text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
- Ön lett a szegedi közgyűlés KDNP frakciójának a vezetője. Mennyivel lesz több feladata, mint képviselőként?
- A képviselőséget is teljes erőbedobással, és tiszta szívvel csináltam. Óriási munka, főképp, hogy rengeteg a felmerülő probléma és mindenre megoldást igyekszem találni a választóknak, akik tudják is, hogy számíthatnak rám.
Ráadásul ne felejtsük el, hogy helyre akarjuk állítani a becsületünket Szegeden, mármint a jobboldal becsületét, ami óriási munka lesz. Hiszen be kell látnunk, hogy az előző választásokon egyre rosszabbul szerepeltünk. Én azon fogok dolgozni, hogy ezt a tendenciát megállítsuk, és megfordítsuk. Az ugyanis egyszerűen nem igaz, hogy Szegeden nincsenek jobboldali érzelmű emberek. Egyszerűen meg kell őket találni, ki kell menni közéjük. Én folyamatosan ezt csináltam, a személyes kapcsolattartás ugyanis mindennél fontosabb. És erre szerintem a Fidesz és a KDNP is képes.
- Biztos, hogy vannak, mégsem mennek el szavazni önökre.
- Szerintem az elmúlt években rossz struktúrát követtünk, és hitehagyottak lettek a választóink. Ezen mindenképpen változtatni szeretnék. Meg kell tenni mindent annak érdekben, hogy helyben is felívelő pályára állítsuk a Fideszt és a KDNP-t.
- Milyen a viszonya a Fidesz-frakcióval, ahol komoly sorcsere volt? Nélkülük ez nehezen megy majd.
- Frakcióvezetőjükkel, Polner Eörssel is jóban vagyok, már többször találkoztunk. Neki komoly közéleti múltja van, nyilván ő a legtapasztaltabb a csapatban, én pedig a fiatalos lendületet hozom.
A frakcióban dolgozókat is ismerem természetesen. Azt gondolom, hogy időszerű volt a változás náluk, mert valami nem működött jól. Most újabb lendületet tudunk venni közösen, egyszóval szerintem jó az új csapat, a mi frakciónkkal együtt, ahova Korponyai Ernő tartott velem.
- Az alakuló közgyűlésen azt mondta, hogy a hangos viták helyett párbeszédet szeretne.
- Ne feledjük, hogy Botka László sosem nyert még ekkora fölénnyel. Ha mi minden kérdésben szembemegyünk a várossal, az akár vissza is üthet. Lehet kritizálni az önkormányzatot, de akkor mutassuk meg, hogy az adott kérdésre mi tudunk jobb válaszokat adni.
- A cél tehát a konstruktív együttműködés?
- Mindenképpen. Persze abban is bízom, hogy ez a másik oldalon is meghallgatásra talál, hiszen az elmúlt időszakban - főleg napirend előtt - elsősorban országos ügyekkel foglalkoztak. Szerintem ez pedig nem jó, hiszen Szegedért, a szegedi emberekért kellene dolgoznunk. Annál is inkább, mert korábban sosem látott mértékű beruházások zajlanak, amelyek mindenkit érintenek valahogyan a városban. Ezekre különösen oda kell figyelni. | DELMAGYAR - Ruzsa Roland szerint változtatni kell | Nincs jó állapotban a szegedi jobboldal a KDNP frakcióvezetője szerint. Ruzsa Roland lapunknak arról is beszélt, hogy konstrutív együttműködésre törekszik. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2024/10/ruzsa-roland-szeged-jobboldal-kdnp-fidesz | null | true | null | null | délmagyar |
A Tisza Párt fővárosi közgyűlési képviselői nemcsak politikai tevékenységükkel, hanem tekintélyes vagyonukkal is felhívják magukra a figyelmet. A politikusok vagyonnyilatkozataiból kiderült, hogy a párt több prominens tagja luxusingatlanok, értékes járművek és jelentős pénzügyi tartalékok birtokában van. Ez a fényűzés éles kontrasztban áll a párt által hangoztatott értékekkel.Bujdosó Andrea, a Tisza Párt fővárosi képviselője a vagyonnyilatkozatának tanúsága szerint 412 ezer euró és 15 millió forint értékű értékpapírral és részvénnyel, illetve további 14 millió forintnyi egyéb megtakarítással rendelkezik. A képviselőnek emellett 90 százalékos tulajdonjoga van egy több mint 100 négyzetméteres alapterületű ürömi házban.Kollár Kinga, aki a Tisza Párt európai parlamenti és fővárosi képviselője szemmel láthatóan jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik a hivatalos dokumentum szerint. Magyar Péter politikusa összesen öt ingatlannal rendelkezik, felerészben tulajdonosa egy 120 négyzetméteres gödöllői lakóháznak, illetve egy 114 négyzetméteres erzsébetvárosi ingatlannak.Mindezek mellett kizárólagos tulajdonosa egy több mint 100 négyzetméteres alapterületű esztergomi lakóháznak és egy 30 négyzetméteres I. kerületi ingatlannak. Mindezek mellett Kollár Madeira szigetén is birtokol egy 153 négyzetméteres alapterületű lakóházat, amelyet 2022-ben vásárolt.A politikus több mint 32 millió forintos állampapír-portfólióval is rendelkezik.A nemzetközileg akkreditált pénzügyi elemzői diplomával rendelkező Porcher Áron egy 48 és egy 94 négyzetméteres budapesti lakással és három vidéki ingatlannal rendelkezik .A befektetési szakember 15 millió forintos megtakarítást is magáénak tudhat, és összesen 99 milliós hitelt törleszt.A közgazdász végzettségű Orbán Árpád István három budapesti és egy kiskunhalasi ingatlannal is rendelkezik. Két lakása található Budapest XIII. kerületében, egy pedig a XV. kerületben. Résztulajdonos egy kiskunhalasi családi házban is.A politikus 10 millió forint magánnyugdíjpénztári megtakarítással is rendelkezik, illetve éves szinten 1,8 millió forintos bevételre tesz szert lakásai kiadásából.A Tisza Párt fővárosi frakcióvezetőjének vagyonnyilatkozatában két érdekesség is van. Ordas Eszter ugyanis két budapesti ingatlannal rendelkezik, azonban egyiket sem vásárolta, mindkettő csere és ajándékozás útján jutott a tulajdonába. A város frekventáltabb területein fekszenek, a kisebb, 34 négyzetméteres lakás az V. kerületben, a nagyobb, 98 négyzetméteres lakás pedig a XI. kerületben található.A politikus emellett saját bevallása szerint továbbra is jogtanácsosa annak a belvízi hajózással foglalkozó cégnek, amely nemrég egy kartellügylet ben volt érintett. Amint arról már korábban is beszámoltunk, a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) nyomozásából kiderült, hogy négy cég - a Dunai Személyszállító Kft. és a Hajózni Jó Kft., illetve a Rubin Group Kft. és a Duna-Weser Kft. - jogsértő együttműködést folytatott annak érdekében, hogy közülük kerüljön ki egy tender nyertese. A vállalkozások az ajánlattétel előtt megosztották egymással árszintjeiket, a pályázati anyagaikat pedig ugyanazon személy, az egyik vállalkozás ügyvezetője állította össze.Borítókép: A Tisza Párt fővárosi frakciója (Forrás: Facebook) | Tiszás luxusvilla Madeira szigetén | Látványos gazdagság jellemzi a Tisza Párt fővárosi képviselőit – derül ki a vagyonnyilatkozatokból. A politikusok több százmilliós ingatlanokkal, autókkal és jelentős megtakarításokkal büszkélkedhetnek, miközben a párt rendszeresen hangoztatja az átlagemberek problémái iránti elkötelezettségét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/tiszas-luxusvilla-madeira-szigeten | 2024-11-23 06:41:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- A magyar modellhez hasonló szervezet nincs, de létezik hasonló működésű - mondta a Népszavának Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci elemző. A szakértő annak kapcsán nyilatkozott, hogy - mint arról lapunkban tegnap beszámoltunk - a kormány a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) helyett egy új civil szervezetre, a Batthyány-Strattmann László Alapítványra bízza az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálását, évi 30-40 milliárd forint szétosztását. Az alapítványt még nem jegyezték be, így nem tudni, hogyan választják ki a döntéshozóit, milyen szabályok szerint működik majd.
Gyógyszerreform akadálypályán: két hónap múlva működnie kellene, de még be sem jegyezték a súlyos betegek kérelmeit elbíráló alapítványt
Molnár Márk példaként idézte a Krug Dobra - vagyis a "Jóság Köre" nevű alapítványt. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök egy karácsonyi rendelettel, 2021. január 5-én hozta létre, azzal a céllal, hogy elsősorban a gyerekek súlyos és ritka betegségeinek kezelését finanszírozza. A vezetője Alexander Tkachenko, az orosz ortodox egyház papja. Az alapítvány a forrásait többek között egy 2 százalékos extra adóból kapja. Ezt az évi ötmillió rubel feletti jövedelműekre róják ki, akik így a 13 százalékos jövedelemadó helyett 15 százalékot fizetnek. Molnár Márk hozzátette: az alapítványról kevés adat ismert, a működése nem átlátható, de eddig több ezer betegnek vásároltak kezelést. Az alapítvány vezetőjét a gyermeknapon fogadta Putyin, a találkozón az orosz elnök egy albumot kapott olyan gyerekek történteivel, akiket az alapítvány segített terápiához. Köztük Emilével, akiről a kötelező újszülöttkori szűréssel derült ki, hogy súlyos gerincvelői izomsorvadásban (SMA) szenved. A diagnózis után az édesanyja lemondott róla. Emilnek az alapítvány biztosította a szükséges gyógyszert még mielőtt a fájdalmas és visszafordíthatatlan tünetek jelentkeztek volna. A kezelés sikeres volt. A kisfiút pedig egy moszkvai család örökbe fogadta.
Az SMA - bár ritka betegség - a magyar közönség számára is ismerős lehet, miután Zentének 700 millió forintot gyűjtött össze 2019-ben az ország, hogy hozzájuthasson a világ legdrágább gyógyszeréhez.
Más országokban is igyekszik a politika kezelni azt az ellentmondást, nehéz amellett érvelni, hogy egyetlen ember gyógyszerére közel egymilliárdot költsön a köz. Ugyanakkor az is vállalhatatlan, hogy azért tagadjanak meg terápiát, például egy kisgyerektől, mert az sokba kerül.
- Európában az egyedi gyógyszertámogatási döntéseket többnyire a kormányzati szervek, vagy egészségbiztosítási szervezetek hatáskörébe tartoznak - mondta lapunknak Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke. Tapasztalatai szerint az elbírálás során általában a gyógyszerek költséghatékonyságát és klinikai hatékonyságát értékelik. Ezen döntéseket sok országban állami szervek hozzák meg, de néhány esetben különleges alapítványok vagy nonprofit szervezetek is részt vesznek a folyamatban, különösen akkor, ha ritka vagy drága gyógyszerekről van szó. Az Egyesült Királyságban például a British Heart Foundation vagy más nagy egészségügyi jótékonysági szervezetek szorosan együttműködnek a kormánnyal. Szerepük inkább a kutatások finanszírozására és a betegek támogatására korlátozódik, nem pedig közvetlen döntéshozatalra a közpénzek elosztásáról gyógyszertámogatás terén. Franciaországban és Németországban több példa van arra, hogy ritka betegségek esetében alapítványok segítik a gyógyszertámogatási döntéseket. Franciaországban például a Fondation Maladies Rares (Ritka Betegségek Alapítvány) segíti a kutatásokat és bizonyos gyógyszerekhez való hozzáférést ritka betegségek esetén. Németországban a Deutsche Stiftung für seltene Erkrankungen (Német Ritka Betegségek Alapítványa) hasonló szerepet tölt be, és támogatja az olyan kezelésekhez való hozzáférést, amelyek nem részesülnek automatikusan állami támogatásban. Ezen kívül az Egyesült Királyságban is működnek ilyen alapítványok, például a Myeloma UK, amely kiegészítő támogatásokat nyújt speciális kezelésekhez, amelyeket nem feltétlenül finanszíroz az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS). | Nem példa nélküli, hogy alapítványt vonnak be gyógyszer-finanszírozásba, mint azt a kormány is tervezi, hasonló működésű az orosz "Jóság Köre" is | Gyógyszerpénzek: megoldások lehetetlen terápiás döntésekre | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255719_gyogyszerfinanszirozas-josag-kore | null | true | null | null | Népszava |
A gyanúsított állítása szerint önvédelemből szúrta meg Zsoltot, de testvére láthatta a patológiai jelentést
Noémi szerint a gyanúsított mellett lehetett egy másik tettes, aki segíthette a gyilkost
Nővére küzd az igazság kiderítéséért, és segítséget kér az amerikai ismerősöktől
A férfit, akivel véletlenül találkozott össze egy közös ismerősük lakásában, a nála kétszer nagyobb gyanúsított 15 késszúrással ölte meg - hivatalosan ennyit tudni, na meg azt, hogy a tettes állítása szerint Zsolt rátámadt, ő pedig ijedtében szúrt. Császár-Nagy Noémi azonban láthatta a patológiai jelentést, aminek alapján nem csupán arról volt szó, hogy a hatalmas termetű Yaalijah Jackson rémületében rántott kést.
Bagdy Emőke meggyilkolt fiának utolsó üzenete - Szenes Andreával beszélgetett halála előtt, ezt mondta
- Ikertestvéremnek esélye sem volt. Nem tudta megvédeni magát: az egyik kezét hátrafogták, hátrált pár lépés és elesett - mondta Noémi, aki továbbra is azért küzd, hogy a teljes igazságra fény derüljön. Úgy tudja, hogy Jacksonnak, a jelenleg egyetlen letartóztatásban lévő gyanúsítottnak volt egy tettestársa is, aki aktívan segíthette a gyilkost. A késelés után ez a férfi lophatta el Zsolt autóját a helyszínről és ez a férfi vehette ki az áldozat zsebéből a telefont, tarthatta oda vérben úszó arcához, hogy hozzáférjen a benne lévő adatokhoz és törölhesse belőle az üzenetváltásokat. Pedig ezek alapján kiderülhetett volna, hogyan került Zsolt a lakásba, ki hívta oda és milyen indokkal.
Sokkoló részletek: hat másodperc alatt végzett a gyilkosa Bagdy Emőke fiával - Fotó a helyszínről
- Még mindig várom, hogy megtudjam, mi történt abban a másfél órában, amíg ikertestvérem a helyszínen volt. Tudnunk kell, hogy azonnal meghalt-e, vagy hosszú ideig bántalmazták. Szeretném tudni, mennyi ideig tart valakit 15-ször leszúrni - keseredett el Noémi, aki más megoldást nem látván most Zsolt amerikai ismerőseinek segítségét kéri. Nekik szóló üzenetében leírta, hogy Magyarországról gyakorlatilag semmilyen hatást nem tud gyakorolni az arizonai rendőrségre, akik egyáltalán nem segítőkészek vele szemben. Így arra kéri a barátokat, hogy akár az amerikai sajtón keresztül gyakoroljanak nyomást a nyomozókra, hátha ezzel sikerült előremozdítani az ügyet.
- Már azt is tanácsolták nekem, hogy fogadjak magánnyomozót. Megbíztam egy amerikai ügyvédi irodát Zsolt ügyének képviseletével, azt szeretném, hogy a rendőrök megtalálják a másik tettest és tisztázzák, mi és hogyan történt. A gyilkosokat bíróság elé kell állítani, és el kell tudnunk mondani az esküdtszéknek, milyen jó ember volt Zsolt.
Noémi időközben megkapta az utolsó képet Zsolt telefonjából: a fotó akkor készült, amikor testvére már csak negyed órányira volt a lakástól, ahol nem sokkal később végeztek vele. | Bagdy Emőke fiának gyilkossági ügye nem halad | Csendben emlékeztek a családtagok Bagdy Emőke, a neves pszichológus fiára, akit egy évvel ezelőtt gyilkoltak meg az amerikai Phoenix városában. Mint megírtuk, a tettes gyorsan rendőrkézre került, ám az ügy azóta egy tapodtat sem haladt, legalábbis Zsolt nővére, Noémi nem kap semmiféle tájékoztatást. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/bagdy-emoke-meggyilkolt-fia-testvere/f8kw7c9 | null | true | null | null | Blikk |
Újabb illegális pártfinanszírozási ügyben kell a párizsi büntetőbíróság előtt felelnie Jacques Chirac volt francia elnöknek - közölték hétfőn igazságügyi források. A három évvel ezelőtt leköszönt 77 éves államfőnek egyszerre két, hasonló jellegű vádról kell a 2011. március 7-én kezdődő perben számot adnia.
A vizsgált ügyek Chirac párizsi főpolgármesteri időszakára nyúlnak vissza. Hivatalában 1990 és 1995 között fiktív állásokat hoztak létre a jelenleg kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jogelődje, az akkoriban Chirac által irányított RPR jobboldali párt munkatársainak részére. Az újabb vádemelés kapcsán már korábban bebizonyosodott, hogy olyan közpénzeket juttattak akkoriban az RPR pártkasszájába, amelyeket a fővárosi elöljárósággal kötött hét hamis munkaszerződés alapján vettek fel.
A párt főtitkára akkoriban Chirac bizalmasa, Alain Juppé későbbi miniszterelnök volt. Őt a 2002-ben nyilvánosságra került ügyben 2004-ben 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották a politikai tisztségvállalástól. Fellebbezés után a bíróság a büntetést 14 hónap felfüggesztett börtönre és egy év eltiltásra módosította. Juppé öt társa szintén felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A közben köztársasági elnökké választott Chirac felelősségét azonban mentelmi joga miatt akkoriban nem vizsgálták.
A volt államfő ellen sikkasztás és hivatali visszaélés vádjával először múlt év októberében emeltek vádat: a másik ügy is 21 olyan állással kapcsolatos, amelyeket jobboldali szimpatizánsoknak juttatott a párizsi városháza Chirac főpolgármestersége idején. Ez utóbbi ügyben viszont szeptemberben a fővárosi közgyűlés jóváhagyta azt a Bertrand Delanoe szocialista főpolgármester, a jobbközép kormánypárt és Chirac közti megállapodást, amelynek alapján a fővárosi önkormányzat 2,2 millió eurós kártérítésért cserébe nem perli tovább az exelnököt. A Chirac által felajánlott 550 ezer eurón felül az általa alapított UMP is fizet az önkormányzatnak 1,65 millió eurót.
A felperes városháza visszalépése ellenére a per nem marad el, de ez utóbbi ügyben Chiracnak nem kell tartania komoly ítélettől, ugyanis az ügyészség már korábban közölte: azt javasolja, hogy a politikust mentsék fel. Az első, már bizonyított illegális párfinanszírozási ügyben azonban öt év szabadságvesztés és 75 ezer eurós bírság szabható ki Chiracra. Először fordul elő az 1958 óta tartó ötödik francia köztársaság történetében, hogy egy volt államfőnek a bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Chirac következetesen tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna 1977 és 1995 közötti polgármesteri megbízatása idején. | Világ: Megint vádat emeltek Chirac ellen | Chirac következetesen tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna 1977 és 1995 közötti polgármesteri megbízatása idején. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20101108_chirac_vademeles_ | 2010-11-08 20:35:00 | true | null | null | HVG |
Ránézésre nem jelent gondot a Bíbor utcai helyzet: a közművek működnek, órák bekötve, a számlák rendre megérkeznek. De nem kaphatnak a szokásos egyszerűséggel lakcímkártyát, és lakásaik papíron önállóan nem léteznek. A lakásokat megvásárlók
2012-ben kaptak is felszólítást a zuglói önkormányzattól, hogy szüntessék meg a jogtalan lakáshasználatot. A lakások kiürítését ugyan sikerült elkerülni, az önkormányzat láthatóan a fiókba süllyesztette a javaslatot, de az érvényesítés elvi lehetősége továbbra is fennáll.
2013-ban a zuglói önkormányzat jelezte, hogy milyen feltételek mellett kaphatna jogerősen fennmaradási engedélyt az épület – ám a döntést az építtető megfellebbezte –, a használatbavételi engedély megadását viszont egyértelműen elutasította a zuglói építési hatóság.
Anyagi veszteség viszont akkor is fenyegeti a tulajdonosokat, ha egyelőre nem rakták ki őket onnan: mivel öt év után nem tudják bemutatni a használatbavételi engedélyt, azok, akik hitelt vettek fel a lakásra, oda juthatnak, hogy kénytelenek lesznek visszafizetni az arra adott állami kamattámogatást. Ez 10 milliónál már 1,5 millió lehet, amihez a büntetőkamatot is hozzá kellene csapni.
De mi a baj a házzal?
Ránézésre megint csak semmi, a lakásokat illetően minőségi kifogást nem emelt senki a kivitelezéssel megbízott cég munkájával szemben. (A lakók szerint az építtető, az önkormányzat és a kivitelező hármasából az utóbbi az egyetlen jól teljesítő szereplő.) A gond lejjebb van:
A 102 lakásnak és három irodának helyt adó épület építési engedélye szerint összesen
Ide azonban ennél jóval kevesebb fér be: legalább ötven hellyel van kevesebb a szükségesnél. Az önkormányzat többek között erre hivatkozva sem adta meg a használatbavételi engedélyt.
Emelőgépek helyett törpeautók
Amikor az építtető Hermina Invest Ingatlanberuházó Kft. az építési engedélyért folyamodott, terveiben egy Budapesten legalábbis szokatlannak számító technikai megoldást ígért: egy háromállásos parkológépet tervezett a parkolóházba, amely gazdaságos helykihasználással tárolná az autókat. A gépezethez egy garázsmesteri helyiséget is kialakított, hogy napi 24 órában legyen, aki helyükre teszi az autókat.
Az elgondolás praktikusnak tűnhet: megspórolható vele a költséges mélyépítés, így a házon nagyobb haszonnal, versenyképes áron lehet túladni, miközben nem sérül az önkormányzat előírása sem az autók elhelyezésére vonatkozóan.
Az épület elkészülte után azonban kiderült, hogy a meghagyott belmagasságban
Sőt, a lakók elmondása szerint a parkológépeket gyártó cégnél közölték: őket nem kereste az építtető, sem a terv elkészítője, pedig akkor elmondták volna neki, hogy ezek a típusok eleve csak nyílt terű parkolóházakba szerelhetők.
A kivitelezési tervben, amelyben az elnagyolt engedélyezési tervvel szemben már az épület legapróbb részleteit kell rögzíteni, már nem is szerepelt az emelőszerkezet. (A kivitelezőnek már ennek alapján kellett dolgoznia.) Ezt azonban már az önkormányzathoz nem kellett benyújtani, így a különbség nem szúrt szemet.
Az önkormányzattól rendszeresen kijöttek az építkezésre, elmondások szerint azonban a legutolsó ellenőrzésig nem láthatták a kész garázst: az alját csak később burkolták le, addig ránézésre úgy tűnhetett, beférhetnek oda a megadott parkológépek.
A Hermina Invest felkérésére készült egy igazságügyi szakértői vélemény, amely szerint a garázs a parkológépek nélkül is alkalmas 82 autó elhelyezésére. Igaz, javarészt Micron és Smart autókkal számolva, ám az építési hatóság elutasította a törpeautókkal való kalkulációt, már csak azért is, mert így sem jött volna ki a megfelelő számú önálló parkolóhely. Ráadásul, ha az önkormányzati szabályozás nem is határozza meg a jármű pontos fogalmát, az OTÉK pontosan megadja a parkolóhelyek minimális méreteit. Ezt a cég vitatja.
Enélkül viszont nincs használatbavételi engedély sem, így a közös tulajdon alapján akár egymáshoz is átvonulhatnának a lakók a mosdóba, mondván, közös tulajdonról van szó. (Igaz, jogi érvény nélkül, utalás szintjén a földhivatal jelezte a tulajdoni lapokon, hogy elméletileg melyik adásvételhez melyik lakás társul.)
Sok Hermina nevű cég
A háznak helyt adó két telek a zuglói önkormányzaté volt, mielőtt megszerezte a Hermina Invest Kft. A névvel sok vásárló csak az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában találkozott. Addig a Hermina Bau épületeként mutatták be a házat a megbízottak a potenciális vevőknek, a Hermina Investre is a Hermina Bau projektcégeként hivatkoztak. A Hermina Magic Metropol fantázianevű ház bejáratánál jelenleg is „Hermina Bau Társasházak” feliratú tábla függ.
A Hermina Bau egyik képviselője viszont állítja, ők csupán összehozták az eladót a vevővel, közreműködtek az értékesítésben, a Hermina Invest volt a valódi eladó. És valóban, a cégek között nincs közvetlen kapcsolat.
A cég tulajdonosa 2010 októberéig Dózsa József volt, majd átadták egy 77 éves asszonynak, T. Ferencnének, aki 2011-ben aztán meghalt. (T. Ferencné haláláig még tucatnyi egyéb céget vett a nevére.) A kft. azonban a gyakorlatban nem került a nyugdíjas asszonyhoz. A szerződéskötésekkor Dózsa József ült le a vásárlókkal a cég megbízott ügyvezetőjeként. Kérésre be is mutatta a nevére szóló meghatalmazást, amelyet T. Ferencné állított ki.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Dózsa ügyvezetőként 2011 őszén is vett át a cég nevében előleget a lakásvásárlóktól, ráadásul az iratok szerint ügyvezetőként, noha elvileg csak megbízott volt. Már, ha volt egyáltalán, ekkor ugyanis T.-né már hónapok óta nem is élt.
A névleges tulajdonos tehát meghalt, a Hermina Invest felszámolás alá került, a vevők pedig a mindeközben rendben működő Hermina Baun hiába is kérnének számon bármit, a két Hermina jogilag két teljesen különböző cég.
Összeérnek a szálak
A két vállalkozás között közvetett kapcsolatok mégis vannak. Dózsa József nemcsak a Hermina Invest egykori tulajdonosa volt, de a Hermina Bau műszaki igazgatójaként is megjelent a sajtóban – a Hermina Bau honlapján egy videó is látható, amelyben ő nyilatkozik a cég nevében.
A Hermina Bau ügyvezetője és tulajdonosa jelenleg az a Görög Gábor, aki egyúttal a Hermina Center Kft. tulajdonosa is. Ez a cég az, amely a Hermina Happy Land II. ütemét is befejezte már a zuglói Öv és Pöstyén utca találkozásánál, és jelenleg 255 lakásos passzívház építésére van engedélye. (Az építkezés és az értékesítés már zajlik.)
A cégek között az elsődleges kapocs pedig Almásy Sándor lehet, aki a Hermina Bau Hungary és a Hermina Center ügyvezetője és tulajdonosa is volt korábban, és a Hermina Bau honlapján marketingmenedzserként, épületfizikai szakértőként jelenik meg. Almásy vállalkozói múltjában is megjelenik T.-né: az asszonynál landolt Almásy Stildonix nevű, már megszűnt kft-je is. Az időzítés épp jó volt, T.-né alig három héttel később meghalt. Almásyt kerestük a Hermina cégek ügyben, de azt mondta, ő „nem akar ebből cikket”, és így nem is kívánt nyilatkozni.
A garázsból máshol is vita lett
T.-nének szerencsére volt egy férje is, akihez egy másik herminás érdekeltség, a Happy Residence Kft. került. Dózsa itt is meghatalmazott képviselőként járt el. Például akkor, amikor Budapest Főváros Kormányhivatalához kellett fordulnia a már említett Happy Land egyik ütemének ügyében. A hivatal ugyanis megtagadta a használatbavételi engedélyt az épületre. A probléma ott is a garázsból adódott.
A cég szintén parkológépeket ígért, ám azok mégsem kerültek üzembe a hatóságnak megfelelő módon. A cég szerint nem is kell, hiszen a garázs kihasználtsága nem indokolja, és szükség esetén egy-két óra alatt be lehet szerelni – igaz, a lakók elmondása szerint legfeljebb akkor, ha ők maguk hajlandók ezt beszerezni és finanszírozni.
Az épület 2009-ben, tehát még Weinek Leonárd volt SZDSZ-es polgármester idején kapott használatbavételi engedélyt, ám ezt a garázshelyzetre hivatkozva – nevezetesen, hogy a parkológépek, amelyek az engedély kiadásakor legalább részben üzemben voltak, már nincsenek a garázsban – 2013-ban visszavonták. Ez alatt az idő alatt értékesítették a lakások egy részét, és részben az albetétesítés is megtörtént, így tehát több ottani lakó – ellentétben a Bíbor utcaiakkal – papíron is konkrét lakások, nem pedig egy osztatlan telek adott hányadának tulajdonosa.
Nincs nyomozás
A használatbavételi engedély visszavonása miatt az értékesítés leállt, ez azonban nem jelentett akadályt az épülethez köthető vállalkozás számára, hogy az ott lévő lakásokat kiadja. Igaz, a felkínált szerződések alapján olyan számlaszámot adott meg a bérbeadó cég, amely nem tartozik az adott vállalkozáshoz. A tulajdonhányad jelentős része az építtetők személyes tulajdonába került, legalábbis a tulajdoni lapokon az ő és hozzátartozóik nevei köszönnek vissza.
Ahogyan a zuglói rendőrség is lezárta bűncselekmény hiányában a nyomozást, amelyet a hoppon maradt Bíbor utcai lakók csalás gyanújában tett feljelentésére indítottak, látván, hogy lakásaik létét és a hozzájuk fűződő tulajdonjogot hivatalosan nem tudják igazolni és nincs rá esély, hogy az azóta megszűnt építtető rendezni fogja a helyzetet.
Nem lett nyomozás abból sem, hogy a Hermina Invest Ingatlanforgalmazó Kft. nevében megbízott ügyvezetőként úgy járt el Dózsa a lakások értékesítésekor, hogy erről szóló adatok nem kerültek a cégbíróságra – derült ki a tartozásai miatt felszámolás alá vont cég ügyeit intéző felszámolónál.
De nem lett nyomozás abból sem, hogy a cég megbízott képviselőként járt el a formálisan tulajdonossá lett T. Ferencné halála után is.
A zuglói önkormányzatnál közölték: igyekeznek megoldást találni a Bíbor utcai helyzetre, de a jogi keretek szűkösek
így az ostor valóban a lakásokat megvásárló tulajdonosokon csattan.
Sokáig bíztak a cégben
„Csak 2015-re állt össze a kép, előtte éveken át azt hallottuk a közgyűléseken a cég olykor-olykor megjelenő képviselőitől, hogy az önkormányzat akadékoskodik, pedig az épülettel minden rendben van“ – mesélte egy lakó, miért tartott évekig, mire eljutottak a feljelentésig.
A nyomozás megszüntetéséről szóló idén szeptemberi rendőrségi döntést a feljelentők megpanaszolták, válasz erre a rendőrségtől egyelőre nem érkezett. (Az ügyben megkerestük a zuglói rendőrkapitányságot és a lakókat kihallgató NAV-ot is, válaszaikat beérkezésük esetén közöljük.)
Gondban vannak a lakók
Mint már feljebb említettük, a lakók egy részének azért is különösen rossz a fennálló helyzet, mert a használatbavételi engedély nélkül bukják a lakásra felvett kamattámogatott hitelt. Az épülő vagy használatbavételi engedélyt nélkülöző házban lakásvásárlásra jellemzően akkor ad a bank hitelt, ha magát az építkezést is ő finanszírozza, ebben az esetben a vásárlókat a MagnetBankhoz irányították.
A MagnetBank és a Hermina Invest Kft. között személyes kapcsolat is kimutatható: utóbbinak Dózsa mellett 2009–10-ben társtulajdonosa volt Szentesiné Pállya Moria, aki a Céginfó adatai szerint tagja volt az FR-Invest Kft.-nek. Ez a cég a tulajdonosa a Magnet Bank Zrt.-nek.
Az állami kamattámogatású hitelek visszakövetelése a pénzintézetet nem fenyegeti, a használatbavételi engedély bemutatásának kötelezettsége a lakókat terheli, így ebben az esetben is
Egyszer csak kiüríttetik?
Jogilag valóban lehetséges, hogy használatbavételi engedély híján egy épületet kiüríttetnek, „létezik ilyen jogi eszköz” – ismerte el válaszában a zuglói önkormányzat. „De a zuglói önkormányzat ilyet nem alkalmazhat, nincs is erre hatásköre. Zugló esetében még nem is volt ilyenre példa.”
„Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy megoldás szülessen az önhibájukon kívül bajba került lakók helyzetére, és az önkormányzatnak van is – álláspontunk szerint – jogszerű megoldási javaslata” – írta az önkormányzat sajtóosztálya. „Hivatalos úton már kértük a kormányhivataltól javaslatunk jogszerűségi vizsgálatát. Amint a választ a kormányhivataltól az önkormányzat megkapja és a javaslatot a kormányhivatal is jogszerűnek ítéli, úgy azonnal megtesszük a szükséges lépéseket a lakók érdekében.”
Az önkormányzat szerint egyébként van lehetőség a jelenlegi helyzetben is arra, hogy lakcímkártyát kapjanak az épületben lakók: „Ha egy bizonyos lakcím még nem szerepel a címnyilvántartásban, de a kérelmező a lakcím létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni.”
Márpedig a Hermina Magic Metropol Társasház 2011. április 15-én okiratokkal igazolta az illetékes földhivatalnál a cím létezését, ennek alapján a zuglói okmányiroda állíthatott ki lakcímkártyát a kérelmezőknek. Igaz, ez láthatóan ellentétben áll a használatbavételi engedély követelményével, amelynek hiánya miatt az önkormányzat egy ideig mégsem fogadta be a lakcímkártyára vonatkozó igényeket.
A válasz alapján most rugalmasabb az önkormányzat, bár a lakcímkártya kiadása még mindig nem oldja meg az alapproblémát: a használatbavételi engedély hiányát és azt, hogy az ebből adódó jogi kockázatok a lakásokat megvásárló tulajdonosokat, nem pedig az építtetőt fenyegetik. | Garázstrükk miatt aggódhatnak a lakásaikért | Garázstrükk miatt aggódhatnak a lakásaikért - A zuglói Hermina Magic Metropol lakói hiába vették meg lakásaikat, használatbavételi engedélyt nem kapott a ház. Az építtető mossa kezeit. A módszert máshol is bevetették. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/12/14/bibor_utca_zuglo/ | 2016-12-14 19:59:05 | true | null | null | Index |
A médiaértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz
- ismertetik a programot. | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-georgiaban-targyal | null | true | null | null | BAMA |
A Heves Megyei Bíróság többkilónyi dokumentum áttanulmányozása, tanúként megidézett miniszterek, magas beosztású állami tisztviselők és üzletemberek meghallgatása után ma dönt Benedek Fülöp ügyében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettesét az ügyészség hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja. A kiindulópont egy korábbi földhivatali dolgozó, Stumpfold Norbert feljelentése, illetve egy Székesfehérvár környéki, közelebbről meg nem nevezett érdekvédelmi csoportosulás nevében érkezett bejelentés.
Később kiderült, az utóbbi dokumentumot az a Máthay Csaba, volt Fejér megyei földhivatali vezető jegyezte, aki később az eljárás harmadrendű vádlottja lett. A vád szerint Benedek az agrártárca közigazgatási államtitkáraként 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve, részben a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottait közvetlenül utasítva, részben kormányzaton belüli szabálytalan eszközökkel elősegítette egy Pákozd környéki, használaton kívüli honvédségi terület átvételét és átminősítését termőfölddé.
Ezt követően a földet értékesítették egy magyar vevőnek, a helyi földhivatali vezetéssel a vádirat szerint jó kapcsolatokat ápoló Szauerwein Tivadarnak. Ő később e birtokkal, a vételárnál jóval magasabb tőkeértékkel beszállt egy norvég vállalkozó magyarországi kft.-jébe. Önmagában országos jelentőségűnek nem lenne mondható ugyan az ügy, de jogi szakértők szerint az ítélet precedensértékűvé válhat. Olyan, amely későbbi, például a sukorói kaszinóügyletben induló perekben irányadó lehet.
A legutóbbi tárgyalás azon a ponton szakadt félbe, amelyen az ügyészség bemutatott egy meg nem nevezett forrásból származó hangfelvételt, amelyen Benedek Fülöp ingerülten jelzi beszélgetőpartnereinek, hogy ő maga járt el a földátminősítési ügyben és intézett el dolgokat az ügylet lebonyolítása érdekében. A védelem álláspontja szerint 36 tanúvallomás és az ügyben keletkezett csaknem kétezer oldalas dokumentumcsomag mond ellent a hanganyagnak.
A vezérigazgató-helyettes elismerte ugyan, hogy a bejátszáson az ő hangja hallható, ám szerinte az illegális felvétel egyrészt nem lehet a vád értékelhető bizonyítéka, de ennél lényegesebb, hogy állításuk szerint maga az anyag egy hosszabb beszélgetés "célszerűen" összevágott, tehát meghamisított változata. Kategorikusan tagadja például Benedek, hogy a földcserék felgyorsítása érdekében úgymond "megvadásztatta" volna Szekeres Imre honvédelmi minisztert.
Nem utolsósorban a volt FVM-államtitkár személyén keresztül hónapok óta bombázza az állami földbirtok-politikát az ellenzék. Egyrészt azt állítva, hogy személyes anyagi érdekeket szolgáló "mutyizás", másrészt a kormányzathoz kötődő nagy agrártársaságok hosszú távú földhasználatának "bebetonozása" folyik a vagyonkezelő agrárportfóliójában.
Az elmúlt időszakban az elhíresült sukorói földcsereügylet, egy korábbi újfehértói földértékesítés, illetve egy Veszprém környéki, állítólag vitatott körülmények között a földért életjáradék-programba vont erdőterület kapcsán tettek fel- és bejelentést a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) képviselői.
Legutóbb Budai Gyula, a szervezet igazgatója, a Fidesz-MPP választókerületi elnöke mondta azt, hogy egy 2500 hektáros Pesti megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat idő előtt felbontották, s ezt Benedek segítségével próbálták legalizálni. Az ügyek kapcsán az ellenzék élesen támadja a kormányzati földvagyonkezelést. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nyár elején felszólította a kormányzatot, hogy földügyekben hosszú távra szóló lépéseket ne tegyen, mert kormányváltás esetén minden szerződést részletesen megvizsgálnak, és amit lehet, "jogi és egyéb eszközökkel" megtámadnak. A parlamentben hetente hozzák fel a vádat, hogy a nemzeti vagyonkezelőnél az úgynevezett agrárlobbi, vagyis a nagygazdaságok földdel való "kistafírozása" zajlik.
Ezen azt értik, hogy a nagyobb gazdaságok használta állami területeket most úgy pályáztatja - igen kedvező bérleti díjjal - húsz évre újra az MNV, hogy azokhoz a kisebb termelők nem férhetnek hozzá. A Benedeket támadó politikusok gyakran megemlítik azt is, hogy a korábbi államtitkár, jelenlegi vezérigazgató-helyettes maga is az emlegetett lobbi tagja, hiszen jelentős tulajdonrésszel rendelkezik egy Szolnok-környéki agrártársaságban.
A cégadatok szerint a tiszapüspöki mezőgazdasági részvénytársaságban - amelynek jegyzett tőkéje mintegy 80 millió forint, és ez 50 százalékig hitellel terhelt - mintegy negyven százalékos tulajdoni aránnyal bír. Benedek esetében ugyanakkor az esetleges összeférhetetlenségét most és korábbi tisztségeibe jelölésekor "hivatalból" vizsgálták, de kinevezését eddig mindez nem akadályozta.
Benedek felmentésre számít
- Egy korábban született kormányhatározat alapján vette át a felügyeletem alá tartozó Nemzeti Földalap a HM által már nem használt területeket. Az ügyben eljáró ügyintézőknek minden esetleges szabálytalanságot a megfelelő csatornákon kötelességük jelezni. Hozzám, vagy feletteseimhez egyetlen ilyen irat nem érkezett. Egyetlen, a per során feltárt dokumentum, intézkedésről szóló határozat vagy bármilyen egyéb bizonyíték nem támasztja alá a vádat, ezért a bíróság méltányos és igazságos eljárásában bízva felmentésre számítok - jelentette ki munkatársunknak a vezérigazgató-helyettes. - A visszadátumozással kapcsolatban a vagyonkezelő belső vizsgálata csakugyan feltárt szabálytalanságokat, de azokhoz nekem semmi közöm, a konkrét esetben az ilyenkor szokásos, dokumentált helyettesítéssel járt el egy kollégám.
Benedek szerint az állami földekhez nem csak a nagy gazdaságok férhetnek hozzá. A területek mintegy fele ötszáz hektárnál kisebb, tehát családi jellegűnek mondható gazdálkodók kezelésében van. Ami pedig a "nagyokat" illeti: "Meg lehet nézni a listát, aztán vitatkozni azon, melyik társaság éppen milyen politikai érdekkörhöz sorolható. Én ezzel nem foglalkoztam, de beosztásomból fakadóan vannak információim. Maradjunk most annyiban, hogy e szempontból a tények elgondolkodtatóak lehetnének. Jelenleg mi a szerződéskötések jogáért is pénzt kérünk, de ez nem volt mindig így. Az összeg idén csaknem kétmilliárd forint lesz, plusz ezen felül jönnek a haszonbérleti díjak."
Benedek állítja: a tiszapüspöki birtokot legálisan szerezte. Családja a településhez kötődik, felmenőinek földtulajdona volt ott, így a rendszerváltás után az ő jogukon jelentős összegű kárpótlási jegyhez jutott. Ebből vásárolt területeket, és a magas beosztásokból származó jövedelmeit is erre fordította. Állítólagos, "menekülésként" tervezett nyugdíjba vonulásáról anynyit mondott, felkészült a portfólió - parlamenti választások utáni - átadására, de elvárja, hogy az átadott dokumentumokat szigorú jegyzék szerint vegyék át utódai, hogy azokban utólag ne lehessen semmit sem megváltoztatni. Jó okom van rá, hogy ehhez ragaszkodjak - szögezi le határorozottan a vezérigazgató-helyettes. | Belföld: A hivatali hatalom és a föld | Kedden születhet első fokú ítélet a Heves megyei bíróságon Benedek Fülöp, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettesének ügyében. Hivatali visszaéléssel vádolják. Ha bűnösnek találják, az más pereket, így a sukoróit is befolyásolhatja. Az ellenzék szerint a vagyonkezelőnél személyes érdekeket szolgáló mutyizás, és kormányközeli nagy agrártársaságok földdel való kistafírozása folyik. A vezérigazgató-helyettes felmentésre számít. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20091201-a_hivatali_hatalom_es_a_fold-451051 | 2009-12-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2020. október 13. – 07:46
1014
Két éve ígérgeti Tamás László az újbudai Deáki utca tulajdonosainak, hogy kiépíti a szennyvízcsatornát, de csak az engedélyt szerezte meg. Van olyan család, amely kisgyermekekkel nem tud beköltözni az új otthonába, más súlyos pénzeket bukik a csúszással. A vállalkozó újabb kérelme már nem ment át olyan könnyen az önkormányzaton, könnyen lehet, hogy végül nem is kap új csatornázási engedélyt. Tamásnak korábban a Népligetben volt ingatlanvitája, ott egy jó hírű teniszakadémiát és alapítványi iskolát űzött el. Pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában szotyizott a Felcsút focimeccsén, de a Békemenet első sorában is feltűnt, és több milliárd forintot kaszált a Dél-budai Centrumkórház telkeinek eladásával.
Tavaly tavasszal még csak a nagy semmi volt a XI. kerületi Deáki utcában. Madárhegynek hívják azt a pár utcát, amely az elmúlt években Újbuda egyik legfelkapottabb és legdrágább része lett. 2006 után kezdték beépíteni ezt a részt, azóta évről évre bővül, javarészt három-négy lakásos társasházakat húznak fel. Bár a Deáki utca egyik oldala lassan már teljesen beépül, a Google térképén a mai napig nincs fenn a földút. Van itt olyan társasház, amely már tavasszal kulcsrakész állapotban volt, más telkeken még hozzá se fogtak az alapozáshoz.
Két éve megy a hitegetés
Hiába készülnek el azonban a házak, a lakók nem tudnak beköltözni, mert nincs kiépítve a szennyvízcsatorna az utcában.
Pedig egy Fidesz-közeli vállalkozó már 2017-ben megkapta a csatornázási engedélyt, de három és fél év alatt nem készült el a 293,5 méteres szennyvízcsatorna.
Ez azért is érthetetlen, mert néhány évvel ezelőtt még az egész domboldal Tamás László és családja tulajdonában volt, de a csatornázásban érintett 19 telekből 16 most is az ő érdekeltségébe tartozik, és több háza is épül a területen. A vállalkozó két éve mondogatja a szomszédoknak, hogy hamarosan meglesz az utcában a csatorna. Egy idős házaspár az ígéretre hallgatva eladta az otthonát, de nem tudnak beköltözni az új lakásba, bár a ház már hónapok óta kész van. Nem csak ők vannak bizonytalan helyzetben, ugyanebbe a társasházba költözne gyermekük családja is, ahol négy kisgyerek van. Tamás László a Gazdasági Bizottság júliusi ülésén azt állította, cégével tíz nap alatt meg tudná építeni a csatornát, de úgy tűnik, ez valami miatt nem sürgős, még neki se kezdett.
