text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mózer András: küldje be a számlát, egymilliót nyerhet!
Hiába ígért a miniszterelnök „brutális” intézkedéseket a feketegazdaság ellen, csak a brutális pótcselekvés jeleit látni: számlatombola helyettesíti az összehangolt politikát. Az antikorrupciós testületből pedig kivonultak a civilek. A tombola első sorsolása amúgy február másodikán lesz.
Számlatombola (illusztráció)
Néhány nap alatt máris több mint százan jelentkeztek a kormányzat által elindított számlatombolára és ne legyenek kétségeink: a program nagyon is sikeres lesz. Egy olyan országban, amelyben a trükközés számít a népi hobbinak, ki ne akarna a lottónál vagy a kenónál sokkal jobb esélyekkel és olcsóbban, tehát viszonylag könnyedén, egymillió forintot nyerni? Havonta tíz jelentkező ütheti meg ugyanis az egy-egymillió forintos főnyereményt, a részvételhez pedig elég egy alig ezer forintos nettó összegű, szinte bármilyen lakossági szolgáltatásra szóló számla adatait az interneten keresztül, vagy smsben beküldeni.
Rövid fejszámolás: ha a gázszerelő Lacit megkérem, adjon egy ezer forintos számlát, az áfát pedig kifizetem neki, akkor 200 forintért máris részt vehetek az akcióban. A trükközés továbbfejlesztett változata: a gázszerelő Laci, a kozmetikus Icuval barterezik, és megegyezhetnek, hogy akár havi 10-20 ilyen „fiktív” számlát is megéri bedobni az akcióba az egymilliós nyeremény reményében. Nyerhet-e Icu vagy Laci? Természetesen nyerhet. Javul-e ettől az adófizetési morál? Aligha. Az akció hasonlatos ahhoz, ahogyan a rezsim az ’50-es években felvette a harcot a krumplibogarak ellen: a hatékony vegyszeres védelem helyett kézzel kellett gyűjteni az imperialista „csíkos’ ügynököket, aztán láthattuk, hogy a krumplibogár és az imperializmus is túlélte, csak a rezsim bukott meg.
Ez a kissé naiv akció kerekedett abból a „brutális” intézkedéssorozatból, amelyet a pénzügyi válság csúcspontján, októberben ígért a kormányfő a feketegazdaság ellen. Pedig az ilyen gyermeteg akciók helyett, a hatékony „vegyszeres” védelem lehetőségei kimeríthetetlenek lennének. Itt lenne mindenekelőtt a képviselői költségtérítés valódi reformja, hiszen nehezen érvelhet a költségigazolás alól felmentett politikai elit azzal, hogy az átlagpolgárok viszont kérjenek számlát a vízvezeték-szerelőtől, még ha ezt nekik nem is írja elő a törvény. Ennek az intézkedésnek nem csupán a szimbolikus jelzése lenne fontos, de egy csapásra százmilliókkal lenne fehérebb a gazdaság. (Netán kiderülne, hogy a pénzt gyakorlatilag fizetésként, tb-járulék mentesen veszik fel a képviselők, mert nem tudnak számlát az összeg mellé rendelni.)
Milliárdos fehéredést jelentene az is, ha a tombolában politikusok is részt vehetnének és a lakossági szolgáltatások helyett a kampányeseményekről, politikai hirdetésekről beküldött számlákat jutalmazná a kormányzat. Továbbra sem megcáfolt tény az, amit Juhász Gábor írt meg Pénzképviselet c. könyvében, majd az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ugyenezt megerősítette: hozzávetőleg 10 elköltött kampányforintból 9 illegális, azaz a törvényben engedélyezett 386 millió forint helyett 3, de inkább 4 milliárdot költenek erre a célra a pártok. Ennyiről, tehát több milliárd forintról nincsen számla egy áltagos választási évben, és az összeget – a permanens politikai kampány éveiben – bátran kivetíthetjük a nem választási évekre is. A megoldás az elkülönített kampányszámla bevezetése és az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköreinek kiszélesítése lenne, ami nem ördöngösség, van rá példa több helyen a világban.
Harmadikként pedig brutális fellépésre lenne szükség néhány nagy ügyben, az erzsébetvárosi ingatlanpanamától a Gripen vagy a Strabag ügyig, hiszen ezek a korrupciós ügyletek nagy valószínűséggel nemcsak a magánzsebeket gazdagították, hanem a titkos kampányszámlákat is. Az igazságszolgáltatás erélyes intézkedései nem elegendőek, a politikai elhatárolódásra is szükség volna, de itt is leginkább csak a maszatolás látszik.
Miközben tehát a PR-akciókra futja, éppen az erélyes intézkedésekhez szükséges politikai akaratból van a legkevesebb, hiszen a jól bejáratott struktúrák párthovatartozástól függetlenül, jobb és baloldalon is mindenkinek kényelmesek.
Ezt a maszatolást látták meg a civilek és döntöttek nagyon helyesen úgy, hogy a látványcirkusznak nem kívánnak a részesei lenni. A Társaság a Szabadságjogokért és a korrupció ellen világszerte küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International képviselője mellett Hack Péter büntetőjogász és Farkas Ákos független szakértő is kilépett a kormány által már többedszer létrehozott, majd rendre tétlenségre kényszerített Antikorrupciós Testületből, mert csak az időhúzást érzékelték. Hiába készítettek el például részletes javaslatot már februárban „brutális” intézkedésekkel, a korrupció és a feketegazdaság ellen amúgy hangzatosan küzdő Gyurcsány Ferenc a csomagot azóta sem terjesztette a kormány elé. | Vélemény: Mózer András: küldje be a számlát, egymilliót nyerhet! | Hiába ígért a miniszterelnök „brutális” intézkedéseket a feketegazdaság ellen, csak a brutális pótcselekvés jeleit látni: számlatombola helyettesíti az összehangolt politikát. Az antikorrupciós testületből pedig kivonultak a civilek.
A tombola első sorsolása amúgy február másodikán lesz. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20090105_korrupcio_szamtombola_feketegazdasag | 2009-01-05 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Közlönyben jelent meg az állami döntés. Ennek értelmében az útfejlesztesi terv három külön projektet fog magában foglalni.
Kárpát-medencei városok összekötése: 16 projekt keretében 610 km gyorsforgalmi és 2×2 sávos főút fejlesztése, 2900 milliárd forintos költséggel - ebből 360 km új nyomvonalon.
Nyugat-keleti irányú hálózat: 12 projekt keretében 850 km fejlesztés, 3800 milliárd forintos költséggel - ebből 540 km új nyomvonalon.
Nagyvárosok fejlesztése: 25 projekt 280 km hosszú fejlesztés, 2300 milliárd forintért - ebből 100 km új nyomvonalon.
Ezen kívül 1750 km-es főúti és mellékúti bővítés, valamint 140 km úthálózati elem fejlesztése is tervben van, összesen 5700 milliárd forint értékben. Emellett az M100-as gyorsforgalmi út tervezését is megkezdték, amelyet eredetileg Esztergom és az M1-es autópálya között jelöltek ki.
Az újonnan épülő utaknak azonban hely is kell, ahol futhatnak, ez pedig elkerülhetetlenül azzal jár, hogy bizonyos magánemberek vagy cégek telkét, ingatlanát vagy azoknak egy részét az állam kisajátítsa.
A kisajátítást a Polgári Törvénykönyv a következőképpen határozza meg: "ingatlannak állami vagy önkormányzati közérdekű célra, a közigazgatási hivatal határozata alapján való igénybevételét jelenti a tulajdonostól, törvényben meghatározott esetekben, célra és módon. A kisajátítás az ingatlanon fennálló tulajdonjog megszerzésének eredeti módja".
"Tízmillióval olcsóbban vette el a MÁV a házunkat" - A Budapest-Belgrád vasútvonal miatt kell költözniük Szilviáéknak
De pontosan mi történik ilyenkor? MIk egy tulajdonos lehetőségei? Lehet bármit tenni a kisajátítás ellen? A kérdés megválaszolásában Nagy Zoltán ügyvéd, az Ingatlanjog ingyenes ingatlanjogi szakértői oldal alapítója volt a segítségünkre.
"Amikor megindul a kisajátítási eljárás, a kormány hoz egy határozatot, hogy kisajátít egy adott magántulajdonban álló ingatlant, telket, vagy annak egy részét, valamilyen közérdek megvalósítására.
A kormányhivatal meghatározza, hogy mennyit fizet érte, de van az eljárásnak egy olyan része, amikor lehet alkudozni, bevonni szakértőket is akár - ezt a tulajdonosnak magának kell fizetnie, azonban a szakvélemény még jól jöhet később" - mondta Nagy Zoltán.
A valóság azonban arcon csapja az embert a szakértő szavai közt, ugyanis ha az állam egyszer azt mondta, hogy az adott területet viszi, akkor ott nincs mit tenni, legfeljebb jobb feltételekkel tudunk távozni a szituációból.
"Születik egy megállapodás, lényegében egy szerződés és végbemegy a folyamat. Ha ez mégsem valósul meg, akkor a kisajátítás úgy is megtörténik, de az ellentételezés mértékére vonatkozóan lehet bíróság előtti jogalkalmazást gyakorolni. Ebben az esetben is be lehet, illetve kell vonni szakértőt és fel lehet használni a korábbi szakvéleményt, azonban ha itt nyer a tulajdonos, az állam átveszi a szakértői költség terheit és utólag visszafizet azt" - tette hozzá.
A piszkos anyagiak
Nagy Zoltán több nagy projekttel kapcsolatban is dolgozott hasonló ügyekben, a legismertebb példák talán a Budapest-Belgrád vasútvonal építése és a 2022-ben elkaszált hajdúnánási MotoGP pálya építése. Adódik a kérdés, hogy mit gondol, mennyire méltányos általában az az összeg, amit az állam először beajánl egy-egy tulajdonosnak.
"Ha az ember országgyűlési képviselő, akkor kellemes ajánlatot kap, ha nem az, akkor kevésbé kellemeset." | 1000 km új autóút készül, sok ember telkét fogják kisajátítani | A magyar kormány nagy léptékű útfejlesztési és autópálya-építési programot indít, nagyságrendileg 10 ezer milliárd forintos kerettel. Célja a Kárpát-medencei városok összekötése és a nyugat-keleti irányú hálózatfejlesztés, a tervek szerint ez 2035-ig tart. Ennek részeként 1000 kilométer új nyomvonalú út is épül majd, itt azonban jön a kérdés: mi lesz azokkal, akiknek a telke, ingatlanja a tervezett utak helyén áll? | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/telek-kisajatitasrol-mit-kell-tudni/8lrbj8n | null | true | null | null | Blikk |
A Palotaváros melletti Jancsár-árokban folyó víz a Gaja-patakba torkoll Székesfehérvár mellett. A minap olvasói jelzés érkezett a Fejér Megyei Hírlap szerkesztőségébe, mely szerint tejfehér színű a csatornában folyó víz. A különös jelenség semmiképpen nem összetéveszthető a víz általános felkavarodásával, ez a felvételeken is jól látható. Megkerestük kérdéseinkkel a Városgondnokságot , hogy kiderüljön, milyen jelenségről lehet szó, okozhat-e károkat az élővilágban, jelenthet -e veszélyt az emberekre. Bozai István városgondnok, mint fogalmazott, tudott az esetről, melyet november 12-én jelzett a Városgondnokság a Vízügyi Hatóság felé. Mint kiderült, valamilyen szennyezésről van szó.
"A szennyezés ismert számunkra. A szennyezés tényéről az illetékes hatóságot értesítettük 2024.11.12-én, illetve azóta is együttműködünk velük:. Közleményében a városgondnokság hozzátette: "Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. munkatársai behatárolták a zárt rendszeren érkező szennyezés helyét". Megkerestük kérdéseinkkel a Vízügyi Hatóságot , válaszukra még várunk. | Tejfehér víz rejtélye a Jancsár-árokban | Különös tejfehér szennyezés jelent meg a Jancsár-árok vizében. Kiderült, hogy a városgondnokság és a hatóságok is vizsgálódnak. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/szennyezes-jancsar-arok-tejfeher-vizsgalat | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Október elején írtuk, hogy autóbusz-váróterem feliratú tábla került Balogunyom községben a Rákóczi Ferenc utca 92-94. szám közé az árokpartra. A falubeliek értetlenül álltak a történés előtt. A Magyar Közút a Volánbusz Zrt.-hez irányította lapunkat, mondván nem társaságuk helyezte ki a táblát. A Volánbusz pedig azt állította, az érintett autóbusz-megálló helyének meghatározása a Magyar Közút Zrt. feladata.
T elt-múlt az idő - szűk három héten belül aztán Balogunyom polgármesterétől kaptunk jelzést: az ominózus táblának nyoma veszett. Nem tudni, hová tűnt, ki vitte el. Néhány napot vártunk, de úgy tűnik, végleges a mostani állapot. A nemzeti ünnepen saját szemünkkel győződtünk meg arról, hogy visszaállt az egy hónappal korábbi táblamentes állapot. | Balogunyomból eltűnt a buszmegálló tábla | Balogunyom: eltűnt a buszmegálló tábla | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/balogunyom-autobusz-megallo | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A balesettel kapcsolatban megkerestük a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, amint válaszolnak megkeresésünkre, frissítjük cikkünket. | Vadat gázoltak a 6-os főúton Pécs felé | Olvasónk jelezte hírportálunknak, hogy vadgázolás történt a 6-os főúton a Homokbánya és az Áper laktanya között hétfő este. A vadat olvasónk nem tudta beazonosítani. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/vadat-gazoltak-a-6-os-fouton-pecs-fele | null | true | null | null | BAMA |
Csibi Krisztina a kormánypártok jelöltje a Tolna vármegyei időközi parlamenti választáson - tette közzé Facebook-oldalán hivatalosan a Fidesz-frakció. A Bonyhádot, Dombóvárt és sok kistelepülést magában foglaló választókerületben - a fideszes közlemény szerint - nem ismeretlen, az október közepén elhunyt Potápi Árpád néhai országgyűlési képviselővel évtizedeken át dolgozott együtt.
- Csibi Krisztina Bonyhádon született, de mindig is kisdoroginak vallotta magát, azóta is ez a Tolna megyei falu az otthona. Általános iskolába Kisdorogra járt, gimnáziumi tanulmányait Szekszárdon folytatta. Az egyetemet Pécsett, a doktori iskolát Budapesten végezte. 1993-ban kezdte pályáját óvónőként "szülőfalujában", majd a bonyhádi Völgységi Múzeumban, illetve a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatalnál dolgozott. Az elmúlt tíz évben a Magyarság Háza igazgatójaként végzett kiemelkedő munkát a nemzetpolitika területén - foglalták össze a jelölt életrajzát.
Az időközi parlamenti választást január 12-én tartják a dombóvári központú választókerületben, de a legerősebb ellenzéki párt, a Tisza Párt már korábban bejelentette nem indít jelöltet. Sőt, ahogy azt Magyar Péter közölte, a 2026-os parlamenti választásig egyetlen egy időközi választáson sem indulnak, ugyanis a másfél év múlva esedékes általános választásokra összpontosítanak.
Bonyhádi önkormányzati képviselőjét indítja a DK januárban az időközi parlamenti választáson
Így 2025 elején eddig hivatalosan a DK, az MSZP, a Mi Hazánk és korábbi közlésük szerint a Vona Gábor vezette 2RK indul majd külön-külön a Fidesszel szemben.
Harangozó Gábort indítja az MSZP januárban az időközi választásonDúró Dóra lesz a Mi Hazánk jelöltje a Potápi Árpád János halála miatt kiírt időközi választásonMagyar Péter: Nem indít jelöltet az időközi választásokon a Tisza Párt | Csibi Krisztinát indítja a Tolna megyei időközin a Fidesz | A január 12-re kiírt időközi választáson a Magyarság Háza ügyvezetője kormánypárti jelöltként száll szembe az erősen megosztott ellenzéki pártok jelöltjeivel, a legnagyobb támogatottságú Tisza Párt nem indul. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258349_fidesz-bonyhad-idokozi-parlementi-valasztas-tolna-megye | null | true | null | null | Népszava |
Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága vizsgálja a Tankönyvkiadó eladását
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 20.
Vizsgálatra kéri a Fidesz az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába delegált tagját
a Nemzeti Tankönyvkiadó szerdán lezárult privatizációja kapcsán.
Információink szerint viszont ugyanezt már megtette az ÁPV Rt. igazgatósága
is. Mint ismeretes, a pályázat nyertese a Láng Kiadó és Holding lett.
Felháborító az az eljárás, amelynek során a miniszterelnök üzleti
partnerének, Erdős Ákosnak "játszották át" a Tankönyvkiadót - jelentette ki
sajtótájékoztatóján Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki elmondta: habár
a legnagyobb ismert vételi ajánlat 4,2 milliárd forint volt, a Láng Rt.-hez
3,2 milliárdért került a stratégiai cég. Pokorni felidézte, hogy a
tankönyvkiadóra tizenhárman pályáztak, az első körben 3,4 milliárdnál
húzták meg a határt, és öt jelentkező mehetett tovább. Ezután hárman tettek
ismét ajánlatot, amelyből az ÁPV Rt. annak az Erdős Ákosnak a cégét találta
alkalmasnak, aki Gyurcsány Ferenc cégeinek a kezelője.
Tette ezt a politikus annak tudatában, hogy a már korábban is támadott
lehetséges tranzakcióval kapcsolatban többször nyilvánosságra került: a
Láng Holding akkor került kapcsolatba a mostani miniszterelnökkel, amikor
Gyurcsány Medgyessy Péter politikai tanácsadója lett, s eladta a Perfekt
Rt.-t, mert annak több, állami tulajdonban lévő cégtől származó
megrendelése volt. Ezen kívül sem a Láng Holdingnak, sem Erdősnek nincs
kapcsolata a politikussal vagy annak más üzleti érdekeltségeivel.
Az ÁPV Rt. is reagált a vádakra. Közleményük szerint félrevezető az
érvényes ajánlat összegének összehasonlítása az első fordulós ajánlatok
összegével. Kétfordulós pályázatok esetében köztudott ugyanis, hogy a
beadott ajánlatok nem kötelező érvényűek, mivel az eladni kívánt cég érdemi
pénzügyi átvilágítása csak a második forduló előtt lehetséges. Ezt követően
viszont az árajánlat már kötelező érvényű, bankgaranciával igazolt.
Hozzáfűzik: a nyertes befektető ajánlata több mint félmilliárd forinttal
meghaladja a független vagyonértékelésben megjelölt valós piaci értéket.
A tényekhez tartozik, hogy a Mozaik - szokatlan módon - a két forduló
között nyilvánosságra hozta az első fordulóban megajánlott összeget, a kft.
által képviselt konzorcium azonban a második fordulóban nem adott be a
megjelölt határidőig érvényes árajánlatot, s ezt nyilatkozatban el is
ismerte. A lengyel cégnél a hiánypótlás keretében benyújtott banki fedezet
igazolása nem felelt meg a pályázati követelményeknek. Lapunk egyébként úgy
értesült, hogy mivel az állam a tankönyvkiadóért nem vállalt szavatosságot
- a külföldi vevő ennek hiányát nem fogadta el.
Információink szerint az ÁPV Rt. igazgatósága, tekintettel az ügy politikai
vonatkozásaira, felkérte az rt. felügyelőbizottságát, hogy tételesen
tekintse át a pályázat lefolyását, a döntés előzményeit. Ugyanezt kéri a
Fidesz alelnöke is, aki szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak is meg kell
vizsgálnia az adásvételt. A Mozaik kiadó a közeli napokban dönt arról, hogy
a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul-e. Pokorni úgy ítélte meg, hogy a cég
eladását semmi sem indokolta.
- Nonszensz, hogy azért kellene kizárni egy céget a pályázatból, mert annak
tulajdonosa a miniszterelnök üzleti partnere volt - reagált az MSZP Pokorni
felvetéseire. Szabó Zoltán szocialista politikus az MTI-nek azt mondta: a
Láng Rt.-t, "az első fordulóban messze a legjobb, és a második fordulóban
egyedül érvényes ajánlatot tevő céget azért kellett volna kizárni, mert
valaha a miniszterelnök egyik cégével üzleti kapcsolatban volt". | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-340875 | 2004-11-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | BOON |
Turbófokozatban módosítaná a választási törvényt (megint) a Fidesz-KDNP, a kétharmados felhatalmazással élve ráadásul minden esély megvan rá, hogy még idén elfogadják azokat a módosításokat, amelyek újra átrajzolják majd a választókerületeket.
És ez még csak az, amit biztosan tudunk, pletykaszinten felmerült már az is, hogy a parlamenti küszöböt 5-ről három százalékra szállítanák le, illetve hogy egyéni választókerületeket hoznának létre a határon túl. Ezekre egyébként a parlament Igazságügyi Bizottságának mai ülésén több ellenzéki képviselő is rákérdezett, választ azonban nem kaptak.
Fontos, hogy a hatályos törvényi rendelkezések szerint a parlamenti választási szabályokat a választás előtti évben már nem lehet módosítani, tehát ha bármilyen ponton bele akarnak nyúlni, azt ez év végéig el kell fogadnia az Országgyűlésnek.
Ez történt eddig
Amíg viszont kiderül, hol és hogyan matat bele a kormány a törvénybe, érdemes felidézni, hogyan tették ezt eddig, és milyen eredménnyel. | Választási törvény: addig hajlítják, amíg el nem törik | 2010 óta ciklusokon át alakítgatta a Fidesz a választási törvényeket, most pedig turbófokozatban jöhet az újabb módosítás. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/19/valasztasi-torveny-addig-hajlitjak-amig-el-nem-torik | null | true | null | null | 444 |
A horvát kormánynak nincs információja arról, hogy a magyar ügyészség elutasította Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának kihallgatását Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök állítólagos megvesztegetési ügyében – közölte szerdán Jadranka Kosor horvát kormányfő.
A horvát ügyészség azért kérte Hernádi Zsolt kihallgatását, mert azt gyanítja, hogy Sanader 10 millió euró kenőpénzt fogadott el cserébe azért, hogy a Mol magyar olaj- és gázipari vállalat irányítási jogot szerezzen az INA horvát olajvállalat fölött anélkül, hogy a részvények abszolút többsége a magyar cég tulajdonába kerülne. A Mol részesedése az INA-ban 47,26 százalék, a horvát államé 44,84 százalék.
A magyar ügyészségtől kapott visszautasításról a Vecernji list című horvát napilap számolt be. A hír kommentálására kért Jadranka Kosor kijelentette, hogy kormánya továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel védeni fogja a horvát nemzeti érdekeket.
“Azt hiszem hamarosan lesz alkalmam arra, hogy sok dologról beszéljek Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ha valaki, akkor a magyar miniszterelnök jól érti, mit jelent az érdekek védelme, s egy kormánynak és egy miniszterelnöknek az a kötelessége, hogy védje a nemzeti érdekeket és ezt szolgáló döntéseket hozzon” – fogalmazott Jadranka Kosor.
A kormányfő hozzátette, hogy jó a kapcsolata Orbán Viktorral, akit barátjának nevezett. Ivo Sanader a zágrábi Remetinec börtönben kedden lefolytatott kihallgatásán tagadta, hogy kenőpénzt fogadott volna el a magyar vállalattól. A volt kormányfőt tavaly decemberben fogták el Ausztriában, s július közepén szállították át Zágrábba. Sanadert, aki 2003 és 2009 között állt a horvát kormány élén, különféle visszaélésekkel gyanúsítják, többek között azzal, hogy még külügyminiszter-helyettes korában nagy összegű jutalékot kapott az osztrák Hypo Alpe Adria banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegyen fel kölcsönt. Ez utóbbi ügyben a vesztegetésekkel foglalkozó horvát ügyészség (USKOK) szerdán vádemelési javaslattal élt. | Kihallgatják Hernádi Zsoltot vagy sem? | A horvát kormány nem tud arról, hogy a magyar ügyészség elutasította Hernádi Zsolt Mol-vezér kihallgatását a volt horvát miniszterelnök állítólagos megvesztegetési ügyében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/08/31/kihallgatjak_hernadi_zsoltot_vagy_sem/ | 2011-08-31 20:27:00 | true | null | null | fn.hu |
Lejár november 20-ával a bérleti szerződése a parkolási rendszert adó szoftvernek a XII. kerületben. Októbertől a Kétfarkú Kutya Párt elnöke vezeti a kerületet,Kovács Gergelyeldöntötte: új szerződéseket köt új partnerekkel, továbbá "lecseréli a fél városházát".Ennek az átgondolatlan ámokfutásnak esik áldozatául az eddig bevált, kényelmi szolgáltatásokkal kiegészített parkolási rendszer. A hegyvidéki önkormányzat közlése szerint a leendő polgármester alaptalan vádaskodásai meghiúsították azt a közbeszerzést, ami a biztonságos, szünet nélküli folytatást biztosította volna.A városüzemeltetéssel foglalkozó önkormányzati Fáber Kft. szeptemberben tárgyalásos közbeszerzést készített elő, ügyelve arra, hogy az új vezetést ne korlátozza ajánlati kötöttség, és a szerződés minden érdemi paraméterét, a műszaki tartalmat, az időtartamot is az új vezetés határozhassa meg. A Fáber Kft. tárgyalásos közbeszerzési eljárása szerint az ajánlatkérő, azaz október 1. után az önkormányzat új vezetése szabadon módosíthatja a kiírási feltételeket, a műszaki tartalmat és a határidőt is.Az ajánlati kötöttség csak a tárgyalási szakasz lezárása után bekért végső ajánlat benyújtásával áll be, bőven az új ciklusban.Az új vezetésnek lehetősége van két és fél év helyett egy évre, hat hónapra vagy akár három hónapra rövidíteni a szerződés időtartamát. Amennyiben ezt nem teszik meg, leáll a parkolási rendszer. Ez a mozgástér azonban nem volt elégKovács Gergelynek, a megválasztott polgármester megtámadta a kiírt közbeszerzést, ami helyett nyílt pályáztatást ígért - ám ennek már a győztesét is előre bejelentette a sajtóban. A megnevezett cég a IX. kerületben működteti a parkolást, ott, ahol Kovács élet- és párttársa az alpolgármester.Kovács Gergely a közbeszerzés meghiúsulásával napi hétmillió forint parkolási bevételt veszélyeztet.A Jófej Közteres szolgáltatás is hiányozni fog a helyieknek, ami számos büntetést spórolt meg. Aki megkapta az sms-t és a megadott türelmi időn belül megszüntette a szabálytalanságot, arra nem rótták ki a bírságot a kerületi közterület felügyelők. Nem csak ezért fájhat a hegyvidékiek feje, Kovács korábban megszellőztette: drasztikusan megemeli a kerületi lakosok parkolás díját, ami jelenleg évi 2000 forint. Kovácstízszeresemelésről beszélt. | Sokba kerülhet a kutyapárti polgármester a Hegyvidéken | Napi hétmillió forint parkolási bevételtől eshet el a XII. kerület. Kovács Gergely leendő polgármester ugyanis meghiúsította azt a közbeszerzést, amely a parkolási rendszer folyamatos, biztonságos működését biztosíthatta volna. A parkolási számítógépes program bérléséről szóló szerződés ugyanis hamarosan lejár. Ha nincs időben új szerződés, akkor leáll a teljes parkolási rendszer Hegyvidéken. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/sokba-kerulhet-a-kutyaparti-polgarmester-a-hegyvideken | 2024-09-27 04:50:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Megsértette Áder János köztársasági elnök jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát Kerék-Bárczy Szabolcs - mondta ki a Székesfehérvári Törvényszék, amelynek határozatáról a Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatta vasárnap az MTI-t.
A közlemény szerint a Székesfehérvári Törvényszék július 16-án született elsőfokú ítéletében megállapította: Kerék-Bárczy Szabolcs megsértette Áder János jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az Index portálon 2014. március 21-én megjelent interjúban valótlan állításokat közölt. | Itthon: Megsértették Áder János jóhírnevét | Kerék-Bárczy Szabolcs egy interjúban tett állításait nem tudta igazolni – mondta ki a bíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140720_Megsertettek_Ader_jo_hirnevet | 2014-07-20 16:11:00 | true | null | null | HVG |
„Rólam csak pozitívat írt a Népszabadság, nem emlékszem, hogy negatív lett volna” – a rendszerváltozás lezárásaként értékeli Mészáros Lőrinc a napilap felfüggesztését, arra azonban kitérően válaszolt, hogy ő lenne az új tulajdonosa a Népszabadságnak.
– Az elmúlt napok híre, hogy Ön érdekelt lehet a Mediaworks esetleges megvásárlásában, Ön lehet az egyik új tulajdonos, ezt megtudja erősíteni? Van-e ilyen terve?
– Hát, megerősíteni nem tudom. És hát..
– Szándék, elképzelés?
– Hát, az se.
– És akkor a sajtóhíreket cáfolja?
– A sajtóhíreket nem cáfolom. Mer t a sajtó azt ír, amit gondol.
– Tehát elképzelhető, hogy a következő hetekben mondjuk újságot vesz, tévét vesz?
– Nem tudom, semmi sem elképzelhetetlen.
Azt sem tartaná elképzelhetetlennek a felcsúti polgármester, hogy minden kormányzati pályázaton nyerjen, legalábbis, mint mondja, akkor lehetne elégedett.
– Ugye, egy 420 milliárdos közbeszerzés jelent meg, ez keretközbeszerzés, tehát utána, ugye, még le kell folytatni eljárást. Mi is pályáztunk egy pár régióban, azt nem tudom megmondani, mert nem nézem a közbeszerzési értesítőt, hogy mennyit nyertünk, de gondolom, rajtunk kívül még több tucat cég nyert a közbeszerzésen.
– Elégedett?
– Hát, nem vagyok elégedett, mert ahol pályáztunk, nem mindenütt tudtunk nyerni.
A turizmust jó üzletnek tartja Mészáros Lőrinc, ezért is vásárolt a közelmúltban szállodákat. Elismerte, hogy övé az egerszalóki Saliris és a balatonalmádi Ramada is.
„Én azt gondolom, remélem, nem elcsépelt, amit mondom, hogy szerintem jobban élünk, és nemcsak Mészáros él jobban, hanem az egész országban az emberek jobban élnek. és ez látszik, ugye, azon, hogy a turizmus igen élénk, tehát ma alig lehet helyet foglalni egy wellness-szállodában. bár most már hét közben is komoly erőfeszítést igényel standard szobát foglalni” – mondta a felcsúti polgármester.
Turisztikai célra használja a horvátországi nyaralóját is, amelynek közelében, egy luxusjachton fényképezték le a nyáron. „Ahol a Rakitic nyaralt, az ugye, horvát válogatott játékos és ha nincs az incidens a futballhuligánokkal, akkor a Messi is ott töltötte volna a hétvégét, ez nem az eszéki klubnak a nyaralója, ez nekem, egy privát cégemnek a nyaralója, tehát nem Mészáros Lőrinc néven, de természetesen az egyik cégemnek a nyaralója, turisztikai célra van használva. Mi is kevés időt töltünk ott” – árulta el Mészáros.
A miniszterelnök strómanja? Ez butaság
Keveset foglalkozik a felcsúti polgármester azzal is, hogy ellenzéki politikusok rendszeresen Orbán Viktor strómanjának nevezik.
„Ez egy butaság. Ez egy butaság. Nézze, amit elértem, azt magam tettem, magam dolgoztam, illetve a körülöttem lévő embereim, akik hosszú évek óta értem dolgoznak” – reagált Mészáros. Hozzátette: ha foglalkozna ezekkel a vádakkal, akkor fizikailag is rosszabb állapotban lenne.
Jövőbeni terveiről a gázszerelőből lett milliárdos úgy fogalmazott, már nem terjeszkedne új terepre az üzleti életben, de megjegyezte: ha az embernek pénze van, bármit megvehet. | "Nemcsak Mészáros él jobban, hanem az egész ország" - A teljes interjú - Hír TV | Azt sem tartaná elképzelhetetlennek a felcsúti polgármester, hogy minden kormányzati pályázaton nyerjen. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/nemcsak-meszaros-el-jobban-hanem-az-egesz-orszag-a-teljes-interju-1367668 | 2016-10-22 00:00:00 | true | null | null | HírTv |
Hülyék ezek a politikusok, hogy az offshore-cégeikkel szarakodnak, ahelyett hogy belevágnának a veszélyes hulladék-businessbe
– állapítottuk meg egy újságíró kollégával a Greenpeace Magyarország vegyvédelmi gyakorlatnak is beillő sajtótájékoztatóján a kiskunhalasi Bács-Reál Kft. kerítésének tövében, karnyújtásnyira 581 tonnányi rákkeltő veszélyes anyagtól.
A Bács-Reál története oktatási anyag lehetne minden felelősségre vonást kerülő, de gyors meggazdagodást kereső politikusnak. A cég azt is példázza, hogy a versenyszektortól is van mit tanulni, mert bizonyítható politikai kapcsolatok nélkül alkották meg a „Pénzlopás 2.0” munkacímű képletet, ami a következő:
Szerezz egy ipartelepet, aminek betonozott az alja!
Majd jelents be egy veszélyes hulladékokat kezelő céget!
Ne csinálj semmit!
Ha feltűnik a hatóságoknak, hogy nem csinálsz semmit, írasd át a céged egy strómanra!
Gond van, retorzió nincs
A Bács-Reált 2006-ban alapították, főtevékenysége mindig is a veszélyes hulladékkal való gazdálkodás volt. Tényleges működésük két évében (2008-ban és ‘09-ben) 304 millió és 293 millió forintos árbevételt értek el úgy, hogy rezzenéstelen arccal hagyták rohadni a telep végében álló több ezer kilónyi veszélyes vegyianyagot. Zárt, szigetelt helyiségek helyett a szabad ég alatt.
Hiába tűnt fel mindez 2010-ben az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek egy októberi helyszíni ellenőrzésen. Már első alkalommal 30 napot adtak azok elszállítására. Aztán novemberben újra megnézték a telephelyet, újra felszólították a céget a több tonnányi veszélyes hulladék továbbadására, mert csak két teherautónyi anyag tűnt el. Ráadásul az ezek elszállításáról készült dokumentumokat sem küldték el a hatóságnak
(Frissítés: bár a 2011-es határozatban az áll, hogy sok dokumentumot késve és hiányosan küldtek el, cikkünk megjelenése után a jogutód Csongrád megyei Kormányhivatal arról tájékoztatott, hogy a hulladékokat ún. "SZ" kísérőjegyekkel dokumentáltan szállították el, a hatóság azokat a hulladékokátvevőinél is visszaellenőrizte, hogy ténylegesen megtörténtek-e az átadások.)
Bírságot ezzel együtt soha nem kaptak, mert első alkalommal a jogszabályok szerint erre nincs lehetőség. Így mindössze a következő mondattal figyelmeztették cég tulajdonosait arra, hogy idővel fizetniük kell, ha nem tesznek valamit:
A megállapított, de ki nem szabott bírság összege: 85.128.720 forint.
A tulajdonosok levonták a maguk következtetését az üzenetből, gyorsan továbbadták a vállalkozást egy Bakó Tamás nevű férfinek. Őt a Kiskunságon csak egyszemélyes cégsírásóként ismerik, amit a cégjegyzéki adatok is megerősítenek: majdnem 20 vállalkozás van a nevén, szinte az összeset a felszámolási eljárás előtti hetekben, hónapokban szerezte meg.
Bakót nem sikerült telefonon elérnünk, azonban sikerült beszélnünk a cég eredeti tulajdonosával, Havasi Ákossal, aki 2010 augusztusában, tehát még a környezetvédelmi hatóság bírságolása előtt kiszállt a cégből. A másik alapítóra, Dudás Ervinre és az idő közben betársult édesapjára, Havas Istvánra hagyva a vállalkozást. Ő azt közölte velünk, hogy nem akarja kommentálni a hulladéklerakó állapotát. Kérdésünkre viszont azt még elmondta, hogy szerinte a későbbi tulajdonos a felelős. Amikor emlékeztettük, hogy édesapja 2011-ben még birtokolta a céget, azt mondta, „bíróság sem kötelezhetné, hogy családtagja ellen beszéljen.”
Illatos út 2.
Így jutottunk el oda, hogy a szétrozsdásodott savas és szivárgó nehézfémes hordók még mindig a telepen rozsdásodnak és szivárognak.
A Bács-Reált 2011-ben felszámolás alá vonták, de a környezetvédelmi felügyelőség is kellő belenyugvással nézte, ahogy az olyan élettel tartósan nehezen összeegyeztethető anyagok, mint a molibdén, a higany vagy az akkumulátorsavak szépen elpárolognak vagy a talajba kerülnek. A kiskunhalasi lakóházaktól 100-150, az Alsószállási-csatornától nagyjából 10 méterre lévő veszélyeshulladék-lerakó valószínűleg feledésbe merült volna, ha a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány és a Csemete Egyesület nem jelzi a Greenpeace Magyarországnak, hogy talán még az Illatos úti Vegyiművekben tapasztaltnál is rosszabb körülmények között tárolják a mérgező anyagokat.
A zöldszervezet továbbította a hatóságoknak azt a lakossági bejelentést is, amely nagy valószínűséggel szintén a kiskunhalasi üzemmel lehet összefüggésben. Pirtó határában, egy tanya mellett 100-200 kiló veszélyes hulladékot találtak. Az itt tárolt hulladékok pedig állagukban nagyon hasonlítanak a Bács-Reál üzemében találhatókra, bár ez nem bizonyítható, hogy valóban onnan származnak.
A telephelytől nagyjából 6 kilométerre, az erdőbe kivitt szemét ráadásul pont 2010-2011 környékén kerülhetett ki, akkor amikor a lerakóból hiányosan dokumentálva vittek el hulladékokat a hatóság utasítására. A zöldszervezet szerint a hivatalos szerv könnyen utánajárhatna, hogy a Bács-Reáltól van-e az ide áthordott hulladék: a szemét egy része állatorvosi gyógyszermaradvány, ezeket pedig katalogizálni kell a nyomon követhetőség miatt.
Változtatni kell a jelenlegi szabályozáson
Jelenleg lehetetlen betartani a környezetvédelmi törvény a „szennyező fizet” elvét – ahogy ezt a Bács-Reál példája is mutatja. Az utoljára bejelentett tulajdonosnak és a kirendelt felszámolónak nincs akkora vagyona, hogy a mentesítést fedezni tudja, ezért abba bele sem kezdtek. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint ezt a jogi procedúrát nem lehet kivárni. Állítja, a veszélyes hulladékot haladéktalanul biztonságos helyre kell szállítani, hogy a sérült hordókból ne szennyeződhessenek tovább az érintett területek.
A Greenpeace emellett levélben fordult V. Németh Zsolt környezetvédelemért felelős államtitkárhoz, hogy rendeződjön a hulladéklerakó ügye. A szervezet szerint változtatni kell a jogszabályokon, mert most is az adófizetők fogják megtéríteni a szennyezés megszüntetését. Ez pedig nem kevés pénz: az Illatos úti Vegyiművek mentesítése 1,1 milliárd forintba, a Hortobágyi Nemzeti Parkban talált illegális lerakó felszámolása több mint 400 millió forintba került az államnak.
A Greenpeace szerint egy a hulladékkezelőket biztosítás megkötésére vagy pénzalap létrehozására kötelező jogszabályra lenne szükség. Így csőd esetén is fedezve lenne a mentesítés, továbbá nem lehetne kibújni a szankciók alól. | A veszélyes hulladékok tárolása a pénzelsíbolás új módja | A veszélyes hulladékok tárolása a pénzelsíbolás új módja - A kiskunhalasi veszélyeshulladék-lerakó felszámolásáról senki sem gondoskodik. Pénzbírságot nem kaptak, a tulajdonosok kibújtak a felelősség alól. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/08/11/bacs-real_kiskunhalas_greenpeace_veszelyes_hulladek/ | 2016-08-15 14:31:13 | true | null | null | Index |
Mindig érdekes az az adatsor, amely a bűnözés elleni küzdelem hazai és Heves vármegyei főbb jellemzőiről árulkodik, s amely az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program 1522. számú adatgyűjtése keretében készült. A vádhatóságok kiterjedt és sokrétű feladatainak előző esztendei teljesítését vettük számba.
A büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről egy 1992-ben kiadott legfőbb ügyészi utasítás határozott. Ez az ügyviteli rendszer - a Büntetőeljárási Törvény (Be.) jogintézményeihez igazodva - az ügyészi tevékenység követését és mérését tette lehetővé 1993. január 1-jétől. Ebből állíthatók elő a statisztikai adatok az ügyekről vagy személyekről az ügyészi intézkedések alapján.
Mindenekelőtt fontos mutató az ügyészi szervek által érdemben felülvizsgált nyomozóhatósági határozatok száma, amely tavaly országosan 161 ezer 640 volt. Szűkebb hazánkban 5 ezer 282.
Beszédesek azok a tények is, amelyek az őrizetbe vételt és a kutatást elrendelő határozatok ellen beadott panaszok elintézéséről szólnak. Az őrizet a hatályos büntetőeljárási törvény értelmében nem más, mint hogy a terhelt, a bűntény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható ember személyi szabadságát átmenetileg megvonják. A bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóság rendelheti el, s legfeljebb 72 óráig tarthat. Országosan 1107 őrizetbe vétel elleni panaszból hetvennek adtak helyt az ügyészségek, Hevesben egynek.
A kutatás elrendelése miatt benyújtott hazai 508 panaszból csupán négy vezetett eredményre, Hevesben egy sem.
S íme egy vármegyénkbeli példa: a Gyöngyösi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya idén október 17-én őrizetbe vett egy gyöngyöspatai polgárt. A férfit azzal gyanúsítják, hogy július óta több vagyon elleni bűncselekményt követett el a lakóhelyén és a szomszédos településeken. Az őrizetbe vétele napján is lopott: egy gyöngyöspatai utcában parkoló autóból vitt el szerszámgépeket, majd buszra szállt, hogy azokat eladja Gyöngyösön. Ám a Gyöngyöspatai Rendőrőrs munkatársai hamar a nyomára bukkantak, s megállították a buszt. A fiatalember táskájából előkerültek az eltulajdonított gépek, amiket a rendőrök visszaadtak a tulajdonosának. A gyanúsított a kihallgatásán beismerő vallomást tett. A nyomozók kezdeményezték a letartóztatását.
A halaszthatatlan nyomozati cselekmények sorába tartozik a kutatás, régebben házkutatás néven volt ismert. Egy két és fél évvel ezelőtti akció alkalmával ezzel éltek a bűnüldözők. Tavalyelőtt március 1-jén a Füzesabonyi és a Hevesi Rendőrkapitányság, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya, valamint a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alosztály munkatársai Kompolton és Hevesen tartottak kutatást a gyanúsítottak otthonaiban azon információ alapján, hogy a terheltek egyikénél fegyver lehet. Egy kompolti férfit a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogott el. A kutatáskor a rendőrök kábítószergyanús anyagokat és az azok csomagolásához, értékesítéséhez, fogyasztásához használt eszközöket foglaltak le. A szakértői vélemény alapján a helyszíneken talált anyagok új pszichoaktív anyagnak minősülnek.
A terheltek személyi szabadságát érintő kényszerintézkedések között a bűnügyi felügyelet alkalmazását indítványozták az ügyészségek országosan 530, míg Hevesben 24 esetben.
A terhelteket hazai szinten ügyészi indítványra 5614 eljárásban tartóztatták le, Hevesben 283-ban. A bíróság az országban 5153 személy letartóztatását rendelte el, a mi térségünkben 226 emberét. Négy gyanúsított várja rács mögött a büntetőeljárás folytatását Dél-Hevesben. A Hevesi Járási Ügyészség idén novemberben emelt vádat két házaspárból álló bűnszövetség tagjai ellen, akik 2020 januárja óta szereztek be új pszichoaktív anyagot, amit hol az utcán, hol a kocsijukból, hol a lakóhelyükön kristályként árultak pakkonként 500 és 1000 forintért. A vásárlók között több kiskorú is volt, s ezt ők pontosan tudták. Ha az egyik pár nem tudta kiszolgálni a vevői igényeket, akkor őket a másik házaspárhoz irányították. Több mint 35 millió forintot kerestek így.
A vádhatóság a tettestársakat elsősorban bűnszövetségben, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére átadással elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével vádolja. A Büntető törvénykönyv (Btk.) 84. szakasza értelmében alapesetben egytől öt, minősített deliktumért akár öttől tíz évig tartó fegyintézet is kinéz a drogárusoknak.
A Be. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések általános szabályai című XLV. fejezetében rendelkezik arról, mikor rendelheti el a bíróság - ügyészi indítványra is - a terhelt letartóztatását. Akkor, ha a szökésétől kell tartani, ha megpróbálja befolyásolni a tanúkat, netán a szakértőket, ha adatokat, dokumentumokat semmisíthet meg. S végül: így gátolható meg a bűnismétlés is. A letartóztatás legfeljebb egy hónapig tart. Azt a bíróság egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. Öt esztendő is lehet, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűntény miatt járnak el.
A vádhatóság a hevesi ügy vádiratában mértékes indítványt tett arra az esetre, ha a vádlottak a bíróság előkészítő ülésén beismerik a bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról. Az elsőrendűvel szemben hat év szabadságvesztés és hat év közügyektől eltiltás, a többiek esetében öt év szabadságvesztés és ugyanennyi idejű közügyektől eltiltás kiszabását indítványozza. Továbbá több tízmillió forintos vagyonelkobzás elrendelését.
A mutatókból kiderül, hogy tavaly hazánk ügyészségei 48 ezer 848 ügyben döntöttek a vádemelés mellett, Hevesben ez a szám 1537 volt. A vádemelések az országban 60 ezer 325, míg vármegyénkben 1956 embert érintettek.
A vádhatóságok az eljárásuk megszüntetéséről is határoztak, országosan 17 ezer 571, Hevesben 409 ügyben. Részben, mert a vizsgált tett nem volt bűncselekmény, részben, mert a bűntényt nem a gyanúsított követte el.
A táblázatok még nagyon sok intézkedés adatait tartalmazzák, azok közlésétől hely hiányában tekintünk el.
Speciális ügyészi döntések, s az elterelés Az ügyészségek a büntetőeljárásban leplezett eszközök alkalmazását is engedélyezhetik, ilyenről határoztak hazánkban összességében 2395, vármegyénkben pedig 73 esetben. A terhelt elmeállapotának megfigyelését indítványozhatják, erre országosan 23, Hevesben két esetben volt példa. Az ügyészség fel is függesztheti a procedúrát, ha annak a megszüntetése várható a gyanúsított jövőbeli magatartása okán. A feltételes ügyészi felfüggesztés akkor lehetséges, ha a bűntényre a törvény három-, különös méltánylást érdemlő esetben ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Továbbá, ha a deliktum jellegénél, az elkövetés módjánál és a gyanúsított személyénél fogva utóbbi magatartásának kedvező változása várható. Az országban indítványra 1626, Hevesben 13, hivatalból 7476, illetve 332 ügyben hoztak erről határozatot. Elterelésnek is nevezi ezt a szakma. | A kutatástól a vádemelésig tart az ügyészek munkája | Nagyon aprólékos, mindenre kiterjedő mutatókat foglalt táblázatokba a Legfőbb Ügyészség a büntetőjogi szakágának elmúlt évi munkájáról. Az ügyviteli rendszerben rögzített adatok alapján mutatják be a főügyészségek, a fellebbviteli főügyészségek, s a Legfőbb Ügyészség tavalyi tevékenységét. Ezekből szemezgettünk, Heves vármegyei eseteket is megemlítve. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/a-kutatastol-a-vademelesig-tart-az-ugyeszek-munkaja | null | true | null | null | HEOL |
Fogadóórát tart Berényi Zoltán | A képviselő a következő helyszíneken és időpontokban tartja fogadóóráit. | [
""
] | 0 | https://www.pecsma.hu/fogadoorat-tart-berenyi-zoltan | null | true | null | null | PécsMa.hu |
|
Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában.
A tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatóból nem derül ki, hogy az NKE mennyire becsülte előzetesen a munkálatok árát, csak az biztos, hogy a ZÁÉV nettó 3,5 milliárdért vállalta a kivitelezést.
Mint írják, a műemléki védelem alatt álló épületben az egyetem számára szükséges további oktatási, továbbképzési és egyéb, a hallgatók számára szükséges funkciók kiszolgálására alkalmas termeket, irodákat alakítanak ki. A nettó alapterület 8 386 négyzetméter, az oktatótermek összes befogadóképessége 774 fős lesz, az irodák nettó területe pedig 1 878 négyzetméter.
Az NKE nemrég, a szerződés aláírásakor adott hírt a beruházásról a honlapján. „A korábban a Vendéglátó-ipari és Humán Szakképzési Centrum által használt, középiskolai tantermeket tartalmazó épületben az egyetem oktatási és irodai funkciókat alakít ki. A kivitelezés során megtörténik a műemlék épület teljes belső átalakítása, az elavult gépészeti rendszerek teljeskörű korszerűsítése, valamint az informatikai hálózat kialakítása.”
A közleményben szerint a felújított épületbe költözhetnek be, várhatóan az év végéig „az intézmény Ménesi úti campusán dolgozó egyetemi polgárok, akik a 2019/2020-as tanév második szemeszterére teljes egészében birtokba vehetik a szárnyépületet”. Hozzátették, hogy a ZÁÉV Zrt. korábban dolgozott a Ludovika Campus projektben: a cég végezte el az Orczy-park rekonstrukcióját a hozzá tartozó lovas létesítményekkel együtt.
Ezekről a beruházásokról beszámoltunk már 2016-ban: a Ludovika Campust a Market Zrt. bővítette 6 milliárd forintért, az Orczy-parkot pedig 3 milliárdért építette át a ZÁÉV.
Mostanában többször is írtunk az idén januárban Mészáros-érdekeltséggé lett ZÁÉV tendergyőzelmeiről: a cég az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot 4,6 milliárdért, és a zalaegerszegi új fedett uszodát 8,8 milliárdért húzza fel. Mindkét projekt jelentősen megdrágult az eljárás során, a jégcsarnok ára megduplázódott, az uszoda költsége pedig 3,2 milliárd forinttal ugrott meg.
Szintén nemrég derült ki az is, hogy a ZÁÉV mintegy 26 milliárd forintért építi fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. | A Közszolgálati Egyetem műemlék épületét 3,5 milliárd forintért építi át a ZÁÉV | Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépü | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/22/a-kozszolgalati-egyetem-muemlek-epuletet-35-milliard-forintert-epiti-at-a-zaev/#:~:text=k%C3%B6zbeszerz%C3%A9s-,A%20K%C3%B6zszolg%C3%A1lati%20Egyetem%20m%C5%B1eml | 2019-02-22 13:41:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Magyarország kész leválni az orosz olajról, ha az Európai Unió segíti finanszírozni a más importőrökre való átállást - nyilatkozta a MOL Magyarország stratégiai műveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Politicónak. Magyarország egyetlen orosz nyersolajat importáló finomítóját a MOL működteti.
Bacsa György azt mondta, hogy a vállalat nyitott arra, hogy diverzifikálja ellátását az EU nem hivatalos, 2027-es határideje előtt, amikorra az orosz olajvásárlásnak véget kell vetni.
A magyarországi finomítók
mondta.
Bacsa szerint ehhez uniós pénzre lenne szükség, tekintettel a technológiai kihívásokra és a MOL finomítóinak más típusú nyersolaj feldolgozására való átalakításának "500 millió dolláros" költségére. Bacsa úgy véli, hogy az EU-nak "néhány százmillióval" be kellene segítenie. A MOL-nak Szlovákiában is vannak orosz nyersolajat feldolgozó finomítói.
Jelenleg "egy fillért sem kapunk, mert a finomítás nem jogosult semmilyen támogatásra az EU-tól, még akkor sem, ha a beszerzésről való leválasztásról és az ellátás biztonságáról van szó" - mondta. "Tehát a saját tempónkban és a saját lehetőségeinkhez mérten csináljuk".
Magyarország azon kevés uniós országok egyike, amelyek még mindig importálhatnak orosz olajat. A blokk 2022-ben megtiltotta az összes tengeri importot, de mentességet adott a csővezetékes olajra, amely olyan országokba áramlik, köztük Magyarországra, amelyek továbbra is nagymértékben függenek a moszkvai olajtól.
A felmentést ideiglenesen adták meg, de Magyarország nem sokat lépett eddig az orosz olajtól való eltávolodás felé, sőt, még növelte is a függőségét.
Bacsa ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az EU vagy konkrét végdátumot határoz meg, vagy pedig további büntetőintézkedéseket hoz a köztes időszakban.
A probléma azután lett sürgető, hogy a leendő dán energiaügyi biztos, Dan Jörgensen az EP-meghallgatáson azt ígérte, hivatalba lépése után 100 napon belül előáll egy átfogó tervvel az orosz olaj- és gázvásárlások teljeskörű uniós beszűntetésének megvalósíthatóságáról, még a korábban informálisan meghatározott 2027-es uniós céldátum előtt.
Bacsa arra figyelmeztetett, hogy a tervnek figyelembe kell vennie az EU importfüggőségének regionális különbségeit. Jörgensen "határidőt akar - és Nyugat-Európa és Dánia részéről ez könnyűnek tűnik" - mondta, de "Szlovákia és Magyarország úgy tűnik, hogy magára maradt ezzel a nehézséggel".
Míg más közép-európai uniós országok, például a Csehország csökkentették orosz nyersolajimportjukat, Magyarország drasztikusan növelte üzemanyag-beszerzéseit Moszkvából. Újabb megállapodásokat kötött az orosz gázipari óriáscéggel, a Gazprommal a szállításokról.
Jelenleg a MOL-nak hosszú távú szerződése van a Lukoillal, Oroszország legnagyobb magán olajipari cégével, amely jövő év júniusában jár le. Bacsa elmondta, hogy a cég megújítaná azt, "amennyiben ez jogilag kivitelezhető".
A Fitch Ratings szerint a magyar kormány közvetve a MOL részvényeinek csaknem egyharmadát birtokolja, és egy sor váratlan adót vetett ki a cégre. A plusz milliárdok segítenek betömni az ország költségvetésén tátongó lyukakat - írja a Politico. Ez a megállapodás júliusban potenciális válságba került, amikor Ukrajna szankciókkal sújtotta a Lukoilt, ami megakadályozta, hogy a cég a területén keresztül szállítson, ami veszélyeztette a MOL szerződéseit.
A MOL úgy oldotta meg a helyzetet, hogy - Kijev engedélyével - megállapodást kötött arról, hogy az Ukrajnán áthaladó orosz olaj tulajdonjogát átveszi, ami azt jelenti, hogy a szállítmányok nem orosz, hanem magyar olajnak számítanak, és mentesülnek a korlátozások alól.
Ez a formula azonban nem biztos, hogy hosszabb távon megfelel az EU-nak. | Magyarország kész leválni az orosz olajimportról | A MOL felmentést kapott az orosz olaj vásárlásának uniós tilalma alól, de nem tudni meddig. A cégcsoport több millió eurós uniós forrást szeretne, hogy megszüntesse a Moszkvától való függőséget. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/20/magyarorszag-ororzsorszag-olajimport-mol | null | true | null | null | Euronews |
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik." | Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó) | Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo | null | true | null | null | BOON |
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | HEOL |
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 367. §-ába ütköző zsarolás kísérlete miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást folytat. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni - ezt válaszolta a BRFK a Magyar Hangnak arra a kérdésére, hogy folytatnak-e eljárást Magyar Péter Vogel Evelin ellen tett feljelentése nyomán.
