text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ahogy arról lapunk is beszámolt , az Európai Parlament a múlt heti meghallgatások során nem hagyta jóvá azonnal Várhelyi Olivér biztosjelölt kinevezését, hanem újabb írásbeli kérdések megválaszolására kötelezték, amelyeket ma kellett volna kiértékeljenek a koordinátorok.
Ám közel kétórányi tanácskozás után arra az elhatározásra jutottak, hogy elhalasztják a döntéshozatalt szerdára.
The coordinators of @EP_Environment and @EP_Agriculture have decided to postpone the evaluation meeting of @OliverVarhelyi .
Az elhalasztott döntés arra utal, hogy folytatódni fog a magyar jelölt körüli vita az EP-ben.
Borítókép: Várhelyi Olivér ( | Elhalasztották a döntéshozatalt Várhelyi Olivér ügyében | Tovább bonyolódik Várhelyi Olivér ügye. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/elhalasztottak-a-donteshozatalt-varhelyi-oliver-ugyeben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A brüsszeli forrásokat eltüntető Bermuda-háromszög alakult a parlament fideszes padsoraiban, amelyet a korrupcióval vádolt Mengyi Roland mellett a közvetlenül mögötte ülő Simonka György és Varga Gábor alkot – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus szerint újabb ügyek bizonyítják, hogy a kormánypárti képviselők körzeteikben gyakorlatilag kézzel vezérlik az uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzéseket.
Példaként említette, hogy a Simonka György körzetébe tartozó Pusztaottlakán, valamint az onnan több száz kilométerre lévő, Varga Gábor körzetéhez tartozó Cecén és Lajoskomáromban ugyanazt a három, tapasztalattal nem rendelkező budapesti céget bízták meg alapvető orvosi szűrési feladatokkal 16 millió forint értékben. Mivel az országban több tízezer ilyen cég működik, valószínűtlen, hogy ne lenne összefüggés a beszerzések között – jelentette ki Hadházy.
Az LMP társelnöke szerint Simonka György esetében egyértelmű törvénytelenségeket is találtak, a kormánypárti képviselő ugyanis cégek, alapítványok és szövetkezetek olyan hálózatát hozta létre, melyek célja sok esetben uniós pénzek ellopása volt. Azt mondta, a Simonkához és családjához köthető cégek legalább tíz alkalommal olyan cégeket bíztak meg, amelyek szintén a kormánypárti képviselőhöz kötődnek, de megbízásuk a közbeszerzési törvényt sérti. Példaként hozott két olyan közbeszerzést, amelyben a Simonkához köthető cégek áruházi dinnye- és paprikakóstoltatást rendeltek meg és végeztek 20-20 millió forint értékben.
Hadházy közölte: az említett esetekben feljelentést tettek, és remélik, hogy az ügyészség eljárást is indít. (MTI) | Brüsszeli pénzeket eltüntető Bermuda-háromszögről beszélt Hadházy Ákos | Az LMP társelnöke szerint a kormánypárti képviselők kézzel vezérlik körzeteikben az uniós finanszírozású közbeszerzéseket. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2016/10/20/brusszeli-penzeket-eltunteto-bermuda-haromszogrol-beszelt-hadhazy-akos/ | 2016-10-20 21:02:00 | true | null | null | 24.hu |
Mennyire vagy tiszás? Családodat felveszed?
- tette fel a kérdéseket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán.
Mint arról beszámoltunk, a Tisza Párt vezérenemrég mutatta be azt a hangfelvételt, amelyen az ex barátnője, Vogel Evelin harmincmillió forintot követel azért, hogy "ne borítson mindent".
Arról is cikkeztünk, hogy Magyar Péterről is kiszivárgott egy hanganyag , amelyet Vogel Evelin rögzített, és amelyben Magyar trágár szavak kíséretében gyalázta saját szimpatizánsait, "büdös szájúaknak" nevezve őket. | Magyar Péternek szúrt oda Kocsis Máté | A Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán tett fel kérdéseket a Tisza Párt vezérének, Magyar Péternek. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peternek-oda-szurt-kocsis-mate | null | true | null | null | BAMA |
Bejelentette jelöltjét a DK a Tolna megyei időközi választásokra. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Takács Lászlót indítják, aki aktív és elismert helyi politikus. Hozzátette: más ellenzéki pártokkal ellentétben (itt vélhetően a Tiszára célzott, amely nem tervez időköziken indulni) ők azt gondolják, hogy kötelességük elindulni ezen a választáson és képviselni az ellenzéki szavazókat.
