimondta ugyanakkor, hogy a hipa nem forgalmi típusú adó. Az biztos, hogy a vállalkozások, köztük a kormányközeli ingatlanérdekelt vállalatok sem örülnek a helyi adóknak, hiszen azok pluszban fizetendők - foglalta össze az iparűzési adó kérdéséről szóló júliusi írásában a 24.hu.
A cikkben arról is szó esik, hogy hamarosan kiderülhet, milyen adóintézkedésekre lesz szükség a büdzsé egyensúlyának megtartásához, az alaposan elszállt költségvetési hiány lefaragásához. Ahogy arról is, hogy az államháztartás állapota alapján a teljes iparűzési adót elvonhatják - ezt egyébként a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) fideszes elnöke, Schmidt Jenő mondta. Gödöllő nyolcadik alkalommal újraválasztott polgármestere, Gémesi György egyenesen arról beszélt: üres az államkassza, és valahonnan pénzt kell szerezni bele. A fideszes Cser-Palkovics András székesfehérvári kormánypárti polgármester már megengedőbb, ő is azt javasolta, hogy az elvont iparűzési adóból lehessen finanszírozni az agglomerációs feladatokat is. | Szemereyné az iparűzési adó megcsapolásáról: több jön még be, mint amennyit elvesz a kormány | Az önkormányzatokat érintő – régóta zajló – kérdésben nyílt új fejezet, amikor Navracsics Tibor miniszter október elején bejelentette, hogy 2025. | [
""
] | 0 | https://kecsup.hu/2024/10/szemereyne-az-iparuzesi-ado-megcsapolasarol-tobb-jon-meg-be-mint-amennyit-elvesz-a-kormany | null | true | null | null | Kecsup |
Újabb kérdőjelek Schmitt Pál életrajzában
Schmitt Pál életrajzában nem szerepel az a több mint egy évre tehető, 1980-81-es időszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe. Fenyvesy Csaba, a háromszoros olimpiai bajnok csapattárs ekkoriban, Schmitt révén, ismerkedett meg Csima Ferenccel, a Fórum Szálló Szervező Iroda műszaki igazgatójával. Csima ellen „Angyal” fedőnéven akkor már egy éve nyomozás folyt. Az 1982-es perben „vesztegetés és devizabűncselekmény elkövetése” miatt Csimát 5 és fél éves szabadságvesztésre ítélték, Fenyvesy felfüggesztettet kapott, Schmitt kihallgatásának nincs nyoma.
Az SZT-tiszti adatbázist és Schmitt Pál ezzel kapcsolatba hozható adatait értelmezve Ungváry Krisztián Schmitt hivatalos önéletrajzából indult ki. Mint írja, az 1976 és 1981 között az Astoria szállóban igazgatóhelyettesként dolgozott Schmitt Pálról életszerűtlen feltételezni, hogy „fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei munkahelyén”. A Wikipedia is arról tud (több hivatalos forrásra hivatkozva), hogy Schmitt Pált „1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A turisztikai szakmából 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei (NSI) főigazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1983-ig töltötte be.”
Érdeklődésre tarthat számot az az iratanyag, amely az osztrák hitelkonstrukcióval épülő budapesti és vidéki szállodák kivitelezésével kapcsolatos, nagyarányú korrupciós bűncselekmények felderítésére indított bizalmas nyomozás dokumentumait tartalmazza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárában (O-18396/1-3). Ebből kiderül, hogy a Fórum Szálló Szervező Iroda, amely az épülő szálloda ügyeit bonyolította, átmenetileg a Hotel Duna Interkontinentál üzletsorán, a fodrászat és a Pan Am kirendeltség között működött. Egy 1980. július 9-i jelentés szerint „többször előfordult, hogy dr. Niklai Ákos igazgató, Csima Ferenc műszaki igazgató, Schmitt Pál igazgatóhelyettes a késő esti órákban egyedül vagy barátaik társaságában felkeresik az irodát”.
A Fórum Szálló Szervező Iroda titkárnője – tanúvallomása szerint – Fenyvesy Csabát onnan ismerte, hogy az irodában gyakran meglátogatta Schmitt Pált. Fenyvesy „1981 februárjától, Schmidt Pál (sic!) elkerülése után Csimát több alkalommal is felkereste”. Egy 1981. március 4-i állambiztonsági jelentés szerint (a jelentést szignáló D-107-es ügynök kiléte máig ismeretlen), Csima Ferencnek „igen érdekes kapcsolata Dr. Fenyvesy Csaba, aki köztudott, hogy sportpályafutása alatt együtt küzdött Schmitt Pállal, aki jelenleg a Fórum Szálló Szervező Iroda igazgatóhelyettese”. A szervek Fenyvesy Csaba büntetőeljárás keretében történő felelősségre vonását 1981. június 8-án kezdeményezték, mint a hivatalos iratokból kiderül, megjegyezve, hogy „ebben a kérdésben eddig felsőbb szinten állásfoglalás nem történt. Javasoljuk, hogy a nyomozást a III/1. folytassa le”. Csima 1980 végén és 1981 elején Adler Tibor bécsi közvetítőnek összesen mintegy 150 ezer shillinget adott át, amelyet Fenyvesi forintban fizette ki neki Budapesten.
Az 1981. október 15-én keltezett jelentés szerint „Fenyvesi a valutáért nyakkendőselymet vásárolt az NSZK-ban, amit édesanyja üzletében (Rákóczi . 27/b) késztermékként értékesített, illetve más üzleti vállalkozásba fektetett be…Fenyvesi Csabát 1981. szeptember 7-én gyanúsítottként hallgatta ki a III/1. osztály. Szóban elismerte, de a jegyzőkönyv aláírását megtagadta. Kihallgatását követően kapcsolatot keresett a III/III-5. osztályon, melynek korábban hálózata volt. [Ezt a tényt a Schmitt Pál 1964-es elítélésével kapcsolatos dokumentumközlés is megerősíti.] Volt kapcsolattartójától azt kérte, hogy érdemeire tekintettel vonják ki a fenti ügyből. Miután elutasító választ kapott, illetéktelen személyekkel közölte az operatív tiszttel folytatott megbeszélését, amelynek során becsmérelte a BM beosztottait. Ismerősei körében mártírnak tünteti fel magát, mint aki ellen jogtalan eljárás folyik. Ugyanakkor cinikusan elmondja, hogy ’bombákat helyez el’ befolyásos személyeknél, akik majd az eljáró szerveket visszavonulásra kényszerítik. Elképzelésének magvalósítására újságírók, riporterek, élsportolók körében keres patronálókat, akik személyét népszerűsítő riportok közlésével pozitív közhangulatot teremtenek irányába. Ennek alapján Kő András újságíró 1981. október 30-án cikket jelentetett meg a Népsportban Fenyvesi Csabáról. Dr. Hegedűs Csaba olimpikon és más személyek segítségével lépéseket tett hasonló cikkek megjelentetésére a Magyar Ifjúságnál András Emil, és Kocsis Levente Mihály újságírók felé…Meghallgatást kért továbbá az OTSH elnökétől is annak érdekében, hogy saját érdemeire hivatkozva közbenjárását kérje. Az információkat továbbítottuk a BM III/III-5. o. részére. A BM III/1. osztállyal egyetértésben nem tartjuk célszerűnek Fenyvesi személyét népszerűsítő újságcikkek megjelentetést, illetve riportok közlését” – áll a jelentésben.
A bírósági tárgyalás 1982. május 25-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Csima Ferencet, mivel „a budapesti szállodák beruházási munkálatai során az osztrák Neokommerz cégtől schillingben kapott jutalékait illegálisan forintosította”, vesztegetés és deviza bűncselekmény elkövetése miatt halmazati büntetésül 5 év hat havi börtönre, Adler Tibort egy évi szabadságvesztésre, Fenyvesi Csabát 1év 2 havi felfüggesztett börtönre ítélték.
Az ügy egyéb részletei és a Legfelsőbb Bíróság másodfokú ítélete pillanatnyilag még nem ismerhetők meg, mivel „Csima Ferenc és tsai.” vizsgálati dossziéinak öt kötete (V-164140/1-5) minősítését az NBH 2012-ig fenntartotta.
Egyelőre nincs nyoma annak sem, hogy Schmitt Pált a három évig tartó eljárás során kihallgatták volna. Pedig a négy helységből álló iroda ötfőnyi személyzete – benne három vezetővel – az együtt töltött egy év alatt sok mindent megtudhatott egymásról (ahogyan a többiek kihallgatási jegyzőkönyveiből ez ki is derül). Ráadásul a tárgyalási jelentések tanúsága szerint Schmitt Pál és Csima Ferenc 1980 során rendszeresen közösen vettek részt a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokon. (A nyugati, elsősorban német és osztrák lapok már 1980 elejétől tényként tálalták a magyar beruházásokat körüllengő korrupció híreit.)
Ha tehát Schmitt Pálról életszerűtlen feltételezni, hogy – amint Ungváry Krisztián írja – fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei az Astoria szállodában, ugyanígy nem valószínű a Fórum-ügyben való teljes tájékozatlansága sem. Miközben – teszi hozzá Ungváry – felfüggesztett börtönbüntetéssel végződő korábbi bűnügyére a Köztársasági Hivatal mind a mai napig nem adott választ. De ezek az adatok már valóban nem férnek bele a hivatalos életrajzokba. | Vélemény: Újabb kérdőjelek Schmitt Pál életrajzában | Schmitt Pál életrajzában nem szerepel az a több mint egy évre tehető, 1980-81-es időszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe. Fenyvesy Csaba, a háromszoros olimpiai bajnok csapattárs ekkoriban, Schmitt révén, ismerkedett meg Csima Ferenccel, a Fórum Szálló Szervező Iroda műszaki igazgatójával. Csima ellen „Angyal” fedőnéven akkor már egy éve nyomozás folyt. Az 1982-es perben „vesztegetés és devizabűncselekmény elkövetése” miatt Csimát 5 és fél éves szabadságvesztésre ítélték, Fenyvesy felfüggesztettet kapott, Schmitt kihallgatásának nincs nyoma. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20110316_schmitt_revesz_fenyvesy | 2011-03-17 07:29:00 | true | null | null | HVG |
Polt Péter legfőbb ügyész Bárándy Gergely szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott, március 2-ai keltezésű válasza szerint a korrupció elleni fellépés országos vizsgálatát rendelte el. Az MSZP-s politikus az atlatszo.hu portál adataira hivatkozva felvetette: mi a magyarázata annak, hogy Polt Péter 2010 decemberi kinevezése óta háromszor akkora arányban utasítja el a Legfőbb Ügyészség a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket, mint az azt megelőző fél évtizedben, illetve miért szüntették meg a nyomozásokat 2010 december és 2014 december között kétszer olyan gyakran, mint 2006 és 2010 között.
Az ügyészség szombati közleménye szerint az portál az egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika egyes adataiból vont le következtetéseket. „Ezen megállapítások egy része - külön vizsgálat nélkül is megállapítható módon - megalapozatlan és téves" - írták.
Az LÜ szerint az oldal elemzéséből úgy tűnik, hogy a korrupciós ügyekben kizárólag az ügyészség rendelkezik a feljelentésekről, illetve nyomoz. „Ezzel szemben a büntetőeljárási törvény szabályai szerint e körben is a rendőrség az általános nyomozó hatóság", az ügyészség csak egy-egy speciális esetben, például a vezető beosztású hivatalos személyek által elkövetett hivatali vesztegetés esetén nyomoz korrupciós ügyekben, egyébként a nyomozás felügyeletét látja el.
Mivel a korrupciós bűncselekményeknek nincs sértettje, így a nyomozó hatóság feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozata ellen nem lehet az ügyészség felé panasszal élni - emelték ki. Hozzátette, hogy az LÜ nem végez nyomozati vagy nyomozásfelügyeleti tevékenységet, így „soha nem rendelkezik a feljelentésekről, sem pedig a nyomozó hatóságok határozatairól”.
A közleményben azt is közölték, hogy az országos vizsgálat eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt. | Belföld: Az ügyészség szerint az Átlátszó téved | A Legfőbb Ügyészség szerint az elmúlt időszakról általánosságban megállapítható, hogy a bűnözésre vonatkozó minden statisztikai adat csökken. Fazekas Géza szóvivő szombati, az MTI-hez eljuttatott közleményében az ügyészségeknél elrendelt belső vizsgálattal kapcsolatban kifejtette: annak célja tisztázni, hogy a korrupciós bűncselekményeknél van-e valamifajta általános tendencia. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az-ugyeszseg-szerint-tevesek-az-atlatszo-kovetkeztetesei-1520601 | 2015-03-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Soros-ügynökök, agyhalottak, alkalmatlanok - ezek még a politikai ellenfelekre is erős kifejezések, hát még ha az ember a saját képviselőit illeti ezekkel a jelzőkkel - emlékeztetett Szentkirályi Alexandra az új videójában a Magyar Péter kiszivárgott hangfelvételein elhangzottakra. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője feltette a kérdést: minek az embernek politikai ellenfél, ha ilyen pártvezére van? Ezeket a jelzőket ugyanis Magyar Péter mondta a saját EP-képviselőiről a hátuk mögött - mutatott rá.
Akiket Magyar Péter Soros-ügynöknek, alkalmatlannak, agyhalottnak tart, azoknak közben ő a magyar emberek szavazatát és bizalmát kérte
- idézte fel Szentkirályi Alexandra. Nekünk, budapestieknek, az a gondunk, hogy a Tisza Párt két brüsszeli alkalmazottja is bent ül a Fővárosi Közgyűlésben képviselőként - közölte. - Akkor tehát ők is agyhalottak, alkalmatlanok, Soros ügynökök? - tette hozzá a frakcióvezető. - Kollár Kinga és Molnár Dániel. Mit szóltok ehhez? Bárhogyan is részvétem a pártvezéretek miatt, nehéz lehet ilyen főnöknek dolgozni, de gondolom, a brüsszeli és a fővárosi milliók nyújtanak egy kis vigaszt - üzent a Tisza Párt két budapesti képviselőjének. | Szentkirályi Alexandra: Magyar fővárosi képviselői is agyhalottak, alkalmatlanok, Soros ügynökök? | Akiket Magyar Péter Soros-ügynöknek, alkalmatlannak, agyhalottnak tart, azoknak közben ő a magyar emberek szavazatát és bizalmát kérte - hívta fel a figyelmet Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője legújabb videójában. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/szentkiralyi-magyar-peter-agyhalott | null | true | null | null | Origo |
Közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást az I. Kerületi Rendőr-kapitányság az atlatszo.hu feljelentése nyomán. A közmédiát finanszírozó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ugyanis az erre vonatkozó jogerős bírósági ítéletnek is ellenszegülve titkolta a Marslakók című tévésorozattal kapcsolatban igényelt adatokat, csak a feljelentésünk után hozta nyilvánosságra azokat.
Az I. Kerületi Rendőr-kapitányság tájékoztatást kért az atlatszo.hu-tól arról, hogy az MTVA mikor és milyen módon adta át a Marslakók című tévésorozattal kapcsolatban igényelt adatokat. A hivatalos levélből az is kiderül, hogy a rendőrség eljárást indított közérdekű adattal való visszaélés vétség gyanúja miatt. A rendőrség tehát megalapozottnak találta feljelentésünket (PDF): azt sérelmeztük, hogy jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a Marslakók c. tévésorozatról kért adatok a nyilvánosságra tartoznak, az MTVA mégsem hajlandó nyilvánosságra hozni őket.
Korábban még sosem nyúltunk ehhez az eszközhöz, egyszerűen azért, mert nem volt szükség rá. Még sosem fordult elő olyan, hogy a független magyar bíróság jogerős (tehát végrehajtható és nem fellebbezhető) ítéletének egy állami szerv ellenszegült volna. Az MTVA ebben is precedenst teremtett.
Emlékezetes: még 2012 augusztusában kértük ki a több százmillió forintba kerülő Marslakók című napi szappanoperával összefüggésben a Marslakók Produkciós Kft. számára kifizetett és még kifizetni kívánt tételek listáját (a kifizetés jogcímének, valamint összegének megjelölésével), továbbá a kft. által kibocsátott számlákat. Szerettük volna megismerni a műsorgyártás megszüntetéséről szóló szerződést is. Az MTVA az adatigénylésünket megkapta, de azt még csak válaszra sem méltatta. Ezután indítottunk pert, amit előbb első, aztán másodfokon is megnyertünk.
Az ítélet a kihirdetésétől számított 15 nap elteltével emelkedik jogerőre. Amikor ez a határidő is eredménytelenül eltelt, még petíciót is indítottunk annak érdekében, hogy az MTVA adja ki végre azokat az adatokat, amelyeket egy percig sem szabadott volna titkolnia, mivel azok közérdekű adatként eleve a nyilvánosságra tartoznak. Petíciónkat több mint ezren aláírták, de ez is hatástalan maradt. Ezt követte a feljelentés, és az MTVA csak ezután tett eleget a bíróság ítéletének.
Jelentősen túlszámlázta szerződés szerinti járandóságát a Marslakók gyártója? Számos adatigénylés, három, az átlátszó által jogerősen megnyert per és egy büntetőfeljelentés után az MTVA végre közzétette alvállalkozói szerződéseit. Persze nem mindet, csak azt a hetet, amit kipereltünk belőlük. Lássuk, hogy mit kaptunk! Mi van A dal, a Fábry, a Magyarország, szeretlek!, a Maradj talpon! és az On the spot gyártására vonatkozó szerződésekben, na és persze mit és mennyiért szakértett Várhegyi Attila cége az MTVA-nak? Mindenek előtt azonban azt, hogy mennyibe került végül a Marslakók az adófizetőknek. Tovább a teljes cikkre.
A kapott adatok ismeretében nem meglepő, hogy az MTVA inkább titkolta volna a tévésorozat elkészítéséről szóló szerződéseket és számlákat, mert így ország-világ előtt kiderült: a Marslakók Kft. összesen nettó 900 millió forintért (bruttó 1,14 milliárd forintért) gyártotta le a csúfosan megbukott szappanopera első (és egyetlen) évadát, és kézzel írt számlákon bevételezett gyakran százmillió forintot is meghaladó összegeket.
Az MTVA által végül kiadott Marslakók-számlák közt itt lehet böngészni (Google Drive)
Ha egyetért azzal, hogy az MTVA számoljon el az adóforintjainkkal, írja alá a petíciónkat! | Nyomoz a rendőrség a Marslakók-ügyben | Nyomoz a rendőrség a Marslakók-ügyben | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/11/14/nyomoz-a-rendorseg-a-marslakok-ugyben/ | 2013-11-14 19:02:57 | true | null | null | atlatszo.hu |
Átalakítják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) struktúráját, az eddigi 23 helyett 7 kollégium lesz, amelyek minden fő kulturális területet lefednek - tájékoztatta az Indexet Bús Balázs, az NKA februárban menesztett, majd néhány hete újra kinevezett alelnöke.
Az alelnök szerint a 2016-os kettős felosztás, ami művészeti és nem művészeti területekre osztotta az NKA kollégiumi struktúráját, mára aktualitását vesztette. Az új művészeti tematikájú főkollégiumok a következők:
Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma;
Előadó-művészetek Kollégiuma;
Épített Örökség Kollégiuma;
Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma;
Közgyűjtemények Kollégiuma;
Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma;
Vizuális Művészetek Kollégiuma.
Bús Balázs tájékoztatása szerint a jelenlegi tagság 140 fő, a 23 kollégium fenntartása pedig megközelíti a 160 millió forintot. Hozzátette: a tagok többségének 2024. december 31-én lejár a négyéves mandátuma,
az új tagság így már az új struktúrában kezdi meg, "az eddigieknél olcsóbb, rugalmasabb és a műfaji átjárást biztosító" működését.
"Az elmúlt években láttuk, hogy a szűkebb tematikák mentén szerveződő kollégiumok munkája a források végletes elaprózódását hozta, és a támogatásokat megcsontosodott formulák mentén osztotta el. A most bevezetendő tematikus egységek a párbeszéd újraindítására sarkallják a szakmák képviselőit" - fogalmazott az NKA régi-új alelnöke.
A bizottságokba a tagok egyharmadát továbbra is a kulturális és innovációs miniszter kéri fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Bús Balázs egyúttal jelezte, 2027 végéig meghosszabbítják a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának munkáját, amelynek működése a legutolsó hároméves periódus lejártával 2024. december 31-én érne véget. | Átalakítják a Nemzeti Kulturális Alapot, 7 kollégium lesz az eddigi 23 helyett | Bús Balázs régi-új alelnök jelentette be az „olcsóbb és rugalmasabb” működést. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/atalakitjak-a-nemzeti-kulturalis-alapot-7-kollegium-lesz-az-eddigi-23-helyett-272340 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A magyarországi jogállamiság "lebontásáról" szóló könyvet mutatnak be szerdán délután három órakor az Európai Parlamentben - hívta fel a figyelmet az eseményre a Magyar Nemzet . A hazánk lejáratását célzó, évek óta zajló akciósorozat újabb epizódja önmagában nem is lenne különösebben figyelemre méltó, viszont ezúttal magyarországi politikai aktorok - köztük a kiadvány társszerkesztője, Magyar Bálint, az egykori SZDSZ meghatározó alakja - is főszerepet vállalnak, az esemény egyik szervezője pedig Magyar Péter néppárti lengyel kollégája, Michal Wawrykiewicz, aki felszólalt a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is.
A könyvbemutatót nemcsak Magyar Péterék pártcsaládja, az Európai Néppárt már említett képviselője szervezi, hanem a liberális Renew Europe egyik képviselője, Ilhan Kyuchyuk is.
A magyar együttműködők között említik Magyar Bálint mellett a szintén volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt, aki jelenleg a Connect Europe nevű szervezet elnöke.
Michal Wawrykiewicz kapcsán a Magyar Nemzet cikke megjegyzi: a lengyel néppárti EP-képviselő szerepvállalása nem véletlen, hiszen ő az a Tineke Strik mellett dolgozó politikus, aki a Magyarországot lejárató jelentések másik szerzője, brüsszeli szaknyelven: "árnyék-jelentéstevője".
A Magyar Nemzet teljes cikke, benne a Tisza Párt részéről a néppárti politika feltétel nélküli elfogadását tanúsító esetek felidézésével IDE KATTINTVA olvasható. | Közös néppárti és liberális akció hazánk ellen Brüsszelben | A hazai jogállamiság „lebontásáról” szóló könyv bemutatóját, ahol ott lesz két volt SZDSZ-es politikus is, a Renew Europe és az Európai Néppárt együtt szervezi. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyarorszag-lejaratasa-jogallamisag-europai-neppart-renew-konyvbemutato | null | true | null | null | SZOLJON |
Vida Ildikóról már hónapok óta lehetett tudni, hogy majd egyszer nem ő lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke. Majd egyszer, de senki sem tudta, pontosan mikor. Az alábbiakban összeszedjük azokat a momentumokat, amelyek a bukásához vezettek. Simicska, Goodfriend, Lázár, Varga, Orbán.
Bizalomhiány
“Lemondásomhoz az elmúlt 5 év folyamatos küzdelmei, a tavaly október óta tartó kifejezetten személyemet, családomat érintő méltatlan és alaptalan támadások, a NAV szervezetét és személyi állományát alapjaiban érintő kormányzati elképzelések, valamint a NAV életpályára tett javaslatunk elutasítása vezettek” – írta lemondó levelében Vida, két hónappal ezelőtt, május 20-án. A felmondási ideje hétfőn telt le, akkor távozott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ehhez annyit tett hozzá, hogy ezúton is köszönik Vida Ildikónak elnöki feladatainak ellátását, további munkájához pedig sok sikert kívánnak.
Semmi extra, csak lojális
Petőcz György 2001-ben szerkesztett egy könyvet, a Fidesz születéséről. Ebben megszólalnak a liberális szárny tagjai, visszaemlékeznek azok, akik ‘93 körül távoztak a pártból, többek között Fodor Gábor, Szelényi Zsuzsanna és Ungár Klára.
Kép: innen
Fodor Gábor, aki ma a Magyar Liberális Párt elnökeként képviselő, úgy emlékszik vissza Vidára – aki szintén Bibó-kolléggista volt és 1989-ben szerzett jogi diplomát –, mint aki annyira szürke volt, hogy egyetlen igazi sztori sincs vele kapcsolatban. Legfeljebb annyi, hogy már akkor is jó barátságban volt Simicska Lajossal, hozzá lojális figuraként jellemezte Fodor. Később kiderült, ez a lojalitása lett a veszte.
G*cizett a főnök, őt meg kitiltották
Február elején Simicska Lajos ugyanis nekiment korábbi barátjának, Orbán Viktornak, akivel együtt építettek fel mindent, amit aztán Simicska lerombolt, azt mondta, a hátbatámadása mögött Orbán Viktor áll, aki – idézzük – “geci”. Még annyit mondott akkor a Hír24-nek Simicska, hogy nem tudja, hogy kicsoda, de valaki el fog esni a háborúban. Úgy tűnik, ő lett az.
Nem segítette Vida karrierjét az sem, hogy a magyar korrupciós botrány részeként több NAV-os vezetővel együtt kitiltották az USA-ból. Ezt egy Magyar Nemzetes interjúban vallotta be:
„Ön azok közé tartozik, akiknek az Egyesült Államokba való beutazását az amerikai nagykövetség nemkívánatosnak minősítette?
Egyedüliként a NAV vezetői közül, vagy több kollégájával együtt?
Többen vagyunk.
Kik ők?
A többieket nem szeretném megnevezni.”
Goodfriend is megmarta
Vida pályafutásának egyik mélypontja, amikor az interjú megjelenése után néhány nappal úgy gondolta, az egészet megbeszélné André Goodfriend amerikai ügyvivővel. Előzetes értesítés nélkül, ügyvédje, Futó Barnabás társaságában érkezett az amerikai nagykövetségre, ahogy Vida akkor fogalmazott, megdöbbentő volt a számára, hogy ilyesmi egy jogállamban lehetséges, hogy valakire ujjal mutatnak.
“Kvázi egy kabátlopási ügyről van szó”, mondta és nem a bizonyítékokat követelik, amelyek alapján bármilyen eljárás indítható lenne, hanem az érintett személyeket mocskolják. Hozzátette, hogy ő és a munkatársai, de az adóhivatal egésze is bármikor áll bármilyen szakmai vizsgálat elé.
A követség felé sétálva André Goodfriend magyarul kérdezi a NAV-elnököt, hogy „beszél angolul?”, mire Vida azt válaszolja, hogy „could we have s… interpreter, tolmácsot, nagyon, kicsit”.
Eszeveszett ütemben fogynak Simicska emberei
Olyan ez, mint a Hegylakóban, úgy látszik, itt is csak egy maradhat. Korábban már megírtuk, hogy kik azok, akiket a médiavezér köreibe szokás sorolni, de már nincsenek a helyükön, itt a lista, zárójelben a távozásuk időpontjával:
Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója (júniusban)
Németh Lászlóné fejlesztési miniszter (tavaly nyáron, bár ő államtitkár maradhatott a Miniszterelnökségen)
Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója (februárban)
Dévényi Gergely, a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója (áprilisban)
Mázsi Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki rengeteg megbízást adott a Közgépnek
Nagy Sándor, a paksi atomerőmű bővítéséért létrehozott állami cég vezetője (áprilisban)
Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója (júniusban)
És tegnap Vida. Már csak a MÁV elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona van a helyén.
Két hónapig titokban
Egy július eleji kormányinfón Lázár János azt mondta:
“a NAV jelenlegi vezetői az új adóhatóság munkájában már nem fognak részt venni, van ehhez még információm, de azt nem kívánom önökkel megosztani.”
Könnyen elképzelhető tehát, hogy ha Varga Mihály nem is, de ő tudott már valamit.
Ahogy azt megírtuk, Vida május 20-án írta meg a lemondó levelét. A törvényi előírások szerint az adóhatóság elnökét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Információink szerint az előző két hónapban Vida a közvetlen munkatársai előtt is titkolta, hogy a felmondási idejét tölti, egy munkatársa a Hír24-nek csak annyit mondott “lézengett az épületben, de nem tudtuk, miért. Persze azt lehetett sejteni, hogy egyszer megy, de mindenkit meglepett, hogy két hónapig titokban tartotta ezt.”
Már keresgélnek
Vida Ildikó feladatait most Varga Árpád veszi át ideiglenesen, ő 2010 óta elnökhelyettes a szervezetnél, de már régóta tudni, keresik az új elnököt. Sokan emlegetik következő lehetséges NAV-elnökként Vida korábbi helyettesét, Kovácsics Ivánt, akit tavaly év végén mentettek fel beosztásából, indoklás nélkül. Esélyesnek tartják még Czinege Attilát, a NAV Észak-alföldi Regionális Főigazgatóság vezetőjét és Papp Istvánt is, a dél-alföldi régió főigazgatóját.
Közben kiderült, Orbán Viktor még hagyta volna a helyén Vidát, de nem a kormányfő tervei szerint alakította lemondását a korábbi NAV-elnök. A kormányfő nem szerette volna, ha méltatlan körülmények között, bukott elnökként távozik a hivatal éléről, de úgy tudni, azt Simicska Lajos környezetéből is megerősítették, a NAV-elnököt nem zsarolták a kormány részéről. Ő sokallt be és Simicska sem ragaszkodott hozzá, hogy a végletekig kitartson az adóhatóság élén.
Bukott elnökök egymást közt
Az első Orbán-kormány idején Simicska Lajost egy faxüzenettel nevezték ki az akkori APEH élére, 1998 augusztusától Vida lett az egyik helyettese, 1999-ben pedig, miután Simicskának távoznia kellett, 2002-ig ő vezette a szervezetet, 2010-től tegnapig szintén. | Vida távozása: Goodfriend megsebezte, Lázár levadászta | A NAV elnöke két hónapig úgy járt be dolgozni, hogy senki nem tudta, beadta a felmondását és távozni fog. Elege lett, a búcsúra Simicska is bólintott, de Orbán nem így tervezte. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/07/21/vida-tavozasa-goodfriend-megsebezte-lazar-levadaszta/ | 2015-07-21 17:50:53 | true | null | null | 24.hu |
A cég ezután, különböző szervezeteken és közvetítőkön keresztül pénzt utalt át a szocialista és a liberális pártnak. Hans-Peter Martin arra a kérdésre, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokban szerepelnek-e név szerint valamelyik általa megnevezett párt tisztségviselői, a következőket válaszolta: A feljegyzésekből kiderül, hogy a Strabagtól az M5-ös autópályával kapcsolatos pénzmozgások iránt különösen érdeklődött Puch László, a szocialista párt akkori pénztárosa. Ezekből teljesen világos, hogy Puch László pénzt szeretett volna kapni, és ezt nyilvánvalóan meg is kapta. (InfoRádió) | Strabag-ügy: "Puch pénzt szeretett volna kapni, és ezt meg is kapta" - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2006/09/strabag-ugy-puch-penzt-szeretett-volna-kapni-es-ezt-meg-is-kapta | 2006-09-22 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Portik-hangfelvételek: MSZP-s hátterű olajcég vezetője szervezhette meg a politikai robbantásokat
A szocialistákhoz ezer szállal kötődő, az olajmaffia legsikeresebb cégének tartott Energol Rt. egyik vezetője, D. István szervezhette meg az 1998-as választásokat beárnyékoló politikai robbantásokat – legalábbis erre lehet következtetni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által jegyzett, a PestiSrácok.hu birtokába jutott hangfelvétel-leiratokból, amelyen a leszámolások egyik kulcsfigurájának tartott Portik Tamás és volt mentora, cégtársa, Drobilich Gábor beszélgetése olvasható. D. István személye azért is érdekes, mert még az olajügyek idején a feleségénél tartott házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthető érzékeny offshore-iratokat foglaltak le a hatóságok. A két egykori barát beszélgetése emellett még igazi alvilági csemege is: szóba kerül az akkor még bujkáló szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč, két, maffiával összejátszó nyomozó, egy rendőrségről kihozott titkos vallomás és a Fenyő-gyilkosság is.
Valódi aranybányának bizonyult az a Portik Tamás körétől tavaly decemberben lefoglalt több száz órányi hangfelvétel, melynek tartalma választ adhat az 1990-es és 2000-es évek szervezett bűnözésének meghatározó mozzanataira. A hanganyagok megtalálása előtt is sokan feltételezték Portikról, hogy még a legszűkebb körben zajlott beszélgetéseket is felvette, így ezt csak erősíti az a PestiSrácok.hu által megszerzett nemzetbiztonsági leirat, amelyen Portik Tamás és energolos cégtársa, egykori mentora, Drobilich Gábor közti társalgást rögzítették.
A szöveget áttanulmányozva arra lehet következtetni, hogy a két férfi valamikor 2005-ben beszélhetett, mert Portik azt ecseteli, hogy „egy évvel később, 2006-ban jubilál”, hiszen akkor lesz tíz éve, hogy az olajügyek miatt lelépett az országból (valójában Portik 1997 őszétől bujkált). Az Energol-vezér azért kereshette fel rémülten Drobilich Gábort, mert megtudta, hogy a beszélgetés során „Foxi Maxinak”, „Fogorvosnak” becézett, az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt jogerősen elítélt, abban az időben még bujkáló Jozef Roháčot majdnem elfogták „valami majorban”.
Valami tanyán bujkált. Azt keresik égre-földre, mert ugye annak az embere, annak az embere állítólag, még egyszer mondom, állítólag csúzlizta le az embert. …Azt mondják, azt hiszik, hogy mi készítettük be. Hát csak mi tudunk róla. Nem dzsanázod? Mindenki tud róla.
– meséli riadtan Portik, mire Drobilich úgy felel, hogy már nem tartja a szlovák bérgyilkossal a kapcsolatot, utoljára három évvel ezelőtt látta, amikor Roháč testvére segítségével személyesen találkoztak Prágában:
Prágába találkoztam vele, idejött. Mit tudom én, két hét múlva felhívott (Roháč testvére – PS), vele mentem el a találkozóra, ő ő, mondta, hogy ő Prágában van, ő is ott lesz, álljak meg a Vencel téren, nem tudom melyik hotel előtt megálltam motorral, a testvérével kisétáltunk egy parkba és ott volt a barátunk is. Mit tudom én, ott voltam vele hat órán keresztül, a testvére elment és sétáltunk, csavarogtunk, satöbbi, satöbbi. És mondta, hogy majd jelentkezik, és soha többet nem jelentkezett, és adtam neki 10 ezret (eurót), de lehet, hogy 15-öt.
Ezután Portik újból előhozza, hogy meg vannak róla győződve, Rohác felnyomása az „ő okosságuk”. Arra nem tér ki, hogy kikre gondol, de feltételezhetően Roháč környezetére utalhat, akik kérik, hogy ezt oldják meg, különben „ki lesznek vasalva”, „le lesznek tartóztatva” (mármint Drobilich és Portik – PS).
A “Forradásos” és a Fenyő-ügy
A beszélgetés ideje alatt kitérnek két rendőrre: mindketten az életvédelemnél dolgoztak és segítették az olajosokat. Egyiküket „Forradásosnak” nevezték; Drobilich tőle hallotta, hogy Portikot meg akarják fogni azzal a zsarolási üggyel, amit az Energol-vezér már Gyárfás Tamásnak is megemlített. A másik „életes” rendőr pedig Drobilich szerint kihozta nekik a rendőrségről az energolosok volt katonájának, Zsóvár Imrének a több száz oldalas vallomását. Zsóvár, vagy, ahogy ők nevezték, Sír Kán, azután vallott egykori főnökei ellen, hogy valaki Szlovákiában az életére tört. A gyilkossági kísérletet túlélő férfi Portikéknak tulajdonította a támadást, ezért hosszan beszélt a szlovák és magyar hatóságoknak a leszámolásokról, köztük a Fenyő-gyilkosságról is, amit Portik szintén megemlített Drobilich Gábornak, mert aggódott, hogy „rájuk tolják” ezt az ügyet a nyomozók (a Fenyő-ügyben azóta az Energol-vezért és Gyárfást felbujtással gyanúsítják, de ők ártatlannak vallják magukat):
Portik: Jó. Mit csinálnak, ha-, mit csinálunk, ha ránk szorítják a végét(?) a Fenyő-ügyet. Akkor mit csinálunk Gabi? Azon kívül, hogy nagyon okos vagy, meg ér-, meg minden-, de mégis-, ha mégis ránk szorítják. Akkor mit csinálunk?
Drobilich: Hát magyarul, letartóztatnak. Engem.
Portik: Igen.
Drobilich: – téged nem találnak –
Portik: Hát én-, attól függ-
Drobilich: Hogy én mit csinálok?
Erre Drobilich, mintha csak megnyugtatná az őt kikérdező Portikot, hogy nem fog beszélni: „Hát én honnan, a faszom tudja miért ölték meg?! Nem is érdekel! …Énnekem soha nem mondtad, hogy ki volt!”
Majd később hasonló párbeszéd zajlik le:
Portik: Jó. Van olyan elképzelés, van egy olyan teória, azt mondták nekem, a (pillanatnyi szünet) fotóztál a rendőröknek, és te mondtad, hogy lejövök, és megbeszélem veled, tehát nem hív- (nem érthető a gondolat befejezése, mert Drobilich közbeszól)
Drobilich: De nekem nincs rendőröm, ezen túlléphetünk. Tehát ilyen teória nincs, nekem nincs rendőröm,-
Portik: Jó. Jó. Jó.
Az Energol-vezér azt is megemlíti: „azt mondták még neki”, hogy Roháč (Fenyő gyilkosa – PS) Drobilichnál bujkálhat; erre a férfi visszavágott: „De megfordítom, nálad van!”. Azt tudni kell, hogy a két egykori cégtárs viszonya ebben az időben már nem volt felhőtlen, és a közöttük lévő konfliktus később odáig fajult, hogy az Energol-per egyik tárgyalásának szünetében csaknem összeverekedtek. A leirat szerint Drobilich megerősíti abban Portikot, hogy nyugodtan „hazajöhet” (az energolost az olajügyek miatt 2003-ig körözték, de utána még évekig illegalitásban élt), a Fenyő-ügytől nem kell tartania:
De a Fenyő miatt nyugodtan , hát ő-, gyere nyugodtan haza, akkor én se lennék otthon, gondolod, hogy ez a Fenyő, amiket olvastam az újságban, fel se merül. Itt e- olvastam a Sír Kán vallomását, valóban beszélt a Fenyőről, mindenről.
Portik azért volt ennyire izgatott, mert állítása szerint a hatóság azt valószínűsíti, hogy ők ketten tudják, ki lőtt, sőt, ők adhattak erre utasítást (azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy Drobilich a Fenyő-gyilkosság idején börtönben volt, és őt ezzel a bűncselekménnyel nem is gyanúsították meg a nyomozók).
Az energolos szájából aztán elhangzik egy önbeteljesítő jóslat:
… komolyan, nem is tudom elhinni magamat, hogy ide kerültünk! Úgy érzem, mintha tíz év múlva, tudod, mi lenne a történelemkönyvbe leírva? Hogy ’95-ben összeállt egy brigád, együtt voltak, jól éltek, aztán 2010-re mindegyik hull-, hulladék.
Az Energol egyik vezetője szervezte meg a robbantásokat?
A bizalmas társalgás során kitárgyalták a húsz évvel ezelőtt történt politikai robbantás-sorozatot is. Ebben az ügyben azóta nem lát tisztán sem a közvélemény, sem a bűnüldöző hatóságok: az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, hivatalosan ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon: bomba robbant Torgyán József és Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál is.
Drobilich azonban mondott valami izgalmasat a politikai színezetű merényletekkel kapcsolatban:
Drobilich: … a D. elmesélte nekem kint az egész történetünket, ami fel sem merült, hogy a D. Pista tudja. De ezt már mondtam neked, tehát nem először hallod. Ugye? Ezt, azt, amazt, mindent, kérlek szépen. És mondtam neki, hogy te hogy-, honnan szeded ezeket a hülyeségeket? Azt mondja, Gabi, hát hogyhogy honnan? Hát, amikor bent voltál (a börtönben – PS), azt mondja, a izével megbeszéltem, megvá- a rendszer, mi szerveztük közösen a-
Portik: (közbevág, nem érthető)
Drobilich: székház (?) és ilyeneket mondott. Hát mondom, te hülye vagy, mondom, hát én nem- én nem tudok, mondom, én most hallom ezt tőled először, mondom.
Portik: Ő szervezte a székház robbantást(?) ?
Drobilich: Becsület szavamra. Igen.
Portik: Ne hülyéskedjél!
Drobilich: Én mondom. Mondom én a, – mondom a Kicsivel (Portik beceneve – PS) soha az életben nem volt ilyen dolgunk, mondom.
Portik megemlít egy volt kisgazda képviselőt, majd azt mondja, hogy „Torgyánon (Torgyán József, a Kisgazdapárt volt elnöke – PS) keresztül ment a dolog”. Erre Drobilich rávágja, hogy ez hülyeség, „nem ismeri a D. a Torgyánt”, de azt nem fejti ki, hogy szerinte akkor ki kérte fel D. Istvánt, hogy szervezze meg a robbantásokat, amennyiben Drobilich Gábor persze igazat beszélt. Portik feltehetően a „Torgyán-vonallal” házalt volna – Gyárfáson keresztül – Gyurcsánynál is, ám az úszószövetség volt elnöke azt állítja: nem közvetítette Portik kérését, és nem is mutatta őt be a volt miniszterelnöknek.
Milliárdokat kaszáltak a szocialisták ideje alatt
Visszatérve D. Istvánhoz, róla tudni kell, hogy Portik és Drobilich cégtársa volt az olajszőkítési botrányáról elhíresült Energol Rt.-ben. A férfi az Energol-perben is vádlott volt, ám végül felmentette a bíróság. Évekkel korábban a Magyar Nemzet azt írta: az olajmaffia legsikeresebb vállalkozását 1995-től a katonai titkosszolgálat szoros felügyelete alá vonta, és a cég „üzletpolitikájának” minden mozzanatáról jelenteni kellett a Katonai Biztonsági Hivatal Szovjetunióban végzett mindenható vezetőjének, a 2009-ben elhunyt Stefán Gézának, aki haláláig védte az olajosokat. A titkosszolgálati szálat csak erősíti, hogy az Energol első vezérigazgatója egy még aktív állományú nemzetbiztonsági tiszt, Kerekes István volt. A Horn-kormány idején alapított, milliárdokat kaszáló olajcég több szálon is összeért a szocialistákkal, hiszen a cég vezérigazgatója 1996 márciusától nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjáró, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelő Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte. Az MSZP-s hátteret igazolja még, hogy az Energol fő beszállítója a miskolci ETL Ipari Rt. volt, amelynek felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, Gyurcsány későbbi DK-s párttársa, szociális és munkaügyi minisztere.
Kényes iratok kerültek elő
Még érdekesebb összefüggés, amire a Nemzet egy szintén évekkel ezelőtti cikke világított rá: az energolos nyomozás során végrehajtott egyik házkutatás alkalmával Gyurcsány Ferenchez köthető offshore iratokat találtak a rendőrök. A lap azt írta: ezek az offshore iratok a korábban a volt miniszterelnökhöz köthető Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata volt, ami az olajmaffiát irányító Energol Rt. egy másik vezetőjének, D. Istvánnak a feleségénél, D. Irénnél tartott – 1997. augusztusi – házkutatásnál került elő. Talány, hogy a Gyurcsány-féle érzékeny cégirat miképpen kerülhetett az energolosokhoz.
A cikkünkben idézett leirat miatt Drobilich Gábort tanúként hallgatták ki a Fenyő-ügyben. A férfi a nyomozóknak tagadta, hogy D. István beismerte volna, hogy ő szervezte a politikai robbantás-sorozatot, ahogy arról sem tud, hogy Portiknak bármilyen köze lenne Fenyő János meggyilkolásához. | Portik-hangfelvételek: MSZP-s hátterű olajcég vezetője szervezhette meg a politikai robbantásokat | A szocialistákhoz ezer szállal kötődő, az olajmaffia legsikeresebb cégének tartott Energol Rt. egyik vezetője, D. István szervezhette meg az 1998-as választásokat beárnyékoló politikai robbantásokat – legalábbis erre lehet következtetni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által jegyzett, a PestiSrácok.hu birtokába jutott hangfelvétel-leiratokból, amelyen a leszámolások egyik kulcsfigurájának tartott Portik Tamás és volt mentora, cégtársa, Drobilich Gábor beszélgetése olvasható. […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/portik-hangfelvetelek-mszp-s-hatteru-olajceg-vezetoje-szervezhette-meg-a-politikai-robbantasokat/ | 2019-04-15 15:16:10 | true | null | null | pestisracok.hu |
egészségügy;oltóanyag;kötelező védőoltások;
2019-02-16 06:00:00
Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
A jelek szerint csendben egy kft. kezébe került a az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, amit decemberben észszerűsítés címén zártak be. Ez volt az a hely, ahol az utazási betegségek ellen nemcsak az állampolgárokat, de diplomatákat is rendszeresen oltották. Hatvan évnyi oltási adatot halmoztak fel az intézményben, így innen lehet hatósági igazolást is kérni, hogy meg van-e a szükséges oltása valakinek az aktuális utazásához. Például a sárgaláz elleni oltások, amelyek egy életre szóló védelmet jelentenek, azok is itt vannak nyilvántartva.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ, egykori ÁNTSZ hónapokig csak terelgette az érdeklődő polgárokat és újságírókat. Sőt január közepén Müller Cecília országos tisztifőorvos a Medicalonline szakportálnak még arról beszélt, hogy „az oltóközpont átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosíthatják a nevezett szolgáltatást az utazóknak.” Hihető volt, hogy az országos tiszti főorvos komolyan gondolja az újranyitást, mert közvetlenül a decemberi bezárás előtti hetekben állami tenderrel szokatlanul nagy mennyiségben, mintegy 61 millió forint értékben vásároltak oltóanyagot a központ számára.