„Mi terveink szerint legkésőbb az év végén költöznénk. Eredetileg már szeptemberre kész lett volna a ház, de így, hogy nincs meg a csatorna, a kivitelező se siet annyira” – meséli Kállai Ákos. Ő egyike annak a nyolc családnak, akiket évek óta hiteget a csatorna kiépítésével a vállalkozó. Egy négylakásos társasházban költöznek majd be három másik családdal együtt.
Kállaiék minél később tudnak beköltözni, annál több pénzt buknak a hitelkonstrukciójukban, míg egy szomszédjuk hitelszerződése semmissé válhat, ha jövő tavaszig nem kapja meg a használatbavételi engedélyt. Márpedig a használatbavételi engedély feltétele, hogy legyen az utcában szennyvízcsatorna.
Erős politikai kapcsolatok
„Az a típusú milliárdos, aki egy rövid ujjú ingben és egy szakadt farmerben naponta kijön az építkezésre, hogy mindent és mindenkit szemmel tartson.”
Így jellemezték Tamás Lászlót, akit pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában fényképeztek le a Felcsút focimeccsén, 2013-ban pedig a Békemenet első sorában sétált Bayer Zsolt és Stefka István mellett.
Az ezredfordulón Kőbányán volt fideszes önkormányzati képviselő, majd 2010 után a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottság külsős tagjának választották, és Kőbányán is bekerült a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságba.
Az ő cége építette a XVII. kerületi Helikopter lakóparkot és a Népligetben a Taraliget lakóparkot. Itt pár éve Tamás háborút indított a szomszédos alapítványi gimnázium és Ábris Teniszakadémia ellen, hogy megszerezze a területüket, és hónapokig tartó kitartó támadásokkal üldözte el onnan a két intézményt. A Hvg.hu cikke szerint volt olyan, hogy elvágták a teniszcentrumhoz és iskolához vezető villamos vezetékeket, máskor a gáz- vagy a telefonvezetékeket tették tönkre, és olyan is előfordult, hogy eltömítették a csatornát. Hivatalosan persze sose derült ki, hogy ki a tettes, de a közművek Tamás lakóparkján keresztül haladnak végig, és a teniszakadémia ügyvédje szerint egyértelműen hozzá vezetnek a szálak. Ezt erősíti meg az a videó is, amin az látszik, hogy Tamás László négy-öt munkatársával próbálja megakadályozni a markológépet, amikor az alapítvány egy biotartályt szeretett volna beüzemeltetni, miután elzárták az iskolához vezető szennyvízelvezetést a Taraliget lakópark területén.
Az ingatlanháborút kezdték emlegetni 2014-ben is, miután egy 61 éves férfi összeesett és meghalt a teniszpályán. A mentőautó nem jutott be időben, mert betonelemekkel kerítették le az odavezető utat. A katasztrófavédelem megállapította, hogy a Kismartoni útra helyezett akadályok elhelyezése szabálytalan, ugyanakkor a teniszakadémia jogásza szerint a Taraliget lakópark munkatársai és biztonsági emberei megakadályozták a rendőröket, hogy elszállíttassák a tömböket. Az idős teniszezőn már nem tudtak segíteni a mentők, akiknek az utolsó pár száz métert a betontömbök miatt futva kellett megtenniük.
Talán a vállalkozó jó kapcsolatainak is köszönhető, hogy az ő volt telkein építik meg a Dél-budai Centrumkórházat. 2016-ban döntött arról a kormány, hogy a városközponttól távol eső Dobogó városrészen húzzák fel a szuperkórházat. Nyolc közművesítetlen, gazos telket választottak ki, a területet egyelőre tömegközlekedéssel nehéz megközelíteni, rengeteg pénzbe kerül majd a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Később a Magyar Nemzet derítette ki, hogy a nyolc érintett ingatlan közül négy Tamás Lászlóé és lányáé.
A négy közművesítetlen telekért összesen 4,4 milliárd forintot fizetett nekik az állam.
Abszurd, hogy egy utcában nem lehet használatbavételi engedélyt kapni
Mindezeket ismerve még inkább érthetetlen, hogy pár utcával arrébb – a Madárhegyen – egy nagyjából 10-12 millió forintos szennyvízcsatornán megy évek óta a vita.
Novák Zalánt az érintett nyolc család kereste meg, az Euro-Immo Expert Kft. ügyvezetője ugyanis jól ismeri a környéket, az elmúlt években több közműfejlesztést is végzett a Madárhegyen, legutóbb a Deáki utcára merőleges Molnárfecske utcában. „Öt éve kerestem meg először Tamás Lászlót a Molnárfecske utcai tulajdonosok képviseletében, hogy az ésszerű megoldás az lenne, ha a fenti telkeket (Molnárfecske utca – szerk.) egybecsatornáznánk a lentiekkel (Üröm utca – szerk.), és gravitációs módon bevezetnénk a lenti befogadóba, ami a Deáki utca végében már kész volt. Olyan lehetetlen feltételeket támasztott, hogy az tárgyalási alapnak se volt értelmezhető” – magyarázza Novák.
A Molnárfecske utcában így végül úgynevezett nyomott rendszert alakítottak ki, holott az drágább és kevéssé ésszerű egy hegyoldalban. A Deáki utcában lakóknak azonban erre sincs lehetőségük, mert a szabályozás szerint csak az a jogosult építheti ki a csatornát, aki megszerezte az erre szóló engedélyt a katasztrófavédelemtől.
„Abszurd helyzet, hogy az elmaradó csatornázás miatt évek óta nem lehet használatbavételi engedélyt kapni az utcában” – mondja Novák, hozzátéve, ügyfelei már azt is vállalnák, hogy kifizetik a teljes beruházást, de a milliárdos vállalkozó ebbe se ment bele.
Bár a csatornázási engedély idén januárban lejárt, Tamás gyorsan beadta a katasztrófavédelemhez az újabb engedélyezési kérelmet. Csakhogy ehhez több más hatóság mellett az Újbudai Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulására is szükség van.
Az önkormányzat egyezséget akar
Az önkormányzat gazdasági bizottsága hónapok óta ül a döntés felett, eddig három bizottsági ülésen vették le a napirendről a kérdést.
Az önkormányzat ugyanis megpróbálja valamifajta egyezségre bírni a két felet, mert ha nem adják meg a hozzájárulást Tamásnak, idén már biztosan nem készül el a csatorna, hiszen az egész engedélyeztetési folyamatot elölről kell kezdeni, amelynek több hónap az átfutási ideje. Ha viszont a vállalkozó megkapja az engedélyt, évekig senki nem szólhat bele, hogy miért nem építi ki a csatornát.
Így a többi tulajdonos továbbra se tudna beköltözni az átadott házakba, míg az önkormányzat komoly pályázati pénztől esik el. Büki László, városgazdálkodási igazgató kérdésünkre azt írta, vissza nem térítendő támogatást szeretnének igényelni a Miniszterelnökségtől a Deáki utca aszfaltozására, azonban a pályázás előfeltétele lenne a szennyvízcsatorna.
Nem véletlen, hogy parázs vita alakult ki a júliusi bizottsági ülésen, amelyen részt vett Tamás László és több telektulajdonos is. A szomszédok számonkérték a vállalkozót, hogy ígéretei ellenére eddig miért nem építtette ki a csatornát, de nem adott választ. Azt állította viszont, hogy pár éve azzal a feltétellel adott át 7400 négyzetméternyi területet az önkormányzatnak útépítésre, hogy ha ő a jövőben bármikor közművet építene, visszavonhatatlan tulajdonosi hozzájárulást adnak neki. Azt is belengette, hogy visszaveszi az ajándékot, ha az önkormányzat nem adja meg a tulajdonosi hozzájárulást.
Csakhogy, mint azt később megtudtuk, valójában az önkormányzatnál nincs ilyen dokumentum. „Az ingatlanokból az út részére kijelölt területeket térítés és ellenszolgáltatás nélkül 2001 májusában adták önkormányzatunk tulajdonába. A dokumentumban olyan feltétel, melyre Tamás úr hivatkozik, nem került rögzítésre” – írta a Telexnek a városgazdálkodási igazgató.
A bizottsági ülésen végül arról határoztak, hogy az önkormányzat moderált beszélgetést szervez a két fél számára. Novák elmondása szerint itt a nyolc család vállalta, hogy telekarányosan beszállnak az építkezés költségeibe, amennyiben Tamás még az idén befejezi a beruházást, de olyan javaslat is felmerült, hogy a beruházás teljes költségét ők fizetik Tamás helyett. Arányosan elosztva nagyjából 6-700 ezer forint jutna egy telekre (egy telken általában 3-4 lakás van), folytatja Novák, de a tulajdonosok telkenként 2 millió forint befizetését is vállalnák, ha szerződésben rögzítik az idei befejezést. Mindezek után már csak arra volt szükség, hogy Tamás hivatalosan is nyilatkozzon az önkormányzat felé, hogy ha megkapja a tulajdonosi hozzájárulást, három hónapon belül megépíti a csatornát. Ezt azonban a mai napig nem tette meg, hiába keresték a tulajdonosok azóta több alkalommal is.
Szeptemberben ismét napirendre került a kérdés a bizottsági ülésen, de megint nem született döntés róla. Az önkormányzat újabb megbeszélésre hívta a feleket, hogy egyezzenek meg. Ez múlt héten meg is történt, de nem történt előrelépés, Novák beszámolója szerint Tamás László és kollégája „minden megoldástól elzárkóztak”. Abba se mentek bele, hogy eddigi költségeik megtérítése után átírják az engedélyt az önkormányzat nevére, de az se volt jó nekik, hogy a három másik telektulajdonos által érintett kis szakaszra vonatkozó részt töröltessék a tervből, így akkor arra ők önállóan engedélyt tudnának szerezni.
Naponta kijár az építkezésre, de nem tudni, mi a motivációja
Ez a mozzanat jól illeszkedik az elmúlt évek történeteibe, a szomszédok szerint mostanra világossá vált, hogy Tamás valamilyen okból nem akarja ezt a csatornát kiépíteni. És az egész történetben ez a legnagyobb rejtély. Mi lehet Tamás László motivációja az egészben, miért szeretné ismét megszerezni a csatornázási engedélyt, ha nem akarja megépíteni?
„Erre nincs racionális válasz. Egyszerűen hatalmi pozícióban van azzal, hogy nála az építési jog – fogalmazott Kállai. – Két éve megy a hitegetés, hogy majd lesz csatorna. Semmilyen kompromisszum nem jó neki, az se, ha mi építjük meg, az se, ha ő.”
Más szerint ez már pusztán szórakozás a nyugdíjas milliárdosnak, aki naponta kijár az építkezésre, és beszélget a szomszédokkal. Állítólag az is elhangzott egy ilyen utcai beszélgetésen, hogy ő az unokáinak építi a házakat, és mivel az egyik még csak kettő-, a másik ötéves, egyáltalán nem sürgős neki. Az önkormányzat által szervezett megbeszélésen is azzal indokolta a folyamatos csúszást Büki elmondása szerint, hogy „az építkezések nem tartottak olyan fázisban, hogy a szennyvízcsatornára szükség legyen”.
A valódi motivációját sajnos nem sikerült feltárnunk. Természetesen szerettük volna erről magát az érintettet, Tamás Lászlót megkérdezni, de hiába kerestük telefonon. Kérdéseinket hetekkel ezelőtt elküldtük emailben közvetlen munkatársának, Kovács Tamásnak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, mint ahogy többszöri telefonhívásunkat is kinyomta, és SMS-ünkre se reagált.
Erhardt Attila, a Gazdasági Bizottság elnöke lapunknak azt mondta, a bizottság azt a megoldást fogja támogatni a következő ülésen, „ami a lakók érdekeit legjobban szolgálja.” Szerinte azzal járna mindenki a legjobban, ha a felek egyezségre jutnának. „Megállapodás hiányában nem fogom javasolni a tulajdonosi hozzájárulás megadását” – tette hozzá a momentumos képviselő. A következő bizottsági ülés várhatóan októberben lesz, itt már döntést kell hozniuk a képviselőknek a tulajdonosi hozzájárulásról.
(Borítókép: Épülő társasházak a XI. kerületi Madárhegyen 2020. szeptember 15-én. Fotó: Bődey János / Telex)
Partnereinktől | Hiába épülnek a házak Madárhegyen, a Fidesz-közeli vállalkozó nem építi ki a csatornát | Tamás László két éve ígérgeti szomszédainak Madárhegyen, hogy megépíti a szennyvízcsatornát. Egy 12 milliós beruházáson vitatkozik az Orbánnal szotyizó vállalkozó, aki milliárdokat kapott a Dél-budai Centrumkórház telkeiért. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2020/10/13/ujbuda-madarhegy-csatornazas-tamas-laszlo-fidesz-kozeli-vallalkozo | 2020-10-13 10:09:32 | true | null | null | Telex |
A politikus azt írta, a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt a keleti vakcinák engedélyezésének ügyében.
Hadházy feljelentésében arra hivatkozott, hogy „politikai nyomásra, a szakma írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket a készítményeket, ezzel több százezer honfitársunk életét közvetlenül veszélyeztetve”.
Hadházy Ákos hangsúlyozta: az oltások életeket menthetnek. „A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat” – összegzett. | Nyomozást indítottak a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében | A Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/hadhazy-akos-keleti-vakcinak-nyomozas-feljelentes | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ahogy arról korábban írtunk, a jogszabályok értelmében novemberben nyugdíjkorrekció és nyugdíjprémium kifizetésére is lenne lehetőség, idén azonban egyikre sem lehet számítani az ország nem túl fényes gazdasági helyzete miatt.
Benyújtotta viszont a kormány a Parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amivel összefüggésben a nyugdíjtörvény módosítására is javaslatot tettek.
A legfontosabb módosító rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések:
6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára (a jelenlegi törvényben januárjára) társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
(3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február (a jelenlegi törvényben január) hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában (a jelenlegi törvényben első negyedévében), hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.
A módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték - hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő -, mivel a módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen.
Lényegében csak annyi változott, hogy az érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie. Ezt az indokolta, hogy január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik (ez eddig is így volt a gyakorlatban, de a törvény eddigi szövege általában az első negyedévi kifizetésről rendelkezett, amely elvileg akár januárra is eshetett, ezért került a korábbi feltételek közé, hogy az érintett nyugdíjasnak januárban is nyugdíjasnak kellett lennie).
A módosítás feltehetően nem szándékolt mellékhatása következtében viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-ig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér - ebben a sorrendben -, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül.
Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő ilyen rokon, akkor az örökös kérhette a 13. havi nyugdíj kifizetését a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.
2025-től már csak a tárgyév februárjában (lényegében a február 12 - 28. között) elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az még nem történt meg.
A javaslat megerősíti a 13. havi nyugdíj februári kifizetésének eddigi gyakorlatát.
Amit még érdemes kiemelni belőle, hogy törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A megállapított nyugellátásról - a kivételes nyugellátás kivételével - a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. Lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.
A változás a kiemelt rész, ami egy pontosító rendelkezés. A 15 napon belüli lemondás például akkor lehet indokolt, ha valaki az év végén igényli az adott évi valorizációs szorzókkal a nyugdíját, de annak összegével nincs megelégedve, így arról inkább lemond és új igénylés alapján kéri a nyugdíját ismételten megállapítani a tárgyévet követő év első napjától, a tárgyévet követő év magasabb valorizációs szorzóival.
A pontosítás szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg (eddig is ez volt a gyakorlat).
Ez az eset például akkor fordulhat elő, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, így igényli az öregségi nyugdíját, de annak összege kisebb lesz, mint a rokkantsági ellátása összege. Ilyen esetben a nyugdíjmegállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lemondhat a megállapított nyugdíjról, így megszakítás nélkül továbbra is a rokkantsági ellátását folyósítják a részére - vagyis a nyugdíjat úgy tekintik, mint amit nem állapítottak meg. (A megállapított és folyósítani kezdett nyugdíj ugyanis megszünteti a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.)
Ezt a helyzetet egyébként inkább a rokkantsági ellátásban részesülő személy nyilatkozatával célszerű kezelni, amelyben kijelenti, hogy ha a megállapított nyugdíja összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása, akkor a nyugdíjigénylését visszavonja. (Így megspórolható a határozathozatal és a nyugdíjról való lemondás.)
A többi módosító javaslat pontosításokat és az adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja, érdemi változtatást nem tartalmaz. | Így változhat a nyugdíjtörvény januártól | A jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek. A várhatóan január 1-jétől életbe lépő változásokra Farkas András nyugdíjszakértő hívta fel a figyelmet. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/nyugdij/nyugdij-valtozas-torveny-13-havi-nyugdij/9mxjegx | null | true | null | null | Blikk |
A Fidesz szerint fordulat állt be az Altus-botránnyal kapcsolatos európai uniós viszonyulásban, csütörtökön ugyanis az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága foglalkozni fog Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus vezette konzorcium által elnyert európai bizottsági közbeszerzés ügyével.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ha ebben az esetben nem merül fel a politikai összeférhetetlenség, akkor az ennek a rendkívül fontos uniós szabálynak a kiüresedését jelenti. Ezért foglalkozik az EP költségvetési ellenőrző bizottságának koordinátori értekezlete az üggyel – tette hozzá.
Az Európai Néppárt határozott álláspontja az, hogy nem lehet kiüresíteni az összeférhetetlenségi szabályokat, köztük a politikaiakat sem – közölte, jelezve, hogy mindenkinek, aki EU-s közbeszerzési pályázaton indul, nyilatkoznia kell arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, így politikai sem.
A Fidesz EP-képviselője szerint a politikai összeférhetetlenségi szabályok alapján az Altust már a pályázatból is ki kellett volna zárni.
Deutsch Tamás az ügyről szólva emlékeztetett, hogy összesen több mint 1,5 milliárd forint értékű az a közbeszerzés, amelyen a volt miniszterelnök cége által vezetett konzorcium nyert.
Arra a kérdésre, hogy szerinte elképzelhető-e szerződésbontás, a politikus azt válaszolta: ha egy pályázat győztese az uniós közbeszerzés rendjének egyik alapvető szabályát sérti meg, akkor a következmény nem lehet más, mint a vele kötött szerződés semmissé nyilvánítása és a neki kiutalt pénz visszafizetése. | Fordulat az Altus-botrányban, EP-bizottság napirendjén az ügy | Magyar Idők | Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ha ebben az esetben nem merül fel a politikai összeférhetetlenség, akkor az ennek a rendkívül fontos uniós szabálynak a kiüresedését jelenti. Ezért foglalkozik az EP költségvetési ellenőrző bizottságának koordinátori értekezlete az üggyel – tette hozzá. Az Európai Néppárt határozott álláspontja az, hogy nem lehet kiüresíteni az … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/fordulat-az-altus-botranyban-ep-bizottsag-napirendjen-az-ugy-50964/ | 2015-10-13 13:02:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Megilleti az ártatlanság vélelme Völner Pált. Nacsa Lőrinc KNDP-s országgyűlési képviselő és Rákay Philip kormánypárti vlogger is ezt mondta a Híradónknak, amikor a miniszterelnök évértékelő beszéde előtt a korrupciós ügybe keveredett államtitkárról kérdeztük őket. A Momentum szerint azok, akik Völnert védik nem méltók a magyar emberek képviseletére. | Rákay Philip és Nacsa Lőrinc is ártatlannak véli Völner Pált | Megilleti az ártatlanság vélelme Völner Pált. Nacsa Lőrinc KNDP-s országgyűlési képviselő és Rákay Philip kormánypárti vlogger is ezt mondta a Híradónknak, amikor a miniszterelnök évértékelő beszéde előtt a korrupciós ügybe keveredett államtitkárról kérdeztük őket. A Momentum szerint azok, akik Völnert védik nem méltók a magyar emberek képviseletére. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/12/rakay-philip-es-nacsa-lorinc-is-artatlannak-veli-volner-palt | 2022-02-12 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Több tucat állami tisztségviselőt mentettek fel állásukból Szecsuánban a földrengés károsultjainak szánt segélyek hűtlen kezelése címén, közölte az Új-Kína hírügynökség hétfőn. Az állami hírügynökség megfogalmazása szerint mindannyian jogellenes módon jártak el és túl lassan cselekedtek a katasztrófa után. A hírügynökség idézte a Kínai Kommunista Párt tartományi bizottságának szervező osztályát, amely azt állítja, hogy az elbocsátott 15 tisztségviselő viselkedése rossz hatással volt a közhangulatra. Az állami hírügynökség jelentése szerint további 13 állami tisztviselőt megbüntettek különböző vétkek miatt, de részleteket nem közöltek.
A május 12-i földrengésben a jelenlegi hivatalos adatok szerint csaknem 70 ezren haltak meg, az eltűntek száma pedig 18 ezer. Május végén a kínai kormány súlyos büntetésekkel fenyegette meg azokat, akik hanyagul bánnak vagy nyerészkednek a segélyekkel. | Szecsuáni tisztségviselőket mentettek fel állásukból | Szecsuáni tisztségviselőket mentettek fel állásukból | null | 1 | https://index.hu/bulvar/hirek/355360/ | 2008-06-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
Úgy tudom, hogy 2023-ban jelentkezett a Fidesz támogatásáért, ő ajánlkozott a Fidesznek - jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter Vitézy Dávidról éves parlamenti meghallgatása után a 444-nek.
A tárcavezető úgy látja, bölcsen fogalmazott, amikor azt mondta, Vitézy Dávid "a Fidesz seggét nyalta", és az, hogy "egyszer a Fidesz-szavazók kegyeit keresi, egyszer meg a Magyar Péter-szavazókét", megbízhatósági vagy hitelességi problémákat vet fel vele kapcsolatban. "Nyilván valami nincsen rendben az emberrel" - szúrt oda Vitézy Dávidnak. Hozzátette, Ungár Péter terve zseniális volt, csak nem tudta megvalósítani az, akire rá volt bízva.
Vogel Evelin mindent elmond majd, ha eljön az idejeMagyar Péter: Bizonyítani tudjuk, hogy Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein, holnap feljelentést teszek
Az RTL arról kérdezte Lázár Jánost, mit szól hozzá, hogy Vertán György kormányközeli vállalkozó Magyar Péter állítása szerint a Tigra Kft.-n keresztül a Fidesz Varga Juditot és Vogel Evelint fizeti, hogy az ő és a Tisza Párt lejáratásán dolgozzanak. - Elég sok mindennel foglalkozom, a politikai bulvár napi rezdüléseit nem követem intenzitással. Azt tudom, hogy mi történt, de ehhez kommentet fűzni én nem akarok - mondta. Hozzátette, az érintettek kell magyarázatot adni arra, hogy milyen kapcsolat van közöttük. Lázár János azt mondta, nem tud róla, hogy Kubatov Gáborhoz eljuthattak hangfelvételek.
Az Orbán család bányájából szállítottak építőanyagokat a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához"Forduljanak a kivitelezőhöz" - Tanácsolta Orbán Viktor, amikor arról kérdezték, helyesnek tartja-e, hogy a Budapest-Belgrád beruházásból az édesapja gazdagodik
A Telex arról kérdezte a tárcavezetőt, hogy mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök apja is profitál a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításából, amely beruházást az ő minisztériuma felügyeli. Azt mondta, ő csak megállapodott egy árban, amiért ezt a beruházást megvalósítják. - Hogy ők kivel építtetik meg, kik az alvállalkozók, azt én nem kontrollálom. Nyilván beszerzik a legjobb ajánlatot. Ha a legjobb ajánlatot az a bánya adta, akkor vettek tőle követ, feltételezem én - fogalmazott. | Lázár János: Vitézy Dávid ajánlkozott, már 2023-ban bejelentkezett a Fidesz támogatásáért | Az építési és közlekedési minisztert megkérdezték arról is, mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint Vertán György kormányközeli vállalkozón keresztül a Fidesz Varga Juditot és Vogel Evelint támogatja. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257567_lazar-janos-vitezy-david-fidesz-magyar-peter-vogel-evelin-varga-judit | null | true | null | null | Népszava |
hirdetés | Bodrácska János büntetőpere | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990303bodracska | 1999-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Egy magánszemély feljelentése alapján a rendőrség hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást - ezt válaszolta a BRFK a 24.hu megkeresésére, amikor arról érdeklődtünk, hogy a korábban a lapunk által részletesen bemutatott ügyben indítottak-e hivatalos vizsgálatot.
A rendőrségen Vargha Anikó, korábbi tököli kántor tett feljelentést, még októberben. A feljelentés előzménye egy tavaszi panaszbeadvány volt, amelyet Vargha a Magyar Református Egyház Zsinati Bíróságához intézett. A négyoldalas beadvány lényegi részében az állt, hogy Balog Zoltán már püspökként - a nyilvánosság kizárásával, az egyházzal való egyeztetés nélkül - lobbizott a pedofil bűncselekmény elkövetésében segítő, akkor már börtönben ülő K. Endre kegyelméért Novák Katalin korábbi államfőnél, aki végül kegyelmet is adott az egykori bicskei tanárnak. Vargha panaszában ez állt:
Balog Zoltán püspök közbenjárása nyomán született kegyelmi döntés az egyház közösségében és a társadalom széles rétegeiben értetlenséget és felháborodást okozott. A püspöki közbenjárás ténye és megvalósításának formája, továbbá az ügy napvilágra kerülése óta okozott kár el nem ismerése és a felelősség fel nem vállalása miatt jelentősen csorbult az egyház hitelessége és társadalmi megítélése, továbbá megbotránkozást okozott egyházon belül és kívül egyaránt. Balog Zoltánnak a kegyelmi ügyben vállalt és máig nem tisztázott szerepe, a hivatkozott törvény mindhárom [...] pontját sérti, így megalapozottan állítható, hogy tevékenységével és annak következménye tagadásával Balog Zoltán egyértelműen megsértette az MRE lelkészek jogállásáról szóló törvényt. Balog Zoltán viselkedése megosztotta és a mai napig megosztja egyháza közösségét, és alkalmas arra, hogy akadályozza az egyházat és annak minden szolgálattevőjét küldetése betöltésében.
A panaszt azonban Vargha szerint irreálisan gyorsan bírálták el, amely mások mellett gyanút adhatott arra, hogy az így megszületett határozat nem mindenben volt törvényes. A nyolcoldalas válaszhatározatot ugyanis már másnap reggel el is készítették, amint beérkezett Vargha Anikó panasza.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy legalább négy ponton merülhet fel kétely.
A határozaton budapesti helyszín szerepel az aláírásnál. Csakhogy épp ezen a napon (április 24.) Balatonszárszón tartottak zsinatot a reformárusok, és ott voltak az érintett tisztségviselők: Pásztor Dániel püspök, illetve Molnár János főgondnok.
Amikor mindezt felvetettük a Magyar Református Egyháznak, azt a választ kaptuk a kommunikációs osztálytól, hogy a "Magyarországi Református Egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége 2024. április 24-én Balatonszárszón ülésezett. A határozatot az egyház székhelye szerint, vagyis Budapesten keltezték". Amikor, ezt pontosítandó, még visszakérdeztünk, hogy akkor mégis mikor ülésezett a bírósági elnökség április 24-én, Balatonszárszón, már nem kaptunk semmilyen választ az MRE-től. Saját honlapjuk közlése szerint április 24-én délelőtt tartottak zsinatot, ahol 10 óra után nem sokkal már arról tartottak sajtótájékoztatót, hogy Steinbach Józsefet választották új lelkészi elnöknek. Az MRE előzetes tudósításában azonban nem szerepelt a bírósági eljárás. A későbbi beszámolóból is hiányzik, hogy lett volna ilyen esemény.
Ráadásul a határozaton látszik, hogy az MRE április 23-án kapta meg Vargha Anikó panaszát. Az, hogy másnap - még Steinbach megválasztása előtt - a kora reggeli órákban ebben az ügyben először a négyoldalas panaszbeadványt értékelték, majd írásba foglalt, bonyolult szövegű, nyolcoldalas határozatot hoztak - finoman szólva sem tűnik életszerűnek.
Vargha ráadásul fiával, Tímár Áronnal személyesen is elment az egyik aláíróhoz, az azóta visszavonult Pásztor Dánielhez, aki nekik állította, hogy nem volt ilyen ülés, azt ő hitelesíteni így nem tudta. Ezt határozottan állította Vargha Anikó fia is a 24.hu-nak. (Pásztort többször kerestük írásban az üggyel kapcsolatban, egyelőre azonban nem reagált a 24.hu-nak. Cikkünk után szintén nem reagált még semmit.) "Elmentünk Pásztor Dániel püspök úrhoz most szeptemberben. Szívélyesen fogadott, és azt mondta, semmiféle ülés nem volt. Mutattuk a papírt, a határozatot, arra azt mondta, ő ezt nem látta, nem írta, nem is írhatta alá. Mert április 24-én ő vezette a zsinati ülést, ahol az első napirendi pont az volt, hogy megválasztották az új lelkészi elnököt. Ő attól kezdve nem is írhatott alá" - állítja Vargha. Molnár János, a másik aláíró, a 24.hu-nak nem reagált arra egyértelműen, hogy akkor mikor és hol volt az az ülés, amely végén megszületett a határozat.
A büntető törvénykönyv szerint aki "jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
Panaszában azt is kérte Vargha, hogy Balog Zoltánt mozdítsák el a püspöki tisztségéből, ez azonban nem történt meg, csak "megintették" a püspököt, aki a kegyelmi botrány kirobbanása után mondott le a zsinat lelkészi elnöki posztjáról. | Nyomozást indított a rendőrség a Balog Zoltánt érintő hamisítási ügyben | Rekordgyorsasággal készült el egy Balog püspököt csak enyhén megintő határozat, amelyet a gyanú szerint nem is szignózott az a személy, akinek ott szerepel az aláírása. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/06/nyomozas-rendorseg-balog-zoltan-hamisitas-kegyelmi-botrany | null | true | null | null | 24.hu |
Tárgyalás előtti meghallgatáson október 24-én hoznak döntést Hernádi Zsolt büntetőpere megkezdésének időpontjáról - idézte a horvát Hina hírügynökség a Zágráb megyei bíróság csütörtöki közleményét.
A meghallgatásra azt követően kerül sor, hogy a horvát legfelsőbb bíróság szeptember 23-án elutasította Hernádi Zsolt védőinek fellebbezését, és ezzel zöld utat adott a büntetőper bírósági szakasza megkezdésének a Mol elnök-vezérigazgatója jelenléte nélkül.
A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészségi (USKOK) vádirata szerint Hernádi Zsolt az akkori horvát miniszterelnök Ivo Sanander megvesztegetésével érte el, hogy a Mol megszerezte az INA olajipari vállalat felett az irányítási jogot. | Világ: Október végén döntenek Hernádi peréről Horvátországban | Október 24-én egy meghallgatáson dönt a horvát bíróság arról, hogy mikor kezdjék meg Hernádi Zsolt büntetőperét. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20140925_Oktober_vegen_dontenek_Hernadi_pererol_Ho | 2014-09-25 17:21:00 | true | null | null | HVG |
- Ide figyelj, azt te tudtad, hogy a Hullám már a Mészárosé?
- Nem, a Helikon a Mészárosé!
Így beszélget két keszthelyi atyafi a Hullám Szálló melletti lángososnál. Mindketten rosszul tudják: a Hullám és a Helikon is inkább Tiborcz István és környéke érdekeltsége, Mészárosék a Hotel Viát és Hotel Balatont vették meg. Övék a Zala kemping és a jachtkikötő is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy
a most lezárult szezonban már szinte az egész keszthelyi Balaton-part a NER-bárók kezében volt.
A lenti térképen a keszthelyi partszakasz egésze látható, pirossal pedig Tiborczék és Mészárosék szerzeményei. Nem sok megvásárolható területet hagytak a víz mellett: kis egyesületi és egyetemi telkek vannak még a Helikon strand környékén és a Hotel Via mellett, minden más elkelt, ahogy a négy nagy szállodájuknak sincs vetélytársa.
Orbán Viktor közvetlen környezetének keszthelyi terjeszkedéséről legrészletesebben a Reuters írt márciusban. Ebben a „keszthelyi tízek” néven szedte össze a legnagyobb befektetőket, akik egyrészt Tiborcz régi/családi barátai, másrészt a közbeszerzések milliárdos sorozatnyertesei, köztük Mészáros és Tiborcz mellett Jászai Gellért, Szíjj László, Varga Károly és Paár Attila. A Reuters szépen végigveszi, ki mit vett és ki kivel futtat közös bizniszt, de közben egyértelmű, hogy ezek a szereplők együtt mozognak. A Tiborcz cégének résztulajdonában álló Helikon Hotelt például Mészáros szállodalánca, a Hunguest üzemeltetheti, míg Tiborcz üzlettársának kempingjét Mészáros kempinghálózata, a Balatontourist viszi. Az egymást követő bevásárlásokhoz nyújtott hitelek is jórészt ugyanonnan, a Mészárossal összebútorozott B3 Takaréktól jöttek. És az elképzelés is ugyanaz lehet:
olcsón megvenni az ingatlanokat, aztán várni a magyar és európai adófizetők pénzét.
A miniszterelnök vejének és dollármilliárdos barátjának nem csak Keszthelyt, hanem az egész tavat behálózó befektetései ugyanis egybeestek a kormány új prioritásával, a Balaton fejlesztésével, amire „minden korábbinál többet”, 365 milliárd közpénzt költünk 2020-ig. A jórészt Mészárosék kezében lévő kempingekre például 5 milliárd forint jut.
Amikor a szezon végén körbejártam a birodalmat, a kempingben éppen a B my Lake fesztivál dübörgött, a kikötőben lágyan ringtak a vitorlások, de
a szállodákon nem látszott, hogy már két éve az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozóinak tulajdonában vannak. Ennek köszönhetően a keszthelyi Balaton-part ma is ugyanolyan lepukkant,
és egyelőre a helyi munkavállalók is hiába várják a három bezárt szálloda újranyitását, azokhoz hozzá sem nyúltak.
„Egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.” Ezekkel a szokatlan szavakkal nyitotta meg a tavalyi szezont Keszthely fideszes polgármestere, Ruzsics Ferenc. Később nem volt hajlandó tisztázni, kire gondolt, de nem nehéz kitalálni. (Pláne, hogy helyi ellenzéki képviselők szerint Ruzsics már korábban is felemlegette, hogy „a Balaton-part néhány foghíj kivételével a Tiborcz-Mészáros Lőrinc érdekcsoporthoz tartozik”.)
A parti sétány és a szállodák körüli park állami százmilliókból újult meg évek alatt, 2015-re. Akkor a polgármester arról beszélt, hogy szeretnének egy harmadik ütemet is indítani, aminek célja a Balaton-part két üresen álló szállodaépületének felújítása. Ennek máig semmi nyoma. Tavaly Ruzsics azt mondta, olyan „hírek érkeznek”, hogy a Helikon mellett a Balaton és a Hullám is megújul, de ha vannak is ilyen tervek, eddig nem fogtak hozzá.
A Balaton, a Hullám és egy értékes telek
A 19. század végén átadott két műemlék szálló a móló bejáratánál áll, ezek a korzó ikonikus épületei. A Hullám rendben üzemel, de egy újjal sem nyúltak hozzá a nem túl fényes állapotú házhoz. A Balaton viszont régóta üresen rohad, az elmúlt 15 évben kétszer is leégett. Mögötte a már elbontott Phoenix Szálló telke is Mészáros tőkealapjának, a Konzumnak a tulajdonában van.
A Helikon
Néhány lépéssel odébb magasodik a környék legnagyobb szállodája, a szocialista tömegturizmus helyi szimbóluma, amely a 80-as években esett át utoljára komolyabb felújításon. A tavalyi szezon végén bezárták, és azt ígérték, ősszel nekilátnak a felújításnak. Nem úgy tűnik.
Hotel Via
A parti sétány következő szállodájának egykori üzemeltetője tavaly panaszolta el a Monitor Magazinnak, hogy a Hotel Via remekül működött, a helyi társadalmi élet fontos helyszíne volt, 2015-ben mégis felmondták a bérleti szerződést, hogy eladják az épületet és vele a vízparti zöldterületet. A hotelt a Reuters szerint Szíjj László és Varga Károly közös cége vette meg akkor, de a földhivatali tulajdoni lap szerint egy idén augusztusi módosítással összevontak három helyrajzi számot, és már a titokzatos Minerva alapkezelő egyik ingatlanalapjáé az impozáns méretű telek.
Amióta kormányközeli kezekbe került, a hotel zárva, az épület pusztul, az udvarban látható papírzsepik tanúsága szerint leginkább szarni járnak ide az emberek.
Hoppá, egy lakópark
A Hotel Via szomszédjában bezzeg bősz építkezés folyik. Az itt épülő lakópark kakukktojás a felsorolásunkban, más színnel is jelöltem a fenti térképen, mert egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy Tiborczék biznisze lenne. (Igaz, a kempinget is egy semmiből felbukkanó pécsi cég vette meg először, és mandinerből pattant a Tiborcz-körhöz.) A napi.hu írt róla, hogy a „titokzatos beruházás” mögött álló Royal Homes & Properties Kft egy lébényi és egy mosonmagyaróvári magánszemély tulajdona, akik állítólag önerőből állják a milliárdos beruházás költségeit. 175 luxusapartman épül itt, amelyek jelentős része a tulajdoni lap szerint már gazdára is talált.
A kikötő
A keszthelyi bevonulás első felvonása volt - mármint azután, hogy az Elios lámpázta körbe a várost -, amikor egy Tiborcz István résztulajdonában álló cég pályáztatás nélkül, a félállami Gránit Bank kedvezményes hiteléből megvette a Phoenix kikötőt az önkormányzattól, illetve bezsákolta a körülötte lévő 7600 négyzetméteres terület bérleti és opciós jogát. Miután ezt megírta az Átlátszó, Tiborcz papíron kiszállt a kikötős cégből, amit azóta barátai és üzlettársai visznek. A Magyar Narancs szerint a Balaton körüli települések polgármesterei attól tartanak, hogy egy-két kikötővel nem éri be a NER-elit, és a tó hajóközlekedését bonyolító Bahartot is államosítani fogják, hogy aztán jó irányba privatizálják.
Addig is marad az idilli kép, ahogy az ember a Tiborcz-kikötő stégjéről legelteti a szemét a Mészáros-szállón és a Tiborcz-hotelen.
A kemping
Keszthely északi határából ugrunk a déli szélekre, ahol a töredékáron megfelelő kezekbe jutó Zala kempingben múlt hét végén ért véget a B my Lake fesztivál. Bár kaptunk a kaotikus állapotokra panaszkodó olvasói levelet, de a helyszínen azt láttam, hogy a lakott területen kívül fekvő kemping körül szépen takarítják a szemetet, a fiatalok pedig kulturáltan vonulgatnak fel-alá. A zene persze behallatszott a városba, és a mentőautók is meglepő gyakorisággal szirénáztak a fesztivál alatt. | Tiborczék és Mészárosék felvásárolták a keszthelyi Balaton-partot, de egyelőre hagyják rohadni | Végigjártuk a haveri hitelekből vett birodalmat: a jachtkikötő és a kemping működik, de a négy szállodából három üresen áll. Jöhetne már az a beígért támogatás! | null | 1 | https://kepek.444.hu/2018/08/30/tiborczek-es-meszarosek-felvasaroltak-a-keszthelyi-balaton-partot-de-egyelore-hagyjak-rohadni | 2018-08-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A politikus úgy fogalmazott: örül annak, hogy működik az igazságszolgáltatás gépezete és végre lépéseket tettek a sukorói King’s City kaszinóváros ügyében is. Megjegyezte, hogy a projekt esetében nemcsak azok az anomáliák merültek fel, amelyek miatt feljelentéssel élt, ezért kíváncsian várja, hogy az emberek mikor látnak majd tisztán abban, hogy a befektető kivel, mikor és miről tárgyalt. Schiffer András hozzátette, bízik abban, hogy az ügyészség az elmúlt évek "mutyigyanús" ügyeit fel fogja göngyölíteni. Hozzátette, nemcsak állami, hanem önkormányzati esetekre is gondol, például "az esztergomi mutyigyanús ügyekre".
Arra a kérdésre, hogy szerinte bűnös-e volt miniszterelnök, azt felelte, hogy ezt nem neki vagy az ügyészségnek, hanem a bíróságnak kell megállapítania. Arra a felvetésre, hogy az MSZP elnöke, Mesterházy Attila szerint az ügyészség politikai megrendelést hajtott végre a gyanúsítással, azt felelte, hogy az LMP szerint a parlamenti képviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek munkáját minősítsék.
Gyurcsány Ferenc pénteken a Facebookon jelentette be, hogy a Legfőbb Ügyészség mentelmi jogának felfüggesztését kéri a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. Egyúttal jelezte, kéri a parlamentet, hogy adja ki az ügyészségnek, azaz függessze fel mentelmi jogát.
A Legfőbb Ügyészség később azt közölte az MTI-vel, hogy hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését. Ez pénteken meg is érkezett a házelnökhöz. Emlékeztettek: a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok cseréjével összefüggésben. Eddig öt gyanúsítottat hallgattak ki és számos más nyomozati cselekmény is történt. | Itthon: Schiffer reméli, hogy Sukoró után más "mutyigyanús" ügyeket is felderítenek | Schiffer András reméli, hogy az igazságszolgáltatás az elmúlt évek más "mutyigyanús" ügyeit is fel fogja deríteni. A frakcióvezető annak kapcsán nyilatkozott pénteken újságíróknak, hogy a legfőbb ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kérte a parlamenttől. Az ügyben 2009 októberében Schiffer András tett feljelentést. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110429_schiffer_gyurcsany_sukoro | 2011-04-29 17:55:00 | true | null | null | HVG |
"Látható, hogy az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálissal bezárólag mindenki megtámadta a nemzeti konzultációt. Ugye ugyanazt mondja a híres fényképész, a DK soraiból Gréczy Zsolt, mint a híres telefontolvaj, Magyar Péter , ugyanúgy támadták meg az elmúlt napokban, rögtön a konzultáció elindítása után a nemzeti konzultációt" - hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóban Menczer Tamás.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint a baloldali ellenzék nem akarja, hogy a magyarok elmondják a véleményüket, hanem azt akarja, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. A politikus hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy "egyetértési pontokat alakítson ki a válságok korában a legfontosabb kérdésekben". Példaként említette
a béremeléseket,
a kis- és középvállalkozások támogatását,
a munkáshitelt,
a megfizethető lakhatást és
a 13. havi nyugdíj megvédését.
Menczer Tamás végül arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésében. | Nemzeti konzultáció: megtámadta a baloldal | Gréczy Zsolt és Magyar Péter is megtámadta a most zajló nemzeti konzultációt, mert azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk – mutatott rá a közösségi oldalára feltöltött videójában Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-konzultacio-obaloldal-diszkoliberalis-greczy-zsolt-magyar-peter | null | true | null | null | BAMA |
Két és fél évtizede az akkori ellenzéki szóbeszéd a demokratikusan megválasztott fideszes kormányfő fejére képzelte a Nemzeti Múzeumból kivitt, a Dunán úsztatott, majd az Országházba bevitt Szent Koronát. Az abban az időben terjedő suttogó propaganda szerint a parlamenti vitrinbe helyezés előtti napokban Orbán Viktor maga próbálgatta tükör előtt, hogyan is állna neki a magyar államiság fő szimbóluma.
A magukat mérsékeltnek, bal- vagy jobboldali beállítottságúnak vallók körében egyaránt visszatetszést keltett a rosszindulatú pletyka. Csakhogy maga Orbán Viktor, kormánya és kétharmados parlamenti többsége mára mindent, vagy még annál is többet elkövetett, hogy a demokratikusan megválasztott kormány feje egyre inkább uralkodói formát öltsön, a néptől kapott hatalma egyre inkább egy abszolutista királyéhoz hasonlítson.
Most megjelentek az Orbán-kormány új nemzeti konzultációs plakátjai.
Micsoda? A magyar népet feudális társadalomként kezelő miniszterelnök még kampányt is az "elzavart", ha úgy tetszik, trónfosztott elődjétől, a hol újra trónra törő fenevadként, hol meg udvari bolondként ábrázolt Gyurcsány Ferenctől lop?
Csak mert azon - a számára rendkívül fájdalmas - 2006-os tévévitán az akkori miniszterelnök a választás első fordulója előtt négy nappal, egyben a bukásának kezdetét jelentő őszödi beszéde előtt néhány héttel tizenegyszer mondta ki a "csinálni" szót? Azt gondolja, hogy az most átmenetileg rajta is segít?
