text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Földesi-Szabó László volt rendőrtisztet, az Egy-Másért alapítvány kuratóriumának elnökét csempészés mellett 900 millió forintos sikkasztással is meggyanúsították - mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány az alapítvány tevékenységét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság szerdai budapesti ülésén.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét ember ellen áprilisban. A gyanúsítottak között van Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője és az alapítvány jogtanácsosa, az NBH egy volt munkatársa, akik ellen nem indult büntetőeljárás. Az ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata.
Nagy János tábornok, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka bizottsági meghallgatásán elmondta: az Egy-Másért alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe. Amikor a 2004. májusi uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, hogy azok túlnyomó többsége egyetlen ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthető.
2005. augusztus és 2007. február között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést, több ezer tonna Távol-Keletről származó élelmiszerkonzervet hoztak be mint jótékonysági adományt, hogy ellenszolgáltatás nélkül osszák szét a rászorultak között. Ugyanakkor a konzervek távol-keleti csomagolásán magyarországi áruházláncok logója látható, és a nyomozás eddigi adatai szerint kereskedelmi forgalomba kerültek, illetve annak szándékával hozták be őket az országba.
A büntetőeljárásban meggyanúsítottak tagadják a terhükre rótt cselekményeket, ártatlanságukat hangoztatják. Nagy János szerint ugyanakkor nem indokolt a vámszabályok szigorítása, ugyanis a bűnüldözési érdek mellett tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalom folyamatosságára, bizalmi elven alapuló vámkezelési gyakorlatot kell folytatni, a magyar vámszabályoknak pedig az uniós rendszerbe kell illeszkedniük, és ebből a szempontból az ország mozgástere meglehetősen csekély.
Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen megjegyezte: Földesi-Szabó László mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért alapítvány későbbi létrehozóját, Jakubinyi Györgyöt. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Az esetről Bencze József annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette.
Földesi-Szabóról Bencze József elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni. | Földesi-Szabó titkolja, hogy hol a pénz | Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottság ülésén Bencze József országos rendőrfőkapitány azt mondta, hogy az alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László azt állítja, megvan a rajta keresett 900 millió, de nem mondja meg, hogy hol. A Mehmet Károlyt hazahozó alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indult nyomozás. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/egymasert-alapitvany-foldesszabo-titkolja-hogy-hol-a-penz | 2007-11-21 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Kiárusítási zöld hullám
Változtatási tilalmat rendelt el az óbudai önkormányzat a római tábor helyén
Irodaházparkot akarnak építeni a Rómain. Változtatási tilalmat rendelt el az óbudai önkormányzat a fővárosi Római Camping területére. A terület tervezett beépítése ellen tiltakozók szerint ez porhintés.
Szalai Anna| Népszabadság| 2009. július 18. |
Aláírásgyűjtés indul a kemping megmentéséért
Kovács Bence
Aláírásgyűjtésbe kezdenek Rómaifürdő lakói a Római Camping megmentése érdekében. Nem csak a környékbeliek szignójára számítanak, hiszen a terület megóvása minden fővárosi érdeke. Erre utalnak a fővárosi településszerkezeti tervben foglaltak is. A 2005-ben elfogadott dokumentum a területet jelentős zöldfelülete, kivételes faállománya miatt újra védelemre javasolja - 1998-ig védett volt, de akkor máig tisztázatlan okok miatt lekerült a közpark listáról -, mivel túlzott beépítése a helyi klíma nem kívánt változását is előidézheti. A tervlapok más részein védendőként említik a kempinggel határos Rozgonyi Piroska utcai gyógy-, illetve ásványvíz kutat is, amely a szomszédos Római Strandfürdő vízellátását biztosítja. A Szentendrei út forgalmi zajkibocsátásának csökkentése szintén célként szerepel a távlati elképzelések között.
- Ha elfogadjuk, hogy a szabályozási terv a fővárosiak érdekeit szolgálja, akkor az abban foglaltakkal ellenkező irányú helyi intézkedések nem szolgálják azt - érvel Ébert Ágoston, a tiltakozók képviselője. - A változtatási tilalom csupán porhintés, hiszen csak a kerületi szabályozási terv (KSZT) elfogadásáig marad érvényben, márpedig a beépítésre épp ez a dokumentum ad majd lehetőséget - teszi hozzá.
A civilek úgy vélik, a védettség jogtalanul került le a területről, így felkészült jogászok segítségével és önkormányzati akarattal újra érvényesíthető lenne. Ajánlatukra még csak nem is válaszoltak a kerületi döntéshozók.
HIRDETÉS
A terület közelmúltjának ismeretében az önkormányzat többi biztosítéka sem tűnik meggyőzőnek. Az elmúlt években a csónakházak bontásával megtisztított telkeken sorra épültek az üdülőknek álcázott lakóparkok. A folyamatot vélhetőleg felgyorsítja a megmaradt partmenti üdülőtelepek kiárusítása. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. április végén hirdette meg eladásra az állami tulajdonban lévő Sportlétesítmények Zrt.-t. A cég tulajdonában lévő, csaknem egymilliárd forint értékű ingatlan javát a vízparti hajótároló és üdülőszobák, illetve az állami beruházásként épült szabadidőközpont teszi ki. Az eladást a tömegsport-tevékenység veszteséges üzemeltetésével indokolták, az ingatlanok hasznosításának irányát nem is határozták meg a pályázatban. A nyertes szabad kezet kap. Az egyfordulós tender eredményhirdetésére eredetileg július 2-án került volna sor, ám az értékelőbizottság egy hónappal kitolta a határidőt. A Nemzeti Sportszövetség már a meghirdetéskor tiltakozott a pályázat ellen. A kerületi önkormányzat nem tartja kívánatosnak a jelenlegi vízparti arculat további változását. Bús Balázs III. kerületi polgármester változtatási tilalom elrendelését fontolgatta. Csakhogy a jelenlegi építkezések éppen a kerület engedélyével folynak.
A Római-part és a kemping beépítése mellett szóló érvek meghökkentően hasonlóak. A KSZT bizottsági tárgyalásakor a rómait használaton kívüli kempingként emlegették, holott megnyitása óta folyamatosan működik. Extraprofitot valóban nem termel. Ám ennek oka aligha a héthektárnyi parkban keresendő. A Római Campinget - akárcsak a csónakházakat - a tiltakozók szerint tudatosan züllesztették le. Az évente hosszabbított üzemeltetési szerződések ugyanis kizárnak mindenféle fejlesztést.
Budapest legnagyobb kempingjét 1967-ben, egy arborétum helyén nyitotta meg a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal. A céget 1992-ben privatizálták, majd a kemping a Római Part Üdülőfalu Rt. tulajdonába került. A céget több tulajdonosváltás után az IBUSZ-csoport vásárolta fel. Lakópark-építési tervük évekkel ezelőtt az önkormányzat és a civilek ellenállásán megbukott.
- Ha tudjuk, mivel állnak elő most, akkor talán nem is tiltakoztunk volna - mondja Ébert Ágoston. - Az új tervben ugyanis étteremmel, üzletsorral, hotellel kiegészített szolgáltató, illetve irodaházpark szerepel. A mai övezeti előírások szerint az intézményi besorolású területen 36 ezer négyzetméteres épület húzható fel. A terület közepén futó - az egykori római vízvezetéket bemutató - negyven méter széles sétány közcélra való átadásáért cserébe 43 ezer négyzetméterre nőhet a beépítés mértéke, igaz négy Szentendrei úti és egy Dósa utcai épületre szétosztva.
A főépítész szerint a 12 méter, illetve 9 méter magas épületek szinte megbújnak majd a fák között. Az alattuk kialakított 700 férőhelyes mélygarázsból nem látszik majd semmi. Az építész szerint az építkezés során egyetlen platánt sem vágnának ki, legfeljebb hetven nyárfát. (Csupán emlékeztetőül: a közeli Platánliget Lakóparkban az építtetői ígéret ellenére csak mutatóba maradt néhány a névadó fákból.)
A beépítést lehetővé tevő új szabályozási terv elkészíttetését a Római Part Üdülőfalu Zrt. vállalta magára. Az erről szóló szerződést tavaly augusztusban írta alá az önkormányzat. A KSZT elfogadása után - márpedig a kerület városfejlesztési bizottsága a fentebb felvázoltakkal egyetértetett - a telek tulajdonosa építési engedélyért folyamodhat az önkormányzathoz. Az eredmény aligha lehet kétséges.
- Az önkormányzat nem mondhat nemet egy kellő ügyességgel kért építési engedélyre - magyarázta lapunknak korábban Sipos Gábor kerületi főépítész, aki egyúttal óva intette a hivatalt minden olyan lépéstől, amely azt az érzetet keltheti a beruházóban, hogy szándékosan ellehetetleníti a beépítést.
| Belföld: Kiárusítási zöld hullám | Irodaházparkot akarnak építeni a Rómain. Változtatási tilalmat rendelt el az óbudai önkormányzat a fővárosi Római Camping területére. A terület tervezett beépítése ellen tiltakozók szerint ez porhintés. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20090718-kiarusitasi_zold_hullam-341807 | 2009-07-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Menczer Tamás a videóban emlékeztetett: Raskó György arról spekulált, hogy az idő előrehaladtával kiesnek, azaz meghalnak az idős Fidesz-szimpatizánsok, így a Tisza Párt megnyerheti majd a 2026-os választásokat.
Bocsánat, miről is szól ez, amit mondott?
- tette fel a kérdést Menczer Tamás, kiemelve, hogy a Tisza Párt próbálja terelni a felelősséget.
A politikus úgy folytatta: a Tisza Párt, Magyar Péter és ez a "Raskó nevű ember" értelemszerűen meg akarja nyerni a politikai versenyt.
Mit mond? Hogy fogjuk a versenyt megnyerni? Hát majd ha a másik táborból az emberek meghalnak, ami mit jelent, hogy ezt várja. Ezt várja. És minekutána egy versenyben indult, az sem túlzás, hogy ezt kívánja. Hogy azok az idős emberek, nyugdíjasok, akik a Fideszt támogatják, azok meghaljanak. Marha tisztességes magatartás, mondhatom
- zárta a videóit a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. | Menczer Tamás: Magyar Péterék tisztességtelen versenyzők | Raskó György vállalhatatlan kijelentéseivel kapcsolatos baloldali terelésekre reagált Menczer Tamás a közösségi oldalára feltöltött videójában. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peterek-tisztessegtelen-versenyzok | null | true | null | null | BEOL |
Vannak olyan szerencsés emberek, akik szinte el sem tudnak hajolni, úgy vágják hozzájuk az állami milliárdokat. Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb vagy második leggazdagabb embere ilyen szerencsés csillagzat alatt született.
Hatalmas cégbirodalmában a legfontosabb holding az Opus Global Nyrt. nevű, tőzsdén jegyzett társaság, amely az Opus Global és a Konzum tőzsdei cégek egyesülésével jött létre. Van ebben a nagy csoportban egy élelmiszeripari divízió is. Sok szempontból ez lehetne a csoport legpozitívabb része, hiszen itt olyan társaságok vannak, amelyek részben zöldmezős beruházással, komoly exportpotenciállal járulhatnának hozzá a csoporthoz. Ez azért különösen fontos a Mészáros-világban, mert gyakran és joggal éri az a vád a csoport cégeit, hogy a határokon belül, jó sok politikai hátszéllel sikeresek, de a külföldi piacokon lebuknak.
Ennek a divíziónak a két legértékesebb cége a visontai Viresol, amely búzából és a tiszapüspöki Kall Ingredients, amely kukoricából állít elő feldolgozott alapanyagokat. Ezeket a gyárakat maga Orbán Viktor avatta fel, az állam már eddig is támogatta a projekteket, illetve állami, államközeli bankok finanszírozták a gigaberuházást.
Ám hiába a prominens avatóünnepség, valójában nagyon nehezen indult be ez a két üzem, csúszások, összeveszések az építőipari vállalkozókkal, levonulások jellemezték a projekteket.
Csütörtökön, tőzsdezárás után most azt jelentette be az Opus Global és az állami MFB Invest, hogy a Kall Ingredients újabb, mintegy 17,5 millió euró (5,6 milliárd forint) értékű befektetési forráshoz jut az MFB Investtől, amely cserébe kisebbségi részt szerez az üzemben. A Kall Ingredients Kft. a friss tőkét a 2020 végéig megvalósuló beruházásaihoz használja fel. A fejlesztések már rövid távon növelhetik a gyár exportbevételét.
Természetesen el lehet mondani, hogy a pénz nem ajándék, az MFB Invest kisebbségi tulajdont kap, de mégis, ha plasztikussá tesszük ezt az összeget, minden magyar állampolgár fejenként 2 eurót megint Mészáros érdekeltségébe invesztál, egy kétgombócos fagyira mindenki meghívja az ország leggazdagabb emberét.
A fejlesztések révén a Kall Ingredients tovább javítja hazai- és nemzetközi piaci pozícióit, versenyképességét és stabilitását. Ha elég állami segítséget kap, lehet, hogy egyszer valóban komoly exportbevételt ér el és remek piacot alakít ki.
Addig pedig el kell fogadnunk, hogy az MFB Invest állami cégnél vélhetően komoly bizottságok összeülnek, tanakodnak, hogy mibe is lenne érdemes fektetni, aztán úgy döntenek, hogy talán még leginkább Mészáros Lőrinc cégébe lenne érdemes beszállni.
A közlemény szerint mindenesetre a Kall Ingredients közel évi félmillió tonna kukoricát dolgoz fel jelenleg. Az izocukor és egyéb cukortermékek mellett a cég termékportfólióját a gyógyszer- és az élelmiszeriparban igen fontos, magas minőségű alkohol, illetve takarmány-alapanyagok adják. A társaság exportból származó árbevétele meghaladja a teljes értékesítési árbevétel 50 százalékát. Ez az arány a tervezett beruházásokkal már rövid távon növelhető.
(Borítókép: Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. - fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | Gazdaság - Megint állami pénzt, most 5,6 milliárd forintot kapott Mészáros Lőrincék izocukorcége | Megint állami pénzt, most 5,6 milliárd forintot kapott Mészáros Lőrincék izocukorcége - Az MFB Invest kisebbségi pakettet kapott. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/07/05/megint_allami_penzt_most_5_6_milliard_forintot_kapott_meszatos_lorincek_allatorvosi_lova/ | 2019-07-05 23:15:00 | true | null | null | Index |
"A Közgyűlés elfogadta az előterjesztésem: kiálltunk a Budapesten működő országos múzeumok helyzete miatt, és éltünk a felterjesztési jogunkkal. A Közgyűlés így hivatalos úton kezdeményezte a Kormánynál, hogy:
1. A Természettudományi Múzeum fő kiállítóhelyét ne költöztessék Debrecenbe,
2. A Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelyét ne költöztessék egy Debrecen melletti kies autópálya-csomópontba,
3. Az ország egyik legszebb és legértékesebb épülete és fontos múzeuma, a 7 éve bezárt Iparművészeti Múzeum felújítását végre kezdjék el, hiszen semmilyen munka nem zajlik az épületen évek óta.
A Közlekedési Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum tervezett debreceni elhelyezése kapcsán kinyilvánított tiltakozással egyidejűleg kimondtuk: egyetértünk azzal, és Magyarország fővárosaként felelősséget is érzünk annak kapcsán, hogy a kulturális szolgáltatások kínálata és elérhetősége a vidéki városokban, így Debrecenben is javuljon, erősödjön. Hiszen nem a vidék-főváros ellentétek szítása a célunk, mint a vidékre költöztetést kitaláló Lázár Jánosnak.
A budapesti múzeumokat pedig ne vigyék sehova, sőt, a Közlekedési fejlesztését Kőbányán az Északi Járműjavítóban, és az Iparművészeti rekonstrukcióját végre gyorsítsák fel!
A vitában Szentkirályi Alexandra és Baranyi Krisztina érvelt a kormány mellett. Szentkirályi Alexandra a Liget projekttel érvelt a kormányzat beruházásai mellett, míg Baranyi Krisztina azzal jött, hogy úgysincs semmi értelme ilyen ügyekben a közös kiállásnak, mivel az országos múzeumokról való döntés a kormány kompetenciája, nem Budapest ügye - egyikükkel sem értettem egyet, és végül a Közgyűlés többsége sem."
*** | A budapesti múzeumokat ne vigyék sehova! | Az országos múzeumokról való döntés a kormány kompetenciája. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/a-budapesti-muzeumokat-ne-vigyek-sehova | null | true | null | null | Mandiner |
63 milliárd forint szétosztásáról döntött április 15-ig az EMMI. Van ebben a háromszáz tételes támogatási listában minden, az egyházaknak különböző jogcímeken járó péterfillérektől az első kategóriás művészeti intézményeket (Müpa, Nemzeti Színház sat) így-úgy kistafírozó milliárdokon át az MTK 300 milliós apanázsáig.
A lista korántsem jelenti a kultusztárca irányítása alatt álló területek összes finanszírozásának időarányos részét: nincsenek benne például a színházak vagy a filmfinanszírozás; de az egyházak más csatornákon keresztül is kapnak támogatást, ahogy a sporttámogatások is jóval szélesebb körűek.
A támogatási lista publikálásával egy időben jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szakmai kollégiumainak döntései az adott területhez tartozó folyóiratok támogatásáról. Az eredmény a várakozásokat meghaladóan rossz lett.
Kevesebb pénz, felbukkan Doncsev András és Fekete György
Kultúrpolitika – elevenített fel egy már-már elfelejtett szót a mindig kéznél levő kórusvezető, és gyorsan hozzá is tette, az MMA (Magyar Művészeti Akadémia) bolsevikjai még többet akartak, de Balog miniszter úrral ők ketten ellenálltak. Hoppál Péter államtitkár azt próbálta megmagyarázni tavaly novemberben, miért jó kompromisszum az, hogy az NKA-törvény módosítása értelmében az MMA jelölheti a szakmai kollégiumok tagjainak harmadát.
Ezzel az összesen mintegy 10 milliárd forint kulturális célú támogatásról döntő kollégiumokban egyharmadra csökkent a szakmai szervezetek súlya. További egyharmadnyi döntnököt az EMMI-miniszter nevez ki, egyharmadnyit pedig az MMA. A művészeti szervezetek halkan, de határozottan tiktakoztak. A törvénymódosítás persze különösebb lárma nélkül átment, és február közepén Balog Zoltán miniszter kinevezte az NKA-kollégiumok új tagjait.
Az MMA beengedése a kultúrafinanszírozásba olyan jól sikerült, hogy például az Építőművészet Kollégium hat tagjából öt az MMA rendes vagy levelező tagja. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az érintettek már-már nosztalgiával emlékeznek vissza arra az időre, amikor még a progresszív L. Simon László volt az NKA alelnöke.
Merthogy történt itt más is amellett, hogy a csillapíthatatlan étvágyú MMA-t ráengedték az addig a szubszidiaritás netovábbját jelentő NKA-ra. Három évvel ezelőtt L. Simon, akit a kremlinológiai szakértők Fekete György udvari ellenlábasának szoktak tartani, még meg tudta akadályozni többek közt a folyóiratok támogatásáról döntő kollégium szétverését.
L. Simon távozása után erre nem akadt elegendő szándékkal és befolyással rendelkező szereplő, így a folyóiratok támogatása átkerült az egyes „ágazati” kollégiumokhoz. Vagyis nem elég az MMA-EMMI döntnökök kétharmados túlsúlya, a vegyes profilú portálok – mint a Librarius, a prae.hu vagy a Revizor – mostohagyerekké váltak a saját szakterületüket preferáló kollégiumokban. És ha ez nem lenne elég, az MMA-sokkal felálló új NKA 350 millióra, vagyis nagyjából a tavalyi felére csökkentette a folyóirat-támogatási keretet.
2014 nyarán a lelépő L. Simon helyett Doncsev Andrást nevezte ki Balog miniszter az NKA elnökhelyettesének – mivel a miniszter a testület elnöke, Doncsev afféle helytartóként irányítja a szervezetet. Doncsev a Népszabadság újságírójából lett Orbán Viktor egyik beszédírója, néha munkaviszonyban, néha munkaviszony mellett, külsősként, a Qualiton Kft tulajdonosaként.
A céget 2012 ősze óta a felesége, Gergely Éva vezeti: ő az egyik szerzője a mára méltatlanul mellőzött Összetartozás dalának, amelyből végre megtudhatta a világ, hogy mi magyarok örömünkben egymás talpára lépünk. Doncsev elkötelezett funkcionárius: négy év kulturális államtitkárkodás után az MTVA kulturális főszerkesztője lett: működése nyomán a Magyar Rádióból szinte eltűntek a nem kormánypárti szerzők.
A revizor.hu főszerkesztője érthető szívósággal nem nyugodott bele sem az eljárásba, sem az eredménybe: február közepén még semmit nem lehetett tudni az ez évi támogatásokról, az illetékesek pedig nem válaszoltak a megkereséseikre. Április 18-án aztán kiderült, a Revizor nem kap egy forintot sem. Hogy a többi vegyes profilú folyóirat és portál hasonlóképp jár-e, az csak akkor derül majd ki, ha az NKA Szépirodalom Kollégiuma nyilvánosságra hozza a döntéseit.
Addig meg kell elégednünk azzal, hogy ha a Revizor nem is, de a Magyar Teátrum továbbra is szolgálni fogja a magyar színház ügyét. Igaz, ehhez portált működtető, Vidnyánszky Attila elnökölte Magyar Teátrumi Társaság is csak kétmilliót kapott – az összeg az egész szektor mélységes megvetését mutatja inkább, mintsem Vidnyánszky lobbierejét.
A minisztériumi bőségszaru
A kegyvesztettek klubja után itt van viszont a bőkezűen támogatottak nem jelentéktelen listája. Csak hogy a nagyságrendi különbséget érezzük: az EMMI támogatási listáján a legcsekélyebb összeggel támogatott kulturális projekt „A Barátság című kulturális és közéleti folyóirat szerkesztősége informatikai rendszerének megújítására” nyújtott 1,5 milliós támogatás. A kulturális és közéleti folyóiratot a Filantróp Társaság Barátság Egyesülete adja ki – ha valaki nem halott volna a szervezetről, magára vessen, az EMMI tavaly 12 millióval támogatta a filantrópokat.
Az EMMI támogatási listáján található célokat és szervezeteket öt nagyobb csoportba soroltuk, a 63 milliárd forint elosztásával kapcsolatban az alábbi eredményt kaptuk:
az országos jelentőségű kulturális intézmények, illetve projektjeik összesen 8,4 milliárd
a különböző egyházak és felekezetek, illetve projektjeik 11,1 milliárd
sportegyesületek, sportági szervezetek, a MOB és ezek projektjei 18,8 milliárd
egyéb társadalmi célok: fogyatékos szervezetektől a budajenői önkormányzat német közösségi házáig 1,6 milliárd
határon túli szervezetek és emlékezetpolitikai projektek 7 milliárd
A maradék mintegy 20 milliárdot jellemzően köznevelési, illetve felsőoktatási megállapodások alapján kapták a kedvezményezettek. Az pedig már csak anekdotikus elem, hogy az EMMI támogatási listáján 132 millióval ott találjuk az agárdi székhelyű Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft-t. Ez a szervezet működteti L.Simon egyik kedvenc projektjét, a Velencei-tavi Vízi Sportiskolát.
A szervezet korábban többször kapott 100 milliós nagyságrendű támogatást, 2013-ban 2,3 milliárd uniós forrásból kezdhettek neki a gárdonyi vitorlásközpont felújításának – a létesítményt tavaly decemberben adta át Balog Zoltán miniszter volt államtitkára, L. Simon László jelenlétében.
kép forrása: vvsi.hu | 63 milliárd forint támogatást osztott ki az EMMI, a kulturális folyóiratok hoppon maradtak | 63 milliárd forint támogatást osztott ki április 15-ig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az igazgatási területéhez tartozó különböző szervezeteknek. Ug | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/04/26/63-milliard-forint-tamogatast-osztott-ki-az-emmi-a-kulturalis-folyoiratok-hoppon-maradtak/ | 2016-04-26 20:02:33 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) részjelentése szerint az oltóanyaggyártó cég 2006-ban úgy kapott 2 milliárd forint közpénzt, hogy az akkori szocialista kormány már a pályázati kiírás előtt biztosította őket támogatásáról - tudósít a HírTV.
A Kehi azt is kifogásolta, hogy bár a pénzt a madárinfluenza elleni védőoltás kifejlesztésére kapta a vállalkozás, az összeget nem kutatás-fejlesztésre, hanem - a többi között - értékpapírokra költötték. A támogatás célja a madárinfluenza elleni vakcina gyártástechnológiájának létrehozása lett volna, a technológia azonban már a szerződés megkötése előtt létezett. A hivatal jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt feljelentést tett. | Belföld: Milliárdokat fizet vissza az Omninvest | Visszafizeti a vakcinagyártó Omninvest a Gyurcsány-kormánytól kapott 2 milliárd forintot, a cég szóvivője szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy jogtalannak tartják a korábban kapott támogatást. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/visszafizet_az_omninvest-873931 | 2010-11-08 02:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2009.08.03. 06:58
Bár magát ártatlannak vallotta, minden megkeresésünket elhárítja a Kaposvári Egyetem rektora, amióta hivatalosan lezárult a belső vizsgálat az egyetemhez tartozó Egészségügyi Centrum gépei bérbeadásának ügyében – írja a Magyar Nemzet hétfői számában. Babinszky László ígérete ellenére nem küldte el a lapnak a vizsgálat teljes anyagát, és nem hajlandó elárulni, hogy mikor indítják az ígért fegyelmi eljárást a centrum lemondott vezetője ellen. • Felfüggesztik a térítéses vizsgálatokat a Kaposvári Egyetem egészségügyi centrumában • Üzlettárs kapta gebinbe a CT-t
Éppen egy hete jelentette be Babinszky László, a Kaposvári Egyetem rektora, hogy fegyelmi eljárást indít az intézmény Egészségügyi Centrumának volt vezetője ellen, miután több hiányosságot is feltártak a centrum térítéses diagnosztikai vizsgálatai körül. Azóta azonban hiába kerestük a magát több ízben ártatlannak valló vezetőt, elzárkózott a megkeresés elől, és írásban sem volt hajlandó válaszolni kérdéseinkre – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, amelyből további részleteket is megtudhat. | Hallgat a kaposvári rektor | Bár magát ártatlannak vallotta, minden megkeresésünket elhárítja a Kaposvári Egyetem rektora, amióta hivatalosan lezárult a belső vizsgálat az egyetemhez tartozó Egészségügyi Centrum gépei bérbeadásának ügyében – írja a Magyar Nemzet hétfői számában. Babinszky László ígérete ellenére nem küldte el a lapnak a vizsgálat teljes anyagát, és nem hajlandó elárulni, hogy mikor indítják az ígért fegyelmi eljárást a centrum lemondott vezetője ellen. • Felfüggesztik a térítéses vizsgálatokat a Kaposvári Egyetem egészségügyi centrumában • Üzlettárs kapta gebinbe a CT-t | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/08/hallgat-a-kaposvari-rektor-2 | 2009-08-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2007.09.11. 22:04
Zuschlag János nem aggódik: szerinte nem történt bűncselekmény, pusztán a média fújta fel az általa felügyelt alapítványi pénzmozgásokat. Az ügyészség azonban különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával nyomoz Zuschlag és hat társa ellen.
Nincsen sem Zuschlag-ügy, sem illegális finanszírozási, sem illegális pártfinanszírozási ügy. Nem történt bűncselekmény – mondta a szocialista politikus azután, hogy tegnap felkereste Lendvai Ildikót, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjét. – Az egyesületek tisztázni fogják a dolgot – jelentette ki Zuschlag. S ezt magával Lendvaival is közölte. Ennél többet nem volt hajlandó mondani a sajtónak. Így nem válaszolt arra sem, hogy az alapítványi támogatások kiutalása ügyében voltak-e heti rendszerességű miniszteri utasítások. Zuschlagtól megkérdeztük: igazak-e azok a hírek, amelyek szerint Jánosi György korábbi ifjúsági miniszter azért kényszerült felállni a bársonyszékből, mert nem volt hajlandó kiszolgálni a Fiatal Baloldal lobbiját? A politikus erre a kérdésre sem válaszolt. (Jánosit Gyurcsány Ferenc váltotta a miniszteri poszton – a szerk.) Noha senki nem feszegette a kérdést, Zuschlag leszögezte: illegális pártfinanszírozásról nincs szó a kérdéses alapítványi támogatások kapcsán.
A frakcióirodán Zuschlag találkozott az ifjúsági pénzeket osztó minisztérium egykori államtitkárával, Szilvásy Györggyel. A jelenlegi titokminiszter azt állította: nem beszélt Zuschlaggal a csalási botrányról. Lendvai a találka után mindössze annyit mondott: nem akarja befolyásolni a Zuschlag-ügyben indított nyomozást.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja Zuschlag Jánost és társait. Lados Istvánt, Zuschlag személyi titkárát egyébként körözik, de nincs fenn az ORFK honlapján ez az információ. A Magyar Hírlap kérdésére elmondták, személyiségi okok miatt nem mindig teszik közzé a körözöttek adatait. Mint megírtuk, az ügyészség meghallgatta Ocsovai Tamást, az ifjúsági tárca volt helyettes államtitkárát is, aki részletes vallomásban tárta fel a nyomozóknak, milyen egyeztetések zajlottak a minisztériumban a pályázati döntések meghozatala előtt. Ocsovai az egyeztetők közé sorolta Ujhelyi Istvánt, Mesterházy Attilát és Arató Gergelyt is. Az ügyészég az ügyben már meghallgatta Ujhelyit, Aratót és Baja Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát, a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumi elnökét. A Magyar Távirati Iroda tegnapi híradásában felidézte az Ocsovai-vallomás előbb közölt részleteit, ugyanakkor hallgatott Ocsovai Tamás azon szavairól, amelyek szerint a pályázati pénzek odaítéléséről minden héten egyeztetés folyt az éppen hivatalban lévő ifjúsági miniszterrel, vagyis Jánosi Györggyel, Gyurcsány Ferenccel és Göncz Kingával is.
Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei főügyész helyettese, ügyészségi szóvivő lapunk megkeresésére közölte, hogy Zuschlag János már nem terhelt, hanem gyanúsított, mert a nyomozó hatóság már kihallgatta, igaz, gyanúsítottként nem kötelessége elismerni a bűncselekményt. Az ügyészség szerint viszont megalapozott a gyanú, hogy Z. János és társai különösen nagy kárt okozó csalás bűntettét követték el. A szóvivő azt mondta: megszokott koreográfia, hogy az ügyészség szerint történt bűncselekmény, a gyanúsítottak viszont úgy gondolják, nem.
Megtudtuk: továbbra is lehetőséget látnak arra, hogy a vádat bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettére módosítsák, de közelebbit Szabó nem tudott mondani. A helyettes főügyész megerősítette, hogy a nyomozó hatóságnak arról nincs tudomása, történt-e tiltott pártfinanszírozás, eddig csak abban lehetnek biztosak: Zuschlagék bankszámláról felvették a szóban forgó összegeket, és a saját céljaikra használták, vagyis nem arra, amire kapták az alapítványok és a civil szervezetek. Valamit biztosan finanszíroztak a szocialista politikus és társai, tette hozzá Szabó Ferenc, igaz, az is lehet, hogy kizárólag saját magukat.
Bodacz Balázs–Zsebők Csaba | Zuschlag mellébeszél | Zuschlag János nem aggódik: szerinte nem történt bűncselekmény, pusztán a média fújta fel az általa felügyelt alapítványi pénzmozgásokat. Az ügyészség azonban különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával nyomoz Zuschlag és hat társa ellen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/09/zuschlag-mellebeszel-2 | 2007-09-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget, aki hibázott a valenciai árvízkatasztrófa kapcsán - ezt mondta Diana Morant innovációs miniszter. A tárcavezető közölte, hogy az elmúlt órákban új információk kerültek napvilágra azzal kapcsolatban, hogy ki milyen ritmusban és felelősséggel hozta meg a döntéseket a több mint kétszáz ember halálát követelő tragédia előtt. Morant kiemelte, hogy helyi és országos szinten is történtek kommunikációs problémák és késlekedések.
En estos tiempos tan duros, hay que poner en valor el trabajo de los alcaldes y alcaldesas de las zonas afectadas y de los municipios adyacentes.
Gracias por vuestra respuesta desde el primer día❤️?
?️ @DianaMorantR en @DebatAlRojoVivo pic.twitter.com/XC5leQOuaf
Elmondta, hogy a valenciai katasztrófa idején a helyi vezetők, köztük Carlos Mazón regionális elnök például egy rendezvényen vett részt és kétórás késéssel csatlakozott a válságkezelés miatt összehívott sürgősségi üléshez. Ezenkívül a szakszolgáltatók és helyi vezetők között többen nem voltak tisztában bizonyos figyelmeztető rendszerek létezésével és azok működésével.
"Azt gondolom, hogy politikai felelősséget kell vállalni, mindenki hozza meg a saját döntéseit. Én tudom, mit tennék egy ilyen helyzetben. (...) Mindenki viselje a saját felelősségét a meghozott és elmaradt döntések következményeiért" - mondta a miniszter.
El ministro Grande-Marlaska ha participado de manera telemática desde la @DGobiernoCV en el Comité de Crisis para el seguimiento de los efectos de la #DANA ? Desde @interiorgob se mantienen los esfuerzos para devolver la normalidad lo antes posible a todos los afectados pic.twitter.com/t9UNiGBE4i
Szavaiból kiderült, hogy a miniszter többségében a konzervatív Néppárt (PP) illetékeseit tekinti a katasztrófa elsődleges felelőseinek. Különösen miután hozzátette, hogy Pedro Sánchez szocialista kormányfő három nappal a katasztrófa után már bejelentette, hogy tízezer katonát, rendőrt és csendőrt küld a helyszínre, jelezve ezzel a helyi és központi kormányzat közötti együttműködés fontosságát. Végül hozzátette, hogy a központi kormány már döntött egy 10,6 milliárd eurós támogatásról, valamint további segélyeket és egyéb válságkezelő intézkedéseket hagy jóvá jövő heti ülésén, hogy segítsen a természeti csapás következményeinek enyhítésében.
A Katonai Sürgősségi Egység (UME) vezetője, Javier Marcos altábornagy a miniszter szavaira reagálva megjegyezte, hogy senki sem láthatta előre az érkező vihar nagyságát. Amikor érzékelték a helyzet súlyosságát és rendelkezésükre álltak a szükséges információk, véleménye szerint a lehető leghamarabb beavatkoztak.
Javier Marcos, general jefe de la UME: "Me duele escuchar determinadas declaraciones [...] Estoy convencido de que poco a poco esa narrativa va a ir cambiando". #Canal24Horas ▶️ https://t.co/vVRqw1kiba pic.twitter.com/6oH76b8TQr
Közben a mentőcsapatok pénteken folytatták az eltűntek felkutatását az árvíz által leginkább sújtott településektől húsz kilométerre fekvő Albuferában, valamint Pedralbában. Mindkét helyen találtak újabb áldozatokat, a délutáni tájékoztatás szerint két fő holtteste került elő, így a katasztrófának már 221 elhunytja van, de több mint hetven főt még mindig eltűntként tartanak nyilván, köztük gyerekeket is.
Marc Casadó, Samu Omorodion y Paredes, novedades de España para los partidos contra Dinamarca y Suiza con la mirada puesta en las víctimas de la DANA https://t.co/pKoYVtRGrg pic.twitter.com/ZmgZK5hGjt
A járványok megakadályozásával foglalkozó egészségügyi szakemberek azt a tájékoztatást adták, hogy két valenciai önkéntesnél felmerült a leptoszpirózis gyanúja. Mindketten a kezdetektől fogva a takarítási és romeltakarítási munkálatokban vettek részt a katasztrófa sújtotta valenciai településeken. Ez egy olyan bakteriális betegség, amelyet a fertőzött állatok vizelete vagy szövetei szennyezte víz, talaj vagy iszap érintkezésével lehet elkapni. Emellett most már súlyos gondot okoznak a szúnyogok is az elárasztott területeken, így egyre komolyabb biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre van szükség.
Borítókép: Emberek az utcán öntik ki a házakból eltávolított sarat a kelet-spanyolországi Valencia tartományban, Massanassában 2024. november 8-án, a halálos árvizek után ( | Politikai vezetők késlekedései is hozzájárulhattak a valenciai árvízi katasztrófához | Az innovációs miniszter szerint minden érintettnek felelősséget kell vállalnia a meghozott és elmaradt döntésekért a több mint kétszáz emberéletet követelő valenciai árvíz kapcsán. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/politikai-vezetok-keslekedesei-is-hozzajarulhattak-a-valenciai-arvizi-katasztrofahoz | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A beruházás során a szakemberek kicserélik az útpálya burkolatát, helyrehozzák a vasbeton szerkezet hibáit, teljes szélességében felújítják a szigetelést, megszüntetve a pillérek felett az átázások okát, új vasbeton szegélyt építenek, amelyre új, biztonságosabb szalagkorlátot szerelnek. Emellett a hidak két végére új dilatációs szerkezetet és sarukat építenek be, javítják a vízelvezető rendszeren, a támfalak, a hídfők és a pillérek betonfelületein keletkezett hibákat. A kivitelezésnél kiemelt figyelmet fordítanak a régészeti leletek épségére - ismertette a BKK, milyen munkálatokkal készülnek a Flórián téri felüljáró felújításával.
A Szentendrei utat és az Árpád hidat összekötő, két íves hídból álló szerkezet naponta több tízezer jármű áthaladását biztosítja, kiemelt a szerepe Budapest és az agglomeráció közlekedésében, hiszen a főváros határán is átnyúló tranzitútvonalakat kapcsol össze. A több mint negyven éve épült óbudai felüljárók műszaki állapota a legutóbbi beavatkozás óta eltelt hosszú idő alatt jelentősen romlott, a szerkezet a pillérek környezetében átázik, ez a betonacél rozsdásodását és a betonfelületek tönkremenetelét okozza, így a felújítás már nem várhat tovább.
A kivitelezésre kiírt tenderben a KM Építő Kft. lett az eljárás nyertese, amely nettó 2,1 milliárd forintért végzi el a korszerűsítést. A teljes projektköltség a kötelező tartalékkeret, a műszaki ellenőri díj, a hatósági díjak és egyéb költségek mellett az áfatartalommal együtt bruttó 3 milliárd forint körül várható.
A megvalósításhoz szükséges forrást a fővárosi önkormányzat biztosítja, erről a közgyűlés márciusi ülésén döntött. A költségek pénzügyi fedezetét az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó - március elején lezárult, maratoni hosszúságú - perben visszaszerzett összeg jelenti. A szerződéskötés folyamata a szerződéskötési moratórium lejárta után, várhatóan év végéig lezárul - írták. | Járhatatlan lesz a Flórián téri felüljáró egyik szárnya, indulhat az "újratervezés" | Várhatóan a jövő év első negyedévében kezdődhet meg a Flórián téri felüljárók felújítása, ami várhatóan 2026 első negyedévéig tart – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A BKK lefolytatta a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, így újabb lépéssel került közelebb a tényleges munkakezdés a Flórián téri felüljáróknál. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/florian-ter-feluljaro-atepites-bkk.798418.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Magyar Péter áprilisban a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György Megbeszéljük című műsorának vendége volt. A politikus szereplése azért is pikáns, mert nem sokkal korábban a Klubrádió elnöke, Arató András tollából olyan gyalázkodó szennycikk jelent meg Varga Juditról - Magyar volt feleségéről, ex-igazságügy-miniszterről - és Novák Katalin lemondott köztársasági elnökről, hogy még a baloldali média is felhorgadt az írás miatt.
A pikáns interjúszituációt Magyar Péter utóbb lelepleződött porhintése tette még érdekesebbé, a Tisza Párt elnöke ugyanis kijelentette: annyira kiváló emberek jelentkeztek hozzájuk nagy számban EP-képviselőjelöltnek, hogy kollégái kis híján elsírták magukat, mivel igen kiváló jelölteket kellett kizárniuk.
"Elindítottunk egy pályázatot, hogy jelentkezhetnek magyar állampolgárok EP-képviselőnek. Alig kevesebb mint két nap alatt 538 pályázat érkezett. Szerkesztő úr, a kollégáim már elkezdték ezeket átszálazni, és most, ahogy megyek innen, fél hattól kellett volna elkezdenünk az első bizottsági megbeszélést" - kezdte Magyar Péter, majd egy olyan fordulattal folytatta, amire senki sem számított. "És olyan színvonalas pályázatok érkeztek - több nyelven beszélő fiatal és idős emberektől különböző szakterületen, tapasztalattal, diplomáciában, művészetekben, műszaki tudományokban, jogban, közgazdaságtanban -, hogy a kollégáim majdnem elsírták magukat, hogy kiket kell kihúzni ebből az 538-ból, hogy a végén legyen húsz olyan jelöltünk" - mondta Magyar Péter. A felvételen Magyar mondatai 1:00:00-tól:
A politikus azonban egészen másként beszélt a társairól nem nyilvános fórumokon. Akkori barátnőjével, Vogel Evelinnel társalogva például agyhalottnak, alkalmatlannak nevezte őket, akik még beszélni sem tudnak - derült ki egy titokban rögzített hangfelvételről.
"Agyhalottak. Leírom neki, hogy senki nem nyilatkozik" - kezdte a történetet Magyar, hozzátéve, hamarosan azt látta, hogy az egyik jelöltje mégis szóba állt a sajtóval. A politikus saját állítása szerint emiatt üvöltözni kezdett az illetővel.
Egy másik, szintén felvett beszélgetésben Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy semelyik uniós képviselője nem szimpatikus a számára, mindegyikük tehetségtelen, "antitalentum". Aztán kifejti, azért nem választottak ki alkalmas embereket az Európai Parlamentbe, mert nem volt lehetőségük, idejük jobb jelölteket kiválasztani. Utóbbi mondat mellé érdemes odailleszteni Magyar Bolgár Györgynek címzett szövegét.
B orítókép: Magyar Péter és a tiszás EP-képviselők (Forrás: Facebook) | Magyar Péter az uniós képviselők kiválasztásáról: "a kollégáim majdnem elsírták magukat" | Magyar Péter áprilisban még arról beszélt a Klubrádiónak adott interjúban Bolgár Györgynek: olyan kiváló emberek jelentkeztek a Tisza Pártba EP-képviselőnek, hogy kollégái majdnem elsírták magukat, amikor egyeseket ki kellett húzniuk a listáról. Ez azonban csak porhintés volt. A napokban nyilvánosságra került hangfelvételeken Magyar elmondta: kevés idejük volt az EP-jelöltek átrostálására, a kiválasztottakat pedig „agyhalottnak”, alkalmatlannak nevezte, olyannak, akik beszélni sem tudnak. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-az-unios-kepviselok-kivalasztasarol-a-kollegaim-majdnem-elsirtak-magukat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint az a napokban kiderült, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. a Quaestort bízta meg vagyonának állampapírba helyezésével. A szerződéses feltételekről és konkrétan arról, hogy a Quaestor milyen díjazás mellett vállalta a feladatot, egyelőre sem a tárca, sem a Kereskedőház nem volt hajlandó további részleteket elárulni.
Az MNB közlése szerint az MNKH 2013. március 28-án kötött szerződést a Quaestorral, a cégadatok szerint pedig az MNKH jegyzett tőkéjét 2013. április 1-jével emelték 4 milliárd forintra. A szerződés futamideje alatt tehát nagyságrendileg ekkora összeg állampapírba helyezéséről lehetett szó, amit megerősített a külügyi tárca minapi közleménye is, miszerint a brókercég összeomlása előtt 3,8 milliárd forintot menekítettek ki a Quaestorból. Ennyi pénz kezelése után járó jutalékokon már busásan lehet keresni, 0,5 százalékos jutalék 19 millió forint – kivéve persze, ha a Tarsoly család tulajdonában álló cég ezt a megbízást is baráti alapon, ingyen végezte.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009-es törvény szerint a többségi tulajdonban álló állami cégeknek közzé kell tenniük az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű szerződéseiket, pontosabban azok legfontosabb adatait. A MNKH köztulajdonban álló gazdasági társaságnak számít, hiszen a magyar állam többségi tulajdonos a cégben (a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig a kisebbségi tulajdonos). Az MNKH-ra tehát vonatkozik a fent hivatkozott 2009-es törvény. Kérdés, hogy a Quaestorral kötött szerződés adatai a nyilvánosságra hozandó körbe esnek-e – és hogy egyáltalán hol találhatók meg az MNKH által kötött többi szerződés adatai.
Amikor az MNKH-tól a Quaestorral kötött szerződésről érdeklődtünk, a cég sajtóosztálya válaszában egy 2014 szeptemberében a Fővárosi Törvényszéken született jogerős bírósági határozatra hivatkozott, amely állításuk szerint kimondta, hogy „az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. nem kezel közérdekű adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében. Így üzleti adatainak kiadására sem köteles”. Nem utalt azonban a 2009-es törvényre.
Ehhez képest érdekes, hogy az MNKH honlapján külön menüpontot hoztak létre „Közérdekű adatok” címen, s oda a vezető tisztségviselők javadalmazásával kapcsolatos, éppen a fent hivatkozott 2009-es törvény szerint kötelezően közzéteendő adatokat töltötték fel. Az ugyanezen törvény szerint közzéteendő szerződéses adatoknak azonban nyomuk sincs – mi legalábbis nem találtuk azokat.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (Küküm) felügyelete alá tartozó MNKH ezzel törvényt sért. A hvg.hu tegnapi cikkéből ugyanis egyértelmű, hogy a cégnek bőven vannak olyan szerződései, amelyek meghaladják a közbeszerzési értékhatárt: a Küküm szerint az MNKH havonta 5–15 ezer euróval járul hozzá a világ különböző országaiban létrehozott kereskedőházak működtetéséhez. Az MNKH emellett 262,5 millió forintért vásárolt tavaly novemberben étkezési és 1,8 milliárdért ipari almát. Ezek a tételek bőven meghaladják a törvényben rögzített értékhatárt.
Kérdés, hogy a Quaestorral kötött szerződés milyen díjazást írt elő, s hogy ez elérte-e a – 8 millió forintos – közbeszerzési értékhatárt. Ugyanígy kérdés, hogy az MNKH milyen egyéb szerződésekkel rendelkezett pénzeszközei forgatására: a cég 2013-as mérlege szerint ugyanis 9,2 milliárdos saját tőkéjéből 8,8 milliárd volt „forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”-ban. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a Quaestor valójában jóval több pénzt „forgatott” az évek során, vagy a Quaestor mellett más brókercég is kapott megbízást. Az sem ismert, hogy a cég milyen papírokban tartotta a (köz) pénzét, és hogy ezt a plusz 5 milliárd forintot mikor vonta ki az MNKH a brókercégtől.
A törvény szerint a szerződés létrejöttétől számított 60 napon belül kell(ett volna) eleget tenni a közzétételi kötelezettségnek, az adatok két évig nem távolíthatók el, pontosságukért, időszerűségükért a társaság vezetője a felelős. A törvény nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekkel összefüggésben vagy államtitok esetében enged kivételeket – az üzleti titok azonban nem ad felmentést a nyilvánosságra hozatal kötelezettsége alól. A közzététel elmulasztása esetén a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
(A szerződések közzétételével kapcsolatos kérdéseinkre az MNKH eddig nem reagált. Amint válaszolnak, közölni fogjuk.) | További állami milliárdok brókercégeknél? | A Szijjártó Péter felügyelete alatt működő állami cég titkolózik, ezzel megsérti egy 2009-es törvény előírásait. A Kereskedőház 2013-ban közel 9 milliárdot tartott értékpapírokban. De hol? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tovabbi-allami-milliardok-brokercegeknel-94328 | 2015-03-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogy szaladnak az évek, az ember azt veszi észre, 1956 ünnepe egyre messzebb kerül a forradalomtól. A szónokok és a vezércikkírók, de maguk az ünneplők is mind kevesebb szót ejtenek magáról az eseményről, annál többet a napi áthallásokról. Ez még érthető is lehetne, ha valamiféle nemzeti közmegegyezés rögzítené: hová helyezzük a forradalom és szabadságharc mérföldkövét a nemzet krónikájában.
De hol vagyunk még ettől? Nemzeti ünnepünket rendre bedarálja a rút politika.
1956 kiváltó okát abban a hatalmas elégedetlenségben kell keresni, melyet a csupaszra vetkőzött kommunizmus váltott ki szűk évtized alatt. Ennyi is éppen elég volt ahhoz, hogy a világháborút még ki sem heverő ország rádöbbenjen, milyen a diktatúra igazi arca, mennyire hazugok a harsány jelszavai. Volt azokban az években minden, a kék cédulás "választástól" a demokratikus pártok felszámolásán át az egyházüldözésig. Volt, mert lehetett: Rákosi Mátyásék "bátorságát" szovjet szuronyok garantálták. Bábkormány vezette az országot, a kollaboránsok dolga csupán az volt, hogy a magyar javakat a kommunisták kezére játsszák.
Csoda-e, hogy csakhamar az egész országot fojtogatta a gimnasztyorka? A hatalom gátlástalansága elképesztő egységet teremtett, a szellem kibújt a palackból, visszatuszkolni már nem lehetett. A forradalom első napjának legemlékezetesebb pillanatait betéve tudjuk: zászlóbontás a Bem-szobornál, egymásba karoló, boldog felvonulók a Margit hídon, nagygyűlések szerte vidéken, Nagy Imre-beszéd a Parlamentnél, fegyverropogás a rádiónál, ledöntött Sztálin-szobor...
Elképzelhetetlen energiák szabadultak fel. Mi mindenre képes a közös akarat! Büszke, sőt nyakas nép vagyunk - mondta a Millenárison tartott ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Nem tűrjük el, hogy bármely felsőbbség belebeszéljen az életünkbe. De az összefogás törvényét betartjuk, mert enélkül se biztonságunk, se szabadságunk nem lenne. Összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk. A magyar szabadságszerető és szabadságharcos nép. Rosszul viseli a zablát, és csak idő kérdése, mikor tör ki a hámból.
Ötvenhatban nem győztünk, mert nem győzhettünk. Sorsunkról, mint már annyiszor, a nagyhatalmak döntöttek a fejünk fölött. A helytartó visszajött - igazából el se ment -, mi pedig újból láncszemmé tapostattunk. Az "ellenforradalom" elbukott. A gonosz összezárt. Hiába érzett együtt velünk a világ, azzal nem sokra mentünk.
De tudta-e egyáltalán az aggódó, finom Nyugat (ma Brüsszel), mi valójában az a kommunizmus, amire nemet mondtunk? Honnan tudta volna? Ma sem tudja.
A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan. Ezért bejelentették, meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától. Azt is bejelentették, hogy egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni. Ismét itt a régi kérdés: ellenállunk vagy meghajolunk az idegen, ezúttal brüsszeli akarat előtt? Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra. Magyar Péter már fel is ajánlotta szolgálatait a birodalomnak. A tenyérbe mászó lakáj azt hiszi, attól, hogy 2024-ben lyukat vág a magyar zászló közepébe, máris hazafi lesz.
Közben évtizedek szaladtak el, az "ellenforradalomból" időközben jámbor hangzású "sajnálatos októberi események" lettek, majd kissé váratlanul népfelkelés... Történt egy sajátos rendszerváltás is, majd furcsa, elmaszatolt évek jöttek. Míg a történelem sutaságain merengtünk, eljött az ötvenedik évforduló. És akkor újra ráébredhettünk, hogy tényleg nagy nap lehetett az az októberi... Gyurcsány Ferenc országló miniszterelnök rendőrnek öltözött előemberei agyba-főbe verték a forradalomra emlékezőket Budapest szívében, ismét vér áztatta a pesti utcát. Megtörtént - mert megtörténhetett! Félreérthetetlen üzenete volt a példátlan gyalázatnak: ők még mindig másképp gondolkodnak a nemzet forradalmáról.