A január 12-i időközi választást azután írták ki, hogy meghalt a térség országgyűlési képviselője, Potápi Árpád János, aki a Fidesz színeiben nyert 2022-ben. Potápi egyébként elsöprő fölénnyel, 62,44 százalékos eredménnyel szerzett mandátumot ebben a választókerületben.
A DK jelöltje, Takács László korábban volt a körzetben települési polgármester, jelenleg pedig helyi és megyei önkormányzati képviselő. Takács magáról elmondta, hogy gyerekkora óta a választókerületi Bonyhádon él, családja is ide köti. Kilenc évig Grábóc község polgármestere volt, jelenleg Bonyhád önkormányzati képviselője és a Tolna megyei közgyűlés képviselője. "Úgy ismerem ezt a választókerületet, mint a tenyeremet, és úgy szeretem, mint a hazámat" - mondta. Szerinte a választókerületében élőknek elegük van a leállított beruházásokból, és abból, hogy nem kapják meg, amit megígértek nekik. | A DK korábbi helyi polgármestert indít a Tolna megyei időközin | Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke jelentette be, hogy Takács László, a DK bonyhádi önkormányzati és Tolnai megyei képviselője indul a párt önálló képviselőjelöltjeként a jövő január 12-i időközi országgyűlési választáson, Tolna megye 2. számú választókerületében. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-dk-korabbi-helyi-polgarmestert-indit-a-tolna-megyei-idokozin-148315 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Navracsics Tibor a Miként lehet Magyarország az évtized végére technológiai értelemben az EU 5 legfejlettebb országainak egyike? című beszélgetésen kiemelte, hogy szerinte nincs értelme egy általános, országos kkv-fejlesztési programnak, mert teljesen más kihívásokkal szembesül egy vállalkozás az ország nyugati és keleti részében.
Továbbá a magyar vállalkozói kultúrában külön kell választani azokat, akik a vállalkozásukból csak a családjukat akarják eltartani, és azokat, akik szeretnének bővülni, terjeszkedni - tette hozzá.
Mivel Magyarország nem túl nagy, "megengedhetnénk magunknak, hogy mindenkinek igényre szabott forrásokat biztosítsunk"
- vélekedett a miniszter.
Navracsics Tibor szerint a fejlettség elsősorban két dolgot jelent: egyrészt az országon belül meglévő fejlettségi szakadék csökkentését, ugyanis minél kisebbek egy társadalmon belül a különbségek, annál több erőforrást tud a versenyképességre fordítani, másrészt azoknak az infrastrukturális fehér foltoknak a megszüntetését, amelyek egybeesnek a magas munkanélküliségi, a rossz elöregedési és elvándorlási mutatókkal.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára egyetértett azzal, hogy
a kkv-kat nem homogén szegmensként kell elképzelni, mivel 900 ezer cégről van szó, mégiscsak csoportosítani kell őket bizonyos szempontok szerint. Véleménye szerint a vállalkozásoknak a legnagyobb segítség a tanácsadás lenne, de a cégek sokszor elzárkóznak ettől.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt hangoztatta, ahhoz, hogy Magyarország az évtized végére az EU legfejlettebb országainak egyike lehessen, piacérzékeny oktatásra és kutatás-fejlesztésre van szükség. A városvezető azt is mondta: polgármesterként neki az az érdeke, hogy a városában és annak környékén élők megfelelő munkahelyhez jussanak és jól keressenek. Ehhez versenyképes gazdaságra van szükség, amihez digitalizáció szükséges - jegyezte meg.
Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az infrastrukturális fejlettség kiemelkedően magas az országban, a kkv-k technológiai fejlettségének tekintetében azonban lemaradás van. Ugyanakkor nem önmagában a technológiai előretörést kell kiaknázni, mert a technológia nem épít üzletet, az csak eszköz, platform, amelyet ha jól alkalmaznak, növekedhet a versenyképesség és a hatékonyság - mondta az elnök. | Navracsics Tibor: Területi aspektust kellene érvényesíteni a kkv-k támogatásában | Területi aspektust kellene érvényesíteni a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásában - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Századvég vidékkonferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen hétfőn Budapesten. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/navracsics-tibor-kkv-tamogatas | null | true | null | null | Origo |
A zempléniség életérzéséről, annak jelentőségéről mély benyomást kaphattunk a Weinberg ’93 Építő Kft. alapító-tulajdonosával készített korábbi interjúnkban. Derczó István nevét mindenki ismeri a térségben, hiszen lokálpatriotizmusának számos jelét adja. Családi vállalata, mint Magyarország egyik vezető generálkivitelező és acélszerkezetgyártó cége, erősen kötődik szűkebb pátriájához. Bár a három évtizede fennálló Weinberg folyamatos növekedése mára országos szinten jelentős szereplővé tette az építőiparban (amelyet számos szakmai díjjal is elismertek), a teljes vállalatot áthatja a zempléni kötődés. Sárospataki központja mellett számos kistelepülést támogat, köztük Derczó István szülőfaluját is. A cégalapító sok-sok éve jelentős szerepet vállal Lácacséke fejlődésében az oktatás, a kultúra és a művészet területén, támogatja a közösséget és segít megőrizni annak értékeit. Nem véletlen, hogy nemrég díszpolgárává avatta őt a bodrogközi község.
Példamutató életét ismerték el
"Derczó István az elmúlt időszakban kimagasló tevékenységével hozzájárult a település és a közösség jóhíréhez, valamint fejlődésének és közösségi életének javításához" - közölte lapunkkal Fedor László András, a település polgármestere. Kiemelte:
"István mély szeretetet és elkötelezettséget érez Lácacséke iránt, és sokat tesz annak fellendüléséért. Büszke a helyi kultúrára, értékekre és hagyományokra, valamint a közösség építésében is tevékenyen részt vesz."
A polgármester példaként említette, hogy a Weinberg tulajdonosa pályázat révén segítette forráshoz jutni a települést a parókia felújításához, a katolikus templom rekonstrukcióját pedig koordinálta. Ezen túl hozzájárult a helyi Művésztelep megvalósulásához, valamint az itt készült műalkotások, festmények értékesítéséhez.
"Példamutatásával a Lácacsékén élő fiatalabb generációt arra ösztönzi, hogy erős kapcsolatot építsenek ki egymással."
Visszaadni egy közösségnek
"Hatalmas megtiszteltetés és egyben különleges érzés volt a díszpolgári cím átvétele" - osztotta meg lapunkkal Derczó István. "Lácacséke mindig közel állt a szívemhez, hiszen itt nőttem fel, és az itteni emberektől, közösségtől kaptam azokat az alapvető értékeket, amelyek egész életemet végigkísérik.
Fontos számomra, hogy visszaadhassak valamit abból a támogatásból, amit egykor itt kaptam. Úgy érzem, azzal, hogy támogathatom a helyi, részben hátrányos helyzetű gyermekeket, valamelyest viszonozhatom a közösség szeretetét és elismerését."
A Weinberg november 6-án száz ajándékcsomaggal kedveskedett a falubeli gyerekeknek, amelyeket családias hangulatú rendezvényen adott át a falu Csillagpont közösségi házában a cég tulajdonosa. A csomagokat igyekeztek úgy összeállítani, hogy hasznos és örömet okozó dolgokat tartalmazzanak: minden tornazsák-csomagban tolltartó, füzet, radír, kulacs, egy doboz színes ceruza, valamint egy kis édesség fogadta a gyerekeket.
Tevékenyen a társadalomért
"Azt gondolom - mondta távolabbról tekintve az elismerést a vállalat alapítója -, hogy aki lehetőséget kap egy térségtől, annak cserébe adnia is kell. Mindig figyelemmel kell lennünk a környezetünkre. Ugyanezt a gondolkodást tükrözi a társadalmi szerepvállalásom is, hiszen minden támogató erőmet erre a térségre összpontosítom.