A minap megjelent egy link az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjának az oltóközpontjukat propagáló oldalán, amely egy másik honlapra tereli az ügyfeleket, hogy ott jelentkezhetnek be a szolgáltatásra. Ez a link azonban kivisz az OEK honlapjáról az Oltócentrum.hu oldalra.
Azt, hogy ki a webcím valódi tulajdonosa, nem lehet tudni, mert a domaint egy olyan szolgáltatónál regisztrálták, amely kifejezetten azzal hirdeti magát, hogy elrejti a tulajdonosokat a nyilvánosság elől. Az új honlapon cégnévként egyedül - különösebb funkció meghatározása nélkül - az Oltóközpont Kft. szerepel, amely egyébiránt tart fenn ezen területen más helyen is magánszolgáltatást a fővárosban.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a cég tulajdonosa Kámány Zoltán Roland és Benkő Gábor.
Megkérdeztük a humán tárcát, hogy mikor, milyen nyilvános pályázattal és milyen feltételekkel privatizálták a központi utazási egészségügyi szolgáltatást, amire az alábbi választ kaptuk.
„A Nemzetközi Oltóközpont a Nemzeti Népegészségügyi Központ fenntartásában és működtetésében áll, a hatályos alapító okiratban és a működési engedélyében foglaltak szerint. Privatizációra nem került sor. Az Oltóközpont működtetését a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyében foglalt feltételekkel, közreműködő, mint egészségügyi szolgáltató látja el. Az oltóanyag készlet fölött a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik. Az Oltóközpont nem önálló szervezeti egység, korábban az Országos Közegészségügyi Intézet, ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ részeként működik, a Járványügyi Főosztályon belül.”
Ha jól értjük a hivatal körülményes válaszát, akkor sikerült egy olyan céget megbízni a feladat ellátásával, amely a piacon üzleti konkurense az állami szolgáltatónak. | Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont | Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3025730_csendben-egy-kft-hez-kerult-az-allamtol-a-specialis-es-tropusi-betegsegekre-szakosodott-oltaskozpont | 2019-02-16 06:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az ír jelöltet, Michael McGrath-t bízta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal, hogy a demokráciával, igazságossággal és jogállamisággal kapcsolatos portfóliót ellássa. McGrath a megbízatása részleteit tartalmazó küldetéslevélre is hivatkozott, amelyben politikai iránymutatásként szerepel a következő: "az uniós jogszabályok betartása előfeltétele az uniós alapok lehívásának".
A volt ír pénzügyminiszter részletezte is, hogy mit ért ez alatt. Az Európai Bizottság az elmúlt ötéves ciklusban - az első Von der Leyen-bizottság egyik vállalásaként - évente készített minden tagállamra vonatkozóan úgynevezett éves jogállamisági jelentést. (A legutóbbi itt olvasható.) Ezt egyfajta párbeszéd előzte meg, amikor az Európai Bizottság küldöttsége találkozott a tagállamok hivatalos szerveivel, de a civil szféra és a sajtó képviselőivel is. A jelentés minden évben ugyanarra a négy területre összpontosít:
Igazságügyi reformok
Korrupcióellenes keretek
A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége
Intézményi fékek és ellensúlyok
Az utóbbi két évben az Európai Bizottság már nem csak megállapításokat tett, hanem ajánlásokat is megfogalmazott, amelyeket a tagállamok vagy elfogadtak és betartottak, vagy pedig nem. Most azonban McGrath biztosjelölt kijelentette, hogy a költségvetésért felelős uniós biztossal együttműködve szeretne "szorosabb kapcsolatot a jelentés és a pénzügyi alapok lehívása között".
"Minden rendelkezésre álló eszközzel"
Ezt a meghallgatás során többször is visszatérően megerősítette. Elismerően nyilatkozott az elmúlt ciklus ezirányú fejleményeiről, például magáról a jogállamisági jelentésről, illetve az úgynevezett kondicionalitási (vagy jogállamisági) eljárásról, amelynek "köszönhető", hogy a Magyarországnak járó uniós források jelentős része nem elérhető.
"Mérhető javulást szeretnék elérni a jogállamiság területén, ezért minden rendelkezésre álló eszközt megragadok" - jelezte Michael McGrath az elkötelezettségét. Hozzátette, hogy a jogállamisági elvárások és a pénzekhez való hozzáférés közötti szoros kapcsolatnak már a következő költségvetésre vonatkozóan jelen kell lennie. McGrath több alkalommal és nagyon határozottan leszögezte, hogy egyenlő elbírálást fog alkalmazni a tagállamok között és hozzátette: "pártatlanul fogok viselkedni". Úgy véli, a jelenleg rendelkezésre álló uniós eszköztár (kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági eljárás, 7-es cikk szerint eljárás) meglehetősen sok lehetőséget tartalmaz, azonban szeretné ezek alkalmazását hatékonyabbá tenni.
"Ha a jogállamiságot nem tartják tiszteleben, minden más szétesik" - mondta a jelölt, és azt is aláhúzta, hogy egyetlen tagállam sem válogathat az uniós étlapról annak alapján, hogy melyik jogszabályt tartja be és melyiket nem.
A vita során ez a téma egy-két kivételről eltekintve szinte mindig Magyarországgal összefüggésben merült fel. A magyar kormány számára ez újabb akadályokat jelent a pénzekhez való hozzáférés során, holott a mostani helyzet is több mint aggasztó.
Fizetési felszólítás - halmozódó adósság
Az Európai Bizottság hétfőn 93 millió euró kifizetéséről szóló felszólítást küldött Magyarországnak, a 15 napos határidő november 19-én jár le. Ettől kezdve erre a pénzre is érvényes lesz az, mint ami 200 millió euró esetében már eldöntött tény: az Európai Bizottság ezeket az összegeket visszatarthatja a Magyarországnak esedékes kifizetésekből, vagyis az utófinanszírozásra benyújtott számlákból. Mindkét összeg az Európai Bíróság 2020 decemberi ítéletének semmibe vétele miatti büntetés: a 200 milliós euró egyszeri bírság mellett a bíróság napi 1 millió eurós kötbért vetett ki, mert Magyarország három és fél év alatt sem igazította a menekültügyi szabályozását az uniós normákhoz. A napi 1 milliós tétel első három havi "adagja" a 93 millió euró. Mindkét összegnél a késedelmi kamatokat is fizetni kell.
Az Európai Bíróság magyar kormány által sokat bírált ítélete - szemben a kormányzati állásponttal - nem az illegális bevándorlók feltétel nélküli beengedéséről szól, ezt ugyanis tiltja az uniós jog. Hanem azt írja elő a döntés, hogy a magyar menekültügyi eljárásban érvényesíteni kell bizonyos eljárási garanciákat, és lehetővé kell tenni a határokon a nemzetközi védelem iránti kérelem beadását, valamint a bevándorlók visszakényszerítése is tiltott az EU jog alapján.
Tízmilliárdok befagyasztva
Továbbra is érvényesek a magyar pénzekre vonatkozó egyéb korlátozások. Nagyrészt a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt továbbra is zárolnak a hétéves költségvetésből mintegy 10 milliárd eurót, illetve a helyreállítási alapok csaknem teljes összegét, ami ugyancsak közel 10 milliárd eurót tesz ki.
A magyar kormány számára a tavaly decemberben felszabadított 10,5 milliárd euró az elérhető forrás. Az ennek terhére beadott számlákból tartják majd vissza a 293 millió eurót és kamatait, azonban egyelőre nem érkeztek Brüsszelbe olyan számlák, amelyek ennek az összegnek legalább egy részére fedezetet nyújtanának. | Még szigorúbb számonkérést és pénzvisszatartást ígér a jogállamiságért felelős biztosjelölt | Az Európai Bizottság szigorítani fogja az uniós pénzekhez való hozzáférést és nagyobb hangsúlyt fektet a jogállamisági normák betartatására - ez derült ki a területért felelős unió biztosjelölt meghallgatásán. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/05/meg-szigorubb-szamonkerest-es-penzvisszatartast-iger-a-jogallamisagert-felelos-biztosjelol | null | true | null | null | Euronews |
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék néhány ponton megváltoztatta a nem jogerős határozatot korábban meghozó Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, így például a garázdaság bűncselekményét nem állapította meg. Az 1,1 millió forintos pénzbüntetés mértéke megegyezik az elsőfokú bíróság által megállapított összeggel.
A vádirat szerint Novák Előd 2019-ben festékkel rongált meg egy plakátot a XI. kerületi Budapesti Művelődési Központban.
Az országgyűlési képviselő szerint a kiállított plakát a melegpropagandához kapcsolható, ő pedig - a védekezése értelmében -a véleményét nyilvánította ki tettével. A másik esetben a politikus 2020-ban az újbudai önkormányzat épületéről távolított el egy szivárványos zászlót hasonló indokkal.
Novák Előd ellen egy harmadik esetben is eljárás indult, miután ugyancsak 2020-ban a budapesti Városházáról vette le a szivárványos zászlót. Ebben az ügyben végül jogerősen figyelmeztetésben részesítették, a bíróság megállapítása szerint ez esetben büntetés kiszabása nem volt indokolt.
A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek. A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg.
Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről. | Szivárványos zászló eltávolítása miatt pénzbüntetésre ítélték Novák Elődöt | Többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék Novák Elődöt, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/szivarvanyos-zaszlo-eltavolitasa-miatt-penzbuntetesre-iteltek-novak-elodot | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Falamon függ egy japán fametszet, Egy gonosz szellem arannyal festett maszkja. Részvéttel nézem Homloka kidagadt ereit, melyek jelzik, Milyen megerőltető gonosznak lenni. (Brecht: A gonoszság maszkja)
Mind a ketten beszédet mondtak a forradalom évfordulóján. Iványi Gábor a Nagy Imre emlékház előtt, az Orsó utcában; kint, a nyílt utcán a - nem kis részben a szónok személye előtti tisztelgés okán - spontán összeverődött tömegnek. A vezér pedig a gondosan összeválogatott, engedélyezett, sőt a megjelenésre kötelezett (ld. vízügyesek "ingyenes családi napja"), a Millenárison többszörösen ellenőrzött tömeg előtt.
Iványi szelíd, tárgyilagos beszéde a harminchárom évente elfojtott, majd kátránypapírban, kerítésdróttal körültekerten eltemetett forradalomról és elnyomásról szólt, aminek újabb állomása az elesettek és saját szegénymentő közössége megalázását tizenkét éve szakadatlan erővel képviselő emberellenes, mindenre elszánt, államhatalmi eszközöket használó ellenforradalom - amelyik őt személy szerint hosszú börtönbüntetéssel fenyegeti, akárcsak Kádár rendszere. A vezér harciasan, erejét, inait megfeszítve, minden lázálmát apokaliptikussá vetítve megüzente Brüsszelnek, az európaiaknak, valahai párt- és frakciótársainak, hogy mindhalálig megvédi - a mit is? Hát a konnektivitást, a gazdasági semlegességet, a magyar szuverenitást, meg hogy Brüsszel nem ültethet a magyarok nyakára bábkormányt, nem teheti a háború felvonulási terepévé Magyarországot.
EGY NEM EGÉSZEN ALAPTALAN GYANÚ. Amikor 2011-ben a magyar Országgyűlés, a vezér kezdeményezésére megvonta Iványi Gábor kisegyházától, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) az egyházi státust, már akkor is arra gyanakodtam, hogy ezt - jól ismerve a vezér személyi bosszúra való hajlamát, a nagyegyházaknak a kisegyházakat megfojtani akaró "versenylázát" - a vezért és köreit körüllengő ingatlanbefektetési számítások motiválják. A MET és a szegényeket, a hajléktalanokat gondozó intézmények, iskolák jelentős része Budapestnek egy olyan kerületében foglal el ugyanis meglehetősen nagy területet, amely sok befektető számára - a városrehabilitációra nyitva álló állami (uniós) támogatásokat megnyergelve - igazi aranybánya lehet.
Persze ha egy működő és hivatásában elismert, társadalmi támogatást élvező intézményt kell kiszorítani a helyéről, az egyfelől politikai feszültséget kelt, másfelől sokkal többet kell fizetni a megszerezni kívánt területekért, mint ha egy porig alázott, kisemmizett, eladósodott szervezettől szerezné meg azokat a városrész fellendítésében érdekelt befektetői csoport.
Ehhez először ugyanazt a régi fegyvert vették elő, amit a magánnyugdíjpénztárakkal szemben alkalmaztak. Szajkózni kezdték, hogy ezek a szervezetek nem karitatív célokat valósítanak meg, hanem a valóságban business egyházak, spekuláns szervezetek, ezért kell megvonni tőlük a korábban elért, élvezett jogaikat. A jogfosztás persze azonnal bevételmérsékléssel járt: a MET nem tarthatott igényt sem az egyházaknak járó pénzügyi támogatásra, sem hívei személyi adójának egy százalékára, sem pedig azokra a kedvezményekre, amelyeket a társadalmi közfeladatot (oktatást, egészségügyi és szociális ellátást) végző egyházi intézmények élveznek. A kivéreztetés elkezdődött, amit sem az egyházi státus 2021-es visszaadása, sem a strasbourgi emberi jogi bíróság kedvező döntése nem tudott sem megállítani, sem orvosolni.
Ami az utóbbi két évben történt, az a végjáték, az intézményekben lefolytatott ellenőrzéssel, a pénzügyi ellenőrzés keretében az őrizetbevétellel, a kisiskolásoknak az iskolaévet megelőző héten történt utcára tételével. Tudom, hogy ez vad feltételezés, de mindez szerintem azt szolgálja, hogy a vezér politikai családjához közelállók kezére kerüljön az Iványi Gábor erőfeszítései miatt közel négy évtizeden át működő józsefvárosi intézmények ingatlantömege.
VAN MIT FÉLTENI. A vezért nem csupán egy, hanem több évszázad választja el a konzervatívok példaképétől, Churchilltől. Nyilván Churchill is mindent megtett azért, hogy megnyerje a választásokat, hogy az általa vezetett párt továbbra is kormányozhasson. Neki azonban ez nem élet-halál kérdése volt, amit egyik mondása is bizonyít: "Leszavaztak, ezért visszavonultam vidéki birtokaimra.". Aligha hiszem, hogy a magyar vezér ma képes lenne erre a döntésre, pedig a vezér hatvanpusztai birtokai alkalmasak lennének a töprengésre, a történeti művek írására, még a festészet gyakorlására is, ahogyan azt Churchill tette Chartwellben.
A magyar vezérnél - hasonlóan barátjához, Trumphoz, aki veresége miatt híveivel megostromoltatta a Capitoliumot - nyomát se látjuk annak, hogy lelkileg készülne vagy valaha készült volna arra, mit is tenne, ha a vereség, ez a számára kellemetlen helyzet bekövetkezne. Talán éppen ez készteti arra, hogy ereje megfeszítésével, minden idegszálával újabb és újabb ellenségeket találjon, újabb és újabb személyeket (így korábban a "holland fickót", azaz Hollandia miniszterelnökét, Mark Ruttét; most az Európai Bizottság elnökét, von der Leyent; a néppárti frakció vezetőjét, Manfred Webert; Daniel Freundot, az élesen fogalmazó német zöldet, vagy más, őt kritizáló külföldi politikusokat) átkozzon ki.
Megfeszültek nyakán az inak, amikor csak szenvtelen viszontválaszra lett volna szükség a minap az Európai Parlamentben, de akkor is, amikor a szokásos pénteki rádiószózatában nem azt mutatja be, hogyan javítja a nép jólétét az intézkedéseivel, hanem azt, hogyan védi meg a pirézek meg a bogumilok támadásától a rezsicsökkentést meg a magyar családokat.
A vezér veresége esetén azonban az igazi veszteség azoknak a birtokoknak, azoknak a járadékbehajtási jogoknak az elvesztése lenne, amit politikai és saját családtagjai az ő kormányzása idején megszereztek, és ha ezek eredetét firtatná valaki - még ha a "lepapírozás" tökéletességéről meg is vagyunk győződve -, biztosan akadna nem is egy, hanem több "énekesmadár". Ezek a birtokok már több, iszonyatos erőfeszítéssel megtartott misét is megérnek.
HARC ÉS LELKI BÉKE. A vezér minden megszólalása, így a forradalom évfordulóján mondott beszéde is a harcáról ("Mein Kampf") szól. Iványi Gábor ezzel szemben azoknak az emberi méltóságáról, életük megőrzésének lehetőségéről beszél, akik elesettek, szegények, akikért a "harang szól". Akiktől az utolsó emberi méltóságot megtagadva elbúcsúzni sem lehet, hiszen arccal a föld felé, kátránypapírba csomagolva, kerítésdróttal összekötözve - ahogy Nagy Imre -, jeltelen sírba, igaz, ingyen hullanak.
Bármennyire is arra szólít fel Brecht haikuja, hogy részvéttel nézzem a gonoszt, bennem részvét a hajléktalanok, szegények, segítségre szorulók és az értük kiálló "egy igaz ember", Iványi Gábor iránt van. A gonoszt pedig, aki még tőlük is képes az állami erőszakot felhasználva rabolni, sújtsa megvetés.
- | A szelíd és a gonosz | Hosszú menetelés | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255346_a-szelid-es-a-gonosz | null | true | null | null | Népszava |
Hiába kérik a magyar ellenzéki pártok a letelepedésikötvény-program leállítását, az elbukott alkotmánymódosítás nem befolyásolja a kötvényvásárlás útján biztosított bevándorlást, így a program 2017-ben is folytatódik majd – ilyen és ehhez hasonló felhívásokkal kezdték el hirdetni a kínai vízumügynökségek a magyar kötvényprogramot. Az ügynökségek – amelyek kapcsolatban állnak a speciális papírokat közvetítő cégekkel – honlapjain is megtalálható marketingcélú felhívások a jövő év első negyedére vonatkoznak.
Kínában általános jelenség, hogy azt híresztelik: Magyarország kvóták alapján osztja ezt a lehetőséget, ezért az ügyfeleknek „sietniük kell, nehogy lemaradjanak a lehetőségről”. Ám ez nem igaz. Ráadásul az új hirdetéseket azzal egészítették ki, hogy a kötvényprogram szigorítása várható, ezért 2017 első negyedében mindenképpen érdemes élni a soha vissza nem térő lehetőséggel. Megemlítik azt is, hogy politikai és gazdasági okok miatt szigorodnak a magyar bevándorlási szabályok, de „szerencsére a sikertelen alkotmánymódosítás miatt továbbra is elérhető lesz 2017-ben is a letelepedésikötvény-program”. Az ügynökségek úgy tájékoztatják leendő ügyfeleiket, hogy jövőre csak az első negyedévben tudják garantálni a letelepedésikötvény-programban való részvétel lehetőségét, ezért nagyon gyorsan kell dönteniük, ha élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.
A hitelkonstrukció továbbra is reális lehetőség, vagyis amiről lapunk korábban beszámolt, jövőre is hozzá lehet jutni fél áron is a letelepedési engedélyhez. Lapunk legfrissebb információi szerint a Construction Bank of China nevű pénzintézeten kívül a Wing Lung Bank is részt vesz a magyar kötvényprogram finanszírozásában. Ez nem csoda, hiszen a magyar állam rendkívül magas kamatot fizet a letelepedési kötvények után, miután az erről szóló jogszabály kétszázalékos garantált hozamszintet biztosít, attól függetlenül, hogy a kamatok már ennek a tizedére csökkentek az elmúlt években. A kötvények után járó kamatot a közvetítőcégek kapják, az ebből származó haszon egy részét osztják meg a bankokkal.
A kétszázalékos kamat olyan magas, hogy sok hazai pénzintézet is szívesen fektetne magyar állampapírokba ilyen busás haszon mellett, azonban a letelepedésikötvény-programban csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt cégek vehetnek részt. Ezek a közvetítőcégek egy kivételével olyan offshore helyszíneken vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek vagy éppen Ciprus. A valódi tulajdonosi kör ismeretlen. A letelepedési kötvényprogrammal eddig 4033 külföldi szerzett tartózkodási engedélyt hazánkban, a dokumentummal szabadon utazhatnak a schengeni övezetben.
A közvetítőcégek több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 34 milliárd forint közpénz,
hiszen kamatot is fizet a magyar állam a közvetítőcégeknek, mivel hivatalosan ők jegyzik le a kötvényeket, és nem a külföldi befektető.
Eközben tegnap tartotta első ülését a letelepedési kötvények rendszerét vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság, amelyet az LMP, a Jobbik, az Együtt és a Magyar Liberális Párt hívott életre. Furcsa módon az MSZP nem vesz részt a testület munkájában, a Fidesz és a KDNP távolmaradása eleve érthető volt. A szocialisták kimaradásával azonban ellehetetlenülhet az újonnan létrehozott bizottság érdemi munkája, hiszen nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy a testületi ülésre meghívott hatóságok – mint például a bevándorlási hivatal, a titkosszolgálatok, az adósságkezelő és képviselői – meg is jelenjenek.
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az ülést követő sajtótájékoztatón bírálta, hogy nem működhetnek hivatalos parlamenti bizottságként. Szerinte ez egy MSZP–Fidesz-paktumnak köszönhető. A testület a tavaszi ülésszak végén jelentéssel szeretné zárni munkáját, addig pedig hatóságokat, a kötvénykibocsátó cégek képviselőit, politikai szereplőket hallgatnának meg. | Nem áll le a sokat bírált kötvényprogram? | Kínában már a jövő évi letelepedési csomagot hirdetik a vízumügynökségek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/11/nem-all-le-a-sokat-biralt-kotvenyprogram | 2016-11-26 16:28:23 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Civil Összefogás Fórum, illetve az azt működtető Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány gongó, azaz olyan kormányzati civil szervezet, amit általában a mienknél kevésbé demokratikus társadalmakban éri meg növeszteni egy kormánynak. Ez önmagában persze nem egy erős állítás: ez a cikk arról szól, hogy mitől gongó egy gongó, illetve hogy miért nincs a gongósággal semmi baj – már ha persze az elköltött közpénz ellenőrizhetetlenségét nem számítjuk.
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – mint a kormányt támogató civil szervezet – vagy a CÖF vezetésének közreműködésével szervezett Békemenet – mint kormánypárti tüntetés-franchise – első hallásra fából vaskarikának, a speciálisan működő magyar közélet sajátos eltévelyedésének tűnhetett. A valóságban ugyanakkor a hasonló szerveződések felbukkanása nagyon is nemzetközi jelenséggé vált az elmúlt években.
Az általában szabadnak csak némi ráhagyással nevezhető államokban felbukkanó jelenségnek neve is van: kormányzat által szervezett civil szervezet (government-organised non-governmental organisation), azaz GONGO.
A civilség, a pártfüggetlenség igényével, ígéretével vagy látszatával fellépő szervezetek kategóriákba sorolása vagy megbélyegzése sem csak magyar jelenség. A politikai pártok és a kormányzatok demokráciákban és diktatúrákban egyaránt rég felismerték, hogy egyes céljaikat hozzájuk feltétel nélkül hű vagy velük szövetséges civil szervezeteken keresztül otthon és külföldön is könnyebben elérhetik. Ez a demokráciákban is létező, a kritikát mellőző politikai szimbiózisig azonban általában csak autoriter rendszerekben jutó jelenség pedig a pártpolitikai szempontok által uralt politikai diskurzusban automatikusan magával hozza azt is, hogy a mi civilünk vagy az ellenfelet éppen bíráló civil az igazi civil, a másik civilje és a minket bíráló civil meg idegen/kormánypárti/ellenzéki érdekeket szolgál, és viszont.
Ennek a szembenállásnak az élezése persze a pártpolitika alapvető érdeke: nagy könnyebbség, ha a tartalmi vita megvívása helyett elég a megszólalót minősíteni.
Ennek megfelelően a civil szervezetekkel (angolszászul nem kormányzati szervezetekkel, azaz NGO-kkal) kapcsolatos külföldi viták egyrészt egy sor viccesen hangzó kifejezést termeltek ki a nem is annyira nem kormányzati NGO-kra, másrészt ezeket a tárgyilagosabb elemzők igyekeznek értékmentesen használni, elismerve például, hogy attól, hogy a Kínai Vöröskeresztet a kínai kormány működteti, még lehet nagyon hasznos társadalmi szerepe, sőt, konkrét ügyben igaza is, csak persze ne várjunk tőle függetlenséget.
A civil szervezetek érdekhátterének leírására bevett elnevezés például a PANGO (politikai párthoz kapcsolódó NGO), a DONGO (az adományozó által szervezett NGO) vagy a BINGO (az üzleti szereplők által működtetett NGO), a legnagyobb karriert azonban a GONGO futotta be, amit az egyszerűség kedvéért a cikk további részében gongóként köznevesítünk. A gongó egy olyan civil szervezet, amelyet valamely állam kormánya hoz létre és működtet, általában azért, hogy az hazai vagy nemzetközi szinten az adott kormányt segítő politikai tevékenységet végezzen, esetleg külföldi támogatásokat szerezzen.
Az orosz példa
A Foreign Policy egy 2009-es cikke Szaúd-Arábiától Észak-Koreáig sorolja a példákat, de kétségtelen, hogy a jelenség a legsajátosabban a magyar politikában amúgy is egyre inkább igazodási szempontnak számító Oroszországban figyelhető meg.
A gongó egyik legtisztább példája a 2005-ben alapított, a csúcsponton állítólag százezresnél is nagyobb tagsággal működő orosz Nashi (azaz Miénk) ifjúsági szervezet, amelynek létrehozását a kétezres évek elején több kelet-európai országban kitört ún. színes forradalmak előzték meg. Miközben az orosz kormány számos – nem általa létrehozott – civil szervezet életét nehezítette meg, a Nashi kiváló elfoglaltsági és (kormánypárti) tüntetési lehetőségeket biztosított a fiatalságnak – így például egy ünneplő tüntetésen Vlagyimir Putyin 55. születésnapja alkalmából.
2011-ben, amikor az orosz kormány váratlanul kormányellenes tüntetéshullámmal találta szemben magát, a Nashi volt az egyik szervezet, amelyik kormánypárti tüntetések szervezésével, illetve a választások tisztaságáért küzdő eredeti tüntetések megzavarásával igyekezett kiegyensúlyozni a helyzetet. Sajtóhírek szerint nem példátlan, hogy a hasonló oroszországi tüntetések résztvevőit pénzzel, vagy fenyegetéssel bírják rá a részvételre, a Time például arról írt, hogy egy Nashi szervezte tüntetés résztvevőit ingyen McDonald’s-gyorséttermi ebédekkel kompenzálták a fáradozásukért.
Az, hogy a Nashi az orosz kormányt támogatja, nehezen tagadható: 2012-ben feltört e-mailfiókokból kikerült levelek nyomán az derült ki, hogy a szervezet összesen tízmillió forintos nagyságrendben fizetett internetezőknek – bloggereknek, újságíróknak, egyszerű kommentelőknek – azért, hogy Putyint dicsérjék, illetve az ellenfeleit sározzák a neten.
Hivatalosan azonban az orosz állam kartávolságra áll a Nashitól. 2006-ban a BBC-nek orosz kormányzati források azt mondták, a Nashi addig kétszázötvenmillió dollár körüli összegbe került, a mozgalom vezetője, Vasily Yakemenko viszont azt állította, a pénz nem közvetlenül az államtól jön, hanem olyan üzletemberektől, akik le akarják kötelezni Putyint. És persze a mozgalom sem arról beszélt, hogy egyetlen célja Putyin hatalomban tartása, hanem hogy Oroszországot szeretnék megvédeni oligarcháktól és kommunistáktól, fasisztáktól és liberálisoktól és a külföldi – főleg amerikai – érdekektől.
Putyin fiatal támogatóinak azonban megvolt a sötét oldaluk is. A Kremlt támogató ifjúsági szervezetekről, így Nashiról is rendszeresen író Oleg Kashin újságírót 2010-ben ismeretlenek verték meg annyira, hogy három napra kómába esett. Kashin szerint Nashi-tagok lehettek a támadás mögött. A szervezet tagadta a vádakat, de Yakemenko egy blogbejegyzésben olyan “hüllőhöz" hasonlította Kashint, amelynek visszanőnek a végtagjai (az újságíró egy ujját elvesztette a támadásban, amikor felemelt kezekkel próbálta magát védeni a vasrudakkal felfegyverzett támadóktól).
A Nashi egyébként 2012-ben korrupciós és egyéb problémák nyomán feloszlott, de a modell továbbél. Oroszországban a Set (Hálózat) nevű, a vidéki, szegényebb fiatalokra célzott Nashival szemben inkább a városi fiatal középosztály megnyerésére törekvő szervezet vette át a régebbi gongó helyét.
Nem csak olyan kormányzat által szervezett civil szervezetek léteznek, amelyek a hazai eseményeket és közbeszédet akarják a kormányzatnak megfelelő irányba terelni. Egy baráti civil szervezet külföldön is jól jöhet egy kormánynak. A Foreign Policy már említett cikke arról is ír, hogy különböző országokban bejegyzett civil szervezetek sikerrel védték Kuba állam emberi jogi reputációját és lazították fel az ENSZ-ben tervezett – amúgy alaposan dokumentált jogsértésekre alapozott – szankciókat.
A magyar gongó
A választók politikai szimpátia alapján történő listázása, állami eszközökkel folytatott kormánypropaganda, extrabónusz a nyugdíjasoknak/kismamáknak közvetlenül a választások előtt – ezek a magyar politikában eredetileg az MSZP által meghonosított politikai újítások voltak, a Fidesz csak átvette, illetve tökélyre fejlesztette ezeket az amorális vagy egyenesen illegális eszközöket.
A politikai-/kampányeszközök szürkezónájában a Fidesz egyetlen igazi innovációja a CÖF létrehozása. Igaz, a CÖF-nek is van előzménye: a taxisblokád idején spontán kormánypárti tüntetést tartottak az akkor hatalmon lévő MDF szervezeteinek hathatós támogatásával. Persze a két dolog úgy viszonyul egymáshoz, mint kagylókürt a Rosetta űrszondához.
A 2002-es vereség után elindított Polgári Körök-mozgalom viszont már közvetlen előképe volt a CÖF-nek. Ebben az esetben még komoly korlátja volt a hatékonyságának, hogy a mozgalom nyíltan vállalta a pártkötődést – ebből következően az eszközzel elsősorban a pártszimpatizánsokat lehetett mozgatni. Viszont éppen az impozáns 2006-os párttüntetések magas (ha persze nem is milliós) részvétele és a polgári körök szervezésének sikerei mutatnak rá arra, hogy a Fidesznek valójában nem az egyébként is széles és jól mobilizálható aktív támogatói bázisának kiterjesztése érdekében volt szüksége új eszközökre.
Tagadhatatlanul a CÖF egyik előképe végül az egykor Pozsgay Imre vezette Hazafias Népfront – ez volt a hardcore állampárti MSZMP kispolgári arca, a párt vezető szerepét elismerő, de attól független, "a néppel a népért" jelmondatokkal operáló fiókszervezet.
A CÖF az előzményekhez képest új minőséget képvisel a politikai marketingben. Egyaránt használható politikai mozgósításra a választások közötti békeidőben és a legkeményebb kampányidőszakban. A CÖF függetlenségét talán maguk a szervezet protagonistái sem veszik komolyan: az egyértelmű politikai indíttatású és célú akciókon és nyilatkozatokon túl kemény adatok is bizonyítják a szervezet kormánypárthoz való bekötöttségét.
Mindenekelőtt a piszkos anyagiak annak ellenére is árulkodóak, hogy a CÖF, illetve az adminisztratív-pénzügyi feladatokat ellátó részlege, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a gazdálkodásáról nem sok felesleges szót veszteget, így kénytelenek vagyunk kizárólag a közhasznúsági jelentéseikre hagyatkozni, azaz az elmúlt egy évről semmit nem tudunk. Csizmadia egyébként sem szereti, ha a finanszírozásra vonatkozó kérdésekkel zaklatják, konkrét választ tőle ezekben az ügyekben még aligha kapott bárki is. Így sem titok, hogy a Fidesz pártalapítványától évről-évre tízmilliók érkeznek a CÖKÁ-hoz.
Jellemző apróság, hogy a CÖF honlapján csak a CÖKA 2012-es év mérlege olvasható, benne egy nem nevesített alapítványtól érkezett 40 milliós támogatással. A honlapon nem található, de amúgy nyilvános, 2013-ra vonatkozó beszámolóban már felsejlik a donor kiléte: "Alapítványunk (...) sikeresen pályázott a PMA-hoz." Az egyszeri CÖF-fanoknak így nem kell szembesülniük azzal, hogy abban az évben is a Fidesz pártalapítványa (Polgári Magyarországért Alapítvány) volt a CÖF egyik finanszírozója – vélhetően a pénzügyi beszámoló alapítványok adományai sorában feltüntetett 20 millió forinttal.
A 2013-as CÖKA-beszámoló egyébként kifejezetten erősre sikerült, a végén található szöveges közhasznúsági mellékletet mindenképpen eredetiben javasoljuk áttekinteni. Igaz, a feladat is embert próbáló volt: egy év alatt meghétszereződött, 46 millió forintról 310 millió forintra nőtt a szervezet költségvetése.
A szerző csúcsteljesítménye az a két bekezdés, amelyben elmagyarázza, hogy mitől volt közhasznú tevékenység a CÖF-CÖKA által lefolytatott emlékezetes, bohócos "Együtt tették tönkre az országot" kampány. Nem volt ez más, mint "támogatóink kérésére és anyagi támogatásuk erejéig" folytatott ismeretterjesztő tevékenység, amelynek költségeit nagyon derék módon elkülönítették ugyan a költségvetésben, de magában a beszámolóban sajnos nem, így ebben a részkérdésben sem látjuk tisztán a kampányfinanszírozást.
A kulcsmondat, egyben a gongóság esszenciája: "[a] nekünk meghatározott cél az volt, hogy a polgárok véleményét minél több helyen és alkalommal hozzuk nyilvánosságra, a civil kurázsi új eszközével".
Tekintettel arra, hogy a CÖF kampánya üzeneteiben tökéletesen össze volt hangolva a kormány és a kormánypárok (természetesen egymással is összehangolt) üzeneteivel, a beszámolóval még nem érintett választási évben pedig már a kormányzati és CÖF-ös kampányszövegek és a plakátdizájn is azonos volt, nem kell agykapitánynak lenni, hogy kitaláljuk, ki határozhatta meg a CÖF számára ezt a nemes ismeretterjesztési célt.
Sokakat érdeklő kérdés persze az is, hogy ki fizette a révészt, azaz kik állnak a szervezetnek 2013-ban juttatott 290 millió forintnyi adomány mögött, amiről annyit tudunk a beszámolóból, hogy 93 millió forint magánszemélyektől, 194 millió forint pedig vállalkozásoktól érkezett. Az előző évben gyűjtött 6 millió forintot némileg meghaladó, nyilvános adománygyűjtési felhívás nélkül összehozott combos magánadomány-tömeg már csak azért is igényelne valamilyen magyarázatot, mert SZJA-egyszázalékos felajánlásként – ami a tényleges társadalmi támogatottság egyik fontos indikátora – ennek az összegnek éppen az egy ezrelékét, 288 ezer forintot kapott a szervezet.
A finanszírozás és közös kampánytevékenység mellett a CÖF államszervezeti bekötöttségének harmadik pillére, hogy a CÖF elnöke, Csizmadia László a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának elnökeként osztja a támogatást a civil szervezeteknek, köztük persze olyanoknak is, amelyek a CÖF tagszervezetei.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a CÖF és a CÖKA vezetése közpénzt közvetlenül nem vesz ki a projektből, Csizmadia a NEÁ-tól is csak költségtérítést kap – ebből a kedves hangú, nekünk intézett CÖF-közleményből kiderül, hogy az "elnök, mint az egyik legnagyobb Kárpát-medencei civil szervezet vezetője, a civil társadalom jó ismerője" tavaly csak ezen a jogcímen és mindössze havi 30 ezer forint közpénzt kapott. Mi magunktól ugyan azt gondolnánk, hogy a személyi függetlenség szempontjából alighanem menthetetlen Csizmadiától elvonatkoztatva éppen az szolgálná a NEA mindenkori vezetésének függetlenségét, ha a felelősségteljes feladathoz illő tiszteletdíjból és nem magánvállalkozásaikból élnének.
Ám ettől még tény, hogy amikor a civilséget az önkéntességgel azonosító CÖF-ös kommunikáció megélhetési civilezi a munkatársait munkájukért – persze teljesen normális módon – megfizető civil szervezeteket, akkor legalább saját vezetői tekintetében következetes. (Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy mindenki ingyen dolgozna a CÖF körül: hárommillió forint bérköltséget azért a beszámoló is feltüntet, illetve az Átlátszó írta meg 2012-ben, hogy egy nőszervezeten keresztül fizetik ki a CÖF honlapját üzemeltető, a propagandamunkáért felelős Huth Gergely-céget, a Gerilla Press Kft-t. Természetesen közpénzből.)
Tény, hogy Csizmadia NEA-elnökségéből az is következik, hogy a CÖKA sem kaphat NEA-támogatásokat. (Igaz, a NEA Tanács minden évben javasolja beszámolójában ennek az összeférhetetlenségi követelménynek a megszüntetését, és hát tavaly év végén ugye a hazai költségvetési támogatásoknál az elbírálói összeférhetetlenségek majdnem meg is szűntek.)
A feladat jellegéhez és a finanszírozáshoz illően zavaros és átláthatatlan a CÖF szervezeti működése és tényleges tagsága. A 2009-ben jogelőd nélkül létrejött szervezet magát összmagyar érdekek civil megjelenítőjeként definiálja. Legitimációját egy politikai demonstrációból vezeti le, erre épült egy demonstratív találkozó, ahol számos szervezet lett tagja a CÖF-nek – igaz, jelentős részük tudtán kívül. A sajátos tagtoborzás persze nem akadályozza Csizmadia Lászlót abban, hogy továbbra is hangzatos számokat mondjon a jogi értelemben nem létező CÖF jogilag nem létező tagságáról – például abban a Barack Obamának írt (magyar nyelvű) nyílt levelében, amelyben leleplezi az ármánykodó Charles Gatit, illetve értelmezi az elnök számára az áprilisi választási eredményt.
A CÖF-fel a kormány és a Fidesz kimaxolta a "kint is vagyok, bent is vagyok"-játékot. A CÖF magát politikán kívüli civil kezdeményezésként próbálja láttatni – ez annyiban igaz, hogy a formalizált pártstruktúrán kívüli politikai szereplőről van szó.
A Fidesz részéről az előnyök számosak, de könnyen beláthatók: a NER/centrális erőtér logikájából következik, hogy a kormánypárt nem a versengő politikai szereplők egyikeként, hanem a nemzet egészének képviselőjeként konstituálja magát. A CÖF egyik funkciója, hogy kárpátmedencei-pártokfeletti-összcivilként ebben az értelmezési keretben jelenítse meg a Fidesz üzeneteit, végső soron a párt arcát, a "magyarok miniszterelnökét" is. A CÖF ugyanakkor arra is alkalmas, hogy a Fidesz ide szervezze ki a negatív kampányát – lásd a Gyurcsány-Bajnai elleni 2013-14-es plakátháború –, ezzel minimalizálva a negatív kampány rá háruló járulékos kárait.
A CÖF-nek ugyanakkor finanszírozási szempontból is hálás lehet az anyapárt: az a becslések szerint félmilliárd feletti összeg, amit a CÖF költött kampányra, a sajátos hazai kampányszabályozásnak köszönhetően nem terhelte a kormánypártok kampánybüdzséjének összegét.
A CÖF-öt lehet támogatni, szeretni vagy szórakoztatónak tartani azért, amit csinál vagy mond: velünk is előfordul, hogy egy-egy konkrét vitában velük értünk egyet. Ám azt tudni kell, hogy a CÖF gongó. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy a CÖF mögött ne állna komoly választói támogatás és valóban aktív politikai közösség: csak éppen egy fővel sem kisebb, de nem is nagyobb, mint a kormánypártok mögött.
Sepsi Tibor – Becker András – Sarkadi Nagy Márton
Az Átlátszó támogatóiról, bevételeiről és kiadásairól itt találhat tájékoztatást, a Norvég Alapból származó közpénz átlátszós projektekben való felhasználásáról pedig itt a részletes beszámoló. Ha arra kíváncsi, hogy hogyan értelmezi ezeket az adatokat a CÖF-höz közel álló, a Gerilla Press Kft. által kiadott pestisracok.hu, akkor itt a novemberi és itt egy januári cikkük a témában, ráadásul a linkek alatt az aktuális kormányzati sikerkommunikációs kampánynak a még mindig a CÖF-fel tavaly megosztott dizájnelemeket alkalmazó aktuális üzenetei is megtekinthetőek. | Békemenet, CÖF, CÖKA, Pestisrácok - mi fán terem, kinek szolgál a magyar gongó? | Békemenet, CÖF, CÖKA, Pestisrácok – mi fán terem, kinek szolgál a magyar gongó? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/02/12/bekemenet-cof-coka-pestisracok-mi-fan-terem-kinek-szolgal-a-magyar-gongo/ | 2015-02-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy tanúvallomás is elég lehet Hiszékeny letartóztatásához | Akár egy tanúvallomás is elég lehet ahhoz, hogy elítéljék vesztegetés miatt Hiszékeny Dezsőt. Magyar György ügyvéd szerint ezen az sem változtat, ha a vesztegetés végül nem történt meg. A jog ugyanis a szándékot - ha azt lehet bizonyítani - ugyanúgy bünteti. Hiszékeny Dezső továbbra is ártatlannak vallja magát. Szanyi Tibort is szerettük volna megkérdezni a történtekről, őt azonban annak ellenére sem lehetett kérdezni, hogy a 13. kerületben együtt dolgozott a gyanúba kevert képviselővel. További információ a videóban. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20140711/hiszekeny | 2014-07-12 16:34:00 | true | null | null | ATV |
|
Másodfokon is helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a kishantosi földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos perben hozott ítéletet, közölte hétfőn a törvényszék. Az elsőfokon meghozott döntésről itt írtunk.
A közlemény szerint a Fővárosi Törvényszék március 22-én hirdetett másodfokú jogerős ítéletet, amelynek szóbeli indokolása szerint sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta érdemben a keresetet, hanem eljárásjogi okból utasították el.
Az elsőfokú bíróság alapeljárásban meghozott ítéletét a másodfokú bíróság korábban részítéletével részben hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, valamint újabb határozat hozatalára utasította.
A jogerős részítélet egyúttal megállapította a földhaszonbérleti pályázaton nyertes Mező Vidék Bt. és a magyar állam által 2013-ban megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés érvénytelenségét arra tekintettel, hogy ez jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. A szerződés érvénytelenségét megállapító rendelkezéssel a Kúria is mint felülvizsgálati bíróság egyetértett. | Másodfokon is az államnak adtak igazat a Kishantos-ügyben | Másodfokon is az államnak adtak igazat a Kishantos-ügyben - Eljárási okokból utasították el a keresetet. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/03/27/kishantos_masodfok_foldhaszonberleti_palyazat/ | 2017-03-27 11:19:00 | true | null | null | Index |
Az önkormányzatok lapunkban tárgyalt megrendelései mellett egy állami cégtől, a Szerencsejáték Zrt.-től is kapott „adományokat” a Magyar Demokrata és a Heti Válasz.
Bencsik András hetilapját, a Magyar Demokratát szerfölött kedveli az állami-önkormányzati szektor. 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére” juttatott az újság kiadását „támogató” Magyar Ház Alapítványnak 3 millió forintot „nemzetpolitikai tevékenységük” előmozdítására. Ugyanazon évtől kezdődően a Papcsák Ferenc (Fidesz) vezette Zuglótól is érkeztek közpénzek Bencsikékhez, míg Pokorni Zoltán Hegyvidéke már 2009-től szerződéses viszonyban állt a lapot kiadó Artamondo Kft.-vel. Csepel a Bencsik hozzátartozóinak tulajdonában lévő Magyar Ház Kft.-t bízta meg az előző, szocialista önkormányzati vezetés bűnlajstromát összefoglaló kötet, a Vörös Csepel kiadásával. Zugló és Hegyvidék továbbra is fizet a Demokratának, bár a megállapodás a XII. kerületben visszatérő viták tárgyát képezi. De nemcsak rájuk számíthat Bencsik András lapja, hanem egy állami óriáscégre, a Szerencsejáték Zrt.-re is: 2011-ben a társaság „adománylevelet” állított ki az Artamondo Kft. részére „egyszeri, ingyenes és készpénzbeli támogatásról”. A „közérdekű cél”, amelyet a közpénznek szolgálnia kell, „a Magyar Demokrata hetilap működési költségeinek finanszírozása”. Kérdésünkre, hogy miért minősül közérdekű célnak a Magyar Demokrata megjelenése, nem kaptunk választ a Szerencsejáték Zrt.-től, arról viszont tájékoztattak bennünket, hogy az országos hetilappiac számottevő független vagy baloldali szereplőinek (Élet és Irodalom, Figyelő, Hetek, HVG, 168 Óra) az utóbbi három és fél évben bizonyosan nem adtak efféle, semmilyen ellenszolgáltatásra számot nem tartó „adományt”.