A Demokratikus Koalíció elnöke a párt tegnapi ünnepi megemlékezésén sem tagadta meg önmagát. Arról beszélt, hogy Magyarországon ma a szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepét árulók próbálják meg a közösség nevében ünnepelni, valójában ellopni, megbecsteleníteni. No comment.
Az Európai Unió szerint 1956 egyik tanulsága az, hogy most, 2024-ben harcolnunk kell Ukrajna mellett. Számunkra viszont a forradalom és szabadságharc tanulsága az, hogy kizárólag Magyarországért, a magyar szabadságért szabad harcolnunk. Már csak azért is, mert az újabb világháború kockázata soha nem volt olyan közel, mint most.
A szereptévesztett Brüsszel helytartóként akar rendelkezni felettünk. Parancsokat oszt, felsőbbségnek tartja magát. Ugyanazt csinálná, mint anno Moszkva. Pedig tudhatná, hogy ezeknek a történeteknek mindig ugyanaz a végük: Góliát veszít, Dávid győz. Aztán lehet pakolni: Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostani lakájok Brüsszelbe...
Színes példát is említett ünnepi beszédében a kormányfő. Mikor a szovjet már azt hitte, mindent szépen elrendezett, egyszer csak megjelent az írás a falon. Gyermekmondóka volt, egyszerűsége tette fenyegetővé: "Ne mosolyogj, Iljics, nem lesz így örökké, százötven év alatt sem lettünk mi törökké."
És ma az írás újra ott van a falon... | Nem kell a zabla | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/nem-kell-a-zabla | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Területileg közel egymáshoz párhuzamos fejlesztésekre került sor, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül. (...) A beruházások megvalósítása nem volt tervszerű, mert a beruházók 94 százalékban eltértek a benyújtott és elfogadott támogatási pályázatokban megjelölt időtervektől, 53 százalékban a műszaki tartalomtól, 82 százalékban az előirányzott költségektől" - olvasható az egészségturisztikai fejlesztésekről készített, augusztus 11-én nyilvánosságra hozott számvevői anyagban.
Idén ez a második olyan ÁSZ-jelentés, amely az ezredforduló óta eltelt időszak gazdaságélénkítő programjait vizsgálta. Míg az autópálya-építésekről készült július 7-i vizsgálat a Medgyessy-Gyurcsány-ciklus sikerpropagandájának fő eleméről rántotta le a leplet (lásd: 50 milliárd, liftekkel, Magyar Narancs, 2008. július 17.), a mostani dolgozat a jobboldali legendáriumban korszakos jelentőségűnek láttatott Széchenyi-terv turisztikafejlesztési részét szedte ízekre.
Matolcsy György, az Orbán-kabinet gazdasági minisztere 2001. január 15-én hirdette meg a kormány 626 milliárd forintos "középtávú gazdaságfejlesztési programját", amelynek kiemelt fejezete volt az egészségturisztikai beruházások támogatása. Valójában a Széchenyi-terv csak
a politikai marketing szintjén
létezett, hiszen nem szerepelt külön soron a kétéves költségvetésben, lényegében a tárcáknál lévő fejlesztési pénzeket címkézték át e névre (részletesen lásd: Nagy ábránd, Magyar Narancs, 2001. április 19.). A 2001-ben meghirdetett pályázatok révén kiutalt 119 milliárd forintból 30,4 milliárdot szántak a turizmusra, amely a vállalkozásfejlesztés után a második legnagyobb tétel lett (lásd: A másik kontójára, Magyar Narancs, 2002. május 16.).
A program végrehajtása a kormányváltás után is folytatódott: 2001 és 2004 között a négyszáz hazai fürdőből 92 kapott megközelítőleg 31 milliárd forintot. Bár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2003-ban számos szabálytalanságot tárt fel a Széchenyi-terv végrehajtásában, a baloldali és liberális politikusok pedig állandóan korrupciót emlegettek, a kabinet csak 2004-ben zárta el a csapokat. Az ÁSZ egyébként 2005-ben már kiadott egy jelentést a gyógyfürdőfejlesztések idegenforgalomra tett hatásáról, amelyben a hivatal szakemberei megállapították: a Széchenyi-terv részeként kidolgozott tízéves egészségturisztikai program szakmailag megalapozatlan, ugyanis a szerzők nem vizsgálták a turizmus és az egészségmegőrzés összefüggéseit, nem hangolták össze a beruházásokat.
A múlt héten kiadott közel százoldalas dolgozatban alig találni négy-öt olyan mondatot, amely elismerőleg szólna a 2000 és 2006 közötti fejlesztésekről, illetve az időközben üzembe helyezett fürdők működéséről. A számvevők 17 egészségturisztikai beruházást, összesen 13 fürdőhelyet vizsgáltak meg. A Széchenyi-terv támogatásainak köszönhetően 79 új medence épült, a fürdők befogadóképessége pedig megkétszereződött.
Bár az önkormányzatok többsége - felismerve az új piaci szegmenseket (wellness-, fitnesz-, élményfürdők) - "kitörési lehetőségként" tekintett a tervbe vett fejlesztésekre, az előkészítés során egyetlen szempont vezérelte őket: megfelelni a pályázati feltételeknek. De még ezen a területen is borzalmasan teljesítettek: a pályázatok 85 százalékánál hiánypótlási eljárásra volt szükség. A tizenháromból mindössze két településen mérték föl előzetesen a lakosság és a helyi vállalkozók igényeit. Borgáta például úgy indult neki a beruházásnak, hogy még fejlesztési programja sem volt - a terv kidolgozásával megbízott cégnek kifizettek ugyan nyolcmillió forintot, de az a feladatot nem teljesítette (a település végül lemondott a 155 milliónyi támogatás igénybevételéről).
A tervezők, a lebonyolítók, a műszaki ellenőrök kiválasztásakor csak a szerződések egytizedénél versenyeztettek, a kontraktusok nagy részét pedig máig nem hozták nyilvánosságra. "A beruházások a kivitelezői és a szállítói szerződések 86,5 százalékánál közbeszerzési eljárás lefolytatására voltak kötelezve, ennek azonban 31 százalékban nem tettek eleget" - olvasható a jelentésben. Ahol volt közbeszerzés, ott is gyakoriak voltak a jogsértések: a Közbeszerzési Döntőbizottság végül három esetben hozott elmarasztaló határozatot. Gárdonyt pénzbüntetésben részesítették, ugyanis az önkormányzat a nyilvánvaló jogsértés ellenére kötötte meg a szerződést a kivitelezővel.
Az építkezések szakmai-műszaki előkészítése katasztrofális volt. A kontraktusok kétharmadát kellett utólag módosítani - egy szerződést átlagban kétszer -, mert technológiai problémák merültek fel, illetve rosszul voltak belőve a határidők, az árak. A beruházás elkezdésekor az építtetők közel fele nem rendelkezett jogerős engedélyekkel. A fejlesztések 59 százalékánál a kivitelezői szerződésekben fixált időponthoz képest csúszva adták át a létesítményeket - az esetek több mint felénél
a már módosított határidőket sem
tudták tartani. Gárdonyban például a műszaki átadás pillanatában a munkások még javában dolgoztak az építkezésen. A beruházók úgy nyitották meg a medencéket a közönség előtt, hogy egyikük sem rendelkezett jogerős vízjogi engedéllyel, sőt a többség még használatbavételi engedéllyel sem. Ebben a támogató szervezeteket, a kormányt is komoly felelősség terheli: az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet szerint ugyanis nem folyósíthatók a támogatások, ha hiányoznak a hatósági engedélyek.
Az átvételeket követően sorra buktak ki a hibák: az építkezések kétharmadánál utólagos javításokra volt szükség. Ám a beruházások 75 százalékánál a megrendelők nem rendelkeztek adatokkal arról, hogy a jóteljesítési garancia fedezetet nyújt-e a szükséges javításokra. De még a hibák kiküszöbölése sem volt tökéletes, a korrekciók 70 százalékánál idővel újabb javításokra volt szükség.
A lapunk által megkeresett építőipari szakemberek szerint semmi meglepő nincs az ÁSZ megállapításaiban. A hazai kis- és középvállalkozók szakmai felkészültsége sok kívánnivalót hagy maga után, ráadásul kiadásaik csökkentése érdekében sokszor rossz minőségű alapanyagokkal dolgoznak. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy a 13 fürdőre költött 17 milliárd forint - ebből 7 milliárdot tesz ki a központi-állami támogatás - rosszul hasznosul.
Ugyanis nemcsak a műszaki előkészítéssel volt gond, hanem az építési költségeket sem számolták ki jól: a beruházások 76 százalékánál módosítani kellett a kiadási tételeket (az ÁSZ közel kétmilliárdos növekménnyel számol). Ez igencsak megbillentette az önkormányzatok költségvetését, ami kihatott a további beruházásokra is. A hiány pótlására Barcs 700 millió forint értékben kötvényt bocsátott ki, Celldömölk pedig kénytelen volt felhalmozási hitelt felvenni. A települések tehát nem tudták kihasználni a "kiugrási lehetőséget", a nagyszabású építkezések miatt többen adósságcsapdába kerültek.
Bár a látogatószám 2002 és 2006 között 2,3 millióról 3,3-re ugrott, az extra szolgáltatások bevezetése és az energiaárak emelkedése a kiadásokat is megnövelte - az üzemi tevékenység ráfordításai több mint a kétszeresükre növekedtek. Mivel a kapacitásnövekedés hirtelen és egyszerre jelentkezett a piacon, a kihasználtság visszaesése közel nyolc százalékos volt. Míg 2002-ben a 13 fürdő 299 milliónyi nyereséget termelt, 2006-ban az üzemeltető önkormányzatok, illetve a zömében önkormányzati tulajdonban lévő társaságok már összesen 35 milliós veszteséget könyveltek el - igaz, a nemzetközi turisztikai vérkeringésbe bekerült négy nagyobb fürdőkomplexum továbbra is sikeres.
Az ÁSZ feltárta visszásságok túlmutatnak önmagukon - a szervezet a mostani jelentésében a fürdőfejlesztéseknek csak egy kisebb hányadát vizsgálta. (A tizenhárom település: Sárvár, Celldömölk, Gárdony, Pápa, Barcs, Lenti, Bük, Balatonlelle, Sellye, Marcali, Zalakaros, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg.) A szigetvári beruházásnál pár éve hűtlen kezelés miatt az ügyészség vizsgálódott, a fürdőfejlesztés miatt Szentgotthárd kénytelen volt 1,5 milliárdos hitelt felvenni, az esztergomi, a hajdúszoboszlói, a nagybajomi építkezéseket állandó botrányok kísérték - hogy csak néhány példát említsünk. A visszatérő problémák ellenére a 2005-2013-as Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia továbbra is kiemelt területként kezeli az egészségturizmust, a regionális operatív programokból pedig közel 300 milliárd forintot lehet turisztikai attrakciók fejlesztésére lehívni.
Extrém módon feszített
A múlt hétfőn közölt jelentés külön értékelte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) Pécs 2010 programsorozat előkészületeit is. Az ÁSZ szerint "a projektek megvalósítása feszített, nagyon feszített, valamint extrém módon feszített határidejűnek tekinthető". Könnyen elképzelhető, hogy az egyes beruházások el sem készülnek 2010 elejére, de vannak olyan projektek - így a Zsolnay Kulturális Negyed -, melyek befejezési időpontja nem vagy csak nehezen prognosztizálható. A számvevők nehezményezték, hogy az EKF támogatási szerződéseinek aláírása még nem történt meg. A regionális fejlesztési ügynökség idén júniusban írta ki a pályázatot, és Pécs sem tudta időben teljesíteni a kulcsprojektek támogatási kérelmeinek benyújtására vonatkozó követelményeket (az engedélyezési szintű műszaki tervdokumentációt a költségvetési összesítő táblázattal, a környezeti hatástanulmányt stb.). A helyszíni vizsgálat időpontjában az önkormányzat nem rendelkezett még az EKF 2010 program kulturális koncepciójával, melynek legkésőbb 2007 végére el kellett volna készülnie, hogy a kormány megtárgyalhassa. Mivel nem dolgozták ki időben - a közgyűlés csak májusban fogadta el -, neves előadókat már nem hívtak meg, hiszen nem tudták időben fixálni velük a fellépés időpontját. Az ÁSZ azt is szóvá tette, hogy a városvezetés nem biztosította a szervezeti és személyi stabilitást, ami zavart okozott a felkészülés folyamán, ráadásul az EKF indulásakor kormányzati oldalról sem jelölték ki a kabineten belüli koordinációt biztosító személyt. A számvevők szerint a pénzügyekkel és a jövőbeni fenntarthatósággal is gondok vannak: "nem tisztázott a megvalósuló EKF-projektek működtetése, a működési költségek viselése". Figyelembe véve, hogy Pécs már most is nyakig ül az adósságban, ez jelentős problémákat fog okozni a programsorozat lezárulta után. Az önkormányzat közleményben reagált a jelentésre, azt állítva, hogy a vizsgálat óta eltelt időszakban számos megállapítás okafogyottá vált: már futnak a pályázatok, megvan a koordinációért felelős személy, a Zsolnay Kulturális Negyed egyetemi része pedig 2010 nyaráig elkészül. Meglepő, hogy a közlemény egy ponton rosszul idézi a jelentést: egyszerűen elhagyták azt a félmondatot, amely az önkormányzati forrásokkal, a kiadások összetételével kapcsolatos zavarokat, információhiányt taglalta. | Lesújtó ÁSZ-jelentés a "Széchenyi-terv" fürdőfejlesztéseiről - Egy élmény volt | Végiggondolatlan pályázatok, párhuzamos fejlesztések, műszakilag előkészítetlen építkezések, kapacitáskihasználatlanság, harmincötmilliós veszteség - ez a Széchenyi-terv keretében hétmilliárd forinttal támogatott 13 fürdőberuházás mérlege az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lesujto_asz-jelentes_a_szechenyi-terv_furdofejleszteseirol_-_egy_elmeny_volt-69314 | 2008-08-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A miniszter kifejtette: a Bécsben 1961-ben aláírt nemzetközi szerződés rendelkezik a diplomáciai mentességről. Ez azt jelenti, hogy a diplomaták mentesek a fogadó ország joghatósága alól - mondta a külügyi tárca vezetője, de hozzátette: a küldő állam lemondhat bizonyos ügyekben a diplomáciai mentességről.
Szijjártó Péter kiemelte: ha egy magyar nagykövet nyíltan, nyilvánosan súlyos gyanúba keverné, fogalmazna meg súlyos vádat fogadó államának egy kormányzati tisztségviselőjével szemben, arra biztatná, hogy lemondva a diplomáciai mentességről, a fogadó ország szervei, bíróságai előtt bizonyítsa be igazát.
Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén felszólította az amerikai ügyvivőt, hogy ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé. Egyúttal azt mondta: ha Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke nem pereli be André Goodfriendet, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivőjét, Orbán Viktor miniszterelnök leváltja őt az adóhatóság éléről.
Reagálásában az MSZP-s Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által emlegetett pert nem lehet Magyarországon megindítani. Az egyetlen megoldás szerinte az, hogy a NAV elnöke vízumkérelmet nyújt be az Egyesült Államok nagykövetségénél.
André Goodfriend Twitter-bejegyzésében azt írta, az Egyesült Államok és Magyarország között kiváló a jogi együttműködés, beleértve a kölcsönös jogsegélyegyezményt.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek viszont azt mondta: van jogi lehetőség arra, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője bíróság előtt bizonyítsa a beutazási tilalom ügyében tett állításait. | Belföld: Szijjártó is inkább Goodfriend mentességével foglalkozik | Volna rá lehetőség, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője Magyarországon, magyar bíróság előtt tárja fel bizonyítékait és védje meg álláspontját a beutazási tilalommal kapcsolatban - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az M1 Ma Reggel című műsorában. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szijjarto-is-inkabb-goodfriend-mentessegevel-foglalkozik-1503387 | 2014-12-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
zabó Rebeka, a párt országgyűlési képviselője által jegyzett közlemény szerint az Audi gyár húszmilliárd forint állami támogatást kap, amely egy új munkahelyre vetítve 11,1 millió forint. Ennek kapcsán az LMP-s képviselő megjegyezte, hogy Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár kedden még azt mondta: munkahelyenként 5 millió forintban korlátozzák a multik közpénzből történő támogatását.
Az LMP szerint a gyár megépítésével európai jelentőségű természeti értékek semmisülnek meg. A párt javaslatait követve a húszmilliárdos állami támogatásból – kis- és középvállalatok támogatásával, zöld munkahely-teremtési programokkal – olyan állások jöhetnének létre, amelyek nem csökkentik az ország “természeti tőkéjét” – írta Szabó Rebeka, hozzátéve, hogy “a kormány ezt láthatóan nem érti”.
A képviselő emlékeztetett, hogy az LMP már több alkalommal kezdeményezte az előző parlamenti ciklusban elfogadott kiemelt beruházási törvény visszavonását, mert az a párt szerint utat nyithat a sukorói kaszinó-ügyhöz hasonló, korrupciógyanús esetekhez. A kiemelt beruházási státusz ugyanis leegyszerűsíti a hatósági engedélyezést és csökken a civil kontroll.
Szabó Rebeka szerint a Fidesz a kiemelt beruházással növeli a korrupció veszélyét. “A kormány az átláthatóság kapcsán mellébeszél; a gyakorlatban ugyanis semmit sem tesz a politika és a gazdaság közérdeket sértő összefonódása ellen” – fogalmazott.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter január végén jelentette be, hogy az Európai Unió “zöld utat” adott az Audi győri gyárberuházásának elindításához. Ezzel elhárult az akadály az Audi óriásberuházása elől. A miniszter felidézte: az Audi közel 1 milliárd eurós beruházással teljes vertikumú gyárat hoz létre Győrben, ahol 2013 második felétől, a gyár teljes kapacitású működésétől kezdve napi 500 autót gyártanak majd.
Nagy Anna kormányszóvivő pénteken közölte, hogy a kormány siófoki ülésén kiemeltté nyilvánította a győri Audi-beruházást. A kiemeltté nyilvánítás elsősorban azt jelenti, hogy gyorsított ügyintézéssel, soron kívül lehet beszerezni az engedélyeket. Az a cél, hogy az emberek minél hamarabb munkába állhassanak – fűzte hozzá. A kormányszóvivő elmondta, a beruházás közvetve 15 ezer, közvetlenül 1.800 munkahelyet hoz létre. | LMP: korrupcióveszély az Audinál | Az LMP szerint az Orbán-kormány jóval több közpénzt ad az Audinak, mint ígérte; a párt vasárnapi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta, hogy az Audi gyár bővítésének kiemelt beruházássá nyilvánítása a korrupció veszélyét is növeli. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/02/13/lmp_korrupcioveszely_audinal/ | 2011-02-13 19:00:00 | true | null | null | fn.hu |
uniós támogatás;szemét;Nógrád vármegye;kuka;Heves megye;hulladékgazdálkodás;uniós beruházások;
2017-09-11 16:56:00
Szemétbe ömlenek az újabb uniós milliárdok
Olyan fejlesztésre költenek el újabb milliárdokat Nógrád, Heves és Pest megye térségeiben, amelyre egyszer már kaptak uniós támogatást – legalábbis ezt állítja a helyi mutyikat rendszeresen felderítő 60lap.hu.
Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Heves megye egyes térségeiben címmel 3,4 milliárd forintot nyert el nemrégiben a Hatvan és Környéke Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztése Társulás, hogy szemétfronton korszerűsítsen. Csakhogy alig néhány esztendővel ezelőtt az Új Széchenyi Terv keretében hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztésére már kapott 2,3 milliárdot a térség, vissza nem térítendő támogatásként.
Ez a beruházás megvalósult, így nehezen érthető, hogy a frissen korszerűsített hulladékgazdálkodási rendszer hogyan avulhatott el két év alatt, hiszen most szinte azonos pályázaton kívánnak újabb milliárdokat elkölteni. Igaz, a „rapid állagromlás” fogalma nem ismeretlen ezen a környéken: a Hatvan és Boldog között egymilliárd forintból megépített hét és fél kilométeres kerékpárút már az átadást követő első évben több helyen beroggyant, megrepedt, a rések között burjánozni kezdett a növényzet, és több helyen a nád is áttört az aszfalton. A beruházás gazdája az a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt volt, amely a „G” nap, vagyis az Orbán–Simicska-háború kitörése óta az útépítési tenderek egyik nagy nyertese.
- Vajon a 2015-ben átadott hulladékgazdálkodási projektet eleve hibásan tervezték meg, s ezért vált szükségessé az újabb fejlesztés, vagy nem szól másról ez az egész, minthogy erre ad az unió pénzt, s azt mindenáron el kell valahogy költeni? Az is érdekes, hogy az újjáalakított társulást Kómár József, Heréd polgármestere vezeti, akit korábban két évre próbára bocsátottak, épp a hulladékgazdálkodás rendjének megsértés miatt – vetette fel a helyi hírportál. Hatvan viszont ezúttal kimaradt a pénzesőből, amit a térségben élők azzal magyaráznak: polgármesterük, Horváth Richárd megelégelte, hogy elődje, Szabó Zsolt államtitkár még mindig a saját felségterületének tartja a várost, s nem akar bábként viselkedni – ennek következményeként viszont Hatvan az utóbbi néhány évben gyakorlatilag egy „kanyi vas” támogatás sem kapott egyetlen pályázaton sem, a polgármestert pedig kizárta soraiból a Fidesz. | Szemétbe ömlenek az újabb uniós milliárdok | Olyan fejlesztésre költenek el újabb milliárdokat Nógrád, Heves és Pest megye térségeiben, amelyre egyszer már kaptak uniós támogatást – legalábbis ezt állítja a helyi mutyikat rendszeresen felderítő 60lap.hu. | null | 1 | https://web2.nepszava.hu/1140160_szemetbe-omlenek-az-ujabb-unios-milliardok | 2017-09-11 14:56:00 | true | null | null | Népszava |
A kutatóhálózat munkatársainak bevonásával az elmúlt tíz hónapban átfogó felmérést végeztek, amelyben nemzetközi szakértők és belső munkatársak egyaránt részt vettek. Az eredmények rámutattak arra, hogy a jelenlegi struktúra és működési mechanizmusok korlátot jelentenek a hálózatban rejlő kiváló kutatási képességek kiteljesítésében. Gulyás Balázs elnök kiemelte,
A HUN-REN célja, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kizárólag a tudományos munkára összpontosítsanak, megszabadulva az adminisztratív és pályázati terhektől. A célunk, hogy felépítsük Európa egyik legütőképesebb kutatóintézet-hálózatát. Ehhez rugalmas működési környezetre, kiszámítható, stabil és teljesítmény alapon megnövelt finanszírozásra és a kutatóintézeti ingatlanok helyzetének rendezésére van szükség. Erre van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani és magunkhoz tudjuk csábítani a tehetségeket - itthonról és külföldről egyaránt.
A javaslat a hatékonyság növelésére, a finanszírozás átláthatóságára és a hosszú távú tervezhetőség megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Ennek érdekében Gulyás Balázs elmondása szerint szervezeti megújulást hajtanak végre a nemzetközi legjobb gyakorlatok alapján. A megújulás részeként a jelenlegi húsz jogi személyből álló hálózat egységes struktúrában működhet a jövőben, miközben a kutatóhelyek megőrzik szakmai autonómiájukat. Teljesítményalapú finanszírozást vezetnek be, amely hosszú távon növekvő támogatást biztosít. Sort kerítenek a bérrendezésre és a kutatási források bővítésére, hogy a kutatók méltó és nemzetközileg versenyképes körülmények között végezhessék munkájukat.
A HUN-REN elismert kutatókból álló irányító testülete által kezdeményezett törvényjavaslat célja, hogy a magyar kutatóhálózat Európa legjobbjai közé emelkedjen, sőt globálisan is meghatározóvá váljon. Az új működési és finanszírozási környezet lehetőséget teremt arra, hogy a kutatóhálózat negyed évszázadra előre tervezhessen, és a nemzetközi élvonalba kerüljön
- emelte ki a HUN-REN elnöke, majd hangsúlyozta, a törvény előkészítése során átfogó konzultáció zajlott nemcsak az intézetek igazgatóival és főigazgatóival, hanem kérdőíves megkérdezésen keresztül az összes munkatárssal, számos személyes egyeztetés mellett.
A törvényben foglaltak a HUN-REN kutatói közösségének kérései és javaslatai alapján születtek meg, ahogy ezt közös nyilatkozatban meg is erősítették a kutatóhálózat intézetvezetői. Stratégiai célunk, hogy a kutatóhálózat a magyar emberek érdekében, az embereket érintő kihívások megoldása érdekében dolgozzon. A kutatásaink fókuszába a hatást kell helyezünk, ahogy ma már minden versenyképes ország teszi: foglalkozzanak a kutatóink a jelentős kihívásokra - mint az egészséges öregedés, a zöld energiaátmenet vagy a vízgazdálkodási kérdések - adható válaszok keresésével, amellett, hogy természetesen tiszteletben tartjuk a tudományos kutatás szabadságát, ahogy azt az alaptörvény is rögzíti
- emelte ki a szervezet vezetője, aki szerint az új jogállás bevezetésével a kutatók nemcsak magasabb bérezésre, hanem a kutatási tevékenységük hatékonyabb támogatására is számíthatnak. Az adminisztratív terhek csökkentése és a megfelelő anyagi háttér biztosítása pedig lehetővé teszi, hogy a magyar kutatók teljesítménye a globális élmezőnybe emelkedjen. | Az új kutatóhálózati törvény szervezeti hatékonyságot, magasabb teljesítményt és erőteljesebb társadalmi hatást hoz | Az Országgyűlés elé terjesztett új kutatóhálózati törvény kapcsán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, Gulyás Balázs lapunknak elmondta: az új HUN-REN-törvény megalkotását a kutatóhálózat kezdeményezte a kormánynál. A javaslatban foglaltak az intézethálózat hatékonyabb működését, a kutatói munka feltételeinek javítását és a nemzetközi versenyképesség növelését célozzák a legjobb nemzetközi gyakorlatokra alapozva. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/az-uj-kutatohalozati-torveny-szervezeti-hatekonysagot-magasabb-teljesitmenyt-es-eroteljesebb-tarsadalmi-hatast-hoz | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nehezen visszautasítható ajánlatot kaptak nemrég a Coop kiskereskedelmi lánc vezetői – értesült a Népszabadság. Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa, Mészáros Lőrinc jelentkezett be hozzájuk lehetséges vevőként.
Információink szerint a felcsúti polgármester komoly, országos méretű kereskedelmi lánc létrehozásán fáradozik, erre utal az is, hogy ő és megbízottjai nemcsak a Coop-központtal tárgyaltak, hanem a Felcsút vonzáskörzetétől távoli országrészek ÁFÉSZ-áruházainál is érdeklődtek. Egyelőre nem jött létre az üzlet, forrásaink egyöntetűen úgy tudják, hogy a hazai lánc vezetői nemet mondtak Mészárosnak.
Jó nélküle
Kovács Attila / MTI
Információinkat a Coop Hungary Zrt. nem kívánta kommentálni. Megkérdeztük Mészáros Lőrincet is, aki tömören úgy reagált: nem vásárolt semmit a Coop Zrt.-től, és nem is áll szándékában. Ugyanakkor nem cáfolta a korábbi tárgyalások tényét.
Annyi biztos, hogy Mészárosnak nem lenne könnyű dolga bevásárolnia magát egy ilyen hálózatba. Bár több kisebb, regionális Coop-cégről is úgy tudni, hogy eladó, ezek megszerzése révén még nem tudna érdemi befolyáshoz jutni a hálózatban. Ugyanakkor a szövetkezeti tulajdonú boltokból a 90-es években megalakult, a Coop-hálózatot összefogó Coop Hungary Nagykereskedelmi Zrt.-hez csak úgy tudna betársulni, ha annak öt nagyobb tulajdonosával – a Coop öt nagy regionális méretű cégével – előbb megegyezik.
Nagyra nőtt rokonság
Gyakorlatilag az összes, jobb helyen lévő trafik kormányközeli pályázóknál landolt: országszerte az összes, Auchan áruházakban meghirdetett koncessziót Mészáros Lőrinc szűk környezetéhez tartozók nyerték meg.
Évekkel korábban a másik hazai láncot, CBA-t is a szájára vette az iparági pletyka, miszerint ott is jelentkeztek kormányközeli kérők. Lapunknak adott korábbi interjújában Baldauf László, a CBA elnöke tagadta ezeket a feltevéseket, és azt is érzékeltette: egy hazai láncot pusztán felvásárolni nem lehet. Ezeket a jellemzően kis, családias környezetből kinőtt cégeket az alapító-tulajdonosok a saját képükre formálták. Baldauf úgy látta: egy ilyen lánc az eredeti üzemeltetők nélkül egy év alatt lehúzhatná a rolót.
Az Orbán-portré megvan, a következő trófeára még várni kell
Mint arról már írtunk, Orbán Viktor szűk körben már többször is kifejezte óhaját egy magyar hipermarket-, illetve áruházlánc létrehozására. Úgy tudni, kifejezetten e célkitűzésnek volt része az is, hogy 2012-ben a CBA és a Coop közös cégbe tömörülve szövetkezett az akkor kivonuló Cora hipermarketlánc felvásárlására, ám végül az Auchan vette meg. A CBA és a Coop a Profi és Match-üzletekhez jutott hozzá.
Nemrégiben Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a vasárnapi zárva tartás elrendelésének célja valójában az, hogy a nagy láncokat háttérbe szorítsák, és létrejöjjön egy olyan magyar áruházlánc, amely tovább bírja az esetleges veszteséget, mint a törvényekkel és sarcokkal sújtott többi cég. Demján Sándor szerint ez a lánc előbb-utóbb „monopolhelyzetbe kerül, és megemelheti az árakat”.
Marad a cégér
Kovács Attila / MTI
A felcsúti polgármesternek és környezetének nem ez lenne az első találkozása a kiskereskedelemmel. Korábban megírtuk: a trafiktenderen az Auchan áruházak dohányboltjait a Mészáros Lőrinc köréhez tartozók nyerték el. Később az utcai trafikosok lobbija miatt nekik is menniük kellett, ám a szakmában adu ásznak tartott elárusítóhelyekből így is szépen szakítottak. A Mészáros László felcsúti alpolgármester fia, Mészáros Roland által üzemeltetett Lando-Ker Bt. öt Auchan-trafikja fél év alatt 580 millió forintos forgalmat bonyolított le, 26 milliós adózott nyereséget termelt. | Mészáros Lőrincnek egyszerűen nemet mondtak | Orbán Viktor falujának polgármestere immáron egy saját áruházlánc létrehozásán is ügyködik. Mészáros Lőrinc, Felcsút első embere a hazai láncok közül a szövetkezeti alapon működő Cooppal tárgyalt arról, hogy bevásárolja magát a láncba, igaz, egyelőre eredménytelenül. A magyar hipermarketlánc terve készül, áldozat még nincs. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/meszaros-most-cooppant-1513009 | 2015-01-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Múlt hét csütörtökön a dolgozók képviselői tüntettek a tervezet elleni tiltakozásképp, miközben az érintett kutatóközpontok főigazgatói a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kormány képviselőivel tárgyaltak.
Az ADF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szervezésében tiltakozó kutatók attól tartanak, hogy amennyiben elfogadják a törvényt, az egykori akadémiai vagyont gyakorlatilag privatizálnák, a létrejövő új struktúra pedig nagyban hasonlítana az alapítványi fenntartásba vett egyetemek működéséhez, így az EU-s pályázati forrásoktól is eleshetnének. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke egy, a szervezet honlapján megjelent írásban igyekezett nyugtatni a kedélyeket, és tételesen cáfolni az aggályokat: szerinte egy átláthatóbb, a felelősségi szinteket egymástól világosan elválasztó szervezeti struktúra jön majd létre, és szó sincs a vagyon privatizálásáról, a kormány azon dolgozik, hogy megegyezzen az MTA-val a kutatóintézetek által használt ingatlanok megvásárlásáról, majd ezt követően ingyenes vagyonjuttatással a HUN-REN tulajdonába kerüljenek.
Az egyik legnagyobb kritika azért érte a törvénytervezetet, mert a 11 egykori MTA kutatóközpontot, 7 egykori MTA intézetet, és a Bay Zoltán Kutatóintézetet, valamint a HUN-REN Központot egyetlen jogi személlyé gyúrnák össze, amit a dolgozók képviselői "eszetlen és értelmetlen központosításként" értékeltek. A Népszava úgy értesült, a csütörtöki tárgyaláson a főigazgatók ígéretet kaptak, hogy ez nem fog megtörténni, vagyis a kutatóközpontokat nem vonják össze, valamilyen módon megtarthatják az önállóságukat, de a HUN-REN központ valamiféle felettes szervként működik majd fölöttük. Ez a változtatás csökkenti azt a veszélyt, hogy az EU az alapítványi fenntartású egyetemekhez hasonlóan kizárja a kutatóközpontokat a pályázati forrásokból.
"Piros lapot a kutatóhálózat szétverésére!" - Százak demonstráltak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt
A tárgyaláson a főigazgatóknak sikerült elérniük, hogy a 3 nagy tudományterület 1-1 képviselője helyet kapjon majd az igazgatótanácsban, bár csak konzultációs joggal. Ígéretet kaptak arra is, hogy a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, illetve a költségvetés elfogadásáról csak a tudományos IT-tagok kétharmadának támogatásával lehessen dönteni. Emellett létrejön majd egy Intézetvezetői Kollégium (IVK) a főigazgatók részvételével, akikkel a HUN-REN elnöke negyedévente tárgyalni fog.
Az ADF úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az ezek fényében átdolgozott törvénytervezet a hét elején kapják vissza a főigazgatók "láttamozásra", és akár már kedden benyújhatják a parlament elé, vagyis szélesebb körű egyeztetésre a kutatóhálózatok dolgozóival már biztosan nem lesz idő. Az ADF képviselői úgy gondolják, a kutatóintézetek főigazgatói azért fogadták el az átalakítási tervet, mert úgy látják, csak így érkezhet pénz a mára kivéreztetett kutatóhálózatba. | Hiába a tiltakozás, rohamléptekkel alakítják át a kutatóhálózatot | A héten, akár már kedden a parlament elé kerülhet az egykori akadémiai kutatóhálózat újabb átszervezéséről szóló törvénytervezet – értesült lapunk az Akadémiai Dolgozók Fórumától. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258224_mta-kutatohalozat-atszervezes-tiltakozas-torveny-adf | null | true | null | null | Népszava |
A júniusi "nagy menet" lezárulta után várható volt egy ilyen változtatás?
A választási szabályokat a Fidesz nem véletlenül szokta "finomítani". Óhatatlanul felmerül az elemzőkben is a kérdés: kinek akarhat egy ilyen változtatással kedvezni a Nemzeti Választási Iroda? Ez az új helyzet kinek lehet előnyös? Ezekben a hetekben már országszerte túl vannak az első alakuló üléseken az önkormányzati testületek, ha nem is zökkenőmentesen, de elindult a munka. Egyedül Budapest a nyitott kérdés, ahol a közgyűlésben egyelőre nem találják egymással a közös hangot a pártok. Nagyon lényeges kérdésekben még a megállapodás körvonalai sem látszanak. Nincsenek főpolgármester-helyettesek, a Szervezeti és Működési Szabályzatban sem tudtak megállapodni, s ha ez a huzavona folytatódik, elképzelhető, hogy a Kormányhivatal megelégeli és a fideszes főispán feloszlatja a társaságot, és akkor új választásokat kell kiírni. Hogy ezzel a mostani módosítással a fővárosnak akart "üzenni" a NVI? Vagy más megfontolások állnak a háttérben? Nem tudom megítélni.
Egy újra induló budapesti választási cécó nem biztos, hogy a Fidesz érdeke volna.
Úgy tűnik, egyik pártnak sem érdeke, de elfajulhatnak annyira a dolgok, hogy akár ez is megtörténhet. Hogy történetesen a kormánynak ebben lehet-e valamilyen motivációja? A módosításból nem lehet kiolvasni.
Nem marad más hátra, mint tényleg a nyári választások tapasztalata...
Ha ebből indulunk ki, akkor még akár racionálisnak is mondhatjuk a döntést. Amikor olyan helyzet adódik, hogy valamelyik testület vezetői pozíciójáért ringbe szállt jelöltek azonos számú szavazatot kapnak, vagy a népesebb települések első embereire néhány szavazattal különbséggel voksoltak, tényleg okosabb az ő posztjukra új szavazást kiírni, mint az egész választást megismételtetni.
A rendszerváltás óta eltelt években ez így is működött.
Ez igaz, de ha lehet észszerűbben, miért ne azt az utat járjuk? A "választás" és a "szavazás" kiírása messze nem azonos. A választást akár több hónappal későbbre is ki lehet írni, hónapok is eltelhetnek, mire a szavazókat ismét azt urnákhoz szólíthatják. Újra kell kezdeni a kampányt, a korábban elért eredményeket nem lehet átmenteni egy későbbi időre. A lebonyolítás is sok pénzbe kerül mind az államnak, mind a jelölő szervezeteknek. Az indulóknak is újra kell gondolniuk az ígéreteiket, amire nem biztos, hogy marad idejük és forrásuk. Sokkal gyorsabb a választás megismétlése, azt akár egy-két héten belül le lehet bonyolítani. Nem vész kárba az a pénz, amit korábban a jelöltjük megismertetésére elköltöttek, legfeljebb némi "finomítás" is megteszi a nagyobb siker érdekében.
A kérdés persze továbbra is nyitva marad: miért kell most, szinte azonnal a lezárult választási ciklus után, hamarjában módosítani a szabályokat?
Egy másik kérdés: egy megismételt szavazás hogyan befolyásolhatja az érintett lakosság szavazási hajlandóságát?
Ez is nyitott kérdés. Valószínűleg azoknak a jelölteknek hátrányos, akik mögött nem áll egy erős mozgósító háttér. Nincs minden pártnak, minden civil szervezetnek saját "Kubatov listája", amely alapján a szavazók széles körét bármikor az urnákhoz tudja "rendelni". Ez sem uniformizálható, a mai felforrósodott közhangulatban minden megtörténhet.
Lehet, hogy ebből a szempontból a kistelepülések előnyösebb helyzetbe kerülhetnek?
Erre csak feltételezéseim volnának. Bizonyos szempontból az egymást jobban ismerő közösségek jelöltjei előnyben lehetnek, de a nagyobb települések sem feltétlenül kerülnek hátrányba, mert ott a pártok erősebbek, az esetleges hibáikat tudják korrigálni. Legyünk megengedők: a választások közötti "szélcsendben" nem is volna szabad még feltételezni sem, hogy egy ilyen - akár észszerűnek is mondható gyors változtatás - bárkinek az érdekében történik. Lehet, hogy ebben naiv az álláspontom, de azt mondom: csak annyi történt, hogy jobbá és gördülékenyebbé akarják tenni egy a következő ciklus szoros választásait követő döntéseket. És ez - engedjük meg - racionális lépésnek tűnik. | Szabályváltoztatás - a választásokat követő "csendben" | Racionális lépésnek tartja a Hírklikknek nyilatkozó választási szakértő a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új javaslatát. Eszerint a jövőben nem kell megismételt választást kiírni, ha a települési egyéni választókerületi választáson, vagy a polgármester- illetve a főpolgármester-választáson szavazat-egyenlőség alakul ki két vagy több jelölt között. Elég lesz a szavazást megismételni. Bódi Ferenc, a HUNREN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az már más kérdés, hogy alig négy hónappal a legutóbbi szavazás után miért nyúlt a NVI a szabályok átírásához. „Érdekes volna tudni az indítékot” - mondta. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/szabalyvaltoztatas-a-valasztasokat-koveto-csendben/439396 | null | true | null | null | Hírklikk |
A főügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna az elnöke a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány felügyelőbizottságának, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány felügyelőbizottságában pedig a tag. De ugyanúgy felügyelőbizottsági tag a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-ben, amelyet a hat Pallas Athéné Alapítvány közösen hozott létre az új kecskeméti gazdálkodástudományi kar meg alapítására.
Elvileg ezeknek a testületeknek a feladata, hogy ellenőrizzék az alapítvány működésének és gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét, így kötelességük az alapítvány gazdálkodását az ügyek teljes körét illetően átfogóan ellenőrizni.Igazgatósági, kuratóriumi és fb-tagok a Pallas Athéné alapítványokban és cégeikben.A Népszabadság szerint Polt felesége a jegybank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatójaként havonta bruttó ötmillió forintot keres. | Polt Péter felesége ellenőrizte a Matolcsy-alapítványok gazdálkodását, mikor elkezdték szórni a pénzt | Polt-Palásthy Marianna az egyik Pallas-alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, másik kettőnek pedig tagja. | null | 1 | https://444.hu/2016/04/25/polt-peter-felesege-ellenorizta-a-matolcsy-alapitvanyok-gazdalkodasat-mikor-elkezdtek-szorni-a-penzt | 2016-04-25 10:53:06 | true | null | null | 444 |
Szolgálati visszaélések gyanújáról számolt be a Központi Nyomozó Főügyészségen megtett feljelentésében az Országgyűlési Őrség egyik eltávolított munkatársa. A nyomozást ugyan megszüntették, de a feljelentő panasszal élt – közölte az ügyészség az Átlátszóval. Az Országgyűlés Hivatala megkeresésünkre csak az eljárásra vonatkozó kérdésekre válaszolt, arról, hogy folytattak-e belső vizsgálatot az elbocsátott feljelentő által kifogásolt ügyekről, nem nyilatkoztak.
Egy, az állásából eltávolított, sértett ember bosszújának tartják az Országgyűlés Hivatalánál, hogy a Parlament és a törvényhozás védelmére létrehozott Országgyűlési Őrség egyik elbocsátott alapító tagja a szervezetnél megtapasztalt, általa jogszabályellenesnek tartott visszásságok miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult.
A 349 fős fegyveres testületet 2013. január 1-jével hozták létre, és mint honlapjukon is szerepel, a szervezet az induló évben 2,3 milliárd forintból gazdálkodhatott. Egyebek mellett az Őrség működésére vonatkozó jogszabályi háttér kidolgozásában, alapító tagként vett részt a 2014 decemberében feljelentést tévő férfi, aki nevének elhallgatását kérte az Átlátszótól, mondván, nem a személye fontos, hanem az általa tapasztalt visszásságok feltárása.
Forrásunk a Készenléti Rendőrségtől ment át az új szervezethez annak 2013-as alapításakor, ahol fegyelmi és jogi tisztként dolgozott.
Nem sokáig, mert 2014 májusában átszervezésre hivatkozva megszüntették a beosztását, új munkakört pedig nem ajánlottak fel neki, pedig tudomása szerint volt olyan betöltetlen státusz, amely végzettségének és képzettségének megfelelt volna. A rendelkezésünkre bocsátott iratok szerint főnökei a döntést azzal indokolták, hogy az Országgyűlési Őrségnél alig van fegyelmi ügy, így felesleges ezen a területen bárkit foglalkoztatni.
Az, hogy jogi referensként számos más teendője is akadt, nem számított. A történtek után a tiszt a munkaügyi bíróságon beperelte volt munkaadóját, döntés ebben az ügyben még nem született.
A férfi szerint felmentésének oka az volt, hogy konfrontálódott az Országgyűlés hivatalának vezetőivel, továbbá, hogy az Őrség parancsnokának – mint a feljelentésben szerepel – kínossá vált, mivel négyszemközti beszélgetések alkalmával a szervezetnél tapasztalt hibákat, hiányosságokat jelezte számára, ugyanakkor megoldási javaslatokkal is élt.
A volt fegyelmi tiszt az eltávolítása után értesült arról, hogy egykori kollégáival az övéhez hasonló visszaélésgyanús dolgok történtek, ezért a hivatásosokkal szemben eljárni illetékes Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Budapesti Regionális Osztályán is feljelentést tett.
Saját beosztásának megszüntetésével kapcsolatban – mint az szerepel az atlatszo.hu birtokában lévő dokumentumban – azt hangsúlyozta, hogy a döntés szabálytalan volt, mivel egy belügyminiszteri rendelet előírja, hogy a rendvédelmi szerveknél kell legyen a fegyelmi ügyek kivizsgálására szervezet vagy egy azokkal foglalkozó munkatárs, de az Országgyűlési Őrségnél ezt nem tartották fontosnak.
Ugyanakkor a férfi tudomása szerint idén nyáron mégiscsak felvettek az Őrséghez valakit fegyelmi tiszti feladatok ellátására, és ez erősíti azon meggyőződését, hogy őt más okból távolították el a szervezettől.
A volt tiszt a KNYF-en tett feljelentésében olyan, általa visszásnak tartott dolgokról beszélt, mint például hogy a testülethez úgy vettek fel embereket – köztük az egyik parancsnokhelyettest – tiszti beosztásokba, hogy az ahhoz szükséges szakirányú rendészeti felsőfokú végzettséggel nem rendelkeztek.
Továbbá előfordult is – hozta fel a tiszt –, hogy az Országgyűlési Őrség egyik dolgozója úgy költöztette vidékre az egyik, nem a számára kiadott szolgálati járművel a fiát, hogy arra nem volt jogosult és költségtérítést sem kellett fizetnie. Ezek mellett még arról is említést tett a feljelentésében, hogy tudomása szerint a testületnél lezúzattak Robotzsaru ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben készült iratokat, vagy visszadátumoztak egyes anyagokat, hogy minden rendben lévőnek tűnjön.
Az Őrség működésével kapcsolatban a volt tiszt szerint az is felvetheti a bűncselekmény gyanúját, hogy a szervezetnél "a létszámhoz képest indokolatlanul magas a kiképzők és a pénzügyi kollégák száma. Az Őrségnél igazából pénzügyi ügyintézés nincs, szinte kizárólag adminisztratív tevékenységre korlátozódik a feladatuk, mivel a bérszámfejtést, illetve a személyügyi kiadások intézését az Országgyűlés Hivatala végzi."
A felsoroltakkal kapcsolatban azonban a Központi Nyomozó Főügyészség nem állapította meg bűncselekmény elkövetését. Érdeklődésünkre azt közölték, hogy a nyomozást idén július 8-án részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. A feljelentő erről szerkesztőségünknek a következőképpen vélekedett:
"Az eljáró ügyész valószínűleg szándékosan nem vette figyelembe azokat a javaslatokat, amiket a bizonyítás érdekében elmondtam neki. Úgy tűnik, az ügyész vagy az ügyészség arra törekedett – ahogy a megszüntető határozat számomra mókás indokolása is tanúsítja –, hogy elsimítsa az ügyet."
A nyomozást ugyan lezárták, de a feljelentő panasszal élt, amit még nem bíráltak el. A volt tiszt még ennél is tovább ment, külön feljelentéssel fordult a KNYF-hez szolgálati visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt az őt szerinte jogtalanul eltávolító parancsnok ellen is.
Az eljárás érdekessége, hogy az egyik tanú által elmondottakat – szintén jogellenesnek tartott elbocsátásáról – az ügyészség úgy értékelte, hogy azok felvethetik bűncselekmény gyanúját, és azt feljelentésként kezelte. A vizsgálódás során viszont a KNYF arra jutott, hogy a tanú a visszaélésekről csak általánosságokban számolt be, illetve, amelyekről konkrétumokat osztott meg az ügyészséggel, azok nem voltak alkalmasak arra, hogy megállapítsák a bűncselekmény elkövetését. Így ezt a nyomozást is megszüntették. Az érintett szintén panasszal élt az ügyészségi döntéssel szemben.
A feljelentő által kifogásolt problémákról az Átlátszó megkérdezte az Országgyűlés Hivatalát is, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy értesültek-e a feljelentésben felsorolt ügyekről, és ha igen, rendeltek-e el belső vizsgálatot, valamint hogy Kövér Lászlót, az országgyűlés elnökét értesítették-e minderről, az ilyen jellegű ügyekben egyáltalán kap-e tájékoztatást.
A válaszban erre nem tértek ki. Csak annyit közöltek szerkesztőségünkkel, hogy az ügyészség tájékoztatta őket a nyomozás megszüntetéséről, és kérték, hogy további kérdéseinket ott tegyük fel.