Évek óta a Weinberg is patronálja a Cigándi Sport Egyesület labdarúgó utánpótlás-nevelését és részben a felnőtt csapatot is. A térség meghatározó nevelő klubja a cigándi, beleértve a Felvidékről érkező gyerekeket is."
Kiemelte, hogy a helyi polgármesterek nagyon sokat tesznek a térség fennmaradásáért, túléléséért, főleg Fedor László Lácacséke, Deák Bertalan Révleányvár és Oláh Krisztián Cigánd vezetői.
"Idén májusban meghívtunk egy német-norvég delegációt a térségbe. A Sárospataki Református Gimnázium sportcsarnokának a felépítésén több mint tíz évig munkálkodtam: végül Wáberer György és Sándor József barátaimmal közösen sikerült ezt véghez vinni: 2018-ra TAO-s forrásból épült meg a létesítmény a Weinberg kivitelezésében, amihez az önerőt mi hárman biztosítottuk vállalkozóként. Lokálpatriótaként a kezdettől fogva részt vettem a Tokaj-Hegyaljai Egyetem előkészítésében tanácsadói, támogatói szerepkörben, jelenleg a felügyelőbizottság tagja vagyok.
Több évtizedes munka eredményeként sikerült két évvel ezelőtt megalapítani az új egyetemet, ami nagy siker a térség életében."
Derczó István elmondta továbbá, hogy a zempléniség fontos eszközeként kilenc évvel ezelőtt elindította barátaival a dűlőtúrákat is, ahol a meghívott közéleti és gazdasági szereplőkkel egy kicsit más szemszögből ismertetik meg Tokaj-Hegyalja alapértékeit és kincseit. A kezdeményezés zárt klubként működik, de a közösségépítés mellett társadalmi jelentősége is van, hiszen a kapcsolatépítés akár a térség fejlődésének is lendületet adhat. | Közösségből a közösségért | Nemcsak a zempléni térséget, hanem ezen belül szülőfaluját is rendszeresen támogatja a Weinberg alapító-tulajdonosa, akit nemrég avattak díszpolgárrá Lácacsékén. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/aktualis/2024/11/kozossegbol-a-kozossegert | null | true | null | null | Magyar Építők |
SZAKDOLGOZAT
CEU - GENDER TANSZÉK
Készítette: Bayer Zsolt 4. b. oszt. tan.
Bevezetés
fenomenológia: E. Husserl és követői hatása alatt álló tudományos és filozófiai módszer. - Kiindulópontja ez az alapszabály: "Magukhoz a dolgokhoz!" Tehát úgy kell megragadnunk mindent, amilyen, még akkor is, ha szokatlan, váratlan, logikátlan. Az előítéletektől óvakodnunk kell, a hagyományból származó tényezőket ki kell kapcsolnunk (redukció), csak arra szabad figyelnünk, hogy mi jelenik meg a tisztán figyelésre ráállt tudat színe előtt. Kétellyel és bizalmatlansággal kell kezelnünk minden eleve meglévő elméletet és előföltételezést, amely manipulálná a megfigyelést. A fenomén tehát nem más, mint a dolog maga, a szakszerűen, előítéletek nélkül megragadott tárgy. Ennek minél világosabb nyelven előadott, minél többoldalú leírása a deszkripció. Ilyen értelemben ma mindenfajta tud-ág (élettan, lélektan, embertan, összehasonlító népr., társad-tud., tört., műv. és irodtört. stb.) él a ~ módszerével. (Magyar Katolikus Lexikon)
"A fenomén tehát nem más, mint a dolog maga" - innen indulunk el, bár meglehetősen nehéz lesz Lakatos Márkot mint fenomént elképzelni, legalábbis a szó hétköznapi értelmében.
Kifejtő rész
De hová tűnt Lakatos Márk? S bárhová is tűnt el, miért tűnt el? Ezek a kérdések, amelyekkel szakdolgozatunk foglalkozik.
De egyáltalán eltűnt-e Lakatos Márk?