A Heti Válasz Kft.-nek két ízben is állított ki adománylevelet a kormányváltás óta a Szerencsejáték Zrt., mindkét esetben a kft. könyvkiadási terveit támogatandó. 2011 végén az Istenadta, illetve a Legendák és valóság a Pilisben című, a Heti Válasz Kiadó gondozásában megjelent munkák „kiadására, népszerűsítésére és könyvtári terjesztésére” érkezett 9 millió forint a számlájukra, majd bő egy év múlva további 6 millió 900 ezer, ezúttal a „kulturális kiadványaik megjelentetésével és terjesztésével kapcsolatos” kiadásaikra. Utóbbi összeg a Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a Pest-Budai séták című kiadvány világra jöttét mozdította elő. A cég úgy látja, hogy mivel a Heti Válasz könyvei kulturális és nem politikai tárgyú kiadványok, megjelentetésük közérdekű célnak tekinthető – és a könyvkiadás támogatása amúgy is fontos profilja a Szerencsejáték Zrt.-nek. Az utóbbi három és fél év könyvkiadási támogatásait tartalmazó táblázatukból amúgy kiderül, hogy ilyesmire a legtöbb esetben százezres nagyságrendben költ a cég, a legmagasabb megítélt összeg – a Heti Válasz pénzeit nem számítva – négymillió forint volt. 2010-től a Heti Válasz könyvkiadási tevékenységének támogatására 15 millió 900 ezer forintot fordított a Szerencsejáték Zrt., míg a könyvkiadásra fordított egyéb adományaik teljes összege 15 millió 550 ezer. Arra, hogy mi indokolta e nagyvonalúságot, nem kaptunk konkrét választ a társaságtól; mindössze annyit közöltek a Naranccsal, hogy „a Társaság Támogatási Szabályzata szerint az Elnök-vezérigazgatót egy független szakértőkből álló Társadalmi Tanácsadó Testület segíti javaslataival a támogatások odaítélésében. A Testület a támogatás típusára és összegére nézve is véleményt mond a kérelemben feltűntetett kérés/költségbecslés megvizsgálása után. A Heti Válasz kérelmében írt összeget a Testület gondos mérlegelés után elfogadta és támogatásra javasolta. A döntés meghozatalára a Társaság Elnök-vezérigazgatója jogosult, aki a javaslatot jóváhagyta”. Azt is szerettük volna tudni, miért éppen ekkora összegek szerepeltek a Heti Válasz Kft. „gondos mérlegelés után” elfogadott adománykérelmében, de Borókai Gábor főszerkesztő egyelőre nem válaszolt érdeklődésünkre. Azt is szerettük volna megtudni tőle, mi indokolja, hogy egy különlegesen tőkeerős tulajdonosi kör (a Nyerges Zsolt tulajdonolta Infocenter.hu) kezében lévő magánvállalkozás állami cégektől kérjen adományt, ráadásul olyan könyvek kiadására (például egy ismert és népszerű figurákat megszólaltató interjúkötetre), amelyek jó eséllyel megélnek a piacon. | Állami "adományok" a Demokratának és a Heti Válasznak | A Heti Válasznak és a Magyar Demokratának már megint jó. Most éppen a Szerencsejáték Zrt. tesz róla. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/allami-adomanyok-a-demokratanak-es-a-heti-valasznak-85267 | 2013-06-18 12:30:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A fő kérdés napjainkban az, hogy akarunk-e új rendszerváltást, ami egyet jelent a NER eltakarításával. És ha igen, akkor ez az akarat felülír-e minden más belpolitikai szempontot?
Például úgy két hónapja Ungár Péter az utóbbira nemmel felelt, mert azt nyilatkozta, hogy Orbánnak buknia kell, de nem mindenáron. Szerintem pedig de. Azért, mert az általuk az elmúlt másfél évtizedben véghez vitt intézményesített lopás felülír minden más politikai/kormányzati teljesítményt - az akár elismerésre alkalmasakat is.
Sokak véleményével ellentétben ehhez képest még a jövendő rendszerváltást követő kormányzás minősége is másodlagos fontosságú. Egyrészt ugyanis az előbbi nélkül az utóbbi nem valósulhat meg, másrészt példák sokasága bizonyítja, hogy bizonytalan politikai súlypontú országok köszönik, jól vannak, gazdasági mutatóik rendre és tartósan felülmúlják a mieinket, pedig nálunk másfél évtizede egy kézben van a kormányrúd. Sok országban a kormányalakítást többszáz napos alkudozás előzte meg, vagy a kormányok átlagos regnálási időtartama nem éri el az egy évet. De a legjobb példa Bulgária, ahol sok éve választás választást követ, és közben egyre jobban utolérnek, bizonyos tekintetben meghaladnak bennünket. Igaz, hogy ezeknek az országoknak nem jutott osztályrészül egy olyan hiperaktív gazdasági csúcsminiszter, aki csúfot űz a piacgazdaságból.
Ha pedig valóban rendszerváltást akarunk, akkor a jelenlegi erőviszonyok közepette nem kerülhető meg az a kérdés, hogy Orbán Viktor vagy Magyar Péter (MP) bukását tartjuk-e fontosabbnak. Persze lehet erre azt a farizeus választ adni, hogy a második kérdés nem következik az elsőből, csakhogy ez nem igaz, mert Orbán leváltására az elmúlt másfél évtizedben az első igazi esély Magyarnak adatott meg.
Vele kapcsolatban a leggyakoribb kifogás, hogy alkalmatlan a kormányzásra, amire a válasz az, hogy lehet, de ez a választásig másodlagos fontosságú. Ha a remélt politikai irányítás nem a lopásra épül, horribile dictu még valami elszámoltatásféle is lesz, az már elég indok a változásra.
Úgy tűnik, hogy a régi baloldali ellenzék (TISZA-nyelven: "óbaloldal") vezető pártja, a DK a fenti kérdésre már választ adott, mégpedig rosszat. Azért, mert Orbánról már tudjuk, mit várhatunk tőle, MP-ről még nem. Mégis, a júniusi választások óta a párthoz kötődő kommunikációs fegyverek célkeresztjében Orbán helyét Magyar foglalta el, mint ahogy a pártelnök kiterjedt írói munkásságának zöme is ellene irányult. A netes közösségi média korábban progresszívként és intellektuálisként ismert csoportjaiban (mint pl. a 121ezer tagú Európa Expressz) megjelenő posztok elsöprő többsége MP diszkreditálását célozta.
A leggyakoribb "vád" ellene, hogy korábban ő is a NER haszonélvezője volt, ami kétségtelen. Csakhogy a damaszkuszi úton Saulus/Paulus óta megszámlálhatatlanul sokan jártak (amúgy egyiküket sem kedvelem), élükön a KISZ-tisztségviselőből harcos liberálissá, abból pedig mára szélsőjobbossá alakult nagy vezetőnkkel. Viszont kétségbevonhatatlan, hogy jelenleg MP az egyetlen ember, akinek talán reális esélye van a már említett rendszerváltásra. A kérdés az, hogy ebben segíteni akarjuk-e, semlegesek maradunk, vagy éppenséggel akadályozni szeretnénk. Sajnos jelenleg a DK megmaradt szimpatizánsai részéről az utóbbi tapasztalható.
A másik gyakori kifogás vele szemben a "régi" ellenzékkel való szövetség elutasítása. Szerintem ez az egyetlen hasznos és eredményes taktika, amivel elkerüli azokat a csapdákat, amikbe pl. Márki-Zay Péter belesétált. Bármilyen szövetség azonnal okot adna az "összegyurcsányozásra", amelynek következménye a TISZA Párt akaratlan feloldódása lenne az ellenzékben, és ez az eddigi ellenzéki pártok sorsára juttatná. A szövetségnek persze remélhetőleg eljöhet az ideje, mégpedig a választások után.
Jó lenne, ha ebben az országban soha többé egy pártnak sem lenne kétharmada, mert annak pusztító hatásait másfél évtizede szenvedjük. Az lenne az ideális, ha a jövendő kormányváltó erőnek abszolút többség hiányában koalíciós szövetséges(ek)re lenne szüksége, sőt - ha már álmodik a nyomor - olyan koalíció jöhetne, amely elérhetné azt a minősített többséget, amely a jelenlegi rezsim sarkalatos törvényekből eszkábált láncainak szétszaggatásához szükséges.
Először azzal vádolták MP-t, hogy ugyanazt szajkózza, amit az "óbaloldal" már régen mond, csak tőlük nem hallotta meg a nép. Majd azzal, hogy nincs homogén, koherens programja, fontos kérdésekben nem mond határozott véleményt, ha pedig igen, akkor "felelőtlenül ígérget". Ezt hívják populizmusnak és demagógiának. Tehát populista és demagóg lenne? Hát persze! Enélkül sajnos manapság egyetlen politikusnak sincs esélye a hatalomra. Hazánkban már régen nincs, mert a választók többségét régen lebutították, de az egész világ is egyre inkább erre halad. Tudomásul kell venni, hogy az átlagos választópolgár soha nem fog száz oldalas politikai programokat tanulmányozni.
Azt is MP követőinek szemére hányták, hogy hol voltak, amikor a régi ellenzék tüntetett a rabszolgatörvény és sok más gazemberség ellen, vagy éppen a tanárokért, egészségügyiekért. Gyanúm szerint sokan közülük ott voltak a tüntetők soraiban, és éppen azért "álltak át", mert látták az eredménytelenséget.
Ebből az egyik tanulság az, hogy csak Budapesten nem lehet kormányt buktatni, mert a vidéki kistelepülések lakói többen vannak. Antall József stílusában: tetszettek volna elmenni többszáz faluba és kisteherautó platójáról hirdetni az igét! MP-nek tetszett. A valóság akkor köszöntött be, amikor ugyanazon a napon a tradicionálisan baloldali Ózdon úgy kétszázan voltak kíváncsiak a baloldal három legfontosabb személyiségének (Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes) mondanivalójára, a tradicionálisan jobboldali Debrecenben pedig tizenötezren Magyaréra. Tudom, rég elcsépelt szólam, de igaz, hogy a régi ellenzéknek volt majdnem másfél évtizede, hogy éljen azokkal az eszközökkel, amelyekkel most MP él.
MP sikerének teljes megfejtése még a jövő titka. Egy pár ötletem nekem is van. Az egyik a vitathatatlanul kimagasló kommunikációs képesség. A másik a kivételes momentum kihasználása. Ugyanis ő nem profi politikusként került a médiába, hanem a kegyelmi ügy kapcsán közzétett "magánemberi" nyilatkozata révén. A média professzionális használata már ennek a "gólhelyzetnek" a "belövése".
Ezzel kapcsolatban nincs is hiány konteókban. A legutóbbi forrása Szanyi Tibor, aki szerint Orbánék az egyébként köztudottan demokrata kötődésű (azaz Orbán-ellenfél) Meta/Facebookkal összefogásban tolják MP szekerét. Ehhez képest még soha nem volt olyan koncentrált és tömeges karaktergyilkossági kísérlet, amilyen most a NER-médiában MP ellen folyik.
Egyébként MP-re a legnagyobb veszélyt Magyar Péter jelenti. Ugyanis már többször túltolta a populizmus biciklijét, ami taszíthatja mérsékelt gondolkozású híveit. Ilyen a tisztességes médiamunkások - mint legutóbb pl. Szöllősi Györgyi - oktalan betámadása. Ha nemcsak a NER-médiának, hanem a teljes magyar médiának hadat üzen, annak a háborúnak nem ő lesz a győztese, és okkal tarthat attól, hogy ez a támogatók számában is meglátszik majd.
Széles körben elterjedt állítás az is, hogy MP a NER trójai falova, az Orbán nélküli Fidesz előfutára. De ha a régi ellenzék elgáncsolja, akkor ez soha nem derül ki, és ha nem jön helyébe olyan valaki, aki nem elhasználódott régi bútordarab, akkor marad a NER és a lopás.
Nyilvánvaló, hogy a TISZA Párt tipikus "protest párt", azaz támogatóinak többsége nem valamiért, hanem valaki (Orbán) és valami (a NER) ellen csapódott oda, és nem várható, hogy a régi ellenzék megmaradt tagjai ettől boldogok legyenek. Viszont ennek a - már csak romjaiban létező - ellenzéknek a TISZA elleni mostani harca kontraproduktív, mivel az elpártolt választóik ettől bizonyosan nem térnek vissza, legfeljebb otthon maradnak legközelebb. De legalább elérhetik, hogy a szomszéd tehene is megdögöljön, aminek hazánkban régi szép hagyományai vannak.
A szerző mérnök-közgazdász.
- | A szomszéd tehene | A fő kérdés napjainkban az, hogy akarunk-e új rendszerváltást, ami egyet jelent a NER eltakarításával. És ha igen, akkor ez az akarat felülír-e minden más belpolitikai szempontot? Például úgy két hónapja Ungár Péter az utóbbira nemmel felelt, mert azt nyilatkozta, hogy Orbánnak buknia kell, de nem mindenáron. Szerintem pedig de. Azért, mert az általuk az elmúlt másfél évtizedben véghez vitt intézményesített lopás felülír minden más politikai/kormányzati teljesítményt – az akár elismerésre alkalmasakat is. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256566_a-szomszed-tehene | null | true | null | null | Népszava |
Kaszát, aki évtizeden át az első számú vajdasági magyar politikus volt, az Agrobank szabadkai fiókintézetének volt igazgatójaként hivatali helyzettel való visszaéléssel vádolják.
Három őrizetbe vett társával együtt azzal gyanúsítják, hogy 13 millió eurót sikkasztottak el. A politikus Zoran Djindics kormányában szerb miniszterelnök-helyettes is volt. 2010-ben kizárták a VMSZ–ből, mert bírálta párttársait – emlékeztet a B92 hírportál. | Külföld: Letartóztatták Kasza Józsefet | Korrupció gyanújával a szerb rendőrség ma reggel letartóztatta Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSz) korábbi elnökét, egykori szerb miniszterelnök-helyettest. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/letartoztattak_az_egykor_legbefolyasosabb_vajdasagi_politikust-1347399 | 2012-11-20 21:59:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Tisza Szigetek jogi személyiség nélküli civil szerveződések, a tagok is civilek, és nem a párt nevében beszélnek. A megyei koordinátorok önkéntesek, ők sem párttagok - mondta a 444-nek Magyar Péter azok után, ami kedden a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülésén történt.
Ott fideszes polgármesterek is megszavazták, hogy a szervezet elnöke Dudaszeg Krisztián, Mezőkovácsháza független alpolgármestere legyen, aki a helyi Tisza Sziget alapítója. Ezt mindenki tudta róla, és egyedüli indulóként egyhangúlag támogatták. Még a pusztaottlakai polgármester, az eljárás alatt álló volt fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György is.
"Arra külön büszke vagyok, hogy Simonka György, leendő országgyűlési képviselőjelölt ellenfelem most támogatta elnökké választásomat" - kommentálta az ülésről beszámoló Magyar Narancsnak Dudaszeg, és azt mondta, "ha nem találnak nála jobbat", akkor ő lehet a Tisza Párt egyéni jelöltje a 2026-os választáson.
A lapnak többen azt mondták, Dudaszeg megválasztása politikai üzenettel ér fel, és kiolvasható belőle, hogy a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Erdős Norbertnek erősen csökkent a politikai befolyása. | Magyar Péter szerint "humbug", de akár hekkelés is lehet, hogy Tisza szigetest választottak vezetőnek fideszes polgármesterek | A pártelnök azt mondja, a Tisza Sziget tagjai civilek, és nem a párt nevében beszélnek. A megyei koordinátorok szintén önkéntesek, és nem részei a pártstruktúrának. Mindez a tisztújításig nem változik, de egyelőre a bíróság jogerős döntésére várnak. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/31/magyar-peter-szerint-humbug-de-akar-hekkeles-is-lehet-hogy-tisza-szigetest-valasztottak-vezetonek-fideszes-polgarmesterek | null | true | null | null | 444 |
2010.08.26. 22:00
Egy birtokunkba került termőföld-adásvételi szerződés arra enged következtetni, hogy egy strómanokon keresztül állami termőföldhöz jutó társaság most igyekszik visszavonhatatlanná tenni a gyanús ügyletet. Az adásvétel 2007-ben történt Bábolnán, Horváth Klára szocialista polgármester segítségével. Bár a szerződést vizsgálja az ügyészség, a helyi képviselő-testület tegnap újabb földeladásnak engedett szabad utat.
Nyílt levélben kérte Poprády Géza, a Fidesz bábolnai szervezetének elnöke és Novadovszky Nóra független polgármesterjelölt Bábolna város képviselőit arra, hogy ne szavazzák meg azt az újabb gyanús ingatlanértékesítést, amelynek tervéről lapunk tegnap számolt be. Érvelésük szerint a döntés nem lehet megalapozott, a város pedig az utolsó köztulajdonban lévő, fejlesztésre alkalmas ingatlanjait és termálkútját veszíti el általa, mégpedig kellő szakmai, pénzügyi és jogi előkészítettség, megfelelő garanciák és befektetői kötelezettségvállalás nélkül. Kérésüket nem hallgatták meg, a bábolnai képviselő-testület tegnap hat igen szavazattal, öt tartózkodás mellett hozzájárult ahhoz, hogy a város pályázaton hirdesse meg utolsó egybefüggő, nagyobb méretű termőföldvagyonát. A határozat szerint Bábolna önkormányzata pályázatot hirdet öt helyrajzi számon nyilvántartott, mintegy 90 hektáros egybefüggő területre.
Ebből két földdarab közvetlenül a város birtokában van, a többi három pedig a település százszázalékos tulajdonában lévő Bábolna Gyógyfürdő Kft. vagyonát képezi.
A tervezett kiírás szerint a területeket kizárólag egyben vásárolhatják meg az esetleges érdeklődők. Az önkormányzati választások előtt másfél hónappal nagyon sürgőssé vált a település polgármesterének az értékesítés, hiszen a tenderre, amit még ki sem hirdettek, csak augusztus 31-ig lehet jelentkezni. A nagy kapkodás azért is érdekes, mert Horváth Klára szocialista polgármester asszony a legutóbbi három önkormányzati választás mindegyikén e terület rekreációs célú fejlesztésével kampányolt, s mint egy több száz munkahelyet teremtő jövőbeni búvár- és élményfürdőcentrum lehetséges helyszíneként beszélt róla.
Kérdéseinkre, hogy mi indokolja azt, hogy rendkívüli ülésen döntsön a helyi képviselő-testület a Bábolna Gyógyfürdő Kft. és hozzátartozó földterületek eladásáról, illetve hogy miért ilyen rövid a pályázati határidő, Horváth Klára a testületi döntés utánra ígért válaszokat. Azonban sem ezen kérdésekre, sem arra nem kaptunk választ, hogy számoltak-e a szántóföldek belterületbe vonása és építési területté nyilvánítása nyomán bekövetkező értéknövekedéssel. Azt sem tudtuk meg hivatalosan, hogy valósak-e azon információk miszerint a King’s City befektetői csoport kívánja megvalósítani a területen az eredetileg Sukoróra szánt projektet. A szóban forgó termálkutat, illetve az ahhoz kapcsolódó területeket a Bábolna Zrt. 2008-as felszámolása előtt milliárdos értéken apportálták a Bábolna Gyógyfürdő (BGY) Kft.-be. Az önkormányzat a bevitt apport újraértékelésével az elmúlt napokban jelentősen csökkentette a cég törzstőkéjét. Ráadásul a tervezett pályázati kiírás szerint az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az értékesített terület egy részét hatvan napon belül belterületbe vonja, és megváltoztatja a művelési ágát is. Így válik lehetővé – s ezt a pályázat is tartalmazza –, hogy természetes személyeken kívül gazdasági társaságok, vagyis jogi személyek és értelemszerűen külföldiek is pályázhassanak. A tender esetleges nyertese már a vételár ötven százalékának megfizetésével birtokba léphet. Mindez komoly aggályokat vet fel, hiszen építési területté válásával jelentősen felértékelődhet a föld, a rövid határidő miatt pedig joggal felvethető az a kérdés, hogy esetleg nem pusztán csak egy látszatpályázatról van szó, s a háttérben már megegyeztek valamely befektetővel.
Nem véletlenül merülhetnek fel ilyen spekulációk, hiszen Horváth Klára 2007-ben már közreműködött abban, hogy egy 240 hektáros állami terület strómanokon keresztül külföldiek érdekeltségébe kerüljön. Azóta az ingatlanra hárommilliárd forintos jelzálogot bejegyző BIL Park Kft. (korábbi nevén Vivax Kft.), mintegy tulajdonosként fellépve írt levelet Horváth Klárának, kérve az önkormányzat elvi engedélyét ahhoz, hogy 40 hektáron szolárparkot létesítsen, s jelezte, hogy a fennmaradó 200 hektáros szántó értékesítése folyamatban van. A területet a két stróman magánszemélytől Tkacik Márta venné meg, amennyiben más, elővásárlási joggal rendelkező érdeklődő nem jelentkezik érte.
Jogi szakértők szerint a jelenlegi áltulajdonosok azért adják el a területet egy harmadik vevőnek, mert attól jóhiszemű vásárlóként már nem perelhető az vissza. Ez azt jelenti, hogy akármit is állapít majd meg az ügyben zajló nyomozás, a magyar állam elveszíti annak lehetőségét, hogy a földterületet visszaszerezze. Az egyetlen megoldás az lehetne, ha az ügyészség vagy a rendőrség kérésére a földhivatal elidegenítési tilalmat rendelne el. Nyílt levelében Novadovszky Nóra is arra hívta fel a helyi képviselők figyelmét, hogy az érintett ingatlannal kapcsolatban nyomozás és kormányzati átvilágítás van folyamatban, s emiatt indokoltnak nevezte, hogy az ügy tisztázásáig az elvi építési engedély megadásáról szóló kérdésről ne szavazzanak.
A tegnap sajtótájékoztatót tartó Budai Gyula miniszteri megbízott lapunk cikke nyomán úgy nyilatkozott: egyáltalán nem lepi meg, hogy Bábolna szocialista polgármestere bejelentkezett a Sukoróra tervezett King’s City-beruházásra. Hozzátette: Horváth Klára hiába tagadta korábban, hogy nem vett fel húszmilliós hitelt attól a személytől, akiknek áron alul adott haszonbérbe polgármesterként 90 hektár bábolnai földterületet, mivel egy írásszakértői véleményből egyértelműen kiderül, hogy az ő aláírása szerepel a kölcsönszerződésen. Budai Gyula hangsúlyozta, hogy Horváth Klára e nagy összegű kölcsönt nem tüntette fel képviselői vagyonnyilatkozatában, amiért az ügyben újabb bűncselekmény gyanúja merül fel, mégpedig közokirat-hamisításé. | Elkótyavetyélik a bábolnai földeket? | Egy birtokunkba került termőföld-adásvételi szerződés arra enged következtetni, hogy egy strómanokon keresztül állami termőföldhöz jutó társaság most igyekszik visszavonhatatlanná tenni a gyanús ügyletet. Az adásvétel 2007-ben történt Bábolnán, Horváth Klára szocialista polgármester segítségével. Bár a szerződést vizsgálja az ügyészség, a helyi képviselő-testület tegnap újabb földeladásnak engedett szabad utat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/08/Elkotyavetyelik-a-babolnai-foldeket | 2010-08-17 09:04:02 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Három hónappal meghosszabbította a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető találkozóinak ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.
Nagy Andrea, az ügyészség szóvivője az MTI megkeresésére hétfőn azt közölte, hogy az ügyben a nyomozás határidejét november 7-ig hosszabbították meg.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában.
A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartotta meg alakuló ülését.
A ténymegállapító albizottság legutóbbi, július 15-ei ülésén döntöttek arról, milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. Az első meghallgatást augusztus 27-én tartják. Döntöttek továbbá a meghallgatandók első köréről is. Mile Lajos, LMP-s politikus, a testület elnöke elmondta: első körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg és alulról felfelé haladó logika szerint később politikai szereplőket is meghallgathatnak. Hozzátette, hogy Portik Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja az albizottság. | Novemberig nyomoznak Portik és Laborc után | Három hónappal meghosszabbította a nyomozást az ügyészség Portik Tamás és Laborc Sándor találkozói miatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/8/novemberig-nyomoznak-portik-es-laborc-utan | 2013-08-05 10:52:00 | true | null | null | Origo |
Eurómilliókért utaztak magánrepülőgépeken, laktak luxusszállodákban és szerveztek koktélpartikat az Európai Bizottság tagjai – derül ki egy oknyomozó újságírással foglalkozó brit szervezet kutatásaiból. Különösen kínos az adófizetők pénzének „nagyvonalú” felhasználása, miközben az EU-tagállamok fájdalmas költségvetési megszorításokra kényszerülnek.
– A legnagyobb kihívás az volt, hogy világos és érthető információkat szedjünk ki az Európai Bizottságból – mondja lapunknak Caelainn Barr, az Oknyomozó Újságírás Hivatala (Bureau of Investigative Journalism) nonprofit szervezet munkatársa. – Előfordult, hogy csak három hónap után kaptunk választ egy-egy kérdésre, de a bizottság illetékesei sokszor inkább megkerülték a választ, vagy azt kérték, hogy tekintsük az ügyet lezártnak.
Nem csoda, hogy ódzkodtak pontos felvilágosítást adni. Napvilágra került például, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és nyolc munkatársa 28 ezer eurós (7,2 millió forintos) szállodaszámlát produkáltak, amikor négy éjszakára egy ENSZ-tanácskozásra utaztak az Egyesült Államokba. A New York Peninsula Hotelben átlagosan 780 eurót (200 ezer forintot) kóstál egy lakosztály éjszakánként.
Az sem a spórolásról tanúskodik, hogy 2009-ben 300 ezer eurót (77 millió forintot) költött a brüsszeli bizottság „koktélpartiként” számon tartott eseményekre. A legelegánsabbra alighanem egy 75 ezer eurós (húszmillió forintos) fogadás sikeredett egy amszterdami tudományos konferencián. Az EU-biztosok a közlekedésnél is szeretnek egy bizonyos színvonalat tartani: 2006 és 2010 között 7,5 millió euróért (kétmilliárd forintért) repkedtek magángépeken.
– Nem az euroszkeptikusoknak akarunk muníciót adni. Egyetlen célunk, hogy nagyobb átláthatóságot érjünk el az EU-pénzek elköltésében – magyarázza Caelainn Barr. A nagyobb nyitottságra annak ellenére szükség van, hogy az adatok elvileg elérhetők az Európai Bizottság honlapján (ec.europa.eu), a Financial Transparency System (Pénzügyi Átláthatósági Rendszer) nevű oldalon. Ott azonban éppen a transzparencia hiányzik, az uniós illetékesek pedig mindent megtettek a közérthető számsorok eltitkolásáért.
Az ötcsillagos üdülőhelyeket akkor sem sajnálták maguktól az Európai Bizottság vezető tisztségviselői, ha olyan egzotikus helyeken jártak „szakmai úton”, mint Pápua-Új-Guinea, Vietnam vagy Ghana. A vietnami Palm Garden Resortban egyszer 44 fős delegációt szállásoltak el, amelynek tagjai a „nemzetközi együttműködés elősegítését” célul tűző eseményen vettek részt. Egy bizottsági szóvivő közölte, hogy továbbképzésekről volt szó.
Hiába próbáltak részleteket megtudni a magánrepülőkről és a hotelköltségekről EP-képviselők. Martin Ehrehauser, az Európai Parlament osztrák törvényhozója háromszor is feltette ugyanazt a kérdést a bizottságnak, mire nagy nehezen választ kapott – de mindjárt az értésére adták, hogy az Európai Bizottság „nem kezd hosszas nyomozásba a kiadásokról, egyéb prioritások miatt”. Ehrehauser szerint ezzel a hozzáállással egy dolgot lehet elérni: az átlagpolgár és az uniós bürokrácia közötti szakadékot növelni.
Barroso: két kézzel szórt pénz | Külföld: Irány a luxushotel - magángéppel! | Eurómilliókért utaztak magánrepülőgépeken, laktak luxusszállodákban és szerveztek koktélpartikat az Európai Bizottság tagjai – derül ki egy oknyomozó újságírással foglalkozó brit szervezet kutatásaiból. Különösen kínos az adófizetők pénzének „nagyvonalú” felhasználása, miközben az EU-tagállamok fájdalmas költségvetési megszorításokra kényszerülnek. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20110616-irany_a_luxushotel___magangeppel-1104211 | 2011-06-16 10:12:23 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az ellenzéki pártoktól azt kérdeztük, mi az álláspontjuk a Hernádi Zsoltra kiadott nemzetközi körözésről. Megkérdeztük, az Interpol elfogatóparancsa után szerintük ki kellene-e adni Horvátországnak a Mol elnök-vezérigazgatóját. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan reagálnak a kormány közleményére, az INA-részvények esetleges eladására vonatkozó utasításra, valamint a „Mol-t és Magyarországot ért sérelmek″ miatti polgári és büntetőjogi lépések esetleges megtételére.
A Magyar Szocialista Párt nem kíván a témában nyilatkozni.
A Demokratikus Koalíció egyelőre nem válaszolt megkeresésünkre.
Érdemben először az LMP reagált: szerintük „a zavaros ügy feltárása, az INA-részesedés megvásárlásának körülményeinek tisztázása országos érdek″, ezért a párt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. Szerintük "aki ezt a vizsgálóbizottságot nem támogatja, az valószínűleg simlis az ügyben".
Az Együtt-PM Szövetség azt válaszolta: "Hiszünk Hernádi Zsolt ártatlanságában, minden ismeretünk ezt támasztja alá." Az INA-részvényekkel kapcsolatos stratégiai döntést (lévén szó tőzsdén jegyzett magánvállalkozásról) a részvényeseknek kell meghozniuk, magyarázták. Szerintük a magyar állam akkor jár el helyesen, ha ebben mint részvényes képviseli az állam érdekeit. "Amennyiben beigazolódik az, hogy a horvát kormány a szokásos gazdasági eszközökön túl nyomást gyakorol Magyarországra, akkor a magyar kormány helyesen teszi, ha maga is kész politikai válaszok megfogalmazására" - írták. | Bajnaiék hisznek Hernádi ártatlanságában | Bajnaiék hisznek Hernádi ártatlanságában - Az MSZP nem kíván a témában nyilatkozni. Az LMP parlamenti vizsgálóbizottságot akar. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/10/02/hallgat_a_baloldal_a_hernadi-ugyrol/ | 2013-10-02 18:01:00 | true | null | null | Index |
Tatabányai gyerekek nyári táboroztatása is szóba került a képviselők október 24-i ülésén. A kormánypárti képviselő szerint saját frakciója aratott győzelmet Szücsné Posztovics Ilona polgármester felett.
Balatonakalin működött az önkormányzat saját ifjúsági tábora , ahol a tatabányai gyermekek nyaraltak az elmúlt 3 év kivételével. A tábor ugyanis felújításra vár, aminek szükségéről még 2018-ban döntöttek a képviselők.
Az önkormányzat fejlesztési koncepciója szerint 1,9 milliárdos beruházásra lett volna szükség, ami nem kezdődött el. 2022-ben ismét megerősödött a fejlesztésre vonatkozó képviselői döntés, de forrás hiányában nem kezdődtek meg a munkálatok. Ezért született egy megoldás, hogy Pálkövén nyitnak új intézményt, ahol két év alatt csaknem 400 gyermek táborozhatott.
A pálkövei táboroztatásra 15 milliós forrást különítenek el 2025-re, de intézmények, szervezetek táboroztatását 3 millió forinttal támogatnák az előterjesztés szerint. Szücsné Posztovics Ilona polgármester eredetileg kevesebbet szánt volna a táboroztatásra, de Zsidek Ferenc (Együtt Tatabányáért) módosító javaslatát elfogadva kiegészült az összeg. Bereznai Csaba (Fidesz-KDNP) a négy évvel ezelőtti állapotot látta felvillanni, amikor a polgármester és saját frakciója között adódott némi nézeteltérés. - Gratulálok a frakció győzelméhez a polgármester felett! - zárta szavait a kormánypárti képviselő. Arra viszont nem jött válasz, hogy mi lesz Balatonakalival. | A tatabányai gyermekek táboroztatása volt a téma | Több érdekes napirend megvitatása várt a tatabányai képviselőkre októberi ülésükön. Egyetlen nézeteltérésre okot adó napirend volt: a tatabányai gyermekek jövő évi táboroztatási lehetősége. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/tatabanya-tabor-felujitas | null | true | null | null | KEMMA |
A Fidesz lerövidítené a kampányidőszakot: úgy módosítaná ugyanis a választási eljárásról szóló törvényt, hogy a választást – a jelenleg hatályos 72 nap helyett – legkésőbb 30 nappal a szavazás napja előtt kelljen kitűzni. Kampánycsendsértésnek csak azt az esetet minősítenék, ha a szavazók választói akaratát a sajtó útján és más elektronikus úton befolyásolják.
Kampányszámla és nyilvánosság
Az ellenzéki képviselők javasolják a kampányszámla bevezetését, amely szerint a jelölt, illetve a jelölő szervezet a kampány költségeinek fedezésére külön bankszámlát lenne köteles nyitni. Erről kellene kiegyenlíteni például a plakát és szórólap előállításának, plakát elhelyezésére szolgáló felület használatának, valamint választási gyűlés céljára szolgáló helyszín bérletének az árát. Külön rendelkeznek az állami vezetőkről, akik esetében minden, a választási kampány ideje alatt – a választással kapcsolatban – felmerült kiadást az érintett jelöltnek, illetve jelölő szervezetnek a kampányszámláról kellene kifizetnie.
A számlavezető hitelintézetnek a kampányszámláról a választási kampány ideje alatt a számlatulajdonos, valamint az Állami Számvevőszék részére hetente kellene küldenie bankszámlakivonatot.
Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás utáni 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kellene hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.
A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy kampányidőszakban országos kereskedelmi médiumokban a jelölő szervezetek nem adhatnának fel hirdetéseket.
“Kormánystop” a minisztériumoknak, állami cégeknek
Az indítványnak része a “kormánystop” intézményének bevezetése, amely – Nyitrai Zsolt korábbi szavai szerint – azt jelenti, hogy a kormányzat, a minisztériumok, az állami részvétellel működő vállalatok egy meghatározott időszakban nem adhatnának fel önmagukat népszerűsítő hirdetéseket. A “kormánystop” időszaka az Országgyűlés megválasztását követő negyedik év január elsejétől lépne hatályba.
A részletes indoklás szerint a javaslat kiiktatná “a választási csalásra is lehetőséget adó és egyébként is pazarlást jelentő, a választás lebonyolítása szempontjából teljesen felesleges” borítékot.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján közölte: a Fidesz és a KDNP nem támogatja azt a javaslatot, hogy a pártok kampányra fordítható költési keretét akár ötszörösére emeljék meg, ehelyett inkább olcsóbb és rövidebb kampányra lenne szükség.
Múlt hétfőn nem született megállapodás a parlamenti pártok között arról, hogy tudnák-e támogatni a Transparency International Magyarország és a Freedom House Europe kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatának szövegét az Országgyűlésben. A két társadalmi szervezet törvénytervezetében szerepel többek közt az: a jelenlegi egymillió forint helyett képviselőjelöltenként ötmillió forintot lehessen a kampányra fordítani. | "Kormánystopot" akar a Fidesz | Benyújtotta hétfőn törvénymódosítási javaslatát a Fidesz annak érdekében, hogy "olcsóbb és átláthatóbb" legyen a választási kampány. A Nyitrai Zsolt és Répássy Róbert jegyezte indítvány bevezetné a kampányszámlát, a "kormánystopot", és változtatna a kampánycsend megsértésének jelenlegi szabályozásán is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2009/11/02/kormanystopot_akar_fidesz/ | 2009-11-02 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nemcsak felfüggesztette párttagságát a korrupciógyanús ügybe keveredett szocialista Wieszt János, hanem kilép a Fővárosi Közgyűlés és a XI. kerületi képviselő-testület MSZP-frakciójából is – ezt tegnap közleményben jelentette be a szocialista politikus, akit a hét végén mandátumairól való lemondásra szólított fel pártja elnöksége. Wieszt, aki Újbudán vagyongazdálkodási bizottsági elnök és frakcióvezető is volt, leszögezte: „Önkormányzati képviselői mandátumomról és az általam viselt tisztségekről nem mondok le, mivel ezzel azt a hamis látszatot kelteném, hogy elismerem bűnösségemet. Nem. Ártatlan vagyok és áldozat.” – Mivel látom, hogy személyem tehertétellé vált a szocialista párt számára, ezért nem kívánok indulni a 2010-es önkormányzati választásokon – fűzte hozzá.
Mint ismeretes, a Fidesz által nyilvánosságra hozott videofelvétel alapján a becslések szerint havonta milliókat kereső szocialista 2,2 millió forint kenőpénzt vett át egy vállalkozótól.
– A rólam készült felvétel hazug, manipulatív és szerkesztett, egyetlen célja a lejáratásom. Megdönthetetlen bizonyítékaim vannak, hogy Kupper András vádjai hamisak – írta a Fidesz XI. kerületi frakcióvezetőjéről Wieszt János, aki a minap már kölcsönnek nevezte az átvett összeget. Kupper a felvételről csak annyit állított, hogy az önmagáért beszél. Szerinte az erkölcsi tartását vesztett MSZP-s most őt akarja besározni, de inkább le kellene mondania, mert képviselői esküjével ellentétes, amit ország-világ láthatott.
Nyakó István, az MSZP szóvivője elismerte, Wieszt Jánostól nem ezt várták. – A közéletből is távoznia kellene, azonban lemondatni jog szerint nem tudjuk – tette hozzá. Szerinte már nincs politikai jelentősége, hogy egy-két ülésen még szavazataival kisegítheti a főváros és a kerület balliberális vezetőit.
Tafferner Éva, a BRFK szóvivője közölte: a vesztegetés miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozásban jelenleg a videofelvételt vizsgálják. | Wieszt kilép, de marad | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/wieszt-kilep-de-marad | 2010-06-01 09:42:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Kúria megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság határozatát, és hitelesítette a budapesti olimpiáról szóló népszavazási kérdést.
A kérdés így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?" kérdést hitelesíti.
A Kúria elrendelte, hogy a végzést közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és további jogorvoslatnak nincs helye.
Érdekesség, hogy az erről döntő bírói tanács elnöke Varga Zs. András, a Kúria elnöke volt.
A Fővárosi Választási Bizottság lényegében arra hivatkozva utasította el a kérdés hitelesítését, hogy az nem elég pontos és egyértelmű.
A Kúria ezzel szemben azt mondja, "a kérelmező által népszavazásra javasolt kérdés a választópolgár számára egyértelmű, világos, megfelel a magyar nyelv szabályainak, közérthető, kizárólag egyféleképpen értelmezhető."
Hadházy Ákos a 444-nek azt mondta, egy alkotmánybírósági körre még van lehetőség, úgyhogy "hiszi, ha látja", hogy valóban lehet népszavazást tartani.
Ha a kérdés eldőlt, elkezdik az aláírásgyűjtést, de a Fővárosi Közgyűlés is kiírhatná a népszavazást. | Mégis lehet népszavazás a budapesti olimpiáról | A Kúria vezetője, Varga Zs. András volt az erről döntő tanács elnöke. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/megis-lehet-nepszavazas-a-budapesti-olimpiarol | null | true | null | null | 444 |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében, nyolc emberrel szemben, közölte a főügyészség pénteken. A tájékoztatás szerint a Fővárosi Főügyészség csütörtökön nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Bíróságon.
Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány kuratóriumának elnökét - akit az ügyészség F. Lászlóként nevez meg - és hét társát "az Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és a vele kapcsolatban álló további gazdasági társaságok gazdálkodásával összefüggésben elkövetett, a vámbevételt 1,16 milliárd forint összeggel csökkentő" csempészettel, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét ember ellen tavaly áprilisban.
A vám- és pénzügyőrség akkor azt közölte, hogy 2007. április 13-án több budapesti vállalkozásnál és egy kiemelten közhasznú alapítványnál tartottak házkutatást. A nyomozás adatai szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetői kör Magyarország európai uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.
A vámosok szerint az elkövetők csaknem 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Európai Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfa-mentesen vámkezeltették azokat. Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesítette. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.
A VPOP akkori rendészeti főigazgatója, Bencze József - aki azóta országos rendőrfőkapitány lett - egy tavaly sajtóbeszélgetésen azt mondta, az alapítványi elnök mellett cégvezetők és vámügyintézők a gyanúsítottak. Hangsúlyozta, nem vámosokról, hanem olyan vámügyintézőkről van szó, akik az ügyletekben segítettek.
A gyanúsítottak között volt Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője (aki azóta távozott az alapítványtól) és az alapítvány jogtanácsosa - az NBH egy volt munkatársa -, akik ellen nem indult büntetőeljárás.
Ellenzéki kezdeményezésre parlamenti vizsgálóbizottság is alakult az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára. A januárban elfogadott közös jelentés - amelyet egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadott el - megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak, de az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen kockázatos volt. | Vádemelés az Egymásért Alapítvány ügyében | Vádemelés az Egymásért Alapítvány ügyében - A főügyészség nyolc embert vádol csempészettel, sikkasztással és más bűncselekményekkel. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/egym0718/ | 2008-07-18 00:00:00 | true | null | null | Index |
Hétfőn képes lehetsz arra, hogy jobban az emberek szándékai mögé láss, ezért észreveszed azt is, ami nem fog tetszeni. Ez pedig kisebb nézeteltéréseket, konfliktusokat eredményezhet.
Bármilyen döntésre készülsz, jobb, ha még egy-két hetet kivársz vele. A halogatás taktikája nem a döntés elmismásolása miatt szükséges, hanem azért, mert bizonyos dolgokat még nem látsz teljesen tisztán. Még nem minden tárult fel a szemed előtt...
Hétfőn bátorságban nem lesz hiányod, na de az elvakultsággal azért mindenképpen vigyáznod kellene. Csak annyi kockázatot vállalj, aminek a következményeit is viselni tudod, ha mégis balul sülne el...
Hétfőn jól teszed, ha tudatosan kerülsz minden konfrontálódást. Inkább térj ki a lehetséges ellenségeskedők elől a munkahely folyosóján, és kerüld a vitatkozást a főnököddel is. Most ugyanis lehet, hogy túlzásba esnél. Annak meg nem lehet jó vége...
Ne kapkodj! Nem érdemes elhamarkodott döntéseket hoznod, különösen, ha magad is érzed, hogy ezáltal későbbi jó lehetőségektől vágod el magad. Inkább még egy darabig válaszd a visszahúzódást. Legyél bölcs, maradj a háttérben!
Önts tiszta vizet a pohárba valamivel/valakivel kapcsolatban. Lehetséges, hogy kipakolsz a kedvesednek, mert nem akarod tovább belül őrizni a felhalmozott sérelmeket. Csodálkozni fogsz, hogy ez mekkora megkönnyebbüléssel jár. A másik talán nem is tudta, mennyire megbántott korábban téged.
Ha úgy látod, hogy valahol nem becsülnek eléggé, harcolj, de nemes ellenfélként, ahogy az hozzád illik. Ha belemész mindenféle kicsinyes játszmákba, akkor még veszíthetsz is. Te mindig tisztességes vagy, és éppen emiatt néznek fel rád mások.
Érzed már, hogy az erő veled van, és most képes vagy megvalósítani a régi terveidet. Lehet azonban ezekben a tervekben némi túlzás is. Válogasd meg az eszközeidet, a megvalósítás szelídebb, ámbár lassabb útját járd inkább!
Ha segítséget adsz egy elesett embernek, azzal épp annyit érsz el, ha nem többet, mintha te kapnál segítséget másoktól. Nagyot nőhetsz ebben a tettben, és közben az önbizalmad is megerősödik. Ráadásul szerzel magadnak valakit, aki őszintén hálatelt szívvel gondol rád. Kell ennél több?
Nem kellene rettegni attól, hogy megmutasd az érzéseidet. Te nagyon jól tudod, miként tehetsz különbséget jó és rossz között, és ennek végre hangot is adhatsz. Akár a főnökeid előtt is. Ami jogos, az úgyis győzni fog előbb-utóbb.
Hétfőn az a fontos, hogy ne őrizz haragot a szívedben! Ha valamelyik régi ismerősöd békejobbot nyújt, s fel akarja frissíteni a rég elveszett barátságot, hagyd magad kiengesztelni. Meglátod, ezután te is könnyebbnek fogod érezni a lelked.
Igazán remek napra számíthatsz. A tüzes Oroszlán-Mars energiáinak köszönhetően előbújsz végre a csigaházból. Ha még keresed a párodat, lehet, épp mostanában ismerkedhetsz meg valakivel, és ez valami varázslatos lehet. Persze csak akkor, ha engeded magad elvarázsolni. Higgy és bizakodj!
Hétfőn képes lehetsz arra, hogy jobban az emberek szándékai mögé láss, ezért észreveszed azt is, ami nem fog tetszeni. Ez pedig kisebb nézeteltéréseket, konfliktusokat eredményezhet.
Bármilyen döntésre készülsz, jobb, ha még egy-két hetet kivársz vele. A halogatás taktikája nem a döntés elmismásolása miatt szükséges, hanem azért, mert bizonyos dolgokat még nem látsz teljesen tisztán. Még nem minden tárult fel a szemed előtt...
