text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345936 | 2004-12-24 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Zuschlag János tanácskozik védőjével
Kovács M. Gábor, Zuschlag János kirendelt védője perbeszédében a 30 oldalas fellebbezés fő téziseit mondta el. Horányi Miklós fellebbviteli főügyész tegnapi vádbeszédére visszautalva a védő elmondta: nemcsak a bírói mérlegelés tárgyába eső kérdéseket vitatja, hanem az első fokú ítélet jogi értékelő tevékenységét is. Ezek közül kiemelte a bűnszervezetben való elkövetést, az üzletszerű elkövetést, illetve a büntetéskiszabás módját.
Zuschlag ügyvédje szerint a bűnszervezetben való elkövetés ellen szól, hogy a pályázati pénzek megszerzésére szakosodott civil szervezetek elnökei nem tudtak egymás tevékenységéről, nem álltak kapcsolatban egymással, és nem tudtak arról, hogy Zuschlag János hogyan lobbizott a pénzek megszerzése érdekében. Az első fokú bírósági ítélet szerint az elnököknek tudniuk kellett arról, hogy a pályázattal elnyert pénzt nem szabályosan használják föl, sőt, a szervezetek jószerivel nem is működnek, a védő szerintnem álltak közvetlen kapcsolatban egymással. Nem határoztak meg olyan célt, hogy bűncselekményeket követnek el, és nem volt szereposztás közöttük. Zuschlag külső kapcsolatrendszeréről (az Ifjúsági és Sportminisztériumban való lobbizásáról - a szerk.) sem gyűlt össze annyi bizonyíték, hogy emiatt lehessen bűnszervezetnek tartani, amit Zuschlag és társai csináltak.
Kovács M. Gábor védőbeszédében hangsúlyozta: a pályáztatás rendszerét, amellyel vissza lehetett élni, nem Zuschlag hozta létre - az már korábban kialakult a minisztériumban. Hosszú évek hibás gyakorlatát nem méltányos néhány fiatalember nyakába varrni. A védő szerint nem lehet a büntetés mértékének kiszabásakor figyelmen kívül hagyni a károkozás relatíve, más esetekhez képest csekély mértékét, és azt, hogy Zuschlag az okozott kár jelentős részét megtérítette. Ezt enyhítő körülményként kellett volna figyelembe venni. A védő a bűnszervezetben való elkövetés törlését, az üzletszerűséget kérte mellőzni, ennek arányában a büntetést csökkenteni. | Belföld: Enyhítést kért Zuschlag János ügyvédje | A védőbeszédekkel folytatódik a Szegedi Ítélőtáblán Zuschlag János és társainak pere a másodfokú eljárásban. A védők szinte mindegyike a bűnszervezetben való elkövetés tényét, az üzletszerűséget, illetve a vagyonelkobzás és a büntetési tételek nagyságát vitatják. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/enyhitest_kert_zuschlag_janos_ugyvedje-943191 | 2011-01-12 17:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Létrejöhet az amerikai kitiltásokat vizsgáló parlamenti bizottság, összegyűlt az ehhez szükséges negyven aláírás - közölte a Magyar Liberális Párt szerdán az MTI-vel. Az ellenzéki párt közleménye szerint Fodor Gábor MLP-elnök, független országgyűlési képviselő kezdeményezését aláírásukkal a szocialista, az LMP-s és a független képviselők támogatták.
A bizottság azt vizsgálja majd, kiket érint a kitiltás, milyen korrupciós vádak alapján történt ez a lépés, és milyen vizsgálatok indulnak Magyarországon az érintett személyekkel kapcsolatban. A testület nyolc tagból áll majd, ebből négyet jelölhetnek a kormánypártok, négyet pedig az ellenzéki pártok. Egy-egy tagot adhat az MSZP, a Jobbik, az LMP és egyet delegálhatnak a független képviselők is.
A közlemény felidézi: az MLP azért kezdeményezte a vizsgálóbizottság felállítását, mert a magyar állampolgároknak joguk van tudni, kik és milyen pozíciót betöltő személyek érintettek korrupciós vádakkal. Az is jogos elvárás a magyar állampolgárok részéről, hogy a korrupciónak politikai és büntetőjogi következményei legyenek - írták. | Belföld: Parlamenti vizsgálat indulhat a kitiltások ügyében | Összeggyűljtötték a bizottság felállításához szükséges aláírásokat a parlamentben. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/parlamenti-vizsgalat-indulhat-a-kitiltasok-ugyeben-1499437 | 2014-11-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Laborc távozásáról már hetek óta keringtek hírek szakmai körökben. Az NBH főigazgatójának helyzete a kormányváltáskor, Szilvásy György távozásával meggyengült, az UD Zrt. elleni vádpontok rendőrségi ejtése már végképp kínos helyzetbe hozta.
A 2008-as év nagy politikai botrányában, az UD Zrt.-s megfigyelési ügyben ugyanis Laborc Sándornak központi szerepe volt. A biztonsági cég ellen az NBH főigazgatója tett rendőrségi feljelentést tavaly szeptemberben. A céget előtte az NBH hónapokig figyelte, vezetői telefonbeszélgetéseit a szakszolgálat lehallgatta.
Az ügyben nyilvánosságra került titkos lehallgatási felvételek erősen befolyásolták az MDF belügyeinek alakulását. Dávid Ibolya elnöki posztért induló kihívója, Almássy Kornél a botrány miatt visszalépett, Csányi Sándor, az OTP elnöke is belekeveredett a politikai huzakodásokba, a milliárdos forgalmú biztonsági cég csődbe ment.
A rendőrség két hete mégis bűncselekmény hiányában szűntette meg az UD Zrt. vezetői ellen államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, valamint számítógépes rendszer feltörése miatt indított nyomozást.
Néhány nappal előtte az adócsalás és számlafegyelem megsértése miatt folytatott eljárást is leállította a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, és Laborc volt az egyetlen, aki panasszal élt a döntés ellen.
A korábbi vádlók számára most megfordult az ügy, az ügyészség ugyanis egy tanúkihallgatás során meggyanúsította a volt titokminisztert, Szilvásy Györgyöt és kikérte az Országgyűléstől Dávid Ibolya mentelmi jogát is. Az NBH évkönyve néhány hónapja még az általa folytatott felderítés törvényességével és szakszerűségével büszkélkedett.
Laborc főigazgatói indulása sem volt zökkenőmentes. Szilvásy javaslatára került az NBH élére 2008 januárjában, de miután kiderült, hogy 1983 és 1989 között Moszkvában tanult az orosz hírszerzés akadémiáján, a NATO-ban is téma lett kinevezése. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem támogatta Szilvásy választottját, de ez nem jelentett problémát Gyurcsány Ferenc számára. Laborc moszkvai kacsolatának még a New York Times is hosszú elemzést szentelt.
Az utód
Az utódjelölt Balajti Lászlót is Szilvásy György nevezte ki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére, egy időben Laborc kinevezésével. A Balajti által vezetett szolgálat foglalkozik a titkosszolgálati tevékenység technikai részével, vagyis például a lehallgatásokkal is. Így Balajtinak foglalkoznia kellett az UD körüli ügyekkel is.
Amikor Balajtit Szilvásy előléptette, akkor a Fidesz azt terjesztette, hogy ő is politikai bizalmasa az akkori titokminiszternek.
Az UD-ügyben Balajti tavaly októberben három fontos megállapítást tett nyilvánosan. Egyrészt közölte, hogy nem hallgattak le parlamenti képviselőket, másrészt megígérte, hogy aki ennek ellenkezőjét állítja, azt feljelenti. Ezzel fideszes politikusokat fenyegetett, de végül nem tett feljelentést. Egy, a Nepszavának adott interjúban pedig arról beszélt, hogy a nyilvánosságra került lehallgatott beszélgetés biztosan nem tőlük került ki. | Lemondott a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója | Lemondott a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója - Laborc Sándor KGB-s kapcsolatával lett híres, aztán feljelentette az UD Zrt.-t, de egyetlen vádját sem igazolta a nyomozás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/07/20/lemondott_a_nemzetbiztonsagi_hivatal_foigazgatoja/ | 2009-07-20 00:00:00 | true | null | null | Index |
Ebből minden bizonnyal jut előnyhöz a hatalom 2026-ban - írta a Der Spiegel, ugyanakkor megjegyezte: a szakértők bírálják, ahogy a körzeteket a fővárosban, illetve Pest megyében módosítják - a szavazók számában bekövetkező változások ugyanis ezt nem igazolják.
További újítás, hogy a választóhelyiségekben nem lesz kötelező borítékba tenni a szavazó cédulákat. Ellenzékiek attól félnek, hogy ily módon a választási titok megszűnése felé halad az ország. A jobboldali-populista miniszterelnök már eddigi is folyton hozzányúlt a választási előírásokhoz. Ám most különösen ideges, mert a Tisza Párt júniusban helyből 30 százalékot szerzett, és a legfrissebb közvélemény kutatások alapján már meg is előzte nagy riválisát.
(A Der Spiegel cikke csak előfizetők számára olvasható.) | Orbán ideges, ezért módosították a választási törvényt | A Fidesz megint maga javára írja át a választási törvényt, feltehetőleg azért, mert tart Magyar Pétertől. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-ideges-ezert-modositottak-a-valasztasi-torvenyt/440060 | null | true | null | null | Hírklikk |
A FIFA botránya után vesztegetés gyanújának az árnyéka vetül az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) vezető testületére is: egy ciprusi funkcionárius azt állítja, hogy korrupció révén nyerte el az ukrán-lengyel kettős a 2012. évi Európa-bajnokság rendezésének a jogát.
Hétfői német lapok beszámolói szerint a ciprusi sportági szövetség elnökségének tagja, Szpirosz Marangosz bizonyítékokkal és tanúkkal tudja igazolni azt az állítását, hogy az UEFA öt magas rangú tisztségviselője összesen 11 millió eurót kapott. Ennek ellenében a nagy esélyes Olaszországgal szemben a lengyel-ukrán pályázatra voksoltak a Cardiffban 2007. április 18-án megejtett szavazáson. A rendezés jogát 8:4 arányban a kelet-európaiak nyerték el az olaszokkal szemben, a magyar-horvát pályázat pedig egyetlen voksot sem kapott.
A Süddeutsche Zeitung birtokába került névsorban (a lap neveket nem közölt) az UEFA olyan végrehajtó bizottsági tagjai is szerepelnek, akik "kétes aktivitásukkal" már korábban felhívták magukra a figyelmet. Az állítólagos szavazatvásárlás szervezőjének tartott funkcionárius érintett volt egy korábbi kelet-európai vesztegetési ügyben. Ciprus pedig, amelynek vezető labdarúgó-tisztségviselője most "kipakol", a legjelentősebb külföldi befektető Ukrajnában, még Németországot is megelőzi.
Marangosz hiába próbálta fölkelteni az ügy iránt az UEFA-illetékesek figyelmét. Gianni Infantino főtitkárnak több levelet és faxot küldött - hiába. Az olasz főtitkár még azt is tagadja, hogy ismerné a ciprusit. A német szövetség esseni kongresszusán nála érdeklődő újságíróknak azt felelte: „az üggyel az UEFA kommunikációs osztálya foglalkozik, én semmit sem mondhatok”. Az UEFA és Marangosz e-mail útján történő levelezésének kivonatát prezentáló tudósítók előtt vállat vonva így reagált: „Szinte naponta érkeznek hozzánk ilyen bejelentések. Korrupció, bundázás. Ha mindegyiknek hitelt adnánk bizonyítékok nélkül, azzal sok időt pocsékolnánk el.”
A Die Welt feltűnőnek tartja, hogy míg Sepp Blatter FIFA-elnök vizsgálatot rendelt el (és felfüggesztette a vesztegetési gyanúba keveredett vb-tagokat), addig Michel Platini UEFA-elnök hallgatásba burkolózik. „Vajon az európai szövetségnek nincs etikai bizottsága, vagy pedig Platini tűzbe tenné a kezét azért, hogy funkcionáriusai között egyetlen megvesztegethető sem akad?” - kérdezte a berlini újság kommentátora. | Vesztegetés az UEFA-nál is? | Vesztegetés az UEFA-nál is? - Egyik UEFA-funkcionárius állítja, az ukrán-lengyel pályázat korrupció révén kapta meg a 2012-es Eb-t. | null | 1 | https://index.hu/sport/futball/hirek/2010/10/25/vesztegetes_az_uefa-nal_is/ | 2010-10-25 12:40:00 | true | null | null | Index |
Nem kapott semmilyen hivatalos értesítést Kékesi Tibor (MSZP), a VI. kerület országgyűlési képviselője arról, hogy bármilyen eljárás indult volna vele szemben - ezt maga a politikus nyilatkozta a Népszabadságnak. Kékesi - aki 2002 óta képviseli Terézvárost a Parlamentben - tagja volt az előző ciklusban a kerületi képviselőtestületnek, és ő is megszavazta az Andrássy út 47. szám alatti épület hasznosítását, amely miatt kedd óta gyanúsítottként hallgatják ki hűtlen kezelés vádjával az előterjesztést annak idején megszavazó képviselőket.
Kékesi lapunknak úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy a választott képviselőt a szavazatáért kizárólag politikai felelősség terheli, más - munkajogi, polgári vagy büntető - felelősség nem. A képviselő rendkívül veszélyesnek nevezte az ezzel ellentétes hozzáállást. Mint fogalmazott, e gondolatmenetet tovább folytatva akár azért is felelősségre vonható volna a honatya, hogy megszavazza a költségvetést, az alkotmánybíró azért, mert megkeresésre döntést hoz, ad absurdum a választó is elkövethet bűncselekményt voksának leadásával.
Terézváros országgyűlési képviselője szerint a most folyó eljárás fenekestül forgatja fel a demokráciába vetett hitet, és reméli, hogy az esetből mindenki levonja a megfelelő tanulságot.
Egy gombnyomással a börtönbe?
Gyanúsított a teljes MSZP- és SZDSZ-frakció
Terézvárosi ingatlanügyek
Gyanúsított ügyvédnő - a Bajcsy-Zsilinszky úti galéria története
Kékesi Tibor | Belföld: Nem gyanúsított Terézváros parlamenti képviselője | Kékesi Tibor, Terézváros szocialista parlamenti képviselője nem tud róla, hogy bármilyen eljárás indult volna ellene. A mentelmi joggal védett honatya is megszavazta 2004-ben az Andrássy út 47. szám alatti ház eladását, amely miatt a rendőrség kedd óta az összes akkori szocialista és szabaddemokrata képviselőt gyanúsítottként hallgatja meg. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nem_gyanusitott_terezvaros_parlamenti_kepviseloje-317487 | 2009-01-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az idegenforgalmi mértékét 2019-ig minden évben az inflációhoz igazították, 2020-ban azonban a világjárvány miatt kialakult helyzet enyhítésére a kormány rendeletet hozott, hogy az IFA összege nem növekedhet. Ez a szabály azóta megszűnt, 2023-ban 580 forintos felső határt húztak, ami 2024-ben 100 forinttal nőtt. Így jelenleg az idegenforgalmi adó maximális összege 680 forint.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenhol ekkora összeget köteles fizetni a vendég az eltöltött vendégéjszakák után. Az IFA összege településenként eltérhet, lehet 680 forintnál alacsonyabb is.
Idegenforgalmi adó összege 2024-ben
Azt, hogy melyik településen pontosan mekkora idegenforgalmi adót kell fizetni, azt a Magyar Államkincstár honlapján lehet lekérdezni a település megadásával. Az idegenforgalmi adót fejenként és éjszakánként kell érteni. Ezen az oldalon nemcsak az idegenforgalmi adó, hanem más helyi adók összegéről is tájékozódhatunk.
Fontos, hogy ennek összegét nincs lehetőség SZÉP-kártyával rendezni. | Idegenforgalmi adó mértéke 2024-ben: mutatjuk, kinek és mennyit kell fizetnie | Az idegenforgalmi adó, vagy rövídtve az IFA az az összeg, amelyet a szálláshelyek igénybevétele esetén az államnak kell megfizetni. Az, hogy mennyi IFA-t kell fizetni az adott helyen, településenként eltérhet. A helyi önkormányzat határozhatja meg az idegenforgalmi adó mértékét, a felső határt viszont az állam szabja meg. Ez 2024-ben 680 forint. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/utazas/20241109/idegenforgalmi-ado-merteke-2024-ben-mutatjuk-kinek-es-mennyit-kell-fizetnie-1159031 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
November 4-én a szabadságharc sorsa megpecsételődött.
Mielőtt a várost elfoglalták, a forradalomért tovább küzdők csoportjai a Mecsekbe menekültek, ahol szakaszokba és rajokba szerveződve két nap alatt egyes - valószínűleg túlzó - becslések szerint akár 4000 ember is összegyűlhetett. A Mecsek adottságainak és helyismeretüknek köszönhetően a többségében civil, képzetlen szabadságharcosok sikerrel vették fel a küzdelmet a szovjetekkel.
Az erdőben kisebb csoportokra osztva gyakorlatoztak és gerillahadviselést folytatva támadták az ellenséget, helynevekkel és becenevekkel különböztetve meg egymást.
Ilyen volt az "Ottó-szakasz" is, ami nevét vezetőjéről, Málics Ottóról kapta. Ők november 14-én a pécsváradi rendőrőrsnél történt összecsapásban is részt vettek. Málics itt fejlövést kapott, nem sokkal később pedig belehalt sérüléseibe.
A Mecsek harcban áll
A "láthatatlanok" vezetője, a "Gazda", vagyis dr. Horváth Géza volt. Zágrábban végzett orvosi egyetemet, de a forradalom előtti években bérszámfejtőként dolgozott, a szovjetek bevonulása után pedig ő szervezte meg a mecseki szabadságharcosokat. Vezetőtársaival november közepéig sikeresen irányították az ellenállást, miközben orvosként is igyekezett ápolni és megmenti a sérült felkelőket.
Nagy József alig húszéves volt a forradalom kitörésekor. Nemzetőr lett és a mecseki "láthatatlanokhoz" csatlakozott. Személyes beszámolójából kiderül, hogy rövid idő alatt komoly kiképzést kaptak azoktól a felkelőktől, akik rendelkeztek katonai múlttal, sőt esküt is tettek arra, hogy hűségesek maradnak a forradalom eszméihez. Ő is ott volt, amikor Vágotpusztát aknatalálat érte, és ami után a "láthatatlanok" elindultak Pécsváradra.
Nagy volt az egyik, aki a sebesült Málics Ottót támogatta és a "Gazda" utasítására kórházba segítette, ahol az életét már nem tudták megmenteni.
A november 14-i események után a Gazda felmentette őket esküjük alól, Nagy József pedig hazament.
November 17-én bementem a munkahelyemre. A kollégáim meglepődtek. Miért jövök én vissza?" - kérdezték. Azt hitték, meghaltam. Már a koszorúra is összegyűjtötték a pénzt"
- emlékezett vissza.
Márciusban újrakezdjük
November közepétől az ellenálló csoportok létszáma apadni kezdett. Sokan haltak meg a harcokban, mások Jugoszláviába menekültek. A szovjet katonák és a magyar rendőrség is egyre több "láthatatlant" tartóztatott le. Januárban már a tárgyalások is megkezdődtek, ezzel párhuzamosan a kommunista sajtó is felkapta történetüket és gyávának, bujkáló hazaárulónak bélyegezték őket. Rablóknak és közönséges gyilkosoknak állították be az ellenállókat, akikről többször azt írták, hogy hidegvérrel számoltak le a környék rendszerhű hivatalnokaival. A "láthatatlan-perek" végén súlyos ítéletek születtek, de az ellenálló lelkületet nem tudták megtörni. Új szervezkedés indult meg februárban.
Március 14-én letartóztatták a szervezőket. Petrus Józsefet, mint elsőrendű vádlottat, halálbüntetésre ítélte a bíróság. A mecseki "láthatatlanok", akik két héten át sikeresen küzdöttek a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok ellen, a következő évtizedekben eltűntek a közbeszédből. Történetük az elmúlt években került előtérbe, önfeláldozó ellenállásukról dokumentumfilm is született, ahol maguk a "láthatatlanok" számolnak be az eseményekről, bejárva az ellenállás helyszíneit, a Mecsek rejtett zugait.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. | A forradalom leverése után is folytatták a harcot a mecseki láthatatlanok | A „mecseki láthatatlanok” története az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb fejezete. Míg a szovjet csapatok elfoglalták Budapestet és az ország nagyvárosait, egy maroknyi szabadságharcos Pécs közelében, a Mecsek erdeiben folytatta a forradalmat. Hetekig rejtőztek és küzdöttek, szembeszállva a túlerővel, miközben a szovjetek és a kádári hatóságok folyamatosan próbálták felszámolni őket. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/tudomany/2024/11/a-mecseki-lathatatlanok-tortenete | null | true | null | null | Origo |
A kormányfő hetek óta dacol az őt érő politikai támadásokkal. A The Wall Street Journal című amerikai napilap augusztus elején számolt be arról, hogy malajziai nyomozók feltárták: 2,6 milliárd ringgitet (több mint 600 millió dollárt) utaltak át a miniszterelnök személyes számláira a 1Malaysia Development Berhad állami fejlesztési alappal kapcsolatban álló közhivatalok, bankok és cégek. Az összeg minden jel szerint kampánycélokat szolgált.
A Kuala Lumpurban összegyűlt, sárga pólót viselő tüntetők abban reménykednek, hogy útjára indíthatnak egy tömegmozgalmat, amely kikényszeríti Razak távozását, elemzők azonban kételkednek abban, hogy ez sikerülhet.
A hatóságok szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a hét végére meghirdetett kétnapos tiltakozó akció miatt, és a rohamrendőrség teherautókkal, valamint vízágyúkkal zárta le a nagygyűlés meghirdetett helyszínét.
A tiltakozókat azonban a jelek szerint nem riasztotta el sem a fokozott rendőri készültség, sem az, hogy a hatóságok betiltották a megmozdulást, blokkolták a szervezők weboldalát és megtiltották a sárga szín viselését, amely a tüntetést szervező, átlátható és tisztességes választásokat követelő Bersih (magyarul: tiszta) mozgalom jelképe.
A Malaysiakini nevű hírportál szerint délutánra körülbelül 80 ezer tüntető gyűlt össze. A Bersih az ország Borneo szigeti részének két nagyvárosában is meghirdette a tiltakozó megmozdulást.
A Star című napilap még csütörtökön azt írta: nem kizárt, hogy a hadsereg beavatkozik, ha a tiltakozásokat nem sikerül kordában tartani, esetleg rendkívüli állapotot hirdet. | Világ: Ezrek tüntetnek a miniszterelnök lemondásáért Malajziában | A hatóságok tiltása ellenére tüntetők ezrei gyűltek össze szombaton a malajziai fővárosban, Kuala Lumpurban, hogy a sikkasztási botrányba keveredett Najib Razak miniszterelnök lemondását követeljék. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20150829_ezrek_tuntetnek_malajziaban | 2015-08-29 23:13:00 | true | null | null | HVG |
Projektinfó
Földrajzi hely: Sepsiszentgyörgy, Erdély, Románia
Építészek, alkotók: Antal Zoltán, Forró Hunor
Új Erdélyi Művészeti Központ - Antal Zoltán és Forró Hunor terve
Tervezés éve: 2024
Stáblista
Tervezők:
Antal Zoltán és Forró Hunor
További adatok
↓
Antal Zoltán és Forró Hunor a sepsiszentgyörgyi Új Erdélyi Művészeti Központ pályázatára benyújtott tervükkel olyan összképet igyekeztek megvalósítani, amely magabiztos, de mégis harmonikus együttest mutat, vizuálisan vonzó és méltó helyet biztosítva a tervezett kulturális funkcióknak.
ALAPGONDOLAT
Sepsiszentgyörgy központi városrésze közösségi térként szolgál, itt kapnak helyet egész évben a fontosabb közösségi események. A tervezett Új Erdélyi Művészeti Központ (EMK) ezt a meglévő teret bővíti ki egy komplex, hat intézményből álló kulturális épületegyüttessel és új közösségi terekkel. A sokszínű meglévő épített környezetbe egy alkalmazkodó, de ugyanakkor magabiztos épületegyüttes került. Elsődleges cél volt az intézményeknek megfelelő funkciók optimális megtervezése, majd ezek bekötése a meglévő városi terek szerkezetébe, ezen terek bevonásával és kibővítésével. Fontos szempont volt a kompakt épületforma, a funkciók csoportosítása és az üzemi területek optimalizálása a gazdaságos üzemeltetés érdekében.
HASZNÁLAT
A nappal működő funkciók (Könyvtár, Képtár) a Szabadság térről érhetőek el, az időszakosan használt funkciók (Színház - Bábszínház - M-Stúdió, illetve Filharmónia) nagyobb épülettömbjei a háztömb belsejében kaptak helyet. Az intézmények csoportosítása, a közlekedők és üzemi területek közös használata a gazdaságos működést segítik. A különböző méretű és tulajdonságú termek sokszínű rendezvényeknek tudnak helyet kínálni, akár párhuzamosan is.
ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS
Az új épületegyüttes vizuális megjelenése kapcsolódik a meglévő környezethez, ugyanakkor magabiztos és egyedi arculatot mutat. Fő arculati alkotóelemek a téglával burkolt oszlopok, amelyek a nagyvonalú üvegfelületekkel ellátott ritmikus homlokzatokat és nyílt portálokat, illetve oszlopcsarnokokat képezik. A nyílászárók és üvegfalak szerkezetei ragasztott fából készülnek. Az éles vonalakat a nagy falfelületekre és párkányokra telepített kúszó zöld növények lazítják. Az épületegyüttes tetején kialakított Szobor- és Olvasó-Park a közösségi teret és a kulturális ajánlatot is tovább bővítik. A további tetők virágos-méhlegelős zöldtetőként, illetve a szomszédos környezetre jellemző sátortetőkként lettek kialakítva. Az összkép egy magabiztos, de mégis harmonikus együttest mutat, amely vizuálisan vonzó és méltó helyet biztosít a tervezett kulturális funkcióknak.
KÖZLEKEDÉS
Az új kulturális létesítmények elsődleges megközelítése gyalogosan történik. Az egymással összekötött külső-belső terek bekapcsolják a létesítményt a meglévő városszövetbe és értékes élményeket, illetve találkozásokat tesznek lehetővé. Az autós forgalom csak a terület hátsó, üzemi utcáján kap helyet. A látogató autók zöme a 100+ férőhelyes mélygarázsban kap helyet, felszíni parkolásra pedig a Művész Mozi jelenlegi parkolójának átalakításával van lehetőség. Itt kapnak helyet a buszparkolók is.
Antal Zoltán és Forró Hunor | Új Erdélyi Művészeti Központ - Antal Zoltán és Forró Hunor terve | Antal Zoltán és Forró Hunor a sepsiszentgyörgyi Új Erdélyi Művészeti Központ pályázatára benyújtott tervükkel olyan összképet igyekeztek megvalósítani, amely magabiztos, de mégis harmonikus együttest mutat, vizuálisan vonzó és méltó helyet biztosítva a tervezett kulturális funkcióknak. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/uj-erdelyi-muveszeti-kozpont--antal-zoltan-es-forro-hunor-terve | null | true | null | null | építészfórum |
A lap közölte annak a hangfelvételnek a szövegét, amely szerint öten tavaly májusban az akkori miniszter fiának szánt hárommillió forint kenőpénz célba juttatásáról egyeztettek az Agrárinnovációs Kht. irodahelyiségében. Az Agropark Kht. képviselői állami támogatást kértek a minisztérium tulajdonában álló Agrárinnovációs Kht.-tól, és a felvétel szerint Torgyán Attilától remélték, hogy közbenjár apjánál az ügyükben.
Korábban több tanú azt állította, hogy a pénz költségvetési keretből származik. Az összeget állítólag az Agrárinnovációs Kht. utalta át tanulmányírás címén az Agroparknak. Benczéné - aki a felvétel szerint az ügyben a postás szerepét játszotta - korábban állítólag azt mondta, hogy a pénzt nem adta át Torgyán Attilának.
Polt Péter legfőbb ügyész korábban úgy nyilatkozott, hogy az első hosszabbítást azért kérte a rendőrség, mert nem vallottak egyformán a gyanúsítottak és a tanúk. Az ellentmondások tisztázásához pedig nem elég néhány kihallgatás. Polt áprilisban még úgy vélte, hogy a nyomozást június 6-ig be lehet fejezni.
Mint arról korábban beszámoltunk: a kazettaügy nyomozása során a rendőrség az Agrárinnovációs Kht. mellett több, az agrártárcához tartozó cégnél is vizsgálódni kezdett. Így tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is. A Kehi eddig négy büntetőfeljelentést tett, de továbbiakra is készül.
A Torgyán Attilának szánt kenőpénz célba juttatásáról szóló egyeztetésen jelen volt az a Sipter Ferenc - a kht. akkori gazdasági igazgatója -, akit Osváth Lászlóval, a kht. volt vezetőjével együtt a rendőrség a napokban hűtlen kezelés gyanúja miatt őrizetbe vett, majd a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásukat.
A nyomozás eddigi adatai szerint Osváth "vagyonkezelői kötelességének megszegésével, banki átutalások aláírásával jogosulatlan kifizetéseket kezdeményezett a kht. bankszámláit vezető pénzintézeteknél különböző gazdasági társaságok és az Agrárinnovációs Kht.-nál munkaviszonyban lévő természetes személyek részére". Siptert pedig azzal gyanúsítják, hogy 10,5 millió forintos kárt okozott a kht.-nak.
(2001. május 24.) | Ismét hosszabbítás kazettaügyben? <br/> | A Népszava információi szerint az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága kezdeményezte a kazettaügyben február 6-án elrendelt nyomozás egy hónappal való ismételt meghosszabbítását a Fővárosi Főügyészségen. A nyomozás határidejét áprilisban már egyszer meghosszabbították, ennek határideje jövő héten jár le. A Népszava által kirobbantott kazettaügyben befolyással üzérkedéssel gyanúsítják Torgyán József volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, kisgazda pártelnök fiát, Torgyán Attilát, valamint Benczéné Tóth Juditot, az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának az FKGP által delegált tagját. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/5/20010529ismet | 2001-05-29 07:09:00 | true | null | null | Origo |
A rendőrséget névtelen feljelentő informálta a Kenézy kórház gazdálkodásával kapcsolatos, általa vélt szabálysértésekről - tette hozzá a főkapitányság sajtóreferense. Elmondta: a nyomozás december vége óta folyik, s azt hivatott kideríteni, történt-e bűncselekmény. Az ügyben eddig gyanúsítottként senkit nem hallgattak ki.
Vezendi Jánosné nem erősítette meg azt a korábbi értesülést, miszerint más rendőri szervek az elmúlt hetekben a kórházban hallgattak ki volt kórházi vezetőket. | Nyomoznak a debreceni Kenézy kórházban | A debreceni Kenézy Gyula Kórház gazdálkodásával összefüggésben hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen folytat eljárást a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság - közölte Vezendi Jánosné rendőr százados. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2006/2/20060209nyomoznak1 | 2006-02-09 19:23:00 | true | null | null | Origo |
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a törvényes határidő előtt nyilvánosságra hozta tavalyi vagyonbevallását Hódmezővásárhely honlapján. A vagyonbevallás szerint Lázár János tavaly is nagyon jó évet zárt.
Nincs már meg neki az az Audi A6-os autó, amit még 2011-ben, a lézerblokkolós ügye után vásárolt (előtte egy S8-as Audival járt, amit Hódmezővásárhely és a Fidesz-frakció fizetett neki), a vagyonbevallás szerint most nincs autója. Hitele is több van, mint tavaly, az egyik bankhitele 13 millió forinttal nőtt, így most már összesen 55,5 millió forint tartozása van (ennek nagy része banki kölcsön, de a családjától is kapott 18 millió forintot).
A megtakarításai viszont ennél többel gyarapodtak: míg 2012-ben csak 30 millió forintnyi részévénye volt, tavaly már 42 millió forintnyi, és van 12,6 millió forint készpénze is, ami 4,4 millióval több, mint amit egy éve bevallott. Nem hagyott alább évek óta tartó gyűjtőszenvedélye sem, tavaly is vásárolt nagy értékű műtárgyakat, valamint 18. századi bútorokat, de hogy összesen milyen értékben, az nem derül ki a vagyonbevallásból. Védett műtárgyat viszont most nem újított, de megvan még neki az a Rákóczi György-kézirat, amit 2010-ben vett, és a 2011-ben szerzett karosszék, ami eredetileg gróf Széchényi Zsigmondé volt.
Lázár János államtitkárként havi bruttó 997 200 forintot keres, ebből a jövedelemből biztos nem futná neki ilyen gyarapodásra. A 2009-ig felhalmozott szántói után az elmúlt években 4 millió forint körüli bérleti díjat kapott, most viszont már - igaz, osztalékokkal kiegészülve - 10 millió forint volt ebből az éves bevétele.
Hogy az osztalékot pontosan mi után kapta, az nem derül ki a bevallásból, de kaphatott a 42 millió forintnyi részvénye után, vagy a céges érdekeltségei után. Lázár két cégben érdekelt a bevallása szerint: kizárólagos tulajdonában van egy Kolozsváron bejegyzett cég, illetve 2 százalékos tulajdonrésze van a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben is. Erről a cégről, amelynek legnagyobb tulajdonosa egyébként Lázár János nagybátyja, csütörtökön derült ki, hogy 1600 hektár állami földhöz jutottak pályázaton. | Lázár János tavaly is szépen gyarapodott | Eltűnt az Audija, de költött műtárgyakra és antik bútorokra. Pénze és részvénye is több van, mint egy éve. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140110-lazar-janos-2013-as-vagyonnyilatkozata.html | 2014-01-10 11:51:00 | true | null | null | Origo |
Nem fogadták kitörő örömmel a tbilisziek a georgiai fővárosba látogató Orbán Viktor miniszterelnököt. A helyi sajtó tájékoztatása szerint a tüntető tömeg kiabálásokkal és füttyszóval fogadta a magyar miniszterelnököt és kíséretét.
Egy helyi újság X-es profiljának beszámolója szerint a tüntetők kifütyülték a magyar miniszterelnököt, amikor elhagyta a szállodáját, hogy találkozzon Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnökkel. A tüntetők a kormánypárt választási manipulációja ellen tiltakoznak.
Mint arról beszámoltunk Orbán Viktor hétfőn meglehetősen váratlanul Georgia fővárosába, Tbiliszibe utazott. A hivatalos látogatásra többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is elkísérte.
Szijjártó Péter a Facebook oldalán már a látogatás helyszínén üdvözölte - mint a magyar kormánydelegáció tagja - a grúz kormánypárt győzelmét.
"Brüsszelből más eredményt reméltek, de Georgiában győzött a kormányzópárt. Az országnak olyan vezetése lesz, amely a szuverenitás és a családok védelmére alapozza a politikáját, azt a politikát, amivel a nemzeti érdekeket akarja érvényesíteni és egyértelműen kiáll a béke mellett. Mi a saját példánkból is tudjuk, hogy most mi következik, ugyanis Brüsszel szerint demokrácia csak azokban az országokban van, ahol a liberálisok nyernek.
Nem véletlen vagyunk itt" - fogalmazott a miniszter. | Füttyszó kísérte Orbán Viktor kormányfő tbiliszi látogatását | Orbán Viktor az elsők között üdvözölte a georgiai választások eredményét, amelyen a korábbi kormánypárt, a Grúz Álom győzött. A magyar kormányfő ezt követően váratlanul Tbiliszibe sietett, ám ez a látogatás a fővárosiak körében nem aratott osztatlan elismerést. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/tiltakozas-orban-viktor-tbiliszi-latogatas/755cjqn | null | true | null | null | Blikk |
Nagyon kellhetett a Hungária Értékpapír Zrt. vezetőinek a pénz a lebukás előtti utolsó napokban. Nem csak a lapokban már említett 300 millió tűnt el rejtélyes körülmények között. Mutatjuk, hogyan tették rá a kezüket más ügyfél megtakarítására is, akinek az egészről sejtelme sem volt.
Több milliárdot szedhettek be ceglédi és környékbeli emberektől a becsődölt Hungária Értékpapír Zrt. tulajdonosai, egy másik közös cégük, a Biztonság-Trade Kft. nevére ugyanis kölcsönszerződéseket írattak alá több ügyfelükkel. Beszámolók szerint ezekre a pénzekre már közel egy évtizede 20 százalék fölötti hozamot ígértek.
A bedőlés előtti hetekben már nagyon kellhetett a pénz a tulajdonosoknak, és a Hungária Értékpapír Zrt. ügyfeleinek számláihoz is hozzányúlhattak.
Ceglédi látogatásunk alatt több károsulttal is találkoztunk, akik az elmúlt években a Biztonság-Trade Kft.-nél fektették be a pénzüket. Ennek a cégnek is Seres István és Kecskés Lászlóné a tulajdonosa, mint a Hungária Értékpapír Zrt.-nek. Nagy különbség viszont a két vállalkozás működése között, hogy a kft.-vel szerződött ügyfeleknek feltűnően magas, 20 százalékos hozamot ígértek.
Pénzügyi zavarba kerülhettek
Ezt a magas kamatot több éven keresztül fizetni is tudták azoknak, akik felvették a megtakarításaikat, de az év elején pénzügyi zavarba kerülhettek. Egy ügyfél beszámolója szerint ugyanis már január 4-én különböző indokokkal halogatták a kifizetéseket.
Cegléden szárnyra kelt a pletyka, hogy a Buda-Cash bedőlése után valaki nagyobb összeget akart felvenni Seres Istvántól és Kecskés Lászlónétól. Többek szerint valamilyen fontos emberről lehetett szó, ezért voltak kénytelenek a tulajdonosok még az ügyfelek számlájához is hozzányúlni. A ceglédi fiók vezetőjét és a két tulajdonost végül 300 millió forintos sikkasztás vádjával őrizetbe vették. Tudomásunk szerint azonban más ügyfelek pénzéhez is hozzáfértek a vállalat összeomlása előtti napokban.
Eltűnt a teljes megtakarítása
A hungáriás ügyfelek már több hete megkapták az elszámolásokat. Van olyan, aki meglepődve vette észre, hogy valaki a teljes megtakarítását leemelte a számlájáról, így veszett el 20 millió forintja. A Fidesz által kidolgozott törvény nem vonatkozik a Hungária Értékpapír ügyfeleire, így kártalanításra sem számíthat.
A Hungária Értékpapír Zrt. elszámolása szerint a megkárosított ügyfél számlájára február 19-én megérkezett a 20 millió forint. A szerződése szerint ezt csak az ő megbízására fektethették volna be, ennek ellenére az összegből több részletben vásároltak Hungária-kötvényeket.
Eltűnt a teljes megtakarítás
Az elszámolásból az is kiderül, hogy február 26-án eladták a kötvényeket, és felvették a pénzt, ám erre a számla tulajdonosa senkinek sem adott engedélyt. A ceglédi fiókban – ahol egy szerződést kellett aláírnia – meg akarta tudakolni, hogy mi van a pénzével. Kecskés Lászlóné fogadta őt, a találkozó után pedig aláírta a korábbi cikkünkben már bemutatott szerződést, amiben a Biztonság-Trade 20 százalékos hozamot ígér a cégnek "kölcsönadott" összegért.
Valaki aznap már fel is vette a pénzt a számlájáról, nem egészen egy hét múlva pedig bedőlt a cég.
Mire kellett a pénz?
Nem világos, hogy miért vásároltak kötvényt az ügyfélnek az engedélye nélkül. Az MNB-nek elküldtük kérdésünket, hogy a tulajdonosok felhasználhatták-e a brókercégen keresztül befolyt pénzeket arra, hogy a Biztonság-Trade-en keresztül beszedett megtakarításokat kifizessék. Választ még nem kaptunk.
Nemrégiben azonban felkerült az MNB honlapjára a cég neve. Azon a listán jelent meg a Biztonság-Trade, amelyen az engedéllyel nem rendelkező pénzügyi vállalkozásokat közli a felügyelet. Megkérdeztük a jegybankot, hogy mikor figyeltek fel a cégre, és mikor került fel a listára, de ez idáig erre sem kaptunk választ.
Azt viszont megtudtuk, hogy mivel a Hungária-cégeknél zártkörű kötvénykibocsátás történt, MNB-engedélyre sem volt szükség.
Levelet írtak
A Hungária károsultjai nyílt levelet írtak a parlamenti pártok vezetőinek. Arra hívják fel a képviselők figyelmét, hogy a Quaestor károsultjainak kártalanítását rendező törvényből ők kimaradtak. Szerintük a Hungária Értékpapír Zrt. tulajdonosi körébe tartozó Hungária Gold Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. és a Hungária Ingatlanhasznosító Zrt. által kibocsátott kötvények tulajdonosai tökéletesen hasonló helyzetben vannak, mint a Quaestor károsultjai.
A hungáriások szerint a kötvénykibocsátásokból befolyt vagyon sorsáról és helyéről nem hajlandóak nyilatkozni a tulajdonosok. Eddig a felszámolás sem indulhatott meg, mert a cég nem jelentett csődöt. Szerintük a párhuzamok miatt nem lenne szabad kizárni a Hungária-csoport kötvényeseit a kártalanításból. | Valamire nagyon kellett a pénz a Hungária tulajdonosainak | Nagyon kellhetett a Hungária Értékpapír Zrt. vezetőinek a pénz a lebukás előtti utolsó napokban. Nem csak a lapokban már említett 300 millió tűnt el rejtélyes körülmények között. Mutatjuk, hogyan tették rá a kezüket más ügyfél megtakarítására is, akinek az egészről sejtelme sem volt. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/04/valamire-nagyon-kellett-a-penz-a-hungaria-tulajdonosainak | 2015-04-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Csalt a Csalásellenes Hivatal
Jogsértő volt az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) eljárása a Dalligate néven elhíresült ügyben. A testület eljárást vizsgáló felügyelőbizottsága szerint az OLAF az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglaltak megsértésével hallgatta le a volt máltai biztos környezetében mozgó lobbisták, illetve az ügyben később tanúként kihallgatott személyek telefonbeszélgetéseit. Mindez abból a ma kiszivárgott jelentésből derül ki, amelyet eddig a felügyelőbizottság tagjain kívül kizárólag a Bizottság, az EP és a Tanács elnökei láttak – írja az EUrologus blog.
A jelentés azt is megállapítja, hogy Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója gyakorlatilag kézi vezérléssel irányította a nyomozást. Személyesen részt vett több tanú kihallgatásán és a helyszíni szemléken. Ezt akár pozitívan is értékelhetnénk, csakhogy az ún. belső ellenőrzések alkalmával, amikor az OLAF az uniós intézményekben folytat vizsgálatot, a hivatal főigazgatója jogosult elbírálni az eljárási túlkapásokkal kapcsolatos panaszokat. Márpedig nehezen tekinthető úgy pártatlan panaszhatóságnak valaki, hogy maga is részt vesz a panasszal érintett eljárásban – olvasható az EUrologus blogon.
Az eljárást időközben az OLAF-tól megöröklő máltai bíróságon is zajlanak az események. Az egyik vádlott, Gayle Kimberley, az ügyben érintett Swedish Match dohánygyár lobbistája vallomásában azt állította, hogy júniusban az OLAF nyomozói egyhuzamban hét órán át faggatták, majd a kihallgatáson jelen lévő Kessler ebédelni hívta őt. Az ebéd alatt egy asszisztens legépelte a kihallgatáson készült felvételrészleteket, majd Kessler nyomást gyakorolt rá, hogy ezt aláírja, anélkül, hogy lehetőséget kapott volna a leírtak átnézésére. Az OLAF verziója szerint Kimberleynek volt ideje átnézni a vallomását, amelyet hónapokkal később egy ügyvédei jelenlétében tett második kihallgatáson megerősített. Az egyre kuszábbá váló nyomozás könnyen az OLAF igazgatójának székébe kerülhet – írja a blog. A teljes bejegyzést itt olvashatja! | Világ: Csalt a Csalásellenes Hivatal | Jogsértő volt az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) eljárása a Dalligate néven elhíresült ügyben. A testület eljárást vizsgáló felügyelőbizottsága szerint az OLAF az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglaltak megsértésével hallgatta le a volt máltai biztos környezetében mozgó lobbisták, illetve az ügyben később tanúként kihallgatott személyek telefonbeszélgetéseit. Mindez abból a ma kiszivárgott jelentésből derül ki, amelyet eddig a felügyelőbizottság tagjain kívül kizárólag a Bizottság, az EP és a Tanács elnökei láttak – írja az EUrologus blog. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20130423_Csalt_a_Csalasellenes_Hivatal | 2013-04-23 11:21:12 | true | null | null | HVG |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/cikk/383573/ | 2005-11-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Budapest - Meglepő indokkal, közérdekre hivatkozva adott át jóval áron alul az V. kerületi önkormányzat egy értékes ingatlant az ismert alvilági figura, Portik Tamás állítólagos élettársához köthető Classic Immo Kft.-nek.
A vitatható üzlet a Rogán Antal vezette kerület szerint a lakosság alapellátását szolgálta az előző önkormányzati ciklusban. Pontosabban vendéglátóhelyet létesíthettek volna a Károly körút 26. alatti 212 négyzetméteres üzlethelyiségben, pedig éppen elég ilyen egység van arrafelé.