A görög filozófus, Hérakleitosz szerint nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. - Igen, hiszek ebben az országban, hiszek abban, hogy csinálható egy jobb ország, milliók akaratából és tehetségéből - mondta Gyurcsány Ferenc, aztán láttuk, hogy mit csinált. Azt is látjuk, hogy Orbán Viktor mit csinál, de miben hisz még? | Csinálós kampány | Két és fél évtizede az akkori ellenzéki szóbeszéd a demokratikusan megválasztott fideszes kormányfő fejére képzelte a Nemzeti Múzeumból kivitt, a Dunán úsztatott, majd az Országházba bevitt Szent Koronát. Az abban az időben terjedő suttogó propaganda szerint a parlamenti vitrinbe helyezés előtti napokban Orbán Viktor maga próbálgatta tükör előtt, hogyan is állna neki a magyar államiság fő szimbóluma. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257224_csinalos-kampany | null | true | null | null | Népszava |
Az Országos Mentőszolgálat a napokban osztotta meg a hangfelvételt egy csecsemő újraélesztéséről
Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke kételkedett az eset hitelességében
A mentőszolgálat bejegyzésében elítélte Lengyel Tibort
A Blikk is beszámolt az esetről, melyben a szülei élesztettek újra egy egy hónapos csecsemőt, akinek leállt a légzése. A mentőszolgálat a hangfelvételt is megosztotta, melyen a mentésirányító nyugodt hangnemben segített a kétségbeesett szülőknek, akik a stressz ellenére figyelmesen követték az utasításokat, így a babát sikeresen újraélesztették.
A hírre rengetegen felkapták a fejüket országszerte, és sorra érkeztek a dicsérő és elismerő hozzászólások a mentőszolgálat posztja alá.
Drámai pillanatok: szülei élesztették újra a csecsemőt
Volt, aki kétségbe vonta a hitelességét
Most azonban egy újabb bejegyzéssel jelentkeztek, melyben arra hívták fel a figyelmet, hogy nem mindenki reagált pozitívan a hírre; inkább kételkedtek annak hitelességében. A posztban Lengyel Tiborra, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökére céloztak, aki egy csoportban osztotta meg, hogy szerinte azért merül fel a felvétel hitelességének kérdése, mert a mentőszolgálat jelenleg több problémával is küzd.
Habár a bejegyzéshez kommentelt a felvételen szereplő mentésirányító, Lengyel továbbra is mentegetőzött.
"A napokban számoltunk be egy példaértékű életmentésről, amikor egy egyhónapos csecsemőért küzdöttek bajtársaink. Nagy Fruzsina mentésirányító bajtársnőnk hallható a felvételen, akinek kiváló kommunikációja és szakmai tudása egyaránt hozzájárultak a sikeres újraélesztéshez.
Sosem gondoltuk volna, hogy ezt a hősies pillanatot bárki megpróbálná elrontani, elszomorító, hogy van, aki ilyen mélyre tud süllyedni.
Felháborodott bajtársak küldték át azokat a képernyőfotókat, ahol egy Facebook csoportban a mentők lejáratásán fáradozó "szakszervezeti vezető" megkérdőjelezi bajtársnőnk tudását és az életmentést bemutató felvétel valódiságát. Mindezt szokás szerint többes szám első személyben, azt a látszatot igyekezve kelteni, mintha a sötét gondolataiban sok mentődolgozó osztozna.
Még akkor is folytatódott a helyesírási hibákkal tarkított méregkeverés, amikor mentésirányító bajtársnőnk személyesen kommentelt a képtelenségeket állító szakszervezeti vezető posztjához. De bocsánatkérés és őszinte köszönet helyett is csak az ármánykodás és a bajtársak támadása folytatódott.
Ahogy azt maga a szakszervezeti vezető is megfogalmazta, nem ez az első alkalom, hogy megkérdőjelezi bajtársaink hihetetlen teljesítményét. Már egy korábban megosztott életmentés kapcsán is igyekezett a Mentőszolgálat lejáratása érdekében semmissé tenni egy képzett életmentő szakmai hozzáértésének valóságát. A "nagy cél érdekében" tehát neki nem számít, hogy a történtek mögött elképzelhetetlen borzalmat átélő családok és kiváló mentődolgozóink állnak.
Már meg sem kellene lepődni, de közben végtelenül szomorú, hogy a mentőkkel szembeni folyamatos áskálódás és károkozás ellenére még mindig vezető lehet egy ilyen ember a tagság, a bajtársak jóvoltából működő szakszervezetnél" - olvasható az OMSZ posztjában. | Kétségbe vonták a Mentőszolgálat hitelességét | Igencsak felháborító dologról osztott meg egy bejegyzést az Országos Mentőszolgálat. A posztjukból kiderült, hogy egy, a napokban történt életmentésről van szó, melyről szóló hír igencsak nagy népszerűségre tett szert. És habár a többség nagy elismeréssel reagált a hírre, volt olyan, akiben kétségek támadtak. Így volt ezzel Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke is. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/mentoszolgalat-csecsemo-ujraelesztes-hitelesseg/m7dckg2 | null | true | null | null | Blikk |
Kuncze Gábor volt SZDSZ-es politikust, egykori belügyminisztert is kihallgatták a Fenyő-gyilkosság ügyében – igaz, nem most, hanem korábban. Ez persze egyáltalán nem meglepő, miután Fenyő egykori bizalmasa, Perczel Tamás halálos betegen egy róla szóló, 2004-ben készült dokumentumfilmben részletesen beszélt a médiacézárral való kapcsolatáról. Perczel akkor elmondta, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő János és Gyárfás Tamás médiapiaci háborújáról.
Perczel a filmben azt állította, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött Gyárfásról, az így keletkező százoldalas dossziét pedig odaadta Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek, de aztán nem történt semmi. Perczel azt is mondta, hogy a két ember háborúskodása miatt sor került egy hármas találkozóra Horn Gyulával, aki megpróbálta kibékíteni őket, és arra kérte Fenyőt, hagyja békén Gyárfást.
Perczel Tamást a Fenyő-gyilkosság után azonnal kihallgatták, de azt állítja, hogy vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például az akkori miniszterelnök Horn Gyula, illetve belügyminisztere, Kuncze Gábor nevét. Perczel emiatt úgy érezte, hogy a rendőrség nem is igazán akarja felderíteni a merényletet.
Kunczét végül 2012-ben hallgatta ki a rendőrség tanúként, miután Jozef Roháčot elfogták. A Pesti Srácok most közzétett részleteket Kuncze vallomásából. A volt belügyér a rendőröknek azt mondta, Fenyőt és Gyárfást is ismerte, és tudott a kettejük közötti konfliktusról. Szerinte a kettejük közti ellentét oka, hogy „Fenyő a Nap TV stábjában lévő embereket ki akarta szervezni”. Kuncze szerint Gyárfás többször panaszkodott is neki erről, ám „Fenyőnél ezt nem tapasztalta, de neki nem is lett volna oka rá, hisz ő volt az agresszor”.
A rendőrök arról is érdeklődtek, létrejött-e Horn Gyula kezdeményezésére a Fenyő–Gyárfás-találkozó. Kuncze erről nem tudott, de elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek ellenére a volt miniszterelnök összehozta a feleket egy békítő tárgyalásra.
Kunczét arról is kérdezték, hogy valóban kapott-e Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől. Kuncze ezt tagadta. (Perczel a dokumentumfilmben azt állította, hogy az egykori belügyminiszterrel ezzel kapcsolatban egy Kunczéhoz köthető konspiratív lakásban is találkoztak.)
(Borítókép: Marjai János / MTI) | Fenyő-gyilkosság: Kunczét is kikérdezték a rendőrök | Fenyő-gyilkosság: Kunczét is kikérdezték a rendőrök - Fenyő János bizalmasa korábban azt állította, hogy a médiacézár Gyárfás-dossziét adott át Kuncéznak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/04/24/fenyo-gyilkossag_kunczet_is_kikerdeztek_a_rendorok/ | 2018-04-24 12:25:00 | true | null | null | Index |
Az indítvány szerint a tatabányai férfi 9 éven keresztül rendszeresen értékesített marihuánát Tatabányán 2024. október 21. előtt. Mint azt dr. Horváth Sándortól, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség sajtószóvivőjétől megtudtuk, a nyomozó hatóság a férfi elfogásakor marihuánát, valamint 10 millió forintot meghaladó készpénzt foglalt le a férfitól.
Az elkövető közvetlenül az elfogása előtt, amikor észlelte a rendőröket, a lakása tetőtéri ablakából kidobta a mobiltelefonját, és 9 millió 600 ezer forint készpénzt, így próbálta meg a bizonyítékokat eltűntetni, megsemmisíteni. A férfi a pénzt az ablakon az ereszcsatornába dobta.
A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt indult ügyben a Tatabányai Járási Ügyészség eredményesen indítványozta a férfi letartóztatását. Az ügyészség indítványára a Tatabányai Járásbíróság a férfi letartóztatását október 24-én rendelte el a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása érdekében és a bűnismétlés veszélye miatt. A végzést az ügyész tudomásul vette, az elkövető és védő azonban fellebbezést jelentett be. | Ereszcsatornába dobva próbálta elrejteni a milliókat a lebukott díler | A tatabányai férfi 9 éven keresztül rendszeresen értékesített marihuánát Tatabányán. Az elfogása előtt a lakása tetőtéri ablakán keresztül próbált meg megszabadulni a terhelő bizonyítékoktól. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/ereszcsatornaba-dobva-probalta-elrejteni-a-milliokat-a-lebukott-diler | null | true | null | null | KEMMA |
"Lehet kurvaanyázni. Lehet látványterveket gyártani. Lehet zsűrizni. Meg neki lehet állni a szarból várat építeni: új, olcsóbb tarifarendszert bevezetni, járművet felújítani, pályát rendbe tenni, az utastámogatást átszervezni, ahogy mi álltunk neki az 5 pontos közlekedési akciótervvel" - írta Lázár János a Facebookon.
Első mondatával az építési és közlekedési miniszter feltehetően annak a Hadházy Ákosnak a mélyenszántó és magasröptű, rövid és a legkevésbé sem barátságos kommentárjára reagált, aki péntek este Kelenföldön fagyoskodva eképp fogalmazott: "Kurva anyád, Lázár János, kurva anyád!"
Lázár János válaszában a fentieken túl Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatójának posztját idézte. Ő arról beszélt, hogy a kelenföldi műszaki krízishelyzet megmutatta, miért van szükség a haváriaközpont előkészítésének felgyorsítására, hogy már januártól teljes hatáskörrel, országos lefedettséggel koordinálhassák a gyorsbeavatkozású egységeket, az utastájékoztatást, valamint a pótló- és a mentesítő járatokat. 2025-re pedig "új szemléletű és gyakorlatú, központi támogatást" ígért.
Hadházy Ákos sietve válaszolt is Lázár Jánosnak Először is bocsánatot kért a tárcavezető édesanyjától, leszögezte, nem őt, hanem a "rozsdaminisztert" állt szándékában szidni. Azt írta, felsővezeték-szakadás természetesen mindenhol előfordulhat, de a gyakorisága már egyáltalán nem mindegy. "Legutóbb néhány hónapja ücsörögtem pont Kelenföldön emiatt a vonaton, akkor nem gondoltam, hogy szerencsém volt, hiszen pont beért a szerelvény és nem a hideg peronon kellett ácsorogni. A felsővezeték leszakadhat például a széltől is, de nálunk nagyon sokszor az ősöreg mozdonyok rossz áramszedői a ludasak" - jelezte.
A független országgyűlési képviselő szerint Lázár Jánosnak nem szarból kellene várat építenie, hanem távoznia a posztjáról, mert a probléma nem most keletkezett, 14 éve a Fidesz-KDNP kormányoz (igaz, ebből Lázár János csak két éve építési és közlekedési miniszter - a szerk.). "Beiktatásakor első feladata volt a vadonatúj Siemens mozdonyok és vagonok beszerzésének egy tollvonással történő leállítása. Csak ez az egy tollvonás elegendő indok lenne a távozására" - vélte Hadházy, hozzátéve, ha egy kormány annyit nem tud elérni, hogy Budapest egyik főpályaudvarán legyen egy vécé, akkor az a kormány kormányzás helyett találjon magának valami más hobbit.
Hadházy Ákos szerint Lázár János jobban tenné, ha néhányszor felülne annak a vállalatnak a járműveire, amely működéséért ő felelős, mert ott talán jobban érezné a cselekedetei súlyát. "Tegnap nagyon sok nagyon kedves, türelmes, rendes vasutassal találkoztam. Nem ők tehetnek róla, hogy például Kelenföldön nincsen fűtött váróterem, nincsen EC és csak az aluljáróban van néhány kisméretű tájékoztató tábla a vágányszámokkal és az ÍGÉRT indulási időkkel (viszont a hangosbemondó ott meg nem hallható arról, hogy mikor jön ténylegesen a vonat). Meggyőződésem (mert többen mondták is tegnap), hogy ők ugyanazt üzenték a Rozsdaminiszternek, mint én" - írta még az ellenzéki politikus.
Lázár János egyébként a bizottsági meghallgatásán is említette már szó szerint, hogy szarból kell várat építenie. A tárcavezető ekkor kijelentette azt is, hogy szinte biztosan nem vesz az állam új vonatokat 2026 előtt, a járműbeszerzés meg még nincs is benne a 2025-ös költségvetésben.
Lázár János: Szarból kell várat építenem, a magyar állam nem vesz új vonatokat 2026 előtt | Lázár János üzent az édesanyját emlegető Hadházy Ákosnak | Egyre indulatosabb szópárbajokhoz vezet az Orbán-kormány által 14 éve teljesen elhanyagolt vasút helyzete. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258967_lazar-janos-hadhazy-akos-szitkozodas | null | true | null | null | Népszava |
Közös politikai nyilatkozatot adtak ki a parlamenti erők párt- és kampányfinanszírozási témában szerda késő délelőtt. Túlzott örömre most még nincsen ok, egyelőre egy 6 pontból álló témalistát fogadott el a Fidesz–KDNP, az MSZP, az LMP, a Jobbik és a DK delegáltja. Gulyás Gergely (Fidesz–KDNP) , Tóbiás József (MSZP), Schön Péter (Jobbik), Karácsony Gergő (LMP) és Varju László (DK) a következő, várhatóan májusban sorra kerülő találkozón ismertetik a szélesebb körű egyeztetésre bocsátandó törvényi szövegtervezetet, a finanszírozási törvényt pedig ősszel terjeszthetik a Tisztelt Ház elé. A hat pontot Földes Ádám, az egyeztetést összehozó Transparency International Magyarország képviselője ismertette.
– Átláthatónak kell lennie a pártok bevételeinek és kiadásainak, valamint a hétköznapi működésnek; hirdetéseknél azonos feltételekkel találkozzanak a jelöltek és a szervezetek; a kormányzati és önkormányzati korteskedés tilos; az ÁSZ szerepe legyen tisztázott az elszámoltathatóságban; a majdani egyezség a parlamenti és önkormányzati választásokon kívül terjedjen ki az európai parlamenti választásra és a népszavazásokra; szükségét látták a megjelentek annak is, hogy átlátható legyen, kiktől és mennyi támogatást fogadhatnak, illetve nem fogadhatnak el a pártok, külföldi jogi személyektől például nem – ismertette nagy vonalakban Földes Ádám.
Májusban, ahogy körvonalazódik a szövegterv, parlamenti vitanapot is tartanak a témában, illetve a civil társadalom résztvevőit is meg fogják hívni, hogy fejtsék ki véleményüket.
Kérdésre válaszolva a Fideszt és a KDNP-t képviselő Gulyás Gergely elmondta, egyelőre azokban a pontokban egyeztek meg, amelyekben majd meg kell állapodni. | Megegyeztek a parlamenti pártok + Képek | Politikai nyilatkozatot írtak alá a parlamenti pártok, miszerint még a tavaszi ülésszakban megszövegezik a párt- és kampányfinanszírozási törvényt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/04/megegyeztek-a-parlamenti-partok-kepek | 2012-04-04 15:04:37 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A minisztérium az Elbit Systems és a Rafael Advanced Defense Systems védelmi technológiai vállalatokkal kötött erről szerződést.
A fegyverrendszert héberül Fénypajzsnak, angol változatában pedig Vasgerendának (Iron Beam) nevezik.
A megállapodást a minisztérium közleménye szerint egy nappal azután írták alá, hogy Éjal Zamír, a védelmi minisztérium főigazgatója utasítást adott a lézerrendszerek gyártásának bővítésére.
" A háború kitörése óta a védelmi minisztérium több tízmilliárd (több ezer milliárd forint) értékben írt alá hazai, "kék-fehér" megrendeléseket, amelyek erősítik Izrael önállóságát a fegyvergyártásban, az izraeli hadsereg (IDF) képességeinek fejlesztésében " - mondta Zamir.
"Elsődleges célunk a külföldi forrásoktól való függés csökkentése és az izraeli ipar erősítése" - tette hozzá.
A Rafael gyár honlapja szerint fejlesztés alatt álló lézerágyújuk nagy hatékonysággal hárítja el a fenyegetéseket akár több kilométeres távolságból.
A lézeres légvédelem sokkal olcsóbb, mint az elfogórakétákkal működő Vaskupola rendszer, amely rakétáiként több tízezer dollárt kapott.
A fénypajzs ezzel szemben mintegy két dollár értékű elektromos energiát használ fel "lövésenként".
A Fénypajzsot már tesztelték korábban többször is, és képes volt elfogni rakétákat és más rövid hatótávolságú légieszközöket, drónokat.
Ezért döntöttek úgy, hogy már elérte azt a technológiai fejlettséget, amely indokolja országos telepítését a Vaskupola ütegeinek kiegészítésére és megerősítésére.
Több országban, köztük az Egyesült Államokban is vannak már tesztelési rendszer szakaszba eljutott lézeres elfogósok, de most egyik teljesítménye sem éri el az izraeli Fénypajzsét. | Izrael hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét | Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 200 milliárd forint) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelenlette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/izrael-hadrendbe-allithatova-fejleszti-fenypajzs-nevu-legvedelmi-lezerfegyveret/439089 | null | true | null | null | Hírklikk |
Ha Orbán szabályosan töltötte volna ki a nyilatkozatokat, akkor bárki számára kiderülhetett volna, hogy éveken át családi házas ingatlanoknak volt a társtulajdonosa. Így azonban a bevallásokban ejtett formai hibák elrejtették ezt a tényt. Pedig magával a szabállyal Orbán Viktor láthatóan tisztában van, a feleségével közös tulajdonban lévő budapesti házukat szabályosan tüntette fel.
Bár ezek nem tartoznak a súlyos vagyonbevallási szabálytalanságok közé, Orbán így is megsértette a nyilatkozatokra vonatkozó előírást, és a gyakorlata ellentétes volt azzal is, amit ő maga állított a képviselői nyilatkozatok értelméről még áprilisban: „Magyarországon minden parlamenti képviselő, különösképpen a kormánytagok, kötelesek vagyonbevallást tenni, és azoknak egyezniük kell a valósággal”.
Megkérdeztük a Miniszterelnöki Sajtóirodát, mi az oka annak, hogy Orbán nyilatkozataiban nem követte a törvény előírásait. A sajtóiroda annyit közölt, hogy Orbán a jogszabályoknak és a valóságnak megfelelően töltötte ki a nyilatkozatát, de a kérdésekre érdemben nem válaszolt.
Az Orbán nyilatkozataiban lévő pontatlanságok is mutatják, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer csak mérsékelten alkalmas arra, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket és áttekinthetővé tegye vagyoni helyzetüket. A Direkt36, a 444 és a Transparency International ezért egy olyan adatbázist fejlesztett, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A Vagyonkereső nevű oldal célja, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket, átláthatóbbá tegye személyes gazdagodásukat. A vagyonnyilatkozatok hibáiról cikksorozatot is közlünk, Tasó László államtitkár elfelejtett ingatlanjairól, Pesti Imre fideszes képviselő házáról pedig itt olvashat (a sorozat összes részét pedig itt találja).
Csak akkor tudjuk a hatalmat ellenőrizni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is a Direkt36 támogatói köréhez!
Láthatatlan családi házak a miniszterelnöki birtokon
A hibásan bevallott öt kisebb (500-1500 négyzetméteres) felcsúti ingatlan 2007-től jelent meg Orbán vagyonnyilatkozataiban és 2013-ig szerepelt bennük. A miniszterelnök a nyilatkozatokban elárulta a méretüket, a vásárlás időpontját, illetve azt, hogy ezeket a területeket 50 évre ingyenesen használatra átadta az általa alapított a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak.
A jogszabályok szerint a vagyonnyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően kell kitölteni, azaz a tulajdoni lapon található méretet, művelési ágat és tulajdoni arányt kell beírni a nyilatkozatba. A nyilatkozataiban feltüntetett gyér információk alapján úgy tűnhet, hogy a miniszterelnök egyedüli tulajdonosa volt ezeknek a telkeknek, a valóságban azonban ez nem így volt.
A felcsúti Fő utcán egymás mellett sorakozó öt telek a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épületének szomszédságában fekszik, mindegyikükön áll egy sátortetős ház. A tulajdoni lapok alapján mind az öt telek és ház középkorú vagy idős házaspároké volt, amikor Orbán társtulajdonosuk lett az ingatlanjukban. A vásárlás idején az akadémia Makovecz Imre stílusában tervezett épülete még nem állt (azt csak 2008-ban kezdték el építeni), a telkek vége akkoriban a helyi sportpályákkal volt határos.
A Direkt36 beszélt az egyik egykori tulajdonossal, aki – nevének titokban tartását kérve – azt állította: Orbán nem saját maga intézte az ingatlanvásárlást, nem ő tett ajánlatot a telkekre, hanem “az alapítványtól jött valaki, már nem emlékszem”. A volt tulajdonos szerint ennek ellenére a tárgyalásokon egyértelmű volt, hogy a telekrészeket nem az alapítvány, hanem Orbán Viktor szeretné megvásárolni. “Ránk bízták, hogy ki mennyit ad. Voltak, akik még örültek is neki, hogy viszik a kertet, és nem kell többet kapálni” – mondta. Volt, aki kevesebbet, volt, aki többet adott, de a megvásárolt telekrészeket papíron nem választották külön, hanem Orbán a családok társtulajdonosa lett.
Orbán a telkek teljes mérete és tulajdoni aránya helyett csak a megszerzett részek méretét írta be a vagyonnyilatkozatába. Például az első, az akadémiához legközelebbi ház 2469 négyzetméteres telken állt. Orbán az ingatlan 1596/2469-ed részét, azaz 1596 négyzetméternyi területet vásárolt 2006-ban, a vagyonnyilatkozatában pedig csak 1596 négyzetméteres telekként tüntette fel az ingatlant, ami ellentétes a vagyonnyilatkozati szabályokkal.
A helyes eljárás az lett volna, ha megadja, hogy egy 2469 négyzetméteres területben van 1569/2469 résznyi tulajdona. Oda kellett volna írnia azt is, hogy az ingatlanok rendeltetési jellege „lakóház, udvar”, ezt a sort azonban minden évben üresen hagyta. A nyilatkozat egy másik bejegyzéséből az derül ki, hogy miniszterelnök pontosan tisztában van ezzel a szabállyal. Budapesti, a feleségével közös családi házuknál a telek és a ház teljes méretét beírta, és jelezte, hogy ebből neki mekkora tulajdonrésze van.
A Miniszterelnöki sajtóirodán keresztül megkérdeztük Orbán Viktort, hogy a felcsúti telkeknek miért nem a szabályoknak megfelelően tüntette fel vagyonnyilatkozatába, és miért nem jelezte, hogy csak résztulajdonosa a telkeknek. Megkérdeztük arról is, hogyan győzte meg 2006-ban az öt családot arról, hogy adják el neki a telkük egy részét, és mennyiért jutott hozzá az ingatlanokhoz. Kérdéseinkre Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki sajtóiroda vezetője 20 percen belül annyit válaszolt, hogy „Orbán Viktor a jogszabályoknak és a valóságnak megfelelően töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, mely így törvényes, teljes és hiteles”.
A Direkt36-nak nyilatkozó egykori tulajdonos azt mondta, egyáltalán nem tartották furcsának, hogy Orbán Viktor a tulajdonostársuk lett az ingatlanban. “Nem emlékszem már, hogy pontosan mennyit, de rendes árat kaptunk a telekért” – mondta, és ezt azzal is megerősítette, hogy “az alapítvány mostanában már mindent olcsón akar megvenni”, de ők tíz éve nem jártak rosszul az üzlettel.
Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában az ingatlanvásárlással egyidejűleg egyetlen változás történt: eltűnt az a 4 millió forintos, Lévai Anikóval közös bankbetétje, ami a fél évvel korábban leadott nyilatkozatában még benne volt. A nyilatkozatai alapján ebből a pénzből vehette meg az öt telekrészletet.
Kiskertből focipálya, focipályából parkoló
A korabeli légi felvételeken is látszik, hogy Orbánt és a nevében eljáró alapítványt nem a sátortetős házak érdekelték, hanem az öt telek sportpályákhoz közelebbi vége. Miután Orbán megszerezte a telekrészeket, egyből elkerítették őket a házaktól, és összevonták őket. Az összevont területen füves pályákat alakítottak ki. Ezt az egyesített területet engedte át Orbán ötven évre ingyenesen a fociakadémiának. Az alapítvány is terjeszkedett a környéken: a Fő utcai sorban hatodik házat már az Orbán által létrehozott alapítvány vette meg 2009-ben.
A miniszterelnök 2014 óta már csak egy nagyobb felcsúti telket ír be a vagyonnyilatkozatába. A vásárlás időpontja ennél is 2006, a telek mérete pedig majdnem pontosan egyezik az öt korábbi telek összesített méretével. Orbán a vagyonnyilatkozatban jelezte is, hogy “telekcsoport újraosztás” miatt lett a korábbi öt felcsúti ingatlanából egy. A felcsúti ingatlanok tulajdoni lapjából kiderül, hogy az Orbán által 2006 legvégén megszerzett telekrészeket papíron elcsatolták azoktól a házaktól, amelyekhez korábban tartoztak, és összevonták őket több más szomszédos telekkel.
A sorban hatodik telek a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tulajdonában volt, és beleolvadt az újonnan kialakított területbe egy hetedik ingatlan is. Így az alapítvány eredetileg 2937 négyzetméteres telke Orbán földjeivel és a plusz telekkel összevonva 1,2 hektárosra hízott. Orbán Viktor a telekalakítás óta is félreérthetően tünteti fel az ingatlant a vagyonnyilatkozatában: az 1,2 hektáros méret helyett még mindig csak a saját részét, 5035 négyzetmétert ír be. Azt jelzi ugyan, hogy csak résztulajdonos egy ingatlanban 5035/11936 arányban, de az ingatlan teljes méretére csak ebből a megjegyzésből lehet következtetni.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak 2006-ban nemcsak Orbán Viktor, hanem mások is adtak át 50 évre használatra földeket. Az alapítvány az elmúlt években ezeket a földeket sorban felvásárolta. Egyedül az az 1,2 hektáros telek nem került teljesen a birtokukba, amelyben Orbán Viktornak és apjának, Orbán Győzőnek is van tulajdonrésze.
Ezen az 1,2 hektáros területen alakították ki a pályák és a stadion melletti parkolót. A helyiek emlékei szerint már a stadionépítés előtt megtörtént az átalakítás. Megkérdeztük a miniszterelnöktől és Orbán Győzőtől is, hogy ki fizette a telkükön végzett beruházást: tulajdonosként ők vagy az aréna beruházásával együtt készült el a parkoló és így a beruházás költségvetését terhelte. A kérdéseinkre sehonnan nem kaptunk választ.
Orbán vagyonnyilatkozata szerint az ő telekrészét továbbra is ingyenesen használja a fociakadémia. Megkérdeztük, hogy Orbán Győző is ingyen engedte-e át a telkét az akadémiának, vagy bérleti díjat fizetnek neki a parkolóért, de sem Orbán Viktor, sem Orbán Győző, sem az alapítvány nem válaszolt a kérdésre.
A nagy, térköves terület bejáratát hétköznapokon sorompó zárja el, a parkolót csak a focisták és az akadémia dolgozói használhatják. Egy felcsúti férfi szerint kisebb (például NB3-as, vagy a stadion melletti kis pályán játszott) meccseknél megnyitják a nézőknek is, jelentősebb meccsnapokon viszont csak VIP-parkolóként működik, és csak a regisztrált rendszámú autók állhatnak be. A cakkos telken kialakított parkolónak különböző fontosságú részei vannak. Egy, a helyi viszonyokat jól ismerő férfi szerint az arénához legközelebbi részre csak a legfontosabb vendégek állhatnak, míg a kevésbé fontos vendégek a kapuhoz közelebbi részeket használhatják. A parkolás fontos és kevésbé fontos meccsek napján is ingyenes.
Csak akkor tudjuk a hatalmat ellenőrizni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is a Direkt36 támogatói köréhez!
A címlapképet Bonyhádi Zoltán készítette, köszönjük a Nyugat.hu-nak
Partnerünk a | Orbán vagyonbevallásainak hibái is mutatják a rendszer gyenge pontjait | A miniszterelnök felcsúti ingatlanvásárlásainak több érdekes részlete rejtve maradt eddig, mert hibásan töltötte ki vagyonnyilatozatait. Bemutatjuk, hogyan jelent meg pár felcsúti család életében egy szilveszter előtti napon Orbán Viktor. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/2016/07/21/orban-vagyonbevallasainak-hibai-is-mutatjak-a-rendszer-gyenge-pontjait/ | 2016-07-22 11:10:14 | true | null | null | Direkt36 |
December 30-a arról lesz nevezetes az idén, hogy a világ egyik legnagyobb sportoló- sztárja, LeBron James aznap ünnepli majd a negyvenedik születésnapját. Ez annyira idős kor az élsportban, azon belül a profi kosárlabdában, különösen annak a csúcsán, az észak-amerikai NBA-ben, hogy október elején teljesülhetett az egyik legnagyobb vágya, a Los Angeles második előszezonmeccsén egyszerre lehetett a pályán a fiával, a húszéves Bronnyval, és ilyenre még nem volt példa a liga történetében.
Kevesen tudják ennyire elhúzni a pályafutásukat, és nemcsak a kosárlabdában, hanem bármelyik komoly fizikai próbatételt jelentő sportágban. LeBron James már most legenda, tavaly óta ő a legeredményesebb pontszerzője az NBA-nek, amelyben négyszer nyert bajnoki gyűrűt, hússzor szerepelhetett az All Star-gálán, cseppet sem mellesleg két olimpiai aranyérem is díszeleghet a vitrinjében, az egyéni címeinek a felsorolására ez a hasáb kevés lenne. És esze ágában sincsen leállni, magyar idő szerint csütörtökön hajnalban a Los Angeles Lakers meccsén a Memphis Grizzlies ellen 35 pontot dobott, leszedett 12 lepattanót és adott 14 gólpasszt, ami - azon felül, hogy már önmagában hatalmas teljesítmény - még rekordot is jelentett, hiszen ezzel ő lett a liga történetének legidősebb játékosa, aki három egymást követő meccsen is tripla duplázott.
LeBron Jamesnek ez a 22. NBA-szezonja, amivel beállítja Vince Carter rekordját, a nyáron 48,73 millió dollárért írt alá új szerződést, ez éves szinten 18 milliárd forintnak felel meg, és a következő idényben átlépi a pályán megkeresett 500 millió dolláros határt, ami a ligában még soha senkinek sem sikerült.
Egészen elképesztő, már-már felfoghatatlan számok a pályán és a bankszámlán is, de azt kevesen tudják, mindennek mi az ára. Kell persze mindehhez az istenadta tehetség és a szerencsés génállomány, amelyekkel viszont semmire sem ment volna a kamaszkora óta elvégzett hihetetlen mennyiségű munka és rengeteg lemondás nélkül.
Az egyik streamingszolgáltató Kezdő ötös című sorozatából kiderül, mibe kerül az, hogy a teste ebben a korban is képes a legmagasabb szinten teljesíteni, mennyi fizikai fájdalommal kell megbirkóznia, mekkora lelki teher az, hogy a rengeteg utazás miatt a leggyakrabban csak egy képernyőn láthatta és láthatja a családját, és ekkora rutinnal is mekkora teher az, hogy mindenki őt tekinti a győzelem zálogának. Mi csak a csillogást, a sportsztárt, a zseniális kosarast látjuk, fogalmunk nincs az emberről a maga esendőségével. Pedig éppen emiatt lehet milliók példaképe. | Példakép | dunaújvárosi hírportál | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/sportjegyzet/2024/11/peldakep-jegyzet-nba-lebron-james | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Mivel a tervek szerint Verespatakon Európa legnagyobb külszíni, ciántechnológiát alkalmazó bányája nyílik, a tiszai ciánszennyezés után sokan attól tartanak, hogy a román kormány az engedély kiadásával egy újabb katasztrófát készít elő. A beruházáshoz két RMDSZ-es szaktárca - Kelemen Hunor kulturális és Borbély László környezetvédelmi minisztériuma - adhat zöld utat. Az RMDSZ sokáig határozottan ellenezte a beruházást, ám július 12-én Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter aláírta a verespataki Kirnyik-hegy régészeti mentesítési bizonylatát. Ez azt jelenti, hogy itt megkezdődhetnek a beruházások, továbbá azt is, hogy a környezet- és műemlékvédők legfontosabb körzete "esik el".
A pénz beszól
A román műemlékvédelmi bizottság épp a Kirnyik-hegy körzete miatt javasolta, hogy kerüljön fel a térség az UNESCO műemlékvédelmi listájára. Csakhogy a kulturális tárca szerint ennek előkészítéséhez nincs elegendő forrás. Sok pénzt hozhat azonban a bányavállalattal kötött új megállapodás. A minisztérium engedélyének az ára a környezetvédők szerint 43 millió dollár volt - ennyivel egészítette ki az RMGC az eredetileg kialkudott 25 milliót. Az összeg elvileg a kulturális örökségvédelmet célozza, de csak akkor fizetik ki, ha a bányászati beruházás előre meghatározott ütemterv szerint halad előre. Azaz - állítják a kritikusok, többek között a Zöld Erdély Egyesület - a megállapodás révén az RMGC megvásárolta a kitermeléshez szükséges további engedélyeket. Kelemen Hunor szerint azért volt szükség a mentesítési bizonylat kibocsátására, mert így az épített örökség 80 százaléka megmenthető. A miniszter ráadásul a helyi műemlékvédelem biztosítása mellett abban reménykedik, hogy újabb 70 millió dollárt kap majd a kormány az RMGC-től az ország más területein található épületek rehabilitációjához, állagmegőrzéséhez. Összesen tehát a verespataki beruházás "ára" - műemlékvédelmi szempontból - tulajdonképpen nem 70, hanem majd' 140 millió dollár. Hogy ez mennyire vonzó összeg, azt jól szemlélteti az a tény, hogy a kulturális tárca országos programjainak költségvetési kerete nem haladja meg a 15 millió dollárt.
Önmagában a kulturális minisztérium és Kelemen Hunor támogatása a verespataki beruházáshoz nem lenne elég, de úgy tűnik, új RMDSZ-es konszenzus született Verespatakról.
Borbély László környezetvédelmi miniszter néhány nappal a kulturális tárca engedélyének kibocsátása után azt nyilatkozta, hogy a kitermelés engedélyeztetéséhez megvárják a magyar kormány állásfoglalását, s az év végéig dönt a kormány. A várt magyar állásfoglalás augusztus elején megérkezett, s - hasonlóan az eddigiekhez - elutasító volt. Magyarország felvetésére az Európai Parlament tavaly felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az unióban. A bizottság viszont elzárkózott, mondván: a ciántechnológiának egyelőre nincs alternatívája. Az augusztus eleji átirat ennek ellenére is elfogadhatatlannak tartja a Romániában alkalmazni kívánt eljárást, mert - fogalmazott Illés Zoltán környezeti ügyekért felelős államtitkár Borbély Lászlónak írt levelében - a zagytározó potenciális veszélyt jelent Magyarországra. A magyar szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyón, majd a Maroson át újra a Tiszáig jut. Ám ettől az állásfoglalástól az engedélyeztetés nem torpant meg. Borbély László közölte, hogy a bányanyitás a román kormány hatáskörébe tartozik, Magyarország csak szakmai kifogásokat fogalmazhatna meg, de eddig ilyet nem tett.
Bajban Borbély
Bár az engedélyeztetés elvileg az RMDSZ szakpolitikusain (illetve a Boc-kabinet hozzájárulásán) áll vagy bukik, mégsem elsősorban az erdélyi magyar érdekképviselet ügye. Az utóbbi hónapokban a nagyobbik kormánypárt és Traian Basescu államfő is többször úgy nyilatkozott: rendkívül fontos a kitermelés. Hétfői verespataki munkalátogatásán úgy fogalmazott: "nem szívügye" a kitermelés, de a bányát meg kell nyitni. Az ellenzéki kritikusok szerint azért tört ki az "aranyláz", mert a jövő évi választások előtt a kormány jelentős bevételeket remél azt üzlettől. Traian Basescu nyilatkozataiban jelezte, hogy a kitermelés az Európai Bizottság ellenjegyzése nélkül is megindulhat, a jelenlegi aranyárak mellett pedig Románia "nem engedheti meg magának", hogy a nemesfém a föld alatt maradjon. Bár a Boc-kabinet készül kiegyezni az RMGC-vel, várható, hogy újratárgyalják a termelés feltételeiről szóló szerződést, ami eredetileg 19 százalékos részesedést biztosított Romániának.
Az RMDSZ pálfordulásának pedig az lehet a magyarázata a civil szervezetek szerint, hogy a demokrata-liberális párt megzsarolta őket. A kulturális és a környezetvédelmi tárca állásfoglalásával ugyanis szinte egy időben robbant ki egy Borbélyt is érintő korrupciós botrány. A Korrupcióellenes Ügynökség július 12-én befolyással való üzérkedés gyanújával indított eljárást: a feltételezések szerint egy építkezési vállalat közbeszerzési megbízás reményében húszezer euró értékben újított fel egy, Borbély tulajdonában lévő ingatlant. A vádakat az érintett cáfolta. Ráadásul nyáron az is műsoron volt, hogy a környezetvédelmi tárca úgymond nem él az uniótól megszerezhető támogatásokkal. A legutóbbi, a hétvégén kirobbant botrány pedig arról szól, hogy a tárca mulasztásai miatt Románia nem vehet részt a kiotói kvótaüzletben, és ez legalább hárommilliárd eurónyi kiesést jelent az országnak. A vádak sokfélék, a célkeresztben mindig ugyanaz az ember áll: Borbély László.
Zöldülő pártütők
Az egyre határozottabb kormányzati bányakampány egyre határozottabb ellenállást váltott ki a politikai és a civil szférában is. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa, az RMDSZ liberális politikusa augusztus második felében csatlakozott a Zöld Erdély Egyesület kitermelést ellenző petíciójához, melyben az aláírók arra kérik Kelemen Hunor kulturális minisztert, hogy vonja vissza a régészeti mentesítésre kibocsátott engedélyt. Kelemen élesen reagált: "Nem foglalkozom a papírokkal, amelyeket Eckstein úr aláír. Eckstein úrnak el kellene döntenie, hogy tagja-e az RMDSZ-nek, vagy elhatárolódik az elnöktől. Ha elhatárolódik, akkor szabad az út, nyugodtan mehet, ahova akar" - fogalmazott Markó Béla utóda. Kelemen higgadtsággal aligha vádolható reakcióját némileg magyarázza, hogy az utóbbi hetekben jelentős lépéshátrányba került Tőkés körüli mozgalmak (a bejegyzésre hónapok óta hiába váró Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) a tiltakozó civilek mellé álltak. Tőkés László pedig segítséget ígért az "agresszív és megtévesztő" RMGC-vel szemben. Az is felmerült, hogy a kettős állampolgársági kérelmek ügyintézését végző Demokrácia Központok együttműködnek az eddigi tiltakozásokat szervező Zöld Erdély Egyesülettel.
A verespataki ügy - amely körül éveken át megbonthatatlannak tűnt az erdélyi magyarok konszenzusa - környezetvédelmi kérdésből napok alatt éles politikai nézeteltéréssé érett; úgy tűnik, akár az RMDSZ szakadásához is elvezethet, de legalábbis elhúzódó, a szervezet egészét gyengítő belső konfliktussá válhat. Jelenleg intenzív kampány folyik mindkét oldalon, s beleszóltak a szövetséget támogató civil szervezetek is. Az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület a térségben élők képviselőjeként kötelezte el magát a bányanyitás mellett. Az egyesület tagjai úgy vélik: a régóta várt bánya az egyetlen esély arra, hogy a valaha virágzó, mára elszegényedett bányavidék újra élhető térséggé váljon. Verespatak környékén ugyanis évtizedek óta haldoklik az ipar, elértéktelenedtek az ingatlanok, leküzdhetetlen a munkanélküliség. A kitermelés igenlői szerint a jelenlegi nihilnél a ciántechnológia is jobb, a környezetvédők pedig a környezetvédelem ellenségei, hiszen befektetők nélkül arra sincsen pénz.
Az ellenzők szerint viszont illúzió, hogy bármi pozitív hozadéka lehet a beruházásnak. A Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék - állítják a környezetvédők -, így 200 hektárnyi, kráterek borította "holdtájjá" válhat a bányavidék. A teljes kitermelés várhatóan 1258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdőt is felemészt. Ha a jelenlegi ütemterv érvényesül, az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznak fel, közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával. Az arányokat jól jelzi, hogy Európában évente ezer tonna nátrium-cianidot használnak fel. Riasztó tény az is, hogy a kitermelés során keletkező 215 millió tonna hulladékot egy 180 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el. A zagytározó 360 hektárt borít majd be.
Azt, hogy mi lesz, ha beindul a termelés, és mi lesz, ha bezár a bánya, még senki sem tudja biztosan. Nem tudni, hogy a bányavállalat valóban betartja-e az ígéreteit, és a most meglévő vagy megkötésre váró szerződések alapján behajthatók lesznek-e a vállalások. Nem tudni, hogy a környezetvédelmi óvintézkedések elegendőek lesznek-e a környezeti katasztrófa kivédéséhez. De az biztos, hogy jövőre választások lesznek Romániában, és a mérleg egyik serpenyőjébe több tonna arany kerülhet. | Váratlan fordulat a verespataki aranybányászat ügyében - 200 ezer tonna cián | Az elmúlt évek legjobban szervezett civil ellenállása bukhat meg Romániában. A tét 300 tonna arany, 1600 tonna ezüst, az Albumus Maior római kori vár körüli felbecsülhetetlen értékű épített örökség, és nem utolsósorban a Magyarországot is közvetlenül érintő környezeti biztonság. Mégis zöld utat kaphat az évek óta keményen lobbizó kanadai-román vegyes vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kulpol/varatlan_fordulat_a_verespataki_aranybanyaszat_ugyeben_-_200_ezer_tonna_cian-76827 | 2011-09-01 14:43:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Európa legszigorúbb közbeszerzési szabályozásának nevezte a magyar közbeszerzési törvényt Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. „Magyarországon a közbeszerzések nyilvánosak, a cégek tulajdonosait fel kell tárni, mindenki láthatja, ki indult és ki nyert a közbeszerzéseken” – hangsúlyozta a miniszterelnök az LMP-s Schiffer András kérdésére. Hozzátette: „a mostani szabályozási rendszer betartható és életszerű, mert azt mondja ki, hogy az ember azokért tartozik felelősséggel, akikkel egy háztartásban él”.
A jobbikos Volner János arról kérdezte a kormányfőt, hogy miért az ő környezetéből kerülnek ki azok, akik jövedelmező állami és önkormányzati megbízásokat kapnak. Ezt Orbán vádaskodásként értékelte, azt mondta: konkrét ügyek, jogsértések, visszaélések esetén a politikus forduljon az állam felhatalmazott szerveihez. Kijelentette: nem foglalkozik üzleti ügyekkel, a kormányon pedig azt lehet számon kérni, hogy a magyar emberek érdekeinek megfelelő döntést hozzon. (MTI) | Orbán: a magyar közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában | Szerinte vádaskodás, hogy az ő környezetéből kerülnek ki azok, akik zsíros megbízásokat kapnak. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2015/12/07/orban-a-magyar-kozbeszerzesi-torveny-a-legszigorubb-europaban/ | 2015-12-07 12:34:00 | true | null | null | 24.hu |
A pénzüket, az igazságukat és sorstársaikat keresik azok, akik becsapottnak érzik magukat. Azt állítják, egy pofátlan medenceépítő testvérpár több millió forinttal megkárosította őket. Az előleget felvették, de a medence sohasem készült el. A pórul járt megbízól bottal üthetik a medencés vállalkozók nyomát.
Több ember is becsapottnak érzi magát, szerintük átverték őket a medenceépítők. Az egyik férfitól 2 és fél millió forintot, míg a mások károsulttól 1,8 forintot kértek el a kivitelezés megkezdésekor. Most a népszerű közösségi oldalon a Medence építés, üzemeltetés, felújítás nevű zárt csoportban kutatnak további áldozatok után.
A nyári forróságban ki ne vágyna egy medencére a háza udvarán? Zoltán is így volt ezzel. Meg is bízott egy testvérpárt a kivitelezéssel, de pórul járt.