Fotó: Országgyűlési Őrség
Frissités (2015. szeptember 14.): Cikkünk megjelenése után az Országgyűlés Hivatala az alábbiakkal egészitette ki válaszát:
Korábbi válaszlevelünket kiegészítve, az alábbiakról tájékoztatjuk: Az Országgyűlés Hivatalát a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályán feljelentés alapján indult bűnügyi eljárás megindításáról a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan nem tájékoztatta. A több hónapig tartó nyomozás folyamán az Országgyűlési Őrség több tagjának kihallgatásáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka tájékoztatta hivatali felettesét, az Országgyűlés elnökét. | Visszaéléseket vélt felfedezni, elbocsátották az Országgyűlési Őrség fegyelmi tisztjét | Visszaéléseket vélt felfedezni, elbocsátották az Országgyűlési Őrség fegyelmi tisztjét | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/09/14/visszaeleseket-velt-felfedezni-elbocsatottak-az-orszaggyulesi-orseg-fegyelmi-tisztjet/ | 2015-09-14 12:17:24 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miközben Magyarország még sok-sok évre van attól, hogy nettóbefizetővé váljon az Európai Unióban, s életszínvonal tekintetében csigatempóban közelít a nyugatihoz, Orbán Viktor nemzetközi terjeszkedése nagyon is sokba kerül a magyar adófizetőknek. A Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportjának nyári megalakulása mögött sem feltétlenül csak a "szuverenitás" miatti közös aggodalmat, vagy Európa keresztény értékeinek megvédésére való törekvést kell keresni.2022-ben derült ki, hogy Marine Le Pen, aki 2017-ben és 2022-ben is megmérkőzött az elnökválasztáson Emmanuel Macronnal, 2021 októberében, budapesti látogatásán Orbán Viktorral megállapodhatott arról, hogy a budapesti pénzből támogatják a kampányát. A Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézet, az akkori MKB 10,6 millió eurós hitelt folyósított az elnökválasztási kampányához. Le Pen, aki már nem a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, hanem a frakcióvezetője, évekkel korábban egy orosz banktól kapott pénzügyi támogatást. E két hitel forrása jelzi, mely országok, politikusok érdekében állt a francia szélsőjobb megerősítése. A politikus ellen vizsgálat indult a 2022-es kampányköltései miatt, és azóta nincs már rászorulva a nemzetközi hitelre, pártja 126 mandátumot szerzett a képviselőházban a júniusi-júliusi választáson, és jelentős állami támogatásban részesül. A RN ugyan jóval enyhített oroszbarát álláspontján az Ukrajna elleni agresszió és azóta, hogy Jordan Bardella került a párt élére, de ezek alapján végképp nem meglepő, hogy a többi között a Fidesz által fémjelzett PFE-hez csatlakozott az EP-ben.Vizsgálat indult Marine Le Pen 2022-es kampányköltései miatt, amelyekhez a Mészáros-féle banktól kapott hiteltItt a bizonyíték, Mészáros Lőrinc bankjától kapott 10,6 millió eurós hitelt a francia szélsőjobboldali Marine Le PenEgy másik "patrióta" párt, a spanyol Vox is elismerte, Mészáros Lőrinc bankja, az MBH két részletben folyósított nekik először 6,7 milliós, majd 2,6 millió eurós, összesen 9,3 millió eurós hitelt a tavalyi önkormányzati és általános választások finanszírozására. Pepa Millán, a szélsőjobboldali párt szóvivője azzal indokolta a hitelkérelmet, hogy Spanyolországban lehetetlen finanszírozáshoz jutni. "Nem tudom, hogy ez a bank közel áll-e Orbánhoz vagy sem, azt tudom, hogy magyar bank" - mondta. Hogy tényleg nem tudta-e, ez azért nagy kérdés. Millán ugyanis nagyon is jól ismeri a magyar kormány politikáját, személyesen ő maga büszkélkedett ezzel. Idén márciusban, amikor a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ megnyitotta első Magyarországon kívüli irodáját Madridban, az eseményen felszólaló Millán lelkesen dicsérte a magyar kormány politikáját, s annak "importját" szorgalmazta az abortusz kérdésében.A spanyol Vox elismerte, hogy 3,6 milliárd forintnyi kölcsönt kapott a Mészáros Lőrinc-féle szuperbanktólA Vox eddig eltitkolta, mely pénzintézettől kapott támogatást, megsértve ezzel a spanyol politikai pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Amikor az El País napilap ennek miértjére kereste a választ, a párt szóvivője azt válaszolta, nem akar "hozzájárulni bizonyos bankok démonizálásához", ami azt sugallja: valami fogalma mégiscsak volt arról, mely körökhöz köthető a pártját támogató pénzintézet.A támogatás nyilvánosságra kerülése más megvilágításba helyezi a Vox júliusi kilépését a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportból, s átlépését a Patriótákhoz. Egyre nyilvánvalóbb, mi állhatott e lépés mögött. Akkor a spanyol párt bejelentése meglepetést is keltett, mert már az ECR képviselőcsoportjának döntése után közölte a döntést, ráadásul még alelnöki tisztséget is kapott. Másrészt a Vox sosem volt oroszbarát párt, sőt Santiago Abascal korábban bírálta is a Vlagyimir Putyinhoz kötődő erőket az emigrációban élő katalán szeparatista politikus, Carles Puigdemont támogatása miatt. A Vox átlépése nélkül Giorgia Meloni frakciója lenne a harmadik legerősebb az EP-ben, nem a Patrióták.A spanyol parlamentben már korábban is téma volt a Vox és Orbán Viktor szoros kapcsolata. Pedro Sánchez miniszterelnök áprilisban így csattant fel a törvényhozásban a Vox-elnök felé fordulva: - Melletted áll a szélsőjobboldali internacionálé, amelynek élén Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. Sanchez bírálta a Vox elnökét amiatt is, amiért Abascal egy rossz szót sem volt hajlandó mondani a magyar kormányfőről, aki - mint fogalmazott - "az Európai Unió Vlagyimir Putyin elleni intézkedéseinek fő akadálya". Juan García-Gallardo, a Vox alelnöke tavaly januárban "Spanyolország ostrom alatt: konzervatív válaszok az államcsínyre" címmel tartott konferenciát az MCC budapesti székházában, amelyben Pedro Sánchezt "a brüsszeli bürokraták kezében lévő bábnak" nevezte. García-Gallardoval egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a spanyol Rodrigo Ballester, az Európai Bizottság korábbi tisztviselője és az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, akit Csák János volt oktatási miniszter idén márciusban nevezett ki két évre a "magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős" miniszteri biztosának.Egyelőre teljes bizonyossággal nem lehet állítani, hogy más, az PfE-hez tartozó pártról nem derül ki valamiféle magyar finanszírozás. A Chega szélsőjobb portugál párt elsők között jelentette be csatlakozását a "hazafiakhoz", amely összesen 12 tagpárttal rendelkezik.Célkeresztben a Balkán és már CsádMiközben a magyar kormány illetékesei rendre azzal vádolták a külföldi országokat, hogy sértik a szuverenitásunkat, a magyar kormány nem csak szavakkal, pénzügyi támogatásokkal is jelezte: minden további nélkül beleszól más országok belügyeibe.Az Orbán-kormány folyamatosan nyújt pénzügyi támogatást a boszniai Szerb Köztársaságnak. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Milorad Dodikkal, a köztársaság szeparatista vezetőjével. Legutóbb szeptember 12-én fogadta, amikor további 26,5 millió eurónyi támogatás folyósítását jelentették be. Tavaly augusztusban 118 millió eurós támogatásról állapodtak meg. Ebből 70 millióval azt a kiesett pénzt pótolják, amit Németország épp Dodik szeparatista politikája miatt nem folyósított.Kezd kínos lenni, már otthon sem kedvelik Orbán Viktor szerb barátjátSzeptember közepén fogadta el a szkopjei parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint Észak-Macedónia 500 millió eurós hitelt vesz fel Magyarországtól. A Magyar Export-Import Bank által nyújtott kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni 3,25 százalékos kamattal. A balkáni állam a májusi választás után lett újra a magyar kormány nagy barátja. A voksolást azon pártszövetség nyerte meg, amelynek legnagyobb politikai ereje a nacionalista VMRO-DPMNE. Ez a 2018-ban Magyarországra menekült volt kormányfő, a hazájában távollétében hét éves börtönnel sújtott Nikola Gruevszki pártja.Egymilliárd eurós hitelt adhat Magyarország Észak-Macedóniának, miután a Gruevszki-féle párt került hatalomraSzerbiában is számos magyar érdekeltség van, immár a magyar kormányfő veje, Tiborc István mondhatja magáénak a belgrádi irodapiac tíz százalékát. A magyar kormányközeli befektetések kedvelt célpontja Szlovénia is: 2022-es adat szerint 1,5 milliárd eurót fektettek be a szomszédos országban. Ez több szektort érintett. A magyar TV2 tulajdonosa például 5 millió eurót fizetett a Planet TV-ért, a részben magyar állami tulajdonú Mol pedig 301 millió eurót az ÖMV benzinkút hálózatáért. Orbán Viktor Janez Jansa volt kormányfő pozícióit próbálta erősíteni.Idén februárban jelentették be, hogy Magyarország 200 millió eurós hitelszerződést kötött Csáddal, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy magyar katonákat küldenek az afrikai országba.Szijjártó Péter: 200 millió euró értékű kötött segélyhitel-programot indít Magyarország CsádbanOrbán Viktor fogadta Csád elnökét, közös műveletek lehetőségéről is tárgyalnakA magyar kormány hibrid megoldásokkal is segít azoknak, akik hasonló autoriter, nacionalista, euroszkeptikus irányvonalat követnek: a tavaly szeptemberi szlovák választás előtt feltűnően megnőtt a menekültek száma a magyar-szlovák határon. A menekültektől való félelem gerjesztése is hozzájárult az Orbánnal jó kapcsolatokat ápoló Robert Fico pártja, a Smer győzelméhez. | Az Orbán-kormány segít, magyar adófizetői pénzből terjeszkedhet az európai szélsőjobb | A Patrióták Európáért (PfE) EP-frakció már két pártjának politikusairól derült ki, hogy a budapesti kabinet közvetítésével kaptak támogatást. S az sem kizárt, hogy a lista még nem teljes. | null | 1 | https://nepszava.hu/3252166_orban-kormany-tamogatas-szelsojobb-franciaorszag-spanyolorszag-patriotak-europaert | 2024-10-02 19:45:00 | true | null | null | Népszava |
A tárca tájékoztatása szerint szerdán Timosenko német kezelőorvosa, Lutz Harms, továbbá az Ukrzaliznici kórház főorvosa és még egy ukrán orvos kereste fel kórtermében az elítélt volt ukrán miniszterelnököt, s ő belegyezését adta a javasolt gyógykezelés folytatására. Néhány napra előre összeállítják a német orvos által jóváhagyott rehabilitációs eljárás menetrendjét. A tárca úgy tudja, hogy Harms csütörtökön hazarepül.
A hivatali visszaélés miatt hét év börtönre ítélt, hátfájdalmakkal küszködő Julija Timosenko előző nap mondott le a gyógykezelésről, sérelmezve azt, hogy az interneten közzétették napirendjét, amely tartalmazza a kezeléseket is, s ez megjelent a kijevi lapokban. | Világ: Timosenko belement, hogy megint kórházban kezeljék | Julija Timosenko ismét beleegyezett abba, hogy német kezelőorvosa útmutatásai alapján gyógyítsák a harkivi vasutas kórházban - közölte az ukrán egészségügyi minisztérium. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120516_timosenko_korhaz | 2012-05-16 11:16:00 | true | null | null | HVG |
Ennek keretében be kell szerezni az adatokat arra vonatkozóan, hogy O. János a fogva tartása idején milyen gyógyszereket kapott. Ugyanakkor ismét elmeorvosi szakértőt kell kirendelni annak megállapítására, hogy az elmeállapotára figyelemmel tehetett-e hitelt érdemlő vallomást.
Amennyiben a vádlott beszámíthatónak minősül, az ítélőtábla szerint a vallomását nem hagyhatják figyelmen kívül, feltéve hogy az abban foglaltakat más adatok is alátámasztják. A terheltek többségének esetében viszont nincs semmilyen más adat, így igencsak kérdéses, mit kezd majd az üggyel a debreceni katonai bíróság.
A Fővárosi Ítélőtábla szóbeli indoklásában megállapította azt is, hogy Kaposvárott súlyos eljárási szabálysértések történtek, az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, tényállása hiányos, s a indoklási kötelezettségnek sem tettek eleget.
Mi történt a HM-ben 2002 és 2010 között?
A mostani ügy vádlottjai a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyes intézményeinek vezetői, illetve alkalmazottjai, akik a katonai ügyészség szerint pénzt követeltek és kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől. A nyomozati adatok alapján 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot tehettek zsebre.
A vád azt állítja, hogy három dandártábornok – L. István Attila elsőrendű, H. András negyedrendű és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének szolgáltatást nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyben érintett volt a Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatósága, a HM védelemgazdasági főosztálya, valamint a Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság, amely 2005 áprilisától Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal elnevezéssel működött.
A harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével a vád szerint bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt. Ő állítólag egyszer viszkisdobozban négymillió forintot vitt az akkori honvédelmi miniszternek is, Juhász Ferencet azonban soha nem gyanúsították meg emiatt. Az ügyben vádlottként bíróság elé állított további, katonai szolgálatot teljesítő, illetve polgári alkalmazottak részben a "hallgatásért", részben közreműködőként kaptak pénzt.
Koncepciós perről beszélnek a vádlottak
Az ügyben érintett gyanúsítottak és védők többen is állítják: az ügyben eljáró katonai ügyészek súlyos törvénytelenségeket követhettek el, s felvetődhet a kényszervallatás, illetve a jogellenes fogva tartás gyanúja. Rendre azt ígérték ugyanis az érintetteknek, hogy aki beismerő vallomást tesz, illetve terhelő adatokkal szolgál a honvédelmi tárca korábbi vezetőire vonatkozóan, az akár azonnal szabadulhat az előzetes letartóztatásból, s enyhébb büntetésre számíthat.
Ha pedig valaki azt állította, hogy nem tud semmiféle bűncselekményről, az ügyész közölte vele: semmi gond, hiszen ő már úgyis mindent tud, így a kérdéseivel segíthet felidézni, hogy mire kellene a gyanúsítottnak emlékeznie. Az ügyészség egyébként nem is nagyon igyekezett más bizonyítékokat gyűjteni, hanem elsősorban a gyanúsítotti vallomásokra alapozták a vádat, s a feltételezett bűncselekményeket nemigen tudták mással alátámasztani.
Az ügy iratait ismerő források szerint például titkosszolgálati eszközökkel beszerzett bizonyítékokra a dokumentumok között egyetlen utalás sincs, ami súlyos hiba. Talán ezt akarták korrigálni az ügyészek azzal, hogy minden lehetséges érintettet őrizetbe vettek, majd az előzetes letartóztatásukat kezdeményezték. Vélhetően abban bíztak, hogy megspórolhatják a nyomozati munkát azzal, ha a fogságban valaki megtörik.
Az elsőrendű vádlott a bíróság előtt kijelentette: azzal fenyegették, ha nem tesz beismerő vallomást, akkor „neki annyi”. L. dandártábornok szerint az első kihallgatása során elhangzott az is, hogy az ügyész „bemocskolja a múltamat, teljesen szétzilálja a jelenemet, az egzisztenciámat, és elveszi mindenem, amim van, tönkre fogja tenni a családomat”. Ha viszont együttműködik, kilátásba helyezték, hogy „a súlyos, tíz év körüli büntetésemet hét évre, de akár öt évre is enyhíthetik”.
Más vallomásokból szintén kiderült, hogy az ügyészség a szabadságelvonás lehetőségét kifejezetten szankcióként említette, hogy a gyanúsítottakat a vélelmezett cselekmények beismerésére ösztönözze. Ennél azonban a vádlottak által elmondottak alapján még tovább mentek. Azzal ugyanis, hogy a kihallgatások egy részén nem vehetett részt ügyvéd, korlátozták a gyanúsítottak védelemhez való jogát.
A nyomozás kétségkívül koncepciós jelleget öltött – nyilatkozta lapunknak még 2012 őszén Zamecsnik Péter, a tábornokper elsőrendű vádlottjának jogi képviselője. Szerinte tehát először döntöttek a bűnösség kérdéséről, majd a gyanú alátámasztására utólag próbáltak meg bizonyítékokat találni.
Az ügyvéd szakmai álláspontja egyértelmű: az eljárás során számos törvénysértés történt. A kihallgatások körülményei önmagukban felvethetik a kényszervallatás gyanúját, de Zamecsnik csak akkor lépett, amikor kiderült, hogy nemcsak saját védence, hanem többen is hasonló módon számoltak be a nyomozás során történtekről. Ezért a Kaposvári Törvényszéken még márciusban indítványozta, hogy a két katonai ügyészt zárják ki az eljárásból. Ehhez a tizenhatból még hat vádlott képviselője csatlakozott.
De a nyomozás során követtek el más súlyos hibát is. O. tábornokot először azzal vették rá a beismerő vallomásra – amelyre gyakorlatilag az egész vádat alapozták –, hogy büntetlenséget ígértek a számára. Ez vesztegetési ügyben igaz is lehet, ha valaki olyan visszaéléseket tár fel, amelyekről a hatóság még nem szerzett tudomás, de erről a kitételről a gyanúsítottak állítólag „elfelejtették” tájékoztatni. Vagyis: abban a hitben nyilatkozott, hogy elkerülheti a felelősségre vonást.
Ráadásul a O. Jánost a börtönben kezelték és erős nyugtatókat kapott. Az elmeorvos szakértő véleménye alapján pedig kóros elmeállapotban volt.
A vádlottat más tekintetben is tévedésbe ejtették: O. János esetében felvetődött a tárgyalásról való lemondás lehetősége, ami azt jelenti, hogy aki beismerő vallomást tesz és lemond arról, hogy ügyét a bíróság tárgyaláson bírálja el, kisebb büntetéssel megúszhatja. Ilyen súlyú ügyben viszont efféle alkura nincs lehetőség. A vádlott tehát több esetben is tévedésben volt, amikor az ügyészeknek beszélt, és ezért a vallomásokat ki kellene zárni a bizonyítékok köréből. Miután Oláh a bíróság előtt nem nyilatkozott, eljárásjogilag a vád egésze válhat kérdésessé.
Az ügyészséget kritizálta a bíró Kaposvárott
Ezeket az aggályokat osztotta a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsának elnöke is. Ifkovics Béla hadbíró ezredes az első fokon hozott, a vádlottak többségének felmentését hozó ítéletet indokolásában hosszan kitért arra, hogy az ügyészség milyen hibákat követett el a nyomozás során.
Említette a valótlan ígérettel kikényszerített vallomást, ami szerinte a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen, s keményen bírálta az ügyészséget azért, hogy a tanúvallomásokon kívül más bizonyítási módszert meg sem próbáltak bevetni.
Így nem jártak utána, hogy az állítólagos vesztegetések hol, mikor és hogyan történtek; az ügyészség előállt olyan vádpontokkal is, hogy valaki ismeretlen eredetű pénzt ismeretlen helyen és időben átadott másnak. Nem ellenőrizték a pénz állítólagos átadását esetleg alátámasztó banki pénzmozgásokat, nem végezték el az érintettek vagyonosodási vizsgálatát, nem kérték le a vádlottak híváslistáját. Az meg végképp érthetetlen volt a bíró számára, hogy az ügyészség meg sem próbált titkosszolgálati eszközöket bevetni, holott az ilyen ügyekben ez az egyik legalapvetőbb módszer.
A bíró azt feltételezte, hogy az ügyészség talán azért kerülte ezeket a technikákat, mert maga sem volt meggyőződve a vád valódiságáról, s csak abban bízott, hogy egy ember kierőszakolt vallomása elég lesz a perben. | A tábornokper újra kezdődhet elölről | Új eljárást rendelt el a tábornokperben a Fővárosi Ítélőtábla szerdán, mert nem osztotta az ügyben első fokon ítélkező bíró aggályait, aki az ügyészség súlyos eljárási hibáira hivatkozva a vádlottak többségét felmentette. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a_tabornokper_ujra_kezdodhez_elolrol-1444255 | 2014-02-12 14:23:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Új vezetőt választott a kuratórium élére a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány, miután az eddigi vezető, Bódis József lemondott. Az új elnök Barna Zsolt, az MBH elnök-vezérigazgatója lett.
Megválasztása kapcsán Barna Zsolt elmondta: egy egyetem nem csupán a tudás központja, hanem a gazdasági innováció és fejlődés forrása is.
- A Pécsi Tudományegyetemre mindig is úgy tekintettem, mint alma materemre és a saját pályám meghatározó kiinduló állomására, ezért különösen fontosnak tartom, hogy elősegítsem az itt zajló oktatást és kutatást, amely a jövő gazdaságának hajtóereje. A kuratórium elnökeként célom, hogy a Pécsi Tudományegyetem tovább erősödjön, és olyan tudásbázissá váljon, amely képes érdemben hozzájárulni a régió és az ország gazdasági fejlődéséhez - mondta az új kuratóriumi elnök.
Barna Zsolt 1997-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd több hazai és nemzetközi képzésben vett részt. Pályafutását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) kezdte, majd 2010-től az OTP-csoporton belül számos hazai és nemzetközi felsővezetői pozíciót töltött be, 2020. október 30-tól a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának elnöke. 2021. január 1-jétől az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, 2023 májusától a hármas fúzió nyomán létrejövő MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja. Idén augusztus 20-án a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntették ki. | Új elnök a PTE alapítványának élén | Kedden a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke, Bódis József lemondott kuratóriumi tagságáról. A kuratórium Barna Zsoltot, az MBH Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg új kuratóriumi tagnak és a kuratórium elnökének. Bódis József a jövőben tudományos és oktatási kérdésekben elnöki főtanácsadóként segíti az új elnök és a kuratórium munkáját. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/uj-elnok-a-pte-alapitvanyanak-elen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lázár János közlekedési miniszter több száz milliárd forintos vasút-felújításról beszél, miközben az állami vasúttársaság fiatalnak nevezhető Siemens Desiro motorvonatai Székesfehérváron pihennek. A MÁV szerint "az osztrákokat is sújtó alkatrész-ellátási, kereskedelmi zavarok miatt" akadozik a felújításuk, Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szerint viszont összeomlott a karbantartás az állami vasúttársaságnál.
"Idén húsz százalékkal többen utaztak vasúton, mint tavaly. A vasúti áruszállítás hatékonyságának növelése pedig a versenyképességünk egyik feltétele is. Társadalmi és gazdasági érdekünk tehát a kötöttpályás közlekedés átfogó fejlesztése. Ezért az 5 pontos akciótervünk részeként korszerűsítjük a vasúti pályákat, és új járműveket is beszerzünk. A közeledő költségvetési vitán ellenzéki képviselőtársaim támogatására is számítok, hiszen a megfelelő vasúti közlekedés az egész ország érdeke" - a napokban posztolta ezt Lázár János építési és közlekedési miniszter.
A tárcavezető nyár óta többször beszélt az erősen alulfinanszírozott állami vasúttársaságról. Szeptember elején pedig a Facebook-oldalán bejelentette, hogy közel 850 milliárd forintot fognak költeni a vasútra. Azt közölte, hogy az összegből
felújítanak mintegy félezer kilométernyi pályát,
újraindítják a hazai IC-kocsik gyártását
és jó minőségű használt járműveket szereznek be.
Lázár János az a miniszter, aki az évek alatt előkészített Siemens-mozdonycserét megfúrta. Emlékezetes, 2023-ban úgy fogalmazott: "A járműpark felújításánál a kormány már nem számít a német Siemens cég közreműködésére (...) már nem barátkozunk velük." A 220 milliárdos beszerzésben 150 darab, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány - írta akkor a hvg.hu.
A miértekre nincs válasz, a MÁV pedig azóta használt mozdonyokat bérel, és 40 éves Henschel gyártmányú dízelmozdonyokat is forgalomba állít.
Vasutas körökben már most azt mondják, hogy a MÁV olyan lesz, mint az autóskártya: mindegyik mozdony más. Már csak az a kérdés, ki és hogyan fogja ezt a színes flottát karbantartani, vagy éppen honnan lesz rá vezér (konyhanyelven mozdonyvezető), merthogy minden mozdonyra külön vizsga kell.
A karbantartást nem véletlenül emeltük ki, hiszen anélkül mit sem érnek a járművek. Elég a 40 éves Henschel dízelmozdonyokra gondolni: ha azok a MÁV-nál töltötték volna idejüket, jó eséllyel már nem lennének a topon. Legalábbis erre utal a Siemens Desiro motorkocsik állapota, amelyeket 2003-ban vásárolt a magyar állami vasúttársaság.
"Magasabb színvonal és utaskomfort"
A fenti címmel jelent meg egy cikk 2005-ben a Magyar Közlekedésben, az írást az Arcanum őrizte meg. Akkor úgy fogalmaztak, hogy "három új, korszerű Siemens Desiro diesel motorvonattal bővült a MÁV Rt. személyszállítóvonat flottája. 2005. év végéig a Siemens az összes megrendelt Desiro dízelmotorvonatot leszállítja a vasúttársaságnak".
A cikkből az is kiderül, hogy "az első 13 új Desiro motorvonatot 30,7 millió euróért, MFB-hitelből, állami felelősségvállalás mellett vásárolta a vasúttársaság. A további 10 darab Siemens Desiro típusú dízelmotorkocsi beszerzésére vonatkozó finanszírozási szerződést a MÁV 2005 februárjában írta alá a német járműgyártó céggel. Az új motorkocsik a 2. számú Bp. Nyugati-Esztergom vonal megerősítését és a 6341-es sorozatszámú orosz motorkocsik, valamint a dízelmozdony által vontatott hagyományos szerelvények kiváltását szolgálják".
Az elővárosi vonatokról azt is megírták, hogy "A hazánkban jelenleg közlekedő 13 darab Desiro motorvonat igen kedvelt az utazók körében. A Desirók mintegy másfél évvel ezelőtt álltak üzembe Budapest és Esztergom között. Azóta a vonalon az utasforgalom 22 százalékkal nőtt".
A Budapest-Esztergom vonal egyébként valódi siker: tavaly megírtuk, hogy évi 2,2 millióról 5,8 millióra emelkedett rajta az utasszám - a normális vonatnak és a rendesen felújított pályának köszönhetően.
Van, ami 6 éve felújításra vár
Vagyis a Desiro jelentős javulást hozott a MÁV-nál. Bár tavaly, a Desirók magyar beszerzésének 20 éves évfordulónál az iho.hu már arról írt, hogy "húszévnyi üzemelést követően a startos Desirókra motorikusan és utastér szempontjából is bőven ráférne a korszerűsítés, mivel gyakoriak a műszaki meghibásodások, és a komfortot is növelni kellene. A helyzet javulására a jelenlegi forrás- és munkaerő-hiányos környezetben nem túl sok reményt látni. Központi szinten lenne szükséges a motorkocsikra fordítani, hiszen még bőven van bennük tizenöt-húszévnyi potenciál, nem mellesleg a MÁV-Start egyik legfiatalabb járműtípusa."
Most, két évvel később arra kerestük a választ, mennyi vonat működik a flottából. A MÁV-nak több mint két hónapja küldtünk közadatigénylést, melyben a Desiro járművekről érdeklődtünk.
A MÁV válasza szerint a 31 motorkocsiból 12 nem közlekedik, vagyis a flotta 38 százaléka nem működik.
A MÁV tájékoztatása szerint ezek a járművek alkatrészre várnak. Csakhogy a 95551-426-001-2 pályaszámú jármű 2018 óta áll, és kilenc vonat több mint egy éve pihen. Mind a Fidesz-kormány ideje alatt hasalt el, felújításuk pedig a több száz millárd forintos vasútfelújításról beszélő Lázár János idején is áll.
A MÁV a javításokról azt írta, hogy "a Siemens Desiro motorvonatok megfelelnek a MÁV-START elvárásainak, minden szempontból, hosszútávon számolunk velük. A fenntartás költsége a járművek életkorának és műszaki állapotának megfelel, nem magasabb a hasonló paraméterű más járműtípusokénál."
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Vitézy szerint összeomlott a karbantartás
A karbantartásról azt közölték, hogy "a MÁV-START már 2022-ben kötött szerződést a járművek forgóvázainak javítására, melybe alvállalkozóként az osztrák vasutak hasonló járműveinek javítását végző ÖBB TS cég került bevonásra. Ez azt jelenti, hogy a szükséges források rendelkezésre állnak a járművek üzemeltetéséhez. Azon járműveknek, melyek régebb óta állnak, a forgóvázuk már javításon van az osztrák cégnél.
A szerződés alapján eddig 18 jármű alá tartozó forgóváz (kerék és hajtómű) javításának el kellett volna készülnie, ebből azonban csak 4 valósult meg
az osztrákokat is sújtó alkatrész-ellátási, kereskedelmi zavarok miatt. Ez azonban sajnos valamennyi járműtípus karbantartását és javítását hátráltatja".
A MÁV által megosztott táblázat szerint 5 olyan motorvonat van, ami a jelzett 2022-es dátum előtt kiállt, de azt nem fejtették ki, hogy ez miért van.
Vitézy Dávid, egykori közlekedési államtitkár azt írta az Átlátszónak, hogy "a MÁV-nál számos járműtípust érintően hasonló a helyzet, az alkatrészellátás és a karbantartási folyamatok gyakorlatilag összeomlottak a Lázár János által elrendelt beszerzési engedélyeztetés, illetve beszerzési központosítás (MÁV SZK szerzi be az alkatrészeket a Start helyett) nyomán, továbbá a házon belüli fővizsgáztatási képesség privatizációja (Vagon) nyomán. Ez érinti a Desirókat is."
Majd hozzátette: "a Desirók üzemképessége ezen túlmenően hosszú évek óta romló tendenciát mutatott, éppen ezért indítottuk meg 2022-ben a forgóváz-csere programot, amire szerződött is a MÁV-csoport. A szerződés teljesítéséről nincs aktuális információm, de mostanra már a flotta jelentős részének a forgóváz-főjavítás és hajtóműcsere fázisában kellene lennie."
Segesvári Csaba | A Siemens Desiro motorvonatok 38 százaléka működésképtelen | Akad köztük olyan is, ami már 6 éve alkatrészre vár Székesfehérváron. A MÁV szerint az osztrákokat is sújtó alkatrész-ellátási zavarok vannak. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/15/a-siemens-desiro-motorvonatok-38-szazaleka-mukodeskeptelen | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A szerződést, amely a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal szerint is sértette az államháztartási és önkormányzati törvényt, az önkormányzat deklaráltan a civilek (Kincsünk a Piac Hunyadi tér, Nagymező Utcaiak Érdekvédő Egyesülete, Lakók és Lakásbérlők Egyesülete, Ifjú Humanisták, Levegő Munkacsoport, Védegylet) határozott fellépése nyomán sürgősen felbontotta.
„A törvényszegés a Hunyadi térrel kapcsolatos szerződés megkötésekor megtörtént. Elmaradt a kötelező a versenytárgyalás, törvényellenesen adták el a vagyonkezelői jogot. A büntetőeljárás arra fog választ adni, hogy mindezekkel megvalósult-e a hűtlen kezelés bűncselekménye, vagy annak kísérlete” – mondta Várady Tibor.
A terézvárosi önkormányzat a Hunyadi téri szerződést avval az Amelus Kft-vel kötötte, amely az Andrássy út 21-es számú ház megvételével kapcsolatában szerepelt először a terézvárosi botrányok sorozatában. Az Andrássy út 21. eladását 2007-ben első fokon, többek között a pályáztatás elmulasztása miatt, a bíróság törvénysértőnek minősítette. | Itthon: Újabb terézvárosi panama? | A múlt héten a Védegylet feljelentése alapján megindította a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a terézvárosi Hunyadi tér átalakítását célzó szindikátusi szerződés megkötése kapcsán – közölte a hvg.hu-val Várady Tibor, a Védegylet jogásza. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080205_terezvaros_hunyadi_ter_hutlen_kezeles | 2008-02-05 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Lassan öt éve, hogy 2010. január 21-én nyilvántartásba vették Hegedűs Zsuzsa alapítványát, a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítványt (MGYLJ). Mielőtt részletesen bemutatnánk az alapítvány működésének sajátosságait és célját, röviden összefoglaljuk a legérdekesebb tényeket.
– közel 600 millió forint adományról beszélünk
– a szétosztásra szánt csibéket Spanyolországból hozatták
– csak a szállításra több mint 160 millió forint ment el
– az alapítvány titkolja a baszk vállalkozó nevét
– a kacsák viszont Franciaországból érkeznek
– a disznókat Pintér Sándoron keresztül börtöngazdálkodásból szerezték be
– semmilyen felmérés, tanulmány nincs arról, hogy sikeres-e az alapítvány, vagy sem
– több ellentmondást találtunk az elszámolásban
– az egyik beszállító tavaly óta felszámolás alatt áll
– a nagy állami, tehát közpénzen működő cégek adományai meghaladják a 100 millió forintot
– a legkomolyabb segítség a Szerencsejáték Zrt.-től és az MVM-csoporttól jön
– a CBA is komoly támogatónak számít
– az adományokat sokszor eladják a szegények, vagy gyorsan elpusztulnak az állatok
– Hegedűs Zsuzsa szerint visszaszorították a szegénységet
– valószínűleg az MGYLJ már nem működik sokáig
Az alapítvány beszámolói szerint a szervezet 2010 és 2013 között mintegy 608 millió forint bevételre tett szert (2014-es adatokkal még nem rendelkezünk), míg az idei osztásra költött összeggel együtt – legalábbis a beszámolók alapján – kis híján 572 millió forint kiadása volt. (A honlapon szereplő költségvetés jóval kevesebbel, 532 millió forinttal számol. Cikkünk készítésekor még működött a honlap, ám a megjelenés előtt már nem volt elérhető. Reméljük, a probléma csak átmeneti.) Ha figyelembe vesszük, hogy az alapítvány az első évben még nem ültetni és nevelni valót, hanem élelmiszercsomagokat osztott, valamint hogy az általunk vizsgált években – 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban – 4,8 millió forintot költött anyagjellegű ráfordításra, akkor durván 490,9 millió forint sorsáról lesz szó a következőkben.
Nincs felmérés
„Amikor Medgyessy Péter 2002-ben meghívott egy kávéra, elmagyaráztam neki, hogy ne kérjenek semmilyen papírt a segélyen élő szülőktől, legyen automatikusan ingyenes az étkezés a bölcsődében, óvodában és iskolában. Aztán 2009 novemberében a Népszabadság arról írt, hogy egy baranyai iskolában, ahová főként hátrányos helyzetű gyerekek járnak, csak zsíros kenyérre telik. Annyira inflálódott az állami kvóta, hogy nem tudták megoldani az étkeztetést, ha az önkormányzat nem egészítette ki a fejadagot. Végigtelefonáltam az összes iskolát, és közben találtam ki az alapítványt és egy tűzoltó akciót, ami arról szólt, hogy a gyerekek hetente egy élelmiszercsomagot kaptak, benne egy hétre elegendő fehérjével és gyümölccsel. Nem a gyerekszegénységet akartam megoldani, hanem azt, hogy rendes tápértékű ennivalóhoz jussanak” – magyarázta Hegedűs Zsuzsa a magyarnarancs.hu-nak, mi motiválta az alapítvány alapítását.
Hegedűs Zsuzsa
Az MGYLJ Alapítvány 2009 decemberében kérte nyilvántartásba vételét közhasznú szervezetként, amit a bíróság 2010. január 21-én szentesített. (Hegedűs 2010 júliusa óta Orbán Viktor társadalmi felzárkóztatásért és konfliktusok kezeléséért felelős főtanácsadója, ezért havi 997 ezer forintot kap havonta.)
A Hegedűs elnökletével létrejött szervezet alapítói fél-fél millió forinttal járultak hozzá az induláshoz, a CBA Magyar Kereskedelmi Kft. és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) segítette továbbá a szállítást. A cél 2011-ben még az volt (lásd korábbi Gyorsított tanfolyam című cikkünket), hogy 2012-re a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség összes rászoruló családja a program részese legyen, majd a nagyvárosok szegény gyermekei következtek volna.
A társadalmi leszakadás miatt veszélyes helyzetbe került gyermekek étkezési támogatását célul kitűző alapítvány ugyanakkor szokatlan működési modellben igyekszik elérni céljait.
Nincs alkalmazottja, se infrastruktúrája, nem tart fent irodát, nem fizet telefonszámlát, és nem bérel autót. 2010 júniusáig a Commitment Zrt. biztosította a működési eszközöket – autót, telefont, irodát –, azonban „amikor a miniszterelnök főtanácsadójaként kezdtem el dolgozni, a Commitment által biztosított infrastrukturális támogatás egy része és a munkatársak biztosítása szükségtelenné vált” – mondta Hegedűs a lapunknak még 2011-ben. Az MGYLJ-nek még saját könyvelője sincs. Így történhetett meg, hogy 2012 és 2014 júliusa között egyáltalán nem küldték be a bíróságnak a bevételeket és kiadásokat összesítő beszámolókat és közhasznúsági mellékleteket, idén pedig csak azt követően abszolválták a három év beszámolási kötelezettségét, hogy kitartóan érdeklődtünk utánuk (a beszámolók körüli visszásságokról bővebben Végső megoldás című keretes anyagunkban olvashat).
Az MGYLJ működtetője, szóvivője és adományfelhajtója egy személyben Hegedűs Zsuzsa, illetve munkatársa, Bogdán László, aki főként adminisztratív és logisztikai feladatokat lát el. Mindezt társadalmi munkában, a parlament miniszterelnökségi szárnyában, a főtanácsadó kétszobás irodájából végzik, osztási kampányidőszakban pedig szintén a Miniszterelnökség biztosította sofőr és jármű fuvarozza az elnök asszonyt. E nyilvánvaló kormányzati kötődések és közvetett finanszírozások ellenére Hegedűs büszkén állítja, hogy az alapítvány sem kormányzati, sem pályázati támogatást nem fogad el, továbbá sem tiszteletdíjat, sem költségtérítést nem fizet senkinek, kizárólag adományból, társadalmi munkában teljesíti a vállalt feladatokat. „Vegyük észre, hogy a jóléti társadalom már régóta fenntarthatatlan, és egyébként sem lehet minden szegénységi probléma az állam feladata. A második világháború előtt sem léteztek jóléti rendszerek Európában, és az emberek mégis gondoskodtak a magukat ellátni képtelenekről. Az alapítvány gazdálkodási modelljét követendő példának szántam, hogy mások is lássák, fizetett munkaerő és működési költségek nélkül is meg lehet oldani a dolgokat” – summáz Hegedűs.
A modell hátránya ugyanakkor, hogy a működésért, adományszervezésért, logisztikáért és módszertanért felelős egységek hiányában a feladatok összemosódnak vagy egészében kimaradnak, a szereplők pedig túlterheltté válnak. Ennél is kellemetlenebb, hogy az alapítvány tevékenységéről (azaz csaknem 600 millió forint elköltéséről) négy és fél év alatt egyszer sem készült reprezentatív szociológiai vizsgálat, egyedül a Hegedűs által szerkesztett kérdőíveket küldik szét évente a polgármestereknek, akik maguk intézik a felmérést. Szerettük volna megkapni a kérdőívet, de ezt az elnök asszony elutasította, arra hivatkozva, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön a know-how, ahogyan azt a biztatásunkat is, hogy legalább egy tanulmányban foglalja össze a program tapasztalatait.
De miből lett a pénz?
Hegedűs Zsuzsa alapítványa elvileg tehát nem közpénzen működik, hanem magánpénzből. (Ez azonban nincs teljesen így, mert állami cégek adományairól is szó van, de erről később.) Ugyanakkor az állami és pályázati források elutasításával az alapítvány gazdálkodásának ellenőrzésére csak korlátozott mértékben van mód. Míg közpénz esetén minden szerződés közérdekű adat és a pályázatok is szigorú számadást követelnek meg, addig a magánadományokból beszerzett vetőmagcsomagokra és háztáji állatokra vonatkozó szerződéseket nem köteles kiadni a szervezet; és csakis ilyen típusúakkal rendelkezik.
Az alapítványi bevételek két irányból érkeztek. Hegedűs azt hangoztatja, hogy a legtöbb támogatást az egyszerű emberektől kapják. Kétségtelen, hogy 2011-ben egymillió ember telefonált a Való Világ felhívására, majd a 2012-es szériában is propagálták az adományvonalat, 2013-ban pedig a Tv2 tartott Gyerekhetet az alapítvány támogatására.
Adományok magánemberektől
Való Világ (2011) 169,8 millió forint
Adományvonal (2012–2013) 62,1 millió forint
Adó 1 százalék (2012–2013) 36 millió forint
Forrás: MGYLJ
„Az első években 24 órában foglalkoztam az alapítvánnyal, rengeteg településen jártam, több ezer kilométert tettem meg havonta. A Való Világ óriási ismertséget eredményezett, akárhol megálltam, azzal szólítottak meg, hogy mi is néztük, és mindenkinek szóltunk, hogy telefonáljanak” – emlékszik vissza Hegedűs a 2011-es eseményekre. A bevételszerkezetből ugyanakkor két támogatói oldal rajzolódik ki markánsan, amelyek hozzájárulása szinte azonos: a magánembereké (beleértve az adományvonalat és az 1%-os felajánlásokat) és a céges támogatóké. (Az MGYLJ-től megkaptuk a céges adományozókról vezetett részletes kimutatást.)
Az alábbi táblázat összefoglalja a beérkezett összegek eredetét (az összegek millió forintban értendők):
Év Összes adomány Céges adomány Adományvonal 1% 2010 79,4 29, 3 – – 2011 233,4 52,6 169,8 – 2012 116 46,8 54,6 19,5 2013 170,5 83,55 7,5 16,5 Össz. 599,4 212,3 231,9 36
(Forrás: MGYLJ)
A teljes adománybevételt tekintve utóbbiak – figyelembe véve, hogy a 2010-es évről nem kaptuk meg az erre vonatkozó teljes adatsort – több mint 25%-a állami tulajdonú vállalat, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozik. Az MGYLJ egyébként nem csupán az MNV-cégektől vár támogatást, hanem az MNV alá tartozó cégek dolgozóitól is. Tavalyi felhívásukban arra kérték az embereket, hogy fizetésükből támogassák az alapítványt havonta 200 forinttal 3, 6, 9 vagy 12 hónapon át. A magyarnarancs.hu-nak küldött táblázat szerint idáig kétmillió-négyszázezer forint folyt be a dolgozóktól, azonban a 2014-es év eredményei még nem ismertek.
(A táblázatra kattintva évekre lebontva megkaphatja az adományozó cégek nevét.)
A nagyobb céges támogatások 2010 és 2013 közt – a részünkre megküldött dokumentumokból jól látszik – a következőképp alakultak: Szerencsejáték Zrt. 60 millió forint, MVM-csoport (Villamosművek, Paks, Partner, Trade) 41 millió forint, MFB Zrt. 30 millió forint, Mavir 8,5 millió forint, Magyar Posta 7 millió forint.
A bevételeket mutató táblázat összesítésében jól látszik: az MGYLJ az elmúlt években 608 millió forint bevételhez jutott, és a beszámoló szerint 571,5 milliót el is költött. A következőkben azt fogjuk megnézni, hogy mire.
Csibék és kacsák
Az alapítvány tájékoztatása szerint a csibéket több mint kétezer kilométerről, Spanyolországból, Baszkföldről szállítják hazánkba, adásvételüket – a naposkacsákkal együtt – egy abádszalóki vállalkozó, B. István intézte, akire Bogdán László talált rá „von aus haus” ismereteit felelevenítve.
A számlázás azonban már nem felé, hanem az egyéni vállalkozó párja, K. Éva felé történik – így viszont a cégadatbázisból nem ellenőrizhetők a vállalkozás pénzügyi számai, azokba csak a NAV tekinthet bele. De miért kell ilyen elképesztő távolságról szállítani? – kérdeztük Hegedűst. „Végigjártuk a hivatalos egységeket, de senki nem vállalta 524 ezer kapirgálós naposcsibe szállítását” – mondja Hegedűs Zsuzsa, aki ugyanerre a kérdésünkre 2011-ben hasonlóan válaszolt. „A csibék és kacsák Spanyolországból jöttek, és onnan is fognak jönni. Hiába próbáltunk ugyanis magyarországi keltetőkkel tárgyalni, havonta maximum ezer kapirgáló csibét tudtak volna biztosítani, miközben mi két hónap alatt ötszázötvenezret osztottunk ki.” A főtanácsadónak ugyanis a „legfontosabb kritérium mind a vetőmagoknál, mind a háztáji állatoknál, hogy biók legyenek, hiszen így nem kell rájuk költeni az egyébként is nagy szegénységben élő családoknak. A vetőmagokat nem kell trágyázni, a szabad tartású csibéknek pedig nem kell tápot adni, mert kikapirgálják maguknak az eleséget.”
A magyarnarancs.hu-nak küldött, darabszámra vonatkozó egységárak legkézenfekvőbb értelmezése alapján – miszerint az ár csak a csibékre vonatkozik, a kacsákról pedig nem küldtek árat – annyit tudunk, hogy egy naposcsibe 2011-ben 96, 2013-ban 185 forintba került, míg 2012-ben 300 forintot fizettek az előnevelt négyhetes csibékért, és ez az ár a szállítással 280, 380, 390 forintra emelkedett. Eszerint 2011 és 2013 között az alapítvány több mint 157,5 millió forintot fizetett ki csibékre, miközben Spanyolországból Magyarországra történő szállításuk 163,5 millió forintnál is nagyobb összeget emésztett fel.
A nehezen értelmezhető adatok miatt pontosító kérdésekkel fordultunk az alapítványhoz, de ezekre már nem kaptunk választ, ezért kénytelenek voltunk több verziót vázolni a költségvetésre – hozzátéve, hogy nem tudtuk, a csibék és kacsák mellé kiosztott tápot tartalmazza-e a küldött ár vagy sem.
A második verzióban az első számsort a csibékre, a másodikat a kacsákra vonatkoztattuk szállítási költséggel együtt, míg a harmadik változatban úgy okoskodtunk, hogy a szállításra vonatkozó kérdésünkre beírt ár nem a szállításra, hanem a csibék és kacsák együttes értékére értendő.
Azonban bárhogyan is számoltunk, az eredmények egyik esetben sem egyeztek a beszámolókban található kiadási adatokkal (nagyításért kattintson a táblázatra):
Az első költségvetés esetében a végösszeg inkább túllicitálta a hivatalos kiadást, ezzel szemben a második 28–50 millió forinttal alul, a harmadik változat szerint pedig legalább 20 millió forinttal többe kerültek a kiosztott adományok, mint amennyi pénz az alapítvány rendelkezésére állt.
Titok a baszk cég neve
Miután az MGYLJ Alapítvány nem árulta el a baszkföldi cég nevét, magunk eredtünk a magyarországi beszállító nyomába. A próbarendelés során készségesen álltak rendelkezésünkre, így tudtuk meg, hogy a jövő évi rendelésünk sorsa azon múlik, mennyit rendel az alapítvány, a baszkokkal kötött előnyös szerződés ugyanis elsősorban a nagy tételnek köszönhető.
Összesen (darab) Csibe 977 ezer Kacsa 193 ezer Tyúk 156 ezer Nyúl 2818 Malac 811
Kiderült, hogy mind a csibéket, mind a kacsákat, mind a takarmányt rajtuk keresztül szerzi be az MGYLJ, a naposkacsák viszont nem Spanyolországból, hanem Franciaországból érkeznek, a csibék pedig sosem voltak kapirgálós, azaz szabad tartású fajták, hanem az ún. boyler redro típusba tartoznak – jellemzőjük, hogy vöröses színűek, nagyon húsosak és sok tojást tojnak. Egy naposcsibét tavaly még 135 forintért adtak szállítással együtt, jövőre azonban inkább 150 forintban jelölték meg az árát, míg egy naposkacsa értéke nagyjából 250–300 forint körül mozog. Csak emlékeztetőül: az MGYLJ tájékoztatása szerint az egynapos csibe 2013-ban 185 forintba került, azaz 50 forintnyi különbséget regisztrálhatunk.
A magyarnarancs.hu által készített költségvetési táblázatok negyedik verziójában ezekkel az árakkal számoltunk, de hozzátesszük, hogy a takarmány ára, valamint a beszállító és az MGYLJ közötti szerződés tartalma továbbra sem állt rendelkezésünkre. Mivel az MGYLJ-nek nemcsak beszállítanak, hanem országszerte ki is szállítják adott településre az állatokat, valamint a takarmánybeszerzés is feladatuk, külön megállapodásban határozták meg az árakat, amelyek adott esetben magasabbak lehetnek a nekünk mondott árakhoz képest.
Disznók a börtönből
A csibe- és kacsabizniszhez képest a 65 millió forintot kitevő, nagyjából 157 ezer tyúk elenyésző mennyiségnek tűnik. (Ugyanakkor a beszállító tavaly nyár óta felszámolás alatt áll, az alapítvány pedig feljelentést tett ellene, mert megpróbálta átverni őket.) Nyulakból három év alatt kevesebb mint háromezret osztottak ki. Az inflációval arányosan növekvő áron (2140, majd 2230, végül 2870 forintért) vásároltak őstermelőktől, akik a kezdeti tápot és a szállítást is biztosították ezen az áron. A tradicionális háztáji állatfelhozatalhoz hozzátartozna két disznó is, de ez már nem fért volna bele a büdzsébe, így megelégedtek egy jószág adományozásával.
A malacokra ugyanakkor még így sem mutatkozott nagy érdeklődés, hiszen azokat tényleg etetni kell, és ez különösen nehéz ott, ahol még a saját étkezésükről sem tudnak gondoskodni az emberek. Első évben az egymilliárd forint feletti nettó árbevételű Kardoskúti Zrt. szállította az állatokat darabonként 15 ezer forintért, majd 2012-től már a tizenegy Büntetés-végrehajtási Gazdasági Társaság egyike a beszállító. A büntetés-végrehajtás területén évtizedes hagyománya van az elítéltek mezőgazdasági társaságokon belüli foglalkoztatásának, ráadásul a Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő Értékesítő és Szolgáltató Kft. kedvezőbb, 14 ezer forintos áron, táppal együtt vállalta a feladatot. Mint Hegedűstől megtudtuk, az ügylet hátterében a Pintér Sándor belügyminiszterrel való jó kapcsolata áll, akivel a közmunkaprogramot is együtt dolgozták ki. Ennek eredményeként az egész közmunkaprogramot a Belügyminisztérium irányítja, valamint az elítéltek is a program résztvevői lettek.
A változatos zöldségeket tartalmazó biovetőmag-csomagokat kezdetek óta a családi vállalkozásként indult, mára stabilan egymilliárd forint feletti nettó árbevételt teljesítő Garafarm Kft. szállítja. A vállalkozást 1989-ben indították kifejezetten a kiskerttulajdonosokra és hobbikertészekre gondolva, de a vevők mára több mint négyszáz zöldség- és virágfajta közül választhatnak. A csomagokat 2011–12-ben 700 forintos, 2013-ban 830 forintos, idén pedig 900 forintos egységáron vásárolták meg. A kiszállítást a cég ingyen végzi társadalmi felelősségvállalás keretében.
Megoldotta a szegénység problémáját
Az alapítvány jövőbeni tevékenysége egyelőre még nem körvonalazódott. Hegedűs szerint egyre kevesebb család jelentkezik vetőmagokért és háztáji állatokért, ami azt mutatja, hogy sikerült megállítani és visszafordítani a szegénység újratermelődését. Idén 7500 új család jelentkezett, jövőre 4-5 ezer jelentkezőre számít, de hozzáteszi, hogy még akkor is csinálni fogja, amikor már csak 1000 pályázó lesz. (Igaz, az újak mellett azok, akik korábban kaptak, továbbra is hozzájutnak az adományhoz.) A kuratóriumi elnök ugyanakkor valószínűsíti, hogy pár éven belül okafogyottá válik az alapítvány működése. A társadalmi felzárkóztatásért felelős főtanácsadó asszony szeretné más ötleteit is megvalósítani a leszakadó rétegek felzárkóztatásának területén: OKJ-s képzéseken takarítónőket képezne a leghátrányosabb régiókban (ez a képzés már el is indult), akik ha itthon nem is, de külföldön biztos munkához jutnának, továbbfejlesztené a szociális szövetkezeteket, és az MGYLJ új programjának részeként az orvosokat helyettesítő gyógyítójárgányok mellett tanuszodákat létesítene azokon a településeken, ahol a gyerekek ennek híján vannak.
Végső megoldás
A civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát elsősorban az éves beszámolók és közhasznúsági mellékletek biztosítják, amelyeket minden év május 31-ig kell elküldeni az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH). Ezek a birosag.hu-n a társadalmi szervezetek nyilvántartása menüben bárki számára hozzáférhetők, és a szervezeteknek a közzétételt követően legalább két éven át a saját honlapjukon is elérhetővé kell tenni ezeket. Az MGYLJ az OBH-nak július végén küldte be a 2011-es, 2012-es és 2013-as beszámolókat, amelyek a napokban a nyilvántartásba is felkerültek. 2013-tól a közhasznú szervezeteknek ún. kiegészítő mellékletet is csatolni kell a beszámolóhoz, ebben felhasznált támogatásonként elkülönítve kell számot adni arról, hogy az adott összeget mire fordították. „Az indulásnál a Commitment Zrt. biztosította az apparátust, így a könyvelés is náluk volt, és ott is maradt. Átküldtük a papírokat, aztán nem foglalkoztunk a dologgal, ők pedig csak akkor jeleztek, ha probléma volt” – vallotta be Hegedűs, aki megköszönte a beszámolók utáni érdeklődésünket, mert így legalább rátelefonáltatott a könyvelőre. Az általunk megkérdezett, civil ügyekben jártas jogász szerint a több mint kétéves csúszás „nem törvényes működést feltételez, hiszen a civil- és számviteli törvénynek is ellentmond, ha egy szervezet nem készíti el határidőben a beszámolóját”. A jogkövetkezmény nem automatikus, egyéves késés után a bíróság értesítheti az ügyészséget, hogy folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást [civiltörvény 30 § (5) bekezdés], amelynek eredménye lehet a közhasznú státusz elvesztése, vagy az alapítvány megszüntetése. Az ügyészség a Hatvannégy Vármegye ellen kezdeményezett például ilyen típusú eljárást. | Átvilágítottuk Hegedűs Zsuzsa gyermekalapítványát, és padlót fogtunk a zűrzavartól | Titokzatos baszk beszállító, 160 milliós fuvardíj, börtön közeli malacok, elpusztult csibék, állami cégektől érkező tízmilliók és zavaros elszámolás félmilliárd forint körül. Hegedűs Zsuzsa mégis sikernek értékeli az alapítványt: szerinte sikerült megállítani az elszegényedést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/atvilagitottuk-hegedus-zsuzsa-gyerekalapitvanyat-es-elajultunk-a-zurzavartol-92894 | 2014-12-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A magukat az egészségügy szakértőinek kinevezők, illetve annak kikiáltottak nyilatkozataikban továbbra sem hajlandók a tényeket figyelembe venni - hazudnak.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) 2017. november 1-jétől 27 512 egészségügyi szolgáltató - közöttük 18 554 magánszolgáltató - csatlakozott. Bármely beteget ellátó orvos - amennyiben ellátási eseményt hoz létre - hozzáfér a páciens EESZT-ben rögzített egészségügyi dokumentumaihoz, így diagnosztikai leleteihez is, akár közfinanszírozott, akár magánszolgáltató készítette azokat. Magyarországon az egészségügyi intézményekben minden feltétel adott a biztonságos betegellátáshoz - közölte a Belügyminisztérium.