Az ingatlant még 2011-ben adták bérbe a Pápa Marianne érdekeltségében lévő cégnek. Pápa egyébként a Prisztás-gyilkosságban is elítélt Portik Tamás egykori állítólagos élettársa. A nő ugyan a kapcsolatot tagadja, de Kocsis Máté (Fidesz) volt országgyűlési képviselő, VIII. kerületi polgármester azt állította róla: Portikot letartóztatásakor mellőle vitték el a rendőrök.
A bérbeadáskor a tulajdonosi bizottság közérdekre hivatkozott. Kimondták: „A helyiséget a polgármester döntése alapján pályáztatás nélkül kell bérbe adni a kerületben élő lakosság alapellátását szolgáló szolgáltató tevékenység támogatása érdekében, vagy ha a helyiséget a lakosság élelmiszer-ellátását szolgáló kereskedelmi tevékenység céljára kívánják bérbe venni." S azt is javasolta, hogy pályázaton kívül adják oda az értékes ingatlant a Classic Immónak, amely papíron vendéglátóhelyet kívánt nyitni.
A testület bérbe is adta a helyiséget, egy hónappal később pedig eladta a cégnek az ingatlant, a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel.
Az üzlethelyiség máig üresen áll, de a lakosságnak így sem kell éheznie. A bejárattól alig 15 méterre található a körúton egy nagy élelmiszerüzlet, 60 méterre egy élelmiszerdiszkont, a körút szemközti oldalán újabb ABC. Többtucatnyi étterem, söröző, bisztró, pékség és sütöde van egymás hegyén-hátán a közelben.
Az adásvételnek volt köszönhető, hogy a város egyik legjobb helyén lévő ingatlant a cég mindössze 52 millió forintért tudta megszerezni. Alig egy évvel később piaci áron adták tovább az üzlethelyiséget, amely ekkor 102 millió forintért talált vevőre. A Classic Immo egy év alatt így 50 milliós haszonra tett szert, miközben Belváros-Lipótváros önkormányzata ugyanekkora nyereséget szerezhetett volna, ha piaci áron ütik nyélbe az üzletet.
– Az ingatlanra több bérbevételi ajánlat volt, ezek közül került kiválasztásra a legkedvezőbb – reagált megkeresésünkre Belváros-Lipótváros önkormányzata, bővebb választ későbbre ígértek.
A botrányos ingatlaneladásról Rogán korábban azt mondta, hogy neki is gyanús volt az ügy, ezért 2012 végén vizsgálatot rendelt el, majd menesztette jegyzőjét. A politikus tagadta, hogy ismeri Portik Tamást, Portik szerint viszont Rogán nem mondott erről igazat. | Helyreigazítás - Közérdekből kaptak üzlethelyiséget Portikék | Helyreigazítás: A honlapunkon 2015. január 5-én közzétett „Közérdekből kaptak üzlethelyiséget Portikék” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzatától Portikék kaptak volna üzlethelyiséget, - azt a valós tényt, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata 2011-ben egy üzlethelyiséget adott bérbe a Classic Immo Kft-nek, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy a bérlő cég a bérbeadás időpontjában Pápa Marianne érdekeltségében állt volna.” | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/kozerdekbol-kaptak-uzlethelyiseget-portikek-2317765 | 2015-01-05 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Megírtuk, két és fél hónapot csúszhat a felújított és átalakított Karmelita kolostor átadása. A Miniszterelnökség budavári elhelyezésével összefüggésben a kolostor átépítési munkálataira, illetve a kapcsolódó beruházások megvalósítására 13 milliárd 298 millió 825 ezer forint értékben kötött szerződést a tárca a Confector Mérnökiroda Kft.-vel, ám idén szeptember 13-án módosították a teljesítési határidőt.
A legfrissebb határozat szerint,
a Karmelita kolostor és rendház belsőépítészeti kialakítására 3,925 milliárd forintot költenek majd.
A miniszterelnököt csak ideiglenesen helyezik el a Karmelita-kolostorban, a kormányfő székhelye lehet a Sándor-palota.
A kolostor befejezése után ide költözik a kormány egy része, másfél száz ember. Itt lesz a kormány új ülésterme, erre a célra jelenleg a Parlament Munkácsy-termét használja a kabinet. A Karmelita-kolostorban kap helyet a miniszterelnök és stábja, illetve a kabinet miniszterelnökhöz tartozó tagjai: a miniszterelnök-helyettes, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter. | 3,925 milliárdot költ egyedi belsőépítészeti kiadásokra a kormány a Várba költözés előtt | A miniszterelnököt csak ideiglenesen helyezik el a Karmelita-kolostorban, a kormányfő székhelye később a Sándor-palota lehet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/12/24/3925-milliardot-kolt-egyedi-belsoepiteszeti-kiadasokra-a-kormany-a-varba-koltozes-elott/ | 2016-12-24 20:18:00 | true | null | null | 24.hu |
A hét rendőrségi híre minden bizonnyal a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának a letartóztatása. Milyen üzenete van Ön szerint annak, hogy a hírek szerint a rektor úr fizikailag ellenállt, amikor a rendőrök akcióba léptek?
Valószínűleg ez a hét sajtóhíre, pedig a hét rendőrségi híre az, hogy éppen ma, csütörtökön volt az a parancsnoki értekezlet, amelyen az elmúlt évi tevékenységünkről számot adtunk, és ahol a miniszterelnök úr és az igazságügyi-rendészeti miniszter úr is jelen volt a sajtónyilvánosság előtt. De a kérdésére válaszolva, nyilván egy ilyen váratlan helyzetben senki nem tudja előre eldönteni, hogy hogyan fog viszonyulni és hogyan fog reagálni. Ebben a helyzetben nem lehetett kizárni azt sem, hiszen egy olyan személyről van szó, akinek fegyverviselési engedélye volt, hogy adott esetben egy ilyen helyzetet hogy ítél meg, hogyan reagál. Tehát itt kellő határozottsággal kellett a kollégáknak fellépni. Én azt hiszem, hogy ennek a sora az, hogy amennyiben egy ilyen kényszerintézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása, legyen az akár egy testi kényszer vagy bilincselés, megtörténik, akkor a szolgálati szabályzat szerint is, a rendőrségi törvény szerint is azt soron kívül ki kell vizsgálni, és az illető személyt, ha megsérült, az orvosnak be kell mutatni. Egyébként, ha nem sérült meg, akkor is meg kell mutatni, különösen, ha őrizetbe vételére kerül sor. A parancsnoknak tisztázni kell, hogy törvényes, szakszerű volt, arányos volt-e az adott esetben a testi kényszer vagy más kényszerítő eszköz alkalmazása. Én úgy gondolom, hogy igen, arányos volt, szükséges volt és törvényes volt.
Mennyire volt váratlan ez az akció, hiszen a hírek szerint tavaly októbertől operatív eszközökkel már folyt ez a vizsgálat, legalábbis a rektor úr ügyvédje szerint.
Nem most kezdte a tájékozódást nyilván a Nemzeti Nyomozóiroda. Ez az akció egy előkészített ügy volt, ezt nyugodtan mondhatom. Ebben a tekintetben még a katonai biztonsági hivatallal is a megfelelő egyeztetéseket és együttműködést lefolytattuk. Nyilván ilyenkor taktikai kérdésként merül fel, hogy hol, milyen időpontban legyen akár egy előállítás, egy elfogás. Ebben így döntöttek a kollégák, hogy itt legyen. Én azt hiszem, hogy előre tervezhető volt és előre tervezett is volt ez az akció.
Mi a legfontosabb szempont egyébként, amikor egy ilyen helyszínt ki kell választaniuk?
Hát általában nem egy helyszínes esetekről van szó. Akkor nyilván figyelemmel kell lenni arra, hogy minden helyszínen egyszerre, egy időben indulhassanak meg a halaszthatatlan nyomozati cselekmények, mindenhol egyszerre, egy időben legyenek meg adott esetben azok a potenciális gyanúsítottak, akiket személyi oldalon eljárás alá kívánunk vonni, mert ma az informatika, a high-tech világában egyetlenegy másodperc alatt lehet adott esetben üzenetet küldeni, adott esetben egy számítógép szerverét vagy fontos információit eltüntetni, és hát a leghagyományosabb módszer például kábítószeres esetekben, hogy egyszerűen a WC-n lehúzni a jelenlévő kábítószert. Tehát nagyon komolyan, precízen meg kell ezt tervezni. Ez, azt hiszem, még egyszer mondom, taktikai kérdés.
Maradva még az aktualitásoknál, a hét elején Ön a BKV-üggyel kapcsolatosan azt mondta, hogy gyakorlatilag minden a kezükben van ahhoz, hogy ezt az eljárást viszonylag gyorsan el tudják vinni a végkifejlethez. Hol tartanak most? Milyen cselekmények vannak még hátra vagy mi folyik éppen most?
Az elmúlt év áprilisa óta folytatunk nyomozást ebben, első körben ismeretlen tettes ellen, mely szakaszban igyekeztünk begyűjteni azokat az információkat és dokumentumokat, bizonyítékokat, amelyek az ügy megítélése szempontjából lényegesek. A BKV vezetőjét kértük, hogy a tanácsadói szerződések, a megbízási szerződések, a végkielégítések bizonyos időszakra vonatkozó teljes anyagát adja át. Úgy ítélte meg a nyomozó hatóság, nevezetesen a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy nem olyan ütemben érkeztek ezek az anyagok, ahogy kellett volna, ezért tartottak házkutatást a BKV Akácfa utcai székházában, és ismételten még egy másik házkutatás során szintén sor került dokumentumok, iratok lefoglalásra. Mi úgy ítéljük meg jelenlegi ismereteink szerint, hogy minden olyan iratnak, dokumentumnak, bizonyítéknak ma a nyomozó hatóság rendelkezésére kell állni, ami az ügy megítélése szempontjából fontos. Más kérdés, ha kiderül, hogy mégsem, akkor nyilván arra egy következő lépésben kell a megfelelő választ megadni. Most tehát a hatóság tud előrehaladni, ebben az ügyben jelentős szakértői tevékenység van folyamatban. Tanúkihallgatások történnek, eddig több mint egy tucat tanút hallgattunk ki, és folyamatban vannak a gyanúsítotti kihallgatások is. Én azt hiszem, hogy még közel sem vagyunk az ügy végén, ennyit tudok mondani.
Lehetnek még újabb gyanúsítottak is?
Én azt hiszem, hogy nem zárható ki, és talán nyomozati cselekmények is még adott esetben elképzelhetőek ebben az ügyben.
Meg lehet azt becsülni ilyenkor, nemcsak feltétlenül a BKV esetében, de mondjuk egy ilyen súlyú vagy egy ilyen méretű gazdasági ügy esetében, hogy meddig tarthat a rendőrségi vizsgálat, a rendőrségi nyomozás?
Őrizetes és ezt követően előzetes letartóztatások vannak, tehát szorít bennünket egyrészről az az idő, hogy előzetes letartóztatásban nem lehet a végtelenségig senkit tartani, de én azt gondolom, hogy ha egy bonyolult gazdasági ügyről is van szó , amely szövevényes és szerteágazó, akkor is egy év távlatában általában azokat is be tudjuk fejezni.
Mostanában gyakorlatilag hetente kiderül egy jelentős gazdasági bűncselekmény.
Én azt hiszem, hogy a rendőrségnek egy másfél-két évvel ezelőtt megfogalmazódott a stratégiája, a korrupció elleni fellépés fokozása. Egy külön stratégiát fogalmaztunk meg, hogy hogyan is miképpen tudunk ebben a kérdésben hatékonyabbak lenni. Nos a befolyással üzérkedésben vagy a vesztegetésben nemcsak a duplájára, hanem annál nagyobb mértékben nőtt az elmúlt évben, tehát 2009-ben befejezett ügyeinknek a száma, ami önmagában is azt mutatja, hogy ez a stratégia elkezdett működni. Ezekben a típusú ügyekben nem csak és kizárólag rendőri eszközökkel lehet nyilván előrehaladni, szükségesek az állami ellenőrző, felügyeleti hatósági észrevételek is. Ugyan ők nem rendelkeznek nyomozóhatósági vagy titkosszolgálati eszközökkel, de jelzést tehetnek, hogy érdemes ott tovább kutatni és mélyebbre ásni. És tesznek bizony feljelentést, megalapozott feljelentést adott esetben állampolgárok, de történetesen például tesz feljelentést adott esetben egy minisztérium is, hiszen nem egy esetben fordul elő, hogy egy alapos vizsgálat után úgy dönt a minisztérium, hogy ezt már csak büntetőjogi eszközökkel lehet tovább vizsgálni. A rendőrségen belül mire volt szükség ennek a stratégiának a keretében ahhoz, hogy ez érdemben működjön, hiszen nyilván a rendőrségnek eddig is feladata volt, korábban is feladata volt az, hogy például a gazdasági visszaéléseket felderítse.
Ezek elég speciális ügyek, és igazából azt kell látni, hogy az elmúlt, ha csak mondjuk a két évtizedet nézem, akkor is a rendőrség hol nekilendült annak, hogy akkor a gazdaságvédelem kérdésében egy jelentős előrelépést tegyen, hol egy átszervezés következett, létrejöttek az adónyomozók, aztán az adónyomozók visszakerültek a rendőrséghez, aztán később, egy újabb szervezés következtében átkerültek a Vám- és Pénzügyőrséghez, még áldásos tevékenységem egyik része volt a Vám- és Pénzügyőrségnél. Egyébként azt gondolom, hogy annak a csapatnak ott van a helye, nyilván kellő megerősítéssel ezt nem győzöm hangsúlyozni. Nagyon fontos, hogy itt kerettényállások vannak többnyire, tehát mögötte számtalan olyan törvényi szabályozást kell ismerni annak, aki ezekben a kérdésekben el kíván vagy egyáltalán el tud igazodni, ami nem egyszerű. Nem egyszerű, egyrészt fel kell készíteni azt az állományt, aki ezeket képes észrevenni, nyomozni, felderíteni, bizonyítani. Egyre örvendetesebbnek tartom egyébként, hogy több egyetemen, több felsőfokú intézményben adott esetben másoddiplomás képzéseket folytatnak, például én magam is a Pázmány Péter Egyetem jogi karán óraadóként több éve tanítok. Gazdaságvédelmi szakjogászképzés zajlik, nagyon nagy érdeklődés van ez iránt és más egyetemek is érdeklődnek ilyen képzés beindítása iránt. Ott egyébként rendőrtisztek, ügyészek, bírák, többnyire jogi diplomával, közgazdasági diplomával rendelkező emberek vállalkoznak ilyen képzésre, és bizony, azokat a rejtelmeket megtanulják, amit majd később a munkájukban nagyon jól alkalmazhatnak. Tehát ez egy sok lábon álló folyamat. Én azt gondolom, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás többi része, tehát az ügyészségek, bíróságok is pozitív irányban segítették ezt a folyamatot.
Az igazán lényeges hatás az, hogy talán néhány ügy is elegendő ahhoz, hogy sokan elgondolkodjanak azon, nem szabad csinálni, mert előbb-utóbb utolérnek, előbb-utóbb rájönnek, mert egy felkészült csapat áll rendelkezésre, és adott esetben nemcsak a rendőrség, hanem az ellenőrző felügyeleti szervek is sokkal nagyobb odafigyeléssel fogják megítélni a tevékenységét. Egyébként ez nagyon fontos, hogy egy-egy ilyen ügy tapasztalatait nagyon gyorsan feldolgozzuk és adott esetben talán mondjuk mindazok számára, akik lehet, hogy egy év vagy lehet, hogy két év múlva fognak, vagy két hét múlva találkozni hasonló típusú visszaélésekkel.
Ha már itt a rendőrség megítélése szóba került, nem sokkal ezelőtt, a napokban ön bocsánatot kért gyakorlatilag a 2006-os tömegrendezvényeken történt esetleges rendőri túlkapásokért. Az állományon belül milyen visszhangra számított, illetve milyen visszhangja volt ennek a lépésnek?
Nyilván ez vegyes érzelmeket válthatott ki, de én azt gondolom, hogy rendőri vezetőként, aki adott esetben egyébként a 2006 őszi eseményeknél még nem is voltam a rendőrség állományában, televízióból követtem az eseményeket, mégis úgy ítéltem meg, hogy valahol valamikor ennek el kell következni.
Mármint a bocsánatkérésnek?
Igen. Hiszen nyilvánvalóvá váltak azok az ügyek, amiben az ügyészségek, a bíróságok bizonyítottan, bizonyítottnak látták adott esetben azt, hogy jogsértés történt a rendőri intézkedés oldaláról, és most nem az egyes rendőr vonatkozásában mondom a jogsértést, nyilván valaki elkövette, akár egy jogosulatlan őrizetbe vétel, akár egy fizikai bántalmazás vagy sérülés. Ha a jogalapot ott megállapítottuk, akkor azt mondtam, hogy részben a bíróságok már megállapítottak több esetben jogerősen fizetési kötelezettséget, másrészt ahol a jogalapot mi megállapíthatónak, elfogadhatónak tartottuk, egy kártérítési eljárásban azt gondolom, hogy helyes az, hogy mindenféle bonyolult, hosszú, elnyúló perek helyett akkor egy korrekt megegyezésre törekedjünk. És az elmúlt időszakban több tucat ügyben fizettünk kártérítést, kötöttünk peren kívüli egyezséget és kötöttünk részegyezséget, amiben azt mondtuk, hogy eddig el tudunk menni, a többiben meg az illető pereljen tovább, de legalább nem kell addig is nullán lennie. Én azt gondolom, hogy ebben a tekintetben, aki a rendőrség intézkedései során jogtalan támadást szenvedett el, jogtalan sérelmet szenvedett el, azoknak szól, és csak kizárólag azoknak szól az, hogy kapják meg a tisztességes kártérítést, és nyilván megfelelő bocsánatkérést. És mindazoknak, persze nem szól ez, akik tisztességtelen, erőszakos, durva módon rohantak rá a rendőrökre, ütlegelték, bántották őket, merthogy a rendőri állomány soraiban bizony ezekben a napokban 399 kollégám sérültek meg, 43-an súlyosan, tehát nyolc napon túlgyógyuló sérülést szenvedtek, 4200 táppénzes nap követte ezeket a sérüléseket. Ezeket a táppénzes napokat valamennyiünk adójából kellett finanszírozni a társadalombiztosításnak, és ezek a rendőrök 4200 napon keresztül nem tudtak szolgálatba állni.
A felelősségre vonást vagy megtisztulást Ön szerint segíti ez a gesztus?
Én úgy gondolom, hogy mindenképpen segíti. Még egyszer mondom, ez a rendőrség érdeke, nem az én érdekem, ez a rendőrség érdeke.
Számított vagy számít arra, hogy ezzel a lépéssel közelebb kerül ahhoz ez az egész történet, hogy lezáruljon?
Biztos vagyok benne, hogy segíthet rajta, hiszen eddig senki nem állt fel és nem mondta el azt, hogy bocsánat. Én most ezt fölvállaltam, elmondtam. Még egyszer mondom, megtehettem volna, hogy hátrahúzódom és ülök a karosszékben, meg kellett tennem, ez a magyar rendőrség érdeke, a köztársaság, a demokrácia rendőrségének érdeke, hogy erre sor került.
Kezdőlap Belföld Bencze József: a rendőrség érdekében kértem bocsánatot 2006 őszéért | Bencze József: a rendőrség érdekében kértem bocsánatot 2006 őszéért | A rendőrség két évvel ezelőtt új stratégiát fogalmazott meg, hogy hatékonyabban tudjon a gazdasági bűncselekményekkel szemben fellépni. Ezért a befolyással üzérkedéssel vagy a vesztegetéssel kapcsolatos ügyekben duplájára nőtt a 2009-ben befejezett ügyek száma - nyilatkozta Bencze József az InfoRádió Aréna című műsorában. Az országos rendőrfőkapitány arról is beszélt, hogy a 2006 őszi rendőrségi túlkapások miatti bocsánatkérését az motiválta, hogy ez szerinte a magyar rendőrség érdeke, a köztársaság, a demokrácia rendőrségének érdeke volt. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/02/19/bencze-jozsef-a-rendorseg-erdekeben-kertem-bocsanatot-2006-oszeert-334736 | 2010-02-19 21:18:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Több szálon futó nyomozás vezetett ahhoz a bűnbandához, amely alig egy év alatt mintegy egymilliárd forint kárt okozott az államnak az adószabályok kijátszásával: törvénytelen üzletek sorozatával bújt ki a jövedéki adó és az áfa megfizetése alól.
A bűncselekményt Németországban és Ausztriában vásárolt olajtermékek magyarországi forgalmazásával követték el, adókötelezettségüket eltitkolták, és illegális működésüket szándékosan bebuktatott cégekkel leplezték. A szabálytalanul forgalmazott olajtermékek eladásában több, részben az elkövetők által üzemeltetett benzinkút is közreműködött. A folyamatban több százezer liter, egyébként nem jövedékiadó-köteles kőolajtermék üzemanyagként cserélt gazdát, miközben a forgalmazók tetemes haszonra tettek szert törvénytelenül – áll a közleményben.
A több helyszínen és egymástól eltérő időpontokban végzett ellenőrzések adatai és bűnjelei között a pénzügyőrök és a pénzügyi nyomozók összefüggést sejtettek, így a nyomozás több szálon is elindult, és a nyomok egyazon elkövetői körhöz vezettek. A benzinkúton találkozó társaságon túl kamionok szállítmányait, fuvarleveleit is ellenőrizték a NAV munkatársai, a dokumentumokat nemzetközi adatbázisokkal vetették össze, így rövid időn belül feltérképezték a cégek módszereit és gyakorlatát.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb akciójában 96 pénzügyőr és 60 pénzügyi nyomozó dolgozott együtt a NAV bevetési egységeivel Budapesten és több megyében. Az ellenőrzések alkalmával mintegy hetvenezer liter kőolajterméket foglaltak le.
A NAV tájékoztatása szerint az ügyben jelenleg nyolc gyanúsított van, akik közül négy férfit előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság. Visszaélés jövedékkel és adócsalás bűncselekmények miatt kell felelniük a büntetőeljárásban. Emellett a gyanúsítottaknak és a tetten ért végfelhasználóknak az adót és a kiszabott bírságot is meg kell fizetniük, az érintett benzinkutakat pedig be is zárhatják a törvénytelen forgalmazás miatt. A „gázolajszerű” ásványolaj forgalmazásának csatornáit a NAV tovább vizsgálja. | Lebukott az olajmaffia | Ausztriából és Németországból származó olajtermékekkel üzletelő bűnbandát leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2011/12/lebukott-az-olajmaffia | 2011-12-28 10:16:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Felrúgta az egy a tábor, egy zászló orbáni elvét a szigetvári jobboldal, ahol a belharcok odáig vezettek, hogy a KDNP helyi szervezete a Jobbikkal közösen támogat egy polgármesterjelöltet, aki ráadásul egy ideig komolyan esélyes volt arra, hogy a Fidesz indulója legyen. Családi alapon történő pártépítés, teljesen összekuszált erővonalak: a Baranya megyei kisvárosban minden kicsit más.
Szigetváron 2010 elején borultak fel az erőviszonyok, miután a 11 ezres város népszerű szocialista polgármestere, Paizs József váratlanul elhunyt szívinfarktusban, ezután pedig az egyébként is feszültségektől terhelt helyi képviselő-testület megbénult. A Fidesz-KDNP könnyedén nyerte meg a 2010-es önkormányzati választást a szétesett baloldallal szemben, ám a nagyobbik kormánypárt most könnyen ellenfelei sorsára juthat.
A szigetvári Família Kft.
A 2010 őszén polgármesterré választott Kolovics János helyi forrásaink szerint markáns lépésekkel kezdett neki a párton belüli hatalma megszilárdításának. Egyik fő ellenlábasa Pichler Imre, a térség korábbi országgyűlési képviselője volt, akit ő váltott a helyi Fidesz-szervezet élén. Az átalakuló elnökségben helyet kapott Kolovics nevelt fia, Mátyás Gergő is.
A családi értékek egyébként is fontos szerepet foglalnak el a jobboldali polgármester értékrendjében, legalábbis ez lehet az egyik magyarázata Mátyás Gergő villámkarrierjének a városi cégek élén is. A fiatal szakember már 2011 elején a vízszolgáltatásért felelős Sziget-Víz Kft. ügyvezetője lett, majd turisztikai ismereteit is megcsillogtathatta a Szigetvári „Zrínyi 1566” Turisztikai Egyesület TDM elnökeként. Tavaly ősszel Mátyás a Szigetvári Gyógyfürdő Üzemeltető Kft. ügyvezetője lett, miután a Sziget-Víz Kft. a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-be olvadt – a helyi politikai viszonyokat jól jelzi, hogy ez a döntés nem kapta meg a jobboldali többség egészének támogatását, és a polgármestert a Demokratikus Koalíció képviselőjének kellett kisegítenie.
Pichler Imre mellett Kolovics a Fidesz megyei elnökével, Tiffán Zsolttal is konfliktusba keveredett, legalábbis erre utal, hogy Tiffán országgyűlési képviselő-jelöltségét egyedül a Kolovics által vezetett szigetvári Fidesz szervezet nem szavazta meg. A megyei pártelnök félévvel később kamatostul adta vissza a kölcsönt.
Nyílt lázadásban a szigetvári kereszténydemokraták
Kolovics tevékenysége a szigetvári jobboldalon belül sem aratott osztatlan sikert, és tavasszal komolyan felmerült, hogy nem kapja meg a lehetőséget az újrázásra. A rivális jelölt Simon János, Kolovics alpolgármestere volt, aki bár saját bevallása szerint nem Fidesz-tag, de a Fidesz-KDNP támogatásával került a testületbe. A helyi Fidesz-alapszervezet Kolovicsot támogatta, ám a választókerületi elnök – történetesen Tiffán Zsolt – már Simon János mellett állt ki, ahogy az általa vezetett megyei pártszervezet is. Az ügyben végül országos szinten született meg a végső szó, amely a szigetvári szervezet jelöltjét, azaz Kolovicsot fogadta el.
Ebbe viszont újabb fordulatként az önálló arcélt eddig nem nagyon mutató Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete nem nyugodott bele, amely Simon Jánost választotta polgármesterjelöltjének, a Jobbik pedig szintén beállt Kolovics ellenlábasa mögé. A teljes összeborulást Hargitai János, a KDNP baranyai elnöke akadályozta meg, aki megtiltotta a helyi kereszténydemokratáknak a Jobbikkal való összebútorozást: ezzel annyit sikerült elérni, hogy Simon egy civil szervezet jelöltjeként, a KDNP és a Jobbik támogatásával indul a Fidesz ellenében.
A gyakorlatban ennek a különbségtételnek a szavazók szempontjából nincs sok jelentősége, és Hargitai János saját bevallása szerint egyáltalán nem örül a kialakult helyzetnek. A megyei pártelnök szerint nem a két jobboldali párt közötti konfliktusról van szó, hanem a sajátos szigetvári politikai viszonyokról, amelyeket ő is érdeklődéssel figyel – a helyzetet tovább bonyolítja, hogy számos esetben kettős, Fidesz-KDNP-s párttagokról van szó.
A szigetvári önkormányzati választás eredménye ilyen előzmények után igen nehezen jósolható meg, pláne, hogy míg az MSZP és Demokratikus Koalíció közös jelöltet indít, az Együtt-PM egy helyi civilszervezet jelöltje, Varga Zoltán mögé állt. Simon János mindenesetre nem gondolja, hogy a jobboldali győzelem érdekében neki kellene visszalépnie. Mint mondja, ezt Kolovics János ugyanúgy megteheti. | Itthon: A Jobbikkal közösködnek a szigetvári kereszténydemokraták | Megbomlott a Nemzeti Együttműködés Rendszere Szigetváron, ahol a Kereszténydemokrata Néppárt a Jobbikkal együtt támogat egy polgármesterjelöltet, Simon Jánost, aki ráadásul a jelenlegi fideszes városvezető alpolgármestere. A háttérben a szigetvári jobboldal végleges megosztottsága és a Fidesz baranyai erős embereinek párharca állhat, erre azonban rámehet Szigetvár jobboldali városvezetése. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140826_A_Jobbikkal_kozoskodnek_a_szigetvari_kere | 2014-08-26 10:28:00 | true | null | null | HVG |
Helyszínbejárást tartott Bóka János a Puskás Arénában, mivel ott fog ülésezni november 7-én az Európai Politikai Közösség, valamint 8-án az Európai Tanács állam- és kormányfői is. A helyszín megtekintéséről az Európai uniós ügyekért felelős miniszter egy videót is megosztott a közösségi oldalán .
A változatosság kedvéért most nem a magyar válogatottnak tudtunk szurkolni, hanem megnéztük, hogyan áll az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának és az Informális Európai Tanács helyszínének az előkészítése.
- írta a miniszter.
A Puskás Arénában fog ugyanis ülésezni november 7-én, mintegy 50 állam és kormányfői szintű delegáció, 45 európai állam képviselői és a legfontosabb európai regionális szervezetek képviselői. A rákövetkező napon pedig az Informális Európai Tanács, az Európai Unió vezetői, állam és kormányfői szinten, illetve az Európai Unió intézményeinek a vezetői is találkoznak Budapesten - mondta el Bóka János.
két nap múlva elkezdődik Magyarország valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye.
- hívta fel a figyelmet a miniszter.
Borítókép: Kovács Zoltán és Bóka János ( | Ilyen lesz a Puskás Arénában a diplomáciai csúcstalálkozók helyszíne | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ilyen-lesz-a-puskas-arenaban-a-diplomaciai-csucstalalkozok-helyszine | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
– Teljesítménybónuszt az éves egyéni teljesítménycélok teljesülése esetén fizetünk. A bónuszszabályzat az MNB belső intézményi szabályzata s a munka törvénykönyve szerint alkalmazzuk – írta a Blikknek a jegybank sajtóosztálya. – A munkatársak juttatásai tavaly 1,8 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint 2006-ban, többek között azért, mert átalakul a javadalmazási rendszer.
A majd 600 jegybanki dolgozó tavaly több mint 300 millió forint választható béren kívüli juttatásban is részesült 2012-ben, ugyanis mindenkinek bő 53 ezer forint cafeteria is jár. Ezenkívül a nemzeti bank a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztárába fizetésük 3,8 százalékát is befizeti. Így további 143 millió forintot fizetett egy év alatt a jegybank. | Százmilliók jutalomra a jegybanknál | Budapest - Jelentős „teljesítménybónuszt" osztott tavaly és 2011-ben a Magyar Nemzeti Bank a munkatársaknak. A Magyar Nemzet szerint múlt évben 629 millió forintot fizettek ki, míg egy évvel korábban 670 milliót. Ez a jutalmazottak számát tekintve – 2011-ben 570, 2012-ben 573 fő – azt jelenti, hogy a munkatársak átlag bő egymillió forint pluszpénzt kaptak. Miért járt ez a juttatás? | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/szazmilliok-jutalomra-a-jegybanknal/z44fkzq | 2013-02-15 19:14:00 | true | null | null | Blikk |
A Fővárosi Nyomozó Főügyészség megszüntette a Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és akkori férje, az azóta politikussá vedlett Magyar Péter közötti beszélgetésről készült felvétel ügyében folytatott vizsgálatot. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a Völner-Schadl-ügy iratait nem manipulálták, Varga Judit "pletykákat osztott meg a férjével" - számol be róla a 444.Megkerestük a súlyos korrupcióval vádolt volt államtitkár és a végrehajtók egykori főnökének ügyével kapcsolatban Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót, aki számos végrehajtási ügyben járt el, rendszeresen képvisel kisemmizett embereket akár a végrehajtókkal, akár az állammal szemben is.Szepesházi lapunknak elmondta, hogy büntetőeljárás során az ehhez hasonló hangfelvételeket minden további nélkül bizonyítéknak tekintik, amennyiben nem merül fel a felvétel manipulációja. Ez egyébként meg is történt, csak épp a nyomozást szüntették meg, miután nem tartották relevánsnak a tartalmát, az ügyészség számára nincs elég bizonyítóereje.Volt bíróként ugyanakkor Szepesházi úgy látja, életszerűtlen az ügyészség indoklása, miszerint "annak kiderítése nem a nyomozás feladata", hogy Varga miért mondott el pletykákat a férjének, miért ilyen módon adta elő azokat, hogy megfelel-e a valóságnak az, hogy volt férje presszionálta őt, hogy ilyeneket mondjon."Mégiscsak egy jogász beszélt egy igazságügyi miniszterrel egymás között bizalmasan mint házastársak, az pedig enyhén szólva feltételezés, hogy pletykákat osztottak meg"- hozzátéve, hogy a pressziót, vagyis hogy Magyar Péter fenyegetően lépett fel, Varga Judit, vagyis csak az egyik fél állítja. A jogász szerint nem hihető vagy életszerű az ügyészség verziója. Mint elmondta, sokkal több a gyanús körülmény a hangfelvételek tartalmát illetően."Felmerülne a megtörtént vádemeléseken túli egyéb vádemelés, akár (a nyomozati anyagokból ismert - K.S.Á.) »Tóni, Barbara, Ádám« kapcsán is."Szepesházi szerint a nyomozás megszüntetése, vagy hogy felsőbb körökbe tartozó szereplők megússzák a felelősségre vonást csak távolabbról függ össze a végrehajtói maffia működésével. Ott ugyanis inkább az a probléma a volt bíró szerint, hogy noha bírósági szakaszban van már Schadl és társai ügye, ez nem változtatott a végrehajtók általános működésmódján. A "kifehérített", vagyis az eljárás alatt álló végrehajtóktól megszabadított végrehajtói karban a korábbiak helyébe lépő új végrehajtók ugyanolyan elánnal viszik tovább megörökölt ügyeiket.Holott Nyugat-Európában ha van egy hasonló botrány, az érintett végrehajtók ügyeit automatikusan megvizsgálják 1-2 évre visszamenőlegesen. Ha ott kiszűrnek visszaélésgyanút, akkor felülvizsgálják, vagy felfüggesztik az adott ügyet. Magyarországon ezzel szemben az adós adott esetben hiába ír akár a Schadl helyettesének, a válasz, hogy a visszaéléseket ügyenként kell bizonyítani, tehát a végrehajtás nem áll le."Az a probléma, hogy egy ilyen »fertőzött« végrehajtói kar elvileg »nem fertőzött« további tagjai pont ugyanúgy működnek, és széttárják a kezüket, hogy nem lehet arra semmilyen jogot alapítani vagy felfüggesztést kérni, hogy esetleg hiába vette át egy olyan végrehajtótól az ügyet, aki le van tartóztatva, vagy vádemelés alatt áll"- fejtette ki Szepesházi.A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyészség arra hivatkozik, hogy az időpontban, amikor állítólag manipulálták az iratokat, már megvolt a vádemelés. Viszont mint mondta, épp az a kérdés, hogy mindenki ellen vádat emeltek-e, aki ellen megállt volna az alapos gyanú, vagy sem.Ezért ezzel nem lehet érvelni, hisz nem az a kétséges, hogy akik ellen vádat emeltek, azok ellen lenne-e más bizonyíték, hanem az, hogy más ellen miért nem emeltek vádat.Magyar Péter is reagált az ügyészségi határozatra, véleménye szerint "szürreális", hogy a hatóság nem talált bűncselekményre utaló nyomot a márciusban nyilvánosságra hozott felvételeken. Akkor a Mérce is beszámolt róla, hogy Magyar szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy nemcsak Völner Pál államtitkár, hanem a kormány legmagasabb körei és a hatóságok is együttműködtek a végrehajtó-maffiával. A felvételek tanúsága szerint Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, akkor a polgári titkosszolgálatokat is felügyelő miniszter közreműködött a Völner-Schadl üggyel kapcsolatos iratok manipulálásához, ahogy azt is elmondta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész "nem ura a helyzetnek".A Schadl György vezette végrehajtói kar a vád szerint maffiamódszerekkel működött, ennek jegyében az elnök lojális végrehajtókat nevezett ki elsősorban a "jól fizető" területekre, akik aztán bevételük jelentős részét leadták neki a pozíció fejében. A Schadl-féle végrehajtói kar vélhetően számos törvénytelen végrehajtás útján semmizett ki embereket, családokat megfelelő jogalap nélkül. Habár a végrehajtói kart azóta elvileg kifehérítették, továbbra is fennáll a kérdés: az alapvetően állami, végrehajtói hatalmi ághoz tartozó feladatert miért privát, profitorientált vállalkozások felelnek, amelyek emiatt a minél több, és minél nagyobb értékű végrehajtásban érdekeltek. | "Életszerűtlen" indokkal szüntette meg az ügyészség a nyomozást Magyar Péter hangfelvételével kapcsolatban « Mérce | Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró nyilatkozott lapunknak a hangfelvétel miatti nyomozás megszüntetéséről. | null | 1 | https://merce.hu/2024/06/21/eletszerutlen-indokkal-szuntette-meg-az-ugyeszseg-a-nyomozast-magyar-peter-hangfelvetelevel-kapcsolatban/ | 2024-06-21 00:00:00 | true | null | null | Mérce |
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnököt valószínűleg soha nem fogják eljárás alá vonni háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, noha Hága elfogatóparancsot adott ki ellene, szakértők szerint azonban a Nemzetközi Büntetőbíróság vádjai miatt jelentős akadályokkal találhatja magát szemben.
Nem világos, hogy Benjámin Netanjáhú valaha is bíróság elé áll-e, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene állítólagos háborús és emberiség elleni bűncselekmények miatt. Még ha soha nem is jelenik meg Hágában, a vádak és az általuk képviselt megbélyegzés üldözni fogja a kereszttűzbe került izraeli miniszterelnököt.
Netanjáhú visszautasította az Izrael gázai háborújával kapcsolatos vádakat. Izrael nem ismeri el a hollandiai székhelyű bíróság joghatóságát, de miniszterelnöki feladatainak ellátása most kétségtelenül nehezebbé vált.
Római kötés
Anthony Dworkin, az Európai Tanács külkapcsolati főmunkatársa azt mondta a Szabad Európának, hogy bár Izrael nem részese az ICC-t létrehozó római statútumnak, "van 124 olyan ország szerte a világon, amely az". Ezen államok "mindegyikének mostantól jogi kötelezettsége letartóztatni Netanjáhút", ha a területére lép, és ez "messzire nyúlóan korlátozza azoknak az országoknak a számát, amelyekbe eljuthat".
Dworkin precedensként azokra a bonyodalmakra mutatott rá, amelyekkel Vlagyimir Putyin orosz elnök szembesül azóta, hogy az ICC 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene Ukrajna ellen elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt. "Elég jelentősen kellett változtatnia az utazási tervein" - mondta, kiemelve azt a kölcsönös döntést, hogy az orosz elnök nem vett részt a 2023. júliusi dél-afrikai BRICS-csúcson.
Idén szeptemberben az ICC-tag Mongóliára nehezedett óriási nyomás az odalátogató Putyin letartóztatása érdekében. Mongólia nem tett eleget a felhívásoknak, ami megmutatta, milyen korlátai vannak a népirtás, emberiség elleni, háborús és agressziós bűncselekmények miatti vádemelésért felelős bíróságnak.
Az ICC november 21-i bejelentésére hat hónappal azután került sor, hogy a bíróság legfőbb ügyésze, Karim Khan először közölte: elfogatóparancs kiadását kéri nemcsak Netanjáhú, hanem Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter, valamint Muhammad Dejf, az Egyesült Államok és az EU által terroristacsoportnak minősített Hamász katonai parancsnoka ellen, akit aztán Izrael az állítása szerint júliusban meggyilkolt.
Dejfet a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadásával kapcsolatos bűncselekményekkel vádolják, amelyekben mintegy 1200 ember, főként civilek haltak meg. Netanjáhú és Galant ellen az a vád, hogy Izrael megtorló inváziójának több mint 43 ezer ember esett áldozatául Gázában palesztin tisztviselők adatai szerint.
Elutasítva Izrael fellebbezését a november 21-én elhangzott vádakra az ICC bejelentette, hogy mindhárom személy ellen elfogatóparancsot ad ki, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Dejf még életben lehet.
Együttműködéstől függően
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem áll hatalmában érvényt szerezni a Netanjáhú ellen háborús bűnökért, köztük az éheztetés hadviselési módszerként alkalmazásáért és emberiség elleni bűnökért, így "gyilkosságért, üldözésért és más embertelen cselekményekért" kiadott elfogatóparancsának. Khan az együttműködésre támaszkodva sürgette a bíróság összes tagállamát, hogy járjanak el az elfogatóparancsok alapján, a tagsággal nem rendelkező országokat pedig arra szólította fel, hogy dolgozzanak a nemzetközi jog betartásán.
Az utóbbiak közé tartozik az Egyesült Államok, Izrael egyik kulcsfontosságú szövetségese, amely nem ismeri el az ICC joghatóságát ebben az ügyben, és alapjában utasította el a bíróság döntését az elfogatóparancs kiadásáról. Ugyanakkor az Európai Unió összes állama tagja az ICC-nek.
Dworkin megjegyezte, hogy "az európai országok meglehetősen megosztottan" reagáltak Izrael akcióira a palesztin enklávéban, amelynek nagy része romokban hever az egyévnyi könyörtelen izraeli légi és szárazföldi hadművelet-sorozat után. "Néhány ország egyre kritikusabban tekint Izrael lépéseire (...) más országok inkább a középutat próbálják követni, bírálnak bizonyos szempontokat, de nagyrészt támogatják Izraelt."
Most még Izrael olyan hangos pártfogójának is, mint amilyen Németország, mérlegre kell tennie egyrészt a támogatását, másrészt elkötelezettségét a jog uralma mellett. "Látni fogunk némi különbséget abban, hogy az országok miként néznek rá, beszélnek róla és így tovább" - tette hozzá Dworkin.
Izrael már lemondta Caspar Veldkamp holland külügyminiszter jövő heti látogatását, miután Hollandia közölte, hogy tiszteletben tartja az ICC elfogatóparancsát. Franciaország kijelentette, hogy támogatja az ICC ügyésze, Khan lépéseit, Olaszország pedig közölte, hogy letartóztatná Netanjáhút, ha az országba érkezne.
A különutasok
Az ítéletnek ugyanakkor nem szándékolt következményei lehetnek.
Orbán Viktor - az EU-tag Magyarország miniszterelnöke, aki gyakran száll vitába Brüsszellel olyan forró témákban, mint a Putyinhoz fűződő kapcsolatok - máris különutasként pozicionálta magát. November 22-én azzal vádolta meg az ICC-t, hogy "politikai célból beavatkozik egy folyamatban lévő konfliktusba", és azt mondta, hogy a Netanjáhú elleni elfogatóparancs aláássa a nemzetközi jogot. Közölte, hogy szembeszáll a paranccsal, és meghívja Magyarországra Netanjáhút.
A Nemzetközi Büntetőbíróság még elutasítóbb reakcióra számíthat az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztott elnök majdani kormányától. Trump Izrael nagyobb szövetségesének mutatja magát Joe Biden leköszönő elnöknél. Trump jelöltje a nemzetbiztonsági tanácsadó posztjára, Mike Waltz republikánus kongresszusi képviselő november 21-én arra figyelmeztetett, hogy "erőteljes válaszra lehet számítani az ICC antiszemita elfogultsága miatt", amikor Trump január 20-án hivatalba lép.
Netanjáhú hivatala is antiszemitának minősítette az ICC döntését az elfogatóparancsok kibocsátásáról. Egyes megfigyelők szerint Netanjáhú meglovagolhatja ezt a hangulatot, hogy új politikai lendülethez jusson otthon. Netanjáhú és jobboldali kormányának támogatottsága meredeken csökkent az október 7-i támadás után, az utóbbi időben viszont javult a közvélemény-kutatások szerint.
"Izraelben teljes az elítélés a politikai spektrumon, így ez egyáltalán nem fáj neki a belpolitikában - mondta Khaled Elgindy, a washingtoni Közel-Kelet Intézet elemzője a Szabad Európának. - Talán segít is neki egy kicsit, mert összegyűjti az embereket a zászló alatt."
Írta Michael Scollon Todd Prince (Washington) beszámolójának felhasználásával. | A nemzetközi elfogatóparancs akkor is üldözni fogja Netanjáhút, ha soha nem megy Hágába | Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnököt valószínűleg soha nem fogják eljárás alá vonni háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, noha Hága elfogatóparancsot adott ki ellene, szakértők szerint azonban a Nemzetközi Büntetőbíróság vádjai miatt jelentős akadályokkal találhatja magát szemben. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-nemzetkozi-elfogatoparancs-akkor-is-uldozni-fogja-netanjahut-ha-soha-nem-megy-hagaba/33212146.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
A Ház szerdán szavaz sürgős eljárásban a reklámadóról szóló törvényjavaslatról, amely adóval sújtaná a reklámokból származó árbevételt, és az adót a saját reklámok költsége után is felszámítanák.