A medence építését pont egy évvel ezelőtt elvállalta egy testvérpár azzal, hogy a kivitelezést elvégzik a teljes gépészettel. Felvettek tőlünk 2,6 millió forintot a gépészetre. Azt mondták, majd akkor adnak számlát, amikor beszerelik és átadják a beüzemelt medencét, hogy a garancia akkortól éljen. Mi ezt elhittük, megbíztunk bennük, kifizettük. A gépészet azonban a mai napig nincs készen, nincs a medence beüzemelve, a vállalkozók pedig eltűntek. Nem reagálnak semmilyen megkeresésre, nem veszik fel a telefont
-panaszolja elkeseredetten Zoltán, aki hiába fut a pénze után. Azt szeretné, ha jelentkeznének azok, akiket hasonló módon jártak.
Egy másik férfi szintén ezzel a kivitelezővel, a testvérpárral szerette volna megépíttetni a medencéjét. Ő azonban még rosszabbul járt, mert több felszólítás ellenére a munkálatok meg sem kezdődtek. A kivitelező ezt azzal magyarázta, hogy a budai ház udvarán a terep adottságai miatt érdemi munkát nem lehet végezni, holott a helyszínbejáráson már az első megtekintéskor is kész medencegödör fogadta a kivitelezőket. Ezt követően közölték a jóhiszemű építtetővel, hogy nem teljesítik a megbízást és az előleget sem fizetik vissza, mivel az csak a kiszállás és a rendelkezésre állás költségét fedezte.
Az ügyben a 12. kerületi kapitányság indított nyomozást , amit később megszüntetett azzal az indokkal, hogy sikkasztás nem történt, mivel az nem bizonyítható, hogy a vállalkozók annak tudatában vették el az előleget, hogy nem fogják megépíteni a medencét. A vállalkozói szerződés keretében kifizetett összeg az átvevő tulajdonába került, ezért sikkasztás nem történt. A hatóság arra az álláspontra jutott, hogy a vállalkozó és a megrendelők között elszámolási vita áll fenn. Igazuknak polgári peres úton szerezhetnek csak érvényt.
A pórul jártak most a facebook-on keresik sorstársaikat, mert úgy vélik, együttes erővel könnyebben felléphetnek a vállalkozókkal szemben. | Felvették az előleget, majd leléptek | Medencés csalók verték át a gyanútlan megrendelőket | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/11/eloleg-medence-eltuntek-sorstarsakat-keres | null | true | null | null | Bors |
A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett MOL-INA ügyben - közölte az ügyészség hétfőn az MTI-vel.
"A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a MOL Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény" - írták a közleményben.
Tavaly június óta nyomoznak
A horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegély kérelmében a MOL Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségénél. (A Mol igazgatóságának elnöke Hernádi Zsolt, aki egyben a társaság elnök-vezérigazgatója is.)
Polt Péter főügyész közölte: a horvát államügyészég adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró "vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol INA-vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében".
Magyarország biztonságát veszélyeztetné
Mint a közleményben olvasható, a Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az Magyarország biztonságát veszélyeztetné - írta az MTI.
Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14-én nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.
A széles körű nyomozás keretében a főügyészség számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki - közölte Keresztes Imre.
A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik - írta. Az ügyészség szerint a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.
Tanácsadói szerződések voltak
A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, de ezen szerződések nem kötődnek sem a Mol-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Druzsba-Adria olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve "az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében" - olvasható.
Cáfolták a horvát vádakat
Közölték, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.
"Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük" - írta.
Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást - zárul a főügyész közleménye.
A horvátok nem adják fel
Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója továbbra is gyanúsítottként szerepel a volt horvát kormányfő, Ivo Sanader ellen indított vesztegetési eljárásban. A horvát vádhatóság szerint Sanader 2008-, 2009-ben 10 millió euró kenőpénzt kapott a MOL-tól, hogy a magyarok irányítói jogokat szerezhessenek a horvát olajtársaságban.
A pénzt a vád szerint Hernádi Zsolt juttatta el hozzá. A MOL végül meghatározó tulajdonrészt szerzett a horvát cégben. A bíróságon a legutóbbi tárgyaláson bemutatták egy négyperces video felvételt, amelyen Hernádi és Sanader egy étteremben beszélget. A felvételen a két fél átadott egymásnak egy papírlapot, amire előzőleg Sanader valamit felírt. Sanader ügyvédje kifogásolta, hogy a bemutatott anyag egy 2 órás felvétel alaposan megvágott változata.
A horvát ügyészségi szervezet december 20-án közölte: Horvátországban továbbra is vizsgálat folyik Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója ellen, amelynek kapcsán a horvát korrupcióellenes ügyészségi hivatal (USKOK) újabb jogsegélykérelmet juttatott el a magyar hatóságoknak. Akkor azt írták: "a vizsgálat lezáráshoz nélkülözhetetlen" Hernádi Zsolt kihallgatása, ezért december elején ismételt jogsegélykérelemmel fordult a horvát hatóság a magyar igazságügyi szervekhez.
Közölték: "mivel nem teljesült a nemzetközi jogsegélykérelem, és Hernádi Zsolt nem kérdőjelezte meg az ellene folyó eljárást", a vizsgálatot akkor lehet lezárni, ha az illetékes magyar hatóságok eleget tesznek az USKOK kérésének, vagy a vizsgálatuk eredményéről tájékoztatják a horvát ügyészségi szervet.
Nem távozott a posztjáról
Szakmai körökben múlt év novemberében elterjedt el a hír, hogy a MOL legközelebbi közgyűlésén Hernádi Zsoltnak távoznia kell posztjáról. A találgatások során Fellegi Tamás neve is felmerült, mint a jelenlegi elnök-vezérigazgató utóda. Nem ez az első ilyen híresztelés. Korábban Nyerges Zsolt nevét emlegették, aki a Fidesz háttér embereként ismert. Hernádi azóta sem távozott posztjáról, az ügyészségi nyomozás megszüntetése pedig arra utalhat, hogy mégsem lett kegyvesztett a Fideszen belül.
A Népszavának még novemberben nyilatkozó, neve elhallgatását kérő olajipari szekértő úgy vélte: az INA ügy inkább csak ürügy Hernádi Zsolt eltávolítására. Horvátországban sem Hernádi a per főszereplője, hanem Sanader. A szakértők elmondta: természetesen léteznek megvesztegetési ügyek a nagy nemzetközi cégek gyakorlatában is, amikor különböző üzleti, átutalási formákkal juttatják el a kenőpénzt az "ügyfélnek". Az üzletet azonban semmiképpen sem egy bekamerázott étteremben kötik meg.
A Népszava akkor azt jósolta: az ügy kapóra jöhet Orbán Viktornak, hogy megszabaduljon Hernáditól, aki híresztelések szerint Csányi Sándor OTP vezér embere. Sokan úgy tudják, hogy mára jól kitapintható törésvonal alakult ki a kormányfő és a bankvezér között. A Népszava szakértője szerint a piac veszélyként érzékelné, ha az állami támadás túlságosan erős lenne a MOL ellen. Önmagában Hernádi távozása nem rendítené meg a bizalmat, de ha a többi vezetőt is felállítanák és a helyükre állami "csinovnyikokat" ültetnének az már jelentős károkat okozna. Ez azóta sem történt meg. | Nem történt vesztegetés - megúszta a MOL vezére? | A magyar ügyészség megszüntette a nyomozást Mol-INA-ügyben. A horvát vádhatóság szerint Ivo Sanader 2008-, 2009-ben 10 millió euró kenőpénzt kapott a MOL-tól, hogy a magyarok irányítói jogokat szerezhessenek a horvát olajtársaságban. Hernádi Zsolt, a MOL vezére a helyén maradt, de a horvát ügyészség még mindig kihallgatná. | null | 1 | https://168.hu/penz/nem-tortent-vesztegetes-meguszta-a-mol-vezere-73272 | 2012-01-30 16:47:00 | true | null | null | 168 óra |
Tavaly decemberben Révész Máriusz sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány kísérleti jelleggel nyaralóhajó turizmust indít a Felső-Tiszavidéken és a Bodrogon, a programra összesen 4,6 milliárdot szánnak, ebből körülbelül 1,6 milliárdot visz el a 20 nyaralóhajó beszerzése.
A nyaralóhajók leszállítására és a nyaralóhajó-program nemzetközi marketingfeladataira a MAHART Zrt. közbeszerzésen keresett és talált vállalkozást: a francia Constructions Nautiques Nicole S Yacht Szövetkezeti Társaságot. A húsz hajót két részletben, 10-et a 2018-as költségvetés, 10-et a 2019-es költségvetés terhére szállítanak le (az erről szóló dokumentumot itt találja).
A Mahart összesen
8 darab 2 kabinos,
4 darab 3 kabinos,
8 darab 4 kabinos nyaralóhajót vásárol.
A beszerzés értéke kétszer 2 millió 366 ezer euró, azaz 1,51 milliárd forint.A hajozas.hu-n megjelent cikk idézi Révész Máriusz decemberi bejelentését, eszerint a kísérleti, 20 darabos flotta felállítása után, a kiépülő turisztikai attrakciók függvényében akár 150-200 nyaralóhajó szelheti majd a Felső-Tiszát. A 4-14 személyes, maximum 10 kilométer/óra sebességre képes, szálláshelyként is szolgáló hajók jogosítvány nélkül lesznek bérelhetők.
A kormány a kikötők kiépítését és a 20 hajó megvásárlását vállalja, a turisztikai attrakciókról azonban már az érintett településeknek kell gondoskodniuk. Révész Máriusz szerint számítanak a magántőke bevonására is, ennek részleteiről azonban nem beszélt. | Húsz nyaralóhajót vesznek a Bodrogra és a Tiszára 1,5 milliárdért | Ha jól sikerül a kísérlet, 200 nyaralóhajó szelheti a vizeket a Felső-Tiszán. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/12/17/nyaralohajo/ | 2018-12-17 14:20:00 | true | null | null | 24.hu |
Ságvár polgármesteri széke azért üresedett meg, mert a tisztséget betöltő Szigeti József január végétől nyugállományba vonult. Az időközi választást április 24-re írták ki.
Az egyik polgármesterjelölt Kecskés Gábor, a jelenlegi alpolgármester. Ellene dr. Léhmann György siófoki ügyvéd még ez év elején feljelentést tett hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanújára hivatkozva. Ezt követően február elején nyomozást rendelt el a Somogy Megyei Főügyészség.
A feljelentés szerint a rendszerváltás óta önkormányzati-képviselői, majd 1994-től alpolgármesteri tisztséget betöltő Kecskés Gábor két gyermekének nevére tíz évvel ezelőtt tíz hektárnyi külterületi szántót vásároltak Ságvár határában. Ezt a területet tavaly belterületté minősítették, majd 70 telket alakítottak ki belőle. Az ingatlanokat, amelyeken az alpolgármesternek és feleségének haszonélvezeti joga van, időközben közművesítették, majd ez év elején darabonként 4,5 millió forintért árusítani kezdték.
Léhmann György szerint tisztázandó, hogy történt-e hivatali visszaélés a család ingatlanvagyonának értéknövekedése során, és az is: miért nem kaphattak engedélyt az önkormányzattól közművesítésre más belterületbe vont telekingatlanok? Az ügyvéd szerint az is fontos kérdés, hogy miként minősíthették át a korábbi szántót legelővé a telekkialakítások előtt pár hónappal, ami kedvezőbb földvédelmi járulék megfizetésére kötelezte a tulajdonosokat a terület művelés alóli kivonásakor.
A siófoki ügyvéd beadványának másolatát eljuttatta kétszáz ságvári lakos címére. Ezt követően - állítása szerint - fenyegető, mocskolódó hangvételű telefonhívást kapott egy, az alpolgármester nevén bemutatkozó férfitól. Emiatt újabb feljelentést tett. Az alpolgármester közben - az ügyvéd szerint - kifogásolható ténykedése miatt az ügyvédi kamarához fordult, továbbá pert kezdeményezett ellene becsületsértés és rágalmazás miatt.
Kecskés Gábor azt mondta: nem ismeri személyesen Léhmann Györgyöt. Véleménye szerint a feljelentés mögött mások állnak, lejárató kampány folyik ellene, amit vagy a polgármesteri székért folyó sajátos küzdelem, vagy egyszerű emberi irigység motivál. Az alpolgármester hangsúlyozta: az ingatlanvásárlás idején nem volt sem egyedi döntési, sem aláírási joga. A Balaton Törvényt figyelembe vevő területrendezési terv pedig csak két évvel ezelőtt született meg, amelyben független szakértők és hatóságok jelölték ki az érintett szántókat a település terjeszkedésének lehetséges helyszínéül.
Akadnak más belterületbe vonható részek is Ságvár környékén, de a sok tulajdonos miatt ott körülményesebb a telkek kialakítása és közművesítése. Kecskés Gábor közölte, a 70 új telekingatlan közművesítése az önkormányzatnak egy fillérjébe sem került. Az ingatlanokkal kapcsolatos összes dokumentumot amúgy közszemlére bocsátotta a személyét ért támadások után, de eddig senki nem volt kíváncsi rájuk. Álláspontja szerint semmiféle törvénysértést nem követett el. | Archívum: Ságvár: választás, feljelentés, nyomozás | Időközi polgármester-választás lesz a Somogy megyei, alig kétezer lakosú Ságváron. Hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentették az egyik indulót, a jelenlegi alpolgármestert, aki pert indított rágalmazás miatt. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-357516-172130 | 2005-04-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
nyomozás;Hadházy Ákos;Hadházy;orosz vakcina;kínai vakcina;
2022-02-11 11:18:00
Nyomoz a rendőrség a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében
A büntetőeljárás Hadházy Ákos feljelentésére indult el. Az ellenzéki politikus szerint az engedélyezők százezrek életét veszélyeztették.
Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Az ellenzéki politikust, aki az év elején tett feljelentést az ügyben, a rendőrség minderről hivatalos levélben tájékoztatta. Emlékezetes, ahogy arról a Népszava is beszámolt, a Transparency International Magyarország (TI) által – hosszú pereskedés után – megszerzett engedélyeztetési dokumentumok egy része alapján már tavaly decemberben kiderült, hogy sok aggályuk volt a magyar szakértőknek a keleti, így a kínai és az orosz koronavírus elleni vakcina alkalmazásával kapcsolatban. Ugyanakkor a kiadott, korábban titkos iratokban elrejtették, kitakarták a lényeges információkat, ami miatt a TI hiába perelt, az ő feljelentésüket elutasították. A kitakart dokumentumok nyilvánosságra kerülése után Falus András immunológus-professzor, aki egyike volt azoknak a szakértőknek, akik hivatalosan is véleményezték a Szputnyikot, karácsony előtt fordult a nyilvánossághoz, és mondta el, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél (OGYÉI) „felülről érkező nyomás miatt engedélyezték az orosz vakcinát”.
Az ellenzéki politikus szerint manapság már a nyomozás elrendelésének puszta ténye is azt mutatja, hogy a gyanú nagyon erősen megalapozott. Hozzátette azt is, hogy az oltások életeket menthetnek. – A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat – fűzte hozzá. | Nyomoz a rendőrség a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében | A büntetőeljárás Hadházy Ákos feljelentésére indult el. Az ellenzéki politikus szerint az engedélyezők százezrek életét veszélyeztették. | null | 1 | https://nepszava.hu/3146164_nyomoz-a-rendorseg-a-kinai-es-orosz-vakcinak-engedelyezesenek-ugyeben | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Csak a „jéghegy csúcsa” lehet a Honvédelmi Minisztériumban (HM) nemrég leleplezett bűnszövetségben elkövetett vesztegetés ügye. Az említett maffia-bűncselekmény ugyanis a szaktárca százszázalékos tulajdonában álló HM Térképészeti Nonprofit Kft.-nél történt, de a minisztérium más cégeinek szerződéseivel kapcsolatban is számos iratot kért be a katonai ügyészség, illetve a HM központi ellenőrzése, több esetben pedig hűtlen kezelés gyanújával folytatnak eljárást. Katonai forrásaink szerint a HM egyik hadiipari társaságánál például egyes delegációs szállítások dokumentumait kérte be a vádhatóság, mert felvetődött, hogy az okiratokat meghamisították, és visszadátumozás módszerével végeztek el bizonyos teljesítéseket. | Korrupciósorozat a HM-cégeknél | Több eljárás is indult a Honvédelmi Minisztérium cégeinek gyanús szerződéseivel kapcsolatban a napokban. Információink szerint a katonai ügyészség és a szaktárca központi ellenőrzése is nagy mennyiségű iratot vizsgál, többek között korrupció, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás gyanújával. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/korrupciosorozat-a-hm-cegeknel | 2010-04-08 15:44:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Korrupció: Kolompár újabb 140 millióval nem tud elszámolni + videó | Újabb büntetőeljárás indult négy roma érdekképviselet ellen Bács-Kiskun megyében. Az egyik vezetője Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/2008/sze_korrupcio__kolompar__ujabb_140_millioval_nem_tud_elszamolni___video | 2008-09-25 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Menczer Tamás hozzátette, ez nem meglepő,
hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt.
Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem. Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat!
- hangoztatta Menczer Tamás.
Azt is hozzátette,
Magyar Péter Brüsszel embere!
A Weber-Magyar párostól meg kell védenünk Magyarországot
- írta a politikus. | Menczer Tamás: a Weber-Magyar paktum világos | A Weber–Magyar paktum világos, Manfred Weber elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerdán a Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/menczer-tamas-a-weber-magyar-paktum-vilagos | null | true | null | null | BEOL |
18
Figyelem!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.
Elmúltam 18 éves, belépekMég nem vagyok 18 éves | Kiderült a temetkezési vállalkozó sötét titka | Erre senki sem számított | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/10/temetkezesi-vallalkozo-bunteny | null | true | null | null | Bors |
Évek óta a felesége nevén lévő, 100 milliósra becsült budapesti lakásban lakik Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke – adta hírül az RTL Klub Híradója. A lakás Óbudán található, közel a Duna-parthoz a patinás Gázgyári lakótelep mellett egy lakóparkban.
Az ingatlan Porkoláb Gyöngyi, Kósa Lajos felesége nevén van, ezért nem szerepel a debreceni polgármester vagyonnyilatkozatában, a felesége bevallásai pedig nem nyilvánosak.
A nyilvántartás szerint a lakás 155 négyzetméter, négy és fél szobás, és szakértők szerint mintegy 100 millió forintot érhet. A lakást a házaspár a ház építtetőjétől vásárolta meg még 2002-ben.
Kósa Lajos az RTL Klubnak azt mondta, "cserével" jutottak hozzá a lakáshoz, amikor eladták Debrecenben a Nagyerdőben lévő házukat. A lakást elmondása szerint azóta minden évben be is vallják a felesége vagyonbevallásaiban, amelyek azonban nem nyilvánosak. A politikus azt mondta, azért nem beszélt eddig erről a lakásról, mert soha nem kérdezték.
Kósáék az óbudai lakás mellett egy debreceni házat is vásároltak, amelyre több tízmilliós hitelt vettek fel, ezt még ma is fizetik. | Ingatlan: 100 milliós, eddig rejtve maradt óbudai lakásban él Kósa Lajos | Egy körülbelül 100 millió forintot érő, 155 négyzetméteres óbudai lakásban él évek óta Kósa Lajos debreceni polgármester. A lakás a felesége nevén van, ezért nem szerepel a Fidesz-alelnök vagyonnyilatkozatában. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20141007_100_millios_eddig_rejtve_maradt_obudai_la | 2014-10-07 17:14:00 | true | null | null | HVG |
Az ugye megvan, hogy a választóknak semmi köze ahhoz, hogy a pártok hogyan gazdálkodnak a közpénzekkel?
Tényleg kevés undorítóbb dolog van Magyarországon a pártfinanszírozásnál, és annál hogy az állampolgárok és az újságírók nem ellenőrizhetik, hogy a pártok mire költik az állami támogatásukat. Tapasztalatból tudom, hogy a legtöbb ilyen természetű kérdésre azt szokták válaszolni a sajtóosztályokon, hogy az ő gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi, az mindent rendben találta, és mindenki más meg húzzon a búsba. Ez általában így megy mindenhol, tök mindegy, hogy Fidesz vagy MSZP.
Kubatov Gábor fideszes pártigazgató most viszont szintet lépett ebben a körben.
A K-Monitor és a Transparency International közösen érdeklődött a pártoknál arról, hogy mennyit költöttek a bajai időközi választás kampányára.
Kubatov ezt válaszolta:
Megkeresésük kapcsán tájékoztatom, hogy a joggyakorlatnak megfelelően a pártok (...) nem minősülnek sem állami feladatot, sem pedig közfeladatot ellátó szervnek, és ebből kifolyólag esetükben nem alkalmazandóak a közérdekű adatok igénylésére vonatkozó szabályok sem.
Te, Gábor! Ha sem állami, sem közfeladatot nem látnak el a pártok, akkor mégis minek vannak? És ha a törvény mondjuk szar, és az alapján ki lehet bújni a válaszadás alól, attól rögtön helyes dolog lesz ködösíteni?
Amúgy feleslegesen húzom fel magam, mert mindjárt a következő mondatból kiderül, hogy nem kell aggódni. Azt mondja Kubatov, hogy
a Fidesz a választási jogszabályok maradéktalan betartásával kampányolt.
Szóval nincs para. | Bemutatjuk Kubatov Gábort, aki szerint a pártok nem látnak el közfeladatot | Magyarország legcinikusabb politikusai sorozatunkat olvassák. | null | 1 | https://444.hu/2013/11/08/bemutatjuk-kubatov-gabort-aki-szerint-a-partok-nem-latnak-el-kozfeladatot/ | 2013-11-08 18:19:00 | true | null | null | 444 |
Ingatlan
Ennyiért vásárolnak lakást a befektetők az ország különböző városaiban
Budapesten kívül is vannak jó lehetőségek.
Uniós források
Az EU készül Kína bedarálására, Magyarország lehet a nagy vesztes
Már nem távolodás van, hanem szakadék Brüsszel és Peking között.
Portfolio Checklist
Újabb ütést mérhet a forintra egy esetleges Trump-győzelem
Nem fog örülni a magyar fizetőeszköz.
Portfolio Checklist
Szinte kimutathatatlan az óraátállítás hatása a MAVIR szerint
Megváltoztak a fogyasztói szokások, takarékosabbak lettek az izzók, mások az energiaforrások is.
Portfolio Checklist
Na, elverjük a nyugdíjpénzünket lakásra, vagy sem?
Egyebek mellett erről szólt a csütörtöki Checklist.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Díjmentes előadás
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát. | Megegyezett az EXIM és az MKIK | Megújította együttműködési megállapodását az Eximbank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros (EXIM Magyarország), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) - közölték. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/bank/20241029/megegyezett-az-exim-es-az-mkik-719553 | null | true | null | null | Portfolio |
Hivatali visszaélés és kényszervallatás miatt tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat két munkatársa ellen ifjabb Galambos Lajos, ugyanis álláspontja szerint törvénytelen módon akartak tőle információkat kicsikarni az édesapja ellen folyó üggyel összefüggésben, illetve ügyvédváltásra késztetni – közölte a család jogi képviselője az MTI-vel.
Molnár Lajos ügyvéd elmondta: néhány nappal azután, hogy ifjabb Galambos Lajos az édesapja ellen kémkedés gyanújával a katonai ügyészségen folyó nyomozásban közeli hozzátartozói mivoltára hivatkozva élt mentességi jogával, és megtagadta a tanúvallomást, a Nemzeti Védelmi Szolgálat két munkatársa a Nyugati téri WestEndbe invitálta a fiatalembert egy “baráti beszélgetésre”. Ennek keretében egyértelműen megfenyegették, hogy ha nem ad információkat, előzetes letartóztatásban lévő édesapja fogja “elvinni a balhét”. Továbbá nyomatékosan felvetették azt is, hogy el kellene gondolkodni azon: édesapja jelenlegi ügyvédje nem ügyfele érdekeit képviseli, ezért ideje új védőt választani.
Ezek után ifjabb Galambos Lajos a Budapesti Nyomozó Ügyészségen feljelentést tett.
Molnár Lajos ügyvéd az esetet megdöbbentőnek és felháborítónak nevezte. Mint mondta, természetes, hogy a különféle rendvédelmi, illetve az állam biztonságáról gondoskodó szerveknek számos lehetőségük van arra, hogy ellássák speciális feladataikat, ezek azonban mindig csak a törvények keretei között történhetnek. Abban az esetben pedig, ha egy ügyben elrendelték a nyomozást, már csakis a büntetőeljárási törvény betartásával tevékenykedhetnek a hatóságok, ebbe pedig megítélése szerint semmiképpen nem fér bele az, ami ifjabb Galambos Lajos és a Nemzeti Védelmi Szolgálat két munkatársa között történt.
Az MTI megkereste a Nemzeti Védelmi Szolgálatot is, de ők nem kívántak nyilatkozni az ügyben. | Kémügy: feljelentést tett Galambos Lajos fia | Azt állítja, törvénytelen módon akartak tőle információkat kicsikarni az édesapja ellen folyó üggyel összefüggésben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/08/16/kemugy-feljelentest-tett-galambos-lajos-fia/ | 2011-08-16 15:25:00 | true | null | null | fn.hu |
A párt fővárosi listájának negyedik helyezettje emlékeztetett arra, hogy a tendert, amelynek során több BKV-megállókban lévő utasváró cseréjét és karbantartását szervezték ki külsős cégeknek, annak idején a Fidesz és az MSZP is támogatta.
Közlése szerint a pályázat során nyertes cégek közül az Intermédia Kft. több mint 700 utasváróban, 100 city lighton és 25 mini lighton jutott felülethez, amelyért nem kell használati díjat fizetnie. A Mahír Cityposter Kft. eközben oszlopokon hirdethet, amiért a nettó árbevétel 15 százalékát, minimum évi 45 millió forint plusz áfát kell fizetnie. Hozzátette, hogy a szerződések 25 évre, 2031-ig szólnak.
Megjegyezte, hogy az Intermédia kft. szerződésében a felületekért cserébe olyan elvárásokat fogalmaztak meg, hogy az utasváró pavilonokat 2008-ig lecserélik és azokat négynaponta takarítani, tisztítani illetve megrongálódás esetén javítani kell. A képviselőjelölt felajánlott egy láda pezsgőt annak, aki dokumentálni tudja, hogy a cég négy napon belül megjavította volna a megrongált fülkéket.
Hanzély Ákos közölte, hogy a Déli-pályaudvar környékén 32 hirdetési felületet számoltak össze a villamosmegállókban. Szavai szerint csak ez, nyolcvanezer forintos listaárral számolva, körülbelül két és félmllió forint plusz áfányi bevételt jelent havonta egy magáncégnek.
Az MTI kérdésére, hogy mit tesznek az ügyben, azt felelte, hogy vizsgálják a jogi fellépés lehetőségét és azt is elgondolkodtatónak nevezte, hogy kezdeményezzék a szerződések semmissé nyilvánítását.
Karácsony Gergely az eset politikai szálaként említette, hogy a Mahír Cityposter Kft.-t “reklám- és szakmai körökben a Fidesz háziplakát-cégeként szokták emlegetni”. Meglátása szerint ezeken az oszlopokon csak a kormánypártok hirdetnek. Egyúttal ő is felajánlott egy láda pezsgőt annak, aki ellenzéki pártok hirdetéseit találja a cég oszlopain.
Úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan üzlet, amelynek során a fővárosiak rosszul járnak, a Fidesz pedig ingyenes hirdetési felületekhez jut.
Karácsony Gergely azt mondta, hogy a 2006-os választások előtt kiírt tendert a Fidesz eredetileg nem támogatta, de amikor az Intermédia mellett bekerült a kedvezményezettek közé a Mahír Cityposter Kft.-t is, “aminek a vezetője Simicska Lajos, a Fidesz háttérembere, hirtelen megszerették ezt az ötletet”. A Fidesz így hihetetlen előnyökhöz jutott a választási kampányokban – értékelte. | Jogi lépéseket fontolgat az LMP a Mahír és az Intermédia szerződései kapcsán | Vizsgálja a jogi fellépés lehetőségét az LMP a 2006-ban véglegesített, úgynevezett fővárosi utcabútortender ügyében, amelynek nyertesei az Intermédia Kft. és a Mahír voltak - mondta el keddi, a Déli-pályaudvar mellett, Karácsony Gergely kampányfőnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Hanzély Ákos. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/09/21/jogi_lepeseket_fontolgat_lmp/ | 2010-09-21 14:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Egy vállaltan jobboldali elkötelezettségű filozófus állt ki a napokban a megtámadott Heller Ágnesék mellett. Levelét a Magyar Nemzet nem tette közzé. Abban „nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita” kiszólásokról ír a debreceni MODEM igazgatója.
Mivel a Magyar Nemzet nem közölte le a jobboldali médiumokban megtámadott filozófusok védelmében írt levelét, Gulyás Gábor, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója a Facebook adatlapján tette közzé írását. Ebben így fogalmaz: „a nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita kiszólások” hiteltelenítik a pályázati rendszer „operettszerű, torz működését” korrigálni kívánó fellépéseket.
Miként beszámoltunk róla, az MTA Filozófiai Kutatóintézete által pályázati úton elnyert állami támogatás kapcsán az elszámoltatási kormánybiztos tett feljelentést, majd a rendőrség nyomozást indított hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
A Magyar Nemzet állítása szerint ugyanis csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején több liberális, baloldali filozófus és köre, többek között Bacsó Béla, Gábor György, Geréby György, Heller Ágnes, Radnóti Sándor, Steiger Kornél vagy Vajda Mihály. A lap azt sugallja, mintha a tudósok csupán politikai kötődésük alapján nyertek volna támogatást, amúgy jelentéktelen művek megírására. A filozófus végzettségű Gulyás Gábor, a debreceni MODEM igazgatója vállaltan jobboldali elkötelezettségű ember, aki a közösségi oldalra föltett levelében azt írja: a Magyar Nemzet filozófusokat támadó cikkéről Friedrich Nietzsche aforizmája jutott eszébe, miszerint „a meggyőződés veszedelmesebb ellensége az igazságnak, mint a hazugság”. Majd így fogalmaz: „Megkérdezhetném, vajon utánanéztek-e, hogy a kipellengérezett tudományos projektek keretében hány jelentős könyv jelent meg magyarul és idegen nyelven, de fölösleges lenne, mert tudom a választ. Nyilvánvaló, hogy önöket a kultúra, s azon belül a tudomány értékeinél, eredményeinél sokkal jobban izgatják a pártpolitikai csatározások, amit egyfajta háborúnak fognak fel. Én ebben a háborúban nem vagyok hajlandó részt vállalni.”
Szerinte a közpénzek felhasználásának ellenőrzése nemzeti érdek, de elfogadhatatlan, hogy az ellenőrzés alá vont személyek kiválasztását politikai alapon döntsék el. Véleményének nyilvánosságra hozatalát így indokolja: „szégyellném magam, ha most, amikor a másik oldalon lévő embereket ér pártpolitikai okokból szakmainak álcázott támadás, csendben maradnék. (...) „...Továbbra sem értek egyet például Radnóti Sándor politikai jegyzeteivel, de ettől függetlenül továbbra is nagyon sokra tartom az esztétikai tárgykörben született könyveit. Azt sem gondolom, hogy bárkit korlátozni kellene abban a szabadságában, hogy politikai véleményét a nyilvánosság elé tárja” – írja Gulyás Gábor, aki egyúttal tiltakozó oldalt hozott létre a Facebookon „Hagyják abba a filozófusok rágalmazását!” címmel, amelyhez rövid idő alatt több százan csatlakoztak. | Belföld: Eltitkolt jobboldali kritika Heller Ágnesék védelmében | Egy vállaltan jobboldali elkötelezettségű filozófus állt ki a napokban a megtámadott Heller Ágnesék mellett. Levelét a Magyar Nemzet nem tette közzé. Abban „nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita” kiszólásokról ír a debreceni MODEM igazgatója. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110117-szegyellne_magat__ha_csendben_maradna-947991 | 2011-01-17 11:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Statikai okok miatt elbontják, majd majdnem eredeti formájában visszaépítik a Budapest Hotelt, másnéven Körszállót -írja az Építészfórumaz UrbFace Facebook-oldalon megjelent közlemény alapján.
A Körszállótulajdonosa idén május ótaa Garancsi István cégcsoportjához tartozó Market Asset Management Zrt., a cég a Tiborcz István-féle BDPST Zrt.-t és a Közti Zrt.-t bízta meg a munkával. A cégek a befogadó, "U" alaprajzú lepényépületet is felújítják, itt négy szinten fedett parkolókat, több mint 2000 négyzetméternyi kereskedelmi területet, illetve 3 darab wellnessblokkot adnak majd át, amelyet tetőkertekkel- és teraszokkal fednek be.
A hír szerint a bontás a térelosztó falak áthelyezése miatt is szükséges, ugyanis az újjáépített hotel nem lesz már teljes egészében hotel, 280 szobájából 47 lakást alakítanak ki. A Szrogh György tervezte 19 szintes épület jelenleg II. kerületi helyi védelem alatt áll.
A tervek szerint ennek a magépület aljában egy 97,16 négyzetméteres bérbe adható területet, 33,6 négyzetméteres lounge, egy 305 négyzetméteres lobby terem, valamint recepció, büfé, gépészeti tér, informatikai szoba kap helyet.
A lakások közül 5 darab 70 négyzetméteres, egy hálószobás lesz, 21 darab 105 négyzetméteres, két hálószobás, 13 darab 141 négyzetméteres, 3 hálószobást, 4 darab 153 négyzetméteres lesz. A 16. és 17. emeleteken pedig két darab (egy 153 négyzetméteres és egy 192 négyzetméteres) luxuslakást alkakítanak ki. | Telex: Lebonthatják, majd visszaépíthetik a Körszállót, amiben a jövőben lakások is lesznek | A tervek szerint 47 lakást alakítanak ki a hotel épületében. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/30/budapest-korszallot-lebontjak-es-visszaepitik-lakasok-is-lesznek-benne | null | true | null | null | Telex |
Szabálytalanul hozták létre 2006-ban azt a vadászterületet, amelynek nagy részét az állami kézben lévő Bakonyerdő Zrt. üzemi területéből szakították ki – közölte Matyasovszky Albert, a Bakonyerdő Zrt. elődszervezetének volt vezérigazgatója, aki a témában írt cikksorozatunk nyomán kereste meg lapunkat. Megfogalmazása szerint az ügylet során az egyik legkirívóbb szabálytalanság az volt, hogy a területre vonatkozó vadgazdálkodási terv 2010. február 28-ig volt érvényben, tehát nem kellett volna azon változtatni. Emellett – tette hozzá – az új terület kialakítása miatt visszamaradt vadászterület egy 500 méteres szélességű sávra szűkült, amely nem elégíti ki a törvény által előírt három kilométeres minimumfeltételt.
A volt vezérigazgatótól megtudtuk azt is, hogy ugyanazon a napon két közgyűlés volt. Az egyiken a vadászterület tulajdonosai – ezalatt főként az államot képviselő hivatalnokok értendők – megszavazták a területek szétválását. A második közgyűlésen a kivált terület tulajdonosai szavaztak az új vadászterület megalakulásáról, a vadászati jog hasznosítási módjáról és a képviselő személyéről. A terület felosztásáról határozó első közgyűlést a Bakonyerdő Zrt. hívta össze, mégpedig úgy, hogy nem volt tulajdonosi meghatalmazása. Ugyanakkor ezen a közgyűlésen már nem a zrt. szavazott az állami területekkel kapcsolatban, hanem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képviselői.
Matyasovszky elmondása szerint az újonnan létrejött vadászterület 5839 hektár lett, amelyből 4080 hektár a Bakonyerdő vagyonkezelésébe tartozó állami erdő. Az újonnan létrehozott földtulajdonosi közösség képviselőjének Császy Zsoltot, a KVI vagyonkezelő főosztályának akkori vezetőjét választották meg. Császy nevével később a sukorói telekcsere ügylet során találkozhatunk, itt mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési és jogi igazgatója volt felelős a szerződés előkészítéséért. Érdekességként említhető még meg, hogy a Bakonyerdő Zrt. igazgatóságának elnöke az üzemi terület megosztásáról szóló döntés meghozatalakor Sirman Ferenc, az agrártárca államtitkára volt. Horváth László, a Bakonyerdő Zrt. akkori vezérigazgatója arról számolt be, hogy az államtitkár 2006. július 24-én behívatta irodájába, ahol jelen volt még a tárca vadászati osztályvezetője is, és arra próbálták rávenni, hogy írjon alá egy, az állami erdőgazdaság üzemi területéből kiszakítandó új vadászterület kialakításáról szóló kezdeményezést. S mindezt gyorsan, mert már kint várakozik az ügyvéd, aki azt azonnal vinné magával tovább. Horváth bevallása szerint ekkor nem írta alá a dokumentumot, de engedve az óriási nyomásnak, öszszehívta a zrt. erről döntő igazgatósági ülését, amelyen a tagok, Sirman Ferenccel együtt, egy tartózkodás mellett megszavazták a területmegosztást.
Az összefonódások mértékére jellemző, hogy a területre vadászati jogosultságot szerző vadásztársaság, a Magas-Bakony VSK Egyesület fegyelmi bizottságának tagja az a K. Szabó Imre lett, aki a Megatrend Informatikai Zrt. tulajdonosa. Az állami erdészeteknek e cég ügyviteli szoftverét kellene feltelepíteniük és alkalmazniuk, e beruházásra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. még Tátrai Miklós vezérigazgatósága idején 1,5 milliárd forintot szánt. Megkeresésünkre a Bakonyerdő Zrt. jelenlegi vezérigazgatója, Uzsoky András leszögezte, hogy a tárgyalt időszakban semmilyen kapcsolatban nem állt a társasággal, de az ügyben tájékozódott, és helytállónak bizonyult azon információnk, hogy a vadászterület kialakítása törvénybe ütköző módon történt meg, mivel annak létrehozásakor a visszamaradó vadászterület mérete messze nem éri el az előírt három kilométert. | Vad gazdálkodás az állami földekkel | Komoly politikai hátszelet és hatósági segítséget kapott az a magántársaság, amelyik megszerezte a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő, állami tulajdonban lévő, legértékesebb bakonyi vadászati területet – legalábbis ezt állítják a társaság volt vezérigazgatói. A törvénytelenséget a jelenlegi vezérigazgató sem cáfolta. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/vad-gazdalkodas-az-allami-foldekkel | 2010-04-09 17:04:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Fővárosi Közgyűlés elé visszük, hogy a törvényt és a magyar szabadság forradalmát is sértő Horn Gyula sétányt nevezzük át Pesti srácok sétányra
- osztotta meg Facebookon Szentkirályi Alexandra, hozzátéve: "a magyar szabadság és a pesti srácok ellen elkövetett, soha meg nem bánt bűnök alól senkit nem lehet felmenteni, Horn Gyulát sem".
Mindenképp új név kell a sétánynak | Pesti srácok sétányra nevezné át a Fidesz a Horn Gyula sétányt | Átnevezné a Horn Gyula sétányt Szentkirályi Alexandra. A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője csütörtökön a Facebook-oldalán erkölcsi minimumnak nevezte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állítsunk emléket. És ne azoknak, akik szerinte velük szemben – a barikádok másik oldalán –, a magyar szabadság ellen fogtak fegyvert. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/horn-gyula-setany-atnevezes/dt5snh3 | null | true | null | null | Blikk |
Jóhiszeműen közelítve nincs logikus magyarázat az Orbán-kormány külpolitikájára. Ha azt eleve kizárjuk, hogy miniszterelnökünk a Kreml utasítására tesz rendbe keresztbe a közös uniós fellépésnek, akkor egyetlen magyarázat adódik: jelesül a "csakazértis", a "mindegy milyen következményekkel, de rólam szóljanak a hírek". Előbbit reménykedve kizárom, utóbbi, a feltűnési viszketegséggel társuló hiúság, bármennyire primitíven gyerekes, sokkal valóságosabbnak tűnik.
Az utóbbi időben fellángolt nagy magyar-grúz kormányközi barátság is hasonlót mutat - tele van belső ellentmondásokkal és legalább annyira érthetetlen és értelmezhetetlen, mint az azeri baltás gyilkos kiadatása. Orbán Viktor tavalyelőtt még amiatt pörölt az Európai Unióval, hogy az miért nem adott tagjelölti státust Georgiának Ukrajnával és Moldovával együtt. Tavaly ősszel a két ország csatlakozási tárgyalásai megkezdésének jóváhagyását kötötte a grúz tagjelöltséghez. Olyannyira fontossá vált a kérdés számára, hogy tavaly október közepén váratlanul népes kormányküldöttség élén utazott Tbiliszibe az első magyar-grúz közös kormányülésre, demonstrálva elkötelezettségét a kaukázusi ország uniós integrációja irányába.
Ezek után értelmezhetetlen logikai bukfenc a vasárnapi kérdőjeles tisztaságú választás utáni gyors gratuláció az EU-csatlakozást akadályozó Grúz Álom párt és kormánya számára. De méginkább értelmezhetetlen a vizit a választási csalás elleni tiltakozásoktól hangos, forrongó grúz fővárosba. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy uniós soros elnöki minőségében nem tehet ilyent. Akkor meg miért? Mit nyer azzal, hogy sietősen legitimálni próbál egy kétes választást? Két napig újra róla szólnak majd a hírek. Ez biztos, de elég motiváció is lehet ahhoz, hogy ismét eljátssza Putyin hasznos idiótájának a szerepét? Maximum egy piros pontot remélhet érte, ennél többet ugyanis nem nyom a Kreml latjában a magyar segítség. | Piros pont | Jóhiszeműen közelítve nincs logikus magyarázat az Orbán-kormány külpolitikájára. Ha azt eleve kizárjuk, hogy miniszterelnökünk a Kreml utasítására tesz rendbe keresztbe a közös uniós fellépésnek, akkor egyetlen magyarázat adódik: jelesül a „csakazértis”, a „mindegy milyen következményekkel, de rólam szóljanak a hírek”. Előbbit reménykedve kizárom, utóbbi, a feltűnési viszketegséggel társuló hiúság, bármennyire primitíven gyerekes, sokkal valóságosabbnak tűnik. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255660_piros-pont | null | true | null | null | Népszava |
Így a mostani parlament anyagi helyzetét tekintve is alaposan rávert elődjére. A leköszönt parlament átlagos tagja ugyanis még 1,5 millióval kisebb összeggel bírt, mivel az akkori közepes megtakarítás 12,3 millió forintot tett ki. A gyarapodás annak ellenére jelentős, hogy több igazán tehetős politikus is búcsúzott a parlamenttől. Így például a leggazdagabb képviselőnek számító MSZP-s Veres János (345 millió forint) vagy a 171 milliós megtakarítást elérő, szintén szocialista Puch László. Így némi meglepetésre egy újonc lett a leggazdagabb képviselő: a korábban ügyvédként dolgozó fideszes Tuzson Bence 198,6 millió forinttal.
Feltűnő, hogy minden negyedik képviselőnek semmilyen megtakarítása sincs. A 47 „nincstelen" közül nagyon sok évek óta magas pozíciót betöltő politikus is található, akiknek fizetése jelentősen meghaladta a havi egymilliót is. Így például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Navracsics Tibor külügyminiszter és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető is azt vallotta, hogy nincs pénzük a számlájukon.
– A képviselők gyarapodása nem meglepő – mondta Kiszelly Zoltán politológus. – Viszonylag jól keresnek, és az egykulcsos adónak is ők a fő kedvezményezettjei.
A parlamentnek nemcsak a megtakarítása nőtt, hanem a tartozása is. Átlagosan 6,5 millió forintnyi hitelt nyög jelenleg egy képviselő, míg az előző Országgyűlés idején még csak 5,3 millió forintot tett ki ez az összeg. A növekmény elsősorban az új képviselőknek köszönhető, akiknek többsége adósságtól sújtva kezdte meg a parlamenti munkáját. A legnagyobb adósok azonban régi motorosok közül kerülnek ki. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 67,1 millió forinttal, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 59,5 millióval, Rogán Antal fideszes frakcióvezető pedig 46,8 millióval tartozik. Ők azonban ennek ellenére is a tehetősebbek közé tartoznak: Gyurcsány a cégei révén sokáig szerepelt a leggazdagabb 100 magyar között, Lázár 60 milliós megtakarításról, Rogán pedig több értékes ingatlanról számolt be. | 13,7 millió van az átlagos honatya számláján | Budapest — Gazdagabbak a képviselőink, mint valaha! Legalábbis a vagyonnyilatkozatokban szereplő megtakarításaik több mint 2,7 milliárd forintot tesznek ki, vagyis a Blikk számításai szerint 13,7 millió forint felett rendelkezik egy átlagos honatya. A magyar átlagfizetésből élő munkavállaló számára ez elérhetetlen összegnek tűnik, hiszen 91 hónapig kellene ezért dolgoznia úgy, hogy egy fillért sem költ el. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/137-millio-van-az-atlagos-honatya-szamlajan-2258027 | 2014-06-11 16:07:04 | true | null | null | Blikk |
Komoly magánszereplők és több állami intézmény is összefogott egy miskolci szerszámgyártó vállalkozás, a Spinto Hungária Kft. elindításáért. Az eredeti magánbefektetők (a cégregiszter szerint Filep Henrietta, Mucsányi Zoltán és Pócs János – rájuk mindjárt visszatérünk) mellé már korábban beszállt Hernádi Zsolt Mol-vezér Gran Equity elnevezésű tőkealap-kezelője. A Jeremie-s mandátummal is bíró kockázati tőkés cég elnevezése, vagyis a Gran, Esztergom német nevét viseli. Az Index úgy tudja, hogy az eddigi befektetői kör hamarosan kibővülhet.