A lap emlékeztet, Vogel Evelin szeptember végén adott interjút az Indexnek, amelyben arról beszélt, hogy a Tisza Párt elnöke "nem az, akinek látszik". Magyar erre úgy reagált, hogy Vogel Evelin május óta zsarolja őt és a Tisza Pártot, állítása szerint 30 millió forintot akart fenyegetéssel kizsarolni tőlük.
A múlt vasárnap aztán a Tisza Párt elnöke arról számolt be, hogy a kormánypárt példátlan lejáratókampányt fog indítani ellene, amelyben illegálisan készített felvételeket, valamint a volt barátnője, Vogel Evelin által rögzített 11 órányi hangfelvételt is felhasználják majd. Magyar Rogán Antal kabinetminisztert azzal vádolta, hogy titkosszolgálati eszközök illegális használatával és megfigyelésekre adott utasításokat. Magyar följelentette Vogel Evelint, a Tisza Párt pedig kizárta őt.
Magyar Péter a feljelentés tényét rögzítő Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy "az utolsó négyszemközti találkozónkon jeleztem Evelinnek, hogy semmi sem áll távolabb tőlem az ügy hatóságok elé vitelétől. Kértem, hogy szóljon, ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja, mert ez esetben minden tőlünk telhető módon igyekezni fogunk segíteni neki. A feljelentés megtételével kapcsolatban az utolsó pillanatig hezitáltam, mivel korábban Vogel Evelinnel élettársi viszonyban álltam, megkértem a kezét, vele képzeltem el az életemet. Azonban az, hogy engem és a párttársaimat többször megzsarolt, majd miután a követelt 30.000.000,- forintot nem kapta meg, a jogtalanul elérni kívánt vagyoni előnyt személyem és politikai közösségem lejáratása útján biztosította magának, nem hagyott más lehetőséget számomra". | Zsarolás kísérlete miatt nyomoz a rendőrség a Magyar-Vogel-ügyben | Mint ismert, a Tisza Párt elnökének volt barátnője 30 millió forintot kért, hogy ne jöjjön elő a hangfelvételekkel. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zsarolas-kiserlete-miatt-nyomoz-a-rendorseg-a-magyar-vogel-ugyben-272519 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Törvény teszi kötelezővé az Országgyűlés számára, hogy lakosságszámhoz igazítsa a választókerületeket. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) arra kérte az Országgyűlést, hogy szüntesse meg a jelenleg fennálló aránytalanságokat, figyelembe véve az Alkotmánybíróság korábbi, erre vonatkozó döntését - írta közösségi oldalán közzétett posztjában a Fidesz-frakció.
A képviselőcsoport bejegyzésében tisztázta,
Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt. A kiköltözők nagy száma miatt Pest vármegyében két új választókerületet kell kialakítani.
A mostani jogi módosítás
nem érinti a választókerületek számát, így az egyéni mandátumot szerző képviselőkét sem (106 fő), továbbá nem érinti a parlament listás képviselőit (93 fő), illetve nem változtat a választás lebonyolításának szabályain.
- A fent említett módosítások törvényi alapjai mindenki számára ismertek, az arányosságra vonatkozó alkotmányos elvárások évtizedek óta jelen vannak az Alkotmánybíróság döntéseiben, illetve később a Velencei Bizottság ajánlásaiban is megjelentek, ezért ha lenne egy kis jogi igényesség azokban, akik most ebből az egyszerű ügyből próbálnak politikai cirkuszt csinálni, akkor maguk nyújtották volna be a javaslatot - zárta bejegyzését a kormánypárti frakció.
Az üggyel kapcsolatban Deák Dániel, a XXI. század intézet vezető elemzője is megszólalt. Deák kiemelte, a balliberális sajtó és politikusok most valami szenzációként és meglepetésként tálalják, hogy Budapesten csökken a választókerületek száma a következő választáson. Pedig már évek óta tudni, hogy erre szükség van, ugyanis az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján, ha egy választókerületben a választásra jogosultak száma 20 százaléknál nagyobb mértékben eltér bármelyik irányba, változtatni kell a határokon.
Budapesten és Pest vármegyében márpedig ez a helyzet: Pest vármegyében 2010 és 2022 között a választópolgárok száma közel 90 ezerrel nőtt és további népességgyarapodás prognosztizálható, míg ezzel párhuzamosan Budapesten jelentősen csökkent a lakosságszám (a régen kétmilliós főváros lakossága 2024. január 1-jén alig több mint 1,62 millió volt), és így értelemszerűen a választópolgárok száma is kevesebb, emiatt 18-ról 16-ra kell csökkenteni a választókerületek számát a fővárosban
- írta közösségi oldalán Deák Dániel. A szakértő szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a 106 egyéni választókerületben nagyjából azonos számú választópolgár legyen, így érhet ugyanannyit minden választópolgár szavazata. Deák Dániel kiemelte, hasonló a helyzet Somogy, Tolna és Fejér vármegyében is, ahol egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben várható, hogy a választópolgárok számának eltérése az országos átlagtól a közeljövőben meghaladja a mínusz 20 százalékot, így ott is rendezni kell a helyzetet.
Szintén a választókerületek határainak megváltoztatásával kapcsolatban Talabér Krisztián, a Nézőpont intézet elemzője is megszólalt. A szakértő kiemelte, véleménye szerint
igazán bugyuta vita kezd kialakulni a politikai nyilvánosságban a budapesti és a Pest vármegyei választókerületi határok módosításáról. Szeretném jelezni, hogy ebben a műveletben semmi meglepő és semmi titkos nincs. A magyar Országgyűlés csak a törvényi kötelezettségének tesz eleget a lépéssel.
Talabér szerint ugyanakkor régóta ismert tény, hogy az országon belüli társadalmi mozgások hatására bizonyos területek már kevésbé népesek, más területek pedig zsúfoltak lettek. Budapestről az elmúlt években rengetegen költöztek ki az agglomerációba, tehát Pest vármegye népessége nőtt, Budapestté csökkent. Épp emiatt nem meglepő, hogy a budapesti egyéni választókerületek száma csökken, az azt körülvevő vármegye választókerületeinek száma pedig növekszik.
- Ez a probléma egyébként már a 2022-es választás előtt is felmerült, akkor viszont a megoldás elmaradt, az aránytalanság azóta pedig csak tovább nőtt. Ezt a problémát pedig nem lehet és nem is szabad a végtelenségig a szőnyeg alá söpörni. A törvény szerint ezt az ügyet 2025. január 1. után már jogilag nem is lehetne rendezni a 2026-os választásokig, ugyanis az törvényellenes lenne
- mondta el a Nézőpont Intézet elemzője. | Reagált a Fidesz-frakció a választókerületek arányosításával kapcsolatos baloldali álhírekre | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/reagalt-a-fidesz-frakcio-a-valasztokeruletek-atrajzolasaval-kapcsolatos-baloldali-alhirekre | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mensdorff-Pouilly grófot, a British Aerospace hadiipari konszern ügynökét, a magyar gépvásárlások tevékeny részesét az osztrák hatóságok pénzmosás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték a hét végén.
Gripenek Kecskeméten - a start zajjal járt
Van der Kwast svéd főügyész lapunknak elmondta: kapcsolatban áll az osztrák hatóságokkal és figyelemmel kíséri az eseményeket. Arra a kérdésünkre, hogy ez közelebb hozza-e az eredményt a magyar Gripen-vásárlások tekintetében is, azt válaszolta: "semmi sietség, csak lépésről lépésre". Nagyon fontosnak tartja viszont azt a momentumot, hogy a gróf immár beismerte, pénzeket fizetett ki Csehországban, igaz állítása szerint "csak" üzletembereknek én nem politikusoknak.
Lényeges elem az is, hogy az osztrák hatóságok most egy kézzel fogható indok alapján, azaz pénzmosás alapos gyanújával helyezték előzetes letartóztatásba a grófot. A hozzá érkezett 150 millió svéd koronányi pénzt hamis papírokkal akarta tisztára mosni. Az előzetes letartóztatás következtében pedig a gyanúsítottnak nem áll módjában senkivel összebeszélni, vagy bizonyítékokat eltüntetni.
A főügyész a nyomozás sikerének érdekében újabb részletekkel nem szolgált. | Külföld: Beszélni kezdett a Gripen-gróf | Úgy tűnik, végre beszélni kezdett, azaz együttműködést mutat a nyomozóhatósággal Alfons Mensdorff-Pouilly gróf - mondta lapunknak Christer van der Kwast svéd főügyész, aki a Gripen harci repülőgépek magyarországi vásárlásának korrupciógyanús ügyleteit is vizsgálja. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/beszelni_kezdett_a__gripen-grof_-322815 | 2009-03-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön Egerben, miután munkaértekezleten tárgyalt a város új polgármesterével, Vágner Ákossal - írja az MTI. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya megújításáról, az egri vár felújításának folytatásáról és vasúti pályaszakaszok korszerűsítéséről is.
Lázár János azt mondta, ezt a régiót a lehetőségek térségének tekintik, "minden együtt áll ahhoz, hogy együttműködés alakuljon ki a kormánnyal". "Fontos választási eredmény született, hiszen Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben a Fidesz jelöltjeit támogatták a választópolgárok, így minden együtt áll ahhoz, hogy háborúskodás helyett együttműködés alakuljon ki a kormánnyal" - fogalmazott a miniszter.
Lázár János számos olyan kormányzati intézkedésről beszélt, amely a régió felzárkóztatását szolgálja. A célok között említette, hogy meg kell könnyíteni a fővárosi és az észak-magyarországi régió közötti közlekedést.
Kijelentette, az északkelet-magyarországi régió számára egy nagy volumenű útfelújítási programot indítanak: az M3-as autópálya újjáépítését.
A miniszter elmondta: az autópályát az elkövetkező években a kormány - a kezelőjével konzorciumban - teljes egészében újjáépítteti. A jelenleg is folyó felújítások elsődleges célja a balesetveszély elhárítása, hiszen az M3-as rendkívül rossz állapotban van. A sztráda 2025. augusztus 31-ig százmilliárd forint értékben újul meg.
Az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyös városáig, mintegy 420 milliárd forintból hatsávossá építik - ismertette, jelezve, a beruházás a következő időszakban kezdődik meg és hosszú ideig tart majd.
Lázár János kitért arra is, hogy Eger a magyarországi turizmus egyik legfontosabb célpontja, a város mégis az iparűzésiadó-bevételből él, amely zömmel az ottani autóipari vállalatoktól érkezik. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a turizmus is hozzájáruljon az egriek jobb megélhetéséhez - hangoztatta. Az idegenforgalom fejlesztését szolgálja az egri vár felújítása is, amely az előző vezetés idején abbamaradt - folytatta.
A miniszter bejelentette a vasúti pálya korszerűsítését is: 135 milliárd forintba kerül a Füzesabony és Eger, illetve a Hatvan és Füzesabony közötti szakasz felújítása, ami körülbelül 20 perc menetidő-csökkenést jelent majd az Eger-Budapest relációban. "Egy olyan turisztikai célpont, mint Eger, megérdemli azt, hogy ha megépül a megfelelő kapacitású pálya, akkor legyen Budapest-Eger direkt vasúti összeköttetés. Ehhez természetesen a vasúti korszerűsítés elvégzésére van szükség" - fogalmazott
Lázár János. Kitért arra, hogy a helyi és a helyközi közlekedésben is komoly változásokat terveznek, mert a Volán 10 évre megkapja a közúti autóbuszos szolgáltatás lehetőségét, és ez az egész autóbuszos park felújítását is biztosítja majd. | Újjáépítik az M3-as autópályát, hatsávos szakasz is lesz | Lázár János építési és közlekedési miniszter Egerben jelentette be, az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyös városáig, mintegy 420 milliárd forintból hatsávossá építik. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/07/m3-as-autopalya-ujjaepites-hatsavos-szakasz-lazar-janos | null | true | null | null | 24.hu |
Egyre több a megválaszolatlan kérdés Rogán Antal propagandaminiszter múlt hétvégi szabolcsi kiruccanásával kapcsolatban. Az alaphírt, miszerint a kvótanépszavazás előestéjét a Rogán-família egy nyírtassi celeblakodalomban töltötte, ahová (vagy csak ahonnan vissza) luxushelikopterrel utaztak, a Bors és a Népszabadság közölte.
A lagziban az ifjú pár Rogán-Gaál Cecília celebbarátnője, Szabó Zsófi és az akkoriban Kolompár Orbán nevével fémjelzett cigányformáció, az MCF Roma Összefogás Párt korábbi EP-listavezetője, Kis Zsolt voltak.
Rogán először mindent tagadott és perekkel fenyegetőzött, majd, immár a fényképekkel szembesülve, ő és a helikoptert üzemeltető vállalkozó is elkezdték a ködösítést az utazás körülményeiről. A válaszok lényege: a légi szállító „barterban” fuvarozta a családot, úgymond régi ismerősére, Rogán-Gaál Cecíliára való tekintettel, azért, hogy a famíliának ne kelljen éjszaka autózni a kisfiúkkal.
A Népszabadság azt is megtudta, hogy a repülőtéren Rogánékat felvett Mercedes a Fidesz-kedvenc Valton biztonsági cégcsoport egyik vállalkozásáé, és napi 80 ezer forintért bérelhető. Ám az érintettek szerint ez is szívesség volt, nem kellett kifizetni.
A talán legkínosabb kérdést, miszerint a lagzizós-repülős hétvégén mikor adta le szavazatát a kampányért felelős Rogán – akire az újságírók hiába vártak órákon keresztül a szavazókörében –, Juhász Péter (Együtt) feszegette.
Rogán viselt ügyeit az Átlátszó itt foglalta össze
A légi vállalkozóról, a Fly-Coop Kft.-ről eddig viszonylag kevés szó esett. A cég – illetve két másik, kapcsolódó profilú vállalkozás – a kadarkúti Jakab-családé. 2013-ban közbeszerzéses megbízásra is dolgoztak: a kft 60 millió forintos szerződés alapján az FGSZ gázszolgáltató vezetékének légi ellenőrzését végezhette.
A Fly-Coop-tulajdonos família két tagja, Jakab Ernő és Tamás 2015-ben bemutatót tartott a Székesfehérvár közelében található Börgönd repülőterén tartott repülőnapon. A szervező által előzetesen közzé tett program szerint más illusztris résztvevőket is vártak: Vári Gyula vadászpilóta, volt MSZP-s országgyűlési képviselő mellett például ifjabb Orbán Győzőt, a miniszterelnök fivérét.
Ifjabb Orbán Autogiro Calidus-szal fordulókat és áthúzásokat ígért a közlemény szerint. Hogy végül valóban részt vett-e a rendezvényen, írásban kérdeztük tőle, válaszát várjuk (a Fly-Cooposok ott voltak, mondták a cégnél telefonos érdeklődésünkre).
Az Autogiro Calidus, amellyel parádézott (vagy végül mégsem) Börgöndön ifjabb Orbán Győző, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala nyilvántartása szerint a Gánt Kő és Tőzeg Kft. tulajdona. A cég ifjabb Orbáné és szüleié. Az üzemben tartóként jelzett becsehelyi OTF Autogyro Kft. Ferinc Vince világbajnok sportpilótáé, de jelenleg felszámolás alatt áll.
A kétrotoros autogirókról azt írják a szakújságok, hogy praktikusan a helikopterek ősének tekinthetők, a két világháború között fejlesztették ki a típust. Ránézésre is hasonlítanak a helikopterekre, ám helyből felszállásra/leszállásra nem képesek. Igazán népszerűekké az utóbbi időkben váltak, egyebek mellett nagyobb stabilitásuknak, kihasználhatóságuknak (szélben is repülhető), illetve viszonylag alacsony áruknak és fenntartási költségüknek köszönhetően.
Itt például „már” 50 ezer euró körüli összegért kínálnak használt autogirókat, a fenntartás költségeit pedig repült óránként 20-25 ezer forintra tippelte érdeklődésünkre egy repülősportban járatos szakember.
Ellentétben azzal a Bell 2006B-vel, ami Rogánékat szállította, amelynek a rezsiköltsége forrásunk szerint akár a 200 ezer forintot is elérheti óránként. A 222 kilométer/órás sebességre képes, 5 személyes Bell 2006 régi, hatvanas évekbeli konstrukció ugyan, de minden igényt kielégít. | Nem csak Rogánék szeretnek repkedni. Íme Orbánék légi járműve! | Ifjabb Orbán Győző légi bemutatóját is meghirdették azon a tavalyi repülőnapon, ahol a Rogán Antalt és családját a múlt hét végén helikopterrel fuvarozó | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/10/06/nem-csak-roganek-szeretnek-repkedni-ime-orbanek-legi-jarmuve/ | 2016-10-07 21:32:18 | true | null | null | atlatszo.hu |
2011.07.22. 10:51
Nem haladja meg a huszonhetek átlagát az uniós források felhasználásában a hibás kifizetések aránya Magyarországon, a mezőgazdaság területén viszont jóval az átlag feletti a hibaarány – hangzott el az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
A Parlamentben tartott tájékoztatón Jens Geier, a bizottság német szociáldemokrata tagja elmondta: a testület küldöttsége kedvező tapasztalatokat szerzett magyarországi látogatásán, a mezőgazdaságra fordított uniós források felhasználásával azonban nem elégedett. Ezen a területen a hibás kifizetések aránya 4,6 százalék, míg az uniós átlag alig haladja meg a 2 százalékot. A CONT küldöttsége úgy találta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumnál „tanácstalanság uralkodik” azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a hibás kifizetések arányát csökkenteni – mondta Jens Geier.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a hibázás nem egyenlő a csalással. A probléma például úgy keletkezik, hogy az úgynevezett területalapú támogatásnál rosszul határozzák meg az érintett terület méretét, a hibás számítás következtében pedig jogosultság nélkül teljesítenek kifizetéseket, ami azért is gond, mert a nemzeti hatóságok saját forrásból fizetnek, majd elszámolnak Brüsszellel, ahonnan pedig a hibásan, kellő jogalap nélkül kifizetett összegeket nem kapják meg, így aztán a hibás kifizetések végül a nemzeti költségvetést terhelik – mondta a képviselő.
A politikus ugyanakkor igen kedvezőnek nevezte az uniós költségvetés második legnagyobb tételét jelentő regionális fejlesztési alapokból teljesített kifizetések hibaarányát. Mint mondta, az uniós átlag meghaladja az 5 százalékot, Magyarországon viszont minden 100 kifizetésből csupán kettőnél akadnak hiányosságok.
A hatékony felhasználás a cél
Jan Mulder holland liberális EP-képviselő hangsúlyozta: nehezíti az egyes tagállamok közötti összehasonlíthatóságot, hogy az országokban gyakran eltérő ellenőrző rendszereket alkalmaznak. A cél az, hogy a tagállamok és az unió hasonló módszertant használjanak – tette hozzá. A képviselő arra is kitért, hogy frakciója álláspontja szerint a tagállamoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az uniós források felhasználásában.
Ingeborg Grässle is azt emelte ki, hogy sok tagállamban a nemzeti források felhasználását szigorúbban ellenőrzik, mint az uniósokét, mintha az utóbbiakat „ajándékpénzeknek” tekintenék. Az országok hatékonyabban is felhasználhatnák az uniós támogatásokat, fordíthatnák például a kis- és közepes vállalkozások segítésére vagy munkahelyteremtésre – vélekedett.
A német képviselő szerint fontos, hogy az uniós forrásokat kezelő közigazgatási struktúra stabil és állandó legyen, politikamentesen végezze a munkáját és ne legyen hajlamos a korrupcióra. Ingeborg Grässle azt is elmondta, hogy véleménye szerint a magyar mezőgazdasági struktúra „szétforgácsolódott”, sok kis gazdaság van az országban: a gazdaságok átlagos nagysága ugyanis 2,3 hektár.
A 4-es metrót is megnézik
Az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának delegációja szerdán érkezett háromnapos látogatásra Magyarországra azzal a céllal, hogy megvizsgálják az uniós támogatások felhasználását és ellenőrzését, továbbá megismerkedjenek az ország uniós csatlakozása óta összegyűlt tapasztalatokkal. A delegációt Ingeborg Grässle vezeti, tagjai Jens Geieren és Jan Mulderen kívül Monika Hohlmeier és Deutsch Tamás (Fidesz) néppárti EP-képviselők.
A hivatalos program keretében a delegáció találkozott mások mellett Kovács Tamás Ivánnal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával, Domonkos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Nyikos Lászlóval, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának elnökével, Búsi Lajossal, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztését felelős helyettes államtitkárával és Homolya Róberttel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettesével.
A hivatalos találkozókon túl a delegáció az EU által társfinanszírozott projektekhez, így az épülő 4-es metróhoz és a csepeli szennyvíztisztítóhoz is ellátogatott. A 4-es metróval kapcsolatban Ingeborg Grässle megjegyezte: ez egy jó projekt, amely fellendíti Budapest gazdasági életét. | Többnyire megfelelően használjuk fel az uniós forrásokat | Nem haladja meg a huszonhetek átlagát az uniós források felhasználásában a hibás kifizetések aránya Magyarországon, a mezőgazdaság területén viszont jóval az átlag feletti a hibaarány – hangzott el az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/07/tobbnyire-megfeleloen-hasznaljuk-fel-az-unios-forrasokat | 2011-07-22 15:01:54 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2006.07.15. 08:40
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat a Hajdú-Bét Rt. gazdálkodásával összefüggésben. A kecskeméti székhelyű baromfitermelő és -feldolgozó cég a gyanú szerint eltüntette a vagyont, így meghiúsult a hitelezői igények kielégítése. A történet kapcsán megkerestük Gyurcsány Ferenc három vezető állású megbízottját.
Csődbűntett gyanújával indított nyomozást a Hajdú-Bét Rt. gazdálkodásával összefüggésben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, amit a Kecskeméti Városi Ügyészség felügyeletével végez – tudtuk meg Hortobágyi Istvántól, a rendőrség szóvivőjétől. Kopasz Zsolt városi vezetőügyész érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: április 27-én rendelték el a nyomozást. Annak határidejét egyszer már meghosszabbították, mégpedig augusztus 27-ig. Információnk szerint a gyanú alapja az, hogy a társaság – 800 millió forint összegben – elvonta a vagyont a hitelezők elől. Így a beszállítók, a baromfitenyésztők nem jutottak hozzá a pénzükhöz.
A büntető törvénykönyv szerint a csődbűntettnek ez a legsúlyosabb formája. Az követi el, aki a cég fizetésképtelensége esetén eltünteti a hitelezők, a beszállítók elől a tartozás fedezetéül szolgáló értékeket. A veszteséges üzlet megkezdése vagy folytatása is csődbűntett, ha sérti az ésszerű gazdálkodás követelményeit, s ha a befektető ennek tudatában volt. Az ügynek gyanúsítottja még nincs.
Megkérdeztük a Hajdú-Bét felügyelőbizottságának egykori tagját, Zelles Sándort – aki jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója –, milyen lépéseket tettek a fizetésképtelenség, a csőd elkerülésére. Zelles 1998 decemberétől 2003 augusztusáig volt a felügyelőbizottság tagja. A KVI-nél 2004-ben vezérigazgató-helyettes lett, 2005-ben pedig vezérigazgató. A pénzügyi szakember azt mondta: amikor szükséges volt, jelezték a gondokat. Az idő tájt azonban még különböző megoldásokkal – például ingatlaneladással, cégösszevonásokkal – sikerült felszínen tartani a társaságot. Voltak veszteségek, de jó esztendők is – tette hozzá. Más technikát is alkalmaztak, közölte. Például a Wallis Rt. a névértéket el nem érő diszkontáron megvásárolta a bankok követeléseit. A fizetésképtelenség Zelles szerint azután következett be, hogy ő távozott a Hajdú-Béttől. Zelles kilépett a Wallis cégcsoporttól is, ahol portfólióigazgatóként dolgozott. Kérdésünkre annyit jegyzett meg, hogy az összeomlás általában gyorsan játszódik le a cégeknél. A Hajdú-Bét felszámolását 2004 elején rendelte el a cégbíróság.
Szerettük volna megkérdezni a Hajdú-Bét könyvvizsgálójának, a Deloitte Kft.-nek a vezetőjét, Simor Andrást is, de ő külföldön tartózkodott. Munkatársa útján, telefonon kérdésünkre azt válaszolta: nem nyilatkozhat, milyen intézkedéseket javasoltak a fizetésképtelenség elkerüléséért. A titoktartási fogadalom ugyanis hallgatásra kötelezi. Simor jelenleg – független szakértőként – a kormány által létrehozott konvergenciatanács tagja. A grémium feladata az ország egyensúlyi problémáit kiküszöbölő intézkedések véleményezése és előkészítése az Európai Unió követelményei szerint. A Deloitte Kft. volt a könyvvizsgálója a Postabanknak is. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítélete szerint a kft. fele részben felelősséggel tartozik a banknál bekövetkezett 170 milliárd forintnyi kárért, mert auditálta a Princz Gábor vezette menedzsment valótlan tartalmú mérlegeit. A kár pontos összegét az eljárás későbbi szakaszában határozzák meg.
A Deloitte ellátta a Bajnai Gordon vezetése alatt álló Wallis Rt. könyvvizsgálói teendőit is. A részvénytársaság a Hajdú-Bét egyik tulajdonosa volt, Bajnai pedig a Wallis cégcsoport irányítója. Jelenleg az uniós pénzek elosztására létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője. A kormánybiztos megkeresésünkre nem kívánt reagálni a nyomozás kapcsán.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság gazdasági kollégiuma 2004 elején rendelte el a Hajdú-Bét felszámolását. Az eljárás jelenleg is tart: 550 baromfitenyésztő több milliárd forintnyi hitelezői igényt jelentett be. Ezek teljesítésére azonban szinte semmi remény sincs. Több termelő öngyilkosságot követett el. | Összefonódások a Hajdú-Bét ügyében | A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat a Hajdú-Bét Rt. gazdálkodásával összefüggésben. A kecskeméti székhelyű baromfitermelő és -feldolgozó cég a gyanú szerint eltüntette a vagyont, így meghiúsult a hitelezői igények kielégítése. A történet kapcsán megkerestük Gyurcsány Ferenc három vezető állású megbízottját. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/07/osszefonodasok-a-hajdu-bet-ugyeben | 2006-07-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Garzón ellen kapásból három ügyben emeltek vádat. Egyrészt a kormányzó Néppárt néhány politikusának korrupciós ügyében állítólag illegális eszközöket használt, amikor ügyvédek és már börtönben levő elítéltek telefonbeszélgetéseit hallgatta le. – Attól, hogy valaki az igazságot akarja kideríteni, nem használhat fel törvényen kívüli módszereket – állítja az egyik jogász, aki beperelte Baltasar Garzónt.
Spanish High Court judge Baltasar Garzon gestures to the people supporting him as he leaves the High Court in Madrid May 14, 2010. Controversial Spanish judge Baltasar Garzon was suspended on Friday pending his trial on charges he exceeded his authority by ordering an investigation into mass killings during the Civil War, court officials said. REUTERS/ Paul Hanna (SPAIN - Tags: POLITICS CONFLICT CRIME LAW)
A másik ügyben is túl szélesen értelmezte a jogkörét: ő volt az első, aki egyértelműen kiállt a Franco-diktatúra alatti jogsértések kivizsgálása mellett. A spanyol jog szerint ezek nagy része elévült, az elkövetők 1977-ben általános amnesztiát kaptak. Baltasar Garzón azonban úgy vélte, hogy az áldozatoknak is jár igazságszolgáltatás, és nyomozást indított 110 ezer eltűnt személy felkutatására. A kutatásban több tömegsírt is felnyitottak, a hozzátartozók egy része ugyanis máig nem tudja, hogy a diktatúra vagy a polgárháború alatt meggyilkolt családtagjaik hol nyugszanak. Emiatt 2010 májusában már felfüggesztették állásából.
A harmadik ügyben Garzónt elfogultsággal vádolják: a gyanú szerint, amikor a New York-i Columbia Egyetemen tanított, a Santander bank is támogatta anyagilag – a bank ügyében később pedig maga is nyomozott.
A madridi bíróság épülete előtt már gyülekeznek a Garzón melletti tüntetők, akik úgy vélik: a vizsgálóbíró túl sok ember "bütykére" rálépett, ezért akarják kivonni a forgalomból. Különösen a most kormányzó néppártiak nem nézik jó szemmel a tevékenységét. Ha a fenti vádakban bűnösnek találják, véget érhet a karrierje. | Külföld: Bíróság elé került a leghíresebb spanyol bíró | Véget érhet a legismertebb spanyol vizsgálóbíró, Baltasar Garzón karrierje. A chilei Augusto Pinochet elleni perrel világhírt szerző bíró ellen ma indul eljárás Madridban. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/bortonbe_dughatjak_a_spanyol_birot-1295404 | 2012-01-17 15:48:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ismét sikertelen volt a III. kerületben, a Pünkösdfürdő utcában lévő Hunor Hotelre kiírt, október 11-én zárult licit.Az egykori Vegyépszer-munkásszállót, amelyet a kilencvenes években alakítottak át alacsony árkategóriájú szállodává, 2,2 milliárd forintos indulóáron hirdette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), amely az elmúlt hónapokban intenzív vagyoneladásba fogott.A tízemeletes, 800 négyzetméter alapterületű panelmonstrumban 140 kétágyas szoba, 10 lakosztály, valamint étterem, edzőterem, konferenciarészleg és szauna volt. Furcsa, hogy miután a legutóbbi – 1,7 milliárd forinton indított, augusztusi – licit is kudarccal zárult, miért emelte meg az MNV jelentősen az árat.„Másfél éve érdeklődünk az ingatlan iránt, amiből munkásszállót alakítanánk, de túl drágának tartottuk, ezért a mostani pályázaton már részt sem vettünk” – mondja a HVG-nek Jellinek Dániel, annak az Indotek-cégcsoportnak a feje, amely épp a nyáron fejezte be a Hunor Hotelt körülölelő, ugyanazon a címen lévő Buda Bright lakópark építését. Maga az MNV, amely 2017 novemberében vásárolta meg a leendő lakóparkot is magában foglaló több mint kilencezer négyzetméteres ingatlanból „kihasított” hotelt, ugyancsak a munkásszálló-koncepciót szorgalmazta.Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 2023 januárjában arról számolt be, hogy a 2021-es költségvetés terhére 167 millió forintot költöttek az épület átalakítására.Az MNV nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére, milyen okból és mennyiért vette meg a szállodát a nem sokkal előtte alakult Hunor Hotel VK Zrt.-től, amely a 2017-es mérlegében milliárdos eszközállományt tüntetett fel. A zrt akkoriban az egy magánszemély által alapított Eventhotels Vagyonkezelő Zrt. érdekeltségi körébe tartozott, és ugyanez a kör volt a tulajdonosa az egész – vagyis a jelenlegi Buda Bright lakóparknak is helyet adó – ingatlannak is.Az Indotek-cégcsoport, pontosabban a hozzá tartozó North Storm B Ingatlanfejlesztő Részalap több lépésben lett az ingatlan lakóparkos részének a tulajdonosa. Első körben, 2019-ben két offshore cég szállt be a Hunor Hotel VK-ba, amelynek a vezetője Jellinek lett.A HVG 2020-ban írta meg, hogy az offshore-os cégiratokban olyan személyek jelentek meg – Lingvai Brigitta és Bolevácz Éva ügyvéd –, akik korábban azokban az ügyletekben is közreműködtek, amelyekben az MNV 2015–2018 közötti vezetője, Szivek Norbert is érintett volt, majd az adott cégekben Tiborcz István lett tulajdonos:A North Storm ingatlanalap 2022-ben vált egyszemélyes tulajdonossá. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy mielőtt az Indotek lakóparkfejlesztése elindult volna, a magyar állam a megelőző tulajdonostól – feltehetően jó áron – kivásárolta belőle az átalakításra szoruló, elavult panelépületet, amellyel aztán most nem tud mit kezdeni. A lakóparkfejlesztés korábban rozsdaövezeti besorolásra is esélyes volt, de Jellinekék ezt végül nem kérték, mert „zöldmezősként” nem felelt meg a feltételeknek. | Így üzletel az állam: 2,2 milliárdért próbált eladni egy hotelt, amely már 1,7 milliárdért sem kellett senkinek | Ismét sikertelen volt a III. kerületben, a Pünkösdfürdő utcában lévő Hunor Hotelre kiírt, október 11-én zárult licit. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241024_hvg-mnv-hunor-hotel-privatizacio-jellinek-daniel | 2024-10-24 05:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2010.04.05. 16:43
Olyanok is részesei voltak a Zuschlag-ügynek, akik végül nem kerültek a vádlottak padjára – mondta el a hírTV Célpont című műsorának adott megdöbbentő vallomásában Lados István. • Zuschlag: Na, a piszkos zsidó több mint 10 százalékot vett le + Videó
Zuschlag János volt személyi titkára szerint a pénzszerzési mechanizmus nem működött volna az állami szervek nélkül. A hírTV-nek adott interjú első részében egy olyan esetről is beszámolt, amikor főnöke kérésére személyesen ő adta át a hamis számlákat a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkárának, Ocsovai Tamásnak.
„Egy olyan alkalom volt, hogy Ocsovai Tamásnak személyesen adtam át egy fiktív számlát, amit én írtam” – mondta el Lados István a Célpont kérdésére. Az ügy másodrendű vádlottjának elmondása szerint erre Zuschlag János kérte meg.
A személyi titkár olyan élénken emlékezett az Ocsovaival történt – a Képviselői Irodaház előtti – találkozására, hogy még azt is fel tudta idézni, hogy a helyettes államtitkár egy kockás sportzakót viselt. „Érezhetően tudott róla, hogy én odaviszem a Zuschlag által megrendelt számlát” – tette hozzá Lados, majd hozzátette, úgy emlékszik, hogy a Pécsi Fiatalok Kulturális Egyesület nevére lett kiállítva a fiktív számla.
Zuschlag János volt személyi titkára elmondta: érdekesnek találja, hogy ennek a bizonyos számlának „nem mentek utána”.
A Lados Istvánnal készült interjú első részét megtekintheti itt, második részét szerdán a Hír Televízió Célpont extra című műsorában, este 10-kor láthatják. | Miért nem mentek utána az Ocsovainak adott fiktív számlának? + Videók | Olyanok is részesei voltak a Zuschlag-ügynek, akik végül nem kerültek a vádlottak padjára – mondta el a hírTV Célpont című műsorának adott megdöbbentő vallomásában Lados István. • Zuschlag: Na, a piszkos zsidó több mint 10 százalékot vett le + Videó | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2010/04/miert-nem-mentek-utana-az-ocsovainak-adott-fiktiv-szamlanak-videok | 2010-04-05 19:13:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A főügyész-helyettes hozzátette: ez a kár egy része, pontosabban az ő terhére rótt kár egy része, ettől függetlenül Zuschlag János azt vallotta, hogy büntetőjogi felelősségét továbbra is elismeri.
A becsatolt okiratokat ellenőrizzük - fűzte hozzá.
Szabó Ferenc beszámolt arról: egyidejűleg a gyanúsított védője kezdeményezte Zuschlag János szabadlábra helyezését, melyet majd annak függvényében vizsgálnak meg, hogy a becsatolt okiratok valósak-e, tehát a kárenyhítés megtörtént-e.
Kovács M. Gábor ügyvéd elmondta: közel 50 millió forint megtérítéséről szóló okiratokat csatolt be az iratismertetés során az ügyészségnek
"A Fővárosi Önkormányzatnak, a Mobilitasnak, az Esélyegyenlőségi Minisztériumnak és a Nemzeti Civil Alap Programnak átutalt pénzeket bizonyítják a becsatolt okiratok" - sorolta az átutalt pénz címzettjeit az ügyvéd.
Kovács M Gábor hangsúlyozta: "ez nem a büntetőjogi felelősség elismerését jelenti, ez pusztán a kár megtérítését, mert ha így nézzük, akkor elkülönül a büntetőjogi felelősség kérdése és a polgári jogi igény kérdése".
Hozzátette: "itt most a kár megtérítésének a szándékát támasztotta alá ezzel Zuschlag úr".
Az MTI-nek arra az állítására, mely szerint Zuschlag János elismerte korábban büntetőjogi felelősségét, Kovács M Gábor a következőt válaszolta: "az így igaz, korábban elismerte büntetőjogi felelősségét, de nem részletezte azt, hogy miben nyilvánul meg az". "Tehát nem egy részletes vallomást tett, amiben a különböző gyanúsítási pontokra különböző egyesületekkel, alapítványokkal kapcsolatban nyilatkozott volna, hanem általában tett egy ilyen nyilatkozatot, hogy a politikai felelőssége mellett a büntetőjogi felelősségét is elismeri, csak ezt nem részletezte miben merül ki" - fűzte hozzá a védő.
Arra kérdésre, hogy miként tudta Zuschlag János a kárenyhítésre átutalt közel 50 millió forintot előteremteni, hiszen vagyona zár alatt van, az ügyvéd a titoktartásra hivatkozva nem adott választ.
Kovács M Gábor hozzátette: Zuschlag János szabadlábra helyezését kezdeményezte az ügyészségnél.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt.
Az ügynek 16 gyanúsítottja van, közülük Zuschlag János mellett Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van. A harmadik letartóztatott személyt, Zuschlag János személyi titkáraként is tevékenykedő Lados Istvánt, a kecskeméti ügyész indítványának megfelelően a szegedi nyomozási bíró házi őrizetbe vette. A bíróság jogerős határozatának indokolása szerint Lados István az eljárás során önmagára nézve teljes körű beismerő, társaira nézve terhelő vallomást tett.
"Ha a befizetések megtörténtek, a bűnügy vizsgálatát, annak minősítését nem befolyásolja, annyit jelent, hogy adott esetben bele kerül a vádiratba, hogy a kár egy részét megtérítette, mely egyébként 75 millió forint" - mondta Szabó Ferenc. | Archívum: Zuschlag fizetett és most szabadulna | A Zuschlag János és társai ellen indított bűnügyben jelenleg is tart az iratismertetés, melynek során a gyanúsított védője csatolt be okiratokat arról, hogy körülbelül 50 millió forint összegben térítettek meg kárt - közölte Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese. Az ügyvéd egyúttal kezdeményezte Zuschlag János szabadlábra helyezését, de a titoktartásra hivatkozva nem mondta meg, hogy a pénzt honnan teremtette elő védence. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-489677-289543 | 2008-04-24 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Leszerelt sorompó várja azokat, akik a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet hétemeletes épülete előtti parkolóba fordulnak. A bejáratra kifüggesztett lap arról tájékoztatja az érdeklődőket, hogy november 13-tól végeznek munkálatokat a területen.
Molnár Lajos, az NHSZ sajtószóvivője megkeresésünkre elmondta, az automaták modernizálása zajlik , a jövőben bankkártyás fizetés is lehetséges lesz. Az időjárás függvényében a munkálatokkal akár már a héten, de legkésőbb a jövő héten végeznek . | A kórház parkolási rendsezrét modernizáálják | Néhány hétre megváltozott a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet hétemeletes épülete előtti parkoló használati rendje. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/korhaz-parkolo-bankkartyas-fizetes | null | true | null | null | SZOLJON |
Az OLAF szerint okkal feltételezhető, hogy bűncselekmény történt mintegy 960 millió forint összegű tender kiírása során – a szervezet pénzügyi és jogi ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság és a magyar hatóságok számára.
Hogy pontosan melyik ügycsoportról van szó, az a PM friss közleményéből nem derül ki, a Google azonban az NFÜ és az OLAF relációjában egyetlen, lapunk által részletesen feltárt ügy részleteiről ad találatokat. Ebben a konkrét esetben, amelyben a csalás elleni ügynökség még 2012-ben kezdett vizsgálódni, akkor, amikor a Közgépnél is papírokat foglaltak le. Az OLAF emberei olyan uniós támogatásból – a többi közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben – megvalósuló projektek körül vizsgálódtak, amelyekben még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt (Homolyát pedig a sajtó rendre Lázár János embereként emlegeti, és a szóban forgó téma kapcsán rendre Lázár vette őt védelmébe a nyilvánosság előtt).
Mint idén októberben megírtuk, az Európai Unió csalás elleni hivatala arról tájékoztatta az illetékes magyar szervezeteket, hogy több projekt esetében összeférhetetlenséget állapított meg. A szálak a Pro Vital Zrt.-hez és a Homolya Ügyvédi Irodához vezetnek, melyek korábban Homolya Róberthez voltak köthetők. Ő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese volt, utóbb pedig miniszteri biztosként a Lázár vezette Miniszterelnökségre került a közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálását irányítani.
Az akkor lapunk birtokába jutott dokumentum szerint az OLAF 2010 őszén kapott jelzést arról, hogy súlyos szabálytalanságok történhettek Magyarországon, és hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akkori vezetésében személyi összeférhetetlenség állhat fenn. A vizsgálat konkrétan megnevezte Homolya Róbertet. Az OLAF azóta számos vizsgálatot végzett, és a THOR (2015) 19987 iktatószámú dokumentumban – amelyet már átküldött a magyar illetékeseknek – beigazolódott összeférhetetlenségről számol be.
Ezt akkor a Miniszterelnökség cáfolni igyekezett, most azonban az OLAF arról tájékoztatta Jávort, hogy részükről a vizsgálat lezárult, bűncselekmény alapos gyanúját állapította meg, és várják a magyar hatóságok intézkedését. Úgy tűnik, ezekre máig nem került sor, mivel most a PM-es politikus az OLAF levele alapján írásban fordult az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságához és a NAV-ot vezető Tállai Andráshoz, valamint Polt Péter legfőbb ügyészhez. A Bizottságtól arra a kérdésre várja a választ, hogy milyen pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára a pályáztatási rendszer ilyen magas szintjén elkövetett korrupciónak. Tállai Andrástól és Polt Pétertől pedig azt kérdezi, miként áll és milyen jogi következményekkel járt a NAV és az ügyészség nyomozása 6 hónappal az OLAF ajánlásainak átadása után – figyelembe véve azt is, hogy a nyomozásra elvileg csupán 60 nap áll rendelkezésre. | Belföld: Lezárta a nyomozást az OLAF, bajban lehet Lázár embere | Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Jávor Benedeknek, a PM európai parlamenti képviselőjének kérdésére megerősítette, hogy 2015 júniusában lezárta a nyomozást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tenderkiírási szabálytalanságaival kapcsolatban. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lezarta-a-nyomozast-az-olaf-bajban-lehet-lazar-embere-1579079 | 2015-12-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott.
Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt.
De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség.
Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése.
A Quaestor-ügy, első rész.
2013 májusában járunk, két évvel a magyar történelem legnagyobb pénzügyi botránya, a Quaestor-ügy kirobbanása előtt. A Quaestor brókercégénél, a Quaestor Értékpapírnál (QÉP) épp pénzügyi felügyeleti ellenőrzést tartottak ekkor a Váci út 30. alatti székház hatodik emeletén, ezért nagyon feszültek voltak az ott dolgozók.
Az irodavezető, Tóth Ibolya a nap végén írt egy levelet néhány közeli kollégájának.
Tóth a Quaestor Értékpapír háttérirodáját (back office) irányította. Itt regisztrálták a brókercéges megbízásokat, intézték a számlák ügyeit. A brókercég működött a hatodik emeleten, míg a nagyfőnökök, tehát az anyacég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó vezetői voltak a nyolcadikon.
Ha kívülállóként olvassuk Tóth levelét, nem látunk semmi gyanúsat. Valami „darabszámok” – a subjectből ki lehet következtetni, hogy OTP és Mol részvények – átvezetéséről küldött emlékeztetőt.
De annyira mégsem ártatlan ez a levél.
Másnap korán reggel Tóth egyik főnöke, a Quaestor Értékpapír treasury igazgatója – lényegében a brókercég második legfontosabb döntéshozója –, Kámory Ferenc szinte pánikban írt vissza.
Tóth rögtön válaszolt, kicsit rezignáltan. Ebből kiderül, tudta, hogy nem jó ez így, de rengetegszer meg kellett írnia hasonlókat.
Betti (N. Bernadett) a fő cég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (QPT) könyvelője volt.
Perceken belül ott a válasz Tóthnál.
Nem csoda, hogy Kámory ilyen ideges volt. Az ugyanis, hogy a részvényeket „átvezettem 7/737-ről az 5/2014-re”, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a korábban ellopott részvényeket a felügyeleti vizsgálat idejére visszacsempészték az ügyfelek számlájára.
Az „5/2014” pedig egy olyan számla volt, aminek már a létezése is törvénysértő.
Mégis úgy tűnik utólag, hogy Kámory egy kicsit túlreagálta a dolgot. 2013-ban nem akadtak rá a hatóságok erre a számlára, ahogy 2009-ben és az azt megelőző rendszeres felügyeleti vizsgálatok során sem – csak tavaly, 2015 márciusában, amikor lelepleződött az egész csalás. Vagy legalábbis azt szeretné a pénzügyi felügyelet és az ügyészség, hogy elhiggyük ezt.
Hiába tűnik úgy a fenti levélváltásból, hogy Tóth és Kámory valami súlyos titok tudói, és maguk is féltek tetteik következményeitől – végül mégsem kerültek a most kezdődött Quaestor-per tizenegy vádlottja közé. Sőt, amit később a tanúvallomásaikban elmondanak, az néha szinte szó szerint köszön vissza az ügyészség vádiratában. Tóth fenti levelének másik két címzettje, Májer Zsolt és O. Attila, valamint Betti, azaz N. Bernadett viszont vádlott lett. Ráadásul Májer a harmadrendű, azzal vádolják, hogy az egész csalás szellemi atyja és fővezére volt. Kámory és Tóth ügyét viszont mondvacsinált indokkal kiemelték a Quaestoros bűnszervezetből, és azóta a nyomozást is megszüntették ellenük.
A magyar Ponzik királya
Kétszáz milliárd forint felfoghatatlanul sok pénz, ekkora vagyon eltüntetésére már nemzetközi szinten is felfigyelnek. Nem túlzás azt állítani, hogy kárértékben soha nem volt még ekkora pénzügyi bűncselekmény Magyarországon. Maga a fővárosi főügyész mondta azt a vádirat bemutatásakor, hogy a bűncselekmény felderítése a magyar kriminalisztika csúcsteljesítménye. Tavaly márciusban harmincezer kisbefektető tudta meg, hogy nehezen megspórolt millióik elvesztek, kétszáz nagyobb befektető bukott hatalmas pénzeket, önkormányzatok vesztettek milliárdokat.
Az ügyből pedig pillanatok alatt áttekinthetetlen sejtés- és vádhalmaz lett, mint már annyi hasonló esetben. Emlékszik valaki, hogy mi volt a Kulcsár-ügy, a Postabank-ügy, az Eclipse-ügy, a Baumag-ügy, a Globex-ügy? Mindegyikből csak annyi maradt meg, hogy néhány, homályos politikai kapcsolatokkal rendelkező fehérgalléros meglépett egy csomó pénzzel, a kisember pedig rosszul járt. Minden más ködös.
A Quaestor-ügyből nagyjából arra emlékezhetnek a híreket követők, hogy Tarsoly Csaba, ez a dörzsölt, politikaközeli alak rengeteg pénzt lopott, és szó volt „fiktív kötvényekről” is (és derenghet még valami a történetnek bohókás csavart adó Orgován Béláról, az igazgatóvá lett, büntetett előéletű közmunkásról).
Azért sem látunk tisztán, mert sem a felügyelet, sem az ügyészség nem tett szinte semmit, hogy érthetően bemutassa a széles nyilvánosságnak, mi is történt valójában: kik és mit csináltak, mikor és hogyan. Nem vontak be elemzőket, közgazdászokat, jogászokat és újságírókat, hogy az ügy mélyére ássanak, és kiderüljön, mi romlott el a magyar intézményrendszerben, hogy évtizedeken keresztül észrevétlenül mehetett egy ekkora csalás. Amikor elkértem az ügyészségtől a dokumentumot, amiben benne van, milyen tanulságokat vontak le az ügyből és milyen változásokat javasolnak a törvényhozóknak, nem adták oda. Az ügyészség vádjai és a vádlottak védekezései ugyan formálisan elhangoznak a tárgyalásokon, de ez ahhoz nagyon kevés, hogy meg lehessen érteni az ügyet. Még egy parlamenti vizsgálóbizottság sem alakult, leszavazták.
Miután átolvastam a Quaestor-ügy nyomozati iratait, és beszéltem néhány kulcsszereplővel, arra jutottam, hogy hiába minden ködösítés, annyira mégsem bonyolult ez a történet.
A Quaestor története félig egy pénügyi börleszk, felerészben pedig krimi. Egy olyan cégcsoport volt ez, ami rengeteg pénzt költött el már-már komikusan rosszul, de volt egy brókercége, ami folyamatosan szállította a milliókat. Eleinte (legkésőbb 1996-tól kezdve) az önkormányzati és takarékszövetkezeti ügyfelek értékpapírjainak eltulajdonításával, aztán egyre inkább kisbefektetőknek eladott kötvényekből jött a bevétel. A kisbefektetőket átverték, többségében nem létező kötvényeket adtak el nekik. A pénzből megvalósított rengeteg projekt szinte kivétel nélkül mind veszteséges volt, a nullszaldót is csak ritkán érték el. A hiányzó pénzt, mint a vádiratból világosan kiderül, az elején sikkasztással, később pedig tömeges csalással biztosították, ezt a tényt pedig további csalásokkal, és, bár erről a vádirat már nem szól, nagy eséllyel – közép- vagy felső szintű – korrupcióval leplezték el a hatóságok elől.
Így nézett ki a cégcsoport alapvető működési modellje:
A bevétel szinte teljes egészében a brókercégtől jött, és rosszul igazgatott, veszteséges projektekre verték el, már amit nem folyattak ki belőle a tulajdonos Tarsoly Csaba és néhány kivételes helyzetbe hozott alkalmazott zsebébe.
Ha lehet egy ábrán összegezni a Quaestor-ügyet, akkor az ez az ábra lesz.
Mit látunk? A Quaestor brókerécégnek ügyfélszámláiról hiányzó értékpapírok és – 2001-től kezdve – az ügyfeleknek eladott nem létező értékpapírok teljes értékét. Tehát nagyjából azt, mennyivel csalt a cég. Az ábra nem teljesen pontos, de ez az, amit először elkészített a felügyelet a Quaestor belső adatbázisa alapján, miután 2015 márciusában elbukott a cégcsoport.
Azt lehet látni rajta, hogy a Quaestor modellje már a kilencvenes évek végétől kezdve a klasszikus Ponzi-elven alapult.
A pénzügyi csalók egyik legnagyobb alakjáról, az olasz-amerikai Charles Ponziról nevezték el ezt a csalástípust. Ennek az a lényege, hogy kölcsönből veszek valamit, ami egyébként nem hoz pénzt, de bízok abban, hogy a megvett dolog értéke gyorsan nőni fog. A kölcsönökért cserébe magas hozamokat kínálok az embereknek, és hogy ezeket fizetni tudjam, újabb kölcsönöket veszek fel.
Ha hatalmas szerencsém van, akkor a megvett dolgot akkora nyereséggel tudom eladni, ami nagyobb, mint amit a befektetőimnek tőkéstül, hozamostul vissza kell fizetnem. De erre nagyjából nulla az esély, általában nagyon gyorsan fenntarthatatlanná válik a működés, nagyon sok, és fokozatosan egyre több pénz megy el arra, hogy a már bent lévők hozamait fizessem vissza, ami miatt még több kölcsönt kell begyűjteni, ami még drágább lesz, és így tovább.
A Magyarországon jól ismert, piramisjáték vagy pilótajáték nevű csalástípus a Ponzi-elv egyik alesete, külön tételt is kapott a Büntető Törvénykönyvben. Ez arra épül, hogy az új résztvevők láncszerűen kapcsolódnak be, és a rendszer arra ösztönzi őket, hogy újabb embereket szervezzenek be. A rendszerváltás után Tribuszerné vagy éppen a közelmúltból a Fortress ilyen, klasszikus piramisjátékot vitt. Ezek adott esetben hatalmas pusztítást tudnak okozni, Kelet-Európa több országában – például Romániában, Moldovában vagy Albániában – is volt az utóbbi két évtizedben akkora piramisjáték, ami már az egész pénzügyi rendszert veszélyeztette.
Sima, beszervezős-ügynökös vonal nélküli Ponzi volt viszont a Magyarországon gyorsan legendává vált karcagi Kun-Mediátor Marcsika története, ahogy Ny. Györgyné Cirmos esete is, de Hungáriás Jolika is egyszemélyben szedte be a pénzeket Cegléden. Így működött az USA-ban Bernie Madoff vagy Lou Pearlman Ponzi-játszmája is.
De a Quaestor esetében nem egyszerűen erről volt szó.
Ami megkülönbözteti Tarsoly Csaba vállalkozását a fenti csalásoktól, az a normalitás látszata. Kun-Mediátor Marcsika egy lepukkant karcagi utazási irodában, Cirmos pedig egy budai csokiboltban rámolta el a milliókat.
A Quaestor viszont országosan működő fiókhálózattal szívta fel a pénzt, folyamatos reklámhadjárattal megtámogatva, mindenki szeme előtt. Úgy tűnt, semmit nem akartak eldugni a hatóságok elől. A cégcsoport számos iparágban volt jelen, és nagy gondot fordított a jogszerű működés látszatára, vezetői politikusokkal fotózkodtak, az állammal közös üzletekre voltak büszkék. Amikor egy mezei ügyfél pénzt fektetett be a Quaestornál, akkor nem egy ember jól hangzó ígéreteire adta a kölcsönt, hanem egy több hatóság által ellenőrzött, megbízhatónak tűnő, hosszú ideje működő, és nem utolsó sorban jó politikai kapcsolatokal rendelkező cégnek.
Két és fél évtizedes működése alatt a Quaestor vezetői kipróbálták magukat a legkülönbözőbb iparágakban, és ugyan minden területen látványos kudarcot vallottak, tömeges csalásba torkolló pénzügyi manőverekkel egészen sokáig a felszínen tudták tartani a cégcsoportot.
Pénz a feneketlen kútba
Tarsoly Csaba a nyolcvanas években végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, később itt tartott órákat, és az Általános Vállalkozási Bankban kezdett dolgozni, nem túl magas beosztásban. Már a rendszerváltás előtt is szimatolta az üzleti lehetőségeket, ezért 1990-ben összekapirgált saját tőkéből, egy üzlettárssal és feleségével megalapította a Quaestor Pénzügyi Tanácsadót, akkor még Bt. formában, aminek egy XVII. kerületi panelházban volt a székhelye. Itt laktak akkoriban Tarsolyék.
A Quaestor Bt. eleinte nevéhez híven csak pénzügyi tanácsadással foglalkozott, ami nem hozhatott túl sokat, de Tarsoly rövidesen rátalált a nagy pénzre. Rájött – és ez nagy eséllyel az ő ötlete volt –, hogy rengeteg költségvetési intézmény nem tud mit csinálni a pénzével. Akkor még nem költségvetési előirányzatnak, hanem negyedéves ellátmánynak hívták az állami intézmények forrásait, és rugalmasabb szabályok vonatkoztak a felhasználására. Az állami szervek megkapták a pénzt három hónapra, ebből kellett a negyedéves időszakokban béreket és a fix dologi kiadásokat fizetni. De a pénz kétharmadára nem volt azonnal szükség, egy-két hónapig terméketlenül állt a forrás az intézmény bankszámláján. Tarsolyék azzal szereztek komoly jutalékbevételt, hogy végigtelefonálták és rávették ezeket a lomha intézményeket, hogy fektessék be a pénzt. Eleinte tehát csak kiközvetítették a költségvetési szerveket más befektetési szolgáltatókhoz, amiért cserébe vastag, egy százalék körüli jutalékot kaptak. Erre 1993-ban már saját brókercéget alapítottak, a Quaestor Értékpapírt. Ugyanebben az időben egy másik tuti üzletbe, a kárpótlási jegyek forgalmazásába is beszálltak.