A törvényalkotási bizottság kedden folytatta le az előterjesztés részletes vitáját, amelynek során kormánypárti támogatással, az ellenzéki képviselők elutasítása mellett fogadott el egy változtatást az eredeti előterjesztésen. Eszerint az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség ötven százaléka.
A reklámadóról szóló javaslat előterjesztője, L. Simon László (Fidesz) a vitában elmondta: eredetileg forgalmi típusú, vagyis a nyereségtől független adót képzelt el, hogy ne vonhassák ki alóla magukat azok sem, akik akár gazdasági okokból, akár az adóelkerülési technikák miatt veszteségesek. Most mégis támogatja a benyújtott módosítást, hogy lehetőséget adjon ezeknek a cégeknek arra, ne növekedjen tovább a veszteségük.
Az ülésen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a bizottságot.
A szocialista Bárándy Gergely a jobbikos Szilágyi Györggyel együtt arra várt választ: mely médiumok a módosító javaslat kedvezményezettjei. A független Fodor Gábor szerint az egész törvényjavaslat a sajtószabadságot fenyegeti, a módosító javaslat pedig a TV2-nek kedvez. A szocialista Tóth Bertalan lex TV2-nek titulálta a módosítást, és a törvényjavaslat legfelháborítóbb részének nevezte a bizottsági javaslatot.
A fideszes Balla György viszont úgy érvelt: az előterjesztés nem tesz különbséget kormánypárti vagy ellenzéki médiumok között. A kis médiumokat szinte érintetlenül hagyja - mondta -, miközben "a ránk sok szennyet bocsátókat jóval nagyobb mértékben adóztatja".
Frakciótársa, Szabó Zsolt egy ellenzéki kritikára válaszul úgy vélekedett: az adózás szempontjából éppen jó időpontban születik az idei adóévre vonatkozó javaslat. Arra a bírálatra pedig, amely szerint az ellenzékieknek ártana, a kormánypártiaknak pedig kedvezne a most benyújtott módosítás, azt mondta: hogy kinél keletkezett elhatárolt veszteség a társasági vagy a személyi jövedelemadó adó miatt, belső információ, a mérlegből vagy az eredménykimutatásból nem derül ki.
L. Simon László válaszában a legnagyobb tévedésnek nevezte, hogy a javaslat sértené a sajtószabadságot vagy tönkretenné a semleges médiumokat, szerinte a politikai vélemény sokszínűségét szolgáló médiumokat nem veszélyezteti. Sorolta azokat a kormánypártinak tartott médiumokat, amelyeket jelentősen érint a reklámadó. Szerinte ma a sajtószabadságra leginkább a tulajdonosi vélemények hatnak.
A bizottság nem támogatta a jobbikos Novák Előd azon változtatási szándékát, amely szerint az adóbevételt nem iskolafelújításra, hanem arra kellene költeni, hogy mindenki ingyenesen hozzáférjen az internethez. Elfogadták viszont Vas Imre (Fidesz) technikai jellegű módosító javaslatát.
Kezdőlap Belföld Mérséklődhet a reklámadó egyes médiavállalkozásoknál | Mérséklődhet a reklámadó egyes médiavállalkozásoknál | Mérséklődhet a reklámadó idei mértéke azoknál az érintett médiavállalkozásoknál, amelyek a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel - egy erről szóló módosító indítványt fogadott el kedd esti ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2014/06/10/merseklodhet-a-reklamado-egyes-mediavallalkozasoknal-644117 | 2014-06-10 12:06:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
"Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: a beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék" - írta a Facebookon közzétett posztjában a politikus.
Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc...
- világosította fel, az Eurostat adataira hivatkozva a Tisza Párt vezérét Menczer Tamás.
A hazai helyzetre kitérve azt írta, hogy
ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt , segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást.
Végezetül megjegyezte:
"Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel." | Menczer Tamás Magyar Péter | Menczer Tamás helyreigazította Magyar Pétert | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-diszkoliberalis-szamok | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Zsebkendőbe dugták a pénzt
Makó ― Titkosszolgálati módszerekkel figyelték hónapokon keresztül azokat a rendőröket, akik a gyanú szerint 5-10 euróért, azaz körülbelül 1500-3000 forintért saját maguk fújták meg az alkoholszondát az általuk leintett külföldi sofőrök helyett.
Újabb három hónapra leültették a rendőröket, akiket rajtakaptak, hogy sofőröktől fogadtak el pénzt ()
A korrupcióval gyanúsított rendőrök egy hónapja vannak előzetes letartóztatásban, amit most három hónappal meghosszabbított a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa.
A delmagyar.hu információi szerint az egyenruhásokat hosszú heteken keresztül figyelte a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A megfigyelt rendőröket rendszeresen vezényelték olyan helyekre, ahova előzőleg kamerákat telepítettek, így rögzítették az ellenőrzést végző zsaruk minden mozdulatát. A felvételeken jól látszik, hogy a rendőrök papír zsebkendőbe csavarták a bankjegyeket, úgy dugták azt a nadrágjuk zsebébe. Amikor már biztonságos helyre értek, elővették a pénzt.
Mint kiderült, a zsaruk egyetlen műszak alatt több száz eurót – akár százezer forintot – is kereshettek, ez fizetéskiegészítésnek nem volt rossz, ám mint most már számukra is kiderült, veszélyes. A rendőrök ellen egyébként hivatali vesztegetés elfogadása a vád, amiért akár tíz évet is kaphatnak.
Blikk-információ | Zsebkendőbe dugták a pénzt | Makó ― Titkosszolgálati módszerekkel figyelték hónapokon keresztül azokat a rendőröket, akik a gyanú szerint 5-10 euróért, azaz körülbelül 1500-3000 forintért saját maguk fújták meg az alkoholszondát az általuk leintett külföldi sofőrök helyett. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/zsebkendobe-dugtak-a-penzt-2278551 | 2014-08-18 23:16:00 | true | null | null | Blikk |
"Látható, hogy az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálissal bezárólag mindenki megtámadta a nemzeti konzultációt. Ugye ugyanazt mondja a híres fényképész, a DK soraiból Gréczy Zsolt, mint a híres telefontolvaj, Magyar Péter , ugyanúgy támadták meg az elmúlt napokban, rögtön a konzultáció elindítása után a nemzeti konzultációt" - hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóban Menczer Tamás.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint a baloldali ellenzék nem akarja, hogy a magyarok elmondják a véleményüket, hanem azt akarja, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. A politikus hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy "egyetértési pontokat alakítson ki a válságok korában a legfontosabb kérdésekben". Példaként említette
a béremeléseket,
a kis- és középvállalkozások támogatását,
a munkáshitelt,
a megfizethető lakhatást és
a 13. havi nyugdíj megvédését.
Menczer Tamás végül arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésében. | Nemzeti konzultáció: megtámadta a baloldal | Gréczy Zsolt és Magyar Péter is megtámadta a most zajló nemzeti konzultációt, mert azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk – mutatott rá a közösségi oldalára feltöltött videójában Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-konzultacio-obaloldal-diszkoliberalis-greczy-zsolt-magyar-peter | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Korrupció, csalás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt vizsgálatot indított az olasz ügyészség Ignazio Visco az olasz jegybank, a Banca d’Italia elnökével szemben – közölte kedden az Il Fatto Quotidiano. Az olasz napilap értesülését sem az érintett ügyészség, sem az olasz nemzeti bank nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Az újság információi szerint Spoleto város ügyészsége januárban indított vizsgálatot Ignazio Visco és további hét személy ellen. A vizsgálat célja az umbriai Banco Popolare di Spoleto (BPS) eladása körülményeinek tisztázása volt. Az 1895-ben alapított BPS-nél az olasz pénzügyminisztérium 2012-ben ellenőrzést tartott, ezt követően a pénzintézet élére a Banca d’Italia három biztost nevezett ki, majd a BPS-t 2014-ben a Banca Desio olasz bank vásárolta fel.
Az ügyészséghez a BPS-t korábban ötvenegy százalékban birtokló Spoleto Crediti e Servizi szövetkezet fordult, amelynek 21 ezer tagja van. A BPS eladása után a szövetkezet részesedése tíz százalékra csökkent. A szövetkezet tagjai szerint a BPS-t a jegybank értékén alul adta el. | Korrupció miatt nyomoznak Matolcsy olasz kollégája ellen | A beleegyezésével áron alul adtak el egy bankot a gyanú szerint. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2015/10/20/korrupcio-miatt-nyomoznak-matolcsy-olasz-kollegaja-ellen/ | 2015-10-20 15:58:10 | true | null | null | fn.hu |
A nemzeti fejlesztési tárca közbeszerzési szakterülete szerdán Budapesten civil szervezetekkel egyeztetett az átláthatóság további növelését célzó lehetőségek felmérése érdekében - írták. Az NFM dokumentuma szerint az elektronikus nyilvántartások kötelező elfogadása, a benyújtandó igazolások számának csökkentése és az alkalmassági követelmények teljesítésének megkönnyítése azt a célt szolgálta, hogy minél egyszerűbb legyen a pályázati részvétel. A közbeszerzési piac szereplői, a megrendelők és a vállalkozók a tanulási folyamat eredményeként egyre gyakorlottabban élnek az új szabályozás lehetőségeivel.
Az NFM közölte, hogy tavaly az új törvény alapján indított tíz közbeszerzési eljárásból nyolcban hazai kis- és középvállalkozás (kkv) nyert. A nemzeti eljárásrendben lebonyolított tendereken ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Az NFM közleménye szerint az új közbeszerzési rendszer részeként - Magyarországon először - két ellenőrzési rendszer is kiépült már az új törvény hatályba lépése előtt, 2011-ben. | NFM szerint a kkv-knak kedveznek a közbeszerzési szabályok | Az új közbeszerzési törvény hatályba lépése óta eltelt egy év tapasztalatai kedvezőek, az eljárások egyszerűsödtek, csökkent az adminisztráció, könnyebb lett az ajánlattétel, a szabályozási környezet nagymértékben segíti a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) sikeres szereplését a tendereken - összegzi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nfm_szerint_a_kkv-knak_kedveznek_a_kozbeszerzesi_szabalyok.543848.html | 2013-01-30 21:24:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az Állami Számvevőszék jelzései alapján nyomozni kezdett a rendőrség a Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatásával kapcsolatban. A gyanú: hivatali visszaélés és gazdasági titok megsértése. Az ÁSZ múlt heti jelentése azzal vádolta meg az MNB-t, hogy 2008 és 2010 között felhatalmazás nélkül üzleti titkokat adott ki a Nemzetközi Valutaalapnak a hét legnagyobb kereskedelmi bankról. A Fővárosi Főügyészség hozta nyilvánosságra, hogy az ügyben nyomozást indított a BRFK.
Megkerestük a bankszövetséget, de a szervezet nem kívánt nyilatkozni: – Az eset nem a teljes szektort érinti, a szóban forgó tagbankjainktól pedig sem felkérést, sem felhatalmazást nem kaptunk, hogy álláspontjukat képviseljük – közölte Sütő Ágnes kommunikációs vezető.
A jegybank még a múlt héten visszautasította a számvevőszék megállapításait, mondván: az több pontban nem igaz. Ami eljárási hibát vétett, azt már orvosolta: utólag beszerezte az érintettek hozzájárulását. | Zűrös búcsú jutott ki Simornak | Budapest — A jelek szerint dicstelen körülmények közt fog távozni Simor András jegybankelnök, akinek márciusban jár le a mandátuma. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/zuros-bucsu-jutott-ki-simornak-2175709 | 2013-02-21 17:38:00 | true | null | null | Blikk |
A gyanú szerint hosszú évek óta Romániából szállít Magyarországra kiszolgáltatott helyzetben lévő férfiakat és nőket, akiket aztán Budapesten, egy hulladékválogató üzemben dolgoztatva kizsákmányol, és embertelen körülmények között szállásolja el őket - írja közleményében a Police.hu.
A magyar nyomozók már tavaly is segítették különböző információkkal és nyomozati cselekményekkel a Romániában indult nyomozást, azonban a bűncselekmény teljes körű felderítése érdekében ez év elején a hatóságok közös nyomozócsoportot (JIT) hoztak létre, melynek magyarországi tevékenységét a Fővárosi Főügyészség irányítja.
A munkacélú kizsákmányolás okán az NNI felvette a kapcsolatot a Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Osztályával, akikkel szintén szorosan együttműködve tárta fel az érintett elkövetői kör illegális tevékenységét.
A nyomozás előrehaladtával egyre több sértettről szereztek tudomást a hatóságok, és mindinkább körvonalazódott az elkövetők személye, valamint több bizonyíték gyűlt össze a terhükre róható bűncselekménnyel kapcsolatban.
A gyanú szerint az egymással többségében vérségi kapcsolatban álló román csoport tagjai leginkább Kovászna megye területén toboroztak embereket magyarországi munkavégzésre. Több százezer forintos fizetést és jó lakhatást ígértek nekik.
Videón az akció
Ehhez képest Budapesten általában a hét minden napján dolgoztatták őket, napi 12-18 órában egy olyan hulladékfeldolgozó gyárban, ahol semmilyen védőfelszerelést nem kaptak, átfagyva kellett dolgozniuk, munkaközi szünetekben leülni sem tudtak, csak a munkagépek szalagjaira, és enni is csak azokon lehetett.
A beígért bérüknek vagy csak egy részét kapták meg, vagy teljes egészében elvették tőlük annak okán, hogy az elkövetők abból fedezik a lakhatásukat és az étkezésüket. Szállást különböző, igen rossz állapotban lévő ingatlanokban biztosítottak számukra Budapesten, Szigetszentmiklóson, illetve Halásztelken.
Olyan ház, illetve lakrész is akadt, ahol sem víz, sem fűtés, sem szigetelés nem volt. A benti hőmérséklet a kintinek felelt meg. A lepusztult, koszos, igénytelen szállásokon csak minimális élelmet kaptak a sértettek, elvették az okmányaikat, és nem adták vissza, ezzel is korlátozva az áldozatokat, hogy hátrahagyják az őket kizsákmányolókat.
A gyárba általában gépkocsikkal szállították őket, és brigádvezető felügyelte munkájukat. Volt olyan is, akit ház körüli munkavégzésre is rákényszerítettek a 12-18 órás gyári munkát követően. Az őket kizsákmányoló rokonság egymás között cserélgette, adta és vette őket.
A kiszolgáltatott férfiak és nők nagy része rettegett a munkaadóitól, akiknek az egyike késeket és kardokat tartott rendszeresen magánál, illetve többen lőfegyvert is láttak nála. A sértettek között akadt, akinek sikerült elszöknie, és feljelentést tett. A román hatóságok így szereztek tudomást a bűncselekményről. Magyar kollégáikkal együtt eddig összesen több mint 30 sértettet azonosítottak.
Az NNI Emberkereskedelem Elleni Osztálya - miután a Eurojust által szervezett koordinációs ülésen a JIT-et vezető magyar és a román ügyészek ebben megállapodtak - a román rendőrökkel és a munkavédelmi szakemberekkel közös akciónapot szervezett az elkövetők elfogására.
Több mint 70 rendőr november 12-én hajnalban egyszerre csapott le különböző helyszíneken. Budapesten, illetve Szigetszentmiklóson és Halásztelken hajtottak végre elfogásokat és kutatásokat. Mivel felmerült a lehetősége annak, hogy az egyik elkövetőnél lőfegyver lehet, ezért az ő elfogását a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége hajtotta végre.
A realizálásokban részt vett a Készenléti Rendőrség bevetési egysége és rendészeti állománya is, valamint az NNI bűnügyi technikusai is. A nyomozók a kutatásoknál munkaszerződéseket, zálogjegyeket, jelenléti íveket, a sértettek visszatartott okmányait, mobiltelefonokat, SIM kártyákat, valamint több mint 40 millió forintot foglaltak le, és azokat a gépkocsikat is, amikkel a szállításokat végezték. Ezen túl több ingatlant zár alá vettek.
A magyar akcióval párhuzamosan a román rendőrök kutatásokat tartottak az elkövetők három ismert sepsiszentgyörgyi ingatlanában, ahol több millió forintot, illetve arany ékszereket foglaltak le.
Az ámokfutó autós az M3-asig menekült, de jött a TEK - videó
Az összehangolt műveletben az NNI nyolc személyt fogott el: öt férfit és három nőt. Köztük apát és fiát, egy házaspárt, illetve testvéreket. Mindegyiküket emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsították meg. Legtöbbjüket több ember sérelmére, rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre megtévesztéssel, a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábírással, erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítve elkövetett bűncselekménnyel.
A nyomozók mind a nyolcukat bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat, amelyet a bíróság hat gyanúsított vonatkozásában el is rendelt, két főt pedig bűnügyi felügyelet alá helyezett.
A közös akció napján és azt követően az NNI több mint 30 személyt hallgatott ki tanúként, akiket a hulladékválogató üzemcsarnokban illetve az elkövetők lakcímein vontak intézkedés alá az akció kezdetén, munkavégzés közben. Számos munkást közülük emberkereskedelem és kényszermunka áldozataként azonosítottak, kiszolgáltatott és sérülékeny élethelyzetük okán többüket kimenekítették az elkövetők által fenntartott kizsákmányoló élethelyzetből és biztosították védett elhelyezésüket.
A román és a magyar rendőrök a továbbiakban is együtt dolgoznak az esetleges további sértettek azonosítása, valamint további vagyonelemek felkutatása érdekében. A közös nyomozócsoport égisze alatt végrehajtott rendőri intézkedéseket az Eurojust előzetes koordinációs ülések megszervezésével és pénzügyi támogatás biztosításával segítette elő. | Rabszolgákat tartottak egy magyarországi hulladékválogatóban | Éhbérért, embertelen körülmények között elszállásolva, egy hulladékfeldolgozó üzemben kényszerített munkára embereket az a nyolc gyanúsított, akikre a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) csapott le. Az akcióban a Terrorelhárítási Központ (TEK), illetve munkaügyi felügyelők is részt vettek, valamint több mint hetven rendőr, köztük románok is. A Román Legfőbb Ügyészség Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság Kovászna Megyei Regionális Irodájától érkezett jelzés a KR NNI Emberkereskedelem Elleni Osztályára arról, hogy látókörükbe került egy román elkövetői kör. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/roman-rabszolgak-magyar-hulladekvalogatoban/2h68xt2 | null | true | null | null | Blikk |
“Az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt tenni” – állítja Kendi Imre lapunknak adott interjújában. Beszélt Lázár Jánossal való viszonyáról, valamint a hódmezővásárhelyi sportcsarnok körüli, szerinte politikai okokból kreált botrányról.
„Szeviép-szaga van a vásárhelyi K’Art-ügynek, Büntetőbírósági eljárás folyik a vásárhelyi Jobbik 2014-es listavezetője korábbi cégeinek ügyében, K’Art-ügy Vásárhelyen: Szabó Bálintot meghallgatta az ideiglenes vizsgálóbizottság, Választási kampányra is ment az eltűnt K’Art-pénzekből? A K’Art-ügy Hódmezővásárhely Szeviép-ügye, s egyben Márki-Zay Péter korrupciós pártfinanszírozási ügye” – címek a google találati listájában, ha az úgynevezett hódmezővásárhelyi K’Art-ügyre rákeresünk.
Ezekből úgy tűnik, hogy valami hatalmas botrány van Lázár János városában, amiben rajta és a fideszes többségű önkormányzaton kívül mindenki sáros. Vagy mégsem – legalábbis ez derül ki Kendi Imre egykori K’Art tulajdonos lapunknak adott interjújából. A volt cégvezető évek óta nem nyilatkozott, de az időközi polgármester-választással kapcsolatban indult médiahadjárat miatt most vállalta a nyilvánosságot.
A K’Art cégcsoport három vállalkozása PPP konstruckióban 2800 négyzetméteres csarnokot és 2000 négyzetméteres mélygarázs épített 2007-ban a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, ami 15 év után lett volna a városé.
2008-ban átadták, a Lázár János vezette önkormányzat 2010-től nem fizette a szerződésben szereplő 107 milliós éves szolgáltatási díjat.
2012-ben felszámolást kérnek a K’Art csoport két cége ellen, ami 2013-ban megindul, a vállalkozások pedig csődbe mennek.
„Ebben az ügyben nem nekünk van szégyenkezni valónk!” – kezdte a beszélgetést Kendi Imre, akivel a K’Art egykori székházában találkoztam. Ezt a sokszázmilliós épületet a csőd miatt elvesztették, ma bérlői a volt székházuk egy részének.
„Nulláról indultunk, nem állami cég romjain építkeztünk. 2006-ban 2-3 milliárd forint forgalmat értünk el, sokfelé pályáztunk sikeresen, és minden alkalommal tiszta verseny helyzetben nyertünk. A város meghatározó adófizetői és több mint 90 ember munkaadói voltunk. Nagyon sok sportklubot, sportolót, oktatási és egészségügyi létesítmények sorát támogattuk komoly pénzügyi és tárgyi segítséggel, amire mindig is büszke maradok! Mindig jó fizető hírében álltunk, és az is igaz, nagy volt a hitelállományunk” – emlékezett vissza a csarnoképítés előtti időszakra Kendi Imre.
„Lázár János polgármesterként felkért, hogy a gazdasági ügyekben legyek tanácsadója. Elvállaltam, a városért. Lokálpatrióta voltam, mindig térítés nélkül dolgoztam. Soha nem bántottam Lázár Jánost, de egyes dolgokban nem értettem vele egyet, ezért lemondtam a pozícióról. Mivel részt vettem a város közéletében, ismertem az önkormányzat terveit, a PPP csarnoképítést is. Évekig készültünk arra, hogy ha majd pályázni lehet, részt vehessünk rajta. Amikor kiírták, hárman indultunk, többek között a sokkal nagyobb építési volumennel bíró KÉSZ Zrt.-vel” – mondta Kendi Imre. A nyílt közbeszerzési pályázatot 2006-ban nyertük el, többlépcsős tárgyalás után.
Kendi hangsúlyozta, a szerződést nemzetközi standardok szerint a minisztérium készítette el minden részletre kiterjedően.
„Előre rögzítették a szolgáltatási díjat, ezt az önkormányzat és az állam is elfogadta. Pontosan tudták, melyik évben hogyan fog változni, mennyi terheli majd a város költségvetését” – reagált Kendi Imre azokra az évekkel ezelőtti kijelentésekre, melyekben a város azt állította, “a sportcsarnok használata az eltelt évek folyamán aránytalanul magas terhet rótt a városra”, illetve a kivitelező beruházást túlárazta.
Kendi Imre a szerződés különös részleteiről is beszámolt. „Az önkormányzatnál azt javasolták, hogy az ERSTE Bankkal szerződjünk, de ők az utolsó pillanatban visszaléptek, szerintem azért, mert addigra erőteljesen nőtt a város hitelállománya. Végül a CIB-től kaptunk svájci frank alapú hitelt, a tervezett forint alapúval szemben…”
Az egykori K’Art tulajdonos állítja, az önkormányzat egyetlen alkalommal sem fizetett időben, pedig minden határidőre elkészült, és a minisztériumban is mintaprojektnek tartották az elkészült létesítményünket.
„Az első három hónapot sem fizették ki, az inkasszóra feljogosító levelet sem írták alá, ami pedig a szerződés része volt. Nem indokolták meg miért, de ezzel is már többszörösen szerződést szegtek. Nekünk ebben az időben a bank előírása miatt három havi törlesztőrészletét kellett a számlán tartani, nem tudtuk megtenni. Mindig több havi késésben voltak. Miközben nekünk csökkent a megrendelésünk, a bank a válság miatt folyamatosan szigorított.”
A Fidesz kormány 2010-ben jelentette be, hogy felülvizsgál egyes PPP projekteket, Hódmezővásárhely sem maradt ki belőle.
„Nem fizettek, nem tudtuk a hiteleinket átvariálni. A csarnokot nem lehetett kiadni, bevételünk nem volt, csak kiadásunk. A piac a válság miatt megváltozott, így nem volt más választásunk, mint 2011-ben perelni, fizetési meghagyást beadni az önkormányzat ellen, ezzel védve a nekünk hitelező, dolgozó vállalkozókat. Ekkor indult el az ördögűzés, és egyoldalúan felmondták a szerződést.”
A fideszes vezetésű önkormányzat ezután feljelentette a K’Art-tot a közbeszerzési bíróságnál, a NAV-nál, az ügyészségnél, valamint kártérítési pert indított.
„Rendőrségre, bíróságra jártunk. Az ügyet a Kúriáig vitték, de ott is nekünk adtak igazat. Egyetlen egy hatóság sem marasztalt el bennünket, az önkormányzat minden egyes pert elveszített, de még ekkor sem fizetett. A bank pedig sorban felmondta a hiteleinket. 2013-ban csődbe mentünk, és semmit sem tehettünk. Pedig végig abban bíztunk, hogy az állammal kötött szerződésnél nincs biztosabb és biztonságosabb szerződés, hiszen még az ekkori tárgyalásokon is azzal áltattak bennünket, hogy ki fognak bennünket fizetni!”
„A valós tények azonban mindig azt bizonyították, hogy az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt tenni” – állítja Kendi Imre.
Kendi Imre szerint a K’Art cégcsoport csődjét elsősorban az önkormányzat szerződésszegő magatartása okozta.
„Ekkor több mint 1 milliárd forintos vagyona volt a cégnek, a kényszerű csődeljárás idején pedig csak a felszámoló rendelkezhetett róla, mi semmit sem tehettünk. Az összes vagyonunkat, 20 év munkájának az eredményét, elvesztettük” – mondta Kendi Imre.
A sportcsarnok végül 2014-ben úgy került a városhoz, hogy a Magyar Állam megvásárolta a CIB-től a cég adósságát.
„2014 őszén jelent meg először Szabó Bálint, azt ajánlotta, hogy politikai kapcsolatai révén segít a PPP-ügyben. Az ügyvédünkhöz irányítottuk, de a hamis, kétszínű ígéreteiből semmi nem lett. Utána már mint a károsultak képviselője jelent meg nálunk.”
Kendi Imre, megmutatta a felszámolásban regisztrált vállalkozók névsorát. Eszerint a K’Art House Kft. 472 milliós az adósságából az adóhivatalnak, a CIB Banknak, az állami gazdaságfejlesztési központnak hitelei 437 millió forintot tettek ki.
A K’Art Éptő Zrt.-nél 392 millió forint adósság maradt. Itt is az adósságából az adóhivatalnak, a CIB Banknak, az állam vasútnak, 299 volt a hitele. Vagyis a két cégben megmaradt 864 milliós adósságból a kis- és középvállalkozóké mintegy 128 millió forint volt. Erre fedezetet biztosított volna a cég vagyona is, és az önkormányzat által ki nem fizetett, és a bíróság által megítélt közel 164 millió forint is.
„Szabó feljelentése után számos esetben jártunk a rendőrségen, az eljárás vége pedig az lett, hogy a felszámolók ellen emeltek vádat, minket tisztának találtak. Ehhez képest a bíróságon lévő, kreált ügy a mai napig a nevünkkel szándékosan összemosva jelenik meg” – mondta Kendi Imre.
„20 éve dolgoztunk mielőtt elkezdtük a PPP-t. Mindig, mindent a cégbe forgattunk vissza. Amikor ez tönkrement, akkor az egész vagyonunk elment, majdnem földönfutóvá váltunk. Ezután újrakezdtünk mindent, évekig külföldön dolgoztunk, majd hazajöttünk. Továbbra is tervezek, kivitelezek, hiszen építész és magyar ember vagyok, ehhez értek, de most ismét csak piaci cégeknek dolgozunk” – fejezte be Kendi Imre.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat Szabó Bálint közbenjárására felállította a K’Art-bizottságot. Ebben akarják vizsgálni a K’Art-ügyet. Mégpedig azok a képviselők, akik 2011-ben a sportcsarnokra kötött PPP szerződés felmondásáról is döntöttek.
2013-ban ugyanennek az önkormányzatnak a sajtóreferense azt állította, “az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. tájékoztatta önkormányzatunkat, hogy a K’Art Építész Stúdió Kft. és a CIB Bank Zrt. között létrejött hitelszerződésből eredő valamennyi követelést az állam engedményezés útján megszerezte. Az állam jogosultjává vált valamennyi, a követelést biztosító mellékkötelemnek, így a zálogjognak is. Minderre tekintettel az önkormányzatunk által havonta fizetendő szolgáltatási díjon az MKK Zrt.-nek közvetlenül érvényesíthető zálogjoga áll fenn, így a város a K’Art javára nem is teljesíthet.”
A képviselők többsége fideszes, ezért kerestük a helyi frakciót, hogy miként látják szerepüket az ügyben. Kerestük Szabó Bálintot is, de nem válaszoltak kérdéseinkre. | Az önkormányzat és az állam tette tönkre a K’Art cégcsoportot - állítja az egykori tulajdonos | “Az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt tenni” - állítja Kendi | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/08/03/lazar-janossal-valo-viszonyarol-is-beszelt-az-a-vallalkozo-aki-szerint-azok-akarjak-most-vizsgalni-akikrol-a-birosag-mondta-ki-szerzodest-szegtek/ | 2018-08-03 12:04:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A mobilvécéket a forgalmazó Toi Toi Kft. 260 ezer forintos listaáron szolgáltatta a Happy End Kft.-nek a 2000. augusztus 20-i ünnepségekhez, amit a Fidesz közelinek mondott cég 6 és fél millió forintért számlázott az Országimázs Központnak. A szerződés tartalmát a Magyar Hírlap tette közzé.
A Happy End számos alkalommal vette igénybe mobilvécéinket, amelyeket mindig listaáron számláztunk, amit a szerződések és számlák igazolnak - mondta Solti András, a Toi Toi Kft. ügyvezető igazgatója, aki nem tudja, hogy a többi esetben hogyan számolt el a Happy End.
Az Országimázs Központ ügyében még néhány köbméternyi anyagot kell átolvasniuk a nyomozóknak, ami várhatóan heteket vesz igénybe - mondta Németh László alezredes, az SZBEI gazdaságvédelmi osztályvezetője, aki ezzel magyarázta, hogy még nem hallgatták ki Tóth István Zoltánt, a megszüntetett imázsközpont vezetőjét. | Happy End: extraprofit a mobilvécén | A Happy End Kft. listaáron bérelt mobilvécéket a Toi Toi Kft.-től, amit huszonötszörös áron számolt el a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Országimázs Központnál. Az ORFK Szervezet Bűnözés Elleni Igazgatósága jelenleg több köbméternyi szerződést vizsgál át. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2002/6/20020626happy | 2002-06-26 13:26:00 | true | null | null | Origo |
Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője szombaton közzétett nyílt levelében arra figyelmezteti Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ha nem cselekszik, Magyarország 400 milliárd forintnyi EU-s támogatástól eshet el hatvan napon belül.
A Demokratikus Koalíció politikusa a napokban nyilvánosságra hozott egy múlt heti levelet, amelyben az Európai Unió költségvetési biztosa, Johannes Hahn elismerte, hogy a magyar kormány gyakorlatilag semmit nem tett azért, hogy a pénzeket Magyarország megkapja. A levél szerint az uniós források kifizetését a kormány korrupciós ügyei és a jogállamiság hiányosságai miatt függesztették fel.
Dobrev most arra kéri a kormányfőt, azonnal cselekedjen. A politikus arról is ír levelében, hogy a DK már elkészítette és be is nyújtotta a szükséges törvénymódosításokat, azokat már csak el kellene fogadni. Dobrev szerint olyan helyzet állt elő, amikor a kormányfő "akkor is lop, ha nem csinál semmit".
"Ön tolvajjá válik 60 nap múlva, ha azonnal nem cselekszik. Tolvajjá, aki meglopja a nemzetét.
Mától számítva ennyi ideje maradt arra, hogy az Ön mulasztása miatt ne veszítsünk el 400 milliárd forintot. Ez a pénz azért fog örökre elveszni, mert lejár a határidő, ameddig még cselekedhetett volna.
E pénz kifizetését az EU az Ön kormányának korruptsága miatt függesztette fel. Ez a pénz járna nekünk, ha Önök 14 évig nem loptak volna, és most az EU nem azt mondaná, hogy ennek vége: majd akkor folyósítják Magyarország uniós forrásait, ha a magyar kormány törvények sorában garantálja a közbeszerzések átláthatóságának, az igazságszolgáltatás függetlenségének, és általában a jogállami működés alapvető feltételeinek teljesülését" - írta Dobrev Klára.
A DK-s politikus a Klubrádiónak azt mondta, hogy ha Orbán nem lép minél előbb, akkor még annál is nagyobb bajba kerülhetünk, mint, amit a 2008-as gazdasági világválság okozott . Hangsúlyozta, hogy elszállt a költségvetés és az életszínvonal is romlik, miközben egyre többen valószínűsítik az 500 forintos euró árfolyamot - ez mind Orbán Viktor kormányzása miatt állhat elő - mondta el Dobrev Klára. | Dobrev: Orbán tolvajjá válik, ha azonnal nem módosítja törvények sorát | 400 milliárd forint európai uniós pénz veszik el, ha hatvan napon belül Dobrev KláraDK-s EP-képviselő szerint, ha a magyar kormány nem garantálja törvények sorában a közbeszerzések átláthatóságának, az igazságszolgáltatás függetlenségének, és általában a jogállami működés alapvető feltételeinek teljesülését. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/dobrev-orban-tolvajja-valik-ha-azonnal-nem-modositja-torvenyek-sorat-147922 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A múltkori árverés alkalmával a kiárusított modellek többsége elkelt, de aki lemaradt róla, ne csüggedjen, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis új lehetőséget hirdet összerakható autók, motorok, repülők és a hozzá tartozó kiegészítők megvásárlására.
A modellekre és kiegészítőkre november 18-ig tehető érvényes ajánlat a NAV árverési felületén. | Nem átverés, NAV-árverés: 13 millió forint értékű portéka várja a licitálókat | Nagyon népszerű hobbi lett az elmúlt években makettezés. Összerakható autók, motorok, repülők és a hozzá tartozó kiegészítők megvásárlására nyílt lehetőség a NAV árverésén. Érdemes gyorsnak lenni, mert az utolsó hasonló akción mindent elvittek egy szálig. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/nav-arveres-makett.799619.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Viktor Psonka ukrán főügyész utasítást adott arra, hogy a hétéves szabadságvesztését töltő Julija Timosenko volt kormányfőt a kacsanyivkai börtönön kívül gyógykezeljék. Timosenko hátfájdalmaktól szenved. Renat Kuzma, az ukrán főügyész első helyettese a múlt hét végén már közölte: Kijevben fontolóra vették Timosenko németországi gyógykezelését.
Február 4. és 15. között független nemzetközi szakorvosi bizottság - amelynek német, kanadai, illetve vezető ukrán orvosok voltak a tagjai - vizsgálta meg Timosenkót, aki a Harkiv megyei női börtönben tölti hétéves büntetését, amelyre a 2009. évi orosz-ukrán gázárszerződések megkötése során elkövetett hivatali hatalommal való visszaélés vádjával ítélték tavaly októberben.
Rajisza Bohatirjova egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes március elején közölte, Psonka biztosította a Timosenkót megvizsgáló német orvosok képviselőit, hogy ha mindenképpen szükséges, a kacsanyivkai börtönön kívül kezelik a volt kormányfőt. | Civil kórházban kezelik majd Timosenkót | Az ukrán főügyész egyelőre egy helyi kórházba szállíttatta át a volt kormányfőt, de felvetődött már a külföldi kezelés lehetősége is. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/04/civil-korhazba-kezelik-majd-timosenkot | 2012-04-02 14:38:00 | true | null | null | Origo |
"Magyarország még elég jól megúszta ezt. A magyarok, akik kevesebbet járnak Nyugatra, talán nem látják olyan világosan, mint én, hogy mi elég jól megúsztuk, mert a többi európai országhoz képest mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből. A nálunk gazdagabb országok, akik persze még mindig gazdagabbak, azoknak szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban" - mondta Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádióban. Megszokhattuk már, hogy több, mint érdemes, egyenesen tanácsos a kormányfő ilyetén kinyilatkoztatásait (is) megvizsgálni a tények tükrében. Már csak azért is, mert túlságosan gyakran nem jól jön ki az ilyen összevetésből, más szóval: a tények gyakran mást mondanak, mint amit ő állít.
Ezúttal az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatalának gazdasági növekedési adatait hívtuk segítségül. És mielőtt bárki Brüsszelezni kezdene, s megkérdőjelezné az Eurostat adatainak a pontosságát, szögezzük le: a hivatal a tagállamoktól kapott adatokkal operál, azaz a magyar adatok a Központi Statisztikai Hivataltól érkeznek hozzájuk.
Nos, éppen a magunk mögött hagyott hét utolsó munkanapján látott napvilágot az Eurostat jelentése, amely az elmúlt négy negyedév gazdasági növekedésének - vagy éppen zsugorodásának - a számait sorakoztatja fel. Ennek alapján sem éppen igazolódik be Orbán Viktor fenti kijelentése!
Kezdjük azzal az adattal, amely azt mutatja, hogyan alakult a GDP az egyes tagországokban 2024. harmadik negyedévében, összehasonlítva az előző, azaz az idei esztendő második negyedévével. Nos, van egy rossz hírünk miniszterelnök úr! E mutató alapján Magyarország teljesített a legrosszabbul. Nálunk ugyanis -0,7 százalékos volt a "növekedés", azaz ennyivel zsugorodott tovább a gazdaság az előző három hónapos időszakhoz viszonyítva. Ehhez képest kicsit másként teljesítettek azok az uniós tagtársak, amelyeknél - Orbán szerint - "mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből". Mindig a németekre mutogatunk, nos ők 0,2 százalékkal tudtak növekedni ugyanezen időszakban, az osztrákok 0,3, a franciák 0,4, az írek pedig 2 százalékkal. Az euróövezetben 0,4, az EU egészében pedig 0,3 százalékos volt a növekedés. Magyarországnak ráadásul a megelőző négy negyedévből csak egyetlen egyszer, az idei első negyedévben sikerült pluszban "zárnia" - hasonló pedig csak a svédeknél fordult elő, illetve az e tekintetben még nálunk is rosszabbul teljesítő letteknél, ahol mind a négy negyedév mínusszal végződött.
Forrás: Eurostat
Némileg jobb a helyzet, ha egy másik mutatót nézünk, azt, amelyik arról ad számot, hogyan teljesített a gazdaság a harmadik negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest. Nos, habár az eredményünk itt sem fényes - itt is 0,7 százalékos zsugorodást ért el a magyar gazdaság -, de ha valakit vígasztal, az legalább konstatálhatja, hogy ebben nem az utolsó helyen kullogunk. Nálunk is gyengébben muzsikált Észtország (-7 százalék), Lettország (-1,4 százalék) és Svédország (-1 százalék). De azért azt csak nem mondhatjuk, hogy a többi uniós tagtársunknak "szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban"?! - ahogy Orbán belemondta a mikrofonba a magyarok hülyítése jegyében.
Forrás: Eurostat
És akkor még nem is említettük azt, hogy a magyar ipar négy éve nem teljesített olyan gyengén, mint az idén szeptemberben, amikor éves alapon 5,4 százalékos volt a visszaesés. Ez az uniós rangsorban hátulról a harmadik helyre volt csak elég.
Vagy vegyük az elmúlt években sokat emlegetett inflációt, amelyben Európa-rekorderként hosszú hónapokra kibéreltük a legutolsó helyet, s bár legutóbb már sikerült lekeverednünk a szégyendobogóról, meglátjuk, hogy az októberben ismét nekilódult drágulási ütemünk hogyan teljesít uniós összehasonlításban (a jelentést a jövő héten adja ki az Eurostat).
Akárhogyan is, a miniszterelnöknek tanácsos lenne talán kicsit alaposabban utánanéznie a tényeknek, mielőtt hülyíteni kezdi a népet! | Orbán most a növekedésen bukott meg | Nem először – és gyaníthatóan nem is utoljára – mondott olyat Orbán Viktor a legszélesebb(nek szánt) nyilvánosság előtt, ami – nincs mit szépíteni – egyszerűen nem állja ki az igazság próbáját. Ezúttal azt néztük meg, igaz-e, hogy – szemben a többi uniós taggal – Magyarország elég jól megúszta az utóbbi évek bajait. Mármint gazdasági értelemben. Bár így lett volna! De sajnos nem így történt. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/orban-most-a-novekedesen-bukott-meg/530360 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A szóvivő szombaton Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: Zsiga Marcell több százezer forintot vett fel jogtalanul költségtérítésként, amit ő is beismert, ezért le kellene mondania, mert "nincs már hitele". A legfrissebb hírek szerint azonban "nem csak a saját zsebét tömte", hanem rokonainak is "zsíros" állást szerzett az önkormányzat cégeinél. Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztos, zuglói polgármester Török Zsolt elmondása szerint az önkormányzattól is felvette 175 ezer forintos költségtérítését, és az Országgyűléstől is kapott 278 ezer forintos választókerületi pótlékot.
A törvény szerint erre azonban nem volt jogosult, vagy az önkormányzattól nem szabadott volna felvennie a költségtérítést, vagy az Országgyűléstől kapott összeget csökkenteni kellett volna az önkormányzattól kapott összeggel. A történtek miatt mindkét politikusnak vissza kell fizetnie a jogtalanul felvett pénzt, és le kell mondania képviselői mandátumáról - hangsúlyozta az MTI szerint. Hozzátette: a Fidesz tisztább közéletet ígért, ehelyett minden eddiginél több miniszter és államtitkár ül a kormányban, Szijjártó Péter szóvivő, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és Sebestyén László miskolci képviselő pedig átlépi a kormány által megszavazott 2 millió forintos fizetési plafont. Az emberek egyre kevesebb pénzből élnek, egyharmad luxusát fizeti a lakosság kétharmada - hangsúlyozta. | MSZP: Papcsák Ferenc és Zsiga Marcell mondjon le | Török Zsolt, az MSZP szóvivője felszólította Papcsák Ferenc zuglói polgármestert és Zsiga Marcell miskolci alpolgármestert, hogy mondjanak le képviselői mandátumukról. | null | 1 | https://168.hu/itthon/mszp-papcsak-ferenc-es-zsiga-marcell-mondjon-le-92071 | 2011-03-05 17:07:00 | true | null | null | 168 óra |
Ahogy arról beszámoltunk, a Le Figaro francia lap arról írt a minap a Magyar Péterről nyilvánosságra került hangfelvételek kapcsán, hogy a felvételeken a Tisza Párt elnöke hideg, rosszindulatú és cinikus . A politikus eddigi megnyilvánulásaival kapcsolatban Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője azt írta közösségi oldalán, hogy Magyar Péter már többször viselkedett megkérdőjelezhető módon saját munkatársaival.
Az egyik ilyen eset az volt, amikor szeptember 5-én a Keleti pályaudvaron tartott egy sajtótájékoztatót és véletlenül az élő közvetítése hamarabb kezdődött, mint kellett volna, így az is látható volt, hogy Magyar Péter kiköpi a rágóját. Miután Magyar Péter ezt megtudta, a Keleti pályaudvaron mindenki szeme láttára ordibált minősíthetetlen stílusban a saját munkatársaival.
Annak kapcsán, hogy már külföldi lapok is foglalkoznak Magyar viselkedésével, a politológus lapunknak elmondta, hogy a fő kérdés az, hogy a munkatársai és az őt még most is ajnározó balliberális újságírók meddig tartanak ki mellette. Amellett, hogy a szimpatizánsait gyalázza, őket is mindenféle negatív jelzőkkel illeti. Az EP-képviselői is emlékeznek arra a leszúrásra, ami után agyhalott Soros-ügynöknek tituálta őket. Az elemző kiemelte:
Kétségeink ne legyenek: azért fizetik őket külföldről, hogy ezt is eltűrjék, de vajon meddig viselik ezt el a pénzért cserébe?
Majd elmondta, hogy ez a botránysorozat nem fog segíteni Magyar Péternek, egy kiszámíthatatlan időszakban ugyanis az emberek nem egy botrányhősre, hanem egy higgadt és nyugodt erőre szavaznak, ez pedig jelenleg nem más, mint Orbán Viktor.
Magyar Péter számára ezek a kiszivárgó hangfelvételek tehát meglehetősen kellemetlenek, várhatóan rombolni fogja a Tisza Párt megítélését és csökkenni fog a támogatottsága
- hangsúlyozta.
A szakértő elmondta azt is, hogy különösen hátrányos Magyarnak az ügy, hogy miközben Orbán Viktor világpolitikai tényezőként a világ vezetőivel találkozik és Európa, benne Magyarország jövőjéért dolgozik, az ellenzék vezetője, Magyar Péter az exbarátnőjével hadakozik és mindenféle titokban rögzített hangfelvételeket játszanak le.
Mindez jól kijelöli a különbséget kettejük között: míg Orbán Viktor egy államférfi, Magyar Péter csak egy valóságshow-celeb, aki komolytalanul viselkedik, ráadásul hazudik is és manipulálja a közvéleményt
- emlékeztetett.
Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber ( | Külföldön is egyre kellemetlenebb Magyar Péter botrányos viselkedése | Magyar Péter számára ezek a kiszivárgó hangfelvételek meglehetősen kellemetlenek. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/kulfoldon-is-egyre-kellemetlenebb-magyar-peter-botranyos-viselkedese | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Péter vezette Tisza Párt kedden megkeresést küldött Debrecen önkormányzatának, jelezve, hogy a november 23-ára meghirdetett, de meg nem szervezett politikai eseményüknek nem találnak megfelelő helyszínt - közölte a város Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Az elöljáró tájékoztatása szerint Magyar Péter úgy fogalmazott: "Kérlek, ne kényszerítsetek minket arra, hogy a polgármesteri hivatal előtt tartsuk meg a rendezvényünket és segíts abban, hogy több ezer debreceninek - köztük gyerekeknek és időseknek - ne kelljen órákig az utcán állniuk nulla fokban és havas esőben."
A Tisza Párt szervezetlensége és felkészületlensége tükrében felháborítónak tartom Magyar Péter hozzám intézett fenyegetését
- közölte Papp László.
A polgármester kiemelte, Debrecen önkormányzatához
az elmúlt 30 évben egyetlen politikai párt sem fordult olyan abszurd kéréssel, hogy politikai rendezvényük helyszínéről az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal gondoskodjon helyettük.
Hozzátette: a Tisza Párt azt a látszatot akarja kelteni, mintha ez önkormányzati feladat és nem pártfeladat lenne. Ha valakinek az esemény meghirdetését követően, mindenféle előkészület nélkül jut eszébe kétségbeesetten, rövid határidővel helyszínt keresnie Debrecenben, azzal előfordulhat, hogy már nem talál az igényeinek megfelelő létesítményt - jegyezte meg.
Visszautasítom azt a felvetést, hogy Debrecen polgármesterének az lenne a dolga, hogy Magyar Péter és csapata helyett a Tisza Párt rendezvényeit koordinálja. Egyetlen politikai párt esetében sem tettem ilyet és a jövőben sem fogok
- fogalmazott a városvezető.
Információi szerint - folytatta - a Tisza Párt által jelzett időpontban az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, nagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíneken hónapokkal előre rögzített és lekötött események zajlanak.
A Főnix Arénában és a Hódos Imre Sportcsarnokban a női kézilabda Európa-bajnokság előkészületei zajlanak, a Kölcsey Központban szalagavató bált tartanak, az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban pedig kosárlabda-mérkőzés lesz - sorolta.
Komolyan gondolja Magyar Péter és csapata, hogy bármely eseményt is el kell halasztani, mert ő Debrecenben politikai gyűlést akar tartani?
- tette fel a kérdést a polgármester.
A polgármester hozzátette, hogy rossz előkészítést követően gyáva dolognak tartja Magyar Péter és csapata részéről, hogy Debrecen polgármesterére vagy önkormányzatára hárítsa saját felelősségét.
Ennek a rendezvénynek minden feladata és felelőssége Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli!
- írta.
Biztosan van, aki megfutamodik Magyar Péter fenyegetéseitől. Polgármesteri eskümben a debreceniek hasznára, javára és megmaradására esküdtem fel. Ennek szellemében Magyar Péter és a Tisza Párt kedvéért egyetlen szalagavató, kulturális vagy sportrendezvényt sem fogok betiltani!
- olvasható Papp László közleményében. | Magyar Péter Debrecent fenyegette | A város polgármestere szerint a mulasztásért a felelősség nem a várost és az önkormányzatot, hanem Magyar Pétert és csapatát terheli. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-debrecen-haritas-fenyegetes | null | true | null | null | BAMA |
Indítványozta a letartóztatását Révész Zsuzsa egykori RTL-es vezető feltételezett gyilkosának az ügyészség - derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.
Ismert, a hétvégén hajtóvadászat indult egy fiatal, 18 éves férfi ellen, aki Budapest II. kerületében meggyilkolt egy 51 éves nőt. A rendőrség akkori beszámolója szerint kilenc órán belül el is fogták a tettest .
A közlemény szerint a 18 éves férfi szombaton 18.50 körül rátámadt volt barátnőjének 51 éves édesanyjára. A mentőszolgálat munkatársai megpróbálták újraéleszteni a középkorú nőt, de az életét már nem tudták megmenteni. A férfit gyanúsítottként hallgatták ki , majd őrizetbe vették.
A halálra késelt áldozat Révész Zsuzsanna, az RTL egykori kommunikációs igazgatója volt. A gyanúsított letartóztatásáról a bíróság holnap fog dönteni. Az ügyről bővebben itt olvashatnak . | Letartóztatná az ügyészség Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosát | Indítványozta Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosának a letartóztatását az ügyészség – értesült a Magyar Nemzet. Az RTL egykori kommunikációs igazgatóját szombaton gyilkolták meg, az emberöléssel lánya korábbi barátját gyanúsítják. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/letartoztatna-az-ugyeszseg-revesz-zsuzsa-feltetelezett-gyilkosat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Földalap eltitkolta, de az Átlátszó kiderítette, hogy a földművelésügyi miniszter által is foglalkoztatott ügyvédi iroda lett a központi szereplő a földárverések jogi munkáinál. Egyes becslések szerint a tavalyi földárverések közel 860 millió forintot hozhattak a részt vevő ügyvédi irodáknak.
A Nemzeti Földalap (NFA) titkolja, hogy pontosan mely ügyvédi irodák vesznek részt az állami földek árveréseinek jogi munkáiban. A kifüggesztett szerződésekből viszont az látszik, hogy a Kovács P. Zoltán nevével fémjelzett KPZ ügyvédi kollektíva tartja a kezében a szálakat.
Sem a minisztérium, sem az NFA nem árulta el, hogy mely ügyvédek vehetnek részt a földárverések utáni jogi munkákban. A Földművelésügyi Minisztérium Indexnek adott válasza alapján annyi bizonyos, hogy az ügyvédek kiválasztása nem pályáztatás útján zajlott. Ezért csak a kifüggesztett szerződésekből lehet következtetni arra, hogy mely ügyvédi irodák végezték a szerződéskötéseket.
Az Átlátszó által megvizsgált több tucatnyi szerződés mindegyikén az szerepel, hogy a földárverések utáni jogi munkát elvégző, jellemzően az árverések környékén működő ügyvédi irodák a Kovács P. Zoltán ügyvédi iroda "társügyintézőjeként" jártak el, lényegében tehát alvállalkozóként.
A 2015 év végén lezajlott földárverések utáni jogi munkák után esetenként átlagosan pár százezer forintot, összességében becslések szerint 860 millió forintot kaphattak az ügyvédek.
A régi kádert jól megfizetik
Dr. Kovács P. Zoltán már az első Orbán-kormányban is szerepet vállalt. Először helyettes-államtitkárként (2000-től 2001-ig), majd közigazgatási államtitkárként (2001-től 2002-ig) dolgozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. A kormány bukása után 2002-től visszatért az ügyvédi praxisához.
Habár ebben az időszakban a Fidesz az országos politikában ellenzékben volt, több helyi önkormányzatban is a párt adta a polgármestert. Kovács ügyvédi irodája több megbízást is kapott fideszes önkormányzatoktól. 2008-ban részt vettek többek között Karcag város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésében is, és a 2008-as berettyóújfalui kötvénykibocsátás során is adtak jogi segítséget.
A 2010-es kormányváltás után ismét állami hivatalt kapott Kovács P. Zoltán. Az ügyvéd agrárkamarai miniszteri megbízott lett 2010-ben, és ezt a pozíciót 2013-ig töltötte be. A nevéhez fűződik az új agrárkamarai rendszer kidolgozása.
A Nemzeti Agrárkamara megalakulása után rögtön pozíciót is kapott a szervezetben 2013-ban: az ellenőrzőbizottság elnöke és a kamarán belül működő választott bíróság elnökségi tagja lett. 2014-ben, a Közbeszerzési Tanács tagjai közé delegálta az agrárminiszter, Fazekas Sándor.
Érdekes részlet, hogy a hivatalos Közbeszerzési Értesítő szerint Kovács a kinevezése után is személyesen járt el fellebbezési ügyekben egyes közbeszerzési eljárások során, ami ugyan nem törvénytelen, de etikailag kifogásolható.
Kovács P. Zoltán megkeresésünkre erről azt közölte, hogy “a Közbeszerzési Tanács tagjává válásom óta, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti ügyekben sem személyesen, sem az ügyvédi irodám útján nem járok el. Jogszabályi akadálya egyébként nem lenne a jogi képviselet ellátásának."
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2010-től megsokasodtak a KPZ ügyvédi iroda állami megbízásai. Tagja volt például a vörösiszap-katasztrófa után az állam nevében a károsultakkal tárgyaló konzorciumnak. Munkájukat számos politikai kritika érte, mert a vádak szerint nem vették megfelelőképpen figyelembe a károsultak érdekeit.
Az Átlátszó már 2013-ban megírta, hogy a botrányos földbérleti pályázatok során is tízmilliós megbízásokhoz jutottak Kovácsék a nemzeti parkoktól.
Az Orbán-kormány feltett szándéka, hogy megszünteti az osztatlan közös tulajdon jogi intézményét. Ezen törvényi változás előkészítésére 2014-ben két keretszerződést is kötöttek összesen 4,6 milliárd forint értékben egy ügyvédi konzorciummal, amelynek tagjai között szintén megtalálhatjuk a Kovács P. Zoltán ügyvédi irodát.
Az állami erdőgazdaságokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal átvilágította és elmarasztalta. Ezzel párhuzamosan maguk az erdőgazdaságok is megrendeltek egy átvilágítást 70 millió forint értékben egy konzorciumtól, amelynek tagja volt a KPZ iroda is.
A miniszter kedvenc ügyvédje
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tárcája is számos megbízást adott az irodának. 2012-ben két közbeszerzési eljárás lebonyolításáért kaptak 25 millió forintot, 2013-ban pedig 12 millió forintért világították át a bábolnai és a mezőhegyesi ménesbirtokokat.
A Földművelésügyi Minisztérium öt további szerződést is kötött az ügyvédi irodával különböző jogi tanácsadási munkákra. Az Agrárkamarával kapcsolatos tanácsokért havi félmillió forinthoz jutott a KPZ 2013-ban. Az agrárkamara megalakulásáig az átmeneti elnöknek is adtak tanácsokat 2012-13-ban összesen majdnem 4 millió forintért. A földbérleti pályázatokkal kapcsolatos jogi tanácsokért pedig havi egymillió forint fizetett a minisztérium 2013-14 során.
A vidékstratégiában megfogalmazott birtokpolitikai célok megvalósításának koordinálására, és a folyamat felügyeletére két szerződést is kötött a minisztérium a KPZ irodával. Egy határozatlan idejű szerződés keretében havi egymillió forinthoz jutnak 2013 óta, és egy határozott idejű szerződés után havi 850.000 forintot számlázott az iroda a minisztériumnak 2013 júliusa és 2014 szeptembere között.
Kovács P. ráadásul személyesen is képviselte Fazekas Sándor minisztert egy politikai jellegű perben. Gőgös Zoltán MSZP alelnök az Átlátszónak azt mondta, hogy a közte és a miniszter között folyó polgári peres eljárásban személyesen Kovács P. jár el ügyvédként.
Az NFA főjogásza
Az Agrárkamara és a Földművelésügyi Minisztérium mellett a Nemzeti Földalapnál is meghatározó szerepet játszik a KPZ. Az ügyvédi iroda az NFA 2010-os megalakulása óta a szervezet kiemelt jogi képviselője.
2014-től ráadásul még nagyobb befolyást szereztek: a minisztériumon belül zajló politikai csatározások egyik állomásaként felmondták az NFA ügyvédi szerződéseit, és lecserélték a jogi igazgatót is a szervezetben. Az új jogi igazgató az a dr. Horváth Ákos lett, aki előtte a KPZ ügyvédi irodában a külföldi ügyfelek ügyeit intézte. A váltás után a KPZ iroda szerződésének értéke havi nettó 600 ezerről nettó egymillió forintra növekedett – ez derül ki az NFA-nak az Átlátszó közérdekű adatigénylésére adott válaszából.
Kovács P. Zoltán megkeresésünkre erről azt nyilatkozta, hogy “a Magyar Állam ellen indult kiemelt perek értékének és számának érdemi növekedése okán került módosításra a megbízási díj", sőt, Kovács P. szerint “az NFA jogi igazgatója, sem más munkavállalója soha nem volt ügyvédi irodám tagja, ügyvédje".
Ennek ellentmond, hogy az NFA jogi igazgató Horváth Ákos az érdeklődésünk után átszerkesztett Linkedin-profilján korábban egyértelműen fel volt tüntetve a KPZ ügyvédi iroda, mint volt munkahely.
Az Átlátszó közérdekűadat-igénylés segítségével azt is szerette volna megtudni az NFA-tól, hogy pontosan milyen jogi munkákat végeznek Kovács P.-ék a földalapkezelőnek. Megkértük, hogy küldjék el a közpénzből kifizetett szerződéseket, és azok teljesítési igazolásait, de ezt nem tették meg.
Az állami földeket kezelő szervezet a törvényi határidőn túl adott válaszában csupán a szerződés összegét és célját árulta el. Az NFA szerint a kiemelt jelentőségű jogi ügyekben járnak el Kovács P.-ék a Földalap képviseletében. A kishantosi biogazdaság által a Nemzeti Földalap ellen indított perekben személyesen Kovács P. képviselte a Földalapkezelőt, erről az Átlátszó is meggyőződött a legutóbbi tárgyalás során.
A jogászok kaszálnak a földeken
Az NFA nem árulta el azt sem, hogy pontosan mely ügyvédi irodák juthatnak azokhoz az összességében az évi százmilliós tételt jelentő megbízásokhoz, amelyeket a földárverések nyertesei kötelesek a jogi munkákért fizetni.
Az Átlátszó erre vonatkozó közérdekű adatigénylésére a Földalap nem válaszolt érdemben, ezért 2015 decemberében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A NAIH határozatát még várjuk az ügyben. A földárverések eredményeit közlő hirdetményekből azonban arra lehet következtetni, hogy legalább tizenhat olyan ügyvédi iroda van, amelyek a KPZ társügyintézőjeként helyet kaptak a “földárverési piacon".
A földárverésekkel kapcsolatos jogi munka nem tűnik túl bonyolultnak. Mivel a kifüggesztett szerződések szövege betűről-betűre megegyezik, csupán a földrészletekre vonatkozó adatok különbözőek, ezért okkal feltételezhető az, hogy az NFA által jóváhagyott formaszerződésekről van szó.
Az árverési hirdetményekben az szerepel, hogy a jogi képviseletet az NFA biztosítja, melynek költségét a nyertes árverező köteles viselni.
Az NFA hirdetményei szerint a szerződéskötés és a teljes, kötelező jogi képviselet díja (az okmányellenőrzés és a földhivatali eljárás díjának megfizetésén túl) a vételár fél százaléka, de legalább 50 ezer, maximum 500 ezer forint lehet (áfa nélkül). A felső, 500 ezer forintos korlát miatt az olyan, nagy tételben földeket elnyerő vevők, mint a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc, arányaiban kevesebbet költöttek ügyvédre, mint a pár hektáros birtokokat vásárló kisgazdálkodók.
Az LMP agrárszakértője, Lapos Péter számítása szerint országosan összesen közel 860 millió forintot kellett a vásárlóknak ügyvédekre fordítani a 2015-ös földárverések után. Az országos átlagból itt is messze kiemelkedik Fejér megye. A megyében történt földvásárlások után a becslés szerint közel 120 millió forint üthette az ügyvédek markát.
A KPZ ügyvédi irodától szerettük volna megtudni, hogy a földárverések során végzett jogi munkákba milyen más ügyvédi irodákat vontak be társügyintézőként, és hogyan számoltak el velük.
Kovács P. Zoltán megkeresésünkre erre annyit válaszolt, hogy “a földárverésekkel kapcsolatos jogi munkákban, országszerte több mint 30 ügyvédi iroda és ügyvéd, illetve száz főt meghaladó adminisztratív személyzet vesz részt. Az ügyvédek közötti feladatmegosztás és elszámolás üzleti és ügyvédi titkot képez."
Vágó Gábor | Az agrárminiszter kedvenc ügyvédje nagyot kaszál a földárveréseken is | Az agrárminiszter kedvenc ügyvédje nagyot kaszál a földárveréseken is | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/04/14/az-agrarminiszter-kedvenc-ugyvedje-nagyot-kaszal-a-foldarvereseken-is/ | 2016-04-14 10:19:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Korrupciós ügy: miért most bukott meg az éjszaka császára?
Valaminek történnie kellett, ami miatt az éjszaka császára mára „kilőhetővé” vált, vagyis eljárás indulhatott vele szemben – vélekedtek a hvg.hu-nak egyformán rendőrök és V. László ismerősei is. A megkérdezettek leginkább terület-újraosztási terveket látnak a letartóztatások mögött.
Napok óta foglalkoztatja a rendőröket és az éjszakai élet szereplőit, hogy miért most fogták el az éjszakai életben az egyik legnagyobb üzletembernek tartott V. Lászlót, bizalmi emberét és az általuk állítólag megvesztegetett két rendőrt, Kalmár Tamást, a BRFK immár volt közrendvédelmi főosztályvezetőjét és Hopka Lajost, az NNI egyik osztályvezetőjét. Az ügynek összesen hat gyanúsítottja van, kedden ugyanis újabb két rendőrt vettek őrizetbe.
A hvg.hu-nak nyilatkozó, az ügy kényessége miatt nevük elhallgatását kérő forrásaink ugyanis abban egyetértettek, nem véletlen, hogy a rendőrök éppen most léptek fel V. Lászlóval szemben, akinek tevékenysége 12-14 éve már ismert a rendőrök előtt. A Papa néven ismert Sándor István, volt rendőr 2000-ben az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt a belvárosban terjeszkedő V. László szerepéről, kapcsolatairól, illetve ezeknek az illetőknek a beépülésükről önkormányzatokba azt mondta, hogy „a mai magyar közigazgatásban bárki bármikor, bárhol megvehető, és ha pénze van az embernek, bármi elérhető. Bármi.”
A bizottság vezetője akkor érdeklődött a Belváros Közbiztonságáért Közalapítványról, ezzel összefüggésben Sándor István a meghallgatáson beszélt arról is, hogy az önkormányzatoknál és a rendőrségnél meglévő közalapítványokat „mind az alvilág pénzelte”. A Belváros Közbiztonságáért Közalapítványt pedig húsz night club "finanszírozta". Az egykori rendőr szerint ezek a szórakozóhelyek a Conti Car kezében vannak, nekik pedig „V. egy katonájuk”.
Amikor a bizottság elnöke a rendőri kapcsolatokról érdeklődött, Sándor István csak annyit mondott, hogy arról „jobb nem beszélni. Inkább”. Az elnök megjegyzésére, miszerint „a bizottsági anyagok között van egy olyan kazetta is, ahol az V. kerületi őrsparancsnok veszekszik az egyik night club vezetőjével, és a védelmi pénzek megvitatása folyik egészséges magyar kifejezések közepette..., Sándor István megjegyezte: ugyanez elmondható a belvárosi őrsről és a többiről is”.
Megúszott korábbi vizsgálatok?
V. László egy tavalyi rádióinterjúban arról beszélt, negyven fővárosi szórakozóhelyet üzemeltet, s mindezt a sikert tudás, fegyelem és szorgalom révén érte el. Mindeközben, a Népszabadságban közöltek szerint kábítószerrel való visszaélés, drogkereskedelem és lányfuttatás miatt többször is eljárás alá vonták. Azt azonban, hogy ezeket a vizsgálódásokat komolyabb felelősségre vonás kövesse, az "éjszaka császára" eddig megúszta. Így azt is – közölték a hvg.hu forrásai –, amikor a Citadellán található szórakozóhely megszerzésére tett kísérlete miatt vele és társaival szemben 2006-ban büntetőeljárás indult.
A Fővárosi Főügyészség a hvg.hu megkeresésére közölte, hogy V. László és társai ellen önbíráskodás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyt büntetőeljárás. „A nyomozást az ügyben a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség 2007. március 30-án részben bizonyítottság hiányában, részben pedig bűncselekmény hiányában megszüntette.”
V. László, akit az egyik beosztottja szerint csak Apunak hívtak a közvetlen környezetébe tartozók, sokáig kerülte a nyilvánosságot, ezzel utasította el korábban a hvg.hu interjúfelkérését is. Ehhez képest a tavaly év elején történt West-Balkán tragédiát követően nemcsak nyilatkozatra bírta a Kossuth Rádió, hanem képviselője lett a Biztonságos Szórakozásért Egyesületnek, valamint 2010-ben főszervezője az S.O.S. Magyarország Segélyfesztivál elnevezésű jótékonysági rendezvénynek, amelyet az árvízkárosultak számára szerveztek. A fesztivál színhelye az óbudai Hajógyári sziget volt, ahol V. László érdekeltségeinek egy része található.
A kerületekben semmit sem tettek?
A III. kerület miatt látott összefüggést a május 8-án felmentett vezetők ügyével kapcsolatban egyik rendőri forrásunk, mondván, hogy a kerület kapitánya volt korábban Markó Attila, a budapesti főkapitány leváltott rendészeti helyettese. Mindezzel kapcsolatban egy volt rendőr azt hozta fel a hvg.hu-nak, hogy azokban a kerületekben, ahol V. László érdekeltségei voltak, leginkább az V. és a III. kerületben is tisztában kellett lenniük a rendőröknek azzal, hogy mi folyik náluk. A belvárosi kapitányságot a Budapesti Rendőr-főkapitányság élére történő kinevezéséig, 2007-2010 között Tóth Tamás vezette.
Persze nemcsak ők, hanem az ő elődeik előtt is ismert volt személye, de az egyik, az éjszakai életet jól ismerő forrásunk szerint az üzletember az előző kormány idején nőtte ki magát, és ismert volt, hogy a rendőrökkel jó kapcsolatot ápol. Így a hvg.hu forrásai közül többen felemlegették azt, hogy az egyik kedvelt szórakozóhelyen, a Dokkban állítólag előfordult, hogy kormányőrök adták a portaszolgálatot.
S hogy hosszú évek háborítatlansága után most mi vezethetett az éjszaka császárának rács mögé kerüléséhez? A hvg.hu által megkérdezettek többsége a területek újraosztására irányuló törekvést lát benne. Akadtak olyanok, akik úgy vélekedtek, az ügy nem más, mint az egész eljárást megindító Nemzeti Védelmi Szolgálat létének alátámasztása, tevékenységük igazolása, mert más nagy üggyel a szervezet nemigen állt elő. Egyetértés volt abban, hogy V. László annak köszönheti sérthetetlensége megszűnését, hogy valakivel szembement, akivel nem kellett volna.
2012. június. 02. 11:34 hvg.hu Itthon
Rendőrök bilincsben: újabb két ember a gyanú árnyékában?
Újabb két embert vehettek őrizetbe azután, hogy pénteken két főrendőrt és két civilt is bilincsbe kísértek el – értesült a hvg.hu. A Magyar Nemzet arról ír, hogy az alvilág egyik ismert szereplője vesztegethette meg a rendőröket.
2012. május. 17. 10:45 hvg.hu Itthon
Jenson Button miatt buktak meg a BRFK felmentett vezetői?
Jenson Button látogatását valószínűleg nem csak a Forma 1-es pilóta május 1-jei száguldozását végignézők nem fogják elfelejteni, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság felmentett vezetői sem. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a visszaélések napvilágra kerüléséhez az autóversenyző autójának koccanása vezethetett; a rendőri intézkedés során olyan hibákat találtak, amelyek miatt a testület vezetője ellenőrzést rendelt el. A felmentettek ügyével kapcsolatban büntetőeljárás indult a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályán.
2012. május. 11. 11:03 hvg.hu Itthon
Magukat pénzelték a felmentett rendőri vezetők?
A rendezvények biztosításánál foghatott vastagon a ceruzájuk, valamint túlméretes járművek engedélyeztetésével trükközhettek azok a budapesti rendőri vezetők, akiket kedden mentettek fel. Az ORFK az üggyel kapcsolatban a hvg.hu-val csak annyit közölt, fegyelmi vizsgálatot rendeltek el. | Itthon: Korrupciós ügy: miért most bukott meg az éjszaka császára? | Valaminek történnie kellett, ami miatt az éjszaka császára mára „kilőhetővé” vált, vagyis eljárás indulhatott vele szemben – vélekedtek a hvg.hu-nak egyformán rendőrök és V. László ismerősei is. A megkérdezettek leginkább terület-újraosztási terveket látnak a letartóztatások mögött. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120604_korrupcio_ejszaka_csaszara_bukas_ugyeszse | 2012-06-05 12:15:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Ítélőtábla kedd kora délután kihirdetett ítélete szerint semmis az Emfesz 2009-es eladása. Az ítélet jogerős.
A Fővárosi Bíróság tavasszal első fokon már egyszer semmisnek ítélte az Emfesz eladását. A döntés – akkor még nem jogerősen – hatályon kívül helyezte a Magyar Energia Hivatal 2009. április 29-én, egyetlen nap alatt kiadott engedélyét, amely lehetővé tette, hogy a gázforgalmazót egy teljesen ismeretlen tulajdonosi hátterű svájci offshore cég, a Rosgaz AG szerezze meg egy dollárért.
Ötéves felhatalmazást lobogtatott
Az eladást az Emfesz ügyvezető igazgatója, Góczi István vezényelte le egy korábban kiadott tulajdonosi felhatalmazást felhasználva. Góczi István a Fővárosi Bíróság döntése ellenére is azt állította, hogy a 2004. október 15-én, a Mabofi Holdings igazgatója által aláírt magyar-angol nyelvű meghatalmazás öt évvel később is feljogosította arra, hogy gyakorolja a tulajdonosi jogokat, és átruházhassa az Emfesz 100 százalékos üzletrészét. A Fővárosi Ítélőtábla értelmezése szerint azonban a felhatalmazás erre nem jogosította fel Góczit.
Tény, hogy ebben a kérdésben az ügyészség sem adott igazgat Góczinak, mégis megszüntette a nyomozást ellene. A Fővárosi Főügyészség idén nyáron egy másik, kifejezetten Góczi ellen irányuló feljenetés után, helyben hagyva a Nemzeti Nyomozó Iroda megállapításait, úgy szüntette meg a vizsgálatot, hogy az arról szóló határozatban leszögezte: „a nyomozás adatai alapján megállapítható, hogy Góczi István ....a Mabofi üzletrészét eltulajdonította”. Ennek ellenére az Emfesz ügyvezetője nem vádolható sikkasztással, vagy más vagyon elleni bűncselekménnyel, mert az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy az Emfesz az eladás pillanatában „valós értékkel bírt”. Márpedig – mondja a hatóság – vagyon elleni bűncselekmény esetében „az elkövetés tárgya csak értékkel bíró dolog lehet”.
Az ügy érdekessége, hogy az ügyészség úgy adott hitelt az emfeszes szakértőknek a cég nehéz helyzetét illetően, hogy köztudott volt: az eladás pillanatában 30 milliárd forintnyi dollár volt a cég számláján.
Elképesztően nyereséges
A HVG által publikált 500 legnagyobb nyereségű hazai cég listájából egyébként kiderül, hogy az Emfesz tavaly elképesztően jó évet zárt. A 2009-es évről ugyan valóban 13 milliárdos mínuszt mutat a táblázat, de 2010-ben, annak ellenére, hogy már nem az olcsó ukrajnai gázt forgalmazta a cég, mégis kimagasló, 22 milliárdos nyereséget tudott produkálni. Az Emfesz ezzel az eredménnyel 2010-ben dobogós lett a hazai energetikai cégek, és 20. az összes hazai cég között. Különös módon 2011 januárjában mégis pénzügyi nehézségekre hivatkozva vezettette ki magát a magyar gázszolgáltatói piacról.
Az ítélőtábla keddi döntése még nem adja vissza automatikusan az Emfeszt a Mabofi-nak. A bírói indoklásból az derült ki, hogy ebben az ügyben az illetékes cégbíróságnak a mostani ítélet megismerése után még külön el kell járnia. A Mabofi képviselői most azért aggódnak, hogy mire házon belül lesznek, addigra az Emfesz kiürül. | Semmis az Emfesz eladása | Semmis az Emfesz eladása - A Fővárosi Ítélőtábla döntött: érvénytelen a gázszolgáltató 2009-es eladása. De mire a tulajdonos visszakapja a cégét, az Emfesz már nem működik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/11/08/emfesz_masodfok/ | 2011-11-08 17:17:55 | true | null | null | Index |
Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében - derült ki a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött válaszából. Az eljárás egyelőre még nem zárult le, így nem tudni, milyen döntés fog születni az ügyben.
Csárdi Antal mentelmi jogának felfüggesztését még Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta. A mentelmi bizottság szeptember 30-i ülésén egyetértett a legfőbb ügyész indítványával, a tagok 5-1 arányban javasolták a parlamentnek, hogy szavazza meg Csárdi mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt később meg is szavazták.
A legfőbb ügyész arra hivatkozva kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy Csárdi szabálysértést követett el akkor, amikor lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait. Az LMP tüntetést szervezett a gyár elé, az esemény után azonban a párt pár aktivistája még ott maradt, és lezárták az akkumulátorgyárhoz vezető Fóti utat egy keresztbe elhelyezett paravánnal. Csárdi Antal és más aktivisták nemcsak ezt a bejáratot, hanem később az M2-es autópálya felőli bejáratot is lezárták.
Csárdit többször is felszólította rendőrség, hogy hagyja el a helyszínt, ezt nem tette meg. szabálysértést követett el, amit a helyszínen el is ismert.
Ismert, Csárdi Antal országgyűlési képviselő nemrég bejelentette, kilép az LMP-ből, mert, mint közölte: "kibékíthetetlen ellentét" van az LMP és az ő politikai alapértékei között. Csárdi távozásával megszűnik az LMP parlamenti frakciója is. | Eljárást indított a rendőrség Csárdi Antal ellen | Megindult a szabálysértési eljárás Csárdi Antal volt LMP-s képviselő ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. Csárdi a gyanú szerint volt pártja aktivistáival együtt lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait, ezzel szabálysértést követett el. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/eljarast-inditott-a-rendorseg-csardi-antal-ellen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Családtagjaiknak vagy akár saját maguknak is oszthatják a támogatásokat a döntéshozók, ha megszavazzák az erről szóló törvénymódosítást.
Ezzel eltörölnék az amúgy sem túl szigorú összeférhetetlenségi szabályok maradékát is. Rédli Balázs riportja. | Családjuknak is oszthatnának támogatásokat a döntéshozók | Egy tervezett törvénymódosítás értelmében az államtól származó támogatásokra nem vonatkoznának az átláthatósági szabályok. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/11/26/csaladjuknak-is-oszthatnanak-tamogatasokat-a-donteshozok/ | 2014-11-26 12:13:00 | true | null | null | 24.hu |
A jövő héten összehívják az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ellenőrzési albizottságát, amely a sportlétesítmények környezetvédelmi támogatásával, illetve a nemzeti parkok területvásárlásainak ügyével, Torgyán József földművelésügyi miniszter ezzel kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálatával is foglalkozik. Miután az ellenzéki vezetésű albizottság megtárgyalta, nem kizárt, hogy az üggyel a környezetvédelmi bizottság is foglalkozik majd - értesült a Népszava.
Mint arról tegnap beszámoltunk, hat környezetvédelmi szervezet levélben tiltakozott amiatt, hogy Pepó Pál környezetvédelmi miniszter "a természetvédelem pénzeit sportlétesítmények fejlesztésére mossa át". Szerintük ezzel a döntéssel Pepó Pál miniszter ismételten bebizonyította alkalmatlanságát és azt, hogy a rábízott közpénzek fölött a társadalmi nyilvánosság teljes kizárásával dönt - írták a környezetvédők.
Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke nem kívánta kommentálni az újabb Pepó-ügyet. Baja Ferenc, a bizottság szocialista tagja, a Horn-kormány környezetvédelmi minisztere példátlannak nevezte a sportcentrumok 54 millió forintos támogatását. A képviselő lapunknak elmondta, Pepó Pál politikai döntést hozott, nyilvánvalóan kisgazda kérésre.
- A környezetvédelmi alap-célelőirányzathoz (kac) összesen 389 fejlesztési célú pályázat érkezett, ezek közül 123 pályázó nyert, köztük önkormányzatok, vállalkozások, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium két kiemelt sportlétesítménye, a népligeti FTC és a gödi FM sportcentrum - nyilatkozta lapunknak Koller M. Gábor, a Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője. A két létesítmény természetvédelmi célú fejlesztésére a tárca 36, illetve 18 millió forintos támogatást hagyott jóvá. A szóvivő hangsúlyozta: a Népliget a főváros egyik legnagyobb zöldövezete, amelyet évente több millió ember látogat. Szó sincs tehát arról, hogy a környezetvédelmi támogatás által az FTC - amelynek társadalmi elnöke Torgyán József - jutna pluszpénzhez. A szóvivő szerint ezért a hat környezetvédelmi szervezet tiltakozása is alaptalan. Hozzátette: az ötvennégymillió forintos támogatás fele kamatmentes hitel, fele pedig nem visszatérítendő támogatás, amelynek felhasználását azonban szigorúan ellenőrzik. Koller M. Gábor azt is elmondta: az FTC népligeti sportlétesítménye természetvédelmi fejlesztésekre 1998 év elején 39 millió forintos támogatást kapott a Környezetvédelmi Minisztériumtól, akkor azonban ezt senki sem kifogásolta. Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, a népligeti sportcentrum 1998-ban odaítélt támogatását sem intézményfenntartásra, sem pedig sportcélokra nem lehetett fordítani: az összeget a pályázó kizárólag a Népliget parkrehabilitációjára költhette.
"Szomorúak vagyunk, hogy a környezetvédelmi miniszter nem veszi figyelembe a pályázatot értékelő szakértők véleményét" - jelentette ki lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, hozzátéve, hogy a pályázatok támogatása körül már eddig is sok furcsaság mutatkozott. A környezetvédők úgy látják, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium a közpénzeket alacsony hatékonysággal használja fel. A sportlétesítmények környezetfejlesztési támogatására adott milliók nem a természetvédelem, hanem a sportlétesítmények fenntartását szolgálják, mondta a munkacsoport elnöke.
A birtokunkban lévő környezetvédelmi szakértői értékelés szerint "...az ismertetett fejlesztés nem felel meg a felhívás kiemelten kezelt támogatási céljának (a fejlesztés által érintett terület nem védett természeti terület). Emellett a munkarészek többsége nem értelmezhető természetvédelmi tevékenységként - kivétel ez alól a cserjetelepítés és a gyepesítés egy része".
A minisztérium közgazdasági szakértője viszont megalapozottnak tartotta a támogatást, szerinte a pályázat átdolgozása megfelel a támogatásokra vonatkozó általános szabályoknak és az egyedi feltételeknek. A pályázónak árajánlatokkal kellett alátámasztania a projekt összköltségét. Az átdolgozásban két árajánlatot nyújtott be a pályázó, amelyekből az egyiket Fatsar Kristóf okleves táj- és kertépítészmérnök készítette 1999. június 20-án, míg a másikat az Armaturex Mérnökiroda Kft. állította össze 1998. május 4-én vízkutak létesítésére. A pályázó nyilatkozott arról, hogy a pályázat elnyerése után lefolytatja a projektre a közbeszerzési eljárást. A pályázó felügyeleti szerve, a földművelésügyi tárca költségvetési főosztálya arról nyilatkozott, hogy a sporttelep zöldfelületeinek fenntartására saját forrással rendelkezik. A pályázó a támogatás biztosítékaként az FVM garanciaígérvényét nyújtotta be, miszerint a költségvetési főosztály a támogatás mértékéig garanciát biztosít.
Az FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye igazgatójától, dr. Török Lajostól szerettük volna megtudni, mire költik az 54 millió forintot, ám az igazgató titkársága tájékoztatása szerint Török január 25-ig külföldön tartózkodik, míg helyettesét, Vincze Imrét tegnap nem tudtuk elérni. Török Lajos tegnap a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, a pénzt "nem csupán sportcélokra kívánják felhasználni". Az persze kérdés és válasz nélkül is nyilvánvaló, hogy az FVM KSI és az FTC mint sportklub, formailag teljesen független egymástól, a létesítményeket a ferencvárosi sportolók csak használják, a klub pedig nem tulajdonos, hanem bérlő, így a népligeti sportcentrumnak odaítélt 35 millió 800 ezer, valamint a gödi sportközpont fejlesztésére szánt 18 millió forint sokkal inkább a földművelésügyi tárcáé, mint a Fradié.
Megkérdeztük három budapesti klub, a Vasas, a Kispest és az MTK illetékesét, ők kaptak-e bármilyen támogatást a környezetvédelmi alapból, illetve számíthatnak-e rá a jövőben. A megkérdezettek reagálását szó szerint idézzük.
Gyalog András Vasas-elnök: "Sajnos egy forintot se."
Szabó Tamás, a Kispest-Honvéd FC alelnöke: "Nincs róla információm, de biztos vagyok benne, hogy nem kapunk."
Mihalik Géza, az MTK létesítményeinek igazgatója: "Nem kaptunk, s nem hinném, hogy valaha is kapnánk." | Denevérekre és halakra is tellett Pepó saját keretéből<br/> | A jövő héten összehívják az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ellenőrzési albizottságát, amely a sportlétesítmények környezetvédelmi támogatásával, illetve a nemzeti parkok területvásárlásainak ügyével, Torgyán József földművelésügyi miniszter ezzel kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálatával is foglalkozik. Miután az ellenzéki vezetésű albizottság megtárgyalta, nem kizárt, hogy az üggyel a környezetvédelmi bizottság is foglalkozik majd - értesült a Népszava. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/01/20000106deneverekre | 2000-01-06 12:20:00 | true | null | null | Origo |
2008.03.18. 14:20
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség előterjesztésére a Legfőbb Ügyészség május 19-ig meghosszabbította a Zuschlag János és 15 társa ellen indított nyomozás határidejét - közölte Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes kedden a távirati irodával. Az ügyben az érdemi nyomozás befejeződött, viszont a 16 gyanúsított és védőik részére az iratismertetésekhez idő kell, mert lehetnek további indítványok és bizonyításkiegészítési javaslatok - mondta a megyei főügyész-helyettes.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság tavaly szeptember 21-én rendelte el Zuschlag János előzetes letartóztatását. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét – társaival együtt – a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja, társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak szabálytalan felhasználása miatt.
Zuschlag ügyében a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni.
Az ügynek 16 gyanúsítottja van, közülük Zuschlag János mellett Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van. Katus Ferenc Zuschlag Jánossal együtt az MSZP megyei közgyűlési frakciójának tagja volt. A harmadik letartóztatott személyt, Zuschlag János személyi titkáraként is tevékenykedő Lados Istvánt, a kecskeméti ügyész indítványának megfelelően a szegedi nyomozási bíró házi őrizetbe vette. A bíróság jogerős határozatának indokolása szerint Lados István az eljárás során önmagára nézve teljes körű beismerő, társaira nézve terhelő vallomást tett. | Még nincs vége: május 19-ig nyomoznak a Zuschlag-ügyben | A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség előterjesztésére a Legfőbb Ügyészség május 19-ig meghosszabbította a Zuschlag János és 15 társa ellen indított nyomozás határidejét - közölte Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes kedden a távirati irodával. Az ügyben az érdemi nyomozás befejeződött, viszont a 16 gyanúsított és védőik részére az iratismertetésekhez idő kell, mert lehetnek további indítványok és bizonyításkiegészítési javaslatok - mondta a megyei főügyész-helyettes. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/03/meg-nincs-vege-majus-19-ig-nyomoznak-a-zuschlag-ugyben | 2008-03-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A megyei jogú város jegyzője, Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet lényegében arra hivatkozva tagadta meg a képviselők vagyonnyilatkozatának kiadását, hogy azt az Átlátszó KiMitTud-on keresztül kérték.
A T. Mészáros András polgármester által januárban a szörnyű, borzalmas szervezetek közé sorolt Átlátszó adatigénylő-alkalmazásával szembeni elzárkózás azért tűnik visszásnak, mert márciusban ő is így hozta először nyilvánosságra a polgármester vagyonnyilatkozatát. Akkor a polgármesteri hivatal nem jelezte, hogy bármiféle gondja lenne a KiMitTud működési jellemzőivel.
A jegyző mégis kioktatta ki a friss adatigénylés szerzőjét: a vagyonnyilatkozati adat nem közérdekű adat, hanem olyan személyes adat, amit a törvény nyilvánossá minősít. Ezeket az adatokat nem kell nyilvánosságra hozni, és azokhoz egyedi adatigénylés útján lehet hozzáférni.
“Ön a fentiek ellenére egy olyan weboldal segítségével igényelt adatokat, amelyre küldött válasz esetén az általunk megküldött vagyonnyilatkozatok automatikusan közzétételre kerülnek az interneten”.
Az egyelőre még nem lezárt ügy teljes levelezése itt olvasható.
Bármit jelentsen az egyedi elérhetőség megadása, érdemes megnézni, hogy más önkormányzatok miként jártak el hasonló esetekben.
Az esztergomi és a Budapest XXII. kerületi önkormányzat például habozás nélkül eleget tett a kollektív adatigénylésnek, és azzal sem volt gondjuk, hogy a KiMitTud-alkalmazáson keresztül kellett mindezt megtenniük.
Nem tudni, mi történt március óta, amikor a polgármesteri hivatal zokszó nélkül kiadta a T. Mészáros András százmilliós vagyonáról készült bevallást (a vagyonnyilatkozat itt olvasható), mindenesetre aggályosnak tűnik Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet bojkottja.
Püspökszilágy, Felcsút a nagy elődök
“Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni” – rendelkezik az Infotörvény.
Ez a rendelkezés a kulcsa annak a 2016-os jogesetnek, amelyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjének, Péterfalvi Attilának azért kellett fellépnie, mert önkormányzati képviselők ügyében az egyik polgármesteri hivatal (Püspökszilágy) nem volt hajlandó emailben kiadni a vagyonnyilatkozatokat, hanem mindössze betekintési jogot engedélyezett. Az igénylőnek időpont egyeztetés után be kellett volna mennie a hivatalba, hogy megfelelő felügyelet mellett belenézhessen a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatába.
Péterfalvi világossá teszi: ha az adatigénylő emailben kéri a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának kiadását, akkor azt emailben kell teljesíteni. 2016. áprilisi határozatában leszögezte:
“a Hatóság az Infotv. 56. §.(1) bekezdése alapján felszólítja Püspökszilágy Község Önkormányzatát, hogy a Hatóság levelének kézhezvételét követően haladéktalanul küldje meg az adatigénylőnek a KiMitTud adatigénylő rendszerén keresztül a már feltöltött vagyonnyilatkozat pontos elérési útját, valamint az alpolgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának elektronikus másolatát.”
Kezdetben Felcsút polgármesteri hivatala is hasonló gyakorlatot követett. 2018-ra az ország második leggazdagabb emberévé átváltozott Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatát évekkel ezelőtt mindössze kívülről levideózni hagyták.
Nem először fordult elő Érden sem, hogy a polgármesteri hivatal kollektív vagyonnyilatkozati adatigénylést utasított vissza. Néhány éve egy adatigénylő emailben kikérte minden érdi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát – köztük T. Mészárosét. Az igénylés teljesítésének megtagadása nyomán indult peres eljárásban a polgármesteri hivatal jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a vagyonnyilatkozatokat nem a hivatal kezeli, hanem a képviselőtestület vagyonnyilatkozati bizottsága.
Ez az ügy 2012-ben a legmagasabb bírói fórumon, a Kúrián fejeződött be, a jogerős ítélet kimondta, a polgármesteri hivatal is adatkezelőnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatokat a hivataltól jogszerűen lehet igényelni. (Az ügy további részleteit itt olvashatja.)
Vannak boldogabb megyei jogú városok
Miért pont Érden ilyen elszánt és újabban ennyire kreatív az ellenállás, amikor a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságáról esik szó?
A kérdésre egyelőre nincs elegendő, bizonyítékkal alátámasztható válasz. Mindenesetre tanulságos, hogy az országban hány olyan megyei jogú város van, ahol a polgármesteri/önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánossága – az ugyancsak megyei jogú várossal, Érddel ellentétben – nem okoz semmi problémát.
Azért sem, mert ezek a megyei jogú városok polgármesterei és önkormányzati képviselői kérés nélkül, azonnal nyilvánosságra hozzák a vagyonnyilatkozatukat a saját internetes oldalukon. Például: Miskolc, Pécs, Hódmezővásárhely, Szolnok, Veszprém (részben), Nagykanizsa, Szeged, Szombathely és a Fővárosi önkormányzat. | Az érdi jegyző bojkottálná a Kimittudot - kreatív módszerek a titkolózásra | Az érdi jegyző írásban megdorgált egy polgárt, mert az Átlátszó adatigénylő-alkalmazásával akarta megkapni az érdi alpolgármesterek és képviselők vagyonn | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/05/24/az-erdi-jegyzo-bojkottalna-a-kimittudot-kreativ-modszerek-a-titkolozasra/ | 2018-05-24 23:07:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Néhány hónappal a Panama-iratok után újabb offshore-céges adattömeg szivárgott ki, amelyben szintén feltűnnek magyar kötődésű szereplők.