Hétfőn bátorságban nem lesz hiányod, na de az elvakultsággal azért mindenképpen vigyáznod kellene. Csak annyi kockázatot vállalj, aminek a következményeit is viselni tudod, ha mégis balul sülne el... | ZAOL - Hozzájutottunk a titkos szerződéshez! | Titkos szerződés, ami nem is olyan titkos, szakmai és politikai viták, vádak az EU-s pénzek esetleges lenyúlása kapcsán és félelem: vajon megmarad-e az EU-tól kapott Zalaispás pénz és vajon kell-e fizetni a titkos paktum tartalmának nyilvánosságra kerülése miatt? A teljes cikk itt! | null | 1 | https://www.zaol.hu/cimlapon/2007/10/hozzajutottunk-a-titkos-szerzodeshez | 2007-10-12 00:00:00 | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
A lap szerint a jövőben az éves jogállamisági jelentésben külön fejezetet fog kapni a belső piacot érintő ügyek kérdése - írta Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosjelölt.
A héten az Európai Parlament ugyanis írásban kérdezte a következő Európai Bizottság jelöltjeit a novemberi szóbeli meghallgatás előtt, és válaszában McGrath hangsúlyozta, a jogbiztonságnak, a törvény előtti egyenlőségnek és a korrupció elleni harcnak közvetlen gazdasági relevanciájuk van: hatással vannak a befektetésekre, a versenyképességre és a munkahelyekre.
Jelenleg az éves jogállamisági jelentés négy területet ölel föl (média szabadsága, bíróságok függetlensége, korrupció elleni harc, fékek és ellensúlyok rendszere), ehhez csatlakozna az új fejezet. Bár Ursula von der Leyen jelezte, szeretné, ha a jelentésnek közvetlenebb kapcsolata lenne az uniós támogatások kifizetésével, a konkrétumokra még várni kell.
Az EU többször kifogásolta, hogy az Orbán-kormány adminisztratív vagy jogi eszközökkel hozott bizonyos cégeket versenyelőnybe. A kormány által stratégiainak titulált szektorokban a kimondott cél a külföldi tulajdonosok kiszorítása. Az ellensúlyokat, hatósági vizsgálatokat pedig gyakran előre kizárják, ami a jogbiztonságot és magát a jogállamiságot is gyengíti a kritikusok szerint. | Újabb pénzeket vonhatnak el Magyarországtól Orbánék intézkedései miatt | Újabb pénzmegvonással sújthatja az Európai Unió Magyarországot a kormány piactorzító intézkedései miatt. A Népszava brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írja: elképzelhető, hogy az uniós támogatások kifizetését összekapcsolják a jogállami normák teljesítésével. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/ujabb-penzeket-vonhatnak-el-magyarorszagtol-orbanek-intezkedesei-miatt/438999 | null | true | null | null | Hírklikk |
Mészáros Lőrinc, Jellinek Dániel vagy Rogán Antal környezete is jól járhat a felszámolók kiválasztásával. Az eljárás tisztaságát részben már egy bírósági ítélet is megkérdőjelezte. | A felszámolói piacot is kiszervezte magának a NER-elit | Mészáros Lőrinc, Jellinek Dániel vagy Rogán Antal környezete is jól járhat a felszámolók kiválasztásával. Az eljárás tisztaságát részben már egy bírósági ítélet is megkérdőjelezte. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202207__felszamoloi_per__elonyben_aner__megszerzett_vagyonok__lejt_a_palyazat | 2022-02-22 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a BKV Zrt. és négy gazdasági társaság közötti szerződéseket ismertette.
A Pont EZ Kft.-vel 2007. november 14-én létrejött szerződés értelmében november 15-ig kellett elkészíteni egy A BKV Zrt. a közösségi közlekedés javításáért - A pozitív imázs kialakításának lehetőségei, eszközei a sajtóban című 30 oldalas tanulmányt.
A vádirat szerint a cég november 15-én már be is nyújtotta a bruttó hárommillió forintról kiállított számlát és a teljesítésigazolást, amely szerint a 40 oldalas tanulmányt 2007. november 14-én - a szerződéskötés napján - bemutatták és elfogadták.
Egy korábbi tárgyalási napon elhangzott: a közlekedési vállalat 2007 elején felmondta a Pont EZ Kft.-vel korábban megkötött szerződést, ezután az ötödrendű vádlott, a Hagyó Miklós kabinetjében dolgozó L. Ottó közölte a nyolcadrendű vádlottal, R. Miklóssal, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatójával, hogy a Pont EZ Kft.-vel szerződést kell kötni, mert "Hagyó és köre ezt igényli".
A szerződést ezután megkötötték, sőt további szerződéseket is kötöttek a Pont EZ Kft.-vel, amely a Hócipő kétheti szatirikus lappal állt kapcsolatban.
Az ismertetett szerződések szerint a BKV Zrt. 2006. január 1. és 2010. március 8. között 155,4 millió forintot utalt át a Well Reklám Kft.-nek több szerződés ellenértékeként. A Well Kft. ebben az időszakban L. Ottó ötödrendű vádlottnak 11,2 millió forintot utalt.
A Well Kft. L. Ottó 2007. április 18-án határozatlan időtartamra létesített munkaviszonyát 2008. november 24-én rendes felmondással megszüntette.
A felolvasott szerződés szerint a Well Kft. már 2007 februárjában megbízásos jogviszony keretében foglalkoztatta L. Ottót, három hónapos próbaidőben állapodtak meg. L. Ottót üzletfejlesztési menedzserként alkalmazta a Well Kft., havi bruttó alapbére 1 millió 45 ezer forint volt.
A vádlottak egybehangzó reagálása szerint a szerződések elérték a meghatározott célt, még akkor is, ha némelyik "negatív reklámot" jelentett a közlekedési vállalatnak.
Az ügyész hangsúlyozta: nem talált egyetlen olyan újságcikket sem, amely az adott időszakban folytatott reklámkampányt kedvezően értékelte volna.
Az az észrevétel, hogy a negatív kampány is kampány, ellentétes azzal a vádlottak által eddig képviselt állásponttal, amely szerint a BKV Zrt. pozitív imázsának kialakításáért kötöttek kommunikációs szerződéseket külső cégekkel - mondta az ügyész.
R. Miklós nyolcadrendű vádlott kérte, hogy vele szemben az ügyészség módosítsa a vádat, mert a BKV Zrt. és az egyik külsős cég 2008 decemberében kötött szerződését a vádirat szerint ő terjesztette elő, holott csak 2008. szeptember végéig állt alkalmazásban a közlekedési vállalatnál.
A per december 11-én a tizenkettedrendű vádlott kihallgatásával folytatódik.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. | Belföld: 'Hagyó és köre ezt igényli' | Még a szerződés megkötésének napján elkészített tanulmányért hárommillió forintot fizetett a BKV Zrt. - derült ki azokból az iratokból, amelyeket a Kecskeméti Törvényszéken a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó per csütörtöki tárgyalásán ismertettek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/_hagyo_es_kore_ezt_igenyli_-1351459 | 2012-12-06 21:40:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Önálló tétellé emelték a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) államvizsgáján a BKV botrányait: annak a hallgatónak, aki ezt húzza, azt kell elmondania, hogyan kezelné a közlekedési cégnél kialakult krízishelyzeteket, hogyan változtatná meg a cég arculatát vagy szervezné meg annak kommunikációját - mondta az InfoRádiónak a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola pr-képzésének vezetője.
Perlaky-Papp József szerint a BKV-nak értő pr-szakemberre van szüksége, hiszen a cég újra és újra krízishelyzetbe kerül, amelyben a legfontosabb, hogy azonnal, higgadtan és őszintén reagáljon. A vállalatnál ugyanakkor az utóbbi időben nap mint nap új problémák kerülnek elő, válaszok nélkül.
A docens hozzátette: ha egy probléma előkerül, olyasvalakinek kell az ügyben nyilatkoznia, akinek van hitele a BKV-n belül, és olyat mondjon, amit be is tud tartani. Ha a cég olyasmit ígér, amit nem tud betartani, tovább ront a helyzeten.
A szakértő elmondta a BKF pr-képzésén belül számos nagyvállalati krízist dolgoznak fel esettanulmány formájában. Ezekre, és a BKV-nál kialakult helyzetre is van megoldás, csak értő módon el kell kezdeni a kríziskommunikációt és a hírnév-rekonstrukciót - vélekedett.
Mindezt kis dolgokkal kell kezdeni, de meg kell tenni az első lépést, hogy a cég kikerüljön a gödörből - fűzte hozzá Perlaky-Papp József, megjegyezve: a BKV-nak mindenképpen szembe kell néznie a helyzettel. | BKV-botrányokból államvizsgatétel | Államvizsgatétel lett a BKV botránysorozata a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán - tudta meg az InfoRádió az intézmény szakvezetőjétől. Perlaky-Papp József elmondta: a posztgraduális pr-képzés hallgatóinak a BKV pr-vezetőjének a helyébe kell képzelniük magukat a záróvizsgán. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/01/12/bkv-botranyokbol-allamvizsgatetel-326883 | 2010-01-12 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
404 | null | 1 | http://nol.hu/cikk/348906/ | 2005-01-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
||
Egy önálló bírósági végrehajtó segíthette az uzsorásokat Baranya megyében, közölte Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere. A végrehajtó ellen eljárás indult, ilyen esetekben azonban a rendőrség nem folytathat nyomozást, ezért az ügyet várhatóan a Baranya Megyei Főügyészség vizsgálja majd tovább.
A hivatalos rendőrségi határozatban az áll, hogy folyik a polgármester júniusi feljelentése alapján a nyomozás két ember ellen, akik 50-100 százalékos kamatra adtak hiteleket Siklós környéki családoknak. Ha az adósok nem fizettek, elvették a házaikat.
A rendőrség gyanúja szerint az ingatlanok megszerzésében egy önálló bírósági végrehajtó is közreműködött. B. László könyvelését lefoglalták. Mostanra kiderült, hogy a végrehajtó összejátszott az uzsorásokkal, a hozzá befolyt összegekből másoknak utalt át pénzeket, a rábízott ingatlanokkal és pénzzel a sajátjaként rendelkezett, vagyis sikkasztást követett el.
Az ügyben várhatóan a Baranya Megyei Főügyészség jár majd el, de egyelőre nincsenek náluk a dokumentumok, tudta meg a Független Hírügynökség Petréteiné Malomsoki Csillától a Baranya Megyei Főügyészség főügyész helyettesétől.
A behajtó ellen egy másik feljelentést is tettek: egy német állampolgár szerint B. László egy jogerős bírósági ítélet után nem hajtotta be a megítélt 21,5 millió forintos tartozást, sőt tanácsot adott az adósoknak, hogy vagyonuk átruházásával miképp tudják elkerülni a behajtást. | Bírósági végrehajtó segítette az uzsorásokat? | Bírósági végrehajtó segítette az uzsorásokat? - A gyanú szerint Siklós környéki családokat semmizett ki két uzsorás és a nekik segítő behajtó. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/behajt1201/ | 2008-12-01 00:00:00 | true | null | null | Index |
Péküzemet és kishajókat is lefoglaltak a pénzügyőrök annak a nyugat-dunántúli számlagyárnak az ügyében, amelyben reklám- és marketingcégek hálójában tüntettek el 860 millió forint áfát – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága pénteken. Mészáros Gábor sajtóreferens közölte: a különböző szolgáltatásokról szóló hamis számlákat egy főként reklám- és marketingcégekből álló nyugat-dunántúli számlagyár tagjai állították ki.
A strómanok nevére bejegyzett cégeket a háttérből egy kifejezetten adócsalásra alakult bűnszervezet irányította.
A gyakran cserélgetett társaságok több mint száz megrendelőnek állítottak ki fiktív számlákat, akik így csökkenteni tudták fizetendő áfájukat. A csupán papíron nyújtott szolgáltatások ellenértékét a bűnszervezet tagjai jutalék ellenében, készpénzben fizették vissza a megrendelőknek. A hamis számlákon kezdetben reklámfelület-értékesítést és online marketinget tüntettek fel, később fiktív számlák születtek fenyő fűrészáru értékesítéséről, gépi földmunkáról vagy éppen belsőépítészeti munkáról. A számlákat kiállító fantomcégek azonban sem alkalmazottakkal, sem eszközökkel nem rendelkeztek a számlázott munkák teljesítéséhez.
A számlagyár irányítói és megrendelői ezzel a módszerrel több mint 860 millió forint áfát tettek zsebre, többen közülük ebből költekeztek, luxuscikkeket, autókat, hajókat vásároltak. Azzal viszont nem számoltak, hogy a NAV munkatársai az online számlarendszerben minden egyes elektronikus számlát már a kiállítás pillanatában látnak.
A NAV nyugat-dunántúli nyomozói egy nap alatt 28 helyszínen csaptak le, az informatikusok még a szemétgyűjtő legaljáról előkerült, megviselt okostelefonról is mentettek le fontos bizonyítékokat. A nyomozók végül 12 embert hallgattak ki gyanúsítottként, 19 járművet foglaltak le, köztük három motoros kishajót, több tízmillió forint készpénzt, valamint ingatlanokat, továbbá egy teljes péküzemet, valamint bankszámlákat is zároltak több mint 1,3 milliárd forint értékben.
A NAV a bűnszervezet négy tagját őrizetbe vette, a Zalaegerszegi Járásbíróság pedig elrendelte letartóztatásukat. Az irányítók az üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásért akár 20 év börtönt is kaphatnak. | Gazdaság: 860 milliós adócsalást derített fel a NAV, pékséget és három hajót is lefoglaltak | A NAV nyugat-dunántúli nyomozói egy nap alatt 28 helyszínen csaptak le. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220805_adocsalas_pekseg_nav_hajo | 2022-08-05 11:50:00 | true | null | null | HVG |
Az októberig regnáló, Péterffy Attila vezette baloldali önkormányzat az elmúlt években a saját bevallása szerint is 16 befektetőt elkergetett, miközben egy olyan befektetőellenes határozatot hozott, amely riasztóan hathatott azokra a cégekre, amelyek még Pécsen szándékoztak letelepedni.
Bár nem tudni, hogy van-e közvetlen összefüggés, de tény, hogy nem Baranya lett a célpontja az egyik gigaberuházásnak: a világ legnagyobb elektromos autókat gyártó vállalata, a kínai BYD tavaly év végén jelentette be, hogy több milliárd euró beruházással Szegeden építi meg első európai autógyárát. Egy ilyen gyár viszont a vármegyei gazdaság szempontjából kulcsfontosságú lett volna.
A nemzeti oldal barnamezős újraiparosítás keretén belül kormányzati támogatással fejlesztené Pécs elhanyagolt ipari ingatlanait. A Déli Ipari Parkban még néhány telek üres, ezeket a nemzeti befektetési ügynökséggel és a magyar kormány támogatásával töltötte volna meg a nemzeti oldal a választási kampányban tett ígéretek szerint. Azonban amíg az új önkormányzati struktúra nem áll fel, addig nem tudnak érdemben ehhez a munkához sem hozzálátni. Ráadásul a német multi, a Thyssenkrupp két telket ugyan megvett az ipari parkban, de nem azokon sem kezdte meg az építkezést, a harmadikra pedig az elővételi joga július 1-én lejárt. Mindenesetre meglehetősen szűkösek még így is a lehetőségek a Déli Ipari Parkban.
A városban egyébként korlátozottan ugyan, de még lehetséges lenne ipari területek kialakítása - derült ki Csizmadia Péter fideszes frakcióvezető szavaiból.
- A városban nagyjából talán 100 hektár lehet az, ami szóba jöhet, de ezek különböző területeken helyezkednek el - mondta a politikus lapunknak. - Ezeknél a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya jelenti, tetemes költséget jelent például csak az ipari felhasználók számára szükséges elektromos áramhálózat kiépítése.
Mindenesetre az elképzelések szerint Pécs számára a szomszédos Bicsérd mellett kialakítandó ipari park lehet egyfajta húzóerő, hiszen amennyiben az a hatalmas terület megtelik élettel, akkor a városban is több beszállító cég telepedhet le, s az autópályával pedig a mohácsi nemzetközi kikötő is elérhetővé válhat.
A minap megtartott közmeghallgatáson is a gazdaságfejlesztés fontosságát hangsúlyozta Csizmadia Péter, amikor Péterffy Attila pécsi polgármester arról beszélt, hogy akvapark mellé mennyire fontos lenne egy 200 szobás hotel felhúzása, amit egyébként 8-10 milliárdra becsülnek.
- Ha már ekkora összeget kér a város az államól, akkor azt a pénzt inkább gazdaságfejlesztési intézkedésékre, munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére kellene fordítani, amiből később a város egésze profitálhat, hiszen egy ipari fejlesztés nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is hozzájárul a gazdasági teljesítményhez - mondta Csizmadia Péter. | Gazdaság fejlesztésére kell forrás hotelálmok helyett | Pécs eddig sem arról volt nevezetes, hogy a befektetők első számú célpontja lenne, ezért is jelezték a baloldali polgármesternek, Péterffy Attilának, hogy luxushoteles álmok helyett a gazdaságfejlesztésre kellene fókuszálni. Csizmadia Péter, fideszes frakcióvezető szerint ugyanis a gazdaság teljesítményéből származó többletet vissza lehetne forgatni a város kasszájába. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/gazdasag-fejlesztes-hotel-helyett | null | true | null | null | BAMA |
Több százan gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy letartóztatták és hivatalából eltávolították a fő ellenzéki párt egyik polgármesterét, mert állítólag kapcsolatban állt egy betiltott kurd militáns csoporttal.
Ahmet Özert, Isztambul Esenyurt kerületének polgármesterét, a Köztársasági Néppárt (CHP) tagját szerdán vette őrizetbe a terrorellenes rendőrség a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való állítólagos kapcsolata miatt.
Csütörtökön a kormány lecserélte Özert Isztambul kormányzóhelyettesére, amit a CHP vezetője, Özgür Özel és más politikusok "puccsnak" neveztek.
A tüntetők megtöltöttek egy teret Esenyurtban, az Isztambul európai oldalán fekvő nyugati külvárosban, miután a kormány betiltotta az önkormányzat épülete előtti gyűlést.
Néhányan "Választott polgármestert akarunk, nem kinevezett polgármestert" feliratú transzparenseket vittek magukkal, és Recep Tayyip Erdoğan elnök kormányának lemondását követelték.
A 64 éves Özer volt akadémikus, aki a kelet-türkíni Vanból származik. A márciusi helyhatósági választásokon Esenyurt polgármesterévé választották.
Az állami Anadolu hírügynökség jelentése szerint az isztambuli főügyészség szerint a vizsgálat kimutatta, hogy Özer több mint 10 éven át kapcsolatot tartott fenn a PKK alakjaival.
A nyomozás részeként szerdán házkutatást tartottak otthonában, járművében és irodájában a településen.
Özert azután tartóztatták le, hogy október 24-én támadást intéztek a török védelmi vállalat, a TUSAS ankarai székháza ellen, amelyben öt ember vesztette életét. A támadást a PKK vállalta magára.
Eközben Törökországban egy előzetes békefolyamatról tárgyalnak a PKK és a török állam közötti 40 éve tartó, több tízezer halálos áldozatot követelő konfliktus lezárása érdekében.
A PKK eredetileg egy független kurd állam létrehozására törekedett, de az 1990-es években megváltoztatta céljait, és a kurdok politikai és kulturális jogainak növelését követelte Törökországon belül.
Törökország nyugati szövetségesei, köztük az USA és az EU a PKK-t terrorista szervezetként tartják nyilván. | Tüntetés Isztambulban egy polgármester letartóztatása ellen | Ahmet Özert, Isztambul Esenyurt kerületének polgármesterét, a Köztársasági Néppárt (CHP) tagját szerdán őrizetbe vette a terrorellenes rendőrség, mivel állítólag kapcsolatban állt a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/my-europe/2024/11/01/tuntetes-isztambul-polgarmester-letartoztatas | null | true | null | null | Euronews |
Útfelújítás és kommunikációs szerződések
Ötvenmilliós hírverés - A Fidesz szerint SZDSZ közeli cégek is nyertek
Schmidt Gábor • 2005. augusztus 21.
Körülbelül ötvenmillió forintot kap az az összesen hat cég, amelyet az idei
budapesti útfelújításokkal kapcsolatos kommunikációs és pr-feladatokkal
bíztak meg - derül ki a Főpolgármesteri Hivatal összesítéséből. A
szerződéses összegeket tartalmazó tételes táblázatot tegnap késő délután
hozták nyilvánosságra.
Néhány órával azután, hogy a fővárosi Fidesz politikusa azt állította:
SZDSZ közeli cégek részesülnek a megbízásokból.
A fővárosi útfelújításokhoz kapcsolódó tájékoztatási és pr-feladatok
elnyeréséhez jó ajánlólevél, ha a pályázó cég tulajdonosa vagy vezetője
Demszky Gábor sajtófőnökeként dolgozott - állította tegnapi tájékoztatóján
Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz- MKDSZ-frakció helyettes vezetője. Az
ellenzéki politikus lapunk érdeklődésére közölte: két cégről van szó, az
egyik a Sawyer Miller Group (SMG), amelynek korábban vezetője volt Bruck
Gábor - aki két önkormányzati választás előtt is Demszky kampányfőnöke volt
-, Szabados Krisztián - az SZDSZ elnöki kabinetjének egykori tagja, a párt
korábbi sajtófőnöke -, valamint Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal
jelenlegi kommunikációs igazgatója. Wintermantel szerint az SMG "hosszú
éveken át több százmillió forintos megbízásokat" kapott a fővárostól.
Az idei útfelújításokhoz kapcsolódó tájékoztatási és pr-feladatokat pedig -
egyebek között - az a Privy Council Kft. végzi, amelynek tulajdonosa és
vezetője a már említett Szabados Krisztián. Az ellenzéki politikus úgy
tudja, hogy a városháza illetékes ügyosztálya előírta az útfelújító
cégeknek, hogy mely pr-társaságok közül választhatnak.
A főváros nem kötött szerződést az idei útfelújítási munkálatok
kommunikációs feladataira, e teendőket a kivitelező cégeknek kell
elvégezniük. A városháza egyetlen kikötése az volt, hogy a tájékoztatás
egységes és koordinált legyen - mondta lapunknak Nyáry Krisztián. Szerinte
az ellenzéki politikus által elmondottak részben nyolc évvel ezelőtti
történetek. Az SMG-t ugyanis 1997-ben közbeszerzési eljárás keretében
bízták meg a 4-es metró beruházásainak kommunikációs teendőivel. (Nyáry
elődje, az SMG alapítója, lapunknak azt mondta: Bruck Gábor az idén
semmilyen megbízást nem kötött velük a fővárosi önkormányzat.)
A fideszes politikus által elmondottakra reagálva Nyáry közölte, a
városháza sajtóirodája a náluk érdeklődő kommunikációs ügynökségek
elérhetőségeit az út- és műtárgy alosztályon keresztül mindössze
továbbította az útfelújító cégekhez. Határozottan tagadta, hogy előírták
volna, mely társaságok közül választhatnak a kivitelezők. A Wintermantel
által említett Privy Council csupán egy azon hat cég közül, amely részt
vállal a munkából. (A fővárosi listát áttanulmányozva kiderül:
kommunikációs megbízást kapott a Privy Councilen kívül a BDP Kft., a One
Nation Kft., az Art Media Kft., a 451 Fahrenheit Bt., valamint a Market
Fres-Co Kft.)
A Privy Council Kft. semmilyen szerződéses kapcsolatban sem áll a fővárosi
önkormányzattal - tudtuk meg Somogyi Zoltántól, a cég egyik vezetőjétől.
Hozzátette: az útfelújításokhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységükért
kapott ellenérték a tízmillió forintot sem éri el.
Az idén körülbelül nyolcvan kilométer utat újítanak fel Budapesten,
körülbelül nyolcmilliárd forintból, amelynek zöme városházi forrás. A
főváros vezetői nem győzték hangsúlyozni, hogy a rendszerváltás óta nem
volt példa ilyen mértékű rekonstrukcióra. A városháza számításai szerint a
mintegy ötven útszakasz rekonstrukciójához kapcsolódó kommunikációs költség
- munkálatonként - nem éri el az egymillió forintot. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-374232 | 2005-08-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Támogatta a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén a Fidesz-KDNP javaslatát, hogy a XIII. kerületi Horn Gyula sétányt - amely elnevezés korábban jogi aggályokat is felvetett - nevezzék át Pesti srácok sétányra.
Radics Béla (Fidesz), a javaslat előterjesztője sérelmezte, hogy közterület viselje "egy pufajkás nevét", ezért javasolta a névváltoztatást. A vitában Balogh Balázs (Tisza Párt) inkább Tóth Ilona '56-os elítéltről nevezte volna el a sétányt. Szaniszló Sándor DK-frakcióvezető jelezte: nem támogatják a névváltoztatást, erre reagálva Radics Béla kijelentette, hogy a DK-s politikus a Horn Gyulához hasonló pufajkások örököse . Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a vita is "jól mutatja, hogy túlságosan elhamarkodottan nem szabad közterületet elnevezni nemrég elhunyt személyekről". Erre válaszolva Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, a Horn Gyula sétány átkeresztelését "nem kifejezetten" támogatja.
Elfogadták a képviselők Vitézy Dávid azon javaslatát is, miszerint ezentúl közterületet személyről csak annak halála után 25 évvel lehet elnevezni, kivéve Budapest díszpolgárait, ahol maradna a jelenlegi, öt éves időtáv.
A Fővárosi Közgyűlés mai, rengeteg vitát, de kevés érdemi döntést hozó üléséről szóló beszámolónkat itt olvashatják .
Magyar Péter helyett ezúttal Nagy Ervin felügyelte a Fővárosi Közgyűlésben, hogy megfelelően szavazzanak a Tisza Párt képviselői. Súlyos kérdéseket vet fel, hogy továbbra sincsen főpolgármester-helyettes, a közgyűlés egyik legfontosabb témája azonban a lakhatási válság volt. | Horn Gyulát a pesti srácok váltják: átkeresztelik az angyalföldi sétányt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/horn-gyulat-a-pesti-sracok-valtjak-atkeresztelik-az-angyalfoldi-setanyt | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-357835 | 2005-04-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Miután Zuglóban gyanús egyezőségeket találtak a fideszes jelölt, illetve Lévai Katalin ajánlásain, több kerületben is elkezdték vizsgálni, történt-e eddig fel nem fedezett összejátszás. Erzsébetvárosban múlt héten azt találta a DK-s Oláh Lajos delegáltja, hogy legalább 341 ajánlás egyezik a Fidesz, illetve a Lendülettel párt papírjain - csak éppen az aláírások mások.
Zuglóban, illetve Erzsébetvárosban is elindult a nyomozás, a rendőrség lefoglalta az ajánlóíveket. Máshol nem ennyire előrehaladott a helyzet.
Budapest XVIII. kerületében, ahol Kunhalmi Ágnes indul az MSZP-Párbeszéd színeiben, szintén indított jelöltet a Lendülettel, Földényi György személyében. A XVIII. kerület (Budapest 15. vk.) igazi billegő körzet, 2014-ben 56 szavazattal tudta legyőzni Kunhalmit a fideszes Kucsák László. Vagyis túlzás nélkül minden szavazat számított, azok is, amelyek tisztán megtévesztésből létrehozott kamupártoknak mentek.
Érthető tehát, hogy Kunhalmi szeretné tisztán látni, hogy tudott jelöltet állítani a Lendülettel. Lévai Katalin pártjának újságja ugyanis láthatóan Kunhalmit vette célkeresztbe, a kampánylap egyik számában kisatírozták a fogát és Szörnyella de Frásznak nevezték.
Kunhalmi delegáltja ezért kezdeményezte a helyi választási irodánál, hogy átvizsgálhassa a fideszes Kucsák László, illetve Földényi György ajánlásait. Hiába azonban, mert a jegyző, a helyi választási iroda vezetője elutasította ezt a kérést - mondta az Indexnek Kunhalmi Ágnes.
Már lezárultak az ezzel kapcsolatos feladatok
Molnár Ildikó jegyző ezt lapunknak megerősítette, és azzal indokolta, hogy
a választási iroda és a választási bizottság ajánlással kapcsolatos feladatai már lezárultak.
Erről Kunhalmi delegáltját is tájékoztatta.
A jegyző egy NVB iránymutatásra hivatkozott, amely szerint "az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi. A választási bizottság tagja csak a bizottság döntése alapján végezhet önállóan ellenőrzési feladatot, illetve tekinthet be a technikai nyilvántartásba." Mivel a választási bizottság ilyen döntést nem hozott, így a választási iroda nem adja oda az íveket megtekintésre.
Kunhalmi erre azt mondta, hogy a bizottság szerdai ülésén kezdeményezik, hogy átnézhessék a papírokat.
Más pártok ajánlásgyűjtésével kapcsolatban amúgy nyomozás zajlik ebben a kerületben. Az LMP-s Kassai Dániel tett ugyanis feljelentést, miután azt találta, hogy nyolc párt élt vissza a nevével, adataival és hamisította meg az aláírását. A jegyző megerősítette, hogy a rendőrség több párt ajánlásait lefoglalta, a Fidesz és a Lendülettel ajánlóívei azonban a hivatalban vannak.
Borítókép: Kunhalmi Ágnes. Fotó: Huszti István / Index. | Nem engedték Kunhalmiéknak, hogy átnézzék a Fidesz és a Lévai-párt ajánlásait | Nem engedték Kunhalmiéknak, hogy átnézzék a Fidesz és a Lévai-párt ajánlásait - A zuglói gyanús egyezőségeket akarták ellenőrizni Pestszentlőrincen. Hiába, a jegyző nem engedi, hogy belenézzenek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/20/nem_engedtek_kunhalmieknak_hogy_atnezzek_a_fidesz_es_a_levai-part_ajanlasait/ | 2018-03-20 13:05:00 | true | null | null | Index |
Néhány hónapon belül eltűnhet mostani helyéről a legendás józsefvárosi piac, ugyanis a kerület és a Nemzeti Vagyonkezelő megelégelte az árusokat. Az 1993 óta működő, nagyon népszerű, de legalább olyan hírhedt piacot évek óta be akarják zárni, de eddig soha nem sikerült. Pedig baj mindig volt vele, és a legendák szerint még Pintér Sándor szívét is megdobogtatta.
"Bátor ember" - a pletykák szerint ezt az üzenetet kapta a kormány egyik tagjától Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, amikor előállt azzal az ötlettel, hogy megszünteti a józsefvárosi piacot. Kocsis vasárnap jelentette be nyilvánosan is a tervét, amelyet azzal indokolt, hogy a piac Budapest bűnügyi gócpontja és a feketepiac melegágya. Kocsis ötlete termékeny talajra hullott, a Nemzeti Vagyonkezelő azonnal utasította a terület tulajdonosát, a MÁV-ot, hogy mondja fel a józsefvárosi piac bérleti szerződését. A MÁV-nál már szövegezik is a felmondást, ami után az árusoknak 150 napjuk lesz arra, hogy elhordják a sátorfájukat.
A kerület szociális lakásokat, valamint kulturális és sportberuházásokat tervez a piac helyére, így akarják kárpótolni a kerület lakóit azért, hogy a Közszolgálati Egyetemet is befogadó Ludovika-campust az Orczy-kert rovására fogják kiterjeszteni. Kocsis Máté azt ígérte, hogy a piac tisztességes árusainak továbbra is lesz helyük Józsefvárosban, dolgoznak azon a koncepción, amely szerint ők könnyített módon juthatnak üzlethelyiséghez, ahol ugyanúgy alacsony áron, de ellenőrzött körülmények között árulhatják a termékeiket - így talán azokat a vásárlókat is sikerülne kárpótolni, akik a kétes minőségű, de nagyon olcsó áruért az egész országból jöttek a piacra.
Vásárlók, járókelők a piacról
Egy sikeres vállalkozás
A rendszerváltás után még az állam tulajdonában, de már akkor is a MÁV kezelésében álló 260 ezer négyzetméteres józsefvárosi területen a korabeli beszámolók szerint 1993 táján jelentek meg az első távol-keleti árusok. A józsefvárosi piac azonban akkor még egészen mást jelentett, mint most: 1993-ban az MTI-ben megjelent egy felhívás, amelyben a II. Béke Nyugdíjas Oázislánc invitálta a nyugdíjasokat, mozgássérülteket és időskorúakat a Kőbányai út mellett megrendezett vásárra, amelyen "elsősorban napi szükségleti cikkek kerülnek árusításra olcsó áron".
A területen tanyát verő távol-keleti árusoknak hamarosan gazdájuk is lett: a Szetlik Ferenc vállalkozó tulajdonában álló Komondor Kft. Kérdeztük a MÁV-ot, hogy mikor kötöttek először szerződést a kft.-vel, de kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ. Az MTI archívumában fellelhető adatok szerint hivatalosan először 1997-ben kötöttek szerződést, az azonban biztos, hogy a Club Tihanyt is birtokoló vállalkozó és cége már a kezdetekkor is ott volt a piacon. Legalábbis egy 1997-es sajtótájékoztatón egy konkurens vállalkozó, a később megszüntetett Gubacsi úti kínai piacot is irányító Novák Tamás azt mondta, hogy "a józsefvárosi piac körül is sok a gond: az üzemeltető Komondor Kft. 1995 óta nem számolt el a Novák and Novák Rt.-vel, holott már 1993-ban megállapodtak abban, hogy a bérleti bevétel 50-50 százalékában részesednek. Az rt. az ügyészség útján próbál hozzájutni több százmillió forintos kintlévőségéhez."
Az alapító, Szetlik Ferenc a kilencvenes évek második felében meghalt, az özvegye, Pápa Marianne vitte tovább a céget és a józsefvárosi piacot is, amelynek máig ő az üzemeltetője. Az üzletasszony teljesen elzárkózik a nyilvánosságtól, így soha senki nem tudta még megkérdezni tőle, mi igaz a cégét és személyét övező pletykákból.
Tasnádi fecsegett
A piac belső működéséről eddig szinte csak egyetlen ember beszélt nyilvánosan: Tasnádi Péter, aki szerint 1999-es letartóztatását is a piac körüli hatalmai harcoknak köszönhette.
Annyi biztos, hogy Tasnádi egy időben nagyon otthon volt a józsefvárosi piacon, mert az 1990-es évek közepétől az ő emberei őrizték a piacot, szedték az árusoktól a bérleti pénzt, és védték a tulajdonost. A 983 nap a Fidesz börtönében című riportkönyvben Tasnádi azt állítja, hogy a feltételezések ellenére nem zsarolással szerezte ezt a megbízást, hanem Szetlik kereste meg őt, és ajánlott az őrző-védő feladatokért cserébe 25 százalékos részesedést a cégben.
"Emlékszem, ült velem szemben, és kicsit fáradt, de amúgy határozottan komoly hangsúlyokkal közölte: havonta körülbelül 20-25 millió forintos bevételre számíthatok. Kinevettem, egyszerűen szamárságnak tartottam azt, amit mondott. Ebből következően aztán mindjárt közöltem is vele, hogy egy lyukas garast sem adok az üzletbe. - Nem is kell - bólintott Szetlik úr. - Egyvalami érdekel csak: körülöttem is, a piacon is rend legyen. - Eleinte nem nagyon értettem ezt a körülöttem kitételt, de aztán ez ügyben is eljött a megvilágosodás pillanata. Velem ellentétben, sokan mások nagyon is jól tudták, micsoda aranybánya a józsefvárosi piac! Tényleg akadtak olyanok, akik kényszeríteni akarták Szetlik Ferencet a közösködésre" - írja Tasnádi a könyvben.
Tasnádi sok helyen - köztük a bíróságon is - elmondta, hogy az egyik ilyen jelentkező az akkor még kormányzati tisztséget nem viselő Pintér Sándor volt, aki Tasnádi szerint szerette volna megszerezni a józsefvárosi piac őrző-védő munkáit a Preventív Kft. nevű cégének. Tasnádi szerint Pintér egyszer az egész cégre benyújtotta az igényét: kínai kereskedők nevében érkezett tárgyalni Szetlikhez, és tízmilliárd forintot ajánlott fel a piacért. Állítólag Szetlik ezt kevésnek tartotta, Tasnádi szerint azt mondta, hogy legalább 12 milliárdot kér a piacért, de ilyen bagó összegért is csak azért adná el, mert már belefáradt.
Bár Tasnádi szerint Pintér a meghiúsult józsefvárosi üzletek miatt állt rajta bosszút, amikor már belügyminiszterként "elrendelte" az ő letartóztatását, Pintér Sándor korábban többször tagadta, hogy bármiféle köze lett volna a józsefvárosi piachoz. "Azzal a céggel, amelyet civilként létesítettem, semmilyen piac őrzésében nem is vehettem volna részt, hiszen cégem bankok és pénzintézetek számára látott el biztonsági feladatokat, ezenkívül biztonsági nyomdáknak dolgoztam - senki másnak. Amikor távoztam az ORFK-ról, csak a munkahelyem változott meg, az erkölcseim nem" - idézte a Magyar Narancs 2001-ben a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát.
Harc az asztalokért
Becsülni is nehéz, hogy a hivatalosan Négy Tigris névre keresztelt piac ér-e annyit, ajánlhattak-e érte annyit, mint amennyiről Tasnádi beszélt. Bár Kocsis Máté szerint a piac bezárása most körülbelül ötszáz árust érint, a hatalmas területen a piac fénykorában egyes becslések szerint több ezer asztalról, bódéból árulták a kétes eredetű és minőségű portékát, és fél Európát innen látták el távol-keleti áruval.
A zártan működő piac életébe az árusok 2000-es demonstrációja és sztrájkja engedett egy kis bepillantást. A megemelt bérleti díj miatt napokig tiltakozó árusokat a Komondor Kft. többször is csak a rendőrség segítségével tudta kiszorítani a piac területéről. A Magyar Nemzet akkor azt írta, drasztikus áremelés vezetett a sztrájkhoz: az árusítás díját - amiért addig 60 ezret fizettek - 150 ezerre emelte a piac vezetősége, és egyben megtiltotta az asztalról árusítást, ugyanis míg az asztalozás esetén a piac felelőssége, ha a vámkommandó csempészett árut talál, a pavilonokért a kereskedők felelnek.
A területet bérlő Komondor Kft.-nek a cégnyilvántartás szerint az elmúlt években közel kétmilliárd forintos forgalma volt - igaz, nem feltétlenül csak a piacon beszedett bérleti díjakból. A MÁV az Indexnek két éve azt mondta, a kft. havonta 30 millió forint körüli bérleti díjat fizet a területért (kértünk frissebb adatokat, de a MÁV-tól eddig nem kaptunk választ). Ehhez képest, ha csak a 2000-es (azóta biztosan megemelt) bódépénzzel és ötszáz árussal számolunk, a Komondornak akkor is legalább havi 75 millió forint bevétele van a piaci bérleti díjakból.
A legrosszabbtól a legjobbig
A piac vezetői nem hiába próbálták már 2000-ben áttolni a felelősséget a kereskedőkre, ugyanis a hatósági ellenőrzések szinte mindig találtak komoly hibákat a piacon. Jellemző például annak a razziának az eredménye, amelyet 2009 februárjában hajtott végre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH és az ÁNTSZ közösen. A hatóságok 212 üzletet ellenőriztek, ezek 94 százalékában találtak valami szabálytalanságot, és összesen több mint 30 millió forint bírságot szabtak ki.
De ahányszor bementek, annyiszor találhattak több tonna hamisított vagy veszélyes árut és áfacsalókat. A piacon a sok silány dolog mellett egyetlen kiváló dolog biztosan van: az a vietnami leves, amelynek a kedvéért még a gasztroforradalmárok is csapatostul indultak el a kényelmes belvárosból a bizarr sátorvárosba, hogy aztán egymás után írhassák le a blogjukba, hogy ettek az ország legjobb phójából.
Nehezen érthető, miért nem tudtak a hatóságok az elmúlt húsz évben megoldást találni a mindenki számára nyilvánvaló szabálytalanságokra. Pedig nem Kocsis Máté nekibuzdulása az első kezdeményezés a piac megszüntetésre: az elmúlt tíz évben többször is tényként jelentették be, hogy a piacnak vége. A MÁV 2003-ban állítólag már fel is bontotta a szerződést - aztán 2004-ben mégis meghosszabbították, arra hivatkozva, hogy a kétszeresére emelték a bérleti díjakat, és így a piac működése már a vasúttársaság érdekeit szolgálja. Az akkor egy évre kötött szerződést aztán kétszer meghosszabbították, majd 2007-ben újra határozatlan idejűre változtatták.
A MÁV-nál 2007 végén úgy döntöttek, hogy hosszabb távon a területet ingatlanfejlesztésre fogják használni, ennek ellenére 2008-ban, amikor újra felmerült, hogy kilakoltatják a piacot, mert a terület kisebb részének tulajdonosa, a Magyar Posta vissza akarja kapni a területét, a MÁV újra megkegyelmezett az árusoknak.
A szabálytalanságok ellenére nem léptek a hatóságok sem. Az Index egy korábbi cikke szerint azért, mert az árusítást engedélyező önkormányzat - illetve a jegyző - tehetetlen volt, mivel a Komondor mindig megfelelt az előírásoknak. Kocsis Máté szerint a korábbi kerületi politikusok is felelősek azért, hogy eddig nem zárt be a józsefvárosi piac. "Több korábbi VIII. kerületi baloldali politikus is személyesen vagy anyagilag érdekelt lehetett abban, hogy a piac ne zárjon be" - jelentette ki Kocsis, és sokat sejtetően hozzátette: "Tisztában vagyok vele, hogy komoly anyagi érdekek sérülhetnek a piac bezárása miatt, de bárhogy támadnak, a piac bezárását végigcsinálom, mert ez Józsefváros érdeke." | Bezárják az aranybányát Budapest szívében | Néhány hónapon belül eltűnhet mostani helyéről a legendás józsefvárosi piac, ugyanis a kerület és a Nemzeti Vagyonkezelő megelégelte az árusokat. Az 1993 óta működő, nagyon népszerű, de legalább olyan hírhedt piacot évek óta be akarják zárni, de eddig soha nem sikerült. Pedig baj mindig volt vele, és a legendák szerint még Pintér Sándor szívét is megdobogtatta. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/6/a-jozsefvarosi-kinai-piac-tortenete | 2013-06-20 11:59:00 | true | null | null | Origo |
Az ügyész perbeszédében öt évnél súlyosabb szabadságvesztést kért Hiszékeny Dezső korrupcióval vádolt szocialista politikusra, a védő pedig felmentést indítványozott szerdán a Fővárosi Törvényszéken.
A vád szerint Hiszékeny Dezső – aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő – 2013-ban XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.
Hiszékeny Dezső az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, az ellen folyó eljárást törvénytelennek és koncepciósnak tartja.
Az ügyész szerdán vádbeszédében arról beszélt, hogy a nyomozás során telefonokat és egyes helyiségeket hallgattak le, valamint fedett nyomozó útján beszerzett bizonyítékok támasztják alá a vádat. Az eljárás adatai szerint 2013 elején az angyalföldi alpolgármesteri irodát is hónapokon át lehallgatták.
Az ügyben befolyással üzérkedés miatt megvádolt, az ügyészség szerint közvetítői szerepet játszó másodrendű vádlott egy titokban rögzített beszélgetésen még azt is megjegyezte, hogy majd Hiszékeny Dezső dönti el, „zsebbe vagy pártkasszába” kerül-e a kenőpénz – idézte fel az ügyész.
A lehallgatások ellenére azonban a legfőbb bizonyíték Hiszékeny Dezső ellen, hogy a hatóságokkal együttműködő szemtanúk szerint két beszélgetésen is gesztusokkal jelezte, igényt tart a kenőpénzre.
A hivatali helyiségben a fedett nyomozóval folytatott beszélgetés során bólogatott, egy másik beszélgetés közben pedig az ujjaival mutatta, hogy ötmilliót kér az ügyintézésért.
Az ügyész hangsúlyozta: nem hatósági provokáció, felbujtás történt, hanem egy már megindult cselekmény leleplezése érdekében alkalmazták a titkos nyomozás eszközeit.
Az ügyész azt indítványozta, hogy a vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása esetén kiszabható büntetési tétel középmértékénél, azaz 5 évnél hosszabb börtönbüntetést szabjon ki a bíróság.
Hiszékeny Dezső ügyvédje védőbeszédében leszögezte, hogy a vádat megalapozatlannak tartja, ügyfele nem kért és nem fogadott el jogtalan előnyt, ezért bűncselekmény hiányában kéri védence felmentését.
Az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség tevékenységéről szólva a védő a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013 tavaszán már minden releváns információ a hatóságok rendelkezésére állt, mégis csak több mint egy év múlva kérték Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését, és a vádemelésig már csaknem két év telt el.
A védő kifogásolta azt is, hogy a nyomozás anyagának csak egy részét ismerhették meg.
Az ügyvéd azt mondta: a bólogatás csak a beszélgetések alatt szokásos reflexszerű fejmozdulat lehetett, bal kezével viszont bizonyosan nem mutathatott ötöt a vádlott, hiszen egy sportsérülés miatt a kisujját nem is tudja teljesen kinyújtani.
A védő leszögezte: Hiszékeny Dezső egyik rögzített beszélgetésen sem kért pénzt, ezt a témát mindig a másik fél vetette fel, a fedett nyomozó provokált, ám az alpolgármester rendre elhárította a pénz átadására vonatkozó felvetéseket.
Az üzlethelyiség bérleti jogának értékesítése során az alpolgármester „csak a munkáját végezte” – jegyezte meg.
A védő felhívta a figyelmet arra is, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban teljes körű vizsgálatot tartott a XIII. kerületi önkormányzatnál, ám érdemi negatív megállapítást nem tett.