Borítókép: CT- és MR-készülékkel gazdagodott a Budai Irgalmasrendi Kórház ( | A Belügyminisztérium cáfolja az álhírterjesztőket | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-belugyminiszterium-cafolja-az-alhirterjesztoket | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A szívességi lakáshasználat törvényes jogi lehetőség, a használatra átadott lakásért nem kötelező bérleti díjat kérni - még ismeretlen "üzletfelek" esetében sem. A szerződés megköthető szóban, ráutaló magatartással, a dolog egyszerű átadásával.
A Polgári törvénykönyv nem nevesíti ezt a szerződéstípust, ezért a gyakorlatban a haszonkölcsön szerződés szabályait alkalmazzák rá, akár a megkötés, akár a megszűnés eseteiben.
Ennek megfelelően, azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált, vagy a dolgot, azt használatba vevő, rendeltetésellenesen, szerződésellenesen használja, rongálja.
Szintén azonnali hatállyal felmondható a megállapodás, ha a szívességi lakáshasználó az ingatlant engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy olyan tevékenységet folytat, amelyet a tulajdonos nem fogad el. (Rendes felmondással tizenöt napos határidővel mondható fel a szerződés.)
Jogászi körökben egybehangzó vélemény, hogy több okból sem tanácsos az adóköteles bérleti jogviszonyt ezen, ingyenes jogcímmel leplezni. Különösen igaz ez a felek közt bekövetkezett konfliktusra, a bérbeadó ekkor különösen számolhat a kellemetlen következményekkel.
Érdemesebb tiszta lappal játszani
A Ptk. ismeri a színlelt szerződések fogalmát, amikor a szerződő felek harmadik személyek irányában azt a látszatot kívánják kelteni, hogy köztük meghatározott tartalommal kontraktus jött létre.
Miközben ilyen szerződés nem létezik, vagy ha van, csak annak palástolására szolgál, hogy a ténylegesen megkötött szerződés helyett, más tartalommal és joghatással járó, megállapodást kötöttek.
Ám alapvető szabály, hogy amennyiben a színlelt szerződés más szerződést leplez, vagyis, ezáltal semmis, a "megállapodást" a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Erről egyébként legfelsőbb bírósági döntés is van, a BH 1997/593. jogeset kapcsán mondta ki az ítélkezés egységét biztosító legmagasabb bírói fórum.
Tehát, ha bármilyen jogvita van az ingatlannal kapcsolatban, a bérbeadónak bizonyítani kell, hogy voltaképpen "trükközött", és ki akarta kerülni az adófizetést - ennek azonban már akár az adóhatóság eljárása is következménye lehet.
A Büntető törvénykönyv szerint ugyanis, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt, adatot, a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Lakásbérletté minősíthetik
Megfelelő bizonyítás esetén a bíróság az adott szerződést lakásbérleti megállapodásnak minősítheti - az alapvető elhatárolási forma az, hogy a tulajdonosnak semmilyen előnye nem származik a szívességi lakáshasználatból.
Érdekesség, hogy lakásbérletté történő "átminősítésre" kerülhet sor abban az esetben is, ha például a lakás használója által a használatba adónak rendszeresen, természetben nyújtott teljesítmények értéke eléri az adott lakás vonatkozásában elérhető lakbér mértékét.
A tapasztalatok alapján az is kijelenthető, hogy a színlelt jogügyletek csak az első vitáig működnek, ezt követően a bíróságoknak nem egyszer, fáradságos bizonyítás révén kell helyreállítaniuk a jogszerű állapotot - a büntetőjogi vonatkozások pedig még ezen felül vannak. | Adóbűncselekmény a szívességi lakáshasználatnak álcázott bérbeadás | Mivel a bérbeadásból származó jövedelem adóköteles, ezért az adózás rendje ellen elkövetett bűncselekményért is felelhet azon ingatlantulajdonos, aki esetében bizonyításra kerül, hogy úgynevezett szívességi lakáshasználatnak álcázza a bérleti jogviszonyt. | null | 1 | https://www.origo.hu/jog/2011/09/adobuncselekmeny-a-szivessegi-lakashasznalatnak-alcazott-berbeadas | 2011-09-25 15:40:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Nemzet megkérdezte a Tisza Párt európai parlamenti képviselőit, hogy mit gondolnak Magyar Péter szavairól. Magyar Péter az egyik képviselőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott :
"Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A lap ezzel kapcsolatban fordult a képviselőkhöz, hogy megtudják, mit gondolnak Magyar Péter őket alázó, gyalázó szavairó l. Egyértelmű, hogy a Tisza Párt brüsszelita képviselői 8-10 millióért még azt is elviselik, hogy Magyar őket agyhalottnak, Soros-ügynöknek titulálja. Ez annyira igaz, hogy többüktől a Magyar Péter által megírt közleményt kapták vissza, amiben a felvételt illegálisan megszerzett, összevágott és manipuláltnak nevezik. | A Magyar Péter által "agyhalottnak" és "Soros-ügynöknek" nevezett EP-képviselők mindent eltűrnek a brüsszeli milliókért | A Magyar Nemzet megkereste azokat a Tisza Pártos EP-képviselőket, akiket Magyar Péter nemrég agyhalottnak, alkalmatlannak és Soros-ügynöknek nevezett. Úgy tűnik, ők szívesen elviselik a megaláztatást, számukra az a fontos, hogy Brüsszelben havi 8-10 millió forintért harcolhatnak Magyarország érdekei ellen. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/a-magyar-peter-altal-agyhalottnak-es-soros-ugynoknek-nevezett-ep-kepviselok-mindent-elturnek-a-brusszeli-milliokert | null | true | null | null | Origo |
Markó Attila neve és fényképe az Interpol körözési listáján szerepel, a Románia által külföldön is keresett másik 160 gyanúsított neve között. A volt RMDSZ-képviselő a román rendőrség honlapjának csaknem ötven nevet tartalmazó körözési listáján is megtalálható.
Hivatali visszaélés a gyanú
Az erdélyi magyar politikus és a román restitúciós hatóság kártérítési bizottságának másik hét volt tagja ellen hivatali visszaélés gyanújával emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. A vádirat szerint 85 millió euró kárt okoztak az államnak azáltal, hogy a piaci értéknél jelentősen magasabb kártérítéseket ítéltek meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. Markó Attila korábbi nyilatkozataiban ártatlannak mondta magát, ügyét a restitúciós folyamat megakasztását szolgáló támadásnak minősítette, és kifejezte reményét, hogy Budapest nem adja ki.
Nem bízik az igazságszolgáltatásban
A képviselői mandátumáról nemrég lemondott politikus kifejtette: nem bízik a román igazságszolgáltatásban, miután a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt tavaly három év felfüggesztett börtönre elítélték, és visszaállamosították a református egyház iskolaépületét. Markó Attila a kolozsvári Transindex portálnak adott nyilatkozatában jelezte: nem fellebbezi meg az előzetes letartóztatását elrendelő bírósági határozatot, mert lejárt az ügyvédjével a nyomozati szakaszra kötött korábbi szerződése, és nincs pénze újabb jogi képviselőt szerződtetni. | A világ minden táján keresik Markó Attilát | Nemzetközi körözést adott ki a román rendőrség Markó Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség korrupcióval gyanúsított, Magyarországon tartózkodó volt parlamenti képviselője ellen, akinek az előzetes letartóztatását múlt héten rendelte el a román legfelső bíróság. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/05/a-vilag-minden-tajan-keresik-marko-attilat | 2015-05-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Nagy Péter István rendezőt régóta foglalkoztatja a hatalom és a kiszolgáltatottság különböző szintjeinek pszichológiája, legyen szó klasszikus vagy kortárs művekről, gondoljunk csak a radnótis Don Carlosra vagy a szombathelyi Gyévuskára. Most Schiller klasszikusából, a Stuart Máriából merített, és Kálnoky László fordítása alapján Sándor Júlia dramaturggal írták a szövegkönyvet. Erzsébeten és Márián kívül kihúztak minden női szereplőt, erősítve a kontrasztot, ami a két király nő [sic!] és a folyamatosan játszmázó, intrikus férfiak között fennáll. Két órába sűrített, frappáns és ironikus szövegváltozat született, amely hitelesen szólal meg abban az első látásra meglepő, mai közegben, a stilizált húsüzemben, ahová az alkotók a játékot helyezték. Schnábel Zita tere az átlátszó hőfogó függönnyel, a húskampón lógó-hintázó Stuart Máriával és a trónt jelző emelőszerkezetes kocsival rideg-hideg hátteret ad a játékhoz. Szimbolikája átlátható: a hatalmi versengésben a másik ember feláldozható, vágóhídra küldhető lénnyé válik. És persze benne van a (király)női testek férfiszemeknek és férfivágyaknak kitettsége is. A darabot a saját történelmi kontextusából kiemelő, és mai, profán közegbe helyező ötleteknek megvan az a veszélyük, hogy az előadás előrehaladtával kifulladnak, itt azonban kitart a lendület, mindig jönnek újabb, a koncepciót igazoló megoldások. Az emelhető kiskocsit például azok a férfiak pumpálják a magasba, akik a királynő révén maguk is emelkednének. A húskampón való függés pedig a közös királyi és női sors metaforájává válik.
Telitalálat Erzsébet kék nadrágkosztümje, amire rímel a kék tintával aláírt kivégzési parancs is, hiszen a királynő egész életében küzdött azzal, hogy az uralkodáshoz nem elég kék a vére. Stuart Mária szájából többször el is hangzik, hogy Erzsébet fattyú, VIII. Henrik balkézről született, apja által megtagadott gyermeke. A történetet a népszerű könyvből és filmből, A másik Boleyn lányból valószínűleg azok is ismerik, akik az iskolában ezt a leckét elbliccelték. De a húzott szöveg egyébként is jól követhető, legfeljebb abban tévedhetünk el időnként, hogy ki kit árul el éppen, de ez nagyon is beleillik az előadás koncepciójába. Az intrikák kusza, mindent átszövő pókhálójába keveredve maga az intrikus is meglepődik, ha vele szemben használják a saját eszközét. | Hús, kék vér, intrika | A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.) | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kritika/hus-kek-ver-intrika-272619 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Economx kérdez arról, hogy lehet, az Orbán-kormány szívélyes viszonyt alakít ki a Trump-adminisztrációval, de a Kína-politikában vannak érdekellentétek. Gulás Gergely szerint igaz, hogy a Republikánus Pártban repkednek Kína-ellenes héják, de először az új Fehér Ház is megállapodásra törekszik majd a pekingi vezetéssel, főleg amerikai államadósság-állomány miatt. Kína - fűzhetjük hozzá - 2024 júniusában 780,2 milliárd dollárra növelte az amerikai állampapír-állományát. | Az Orbán-kormány nem tart a republikánusok Kína-politikájától | Az Economx kérdez arról, hogy lehet, az Orbán-kormány szívélyes viszonyt alakít ki a Trump-adminisztrációval, de a Kína-politikában vannak érdekellentétek. Gulás Gergely szerint igaz, hogy a Republikánus Pártban repkednek Kína-ellenes héják, de először az új Fehér Ház is megállapodásra törekszik majd a pekingi vezetéssel, főleg amerikai államadósság-állomány miatt. Kína – fűzhetjük hozzá – 2024 júniusában 780,2 milliárd dollárra növelte az amerikai állampapír-állományát. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257827_az-orban-kormany-nem-tart-a-republikanusok-kina-politikajatol | null | true | null | null | Népszava |
Korrupciós ügy: alku fejében mehetett haza az éjszaka császára?
Alkut köthetett az ügyészséggel a rendőri korrupciós ügy fő alakja, V. László, aminek köszönhetően előzetes letartóztatását házi őrizetre változtatták – tudta meg a hvg.hu. Információink szerint a diszkótulajdonos a több emberölésre való felbujtással gyanúsított és vádolt Portik Tamásra vallott. V. László ügyvédje, Nagy Gábor a hvg.hu-nak azt mondta a házi őrizetről szóló döntés jogerős, azt az ügyészség sem támadta meg.
Szabadulhatott az előzetesből az éjszaka császára, V. László, akit tavaly május 30-én fogtak el és vettek őrizetbe. A nyomozó hatóság gyanúja szerint a mintegy negyven szórakozóhelyet birtokló és üzemeltető férfi rendőri vezetőket vesztegetett meg azért, hogy érdekeltségeibe ne legyenek razziák, a konkurenseinél viszont annál inkább, hogy azok ellehetetlenüljenek. Mindezért V. László jelentős összegeket fizetett a rendőröknek az eljárást folytató Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint. V. László őrizetbe vétele után néhány nappal később három rendőri vezetőt és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Információs Főosztályának nyomozóját, K. Attilát fogták el.
A vesztegetés mellett adócsalással is gyanúsított V. László az előzetes letartóztatást rosszul tűrte, ügyvédje a hvg.hu-nak korábban megemlítette, hogy a férfi több mint húsz kilogrammot lefogyott a rácsok mögött. Információink szerint V. László annak köszönhette a vele szembeni kényszerintézkedés enyhítését, hogy alkut kötött. Úgy tudjuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda által több emberölésre való felbujtással gyanúsított és a Prisztás-ügyben már bíróság előtt álló Portik Tamás viselt dolgairól „dalolt” az ügyészségnek. Amely egyébként a hvg.hu több forrása szerint is rosszul áll abban az ügyben, márpedig egy új móri történetet nem bírna ki a rendszer. (Ismert a 2002-ben nyolc áldozatot követelő rablótámadás ügyében két olyan férfit ítéltek el, akiknek ahhoz semmi közük nem volt, és később a rendőrök elfogták a valódi tetteseket is.)
Az ügyészség sem fellebbezett
A vállalkozó ügyvédje, Nagy Gábor a házi őrizet elrendeléséről örömmel számolt be a hvg.hu-nak. „A bíróság úgy látta, hogy az eljárás céljainak biztosítására az enyhébb kényszerintézkedés, a házi őrizet is elengedő” – mondta a védő. Hozzátette, a bíróság döntése jogerős, mert azt az ügyészség sem fellebbezte meg. Ennél többet Nagy Gábor nem volt hajlandó nyilatkozni.
Míg V. László, illetve a szintén alku fejében szabadlábon lévő testőre, bizalmi embere V. István dolgai kedvezően alakultak, addig az ügyben gyanúsított rendőri vezetők előzetes letartóztatását augusztus 3-ig meghosszabbították május 29-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Minderről Arató György, az egyik volt főrendőrnek, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjének az ügyvédje, Arató György számolt be. Közölte, a bíróság úgy látta, hogy a további fogvatartásra azért van szükség, mert az eljárás befolyásolásának lehetősége még fennáll. Ezzel szemben – tette hozzá a védő – az ügyészség fellebbezést jelentett be, mondván, az előzetesből esetleg szabaduló négy volt rendőr esetében még felmerülhet az is, hogy megpróbálnak elszökni, elrejtőzni. Erről a bíróság egy-két napon belül dönt – jegyezte meg Arató György.
A rendőri korrupciós ügyben két hónappal ezelőtt az ügyészség arról számolt be, hogy a nyomozás dinamikusan zajlik. Ezzel szemben az ügyvédek azt közölték, hogy ügyfeleikhez hónapok óta nem szólnak, ami azt jelentheti, hogy az eddig felhozott bizonyítékok is gyenge lábakon állnak. Így épp Arató György mondta azt, hogy védencéhez, Kalmár Tamáshoz öt hónapig hozzá sem szóltak. De V. László ügyvédje, Nagy Gábor is, azt közölte korábban, hogy a nyomozó hatóság már hónapok óta nem szólt hozzájuk.
A védők sokáig csak arról beszéltek a hvg.hu-nak, hogy nem igazán tudnak védekezni, mert a főügyészség csak általánosságokat közöl velük a gyanúsításokkal kapcsolatban. A gyanúsítottak egyébként egy ember kivételével tagadták a bűncselekmények elkövetését. A kivétel – úgy tudjuk – V. László bizalmi embere, korábbi testőre, V. István, aki valószínűleg az után kerülhetett előbb házi őrizetbe, majd szabadlábra, hogy terhelő vallomást tett a többiekre.
Felvétel a V. László emberével tárgyaló rendőrről
A korrupciós ügy másik két gyanúsítottjának, a volt Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés terén dolgozó vezetői, Gulyás Imre és Hopka Lajos védője, Zsurkán Béla a napokban számolt be arról, hogy Hopka vonatkozásában eléjük tártak egy videofelvételt. Ezen a gyanúsított beszélget V. László bizalmi emberével, a már szabadlábon védekező V. Istvánnal. A felvétel szerint miközben a testőr elmondja az egyes szórakozóhelyek ellenőrzésére vonatkozó kéréseit, Hopka Lajos hallgat.
A férfi ügyvédje a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a videofelvétel megtekintése után nem tettek vallomást. Zsurkán Béla továbbra is fenntartotta, hogy a felvétel nem Hopka Lajos ellen szól, hanem éppen hogy mellette. "Úgy gondolom, hogy V. László bizalmi embere, az immár szabadlábon védekező V. István vallomása van csak a főügyészség kezében ügyfelemmel szemben" – közölte a védő. Hozzátette: most egy helyben topogás van, és szerinte az előzetes letartóztatás fenntartásáról szóló következő tárgyalásig, amely júniusban lesz, semmi nem fog történni.
Egy volt rendőr, aki operatív nyomozásokat is folytatott, a hvg.hu-nak azt mondta, ez az életszerű viselkedés egy, a szervezett bűnözés területén dolgozó rendőrtől, aki azt szeretné, hogy együttműködjön vele egy bűnöző. „Egy ilyen kérés hallatán nem ugorhat fel és kérheti ki magának a másik féltől, hogy mégis hogy képzeli a dolgot” – tette hozzá. Zsurkán Béla egyébként úgy nyilatkozott, hiába mondta el V. István, mely helyeken tartsanak a rendőrök razziákat, semmi nem történt, amit az ügyészek is elismertek. | Itthon: Korrupciós ügy: alku fejében mehetett haza az éjszaka császára? | Alkut köthetett az ügyészséggel a rendőri korrupciós ügy fő alakja, V. László, aminek köszönhetően előzetes letartóztatását házi őrizetre változtatták – tudta meg a hvg.hu. Információink szerint a diszkótulajdonos a több emberölésre való felbujtással gyanúsított és vádolt Portik Tamásra vallott. V. László ügyvédje, Nagy Gábor a hvg.hu-nak azt mondta a házi őrizetről szóló döntés jogerős, azt az ügyészség sem támadta meg. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130530_Hazi_orizetbe_kerult_V_Laszlo | 2013-05-30 13:36:12 | true | null | null | HVG |
Ahogy az Origo is megírta, egy nemrég nyilvánosságra került felvételen Magyar Péter saját támogatóit nevezi büdösnek, miközben arról beszél, hogy semmi kedve nem volt ott lenni az általa szervezett tüntetésen.
"Figyelj, annyiszor leizzadtam ma, b*szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f*szomat csinálok itt? - mondta, hozzátéve :
büdösek az emberek, és a szájuk, bleee"
Ugyanezen a hangfelvételen az idős embereket is gúnyolja, például azt üzeni nekik, hogy vegyenek maguknak új unokát, valamint nyugdíjaskommandóként hivatkozik azokra, akik egy egész életet végigdolgoztak tisztességesen.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón az Origo kérdésére válaszolva elmondta : "a magyar politikában kevés dologban volt egyetértés, de abban igen, hogy ilyen megnyilatkozások, választópolgárokkal, idős emberekkel szemben nem megengedhetőek". Egy másik újságírói kérdésre reagálva pedig arról beszélt, hogy "mindenki számára nyilvánvaló: Tisza Párt és Magyar Péter mélyen lenézi a saját választóit".
Magyar Péter nem csak a választókat alázza meg rendszeresen, hanem a vele párkapcsolatban lévő nőket is. Vogel Evelin egy hangfelvételen arról beszélt, hogy Magyar Péter rendszeresen szidalmazta őt mások előtt.
"Bejött az irodába, elkezdte fikázni a ruhámat... mindenki... új emberek előtt... elkezdte fikázni, hogy a cigi, amit szívok, az nem passzol a ruhámhoz... elkezdte fikázni, hogy én mikor szoktam kelni... ja, biztos most is később jöttem... és elkezdett így belém állni, úgy, hogy már a többiek... és ott voltak tök új emberek, így néztek, hogy én most erre mit reagálok... elkezdett így taposni, páros lábbal" - mesélte Magyar Péter volt barátnője, a Tisza Párt egykori tagja.
Volt olyan eset is, hogy Vogelt annyira megalázta, hogy a nő a mosdóba ment sírni.
Olyan stílusban, olyan kellemetlen helyzetbe hozott engem, hogy bazdmeg félrementem a WC-be sírni... Hogy miért kell? Miért kell így..." - mondta Vogel Evelin a hangfelvételen.
Az is kiderült, hogy Magyar Péter a munkatársait sem tiszteli, folyamatosan szidalmazza őket a hátuk mögött. Vogel Evelin egy kiszivárgott hangfelvételen elmondta, hogy a politikus milyen szavakkal illeti a vele együtt dolgozókat:
Tényleg, tudod... hogy rajtam élhette ki mindig azt a frusztrációját és dühét, ami felgyülemlett benne a nap folyamán... tudod, mindenki izé... mosolyog... és akkor azt mondja: Hát ezek f.szok, b.zdmeg! Ezek agyhalottak, itt mindenki idióta!
A saját EP-képviselőiről is hasonlóan beszél, annak ellenére, hogy a kamerák és a nyilvánosság előtt az égig magasztalja őket. Valójában viszont azt gondolja róluk, hogy agyhalottak és Soros-ügynökök, akik szerinte nem tudnak magyarul. Magyar Péter az egyik felvételen az EP-képviselőiről úgy fogalmazott:
sok agyhalott"
Mindezt a politikus bővebben is kifejtette:
Mi a f*sz? Leírom neki magyarul, én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul".
Név szerint is említette egyes képviselőket, volt olyan, akit teljesen alkalmatlannak tart a feladatra:
Van egy EP-képviselőm, aki mondjuk totál alkalmatlan politikusnak... A Viktor, a Weisz Viktor. Viszont egész jó fotókat csinált így alulról"
Majd tovább folytatta a saját EP-képviselői gúnyolását:
A legjobb állás a világon, keresnek havi 10 millát, plusz EP-képviselők lesznek úgy, hogy semmit nem tettek hozzá a kampányhoz. Nem is tudtak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik. Az egyik így fogja a mikrofont, így remeg a csávó, teljesen készen van" . | Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben | Egyre több hangfelvétel bizonyítja, hogy Magyar Péter folyamatosan megalázza az embereket. Lassan nem marad olyan társadalmi csoport Magyarországon, akiket a politikus valamilyen módon ne gyalázott volna a zárt ajtók mögött. A támogatóit büdösnek nevezte, barátnőjét addig szidta, míg a nő elsírta magát, a nyugdíjasokat is gúnyolta, míg EP-képviselőit "agyhalottnak" és "Soros-ügynöknek" hívta. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-emberek-megalazas | null | true | null | null | Origo |
A 250 éves geszti Tisza-kastély a magyar történelem egyik ikonikus épülete, amely évszázadokon át tanúja volt a nemzet sorsfordító eseményeinek, és amely két miniszterelnököt is adott az országnak. A kastély az utóbbi évtizedekben már romos állapotban volt, a 3 éven át tartó felújítása a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként valósult meg a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a BUILD IT Mérnökiroda Zrt. konzorciuma által. A rekonstrukció során a szakemberek a műemléki falazatok helyreállításához a Mapei szárítóvakolat-rendszerét és falazóhabarcsát használták.
A kastély története
Az 1761 és 1772 között épült kastély az Alföld szívében, Geszt községben található, és szorosan kapcsolódik a Tisza család nevéhez, amely Magyarország politikai és kulturális életének meghatározó szereplője volt a 19. században.
A rekonstrukció elsődleges célja az volt, hogy az épületegyüttes legutolsó, eredeti állapota kerüljön helyreállításra.
A kastély főépületében az egyes helyiségek visszakapták korabeli funkciójukat, mint például Tisza István dolgozószobája; míg a női szalon kiállítótérré és rendezvényhelyszínné is vált, ahol lehetőség van üzleti találkozók, csapatépítő tréningek, konferenciák és polgári esküvői szertartások megrendezésére is. A kastély terei a mai kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak, ilyen a kávézó és a múzeumpedagógiai foglalkoztatótér.
A rekonstrukciónak köszönhetően teljesen megújult a kastélykert és park is, amelyek határán fölépült a meghitt atmoszférájú Arany János Vendégház, ami tökéletes szálláshelyet biztosít a több napra érkező látogatóknak, az elvonulásra és elcsendesedésre vágyóknak. A megújult Tisza-kastély a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. hálózatán belül is egyedülálló, komplex turisztikai fejlesztési mintaprojekt, amelyben állandó kiállítás, szálláshely, éttermi szolgáltatások és multifunkciós sportpályák is helyet kapnak.
A műemléki falazat felújítása
Az épület felújítása során komoly feladatot jelentett a kívül-belül egyaránt leromlott állapotú falazat felújítása, mind a homlokzat, mind pedig a pince esetében.
Homlokzati felújítás szárítóvakolat-rendszerrel
A homlokzat felújításánál a nedvesedés elleni probléma megoldásaként a szakemberek a Mapei POROMAP szárítóvakolat rendszerét alkalmazták az épület lábazatán változó magasságban, 90 és 200 cm között., összességében kb. 450 m² felületen.
A POROMAP szárítóvakolat rendszer lehetővé teszi tégla, kő és tufa falazatok helyreállítását, mivel a rendszer elemei magas szulfátállósággal és kiváló páraáteresztő képességgel rendelkeznek.
A régi vakolat leverését követően a falazat megszilárdításához PRIMER 3296 alapozó került felhasználásra, amely képes behatolni az akár csak kismértékben porózus építőanyagokba is.
A megtisztított felületű falra előfröcskölő habarcs, a POROMAP RINZAFFO PLUS került fel, melynek feladata, hogy megfelelően homogén felületet biztosítson a szárítóvakolat számára, növelje a tapadást. Ezt követően a POROMAP szárítóvakolat, majd a POROMAP FINITURA CIVILE mész bázisú simítóhabarcs tette teljessé a rendszert. Ez egy olyan természetes felületképző anyag, ami esztétikus felületet biztosít a felújított falszerkezetnek.
Falazatjavítás a pincében
A kastély pincéjében a Mape-Antique Allettamento falazóhabarcsot alkalmazták a falak teljes, - körülbelül 2,5 méteres - magasságában, összesen mintegy 3 000 m²-es felületen.
Ez egy természetes hidraulikus mész és eco-puccolán bázisú, 100%-ban cementmentes habarcs, mely kifejezetten műemléki épületekhez került kifejlesztésre, és a kiválasztásánál ezen felül az is szerepet játszott, hogy hazai viszonyokhoz is megfelelő szilárdsággal és fagyállósággal rendelkezik.
A habarcshoz akár 20 %-ban homok is adható, így a végső felületi megjelenés az építményekhez mind látványában, mind anyagstruktúrájában illeszthető. A termék további előnye, hogy egyszerre falazó- és fugázóhabarcsként is használható és négy különböző színben elérhető, melyek akár egymással is keverhetőek és így további színek is előállíthatók.
A Poromap rendszerhez hasonlóan a Mape-Antique Allettamento alkalmazása előtt is lehet használni Primer 3296 alapozót.
Az újjáéledő kastély nemcsak a Tisza család örökségét őrzi, hanem inspirációként szolgál mindazok számára, akik hisznek abban, hogy a múlt értékei a jelenben is megőrzendő kincsek. A Mapei büszke arra, hogy megoldásaival és szakmai tudásával hozzá tudott járulni a kastély épületének hosszú távú megőrzéséhez és védelméhez, biztosítva a tartós és esztétikus végeredményt. | A kastély, ahol történelmet írtak | A Mapei is hozzájárult a geszti Tisza-kastély újjászületéséhez. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/11/a-kastely-ahol-tortenelmet-irtak | null | true | null | null | Magyar Építők |
"Kikérem magamnak a dehonesztáló kijelentéseket, ahogy kikérem magamnak azt is, hogy a családomat emlegette az ügyész, ráadásul úgy, hogy a valótlan állításainak semmi köze nem volt ehhez az ügyhöz" - kezdte Nagy János korábbi földügyekért felelős helyettes államtitkár az utolsó szó jogán elmondott beszédét.Nagy Polt Péter legfőbb ügyésznél is panaszt tett a kihallgatások stílusa miatt. "Erre nem kaptam választ, de utána emberibb lett az ügyészségi kihallgatások hangneme, és már két ügyész volt jelen a kihallgatások során" - jegyezte meg a keddi tárgyaláson."A folyamatos, személyem elleni dehonesztálásnak tudom be az ügyészségi sajtóközleményeket is. Gyakorlatilag az elfogásunk pillanatában már kint volt a sajtóközlemény az ügyészség részéről arról, hogy EU-s pályázatokkal kapcsolatos korrupciót tártak fel a megalapozott gyanú szerint. Az eljárás során bebizonyítottuk, hogy soha semmi közünk nem volt egyetlen pályázathoz sem, illetve nem ígértem senkinek pályázati győzelmet, és senkitől nem kértem pályázati nyertességet, ahogy ez a sajtóközleményben szerepel szó szerint" - jelentette ki a volt állami vezető, aki szerint 2020-2021 első hónapjaiban a kormányzat azt gondolhatta, az EU különböző intézményei felé jól mutathat, ha egy ilyen ügyet fel tudnak mutatni. "Mondjuk azt, hogy a kormányzati korrupcióellenes látszatintézkedések sorába az ilyen ügyek jól illeszkednek" - fogalmazott a volt helyettes államtitkár.Szerinte az ügyészség annyira akart valami kézzelfogható eredményt felmutatni a nyomozás során, hogy kapott egy ajánlatot, amit nem fogadott el. "Ez egy három év letöltendőre vonatkozó ajánlat volt, ebből lett a tárgyalás elejére hat év, most meg már tíz év fölött járunk. Reméljük, hogy ez a javaslat nem tud nőni sehogy sem az ügyészség részéről" - jegyezte meg Nagy János, aki hozzátette, hogy nyolc hónapot volt házi őrizetben.Szerinte a nyomozás során az ügyészség mindent megtett, hogy a magasabb szintre vezető szálakat elvarrja, őt pedig minél rosszabb színben tüntessék fel."Miért és vajon kik szelektálták ki az összes releváns mentőkörülményt a lehallgatási anyagokból? Már hivatkoztam a bíróság előtt, most ismét utalnék rá, hogy ott van a nyomozati anyagban, hogy Tűzkő Nándor engem hányszor hívott föl. Tűzkő Nándor volt a Túzokföld Kft.-nek mint mintagazdaság-jelöltnek a többségi tulajdonosa, nekem pedig elmondta a telefonban, hogy ténylegesen kiket képvisel ebben a cégben, kik a mögötte álló befektető tulajdonosok. Ezek a beszélgetések sehol nincsenek - és akkor itt teszek három pontot" - fogalmazott.Nagy János nem mondta ki, de Tűzkő az Orbán család több üzletében feltűnt, az említett Túzokföld Kft. kisebbségi tulajdonosa pedig B. Szilárd volt, aki Nagy Jánossal együtt ül a vádlottak padján."A vádiratban foglalt bűncselekmények egyikét sem követtem el. Éppen ezért a felmentésemet kérem az ellenem felhozott vád alól. Kérem a bíróságot, hogy a döntése során az ügyészségi eljárás koncepciózus jellegére, a politikai motivációjára és arra is legyen figyelemmel, hogy az ügyészség nem is titkolt célja az elmúlt évtizedek hasonló ügyeihez képest is egyedülálló és indokolatlan mértékű joghátrányhalmaz okozása számomra. Én azt gondolom, hogy ezek a fajta eljárások azok, amik igazán veszélyesek a társadalomra, nem a személyem" - fejezte be beszédét Nagy János.A helyettes államtitkár után B. Szilárd másodrendű vádlott következett, akire felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyész hivatali vesztegetés miatt."Érezhetném úgy, hogy milyen szerencsétlenül jártam azzal, hogy az elmúlt négy évben rányomta a bélyegét ez az ügy az életemre, mégis visszanézve az elmúlt négy évet,hálás vagyok a segítségért, hogy felnyitotta a szemem arra vonatkozóan, hogy milyen üzlettársakkal dolgoztam együtt, és hogyan működnek bizonyos politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező emberek. Az ügy megmutatta számomra, hogyan is működik a rendszer. Szóval inkább érzem magam szerencsésnek, hogy ezt végig kellett élnem, mert rájöttem, hogy nem szeretnék ehhez a nyájhoz tartozni, mert ez nem az általam kedvelt és tanult bizniszmodell, hanem a politika nevű méreggel fertőzött valami. Szerencsésnek érzem magam, hogy reményeim szerint egy életre megszabadultam azoktól, akik ezt az irányt képviselték, és akiknek a parancsára én is ezen az irányvonalon irányítottam a gazdaságunkat.Hibáztam, hogy talán a fiatalos lendületemben tetszett az, milyen célokat - mint például a mintagazdaság - tűztek ki a döntéshozók, és tetszett, hogy kinyitottak ajtókat, ahol ezeket a célokat el lehetett érni. Ilyen volt az elsőrendű vádlott ajtaja is. Ezt az ajtót számomra 2020. május 22-én kinyitották. Attól a naptól kezdve nem volt szükség arra, hogy bármit ígérjek, adjak azért, hogy ott bizonyos ügyek elintézésre kerüljenek. Az én bűnöm az, hogy szolgáltam ezt az irányt. De azt a bűnt, amivel az ügyész úr vádol, nem követtem el, ugyanis hangsúlyozom, hogy soha nem volt rá szükségem" - mondta B. Szilárd, aki szerint nem életszerű az, hogy úgy akart valakit megvesztegetni, hogy közös céget alapít vele "nyíltan és törvényesen". "Talán lett volna annyi eszem, hogy ebben az esetben egy kocsma sötét zugában adjak át egy fekete diplomatatáskát" - jelentette ki.Nagyon egyszerű a válasz arra, hogy miért így történt mindez. Azért történt így, mert a vesztegetés mint olyan fel sem merült. Ilyen szándékomban nem is lehetett, ugyanis Nagy János a Tűzkő Nándor és kapcsolatai által felépített telefonok és SMS-ek után a cégcsoport érdekében automatikusan tette a dolgát- mondta B. Szilárd, aki közvetve utalt is arra, hogy kik állhatnak Tűzkő mögött."Ha valaki rákeres a Direkt36 oldalán Tűzkő Nándor nevére, könnyen bukkan olyan cikkekre, amely megvilágosítja, hogy az elsőrendű vádlott ugyan miért segítette ilyen lelkesen a cégcsoportot. Semmiképp nem azért, mert meg lett volna vesztegetve" - jelentette ki B. Szilárd. A Direkt36 két éve írt az Orbán család nőgyógyászaként is emlegetett Tűzkő Nándorról, mégpedig a miniszterelnök öccsével, Orbán Áronnal összefüggésben.B. Szilárd arra is emlékeztette az ügyészséget, hogy perbeszédükben leírták, egy bizonyos földterület a lefoglalt elektronikus adatok szerint kinek kellene. B. Szilárd nem mondta ki a nevet, de az ügyész a perbeszédében Orbán Győzőt említette.B. Szilárd szerint már megbűnhődött a történtekért."Ebben az ügyben a média lett az én legnagyobb büntetésem. Sok hamis állítás jelent meg rólam és a cégeimről. Nekem sokkal nehezebb munkavállalókat találnom, az üzleti partnerek sokszor alig akarnak velem szóba állni, mert ránk égett, hogy mi vagyunk a korrupt csapat. Ez az én legnagyobb büntetésem az elmúlt négy évben, melyet emelt fővel viseltem, harcoltam ellene, és mindenki felé nyíltan felvállaltam. Mivel korábban, amikor Tűzkő Nándor kapcsolati tőkéje épp hátszelet adott, az elmúlt négy év médiaellenszelét jogos büntetésnek érzem, sokat tanultam ezáltal. De minden további büntetést, amely akár kemény munkával felépített, banki hitelekkel teli cégcsoportok összeomlását és ezzel a családok anyagi összeomlását is jelentené, jogtalannak és rendkívül igazságtalannak tartanék" - fejezte be beszédét B. Szilárd.Az ügy két másik vádlottjának utolsó szó jogán elmondott beszédére a következő tárgyaláson kerül sor, amikor várhatóan ítéletet is hoz a bíróság. | Az Orbán családig vezető szálak miatt segíthetett a megvádolt helyettes államtitkár egy cégcsoportot - erre utaltak a vádlottak a bíróságon | Az utolsó szó jogán beszéltek a vádlottak Nagy János egykori földügyekért felelős helyettes államtitkár perében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/10/29/nagy-janos-foldugyekert-felelos-helyettes-allamtitkar-hivatali-vesztegetes-tuzko-nandor/ | 2024-10-29 17:12:07 | true | null | null | 24.hu |
- Több bejelentés is érkezett, amelyek szerint hamar megtelik a konténer zöld hulladékkal, emiatt megesett, hogy valaki kénytelen volt visszafordulni a kidobásra szánt adaggal. Ezt jeleztük, majd válasz is érkezett a problémára - tájékoztatott Pető Zsolt polgármester az abonyi hulladékudvar korábbi esete kapcsán.
Pető Zsolt polgármester elmondta, a napokban kaptak biztatóválaszt Nagy Gergely kommunikáció és ellenőrzési szakértőtől.
- A szóban forgó hulladékudvart üzemeltető partnerrel írásban felvették a kapcsolatot, jelezték a szerződésükben kötött feltételeknek megfelelő hulladékkezelést, kiemelve azt, hogy a telep működtetése zavartalan legyen. Bízunk abban, hogy a továbbiakban megoldódik a helyzet és valóban gördülékenyen megy a hulladék kezelése, szállítása - fogalmazott a város vezetője az abonyi hulladékudvar helyzetének kapcsán. | Megoldódhat a hulladékudvar helyzete | A polgármester az áldatlan állapotok miatt írt levelet a MOHU-nak. Biztató válasz érkezett, a telepet működtető partner felé írásban ők is jelezték a problémát. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/abonyi-hulladekudvar-helyzete-javulhat | null | true | null | null | SZOLJON |
A feljelentést a jogászok most készítik elő, s annak benyújtása után indulhat a rágalmazási per az illetékes bíróságon - mondta az egykori tárcavezető. Hozzátette: személyiségi jogok megsértése miatt már kezdeményezett egy pert Budai Gyula ellen, s abban hamarosan ítélet várható.
Juhász Ferenc közölte: az elszámoltatási kormánybiztos szerinte "igaztalan, minden alapot nélkülöző", a sajtó által újra és újra közölt állításai ellen nem tud mást tenni, mint a bírósághoz fordulni. Az elszámoltatási kormánybiztos olyan honvédségi lakások értékesítése esetében tett tavaly februárban feljelentést az ügyészségen, amelynek engedélyezéséhez jogszabályi háttér volt, s ennek megfelelően 11 éven át gyakorlatként működött a tárcánál - hangsúlyozta. Juhász Ferenc szerint ezt az ügyészség is elismerte abban a levélben, amelyben a mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Országgyűléstől, hiszen - mint mondta - többek között volt egy olyan mondatrész, amely szerint "a katonákat megillető kedvezménnyel értékesítették a lakásokat".
"A Honvédelmi Minisztérium mind az én, mind pedig Szekeres Imre minisztersége idején törvényesen járt el a lakásértékesítéseknél, a tárca nem követett el semmilyen jogsértést" - hangsúlyozta Juhász Ferenc. Elmondta még: szerinte Budai Gyula "megrendelésre szállítja az általa kreált állítólagos ügyeket". "Az alaptalan gyanúsításokkal az elszámoltatási kormánybiztos, és megrendelője, a kormány, a világon, Európában és itthon egyaránt nagy felháborodást kiváltó ügyekről, a demokratikus jogok semmibe vételéről és az országot a csőd szélére sodró, értelmetlen gazdaságpolitikájáról akarja elterelni az emberek figyelmét" - értékelte a szocialista politikus.
Az Országgyűlés múlt pénteki ülésén függesztette fel a volt honvédelmi miniszter mentelmi jogát. A szocialista képviselő mentelmi ügyét a legfőbb ügyész megkeresése után kezdte tárgyalni az Országgyűlés mentelmi bizottsága és 6 igen, illetve 2 nem szavazattal kezdeményezték mentelmi jogának felfüggesztését. Polt Péter jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával indokolta a felfüggesztést.
Juhász Ferencet Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos jelentette fel az úgynevezett luxuslakásügyben, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak. | Belföld: Fordult a kocka: most Budai Gyulát jelentik fel | Juhász Ferenc rágalmazásért feljelenti Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost. Ezt a volt MSZP-s honvédelmi miniszter közölte pénteken az MTI-vel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fordult_a_kocka__most_budai_gyulat_jelentik_fel-1293311 | 2011-12-30 15:52:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jó reggelt! Ez a hétfő is olyan nap volt, amikor szinte mindent leuralt egyetlen téma. Mindjárt rá is térünk erre, de előtte mutatok még ízelítőt négy másik cikkből:
Orbán Krisztián a második Trump-elnökségről: Az a kérdés, hogy ebből plutokrácia vagy autokrácia lesz
Hát akkor így fogunk élni - nyilvános a jövő évi költségvetés
Így áll most az az ország, ahová az elégedetleneket küldte Orbán Viktor
A TV2 hírei 99 százalékban ábrázolják pozitívan a kormánypárti politikusokat, az RTL-nél 14 százalék az arány
Minden körülötte forog
Tegnapi hírlevelünkben szerepelt Magyar Péter bejelentése, miszerint példátlan lejárató kampányt fognak indítani ellene hamisított felvételekkel, két volt élettársa pedig egy bizonyos üzletembertől kap állást és lakást. Szerepelt az is, hogy ki az a Vertán György, akit Magyar Péter berántott a "magyar Watergate"-be, és hogy a szomszédok szerint is Vertán György cégének lakásában lakik Vogel Evelin. Hétfőn aztán Varga Judit is megerősítette a 444-nek, hogy Vertán György cégénél dolgozik. Majd maga Vertán pedig azt erősítette meg, hogy Vogel Evelin a tulajdonában lévő lakásban lakik.
Na, szédülnek már? Pedig hol van még a vége!
Mert aztán megérkezett hozzánk is a hangfelvétel, amelyen büdös szájú emberekről és nyugdíjaskommandóról beszél Magyar Péter. Aki szerint a felvétel összevágott és manipulált. És aztán jött a férfi, aki a fél magyar celebvilágnak a menedzsere volt, és aki "lehallgatta" Vogel Evelint...
Trump világa
A második Trump-elnökség végleg lezárja az 1980 óta tartó neoliberális korszakot. Az alakuló új világrend leginkább csak az USA-nak jó Nyugaton, a többieknek rossz. Nekünk nagyon. A nemzetközi kapcsolatokban jön a birodalmi logika, az erőpolitika, a katonai fölény anyagi előnyökre váltása. Uj Péter podkesztel Orbán Krisztiánnal.
Orbán gazdasága
Valószínűleg még az utolsó pillanatban is csiszolgatták a tervezetet a Pénzügyminisztériumban. Jövőre 4122,989 milliárd forint lesz a deficit. Kamatfizetésre többet költenek, mint családtámogatásra, a közmédia az ideinél is több pénzt kaphat, számos egészségügyi kiadást lefaragnak, nyugdíjakra 9%-kal több jut. Fel is ment az euró áta 410 forint fölé. De mindig mindig van lejjebb: Nagy Márton az egy héttel ezelőtt mondottnál is kisebb GDP-növekedést vár.
Fun factek: az elérhető adatok alapján megnéztük, hogyan fejlődött Románia az elmúlt években, miben érte utol és miben előzte meg Magyarországot.
Mik vannak!
A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét. A 24.hu és az RTL Klub kevésbé elfogult az ellenzék felé, mint az Origo vagy a TV2 a kormány irányába. Ez nem nagyon meglepő, de a Lakmusz cikkében érdemes ránézni arra, hogy milyen híreket fogyasztunk minden nap.
Képzavar: Deák Dániel "fideszes tévének" nevezte a TV2-t :(
Olyan telefonszámról reklámozzák a S.E.R.E.G. tévésorozatot, amiről a Nemzeti Közművek, Karácsony, a Fidesz, Dobrev és online csalók is küldtek SMS-t
Ki jósolta ezt meg? | Magyar Péter és a hangzavar | Trump lezár egy korszakot, Románia felzárkózik és lehagy, az államadósság kamatjaira többet költ a kormány, mint családtámogatásra. De mindennél érdekesebbnek bizonyultak Magyar Péter exei. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/12/magyar-peter-es-a-hangzavar | null | true | null | null | 444 |
A Fővárosi Törvényszék kedden megállapította, hogy igazi vesztegetési kísérlet történt az egyetlen olyan ügyben, amiből büntetőper lett az amerikai kitiltások nyomán.
Azt azonban nem tudta a bíróság megállapítani, hogy ki volt az, aki kenőpénzt kért egy törvénymódosításért.
Az ügyészség ugyanis arra jutott, hogy nem volt igazi vesztegetési kísérlet, és ezért nem is nyomozott ezen a vonalon.
Nagyon nagyon furcsa ez.
A bírósági ítélet alapján könnyű arra a következtetésre jutni, hogy az ügyészségnek fontosabb a hatalom környékén lévő emberek védelme, mint az igazság kiderítése.
Tagadással kezdődött
Az USA kormánya még 2014 őszén több magyar állampolgárt kitiltott a területéről, mert információik szerint közük volt valamilyen kormányzati korrupcióhoz. Sem az érintettek névsorát, sem pedig a korrupciós ügyeket nem közölték.
Erre hivatkozva a magyar kormány úgy tett, mintha nem történt volna semmi, miniszterek és képviselők nyilatkoztak arról egységesen, hogy egyetlen gyanús ügyről vagy személyről sem tudnak, úgyhogy igazi korrupció sem történhetett. Polt Péter legfőbb ügyész is azt mondta, hogy nem tud semmilyen bűncselekményről sem. Megkérdezte az USA igazságügy-miniszterét a kitiltottakról, de ahogy várható volt, nem kapta meg Washingtonból a kitiltottak listáját. Ez azért volt várható, mert a kitiltást lehetővé tevő törvényben benne van az is, hogy a kitiltási eljárást titkosan kell kezelni. Az amerikaiak csak annyit segítettek, hogy olyan ügyekről van szó, amelyekkel kapcsolatban magyar állampolgárok már tettek panaszt.
A kitiltási botránynak így legfeljebb csak politikai következményei lettek, az ügyészség részéről ment tovább az élet, mintha kitiltási ügy nem is lett volna.
Egyetlen magyar állampolgár jelentkezett, hogy ő egyike a kitiltottaknak: Vida Ildikó, az adóhatóság elnöke. Ő viszont azt állította, hogy a saját ügyéről értesítette a kormányt, azt a kormányt, amelyiknek az összes képviselője határozottan állította, hogy fogalmuk sincsen, ki lehet rajta a listán.
Ha addig teljes naivitiással azt lehetett volna hinni, hogy tényleg senki nem tud semmit ebben az ügyben, és semmilyen jogi lehetőség sincs az amerikai gyanút kivizsgálni, akkor ettől kezdve világossá vált, hogy nem hülyék, hanem terelnek. Vida egyébként önmaga ellen indíthatott vizsgálatot, ami felmentette a gyanú árnyéka alól is, más szerv pedig nem lépett akkor sem az ügyben.
Eltelt egy év, és valamit találtak!
Tavaly decemberben aztán fordulat történt. Az ügyészség bejelentette, hogy meggyanúsítottak egy embert, aki a kitiltottak között van, és egy amerikai cégtől kétmilliárd forintot akart kicsalni, hogy cserébe elintézze, hogy Magyarországon csökkenjen az étolaj áfája. Az ügyészség rögtön azt is hozzátette, hogy az illető kamuzott, nem is tudott volna semmit sem elintézni, csak úgy pénzt kért. Az illetőt T. Viktornak hívják.
Kedden ebben az ügyben született meg az az ítélet, ami alapján a bíróság T. Viktort felfüggesztett börtönre ítélte, mint bűnsegédet. Ez utóbbi azért nagyon fontos kitétel, mert a bíróság ezzel is kifejezte, hogy valaki állt T. Viktor mögött, valaki, aki tényleg áfatörvényt árult 2 milliárd forintért, valaki, aki elég befolyásosnak érezte magát ahhoz, hogy el tudjon intézni egy törvénymódosítást. Az ügyészség közben ragaszkodik ahhoz, hogy T. Viktor magányos imposztorként árult kamuból áfatörvényt, éppen ezért az ügyész súlyosabb ítéletért fellebbezett.
Hogyan talált erre az ügyre az ügyészség?
A bíróság keddi ítéletéből kiderült, hogy a nyomozás úgy kezdődött, hogy valaki feljelentést tett az ügyészségen, mert olvasta az újságban, hogy az amerikaiak korrupció miatt kitiltottak több kormányzati tisztviselőt. E feljelentésből indult a T. Viktor elleni nyomozás, miközben a feljelentő magánszemélynek semmilyen fogalma sem volt a konkrét ügyről. Valahogy mégis ezt az ügyet hozta ki az ügyészség, mint az egyetlen konkrétumot, ami a kitiltással összefügg.
A tanú szerint a Századvég nevében hangzott el a korrupciós ajánlat
A perben kiderült, hogyan ment a kétmilliárdos ajánlat: 2014-ben egy céges buliról T. Viktor kiugrott cigizni egy régi ismerősével, aki egy olyan lobbicégnek dolgozott, amely a megbízói között tudhatta az étolajjal kereksedő amerikai Bunge nevű vállalatot. Egymás között már korábban is beszéltek arról, hogy a Bunget bosszantja, hogy Magyarországon rendszerszinten csalnak más cégek az étolaj áfájával, és ha már a NAV ez ellen nem tesz semmit, akkor legalább az áfakulcs csökkentésével lehetne elejét venni ennek. A cigiszünetben T. Viktor szólt, hogy most úgy állnak a dolgok, hogy kétmilliárd forintért el lehetne intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkentsék az étolaj áfakulcsát.
Az üzenetet továbbította a lobbista a Bungenak, a cég azonban ahelyett, hogy befizette volna a kenőpénzt, nemet mondott, és felbontotta a szerződését a lobbistával. A lobbista ezután maga jelentette a korrupciós ajánlatot az USA budapesti nagykövetségén, nehogy gyanúba keveredjen. Az amerikaiak pedig T. Viktort saját állítása szerint rátették egy listára, amin azok vannak, akik nem kaphatnak automatikus beutazási engedélyt az USA-ba. Hogy ez ugyanaz a lista e, mint amin a kitiltott kormányhoz kötődő emberek vannak, azt legfeljebb sejteni lehet.