Több mint 175 ezer bahamai cégről kerültek ki adatok, köztük egy olyan társaságról, amelynek éveken át a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalkozó, Horváth László volt a vezetője. A cég ebben az időszakban, a 2000-es évek első felében üzleti viszonyban állt az egyik legnagyobb magyar állami vállalattal, a MÁV-val is.
A kiszivárgott adatokban előkerülnek befolyásos külföldi politikai figurák is. Közülük Magyarországon a legismertebb talán a holland Neelie Kroes, aki az Európai Bizottság tagjaként kemény csatákat vívott az Orbán-kormánnyal a 2010-ben elfogadott médiatörvény ügyében. A kiszivárgott adatokból kiderül, hogy 2000 és 2009 között Kroes igazgatója volt egy bahamai cégnek, amit azonban a szabályok ellenére nem tüntetett fel bizottsági nyilatkozataiban.
Az adatokat nagyrészt ugyanaz a nemzetközi tényfeltáró újságírói csapat dolgozta fel, amely a Panama-iratok ügyét is feltárta. A céges dokumentumokat a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg, majd megosztotta az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű nemzetközi újságírói hálózattal, és annak tagjaival. Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt a munkában.
Bár a most kiszivárgott fájlok a terjedelmüket és a tartalmuk mélységét tekintve is elmaradnak a Panama-iratoktól, így is sok új részlet válik hozzáférhetővé az offshore-világ egyik fontos szeletéről. A kiszivárgott adatokban ugyan a társaságok tevékenységéről és tulajdonosáról általában nincsenek információk, de más alapvető részletek – az alapításuk dátuma, címük és sok esetben az igazgatóik neve – legtöbbször megismerhetők a dokumentumokból.
Ezeknek az információk egy része elvileg már eddig is hozzáférhető volt a bahamai hatóságok nyilvántartásában, de általában nagyon nehézkesen – csak pénzért vagy személyes betekintéssel – lehetett őket megkapni. Más adatokhoz azonban még így sem lehetett hozzáférni. Ezeket az eddig elzárt vagy nehezen megszerezhető adatokat az ICIJ most hozzáférhetővé tette bárki számára azon az Offshoreleaks nevű oldalon, amely már tartalmazza a Panama-iratokban és más kiszivárgott anyagokban feltűnt offshore-cégek adatait.
Miniszterek barátja
A kiszivárgott fájlokban legalább húsz magyar kötődésű cég van, de akadnak köztük olyanok is, amelyeknél ez a kapcsolat kimerül abban, hogy nagy nemzetközi vállalatok magyarországi tevékenységéhez használták őket. A Chewton Limited nevű társaság kitűnik közülük azzal, hogy ennek a cégnek a működésében részt vett Horváth László, aki terjeszkedő üzleti birodalmával és szoros kormányzati kapcsolataival az utóbbi években országosan ismert vállalkozóvá vált.
A rendszerváltás előtt még határőrként dolgozó Horváth a cégcsoportja révén érdekelt a vasúti szállításban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és még a vendéglátásban is. Bár nyilatkozataiban igyekszik jelentéktelennek feltünteni kormányzati kapcsolatait, saját bevallása szerint is régre visszanyúló ismeretség fűzi a jelenlegi kormány két tagjához, Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez.
„Stratégiai dolgokban két-három havonta össze tudunk futni, egy-két dolgot elmondok, azután bólogatnak nagyokat, de nem lehet őket befolyásolni” – mondta Horváth a Figyelőnek a Vargához és Fazekashoz fűződő viszonyáról, megjegyezve, hogy „ez nem olyan barátság, hogy minden este együtt kávézunk és kvaterkázunk”.
Az iratok szerint Horváth 2000 júliusa és 2006 februárja között egyedüli igazgatója volt a Chewton Limitednek. A kiszivárgott információkból nem lehet tudni, hogy a társaságnak mi volt a tevékenysége, de a magyarországi cégnyilvántartásból kiderül, hogy a Chewton több, nagyrészt Horváthhoz kötődő magyar cégben is megjelent tulajdonosként. 2004-2005-ben a bahamai cég részvényes volt a Horváth érdekeltségeit összefogó L.A.C. Holding nevű társaságban is.
A Chewtonnak volt kapcsolata az állami vasúttársasággal, a MÁV-val is. 2002 októbere és 2004 december között a bahamai társaság és a MÁV közösen tulajdonolta a honlapja szerint a hulladékkezelés és környezetvédelem mellett haditechnikával is foglalkozó MÁV-REC nevű céget. A cégbírósági iratok szerint a Chewton volt a többségi, 51 százalékos tulajdonos, a MÁV birtokolta a társaság fennmaradó részét. Sem a bahamai, sem a magyar cégiratokból nem derül ki, hogy ki volt a Chewton tulajdonosa, de a céget a magyarországi tevékenysége során Horváth képviselte.
Több kérdést is feltettünk Horváthnak a bahamai céggel, annak tulajdonosával, vagyonelemeivel kapcsolatban, de ő közölte, hogy nem akar nyilatkozni. A MÁV közölte, hogy „kisebbségi tulajdonosként a társaság operatív működését sem jogi, sem gazdasági értelemben nem tudja befolyásolni”. Hozzátették, hogy az állami cégek ugyan a törvény szerint valóban csak átlátható gazdasági társaságokban jelenhetnek meg tulajdonosként, de hangsúlyozták, hogy ez a törvény csak 2011 óta hatályos.
Feketelistáról a szürkére
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni: egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után; másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbujtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt komoly nemzetközi összefogással próbálják visszaszorítani ezt a társasági formát.
Az Egyesült Államok keleti partjától délre található, 700 szigetből álló Bahama-szigetek egyike azon apró karibi országoknak, ahol régóta virágzik az offshore-üzlet. Ügyvédek és egyéb közvetítő cégek tömegével hozzák létre a cégeket külföldi magánszemélyeknek és vállalatoknak.
Az ICIJ emlékeztet arra, hogy a leggazdagabb országokat tömörítő és az offshore-üzlet elleni harcban kiemelt szerepet játszó OECD 2000-ben rátette a Bahama-szigeteket azoknak az államoknak a feketelistájára, amelyek a szervezet szerint segítik az adóelkerülést. Bahama erre gyorsan megváltoztatott több jogszabályt is, és így egy évvel később lekerült a listáról. 2009-ben viszont az OECD az úgynevezett „szürke listára” tette a karibi országot, ami jelzi, hogy a szervezet továbbra sincs megelégedve az ottani szabályozási gyakorlattal. A bahamai pénzmosáselleni rendszer 2014-es vizsgálatakor az OECD többek között azért bírálta az országot, mert az ottani bankok számára nem követelmény, hogy meggyőződjenek a náluk számlát nyitó cégek tényleges tulajdonosáról.
Az Európai Uniónak szintén vannak problémái a bahamai szabályokkal. 2015-ben Bahamát is feltették arra a 31 országot tartalmazó listára, amelyeket együttműködéstől vonakodó adóparadicsomként tartanak számon.
Lobbistából uniós biztos
Már csak ezek miatt is különösen kínos Neelie Kroes számára, hogy most fény derült korábbi offshore-kötődésére. A kiszivárgott információk szerint 2000-től 2009-ig volt a Mint Holdings Ltd. nevű bahamai cég egyik igazgatója. Az nem derül ki a dokumentumokból, hogy a társaságnak mi volt a tevékenysége, de az igen, hogy Kroes kinevezésével egy időben került be az igazgatók közé egy Amin Badr-El-Din nevű jordán üzletember.
Badr-El-Din alapította az UAE Offsets Group nevű céget, amely korábban üzleti kapcsolatban állt a Lockheed Martin nevű fegyvergyártó vállalattal. Neelie Kroes még európai bizottsági munkája előtt lobbistaként dolgozott a Lockheednek.
Bár Kroesnek európai biztosként nyilatkoznia kellett üzleti érdekeltségeiről, a Mint Holdingban betöltött tisztségéről nem számolt be. Kroes jelenleg tagja több vállalat igazgatótanácsának, és tanácsadóként dolgozik a Bank of America Merrill Lynchnek és az Ubernek. Legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kritizálta azt az európai bizottság döntést, amely szerint az Apple-nek 13 milliárd eurónyi adót kell megfizetnie Írország számára.
Kroes az ügyvédjén keresztül azt közölte az ICIJ-vel és a szervezet partnereivel, hogy azért nem számolt be a bahamai cégben betöltött tisztségéről, mert a cég soha nem is működött ténylegesen. Az ügyvéd szerint a céget azért hozták létre, hogy pénzt gyűjtsenek arra, hogy bizonyos vagyonelemeket megvásároljanak az Enron nevű amerikai energetikai vállalattól. Ez az üzlet azonban nem jött össze, és maga az Enron is csődbe ment a valaha volt egyik legnagyobb csalási botrány eredményeként.
Az uniós szabályok szerint az európai biztosoknek tíz évre visszamenőleg be kell számolniuk üzleti érdekeltségeikről és cégekben betöltött tisztségeikről. Kroes az ügyvédjén keresztül azt közölte, hogy jóhiszeműen járt el a bevallás idején, mert azt hitte, hogy már nem volt a cég igazgatója az után, hogy a cégre nem is volt szükség. Hozzátette, hogy tudatni fogja a bizottság jelenlegi elnökét a hibáról, és vállalja érte a felelősséget.
Badr-El-Din közölte, hogy Kroes azért maradt a cég igazgatói között egészen 2009-ig, mert a társaság ügyeit intéző ügyvédek nem követték az utasításokat, és nem törölték őt a Mint Holding tisztviselői közül. Badr-El-Din szerint a hibát 2009-ben észlelték, és törölték is Kroest.
A holland politikus mellett vannak még más korábbi politikai vezetők is a kiszivárgott adatokban. Kolumbia korábbi energiaügyi miniszteréről, Carlos Caballero Argáezről például az derült ki, hogy minisztersége alatt tisztviselője volt két bahamai cégnek. Most közölte, hogy az egyik cégnek Miamiban volt egy bankszámlája, amelynek apja volt a tulajdonosa. A másik cég egy ingatlant tulajdonolt szintén Miamiban. Argáez közölte, hogy ügyvédek tanácsára választották Bahamát a cégek alapítására.
Ez az anyag részben az ICIJ cikke alapján készült. Az ICIJ-cikk szerzője Will Fitzgibbon és Emilia Díaz-Struck, az információgyűjtésben pedig részt vett Mar Cabra, Rigoberto Carvajal, Miguel Fiandor Gutiérrez, Juliette Garside, Gaby de Groot, Michael Hudson, Carlos Eduardo Huertas, Frederik Obermaier, Bastian Obermayer, David Pegg, Martijn Roessingh és Vanessa Wormer. | Kormányközeli magyar üzletember és egy korábbi EU-biztos is előkerül az újabb offshore-aktában | Több mint 175 ezer bahamai cég adatai szivárogtak ki. Feltűnik köztük a két miniszterrel is szoros viszonyt ápoló Horváth László, valamint a holland Neelie Kroes, aki uniós biztosként kemény csatákat vívott az Orbán-kormánnyal. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/21/kormanykozeli-magyar-uzletember-es-egy-korabbi-eu-biztos-is-elokerul-az-ujabb-offshore-aktaban | 2016-09-21 20:27:00 | true | null | null | 444 |
A szerbiai Kraljevo városában hétfőtől használhatják az ország valószínűleg legdrágább nyilvános vécéjét. A vasútállomás felújított mellékhelyisége 39 négyzetméteres, és nem kevesebb mint 75 ezer eurót (mintegy 20 millió forintot) költött felújítására a S
2007. december 17. hétfő 19:07 - Hírextra
A vécéfelújításról a belgrádi B92 tévécsatorna számolt be először, december elején. Akkor több ellenzéki politikus a felújításra szánt összeget az országban uralkodó korrupció legjobb példájának nevezte.
A Szerbiai Vasútvállalatnál több ehhez hasonló visszaélésről lehetett hallani, ennek ellenére a vállalat igazgatója, Milanko Sarancsics munkahelye nem forgott kockán.
A 75 ezer eurós illemhely átadásakor a vasútállomás vezetője természetesen örült a beruházásnak, és állítólag minden befektetett dinárral, euróval el tudnak számolni.
Négyzetméterre lebontva a vécére fordított összeg egyébként háromszorosa a Kraljevón újonnan épülő összkomfortos lakások négyzetméter-árának. | Megnyílt a legdrágább vécé | Megnyílt a legdrágább vécé | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2007/12/17/megnyilt-a-legdragabb-vece/ | 2007-12-17 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
Nem törődött a könnyű zsákmányokkal, rögtön a nagyvadra megy a központi agytröszt, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba.
Demeter Szilárd megálmodta, a Miskolci Egyetem mögé állt, szeptembertől pedig már indul is a Póka Egon Művészeti Akadémián (PEMA) az egyetemi szintű kortárs könnyűzenei képzés. Horváth Zitát, az egyetem rektorát kérdeztük az új alapszakról.
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás. | Ideológiai janicsárképzővel hódít a könyvszakmában a NER | Nem törődött a könnyű zsákmányokkal, rögtön a nagyvadra megy a központi agytröszt, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202041__uj_kisebbsegi_tulajdonos_a_libriben__speder_ment__orban_jott__elefant_akonyvesboltban | 2020-10-08 09:51:34 | true | null | null | HVG360 |
A hazai induló cégek egy jelentős részénél már alapításkor bejegyeznek egy vagy több külföldi tulajdonost, ám ez a gyakorlat az utóbbi években visszaszorulóban van. 2009-ben még több mint háromezer külföldi tulajdonossal is rendelkező társaságot jegyeztek be, az utóbbi egy évben viszont már csak 2200-at. Az offshore cégalapítások számának visszaesése elsősorban a hatósági szigornak köszönhető. Az adóregisztrációs eljárás jelentősen visszaszorította az eleve visszaélési céllal alapított társas vállalkozások számát, de a működési időszakban is számos új jogszabály korlátozza - több-kevesebb sikerrel - a visszaéléseket.
A külföldi érdekeltséggel történő cégalapításnak a hazai gyakorlatban több oka lehet. A jobbik eset, amikor tényleges külföldi vállalkozó vagy befektető szeretné megkezdeni működését Magyarországon, a rosszabbik, amikor eleve adóoptimalizálási céllal jön létre a külföldi érdekeltségű társaság. Emellett elég sok olyan cég is van, amelyben magyar nemzetiségű magánszemély külföldi címről irányítja vállalkozását - olvasható az Opten közleményében.
A 2000-es évek elejéig bevett gyakorlat volt, hogy olyan országokon keresztül jegyeztek be társaságokat Magyarországon, amelyeknek az adatszolgáltatási rendszere finoman szólva kivetnivalókat hagyott maga után, illetve amelyek alacsony adókkal és erős adótitokszabályokkal bástyázták körül magukat és az ott bejegyzett vállalkozásokat. Ezeknek a cégeknek a jelentős része még ma is működik.
A 2009-ben alapított cégek között már ritkábban találunk egzotikus országokban élő, illetve ott bejegyzett természetes és jogi személyeket: a szomszédos vagy tényleges gazdasági kapcsolattal rendelkező országok sokkal jellemzőbbek.
Az új vállalkozások külföldi tulajdonosain belül zajló átrendeződés azonban az utóbbi években sem állt le: Kína, amely 2009-ben még magasan vezette a listát, mára eltűnt a rangsorból. A 2015-ös toplista élén az Opten adatai szerint Ukrajna áll. | Kezd kikopni a divatból az offshore | Negyedével csökkentek az offshore cégalapítások Magyarországon. A 2015-ös toplista élén az Opten adatai szerint Ukrajna áll. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/426378-kezd-kikopni-a-divatbol-az-offshore | 2015-11-19 10:56:00 | true | null | null | Figyelő |
Kocsis Istvánt és társait a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja a Magyar Villamos Műveknél (MVM) a vezérigazgatósága alatt keletkezett ügyek kapcsán. Az elmúlt években kiszivárgott gyanúk szerint ebben az időszakban összesen több milliárd forint vándorolhatott ki az állami áramholdingtól valós tartalom nélküli, a hivatalos döntési fórumokat megkerülő, jellemzően offshore cégekkel kötött szerződések révén. Kocsis István és akkori vezetőtársai tagadták a vádakat.
Korábban nem volt közismert, hogy Kocsis István jártasságot szerzett volna a lízingfinanszírozásban. Gépészmérnöki képzettsége folytán elsősorban műszaki irányultságú, illetve általános csúcsvezetői posztokat töltött be, jellemzően nagy állami vállalatok élén. Így volt az egykori privatizációs szerv, az ÁPV, majd a Paksi Atomerőmű, a már említett MVM, valamint tavalyig a BKV vezére is. A fővárosi közlekedési vállalattól való távozását már sokan összefüggésbe hozták az MVM-es nyomozással. A Merkantilnál ennek ellenére is alkalmasnak találták Kocsist a cég egyik ügyvezető igazgatói posztjára. A Merkantilnál hivatalosan nem nyilatkoztak, személyesen Kocsis Istvánnal sem állt módunkban felvenni a kapcsolatot, a bank munkatársai általános érdeklődésünkre sem tudták megmondani, Kocsis István milyen tevékenységet végez náluk. A Merkantil cégpapírjaiban nem jelenik meg Kocsis István neve, vagyis a poszt betöltője nem jogosult cégjegyzésre. Az anyacég, azaz az OTP cégkivonatában azonban szerepel.
Kocsis István, akit Csányi Sándor elnök-vezérigazgató barátjaként tartanak számon, 1997 óta tagja az OTP igazgatóságának is. Az OTP által közzétett javadalmazási nyilatkozat szerint ebbéli tisztsége folytán tavaly közel nyolcmillió forint juttatásban részesült. A közelgő közgyűlés kapcsán már nyilvánosságra került, hogy folytatódik a testület bővülése: Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség, illetve az MKB Bank volt első embere, valamint Gresa István, az OTP egyik vezérigazgató-helyettese is tag lesz.
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az OTP-nél leszögezték: a bank a hitelintézeti törvény előírásai szerint jár el, amit Kocsis István testületi tagsága és alkalmazott foglalkoztatása esetében is szem előtt tartanak.
A hatályos kivonatok szerint Kocsis emellett Csányi Sándorral együtt tagja a Csányi Pincészet Zrt., valamint az önkormányzati tulajdonú BKK Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. igazgatóságának is. Azután, hogy Kocsis István tavaly távozott a BKV-tól, értelemszerűnek tűnt volna, hogy a hozzá kapcsolódó BKK igazgatóságában betöltött tisztsége is megszűnik. Megkeresésünkre a fővárosi társaságnál leszögezték: a BKK igazgatóságának tagjairól a Fővárosi Közgyűlés dönt. Az igazgatóság tagjai közül operatív munkaszervezetben egyedül Vitézy Dávid vezérigazgató végez munkát. Kocsis István a BKK-tól igazgatósági tagként 2010. november 16-tól 2011. szeptember 2-ig kapott havi bruttó 357 ezer forint tiszteletdíjat.
Már bűnszervezet a vád
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az MVM feljelentése alapján 2009. április közepe óta folytat nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt – közölte Bartha László NNI-szóvivő. Az eljárásban 11, az MVM és kapcsolt vállalkozásai 2006 és 2008 közötti tevékenységét érintő gazdasági eseményt vizsgálnak. A gyanúsítottak kihallgatását tavaly július 1-jén kezdték meg. Összesen nyolc személyt vontak be terheltként az eljárásba; egy gyanúsított időközben elhalálozott – közölte a szóvivő nevek említése nélkül. 2012 elején az alapeljárástól három ügyrészt különítettek el, amit öt gyanúsítottal szemben vádemelési javaslattal fejeztek be. Az ügyészség ugyanakkor a nyomozás továbbfolytatását rendelte el. Az NNI ennek nyomán ma már úgy véli, hét gyanúsított bűnszervezetben működött együtt. Nyolc ügyrészben a nyomozás befejeződött. A múlt héten megtartott iratismertetéseket követően vádemelési javaslattal élnek az ügyészség felé. Ezek alapján az MVM-nek okozott vagyoni hátrány összesen 15,6 milliárd forint, amiből 11,6 milliárd megtérült.
Az MVM tulajdonában lévő Paksi Atomerőműnek okozott vagyoni hátrány 1,8 milliárd forint. Három ügy kapcsán még nyomoznak. | Gazdaság: OTP-leánynál Kocsis István | Kocsis István tavaly óta az OTP Csoporthoz tartozó, elsősorban autólízing-ügyletekre szakosodott Merkantil Bank egyik ügyvezető igazgatójaként dolgozik – tudtuk meg. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20120421-otp-leanynal_kocsis_istvan-1307034 | 2012-04-21 11:01:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jászai Gellért távozik a Konzum elnök-vezérigazgatója és az Opus Global igazgatósági tagja a társaságok éves rendes közgyűlése után leköszön mindkét tőzsdei vállalat élén betöltött tisztségéről és azok operatív irányításáról.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a Mészáros Lőrinc cégbirodalmának tőkepiaci tranzakciókhoz leginkább értő embere egy ideje már az Andrássy út 59.-ből átült a Montevideo utca 8.-ba, a 4iG központjába, most pedig bejelentették ezentúl kimondottan az informatikai cégre koncentrál.
A cég közleménye szerint Jászai a 4iG Nyrt.-nél "megkezdett stratégiai feladatokra és vállalatépítésre koncentrál majd."
Jászai részvényesként továbbra is érdekelt az Opusban, de ezután a 4iG-ben "megkezdett építkezésre, az informatikai nagyvállalat dinamizálására, illetve a társaság operatív vezetésére kíván több időt fordítani."
A bejelentés külön érdekes annak a fényében, hogy egy ideje már terjed a piacon a pletyka, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. megveheti a T-Systems Magyarország Zrt.-t, amely közvetlenül a Magyar Telekom, közvetve pedig a német Deutsche Telekom érdekeltsége.
Tavaly nyáron jelentették be, hogy a Mészáros-érdekeltségeket egybefogó két tőzsdei cég, az Opus és a Konzum megvásárolja az informatikával foglalkozó 4iG vállalatot. A több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató 4iG-csoport 2017-ben 16,9 milliárdos forgalmat hozott össze, de veszteséges volt. Viszont önmagában azzal, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, szárnyalni kezdett a tőzsdén. | Jászai Gellért távozik a Konzum és az Opus igazgatóságából | Jászai Gellért távozik a Konzum és az Opus igazgatóságából - Mostantól csak a Mészáros-birodalom informatikai érdekeltségére, a 4iG-re koncentrál. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/04/08/jaszai_gellert_tavozik_a_konzum_es_az_opus_igazgatosagabol/ | 2019-04-08 12:57:00 | true | null | null | Index |
Sem a 28 éves, érdi elsőrendű vádlott; sem a bűnpártolásért vád alá helyezett, 46 éves, büntetett előéletű, többszörösen visszaeső budapesti férfi nem kívánt vallomást tenni és a bűnösségüket sem ismerték be kedden. Az elsőrendű vádlott ügyvédje kérvényezte a zárt tárgyalás elrendelését, valamint kifogásolta, hogy Borombós Anita bíró a tárgyalás megkezdése előtt beengedte az ülésterembe a sajtó képviselőit, emiatt elfogultsággal vádolta meg őt, amit a bíró visszautasított, és elutasította az indítványt is.
Az eset tavaly augusztus 15-én, a késő esti órákban történt Békéscsabán. Az egyik hotel szállóvendégeként a két férfi másokkal együtt vacsorázott, italozott. Az érdi férfi egy idő után hangoskodni kezdett, agresszívan lépett fel a felszolgálókkal szemben és szidalmazni kezdte az egyik pincérnőt, amikor nem akarta kiszolgálni. A pincérnő ezért megkérte a szálloda recepciósát, hogy hívja oda a hotel biztonsági feladatait is ellátó alkalmazottját.
Eközben az elsőrendű vádlott és párja veszekedni kezdtek, mivel a nő próbálta megakadályozni, hogy a férfi elvegye tőle a zsebe szélére rögzített, 7 centiméter pengehosszúságú bicskát, amelyet dulakodás során mégis sikerült megszereznie.
Közben megérkezett a Békésen küzdősportedzőként is dolgozó, biztonsági feladatokat ellátó férfi, megkérdezte, hogy miért kell itt balhézni, majd kétszer kézfejével fejen ütötte a hangoskodót, aki az ütések hatására a földre esett. Ekkor a sértett felhagyott a bántalmazásával.
Ezt követően a vendég elővette a bicskát és több alkalommal megszúrta a sértett lábát, továbbá mellkason és arcon szúrta a sértettet.
A verekedésnek az elkövető helyszínre érkező testvére és munkatársai vetettek véget. A biztonsági alkalmazottat a mentők kórházba vitték, ahol vérveszteség miatt meghalt.
Az érdi férfi elhagyta a szállodát, 46 éves társával együtt a helyi sportpálya környékén bujkáltak, majd egy - a megelőző eseményeket nem ismerő - munkatársukat kérték meg, hogy vigye őket Monorra, ahol egy külterületi tanyán rejtőztek el. Az elkövető végül másnap reggel feladta magát a monori rendőrkapitányságon.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje többpontos beadványt adott be. Kifogásolta egyebek mellett, hogy Szabó Sándor paprikaspray-vel és késsel felfegyverkezve, küzdőharcos ütőkesztyűt viselve érkezett a helyszínre, és hogy ő kezdte az ütlegelést. Az elhunyt férfi képviseletében eljáró ügyvéd közölte, a kesztyű csak védőkesztyű volt.
A vádlott ügyvédje annak kivizsgálását is szerette volna elérni, hogy miért olyan esetkocsit küldött a mentőszolgálat, amelyben nem volt orvos és vérkészítmény; és annak felsorolását, hogy milyen ellátást nyújtottak a sértettnek. Megjegyezte, a mentő 22 óra 16 perckor érkezett a hoteltől mindössze néhány percre lévő kórházba, ám a sérültet csak 33 perccel később vette át a sürgősségi osztály.
Kérte továbbá az igazságügyi orvosszakértő kizárását, és új szakértői vizsgálat elrendelését, hogy megállapítsák, valóban volt-e a szúrások között olyan, amely a vérvesztéses halált okozta.
A bíró a szakértő kizárását elutasította, de a szakértői vizsgálat kiegészítésének helyt adott. Elfogadta azt a védői álláspontot is, hogy személyesen kell a bíróságon kihallgatni az ellátást nyújtó egészségügyi személyzetet. Elutasította azonban azt az indítványt, hogy a szállodai videófelvételt jelnyelvi tolmács segítségével elemezzék, ugyanis a védő szerint nem zárható ki, hogy a hotel alkalmazottja még a verekedés kirobbanása előtt megfenyegette a vendéget.
Az elhunyt Szabó Sándor magyar bajnoki ezüstérmet szerzett ökölvívóként, később edzőként dolgozott, szerepet vállalt többi között a felnőtt válogatottnál is; az ökölvívás mellett más küzdősportokban is kiemelkedő sikereket ért el versenyzőivel. | Kiakadt a tárgyaláson a magyar bajnoki ezüstérmes bokszoló feltételezett gyilkosa, még a bírót is megvádolta | Nem ismerte el bűnösségét a Gyulai Törvényszéken tartott keddi előkészítő ülésen az a férfi, aki egy békéscsabai szállodában tavaly augusztusban ittasan halálra késelte a biztonsági alkalmazottat, az ismert küzdősportedző Szabó Sándort. Az ügyben a tárgyalást január végére tűzték ki. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/halalra-keseltek-a-bajnoki-ezustermet-szerzett-okolvivot-a-bekescsabai-szallodaban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Belső vizsgálat folyik a Külügyminisztériumnál a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladása miatt. Az ingatlan későbbi vevője hónapokkal azelőtt utalta át a magyar államnak az épület árával megegyező összeget, hogy az ingatlan eladására egyáltalán pályázatot írtak volna ki. A furcsa tranzakció alapja egy 2005-ös dokumentum, amelyet azonban senki nem ismer. A külügyi szóvivő szerint ez egy előszerződés lehetett, ha azonban ez így van, akkor törvénysértő módon adták el az ingatlant.
Előszerződés volt az a dokumentum, amely 2005-ben jóváhagyta a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladását - mondta az [origo]-nak Mátrai Zsuzsanna, a Külügyminisztérium szóvivője. Amikor az előszerződés tartalmára, illetve az aláírás körülményeire kérdeztünk rá, a szóvivő visszahívást ígért. Miután ez nem történt meg, újra megkerestük a tárcát, akkor azt közöltek: belső vizsgálatot rendeltek el az ügyben.
A kereskedelmi képviselet eladásának zavaros körülményeire az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről (MNV) szóló, szeptember eleji jelentése hívta fel a figyelmet. Az ÁSZ legsúlyosabb megállapítása: az épületet megvásárló cég, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air 2008 márciusában utalta át a 3,5 milliárd forintos vételárat, miközben az ingatlan eladásáról szóló pályázatot csak hónapokkal később, 2008 júliusában írták ki. A zártkörű pályázaton végül az összeget már korábban átutaló cég nyert, ráadásul a vételár is megegyezett azzal, amennyit a cég már fizetett (erről korábbi cikkünkben olvashat részletesen).
Ha a 2005-ös szerződés a külügyi szóvivő állításának megfelelően előszerződés, az különös helyzetet teremtene, mert az ingatlan eladását csak 2006 áprilisában hagyta jóvá a kormány. A szerződés létezése így törvénysértő lenne, hiszen ha valóban létezik, akkor azt kormányzati felhatalmazás nélkül kötötték. Ennek ellenére a minisztérium későbbi megkeresésünkkor nem kívánta visszavonni vagy pontosítani a szóvivő nyilatkozatát.
Nem ismeri az ügy részleteit
A Külügyminisztérium tisztázhatta volna a helyzetet az Országgyűlés külügyi bizottságának múlt keddi ülésén is. Baranyi Tibor, a tárca főosztályvezetője a fideszes képviselőknek a 2005-ös dátumot firtató kérdéseire mindössze azt válaszolta: 2008. december 31-én még a minisztérium vagyonmérlegében szerepelt az ingatlan. Ez azonban nem mond ellent a 2005-ös előszerződés létezésének, az adásvételi szerződést 2008 novemberében kötötték, a vevő pedig 2009 márciusában vette birtokba az ingatlant. Erről az ülés után szerettük volna megkérdezni Baranyit, aki arra hivatkozva nem kívánt válaszolni, hogy nem ismeri az ügy részleteit.
Az ÁSZ jelentésében idézi azt a levelet, amelyet a Magyar Nemzeti Bank írt az MNV-nek. Ebből az derül ki, hogy a Diamond Air 2008 márciusában - vagyis hónapokkal a hivatalos pályázat előtt - az akkori moszkvai nagykövet, Székely Árpád által 2005 decemberében aláírt megállapodásra hivatkozva utalta át az ingatlan árát az MNV-nek. A rejtélyes 2005-ös szerződést nem kapta meg az ÁSZ sem, a számvevők annak tartalmáról csak a jegybank leveléből tudtak tájékozódni. Korábban megkerestük Székelyt, aki arra hivatkozva nem akart részleteket mondani, hogy a történtek államtitok részét képezik.
Az MNV az [origo]-nak azt állította: nekik nincs meg a 2005-ös szerződés. A vagyonkezelői feladatokat 2005-ben az MNV egyik jogelődje, a Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI) látta el. Az MNV szerint ha lett volna szerződés, az nem születhetett volna meg a KVI jóváhagyása nélkül, a KVI hagyatékában azonban nem találták nyomát ilyen dokumentumnak. A moszkvai ingatlan eladásáról szóló 2008 novemberi adásvételi szerződésben - amelyet az ÁSZ idéz - mégis szerepel egy korábbi megállapodásra vonatkozó mondat: "a felek által korábban megkötött és teljesített megállapodásnak megfelelően....". Ráadásul a 2005-ös megállapodásra emlékszik a Magyar Államkincstár is, amely számlakezelőként volt érintett az ügyben. A kincstár szerint a szerződés a vagyonkezelő jogelődje kötötte, így az MNV-nél kell lennie az erről szóló dokumentációnak.
Nem értik, miért kapták a pénzt
Mivel az MNV nem találta nyomát a 2005-ös szerződésnek, ezért állításuk szerint megpróbáltak utánajárni, a Diamond Air miért utalt 3,5 milliárd forintot még a pályázat kiírása előtt. A vagyonkezelő szerint ezt írásban több alkalommal is próbálták tisztázni a luxemburgi bejegyzésű céggel. Az MNV szerint a Diamondtól először egy arról szóló levél jött, hogy utalják vissza a pénzt, később a cég azt közölte, mégse fizesse vissza a pénzt a magyar állam. Az utolsó tájékoztató arról szólt, hogy ellenkező utasításig az MNV ne használja fel a pénzt. Az ellentétes tartalmú levelek oka az MNV szerint, hogy tavaly tulajdonosváltás történt a Diamondnál. Erről azonban az MNV nem tudott részleteket mondani.
Mivel az MNV - állítása szerint - a mai napig nem érti, miért utalta át a cég az ingatlan árát azelőtt, hogy az eladásról szerződés rendelkezett volna, ezért most próbálják tisztázni a furcsa történetet. Ennek érdekében újra felveszik a kapcsolatot a Diamonddal, illetve a Külügyminisztérium segítségét is kérték. Az MNV csak ezután foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a 2008 novemberi adásvételi szerződésben foglaltakat teljesítette-e a Diamond Air, magyarán az ingatlan vételi árát kapta-e meg a magyar állam vagy sem.
A vagyonkezelő állítja, nem tehetnek arról, hogy ilyen problémás vevőt sikerült találni. Az 1973-as kormányközi egyezmény szerint ugyanis az ingatlant csak az orosz kormány beleegyezésével lehet eladni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az orosz kormány jelölte ki azokat a vállalatokat, amelyeket a pályázatra meg lehetett hívni. Az ÁSZ szerint érdeksérelem érte a magyar államot, amiért magyar cégek nem indulhattak a pályázaton. Az épületben bérlőként jelen lévő Richter például közölte, hogy megvenné az épületet. Az MNV szerint azonban már az is diplomáciai siker volt, hogy a Külügy elérte, az oroszok ne egy, hanem három céget nevezzenek meg. A három cég: a Diamond Air, a Gazprom Bank Invest és a Masinoimport volt. Közülük a Diamond kínálta a legtöbbet.
A képviselet eladását Szabó Vilmos külügyi államtitkár múlt hétfőn az Országgyűlésben azzal indokolta, hogy a nemzetközi jogszabályok időközben megtiltották, hogy a diplomáciai képviseltekben magáncégek kapjanak helyet. Az épületben pedig többek között a Richter és az Egis is jelen volt bérlőként. Az államtitkár arra is hivatkozott, hogy drága volt az épület fenntartása. Szabó Vilmos szerint több hasonló kihasználatlan és drága fenntartású külföldi ingatlan van az állam tulajdonában, ezek értékesítéséről jelenleg folynak az egyeztetések. | Nincs nyoma a milliárdokról döntő szerződésnek | Belső vizsgálat folyik a Külügyminisztériumnál a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladása miatt. Az ingatlan későbbi vevője hónapokkal azelőtt utalta át a magyar államnak az épület árával megegyező összeget, hogy az ingatlan eladására egyáltalán pályázatot írtak volna ki. A furcsa tranzakció alapja egy 2005-ös dokumentum, amelyet azonban senki nem ismer. A külügyi szóvivő szerint ez egy előszerződés lehetett, ha azonban ez így van, akkor törvénysértő módon adták el az ingatlant. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/belso-vizsgalat-folyik-a-kulugyben-a-moszkvai-ingatlan-eladas-miatt | 2009-09-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent határozat kiemeli, hogy a jogorvoslatot a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte.
Az ajánlatkérő április 3-án kezdeményezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a négycsillagos szállodák között. A részletekből az is kiderül, hogy nem csak a sportolók, hanem a FINA vezetői, a szponzorok és a sajtó munkatársai is a nyertes szállodákban lévő 100 szobában laknak majd, teljes ellátással. Az ajánlatkérő azonban elkövetett egy hibát: a kiírási dokumentációban fenntartotta annak lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően úgy döntsön, nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.
Miután hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak kiemelt indokkal lehet folytatni, azt meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóság elnökének. Az kiegészítést kért, így derült ki, hogy a szállodai ellátás becsült ellenértéke 97,5 millió forint 100 szobára, míg a további 10 százalék opcióval 108,9 millió a becsült ár. Egyúttal közölte, hogy a közbeszerzés dokumentumai hol érhetők el a honlapján.
A hatóság elnöke azért fordult a KD-hez, mert jogsértőnek találta azt, hogy az első ajánlatok beérkezését követően nem biztos, hogy tárgyalást tart az ajánlatkérő, illetve a saját honlapján nem lehet elérni az adott közbeszerzés dokumentumait.
A Közbeszerzési Döntőbizottság megalapozottnak találta mind a két jogsértést. Az ilyen eljárásokban kötelező lefolytatni a tárgyalást, illetve a jogsértő az is, hogy az ajánlatkérő honlapján egy link mutat rá az eljárás során képviselettel megbízott ügyvédi iroda honlapjára, ahova ténylegesen feltöltésre kerültek a közbeszerzési dokumentumok. Ezért a KD megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást megindító felhívását és az azt követően hozott valamennyi döntését és 200 ezer forint bírságot is kiszabott. | Bajban az úszó vb szervezői - nem lesz hol lakniuk a versenyzőknek? | A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megsemmisítette a Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. által a részvevő csapatok elszállásolására kiírt egyik szállodatendert és még 200 ezer forintra meg is bírságolta az ajánlatkérőt. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/nagy_bajban_az_uszo-vb_szervezoi_nem_lesz_hol_lakniuk_a_versenyzoknek.637939.html | 2017-05-17 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Hívták már bölcsnek?
Nem, azt hiszem ez az első alkalom.
Hogyan került Magyarországra?
Kaptam egy kézzel írt levelet a köztársasági elnöktől, hogy vegyek részt a testület munkájában.
Mennyit tudott korábban a magyarországi közállapotokról?
Nincs semmilyen kapcsolódásom az országhoz, nem tudtam semmi konkrétat. De látva a köztársasági elnök szándékait, arra gondoltam, hogy talán hasznosíthatom a korrupció elleni küzdelemben szerzett tapasztalataimat. Ezt a munkát belülről ismerem, tudom, milyen nehéz ügy a rendvédelem. Hat éve dolgozom a norvég kormánnyal, szegénység-, pénzmosás- és korrupcióellenes hivataloknál. Nagyon büszke vagyok erre a munkára, és tudom, hogy kevés ember bír ezzel a speciális szaktudással. Szóval azt gondoltam, elfogadom a felkérést, mert a magyarok talán tudnak használni belőle valamit.
Avasson be. Hogyan lehet küzdeni a korrupció ellen?
A korrupciós eseteket túlnyomórészt nem a hírszerzés vagy az ügyészi vizsgálatok tárják fel. Mindig azért derül rájuk fény, mert valaki, egy egyszerű állampolgár, aki tudja hogy mi történt és eléggé megbízik egy újságíróban hogy az titokban tartja a kilétét, kitálal. Ha a média beszámol egy korrupciós ügyről, azzal kihívás elé állítja a rendészeti hatóságokat. Ha a cikk elég részletes, nyomozást kell indítaniuk. Ha nem indul nyomozás, az egy másik problémát generál: a közvélemény tudni fogja, hogy hiába derült ki valami, nem lettek büntetőjogi következményei. Ez tovább gyorsítja a korrupció terjedését, mert azt sugallja, hogy nem veszélyes, hogy meg lehet úszni következmények nélkül.
Tehát a korrupció elleni harc legfontosabb módja az állampolgárok bátorítása, hogy jelezzenek, ha korrupciót észlelnek?
Pontosan. Bátorítani kell őket, hogy forduljanak a közvéleményhez. Ehhez sok bátorság kell, mert ha védi is az embert törvény, nem védheti meg mindentől. Aki kitálal, azt gyűlölni fogják a kollégái, és megsínyli a társasági élete is. De ha van rá mód, hogy egy újságíróhoz forduljon, aki garantálni tudja a névtelenség megőrzését, akkor ezeket a kellemetlenségeket javarészt el lehet kerülni.
Ehhez nagyon meg kell bízni az újságíróban.
Nagyon. A források védelme a sajtó a legfontosabb prioritása kell hogy legyen, demokráciában ez alapvető.
Mi a következő lépcsőfok?
Olyan rendvédelmi hatóságra van szükség, amelyik figyel a sajtóra, és nem mer nem elkezdeni nyomozni, ha egy korrupciós ügy kiderül. Franciaországban időnként előfordul, hogy napvilágot lát egy eset, de nem indul vizsgálat. Ez óriási probléma, demokratikus deficit.
Magyarországon a hatóságoknak hivatalból kell nyomozást indítaniuk, ha korrupciós ügyről értesülnek.
És tényleg indítanak? Magas döntési szintekre mutató korrupciógyanú esetén is?
Nagyon ritkán. Csak ha lehengerlőek a bizonyítékok.
Ez különbözteti meg a jól működő országokat a többitől: ha egy ügy kiderül, vizsgálat indul, vádemelés és büntetőper.
Milyenek a benyomásai Magyarországról?
Olvastam a nemzetközi szervezetek, a Transparency International és az Európa Tanács GRECO jelentéseit: a korrupció nagymértékű, és akadályozza a gazdaság fejlődését.
A szakértők, a sajtó és a közvélemény szerint a legnagyobb probléma a pártfinanszírozás: az intézményes politika maga gerjeszti a korrupciót.
Ez így volt Franciaországban is, amíg a 90-es évek elején új pártfinanszírozási törvény nem született, ami több pénzt juttat a pártoknak. Előtte az összes nagy közberuházás költségének egy része a pártokhoz került vissza.
Mi történt, miután hatályba lépett a törvény?
A korrupció a pártfinanszírozás helyett mindinkább az érintettek egyéni gazdagodását kezdte szolgálni. Amikor valaki sok pénz fölött rendelkezik szabadon, nagyon erős erkölcsi tartásra van szüksége, hogy ne maga felé hajoljon a keze. Ezek nehéz, szomorú ügyek, és a korrupció feltehetőleg Magyarországon sem csak a pártokat gazdagítja.
Tényleg nem. A kampányköltéseken alapuló becslések szerint az egyes pártok költségvetéséből akár tízmillió euró is hiányozhat. Ám a korrupciós lánc üzemeltetésének, ami kitermeli a pártoknak ezt a hiányzó pénzt, ennél valószínűleg nagyságrendekkel magasabbak a társadalmi költségei.
Ezért kell első körben jobb pártfinanszírozási törvényt javasolnunk.
A pártok 2007-ben már majdnem megállapodtak a reform elemeiben. Aztán végül mégse lett a dologból semmi, feltehetőleg mert tartottak tőle, hogy az adófizetőknek nem tetszik majd, hogy több közpénzt kell a pártokra költeni. Mit tehet a Bölcsek Tanácsa azon túl, hogy napirenden tartja a kérdést?
Ennél sokkal többet nem lehet elvárni. Letehetünk az asztalra egy jobb pártfinanszírozási sémát. Ha viszont több közpénzt fordítanak majd a pártokra, nem szabad tovább tűrni a hozzájuk kötődő korrupciót.
A pártfinanszírozás reformján túl milyen lépésekre van még szükség?
Növelni kell az ügyészek és a pénzmosás elleni egységekben dolgozók kompetenciáját. Tovább kell képezni az ilyen ügyekre specializálódó bírókat, hogy az esetek ésszerű időn belül juthassanak el a nyomozás megindításától akár a legfelsőbb bíróságig is. A rendőrség és az ügyészség által felderített ügyek nem sikkadhatnak el a bírói szakban.
Mi a helyzet a rendőrséggel? Gyakran tűnik úgy, hogy a rendőrök és az ügyészek vélt vagy valós politikai elvárások szerint alakítják a vizsgálatokat.
Ez nagyon nagy baj, de szintén elég általános. Minden hatalom arról álmodik, hogy a rendvédelmi hatóságokat politikai ellenőrzés alá vonja. A demokratikus hozzáállás az, ha azt segítjük, hogy függetlenül működhessenek. Bátor vezetőkre van szükség, ám ez nem fog egyik napról a másikra, magától megtörténni. Ha a közvélemény kevésbé tűri el a korrupciót, a hatóságoknak is könnyebb fellépni a korrupt üzelmek ellen. De azt is lehet, hogy hagyják, hogy semmi se történjen. Azokban az országokban, például Bulgáriában vagy Olaszország déli részén, ahol nem harcoltak a korrupció ellen, a bűnözők vették át az irányítást.
Milyen díjazásban részesül a magyarországi munkájáért?
Semmilyenben, ingyen csinálom. Vagyis kaptam egy könyvet a Sándor-palota felújításáról, 30-50 eurót érhet. Egy átlagos színvonalú Mercure szállóban lakom, egyszerű éttermekben eszem, turistaosztályon utaztam a repülőn, és a norvég állam alkalmazásában állóként az ő idejüket töltöm itt, a nemzetközi együttműködési program részeként. | Ha nem harcolunk, Dél-Olaszország sorsára jutunk | Ha nem harcolunk, Dél-Olaszország sorsára jutunk - Az állampolgároknak maguknak kell fellépniük a korrupció ellen, mondja a Bölcsek Tanácsa francia-norvég tagja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/joly090123/ | 2009-01-28 00:00:00 | true | null | null | Index |
2007.05.07. 23:00
Véglegesen pert nyert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) négy moziüzemeltető cég ellen. Április végén a Fővárosi Ítélőtábla után a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta a döntést, amely összehangolt, egységes jegyáremelés miatt több tíz millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.