A pénz áramlott befelé, Tarsoly Csaba cége cégcsoporttá fejlődött, és egyre több területen vált aktív befektetővé. Egy gond volt, de az elég nagy: sehogy sem tudták termőre fordítani a beruházásaikat.
„MINDEN, AMIHEZ A QUAESTOR CSOPORT HOZZÁNYÚLT, SZARRÁ VÁLTOZOTT”
– mondta nekem a történet egyik szereplője, és ha nem is pont ugyanezekkel a szavakkal, de ugyanígy látta a legtöbb olyan kihallgatott tanú is, aki ismerte a csoport pénzügyeit, belelátott a projektjeibe.
Bármibe fogtak bele a cég huszonöt éve alatt, mindig minden veszteséges lett. Néha pedig egészen komikus bukókba kormányozta bele magát a csoport döbbenetesen inkompetens vezetése.
Már-már szórakoztató például az az elbénázott üzlet, ami miatt olyan nehéz helyzetbe került a cégcsoport, hogy nagyüzemben lopni kezdte az ügyfélvagyont.
Ez 1998-ban történt, a Bakonyi és a Pécsi Erőmű részvénycsomagjának megvásárlása körül. Valaki – meséli az ügyészség koronatanúja, Kámory Ferenc – meggyőzte Tarsolyékat a tuti üzletről: meg kell venni a részvényeket, mivel a valódi érték 40 százalékán juthatnának hozzá. Az üzlet összedőlt, de nem is akárhogy.
Ekkor, 1998 körül különben is nagy bajban volt a Quaestor. A brókercég ebben az időben már tőzsdézett saját számlára is, és hatalmas, milliárdban mérhető veszteségeket szenvedtek el az orosz válság idején: nagy pozíciókkal számítottak a tőzsdeárfolyamok emelkedésére, de a pesti tőzsde csak esett és esett. Ez a tőzsdeválság a kilencvenes évek végére eltüntette az akkori magyar brókercégek tekintélyes részét (ahogyan egy amerikai nagybefektető mondta, „apálykor derül ki, kin nem volt fürgőgatya”).
A Quaestor is valami nagyot akart húzni, hogy megússza a csődöt. Az erőműüzlettől akkora rövid távú nyereséget reméltek, hogy ebből akarták rendezni a veszteségeket. Ezért sok más akkori magyar brókercéghez hasonlóan hozzányúltak az ügyfelek számlájához, a tőzsdei veszteségek mellett az erőmű-részvénycsomagok milliárdos árát is ebből fizették. És itt jön a vicc: Kámory szerint csak az üzlet megkötése után tudták meg Tarsolyék, hogy a megszerzett tulajdonrészt be kell jegyezni a társaság részvénykönyvébe, ha gyakorolni akarják a tulajdonosi jogokat. Ettől megijedtek, hiszen az adóhatóság előtt nem tudták volna igazolni a pénz eredetét – ezért nem jegyezték be a tulajdont. Később (nem teljesen tiszta körülmények között) teljesen elszállt a Quaestor tulajdonjoga, a részvények semmit nem értek.
Tarsoly Csaba gyanúsítotti kihallgatásán igyekezett áldozatként beállítani magát.
Valójában nem 700 milliót, hanem – kamatokkal együtt – jó 2,5-3,5 milliárd forint körüli tőkét vesztettek el ezzel.
Amikor a Quaestor bukásának napján Tarsoly egy magánbeszélgetésen meggyónta bűneit Windisch Lászlónak, az MNB felügyeleti ügyekért felelős alelnökének, még az elvtársakat is szóba hozta utóbbi visszaemlékezése szerint.
De nem sokkal az erőműrészvények után újabb nagy pénzkidobás következett. A dotcombuborék csúcspontján, a kétezres évek legelején a cégvezetés úgy érezte, hogy ideje beszállni egy telefonkártyás üzletbe az USA-ban. Ez lett volna a QuaestCom, a projekt vezetésével Öcsödy Pétert, egy Floridában élő magyar-amerikai kettős állampolgárt bíztak meg, aki később a Quaestor vezetésében is felbukkant. Csak 2008-ig több mint 1,1 milliárd forintot kiutaltak az amerikai cégbe, de semmi nem jött vissza onnan, és igazából nyoma sincs a cég tevékenységének. A nyomozók nyárig nem is tudták kihallgatni Öcsödyt, az ő ügyében külön nyomoznak. Nem kizárt, hogy az egész projekt arról szólt, hogy pénzt vigyenek ki az országból.
A Quaestornak sikerült az az elképesztő bravúr is, hogy akkor bukjon pénzt az ingatlanokon, amikor épp ezerrel mentek felfelé az ingatlanárak. A cég első ingatlanprojektje egy veresegyházi társasházépítés volt a kétezres évek elején. A házakat végül olcsóbban adták el, mint amennyibe a beruházás került.
2010-hez közeledve az ETO Park és a győri focicsapat lett a Quaestor legnagyobb pénznyelője, ez a két cég nyolc év alatt vagy 16 milliárd forintot szívott fel a Quaestor felől, miközben visszafelé onnan sem jött semmi. Az ETO Park egy bevásárlóközpont lett volna, fel is épült, hogy aztán évekig töküresen pangjon, csak a Quaestor-érdekkörbe sorolható, veszteséges üzletek voltak benne. Az ETO FC stadionja a tervezett 2,5 milliárd forint helyett végül 5,5 milliárdba került; itt is remek volt az időzítés, néhány évvel az állami stadionépítési őrület előtt vágtak bele, így szinte semmi állami támogatást nem kaptak rá (igaz, kedvezményes állami, MFB-s hitelt igen). A focicsapat pedig évente eltüntetett nagyjából egymilliárd forintot: 1,7 milliárd forint kiadásra alig több mint hétszázmillió bevétel jutott. A projekt harmadik részét, az ETO Hotelt a közeli Audi gyár mentette meg, viszonylag jó kihasználtsággal működött, így legalább innen nem jött veszteség, talán még minimális nyereséget is hozott a szálloda.
A Quaestornak sikerült beszállnia a jelzáloghitelezésbe is, természetesen a legrosszabbkor, a piac bedőlése előtt, 2007-ben. Itt is nagy veszteségeket kellett leírniuk.
Ráadásul éppen ekkoriban, a 2008-as nagy válság előtti években indult egy másik zavaros történet, Tarsoly Csaba különüzlete a Soltvadkerti Takarékszövetkezettel. A helyi takarékszövetkezet vezetője – valamikor a kétezres években – hitelt akart adni a fia zseniális nevű vállalkozásának, a Fantázia Agrófa Kft.-nek. Mivel az összeférhetetlenségi szabályok miatt ezt közvetlenül nem tehette meg, ezért megbeszélte Tarsoly Csabával, hogy a Quaestor közbeiktatásával, egy színlelt szerződés segítségével folyassák át a pénzt a fiának. Ez meg is történt, csakhogy időközben csődbe ment a Soltvadkert, a felszámolót pedig már nem érdekelte, milyen szóbeli megállapodást kötött Tarsoly a korábbi vezetővel, csak követelte vissza a pénzt. A soltvadkerti vezető fiától hiába követelték volna vissza a pénzt, a cégét felszámolták. Szóval ez a két és fél milliárdos veszteség is a Quaestor nyakán maradt. (Ebben az ügyben külön büntetőeljárás folyik.)
Az utolsó nagy húzása a Quaestornak a csőd előtt a Quaestor Bank volt. Ez volt Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír vezérigazgatójának nagy vágyálma. Ő volt az az ember a cégnél, aki pénzügyi vonalon az utasításokat adta, és a nyomozati anyagban olvasható emailjei szerint elég csavaros dolgokat talált ki. Májer tényleg nagyon akarta a bankot, Tarsolynak így írt erről még 2009-ben a rá jellemző, összetéveszthetetlenül kaotikus stílusban.
Csak öt évvel később, és néhány hónappal a csőd előtt, 2014 decemberében valósulhatott meg ez az álom. Akkor vették meg a francia tulajdonú Credigen Bankot, az ügyletet alapos vizsgálat után engedélyezte a Magyar Nemzeti Bank. A feltőkésítéssel és néhány érdekes rejtett költséggel – köztük százmilliós „ügyvédi költséggel” – együtt 2,7 milliárd forintot fizettek érte. Egy üres bankért, amire még rá kellett volna költeni egy csomó pénzt (IT, marketing, szakemberek bére, további tőke, ilyesmi), és még várni sok időt, mire a mérleg felépítése után talán egyszer majd nyereséges lehet.
Ezek csak a leglátványosabb, egyenként milliárdos elrontott üzletek voltak.
Kiszámítható és folyamatos veszteséget hozott a Quaestor egyik alaptevékenysége is, az utazásszervezés. A kétezres években évi félmilliárdot égetett el az az üzletág, főleg a kihasználatlan törökországi charterjáratok miatt. Mégis fontos szerepet játszott az utazásszervezés a Quaestor működésében: rengeteg ügyfélben keltett bizalmat a cég, így könnyű volt őket a cég pénzügyi szolgáltatásai, kötvényei felé terelni.
Voltak saját szállodái is a Quaestornak, főleg a Mátrában, a tanúvallomásokból úgy tűnik, hogy ez az üzletág Tarsolyné Rónaszéki Erika szenvedélye volt. Ha az eredeti befektetést nem is hozták vissza ezek a szállodák, legalább nagyon nagy veszteségeket sem termeltek, néhol mérsékelt nyereség is volt. Szintén apróbb veszteségeket okozott csak az a tucatnyi projektcég, amelyet hangzatos névvel és kisebb-nagyobb alaptőkével megalapítottak – film, egészségügy, média, feldolgozóipar, szóval a legkülönbözőbb területeken –, de aztán el sem indultak.
Persze lehet, hogy Tarsoly Csaba direkt adta a hülyét gyanúsítotti meghallgatásain, de tényleg feltűnő, mi mindenre be lehetett palizni. A cég nagy reményű befektetései között beszél a kihallgatáson például egy Szabadság-hegy tetején létrehozandó „makrobiotikus központról” (ebből is „több százmilliárd forint bevétel” származott volna Tarsoly szerint), és hogy a Quaestor egy olyan „rák elleni gyógyszer” fejlesztésében is részt vett, ami „a nemzetgazdaság szempontjából is óriási felfedezés”.
De a megváltó megtérülést, a háromszázmilliárdos értéket főleg a Csepel-sziget északi csücske melletti Duna City nevű ingatlanprojektbe vizionálták a cég vezetői. Ez valójában egy jó helyen lévő üres mező, amit egy masszív bankhitel is terhelt, a Quaestor viszont hatalmas infrastukturális fejlesztést és új városközpontot álmodott ide. 2006-tól kezdve 50 százalékos tulajdonos volt itt a Quaestor, 2014. márciusban pedig kivásárolta az időközben felszámolt korábbi tulajdonostársát, a Gropiust. A sokszáz milliárdos érték mellett túl sok ésszerű okot nem tudtak felhozni, bár volt szó arról, hogy a szomszéd telek jó áron kelt el, és hogy tárgyalnak arab és keleti befektetőkkel is az eladásról. Ezeknél is nyomósabb érv volt Tarsolyék álomvilágában, hogy ide tervezték a budapesti olimpia fő helyszínét. Tarsoly a gyanúsítotti kihallgatásához csatolta a Colliers nevű neves ingatlanos cég értékbecslését, ahol a SWOT-elemzés mellé saját kezűleg írta oda az erősségek mellé, hogy:
Hasonló befektetési vágyálomként hivatkozott gyanúsítotti kihallgatásában Tarsoly és Májer a Trasset nevű pénzügyiszoftver-fejlesztő cégre. Ebben párszáz millió forint fejében 25 százalékos tulajdonrészt szerzett a Quaestor nem sokkal a csőd előtt. A Quaestor vezetői azt állították a gyanúsítotti kihallgatásaikon, hogy ez a cég olyan gyorsan bővült – többek között a magyar Államadósság Kezelő Központnak, az indonéz pénzügyminisztériumnak és egy szaúdi banknak dolgoztak –, hogy 1-2 milliárd euró jövőbeli értéke volt. Ha ez így lett volna, már csak ebből is ki lehetett volna fizetni a kötvénytartozások jelentős részét. De az igazság az, hogy a csőd után Tarsoly 1,2 millió euróért akarta sietve eladni a Quaestor tulajdonrészét, hogy ki tudja fizetni néhány magánkölcsönét. Ez nem jött be, később pedig a már felszámolás alatt álló Quaestor elvesztette az egész tulajdonrészt, mivel nem tudott beszállni a veszteséges cég feltőkésítésébe.
Ezekbe a befektetésekbe ekkora jövőbeli értéket belelátni már tényleg kétségbeesett hazudozásnak tűnik.
Ezt a hihetetlen hozzá nem értést a cégen belül is lehetett érezni.
Több korábbi alkalmazott is arról beszél, hogy furcsállták, amikor a 2008-as válság után az összes magyar brókercégnél nagy megszorítások és leépítések voltak, náluk nem volt semmi változás. A fizetések a versenytársaikhoz képest magasak maradtak, a vezetők megtarthatták drága céges autóikat. A legtöbb alkalmazott ugyan látta, hogy a cég évről évre nagy terveket prezentál, de arról nem tudtak, hogy ezek közül bármelyik pénzt is hozna, legalábbis így emlékeztek vissza a vallomásokban. Amikor arról volt szó, hogy tudták-e, honnan van a pénz, akkor a legtöbben bizonytalanul a brókercégre, a QÉP-re mutogattak.
A magas költségek és a drága projektek mellett folyamatos likviditási válságban volt a cég. A nagy pénzeket elosztó anyagcég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (QPT) egyik korábbi pénzügyi igazgatója, D. Attila azt mondta tanúvallomásában, hogy a beérkező számlák mindössze 5 százalékát fizették ki időben. Folyamatosan arra kellett figyelniük, hogy legalább azokat a rég lejárt számlákat kifizessék, amik miatt felszámolást indíthattak volna velük szemben. Ezt akkor legfeljebb a Quaestor üzleti partnerei, hitelező bankjai tudták – utóbbiak rendszeresen küldték az inkasszókat –, mert kifelé ebből nem látszott sok. Amikor végrehajtás került a fő cég neve mellé, ami 2013-tól kezdve folyamatos volt, technikai félreértésekre, adminisztratív problémákra hivatkoztak.
D. Attila szerint a cégvezetés ugyan remekül elképzelte a projekteket, „de a kivitelezés valahogy sosem sikerült”, „nem volt a cégnek érdemi termelő befektetése”, ezért maradt a folyamatos tűzoltás, mondta tanúvallomásában.
Ennél is pontosabb elemzéssel állt elő tanúvallomásában Ökrös András. A rutinos üzletember Tarsoly Csaba bizalmas tanácsadója volt 2011-től kezdve, annyira, hogy ő lett az ügyvezető Tarsoly kedvenc projektjében, az ETO FC-ben, majd beült a QPT igazgatóságába is. Arról beszél a nyomozóknak, hogy 2012 őszén önszorgalomból beleásta magát a Quaestor-csoport pénzügyeibe. Csak nyilvános beszámolókat nézett, és az ezekből összeszedett számokból azt olvasta ki, hogy 2014 elején biztosan be fog dőlni a csoport.
Annyit látott csak, hogy a Quaestor éves szinten eléget 8-9 milliárd forintot: 3-4 milliárd megy a kötvények kamataira, egymilliárd a bankhitelek törlesztésére, hárommilliárd a működésre, és vannak egyéb költségek is – közben pedig a nyilvános adatokból is látszott, hogy van harmincmilliárd forint adósság. Ezért aztán kétségtelen, hogy az adósság rövid távon is fenntarthatatlan, kalkulált. Ugyan most már tudjuk, a számok, amikkel dolgozott, több ponton is meg voltak hamisítva, de alapvetően igaza lett volna, sőt: a Quaestor adósságai akkor már másfél évtizede fenntarthatatlanok voltak.
„Én a cégcsoporton belül ténylegesen nyereséges cégről nem tudok” – mondta Ökrös tanúvallomásában. Elmondása szerint Tarsoly annyival válaszolt neki, hogy ugyan tényleg vannak veszteségek, de ő ezzel ne foglalkozzon, vannak nagy-nagy projektek – főleg a Duna Cityre célzott ilyenkor –, amik idővel majd hatalmas nyereséget hoznak. Tehát a klasszikus Ponzi-választ adta: ő megvett valamit, amit addig kell finanszírozni, amíg olyan értékes nem lesz, hogy minden adósságot vissza lehet fizetni belőle.
Volt egy ember a Quaestorban, aki az ügyészség által összeszedett dokumentumok és tanúvallomások alapján folyamatosan nyíltan háborgott a veszteségek és a magas költségek miatt:
Kámory Ferenc.
Ő volt az az ember, akinek, mint a Quaestor Értékpapír (QÉP) treasury igazgatójának, el kellett intéznie, hogy folyamatosan legyen pénze az egész cégcsoportnak.
Ez valószínűleg a világ legfrusztrálóbb munkája volt: egy olyan cég likviditásáról kellett egyszemélyben gondoskodnia, amely nem csinált pénzt sehonnan sem.
Mint később látni fogjuk, Kámory egy igazi varázsló volt, egy alkimista, aki a semmiből tudott pénzt csinálni. És hiába tűnik úgy a nyomozati anyagból, hogy az egész Quaestor-csalás nélkülözhetetlen szereplője, alakítója volt, most minden arra utal, hogy koronatanúként büntetlenül megússza az egészet.
A nyomozati anyagban lévő emailek között 1999 óta szinte minden évből találni a cég vezetőinek szétküldött emaileket, amiben a gazdálkodást és az üzletpolitikát gyalázza. Ezeket Kámory önszorgalomból csatolta kihallgatásaihoz. Visszaköszön a tanúvallomásokból, hogy a treasury igazgató szóban is megszállottan gyalázta a cégcsoport magas költségeit, folyamatosan ezen zsörtölődött. Volt olyan pénzügyi igazgató, aki állítása szerint azért mondott fel, mert nem bírta folyamatosan hallgatni a néha az őrjöngésig fajuló költségcsökkentési monológjait.
Ez az ügyészségnek is megtetszett, a vádiratban is kiemelt helyen hivatkoznak Kámory kemény emailjeire.
És tényleg, Kámory rendszeresen elképesztő stílusban osztotta ki a cég vezetését. Tarsoly Csabára például simán „mocsadék féreg” vagy „tolvaj geci” néven hivatkozott, és ezekről a levelekről általában magának Tarsolynak is küldött másolatot, amikor épp nem személyesen neki írta őket.
Az egyik legelső levélben, amit az egyik kihallgatásához csatolt, már 2000-ben arról ír, hogy kétségbeejtőnek tartja a nagy költségeket, például hogy a Quaestor vidéki fiókjai azon versenyeznek, kinek van fényűzőbb irodája, vagy hogy csak telefonszámlákra elköltenek havi hétmillió forintot. Azt írja, hogy a szállodákat el kellene adni, mert „nem értünk hozzá, csak veszteséget termel, kilopják, ti ezt hagyjátok”, ki kellene rúgni egy csomó embert, mindenhol szigorú költségkorlátokat bevezetni, és más területeken is lennének ötletei.
Szóval már másfél évtizede felhozta, hogy ebből büntetőügy („előzetes vagy sitt”) lesz.
2001-ben így foglalta össze a cég működését egy Májernek és Tarsolynak küldött levélben.
Egy évvel később megint kiosztott mindenkit.
2009-ben már ilyen nagy betűkkel fakadt ki, miután sokadszorra is lehetetlenül sok pénzt kértek tőle, miközben a pénzügyi válság után megrendült országban a piacokon is káosz volt.
Két hónappal később, 2009 áprilisában így mutatta be a cég költségeit.
Amit ezzel nyomatékosított.
A lelkesedés nem lankadt 2012-ben sem, csak annyi a különbség, hogy a cég és az adósság lett sokkal nagyobb.
Alig egy hónappal később:
Ekkoriban derült ki számára, hogy a soltvadkerti történet miatt 2,7 milliárdot kell elővarázsolnia valahonnan.
És így tovább.
A brókercég QÉP-nek az utolsó években már havi hétszáz millió forintot, tehát éves szinten 8-9 milliárd forintot kellett átutalnia az anyacég QPT-nek. Ennek egy jelentős része a bankhitelekre ment el, más részét a fent bemutatott értelmetlen projektekre, és főleg a cégcsoport működésére költötték.
A Quaestor tehát nagy vízfejjel, drágán működött, projektjeibe pedig úgy öntötte a pénzt, mint egy feneketlen kútba.
Egészen súlyos terheket rótt a cégre az is, hogy
Tarsoly Csaba valamiért betegesen vonzódott a készpénzhez.
A Quaestor dolgozóinak nagy része minimálbér-közeli fizetést kapott, a többit borítékba rakott készpénzben (a pénzügyes Excel-táblázatában: „B fiz cash”) és Quaestoros befektetési jegyben kapta. A győri focisták is készpénzben kapták indokolatlanul nagy fizetéseik nagy részét. Ennek főleg adóelkerülési okai voltak, szóval ez akár még spórolásként is felfogható.
De a vezetők egészen szégyentelenül jártak rá a csoport házipénztárára.
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó vezetett egy fontos számlát saját brókercégénél, a QÉP-nél. Ez volt a 7/737-es számla, amit a cégvezetés a gyakorlatban arra is használt, hogy készpénzt vegyen ki a cégből, saját zsebbe. A kifizetéseket nem is ismernénk, de szerencsére a pénztári dolgozók saját munkájuk megkönnyítésére 2007-től kezdve vezettek egy Excel-táblázatot, amiben rögzítették a pénzfelvételeket. A pénzeket néha személyesen Tarsoly Csaba kérte a táblázat szerint, néha mások a cégvezetésből. Amikor Kámory felelősségre vonta Tarsolyt, az így válaszolt.
Tarsoly néha arra hivatkozott, hogy elviszi a készpénzt autóval Győrbe, mert ott több költséges projektje volt a Quaestornak, például fizetni kellett a focisták sztárgázsiját, de az építkezések környékén is pörögtek a bankók. Viszont amikor az alkalmazottak utánakérdeztek, hogy mégis mi van a pesti fiókból állítólag Győrbe vitt pénzzel, akkor a győri fiókból azt mondták, hogy oda nem érkezett be semmi. Szóval néha útközben felszívódtak a tízmilliók.
Az egyik ilyen alkalommal írt például a QPT egyik főpénztárosa a főnökének. A levélből látszik, mennyi idegesítő pluszmunkát jelenthetett mindenkinek, hogy Tarsoly saját széfjeként kezelte a cég pénzét, hiszen a pénztárakból elvitt pénzt pótolni kellett, és el is kellett könyvelni valahogy.
Más emailekből az látszik, hogy az alkalmazottak szinte körberöhögték Tarsoly lopási hajlamát. „Pedig nincs is hosszú hétvége”, írta vissza a QPT gazdasági vezetője az aggódó pénztárosoknak, amikor egy pénteki napon Tarsoly kétszer is elvitt ötmilliót az egyik fiókból.
A pénztári dolgozók táblázata alapján 2007 és 2014 között 644 alkalommal összesen 7,4 milliárd forint készpénzt vettek ki a cégvezetők utasítására a QPT számlájáról, a 7/737-ről. Ez évekre lebontva így nézett ki.
Az utolsó öt évben tehát évente 1-1,5 milliárd forint ment el táskás pénzfelvételekre.
A pénzfelvételek hetedénél van beírva a táblázatba, hogy „Tarsoly Csaba kérte” – az utolsó két évben már egyszer sem –, ez alapján állították az ügyészek, például Polt Péter is több parlamenti válaszában, hogy Tarsoly egymilliárdot vett ki a cégből készpénzben. De nehéz elképzelni, hogy Tarsoly előzetes engedélye és utólagos jóváhagyása nélkül bárki pénzt vehetett volna fel erről számláról, ezért bátran állíthatjuk, hogy a többi készpénzfelvétel mögött is ő áll, legalábbis az általa elfogadott célokra fordították a készpénzt. Kámory azt mondja ezekről a pénzkivételekről, hogy a QPT-nél havonta 130-200 milliót vettek ki kápéban, ebből 70 millió ment borítékos fizetésre, Tarsoly havi 30-50 milliót vett ki a saját céljaira. Feltehetőleg jutott más vezetőknek is.
Ez a pénz köddé vált, semmit nem tudni arról, hogy mi lett vele, és az ügyészség sem foglalkozott azzal, hogy felderítse az útját.
A bűnszervezet
A két vezetőt, Tarsolyt és Májert kifejezetten konfliktuskerülő embereknek írják le beosztottjaik.
Tarsoly Csabánál bármit ki lehetett járni, ha valamelyik területvezető pénzt kért, annak adott. Egy alkalommal azért is közbenjárt, hogy egy Duna City-s vezető egymilliós parkolási bírságát kifizesse a cég, miután a QPT akkori pénzügyi vezetője elutasította ezt. Azok az alkalmazottak, akik megpróbáltak a fejére olvasni valamit, mind arról számoltak be vallomásaikban, hogy Tarsoly ilyenkor bólogatott, esetleg megígérte, hogy változtat majd, hogy aztán hónapokkal, évekkel később se történjen semmi. Ennek a puhaságának köze lehetett ahhoz, a projektekben semennyire sem ellenőrizték, mire megy el a pénz, miért lépik túl a költségeket.
A fröcsögve anyázó Kámoryt sem rúgta ki.
A lefoglalt emailezésben a legtöbbször úgy bukkan fel, hogy írt neki Májer valamilyen súlyos megoldandó problémával kapcsolatban – legyen szó felmondással fenyegetőző alkalmazottról, kifizetetlen számláról –, ő pedig visszakérdezett, de csak annyit, hogy „mit tegyek?”.
Tarsoly egyébként gyakran volt távol a cég irodájától. Minden szerdán a győri ügyeket intézte, sokat járt Törökországban és Oroszországban, fontos emberek, politikusok társaságában mozgott. Az utolsó években még parlamenti VIP-belépője is volt – ezt a Győrből jól ismert Szijjártó Péter külügyminisztertől kapta –, kommunikációs vezetője, Bende Gyöngyi pedig Orbán Viktor elnöki tanácsadója volt még az ellenzéki időben, és a pletykák szerint különösen közel állt a miniszterelnökhöz.
Hogy mit csinált Tarsoly külföldön, arról nem tudni semmit a nyomozati iratok alapján, az ügyészségnek a jelek szerint nem volt fontos ez a szál, még csak adatokat sem kértek az ottani szervezetektől. A Quaestor a bukás előtt nagyban hirdette, hogy megnyerték a Magyar Nemzeti Kereskedőház üzemeltetésének jogát Moszkvában és Isztambulban is, akkor még nem is tudhattuk, hogy ezek a Szijjártó és Tarsoly által közösen átadott irodák csak papíron léteztek, és azt sem, hogy a Quaestor mellesleg az MNKH kevés híjján négymilliárd forintját kezelte. A Quaestor alkalmazottai arról beszéltek, hogy Tarsoly a minimális erőfeszítésért cserébe óriási extraprofitot biztosító letelepedési kötvényes üzlethez akart közel kerülni a külföldi irodákkal, és az is logikus, hogy külföldi befektetőket próbált toborozni a Quaestor-csoport mögé. Oroszországban egy energetikai projektben is részt akart venni – ami nem olyan egyszerű dolog egy energetikai milliárdosokkal megtömött maffiaállamban, nyilván nem is lett belőle semmi.
Tarsoly felesége vallomásában azt írja, ő alapvetően azért lett a férje cégvezető-társa a legtöbb Quaestor-cégben, mert sokszor kellett hivatalos papírokat aláírnia a férje távollétében. Emailjeiből úgy tűnik, sokra tartotta a diszkréciót, amikor beosztottjai súlyosabb dolgokról írtak, többször azzal válaszolt, hogy „ne emailben”. Tarsolynéhoz hasonlóan csak aláíróként vett részt a cégek munkájában Tarsolyék fő testőre – aki egyébként saját jogon is bekerült a bulvárlapokba, mint Magyarország első, kizárólag női testőröket foglalkoztató cégének alapítója –, P. Angéla is. Azt mondta tanúvallomásában, több cégben is az volt a feladata ügyvezetőként, hogy mindenfélét aláírjon.
Tarsolyhoz hasonlóan konfliktuskerülő, puha embernek írják le a munkavállalók a másik főfönököt, Májert is. Nála viszont ennél is erősebb jellemvonásnak tűnik, hogy mintha folyamatosan az üzleti bukástól rettegett volna, járt az agya a bizniszen, folyamatosan kereste a kitörési lehetőségeket a fojtogató adósságcsapdából.
Emailjeiben döbbenetesen széteső, egyben nagyon komplex módon fogalmazott. Így beszélt róla egy QÉP-es bróker, amikor megkérték, értelmezze Májer egyik levelét.
Így pedig egy QPT-s pénzügyes.
És tényleg, néha olyanok Májer levelei, mint egy szabadvers, rengeteg egymásba csavarodó mondattal, érthetetlen utalással. Az alapján, amit leveleznek Tarsollyal, és amit utóbbi előad a gyanúsítotti kihallgatásán, nehéz elképzeni, hogy egyáltalán értette, amit Májer magyarázott neki.
Sokatmondó lehet kettejük viszonyáról, hogy amikor a múlt heti bírósági tárgyaláson a halkabb szavú Májer mondott néhány hosszabb mondatot, Tarsoly rögtön a mikrofonnhoz lépett, és elmondta egyszerűbben Májer mondanivalóját. Arról beszélt egyébként Májer, hogy milyen nehéz a börtönben hozzáférni a nyomozati anyagokhoz, csak ennél valamivel bonyolultabban. Tarsoly azt mondta, hozzászokott, hogy a „cégben is az volt a feladata”, hogy „magyarra fordítsa Májer okos gondolatait”.
Néhol azért kiderül a nyomozati anyagból, hogy Tarsoly milyen dörzsölt egy figura volt valójában.
Az egyik alkalmazottat például végig SMS-ekkel és chat üzenetekkel bombázta a 2013-as és a 2015-ös felügyeleti vizsgálat alatt. Egyik alkalommal csak ennyit írt neki.
Saját unokatestvérének, Kéri Attilának – akinek több fontos posztot, például igazgatóságbeli pozíciót is adott – tanúvallomása szerint a bukás után azt mondta, „te tiszta hülye vagy”, hogy Quaestor-kötvényben tartotta megspórolt vagyonát.
A harmadik fő vádlott, a haját lófarokban hordó, sommelier és hobbifotós Kárpáti Péter hozzájuk képest nem zavart sok vizet, de annál jobban beszélt előadásokban üzleti és vezetéstudományi általánosságokról. A sok konkrétumot nem tartalmazó „stratégiai” és a marketingterület felelőse volt ő, és hozzá tartoztak az ingatlanprojektek is. Ez utóbbiak elég érdekesek lehetnének, de ezek szabálytalanságát a számos gyanús jel – például a folyamatos költségtúllépések – ellenére az ügyészség egyáltalán nem tárta fel. De mivel Kárpáti a cégen belül Tarsoly fő bizalmasa volt, a legtöbb alkalmazott úgy látta, biztosan benne van a nagy döntésekben. Ez szinte minden, ami terhelő elhangzik vele kapcsolatban.
Az ügyészség Tarsoly, Tarsolyné, Májer és Kárpáti mellett még hét emberrel szemben emelt vádat 2015 végén. Ők lennének együtt a Quaestor-bűnszervezet.
Érdekes módon a hét másik ember a vezetőkkel ellentétben egyáltalán nem tűnik fajsúlyos szereplőnek a cégen belül. Ketten, a fiókhálózatot igazgató B. László és a győri régióért felelő F. Sándor Balázs gyakorlatilag Tarsoly meghosszabbított kezeként jártak el két kevésbé jelentős vádpont, a készpénzfelvételek és az opciós szerződések ügyében. F. Edina, N. Bernadett és D. Tímea főleg a könyvelés meghamisítása miatt kerültek vád alá, az informatikus B. Róbertet és a részvénykereskedő O. Attilát a felügyeleti jelentések manipulálásával vádolják, elsősorban a koronatanúk vallomása alapján. A cég több korábbi és a bukás idején is aktív vezetője viszont nincs ott a vádlottak között, ahogy számos olyan alkalmazott sem, akik a felsorolt vádlottakhoz hasonló hozzáféréssel rendelkeztek az információkhoz.
Az elkerülhetetlen bukás
De miért tartott 2015-ig, hogy összedőljön ez az üzleti pancserbirodalom? Valószínűleg a történet minden szereplőjének jobb lett volna, ha már a kilencvenes évek végén, az első magyar brókercsőd-hullám idején bedől a cég. Ebben az esetben nem jöhetett volna létre a kétszáztíz milliárd forintos adóssághalom.
A történet legvégén, 2014 második felétől kezdve már nemzetközi kötvénykibocsátásra készült a Quaestor. Luxemburgban bocsátottak volna ki kötvényeket, először 100 millió euró, tehát mintegy harminc milliárd forint névértékben. Az ügylethez a jó nevű Chevalier & Sciales ügyvédi iroda adott tanácsot, a luxemburgi pénzügyi felügyelet elvi engedélye is megvolt, Tarsoly a gyanúsítotti kihallgatásához mellékelte is a dokumentációt, állítása szerint fél év alatt végig tudták volna vinni a folyamatot. A kötvények jegyzéséhez persze meg kellett volna találniuk a világ legmélyebb zsebű balekjeit, ami bárkinek nagy feladat lenne.
DE AZ A VÉKONY JÉG, AMIN A QUAESTOR KÉT ÉS FÉL ÉVTIZED ALATT VÉGIG JÁRKÁLT, EGYSZER MÉGISCSAK BESZAKADT.
Tulajdonképpen Tarsolyék inkompetens, csaláson alapuló vállalatbirodalmától teljesen független okokból.
2015 elején rendesen megrázta a pénzügyi világot, hogy Svájc jegybankja eltörölte a svájci frank árfolyamplafonját. Példa nélküli módon egy pillanat alatt húsz százalékot erősödött az ország devizája, miközben a devizapiacon rengetegen számítottak arra – és vettek fel ennek megfelelő pozíciókat, nagy tőkeáttételekkel –, hogy gyengülni fog a frank. Ezért a legkülönbözőbb típusú befektetők szenvedtek óriási veszteségeket, a legmenőbb New York-i hedge fundoktól kezdve egészen a magyar brókercégek devizázó ügyfeleiig.
A magyar brókercégeknél különösen durva veszteségek voltak. A devizapiac egy időre lefagyott, nem működtek a stop-loss megbízások, és végül a magyar brókercégeknek kellett fizetni azon ügyfeleik után, akiknél a fedezetet elvitte a veszteség. A korábbi független pénzügyi felügyeletet 2013 során beolvasztó Magyar Nemzeti Banknál mindenesetre a gyanított nagy veszteségek miatt úgy döntöttek, hogy rendkívüli ellenőrzéseket kezdenek, új módszerrel. Ennek, mint később több alkalommal is elmondták, az volt a lényege, hogy nem előre kérik ki az adatokat a brókercégektől, hanem a helyszínen azzal nyitnak, hogy tükörmásolatot készítenek az összes adatbázisról, és a helyszínen felügyelik a kérdéseik megválaszolását.
Így jelent meg az MNB a Buda-Cash nevű brókercégnél, ahol a helyszíni ellenőrzéskor kiderült, a cégnél rengeteg pénzt elloptak az ügyfelek számláiról. Technikailag szinte pontosan úgy, mint másfél évtizeden keresztül a Quaestor esetében is – csak a Buda-Cashnél nem lakossági kötvényprogramba tolták át a veszteséget, hanem inkább vettek néhány bankot, ahonnan kedvükre dézsmálhatták tovább a betétesek pénzét.
A Buda-Cash a jobb nevű cégek közé tartozott a piacon, így miután fény derült a bűncselekményre, az ügyfelek természetesen pánikban szedték ki a pénzüket a magyar tulajdonú brókercégekből. Gyorsan elterjedt a pletyka a magyar piaci szolgáltatóknál, hogy a felügyelet most nagyon bekeményít, és mindenhol szinte egyszerre kezdenek bele az új módszer alapján folytatott ellenőrzésekbe. Egy héttel a Buda-Cash csődje után már a fél Fidesz arról pletykált, hogy a Quaestor lesz a következő dominó.
Ez magyarázhatja, hogy a március 7-8-i hétvégén már nagyüzemben semmisítették meg az iratokat és törölték az adatokat a Quaestor Értékpapír csalás körüli teendőkbe jobban beavatott dolgozói, így Kámory Ferenc és Tóth Ibolya is.
Március 9-én, hétfőn korán reggel megjelent az MNB a Quaestornál is, néhány órával később pedig a két vezető, Tarsoly és Májer egymástól függetlenül belátták, hogy vége a játszmának, és bevallották a csalás lényegét a felügyeletnek. Májer a Váci úti székházban vallott, Tarsoly külön bement az MNB-be, ahol négyszemközt az alelnöknek mondott el szinte mindent a csalásokról. Még aznap késő este bekerült a hírekbe a Quaestor Hrurira Kft. öncsődje – mint később kiderült, ál-öncsődje –, másnap pedig már az egész sajtó az illegálisan kibocsátott, kisbefektetőkre rásózott 150 milliárd forinttól volt hangos. Tarsolyék ezt követően tettek néhány kísérletet a nyomok és a vagyon eltüntetésére, de egy hónappal később már mindketten előzetesben voltak, rengeteg kisbefektetőjük azóta is bottal ütheti a pénze nyomát, az érdeklődő nagyközönség pedig azóta is azon töri a fejét, hogy hogyan történhetett ez meg.
A nyomozati iratok elemzéséből két fontos dolog derült ki. Mindkettő elég aggasztó a magyar jogállam működése szempontjából.
A felügyelet védekezése, miszerint őket másfél-két évtizeden át félrevezették, nem áll meg. Látniuk kellett, vagy látniuk kellett volna, hogy mi történik a Quaestornál, a csalások ugyanis látható nyomot hagytak. A csoport cégei közötti bankszámla-mozgásokból, az üzleti működés elemzéséből és a nyilvánvaló könyvelési szabálytalanságokból ki kellett volna olvasnia a magyar hatóságoknak, hogy tömeges csalás hajtja Tarsoly Csaba birodalmát. Döbbenetes hanyagság, alapjaiban elrontott felügyeleti módszerek, vagy közép- és felső szintű korrupció lehet a mulasztás oka, de a legvalószínűbb az, hogy ezek keveréke. Erről fog szólni a cikksorozat következő része.
Az ügyészség vádja pedig nagyon gyenge lábakon áll Tarsoly Csaba és társai ellen, ugyanis a vádiratban megfogalmazott kerettörténet teljesen egészében egy megbízhatatlannak tűnő figura elmondásán alapul. Kámory Ferenc nem az a jóhiszemű, passzív szereplő a történetben, akinek az ügyészség be akarja mutatni: kulcsszerepe volt az ügyfelek értékpapírjainak eltulajdonításában és a későbbi kötvényes csalásban is. Ha a bíróság is így látja majd, akkor összedőlhet a vád. Könnyen lehet, hogy hiába maradt ekkora pusztítás a Quaestor után és hiába szedték össze a rengeteg világos bizonyítékot, még fel is menthetik Tarsoly Csabát és társait. Annak pedig, hogy hova lett a pénz, érdemben nem mentek utána, pedig soha vissza nem térő lehetőség lett volna arra, hogy végre kiboruljon valami a politikával mélyen összenőtt magyar pénzügyi árnyékvilágból. Erről fog szólni a cikksorozat harmadik része.
A sorozat következő része: Kifosztották a kicsiket, hogy kifizethessék a nagyokat. | Hülye vagy, én vagyok a tulajdonos, enyém itt minden, saját magamtól nem tudok lopni | Pénzügyi börleszk Magyarországon. Senki nem volt olyan tehetséges a felszívott milliárdok eltüntetésében, mint Tarsoly Csaba csaló cégcsoportja. A Quaestor-ügy, első rész. | null | 1 | https://tldr.444.hu/2016/10/18/hulye-vagy-en-vagyok-a-tulajdonos-enyem-itt-minden-sajat-magamtol-nem-tudok-lopni | 2016-10-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hivatalosan is megkezdődött az október 2-i kvótareferendum kampányidőszaka, aminek újdonsága, hogy
A hivatalos kampány részeként október 2-ig kereskedelmi televíziókban is lesznek reklámok. A Nemzeti Választási Bizottságnál eddig
jelentette be, hogy politikai reklámokat tenne közzé. Utóbbi cég az Andy Vajna által tulajdonolt TV2 nyolc kábelcsatornáját működtető vállalkozás,
amik nem Magyarországon, hanem Romániában vannak bejegyezve.
Az ATV és a TV2 médiaszolgáltatói egyaránt 300 percben jelölték meg a közzététel összes időtartamát. A népszavazási kezdeményezés szervezője és a frakciók rendelkezésére álló időtartamot egyenlő arányban kellett felosztani. Így a kormányt és a frakciókat 50-50 perc illeti meg a kereskedelmi televíziós reklámidőből. | Megkezdődött a népszavazási kampányidőszak: Andy Vajna román tévécsatornáin is jön majd az üzenet | Tudta? | null | 1 | https://444.hu/2016/08/15/megkezdodott-a-nepszavazasi-kampanyidoszak-andy-vajna-roman-tevecsatornain-is-jon-majd-az-uzenet | 2016-08-15 14:08:00 | true | null | null | 444 |
Több stadion is épül jelenleg Magyarországon, néhány helyen hamarosan át is adják majd az arénákat, csak az a gond, hogy senki sem akarja azokat üzemeltetni. A nemrég használatba vett szombathelyi komplexum működését az önkormányzatnak kell finanszírozni, miután egy olyan céget sem találtak, amelynek megérné elvállalni ezt a feladatot. Első nekifutásra a néhány hónapon belül elkészülő diósgyőri stadion üzemeltetésére sem vállalkozott senki, így a közbeszerzési kiírás eredménytelenül zárult.
A magyarnarancs.hu birtokába került közgyűlési dokumentumok szerint a székesfehérvári Sóstói Stadion üzemeltetése sem vonzott senkit, az elsőre kiírt határidőig – január 22-ig – egyetlen vállalkozás sem jelentkezett. Az ügyet jövő hét csütörtökön tárgyalja Székesfehérvár képviselő-testülete, de várhatóan csak hoznak majd egy határozatot, amelyben rögzítik, hogy eredménytelen volt az első kiírás.
A Videotonnak otthont adó Sóstói Stadiont az eredeti elképzelések szerint az idei év első hónapjaiban kellene átadni, de a kezdetben 14,3 milliárd forintosra tervezett beruházás munkálatai közben derült ki, hogy az alig több mint 10 éve felhúzott főépület annyira rossz állapotban van, hogy azt is le kell bontani. Emiatt az átadás minden bizonnyal nyárra csúszik, és a költségek is megnőhetnek.
A székesfehérvári csapat amúgy Orbán Viktor egyik kedvenc gárdája, mielőtt még először feljutott az élvonalba a felcsúti Puskás Akadémia, nagyon sokat járt ide NBI-es meccseket nézni. (Egy alkalommal mi is bejutottunk mellé a VIP-páholyba.) A miniszterelnöknek családias volt a közeg, hiszen a klub tulajdonosa a kormányközeli üzletember, Garancsi István, és – többek között – Orbán Székesfehérváron élő édesapja, az OTP-vezér Csányi Sándor vagy éppen Mészáros Lőrinc is rendszeresen megfordult a Vidi meccsein a stadion átépítése előtt. | Bajban lehet Orbán egyik kedvenc csapata: senki sem akarja üzemeltetni az új székesfehérvári stadiont | Ugyanez a gond Szombathelyen és Miskolcon is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/bajban-lehet-orban-egyik-kedvenc-csapata-senki-sem-akarja-uzemeltetni-az-uj-szekesfehervari-stadiont-109124 | 2018-02-03 15:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kedves Körmendy Zsuzsanna és Szerető Szabolcs! Azzal ünnepeltem lapotok, a Magyar Nemzet „filozófus-ügyben” indított cikksorozatának február 8-ra eső hónapfordulóját, hogy elolvastam, illetve újraolvastam mindazt, amit eddig közreadtatok az ügy kapcsán.
Ne haragudjatok, de ez tényleg botrányos. Ez nem újságírás, hanem inkább hecckampány. Áruljátok el, miért csináljátok? Nem vennétek észre, hogy mennyire méltatlanul jártok el? És hogy mily kevés haszonnal és mennyi kárral jár ez még a védelmezni óhajtott kormányzat szempontjából is?
Nehezen hihető.
Heller Ágnes azt nyilatkozta az első cikkeitek után, valószínűleg csak arról van szó, hogy ő nem szereti Orbán Viktort. Radnóti Sándor sem zárja ki a lehetőséget, hogy a miniszterelnök van a háttérben. Azt mondja: „Kézenfekvőnek tűnik a személyes bosszú az ezek szerint jól sikerült és célba talált mondatomra: nem akarok egy levegőt szívni az autokrata miniszterelnökkel – történetesen a Széchenyi- és Kossuth-díj Bizottságban, amelynek ő az elnöke.” Arra utal ugyebár, hogy e mondattal indokolta kilépését az említett díjakra javaslatot tevő bizottságból.
Nos, én nem tartom valószínűnek, hogy a lapotok a miniszterelnöktől kapott volna ”kilövési engedélyt” a nevezett filozófusokra és társaikra. Kétségtelen, hogy az új kormányzati rendszer a korábbiaknál is centralizáltabb. A formális és az informális döntések még egyértelműbben egy kézben vannak. Naivitás volna azonban azt gondolni, hogy a miniszterelnöknek az efféle apró-cseprő ügyekkel is van érkezése foglalkozni. Meg aztán, a tapasztalataim szerint is, a Magyar Nemzet épp eléggé önjáró ahhoz, hogy a saját felelősségére belevághasson egy ilyen akcióba.
Szóval én minden további nélkül elhiszem nektek, hogy Ti ezt saját jó szántatokból művelitek. Számolnotok kellene azonban azzal, hogy sokan életszerűnek találják az említett feltevést. És ezért ez a fene nagy buzgalmatok a liberális „megmondóemberek” leleplezésére, a miniszterelnökre nézve is felettébb kontraproduktívnak bizonyulhat. Arról nem beszélve, hogy súlyosan mérgezi a közéleti klímát, amelynek már enélkül is épp eléggé szennyezett a levegője. A bizalom hosszú ideje kórosan alacsony szinten van általában is a társadalmunkban. És kiváltképpen mélyre süllyedt a politikai életben. Muszáj Nektek ezekkel az ordináré módszerekkel még tovább apasztanotok?
Azt írod a január 8-i vezércikkedben, kedves Szabolcs, hivatkozva az ugyanazon számban a filozófusi pályázatokról közölt összeállításotokra, hogy „minden bizonnyal jogilag kifogásolható módon, pofátlan jogcímeken jutott az elmúlt években úgy félmilliárd forint állami támogatáshoz értelmiségiek, filozófusok jól körülhatárolható csoportja.” Akik a tolerancia felkent papjaiként nagy előszeretettel oktatták ki az elmúlt évtizedekben a jobbközepet „demokráciáról, európaiságról, értékekről”. Illetve „a rendszerváltás hajnalától” próbálják „az antiszemitavád bunkójával agyoncsapni a demokratikus jobboldalt”. És „most kiderült” róluk, hogy „otthon vannak a Hagyó-féle való világban is”.
Hogy csak e tálalás két legordítóbb méltánytalanságot említsem meg, a kezdettől hat filozófiai tárgyú pályaműről beszéltek, és tíz személy nevét emlegetik az írásaitok, Bacsó Béla, Borbély Gábor, Gábor György, Geréby György, Heller Ágnes, Steiger Kornél, Radnóti Sándor, Vajda Mihály és lánya, Vajda Júlia, valamint Weiss János nevét. Nekik és az általuk helyzetbe hozottaknak rójátok fel tehát csaknem félmilliárd forint „pofátlan”, „Hagyó-féle” lenyúlását.
Holott az említettek többségének, Bacsónak, Borbélynak, Gerébynek, Steigernek, Vajda Júliának, Weiss Jánosnak alig, vagy egyáltalán nem ismert a közéleti szerepvállalása. Teljesen hamis tehát az az állításotok, hogy ők a kultúrharc liberális élenjárói lennének. Másrészt pedig a hatból három pályázattal kapcsolatban még az elszámoltatási kormánybiztos fejében sem merültek el eddig jogi aggályok. A Radnóti, Steiger és Weiss nevével jelezhető pályázatokat már csak ezért is eleve arcátlanság tehát a Hagyó-féle zsarolás, lopás, lenyúlás asszociációs terébe behúznotok. Hiszen itt még a rendelkezésetekre álló információk sem alapozzák meg semmiféle jogtalanság gyanúját.
Nem mintha a többiekkel kapcsolatban feltétlenül meggyőzőek lennének a vádak, de ott legalább hivatkozhattok a kormánybiztos gyanúira.
A sokadik összeállítást, illetve publicisztikát közlitek a lapban „Hellerékről”, a „liberális filozófusok” visszaéléseiről, mindvégig evidenciának tekintve, hogy egységes csoportról, egyetlen „kultúrharcos brigádról” van szó, akik most lebuktak. És folyamatosan tüzelitek az olvasóitokat a humán tudományok, illetve a filozófia ellen. Főcímben élcelődik a lapotok azon, hogy Platon újrafordítására visznek el valakik milliókat. „Milliókért fordított magyarról magyarra”, úgymond.
Ez már tényleg mindennek az alja.
Rendben, hogy nem közlitek az ellenvéleményt megfogalmazók írásait. Az egyik pályázatban érintett, és még hozzá jobboldali filozófus, Gulyás Gábor cikkének visszautasítása, aki tiltakozni akart az eljárásotok ellen, legalábbis erre utal. Illetve ez sincs rendben, de mindegy. Nem feltételezhetem azonban, hogy azt sem olvassátok el, amit más lapok elemzői írnak erről az ügyről, illetve a hátteréről. Vagy épp a vád alá vontak, illetve az eljárásotok ellen tiltakozók. Hiszen időnként idézitek is őket…
Márpedig akkor legalább tőlük tudomást szerezhettetek róla, hogy egy kicsit bonyolultabb ez a probléma, mint hogy lenyúlt ötszázmilliócskát egy balliberális kultúrharcos brigád. Például a Magyar Narancs alapos elemző cikkei élesen rávilágítanak a társadalomtudományi kutatások finanszírozásának azokra a rendszerszerű bajaira, amelyekből következően korántsem csupán az említett, baloldali liberális vagy annak vélt filozófusok, hanem például történészek, irodalomtörténészek is nyertek a kiírt témákhoz igen nehezen kapcsolható pályázatokkal. Például Kulcsár Szabó Ernő, aki ráadásul történetesen inkább jobbra húz, mint balra.
Kár, hogy ezek az ismeretek, az egyetlen Mezei Balázs elemzésén kívül, nemigen szüremkednek át a cikkeitekbe. És az a józan hang, amit ő megütött, egyébként is párját ritkítja nálatok. Pedig ezen a hangon lenne érdemes beszélni az ügyről. Ő is azt írja, hogy a nagy összegű pályázatok ténye, amelyet a cikkeitek bírálóan emlegetnek, nem önmagában problematikus. Hiszen sok olyan pályázatot hirdettek ki ezekben az években, amelyekben nagy összeget lehetett elnyerni. A filozófiai pályázatok támogatása ezek között nem egyedülállóan magas az NKTH gyakorlatában.
Az a probléma, hogy sokkal okosabban is fel lehetett volna használni ezt a pénzt. Például olyan strukturális reformokra, amelyek az egész hazai filozófiai tudományosságot jobb helyzetbe hozták volna. Az a probléma, hogy valójában pályázati koncepció nélkül, centralizáltan osztották el a pénzt egyes kiemelt témákra, a filozófiai tudományosság sokszínűségének tekintetbe vétele nélkül. Egy olyan időszakban, amelyet a filozófiaoktatás hazai leépítése és a pályázaton kívüli kutatás ellehetetlenítése jellemzett. Vagyis maga a pályázati struktúra éles ellentétet képezett „az elfogulatlan tudományos támogatás logikus és morális elveivel”. Ez azonban döntően ezt a pályázati rendszert működtető balliberális kormányzat vétke.
Természetesen Mezei Balázs is problémának látja, hogy erősen gyaníthatóan: „a pályázatok nyertesei az úzus nyertesei.” De hozzáfűzi, mégis helytelen azt a benyomást kelteni, mintha a pályázatok nem jelentettek volna segítséget sokak számára, és nem vezettek volna értékes tudományos eredményekhez, illetve a támogatott személyek ne hoztak volna létre sok esetben jelentős értékeket.
Nyilvánvalóan igaza van.
És hadd tegyem hozzá, ha alapos gyanú merül fel, hogy valamely pályázat pénzeinek felhasználása nem rendeltetésszerű, illetve nem szabályszerű volt, természetesen ki kell vizsgálni. Ám ha valójában némely filozófusok politikai megnyilatkozásaival van bajunk, akkor beszéljünk arról. De ehhez semmi szükség a rágalmazás és a demagóg uszítás kelléktárának efféle virtuóz használatára, amit a Magyar Nemzet bő hónapja folyó kampánya bemutatott. | Vélemény: Elek István: Nyílt levél a Magyar Nemzet szerkesztőihez | Nyílt levelében a szerző rossznéven veszi, hogy a Nemzet erősen elfogult módon támadja a „filozófusügy” résztvevőit, s felteszi a kérdést: nem lehetne egy kicsit tárgyszerűbben, megfontoltabban művelni ezt a valóságfeltárást? | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20110211_elek_magyar_nemzet | 2011-02-11 17:55:00 | true | null | null | HVG |
Többmilliárdos, önrész nélküli, vissza nem térítendő támogatás ígéretével keresett meg több tucat vidéki önkormányzatot évekkel ezelőtt egy budapesti székhelyű kft. Az állítólagos milliárdokhoz a cég által írt pályázaton vezetett az út, amelyért pár milliót kért a kft. A beszedett milliókért azonban egy fillér pályázati pénzt sem láttak a települések. A hiszékeny polgármestereknek még budapesti találkozót is szerveztek, de az ígéretekkel szemben a pénz nem érkezett meg ide sem. Az ügyben nyomoz a rendőrség, de a kft zavartalanul működik, a tevékenységét firtató kérdésekre pedig nem válaszol.
"Ezt jól bekajáltuk! Megvallom őszintén, én magam is! Hiszen ki nem remél egy szebb jövőt, jobb életet? Erre épült egy nagy szélhámosság is és még most sincs vége a megtévesztésnek. (...) Csatornaépítés, vízvezetékcsere: ez volt az álom, amelyből sokan még ma se ébredtek föl, pedig fel kellett volna tűnnie, hogy itt valami nincs rendben. Realitások helyett azonban tovább ment a ködösítés és a félrevezetés" - olvasható egy hozzászóló méltatlankodása a 2300 lelkes Békés megyei Bucsa honlapján. Ez csak egyik, szolidabb megnyilvánulása annak a felháborodásnak, amelyet egy árnyékolástechnikáról pályázatírásra váltott vállalkozás váltott ki több tucat hazai településen.