Sem Lantos Csaba, sem tulajdonostársai nem kívánták az értesüléseinket kommentálni, ha jól dekódoltuk a szavaikat, rosszkor telefonáltunk, mert most „nem nyilatkozhatnak”. Háttérbeszélgetések alapján mégis sikerült feltérképeznünk a sztori egyes elemeit.
Miért éppen autóipar?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen az Audi Hungária Zrt-nél járt, és Győrben azt nyilatkozta, hogy a magyar autóipar termelési értéke tavaly rekordösszegre, 7874 milliárd forintra nőtt. A Spinto Hungária valamiképpen ezen torta egy szeletéért jelentkezik be.
Ahogy az egyik szakértő forrásunk mesélte, az autóipar egy piramisként képzelhet el. Az értéklánc tetején vannak az ismert brandeket tulajdonló originális összeszerelő üzemek (mint nálunk a Mercedes, az Audi, a Suzuki, vagy az Opel). Egy szinttel lejjebb a Tier 1 multinacionális beszállítók, mint a Robert Bosch, a Continental, vagy a ZF. Olykor egy-egy magyar tulajdonú szállító is be tud kerülni ebbe az elitklubba, például a Csaba Metál.
Végül, ahogy haladunk lefelé a piramisban, egyre több magyar beszállítót is látunk. Minden szinten mindenki sorozatokat gyárt, legyen szó kormányról, motorról, műszerfalról, és minden sorozatgyártáshoz egyedi szerszámok kellenek. Az is kimondható, hogy bár az értéklánc alján magyar társaságok vannak üzleti kapcsolatban magyarországi cégekkel, valójában ezen szinten is exportcélúak a fejlesztések, hiszen az egész vertikum végterméke már javarészt a külpiacokra készül.
A Spinto a magyar (miskolci) mérnöki tudásra építve, ilyen, jelentős hozzáadott érték tartalommal bíró precíziós szerszámokat szeretne gyártani. Ami pedig a helyszín-választást illeti:
Azt hallottuk az iparágról, hogy a békéscsabai, Majoros Béla tulajdonolta Csaba Metál és a Sándor József birtokában levő csepeli Fémalk a legnevesebb cégek, egyaránt tízmilliárdos nagyságrendű forgalommal. Az ország második számú műszaki iskolája, vagyis a miskolci egyetem pedig a tudás egyik bázisa. A projekt arra épít, hogy a magyar munkaerő minősége nem rosszabb, mint a közvetlen versenytárs dél-német, észak-olasz és észak-spanyol vállalkozásoknál, de a következő 10-15 évben a bérköltségben még versenyelőnyünk lehet.
Acél és alumínium
A tervezett szerszámok a legkeményebb acélból készülnek és két (változtatható fejű) pofával különböző alumínium-elemeket alakítanak ki. A szerszámba forró alumíniumot kell befecskendezni, amiből a gép a kívánt méretű elemet kisajtolja, ami aztán a gépből kiesve, gyorsan lehűl.
Azt is hallottuk, hogy az autógyártásban egyre több alkatrész készül alumíniumból, ami annak a globális célkitűzésnek az elérését szolgálja, hogy a gépjárművek egyre kisebb károsanyag-kibocsátással kerüljenek a piacra. Ehhez ugyanis nyilván előnyös, ha könnyebb a jármű.
A szükséges szerszámokat rendszeresen cserélni, javítani kell, ráadásul meglepő módon ez a csúcstechnológia eddig hiányzott Magyarországról, sőt az egész közép-kelet-európai régióból.
Jön az állam?
Eddig az ötlet, amit állítólag az állam is felkarolt. Ennek az elemeiről pontos információkat nem tudtunk szerezni, de hallottunk arról, hogy az MFB Invest, a magyar fejlesztési bank befektetőcége tulajdoni ágon is beszállhat a cégbe, és maga az MFB, mint hitelnyújtó bank is szerepet kaphat.
Mindezek felett az államnak további lehetőségei is vannak. A Spinto, mint egy innovatív és éppen ezért pillanatok alatt átalakuló iparág képviselője „gyorsítósávra” léphetett, ami azt jelenti, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet, ami különböző engedélyek rapid és olajozott megszerzését teheti lehetővé.
A piacon már kint lévő projektről azt is hallottuk, hogy azt nem csak az állam, de az elmúlt évben igen sok hazai befektető is megvizsgálta (ha ez igaz, nem kizárt, hogy Lantos Csaba mellé további új magánbefektetők is érkezhetnek).
A tulajdonosok
Végül pár szó az eddigi résztvevőkről. A cégjegyzék adataiból megismerhető magánszemélyekről viszonylag keveset lehet tudni. Filep Henrietta szerepéről háttérbeszélgetéseinkből sem tudtuk meg, hogy pénzügyi befektetése mellett milyen egyéb szerepe van a projektben.
Mucsányi Zoltán ügyvédként dolgozik. Aki Lantos mellett ismert még, az Pócs János. Ő korábban a Bankár Kft-s Kovács Gáborral vállalkozott együtt (a Bankár mellett a Sasadban is volt pozíciója, illetve a Telki Magánkórház ügyvezetője is volt). Később egy ideig ő vitte az egyik legkalandosabb hazai mezőgazdasági vállalkozást, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozó agárdi gazdaságot, ebből már kiszállt vannak viszont jelenleg is ingatlan-projektjei.
Lantos Csaba mindannyiuk közül a legismertebb üzletember. Lantos az üzleti pályáját a CA-IB, majd az OTP vezetésében alapozta meg.
Ezen kívül az energia-kereskedő MET-csoport igazgatóságának elnöke, a gyógyszergyártó Richter Gedeon igazgatósági tagja, illetve a könyvkereskedő Libri felügyelőbizottságának is az elnöke Ugyankkor sok fontos posztjáról lemondott az utóbbi időben, ilyenek voltak a Keler, a Magyar Posta, az FHB testületi tagságai.
Lantos és Pócs kapcsolatáról azt hallottuk, hogy a magánegészségügyben ismerkedtek meg, és bár Lantos akkor deklarálta, hogy ő már döntően az egészségügybe fektet, azt is jelezte, hogy amennyiben olyan vállalkozást lát, amely magyar szellemi termékből, exportképes terméket állít elő, akkor azért más ágazatokat is megvizsgál. | Lantos Csaba az autóiparba fektet | Lantos Csaba az autóiparba fektet - Lantos Csaba, Hernádi Zsolt alapja és további magyar üzletemberek fogtak össze egy autóipari projektben. Úgy tudjuk, hogy az állam is beszáll. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/05/27/lantos_csaba_az_autoiparba_fektet/ | 2017-05-27 12:53:11 | true | null | null | Index |
Teljesen eltűnhet a budapesti hajózás a főpolgármesternek köszönhetően. A januárban hatályba lépő Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) szerint ugyanis több évszázad után a hajóknak tilos lesz megállnia a belvárosban kiépített kikötőkben. Mindeközben azonban Budapest-szerte moratórium van az idei évre a kikötők létesítésére.
A Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) főtitkára, Varga Zsolt szerint másfél-két évbe telik a kikötők létesítése. Vagyis ha a szabályozás életbe lép, akkor Budapesten januártól megszűnik a hajózás.
Nem tartható a főváros által kijelölt januári időpont, mert moratórium van a kikötőkkel kapcsolatban az idei évben, tehát nem is adhatunk be kikötői létesítésre engedélykérelmet. Vagyis az új Duna-parti építési szabályzat január elsején úgy fog hatályba lépni, hogy nincsen lehetőségünk arra, hogy új kikötőket létesítsünk
- mondta el Varga Zsolt, majd kiemelte, a moratórium következményeként mostanáig a kikötők helyeként kijelölt fővárosi területeken egyetlen kapavágás sem történt.
Ha az új szabályozás hatályba lép januárban, az veszélybe sodorja a személyhajózást Budapesten. A DÉSZ ellehetetlenítené a szállodahajók kikötését Budapesten, de egyetlen más személyhajó sem használhatja majd a meglévő kikötők jelentős részét januártól. A helyzet jelenlegi állása szerint a megszűnő kikötőkből kitiltott hajók tárolása sem megoldott
- emelte ki a főtitkár.
A szakember szerint jelenleg a DÉSZ számos törvényességi aggályt vet fel. Erre felhívta a figyelmet Budapest Főváros Kormányhivatala is, a főispán ugyanis jogi eljárást indított a Fővárosi Közgyűlés ellen, és fel is szólította a fővárost, hogy szüntesse meg a törvénytelenséget, amely abból fakadt, hogy a fővárosi önkormányzat nem fogadta be a kikötők működéséhez szükséges közterület-használatra vonatkozó kérelmeket. Azonban a főváros továbbra sem szüntette meg a törvénytelenséget.
A hajós szakmai szervezetek azt kérik, hogy az új Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül vagy halassza el az őszi önkormányzati választások előtt kapkodva elfogadott, szakmailag és jogi szempontból is előkészítetlen Duna-parti építési szabályzat bevezetését. Így lenne idő kialakítani egy olyan konszenzusos megoldást, amely nem teszi tönkre a budapesti hajózást. Az ágazathoz kapcsolódó szolgáltatásokat éves szinten több millió magyar és külföldi turista veszi igénybe, közvetlenül és közvetetten több ezer ember megélhetését biztosítja, jelentős bevételhez juttatva a fővárost, és ezáltal a magyar nemzetgazdaságot
- tette hozzá Varga Zsolt.
Az Duna-parti építési szabályzattal, illetve a külvárosi kikötők létesítésével kapcsolatban lapunk kérdéseket intézett a fővárosi önkormányzathoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a főváros továbbra is kitart-e a szabályozás 2025. januári bevezetése mellett. A kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Amint arról már korábban is beszámoltunk, Karácsony Gergely még március végén hivatalos közösségi oldalán jelentette be, hogy egy "bonyolult, sok egyeztetést igénylő tervezési, véleményezési folyamat" eredményeként kitiltaná a hajókat Budapestről, mivel azok megkeserítik a fővárosban lakók életét és elcsúfítják a panorámát.
A főpolgármester kijelentéseiről azonban rövid időn belül kiderült, hogy valótlanságokat tartalmaz. Az előzetes egyeztetéseken ugyanis egyáltalán nem volt szó a hajósok kitiltásáról, a vízi járművek károsanyag-kibocsátása, zajszintje határértéken belüli és egyelőre semmilyen konkrét tervezet nincsen a Duna-part parkosítására. | Eltűnhet a budapesti hajózás Karácsony Gergely miatt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/eltunhet-a-budapesti-hajozas-karacsony-gergely-miatt | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nem követett el szabálytalanságot a szelvényi önkormányzat a tavaly tavaszi árvízi pénzek kifizetésekor; a szolnoki rendőrkapitányság egy bejelentés nyomán elindított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntette meg.
A nyomozást csalás bűntett megalapozott gyanúja miatt rendelte Szelevényen a Kunszentmárton városi ügyészége, miután egy ismeretlen személy a települést érintő tavaszi árvízi védekezésért, illetve a munkáért kifizetett költségtérítések kapcsán tett bejelentést az önkormányzat ellen.
A tavaly októberben íródott levélben többek között az állt, hogy jóval több személynek fizettek ki jelentős összeget az állami kasszából, mint ahányan részt vettek a több hétig tartó védekezésben.
Pánczél Ferenc, Szelevény tavaly ősszel nagy fölénnyel újraválasztott polgármestere elmondta: még a rendkívüli védekezés "őrült napjaiban" is vigyáztak arra, hogy törvénytelenségeket ne kövessenek el. A rendőrségnek minden papírt átadtak a munkákra kifizetett 10-12 millió forintról, bár nem volt mitől tartani, megnyugodni csak most tudnak az érintettek, jegyezte meg Pánczél Ferenc. | Megszüntették a nyomozást a szelevényi önkormányzat ellen | Megszüntették a nyomozást a szelevényi önkormányzat ellen | null | 1 | https://index.hu/bulvar/hirek/312567/ | 2007-05-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
Los Angeles megye, az Egyesült Államok legsűrűbben lakott térsége beperelte a PepsiCo és a Coca-Cola üdítőital-gyártókat azzal a váddal, hogy termékeik műanyagpalackja jóvátehetetlenül beszennyezi lakóinak környezetét - adta hírül a Reutersre hivatkozva a Privátbankár. Azzal is vádolják a két vállalatot, hogy tájékoztatóikban félrevezetik vásárlóikat a palackok újrahasznosíthatóságával kapcsolatban.
Az egyszer használatos palackokról olyan reklámkampányokat indítanak, amelyek a felperes szerint azt a látszatot keltik, mintha azokat vissza lehetne forgatni a nyersanyagok körforgásába. A Demokrata Párt irányítása alatt lévő helyhatóság úgy látja, hogy eközben a cégek pontosan tudják, hogy ezek a hordozóeszközök valójában jellemzően a kommunális szemétben végzik.
A bírósági kereset azt indítványozza, hogy az inkorrekt, megtévesztő tájékoztatás miatt a Pepsit és a Coca-Colát sújtsák példás bírsággal. A két cégnek felelősséget kell vállalnia azért a környezetszennyezésért, amelyhez nap mint nap hozzájárulnak. A meglehetősen nyersen megszólított vállalatok nem reagáltak az ellenük indított perre.
Az ENSZ adatai szerint a világon évente 400 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, aminek tíz százalékát hasznosítják újra. | Nekiment a bíróság a két kólacégnek | Vásárlóik átverésével vádolja az Egyesült Államok legnépesebb megyéjének önkormányzata a két legismertebb kólacéget. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/nekiment-a-birosag-a-ket-kolacegnek/439261 | null | true | null | null | Hírklikk |
"...segíteni fogunk, senkit sem hagyunk az út szélén" - mondta pár évvel ezelőtt Orbán Viktor. A magyar kormányfő ugyan nem arról híres/hírhedt (megfelelő aláhúzandó), hogy feltétlenül betartja az ígéretét (lásd még: "ne figyeljenek oda arra amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok"), de ebben az esetben a jelek szerint a szó és a tett megegyezik.
Hogy mire gondolunk? Aktuálisan arra, hogy szépen lassan visszaszivárognak a hazai gazdasági, politikai életbe Orbán olyan "megbukott" politikus társai, mondhatni szövetségesei, mint Szájer József, Varga Judit vagy Novák Katalin, miközben az olyanok, mint Balog Zoltán, kezét is csak tessék-lássék engedte el, nem véletlenül maradhatott máig püspök Orbán egyházában. A Covid-lezárások alatt egy meleg orgiáról az ereszcsatornán menekülni próbáló Szájer József száműzetésből történő visszatérését Orbán egyik legközelebbi tanácsadója, Schmidt Mária szponzorálja (természetesen adóforintokból). Jellemző, hogy Szájer József visszatérését Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón a következőképpen kommentálta. "Örülök neki". S említhetnénk a kegyelmi botrányba belebukott egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit példáját is, aki annak az erdélyi gyökerű Vertán Györgynek a cégénél kapott részmunkaidős állást, aki sok-sok tízmilliárdos megbízásokhoz jutott 2010 óta, s aki - a beágyazottságát ez talán mindennél jobban jelzi - elnyerte a Fidesz honlapjának üzemeltetését is (részletekért ld. Telex). Ennyire híján vannak a megbízható embereknek? Vagy mire fel ez az immár megfigyelhető jelenség, aminek - miként a jéghegynek - lehet, hogy csak a csúcsát látjuk? És hogyhogy nem tart attól a Fidesz, hogy ráég ezen bukott politikusainak a rehabilitációja? Vajon az ilyen fideszes figurák rehabilitációja elképzelhető Orbán beleegyezése/utasítása nélkül? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.
"Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ezek miniszterelnöki döntések, így az is, hogy Szájer József visszatérhet, ellenkező esetben vajon Gulyás Gergely mondhatta-e volna róla azt, amit mondott?" - reagált a politikai elemző. A gesztus üzenetet közvetít, azt, hogy valóban "senkit nem hagyunk az út szélén, mi egy politikai közösség vagyunk, s hibákat ugyan el lehet követni, de mi megbocsátunk". Szentpéteri szerint persze nem is igazán megfelelő kifejezés a "megbocsátás", hiszen az elkövető az elkövetés pillanatában is tudja már, hogy szabályellenes az, amit tesz, hogy szembemegy az erkölcsi és gyakran a jogszabályi normákkal, "s igazából inkább amorálisan cselekedett, hiszen nem számított az erkölcs, nem volt erkölcsi megfontolás, nem dönthetett a morál, mert nincs morálja" - fejtegette. Ez egyben azt is üzeni, hogy jó az akolmelegbe tartozni, ha el is követsz bűnt, valójában akkor sem veszíted el a közösségünk támogatását.
Magyarra lefordítva: a közösségünkben a hiba, a bűn, az erkölcs, a morál semmibe vételét megbocsátjuk, igaz, jobb, ha nem buktok le, de ha így is történik, számíthattok ránk. Rövidebb-hosszabb ideig ugyan kicsit "eldugunk" a szem elől benneteket, de persze amíg parkolópályán vagytok, a pénzt addig is kapjátok, majd utána visszajöhettek, és akkor semmi vagy kevés munkával reális forrása is lesz már a jövedelmeteknek - fordította le Szentpéteri közérthető magyar nyelve azt, ami ezekben az esetekben szerinte zajlik.
Mint megjegyezte: valójában persze azok a dolgok, amelyekkel Szájer, Varga, Novák, Balog stb. megbuktak nem kirívóak, szinte elenyészőek ahhoz képest, ami zajlik egyes (vezető és nem vezető) kormánypárti politikai körökben. És az üzenet, amit közvetít, nem csak az érintetteknek, hanem az egész Fidesz-KDNP-s politikai közösségnek szól: nem az a baj, hogy megtetted, amit megtettél, hiszen mi sem vagyunk különbek, a gond inkább az, hogy megbuktál. Merthogy - miként a maffia-államokban is - általános a szabályok áthágása, a bűnök, sőt, esetenként sokkal nagyobb bűnök elkövetése.
Ám most mintha egy egész hullámban kezdtek volna visszatérni ezek a korábban lebukott és - látszólag legalábbis - megbukott vezető, sőt, ikonikus fideszes politikusok. Korábban egy-egy eset volt - például Schmidt Pál -, aki ugyan kénytelen volt lemondani, de az első perctől kezdve maradt az élvonalban, s most egyszerre három - Szájer, Varga, Novák - is felbukkant. Mi lehet ennek az oka? Ekkora bajban van vajon a Fidesz? - kérdeztük.
"Azt hiszem, valóban bajban vannak, s kell az összezárás" - felelte felvetésünkre Szentpéteri. A Magyar Péter jelenség nyomán feltehetően tartanak attól, hogy esetleg egyik-másik fideszes politikus fejében már megfordul, hogy otthagyja az akol melegét, esetleg mond valamit magáról, vállalja, mit tett korábban, amivel azonban másokat is magával ránthat. Ezeknek is szól ez az üzenet: nem érdemes átállni, mert nálunk van a pénz és a hatalom, jobban megéri itt maradni, itt biztos helyen vagy! | Komoly üzeneteket hordoz a leszerepelt fideszesek rehabilitációja | Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Szájer József, Novák Katalin, Varga Judit visszatérése a közéletbe miniszterelnöki döntés – szögezte le Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint ez azt az üzenetet közvetíti, hogy valóban „senkit nem hagyunk az út szélén, mi egy politikai közösség vagyunk, s hibákat ugyan el lehet követni, de megbocsátunk”. A megbocsátás – tette hozzá – nem is megfelelő kifejezés, hiszen az elkövető az elkövetés pillanatában is tudta, hogy amorálisan cselekedett. Az üzenet a sajátjaiknak szól, s magyarra lefordítva a következő: a közösségünkben a hiba, a bűn, az erkölcs, a morál semmibe vételét megbocsájtjuk, igaz, jobb, ha nem buktok le, de ha így is történik, számíthattok ránk. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/komoly-uzeneteket-hordoz-a-leszerepelt-fideszesek-rehabilitacioja/439867 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Fővárosi Ítélőtábla hivatali visszaélésért nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Molnár Gyula szocialista politikust, volt XI. kerületi polgármestert. Lakos Imre, volt XI. kerületi szabad demokrata alpolgármester hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
A tábla többmilliós pénzbüntetéssel is sújtotta a két vádlottat, és Molnár Gyulát két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Az ügyészség azzal vádolta meg őket, továbbá egy ügyvédet, hogy 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket.
A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így került az ügy az ítélőtáblára.
Még nem biztos, hogy le kell ülnie
A másodfokú bíróság ítélete ellen is van helye a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, de csak abban az esetben, ha a másodfokú bíróság ellen a büntetőjog szabályainak megsértésével kapcsolatos kifogás merül fel, és az elsőfokú ítélet felmentette a vádlottat.
Egy tanú a másodfokú eljárásban arról beszélt: Molnár Gyula korábban elmondta neki, hogy a milliárdos nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás támogatta kampányát, és ezt kellett viszonoznia azzal, hogy nyilvános pályáztatás nélkül adott el az önkormányzat egy sok százmilliós újbudai ingatlant az üzletember érdekkörébe tartozó cégnek.
A tanú korábbi vallomása szerint az volt Molnár Gyula szavajárása, hogy „a Leisztingerrel ne keveredjél vitába, különösen ne elszámolási vitába”. A tanút az elsőfokú büntetőperben eljáró Fővárosi Törvényszék meg sem hallgatta, most azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezt mégis szükségesnek tartotta.
Szeptember végén derült ki, hogy a szocialisták Molnár Gyulát akarják indítani a XI. kerületben a 2014-es országgyűlési választáson. | Molnár Gyulát börtönre ítélték | Molnár Gyulát börtönre ítélték - Hivatali visszaélésért kapott nyolc hónapot a volt XI. kerületi szocialista polgármester. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/10/30/molnar_gyula_bortonbe_megy/ | 2013-10-30 14:56:37 | true | null | null | Index |
2025-től 20-30 milliárd forintot fordítana a kormány arra, hogy bérlakásokat és kollégiumokat építsen - írja az MTI. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt csütörtökön a Makrogazdasági Meetup nevű rendezvényen. A miniszter elmondta, hogy csütörtök reggel egyeztetett a magyar ingatlanfejlesztési piac meghatározó szereplőivel, és a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv megfizethető lakhatást szolgáló pontjai mellett két kérdésben is előreléptek. A 20-30 milliárdos tőkeprogramon kívül arról is tárgyalnak, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke.
Nagy Márton korábbanazt mondta, hogy a kormány 21 pontos akciótervével "jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 III. negyedévében következhet be." Most pedig azt mondta, tenni kell azért, hogy a magyar gazdaság visszaálljon a növekedési pályára. És ennek az eszköze a kormány által hirdetett gazdaságpolitikai akcióterv.
A miniszter a Makrogazdasági Meetupon elmondta azt is, hogy a 3 százalékos növekedést el lehet érni a fogyasztás felpörgetésével, de hosszú távon hiányoznak a beruházások. Nagy szerint azoknak a szektoroknak a beruházásai estek vissza, amelyek a külső kereslettől függnek. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy a magyar gazdaságot tavaly az energiaválság okozta magas infláció, és az emiatt bezuhanó fogyasztás húzta vissza. És bár a fogyasztás kezd visszaállni, idén jelentős visszahúzó hatása van a német gazdaság válságának. A német és a magyar gazdaság kapcsolatárólebben a cikkbenírtunk részletesebben. | Nagy Márton: 20-30 milliárd forintot fordít a kormány bérlakások és kollégiumok építésére | A miniszter szerint arról is tárgyalnak, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/nagy-marton-gazdasagpolitikai-akcioterv-ingatlan-berlakas | null | true | null | null | Telex |
A vádirat ismertetése után a vádlott és a tanúk meghallgatásával kezdték meg a súlyos törvénysértésekkel vádolt V. Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábbi dél-dunántúli régiós vezetőjének ügyének zárt tárgyalását a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán.
A pécsi székhelyű irodát vezető, állásából 2011 januárjában felfüggesztett rendőr alezredest folytatólagosan elkövetett jogosulatlan titkos információgyűjtéssel, hivatalos személy általi közokirat-hamisítással, tizenöt rendbeli hivatali visszaéléssel, folytatólagos elöljárói hatalommal visszaéléssel, szolgálati visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és kétrendbeli kábítószerrel visszaéléssel vádolják. A vádpontok közül a legsúlyosabb a jogosulatlan titkos információgyűjtés, amelyet a törvény akár öt év börtönnel is büntet, ám ha a bíróság más vádpontokban is bűnösnek találja a vádlottat, akkor akár hét és fél évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
Az NNI egykori igazgatója ellen a Kaposvári Katonai Ügyészség emelt vádat. V. Csabát tavaly júliusban hallgatták ki először, akkor ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádakban. Az ügy iratait 30 évre, azaz 2041-ig titkosították. | Megkezdődött a titkos információgyűjtéssel vádolt volt NNI-vezető pere | A Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi dél-dunántúli régiós vezetőjét többek között hivatali visszaéléssel és titkos információgyűjtéssel vádolja a katonai ügyészség, az ügyet harminc évre titkosították. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/02/megkezdodott-a-nemzeti-nyomozo-iroda-volt-regios-vezetojenek-pere | 2012-02-09 13:53:00 | true | null | null | Origo |
Elnémultak a Tisza Párt európai parlamenti képviselői a pártelnök, Magyar Péter legújabb botrányának a kirobbanása óta. Mint ismert, csütörtökön újabb megdöbbentő hangfelvételek láttak napvilágot Magyar Péterről, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és egy ismeretlen levélíró juttatta el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez.
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul...
Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója megkereste a párt képviselőit, hogy reagáljanak a sértésekre és megalázó megjegyzésekre. A Tisza Párt képviselői először nem reagáltak, majd többen is a pártvezérük által megírt közleményt mondták vissza, hogy a felvétel illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált. A reakcióikból kiderül, hogy a baloldali párt képviselői nyolc-tízmillió forintért még azt is elviselik, hogy Magyar Péter agyhalottnak és Soros-ügynöknek titulálja őket.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Magyar Péter EP-képviselői még mindig hallgatnak | A Tisza Párt európai parlamenti képviselői napok óta hallgatnak Magyar Péter legújabb botrányáról. A pártvezér egy kiszivárgott felvételen agyhalottnak és Soros-ügynöknek nevezte az EP-képviselőit. Aligha meglepő a hallgatásuk, mivel Magyar Péter a róla megjelent hanganyagon is azt ecsetelte, hogy megtiltotta a politikusainak, hogy nyilatkozzanak. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloi-hangfelvetel-hallgatas | null | true | null | null | KEMMA |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda néhány havonta közzéteszi az 5 millió forint feletti szerződéseit. Ezekben egyrészt szerepelnek olyanok, amikor valamivel megbíznak egy céget - ide tartoznak például a reklámszerződések -, másrészt rendszerint adnak vissza nem térítendő támogatásokat különböző szervezeteknek, működési költségekre, a szakmai programjuk támogatására - sok esetben a cél is ilyen általánosan megfogalmazott.Az újonnan feltöltöttek közül utóbbi szerződéseket nézte át részletesebben a Telex, itt 5 és 50 millió forint közötti összegekről van szó.Többségében vannak az olyan szervezetek, amelyek valamilyen betegséggel, fogyatékkal élőket támogatnak - vakokat, gyengénlátókat, cukorbetegeket -, de azért akadnak olyanok is, amelyeknek van valamilyen politikai kötődése - mondta Cseke Balázs, a lap újságírója a Reggeli gyorsban.Ott van például a fideszes országgyűlési képviselő, Szűcs Lajos elnökölte Magyar Országos Horgász Szövetség, amelynél konkrétabb volt a cél megfogalmazás: 25 millió forintot kapott arra, hogy a nemzeti horgászturisztikai stratégia keretében mintaügyfélszolgálati pontot hozzon létre - számolt be Cseke.Érkezett támogatás a kormányközeli média világába is: a Szöllősi György vezette Magyar Sportújságírók Szövetség 13 millió, a Breuer Péter főszerkesztésével működő Heti TV mögött álló Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány 8 millió forintot kapott a minisztériumtól.Szöllősi, aki a Nemzeti Sport főszerkesztője - tudjuk, Orbán Viktor ennek az olvasásával kezdi a napját -, számos állami megbízást kap, diplomata útlevele van, ott van Kötcsétől elkezdve Tusványoson át minden olyan rendezvényen, ahol a miniszterelnök felszólal, a zártkörűeken is - emlékeztetett Cseke.Breuer pedig ott van és kérdezhet minden kormányinfón, pedig oda évek óta nem engednek be olyan, jelentősen nagyobb közönséggel bíró lapokat, mint például a Magyar Hang - időnként arra hivatkozva, hogy nincs elég hely. Ilyenkor azért felmerül, hogy ha támogatást kap a minisztériumból, akkor talán majd annak megfelelően kérdezi a minisztert - mondta Cseke. | A fideszes vezetésű horgász szövetség mintaügyfélszolgálati pont létrehozására kapott 25 milliót | Állami szervek, minisztériumok rendszeresen adnak vissza nem térítendő támogatást különböző szervezeteknek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda például egészségügyi problémákkal küzdőkön segítőnek, na meg néhány fideszes kötődésű újságírónak vagy épp a fideszes országgyűlési képviselő vezette horgász szövetségnek. A szerződéseket átnéző Cseke Balázs újságírót kérdeztük a Reggeli gyorsban. | null | 1 | https://www.klubradio.hu/adasok/a-fideszes-vezetesu-horgasz-szovetseg-mintaugyfelszolgalati-pont-letrehozasara-kapott-25-milliot-148122 | 2024-11-11 08:54:00 | true | null | null | Klubrádió online |
Lengyel László (L. L.): 2024. szeptember elsején elhunyt Kupa Mihály barátunk és kollégánk, volt pénzügyminiszter. Herczog Lászlóval és Surányi Györggyel beszélgetünk Kupa Mihály személyiségéről, tevékenységéről, a "Kupa-jelenségről".
Milyen pénzügyminiszter volt? Hol helyezkedik el a pénzügyminiszterek képcsarnokában? A hatvanas évektől kezdődik a reform pénzügyminiszterek hosszú sora a ’68-as gazdasági reform irányítójával, Nyers Rezsővel (1960-62), majd Tímár Mátyással (1962-67), a Pénzügykutatási Intézetet is alapító, tragikus sorsú Vályi Péterrel (1967-1971), s folytatódik Faluvégi Lajossal (1971-1980), aki alatt már mi is dolgoztunk, majd az "örökös pénzügyminiszter" Hetényi Istvánnal (1980-1986. december 31). Reformszellemű volt Medgyessy Péter - annak ellenére, hogy megszüntette a Pénzügykutatási Intézetet -, Villányi Miklós, Békesi László és Rabár Ferenc is, miként Kupa Mihály (1990. december 20.-1993. február 11.). A pénzügyminiszterek a Kádár-rendszerben különböző mértékben, de valamennyien reformokban gondolkodtak és cselekedtek. Kupa ennek a reformszellemnek volt részese mind a Pénzügykutatási Intézetben, mind a minisztériumban. E reformszellemben készítette el miniszterként azt a reformcsomagot, amit nevével jelölünk: a Kupa-programot. Ha azután Békesitől Bokrosig fejlődéstörténetről beszélhetünk, akkor az ezredfordulótól hanyatlástörténet a pénzügyminiszterek és a Pénzügyminisztérium története. Ti hol látjátok Kupa Mihály helyét?
Surányi György (S. Gy.): Abban a kitüntetett helyzetben vagyok, hogy az MNB elnökeként párhuzamosan is dolgozhattam vele, amikor ő miniszter volt, ’90 decemberétől ’91 decemberéig. Így elég közelről ráláthattam arra, hogyan működik. De a kapcsolatunk már a Pénzügykutatási Intézetben is baráti volt. Miniszterként jelentős helyzeti előnye volt, hogy nemcsak a szakmát ismerte mélyen, hanem a minisztériumi munkatársakat is. 7-8 évet töltött az intézetben, és a PM-ben szintén nagyjából ugyanennyit, tehát mindenkit ismert, és otthonosan mozgott. Karaktere miatt mindenki elfogadta itt is, ott is. Tisztelte a kollégákat, és fontosnak tartotta mindenkivel a párbeszédet. A kormányban már voltak konfliktusai. Szakemberként, nem politikusként került a miniszteri székbe. Voltak szakmai elvei, elgondolásai, amelyek szembekerültek a politikai megfontolásokkal. Ez különösen ’92 után volt érezhető, mert a számviteli, a csőd-, a bank- és a felszámolási törvényeknek az egyidejű, párhuzamos bevezetése - a mikroökonómiai sokk - rövid távon feje tetejére állította a költségvetést, de ez teremtette meg a hosszú távú lehetőségét annak, hogy létrejöhessen a pénz által koordinált modern piacgazdaság. A fájdalmas bankkonszolidációt is neki kellett elindítania, ami embert próbáló feladat volt. Hol helyezkedik el a sorban? Ha lehet ilyet mondani: ő azok közé tartozik, aki belülről jött szakmai felkészültsége alapján megérdemelten ért a szakma csúcsára.
L. L: Szakértő miniszter...
Herczog László (H. L.): Személyes tapasztalatom van arról, hogy milyen volt Kupa középvezetőként a minisztériumban. Valamikor 1982 körül kettéválasztották a közgazdasági főosztályt. Az egyik maradt közgazdasági osztály néven, mint egy elméleti-stratégiai összefoglaló osztály, és alakult egy új, a pénzügyi szabályozó osztály, amely a konkrét, aktuális szabályokat dolgozta ki. Ennek az osztálynak a vezetője Kupa lett. Medgyessy volt a főosztályvezető, Kupa helyettesként osztályvezető. Már mindenkit ismert, mi is ismertük, mégis lehetett volna egy főnök-beosztott szorongás bennünk, de Kupa Misinél egyáltalán nem volt. Olyanok voltunk, mint egy baráti társaság. Bementél, és mint a haverok, úgy dumáltunk, ahogy mi most. Nagyon laza volt, elmondhattál neki bármit. Eszembe nem jutott, hogy ne mondhatnám ki, amit akarok. Két konkrét sztorim van: megírtam a bérszabályozási feljegyzést, odatettem elé, azt kérdezte: Rendben van? Bólintottam, erre leszignálta - megbízott bennem. Egy másik, jött egy állampolgártól egy levél, amire ráírta: "Herczog elvtárs, csinálj valamit ezzel a marhasággal! Kupa." Sokáig őriztem, mert én még ilyen hivatali papírt nem láttam. Hozzáteszem: mi hajtottunk, nem kellett hajtani minket, szívesen dolgoztunk. Széles látókörű volt és kritikus, jó értelemben cinikus. Ironizálva fogalmazta meg a kritikáját. Ha valaki látja, hogy a színfalak mögött mi folyik, és összeveti a valósággal, akkor joggal lehet kételkedő. Nevezhetjük ezt cinizmusnak is, én egy érthető magatartásnak tartom.
S. Gy.: Semmiképpen nem nevezném cinikusnak, ellenben realista volt, amit a maga fanyar humorával fejezett ki. Igazi polgár volt, aki nem is rejtette véka alá: úgy, ahogy van, nem hisz a rendszer, a tervgazdaság egészében. Ez az intézetünkben semmilyen problémát nem jelentett. Mutatja a késő Kádár-rendszer hangulatát, hogy még a PM-ben is mindenki elfogadta, hogy itt van valaki, aki nem hisz ebben az egészben. Még azokkal is el tudta fogadtatni magát, akik a minisztériumban kemény pártvonalat képviseltek.
L. L.: Amikor az intézetbe kerültem 1976-ban, abban a szobában ülhettem a IV. emelet 25.-ben, amely az intézet találkozóhelye volt. Együtt ültem Polgár Miklóssal, Mátrai Miklóssal, Temesi Ferenccel. Mindennap sorra jöttek beszélgetni, teázni az intézet és a PM baráti közösségéből. Kupa bejött, levetette magát a székre, előrenyújtotta hosszú lábát, rágyújtott, és vagy órákon keresztül hallgatott minket - nagyon tudott hallgatni -, vagy gúnyos megjegyzéseket tett ránk, akik nagyszájú, ekkor balos reformisták voltunk. Szörnyű, hogy már senki nem mondja nekem: "Lengyelkém, ma mikor csinálsz forradalmat? Most reggel, vagy ráér délutánig?" Kupa ekkoriban nem találta a helyét, mert még nem tudta, mire használhatná a tehetségét. Meg lehetett érteni. 1956 után internálták, segédmunkás volt a Chinoinban, csak estin végezhette el az egyetemet, rossz volt a káderlapja. A karrierje legalább tíz évet késett. Innen az a cinizmus vagy realizmus, amiről beszéltetek. Látta alulnézetben a szocializmust, és nevetésben tört ki, amikor a proletariátusról kezdett valaki szavalni. Ismerte a valóságos munkásokat és az alul lévők életét. Hagelmayer Istvánnak, a Pénzügykutatási Intézet igazgatójának a bátorsága kellett ahhoz, hogy helyet kapjon a kutatóban. A hetvenes évek második fele a felkészülés igazi korszaka volt. Összegyűjtötte azokat az ismereteket, amiket a nyolcvanas években hasznosított. A hetvenes években Kupa pártonkívülisége és ’56-os múltja nehézzé tette az előrejutást. Hagelmayer, majd Hetényi bátorsága kellett ahhoz, hogy keresztülvigyék főnökké való kinevezését. Ugyanakkor egyetlen magas rangú pénzügyminisztériumi vezetőként szó nélkül aláírta a Fordulat és reformot. Akkor ez komoly kockázat volt.
H. L.: Amikor megalakult a Kupa vezette adóreform-bizottság, akkor a két albizottság - az szja és az áfa - közül én az szja-ba kerültem. Ez életem egyik legjobb munkája volt. Igazi zöldmezős munka, a semmiből kellett egy új világot teremteni. Fel kellett építeni egy rendszert, aminek nem volt semmilyen alapja. Az összes jövedelemelemen végig kellett menni, és dönteni kellett, melyik adózzon, melyik nem, és aztán ezt az egészet rendszerbe rakni. Szuper jó volt: Kupa vezette, és minden összeállt. Csapatot is nagyon jól tudott szervezni, és alkotó légkört teremteni; élveztük a munkánkat. Imádtam, boldog voltam, hogy csinálhattam. Miniszteri tevékenységét csak kívülről láthattam. Rövid ideig volt miniszter, nem volt ideje arra, hogy rendszert építsen. Kupa ismert és népszerű volt, mert az adóreform hirdetőjeként rendszeresen szerepelt a tévében. Szerették és elfogadták az emberek, annak ellenére, hogy nagy politikai nehézségekkel kellett szembenéznie az Antall-kormányban.
L. L.: Két emlékemet mondanám el minisztersége kapcsán. Az egyik, hogy hogyan lett miniszter. Emlékezetes, hogy az Antall-kormány 90 őszére válságba került, Rabár Ferenc pénzügyminiszter lemondott, mert nem tudta keresztülvinni költségvetési elképzeléseit a Matolcsy-féle gazdaságpolitikai titkársággal szemben. Antall nem fogadta el a lemondást. A taxisblokád idején a miniszterelnök kórházba került. Visszatérve a munkába át kellett élnie a november végi kormányülést, ahol Rabár előterjesztette az IMF-fel egyeztetett hiánycélt, amit az ágazati miniszterek nem fogadtak el. Rabár erre közölte, hogy akkor az új pénzügyminiszternek kell benyújtania a költségvetést, majd drámai szócsata alakult ki, ahol Antall az egész kormány lemondását is felvetette. Antallnak nemcsak pénzügyminiszter kellett, hanem újra kellett gondolnia a politikáját. Ezután hívott fel, és két dolgot mondott: "Te meg fogod érteni, Akhilleusz helyzetében vagyok."
Az orvosai felfedték, hogy limfómája van és nyíltan közölték: ha folytatja a miniszterelnökségét, akkor két-két és fél éve van hátra, ha azonban erről a stresszes feladatról lemond, akkor jóval tovább élhet, akár évtizedekig is. "Eldöntöttem, hogy Akhilleusz sorsát választom." (Vagyis fiatalon meghaló hős akar lenni, akiről megemlékezik az utókor, s nem névtelen öregként akar élni és meghalni.) Megrázó volt. "Itt állok pénzügyminiszter nélkül a válság közepén. Tudom, hogy te biztosan azt a cinikus frátert, Kupa Mihályt mondod újra (a kormányalakításkor is őt javasoltam). Az egy mefisztói, mindenen és mindenkin gúnyolódó figura" - tette hozzá Antall. Igaz - válaszoltam -, de ebben nehéz helyzetben nemcsak kellő szakértelemre van szükség, amivel rendelkezik, hanem arra is alkalmas, hogy végrehajtsa azt a könyörtelen operációt, amely elkerülhetetlen. És Kupa képes lesz arra, hogy ne csak operáljon, hanem el is fogadtassa ezt az operációt a társadalommal, mert ehhez megvannak a kommunikációs képességei. Képes arra, hogy elmagyarázza a nagyközönségnek, hogy mit miért csinál, és ami ma fájdalmas, abból gyógyulás fog következni. Nem én voltam az egyetlen, aki ajánlotta, végül fel is kérte Kupát. Ezzel egyidejűleg eltávolította Matolcsyt, és megszüntette az intézményét. Antall belátta, hogy a PM és a pénzügyminiszter a kormány sarokpontja. Több kormányülésen kimondta, hogy a PM nemcsak költségvetési minisztérium, hanem felel az ország gazdasági stratégiájáért is Antall gazdaságfilozófiájának megfelelően: a kormány az erhardi szociális piacgazdaság alapján áll. Egyszerre kell leépíteni a szocialista tervgazdaságot, ugyanakkor kiépíteni a pénzügyminiszter vezetésével a válságkezelő állami beavatkozás rendszerét. 1991-ben megszületett a Kupa-program, és Kupa vállvetve küzdött veled, Gyuri, az átalakításért és a gazdaság egyensúlyáért.
Átéltem a leváltását is. A politikai helyzet megváltozott. Az Antall-kormány nagyon meggyengült; belül lázadások tépázták, kívül pedig nem volt képes úrrá lenni a gazdasági helyzeten. A Csurka-dolgozat és Antall betegsége következtében felborult a kormányon belüli egyensúly. Az 1992-es évet Kupa már egyedül harcolta végig. Egy kétfejű kormány alakult ki, ahol a másik fejet Kupa Mihályé képezte. Kupa nem teljesen ok nélkül úgy vélte, hogy a kormányon belül ő ért legjobban a gazdasághoz, és a kormánynak a fő feladata, hogy a gazdaság problémáit megoldja, ezért elkezdte átvenni az irányító szerepet.
H. L.: Úgy gondolod, hogy ez formálisan is bekövetkezett, vagy csak informálisan?
L. L.: Az Antall-kormány elindulásakor a miniszterelnök uralta a kormányát. Kupa sokszor gúnyolódott Antall történelmi leckéin, de nem mert volna az erőben lévő Antall-lal szembekerülni. Ám a ciklus közepétől Antall egyre többet hiányzott és helyette Boross Péter ült középen, akinek a tekintélyét Kupa nem fogadta el. Formálisan Kupa nem volt még csak helyettes sem, de átvette a kormány napirendjének meghatározását. A miniszterelnök úgy kívánta megoldani a konfliktust, hogy a közlekedési miniszteri posztot ajánlotta fel számára. Kupa ezen nagyon megsértődött, viccnek nevezte az ajánlatot, amin viszont Antall sértődött meg, mondván, Széchenyi Istvánnak nem derogált közlekedésügyi miniszternek lenni.
S. Gy.: Ez a kétfejűség a gazdaságpolitikában már ’91-ben is kifejeződött a Kupa és Kádár Béla közötti rivalizálásban. Alapvetően más gazdaságfilozófiát képviseltek a gazdaság irányítását illetően. Kádár Béla egy sokkal centralizáltabb, felülről vezérelt, etatistább filozófiát támogatott, míg Kupa Misi azt a gazdaságfilozófiát, ami nálunk a Pénzügykutatóban uralkodó szemlélet volt: a piaci versenybe nem beavatkozó, semleges államot, amely minél kisebb, de hatékonyan szabályozza a piacot. Kádár Béla inkább a központi iparpolitika híve volt, az erőteljesebb állami intervenciót támogatta.