A 2002 óta húzódó kartellügyben az Intercom Rt., az UCICE Kft. és a Ster Century Magyarország Kft. 83 millió, míg a Budapest Film Kft. 38 millió forintos büntetést érdemelt. A négy vállalkozás még nem fizette be a bírságokat, s amíg kézhez nem kapják a végleges határozatot, a sajtónak sem nyilatkoznak.
A jogerős döntésre öt évet kellett várni. A négy moziüzemeltető a Star Wars egyik epizódjának 2002-es bemutatója előtt – a szaknyelv szerint egymással „összebeszélve” – drasztikus áremeléssel kínálta a jegyeket a Mammut, az Eurocenter, a Lurdy Ház, a Duna Plaza, a Campona, a WestEnd, illetve a MOM Park bevásárlóközpontokban.
A versenyhivatal ezért vizsgálódni kezdett, s az elhúzódó per során iratokkal, tanúvallomásokkal bizonyította, hogy az érintettek valóban kartellszerűen hangolták össze árpolitikájukat. A peranyagok szerint a négy üzemeltető a 2002. április 25-i áremelés időpontját, mértékét előzetesen egyeztette egymással, így magatartásuk versenytörvénybe ütközött. Alapvető elvárás ugyanis, hogy a cégek a piaci döntéseiket önállóan hozzák meg. Bár a versenytársak közötti együttműködés önmagában megengedett, jogtalan, ha általa az alapkockázatokat kiiktatják, ráadásul a fogyasztót magasabb ár megfizetésére kényszerítik. A multiplex moziknak ez különösen tiltott, ez indokolja a több tíz milliós szankciót.
A GVH honlapján részletesen ismerteti a kartellezésben részt vevő cégek taktikáját, az eljárás során feltárt, versenyjogot sértő tényeket. A döntés ellen az elmarasztalt vállalkozások a Fővárosi Bírósághoz fordultak, ám az elutasította keresetüket. Ezt követően a moziüzemeltetők jogorvoslatot kértek a Fővárosi Ítélőtáblától, de az tavaly nem tartotta megalapozottnak fellebbezésüket.
A végső szót az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság mondta ki az idén április 25-én. Eszerint a GVH jogszerűen határozott, így a büntetés kifizetése kötelező.
A magyar mozipiac 1990-től jelentős változáson ment át. Csökkent a mozitermek száma, megjelentek a legalább hat teremmel rendelkező multiplexek, s a szolgáltatók többsége láncokba szerveződött. Az önálló mozik úgy számukat, mint piaci részesedésüket tekintve, visszaszorultak. A fővárosi multiplexek egy-egy bevásárlóközpont felépülésével együtt létesültek.
Mára már itt is túlkínálat van, a mozik veszteségesek. Az üzemeltetők elsősorban a reklámozásban, speciális szolgáltatásokban (internetes helyfoglalás, bérlet, kedvezményes nap, elővetítés) versenyeznek egymással. Ezzel együtt a gyenge kihasználtság és a magas állandó költségek (bérleti díj, hiteltörlesztés, rezsi) miatt céljuk az árak uniós színvonalra emelése. Igaz, európai mérték szerint a közvetlen állami elvonás (áfa, kulturális járulék, zenei és szerzői jogdíjak) itthon magasnak számít: a jegyárak közel húsz százalékát teszi ki.
Az éles piaci versenyben mégsem az egységben végrehajtott mozijegyár-emelés a megoldás, mint azt a GVH precedens ítélete is bizonyítja. | Megbüntetett mozik | Véglegesen pert nyert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) négy moziüzemeltető cég ellen. Április végén a Fővárosi Ítélőtábla után a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta a döntést, amely összehangolt, egységes jegyáremelés miatt több tíz millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/05/megbuntetett-mozik | 2007-05-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ezeket a 2 oldalas, nem szavazat mellett kampányoló önkormányzati szórólapokat dobálják be a győrújfaluiak postaládájába:
Nagy Imre Attila polgármester első számú érve:
„Kormánytagok illetve/és Államtitkár Urak irányába a jelenleg elbírálás alatt álló, továbbá a meghirdetés előtt álló pályázataink általam történő menedzselését nagyban könnyíti majd, ha a választási eredmények ismeretében ki tudom mutatni számukra, hogy a megyei és az országos átlagot is nagyban meghaladó, »adj Isten« kiugróan magas részvételi arány mellett hozott településünk felelős döntést.”
Nyilván méltóbb a Brüsszelből érkező pénzre, aki minél látványosabban mond nemet Brüsszelnek! | Győrújfalu polgármestere azt kéri, azért is szavazzanak a kvótanépszavazáson nemmel, hogy jobb esélyeik legyenek a pályázatokon | Nyilván méltóbb a Brüsszelből érkező pénzre, aki minél látványosabban mond nemet Brüsszelnek. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/27/gyorujfalu-polgarmestere-azt-keri-azert-is-szavazzanak-a-kvotanepszavazason-nemmel-hogy-jobb-eselyeik-legyenek-a-palyazatokon | 2016-09-28 11:03:14 | true | null | null | 444 |
Ügyfelét februárban ugyan felmentette jogerősen a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli bizottsága, ám véleménye szerint tévesen, a versenyszabályzat március 1-jétől hatályba lépett módosítása miatt sokan azt hiszik, hogy nem ülhet le egyetlen csapat kispadjára sem - mondta Czeglédy Csaba ügyvéd.
A módosítás szerint "az a sportszakember, továbbá labdarúgó, aki ellen labdarúgó-mérkőzés eredményének vagy eseményeinek bármilyen módon történő jogellenes befolyásolása okán közvádas, szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult, az MLSZ versenyrendszerében semmilyen tevékenységet nem folytathat az eljárás jogerős befejezéséig, megszüntetéséig".
"Nyilvánvaló, hogy az MLSZ jogkövető magatartást tanúsít, ezért egy ilyen rendelkezés nem vonatkozhat a március 1. előtti esetleges jogsértésekre" - mondta Czeglédy. "Értelemszerűen visszamenőleg nem lehet egy ilyen szankciót érvényesíteni, egy korábban nem létező szabály alapján nem lehet büntetni a múltbéli esetleges cselekményt. Személy szerint persze egyetértek azzal, hogy az MLSZ ilyen módon próbálja kezelni a kialakult helyzetet, de ezt csak a jövőre nézve teheti meg. Aczél Zoltán foglalkoztatásának, ha bármelyik magyar klub ezt szeretné, jogi akadálya nincs."
Aczél Zoltánt, aki 2008 és 2010 között a magyar válogatott másodedzőjeként is dolgozott, tavaly november 30-án vették őrizetbe, mert két rendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja merült fel vele szemben még a Siófok vezetőedzőjeként. Később bővült a gyanúsítás egy 2008 első felében lejátszott Ligakupa-találkozóval, amikor a REAC csapatát irányította a tréner.
Czeglédy szerint Aczél Zoltán most is munkát vállalhatna bármelyik klubnál. "Az MLSZ nem tilthatná le, nincs ellene semmilyen jogerős határozat. Abban a pillanatban, ha szerződést kapna, vagy leülne a kispadra és ezt bárki problémásnak találná, akkor az MLSZ-nek kellene eljárását indítania. Itt csak az a kérdés, hogy ez az eljárás, miképpen fejeződne be, de mi ki tudnánk fejteni a jogi álláspontunkat, mint ahogy azt a fegyelmi eljárásban is eredményesen megtettük."
Szerinte Aczélt több, alacsonyabb osztályú csapattól is megkeresték már, ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt "rendkívül óvatosak" ügyfelével szemben. "Aczél Zoltán akár tízezer forintért is elmenne edzőnek, azt vették el tőle, ami az élete." - tette hozzá.
Szerinte a legutóbbi gyanúsítás ellen panaszt tettek, amelyhez részletes indokolást is fűztek, ezt az ügyészség azonban a mai napig nem bírálta el. Úgy vélte, Aczél ügyét semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy az elmúlt időszakban 13-ra emelkedett a bundabotrányban gyanúsított korábbi, vagy jelenlegi REAC-játékosok száma.
"Több jogász kollégámmal közös véleményünk az, hogy a korrupció műfajától távol áll, amivel őt és a többi REAC-játékost gyanúsítják" - mondta Aczél jogi képviselője. | Sport: Bundabotrány: Aczél bárhol lehet edző az ügyvédje szerint | Ügyvédje szerint bármelyik klubnál szabadon vállalhatna munkát Aczél Zoltán, a Siófok, a REAC és a Haladás korábbi vezetőedzője, akit több mérkőzés eredményének manipulálásával gyanúsítanak a nemzetközi fogadási csalások kapcsán. | null | 1 | https://hvg.hu/sport/20120411_aczel_bundabotrany | 2012-04-11 10:59:00 | true | null | null | HVG |
A kedd este megjelent kormányrendelet szerint szerdától már nem a miniszterelnök, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszteri rangú vezetője irányítja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, amely a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja, és nyomon követi a kormánydöntések végrehajtását. A hivatal vezetője mostantól nem közvetlenül a miniszterelnöknek jelent, hanem Rogán Antalnak, és a kabinetfőnök nevezi ki a hivatal elnökhelyetteseit is, Orbán Viktor csak az elnök kinevezését tartotta fenn magának.
Az új kormányban egyre erősödik Rogán pozíciója. Az ő felügyelete alá kerültek a Belügy-, illetve a Külügyminisztériumtól a polgári titkosszolgálatok, a Kabinetirodába olvasztották be a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét jelentő Kormányirodát, és a kabinetfőnök irányítja majd az újonnan létrejövő Védelmi Igazgatási Hivatalt, amely a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform szakmai folyamatait koordinálja.
Már korábban a kabinetfőnökhöz került a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Koncessziós Iroda, majd a kormányzati informatika és a turizmustámogatás. A kormánytagok hatáskörét felsoroló rendelet szerint ő felel továbbá egyebek közt a vendéglátásért, az e-közigazgatásért, a mozgóképszakmáért (a miniszterelnök rajta keresztül irányítja Káel Csabát, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost), az elektronikus hírközlésért, a szerencsejáték szabályozásáért. Továbbá „a miniszterelnök útmutatása szerint” ő irányítja Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét. | Itthon: Már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is Rogán irányítja | A miniszterelnök kabinetfőnökének hatalma és hatásköre tovább nő. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220913_rogan_antal_magyar_kormany_magyar_kozlony_miniszterelnoki_kabinetiroda | 2022-09-13 21:16:00 | true | null | null | HVG |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A Dunaferr dolgozói megkapták bérük | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A kormány a Bérgarancia Alapból rendezte a dolgozók bérét. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/dunaferr-berkifizetes-lyberty-steel-bergarancia-alap | null | true | null | null | HEOL |
A feljelentés szerint kérdéses volt, hogy a város jogosan vagy jogtalanul fizetett-e kártalanítást a vállalkozónak a projekt elhúzódása miatt. A bejelentő állította, hogy már 2021. június 1-jén tudott volt, hogy a munkaterületet nem adják át, így a vállalkozó nem kezdheti meg a munkát. Ennek ellenére az önkormányzat június 8-án elfogadta a vállalkozó előleg-bekérőjét, és azt június 17-én ki is fizette. A vállalkozó pedig a szükséges anyagok beszerzését június 14. után elkezdte, bár tudta, hogy a területet lakossági tiltakozás miatt nem vehetik át.
A feljelentés szerint az önkormányzati szereplők megsértették a vonatkozó törvényeket, és ezzel több mint 21 millió forintos anyagi hátrányt okoztak az önkormányzatnak. A nyomozást végül a NAV Dél-Dunántúli Igazgatósága folytatta le.
A hatóság megállapította, hogy a szerződéskötés, az előleg kifizetése és a szerződés felbontása szakértői vélemények, közgyűlési döntések, valamint az államkincstári biztos ellenőrzése alapján történt, minden vonatkozó belső szabály betartásával. A meghallgatott tanúk és szakértők cáfolták, hogy 2021 júniusában már ismert lett volna, hogy a projekt nem valósítható meg a lakossági tiltakozás miatt.
A határozat kimondja: "az első lakossági megkeresésre 2021. július 14-én került sor, így nem helytálló a feljelentő azon állítása, hogy a szerződéskötés idején már jelentős társadalmi ellenállás övezte a projektet."
A nyomozás arra jutott, hogy a szerződéskötés és felbontás során az érintett személyek a közgyűlés határozatának megfelelően jártak el, kötelezettségeiket betartották, és az előleg kifizetése, valamint a kártalanítás szabályosan történt. Mivel hűtlen kezelés nem történt, az eljárást megszüntették. | Tisztázva a Pécsi Önkormányzat: Hatóságok alaptalannak nyilvánították a feljelentéseket | A napokban immár a negyedik, a pécsi önkormányzatot érintő hatósági eljárást is megszüntették. Ezekben az esetekben közös, hogy mindegyiket a közelgő önkormányzati választások előtti hónapokban kezdeményezték helyi politikai szereplők, és hogy mindegyik feljelentés alaptalannak bizonyult. Legújabb megszüntető határozatunk is eljutott szerkesztőségünkbe, amelyből kiderül, hogy Bognár Szilvia önkormányzati képviselő tavaly novemberben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányságon hűtlen kezelés gyanújával. A feljelentés tárgya egy szerződés volt, amelyet az önkormányzat és egy helyi vállalkozás kötött a Magyarürögi vízfolyás rendezése érdekében, valamint az ezzel kapcsolatos kifizetés. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/tisztazva-a-pecsi-onkormanyzat-hatosagok-alaptalannak-nyilvanitottak-a-feljelenteseket/530097 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A magyar elnök lemondásának "Csehországban nincsen párja. Több (cseh) politikus, annak ellenére, hogy kételyek merültek fel diplomamunkájának minőségét illetően, továbbra is politikailag aktív" - jegyezte meg az iHned, a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap hírportálja. Az írás megállapítja, hogy "a hagyományos követelményeknek nem megfelelő munkák elsősorban a magánegyetemeken születnek", s azok után, hogy néhány éve erre a problémára felfigyelt a közvélemény, több diplomamunka "rejtélyes módon" eltűnt az egyetemek, főiskolák archívumaiból. Példaként a lap Stanislav Gross volt szociáldemokrata miniszterelnök munkáját említi, amely a pilseni Nyugat-csehországi Egyetem jogi karának levéltárából tűnt el.
Egy még 2009-ben elvégzett tényfeltáró vizsgálat szerint a pilseni jogi karon az utóbbi évtizedben mintegy ötszázan jutottak vitatható diplomához. A kar kétes ügyeit a Lidové Noviny című konzervatív napilap hozta elsőként nyilvánosságra. Miután az újság megírta, hogy az egyik dékánhelyettes, Ivan Tomazic 2006-ban megvédett doktori disszertációjának több tucatnyi oldala teljesen megegyezik egy korábbi munkával, az egyetem és a téma a sajtóérdeklődés homlokterébe került. Később kiderült: számos végzős diplomamunkája hiányzik a könyvtárból, mások az előírtnál jóval rövidebb munkákat adtak be, néhány százan pedig az előírtnál rövidebb idő alatt végezték el tanulmányaikat.
Egyebek között Pilsenben szerzett jogi diplomát Jan Ruml, a kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) korábbi belügyminisztere, a már említett Gross, Marek Benda ODS-képviselő, aki sok éven át elnöke volt a parlament alkotmányjogi bizottságának vagy Ivana Rápková, az észak-csehországi Chomutov város romaellenes akcióiról elhíresült polgármestere. Benda diplomamunkája alig fele az előírt terjedelemnek, Rápková munkája pedig hiányzik a könyvtárból. Néhány tanár, akinél állítólag vizsgázott, azt állítja, hogy soha nem is látta.
Pilseni jogi diplomája van több prágai és pilseni rendőrparancsnoknak és befolyásos köztisztviselőnek is. Ludek Hosman, a pilseni rendőrség parancsnoka beismerte: egyszerűen lemásolt egy korábbi munkát, s annak alapján megkapta a jogászdiplomát. A legtöbb érintett pedig tagad. A dékánhelyettes - akinek a disszertációja a botrányt kirobbantotta - azzal érvelt, hogy egy másik dékánhelyettessel, Milan Kindllel való megegyezése alapján idegen oldalakat másolt át a saját munkájába, mert kíváncsiak voltak rá, észreveszi-e valaki a vizsgáztató bizottságból. A többéves botrányok, viták, vizsgálatok következményeképpen a Nyugat-csehországi Egyetem jogi karát a bizonyított visszaélések és rendellenességek miatt a hatóságok meg kívánják szüntetni. A döntés egyelőre nem végleges.
A prágai sajtó korrupciót is emleget
Legutóbb februárban a cseh miniszterelnök kabinetvezetőjét vádolta meg plágiummal a prágai sajtó. Jana Nagyová diplomamunkájában, amelyet a prágai Komensky magánegyetemen végzett tanulmányai befejeztével, 2011-ben készített, több oldalt kitevő hosszú idézetek találhatóak a munkaügyi és népjóléti minisztérium elemzéseiből, anélkül, hogy a forrást megjelölte volna - írta a Reflex című cseh társadalompolitikai hetilap és a Mladá Fronta Dnes (MFD) című napilap. Mindkét kiadvány azt állítja, hogy birtokában van Nagyová diplomamunkája. Az MFD a munka néhány vitatott részét nyilvánosságra hozta. Nagyová korábban a munkaügyi és népjóléti minisztériumban dolgozott. A tárca élén akkor Petr Necas mostani kormányfő állt. Miután Necas miniszterelnök lett, Nagyovát kabinetfőnökévé nevezte ki. A prágai sajtó szerint Nagyová egyike azoknak, akik igen komoly befolyással vannak a miniszterelnök döntéseire. Nagyová a sajtó állításait nem kommentálta.
Radek Mezulánek, aki az egyetemen Nagyová konzulense volt, nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az olmützi Palacky Egyetem tanára, Vladimír Polách a Mladá Fronta Dnesnek azt mondta, hogy többoldalas idézetek egy diplomamunkában elfogadhatatlanok. A Reflex úgy tudja: a Komensky egyetemet már hosszabb ideje bírálják, mivel egyes diplomamunkák eredetisége kétséges. A prágai sajtó szerint nem kizárt, hogy más cseh egyetemeken is hasonló visszaélések vannak, s a háttérben a korrupció áll. Az oktatásügyi tárca, hogy megnyugtassa a kedélyeket, már korábban elrendelte az összes csehországi egyetem és főiskola átvizsgálását. Az eredmény egyelőre nem ismeretes, illetve nem nyilvános. | Külföld: Politikusok diplomája: a cseheknél sincs minden rendben | Csehországban még nem volt példa arra, hogy egy ilyen ügy miatt bárki is távozott volna a közéletből - állapította meg az ottani sajtó Schmitt Pál plágiumügye kapcsán. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/politikusok_diplomaja__a_cseheknel_sincs_minden_rendben__-1305009 | 2012-04-04 11:57:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: a beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék" - írta a Facebookon közzétett posztjában a politikus.
Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc...
- világosította fel, az Eurostat adataira hivatkozva a Tisza Párt vezérét Menczer Tamás.
A hazai helyzetre kitérve azt írta, hogy
ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt , segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást.
Végezetül megjegyezte:
"Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel." | Menczer Tamás Magyar Péter | Menczer Tamás helyreigazította Magyar Pétert | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-diszkoliberalis-szamok | null | true | null | null | BAMA |
Vége a csodás menekülésnek: Dobrai "Kun-Mediátor" Sándorné Marcsika másfél évre tudott csak megszökni az átvert, feldühödött karcagiak és a magyar hatóságok elől. Útja, mint most végre kiderült, nem Mexikóba, hanem a szomszédos Belize-be vezetett, itt tartóztatták le egy hete.
Egyelőre csak annyit tudunk egy helyi újságnak köszönhetően, hogy december 7-én vették őrizetbe a magyar hatóságok kérésére, az Ambergris homokzátony (caye) északi részén egy üdülőkomplexumban. Az is kiderült a rendőrség által szolgáltatott képről, hogy nem tett sokat azért, hogy felismerhetetlenné tegye magát: nem változtatta meg a fantasztikus, kilométerekről felismerhető vörös haját sem.
Vajon mi buktatta le? Feltűnt a belize-ieknek, hogy valaki százmilliójával váltja a forintkötegeket? Rokonokkal kommunikált, és a telefonos-emailes nyomokat fejtették vissza? A hotelből küldték fel a nevét a bűnügyi nyilvántartásba? Magyar vendég ismerte fel és riadóztatta a hatóságokat? Hős magyar nyomozó vette a nyakába a Karib-tenger üdülőit? Ezt még nem tudjuk.
De azt már sejthetjük, milyen körülmények között töltötte menekülését. Nagyobb üdülőparadicsomból csak négy van az Ambergris homokzátony északi részén, lássuk őket:
1. X'tan Ha Resort
2. Costa Blu Resort
3. La Beliza Resort
4. White Sands Cove Resort
Azt egyébként máig nem tisztázta senki, hogy hogyan lehetséges, hogy egy ilyen piramisjáték éveken keresztül mehetett zavartalanul egy olyan kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit, és ami a kormányba két minisztert is adott: a nemzetgazdasági miniszter Varga Mihály mellett Fazekas Sándor földművelési minisztert, aki korábban a polgármester is volt.
Nagyjából 10-20 milliárd forintra becsülik a Kun-Mediátor ügy kárértékét, de ez több dolog miatt is bizonytalan. A pénzösszeg jelentős részét, ahogy az piramisjátékoknál szokásos, kifizették hozamban, sokan pedig – a pénz nem tiszta eredete miatt – inkább nem jelentkeztek a károsultak közül. Az utazásszervező cégnek álcázott piramisjáték tavaly áprilisban dőlt be, Kun-Mediátor Marcsika azóta volt szökésben. | A földi Paradicsomból hurcolják el Kun-Mediátor Marcsikát | Véget ért a másfél éves csodás menekülés, utoléri a magyar sufnibankárnők királynőjét a karcagiak haragja. | null | 1 | https://444.hu/2016/12/13/a-foldi-paradicsombol-hurcoljak-el-kun-mediator-marcsikat | 2016-12-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Megrovást kapott a bíróságtól Bereznai Csaba, Tatabánya fideszes alpolgármestere. Egy 2005-ös ügyet zártak le, a probléma az volt, hogy egy biztosításon, amit az általa képviselt Majki Népfőiskola kezelőjeként kötött, saját feleségét jelölte meg haláleseti kedvezményezettként.
Dülkné Pintér Zsuzsanna, a törvényszék szóvivője az Indexnek azt mondta, azért csak megrovást osztottak ki, mert a szerződést tényleg meg kellett kötni, és valóban szokás, hogy ilyenkor magánszemély a kedvezményezett. Azért tisztességesebb lett volna az alapítvány nevét beírni, egyébként miután megindult az első eljárás Bereznai ellen, pont ez történt. 7,5 millió forintos volt a szerződés.
Elég nehezen született meg az ítélet. Az első eljárásban azt mondták, hogy az alpolgármester ártatlan, másodszorra azt, hogy bűnös, és most a jogerős ítélet szerint megrótták. Ez nem jelenti, hogy bűncselekményt állapítottak volna meg, a megrovás csak „intézkedés”. | Megrovás a tatabányai fideszes alpolgármesternek | Megrovás a tatabányai fideszes alpolgármesternek - Saját magát nevezte meg kedvezményezettként egy alapítványi biztosításon. 2005-ös az ügy. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/11/11/megrovas_a_tatbanyai_alpolgarmesternek/ | 2013-11-11 12:34:55 | true | null | null | Index |
A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.
A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet 2022 nyarán megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig rendületlenül dől a tangazdaságba.
Legutóbb júliusban írtunk a mezőhegyesi Ménesbirtokról, akkor jelent meg ugyanis a közbeszerzési értesítőben, hogy két új tehénistállót építenek nettó 3,3 milliárd forintból. Az építményekhez lesz napelemrendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. Az istállóépítés 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el 2021 májusában.
Most egy újabb mezőhegyesi fejlesztésről szóló hirdetmény jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a „ Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Vetőmagfeldolgozó üzeme területén kíván építeni mezőgazdasági terménytisztítót és szárítót a hozzá kapcsolódó felsőpályás rendszerrel, valamint 1400 m2-es fedett előtárolóval és a hozzá kapcsolódó betonfelületekkel, vízelvezető rendszerrel.”
A terménytisztítót és -szárítót nettó 2,1 milliárd forintért építi meg az A-Mezőgép Kft.
A kivitelezőt idén májusban kezdték el keresni, és csak ketten jelentkeztek a munkára: a nyertes A-Mezőgép Kft. mellett a Mega-Sped Kft., ám utóbbi ajánlatát nem is bírálták el, mert kedvezőtlenebb (vélhetően drágább) volt a másiknál.
A 2 milliárdos munkát megkapó, Mórahalomra bejegyzett A-Mezőgép Kft. tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt ekkora forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.
A cég idei eredménye viszont valószínűleg sokkal jobb lesz, ugyanis a 2 milliárdos terményszárító mellett múltkor ők nyerték el a 3 milliárdos tehénistállók építését is a Ménesbirtokon.
Felét az EU fizeti
Ahogy az a közbeszerzési kiírásban és az eredményközlő hirdetményben is szerepel, a Ménesbirtok a terménytisztító és -szárító építési költségeihez európai uniós támogatást is felhasznál. Azt írták, hogy a beruházást „a VP2-4.1.7-21 kódszámú pályázatban benyújtottak alapján” kívánják megvalósítani.
Ebből a VP a Vidékfejlesztési Program rövidítése, és az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlap szerint a Ménesbirtok még állami cégként, 2021. szeptember végén nyújtott be támogatási kérelmet a vetőmagüzem fejlesztésére. A kormány pedig 2022. február elején ítélt oda 1 milliárd forint EU-s pénzt a tangazdaságnak a beruházásra, melynek összköltségét akkor 2 milliárd forintra becsülte a Ménesbirtok.
A vetőmagüzem fejlesztésére odaítélt 1 milliárd forint EU-s támogatásáról szóló döntés után fél évvel később, 2022 augusztusában a kormány ingyen odaajándékozta a mezőhegyesi Ménesbirtokot a 2021-ben létrehozott a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak (JNFA), melynek kuratóriumi elnöke Lázár János.
Állami kézből alapítványiba
A JNFA egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.
Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás után több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott.
Épült többek között kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért, de egy absztrakt lovasszoborral is meglepte a mezőhegyesieket a Ménesbirtok.
A most EU-s pénzből fejleszteni kívánt vetőmagüzem is a Ménesbirtokhoz hasonló sorsot járt be: valamikor állami tulajdonban volt, majd privatizálták, aztán a Fidesz-kormány közpénzből visszavásárolta, beintegrálta a tangazdaságba, végül azzal együtt odaajándékozta a Lázár által vezetett alapítványnak.
„A francia termelők által irányított Limagrain vállalat magyarországi önálló kereskedelmi tevékenységét 2000-ben kezdte meg. 2014-ben a Limagrain Europe vetőmagüzemet vásárolt Mezőhegyesen (…) Hosszas tárgyalásokat követően a francia tulajdonos megértette és elfogadta a Magyar Kormány célkitűzését a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezésére. Ennek szükségszerűen részét képezi egy olyan ipartelep létesítése, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. 2019. június 27-én aláírásra került az a szerződés, mellyel a Limagrain Europe eladta a Limagrain Hungary nevű termelési leányvállalatát a Magyar Államnak.” – olvasható a Ménesbirtok Facebook-oldalán.
Ezt megerősíti a cégadatbázis is: a 2014-ben alapított Limagrin Hungary Kft. új tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lett 2019 júniusában, és a céget akkor át is nevezték Mezőhegyesi Vetőmagfeldolgozó Kft.-re. Az ügylet idején a Ménesbirtok még állami kézben volt, de már nem sokáig.
2021-ben Lázár lett az akkor létrehozott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának elnöke, tavaly pedig a szervezet megkapta ajándékba a kormánytól a Ménesbirtokot – az államkasszából, ismeretlen összegért visszavásárolt vetőmagüzemmel együtt.
A közpénz pedig azóta is nagy tételben áramlik a tangazdaságba: a 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. A cég ugyanis tavaly minden korábbinál magasabb, nettó 9,6 milliárd forintos forgalmat és 1,3 milliárdos profitot termelt, és ez most már nem az államkasszát, hanem a Lázár-féle alapítványt gazdagítja. | EU-s támogatásból fejlesztik a mezőhegyesi Ménesbirtok vetőmagüzemét | Az 1 milliárd forint EU-s támogatást akkor nyerte el a tangazdaság, amikor még állami tulajdonban volt. Most a Lázár János-féle alapítvány igazgatja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/12/eu-s-tamogatasbol-fejlesztik-a-mezohegyesi-menesbirtok-vetomaguzemet/ | 2023-10-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Magyar Péter május végén Salgótarjánban járt és beszédet tartott, ahol európai parlamenti képviselőjelöltjeit is méltatta. Mint mondta, "igyekeztünk fiatal, középkorú jó szakembereket, tapasztalt szakembereket kiválasztani, van közöttük programozó matematikus, kutató fizikus, sebészorvos, biogazdálkodó, tanár, diplomata és közgazdász". A politikus külön kiemelte a kollégái kapcsán, "ők mind önökért fognak dolgozni, és be fogják bizonyítani, lehet ezt másképp csinálni".
A beszéd ezen részlete a felvétel 39. percétől hallható:
A nagy szavak azonban egészen más megvilágításba kerültek azután, hogy nyilvánosságra került több olyan hangfelvétel is, amelyen Magyar Péter a megválasztott EP-képviselőit pocskondiázza.
"Agyhalottak. Leírom neki, hogy senki nem nyilatkozik" - kezdte a történetet Magyar, hozzátéve, hamarosan azt látta, hogy az egyik jelöltje mégis szóba állt a sajtóval. A politikus saját állítása szerint emiatt üvöltözni kezdett az illetővel.
Egy másik beszélgetés során Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy semelyik uniós képviselője nem szimpatikus a számára, mindegyikük tehetségtelen, "antitalentum". Aztán kifejti, azért nem választottak ki alkalmas embereket az Európai Parlamentbe, mert nem volt idejük jobb jelölteket kiválasztani. Ehhez képest Magyar arról beszélt a Klubrádióban még áprilisban, hogy olyan jó jelölteket kellett kizárniuk a versenyből, hogy kollégái "majdnem elsírták magukat" .
Borítókép: Magyar Péter és a tiszás EP-képviselők ( Forrás: Facebook) | Magyar Péter a szerinte agyhalott EP-képviselőiről: "Jó szakemberek, önökért fognak dolgozni" | Magyar Péter az európai parlamenti választások kampányában még fiatal, középkorú, jó szakemberekként mutatta be jelöltjeit, akik a választókért fognak dolgozni. Néhány hónap elteltével azonban megválasztott képviselőit „agyhalottnak”, alkalmatlannak titulálta egy titokban rögzített hangfelvétel szerint. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-a-szerinte-agyhalott-ep-kepviseloirol-jo-szakemberek-onokert-fognak-dolgozni | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A miniszter a TECHXPO rendezvényén azt mondta, bízik abban is, hogy el fog terjedni a digitális aláírás és a digitális okmány is, mert ezzel egyszerre spórolunk, kíméljük a környezetet és a bürokráciát is csökkentjük.
Rogán Antal elmondta:
a DÁP szeptemberben indult, jelenleg 350-360 ezer ember telepítette telefonjára az alkalmazást.
Az a célunk, hogy 2026 közepére-végére ez a szám 3-5 millió között legyen - tette hozzá. | Sokan fogják használni a dpá-t | Rogán Antal egy konferencián beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/rogan-antal-digitalis-allampolgarsag | null | true | null | null | BEOL |
A fehérgalléros bűnözés csúcsai
„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték. A fehérgalléros bűnügyek – az államot vagy az emberek befektetéseit érintő lenyúlások – esetében igen változatos verdiktek születtek. Felelevenítünk néhány ügyet – a teljesség igénye nélkül –, hogy megnézzük, kik úszták meg, és kik nem.
A Tocsik-ügy
Az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt.-től (ÁPV Rt.) kapott 804 millió forintos sikerdíj volt az első igazán nagy korrupciós botrány, amely felrázta a közvéleményt, s bebizonyította, hogy nemcsak pletykaszinten léteznek ezek a dolgok, hanem vannak, akik nagyon komoly állami pénzeket tesznek zsebre. Az ügy 1996-ban pattant ki, s máig nem zárult le teljesen, ugyanis idén ősszel várható döntés abban a polgári perben, amely azt hivatott eldönteni, mennyi jár a több százmillió forintos sikerdíjból a jogásznőnek.
Tocsik Mártának az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések szerint a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után az önkormányzatoknak járó összegből kialkudott megtakarítások 10 százaléka járt sikerdíjként, ami összességében 804 millió forintra rúgott. A büntetőeljárás az ügy kipattanása után hét évvel, 2003 tavaszán Tocsik Mártának és az ÁPV Rt. vezetőjének, Szokai Imrének a felmentésével végződött. A bíróság jogerős verdiktje két egymásnak ellentmondó – egy enyhe és egy több éves börtönbüntetést kiszabó – elsőfokú bírói döntés után született meg. A Legfelsőbb Bíróság végül Tocsikot hanyag kezelésért és magánokirat-hamisításért mindössze 400 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Az ÁPV Rt. vezetője, Szokai Imre felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta. Szintén felmentették Boldvai Lászlót, a Magyar Szocialista Párt pénztárnokát és Budai Györgyöt, a Szabad Demokraták Szövetségéhez közel álló üzletembert, akik azért kerültek a bíróság elé, mert Tocsik Márta első vallomása szerint 340 millió forintot utaltak át a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz közelálló Arány és Utilitas Rt.-nek.
A jogásznőnek járó sikerdíj mértékét illetően indított polgári per során a Fővárosi Bíróság 2007. június 13-án úgy döntött, hogy Tocsik Márta csak 3,7 millió forintot tarthat meg a sikerdíjból, a pénz fennmaradó részét pedig vissza kell fizetnie az ÁPV Rt. jogutódjának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Idén áprilisban viszont a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a jogásznőnek 80 millió forint jár és 562 millió forintot kell visszafizetnie. A Legfőbb Ügyészség és Tocsik Márta is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntés ellen, hogy kiderüljön, melyiküknek van igaza az összeget illetően.
A Postabank-ügy
© Bánkuti András
A rendszerváltás óta a legnagyobb vállalati botrányként emlegetik a Postabank-ügyet. Az ügyészség 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolta Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát, de az állam ennél lényegesen többet vesztett: több százmilliárdot öltek bele a bank konszolidációjába.
A tizenegy éve indult büntetőeljárásban elsőként ítélkező Fővárosi Bíróság 2006-ban ártatlannak mondta ki Princz Gábort, a pénzintézet elnök-vezérigazgatóját és vezető munkatársait. A bíróság ugyanis úgy találta, hogy megfoghatatlan az a vádiratban szereplő állítás, amely szerint Princz és kollégái elhibázott üzletpolitikával, túlzott terjeszkedéssel, indokolatlanul magas kamatszinttel, a hálózat költséges növelésével, agresszív ügyféltoborzással és hirdetési gyakorlattal csaknem 36 milliárd forintos hűtlen kezelést követtek el.
Idén január 10-én a másodfokon ítélkező Fővárosi Ítélőtábla hanyag kezelés vétsége miatt elmarasztalta és pénzbírsággal büntette Princz Gábor, valamint Varga Ivánt, Tarr Józsefet és Lovas Józsefnét. A hét vádlott közül azért csak őket találták vétkesnek, mert a cselekmények elkövetése idején hatályos pénzintézeti törvényben csak a banki vezetőkre vonatkoztak konkrét szabályok. Princz Gábort 3,6 millió forintos, a többieket fejenként másfél millió forintos pénzbüntetéssel is sújtották, valamint – jogerős határozat esetén – a perköltség egy részét is nekik kéne állniuk.
Princz és három társa ügyében az ügyész súlyosbításért, az érintettek felmentésért fellebbeztek. A részben ellentétes első- és másodfokú határozat miatt az eljárás harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.
A Nádor '95-ügy (Oldaltörés)
A fenti esetekkel szemben a Nádor ’95-ügy még a bírói szakba se jutott el. A Fővárosi Főügyészség 2005 márciusában ugyanis megszüntette a Kehi és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága által 1998-ban csalás és csempészet miatt tett feljelentés tárgyában, a mobiltelefon-lehallgatók miatt, vagy az úgynevezett a Nádor 95-ügyben indított nyomozást. A cég még a Horn-kormány idején szerződött a titkosszolgálati eszközök beszerzésére. Az rt. vezetője, Szász András 1996 nyarán az Erős János vezette Kereskedelmi és Hitelbanktól 33 millió dolláros „áthidaló devizahitelt” vett fel, ami a tervek szerint a fejlesztés egészét fedezte volna. Felmerült azonban a gyanú, hogy a Nádor Rt. a felvett hitelnek csupán egy részét, hozzávetőlegesen 21 millió dollárt költött a berendezésekre, a többit – csaknem hárommilliárd forintot – saját céljaira használta fel.
Kaya Ibrahim és Yosip Tot
Az úgynevezett Fidesz-közeli cégekkel kapcsolatos botrány nem sokkal a párt 1998-as kormányra kerülését követően robbant ki, amikor kiderült, hogy egy Németországban dolgozó török vendégmunkás, Kaya Ibrahim 1995-ben 14 darab, összesen mintegy 300 millió forintos adótartozással terhelt Fidesz-közeli céget vásárolt meg, amelyeknek tartozásait ezután nem lehetett behajtani. Az „új” tulajdonosok ugyanis azt állították, hogy semmi közük az ügylethez, így az adófizetők pénze elúszott. A régi tulajdonosok pedig cégeikkel együtt a tetemes adósságoktól is megszabadultak. A cégeket eladó Schlecht Csaba elleni nyomozást rendőrség 2001-ben megszüntette, annak ellenére, hogy Schlecht 1997-ben is hasonló üzletet bonyolított le egy Josip Tot nevű törökkel.
A Szabadi-ügy
A folyamatos tagadás és az eljárás koncepciósnak mondása ellenére két év négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen Szabadi Bélát, az Orbán-kormány földművelésügyi minisztériumának politikai államtitkárát 19 rendbeli hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban. A másodfokú bíróság szerint Szabadi hivatali visszaélést követett el, amikor államtitkárként állami cégeket utasított reklámszerződések megkötésére az FTC-vel. Továbbá hűtlen kezelést hajtott végre, mivel két vádlott- illetve munkatársa több millió forintot vett fel a Concordia és a TIG Kht.-vel kötött megbízási szerződések alapján szaktanácsadásért, holott munkát egyikük sem végzett. Szabadit ugyanakkor a bíróság felmentette a minisztérium által vásárolt első osztályú repülőjegyek ügyében. A másodfokú ítélet nem jogerős, mert a bűnösség tekintetében részben ellentétes az elsőfokú döntéssel. Mivel az ügyész súlyosításért, a vádlottak és a védelem teljes felmentésért fellebbezett, a Szabadi-ügy harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.
A globexesek
Egy bűncselekmény eltérő súlyú megítélésre kiváló példa ez az ügy. A Globex vezetői értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek miatt 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak összesen több mint hatmilliárd forintos kárt okozó sikkasztás, hűtlen kezelés és tőkebefektetési csalás miatt kerültek a bíróság elé. A 2006 decemberében kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Postáné Vellai Györgyike első rendű vádlottat, a Globex egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, Vajda László másodrendű vádlottat, a cégcsoport egyik tulajdonosát pedig egy év nyolc hónap letöltendő börtönre ítélték. Mivel a büntetésbe az előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítják, egyiküknek sem kellett börtönbe vonulnia. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla Postáné büntetését 7 év, Vajda Lászlóét pedig 6 év börtönre súlyosbította, mivel a korábbi bírói döntést túl enyhének találta, mondván, a történtek idején az általuk elkövetett bűncselekmény 2-8 év közötti szabadságvesztéssel volt büntethető.
Akik hűvösre kerültek
Lupis József, a Lupis Brókerház tulajdonos-vezetője hat évet töltött a rácsok mögött, miután elítélték sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt, amelyekkel 1992 és 1994 között 3 milliárd forintos kárt okozott, főként állami szervezeteknek.
Kunos Péterre, az Agrobank Rt. egykori vezérére gazdasági vesztegetés miatt két év szabadságvesztést szabtak ki 1998 tavaszán. A pénzintézet volt elnökét, Kovács Mihályt viszont a csempészet, az adócsalás és a közokirat-hamisítás vádjában nem találták bűnösnek, ezért felmentették.
Az 1993-ban tönkrement Iparbankház Rt. vezérigazgatóját, Kollarik Istvánt mérleghamisítás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A vád szerint a pénzintézet 1991. évről szóló mérlegét a valósnál szebbnek tüntették fel, hogy a vezetők prémiumot kaphassanak.
A Lupis Brókerházat is bedöntő Ybl Bank egykori tulajdonosa, O. Nagy Imre 1996-ban négy évet kapott 1992-ben elkövetett hűtlen kezelés miatt. Ő és a bank szintén négy évre ítélt vezérigazgatója, Jamniczky Zoltánné ugyanis a betétesek 2,5 milliárd forintjáról nem tudott számot adni.
Tribuszer Zoltánné csalás miatt 9 évi börtönbüntetést kapott és emellett teljes vagyonát elkobozták, mivel úgy találták, hogy nem történt olyan befektetés, amely az ígért hozamoknak megfelelő nyereséget termelt volna. A Tribu Bt. 24 ezer embert károsított meg összesen 4 milliárd forinttal. | Itthon: A fehérgalléros bűnözés csúcsai | „Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték. A fehérgalléros bűnügyek – az államot vagy az emberek befektetéseit érintő lenyúlások – esetében igen változatos verdiktek születtek. Felelevenítünk néhány ügyet – a teljesség igénye nélkül –, hogy megnézzük, kik úszták meg, és kik nem. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080831_fehergalleros_bunozes_iteletek | 2008-09-01 00:00:00 | true | null | null | HVG |
2009.02.16. 23:00
Nem három, „csupán” két és fél millió forintot kapott a munkaügyi minisztériumtól a Hócipő – reagált lapunk keddi írására Farkasházy Tivadar, és ezzel a tárca által elküldött hivatalos adatokat cáfolta meg. Eközben a minisztérium továbbra sem hajlandó válaszolni a legsarkalatosabb kérdésre: hogyan kapcsolódik a munkaügyi tárca arculatához nőnapi emlékcikkek támogatása.
Cáfolta a munkaügyi minisztérium által lapunknak elküldött adatokat Farkasházy Tivadar, aki két nap hallgatás után megszólalt a hárommilliós nőnapi emlékcikk ügyében. A balliberális médiaszemélyiség az Indexnek küldött közleményében azt állította: nem egy cikket írtak, hanem két egymás utáni lapszámban összesen ötoldalnyi terjedelemben teljesítették szerződésben vállalt kötelezettségüket, és nem három, „csupán” két és fél millió forintot kaptak a 100. nőnap alkalmából készített összeállításért. Megjegyezte: hirdetési tarifájuk oldalanként 500 ezer forint, és azzal ráadásul munkájuk se lett volna. A Heti Hetesből is ismert Farkasházy elmondta: bemutattak „41 olyan hölgyet, akik a jelenben és az elmúlt századokban sokat tettek a nők egyenjogúságáért, esélyegyenlőségük előremozdításáért”. Az említett nők között volt például Ratkó Anna és Heller Ágnes is.
Farkasházy Tivadar sérelmezi, hogy a Magyar Nemzet, illetve az írásunkat átvevő médiumok az ő személyéhez kötve számoltak be az esetről. Ez azonban szerinte „olyan, mintha minden Népszabadságban megjelent állami hirdetést így kommentálnának: Aczél Endrééket tömi a kormány?” (A példa sántít, hiszen Farkasházy többségi tulajdonosa a Hócipőt kiadó cégnek, míg a Népszabadság nem Aczél Endre, hanem a Ringier és az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány tulajdona.)
Bár Farkasházy közleménye lapunkkal száll vitába, ehhez képest a valódi frontvonal a balliberális médiaszemélyiség és az őt milliókkal kifizető Szociális és Munkaügyi Minisztérium között húzódik, hiszen keddi cikkünkben szóról szóra a tárca által küldött hivatalos adatokat közöltük le, amelyek egyetlen cikkről és hárommillió forintról tettek említést.