A tíz éve alapított RoBa Millenium Kft 2005-től sajátos pályázati konstrukcióval és támogatási ígéretekkel keresett meg önkormányzatokat. Ajánlataikban csatornaépítésre fordítható, vissza nem térítendő uniós forrás megszerzését vállalták, a kilátásba helyezett milliárdokhoz mérten szolidnak tűnő, néhány milliós, olykor néhány tízmilliós pályázatírói díj fejében. A cég a beruházásokhoz az uniós gyakorlatban szokatlan, 100 százalékos támogatás megszerzésével kecsegtette az önkormányzatokat, amelyektől a konstrukció így önrészt sem kívánt meg. A pályázatírói díjat viszont előre - és a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvének visszatérő fordulata szerint - "minél gyorsabban" kérte megfizetni a cég (a jegyzőkönyvek közül néhányat itt elolvashat). Ezt - szintén jegyzőkönyvek tanúsága szerint - legtöbbször az önkormányzat érdekével, a beruházások mielőbbi megkezdésével indokolták, a 2-3 héten belülre ígért támogatás azonban 5 év alatt egyetlen településre sem érkezett meg.
"Humanitárius" milliárdok csatornázásra
"Először 2006 elején kerültünk kapcsolatba velük, 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ígértek a szomszédos Penc községgel közös csatorna-beruházásra. A mese első verziója egy 40 milliárdos környezetvédelmi keretről szólt, amelyben 'bent maradt', de 'kinyerhető' néhány milliárd" - idézte fel az [origo]-nak az önkormányzat és a kft kapcsolatának kezdetét Rutkai Róbert, a Pest megyei Rád jegyzője, aki a cég elleni 2008-as feljelentéshez maga szedte össze és tette a község honlapján is elérhetővé a RoBa-ügy minden aktáját, köztük a cég vezetőinek meghallgatásáról készült képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveit. Egy 2006 februári ülés dokumentációja szerint Krupa Mariann, a RoBa ügyvezetője egy meg nem nevezett, kiemelten közhasznú alapítványhoz benyújtandó pályázatról és "az Európai Uniótól érkező humanitárius támogatásról" beszélt akkor a képviselőknek és azt mondta, hogy a 1,2 milliós pályázatírási díjon felül, a megítélt összegből további 5 százalék sikerdíjra tart igényt a cég.
Bár az ajánlatot, illetve magát a konstrukciót a képviselők közül többen kétkedve fogadták, a kételyeket látszólag eloszlatta az a tény, hogy a kft-t egy korábbi ülésen egy befolyásos kormányzati politikus, Nemcsók János, a Horn-kormány korábbi államtitkára, akkori kormánybiztos ajánlotta a település figyelmébe. A jegyzőkönyvek szerint az senkit nem érdekelt, hogy az ajánlott cég mindaddig szúnyoghálók és reluxák szerelésével foglalkozott. Nem szúrt szemet a támogatáshoz kapcsolt "humanitárius" jelző sem, noha ilyen támogatást válsághelyzetben, természeti katasztrófák, háborúk vagy éhínség sújtotta (jellemzően nem európai, pláne nem uniós) országoknak nyújt Brüsszel, de az sem tántorította el a megállapodástól a testületet, hogy a hivatkozott alapítványt többszöri kérdésre sem volt hajlandó megnevezni az ügyvezető, annak alapító okiratát pedig arra hivatkozva nem mutatta be, hogy az "nem publikus anyag".
Az önkormányzat és a cég 2006 márciusában szerződést írt alá a támogatás megpályázásáról, de a heteken belül ígért pénz 2007 közepéig nem érkezett meg Rádra. Az önkormányzat magyarázatot kérő levelére a RoBa egy Magyarországon bejegyzett, bizonyos Robert Schuman Alapítványtól származó igazolással válaszolt, amely szerint a testület jóváhagyta a projektet és hamarosan a támogatási szerződést is aláírhatják. "A mese innentől valamilyen holland és olasz befektetői csoportokról szólt, de azt sosem tudtuk meg, hogy miért lenne érdekük finanszírozni egy magyar kistelepülés csatornázását" - sorolta tovább a cég érthetetlen magyazátait Rád jegyzője. Pénz az ezt követő egy évben sem érkezett, újabb magyarázatkérő levelükre 2008 végén pedig ismét azt a választ adta a kft, hogy nemsokára utalnak. Az összeget ezúttal egy újabb közvetítő alapítványon, az akkor még csak bejegyzés alatt álló Tizenkét Tölgy a Magyar Vidék Fejlesztéséért nevű szervezeten keresztül ígérte a cég. A település türelme 2009 januárjára fogyott el végleg, az önkormányzat ekkor pert indított a cégnek kifizetett 1,2 millió forint visszaszerzésére, egyúttal csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést is tett a kft ellen.
Az eszmékkel ellentétesen
A RoBával kapcsolatban álló Robert Schuman Alapítvány nem azonos az Európai Parlament hasonló nevű, az európai egység atyjaként számon tartott egykori francia külügyminiszterről elnevezett szervezetével. A 2004-ben létrehozott magyaroszági alapítvány a Hvg egy 2008 eleji írása szerint érdemi tevékenységet nem végzett, adószámát emiatt fel is függesztette az Apeh. Az induláskor Nemcsók János volt a kuratóriumi elnöke, de 2005 februárjában lemondott a posztról. A bíróságnak küldött indoklása szerint azért, mert az alapítvány "az alapító eszmékkel ellentétesen" kezdett működni.
"Nem szokásos támogatási forma"
Csaknem hajszálra ugyanígy járt a RoBával egy évvel korábban, 2005-ben kezdődött kalandjában a szintén Pest megyei Sülysáp is, azzal a különbséggel, hogy a képviselőtestület többségének hiszékenysége itt húszmillió forintjába került a községnek. "Hatmilliárd forint szennyvízberuházásra fordítható, vissza nem térítendő támogatást ígértek a húszmilliós megbízási díjukért cserébe" - idézte az [origo]-nak a kft-vel való első találkozását Horinka László polgármester, aki akkor még csak képviselőként ült a testületben. A Hollandiából érkező, humanitárius támogatásként beharangozott konstrukciót állítása szerint kezdettől gyanúsnak találta és ellenezte.
"Több furcsaság is volt, az csak az egyik, hogy mindig hangsúlyozták, hogy a megbízási díjat előre és minél előbb ki kell fizetni. De különös volt az is, hogy semmilyen költségvetést vagy kalkulációt nem kértek, nem is foglalkoztak azzal, hogy a beruházás mibe is kerülne. Mikor pedig felvetettük, hogy saját számításaink szerint a munkákra négymilliárd forint is elég lenne, azt válaszolták, hogy nem baj, a maradékot bármire elkölthetjük, mondjuk útépítésre. Ilyen, enyhén szólva laza elszámolású uniós támogatási rendszerről én még nem hallottam" - sorolta akkori aggályait Horinka, a képviselők többsége ennek ellenére úgy látta, hogy a községnek élnie kell a lehetőséggel és megkötötték a szerződést a kft-vel.
A RoBa Milleniumot a polgármester emlékei szerint szintén Nemcsók János ajánlotta az önkormányzat figyelmébe, aki KIOP-alapú (az Európai Unió 2004-2006 időszakra meghirdetett Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja) támogatást említett. Miután egy év alatt 2006 tavaszáig egyetlen forint sem érkezett, a KIOP-keretről viszont tudható volt, hogy kimerült, az önkormányzat vissza akarta mondani a megállapodást. "Egyértelmű volt, hogy már nem juthatunk pénzhez, de akkor új lehetőséget ígértek" - folytatta a polgármester, aki szerint a kft ekkor már egy holland tanácsadó cégre hivatkozott, amely úgy adott volna állítólag 100 százalékos mértékű támogatást, hogy nem kellett hozzá egy fillér önrész sem. "Kérem a Polgármester Urat, hogy a testület tagjaival értesse meg, hogy ez a támogatási forma Magyarországon még nem szokásos, ezért annak kidolgozásában közösen kell munkálkodnunk, a sürgetés nem biztos, hogy megfelelő módja az eredmény elérésének" - idézett az ügyvezető leveléből a településvezető, aki egyértelműen úgy érezte, hogy a ködös és zavaros magyarázkodásokkal a cég csak azt akarja elérni, hogy Sülysáp ne lépjen vissza.
Egy panelház első emeletén van az iroda. Az ajtóra ragasztott hirdetésben egy másik cég nevében hiteleket ígérnek
"Utána még hónapokig azzal hitegettek, hogy a kollégáik éppen most vannak kint tárgyalni, egyszer pedig küldtek valamiféle igazolást egy bizonyos Schuman alapítványtól, de azokat felhívtam és kiderült: nemcsak hogy semmilyen igazolást nem állítottak ki, de nem is ismerik a céget" - folytatta a Horinka László. A polgármester szerint akkorra már tragikomédiába illő magyarázkodások csúcsa azonban az volt, amikor 2006 novemberében a margitszigeti Termál Hotelbe támogatási szerződés ünnepélyes aláírására hívták össze a céggel szerződött önkormányzatokat. "Kedélyes állófogadást rendeztek, a hotelben mindenütt felnyilazott táblácskák mutatták az irányt, hogy a támogatási szerződés aláírása ilyen és ilyen terem. Aláírásról azonban - mondanom sem kell - szó sem volt, elnézést és türelmet kértek, amiért az utolsó pillanatban állítólag probléma adódott az összeg országba utalásával. Jövő héten viszont, azt mondták, már biztosan megérkezik a pénz és lesz hivatalos aláírás. Persze nem lett." A polgármester végül 3 évnyi várakozás után, 2008 végén tett feljelentést a rendőrségen, a büntetőügy mellett pedig polgári peres eljárást is indítottak a befizetett 20 millió forint visszaszerzésére. Egy különmegállapodás alapján a kft időközben 2 millió forintot visszafizetett, a fennmaradó összeg jogosságát azonban vitatják.
Mindig jövő héten érkező források
Húszmillió forintért pereskedik a kft-vel Baja önkormányzata is. A Duna-parti várost szintén a holland forgatókönyvvel hitegette a kft - mondta az [origo]-nak Búcsú Lajos alpolgármester. "A húszmillió forintot befizettük, aztán hírüket sem hallottuk egy jó darabig. Mikor érdeklődtünk a támogatásról, mindig az volt a válasz, hogy hamarosan és hogy nemsokára a hivatalos projektindítót is megtartják. A polgármester úr egy időben elég gyakran járt projektindítóra, de pénzt sohasem, sőt azóta sem láttunk" - magyarázta az alpolgármster, aki hozátette: örülnek, ha peres úton vissza tudják szerezni az összeget, de olyan régóta húzódik az ügy, hogy igazán már nem hisznek benne.
"Magunk között mi már csak 'Jövő hét kft'-ként emlegettük őket" - mondta a cég időhúzási fordulatáról Gémes László, Szegvár polgármestere. A település, amelyet a kft 5 milliárdnyi támogatás megszerzésével kecsegtetett, ritka kivételként azon önkormányzatok közé tartozik, amelyek vissza tudták szerezni a cégtől a hiába befizetett összeget. A település csak az évekig visszatartott 16,3 millió forint kamataiért, 1,2 millió forintért indított pert, de végül ettől is elálltak, mert rájöttek, hogy az évekig húzódó eljárásban nagyjából ugyanannyit fizethettek volna ügyvédeknek. Gémes László emlékei szerint a RoBát Szegvárnak is Nemcsók János ajánlotta figyelmébe. A menetrend itt is hasonló volt, mint a többi esetben, csak Gémes László emlékei szerint az ügyvezető Szegváron először nem holland, hanem norvég humanitárius alapot, majd egy időben svájci befektetőket említett.
A polgármester állítása szerint azzal érték el, hogy a cég végül is visszafizette az önkormányzat pénzét, hogy számos olyan bizonyítékot gyűjtöttek a kft szerinte "kezdettől gyanús" tevékenységéről, amelyekről a RoBa vezetői szerinte belátták, hogy jobb lesz megegyezniük, minthogy ezek a nyomozóhatóság kezébe kerüljenek. Ilyen, gyanús tétel volt a polgármester szerint egy a kft-től igazolásképpen átfaxolt, több ezer dolláros egyenlegről küldött kanadai bankszámlakivonat, amellyel a RoBa azt akarta bizonyítani, hogy bár elutalni még nem tudják, de rendelkezésre áll a támogatások fedezte. "Csakhogy az egy egyszerű, a világhálón elérhető és photoshoppal megszerkeszthető kivonatminta volt, amilyet az internetről bárki letölthet." - tette hozzá a polgármester, aki szerint az sem keltette komoly cég látszatát, hogy - mivel a RoBa budapesti irodájában még fénymásoló sem volt - a szerződéstervezeteket, az előző kuncsaft nevét kisatírozva maguknak kellett otthon kitölteniük és visszaküldeni a kft-nek.
"Mindig volt következő ígéret"
Az elgondolkodtató jelek ellenére ugyanakkor voltak önkormányzatok, amelyek még sokáig bíztak, vagy még mindig bíznak a milliárdok megérkezésében. Tiszaug képviselőtestülete például, amely 2006-ban került kapcsolatba a kft-vel, éppen a jövő héten tervezi napirendre venni az ügyet. "Folyamatos hitegetés ment, éreztük, hogy valami nem stimmel, de tartottuk a kapcsolatot és mindig volt következő ígéret" - indokolta a település türelmét az [origo]-nak Sinka Ferenc polgármester. A Bács-Kiskun megyei település magyarázata szerint több, a céggel hasonlóan járt önkormányzattal is kapcsolatban állt, amelyekkel - mint fogalmazott - "egymásban tartották a lelket". Egyikük sem akart szerződést bontani, mert a beígért támogatás, az anyagi gondok miatt kilátástalan fejlesztési terveikhez "nagyon kellett". Sinka Ferenc a következő testületi ülésen, állítása szerint kifejezetten azért javasolja majd a képviselőknek, hogy jelentsék fel a kft-t, hogy a cég ne folytathassa tovább büntetlenül visszaéléseit és másokat már - mint fogalmazott - ne vezessenek meg.
"Tudom, hogy többen is feljelentették őket, de én még vártam, mert mindig bíztattak valamivel" - indokolta a RoBa melletti kitartását Zelei András, a Heves megyei Szihalom másfél hónapja leváltott, eddigi polgármestere. "Nyolcszor, tízszer biztos voltam fent emiatt Pesten. Pénz sose volt, de amiket mondtak, az mindig hihető volt, legutóbb pedig felolvasta nekem az ügyvezető asszony a határozatot, miszerint az ellenük indult nyomozást az ügyészség megszüntette. Elhittem". Hogy ez nem így van, azt a településvezető az [origo]-tól tudta meg, pert ugyanakkor szerinte már nem érdemes indítani azért a 250 ezer forintért, amit a négy községgel közösen összesen négy milliárd forinttal kecsegtetett település a pályázatírásra fizetett be.
A Békés megyei Csabacsűdnek 1,8 millió forintja bánja a RoBa-val négy éve kötött üzletet. A község új polgármestere nem kívánt az ügyről nyilatkozni, de titkárságán azt mondták megkeresésünkre, hogy "a mai napig kapcsolatban állnak a kft-vel". A meg nem érkező támogatásra, mint mondták, minden héten rákérdeznek.
Nincs mit mondaniuk
Hogy összesen hány önkormányzatnak tett a kft ajánlatot és fizettetett be milliókat beugróként, azt pontosan nem sikerült kiderítenünk, mert az ügyben nyomozó Pest megyei Rendőrkapitányság erről nem adott felvilágosítást. A sajtóban vagy önkormányzati fórumokon korábban megjelent panaszok alapján még több tucat település - köztük Szatymaz, Őrbottyán, Bucsa, Bicske, Vésztő - érintett. A pest megyei kapitányságon a nyomozás érdekeire hivatkozva mindössze annyit árultak el, hogy a több helyhatóság egymástól független feljelentése nyomán indult eljárásokat 2009 végén egyesítették. Azóta iratok bekérése és tanúk meghallgatása zajlik, a legújabb fejlemény pedig, hogy a kapitányság gazdaságvédelmi osztálya a nyomozás 2011 március 1-jéig való meghosszabbítását kérte a pest megyei főügyészségtől. Közben - mint megtudtuk - egy új ügyben is indult eljárás a kft és vezetői ellen. A hűtlen kezelés miatt eredetileg a hajdúböszörményi rendőrkapitányságon indult nyomozást elfogultság miatt november elején helyezték át a XIII. kerületbe.
A konstrukció lényegét, a források eredetét és az önkormányzatok által befizetett összegek hollétét firtató kérdéseinkkel megkerestük a kft-t is, Krupa Mariann ügyvezető azonban nem felelt ezekre. Megbeszélt időpontokban nem vette fel a telefont, amikor pedig mégis sikerült elérni, akkor elzárkózott mindenféle magyarázattól és nyilatkozattól és perrel fenyegetett arra az esetre, ha bármit is írunk a meg nem érkező támogatásokról. Ezután a kft jogi képviselőjéhez, Zakar Máriához fordultunk, ő azonban a kft ügyvezetőjéhez hasonlóan azt mondta: nem tud és nem is akar válaszolni kérdéseinkre. Krupát vagy a cég más munkatársait megpróbáltuk elérni a cég budapesti székhelyén is, de szerdán délelőtt senkit nem találtunk a panelházba bejelentett székhelyen.
A kft ügyleteiben visszatérően közvetítő szerepet vállaló Nemcsók János szintén elzárkózott a nyilatkozattól. A RoBa-val és vezetőivel való kapcsolatát, a cég alkalmasságát, illetve korábbi árnyékolástechnikai profilját firtató kérdésünkre csak annyit mondott: uniós igazolással rendelkező pályázatírókról van szó, akiknek szakértelmében nem kételkedett. | Milliárdokat ígért, mesékkel állt elő az önkormányzatokat beetető cég | Többmilliárdos, önrész nélküli, vissza nem térítendő támogatás ígéretével keresett meg több tucat vidéki önkormányzatot évekkel ezelőtt egy budapesti székhelyű kft. Az állítólagos milliárdokhoz a cég által írt pályázaton vezetett az út, amelyért pár milliót kért a kft. A beszedett milliókért azonban egy fillér pályázati pénzt sem láttak a települések. A hiszékeny polgármestereknek még budapesti találkozót is szerveztek, de az ígéretekkel szemben a pénz nem érkezett meg ide sem. Az ügyben nyomoz a rendőrség, de a kft zavartalanul működik, a tevékenységét firtató kérdésekre pedig nem válaszol. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/11/roba-millenium-evek-alatt-sem-erkeztek-meg-az-onkormanyzatoknak-igert | 2010-12-01 12:15:27 | true | null | null | Origo |
Információink szerint Lázár Jánost egy-egy stábtagja kísérte el azokon az utakon, amelyeken kirívóan magas szállásköltségek keletkeztek. Egyikük már legalább tíz éve segíti az államtitkár munkáját, a másik pedig a Fidesz külügyi titkára volt, és feltehetően közös vadászaton is részt vett már Lázárral.
Kiderült, kik kísérték Lázár Jánost azon a három utazáson, amelyeken közel kétmillió forintba került a szállás. Egy, a kiküldetések részleteit ismerő névtelenséget kérő forrás szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt tolmácsolás céljából kísérte el egy-egy munkatársa. Egyikük Sonkodi Balázs, aki egy korábbi kimutatás szerint a Miniszterelnökségen dolgozik politikai tanácsadóként, a másik pedig Perényi Zsigmond, aki a Lázár János által felügyelt Magyar Holokauszt 2014 - Emlékbizottság titkáraként dolgozik.
A forrás azt nem közölte, hogy a három utazás közül melyiken vett részt Sonkodi és melyiken Perényi. Mindketten tolmácsolással segítették Lázár Jánost, aki a parlament oldalán található adatok szerint angolul "társalgási szinten", németül pedig középfokon beszél. Megkerestük a Miniszterelnökséget az információval kapcsolatban, illetve a két kísérőnek az elérhetőségéért, de egyelőre nem kaptunk választ.
Kedden született elsőfokú részítélet abban a perben, amelyet az Origo munkatársa indított a Miniszterelnökséggel szemben az utazások részleteinek megismeréséért a Transparency International nevű antikorrupciós szervezet segítségével. A hivatal még tavaly év végén adott ki kérésünkre egy összesítést vezetőinek 2012-es és 2013-as külföldi utazásairól, és ebben feltűnő volt, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kiküldetéseinél több esetben is jóval nagyobb összeg szerepelt, mint más hivatali vezetők utazásainál.
Egy 2012 november végi háromnapos (tehát vélhetően csak két éjszakát jelentő) angliai utazáson 920 ezer forint volt a szállásköltség, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. Ehhez hasonló nagyságú szállásköltségek még csak megközelítőleg sem szerepeltek más hivatali vezetőknél, pedig többen közülük Lázárral azonos tisztséget viseltek.
A Miniszterelnökség korábban csak annyit árult el a költségekről, hogy azok nem egyedül Lázár János szállását fedezték, azt azonban nem, hogy hány másik ember osztozott a költségeken. A Fővárosi Törvényszéken zajló per keddi tárgyalásán a Miniszterelnökség jogi képviselője ugyanakkor elárulta, hogy mindhárom kiküldetésen kétfős delegációk vettek részt, tehát a több mint 1,97 millió forintos költségen ketten osztoztak.
Az egyik kísérő, Sonkodi Balázs politikai tanácsadóként szerepel egy olyan táblázatban, amelyet a Miniszterelnökség 2012-ben adott ki a személyi állományáról. Sonkodi 2012 nyarán került a Miniszterelnökséghez, nem sokkal az után, hogy Lázár átvette a hivatal irányítását. Sonkodi már akkor is Lázár környezetéhez tartozott, amikor a politikus Hódmezővásárhely polgármestere volt. Lázár egy 2004-es interjúban úgy emlegette őt mint egészségügyi szakmai tanácsadóját. Sonkodi jelenleg tagja a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának is.
Perényi Zsigmond korábban a Fidesz külügyi titkára volt. Ebben a minőségében utazott például 2012 júniusában a párt delegációjának tagjaként Kínába. Lázár Jánossal összefüggésben eddig egy alkalommal merült fel a neve. A Cink.hu számolt be idén januárban egy olyan vadászatról, amelyen Lázár János is részt vett. A beszámoló egy azóta eltávolított Facebook-galérián alapult, amelyet a vadászat egy másik résztvevője tett közzé, és a képaláírások szerint a vadászok között volt egy Perényi Zsigmond nevű férfi is (akit az újoncoknak kijáró módon el is fenekeltek egy bottal a vadászat végén).
A Miniszterelnökség az Origo munkatársának kérdéseit az ügy kezdete óta azzal hárította el, hogy Lázár János a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalt felügyelő államtitkárként vett részt az utazásokon. A Lázár utazásait ismerő forrás szerint más hasonló kiküldetéseken előfordult, hogy az államtitkárt titkosszolgálati tiszt kísérte, de a per tárgyát képező három utazáson Sonkodi, illetve Perényi vett részt.
A Miniszterelnökség elleni perben a bíró a keddi tárgyaláson részítéletet is hozott. Kimondta, hogy a svájci és az olaszországi utazások esetében a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a kiküldetései során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. Ez a döntés első fokon született meg, így nem jogerős, a Miniszterelnökség dönthet úgy, hogy fellebbez. Az angliai út ügyében a per még folytatódik, mert arról a kiküldetésről létezik egy minősített irat, amelynek megismerhetőségéről később születik döntés.
Lázár János a keddi tárgyalásról szóló cikk megjelenése után bejelentette, lemond a neki járó utazási költségtérítésről. Közölte azt is, hogy a három utazáson keletkezett közel kétmilliós hotelszámlát befizeti a költségvetésnek, ami a Kormányszóvivő tájékoztatása szerint azóta meg is történt. Lázár azt is közölte, hogy készséggel áll a bíróságok rendelkezésére az utazási szokásaival kapcsolatban, de a Miniszterelnökség nem válaszolt az Origónak arra a kérdésére, hogy ez mikor és milyen formában fog megtörténni. “Nem áll módunkban tájékoztatást adni, tekintettel arra, hogy a bíróság előtt még folyamatban van a hivatkozott peres ügy” - írták pénteken. | Egy régi embere is kísérte Lázárt a költséges utakon | Információink szerint Lázár Jánost egy-egy stábtagja kísérte el azokon az utakon, amelyeken kirívóan magas szállásköltségek keletkeztek. Egyikük már legalább tíz éve segíti az államtitkár munkáját, a másik pedig a Fidesz külügyi titkára volt, és feltehetően közös vadászaton is részt vett már Lázárral. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140531-lazar-janos-kiseroi-az-utazasokon-sonkodi-balazs-es-perenyi-zsigmond.html | 2014-05-31 16:28:00 | true | null | null | Origo |
Orbán Viktor kedden a Parlamentben ismertette 29 pontból álló akciótervét, melynek 19. passzusa volt, hogy a közszférában bevezetik a bruttó 2 millió forintos fizetési plafont, valamint a végkielégítések kéthavi fizetés feletti részét “visszamenőleg is” 98 százalékos adóval sújtják.
Vámosi Nagy Szabolcs szerint teljességgel kizárt, hogy például az áprilisban törvényesen felvett pénzek nagy részét bárkivel is visszafizettessék, mert az egyértelműen alkotmányellenes lépés lenne. Az Ernst & Young adószakértője azonban azt mondja: a kétmilliós fizetési plafon bevezetése megoldható alkotmánymódosítással, melyet Orbán Viktor is kilátásba helyezett.
A visszamenőleges jogalkotás tilalma
Vadász Iván adószakértő az fn.hu-nak elmondta, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát az Alkotmánybíróság már 1990-ben kinyilatkoztatta. A kivételek a kedvezményes változások. Tehát adócsökkentés lehetséges visszamenőleg, növelés viszont nem.
A jogi szakértő szerint a jogbiztonság alapkövetelménye, hogy az évek óta tartó munkaviszonyban beálló változásokat nem lehet törvényi erővel visszamenőleg is érvényesíteni. Más kérdés, hogy a megváltozott szabályok hatályba lépését követően az elbocsátásnál már az új intézkedések legyenek érvényben.
Azt azonban Vadász Iván is elképzelhetőnek tartja, hogy a hatályba lépést követően született munkaszerződésekre már azonnal érvényesek legyenek a kormányfő által tegnap említett kivetések.
A végkielégítések 98 százalékos megadóztatásával kapcsolatban az adószakértő hozzáfűzte, ennek csak akkor van jogalapja, ha a törvény hatálybalépésekor még szó sem volt elbocsátásról. A hatálybalépést követően persze az állam immár törvényesen, kéthavi felmondási idővel, indoklás nélkül elküldhet, és a végkielégítés ebben az esetben már az új viszonyok között történik meg. Vadász Iván felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatban lévő elbocsátási ügyekre csak a korábbi szabályok vonatkoztathatóak.
Drasztikusa fizetéscsökkenés
A bruttó kétmillió forintos plafon bevezetése viszont jogilag is megoldható a szakértők szerint. Az állami cégvezérek közül legalább harmincan számolhatnak azzal, hogy fizetésük sokszor a felére, egyes esetekben a negyedére is csökkenhet. Klados Gusztáv, a 4-es metró vezető projektmenedzsere, Simor András, az MNB elnöke, valamint Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök fizetése fog a legdrasztikusabban csökkenni. Simor jelenleg 8 millió 340 ezer forintot keres, Karvalits Ferenc fizetése 6 millió 672 ezerről, Király Júliáé 5 millió 838 ezer forintról csökken majd kétmillióra.
Az Orbán Viktor által javasolt fizetéscsökkentésre az adószakértő úgy reagált, hiába van több évre érvényes szerződése az adott állami szerv vezetőjének, ezt törvényi erővel felülírhatja a kormány. Az Alkotmánybíróság 1990-ben hozott döntése alapján a szerződő felek valamelyikének nyomós érdeke indokolhatja a fizetési viszonyok megváltoztatását. Magát a munkaszerződést azonban utólag jogszabály nem módosíthatja.
Nem lesz több álomfizetés az állami szektorban
Több szakértő is egyet nem értésének adott hangot az állami szektorban alkalmazott fizetési plafon bevezetésével kapcsolatban. Reményik Kálmán úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a bevezetett fizetési limit még inkább eltéríti a jól teljesítő, tehetséges vezetőket, akik inkább a vállalkozói piacon próbálnak majd boldogulni. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a közszférában már ma is jóval alacsonyabbak a bérek, mint a versenyszektorban.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. igazgatója ugyanakkor nem tart ettől. Úgy véli, két különböző munkahelyzetről van szó. Míg a magánszférában elsődleges szempont a teljesítmény, addig az állami cégeknél a lojalitás a legfontosabb. Ő sem tartja jó megoldásnak a korlátozást, de hozzátette, el kell ismerni, hogy a közvélemény számára irritáló lehet, ha kiemelkedő jövedelemhez jutnak egyesek, miközben jelentős adófizetői támogatást kap a vállalatuk. | Alkotmányt sérthet Orbán | Szakértők szerint nem biztos, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját Orbán Viktornak az a törekvése, amely visszamenőleg is jelentős adóteherrel sújtaná a közszolgák végkielégítését. Az állami vezetők fizetésének drasztikus csökkentése ugyanakkor járható út. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/06/09/alkotmanyt_serthet_orban/ | 2010-06-09 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
"Tisztelettel kérem a Tisztelt Házat, a Házban helyet foglaló frakciókat és az őket a választásokon sorompóba állító pártokat, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének elve jegyében még ebben az évben a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét 15 százalékkal csökkentsük" - első gazdasági akcióterve huszonegyedik intézkedéseként jelentette be június elején Orbán Viktor miniszterelnök a párttámogatások megnyirbálását. A 2010-es költségvetési törvényt módosító javaslatot július közepén 346 igen szavazattal, az LMP 15 képviselőjének elutasításával és egy MSZP-s tartózkodással fogadta el a parlament. Az idei költségvetés 2 milliárd 548 millió forintos párttámogatási keretéből a döntés összesen 223 millió forintot csípett le: a Fidesznek 92,3, az MSZP-nek 45,6 a Jobbiknak 39,2, az LMP-nek 21,8 a KDNP-nek pedig 20,4 millió forinttal jutott kevesebb a második félévre az eredetileg tervezett összegnél.
A miniszterelnöki szándékot erősítendő, a szavazás után külön sajtótájékoztatót tartott a módosító indítványt jegyző Harrach Péter, amelyen a KDNP frakcióvezetője a gazdasági helyzet kézenfekvő velejárójának nevezte, hogy a "politikai elit magán kezdje a spórolást". A politikus részletes példákat hozott, hogy a csökkentés miatt saját pártjának hogyan kell majd "összehúznia a nadrágszíjat", de hozzátette, hogy "egy felelősen gondolkodó párt természetesnek tartja a közös tehervállalást".
Harrach megfogalmazása hosszabb távú önmérsékletet vetített előre, és ezt erősítette az is, hogy Orbán Viktor a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy "még ebben az évben" (vagyis 2010-től kezdve, tartósan) faragják le a támogatási keretet. Egy, a jövő évi költségvetéshez utolsó pillanatban benyújtott és kedden megszavazott módosítás azonban érvénytelenítette a csökkentést és visszaépíti a párttámogatásokba a júliusban elvett 15 százaléknyi, 223 milliós különbözetet 2011-től.
Készültek a takarékosság végére
A módosító indítványt hivatalosan a parlament költségvetési bizottsága nyújtotta be hétfőn, egy nappal azelőtt, hogy az országgyűlés szavazott volna a jövő évi büdzsé fő számairól és az ahhoz kapcsolódó módosítókról. Az [origo] információi szerint mindez annak ellenére történt az utolsó pillanatban, hogy az öt parlamenti frakció vezetése informálisan már hetekkel korábban megegyezett egymással a támogatás visszaállításáról.
A frakcióvezetői szintű egyeztetésen egy magas beosztású kormánypárti forrásunk szerint "teljes konszenzus" alakult ki a kérdésben. A Fidesz, a KDNP-n és az MSZP költségvetési bizottságba delegált tagjait pártjukból tájékoztatták is minderről az indítványról tartott hétfői bizottsági szavazás előtt. Az LMP és a Jobbik vezetése az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti forrás szerint nem avatta be képviselőit, sőt, a párt még saját bizottsági elnökét, a módosítást hivatalból jegyző Nyikos Lászlót sem tájékoztatta.
Nyikos az [origo]-nak azt mondta: a testület elnökeként csak formai szerepe volt a folyamatban: annyi, hogy a bizottsági módosítókat, a házszabály szerint a testület elnöke nyújtja be. A konkrét indítványt ugyanakkor a saját neve felett kipontozott részen nem is ő, hanem Hargitai János, a bizottság KDNP-s alelnöke látta el kézjegyével. A javaslatról a jobbikos politikus állítása szerint csak annyit tudott, hogy házszabálytól eltérő benyújtásáról a házbizottság hétfőn ötpárti konszenzussal állapodott meg. A módosításról - feltehetően emiatt is - vita nem, csak szavazás volt az ülésen, amit a kérdéses pillanatban ráadásul nem is ő, hanem az alelnök vezetett. Nyikos szavaiból az is kiderült: nemcsak meglepte az előterjesztés, de nem is ért vele egyet, és a támogatás módosításáról megkérdezése nélkül döntött a Jobbik vezetése.
"Mosolyogtak a bajszuk alatt"
"Politikai alkut hajtottunk végre" - mondta a történtekről az [origo]-nak a bizottság egyik kormánypárti képviselője, akit állítása szerint meglepett a kezdeményezés. "Mikor először hallottam róla, nem is értettem, hiszen nincs fél éve, hogy a gazdasági akcióterv részeként bevállaltuk a csökkentést" - magyarázta, azonban azt is hozzátette: már akkor, amikor múlt héten értesült a dologról, úgy tájékoztatták, hogy a visszaemelésről a frakciók teljes egyetértésben döntöttek.
A politikus, a bizottsági szavazás után, állítása szerint viccelődött is a testület MSZP-s képviselőivel, hogy a javaslattal "hozzásegítették a pártot a túléléshez", a poénra pedig, mint mondta, nem is vágtak vissza, csak "mosolyogtak a bajszuk alatt" az érintettek. Az LMP egyetlen bizottságbeli képviselőjének értetlenkedésére, forrásunk állítása szerint maga magyarázta el, hogy a frakciók "titkos" megállapodása áll a háttérben. A bizottság által jegyzett indítványt a testület bármiféle bevonása nélkül a gazdasági tárca szakértői készítették - tette hozzá a kormánypárti politikus, "Nekünk csak annyi közünk volt hozzá, hogy villámgyorsan megszavaztuk és benyújtottuk" - mondta.
A költségvetési támogatás visszaállítását a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte
Szerettük volna mindezekkel szembesíteni az öt parlamenti frakció vezetőjét, de a KDNP, az LMP és az MSZP frakcióvezetője is cáfolta, hogy összpárti paktum állna a javaslat hátterében.
"A demokrácia feltétele"
"A költségvetés helyzete most már megengedi, hogy ne kelljen visszafogni a működésünket" - magyarázta az [origo]-nak a nyári, támogatáscsökkentő indítványt jegyző Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a különadó, a bankadó és a kormány egyéb gazdasági intézkedése e téren is nagyobb mozgásteret teremtett. A visszaemelést, azért sem tartja arcátlanságnak, mert a "demokrácia feltétele a pártok működőképessége", a csökkentett összegekből meglátása szerint pedig mindez nehézkesebben valósulna meg. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnöki bejelentés tudomása szerint milyen időtartamra szólt, Harrach Péter azt mondta: arról nem esett szó akkoriban, de a büdzséhez benyújtott indítvány eleve csak a 2010-es csökkentés alapját teremtette meg.
"A demokrácia pénzbe kerül, és ezt el kell tudni magyarázni a polgároknak" - érvelt Orbán Viktor felvetését ellenezve júniusban Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A politikus az [origo]-nak most azt mondta: a pártfinanszírozási reform nélkül, már akkor is képmutatónak tartották az intézkedést (érdemi megtakarítást szerintük ráadásul nem is hozó), ezért most "szívfájdalom nélkül" igent tudtak mondani az érvénytelenítésére. (A keddi parlamenti szavazáson nyolc LMP-s képviselő végül is tartózkodott, de a frakcióvezető tájékoztatása szerint ők tévedésből nem szavaztak igennel). Az LMP frakcióvezetője azt nem tudta felidézni, hogy mikor és milyen körülmények között született minderről megállapodás, "1-2 héttel ezelőtt informálisan esett róla szó"- mondta, de hogy hol és milyen körben, arra nem emlékezett.
A Jobbik és a Fidesz frakcióvezetőjét nem értük el. Az indítvány házszabálytól eltérő tárgyalását hétfőn a házbizottságban kezdeményező Lázár János, a testületben Harrach Péter érveléséhez hasonlóan azzal indokolta a nyáron csökkentett összeg visszaépítését, hogy a jövő évi költségvetés mindezt lehetővé teszi, az Indexnek pedig úgy nyilatkozott, hogy a nyár eleji csökkentés egyszeri zárolás volt, a támogatási szint visszaállítására pedig azért volt szükség, mert "a pártfinanszírozás rendbetételének első lépése az átlátható állami finanszírozás".
A Fidesz-frakció hétfői ülésén, információink szerint már azelőtt tényként, a támogatott költségvetési módosítók között sorolta fel a frakcióvezető a visszaemelést, hogy a házbizottság döntött volna a házszabálytól eltérő tárgyalásáról. | Együtt döntöttek a pártok a takarékosság végéről | A kormányfő kezdeményezésére júniusban 15 százalékkal csökkentették a pártok állami támogatását, egy a költségvetéshez az utolsó pillantaban benyújtott módosító indítvány azonban visszaállítja ez eredeti állapotot. Az [origo] információi szerint a döntésben mind az öt párt benne volt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/12/osszparti-konszenzussal-dontottek-a-parttamogatasok-visszaallitasarol | 2010-12-08 22:00:00 | true | null | null | Origo |
Átadák hétfőn a Komárom-Esztergom vármegyei Szent Borbála Kórház 17 milliárd forintból megvalósuló új pavilonját. A 14 ezer négyzetméteres, háromszintes épület a Modern városok program keretében, a CÉH Zrt. tervei alapján épült meg.
A CÉH Zrt. 2017-ben készítette el a tatabányai Szent Borbála Kórház részére a meglévő "H" épület részleges felújításának, valamint az újonnan építendő "U" épület jóváhagyási tervdokumentációját.
2021 elején a Strabag Építőipari Zrt. nyerte el a kórház új épületszárnyának tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot, a CÉH Zrt. tervezői pedig felkérésnek eleget téve készítették el az engedélyezési és kiviteli terveket.
Az U-pavilon egy 14 ezer négyzetméteres, háromszintes épület, mely két szárnyból áll és egy zárt összekötő híddal kapcsolódik a vármegyei kórház többi épületéhez. Ide költözött a korábban külön telephelyen működő, a járóbetegek számára is elérhető gyógyfürdő, a Gőzfürdő nevű egység, a földszinten pedig gyógytorna centrum jött létre. Az első emeleten helyezték el a kardiológiai és a mozgásszervi rehabilitáció osztályait.
A második emeleten található a tüdőgyógyászat, mellette az onkológiai központ működik. A harmadik emeleten a nefrológai osztályt és a hozzá tartozó járóbeteg rendelést helyezték el, az emelet másik szárnyában a hematológai osztály és szakrendelő található. Az új épületben összesen 184 kórházi férőhely van, minden betegszobát klímával és saját fürdőszobával szereltek fel. | Átadták a tatabányai kórház új pavilonját | Átadák hétfőn a Komárom-Esztergom vármegyei Szent Borbála Kórház 17 milliárd forintból megvalósuló új pavilonját. A 14 ezer négyzetméteres, háromszintes épület a Modern városok program keretében, a CÉH Zrt. tervei alapján épült meg. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/atadtak-a-tatabanyai-korhaz-uj-pavilonjat | null | true | null | null | építészfórum |
Céginformációs dokumentumok és földhivatali iratok bizonyítják, hogy a kormányzathoz közel álló csoporthoz került az áron alul értékesített belvárosi irodaház. Mint ismert, a múlt héten kelt el 3,87 milliárd forintért az a kilencemeletes ingatlan, ami a Four Seasons luxusszálloda mögött található a fővárosban, a Lánchíd tőszomszédságában. Az épületet a magyar állam elektronikus árverés útján verte dobra, a gyanús licitet a 444.hu fedezte fel. Az irodaház a jelenlegi négyzetméterárak szerint a legóvatosabb becslések szerint is a dupláját éri, mint amennyiért elkelt, de egyes vélemények szerint kilencmilliárd forintot is érhet. Korábban lapunk hívta fel a figyelmet arra, hogy az alacsony kikiáltási ár mellett az is gyanús volt, hogy az épület ad otthont az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek. A vevő azonban addig nem kezdhet semmit az épülettel, ameddig a vagyonkezelő nem talál új helyet az irodaházban dolgozó gyógyszerészeti intézménynek. A győztesnek vállalnia kell, hogy az intézet határozatlan ideig ingyen használhatja az épületet, ami nem túl vevőcsalogató, hiszen nem tudni, hogy a beköltözés napok, hetek, hónapok vagy hosszú évek kérdése.
A fentiek alapján az sejthető, hogy olyanok vettek részt az aukción, akik tisztában lehetnek a vagyonkezelő, vagyis az állam szándékaival. Erre utal, hogy az ingatlant megvásárló, azaz a liciten győzedelmeskedő Rózsa Judit több szálon is kötődik az elmúlt időszakban kormányzati korrupciós ügyek körül feltűnő figurákkal. Azt nem tudni, hogy Rózsa Juditnak honnan volt közel négymilliárd forintja az iroda megvásárlására, azt azonban igen, hogy játékboltja van Budán. Az üzletet a Minipolis Bt. viszi, ennek tulajdonosa Rózsa Judit és Kovács Zoltán. Utóbbi szülei a földhivatali adatok szerint 2012-ig tulajdonosai voltak egy II. kerületi ingatlannak a Trombitás út 28. szám I/1. alatt. Ugyanez a cím van megadva a Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel és Habony Árpáddal, a kormányfő informális tanácsadójával kapcsolatba hozható izraeli–grúz üzletember, Michaeli Shabtai egyik céges érdekeltségéhez is 2000 óta. Az üzletember a European Properties Kft. tagja, és ebben a cégben a Trombitás út 28. szám I/1.-et adta meg címeként.
Michaeli Shabtai a letelepedésikötvény-üzletben is aktív, barátjával, Michael Gagel üzletemberrel közösen segítik az orosz nyelvterületre specializált liechtensteini cég, a VolDan Investments Ltd. működését. (Gagel és Shabtai emiatt be is perelte a Heti Választ, mondván: nekik semmi közük sincs a kötvényüzlethez. A bíróság azonban kimondta: a VolDan a Gagel–Michaeli-kör infrastruktúráját és embereit használja, valós, megalapozott tényállítás, mert nyilvánosan hozzáférhető, részben cégnyilvántartási, illetve ingatlan-nyilvántartási adatokkal alátámasztható.) A letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos törvénymódosítást pedig Rogán Antal nyújtotta be az Országgyűlésnek. | Összeér az ingatlanügy a kötvényüzlettel | Habony- és Rogán-közeli üzleti érdekeltségbe került az áron alul eladott belvárosi irodaház. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/01/osszeer-az-ingatlanugy-a-kotvenyuzlettel | 2017-01-28 16:12:29 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Amikor olyan multimilliárdos tulajdonosok jelennek meg az amerikai sajtópiacon- igazából hobbiból -, akiknek a bevételei egészen más iparágakból származnak, inkább az a csoda, hogy eddig ez nem okozott ilyen típusú konfliktust - mondta a Hírklikknek Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője felidézte, a médiamogul a saját pénzét fekteti be, ezért nehéz megmagyarázni, hogy miért ne helyezné előtérbe a saját érdekét. Ezért a történetben semmi meglepőt nem talál, de a helyzetet azért tartja szomorúnak, mert Amerikában a sajtószabadság mindig kitüntetett helyet foglalt el, most azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági érdekek mindenhol a világon felülírják az ilyen szép eszméket. Egy ilyen újság, mint a Washington Post - de beszélhetünk más vezető médiatermékről is - nem önmagában működik, hanem egy vállalatcsoport részeként és nem veszélyeztetheti annak többi tagját, ez a nyers üzleti logika - mutatott rá a háttérre az elemző.
Ami furcsa, az a helyzet váratlansága. Nem volt semmilyen megállapodás a két fél között, nem volt egyértelmű, hogy a tulajdonos meddig avatkozhat be a szerkesztőség munkájába, mire van joga és mire nincs. Most mindenki értetlenül figyeli, ez hogyan történhetett meg. Szakértők szerint a szerkesztőségnek előre kellett volna kikövetelni és rögzíteni, hogy a tulajdonos meddig mehet el, üzleti érdekei mentén meddig nyúlhat át a szakma feje fölött.
A probléma az, hogy a mostani eset precedenst teremthet. Azzal, hogy a tulajdonosok belenyúltak a szerkesztőség függetlenségébe, egy lehetséges jövőbeni működés mechanizmusát vetítik előre. Olyan működését, amelyben a politikai és üzleti érdek felülírja a szólás- és sajtószabadságot. Polyák szerint szükségszerűen ez lesz a trend, mert egyre inkább multimilliárdosok lesznek az amerikai sajtópiac befektetői. Másnak nem lesz pénze arra, hogy hobbiból fenntartson egy sajtóterméket, Amerikában is óriási bajban van a minőségi újságírás finanszírozása. Ennek viszont az lesz az ára, hogy a tulajdonos igyekszik megakadályozni az újságírói függetlenséget. Sőt, most Bezos és a többi érintett azt is megtanulta, hogy ilyen döntésnek nincs olyan nagy visszhangja, tehát még erőteljesebb és kritikusabb beavatkozások várhatók.
A lap állásfoglalása egyébként nagy valószínűséggel nem sok szavazót győzött volna meg. A republikánus elnökjelölt támogatói kevéssé iskolázott, nem nagyvárosi választópolgárok, akik aligha olvassák a Washington Postot, az egésznek tehát nem az olvasók szempontjából van jelentősége, hanem az újságírói szerepfelfogás miatt - tette hozzá Polyák Gábor. Az viszont bizonyos, hogy Bezos lépésével sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az egész ügy, mintha nyíltan kiállnak Harris mellett. Bezos vélhetően előremenekült arra az esetre, ha jön Trump, de ő sem tudta megtippelni, hogy mi lehet a legjobb magatartás. Ezért azt választotta, ami a leginkább konfliktuskerülő, és ez fontosabb volt neki, mint a sajtószabadság.
Ha a demokrácia van veszélyben, és nem csak az a kérdés, hogy melyik párt fog nyerni a választáson, hanem az, hogy milyen rendszerben fogunk élni, akkor nem lehet eljátszani a semleges, a háttérben csendben maradó szereplőt. Még hangosabban ki kell állni, ki kell mondani, hogy aki Donald Trump mellett szavaz, az a demokrácia elpusztítására szavaz - emelte ki a médiajogász. Az amerikai újságíró sokkal markánsabban kiáll a demokrácia értékei mellett és ki meri mondani, hogy van egy szereplő a politikai piacon, aki tönkreteszi mindazt, ami lehetővé teszi a független média működését. | Az üzlet megöli az amerikai sajtószabadságot | A vezető amerikai lap, a Washington Post milliárdos tulajdonosa megakadályozta, hogy a szerkesztőség beálljon a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris mögé. Jeff Bezos több évtizedes hagyománnyal szakított, hiszen a lap a '70-es évek óta támogatta a demokrata jelöltet. Bezos nem sokkal a választás előtt jelentette be: az idén nem tesznek közzé szerkesztőségi állásfoglalást arról, kit támogatnak az elnökválasztáson. A döntés után az olvasók tömegesen mondták le előfizetésüket, és vezető munkatársak távoztak. Bezos visszautasította, hogy üzleti érdekei állnának a lépés mögött, sőt – mint mondta – épp az elfogultságot akarta elkerülni. Polyák Gábor médiajogász szerint a lépés váratlan volt, de nem meglepő. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-uzlet-megoli-az-amerikai-sajtoszabadsagot/439355 | null | true | null | null | Hírklikk |
A házkutatásokat információink szerint a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. (ZV) fb-elnökének, Kemecsei Árpádnak az irodájában kezdték, majd a férfi mogyoródi lakásán folytatták. A hvg.hu úgy tudja, hogy az fb-elnökön kívül Komlódi Gábornál, a volt frakcióvezetőnél is nyomoztak.
Kemecsei Árpád nem cáfolta a hvg.hu értesüléseit, de az ügyben nem kívánt nyilatkozni. Szabó Ferenc főügyész-helyettes a hvg.hu-nak csak annyit árult el, hogy több személy lakásán hajtottak végre házkutatást a fővárosban. Komlódi Gáborral egyelőre nem tudtuk felvenni a kapcsolatot.
A hvg.hu korábban beszámolt arról, hogy Kemecsei Árpád és Komlódi Gábor ajánlást kért a XIV. kerület két országgyűlési képviselőjétől, Csiha Judittól és Baráth Etelétől. A Táncsics Mihály Alapítvány, az MSZP pártalapítványa fél-fél millió forintos pályázati támogatásához kértek segítséget az Y-Generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért egyesületek számára. A pénzzel viszont nem tudtak elszámolni. Ezt a két szervezetet is vizsgálják a Zuschlag János és hét társa ellen különösen nagy értékre elkövetett csalás ügyében. | Itthon: Zuschlag-ügy: házkutatások Zuglóban | Házkutatást tartottak több zuglói szocialista városatyánál a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársai, a Zuschlag-ügyhöz kapcsolódóan. A hvg.hu értesülései szerint köztük van Kemecsei Árpád, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő-bizottságának (fb) elnöke, valamint Komlódi Gábor, a XIV. kerületi MSZP volt frakcióvezetője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20071107_zuschlag_csalas_nyomozas_zuglo | 2007-11-07 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Október közepénjelentette beOrbán Viktor, hogy a magyar gazdaságot érintő, akkor még csak általánosságban megfogalmazott, azótaa Magyar Közlönyben is megjelentkormánybeavatkozások részeként új programot vezetnek be a kisvállalkozói szektor megerősítésére.
A Magyarország első nyugati értelemben vett menedzseréről, Demján Sándorról elnevezett programról első körben annyit lehetett tudni, hogy tőkét és kedvezményes hiteleket juttatna a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), és a célja az, hogy "a hazai kkv-k méretemegduplázódjon", ezáltal hozzájárulvaa kormány által kitűzött 3-6 százalékos GDP-növekedéshez. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, milyen állapotban van a hazai kkv-szektor, mik a kis- és középvállalatok legfőbb problémái, és jó helyen tapogatózik-e a kormány az intézkedésekkel - legalábbis az alapján, amit eddig tudni lehet róluk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2019-ben már napirendre tűzte a kkv-k helyzetét,A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030címmel futóstratégiai dokumentumfelülvizsgálata 2024-ben zárult le. Az NGM év elejiközleményeszerint a stratégia "egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését". A stratégia öt pillérbe csoportosította a beavatkozásokat:
technológiaváltás, digitalizáció;
vállalkozóbarát adózás, adminisztráció csökkentése;
megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása;
kiemelt ágazatok fejlesztése, innovációs potenciál kiaknázása; illetve
a vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, generációváltás.
A frissen meghirdetett Demján Sándor Program tulajdonképpen ennek a stratégiának a gyakorlati megvalósítása szeretne lenni. Mindezekkel párhuzamosan a kormány az NGM-et is átalakítja: nemrég egy új, kkv-kért felelős államtitkárságot hoztak létre, ennek vezetője az NGM alá tartozó Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségtől érkező Szabados Richárd. Szabados szeptember közepéna Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, a most elfogadott stratégiával és az őszi programtervekkel a kormány azt akarja elérni, hogy a gazdasági növekedés minél nagyobb részét állítsák elő a kkv-k, amihez koordinált és koncentrált fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.
Magáról a Demján Sándor Programról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 16-i kormányinfónbeszélt először bővebben, az első részletek innen és Nagy Mártonmásnapi előadásábólderültek ki:
tőkefinanszírozási programmal segítenék az új beruházásokat és fejlesztéseket;
beruházásélénkítő támogatási program indul a kkv-knak;
támogatásokkal segítik a cégek digitalizációját;
a Széchenyi-kártyaprogram beruházás típusú hiteltermékeinél 3,5 százalék lesz az éves kamat;
újraindítják az Eximbank exportösztönző programját;
kifektetési program jön az Eximbank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében;
felgyorsítják a kkv-kat érintő uniós támogatási programok kifizetését;
egyszerűsítik a kkv-k adminisztrációját, például a legkisebb vállalatok mentesülnek a kötelező könyvvizsgálat alól.
A kormány által közölt legfőbb cél tehát a kkv-k méretének megduplázása lenne, de az, hogy ez pontosan mit jelent, azaz melyik pénzügyi mutató alapján szeretnék elérni a növekedést, arról a kormány egyelőre nem beszélt. Kérdéseinkkel kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár elmúlt hetekben adott interjúiból és szerepléseiből azért kiderül egy-egy részlet a programról és a célokról.
Az államtitkára Budapest Economic Forumon október közepénpéldául arról beszélt, duplázni kell a kkv-k exportrészesedését, a legalább 3 százalékos GDP-növekedés eléréséhez pedig 6 százalékos hitelállomány-növekedésre lenne szükség a kkv-knál. Szabados itt elmondta azt is, hogy a Demján Sándor Program nyolc pontja közül négy olyan van, aminek már egy év múlva is eredménye lehet: a hitelezettség növekedése, az adminisztráció csökkentése, a digitális ellátottság erősödése és az eszközberuházások indulása.
Szabados későbbaz InfoRádió Aréna című műsorábanarról beszélt, hogy az új program kiindulási pontja az, hogy a kkv-k jellemzően óvatosan optimisták, az új programmal ebből az óvatosságból akarják őket kihozni. Az államtitkár szerint az adatok arra utalnak, hogy a likviditásukkal nincs probléma, de a cégek inkább kivárnak, az elmúlt évek sokkjai után nem mernek befektetni, szintet lépni. Mellette
sokuknak vannak téves elképzelései arról, hogy mivel járna egy hitelfelvétel - Szabados szerint sokkal többen hitelképesek, mint ahányan gondolják magukról.
"Az, hogy a cégek alulfinanszírozottak, egy tény. Ez persze nem jelenti, hogy azt szeretnénk, hogy olyan cégek is vegyenek fel hitelt, amelyek nem alkalmasak erre. Azt szeretnénk, hogy aki alkalmas, az legalább fontolja meg." Szabados a műsorban arról is beszélt, hogy a Széchenyi-kártyaprogramot érintő kamatmódosítás lesz az első meghirdetett programpont, ez már novemberben elstartol, a maradék hetet a következő négy hónapban szeretnék elindítani. Megemlítette azt is, hogy egyes elemekre nemzeti konzultációkban is rákérdeznek majd, de konkrétumokat erről nem mondott.
A szektor összetétele az elmúlt évek gazdasági nehézségeivel párhuzamosan (koronavírus-járvány, elszálló energiaárak, rekordinfláció) átalakult. A KSH adatai alapján a kkv-k száma még 2020-ban, a Covid-járvány első évében is nőtt, 2021-ről 2022-re ugyanakkor 5,5 százalékkal csökkent. A legrosszabbul a legkisebbek jártak: a mikrovállalkozások (azaz a tíznél kevesebb embert foglalkoztató, legfeljebb 2 millió euró éves árbevételű cégek) száma jelentősen csökkent, többen lettek viszont a kis- (10-49 főt foglalkoztató és legfeljebb 10 millió euró árbevételű cégek) és középvállalkozások (50-249 főt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió euró árbevételű cégek). Azaz a csökkenés tulajdonképpen arra utal, hogy tisztult a piac, amihez a nehéz gazdasági környezet mellett hozzájárult a kata megszüntetése is.