L. L.: Ilyen volt Kupa belépője a ’92. januári kormányülésen: "Helytelenítem, hogy a kormány mondja meg, hogy az Állami Vagyonügynökségnél lévő cégek közül melyeket kell az eladhatóság érdekében feljavítani. A kormány semmivel sem okosabb, a kormány nem él a piacon, legfeljebb azt mondja meg, hogy stratégiailag fontos, és erre áldoz." A költségvetést egyre nehezebb volt a széthulló párttal, az MDF-fel elfogadtatni.
H. L.: Emlékszem, hogy a ’93-as költségvetést sem akarták. Erre az Érdekegyeztető Tanács elé hozta, és háromnapos kemény vitában, számos módosítással elfogadtatta. Majd elvitte Miskolcra, az MDF frakcióülésére, és ott lobogtatta: látjátok, még a kommunista szakszervezetek is elfogadták!
L. L.: Nemhogy reformokat nem lehetett előkészíteni, de megjelentek az új etatisták, akik a növekedésgyorsítást és a központosítást próbáltak kierőszakolni. Például Kádár Béla: "Ha a kormány ezt a megszorításos gazdaságpolitikát folytatja, akkor nem fogja megélni a negyedik évet." Kupa reálisan látta a kényszereket. Végül jellegzetes Antall-féle megoldás következett, amit mind a pártjában, mind a kormányában alkalmazott: amikor megszabadult a szélsőjobboldali csurkistáktól, félreállította a nemzeti liberálisokat is - amikor lemondásra késztette Kupát, nem engedett teret etatistáknak sem. Így csak sodródtak az árral. Kupa még egy politikai kísérletet kezdeményezett: megpróbált megteremteni egy vidéki, polgári pártot a Centrum Párt megteremtésével. Ez ma is egy aktuális kérdés, hogy lehetséges-e egy vidéki konzervatív pártot életre hívni. Neki kis híján sikerült.
S. Gy.: Kutatóként nagyon komoly teljesítményt tett le az asztalra. Három ilyenre emlékszem. Az IMF-belépésnél ő tárgyalta végig a költségvetést. Óriási feladat volt. Egy nem összefüggően összeállított, nem a nyugati sztenderdek szerint kialakított büdzsét kellett nyugati módon előadni, lefordítani, megértetni az IMF egyébként kiváló szakértőivel. Ám nemcsak kiváló költségvetési szakember volt, hanem - mivel több évet töltött a KSH-ban - remek statisztikus is. Ezért volt alkalmas arra egyedül és elsőként, hogy Hetényi és Hagelmayer kérésére publikus adatokból levezesse az egyébként szigorúan titkos külső és belső államadósságot. Ezt 1982-83-ban dolgozta ki: három módszerrel mutatta be, hogy hogyan állunk ténylegesen, mert még a pénzügyminiszter sem látta tisztán, hogy mennyi a tényleges adósságunk. Misi a rendelkezésre álló fizetési mérleg-, államháztartási adatokból és az MNB-mérlegekből konzisztensen összetolta a rendszert. A harmadik pedig az adóreform-tervezete, aminek alapjait Antal Lászlóval közösen készítették elő, és egy igazán modern adórendszer kereteit alkották meg. Kupa Mihály nem egynapos, néhány hetes felkészülés után jutott a miniszteri székbe, hanem húsz év munkája, kutatásai, tapasztalata állt mögötte. Ha Antall Józsefre azt mondtuk, hogy egész életében a nagy feladatra készült, nyugodtan mondhatjuk, hogy Kupa Misit is ez vezérelte egész pályáján. | Mit ér a pénzügyminiszter, ha magyar? | Kupa Mihály emlékére. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256074_mit-er-a-penzugyminiszter-ha-magyar | null | true | null | null | Népszava |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | KEMMA |
550 millió forint áfát csalhattak el egy makói iskolaszövetkezet vezetői | Vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség két férfi ellen, mert egy makói székhelyű iskolaszövetkezet vezetőiként 550 millió általános forgalmi adó megfizetését mulasztották el - tájékoztatta a főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150626-550-millio-afat-csalhattak-el-egy-makoi-iskolaszovetkezet-vezetoi | 2015-06-26 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Nacsa Lőrincet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, feladata a váratlanul elhunyt Potápi Árpád János szellemi és politikai örökségét követve a határon túli magyarok képviselete és a nemzeti összetartozás erősítése
- írták a közleményben.
Felidézték, hogy Nacsa Lőrinc 2009 óta tagja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, később a szervezet munkacsoport-vezetője, 2015 óta elnöke, illetve 2017 óta a KDNP ügyvezető elnökségének munkájában is részt vesz.
A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője, tagja a külügyi, valamint a népjóléti bizottságnak. Továbbá 2022 óta a KDNP frakcióvezető-helyettese - sorolták.
Az elmúlt évtől a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításáért is felel miniszteri biztosként - olvasható a Miniszterelnökség közleményében. | Nacsa Lőrinc felel államtitkárként a nemzetpolitikáért | A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/nacsa-lorinc-allamtitkar-nemzetpolitika | null | true | null | null | HEOL |
"Egy technikai hiba történt akkor, amikor a kormányhatározatok megjelentek a beruházási programmal, a kormányzati bürokrácia lerövidítette ennek a tartalmát"
- válaszolta lapunk kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium, amikor a programból hiányzó, ám újabban előkerült vasúti fejlesztési programról érdeklődtünk.
Nagy megütközést keltett ugyanis, amikor egy hónapja a Lázár János minisztériuma által összerakott, következő tíz évállami közlekedési beruházásairól szóló tervezet megjelent a Magyar Közlönyben. A határozat részletezte a közúti fejlesztéseket, de a hazai közlekedés legproblémásabb ágazatáról, a vasútról alig tartalmazott valamit. Pedig egy most előkerült (innen letölthető) lista szerint erre a területre 10 800 milliárd forintot szánna a tárca. Csak az arány kedvéért: a magyar központi költségvetés 2024-es tervezett bevételi főösszege 38 240 milliárd forint.
A projektlistát és a tervezett járműbeszerzési listát egyébként Tordai Bence független országgyűlési képviselő kérte ki az Építési és Közlekedési MinisztériumtólLázár János gazdasági bizottsági meghallgatásaután, amikor miniszter először említette a létezését. A képviselő a projektlista mellé kapott egy másik listát is, "Szükséges járműállomány" címmel (innen letölthető), ami részben megegyezik a Közlönyben megjelent tervekkel, viszont megjelent rajta két új tétel: 54 darab új HÉV-szerelvény (308 milliárd forintért) és 2458 darab autóbusz (260 milliárd forintért).
Tordai szerint a kormány hátralevő másfél évében valószínűleg a tervezett fejlesztések nagy része el se kezdődik a listáról, de pozitívumként értékeli, hogy az 54 darabos HÉV-járműbeszerzés egyáltalán megjelent rajta.Mint közösségi oldalán megjegyezte: nem szabad készpénznek venni a listán leírtakat, mert a kormánynak már csak azt szabad elhinni, ami ellenőrizhetően megvalósult.
Az ominózus projektlista "természetesen nem titok és nem is volt az", írta a minisztérium sajtóosztálya, amikor arról érdeklődtünk a listát bemutatva, honnan került elő hirtelen ez a dokumentum.
Mint hozzátették, Lázár János parlamenti gazdasági bizottság előtti meghallgatásán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egy technikai hiba történt akkor, amikor a kormányhatározatok megjelentek a beruházási programmal, a kormányzati bürokrácia lerövidítette annak a tartalmát. A miniszter szerint mind a közúti beruházásoknál, mint a vasúti beruházásoknál világosan láthatóak a fejlesztési célok és azok összegszerű adatai.
Az előkerült lista lényegében azokat a fejlesztéseket szedi csokorba, amikről már érvényes kormányhatározat van. A fővárost délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0 teljes szakaszának tervezésére és építésére 3302 milliárd jutna, míg a V4 nagy sebességű vasút Budapest és Varsó közötti (magyar) szakaszának tervezésére és kivitelezésére 2280 milliárd forint jutna. Még egy óriástétel szerepel a listán, a nagy sebességű vasút kolozsvári folytatása, ami 1482 milliárd forintba kerülne.
A meglevő vasúthálózaton 11 nagyobb szakaszt fejlesztenének, összesen 2713 milliárd forintból. Ezek: a Zalaszentiván-Nagykanizsa, a Debrecen-Mátészalka, a Debrecen-Berettyóújfalu, a Kiskunfélegyháza-Szeged, a Hatvan-Füzesabony, a Kelenföld-Budaörs, a Rákospalota-Újpest - Vácrátót - Vác, a Hegyeshalom-Rajka, a Hegyeshalom-Szombathely vonalszakasz korszerűsítése, a Szombathely-Kőszeg vasútvonal villamosítása, és a Győr-Sopron vasútvonal kétvágányúsítása. 14,4 milliárd forintból pedig befejezik a 30. sz (dél-balatoni) vasútvonal vasútfejlesztésből kimaradt felvételi épületeinek, utasforgalmi létesítményeinek fejlesztését is - az eredeti dokumentumban ezen a soron 18 000 milliárd szerepelt, de érdeklődésünkre a minisztérium pontosította az összeget.
Budapest se maradna ki a jóból a lista szerint: szerepel benne a Déli körvasút, III. ütem (Ferencváros-Népliget között, 86 mrd) és a Népliget megálló (58,5 mrd); a Déli körvasút, IV. ütem (tájépítészeti rendezés a budai szakaszon, 20 mrd); a Budai fonódó II. ütem (2,8 km, 7 megálló, 50,8 mrd); valamint a gödöllői HÉV korszerűsítés + M2 összekötés előkészítése (7 mrd), a ráckevei HÉV korszerűsítése (5 mrd), a csepeli HÉV korszerűsítése (5 mrd), a Nyugati pu bevezető szakaszok fejlesztése (18 mrd) és a Kis-Gellérthegyi alagút felújítás - (29 mrd).
Vitézy Dávid fővárosi képviselő, aki korábban sokat kritizálta a "kurta" beruházási programot, a cikk megjelenése után kommentálta az előkerült listát. Véleménye szerint ezek a beruházások részben csak tervezések (a HÉV esetében például az összegek előkészítési költségek és jó eséllyel a már a három évvel ezelőtt leszerződött és elvégzett tervezés költségei), részben olyan, az IKOP Plusz listán régóta szereplő vasútfejlesztések, amelyekre - függetlenül a beruházási keretprogramtól - akár lehetne uniós pénz, ha azokhoz Magyarország hozzáférne.
Azonban nem fér hozzá, tette hozzá Vitézy, ezek a befagyasztással érintett projektek. A képviselő szerint az a hivatkozás külön vicces, hogy a kormányzati bürokrácia húzta ki véletlenül csak a vasúti beruházásokat a Lázár-tárca saját anyagából, de az autópályákat nem - ilyen, szakpolitikailag szelektív közlönyszerkesztési munkára soha korábban nem látott példát. | Előkerült Lázár vasúti fejlesztési listája, amit a kormányzati bürokrácia kihagyott a közlönyből | Az Építési és Közlekedési Minisztérium tételes listája szerint jutna pénz 54 HÉV-szerelvény beszerzésére, a budapesti körvasút fejlesztésére, Kolozsvárra és Varsóba is gyorsvasút vinne, és megépülhetne a Budapestet délről elkerülő tehervonal. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/15/lazar-janos-beruhazas-lista-tordai-bence-hev-vasutfejlesztes | null | true | null | null | Telex |
Magyarországon az elmúlt időszakban, amikor gyakorlatilag minden szakmai területet áthatott a politika, maradt egy viszonylag egészséges gazdaságpolitikai széthúzás. A "viszonylag egészséges" itt arra utal, hogy a vitázó felek, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány, kiemelten is a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eltérően ítélték meg a legfontosabb tennivalókat.
A stabilitáspárti MNB azt mondta, hogy türelem, biztonság és alacsony infláció kell, ez teremti majd meg a lehetőséget a megalapozott gazdasági növekedésnek. Míg a növekedéspárti NGM úgy vélte, hogy az MNB túl óvatos, nincs akkora inflációs veszély, már jobban ehetne élénkíteni. Az ellentétes elképzeléseket jól reprezentálja a kamatszint, amely a kormány szerint régóta túl magas, de nem tud ezzel mit kezdeni, a monetáris politikára elvileg nincs ráhatása. Nagy kérdés viszont, hogy mi lesz, miután jövő tavasszal lejár Matolcsy György mandátuma és lecserélődik a Monetáris Tanács több tagja is.
Mi az apropója ezeknek a gondolatoknak? AzMNB2024. október 22-én nem csak a 6,5 százalékos alapkamat fenntartása mellett döntött, de azt is jelezte, érdemes hosszabb ideig erre berendezkedni. A kormány viszont három téma, a nagyobb vásárlóerő, a kedvezőbb lakhatás, illetve a kkv-támogatásra kitaláltDemján Sándor programkeretein belül élénkítési pontokat fogalmazott meg.
A felek vitájának kiemelt pontja az alapkamat, amely az MNB szerint mosthuzamosabb ideig6,5 százalékon ragadhat, nincs lehetőség alacsonyabb kamatszinttel felpörgetni a gazdaságot. Az NGM szerint azonban ez felesleges óvatosság, és igenis lehetne csökkenteni a jegybanki alapkamatot.
De ez csak egy front. Az alapkamat mellett vannak további, úgynevezett nem-konvencionális eszközök, vagyis olyan kérdések is felmerülhetnek majd a közeljövőben, hogy az MNB folytasson-e, újrafazonírozzon-e egy olyan növekedést segítő hitel-, vagy kötényprogramot, mint amilyen az Növekedési Hitelprogram és az Növekedési Kötvényprogram voltak.
Ma a költségvetési és a monetáris politika összefeszülése kiad egyfajta egyensúlyt, de ha jövőre megváltozik az MNB elnökének személye, illetve a kamatokról döntő Monetáris Tanács összetétele, van kockázata annak, hogy a kormányzati növekedés-ösztönzést már senki nem próbálja majd észszerűen korlátozni.
A paraméterrendszerben természetesen ott van a forint is, amely 403 forintos eurónál nem olyan fenyegetően gyenge, mint volt két éve 430-nál, de azért ha az árfolyam négyessel kezdődik, akkor mindenki egy kicsit óvatosabb. (Még akkor is, ha a "reális" euróár elemzések szerint amostaninál több lenne, és csak a magas alapkamat támasztja a forintot.) Vagyis most ugyan nincs túl nagy turbulencia, de azért nyilván valamennyire figyelni kell az árfolyamra, nehogy meginduljon a lakosság a pénzváltók irányába, mert akkor a magyar gazdaságpolitika végképp eszköztelen lenne.
A jegybank-kormány ellentét itt is kirajzolódhat: az MNB az infláció elleni harcban és a pénzügyi stabilitás miatt nem kockáztat szívesen nagyobb árfolyamkilengést, a kormány a versenyképesség javításának reményében talán nem fél annyira a forint gyengülésétől.
Cikkünkhöz több háttérbeszélgetést folytattunk a gazdaságpolitikára rálátó és szakértő forrásokkal, de téma politikai érzékenysége miatt nem idézzük őket névvel. Egy elemző általában szívesen elmondja a szakmai véleményét, de a mai Magyarországon azért érhető az óvatosság - senki nem szeretne ártani a saját intézményének, ahogy azt sem, ha ráfognák, hogy veszélyezteti a nemzetgazdaság érdekeit, a forint árfolyamát.
Mindenesetre beszélhetéseink során találó volt az a kép, amely szerint, amikor két csapat kötelet húz, akkor sok minden történhet, valaki győzhet, a másik elvágódhat, szétszakadhat a kötél. Most a kötélhúzás úgy néz ki, hogy az MNB hűti a gazdaságot a magasabb kamatokkal, miközben az NGM élénkítené azt a 21 ponttal.
Ugyanakkor 2025-ben elemző forrásaink szerint a megcélzott 3-6 százalékos növekedés alsó sávja tényleg elérhető, 3 százalékkal valójában a saját természete alapján is nőhet a magyar gazdaság.
Vagyis ha a kormány bemond 21 élénkítő pontot, akkor nem biztos, hogy arra számít, hogy ezek mindenképp szükségesek lesznek a minimális cél eléréséhez. Lehetséges, hogy ez inkább politikai marketing, melynek célja, hogy amennyiben jól alakul a növekedés, az ehhez az intézkedéscsomaghoz (is) kötődjön a fejekben.
Természetesen azokban a pontokban, ahol a kormány javít, el szeretné kerülni, hogy úgy tűnjön, mintha csak a saját hibáit korrigálná. Jobb, ha úgy tűnik, hogy a lakhatás problémája az Airbnb-vel kapcsolatos, és nema korábbi keresletoldali ösztönzésekkel. Szintén jobb a kormánynak, ha a megtorpanásra válaszként újabb béremelési és támogatási programok indulnak, hiszen akkor nem kell beismerni, hogy az infláció elszállása és a kata kivezetése óta fokozottan óvatos a lakosság és szürkült vissza a gazdaság is.
Mindenesetre forrásaink szerint az ilyen-olyan programokra ma még nem feltétlenül érdemes nagyon alapos hatástanulmányokat készíteni. Biztos lesz, ami valamennyit segít, de egyelőre nem úgy néz ki, mintha túl nagyszabásúak lennéneka frissen bejelentett intézkedések. Mindenesetre a kormánynak politikai okokból jeleznie kell, hogy nem tétlenkedik, hiszen a helyzet érzékelhetően nem ideális, ráadásul hamarosan megint érkezik egy borítékolhatóan nagyon rossz negyedéves növekedési adat. Erre pedig alkalmasak lehetnek az olyan gazdaságpolitikai lózungok és gumicsontok, mint a gazdasági semlegesség, a lakhatási válság kezelése vagy növekedés berúgása.
Ugyanakkor az intézkedések mögötti valóság az, hogy a magyar gazdaság állapota most nem jó, ez pedig azt is megkérdőjelezi, mennyire lehet hatékony egy ilyen prociklikus logikájú csomag. Azok az élénkítések ugyanis, amelyek egészen más paraméterek (alacsony kamatok és a nulla infláció) mellett működnek, még nagyobb növekedést generálnak, most minden bizonnyal kevésbé lesznek sikeresek.
Az igazán érdekes kérdés azonban az lesz, hogy a magyar gazdaságban ma még meglevő MNB-s fék a kormányzati szárnyalni akarás ellenében hogyan működik majd, ha változik az MNB vezetése. Megmarad-e jövő tavasztól is az, hogy az MNB ellenpólusa az expanzióra törekvő fiskális politikának, vagy változik a helyzet.
Matolcsy György MNB-elnök távozik, és mivel ő is tagja a Monetáris Tanácsnak, és 2019. március 4-től kezdte meg 6 éves mandátumát, 2025. március 4-én az is kifut. A többiek közül Pleschinger Gyula MT-tag mandátuma 2025. március 5-én jár le. Patai Mihály MNB alelnök szintén MT-tag, neki 2025. április 22-én jár le a 6 éve. Kandrács Csabának, aki szintén az MNB egyik alelnöke 2025. október 2-án. Virág Barnabásnak (ő is az MNB alelnöke) 2026. június 22-én.
Végül a további négy tag közül Gottfried Péternek 2027. január 1-én, Kardkovács Kolosnak 2028. szeptember 13-án, Búza Évának 2029. április 6-án, Kovács Zoltánnak 2029. március 27-án jár le a mandátuma.
Nem akarjuk az egyes szakembereket egyedileg végigvenni, nem nézzük, hogy ki mennyire MNB-s, mennyire kormányzati kötődésű, de egy olyan általános megjegyzés azért tehető, hogy a mai jegybanki ellenállást szakmailag erősebben jegyző tagoknak hamarabb, a többieknek később fut ki az ideje. Nagy kérdés, hogy ki ül be ezekre a helyekre, kiket jelöl majd a köztársasági elnök.
A legutóbbi célzások alapján azMNB-elnöki székre esélyesVarga Mihály emberei, esetleg Nagy Márton filozófiájának képviselői jönnek, vagy előhúzhatók a cilinderből konzervatív monetáris szakemberek?
Mindenesetre ha valóban Varga Mihály lesz a jegybankelnök, akkor egy alapvetően technokrata politikus lesz az MNB élén, de az elmúlt évek a tervezést követően rendre elszállt költségvetéseit látva nem úgy néz ki, hogy ő képes lenne ellenállni a növekedésorientált kormányzati lendületnek. Nagy Márton csapatában pedig biztosan még sokkal erősebb lenne a nyomás a növekedésorientált monetáris politikára.
Az NGM bevallottan a magas nyomású gazdaságban hisz, a jelenlegi MNB azonban azt szeretné, ha a gazdaságpolitika csak a józan ész határain belül támogatná a növekedést.
Az NGM és az MNB széthúzása optikailag nem néz ki jól, de az is lehet, hogy valójában egy természetesebb helyzet, mintha hirtelen - nagy egyetértésben - mindenki a növekedés szekerét tolná. Annak ugyanis a forint vagy a magyar kötvénypiaci hozamszintek lennének a kárvallottjai. | Gazdaságpolitikai kötélhúzás: addig jó, ameddig az NGM és az MNB mást akar | A Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium a héten is bizonyította, hogy eltérően látja a helyzetet. De ez talán még mindig jobb, mintha kontroll nélkül robogna egy irányba. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/26/gazdasagpolitikai-kotelhuzas-addig-jo-ameddig-az-ngm-es-az-mnb-mast-akar | null | true | null | null | Telex |
A költségvetésről hangsúlyozta, hogy egyensúlyban van a városi büdzsé, megfelelő volt annak tervezése, valamint megfelelő annak végrehajtása is. Bár vannak olyan bevételek, amelyek várhatóan nem teljesülnek majd, az adóbevételekből a vártnál több folyhat be.
A tervezett fejlesztésekről hozzátette: vannak stratégiai célok, mint például az energetikai beruházások, illetve olyan fejlesztések is, amelyek élhetőbbé teszik a békéscsabaiak lakókörnyezetét és korszerűbbé azokat az intézményeket, amelyeket nap mint nap felkeresnek. | Fülöp Csaba: egyensúlyban a városi büdzsé | Fülöp Csaba önkormányzati képviselő (független) pénteken sajtótájékoztatón értékelte a csütörtöki békéscsabai városi közgyűlést. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/fulop-csaba-bekescsaba-varosi-kozgyules | null | true | null | null | BEOL |
Közel fél évig dolgozott egy nemzetközi projektcsapat egy budapesti irodában azon, hogy kínai részvétellel elinduljon egy új Malév. Demján Sándor cége és a Hainan Airlines 1,2 milliárd forintot költött az előkészületekre, amiben Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter kabinetje is aktívan részt vett, mégsem lett a tervekből semmi. Mi volt a kudarc oka?
Orbán Viktor egyedül, a kíséretétől külön ült a Malév Brüsszelből hazafelé tartó járatán, így Berényi János, a légitársaság elnöke könnyen mellé tudott kerülni. Vele volt a Malév vezérigazgatója, Limburger Lóránt is, aki az egyik ülés karfájára ülve csatlakozott be a beszélgetésbe, amelynek témája a nemzeti légitársaság egyre kilátástalanabb helyzete volt. A két Malév-vezető csak azért utazott ki Brüsszelbe egy január végi napon, hogy hazafelé beszélni tudjanak a belga fővárosban uniós ügyekről tárgyaló miniszterelnökkel a cégről - amely végül tíz nappal később, 66 év működés után leállt.
"Mi történt az elmúlt másfél évben?" - kérdezte Orbán a repülőn zajló beszélgetés tartalmát ismerő, nevük elhallgatását kérő források szerint. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Malév kérdése miniszteri kompetencia, és azt tanácsolta az aggódó Malév-vezetőknek, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetését keressék.
Az évek óta súlyos gondokkal küszködő nemzeti légitársaság ügyét forrásaink szerint kiemelt feladatként kezelte a kormány, és személyesen az NFM-et akkoriban vezető Fellegi Tamás is.
Az [origo] beszélt több, a történtek részleteit ismerő, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő forrással, akik beszámolójából az derült ki, hogy hosszú és komoly előkészületek folytak a magyar kormány, a kínai HNA Grouphoz tartozó Hainan légitársaság képviselői, valamint Demján Sándor nagyvállalkozó cégével részvételével, a folyamat azonban a befektetett erőfeszítések ellenére mégis elakadt.
Egy kormányzati forrás szerint létezett B terv is, de a kínai megoldás "annyira zöld utat kapott", hogy a 2011 végén egyértelművé vált kudarc előtt a lehetséges alternatívákkal nem foglalkoztak érdemben. Az elképzelés szerint 2011 decemberében született volna meg a részvényesi megállapodás, majd a kormány, Demján Sándor, a HNA és a Malév közös bejelentést tett volna arról, mikor áll le a Malév, illetve hány napra rá indul el az új nemzeti légitársaság.
Sanghaji lendület
Fellegi kabinetjében két ember, Kocsis Tamás és Rozgonyi Árpád foglalkozott közvetlenül a Malévvel. Kocsis Fellegi csapatának egyik meghatározó embere volt, korábban Heinczinger István egykori MÁV-vezér kabinetfőnökeként dolgozott, Rozgonyi Árpád pedig pénzügyi vonalról érkezett, minisztériumi munkája előtt a magánszférában vállalt munkát. Kormányzati információnk szerint ők ketten igyekeztek minél szűkebben tartani azoknak a körét, akiket a legkisebb mértékben is bevontak az egyeztetésekbe, így csak 10-15 ember tudott a fontosabb részletekről. (Az egykori Fellegi-kabinet két tagja írásban feltett kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.)
Fellegi Tamás a Malév privatizációjáról szóló fehér könyv bemutatóján
A Malév ügyében az áttörést Orbán Viktor miniszterelnök a sanghaji világkiállításon 2010 végén tett látogatása jelentette, ahol egy kormányzati forrás szerint a miniszterelnök a kínai kormányfő társaságában megállapodott a Hainan elnökével arról, hogy a vállalat beszáll a Malév utódlásába. Hivatalosan azonban csak annyit jelentettek be, hogy a magyar miniszterelnök Csen Fenggel, a Hainan Group elnökével egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról tárgyalt. Akik azonban ismerték a megállapodás részleteit, úgy látták, a Malév ezzel valódi esélyt kapott arra, hogy kikerül fenntarthatatlan helyzetéből, és már csak végig kell zongorázni a technikai részleteket.
Pesti projektiroda
Az októberi egyezséget hosszú szünet követte, amíg 2011 nyár elején a kínai cég ötfős csapatot küldött Budapestre, hogy egy itt létrehozott projektirodában kidolgozzák az új Malév üzleti tervét, működési modelljét és minden olyan részletet, amely az induláshoz szükséges. Az elképzelések részletezettségét jellemzi, hogy ezer lépésből álló tervet dolgoztak ki.
A csapat Demjánék irodájában dolgozott a budapesti Nemzeti Színháznál lévő Millennium Városközpont egyik épületének harmadik emeletén. A munkát háromfős bizottság felügyelte, amelynek a Hainan részéről Khai Zu üzletember, Fellegi kabinetjéből Rozgonyi, Demjánék részéről pedig a Magyar Tőketársaság vezérigazgatója, Mécs Imre volt a tagja. A Budapestre küldött kínai főnök, Khai Zu siker esetén a Malév új vezérigazgatója lett volna.
1,2 milliárd a semmiért
Demján Sándor és a Hainan mindenesetre nem kis summát bukott a végül kútba esett üzlettel. A közel tízfős projektcsapaton kívül a tervezéshez több külső tanácsadót is felfogadtak. Dolgozott nekik a Roland Berger tanácsadó cég egyik külföldi tanácsadója, a DLA Piper ügyvédi iroda, egy olasz ügyvéd, aki korábban az Európai Bizottságnál foglalkozott légitársaságokkal, az EasyJet egyik volt vezetője, egy korábbi nemzetközi, de magyar származású lufthansás vezető és Martin Gauss korábbi Malév-vezérigazgató is. A külső tanácsadók díjazását a Hainan és a Demján-csoport fele-fele arányban fizették ki, az államra tudomásunk szerint nem hárultak ilyen költségek.
Egy névtelenséget kérő forrás szerint, aki részleteiben ismerte Demjánék elképzeléseit és tevékenységét, csak Demján cégének 2 millió eurójába, közel 600 millió forintjába került a készülődés, a terv pedig az lett volna, hogy később a költségeket ráterhelik az újonnan alapítandó vállalatra. "Csak az olasz ügyvéd 900 eurós (közel 300 ezer forintos) órabérért ebédelt a csapattal, amikor egyszer két hétig itt volt" - érzékeltette a forrás, hogy mire ment el ennyi pénz. Az óriási összegben az még nincs is benne, amikor Demján különgépével repültek Kínába egy négynapos üzleti körútra.
A porszem
A tervek szerint december elején írták volna alá az új cégről szóló részvényesi megállapodást a felek, amelyet egy, a nyáron elfogadott üzleti terv támasztott volna alá. Ennek megfelelően írt alá Ven Csia-pao kínai miniszterelnök júniusi budapesti látogatásán a Hainan és a Magyar Tőketársaság egy dokumentumot, amely a tervekről szólt, és egy titoktartási nyilatkozatot is.
Szeptemberben azonban egy porszem került a gépezetbe, ennek pontos okaira azonban ellentmondó magyarázatokat adnak a történet különböző szereplői. A kormányzati forrás szerint Demján Sándor azzal a javaslattal élt, hogy a kínai fél ne csak a saját kisebbségi tulajdonrészének arányában tegyen be pénzt az új cégbe, hanem az ő tulajdonának is biztosítsa a fedezetét. Egy, a Demján Csoport pénzügyi lehetőségeit ismerő másik forrás azonban tagadta, hogy ilyen javaslata lett volna Demján Sándornak, és hogy ne lett volna pénzük a projektre. "Ha nem tudja miből finanszírozni, Demján bele sem fog a vállalkozásba" - érvelt. (Demján cégeiben senki sem nyilatkozhat a Malévról - tudtuk meg, amikor kérdéseinkkel megkerestük a csoport kommunikációs osztályát.)
Nehéz tehát pontosan rekonstruálni a történteket, a háttérbeszélgetések során más is szóba hozta, hogy a kínaiaknak voltak aggályaik a projekt pénzügyi hátterét illetően. A Malév felsővezetésének egyik tagjánál például arról érdeklődtek a kínaiak, hogy "van-e Demjánnak pénze", és egy, a Malévval foglalkozó, a kínai csapattal informálisan egyeztető szakember is azt állította, tudomása szerint a magyar üzletember nem tudott vagy akart pénzt tenni az üzletbe.
A Malév-projekt a Demján terveit ismerő forrás szerint úgy állt volna össze, hogy kisebbségi állami tulajdon mellett megközelítőleg 50 millió euró (mintegy 15 milliárd forint) beruházást igényelt volna a magyar üzletember részéről, és ugyanennyivel szállt volna be a kínai fél is. A Demján-csoport mindenesetre tavaly sem maradt bevételek nélkül, az üzletemberhez köthető beruházások közül többől is folyt be pénz, igaz, az már nem világos, hogy pontosan mennyi. A budapesti Millennium Városközpontban lévő négy irodaház 74 százalékát eladta a TriGránit, ezek beruházási értéke a cég közlése szerint 45 milliárd forintot tett ki. Egy zágrábi bevásárlóközpont felét is értékesítették, ezért egy lengyel beruházással közösen 505 millió eurót fizetett egy amerikai befektető alap. Ugyancsak az elmúlt évben egy másik Demján-érdekeltség, az Euroinvest Zrt. eladta kisebbségi részesedését egy bakonyi erőműben a Magyar Villamos Műveknek, a pontos vételi ár azonban itt sem ismert.
Nagyvonalúbb kormány kellett volna
Egy kormányzati forrás azt mondta, hogy a szerinte meglévő pénzügyi bizonytalanságnak jelentős része volt abban, hogy a Hainan visszavonulót fújt, egy Demjánhoz közel álló informátor szerint azonban "rugalmasabb és nagyvonalúbb döntéshozatalra lett volna szükség" a kormány részéről. Összességében azonban szerinte az hiányzott, hogy "jobban kistafírozza a kormány a Malév-projektet", és ezzel vonzóbbá tegye a beruházást. Az ő meglátása szerint a kormány túlságosan felértékelte, hogy a kínai félnek mennyire éri meg beszállni egy új Malévba. "Azt hitték, az európai uniós piaci jelenlét nagyon sokat ér" - tette hozzá.
Az üzlet megvalósulását végső soron az is hátráltatta, hogy nagyon lassan haladt előre, és mire összejött volna, a Hainan elbizonytalanodott a rossz európai gazdasági környezet miatt - tette hozzá a kudarc okait magyarázó forrás.
A Demjánhoz közeli forrás által emlegetett kistafírozás persze nem jelenthetett volna közvetlen állami támogatást, hiszen épp emiatt büntette meg az Európai Unió januárban a Malévot. Értesüléseink szerint így legfeljebb munkahelyteremtő, adózási, a pilóták képzésére vonatkozó támogatások lehettek volna ezek, de szóba jöhetett volna marketingtámogatás is a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül.
Mit üzennek a kínai levelek?
Fellegiék csapatában tehát úgy látták, Demjánon, Demján csapatában pedig úgy, hogy Fellegiéken és a gazdasági válságon múlt a Malév megmentése. A kínaiak visszavonulásáról részletek derültek ki abból az együttműködés lemondását és annak okait tartalmazó levélből, amelyet a HNA igazgatója írt Fellegi Tamásnak. Az először a Figyelőben ismertetett, majd az Atlatszo.hu által közzé is tett írásban a kínai kommunikációs kultúrához mérten meglepően egyértelműen vetik pontokba szedve Fellegi szemére, hogy ellentmondó vagy hiányos információkat kaptak a minisztériumtól, ráadásul későn, és ez alapján nem tudtak reális üzleti tervet kialakítani.
Fellegi részletes választ küldött a kíniaknak, amelyben kormányzati forrásunk szerint a miniszter úgy érvelt, a kínaiak minden, számukra fontos információhoz hozzájutottak, azokat időben megkapták, és ezt igyekezett adatátadási időpontokkal is alátámasztani.
Az [origo] betekintést nyert az erre a levélre küldött kínai válaszba, amelyből még világosabban kiderült, hogy az együttműködésnek végleg befellegzett. Míg a Felleginek küldött első, októberi levél végén az állt, hogy a miniszter szívesen látott vendég, ha a jövőben Kínába látogat, a november 9-eiben már arról tájékoztatták, hogy a HNA vezetője nem tudja fogadni az épp akkor a távol-keleti országba készülő minisztert. Ebből a levélből az is kiderült, hogy a kínai lemondás nem kizárólag a korábban a minisztérium felé megfogalmazott kritikák miatt született meg.
Demján a Malév megmentésében is az ingatlanberuházásokat látta
A HNA úgy látta, az "Európa kapujának" nevezett modell túlságosan nagy befektetést igényelne, ezért még három év után is veszteséget termelne az új cég. A levél szerint az üzleti terv túlzottan optimista és kockázatos volt. Gondot okozott a kínai félnek az is, hogy az uniós szabályok miatt maximum 49 százalékos tulajdona lehetett volna a cégben, és bárhogy alakították volna a részvényesi megállapodást, sehogy sem kerülhetett volna többségbe.
A levél kitér arra is, hogy az eredeti kis, közép-európai légitársaság tervével szemben Demján és a Hainan is azt tartotta volna előnyösnek, hogy egy nagyobb, kínaiak tömegét Budapestre szállító, és innen Európai célállomásokra továbbvivő légitársaság jöjjön létre. A Demján-csoportot valójában nem a légitársaság érdekelte igazán, hanem a kínaiak tömeges megjelenéséből fakadó ingatlanberuházások - mondta el az [origo]-nak a Demjánék Malév-stratégiáját részletesen ismerő forrás. Részben ezért szerepelt a tervekben az, hogy évente 3 millió átszálló kínai utas jön Budapestre, és ezek egy része a városban is megjelent volna.
"Ott van például a WestEnd 2 telek, ahol az Európába eljutó kínai felső középosztály számára kiváló prémium bevásárlóközpontot lehetne építeni, rögtön a tervezett reptéri gyorsvasút mellett. De szükség lett volna szállodákra és a várhatóan ideköltöző kínai cégközpontok számára irodákra is" - tette hozzá.
"Demjánnak ezért és a légitársaság tulajdonjogával járó politikai befolyás miatt is érdekes volt a projekt" - magyarázta még, de azt már nem részletezte, hogy ez a befolyás pontosan mit jelenthet. Annyi biztos, hogy a nemzeti légitársaság fontos szereplőjévé válhatott volna a magyar gazdaságnak, és ebben Demjánnak komoly súlya lett volna a magyar állam és a kínai fél mellett. A nagyszabású, a légitársaság mellett egyéb fejlesztésekkel is járó beruházás azonban elúszott, és a több mint hat évtizedes múlttal rendelkező Malév végül minden erőfeszítés ellenére utód nélkül szűnt meg. | A titkos Duna-parti tárgyalások sem mentették meg a Malévet | Közel fél évig dolgozott egy nemzetközi projektcsapat egy budapesti irodában azon, hogy kínai részvétellel elinduljon egy új Malév. Demján Sándor cége és a Hainan Airlines 1,2 milliárd forintot költött az előkészületekre, amiben Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter kabinetje is aktívan részt vett, mégsem lett a tervekből semmi. Mi volt a kudarc oka? | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/03/miert-nem-lett-befekteto-az-uj-malevben-a-hainan-hogyan | 2012-03-12 08:39:00 | true | null | null | Origo |
Csődöt jelentett az idős betegeket kiszolgáló egészségügyi központok rendszerét működtető amerikai vállalat, a CareMax - számolt be a Bloomberg.
A tőzsdén jegyzett cég saját helyzetéről számot adva közölte, hogy vagyona 100 millió és 500 millió dollár között mozog, míg a kötelezettségei 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összegre rúgnak.
A CareMax csődvédelmet kért a bíróságtól, miután csökkentette költségeit és megpróbálta refinanszírozni adósságait.
A vállalat azt is fontolóra vette, hogy értékesíti egyes eszközeit, emellett szerkezetátalakítást is kilátásba helyezett, ha nem kap elegendő könnyítést a hitelezőitől és a bérbeadóitól.
A vállalat részvényeinek árfolyama az elmúlt években folyamatosan csökkent. A cég 170,6 millió dolláros nettó veszteséget jelentett 2024 második negyedévében.
A CareMax klinikái elsősorban Floridában találhatók, de az egészségügyi szolgáltatónak Tennessee-ben és New Yorkban is vannak telephelyei az Egyesült Államokban.
A vállalat hónapokkal azután jelentett csődöt, hogy a Steward Health Care magánegészségügyi rendszer is csődvédelmet kért Texasban. Az idősotthonok működtetésével és szakképzett ápolással foglalkozó vállalat márciusban kérte maga ellen a csődeljárást. | Csődbe ment az idős betegeket ellátó egészségügyi hálózat | Újabb egészségügyi szolgáltató került nehéz helyzetbe. Míg nemrég egy idősotthonokat működtető alap kért csődeljárást maga ellen, most az idősek egészségügyi ellátásával foglalkozó hálózat jelentett csődöt az Egyesült Államokban. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/kulfold/csod-egeszsegugyi-szolgaltato-egyesult-allamok.799714.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A tegnapi üzengetés után ma reggel Szijjártó Péter rendkívüli külügyminiszteri sajtótájékoztatót tartott, amin bejelentette:
hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet a holland nagykövet lapinterjúja miatt.
A leköszönő holland nagykövet, Gajus Scheltema a 168 órának arról beszélt, hogy: „Nem pénzelhetjük a korrupciót, nem tarthatunk életben egy korrupt rendszert.”
Szijjártó azt mondta, konzultációra hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet, és ezt úgy értékelte: határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával, de a nagykövetséget megtartjuk, ügyvivői kapcsolat marad. „Ez a diplomáciában az egyik legradikálisabb lépés” - mondta.
A magyar ügyvivőt arra utasította, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot. A hivatalos válaszig nem fogadják a holland külügyminisztert sem. „Nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal” – mondta.
Szijjártó nem számít arra, hogy emiatt gazdasági hátrány éri az országot. A KSH adatai szerint a Hollandiával bonyolított forgalmunk mérlege: 1270 milliárd forint import és 914 milliárd forint export.
Szijjártó szerint „Magyarország nem bokszzsák”, „a meghunyászkodás politikája lehet, hogy szokás volt eddig Magyarországon, de most már nem az”. Azt mondta, elfogadhatatlan, hogy Hollandia hivatalos képviselője egyenlőséget tesz az illegális bevándorlás ellen határozottan küzdő kormány és a terrorizmus közé. (A holland nagykövet azt mondta, a muszlim terroristák a globalizáció vesztesei, akik ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet, és „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány.”)
Jelenleg egyébként az Egyesült Államoknak is csak ügyvivője van Budapesten, és korábban az Egyesült Királyságnak is az volt egy ideig. Most nekünk is az lesz Hollandiában. (Amúgy is éppen felújítják a hágai nagykövetségünket, így az most egy ideiglenes helyen működik.)
Szijjártó Péter tegnap arra hivatkozva, hogy „Európa biztonsági helyzete soha nem volt olyan rossz a modern történelmi korszakban, mint most”, bejelentette, hogy 80 fővel növelik a magyar konzulok számát. | Megszakítjuk a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot Hollandiával | Szijjártó Péternek nem volt elég az üzengetés, sajtótájékoztatón jelentette be a lépést. | null | 1 | https://444.hu/2017/08/25/megszakitjuk-a-nagykoveti-szintu-diplomaciai-kapcsolatot-hollandiaval | 2017-08-25 10:41:51 | true | null | null | 444 |
Veszélyes és különösen jelentős mennyiségű hulladékra folytatólagosan elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt 1 év időtartamú 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Békéscsabai Járásbíróság egy 30 éves büntetlen előéletű békéscsabai férfit, és szintén büntetlen előéletű, 50 éves, helyi édesapját. A páros az évek folyamán jelentős mennyiségű fémhulladékot, köztük akkumulátorokat vett át és értékesített anélkül, hogy erre hatósági engedéllyel rendelkezett volna.
A Békés Vármegyei Főügyészség en elmondták, a két férfi 2017 márciusától 2022 februárjáig a lakosságtól jelentős mennyiségű fémhulladékot, ezen belül veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátort vett át, amit az állandó békéscsabai lakcímükön található ingatlan udvarán, és a annak garázsában tárolt. A férfiak a hulladékot rendszeresen elszállították, fémkereskedőknél értékesítették. A fiatalabbik összesen több mint 28 ezer kilogrammot - közte megközelítőleg 220 darab, 2.600 kilogramm súlyú akkumulátort - adott el, míg édesapja ugyanebben az időszakban összesen több mint 86 ezer kilónyi hulladékot vett át és értékesített. Utóbbiban megközelítőleg 2.800 kilogramm volt a veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátor. | Apa-fia páros üzletelt akkumulátorokkal | Fémhulladékot, akkumulátorokat értékesített egy apa-fia páros engedély nélkül. Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/femhulladek-eladas-felfuggesztett | null | true | null | null | BEOL |
A fővárosi Fidesz-frakció szerint 580 millió forinttal nem tud elszámolni a főváros vezetése. A frakció sajtótájékoztatón jelentette be: olyan információkhoz jutott, melyek alapján úgy tűnik, a főváros a 2006-ban útfelújításra fordított pénzekből jelentős összeget meg nem épült utak kifizetésére fordított.
A Fidesz szerint a főváros - amely a költségek jelentős részét állami pályázaton szerzett pénzből fedezte - nem valós adatokkal pályázott: rosszul határozta meg a felújítandó útszakaszok hosszát. Példaként egy XVII. kerületi esetet említettek, ahol a vállalkozói szerződést ugyan 1600 méter útfelújításra kötötték meg, ám a valós úthossz mindössze 737 méter.
Hiányosságokat a több mint száz tavaly felújított útszakasz közül ötvenöt esetben talált az útfelújításokat ellenőrző Pro Régió Ügynökség - magyarázta Wintermantel Zsolt (Fidesz). Wintermantel az [origo]-nak azt mondta: a tavaly utakra költött pénz 5-10 százaléka folyt el úgy, hogy "az utolsó fillérig a vállalkozóknak" jutott.
A Fővárosi Önkormányzat közleményéből kiderül: a Pro Régió ügynökség - több más régiós önkormányzat mellett - Budapest esetében is úgy találta, hogy "a felújítások egy része nem a pályázatban szereplő módon valósult meg". "Az ügynökség ezért a támogatás részbeni vagy teljes visszafizetését kérte tíz településtől, Budapest mellett Csobánka, Monor, Pilis, Visegrád, Kartal, Budakalász, Cegléd és Püspökszilágy önkormányzatától" - áll a közleményben.
Döntés még nem született a visszafizetésről, az illetékes regionális szervezet ugyanis felülvizsgálatot kezdeményezett a főváros egy korábbi levele miatt. Ebben vitatják a Pro Régió Ügynökség ellenőrzési módszereit és a megállapításokat. A feltárt hiányosságokért a Városháza szerint többek között a bonyolult pályázati szabályok felelősek, és az, hogy a Pro Régió rossz módszerekkel számítja ki, mennyire teljesültek a pályázatban előre leírt feltételek.