A minisztérium többszöri sürgetésünk ellenére sem válaszolt érdemben a megbízással kapcsolatban hétfőn föltett kérdéseinkre. Csupán annyit közöltek: szerintük ezek a kérdések nem közérdekű adat megismerésére irányulnak, ezért nem kötelességük azokra válaszolni, és nem is kommentálják azokat. Így továbbra is megválaszolatlan a legfontosabb kérdés: hogyan kapcsolódik a munkaügyi tárca arculatához egy nőnapi emlékező cikk támogatása? Mint azt megírtuk, Farkasházy jó évet tudhat maga mögött a kormányzati megrendelések szempontjából, hiszen a Hócipő tavaly bruttó négymilliót kapott egy titkosszolgálatokat népszerűsítő cikksorozatért. | Farkasházy sajátos cáfolata | Nem három, „csupán” két és fél millió forintot kapott a munkaügyi minisztériumtól a Hócipő – reagált lapunk keddi írására Farkasházy Tivadar, és ezzel a tárca által elküldött hivatalos adatokat cáfolta meg. Eközben a minisztérium továbbra sem hajlandó válaszolni a legsarkalatosabb kérdésre: hogyan kapcsolódik a munkaügyi tárca arculatához nőnapi emlékcikkek támogatása. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/farkashazy-sajatos-cafolata | 2009-02-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint arról tegnap beszámoltunk, az AirBNB nem akarja annyiban hagyni a kormány fővárosi korlátozásairól szóló intézkedéseit. A cég azzal érvelt, a levélben, hogy Magyarország kiemelt célpont az európai és világszintű látogatók számára, a rövid távú bérbeadás pedig vitathatatlan előnyöket biztosít a magyar gazdaságnak.
Erre reagált most a Nemzetgazdasági Minisztérium:
Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövidtávú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti
- mondták el.
Kifejtették továbbá, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Hozzátették: ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években.
A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Az STR kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van - jelezték.
Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. A tárca hozzátette, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást.
A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében - írták a közleményben. A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig - egy-két kivételtől eltekintve - a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért.
A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében ezért a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását - olvasható a közleményben. Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó - amely összegét tekintve 7 éve változatlan - Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.
Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban - tudatták. Hangsúlyozták, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe.
A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást - szögezték le, hozzátéve: a szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti. Magyarországon 2024-ben a turisztikai ágazat teljesítménye újabb magaslatokba tör, és felülmúlja a rekordot jelentő tavalyi év eredményeit: a rendelkezésre álló adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában 14 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg a 2023-as adatokhoz képest, míg a vendégéjszakák száma 5 százalékos növekedést produkálva már elérte a 35 milliót - mutattak rá a közleményben. | Kezd eldurvulni a helyzet a kormány és az AirBNB-sek között: nagyban megy az üzengetés | Az Airbnb nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241114/kezd-eldurvulni-a-helyzet-a-kormany-es-az-airbnb-sek-kozott-nagyban-megy-az-uzengetes-1159265 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Pontosan 8 éve történt a bőnyi rendőrgyilkosság. 2016. október 26-án a rendőrök azért mentek ki Györkös István, a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Arcvonal alapítójához, hogy házkutatást tartsanak nála. Ekkor azonban megtörtént, amire kevesen számítottak, lelőttek egy rendőrt.
Amikor a rendőrök odaértek Györkös István házához, a férfi kért tőlük pár perc türelmet. Arra hivatkozott, hogy be kell zárnia a kutyát. Ez azonban nem volt igaz. Időt akart nyerni magának ahhoz, hogy visszamenjen a házba, magához vegye a fegyverét és elbarikádozza magát. A gépfegyver ezek után csőre töltve, kibiztosítva volt a kezében.
A rendőrök egy idő után utána mentek. Amikor beléptek a házba, Györkös rájuk lőtt.
Három lövést adott le a három rendőrre, ebből egy golyó a fején találta el a 46 éves Pálvölgyi Péter őrnagyot, aki azonnal belehalt a sérüléseibe.
Ezek után a másik két rendőr vissza lőtt, és eltalálták Györköst a hasán. Tűzpárbaj közben a TEK kommandósai is a helyszínre értek, ekkorra azonban a férfi még inkább elbarikádozta magát és azzal fenyegetőzött, hogy mindenki lelő, aki a közelébe megy.
A sérülése miatt azonban egyre inkább romlott az állapota, így végül a TEK-esek újabb áldozat nélkül el tudták fogni.
Az ügyet első fokon a Szombathelyi Törvényszéken tárgyalták, ahol Györkös István az egyik tárgyalás elején jelezte, hogy vallomást akar tenni. Ekkor a korábbi állításaihoz hasonlóan megint azt bizonygatta, hogy nem ő lőtte fejbe az őrnagyot, hanem az egyik rendőr lőtte le véletlenül. Ezt azzal is bizonygatta, hogy nem találták meg a DNS-ét a lőszeren. Ezenfelül azt is állította, hogy nem emlékszik a történtekre, miután meglőtték.
A tárgyaláson azonban a fegyverszakértő megcáfolta, hogy esetleg egy másik rendőr lövedéke végzett Pálvölgyi Péterrel.
A gyilkos golyót ugyanis biztosan az ebédlő irányából érkezett, ahonnan Györkös István lőtt a rendőrökre, nem pedig a bejárati ajtó felől.
A szakértő véleménye miatt vita alakult ki a tárgyalóteremben, a férfi a következőt mondta :
Hülyének néznek! Lehet, hogy öreg vagyok, de nem hülye! Ez egy ellenséges szakvélemény!
A tárgyaláson az orvosszakértő elmondta, hogy az őrnagy a fejlövéstől felgyülemlett vértől megfulladt. Ha ez nem történt volna meg, akkor nagy valószínűséggel az agyroncsolódásba halt volna bele.
A bíróság elsőfokon, 2019 nyarán
a rendőr meggyilkolásáért
és lőfegyverrel visszaélés miatt
életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Györkös Istvánt. Az ítélet azonban nem lett jogerős fellebbezések miatt.
Másodfokon a Győri Ítélőtábla azonban már jogerősen ítélte életfogytiglani büntetésre a rendőrgyilkost 2019 decemberében.
Györkös István legkorábban 25 év elteltével, 101 évesen szabadulhat.
Pálvölgyi Pétert katonai tiszteletadás mellett temették el a pilisszentkereszti temetőben. Pintér Sándor belügyminiszter posztumusz alezredessé léptette elő. | Lelőttek egy rendőrt házkutatás közben Bőnyben | A rendőrök 8 évvel ezelőtt házkutatást akartak tartani a bőnyi Györkös Istvánnál. A házkutatásból azonban lövöldözés lett, ami közben lelőttek egy rendőrt, Pálvölgyi Péter őrnagyot, aki a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A férfit végül a TEK fogta el, a bíróság pedig 2019 decemberében jogerősen életfogytiglani büntetésre ítélte. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/lelottek-rendorgyilkossag-bony | null | true | null | null | Origo |
A Paradise-iratok alapján újabb részletek derültek ki arról, hogy a globális 1 százalék milyen módon optimalizálja az adózását. Az ügyben már egy csomó érintett van, többek között az angol királynőről, Soros Györgyről, Bonóról, Donald Trump és Justin Trudeau köreiről, a magyar svájci nagykövetről is kiderült, hogy valahogy érintettek az offshore-ozásban, de olyan globális nagyvállalatok nevei is előkerültek, mint a Nike, az Apple vagy a Glencore.
A Paradise-iratokat a német Süddeutsche Zeitung napilap szerezte meg, feldolgozásukban pedig az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) szervezet is részt vett, a Guardian, a BBC, és a New York Times bevonásával. Ezekről a részletekről folyamatosan beszámolunk – cikkeinket a témában itt találja –, azonban most nem erről lesz szó, hanem arról az összefüggésről, amiről Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája írt nemrég.
A Paradise-iratok alapján ugyanis jól látható, hogy a globális offshore-struktúra hatása kettős: a gazdagabb országok multinacionális cégei sokkal kevesebb adót fizetnek így arányaiban, mint a kisebb versenytársaik, miközben a fejlődő vagy épp stagnáló szegényebb országok elitjei az otthon hiányzó, magántulajdonra vonatkozó jogbiztonságot tudják így kompenzálni, miközben persze arányaiban sokkal kevesebb adót fizetnek így, mint a kevésbé tehetős honfitársaik.
Majdnem mi bukjuk vele a legtöbbet
Gabriel Zucman, a téma egyik legmenőbb kutatója az utóbbi hónapokban több érdekes tanulmányt is megjelentett: ebben a cikkben főleg az ő és kutatótársai munkája alapján fogjuk bemutatni a Bershidsky által leírt folyamatot. Kezdjük egy nagyon látványos ábrával, amit Zucman nemrég mutatott be egy előadásán.
Ezen az látszik, hogy Zucmanék becslései alapján az egyes európai országokban a társasági adó mekkora aránya esik ki annak következtében, hogy a nagy cégek adóparadicsomokban adóznak.
Az ábra alapján az is látható, hogy Németország veszti el a legtöbb társasági adót, körülbelül a potenciális bevételeinek egyharmadát. Az offshore-károsultak sorában Magyarország is eléggé elől végzett, konkrétan a harmadik helyet csíptük meg a 2010 és 2015 közötti időszakra vonatkozó becslés alapján.
Mindez azért is érdekes, mert alapvetően az figyelhető meg, hogy minél magasabb a társasági adóráta, annál nagyobb egy adott országban az offshore-ba könyvelt, de országon belül termelt profit aránya. Az ábrán viszont látszik, hogy Magyarországon annak ellenére esik ki a potenciálisan beszedhető társasági adó csaknem negyede, hogy már a 2010 és 2015 közötti időszakra vonatkozó átlagos társasági adóráta is csaknem a legalacsonyabb volt a vizsgált országok között (2017-re a 9 százalékos társasági rátával pedig nálunk lett a legalacsonyabb tao-ráta az EU-ban).
Zucman kutatásai alapján a globális profitok 16,9 százalékát realizálják multinacionális vállalatok és ennek profitnak 2015-ben a 45 százaléka - 600 milliárd eurónyi nyereség - után adóztak adóparadicsomokban. A közgazdászok becslései alapján emiatt
az EU-ban a potenciálisan beszedhető társasági adó 20 százaléka, nagyjából 200 milliárd eurónyi adóbevétel esik ki.
Az adóelkerülés nem egyenlő az adócsalással, vagyis azzal, amikor cégek nem fizetik be az adót, ami be kéne fizetniük. Optimalizációt jelent, ami többnyire legális, csak éppen nem túl igazságos, hiszen a nagyobb cégek arányosan kevesebb adót fizetnek, mint a kisebbek (a jelenségről itt írtunk részletesebben).
Magyarországon is vehet olyan Nike-cuccot, ami után offshore-on keresztül adóznak
Arról, hogy a cégek pontosan mit csinálnak, amikor adót optimalizálnak, már korábban is lehetett tudni, de a konkrét ügymenetről most újabb részletek derültek ki. Vegyük például a Nike adóoptimalizását példának, amiről Zucmanék is írtak már, de most a Paradise-iratok alapján megint újabb részleteket ismerhettünk meg.
Mindez azért fontos, mert a hivatalos pénzügyi adatok alapján - amilyeneket például az Orbis nevű adatbázis tartalmaz, amit a közgazdászok a vámadatok mellett használni szoktak az offshore vizsgálatához - önmagában nem látszik, hogy a nagy cégek mennyi adót fizetnek.
Az ábrán ez a különbség látható: a piros oszlopok a Nike konszolidált profitjait jelzik, tehát azt a nyereséget, amit az anyacég realizál, a kék oszlopok pedig valós profitokat, tehát amiket az anyacég és a leányvállalatok együtt érnek el.
A Paradise-iratok alapján a Guardian szedte össze, hogy pontosan hogyan csökkenti az adóalapját a Nike onnantól kezdve, hogy a cég cipői kikerülnek a vietnami és indonéziai gyárakból, odáig hogy ezeket a cipőket megvesszük Magyarországon a boltban:
A cipők a kelet-ázsiai gyárakból először Belgiumba kerülnek, a gigantikus méretű Laakdal logisztikai központba: az európai boltok innen rendelik a cipőket.
Itt jön a csavar: amikor Londonban veszünk egy pár Nike-cipőt, azt gondolnánk, hogy azt a brit leányvállalattól, a Nike UK Ltd.-től vesszük, pedig valójában a holland Nike-nak fizetünk a cipőért.
Magyarországon Biatorbányon, Dunakeszin és Polgárnál üzemeltet boltot a Nike Retail B.V., ami a Nike holland leányvállalata. Amikor ezekben a boltokban veszünk valamit, akkor az offshore-struktúrában működő holland cégtől vesszük a terméket. A többi magyar boltot általában partnercégek üzemeltetik, ezek tehát nem offshore-struktúrában adóznak.
Hollandia a Nike offshore adózási struktúrájának kulcsországa. 2005 és 2014 között a cég hatalmas pénzeket mozgatott át Bermudára a holland leányvállalatán keresztül. A bermudai leányvállalat, a Nike International Ltd. tulajdonolta a cég szellemi tulajdonjogait, és a holland leányvállalat úgy tette át a bermudai cégbe a pénzt, hogy ezekért a tulajdonjogokért fizetett. A Nike egyik leányvállalata tehát jogdíjakat fizetett a másik leányvállalatának a termékei után, ami lehetővé tette, hogy a profitot legálisan vigyék ki a rendkívül kedvező adórendszert biztosító Bermudára.
2014-ben viszont lejárt a Nike szerződése Hollandiával, ami alapján ez az egész konstrukció lehetséges volt. Ekkor jött létre a Nike Innovate CV, egy cég, aminek Hollandiában van a központja, de valójában nem igazán tartozik egyetlen állam joghatósága alá sem. A bermudai cég beleolvadt az új cégbe a szellemi tulajdonjogokkal együtt, de a holland állam a CV-k nyereségét nem adóztatja, csak a CV-k beltagjait. Ezek a beltagok több cégen keresztül az amerikai Nike-hoz tartoznak, és pont ez teszi lehetővé, hogy a cég megússza az adózást: az USA szerint ugyanis Hollandiának kéne beszednie a jogdíjak után az adót.
A Guardian cikke alapján a Nike ennek a bermudai és a holland CV-s megoldásnak köszönhetően
34,9 százalékról 13,2 százalékra csökkentette 2007 és 2016 között az összesített adóterhelését.
Ilyesmit persze nem csak a Nike csinál, hasonló struktúrában adózik egy csomó amerikai multi: az Uber kapcsán például korábban már írtunk a holland CV-s módszerről. Szintén megdöbbentő adat, de Zucman számításai tavaly az amerikai cégek által külföldön megtermelt minden hatodik dollárnyi profitot holland leányvállalatokon keresztül relalizáltak.
Emiatt nem is meglepő, hogy az új EU-s adóelkerülés-ellenes irányelv alapján Hollandiának 2021-ig meg kell szüntetnie ezt a kiskaput az adórendszerében, ami viszont rossz hír a holland államnak, ami - ahogy az ábrán is látszik - a nyolcvanas évek óta töretlenül növekvő offshore-profitokat egyre nagyobb részben fogadta be.
Az EU-s törekvés helyes, de valószínűleg csak egy részproblémát oldalna meg. De akkor mi lehetne a megoldás az egész rendszer felszámolására? Zucman szerint az, ha a vállalatok az adott országban lebonyolított forgalmuk után fizetnének adót. Ezzel nagyjából 20 százalékkal lehetne az EU-ban és az USA-ban is növelni a társasági adóbevételeket.
A csóró országok szívják meg a legjobban
Mindez persze nehezen megvalósítható politikailag, hiszen az egyes államok jobban járnak amíg egy kisebb adóalapból jutnak több pénzhez, mintha egy nagyobb adóalapból kapnának kevesebbet. Ennek az összesített hatása egyébként az, hogy az államok összesítve folyamatosan csökkentik a társasági adó átlagos szintjét (az ábrán az USA esetében a szaggatott vonallal jelölt meredek esés a nyereségadó tervezett csökkentését jelzi).
Ezzel az egésszel persze a globális 1 százalék jár a legjobban, a szegényebb országok szegényebb állampolgárai pedig a legrosszabbul. Zucman becslései alapján ugyanis a szegényebb országok elitjei a fejlett gazdaságok vagyonos rétegeinél sokkal nagyobb arányban tartják offshore-ban a vagyonukat.
Zucman és szerzőtársai egy nemrég megjelent tanulmányokban úgy becsülték, hogy amíg a skandináv országokban nagyjából a gazdasági össztermék öt százaléka köt ki adóparadicsonomokban, ugyanez az arány a kontinentális Európában átlagosan 15 százalék, viszont az Oroszországban, Latin-Amerikában, vagy az Öböl-menti államok esetében már bőven 50 százalék felett van. De hasonlóan nagy probléma ez Afrikában, ahol a teljes vagyon nagyjából 30 százaléka van offshore-számlákra rejtve.
Az ábrán Oroszország példáján keresztül látszik, hogy mekkora jelentőségű ügyről van szó: Oroszországban a nyugati országokhoz képest a felső 0,01 százaléknak is brutális vagyona van, és ennek a vagyonnak jóval nagyobb részét is tartják adóparadicsomokban.
Ez az adat pedig arról mond el sokat, hogy ezekben az országokban milyen állapotok uralkodnak a jogállamiság szempontjából: a szegényebb országok elitjeinek vagyonát sokkal gyakrabban fenyegeti a politika általi einstand, mint a fejlett országok gazdagait. Az offshore-t így nem csak adóelkerülésre használják az elitek, hanem arra is, hogy ezen keresztül biztosítsák be magukat a vagyonuk lenyúlása ellen.
A Paradise-iratokból kiderül például, hogy az ukrán elnök, Petro Porosenko 2014 június államfői beiktatása előtt kereste meg az Appleby ügyvédi irodát, hogy a Roshen nevű édesipari vállalkozásának nemzetközi terjeszkedéséhez kérjen segítséget az offshore cégalapításban. Szintén most derült ki, hogy az amerikai választások befolyásolása érdekében a Twitternek és Facebooknak jutott orosz állami pénzek egy része is offshore számlákon keresztül jutott el a cégekhez.
Putyin érdekeltségei Trump vejének, Jared Kushnernek egyik üzleti partnerén keresztül fektettek a két techmultiba. A befektetéseket Jurij Milner orosz milliárdos kezdeményezte. A Facebook és a Twitter nem tudta, hogy a befektetés az orosz kézben lévő VTB nevű banktól érkezett, ami az állami tulajdonban lévő Gazprom egyik leányvállalata. Az adatok szerint a VTB 191 millió dollárt fektetett be a Twitterbe. Ugyanebben az időben a Gazprom alapított egy Kanton nevű offshore-céget, ami egy olyan céget pénzelt, ahova egy milliárd dollárnyi Facebook-részvény került, nagyjából 2011 körül.
A Transparency International szerint az ilyen ügyletek megakadályozásához arra lenne szükség, hogy létrehozzanak egy globális nyilvántartást a világ összes cégének és magánszemélyének tartozásairól és követeléseiről, és számolják fel az offshore megoldásokat lehetővé tévő banki titoktartást. Mindehhez viszont arra lenne szükség, hogy ezekben az országokban legyen politikai akarat ezeknek a szabályoknak a betartatására.
Ameddig ilyesmi nem lesz, addig viszont marad a világ tisztességes és tisztességtelen elitjének egyaránt kedvező helyzet, amiben a gazdag országok nagy cégeinek lejt a pálya, miközben a szegényebb országok elitjei ugyanezen a rendszeren keresztül intézik a piszkos ügyeiket, amivel csak tovább csökkentik annak az esélyét, hogy ezekben az országokban tisztességesen lehessen érvényesülni. | A legnagyobb offshore-károsultak egyike vagyunk | A legnagyobb offshore-károsultak egyike vagyunk - Az EU-ban csak a németek és a franciák buknak nálunk több társasági adót az offshore miatt. A Paradise-iratokból az is kiderül például, hogy egyes magyarországi Nike-boltok is érintettek. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/11/13/paradise_papers_adoelkerules_offshore_zucman/ | 2017-11-13 10:39:00 | true | null | null | Index |
Ezek az összegek nem érintik az Európai Uniós elszámolás szerinti (ESA) államháztartási hiány összegét, mert mind a bevételi, mind a kiadási oldalon megjelennek - magyarázta a napokban tartott tájékoztatón Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára.
Az 5 ezer fő alatti települések adósságának teljes összegét átvállalja a költségvetés, kivéve a vállalkozási célú - például fürdővásárlásra felvett - hiteleket, amelyeknél legfeljebb a 40 százalék lehet az átvállalás.
Az 5 ezer fő feletti településeket a módosító indítvány négy kategóriába sorolja: megyei jogú város, 10 ezer fős lakosságszámot meghaladó város, 5-10 ezer fő közötti város, illetve 3 ezer főt meghaladó község.
Az adósságátvállalás mértéke az 5 ezer fő feletti településeknél 40-70 százalék, a település 2012. június 30-án megállapított, egy főre jutó iparűzési adóerő-képessége alapján.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatoknál az adósság átvállalásának mértéke 40 százalék.
Banai Péter Benő elmondta: a költségvetési hiányt csupán az adósságot terhelő - néhány milliárd forintot kitevő - kamatfizetési kötelezettség növeli. | Belföld: Valamennyien fizetjük a rosszul gazdálkodó önkormányzatok adósságát | Az idén megközelítőleg 100, a jövő évben 500 milliárd forint önkormányzati adósságot vállal át a büdzsé a költségvetési törvényjavaslathoz tartózó kapcsolódó, zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány szerint. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/valamennyien_fizetjuk_a_rosszul_gazdalkodo_onkormanyzatok_adossagat-1352021 | 2012-12-09 22:15:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az Orbán-kormányon, miután a letelepedésikötvény-programján keresztül több mint 15 ezer külföldi jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító magyar letelepedési engedélyhez. Úgy tűnik, a kabinet „meghallotta” az uniós tagállamok kritikáját, és visszavonulót fújt a nemzetbiztonsági szempontból igen aggályos kötvényprogram esetében. A Magyar Közlönyben múlt pénteken megjelent kormányrendelet ugyanis lényegében lehetetlenné teszi a letelepedési engedélyek igénylését a családtagok számára. Helyesebben azok, akik eddig nem igényelték a letelepedési engedélyt, már nem is fognak hozzájutni. Nem tudni, pontosan hányan lehetnek, lapunk kétezer főre becsüli azok számát, akik családtagként ugyan rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, de még nem igényelték a letelepedési engedélyt.
A miniszterelnök által jegyzett dokumentum ugyan megengedi a családtagok részére is, hogy március 31-ig beadják az erre vonatkozó igénylésüket, de csak akkor kapják meg az engedélyt, ha a letelepedési kérelmükben a kérelmezőt korábban „eltartott családtagként tüntették fel”. Ez azért érdekes, mert az elmúlt évek gyakorlata az volt, hogy a letelepedési engedélyt kérelmező űrlapon a „Van-e tartási kötelezettsége (szülő, gyermek, házastárs)?” kérdésre adott válasz esetében az igen vagy a nem rubrikát üresen kellett hagyni. A letelepedési kötvények forgalmazását végző offshore cégek legalábbis ezt az utasítást kapták Rogán Antal kabinetminiszter ügyvédjétől. Kosik Kristóf ismeri a legjobban a programot, hiszen a Kosik ügyvédi iroda fogalmazta meg a kötvényüzletet lehetővé tévő jogszabályt még 2012-ben, és tartja a mai napig a kapcsolatot a problémás ügyekbe botló közvetítőcégekkel. Az új rendelet azt is előírja, hogy nem lehet többé a hiánypótlási eljárást meghosszabbítani, és csak egyszer lehet kérelmezni, amelyre 75 napos határidő vonatkozik.
A letelepedési program 2013 júniusában indult. Eleinte a kötvényvásárló külföldiek csak tartózkodási engedélyt kaptak, majd fél évvel később juthattak hozzá a letelepedési engedélyhez, ami egyfajta zöld kártyának minősül, a schengeni övezetben szabad mozgásra jogosít, és örök életre szól. Ehhez a Belügyminisztérium ragaszkodott, hiszen a hatóságoknak és a titkosszolgálatoknak csupán húsz napjuk volt arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizzék a külföldieket. A féléves határidő pedig egy minimális esélyt adott arra, hogy a szakszolgálatok valamilyen szinten képbe kerüljenek a külföldiek előéletével kapcsolatban. A kötvényprogram felpörgetése érdekében tavaly júliustól azonban enyhítettek a szabályokon, és a külföldiek egyből letelepedési engedélyt kaptak, sőt a családegyesítést kiterjesztették a nagyszülőkre is. Ez csak nagyon kivételes esetben vonható vissza, például súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, vagy akkor, ha a kiadás feltételéül szolgáló körülmények jelentősen megváltoznak. (Érdekesség, hogy a kormány ezért nem vonta vissza a letelepedési kötvényt szabályozó törvényt, mert az automatikusan a már kiadott engedélyek visszavonását jelentette volna. Végül csak az új kötvények kibocsátását függesztették fel.) A legtöbb kritika egyébként emiatt érte a kormányt, hiszen a titkosszolgálatoknak szinte lehetetlen néhány nap alatt ellenőrizni az ügyfeleket. A laza ellenőrzés miatt történhetett meg, hogy korábban elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott Magyarországon. Az Index.hu cikke szerint a külföldi titkosszolgálatok is a programot felhasználva „szórták meg” Európát a fedett ügynökeikkel, és ki tudja, hány terrorista jutott be ily módon Európába.
A külföldi ügyfelek eközben abban a hiszemben vágtak bele a programba, hogy nemcsak a jelenlegi családtagok kapják meg családegyesítés címszó alatt a letelepedési engedélyt, hanem a jövőben születendő gyermekek, valamint válás esetén az új házastárs is. Azt is megígérték nekik a közvetítőcégek, hogy az állampapírt már lejegyző külföldi a későbbiekben is kérvényezheti családtagjai számára a letelepedési engedélyt. Ugyanakkor mint ismert, a kormány jelezte, hogy március 31-től nem bocsát ki több letelepedési állampapírt. | Visszavonulót fújtak Orbánék kötvényügyben | Az a külföldi, aki eddig nem kérvényezte családtagjainak a letelepedési engedélyt, nem is kapja meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/03/visszavonulot-fujtak-orbanek-kotvenyugyben | 2017-03-24 08:06:32 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A WO Europe Kft. havi nettó 875 ezer forint bérleti díjat fizet a Városliget Zrt.-nek, ami egy hónap alatt válaszolta meg az Átlátszó adatigénylését.
Március 28-án számoltunk be arról, hogy a Városliget Zrt. által építtetett pavilonok 62,6 millió forinttal drágultak a kivitelezés végén az üzemeltető igényei miatt, „a későbbi, magas színvonalú működtetés érdekében”.
Két nappal korábban emailben kérdeztük meg a Városliget Zrt.-től, hogy ki és milyen feltételekkel, mekkora bérleti díj fejében fogja működtetni a Pavilonkertet. Az állami cég az Átlátszó egyszerű sajtómegkeresését közadatigénylésként értelmezte, és március 27-én azt ígérte, hogy 15 napon belül fog rá válaszolni. A tizenötödik napon, április 10-én azt közölte az Átlátszóval a Városliget Zrt., hogy az adatigénylést az Infotörvény 29. § (2) bekezdése alapján 15 nappal, 2017. április 25-ig meghosszabbítják.
2011. évi CXII. törvény 29. § (2)
Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.
Április 25-én kora este, az Átlátszó délutáni érdeklődő levelére válaszul végre megküldte a kért adatokat a Városliget Zrt., amelynek ehhez 1 hónapra volt szüksége.
Az üzemeltető cég: WO EUROPE Kft.
A szerződéskötés dátuma: 2016. december 22.
A bérleti szerződés határozott időre jött létre, amely 2019. augusztus 19-ig tart, a bérleti díj pedig 875.000,- Ft + Áfa / hó.
A WO Europe Kft.-t 2013 januárjában jegyezte be BOMNIVEST Kft. néven az ügyvezető és tulajdonos, Bagyinszki Gábor. A gyulai lakcímű férfi 2014-től szlovák cégén, az ALILI s.r.o.-n keresztül birtokolta a WO Europe Kft.-t, melynek 2016 májusa óta már újra közvetlen tulajdonosa.
A nyilvánosan elérhető mérlegadatok szerint a WO Europe 2013-ban 0 forint, 2014-ben 980 ezer forint, 2015-ben ismét 0 forint árbevételt ér el, és ennek megfelelően mindhárom évet veszteségesen zárta.
A cég fő tevékenységi köre eredetileg saját tulajdonú és bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése volt, 2014 óta azonban már textil, ruházat, lábbeli, és bőráru ügynöki nagykereskedelme a fő profilja. 2016 májusában bekerült a vállalkozás tevékenységi körei közé a játékgyártás, divattervezés, és mindenféle (ékszer, pékáru, ital, újság, sportszer, ruházat stb.) kiskereskedelem. 2017 januárjában, a Városliget Zrt.-vel kötött szerződés után bekerült a cég portfóliójába az élelmiszer-kiskereskedelem, az éttermi és mozgó vendéglátás, valamint a rendezvényi étkeztetés is.
Bagyinszki Gábor a WO Europe Kft. mellett több más cégben is érdekelt tulajdonosként és/vagy ügyvezetőként. Egyik vállalkozása a WIN-ONLINE Hungary Kommunikációs Kft., amelynek referenciái között szerepel két szerencsejátékos oldal, a PokerStars és az Unibet online promóciója is. A WIN-ONLINE a WO Europe-pal ellentétben sikeres cég: 2015-ben 1 milliárd forint nettó árbevételt ér el, és 12,8 millió forint adózott eredménnyel zárta az évet.
Bagyinszki vezérigazgatója a Win Invest Holding Zrt.-nek, amelynek a offshore-paradicsomnak számító St. Vincent és Grenadine-szigetekre bejegyzett Avantador Holding Ltd. a tulajdonosa. | Veszteséges cég fogja üzemeltetni a városligeti pavilonokat | A WO Europe Kft. havi nettó 875 ezer forint bérleti díjat fizet a Városliget Zrt.-nek, ami egy hónap alatt válaszolta meg az Átlátszó adatigénylését. Már | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/04/27/veszteseges-ceg-fogja-uzemeltetni-a-varosligeti-pavilonokat/ | 2017-04-27 11:25:32 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Bayer cégcsoport és az országos villanyhálózatot üzemeltető vállalat közel 8,5 millió eurós közös beruházással építette fel Gyergyóremete új transzformátorállomását. Az új transzformátorállomás avatásán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter lelkesen nyilatkozott az áramellátás jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy infrastruktúra nélkül nincs fejlődés. A projektet sikertörténetként prezentálják, ám a valóság sokkal összetettebb képet mutat: a háttérben egy átláthatatlan politikai és gazdasági hálózat húzódik meg, amely Balázs Attila nevével kapcsolódik össze.
A NER-közeli üzletember régóta meghatározó szereplője az Erdélyben zajló magyar közpénzes beruházásoknak. Szoros kapcsolatot ápol a magyar kormány legfelsőbb köreivel, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc közös érdekeltségeivel is üzleti kapcsolatban áll, és több alkalommal részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, melyek közül jelentős összegek jutottak hozzá Székelyföld gazdasági felélénkítésének jelszavával.
A közel 8,5 millió eurós gyergyóremetei transzformátorállomás fejlesztésének hivatalos átadóján azt hangsúlyozták, hogy a létesítmény nagyban hozzájárul a térség energetikai stabilitásához. A projektet a Bayer cégcsoport és a Román Villamosenergia-elosztó Vállalat (DEER) közös finanszírozásával valósították meg, amelyből a Bayer 5 millió eurót állt, míg a fennmaradó 3,5 millió eurót román közpénzből fedezték. A gyergyóremetei transzformátorállomás közel 8,5 millió eurós beruházása elsősorban Balázs Attila cégeinek biztosít stabil energiaellátást, az átadáson azonban a közhasznát méltatták.
Sebastian Ioan Burduja energiaügyi miniszter az eseményen méltatta a projektet, amely rekordidő alatt készült el. Nyilatkozata szerint a beruházás célja, hogy biztosítsa Gyergyószék és a környező települések energiaellátását, és stabil alapot nyújtson a további gazdasági fejlesztésekhez. Kiemelte, hogy a beruházás azért vált szükségessé, mert a térség áramhálózata az elmúlt években nem volt képes kielégíteni az új létesítmények és háztartások egyre növekvő áramigényét.
Balázs Attila, a Bayer csoport igazgatója elmondta, hogy a projekt fő célja az volt, hogy megszüntessék a hálózat feszültségingadozásait és áramkimaradásait, amelyek akadályozták az új beruházások működését. Példaként egy egyszerű háztartási eszközre, egy modern mosógépre hivatkozott, amely nem tudott megfelelően működni a hálózat elégtelen feszültsége miatt. "Hasonlóképpen a remetei gyárak és új létesítmények is a hálózati problémák miatt üzem- és működésképtelenek lettek volna," nyilatkozta.
A projekt során mintegy 1600 kamionnyi anyagot és felszerelést, valamint több mint 100 ezer méter kábelt használtak fel, és kiépítették a 110 ezer voltos magasfeszültségű hálózatot is, amely Székelyudvarhely, Maroshévíz és Csíkszereda irányába terjed ki. Ezzel Gyergyóremete és környéke is része lett egy olyan hálózatnak, amely a helyi vezetők szerint megbízhatóbb energetikai alapot biztosít majd a további fejlesztésekhez, beleértve a tervezett uszodát, jégpályát, szállodát és más környező létesítményeket.
Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kifejtette, hogy a transzformátorállomás nem csupán a gazdasági beruházások stabilitását segíti, hanem a teljes térség áramellátását is megerősíti. Az eseményen részt vett Antal Lóránt újrázni készülő udvarhelyi szenátorjelölt is, aki egyébként a parlament energiaügyi bizottságának az elnöke, és Bende Sándor parlamenti képviselőjelölt is, akit a gyergyóiak küldenének ismét a parlamentbe.
Felmerül a kérdés, hogy ezek a nagyszabású beruházások mennyire szolgálják ténylegesen a helyi közösségek érdekeit, és mennyiben inkább egy üzleti kör gazdasági terjeszkedését segítik. Gyergyóremete áramellátása valóban javulhat ezzel a beruházással, de Balázs Attila színre lépése nem csak a helyi infrastruktúra fejlesztéséről szól.
Az üzletember több más projektet is kezdeményezett a térségben, köztük egy repülőtér megépítését is, amelyet a helyiek vegyes érzelmekkel fogadtak. A tejfeldolgozó üzem azóta sem működik, amióta 2023-ban Gyergyóremetén riportoztunk, pedig a projekt már akkor is jelentős csúszásban volt. A támogatások átláthatatlan felhasználása és a be nem váltott ígéretek miatt egyre nagyobb a helyi és országos szintű érdeklődés az ilyen jellegű beruházások valódi céljairól és hasznáról. A Gyergyószéken épülő jégpálya, uszoda és szálloda hasznos lehet, de kérdéses, hogy hosszú távon ténylegesen ki tudják-e használni a helyiek vagy inkább a projekt körüli elitnek kedveznek.
A nagyszabású fejlesztések és közpénzek útja nem átlátható, és az erdélyi beruházások esetében számos olyan vállalkozás és személy jelenik meg, akik politikai támogatottságuk révén hatalmas összegekhez jutnak. | Újabb beruházást avattak Gyergyóremetén, Balázs Attila ezúttal a román energiaminiszterrel bizniszelt | A gyergyóremetei transzformátorállomás közel 8,5 millió eurós beruházása elsősorban Balázs Attila cégeinek biztosít stabil energiaellátást, az átadáson azonban a közhasznát méltatták. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/penzcsinalok/2024/11/10/ujabb-beruhazast-avattak-gyergyoremeten-balazs-attila-ezuttal-a-roman-energiaminiszterrel-bizniszelt | null | true | null | null | Transtelex |
Justin Welby , Canterbury érseke, a világ anglikánjainak szellemi vezetője kedden lemondott. Welbyt, aki egyben az anglikán egyház legmagasabb rangú egyházi személyisége, többen is távozásra szólították fel, miután egy múlt heti jelentés megállapította, hogy nem intézkedett megfelelően, hogy megállítsák az anglikán egyház egyik sorozatos visszaélőjét - írja a Reuters hírügynökség.
Évtizedekkel ezelőtt nyári táborokban történt visszaélésekről van szó, amelyeket egy önkéntes követett el. A jelentés szerint John Smyth, egy brit ügyvéd 40 éven keresztül több mint száz fiút és fiatalembert tett ki "brutális és szörnyű" fizikai és szexuális visszaéléseknek.
A jelentés szerint Welby legkésőbb 2013-ban szerzett tudomást az ügyről, amikor érsekké szentelték.
Amikor 2013-ban tájékoztattak, és közölték velem, hogy értesítették a rendőrséget, tévesen azt hittem, hogy megfelelő megoldás fog következni. Teljesen egyértelmű, hogy személyes és intézményi felelősséget kell vállalnom a 2013 és 2024 közötti hosszú és retraumatizáló időszakért
- áll az érsek lemondó nyilatkozatában, amelyet a BBC közölt teljes terjedelmében .
"Az elmúlt néhány nap megújította bennem a régóta érzett és mélységes szégyenérzetet az anglikán egyház történelmi védelmi mulasztásai miatt" - írta Welby. "Most, hogy lemondok, ezt a visszaélések minden áldozatával és túlélőjével együtt, gyászolva teszem" - tette hozzá.
Egyházi kommentátorok és történészek szerint ez volt az első alkalom, hogy anglikán érsek lemondott egy visszaélési botrány miatt.
Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy tiszteletben tartja az érsek lemondással kapcsolatos döntését. Stephen Cottrell yorki érsek, az egyház második számú klerikusa "helyes és tiszteletre méltó lépésnek" nevezte Welby lemondását.
Borítókép: Justin Welby ( | Lemondott Canterbury érseke | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/lemondott-a-canterbury-ersek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Rodri érdemelte ki idén az Aranylabdát. A spanyol középpályás igazán eredményes időszakot tudhat a háta mögött. A Manchester City és a válogatott kulcsjátékosa az elmúlt bő másfél év alatt megnyerte a Bajnokok Ligáját, elnyert két Premier League-címet, megnyerte az FA-kupát, az UEFA-szuperkupát, a klubvilágbajnokságot, a Nemzetek Ligáját és a 2024-es Eb-t. Aligha kell biztatni bárkit is, hogy emelje meg a kalapját, ha számba veszi a sikereket.
A 28 éves játékos a hétfői díjátadón mankóval kényszerült megjelenni. A legutóbbi szezonban 63 alkalommal játszott a Cityben és Spanyolország színeiben, mielőtt szeptemberben elszakadt az elülső keresztszalagja. A nagy meccsterhelés következményének is betudhatjuk a sérülést. Nem csoda, hogy állandóan játszatják, hiszen Európa öt legjobb bajnokságában a 2019-2020-as szezon elejétől Rodri vezet a passzok tekintetében. A legtöbb sikeres átadást az ellenfél térfelén is ő mondhatja magáénak, miként a labdaszerzésben is ő hozta a legjobb számokat - nem rossz egy védekező középpályástól.
Statisztikáit elnézve elégedetten szotyizhat minden szurkoló, aki Rodri sikeréért szorít.
Kulcsszereplőként igazán szép alakítást nyújt: öt évvel ezelőtti bemutatkozása óta a Manchester City a meccsek 21 százalékát veszítette el nélküle, de ha a csapatban volt, csak 11 százalékos volt a vereséghányad.
A City vezetőedzője, Pep Guardiola valószínűleg sokat imádkozik Rodri mielőbbi felépüléséért. Amikor Angliába került a spanyol, eleinte nem játszott valami fényesen, de a második évétől kezdve szárnyal. Cipeli azt a terhet, ami posztjával jár. Mint mondja, ő az játékos a pályán, akinek a legnagyobb felelősség nyomja a vállát. Ha nem megy a csapatnak, az az ő hibája. Ezt vallja.
Középpályásként a Premier League-ben Fernandinhóval emlegetik egy lapon, meg más olyan nagyságokkal, mint Roy Keane, Patrick Vieira, Claude Makelele. Csakhogy Rodri az ellenfél térfelén több passzal véteti észre magát, mint az említettek, és kevesebbet szabálytalankodik. Ráadásul ő szerezte a City történetének egyik legnagyobb gólját - az egyetlen gólt az Inter elleni Bajnokok Ligája-döntőben. Rodrit a 2024-es Európa-bajnokság legjobb játékosának választották, jelentős szerepe volt az Eb-trófea megszerzésében.
Amikor a City májusban elveszítette az FA-kupa döntőjét a Manchester United ellen, az volt az első alkalom, hogy Rodri 75 meccses veretlenségi sorozata megszakadt.
Egy szezonon belül négy trófea, egyetlen elvesztett meccs. Nem olyan rossz ez, hogy ne érne Aranylabdát. | Kulcs a sikerhez | Vas vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/sportjegyzet/2024/10/kulcs-a-sikerhez-rodri-sportjegyzet | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
2021.02.08. 06:18
„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.
– Március 1-jével kapcsol gőzerőre az NVSZ egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztály. Az új egység az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók (egészségügyi, illetve egészségügyben dolgozók, valamint a rezidensek) körében bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatokat lát el. Valóban egészségügyi végzettségűnek kell lenniük a munkatársainak, akik úgymond könnyedén csőbe húzhatják az egészségügy munkatársait?
– Kezdjük a legfontosabbal! Sem az NVSZ, sem az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem! A főosztály hivatásos rendőrökből és rendészeti igazgatási alkalmazottakból áll. Alkalmazásuk feltétele nem az esetleges egészségügyi végzettség, hanem a megfelelő rendvédelmi (hivatásosoknál főiskolai) képesítés, illetve a többéves bűnügyi és bűnfelderítési tapasztalat volt. Az állomány egy része már korábban is az NVSZ-nél teljesített szolgálatot védelmi tisztként.
– Tisztázná a hálapénz jogi fogalmát? Nem inkább vesztegetés, ha az egészségügyi dolgozó kéri – előre, utólag – vagy éppen követeli a hálapénzt?
– A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények tényállását 2021. január 1-jei hatállyal egészítették ki az egészségügyi szolgáltatás kapcsán adott (ígért), illetve elfogadott (kért) jogtalan előny (pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás) fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését, hisz a kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében kért, felajánlott, illetve elfogadott hálapénz a korábbi szabályozás szerint is vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősült! Ráadásul mind a hálapénzt kérő vagy elfogadó egészségügyi dolgozó, mind az azt felajánló, vagy átadó személy (a beteg vagy hozzátartozója, rokona, más ismerőse) részéről is. Az egészségügyi szolgáltatásért a hivatalos térítési díjon felül pénzbeli vagy anyagi ellenszolgáltatás – előre – adása és elfogadása is tilos. A jogtalan előnyt adó személy akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ugyanakkor az azt elfogadó egészségügyi dolgozó esetében a büntetés felső határa három év szabadságvesztés alapesetben. Nem ütközik viszont jogszabályba, ha az egészségügyi ellátás során, vagy azt követően, önként adott ajándéktárgy értéke nem haladja meg a mindenkori, havi minimálbér öt százalékát (2021-ben: kb. 8370 forint). Ha a beteg ellátása egészségügyi intézményben történő hosszabb benntartózkodást igényel, ez idő alatt kéthavonta egy alkalommal adható (és fogadható el) ilyen értékű ajándéktárgy. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi törvény következetesen csak ajándéktárgy adását és elfogadását engedi meg, így a pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül (az ajándéktárgy pedig a megadott értékhatár felett) a Btk.-ba ütközik!
– Az egészségügyben dolgozók mellett értelemszerűen érintettek a betegek. Nekik mit kell, kellene feltétlenül ismerniük az új szabályozásból?
– Az egészségügy területén a vesztegetés pszichológiája teljesen más, mint bármely más élethelyzetben, például egy gyorshajtás esetében. Az első esetben az motiválja az előny átadását, hogy az állampolgár magán vagy hozzátartozóján segítsen, míg a másik esetben tudatában van annak, hogy egy jogszerű szankciót, intézkedést akar elkerülni jogtalan eszközökkel. A betegeknek azzal kell tehát tisztában lenniük, hogy a már említett két kivételen kívül, minden más hálapénz bűncselekménynek minősül, amivel bajba sodorják magukat, de sokkal inkább azt az egészségügyi dolgozót, akinek ha jóhiszeműen is, de átadják vagy a zsebébe erőszakolják.
– Térjünk rá a megbízhatósági vizsgálatokra. Valóban csapdát állítanak az orvosnak, bábának, egyéb egészségügyi dolgozónak?
– A megbízhatósági vizsgálat nem csapda, nem az a célja, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számunkra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatjuk, hogy az érintett szabályszerűen jár el. Ez egy integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt során – megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, amelyben – maradva az egészségügy példájánál – a vizsgált személyt megvesztegetni próbáló beteg (vagy a beteg hozzátartozója, rokona, más személy) szerepét játsszák el. A teszt célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével. Minden esetben a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát a betegeket nem. A teszt során az ellenőrzött személy döntési szabadsága nem sérülhet. Sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet arra kényszeríteni, hogy a felajánlott összeget (vagy más jogtalan előnyt) elfogadja, illetve kötelességét megszegje – ezt jelenti a provokáció tilalma! A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, ilyen szankció nem szabható ki.