A T. Viktor elleni perben a legfontosabb részleteket a tanúként beidézett lobbistától lehetett megismerni. Eszerint T. Viktor azt mondta neki, hogy a Századvégnek kell kifizetni a kétmilliárdot, ahogyan a tárgyaláson elhangzott: „az összeget a Századvégnél tanulmányokra, rendezvényekre kellett volna költeni”. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. illetve a vele partnerként dolgozó Századvég Alapítvány rendszeresen készítenek kormányzati megbízásra elemzéseket. A tanú szerint az is elhangzott, hogy Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató akkori vezetőjét ajánlotta T. Viktor a figyelmébe. Az ügyészség a gyanúsításkor azt mondta, hogy T. Viktor egy alapítvány számlájára kérte volna a pénzt, a Századvéget azonban ők nem nevezték meg.
Néhány fura gesztus a Századvégtől
A kitiltási botrányt a Századvég által kiadott Napi Gazdaság című lap fedte fel. Az egész botrány úgy indult, hogy írtak egy cikket arról, hogy a NAV néhány amerikai cégnél adóvizsgálatot tartott, és bosszúból az amerikai kormány az adóhatóság vezetői ellen utazási korlátozást léptett életbe. A cikk arra volt kihegyezve, hogy az amerikaiak méltatlan módon, adminisztratív eszközökkel akarják megakadályozni a magyar szervek munkáját. A cikkre válaszul jelentette be André Goodfriend, az USA budapesti nagykövetségének akkori ügyvivője, hogy a cikk állításai nem igazak, viszont több kormányközeli magyar állampolgárt tényleg kitiltottak korrupció gyanúja miatt.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ben lévő részvényeit Heim Péter egy hónappal a botrány kirobbanása után, 2014 novemberében eladta. (Előtte az Origónak azt nyilatkozta, hogy semmilyen korrupciós ügyhöz nincs köze, sem neki, sem a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, és a kitiltási ügyhöz sincs közük.) Heim azóta minden közéleti szerepléstől visszavonult. Az ügyészség arra jutott, hogy soha nem volt kapcsolat T. Viktor és Heim Péter között. Ezt állította a bíróság előtt maga Heim Péter és T. Viktor is.
Nem lehet tudni, hogy ki ajánlotta fel magát kétmilliárdért
A bíróság arra jutott a keddi ítéletben, hogy nem lehetett megállapítani, hogy kinek a nevében a hozta fel az áfacsökkentési ajánlatot T. Viktor, de arról a bíróság meggyőződött, hogy T. Viktor nem blöffölt, hanem valódi üzenetet közvetített.
A perben egyetlen lehetséges megbízó merült fel, valaki, aki a Századvég csoporthoz kötődik. Ám ezt a szálat az ügyészség nem nyomozta ki, mert szerintük nem volt T. Viktornak megbízója. | Az ügyészek épp akkor álltak meg a kitiltási ügyben, amikor kezdett izgalmas lenni | Az amerikai kitiltási botrány egyetlen büntetőügyében a lényeg nem derült ki. Mégis, ki állhat T. Viktor mögött? | null | 1 | https://444.hu/2016/06/07/az-uegyeszek-epp-akkor-alltak-meg-a-kitiltasi-uegyben-amikor-kezdett-izgalmas-lenni | 2016-06-07 11:49:00 | true | null | null | 444 |
A kormánybiztos budapesti hivatalában tartott egyeztetés után Budai Gyula újságírók előtt hangsúlyozta: az esztergomi ügyek a város polgármesterére és önkormányzatára tartoznak, nem az ő hivatalára, nekik ugyanis ezekben az esetekben nincs hatáskörük. "Nem ügyekről beszéltünk, hanem megoldásokról. (...) Megoldást szeretnénk találni arra a helyzetre, ami Esztergomban van" - közölte.
Tétényi Éva a kormánybiztoshoz hasonlóan ugyancsak azt emelte ki, hogy "a konkrét ügyeken túlmenően sokkal fontosabb az, hogy a megoldást találjuk meg közösen", mert Esztergomnak békére és együttműködésre van szüksége. Mint mondta, sikeresnek tartja a találkozót, hiszen először történt meg az a személyes kapcsolatfelvétel a kormányzat és közte, amelyre régóta vár Esztergom lakossága.
Hozzátette, megegyeztek abban, hogy a konkrét ügyek kivizsgálásánál az illetékes szervek között - amelyekhez már fordultak is - a kormányhivatal, az Alkotmánybíróság és az ügyészség van. Az ügyekre példaként említette a Szent Miklós Alap "kiürítését", valamint biztosítással, közvélemény-kutatással összefüggő eseteket. Kérdésre hozzátette, az Állami Számvevőszék vizsgálata az alapja az önkormányzati vizsgálódásoknak.
Esztergom polgármestere április 9-én gyalogosan hozott petíciót Budapestre helybéliekkel közösen. A dokumentumban a városban fennálló politikai patthelyzet megoldását, a fideszes többségű képviselő-testület feloszlatását kérték. Az esztergomi Fidesz-KDNP szerint Tétényi Éva működésképtelenné akarja tenni a várost. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Lázár János később úgy nyilatkozott, az esztergomiak ügyét az esztergomiaknak kell rendezniük, ha pedig erre nem képesek, a jogszabályok részletesen szabályozzák, mi a teendő egy képviselő-testület működőképtelensége esetén.
A helyi képviselő-testületek a megbízatás lejárta előtt a képviselők több mint felének szavazatával mondhatják ki feloszlásukat, de az Országgyűlés is feloszlathatja az alkotmánnyal ellentétesen működő testületet.
Tétényi Éva Meggyes Tamás fideszes polgármester független kihívójaként 8.117 szavazattal - amely 64,3 százalékos eredményt jelentett - nyerte meg a tavaly októberi választást. A Fidesz-KDNP közös jelöltje - aki már második ciklusát tölti mint országgyűlési képviselő, és 2000 óta polgármesterként irányította tavaly október 3-ig Esztergomot - 4.494 szavazattal 35,6 százalékos eredményt ért el. | Itthon: Egy asztalhoz ült Esztergom polgármestere és Budai Gyula | Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal tárgyalt kedden Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110419_esztergom_polgarmester_budai_targyalas | 2011-04-19 12:54:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását - derül ki a Politico cikkéből. Ezzel az újabb központosítással veszélyeztetné az Európai Unió jövőjét - reagált a javaslatra a Magyar Nemzet nek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
Az alkotmányjogász rámutatott: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint
a törekvés nagy kockázatot jelent a magyar költségvetésre, mivel így az unió nyomást tudna gyakorolni a nemzeti döntésekre. Ez politikai bosszú Magyarország ellen
- vélekedett az alkotmányjogász.
További részletekért kattintson . | Politikai bosszú: újabb zsarolás jöhet Brüsszelből | Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/politikai-bosszu-brusszel-javaslat-koltsegvetes | null | true | null | null | BOON |
Nagyon aktuális téma is szóba került a tatabányai képviselők tárgyalásakor. Szücsné Posztovics Ilona polgármester kiemelte, hogy nem szeretne konténervárost kialakítani.
Tatabánya területén a konténerek telepítése roppant szigorú szabályok között lehetséges. Jelenleg csak az építkezési területeken és ideiglenesen lehet elhelyezni őket, ám egyre nagyobb az igény az állandó és más célú felhasználásra is. Az előterjesztés pontjai szerint tervben van konténerépítés a Tatabányai Sport Club területén, ami öltözőként funkcionálna, de a mentőállomás területére is terveznek egyet, valamint az önkormányzat ily módon létesítene hajléktalanszállókat .
Ezzel, mármint az építési szabályzattal kapcsolatban készített az önkormányzat egy felmérést. A dokumentum szerint a konténer és a konténerlakás között van különbség. Egyre több a konténer a városban, ráadásul sok helyen rontják is a településképet, ezért szabályozni kell telepítésüket.
Gazdasági övezetekben például feltétel nélkül megengedett, olyan városrészekben, ahol illeszkedik a városképbe, lehetőség van bizonyos feltételek mellett telepíteni. Sűrűn lakott városrészbe például gondoskodni kell a konténer takarásáról és továbbra sem megengedett a telepítés védelem alatt álló természeti és épített értékek területén, ahogy üdülőterületeken vagy beépítetlen területeken sem. A környező településeken is hasonló a szabályozás, Esztergomban és Tatán is. A bizottságok egyhangú véleménye alapján szükség van a szabályozásra. Miként a testület minden tagja szerint. | A konténerek építését szigorú szabályokhoz kötnék | Több új konténert terveznek a városban, holott éppen az a probléma, hogy sok van belőlük. Az önkormányzat felmérése szerint szabályozni kell ezeket a létesítményeket. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/kontener-tatabanya | null | true | null | null | KEMMA |
A három éve, 2021 őszén felállt hárompárti "jelzőlámpa-koalíció" magára a haladás koalíciójaként hivatkozott, számos progresszív politikai célt kijelölve. A három nagyon különböző párt - a szociáldemokrata SPD, a szabaddemokrata FDP és a Zöldek - a kezdetektől fogva vitában álltak egymással az ellentétes politikafelfogásaik okán. Kiváltképp érvényes volt ez a liberális FDP-re, amely mindig a polgári oldal részeként, egyfajta polgári-liberális pártként határozta meg önmagát, de mégis szerepet vállalt egy baloldali együttműködésben - írja a Magyar-Német Intézet igazgatója.
Tette ezt azért is, hogy bebizonyítsa kormányzóképességét és megbízhatóságát, miután Christian Lindner pártelnök 2017-ben egy, a CDU-val és a Zöldekkel folytatott koalíciós egyeztetéseket azokkal a szavakkal hagyta el, hogy "jobb nem kormányozni, mint hibásan kormányozni".
Most hasonló kelepcébe került az FDP. Németországban az alkotmányban rögzített adósságfék miatt az új adósságok összege nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Ezt a szabályt majdnem folyamatosan kiiktatják a német alaptörvény 115-ös cikkelyére hivatkozva, melynek 6. bekezdése az ezt a mértéket meghaladó adósságfelvételt engedélyezi, ha egy különleges veszélyhelyzet áll fenn. Az eredetileg például természeti katasztrófák miatt bevezetett kivétel lassan már mindennapossá vált. Ennek vetett véget a tavalyi alkotmánybírósági ítélet, melynek következtében számos kiadáscsökkentést kellett a szövetségi kormánynak végrehajtania. Ebben az időben, az év elején került sor a német gazdák tüntetéseire is.
Az FDP behúzta a kéziféket
Ellenszegültek a Zöldek és az SPD köreiből kiinduló törekvéseknek, hogy az - immáron három éve dúló - ukrajnai háborúra hivatkozva ismét túllépjék az adósságfelvételi 0,35 százalékot. Christian Lindner a hivatali esküjére hivatkozva megtagadta ezt a lépést, sőt maga javasolta, hogy közösen vessenek véget a kormányzásnak, s kezdeményezzenek előre hozott választásokat. Sajtóértesülések szerint Scholz kancellár viszont ultimátum elé állította Lindnert: vagy hozzájárul a magasabb adósságokhoz, vagy azonnali hatállyal elbocsátja. Az utóbbi történt.
Tévéüzenetében a kancellár súlyos vádakat fogalmazott meg a kisebbik koalíciós társ ellen: Christian Lindner csak a saját választóira figyel, s önző, kisstílű politikusként írta le, aki kompromisszumra képtelen, nincs benne tisztelet, csak pártpolitikai csatározásokban érdekelt és felelőtlen. Ezzel az FDP-vel nincsen már meg többé a bizalmi együttműködés légköre - jelentette ki a kancellár. A súlyos vádakra az érintett is reagált: Kifogásolta, hogy Scholz teljesen elzárkózott az FDP ötleteiről, azokról tárgyalni sem volt hajlandó. Kijelentette, hogy az FDP ezentúl azért fog dolgozni, hogy egy másik kormányban vállaljon felelősséget.
Hogyan tovább?
Miután a kancellár elbocsátotta a pénzügyminisztert, a többi FDP-s miniszter is testületileg lemondott. Volker Wissing közlekedési miniszter ellenben maradna a kormány tagja. A Bundestag őszi időszakában változó többséggel igyekszik Scholz keresztülvinni az aktuális törvénytervezeteket, majd tiszta lappal kezdeni az új évet.
A kancellár 2025. január 15-én bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, melynek elvesztése után - ez már csak formalitásnak számít, hiszen még a kormánypártok is támogatni fogják ezt -
a szövetségi elnök feloszlatja a Bundestagot és előre hozott választásokat ír ki. Ilyen történt már korábban 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben is.
Politikai megfigyelők a különböző határidők miatt arra számítanak, hogy a választás vélhetően 2025. március 23-án kerül megrendezésre. A kormány nem áll nyerésre: az aktuális közvélemény-kutatási adatok szerint a három kormánypárt támogatottsága együttesen alig éri el a 30 százalékot, míg az ellenzéki CDU 30 százalék felett, az Alternatíva Németországért (AfD) valamivel 20 százalék alatt szerepel, az új "játékos", a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pedig 6-7 százalékon áll. | Menekülnek Scholztól a miniszterek | Donald Trump fölényes elnökválasztási győzelmének másnapján, november 6-án politikai földrengés rázta meg Berlint. Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette szövetségi kormány szétesett. A szerda esti koalíciós válságtanács eredményeképp Scholz azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert, január 15-én pedig bizalmi szavazást javasol a kancellár. Ebből a helyzetből egyenes út vezet az előre hozott választásokig – derül ki az MCC Magyar–Német Intézetének elemzéséből. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176589/menekulnek_scholztol_a_miniszterek | null | true | null | null | Hir6 |
A bíróság a börtönőrök közül az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásának vétségében mondta ki bűnösnek, ezért őt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, másodrendű vádlottat hivatalos eljárásban részben társtettesként, folytatólagosan elkövetett bántalmazás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt egy évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A harmadrendű vádlottat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében, míg az ötödrendű vádlottat szolgálatban kötelességszegés vétségében, míg a hatodrendű vádlottat hivatalos eljárásban társtettesként elkövetett bántalmazás bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a harmad- és ötödrendű vádlottat megrovásban részesítette. A megrovással a bíróság helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt és felszólítja a vádlottakat, hogy a jövőben tartózkodjanak bűncselekmény elkövetésétől. A hatodrendű vádlottat a törvényszék katonai tanácsa 200 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A katonai tanács az elsőrendű vádlottat a az ellene bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette, a másodrendű vádlottat az ellene társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, a harmadrendű vádlottat az ellene társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, a negyedrendű vádlottat az ellene hivatalos eljárásban csoportosan, társtettesként elkövetett bántalmazás bűntette és társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, az ötöd- és a hatodrendű vádlottat az ellenük társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, a hetedrendű vádlottat az ellene hivatalos eljárásban csoportosan, bűnsegédként elkövetett bántalmazás bűntette és bűnsegédkén elkövetett testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
A vádlottak 2022 augusztusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben teljesítettek szolgálatot . Az elsőrendű vádlott százados, mint biztonsági tiszt, a másod-, harmad, negyed- és ötödrendű vádlott, mint körletfelügyelő. A hatodrendű vádlott volt a biztonsági felügyelő, míg a hetedrendű vádlott a szakápoló.
Az elsőrendű vádlott a biztonsági tiszti beosztásából fakadóan elöljárója volt az intézet szolgálatba vezényelt teljes személyi állományának, hivatali időn kívül szolgálatának időtartama alatt az intézetparancsnok jogkörében járt el, így feladatai közé tartozott többek között a büntetés-végrehajtási intézet rendjének és az állomány szolgálati fegyelmének fenntartása. A sértett fogvatartottat 2022. április 1-jén fogadták be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe, 2022. augusztus 9-én az intézet 407. számú zárkájában volt elhelyezve. Aznap 19 óra 26 perc körül az egyik bv. őrmester jelentette a harmadrendű vádlottnak, hogy a 407-es zárkában a sértett rosszul van, egészségügyi ellátása szükséges. A harmadrendű vádlott értesítette a hetedrendű vádlottat, mint szakápolót az esetről, valamint utasította az alárendeltségébe tartozó másod- és ötödrendű vádlottat, hogy menjenek a zárkához.
A szakápolóval közösen odamentek, kinyitották a zárka ajtaját, majd a szakápoló megkezdte a sértett kivizsgálását és megállapította, hogy valószínűleg szimulálta a betegséget, ezért felszólították, hogy magatartását fejezze be. A fogvatartott ezen feldühödve megtámadta a harmadrendű vádlottat, akit ököllel megütött, melynek következtében orrcsonttörést szenvedett, ezért testi kényszert kellett alkalmazni a sértettel szemben. Megbilincselték és megkezdték a fogvatartott kísérését az egészségügyi körletre. A vád szerint a kísérés során a vádlottak a fogvatartottat bántalmazták.
A bírósági tárgyalásokon a vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését és a sértett is csak részben emlékezett a történtekre. A tanúk elmondták, hogy a fogvatartott már korábban is "érdekes" magatartást tanúsított, továbbá a vádlottak által elmondottakkal egyezően tettek vallomást. A sértett célja egyértelműen az volt, hogy a zárkából az egészségügyi körletre kerüljön.
Dr. Kiss Károly hadbíró alezredes az indokolás elején elmondta, hogy a bizonyítási eljárás során a bíróság abban a szerencsés helyzetben volt, hogy objektív bizonyítékokat tudott megtekinteni és elemezni, mivel az esetről a büntetés-végrehajtási intézet kamerafelvételei rendelkezésre álltak. A fogvatartottat a Miskolci Járásbíróság egyébként hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek az általa a harmadrendű vádlottnak okozott súlyos sérülés miatt és három év börtönbüntetésre ítélte jogerősen.
A kamerafelvételek elemzése során a hadbíró alezredes elmondta, hogy bár az ügyészség szerint a vádlottak szándékosan verték a sértett fejét a falba a kísérés során, a felvételen az látszik, hogy a vádlottak alig tudják vinni a folyamatosan ellenálló fogvatartottat, sőt az egyik börtönőr még a falhoz is áll, nehogy a fogvatartott megüsse magát, míg a többi vádlott tartani próbálja a sértettet. Egy másik a lépcsőházban készült felvételen az ügyészség vádirata szerint az látható, hogy a vádlottak testi fölényüket felhasználva, a falat borító csempébe beleverik a sértett fejét. Ezzel szemben a kamerafelvételen pontosan kivehető, hogy az egyik vádlott a fogvatartott ellenállása miatt megbotlik, a másik vádlott pedig hozzá sem ér a sértetthez.
Ezzel szemben a bíróság a másodrendű vádlott terhére azt meg tudta állapítani, hogy a sértett fejét szándékosan megrúgta, amikor a férfit lefektették és megbilincselték, a hatodrendű vádlott a bilincselés közben szándékosan rálépett a fogvatartott hátára, míg a harmadrendű vádlott a már megbilincselt és földön fekvő fogvatartott lábára lépett rá szándékosan, illetve a további kísérés során a másodrendű vádlott még kétszer rálépett a fogvatartott lábára. E magatartások indokolatlanok voltak. Azt a felvételek alapján megállapítani nem lehetett, hogy bármelyik vádlott a fogvatartott sértettet leköpte volna.
A vádirat szerint a másod- és a negyedrendű vádlott az egészségügyi körletre történő kísérés közben a fogvatartott fejét szándékosan nekiverték egy fémajtónak. A hadbíró alezredes kiemelte, hogy felvételen jól látható, hogy a vádlottak még ki is támasztották az ajtót nehogy a fogvatartott beverje a fejét az ajtóba. Az is megállapítható volt, hogy a két vádlott úgy vitte a fogvatartottat ahogy elő van írva, a sértett eközben teljesen elengedte magát, az együttműködés legkisebb jelét sem mutatta.
A kamerafelvételek alapján a bíróság kétséget kizárón nem tudta megállapítani, hogy a vádlottak huzamos ideig, csoportosan bántalmazták volna a sértettet.
A fogvatartottal szemben az erőszak alkalmazására - mivel megtámadta a harmadrendű vádlottat és nem volt hajlandó együttműködni, a kísérésnek aktívan ellenállt - jogszerűen került sor, azonban a fejbe rúgása, a hátára, illetve a lábára az adott szituációban történő rálépés nem volt indokolt, így az erőszak alkalmazásának ebben a formában nem volt jogalapja. Azt a törvényszék katonai tanácsa minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a bántalmazást nem csoportosan követték el a vádlottak, hanem külön-külön, a szándékegység nem volt megállapítható. Az, hogy az elsőrendű vádlott látta, amikor az egyik vádlott rálép a sértettre és nem intézkedett - elöljárói mulasztás, míg az ötödrendű vádlott azzal, hogy két társa általa észlelt jogellenes bántalmazó cselekményéről nem tett jelentést, szolgálati kötelmeit szegte meg.
Az ügyész, valamint az elsőrendű vádlott három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, míg a másod-, a harmad-, az ötöd- és a hatodrendű vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be. Az ítéletet a negyed- és a hetedrendű vádlottak és védőjük tudomásul vette. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt folytatódik. | Börtönőrök ügyében született ítélet | A vád szerint a miskolci fegyőrök bántalmaztak egy fogvatartottat. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/bortonorok-bantalmazas-itelet | null | true | null | null | BOON |
2008.07.02. 22:00
Folyamatosan ráfizetnek az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert az ország nagy részén évek óta a KISZ KB utolsó főnökének, Nagy Imrének a cége végzi a kártevők gyérítését – a konkurens cégeknél jóval drágábban.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a „fazonra szabott” pályázati kiírások miatt több alkalommal megbüntette az önkormányzati szövetségeket, ám az ismételt pályázatokon mégiscsak Nagy cége nyerte rendre a zsíros megrendeléseket. A nagyjából 500 ezer hektárnyi területen végzett szúnyogirtás egy rivális cég szerint 4-5 milliárd forintos piacot jelent. A lapunk birtokába jutott dokumentumok viszont arról tanúskodnak: Nagy cége nemcsak drágábban kínálja szolgáltatását, de még repülési engedéllyel sem rendelkezik. A volt KISZ-vezér szerint ez azonban nem jelenthet problémát.
A rendszerváltás után Nagy Imre bagóért jutott hozzá a hajdani gyáróriáshoz, a Caolához, ám azt a romlásba vitte. Később vissza nem térítendő támogatás formájában milliárdokhoz jutott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól. Az üzleti sikerek érdekében Nagy Imre igénybe vette a maffia-bűncselekménnyel gyanúsított, előzetes letartóztatásban ülő Zuschlag János segítségét is. A volt szocialista országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatában ugyanis az szerepelt: Nagy környezetvédelmi cégének havi 110 ezer forintért adott tanácsokat.
Részletek az 5. oldalon | Szúnyogirtó KISZ-vezér | Folyamatosan ráfizetnek az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert az ország nagy részén évek óta a KISZ KB utolsó főnökének, Nagy Imrének a cége végzi a kártevők gyérítését – a konkurens cégeknél jóval drágábban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/szunyogirto-kisz-vezer | 2008-06-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A házelnök november 5. és 12. között Kínában tartózkodik Zhao Leji, a kínai Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának elnöke meghívására- közölte a kínai állami tévé, a CCTV+. Kövér László egy delegáció élén képviseli Magyarországot. | Kövér László egy héten át tanulmányozhatja a kínai Népi Kongresszus működését | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/03/kover-laszlo-egy-heten-at-tanulmanyozhatja-a-kinai-nepi-kongresszus-mukodeset | null | true | null | null | 444 |
|
Alig több mint egy hete a horvátországi Eszéken figyelhettük meg, ahogy a városi tanács megszavazta: eladják a helyi focicsapatban korábban szerzett részesedésüket Mészáros Lőrincnek.
A felcsúti polgármester a legnagyobb cégén, a Mészáros és Mészáros Kft. keresztül így megszerezte a szomszédos ország élvonalában utolsó előtti helyen álló NK Osijek 46,6 százalékát. Még nagyjából 44-45 százalékot egy eszéki üzletemberrel közösen, Ivan Meštrovićcsal kaparinthatnak meg úgy, hogy hozzájuk kerül a csődeljárás alatt álló városi bank és egy városi cég részesedése is; a maradék, nagyjából 10 százaléknyi részvény magánszemélyek tulajdonában van, de még nem tudni, hogy ők mit akarnak kezdeni a részvényeikkel. Az önkormányzati tulajdonrészért 100 ezer kunát fizetett a felcsúti polgármester, ez nagyjából 4 millió forint, de a jelenlegi 7 millió kunás adósságállományon kívül 2017-ben még 18 millió kunát is ki kell csengetnie a klubnak (mindösszesen tehát 1 milliárd forint körüli összeget) az elmaradások rendezésére.
Az eszéki stadion
Mészáros az eszéki városi tanácsnak elküldött egy banki igazolást is arról, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. bankszámláján rendelkezésre áll minimum 2 millió eurónak megfelelő forint ahhoz, hogy finanszírozzák a felmerülő költségeket, és biztosítsák az eszéki csapat működését.
Képbe kerül Glavaš
A január 19-i ülésen az eszéki képviselők hosszasan tanácskoztak a klub eladásáról, és többször felmerült: nem biztos, hogy jó megoldás Mészárosra bízni a klubot, de nincs más választásuk, hiszen ha nem ír alá az új befektető, akkor nem is csődeljárás, hanem azonnali megszűnés fenyegeti a sportegyesületet.
A legnagyobb vita akkor támadt, amikor Jaroslav Pecnik, a baloldali ellenzék képviselője azt mondta Mészáros Lőrincről, hogy egy „alvilági üzletember”, a magyar miniszterelnök bizalmasa, ezért legyenek vele nagyon elővigyázatosak. Az eszéki polgármester azonban határozottan kiállt a felcsúti milliárdos mellett, és azt mondta, hogy 2-3 napon belül Eszékre várja Mészárost. Ivan Vrkić polgármester akkor a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: ő igazából csak annyit tud Mészáros Lőrincről, amennyit a hírekben olvashatott, de őt ez nem is érdekli, mert ez az egész egy nyilvános pályázat volt, és végig törvényesen jártak el. Amíg beszélgettünk vele, ezt többször is megismételte, és párszor azt is, hogy teljesen mindegy, ki lesz az új tulajdonos, őt az mozgatja, hogy megmenekül a klub. A polgármesternél külön rákérdeztünk arra, hogy mit tud arról, ki ajánlotta be Mészáros Lőrincet, és ezt a választ adta: „Nem tudom, ki ajánlotta, engem ez nem érdekel”, majd folytatta megint, hogy minden átlátható és tiszta volt.
Ez azért is furcsa, mert a városi tanács ülésének vége felé nyilvánosan köszönetet mondott egy Branimir Glavaš nevű horvát politikusnak, aki – a városvezető szavai szerint – „idehozta ezt a vevőt, vevőket, és velem erről beszélgetett”.
Háborús bűnök
Az eszéki városházán több helyi képviselőnél is kérdezősködtünk arról, hogy mit tudnak arról a folyamatról, amely megelőzte a tulajdonosváltást, de vagy nem akartak válaszolni, vagy azt mondták, hogy erről nekik fogalmuk sincs. Akik pedig tudtak valamit, ők Mészáros tulajdonostársán kívül mind Branimir Glavašt emlegették, tudomásuk szerint ő volt az, aki először közvetített az új tulajdonosok és a városvezetés között.
Glavaš neve nem ismeretlen Magyarországon sem, lévé ő volt az egyik első magas rangú politikus, akit hivatalosan háborús bűnökkel vádoltak meg Horvátországban. A volt tábornok Eszék védelmét irányította a délszláv háborúban, a helyi média szerint „élet és halál ura” volt a Dráva-parti városban. A vádak szerint 1991-ben félkatonai alakulatot szervezett Eszéken, és szerbek elrablására, megkínzására, meggyilkolására adott parancsot. Branimir Glavašt 2009-ben Boszniában tartóztatták le, majd büntetését boszniai börtönben kezdte el letölteni, miután Horvátországban nyolc évre elítélték a szerb polgári lakosság terhére elkövetett háborús bűnök miatt. Végül a tavalyi év elején kiszabadult, mivel az ellene hozott elmarasztaló ítéletet a horvát alkotmánybíróság megsemmisítette. A testület ugyanakkor nem azt mondta ki, hogy Glavaš mégsem háborús bűnös, hanem jogtechnikai kifogásokat talált. A volt tábornok ellen egy másik eljárás még folyamatban van, amelyben szintén háborús bűnökkel vádolják. A 444. tavalyi cikke szerint, amikor visszatért, „Glavašt hősként üdvözölték Eszéken, ahol 1500 ember és a főtéren rendezett buli várta. A rendezvényre késve érkező Glavaš ezen a Nyugat és Washington bábjának nevezte a kormányzó balközép koalíciót és tiltakozott az ellen, hogy a horvát hatóságok egyre több háborús veterán ellen indítanak vizsgálatot a háborúban elkövetett bűneik miatt.” Branimir Glavaš jelenleg is Eszéken él, tagja a horvát parlamentnek, és úgy tudjuk, a 90-es évek közepén ő volt a focicsapat vezetője.
Glavašt végül telefonon sikerült utolérnünk. Ekkor megkérdeztük tőle, hogy milyen szerepe volt az NK Osijek önkormányzati részének eladásában, mire Glavaš úgy vázolta fel a folyamatot, hogy ő volt az, aki Ivan Meštrović-ot – ő Mészáros üzlettársa – bevitte a polgármesterhez, és először így hármasban kezdtek el gondolkozni arról, hogyan is lehetne megmenteni a klubot. Elmondása szerint Mészáros Lőrincet már nem ő, hanem Ivan Meštrović kereste meg, akinek nem ismeretlen a magyarországi terep, hiszen tulajdonostárs abban a City Mailben, amely idén egyedüliként kapott arra engedélyt, hogy a Magyar Posta mellett beszálljon a kis küldemények piacára. Meštrović is eszéki, de ideje jelentős részét külföldön tölti. Őt is megkerestük telefonon, de éppen Dubajban tartózkodott és annyit közölt: csak később tud válaszolni a kérdéseinkre. Branimir Glavaštól is megkérdeztük, hogy mit tud Meštrović és Mészáros kapcsolatáról, csak annyit mondott: „Gondolom, van valamilyen kontakt”, majd megjegyezte, hogy szerinte a felcsúti polgármester üzlettársát annyira nem is igazán érdekli az eszéki sportklub, mégis beszállt az üzletbe.
Mészáros még nem írt alá
„Ha Glavaš közvetít egy ügyletben, ott már rég baj van” – ezt a Mészárost „alvilági üzletembernek” nevező Jaroslav Pecnik mondta nekünk Eszéken. A helyi önkormányzati képviselő szerint vigyázni kell vele, mert – mint ahogy fogalmazott – „nem tudni, Glavaš úr tett-e valaha olyat, ami nem a saját egyéni érdekeit szolgálta”.
Az önkormányzati részesedés előző héten megszavazott eladása után – úgy tudjuk – nyolc nap áll Mészáros Lőrinc rendelkezésére, hogy aláírja az adásvételről szóló dokumentumokat, de eszéki forrásaink szerint a felcsúti polgármester kedd délutánig nem járt a horvát városban. Hogy miért nem, arról hivatalos információt nem kaptunk, bár hívtuk a sportegyesületet is, de ott azt mondták, nem nyilatkoznak. A tulajdonosváltás folyamatára rálátó informátorunk szerint ez nem jelenti azt, hogy a felcsúti milliárdos elállt volna az ügylettől, az aláírás azért csúszhat, mert az önkormányzati részvényeken kívül a csődbe ment városi bank és egy szintén városi cég részesedésének átvétele is folyamatban van. | Háborús bűnökért elítélt politikus bábáskodott Mészáros Lőrinc eszéki bizniszénél | Branimir Glavaš közvetítésével került a felcsúti polgármester a horvát fociklub közelébe. Mészáros üzlettársa végül nem ő, hanem egy Dubajban tartózkodó üzletember lett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/haborus-bunokert-elitelt-politikus-babaskodott-meszaros-lorinc-eszeki-bizniszenel-98011 | 2016-01-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ügyészség „sajátságos álláspontját” kifogásolta az erzsébetvárosi ingatlanpanamával kapcsolatban Bárándy György, az elsőrendű vádlott, Gál György ügyvédje védőbeszédében a Fővárosi Törvényszéken. Mint mondta: az értékbecslésnél nem születtek valótlan adatok. Bárándy György több pontban is felmentést kért.
Az ügyvédek védőbeszédeivel folytatódik kedden az erzsébetvárosi ingatlanpanama-per tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon nem sokkal tíz óra után az elsőrendű vádlott, Gál György védője, Bárándy György tartotta védőbeszédét – jelentette a Hír TV tudósítója. A két órája tartó beszédben a védő azt hangoztatta: az ügyészség sajátságos álláspontot képviselt az eljárás során. Mint mondta, az értékbecslésnél nem születtek valótlan adatok, hiszen olyan körülményeket is figyelembe vettek, mint az ingatlan állapota. Bárándy György beszélt arról is: az ingatlanértékesítésekben több olyan személy is részt vett, akiket nem az anyagi haszonszerzés vezérelt, hanem a kerületi ingatlanfejlesztés érdekeit tartották szem előtt. Az ügyvéd az értékesítésben részt vevő projektcég vezetőjét, Nagy Györgyöt vádolta azzal, hogy többször valótlanságot állított vallomásaiban, így vezetve félre az ügyészséget. Bárándy felmentést kért a vádpontok túlnyomó többségében. A védő egyedül a Gál felesége és szeretője részére biztosított telefonhasználat ügyében jelezte, hogy védence elismeri felelősségét, és megtéríti az okozott kárt.
Ismert, az ügyész múlt héten letöltendő börtönbüntetést kért az ügy fő vádlottjaira, Gál Györgyre és Hunvald Györgyre. Ha a bíróság a legsúlyosabb büntetési tételt szabja ki, a kerület volt polgármestere 15 évre is börtönbe kerülhet. A vádirat szerint az önkormányzatot 678 millió forint kár érte, az ügyész ezért vagyonelkobzást is kért a vádlottakra, akik a vádhatóság szerint cselekményeiket bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan követték el. | Nem tetszik az ügyészség álláspontja Gál védőjének + Videó | Az ügyészség sajátságos álláspontját kifogásolta az erzsébetvárosi ingatlanpanamával kapcsolatban Bárándy György, az elsőrendű vádlott, Gál György ügyvédje védőbeszédében. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/nem-tetszik-az-ugyeszseg-allaspontja-gal-vedojenek-video-1047482 | 2012-01-31 12:29:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint a Népszava tudósításából is kiderül, véget értek az európai bizottsági tagjelöltek meghallgatásai, megszülettek az egyezmények a legnagyobb pártcsaládok között, aminek köszönhetően az Európai Parlament a jövő heti plenáris ülésén várhatóan jóváhagyja a 26 biztosjelöltet. Így december 1-én megalakulhat az új uniós ellenőrző és végrehajtó testület Ursula von der Leyen elnökletével, akit már korábban megválasztott a képviselő-testület. Az EB mandátuma öt évre szól. A megegyezés nyomán Várhelyi Olivér biztos maradhat, ezúttal az egészségügyért és az állatjólétért felel majd.
Ami a megegyezést illeti: a legnagyobb akadálya eddig az volt, hogy az EP két meghatározó politikai frakciója, az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) között sokáig nem fogadták el a másik bizottsági elnökhelyettesének a személyét. Miután ebben kiegyeztek, az utat nyitott a még függőben lévő további öt jelölt jóváhagyásához is. Így kaphatta meg az "áldást" Várhelyi Olivér is, aki az előző öt év fajsúlyosabb bővítési biztosi területe után ezúttal a jelentéktelennek mondható egészségügyi és állatjóléti biztos lesz. Ráadásul menet közben még az eredetileg neki szánt portfoliót is alaposan megnyirbálták, kivették belőle a nők szexuális és reproduktív egészségét érintő ügyeket és a válsághelyzetek kezelését. Várhelyit azért szabadítják meg a két feladatkörtől, mert a képviselők többsége nem ért egyet az abortuszról vallott nézeteivel és úgy véli, hogy november eleji parlamenti meghallgatásán nem határolódott el az Orbán-kormány vitatott orosz és kínai vakcina beszerzéseitől a Covid19 pandémia idején.
Vajon győzelem-e a kormánynak, Orbánnak, hogy átment Várhelyi Olivér magyar biztos-jelölt? Különösképpen annak fényében, hogy megszivatták, illetve utóbb meg alaposan megnyirbáltak a portfolióját, ami majdhogynem ki is ürült? Balázs Pétert kérdeztük.
A korábbi külügyminiszter és uniós biztos fontosnak tartotta emlékeztetni arra, hogy az alapszerződés értelmében minden ország állíthat egy biztost, azaz ez kijár Magyarországnak is. Az egyes országok által jelölt biztosok személye nem automatikusan válik biztossá, meghallgatáson kell átesnie, így el kell nyernie egyrészt a tagállamok, másrészt az Európai Parlament többségének a szavazatát. Némileg eltérő a biztosjelöltek megmérettetése, illetve az egész bizottság összeállítása. Meghallgatni ugyanis az egyéneket szokták, szavazni ugyanakkor az egész bizottságról, egészben szavaznak. Ebben a kontextusában: Várhelyinek az egyéni meghallgatásán el kellett viselnie, hogy Orbán emberének tekintik, amihez persze hozzájárult ő maga is, az elmúlt öt év biztosi tevékenységével - mutatott rá a szakember, megjegyezve, hogy így a különböző próbaételek, megjegyzések nem is elsősorban neki szóltak, hanem üzenetet jelentettek Orbán Viktornak.
Az utóbbi napokban egyébként is már egyáltalán nem Várhelyiről volt szó, hanem a két alelnökjelölt, az olasz és a spanyol személyéről vitázott a két család/tábor. Végül azonban megegyeztek, így kapott zöld utat a bizottság egésze, s ennek a megegyezésnek a farvízén Várhelyi is.
Ha az állatjóléti tárca győzelemnek számít, akkor az, hogy átcsusszant, az minden bizonnyal győzelem - jegyezte meg maliciózusan kérésünkre Balázs Péter. Már csak annak fényében is, hogy ráadásként az amúgy sem túl jelentős tárcát is még egy kicsit körbe is nyírták. "Ám, ha kevésbé akarok udvariasan fogalmazni: ha a bizottság egyik, ha nem legjelentéktelenebb tárcája győzelmet jelent, akkor tessék ünnepelni!". | Lelke rajta annak, aki szerint győzelem, hogy a Bizottság legjelentéktelenebb portfoliója a mienk | Ha diplomatikusan akarok fogalmazni, akkor azt mondom, minden bizonnyal győzelem, hogy ha az állatjóléti tárca birtokosaként Várhelyi Olivér is megkapta – az összes több biztossal együtt – a bizottság jóváhagyását. Ám kevésbé udvariasan azt mondanám, ha a bizottság egyik, de legjelentéktelenebb tárcája győzelmet jelent, akkor tessék ünnepelni. Így kommentálta Balázs Péter azt a brüsszeli hírt, miszerint az Európai Parlament a jövő heti plenáris ülésén végre – csomagban – szavazhat a következő öt év biztosjelöltjeiről. A korábbi külügyminiszter, uniós biztos rámutatott: Várhelyinek az egyéni meghallgatásán el kellett viselnie, hogy Orbán emberének tekintik, amihez hozzájárul ő maga is, az elmúlt öt év biztosi tevékenységével. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/lelke-rajta-annak-aki-szerint-gyozelem-hogy-a-bizottsag-legjelentektelenebb-portfolioja-a-mienk/530411 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Veres János kérjen bocsánatot két kiskorú gyermekemtől, akik azt kérdezték anyjuktól, hogy most féljenek-e – üzente Góczi István a volt pénzügyminiszternek, amikor múlt szerdai őrizetbe vételének hátterét elemezte a sajtó előtt.
Az Emfesz vezérigazgatója, akit a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai egy hete különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt őrizetbe vettek, azt mondta, hogy a rendőrségi akció előtt találkozott a Miniszterelnöki Hivatalban Veressel, és kettejük között azonnal szóba került az Emfesz ügye.
Góczi azt állította, saját információi alapján már akkor feltette a kérdést a volt miniszternek, összeegyeztethetőnek látja-e, hogy a meggyanúsításáért lobbizik a nyomozóknál, és közben azt akarja elérni, hogy az ukrán milliárdoshoz, Dimitrij Firtashoz kerüljön vissza az Emfesz tulajdonjoga.
Góczi hangsúlyozta, ügyvédje óva intette attól, hogy nyilvánosan vádaskodjon, de Veresnek címezve mégis felvetette a kérdést, milyen minőségében kereste fel Gazda Tamás (az Emfesz igazgatója) családtagját, hogy a Mabofit (Firtas cége) képviselve arra kérje, beszélje rá „Tamást, hogy adja vissza a céget Firtasnak”. Gazda Tamás édesapja, Gazda László az MSZP nemrég elfogadott szabolcsi megyei listáján a második helyet kapta. Az első helyen Veres János áll.
Veres János, aki az Indextől értesült Góczi állításairól meglepetését nem titkolva annyit mondott, Góczi Istvánt munkájánál fogva régről ismeri, eddig komolyabb embernek gondolta, mint hogy ilyen kijelentéseket tulajdonítson neki.
A volt pénzügyminiszter elmondta, hogy januárban foglalkozott az Emfesz ügyeivel, amikor a cégvezetés kérésére a Gazprom vezetőinél próbálta elérni, hogy tegyék rendbe a gázszállítást. Veres szerint már akkor ismert volt, hogy az Ukrajnán át folyó tranzitálás akadozik.
(Góczit ellen azért nyomoznak, mert úgy adta el áprilisban az Emfeszt, hogy erről a cég tulajdonosa, egy Mabofi nevű ciprusi cég nem tudott. Az ügyvezető igazgató azt állítja, hogy neki teljeskörű meghatalmazása volt a cég ügyeinek intézésére, akár eladására is. A Mabofit tulajdonló Dmitrij Firtas ukrán üzletember visszaköveteli az Emfeszt.)
Góczi: Meghurcoltak
Góczi István egyértelműen úgy véli, hogy meghurcolták, amikor őrizetbe vették. „A háttérben olyanok vannak, akiket sose ismerünk meg” – mondta rejtélyesen. Ugyanakkor azt is állította, hogy „meg voltam győződve, hogy ez csak félreértés lehet”.
A pénteken ellene kiszabott, féléves lakhelyelhagyási tilalom azért is érinti érzékenyen, mert szerinte nagyon jól állt Moszkvában az Emfesz jövőjéről folyó tárgyalásokkal. Így viszont nem mehet Moszkvába, pedig az oroszoknál nagyon fontos a személyes kontaktus”. Az Emfesz jövőjével kapcsolatban tulajdonosváltásról, gázbeszerzésről és tőkeemelésről is tárgyalt. Már szeptemberben is azt mondta az Indexnek, hogy a mostani, egyébként rejtőzködő orosz tulajdonosok, akik a RosGas nevű svájci cég mögé bújva vették meg az Emfeszt, a közeljövőben tovább akarják adni a céget.
"Tudtam, hogy mi lesz a sorsom"
Góczi egy komoly, nemzetközi összeesküvés lehetőségét is felvetette. Szerinte ugyanis a tél beálltakor egy gázszolgáltató vezetőjeként nemcsak őt támadták meg, hanem a cég fogyasztóit is. „Valaki instabilitást akar itt a választások előtt?” – tette fel a kérdést, a választ azonban nyitva hagyta.
Őrizetbe vételéről elmondta, hogy már hetekkel előre terjesztették a városban, hogy az NNYI meggyanúsítja (a múlt hétig ismeretlen tettes ellen nyomoztak az Emfesz eladása ügyében). „Tudtam, hogy mi lesz a sorsom.” Ugyanakkor múlt szerdán váratlanul érte a nyomozók telefonja, vidéken volt éppen, amikor egy találkozóra hívták.
Vannak itt magyarok?
Góczi eddig határozottan hárította, hogy az Emfesz korábbi tulajdonosai között magyarok is lettek volna. Azt mondta már szeptemberben is, hogy Firtas arra akarta rávenni, hogy a cég iránt érdeklődő Gazpromnak mondja azt, hogy az Emfeszt száz százalékban bíró Mabofi fele magyar üzletembereké, és ezért nem tudja eladni az Emfeszt. Góczi ezt akkor hárította, azzal, hogy neki ilyenről nincs tudomása. Most az Index kérdésére, hogy el tudja-e képzelni, hogy Veres közbelépése arra utalhat, hogy mégis voltak Firtas mellett magyar tulajdonosok, azt válaszolta, hogy „én már semmin sem lepődnék meg”. Azt is elmondta, hogy valójában ő sohasem látott arról papírt, hogy tényleg Firtasé volt az Emfesz.
Góczi egyértelműen áldozatnak állítja be magát, akit különböző általa sem ismert érdekcsoportok évek óta felhasználtak az Emfesz élén. Azt érzékeltette, hogy a cég rejtőzködő tulajdonosai őt rakták a hivatalok és a közvélemény elé. Később pedig Firtas az Emfesztől rendszeresen hatalmas összegeket vett ki kölcsönként, amelyet egyre kevésbé adott vissza, és már összesen 50 milliárd forinttal tartozik egykori cégének.
Ukrajnában kopog a világvége
Góczi múlt szerdai őrizetbe vétele ugyanakkor összefügghet az ukrajnai helyzettel is. Mint korábban már megírtuk, az Emfesz és egyéb Magyarországon működő alternatív gázkereskedők története mindig szorosan összefüggött az orosz és ukrán belpolitikai helyzet alakulásával. A gázpiacon működő cégek rendszerint politikai alkuk után váltottak nevet vagy tulajdonost.
A mostani Emfesz-ügy is azzal kezdődött, hogy Firtas és a Gazprom közös cége, a Rosukrenergo egy januárban kötött orosz-ukrán miniszterelnöki megállapodás szerint ki kellett hogy essen a gázkereskedelemből. Mivel a Rosukrenergo szállította az Emfesznek is a gázt, így az Emfesz gáz nélkül maradt, és Góczi e helyzet után 24 órával adta el az Emfeszt.
A Rosukrenergo kegyvesztettségét elsősorban az okozta, hogy Julia Tyimosenko ukrán miniszterelnök Dmirtij Firtas ellensége. Az elmúlt napokban azonban megváltozott az ukrajnai helyzet: az IMF bejelentette, hogy visszatartja a januári elnökválasztásig az országnak ígért hitel következő részét, mert az ukrán kormány nem tartotta be megszorításokra vonatkozó ígéreteit. Ezzel Ukrajna hamarosan csődbe mehet. A közelgő ukrán káosz kapcsán előkerülhetett a gázpiac ismételt felosztása, és ennek kapcsán az sem kizárt, hogy Firtas ismét aktivizálta magát.
Erre utal, hogy éppen hétfőn jelentette be a 45 százalékban általa tulajdonolt Rusokrenergo, hogy megnégyszerezte az ukrán állami gázvezeték-vállalat felé fennálló követelését. A Rosukrenergo azt állítja, hogy az év elején eltűnt az Ukrajnában tárolt gáza. | Az Emfesz-vezér bemószerolta Veres Jánost | Az Emfesz-vezér bemószerolta Veres Jánost - A letartóztatott Góczi István szerint magas szinten lobbiztak a begyanúsításáért, hogy az ukrán tulajdonosnak visszaszerezzék a gázcéget. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/11/17/miert_szallt_be_veres_az_emfesz-haboruba/ | 2009-11-17 00:00:00 | true | null | null | Index |
A moldovai külügyminisztérium bekérette Georgia nagykövetségének ügyvivőjét az ország miniszterelnökének vitatott kijelentései miatt.
A chișinăui külügyi tárca "mélységes elégedetlenségét" fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogy a georgiai kormányfő, Irakli Kobahidze nyilatkozott Moldova európai integrációjával és a közelmúltban rendezett választásokkal összefüggésben. A kiadott kormányzati sajtóközleményben érintették a Moldova és Georgia közötti együttműködést és hagyományos barátságot.
A tiltakozást kiváltó megjegyzéseket nem idézték. A helyi sajtó szerint azt kifogásolhatták, hogy Kobahidze az Európai Politikai Közösség előző heti budapesti csúcstalálkozóján arra utalt, hogy pusztán a moldovai diaszpóra szavazataival tudott nyerni Maia Sandu elnök az október 20-i választáson, és így lett meg a szűk többség is az EU-tagságról szóló népszavazáson.
Eközben a georgiai ellenzék bejelentette, hogy képviselőik nem veszik fel az elcsalt választáson elnyert mandátumukat. Tájékoztatásuk szerint a központi választási bizottsághoz fordultak annak érdekében, hogy egyik jelöltjüket se vegyék nyilvántartásba.
Nemrég Georgiában is választás volt, amelynek eredményét sem az elnök, sem az ellenzék nem ismeri el, Tbilisziben folyamatosak a tömegdemonstrációk. Az Európa-párti államfő új választások kiírását követeli, csalást és széles körű orosz beavatkozást emlegetve.
"Ez a parlament illegitim, így kizárt, hogy részt veszünk a tevékenységében. Nem fogjuk a jelenlétünkkel segíteni a hatóságokat a legitimációjában" - mondta Nika Gvaramia, a Koalíció a Változásért vezetője.
Válaszul az országot 2012 óta kormányzó Georgiai Álom közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul egyes ellenzéki pártok betiltása érdekében, valamint hazaárulással vádolta meg az Egységes Nemzeti Mozgalmat (ENM). "Nem zárjuk ki, hogy mindenekelőtt az ENM ellen fogunk intézkedni, amely hazaárulást követett el" - szögezte le Kaha Kaladze, a kormánypárt főtitkára, aki szerint rengeteg bizonyítékuk van ahhoz, hogy elérjék az ellenzéki blokk betiltását. Ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem árult el.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor szabadnak és demokratikusnak nevezte a georgiai választásokat
Orbán Viktor már a hivatalos eredmény közzététele előtt gratulált az oroszbarát kormánypártnak, majd szinte azonnal Georgiába utazott, ahol demokratikusnak és szabadnak nevezve a választást. | Diplomáciai feszültség Moldova és Georgia között | A moldovai külügyminisztérium bekérette Georgia nagykövetségének ügyvivőjét az ország miniszterelnökének vitatott kijelentései miatt. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/diplomaciai-feszultseg-moldova-es-georgia-kozott-/33200575.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Mint megírtuk, költségvetési csalás ügyében tartottak elsőfokú tárgyalást a keszthelyi Sörház és egy óvoda kivitelezőivel szemben. A Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Keszthely Város Önkormányzata több sikeres pályázatban is érdekelt volt. Ezek egyike a Reischl-féle sörház, míg egy másik egy óvoda épületének felújítását célozta. A projektek azonban nem valósultak meg, a vádhatóság szerint a kivitelező a megfelelő készültségi fok látszatát keltve rendszeresen hamis okiratokat csatolt a részszámlákkal igazolt támogatási előlegek megszerzéséhez. Költségvetési csalással vádolják, a tárgyalás elkezdődött az ügyben. Nagy Bálint államtitkár, Keszthely és térsége parlamenti képviselője közösségi oldalán reagált az esetre.