Úgy tűnik, a hülye napszemüvegek és az idegesítő és elviselhetetlen affektálás "fenoménja" valóban eltűnt. Tanúk és a "fenomént" így-úgy ismerők is ezt a tételt erősítik. Arról nem is beszélve, ha nem tűnt volna el, már régen ott kellene ülnie Gulyás Márton stúdiójában, hogy egyfelől elmagyarázza, nem is úgy volt, másfelől elmagyarázza, a "szörnyek köztünk járnak". Ugyanezt magyarázná aztán Osváth Zsolt stúdiójában és ölében is, Nagy Ervin értő és szakavatott puszijai közepette. Mivel pedig Lakatos Márk nem jelent meg egyik helyen sem a hülye napszemüvegében és az elviselhetetlenül idegesítő affektálásával, így kijelenthetjük, hogy Lakatos Márk elkövető és főöltöztető eltűnt.
Ha eltűnt, miért tűnt el Lakatos Márk? Feltehetőleg azért, mert Lakatos Márk és a többi, hozzá hasonló fenomén (Osváth, H. P. Edina és a többiek) nagyon bátrak, de nem vakmerőek.
Bátrak, amikor bárkit, bárki mást meg kell vádolni megrontással, pedofíliával, miegyébbel. Különösen bátrak, ha a megvádolt jobboldali politikus és közszereplő, de a legbátrabbak akkor lesznek, amikor a megvádolt pap. Ezekben az esetekben vérszemet kapnak, és ellentmondást nem tűrő hangon mondanak szentenciákat az illetőről, szemernyi kétség sincs bennük az illető bűnösségét illetően, ha negyven-ötven év elteltével jelentkezik egy vádló, miszerint őt nevezett jobboldali politikus és/vagy közszereplő vagy pap délután négykor, a négyes-hatos villamoson, a November 7. tér és a Moszkva tér között megerőszakolta, abuzálta és így tovább, akkor ezzel szemben nincs helye semmiféle ellenvetésnek, a vádló természetesen tökéletesen szavahihető, az eset pedig nagyon is életszerű.
Másik nagyon fontos kísérője az ilyen eseteknek, hogy amennyiben a megvádolt jobboldali politikus és/vagy közszereplő vagy pap, akkor azonnal kijelentik, hogy ilyen az egész bagázs ("pedofidesz"). És mondanunk sem kell, ilyen az egész katolikus egyház. Ideje lenne tehát felszámolni az ilyen bagázsokat, jobboldali politikai közösségeket és politikusokat és közszereplőket, s még ennél is üdvösebb lenne felszámolni az egész katolikus egyházat, helyét behinteni sóval és LMBTQ-zúzalékkal, a híveket pedig átirányítani Hodász András érzékenyítő foglalkozásaira, amelyeken Perintfalvi Rita főzi a kávét, árulja fantasztikus könyveit, és úgy lejt táncot, mint Leila, az arab démon, bár az idő és egy ideges légionárius bajonettje mély nyomokat hagyott az arcán...
Merőben más a helyzet, amikor egy homárról, LMBTG-aktivistáról, netán egy feminista nőstény hőscincérről van szó. Ebben az esetben azonnal előkerül az egyrészt-másrészt kommunikációs stratégia, a hitetlenkedés, az ártatlanság vélelme, továbbá az áldozathibáztatás. Nincs és nem is lehetne ez másképpen a hülye napszemüvegek és elviselhetetlen affektálás koronázatlan királyának, Lakatos Márknak az esetében sem, de most akkora a córesz, hogy mindenki jobbnak látta, ha Lakatos Márk eltűnik.
S a legeslegjobbnak (túlzó fok) maga Lakatos Márk látta, ha most sürgősen eltűnik. De hová tűnhetett Lakatos Márk? Lehetséges helyszín az eltűnésre például H. P. Edina konyhája, ahol Lakatos Márk mint falikárpit folytathatná szédítő pályafutását, vagy úgy mint falvédő, amelyre bölcsesség van hímezve.
Például ez:
"A háztartást kormányozni az asszonynak a gondja,
A hozzávaló ezres bankót a férjuram hozza!"