A másodrendű vádlott védője is felmentést kért, mert álláspontja szerint bűncselekmény nem történt.
A törvényszék április 21-ére tűzte ki Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő és társa ügyében az elsőfokú ítélet kihirdetését. | Súlyos büntetést kért az ügyész a szocialista képviselőre | Magyar Idők | A vád szerint Hiszékeny Dezső – aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő – 2013-ban XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. Hiszékeny Dezső az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, az ellen folyó eljárást törvénytelennek … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/sulyos-buntetest-kertek-hiszekeny-dezso-szocialista-politikusra-562099/ | 2016-04-06 14:02:00 | true | null | null | Magyar Idők |
A mostanában inkább RT-ként, korábban Russia Todayként emlegetett orosz állami propagandatévé viselt dolgai attól lettek különösen izgalmasak a magyar hírekben, hogy Juszt László volt tévés személyiség bírósági beadványában igyekezett igazolni: ő lett volna a tervben lévő magyar adás „arca”. Föltéve hogy az Átlátszó nem közli le Dietmar Clodo német nyelvű nyilatkozatának fordítását, amiben a „bombagyáros” nem a leghízelgőbb szövegkörnyezetben említi Jusztot.
Az RT szóvivője ugyanakkor az Átlátszónak nyilatkozva cáfolta, hogy valaha is terveztek volna magyar adást, és tárgyaltak volna a lehetséges közreműködőkről.
RT-szóvivő: soha nem terveztünk magyar adást, műsorvezetőről nem tárgyaltunk
Juszt László majdnem a Russia Today magyar arca lett
Nemzetbiztonsági kockázat lehet a Russia Today (RT) magyar adása? – Pintért faggatja az LMP
Az LMP-hez mindenesetre eljutott olyan információ, hogy az RT egy időben működtetett Magyarországon stúdiót (Juszt nélkül). A zöldpárt elnökségi tagja, Ungár Péter éppen ezért kérdezte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy
„Kérem, legyenek kedvesek számomra tájékoztatást nyújtani arról, hogy bérel-e a Russia Today orosz nemzetközi televízió vagy hozzá köthető szervezet Önöktől a Kunigunda utcai telephelyükön irodát vagy stúdiót. Legyenek szívesek továbbá tételesen számot adni arról is, hogy milyen egyéb szervezetek bérelnek önöktől irodát a fent nevezett telephelyen.”
Az MTVA azonban nem értette a kérdést, mint válaszukban írták:
„Az Ön által feltett kérdések pontos tartalmát tekintve olyan értelmezési kérdések és nehézségek merültek fel, melyet pusztán az Ön által megfogalmazott kérdések nyelvtani értelmezésével illetve a köznapi szóhasználatot alapul vevő egyszerű értelmezésével nem állt módunkban kétséget kizáróan eloszlatni”.
Ungár erre úgy pontosított, hogy kikérte minden olyan személy vagy szervezet listáját, akik/amelyek 2012 óta irodát vagy stúdiót bérelnek vagy használnak a Kunigunda utcában. Ez alighanem érdekes lista lesz, ha meglesz, az MTVA viszont egyelőre tudomásunk szerint nem válaszolt a politikusnak. | Hol lehet az RT magyar stúdiója? - az LMP kérdezne, az MTVA nem érti | Az MTVA nem tudta értelmezni Ungár Péternek, az LMP elnökségi tagjának kérdését, miszerint bérel-e irodát a Kunigunda utcai köztévé-székházban a Russia T | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/02/hol-lehet-az-rt-magyar-studioja-az-lmp-kerdezne-az-mtva-nem-erti/ | 2017-11-02 11:18:15 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elkülönítésről hozott keddi döntés után a Kúria ítéletet hirdetett az alapügyben, majd rövid szünet után tárgyalást tartott, és hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla ítéletét, valamint új eljárásra utasította a táblabíróságot, egyúttal bővítette a hivatali visszaéléssel kapcsolatos tételek számát.
A Kúria azokat az ügyészség által hűtlen kezelésnek minősített - többek között Czibula Csabával, a Vállalkozók Pártja akkori elnökével a VII. kerületi önkormányzat által kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos - vádakat különítette el. Ezeket együtt kell elbírálni Hunvald György és Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester ügyével, amely első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) folyt. A hűtlen kezelés vádját megalapozó tanácsadói szerződések hasonló elvek alapján működtek, mint a lakáskiutalások rendszere. Alapvetően belső politikai megállapodás született arról, hogy kiket, milyen módon jutalmaznak olyan szerződésekkel, amelyek mögött nincs érdemi teljesítés - mondta az MTI-nek Bajkai István, a VII. kerületi önkormányzat jogi képviselője.
A PKKB első fokon mindkét vádlottat felmentette bűncselekmény hiányában, de az ügyészség fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
Az ügy a Fővárosi Törvényszéken folytatódott volna, de a Kúria keddi döntése alapján a Szegedi Ítélőtáblán lesz a másodfokú eljárás folytatólagosan elkövetett egyrendbeli hűtlen kezelés vádjával.
A Kúria indoklása szerint azért van szükség új eljárásra, mert a Szegedi Ítélőtábla előtt már folyt az alapügy másodfokú tárgyalása, amikor a PKKB-n megtörtént a vádemelés ugyanolyan cselekmény miatt, és ugyanezen okból a Kúriának sem volt módja egy eljárásban elbírálni ezeket az ügyeket.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, a büntetőkollégium szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a Kúria Hunvald büntetését a hűtlen kezelés ügyében felhozott vádak elkülönítése után mérsékelte egy évre, azzal a kitétellel, hogy a Szegedi Ítélőtábla köteles ezt követően határozni és büntetést kiszabni a még jogerősen el nem bírált vádpontokban.
Kezdőlap Belföld Hunvald-ügy - Hűtlen kezelés miatt új eljárás lesz a volt polgármester ellen | Hunvald-ügy - Hűtlen kezelés miatt új eljárás lesz a volt polgármester ellen | A Kúria elkülönítette Gál György és társai büntetőperétől - az abban másodrendű vádlottként elítélt - Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármester ellen hűtlen kezelés ügyében felhozott vádakat, és új eljárást rendelt el. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2014/07/01/hunvald-ugy---hutlen-kezeles-miatt-uj-eljaras-lesz-a-volt-polgarmester-ellen-649135 | 2014-07-01 12:02:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A DK-s Molnár Csaba szerdán azt közölte, hogy pártja birtokába került egy levél, amelyet a cseh néppárti Pavel Svoboda, az Európai Parlament mentelmi kérdésekkel is foglalkozó jogi ügyek bizottságának elnöke írt Polt Péternek.
Elmondása szerint a szeptember 9-én keltezett levélből a DK számára úgy tűnik, mintha a magyar legfőbb ügyész "akadályozná" az ügy felderítését, a magyar hatóságok ugyanis nem adják át azokat az információkat, amelyek alapján az EP döntést hozhat a mentelmi jog felfüggesztéséről.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője erre reagálva felidézte: a Központi Nyomozó Főügyészség súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyben szükséges a politikus mentelmi jogának felfüggesztése. Ez a nyomozás minősített, a részleteiről eddig sem állt módjában az ügyészségnek tájékoztatást adni, így a bűncselekmény pontos megjelöléséről, a feljelentő személyéről, a nyomozás során eddig végrehajtott eljárási cselekményekről, valamint a megállapítható tényállásról sem.
Mint mondta, az Európai Parlamentnek küldött indítvány is minősített átiratot tartalmazott. Az Európai Parlament további információkat kért, erre a Legfőbb Ügyészség a törvényi lehetőségeken belül válaszolt.
Fazekas Géza általánosságban megjegyezte: ha kémkedés lenne a bűncselekmény, a világon mindenhol a legszigorúbb minősítés mellett nyomoznának benne a hatóságok. | Itthon: Tagadja az ügyészség, hogy akadályozná Kovács Béla ügyének felderítését | Folyamatos kapcsolat van az Európai Parlament és a magyar Legfőbb Ügyészség között azzal az indítvánnyal összefüggésben, amelyben Kovács Béla európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész – közölte az MTI-vel Fazekas Géza szerdán. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140924_Tagadja_az_ugyeszseg_hogy_akadalyozna_Kov | 2014-09-24 16:43:00 | true | null | null | HVG |
Budapest III. kerületében 2024 szeptemberétől több helyen működnek új sebességmérő készülékek, amelyek már az első hónapban több mint 1800 gyorshajtást regisztráltak. A rendőrség tájékoztatása szerint szeptemberben több mint 440 ezer autót ellenőriztek ezek a traffipaxok.
A Batthyány utcán, a Madzsar József utcánál telepített sebességmérő 209 854 autót mért be, és ebből 575-en lépték túl a sebességhatárt. A legnagyobb gyorshajtó itt szeptember 12-én este 138 km/h-val ment.
A Szentendrei úton, Kaszásdűlőnél elhelyezett mérő 158 043 autót figyelt meg, és 1211-en gyorshajtottak. Szeptember 12-én itt is akadt egy sofőr, aki 132 km/h-val hajtott.
A Rákóczi út 1. számnál található traffipax előtt 74 361 autó haladt el, közülük 24-en lépték túl a megengedett sebességet, a leggyorsabb sofőr pedig szeptember 24-én 112 km/h-val ment.
Az Árpád hídon is mértek ismét a rendőrök szeptember 26-án, akkor két óra alatt 1492 autót ellenőriztek. Ebből 62-en gyorshajtottak, közülük egy sofőr 130 km/h-val ment a hídon.
Atraffiboxokban található sebességmérő kamerák cserélhetők, így a mérés helyszíne bármikor változtatható. A telepítési pontok kiválasztásánál arra is figyeltek, hogy a traffiboxok közelében térfigyelő kamerák is legyenek, védve az értékes eszközöket a rongálásoktól. | Autó: Több mint 400 ezer autót mértek be az új óbudai traffiboxok, sorjáznak a gyorshajtási bírságok | Egy hónapja kapcsolták be a sebességmérőket. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20241001_uj-obudai-traffipaxok-gyorshajtas | null | true | null | null | HVG |
Hamvay Péter interjúja érinti továbbá a Nemzeti Galéria sorsát, a múzeumi negyedre vonatkozó terveket, a tervezett díszőrséget, és azt is, hogy Orbánnak nem tetszett a Fotográfiai Múzeum terve. De most jöjjön az a borzalmasan sok pénz:
Magyar Narancs: Úgy nyilatkozott nemrég, hogy 98 százalékban kulturális funkciót kap majd a palota. A maradék 2 százalékba belefér a köztársasági elnök beköltözése? Egy korábbi koncepció az A épületben ezzel számolt, ahol a háború előtt is hivatalok voltak.
LSL: Szóval ön támogatja, hogy beköltözzön a köztársasági elnök a palotába?
MN: Én csak kérdezek.
LSL: Valóban volt ilyen felvetés, és nem idegen tőlem a gondolat.
MN: A miniszterelnök pedig a számára felújított karmelita kolostorból a Sándor-palotába költözik? Ésszerű gondolat újabb hivatalokat telepíteni a várba? Nem hiszem, hogy Orbán Viktor siklóval megy fel majd a munkahelyére, mint Károlyi Gyula gróf tette.
LSL: Szerintem ésszerű.
MN: Mennyi lesz a végső számla?
LSL: Egy olyan tervről van szó, amely minimum tíz év alatt valósulhat meg. Felelőtlenség lenne pontos számokat mondani, de az kétségtelen, hogy legalább 100 milliárd körüli összegről beszélhetünk.
MN: Adódik a kérdés, nem lenne máshol jobb helye ennek a pénznek?
LSL: Nem az a kérdés, hogy utat építsünk, szegénységellenes politikát folytassunk vagy műemlékeket állítsunk helyre: mindenre kell, hogy jusson pénz. A Hauszmann-terv egy bő évtizedes projekt. | L. Simon: "10 év alatt 100 milliárd" | A Miniszterelnökség államtitkárával nagyinterjú olvasható a friss Narancsban a budai várról. Ebben a részletben a pénzen kívül Orbán és Áder leendő rezidenciája is szóba kerül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/l-simon-10-ev-alatt-100-milliard-94507 | 2015-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Úgy fizetett ki közel százmillió forintot egy balos ügyvédi körnek az előző pécsi városvezetés, hogy a z állítólagos átvilágítás kapcsán a munkájukat bizonyító dokumentumokat bemutatták volna az illetékes szakbizottságnak . Hiába próbálta Csizmadia Péter fideszes frakcióvezető többször is ezeket a dokumentumokat kikérni, kérését megtagadták. A baloldaliak által fizetett ügyvédcsoport ráadásul elfogultan dolgozott, hiszen csak a 2019 előtti jobboldali városvezetéssel szembeni, politikai célzattal igyekeztek " ügyeket " találni, sorozatos feljelentéseket tenni. Ezzel szemben viszont a leköszönt pécsi városvezetés problémás, kétes ügyei felett szemet hunytak, holott számos nyomozás indult - elég csak a lakások kiutalása miatti vesztegetési botrányra gondolni.
A százmilliós ügyvédi költségek helyett viszont a Mi Hazánk képviselője, Varga Tamás másban gondolkodik. A júniusban a testületbe bekerült politikus már korábban is hangsúlyozta, hogy az önkormányzat népjóléti bizottságában szeretne tag lenni, hogy a nyomozásokkal terhelt lakásmutyik ügyében tisztán lásson. E mellett a gazdasági, és a pénzügyi bizottságnak is tagja lenne azért, hogy rálátása legyen az önkormányzat gazdálkodására.
- Szisztematikusan szeretnénk áttekinteni az önkormányzati cégek gazdálkodását - mondta Varga Tamás. - Rendelkezünk olyan szakemberekkel, ügyvéddel, közgazdásszal, akik ezt a feladatot el tudják látni. Első körben csak átnéznék a háttérben az önkormányzat gazdálkodását, s ha felderítünk valamit, akkor a bizonyítékok birtokában megtesszük a szükséges jogi lépéseket. A szakembereink mindezt ingyen tennék meg, nem szeretnénk megterhelni a város kasszáját. Ők az elkötelezettségük alapján szeretnének tenni a városért, és nem pénzért, mint egyes ügyvédi irodák.
A Tiszta Kezek Egyesület képviselője, Bognár Szilvia azt mondta, hogy szeretnék újragombolni a politikai kultúrát e tekintetben.
- Várhatóan a közeljövőben dönt a közgyűlés az új bizottsági struktúrákról, és arról is, hogy milyen felügyelőbizottságokba mely politikai szervezet delegálhat tagot. Örülnék, ha nem mindenféle képzettség, végzettség nélkül küldenének aktivistákat ezekbe a pozíciókba, hanem szakembereket. Egy felügyelőbizottsági tag a teljes vagyonával felel a döntéseiért, ezért is valóban felelős személyek legyenek felügyelőbizottsági tagok - mondta a képviselő, aki szerint az ő esetükben ez biztosan így lesz. Hozzátette :
a felügyelőbizottságok nemcsak bólogató Jánosok lesznek, hanem olyan szervezetek, amelyek a döntéseiket a felelősségük tudatában hoznak meg.
Első lépésként ezt tartja fontosnak, ugyanakkor ha bármilyen jelzést kapnak visszaélésről tagjaiktól, akkor természetesen eljárásokat kezdeményeznek.
Nem lesz pardon e tekintetben biztosan.
- tette hozzá. | Átvilágítás: Pécsen új irányt vesz ez is | Miközben az októberben leköszönt pécsi baloldali városvezetés alsó hangon 100 milliót füstölt el ügyvédekre, addig a Mi Hazánk azt tervezi, hogy szisztematikusan és ingyen tekinti át a város ügyeit. A Tiszta Kezek Egyesület pedig szakembereket ültetne a városi cégek felügyelőbizottságaiba. Merőben másfajta, és felelős átvilágítás jöhet Pécsen. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/atvilagitas-pecs | null | true | null | null | BAMA |
A Magyar Péter vezette Tisza Párt kedden megkeresést küldött Debrecen önkormányzatának, jelezve, hogy a november 23-ára meghirdetett, de meg nem szervezett politikai eseményüknek nem találnak megfelelő helyszínt - közölte a város Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Az elöljáró tájékoztatása szerint Magyar Péter úgy fogalmazott: "Kérlek, ne kényszerítsetek minket arra, hogy a polgármesteri hivatal előtt tartsuk meg a rendezvényünket és segíts abban, hogy több ezer debreceninek - köztük gyerekeknek és időseknek - ne kelljen órákig az utcán állniuk nulla fokban és havas esőben."
A Tisza Párt szervezetlensége és felkészületlensége tükrében felháborítónak tartom Magyar Péter hozzám intézett fenyegetését
- közölte Papp László.
A polgármester kiemelte, Debrecen önkormányzatához
az elmúlt 30 évben egyetlen politikai párt sem fordult olyan abszurd kéréssel, hogy politikai rendezvényük helyszínéről az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal gondoskodjon helyettük.
Hozzátette: a Tisza Párt azt a látszatot akarja kelteni, mintha ez önkormányzati feladat és nem pártfeladat lenne. Ha valakinek az esemény meghirdetését követően, mindenféle előkészület nélkül jut eszébe kétségbeesetten, rövid határidővel helyszínt keresnie Debrecenben, azzal előfordulhat, hogy már nem talál az igényeinek megfelelő létesítményt - jegyezte meg.
Visszautasítom azt a felvetést, hogy Debrecen polgármesterének az lenne a dolga, hogy Magyar Péter és csapata helyett a Tisza Párt rendezvényeit koordinálja. Egyetlen politikai párt esetében sem tettem ilyet és a jövőben sem fogok
- fogalmazott a városvezető.
Információi szerint - folytatta - a Tisza Párt által jelzett időpontban az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, nagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíneken hónapokkal előre rögzített és lekötött események zajlanak.
A Főnix Arénában és a Hódos Imre Sportcsarnokban a női kézilabda Európa-bajnokság előkészületei zajlanak, a Kölcsey Központban szalagavató bált tartanak, az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban pedig kosárlabda-mérkőzés lesz - sorolta.
Komolyan gondolja Magyar Péter és csapata, hogy bármely eseményt is el kell halasztani, mert ő Debrecenben politikai gyűlést akar tartani?
- tette fel a kérdést a polgármester.
A polgármester hozzátette, hogy rossz előkészítést követően gyáva dolognak tartja Magyar Péter és csapata részéről, hogy Debrecen polgármesterére vagy önkormányzatára hárítsa saját felelősségét.
Ennek a rendezvénynek minden feladata és felelőssége Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli!
- írta.
Biztosan van, aki megfutamodik Magyar Péter fenyegetéseitől. Polgármesteri eskümben a debreceniek hasznára, javára és megmaradására esküdtem fel. Ennek szellemében Magyar Péter és a Tisza Párt kedvéért egyetlen szalagavató, kulturális vagy sportrendezvényt sem fogok betiltani!
- olvasható Papp László közleményében. | Magyar Péter Debrecent fenyegette | A város polgármestere szerint a mulasztásért a felelősség nem a várost és az önkormányzatot, hanem Magyar Pétert és csapatát terheli. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-debrecen-haritas-fenyegetes | null | true | null | null | BOON |
A politikus Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese eltitkolt százmillióinak ügyével kapcsolatban azt mondta: mivel külföldi bankokat továbbra sem vizsgálhat a magyar kormány, ezért csak az marad, hogy szankcionálják a vagyonnyilatkozat esetleges elrontását.
Szólt arról is, hogy a devizahitelekkel összefüggésben április 30-án dönt az Európai Bíróság az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében, ezt követően pedig - mint mondta - már semmi akadálya nem lesz, hogy a Kúria "beváltsa azt az ígéretét, miszerint kiegészíti a korábbi jogegységi döntését".
Ha ez megtörténik, abba helyzetbe kerül a kormánytöbbség, hogy dönthet a devizahitel, mint termék kivezetéséről a lakás- és jelzálogpiacról - jelentette ki Gulyás Gergely.
Igennel felelt arra a kérdésre, hogy "továbbra is közvetlenül választjuk-e a polgármestereket", majd hozzáfűzte: azt érdemes megvizsgálni, hogy a budapesti, kétszintű önkormányzati rendszer jó, vagy nem jó, de egyelőre az a döntés született, hogy megmarad.
"Az is jogos felvetés, hogy a polgármestereknek vajon olyan távolságot kell-e tartani a Fővárosi Közgyűléstől, mint amilyet most tartanak, de ebben sem hiszem, hogy az önkormányzati választások előtt lépni kellene, és utána sem sürget semmi" - tette hozzá. | Belföld: Büntetni fogják az elrontott vagyonnyilatkozatokat | A jövőben szankcionálhatják az elrontott, vagy hibásan leadott képviselői vagyonnyilatkozatokat, akár anyagi felelősségük is lehet ebben az érintetteknek - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteken a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/buntetni-fogjak-az-elrontott-vagyonnyilatkozatokat-1457503 | 2014-04-18 21:13:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Újabb iratokat kér be az ügyészségtől a mentelmi bizottság Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es politikusok mentelmi ügyében - közölte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője a bizottsági keddi ülésének szünetében. Szerinte ez a döntés semmi másról nem szól, mint az időhúzásról. "Ha ezekre az iratokra szükség van, akkor miért nem lehetett júliusban megtartani a bizottsági ülést, és miért nem lehetett az iratokat akkor bekérni?" - kérdezte.
Cser-Palkovics szerint egyértelmű, hogy az "MSZP a titkosszolgálatokat politikai céljaira használja fel", és az is egyértelmű, hogy ebben "az MDF az MSZP bűntársa". A bizottság mindenfajta döntés nélkül, meghatározhatatlan időre elnapolta a döntés lehetőségét, és a két párt megakadályozta, hogy az ügy az igazságszolgáltatás elé kerüljön - közölte. Azt mondta, a bizottság ellenzéki tagjai nem értik pontosan, hogy a szocialisták milyen iratokat kérnek még az ügyészségtől.
Két héten belül
Géczi József Alajos szocialista bizottsági elnök szerint az ügyről két héten belül tárgyalhat újra a testület. Az elnök közölte, a legfőbb ügyésztől levélben kérik "a tényállások iratait és egyéb dokumentumokat, különös tekintettel a kényszerítés bűntettének gyanújára." A szocialista politikus azt nem árulta el, milyen egyéb dokumentumok szükségesek a döntéshez.
Sem Dávid Ibolya, az MDF elnöke, aki maga is tagja a mentelmi bizottságnak, sem pedig Herényi Károly nem kívánt nyilatkozni a sajtónak a bizottság döntése után.
Dávid és Herényi mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kérte az UD Zrt.-ről szóló eljárásban, mivel szerinte a képviselők személyes adattal való visszaéléssel és kényszerítés büntetésével gyanúsíthatók.
A mentelmi bizottságnak 4 MSZP-s, 1 SZDSZ-es, 3 fideszes, 1 KDNP-s képviselő és Dávid Ibolya a tagja.
Az UD Zrt. ügye tavaly ősszel robbant ki. Szeptember 12-én több napilap arról számolt be, hogy a cég ellen nyomozást indított a rendőrség. Aznap Dávid Ibolya sajtótájékoztatón jelentette be: a birtokába került hangfelvétel szerint több egykori és jelenlegi politikus is érintett lehet a róla szóló adatgyűjtésben.
Az MDF elnöke a legfőbb ügyésztől és az NNI-től is soron kívüli vizsgálatot kért, amit a Fővárosi Főügyészség később elutasított. | Papírmunka odázza el Dávidék mentelmi ügyét | Nem döntött kedden Dávid Ibolya pártelnök és Herényi Károly MDF-es politikus mentelmi jogáról az Országgyűlés mentelmi bizottsága. A bizottság úgy döntött, újabb iratokat kér be az ügyészségtől, amely az UD-üggyel összefüggésben kezdeményezte a két politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügy két héten belül kerülhet ismét a bizottság elé. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/david-ibolya-es-herenyi-karoly-mentelmi-jogarol-dontenek | 2009-09-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Nincs nyugalom a végrehajtói kamaránál | Még a magyar közéletben is ritkaságnak számító botránysorozat előzte meg a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara működésére vonatkozó szabályok módosítását. A végrehajtók belháborúja a jelek szerint nem ért véget. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150421-nincs-nyugalom-a-vegrehajtoi-kamaranal | 2015-04-21 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Olvasónk kapta lencsevégre Bese Gergőt, Bosznia-Hercegovina főleg horvátok lakta településén, Medjugorjében. A település az 1980-as évek óta került be a keresztény köztudatba, mivel két gyermeknek Mária-látomásai voltak a medjugorjei hegyen. A látomások valódisága és a hely szent volta körül hosszas vita volt egyházon belül, de nem is olyan régen a pápa - a látomások, jelenségek természetfelettiségéről való nyilatkozás nélkül - engedélyezte a medjugorjei kegyhelyen kialakult kultusz gyakorlását.
Medjugorje az elmúlt negyven évben komoly keresztény kultuszhely lett, nyaranta ezrével özönlenek a fiatalok egy ott tartott keresztény nyári táborba, ősszel zarándoklatok vannak és egyébként is, a keresztény közösség tagjai folyamatosan keresik fel a helyet. Mint most is, október második felében. Sokan érkeznek oda Magyarországról is, hiszen magyar nyelven is miséznek.
Így tett Bese Gergő is, aki olvasónk szerint meglehetősen nyugtalanul jár a közösségben, feltűnően vigyáz, hogy ne fotózza senki. Az október 23-i misére is csak az utolsók között, fejét lehajtva, napszemüvegben ment be. Igyekszik kerülni az embereket és nem is a püspöki szálláson lakik, hanem szállodában olvasónk, Katalin szerint.
Mint ismert, Bese Gergőről kiderült, hogy a katolikus egyházban tiltott módon vele azonos neműekkel ápolt intim viszonyt, erről felvételek is készültek. Bese atyát felfüggesztették és bejelentette visszavonulását is. Akkor azt nyilatkozta:
"Hibát követtem el. Rászedtek, a naivságomat kihasználták és elveszítettem a józan ítélőképességem. Vétettem az egyházzal és a közösségemmel szemben. Megszegtem a papi fogadalmam, bűnt követtem el. Elnézést kérek mindenkitől, akit megbántottam, akinek csalódást okoztam"
Akkori bejelentésében az is szerepelt, hogy a következő hetekben visszavonul, és szeretne csendben bűnbánatot gyakorolni, miközben átgondolja az életét.
Egészen valószínű, hogy most épp ez zajlik, vagyis az elismert kegyhelyen próbál bűnbocsánatot nyerni. | Bese Gergő atya külföldre ment felfüggesztése után | Ismert kegyhelyen látták a nemrégiben botrányba keveredett és egyháza által a szolgálat alól felfüggesztett Bese Gergő atyát. Az atya korábban visszavonulását jelentette be, bocsánatot kért a hívektől is. Most úgy tűnik, az Úr megbocsátását is keresi, nem is akárhol. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/bese-gergo-bosznia-megbocsatas/sm190vv | null | true | null | null | Blikk |
Néhány napja egy korabeli Afrika-gyarmattérkép kering az interneten Némi segítség a kvóta kiszámolásához címmel, mintegy válaszul a Brüsszelben izomból megszavazott, a menekültek kötelező szétosztásáról szóló kvótaszabályra. Miközben a kontinens megszállóinak névsorát böngészem, fülembe cseng az Amnesty International Magyarország cselédbrigád tenyérbemászó lózungja:
"Minden ország, köztük Magyarország is, tartsa tiszteletben az Európába érkező menekültek, migránsok és menedékkérők jogait, és nyújtsanak számukra hatásos védelmet területükön és határaikon egyaránt!"
Aztán miért kellene szolidaritást vállalnunk azokkal a gyarmatosításban megtollasodott országokkal, amelyeknek kifosztott alattvalói most földönfutóként keresnek új hazát? Az egészből csöpög az aljasság. A múltban meggazdagodott rablóhatalmak az egész kontinenst magukkal rántanák. Gyomorforgató. Már ahhoz vastag ábrázat kellett, hogy míg eleink évszázadokon át végvárak ormain védték tatártól, töröktől, muszkától Európa nyugati felét, a most minket zsűriző "finom nyugat" nagy jó dolgában gyarmatosítani - értsd: rabolni - járhatott szerte a világban, s lett dúsgazdag. Meg "bölcs".
A magyarságnak nincs oka, hogy lehajtott fejjel, örökös bűnbakként éljen, és a történelem cselédlépcsőjén járjon. Mi sosem voltunk gyarmattartók - kifosztott, megszállt ország annál inkább. Hallgassuk csak a korabeli regőst! "Magyarország mindenét föláldozta Európáért: önmagát, jövőjét, jólétét és normális fejlődését." Hogy mit kaptunk vérünkért cserébe? Trianont. Meg egy véget nem érő menekültáradatot a határainkhoz, amelyet most "szolidaritásból" be kellene fogadnunk.
Nem! Nem! Soha!
Borítókép: Illusztráció ( | Beszél a térkép | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/10/beszel-a-terkep | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A bűntársak megállapodása szerint, ha a vádlottak nem tudták kiszolgálni a fogyasztói igényeket, a vevőket a másik házaspárhoz irányították - írja a Heves Vármegyei Főügyészség.
A négy vádlott az évek során, az illegális tevékenységből összesen több, mint 35 000 000 forint jövedelemre tett szert.
Vádat emeltek a tettesek ellen
A járási ügyészség a letartóztatásban lévő tettestársakat elsősorban bűnszövetségben, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére átadással elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével vádolja.
A Hevesi Járási Ügyészség a vádiratában mértékes indítványt tett arra az esetre, ha a vádlottak a bíróság előkészítő ülésén beismerik a bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról. A vádhatóság az egyik vádlottal szemben 6 év szabadságvesztés és 6 év közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A többiek esetében a vádhatóság 5 év szabadságvesztés és ugyanennyi közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt. Az ügyészség indítványozta azt is, hogy a járásbíróság több 10 millió forint erejéig rendeljen el vagyonelkobzást a bűnszövetség tagjaival szemben. | Gyerekeknek terítették az új drogot Hevesben | A Hevesi Járási Ügyészség vádat emelt annak a bűnszövetségnek a tagjai ellen, akik éveken át új pszichoaktív anyaggal látták el a környék lakóit. A vád szerint két házaspár, egy Heveshez közeli településen, 2020 januárjától több, mint négy éven át szereztek meg új pszichoaktív anyagot. A szert ezután hol az utcán, hol a kocsijukból, vagy az éppen aktuális lakóhelyükön „kristályként” árultak pakkonként 500 és 1.000 forintos áron a fogyasztóknak. A vásárlók között több kiskorú is volt, melyről a banda tagjai tudtak. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/drog-kristaly-gyerekek-dilerek-vademeles/e5z7rxs | null | true | null | null | Blikk |
Ismét megváltoztatta a nevét Rogán Cecília, derül ki a cégadatbázisból. Ezúttal egy olyan verziót rakott össze, amelyben egykori férje, Rogán Antal, és mostani férje, Szendrei Dániel vezetékneve is szerepel, a saját leánykori vezetékneve viszont nem.
Az üzletasszony hivatalos neve így tehát
Rogán-Szendrei Cecília Ágnes.
Rogán Antal volt feleségének nem ez az első névmódosítása, ugyanis a 2019-ben bejelentett válás után a cégadatok szerint 2020 őszén egy rövid ideig Gaál Cecíliaként vezette a vállalkozását, majd némileg szokatlan módon visszavette volt férje vezetéknevét is. A hivatalos céges dokumentumokban is korábbi férjezett nevével, Rogán-Gaál Cecíliaként szerepelt egészen eddig, annak ellenére is, hogy már 2020 nyarán összeházasodott Szendrei Dániel teniszedzővel.
2024. október 14-től viszont, elhagyva leánykori vezetéknevét, Rogán-Szendrei Cecília. Egészen ritka megoldás ez, hogy a volt férj és az új férj vezetéknevét köti össze az újdonsült feleség. | Rogán Cecília megváltoztatta a nevét, szokatlan kombinációt választva magának | A cégadatbázis szerint az új vezetékneve ismét egy dupla vezetéknév, de most a régi és az új férjjel. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/04/rogan-cecilia-megvaltoztatta-a-nevet-szokatlan-kombinaciot-valasztva-maganak | null | true | null | null | 444 |
A kedd délelőtt lezavart vita után kora délután már el is fogadta a magyar parlament fideszes-kdnps többsége azt a törvényjavaslatot, ami alapján ellehetetlenülhet Magyarország legjobb egyetemének, a CEU-nak a további budapesti működése.
A törvényjavaslat egy hete ilyenkor még nem is létezett, azt csak múlt kedden nyújtotta be Balog Zoltán miniszter. Úgy, hogy előtte egyszer sem konzultált a CEU vezetésével. Palkovics László államtitkár szerint azért, mert nem volt rá idő.
A törvény minden Magyarországon működő külföldi egyetemet érint majd, de egyes lépései a CEU vezetése szerint kifejezetten őket célozza. Diszkriminatívnak érzik a törvényt, és korábban már jelezték, hogy ha elfogadják, bíróságon fogják megtámadni azt.
A most elfogadott törvény ugyanis államközi megállapodást tesz kötelezővé Magyarország és azon ország között, ahova az egyetemet bejegyezték, de a CEU esetében ez nem lehetséges: az amerikai törvények szerint nem az amerikai szövetségi állam, hanem az az állam írhatna csak alá ilyesmit, ahova az egyetemet bejegyezték. A CEU esetében ez New York. Hogy még egyértelműbb legyen a kormányzati szándék, 12 órával a szavazás előtt Gulyás Gergely benyújtott egy módosítót a törvényhez, ami külön kiemelte, hogy a megállapodásra a szövetségi kormánnyal van szükség.
Arról, hogy hogyan alkalmas a törvény a CEU ellehetetlenítésére, és hogy hogyan hazudnak erről folyamatosan a fideszes képviselők, itt írtunk részletesebben.
A módosítóban ráadásul még korábbra hozták a változtatások meghozatalának határidejét. A CEU rektorhelyettese épp interjút adott a Hír TV-nek, amikor tudomást szerzett ezekről a változtatásrok. Mint akkor fogalmazott,
„Ha ez igaz, akkor teljesen tiszta víz került a pohárba. Akkor meg akarják szüntetni az egyetemet, fel akarják számolni”
Enyedi szerint a törvényalkotóknak is tudniuk kell, hogy lehetetlen feltételeket támasztanak, így csak az egyetem bezáratása lehet ezzel a céljuk.
A törvény azt is megmutatta, hogy működik ma a Fidesz
Ez a törvény nem csak azért durva, mert az ország nemzetközileg messze legmagasabban jegyzett egyetemét számolná fel, hanem mert elég világosan megmutatta, hogyan születnek ma a törvények Magyarországon. Egy héttel ezelőtt még híre sem volt a javaslatnak, majd kedd délután előbb kiment az Origó szerző nélküli, csúsztatásokra épített lejáratócikke a CEU-ról, este pedig már felkerült a Balog Zoltán jegyezte törvényjavaslat a parlament honlapjára.
Innentől felgyorsultak az események, hiszen a CEU nem csak Európában, de a világ számos más pontján is magasan jegyzett oktatási intézmény, így elég hamar olyan tiltakozási hullám indult be, ami példanélkülinek számít a magyar tudománytörténetben. Mintegy húsz Nobel-díjas kutató, a világ vezető közgazdászai, kutatói, kognitív tudósai, világszerte rengeteg ember állt ki az egyetem mellett, itthon pedig Lovász László MTA-elnök, az ELTE vezetése, a hazai szakkollégiumok többsége, erdélyi értelmiségiek, valamint megszámlálhatatlan kutatóintézet, tanszék és professzor. Vasárnap nagyobb tüntetés is zajlott, mintegy tízezer ember vonult fel a CEU védelmében Budapesten.
Jelezte tiltakozását az amerikai nagykövetség, majd az amerikai külügyminisztérium is, Michael Ignatieff rektor pedig vasárnap New Yorkba utazott, hogy további politikai támogatást gyűjtsön megtámadott egyetemük mögé. Véleménycikkét a New York Times címlapon hozta, de külön cikkben foglalkozott a CEU ellehetetlenítésével a Washington Post és a Guardian is.
Ezzel párhuzamosan a Fidesz a legnagyobb koponyáit vetette be: a CEU-n végzett Kovács Zoltán szerint például rendben van a CEU kinyírásával, a diplomával sem rendelkező Kósa Lajos fantomegyetemnek nevezte a CEU-t, Németh Szilárd mondatait pedig nehéz volt pontosan követni.
Még péntek reggel volt Orbán Viktor a Kossuth rádió vendége, és ott végighazudva a műsort, csalónak nevezte a CEU-t. Állításait az egyetem később a leghatározottabban visszautasította. Hétfőn a parlamentben a fideszes képviselők csak Soros-egyetemként voltak hajlandóak emlegetni a CEU-t, de Harrach Péter egyedüliként a kormánypártokból legalább őszintén elmondta, mi bajuk az egyetemmel: szerinte a CEU egy hadsereg tiszti iskolája, amelyik kemény küzdelmet folytat a magyar társadalommal.
Az egyre nagyobb felháborodás közepén a Fidesz az előremenekülés taktikáját választotta, és Semjén Zsolt kérésére a parlament úgy döntött, hogy kivételes sürgősségi eljárásban szavaz a parlament a kérdésről, így lehet, hogy a törvénytervezetből egy héttel a felbukkanása után már elfogadott törvény lett. | A Fidesz megszavazta a CEU kinyírására alkalmas törvényt | Egy hete ilyenkor még tudni se lehetett a törvényjavaslatról, amit ma már el is fogadtak. A Fidesz politikusai még azt se merték felvállalni, miről szól valójában ez a törvény. | null | 1 | https://444.hu/2017/04/04/a-fidesz-megszavazta-a-ceu-kinyirasara-alkalmas-torvenyt | 2017-04-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2016 végén, november-december környékén egy cég több kisebb civil szervezetet is felhívott azzal, hogy lenne egy ajánlata: megjelenést biztosítana egy nemsokára induló honlapon, ami segíthet begyűjteni az szja 1 százalékokat. A telefonáló törvényekre hivatkozva arról beszélt, hogy az alapítványoknak közzé kell tenniük a gazdálkodásukat, átláthatónak kell lenniük, ebben pedig ők segíthetnek, és közzéteszik, hogy az adott szervezet mennyire átlátható – amennyiben szerződést kötnek a céggel.
Volt olyan alapítvány, amit azzal kerestek fel, hogy már átnézték a gazdálkodásukat, és ki is tették őket a honlapra mint átláthatóan gazdálkodó szervezetet, de ahhoz, hogy fenn is maradjanak, kötni kellene egy szerződést, és elkérnének 25-60 ezer forintot egy évre. Másokat egy kicsit máshogy környékeztek meg, és
rögtön azzal indítottak: ha nem írnak szerződést és nem fizetnek, akkor felkerülnek a honlapra, a szép pirossal kiemelt „gazdasága nem átlátható” kategóriába.
Az általunk megkérdezett alapítványok, amelyek egyik vagy másik kategóriában felkerültek a honlapra, azt mondják: bár elhajtották a cég ügynökét, így is szerepelnek a – saját állítása szerint – majdnem 50 ezres látogatottságú honlapján.
Az alapitvanyokgazdalkodasa.hu oldalon jelenleg 72 civil szervezet szerepel, nagyjából egyenlően elosztva az átlátható és a nem átlátható kategóriában. A szervezetek között erősen felülreprezentáltak a vidéki iskolák, óvodák alapítványai, de vannak állatvédő szervezetek, sportegyletek és egyetemi diákszervezetek is.
Kizsarolják az átláthatóságot
Az oldal, amelyről szó van, a hivatalosnak hangzó, de elég amatőr módon összerakott alapitvanyokgazdalkodasa.hu, amelyet az A&E Média Group Kft. nevű, tavaly decemberben alakult cég működtet. Az A&E Média két tulajdonosa Tóth Krisztián és Szűcs Ildikó.
Bár az alapítványok között híre ment, hogy az új oldalt ugyanazok csinálják, akik tavaly az Alapítványok Feketén Fehéren oldalt indították, erre nincs túl sok bizonyíték. Az A&E Média Group Kft. és az Alapítványok Feketén Fehéren oldalt üzemeltető AFF Média Zrt. tulajdonosai és tisztségviselői között nincsen átfedés. A módszer viszont tényleg megtévesztésig hasonlít.
A honlap nyitóoldalán szép nagy magyar zászlós háttér előtt idézi az alaptörvény 39. cikkét, mely szerint „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”
Az oldalt a bemutatkozás szerint azért hozták létre, hogy „a hazai lakosság tisztán és jól átláthatóan meggyőződhessen arról, hogy mely civil szervezetek (alapítvány, közalapítvány, egyesület) hogyan tartják be a közpénzekkel való gazdálkodásukra és a közzétételi kötelezettségükre vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásokat”. Itt meg is fogalmazzák, hogy mit értenek azon a két kategórián, amelybe sorolják a szervezeteket:
A gazdálkodása átlátható kategóriába kerülnek azok a civil szervezetek, melyek betartják a gazdálkodásukra és a közzétételi kötelezettségükre vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásokat.
A gazdálkodása nem átlátható kategóriában azok a civil szervezetek szerepelnek, amik a gazdálkodásukra és a közzétételi kötelezettségükre vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásoknak nem tesznek eleget.
Az A&E Média már megalakulása és az alapitvanyokgazdalkodasa.hu indulása előtt sok civil szervezetet keresett fel azzal az ajánlattal, hogy szerepeltetik őket az oldalon. A szerződéstervezet szerint, amit elküldtek az alapítványoknak, havi 5000 forintért a következő webes szolgáltatásokat nyújtják a szervezeteknek egy éven át:
profi megjelenést biztosítanak 4 oldalnyi tartalommal;
letölthető 1 százalékos űrlap;
rögtön lehet bankkártyás fizetéssel támogatni a szervezetet;
az oldalon megjelenő bannerekből is lehet adományokat fogadni, igaz, 60-75 százalékot lecsípne az oldal üzemeltetője.
Bár ez a szerződésben nem, csak a szerződési feltételekben szerepel, a cég oldaláról kiderül: az alapdíjas szolgáltatással együtt a civil szervezet azt is megveszi, hogy a „gazdálkodása átlátható” kategóriában szerepeljen, vagyis
amelyik cég fizet, arról a cég kiírja, hogy átlátható.
Az A&E Média az Index kérdésére elmondta, hogy azokat az alapítványokat is minősítik és kirakják az oldalra, amelyek nem kötnek szerződést velük, csak nekik nem nyújtanak egyéb szolgáltatásokat – például náluk nem lehet letölteni 1 százalékos űrlapot és nem gyűjthetnek adományt az oldalon keresztül –, ahogy „professzionális megjelenést” sem biztosítanak.
Hogy az oldalon a profi megjelenés azt jelenti-e, hogy az A&E Média munkatársai – ahogy arra az egyik érintett, az ajánlatot amúgy elutasító alapítvány vezetője felhívta a figyelmünket – bemásolták a civilet adatait és céljaik leírását más, ingyenesen elérhető oldalakról, például a civileknek tényleg segítő és ezért pénzt sem kérő NIOK alapítvány adhat.hu nevű oldaláról, vagy ez még csak egy tesztüzem, azt nem tudni.
Az A&E Média elárulta, hogy az elemzést az Országos Bírói Hivatal (OBH) oldalán és egyéb nyilvános oldalakon megtalálható beszámolók alapján végzik. Ha hibát találnak, megkeresik az adott alapítványt, elmondják, mi a baj, és felajánlják a szolgáltatásaikat, ami a weboldalra való felkerülés mellett azt jelenti, hogy elmondják: a törvény szerint mi mindent és hová kellene fel tölteniük.
A nem átláthatónak ítélt alapítványoknál egy „elemzési jegyzőkönyv” nevű oldalra ki is írják, hogy mi a baj velük, a legtöbb esetben valamilyen hiányzó vagy az OBH oldalára későn feltöltött dokumentumról van szó. Minderről egy stilisztikai hibákkal, elütésekkel vagy csak alig értelmes mondatokkal teletűzdelt jelentést írnak, majd a végére valami olyasmit böknek oda az oldalon, hogy
ezek után mindenki döntse el maga, hogy szeretne-e támogatni egy olyan Alapítványt amelyik így tesz eleget a gazdálkodására és a közzétételi kötelezettségére vonatkozó törvényi és jogszabályi előírásoknak.
Persze fizetni még valószínűleg senki nem fizetett a szolgáltatásért, legalábbis azok közül az oldalon szereplő alapítványok közül, amelyeket elértünk, egy sem élt a lehetőséggel, hogy felkerüljön az oldalra. Ettől függetlenül volt, amelyik egyszer csak a támogatásra nem ajánlott kategóriában találta magát. Legalább egy alapítványról tudunk, amelyik megkérte a céget, hogy szedjék le az oldalról, mert nem kívánnak élni a szolgáltatással. Az oldal üzemeltetői meg is ígérték, hogy intézkednek, majd nem történt semmi. Olyan alapítványok is voltak, amelyek csak úgy felkerültek az adatbázisba, de volt olyan is, amelyet megkeresett az A&E Média, még szerződést is küldtek, az oldalra viszont nem tették fel az alapítványt.
Az oldalon szereplő szervezetek persze mind állítják, hogy a gazdálkodásuk teljesen átlátható, hiszen például az iskolák alapítványait az önkormányzat és az államkincstár is rendszeresen ellenőrzi. Volt olyan szervezet, amelyik utánanézett és kiderítette: bizonyos dokumentumok tényleg lemaradtak az OBH-s beszámolójukból, valószínűleg véletlenül, amit persze orvosolni fognak.