"Polgármesteri időszakom egyik legnagyobb kihívása a megörökölt, problémás projektek rendbetétele volt. Ahogy erről korábban rendszeresen tájékoztatást adtunk, annak idején feljelentést tettünk a keszthelyi érdekek érvényesülése érdekében. Az ügy feltárása azóta is folyamatban van, a tegnapi napon újabb tárgyalásra került sor, melyről a Zalai Hírlap részletesen beszámol. Továbbra is mindent megteszek azért, hogy a Keszthely város érdekei maradéktalanul érvényesüljenek!" | ZAOL - Nagy Bálint a Sörház-ügyről | "Annak idején feljelentést tettünk a keszthelyi érdekek érvényesülése érdekében" – írta közösségi oldalán Nagy Bálint országgyűlési képviselő a keszthelyi befejezetlen projektek, a Sörház és óvoda ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/nagy-balint-a-sorhaz-ugyrol | null | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Kedden este jelentették be, hogy szerdán kormányinfó lesz. A Gulyás Gergely és Vitályos Eszter által vezetett kormányinfón az alábbi bejelentésekkel lehetünk gazdagabbak.
Munkáshitel
Döntött a kormány az úgynevezett munkáshitelről, amelyre a 17-25 év közötti fiatalok lesznek jogosultak, 4 millió forint erejéig lehet igénybe venni, szabadon felhasználható és kamatmentes lesz. A hitel lehetősége január 1-jével lép hatályba, tízéves a futamidejű lesz, ha gyerek születik, akkor két évre felfüggesztik a törlesztést, ha újabb gyerek születik, akkor újra két évre szünetel a törlesztés és a fennálló tartozás felét elengedik, a harmadik gyerek után pedig a teljes adósságot.
Az elkeserítő GDP eredményekre adott válasz: sebaj, jövőre jobb lesz
Gulyás reagált a KSH GDP-jelentésére, amely szerint 0,7 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság az elmúlt egy évben. Szerinte jövőre az új akciótervvel és az új nagy beruházások révén 3-4 százalékos növekedést érhetnek el.
Vidéki otthonfelújítási programot jelentettek be a kormányinfón
Vidéki otthonfelújítási támogatásról döntött a kormány. Gulyás Gergely szerint azok a gyermekes családok lesznek erre jogosultak, amelyek ötezernél kevesebb lélekszámú településen laknak. A most bevezetendő program megegyezik a 2021-2022-ben bevezetettel: a munkadíjköltségek 50 százalékát fizeti ki a kormány, és a költségtérítés legfelső határa három millió forint lehet. A korábbi programban részt vevő családok a két programban együttesen is csak 3 millióig vehetik igénybe támogatást.
Sulyok Tamás a kormány vendégházába költözik
A kormány kérésére Sulyok Tamás köztársasági elnök nem a Béla király útjai államfői rezidenciára költözik, hanem a kormány vendégházába, ahol annak idején Szili Katalin házelnökként vagy Antall József miniszterelnökként is lakott.
Lázár János ingatlanvásárlása kapcsán Gulyás Gergely csípősen fogalmazott
Megkérdezték Gulyást a Lázár János építési miniszter által intézett lakásvásárlásról, amelynek során 4,5 millió forintos négyzetméteráron vásárolt az állam az V. kerületben egy 96 négyzetméteres ingatlant.
"Én nem tudnék ennyiért ingatlant venni" - fogalmazott enyhe csípős felhanggal Gulyás, de végül megvédte a minisztert, hogy csak a világörökségi területeken fennálló, állami elővásárlási joggal élt.
A csádi misszió oka, hogy helyben kezeljék a problémát
"Jogosan merülhet fel, hogy kell-e egy ilyen veszélyes övezetbe magyar katonákat küldeni, de szerintem a magyar kormány mindig azt képviselte, hogy a migrációs problémát a forrásánál kell kezelni" - mondta Gulyás a Csádba tervezett, magyar misszió kapcsán, hozzátéve, hogy ha nem vállal Európa szerepet a rend fenntartásában a Száhel-övezetben, akkor itt kell majd kezelni a problémát, migránsok formájában.
Parragh László leváltásának híre túl friss a kabinetnek
Gulyás Gergely röviden reagált Parragh László egykori iparkamarai elnök leváltására is. Arra a kérdésre, hogy máshol kamatoztatnák-e az egykori iparkamarai elnök tudását, Gulyás Gergely azt mondta, a kormány gyorsan reagál, de a hír alig egyórás, így erről még nem született döntés.
Gulyás nem talál kivetnivalót Tiborczék adókedvezményében
Tiborczék adókedvezményével kapcsolatban a 24.hu kérdezte Gulyás Gergelyt, mivel olyan jogszabályt hoztak pár évvel ezelőtt, amelynek révén a miniszterelnök vejének cégcsoportja mentesült a társasági adó megfizetése alól.
"Az a helyes, erkölcsös ha betartják az adójogszabályokat" - mondta a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy a cég kiadott egy közleményt, de ő nem a cég szóvivője. Mivel Tiborczék betartották a rájuk szabott adójogszabályokat, ezen logika alapján a miniszter szerint mindez erkölcsös.
(Kiemelt képünk illusztráció. | Kormányinfó: munkáshitelről és vidéki otthonfelújítási programról döntött a kormány | Munkáshitelről, otthonfelújítási kedvezményről, Csádról, Tiborcz István adókedvezményéről és Lázár János ingatlanvásárlásáról is szó esett a szerdai kormányinfón. | [
""
] | 0 | https://168.hu/itthon/kormanyinfo-gulyas-gergely-282618 | null | true | null | null | 168 óra |
Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
Majdnem szó szerint az egy évvel ezelőtti választ adta a Fővárosi Főügyészség a hvg.hu kérdésre, hogy hol tart a Híd a munka világába program ügyében még 2015-ben indult nyomozás.
A nyomozó hatóság öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként
– írta rövid válaszában Bagoly Bettina sajtószóvivő, csaknem szó szerint egyezően azzal, amit 2020 áprilisában az ügy után érdeklődő független Hadházy Ákos kérdésére válaszolt a legfőbb ügyész.
Amit Polt Péter akkor úgy fogalmazott, hogy „a vádemelés kérdésében jelenleg nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani”, azt a szóvivő most, egy év elteltével így írta le:
Jelen ügy rendkívül nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű, a tényállás tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése számos eljárási cselekmény elvégzését igényli.
A nyomozás során a magyarázat szerint „elsőként a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket, majd folytatni kell a nyomozást addig, amíg eldönthető, hogy az ügyben vádemelésnek vagy más intézkedésnek van helye”.
Az öt kihallgatott gyanúsított között egyelőre biztosan nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, Farkas Flórián. A visszaélések idején az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) vezető fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi, kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől – ahogy történt anno a többi, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított szintén fideszes képviselő, Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esetében. A miniszterelnök korábbi romaügyi tanácsadójával kapcsolatban azonban nem kezdeményezett eddig ilyet Polt Péter.
A Farkas Flórián kihallgatását, illetve mentelmi joga esetleges felfüggesztését firtató kérdésünket az ügyészségi szóvivő azzal hárította el, hogy
konkrét személyt érintő, még végre nem hajtott eljárási cselekményt (gyanúsítást) érintő kérdésére sem adatvédelmi okokból, sem eljárási érdekből nem áll módunkban válaszolni.
A büntetőeljárási törvény főszabályként az első gyanúsítotti kihallgatástól számított 2 évet szab a nyomozás határidejeként, amely ez ügyben 2021 decemberéig tarthat – ám ez még mindig nem garancia rá, hogy Farkas Flórián ügye a 2022-es választás előtt újabb korrupciós vádakkal árnyékolja be a Fidesz kampányát. A határidőt ráadásul egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az ügyészség.
A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira már 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az ORÖ sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat. A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot. Az összegből az ORÖ-nek végül azonban csak 300 millió forintot kellett kifizetnie, az önkormányzatot ugyanis – a nyilvánvalóan a botrány elkerülésére – 1,3 milliárd forinttal kisegítette a kormány.
A költségvetési csalás gyanúját felvető ügyben 2016 elején indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, majd nem sokkal később az az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A szervezet 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását azóta is változatlanul élvező politikust, de Farkas el sem ment el az első érintetti meghallgatására. A másodikra végül Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nyomására igen, de sokáig semmilyen hír nem érkezett, hogy mit tárt fel a csalás elleni hivatal vizsgálata. A projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Legfőbb Ügyészségnek. A szervezet összefoglalóját 2019-ben a 24.hu hozta nyilvánosságra, idézve a dokumentum általános megállapításait, miszerint
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni.
A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az előírt irodahálózatot sem építették ki.
A gellérthegyi irodához hasonlóan négy vidéki ingatlant is vettek, amelyekben azonban semmilyen projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy bútorüzletet vásároltak 25 milliótért, ami csak további több tízmilliós felújítás után lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására.
A hátrányos helyzetű romákat a programba bevonni hivatott mentorokként többségében az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel.
A nagy számú toborozott jelentkező csak papíron létezett, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött, nem vett részt semmilyen képzésben.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott beszerzésekkel kapcsolatban, ezekből tizenegyben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Az elszámolásra benyújtott, összesen 1,6 milliárd forintnyi tételekről pedig azt írta a csalás elleni hivatal, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, aki 2011 és 2014 között volt a programért felelős ORÖ elnöke, 2014-től pedig a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa. | Itthon: Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig | Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210518_nyomozas_hid_a_munka_vilagaba_farkas_florian | 2021-05-18 12:02:09 | true | null | null | HVG |
Az uniós bizottság közleménye szerint a vizsgálat a Temu által szeptember végén benyújtott kockázatértékelési jelentés alapján indult, és arra összpontosít, hogy a vállalat rendszerei arra szolgálnak-e, hogy korlátozzák a nem megfelelő termékek értékesítését az Európai Unióban. Többek között olyan rendszerekről van szó, amelyeket arra terveztek, hogy korlátozzák a korábban, kereskedés alól felfüggesztett, olyan tisztességtelen kereskedők újbóli megjelenését, akikről ismert, hogy a múltban nem megfelelő termékeket értékesítettek. Emellett olyan rendszerekről, amelyek korlátozzák a nem megfelelő áruk újbóli megjelenését.
A vizsgálat meg kívánja állapítani azt is, hogy megalapozottak-e a szolgáltatás függőséget okozó kialakításával kapcsolatos kockázatok, beleértve a játékszerű jutalmazási programokat, melyek negatív következményekkel járhatnak a felhasználó fizikai és mentális jóllétére nézve.
A vizsgálat ellenőrizi kívánja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azon kötelezettségeinek való megfelelést is, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy a Temu milyen módon ajánlja a termékeket a felhasználóknak, illetve, hogy megfelelő hozzáférést biztosít-e a vállalat nyilvánosan hozzáférhető adataihoz.
A Temu felelősséggel tartozik, ha az uniós bizottság gyanúja szerint megerősítést nyer, hogy a hiányosságok a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megsértését jelentik - tették hozzá. | Bajban a Temu: uniós eljárás indult a kínai webshop ellen | Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével, a szolgáltatás esetleges függőséget okozó kialakításával, a felhasználók számára vásárlások ajánlására használt rendszereivel, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos területeken. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20241031/bajban-a-temu-unios-eljaras-indult-a-kinai-webshop-ellen-1158661 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A Magyar Péter által magyar Watergate-ügynek nevezett hangfelvételek kapcsán a 24.hu megkereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Azt szerették volna megtudni, hogy a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antalnak volt-e tudomása arról, hogy Magyar Péter vagy pártja ellen lejárató kampány előkészületei zajlanak, és ha igen, felhasználták-e erre a célra a titkosszolgálatokat is. Rogán hivatala helyett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól érkezett egy információt nyomokban sem tartalmazó válasz, amely szó szerint így hangzik: "Elmebajjal orvoshoz kell fordulni."
Ugyancsak a Tisza Párt elnöke állította, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Nagy Márton napi szinten egyeztet Tiborcz Istvánnal, OrbánViktor miniszterelnök vejével. Ráadásul úgy, hogy - Magyar állítása szerint - Tiborcz igazítja el a minisztert, ő írja elő neki, hogy egyes ügyekben hogyan kell dönteni és milyen irodaüzleteket kell megkötni. A minisztérium nem cáfolta a vádakat, válaszként mindössze annyit reagáltak, hogy "Bolond lyukból bolond szél fúj."
Orbán Viktor kormányainak regnálása alatt, különösen az év végéhez közeledve, többször is előfordult, hogy a vezető politikusok a számukra kínos kérdésekre válasz helyett kellemes ünnepeket kívántak. 2017 decemberében a parlamentben az azonnali kérdések órájában Demeter Márta LMP-s képviselő a következő kérdést tette fel a miniszterelnöknek: "Hogy van az, hogy itt terrorizmusért is körözött emberek flangálhatnak az ön közelében? Kiderült Ghaith Pharaonról, hogy önhöz érkezett vacsorára, kiderült Ghaith Pharaonról, hogy az ön vejével üzletel. Hogy van ez, magyarázza meg! És kérdésem az, örökölnek-e valamit Ghaith Pharaon vagyonából, és hogy milyen garanciát tud adni arra a magyar embereknek, hogy nem ön jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot?" A miniszterelnök válaszában mindössze ennyit mondott: "Hát, ööö, mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársam, ööö, boldog karácsonyt kívánok!"
Egy évvel korábban, ugyancsak egy decemberi napon, Matolcsy Györgyöt a növekedési programról szerették volna kérdezni az újságírók a parlament folyosóján, de ő egyre csak azt hajtogatta, hogy "boldog karácsonyt, adventet kívánok mindenkinek", majd, mintegy búcsúzóul megkérdezte a körülötte lévő újságírókat: "Lesz bejgli otthon? Az nagyon jó."
2017 áprilisában az is kiderült a miniszterelnökről, hogy nem foglalkozik nőügyekkel. Erre akkor derült fény, amikor az ATV Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásáról kérdezte őt. A magyar-amerikai kapcsolatokat befolyásoló döntés tehát Orbánnak mindössze egy "nőügy," vagy ha nem az, de azt a látszatot akarta kelteni, hogy a téma nem fontos számára.
Folytatva a pikírt, lekezelő, a nyilvánosságot semmibe vevő válaszok sorát, azt is megtudhattuk, hogy Orbántól távol állnak az üzleti ügyek. 2018 januárjában, az Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori cégét, az Eliost érintő nyomozásról tettek fel kérdést a miniszterelnöknek, aki azt mondta: "semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozom, és nem is fogok."
Pedig lett volna igény a foglalkozásra. Az emlékezetes Elios ügyről volt szó ugyanis, mely cégnek a miniszterelnök veje egy időben résztulajdonosa volt. Abban az időszakban is, amelyről az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentésében megállapította, hogy a megvizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig szervezett csalási rendszert építettek ki. Emiatt 13 milliárd forint uniós pénz visszafizetését kezdeményezték, valamint nyomozást javasoltak az ügyben. A magyar rendőrség az elindított nyomozást bűncselekmény hiányában viszonylag gyorsan lezárta, és a további bajokat megelőzendő úgy döntött, hogy Orbán vejének ügyletét kivonják az uniós ellenőrzés hatálya alól és a szakmailag is botrányosra sikeredett közvilágítási projektet utólagos módosítással nem uniós forrásból, hanem magyar költségvetési pénzből valósították meg. Vagyis, az OLAF által javasolt visszafizetés mértékével, mintegy 13 milliárd forinttal károsították meg a magyar adófizetőket, csak azért, hogy ne igazolódjék be Orbán vejének bűnössége. | Kis Magyar Watergate - avagy elmebajjal orvoshoz kell fordulni | A kormány igyekszik úgy tenni, mintha semmi köze nem volna ahhoz a szánalmas szomorújátékhoz, ami mostanában a belpolitikában történik. A felmerült kérdésekre frappánsnak szánt, ám valójában pikírt, lekezelő válaszokat adnak, a Magyar Péter által a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb politikai botrányaként emlegetett lehallgatási ügy kapcsán hol elmebajt, hol pedig bolond lyukat emlegetnek. Nem ma kezdődött mindez, volt, amikor Orbán Viktor boldog karácsonyt kívánt az őt csöppet sem ünnepi témában kérdező képviselőnek, és azt is megtudhattuk, hogy a miniszterelnök sem nő-, sem pedig üzleti ügyekkel nem foglalkozik. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/kis-magyar-watergate-avagy-elmebajjal-orvoshoz-kell-fordulni/439709 | null | true | null | null | Hírklikk |
Zdeborszky nem emlékszik a Questor-hitelre | Zdeborszky György, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatóságának volt elnöke kedden azt mondta az M1 aktuális tévécsatorna Híradójának, nem emlékszik arra, hogy a pénzintézet 17 milliárd forintos hitelt nyújtott a Questornak 2010 előtt. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150407-zdeborszky-nem-emlekszik-a-questor-hitelre | 2015-04-07 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Első fokon kártérítésre kötelezték Nyakót
Egy voksért kétezer, egy állításért egymillió
Népszabadság • Ny. M. • 2005. szeptember 24.
Egymillió forintos kártérítést kell fizetnie Nyakó Istvánnak, az MSZP
országgyűlési képviselőjének és szóvivőjének, amiért megsértette Papcsák
Ferenc fideszes képviselő személyiségi jogait - tudatta közleményben a
Fidesz-frakció. A párt a Fővárosi Bíróság tegnapi elsőfokú, nem jogerős
ítéletére hivatkozik, amelyről a szocialista politikusnak olyannyira nincs
tudomása, hogy - állítása szerint - még a tárgyalás időpontjáról sem kapott
értesítést.
Az ügy a 2002-es parlamenti választások során, Papcsák baktalórántházi
választókörzetében történt választási csalással kezdődött. A Szabolcs
megyei 5. választókerületben kétezer forintot ígért, illetve fizetett ifj.
Benkő Tibor, a település akkori független alpolgármestere azoknak, akik a
Fidesz és az MDF közös jelöltjére szavaznak. A megyei bíróság a választás
rendje elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen felfüggesztett
szabadságvesztésre és százezer forint pénzbüntetésre (összehasonlításul: a
tegnap megítélt kártérítés összegének a tizedére) ítélte Benkőt, aki azóta
a jobboldali kötődésű Baktalórántházi Választási Szövetség önkormányzati
képviselője.
A választáson Papcsák az első fordulóban 45-42, a másodikban 55-44
százalékos aránnyal nyert Gazda László szocialista jelölttel szemben. A
friss mandátumú Papcsák Ferencet Nyakó István a parlamentben lemondásra
szólította fel. Csakhogy a fideszes képviselő sem vádlottja, sem
gyanúsítottja nem volt a büntetőeljárásnak, vagyis nem bizonyosodott be,
hogy bármi köze lett volna az érdekében elkövetett csaláshoz. Sőt, szerinte
"többször bebizonyosodott", hogy sem a Fidesznek, sem neki nincs köze a
történtekhez. Ezért indított személyiségi jogi pert.
A Fidesz tegnapi közleménye szerint a bíróság arra is kötelezte Nyakót,
hogy az MSZP honlapján tegye közzé az ítéletet. Nyakó István az írásos
ítélet ismeretében dönt a fellebbezésről. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-378332 | 2005-09-24 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Technológiai alapon egyre nehezebb, üzleti szempontokkal pedig lényegében lehetetlen érvelni Paks 2 mellett. Környezetvédelmi indokokkal lehetne ugyan magyarázni a beruházást, de a politikai síkon zajló elvi vitában (jó-e az nukleáris energia vagy sem) épp azok ellenzik leginkább az energiatermelésnek ezt a formáját, akik a globális felmelegedés elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra. Röviden ezek voltak a tanulságai az Ökopolisz Alapítvány paksi bővítés témájában rendezett vitájának, amelyen ellenzéki és kormánypárti politikusok, illetve energiaipari szakértők vettek részt.
A kormány képviselőitől ugyan egyszer-egyszer elhangzott, hogy szerintük megtérül a beruházás, ezeket a megjegyzéseket nem volt nehéz cafatokra szedni, amit a jelenlévők meg is tettek. Aszódi Attila bővítésért felelős kormánybiztosnak, és Csepreghy Nándor miniszterhelyettesnek ugyanis azok után, hogy az Európai Bizottság arra jutott, állami támogatással valósul meg a projekt és ezt a kormány is elfogadta, nehéz volt Paks 2 jövedelmezősége mellett érvelni. Az EB álláspontja ugyanis azt jelenti, hogy piaci alapon nem épülne meg az új erőmű.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a projekt nem hozza vissza azt a pénzt, amit ráköltenek. Sőt, a bizottság pont arra jutott, hogy (a megadott paraméterek mellett, amikkel azért sokan vitatkoznak) visszahozza. Csak éppen nem biztosít akkora megtérülést, amekkorát egy piaci befektető elvárna egy ilyen beruházástól. Aki ugyanis jelenleg atomerőműbe teszi a pénzét, elég komoly hozamot igényel, mivel nagyon kockázatos befektetésről van szó.
A fő kockázatot nem az jelenti, hogy leolvad a reaktor, hanem az, hogy 20-30, vagy éppen hatvan év múlva milyen piaci körülmények között kell működnie egy ilyen létesítmények. A piac szerkezete ugyanis a jövőben biztosan teljesen átalakul. Sőt, a folyamat már évekkel ezelőtt megindult: a megújulók terjedése olyan változásokat hozott a szektorban, amelyekkel az ágazat szereplői sok esetben egyelőre nem igazán tudnak mit kezdeni.
Itt jutunk el a technológiai kérdésekhez, amelyek az elmúlt időszakban már egyértelműen a kormányzat legfőbb érveként szolgálnak a bővítés mellett, és amit mind Paks 2 ellenzői, mind támogatói szeretnek külön kezelni a gazdasági megfontolásoktól, pedig nem lehet. A probléma az, hogy a megújulók elég kiszámíthatatlanok, nem képesek egyenletes ellátást biztosítani. Van, hogy egyáltalán nem termelnek – ennek a masszív leegyszerűsítése az L. Simon László által megfogalmazott „éjjel nem süt a nap” állítás. De előfordul, és ez legalább ugyanekkora nehézséget jelent, hogy sokkal több áramot állítanak elő, mint amire igény van. Ez persze nem lenne gond, ha a villamosenergiát, mint mondjuk a vacsora maradékát betehetnénk valahova, ahol eláll addig, amíg újra szükségünk nem lesz rá, vagy ha alakítani tudnánk a fogyasztás ütemezését, mint ahogy a repterek teszik a le és felszállási időpontok eltérő árazásával.
Ezt azonban egyelőre nem tudjuk megtenni. Ezért van szükségünk olyan alaperőművekre, amelyek folyamatosan képesek termelni, és amiket le lehet állítani, ha elönti a piacot az olcsó zöldenergia, vagy fel lehet csavarni, ha a megújulók éppen nem termelnek. Részben ezt a célt szolgálná Paks 2 is.
Igen ám, de ezek a jelenlegi piaci feltételek, és egyáltalán nem biztos, hogy az új magyar atomerőmű is ilyen környezetben üzemel majd. Sőt, szinte biztos, hogy nem. Épp a zöldforradalom, és az emiatt kialakult piaci problémák miatt nagyon gyorsan fejlődik a technológia. Így nem csak azt lehetetlen megjósolni, mi lesz 70 év múlva, amikor Paks 2 leáll, vagy 9-10 év múlva, amikor elindul, hanem azt sem, mire számíthatunk az energiaszektorban akár csak 2020-ban. A legtöbb fejlesztés pont azt célozza, hogy az energiát valahogy tárolni lehessen, illetve olyan okos otthonok, irodaházak, egyebek jöjjenek létre, ahol legalább részben igazítani lehet a fogyasztást az aktuális termeléshez (például a légkondi akkor hűti le a szobát, a mosógép pedig akkor kapcsol be, amikor túltermelés van, míg hiány idején csak a tényleg szükséges dolgok mennek).
Mivel fogalmunk nincs, hogy ezek a megoldások mikor érnek be, ezért technológiai alapon is egyre nehezebb érvelni Paks 2 mellett. Az jól látszik, hogy a fejlődés gyorsabb, mint amire a szektorban előzetesen számítottak, egyszerűen mert a kialakult piaci helyzet kikényszeríti az innovációt. Tartósan nem működhet az, hogy az olcsó német zöldáram agyonterheli a környező országok rendszerét, ha fúj a szél, és ezért mondjuk lengyel szénerőműveket kell leállítani – miközben szélcsendben fordított a helyzet.
A bővítés melletti technológiai érveket ráadásul tovább gyengíti, hogy Paks 2-n túl lesznek az országban más folyamatosan termelő alaperőművek is. Azt Csepreghy Nándor is elismerte, hogy kellenek majd fosszilis – vélhetően gáz- – erőművek, mert bár Paks 2 bizonyos keretek között szabályozható lesz, teljesen leállítani nyilván nem lehet. Így a rendszer rugalmasságát túltermelés esetén kizárólag a gázerőművek adhatják.
Csakhogy így biztosan lesz egy nem éppen rövid időszak, amikor Magyarországon túl sok ilyen folyamatosan termelő létesítmény üzemel. Az új paksi blokkokat ugyanis nem akkor indítják be, amikor a régiek leállnak, a két egység évekig párhuzamosan fog termelni. Arról parázs vita alakult ki Mártha Imre korábbi MVM-vezér, és Aszódi Attila között, hogy milyen hosszú lehet ez az átfedő időszak, de jelen állás szerint az szinte biztos, hogy legalább hat év.
Viszont a két erőmű a teljes magyar energiaigény 70-80 százalékát is fedezheti, és akkor még a kiegészítő gázerőművekről nem is beszéltünk. Itt jutunk vissza az üzleti kérdésekhez: mit fogunk kezdeni a paksi árammal a 2020-as évek végén azokban az időszakban, amikor elárasztja az országot az olcsó zöldenergia. Persze lehet azt mondani, hogy majd hosszú távú szerződésekben előre értékesítik a Pakson termelt áramot, erre azonban egyrészt az unióval kötött megállapodás nem ad lehetőséget, másrészt simán lehet, hogy addigra teljesen más logika mentén gondolkodnak majd a piaci szereplők.
Az erőművek állandó visszaterhelése – tehát az áramtermelés átmeneti csökkentése – pedig azért nem jelent megoldást, mert a beruházás csak akkor térül meg, ha a létesítmények nagyon magas, 90 százalék feletti kihasználtsággal működnek. Ez pedig nyilván nem fog menni, ha rendszeresen 50 százalékon pörög Paks 2.
A gondolatmenetnek ezen a pontján válik rendkívül szomorúvá, hogy a szerda esti vita egyik legfontosabb kérdésére (amit egy ideje azért már pedzegetnek szakértők) ezúttal sem kaptunk választ. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa, még a program elején tette fel azt a kérdést, hogy miért most vág bele Magyarország egy ilyen projektbe. A felvetéssel azonban érdemben nem foglalkoztak a résztvevők. Pedig egyértelmű, hogy ha kivárnánk néhány évet (ami a két atomerőmű párhuzamos működése miatt valószínűleg nem jelentene gondot) sokkal jobban lehetne látni, merre tart a globális energiaipar, és így Paks 2 ügyében is felelősebb döntést lehetne hozni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem pénzkidobás a Paks 2, ha évtizedeken át sokkal többet fogunk fizetni az áramért, mint mostSajnos iszonyatosan drága az atomenergia, és egyre inkább az lesz. Megjárhatják a mindent az atomra tevő kis országok.
(Fotó: AFP / Europress) | Egyszerűen nincs komoly érv amellett, hogy most kezdjék el építeni Paks 2-t | Az üzleti érvek elfogytak, és bár technológiai alapon még lehet védeni a paksi bővítést, de ez is egyre nehezebb. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20171116/egyszeruen-nincs-komoly-erv-amellett-hogy-most-kezdjek-el-epiteni-paks-2-t/ | 2017-11-16 21:53:00 | true | null | null | G7 |
Gál Kinga hangsúlyozta:
a leköszönő európai bizottság egyik legnagyobb hibája az uniós migrációs paktum áterőltetése volt. A paktum régi, rossz megoldásokat erőltet, nem a megoldás része, hanem maga a probléma
- jelentette ki.
A tömeges illegális migráció veszélyt jelent az európai emberekre, tönkreteszi Európát és a schengeni szabad mozgást - hívta fel a figyelmet.
Gyökeres változásra van szükség - jelentette ki a fideszes politikus. Ki kell mondani:
a külső határvédelem elsőbbséget élvez, a menedékjog iránti kérelmeket Európán kívül kell elbírálni, együttműködéseket kell kialakítani a migráció származási és tranzitországaival, és az uniós maradásra jogosulatlanok hatékony visszaküldésére van szükség
- tette hozzá.
Magyarország volt az első tagállam, amelyik már 2015-ben felhívta a figyelmet a tömeges illegális migráció veszélyére és tarthatatlanságára - emlékeztetett.
Azóta mondjuk és adunk javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet a külső határokat megerősíteni és ellenőrizni, valamint megállítani az illegális bevándorlást. Ezt nem csak mondjuk, hanem hatékonyan meg is valósítottuk
- fogalmazott.
Elfogadhatatlannak és botrányosnak nevezte, hogy noha egyre több tagállam vezetője követel szigorúbb fellépést a migrációval szemben és szigorúbb ellenőrzést az uniós határokon, az Európai Bizottság "durva büntetéssel sújtja" Magyarországot, amiért megvédi az uniós határokat. Elfogadhatatlan az is, hogy Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettest és közlekedési minisztert, a Liga párt vezetőjét, korábbi belügyminisztert hat év börtönbüntetéssel fenyegetik - mondta.
Az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia migrációhoz való képmutató hozzáállása szétveri az európai együttműködést. Biztosítani kell a tagállamoknak, hogy a hibás migrációs politikából kimaradjanak - tette hozzá Gál Kinga.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a sajtótájékoztatón emlékeztetett: az Európai Parlament plenáris ülése szerdán döntött a 2025-ös uniós költségvetésével kapcsolatos álláspontjáról.
Mi egy olyan uniós költségvetést kívántunk kialakítani, ami első helyen a békét szolgálja, az illegális migráció megállítását és a nemzeti szuverenitás megerősítését
- fogalmazott.
A fideszes politikus kiemelte: a Patrióták módosító javaslatai hatékony eszközt biztosítottak volna az unió számára az illegális migráció megállítására, a külső határvédelemre, azon belül a műszaki határvédelmi eszközök beszerzésére, határkerítések építésére és fenntartására.
A Patrióták azt is javasolták, hogy az EU növelje az Erasmus és a Horizont programokra fordítható összegeket, valamint azt, hogy ne fordítson jelentős forrásokat olyan propagandaeszközökre, amely nem más célt szolgálnak, mint "genderideológiai őrület", a woke ideológiai túlzásainak, valamint a tagállamok szuverenitását korlátozó akciók támogatását.
Ha mindezt elfogadta volna az Európai Parlament, egészen más időszámítás kezdődhetett volna az Európai Unió életében - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte továbbá:
a Patrióták frakciójának egésze támogatta azt a módosító javaslatot, hogy a Magyarországgal szembeni nyílt politikai zsarolás okán eddig visszatartott uniós fejlesztési pénzeket azonnal fizesse ki az Európai Bizottság, ahogy azt is, hogy a Magyarországnak jog szerint járó pénzeket se más programokra, se más országok támogatására ne lehessen fordítani.
A jövő éves uniós költségvetés az illegális migráció megállítása helyett továbbra is a migráció ösztönzője, a nemzeti szuverenitás korlátozója maradt - mondta. A Patrióták frakciója ezért nemmel szavazott a 2025-ös uniós költségvetésre -- tájékoztatott.
Az Európai Parlament költségvetési javaslatával kapcsolatos vitájában a Patrióták álláspontja világos: a békét, az illegális migráció megállítását, a szuverenitást erősítő uniós költségvetésre van szükség - tette hozzá Deutsch Tamás. | Gál Kinga: a rossz uniós migrációs paktumot ki kell hajítani | A rossz uniós migrációs paktumot nem végrehajtani kell, hanem ki kell hajítani, és le kell állítani a migráció megállítása miatt kirótt, Magyarországot sújtó büntetéseket – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke Strasbourgban, a Patrióták nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/gal-kinga-patriotak-unios-migracios-paktum-europai-parlament | null | true | null | null | BOON |
Ennek főszereplője Victor de Aldama vállalkozó, aki illegális jutalékokat szerezhetett különböző állami megbízásokon, különösen a koronavírus-járvány idején egészségügyi felszerelések beszerzésével kapcsolatos szerződések révén. Ebben az ügyben gyanúsították meg a volt közlekedési tárcavezetőt és akkori tanácsadóját, Koldo Garciát is. Aldama már börtönben ül egy másik csalási ügy miatt. Sánchez a botrány kirobbanása óta töretlenül állítja, hogy semmilyen kapcsolatban nem állt a férfival, és nem is ismeri. Az El Mundo című lap azonban hétvégén nyilvánosságra hozott egy 2019-ben készült fényképet, amin Sánchez és Aldama mosolyogva szerepel egymás mellett.
. @sanchezcastejon , esta foto os la sacó Koldo García.
Conocías a Aldama, y mucho, porque eres "el 1". Con él has montado la mayor trama de corrupción que se ha conocido en Moncloa.
Dimite, sinvergüenza. Y ponte a disposición judicial.
Por ese orden. https://t.co/DwKXvSNYqE pic.twitter.com/hndi7Gka3q
Ismerted Aldamát, nagyon is, mert te vagy az első számú szereplője az ügynek. Vele valósítottad meg a valaha ismert legnagyobb korrupciós összeesküvést a kormánypalotában. Mondj le, te gazember, és állj a bíróság elé!. Ebben a sorrendben
- fogalmazta meg dühét a fotó láttán a jobboldali Vox vezetője. Santiago Abascal már a második konzervatív vezető Spanyolországban, aki Sánchez azonnali távozását követeli . Múlt héten ugyanis a Néppárt (PP) elnöke, Alberto Núnez Feijóo már azelőtt hivatalosan, kamerák előtt szólította fel Sánchezt és a teljes baloldali kormánykoalíciót a távozásra, hogy az említett fénykép nyilvánosságra került volna. A szocialista kormányfő azonban továbbra sem hajlandó távozni.
Azt nem te választod meg, hogy kivel fotózkodsz egy eseményen, de azt igen, hogy kivel mész nyaralni
- mondta Sánchez hétvégén, indiai hivatalos útján, tagadva hogy bármiféle kapcsolata lett volna Aldamával. Az EFE hírügynökség szerint a miniszterelnök lekicsinyelte a fénykép jelentőségét, és az újságírókkal tartott informális beszélgetésen mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy több ezer fotó készül róla idegen emberek szereplésével, akiket valójában nem ismer, csak részt vesznek a különböző politikai rendezvényein.
Sánchez kiemelte:
soha egyetlen szót sem váltott az üzletemberrel, sem hivatalos, sem informális találkozót vagy beszélgetést nem folytattak.
Ezenkívül ismét a konzervatív politikai vezetőket, valamint a jobboldali médiát támadta, melynek szerinte egyetlen célja van, mégpedig az ő lejáratása, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy valamilyen formában megpróbálják őt a Koldo-ügy középpontjában álló vállalkozóhoz kötni. | Belehazudik az emberek szemébe a spanyol kormányfő | Félrevezeti a spanyolokat a szocialista (PSOE) Pedro Sánchez. A miniszterelnök körül az utóbbi időben több korrupciós botrány is kirobbant, melyben többek között felesége, Begona Gomez és volt közlekedési minisztere, José Luis Ábalos is érintett. Ráadásul múlt héten a nemzeti bíróság bírája magát Sánchezt emelte ki első számú szereplőként a Koldo névre keresztelt ügyben, mely a legnagyobb port kavarta a baloldali kormány körül. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/spanyol-kormanyfo-korrupcio | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Menczer Tamás közölte, hogy két eseményre, Nagykovácsiba, egy gyermekorvosi rendelő alapkőletételére, valamint a békéscsabai fórumra is "hívtam a teljes balos médiát, és nem jöttek..."
A politikus hozzátette, állítólag Békéscsabán az RTL munkatársa ott volt, de "már interjút sem akart készíteni.
Mindeközben a dollármédia munkatársai nagyon keresik a Fidesz országjáró politikusait
- jegyezte meg Menczer Tamás, felidéze, hogy régebben vele is hosszasan beszélgettek.
Most meg semmi. Fáj ez nekem...Elvtársak, hol a lelkesedés?
- tette fel a kérdést, majd úgy folytatta
Én mindig ki is raktam a beszélgetéseinket a saját oldalamra, talán ez nem tetszik? Ha nincs a kívánt eredmény, oda a lelkesedés?! Milyen független-objektív felfogás ez? Pedig én nem k.csögözöm az újságírókat , és nem is akarok a "Dunába lökni" senkit
- írta a kommunikációs igazgató.
Már most jelzem, jövő szerdán Pécsre megyek, ha valaki megtalálja magában a független-objektív énjét, várom szeretettel
- zárta bejegyzését Menczer Tamás. | Menczer Tamás nem érti a balos médiát | Menczer Tamás azt írta a közösségi oldalán, hogy értetlenül áll a baloldali média viselkedése előtt. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-balliberalis-media-lelkesedes | null | true | null | null | HEOL |
A tanúk elmondták: a 13 ember által birtokolt, osztatlan földtulajdonban lévő, 83 hektáros albertirsai gyümölcsösüket 2005-től hasztalan próbálták eladni, míg Joav Blum izraeli–magyar vállalkozó 2007-ben jelentkezett náluk, és komoly érdeklődést mutatott a földterület iránt. Ezt tapasztalva a tulajdonosok közös képviselője megkezdte vele az alkudozást, illetve az adásvétel előkészítését.
Elhangzott az is: a földvásárlásban részt vevő ügyvédek azt javasolták a jogban többségében járatlan tulajdonosoknak, hogy egy ajándékozási szerződéssel fel lehet gyorsítani az ügyletet, és ebbe a megoldásba az egyik tulajdonos bele is ment.
A földtulajdonosok képviselője – aki akkor szövetkezeti elnök volt – azt vallotta: Joav Blum közölte velük, hogy a területen egy nagy szórakoztatóközpontot kíván létrehozni, és arról is tudott, hogy az általa megvásárolandó földön áthalad majd az M4-es autópálya nyomvonala. Az üzlet végül a per ötödrendű vádlottja, V. Bálint ügyvéd közreműködésével megköttetett, és a tanúk – vallomásuk szerint – elégedettek voltak a kialkudott 100 millió 500 ezer forintos vételárral.
A vádirat szerint a vállalkozó Albertirsa és Pilis területén az ötödrendű vádlott segítségével úgy szerzett termőföldeket, hogy azok elenyésző hányadára színlelt ajándékozási szerződést kötöttek, és miután e tulajdoni hányadot ajándékozás jogcímen bejegyezték a nevén az ingatlan-nyilvántartásba, az ingatlanokat már mint tulajdonostárs megvásárolta. A földtörvény alapján ugyanis, ha a termőföld értékesítése a tulajdonostársak között történik, valamint az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut az illető, nem keletkezik elővásárlási jog.
Joav Blum a beruházás e területen való megvalósításától azért állt el, mert a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint nem támogatták volna a projektet. Ezért a nevével jelzett befektetői körnek a közép-dunántúli régióra, pontosabban a Sukorón található, állami tulajdonban lévő földterületekre terelődött a figyelme. Ezeket akarta később az albertirsai és pilisi földekért cserébe megszerezni.
A Sukoró-ügy fő szála, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat – Császy Zsoltot és F. Zsoltot – mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják. Mindegyikőjük tagad. | Blumot nagyon érdekelték a földterületek | Joav Blum albertirsai és pilisi földvásárlásairól tettek vallomást a beidézett tanúk pénteken a Szolnoki Törvényszéken. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2013/03/blumot-nagyon-erdekeltek-a-foldteruletek | 2013-03-08 16:37:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ombudsman szerint az LMP aktivistái megsértették a Közgép tulajdonosi jogait azzal, hogy annak beleegyezése nélkül tiltakoztak a cég központjában júliusban, így a rendőrségnek a rendezvényt fel kellett oszlatnia. Szabó Máté ugyanakkor úgy véli, hogy a rendőrség eljárásában is volt visszás elem.
A gyülekezési és a tulajdonosi jog is sérült a Lehet Más a Politikának (LMP) a Közgép Zrt. budapesti központjában tartott júliusi demonstrációján - állapította meg az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman hivatalból, soron kívül vizsgálta a rendőrök intézkedését a Lehet Más a Politikának (LMP) a Közgép Zrt. budapesti központjában tartott júliusi demonstrációján.
Szabó Máté szerint az LMP aktivistái azzal, hogy magánterületen, a tulajdonos beleegyezése nélkül, sőt, kimondott tiltása ellenére demonstráltak, megsértették annak tulajdonosi jogait, ebből fakadóan demonstrációjuk mások jogainak és szabadságának sérelmével járt, a rendőrségnek a rendezvényt fel kellett oszlatnia.
Az alapjogi biztos ugyanakkor úgy látja, a rendőrség eljárásában is volt visszás elem, ugyanis ahelyett, hogy a feloszlatást indokoló tényeket közölte volna, arra hivatkozott, hogy a résztvevők szabálysértést követnek el, emiatt történt intézkedés. A rendezvény feloszlatását megelőző rendőrségi felszólításkor nem hangzott el, milyen rendőri intézkedést (a rendezvény feloszlatása) hajtanak végre, illetve annak mi az indoka (mások jogai és szabadságának sérelme).
Az ombudsman ugyanakkor rámutatott: az elmúlt években összességében "jelentősen és előnyére változott a rendőrség gyülekezésekkel kapcsolatos tömegkezelési gyakorlata".
Szabó Máté hangsúlyozta, a rendőri felszólításnak mindenki köteles eleget tenni, hacsak az nem nyilvánvalóan jogszerűtlen, de ez utóbbi a demonstráció kapcsán nem állt fenn. Kitért arra, hogy a tiltakozók passzív ellenállása miatt a rendőröknek testi kényszert kellett alkalmazniuk, illetve elő is állítottak több tüntetőt. Az ombudsman ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a szabálysértés további folytatása, illetve "az eljárás azonnal lefolytatható jellege önmagában nem kötelezi a rendőrséget tömeges előállításokra".
Emlékeztetett arra, a 26 előállított között 9 országgyűlési képviselő volt, akik a helyszínen lemondtak mentelmi jogukról, így velük szemben is lefolytatható volt az eljárás. Az előállítások 9-10 órát vettek igénybe. Ezzel kapcsolatban az ombudsman megállapította, hogy az egyes eljárások lefolytatása így is gyorsnak nevezhető, ami nagyban köszönhető annak, hogy az esti órák ellenére megfelelő számban dolgoztak eljáró rendőrök, illetve annak is, hogy az előállítottak nem kívántak vallomást tenni.
Hozzátette, ugyanakkor növelte a fogva tartás időtartamát az, hogy az előállítottak összesen két jogi képviselőt hatalmaztak meg, így mindaddig nem kezdődhetett meg egy-egy meghallgatás, amíg az adott jogi képviselő egy másik meghallgatáson vett részt. Többen emiatt inkább le is mondtak a képviseletről.
Az ülődemonstráció résztvevőit végül fejenként 100 ezer forintra büntették, mert a rendőrség szerint szabálysértést követtek el azzal, hogy egy magáncég területén "be nem jelentett" demonstráción vettek részt, és a területet többszöri rendőri felszólításra sem hagyták el. Az LMP szerint nincs alapja a rendőri intézkedésnek, ezért bírósághoz fordultak. | Szabó Máté: Mindenki hibázott a Közgép előtt | Az ombudsman szerint az LMP aktivistái megsértették a Közgép tulajdonosi jogait azzal, hogy annak beleegyezése nélkül tiltakoztak a cég központjában júliusban, így a rendőrségnek a rendezvényt fel kellett oszlatnia. Szabó Máté ugyanakkor úgy véli, hogy a rendőrség eljárásában is volt visszás elem. | null | 1 | https://aktiv.origo.hu/itthon/2012/08/szabo-mate-mindenki-hibazott-a-kozgep-elott | 2012-08-07 16:43:00 | true | null | null | Origo |
A rendőrség 2006 augusztusa óta nyomoz az ügyben a MÁV Zrt. feljelentése nyomán. Eszerint a Hídépítő 2004-re kimutatott 900 millió forintos vesztesége mögött a cég vezetőinek hűtlen kezelést megalapozó döntései állnak. A nyomozók több ezer oldalnyi iratanyag tanulmányozása során több szabálytalanságra bukkantak. A cég például fiktív számlázást folytatott, amely mögött nem állt tényleges tevékenység. Fény derült arra is, hogy a társaság több ideiglenes hídelem legyártására kapott megrendelést, ehelyett azonban a régieket festették át és számlázták le úgy, mintha újak lennének. A bűncselekményekkel okozott vagyoni hátrány meghaladja a 207 millió forintot, de a nyomozás során azt is vizsgálják, hogy más bűncselekmény is megvalósult-e. | Hűtlen kezelés gyanúja a MÁV Hídépítőnél | Tegnap reggel a rendőrök hat embert állítottak elő a MÁV Hídépítő Kft. volt alkalmazottai közül hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt. A kihallgatások folyamatban vannak, négy gyanúsítottat őrizetbe vettek, és javaslatot tesznek előzetes letartóztatásukra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/hutlen-kezeles-gyanuja-a-mav-hidepitonel | 2010-03-10 16:38:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miért kapott 1,3 milliárd forintot karácsony előtt az Országos Roma Önkormányzat, miközben nemrég még 1,6 milliárdot követelt tőle a kormány? Ezt kérdezte meg az LMP-s Hadházy Ákos, de arra egészen biztosan nem számított, amilyen választ Rétvári Bencétől kapott.
Az államtitkár ugyanis megírta, hogy az ORÖ 1,3 milliárdos adósságát átvállalja a kormány, hogy fenntartható maradjon a működőképessége, majd mindezt azzal indokolta:
A kormány 2010 óta több mint 1200 milliárd forint összegben vállalta át a települési önkormányzatok adósságát.
Ez a megállapítás igaz is, de sok köze nincs az ORÖ ügyeihez. A minisztérium ugyanis összeges 12 gyanús ügyben vizsgálódott, összesen 860 millió forintnyi kifizetést tartottak kétesnek a Híd a munka világában programra kapott pénzekből, valamint azt is problémásnak tartották, hogy a bérkifizetés meghaladta a 700 millió forintot. A szervezetet akkor még Farkas Flórián fideszes képviselő vezette.
Rétvári most azt is hozzátette mindehhez: a korábban megállapított szabálytalanságok ügyében továbbra is folytatódik a vizsgálat. Az ORÖ a fennmaradó adósságát magasabb törlesztőrészlettel és fennálló ingatlanvagyonának fedezetével törleszti. | Gazdaság: Miért kapott milliárdos segítséget az Országos Roma Önkormányzat? Meglepő válasz érkezett | Megpróbálta megmagyarázni a kormány, miért adott 1,3 milliárdot az Országos Roma Önkormányzatnak, miközben ennél is többet követel tőlük. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170109_roma_onkormanyzat_tamogatas | 2017-01-09 18:30:00 | true | null | null | HVG |
Nyitókép: illusztráció, AFP/Nikolas Kokovlis
Nádas Péter az utóbbi időben szokta mondogatni interjúkban, hogy most már csak vékonyka könyveket tervez írni, nagyregényekhez nincs ereje. Amit megértek, mert az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek megírására nagyjából harminc éve ment rá. És valóban, az utóbbi egy-két évben tényleg (korábbi önmagához képest) karcsú köteteket jelentet meg. Ilyen volt a Szépírás mint hivatás című esszékötete 2023-ban, és ilyen a nemrég megjelent, Helyszínelés című könyve is. A cím önmagáért beszél, a rendőrségi zsargon használata nem véletlen. A könyv címadó írása egy elég drámai helyszínelést mesél el. Ez az írás eredetileg szamizdatban jelent meg, a rendszerváltás után aztán megjelent folyóiratban is. De így, a szerző saját fotóival soha. Mert e kötet egyik különlegessége az, hogy Nádas fotói is szerepelnek benne, nem csupán illusztrációs szándékkal, hanem a szövegekkel egyenértékű módon. A szöveg és a képek itt áthatják egymást, együtt adnak ki valamiféle egészet, ami több, mint a szó és a kép összege. A Helyszínelés írásainak zöme megjelent már Nádas korábbi köteteiben, egyedül a Tegnap című esszé újdonság, az eddig csak németül volt olvasható. Ez a könyv a diktatúra könyve, minden írása a Rákosi-, majd az azt követő Kádár-rendszer levegőjéről mesél. Az 1968-as prágai bevonulásról, az ÁVH-ról, a téeszesítés rettenetes következményeiről. Nádas ifjú éveiben újságíróként dolgozott, akkoriban készült riportjaiból is olvasható itt két emlékezetes darab. A címadó írás - amint említettem - tényleg drámai. Mi történik, ha az ember véletlenül egy olyan budai villába keveredik a hetvenes években, amelyben az ÁVH embereket kínzott? Egy Szász Béla nevű újságíró emlékiratából ismer rá Nádas a helyszínre, ahol az ÁVH többek között Szászból próbált kicsikarni Rajk Lászlóra nézve terhelő vallomást. Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai. Nádas szenvtelenül tárja fel ezeket a bugyrokat, emlékszik, rekonstruál és emlékeztet.
(Nádas Péter: Helyszínelés. Jelenkor Kiadó, 2024) | Egy budai villa megdöbbentő titkai - ahol az ÁVH embereket kínzott | Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/egy-budai-villa-titkai | null | true | null | null | Mandiner |
Teljes tisztújítást kezdeményez a BKV Zrt. igazgatóságában és felügyelőbizottságában Demszky Gábor - közölte a Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülése után Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Nyáry szerint a főpolgármester ötpárti egyeztetést hívott össze keddre a BKV-s végkielégítések miatt. Az egyeztetés célja nem a jövő héten lezáruló vizsgálat megelőlegezése, hanem új tulajdonosi ellenőrzési és felügyeleti struktúra kialakítása - tette hozzá. A BKV vezetőségét érintő döntéseket a vizsgálat lezárta után kell meghozni - mondta Nyáry.
Nyáry közölte: a főpolgármester tájékoztatta a kabinetet, hogy a betegszabadságon lévő Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes szóban felajánlotta, hogy átadja a BKV felügyeleti jogát. Demszky Gábor erről koalíciós egyeztetésen szeretne dönteni.
Hagyó Miklós szóvivője, Horváth Éva cáfolta mindezt. Közölte, hogy Hagyó Miklós sem ebben a témában, sem a koalíciós szerződés módosításáról, sem a főpolgármester-helyettesek közti feladatellátás átalakításáról nem beszélt Demszky Gáborral. Hagyó szóvivője elmondta, hogy a koalíciós szerződés szerint az MSZP-SZDSZ-felügyelet kérdésében Demszky Gábor tárgyalópartnerei Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál fővárosi frakcióvezető.
A fővárosi SZDSZ-frakciónak Lakos Imre közlekedési tanácsnok a múlt héten jelezte, hogy a BKV-nál kialakult helyzetben indokolt lenne az igazgatóság és a felügyelőbizottság teljes cseréje, az SZDSZ által delegált igazgatósági és felügyelőbizottsági elnök esetében ezt elengedhetetlennek tartja. | Demszky a teljes BKV-vezérkart kipucolná | Demszky Gábor főpolgármester szerint a BKV végkielégítési botrányai miatt le kell cserélni a cég vezetését és változtatni kell a felügyelőbizottság összetételén is. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes bejelentette: kiszáll a BKV felügyeletéből. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/08/demszky-lecserelne-a-bkv-vezetoseget | 2009-08-17 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Tavasszal nyújtotta be a Kulturális és Innovációs Minisztérium a törvényjavaslatot, ami legfeljebb tíz százalékos kedvezményt engedélyez a könyvek megjelenésétől számított egy évben. Ez minden forgalmazóra vonatkozik, tehát nemcsak a nagy láncok, de maguk a kiadók sem adhatnak nagyobb kedvezményt, a tíz százalék pedig nem vonható össze például a törzsvásárlói engedményekkel sem.