A tisztulás ellenére azonban a hazai kkv-szektornak jó néhány gyenge pontja maradt, ezekről az NGM már említett kkv-stratégiájánakösszefoglalójais részletesen ír. Az egyik probléma valóban a Szabados által is említett alulfinanszírozottság, a magyar kkv-k a külső forrás igénybevételében elmaradnak az EU többi országához képest. A kkv-k által felvett hitel évek óta a GDP 10-15 százalékát teszi ki, az uniós országokban ez az arány 10-20 százalékponttal magasabb, mint a V4-ek adata.
A kormány elsősorban azért akar most ráfeküdni a kkv-kra, mert ahhoz képest, hogy mekkora a szektor mérete (a magyar cégek 99,9 százaléka idetartozik, a foglalkoztatottság 72 százalékáért ez a szektor felel), bőven van hova felzárkózniuk a régióhoz és az EU-hoz képest. Azt például a kkv-stratégiát összegző kormányzati jelentés sem titkolja, hogy a hazai kkv-k termelékenysége 2022-ig javult, de továbbra is elmaradást mutat az EU-átlaghoz viszonyítva, ennek egyik oka pedig az NGM szerint az, hogy az innovációk csak kismértékben hasznosulnak a kkv-knál.
A szektor súlyát számításba véve muszáj lesz ledolgozni a hátrányokból, ha tényleg el akarjuk érni a 3-6 százalékos GDP-növekedést, amit a kormány a következő évekre kitűzött.
Orbán Viktor először szeptember elején, a kötcsei beszédében, 3-5 százalékos GDP-növekedésről beszélt, későbba Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédébenmár 6 százalék volt a felső határ. Hogy ez mennyire reális, arra ebben a cikkben nem térünk ki,a G7 viszont nemrég összegyűjtötte, hogy az előző években a Pénzügyminisztérium (Varga Mihály pénzügyminiszter által hagyományosan konzervatívnak tartott) előrejelzése minden esetben jelentősen eltért a tényleges növekedési adatoktól, 2020-ban még jócskán alá-, 2021-től kezdve rendre felülbecsülték a növekedés mértékét.
Abban, hogy mennyivel járul hozzá a kkv-szektor a magyar gazdasághoz, sem a globális adatokat nézve, sem az EU-n belül nem lógunk ki. A 2022-es adatok alapján 46,5 milliárd euróval a kkv-k hozzáadott értéke a bruttó össztermékhez 56,2 százalék, ami némileg magasabb az EU-s átlagnál (51,8 százalék). Globálisan ez az arány nagyságrendileg hasonló, az OECD-országok többségénél a kkv-k a GDP több mint 50 százalékáért felelnek. Az összetétel minőségében viszont szintén lenne pótolnivalónk, már csak azért is, mert ez is összefüggésben van a termelékenységgel. A hazai gazdaságban a kkv-szektor szerkezete rendkívül elaprózódott, a mikrovállalatok aránya lényegesen meghaladja a fejlett gazdaságokban megfigyelhető súlyt. A kormány a kkv-stratégia kidolgozása során arra jutott, hogy ennek az elaprózódásnak az az eredménye, hogy a hazai kkv-szektor nem használja ki a mérethatékonyságból eredő lehetőségeket, ami makrogazdasági szinten termelékenységveszteséget okoz.
Az innovációk elmaradása és az elaprózódás mellett a stratégia kiemeli azt is, hogy az exportképességben is lenne hova fejlődni. A kkv-szektorban Magyarországon kevesen termelnek külpiacokra, 2022-ben a hazai export 15 százaléka volt hozzájuk köthető, míg ugyanez 2013-ban még 21 százalék volt, a relatív pozíciójuk tehát romlott ebben a mutatóban a nagy cégekhez képest.
A kkv-kon belül a középvállalatok bírnak a legnagyobb exportárbevétellel. Ez első ránézésre jelentősen, 30 százalékkal nőtt 2013-ról 2021-re, a növekedés viszont eltörpül, ha a nagyvállalatokéval vetjük össze, ami ugyanebben az időszakban több mint 90 százalék volt. Ha a régiós adatokat nézzük,
Szlovéniában és Ausztriában háromszor több vállalkozás exportál arányaiban, mint itthon.
Az összetételben is lenne hova fejlődni, Magyarországon a legnagyobb húsz vállalat adja az exportteljesítmény közel 30 százalékát, míg Lengyelországban ez az arány 13-15 százalék közé tehető. Az OECD 2024-ben kiadott, ötven országot vizsgálójelentése alapjána kkv-k helyzetére egyébként 2022 óta mindenhol nagy hatással van az inflációs nyomás és az ezzel párhuzamosan megugrott kamatok. Emiatt a szektornak nyújtott hitelek és a kkv-k hitelállománya is világszerte csökkent, amire sok helyen a kormányok újfajta, rövid és hosszú távra egyaránt szóló finanszírozási politikákkal igyekeznek reagálni.
A kkv-k gazdaságban betöltött szerepe és a termelékenysége közötti éles ellentét akkor válik igazán feltűnővé, ha összehasonlítjuk őket a nagyvállalatokkal. A Magyar Nemzeti Bank2022-es termelékenységi jelentéseszerint 2012 óta Magyarországon jelentősen nőtt ugyan a kkv-k munkatermelékenysége, de még mindig óriási a különbség a nagyvállalatokhoz képest: a kkv-k munkatermelékenysége a nagy cégekének 55,7 százaléka volt a jelentés megjelenésekor.
AG7 szeptemberi cikkébőlkiderül, 2022-ben a magyar kkv-k termelékenységnövekedése a harmadik legalacsonyabb volt az EU-ban,
a reál termelékenységük pedig a magas infláció miatt 10,6 százalékkal csökkent, ami az EU-ban a legrosszabb adat.
A cikk arra is kitér, hogy az új államtitkárság nem foglalkozik a munkaerőhiánnyal, annak ellenére, hogy az Eurofound nevű kutatóalapítvány friss jelentése szerint Magyarországon boldogulnak az egyik legnehezebben a kkv-k azzal, hogy megfelelően képzett munkavállalókat találjanak.
Az egyik általunk megkérdezett, magyar cégek értékelésével foglalkozó szakértő szerint lehet, hogy a támogatásokkal, tőkefinanszírozásokkal kapcsolatban igaz a szektorra, hogy "óvatosan optimisták", de a tapasztalata alapján a szférában inkább a recessziós környezettől való félelem uralkodik, például nagy az ijedtség a folyamatos bérszínvonal-emelkedés miatt.
Szintén nem óvatosan optimisták, hanem már-már kétségbeesettek a magyar gazdaság derékhadát adó, Németországba exportáló, német cégek beszállítói láncára szakosodott cégek. Az ő példájuka német gazdaságnak való kiszolgáltatottságukontúl rávilágít egy másik nagy problémára,az alacsony fogyasztásra- ha nincs kereslet, akkor a kínálati oldalon is hiába avatkozik be a kormány, legalábbis rövid távon. Úgy látja, probléma az is, hogy a gyakorlatban a támogatások sokszor nem a tényleges fejlesztést, innovációt és fenntartható növekedést, hanem a folyó költségeket és a meglevő struktúrák fenntartását finanszírozzák.
Bakó Tamás, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK KTI) tudományos segédmunkatársa szerint a Demján Sándor Program alapvetően jó irányba indul el, de bizonyos területeken hiányos. A kutató szerint a hazai kkv-k alultőkésítettek, a bankok a méretükből adódóan nem szívesen adnak hitelt ezeknek a cégeknek, így ennek ösztönzése pozitív fejlemény.
A közgazdász szerint három szempontból érdemes megvizsgálni a programot:
hogy mennyire lesznek kedvezők a tőkepótlás feltételei;
hogy hogyan szűrik ki több ezer (becslések szerint 15 ezer) cégből azokat, amelyeket érdemes támogatni a programon keresztül; és
hogy lesz-e olyan eleme a programnak, ami segíti a tudásátadást.
A program sikeressége szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő cégek kiválasztása, de ezzel kapcsolatban vannak kétségei: ekkora cégállomány megszűréséhez nagyon szofisztikált módszertan szükséges, de egyelőre nem világos, hogy hogyan fogják kiválasztani a megfelelő cégeket. Ha a részvételi feltételek túlságosan szigorúak, akkor olyan, piacképes terméket, szolgáltatást kínáló cégek maradhatnak ki, amelyek máshogy nem jutnának pénzügyi forráshoz. Ha viszont túlságosan lazák a követelmények, akkor megnő az esélye annak, hogy olyan cégek is kapnak állami forrást, amelyek támogatás nélkül is hasonló eredményeket tudnának elérni, esetleg olyan cégek jutnak támogatott hitelhez, amelyeknek nincs exportképes termékük és végül nem tudják megvetni a lábukat a külpiacokon. Bakó szerint viszont az, hogy a program az exportáló cégek számát kívánja növelni, szintén pozitív fejlemény.
Az sem látszik jelenleg, hogy a programban részt vevő cégek hogyan fogják elérni azt, hogy ki tudjanak lépni a világpiacra, ehhez olyan extra tudás szükséges, ami általában nincs meg a kkv-knak. "Olyan cégeknek, amelyek eddig csak Magyarországra termeltek, most hirtelen egészen más versenykörnyezetben kellene helytállniuk. Ez minőségi ugrást jelent a szervezeti struktúra, illetve a vezetéssel szemben felmerülő igények szempontjából, ami rengeteg magyar kkv-nál hiányzik. Ez hatványozottan igaz a kifektetésre: ha csak egy kisebb logisztikai központot akarnak létesíteni külföldön, már akkor is elengedhetetlen az extra tudás, a külföldi piacismeret."
Bakó szerint a hazai kkv-knak általában a menedzsmentjük a gyenge pontjuk.
"Ezek nagyon gyakran családi vállalkozások, egy-egy pozícióba is gyakran családtagok kerülnek, és eleve annyira kicsi cégek, hogy egy embernek több funkciója is van. Ugyanakkor multinacionális nagyvállalatokkal, illetve a helyi viszonyokat jobban ismerő kkv-kel kell versenyezniük, velük szemben kell márkát építeni - ezzel a tudással ezek a cégek nem biztos, hogy rendelkeznek. A szaktanácsadás, vezetésfejlesztés támogatása ezért kiemelten fontos területe kellene hogy legyen egy ilyen programnak."
Ami a magyarok alacsony fogyasztását és a munkaerőhiányt illeti, Bakó szerint az, hogy a program hangsúlyosan ösztönözné az exportorientációt, ellensúlyozhatja a fogyasztás problémáját. A munkaerőhiány szempontjából is kedvező lehet az új kormányprogram, mert a tőkeintenzitás növelése, a digitalizáció felgyorsítása hosszú távon csökkentheti a nagyvállalatok és a kkv-k között lévő bérszakadékot, illetve enyhíthet a munkaerőhiányon.
A kkv-k finanszírozási helyzetéről a Demján Sándor Program meghirdetése körüli napokban a Portfolio.huhosszabb elemzéstírt. Az alulfinanszírozottságra ez a cikk is kitér: míg a koronavírus-járvány alatt a cégeknek 360 ezer hitelszerződésük volt, mára ez 210 ezerre apadt. Több mint 7100 milliárd forinttal tartoznak a vállalkozások a bankoknak, ez a szám két éve stagnál, elsősorban a piaci forinthitelek magas kamata miatt. A Portfolio cikke viszont azt is hangsúlyozza, hogy a kkv-k körében végzett felmérések alapján
nem a hitelezés vagy a pénzhiány a fő akadálya a magánberuházások felfutásának, hanem a gyenge piaci kereslet és az alacsony vásárlóerő.
Az elmúlt időszakban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is végzett ezzel kapcsolatos kutatást, mindkét felmérésben az első helyen szerepel akereslethiány problémája, a VOSZ felmérésében a hitelezés nem szerepel az első 9 probléma között, míg az MKIK-nál csak a hatodik helyre került. A kkv-k akadályként jelölték még meg a munkaerőhiányt és a költségek növekedését (nyersanyagok, energia, munkaerő), tehát abban, hogy az elmúlt két évben tömegesen döntöttek a beruházások elhalasztása mellett, nem feltétlenül a magas kamatok játszottak szerepet.
A fogyasztás kérdésére Szabados Richárd NGM-államtitkár is kitért az InfoRádió már említett műsorában. Az államtitkár itt arról beszélt, hogy szakpolitikai támogatási programokkal azt nem tudják kicsikarni, hogy a kkv-knak legyenek új megrendeléseik vagy vevőik, mert ezt a gazdasági környezet diktálja - a kormány abban tud segíteni, hogy kibillentse a vállalkozásokat a túlzott óvatosságból. | Nagyon mélyről kéne felrántania a kis magyar cégeket az új kormányprogramnak | Hamarosan indul a Demján Sándor Program, amivel a régiós viszonylatban is gyengén teljesítő magyar kis- és középvállalati szektort ráznák gatyába. A csomag jó irányba tapogatózik, löketet is adhat a kkv-k finanszírozásának, de a legfőbb problémákat nem ez fogja megoldani. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/29/kkv-k-helyzete-demjan-sandor-program-finanszirozas-hitel-export | null | true | null | null | Telex |
Békés vármegye Facebook-oldalán azt írták, hogy a közös értékekre kell építeni Békés vármegye jövőjét, ez az erős alap lehet az, amely a változó világban időtállóvá teszi a ma elvégzett munkát. Ezen gondolat mentén egyeztetett Molnár Sándor és Csibor Márton. A vármegyei önkormányzat és a Nemzeti Művelődési Intézet régóta jó kapcsolatot ápol, a vezetők erősítenék ezt a köteléket. A beszélgetés során többek között áttekintették az értéktárakban és a Vármegyenapban rejlő további lehetőségeket. | További lehetőségeket rejt a Vármegyenap | Tovább erősítené eddig is remek kapcsolatát Békés Vármegye Önkormányzata és a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) – ismertették Békés vármegye Facebook-oldalán. Ennek érdekében tárgyalt a minap Békéscsabán, a vármegyeházán Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke és Csibor Márton, a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/molnar-sandor-csibor-marton-varmegye-nmi | null | true | null | null | BEOL |
Mint mondta, "a lelki tartalmat kívánták visszacsempészni" azzal, hogy kihelyezték az új táblákat a barátlakások felé vezető ösvényen.
Tihany kiemelt célpontja a vallásturizmusnak és jó példája a keleti és nyugati kereszténység együttműködésének - tette hozzá.
A beruházás részeként 3,5 millió forintból új imádságos táblákat állítottak fel az út mentén, padokat és a bakonybéli bencés közösség által készített feszületet helyeztek el a barlanglakás belsejében.
A Tihanyi Bencés Apátságot 1055-ben megalapító I. András király feleségével, Anasztázia kijevi hercegnővel együtt bizánci szertartású papok is érkeztek annak hazájából Magyarországra. Egy csoportjuk a tihanyi bazalttufába vájt barlangokban telepedett le, ahol a nyugati keresztény bencés szerzetesekkel együtt éltek - áll a helyszínen átadott tájékoztató füzetben, amely szintén a projekt részeként készült.
A szerzetesek a békéért imádkoztak, a hely pedig máig olyan lelki útravalót kínál, melyet "érdemes hazavinni" - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc.
Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele beszédet mond a tihanyi barátlakások felé vezető úton, az imádságos táblák kihelyezése alkalmából tartott rendezvényen 2024. október 28-án. Mellette Nacsa Lőrinc (KDNP) országgyűlési képviselő, vallásturizmusért felelős miniszteri biztos és Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő. MTI/Katona Tibor
Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele az emelte ki, hogy a barátlakások közel ezer éve megszentelt helyként léteznek, ahol a 13. századig éltek szerzetesek.
Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője a fizikai és lelki menedék jelentőségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a lelki béke megteremtése egyre többeknek fontos | Új imádságos táblákat avatott a KDNP-s miniszteri biztos Tihanyban | Imádságos táblákat helyeztek el a tihanyi barátlakások felé vezető úton. A vallásturisztikai célpontok üzenetet hordoznak, gondolatokat ébresztenek – fogalmazott Nacsa Lőrinc (KDNP) országgyűlési képviselő, vallásturizmusért felelős miniszteri biztos. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/uj-imadsagos-tablakat-avatott-a-kdnp-s-miniszteri-biztos-tihanyban/439095 | null | true | null | null | Hírklikk |
(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda–, a kézilabda–, a labdarúgó– és a kosárlabda-szervezetek támogatásait, illetve, hogy mely nagyvállalatoktól áramlik a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül a sportba. Most a kormányközeliként számon tartott cégek támogatásairól lesz szó.)
Bár az OTP 47 milliárdos tao-támogatását még csak megközelíteni sem tudja senki, a közbeszerzéseken éppen jól szereplő cégek is előszeretettel fizetik társasági adójuk egy részét az államkassza helyett sportcsapatoknak. A Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszéséig, a Duna Aszfalt nagyjából ekkortól kezdte el önteni a milliárdokat a tao-rendszeren keresztül sportszervezetekhez. Ott vannak azonban a nagy tao-donorok között Mészáros Lőrinc cégei, az Orbán család vállalkozásai és focicsapatok tulajdonosainak egyéb érdekeltségei is.
Hosszú ideje pletykálnak arról, hogy az állami megrendelésekkel elöntött cégekkel szemben már-már elvárás, hogy a tao-rendszer keretében forráshoz juttassanak (lehetőleg kormánypárti politikusok számára kedves) sportszervezeteket. Azt a kezdetektől sejteni lehetett, hogy ezek a vállalatok profitjuk után fizetendő társasági adójuk egy részét nem a költségvetésbe adják, hiszen ezzel – a magyar államon kívül – senki nem járna jól. Ha élnek a tao-támogatással, akkor a támogatott csapat nem kevés pénzhez jut, az adott cégnek pedig a rendszer sajátosságai miatt összességében kevesebb terhet kell nyeresége után fizetnie, mintha simán az államkasszába utalná a társasági nyereségadót.
Az érintett vállalatok azonban az elmúlt években egyáltalán nem kommunikáltak erről, és általában a sajtómegkeresésekre sem reagáltak. Ezt persze gond nélkül megtehették megtehettek, hiszen az állam álláspontja az volt, hogy a tao-támogatás nem közpénz.
A cégek éves jelentéséből azonban, ha nem is minden évre, de kiderül néhány részlet. Például az, hogy a Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari cége, a Duna Aszfalt legalább 3, de inkább 4 milliárdnyi közpénzt utalt “látványcsapatsport-támogatása” néven sportszervezeteknek 2012 óta. Pontos összeget azért nem lehet mondani, mert a 2014-es beszámolóból valahogy kimaradt ez a sor, így arra az évre csak becslést tudtunk adni, 2016-ban pedig csak az összes adókedvezmény összegét közölték.
Pedig a a felajánlott összeg épp ebben az évben ugorhatott meg először, hogy aztán 2015-ben elérje eddigi csúcspontját 2,66 milliárd forinttal. A felfutás pont akkor jött, amikor a cég – a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép visszaszorulásával – elkezdte sorra nyerni az állami útépítéseket, és ezeknek hála szárnyalni kezdett forgalma és nyeresége is.
Nem meglepő módon a Közgépnél a folyamat épp fordítva zajlott le, igaz, némi csúszással. Azt nem tudni teljesen pontosan, hogy mekkora összeget utalt az egyes években a kormány korábbi kedvenc építőipari cége a látványcsapatsport támogatására, mivel a vállalat nem tüntette fel éves jelentésében. Némi számolgatással azonban elég jó közelítő értéket lehet adni.
Van ugyanis egy olyan adat, ami szinte minden vállalat szerepeltet beszámolóiban, ebből pedig vissza lehet fejteni a tao-támogatások mértékét is. Ez az úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatás, amit valamennyi olyan társaságnak nyújtania kell, amely tao-ból is finanszíroz sportszervezeteket. A kiegészítő támogatást két évvel a tao-program 2011-es indítása után vezették be azzal a céllal, hogy a kluboknak ne jelentsen gondot az önrész előteremtése. A tao-ból fedezett projekteket ugyanis csak részben lehet ilyen forrásból finanszírozni, bizonyos önrész is kell hozzá. Ezt viszont nem mindenki tudta biztosítani. Ezért 2013-ban kötelezték a cégeket, hogy ha tao-jukat sportszervezeteknek adják, akkor ezen felül egy meghatározott összeget utaljanak még át. A felajánlók még így is jól jártak, a többlettámogatás összeg ugyanis még mindig kisebb volt, mint amit azzal spóroltak, hogy nem az államkasszába, hanem egyesületeknek fizették adójukat.
Bár a kiegészítő sportfejlesztési támogatás nem érte el mindig a célját, számviteli okokból a könyvekbe szinte mindenki feltüntette. Mivel pedig mértékét jogszabályban rögzített módon az eredeti támogatás összegéből kell kalkulálni, utóbbi is visszaszámolható belőle.
A Közgépnél például az olvasható ki ebből, hogy 2013-ban 400-500 millió forint közötti összeget szántak sportfejlesztési célra, 2014-ben és 2015-ben viszont már 1,5-1,6 milliárdot. Utóbbi ugyan már a Simicska-Orbán szakítás utáni időszak, ebben az évben azonban még kitartottak a korábbi megrendelések, így volt mi után nyereségadót fizetni. Nem úgy 2016-ban, amikor a társaság profitja a korábbi huszadára zuhant, és ennek megfelelően nem is utaltak pénzt sportszervezetnek.
Ugyanezzel a módszerrel lehet kiszámolni azt is, hogy Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. 2014-ben 200-220, egy évvel később 750-800 millió forintot fizethetett sportszervezeteknek. A felcsúti polgármester másik építőipari cégénél, az R-Kord Kft-nél azonban csak 2015-ben indult be a bolt. Abban az évben még csak 40 millió forintot kaptak a klubok ettől a cégtől. 2016-ban viszont már szinte biztosan megugrott az összeg, tavaly ugyanis már félmilliárd forintnyi adókedvezményt vett igénybe a társaság (ez nem biztos, hogy mind tao-támogatás volt).
Szintén a nagyobb tao-donorok között van a miniszterelnök családjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft, amely 2011 és 2015 között több mint 280 millió forint közpénzt utalt sportszervezeteknek. Az Orbán család másik fontos cége, a közelmúltban kettéválasztott Gánt Kő és Tőzeg Kft. is élt a lehetőséggel, igaz ez nem a vállalat, hanem az általuk támogatott Budapest Honvéd SE éves jelentéséből derült ki (az egyesület 1,4 milliót kapott a cégtől).
A kormányközeli cégek mellett még az élvonalbeli futball-csapatok tulajdonosai között érdemes körbenézni annak, aki a tao-rendszerben aktívan résztvevő cégeket keres. Az együtteseket kézben tartó (gyakran szintén fidesz-közeli) vállalkozók ugyanis más cégeik adóját előszeretettel irányítják a sportba. Nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy ezek végül saját sportérdekeltségeiknél kötnének ki.
A Videoton FC tulajdonosához, Garancsi Istvánhoz (is) köthető gázkereskedő, a MET Magyarország Zrt. például 2012-2013-ban összesen több, mint 7,4 millió dollár, az ez utáni három évben pedig együttesen 184 ezer euró adókedvezményt vett igénybe látványcsapatsport támogatása miatt. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt jelenlegi árfolyamon 2 milliárd forintot utaltak sportszervezeteknek.
Ha kisebb összegben is, de Leisztinger Tamás, a diósgyőri focicsapat tulajdonosa is élt a lehetőséggel. A Hunguest Hotels Zrt (amely épp tavaly került az üzletembertől Mészáros Lőrinc közelébe) 2012 és 2016 között 315 millió forintnyi társasági adót irányított a sportba. | Milliárdok mennek a sportklubokhoz a közbeszerzések sztárjaitól | A Közgép az Orbán-Simicska háború előtt, a Duna Aszfalt azóta kezdte el önteni a milliárdokat a tao-rendszeren keresztül sportszervezetekhez. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20171204/milliardok-mennek-a-sportklubokhoz-a-kozbeszerzesek-sztarjaitol/ | 2017-12-04 21:42:00 | true | null | null | G7 |
- Sorra adják el az emberek a József körúti lakásukat, mert elviselhetetlenné vált a drogprobléma a Blaha Lujza térhez közeli társasházakban , megoldás pedig nemhogy nem született, a helyzet egyre rosszabbá vált - mondta el lapunknak Gyurákovics Andrea, ferencvárosi önkormányzati képviselő, aki civil életében társasházakat kezel, többek között a József körúton is.
- Hiába szereltünk fel kamerát a lépcsőházba, szétszedték, széttépték a rácsot a szerhasználók.
Ott lövik be magukat, szippantják fel a cuccot, és nem tudunk mit kezdeni velük.
Az önkormányzattól pedig semmilyen megoldási javaslat nem érkezik, annyit javasolnak, hogy hívjuk ki a rendőrséget. Megtettük többször, de a lakók leszögezték, nem merik megtenni, mert félnek a drogosok haragjától - mondta el a társasházkezelő, aki a lakóközösséggel együtt tanácstalanul áll a probléma előtt, hiszen minden biztonsági intézkedésük csődöt mondott, még külön kapukódot is adtak a rendőröknek.
- A szerhasználók változatos hazugságokkal is próbálnak bejutni a társasházakba, például takarítónak mondják magukat. A lakók félnek, nem mindenki mer ellenállni, inkább beengedik a drogosokat, mint hogy bárkit bántsanak, hiszen sok a gyerekes család és idős ember is a társasházban - mondta el Gyurákovics Andrea. Pikó András baloldali polgármester a lakossági fórumokon rendre azt hangoztatja, hogy a drogkérdés rendőrségi hatáskör, az önkormányzat nem tehet semmit.
Weisz Gábor, aki szintén kezel József körúti házakat,
ugyanerről a problémáról számolt be, ő is megerősíti, hogy a lakók kezét ez ügyben elengedte az önkormányzat.
- Rendszeres a kapuk berúgása, az ajtó díszkazettáját is tönkretették. Rendszeres a rendőri jelenlét, a lakók rettegnek, az is rossz érzést kelt bennünk, hogy a rendőrség fegyverrel tör be a lépcsőházba egy-egy elfogás kapcsán. Az önkormányzat nem hunyhat szemet, nem tolhatja rá a problémát kizárólag a rendőrségre. Meg kell erősíteni a felhígult kerületi rendvédelmet és az állomány létszámát megnövelni. Alacsony létszámú állománnyal lehetetlen közbiztonságot teremteni, és a körzeti rendészeknek járniuk kellene a problémás társasházakat, hogy baj esetén egyből értesíthessék a rendőröket, ezt ne a lakóknak kelljen megtenni, mert félnek a megtorlástól.
Ehhez növelni kellene a körzeti rendészek létszámát és szoros együttműködésben kellene dolgozni a körzeti megbízottal is.
- A kerületi költségvetésben bőven van tartalék, csak politikai szándék kérdése, hogy a rendvédelemre több forrást fordítson az önkormányzat - mondta el Weisz Gábor társasházkezelő, aki hozzátette: az emberek nem érzik biztonságban magukat, sietnek haza és bezárkóznak az otthonukba. Sokszor a közös képviselőtől várják a megoldást, mert az önkormányzat másra mutogat, mint hogy kezelné a droghelyzetet például a Józsefvárosi Kábítószer-egyeztető Fórum keretein belül. | Drogosoktól rettegnek több józsefvárosi társasházban | Elviselhetetlen a drogprobléma több józsefvárosi társasházban, a lakók és a közös képviselők is tehetetlenek. A Pikó András vezette önkormányzat szerint ez a rendőrség dolga, a lapunknak nyilatkozó közös képviselők szerint az önkormányzatnak is fel kellene lépnie, ugyanis a Blaha Lujza tér környékén és a József körúton kritikus a helyzet. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/drogosoktol-rettegnek-tobb-jozsefvarosi-tarsashazban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Budapesti Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés bűntettével vádol hat egykori vezető beosztású APEH-dolgozót - olvasható a vádiratban. A vádlottak 2008-ban a korábbi adóhatóság (APEH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán vezető beosztású köztisztviselők voltak. Az első vádpont szerint a személyi jövedelemadó ellenőrzése során egy magánszemélynél 21,9 millió forint adóhiányt állapítottak meg a be nem vallott jövedelem kapcsán. A törvény szerint az adóbírság mértéke az adóhiány fele, és nincs helye mérséklésnek, ha az a bevétel eltitkolásával függ össze. Ilyenkor a késedelmi pótlékot sem lehet mérsékelni. A revizor 2008 júniusában bírság és késedelmi kamat kiszabását javasolta.
Be nem vallott jövedelem miatt nem szabott ki bírságot az egyik vádlott
A vád szerint azonban az elsőrendű vádlott - aki ekkor az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának ellenőrzési szakigazgatója volt - úgy döntött, hogy mellőzi az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabását.
A tervezet elkészítésére az szja-ellenőrzési főosztály egyik jogásza kapott megbízást, vele két további vádlott - akik ekkor osztályvezetői, illetve főosztályvezetői beosztást láttak el - közölte, hogy ne szabjon ki adóbírságot és késedelmi pótlékot.
A jogász ennek megfelelően készítette el a tervezetet, amelyet valamennyi vádlott, köztük az ellenőrzési szakigazgató-helyettes és az elsőrendű vádlott szaktanácsadója is aláírt.
Ennek nyomán kiadták azt az elsőfokú adóhatósági határozatot, amelyben törvénysértő módon nem szabták ki a 10,9 millió forintos adóbírságot és a 9,3 milliós késedelmi pótlékot.
Az elsőrendű vádlott egy másik magánszemély 28,2 millió forintos adóhiánya kapcsán döntött ismételten úgy, hogy nem szabja ki a 14,1 millió forintos adóbírságot és a 11,9 millió forintos késedelmi pótlékot.
Nyugtaadás elmulasztsa miatti ügyben is közbejárt az egyik gyanúsított
A második vádpont szerint az adóellenőrök egy fővárosi büfében ellenőriztek, amikor a visszatérő próbavásárláskor a büfében nem használtak pénztárgépet, és nyugtát sem adtak. A revizorok erről jegyzőkönyvet vettek fel, rögzítették a számítógépes rendszerben, majd adóhatósági határozat is készült.
Miután a próbavásárlásról tudomást szerzett a tulajdonos egyik ismerőse, aki akkor az APEH-nál dolgozott, tájékoztatta a történtekről az elsőrendű vádlottat.
A volt APEH-vezető ekkor hivatali helyzetével visszaélve arra kérte az egyik vádlottat, hogy intézkedjen a hatósági eljárás és a mulasztási bírság kiszabásának mellőzéséről. A további vádlottak segítségével utasították beosztottjaikat, hogy a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása kódot töröljék a számítógépes rendszerből, és ne szabjanak ki mulasztási bírságot.
Kiemelt üggyé nyilvánították az eljárást, a bírót más munkavégzés alól fel kell menteni | Hivatali visszaéléssel vádolják a volt APEH-vezetőket | A Fővárosi Törvényszék kiemelt jelentőségű üggyé minősítette és elnapolta a csütörtökre kitűzött első tárgyalást a hivatali visszaéléssel vádolt egykori APEH-vezetők ügyében. | null | 1 | http://www.napi.hu/ado/hivatali_visszaelessel_vadoljak_a_volt_apeh-vezetoket.507503.html | 2012-01-23 13:23:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ha nem is trükkök százait, de jó néhány kifinomult manipulatív módszert alkalmaztak egyes baloldali sajtóorgánumok a Magyar Péter őszödi beszédét leleplező hangfelvétel tálalásakor. A Telex, a 24.hu és a 444 azt emeli ki mindjárt a cikke elején, hogy a felvétel névtelen és titkosított email címről érkezett, amit a HVG is egyből a cikk felvezetője, szakszóval a leadje utáni első információként oszt meg az olvasókkal. Újságírói szakmai alapvetés, hogy a cikk elején valamilyen erős állítással kell megragadni az olvasók figyelmét, a baloldali médiumok tehát a névtelenséget tekintik figyelemfelkeltő információnak, nem a hangfelvételen elhangzó erős mondatokat, többek között azt, hogy Magyar Péter büdösnek tartja a híveit és a szájukat is, valamint, hogy az időseknek azt tanácsolná, hogy vegyenek maguknak új unokát.
A 24.hu volt a leglátványosabb abban, hogy elzárja az olvasói elől az információkat, ugyanis ők még a hangfelvételt sem ágyazták a cikkbe, így aki maga szeretett volna önálló véleményt kialakítani a botrányról a felvételt meghallgatva, az erről a hírportálról ezt nem tudta megtenni. Viszonylag röviden írnak a cikkükben arról, ami a hangfelvételen elhangzik, de azt is kritikusan teszik,
ugyanis ködösíteni próbálnak a feltételes mód használatával, mint például hogy nem világos Radnai Márk kiléte, és összehozzák Magyar híveinek "büdösözését" a nyári meleggel, azt sugallván, hogy ez nem olyan súlyos állítás, hiszen ebben az időjárásban az embereknek könnyebben lesz szaguk, mindez a cikk közepén, elrejtve a szövegtengerben.
A baloldali lap ezenfelül megfejteni véli Vogel Evelin magatartását is a "mintha adni akarná Magyar alá a lovat" kifejezéssel. Ezzel azt a rejtett üzenetet közvetíthetik az olvasóknak, hogy Vogel provokálta szegény, ártatlan, csőbe húzott Magyart. Ezután többször is viccelődésként értékelik a Tisza Párt elnökének szavait, komolytalannak beállítva súlyos és sértő mondatait. A cikknek körülbelül a második felét Magyar Péter reakciója és a vasárnapi sajtótájékoztatójának a visszaidézése teszi ki, illetve egy rövid keretes anyagban beszámolnak Hanzel Henrik állításáról is.
A feltételes mód használatával a Telex is bűvészkedett egy sort, olyannyira, hogy mindjárt a cikk második mondatában így írnak a felvételen hallható információkról.
Az uniós képviselő "büdösözését" szintén nem hangsúlyozzák, hanem a szöveg közepére száműzik, mintha ez nem lenne lényeges.
A 24.hu-hoz hasonlóan a Telex is viccelődésnek állítja be, amikor Magyar megfenyegeti Vogel Evelint az emberek és a "nyugdíjas kommandó" ráuszításával. A cikk másik felét a Telexnél is a Tisza-reagálás, valamint a vasárnapi Magyar-féle sajtótájékoztató visszaidézése teszi ki.
Bár a 444 már jobban kihangsúlyozta Magyar súlyos kijelentéseit, a címadással és a cím alatti rövid leaddel igyekeznek a felvételt hiteltelennek és Magyart áldozatnak beállítani. Címük így szól: Névtelen levélben kapta meg a sajtó az első Vogel-hangfelvételt Magyar Péterről, majd a címoldalon ezalatt az olvasható: Egy nappal azután, hogy a Tisza Párt elnöke arról beszélt, hanganyagokat fognak nyilvánosságra hozni róla.
Uj Péter lapja ezzel azt sugallja, hogy Magyar jól tudta, mi fog történni, pozitív színben beállítva a Tisza Párt elnökét, illetve a cím elején ők is a névtelenséget emelik ki, sugalmazva ezzel, hogy kétséges az anyag hitelessége, ami szintén Magyar narratíváját támasztja alá.
A 444 arra helyezte a fő hangsúlyt, hogy közölte a teljes levelet, amit a szerkesztőségek a hangfelvétel mellé kaptak, majd a beágyazott hangfelvétel alatt néhány pontban kiemelték az erős mondatokat. Amit a 24 és a Telex viccelődésnek állított be, az a 444-nél évődés. A cikk végén röviden olvasható Magyar reakciója a hangfelvételre.
Érdekes, hogy amikor a Magyar Péter által vasárnap bemutatott hangfelvételről számoltak be, akkor nem zavarta őket a hangfelvételt készítő névtelensége. A sajtótájékoztatón Magyart egy újságíró megkérdezte arról, hogy az ő felvétele vágott-e, de Magyar erről csak terelt, mondván, hogy ő csak most hallotta először és majd megkérdezi a felvétel készítőjét. A 444 ezt az epizódot nem is tartotta említésre méltónak.
A HVG már a címben is Magyar Péter véleményét hangsúlyozza, miszerint a felvétel manipulált. A cikket felvezető leadben szintén fontosnak tartják azonnal ismertetni a Tisza vezetőjének a reakcióját. A "nyugdíjas-kommandóról" szóló megjegyzést ők is tréfálkozásnak tartják, mint a Telex és a 24, és ők is ködösítenek Radnai Márk kilétéről. Szintén körülbelül a cikk felében a Tisza Párt reakciójáról írnak és felidézik Magyar vasárnapi sajtótájékoztatóját. Annak viszont külön cikkben elég nagy teret szenteltek, hogy bemutatták a Hanzel Henrik által készített felvételt, azonban itt már nem tettek semmilyen cáfolatot a felvételen elhangzó állítások mellé, a kritikus hozzáállásról ezúttal valamiért "megfeledkeztek".
Borítókép: Magyar Péter ( | Megdolgoznak a dollárokért: bagatellizálni próbálja Magyar Péter őszödi beszédét a "független sajtó" + videó | A dollármédia színe-java ismét bebizonyította, hogy mennyire független és objektív: elfogult címadásokkal és cikkekkel tettek kísérletet a Magyar Péter őszödi beszédét felfedő hanganyag bagatellizálására. A 24.hu még a videót is sajnálta beágyazni a cikkébe, a HVG egyből a felvétel egyes állításai mellé illesztette Magyar Péter reakcióját, a Telex feltételes módban beszélt a Magyar őszödi beszédében elhangzottakról, a 444 pedig a felvételt közlő névtelenségét tartotta fontosnak hangsúlyozni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/megdolgoznak-a-dollarokert-bagatellizalni-probalja-magyar-peter-oszodi-beszedet-a-fuggetlen-sajto | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A válasz pedig az, hogy a hulladék legfeljebb akkor tesz gazdaggá, ha nincs (egészen pontosan ha nincs szem előtt), de az eltüntetése nagyon sokba kerül, és leginkább a fejlett országoknak jut rá pénzük, hogy tisztességesen eltakarítsák. Visszakanyarodva még egy pillanatig a statisztikákhoz, Magyarország pontosan ott van a mezőnyben, ahová az általános viszonyaink alapján saccolnánk: azzal, hogy az összes lakossági hulladék kétharmada mindenfajta válogatás nélkül a lerakókra kerül (miközben jócskán akadnak már gyakorlatilag lerakómentes országok is), a hátsó harmadban, a volt kelet-európaiak között viszonylag előkelő helyen, de azért Szlovéniától és Észtországtól alaposan lemaradva foglalunk helyet.
Ennek azonban semmi köze a mához: a hulladékkezelés hazai infrastruktúrája alapvetően az EU-csatlakozás táján épült ki, az utóbbi években pedig drasztikusan csökkent a szektorba érkező tőke mértéke. Nincs miért beruházni, és nincs, aki beruházzon – az adminisztratív eszközökkel leszorított árak nem fedezik még az alapvető költségeket sem, az elvonások viszont látványosan megemelkedtek – többek között hulladéklerakási járulékot, elektronikus útdíjat, felügyeleti díjat és rekordmagas áfát kell fizetni a 2010 előtti időhöz képest, miközben az ügyfelektől beszedett díjak nagyjából a 2010-es szinten vannak.
A bevételek és a kiadások különbsége deficitként jelentkezik: jelenleg nincs olyan vállalkozás a lakossági hulladékkezelésben, amelyik ne lenne veszteséges, és mivel – szintén a kormány politikai elvárásai miatt – kizárólag állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú cégek szolgáltathatnak, a terebélyesedő hiány most már évi százmilliárdos összegbe kerül az adófizetőknek.
Azt persze túlzás lenne állítani, hogy régen minden jó volt, mostanában pedig minden szempontból rossz az irány. Ahogyan Szilágyi László – egykor a Hulladék Munkaszövetség nevű civil szervezet vezetője, később az LMP, majd a Párbeszéd Magyarországért képviselője, jelenleg a zuglói önkormányzat környezetvédelmi referense, de az aktuális posztjától függetlenül a téma egyik legelismertebb szakértője idehaza – kérdésünkre megfogalmazta: a szelektív hulladékgyűjtés korábbi, gyűjtőszigetes rendszere sem volt telitalálat, a jelenleg favorizált házhoz menő különgyűjtés pedig akár nagy előrelépés is lehetne, ha jól csinálnák.
Közel húsz évvel ezelőtt, az alapok lerakása idején, vérre menő szakmai viták folytak róla, hogy milyen szelektív gyűjtési rendszert érdemes kiépíteni. Végül az erős vállalati lobbik által támogatott duális rendszer lett a befutó – ennek az a lényege, hogy a kommunális hulladékkezelés mellett egy másik, párhuzamos szisztéma épült ki a könnyebben hasznosítható hulladékok visszagyűjtésére és hasznosítására. Hogy ez jó döntés volt-e, arról visszamenőleg is megoszlanak a vélemények, az viszont
szinte bizonyosan hiba volt, hogy a duális rendszer egy-két kivételtől eltekintve csak a gyűjtőszigetes infrastruktúrára támaszkodott, és a logisztikától a tudatformálásig mindent a szigetek működtetéséhez igazítottak.
A gyűjtőszigetes megoldásnak ugyanis komoly hátulütői vannak: egyrészt senki sem szereti a szigetek zajjal, kellemetlen szagokkal és egyéb terhekkel járó közvetlen közelségét, másrészt a lakosság többsége nem hajlandó túlságosan messzire utazni a különgyűjtött szeméttel – a két szempont pedig előbb-utóbb összeütközésbe kerül, és a hatékonyság rovására megy. A gyakorlati tapasztalatok inkább azt mutatják, hogy az egyes módszereknek egymásra kell épülniük: a gyűjtősziget remekül funkcionál a bevezetés időszakában, amikor még csak a legelkötelezettebbek szelektálnak.
Akkor érdemes továbblépni a házhoz menő különgyűjtésre, ha már a többség hajlandó részt venni a szelektálásban, és amikor már a házi hulladékválogatásban sincs hatékonysági tartalék, akkor célszerű bevezetni a kötelező (mármint a kereskedők számára előírt) visszaváltást, mert egy bizonyos hasznosítási szint fölé a házhoz menő gyűjtéssel sem lehet lépni. De az igazán jól működő rendszerek mindig többeleműek: hiába van otthon két szelektív kuka (papír és műanyag), azért gyűjtőszigetekre is szükség van a ritkább hulladékfrakciók miatt (üveg), és kellenek például hulladékudvarok is, ahol az elektronikai hulladéktól vagy a háztartási veszélyes hulladéktól (használt sütőolaj, festék, akkumulátor stb.) lehet biztonságosan megszabadulni.
Fotó: Balogh László / Reuters
Nálunk azonban a szerves fejlődést rossz időben meghozott, gyakran koncepcionálisan is hibás politikai döntések helyettesítik. A jelenlegi kormány is mindent egy lapra tesz föl: most a (településenként) egyszereplős hulladékkezelés, és a házhoz menő különgyűjtés a deklarált csodafegyver, de a gyűjtőszigetek hálózata sokkal gyorsabb tempóban tűnt el, mint ahogyan az új rendszer kiépült. Eközben a hulladékudvarok kialakítása leállt, a kötelező visszaváltással pedig a a vasárnapi boltzárral és élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal nyomorgatott kereskedőket egyelőre inkább nem terhelnék.
A másfél évtizeden át a gyűjtőszigetes szelekcióra szoktatott lakossággal viszont bátran kísérleteznek: a házhoz menő különgyűjtés kétkukás verzióját 2014 januárjában még úgy harangozták be, hogy az egyik gyűjtőedénybe a papírtól az üvegen át a fémig minden szilárd másodnyersanyag belekerülhet, a másikba pedig a nedves frakciókat (az ételmaradéktól az ágnyesedékig) kell tenni, majd a leginkább a vidéki kertes övezetekre kalibrált módszert úgy alakították át – és eszerint működik ma is –, hogy a kék fedelű kuka a papíré, a sárga pedig a műanyagoké és a fémé (ami inkább a tömbházas városi körzetek hulladéktermelési szokásaihoz igazodik).
Az évtized fordulóján 23-24 százalék körül alakuló szelektív gyűjtési és hasznosítási arány a vargabetűk és a pénzügyi fogyókúra miatt évek óta stagnál, sőt, az Eurostat adatai szerint kismértékben még csökkent is – ilyesmire 2000 óta biztosan nem volt példa, és a visszalépés uniós viszonylatban is egyedülálló teljesítmény.
A maffia sújtotta Nápolyt leszámítva az sem fordult még elő az EU-ban, hogy teljes régiók hulladékkezelése került az összeomlás határára – márpedig most Magyarországon ez a helyzet alakult ki, aktív kormányzati közreműködéssel.
A probléma a Zöld Hídnál, az ország egyik legnagyobb regionális hulladékkezelő konzorciumánál csúcsosodott ki, de tavaszi becslések szerint legalább négymillió embert érint. A krízis lényege, hogy az államilag maximált, illetve 2013-ban kismértékben csökkentett díjak nem fedezik a szintén államilag (a lerakási díj, az elektronikus útdíj, a felügyeleti díj, az útadó és a többi hasonló közteher révén) drasztikusan megemelt költségeket, és emiatt az ország összes kommunális szolgáltatója pénzügyi válságba csúszott.
Ráadásul – miután a kormány úgy döntött, hogy a lakossági szektorban kizárólag többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló cégek szolgáltathatnak – a bővítve újratermelődő veszteségen az egész ország osztozik. A már említett, gödöllői székhelyű Zöld Híd most ott tart, hogy már csak a közszolgáltatási alapfeladatokat látja el (ez leginkább a kukaürítést jelenti), miközben egy hatalmas, az EU támogatásával kiépült gyűjtési és hasznosítási infrastruktúrát kellene fenntartania, sőt a támogatási szerződés szerint fejlesztenie.
És nyilván az elmaradt fejlesztések ténye is szomorú, de ugyanez alulnézetből úgy fest, hogy – mivel a NAV rendszeresen inkasszózik a cégnél, mert a megemelt áfát és a többi adót azért a csődbe sodort cégektől is beszedi az állam – 265 munkavállaló bérének kifizetése is esetlegessé vált.
(Ők, ahogyan egy parlamenti képviselőknek küldött levélben felhívták rá a figyelmet, több mint kétszáz kiskorú gyermeket nevelnek, és ugyanúgy nem rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal, mint maga a nonprofit önkormányzati konzorcium.)
A Zöld Híd gondja nem magántermészetű, és nem is egyedi: a NAV inkasszózta például a Szabolcs-Szatmár megyei és a kaposvári közszolgáltató számláit is, a Szombathelyi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. tavaly 105 millió forintos veszteséggel zárt, és információink szerint nem áll jól az ország legerősebb hulladékos cégének, a budapesti az FKF-nek a szénája sem, pedig a főváros helyzete tényleg kivételes: egyrészt itt az országos átlagnál koncentráltabban képződik a hulladék, másrészt működik egy hulladékégető, ami – ha nem is feltétlenül környezetkímélő – olcsóvá teszi a hulladék eltüntetését, és még némi pótlólagos bevételt is termel.
A váci régió több településén (például Vácdukán) teljesen megszűnt a szelektált hulladék gyűjtőszigetes gyűjtése. Fonyódon, Székesfehérváron és Budapest nagy részén is ez történt, pedig a gyűjtőszigetes gyűjtést a törvény szerint nem a házhoz menő gyűjtés alternatívájaként, hanem annak kiegészítéseként kellene bevezetni. Oroszlányban a térségi hulladékkezelő nemrég jelentette be, hogy 200 millió forintos veszteséget halmozott fel, de egyetlen környékbeli település sem hajlandó részt vállalni a deficit finanszírozásából. 2013-ban és 2014-ben összesen több mint 30 milliárd forint veszteség halmozódott fel a hulladékos közszolgáltatásban.
A bajok nagyságrendjét mutatja, hogy tavaly a szaktárca „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása” elnevezésű pályázatán több mint 500 település indult, de végül csak 21 fideszes önkormányzat nyert. Fontos rögzíteni, hogy a hulladékgyűjtés és -hasznosítás anyagi alapjait a termékdíjak (a legtöbb hulladék keletkezéséért felelős termékek árába épített zöldadók) biztosítják.
A termékdíjfizetést kiváltó licencdíjak korábban az érintett cégek által alapított, a gyűjtést és a hasznosítást szervező ún. koordinátor szervezetekhez folytak be (ezek menedzselték a duális hulladékhasznosítás másik, azaz a települési közszolgáltatáson kívül eső ágát). Az Orbán-kormány itt is „reformált”, és a változás első lépéseként rátette a kezét a termékdíjakra – nem feltétlenül a környezetvédelem érdekében. Szakmai forrásokból származó adatok szerint 2014-ben a termékdíjakból származó állami bevétel közel ötvenmilliárd forint volt, ám a költségvetés ebből alig 12 milliárd forintot fordított hulladékgazdálkodásra, a többit lenyelte.
Fotó: Szabó Barnabás / Népszabadság/archív
Vagyis az ágazatot kettős forráskivonás sújtja: egyfelől a rezsicsökkentésnek nevezett árszabályozás és az új adók bevezetése, másfelől a kifejezetten hulladékgazdálkodási céllal kivetett közterhek eltérítése. (Jellemző adalék, hogy korábban a koordinátor szervezeteknek kötelező volt a bevételeik 90 százalékát a hulladékkezelésre, további 5 százalékát pedig a szemléletformálásra fordítani).
Amit az utóbbi években vezettek be, az sem működik olajozottan: Szilágyi László szerint például a fővárosban a kétkukás házhoz menő különgyűjtés keretében elviszik a papírt és a műanyagot, de az üveghulladékot nem, és erre a gyűjtőszigetek visszabontása után sincs jelenleg más megoldás. A kormány időközben azt is nekiállt lebontani, ami a saját újítása volt: az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség az Orbán-kabinet innovációja, de tavaly megszüntették, és beolvasztották az országos környezetvédelmi felügyelőségbe (vagyis a saját ellenőrző szervébe). A dolgozók többsége a fizetéscsökkentés miatt távozott.
Miután az országban egyre több helyen a közszolgáltatás is akadozik, a kormánytöbbség törvényt hozott róla, hogy szükséghelyzetben a katasztrófavédelem jelölhet ki kényszerszolgáltatót. Erre már akadt is gyakorlati példa, de a tapasztalatok riasztóak: ilyenkor még az alapszolgáltatást sem látják el megfelelően, a szelektív gyűjtést pedig általában már a belépéskor felfüggesztik, alapvetően a finanszírozás megoldatlansága miatt.
(A katasztrófavédelmi főigazgatóság tájékoztatása szerint „a jogszabályok alapján a katasztrófavédelem a folyamatos szolgáltatás biztosítása érdekében a közérdekű szolgáltató kijelöléséért felel, a hulladékszállítást végző cégek felmerülő többletköltségeinek utófinanszírozását a Földművelésügyi Minisztérium végzi.)
A csődöt legújabban egy új hulladékégető felépítésével kívánja a kormány „orvosolni”, a válogatás nélküli égetés azonban semmivel sem fenntarthatóbb megoldás, mint a ma egyeduralkodó lerakás. Magyarország ellen időközben két európai uniós kötelezettségszegési eljárás is indult az EU-szabályokat sértő hulladékkezelési gyakorlat miatt. Ezek előbb-utóbb komoly pénzbüntetésbe fognak torkollni, ami ismét azt eredményezi majd, hogy az adófizető egyre többet kénytelen fizetni egy, az állam hibájából egyre alacsonyabb színvonalú és papíron (meg a kormányzati kommunikációban) egyre olcsóbb szolgáltatásért. | Szemétben fog megfulladni Magyarország is | Rezsicsökkentésnek hívjuk, de a valóság sokkal prózaibb: a pénzhiány miatt az összeomlás szélére került a hazai szelektív hulladékbegyűjtés, néhol pedig már az is csoda, hogy a házak elől egyáltalán elviszik a szemetet. Közben az EU is kötelezettségszegési eljárásokat indított ellenünk. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hetkoznapi-szemetsegek-1569527 | 2015-10-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Túl sok volt a csalás
Tömeges visszaélések miatt vonta vissza egy pályázatát a Miniszterelnökség. A 13 milliárd forintos pályázati felhívás a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását ösztönözte volna. A kiírásra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett be, mintegy 140 milliárd forint forrásigénnyel. Emiatt vizsgálat indult, és kiderült: a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan volt. A rendőrség nyomozást indított. (MTI) | Túl sok volt a csalás | null | 1 | https://nepszava.hu/1149124_tul-sok-volt-a-csalas | 2017-12-30 05:13:00 | true | null | null | Népszava |
|
Miért jó online vásárolni? Gyors, egyszerű és bárhonnan intézhető. Bátorkodtam hát leadni egy rendelést olyan termékre, amelyet személyesen úgy sem tudtam volna elhozni. Utánvét nem volt. Üsse kő, gondoltam magamban, s hogy tervezhessek az időmmel, a drágább kiszállítást kértem, amellyel egy általam választott munkanapon kapom meg az árut. Vártam rá három hetet, a kiszállítás előtt egy nappal értesítettek, hogy nem tudják az adott időpontban kihozni, majd egy héttel később megkapom, és ha szeretném sem vehetem át személyesen a terméket. Így aztán a drágább kiszállítással ugyanott tartottam, ahol az olcsóbbal, és csak remélhetem, hogy majd egyszer, valamikor talán eljut hozzám a már kifizetett termék. Az online vásárlásnak ára van. | Jó üzlet volt | Fejér vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/jo-uzlet-volt | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Megszámolni is nehéz, hányadszor emelkednek előre nem látható munkák miatt a Videoton focicsapat tulajdonosa, a Fehérvár FC által épített a fehérvári stadion, illetve az arénaépítéshez kapcsolódó egyéb beruházások költségei.
Ezúttal egy olyan projekt lett drágább, amit a stadionfejlesztésről szóló szerződésben eredetileg nem is rögzítettek, pedig eléggé adta magát, hogy szükség lesz rá. Ez nem más, mint a környezetrendezés, amit ugyan részben elválasztottak a sportlétesítmény építésétől, de azért jelentős részben ehhez köthető.
A sóstói környezetvédelmi terület rehabilitációjára eredetileg bruttó 720 millió forintot szántak, ezt fejelték most meg újabb közel 24 millióval. Az indoklás szerint a szerződésmódosításra azért volt szükség, mert egy tóból a tervezetnél több iszapot kellett kikotorni, egy bürü (patakon átvezető általában fából készült, gyalogos) híd összeomlott, és a vizsgálatok szerint másik kettő is közel állt hozzá.
Bár a mostani 24 milliós összeg nem nagy, különösen a teljes beruházáshoz viszonyítva, ha azonban figyelembe vesszük, hogy az első bejelentés óta mennyit emelkedtek a stadion költségei, ennél két nagyságrenddel nagyobb összeget kapunk. Pedig már az eredeti szerződéses ár is jóval magasabb volt, mint amennyit eredetileg az arénára szánt a kormányzat.