Már a kicsik sem dőlnek be
Az A&E Média szerencsétlenségére egy olyan bizniszbe akar éppen beszállni, amit már vagy a saját kárukra, vagy szájhagyomány útján ismernek a kiszemelt áldozatok. Volt olyan szervezet, amelyik azt mondta az Indexnek, hogy korábban már megszívtak egy ilyen ajánlatot, és alig bírtak kiszállni az üzletből, így most már sokkal óvatosabbak, mások pedig csak emlékeztek az Alapítványok Feketén Fehéren történetére, ezért inkább udvariasan elzavarták a cég – több elmondás szerint – „erőszakos, nyomulós” képviselőjét. De az elmondások szerint olyan szervezet is volt, amelyik egyszerűen azzal tette le a telefont, hogy ha akarnák, se tudnák kigazdálkodni az évi 60 ezer forintos díjat.
Az oldalon feltüntetett szervezetek között egyfajta riadólánc is elindult, és az sem kizárt, hogy előbb-utóbb bíróságra viszik az ügyet. Az egyik megkeresett, de az oldalra végül (vagy eddig) nem feltett alapítvány vezetője azt mondta, amint megjelenik a szervezetük, rögtön pert indítanak hitelrontás, rágalmazás és visszaélés miatt, több alapítvány pedig jelezte, hogy csatlakozna egy ilyen keresethez.
A szervezet jogásza szerint nem is rágalmazás a legnagyobb baj, mert a neten végül is mindenki azt mond, amit akar, legfeljebb beperelik érte. Ami ennél rosszabb, az az, hogy az A&E Média megpróbálja úgy eladni magát, mintha egy hivatalos, minősítésre jogosult és ahhoz speciálisan értő szervezet lenne, pedig se felhatalmazása, se bizonyított tapasztalata vagy szakértelme sincs ezen a téren, hanem egy online szolgáltatást árul. Ez pedig az ügyvéd szerint egyszerűen csalás.
Az alapítványoknak ráadásul pont az adó 1 százalékokért induló kampány kezdetén nagyon rosszul jönnek az ilyen, amúgy legfeljebb kisebb adminisztratív hibákon alapuló minősítések. | Újra zsarolni próbálják a civil szervezeteket | Újra zsarolni próbálják a civil szervezeteket - Újabb cég próbál pénzt szedni az adó 1 százalékokért kampányoló alapítványoktól, amelyeket viszont már nem lehet könnyen átverni. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/03/02/ujra_zsarolni_probaljak_a_civil_szervezeteket/ | 2017-03-02 14:27:10 | true | null | null | Index |
Legelőször Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc székét cserélte le, mert szerinte túl „részvénytársaságis" volt. Azután úgy döntött, hogy az eddigi, 70 négyzetméteres miniszterelnöki irodából fogadószobát csinál, ő maga pedig átköltözik a néhány méterrel arrébb lévő Nándorfehérvári terembe, aminek déli tájolású ablakaiból a budai várat, a Dunát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot és a Kossuth tér jó részét is belátni. Itt viszont bőven elfér a kormányfő dolgozószobája, hiszen ez a terem körülbelül 180 négyzetméteres. Orbán új „dolgozójának" méretét jól szemlélteti, hogy a 180 négyzetméteres óriás irodahelyiség több mint háromszor akkora, mint egy átlagos méretű magyar lakás, ami csak 56 négyzetméter.
Kerestük az ügyben a Miniszterelnökséget, ők azonban sem azt nem árulták el, mennyibe került az átalakítás, sem pedig azt, hogy pontosan mi volt az oka a költözésnek. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter csupán annyit közölt: ez még így is olcsóbb, mint ha a miniszterelnöknek a Parlamenten kívül kerestek volna helyet, amit egyébként az „európai hagyományok" megkövetelnének.
Pedig korábban nem voltak Orbánnak ilyen igényei. Előző, 1998-tól 2002-ig tartó miniszterelnöksége idején ugyanis egy apró szobából irányította az országot. A Parlament középső részén elhelyezkedő 36-os számú irodát eredetileg az épület tervezője, Steindl Imre is a mindenkori kormányfőnek szánta. A Kupolateremhez közel eső helyiségben egyszerre legfeljebb csak négyen tudtak tárgyalni.
Mint Kordos Szabolcs Tilos a belépés című könyvéből megtudtuk: amikor Orbán átadta a hivatalát az utódjának, negyven percen keresztül beszélt a tárgyak történetéről. Medgyessy Péternek viszont kicsi volt a szoba, ezért beköltözött az eddig miniszterelnöki dolgozószobaként funkcionáló, 70 négyzetméteres terembe. Gyurcsány és Bajnai is itt dolgozott. | 180 négyzetméter Orbán új irodája | Budapest — Nem tetszett Orbán Viktornak elődje helye a Parlamentben, ezért fogta magát, és átalakíttatta az épületnek azt a szárnyát, ahol a miniszterelnöki dolgozószoba volt. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/180-negyzetmeter-orban-uj-irodaja/362jgb3 | 2011-02-24 06:46:27 | true | null | null | Blikk |
A portugál világsztár azt nyilatkozta, nem aggódik, nincs takargatnivalója, miután spanyol ügyészség jelezte, hogy pert indítanak ellene, amiért 2011-ben illetve 2014-ben összesen 14,7 millió euró adót nem fizetett be.
A vád szerint Ronaldo (vagy hát feltehetően pénzügyi tanácsadói) valami trükkös üzleti konstrukción keresztül próbálták kikerülni a reklámbevételeinek adóvonzatait.
Decemberben kiszivárgott dokumentumok alapján már egyszer körbejárta a sajtót, hogy Ronaldo offshore-számlákat használva próbálta elkerülni egyes adóterhek befizetését. A sportoló tagadott akkor és most is, és magabiztosan nyilatkozott a Radio Television Portuguesának.
Ronaldo a legjobban fizetett sportoló a világon, csak tavaly 93 millió eurót keresett a fizetésén, a bónuszokon és a különböző jogdíjakon keresztül. 2009 óta él Spanyolországban, akkor szerződött a Real Madridhoz.
Nagy riválisát, a szintén horribilis összegeket kereső barcelonai Lionel Messit májusban 21 hónap börtönre és 2 millió eurós kártérítésre fizetésére kötelezte a bíróság. Mivel Messi nem büntetett előéletű, és két évnél rövidebb börtönbüntetést, kapott, automatikusan felfüggesztették büntetését. | 15 millió eurós adócsalással vádolják Cristiano Ronaldót | 2011-es és 2014-es befizetések hiányoznak a spanyol ügyészek szerint. | null | 1 | https://444.hu/2017/06/13/15-millio-euros-adocsalassal-vadoljak-cristiano-ronaldot | 2017-06-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egy összehangolt, átfogó program keretében hozza egységes szintre a Magyar Államtól átvett gyorsforgalmi utakat. A Társaság feladata 2022. szeptembere óta 1237 km hazai gyorsforgalmi útszakasz magas színvonalú üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése. Az elmúlt két évben az úthálózat jelentős része megújult és a szerződésben elvárt állapotba került. Az MKIF Zrt. 2023-ban 3,6 millió négyzetméteren cserélt aszfaltot, ahol szükséges volt, több rétegben is, idén ennél nagyobb volumen, újabb 3,9 millió négyzetméternyi útburkolat felújítása (szintrehozása) a cél. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg tavaly a főpálya 19%-a újult meg, idén újabb 20%-a kap friss burkolatot. A részletekről Németh Tamás vezérigazgató beszélt lapunknak.
Második éve tart az Önök által szintrehozásának nevezett gyorsforgalmi útfelújítás. Elnézve a számokat, azért ez nem tűnik kis feladatnak...
Az utazóközönség már láthatja, hogy országszerte sok helyen megújult a gyorsforgalmi utak burkolata. Ezekkel persze jártak kellemetlenségek is, terelnünk kellett a forgalmat, de a munkálatok nem várhattak. Az állammal kötött szerződésünk szerint, a 2022. szeptember elsején üzemeltetésre, felújításra, fejlesztésre átvett pályák 43%-át, 538 km-t kell a többivel megegyező műszaki szintre kell hoznunk 2025-ig. Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása tavaly indult.
Fontos kiemelni, hogy ezek a felújítási munkák nem csak az aszfaltrétegek újrahúzásából állnak. Ahol kell, több rétegben cseréljük a burkolatokat. Nem pontszerűen javítunk (kátyúzunk), hanem egybefüggő, nagy felületeken cseréljük a tönkrement aszfaltot. Lehet olyan hangokat hallani, hogy az MKIF Zrt.-nek nincs kockázata. Leszögezném, hogy a Magyar Állam egyértelmű érdeke, hogy a legmagasabb minőségben és határidőre hozzuk azonos műszaki szintre a gyorsforgalmi utakat.
Az viszont már a mi kockázatunk, hogy a mélyebb rétegekben milyen sérüléseket, elváltozásokat találunk, ott milyen és mekkora munkát kell végezni, kell-e több anyagot beépíteni, vagy a nagyobb forgalom okozta amortizáció miatt esetleg több szakaszon kell felújítást végezni, mint azt előre terveztük.
Hadd említsem példaként az M1-et: itt olyan munkálatokat is el kellett végeznünk, amelyekkel előre nem számoltunk, mivel az előzetes kalkulációk alapján azt valószínűsítettük, hogy a pálya kibírja a bővítésig.
Számos helyen, ahol az ellenőrző mérések ezt mutatták, mélyebb rétegekig belenyúltunk a pályaszerkezetbe. Ez is a mi kockázatunk. Persze emellett számos más kockázat is a koncessziót terheli. De az biztos, hogy a koncessziós időszak végén olyan minőségben kell visszaadni a hálózatot az államnak, hogy ne kelljen újabb felújításokba kezdeni.
A pálya felújítása nem áll meg a burkolatcserénél. Folyamatosan újulnak meg a pihenők, 500 facsemetét ültettünk országszerte 100 helyen, és egy bővítésnek köszönhetően már a pihenőhelyek 3/4-ében szelektíven gyűjtjük a hulladékot.
Mindezeken túl az idei év végére 200-nál is több hidat és felüljárót újítunk fel. Ennek a hatalmas munkának az egyik leglátványosabb eleme a Kőröshegyi völgyhíd sarucseréje volt, ezt a munkát is határidő előtt, öt nappal korábban sikerült magas minőségben, precízen elvégeznie a kollégáknak.
Az elvégzett, elvégzendő felújításokon túl valóban elindul 2025-ben az M1 bővítése?
A felújítások jövőre is folytatódnak, de már nem lesz ekkora volumen, mert a szintrehozási munkák végére érünk.
Helyette 2025-ben elindul az M1-es autópálya fejlesztése, aminek az előkészítő munkálatait a tervek szerint már most ősszel elkezdjük, hogy jövő szeptemberre készen álljon a terep és a munkagépek felvonulhassanak, és hogy a lehető leggyorsabban elinduljon az útpálya tényleges bővítése.
A munkaterület átadása a vállalkozónak folyamatosan zajlik, most a munka elkezdéséhez szükséges engedélyek kiadása történik, és amikor ezek megvannak, valamint egyeztették a forgalomtechnikai terveket, akkor tudnak nekiállni a folyamatnak. Ez egy nagyon összetett feladat, de haladjunk sorban, hogy mivel állunk szemben. Több fontos munkát kell egyszerre elvégezni az előkészítő időszakban.
Melyek ezek?
Az időterv miatt kiemelt szerepe van a védett, fokozottan védett növények áttelepítésének, átültetésének. Ha ezt nem tesszük meg az erre előírt időszakban, akkor erre legközelebb csak jövő ősszel kaphatunk engedélyt, de az már késő, hiszen ez hátráltatná a bővítés megkezdését. Ezeknek a növényeknek a mentése egy nagyon szigorú protokoll szerint zajlik, csak botanikus szakember végezheti.
Az autópálya közelében a természet már elhódított bizonyos területeket a fenntartási felületekből. Emellett persze vannak bozótosok, kisebb erdők, amelyek akadályoznák a bővítést, ezeket ki kell vágni. Helyettük a kivágott erdőkkel megegyező területű ún. csere-erdőket létesítünk ott, azon a helyen, ahol az állam ezt kéri, a pihenőkbe pedig még több fát ültetünk.
Ez egy komoly jogi és környezetvédelmi feladat. Talán kevesen gondolják, de itt is szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelnünk, szoros együttműködésben környezetvédelmi szakemberekkel. Az áttelepített növények egy ideig megfigyelés alá kerülnek.
A két pálya közötti elválasztósávban lévő sövények megmaradnak?
Készültek tanulmányok az elválasztósávban található zöld növényzetre és a sövényekre vonatkozóan is. A jelenlegi elképzelések szerint a bővítés során (tehát még nem most, hanem jövőre) ezeket megszüntetjük, mert ezek az állatok számára ökológiai csapdák, és balesetveszélyesek is. Saját tapasztalatunk szerint a sövénnyel ellátott pályákon ötször több időt kell üzemeltetésre és így munkavégzésre fordítani, mint azokon az utakon, ahol nincs ilyen növényzet. Ráadásul a növényzet gondozása forgalomtereléssel, adott esetben dugókkal jár.
Ezért a tervek szerint a növények helyén betonelválasztó elem épül majd, alatta vízelvezető rendszerrel. Így egyszerűbb lesz a fenntartás, költséghatékonyabb az üzemeltetés, a közlekedés pedig biztonságosabb. Az autópálya azonban nem marad zöld felület nélkül, a felszámolt középső, elválasztósávi növényzet helyett a kerítéshez közelebb, a pályán kívül telepítünk fákat, cserjéket.
De gondolom, ez csak egy része az előkészítő munkának.
Kiemelt jelentőségű a közművek kiváltása. Ehhez először is fel kell tárni, hogy pontosan ott helyezkednek-e el a közművek, ahol a nyilvántartásban szerepelnek, majd készítünk hozzá egy pontos kiviteli tervet. Ez alapján tudjuk majd a közműveket átépíteni, szükség esetén a keresztező közműveket meghosszabbítani, hogy később ezek az építkezésnek már ne legyenek akadályai. Ez azért nagyon fontos, mert ha a közművek rendben vannak, akkor folyamatosan, ütemterv szerint lehet a bővítéssel haladni.
A régészeti feltárásokat is mielőbb el kell, hogy kezdjük, mert ha leleteket találnak valahol, az jelentősen hátráltathatja a projektet. Már minden szereplővel zajlanak az egyeztetések, így a régészeti terület képviselőivel is. Tudjuk, hogy hol, milyen területeken dolgoznak majd a kutatók.
Az idei évben zajló előkészítési munkák a hidakat is érintik. Lesznek olyan műtárgyak (hidak, felüljárók), amelyek átépítéséhez már idén szükséges próbacölöpözéseket végeznünk, de a komolyabb feladatok megvalósítására jövőre, a tényleges fejlesztési időszakban kerül sor.
Az M1-es Budapesthez közeli szakaszán átlagosan, kilométerenként nagyjából két híd, felüljáró van a pálya felett, vagy alatt. A kiszélesített pálya miatt a hidak át-, esetleg újraépítése kiemelt feladat lesz.
Mi lesz az előkészítő munkálatok alatt a forgalommal? Lehet majd közlekedni?
Az M1 fejlesztése egy hatalmas léptékű beruházás, amire korábban alig volt példa Magyarországon. A bővítést ugyanakkor mindenki régóta várja. Arra törekszünk, hogy az autósok a lehető legkisebb mértékben érezzék ezeknek a munkálatoknak a hatásait, de lezárások, elterelések elkerülhetetlenek lesznek - főként a hidak környezetében. Ezeket a feladatokat el kell végezni, ezért kérjük a közlekedők türelmét annak érdekében, hogy néhány év múlva egy biztonságos, magas színvonalú pályán közlekedhessenek.
Mikor kezdődik az M1-es tényleges bővítése? Mikor jelennek meg a munkagépek a pályán?
Az M1-es autópálya bővítésének tényleges munkálatai a tervek szerint 2025. szeptember 1-én kezdődnek. Az M0-ás autóúttól a Concó pihenőig mintegy 80 km-en újul meg a pálya burkolata és bővül 2x3 sáv + ITS sávra. Eredetileg Bicskétől Concóig vállaltuk a bővítést, ám egy szerződésmódosítást követően az államtól átkerült a mi kivitelezésünkbe az M0-Bicske közötti közel 24 km-es szakasz.
Az M1 bővítését 8 fejlesztési szakaszra osztottuk (de ez változhat, ha a folyamat úgy kívánja), a munkálatok várhatóan az M0-ás autóúttól kezdődnek. Ezeket a fejlesztési szakaszokat a csomópontok elhelyezkedése alapján határoztuk meg.
Ezen kívül azt is figyelembe vettük a szakaszok kijelölésekor, hogy a fejlesztés teljes ideje alatt folyamatosan biztosítani tudjuk 2x2 sávon a forgalmat; valamint, baleset esetén a mentési útvonalat, illetve a pihenőhelyek elérhetőségét.
Akkor a bővítés után valójában 8 sáv lesz?
Az M0 és Concó pihenő közötti 2x3 pályás sztráda mellé úgynevezett intelligens leállósávot (ITS) is építünk, amit csak akkor nyitunk meg, ha a forgalom, vagy a forgalmi helyzet ezt indokolja. Az intelligens leállósáv a többi forgalmi sávval egyenértékű lesz, vagyis ugyanúgy 3,75 méter széles. Tehát csúcsforgalomban akár 2x4 sávon is haladhat a forgalom.
Az, hogy az ITS-t mikor nyitjuk és zárjuk, milyen időszakokban és milyen szakaszonként, forgalomtechnikai kérdés, amit egyelőre csak tervezni tudunk. Még arról is folynak az egyeztetések, hogy hol legyen az ITS sávok központja, ahonnan a kamerarendszerrel ellátott teljes pályát látni lehet és a folyamatosan változó forgalmat ki-be lehet terelni az ITS sávokra a digitális információs táblák segítségével. Figyelembe kell venni azt is, hogy pl. az M0, illetve az M1-M7 közös szakasza elbírja-e a rázúduló reggeli forgalmat a kétszer 4 sávról.
Az intelligens leállósávok működtetése még Európában sem tekint vissza nagy múltra. Az M7-et és majd az M3-at is ugyanilyen ITS sávokkal tervezzük bővíteni. Az M7-en valamivel egyszerűbb lesz a helyzet, mert ott kiszámíthatóbb a nyári forgalomnövekedés, míg az M1-es hétköznap és hétvégén is, éjjel-nappal gyakorlatilag túlterhelt.
Mi a helyzet a közlekedésbiztonsággal? Mit tehet az MKIF Zrt. a közlekedők biztonságáért a bővítés alatt?
Kiemelten foglalkozunk azzal, hogy a 2025. őszén kezdődő fejlesztés során 2x2 sávon biztonságosan haladhasson a forgalom és a lehető legkevesebb baleset történjen a pályán.
Tapasztalatunk szerint a forgalmi dugók abból fakadnak, hogy a terelés után az ún. lélegző szakaszokon (szerk.: ahol nincs forgalomterelés), hirtelen megindul a forgalom, az autósok felgyorsítanak akár jóval a megengedett sebesség fölé is, hogy be tudják hozni az esetleges lemaradást, majd indokolatlan fékezések miatt ismét lelassul, néha meg is áll a forgalom. Ezt nevezzük mi fantomdugónak. Vagyis sokszor valós ok nélkül is belassul, megáll a pálya forgalma.
Ezt a balesetveszélyes helyzetet meg lehetne szüntetni azzal, ha ebben az időszakban a teljes sztrádán átlagsebességmérés lépne életbe, hiszen így egyenletesebbé és biztonságosabbá válna a forgalom. A legtöbb baleset ugyanis a gyorshajtásból ered. Ennek egyeztetése még folyik a hatóságokkal, tehát ez nem egy eldöntött kérdés.
Az MKIF Zrt.-nek jó a kapcsolata a rendőrséggel - szeretnénk, ha folyamatos rendőri jelenlét lenne a pályán, új forgalomfigyelő kamerák telepítését is tervezzük, hogy látni lehessen, hol, mikor, mi történik.
Na de például egy mentés, legyen az élet- vagy műszaki mentés, a bővítés alatt hogyan működhet?
A biztonságos közlekedés másik fontos eleme az életmentés és a műszaki mentés: a cél az, ha a terelt szakaszokon baleset történik, vagy lerobban egy jármű, mi a lehető leggyorsabban végre tudjuk hajtani a mentést. A Bicske Mérnökségén már állomásozik motoros mentő (mint ahogyan Martonvásáron és Gödöllőn is).
A lényeg, hogy gyorsan tudjunk reagálni és elhárítani a balesetekből fakadó, akár újabb balesetet okozó helyzeteket, kiemelni a sérült autót. Ennek érdekében - ahol lehet -, a pihenőhelyeken is kialakítanánk műszaki mentőállomásokat. Ennek tervezése, előkészítése is zajlik.
Hogy néz ki majd pontosan a gyakorlatban egy-egy szakasz bővítésének folyamata?
A bővítési szakaszok munkaterületein két munka indul el párhuzamosan. Egyik: a hidak átépítése, hiszen ez a leginkább időigényes feladat a próbacölöpözés, az új szerkezetek megépítése, alátámasztása miatt. Van egy elképzelésünk arról, hogy miként tudnánk más módszerrel és fele annyi idő alatt biztonságos, jó és könnyebben üzemeltethető hidakat építeni, de erről is folynak még az egyeztetések.
A másik: a közművek kiváltása, áthelyezése, valamint a földművek megépítése után a pálya kiszélesítése. Elkezdődik az út alapozása, építése, elbontjuk a régi aszfaltot, valamint az elválasztósávot, felszedjük a régi alapokat. Először az ideiglenes sávok készülnek el, hogy azokra terelhessük a forgalmat, majd a legvégén sávról-sávra egységes aszfaltréteget kap az útpálya.
Ezzel a művelettel hozzuk egységes szintre az M1-esnek ezen hosszú szakaszát, hiszen az első két évben itt csak burkolatfelújítási munkálatok zajlottak. A szintrehozást eredetileg is a bővítéssel egyidőben terveztük.
Ahhoz, hogy építeni lehessen, az M1-en bontani is kell. Mi lesz a bontott anyagokkal?
A bontott anyagokat a forgalmi sávokon szállítjuk ki, de a pályabővítési munkálatokhoz szükséges alapanyagokat amikor csak lehetséges, külön, az építési forgalom számára létesített utakon hordjuk be a helyszínekre, ezzel a jelenlegi tervek szerint nem terheljük az autópálya hálózatot.
Külön logisztikai kihívás, hogy az elbontott anyagokat - legyen az pl.: aszfalt, vagy szalagkorlát - hova szállítjuk, illetve miként hasznosítjuk újra. Van egy komoly környezetvédelmi vállalásunk az ESG (szerk. környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontok) vonatkozásában, emiatt a lehető legtöbb anyagot újrahasznosítjuk, amit és ahol csak lehet: a felmart aszfalt egy részét felhasználjuk az új rétegnél. Ez egyébként szerződéses kötelezettségünk is. A fel nem használt anyagoknak külön deponálási területeket kell létrehoznunk, ahová ezeket elszállítjuk. Ez mind a Magyar Állam tulajdona, mindennel pontosan el kell számolnunk.
Ez még csak a pálya, illetve az azt érintő munkák. A bővítés a pihenőket is érinti?
Felújítjuk a pihenőhelyeket is, magas szolgáltatási színvonalat kialakítva. Zöldítjük a területüket, elektromos töltőhelyeket létesítünk, modernizáljuk az épületeket. Lesznek kimondottan családbarát pihenőhelyek, ahol játszótereket hozunk létre - ezekbe a pihenőkbe nem hajthatnak be a kamionok. Ugyanakkor várhatóan a tehergépjárműveknek a kamionstop idejére megfelelő nagyságú pihenő területeket kell majd kialakítanunk az autópálya mentén, mert most az is problémát okoz, hogy ha telítettek ezek a parkolók, úgy állnak meg a teherautók, hogy belógnak a pályára, ez pedig rendkívül balesetveszélyes.
Nem beszéltünk erről még, de az M1-en az MKIF Zrt. egy új csomópontot is épít majd a hírek szerint.
A bővítés tartalmazza a leendő M100-as autóút új csomópontját is. Az Esztergomot az M1-essel összekötő gyorsforgalmi út megépítése még csak terv és nem az MKIF Zrt. feladata, de a hozzá kapcsolódó csomóponti rendszert, a pálya bővítésével egyidőben mi kiépítjük hogy kész legyen, amikorra az M100 megvalósul.
Mindenkit az érdekel: mikorra lesz kész az M1 bővítése?
A teljes kivitelezés 2029. augusztus 31-ig tart, tehát négy teljes évet vesz igénybe. Az M0-Bicske közötti szakaszt 2028. augusztus 31-ig kell befejeznie az MKIF Zrt.-nek, de közben 2027-ben elindul az M7-es bővítése is (szintén 2*3+ITS sávra, az M0 és Szabadbattyán között), 2028-ban pedig az M200-as építése is megindul (Komáromtól Székesfehérvár érintésével Sárbogárdig, majd onnan már M8 néven halad tovább a pálya Kecskemét északi részéig).
A koncesszornak elemi érdeke, hogy határidőre, és a lehető legmagasabb színvonalon végezze el a vállalt feladatokat, hiszen a Társaság a Magyar Államtól csak akkor kapja meg utólag és hiánytalanul a szerződésben meghatározott összegeket , ha a megállapodásban foglaltakat száz százalékban teljesíti és az üzemeltetést hibamentesen végzi.
A jövőre induló tízéves fejlesztési időszak (2025-2034) alatt 299 km-en bővítjük a meglévő pályákat (M1, M3, M7) és építünk 279 km új gyorsforgalmi utat is. Ezeknek a fejlesztéseknek az értéke meghaladja a négyezer milliárd forintot. Ezt a Társaság saját forrásaiból és hitelekből gyakorlatilag előfinanszírozza.
A megbízó Magyar Állam rendszeresen, napi szinten ellenőrzi az útpályákat és ha valamit nem megfelelőnek talál, akkor büntetőpontokat kapunk és azt levonja a nekünk járó összegből.
Nekünk minden nap számít. A Kőröshegyi völgyhíd sarucseréje és az M4-es autóút repülőtéri csomópontjának felújítása mutatja, hogy egy jól összehangolt munkafolyamattal akár napokkal a határidő előtt is befejezhető egy projekt, ha minden szereplő erre törekszik és hiánytalanul végzi a munkáját. Időben és jó minőségű munkát végezzünk, ez a mi érdekünk és az államé is.
Az MKIF Zrt. - ahogy eddig is minden beavatkozás esetén -, az M1-esen folyó munkálatokról is folyamatosan és időben tájékoztatja az autósokat a következő években. A társaság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az utazóközönség időben értesüljön az esetleges terelésekről, lezárásokról, hogy hol, mikor, mi történik és meddig tart. A környéken élőket pedig lakossági fórumokon tájékoztatják a jövőben a beruházás részleteiről. | Történelmi fejlesztés: indul a munka az M1-esen - Interjú | Most ősszel elindulnak az előkészítési munkálatok, legkésőbb 2025. szeptember elsején pedig a tényleges bővítést is elkezdi az MKIF Zrt. az M1-es autópályán. Az M0-tól Győr felé 80 km-en bővül 2x3 sávosra a sztráda 2029-re, ezen felül oldalanként 1-1 intelligens leállósáv (ún. ITS) is lesz, amit forgalmi helyzettől függően, baleset, csúcsforgalom vagy munkavégzések esetén nyitnak meg. A fejlesztés részleteiről Németh Tamás, az MKIF Zrt. vezérigazgatója adott interjút lapunknak. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/utepites/2024/10/tortenelmi-fejlesztes-indul-a-munka-az-m1-esen-interju | null | true | null | null | Magyar Építők |
A HU-rizont programban 12 milliárd forintból 30 pályázat valósul meg - mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Debrecenben.
Hankó Balázs kiemelte, mivel "Brüsszel kizárta a magyar kutatókat, egyetemeket a Horizont és Erasmus programokból", ezért indult el a Horizont programmal szemben a HU-rizont, amelynek támogatását a nagyszámú jelentkezés miatt 12 milliárdra emelték 8 milliárd forintról, és a 112 beérkezett pályázatból 30 nyertest hirdettek.
Állítása szerint valamennyi nemzetközi kutatási együttműködésben a világ legjobb száz egyeteme vesz részt a magyar egyetemekkel közösen. Hankó szerint "bizonyítékunk van arra", hogy szemben Brüsszellel, a világ és benne az Európai Unió tudományos közössége számít a magyar kutatókra, ugyanis a világ vezető egyetemei állnak sorba a magyar egyetemek által vezetett kutatásokban való részvételre.
2022 decemberében döntött úgy az európai bizottság javaslatára az unió tagállamának minisztereiből álló Tanács, hogy kizárja minden kötelezettségvállalásból a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen fenntartású intézményeket. Ugyanis az alapítványok nem elég átláthatóak, politikai döntéshozók ülnek bennük, és a kormány nem kezelte a bizottság által korábban megfogalmazott kifogásokat. | 12 milliárd megy a HU-rizont pályázatokra | A miniszter szerint „bizonyítékuk van” rá, hogy az unió tudományos közössége számít a magyar kutatókra. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/12-milliard-megy-a-hu-rizont-palyazatokra-272527 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb – szabadságvesztést kaptak, bár ez a korábban már előzetes letartóztatásban töltött időt és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve a legtöbb vádlott esetében letöltöttnek tekinthető.
További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett, köztük a kecskeméti maffiaperben súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Ferencsik Attilát és Csikós Józsefet, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a Belügyminisztérium ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette, a '90-es évek közepén pedig az Energol Rt. egyik vezérigazgatója volt.
Az ügyész és 14 vádlott tudomásul vette az elsőfokú döntést, amely így az ő vonatkozásukban jogerőre emelkedett. Két vádlott felmentésért fellebbezett, ketten pedig három nap gondolkodási időt kértek a jogorvoslat vonatkozásában, így másodfokra már csak legfeljebb négy vádlott kerülhet az Energol-ügyben.
A bíró szóbeli indoklásának elején nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bíróság csak a vád tárgyává tett cselekményekről mondhat ítéletet. Az elsőfokú bíróság szerint a vádirat nem felel meg az alapvető kritériumoknak, és hiányosságait elévülés miatt az eljárás során már nem is lehetett orvosolni.
A bíró az egyes vádpontok indoklásakor is lépten-nyomon visszatért a vádirat hiányosságaira, melyek miatt számos esetben a törvényes eljárás keretei között nem volt megállapítható a büntetőjogi felelősség, így csak felmentő rendelkezést hozhatott a bíróság. Például a vádban szereplő rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye a szakértői vélemények szerint nem bizonyítható, a határértékeken belül volt az inkriminált kőolajszármazék. Egy közokirat-hamisítási ügy néhány nappal a vádlott elfogása előtt évült el, és volt olyan felmentett vádlott, akinél a bíróság azt állapította meg, hogy a vád nem tartalmaz olyan cselekményt, amely bűncselekmény lenne.
Az időmúlásról szólva a bíró hangsúlyozta: az eltelt 11 év „olyan mérték, ami normál büntetőeljárásnál nem értékelhető”. Öt éve még egész más ítélet születhetett volna.
Hozzátette: az ügyben kiszabható legsúlyosabb büntetési tételt, az öt évet több mint kétszeresen haladja meg az eljárás időtartama, ez európai mércével elfogadhatatlan, és ennek nem a vádlottak az okozói.
Ebben az ügyben soron kívüliséget rendeltek el, képzeljék el, mi lett volna, ha nem – jegyezte meg a bíró.
A szövevényes ügy nyomozása 1996-ban kezdődött el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozók még az olajügyek és az 1990-es évek második felében elkövetett fővárosi robbantásos leszámolások közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, ám ebben az irányban eredménytelen maradt az adatgyűjtés.
Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.
Az Energol-ügy vádlottjai között van a kecskeméti maffiaperben tavaly bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészet, illetve emberölés előkészülete miatt jogerősen 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László, továbbá bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt 5, illetve 6 év fegyházra ítélt Csüllög Zsigmond és Ferencsik Attila. Radnai és Csüllög az 1990-es években a Conti Car tulajdonosaként többször szerepelt a bűnügyi krónikákban. Az Energol-ügy több másik vádlottja is állt már büntetőbíróság előtt.
Elévülés miatt szüntették meg korábban az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás ellen az eljárást, a férfi egy időben a körözött magyar személyek listáján a legkeresettebbnek számított. A vádlottak az eljárás során többnyire tagadták bűnösségüket, de volt, aki társaira terhelő vallomást tett.
Az ügyész korábbi vádbeszédében a terhelő bizonyítékok közt említette egy védett tanú vallomását és az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásban elhunyt Boros Tamás nyilatkozatát is. Boros Tamás egy időben a rendőrség koronatanújának számított többek között az olajmaffia-ügyekkel kapcsolatban is.
Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert.
A vádbeszédben az ügyészség már hetekkel ezelőtt elismerte, hogy az Energol Rt.-vel kapcsolatos vádpont lényegében nem bizonyítható, téves az a megállapítás, hogy ez a cég "első forgalomba hozó" lenne, az adóhatóság többször ellenőrizte az Energolt, továbbá ezzel a vádponttal kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye sem bizonyítható. | Archívum: Enyhe ítéletek az Energol-ügyben, a bíró a vádiratot kritizálta | Első fokon enyhe ítéletet hirdetett az évszázad olajügyeként emlegetett Energol-ügyben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság; a bíró az indoklás során súlyos kritikával illette az ügyészség tevékenységét. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-471348-273694 | 2007-11-14 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az utóbbi időben több közbeszerzésen is a Közgéppel vagy a Swietelskyvel nyertes West Hungária Bau nem újonc az építőiparban, de nevét ritkán hallani. Tulajdonosa, Paár Attila ott van a leggazdagabb magyarok között, jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel, és a sportélet sem ismeretlen számára.
Hulladéklerakó rekultivációja az Alföldön, szociális városrehabilitáció Kaposváron, a budapesti Várkertbazár rekonstrukciója, kórházi építkezés Mosonmagyaróváron, mélygarázs építése Győrben – csak néhány olyan közbeszerzés, amelyen az utóbbi néhány évben a West Hungária Bau Kft. (WHB) egyedül, vagy egy nagyobb céggel együtt nyertesként szerepelt. A Magyar Narancs korábbi cikke szerint a céget a Fidesz „házi építőcégeként” emlegetik Győrben, de a WHB volt a generálkivitelezője a még a Demszky-érában megálmodott, nemrég megnyitott, egyelőre csak vegetáló budapesti CET-nek is.
A West Hungária Bau Kft.-t Paár Attila alapította 1997-ben. Az üzletember 2009-ben hirtelen, meglepetésszerűen került fel a 150 leggazdagabb magyar listájára a 102. helyen, 6 és fél milliárd forintos vagyonával. A Céginfó adatai szerint jelenleg 12 cégben érdekelt tulajdonosként: a már említett WHB Kft.-n kívül többek között a Viktória Vadászati Kft.-ben, a Gönyű Postakocsi Fogadó Kft.-ben és a Mandala Fogadó Kft.-ben; további 5 cégben pedig cégjegyzésre jogosult. A cégcsoport zászlóshajója persze a biatorbágyi székhelyű WHB, amely az Opten alapján 2010-ben 7,5 milliárdos, 2011-ben 9,2 milliárdos, 2012-ben pedig 9,9 milliárd forintos forgalmat produkált, rendre 400 millió, 472 millió és 547 millió forintos eredmény mellett. A Figyelő hetilap korábbi cikkében azt írta, hogy Borkai Zsolt (Fidesz) polgármesterré választása óta minden jelentős beruházást a WHB bonyolít Győrben. A politikust és az üzletember a sport szeretetén keresztül is összekapcsolódik: Borkai olimpiai bajnok tornász, Paár pedig a Magyar Judoszövetség fejlesztési és marketing alelnöke.
A WHB egyik korábbi beruházásáról az atlatszo.hu-n is írtunk. 2010 végén a győri önkormányzat közbeszerzést írt ki a Dunakapu tér megújítására, ezen belül mélygarázs, rendezvénytér és folyóparti korzó kialakításának megtervezésére. A téren a török hódoltság idején Európa védőpajzsaként emlegetett győri vár utolsó megmaradt részét, a Duna-bástya maradványait a régészek hónapokig tartó munkával tárták fel. A város ezeket a romokat temettette vissza, hogy aztán mélygarázst építsen. Érdekes adalék, hogy 2012 júliusában hatályba lépett, a kulturális örökség védelméről szóló törvényhez beadott módosítás, amely a települési önkormányzatoknak adta például a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogkörét, Habis László egri, Michl József tatai és Borkai Zsolt győri polgármesterek beadványa volt. A Magyar Építész Kamara több kifogást is emelt a beruházás miatt, de a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a kérelmet, a tendert kiírták és 2012 októberében a „Dunakapu tér és rakpart Konzorcium” nyerte el a beruházást. A konzorcium tagjai a Közgép, a Magyar Aszfalt (Strabag-tulajdon) és a West Hungária Bau voltak.
A WHB nyertes közbeszerzései 2013-ban:
Megbízás tárgya
Szerződés összege (Ft)
Nyertes cég vagy konzorcium
szilárdhulladék lerakók rekultivációja (II. ütem)
3 872 255 030
DAREH-II. Konzorcium (tagok:KÖZGÉP Építő-, és Fémszerkezetgyártó Zrt.,Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft, WEST Hungária Bau Kft,, WESTBERG Kft )
szilárdhulladék lerakók rekultivációja (I. ütem)
3 880 239 205
DAREH-I. Konzorcium (tagok:KÖZGÉP Építő-, és Fémszerkezetgyártó Zrt.,Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft, WEST Hungária Bau Kft,, WESTBERG Kft )
„Miénk itt a tér – szociális város rehabilitáció Kaposváron”
228 978 262
West Hungária Bau Kft.
A Pannon Egyetem (Műszaki Informatikai Kar) Veszprém, Egyetem utca 10. szám alatti „I” jelű épület 7. emelet 729-734 számú helyiségeinek felújítása
14 745 000
VEMÉV-SZER Építő és Szerelőipari Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. és West Hungária Bau Kft.
„Miénk itt a tér – szociális város rehabilitáció Kaposváron”
228 978 262
West Hungária Bau Kft.
Vállalkozási szerződés a tököli szennyvíztisztító telep korszerűsítésére, bővítésére vonatkozóan
999 476 400
SW Tököl 2013 Konzorcium (tagjai: STRABAG-MML Kft. West Hungária Bau Kft.)
A Tüskecsarnok és Uszodakomplexum befejezéséhez kapcsolódó feladatok
8 596 181 554
(SWP Konzorcium) SWIETELSKY Magyarország Kft. és West Hungária Bau Kft. és PANNON NÍVÓ Építő Zrt. közös ajánlattevők
„Miénk itt a tér – szociális város rehabilitáció Kaposváron”
235 000 000
West Hungária Bau Kft.
„Aktív ellátás centralizációja a Soproni Erzsébet Oktató Kórházban”
2 587 544 490
W-F Konzorcium - West Hungária Bau Kft./Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.
Vállalkozási szerződés Mindszent Város szennyvízcsatornázásának kiépítésére
3 010 414 000
Betonútépítő Zrt., Probart Kft. és West Hungária Bau Kft. közös ajánlattevők
Aktív ellátás centralizációja a Soproni Erzsébet Oktató Kórházban
2 587 544 490
W-F Konzorcium - West Hungária Bau Kft./Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.
A Pannon Egyetem infrastrukturális és informatikai fejlesztése
1 204 179 774
VEMÉV-SZER Építő és Szolgáltató Kft., Swietelsky Magyarország Kft. és West Hungária Bau Kft. közös ajánlattevők
Széchenyi István Egyetem, Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézetének, energetikai fejlesztése; Széchenyi István Egyetem, Jedlik Ányos Gépész-, Informatikai és Villamosmérnöki Intézetének, energetikai fejlesztése
749 990 001
ZÁÉV Építőipari Zrt. és West Hungária Bau Kft. közös ajánlata
Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer
3 454 928 692
SWIETELSKY Magyarország Kft. (vezető); WEST HUNGÁRIA BAU Kft. (további tag)
Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a Markusovszky Kórházban
3 305 536 953
Swietelsky Magyarország Kft. / West Hungária Bau Kft. / Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.
A Várkertbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése
8 997 549 547
Swietelsky Magyarország Kft. / West Hungária Bau Kft.
„Tatabánya – a Vértes Agórája”
23 200 000
WEST-HUNGÁRIA BAU –VEMÉV-SZER KONZORCIUM
„Tatabánya – a Vértes Agórája”
64 287 403
WEST-HUNGÁRIA BAU –VEMÉV-SZER KONZORCIUM
A cégadatokat az Opten és a Céginfo biztosította. | A nagyokkal nyeri a közbeszerzéseket a CET kivitelezője | Az utóbbi időben több közbeszerzésen is a Közgéppel vagy a Swietelskyvel nyertes West Hungária Bau nem újonc az építőiparban, de nevét ritkán hallani. Tulajdonosa, Paár Attila ott van a leggazdagabb magyarok között, jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel, és a sportélet sem… | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2014/01/16/a_nagyokkal_nyeri_a_kozbeszerzeseket_a_cet_kivitelezoje | 2014-01-23 16:25:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
- Ezzel az autóval még fognak menni legalább 200 km/h-val úgy, hogy meglesz a műszakijuk is - mutatott az éppen készülő, hosszított, még léghűtéses Porsche 911-re főszereplőnk, Szűcs Zsolt, aki veterán autókat felújító karosszérialakatosokat foglalkoztat Nyíracsádon. Bevallása szerint mióta a benzingőz szaga megcsapta, azóta az autóipart tartja szíve csücskének. Voltaképpen ez is volt az egyik oka annak, hogy stábunk meglátogatta Zsoltékat, mivel ritka járműveket "gyógyítanak" meg. Ez az említett Porsche sem éppen mai darab már, mert mint Zsolt elmondta, 1964 és ’89 között gyártották a szériát. - Ezt az autót enélkül a húzatópad nélkül nem lehetne megcsinálni, minden centiméter számít, különben eltérés esetén életveszélyes is lehet. Európában három darab van ebből a példányból: Hollandiában, Németországban és nálunk. Persze, ami nagyon sokat ér, az ez a rajz - mondta Szűcs Zsolt, majd mi is vetettünk egy pillantást a műszaki ábrára, ami a szakembereknek elengedhetetlen kellék.
Néhány méterrel odébb egy nyitható tetős Porsche 911 Targa is a "műtőasztalon" feküdt, persze, ránézésre még minden nyithatónak tűnt rajta. - Jövő év augusztusáig nekünk nem kell újabb munka - mondta, utalva arra, hogy rengeteg apró részletre kell odafigyelni, miközben dolgoznak, így hosszú időt igényel, mire helyrepofozzák a hozzájuk érkező járgányokat. Aki meg tudja mondani, mennyi munkaórát fogunk eltölteni egy veterán autóval, az a Jóistennel nagyon jóban lehet... De biztosan nem két hét, ezt ne várja senki - szögezte le. - A veterán autózás pont a fordítottja annak, mint ahogy az autókat összerakják az üzemben. Ugye ott az alvázzal kezdenek, arra jön a küszöb, az A- és a B-oszlop, a doblemez és a többi. Nekünk pedig felülről kell visszafelé dolgozni, sokkal nehezebb, mint a nulláról összerakni - fejtette ki a szakma nehézségeit Zsolt.
Majd gyorsan leszögezte, hogy aki veterán autózik (tehát javíttatja, akár gyűjti is azokat), semmiképpen sem azért él a hobbinak, mert anyagilag megéri, sokkal inkább az életérzés miatt. Legalábbis rövid távon súlyos tízmilliókat kifizetni egy nem mindennapi használatban lévő autóért nyilván luxus, habár, mint Zsolt elmondta, lehet, majd egy évtized múlva 100 milliót ér majd, és lehet rá befektetésként tekinteni. Apropó, életérzés: megosztotta velünk, hogy az egyik ügyfele egy Volkswagen Kübelwagent bízott a szakemberek kezeire, azzal a kéréssel, hogy fújják színre alul is, és legyen benne a legnagyobb motor, illetve futómű, mert ez az álma.
És hogy lesz-e mire nézni, ha elkészültek ezek az autók? Zsolt rávilágított: - Ha végeztünk, jön majd egy amerikai, 1945-ös Packard, az egy csoda. Viszont nincs hozzá semmi, tehát nekünk kell legyártanunk mindent hozzá. Érkezőben van egy Citroën HY, illetve egy Ford Ranchero GT is - osztotta meg velünk. Egy "öreg harcos" Polski Fiattal, egy felújításra váró Volkswagen Bogárral és egy gyönyörű Trabant kombival is szembetaláltuk magunkat, utóbbiról ráadásul kiderült, hogy különleges darab, hiszen ez volt Zsolt 25. Trabantja.
Balogh Efraim / haon.hu | Roncsból luxusautó: álmokat valósít meg a nyíracsádi karosszérialakatos csapat | Van, aki MÉH-telepre száműzné ezeket a vasakat, mégis több tízmilliót érő luxusautók születnek belőlük. Olyan személlyel találkoztunk, aki csapatával veterán járműveket újít fel, méghozzá nem is akármilyeneket. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/auto/2024/11/roncsbol-luxusauto-almokat-valosit-meg-a-nyiracsadi-karosszerialakatos-csapat | null | true | null | null | Origo |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot folytatott az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB), a 2020. január 1-jétől a vizsgálat lezárultáig tartó időszakot áttekintve.