– Közismert a rendvédelem területéről, hogy a megbízhatósági vizsgálat során titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak. Ezt teszik majd az egészségügy területén is?
– A megbízhatósági vizsgálat során titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de bírói engedélyhez kötött – a magánéletet leginkább sértő – titkosszolgálati eszközök nem használhatók. A történtekről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető. Az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető. Ha a teszt során az érintett nem követett el a bűncselekményt, akkor a felvételeket 15 napon belül meg kell semmisíteni.
– Évente hányszor és kinek az engedélyével indulhat valaki ellen megbízhatósági vizsgálat?
– Egy személlyel szemben évente három alkalommal rendelhető el integritásteszt. Minden vizsgálathoz egyedi, részletes terv készül, amelyet az ügyész hagy jóvá, csak ezután lehet nekikezdeni a végrehajtásnak. Az ügyész feladata és felügyelete itt nem ér véget: a vizsgálatról minden esetben jelentést írnak, amely alapján a végrehajtás jogszerűségét is ellenőrzi az azt korábban engedélyező ügyész. A kiválasztás alapját képezheti hozzánk beérkező, de bűnfelderítést, illetve büntetőeljárást meg nem alapozó, meg nem erősített információ, de a kockázatelemzés is, amikor a kiválasztás szúrópróbaszerű, mivel az érintett munkakörében a „korrupciós kitettség” magas. Önmagában az, hogy valakivel szemben megbízhatósági vizsgálatot hajtunk végre, nem jelenti azt, hogy rásütöttük a korrupció bélyegét, hisz a vizsgálat mögött nem feltétlenül áll személyre szóló információ. Ha az ellenőrzött személy szabályszerűen jár el, akkor utólag értesítést kap arról, hogy korábban vele szemben megbízhatósági vizsgálat történt, amely során bűncselekményt nem tártak fel, viszont a módszereink védelme érdekében a vizsgálat pontos helyét vagy idejét utólag sem közölhetjük. Ha viszont az érintett a teszt során bűncselekményt követ el, akkor az NVSZ feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, aki jogosult a büntetőeljárás lefolytatására.
– Mi zajlik most a főosztályon? „Élesítik” a fegyvereket?
– Ebben a pillanatban is van már védetti állományunk, attól függetlenül, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése még nem minden egészségügyi dolgozónál történt meg (például az Emmi egészségügyért felelős államtitkára irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és valamennyi foglalkoztatottjuknál már igen). Emellett átdolgozzuk az eddigi munkamódszereket, a kollégák képzése folyamatos, ismerkedünk az egészségügyi szervezetrendszerrel, szabályozókkal.
– A Magyar Orvosi Kamara teljes mellszélességgel hálapénzellenes. A kiállásukon felül segítik valamiben az önök munkáját? Egyáltalán, kikre számíthatnak egy olyan rendszer felszámolásában, amely ellen szavak szintjén évtizedek óta küzd a politika, az egészségügy és a társadalom?
– Mind a Magyar Orvosi Kamarával, mind a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával vezetői szinten vettük fel a kapcsolatot. Kinyilvánították együttműködési szándékukat, hangsúlyozták a hálapénz elleni küzdelemben fennálló érdekazonosságunkat. Ezt az álláspontot szolgálatunk is osztja, és különösen az egészségügyi dolgozók megfelelő tájékoztatása, a bűnmegelőzési célú figyelemfelhívás terén számít a kamarák és más egészségügyi érdekvédelmi szervezetek segítsége, hiszen nélkülük nem lehetséges a hálapénz elleni hatékony fellépés. Ami a betegek oldalát érinti: egyértelmű, hogy össztársadalmi problémáról beszélünk, ennek leküzdéséhez pedig minden érintett – így a társadalom tagjai, az állampolgárok részéről is – összefogására, társadalmi szerepvállalásra van szükség. Egy évtizedek alatt beidegződött rossz szokást kell felszámolni, így mi sem hisszük, hogy ez egyik napról a másikra lehetséges lenne.
– Tekinthetjük az új főosztály fő feladatának a bűnmegelőzést?
– Egyértelműen a bűnmegelőzés a fő feladatunk. Minden védett területen – úgy a rendvédelemben, mint a közigazgatásban, de az egészségügyben is – abból indulunk ki, hogy az ott dolgozók túlnyomó többsége a munkáját messzemenően a jogi, etikai normáknak megfelelve, minden jogellenes befolyástól mentesen – röviden: becsülettel – végzi. A mi feladatunk az, hogy kiszűrjük azt a kisebbséget, akik ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, az ő arányukat a lehető legjobban visszaszorítsuk. Vannak „erős” eszközeink, mint a bűnfelderítés vagy a megbízhatósági vizsgálatok, mert komoly visszatartó ereje van, ha például az érintettek látják, hogy egy olyan kollégájuk ellen indul büntetőeljárás, akiről maguk is évek óta tudták, hogy a kikövetelt hálapénz fejében bárkit előrevesz a várólistán.
– Úgy tűnik, vékony jégre léptek, az egészségügyben dolgozók és a betegek egyaránt önöket fogják szidalmazni, ráadásul ezen a kifejezetten érzékeny területen értelemszerűen nincs követhető joggyakorlata sem önöknek, sem a rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak. Várakozásuk szerint mikor lesz legalább annyira elfogadott az egészségügyben a megbízhatósági vizsgálat intézménye, mint a rendvédelemnél?
– Az NVSZ hatáskörébe került védett területek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a jogintézmény mindenhol ellenérzéseket váltott ki. Elfogadtatni csak úgy lehetett, hogy folyamatosan fenntartottuk a párbeszédet az érintettekkel. Őket egyenrangú partnerként kezelve megosztottuk velük pozitív és negatív tapasztalatainkat, bemutattuk a jó és rossz példákat, tisztáztuk a félreértéseket, eloszlattuk a felesleges aggodalmakat. Hisszük, hogy ezt az utat kell bejárnunk az egészségügyben is, de itt ennek a legelején járunk, így jóslatokba sem bocsátkoznánk.
Egészségügy
orvosok
hálapénz
Váradi Piroska ezredes
interjú
vesztegetés
Nemzeti Védelmi Szolgálat
csőbe húzzák | A többség becsülettel teszi a dolgát az egészségügyben | „Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/a-tobbseg-becsulettel-teszi-a-dolgat-az-egeszsegugyben-9341585/ | 2021-02-08 09:20:46 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy új vizsgálat szerint Károly király és Vilmos herceg ingatlanbirodalma fontmilliókat vesz el a pénzszűkében lévő jótékonysági szervezetektől és közszolgáltatásoktól, köztük a brit nemzeti egészségügyi szolgálattól, az állami iskoláktól és a börtönöktől. A jelentések szerint
a Lancaster és Cornwall hercegségek, amelyek mentesülnek az iparűzési adó alól, és amelyekből a királyi család életmódját és közösségi munkáját finanszírozzák, legalább 50 millió fontot keresnek a közszolgáltatások számára történő bérbeadásból. A két hercegség összesen több mint 5400 bérleti szerződéssel rendelkezik.
Az egyik 15 évre szóló megállapodás értelmében a londoni Guy's and St Thomas' állami kórházi központ 11,4 millió fontot fizet azért, hogy elektromos mentőautó-flottáját az uralkodó 750 éves birtokának, a Lancaster Hercegségnek a tulajdonában lévő raktárban tárolhassa.
A brit király legalább 28 millió fontot fog keresni a szélerőművekből is, mivel a Lancaster Hercegségnek hűbéri joga van arra, hogy díjat számítson fel a tengerparton áthaladó kábelekért - derül ki a Channel 4's Dispatches és a Sunday Times vizsgálatából.
Vilmos cornwalli hercegsége, a trónörökös örökös hagyatéka, 37 millió font értékű szerződést írt alá a dartmoori börtön 25 évre szóló bérbeadásáról az Igazságügyi Minisztériumnak, amely annak ellenére felelős minden javításért, hogy 1,5 millió fontot fizetett egy üres börtönért.
Az ő birtoka a Camelford House is, egy 1960-as években épült toronyház a Temze partján, amely 2005 óta legalább 22 millió fontot hozott a jótékonysági szervezetek és más bérlők által fizetett bérleti díjakból. Két rákjótékonysági szervezet, a Marie Curie és a Macmillan - amelyeknek a király régóta védnöke - a közelmúltban kisebb helyiségekbe költözött.
A Cornwalli Hercegség több mint 1 millió fontot kért a Királyi Haditengerészettől mólók és hadihajók kikötéséért és használatáért. A hercegség emellett több mint 600 000 fontot keresett egy tűzoltóállomás építéséből, és közel 600 000 fontot kaphat a hat állami iskolával kötött bérleti szerződésekből.
A jelentés szóvá teszi azt is, hogy Károly király és Vilmos herceg környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos beszédei és beavatkozásai ellenére számos, a királyi birtokok által bérbeadott lakóingatlan sérti az alapvető energiahatékonysági előírásokat.
A Cornwall Hercegség által bérbe adott lakások 14 százaléka, a Lancaster Hercegség pedig 13 százaléka ugyanis F vagy G energiahatékonysági besorolással rendelkezik, miközben az ilyen ingatlanokat 2020 óta törvénybe ütköző kiadni.
A királyi birtokok mindemellett bánya- és kőfejtő cégekkel is kötöttek szerződéseket.
A bírálók szerint a királyi birtokok kereskedelmi előnyt élveznek versenytársaikkal szemben, mivel mentesülnek a társasági adó és a tőkenyereségadó alól. Ezért többen azt szorgalmazzák, hogy a hercegségeknek legalább társasági adót kellene fizetniük.
A Lancaster hercegség erre reagálva azt mondta: "Őfelsége, a király önként fizet adót a hercegségtől kapott összes bevétel után." | Milliókat hoznak a konyhára a királyi birtokok, csak kis szépségpöttyökkel | Károly király és Vilmos herceg remekül él hatalmas birtokainak bérbeadásából. Mindezzel nem is lenne gond, ha nem éppen közszolgáltatók, állami szervezetek és jótékonysági szervezetek lennének a bérbevevők. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/karoly-kirany-vilmos-herceg-birtokok-berbeadasa.798935.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A napokban a Szegedi Törvényszék első fokon a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak adott igazat a perben, amelyet a korábbi tömegközlekedési szolgáltató Volánbusz indított - írja az önkormányzati fenntartású Hódpress. A társaság korábban azért perelte be az önkormányzatot, mert szerette volna megkapni az ellenértékét annak, amikor 2020. júniusától fogva a város kifejezett kérése ellenére még évekig járatta buszait Hódmezővásárhelyen. Több mint háromszáz millió forintról van szó.
Az ítélet a legtöbb ponton az alperes önkormányzat érvelésével értett egyet: eszerint 2020-ra és 2021. január-február hónapokra csak az általuk már elismert összeget - mintegy 56 millió forintot - kell megfizetniük a korábbi szolgáltató részére, a többi követelésnek nem kell eleget tenniük.
Az indoklás szerint a Volánbusznak az érintett időszakban nem volt érvényes szerződése a várossal, ennek hiányában a szolgáltatónak csak az önkormányzat által már elfogadott részre lehet elszámolási igénye. Az ezt követő időszakra, amikor az önkormányzat kifejezett tiltakozása ellenére teljesített, nem jár a felperes Volánbusznak semmi.
Egy másik perben viszont a Szegedi Ítélőtábla megfordította az elsőfokú ítéletet, a Volánbusz javára. A Volánbusz Zrt. ugyancsak a Szegedi Törvényszék előtt korábban, a 2017-2018-as évekre vonatkozóan is előterjesztett további ellentételezési igényt, mintegy 36 millió forint megfizetésére. Ebben a perben a bíróság elsőfokú ítélete a város javára döntött, azonban másodfokon most kötelezték az önkormányzatot az összeg megfizetésére. Ebben a perben az önkormányzat fellebbez, az továbbmegy a Kúriára.
A Volánbusz-perekben született ítéletekről Márki-Zay Péter a VTV Időben című műsorának csütörtöki adásában beszélt, azt mondta, nem lepődött meg azon, hogy első fokon a városnak adott igazat a bíróság. "Nyilvánvalóan valamilyen politikai indokkal tették, de felelőtlen gazemberség volt sok százmilliós költséggel járatni ezeket a buszokat" - fogalmazott a polgármester. "Sosem volt szerződés, nem járt nekik ez a pénz." Hozzátette, azt a város sem vitatta, hogy a Jovány Busszal való leszerződés előtti szolgáltatást ki kell fizetniük a Volánbusz felé.
A városvezető nem tartja valószínűnek, hogy másodfokon elveszítenék ezt a pert. Szerinte a másik perben ez azért fordulhatott elő, mert Magyarországon "egészen sajátos módon" törvény rögzíti, hogy az állami buszos cégnek, a Volánbusznak - függetlenül az üzleti döntéseitől - nem lehet vesztesége a szolgáltatáson. "Ha leszerződött velünk 120 millióért, de neki 140-be került, mert nem takarékoskodott vagy béreket emelt, akkor az önkormányzaton behajthatja a veszteségét." Mint mondta, pontosan ezért döntöttek úgy, hogy többé nem a Volánnal végeztetik el a szolgáltatást. Azt szeretnék, hogy legyen verseny, aztán a nyertesnek pontosan annyit fizet a város, amennyi a pályázatban szerepelt. | Első fokon pert nyert Vásárhely, nem kell kifizetnie a Volán üresjáratait | Egy másik, ettől független perben viszont a Szegedi Ítélőtábla megfordította az elsőfokú ítéletet, a Volánbusz javára. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-11-08/elso-fokon-pert-nyert-vasarhely-nem-kell-kifizetnie-a-volan-uresjaratait/672dc9a847d3c002f880b81c | null | true | null | null | szegeder.hu |
Az index.hu internetes portálon hétfőn megjelentek szerint Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa annak a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited nevű cégnek, amely mintegy egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM egyik leányvállalatának, de szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat.
A Jadran Investments Limited honlapja szerint a cég székhelye Észtországban van. "Sem nekem, sem a feleségemnek nincs semmilyen offshore cége, és jogi úton kérem ennek tisztázását" - mondta hétfőn Kocsis István. Az állami tulajdonú energetikai társaság április 9-én jelentette be: az MVM igazgatósága április 8-i ülésén tudomásul vette és megerősítette a társaság felügyelő bizottságának április 6-i ülésén hozott döntését, miszerint az MVM korábbi vezetésének időszakában kötött, a nyilvánosság előtt is széles körben ismertté vált kétes ügyletek miatt a polgári peres, illetve fegyelmi eljárások mellett, nyomozást is kezdeményez ismeretlen tettes ellen.
Az MVM eddig nem cáfolta az index.hu értesüléseit, amit "Óriáspanama vagy elúszott lehetőség az MVM-ügy?" címen foglalt össze június 19-én. Az index.hu emlékeztet arra, hogy az MVM csoport tagvállalatainál és magánál az anyacégnél nagy értékű, befektetési, tanácsadói és kölcsön tranzakciókat vizsgáltak.
A hírportálnak az ügyben érdekelt offshore cégeket képviselő Szász András úgy érvelt: a magyar államot hosszú távon sok milliárd forint kár érte amiatt, hogy a 2008 nyarán történt vezetőváltás után az új menedzsment visszatáncolt a már előkészített befektetésektől. A portál június 19-én közölte azt a jelentést, amit egy jó nevű nemzetközi ügyvédi iroda készített az MVM adatszobájában fellelt adatok alapján.
A vizsgált tranzakciók: a ciprusi bejegyzésű Aquifex Limited-nél 6,35 millió euró az olaszországi Decotra S.R.L. részére nyújtott 2 millió eurós kölcsön, az ibizai Puerto S.R.L. számára folyósított 460 ezer eurós előleg, az osztrák EPIC Financial Consulting GmbH 175 ezer eurós és további euró milliókat kilátásba helyező tanácsadói szerződése, a horvátországi NIKER d.o.o. számára szállodabérletként átutalt 4,3 millió eurós kölcsön, az osztrák Meinl Bank 480 ezer eurós tanácsadási díja, valamint a Kárpát Energo Zrt. által a luxemburgi Power Investments International II. s.á.r.l. nevű cégnek adott 32,5 millió eurós kölcsön, illetve a Kárpát Energo Power Investments II. részvényjegyzése. A magyarországi ügyek közül az ügyvédek a következő ügyeket vizsgálták: a Kárpát Energo Zrt. által folyósított 12,3 millió eurós előleg, a Paksi Atomerőműnek a Villkesz Kft.-vel kötött 3,3 millió forint értékű beruházási szerződése, a Paksi Atomerőmű és az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. 40 millió forintos tanácsadói szerződése, a Nád MPS-H Kft. 23 milliárd forintos kártérítési követelése és a Paksi Atomerőmű által az Aquifex Limited részére kibocsátott váltó. | "Sem nekem, sem feleségemnek nincs offshore cége" - Cáfol Kocsis - Világgazdaság | Cáfolta Kocsis István, hogy neki, vagy feleségének köze lenne a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited nevű céghez, jelenleg a BKV Zrt. vezérigazgatója, korábban a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója az MTI kérdésére hétfőn azt is elmondta, hogy jogi úton kéri ennek tisztázását. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/06/sem-nekem-sem-felesegemnek-nincs-offshore-cege-cafol-kocsis | 2009-06-29 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Közleményében hivatkozott arra, hogy "hírek szerint" különféle fideszes testületek formális vagy informális találkozóján döntöttek a trafikpályázatok nyerteseiről, azt pedig hangfelvétel is tanúsítja, hogy Horváth István szekszárdi polgármester a város önkormányzati képviselőivel egyeztetett az ottani pályázókról. Kocsis Róbert, a Fidesz hajdúszoboszlói elnöke pedig, Bodó Sándorhoz, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés fideszes elnökéhez intézett levelében mondott véleményt a trafikpályázat résztvevőiről - tette hozzá Molnár Csaba.
A DK-s politikus feltette a kérdést: hogyan került a véleményt kérő Horváth Istvánhoz, illetve Bodó Sándorhoz a pályázók névsora, és vajon a névsor birtoklásával, illetve másokkal történő közlésével nem valósították-e meg a hivatalos személyként elkövetett jogosulatlan adatkezelés bűntettét?
Molnár Csaba közölte, pártja Szabó Mátéhoz, az Alapvető Jogok Biztosához és Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordul azzal a kéréssel, vizsgálják ki, a fent nevezettek nem sértették-e meg a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseit, és nem követtek-e el bűncselekményt. | Itthon: Péterfalvinál firtatják a trafikmutyit Gyurcsányék | A Demokratikus Koalíció (DK) az ombudsmanhoz és az adatvédelmi hatóság elnökéhez fordul "a trafiktender során megvalósuló jogtalan adatkezelés" kivizsgálását kérve - tudatta Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke kedden. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130514_Peterfalvinal_firtatjak_a_trafikmutyit_Gy | 2013-05-14 10:00:00 | true | null | null | HVG |
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) január 1-jén lép majd működésbe - ezt a Magyar Közlöny jelentette be a legfrissebb számában. A vezetéséért a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton felel majd. Az NKFH központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz a kormányrendelet szerint.
(A legfrissebb hírek itt)
Szorosan együtt kell működniük a Nébihvel
A közlemény szerint a hatóság több feladatot is átvesz majd a Nébihtől. Illetve a rendeletben kiemelték, hogy mivel hasonló területen végeznek ellenőrzéseket, a jövőben szorosan együtt kell majd működnie vele, és segíteni kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkáját.
Az új szerv feladatai alá többek között ezek tartoznak:
közreműködik a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi politika kialakításában, végrehajtásában;
működteti a hazai Európai Fogyasztói Központot;
elvégzi, illetve elvégezteti az élelmiszer-kereskedelmi, fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatok ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, valamint
éves jelentést tesz közzé a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóival szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartásokról.
- idézi a Magyar Közlöny alapján a Világgazdaság. A lap megjegyzi, hogy az új hatóság létrejöttéhez a kormány több szabályozásba is belenyúlt. | Új hatóság jött létre Nagy Márton vezetésével | A kormány Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) néven hoz létre egy újabb hatóságot, méghozzá Nagy Márton vezetésével. Az új hatóság a Nébih feladatai nagy részét átvenné, illetve a jövőben szorosan együttműködne az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal. Mutatjuk, hogy milyen feladatai lesznek az új hatóságnak. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/nagy-marton-nkfh-nebih/b2vk03w | null | true | null | null | Blikk |
Huszonhárom részből álló keretmegállapodás keretében nettó 21,3 milliárd forintnyi rendezvényszervezési megbízásokat kapott Balásy Gyula Lounge Event Kft.-je a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól 2024. III. negyedévében. A keretöszegek 70 százalékára vállaltak lehívást, ezek az összegek biztosan Balásy cégeinél csengenek, emellett van egy 30 százalékos opciós keret, ha esetleg nem lenne elég a mozgástér.Az ügyészség tavasszal nyomozást indított hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt Balásy Gyula egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt. A kormányzat kedvenc plakátosa azóta több mint 100 milliárd forintnyi megbízást kapott, ezt az Mfor számolte össze:A mostani, III. negyedéves elszámolásban a legnagyobb tétel az uniós elnökség ellátásával kapcsolatos rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi szolgáltatások ötödik üteméért kiszámlázható 15 milliárd 54 millió forint plusz áfa összegű díj, ennek 30 százalékos, opciós kerete nettó 4,5 milliárd forint.A második és harmadik legborsosabb összeg két kiemelt nemzetközi sportrendezvényhez kapcsolódik: a sakkolimpia megrendezésének negyedik üteme, melynek keretösszegeke csaknem nettó 1,9 milliárd forint, illetve a női kézilabda Európa-bajnokság költségeire nettó 1,7 milliárd forintos keretmegbízást kötöttek.Szintén jelentős összegben, két részletben összesen csaknem nettó 470 millió forintos munkát jelentett Balásy Gyula cégének a négyesfogathajtó világbajnokság rendezvényszervezési és kommunikációs feladataiak ellátása, természetesen a 30 százalékos opciós résszel.Zsíros összeghez jutott Balásy Gyula cége a Tranzit fesztiválon keresztül is, az ezt szervező, Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány rendezvényszervezési feladataira 193 millió forint plusz áfa keretösszegű szerződést kötöttek.Jóléti intézkedésekre is jutott ebből a pénzből. Így például a Digitális Kormányzati Ügynökség nyári táboroztatásának szervezésére nettó 10 millió, a Magyar Közút családi napjára nettó 100 millió, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. XV. főzőversenyére pedig nettó 19 millió forintért kötöttek szerződést, bár valljuk be, ezek a számok eltörpülnek a többi, kilenc és tíz számjegyű összegek mellett.Csak ez, a III. negyedévre elszámolt 21,3 milliárd forintcsaknem felét, 46 százalékát teszi ki a 2024-es büdzsében a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítása költségvetési során tervezett 46,6 milliárd forintnak.A 2023-as zárszámadási törvényjavaslat boncolgatása során már megírtuk, a tavalyi évben ilyen jogcímen 60,6 milliárd forint elköltését tervezte a Rogán-tárca, de végül ezek a kiadások 96,1 milliárd forintra rúgtak. | 23 megbízás, 23 győzelem: Rogán Antal negyed év alatt odaadta Balásy Gyulának a protokollbüdzsé felét | Nemcsak az uniós elnökségre és a sakkolimpiára, hanem a Tranzit fesztiválra, sőt főzőversenyre is jutott a kiemelt rendezvények lebonyolítására szánt költségvetési tízmilliárdokból. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/balasy-gyula-cegei-rendezvenyszervezes-2024.html | 2024-10-25 10:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tovább drágult a Szárhegy és Várhegy között felhúzott, és a nyáron már át is adott Nemzeti Összetartozás Hídja, ezért szerződést is módosítottak a felek október 10-én.Az alapszerződés szerint a beruházás nettó 4 098 689 700 forint volt, ám időközben nettó 473 903 505 forint költségtöbblet keletkezett, ami miatt a végösszeg immár nettó 4 572 593 205 forintra rúg.Ezért vállalkozó - a Graboplan Industrie Kft. - még egy (rész)számlát nyújthat be a megrendelőnek.A költségek megemelkedését a közbeszerzési dokumentációban azzal indokolták, hogy 2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, amely nemzetközi szankciókkal együtt váratlan inflációt, üzemanyag-, építőanyag- és alapanyag-áremelkedést okozott. Ezek a körülmények a vállalkozó ellenőrzésén kívül esnek, és a rendes üzleti kockázatát jelentősen meghaladják.Ezért az Építési és Közlekedési Minisztérium által felkért KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. szakvéleménye a rendes üzleti kockázaton felüli költségnövekedést helyben hagyta, és az eredeti szerződéses ellenértékhez képest azt 11,6 százalékos mértékben határozta meg.Az elmúlt években egyébként több hasonló híd is épült Európa-szerte. Németország 665 méteres hídja 1,7 milliárd forintba, a portugálok 516 méteres hídja 900 millió forintba, a csehek 696 méteres hídja 3 milliárd forintba, a svájciak 494 méteres hídja pedig 300 millió forintba került átszámolva.Azaz kijelenthető, hogy Magyarország 700 méteres hosszú kötélhídja ismét többet került mindenki másnál - nem is kicsivel.A kötélhíd két hegytető, a Szárhegy és a Várhegy között biztosít gyalogos összeköttetést. A Nemzeti Összetartozás Hídját június 4-én zártkörű átadóünnepségen avatták fel, ahol nem mindenki vehetett részt. A legtöbb helyi csak másnap próbálhatta ki a világrekord hosszúságúnak szánt létesítményt. Június 5-én, a megnyitót követő napon lakcímkártya felmutatása ellenében az ott lakók ingyenesen igénybe vehették, azóta pedig a sátoraljaújhelyi, illetve sárospataki lakosok 20 százalék kedvezményt kapnak a jegyárakból, amit a lakcímkártya felmutatásával érvényesíthetnek.Mindenki másnak a jegy 5 ezer forintba kerül. Annyi, mint egy olcsóbb wellnessfürdőbe a napijegy.A Zempléni Kalandpark júniusi bejegyzése alá többen azt írták: "Akkor mi nem fogunk átmenni 15 ezer forintért hárman." Más ezt tette hozzá: "A legjobb az egészben, hogy a mi pénzünkből építik meg és ráadásul még fizetni kell érte."A kötélhidat egyébként megnézte egy műszaki ellenőr is, aki videóban osztotta meg kétségeit az építéssel kapcsolatban: | Tovább drágult, már az egeket verdesi a Nemzeti Összetartozás Hídjának költsége | Félmilliárd forinttal drágult a világ leghosszabb kötélhídjaként aposztrofált sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídja. Így már 4,57 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nemzeti-osszetartozas-hidja-ara-dragult.html | 2024-10-22 10:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
Lendvai Ildikó parlamenti képviselő és Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja szerint csúfos véget ért az a "gyalázatos rágalomhadjárat", amelyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos milliós gazdasági visszaélésekkel rágalmazott meg jeles, a kormány által balliberális szelleműnek tartott magyar filozófusokat.
"De ki számoltatja el a volt elszámoltatási kormánybiztost és azokat, akik neki a politikai megrendelést adták? Ki teszi jóvá az okozott erkölcsi és anyagi kárt?" - kérdezték, közleményükben kitérve arra, hogy az érintett filozófusok komoly egzisztenciális sérelmeket szenvedtek, van, aki állását, jövedelmét vesztette el a gyanú miatt.
Az MSZP szerint az erkölcsi kártétel még ennél is nagyobb, "lejáratták a magyar tudományos életet, egész Magyarországot azzal, hogy olyanokat támadtak meg alaptalanul, akik eddig az ország nemzetközi jóhírét gyarapították". Az MSZP elvárja, hogy a kormánybiztos rágalmazásáért a kormány elnézést kérjen, kövesse meg a meghurcolt filozófusokat, az egész magyar tudományos életet, és tegyen meg mindent az okozott kár csökkentéséért - zárul a közlemény.
Budai Gyula tavaly év elején közölte, hat, összesen csaknem 500 millió forint összegű pályázatot vizsgál. Ezek közül kettőnél állapították meg, hogy nem történtek jogszabálysértések, négynél viszont feljelentést tett, mert úgy találta, hogy több olyan külsős cég volt, amelyekhez kiszervezték a filozófiai tárgyú pályázatok megvalósítását, pedig - mint mondta - a filozófusok munkaköri leírásához tartozott, hogy részt vegyenek ezekben a projektekben. | Itthon: Az MSZP a filozófusügyről: véget ért a gyalázatos rágalomhadjárat | Az MSZP elvárja, hogy a kormány kövesse meg a meghurcolt filozófusokat, az egész magyar tudományos életet, és tegyen meg mindent az okozott kár csökkentéséért - közölte az ellenzéki párt pénteken annak kapcsán, hogy a Népszavának a rendőrség szóvivője megerősítette: bűncselekmény hiányában a rendőrség megszüntette az összes, az úgynevezett "filozófusüggyel" kapcsolatos gazdasági jellegű nyomozást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120525_mszp_filozofusok | 2012-05-25 10:13:00 | true | null | null | HVG |
A kabinet távolmaradása nemcsak azért ellentmondásos, mert például a kabinet Facebook-kampány épít arra, hogy " Jól haladnak a tárgyalások a bérekről", hanem azért is: a közszférában egyre nagyobb az elégedetlenség a fizetések miatt, amelyek űrtávolságban vannak az ígért egymilliótól.
"Jómagam egy életet dolgoztam le, alig három évem van, a 65 évre emelt nyugdíj korhatárig. Jelenlegi munkabérem nettó 313 ezer forint, azaz bruttó 470 ezer. Megyei szintű osztályomon, fiatal vezetőm szerint én keresek a legtöbbet. A Covid alatt és óta én egyetlen fizetésemelésről tudok, ami átlag 15 százalék volt." Másvalaki úgy adott helyzetjelentést: "Kormányhivatalnok vagyok szakigazgatásban, hozzá előírt diplomával. Párom jelenleg gyesen van, kettőnk nettó keresete nettó 420 000 forint, egy 5 tagú családra. Lassan muszáj lesz felállni." Volt, aki arról beszélt, hogy egyre többen már semmilyen béremelési ígéretnek nem hisznek: "Lassan nyugdíjba megyek, azt hittem a régi kollégáktól fogok búcsúzni, ehelyett fél év alatt a helyi kis létszámunk egyharmada felállt, máshol kamatoztatja tudását, nem ennyi fizetésért. Szerintem elindult a lavina, eddig bírták az emberek."
A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumra a kormány vélhetően egy olyan bérajánlattal jött volna, amely meg sem közelíti a szakszervezetek követelését, vagyis a keresetek megduplázását - reagált lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke a Miniszterelnökség váratlan visszalépésére. Távolmaradását a kancellária azzal magyarázta, hogy szerinte a szakszervezeti oldal valójában nem akart érdemben egyeztetni. "Ha valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak már az egyeztetéseket megelőzően" - írta a Miniszterelnökség arra utalva, hogy az MKKSZ sajtótájékoztatót hirdetett az ügyben péntekre.
Sokadik gazdasági akciótervét fogadta el az Orbán-kormány, a program azonban csak az inflációt pörgetheti fel
Boros Péterné szerint ők olyannyira egyeztetni akartak, hogy a szakszervezeti oldal május 15-étől öt alkalommal kezdeményezett tárgyalást. Kijelentette: "A tárgyalóasztaltól nem mi álltunk fel, hanem nem engedtek leülni." Az MKKSZ elnöke a pénteki sajtótájékoztatón beszélt arról is: ha kell, nyomásgyakorlással érik el a bérek duplázását. Bejelentette, egy közszolgálati konzultáció keretében kérdezik meg a közszolgálati dolgozókat arról, egyetértenek-e a céllal, és milyen közös akciót támogatnak.
Jön az újabb nemzeti konzultáció, lehet majd ikszelni a gazdasági semlegességre és a béremelésre
Boros Péterné lapunknak megjegyezte: árulkodó, hogy az Orbán-kormány azon a napon mondja le az egyik legnagyobb megélhetési gonddal küzdő ágazat bértárgyalását, amikor Orbán Viktor a Kossuth Rádióban arról beszél: "lesz itt szerintem egy 1 millió forintos átlagbér belátható időn belül, és a minimálbért is a 400 ezer forint magasságáig el tudjuk vinni a következő néhány évben, egy többéves bérmegállapodási program keretében".
Nagy Márton 3,4 százalékos növekedést vár, az 1 milliós bruttó átlagbér 4 százaléknál jöhet
Mintegy 620 ezren dolgoznak a közszférában, önkormányzati köztisztviselők, kormányzati tisztviselők, katasztrófavédelmi dolgozók, a szociális ágazat munkavállalói, akadémiai diplomások, bírósági-, ügyészségi-, oktatást segítő munkakörökben tevékenykedők, rendőrségi-, egészségügyi kisegítő munkakörökben alkalmazottak, védőnők, vízügyesek. Többségük 220.000-300.000 forintot keres. Minimálbérért, azaz nettó 177.400 forintért az alkalmazottak 20 százaléka dolgozik, garantált bérminimumot, vagyis nettó 216.800 forintot 37 ezren kapnak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 692 ezer forint volt ebben az ágazatban. Csakhogy Boros Péterné szerint ennél rosszabb a helyzet, s azzal árnyalta a képet: a kereseti átlagot növeli az a 150 ezer forint, amit ruhapénzként kapnak a kormányablakban ülők, csakhogy ezt az összeget nem lehet élelemre, rezsire költeni. | Orbán Viktor béremelést ígért, de a kormánya még aznap le is fújta az erről szóló tárgyalást | Miközben Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban újra arról beszélt, hogy el akarják érni a nettó egymillió forintos átlagbért, a Miniszterelnökség visszalépett a pénteki Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumtól (KÉF), amelyen a kormánytisztviselők, köztisztviselők jövedelmének emelése lett volna a fő téma. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255435_beremeles-orban-viktor-miniszterelnokseg-bertargyalas-visszalepes | null | true | null | null | Népszava |
Posztján marad egyelőre Ozava Icsiro japán ellenzéki vezető, az októberi parlamenti választások legnagyobb esélyese, annak ellenére, hogy tekintélye megrendült egy közvetlen munkatársának botránya miatt.
Pártja, a Japán Demokrata Párt támogatja Ozavát tisztségének megtartásában, a 66 éves politikus ugyanakkor jelezte, hogy kész lemondani, ha pártja támogatottsága a botrány miatt zuhanni kezdene.
Ozava egy közeli munkatársa, Okubo Takanori ellen illegális adományok elfogadása miatt emelt vádat az előző hetekben a tokiói ügyészség. Ozava úgy gondolja, hogy munkatársa nem sértett meg semmilyen törvényt a pártpénzek gyűjtése során, mégis bocsánatot kért a botrányért, amely beárnyékolja pártjának kilátásait az októberben esedékes választások előtt.
Közvélemény-kutatások tanúsága szerint a választók mélységesen csalódtak Aszo Taro jelenlegi miniszterelnök politikájában, s ez a közhangulat esélyt ad arra, hogy Ozava győzelemre vezesse demokrata pártját az októberi választásokon, s megtörje Aszo Liberális Demokrata Pártjának több mint ötven éve tartó uralmát. | Nem váltották le a japán ellenzék vezetőjét | Nem váltották le a japán ellenzék vezetőjét - Ozava Icsiro az október választások legnagyobb esélyese, de egy munkatársa korrupciós botrányba keveredett. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/hirek/2009/03/24/nem_valtottak_le_a_japan_ellenzek_vezetojet/ | 2009-03-24 00:00:00 | true | null | null | Index |
2009.03.19. 23:00
Nemcsak a fegyelmi eljárás alá vont Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgató, de több (volt) munkatársa is érintett lehet az oktatási tárcánál kirobbant korrupciós botrányban. Mesterházy Balázs, a tárca fejlesztési főosztálya korábbi vezetőjének cége például hatástanulmányt készíthetett a hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányait segítő Útravaló ösztöndíjprogramhoz. A tanulmányért 9,5 millió forintot fizetett a tárca.
Legalább százmillió forinttal csapolták meg a hátrányos helyzetű, nagyrészt roma gyerekek felzárkóztatására fordítandó európai uniós pénzeket a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztériumban (OKM). Adatgyűjtésünk során egyre erősebbé vált az a gyanú, hogy nemcsak a tárca esélyegyenlőségi főigazgatósága, hanem a minisztérium más intézményei is érintettek lehetnek bizonyos visszaélésekben. Ez azt jelentheti, hogy nem egyszemélyes csalásról, hanem az egész oktatási minisztériumot átszövő korrupciós hálózatról lehet szó. A pályázati pénzek furcsa elosztását vizsgálva a Borovszky Tímea vezette esélyegyenlőségi főigazgatóságon kívül felvetődött a szintén a Hiller-tárcához tartozó Educatio Kht., az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága és a tárca fejlesztési főosztályának neve is.
Informátorunk hívta fel figyelmünket a roma származású Kadét Ernő és Mesterházy Balázs tevékenységére.
Kadét Ernő jelenleg is az oktatási tárca esélyegyenlőségi főigazgatóságának munkatársa, szakértője, Borovszky bizalmasa.
Így figyelemre méltó tény, hogy a Kadét Ernő által vezetett civil szervezet több pályázaton elindult, és nyert is. A Kállai Mária Egyesület például tavaly az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága (OKMT) által kiírt HEFOP 2.1.9. pályázaton több mint 9,5 millió forintot nyert a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nyári táboroztatására.
Kadét jelenleg is a Kállai Mária Egyesület projektvezetője, vagyis az általa vezetett civil szervezet úgy nyert az oktatási tárcától közel tízmilliót, hogy közben Kadét a tárca pályázatai körül szorgoskodott. A Kállai Mária Egyesület tavaly a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál is eredményes volt: ott a HEFOP 2.1.4 B pályázaton 18,994 millió forintot kapott a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására létrehozott tanoda támogatására.
Kadét Ernőnek nemcsak civil szervezete, de cége is van, ez a Kadét-ÉP Terv nevet viseli. A társaságot az oktatási szakértő már évekkel ezelőtt létrehozta, tavaly január óta azonban Kadét édesapja, idősebb Kadét Ernő a vezető tisztségviselő: a változtatás óta a kft. tavaly két részletben összesen 4,13 millió forintot kapott a szintén az oktatási tárcához tartozó Educatio Kht.-től oktatási esélyegyenlőségi szakértői munkára. Megjegyzendő: a Borovszky Tímea ellen indított fegyelmi vizsgálatot az a Balogh Gyula végzi, akinek testvére Balogh Árpád, az OKM Támogatáskezelő Igazgatóságának vezetője, akinek szárnyai alatt Kadét egyesülete milliókhoz jutott.
Figyelemre méltó Mesterházy Balázs, az OKM fejlesztési főosztályának korábbi vezetője által elnyert megbízások sorozata is. Mesterházy Balázs 2007 végéig töltötte be az említett tisztséget, ám ekkor váratlanul lemondott, és megalakította cégét, a Multiply Consulting Kft.-t, a következő évben pedig sorra nyerte el a különböző szakértői megbízásokat. A Multiply tavaly elképesztő összegeket kapott azért, mert „szakértői segítséget nyújtott” egyes önkormányzatoknak az integrációs nevelésre kiírt pályázatok megírásában, illetve azért, hogy tapasztalataival segítse Borovszkyékat. Mesterházy lemondása után néhány hónappal az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Mesterházy cégét kérte fel, hogy készítsen hatástanulmányt a hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányait segítő Útravaló ösztöndíjprogramhoz. A tanulmányért 9,5 millió forintot fizetett a tárca. Megjegyzendő: az Útravaló ösztöndíjprogramot az esélyegyenlőségi főigazgató felügyeli, vagyis Borovszky tesz javaslatot a különböző megbízásokra. Sajtóhírek szerint Borovszky meglehetősen szoros viszonyt ápol Mesterházyval. Szerettük volna megkérdezni az esélyegyenlőségi főigazgatótól, hogy ez valóban így van-e, a főigazgató asszony azonban többszöri megkeresésünk ellenére sem hívta vissza lapunkat.
A Multiply Consulting Kft. egyébként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett TIOP Agóra program keretében is több millió forintra tett szert. A pályázó településnek az induláshoz el kellett készíteniük egy közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet, ehhez pedig az oktatási tárca küldött esélyegyenlőségi szakértőt. Ennek részeként Nyíregyháza és Békéscsaba is Mesterházy cégével szerződött a szakértésre, Dunaharaszti önkormányzata egy másik tervezet kapcsán 13 millió forintot fizetett a cégnek az integrált városfejlesztési pályázat minőségbiztosítására.
Emlékezetes: egy hónappal ezelőtt, az oktatási tárca által előidézett súlyos pénzhiány miatt leállt a Katapult mentorprogram, amely a hátrányos helyzetű fiatalok egyetemi beilleszkedését, felzárkózását segítette. A mentorprogrammal kapcsolatos ügyeket eddig Borovszky Tímea, a tárca roma származású esélyegyenlőségi főigazgatója irányította. A program leállása után Nagy Attila, a mentorprogram igazgatója különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg Borovszkyt. Nagy többek között azt állítja, hogy a főigazgató saját érdekeltségébe tartozó cégeknek, alapítványoknak adott több millió forintos megbízásokat a hátrányos helyzetű diákok tanulmányaira elkülönített keretből, és a teljes támogatási összeg 10-12 százalékát valódi teljesítés nélkül ezeknek igyekezett kifizetni. Borovszky ellen belső vizsgálatot, majd fegyelmi eljárást indítottak, jelenleg mindkettő folyamatban van. A főigazgató lapunknak aljas rágalomnak nevezte Nagy Attila vádjait.
Mentorprogram: még nincs megállapodás. Egyes sajtónyilatkozatokkal ellentétben nem igaz az állítás, hogy konkrét megállapodás született volna a mentorprogram jövőjéről – cáfolta lapunknak az ezzel kapcsolatos híreket Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Az érdekvédő leszögezte: eddig csak egy szándéknyilatkozatot írtak alá a tárcával együtt, amelyben arról vall mindkét fél, hogy közös céljuk a mentorprogram újraindítása. A HÖOK csak a napokban nyújtja be költségvetési tervét az oktatási tárcának. A program akkor indulhat újra, ha a tárca elfogadja a javaslatot. Erre leghamarabb két-három hét múlva kerülhet sor. A hallgatók fél évre harmincmillió forintot kérnek a korábbi, egész évre járó harmincmillió helyett. | Milliós útravaló a Hiller-tárcától | Nemcsak a fegyelmi eljárás alá vont Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgató, de több (volt) munkatársa is érintett lehet az oktatási tárcánál kirobbant korrupciós botrányban. Mesterházy Balázs, a tárca fejlesztési főosztálya korábbi vezetőjének cége például hatástanulmányt készíthetett a hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányait segítő Útravaló ösztöndíjprogramhoz. A tanulmányért 9,5 millió forintot fizetett a tárca. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/millios-utravalo-a-hiller-tarcatol | 2009-03-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tagadta azt a vádat Hagyó Miklós, hogy egy nokiásdobozban 15 millió forintot vett át. "Egy szó sem igaz belőle" - mondta a volt szocialista politikus az ellene és 14 társa ellen folyó büntetőper csütörtökön délutáni tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.
Balogh Zsolt, a per negyedrendű vádlottja, a BKV Zrt. 2008-ban megbízott vezérigazgatója mondta azt korábban, hogy hagyó arra utasította, évente 15 millió forintot adjon át neki. Hagyó azt mondta, hogy Balogh Zsolttal azért találkozott hozzátartozója lakásán, mert tőle kért tanácsot ahhoz, hogy a 4-es metró ügyében készülő európai uniós pályázat sikeres legyen.
A vádiratban szereplő második 15 millió forint 2009-es átadásáról azt mondta Hagyó: sem nokiásdobozban, sem másmilyen módon nem adott át neki Balogh Zsolt pénzt, szerinte a pénzátadásokat semmi nem támasztja alá. Hagyó azt is mondta, hogy Balogh Zsolt az őt terhelő interjút közvetlenül a 2010-es országgyűlési választások előtt adta az egyik jobboldali lapnak, majd az egyik tévének. "Balogh Zsoltnak semmilyen félnivalója nem volt, korábban is a hatóságokhoz fordulhatott volna, de ezt csak a választások előtt tette meg" - mondta Hagyó.
Hagyó Miklós csütörtökön befejezte vallomásának felolvasását. A bizonyítási eljárást szeptember 18-án folytatja Hadnagy Ibolya bírói tanácsa, akkor az elsőrendű vádlott zár alá vett vagyonáról tárgyalnak. A perben szeptember 20-án hallgatják ki Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság Hagyó Miklóst bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja. | Hagyó tagadja a nokiásdobozt | Semmilyen módon nem adott át neki pénzt Balogh Zsolt - vallotta Hagyó Miklós az ellene folyó büntetőper csütörtöki tárgyalásán. Hagyó befejezte vallomásának felolvasását, kedden a vagyonáról tárgyalnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/09/hagyo-tagadja-a-nokias-dobozt | 2012-09-13 19:13:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.