Amikor a főváros pályázott, még csak becsült adatai voltak arról, milyen hosszúak is a felújítandó útszakaszok, így csak az elszámoláskor látszott meg, időnként rövidebbek az utak a becsültnél - állítja a Fővárosi Önkormányzat. A közlemény leszögezi: "Az állami támogatás minden egyes forintja aszfalt formájában ott van a fővárosi utakon."
Wintermantel Zsolt szerint a különbözet a távolságokban "a mérnöki becslés fogalmába nem fér bele". "Itt kilométerekről beszélünk" - tette hozzá, és "szánalmas magyarázkodásnak" nevezte, hogy a rossz pályázati rendszerrel védekezik a Városháza. A fővárosi Fidesz azt szeretné, ha Demszky Gábor főpolgármester indítana vizsgálatot az ügyben. A fideszes György István, a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke hétfőre rendkívüli bizottsági ülést hívott össze. | Bukhatja az EU-s útpénzt Budapest | A tavalyi fővárosi útfelújításokra szánt pénz 5-10 százalékát meg nem épített utakra fizette ki a főváros - állítja a Fidesz. A városháza szerint viszont minden forint aszfalt formájában a budapesti utakon van. Egy fővárosi bizottság jövő hétfőn vizsgálja, hogyan költötték el az állami pályázati pénzeket, amelyeket lehet, hogy Budapestnek vissza kell fizetnie. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/9/fidesz-580-millio-utfelujitasi-forinttal-nem-tud-elszamolni-a-fovaros | 2007-09-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Előzetes letartóztatásba helyeztek Szolnokon négy embert, aki ellen bűnszövetkezetben és üzletszerűen elkövetett uzsora bűncselekmény bűntette miatt folyik nyomozás - közölte Sándor Géza, a Szolnoki Törvényszék szóvivője.
Az előzetes letartóztatás egyik oka, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy az uzsorázással gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén a hatóság elől bizonyítékokat tüntetnének el, illetve tanúkat félemlítenének meg, nehezítve ezzel a hatóság bizonyítási eljárását - mondta Sándor Géza. Hozzátette, hogy a huzamosabb elkövetési időre tekintettel fennáll annak gyanúja is, hogy szabadlábon újabb, hasonló jellegű bűncselekményeket követnének el.
Az MTI információi szerint a letartóztatottak a Kunmadarason ismert T. család tagjai, akik ellen már hónapok óta érkeztek bejelentések uzsorázás miatt. | Négy uzsorást tartóztattak le Szolnokon | Uzsora bűncselekménnyel gyanúsított négy embert helyeztek előzetes letartóztatásba vasárnap az ügyészség indítványára a Szolnoki Városi Bíróságon - közölte a Szolnoki Törvényszék szóvivője. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/06/negy-uzsorast-tartoztattak-le-szolnokon | 2012-06-10 13:38:00 | true | null | null | Origo |
1,1 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el a kormány a Dagály Strandfürdő felújítására. Az Orbán Viktor kormányfő által jegyzett, a szerdai Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a pénz „a költséghatékonyabb üzemeltetést és szolgáltatási színvonalnövekedést elősegítő” felújításhoz csoportosít át egyrészt százmilliót a nyári FINA vizes vb költségvetéséből, másrészt egymilliárdot a budapesti konferenciaközpont megvalósítására elkülönített keretből.
A Dagály strand adott otthont a nyári vizes világbajnokság legtöbb rendezvényének, itt épült fel a Duna Aréna is. A csarnok megépítése összesen 46 milliárd forintot emésztett fel. | Gazdaság: Újabb egymilliárdot ad a kormány a Dagályra | A vizes vb soha nem érhet véget. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20171214_Ujabb_egymilliardot_ad_a_kormany_a_Dagalyra | 2017-12-14 10:58:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz-KDNP erzsébetvárosi képviselőcsoportjának frakcióvezetője a Facebook-oldalára feltöltött videóban közölte:
követelik, hogy azonnal vonják vissza a Niedermüller Péter polgármester által bevezetett 400 millió forintos parkolási büntetőadót.
Benedek Zsolt emlékeztetett: a Niedermüller Péter (MSZP-DK-Momentum-Párbeszéd-ZÖLDEK) polgármester által a képviselő-testülettel elfogadtatott büntetőadó alapján
az eddigi ingyenes parkolás helyett minden helyi lakosnak minimum 38 ezer forintot kell jövő év elejétől fizetnie.
Kifogásolta, hogy a polgármesternek ingyenes, dedikált parkolóhelye van a munkahelye előtt, amelyet egy olyan autóval használ, amelyet az önkormányzat, lényegében az erzsébetvárosi polgárok biztosítanak neki majd 400 ezer forintért havonta.
Miközben szerinte a polgármester a túl kevés parkolóhely miatt panaszkodik, megszüntetett több száz parkolót; középső- és külső Erzsébetvárosban pedig a további több százat terveznek megszüntetni - mondta.
A kerület belső részén pedig - ahogy fogalmazott - "Niedermüller-labirintust" hoztak létre, ami a polgármestert is úgy megkeverte, hogy saját maga által kihelyezett behajtani tilos táblákon hajt át, és rendszeresen parkol tilosban olyan parkolóhelyeken, ahová ő maga rakatta ki a várakozni tilos táblát - jelentette ki.
Elmondta, sokan keresték meg őket a napokban:
Az erzsébetvárosiak nem akarják megfizetni a baloldal kudarcos politikájának árát
- fogalmazott Benedek Zsolt az MTI tudósítása szerint, és bejelentette, hogy az aláírásgyűjtés a nemkellautosbuntetoado.hu oldalon már üzemel. | Aláírásgyűjtéssel harcolnak az adóemelés ellen az Erzsébetvárosban | Bár az erzsébetvárosi képviselő-testület múlt héten megszavazta a lakossági parkolási díjak január 1-jei emelését, az intézkedés ellen a kerületi Fidesz online aláírásgyűjtést indított. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/erzsebetvaros-parkolasi-dij-emeles-tiltakozas.798570.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Rekordszámú cég szűnt meg
Nagyon sok vállalkozás szűnik meg, ami az Opten szerint a hazai cégállomány tisztulására utal. Igaz, azért még van hova tisztulni.
Zsíros üzlet lesz Csányi gigavágóhídja
Két év múlva pöröghet az évi egymillió disznós kapacitásán az új mohácsi vágóhíd. A próbaüzem ebben az évben indul Csányi Sándor agrárérdekeltségénél.
Csak béremeléssel nem lehet hazahozni a magyar dolgozókat
Tíz emberből öt-hat hazacsábítható, de pusztán a versenyképesebb bérekért nem jönnek vissza, kettőt közülük biztosan elvesztettünk - mondja a Market vezére.
Ipari mennyiségű pert indít a Zsolnay porcelánmanufaktúra
Pécsett elkezdődtek azok a perek, amelyeket a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. indított 118 volt dolgozója ellen, mivel a cég vezetése szerint az alkalmazottak megalapozatlanul távoztak a gyárból, rendkívüli felmondással.
A számítógépek kis híján bedöntötték a fontot
A modern devizakereskedelem annyira automatizált, hogy szinte magától működik. Az algoritmus elolvas egy újságcikket, és rögtön cselekszik.
Matolcsy az ország egyik legdrágább luxuslakását használja, nem is akárkiét
A jegybankelnök információink szerint egy olyan lakást vesz igénybe, amely egy általa felügyelt pénzintézet vezérének tulajdonában áll.
Összeférhetetlen lakásügy Matolcsynál
Egy luxuslakást, és nem akárkiét használja Matolcsy György jegybankelnök - tudta meg a Népszabadság.
Hirtelen senki nem emlékezett, hogyan hullott százmilliárdos pénzeső Orbán barátjára
Az MSZP frakcióvezetője elleni perben megidézett gázipari vezetők ma már alig emlékeznek arra, hogy nyerhetett az olcsó állami gázon a Garancsi Istvánhoz köthető MET.
Kitört a háború a gázpalackok körül is
Nem szabványos a KEG PB-gáza - figyelmeztet a cég Csányi Sándor-közeli riválisa. A KEG elnöke a szlovák exkormányfő, Vladimir Meciar rokona.
Magyarországon tarolhat a román elektromos autó
A Go4two művésznévre hallgató járművet Kolozsváron mutatták be. A háromkerekű, lítiummal működő autó mindössze 150 kilogramm és 5000 euróért (átszámítva körülbelül másfél millió forintért árulnák - annyiért, amennyivel Magyarországon az elektromos járművek vásárlását támogatják.
Új taxiskommandóval csapna le a kormány a hiénákra
Januártól fokozottabb ellenőrzéseket ígér a személy- és teherszállítók, köztük a taxisok körében is az NFM, mivel egy újabb szervezetet is létrehoznak e célra.
Nagy a zűr Szeremley körül
A borász felesége cégénél zár alá vételt rendelt el a bíróság, a gyanú szerint Szeremley Huba a brókerbotrányban károsultakat rövidíthetett meg.
Távozik az állami közmű vezére
Az állítólagos új nemzeti pénzügyi és közműkoncepció egyelőre az államigazgatás bugyraiban bolyong, de a nagy közműcég vezérét már most elküldik.
Adóemelés után újabb üzemanyagáremelés
A nemzetközi hatások nyomán a jövő héten akár hét forinttal is drágulhatnak az üzemanyagok a GKI Energiakutató előrejelzése szerint. A nyersolaj 1,1, a benzin fél, a gázolaj pedig 3,5 százalékkal drágult a tőzsdéken. Tegnap - szombaton - adóemelés miatt 6 forinttal nőtt a benzin és 13-mal a gázolaj ára. | Gazdaság | Rekordszámú cég szűnt meg | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/lap-20090130-20090130-58 | 2009-01-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | HEOL |
2009.11.03. 13:10
2009 októberében a Századvég a társadalom korrupcióval kapcsolatos véleményét is vizsgálta. Az emberek nagy többsége szerint a korrupció igen komoly társadalmi probléma Magyarországon. A problémás helyzet megoldásához a válaszadók jelentős része egyértelmű büntetőjogi szankcionálást és a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosságot kíván – áll a Századvég Alapítvány lapunkhoz eljuttatott elemzésében.
A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a korrupció Magyarország megoldatlan problémái közé tartozik. A vizsgálatban részt vettek 62 százaléka szerint hazánkban egyértelműen jellemző, 21 százaléka szerint inkább jellemző gond a korrupció. A válaszok megoszlásában sem településtípusonként, sem iskolai végzettség szerint, sem pedig korcsoportonként nem látható jelentős törésvonal. A kérdés megítélésében érdemi eltérések az egyes pártok választói csoportjai között sem tapasztalhatók.
A Fidesz- és az MSZP-szavazók is egyértelműen komoly problémaként tekintenek a korrupció terjedésére. A korrupció elkerülhetetlenségét illetően már inkább megoszlanak a vélemények. A korrumpálhatóság az emberek 16 százaléka szerint elengedhetetlen az ügyek sikeres intézéséhez. A korrupciót a városban élők kevésbé gondolják szükségesnek ügyeik hatékony bonyolításához (13 százalék), mint azok, akik falvakban élnek (25 százalék). Az iskolai végzettség tekintetében hasonló véleménykülönbségeket látunk. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők közel negyede szerint a megvesztegethetőség elengedhetetlen az ügyek hatékony menetéhez, a felsőfokú végzettséggel bírók körében a hasonlóan vélekedők aránya azonban mindössze 9 százalék.
Egy másik kérdéssel az élet különböző színterein megjelenő korrupció iránt érdeklődtek, a Századvég kutatói a kapott említéseket pedig egy 100-as skálára vetítették. Így kiderült, hogy az emberek az állami (82 pont) és a gazdasági (80 pont) korrupciót tartják a leggyakrabban előforduló problémának, melyeket az önkormányzati (68 pont), az igazságszolgáltatási (63 pont), a hétköznapi (62 pont), illetve a civil szervezetek (56 pont) szintjén megjelenő korrupció követ.
A vizsgálatban a korrupció visszaszorításának lehetőségeiről is megkérdezték a válaszadókat. A négy felsorsolt módszer közül az egyértelmő büntetőjogi szankcionálás (52 százalék), illetve a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosság (36 százalék) kapták a legtöbb említést. A korrupcióellenes kormányzati intézmények (22 százalék) és a vezetők fizetésének emelése (6 százalék) már kevésbé voltak szimpatikus megoldás. Az egyértelmő büntetőjogi szabályozást az átlagosnál többen említették javaslatként a városokban élők (62 százalék), a szakmunkás végzettségűek (65 százalék) és a 35-44 év közöttiek (65 százalék). A hasonlóan gondolkodók az átlagosnál kevesebben voltak a megyei jogú városokban lakók (44 százalék), a főiskolai diplomával rendelkezők (44 százalék) és a 18-24 év közöttiek (23 százalék) körében. | A korrupció egyértelmű büntetését szeretnék az emberek | 2009 októberében a Századvég a társadalom korrupcióval kapcsolatos véleményét is vizsgálta. Az emberek nagy többsége szerint a korrupció igen komoly társadalmi probléma Magyarországon. A problémás helyzet megoldásához a válaszadók jelentős része egyértelmű büntetőjogi szankcionálást és a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosságot kíván – áll a Századvég Alapítvány lapunkhoz eljuttatott elemzésében. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/11/A-korrupcio-egyertelmu-bunteteset-szeretnek-az-emberek | 2009-11-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium válaszolt az atlatszo.hu, a hvg.hu, a TASZ, a Transparency International Magyarország, az index.hu és a lapunk által benyújtott közérdekű adatigénylésre, amellyel a trafikpályázatok részleteit akartuk megtudni. A minisztérium szerint a koncessziós törvény meghatározza, hogy a trafikpályázatokban mi minősül közérdekű adatnak: "kizárólag a nyilvános pályázatok elbírálása során késtzített emlékeztetőben foglaltak, valamint a koncessziós szerződés azon tartalmi elemei minősülnek közérdekű adatnak, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának a részét képezik" - írják.
Ennek értelmében a nyertes, illetve vesztes pályázatok, valamint azok mellékletei nem minősülnek közérdekű adatnak, így azokat nem adják ki, "figyelemmel a személyes adatok védelmére, valamint az üzleti titokhoz való jog tiszteleben tartására". Ugyanígy a pályázatokat elbíráló bizottság névsora, és az üléseikről készült jegyzőkönyvek, illetve egyéb dokumentációk sem nyilvánosak.
A benyújtott pályázatok által elért pontszámot a koncessziós szerződések megkötése után számított harminc napon belül felteszik majd nemzetidohany.hu oldalra, ennél többet azonban nem lehet megtudni az ügyről.
Múlt héten a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila azt közölte egy megkeresésre válaszolva, hogy álláspontja szerint nyilvános adatnak minősülnek az emlékeztetőn kívül a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokai, valamint maguk a szerződések is, az adatgazda pedig nem hivatkozhat üzleti titokra.
A trafikbotrányról szóló cikkeinket itt olvashatja el.
Még nehezebb adatot igényelni
A parlament kedden megszavazta a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezést. Eddig sem volt könnyű kiszedni állami cégekből, hogy mire mennyit költenek, mostantól egy gumiszabály is védi majd őket. A közérdekű adatokért indított perekből derült ki, hogy milyen lehetőségekhez jutottak például Simicska Lajos cégei. | Nem adják ki a trafikos pályázatokat | Azt sem mondják meg, hogy kik voltak a bíráló bizottságban, mert nem közérdekű. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/nem-adjak-ki-a-trafikos-palyazatokat | 2013-05-07 16:15:00 | true | null | null | Origo |
Súlyos szabálytalanságokat állapított meg egy 12 milliárdosra becsült útépítésre kiírt pályázatban a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely többek között a túl szigorú alkalmassági feltételeket kifogásolta. A kiírásban szerepelt egy olyan elvárás, amely leszűkítette a jelentkezők körét, és így kedvezett annak a konzorciumnak, amely a kormányzati kötődéseiről ismert Közgép részvételével állt fel.
Lelkes közleményt tett közzé február elején a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). A nagy állami beruházásokért felelős cég egy felmérés eredményéről számolt be, amely szerint a Vásárosnamény és Nyíregyháza térségében élők közel 70 százaléka tervezi használni a városok közé tervezett autópálya-szakaszt. "A keleti határig meghosszabbított autópálya nemcsak az ingázó munkavállalókat, a diákokat segíti majd, de fellendítheti a térség kereskedelmét és a turizmusát is" - áll az optimista hangvételű közleményben, amely utalt arra is, hogy már elkezdődött a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás.
Úgy tűnik azonban, hogy a térség lakóinak egy darabig még várniuk kell az autópálya megépülésére. Az M3-asnak erre a szakaszára 2009 óta már többször is kiírtak pályázatot, ezek azonban sorban elbuktak a Közbeszerzési Döntőbizottság által talált szabálytalanságok miatt, és hasonló várható most is. A legújabb pályázati eljárást ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság egy április 16-án közzétett határozatában több ponton is szabálytalannak minősítette, és a NIF több döntését is megsemmisítette, ami várhatóan a pályázat eredménytelenségét vonja maga után.
Egy telep a közelben
A közbeszerzést még tavaly december 28-án indította el a NIF, a pályázati dokumentációt pedig öt cég vásárolta meg. Ezeknek a vállalatoknak az egyike, az osztrák tulajdonú Porr Építési Kft. kezdeményezte a döntőbizottsági eljárást egy szerinte jogsértő követelmény miatt. A pályázati feltételek között szerepelt ugyanis az, hogy az induló cégeknek vagy az alvállalkozóiknak rendelkezniük kell legalább egy, "az építési helyszíntől közúton mért maximum 50 km távolságra lévő", minimum 180 tonna/óra kapacitású aszfaltkeverő teleppel. A Porrnak nem volt ilyen telepe, és a döntőbizottsági eljárás során több érvet is felhozott a követelménnyel szemben. A cég azt állította, hogy ez a feltétel egyrészt azért jelent túlzó elvárást, mert technikailag más módon is megoldható a megfelelő hőmérsékletű és állagú aszfalt leszállítása, másrészt közölte azt is, hogy egy ilyen telepet néhány hónap alatt fel lehet húzni, és így lenne rá idő a munka elnyerése után is, a beruházás ütemezése miatt ugyanis csak 2013-ban lenne rá szükség.
Elhangzott ugyanakkor a Porr részéről még egy érv. A cég azt állította, hogy az aszfaltkeverő telepre vonatkozó feltétel "indokolatlanul szűkíti a potenciális ajánlattevők körét, illetve kedvez szűk körű gazdasági szereplőnek". A Porr ezzel arra utalt, hogy szerinte a meghatározott területen mindössze három cégnek van keverőtelepe, köztük egy a pályázaton induló vállalatnak. Ez a Magyar Aszfalt Kft. nevű cég volt, amely - mint a döntőbizottsági határozatból kiderül - nem egyedül, hanem egy konzorcium tagjaként pályázott a munkára. Ennek a konzorciumnak rajta kívül részese még a francia tulajdonú Colas-Hungária Zrt. és a szoros kormányzati kapcsolatai, valamint látványos megerősödése miatt ismertté vált Közgép Zrt. (Az öt indulóról részletek keretes írásunkban.)
A hallgatag ötödik
Öt cég vásárolta meg a pályázaton való részvételhez első körben szükséges ajánlati dokumentációt. Ezek közül három alakította meg az M3 Kraszna 2012 nevű konzorciumot: a magyarországi politikai kapcsolatai miatt korábban szintén a figyelem középpontjába került osztrák Strabag tulajdonában álló Magyar Aszfalt Kft., a francia tulajdonú Colas-Hungária Zrt. és a Közgép Zrt.. A közbeszerzési döntőbizottsági eljárást elindító Porr Építő Kft. mellett az ötödik pályázó a közvetetten magyar magánszemélyek tulajdonában álló A-Híd Építő Zrt. volt. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nem utal arra, hogy az A-Hídnek lett volna bármilyen észrevétele az eljárással kapcsolatban. Az [origo] megkereste a céget, de közölték, hogy nem kívánnak nyilatkozni.
A Közgép rejtélyei és kapcsolatai
A tavalyi évben több mint 56 milliárdos bevételt termelő Közgép vezetése ugyan évek óta titkolózik a tulajdonosi hátteréről, de egy, a Népszabadság által április közepén idézett céges nyilatkozat szerint a részvényesek között van a Fidesz meghatározó gazdasági háttérembereként számon tartott Simicska Lajos. A Közgép erre az állításra nem reagált, de az üzletembernek a céghez fűződő kapcsolatára utaló információkat talált korábban az [origo] is. Szintén a Közgép politikai kötődésére utal, hogy a vállalat elnöke a Simicskával üzleti viszonyban álló Nyerges Zsolt, akinek testvére politikai főtanácsadóként dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban.
Sok munkán dolgozik párhuzamosan a Közgép
A Közgép jelenleg is több mint egy tucat nagy értékű beruházáson dolgozik, és a két partnerével alkotott konzorcium tagjaként közel került ennek a NIF által 12 milliárdosra becsült megbízásnak az elnyeréséhez is. Miután a kiírásban szereplő aszfaltkeverővel a lehetséges pályázók közül csak a Közgéppel együtt induló Magyar Aszfalt rendelkezett, így jó esélyei lehettek volna a pályázaton, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban végül jogosnak ítélte meg a Porr által a feltétel ellen emelt kifogásokat. A NIF ugyan az eljárás során azzal érvelt az aszfaltkeverő előzetes feltételként való megléte mellett, hogy máskülönben nem biztosítható, hogy idejében elkezdődnek a korábbi késlekedések miatt egyébként is sürgető munkálatok, a döntőbizottság nem fogadta el ezeket az érveket.
A döntőbizottsági határozat szerint a Porr kifogásai megalapozottak voltak, és a NIF megsértette a közbeszerzési törvénynek azt a szakaszát, amely kimondja, hogy az alkalmassági feltételeket "legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni". Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a döntőbizottság úgy ítélte meg, túlzott elvárásokat támasztott a NIF a pályázaton induló cégekkel szemben.
Az elveszett levél
Volt ugyanakkor a pályázati eljárásnak egy másik vitatott pontja, amelyre szintén kiterjedt a döntőbizottsági vizsgálat. Az ajánlatok leadásának határideje egy februári döntés nyomán március 8-ra lett kitűzve, a NIF azonban március elsején elindította egy úgynevezett korrigendum (ez az eredeti felhívás módosítása) közzétételét. A változtatás lényegi része abból állt, hogy kettébontották a munkálatokat, és így külön lehetett pályázni két különböző útszakasznak a kivitelezésére. A módosítás egyúttal szólt arról is, hogy a március 8-i határidőt kitolják március 29-ére.
Szükség is lett volna a többhetes hosszabbításra, a munkálatok kettébontása ugyanis jelentős változást jelentett az eredeti kiíráshoz képest, a döntőbizottság határozatából azonban az derül ki, hogy a korrigendumban foglaltak nem váltak hivatalossá. Ehhez ugyanis az kellett volna, hogy a hirdetmény megjelenjen az Európai Unió Hivatalos Lapjában, ami egy magyar szerven, a Közbeszerzési Hatóság hirdetmény-ellenőrzési főosztályán keresztül történik, de erre végül nem került sor. A NIF az [origo]-val azt közölte, hogy mivel a közzététel nem történt meg, kénytelenek voltak tartani magukat az eredeti, március 8-i határidőhöz.
Új pályázat lesz
Erre az időpontra egyedül a Közgép részvételével felálló konzorcium ajánlata érkezett meg, a Porr azonban azt állította, hogy ők azért nem adták be a saját pályázati anyagukat, mert a NIF előző nap tájékoztatta őket arról, hogy folyamatban van a korrigendum feladása, amely már egy későbbi, március 29-i határidőről szól. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a NIF ugyan valóban nem tehetett mást, mint hogy az érvényben lévő kiírásban szereplő március 8-i határidőt tekinti irányadónak, viszont azzal, hogy előző nap még a hosszabbításról tájékoztatta az ajánlattevőket, másnap pedig mégis felbontotta a beérkezett ajánlatot, megsértette a közbeszerzésről szóló törvény első szakaszát. A jogszabálynak ez a pontja mondja ki a közbeszerzésekre vonatkozó egyik legfontosabb alapelvet: "az ajánlatkérő köteles biztosítani (...) a verseny tisztaságát és nyilvánosságát". (Mivel a közbeszerzési eljárás még tavaly indult, ezért az akkor hatályos jogszabály vonatkozik rá, azóta egy új közbeszerzési törvény lépett hatályba.)
Bár a döntőbizottság súlyos megállapításokat tett, ez nem jelenti automatikusan a közbeszerzési eljárás végét. Az ajánlatkérő - vagyis ebben az esetben a NIF - ilyen esetben eldöntheti, hogy eredménytelennek nyilvánítja-e a közbeszerzést vagy pedig folytatja a döntőbizottsági megállapítások figyelembevételével. A NIF az [origo]-nak jelezte, hogy az előbbi forgatókönyv fog megvalósulni, miután szerintük már akkor bizonyossá vált, hogy a pályázatot eredménytelenné kell nyilvánítani, amikor nem jelent meg a saját pályázati módosítása, és így március 8-án ajánlatbontást kellett tartani. Így új pályázatot fognak kiírni, amelyen újra próbálkozhatnak a cégek, köztük a kifogásokat emelő Porr, illetve a szóban forgó autópálya egy már készülő szakaszán jelenleg dolgozó Közgép is. | Így került újabb sokmilliárdos munka közelébe a Közgép | Súlyos szabálytalanságokat állapított meg egy 12 milliárdosra becsült útépítésre kiírt pályázatban a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely többek között a túl szigorú alkalmassági feltételeket kifogásolta. A kiírásban szerepelt egy olyan elvárás, amely leszűkítette a jelentkezők körét, és így kedvezett annak a konzorciumnak, amely a kormányzati kötődéseiről ismert Közgép részvételével állt fel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/a-kozgep-es-a-vasarosnamenyi-autopalyaszakasz-epitese | 2012-04-20 16:25:00 | true | null | null | Origo |
11 ezer tonna termény tárolására alkalmas raktárépület, terményszárító és két tisztítóval ellátott gabonaszárító, valamint egy 800 négyzetméteres, műhelyek és irodák számára alkalmas épület ünnepélyes átadására kerülhetett sor csütörtökön Zámolyon. A Tamfarm kft., azaz a Tamasi család beruházása mintegy 1,6 milliárd forintos összegből valósulhatott meg. Az avatón Nagy István agrárminiszter részvételével vágták át a nemzeti szalagot.
Tamási Péter, a több mint 30 éves mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező cég ügyvezetője köszöntőjében elmondta: 2021-ben látták meg először a lehetőséget abban a Zámoly melletti kukoricaföldben, melynek festői hátteret a Vértes lankái adtak, s amely körül eleve a saját földjeik terültek el. Ez a közelség tette lehetővé - mutatott rá az ügyvezető -, hogy a szállításból fakadó üzemanyag- és energiaköltségeket jelentősen csökkenthessék. A korszerű csarnok és a hozzá tartozó legmodernebb technológiai feltételek kialakításához az Európai Unió (EU) és a magyar kormány is jelentős összeggel járult hozzá: az 1,6 milliárd forintos beruházásból a tárolóépítésre kapott ugyanis a cég 500 millió forint támogatást - árulta el a feol.hu-nak az ügyvezető -, a többi pedig kedvezményes bankhitelből és önerőből tevődik össze.
A beruházáshoz gratulált és örömét fejezte ki Sallai Mihály, Zámoly polgármestere, aki köszöntőjében elmondta: a Vértes kapujában élőknek jelenleg a legnagyobb értéket a nyugodt környezet, a kilátás jelenti. Majd pedig a mezőgazdaságban tevékenykedők mindenek felett jelentős munkásságát emelte ki:
- Van egy tevékenység, amit nem lehet táblázatokba, paragrafusokba foglalni, és ez a kenyérnek a szentsége. A kenyér szentségéhez pedig kell valami: olyan emberek, akik elvetik a magot, kigyomlálják belőle a konkolyt, és búzát nevelnek nekünk. Akik ki vannak szolgáltatva a napsütésnek, a megfelelő mennyiségű és megfelelő időben érkező csapadéknak, amit szerencsére még nem tud az ember irányítani. És ezáltal a Jóistennek vannak kiszolgáltatva. Ők is, de ő általuk mi is - fogalmazott, majd megerősítette: - Különös tisztelettel kell lenni tehát feléjük! És én különös tisztelettel vagyok azok iránt is, akik látják maguk előtt az utat. Akik három évvel ezelőtt egy kukoricaföldön el tudták képzelni a jövőjüket. Hiszen itt néhány évvel ezelőtt még szántottak, és ők idejöttek, és meglátták benne a csodát, egy olyan területen, ahol nem volt víz, villany, ahol semmi nem volt, de az álmukat ők mégis itt képzelték el. Mi úgy éljük az életünket, hogy az álmainkat a lehetőségeinkhez igazítjuk. Ott veszünk házat, ahol közmű, közvilágítás, hulladékszállítás van, mert nem akarunk problémákat megoldani. Ennek fényében nézzük azt az értéket, amit a Tamási család felépített. Hiszen itt nem volt víz, villany, nem volt semmi, csak az álom, amit megvalósítottak - mondta a polgármester, aki megköszönte, hogy az ország vezetése ebben partner volt.
Hasonlóképpen megköszönte Törő Gábor országgyűlési képviselő is a kormány támogatását, kiemelve: a vízió, melyet a Tamási család megfogalmazott, majd megvalósított, fontos kitörési pont a versenyképesség területén. Rámutatott: a klímaváltozás, amely a mezőgazdászok munkáját érinti a legjobban, szükségessé teszi az ilyen jövőbe látó víziók támogatását.
Nagy István agrárminiszter a zámolyi az átadóról azt mondta: ez az egész magyar mezőgazdaság sikere.
- Siker, mert egy változó, kihívásokkal teli világban élünk: olyan kihívásokkal kellett szembesülnünk az elmúlt időben, ami egész eddigi életünkben nem volt. Nem volt ilyen mértékű aszály, ilyen mértékű gyors éghajlat- és klímaváltozás vagy háború a szomszédban, nem volt energiaválság, szankciós politika, és lehetne sorolni minden olyat, aminek következtében elveszítjük a belső piacainkat, átrendeződik a gazdálkodás - fogalmazott az agrárminiszter, rámutatva: nem elég, hogy alkalmazkodni kell ezekhez a kihívásokhoz, de közben generációs nehézségekkel is küzdd a mezőgazdaság. - Mit tehet ilyen helyzetben egy kormány? - kérdezte, majd körbemutatott a zámolyi telepen: - Például azt, aminek itt szemtanúi is vannak: ez a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében zajló beruházások egyike.
Az agrárminiszter elárulta: számos hasonlóan támogatott projekt valósul meg Magyarország területén. - A fejlődés, a beruházások, a jövő megalapozásának időszaka van a magyar agráriumban is - tette hozzá, ahogy azt is: cél a vidéken való megmaradás segítése, a helyi gazdaság megerősítése, "hogy az agrárium, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar tolóerőként hasson az egész nemzetgazdaságra". A jelenlegi ciklusban a mezőgazdasági beruházásokra rendelkezésre álló forrás megháromszorozódott, mutatott rá Nagy István: - Bármerre megyünk a vidéken, a zámolyihoz hasonló üzemek nőnek ki, állattartó telepek, élelmiszerfeldolgozó üzemek épülnek szerte az egész országban. Ez biztosítja a mindennapi kenyerünk biztonságát, városaink, a benne lakó emberek élelmezésbiztonságát és élelmiszerellátását, és ez tolja előre a magyar nemzetgazdaságot. Azaz van értelme a vidéki létnek, van értelme az agráriumban dolgozni, így van esély a sikeres generációváltásra.
Az agrárium stratégiai, az élelmiszerellátás miatt ráadásul nemzetbiztonsági ágazat is, amely nem csak szakma, de életforma és életvitel is egyben, beszélt a mezőgazdászok életéről az agrárminiszter, aki szerint ezért is fontos, hogy benne a generációváltás zökkenőmentes legyen. A magyar agráriumban jelenleg többen dolgoznak, mint rendszerváltáskor - derült ki az ünnepi beszédből. A cél pedig - emelte ki, hogy minden térségben és településen minél többen találják meg a lehetőséget és a megélhetést abban, hogy az agráriumhoz kapcsolódó iparágakban, szakágakban dolgoznak. - Ezzel is szeretnénk elérni, hogy hazánk hosszútávon is biztonságos hely maradhasson, itt, Európa szívében. Ez a beruházás is pontosan ezt szolgálja! | Tamfarm mezőgazdasági beruházás Zámolyon | Zámolyon megnyílt a Tamfarm Kft. új, modern gabonatároló és szárítókomplexuma, melyet Nagy István agrárminiszter jelenlétében avattak fel. Az 1,6 milliárdos projekt az agrárium jövőjét erősíti. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/zamoly-uj-mezogazdasagi-teleppel-bovult-az-agrarminiszter-meltatta-a-beruhazast | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A Nemzeti Sport információ szerint a rendőrség kedd reggel gyanúsítottként hallgatta ki az Újpest FC többségi tulajdonosát, Tolnai Sándort, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás és más bűntettekkel kapcsolatban.
A pepsifoci.hu úgy tudja, hogy az ügynek nincs köze T. Sándor sportvállalkozásához. A gyanú szerint egy ingatlanügylettel kapcsolatos inkasszó lehívásával van összefüggésben a ma reggeli előállítás, mintegy 2 milliárd forint sorsát vizsgáljak. Az őrizetbe vételről később dönt a nyomozó hatóság.
A Pest Megyei Főügyészség megerősítette, hogy a nyomozás jelen állása szerint az ügynek semmi köze a sportklubhoz.
Tolnai Sándort és két társát egy bank jelentette fel egy szálloda adásvételével, bérbeadásával kapcsolatos ügylet, és az azzal összefüggésben felhasznált hamis okiratok miatt. A bűncselekménnyel okozott kár a rendelkezésre álló adatok szerint 2 milliárd 284 millió 126 ezer 673 forint, melyet az ügyészség már zárolt is - mondta Kállai Gábor szóvivő.
Miután az egyik gyanúsított Pest megyei közjegyző, a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség jár el az ügyben. Két gyanúsítottat kedden őrizetbe vettek a nyomozó ügyészek, és kezdeményezték az előzetes letartóztatásukat, melyről a bíróság dönt majd 5 napon belül. A két gyanúsított a meghallgatásakor érdemi védekezést terjesztett elő és tagadta bűnösségét - tette hozzá a szóvivő.
Tolnai Sándor gyanúsítotti meghallgatása kedd délután kezdődött és kora este még tartott. A gyanúsított részletes, mindenre kiterjedő vallomást tett, de nem ismerte be a bűncselekmények elkövetését. A | Gyanúsítottként hallgatták ki az Újpest FC tulajdonosát | Gyanúsítottként hallgatták ki az Újpest FC tulajdonosát - T. Sándort különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás és más bűntettek miatt állították elő. | null | 1 | https://index.hu/sport/futball/2011/08/02/eloallitottak_az_ujpest_fc_tulajdonosat/ | 2011-08-02 15:58:18 | true | null | null | Index |
Fogalma sincs a magyar államnak, hogy mit művelnek a letelepedésikötvény-cégek, sem az üzleti tevékenységüket, sem azt nem ellenőrzi, hogy betartják-e a nemzetközi szabályokat. Ez abból derült ki, hogy Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez.
Demeter Márta arra volt kíváncsi, hogyan ellenőrzik a pénzmosási szabályok betartását a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore cégekhez beérkező pénzek esetében. A képviselő azt is meg akarta tudni, mi a garancia arra, hogy az ügyfelek által az offshore cégekhez befizetett és így később az államhoz a cégek által átutalt pénzek nem szervezett bűnözői körökből vagy bűncselekményekből származnak.
A tárcavezető helyett Tállai András államtitkár válaszolt, aki semmilyen információt nem osztott meg ezzel kapcsolatban, csupán a letelepedésikötvény-programról közölt általános információkat, vagyis a közvetítőcégeket nem ellenőrzi az állam.
„Tállai András semmire nem válaszolt a pénzmosás elleni rendelkezések érvényesítésével kapcsolatban. Egyértelmű, hogy a magyar állam nem tudja és nem is akarja ellenőrizni, honnan származnak a befektetői pénzek a letelepedési kötvények megvásárlásakor – mondta lapunknak Demeter Márta. Az országgyűlési képviselő szerint ez újabb bizonyíték arra, hogy lényegében tudatosan létrehozott pénzmosási konstrukcióról van szó. – Ráadásul a pénzek visszafizetése is az ellenőrizhetetlen haveri offshore cégeken keresztül történik majd, amelyek jó eséllyel el is tűnhetnek az állam által kamatostul kifizetett pénzzel” – tette hozzá.
Lapunk már korábban is beszámolt arról, hogy az állam egyáltalán nem ellenőrzi az offshore cégeket. A Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által jegyzett törvénymódosítás eleve úgy rendelkezik, hogy az állam semmilyen kontrollt nem gyakorolhat az offshore cégekre, amelyek a letelepedési program egyetlen haszonélvezői.
A kötvényes vállalkozások ellenőrző szerve ugyanis az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága. Ez eleve furcsa, hiszen egy törvényalkotási testületre van szignózva egy olyan feladat, amelyet a végrehajtó hatalomnak, vagyis az államnak kellene ellátnia. Az országgyűlési bizottság ugyanis jogi értelemben felelőtlen testület, vagyis nem lehet felelősségre vonni a kötvénymutyiban játszott szerepéért még egy esetleges kormányváltás után sem.
A letelepedésikötvény-program abszolút nyertesei a kormánypárthoz közeli offshore cégek, amelyek a lehetőségnek hála 180 milliárd forintot kerestek a bevándorlókon, miután a magyar kormány áprilistól szünetelteti a letelepedési állampapíros programot.
A magyar állam eközben vesztett rajta, a túl magas kamat miatt a végső egyenleg –13 milliárd forint lesz. Több mint hatezren vettek letelepedési kötvényt, és mellettük további 14 ezer családtag kapott még letelepedési engedélyt ingyen úgy, hogy a magyar állam súlyos milliárdokkal lett szegényebb. | Bűncselekményből származó pénzzel is fizethettek a kötvényesek | Az állam nem ellenőrizte a letelepedésikötvény-programban részt vevő offshore cégek működését. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/09/buncselekmenybol-szarmazo-penzzel-is-fizethettek-a-kotvenyesek | 2017-09-18 20:23:04 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Európai Unió azért indít vizsgálatot, hogy “az uniós állami támogatási szabályok alapján megvizsgáljon számos olyan támogatási intézkedést, beleértve több tőkeinjekciót és tulajdonosi kölcsönt, amelyeket a magyar hatóságok a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.-nek nyújtottak a társaság privatizációjával és visszaállamosításával kapcsolatban”.
Keddi brüsszeli közleménye szerint a bizottság “kétli, hogy a Malév képes lett volna a piacon a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett finanszírozáshoz jutni”. A részletes vizsgálati eljárás elindítása nem jelent egyet az ügyben hozott előzetes döntéssel – derül ki a testület heti ülése után kiadott közleményből.
A bejelentés szerint a bizottság úgy véli, állami támogatásnak minősülhet, hogy 2007 decemberében az állam átvállalta a Malév 2003. évi kölcsönét, hogy egyéves időtartamra készpénzes kölcsönt nyújtott a Malév Ground Handling elnevezésű leányvállalatának az MNV Zrt. által történt megvásárlása keretében, továbbá különböző adófizetések elhalasztása, tőkeemelés 2010-ben, a Malévnek 2010 áprilisától 2010 júniusáig nyújtott tulajdonosi kölcsönök, az említett tulajdonosi kölcsönök (és az utánuk járó kamat) adósság/tőke konverziója, 2010 szeptemberében további tőkeemelés, valamint 2010. szeptemberében további tulajdonosi kölcsön.
A bizottság kifejtette: az uniós állami támogatási szabályok szerint a nemzeti hatóságok általi, a gazdasági tevékenységet folytató vállalatokat érintő beavatkozások nem minősülnek állami támogatásnak, amennyiben ezeket olyan feltételek mellett teszik, amelyeket a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között működő befektetők vállaltak volna.
A “jelenleg rendelkezésre álló tények tükrében” azonban a bizottság kétli, hogy – tekintettel a Malév nehéz pénzügyi helyzetére – a légitársaság a piacon ilyen finanszírozáshoz tudott volna jutni azonos feltételek mellett, illetve hogy egyáltalán lett volna lehetősége finanszírozásra. A Bizottság továbbá kétli, hogy ezek az intézkedések megfelelnek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás előírásainak” – áll a brüsszeli állásfoglalásban.
Eszerint a hivatalos vizsgálati eljárás indítása “megszokott” a légiközlekedési ágazatban történő állami beavatkozások esetén, különösen, amikor a kedvezményezett pénzügyi helyzete kedvezőtlennek tűnik. Lehetőséget ad továbbá érdekelt harmadik feleknek, tagállamoknak és versenytársaknak, hogy megtegyék észrevételeiket egy sor olyan intézkedéssel kapcsolatban, amelyeket erős piaci versennyel jellemzett piacokon hoznak. | A Malév állami támogatásait vizsgálja az EU | A bizottság "kétli, hogy a Malév képes lett volna a piacon a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett finanszírozáshoz jutni". | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2010/12/21/a-malev-allami-tamogatasait-vizsgalja-az-eu/ | 2010-12-21 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Quaestornál tartott pénz nincs meg teljesen, az értékpapírok azonban a nem valós kötvények kivételével megvannak a Quaestor Értékpapírnál - több hónapnyi felmérés után erre jutott a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló.
A felszámoló szerint mivel nincs meg a pénz, homogén csoportokat kell képezni az ügyfelek között, így határozható meg az egyes ügyfeleknek kiadható összeg.
Közben pedig próbálnak azért pénzt is szerezni, az elmúlt hetekben azokat az ügyfeleket, akik tartoznak, fizetésre szólították fel.
A felszámoló közölte azt is, hogy a csődtörvény megtámadási rendelkezései alapján értékelték azokat az ügyleteket is, amelyeket közvetlenül azelőtt kötöttek, hogy a felügyeleti biztos megkezdte a munkáját a Quaestornál. Az értékelések tükrében pedig megteszik a szükséges lépéseket. | Kiderült, hogy hiányzik pénz a Quaestorból | Kiderült, hogy hiányzik pénz a Quaestorból - Felmérték a vagyont, az értékpapírok megvannak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/08/25/kiderult_hogy_hianyzik_penz_a_quaestorbol/ | 2015-08-25 14:03:00 | true | null | null | Index |
A Sauli Niinistö volt finn elnök által nemrégiben közzétett jelentés Közös biztonságunk: Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének erősítése címmel komoly visszhangot váltott ki az európai politikai körökben. Ursula von der Leyen megrendelésére készült ez a dokumentum, amelyet sokan a központosítás felé mutató tervek kézikönyvének tekintenek, amely figyelmen kívül hagyhatja a tagállamok demokratikus rendszereit - jelentette ki Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője.
A jobboldali politikus szerint a jelentés egyik legaggasztóbb része az EU teljes jogkörű titkosszolgálatának felállítására vonatkozó tervek - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Egy ilyen szervezet létrehozása példátlan támadást jelentene a nemzetállamok szuverenitása és a polgárok alapvető jogai ellen. A titkosszolgálatok ugyanis érzékeny intézmények, amelyek demokratikus ellenőrzésre szorulnak, és a nemzeti parlamentek közvetlen felügyelete alatt kell állniuk. Egy EU-titkosszolgálat kialakítása ezt az ellenőrzést aláásná, és olyan hatalmi eszközt adna a brüsszeli bürokrácia kezébe, amely távol esik a demokratikus legitimitástól
- fogalmazott Petra Steger, aki szerint Sauli Niinistö, aki korábban egy semleges ország, Finnország elnöke volt, most az EU-t arra sarkallja, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki a NATO-val. A jelentés a védelmi politikák harmonizálását és közös kockázatértékelést szorgalmaz, ami elkerülhetetlenül a NATO-struktúrákhoz való igazodáshoz vezetne. Ez az osztrák semlegességet áshatná alá, és veszélyes konfliktusokba sodorhatja az országot.
Különösen éles kérdést vet fel a jelentés azon elemzése, amely az EU- és NATO-tagországokra vonatkozó támadások hatásait vizsgálja. Nyíltan spekulálnak egy 5. cikkely-szcenárió esetére vonatkozó szoros NATO-koordináció szükségességéről, ami a szövetségi kötelezettség aktiválásához vezetne. Ez a kötelezettség az EU azon országaira is kiterjedhetne, amelyek nem NATO-tagok, például a semleges Ausztriára is. Az ilyen gondolkodásmód azt jelzi, hogy az unió már mennyire eltávolodott béketeremtő gyökereitől, és nem válhat katonai blokká
- tette hozzá az osztrák európai parlamenti képviselő.