A kabinet ugyanis előzetesen mindössze 12,8 milliárd forintot különített el a beruházásra, ám – a Magyar Narancs korábbi beszámolója szerint – ennél a legalacsonyabb ajánlat is közel 50 százalékkal magasabb volt. Bár az önkormányzatnak némi egyeztetés és az elvárások finomítása után ebből sikerült alkudni, a végső ár így is bruttó 16 milliárd forint lett, így a kormánynak az országvédelmi alap terhére kellett további 3,3 milliárd forintot átcsoportosítania a projektre.
A kivitelezést egyébként egy olyan konzorcium nyerte el, amelyben a stadiont használó, fehérvári labdarúgócsapatot támogató Strabag több céggel is képviselteti magát.
Ez a 16 milliárd volt tehát a kiinduló pont, amikor egy éve aláírták a felek a szerződést. A szerződést azóta összesen hatszor módosították, minden esetben felfelé tolva az árat. A legnagyobb mértékű drágulást augusztus közepén jelentették be: akkor az derült ki, hogy a stadion alig több mint 10 éve, jelentős állami támogatással felhúzott főépülete (amit eredetileg meg akartak tartani) statikailag nem biztonságos, ezért újra kell építeni. Ez a változtatás 900 millió forintba került, és a tervezett átadást is fél évvel el kellett halasztani miatta.
Mivel a sok módosítás miatt elég nehéz volt átlátni, hogy mennyi is az annyi, a szerződést valamivel több, mint egy hónapja ismét egységes szerkezetbe foglalták. Ebben a tavalyi 16 milliárdos árral szemben már 18,6 milliárd fölötti összeg szerepel.
Ebben pedig ugye még nincsenek benne az egyéb kiegészítő beruházások, mint például a sóstói környezetvédelmi terület már említett rehabilitációja, ahol szintén nem sikerült elsőre eltalálni a költségeket. Ahogy egyébként az ehhez, illetve a stadionépítéshez kapcsolódó közúti beruházások esetében sem. Az utóbbiakra kiírt külön közbeszerzést szintén a Strabag nyerte el, még áprilisban. Akkor az dőlt el, hogy mások mellett egy 113 méter hosszú Stadion sétány, illetve a 68 méter hosszú Sóstó köz is épülhet az aréna környékén, valamint kialakítanak egy 1750 négyzetméteres parkolót és felújítják a környező utcákat. Mindezt bruttó 373 millióért. Azóta azonban kiderült, hogy némi talajmunka és a „fagyvédő javító réteg építése” kimaradt az eredeti megállapodásból, így ezt augusztus végén még 3 millióért hozzácsapták a projekthez.
Röviden összefoglalva tehát: adott egy stadion, amire eredetileg 12,8 milliárdot szánt az állam, és most tart 19,7-nél. Az átadásig még közel nyolc hónap van hátra, így egy cseppet sem lenne meglepő, ha végül kettessel fog kezdődni a végösszeg.
(MTI Fotó: Bodnár Boglárka) | Alig 13 milliárdról indult, már a 20-at közelíti a fehérvári stadion | Csak a stadionépítésről szóló szerződést hatszor módosították, de lesz még stadion sétány és iszapkotrás is. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20171109/alig-13-milliardrol-indult-mar-a-20-at-kozeliti-a-fehervari-stadion/ | 2017-11-09 21:38:00 | true | null | null | G7 |
A magyarországi jogállamiság "lebontásáról" szóló könyvet mutatnak be szerdán délután három órakor az Európai Parlamentben - hívta fel a figyelmet az eseményre a Magyar Nemzet . A hazánk lejáratását célzó, évek óta zajló akciósorozat újabb epizódja önmagában nem is lenne különösebben figyelemre méltó, viszont ezúttal magyarországi politikai aktorok - köztük a kiadvány társszerkesztője, Magyar Bálint, az egykori SZDSZ meghatározó alakja - is főszerepet vállalnak, az esemény egyik szervezője pedig Magyar Péter néppárti lengyel kollégája, Michal Wawrykiewicz, aki felszólalt a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is.
A könyvbemutatót nemcsak Magyar Péterék pártcsaládja, az Európai Néppárt már említett képviselője szervezi, hanem a liberális Renew Europe egyik képviselője, Ilhan Kyuchyuk is.
A magyar együttműködők között említik Magyar Bálint mellett a szintén volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt, aki jelenleg a Connect Europe nevű szervezet elnöke.
Michal Wawrykiewicz kapcsán a Magyar Nemzet cikke megjegyzi: a lengyel néppárti EP-képviselő szerepvállalása nem véletlen, hiszen ő az a Tineke Strik mellett dolgozó politikus, aki a Magyarországot lejárató jelentések másik szerzője, brüsszeli szaknyelven: "árnyék-jelentéstevője".
A Magyar Nemzet teljes cikke, benne a Tisza Párt részéről a néppárti politika feltétel nélküli elfogadását tanúsító esetek felidézésével IDE KATTINTVA olvasható. | Közös néppárti és liberális akció hazánk ellen Brüsszelben | A hazai jogállamiság „lebontásáról” szóló könyv bemutatóját, ahol ott lesz két volt SZDSZ-es politikus is, a Renew Europe és az Európai Néppárt együtt szervezi. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyarorszag-lejaratasa-jogallamisag-europai-neppart-renew-konyvbemutato | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Újabb őrizetbe vétel a Zuschlag-ügyben
NOL • Népszabadság Online • 2007. október 2.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség őrizetbe vette Katus Ferencet, akit a
Zuschlag János és társai ellen folyó bűnügyben előzőleg gyanúsítottként
hallgatott ki - közölte Szabó Ferenc megyei főügyész-helyettes.
Az ügyészség javasolni fogja előzetes letartóztatását - mondta a megyei
vádhatóság helyettes-vezetője. A kihallgatásról nem közölt részleteket.
Katus Ferenc Zuschlag Jánossal együtt az MSZP megyei közgyűlési
frakciójának tagja volt, de a múlt héten a frakció mindkettőjüket kizárta a
képviselőcsoportból.
Az MSZP országos elnöksége az MSZP kiskunhalasi szervezetének feloszlatását
kezdeményezi - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője. A párt etikai
bizottságának vezetője közölte: jövő héten szombaton döntenek az elnökség
előterjesztéséről.
Az MSZP országos elnöksége "a párt elveit és érdekeit súlyosan sértő
jelenségek" miatt a párt etikai bizottságánál kezdeményezi a kiskunhalasi
pártszervezet feloszlatását és újjászervezését - mondta Nyakó István.
Simon Gábor, az MSZP Országos Etika és Egyeztető Bizottságának elnöke
elmondta: az elnökség azt javasolja, hogy "csináljunk egy tabula rasát",
alakuljon újjá a kiskunhalasi MSZP szervezet.
Az etikai bizottság elnöke elmondta: ha a testület feloszlatja a
kiskunhalasi szervezetet, akkor az alapszabály szerint rögzíteni kell az
újjáalakulás szabályait is, azaz azt, mikor, milyen felügyelettel, milyen
szervezeti és működési szabályzat alapján alakuljon újjá a helyi szervezet.
Simon Gábor azt mondta: néhány nap alatt is újjáalakulhat a kiskunhalasi
szervezet, de kérdéses, ez célszerű-e. A testület elnöke azt is kérdésesnek
nevezte, hogy a tagsági viszony tisztázására, azaz tagrevízióra szükség
lesz-e.
Arra a felvetésre, előfordulhat-e, hogy az etikai bizottság nem támogatja
az elnökség javaslatát, Simon Gábor közölte: az etikai bizottság nincs
alárendelve az MSZP egyik politikai testületének sem, mivel így tud
elfogulatlan döntéseket hozni.
A döntés előzményének tekinthető, hogy az MSZP kiskunhalasi szervezete és
frakciója szeptember 27-én kizárta soraiból Zuschlag Jánost (a szervezet
elnökét) és Weiszenberger Lászlót, a helyi önkormányzat MSZP-Sikeres
Haladásért Társaság frakciójának két tagját, a hozzájuk kapcsolódó
botrányos ügyek miatt.
Önkormányzati képviselői mandátumáról egyikük sem mondott le; a
jogszabályok a visszahívást nem teszik lehetővé. Zuschlag Jánost, aki
előzetes letartóztatásban van, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés MSZP-
frakciója is kizárta tagjai közül.
Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőt, az MSZP Bács-Kiskun
megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét és hat társát különösen
nagy kárt okozó csalással gyanúsítja az ügyészség, alapítványoknak nyújtott
állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt.
Weiszenberger László, volt kiskunhalasi kistérségi megbízott a Hír Tv egyik
múlt héten bemutatott, rejtett kamerával készült felvételén a pályázatok
"lefölözésének módszerét" ismertette egy helyi vállalkozóval.
A beszélgetésről készült felvételt a Zuschlag-ügyben nyomozó Bács-Kiskun
Megyei Főügyészség is megtalálta egy házkutatás során, és az ügyben az
elmúlt héten befolyással való üzérkedés gyanúja miatt nyomozást indított.
Bajnai Gordon önkormányzati miniszter múlt pénteken jelentette be, hogy a
minisztérium feljelentést tett Weiszenberger László ellen a Fővárosi
Főügyészségen.
(MTI) | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-466377 | 2007-10-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
BKK: nem volt jogsértés a villamostendert lezáró első döntésben | A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú határozata szerint nem történt jogsértés a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) villamostenderének első, 2013 augusztusi lezárásakor, amikor a Skoda ajánlatát érvénytelennek minősítették - közölte pénteken a BKK az MTI-vel. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141017-bkk-nem-volt-jogsertes-a-villamostendert-lezaro-elso-dontesben | 2014-10-17 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A keddi, budapesti átadón Balázs László, a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke emlékeztetett: a Mészáros Csoport 2021 óta segíti a szolgálat munkáját. Akkor egy 25 millió forintos adomány révén vásárolhatták meg a legmodernebb kutató-mentő gépjárművet.
Balázs László ismertetése szerint a
Főnix névre keresztelt kutató-mentő drónhoz hasonló nincs az országban és a környező országokban sem, az eszköz kategóriájában a legújabb fejlesztés, a legmodernebb technológiákat tudja.
A drón 50-70 méteres magasságból lokalizálja az eltűnt ember pozícióját átmeneti kommunikációs csatornát létesítve a bajba jutott és a kereső szakemberek között ott is, ahol a mobilszolgáltatás akadozik. A készülék kamerával, hőkamerával, fedélzeti akadályészlelő-rendszerrel van felszerelve, rendkívüli pontossággal és hatékonysággal működik.
A szolgálat Magyarországon kívül külföldi missziókban is részt vesz, csapatuk 45 szakemberből és 18 mentőkutyából áll.
Várkonyi Andrea, a Pro Filii Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy mindig is szívügyének tekintette a mentést, életmentést, a másokon segítést. Úgy fogalmazott: "Emberéleteket menteni egészen elmondhatatlan dolog (...), komoly önfeláldozás".
Ezzel az új eszközzel lehetőség nyílik arra, hogy még több emberéletet mentsenek meg, hogy még kevesebben legyenek azok, akiket nem tudtak megmenteni
- mondta, hozzátéve: ezért került a legjobb helyre a 70 millió forint.
Kelemen Krisztina, a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: a szolgálat munkája messze földön híres, legyen szó árvízi mentésről, földrengés utáni kutatásról vagy vörösiszap-katasztrófáról. A csapat tagjai önzetlenül segítenek, teszik a dolgukat, adott esetben pihenés, alvás nélkül.
A kiosztott sajtóanyag szerint
a Mészáros Csoport a magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként a társadalmi felelősségvállalás alapján hívta életre a Pro Filii Alapítványt.
Célja a hátrányos helyzetű emberek, gyerekek, valamint civil és nonprofit szervezetek támogatása. Az alapítvány eddig mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között hárommilliárdot - adományozott.
A vállalatcsoport három éve 25 millió forintos juttatásban részesítette a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat - HUNGO-t annak érdekében, hogy beszerezzék az ország legmodernebb kutató-mentő járművét, 2022 óta pedig évente 10 millió forinttal segíti a szervezet működését. | Professzionális drón beszerzéséhez nyújtott támogatást a Pro Filii Alapítvány | Hetvenmillió forintos támogatást nyújtott a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO részére a Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány; az adományból egy Magyarországon egyedülálló kutató-mentő drón beszerzéséhez járultak hozzá. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/professzionalis-dron-beszerzesehez-nyujtott-tamogatast-a-pro-filii-alapitvany | null | true | null | null | BEOL |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/cikk/348646/ | 2005-01-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Az egyesület taglétszáma a 12 új csatlakozóval pontosan félszázra emelkedett, mivel többen a nyugdíjba vonulásukat követően is megőrizték a tagságukat. A szervezet a 35 település aktív polgármesterén keresztül majdnem 70 ezer polgár érdekeit képviseli.
A kornye.hu is beszámolt az eseményről. Mint írják , a tisztújító közgyűlés helyszínén beszámolók is elhangzottak. Beke László elnöki felvetésében elhangzott, hogy idén már három különböző kérdésben fordultak levéllel szakminisztériumokhoz. Az egyik megkeresésük a településvezetők bérezésére vonatkozott, az egyesület javaslatot fogalmazott meg, hogy az országgyűlési képviselőkéhez hasonlóan kössék az átlagbér változásához.
A versenyképes járások programmal kapcsolatban azt kérték a döntéshozóktól, hogy minden, még a legkisebb település is önálló szavazati joggal rendelkezzen a források elosztásáról szóló szavazáson.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól segítséget és tájékoztatást kértek az állami beruházásokról szóló jogszabály önkormányzatokra is vonatkozó fejezetéről, a végrehajtás módjáról, mivel bíznak benne, hogy a jövőben megjelenő források lehetőséget biztosítanak a kistelepüléseken is akár az 50 millió forintot meghaladó építési beruházásokra.
A tagfelvételeket követte a tisztújítás titkos szavazással. Az elnöki posztot továbbra is Beke László, Környe polgármestere tölti be. Az elnökség tagjai: Cellár József, Kollár Károly (alelnök), Dr. Maszlavér Petra, Nieszner József (titkár), Schunder Tibor.
Az egyesület új polgármesterei: Dr. Bogár István (Vértesszőlős), Eckné Csákvári Valéria (Várgesztes), Fürst Eszter (Neszmély), ifj. Gombos István (Dad), Juhász Sándor (Kesztölc), Kaszányiné Ruppert Tímea (Kecskéd), Kovács Gergely (Szomor), Mészáros István (Epöl), Nemes Ágnes (Héreg), Neukum Krisztián (Vértessomló), Northartné Viszked Georgina (Süttő), Udvardi Marianna (Mocsa).
Tagtelepülések: Baj, Bokod, Csolnok, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Epöl, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kesztölc, Kocs, Kömlőd, Környe, Leányvár, Máriahalom, Mocsa, Mogyorósbánya, Nagyigmánd, Nagysáp, Naszály, Neszmély, Piliscsév, Sárisáp, Süttő, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tokod, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős. | Polgármesterek a falukért egyesület új tagokkal | Környén tartotta tisztújító közgyűlését a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület, amely 2001 óta tömöríti Komárom-Esztergom független kistelepülési polgármestereit. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/polgarmesterek-a-falukert-tisztujitas-kornye | null | true | null | null | KEMMA |
November 18. és 22. között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai ellenőrzéseket végeznek a zöldség- és gyümölcskereskedőknél. Főleg a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint az online pénztárgép használatának szakszerűségét vizsgálják. Az ellenőrzés célja az üzleti tevékenységek tisztességes és törvényes lebonyolításának biztosítása, valamint az adóelkerülési kockázatok csökkentése. | Az adóellenőrök most a zöldség- és gyümölcskereskedőket veszik célba | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a következő héten Békés vármegyében a zöldség- és gyümölcskereskedőknél végeznek ellenőrzéseket. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/adoellenor-zoldseg-gyumolcskereskedo | null | true | null | null | BEOL |
2004.05.21. 06:01
A helyi Fidesz gyanúja szerint nyugdíjasokat utaztatott ingyen Miskolcra egy XVII. kerületi szocialista önkormányzati képviselő; a politikus a kirándulásért a kopogtatócédulákat kérte cserébe. Az érintett Vígh Kiss József cáfolta a vádakat.
Egynapos kirándulásra vitte Miskolcra a Rákoscsabai Nyugdíjasklub közel ötven tagját Vígh Kiss József (MSZP) XVII. kerületi önkormányzati képviselő – állították lapunknak az érintettek. Elmondásuk szerint a politikus a túráért cserébe azt kérte az utazóktól, hogy vigyék magukkal kopogtatócédulájukat. Közölték azt is: Miskolcon várost néztek, valamint vendégül látták őket a polgármesteri hivatalban, s később az egyik környékbeli kisváros MSZP-székházában is megálltak. Az ügy miatt Lázár Attila fideszes képviselő interpellációt nyújtott be a tegnapi testületi ülésen.
Vígh Kiss József a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: nem kirándulócsoporttal, hanem egy delegációval járt Miskolcon, a csoport a kerületi civil szervezetek tagjaiból állt. Mint mondta, a szavazás szó valóban többször is elhangzott az úton, ám nem az európai parlamenti választásokról, hanem az egyik civil szervezet által alapított Aranyhegy-diplomáról beszéltek. A kopogtatócédulák elkérésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Mit gondolnak, elkértem a szelvényeket, mintha buszjegy lett volna?” A XVII. kerületben egyébként sokan nem kapták meg az ajánlószelvényeket. A Magyar Nemzet úgy tudja: a kopogtatócédulák kiszállítását egy Törpilla Bt. nevű cégre bízta az önkormányzat a posta helyett. A lap szerette volna megkérdezni az ügyről Hoffmann Attila (MSZP) polgármestert is, ám ő lapzártáig nem reagált a megkeresésre.
Gidró Kriszta | Kopogtatócéduláért ingyen utaztatott az MSZP-s képviselő? | A helyi Fidesz gyanúja szerint nyugdíjasokat utaztatott ingyen Miskolcra egy XVII. kerületi szocialista önkormányzati képviselő; a politikus a kirándulásért a kopogtatócédulákat kérte cserébe. Az érintett Vígh Kiss József cáfolta a vádakat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/kopogtatocedulaert-ingyen-utaztatott-az-mszp-s-kepviselo | 2004-05-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Integritás Hatóság a napokban saját sikersztorijaként tálalta azt az ügyet, amit valójában az Átlátszó újságírója, Segesvári Csaba tárt évekig tartó munkával és adatperekkel. Nem vitatjuk a hatóság szakértőinek munkáját a túlárazott élelmiszercsomagokkal kapcsolatban, az Átlátszó szerepének elhallgatását mégis szóvá kell tennünk, mert éppen az ilyen és ehhez hasonló eredményekre kérjük az olvasóink támogatását. Az Integritás Hatóság eközben éves szinten közel 20 milliárd forint közpénzből működik, mégsem elég nagyvonalú ahhoz, hogy legalább hivatkozzon, ha hozott anyagból dolgozik.
Az, hogy a különböző médiumok nem hivatkozzák meg egymás információit, már megszokott - bár nem túl etikus gyakorlat. De hogy egy hatóság ne csak elhallgassa a sajtó szerepét egy korrupciógyanús eset feltárásában, de konkrétan letagadja azt a nyilatkozatok során, valószínűleg egészen egyedülálló. Különösen úgy, hogy az adott sajtótermék bejelentést is tett az ügyben a szóban forgó hatóságnál, és erről nyilvánosan is beszámolt annak idején.
A csúfos eset előzményei
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) évek óta oszt élelmiszercsomagokat a rászorulóknak uniós forrásból. A csomagok főként választások előtt érkeznek meg az érintettekhez azzal a felhanggal, hogy a kormány küldte őket.
Először Hadházy Ákos parlamenti képviselő mutatta be 2017-ben, hogy a csomagokban található termékeket - egy gyanús közbeszerzési eljárást követően - véleménye szerint túlárazottan szerezte be az SZGYF. Az ügyet az Olaf is vizsgálta - erről a 24.hu értesült 2018-ban.
Majd az SZFGY újabb tendert írt ki 2019-ben és 2020-ban. Ennek kapcsán az Átlátszó közadatigénylést adott be, amelyből kiderült, hogy milyen termékekre adtak árajánlatot a cégek. Azt viszont, hogy pontosan mi mennyibe került, és mit tettek végül a csomagokba, az SZGYF nem árulta el. Ezért jogászaink segítségével adatpert indítottuk, amit 2022 végén jogerősen is megnyertük.
A kiperelt adatokból kiderült, hogy a termékeket túlárazták: egy doboz tej például 159 forint helyett 516 forintba került, egy liter olaj pedig 489 forint helyett 1333 forintba.
Az Átlátszó és a Transparency International Magyarország 2023 nyarán feljelentést tett a NAV-nál, valamint bejelentette az ügyet az Integritás Hatóságnál arra hivatkozva, hogy véleményünk szerint a közbeszerzés során nyertesnek kihozott cégek, a Natur-Rost Kft., az Enger Kft. és a Káta-Mill Plus Bt. többszörösen túlárazva szállította le az élelmiszereket.
A kormány ezt követően - parlamenti kérdésre válaszolva - azzal kommentálta az esetet, hogy "az RSZTOP-4.1.1 keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás valamennyi eljáró hatóság által jóváhagyásra került, illetőleg az ellenőrzések intézkedést nem igénylő megállapításokkal végződtek." Vagyis nem volt gond a beszerzésekkel.
Idén januárban továbbá arról is beszámoltunk, hogy sok hátrányos helyzetű településre pont nem jutott a csomagokból.
Miközben a NAV-nyomozás folyik, az Integritás Hatóság október 7-én közleményt adott ki arról, hogy lezárta a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program vizsgálatát és arra jutott, hogy összesen 10,2 milliárd forintos túlárazás történt, és emiatt 8 százalékkal, számszerűen 1,4 millió csomaggal kevesebbet kaphattak a rászorulók. A hatóság ezért bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt szintén feljelentést tesz.
Az Integritás Hatóság azonban meg sem említette közleményében a jelenségre elsőként felfigyelő Hadházy Ákost, az adatokat kiperelő és az esetet cikksorozatban bemutató Átlátszót, valamint a hivatalos bejelentésben közreműködő Transparency International Magyarországot sem. Amikor rákérdeztünk Mehlhoffer Tamás sajtóreferensnél, hogy ennek mi az oka, nem kaptunk választ.
Ennyit a partneri viszonyról, amit akkor ígértek nekünk, amikor felvételt nyertünk az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportba.
A központi költségvetési forrásból gazdálkodó Integritás Hatósággal szemben az Átlátszó bevételeinek jelentős részét az olvasók adományai, valamint az adó 1%-os felajánlások teszik ki. A direkt kattintásokon túl, sőt azoknál is fontosabb, hogy az általunk feltárt ügyeket más médiumok is átvegyék és terjesszék, hiszen így több emberhez jut el a sztori, és a nevünk is forog. Ez pedig a támogatások szempontjából meghatározó lehet, hiszen az olvasók - érhetően - szívesebben áldoznak olyan sajtóorgánumra, amelyik látható eredményeket ér el.
Atlatszo Transparency Int Mo Bejelentes IH Tularazott Elelmiszercsomagok 20230601 by atlatszo on Scribd
Az Integritás Hatóság azonban nemcsak kifelejtette (?) lapunkat a közleményből - amit a teljes magyar sajtó átvett -, de egy rádiós interjú során az ügy előzményeit firtató konkrét kérdésnél szándékosan elhallgatta azt. Amikor ugyanis az Inforádió Paragrafus Magazinjának október 10-i adásában a műsorvezető azt kérdezte Biró Ferenctől, a hatóság elnökétől (06:03), hogy "Tulajdonképpen hogyan bukott ki ez az eset?" Biró Ferenc azt válaszolta, hogy:
"Többeknél kiverte a biztosítékot, meg ránézésre is lehetett látni, hogy itt azért komoly gondok vannak... A hatóság hivatalból indított eljárást, a saját kockázatelemzésünk hozta fel ezt a projektet. Azt gondoltam egyébként, hogy erre a vizsgáló kollégáim is kifejezetten büszkék, meg azt szerették volna, hogy ezt végig tudjuk vinni."
Vagyis, hacsak nem vágták ki a nevünket az anyagból, nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy a hatóság elnöke szándékosan nem említette az Átlátszót az interjúban. Ami azért is furcsa, mert az Átlátszó és a Transparency International Magyarország is részt vesz annak a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a munkájában, amit az Integritás Hatóság vezet. Tesszük mindezt szabadidőnkben, teljesen ingyen.
Az általunk feltárt, publikált és bejelentett ügyekre való korrekt hivatkozások helyett azonban így is csak lejáratókampányokat és "szuverenitásvédelmi" vegzálást kapunk a magyar állam szervezeteitől.
Katus Eszter — Bodoky Tamás
Katus Eszter az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport tagja az Átlátszó delegáltjaként. Nyitókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, és az élelmiszercsomagok. Átlátszó montázs. | Így lett az általunk feltárt és bejelentett visszaélés az Integritás Hatóság sikersztorija | Az Integritás Hatóság a napokban saját sikersztorijaként tálalta azt az ügyet, amit valójában az Átlátszó újságírója, Segesvári Csaba tárt fel évekig tartó munk | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/10/21/igy-lett-az-altalunk-feltart-es-bejelentett-visszaeles-az-integritas-hatosag-sikersztorija | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Helyreigazítás
* Index
| 2009. március 23., hétfő 12:17 | Frissítve: 32 perce
A 2009. január 28-án megjelent „A Hunyadi téri vásárcsarnok eladását is
vizsgálják" című, a Magyar Hírlapból lapszemlézett cikkben valótlanul
szerepelt, hogy Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat a
Terézváros 2000. Kft.-vel a Hunyadi téri vásárcsarnok adásvételére a 2002-
es önkormányzati választások előtt szerződést kötött; nem felel meg a
valóságnak az sem, hogy ezt a szerződést a választások után megszüntette az
önkormányzat, majd az akkori alpolgármester barátja cégének adta el a
vásárcsarnokot. Valótlan állítás továbbá az is, hogy a bíróság kimondta a
szerződés felbontásának jogszerűtlenségét, melynek következtében kapott a
Terézváros 2000. Kft. 60 millió forint kárpótlást.
A valóságban Terézváros önkormányzata a Hunyadi téri vásárcsarnok
privatizációjára kiírt tender nyerteseként 2002 márciusában a Terézváros
2000. Kft.-t hirdette ki, de az önkormányzat és a kft. 2002 augusztusáig
tartó tárgyalásait szerződés aláírása nélkül fejezte be.
Ilyen előzmények után a VI. kerületi önkormányzata abban a tudatban, hogy
megállapodás hiányában nem jött létre a Terézváros 2000. Kft.-vel
szerződése, újabb pályázatot írt ki, melynek győztesével a Constrattic Kft.-
vel 2003. június 30-án szerződést kötött. Ez a kft. nem az alpolgármester
barátjának a cége, a Constrattic Kft.-vel az önkormányzat nem baráti szálak
miatt, hanem egy szabályos és eredményes pályázat nyerteseként állapodott
meg a vásárcsarnok hasznosításáról.
hirdetés
10 hónappal a Constrattic Kft.-vel való megállapodás létrejötte után a
Terézváros 2000. Kft. 2004 áprilisában felszólította a VI. kerületi
önkormányzatot a Hunyadi téri vásárcsarnokkal kapcsolatos szerződés
aláírására. Mivel erre nem került sor, a Terézváros 2000. Kft. a bíróságtól
kérte annak megállapítását, hogy a pályázat megnyerése szerződés aláírása
nélkül is létrehozta a megállapodást.
A Fővárosi Bíróság a Terézváros 2000. Kft. kérelmének megfelelően a
szerződés létrejöttét állapította meg, anélkül azonban, hogy akár
egyetlenegy önkormányzati magatartás jogellenességét is kimondta volna. A
Terézváros 2000. Kft., és az önkormányzat az elsőfokú ítéletet követően
peren kívüli egyezséggel zárták le a kialakult jogvitát. | Belföld - Helyreigazítás | Helyreigazítás | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/2009/03/23/helyreigazitas/ | 2009-03-23 00:00:00 | true | null | null | Index |
Szabó C. Szilárd
Július közepére kiépül uniós támogatásból a Szeged–Újszentiván–Tiszasziget–Novi Knezevac (szerbiai Törökkanizsa) közötti kerékpárút. A 1,5 millió eurós (mintegy 500 millió forintos) beruházás 95 százalékát az Európai Unió és a magyar állam finanszírozza egy sikeres pályázatnak köszönhetően, amelyet még 2009-ben nyújtottak be a települések.
Újszentiván ötlete volt, hogy építsenek egy határon átnyúló, mintegy 30 kilométeres kerékpárutat. [namelink name="Putnik Lázár"] újszentiváni polgámester elmondása szerint ha megépül nyárra a kerékpárút, bárki átbiciklizhet Szeged belvárosából Törökkanizsára. – Minden település maga építette, építi a kerékpárútját 360-370 ezer euróból (mintegy 120 millió forintból) – tudtuk meg Putnik Lázártól.
Fotó: Schmidt Andrea
Már elkészült a szőregi Szerb utcától Újszentivánon és Tiszaszigeten át a község határáig tartó szakasz, és megépült Törökkanizsa belterületén a kerékpárút. Július közepéig meghosszabbítják az utat a határátkelőhelyig, valamint az újszentiváni lovasparkig, a tiszaszigeti Mélypont Emlékhelyig és a Peplár-tóig.
Közben lapunk értesülése szerint szabálytalansági eljárást indított a tiszaszigeti önkormányzat ellen az uniós projekt stratégiai irányításával, a projekt végrehajtásának felügyeletével és szabályszerűségének biztosításával megbízott irányító hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).
Putnik Lázár hangsúlyozta, addig nem jutnak pénzükhöz, az uniós támogatáshoz a kerékpárút építtetői, amíg az irányító hatóság nem hoz döntést a tiszaszigeti kerékpárút-beruházás ügyében. Ez az uniós projekt is utófinanszírozású.
– Nem indított az irányító hatóság szabálytalansági eljárást a tiszaszigeti önkormányzat ellen, csupán azt vizsgálják január óta, hogy történt-e valami a tiszaszigeti kerékpárút-építés ügyében – mondta érdeklődésünkre [namelink name="Ferenczi Ferenc"]. Tiszasziget frissen megválasztott fideszes polgármestere politikai indíttatású támadásról beszélt. Elmondta, ők is kíváncsian várják a fejleményeket. Szerinte a napokban dől el, hogy indít-e az irányító hatóság ellenük szabálytalansági eljárást vagy sem. – Már várjuk a határozatot, mert másokhoz hasonlóan mi sem jutunk a pénzünkhöz – mondta a polgármester. Kérdésünkre, úgy tudjuk, azért indított eljárást az NFÜ, mert a tiszaszigeti önkormányzat olyan céget bízott meg a kerékpárút-építéssel, amelyben tulajdonos, azt válaszolta Ferenczi Ferenc, „ez így túl egyszerű lenne."
– Szabályosan jártunk el a közbeszerzésben, amikor a legjobb ajánlattevőt, a Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.-t bíztuk meg a munkával, amelyben 7 százalékban vagyunk tulajdonosok – mondta a polgármester. Hozzátette, a cégben Tiszasziget mellett például Újszentiván, Zsombó és Deszk is tulajdonos. A polgármester nem csupán azt cáfolta, hogy szabálytalansági eljárás indult a tiszaszigeti önkormányzat ellen, de azt is, hogy a felesége bonyolította a tiszaszigeti kerékpárút-építési közbeszerzési tendert.
Az NFÜ sajtóosztálya a következőkről tájékoztatta lapunkat a tiszaszigeti kerékpárút-építés ügyében: „A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jelzett projekttel kapcsolatban szabálytalansági eljárást indított. A szabálytalansági vizsgálat lezárásáig további információt nem áll módunkban kiadni." | DELMAGYAR - Január óta vizsgálja az NFÜ a tiszaszigeti kerékpárút-építést | Tiszasziget - Addig nem jutnak pénzükhöz a Szeged, Újszentiván, Tiszasziget és a szerb Törökkanizsa kerékpárút építtetői, amíg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem zárja le a tiszaszigeti kerékpárút-beruházás ügyében indított szabálytalansági eljárását. | null | 1 | https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/2013/03/januar-ota-vizsgalja-az-nfu-a-tiszaszigeti-kerekparut-epitest | 2013-03-29 20:55:00 | true | null | null | délmagyar |
RTL Klub-ügyben az ügyészséghez fordul Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarország társelnöke – írta a szerdai Népszabadság.
Szabó Tímea ugyan ismeretlen tettes ellen tesz büntetőfeljelentést hivatali visszaélés gyanújával a Fővárosi Főügyészségen, de az ügy nagyon is konkrét: az RTL Klub kitiltása a Tisztelt Házból. Szabó Tímea szerint Kövér László házelnök nemcsak a szólás- és a sajtószabadságot rengeti meg, hanem a jogállamiságot is.
Mint arról beszámoltunk, Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója kedden levélben kérte Kövért, hogy változtassa meg múlt hét végi döntését, amellyel kitiltotta a kereskedelmi csatorna munkatársait a parlamentből. Egy RTL-es stáb hétfőn is próbálkozott a bejutással, de már nem szerepeltek a beengedhető személyek listáján.
A kitiltásra az után került sor, hogy az RTL megpróbált tudósítani Orbán Viktor és a NATO-főtitkár félig zártkörű közös sajtótájékoztatójáról, amiről csak a közszolgálati tévé készíthetett felvételt. Kövér hivatala ez után dörgedelmes levélben kerek perec megtiltotta a parlamenti munkát az RTL munkatársainak, határozatlan időre.
Az intézkedés ellen minden ellenzéki párt tiltakozott, érthető módon, hiszen az RTL kiutálásával nagy mértékben csökken az esély, hogy parlamenti véleményeiknek országos csatorna adjon teret. | Itthon: Feljelentik Kövér Lászlót hivatali visszaélés miatt | Szabó Tímea PM-társelnök ügyészséghez fordul az RTL Klub parlamentből való kitiltásának ügyében. Hivatali visszaélés gyanújával kezdeményez eljárást a hatóságnál Kövér László intézkedése miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151125_Feljelentik_Kover_Laszlot_hivatali_vissza | 2015-11-25 12:13:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz helyettes szóvivője, Cser-Palkovics András közleménye szerint hiteltelenek az MSZP hazug vádjai, hiszen éppen a kormányzásba belebukott szocialisták járnak az élen a legkülönfélébb korrupciós bűncselekményekben, jelenleg is számos MSZP-s, illetve MSZP-közeli ember élvezi emiatt a büntetés-végrehajtási intézmények vendégszeretetét.
Kósa Lajos polgármester először csütörtökön válaszolt a szocialistáknak, akkori közleményében egyebek mellett azt írta, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalati vezetőinek premizálása a jogszabályokban meghatározottak szerint, illetve a vezetőkkel kötött megállapodások értelmében történt.
A polgármester szerint a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park (DIIP) Kft. távozó ügyvezetője részére fizetett juttatások 15 millió 247 ezer forinttal növekedtek meg 2007-hez képest, mely a távozásával kapcsolatos juttatásokat takarja.
Csányi János volt színházigazgató esetében a Csokonai Színházban felhalmozott "hiány" nem valamiféle szándékos károkozásból, hanem egy szakmai program eredeti elképzelésektől eltérő - öt év helyett egy-másfél év alatt történő -, gyorsabb végrehajtásának szándékából és kísérletéből fakadt - írta Kósa Lajos.
Hozzátette, hogy a szándékkal egyet nem értve és a kísérlet kudarcából okulva szüntették meg az igazgató munkaviszonyát. Megjegyezte, hogy Csányi János a távozásakor akkora összeget kapott, amekkorát a közalkalmazottakra vonatkozó törvények meghatároztak.
Kósa Lajos vasárnap esti újabb közleményében azt írja: aki tudni szeretné, mit tenne a Fidesz, ha kormányon lenne, nyugodtan ellátogathat Debrecenbe, ahol még Szabó Zoltán is láthatná, mi történt az alatt az idő alatt, amely alatt a szocialista-szabad demokrata koalíció a tönk szélére juttatta az országot. A polgármester emlékeztetett, hogy az Állami Számvevőszék 2008 decemberében ellenőrizte Debrecent, s a "város gazdálkodását és működését teljesen rendbenlévőnek találta". | Belföld: Hazug vádak a debreceni közpénzosztogatásról | A Fidesz szerint hiteltelenek az MSZP hazug vádjai, hiszen éppen a kormányzásba belebukott szocialisták járnak az élen a legkülönfélébb korrupciós bűncselekményekben - reagált a párt az MSZP debreceni végkielégítési vádjaira. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/_hazug_vadak__a_debreceni_kozpenzosztogatasrol-345602 | 2009-08-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Andy Vajna nevéhez rengeteg kasszasiker fűződik, melyek közül sok ikonikus filmmé vált. A Rambo- vagy a Terminátor-filmek elkészülésében is hatalmas szerepet vállalt a magyar producer, így a főszereplőket alakító színészekkel is jó barátságot alakított ki. Így Andy Beverly Hills-i otthona sok ikonikus filmereklyét és tárgyat rejtett. Vajna Tímea már több emléket is megmutatott a nyilvánosságnak, mint Rambo kését, de most egy újabb különlegesség látott napvilágot.
A napokban Timi egy igazi ritkaságot osztott meg a közösségi oldalán, amit maga a Rambo, azaz Sylvester Stallone festett. Igen, a 90-es évek akciófilmjeinek sztárja nemcsak a testépítés iránt érez szenvedélyt, hanem a szabadidejében előszeretettel fest. Stallone-nak már több kiállítása is volt a tengerentúlon, azonban ez a műalkotás még nem látott napvilágot, hiszen kifejezetten Andy számára készítette. Vajna Tímea Instagram-oldalán meg is mutatta a Rambo film ihlette festményt, amin a címszereplő van kihagyhatatlan géppuskájával. Ezt a festményt szeretné egy műkedvelő filmrajongónak eladni.
Stallone festette, amikor Andyvel a Rambo-t forgatták. Természetesen alá is írta. Kérlek, ha érdekel, akkor privátban üzenj nekem
- írta a huszonnégy óráig látható Instagram-történetében Vajna Tímea , aki természetesen a kép pontos értékét nem árulta el.
Bár sokan gondolhatják, hogy igazán drága alkotások csak a régi festmények lehetnek, pedig gyakran a kortárs művészet is igen nagy népszerűségnek örvend. Úgy tűnik, a 78 éves színész alkotásai is jó árban mozognak a The Art Newspaper szerint. Egy korábbi aukción Stallone képei is kalapács alá kerültek és az ott megállapított értéke bizony meglepően borsos volt. A festményeket nagyjából 3500 dollárra, azaz 1 313 200 forintra becsülték, de egy szakértő szerint a régebbi képei még a 10 ezer dolláros, azaz a közel 4 millió forintos értéket is elérhetik. Így a Timi által árult darab is a több tízezer dolláros értéket is elérheti. | Stallone festményét árulja Vajna Timea | Vajna Tímea megmutatta azt a képet, amit Sylvester Stallone adott Andy Vajnának. Az özvegy szívesen eladná egy filmrajongó műkedvelőnek. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/celeb/2024/10/vajna-timea-stallone-andy | null | true | null | null | Bors |
A VII. kerület legnagyobb alapterületű új építésű lakásásainak egyikébe költözött be tavaly a városrész gazdasági bizottságát vezető szabad demokrata politikus. A Garay téri 500 négyzetméteres penthouse-hoz (tetőtéri lakás) tartozó mélygarázsában pedig a Jaguar legújabb modellje, egy méregzöld XF limuzin parkolt. Gál Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség kedden különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vette őrizetbe, miután lakásán házkutatást is tartottak.
Az ötgyerekes frakcióvezető egy évtized alatt csinált jelentős anyagi karriert az Erzsébetvárosban. Az 1200-as ladás korszak számára akkor ért véget, amikor jó üzletet hozott össze a VII. kerületi kábeltelevíziós társaság eladásával. A kiépített dróthálózattal és saját központtal rendelkező vállalkozást az UPC olvasztotta magába. Az akkoriban erős expanzióba kezdett szolgáltató cég 150 milliós vételárat fizetett a kerületi konkurenciáért.
Gál az eladás után feladta függetlenségét, és 1998-ban az SZDSZ színeiben listán bekerült a VII. kerületi önkormányzat képviselőtestületébe. A friss képviselő azonnal a testület gazdasági bizottsági irányítója lett. A befolyásos pozíciót sikeresen megőrizte három cikluson át. A képviselőség elnyerését a helyi SZDSZ is gyors előmenetellel hálálta meg, 1999 őszén a párt erzsébetvárosi frakcióvezetőjévé választották. A mostani ciklusban a gazdasági bizottság mellett a szociális és a mentelmi bizottságban is tagságot vállalt.
A médiában az erzsébetvárosi ingatlanügyekben vált ismertté Gál neve. Először az Óvás! Egyesület által kirobbantott Holló utcai házmentő akció idején, 2004-ben merült fel a neve, amikor a kerületi újságban kilátásba helyezte, hogy károkozás miatt ötmilliárdos pert indít a bontásra szánt házakat műemlékvédelem alá helyező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ellen. A cikkben a helyi lakosok érdekének állította be a terveket. Azzal érvelt, hogy a műemlékvédők csak egy papírt küldenek, de pénzt a renováláshoz már nem. Az önkormányzat szándéka viszont az, hogy a lakók "modern, egészséges, komfortos lakásokba" költözhettek volna, ha az általuk lakott épületek bontása elkezdődhetne.
A zsidó negyed elpasszolt és bontásra ítélt házai körüli bizniszek miatt már több éve megindult a nyomozás. Érdemi lépés viszont csak a hónap elején történt, amikor az ügyészség előzetesbe helyezte a 90 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét, a jogász Nagy Györgyöt. A 2006-os feljelentés szerint a kerületben 2002 óta folyik az önkormányzati ingatlanvagyon kijátszása befektetői csoportoknak. Nagy György számos ingatlanügyletben közreműködött, különböző cégeken keresztül részese volt többek között a Király utcai bérházeladásoknak és a Garay téri üzletközpont beruházásának is.
A főügyészség szerdai közleményében azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke és a vele együttműködő vállalkozó a VII. kerületi önkormányzatnak 700 millió forint kárt okozott, és további mintegy 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. A gyanú szerint a főváros VII. kerületi önkormányzata gazdasági bizottságának elnöke 2002-től kapcsolatban állt azzal a vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően - offshore társaságok közbeiktatásával - rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni - olvasható a közleményben. Az ügyészek hozzáteszik: a vállalkozó elképzelésében a bizottság elnöke is jó üzleti lehetőséget látott, ezért azt támogatta.
Az MTI-ben kiadott közlemény szerint az ingatlanok vételárára vonatkozó előzetes egyeztetésük alapján megállapodtak abban, hogy a vállalkozó projektcégeket alapít, amelyek a valós forgalmi érték alatti vételáron fogják megvásárolni a kiszemelt ingatlanokat. A vállalkozó az egyes cégekbe a bizalmas ismerőseit strómanként helyezte el. Mint írják, a vételárról történt egyeztetés során a gazdasági bizottság elnöke közölte a vállalkozóval, hogy mennyit kell neki fizetnie azért, hogy az adott házat az általa alapított projektcégnek adja el az önkormányzat.
Ezután a gazdasági bizottság elnöke felvette a kapcsolatot az ügyletbe bevont értékbecslő cég vezetőjével, akivel megbeszélte, hogy mely ingatlant és milyen forgalmi értékre kell felértékelnie. A valótlan tartalmú értékbecslés felhasználásával a gazdasági bizottság elnöke az ingatlan valós forgalmi értékét tekintve a gazdasági bizottság tagjait és a képviselő-testületet tévedésbe ejtette - ismerteti a főügyészség.
A megalapozott gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati lakóházat értékesítettek 2003-ban és 2004-ben - írják. A közlemény szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke összesen 195 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért. Hozzáteszik: a gazdasági bizottság elnöke a főügyészség határozatai és a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, tagadva a bűncselekmények elkövetését. | A penthouse-ban kutattak a 700 milliós csalással gyanúsított SZDSZ-esnél | A penthouse-ban kutattak a 700 milliós csalással gyanúsított SZDSZ-esnél - A VII. kerületi bérházbiznisz főszereplőjétől az offshore cégeken keresztül más pártokhoz is elérhet az ügyészség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/hetkergal11/ | 2008-11-26 00:00:00 | true | null | null | Index |
A Blikk pert nyert a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen. A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen minden ponton a lap munkatársának adott igazat. Az állami szervnek ki kell adnia a kért adatokat. Egy év végi törvénymódosítással ugyanis bekerült a közérdekből nyilvános adatok körébe a földterület nagysága. Már nemcsak azt lehet tudni, ki mekkora birtokot kapott az államtól, hanem azt is, milyen ellenszolgáltatásért. Tavaly csak annyit lehetett tudni, ki hány földdarabot kapott művelésre, de a 24 ezres listából nem derült ki a területek nagysága közötti különbség.
Körülbelül 30 ezer hektárnyi olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot az NFA, vagy nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezeket a területeket minden évben megbízási szerződéssel adják oda olyan földhasználóknak, akik nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 70–100 ezer forintnyi területalapú támogatásból is. Ez évente összesen mintegy 3 milliárd forintnyi közpénzt jelent.
A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, illetve a Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó cégek is kaptak területet pályázat nélkül – írja a Blikk, amely hét kormánypárti honatyát is talált, köztük egy agrárállamtitkárt is a lajstromban, akik cégek, házastárson keresztül vagy közvetlenül jutottak állami földekhez. A Blikk azért is perelte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy adja ki azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami földet. Előzőleg agrárszakértők, ellenzéki politikusok bírálták az NFA gyakorlatát, amely szerintük jogsértően, nyilvános pályáztatás helyett titkosan, megbízási szerződésekkel adott oda jelentős földterületeket. Többen jelezték, hogy ez óriási korrupcióra utalhat, mivel így a kedvezményezettek jogosulatlanul jutnak hozzá a földből származó jövedelmekhez. | Földmutyi - retteghetnek az új földesurak | Pert nyert a Blikk az állam ellen. Nem titkolható tovább, kik használhatnak pályázat nélkül földeket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/10/27/foldmutyi-retteghetnek-az-uj-foldesurak/ | 2014-10-27 14:59:00 | true | null | null | 24.hu |
"Az egyik ilyen eset a Komjáth Aladár utcai városi ingatlan esete, melyet egy bányászszakszervezet kapott meg 20 évre a várostól ingyen, de abban a mai napig az MSZP irodája üzemel" - olvasható a dokumentumban.
Csizi Péter utalt arra: az ingatlant 2003 óta térítésmentesen bérlő Mecseki Bányászok Szakszervezete még 2006-ban kérte a várost, hogy az hosszabbítsa meg szerződését, amit azzal indokolt, hogy évek óta ellátják a rehabilitált bányászok romló egészségi állapotával kapcsolatos jogi képviseletet, segítséget nyújtanak a bányászözvegyek rendkívüli nyugdíjellátásának intézéséhez.
A közgyűlés 2006. decemberi ülésén úgy határozott, hogy a Mecseki Bányászok Szakszervezete által bérelt ingatlant, illetve a bérleti szerződést 20 évre, 2026-ig meghosszabbítja, ezért díjat pedig továbbra sem állapít meg. "Azt, hogy az ingatlan hogyan és milyen körülmények között jutott az MSZP-hez, nem lehet tudni, erre is választ vár a bizottság" - hangsúlyozta Csizi Péter.
A politikus szerint felháborító és elfogadhatatlan az, hogy az MSZP olyan ingatlanban működtet pártirodát, amelyet a pécsiek pénzéből egy civil szervezet számára, karitatív célokra adott át az önkormányzat – írta az MTI.
"Pécsnek és a pécsieknek nincs több elherdálni való pénze, mert milliárdok folytak ki a város kasszájából az elmúlt 11 évben. Azért van szükség az átvilágításokra, hogy kiderüljön, kik a felelősek a korábbi hibás döntésekért. Arra törekszünk, hogy személyi felelősségre vonás történjen minden ügyben, amely során kár érte a várost. Véget kell vetni annak a felelőtlen pénzszórásnak és mutyizásnak, amely az elmúlt években folyt Pécsett" - fogalmazott.
A bizottsági elnök hozzátette: amennyiben a vizsgálatok során felmerül a törvénytelenség vagy a hűtlen kezelés gyanúja, megteszik a szükséges jogi lépéseket is, hogy a felelősöket megbüntessék. | Korrupció és botrány a pécsi MSZP-iroda körül? | Civil szervezetek által ingyenesen használt önkormányzati ingatlanok átadásának felülvizsgálatát kezdeményezi Pécsett Csizi Péter önkormányzati képviselő, a város népjóléti bizottságának fideszes elnöke, aki ezt számos feltételezett visszaéléssel indokolta az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. | null | 1 | https://168.hu/itthon/korrupcio-es-botrany-a-pecsi-mszp-iroda-korul-124749 | 2009-06-24 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
Horváth: még 2 vagy 3 NAV-os van a kitiltottak között | Vida Ildikó beváltotta fenyegetését, kivizsgálta saját magát – ezt Horváth András mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azzal kapcsolatban, hogy befejeződött a NAV kivizsgálása.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150305-horvath-andras-eb | 2015-03-05 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A Magyar Nemzet arról kérdez, hogy információi szerint az utóbbi időben külföldi hírszerzők célkeresztjébe került a magyar hadiipari termelés, és hazánkban előállított hadianyagok egy része közvetett módon Ukrajnába kerülhet. Gulyás Gergely szerint volt olyan kísérlet, hogy magyarországi gyártási kapacitást használjanak fel arra, hogy az ukránoknak küldjenek harci eszközöket, de ebben a hazai elhárítás fellépett. | Magyarországon gyártott hadianyagok Ukrajnában? | A Magyar Nemzet arról kérdez, hogy információi szerint az utóbbi időben külföldi hírszerzők célkeresztjébe került a magyar hadiipari termelés, és hazánkban előállított hadianyagok egy része közvetett módon Ukrajnába kerülhet. Gulyás Gergely szerint volt olyan kísérlet, hogy magyarországi gyártási kapacitást használjanak fel arra, hogy az ukránoknak küldjenek harci eszközöket, de ebben a hazai elhárítás fellépett. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255948_magyarorszagon-gyartott-hadianyagok-ukrajnaban | null | true | null | null | Népszava |
Külföld: Leváltották Illinois kormányzóját | Húsz éve nem mentettek fel Amerikában kormányzót a Clinton-Lewinsky-ügyből is ismert impeachmenttel – közjogi felelősségre vonással. Rod Blagojevich tegnap erre a sorsra jutott Illinois államban - ahol ez az első ilyen eset. Az FBI tovább nyomoz. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/levaltottak_illinois_kormanyzojat-318538 | 2009-01-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Szarka Ágota
2005.02.26. 00:00
Megfenyegették telefonon Ruzsics Ferenc keszthelyi önkormányzati képviselőt, miután a csütörtöki testületi ülésen tovább firtatta a Hévízi-tó közelében lévő ingatlan eladásának körülményeit.
Csaknem háromszázmillió forintért megvette a kincstártól, majd nyolcszázmillióért adta tovább Keszthely városa a Hévízi-tó közvetlen közelében lévő régi angolnanevelő öt hektárnyi területét a Smaragd-Investnek. A természetvédelmi szempontból aggályos beruházás ellen tiltakozó aláírásgyűjtés is folyik.
„Ha nem akarsz lófejet találni egyik reggel az ágyadban, akkor hagyd abba!” – hangzott el a fenyegetés Ruzsics mobiltelefonján, miután a csütörtöki testületi ülésen újabb kérdéseket tett fel a városvezetésnek az ingatlan eladásáról. Ruzsics szerint a maffiát idéző módszerek azt igazolják, hogy „valakiknek az elevenébe vágnak” az ellenzék által feszegetett kérdések.
Ruzsics Ferenc a sajtónak tegnap kifejtette: a Keszthely városa és a Smaragd-Invest között tavaly nyáron megkötött városrehabilitációs konzorciumi pályázatot csak most ismerhették meg a képviselők. Ez nem véletlen, mivel a pályázati anyaghoz mellékelt dokumentumokból kiderül: a CIB Bank a már a Smaragd tulajdonában lévő angolnatelepre jelzálogjogot jegyzett be mintegy 1,1 milliárd forint értékben. A bankok az ingatlanok forgalmi értékének legfeljebb 70 százalékáig jegyeznek be jelzálogot, vagyis az angolnatelep forgalmi értéke feltételezhetően legalább 1500 millió forint, ami csaknem duplája annak, amennyiért Keszthely eladta.
A dokumentumok szerint Németh Ferenc hévízi vállalkozó, Mohácsi József polgármester barátja és korábbi főnöke nemcsak a Smaragd felügyelőbizottságának tagja, ráadásul felesége a cég legnagyobb résztulajdonosa. Molnár Tibor hévízi vállalkozó, a keszthelyi alpolgármester testvére szintén nemcsak felügyelőbizottsági tag, hanem a cég résztulajdonosa is. Még 2004 nyarán, a konzorciális pályázat benyújtása előtt vásárolták meg a Smaragd-Investet, vagyis Mohácsi József már több mint nyolc hónapja tudja, hogy barátai és alpolgármesterének rokona az angolnatelepi beruházó cég tulajdonosai. E tényt eddig elhallgatták, ezzel becsapták a képviselő-testület tagjait és Keszthely polgárait – szögezte le a képviselő. Mint mondta, Mohácsi József interpellációjára adott válaszából az tűnt ki, hogy a polgármester „mindent rendjén valónak talál”.
Papp Gábor, az ügyet nyilvánosságra hozó hévízi önkormányzati képviselő hangsúlyozta: a korrupciógyanús események rávilágítottak arra, hogy a frontvonal valójában a térség környezeti és gazdasági érdekeit képviselők, valamint a rövid távú, környezetkárosító nyereségérdekek támogatói között húzódik. Ez nem két politikai tábor, nem két város küzdelme, hanem két szemléletmódé, két fejlesztési koncepcióé és ezzel együtt két erkölcsiségé. | Hévízi-tó: kérdésre fenyegetés a válasz | Megfenyegették telefonon Ruzsics Ferenc keszthelyi önkormányzati képviselőt, miután a csütörtöki testületi ülésen tovább firtatta a Hévízi-tó közelében lévő ingatlan eladásának körülményeit. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/hevizi-to-kerdesre-fenyegetes-a-valasz | 2005-02-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Intenzív tárgyalások után, a végső határidő előtt sikerült megállapodásra jutni az Európai Parlamenttel az Európai Unió 2025-ös költségvetéséről, amely 199,4 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 155,2 milliárd eurós kifizetést tartalmaz - jelentette be szombat hajnalban a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára Brüsszelben.
Banai Péter Benő az uniós magyar elnökséget képviselve, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) költségvetési vitáját követő sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás által nagyon fontos problémákra, kihívásokra találtak megoldást, így
biztosítani lehet az unió versenyképességét növelő programok finanszírozását.
A megállapodásnak köszönhetően a Közép- és Kelet-Európában és Spanyolországban tapasztalt pusztító árvizek utáni helyreállítást is lehet finanszírozni, megtartva ugyanakkor a költségvetési óvatosság elvét, ami azt jelenti, hogy jövőre az uniós költségvetésben rugalmasan lehet eljárni - tette hozzá.
Kiemelte:
a tanács álláspontját egyhangú szavazással fogadták el, mind a 27 tagállam támogatását megkapták.
Fontosnak tartottam, hogy olyan kompromisszumra jussunk, amely megoldást kínál az előttünk álló kihívásokra, mint például az árvizek okozta károk, vagy a kiberbiztonság, ugyanakkor ne terheljük túl az európai adófizetőket - mutatott rá.