Társadalmi egyeztetésre az állam mindössze néhány napot adott, ráadásul épp a húsvéti időszakban. A könyvipari szereplők nem örültek. Nemcsak az előzetes egyeztetés hiányát nehezményezték, hanem azt is, hogy a tervezett törvény szerintük épp a kitűzött cél - az új termékek, a kisebb könyvesboltok és a sokszínű piac védelme - ellen dolgozik.
A javaslatot végül elfogadták, a törvény október elsejével lépett hatályba. Megkérdeztük a több száz kiadót képviselő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökét, Gál Katalint, és a Central Kiadói Csoport vezetőjét, Marosi Lászlót, mik a szakma tapasztalatai az új törvény első hónapjában (a 24.hu birtokló Centrál Médiacsoport és a Centrál Kiadói Csoport tulajdonosi köre megegyezik).
A könyvszakma tavasz óta kongatja a vészharangot
Gál Katalin szerint egyelőre még nincs sok tapasztalat a törvényt illetően, egyrészt azért, mert minden kiadó igyekezett még a határidő előtt, a szeptember 26. és 29. között tartott Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelentetni az összes új címet, másrészt pedig azért, mert tavasz óta nem sikerült érdemben egyeztetni a törvényhozókkal. Az MKKE utólag elvégezte azt a felmérést, amit a minisztérium előzetesen nem ítélt szükségesnek: megkérdezte a szakma különböző szereplőit, mit gondolnak a törvényről, mely pontokat találják problémásnak vagy félreérthetőnek.
Noha a törvényjavaslat megjelenése óta folyamatosan küldtek visszajelzéseket, és igyekeztek párbeszédet kezdeményezni, erre végül csak a törvény hatályba lépésének napján, október 1-jén került sor.
Ennek egyik oka az volt, hogy Csák János volt kulturális miniszter júniusi lemondásával nehezebbé vált a kommunikáció a könyvszakma és a minisztérium között, nem lehetett tudni, hogy pontosan kivel lehet majd egyeztetni. Végül Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár ült le október 1-én az MKKE-vel tárgyalni, egyelőre azonban csak a probléma felvázolásáig jutottak:
Tulajdonképpen egy prezentációt tartottam arról, hogy hogy alakult ez a kötöttártörvény, miről szól pontosan, és mi a probléma azzal, hogy egy olyan időszakban, amikor amúgy is ezer sebből vérzik a kulturális terület, hirtelen, minden egyeztetés nélkül, átgondolatlanul nyúlnak a kreatív ipar eddig szinte még legjobban működő részéhez, a könyvszakmához
- mondta lapunknak Gál Katalin, aki szerint az új törvény legfájóbb pontja a kisebb kiadók ellehetetlenítése. Elmondása szerint a kiadók az elmúlt tíz évben azon dolgoztak, hogy a saját brandjüket erősítsék, hogy legyen saját boltjuk, webshopjuk. Ezt támogatta a kormány is, elsősorban uniós forrásokból. A pályázatok mellett a kiadók saját pénzből is rengeteget költöttek rá, hogy saját értékesítési platformot és vásárlói kört építsenek ki. A nagyobb forgalmazók felé (mint a Líra vagy a Libri) jellemzően 50-55 százalékos áron tudják értékesíteni a könyveket, amihez még mindenféle egyéb költség is hozzáadódik - például a hosszabb raktározás, a szállítás és a marketing költségei -, saját webshopjaikban ehhez képest közvetlenül a vásárlónak tudtak jelentősebb kedvezményeket biztosítani. Ez a rendszer most dugába dőlt, hiszen mostantól ők is csak tíz százalék kedvezményt adhatnak saját könyveikre.
Attól tartanak most sokan a szakmában, hogy ha egy vásárlónak az akciós érzékenységét így elvesszük, akkor gyakorlatilag neki teljesen mindegy lesz, hogy hol veszi meg a könyvet, hiszen mindenhol ugyanannyiért kapja meg. Miután a kiadóknak általában nincs boltja forgalmas helyeken, például plázákban, a könyvhálózatoknak viszont igen, a legtöbben értelemszerűen ezekben vásárolnak majd
- mondta lapunknak Marosi László. A webshopoknál is hasonló a helyzet: várhatóan egyszerűbb (a kedvezőbb szállítási és csomagolási költségek miatt talán még olcsóbb is) lesz a nagyobb láncok oldalain vásárolni.
A kötött árazást alapvetően a teljes szakma támogatja, a német példát követő könyvtörvény azonban egyszerűen nem az itthoni helyzetre, szereplőkre lett kitalálva.
"Ki kellene bővíteni azzal, hogy kereskedővé váltak maguk a kiadók is. Jelen formájában gyakorlatilag szembemegy azzal a törekvéssel, hogy azonos feltételeket biztosítson a könyvipari szereplőknek, noha valószínűleg a jogalkotók célja is ez volt. Ennek az lesz az eredménye, hogy szép lassan el fogja veszíteni a piac a sokszínűségét, közép- és hosszútávon már a nagykereskedelmi láncok is érzékelni fogják, hogy a kisebb kereskedők és kiadók kipotyognak a forgalomból" - véli Gál Katalin. Marosi László szerint maguk a kiadók is kénytelenek lesznek jobban megválogatni, hogy mit jelentetnek meg, összességében valószínűleg kevesebb cím lesz: "csak olyan könyveket éri majd meg kiadni, amik önmagukban, nagyobb akciók nélkül is elég jók ahhoz, hogy megvegyék őket - korábban elég sok kiadó követte azt a gyakorlatot, hogy magasabb árkategóriába tett könyveket, és a nagy akciókkal motiválta a vásárlói érdeklődést". | Hatályba lépett a könyvártörvény, csak azt nem tudja senki, hogyan kell betartani | Papíron az itthoni könyvipar sokszínűségét hivatott megőrizni, a gyakorlatban viszont épp ez ellen dolgozik az új jogszabály. Ráadásul a fóliázást kötelezővé tévő törvényhez hasonlóan a szövegezés ezúttal sem egyértelmű. Könyvszakmai szereplőket kérdeztünk az eddigi tapasztalatokról. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kultura/2024/11/03/konyv-arkotottseg-torveny-gal-katalin-marosi-laszlo-kiadok-kedvezmeny | null | true | null | null | 24.hu |
Nádas Péter az utóbbi időben szokta mondogatni interjúkban, hogy most már csak vékonyka könyveket tervez írni, nagyregényekhez nincs ereje. Amit megértek, mert az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek megírására nagyjából harminc éve ment rá. És valóban, az utóbbi egy-két évben tényleg (korábbi önmagához képest) karcsú köteteket jelentet meg. Ilyen volt a Szépírás mint hivatás című esszékötete 2023-ban, és ilyen a nemrég megjelent, Helyszínelés című könyve is. A cím önmagáért beszél, a rendőrségi zsargon használata nem véletlen. A könyv címadó írása egy elég drámai helyszínelést mesél el. Ez az írás eredetileg szamizdatban jelent meg, a rendszerváltás után aztán megjelent folyóiratban is. De így, a szerző saját fotóival soha. Mert e kötet egyik különlegessége az, hogy Nádas fotói is szerepelnek benne, nem csupán illusztrációs szándékkal, hanem a szövegekkel egyenértékű módon. A szöveg és a képek itt áthatják egymást, együtt adnak ki valamiféle egészet, ami több, mint a szó és a kép összege. A Helyszínelés írásainak zöme megjelent már Nádas korábbi köteteiben, egyedül a Tegnap című esszé újdonság, az eddig csak németül volt olvasható. Ez a könyv a diktatúra könyve, minden írása a Rákosi-, majd az azt követő Kádár-rendszer levegőjéről mesél. Az 1968-as prágai bevonulásról, az ÁVH-ról, a téeszesítés rettenetes következményeiről. Nádas ifjú éveiben újságíróként dolgozott, akkoriban készült riportjaiból is olvasható itt két emlékezetes darab. A címadó írás - amint említettem - tényleg drámai. Mi történik, ha az ember véletlenül egy olyan budai villába keveredik a hetvenes években, amelyben az ÁVH embereket kínzott? Egy Szász Béla nevű újságíró emlékiratából ismer rá Nádas a helyszínre, ahol az ÁVH többek között Szászból próbált kicsikarni Rajk Lászlóra nézve terhelő vallomást. Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai. Nádas szenvtelenül tárja fel ezeket a bugyrokat, emlékszik, rekonstruál és emlékeztet.
(Nádas Péter: Helyszínelés. Jelenkor Kiadó, 2024) | Egy budai villa megdöbbentő titkai - ahol az ÁVH embereket kínzott | Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/10/egy-budai-villa-titkai | null | true | null | null | Mandiner |
A központi költségvetés egyes előirányzatain keletkezett megtakarításokból 60 771,9 milliárd forintot irányítottak át, ebből a legnagyobb tétel, 20 milliárd forint az Eximbank feltőkésítésére jut. Az állami tulajdonban lévő bank legutóbb Andy Vajna filmügyi biztosnak nyújtott hitelt a TV2 megvásárlásához. A kormány döntése szerint 12 milliárd forinttal megemelik az egészségbiztosítási alapnál a gyógyító-megelőző ellátás, összevont szakellátás cím támogatását is.
A csaknem 61 milliárd forintból egyebek között jut mintegy 7,9 milliárd forint az önkormányzatok kiegészítő támogatására. Az állami Ménesbirtok egymilliárd forintot kap. A területfejlesztési feladatok büdzséjét több mint 2 milliárd forinttal bővítik és százmilliós nagyságrendű támogatást kap a Bibó István Szakkollégium rekonstrukciója, más kulturális fejlesztések és kültéri sportparkok fejlesztése is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ebből a forrásból 2,35 milliárd forintot kap dologi kiadásokra a külképviseletek igazgatóságán belül és 3,7 milliárdot szervezetek és szakmai programok támogatására.
Ópusztaszernek is jut belőle
Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a legnagyobb növekmény az egyházi közösségi célú programok és beruházások soron jelentkezik, 6,48 milliárd forintos támogatással, az egyetemek és főiskolák cím alatt több mint 800 millió forint a bővülés, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása 140 millió forinttal emelkedik.
A Miniszterelnökségnél 1,8 milliárd forinttal emelik meg a kormányzati kommunikációs feladatok kiadásait, illetve 1,2 milliárddal a konzultációk címén elszámolható összeget.
A rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből mintegy 8,6 milliárd forint egyszeri átcsoportosítását rendelte a kormány, ebből a legtöbb pénzt, 6,9 milliárd forintot a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásra költheti a Belügyminisztérium.
Az átcsoportosításból mintegy 765 millió forintot a vízügyi igazgatóságok kapnak.
Sopron 152 milliót kap stadionra
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében a Sopron labdarúgólétesítmény-fejlesztés 152 millió forinthoz juthat, míg a Külgazdasági és Külügyminisztérium külképviseleti igazgatósága 180 millió forintot használhat fel, ebből 170-et beruházásra.
Az Emberi Erőforrás Minisztériumának fejezetében az Oktatási Hivatal mintegy 200 millió, a közgyűjtemények 200 millió, az egyházi közösségi célú programok 10 millió forintot kapnak az átcsoportosításból.
A Miniszterelnökségnél pedig a Ludovika Campus célelőirányzat kap 162 millió forintot dologi kiadásokra, illetve több mint 90 millió forintot személyi kiadásokra és annak járulékaira.
A határozat tartalmazza azt is, hogy a kormány döntött a német-magyar barátság évéről és ezzel összefüggésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 2015. december 17-ig fel nem használt, mintegy 100 millió forint felhasználásáról a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetben, amelynek átcsoportosítását elrendelte a Felsőbb fokú Tanulmányok Intézetének javára. | Százmilliót utalt a kormány a Bibó István Szakkollégiumnak | A kormány több mint 70 milliárd forint átcsoportosításáról döntött az idei költségvetésben keletkezett megtakarítások terhére a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent határozat szerint. Húszmilliárd forintot kap az állami Eximbank is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/12/ketmilliardot-utalt-a-kormany-a-bibo-istvan-szakkollegiumnak | 2015-12-25 09:12:00 | true | null | null | Origo |
Most akkor hazudik a 444 vagy nem? Az alábbi videón erről cserélek eszmét Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkárával:
A Magyarországnak járó támogatások befagyasztásáról szóló cikkünkre gyorsan reagált az Európai Bizottság és a Miniszterelnökség is, és sietve cáfolták, hogy felmerült volna akifizetések felfüggesztése. De közben azt a magyar kormány is elismerte, hogy az április óta keletkezett számlákat Brüsszel egyelőre nem kívánja kifizetni. Hogy a két állítás ellentmondásban van egymással? Ez csak szómágia. A lényeg, hogy a cikkünk állítása igaz volt. Tényleg nem jön pénz. Csak ezt nem szeretik az érintettek „felfüggesztésnek” nevezni. És hogy ne kelljen a magyar kormánynak visszautasítással szembesülnie, ezért egyelőre nem is küldünk számlát Brüsszelbe.
A hivatalos EU-nyelvben a kifizetések felfüggesztése valóban élesebb helyzetre utal: arra, amikor már nincs egyeztetés a tagállam és a bizottság között, nem látnak reményt az egyezségre. (Éppen ezért első cikkünkben nem is használtuk a felfüggesztés szót, helyette a befagyasztás szerepelt.) Amíg folyik a tárgyalás, addig a bizottság ugyan nem fizet, de hivatalosan csak „visszatartja” a kifizetéseket. Vagy ahogy most fogalmaznak:
„További információkra van szükségünk, mielőtt teljesítenénk a következő kifizetéseket”.
Ezt a fenyegetést annyira komolyan veszi a magyar kormány, hogy egyelőre nem is ad le számlákat, vagyis valóban nincs mit konkrétan felfüggesztenie a bizottságnak.
A bizottság elégedetlen azzal, hogy az úgynevezett közreműködő szervezeteket a magyar kormány beszervezte a minisztériumok alá. Ezek az EU-s pályázatokat napi szinten kezelő hivatalok.
Elvben megúszhatjuk, de ez már nem csak rajtunk múlik
Normális ügymenetben háromhavonta, egyben fizeti ki az EU az idő közben felgyülemlett számlákat. Csepreghy Nándor azt mondta, hogy néhány hete volt a legutóbbi negyedéves elszámolás, és azt még az EU teljesítette, hiszen azok a számlák még a közreműködő szervezetek minisztériumokba szervezése előtt keletkeztek. Ha valóban néhány hete volt a legutóbbi elszámolás (mondjuk április elején) akkor június végén – július elején kellene legközelebb az EU-nak fizetnie.
Két EU-s fizetési ciklus között a magyar állam hitelezi meg a pályázatok nyerteseinek a támogatásokat – elvben. Ha június végéig a bizottság és a magyar kormány vitája megoldódik, akkor előfordulhatna, hogy a magyar pályázók ne érezzenek meg semmit sem a mostani felfüggesztésből. Ez volna a legjobb forgatókönyv. Csakhogy a bizottság május végéig vizsgálja az új magyar intézményrendszert, utána 22 napja lesz a kormánynak reagálnia, és utána konszenzust kell találniuk az átszervezés újraszervezéséről. Egyáltalán nem biztos, hogy ez teljesen sima ügy lesz, és hogy a magyar fél Brüsszel minden kívánságát azonnal átvezeti, és azt még jóvá is hagyatja a következő kifizetésig. Még a legkonstruktívabb magyar hozzáállással is nagyon szoros menet lenne ez, és akár azon is elbukhat az egész, hogy Brüsszel túl lassan reagál a magyar intézkedésekre.
Ráadásul láttunk már olyat, hogy a magyar kormány hajtja a megegyezést, de az mégis csúszik. Tavaly májusban Lázár János például az akkor aktuális felfüggesztésekről magabiztosan azt mondta, hogy június végéig megoldja Johannes Hahn biztossal. Szeptember elején oldották csak meg.
Már most szétesett a rendszer
Sok jel utal arra, hogy a magyar kormány valójában nem hitelezi meg a győztes pályázóknak a pénzt. Sok beragadt pályázatról számoltak be nekünk vállalkozók és pályázatíró cégek is. Többen jelezték, hogy minden ügyintézés leállt. Van, aki már értesítést kapott arról, hogy győzött, de támogatási szerződését hetek óta nem írják alá. A rendszer a gyakorlatban máris megbicsaklott. Ahogy egy pályázatíró írja:
"A pontos kifejezés azt hiszem, ami a jelenlegi állapotokat leírja, hogy még káosz sincs. Ha lentről nézzük felfelé, ahonnan ezt én napi rendszerességgel tapasztalom, akkor 3 hete nem volt kifizetés a cégek felé."
A magyar költségvetés eleve pengeélen táncol. Tartani kellene a 3 százalékos hiányt, különben büntet az Európai Unió (túlzott deficit-eljárás). Most 2,9 százalék körül van a hiánycél, nagyon sokat nagyon sokáig a magyar állam képtelen hitelezni.
Hogy miért nem lehet kimondani a felfüggesztésről, hogy felfüggesztés?
Éppen egy éve jelent meg a Titkos háború dúl Budapest és Brüsszel között című cikk, ami arról szólt, hogy akkoriban három operatív program finanszírozását függesztették fel Brüsszelben. Hivatalosan azonban akkor sem lehetett ezt kimondani, ezért került a cikk címébe a „titkos” szó. Akkor erről ezt írtam:
„Amikor a vita egy tagállam és a bizottság között nagyon elmérgesedik, és patthelyzet látszik kialakulni, akkor szokta csak a brüsszeli szervezet nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy OP kifizetését felfüggesztették. Egyébként inkább csendben, a színfalak mögött szeretik intézni ezeket az ügyeket. Részben azért, mert nem akarnak politikai botrányt okozni. Nagyon rosszul hangzik minden tagállamban, ha kiderül, hogy a kormány annyira béna, hogy nem képes lehívni a pénzt. Másrészt a bizottságnak sem érdeke, hogy botrányosnak tűnjenek a kifizetések. Az egyre szűkmarkúbb nettó befizetők semmi másra nem vágynak jobban, minthogy kiderüljön, a támogatási rendszer béna, kár bele ennyi pénzt ölni. Értelemszerűen a nemzeti kormányok sem kötik az emberek orrára, hogy most éppen elakadt ez vagy az a számla. Így a legtöbbször az ilyen viták titokban maradnak, többségükben meg is oldódnak, és addig az államok a saját pénzükből hiteleznek. Mint most teszi ezt a magyar is.”
Ilyen ez a mostani helyzet is, egyik fél sem kívánta a nyilvánosságot. A bizottság nevében most is nyilatkozó Shirin Wheeler szóvivő akkoriban azt írta nekem ezekről az ügyekről, hogy "minden információ bizalmas, harmadik félnek nem lehet kiadni". Így van ez a mostani esetben is. Több mint egy hónapja többször is kérdeztem az Európai Bizottságtól, hivatalos és informális úton is, hogy mondják meg, milyen finanszírozási viták vannak napirenden, mert egyéb helyről azt hallottam, hogy a bizottság elégedetlen az NFÜ átszervezésével. Minden esetben úgy reagáltak, hogy ilyen ügyekben nem segíthetnek. Azt ugyanakkor Wheeler most sem állítja, hogy minden rendben van. Közleménye ugyan nem állítja, hogy nem adnak pénzt Magyarországnak, de nem is cáfolja ezt.
Amikor Lázár János átvette az EU-s pénzek felügyeletét, felháborodva beszélt arról, hogy micsoda kupleráj az, ahol 15 operatív programból 13 fel van függesztve. Néhány hónap alatt azokat a felfüggesztéseket fel is oldották. De most ott tartunk, hogy az összes operatív program fel van függesztve. | Magyarország nem küld számlát Brüsszelbe, mert úgyse fizetnék ki | Az április óta kiállított számlákat Brüsszel egyelőre nem kívánja kifizetni. Ki se küldjük azokat. Az EU-s pénzek befagytak, a kormánynak minél hamarabb meg kell egyeznie a bizottsággal. Az csak szómágia, hogy ezt hivatalosan nem nevezik felfüggesztésnek. | null | 1 | https://444.hu/2014/04/28/magyarorszag-nem-kuld-a-szamlat-brusszelbe-mert-ugyse-fizetnek-ki/ | 2014-04-28 20:22:00 | true | null | null | 444 |
Jogszabályellenes a pátyi önkormányzat golfpályaprojektre vonatkozó eljárása - állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
Az ombudsman kezdeményezte, hogy március 30-ig az önkormányzat képviselő-testülete helyezze hatályon kívül a golfpályaprojekt megvalósításáról szóló rendeletet. Fülöp közölte: ha az önkormányzat nem fogadja el az állásfoglalását, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
A projekt helyszínéül szánt százhektáros terület Páty külterületén, Telkivel szomszédos területen fekszik. A projekt részeként golfpálya, kiszolgáló létesítmények, szálloda, továbbá háromszáz üdülőegység és mintegy 1400-1600 lakás épülne.
Az önkormányzata február 22-i rendkívüli ülésén módosította a korábbi - 2006-ban elfogadott - településszerkezeti tervet, amely lehetővé tette, hogy nagyobb területen, bővített funkciókkal valósuljon meg a beruházás. Az első, 2006-ban elfogadott tervek alapvetően a golfpályáról szóltak, mostanra azonban egy jelentősen bővített, lényegében a golfpálya köré épülő új települést tervez a beruházó cég.
Az ombudsman közleménye szerint a képviselő-testület a beruházást lehetővé tevő szabályozást annak ellenére fogadta el, hogy azzal szemben az utóbbi hónapokban nagyarányú lakossági tiltakozás alakult ki. Fülöp szerint ráadásul az új szabályozás több szempontból is ellentétes a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénnyel.
A törvénnyel ellentétes - az ombudsman szerint - többek között az, a pátyi szabályozás a beruházás teljes területét beépíthetővé tenné De a jogszabályt - az ombudsman szerint - az is sérti, hogy a szabályozás Telki közigazgatási határától 200 méteren belül jelölt ki új beépítésre szánt területet.
Az ombudsman megállapította azt is, hogy az önkormányzat nem vette figyelembe a Pest Megyei Földhivataltól érkezett, a termőföld védelmét szolgáló észrevételeit. Fülöp szerint aggályos az is, hogy a döntéssel a közösségi érdekeket a beruházói érdekek rendelték alá.
Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az eljárás során nem tárták fel megfelelő mélységben a beruházás összetett hatásait. A közlemény szerint a döntéssel egy olyan beruházás valósulna meg, amivel tovább súlyosbodnának a térség környezeti problémái. | Az ombudsman szerint jogellenes a pátyi megaberuházás | A jövő nemzedék ombudsmanja szerint jogszabályellenes a pátyi önkormányzat golfpályaprojektre vonatkozó döntése. Az önkormányzat február 22-én hagyta jóvá, hogy az eredeti tervektől eltérően jóval nagyobb területen valósuljon meg a golfpályán kívül szállodát is magába foglaló beruházás. Az ombudsman szerint a döntéssel a közösség érdekeit a beruházói érdekei alá rendelték. Az ombudsman ezért a döntés hatályon kívül helyezését kezdeményezte. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/az-ombudsman-szerint-jogellenes-a-patyi-megberuhazas | 2010-03-28 11:23:00 | true | null | null | Origo |
A tárcavezetőnek hétfőn kellett javaslatot tennie arra, hogy a következő három évben ki töltse be a főügyészséghez tartozó korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetői tisztségét. A DNA vezetőjét a román alkotmány szerint Traian Basescu államfőnek kell kineveznie.
Az Európai Bizottságnak a román igazságszolgáltatás helyzetét elemző júliusi jelentése kizárólag dicsérő szavakkal illette a DNA tevékenységét. | Lecserélik a korrupcióellenes főügyészt a románok | A jelenleg még tisztségben lévő Daniel Morar helyett egy másik személyt, Monica Serbanescut javasolja korrupcióellenes főügyésznek Catalin Predoiu román igazságügyi miniszter. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2008/08/11/lecserelik_korrupcioellenes_fougyeszt/ | 2008-08-11 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
"Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz"
- fogalmaztak.
Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot.
Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták.
A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.
Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott.
A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat | null | true | null | null | SZOLJON |
Zóna Taxi-Green Taxi?
Mielőtt belekezdenek abba, hogy mi is történt a vártnál is sokkal fantasztikusabb sajtótájékoztatón, egy kis háttér az ügy jobb megismeréséhez. A Veres István érdekeltségi körébe tartozó (tudják, aki - többek között - a Citadella oldalában csak úgy épített egy szórakozóhelyet ) Zóna Service Zrt. volt az, amelyik a ferihegyi repteret működtető Budapest Airporttal szerződve üzemeltethetett reptéri taxiszolgálatot. Már akkor, négy éve, is elég nagy port vert fel a vitatott tender, mivel a zsíros falatnak (több mint havi 30 ezer fuvar, melyek között gyakorlatilag nincs kis út) számító reptérért mindig is folyt a harc. Idén októberben azonban a BA szerződést bontott a Zónával, állítólag a Zóna fizetésképtelensége miatt. A Zóna azzal védekezik, hogy a Budapest Airport nem garantálta kizárólagosságukat és más társaságok autói is várakozhattak drosztjaikon, a rendőrség és a bíróság is vizsgálja már az ügyet. - tudhatjuk meg a HVG-ből (2010/47 ). Mivel a Zóna már két éve veszteséges, ráadásul hátterében két offshore-cég, a ciprusi Mazalaca Ltd. és a Nevada állambeli IV Investments LLC. állnak, morálisan ingoványos partnernek bizonyulhattak a Budapest Airport számára. Rossz nyelvek szerint a felszámolás előtt menekítenék a Nagykörúton belül is használható gépjármű-parkukat a Green Taxi Zrt.-be.
Simon Géza, a Green vezetője természetesen mindenféle közös tulajdonosi kört vagy összefüggést cáfolt, ám a későbbiekben kérdésekre válaszolva elmondta, a Zóna Taxival együttműködő partneri szinten tartják a kapcsolatot, 80 darab, Euro V-ös normát tudó autójukat átvették, telefonszámaikon pedig egyelőre a Zóna Taxi diszpécserközpontja jelentkezik, hogy ne keverjék meg az utazókat azzal, hogy a megszokott helyett új társasággal utaznak. Idővel lesz saját diszpécserközpontjuk, egyelőre honlapjuk sem üzemel rendesen. 2011. január elsejéig, mikortól indulni akarnak, van még idő, ez tény. Nem tudjuk, mennyire kötődnek a taxizók az egyes társaságokhoz, de valószínűleg túlélnék a sokkot. Ami igazán megkeverné őket, az az volna, ha a taxi helyett a Pápai Húskombinát vágóhídja jelentkezne be.
Nem szeretnénk összeesküvés-elméleteket gyártani arról, hogy csak a 80 darab Euro V-ös autó ér majd valamit a jövőben, ha a belvárosba esetleg csak azok hajthatnak be, vagy hogy a nyolcmillió forinttal nekifutó Green City Future Zrt. mennyit akaszthat majd le különböző EU-s pályázatokkal. Aki eltölt pár évet Európának ebben a szegletében, ösztönösen megérzi, hogy itt valami nem kerek. De csak szépen, sorjában, valahogy így is kezdődött a jól megszervezett sajtótájékoztató, arról már igazán nem a Porsche Hungária tehet, hogy a kérdezős résznél elfajultak a dolgok. Ehhez csak annyi kellett, hogy a Levegő Munkacsoport képviselője mondjon egy-két sötétzöldet.
A Green City Zrt. (idézet) részt kíván venni az európai Green Cars projektben, elektromos gépkocsik magyarországi forgalmazásával, töltőhálózat telepítésével, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásokban és kutatásban is. A nagy zöldség felé tartó úton az első lépés a Green Taxi társaság. A sajtóanyag szerint az angol-magyar befektetői hátérrel rendelkező Zrt. 8 millió forintos alaptőkével indult. Ebből az alapításhoz szükséges minimumot, 5 milliót az angol, plusz hármat a magyar fél biztosított. Ehhez képest betyárosak a célkitűzések, de kívánjuk, sikerüljön.
Hiszen az alapötlet nem rossz és pofonegyszerű: olyan autókkal taxizni (200-as flottával indulva), melyeknek minimális a károsanyag-kibocsátásuk. Ez leginkább Euro V-ös motort jelent, ez a legfőbb kritérium. Az autóparkot a Porsche Hungária biztosítja, a finanszírozás a Porsche Bankon, Porsche Leasingen keresztül történik. Ez üzleti szempontból remek dobás, hiszen első körben 120 darab autót tudnak eladni a VW BlueMotion illetve a Skoda GreenLine-változatokból, melyekről tudvalévő, hogy tényleg keveset fogyasztanak, és alacsony a károsanyag-emissziójuk. A kifutó Passat eladásainak biztosan jót tesz, a statisztikáknak pláne. Rámenős, időben lecsapó üzletiesség, így kell ezt csinálni.
Valójában ennyi lenne maga a valóság, feltéve, ha szigorúan erre szorítkoznánk. Szerencsére előrevetítették a cég jövőjét is, céljaikat törekvéseiket, megfejelve egy kis Levegő Munkacsoportos tudományossággal, és ettől a jelenlévő újságírók fele azonnal összekarmolta magát, a maradék csak lehajtott fejjel harapdálta a szája szélét, a kérdezés pedig egymás szavába vágó vitává fajult, mígnem Vérten Sándor kommunikációs igazgató egy rutinos huszárvágással véget vetett ennek, hogy bemutathassa a jövő taxiját. Ami egy tisztán elektromos Golf Blue-e-Motion, mely a gyári ciklus szerint 150 km-es hatótávval rendelkezik, ami a gyakorlatban, városi közlekedésben mondjuk hatvan.
Nem kell hozzá lángésznek lenni, hogy belássuk: ez jelenleg korlátozott mértékben alkalmas taxiüzemre, ám a Green Taxi ennek ellenére jövőre tesztüzembe helyezi, hiszen…
Hiszen feltett szándékuk, hogy középtávon – 2014-2015-re egy elektromos töltőhálózatot (állomások, akkumulátor-telepek) építenek ki Budapesten, így flottájuk túlnyomó többségben elektromos autókból állhat. Állítólag már tárgyalásokat is folytatnak a technológiához értő stratégiai partnerekkel. Kérdésünkre, hogy belátható időn belül vajon akad-e olyan megfizethető, elegendő hatósugárral rendelkező jármű, melyet alkalmasnak lát a taxizásra, leginkább bizakodással válaszolt: pár év múlva biztosan lesz ilyen. Hiszen még különleges gyorstöltővel is 2-3 óra egy villanyautó tankolása. A sok elektromos autó persze sokat töltődik, áttételes környezetszennyező hatása, emissziója a hazai energiahordozó struktúra alapján 69 g/km CO2.
A Levegő Munkacsoport igazgatója, Horváth Zsolt, keményen bekezdett a PoHu főhadiszállásán.
Először is megtudtuk, hogy Magyarország Európa legszennyezettebb országa, Budapest pedig annak is a legalja. Következő mondatában kijelentette, hogy korlátozni kéne a gépjárműforgalmat, hiszen (itt megroggyant a térdünk egy kicsit) a káros anyagok 70 százalékát gépkocsik juttatják a levegőbe. Mondta mindezt a legnagyobb hazai importőr fellegvárában. Arra már nem tért ki, hogy nem világviszonylatban, nem is globálisan, hanem Budapesten. Mindegy is, mivel a következő 10 perc a Green Taxi polírozásával telt, miért is ne, hiszen szakmai partnerként segítik a társaság munkáját. Kicsit szemet is szúrt egy-két kollégának, hogy miért éppen most állnak ki ilyen vehemenciával a társaság mellet, mikor Euro V-ös autókat már a Zóna is használt. Válasz: ők sosem tolták senki szekerét, ez mindig is távol állt tőlük.
Legalább annyira, mint a realitás, különben nem folytatta volna okfejtését ott, hogy az 5500 darab budapesti taxi a tömegközlekedés alternatívája, illetve hogy a megoldás egyértelműen a tömegközlekedés és a kerékpár. Célkitűzéseik közé sorolta, hogy 2012-re Magyarországon csak EuroV-ös taxik közlekedhessenek. Kérdésünkre, hogy ebben az esetben gyújtsa-e fel a taxis az idén vásárolt, még Euro IV-es, nullkilométeres autóját, annyit tudott mondani, hogy őket csak a levegő minősége és a környezettudatosság érdekli.
Nem akartunk belemélyedni szakmai-filozófiai vitába, hogy vajon az új autók megvásárlása - melybe belekényszerítenék a taxisokat és társaságokat - illetve legyártása mennyire terheli majd a környezetet és likvidatív hatással lenne a kisvállalkozókra. Abból sem tudtunk meg érdemben semmit, hogy a fővárost elkerülő körgyűrű meg nem épülésénél szerzett elévülhetetlen érdemeik elismerése mellett nem inkább azzal kéne-e törődni, hogy mégis elkészüljön, és az átmenő forgalom elkerülje a várost. Illetve hogy nem kéne-e inkább az általuk oly’ szeretettel emlegetett tömegközlekedéssel törődniük, ami – bármennyire is szeretné – messze van Nyugat-Európától.
Miután többen is kérdőre vonták a 2012-re vonatkozó jogszabály kapcsán, kénytelen volt beismerni, hogy valójában – ismerve a hazai politikai viszonyokat – nem valószínű, hogy sikerülni fog, ennek ellenére célként tűzték ki maguk elé, hogy igen. Ezen tényleg nehéz eligazodni.
A vízió, miszerint idehaza 5-6 éven belül a gépjárműpark 20 százalékát elektromos autók alkotják majd, szintén szépen hangzik. Mindenki szeretne tisztább, jó levegőjű városban élni, de azért álljunk már két lábbal a földön. Ilyen rövid idő alatt túl sok feltételnek teljesülni kéne, hogy minden szép és zöld legyen. Jövőre meglátjuk, mit és hogyan sikerül tető alá hoznia a Green Taxinak, drukkolunk, hogy legyen olcsó, környezetet alig szennyező és mindenféle sumákságtól mentes taxitársaság, mely áraival tényleg a tömegközlekedés alternatívája lesz.
Hajrá. | A környezetvédő, az importőr és a hiéna mennek a sivatagban... | A környezetvédő, az importőr és a hiéna mennek a sivatagban... - Reggel még nem sejtettem, milyen csodálatos sajtótájékoztatóra megyek, ahol Vernéhez méltó gyönyörteli utópiát kapok a pár óráért cserébe. Szórakoztatásunkat a Levegő Munkacsoport garantálta. | null | 1 | https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2010/11/25/taxisok_mentik_meg_magyarorszagot/ | 2010-11-25 20:00:00 | true | null | null | Index |
Projektinfó
Földrajzi hely: České Budějovice, Csehország
Építészek, alkotók: Építészstúdió, Ďuro Smoleň, Jakub Jarošek, Štěpán Abt, Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Iván Bertalan, Kenéz Gergely, Király Csenge, Szántó Hunor
Budweiser Budvar sörgyár látogatóközpontja
URL: Építész Stúdió
Tervezés éve: 2024
Stáblista
Építésziroda: Abtsmolen Architekti & Építész Stúdió
Építész tervezők: Ďuro Smoleň, Jakub Jarošek, Štěpán Abt (Abtsmolen Architekti), Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Iván Bertalan, Kenéz Gergely, Király Csenge, Szántó Hunor (Építész Stúdió)
További adatok
↓
Az Építész Stúdió a cseh Abtsmolen Architektivel közösen nyújtott be pályaművet a Budweiser sör gyártási folyamatába betekintést engedő látogatóközpont kialakítására, mellyel harmadik helyezést értek el. A projektet a tervezők szavával adjuk közre.
Bevezető
Az Open Budvar projekt célja, hogy a Budweiser sörgyárat megnyissa a város és az ide látogatók számára, ezzel pedig České Budějovice külső ipari zónájának fontos és meghatározó közösségi színterévé váljon. Ennek szimbóluma egy távolról is felismerhető, támpontot adó vertikális jel, a torony, mely egyszerre idézi fel a város történeti erődrendszerének tornyait és a gyár egykori kéményét. A sörfőzde egy hatalmas és komplex gépezet, melynek komoly logisztikai rendszere van. A látogatókat a lehető legegyszerűbb és legracionálisabb módon integráltuk a gépezetbe, egy olyan "skywalk" útvonalon, amely a logisztikát tiszteletben tartja, mégis szerves részévé teszi az szemlélődőket. A látogatóközpontot a meglévő adottságok mentén terveztük, mely során egyszerű és ésszerű megoldásokra törekedtünk.
Parkolás
A 432 férőhelyes parkolóház az üzemi gépezet része, kialakítása kompakt és funkcionális. A földszintet szabadon hagyja a gyári logisztika számára, fölötte négy szinten parkolási lehetőséget biztosít. Előregyártott acélszerkezetének köszönhetően gyorsan felépíthető, szétszerelhető és újrahasznosítható. A tetőn elhelyezett napelemek pedig kellő energiát biztosítanak az épület működéséhez és az elektromos járművek töltéséhez.
Sörkert
A sörkert az európai sörkultúra meghatározó közösségi színtere. Tervünkben is ez a látogatói élmény első és akár útolsó állomása is, ahol mind a helyiek, mind az idelátogatók megpihenhetnek a fák alatt. A sörkert egyfelől nyit a város felé, hivogat és befogad, másfelől intim és védett terület, melyet az utca felől gasztróépület, a gyár felől pedig az új palackozó határol.
Gasztró
A gasztróépület a sörgyár meglévő információs épületében kapott helyet, ennek átalakításával a földszinten az ikonikus Budvarka kapott helyett, az emeleten pedig nagyobb kapacitású kifőzde, konyhával. A földszint minden irányba transzparens és nyitott, melyen az emelet szinte lebeg a fák lombkoronái között.
Malátaház
A sörgyár legrégibb épülete a malátaház, mely kihasználatlanul áll a gyár szívében az évek során köréépült üzemi épületek között. Ebben az épületben kap helyet a látogatóközpont, mely az eredeti szerkezet és térstruktúra logikáját alázattal követi. A megérkezés a logisztikai földszinttől elemelve, az 1. emeleten történik, ide köt be a skywalk, innen indul és ide érkezik vissza minden (vezetett és szabad) látogatói útvonal. Ezen a szinten található a shop és egy kávézó is. A fogadószint alatt, a logisztikai udvar szintjén "sörlabor" és workshop tér, a 2. emeleten kiállítás, míg a tetőszinten galériás eseménytér várja a látogatókat. Az tetőtér százéves gerendáit új üvegtető világítja be, az eseménytér egy kellemes "botanikus kert" hangulatát idézi.
Skywalk
A skywalk a sörfőzdét átszövő, a látogatói útvonalat meghatározó új arculati elem, melyről a gyár működése közelről, mégis koordináltan, a logisztikától elkülönítve figyelhető meg. A földszinttől elemelt, csőszerű acélszerkezet párhuzamba vonható azokkal az üzemi csövekkel, amelyek már most is behálózzák a területet. A skywalk az utcáról, a víztartályok melletti teresedésről indul, ahova a parkolóházból a zebrán átkelve, a sörkertből pedig a járdán lehet eljutni. A lépcsőn vagy liften elindulva megkezdődik a látogatói útvonal, amely először a belső logisztikai udvarra, majd onnan felemelkedve a látogatóközpont megérkező szintjére vezet. Ezen a ponton be lehet térni a látogatóközpontba, ahonnan a vezetett túrák indulnak tovább, vagy végigjárható a toronyban elhelyezett kiállítás és élvezhető a fokozatosan elénk táruló panoráma. A skywalk innen továbbinduló szakasza betekintést enged a sörfőzde nagy rézüstjeire, beköt a pincék és tartályok épületébe, elhalad a régi palackozó előtt, majd hátulról visszaköt a látogatóközpont megérkezőszintjére.
Torony
A torony, mint központi vertikális elem több célt is szolgál. Egyrészt szimbóluma, ikonikus eleme a gyárnak: távolról felismerhető, segíti a tájékozódást és mágnesként vonzza a kíváncsi látogatókat. A torony nosztalgiával idézi fel a sörfőzde egykori kéményét, visszautalva a hagyományos ipari építészetre. Szintén párhuzamba vonható a városközpont főterén álló templomtoronnyal, utalva arra, hogy a látogatóközpont az ipari városnegyed fontos, új közösségi színtere. Mindemellett funkcionális szerepe is van, hiszen a torony biztosítja a malátaházban elhelyezett látogatóközpont új függőleges közlekedését és a skywalk "mint látogatói élmény" vertikális folytatását a kiállítótereken át a panorámateraszig.
Építész Stúdió
Szerk.: Borenich Levente | Az Építész Stúdió és az Abtsmolen terve a Budweiser Budvar sörgyár látogatóközpontjára | Az Építész Stúdió a cseh Abtsmolen Architektivel közösen nyújtott be pályaművet a Budweiser sör gyártási folyamatába betekintést engedő látogatóközpont kialakítására, mellyel harmadik helyezést értek el. A projektet a tervezők szavával adjuk közre. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/az-epitesz-studio-es-az-abtsmolen-terve-a-budweiser-budvar-sorgyar-latogatokozpontjara | null | true | null | null | építészfórum |
Vajda Zoltán szerint lottózni semmiképp, torpedózni talán még érdemes a kormánynak, a költségvetés előre tervezett és a végül megvalósult számai ugyanis gyakorlatilag köszönőviszonyban sincsenek egymással. Nagyságrendeket tévedett a kormány a főbb mutatókban, sőt volt, hogy még előjelet is képesek voltak téveszteni - írja közleményében
Az MSZP politikusa szerint az inflációt messze alultervezték, GDP-növekedés helyett technikai recesszióba taszították az országot, a költségvetési hiány pedig többszöröse lett a tervezettnek.
"Teljesen komolytalan tehát a költségvetés tervezése a kormány részéről, hosszasan lehetne sorolni a hibákat, azt azonban a korrektség végett meg kell jegyezni, a Pénzügyminisztérium államtitkára legalább szakmai érvekkel és nem a megszokott lózungokkal próbálta védeni a nehezen védhető számokat és a büdzsé alakulását a költségvetési bizottság ülésén, amelyen a zárszámadást tárgyaltuk" - jegyezte meg.
Vajda Zoltán hangsúlyozza: a sok rettentő gyenge mutató közül rendkívül fájó a KSH szerdai adata, miszerint ismételten recesszióba zuhant hazánk gazdasága. A negyedéves GDP növekedés -0,7százalékos száma "egészen lesújtó, drámai adat". A bizottság fideszes többsége mindezek ellenére, a megszokott módon megszavazta a valóságtól teljesen távol álló zárszámadást, és az országgyűlés elé terjesztette azt - írja közleményében a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke. | A költségvetési bizottság elnöke azt kéri a kormánytól, hogy ne lottózzon | Mi a közös a Fidesz kormányzásában és a költségvetésben? – teszi fel a kérdést közleményében az Országgyűlés költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke. Maga adja meg a rövid választ: mindkettő tragikusan teljesít. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-koltsegvetesi-bizottsag-elnoke-azt-keri-a-kormanytol-hogy-ne-lottozzon/439243 | null | true | null | null | Hírklikk |
Ha ünnep, akkor ünnepi műsor. Mindenki kihasználja az évforduló adta reflektorfényt, elmondja, ki ő és mit akar. Jól teszi. Az ünnep helyszíne nem a múzeumi vitrin, hanem - nem véletlenül - az utca.
Idén a műsor új szereposztásban került színpadra. Sajátos szerepcsere tanúi lettünk.
Nem arra a komikus mozzanatra gondolok, amikor a Mi Hazánk az éppen műemlékké hamisított Turul szobor mellett egy ölyvet léptetett fel a turul szerepében, bár az se volt semmi. Mihazánkék felröptetett ölyve megzavarodott, fának repült, és az istennek nem akart visszatérni a helyére. Nem csoda: közben Novák Előd korabeli ágyút szegezett a 12. kerületi önkormányzat épületére, és nagy füstöt produkált. (Füstöt csinálni csak Fekete-Győrnek tilos, a baráti pártvezérek részéről egyenesen kívánatos.)
Ahogy a szerencsétlen ölyv, én is megzavarodtam kissé: nem tudom, a jelenet annak az allegóriája-e, hogy a Mi Hazánk fának megy, vagy annak, hogy az egykori nyilasház mellé helyezett Turulnak is röpülnie kell. Egyik értelmezés sem tűnik igazán koherensnek Toroczkaiék ideológiájával.
De október 23-án volt sokkal komolyabb szerepcsere is. A két fő színpad sztárjának szerepe cserélődött fel. A kormánypárt elnöke ellenzéki szerepből beszélt: "Brüsszel" és a (szerinte "brüsszelita") ellenzék ellenzékeként. Semmi kormányprogram, semmi országkép, semmi a tervekről, teendőkről. Csak az ellenfélről.
A legnagyobb ellenzéki erő színpadán Magyar Péter viszont már a leendő kormányfő hangján szólalt meg. Akár az lesz belőle, akár nem. Most ő tartott rövid "országértékelést" 2 millió állandó orvosi ellátás nélküli magyarról, 3 millió létminimum alatt élőről. És hirdetett rövid kormányprogramot, ha annak pénzügyi forrásai kissé elnagyoltak is. Kormánytagok, közhivatalnokok toborzását, a kormányprogram vitáját is bejelentette, ha a módszert lehet is a Nemzeti Konzultációhoz hasonlítani.
Sok a "ha", de a lényeg, hogy mindezt megtette. Ez új szerep, magabiztosabb szerep. A miniszterelnöké lett volna, de kiénekelték szájából az 56-ról elhangzott kínos elszólások, a Putyin körüli nehezen magyarázható sündörgés, a versenytárs feltűnése miatti tanácstalanság, a gazdasági és morális válságjelek.
A színpadok mögé sajátos díszletet épített az első olyan közvéleménykutatás, méghozzá a legutóbb igen megbízhatóan jósoló intézettől, amely a Tisza előnyét mutatja a Fidesz fölött. Minimálist, hibahatár alattit, messze nem véglegeset (hiszen - és ebben Gyurcsánynak igaza van - a kormányváltáshoz jó pár százalék ellenzéki fölény kellene). De mint tudjuk, egy kutatás nemcsak detektálja a közvéleményt, hanem ha akarja, ha nem, formálja is. Ez most aligha becsülhető túl. (Azóta van még egy hasonló a Publicustól, meg egy ennek ellentmondó is a Nézőponttól.)
A Tisza fő vonzerejét eddig is az adta, hogy látták benne a győzelem esélyét. Amit a meglévő ellenzéki pártokban nem láttak.
Pártot cseréltek - én nem kívánok -, és ez nem öröm a többi ellenzéki pártnak. De nem feltétlenül cseréltek világnézetet. Nem érdemes leárulózni őket: másutt - még nem derült ki, jó vagy rossz helyen - továbbra is ugyanannak a célnak a megvalósulását keresik. Vagy annak első állomását. Talán jobb volna szólni hozzájuk, nem a pártok között dühödten ide-oda rángatva őket, hanem erősítve és elismerve a szolidaritáshoz és a szabadsághoz való ragaszkodásukat. Szükségünk lesz még rá, akár most a Tisza középen tartásához, akár később, amikor valóban a jobb- és baloldal közti viták ideje jön el.
Most még többekben fog megerősödni a változás reménye. Ez pedig az ünnepnapok utánra is átrendezte a szereposztást. Orbán mostantól kénytelen elismerni a kihívó jelenlétét. A nevét még nem mondta ki, de végig róla beszélt. Persze mint "brüsszelvezetőről", bábkormányfő-aspiránsról, Manfred Weber szerelmetes kiskutyusáról. Kiegészül a riogatás is, a hazánkat majd megszálló ukrán katonákkal. (Ennél arcátlanabb szöveg még nemigen hangzott el Orbán pulpitusáról sem).
Magyarnak viszont megnövekedett a felelőssége. Talán ezért tett gesztusokat most nemcsak a még hezitálóknak, hanem a baloldalnak is. Kéthly Annát koszorúzott, szemben a kormányfővel Nagy Imrét, Angyal Istvánt is emlegette, 56-ot mint a szociáldemokraták, liberálisok, nemzeti konzervatívok hazafias összefogását jellemezte.
Fel kell ismernie: elég erős ahhoz, hogy már nem kell a vádaktól félve pávatánc-lépéseket tennie Európa vagy Ukrajna ügyében. Az ünnepen egyértelmű volt. Legyen az a szavazásoknál is: nem helyes, hogy az ukrán hitel dolgában tartózkodtak az Európai Parlamentben. Ez már nem okos taktika, hanem lassan számára is kontraproduktív lépés.
Értem, mitől tart. De már van ereje ahhoz, hogy fontos dolgokban ne "semleges" legyen. Az Orbán terepe. Nem kell baloldalinak lennie, hiszen nem az. De legyen valóban európai konzervatív demokrata, amelynek vallja magát.
Már megteheti.
- | Szerepcsere az ünnepi gálán | Civil beszéd | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255419_szerepcsere-az-unnepi-galan | null | true | null | null | Népszava |
Kuna Tibor cége, a Young & Partners megnyerte a közpénzt hihetetlen tempóban szóró Eximbank nagy tenderét. Erről a tenderről legutóbbi Eximbankos cikkünkben is beszámoltunk; akkor még nem hirdettek eredményt, de a Young & Partners honlapján a referenciák között már kint díszelgett az Exim logó.
Az Isten által pénzszerzésre kijelölt Kuna cégei idén 12 milliárdot takaríthatnak be az államtól, szóval ez mostani 125 milliós tender csak egy morzsa valójában.
A most elnyert pályázat keretösszege 125 millió forint, a feladatok:
hatékony ügyfél tájékoztatás;
márkaismertség növelése;
szakértői imázs erősítése;
edukáció;
terméket támogató kommunikáció.
Ezért különféle rendezvényeket, partnertalálkozókat, kitelepüléseket, konferenciákat kell szerveznie a Young & Partnersnek. Sőt, az Exim rögzítette a kiírásban, hogy "egyes rendezvényekre miniszterek is meghívásra kerülnek, amelynek következtében miniszterek fogadására is fel kell készülni."
Nem túlzás a legújabb állami kifizetőhelynek nevezni az Eximbankot: a gyorsan fúvódó állami külkerbank most már Garancsi István lakóház-beruházását, Andy Vajna TV2-vásárlását és hasonlókat is finanszíroz, 16 milliárd forintot ad egy Rogán Antalhoz több szálon is köthető alapkezelőnek, és sorozatban nyerik olyan kormányközeli cégek a közbeszerzéseit, mint a Századvég vagy a Humansoft Kft. | Az Isten akaratából gazdagodó Kuna Tibor cége 125 millióból szervezhet rendezvényt az állam új kifizetőbankjának | Az állami kommunikációs tenderek egyik nagy varázslójának az Eximbank is dob egy nagyobb morzsát. | null | 1 | https://444.hu/2016/02/29/az-isten-akaratabol-gazdagodo-kuna-tibor-cege-125-milliobol-szervezhet-rendezvenyt-az-allam-uj-kifizetobankjanak | 2016-02-29 14:59:00 | true | null | null | 444 |
Friss adatokat közölt a nemzetierőforrás-minisztérium állami vezetőinek juttatásairól szerdán. A legtöbb területen nincs nagy különbség az államtitkárok között: egyformán havi bruttó 997 200 forintot keresnek, kapnak személyes használatra autót (Skoda Superb). Jutalmat vagy célprémiumot nem fizettek nekik. Akad viszont egy juttatástípus, amelyiknél már igencsak változatos a kép, ez pedig a külföldi kiküldetések idejére járó deviza napidíj összege.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár több pénzt vett fel deviza napidíjként, mint Réthelyi Miklós miniszter, Szócska Miklós egészségügyért, Hoffmann Rózsa oktatásért és Czene Attila sportért felelős államtitkár együttvéve. Kinevezésétől kezdve idén július végéig összesen 1 261 393 forint napidíjat fizettek ki neki, míg ugyanebben az időszakban Soltész Miklós szociális államtitkár 534 536 forintot kapott, a többi államtitkár és a miniszter pedig ennél is kevesebbet.