Az MNB az OVB gyakorlatában továbbra is számos olyan esetet azonosított (ún. átkötések), amikor az ügyfél már rendelkezett befektetési egységekhez kötött, illetve megtakarítási célt is szolgáló életbiztosítási szerződéssel, ám - a korábbi szerződést visszavásárlással megszüntetve, illetve annak díjmentesítéséről, díjszüneteltetéséről vagy díjcsökkentéséről döntve - a többes ügynök közreműködésével új, hasonló jellegű biztosítási szerződést kötött.
Az ügyfél azonban a döntéshozatalt megelőzően nem kapott az OVB-től az átkötés megtakarításra gyakorolt hatásáról számításokkal alátámasztott, összehasonlítható tájékoztatást. A többes ügynök annak ellenére jár el így, hogy az MNB egy korábbi célvizsgálatot lezáró határozatával felhívta a tájékoztatási hiányosság megszüntetésére.
A fogyasztók szerződéskötést megelőző teljes körű tájékoztatása, valamint annak bemutatása, hogy az új szerződés megkötésére vonatkozó tanácsadás - a korábban kötött szerződésre, illetve a szóban forgó termékek költségszerkezetére is figyelemmel - milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek, szintén a többes ügynök feladata a tanácsadással történő értékesítés során. A biztosítók képviseletében eljáró OVB az új biztosítások megkötéséért is - a piaci gyakorlatnak megfelelően - jutalékban részesült.
Az MNB emellett megállapította, hogy a többes ügynök több ügyfele panaszának (részbeni vagy teljes) elutasítása esetén nem nyújtott teljeskörű, valamennyi, a fogyasztó által igénybevehető jogorvoslati fórumra kiterjedő tájékoztatást. Az OVB emellett felügyeleti adatszolgáltatásait nem a jogszabályoknak megfelelő tartalommal nyújtotta be a felügyeletnek.
Mindezek nyomán az MNB ma közzétett határozatában 2025. január 31-i határidővel kötelezte a többes ügynököt arra, hogy írásban - dokumentumokkal alátámasztva - számoljon be a hiányosságok megszüntetéséről. A pénzügyi felügyelet 50 millió forint fogyasztóvédelmi és 500 ezer forint felügyeleti bírságot is kiszabott a feltárt problémák miatt. A bírságösszeg kapcsán súlyosító körülménynek minősült, hogy az OVB átkötési gyakorlata a fogyasztóknak akár anyagi hátránnyal is járhatott.
A biztosított ügyfeleknek célszerű előzetesen tájékozódni - pl. biztosítójukkal egyeztetve - szerződésük esetleges megszüntetésének, díjmentesítésének, díjszüneteltetésének vagy díjcsökkentésének pénzügyi hatásairól a döntést megelőzően, különösen akkor, ha új biztosítási szerződést ajánlanak nekik. | Lecsapott az MNB az OVB-re: ez volt a bűnük, keményen fizethetnek | Az MNB 50,5 millió forint fogyasztóvédelmi és felügyeleti bírságot szabott ki az OVB biztosítási többes ügynökre a biztosítási alapú befektetési termékek átkötéséhez kapcsolódó jogsértő tájékoztatási gyakorlata, továbbá panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/20241031/lecsapott-az-mnb-az-ovb-re-ez-volt-a-bunuk-kemenyen-fizethetnek-1158637 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Klicsko egy tanácsülésen került szóváltásba Csernoveckijjal, miután kijelentette, hogy a polgármesternek nincsenek tervei a válság leküzdésére. Csernoveckij ezt követően vádolta meg az ökölvívót azzal, hogykorábban meg akarta vesztegetni őt. Klicsko állítólag nemrégiben arra kérte a polgármestert, hogy egy bizonyos összeg fejében utaljon ki neki két hektár földet a fővárosban egy bokszcentrum létrehozásához. Csernoveckij azt állítotja, hogy minderről írásos bizonyítéka is van.
"Mindenképpen látni akarom a bizonyítékot, amiről a polgármester beszélt. Ha viszont kiderül, hogy hazudott akkor morális kártérítést fogok követelni" - reagált Csernoveckij szavaira a nehézsúlyú világbajnok. | Vesztegetéssel vádolják Vitalij Klicskót | A kijevi polgármester, Leonyid Csernoveckij korrupcióval vádolta meg Vitalij Klicskót, a WBC nehézsúlyú bokszvilágbajnokát, aki régóta aktív szereplője az ukrán politikai életnek, és egy évvel ezelőtt szintén eliindult Kijev polgármesteri posztjáért, de csak a harmadik helyen végzett. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport-egyeni/2009/05/korrupcioval-vadoljak-vitalij-klicskot | 2009-05-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A deepfake videóban a nagy követőtáborral rendelkező orvos hangját, képmását használták fel úgy, mintha Friderikusz Sándor kérdésére válaszolna, elmarasztalva azokat az orvosokat, akik hagyományos vérnyomáscsökkentő gyógyszereket írnak fel, és saját, manipulált termékük vásárlására ösztönzik a betegeket. (Dr. Schwab Richárd legutóbb a Klubrádióban a Reggeli gyors műsorában mondta el, mit tehetünk a rák ellen.)
Dr. Entz László, a Mind Klinika igazgatója hangsúlyozta: "Fontos, hogy zéró toleranciát hirdessünk azon bűnelkövetőkkel szemben, akik AI által generált, betegeket félrevezető, hamis egészségügyi tartalmakat terjesztenek." Dr. Schwab és csapata ismeretlen elkövető ellen tett büntetőjogi feljelentést személyes adattal való visszaélés és személyiségi jogok megsértése miatt, de a hamis videó létrehozásával és terjesztésével a kuruzslás, csalás és gyógyszerhamisítás bűncselekmények is megvalósulnak.
Dr. Schwab Richárd kiemelte: "Minden nap hallunk az internetes csalás legkülönbözőbb formáiról, mégis meglepő, amikor minket is utolér. Akármennyire nyilvánvalónak látszik a hamisítás, sajnos nagyon sok rászoruló, megtévesztett beteg keresi a klinikát az idézett tartalmak miatt, ezért döntöttünk úgy, hogy a sajtóhoz fordulunk, és nemcsak rendőrségi feljelentést teszünk. A hamis információk terjedése miatt is fontos leszögeznem, hogy sem én, sem a hozzám köthető vállalkozások soha, sehol, semmilyen étrend-kiegészítő terméket, gyógyszert nem reklámozunk, nem árulunk."
Szintén hétfőn közölte a Semmelweis Egyetem, hogy a nevükben YouTube-on hirdetnek hamis terméket, egy pulzoximétert, azt állítva, hogy a készüléket az intézmény munkatársai fejlesztették ki. A videóban egy viszonylag kicsi, csipeszszerűen kialakított készülék látható, amely az ujjra csiptetve a valóságban a vér oxigénszintje mellett a pulzust méri. "A Semmelweis Egyetem által jegyzett lakossági videók az intézmény YouTube csatornáján érhetők el, a Semmelweis nem reklámozza szabadalmait online shop áruházakban. Az intézmény megteszi a szükséges jogi lépéseket", írták.
Friderikusz Sándor hangjával és képmásával egy másik, szintén hamisított videóban is visszaéltek. Azon a felvételen úgy tűnik, mintha Koncz Zsuzsával beszélgetne az ízületek gyógyításáról. Szeptemberben Karikó Katalin is figyelmeztetett, hogy csalók ízületi vagy gerincfájdalmak elleni módszert és kapszulát reklámoznak a nevével.
Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus, a budapesti MiND Klinika egyik alapítója. Pályafutását Pap Ákos professzor iskolateremtő műhelyében kezdte, és tíz évet töltött a tanítványaként országos gasztroenterológiai centrumokban. Nemzetközi szinten elsők között vezették be a klinikai gyakorlatba Peták István kutatóorvossal az onkológiai betegségek személyre szabott kezeléséhez a daganatok molekuláris jellemzését. A molekuláris biológiai diagnosztikát a mikrobiom, vagyis a bélflóra jellemzésével ugyanígy az elsők között kezdte meg a munkacsoportjuk. Ennek szakmai fókuszában ma az anyagcsere, a gyulladásos és daganatos betegségek mellett a stroke, a degeneratív neurológiai kórképek és a mikrobiom kapcsolatának kutatása és gyógyítása áll. | Deepfake videó terjed Schwab Richárdról, feljelentést tettek | Mesterséges intelligenciával létrehozott videó terjed a közösségi médiában, ami az elejétől a végéig meghamisítja Dr. Schwab Richárd egyik egészségügyi témájú beszélgetését – derül ki a gasztroenterológus, belgyógyász által alapított Mind Klinika közleményéből. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/deepfake-video-terjed-schwab-richardrol-feljelentest-tettek-148309 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Matt Gaetz 40 év után az első lett volna e poszton, akinek semmiféle bírói vagy ügyészi gyakorlata nincsen. Trump első elnöksége idején ismételten síkra szállt azért, hogy szüntessék meg a tárcát, mivel az - szerinte - a Demokrata Párt érdekeit szolgálja. A minisztérium alá tartozik egy sor bűnüldöző kormányhivatal, köztük az FBI és élén általában köztiszteletben álló, tapasztalt jogász áll. A tárca Nixon elnök Watergate-botránya óta nagyfokú függetlenséget élvez, hogy a mindenkori kormány ne avatkozhassék be az igazságszolgáltatásba. Gaetz-cel ennek bizonyosan vége lett volna és kiürülnek a hivatalok: jelölésének hírére sokan már új állást kerestek.
Kevés kétség fér hozzá, hogy a 42 éves volt képviselő szexelt egy kiskorúval, pénzért, nemkülönben egy másikkal - és hogy drogozott is. A szex-botrány még 2017-ben tört ki. Miután az ügy nyilvánosságra került, a Képviselőház etikai vizsgálatot indított tagja ellen. A jelentést (amely tartalmaz perdöntő tanúvallomásokat is) nem hozták nyilvánosságra és lehet, hogy már nem is hozzák. A nyomozás kiderítette, hogy Gaetz 2017 és 2019 között több mint 10 ezer dollárt fizetett két fiatal lánynak, akiket a bizottság meg is hallgatott. Az FBI nyomozása feltárta, hogy Gaetz és barátai az elmúlt években sok tízezer dollárt küldözgettek egymás között, a pénzek szexpartik rendezését és lányok kifizetését szolgálták. A hatóságok - ismeretlen okból - ezeket az adatokat nem hozták ugyan nyilvánosságra, de átadták a képviselőházi bizottságnak. A képviselő az elmúlt években Trump leglelkesebb támogatói közé tartozott és - főnöke durva stílusában - agresszívan védte a nyilvánosság előtt. Egyébként egyike volt azoknak, akik korábban felkészítették a Joe Biden elleni televíziós vitára.
A parlamenti bizottságnak egyenlő arányban vannak republikánus, illetve demokrata képviselő tagjai, így a jelentés publikálásához legalább egy fős többség kell - ez pedig republikánus támogató híján lehetetlen. A kijelölt igazságügyi miniszter nehéz helyzetében Trump nem kisebb személyt, mint J.D. Vance jövendő alelnököt küldte támogatására. Gaetz és Vance együtt keresték fel sorra a szenátorokat, hogy megnyerjék őket Gaetz szenátusi megerősítésének - de kudarcot vallottak.
Trump a kínos fiaskó után gyorsan lépett és Pam Bondit, Florida állam korábbi igazságügyi miniszterét jelölte a tárca élére. Bondi is az elnök lelkes híve, jogászként volt védője - de legalább néhány éves államügyészi gyakorlattal rendelkezik.
A Trump jelölte igazságügyi miniszternek legfontosabb feladata az lesz, hogy kielégítse az elnök 2020-as választási bukása óta hangoztatott bosszúvágyát. Segítsen megszüntetni minden, Trump elleni bírósági eljárást és bocsássa el, vagy akár vonja bíróság előtt felelősségre mindazokat a bírákat és ügyészeket, akik Trump ügyeiben szerepeltek.
A jövendő elnöknek egyébként a jövő héten kellene ismét megjelenni a New York-i bíróság előtt. Az a tervek szerint 26-án hozna ítéletet a büntetés mértékéről az ügyben, amelyben az esküdtszék bizonyítottnak talált 34 vádpontot arról, hogy Trump meghamisította könyvelését, hogy elleplezze hallgatási pénz fizetését egy prostituáltnak. Az ügy Trump 2016-os megválasztása előtt volt, és a nő keltette botrány megakadályozhatta volna elnökké választását. Trump ügyvédei szívósan fáradoztak azon, hogy rábírják az igazságszolgáltatást: vessen véget ítélethirdetés nélkül az eljárásnak. Arra hivatkoztak, hogy tavaly a Legfelsőbb Bíróság (amelyben már Trump jelöltjei vannak többségben) úgy döntött: az elnök nem vonható felelősségre semmilyen, hivatali idejében elkövetett ügy miatt. A New York-i ügyészség mindenesetre - teljes joggal - úgy látja, hogy a könyvhamisításnak, adócsalásnak, hallgatási pénz fizetésének semmi köze sincs egy államfő tevékenységéhez. Ítélethirdetés a jövő héten aligha lesz, de annál valószínűbb, hogy a bíró nem ejti el az ügyet, hanem csak elnapolja. Igaz, elég hosszú időre, 2029 januárjáig, amikor Trumpnak távoznia kell a Fehér Házból.
Dr. Mehmet Oz, "Amerika orvosa"
E címmel reklámozza magát sok éve futó saját televíziós csatornáján az egykori szívsebész, aki most igen fontos feladatot kap: felügyelheti az ország két óriási társadalombiztosítási intézményének tevékenységét, amelyek együtt több mint ezer milliárd dolláros évi költségvetéssel rendelkeznek. Ezentúl dr. Oz dönt arról, mennyit fordít az állam egészségügyre és befolyása van a biztosítók és a gyógyszergyártók ár-alkuira.
Az orvos török bevándorlók gyermeke és fiatalon szolgált a török hadseregben. Egy népszerű tévés portálon tűnt fel annak idején, majd 2009-ben saját műsort indított, állítása szerint azzal a céllal, hogy egészséges életmódra, így megfelelő táplálkozásra szoktassa az amerikaiakat. Mint utóbb kiderült, tevékenysége igencsak vitatható volt. Voltak teljesen értelmetlen ajánlásai a Covid gyógyítására, hatástalan fogyási pirulákat és egyéb nem egyszer káros gyógyszer kiegészítőket reklámozott. Jóllehet a nyilvánosság előtt fellépett a gyógyszeripar nagyjai ellen, de megkeresett pénzét ebbe az iparágba fektette. Nem kis vagyont szerzett egy orvosi műszerből, amelynek egyik feltalálója volt - ám ezekből nem keveset vissza kellett hívni.
Sarlatánságai miatt az elmúlt két évtizedben az orvosi szakma határozottan szembefordult dr. Ozzal. Kollégáinak egy csoportja nyilvánosan szállt síkra azért, hogy vonják meg tanítási megbízását a Columbia Egyetemen, hiszen "ismételten tanúsította, hogy megveti a tudományt." A jeles egyetem két éve csendesen ki is tette a szűrét és eltávolította minden közleményét a Columbia portáljáról.
A sorozatos tudományos bírálatok mellett dr. Ozt perelték is. Néhány éve több mint 5 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie egy ügyben, amelyben azzal vádolták, hogy fogyást ígérő, de arra teljesen hatástalan étrend kiegészítőket reklámozott. Hasonló botrányt okozott, amikor zöld kávébogyó fogyasztását ajánlotta fogyásra vagy azt állította, hogy az almalevek veszélyes mértékű arzént tartalmaznak.
Dr. Oz további kétes hírnevet szerzett magának a Covid-járvány idején. Először azt reklámozta a képernyőkön, hogyan lehet elkerülni a betegséget - valamint miként kell viselni a maszkot, hogy ne párásodjék be a szemüveg.... Ennél sokkal súlyosabb ügy volt, amikor egy ismert malária-gyógyszert ajánlott a Covid gyógyítására. Ezt egyébként Trump elnökként, feltehetően Oz tanácsára, maga is megtette. A tudósok azonban kiderítették, hogy a maláriaszer teljesen hatástalan a Covid ellen, ugyanakkor szedése számos kockázattal jár, például szívrendellenességet okozhat. A szert gyártó vállalkozásban egyébként Oz is érdekelt volt. A tv-doktor a járvány idején ismételten kiállt a kijárási tilalom és a járvány ellen hozott korlátozások ellen, mondván, "nem lehet ilyen egészségtelenül élni..." Oz egyúttal ellenzett bizonyos gyermekoltásokat, de végül szembefordult a Covid-oltásokkal is, mondván, nincs szükség olyan "invazív eljárásokra", mint egy oltás. Nagy vihart keltett akkor is, amikor műsorában feltette a kérdést: "Van-e gyógyszer a homoszexualitásra..."
Dr. Oz, aki rendre a mindenható gyógyszeripar harcos ellenfeleként tetszeleg, az adóhivatali adatok szerint sokmilliós összegeket fektetett be több gyógyszeripari nagyvállalatba és nagy összegű jutalékokat vesz fel azoktól. Egyébként a 2022-es választásokon - Trump támogatásával, elindult egy szenátori székért, de alul maradt demokrata párti ellenfelével szemben.
Nemi erőszak vádja a kijelölt védelmi miniszter ellen
Pete Hegseth, Trump "házi" tv-csatornája, a Fox műsorvezetője a jelölt a védelmi miniszteri posztra. Ugyancsak lelkes Trump-hívő, katonai múlttal: a Nemzeti Gárda tisztjeként szolgált Irakban és Afganisztánban, valamint a guantanamoi támaszponton, ahol az arab foglyokat őrizték (és kínozták). Lesz-e belőle miniszter, még nyílt kérdés. A férfi néhány éve egy kaliforniai szállodában - az érintett vádja szerint - leitatott, majd megerőszakolt egy nőt. Az asszony férjével és két gyermekével lakott Hegseth-tel egy hotelben és videofelvétel mutatja, amint a műsorvezető - láthatóan ittasan - vonul vele a folyosón. Hegseth szobájában kötöttek ki. A nős férfi szerint ott az asszony beleegyezésével szexeltek. Az asszony szerint Hegseth tiltakozása ellenére nem engedte ki a szobából, majd valamit megitatott vele, amitől elkábult - és csak hajnalban ébredt fel. Akkor tért vissza családjuk szobájába - miközben férje órák óta kereste. Hegseth egyébként éppen válófélben volt, három gyermeke született második feleségétől, miután kiderült, hogy ő gyereket vár egy kolléganőjétől. | Trump magához illő, sötét múltú jelöltekből próbálja alakítani kormányát | Trump eddigi választásai a januárba hivatalba lépő kormányának vezető posztjaira, túlnyomórészt legalább kellemetlen meglepetést, nem kevés esetben még saját pártjában is megdöbbenést váltottak ki. Szakemberek helyett Trump arra helyezi a hangsúlyt, hogy hozzá feltétlenül hű, minden döntését végrehajtó emberekre támaszkodjon. Így volt ez Matt Gaetz, egy jelentéktelen floridai képviselő esetében is, akit az elnök a számára talán legfontosabb posztra, az igazságügyi tárca élére jelölt. Trump vele igen kínos tapasztalatot szerzett: miután sok republikánus szenátor is ellenezte a teljesen alkalmatlan jelöltet, az kénytelen volt visszalépni. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/trump-magahoz-illo-sotet-multu-jeloltekbol-probalja-alakitani-kormanyat/440163 | null | true | null | null | Hírklikk |
15 millió forintos bírságot szabott ki a jegybank az Altus Portfólió Kft.-re. A vállalatnak az MNB közleménye szerint engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell fizetnie, a jegybank feljelentést is tesz az ügyben.
A Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég a közlemény szerint mintegy 400 millió forint értékben nyújtott kölcsönt magán és jogi személyeknek is úgy, hogy ehhez nem kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól, ezért a pénzintézet azonnal hatállyal megtiltotta a vállalatnak, hogy a jövőben ilyen tevékenységet folytasson.
Nemrég megírtuk, hogy az elmúlt években nem szerepelnek jól az egykori miniszterelnök cégei. Az Altus Portfólió Kft. két évvel ezelőtti, 1,3 milliárdos adózott eredménye 10,1 millió forintos veszteségbe fordult át 2017-ben. Az mfor.hu szerint ennek az az oka, hogy a cégen keresztül folyt át Gyurcsány időközben értékesített cégeinek eladásából származó összeg, amit aztán osztalékként ki is vettek. | Gazdaság: Megbüntette az MNB Gyurcsány cégét | Az Altus Portfólió Kft.-nek engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell 15 milliós bírságot kell fizetnie. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180813_Megbuntette_a_Jegybank_Gyurcsany_ceget | 2018-08-13 16:07:00 | true | null | null | HVG |
"A város történetének legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje indult el Mórahalmon, külső partnerekkel együttműködve a következő öt évben több mint kétszáz társasházi lakás épül fel a Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban" - jelentette be Nógrádi Zoltán polgármester a csütörtöki sajtótájékoztatón a Magyar Építők szerint.
A szakportál azt írja, a fejlesztéshez az önkormányzat biztosította a telkeket, elvégezte a közművesítést, és partnereket vont be a projekthez. Emellett lakásépítési támogatási rendszert dolgoztak ki, amelyben a családok 1,25-1,7 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek az ingatlanok megvásárlásához.
Arról már írtunk a Szegederen is, hogy az első ütemben az Őszi Rózsa Szolgáltatóközpontnál kezdték meg az építkezést. A központ, amely nappali ellátást nyújt az idősek számára, jövő júniusra készül el. Ehhez kapcsolódóan a Domiép Ingatlanfejlesztő Kft. három épületben húsz garzonlakást épít 55 év felettiek számára. A lakások tulajdonosai igénybe vehetik a szolgáltatóközpont lehetőségeit, az önkormányzat pedig gondoskodik arról, hogy az ingatlanok a jövőben is nyugdíjas garzonházként működjenek.
A projekt részeként hamarosan új építkezések indulnak a városközpontban és egy barnamezős területen is. Domonkos László, a Domiép ügyvezetője elmondta, hogy a garzonházak alapozása már elkészült, és a 2026 első felében elkészülő épületek egyikében szolgáltatórészleget is kialakítanak. A szolgáltatóközpont szomszédságában további két épületszárny épülhet, amelyekben 16 lakás kap majd helyet.
A városvezetés az átfogó fejlesztést nemcsak a lakhatási lehetőségek bővítéseként, hanem a közösség életminőségének javításaként is értékeli. A projekt egyaránt célozza a fiatal családokat és az időseket, miközben hozzájárul Mórahalom további fejlődéséhez Nógrádi Zoltán szerint. | Kétszáz társasházi lakás épül Mórahalmon öt év alatt | A város történetének legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje indult el Mórahalmon, a fejlesztéshez az önkormányzat biztosította a telkeket, elvégezte a közművesítést, és partnereket vont be a projekthez. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-11-21/ketszaz-tarsashazi-lakas-epul-morahalmon-ot-ev-alatt/673f3f6647d3c02929a74b78 | null | true | null | null | szegeder.hu |
2010 óta 155 ezer kis családi gazdaság, gazdálkodó család ment tönkre, az általuk használt földek nagy cégekhez és nagyvállalkozókhoz kerültek - jelentette ki Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára a Szabad Európának adott interjúban.Ön részletesen feldolgozta és elemezte a Földet a gazdáknak! állami földprivatizációs program valamennyi adatát. Miért vállalkozott erre a nagy munkára?Az országok modern kori biztonsága ma már nagymértékben attól függ, hogy milyen állapotban és kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások - az élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás - biztonsága megteremthető. Ezek között is kiemelt szerepet játszik az élelmezési és élelmiszer-biztonság, valamint a nemzeti szuverenitás garantálásának alapeszköze, a termőföld.Nem véletlenül tartja a népi bölcsesség, az évezredes hagyomány, hogy akié a föld, azé az ország. Az államra bízott, a kezelésébe adott közös nemzeti földvagyonunk sorsa tehát magmaradásunk alapvető kérdése. Súlyosan aggályos, hogy kiárusításának, elárverezésének adatait a kormányzati portálokról gyorsan és gondosan eltüntették. Ezt előre látva szerencsére még időben sikerült a programmal kapcsolatos információkat letölteni. Így azután a földárverések előzményeit, körülményeit, továbbá valamennyi, nyilvánosságra került, ma már máshol nem elérhető tényadatát, többszempontú elemzésének eredményeit és legnagyobb nyertesei bemutatását is tartalmazó tanulmányom az Orbán-korszak agrár- és vidékpolitikai, földügyi történéseinek kor- és kórtörténeti dokumentumaként, forrásanyagaként is szolgálhat.Ráadásul - és talán éppen azért is, hogy ne lehessen hasonló, a NER-es "intézményesített földrablást" dokumentáló "Ángyán jelentéseket" írni - a kormányzat most az Nemzeti Földügyi Központ (NFK) által eladott állami földek adatainak eddigi korlátos nyilvánosságát is tovább szűkíti, elrejtve azokat a "kíváncsi szemek elől". Egy - a minap, szokásos módon éjszaka benyújtott, Semjén Zsolt által jegyzett - salátatörvény-tervezetbe elrejtve ugyanis úgy módosíttatja az NFA törvényt, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződések adatainak nyilvánosságra hozatali kötelezettségét is eltörli. Vagyis amint ezt a salátatörvényt elfogadják, nemcsak, hogy utólag eltüntetheti, de nem is kell majd közzétenni az Agrárminisztériumnak az NFK-s szerződéseket, azaz nem lehet a továbbiakban megtudni, hogy milyen kiméretben, milyen feltételekkel és kihez kerül közös nemzeti földvagyonunk.Ehhez kapcsolódóan: A kormány köreihez került az állami földbirtokok jelentős része - elkészült az utolsó Ángyán-jelentésA földprogram dokumentálása és elemzése azért is fontos, mert az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszere (a NER) számos jellemzőjét is magán viseli, annak egyik "állatorvosi lova", amelyen látható e rendszer jellege és működése.A programot kísérő állami propaganda is sok tanulsággal szolgálhat. A kormányzat részéről először a szokásos hírzárlat övezte, majd a szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására erősödő propagandakampány kísérte és övezi még ma is. Ez sok valótlan, a közvéleményt félrevezető állítást, csúsztatást tartalmaz és tartalmazott.Ahhoz, hogy mindezzel szemben megismerjük a tényleges helyzetet, érdekeket, szándékokat és folyamatokat, megértsük a lépés valóságos - az egész társadalmat érintő - hatásait, a program előkészületeit, hátterét, valamint tényeit is elemezni és a jövő számára dokumentálni kell. Ezzel a szándékkal kezdtem évekkel ezelőtt a vizsgálataimat, amelyeknek eredményeit megyei jelentésekben tettem közzé és általánosítható tanulságait egy közelmúltban közreadott tanulmányban foglaltam össze.Elemzései alapján milyen általános kép rajzolódik ki a programról?Ebben a programban is egy olyan korrupt, legújabb kori feudális, hűbéribirtok-adományozó, klientúraépítő, jutalmazó/büntető rendszer körvonalazódik, amelyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a nemzeti tőke erősítése jelszóval politikaközeli üzleti, rokoni, baráti körökkel és/vagy nagybirtokos "zöldbárókkal", továbbá a spekuláns tőkével, hazai és külföldi oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget.Ehhez a NER célszereplőit a Fidesz vezető köreivel ápolt kapcsolataik alapján baráti, illetve nem baráti érdekeltség kategóriába sorolja. Egymástól gyökeresen eltérő szabályokat, eljárásrendet alkalmaz rájuk, ami vizsgálataim szerint az állami földbérleti és privatizációs rendszer működésében és eredményeiben is világosan tetten érhető. Egyre több jel mutat arra, hogy e rendszer működtetése révén Magyarországon a Földet a gazdáknak! fedőnevű program keretében egyáltalán nem a kormány által hangoztatott "néppárti stratégiaváltás, a földön és a földből élő családok és helyi közösségek megerősítése és helyzetbe hozása", hanem államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás, a NER tagjainak földvagyonhoz juttatása zajlott.Elemzésem eredményei is azt látszanak igazolni, hogy a baráti érdekeltségek a nemzeti földvagyont kezelő állammal folytatott előzetes egyeztetés és - egyes kiemelt térségek esetében legmagasabb szintű - megegyezés eredményeként juthattak elővásárlási jogot is biztosító földbérlethez, ami előkészíthette földprivatizációs sikerüket.Milyen jelekből jutott ez utóbbi következtetésre?Az állami földek privatizálását előkészítő új földbérleti rendszer 2011-es indítását megelőzően például a Vidékfejlesztési Minisztérium e területért felelős közigazgatási államtitkára - bizonyára nem véletlenül, a minisztériumban alig-alig tartózkodva - az országot járta, és vélhetően a földügyi miniszteri biztossal együtt, a feladatokat egymás közt megosztva a program kormányzati kedvezményezettjeivel, a rendszer területi vazallusaival és alvazallusaival egyeztette a földek érdekkörök közti elosztását.2013-ban azután a kormány e privatizációt előkészítő koordinációs feladatra önálló földügyi államtitkárságot hozott létre. Vezetője - mint néhány esetben ki is derült - rendszeresen találkozott és egyeztetett a NER legnagyobb fölvásárló érdekeltjeivel, majd e találkozások után több esetben módosultak az árverésre meghirdetett, illetve visszavont területek. A program befejeztével persze annak rendje és módja szerint menesztették az államtitkárt, aki így - ahogy mondani szokás - elvitte a balhét.Még mellbevágóbb árulkodó jel volt, amikor 2012-ben az akkori földügyi miniszteri biztos - amikor távozásom után első körben rajta kértem számon, hogy mi történik az állami földekkel Fejér megyében - négyszemközt azt mondta nekem, hogy a botrányos földügyekért ne őt vegzáljam. Szavai szerint:"a főnök (értsd: Orbán Viktor) nekem azt mondta, hogy én ne foglalkozzam a Fejér megyei földügyekkel, azokat ő rendezi".De milyen haszonnal járhat a barát besorolás egy ilyen földprivatizáció résztvevői számára?A baráti - a "mi ügyünket" ("Cosa Nostra") képviselő - érdekeltségek a politikum finanszírozása fejében részesednek a nemzeti vagyon és a közkasszák megrablásának hasznából, és az állam minden eszközével, törvényével, költségvetésével, intézményeivel segíti zsákmányszerzésüket. A földügyekkel kapcsolatban ennek három megoldásával találkoztam.Egyrészt azzal járhat e státusz, hogy az ezt élvező rokoni, baráti, üzleti és/vagy vazallusi érdekeltségek az államtól rendkívül kedvező kondíciókkal bérelt földjei tartós állami tulajdonban maradnak, nem bocsátják árverésre, sőt hosszú futamidejű földbérleteiket és egyéb kedvezményeiket erős törvényi garanciák szavatolják. Az állam stratégiai partnereként a támogatások és az erőforrások monopolhelyzetű fő birtoklóivá, gazdaságaik pedig akár olyan kivételezett mintagazdaságokká is válhatnak, amelyek maguk alá gyűrhetik, integrálhatják az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumát, kiszívva, elvonva a vidéktől és a helyi közösségektől a teljes hasznát. Erre példaként szolgálhat a Csányi Sándor agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarm Csoport, a Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeit összefogó Talentis Agro Csoport vagy a német nagyvállalkozó Ludwig Georg Braun érdekeltségébe tartozó cég, a Hubertus Agráripari Bt.Másrészt ezen érdekeltségek esetében szembetűnő, általános jelenség az is, hogy bérelt területeikből - vélhetően nemritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve - jobbára csak azokat bocsátották árverésre, amelyeket azután részben vagy egészben a bérlők maguk vásároltak meg. Itt említhetjük például a Lázár János miniszter hódmezővásárhelyi rokonságának érdekeltségébe tartozó Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. és a Gorzsai Takarmánytermelő Kft. által bérelt területeket és megszerzésüket.Ezeken túl a Dorogi Árpád, Helmut Gsuk és Zászlós Tibor érdekeltségi körébe tartozó GSD-csoport zászlóshajója, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt., a Fidesz-alapító, a 37-ek egyike, Szajkó Lóránt közgazdász érdekeltségébe tartozó Fertődi ÁG-jogutód agrárholding, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Agrosystem Zrt. és a Búzakalász 66 Felcsút Mg. Kft. vagy a Szijjártó Péter futsalcsapatát szponzoráló Joseph Henri Peter Sevrien Janssen holland nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Hunland cégcsoport esete is ezt bizonyítja.Végül itt említhetők azok az érdekeltségek is, amelyek ugyan nem tartoznak közvetlenül a Fidesz holdudvarához, ám a kitapintható, pártokon átívelő, közös gazdasági érdekhálózat tagjaként, politikai háttéralkuk eredményeképpen, viszonossági alapon (ha majd ti lesztek birtokon belül, akkor majd mi is nyerünk) földbérleményeik túlnyomó többségére mégis nyertes árajánlatot tudtak tenni.Erre lehet példa az MSZMP/MSZP-kötődésű multimilliárdos agrár-nagyvállalkozó, Bódi László András által alapított és vezetett Tedej agrárholding vagy a Forgács Barna vezette menedzsment által privatizált állami gazdaság jogutódjaként létrejött Agrárgazdaság Kft. Ez a - formálisan különböző politikai oldalakhoz kötődő, ám a magánvagyon gyarapításában közös érdekű, nagy gazdasági érdekcsoportok alkotta - háttérhálózat a mindenkori politikai hatalom kézben tartásával igen hatékonyan szolgálja a felhalmozott értékek, a nemzeti vagyon és a közös kasszák megrablását.A gazdaságpolitikát, illetve a döntéshozókat úgy befolyásolják, gazdaságilag is érdekeltté teszik, hogy a gazdasági, piaci, jogi és intézményi feltételek számukra kedvező alakításával elhárítják a magánvagyon gyarapításának útjában álló akadályokat, a hasznon pedig megosztoznak. Találóan állapítja meg erről a helyzetről egy elemző tanulmány, hogy míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig a rablóbandák fogságába került állam esetében a maffiahálózatok működtetik a kormányzati intézményeket.A nem barát besorolás milyen következményekkel járhat?Az árverésekre bocsátott területek zömét nem baráti érdekeltségek állami földbérleményei adták. Ezek dobra verése az ő kiszorításuk és mezőgazdasági cégeik megszerzésének egyik legfontosabb eszköze volt.Az eleve nem baráti érdekeltségek esetében a földeladás alapvető célja a bérelt területek kormányközeli, baráti tőkeérdekeltségekhez, a "nemzeti tőkésosztály" tagjaihoz juttatása, akik azután a tulajdonosváltás okán megváltoztathatják a bérleti szerződéseket, például jelentősen megemelhetik a földbérleti díjakat, és ezzel leszoríthatják a nem baráti bérlőt a területről, majd az így ellehetetlenített céget igen jutányos áron fel is vásárolhatják.Erre lehet példa a szocialista kötődésű oligarcha, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Forrás cégcsoport esete a NER-lovag oligarcha Garancsi István érdekeltségével. De a nem baráti bérlők területeinek szétosztásában a földpiaci liberalizációra és/vagy a területek átminősítésére, ezzel jelentős értéknövekedésükre irányuló földspekuláció elősegítése, a baráti érdekeltségek feltőkésítése, a kisebb területhez juttatott árverési nyertesek esetén pedig a választási szavazatszerzés is szerepet játszhatott.A baráti besorolásukat elveszítő érdekeltségek - amelyeknek a viszonya valamilyen körülmény folytán a politikummal, annak vezető szereplőivel megromlik, és nem baráti besorolásba kerülve elveszítik előjogaikat - helyzete tán még nehezebb. Az ilyen tőkeérdekeltségek tulajdonosai ugyanis a bosszú jegyében politikai, gazdasági és/vagy magánéleti támadások középpontjába kerülnek, és az így kialakuló bandaháborús viszonyok közepette azonnal betöltik a helyüket más barátok.A földügyekkel kapcsolatban ez egyebek mellett például azzal jár, hogy az államtól rendkívül kedvező kondíciókkal bérelt földjeiket is kihúzzák alóluk. Ezt példázza a Nyerges-Simicska-érdekeltségű Mezort cégcsoport, amelynek bérleményei az Orbán-Simicska-háború következtében a privatizációs program legnagyobb földalapját adták.A földárverések adatainak elemzése során talált tények alapján ön hogyan látta a földosztásról megjelent kormányzati kommunikáció állításait?Ami a programmal kapcsolatos kormányzati indokokat és állításokat illeti, azokat az árverések tényei - azt kell mondjam - sorra megcáfolják. Ezek közül a terjedelmi korlátok miatt most csak néhány fontosabbat emelek ki. Így például miközben az agrárminiszter még napjainkban is azt nyilatkozza, hogy a program eredményeként harmincezer földműves szerzett átlagosan két-két birtoktestet, a hivatalosan közzétett tényadatok alapján az árverési nyertesek tényleges száma csupán 3960 fő, és a sikeresen elárverezett birtoktestek száma is alig több mint 8700, ami a kormányzat szavahihetőségét már önmagában is megkérdőjelezi.Vagy például a programot indokoló kormányzati propaganda szerint a föld azé a helyben élő magyar földművesé legyen, aki megműveli, ám az adatok ezzel szemben azt mutatják, hogy - miután az árverésre bocsátott területek többségét olyan nagy birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek kikiáltási ára nemritkán meghaladta az ötven-százmillió forint értéket - a földek igen jelentős részét (megyétől függően 45-80 százalékát) a helybeli gazdálkodó családok elől más településen élő, gyakorta városlakó, tőkeerős árverezők szerezték meg, akik között nem kevés külföldi, illetve több állampolgárságú személyt is találunk.Ráadásul az úgynevezett helybeliek között szép számmal vannak olyan cégtulajdonosok is, akik - a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán - cégük székhelye jogán válhattak úgy szerzőképes helyi földművessé, hogy helyben akár sohasem jártak, és/vagy hírből is alig ismerik a mezőgazdaságot. Félrevezetők azok a kormányzati kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam rossz gazdája, ugyanis az elárverezett területek több mint kilencven százaléka bérbe adott - azaz nem az állam által művelt - terület volt.Az adatok cáfolják azokat a kormányzati állításokat is, hogy komoly versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, hiszen az esetek jelentős többségében nem volt érdemi árverés, a területek jellemzően - közel 85 százalékos arányban - kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 millió forint/hektáros földár töredékéért, átlagosan 0,8-1,5 millió forint/hektár közötti nyertes árajánlattal kerültek a sikeres árverezőkhöz.Valódi árverseny a területek négy százalékának árverésén alakult csupán ki, így az elárverezett terület egészére nézve a nyertes árajánlat alig tíz százalékkal haladta meg a kikiáltási árat. A korábban már feltételezett "előbb bérbe, majd tulajdonba adási" kormányzati szándékot viszont nagyrészt igazolták az eredmények, hiszen az árverési nyertesek között igen nagy számban jelentek meg a megelőző állami földbérleti pályázatok NER-hez tartozó kedvezményezettjei. Ez is arra utalhat, hogy nekik vélhetően bennfentes információik lehettek leendő bérleményeik közeli privatizációjáról, így a földbérleti pályázataikban a siker érdekében bármit ígérhettek, hiszen a bérbe adó állam a teljesítését már úgysem tudta ellenőrizni.Végezetül tán azt is érdemes kiemelni, hogy - miután a földforgalmi törvény nem ír elő családon, illetve közös gazdasági érdekeltségen belül "összeszámítási kötelezettséget", és közös földszerzési plafont sem határoz meg - a legnagyobb területeket nagy NER-közeli oligarchacsaládok és/vagy tőkeérdekeltségek szerezték meg. Közöttük tizenkét olyan nagy érdekeltség is található, amelyek árverezőik révén ezer hektárt is meghaladó területre tettek - általában versenytársak nélkül, a kikiáltási árral megegyező - nyertes árajánlatot.Hová vezethet egy ilyen földprivatizációval kísért föld- és birtokpolitikai rendszer? Milyen fő agrárszakmai, gazdasági, társadalmi és emberi következményei lehetnek?Az elemzés eredményei alapján végső soron arra a következtetésre juthatunk, hogy a Földet a gazdáknak! fedőnevű állami földprivatizációs "intézményesített földrablási" programmal tovább erősített NER-állapot egyik állomása lehet annak a gyorsuló és ma megállíthatatlannak tűnő belső új gyarmatosítási folyamatnak, amelynek törvényszerű végső következménye a természeti erőforrások és a termőföld politikaközeli rokoni/üzleti/baráti körök, földspekulánsok, köztük pár tucat oligarcha - újmagyarul "nemzeti tőkés", még újabb magyarul "integrátor", legújabb magyarul "nemzeti regionális multi" - és gazdasági társaságaik kezébe kerülése lesz.Ez a folyamat és következménye, a birtokkoncentráció nálunk már erőteljesen zajlik, ami bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló tőkés nagybirtokrendszerhez, azaz a helyi, kis/közepes családi gazdaságok tömeges tönkremenetelével, a gazdálkodó családok szétesésével, a vidéki térségek kiürülésével, népességmegtartó képességének és foglalkoztatási kapacitásának drasztikus csökkenésével, a helyi közösségek felbomlásával és a nagyváros környéki nyomornegyedek kialakulásával járó dél-amerikai modell létrejöttéhez vezethet.A vidék ezen az úton végül e nagy hazai és velük üzletelő külföldi tőkeérdekeltségek gazdasági expanziójának alapanyag-termelő hátsó udvarává válik, ami azután a város sorsát is megpecsételi. Az ennek nyomán kibontakozó társadalmi és környezeti katasztrófa teljes összeomlással fenyeget, és éppen Dél-Amerika példáján látjuk, hogy milyen nehéz ebből a mélységből újra felkapaszkodni. Eddig az állapotig semmiképpen nem szabadna eljutnunk!Nos, ha nem is érkeztünk még meg ide, Dél-Amerikába, ahol a szó szoros, fizikai értelmében elüldözött gazdacsaládok földjeit multinacionális tőkés társaságok szerezték meg, a változás iránya nálunk is erre mutat. Az elmúlt időszakban ennek hatására nálunk lezajló elképesztő birtokkoncentrációt jól jelzi például, hogy 2010 óta a gazdaságok száma az akkori 351 ezerről 2023-ra 196 ezerre, vagyis 13 év alatt 155 ezerrel csökkent, azaz ennyi - a kormány által állítólag kiemelten kezelt - kis családi gazdaság, gazdálkodó család ment tönkre, adta fel a gazdálkodást, és területeik az elárverezett állami földek zömével együtt az egyébként is kedvezményezett nagyobbakhoz kerültek.A talpon maradt gazdaságok közül ráadásul az európai léptékkel nagybirtoknak számító (háromszáz hektárnál nagyobb területű) 2400 gazdaság (közel háromnegyedük tőkés társaság), a megmaradt gazdaságok alig 1,2 százaléka használja a mezőgazdasági területek mintegy kétharmadát, és ezzel a hazai birtokszerkezet ma Szlovákia és Csehország mögött a harmadik legkoncentráltabb az EU-ban.Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy éppen a tőkemegtérülés szempontjából hatékonyabbnak hirdetett legnagyobbak, a gazdaságok felső tíz százaléka szerzi meg az agrártámogatások közel kilencven százalékát, holott ezek a közpénzből származó kifizetések a társadalom számára hasznosabb teljesítményt nyújtó kisebbek versenyhátrányának csökkentését kellene hogy szolgálják. Nos ennek bizony nem sok köze van a Fidesz-KDNP által ellenzékben még harsányan hirdetett, majd választási program rangjára emelt és a kormányra kerülés első időszakában a Nemzeti Vidékstratégiában még deklarált, kormányhatározattal is megerősített, valóban néppárti agrár-, föld-, birtokpolitikához.De milyen lenne az az ön szerint valóban néppárti agrár-, föld-, vidékpolitika, amelynek megvalósítására tudomásom szerint Orbán Viktor személyesen is ígéretet tett, amikor meghívta Önt a kormányába?A 2010 tavaszára kiérlelt és meghirdetett néppárti vidékstratégia, amelynek kidolgozásában magam is tevékeny szerepet vállaltam, a saját tradícióinknak és az európai agrármodellnek egyaránt megfelelő, kis/közepes családi gazdaságokra és azok piaci versenyképességét növelő összefogására, szövetkezeteire épülő, a helyi gazdaságot és társadalmat erősítő, a várost a vidékkel ismét összekapcsoló rendszer megvalósítását célozta. Ennek keretében az akkor még nem eladni, hanem gyarapítani tervezett állami földvagyont kedvezményes feltételű, tartós földbérlet formájában a helyben lakó gazdálkodó családoknak és a fiataloknak - mindenekelőtt a demográfiai földprogramban részt vevő, letelepedést, gazdálkodást, valamint több gyermek világrahozatalát és felnevelését vállaló fiatal pároknak - kívánta használatba adni. Agrárszakmai gerincét a fenntartható mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás adta.Ez a modell biztosítja a tulajdonosi szemléletből fakadó jó gazda gondosságát, az egymást követő generációk közti felelős viszonyt, valamint azokat a nemzetbiztonsági jelentőségű foglalkoztatási, minőségi termelési, élelmezési és környezeti teljesítményeket, amelyek az egész társadalom számára és a vidék hosszú távú megmaradása szempontjából egyaránt létfontosságúak. Ráadásul ennek a modellnek az életképességi mutatói is lényegesen jobbak, a közösség által kényszerűen finanszírozott társadalmi költségei pedig lényegesen alacsonyabbak, mint a dél-amerikai típusú tőkés nagybirtokrendszeré.E kisebb mozaikokból építkező gazdaságszerkezet, szervesen összekapcsolva a szövetkezeti modellel - amint európai példák sokasága bizonyítja - sikerrel képes felvenni a versenyt a nagy latifundiumokkal, tőkés megabirtokokkal és multinacionális tőkebefektető társaságokkal. Az alulról szerveződő szövetkezet ugyanis - szemben a nagy tőkeerejű integrátorral - a teljes vertikum eredményét visszaosztja az azt létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, családoknak, így a tevékenységek teljes haszna helyben marad.Az egész társadalom érdeke lenne tehát a családi gazdaságok és önkéntes szövetkezésük, a gazdaösszefogás állami és közösségi eszközökkel való támogatása. Ez a szerkezet, valamint a város és vidéke szerves kapcsolatainak újraépítése teremtheti meg ismét a vidék gazdaságának és társadalmának belső kohézióját, szervező erejét.Lehet még egyáltalán esélye egy ilyen vidékstratégiai programnak? A mai helyzetben egyáltalán mit lehetne, illetve kellene ezért tenni?Bár az idő előrehaladtával ennek esélyei egyre romlanak, ám csak ez, a családi gazdaságokra és azok több szempontú szövetkezeteire épülő európai agrár- és vidékmodell, valamint a Kárpát-medence kitűnő, gazdag, színes agroökológiai adottságaihoz alkalmazkodó környezet- és tájgazdálkodási rendszer biztosíthatja megmaradásunkat. Csak ez képes vidéki közösségeinket és a földhöz (agerhez) kötődő kultúránkat, tradicionális agrikultúránkat és természeti értékeinket megőrizni, gyarapítani, egyúttal vidéken a családoknak munkát, megélhetést és tisztes jövedelmet biztosítani, továbbá az egyre inkább nemzetbiztonsági jelentőségűvé váló élelmezési, élelmiszer-, és környezetbiztonságot az egész társadalom - benne a vidékkel közös sorson osztozó város - számára garantálni. Ehhez a tényleges néppárti értékekhez és programhoz való visszatérésre, azaz ismét rendszerváltásra van szükség.A változtatáshoz először is haladéktalanul vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni erkölcsi talapzatára, és ismét a közjó szolgálatába kell állítanunk. Ezt követően a föld- és birtokpolitika terén számos lépést haladéktalanul meg kell tenni. Ezek közül néhányat kiemelve: először is meg kell állítanunk a ma még állami tulajdonban lévő közös nemzeti földvagyonunk - köztük erdeink, tavaink, védett területeink - további kiárusítását.Ennek érdekében az állami vagyonról szóló törvény módosításával az állam tulajdonában lévő termőföldet - hasonló európai és Európán kívüli nemzetközi példáknak megfelelően - a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell sorolni.Vagyonosodási vizsgálatokra van továbbá szükség annak kiderítésére, hogy a több száz milliós vásárlások pénzügyi fedezete honnan származik. Ha ez arra az eredményre vezet, hogy a földszerzésnek nem volt meg a legális jövedelmi forrása, úgy az államnak élnie kell azzal a jogával, hogy az értékesítéstől számított húsz éven belül elállhat az adásvételtől.A közösségi földalapok gyarapítása érdekében az államnak élnie kell elővásárlási jogával, és a földpiac aktív szereplőjeként fel kell vásárolnia az eladásra felkínált földkészleteket, amelyeket a valóban helyben élő gazdálkodó családoknak, a fiataloknak, valamint az önkormányzatoknak kell kedvező feltételekkel tartós bérbe adni. A nemzeti földalap folyamatos gyarapításának rendszerét úgy kell önjáróvá tenni, pénzügyi fedezetét úgy kell megteremteni, hogy a befolyó földbérleti díjakat újabb földterületek vásárlására kell visszaforgatni, majd e területeket a fenti célcsoportoknak kell tartós bérbe adni.Fontos lenne például az is, hogy az európai színtéren kezdeményezzük a termőföld tőkejavak közüli kivételét, valamint az élelmiszerpiac és -ellátás újraszabályozását, az élelmiszer-önrendelkezés európai jogrendbe illesztését, azaz az élelmiszerek mint nemzetbiztonsági, stratégiai árucikkek - a fegyverek és a gyógyszerek kereskedelméhez hasonló - kivételét az áruk szabad áramlása köréből.E néhány kiemelt földügyi intézkedésen túl persze birtok- és támogatáspolitikai változtatásokra is szükség lenne. Így például üzemszabályozási törvényt kell alkotni, és az európai gyakorlatnak megfelelően ebben kell meghatározni a mezőgazdasági üzem jellemzőit, működtetésének feltételeit és az összeszámítás szabályrendszerét, az egy családhoz, illetve érdekeltséghez tartozó birtokszámot, valamint az ágazattól függő maximális méretét. Emellett a gazdálkodás eredményét elvonó nagy tőkeérdekeltségeket, integrátorokat monopolhelyzetbe hozó integrált mezőgazdasági termelésszervezés helyett a családi gazdasági modellről és az annak versenyképességét növelő, az eredményt visszaosztó szövetkezeti formákról, működésükről és támogatásuk módozatairól kell törvényt alkotni, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés haszna a gazdálkodó családoknál, a helyi közösségeknél maradjon.Az állami földalapok rendelkezésre bocsátásával és az egyéb jogi, intézményi és költségvetési, pénzügyi feltételek megteremtésével el kell indítani a Nemzeti Vidékstratégia által előirányzott, ám elmaradt - a gazdálkodást, letelepedést, valamint több gyermek világrahozatalát és felnevelését vállaló fiatal párokat segítő - demográfiai földprogramot, illetve a vidéki önkormányzatok mezőgazdasági foglalkoztatási tevékenységét megalapozó szociális földprogramot.A pályázati úton megszerezhető támogatásokhoz való hozzáférés küszöbértékeiként használt úgynevezett életképességi határokat, valamint az egy érdekeltség által megszerezhető támogatási összegek alsó és felső határát le kell szállítani, hogy ne csak néhány száz érdekeltség, hanem a vidék erejét adó többség is hozzáférjen a forrásokhoz. De ugyanígy fontos az is, hogy a családi gazdálkodás folytonosságát és a következő generáció belépésekor a megújítási lehetőségét kínáló, egymással összekapcsolódó és egymás hatását erősítő európai támogatási megoldásokat - a családon, rokonságon belüli gazdaságátadási támogatást és a fiatal gazdák induló támogatását - kell előnyben részesíteni, e támogatási formák forráskeretét jelentősen növelni. Ezek persze nem kis, ám politikai szándék esetén még ma is megoldható feladatok.Ön a programhoz kapcsolódó számos visszaélésre utaló jelet részletesen feltárt, bemutatott és dokumentált. Azóta lett ezeknek valamilyen következményük?Ilyenekről magam nem tudok. De hát az orbáni rendszer ismeretében ilyen illúzióim őszintén szólva már akkor sem voltak, amikor e nagy munkába belevágtam. Az elemzéseimet alapvetően eleve az utánunk jövő generációknak, a tetteinket megítélő utókornak szántam. Nálunk ugyanis még a legbotrányosabb eseteknek sem szokott következményük lenni, ha azok a hatalomhoz, ma a NER-hez tartozó szereplőket érintenek.Arra biztatnám hát például a ma CÖF-ös békeharcos menetelő Fricz Tamást is, hogy folytassa az Egy következmények nélküli ország címet viselő cikksorozatát, amelyet annak idején, 2010 előtt nagy lelkesedéssel írt és adott közre, és amelynek - az azokat összefogó kötet fülszövege szerint - "pontos és visszafogott elemzései tükröt tartanak elénk: meddig teheti meg a politikai elit, hogy (...) a saját kedvére magyarázzon olyan eseményeket, amelyek csak egyféleképpen magyarázhatók. Ma ezt megtehetik, mert következménye nincsen."Nem bánta meg, hogy távozott a politikából? Hogyan tudja elviselni a jelenlegi magyarországi helyzetet?2012-ben adtam vissza államtitkári megbízatásomat, 2013-ban a földforgalmi törvény elfogadása után kiléptem a Fidesz-frakcióból, és 2014-ben már nem indultam az országgyűlési választásokon, majd 2015-ben - miután az orbáni bosszú jegyében egyetemi intézetemet, a KTI-t ledózerolták - kértem nyugdíjazásomat. Azóta családom körében, visszavonultan élek, kapcsolataimat a külvilággal minimalizáltam, szakterületeim történéseit is csak távolról követem, és ha egy mód van rá, a nyilvánosság minden formáját elkerülöm.Utolsó lelkiismereti vállalásomat, az állami földprivatizáció adatainak feldolgozását, elemzését és eredményeinek nyilvánosságra hozását befejezve nyáron kertészkedem, télen a madárkáimat etetem, és persze immár tizenegyszeres nagypapaként unokázom ("tizenketteskét" novemberre várjuk), próbálom bepótolni a korábbi sűrű közéleti szerepléseim okozta súlyos családi restanciáimat.Ami viszont azt illeti, a politikai terepről való távozásommal elveszített pozíciókat, az azokkal járó, általam sohasem kért előjogok megszűntét akkor sem fájlaltam és ma sem bánom, sokakkal ellentétben nem ezekért mentem be a politikába. Inkább hálát adtam és ma is adok a Gondviselésnek, hogy tán még idejében kiemelt abból a közegből, így nem kellett a sokasodó és jó lelkiismerettel egyre kevésbé vállalható kétes döntésekhez és ügyletekhez asszisztálnom.Egy dolgot azonban azóta is nagyon sajnálok. Végtelenül sajnálom, hogy nem tudtam megvalósítani azokat az ígéreteimet, amelyeket sok-sok vidéki fóromon, éjszakába nyúló beszélgetéseken, de például a 2005-ös nagy gazdademonstráció alkalmával a Kossuth téren negyvenezer ember előtt a gazdálkodó családoknak és a vidéki közösségeknek tettem, és amelyeket a Nemzeti Vidékstratégiában még sikerült formába is önteni. Be kellett azonban látnom, hogy Orbán pálfordulása, a gazdálkodó családok helyett az agrároligarchákkal és a tőkés nagybirtokkal kötött szövetsége reménytelen vállalkozássá tette számomra a vidéki közösségek segítését, érdekeik hathatós kormányzati képviseletét. Maradásom így okafogyottá vált, és távozásommal ezt a helyzetet kifelé is világossá kellett tennem.Mai viszonyainkat pedig azzal a reménységgel szemlélem, amit a népi bölcsesség úgy fogalmaz, hogy "Nem nőnek a fák az égig!", vagy ami a 2005-ös budapesti nagy gazdademonstráció egyik plakátján volt olvasható: "(...) Nem tart ez örökké! Százötven év alatt sem váltunk törökké!" Az a régi meggyőződésem is erőt ad a jelenlegi állapotok elviseléséhez, hogy - amint azt a Római Birodalomtól kezdve a Szovjetunión át egészen a román diktátor, Ceaușescu totális államáig történelmi példák sora bizonyítja - buknia kell minden olyan rendszernek, amely, mint a NER-nek nevezett mai magyar illiberális politikai kereszténység, felszámolja erkölcsi alapjait, leválik morális talapzatáról.Az értékek helyett az önző egyéni és/vagy szűk csoportérdekekre alapozott, gátlástalan, mindenen és mindenkin átgázoló, értékeit érdekei szerint váltogató politikai rendszernek - hazudjon bár magáról akármit, és írjon bár az Alaptörvényébe bármit - össze kell omolnia, maga alá temetve a rendszergazdát és marionettfiguráit. Így hát "a világ fölött őrködő Rendben" töretlenül bízva várom és remélem a jó változást, benne a tényleges néppárti agrár- és vidékpolitikához való visszatérést. | Ángyán József: A NER-nek nevezett illiberális politikai kereszténység felszámolja erkölcsi alapjait | Buknia kell minden olyan rendszernek, amely – mint a NER-nek nevezett mai magyar illiberális politikai kereszténység – felszámolja erkölcsi alapjait, leválik morális talapzatáról – jelentette ki Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára a Szabad Európának adott interjúban. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/angyan-a-ner-nek-nevezett-mai-magyar-illiberalis-politikai-keresztenyseg-felszamolja-az-erkolcsi-alapjait/33132773.html | 2024-11-13 05:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
"A sport a közös nyelvünk, összeköt minket. A magyar kormány ezért támogatni fogja az akadémiák létrehozását az egész Kárpát-medencében". (Orbán Viktor a DAC Academy megnyitóján még 2018 novemberében.)A határon túli labdarúgás egy eddig nem ismert, és nem is nyilvános finanszírozási formáját fedeztük fel. A 444-hez eljutott dokumentumokból látszik, hogy az elmúlt években az eddig nyilvános összegnél több mint tízmilliárd forinttal több, részben közpénz jutott külhoni egyesületeknek. A kedvezményezettek között feltűnnek Mészáros Lőrinchez, Végh Gáborhoz és az Orbánnal egyre jobb viszonyt ápoló újvidéki vállalkozóhoz, Zsemberi Jánoshoz köthető csapatok. Orbán Viktor 2010-től egyre hatalmasabb méreteket öltött focimániája nem állt meg a határoknál. Tény, komoly üzletről is szól ez itthon, a NER-es figurák, a számtalan stadiont felhúzó baráti vállalkozók jelentős anyagi haszonra is szert tesznek, aminek egy kis részét vissza is kell forgatniuk a fociba. A sztori azonban ennél is többről szól. Mára a magyar labdarúgást teljesen átszőtte a politika, legyen szó tulajdonosokról, szponzorokról vagy sok esetben a nagyobb meccsekre a VIP-páholyokba kilátogatókról: érdekek és helyezkedés, az elköteleződés szimbóluma. Most a sportág szakmai fejlődéséről, illetve szakmai hiányosságokról szándékosan nem ejtünk szót, túlfeszítené a cikkünk témáját. Bár eleinte még csak óvatosan, de Orbán Viktor a határainkon túlra is kacsintgatni kezdett. Egészen pontosan 2013-ban indult el a külhoni klubok állami finanszírozása az Átlátszó szerint. Ekkor ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárság levelet kapott Szondy Zoltántól, az FK Csíkszereda elnökétől, aki támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Mára pedig szinte már az összes környező országban van olyan akadémia, amelynek rendíthetetlen támogatója a magyar állam. Vagyis a magyar adófizetők.A focirajongó miniszterelnök mindent megtesz a sikerért.Eleinte még csak közvetlenül a költségvetésből mentek állami adóforintok a határainkon túl működő akadémiákhoz, majd a finanszírozást átvette a Bethlen Gábor Alap, amely egyedi döntésekkel jelentős összegekhez juttatja a baráti külhoni akadémiákat. Ezek a következők: a Sepsi OSK (Románia), a Csíkszeredai Futball Akadémia (Románia), az FC Kosice (Szlovákia), az FC Komárno (Szlovákia), az NK Osijek (Horvátország.), az FC Lendva (Szlovénia), a TSC Labdarúgó Klub (Szerbia), az FC STK 1914 (Szlovákia) és a Várda SE - Munkács Futball Akadémia (Ukrajna). Hogy egészen pontosan mennyi támogatás is vándorolt ezekhez az akadémiákhoz az elmúlt években, azt meglehetősen nehéz összesíteni. A költségvetési rész valamivel egyszerűbb a zárszámadások miatt, így ezekből az tudható, hogy 2016-2017-ben közel 20 milliárd forintot adott a kormány. A rendeleti kormányzás óta azonban már nehezebb feladat megtalálni ezeket a tételeket. Például 2020 végén a szokásos év végi pénzosztáskor a költségvetésből jelentős forrást csoportosítottak át a Bethlen Gábor Alapba (BGA) a hvg360 cikke szerint. Az viszont csak a BGA-bizottság december 27-i határozatából derül ki, mire is szánták a friss forrásokat. Négy határon túli akadémia (a Sepsi, az Eszék, a Topolya és a Lendva) összesen 18 milliárd forintnyi költségvetési támogatásban részesült. A Bethlen Gábor Alap támogatásai nem könnyen átláthatóak és követhetőek, nagyon nehéz célzottan rátalálni a kívánt adatokra. Annyi biztosan tudható azonban a Magyar Hang korábbi összesítéséből, hogy 2023-ban 3,85 milliárd forinton osztozott hét külhoni fociklub, közülük a szlovákiai DAC és a szerb Topolya kapta a legtöbbet, egyaránt 900-900 millió forintot. Arra azonban csak most derült fény a birtokunkba jutott dokumentumoknak köszönhetően, hogy már nemcsak a Bethlen Gábor Alaptól érkezett pénz a határon túli fociba, hanem egy másik, félig állami szervezet is milliárdokat csatornáz erre a területre.Új szereplő bukkant fel a külhoni foci finanszírozásábanA 2021-ben, a magyar állam és a Mol által közösen alapított Mol - Új Európa Alapítvány rengeteg pénzt osztott szét az elmúlt években a határon túli klubok között az általunk megismert dokumentumok szerint. Sőt az adatokat és a beszámolókat végignézve különösen nagy fókuszt is helyeznek nemcsak általában a sport, hanem a labdarúgás finanszírozására a határainkon túl. Az alapítvány a kezdeti 600 millió után ma már több mint 80 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, fő feladata pedig a közérdekű célok megvalósítása, ezen belül pedig állításuk szerint kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. A támogatásokról egy ötfős kuratórium dönt, amiben ismert, Fidesz-közeli emberek ülnek. A kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes, Orbán Viktor évértékelőinek rendszeres vendége, tag még továbbá:Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a MOL vezérigazgató-helyettese, a Csíki Sör új tulajdonosa, a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 fociklub 90 százalékos tulajdonosa. Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és a spanyol szupervonatgyártót, a Talgót sikertelenül felvásárolni próbáló Magyar Vagon igazgatósági tagja, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, a kulturális élet legbefolyásosabb embere, és Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója. A felügyelő bizottság elnöke Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitánya, rajta kívül Szollár Domokos, a Bajnai-kormány szóvivője, a MOL-csoport mostani kabinetfőnöke és Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára ül a testületben. Az ügyvezető Lávich Erzsébet, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egykori vezetője és a Matolcsy-féle Pallasz Athéné vagyonkezelő alapítványnak volt kurátora.Az alapítvány beszámolója szerint a vezető tisztviselőknek jár illetmény. Tavaly az öt kuratóriumi tag összesen 73 millió forintot kapott - fejenként tehát körülbelül 14,5 milliót -, az FB tagok pedig együtt 28 milliót.Három év, 11,1 milliárd forintÖsszesen kilenc határon túli fociakadémiát támogat az alapítvány, közülük is három szervezet kapta a legtöbbet 2021-től: a Sepsiszentgyörgy jelenleg árfolyamon átszámítva 3,1 milliárd forintot (a klub 8200 fős új stadiont kapott, ahol Orbán is többször járt már, sőt még a Nélküledet is énekelte a szurkolókkal.) a Csíkszereda és az Eszék pedig egyaránt 2,4-2,4 milliárd forintot.A Csíkszereda a román másodosztályban játszik, az Eszéket pedig nem kell túlzottan bemutatni. Eleinte Mészáros Lőrinc tulajdonában volt a klub, majd miután a Puskás Akadémia is kilépett az európai kupaporondra, a felcsúti milliárdosnak összeférhetetlenség miatt papíron háttérbe kellett vonulnia, de továbbra is kiemelt figyelemmel kezelik a klubnál. Az NK Osijek főszponzora a Mészáros és Mészáros Zrt., a V-Híd Zrt., a Mészáros többségi tulajdonában lévő Opus Global pedig a stadion névadója. A csapat Mészáros cégének a mezeiben, 2rule-ban játszik.Az összegek nagyságát jól érzékelteti, hogy bár a külhoni akadémiák esetében ezek három év alatt jöttek össze, mégis egy-egy kisebb NB I.-es focicsapat egész éves költségvetésének felelnek meg. Másként fogalmazva, mintha mondjuk a Paks költségvetésének a harmadát az állam-Mol tulajdonú alapítvány adná oda.És bár kilenc akadémia kapott pénzt a Mol - Új Európa Alapítványtól, összesen 11,1 milliárd forintot, ennek 71,1 százaléka ment a fent említett három akadémiához.A már említett akadémiák mellett 1,2 milliárd forintnak megfelelő eurót kapott támogatásként a Topolya SC, amely a Vajdaság egyik leggazdagabb vállalkozója, Zsemberi János tulajdona. Sajtóhírek szerint az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolat alakult ki közte és Orbán Viktor között.Félmilliárdnál valamivel több támogatást kapott a Kassa, a Komárom és Lendva. Utóbbi elnöke az a Végh Gábor, aki szoros kapcsolatban áll Mészáros Lőrinccel, és nem mellesleg ő a közbeszerzéseken sűrűn győztes Pharos '95, valamint a zalaegerszegi labdarúgócsapat tulajdonosa. De Végh adományozta az Orbán alapította Puskás Akadémiának a névadó Puskás Ferenc egész alakos szobrát is.140, illetve 80 millió forintban részesült a Somorja és a Várda Sport Egyesület - Munkács Labdarúgó Akadémiája.A kurátor Világ Oszkár 90 százalékos tulajdonában lévő Dunaszerdahely a MOL alapítványától ugyan nem kapott támogatást, de a Bethlen Alaptól igen.Egy mondat erejéig érdemes egy összegzést végezni: minden ismert és nyilvános adat figyelembe vételével már több tízmilliárd forinttal támogatta a magyar kormány a határon túli focit különböző csatornákon keresztül.Vannak, akik nem ennyire szerencsésekMivel ezeket a támogatásokat egyedi döntések révén ítélik meg, akadnak olyan egyesületek, amelyek nem voltak túl szerencsések, az állam és a Mol alapítványa elutasította őket. Az Országos Mini-Futball Szövetség 8740 eurót, jelenlegi árfolyamon közel 3,5 millió forintot szeretett volna, de elutasították a kérelmüket. Ugyanúgy ahogy a Szendehelyi Futball Clubét is, amely két alkalommal szeretett volna 6,4-6,4 milliós támogatásban részesülni. Azt nem tudni, hogy milyen összeget szeretett volna, de a Vasútbarát Labdarúgók Sportegyesülete sem volt szerencsés.Mind közül azonban a Fehérvár FC támogatási kérelme a legpikánsabb. Két részletben összesen 1,91 milliárd forintot szerettek volna, az első, 800 millió forintos kérelmet 2022 februárjában, az 1,1 milliárdosat pedig 2022 áprilisában utasították el.A helyzet pikantériáját az adja, hogy egy évvel később jelentette be a Mol, hogy nem hosszabbítják meg a fehérvári csapattal a 2010-ben kötött szponzori szerződésüket.A Mol hiánya különösen fájó a klubnak, hiszen az olajipari cég távozása után gyakorlatilag összeomlott a Fehérvár FC Kft. költségvetése, 3,5 milliárdos brutális veszteséget könyveltek el. A jövő kilátásait pedig nem teszi fényessé, hogy a Mol távozása után szépen lassan az összes szponzor elhagyta a csapatot, és azóta sem sikerült főszponzort találniuk. A korábban még ilyen hosszú támogatók listáján jelenleg csak 3 cég szerepel (a Tippmixet az NB I. általános támogatójaként nem számoltuk bele): a Criterion Zrt., a Mobil Adat Kft., és a Veszprémber Kft. Mindhárom cég a tulajdonos, Garancsi István érdekeltsége, vagy Garancsi testvéréhez köthető vállalkozás.Vannak aggályok a támogatások felhasználása körülA birtokunkba került, külhoni futball támogatásának ellenőrzéséről szóló jelentés szerint egyáltalán nem biztos, hogy teljes mértékben szabályszerűen, az alapítvány elvárásainak megfelelően használják fel a kapott összegeket.Az előzetes jelentés szerint a 2023/2024-es évben támogatott akadémiák közül mindössze három esetben nincs szükség személyes találkozóra, anélkül is sikerült meggyőződni a pénzek helyes felhasználásáról. Négy esetben azonban szükséges a személyes találkozó is. Kisebb kockázatokat ugyanis azonosítottak.A sport a fő prioritásA Mol - Új Európa Alapítvány pénzügyi beszámolóját végignézve szembeötlő, hogy idén toronymagasan a sport területén osztottak szét támogatásokat. Egy részletes táblázat szerint július végéiga sportra 10,3 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá (ebből 6,5 milliárd forint a külhoni sportot szolgálja egyedi döntések révén), ami bő négyszerese a második legjobban támogatott terület, a kultúra támogatásának (2,5 milliárd forint).A tehetségtámogatásra 890 millió forint jut, a szociális projektekre 615 millió, a fenntarthatóságra és gazdaságfejlesztésre pedig mindössze 242 millió forint megy.Következő cikkünkben az alapítvány különleges kulturális projektjeit mutatjuk be. A támogatássokkal kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a MÚEA-hoz, ha válaszolnak, természetesen frissítjük a cikket. | Újabb milliárdokat találtunk, amikkel Magyarországról támogatják a határon túli fociklubokat | A MOL és a magyar állam közös alapítványáról derült ki a 444-hez eljutott dokumentumok alapján, hogy bőkezűen támogatja a külhoni fociakadémiákat. Például a Mészáros Lőrinc által felkarolt eszékit is. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/16/ujabb-milliardokat-talaltunk-amikkel-magyarorszagrol-tamogatjak-a-hataron-tuli-fociklubokat | 2024-10-16 06:05:16 | true | null | null | 444 |
Orbán Viktor és Herbert Kickl a Bécsi nyilatkozat néven kiadott dokumentumban leszögezte, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. Hangoztatták azt is:
az Európai Unió sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik, továbbá szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére.
A Patrióták Szövetségének nevében úgy vélték, "Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti".
Pénteken Christian Stocker, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kickl egyelőre hivatalosan nem képviselheti Ausztriát külkapcsolatokban. Hasonlóképpen nyilatkozott Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője és Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS párt vezetője is. Maurer hozzátette: Kickl "nem azon osztrákok nevében nyilatkozik, akik egy nyílt és tisztességes társadalomban gondolkodnak".
Mario Lindner, a szociáldemokraták (SPÖ) egyik szóvivője szerint az FPÖ "arról álmodozik, hogy Ausztriát magyar minta alapján alakítja át."
Christian Hafenecker FPÖ-főtitkár viszont Werner Kogler lemondására szólított fel, mert szerinte a zöld párti alkancellár és közszolgálati miniszter szégyenteljes kijelentéseket tett a sajtó előtt azzal, hogy antidemokratának és EU-ellenesnek nevezte Orbán Viktort.
Hafenecker szerint ezek a kijelentések súlyos károkat okoztak Ausztria nemzetközi megítélésében.
Sigrid Maurer elutasította a szabadságpárti főtitkár felvetését, és kijelentette, hogy "az FPÖ világában nem létezik a véleményszabadság". | Háborog az osztrák baloldal Orbán Viktor bécsi látogatása miatt | Több osztrák parlamenti párt vezető képviselője bírálta pénteken az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kicklt az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap aláírt közös nyilatkozat miatt, a szabadságpárt főtitkára viszont Werner Kogler zöld párti alkancellár távozására szólított fel a magyar kormányfőt bíráló „szégyenteljes kijelentések” miatt. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/haborog-az-osztrak-baloldal-orban-viktor-becsi-latogatasa-miatt | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Repülőgépgyártó üzem alapkövét tették le augusztus 26-án a pogányi repülőtér szomszédságában, Pécstől tíz kilométerre. Az összesen 5,1 milliárdos beruházás – amelyet az évtized legnagyobb baranyai fejlesztéseként aposztrofált a pécsi városvezetés – jelentős, de nem a legnagyobb részét a magyar állam állja: a kormány 2 milliárd forinttal szállt be az üzletbe.
Balról az első Páva Zsolt pécsi polgármester, balról a negyedik Csizi Péter parlamenti képviselő
A megbízott cég a Magnus Aircraft – épp miatta lesz érdekes ez a sztori, mert fura dolgokra bukkantunk a vállalkozással kapcsolatban.
– Információink szerint a Magnus két mérnöke ellen jelenleg is folyik eljárás, mert egy általuk összeszerelt gép lezuhant, és több ember meghalt.
– Eközben a Magnus tagadja, hogy köze lenne egy régebbi magyar repülőgépgyártó céghez, amit csalás és hűtlen kezelés miatt számoltak fel. Ám a dolgozók egy része ugyanaz, és a tulajdonosok között is van átfedés.
– Emellett a Magnus többmilliárdos fejlesztéseket jelentett be az elmúlt egy évben, azonban a tervek mögött nem látszik a fedezet.
Lezuhant gép
Több cég is feltűnik a Magnus-sztoriban (ezeket keretes írásunkban próbáltuk summázni), a lényeg ennek kapcsán az, hogy – némi túlzással – a korábban elég nagy pácba került cég új és új nevek alatt születik újjá, kisebb-nagyobb részletekben. Azaz egyfajta kapcsolat állapítható meg a Corvus Aircraft és a Magnus között – de ugorjunk vissza a 2000-es évekbe, ahol történetünk kezdődik!
A cégek
1. Corvus Aircraft (Ballószög) – Voloscsuk András, Gecse Tamás, (mérnökök: S. Sándor, P. János)
2. Corvus Hungary (Ballószög) – Voloscsuk András, Katona Imre
3. Magnus Engineering (Kecskemét) – Corvus Hungary – Katona Imre, Tarány Gábor, Boros László
4. Magnus Aircraft (Kecskemét) – Katona Imre, Tarány Gábor, Boros László (mérnökök: S. Sándor, P. János)
Kecskeméttől nem messze, Ballószögön 2004-ben alakult egy cég, amely repülőgépeket kívánt fejleszteni és gyártani – ez volt a Corvus (azaz Holló) Aircraft. A mérnök és tulajdonos Voloscsuk András, valamint Gecse Tamás vezette csapat ki is fejlesztett egy kisrepülőt, ami a Corvus Corone nevet kapta. Csakhogy ebből a gyártmányból 2007-ben két darab is tisztázatlan körülmények között zuhant le, összesen négy ember halálát okozva így. (Mindez nehéz helyzetbe hozta a céget, bár ennek ellenére sikerült kifejlesztenie a Corvus Racert, amit Besenyei is használt műrepülései során, illetve a Corvus Phantomot.) A baleset után a hatóságok a cég felelősségét a két gép lezuhanása – főként a bugapusztai eset – kapcsán, másrészt a NAV csalás miatt indított ellenük eljárást. A gyanú szerint ugyanis fiktív számlákkal igazolták a 400 millió forintos támogatás elköltését. Utóbbi miatt a cég ellen felszámolási eljárás indult 2011-ben, az eszközöket és tervrajzokat lefoglalták.
Új cégek, régi szereplők?
A történet azonban itt nem ért véget. A volt fideszes ballószögi polgármester, Katona Imre ugyanis elhatározta, hogy megmenti a gyártást, és a romokon új céget alapított 2011-ben, a Corvus Hungaryt.
Ebben a Corvus Aircraft egykori mérnöke, Voloscsuk András – mivel akkor még eljárás folyt ellene – nem lehetett tulajdonos, ám rokonai alapítottak egy céget, az Aero Projekt Kft.-t, amelyen keresztül Voloscsuk is csatlakoztak a projekthez, és velük tartott az egykori dolgozók egy része is - mindezt a Corvus Aircraft egyik volt dolgozójától tudtuk meg. (Az OPTEN adatai szerint az Aero Projekt Kft.-t idén nevezték át Composite Projectre.) A kapcsolatot ez a Corvus Hungary-s weboldal is bizonyítja:
A Corvus Hungary folytatta tehát a repülőgépgyártást, elvileg új alapokon. Voloscsuk vezetésével kifejlesztették a Corvus Fusiont, amit Olaszországban gyártottak le, ugyanakkor Kínában is készítettek hasonló gépeket. Ott szintén Voloscsuk volt a mérnök, az volt a Corvus-China, eközben Voloscsuk tagadta, hogy bármilyen visszaélés történt volna a Ballószögön zárolt, egymilliárdot is meghaladó értékű vagyonnal, mivel azt ő maga adta át az adóhatóságnak, hiánytalanul. Vagyis a repülőgépek terveit elvileg nem vitték tovább - ehhez képest hamarosan egy, a Corvus gépekre nagyon hasonlító kisrepülőt mutatott be a Magnus Aircraft Zrt, a Magnus Fusiont. Aki arra gyanakszik, hogy ehhez is köze lehet az eddigi cégeknek és szereplőknek, nem téved.
Katona Imre – ő a korábbi ballószögi polgármester – új partnereket keresett a repülőgyártáshoz, és talált is: így lett a Corvus Hungary-ből Magnus Engineering Kft., és így alakult meg 2014-ben a Magnus Aircraft is. Jelenleg mindkét cégben ugyanaz az ember, Boros László tölti be a cégvezetői posztot. (Az Engineering az Opten cégtár tanúsága szerint veszteséges, bár mérleget tavaly nem adtak le.) A Magnus Aircraft Zrt. többek között Katona Imre, Tarány Gábor és Boros László cége.
A közös pontok ellenére Boros László, a Magnus vezérigazgatója a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, a Corvus Hungary egyenlő a Magnus Engineeringgel, más kapcsolat nincs az említett négy cég (ld. Corvus Aircraft, Corvus Hungary, Magnus Engineering és a Magnus Aicraft) között. Következő mondatában azonban Boros elárulta, hogy a Corvus Aircraft volt mérnöki gárdája jelenleg a Magnust erősíti... Az a mérnöki gárda, amelyből két fő ott ült a vádlottak padján Voloscsuk mellett még most, tíz évvel a bugacpusztai tragédia után is. (A vád egyébként az, hogy a repülőgép, amit összeraktak, szétesett a levegőben, ezzel két ember halálát okozva. Kérdésünkre a Kecskeméti Járásbíróságon elmondták, hogy az ügyben legutóbb nem jogerős felmentő ítélet született a megismételt eljárásban, amellyel szemben az ügyész fellebbezést jelentett be. Az iratok jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen vannak. Amennyiben a Főügyészség a fellebbezést fenntartja, másodfokon a Kecskeméti Törvényszék dönt.)
A Magnus Fusion és a „nagybátyó”
Bár a cég hangsúlyozza, hogy a Magnus Fusion saját fejlesztés, egy sajtóközleményükben mégis a még Ballószögön gyártott Corvus Racert nevezik rokonnak, pontosabban „nagybátynak”.
Megkérdeztük a Magnust, miben mutatható ki ez a rokonság, Boros László azonban kijelentette, hogy a Fusion teljesen új fejlesztés, bár „a szárny profilja rendkívül hasonló”.
Íme a Corvus Fusion
Ez pedig a hasonló Magnus Fusion:
Arra is rákérdeztünk, a „rokon” Racer tervrajzainak ki a tulajdonosa, és hogy ezeket megvette-e a Magnus, erre azonban a vezérigazgató nem reagált.
Röpködő milliárdok
A kissé zűrös cég múltján kívül akad még más érdekesség is. A 14 fős Magnus ugyanis az elmúlt egy évben összesen kb. 12 milliárd forintos beruházást jelentett be, egyet például Kínában, erről az MTI számolt be így: 2016 szeptemberében a „Magnus és a kínai Tianshan Industrial Group közös vállalatot hoz létre 30 millió euróból”. Szintén az MTI adta hírül 2016 októberében (alig egy hónap múlva), hogy „közel hárommillió dollárból, zöldmezős beruházásban repülőgép összeszerelő és karbantartó üzemet épít az Egyesült Államokban a kecskeméti Magnus Aircraft. Végül idén augusztusban az is kiderült, hogy a Magnus Aircraft Pécs melletti Pogányban is épít repülőgép gyárat több mint 5 milliárd forintból. Mivel az OPTEN adatai szerint a Corvus Hungary/Magnus Engineering veszteséges volt 2016-ban, és a Magnus is szerény eredményeket produkált 2016-ig (2015-öt 69,8 millió forintos árbevétel mellett 7,2 milliós üzemi veszteség és 9,2 millió forint adózott veszteséggel zárta a cég, míg egy évvel korábban 15 milliós adózás utáni vesztesége volt) megkérdeztük, miből finanszírozzák a 30 millió eurós kínai üzletet, a közel hárommillió dolláros texasi beruházást és a pécsi gyár több mint 3 milliárdos önrészét? Erre Boros László leszögezte, nincsenek anyagi gondjai a cégeknek, a Magnus Aircraft eredményességét pedig a „professzionális cégszemlélet változtatta meg”. A kínai fejlesztést a vegyes vállalat finanszírozza, az amerikai fejlesztést pedig az amerikai leányvállalt. „A hazai beruházást hitel és tulajdonosi hozzájárulás teremti meg” – közölte a vezérigazgató.
Mindez azért érdekes, mert a Magnus Aircraft jegyzett tőkéje mindössze 183 millió forint, ez aligha képezhet alapot egy több milliárdos hitelfelvételhez. A tulajdonosi hozzájárulás már érdekesebb lehet, hiszen a cégben részvényes egy bizonyos kecskeméti Aerotech Engineering Repülőgépfejlesztő és Szolgáltató Kft., amelyben Katona Imre érdekelt, és amely ellen végrehajtási eljárás is indult 2015-ben, illetve a FERR-RÁTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.. Utóbbi - Tarány Gábor részesedésével - 2004-ben alakult, és idén a 106 fős Tésára tette át székhelyét. A Petőfi utca 16., ahova bejegyezték a céget, a Google Maps alapján egy parasztház, a polgármester sem tudott róla sokat. Igaz, ő le is szögezte, hogy telefonon nem ad ki semmilyen információt. Az ingatlan népszerű, több vállalkozás székhelyeként szolgált már. (Tésa valószínűleg azért ilyen vonzó, mert a faluban nem kell iparűzési adót fizetni.) Az üzlet jól mehet, 500-600 millióról tavaly 1,1 milliárdra ugrott saját tőkéje.
Miért éppen kisrepülő?
A Magnus Aircraft kompozit anyagokból készít kétüléses repülőgépet, amely műrepülésre alkalmas. A gépekből van benzinnel és elektromos árammal működő modell is. A gépek így jóval könnyebbek, alacsonyabb a környezetterhelésük és fenntartási költségük, mint más gépeknek. Ezekre a kisrepülőgépekre azért lehet most igény, mert akár harmad- vagy negyedáron lehetne a pilótaképzés önköltségi óradíjait biztosítani, ráadásul a kisgép alkalmas lenne a kereskedelmi pilóták számára kötelezően előírt vészhelyzeti képzésben és a hobbicélú alap-pilótaképzésben is. Mindehhez azt is hozzá kell venni, hogy a kötelező alap óraszámait az elmúlt időszakban emelték is, azaz a cégeknek érdekük, hogy megbízható, de olcsóbb képzési intézményeket válasszanak.
A híradások tévednek
A pogányi alapkőletételnél a cég képviselői újságírói kérdésre elmondták, a kecskeméti gyár 25 dolgozója nem lesz elbocsátva, de az üzem valószínűleg megszűnik. Ez azért furcsa, mert a korábban már említett MTI és BAON cikkekben egyértelműen leírták, hogy a kínaiakkal közös 30 millió eurós beruházásnak köszönhetően 600 fősre fogják bővíteni a kecskeméti gyárat 2018 végére, és növelik a kapacitást is. Ha viszont a kecskeméti gyár bezár, Pogányban pedig 105 főnek adnak munkát 2018 végére, hova veszik fel a fennmaradó 500 főt? Boros erre azt válaszolta a magyarnarancs.hu-nak, hogy „az akkori híradások is (mint most) tévednek, tévedhetnek. Az időtervet nem, a hosszú távú terveinket viszont leírták.” Illetve, hogy „az idő mindig érettebbé teszi az embert. A most bejelentett projekt (lásd pogányi üzem – a szerk.) a hosszú távú terveink első lépése”. Azt is megkérdeztük, hogy a Magnus kötötte-e az áthelyezést az állami támogatáshoz, vagy az állam – erre Boros azonban mindössze annyit közölt, hogy hosszú tárgyalások előzték meg mind a projekt beadását, mind a helyszín kiválasztását, „hiszen ez egy nagy és komoly döntés”. A továbbiakról azonban „sajnos nem rendelkezik információkkal”.
Mivel Pécsett az évtized beruházásának nevezték a repülőgépgyár megépítését, az állam pedig két milliárd forint közpénzzel támogatja a céget, sok eddig megválaszolatlan részletkérdést is intéztünk a Magnus felé. Így például, hogy bírni fogja-e a kapacitást (éves szinten 200 gép gyártását) a 2000 négyzetméteres gyár, milyen munkarendben dolgoznak majd az alkalmazottak, meddig tart a gépek tesztje, hol fogják raktározni a kész gépeket, az elkészült gépekre van-e már vevő, jelenleg hány Magnus által készített repülőgép van használatban és hol, egy gép gyártása kb. mennyibe kerül és mennyi az eladási ár. Ám Boros László nem kívánt beavatni a részletekbe, csak annyit árult el, hogy mivel a teljes tervezett beruházás 7500 négyzetméter lesz, ez lehetővé teszi majd az említett kapacitást, illetve, hogy jelentős lekötött rendelés állománnyal rendelkeznek, így a kapacitás kihasználtsága nem veszélyeztetett. „A továbbiak egyedi igényektől függenek” – tette hozzá.
Frissítés: a beruházó cég reagált cikkünkre a megjelenés után, ennek alább helyet adunk:
A Magnus Aircraft Zrt. 2017. augusztus 9-én beadta terveit a repülőtér közel 3 hektáros területére kiírt nyílt hasznosítási pályázatra. A pályázat elnyerésével a cég megkezdheti beruházását, melynek eredménye egy közel 7500 nm-es gyártó üzem lesz, a hozzá tartozó infrastruktúrával, irodahelyiségekkel. A beruházás 5,1 milliárd forintos, melyhez a magyar állam 2 milliárd forintos vissza-nem-térítendő támogatást ad, melyért cserébe a Magnus Aircraft Zrt komoly vállalásokat tett, ami a térségben mindenféleképpen pozitív fejlődést eredményez majd. A fennmaradó rész hitelből és tulajdonosi hozzájárulásból lesz finanszírozva. A cégnek nincsenek anyagi gondjai. A kínai fejlesztést a vegyesvállalat finanszírozza, az amerikai fejlesztést pedig az amerikai leányvállalat. A magyarországi vállalatokban semmilyen külföldi tőke nincs. Mind a Magnus Engineering Kft. és a Magnus Aircraft Zrt. a törvényi kötelezettségnek megfelelően az éves beszámolóját mindig időben elkészítette és közzé tette. És mind a két cég továbbra is Katona Imre és Tarány Gábor tulajdonában áll, Boros László kizárólag vezérigazgató, illetve ügyvezető pozíciót tölt be. | Zűrök és kérdőjelek a kétmilliárdos támogatással megdobott repülőgépprojekt körül | Pedig ez az „év beruházása” Pécsett, ám amint közelebb mentünk a projekthez, furábbnál furább dolgok derültek ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hatalmas-zurok-es-kerdojelek-a-2-milliard-allami-tamogatassal-megdobott-repulogepgyarto-ceg-korul-106443 | 2017-09-14 15:32:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A rendőrség őrizetbe vett egy XIII. kerületi közterület-felügyelőt, aki a gyanú szerint azt ajánlotta egy kerületi építtetőnek, hogy heti 20 ezer forintért eltekint az esetleges közterület-használati szabálytalanságoktól.
Vesztegető közterület-felügyelőt fogtak el a rendőrök Budapesten még csütörtökön. A férfi egyebek mellett azt ajánlotta egy építtetőnek, hogy szemet huny bizonyos szabálytalanságok felett. A közterület-felügyelőt őrizetbe vették, és előterjesztést tesznek előzetes letartóztatására is - tájékoztatta a Független Hírügynökséget szombati közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Az eddigi adatok szerint a közterület-felügyelő múlt hét kedden, egy XIII. kerületben folyó építkezésen kereste fel az építtetőt, és azt ajánlotta neki, hogy hetente húszezer forintért eltekint az esetleges közterület-használati szabálytalanságoktól. Hogy nyomatékosítsa az elhangzottakat, "érzékeltette", hogy naponta akár többször is kiszabhatnak büntetést, fizetés esetén azonban a közterület felügyelői ellenőrzést ő majd leállítja. Emellett a közigazgatásban lévő kapcsolatrendszerére hivatkozva azt is felajánlotta az építtetőnek, hogy tereprendezés címén fiktív számlát ad neki, hogy így legalizálják a folyamatos fizetést.
A férfi csütörtökön kapta meg a pénzt egy XIII. kerületi telken, a rendőrök itt csaptak le rá. Az átvett összeget hiánytalanul megtalálták nála. A férfit a rendőrök őrizetbe vették, és előterjesztést tesznek előzetes letartóztatására is. Ellene vesztegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. | Vesztegető közterület-felügyelőt fogtak el Budapesten | A rendőrség őrizetbe vett egy XIII. kerületi közterület-felügyelőt, aki a gyanú szerint azt ajánlotta egy kerületi építtetőnek, hogy heti 20 ezer forintért eltekint az esetleges közterület-használati szabálytalanságoktól. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/vesztegeto-kozteruletfelugyelot-fogtak-el-a-rendorok-budapesten | 2010-04-17 12:29:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.