Közölte:
rendelkezésre áll a fedezet azon programok finanszírozására, amelyek az európai versenyképesség egésze és a gazdasági növekedés támogatása szempontjából fontosak.
Ezen belül említette a kohéziós támogatásokat, amelyek Magyarországon és számos európai országban beruházások finanszírozását szolgálják. Ezek mintegy hárommilliárd euróval növekedtek - emelte ki. Banai Péter Benő elmondta, hogy ugyancsak megállapodásra jutottak a hitelkamatok finanszírozásáról is.
Hozzátette:
a magyar elnökség a tagállamok egyértelmű felhatalmazása alapján kiállt a költségvetési fegyelem mellett.
Ha túl nagy méretű az uniós költségvetés, akkor az egyes tagállamoknak és az európai adófizetőknek többet kell befizetniük. Éppen ezért lényeges, hogy mire, milyen célokra és összesen mennyi forrás biztosít az Európa Unió 2025-ben - hangsúlyozta.
Mint mondta,
a 2025-re szóló uniós költségvetés lehetővé teszi például azt, hogy a Magyarországon elindított programok finanszírozása is rendelkezésre álljon. Jövőre mintegy 2700 milliárd forintot utalhat át az Európai Bizottság azokra a programokra, amelyeket az Európai Parlament is elfogadott, illetve amelyeknek a konkrétumait a magyar kormány határozta meg
- közölte.
Niklas Herbst, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke szerint intenzív tárgyalást folytattak a költségvetésről, amelyben az államtitkár kemény tárgyalópartnernek bizonyult, de ennek ellenére megállapodásra jutottak. | Keménykedés után Magyarország is rábólintott az uniós költségvetésre | Hosszú és intenzív tárgyalássorozat előzte meg azt, hogy végül mind a 27 tagállam elfogadta az Európai Unió 2025-re szóló költésgvetését. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke szerint a magyar államtitkár kemény tárgyalópartnernek bizonyult, de megállapodásra jutottak. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/europai-unio-2025-koltsegvetes-megallapodas.799682.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Menczer Tamás a videóban emlékeztetett: Raskó György arról spekulált, hogy az idő előrehaladtával kiesnek, azaz meghalnak az idős Fidesz-szimpatizánsok, így a Tisza Párt megnyerheti majd a 2026-os választásokat.
Bocsánat, miről is szól ez, amit mondott?
- tette fel a kérdést Menczer Tamás, kiemelve, hogy a Tisza Párt próbálja terelni a felelősséget.
A politikus úgy folytatta: a Tisza Párt, Magyar Péter és ez a "Raskó nevű ember" értelemszerűen meg akarja nyerni a politikai versenyt.
Mit mond? Hogy fogjuk a versenyt megnyerni? Hát majd ha a másik táborból az emberek meghalnak, ami mit jelent, hogy ezt várja. Ezt várja. És minekutána egy versenyben indult, az sem túlzás, hogy ezt kívánja. Hogy azok az idős emberek, nyugdíjasok, akik a Fideszt támogatják, azok meghaljanak. Marha tisztességes magatartás, mondhatom
- zárta a videóit a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. | Menczer Tamás: Magyar Péterék tisztességtelen versenyzők | Raskó György vállalhatatlan kijelentéseivel kapcsolatos baloldali terelésekre reagált Menczer Tamás a közösségi oldalára feltöltött videójában. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peterek-tisztessegtelen-versenyzok | null | true | null | null | HEOL |
2007.11.28. 08:29
Jelenleg már tizenegy gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek, közülük nyolcat gyanúsítanak bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy értékű csalással, a további három személy esetében okirat-hamisítás, fiktív számlák kibocsátása és bűnpártolás gyanúja merül fel – tudta meg a Magyar Nemzet. Biogáz: KISZ-főtitkár, gyanúsított vállalkozó, Zuschlag, uniós pénzek
Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes lapunknak azt mondta, hogy a nyomozás november 17-i meghosszabbítása óta ismét több – főképp kiskunhalasi és környékbéli illetőségű – tanút hallgattak meg, ám köztük nem található prominens személy. Kérdésünkre, hogy az egykori ifjúsági minisztérium működését, az ottani pályázati rendszert sikerült-e feltérképezni, Szabó közölte: igen, erre szolgált korábban a hajdani tárcavezetők és államtitkárok tanúkénti meghallgatása, például Gyurcsány Ferencé és Szilvásy Györgyé. – Továbbra is az ominózus pályázati pénzekkel kapcsolatban folytatjuk a nyomozást, az eljárás nem terjed tovább – hallhattuk a főügyészhelyettestől.
Az uniós pénzek „lefölözésével” kapcsolatba hozott Weiszenberger-videóval összefüggésben Szabó lapunknak kifejtette, hogy eddig semmiféle adat nem merült fel, amely EU-pénzek jogszerűtlen felhasználására utalna. Ugyanakkor a pénzek „lefölözésére” vonatkozó további kérdésünkre elmondta: a magyar költségvetés által biztosított egyes pénzek vonatkozásában lehet használni ezt a kifejezést. | Már tizenegy gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek | Jelenleg már tizenegy gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek, közülük nyolcat gyanúsítanak bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy értékű csalással, a további három személy esetében okirat-hamisítás, fiktív számlák kibocsátása és bűnpártolás gyanúja merül fel – tudta meg a Magyar Nemzet. Biogáz: KISZ-főtitkár, gyanúsított vállalkozó, Zuschlag, uniós pénzek | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/mar-tizenegy-gyanusitottja-van-a-zuschlag-ugynek | 2007-11-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Archívum: Brókerügy: vádemelés 21 gyanúsított ellen | Sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a Fővárosi Főügyészség a brókerbotrány 21 gyanúsítottját. A vádirat szerint a bűncselekmény-sorozat elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét a nyomozás során zárolták a hatóságok. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-374774-188152 | 2005-08-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Elon Musk, Donald Trump közeli tanácsadója hétfőn New Yorkban találkozott Irán ENSZ-nagykövetével - írta a New York Times .
Iráni források szerint a Musk és Amir Szaíd Iravani nagykövet közötti találkozó egy titkos helyszínen több mint egy órán át tartott. Névtelenséget kérő iráni tisztviselők a kétoldalú megbeszéléseket "pozitívnak" és "jó hírnek" minősítették.
Karoline Leavitt, a leendő Trump-kabinet átmeneti szóvivője azt nyilatkozta:
Az amerikaiak azért választották újra Trumpot, mert bíznak benne, hogy helyreállítja a békét a világban. Amikor visszatér a Fehér Házba, meg fogja tenni a szükséges lépéseket ennek érdekében.
Elon Musk a legbefolyásosabb magánemberré lépett elő Trump elnöki beiktatása előtt, írja a lap. A hírek szerint Musk kérte a találkozót, és a nagykövet választotta a helyszínt. Musk korai és közvetlen találkozója felveti annak a lehetőségét, hogy a Trump-kormányzat alatt megváltozik a Teherán és Washington közötti hangnem, annak ellenére, hogy a megválasztott elnök és Irán között feszült a viszony.
Trump első ciklusa alatt kivonta az Egyesült Államokat az Irán és a világhatalmak közötti 2015-ös nukleáris megállapodásból, egyoldalú megállapodásnak nevezve azt, amelyet soha, de soha nem lett volna szabad megkötni, és szigorú gazdasági szankciókat vezetett be az iráni olajbevételekre. Emellett elrendelte a magas rangú iráni tábornok, Kászim Szulejmáni likvidálását Irakban 2020-ban.
Az amerikai kormány hivatalos álláspontja szerint Szulejmáni volt a felelős az amerikai állampolgárok ellen elkövetett támadásokért és további tervezett akciókért a Közel-Keleten. Válaszul Irán legfelsőbb vezetője megtiltott minden tárgyalást a Trump-kormányzattal, iráni tisztviselők pedig bosszút esküdtek Szulejmáni meggyilkolásáért. Szövetségi ügyészek a múlt héten közölték, hogy Irán a választások előtt Trump meggyilkolását tervezhette.
Mióta Trump 2020-ban távozott hivatalából, Irán fokozta az urándúsítást, növelte olajexportját, fokozta a regionális militáns csoportok támogatását, és kétszer is közvetlen támadást intézett Izrael ellen, emlékeztetett a CNN. A CNN a titkos találkozó kapcsán arról írt, hogy a Biden-adminisztráció ENSZ-tisztviselőit nem értesítették, és még mindig nem kaptak független megerősítést, hogy az megtörtént.
Most a kérdés az, hogy Irán képes-e új megállapodást kötni az Egyesült Államokkal. Maszúd Pezsekian elnök új kormányának számos tagja a tárgyalásokat támogatja, azzal érvelve, hogy Trump tud alkut kötni, és hogy talán van lehetőség a szankciók feloldására.
Irán konzervatív frakciójában azonban sokan ellenzik a Trumppal való együttműködést, és minden tárgyalást a legfelsőbb vezetőnek, Ali Hamenei ajatollahnak kell jóváhagynia.
Important & straightforward talks with DG @rafaelmgrossi this morning.
As a committed member of NPT we continue our full cooperation with the IAEA. Differences can be resolved through cooperation and dialogue. We agreed to proceed with courage and good will.
Iran has never... pic.twitter.com/bwLLzrKzwE
Csütörtökön az X-en közzétett bejegyzésében az iráni külügyminiszter Abbász Aragcsi is békülékeny hangnemben nyilatkozott:
A nézeteltéréseket együttműködéssel és párbeszéddel lehet megoldani. Megállapodtunk abban, hogy bátran és jóakarattal haladunk előre. Irán soha nem hagyta el a tárgyalóasztalt békés célú atomprogramjáról.
Úgy tűnik, Irán az eddigi rossz viszony ellenére nyitva akarja tartani a diplomácia ajtaját. Irán ENSZ-képviselete azt közölte, hogy nem kommentálja nyilvánosan a találkozót. | Elon Musk titokban találkozott Irán ENSZ-nagykövetével | A milliárdos Elon Musk, aki Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormányában is szerepet kap hétfőn titokban találkozott Irán ENSZ-nagykövetével. A New York Times iráni tisztségviselőkre hivatkozva arról ír, hogy a találkozón az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültség enyhítéséről volt szó. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/11/elon-musk-titokban-talalkozott-iran-ensz-nagykovetevel | null | true | null | null | Origo |
2006.01.26. 23:56
Bűncselekmény hiányában felmentette az APEH már megszűnt Bűnügyi Igazgatóságának kilenc munkatársát, illetve az Orbán-kormány adóhatóságának általános elnökhelyettesét az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság. A titkos büntetőeljárás Keller László volt közpénzügyi államtitkár feljelentése alapján indult.
Keller az adóhatóság tíz volt munkatársa ellen névtelen bejelentésre hivatkozva tett feljelentést a 2002-es kormányváltást követően hűtlen kezelés és hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyben eljáró Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (KÜNYH) megalapozottnak vélte a politikus gyanúját és vádat emelt többek között Kántor Tibor, az APEH volt általános elnökhelyettese ellen.
A büntetőeljárás szigorúan titkos minősítést kapott, a tegnap kihirdetett elsőfokú ítélet azonban nyilvános. Ebben a Budai Központi Kerületi Bíróság „bűncselekmény hiányában” felmentette a vádlottak padjára ültetett 10 személyt, akik közül egyikük – az ügyben érintett egyik informátorunk elmondása alapján az APEH volt győri hivatalvezetője – öngyilkos lett forrásaink meggyőződése szerint az eljárás okozta lelki megterhelés miatt, egy másik gyanúsított pedig még a nyomozás során hunyt el.
Az ítélet ellen az ügyészség képviselője fellebbezett, részben letöltendő, részben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérve a vádlottakra. Információink szerint több terhelt büntetőeljárást kíván kezdeményezni Keller László ellen hamis vád szerintük megalapozott gyanújával. | Feljelentik Keller Lászlót a meghurcolt adónyomozók | Bűncselekmény hiányában felmentette az APEH már megszűnt Bűnügyi Igazgatóságának kilenc munkatársát, illetve az Orbán-kormány adóhatóságának általános elnökhelyettesét az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság. A titkos büntetőeljárás Keller László volt közpénzügyi államtitkár feljelentése alapján indult. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/feljelentik-keller-laszlot-a-meghurcolt-adonyomozok | 2006-01-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy évvel ezelőtt rendeztek tüntetést a Kodály Körönd egyik legszebb műemlék épületének lakói, mert a 2000 óta tartó „felújításnak” köszönhetően házuk immár életveszélyessé vált. Az épület szétbontott harmadik emeletét átfújja a szél, a folyosók omladoznak és nagyobb esők során „a tetőn át ömlik a víz”. A világörökségi területen álló palota mintegy 25%-a egy offshore hátterű cég tulajdonában áll, mellyel az önkormányzat 12 év után decemberben szerződést kívánt bontani. A házat 12 éve fogva tartó cég azonban addig nem hajlandó ezt elfogadni és – immáron a lakókkal – új megállapodást kötni, míg azok rá nem bólintanak a legújabb beépítési terveikre.
*******
„Végre nem roskadoznak már ezek a gyönyörű paloták” – gondolhatják a Kodály Köröndön járva az évtizedekig állványokat és lehulló vakolatdarabokat kerülgető budapestiek. A valóság azonban mégsem olyan szép, mint amilyennek kívülről tűnik. Bár az Andrássy út 87-89. tetőtéri beépítésével egy időben gyakorlatilag kívül-belül megújult, testvére, a Kodály szobor mögötti épület csak kívülről lett lepucolva. Az épületbe lépve hiányos, omladozó lépcsők, aládúcolt függőfolyosók fogadnak. Az egy lakást leszámítva teljesen szétbontott harmadik emeletet átfújja a fagyos szél, a liftből kilépve ketrecben nyüszítő, egy darab párizsival magára hagyott kölyökkutya fogadja látogatót. Állítólag egy munkáshoz tartozik, de viselkedését elnézve inkább menekülni szeretne a roskadozó palotából.
2000-ben kötött szerződést a fideszes Farkas György vezette VI. kerületi önkormányzat az Arnon Epschtein vezette Király utca 20- Alfa 1. Kft-vel az Andrássy út 83-85. alatti épület felújításáról. A többször módosított megállapodás a ház tető- és födémrekonstrukciójáért és az aládúcolt függőfolyosó felújításáért cserébe a cégnek adta az akkor még lakott 3. emelet 23 lakását és a fölötte található padlást. Az építési engedélyt 2002-ben adták ki, akkor azonban a szocialista hatalomátvétel miatt leállt a projekt. 2005-ben – sajtóinformációk szerint Fürst György MSZP-s alpolgármester baráti körébe tartozó – Arie Yom-Tov frissen alapított Andrássy út 83-85 Ingatlanforgalmazó Kft. nevű cége vette át a beruházást, de mint kiderítettük, már korábban is azonos kör vezette a beruházást.
A Bahamáktól Felcsútig
Az ingatlanforgalmazó cég története bővelkedik az érdekes csavarokban. A 2005 júniusában alapított és augusztus 9-én bejegyzett izraeli- magyar érdekeltségű vállalkozást a korábbi befektető hozta létre: tagjai között egy hétig jelen volt az osztrák vezetésű Király utca 20- Alfa 1. Kft. Ennek helyét az a washington-i székhelyű Cosmorom Europe vette át, melynek magyarországi kézbesítési megbízottja Dr. Kócsó Tünde, az Alfa 1. felügyelőbizottsági tagja volt. A Cosmorom 2006-ban lépett ki az Andrássy út 83-85 fejlesztésére létrejött cégből, helyére a Brit Virgin- szigeteken bejegyzett European Concord Ltd került, melynek kézbesitési megbízottja Dr. Tomcsányi Tamás ügyvéd.
Az offshore cég 2007 januárjáig volt benne az ingatlanfejlesztő Kft-ben, azóta a Belvárosi Rezidenciák Ingatlanforgalmi és Fejlesztő Kft. rendelkezik minősített többséget biztosító befolyással a palota mintegy 25%-át tulajdonló vállalkozásban. A Belvárosi Rezidenciák egy nappal azelőtt került a kézbesitési megbízottként szintén Tomcsányihoz köthető Virgin-szigeteki Consodine Properties többségi tulajdonába, mielőtt az átvette a palota felújítására létrejött Andrássy út 83-85. nevű projektcéget.
Tomcsányi Tamást egyébként nem érte derült égből az ingatlanfejlesztés. A Medgyessy-kormány alatt hirtelen több milliárdos balatoni privatizációs fejlesztést bejelentő, majd tavaly szétesett, a vagyont offshore vállalkozásokba mentő SCD csoportot vezető testvére, Tomcsányi Gábor cégeiben is megtalálható a neve. (A cégcsoport irányított felszámolásáról tavaly márciusi cikkünkben olvashat.)
Az SCD-csoport széthordása: Irányított felszámolás
Bűzlik a különböző összeférhetetlenségek gyanújától az SCD-csoport balatoni turisztikai portfóliójának felszámolása. A Magyarországon és külföldön bejegyzett cégeket összekapcsoló, nehezen átlátható struktúrájú cégcsoport, amely korábban százmilliárdos fejlesztéseket ígért a tó környékére, 2011 nyarára gyakorlatilag szétesett, zilált tulajdonviszonyokat hagyva maga után. A cégadatbázist vizsgálva azt találtuk, hogy a cégcsoport átalakítását a Malév felszámolóbiztosához, Varga Jenőhöz köthető üzleti kör vezényli le, a portfolióból kivált projekttársaságok zöme pedig offshore tulajdonba vándorol. Tovább a teljes cikkre.
Az Andrássy út 83-85 Kft.-hez az általa képviselt offshore cégen keresztül kapcsolódó ügyvéd – aki pár héttel ezelőtt még a cég jogi képviselőjeként lépett fel -, volt a hazai képviselője a londoni bejegyzésű SCD-nek is, mely tagja volt a Tomcsányi Gábor vezette, 2008. december 31-én megszűnt SCD Group Zrt-nek. Az SCD Group Zrt. volt a sármelléki repülőtéren bejegyzett, ma már felszámolás alatt lévő Aviation Group Zrt. jogelődje. A cégcsoportban Jászai Gellért mellett vezető szerepben lévő Tomcsányi Gábor mellett gyakran akadt felügyelő bizottsági tagság az Andrássy úton érdekelt testvérnek.
Tomcsányi Tamás felügyelőbizottsági tag volt az SCD Invest Befektetési Zrt-ből létrejött CL INTER INVEST Befektetési Zrt.-ben, a felszámolás alatt lévő, korábban szintén SCD név alatt futó Fortis Property Management-ben, az SCD HOTEL & RESORT Rt. néven 2005-ben alapított, majd LB Capital Zrt. néven felszámolt cégben, az SCD ÉPÍTŐIPARI FŐVÁLLALKOZÓI részvénytársaságból LB Property Development Zrt.-vé átkeresztelt cégben és az LB Property Investment Zrt.-vé vált SCD Ingatlan Vagyonkezelő és Ingatlanfejlesztési Rt.-ben is.
Az SCD RÉGIÓ Ingatlanfejlesztő és Befektetési Kft-ből létrejött Silver Estate Ingatlanfejlesztő és Befektetési Korlátolt Felelősségű Társaságban tag, a Bahama- szigeteken bejegyzett SCD GROUP International Ltd. képviselőjeként is Tomcsányi Tamás található a cégjegyzékben. A megannyi felszámolásban résztvevő, főleg külföldi befektetőket képviselő Tomcsányi részéről tehát nem meglepő az izraeli Arie Yom-Tov a Kodály Köröndön zajló építkezéseiben szerepet játszó offshore cégek képviselete, valamint ezen beruházások jogi képviselete sem.
Amíg pedig Arie Yom-Tov a korábbi, 2002-ben halatomra került szocialista alpolgármester barátjaként van számon tartva, a Tomcsányi család érdekeltségének is tekinthető SCD csoport felívelése a szintén 2002-ben nyertes Medgyessy Péter kormánya alatt történt. A Dr. Tomcsányi Tamás ügyvédi iroda azonban ma már az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia támogatói között szerepel olyan cégek között, mint a Simicska-féle Közgép, a Pro-Aurum, vagy épp a kormánnyal stratégiai partnerséget kötött Coca-Cola, a MOL vagy az OTP.
Arie Yom Tov, akit senki sem látott
Bár a Tomcsányi-szál is sok érdekes fordulatban bővelkedik, az igazi játékosnak mégsem őt, illetve Tóth Mátyás Róbertet, Arie Yom Tov-ot ügyvezetői székben váltó, rejtélyes üzlettársát nevezhetjük. Míg a magyar szereplők inkább amolyan képviselőknek, helytartóknak tűnnek, az izraeli befektető több mint egy évtizedes múlttal rendelkezik a budapesti ingatlanpiacon. Az Opten adatai alapján cégeinek nagy része offshore háttérrel rendelkezik, vagy rendelkezett. Bár a 2002 utáni MSZP-s alpolgármesterhez, Fürst Györgyhöz fűződő jó kapcsolata (a HVG korabeli írása szerint Yom Tov Fürst esküvői vendége volt) kizárólagos szocialista összefonódásokat sejtetne, a fentiek alapján kimondhatjuk, a biznisz az első Fidesz-hatalom idején indult, és 2010 után sem érintette meg őket az elszámoltatás szele.
A HVG cikkéből az is kiderül, hogy Yom Tov érdekelt volt abban a Szinyei Merse utcai építkezésben is, mely a „kellemetlenkedő” főépítész, Tétényi Éva Verók István néhai polgármester általi menesztéséhez vezetett és a nagy budapesti lakóparképítő Autóker Holdinghoz tartozott. A Szinyei Merse utcában „vállalkozó” Constrattic Kft. nem csak itt tűnik fel, Yom Tov ezen cége nyerte meg a máig üresen álló, a bontás hírére városvédői tiltakozásokat elindító Király utca 40. pályázatát is az önkormányzattól. Yom Tov korábbi cége az Autókerhez kerülése előtt ciprusi tulajdonban volt, és a HVG 2003-as írása szerint „a társasági törvény saját tőkére vonatkozó előírásait permanensen megszegve” működött.
2003 volt egyébként az év, amikor a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, a szocialista támogatást élvező Ispánki László ellen 128 millió elsikkasztásáért 4 év 6 hónap jogerős börtönbüntetéssel záruló eljárást indított a BRFK. Fürst György alpolgármester pedig azért kapott fegyelmit, mert „túlságosan szabad kezet adott” a vagyonkezelő elnökének.
A HVG által „a nagy tőkeerős izraeli ingatlan-befektető cégek üzleti felhajtójaként” emlegetett Arie Yom Tov az Adria Palace Kft-n keresztül kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezett a Le Meridien hotelben, mielőtt az tavaly arab kézbe került volna. A cégről tudni érdemes, hogy Yom Tov és más izraeli befektetők (többek közt a Duna Plaza Kft) tulajdonrész szerzése és az 1998-as választások előtt bő egy hónapig a DEFEND Őrző- Védő Kft., valamint a Postabank Invest Rt. tulajdonában állt. Arie Yom Tov nem csak az Autókerrel és a Duna Plaza építőivel volt még üzleti kapcsolatban, az offshore tulajdonú Jabi-One Ingatlanforgalmazó Kft-t a Hajógyári szigeten megfeneklett Álomsziget beruházással ismertté vált Sammy Smucha-val közösen vezeti.
„Az izraeli fennhatóságú cégek profiljaik alapján egymás versenytársai ugyan a magyar ingatlanpiacon, meghatározó figuráik azonban gyakran bukkannak fel közös vállalkozásokban, beruházásokban. A Duna Pláza tulajdonosváltásainak története jól érzékelteti összefonódást.” – Izraeli pénzek a magyar ingatlanpiacon (Index.hu)
Arie Yom Tov céges adatai közt nem igazán lehet olyan vállalkozást találni, amelyben ne lenne valamilyen offshore-gyanús szál. A vállalkozások nagy részében ráadásul gyakran ugyanazokkal a partnerekkel találkozhatunk, egy Szokolyára települt céget leszámítva pedig minden a Hűvösvölgyi út 36. alatti Jázmin irodaházba van bejelentve. További érdekesség, hogy a Quality Financial Kft., illetve az azonos nevű zártkörű, nevadai főrészvényessel rendelkező részvénytársaság és azok tavaly ősszel kiszállt külföldi tagjainak jogi képviselője az LMP-s Schiffer András ügyvédi irodája, a Kft. optenes cégadatai között pedig Yom Tov kézbesítési megbízottjaként maga a politikus van megnevezve.
Az Arie Yom Tov helytartójának tűnő Tóth Mátyás Róbert összesen hat cégben van vezető tisztségben, ezek közül négy az izraeli vállalkozóhoz köthető. Saját tulajdonában két 17. kerületi címre bejelentett, Szipli Ildikóval vezetett betéti társaság van, melyek közül az egyik erősen eladósodott. A cégadatok alapján 2010. december 15-én került Yom Tov helyére, ettől az időponttól lett vezető tisztségviselő az Andrássy út 83-85, az Andrássy út 87-89, a Packard Hills és a felszámolás alatt álló Oak Valley cégekben. Ugyanezen a napon szűnt meg Arie Yom Tov tisztségviselői szerepe a két köröndi ház projektcégében, így feltételezhető, hogy Tóth Mátyás Arie Yom Tov magyarországi képviselőjeként viszi az izraeli befektető ügyeit, akiről forrásaink azt vélelmezik, hogy továbbra is ő mozgatja a szálakat.
A Packard Hills és a felszámolás alatt lévő Oak Valley is ugyanannak a Tomcsányi Tamás által képviselt, Golf Paradise Village Limited névre hallgató Brit Virgin-szigeteki offshore cégnek a tulajdonában van. A Kodály Körönd másik, már elkészült épületének beruházására létrejött K.O.K. Lakásépítő és Szolgáltató Kft. vezetője a többi vállalkozásban is résztvevő Karl Dóra, a cég a Brit Virgin- szigeteki Golf Venture Ltd. tulajdona. A fentiek tekintetében pedig talán nem meglepő, hogy Arie Yom Tov és Tomcsányi Tamás kizárólag valamilyen offshore cég révén állnak kapcsolatban egymással. A 11 vállalkozás közül egyetlen, a Szokolyára költözött Artalpin az egyetlen vállalkozás, mely nem offshore kézbe került, hanem pont fordítva, magyar tulajdonosoké lett.
Nem lesz gyors változás
A beruházó helyzetét segítette, hogy a rendszerváltás után a műemlék épületek a műemlékvédelmi hivatal nyomására önkormányzati tulajdonban maradtak, így a bérlők nem vásárolhatták meg lakásaikat. Az önkormányzat így közvetlenül a cégnek tudta eladni azokat, a lakók pedig a Rózsa utcában vagy a ház más lakásaiban kaphattak új otthont.
Bár egy 2005-ös, a kerület gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszéki jelentés kimondta, hogy a 2000-es alapmegállapodásban a felek „nem határozták meg az adott és a kapott szolgáltatások értékét”, a lakók szerint az igazi sérelmet az MSZP-s Verók István által aláírt szerződés okozta. Mivel pedig már 2004 végén elmaradások voltak tapasztalhatóak a kitűzött feladatok tekintetében, a képviselő-testület javasolta a polgármesternek, hogy „éljen az elállás jogával”. A lakók ekkor már a ház rohamos romlása miatt kértek segítséget Fürst György alpolgármestertől, de elmondásuk szerint a helyzetük csak romlott.
A legutolsó, 2007-es szerződésmódosítás nyomán elkezdődtek a munkálatok, bár ebből a lakók nem sokat tapasztaltak azon felül, hogy a ház kovácsoltvas kapuja és márvány lépcsői szőrén-szálán eltűntek, valamint a generálkivitelező Reneszánsz Zrt. kibontotta a födémet és a harmadik emelet falait. 2009-ben, amikor Andrássy Palace néven 449 milliós lakásokat hirdettek a házban, a Reneszánsz már levonult, a harmadik emelet pedig ott maradt falak és födém nélkül, a lakók pedig folyamatos életveszélyre és beázásokra kezdtek panaszkodni.
A Műemlékvédelem a lakók kérésére kötelezte a projektcéget az életveszélyessé vált kémények kijavítására. A munka elkészült, a kémények védett majolika részei viszont eltűntek. A düledező függőfolyosó végén lakó Lovasi Eszter az utolsó bérlő a harmadik emeleten, ő elmondása szerint édesapja halála idején kapott előnytelen ajánlat miatt nem élt a lakáscsere lehetőségével. Ha esik, vödrökbe gyűjti a plafonon keresztül befolyó vizet, egyik szobája pedig használhatatlan a tetőt tartó gerendáktól. A ház külseje persze nem sejteti a benti romos állapotokat: információink szerint pár éve a projektcég tisztasági mosást végzett a köröndi homlokzaton. Ehhez a ház vizét használta, a hetekig felállványozott homlokzaton elhelyezett reklámért kapott tízmilliós összeget viszont nem forgatta vissza a palota állapotának javítására.
11 hónappal azután, hogy a lakók demonstráción kérték az Önkormányzattól a céggel kötött szerződés felbontását, 2012. december 20-án Terézváros vezetése akceptálta a kérést. A helyzet ezzel azonban nem oldódott meg, hiszen a szerződésbontás akkor léphet életbe, ha azt a beruházó fél is jóváhagyja. A cég kérésére összehívott 2013. január 31-i rendkívüli lakógyűlésen azonban inkább egy zsarolási helyzet bontakozott ki a beruházó irányából. A kerületi vagyonkezelő épületében zajlott közgyűlésen a cég nevében megjelent Tomcsányi Tamás, új ügyvédjük Horváth M. Gábor és Karl Dóra ugyanis egy teljesen új beépítési koncepcióval érkeztek.
A cég képviselői a tulajdonosok elé tárt tervek elfogadásától tették függővé a szerződésbontás aláírását és onnantól kezdve az Önkormányzat helyett a lakókkal való új megállapodás megkötését. „Ne várjanak arra, hogy az Önkormányzattal megállapodjunk, mert az újabb 12 év lesz” – mondta a vita hevében Tomcsányi, nyomatékosítva, hogy amennyiben meg tudnak állapodni a lakókkal a „szerzett jogaikról”, akkor az Önkormányzat irányában is gyorsan cselekszenek majd. Az új tervek kevesebb lakás építéséről szóltak, de részletes műszaki tartalom, kivitelezési ütemterv és garanciák hiányában semmilyen konkrétumot nem tartalmaztak, így a lakók nem mentek bele az egyezségbe.
A lakók és a közös képviselet nyomására a cég 15 napos határidővel vállalta egy részletesebb dokumentum benyújtását. A tulajdonosok végül február második felében kaptak ajánlatként egy 290 millió forint körüli, a 2005-ös árakra kihozott költségvetést, melyekről a napokban indítanak tárgyalásokat a beruházóval. A cég új terveit „gyenge kezdetnek” minősítette a házban lakó forrásunk, aki szerint hiányos anyagot kaptak, melyben több adat sem egyezik a korábban megadottakkal.
„Egyik fél sem hibás”
Óvári Gyula alpolgármester azzal magyarázta lapunknak a szerződésbontás elhúzódását, hogy „minden szempontot figyelembe kellett venniük”, valamint megvárták az életveszély-elhárítási munkák befejezését. Az Önkormányzat „ellehetetlenülés” miatt bontaná fel a szerződést, mely magyarázata szerint azt jelenti, hogy „egyik fél sem hibás, a beruházás meg nem valósulása sem a cégnek, sem az Önkormányzatnak nem róható fel.” Óvári úgy véli, hogy a 13 éve húzódó történet kulcskérdése a harmadik emelet 23 önkormányzati lakásának kiürítése, melynek elvégzéséért a cég megkapja az ingatlanok tulajdonjogát. „Az egyik lakásban még laknak, a másik viszont gyakorlatilag már nem létezik, mert kibontották a falait. A 2007-es szerződésmódosítás szerint az Önkormányzatnak kell a költözésről tárgyalnia, de kiköltöztetni már nem köteles a lakót – a beruházó viszont ezt várta tőlünk” – mondta az alpolgármester.
„Az elszámolás még hátravan, ami jó darabig el fog tartani” – mondta a szerződés tényleges felbomlása utáni kilátásokról az alpolgármester. Óvári elmondása szerint 2011 őszén felszámolási eljárást indítottak a céggel szemben, mert az 32 millióval, két lakás árával tartozik nekik 2007 januárja óta. „A cég pedig 570 millió forintot követel az önkormányzattól, aminek a 95%-át tudjuk cáfolni, pár tétel miatt viszont valószínűleg bíróságra kell menni” – tudtuk meg.
Információink szerint a baleset- és életveszély elhárításán túl az illetékes Kormányhivatal Örökségvédelmi osztálya sem tudja gyorsítani az építkezést. A nemrég leépítések hírével a lapokba kerülő, Yom Tov cégeinek hitelt nyújtó MKB Bank banktitokra hivatkozva nem nyilatkozott az atlatszo.hu-nak, Óvári Ferenc szerint viszont tőlük függ minden. A 33 millió forint jelzálogot kibocsátó bank az offshore hátterű céggel kötött szerződését az alpolgármester szerint a kerület vezetése sem ismeri. Az a kérdés – így Óvári-, hogy a veszélyelhárítást és a Reneszánsz Zrt. felé fennálló tartozást még kifizető pénzintézet mikor teszi rá a kezét a tulajdonrészeire, illetve mikor keres új beruházót.
Addig tovább roskadozik az Andrássy úti világörökség.
(Fotók: Halász Áron) | Offshore cég miatt roskadozik az Andrássy úti palota | 12 éve húzódik egy műemlék palota felújítása a Kodály Köröndön. Az Önkormányzattal szerződött offshore cég miatt ma már élet- és balesetveszélyes az épület. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2013/03/06/andrassy-ut-offshore-palota-kodaly-korond/ | 2013-03-06 15:26:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója a legújabb Facebook- videójában Magyar Péter azon megszólalásaira reagált, melyekben az országjárást kritizálta, és azzal vádolta Menczert, hogy titokban járja az országot.
- Mi nem úgy tartunk országjárást, ahogy az állampárt, ahogy a Fidesz, hogy nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját. Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni - fogalmazott Magyar Péter.
- Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk! - fogalmazott a kommunikációs igazgató, majd hozzátette:
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak nőkkel vagy bátor, férfiaktól félsz.
Borítókép: Menczer Tamás (Forrás: MTI/Balogh Zoltán) | Menczer Tamás "őszinte" vallomása Magyar Péternek: Félek! | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/menczer-tamas-oszinte-vallomasa-magyar-peternek-felek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Aláírást gyűjtött a Momentumnak, kirúgta a fideszes önkormányzat | Előre szólt az olimpiaellenes kampányban való részvételéről a budatétényi önkormányzatnál háttérmunkát végző fiú, mégis elvesztette a bizalmat. | null | 1 | https://444.hu/2017/04/10/alairast-gyujtott-a-momentumnak-kirugta-a-fideszes-onkormanyzat | 2017-04-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
|
A kormány a Eurolife Healthcare Hungary felszámolását stratégiailag kiemelt jelentőségű eljárásnak minősítette.
Az ilyen eljárást a csődtörvény szerint akkor kell elrendelni, ha a cég "adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik", vagy ha ez nem lehetséges, "kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék". Ilyenkor felszámolóként kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság jár el. Az erről szóló kormányrendelet hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben.
A gödöllői Eurolife Healthcare Hungary Kft. az izraeli Tevától került indiai tulajdonba. Eredetileg a Teva 2012-ben 120 millió dolláros befektetéssel, 263 embernek munkát adva hozta létre új steril központját, amelyet maga Orbán Viktor miniszterelnök adott át, de 2017-ben mintegy félezer dolgozót elbocsátottak, az injekciógyártó gépsorokat leszerelték.
Csak az intravénás infúziós oldatokat gyártó kapacitása maradt meg, azt vette meg a több mint 12 ezer kórházat és idősek otthonát ellátó, évi 300 millió infúziót gyártó indiai Eurolife Healthcare. Az ügylet tanácsadója 2020-ban azt közölte, hogy "a magyarországi üzem megvásárlása támogatja a vállalatot abban, hogy hatékonyabban ki tudja szolgálni az európai és az amerikai piacot infúziós termékekkel. Az Eurolife az elkövetkező három évben több 10 millió eurót kíván befektetni az üzem bővítésébe."
2023-ban a Gazdaságfejlesztési Minisztérium jelentette be, hogy újraindult az infúziógyártás az Eurolife Healthcare Hungary Kft. gödöllői üzemében. Idén tavasszal viszont olyan panaszok jutottak el a gödöllői helyi laphoz, hogy a dolgozók nem kapják meg időben a fizetésüket. Csukárdi Csaba, a gazdasági társaság telephely-vezetője az erre vonatkozó kérdésre nem válaszolt, de sértődötten felhívta a figyelmet: "Magyarország egyetlen infúziógyártó cége vagyunk, kollégáimmal új gyógyszergyárat indítottunk, gyártási engedélyünket 2022 júniusában kaptuk meg, első termékünk forgalomba hozatali engedélyét pedig abban az évben októberben."
Most tehát mégis felszámolás következik, kiemelt állami segédlettel.
Nyitóképünk illusztráció. | Vállalkozás: Felszámolják a gödöllői infúziógyárat | Kiemelt állami segédlettel. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20241029_Felszamoljak-a-godolloi-infuziogyarat | null | true | null | null | HVG |
– Miért most ad interjút?
– A BKV-ügyben nagyon sok dezinformáció jelent meg a sajtóban, illetve most ért az ellenem folyó eljárás abba a szakaszába, hogy megtettem a vallomásaimat, innentől pedig a hatóságok dolga, hogy ezek mentén továbbhaladjanak.
– Korábbi főnökei, Balogh Zsolt és Antal Attila vezérigazgató is több, legalábbis aggályos vállalati pénzmozgásról beszéltek, utólag megemelt szerződési díjakról, politikusoknak fizetendő tagdíjról, nokiás dobozban átadott milliókról. Mennyit látott mindebből?
– A BKV kiadásainak mintegy öt ezreléke felett rendelkeztem értékesítési vezérigazgató-helyettesként. A hozzám tartozó bevételek az eladott bérletekből és jegyekből, valamint az ingatlanok hasznosításából származtak. Nem ott folytak el a nagy pénzek. Ezért is furcsállom, hogy ilyen kitüntetett szerepet kaptam, más vezérigazgató-helyettesek területein sokkal nagyobb értékű szerződések köttettek. A közbeszerzések ilyenek voltak például, de ezekhez semmi közöm nem volt. Ezer beosztottam volt, jegyellenőrök, pénztárosok. Több milliárd forint pluszbevételt hoztunk kollégáimmal a BKV-nak 2007-ben és 2008-ban, amit eddig senki nem vitatott.
– Érkezett önhöz is megrendelés, kérés a politika, politikusok részéről?
– Eleinte nem találkoztam ilyesmivel. 2007 tavaszán mondta nekem Antal Attila vezérigazgató, hogy túl sok ilyen jellegű kérés érkezik hozzá, ezért ezek egy részét vegyem át, ne nála csörögjön állandóan a telefon. Akiket a pozíciójuk legitimiált és kéréssel, kérdéssel, utasítással fordultak hozzám, azokat végrehajtottuk. Ezekről az ügyekről kivétel nélkül beszámoltam a vezérigazgatónak.
– Milyen kérések voltak ezek, és kiktől érkeztek?
– Két-három hetente kaptam egy-egy ilyen „politikai” kérést. Vélhetően csak azért ilyen keveset, mert nem rendelkeztem sok és könnyen kiadható pénzügyi kerettel. A kérések teljesítése a munkaidőm egy százalékát tehette ki. Főként Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes kabinetjének tagjai, illetve – az SZDSZ részéről – leginkább Tóthfalusi György igazgatósági elnök intéztek hozzám utasításokat. Mesterházy Ernővel soha életemben nem találkoztam, nem is beszéltünk.
– Voltak aggályos kérések?
– Minden szerződést látott jogász, átnézte a közbeszerzési osztály és a pénzügy, mire a papír hozzám került, már öt-hat aláírás volt rajta. A szerződések tartalmában és az árban bizonyára lehetett valamilyen mozgástér, de ötvenmillió forint felett már közbeszerzést kellett kiírni, 25 millió felett pedig legalább három ajánlatot kérni. Vagyis amit alá kellett írnom, az formailag minden esetben teljesen rendben volt, tartalmilag pedig sosem szakadtunk el a piaci áraktól. Ami vállalhatatlan lett volna, azt pedig nem írtam alá, volt is ebből konfliktus.
– Kivel?
– A megrendelőkkel.
– Antal Attila szerint Demszky Gábor és Hagyó Miklós lobbistái olykor hetente számoltatták őt be. Milyen gyakran találkozott a lobbistákkal?
– Erről csak annyit mondhatok, hogy az említett lobbikör néhány tagja már gyanúsított, néhány nem. A nyomozás érdekére tekintettel többet nem mondhatok.
– Akkormáshogy kérdezem. Igaz az, hogy a BKV-nál Demszky és Hagyó lobbistái gyakorolták a cég feletti tényleges hatalmat?
– Ez így ebben a formában nem igaz, a céget a vezérigazgató és a háromszáz fős vezetői, középvezetői kör irányította. A lobbikört csak az üzleti haszon érdekelte egy-egy ügy kapcsán. Próbálták befolyásolni, kivel kösse a BKV a nagyobb értékű közbeszerzéseket, a győztesekkel pedig, véleményem szerint, háttéregyeztetéseket folytattak.
– Balogh Zsolt szerint volt rá bőven példa, hogy a nyertes cég utólag árat emelt vagy határidőt hosszabbított, a megemelt öszszegből pedig bizonyos százalékot vissza kellett csorgatni.
– Ez a műszaki területen fordulhatott elő, nálunk nem. Volt, hogy a vállalkozó olcsó ajánlattal nyert, amely összegnek a kétszeresét fizették ki pótmunka címén. Vegyük például a 4-es metró Rákóczi téri állomásának újraterveztetését, amelyet azért kellett elvégeztetni, mert a lakók tiltakoztak a fák kivágása miatt. Mint kiderült, szó sem volt semmilyen valódi lakossági tiltakozásról, ez csak ürügy volt, hogy 600 millió forintot kérhessenek az állomás átterveztetéséért. De ebben nincs semmi új, már 2007 előtt is sokan éltek e technikával.
– A politikai szereplőkhöz, pártokhoz visszajuthatott ilyen pénz?
– Erről semmilyen konkrétumot nem tudok, mi a cégekkel álltunk kapcsolatban, a kérdésben foglaltakra nem volt rálátásom.
– Milyen kapcsolatban volt Hagyó bizalmasaival, így Hatvani Szabó Jánossal vagy Horváth Évával?
– A nyomozás érdekében erről jelen pillanatban nemmondhatok továbbiakat.
– Balogh Zsolt szerint a BKV-t felügyelő politikusok olykor konkrét céglistákkal álltak elő. Eljutott önhöz ilyen?
– Nem kaptam konkrét listákat. Egyedi kérdésekre volt példa, mint mondtam, két-három hetente. Ilyen volt a Csapó Bt. ügye. Lelovics Ottó, Hagyó kommunikációs igazgatója kérte, hogy Csapó Gábor vízilabda-iskolájának adjunk valahogy pénzt. Így kötöttünk velük reklámszerződést. A fővárosnak az is az elvárása volt, hogy minél több olyan rendezvényt szervezzünk, ahol Demszky vagy Hagyó tud szerepelni, így kaphatott megbízást például Horváth Éva élettársának a cége is. Ez a tulajdonos elvárása volt.
– Miért nem mondott nemet?
– A cégek mindig jóval többet kértek, mint amennyit kaptak, az igényeikből sikerült jelentősen lefaragnunk. A kérdés többi részére a nyomozás sikere érdekében most nem válaszolhatok. Amikor a BKV-nál dolgoztam, 2007 eleje és 2008 ősze között, valódi reformot kezdtünk el, amellyel már az első évben kilencmilliárdos megtakarítást értünk el, és ezzel komoly érdekstruktúrákat sértettünk, ennek a rendszernek a korábbi haszonélvezői aztán megpróbálták kriminalizálni a szereplőket. Amikor Kocsis István vezérigazgató magához hívott, hogy váljunk el egymástól, megkönnyebbültem. Bár a cég kommunikációjában nagy sikereink voltak, Antal leváltása után vesszőfutássá változott az egész. Antalt egyébként az SZDSZ buktatta meg, a távozásához vezető használtbusz-tender ügyét ők szivárogtatták ki.
– Demszky Gábornak is voltak kérései?
– Egyszer felhívott személyesen, hogy kössek a Sawyer Miller Grouppal szerződést. A sors fintora, hogy velük komoly szakmai együttműködésünk volt, jó munkát végeztek, megdolgoztak a pénzükért. Nem úgy, mint mások, voltak olyan cégek, amelyek csak azért kaptak pénzt, hogy leszálljanak rólunk, békén hagyjanak minket.
– Hagyó az ön nyakát is szorongatta?
– Baloghot naponta berendelték városházi vezetők. Én Hagyóval rendkívül ritkán találkoztam, a nyakamat sem fogta meg, és párizsit sem evett előttem. Más politikusoktól viszont érkeztek kérések. Antal egyszer panaszkodott nekem, hogy Dancs Gábor, akkori SZDSZ-es közlekedési tanácsnok kért tőle két nyolcmilliós szerződést. Ő ezt azonban a sok kérés között elfelejtette, ezért Dancs ellene fordult a felügyelőbizottságban. A koalíciós politikusok, vagy leginkább az ő közvetítőik, folyamatosan kérésekkel álltak elő. Amikor Olti Ferenc, a BKV vezérigazgató-helyettese a 4-es metrót felügyelte, jelezte Antalnak, hogy kevés neki a vezérhelyettesi fi zetés, ezért hozott egy céget, amellyel szerződést kötöttünk havi több százezer forint értékben, Olti fizetését pedig a cég kipótolta. Általában nem az önkormányzati képviselők kértek személyesen a BKV-tól, volt annyi eszük, hogy közvetítőkön keresztül jelentkezzenek. Akkor volt a legnagyobb baj, ha a koalíció nem tudott előzetesen megegyezni, ki nyerjen egy-egy tendert, ebből jelentős konfliktusok voltak, de általában mindig született köztes megoldás.
– 2007 előtt is gyakorlat volt mindez a BKV-nál?
– Persze. Amikor az ingatlanszerződéseket átvizsgáltuk, feltűnt, hogy 2006 decemberében túl sok, hosszú távú szerződés köttetett. Volt olyan, amikor egy vállalkozónak a havi egymilliós bérleti díj helyett csak 150 ezret kellett fizetnie, a szerződés pedig 15 évre szólt. Bíróságon megtámadtam feltűnő értékaránytalanság miatt, de a bíróság a keresetemet elutasította, ezért a többi ilyennel nem is foglalkoztam.
– Valóban az MSZP–SZDSZ-koalíció kifi zetőhelyeként működött a BKV?
– Igen, de nemcsak az elmúlt időszakban, hanem az előző húsz évben. Természetesen mindig is az volt az MTV, a Magyar Posta vagy a MÁV is, épp az adott kormánytól függően. A BKV csak egy a nagy állami és önkormányzati cégek között. Ez a jelenség minden állami és önkormányzati cégre igaz. Mindegyiknek a menedzsmentje gyanúsított lehetne ezen az alapon, ahogy minket gyanúsítanak. Éppen azért tartom méltatlannak, aránytalannak, hogy az egészhez képest jelentéktelen ügyek miatt engem meggyanúsítottak, míg másokat jelenleg nem, de nem az általam kötött szerződések jelentették a BKV igazi problémáját. Én végeztem a munkámat, amihez értettem és amit szerettem. Később láttam, hogy egyes emberekkel hogyan bántak el. Csapdába kerültem. | Belföld: 'Valóban az MSZP-SZDSZ kifizetőhelye volt a BKV' | Az elmúlt húsz évben a BKV a várost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött – állítja Regőczi Miklós, a BKV volt beszerzési vezérigazgató-helyettese, akihez két-három hetente érkeztek politikai kérések. Demszky Gábornak, a Hagyó-kabinetiroda tagjainak és a két politikus lobbistáinak is voltak kérései a BKV beszerzéseit illetően. Volt, amikor a pótmunka címén duplázták a megbízás összegét vagy színlelt lakossági tiltakozás miatt költöttek százmilliókat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100324-_valoban_az_mszp_szdsz-koalicio_kifizetohelye_volt_a_bkv_-596251 | 2010-03-24 11:54:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Sűrű hete van a Komlónak , hiszen szerdán Magyar Kupa-mérkőzést játszik a Balatonfüreddel, majd szombaton a Csurgóit látja vendégül, de hétfő délutánra egy szurkolói ankétot is szervezett, ahol a megjelent rajongók Szögi Balázsnak, az NBI-es csapatot működtető kft. ügyvezető igazgatójának, György László vezetőedzőnek, illetve Merkovszki Pál csapatkapitánynak szegezhették neki olykor kemény kritikát is megfogalmazó kérdéseiket.
Szögi már a bevezetőjében jelezte, mennyire hálásak a szurkolók támogatásáért, s kijelentette, ők jelenthetik a különbséget ebben az izzadságszagú bajnokságban, ahol apróságok fognak dönteni helyezésekről, bennmaradásról. György László is a szurkolók támogatást köszönte meg mindenek előtt.
- Az év elején elmondtuk, hogy a 8-12. hely megszerzése a cél, ebben természetesen benne van a bennmaradás - fogalmazott a tréner. - Túl kell lőni picit a célokon, hogy elérjük, amit igazán szeretnénk. Ha egy nyolcadik hely kinéz, az egy extra teljesítmény lenne az együttestől. Azt is mondtam az év elején, nincs ígérgetés a részünkről, tesszük a dolgunkat itt a műhelyben, s bízunk abban, ez a mérkőzéseken eredményességhez vezet.
Szögi a szponzorációt firtató kérdések kapcsán elmondta, folyamatosan keresik a támogatókat, de egyelőre "sűrű fillérekből" kell megoldani a csapat anyagi hátterét. Így pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy akár télen komoly átigazolásokba kezdjenek. Látják, hogy nincs meg a csapat mélysége, hol kellene erősíteni, de ebben az időszakban nem egyszerű. Hozzátette, a támadásbeli hiányosságai miatt kritizált Radovan Osztojicsot nem valószínű, hogy le tudnák olyanra cserélni, aki segítség lenne az együttesnek. Persze ennek ellenére folyamatosan monitorozzák, ki érkezhetne mégis, s ha lehet lecsapnak rá januárban. György László többször is hangsúlyozta, abból főznek, ami van, ezzel a kerettel kell sikeresnek lenniük. Amikor ő érkezett, akkor a csapat névsora lényegében összeállt.
Természetesen az erősítések kapcsán felmerült Melnicsuk Viktor neve is, aki szívesen visszatérne fél év után Komlóra, s a klub elöljárói elárulták, hogy nem egész egy hete meg is indultak ez irányba tárgyalások, de a Balatonfüred teljesen elzárkózott a játékos elengedésétől.
Merkovszkitól arra kaptak választ a drukkerek, hogy akinek szüksége van rá, magán úton megoldja, hogy foglalkozzon vele sportpszichológus, de hangsúlyozta, az akarattal nincs probléma, mindenki átérzi, mint jelent a városnak a kézilabda. Ahhoz viszont nincsenek elegen, hogy egy kiugró teljesítmény, például Jerkovics játéka, ellensúlyoza több játékos gyengébb szereplését. Vele egyetértésben a vezetőedző elmondta, egyén függő, ki mennyire kezeli jól a nyomást, de hozzátette képességbeli korlátok is vannak többeknél. Emellett az elit kluboktól esetleg kölcsönvehető fiatalok kapcsán kijelentette, ez kétélű kard lehet, mert építgethetik, fejleszthetik ők a sportolót, de a végén úgyis csak az számít, mi szerepel a kijelzőn, s egy fiatal nem biztos, hogy garantálhatja a sikert. Ennek kapcsán előkerült Gulyás Gergő neve is, aki a komlói ifiben remekel. A szakvezető megjegyezte, megérdemli, hogy megkapja a lehetőséget az edzésen és korosztályos meccseken mutatott teljesítménye alapján, el fog jönni az a ő pillanata is.
Szögi hozzátette, ők is látják, hogy rövid a pad, de Komlón a szurkolótábor pótolhatja ezt a hiányt.
Azt végül György László egy szintén felmerülő közbevetésre elmondta, nem fogják elengedni a szerdán 18 órakor kezdődő kupameccset, minden mérkőzésnek úgy mennek neki, hogy a maximumot ki akarják hozni belőle. Helyt fognak állni mindkét eheti összecsapásukon. | A Komló sűrű fillérekből dolgozik | Szerdán a Magyar Kupa 3. fordulójában a Balatonfüredet fogadja a Carbonex-Komló férfikézilabda-csapata 18 órakor, de hétfőn a klub egy szurkolói ankétot is beillesztett a programba, hogy tájékoztassa rajongóit az egyesület helyzetéről, lehetőségeiről. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-sport/2024/11/komlo-anket-kupameccs | null | true | null | null | BAMA |
Dekonstrukció
A megvalósításra alkalmasnak talált tervet egy japán alkotócsoport hozta létre, akik az épületen megjelenítették a szellemiségük japán kultúrához kötődő jellegét. Talán a laikusok számára is kitűnik, hogy a japán építészet sajátos formajegyei jól megmutatkoznak, annak ellenére, hogy a "láthatatlan építészet" ideája érdekében dekonstrukciós formavilágot alkottak. Dekonstruktív japán pagodaszerűséget hoztak létre. Azoknak is igazuk van, akik hiányolják innen az építészetben oly’ fontos stabilitásélményt, és egy összeomló kártyavárhoz hasonlítják a látványt.
Identitásformáló intézmény
A Magyar Nemzeti Galéria lényegi funkcióját tekintve nem csak közgyűjteményi célokat szolgál, hanem fontos nemzeti identitásformáló intézmény is. Ez a lehető legnemesebb módon valósul meg, hiszen a kiválóságaink nagyszerű alkotásaival alakítja az értékszemléletünket és nyújt kulturális kötődési lehetőségeket. A kiállítások révén azt is megmutatják, miként bánunk a fontos értékeinkkel. A magyar kultúra egyik példaadó intézménye ez. Ezt a magyar identitásformáló intézményt kívánjuk most egy japán identitást hordozó, de a kulturális hagyományok rendjét szimbolikusan lebontó épületben elhelyezni. Érdemes volna ezt a helyzetet újragondolni.
Tényleg ennyire gazdagok vagyunk?
Ha ránézünk a Nemzeti Galéria új épületének terveire, ugyancsak feltűnő a teátrálisan tobzódó térpazarlás. Elképedünk, milyen bőkezűen bánnak a közlekedőfelületekkel, belső közösségi terekkel. Az eddig napvilágot látott látványtervek alapján mondható, tékozló nagyravágyás mutatkozik meg az épület által. Ez a teátrális bőkezűség elgondolkodtató most, különösen, amikor a gazdasági realitások praktikusabb szemléletre késztetnek.