Niinistö szerint azért van szükség ilyen széles körű ötletekre és javaslatokra a belső és külső biztonság terén, mert fenyegetést lát Oroszországban és Vlagyimir Putyin elnökben. Ennek kapcsán Petra Steger megjegyezte, hogy a finn politikus messze túldimenzionálja Oroszország szerepét és az oroszok jelentette fenyegetést.
A jelentés egyoldalúan orosz fenyegetésekre koncentrál, miközben más veszélyforrásokat, mint az iszlamista terrorizmust vagy a megfékezhetetlen tömeges migrációt alulértékeli, vagy figyelmen kívül hagyja. Ez mutatja, hogy a jelentés szerzőinek és megrendelőinek nem a biztonsági helyzet objektív elemzésére, hanem ideológiai napirendjük érvényesítésére van szükségük
- hangsúlyozta Steger. A jelentés keretein belül kiemelten kezelik a "dezinformáció elleni harcot" is. Az osztrák politikus szerint a szólásszabadság korlátozására alkalmas felügyeleti apparátust kívánnak kialakítani, különböző oktatási programokkal és kampányokkal, hogy a polgárokat feltételezett dezinformációs kampányok ellen felkészítsék. Ezzel aláássák a kritika legitimitását azáltal, hogy idegen álhírkampányként tüntetik fel.
Sauli Niinistö jelentése minden aspektusában veszélyes dokumentumként értelmezhető, amely aláássa az európai nemzetek szabadságát és szuverenitását. Az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania tagállamainak önállóságát, béke és szabadság garantálva, nem szabad átalakulnia egy olyan szuperállammá, amely megfigyeli, cenzúrázza és idegen konfliktusokba sodorja állampolgárait - szögezte le az Osztrák Szabadságpárt uniós képviselője.
Borítókép: Sauli Niinistö volt finn elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ( | Brüsszel európai szuperállamot erőltetne mindenkire | Sauli Niinistö egykori finn államfő egy olyan jelentést készített Brüsszel megrendelésére, amely egy centralizált EU-t körvonalaz, és amely széles körű hatáskörökkel rendelkezne a biztonsági kérdések terén. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/brusszel-europai-szuperallamot-eroltetne-mindenkire | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A fideszes Győrffy Balázs azt kérdezte: mit tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Világgazdaság volt felelős szerkesztőjének a földtámogatásokkal kapcsolatos ügyében, s a jogosulatlanul földtámogatást igénylőkkel szemben.
A VM államtitkára, Budai Gyula elmondta: „olyan, a baloldalhoz köthető prominens szereplők jelennek meg”, mint a volt felelős szerkesztő, aki 2013-ban nyolc területre jelentett be támogatási igényt, amelyek semmilyen jogcímen nem voltak hozzá köthetők. Az államtitkár szerint költségvetési csalás kísérletének minősül az eset.
A VM feljelentést tett és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult, hogy járjanak el és vizsgálják ki az ügyet. Hozzátette: azzal, hogy az újságíró az ügy kirobbanása után lemondott a Világgazdaságnál betöltött posztjáról, elismerte felelősségét.
Bűntársak is lehetnek
Mint arról korábban beszámoltunk, Budai azt követően fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, hogy tudomására jutott, egyesek ismét olyan földekre adtak be támogatási kérelmet, amely területekhez semmi közük sincs. Szerinte a mostani esetek körülményei arra utalnak, nem egyszerű csalássorozatról van szó. Bizonyos körök – fejtette ki –, úgy tűnik, mindent megtennének azért, hogy kormányellenes hangulatot szítsanak a gazdák körében.
Budai meglátása szerint a gazdasági napilap vezetője nem lett volna képes egyedül véghez vinni cselekedetét, ehhez bűntársakra is szüksége lehetett, akik felkészítették rá, miként kell támogatást kérni, s megjelölhették azt is, mely területekre jelentse be igényét. | Csalási ügy: a parlamentben is téma volt | A Világgazdaság volt felelős szerkesztőjének ügye is napirendre került a parlamentben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/12/csalasi-ugy-a-parlamentben-is-tema-volt | 2013-12-17 18:17:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nincs rendben, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak személyes betekintésen mutatta meg a Csetényi Csaba cégeivel kötött szerződéseket. A NAIH felszólította Rogán Antal hivatalát, hogy mielőbb küldje el számunkra a dokumentumokat email-ben.
Hónapok óta próbáljuk kideríteni közadatigénylésekkel, hogy pontosan mire költött el többmilliárd forintot a Miniszterelnöki Kabinetiroda a kvótakampánnyal összefüggésben. Ennek a kutatómunkának egyik állomása az volt, amikor kikértük Rogán Antal hivatalától a Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba cégeivel kötött három darab szerződést.
Amilyen egyszerűnek tűnt a dolog, olyan huzavona lett belőle: a Kabinetiroda közölte, hogy csak személyesen mutatja meg a szerződéseket, a Belügyminisztérium épületében.
Az iratbetekintés az adatigénylésünk után bő egy hónappal megtörtént, és nem csak a szerződéseket, hanem az azok keretében lefolytatott kampányokhoz kapcsolódó elszámolásokat is megmutatták. Vagyis tulajdonképpen többet kaptunk, mint amit kértünk. Azonban ennek ellenére úgy éreztük, hogy nincs rendben az, hogy három szerződés miatt be kell menni személyesen az adatgazdához, mert az nem hajlandó elküldeni a dokumentumokat email-ben, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Néhány napja megjött a hatóság válasza (PDF), mely szerint jól gondoltuk, hogy nem járt el jogszerűen a Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatigénylésünkkel kapcsolatban. A NAIH felszólította Rogán Antal hivatalát, hogy az igénylésnek megfelelően, haladéktalanul küldje el email-ben a kért dokumentumokat, mert
„A Hatóság (…) megállapította, hogy [a Miniszterelnöki Kabinetiroda] önmagában azzal, hogy nem az adatigénylő által kért módon teljesítette az adatigénylést, és nem a KiMitTud adatigénylő rendszeren keresztül küldte meg a szerződések másolatát, az információszabadság sérelmét valósította meg.”
A NAIH október 28-i keltezésű levele november 7-én érkezett meg, a Kabinetiroda azonban még mindig nem küldte el a kért szerződéseket. | Felszólította a Miniszterelnöki Kabinetirodát a NAIH, hogy tegyen eleget adatigénylésünknek | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nincs rendben, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak személyes betekintésen mutatta meg a | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/11/14/felszolitotta-a-miniszterelnoki-kabinetirodat-a-naih-hogy-tegyen-eleget-adatigenylesunknek/ | 2016-11-14 14:06:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Látványosan kudarcot vallott a vatikáni bankelnök, aki magát a pénzügyi átláthatóság megtestesítőjeként szerette volna elfogadtatni, mégis a pénzmosás gyanúja vetült rá. Ettore Gotti Tedeschi elmozdításához a pénzügyi tisztánlátás mellett a XVI. Benedek pápa utódlása körüli játszmák is hozzájárulhattak.
Ettore Gotti Tedeschit 2009-ben azért nevezték ki a vatikáni bank, a Vallási Műveletek Intézetének (IOR) élére, hogy rendet tegyen, és hogy segítse minél átláthatóbbá tenni a pénzintézet működését. A legkatolikusabb bankárként emlegetett elnök küldetése azonban csúnyán kudarcba fulladt, miután pénzmosás gyanújába keveredett. XVI. Benedek pápa bizalma ennek ellenére sokáig töretlen volt a vatikáni bank elnökében. Amikor 2010-ben vizsgálat indult a pénzintézet ellen, a pápa nyári rezidenciáján nyilvánosan fogadta a bankárt. A Vatikán pedig azt állította, hogy az olasz ügyészség eljárása egy félreértésen alapul, és leginkább külső politikai érdekek motiválják.
Most azonban egyhangú szavazással távolította el a bank éléről a felügyelőbizottság, amelyet felbosszantott, hogy Tedeschi lényegében nem tett eleget a munkaköri leírásának, ráadásul mindezt akkor, amikor a Szentszék minden erejével azon van, hogy a pénzügyi átláthatóságát bizonygassa. Korábban ugyanis felvetődött, hogy korrupt üzletemberek és a maffia tagjai is a vatikáni bankban mosták tisztára a pénzüket.
A felügyelőbizottság mostani döntésével nyilvánvalóan kudarcot vallott Tedeschi eddig törekvése, hogy a vatikáni pénzügyi átláthatóság megtestesítőjeként fogadtassa el magát. Pedig a katolikus erkölcsű kapitalizmus mindenhatóságát hirdető, buzgó hívő, neves pénzügyi szakember nagy tervekkel vágott bele a vatikáni bank működésének az átalakításába. A Szentszék közleménye szerint viszont a bizalmi szavazásra pont azért kerítettek sort, mert Tedeschi nem volt képes ellátni "hivatalának fő feladatait".
Azt Tedeschi is elismerte, hogy az elmúlt időszakban alig foglalkozott a vatikáni bankkal, és általában csak heti kétszer jelent meg a munkahelyén, mert az idejét és az energiáit lefoglalták a spanyol Banco Santander olaszországi intézetének vezetésével járó feladatok Milánóban.
A Vatikánt azonban valószínűleg sokkal kevésbé aggasztotta az, hogy Tedeschi ritkán jelent meg a munkahelyén, mint az, hogy a gyanú szerint bizalmas dokumentumokat szivárogtatott ki - állította egy, a vatikáni nyomozást ismerő forrás az AP hírügynökségnek.
Ettore Gotti Tedeschitől mást vártak
A menesztésének időzítése alapján ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy Tedeschi eltávolítása üzenet az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottságának, a Moneyvalnak, amely júliusi ülésén dönt arról, hogy a Vatikán eleget tett-e a pénzmosás és a terrorizmus pénzügyi támogatása elleni harc nemzetközi normáinak. A Vatikán tavaly kezdett bele egy átfogó pénzmosásellenes program megvalósításába, és általában is egyre több mindent tesz azért, hogy ellensúlyozza a hosszú évtizedek alatt kialakult rossz képet. Ennek egyik oka, hogy történetében először felkerült arra a listára, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma állított össze azokról az országokról, ahol "nyugtalanító a helyzet" a pénzmosást és más pénzügyi bűncselekményeket illetően.
Kiszivárogtatott dokumentumok árulkodnak a belső feszültségről
Ha viszont a Vatileaks néven emlegetett kiszivárogtatott dokumentumokból indulunk ki, sokkal zavarosabb lesz az ügy. Az Economist szerint a dokumentumok egy részének az a célja, hogy XVI. Benedek lemondassa Tarcisio Bertone bíborost, akinek vatikáni államtitkárként meghatározó szerepe lesz abban, hogy ki lesz a most 85 éves pápa utódja. A lap szerint Bertonénak - hiába XVI. Benedek szövetségese - nagyon sok az ellensége a Vatikánban.
A Vatikán szakítana az adóparadicsom címkével
Bertonénak több konfliktusa is volt a vatikáni bank vezetőjével, ráadásul pont a sokat emlegetett pénzügyi átláthatóság kérdésében nem volt közöttük egyetértés: Tedeschi a pénzügyi szigort támogatta, Bertone bíboros viszont lazábban állt volna hozzá az átláthatósághoz.
Az IL Fatto Quotidiano című olasz lapban megjelent egyik kiszivárogtatott dokumentum szerint Bertone bíboros Washingtonba száműzte Carlo Mari Vigano érseket, aki azzal állt elő, hogy bizonyítani tudja a vatikáni szerződésekben a korrupciót. Ugyanebben a lapban egyébként megjelent egy olyan dokumentum is, amely szerint a pápa az év végén már halott lesz. A XVI. Benedek ellen szőtt állítólagos merénylettervről a Paolo Romeo szicíliai bíborostól származó levél számolt be. Az olasz sajtó ezért is feltételezte, hogy a kiszivárogtatási botrány része az utódlás körül kialakult játszmáknak.
A Vatikán bizottságot állított fel, hogy kivizsgálja, miként történhetett meg, hogy bizalmas dokumentumai az olasz sajtóhoz kerültek, pénteken pedig a kiszivárogtatott dokumentumok miatt letartóztatták a pápa személyes komornyikját, akit azzal gyanúsítanak, hogy része volt a kiszivárogtatásokban.
Árulkodó lesz az utód kiválasztása
Tedeschi megosztó személyiség volt a Vatikánban, mióta 2009-ben az IOR elnökévé nevezték ki. Nemcsak bankárként, hanem előadóként is hirdette az erkölcsi alapú pénzügyi rendszer fontosságát. Rendszeresen publikált a vatikáni újságban, és előadásokat is tartott a katolikus kapitalizmus témájában, ahol rendszeresen idézett XVI. Benedek Caritas in Veritate (Szeretet az igazságban) című körleveléből, amelynek a kidolgozásában maga is közreműködött.
A bankelnököt és vezérigazgatóját, Paolo Ciprianit még 2010-ben azzal gyanúsították meg, hogy megsértették a pénzmosás tilalmára vonatkozó törvényeket. Az olasz pénzügyőrség ekkor foglalt le 23 millió eurót a bank egyik számláján.
A Szentszék most reményét fejezte ki, hogy Tedeschi helyére sikerül olyan új elnököt találni, aki "a kölcsönös tisztelet és a nemzetközileg elfogadott banki normák alapján újjáépíti a kapcsolatokat az intézettel és a pénzügyi közösséggel". Az azonban egyelőre nem világos, hogy Tedeschi menesztése elég lesz-e ahhoz, hogy a Vatikán javítson a nemzetközi pénzvilágban kialakult képen, amely titkolózó, botrányokkal terhes adóparadicsomnak írja le az egyházi államot. A Vatikánnak most olyan banki vezetőt kell találnia, aki segít felkerülni az úgynevezett "fehér listára", vagyis eléri, hogy a Szentszék megfeleljen a legszigorúbb terrorizmus- és pénzmosásellenes uniós szabályoknak. Ehhez azonban a Vatileaks tanúsága szerint a magas rangú vatikáni tisztségviselőknek is el kell dönteniük, hogy mit akarnak: nagyobb átláthatóságot vagy további titkolózást.
A Vatikán bankja
A Vatikán bankját, a Vallási Művek Intézetét (IOR) a második világháború idején, 1942-ben alapította XII. Piusz pápa mindenekelőtt azzal a céllal, hogy kezelje a különböző vallási és jótékonysági szervezetek, valamint a bíborosok, püspökök és papok pénzét. Ugyancsak az IOR kezeli a több ezer vatikáni alkalmazott nyugdíját. A bankot a vatikáni alkalmazottakon kívül használhatják még azok a személyek, akik a pápai jótékonysági szervezeteknek utalnak pénzt. Az IOR független az olasz jegybanktól, és az Európai Unión kívüli pénzintézetnek minősül, ezért tranzakcióit szigorú ellenőrzés alá veti a többi európai pénzintézet.
A vatikáni banknak korábban is volt botrányos ügye: a résztulajdonában volt az 1982-ben összeomlott Banco Ambrosiano, amelynek 1,3 milliárd dollárnyi befektetése úszott el Latin-Amerikában. A bank elnökét, a vatikáni kapcsolatai miatt az Úr bankárának is nevezett Roberto Calvit meggyilkolták. Az ügyben - amellyel kapcsolatban állítólagos maffiapénzek tisztára mosásának és egy szabadkőműves összeesküvésnek a gyanúja is felmerült, sőt I. János Pál pápa korai halálával is összefüggésbe hozták - a vatikáni bank tagadta szerepét, de 250 millió dollárnyi összeget így is kifizetett a károsult befektetőknek. | Durvulnak a sötét ügyek a Vatikánban | Látványosan kudarcot vallott a vatikáni bankelnök, aki magát a pénzügyi átláthatóság megtestesítőjeként szerette volna elfogadtatni, mégis a pénzmosás gyanúja vetült rá. Ettore Gotti Tedeschi elmozdításához a pénzügyi tisztánlátás mellett a XVI. Benedek pápa utódlása körüli játszmák is hozzájárulhattak. | null | 1 | https://aktiv.origo.hu/nagyvilag/2012/05/a-vatikan-belso-feszultsegerol-arulkodik-a-bankelnok-menesztese | 2012-05-28 09:52:00 | true | null | null | Origo |
Öt fontos gondolat a podcastból:
(1) Simor András, az MNB korábbi elnöke szerint a gazdasági növekedés egy kormány számára mindig fontos. Hisz ezen keresztül tudják az emberek jólétét növelni, ami nagyban befolyásolja, kire szavaznak a következő választáson. Mivel 2023-24-ben nem volt gazdasági növekedés, 2026-ban pedig választások lesznek, ezért érthető, hogy a kormány mindent elkövet, hogy felpörgesse a gazdaságot. A friss negyedéves rossz GDP adatokból nem érdemes hosszútávú következtetéseket levonni, mert ez változhat. Inkább azt kell nézni, hogy 2019 vége óta az átlagos növekedés 1,2 százalék, ami összehasonlítva az EU 1 százalékával — senkit se tévesszen meg a két érték szám szerinti közelsége —, nem igazán fényes teljesítmény. Ha ilyen ütemben zárkózunk fel, az európai átlagot nagyjából száz év múlva érjük el.
(2) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentését, miszerint 2028-ra a minimálbér 1000 euró, a bruttó átlagkereset pedig 1 millió Ft- lesz, nehéz értékelni, hiszen különböző számokat pedig könnyű bemondani. Az tény, hogy ha nincs megfelelő mértékű növekedés a gazdaságban, a cégek nem tudnak bért emelni. Simor András szerint nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség. A semlegesség amúgy katonai fogalom, azt jelenti: nem állok egyik oldalon sem. A kormány azonban erről mást gondol, valószínűleg azt, hogy mind a két oldallal üzletel.
(3) A gazdasági növekedés szempontjából nagyon fontos lenne, hogy miként lehet hazahozni az EU-s forrásokat. Mivel folyamatosan bőszíjuk az Európa Uniót, ezzel folyamatosan csökkentjük a valószínűségét annak, hogy az EU-s források felszabaduljanak. Pedig Magyarország éves GPD-jének 3 százalékát teszi ki, ráadásul ajándékpénz.
(4) Jövőre élénkül a magyar gazdaság, állítja Simor András. Ennek oka, hogy idén az EU 1 százalékos gazdasági növekedést vár, miközben több uniós kulcs ország gazdasága már felgyorsult. Mivel Magyarország export fókuszú ország, a külső piacok erősödése segít a fejlődésben. Közben idén 10 százalékos reálbér növekedés volt, amit az emberek előbb-utóbb el fognak költeni, jó részét remélhetőleg magyar boltokban. De tegyük hozzá: az utóbbi két évben padlón volt a magyar gazdaság, ahonnan viszonylag könnyű visszapattanni.
(5) A kormány túlságosan beavatkozik abba, hogy milyen gazdasági szektorok és szereplők kapnak támogatást, illetve növekedési lehetőséget. Így az elmúlt időszakban csak az elektromos autókra és az akkumulátorra fordítottuk szinte az összes tűzerőnket és erőforrásunkat. Ez pedig olyan kockázatot jelent, amire egy országnak nincs szüksége. Simor András abban is biztos, hogy lesz pénz a 2026-os választási költekezésre, a kérdés csak az, hogy forrásokat vesz el valahonnan a kormány vagy elengedi a költségvetési hiánycélt. | Simor András: Nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség | A Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány mást ért ezalatt, mint a szótár. Biztos abban, hogy jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, és hogy a kormány így vagy úgy, de megtalálja a választási költekezés forrását. Míg az előbbi külső tényezők eredménye lesz, az utóbbi a belső kockázatokat növeli. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/cimlap-podcast-simor-andras-gazdasag-semlegesseg-nemzeti-konzultacio-novekedes/33182077.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Egy nappal az országos rádiófrekvenciák működtetéséről hozott ORTT-döntés után bejelentette lemondását a testület elnöke, Majtényi László. Az ORTT-elnök többször bírálta a pályázatok lebonyolítását és konfliktusba került a testület több pártok által delegált tagjával. Lemondását azzal indokolta: lehetetlenné vált a megválasztásakor kitűzött célja, nem tudja távol tartani a médiahatóság működésétől a pártpolitikát. Majtényi a döntéséről csütörtökön személyesen tájékoztatta Sólyom Lászlót.
Lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjáról és testületi tagságáról Majtényi László - közölte az MTI. Az [origo] telefonon megkereste Majtényi Lászlót, de egyelőre nem sikerült elérnünk, telefonja ki van kapcsolva. A rádiós pályázat körül történtek voltak lemondásom kiváltói okai - nyilatkozta csütörtökön Majtényi az MTI-nek.
A médiahatóság tavaly áprilisban hivatalba lépett vezetője csütörtökön azt közölte az MTI-vel: a nap folyamán levélben tájékoztatta döntéséről az őt a posztra jelölő köztársasági elnököt és a kormányfőt. Levelében arra hivatkozott, hogy elnöki programjában azt tűzte ki célul, hogy minél közelebb vigye a médiahatóság működését a közpolitikához, miközben távol tartja a pártpolitikától. "Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a végrehajtása - függetlenül az intézmény munkájában elért egyéb sikerekről - teljes mértékben lehetetlenné vált, 2009. november 30-i határnappal lemondok elnöki megbízatásomról és testületi tagságomról" - tette hozzá.
A médiahatóság elnöke közölte: azért november 30-val köszön le, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak, "hogy keressen egy áldozatot erre a munkára", és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket. "Van egy csomó kész programom, ami az elnökséghez kötődik, meg kell írnom a különvéleményeimet az ORTT rossz döntéseihez", valamint folyik a parlamentben a médiahatóság jövő évi költségvetésének vitája - sorolta, miért marad posztján a jövő hónap végéig. Azért nem az év végével távozik, mert a december jelentős részében már téli szünetét tölti a médiahatóság, és nem akar pénzt felvenni azért, hogy nem dolgozik.
Majtényi lemondása után közleményt adott ki a Köztársasági Elnöki Hivatal. Ebben az olvasható, hogy Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön hivatalában fogadta Majtényit, aki személyesen adta át a lemondólevelét, valamint döntése indokait is kifejtette az államfőnek. A köztársasági elnök szerint sajnálatos, ha egy frekvenciapályázatra a pártpolitikai alkuk gyanúja vetülhet - olvasható a közleményben.
Majtényi egy nappal azután jelentette be távozását, hogy a médiahatóság két olyan céget nyilvánított győztesnek a két országos rádiófrekvencia működtetésére kiírt pályázaton, amelyeket szerinte ki kellett volna zárni a versenyből. A Danubius frekvenciáját az Advenio nevű cég kapta, a Slágerét az FM1 nevű konzorcium. A pályáztatás módját Majtényi több ponton bírálta, szerinte mindkét győztes rádió irreális üzleti tervet nyújtott be a pályázaton, az Advenio ráadásul még a formai előírásoknak sem felelt meg. (A döntésről itt olvashat bővebben.)
Majtényi többször követelte a szerinte megalapozatlan pályázatot benyújtó indulók kizárását, még a döntést meghozó ülés napján is több módosító indítványt is benyújtott a pályázathoz. Mikor ezeket szerdán - az SZDSZ-es testületi tag, Timár János elmondása szerint - a többi hasonló javaslattal együtt lesöpörte a médiahatóság többi, pártok által delegált tagja, Majtényi otthagyta az ülést, így a frekvenciákról szóló szavazáson már nem vett részt. A testület pártok által delegált tagjai ezután - Tímár kivételével, aki nem szavazott - egyhangúan választották ki a két rádiófrekvencia üzemeltetésére az Adveniót és az FM1-et.
A szavazás után a döntést Majtényi törvénysértőnek nevezte. Az [origo] kérdésére, hogy politikai döntés született-e, az elnök annyit mondott: "úgy tűnik, a magyar közvéleményben efelől senkinek nincs kétsége". "Én a rádiópályázatot a magyar demokrácia próbájának is gondoltam, tudtam, hogy más országokkal szemben nálunk születhet ilyen döntés, mégis hittem abban, hogy meg is lehet akadályozni" - tette hozzá. Korábban az [origo]-nak adott interjújában részletesen beszélt arról, sokat küzdött azért, hogy egyáltalán kiírják a pályázatot a frekvenciákra, majd pedig azért, hogy a verseny tiszta legyen. (Majtényi elnöksége alatti tevékenységéről itt olvashat.)
Majtényit Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök közös jelölése után 2008 márciusában választotta meg az Országgyűlés az ORTT élére. Elnökségéhez több látványos, korábban az ORTT-től nem tapasztalt akció kötődik. A befolyásos kereskedelmi csatornákkal és rádiókkal is kemény konfliktusokba ment bele. Az ő vezetése alatt döntött úgy az ORTT, hogy az RTL Klubnak 12 órára el kell sötétülnie egy műsora miatt. (Majtényi ORTT-elnöki tevékenységéről itt olvashat.) | Lemondott az ORTT elnöke | Egy nappal az országos rádiófrekvenciák működtetéséről hozott ORTT-döntés után bejelentette lemondását a testület elnöke, Majtényi László. Az ORTT-elnök többször bírálta a pályázatok lebonyolítását és konfliktusba került a testület több pártok által delegált tagjával. Lemondását azzal indokolta: lehetetlenné vált a megválasztásakor kitűzött célja, nem tudja távol tartani a médiahatóság működésétől a pártpolitikát. Majtényi a döntéséről csütörtökön személyesen tájékoztatta Sólyom Lászlót. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/10/lemondott-az-ortt-elerol-majtenyi-laszlo | 2009-10-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az illetékes testület egyetértett Lázárral abban, hogy a költségtérítés eltörlése mellett 232 ezer forintról emeljék fel a havi alapilletményüket havi 750 ezer forintra, viszont abban már nem, hogy ne kaphassanak a képviselők pluszpénzt a bizottsági helyekért. Egy bizottsági tagságért plusz 150 ezer forintot adnának, egy elnök 375 ezer forinttal kaphatna többet.
Az elképzelésük szerint járna pénz az eseti és vizsgálóbizottságok tagsága után is, ami valószínűleg a legjobb óradíjas megbízatás lehet az egész állami szférában, mert a legtöbb ilyen testület hónapokig össze sem ül. Nem véletlen, hogy ezért most sem kapnak külön díjazást a honatyák. A miniszterek és államtitkárok kivételével szinte minden képviselő tagja valamelyik bizottságnak, néhány többnek is. A Blikk számításai szerint évi 902 millió forintba kerülnének a bizottsági pótdíjak.
– Kell fegyelmező eszköz a bizottsági elnökök kezébe, hogy a túl sokat hiányzó képviselőket a plusz díjak megvonásával büntethessék – magyarázta a Blikknek Rubovszky György, az albizottság KDNP-s elnöke, aki hangsúlyozta, hogy még nem dolgozta ki a javaslatát az albizottság.
– Én nem akarok jobban járni, ezért minden erőmmel küzdeni fogok, hogy csak a következő ciklusban lépjen hatályba az új rendszer.
Az eredeti koncepció szerint jövő szeptembertől változtatnának a képviselők javadalmazásán, a politikusok többsége kevesebbet kereshetne a jelenleginél.
– Jövő héten nyújtja be Lázár János a végleges javaslatát a parlament elé, addig minden más csak ötletelgetés – jelentette ki érdeklődésünkre Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke. | 900 millió a bizottsági tagságért | Budapest - Úgy tűnik, a gazdasági válság egyedül a honatyákat nem sújtja! Noha Lázár János fideszes frakcióvezető koncepciója alapján még százmilliót spórolhattunk volna a képviselőink javadalmazásán, ha azonban az új szabályozáson dolgozó albizottságnak az álláspontját fogadja majd el a parlament, akkor évente mintegy kilencszázmillió forinttal kapnának többet a politikusok az eddiginél. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/potdij-a-kepviseloknek-2070006 | 2011-11-09 04:42:00 | true | null | null | Blikk |
Hiába az egyik legnagyobb bevétellel rendelkező focicsapat a Videoton, ez még nem jelent automatikusan problémamentes gazdálkodást és év végi nyereséget. Főleg, hogy a bevétel közel kétharmada csak a fizetésekre elég. Így - akárcsak a többi csapatnál - itt is nagy szerepe van az egyéb bevételeknek, sőt olykor a külső forrásnak is. A folyamat a hazai foci anyagi helyzetét minimálisan is ismerők számára nem igazán szolgálhat újdonsággal. A háttérben azonban érdekes dolgokra bukkantunk.
Adott tehát a Videoton, ami Orbán Viktor baráti köréhez tartozó Garancsi István tulajdona, akinek a focicsapata mellett van reklámcége, bankja, kaszinója és több építőipari vállalkozása is. Önmagában az, hogy egy vállalkozó a saját focicsapata mellé szponzorként feltünteti az egyik vállalkozását is, teljesen rendben lévő történet. Az mondjuk már egy másik kérdés, hogy a szponzorként megjelenő cég rendkívüli gyakorisággal tud állami közbeszerzést megnyerni. Így tehát még az sem ördögtől való elképzelés, hogy az ilyen láncolatokon keresztül valamennyi állami forrásból érkező pénz is érkezik.
Garancsi cége azonban nemcsak szponzorként, hanem hitelezőként is feltűnik a Vidi mellett - legalábbis erre a következtetésre jutunk a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint.
Garancsi István és Orbán Viktor (Fotó: MTI)
A fehérvári focicsapatnak idén ez már sorozatban a harmadik olyan éve volt, amikor elzálogosította a szponzori támogatásait, többek között a Garancsi építőipari cégétől érkezőt is. 2017. december 5-én a Garancsi érdekőrébe tartozó Duna Takarék zálogjogot jegyzett be a Mol Nyrt.-vel, a Magyar Építő Zrt.-vel, a ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel és a Strabag Kft.-vel kötött szponzorálási szerződésből származó díjbevételre összesen 1 milliárd forint értékben.
2016-ban ugyanez zajlott le, csak előbb májusban jegyeztek be zálogjogot Garancsi két cégétől érkező pénzekre,
a Market Építő Zrt.-től,
és a Vilati Szerelő Kft.-től érkezőkre,
majd szeptemberben újabb zálogjogot jegyeztek be, ekkor
a Market Építő Zrt.-vel (Garancsi cége),
a Mol Nyrt.-vel,
a Strabag Kft.-vel,
a Vilati Szerelő Zrt.-vel (szintén Garancsié) kötött szponzori szerződés alapján érkezőkre.
2015 decemberében még csak a Moltól és a Strabagtól érkező támogatásokra lett zálogjog bejegyezve. Mind közül azonban a legérdekesebb a 2016-os év.
Ekkor ugyanis feltételezhetően a Garancsihoz köthető bank valamilyen hitelt, kölcsönt nyújtott a vállalkozó saját tulajdonában álló focicsapatnak, ami biztosítékként elzálogosította többek között a tulajdonosának más cégeitől érkező támogatásokat is. Ezzel pedig bezárult a kör, a pénz pedig majd valahol kiköt. | Elzálogosítja szponzori pénzeit a Videoton | Garancsi bankja Garancsi focicsapatát hitelezi, a biztosíték pedig olykor a saját cége által adott szponzori pénz. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/Elzalogositja_szponzori_penzeit_a_Videoton.html | 2017-12-11 10:47:46 | true | null | null | mfor.hu |
A HírTv Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálata alapján próbálta meg rekonstruálni az eltűnt 35 oldalas dokumentumot. Ennek során több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek Rozs Szabolcs négy évvel korábbi munkájában olvasható hibákkal, hiányosságokkal.
A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az "olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna".
Ennek alátámasztására jelezték azt is, hogy a Gyurcsány-dolgozatot bíráló adjunktus felvetette, hogy a diplomamunka csak a szőlészetről szól, a borászatról nem, holott a mű címében ez is szerepel. Arra mutattak rá, hogy Rozs Szabolcs azonos című dolgozatában éppen a 35. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg Gyurcsány Ferencé éppen itt ér véget.
A HírTv idézte az értékelés több, oldalszám-hivatkozást is említő pontját is; így például a Gyurcsány-dolgozat "a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról". Jelezték: Rozs Szabolcs dolgozatának épp a 11. és 12. oldalán is pontosan erről van szó.
A HírTv legutóbb Célpont című pénteki műsorában foglalkozott Gyurcsány Ferenc főiskolai szakdolgozatának ügyével. Akkor azt közölték, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán.
Balatoni merítés
A korábbi kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a HírTv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta a dolgozatot és merített is belőle.
Gyurcsány Ferenc 1983-ban házasodott össze első feleségével, Rozs Beatrixszal, és egy évvel később diplomázott. A nő bátyja, Rozs Szabolcs 1980-ban szintén A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, csak úgy, mint 1984-ben a biológia-technika szakos Gyurcsány - derült ki a HírTv riportműsorából.
A balatonfüredi Rozs Szabolcs elmondta, a dolgozat saját kutatásaira épült, meglepte és nem tudja mire vélni, hogy Gyurcsány Ferenc is ezt a témát választotta, noha szavai szerint érdeklődési körük nem egyezett. Kérdésre válaszolva azt mondta, mivel akkoriban rokonok voltak, a politikus a házukban akár olvashatta is a dolgozatot, de neki erről nem volt tudomása.
A HírTv megkérdezte Gyurcsány Ferencet is, aki először nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs miről írt szakdolgozatot, sőt azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az ő későbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, "nagyon valószínű", hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzőn vele együtt végző évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetők az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük.
A Pécsi Újság az után, hogy Schmitt Pál plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.
Leselejtezett dolgozatok
A volt kormányfő erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a közgázon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott.
Ez utóbbit a Pécsi Tudományegyetem április 11-i közlése szerint 1996-ban leselejtezték. A tájékoztatás szerint a volt kormányfő diplomamunkáinak címe, az azokra adott bírálat és érdemjegy, valamint a nyilvántartási szám megtalálható az érintett karok tanulmányi irataiban, a szakdolgozatok viszont már nem lelhetők fel az egyetemen.
Gyurcsány Ferenc április közepén azt közölte, hogy bár kereste őket, de sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.
Nincs meg Rozs Szabolcs dolgozata sem a pécsi tanárképző főiskola levéltárában, ahogy Gyurcsány Ferencét sem találja az intézmény - értesült az MTI Hírcentrum. | A plágiumgyanút erősíti a Gyurcsány-dolgozat bírálata | A plágiumgyanút erősíti a Gyurcsány-dolgozat bírálata - Gyurcsány Ferenc szakdolgozatában ugyanott vannak hibák, mint sógora disszertációjában, derítette ki a Hír TV. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/04/29/a_plagiumgyanut_erositi_a_gyurcsany-dolgozat_biralata/ | 2012-04-29 23:51:00 | true | null | null | Index |
Hamarosan egész városnegyedek nőnek ki a földből Budapesten. Az alábbi ábrán sorrendbe állítottuk a legnagyobb projekteket, a beépíteni tervezett négyzetméterek alapján. Érdekesség, hogy a top 4-be kizárólag magyar nagyvállalkozók érdekeltségei fértek be, külföldi befektetők ezen a pályán nem rúgnak labdába. A négy fejlesztés összértéke alsó hangon 550 milliárd forintra rúg.
1. A legnagyobbnak a Kelenföldi városrehabilitáció projektje ígérkezik, amely a Futó-család vállalkozása, más ingatlanfejlesztőkkel együttműködésben. Lakóingatlanok, irodák és kereskedelmi egységek építését tervezik. A Futureal által 2014-ben bejelentett projekt három nagyobb részből áll: Etele Plaza, Budapest ONE irodapark, és a terület teljes felszín rendezése. A cég fejlesztette többek között a Corvin-negyedet is. A kelenföldi építkezés már elindult, a felszínrendezés is megtörtént, az első ütem hamarosan befejeződik.
2. A BudaPart nevű fejlesztés Orbán Viktor barátjához, Garancsi Istvánhoz köthető, aki többek közt a vizes-vb létesítményeit, stadionokat is épít állami pénzből. A Kopaszi-gáttal szemben lévő gigaprojekt ugyanakkor egy magánvállalkozás, amelyben az állami Eximbank hitelén keresztül magyar adófizetők pénze is van (16,5 milliárd forint). Lakásokat, irodákat terveznek ide, az első ütem befejezése 2019 elején várható. Fő attrakciója is irodaház lesz, mégpedig Magyarország első igazi felhőkarcolója, a 120 méter magas új MOL-székház. Ez az olajtársaság saját fejlesztése lesz, és előreláthatólag 2021-re készül el. Hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, és milyen finanszírozást vesznek igénybe, arra a MOL még nem tért ki részletesen.
Kéne egy torony
A Property Market építész partnere először 2016 májusában közölte a 120 méter magas toronyház ötletét. Ez már akkor felkorbácsolta a kedélyeket. Az akkori magasházépítési szabályokba nem fért bele ekkora épület, ám a Fővárosi Közgyűlés decemberben megváltoztatta a szabályokat. Később az UNESCO Világörökségi Bizottsága és neves magyar építészek is tiltakoztak a döntés ellen, de hiába. Garancsi cége szerint a toronyház nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal. A MOL idén októberben jelentette be, hogy 120 méteres új székházat építenek a BudaParton. A kormány is megszólalt az ügyben. Lázár János miniszter arról beszélt, hogy a Parlamentnél, azaz 96 méternél magasabb épületeket a mohóság szimbólumának tekinti.
3. Demján Sándor és Csányi Sándor nemrég kivásárolták a Gránit Pólusból a magyar származású, de kanadai állampolgár Peter Munkot. A cég a napokban jelentette be, hogy új városnegyedet húznak fel a WestEnd City Center szomszédságában. Irodák, kereskedelmi egységek, lakások és egy szálloda épülnek majd.
A fejlesztés közel 2 hektáros parkot is magában foglal, ahol a szolgáltatások, a vendéglátás és a szórakoztatás kiemelt szerepet kapnak. Az alapkő letételére várhatóan 2018 utolsó negyedévében kerül sor. Egyelőre nem közölték, mekkora értékű a beruházás, és mikor várható a befejezése.
4. A 2010 végén becsődölt Tópark építkezését a kormányközeli Szíjj László és Varga Károly érdekeltségei fejezhetik be. A Tópark egyik kivitelezője, a Lavinamix tartozás fejében vette meg az ingatlant, azután az ő eszközeit a két Duna Aszfalt alapító érdekeltségei vásárolták meg 2016-ban.
A tervek szerint az első ütemben 210 lakást adnak át 2018 második negyedévében, valamint 15 ezer négyzetméternyi irodát és 5000 négyzetméternyi kereskedelmi létesítményt. A második ütemben, 2019-ig újabb 140 lakást fejeznek be. Akik az M1-es autópályán közlekednek, a mai napig láthatják az első ütem félkész torzóját, amely most az élet jeleit mutatja. | Térképre raktuk a legnagyobb ingatlanfejlesztéseket Budapesten | Alsó hangon 550 milliárd forintnyi fejlesztéshez fogtak magyar milliárdosok. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2017/12/03/terkepre-raktuk-a-legnagyobb-ingatlanfejleszteseket-budapesten/ | 2017-12-03 21:04:00 | true | null | null | 24.hu |
A keddi közgyűlésen Csizmadia Péter fideszes frakcióvezető kérte, hogy a Bodnár Imre által fémjelzett ügyvédi irodával bontsanak szerződést. Mint az közismert, az MSZP-s képviselőjelöltséggel és kamarai elnöki poszttal is sikertelenül próbálkozó Bodnár Imre és ügyvédi köre 100 milliós nagyságrendben kapott különböző megbízásokat az előző ciklusban a baloldali önkormányzattól.
A most szóban forgó szerződése az úgynevezett "Az átvilágítás lezárását követően felmerülő sértetti jogi képviselet és a pótmagánvádak képviselete" néven fut. Ezzel kapcsolatban tény, hogy az elmúlt években amikor a nemzeti oldal szakbizottságon kérte, akkor nem mutattak be semmilyen teljesítési igazolást, hivatalos dokumentumot arról, hogy a felvett sok tízmillió után pontosan milyen munkát is végeztek.
Bodnár Imre nem más, mint aki Péterffy Attilát és baloldali csapatát indította egy "civil" egyesület keretében a választáson, gyakorlatilag egy pécsi baloldali politikai szereplő.
Ennek ellenére Talabér Ádám, a Mindenki Pécsért Egyesület képviselője, és természetesen az MSZP-s Csaba István is megvédte Bodnár Imrét, ahogyan Péterffy Attila is, aki tehát saját jelelőszervezetének elnökének védelmébe kelt, mondván a "polgármester szerint más nem is tudná ezt a munkát jobban elvégezni".
Barkóczi Csaba fideszes képviselő szerint viszont teljesen alkalmatlan Bodnár Imre az elfogulatlan ügyvédi munkára, és aki őt támogatja, az a baloldali ügyvédi körök és az MSZP-s pénzügyi körök mellett teszi le a voksát.
Talabér ezt visszautasította, mondván szerinte ha Bodnárral nincs szerződés, akkor veszélybe kerülnek a folyamatban lévő eljárások. Holott a nemzeti oldal azt is javasolta, hogy más ügyvédekkel szerződjenek ezek továbbvitelére, hiszen a városban bőven akadnak független szakemberek is, akik nem baloldali politikai szereplők.
A Tiszta Kezek Egyesület részéről, Bodnár Szilvia azt javasolta, hogy csak sikerdíj alapján kaphasson pénzt Bodnár, de ezt azt elképzelést nem támogatta a testület. Péterffy pedig azt akarta, hogy mutassa be Bodnár a feltárt ügyeket, illetve pótmagánvádas eljárásokat - ezt viszont a baloldal és a kis szervezetek támogatták.
Végezetül a baloldaliak és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is úgy döntött, hogy maradjon az MSZP-s ügyvéddel az megbízás. A Mindenki Pécsért Egyesület, a Tiszta Kezek Egyesület tartózkodott, meglepő módon Mi Hazánk is, aminek köszönhetően helyben hagyták a Magyar Szocialista Párt egykori jelöltjének további több milliós megbízását. | A Mi Hazánknak Pécsen nincs ellenére az MSZP-s ügyvédi megbízás | A keddi közgyűlésen szerződést bontottak volna Bodnár Imre baloldali ügyvéddel, aki az állítólagos átvilágításokat végezte el gárdájával az önkormányzatnál. Erről azonban a szakbizottság kérésére sem számolt be teljesítési igazolásokkal, dokumentumokkal. A baloldal és a kis szervezetek nem voltak partnerek abban a váltásban, hogy független szakembert bízzanak inkább meg a munkával. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/a-mi-hazanknak-pecsen-nincs-ellenere-az-mszp-s-ugyvedi-megbizas | null | true | null | null | BAMA |
Internetes csalás áldozata lett egy újkígyósi nő. Az egyik közösségi oldal piacterén meghirdette a babakocsit, valaki jelentkezett is, hogy megveszi. A vevő ragaszkodott hozzá, hogy egy bizonyos csomagszállító cég vigye el neki. Az ügyintézéshez az idegen egy linket küldött az eladónak, a nő rákattintott. A felület kísértetiesen hasonlított a szállítócég weboldalához, és ő megadta a bankszámlája adatait. Ezután közel négymillió forint tűnt el a számlájáról.
Szombati Andrea, a Békés vármegyei rendőrség sajtószóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az eladóknak ahhoz, hogy megkapják a vételárat, semmi mást nem kell megadniuk, csak a nevüket és a bankszámlaszámukat.
- Sem a bankszámlájukhoz, sem a bankkártyájukhoz tartozó kódokat nem kell elmondaniuk, megírniuk senkinek - hangsúlyozta a szóvivő. - Semmilyen felületre nem kell belépniük, nem kell internetes programot telepíteniük, idegenektől kapott linket megnyitniuk. Kérjük, fogadják meg az alábbi tanácsokat, mert különben sokba kerülhet a karácsonyi adok-veszek. Az első tájékoztató kifejezetten arról szól, hogyan verik át az eladókat az online piactereken . | A babakocsi eladásából internetes csalás lett | Egy babakocsit akart eladni az interneten, de négymillió forintot vettek le a számlájáról. Az internetes csalás karácsonyhoz közeledve még több lehet. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/internetes-csalas-babakocsi | null | true | null | null | BEOL |
Az alapkezelő korábbi igazgatósági tagjainak megbízatása 2017. november 10-én megszűnt, az igazgatóság, illetve felügyelőbizottság új tagjait a cégjegyzékben bejegyezték.
Kerekes Csaba, Szegedi Balázs és Hosszú László József távozó igazgatósági tagok helyére Juhász Sándort, Gál Miklóst és Dr. Halápi Dórát választották az alapkezelő igazgatóságába. Az alapkezelő felügyelőbizottságának új tagja pedig dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója lett. | Az MKB vezetője a Status Capital felügyelőbizottságában - Világgazdaság | Új igazgatósági tagokat és felügyelőbizottsági tagot választott az Opus Global Nyrt. 24,67 százalékos tulajdonában lévő Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – tájékoztat a BÉT honlapján az Opus Global Nyrt. | null | 1 | https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2017/11/az-mkb-vezetoje-status-capital-felugyelobizottsagaban | 2017-11-28 15:18:14 | true | null | null | Világgazdaság |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.