Réthelyi Miklós Soltész Miklós Szócska Miklós Hoffmann Rózsa Szőcs Géza Czene Attila 2010. június 2. - 2011. március 18. 163843 295353 132191 224458 624 964 162 105 2011. március 19. - 2011. április 30. 103 534 114 045 55 880 21 691 190 465 16 435 2011. május 1.- 2011. május 31. 37 429 üres 18 180 üres 192 492 üres 2011. június 1.- 2011. június 30. 21 443 93 278 26 550 21 443 187 628 69 690 2011. július 1.- 2011. július 31. 31 860 31 860 26 550 49 914 65 844 26 550 összesen 358 109 534 536 259 271 317 506 1 261393 274 780 Megjegyzések a táblázathoz: Réthelyi Miklósnál az első rubrika kezdődátuma nem június 2., hanem május 29, mert őt korábban nevezték ki. Szócska Miklósnál a minisztérium egyben tüntette fel a 2011. júniusi-júliusi napidíjat, így a táblázatban az egyszerűség és összehasonlíthatóság kedvéért két részre osztottuk az 53 100 forintos összeget. Halász János parlamenti államtitkár juttatásairól utoljára május 23-án közölt adatokat a tárca, ebből az derült ki, hogy tavaly júniusi kinevezésétől idén április végéig összesen 205 222 forintot vett fel deviza napidíjként. Jávor András közigazgatási államtitkár juttatásairól nem találtunk beszámolót a kormany.hu-n.
A minisztérium a táblázatban szereplő rövidebb időszakokra lebontva közölte a napidíjként felvett összegeket. Összehasonlítva azokat látszik, hogy nem volt olyan időszak, amikor bármelyik másik Nefmi-államtitkárnak vagy akár a miniszternek több pénzt fizettek volna ki napidíjként, mint Szőcsnek. A kultúráért felelős államtitkár napidíjainak összege Martonyi János külügyminiszteréhez közelít. Martonyi tavaly május 29-i kinevezésétől kezdve idén június végéig összesen 1 millió 362 739 forintot vett fel napidíjként.
Kevesebbet kap, akit megvendégelnek
Egy kormányrendelet rögzíti, milyen juttatások járnak az állami vezetőknek külföldi tartózkodásuk idejére. Egyszerre jár nekik költségtérítés és napidíj is. A költségtérítésben benne van a szállás, a kiutazás és hazautazás ára, az utas- és poggyászbiztosítás, továbbá "a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő egyéb indokolt költségek", ha azokról van bizonylat. A kultúrért felelős államtitkárságtól megtudtuk, hogy ezek az egyéb indokolt költségek például a következők: vízum díja, valutaátváltási költségek, hivatalos telefonhívások, internethasználat díja, a hivatalos csomagok szállítása díja.
Egy másik kormányrendelet szabályozza részletesen a napidíj ügyét. Ez főszabályként azt mondja ki, hogy ideiglenes külföldi kiküldetésnél a napidíj megkezdett naptári naponként 40 euró, azaz körülbelül 10 800 forint, ami után még adózni kell. A napidíjat még az utazás előtt kifizetik. Nem jár napidíj annak, aki négy óránál kevesebbet tölt külföldön, és fél napnak számít, ha a kint tartózkodás ideje négy és nyolc óra között van.
Kevesebb pénzt kap, akit a kiküldetése ideje alatt meghívnak ebédelni vagy vacsorázni. Ilyenkor az adott naptári napra jutó napidíjat ingyenes étkezéseként 30 százalékkal csökkenteni kell. Az ingyenebédekről, ingyenvacsorákról az utazónak a kiküldetés után három napon belül nyilatkoznia kell, és ha voltak ilyenek, vissza kell fizetnie az előre felvett pénz egy részét. Tehát ha például valaki egy napra ment Brüsszelbe, és felvett erre előre 40 eurót, de ott megebédeltették, akkor a 40 euró 30 százalékától, 12 eurótól elesik, annyit vissza kell adnia.
Az ilyesmi nem ritka. A kulturális államtitkárság sajtóosztálya szerint általánosnak mondható, hogy a meghívó fél protokolláris étkezések keretében biztosítja az ellátást az állami vezető részére. Gyakran fordul elő azonban, írta kérdésünkre az államtitkárság, hogy az állami vezető a vacsora- vagy ebéd-meghívásnak nem tud eleget tenni, mivel "a külföldi kiküldetések időtartamát a költséghatékonyság érdekében a lehető legrövidebb időtartamra tervezzük, mérlegelve az adott eseményhez kapcsolódó ebéd vagy vacsora politikai vagy diplomáciai jelentőségét".
Nagy utazó Szőcs
Naprakész összesítést nem adott ki mostanában a Nemzetierőforrás-minisztérium az állami vezetők utazásairól, de a korábbi adatokból jól látszott, hogy Szőcs Gézát sokszor szólítja külföldre a munka. Február 13-án megjelentettek egy táblázatot Szőcs utazásairól. Kinevezésétől február közepéig 26 alkalommal járt hivatalos ügyben külföldön, és összesen 74 napot töltött távol. Megfordult Berlinben, Moszkvában, Brüsszelben, Kínában, Kazahsztánban, Romániában, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Törökországban is.
A kulturális államtitkárság szerint a soros uniós elnökség előkészítése, az elnökség hat hónapja és az azt követő átadás-átvételi időszak alatt Szőcs kiküldetéseinek jelentős része az általa elnökölt kulturális és audiovizuális terület nemzetközi értekezleteihez, vagy pedig Magyarország nemzetközi megjelenéséhez volt köthető.
Közismert továbbá - folytatta válaszát az államtitkárság, hogy "a kulturális ágazat a határon túli és világszerte szórványban élő magyarsághoz számos olyan pályázat, rendezvény és intézmény útján kapcsolódik, amelyek időnként állami vezetők személyes jelenlétét is megkövetelik". Hozzátették még azt is, hogy mindezek mellett a kultúráért felelős államtitkár egyik kiemelt feladata az ázsiai térséggel ápolt kapcsolataink bővítése, ami szintén személyes találkozásokat is igényel.
A Szőcs Gézának járó juttatásokra legutóbb augusztus elején terelődött rá a figyelem, miután nyilvánosságra hozták, hogy tizenegy másik állami vezetőé mellett az ő budapesti lakhatásáért is fizetett az állam. Először a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által kiadott táblázatban az szerepelt, hogy Szőcs háromszobás otthonához havi 250 ezer forint lakásfenntartási térítést kap. A kulturális államtitkárság másnap közleményt adott ki arról, hogy a bérleti szerződés júniusban megszűnt, azóta nem kap ilyen támogatást Szőcs Géza.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a lakás bérleti díja 250 ezer forint volt, abból csak 230 ezret fizetett a minisztérium, a maradék 20 ezret Szőcs állta. A hatályos jogszabálynak egyébként sem nem felelt volna meg, ha mind a 250 ezret a minisztérium fizette volna, mert a lakásfenntartási térítés havi összege maximum a köztisztviselői illetményalap hatszorosa lehet, ami jelenleg 231 900 forint. | Szőcs Géza kapta a legtöbb napidíjat a Nefmiben | Szőcs Géza kapta a legtöbb napidíjat a Nefmiben - A kulturális államtitkár külföldi utazásai során napidíjként több mint 1,2 millió forintot vett fel, közel annyit, mint a külügyminiszter. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/08/22/szocs_geza_kerul_a_legtobb_penzeben_az_allamnak/ | 2011-08-22 17:23:51 | true | null | null | Index |
Kisemmizték az ajnározott állami megaprojekt tanárait
Uniós milliárdokból ment a nagyszabású állami nyelvoktatási program, csak épp az órákat leadó tanárok egy részéhez nem jutott a pénzből. Van köztük, aki egy fillért sem kapott a több száz tanítással töltött óráért, sőt még saját költségén járt vidékre tanítani. Panaszt a károsult tanárok hiába tettek, mert az illetékes Munkaerőpiaci Kulcskompetenciák Projektiroda ebben nem érzi magát kompetensnek. Kérdés, hogyan bízhattak egy ilyen nagyságrendű állami munkát egy olyan cégre, amelyről már évek óta az a hír terjed, hogy átveri a neki dolgozókat.
„Mindig ugyanaz a válasz: ’már a finisben van a kifizetés’, meg ’ha fent megnyomják a gombot, mi is azonnal utalunk’. A nyelvtanfolyamoknak rég vége lett, de én még mindig hiába várom, hogy megkapjam a pénzem” – mondta a hvg.hu-nak egy nyelvtanár. Nem egy csődbe ment nyelvstúdió pórul járt alkalmazottjáról van szó: az elmúlt évek legnagyobb szabású nyelvoktatási programjának számító, uniós forrásból finanszírozott TÁMOP 2.1.2. projekt keretében tanított az egyik államilag kiválasztott iskolánál, a Ring Nyelvstúdiónál. A nemrég zárult állami megaprojekt saját beharangozója szerint Magyarországon korábban nem volt „ilyen horderejű” felnőttképzési program, amelynek teljes költségvetése közel 12,5 milliárd forint – csak éppen az „idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésével” vesződő tanárok bruttó 2400 forintos óradíja nem akar megérkezni.
A hvg.hu-hoz forduló, több száz letanított óra után még mindig pénzére váró nyelvtanár nincs egyedül: miután megmutatta az állami projektben kiválasztott céggel kötött megbízási szerződését és az elvégzett munkáját bizonyító igazolásokat, e-maileket, illetve egyéb iratokat, további tanárokat is találtunk, akik ugyanennél a nyelviskolánál maradtak hoppon. A történetük pontosan megegyezik: az állami program megvalósításában részt vevő Ring Nyelvstúdió megbízta őket a közpénzből finanszírozott tanfolyamok megtartásával, ők teljesítettek, de az ezért járó díjukat részben vagy egészben arra hivatkozva nem kapták meg, hogy az állam még nem fizetett a cégnek.
Csakhogy az uniós program – amelynek lebonyolítója a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, ezen belül is a hangzatos névre keresztelt Munkaerőpiaci Kulcskompetenciák Projektiroda – közben már rég le is zárult. Sőt, október 21-én még záróünnepséget is tartottak, hosszan ismertetve az elért eredményeket. „Jól megünnepelték magukat, ment a vállveregetés. Papíron a számok ugyanis tényleg szépek: elmondásuk szerint az eredetileg célul kitűzött 100 ezres létszámnál is többen, közel 140 ezren tanultak nyelvet vagy digitális ismereteket” – mondta névtelenséget kérve az egyik programban részt vevő nyelviskola névtelenséget kérő vezetője, aki ott volt a nagyszabású rendezvényen.
„Soha nem gondoltam volna, hogy olyan cég kap állami megbízást, amelyik a tanárok körében évek óta feketelistás. Mert aki már tanított egyszer náluk, az többször valószínűleg nem követi el ezt a hibát” – mondta a nyelvtanár, aki „utólag már látja a buktatókat”. Ha előre gyanakodott volna, az interneten – többek közt egy fogyasztóvédelmi blogon – könnyű megtalálni évekre visszamenőleg panaszokat – tanároktól és diákoktól egyaránt – a Ring fizetési morálja miatt, de még a Facebookon is szervezkedtek a pórul jártak. A közösségi oldalon egy tanár pont ugyanazt írta le nyilvánosan, mint amit forrásunk elmondott, azzal a különbséggel, hogy szerinte nemcsak a TÁMOP-os, de a sima lakossági tanfolyamai utáni kifizetéseket is visszatartják. Ráadásul „négy hónap hülyébe vétel után” még a Ring fenyegetőzött, amiért szerintük szerződésszegést követ el, amiért ingyen egy újabb csoportot már nem vállalt el.
Átverve az állami megaprojektben
"Nagycsaládosként főleg nem mindegy, hogy több hónapon keresztül hiába dolgoztam. De a legfelháborítóbb mégis az, hogy mindez egy állami projekten belül történik” – mondta forrásunk. Más, a Ringnél korábban szintén dolgozó kollégához hasonlóan név nélkül nyilatkozott, mert megbízási szerződéseikben – ami alapján ugyan a fizetésükre még mindig hiába várnak – szerepel egy nagy összegű titoktartási díj.
Pénze után futva az egyik nyelvtanár a projektért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz fordult (amelyből idén október elsejével kivált az Igazságügyi Hivatal). A Munkaerőpiaci Kulcskompetenciák Projektiroda viszont egyszerűen elhajtotta arra hivatkozva, hogy a nyelviskolával kötött szerződést, intézze el velük, nekik a „képző intézmény” és az oktató közötti dolgokba nincs „beavatkozási joguk”.
A válaszlevelükből ugyanakkor egyértelműen kiderült, hogy az utófinanszírozott programban 60 napos határidővel kell számolni: az előírt adminisztrációs feltételek teljesítésével a tanfolyam lezárását követően 30 napon belül nyújtja be az elszámolást hozzájuk az iroda, mire az állami szerv 30 napon belül átutalja az összeget. Ez a nyelviskola „saját, önálló bevételét képezi, amelynek felhasználásáról már szabadon rendelkezik” – közölték a nyelvtanárral, aki azóta is hiába vár a pénzére.
Egy másik, a Ringnél szintén az állami program keretében tanító kollégája viszont nemcsak a megtartott tanfolyamok után járó teljes fizetségét bukta el: a megyében más településeken megszervezett kurzusokra is őt szerződtették, és azokra a saját autójával ment, de a megelőlegezett üzemanyagot sem fizették ki neki. „Előre megbeszéltük, hogy ezt megtérítik, méghozzá úgy, hogy nagyobb óradíjat írtak a szerződésembe, bár ez a ’hozzácsapás’ nem hangzott szabályosnak. De végül ezt a pénzt sem kaptam meg, vagyis saját zsebből utazgattam hónapokon át több százezer forintért. Még nekem került pénzembe a TÁMOP-os állami projekt” – jegyezte meg.
Neki kapásból kissé gyanús volt a nyelviskola, mert állítja, semmilyen módon nem tesztelték a tudását. A vidéken élő tanár 2013 nyarán egy internetes hirdetésre jelentkezett a Ring néven futó iskolát jegyző Ringroup Oktató Kft.-hez, hamarosan fel is vették vele a kapcsolatot. „A TÁMOP-os tanfolyamokat akarták rám bízni, de semmilyen bizonyítékot nem kértek a tanári képesítésemről, még a diplomámat se, de még egy telefonos interjú sem volt. Ha egy szót nem beszéltem volna idegen nyelven, akkor is odaküldtek volna tanfolyamot tartani” – mesélte.
Több tanfolyamot is tartott különféle helyszíneken a Ring megbízásából, állítása szerint több mint egymillió forinttal tartozik neki a cég. A 2013-ban kezdődött, idén lezárult tanfolyam kifizetésével még fél évvel később, júliusban is csak hitegették, az ezt alátámasztó levelezést és hangfelvételeket átadta a hvg.hu-nak. Neki annyiban tér el a története a többiekétől, hogy az elmérgesedett anyagi vita egy pontján a cég értesítette: nem is áll szándékukban fizetni, mert megszegte a magatartási kódexük egyes pontjait. „Persze mindezt azután, hogy a diákoknak már ki voltak osztva a képzés sikeres elvégzéséről szóló tanúsítványok. Most akkor vagy nekik nem érvényes a papírjuk, vagy akkor nekem is jár a fizetség” – mondta.
A vidéki tanár elismeri, hogy olykor nem sikerült pontosan adminisztrálnia a kifejezetten erre létrehozott online rendszerben, azonban egy sor olyan e-mailt mutatott, amelyben az ezzel kapcsolatos gondjait jelezte az iskolának. De szerinte erre hivatkozva még nem tagadhatnák meg a teljes munkájának a kifizetését. Ő is felhozta a felháborító bánásmódot, ahogy gyakorlatilag mindenki, aki kapcsolatba került a Ringgel: az iskola illetékeseit képtelenség volt elérni, a pénzük után futó tanároknak fel sem vették a telefont, üzeneteikre nem válaszoltak.
A nagyon sok pénzt mozgató, így elvileg szigorú regisztrációval zajló uniós-állami megaprojektben azt is gyanúsnak találta, mennyire nem stimmelnek olykor a résztvevők adatai. „Olyanok jöttek a tanfolyamra, akik nem is voltak a listámon, mások pedig soha nem jelentek meg. A csoportok egy része zárt volt, vagyis adott állami szervnél vagy egy konkrét vállalaton belül szerveződtek, mégis volt olyan beregisztrált, akiről a többiek – vagyis saját kollégáik – még nem is hallottak” – mondta az egyik tanár.
Más iskolák megoldották
Teljesen más irányból is érkeztek információk arról, hogy a minden diáknak fejenként nagyjából bruttó 90 ezer forintos keretösszeget jelentő támogatás adminisztrációja meglehetősen furcsán zajlott. Egy másik, a programban szintén részt vevő nyelviskolánál azért nem tudott beiratkozni egy korábban a Ring magántanfolyamára járó jelentkező, mert a nyilvántartási rendszer szerint már felhasználta a TÁMOP-os keretét. „Szóltunk a hivatalnak, amely visszaállította a keretét, mert valóban nem vett még részt a támogatott programban. De egy sort nem írtak arról, hogy vajon hogyan került akkor be a rendszerbe” – mondta névtelenséget kérve az ennél a másik iskolánál dolgozó munkatárs.
Két másik – egy fővárosi és egy vidéki nyelviskola – vezetőjével is beszéltünk, egymástól függetlenül ugyanazt mondták: kisebb csúszások az állami kifizetésekben voltak ugyan, főleg a program elején, de soha nem kellett annyit várni a pénzre, mint ahogy azt a Ring a pénzük után futó tanárainak állította. „Tudtuk előre, hogy ez egy utófinanszírozott projekt, de attól a tanárokat közben is fizetni kell” – mondta az egyik stúdióvezető nevének elhallgatását kérve. Hozzájuk is elért a híre annak, hogyan bánik tanáraival a Ring. „Volt olyan tanáruk, aki később nálunk tanított, de mások is panaszkodtak, hogy nem fizettek nekik időben” – tette hozzá.
„Nem korrekt a tanárokat váratni ennyi időn keresztül, megfinanszíroztuk, hogy minden hónapban ugyanúgy kifizessük őket” –mondta a másik, nagy állami programokban rendszeresen részt vevő nyelvstúdió vezetője is. Szerinte ráadásul a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak lett volna eszköze arra, hogy segítsen a pénzük után futó tanároknak, mert elmondása szerinte a hivatalnak szerződésben kikötött, közvetlen beszedési lehetősége volt a képzést megvalósító cégek számláin. „Nekünk is beszedési megbízást kellett adnunk a hivatalnak, ez is egy biztosíték volt, vagyis akár már kifizetett pénzeket is vissza tudtak volna szedni, ha valami gond van” – állította.
Többen egybehangzóan azt állították: nem véletlen, hogy ez a program tartotta lázban az egész nyelvoktatási piacot, nagyon sok pénz volt benne. "A támogatás 12 ezer forintos óradíjra szólt, amiből legfeljebb 3000 forint a tanár díja. Még ha vannak is ezen kívül költségek – a tananyag, vagy ha bérelni kell helyet az oktatásra –, akkor is nagy nyereségről beszélünk, főleg azoknál a nagy iskoláknál, akik a legtöbb tanfolyamot vitték" – állította egyikük.
Fénymásolt, ócska tankönyvből ment az "élethosszig tanulás"
Az október végi ünnepséggel zárult „kiemelt projekt” nem csak a pénzkérdés miatt volt rémálom a Ringnél oktató tanároknak. „Nagyon rossz minőségűek voltak a tankönyvek, amiket használnunk kellett, tele hibával, kevés és bugyuta feladattal, így rengeteget kellett készülni mellé” – mondta egyik forrásunk. Már ha voltak tankönyvek, ugyanis szerinte a diákjai későn, előfordult, hogy a képzés közepére kapták meg a könyveket. Addig „nagyüzemben fénymásolták” a hibáktól hemzsegő példányokat.
Ezt megerősítette a hvg.hu-nak a Ring által szervezett, de egy másik tanár által vezetett csoport tagja is. „Volt olyan feladat, hogy ’beszéljen a képről!’ – csak éppen a vacak, sötét másolaton csak egy paca látszott. Munkafüzetünk sem volt, csak azért nem foglalkoztunk ezekkel, mert a tanárunk hozott megfelelő segédanyagokat” – mondta a TÁMOP-os program keretében alapfokú tanfolyamot elvégző forrásunk, aki egy állami szervezetnél dolgozik, így névtelenséget kérve mondta el tapasztalatait. Ő is azt állította, hogy bármi felmerült, a Ringet alig lehetett utolérni, „az információáramlás nulla volt”. Pedig neki is feltűntek furcsa pontatlanságok az adminisztrációvalkapcsolatban, szóvá is tették, hogy a szerződéstervezetükben más szintű tanfolyam szerepel, mint amire járnak. Végül állítólag az elvégzett tanfolyamról semmilyen igazolást, bizonyítványt nem kaptak, de már nem is hívogatták a Ringet.
Egyikük úgy fogalmazott: jónak tartotta a lehetőséget, hogy „negyven felett még elkezdhetett” megtanulni egy nyelvet, a Ring által végül ki sem fizetett tanárral pedig maximálisan elégedett volt. A kormánytisztviselőkből álló csoportjuk utólag értesült arról, hogy „ingyen” oktatta őket hónapokon át. „Sajnálja őt és a kollégáit is, akik ennyi időt és energiát fordítottak rájuk, és cserébe nem kapták meg a fizetésüket a munkájukért” – így írt utólag a hivatalosan rekordsikeres TÁMOP-programban tanuló kormánytisztviselő az uniótól megkapott, de hozzá el nem jutott pénze után futó tanárának.
"Érkeztek jelzések", de nem kompetensek
Megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt, amely szerint „az elszámolás folyamatos”, de van még olyan képző, akinek nem utalták még át a képzések árát. Hogy ezek közt van-e a Ring, azt a képzőkkel kötött szerződésre hivatkozva nem árulhatták el – pedig ebből derülne ki, hogy a cég okkal hivatkozik-e akár fél évvel ezelőtt lezárult tanfolyamoknál is erre a tanároknál. Kérdésünkre elismerték, hogy valóban „érkeztek jelzések” arról, hogy a Ring Nyelvstúdió nem fizetett ki a TÁMOP-os tanfolyamokat tartó tanárokat, de az iskola és az oktató közti jogviszonyban „nem rendelkeznek kompetenciával”. Azt is megjegyezték, hogy ők nem tudhatják, kiket bízott meg az órák megtartásával a Ring, így a hozzájuk fordulók „személyazonossága a hivatal felé nem igazolt”.
Azt megerősítették, hogy valóban beszedési megbízásuk van a cégekkel szemben, de ez „kötött körülmények között, a jogtalanul felhasznált támogatás visszafizettetésére használható fel” – az iskola és az oktató közti problémákra nem terjed ki. Arra kérdésünkre, hogy reagáljanak a tanárok által tapasztalt eljárásra, az a válasz érkezett: tegyünk bejelentést, ha bizonyítékunk van arról, hogy a cég jogszerűtlenül működik.
A Ring Nyelvstúdióval több csatornán is próbáltunk kapcsolatba lépni, de – akárcsak a tanároknak vagy a diákjaiknak – nem ment könnyen. Végül sikerült elérnünk a programot irányító egyik vezetőt, de az amúgy közpénzből finanszírozott megbízásukról, illetve a felmerült problémákról semmit nem tudtunk kérdezni, mert már annak hallatán letette a telefont, hogy egy újságíró keresi.
Ringben
A Ringroup Oktató Kft.-t 2010. január 21-én 500 ezer forint jegyzett tőkével alapították. Idén március eleje óta 12 fióktelepet tartanak fenn, ezek különböző magyarországi nagyvárosokban vannak, Vértesacsa a kakukktojás. A fő tevékenység a szakmai középfokú oktatás, érdekes módon az egyéb tevékenységek között nevesítetten nincs ott a nyelvoktatás.
Két magánszemély alapította, akik jelenleg is tulajdonosok és ügyvezetők: Lakatos László és Papolczi András. A cég árbevétele 2011-ben, az első teljes üzleti évben 14,04 millió forint volt, majd 2012-ben 114,1 millió, 2013-ban pedig 311,9 millió forint - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A mérleg szerinti eredmény ezekben az években hektikusan változott: az 1,1 milliós nyereséget 44,3 milliós veszteség, majd 43,987 millió nyereség követte, nyereséget nem vettek ki a cégből.
Szintén Lakatos és Papolczi a tulajdonosa (az utóbbi a többségi) a 2008-ban alakult Ring Tanácsadó Oktatási és Szolgáltató Kft.-t-nek, amelynek a fő tevékenysége az üzletviteli és vezetési tanácsadás, 2009-től kezdve a cégnek nem volt árbevétele, viszont 1-2 milliós veszteséget rendre összehozott. (Az APEH 2008-ban indított egy bírósági végrehajtást a cég ellen, ami máig nem zárult le az Opten céginformációs adatbázis szerint).
Lakatos tulajdonos a Ring Nyelvstúdió Nyelvoktató Kft.ben, amely felszámolás alatt van, ami azt jelenti, hogy a hitelezők döntik be. Ezt a vállalatot 2003. november 10-én alapították, jogelődje a Ring Nyelvstúdió Nyelvoktató Egyéni Cég volt, melyet 1997-ben Oláh Árpád alapított és 2004-ig létezett. Oláh a Ring Nyelvstúdió Nyelvoktató Kft megalapítása után röviddel szállt ki, melyben Lakatos 2004. márciusában lett ügyvezető és tulajdonos, a bejegyzést követően kb. két héttel. A felszámolást 2012. március 20-án tették közzé, a cég ellen 26 bírósági végrehajtás indult. Az eljárások közül jelenleg 6 van folyamatban.
A Ring Nyelvstúdió Nyelvoktató Kft. árbevétele 2009-ben 94 millió forint volt, ezután sorrendben 121,7, majd 110,2 millió 2012-ben pedig 302 ezer forint volt. A mérleg szerinti eredmény ugyanebben a sorrendben 2009: 21,27 milliós veszteség, majd 8 milliós nyereség, majd 21,6 milliós veszteség, majd 1,6 milliós veszteség. | Itthon: Kisemmizték az ajnározott állami megaprojekt tanárait | Uniós milliárdokból ment a nagyszabású állami nyelvoktatási program, csak épp az órákat leadó tanárok egy részéhez nem jutott a pénzből. Van köztük, aki egy fillért sem kapott a több száz tanítással töltött óráért, sőt még saját költségén járt vidékre tanítani. Panaszt a károsult tanárok hiába tettek, mert az illetékes Munkaerőpiaci Kulcskompetenciák Projektiroda ebben nem érzi magát kompetensnek. Kérdés, hogyan bízhattak egy ilyen nagyságrendű állami munkát egy olyan cégre, amelyről már évek óta az a hír terjed, hogy átveri a neki dolgozókat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141110_Hiaba_futnak_penzuk_utan_az_allami_megapr | 2014-11-10 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Tavaly év végén Tasnádi László rendészeti államtitkár némileg váratlanul úgy döntött, hogy lemond a bruttó 997 ezres fizetést biztosító posztjáról. Tasnádi távozását hivatalosan nem indokolták, de közrejátszhatott benne az a botrány, amit az 1956-os forradalom évfordulóján bejelentett előléptetése váltott ki. Lázár János a kormányinfón minősítette kínosnak, hogy a III/II-es múltú államtitkárt vezérőrnagyból altábornaggyá léptették elő. A hírek szerint Tasnádinak az fájt, hogy nem védték meg a miniszterrel szemben, az indoklás azonban sántít, hiszen III/II-es múltja miatt korábban is érték már támadások és kritikák.
Tasnádi László korábban ugyanis Orbán Viktor Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde idején még a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a beépített ügynököktől várt jelentéseket az ott történtekről. Korábbi munkájáról azt mondta, az említett III/II-2 alosztályon kém-, majd terrorelhárítással foglalkozott, amely a rendszerváltás idején beolvadt az újjáalakuló Nemzetbiztonsági Hivatalba, ahol a terrorelhárítási igazgatóságon dolgozott. Később a hírszerzésre került, ahol a terrorfelderítő osztályon végzett munkát.
"Tehát kijelentem, hogy senkiről nem jelentettem semmit. Én a kém- és terrorgyanús személyekről jelentettem az akkori vezetésnek".
Mindenesetre Lázár kritikája betehette a kiskaput az államtitkárnál és tavaly év végén lemondott posztjáról, mellyel összefüggésben jelentős, egyszeri juttatáshoz jutott. A kormany.hu-n elérhető dokumentum szerint december 10-én összesen 2,5 millió forint került a számlájára.
Egyrészt szabadságmegváltás címén kapott 963 ezer forintot, másrészt pedig az "állami vezetői felmentés után járó juttatásként" 1,5 millió forintot tehetett zsebre.
A hírek szerint azonban nem sokáig kellett a tartalékaiból élnie az egykori államtitkárnak, hiszen a 24.hu információi szerint három héttel később munkát kapott egykori főnöke, Pintér Sándor, belügyminiszter korábbi cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél. | 2,5 milliós juttatással távozott Pintér III/II-es államtitkára | Tasnádi László, rendészeti államtitkár némileg furcsa körülmények között és vastag pénztárcával mondott le tisztségéről tavaly év végén. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/2_5_millios_juttatassal_tavozott_Pinter_III_II_es_allamtitkara.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-09-14 15:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
Alapszabályellenes volt a zuglói szocialisták tagfelvételi eljárása, ezt állapította meg az MSZP Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottsága – közölte a hvg.hu-val Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke. Szücs István, a XIV. kerületi szocialisták elnöke munkatársunknak jelezte, a megállapítás ellen fellebbeznek, és ha kell, bírósághoz fordulnak.
Korábban hírül adtuk, az MSZP budapesti elnökségének felkérése alapján kezdett foglalkozni a Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottság (BEEB) a szocialista párt XIV. kerületi szervezetének tagfelvételeit illető panaszokkal. A panaszosok vitatták a tagfelvételek regisztrálásának 2006. március 1-jén kihirdetett, és nyolc hónapon át fenntartott szüneteltetését. Nem fogadták el továbbá a zuglói MSZP elnökének, Szűcs Istvánnak azt az érvelését, hogy belépésük az alapszervezetekbe érvénytelen, mert nem jelentek meg személyesen az elnökség előtt.
Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke elmondta, a döntés igazolja azt, amit az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság korábban már megállapított, miszerint a zuglói szervezet tagfelvétele alapszabály ellenes volt. Szücs István elnök a hvg.hu megkeresésére közölte, nem olvasta még a határozatot, mert éppen Ibizán nyaral. "Néhány nap múlva már újra dolgozom. A munkatársaim elmondták, mi áll a határozatban. Ennek alapján úgy gondolom, hogy fellebbezni fogunk az OEEB-hez, és ha elutasítják, akkor bírósághoz fordulunk igazunk bizonyítására."
hvg.hu | Itthon: Zuglói MSZP: szabálytalanságok a tagfelvétel körül | Alapszabályellenes volt a zuglói szocialisták tagfelvételi eljárása, ezt állapította meg az MSZP Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottsága – közölte a hvg.hu-val Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke. Szücs István, a XIV. kerületi szocialisták elnöke munkatársunknak jelezte, a megállapítás ellen fellebbeznek, és ha kell, bírósághoz fordulnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20070709_zuglo_mszp_tagfelvetel_dontes | 2007-07-09 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Magas bírság jár közbeszerzés mellőzéséért
Kirívóan magas, 12 millió forint bírságot szabott ki az újfehértói önkormányzatra a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel a közbeszerzés nélkül korszerűsíttette négy intézményének a hőszolgáltatását.
Az önkormányzat múlt év szeptember végén, a képviselőtestületi ülésen úgy döntött, hogy két iskola és két óvoda fűtésének korszerűsítését a budapesti székhelyű RVF Nyrt.-re bízza. Az indok az volt, hogy a cég önkormányzati önerő nélkül végzi el a munkát. Volt ugyan olyan képviselői vélemény, hogy érdemes lenne a munkát közbeszerzésen meghirdetni, de a kisebbségben maradt.
A munkák értékét a felek a szerződésben nettó 40 millió forintban határozták meg, amit 12 éven át, havi nettó 828.750 forint szolgáltatási díjjal törleszt az önkormányzat. A kazáncseréket csak a fűtési szezon végén, 2008. április 15. után lehet megkezdeni, és attól számítva 90 napon belül be kell fejezni.
A szerződés ellen a vállalkozó konkurens cége, a Kipcalor Kft. nyújtott be keresetet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Véleménye szerint a munkákra közbeszerzést kellett volna kiírni. A Döntőbizottság először is azt állapította meg, hogy a 40 millió forint meghaladja a közbeszerzési törvényben meghatározott 25 millió forintos nemzeti értékhatárt, így az önkormányzat jogsértő módon mellőzte a közbeszerzést. Elvileg választhatott volna az önkormányzat valamilyen gyorsított, és kevésbé nyilvános eljárást is, de ez csak elvi lehetőség maradt.
A 2007. szeptember 27-i döntés, és a munkák befejezési határideje között ugyan is 201 nap a különbség, ez pedig elegendő egy nyílt közbeszerzés lefolytatására. Miután a közbeszerzés mellőzése az egyik legsúlyosabb jogsértés, az önkormányzat pedig a 12 év során mindegy 120 millió forintot fizet ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság - a gyakorlatában kirívóan magas - 12 millió forint bírságot szabott ki az önkormányzatra.
2008. január. 11. 18:08 MTI Itthon
Kormányzati negyed: vis maior miatt hiúsult meg a közbeszerzés
Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánította a kormányzati negyed felépítésére kiírt közbeszerzési eljárást - mondta Görözdi György miniszterelnöki megbízott az, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. közleménye szerint az eredményről tájékoztatták az ajánlattevőt.
2008. február. 07. 14:28 MTI Itthon
Közbeszerzési és fogyasztóvédelmi törvények a parlament előtt
Tavasszal kerül az Országgyűlés elé több, a miniszterelnök által meghirdetett 48 pont megvalósulását elősegítő törvénycsomag, így például a közbeszerzés egyszerűsítését és a fogyasztóvédelmet érintő javaslat. Erről Draskovics Tibor beszélt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
2008. január. 17. 13:39 MTI/hvg.hu Gazdaság
Tavaly 1521 milliárd forint ment el közbeszerzésre
Tavaly 3446 közbeszerzési eljárásban 1521,3 milliárd forint közpénz sorsáról született döntés; az eljárások száma 31 százalékkal, a beszerzési érték 10 százalékkal csökkent 2006-hoz viszonyítva – közölte Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. | Vállalkozás: Magas bírság jár közbeszerzés mellőzéséért | Kirívóan magas, 12 millió forint bírságot szabott ki az újfehértói önkormányzatra a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel a közbeszerzés nélkül korszerűsíttette négy intézményének a hőszolgáltatását. | null | 1 | http://hvg.hu/kkv.vszhirek/20080222_magasabb_birsag_kozbeszerzes.aspx | 2008-02-22 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Dr. Szilva István , Sajóbábony polgármestere tette közzé közösségi oldalán, hogy az Arany János és Bocskai úti járdákat felújították. A járdák már régóta rendkívül leromlott állapotban voltak. Az elmúlt években az érintett társasházak utcáiban kicserélték a szennyvíz- és vízvezeték rendszert, amely még rontott a járdák állapotán.
Emiatt is vált indokolttá a felújítás. Az önkormányzat saját forrásból újítja fel a járdákat, lépcsőket és a két társasház közötti parkolót. A legfontosabb cél, hogy hamarosan a legtöbb járda korszerűen legyen, felújítva Sajóbábony teljes belterületén. A felújítás ideje alatt, a polgármester a lakosság türelmét és megértését kéri. | Ennyi felújított járdát még nem látott | Dr. Szilva István, Sajóbábony polgármestere közösségi felületén számolt be a minap arról, hogy az elmúlt tíz évhez hasonló lendülettel kívánják fejleszteni a várost, ezért folyamatos a járdák felújítása is. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/ennyi-felujitott-jardat-meg-nem-latott | null | true | null | null | BOON |
Így a rendőrség már nem vizsgálja többek között Sárközi Tamás, Széles Gábor, Veress József, Derzsi András, Horváth Gábor, Friedrich Blaha és Pongrácz Antal felelősségét. A vizsgálat már csak a bankot főállásban irányító szűkebb csapat - például Princz Gábor, és négy közvetlen vezetőtársa- ellen folyik.
A Pénzügyminisztérim 1999. február 1-jén tett az állam nevében feljelentést Princz Gábor és ismeretlen tettesek ellen a banknál kialakult jelentős veszteségek miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán. A minisztérium szerint a Postabank vezetése a pénzintézet tényleges helyzetét "kreatív könyveléssel" és a felügyeleti szabályok megkerülésével megpróbálta eltitkolni. A pénzintézet beszámolója nem tükrözte a tényleges gazdasági helyzetet, nem felelt meg a jogszabályoknak és a társaság vagyonával kapcsolatban a bank tulajdonosait megtévesztették. Ezért a bank vezetői alaposan gyanúsíthatók gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélésével.
Az Országos Rendőr-főkapitányság február 3-án rendelt el nyomozást az ügyben gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése bűncselekmény alapos gyanúja miatt. A feljelentéshez később csatlakozott a Postabank új vezetése, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A nyomozás már korábban kizárta a felügyelőbizottsági tagok felelősségét.
Öt gazdasági bűncselekmény gyanúja szerepel a Postabank-jelentésben | Megszüntették a nyomozást az igazgatósági tagok ellen | A Népszava értesülései szerint az ügyészség megszüntette a rendőrségi nyomozást a Postabank külső igazgatósági tagjai ellen. A hatóság szerint ugyanis nekik nem voltak olyan ismereteik és lehetőségeik, amelyek a folyamatok befolyásolására alkalmasak lettek volna. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/7/20010726megszuntettek | 2001-07-26 06:31:00 | true | null | null | Origo |
A DK és a Tisza leszavazta, hogy százmilliókat "spóroljunk" a budapestieknek kevesebb bizottsággal. Leszavazták azt is, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a főváros "ne herdálhassa el az ingatlanvagyonát".
Leszavazták a rezsicsökkentés melletti kiállást, és hogy migránsok ne költözhessenek önkormányzati bérlakásokba
- mondta a kormánypárti politikus.
Leszavazták, hogy újra legyen Budapestinfo, ahol a főpolgármester kiáll a sajtó elé és a budapestiek válaszokat kaphatnak kérdéseikre. Leszavazták azt is, hogy kollégiumok és szolgálati lakások épüljenek, és azt is, hogy a kerületek közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra - mondta.
Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra
- fűzte hozzá Facebook-videójában Szentkirályi Alexandra . | Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői együtt szavaztak | „Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra” – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-gyurcsany-budapest-liberalis | null | true | null | null | HEOL |
Szabó Tímea kérdésre írta válaszában Lázár János, hogy a kormány korábban megállapította, hogy a gazdasági környezet kedvező változása nyomán mód nyílt a letelepedési kötvények kivezetésére. A kabinet áttekinti az állampapírpiac egészét és
"az erről készült jelentés 2017 elején kerül a kabinet napirendjére, az esetleges változtatásokról az összegzés alapján születik döntés."
Az egy dolog, hogy
a letelepedési kötvényprogram már az elejétől fogva bűzlik,
és már Varga miniszter is elismerte, hogy az állam bukik az ügyleteken,
illetve, hogy Lázár legutóbb novemberben mondta, hogy még 2016-ban megszüntetik.
Az meg másik, hogy | Lázár szerint az év elején tényleg dönt már a kormány a letelepedési kötvények sorsáról | Igaz, legutóbb november mondta azt a miniszter, hogy még 2016-ban megszüntetik a programot. | null | 1 | https://444.hu/2017/01/09/lazar-szerint-az-ev-elejen-tenyleg-dont-mar-a-kormany-a-letelepedesi-kotvenyek-sorsarol | 2017-01-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát - erről írt az egyetem az Indexnek annak kapcsán, hogy kritikák érték az intézményt Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának védése miatt, aki "A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései" címmel írta értekezését. Érdekesség, hogy idén ez az egyetlen doktori disszertáció a jogi karon, amelyet a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására.
Mint beszámoltunk róla, Polyák Gábor médiakutató, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense a hírre úgy reagált: "a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re. Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki '56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből. Kollégák, hol a gerinc? ... Miért hányjuk arcon magunkat?" Bejegyzését a tanszékvezető azzal zárta, hogy "az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD fokozatot."
Az ELTE az ügyre szombaton reagált, és úgy fogalmaztak, a tudomány szabadsága elválaszthatatlan részének tekinti azt is, hogy a tudományos műveket és teljesítményeket kizárólag azok minősége, és ne a szerző személye alapján ítélje meg. Az ELTE vallja azt az intézményi alapelvet is, hogy a különböző gondolkodású, vallású, politikai és ideológiai meggyőződésű egyetemi polgárok alkotnak független szakmai közösséget, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek. - Az ELTE elhatárolódik minden olyan megnyilvánulástól, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemünkön tanulhasson vagy kutathasson. A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE. A szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások, még ha azok csak egyes egyetemi polgárok egyéni álláspontját is tükrözik, súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek - zárták közleményüket. | Reagált az ELTE az Orbán Balázs védése miatti kritikára | Polyák Gábor bírálatára utalva azt közölték, „a szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek”. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/reagalt-az-elte-az-orban-balazs-vedese-miatti-kritikara-169590 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Magyar Péter vezette Tisza Párt kedden megkeresést küldött Debrecen önkormányzatának, jelezve, hogy a november 23-ára meghirdetett, de meg nem szervezett politikai eseményüknek nem találnak megfelelő helyszínt - közölte a város Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Az elöljáró tájékoztatása szerint Magyar Péter úgy fogalmazott: "Kérlek, ne kényszerítsetek minket arra, hogy a polgármesteri hivatal előtt tartsuk meg a rendezvényünket és segíts abban, hogy több ezer debreceninek - köztük gyerekeknek és időseknek - ne kelljen órákig az utcán állniuk nulla fokban és havas esőben."
A Tisza Párt szervezetlensége és felkészületlensége tükrében felháborítónak tartom Magyar Péter hozzám intézett fenyegetését
- közölte Papp László.
A polgármester kiemelte, Debrecen önkormányzatához
az elmúlt 30 évben egyetlen politikai párt sem fordult olyan abszurd kéréssel, hogy politikai rendezvényük helyszínéről az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal gondoskodjon helyettük.
Hozzátette: a Tisza Párt azt a látszatot akarja kelteni, mintha ez önkormányzati feladat és nem pártfeladat lenne. Ha valakinek az esemény meghirdetését követően, mindenféle előkészület nélkül jut eszébe kétségbeesetten, rövid határidővel helyszínt keresnie Debrecenben, azzal előfordulhat, hogy már nem talál az igényeinek megfelelő létesítményt - jegyezte meg.
Visszautasítom azt a felvetést, hogy Debrecen polgármesterének az lenne a dolga, hogy Magyar Péter és csapata helyett a Tisza Párt rendezvényeit koordinálja. Egyetlen politikai párt esetében sem tettem ilyet és a jövőben sem fogok
- fogalmazott a városvezető.
Információi szerint - folytatta - a Tisza Párt által jelzett időpontban az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, nagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíneken hónapokkal előre rögzített és lekötött események zajlanak.
A Főnix Arénában és a Hódos Imre Sportcsarnokban a női kézilabda Európa-bajnokság előkészületei zajlanak, a Kölcsey Központban szalagavató bált tartanak, az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban pedig kosárlabda-mérkőzés lesz - sorolta.
Komolyan gondolja Magyar Péter és csapata, hogy bármely eseményt is el kell halasztani, mert ő Debrecenben politikai gyűlést akar tartani?
- tette fel a kérdést a polgármester.
A polgármester hozzátette, hogy rossz előkészítést követően gyáva dolognak tartja Magyar Péter és csapata részéről, hogy Debrecen polgármesterére vagy önkormányzatára hárítsa saját felelősségét.
Ennek a rendezvénynek minden feladata és felelőssége Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli!
- írta.
Biztosan van, aki megfutamodik Magyar Péter fenyegetéseitől. Polgármesteri eskümben a debreceniek hasznára, javára és megmaradására esküdtem fel. Ennek szellemében Magyar Péter és a Tisza Párt kedvéért egyetlen szalagavató, kulturális vagy sportrendezvényt sem fogok betiltani!
- olvasható Papp László közleményében. | Magyar Péter Debrecent fenyegette | A város polgármestere szerint a mulasztásért a felelősség nem a várost és az önkormányzatot, hanem Magyar Pétert és csapatát terheli. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-debrecen-haritas-fenyegetes | null | true | null | null | SZOLJON |
Az Európai Unió minden tagjára ugyanazok a nemzetközi törvények vonatkoznak, beleérve a nemzetközi intézmények törvényeit is - mondta Vera Jourova az Európai Bizottság alelnöke, reagálva a magyar miniszterelnök szavaira. Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott, hogy miután "felháborítóan pimasznak és cinikusnak" ítéli a döntést, meghívja Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, és garantálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát Magyarországon nem hajtják végre.
"A felelős politikusok tisztában vannak nemzetközi kötelezettségeikkel. Magyarország aláírója, részese a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A mi büntetőbíróságunknak, hogy pontos legyek. Ez egy olyan szabály, amely a nemzetközi jogon alapul, és kimondja, hogy a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a bíróság döntéseit. Tehát ez egy kötelező határozata a Nemzetközi Büntetőbíróságnak mindenkire nézve, aki aláíró, így Magyarországra nézve is" - mondta az Európai Bizottság alelnöke az Euronewsnak.
Vera Jourova nemcsak elméletben, hanem a konkrét esettel kapcsolatos kérdésre is azt válaszolta, hogy az egyezmény megszegését jelenti, ha egy ország, amely az ICC tagja, vendégül lát, és nem tartóztat le egy politikust, aki ellen az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki.
Arra a kérdésre, hogy ennek milyen következménye lehet, Vera Jourova azt mondta, egyrészt jogi lépések követik, másrészt rossz fényt vet az adott országra.
"Minden alkalommal, amikor egy ország megszegi a nemzetközi intézmények iránti kötelezettségvállalásait, saját magának okoz kárt, a saját jóhírét csorbítja. Az eljárás teljes menetét nem tudom megjósolni, de az biztos, hogy Magyarország imázsára hatással lesz" - hangsúlyozta az Európai Bizottság alelnöke azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor meghívta Magyarországra az izraeli kormányfőt, és sértetlenséget ígért neki. | Magyarországra nézve is kötelező a Netanjahura kiadott elfogatóparancs Vera Jourova szerint | Az Európai Bizottság alelnöke azt hangsúlyozta az Euronewsnak, hogy hiába mond mást Orbán Viktor, a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése Magyarországra nézve is kötelező, hiszen az ország aláírt erről egy megállapodást. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/my-europe/2024/11/22/magyarorszag-izrael-netanjahu-icc-orban-jourova-eu | null | true | null | null | Euronews |
Sorra veszi át a plakátcég a vidéki buszmegállókat a hirdetési felülettel együtt, cserébe felújítják a várókat. A plakátkebelezés nem új trend, néhány fővárosi kerület után most a vidéken a sor.
Mészáros Beatrix külön kitért a LIDL egyik reklámújságjára is, de írt az EZO TV-ről is. A szakdolgozat a GVH ügyeit tekinti át.
A médiapiac lerohanása után kissé megpihenve most arra koncentrál a kormány, hogy akár ellenzéki szerepben is fenntartható legyen a birodalom.
A cél, hogy a találkozások meghosszabbítsák azt az időt, amíg az időseknek van erejük és kedvük önállóan élni. Az "üzletbe" nem szállhat be akárki. | A podcast-piacra is szemet vetettek Mészárosék | Védjegyoltalmat kért a PodPad névre a magyar hirdetési piac egyik legnagyobb kereskedőháza. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220115_atmedia_podcast_levedve | 2022-01-15 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiába kérte ki Vitézy Dávid, a BKV felügyelő bizottságának a tagja múlt héten a BKV vezetésétől az offshore cégektől megrendelt tanulmányokat és teljesítési igazolásokat, a társaság nem adta ki neki. Ezért Vitézy kezdeményezte a felügyelőbizottság soron kívüli ülését.
Vitézy Dávid az Indexnek elmondta, hogy múlt hét pénteken kérte ki az offshore szerződéseket, mert sok híresztelést hallott a BKV és a városháza folyosóin, és részben az MTI-ben arra vonatkozóan, hogy a tanulmányokat illetve a teljesítési igazolásokat a BKV dolgozói utólag rakták össze.
Hozzátette: mivel a múlt heti, a témában tartott vezérigazgatói sajtótájékoztatón Kocsis István vezérigazgató azt ígérte, hogy be lehet tekinteni az anyagokba, a félreértéseket eloszlatandó keddi határidővel kérte az papírokat, amikért közel 50 milliót fizetett ki a BKV.
Mint arról az Index beszámolt, összesen 23 céggel, közöttük bétékkel, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV tavaly szeptember 1. óta. A szerződések összértéke meghaladja a százmillió forintot.
A legnagyobb értékű szerződéseket egy Dandy Trading Ltd. nevű és egy Everest Capital S. A. nevű svájci székhelyű céggel kötötte a BKV. Az elsővel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére, 78 ezer 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a másodikkal pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 ezer 900 euróért (közel 24 millió forintért).
Vitézy szerint ha minden rendben van ezekkel az anyagokkal, akkor két óra alatt elő lehet szedni őket, ennek a tapasztalata szerint nincs akadálya. A BKV azonban nem tudott semmit felmutatni, sem az igazolást, sem a kifizetések alapjául szolgáló dokumentumokat.
Vitézy azt feltételezi, hogy súlyos a helyzet, ilyennel ugyanis még nem találkozott, ezért a felügyelőbizottság soron kívüli összehívását kezdeményezte.
Hozzátette: már azt is érdekesnek tartja, hogy ilyen feladatokra versenyeztetés nélkül választanak ki offshore cégeket, de azt már nem tudja elfogadni, hogy két héttel a szerződések nyilvánosságra kerülése után sem tud a BKV bemutatni semmit, ami igazolná, hogy a cégek végeztek bármilyen tevékenységet cserébe a pénzért.
A két offshore cég által készített tanulmányba az Index újságírója csak úgy tekinthetett be, hogy aláírt egy nyilatkozatot arról, hogy a dokumentumok tartalmát vagy azok bármely részét sem részben, sem egészben nem hozza nyilvánosságra.
Mivel az Index továbbra is úgy gondolja, hogy a tanulmányok érdekesek lehetnek a nyilvánosság számára, és a BKV-nak is érdeke, hogy eloszlassa az offshore cégekkel kötött szerződésekről a homályt, így továbbra is kérjük hivatalosan is az iratok másolatát. | Nem adta ki a BKV az offshore cégek papírjait | Nem adta ki a BKV az offshore cégek papírjait - Vitézy Dávid, a cég felügyelő bizottságának tagja a testület soron kívüli összehívását kezdeményezte. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2009/03/18/nem_adta_ki_a_bkv_az_offshore_cegek_papirjait/ | 2009-03-18 00:00:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.