Tervezett üresség
A látványtervbe helyezett műalkotások elhelyezéséből arra következtethetünk, hogy a japán tervező a művészegóból következő ideát követi. Ennek lényege az, hogy a műalkotásokat egymástól nagy távolságra kell elhelyezni, hogy azok ne sértsék egymás hatását. Ezzel az elvvel magam is találkoztam a kiállításrendezői, illetve művészeti fesztiválszervezési munkáim során. Minden esetben a garantált bukást eredményezték. Azokat a kiállításokat, amelyeket jó értelemben vett zsúfoltsággal rendeztünk meg, mindig heves közönségreakciók jutalmazták és meg kellett hosszabbítanunk a nyitvatartást. A túlméretes terek az üresség érzetét keltik a nézőben. A színházi és koncertszervezők ezt a jelenséget pontosan ismerik, csak náluk a nézőtér telítettsége az, amely meghatározóan nagyot lendít az előadás sikerén. Ha túl nagy nézőterű előadóhelyet választanak a várható forgalomhoz képest, akkor abból fél- és negyedházas előadások lesznek, az pedig a közönségben a kudarcosság érzetét kelti. Ilyen tévedéssel kiváló produkciókat is meg lehet buktatni. A Nemzeti Galéria irreálisan nagyra tervezett épülete éppen a túlzó méretei miatt okozhatja a "negyedházas előadások" lógó orrú hangulatát.
Száműzendő szólamok
Jó volna látni valami racionálisabb és magyar kultúrából fakadó épületet, amelynek az elsődleges funkciója a magyar művészeti alkotások méltó bemutatása. Az összes többi jelző, mint a természetközeliség, a nyitottság, az emberközeliség, interaktivitás, többnyire csak jelszavak, amelyeket kötelezően leírnak minden új beruházáshoz, mert anélkül nehéz a laikus szíveket megdobogtatni. Esetünkben is úgy tűnik, a teátrális bőkezűség lényege a valós eszmeiség helyébe tolakodó üres szólamokat szolgálja ki. Ezek jelentősége is átértelmeződik a gazdasági realitások mentén, ráadásul éppen a pénzhiány miatt késik a beruházás kezdete. A most kiírt tender is bevallottan feltételes, hiszen még nem látni a forrásokat. Mindez jogossá tesz praktikusabb irányba mutató javaslatokat.
Konkrétumok
A térpazarlással kapcsolatos kritikát konkrét adatokkal is illik alátámasztani. Nézzük:
A Nemzeti Galéria új épülete pár négyzetméter híján 54 000 m² lesz. Hogyan osztják fel ezt a területet?
állandó kiállítótér: 11.215 m²,
ideiglenes kiállítóterek üveggalériával 1.825 m²
csatlakozó műhelyek: 599 m²
rendezvényterem: 760 m², közel 500 fő ülőhellyel, amely a kiszolgáló helyiségekkel együtt kb. 1000 m²-re kalkulálható
kiállítótereket kiszolgáló raktárak: 2500 m²
előadótermek és szekció termek 268 m²
múzeumpedagógia tantermek és irodái 300 m²
főzőkonyha és étkező napi 4-600 adagos melegkonyha, önkiszolgáló 200 férőhelyes, 220 m²-es fogyasztótérrel, ami a raktárakkal és belső közlekedőkkel együtt kb. 600 m² lesz.
kávézó: italok és készételek kiszolgálására 50 férőhelyes fogyasztótérrel várhatóan 200 m² területű lesz.
irodák: 1.500 m²
Ruhatárak, egészségügyi helyiségek, recepció stb. kb. 500 m²
Üzemviteli helyiségek (hőcsrélők, vízkezelők, légellátás stb.) kb. 500 m²
Ez összesen (kerekítve) = 21 000 m²
Ez a kalkuláció nem számol a közlekedő terekkel, de adjunk az egészhez hozzá kb. 20% területet, azaz 4200 m² területet. Így eljutottunk 25 200 m² nagyságig, ami még mindig csak a fele annak, amekkorára ezt az épületet építeni szándékoznak. Vajon mi lehet az a további huszonötezer négyzetméter, amiről nem írnak a Magyar Építők honlapján a 2024. október 3-án megjelent cikkben? A választ az egyik belső látványterv adja meg. (Lásd a 2. képet!)
Plázákkal konkurál
Annak ellenére, hogy már ismerjük a számokat, a képen látható térpazarlás mégis megdöbbentő. Repülőterek termináljait idéző látványvilágot kapunk. Azok számára, akik kevésbé szoktak hozzá az ilyen nagy adatok értelmezéséhez, talán segít annak megemlítése, hogy ez a kb. 25 000 négyzetméteres nagyság a plázák világára jellemző. Az új Nemzeti Galéria tervezett épülete két pláza együttes méretével vetekszik. Csak Budapesten vannak olyan nagy plázák, amelyek egyedül konkurálnak az NG új épületével. Ez a nagyságrend valóban hatásos, sőt, világrengető. Ez azonban valahol riasztó is. Öröm az, ha van mód a bőségre, de hol van a határa annak, amikor ez átfordul üres, tartalmatlan magamutogatásba?
Költségszivattyú
Ezt a mérhetetlenül sok felületet és térfogatot is fenn kell tartani. Fűteni kell, világítani, szellőztetni, takarítani, felújítani, és ha ehhez nem társul olyan funkció, ami ezek fedezetét kitermeli, akkor ez csak egy könyörtelen pénzszivattyú. Egy pillanatra megemlítem a Néprajzi Múzeum épületét, ahol a 33 000 négyzetméteres területből mindössze 7 000 szolgálja a kiállítást, ami még negyede sincs a teljes épületnek. Ráadásul, a múzeum gyűjteményeinek raktárbázisa nem ott van, hanem egy külön intézményben. Bődületesen nagy ballasztot cipel magával az a múzeum. Ugyanezt gondolom a Nemzeti Galéria új épületéről is. Ha cinikusan fogalmazunk, akkor azt mondhatjuk, hogy fenntartási és üzemeltetési terhekkel fojtják meg ezeket a fontos kulturális intézményeket.
Jó volna ezt a pazarlást megállítani, és talán van is rá némi esély.
Érvelésre hangolva
A fentiek alapján nem tűnik helyénvalónak az a szándék, hogy a japán alkotók terve valósuljon meg. Aktualitása fokozatosan elmúlik, ezért új megoldásra van szükség. Nos, erre teszek itt két javaslatot, tudván azt, hogy amit leírok, az egyeseknek bicskanyitogató lesz, mások pedig rajongani fognak érte. Közöttük pedig ott lesz legalább ötven árnyalat. Elsődleges szándékom az, hogy konkrétumokkal segítsem elindítani a gondolkodást. A konkrétum azért jó, mert arra reagálva könnyebb érvelve szólni, függetlenül attól, hogy támogató vagy ellene szóló gondolatokat formál valaki. Az egyszavas kritikákkal, a személyeskedő ítéletekkel nem juthatunk előbbre. Még az érvelve megfogalmazott ellenkezés is segíti a jó megoldás megszületését.
A két javaslat:
1 - IPARCSARNOK - ÚJRATÖLTVE: Épüljön fel az egykori Iparcsarnok arányait és murális díszítettségét pontosan követő, új funkciókkal bővített modern építészeti alkotás.
2 - TŐZSDEPALOTA - ÚJRATÖLTVE: A Tőzsdepalota épületét vásárolja vissza az állam, és oda települjön be a Nemzeti Galéria.
Az első javaslat a bonyolultabb probléma, de talán az építész szakma számára izgalmasabb is, hiszen az nem csak egy régi épület újraépítését jelenti, mint mondjuk a Budai Várban a Lovarda esetében, ugyanis az Iparcsarnok csak újraalkotás révén válhat a Nemzeti Galéria számára alkalmassá. Egyszerre történeti idézet és kortárs alkotás.
A második javaslat egyszerűbb. Turisztikai szempontból jól megközelíthető helyen van egy kiváló, rangos és üresen álló műemlék épületünk a Tőzsdepalota, amelynek belső felosztása jó lehetőséget ad a nagy kiállítóterek kialakítására is. A korábbi funkciók miatt magas védelmi fokozatú épületről van szó, amely a felbecsülhetetlen értékű műtárgyaink miatt fontos tényező.
Nézzük a részleteket:
1 - IPARCSARNOK - ÚJRATÖLTVE
Az egykori, majdnem 140 évvel ezelőtti Iparcsarnok hazánk egyik kiemelkedő építészeti remekműve volt, amely tökéletesen illeszkedett a Városliget arculatába. Ezen felül, mára — az Ezredéves Országos Kiállítás révén — a magyar államiság egyik szimbolikus épületeként is jelen van az emlékezetünkben. Akkoriban világszínvonalú kiállítóhely volt. Egyértelműen kötődik a magyar identitásunkhoz és eleve az volt a rendeltetése, hogy az alkotóerőnk nagyságát mutassa meg. Kiváló identitásformáló nemzeti értékünk lehetne.
Könnyű volna azt javasolni, hogy épüljön vissza az Iparcsarnok műszakilag korszerűsített kópiája, de az több szempontból sem jelentene megoldást. A műtárgyak mai elhelyezése, az épületüzemeltetés, a műtárgyvédelem, a közönségvezetés, az új közgyűjteményi funkciók stb. nem elégíthetők ki az egykori épület adottságaival. Lényegesen többet kell ma nyújtanunk. Ez az a helyzet, amiért azt az összetett javaslatot teszem, hogy A) - építsük újra a történelmi múltunkat oly’ szépen reprezentáló épületet a lehető legpontosabban, B) - ugyanakkor gazdagodjék és bővüljék mindez a mai tudásunkkal, alkotó képességeinkkel. Kortárs alkotás szükséges, amelyik híven idézi fel az egykori alkotók nagyszerűségét és mutatja a mai kvalitásokat is.
Már fogalmazódhatnak a megoldási javaslatok, például a terep alá építendő új épületszintről, vagy arról, miként használnálható ki a belső udvarok beépíthetősége stb. Lássuk a száraz adatokat. Egykor az Iparcsarnok 12 000 m² alapterületű volt. Egyértelműen szükség van egy alsó szintre, amelyet a terep kissé lejtős volta miatt nem lesz gond megépíteni. Az eredeti Iparcsarnok is részben feltöltött területen állt. A két szint már együtt 24 000 m². Ha ezekhez hozzáadjuk a négy belső udvar beépítését, bőven elértük azt a területet, amennyire szükség van.
Tudom, van egy heves érzelmekkel tiltakozó véleménykör is, akik számára a terület bárminemű beépítése bűn. Empatikus vagyok ezen a téren, hiszen a természeti értékek is fontosak. Most mérlegre kell tenni ez ügyben sokféle értéket. A Városliget teljes területe kb. 120 hektár, az Állatkerttel együtt. A kérdés az, hogy a liget területének 1%-át visszaparkosítsuk-e, vagy arra épüljön fel a Nemzeti Galéria új épülete? Magam részéről nem tartom elvetemült gondolatnak azt, hogy ez a földfelület maradjon továbbra is intézményi telek, mint az elmúlt 140 esztendő alatt, mert úgy vélem, Budapest jelentős mértékű fejlesztési felületekkel rendelkezik, ahol akár sokszázszorosan is pótolni lehet az itt kieső természetdarabkát. | Ilyen gazdagok vagyunk? | Ahogy arról október elején az Építészfórum is beszámolt, jövő évben indul az új Nemzeti Galéria építése a Városligetben. Tasnádi György erre reagálva, vitaindítónak szánt írásában kritika alá veszi a tervezett beruházást, valamint alternatívákat vázol fel a Nemzeti Galéria új otthonára. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/ilyen-gazdagok-vagyunk | null | true | null | null | építészfórum |
A most elkészült vádirat szerint már azzal is vádolja az ügyészség a kunszentmiklósi képviselőtestületben mandátumhoz jutott egyik - fideszes - képviselőt, hogy orálisan akarta kielégíteni azokat, akik az általa vezetett egyesületben szerettek volna polgári szolgálatos katonák lenni. Az eredeti vádak M. Árpád ellen vesztegetés és csalás.
A férfit napokkal az októberi helyhatósági választások előtt vették őrizetbe a rendőrök. A gyanú szerint az általa vezetett Kiskunsági Ifjúsági és Kulturális egyesületben két éven keresztül tizennégy polgári szolgálatos katonát foglalkoztatott és a nekik járó egymillió forintos juttatást ő vette fel a nevükben.
A már előzetesben lévő képviselőjelöltet október 20 -án nagy többséggel választották meg helyi képviselőnek Kunszentmiklóson. A nyomozást azonban folytatták ellene és azóta is előzetes letartóztatásban van. A Bács- Kiskun megyei Főügyészség által most elkészített vádiratban azonban az is szerepel, hogy két - az egyesületben polgári szolgálatukat letölteni kívánó - fiatalt csak azzal a feltétellel vett volna fel, ha megengedik, hogy orálisan kielégítse őket. A fiatalemberek a vádirat szerint nem vállalták az aktust.
A büntetőeljárástól függetlenül M. Árpád képviselői eskütételét kezdeményezte a napokban a kunszentmiklósi polgármester. Várhatóan január 16- án szállítják majd a fegyőrök a férfit Kunszentmiklósra, ahol a képviselőtestület előtt teszi majd le ünnepélyesen az esküt.
Az ellene emelt vád miatt - ha bűnösnek találják- öttől tizenöt évig tartó börtönbüntetéssel számolhat. | Orális szexet kezdeményezett a képviselő | A most elkészült vádirat szerint már azzal is vádolja az ügyészség a kunszentmiklósi képviselőtestületben mandátumhoz jutott egyik - fideszes - képviselőt, hogy orálisan akarta kielégíteni azokat, akik az általa vezetett egyesületben szerettek volna polgári szolgálatos katonák lenni. Az eredeti vádak M. Árpád ellen vesztegetés és csalás. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030107oralis.html | 2003-01-07 21:32:00 | true | null | null | Origo |
A DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor ellen - többek között - lánya évi 15 millió forintba kerülő svájci tanulmánya miatt - írja közleményében az ellenzéki párt. Orbán Ráhel reakciójában támadásnak nevezte, hogy az ellenzék számon kéri az igazolatlan mértékben vagyonosodó miniszterelnököt, hozzátéve, hogy férjével a saját lábukon állnak, a saját erejükből boldogulnak. A Demokratikus Koalíció szerint mindez közpénzből történik. "Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cégei ugyanis a 2010-es kormányváltás óta több milliárd forint hazai és európai pályázati pénzeket nyertek el", állítja a párt.
A közlemény szerint a DK ezért is támogatta azt a civil kezdeményezést, mely a politikusok hozzátartozóinak a vagyonnyilatkozatát is nyilvánossá tenné. A DK szakértői beadványt készítenek elő az OLAF-hoz, az európai csalásellenes hivatalhoz, hogy fény derülhessen arra, hogy a miniszterelnök és családja "felfoghatatlan mértékű" vagyonosodásában szerepet játszott-e európai polgárok pénzével való visszaélés.
Beszáll az LMP is
Feljelentést tesz az LMP ismeretlen tettes ellen négy közbeszerzési pályázat ügyében, amelyeken Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje tulajdonában álló cég nyert - mondta Schiffer András, az LMP társelnöke vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
Schiffer András az átlátszó.hu szombaton megjelent cikkére hivatkozva elmondta: az Elios Innovatív Zrt., illetve annak jogelődje, amelynek jelenleg Tiborcz István tulajdonosa, összesen 1,2 milliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokon úgy, hogy a pályázati dokumentáció elkészítésében részt vett a Sistrade Kft. Ez az a cég, amelynek Hamar Endre a tulajdonosa, akitől Tiborcz István az idén vásárolta vissza az Eliosban meglévő részesedését.
Schiffer András rámutatott: négy olyan pályázatról van szó, amelyek műszaki tartalmát a Sistrade bevonásával határozták meg, és a pályázatokat részben akkor írták ki, amikor még meg sem történt a tulajdonosváltás. Egyben elképesztőnek nevezte, hogy tulajdonosi összefüggés lehessen bármilyen önkormányzati, állami pályázaton induló cég, illetve a pályázat műszaki tartalmát meghatározó, illetve annak elkészítésében részt vevő vállalkozás között.
A konkrét ügyben az LMP hétfőn feljelentést fog tenni - közölte. A párt négy olyan pályázat ügyében tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen, amelyeknél a "Tiborcz-Hamar érdekeltség egyaránt megtalálható", három büntetőjogi tényállás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és gazdasági csalás gyanúja miatt. A legfőbb ügyészhez fordulnak - tette hozzá. A párt társelnöke bejelentette, hogy az LMP ugyancsak hétfőn benyújtja a közbeszerzési törvény és a büntetőtörvénykönyv módosítását. | Itthon: DK + LMP vs. Orbán Ráhel: Közpénzből könnyű saját lábon állni | Orbán Ráhel férje több milliárdos támogatást nyert el a kormányváltás óta; ez a Gyurcsány-párt szerint nem éppen saját láb. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141221_DK_vs_Orban_Rahel_Kozpenzbol_konnyu_sajat | 2014-12-21 00:00:00 | true | null | null | HVG |
2017. szeptemberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,3, a belföldi vendégeké 3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 15 százalékkal emelkedett.
A külföldi vendégek száma 4,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 7,3 százalékkal (1,4 millióra) nőtt. A vendégéjszakában mért forgalom a kempingekben stagnált, a többi szállástípusban bővült. Az összes külföldivendég-éjszaka közel hattizedét realizáló Budapesten 6,4 százalékos volt a növekedés. A Balatonnál 9 százalékkal több éjszakát töltöttek a külföldi turisták, mint az előző év azonos hónapjában.
A belföldi vendégek száma 3,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 3,0 százalékkal bővült, és megközelítette az 1,1 milliót. A Balaton és Dél-Dunántúl kivételével a turisztikai régiókban nőtt a vendégéjszakák száma. A belföldivendég-éjszakák több mint ötödét a Balatonnál, 17 százalékát a Budapest–Közép-Dunavidék régióban regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek.
A szobaárak és a szálláshelyi szolgáltatások jelentős áremelkedése eredményeként a kereskedelmi szálláshelyek bevételei a vendégforgalomnál jóval dinamikusabban nőttek. Az összes bruttó árbevétel 15 százalékkal (44 milliárd forintra), ezen belül a szállásdíjbevétel 16 százalékkal (27 milliárd forintra), a vendéglátás bevétele 7,6 százalékkal (8 milliárd forintra), az egyéb szolgáltatások bevétele 19 százalékkal (9 milliárd forintra) emelkedett. A külföldi szállásdíjbevétel 18 százalékkal, a belföldi 12 százalékkal magasabb volt az előző év szeptemberinél.
Ezek az ikonikus épületek formálják Budapest arculatát
Ha a külföldi vendégek származási helyét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a legfontosabb küldő országból, Németországból ismét több turista érkezett. Számottevően megugrott az Egyesült Királyságból érkezők száma is, ahogy bővülés látható az orosz viszonylatban is. Érdemes kiemelni a cseheket is, ahonnan továbbra is tömegesen érkeznek a turisták. Minimális volt ugyanakkor a változás Lengyelország, Ausztria és Olaszország esetében.
Ha az egyes szállástípusokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Mészáros Lőrincék jó lóra tettek a Balaton környéki kempingek felvásárlásával. A tőzsdén jegyzett Konzum vállalaton keresztül végrehajtott tranzakció üzletileg is jól működhet, hiszen ez a szállástípus komoly növekedést tudott bemutatni a nyári időszakban. Ha összehasonlítjuk a június és szeptember közötti időszakokat a tavalyi és idei évben, akkor a kempingek országszerte 21 százalékos növekedést könyvelhettek el a vendégéjszakák tekintetében, miközben a szállodai szegmens ennél jóval szerényebb, 3 százalék alatti bővülést ért el. | Megint Mészáros Lőrinc járt jól | A hazai turizmus továbbra is gőzerővel zakatol, szeptemberben a külföldi vendégek járultak hozzá jelentősebb mértékben a növekedéshez. Mészáros Lőrincék örülhetnek, hiszen a kempingek szempontjából fontos időszakban jelentősen nőtt a szálláshely típus forgalma. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Megint_Meszaros_Lorinc_jart_jol.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-11-10 12:44:22 | true | null | null | mfor.hu |
Felnőtt tartalom!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt. | Munkahelyi laptopján is tárolt gyermekpornográf felvételeket egy volt állami vezető | Gyermekpornográf felvételeket találtak egy volt állami vezetőnél | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-kek-hirek/2024/11/laptop-gyermekpornograf-felvetel-vademeles | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Létezik arra megoldás, hogy egy hangfájl esetén megmondjuk: az valódi vagy manipulált - mondta lapunknak Szabados Levente mesterségesintelligencia-szakértő, a Frankfurt School of Finance and Managament docense. A Népszava azután kereste meg a szakembert, hogy Magyar Péter a lehallgatásáról és titkosszolgálati akcióról beszélt nemrég. A Tisza Párt elnöke szerint a kormány egymilliárd forintért vásárolt egy MI-szoftvert, amit arra használ, hogy lejárató hangfelvételetek készítsenek róla, amiket elkezdenek közzétenni (azóta egyébként több felvétel is nyilvánosságra került). Azt is mondta, hogy ezeket valódi felvételekkel keverik majd, amelyeket a volt barátnője, Vogel Evelin készített.
Lapunknak arra a kérdésére, a technológia képes-e felismerni, hogy a Magyar Péterről kiszivárogtatott hangfelvételekbe belenyúltak-e akár a mesterséges intelligencia segítségével, Szabados Levente azt mondta: ha minden adat ismert, tehát a technológia nyilvános, akkor 96-98 százalékos pontossággal lehet megmérni, hogy egy hangfájl hamis vagy sem. - A valóság ettől természetesen eltérhet, két szempontból is. Az egyik, ha ismeretlen hamisítási technikával készült egy felvétel. A másik, ha a detektor (a program, amelynek fel kellene ismernie, hogy egy hangfájl hamis vagy sem) olyan adatokkal találkozik, amiket nem tanítottak meg neki - például mondjuk a háttérben egy gázturbinát lehet hallani, de a detektor azt nem ismeri fel. Ökölszabály szerint ezek a körülmények 15-20 százalékot is ronthatnak az eredményen. Viszont - teszi hozzá a szakértő - ez még mindig nem 50-50 százalék, vagyis valószínűsít egy eredményt.
A múlt hét eleje óta a sajtó névtelen levelek formájában kapja a különböző hangfelvételeket, hol arról, hogy Magyar Péter a Hősök téri tüntetésén többek közt azt mondja Vogel Evelinnek, hogy az emberek szája büdös, hol EP-képviselőit szidalmazza. Magyar Péter cáfolta, hogy mindent ő mondott volna, szerinte ezeket manipulálták, bár azt nem tette hozzá, melyek ezek a részek. Az interneten azóta számos fórumon találgatják, hogy a felvételek manipuláltak-e.
"A propagandának jó vergődést kívánunk!" - Megszólaltak a Tisza Párt EP-képviselői, akiket egy hangfelvétel szerint Magyar Péter agyhalottnak nevezett Magyar Péter: Találtunk egy kémtollat, a hangfelvételek csak elterelik a figyelmet a gazdaság állapotáról
A mesterséges vagy gépi intelligencia valójában régóta létezik, de igazán 2022-ben a ChatGPT megjelenésével terjedt el a mindennapi használatban, és a terület azóta rohamosan fejlődik. Szabados Levente megjegyezte: míg korábban az adatok megkülönböztetésre használt mesterséges intelligencia kutatása, fejlesztése volt a fókuszban, most már inkább a létrehozó MI, vagyis az olyan kép, hang, szöveg kreálása, amit rossz kezekben dezinformációra is lehet használni.
Vannak cégek, amelyek potom pénzért árusítanak hamisító és detektáló technikát, egyikük például havonta 29 dollárért. Úgy gondolom, ha ez egyáltalán nem működne, akkor ezek a szolgáltatók csődbe mennének - fogalmazott. Szerinte az interneten elérhető programok segítségével is meg lehet mondani, hogy a Magyar Péterről nyilvánosságra hozott felvételek mely részei hamisak. - Ha engem bíznának meg ezzel, megnézném, hogy a szakirodalom szerint mely programok teljesítenek a legjobban, majd a 10 legjobb teljesítményűn végigfuttatnám a fájlt. Ha bizonyos részekre mind a 10 azt jelezné, hogy hamis, vagy legalábbis 8-9, ami erős konszenzus, akkor azokat tekinteném manipuláltnak - magyarázta a lehetőségeket Szabados Levente. A biztonságtechnika alapelve - mondta -, hogy nincs feltörhetetlen rendszer. Olyan viszont létezik, hogy nem éri meg egy rendszer feltörése, mert annyira drága lenne, ám a konkrét esetben szerinte erről nem beszélhetünk.
Magyar Péter: Bizonyítani tudjuk, hogy Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein, holnap feljelentést teszek
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a Magyar Péter által emlegetett egymilliárdos MI-szoftver - amennyiben létezik - mire lehet képes. Szabados Levente kiemelte, hogy bár nagynak tűnik az egymilliárd, ez az összeg egy védelmi célú szoftvereknél szinte semmi. Ám szerinte nem lehet azt mondani, hogy ami drágább, az egyértelműen jobb is. Arra a kérdésre, hogy a kampányok során, a politikai nyilvánosságban mennyire fognak elterjedni az MI által generált hamis képek, hangok, felvételek, Szabados Levente azt mondta: "Úgy látom, hogy a propagandára alkalmas felületeken, alternatív csatornákon lehet vele számolni, de annak a valószínűsége, hogy a CNN műsorában megjelenjenek, kevés esélyt látok". | Nem nehéz kideríteni, ha hamisítanak egy hangfelvételt, a Magyar Péter által említett egymilliárd egy szoftverért szinte semmi | Némi anyagi ráfordítás kell hozzá, de 96-98 százalékos pontossággal meg lehet állapítani egy hanganyagról, hogy hamis-e – mondja a lapunknak nyilatkozó szakértő. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258219_magyar-peter-hangfelvetel-hamisitas-mesterseges-intelligencia-szakerto | null | true | null | null | Népszava |
MN
2005.05.05. 23:00
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XVI. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. szeptember 21. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
A cselekmény leplezésével kapcsolatban el kívánom mondani, hogy a fent említett Tóth Andrással történt találkozóra nem az én kezdeményezésemből került sor, ő vette fel velem a kapcsolatot dr. Bánáti János közvetítésével. Tóth András két okból kezdeményezte a találkozónkat, az egyik oka az volt, hogy tájékoztassam őt a banknál, illetve a bróker cégnél történt szabálytalanságokról, a másik oka pedig az volt a megbeszélésnek, hogy hozzám illetve a szabálytalanságokhoz milyen kormányzati, illetve MSZP-s személyek kapcsolódnak.
Részemről az volt a találkozó célja, hogy megakadályozzuk a bank-botrányt és ennek érdekében a megfelelő kormányzati szinten vegyék fel a kapcsolatot a bank külföldi tulajdonosaival ennek érdekében. Én ezt a kérésemet előadtam Tóth Andrásnak, ő egyetértett velem azzal hogy célszerű lenne elkerülni a bank-botrányt, ezért megígérte, hogy beszél a pénzügyminiszterrel, és ennek eredményéhez képest megteszik a lehetséges lépéseket. Én utólag arról értesültem (már nem tudom honnan), hogy László Csaba tárgyalt a bank vezetőivel. Én Tóth András kérdésére feltártam azt, hogy bűncselekményeket követtem el, elismertem, hogy az ügyfelem számlái terhére jogosulatlan műveleteket bonyolítottam le, és ebből több milliárd forintos hiány keletkezett. Előzetesen azt kérte tőlem Tóth András, hogy amennyiben lehet a találkozóra dokumentumokat is hozzam magammal. Tóth András kérésére tájékoztattam arról is, hogy kik azok az MSZP-hez köthető személyek, akikkel nekem bármilyen kapcsolatom volt illetőleg akik valamilyen módon érintettek az én ügyemben.
Megjegyzem, hogy én korábban egyszer már találkoztam Tóth Andrással, kb. egy évvel ezelőtt, Kodela László parlamenti irodájában, ahol Kodela bemutatott Tóth Andrásnak. Ennek az első találkozónak nem volt semmiféle célja, nem is nagyon beszélgettünk egymással.
Tóth András kezdeményezésére létrejött találkozónkon én átadtam neki a korábban már említett az ügyfeleket tartalmazó listát, illetve egy olyan irat is, amelyen a KEHI vizsgálati anyag kiszivárogtatásával kapcsolatos leírásom szerepelt. Ebben benne volt az is, hogy hogyan jutottam hozzá az anyaghoz, illetve kik vettek részt a kiszivárogtatásban.
Korábbi vallomásomban említettem, hogy Tóth Andrásnak átadtam egy ügyfél listát, valamint egy olyan iratot, ami a KEHI-vel kapcsolatban történteket tartalmazta. Tóth András tájékoztatásomat tudomásul vette, megítélésem szerint a beszélgetés során elhangzottak egy részéről már korábban is tudomással bírt, arról nem tett említést, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban milyen további intézkedést kíván megtenni. A beszélgetésre dr. Bánáti János irodájában került sor, Bánáti úr azonban a megbeszélésen nem vett részt, ő kizárólag a találkozót szervezte meg és a megbeszélés céljából rendelkezésre bocsátotta az irodáját.
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XVII. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. szeptember 22. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
Bánáti János ezen a találkozón arról tájékoztatott, hogy Tóth András szeretne velem találkozni, és erre a találkozóra írjam össze az un. Pannonplast ügyet, ennek esetleges kormányzati összefüggéseit, a kormányzati kapcsolataimat és a sikkasztás sorozat lényegét. Én ennek eleget tettem. Megbeszélés kb. 30-40 percig tartott, dr. Bánáti János mondta, hogy mikorra kellene elkészülnöm a kért iratokkal és ebben az időpontban az ő irodájában lenne a találkozó. Emlékezetem szerint ezt a találkozót a június 30-ával kezdődő hét elejére beszéltük meg.
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XIX. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. december 7. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
A találkozó ezen szakaszában, mikor a bankon belül történteket beszéltük meg, adtam át a „Cselekvési terv” című iratot Tóth Andrásnak. Ez a dokumentum tartalmazta azt, hogy a botrány elkerülése érdekében milyen lépéseket kellene tenni, így pl. tulajdonosok megkeresése, a sajtó távoltartása.
Tóth András következő kérdése azt volt, hogy tudok-e illetve részt vettem-e a forint leértékeléssel kapcsolatos bennfentes ügyletekben. Én erre azt mondtam, hogy ebben nem vettem részt és erről nincs információm.
Ezt követően Tóth András arra kért meg, hogy mondjam el neki a Pannonplast-ügy részleteit. Én átadtam neki a „Pannonplast-ügy” című iratot és megvártam, amíg elolvassa. Miután elolvasta felkért arra, hogy részletezzem Bitvai Miklós szerepét, illetve érintettségét. Erre én nagy vonalakban arról számoltam be neki, hogy Bitvai Miklós érintett az ügyben, tudott arról, hogy az AÁK pénze az Autó-Danúbián keresztül Pannonplast részvények vásárlására lett fordítva. Biztos, hogy az írásbeli anyagon túl is szolgáltattam neki erről érdemi információt, de már pontosan nem emlékszem, hogy mit. Lehetségesnek tartom, hogy arról is tájékoztattam az államtitkárt, hogy a rendőrség vizsgálta a Pannonplast-ügyet, de ebből nem lesz probléma.
Külön kérdésként vetette fel Tóth András a KEHI-s ügyet. Arra nem emlékszem már, hogy erre vonatkozóan külön iratot készítettem, vagy az ezzel kapcsolatos tudomásomat a „Pannonplast-ügy” című iratban részleteztem. Tóth András arról érdeklődött, hogy Forró Tamásnak mi volt a szerepe. Én erre elmondtam, hogy Tamás segédkezett abban, hogy Szász Károlyról lejárató cikkek jelenjenek meg a sajtóban. Tóth András arra nem kérdezett rá, hogyan került a birtokomba a KEHI jelentése, mert ez a feljegyzésemben is részletesen szerepelt. Nem tudok arról, hogy Tóth András hogyan értesült arról, hogy a KEHI-vel kapcsolatban visszaélések történtek. Erre ő kérdezett rá, előzetesen nem tájékoztattam, lehetségesnek tartom, hogy erről Bánáti János már korábban informálta. Emlékezetem szerint Tóth András arra a személyre is rákérdezett, aki a KEHI jelentést kiadta nekem, én erre elmondtam neki, hogy Bálint Tamás volt az a személy, akin keresztül megszereztem ezt a jelentést. Arról is tájékoztattam, hogy ezt a jelentést 10 millió forintért „vásároltam meg”. Nem emlékszem már arra, hogy ennek további részleteiről beszámoltam volna.
Tóth András ezt követően tért rá arra, hogy milyen politikusokkal álltam kapcsolatban. Tóth András kifejezetten neveket említett és megkért, hogy beszéljek róluk.
A beszélgetés végén abban maradtunk, hogy megpróbálnak intézkedni a botrány elkerülése érdekében, Tóth András azt ígérte, megvizsgálja, mit lehet tenni és értesít engem. Tóth András azt is elmondta, hogy erről a kérdésről feltehetőleg kormányzati szintű megbeszélést fognak folytatni. Azt azonban nem említette, hogy ezen a megbeszélésen László Csabán kívül ki fog részt venni. Ezen a megbeszélésen nem esett szó arról, hogy a történtekért egyedül kellene vállalnom a felelősséget, és az sem merült fel, hogy külföldre kellene távoznom huzamosabb időre. Biztosan jeleztem az államtitkár úrnak, hogy saját szerepemmel kapcsolatban önfeljelentést teszek a banknál és az ezzel kapcsolatban neki átadott ügyféllistát a banknak is megküldöm. Tóth András közlésemet tudomásul vette.
Ügyész: tett-e említést Önnek Tóth András arról, hogy hivatali kötelezettségénél fogva a feltárt információk alapján neki eljárást kell kezdeményeznie az arra illetékes nyomozó hatóságnál.
Gyanusított: nem, mert ő csak a fent említett homályos megjegyzést tette nekem, semmi konkrétumot. Kifejezetten büntetőeljárásról nem tett említést.
Ügyész: Ön a vallomásában más személyt bűncselekmény elkövetésével vádol. Ismételten figyelmeztetem arra, hogy a Büntető Törvénykönyv a hamis vádat büntetni rendeli, kérem nyilatkozzon, hogy erre tekintettel az elmondottakat változatlanul fenntartja-e.
Gyanúsított: A figyelmeztetést megértettem, az abban foglaltakkal tisztában vagyok. Az általam elmondottakat ennek ismeretében adtam elő, és így természetesen azokat figyelmeztetést követően is fenntartom.
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XX. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. december 10. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
Tóth András: Már mindent elmondtam
Lapunk tegnap megkereste Tóth Andrást, aki kérdéseinkre a következő választ adta: „Az önök által megfogalmazott felvetésekre korábban már válaszoltam. Ezen állításaimon sem most, sem a jövőben nem kívánok változtatni.”
A nemzetbiztonsági államtitkár a sajtóban már elismerte, hogy Kulcsár korábbi ügyvédjének, Bánáti Jánosnak a közreműködésével találkozott a brókerrel 2003 nyarán, a K&H-nál történt sikkasztási botrány kirobbanása után. A szocialista politikus arról azonban nem beszélt, hogy a találkozó kinek a kezdeményezésére jött létre.
A nemzetbiztonsági államtitkár Bácskai Jánosnak, a maffiaellenes központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjének állítására reagálva még 2003 decemberében így nyilatkozott a megbeszélésről: „sem szocialista, sem fideszes, sem más pártbeli személyek érintettsége után nem érdeklődtem a Kulcsár Attilával folytatott negyedórás találkozón”. Az államtitkár akkor hazugnak nevezte a dandártábornokot.
A bróker ügyészségen tett vallomásában szereplő cselekvési terv kapcsán nem találtunk Tóth András részéről elhangzott nyilatkozatot a sajtóban.
A Britton Kft. fantomja. Lopott személyi igazolvány felhasználásával vásárolta meg egy ismeretlen személy a brókerbotrányban hírhedtté vált Britton Kft. által alapított BR Med-Support Kft. felét. A Népszabadság értesülései szerint a céget egy, az ügyletről csak most értesült pécsi karosszérialakatos vásárolta meg, aki a dokumentumok szerint tulajdonosa és ügyvezetője is a cégnek. A vevőként feltüntetett Sztipánovics Zoltán szerint az évekkel korábban ellopott irataival valaki visszaélt. A kft.-t a Britton és Multi-Med Profil alapította 2002-ben, másfél évvel később pedig a Britton részét annak ügyvezetője, Kerék Csaba vásárolta meg. A BR Med-Support a brókerügy kirobbanása után befejezte tevékenységét, míg a Multi-Med profil idén februárban szállt ki a cégből, és az új vevőnek Kerék Csaba is értékesített egy részt. Kerék Csaba laptársunknak úgy nyilatkozott: soha nem látta a vevőt, míg az ügyletben közreműködő ügyvéd kijelentette, hogy ellenőrizte a Sztipánovics Zoltánként bemutatkozó férfi személyi igazolványát, de semmi gyanúsat nem észlelt a dokumentumon. | A sikkasztó bróker, a cselekvési terv és a nemzetbiztonsági államtitkár | (Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XVI. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. szeptember 21. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.) | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/05/a-sikkaszto-broker-a-cselekvesi-terv-es-a-nemzetbiztonsagi-allamtitkar-2 | 2005-05-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy nem létező cég "commercial specialistjeként" szerepel a világ legnagyobb üzleti közösségi hálóján, a Linkedin-en Vogel Evelin, a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter volt barátnője. A LinkedIn-en olvasható szakmai profilja szerint 2021 óta egy "Aston Media Studió" nevű cégnél dolgozik "commercial specialist" beosztásban. Csakhogy a cégtárban és az interneten sincs nyoma ilyen nevű cégnek. Vogel Evelinlapunknak elismerte, hogy valóban nincs ilyen cég. Megkeresésünkre azt írta: "A LinkedInemet nem használom, már nem is nagyon tudok hozzáférni, így frissíteni sem. Azt a céget a volt párommal közösen terveztük beindítani. Volt is néhány megbízásunk, de még korábbi cégekkel. A közös projektünk végül sajnos leállt, nem vittük végig, így bejegyezve sincs ilyen nevű cég."
Vogel Evelin azt követően került reflektorfénybe, hogy egy hangfelvétel szerint 30 millió forintot kért a Tisza Párt több emberétől. Magyar Péter szerint titokban rögzített hangfelvételekkel próbálta zsarolni őket. Emiatt a politikus tegnap feljelentést tett.
Magyar nemcsak azt állította, hogy Vogel zsarolta őket, hanem arról is beszélt: miután nem fizettek neki, volt barátnője a Fidesszel kötött alkut, segít a lejáratásában, és havi ötmillió forintos fizetést kap, továbbá egy kormányközeli nagyvállalkozó belvárosi lakásában él. Eddig csak utóbbi állítás bizonyosodott be, de a lakás tulajdonosa, Vertán György, a Tigra Zrt. vezetője állítja, csak baráti segítségről van szó. Érdekes egybeesés, hogy Magyar Péter volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter épp a Tigra Zrt.-nél kapott állást.
Megszólalt Vogel Evelin, mindent el akar mondani, ha eljön az ideje
Közben újabb részletek derültek ki arról a beszélgetésről, amelyben Vogel Evelin 30 millió forintot kér a Tisza Pártot korábban segítő producertől, Hanzel Henriktől. A vasárnap nyilvánosságra került rövidebb verzió után tegnap lapunkhoz is eljutott a találkozóról készült kétórás, vágatlan felvétel. Ez ugyanarról az e-mail címről érkezett, amelyről egy, alighanem Vogel által rögzített, Magyar Péter lejáratását célzó felvétel is jött korábban. Az újabb felvételből is egyértelmű, hogy Vogel Evelin pénzt kért. Kiderült viszont, hogy szerinte ezt Magyar könnyen ki tudná fizetni, mert "bennfentes információk" birtokában üzletelt a tőzsdén.
Miközben szinte követhetetlen tempóban érkeznek az újabb és újabb hangfelvételek, kevés szó esett eddig Magyar Péter több más súlyos állításáról. A politikus arról beszélt vasárnap, hogy titkosszolgálati hátterű lejáratókampányt indítottak ellene, őt és párttársait lehallgatják, a vele készült hangfelvételeket mesterséges intelligencia (MI) segítségével manipulálják. Szakmai forrásaink erősen megosztottak voltak ezzel kapcsolatban. Volt olyan, nemzetbiztonsági hátterű - a mai szolgálatokkal amúgy kifejezetten kritikus - forrásunk, aki azt mondta: kizárt, hogy a magyar szolgálatoknál ilyen történhetne, Egy ilyen, politikailag kényes parancsnak ugyanis számos nyoma maradna, ami után a résztvevők egy kormányváltás esetén "csúnyán megüthetnék a bokájukat." egy másik, szintén szakmai forrásunk megengedőbb volt. Szerinte ma már "minden elképzelhető", technikailag az is megoldható, hogy egy ilyen zűrös hátterű megfigyelésnek házon belül ne maradjon írásos nyoma. - Azonban sokkal valószínűbb és egyszerűbb, ha ilyen feladatra nem állami, hanem külső magán hírszerzőket alkalmaznak - fogalmazott forrásunk. Szerint ilyen "szürke zónás, féllegális" cégek Magyarországon is léteznek, számukra egy telepített, vagy külső lehallgatás elvileg rutinműveletnek számít. Ahogy a hangfelvételek MI alapú manipulálása, és az azzal szemben való elhárítás is már évek óta ismert technológia. Mint egy forrásunk hangsúlyozta: legtisztább a hangfelvételeket szakértővel megvizsgáltatni, mivel az elvileg ki tudja szűrni ha vannak manipulált részek rajta.
Előkerült egy másfél órás változat a Magyar Péter által közzétett hangfelvételbőlMagyar Péter: Bizonyítani tudjuk, hogy Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein, holnap feljelentést teszek | Nem is létezik az a cég, amelynek Vogel Evelin a szakmai önéletrajza szerint dolgozik | Nem a valóságot írta le a szakmai önéletrajzában a Tisza Párt elnökének volt barátnője – szúrta ki lapunk. Saját vállalkozásról írt, miközben egy most nyilvánosságra került nyári hangfelvételen elismerte, le van nullázódva. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257632_vogel-evelin-szakmai-oneletrajz-munkahely-nem-letezik-a-ceg | null | true | null | null | Népszava |
Nincs üzleti etika: megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben
Aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika terén Európában és Magyarországon egyaránt, megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben, sokan az üzleti etika fogalmának létjogosultságát is kétségbe vonják - mondta el Havas István, a magyarországi Ernst and Young vezérigazgatója egy, a társaság által végzett idei felmérés eredményeiről.
A felmérés során Európa 22 országában mintegy 2200 nagyvállalati, zömében tőzsdei cég dolgozója vett részt. Magyarországon a megkérdezett 105 nagyvállalati alkalmazott kevesebb mint 40 százaléka vélte úgy, hogy vállalata mentes a visszaélésektől, kétharmaduk pedig a vállalati visszaélések növekedésével számol a következő években - mondta Havas István. Ez utóbbi a második legmagasabb arány Európában - tette hozzá.
A kutatásból kiderül, hogy a vállalatok jelentős része nem növeli erőfeszítéseit a visszaélések elleni küzdelemben sem Európában, sem Magyarországon. Havas István szerint markáns eltérés mutatkozik Magyarország és Európa többi része között abban, hogy a megkérdezettek miben látják az üzleti etika hanyatlásának okát. Európában a legtöbben az üzleti környezet változásával, a gazdasági válsággal hozták összefüggésbe a romló erkölcsi viszonyokat, Magyarországon ugyanakkor ennél jelentősen nagyobb arányban a vezetők magatartásában, hozzáállásában látták a fő okot.
A magyar válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy a szervezeti szintek közül a felső vezetés jelenti a legnagyobb veszélyt a visszaélések szempontjából. Ez az arány Kelet-Közép-Európában átlagosan 46 százalék, Nyugat-Európában pedig 39 százalék. A helyzetet tovább rontja, hogy Magyarországon a cégvezetők harmadát általában sem tekintik tisztességesnek a beosztottak, bár ez nem különbözik jelentősen az európai átlagtól - tette hozzá a vezérigazgató.
Azok közül, akik Magyarországon úgy gondolták, hogy vállalatuk tiszta, a legtöbben (79 százalék) a jó szabályozást emelték ki ennek okaként, s mindössze 17 százalék vélte úgy, hogy a tisztaság egy tisztességre épülő vállalati kultúrának köszönhető. Az európai átlag sokkal kiegyensúlyozottabb: a szabályozást 57 százalék, a tisztességes vállalati kultúrát 40 százalék nevezte meg okként.
A kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon és Európában egyaránt nagy a tolerancia az etikátlan üzleti magatartással szemben, ha a vállalat nehéz helyzetbe kerül - mondta Havas István. A korrupció (pénzkifizetés üzlet elnyerésére vagy megtartására) például a magyarok és az európaiak egyötöde szerint elfogadható eszköz a vállalat szorult helyzetében.
A felmérésből végül az is kitűnik, hogy Európa-szerte a válaszadók mintegy kétharmada a vezetőket személyesen is felelősségre vonná a vállalatnál előforduló bármilyen visszaélésért, továbbá határozottabb hatósági és szabályozói fellépést várnak el - mondta az Ernst and Young vezérigazgatója.
2009. május. 06. 13:38 MTI Világ
Korrupciós eljárás három afrikai államfő ellen Franciaországban
Büntetőeljárás indulhat Franciaországban korrupció gyanújával három nyugat-afrikai ország elnöke ellen, miután egy párizsi ügyészségen befogadták a Transparancy International nemzetközi korrupcióellenes szervezet beadványát.
2009. április. 20. 08:33 Itthon
Antal: évi 11 milliárdnyi korrupció a MÁV-nál
Évente 11 milliárd forint közpénz folyik ki korrupciós csatornákon a MÁV költségvetéséből – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Antal Dániel, a Reformszövetség szakértői anyagának alkotója, a megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal egykori elnöke.
2009. április. 16. 13:20 OS Itthon
Nemet mond a korrupcióellenes hivatalra az ombudsman
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa továbbra is a leghatározottabban ellenzi az úgynevezett korrupcióellenes hivatal felállítását.
2009. április. 14. 18:54 MTI Világ
Lemondott a korrupcióval gyanúsított szlovák miniszter
Marian Janusek szlovák építésügyi és régiófejlesztési miniszter, akit korrupcióval gyanúsítanak, kedden levélben értesítette Robert Fico kormányfőt, hogy lemond tisztségéről.
2009. április. 23. 06:07 Shake
A korrupció és a gonoszság anatómiája
Hajlamosak vagyunk az egyes térségek országait, lakóit összemosni, és ugyanígy egységesként kezelni e területek irodalmát. Pedig legalább olyan nagy különbség van Izland és Svédország között, mint Bukarest és Budapest között, csak ez utóbbi egyértelmű számunkra. Mégsem tudunk mi sem jobb címet az Animus kiadó Skandináv krimik sorozatához. A válogatás arra mindenképpen alkalmas, hogy jónéhány előítéletet eloszlasson és számos ténnyel, részlettel gazdagítsa általában elég szegényes tudásunkat az északi országokkal kapcsolatban.
2009. április. 22. 15:37 MTI Gazdaság
Korrupcióellenes harcot hirdetnek a magyar vezetési tanácsadók
A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ) úgy határozott, hogy a tanácsadói szakma hírnevének visszaállítása érdekében szakmai kamarává alakul át – jelentette be Kornai Gábor, a szövetség elnöke sajtótájékoztatón szerdán.
2009. május. 11. 16:12 MTI Világ
Száz gyanúsított a MAN korrupciós botrányban
A MAN konszern ellen indított, egész Németországra kiterjedő ügyészségi vizsgálat nyomán már több mint száz a gyanúsítottak száma. | Gazdaság: Nincs üzleti etika: megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben | Aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika terén Európában és Magyarországon egyaránt, megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben, sokan az üzleti etika fogalmának létjogosultságát is kétségbe vonják - mondta el Havas István, a magyarországi Ernst and Young vezérigazgatója egy, a társaság által végzett idei felmérés eredményeiről. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20090520_Ernst_and_Young_korrupcio | 2009-05-20 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Szilvásy Péter, a polgári titkosszolgálatokat irányító Szilvásy György miniszter testvére jelenleg is az Egymásért Egy-Másért Alapítvány munkatársa. Erről ő maga beszélt kedden, az alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló országgyűlési bizottság ülésén.
Szilvásy Péter nemcsak beszélt: fényképezett és vetített is. Egyrészt folyamatosan fotózta az ülésen jelen lévő újságírókat és az őt kérdező bizottsági tagokat, másrészt levetített egy, a bizottság munkájának témájához valójában semmilyen formában nem tartozó diasorozatot - az abortuszról. Ennek okát csak a meghallgatása végén jelölte meg, idézzük őt: "Gyerekek kértek meg rá, hogy mondjam meg a politikusoknak, tele van a hócipőjük azzal, hogy az ország politikai harcszíntérré vált."
És akkor idézzük Demeter Ervin, a vizsgálóbizottság fideszes elnökének válaszát is: Szilvásy Péter kivételes helyzetben van, mert ezt egy vasárnapi ebédnél is elmondhatja a testvérének. A vetítés és Demeter frappánsnak szánt válasza közt azonban más dolgok is elhangzottak: Szilvásy Péter elmondta például, hogy 2007 januárjában kereste meg őt az alapítvány, mert az úgynevezett Dobó-kutatásukhoz kerestek grafológust. Ezt követően ő vetette fel, hogy a tevékenységet bővítsék, és a tehetséges gyermekek felkutatására is terjesszék ki. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: belekezdtek a programba, ám ez az alapítvány körül kialakult ügy miatt leállt. Szilvásy egyébként, mint mondta, rákérdezett az alapítványnál, hogy a testvérei (Szilvásy György, illetve Szilvásy István, az Állami Egészségügyi Központ vezetője) miatt keresték-e meg őt, de nemleges választ kapott. Hangsúlyozta: ezt követően már nem foglalkozott azzal, hogy ki ajánlotta őt az alapítványnak grafológusként.
A testület meghallgatta Szilvásy György titokminisztert is, ám ő csupán a májusban általa elrendelt vizsgálat eredményét ismételte meg. E szerint az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) - a miniszter által közelebbről meg nem határozott - szerződéses viszonyban állt ugyan, ám nem fedőszervezetként működött.
Szilvásy ezúttal is megerősítette: az alapítvány kapcsolatépítési kísérletének minősíti, hogy a kuratórium elnöki székébe egy nyugállományú rendőrt ültettek, tagjai között pedig aktív és egykori nemzetbiztonsági tisztek is voltak. Ugyanezzel magyarázta, hogy a szervezet támogatta a testvére vezette BM-kórházat, illetve grafológus testvére kutatásait. Ennek ellenére - amint azt a vizsgálat eredményei is alátámasztják - az alapítvány politikai kapcsolatépítési próbálkozásai nem jártak eredménnyel - szögezte le.
Maga ennél többet nem kívánt mondani. Azt közölte, hogy az ügyről további részleteket Galambos Lajos korábbi NBH-főigazgató és Gyarmati György, a hivatal volt megbízott főosztályvezetője - aki a kuratórium tagjaként is dolgozott - tudhat, ezért őket felmentette a titoktartási kötelezettség alól. A bizottság a két embert korábbi ülésén hallgatta meg, ám sok részlettel nem szolgáltak.
Heves vita után a testület a szocialisták javaslatára úgy döntött, hogy Laborc Sándort, az NBH megbízott főigazgatóját nyílt ülésen kérdezik. Túl bőbeszédűnek azonban ő sem bizonyult, bár ígérte, hogy az alapítvánnyal kapcsolatban a hivatalnál rendelkezésre álló dokumentumokat a bizottság rendelkezésére bocsátja. Kérdésekre válaszolva is csak annyit mondott, hogy az alapítvány kuratóriumának elnökével, illetve alapítójával sem neki, sem az NBH-nak nem volt kapcsolata. Laborc egyébként ugyancsak azt hangoztatta, hogy az ügyről ennél többet Galambos és Gyarmati tudhat.
Vagyis a kör bezárult: több bizottsági ülés után sem derült ki, hogy az 1,2 milliárd forintos adó-, vám- és áfacsalással gyanúsított szervezetnek tulajdonképpen mi köze volt a titkosszolgálatokhoz. | Archívum: Szilvásy és a gyerekek hócipője | Azon kívül, hogy kiderült: a titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter grafológus testvére továbbra is együttműködne az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal, szerinte a gyerekeknek - idézzük Szilvásy Pétert - tele van a hócipőjük a politikával. A kiemelten közhasznú szervezet működésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló eseti bizottság tegnapi ülésén más újdonság nem hangzott el. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-473754-275691 | 2007-12-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2005.11.16. 23:02
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt a Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást a Budapest Airport (BA) Rt. ügyében. Ezt Varga Jenő szóvivő, főügyészhelyettes közölte a Magyar Nemzettel. Elmondta: a nyomozással a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízták meg.
A hűtlen kezelést az követi el, aki a rábízott idegen vagyonnal kötelességszegően gazdálkodik, s vagyoni hátrányt okoz. A különösen jelentős vagyoni hátrány növeli a tett súlyát, akkor is, ha a kár végül kívülálló okból nem következik be. A büntetés öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Egyelőre nem tudni, fenyeget-e bárkit is a bírósági felelősségre vonás veszélye. A most elrendelt nyomozást ismeretlen tettes ellen kezdi meg a rendőrség. Az adatok feltárása után derül ki, lehet-e szó gyanúsítottról, gyanúsítottakról az ügyben. A nyomozás alapja az a szerződés, amelyet a Ferihegyi repülőtér közelében lévő, 20 hektáros ecseri terület megvásárlására kötött a repülőteret üzemeltető, állami tulajdonú Budapest Airport Rt. Célja az volt, hogy bővítse az áruszállítás lehetőségeit. A másik szerződő fél egy magáncég, az Airport Cargo Development Kft. A földeket 2003 decemberében 600 millió forintra értékelte a szakértő, egy évvel később pedig már 4,7 milliárd forintra taksálták. A különbség abból adódott, hogy az értékbecslő figyelembe vette, hogy a föld majdan a reptéri fejlesztések helyszíne lesz, noha erről akkor még nem volt döntés. Az ingatlanpanamát sejtető üzlet a környékbeli földtulajdonosok és az ellenzéki pártok fellépése nyomán kirobbanó botrány miatt hiúsult meg.
Az államnak súlyosan előnytelen szerződést a BA Rt. vezetője, Hárskuti János írta alá az ÁPV Rt. korábbi kerethatározata alapján, de végül is a vagyonkezelő tiltakozása ellenére. Az ügylettől csak a pénzügyminiszter fellépésére álltak el a felek. Sajtóhírek szerint Hárskuti magabiztossága mögött befolyásos kormánypárti támogatók álltak. A szerződés előkészítésében részt vett Répászky Miklós ügyvéd, aki Keller László és más politikusok jogi képviselőjeként is eljárt. A Cario cégcsoport részéről pedig közreműködött ifj. Pongrácz Tibor ügyvéd, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága MDF által delegált tagjának fia. Távolabbi összefüggés, hogy Apró Piroska, a miniszterelnök anyósa korábban a BA Rt. igazgatóságának tagja, majd elnöke volt. | Budapest Airport: hűtlen kezelés miatt indul a nyomozás | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt a Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást a Budapest Airport (BA) Rt. ügyében. Ezt Varga Jenő szóvivő, főügyészhelyettes közölte a Magyar Nemzettel. Elmondta: a nyomozással a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízták meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/budapest-airport-hutlen-kezeles-miatt-indul-a-nyomozas-2 | 2005-11-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.