De nem, ez mégsem jó, ez olyan hímsoviniszta, s mi sem áll távolabb Lakatos Márktól, mint a hímsovinizmus.
Talán ez jobb:
"Isten veled, falu legszebb leánya,
Visszajövök mire lehull az akácfa
Fehér fürtös virága."
Itt csak a "leánya" avítt és unalmas genderét kell lecserélni "legényére", "fiúcskájára" vagy "nembináris efebofil hernyócskájára", és minden a helyére kerül.
De a legjobbnak mégis ez a bölcsesség ígérkezik, már ha Lakatos Márkról van szó, ugyebár:
"Ha meg kell b...szódni,
Akkor meg kell b...szódni!"
Így.
Ha ellenben Lakatos Márk mégsem H. P. Edina falvédőjeként folytatja szédítő karrierjét, akkor még Kubában lehet. Ezt azért gondolom, mert nemrégiben ezt olvashattuk az ilyesmire szakosodott sajtóban:
"Rátalált a szerelem Lakatos Márkra, egy kubai fiatalember rabolta el a 49 éves stylist szívét. Januárban, egy kubai út során ismerkedett meg a havannai szakáccsal, Alainnel, aki a főzőtudományával is levette a lábáról. Mint a Blikknek elárulta, egy szórakozóhelyen találkoztak, majd másnap ellátogatott Alain munkahelyére, ahol istenien finom ételeket evett. Márciusban visszatért az országba, és együtt töltötték az idejük nagy részét, most pedig Alain érkezett Magyarországra hosszabb időre."
Hát nem gyönyörű? Na ugye...
Szóval okkal feltételezzük, Lakatos Márk jelenleg Kubában tartózkodik (eltűnődik), Alain társaságában, és istenien finom ételeket ennének, ha lenne mit. Természetesen nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy Lakatos Márk odahaza ül és szűköl a budin, és ki sem meri tenni onnan a lábát. Ez sem lenne meglepő.
Mindenesetre jó lenne, ha hamarosan előkerülne vagy előkerítenék az illetékes hatóságok, hogy vallomást tudjon tenni.
A többit majd meglátjuk... | Bayer Zsolt: Lakatos Márk eltűnésének fenomenológiája | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/2024/11/lakatos-mark-eltunesenek-fenomenologiaja | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vajda Zoltán szerint lottózni semmiképp, torpedózni talán még érdemes a kormánynak, a költségvetés előre tervezett és a végül megvalósult számai ugyanis gyakorlatilag köszönőviszonyban sincsenek egymással. Nagyságrendeket tévedett a kormány a főbb mutatókban, sőt volt, hogy még előjelet is képesek voltak téveszteni - írja közleményében
Az MSZP politikusa szerint az inflációt messze alultervezték, GDP-növekedés helyett technikai recesszióba taszították az országot, a költségvetési hiány pedig többszöröse lett a tervezettnek.
"Teljesen komolytalan tehát a költségvetés tervezése a kormány részéről, hosszasan lehetne sorolni a hibákat, azt azonban a korrektség végett meg kell jegyezni, a Pénzügyminisztérium államtitkára legalább szakmai érvekkel és nem a megszokott lózungokkal próbálta védeni a nehezen védhető számokat és a büdzsé alakulását a költségvetési bizottság ülésén, amelyen a zárszámadást tárgyaltuk" - jegyezte meg.
Vajda Zoltán hangsúlyozza: a sok rettentő gyenge mutató közül rendkívül fájó a KSH szerdai adata, miszerint ismételten recesszióba zuhant hazánk gazdasága. A negyedéves GDP növekedés -0,7százalékos száma "egészen lesújtó, drámai adat". A bizottság fideszes többsége mindezek ellenére, a megszokott módon megszavazta a valóságtól teljesen távol álló zárszámadást, és az országgyűlés elé terjesztette azt - írja közleményében a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke. | A költségvetési bizottság elnöke azt kéri a kormánytól, hogy ne lottózzon | Mi a közös a Fidesz kormányzásában és a költségvetésben? – teszi fel a kérdést közleményében az Országgyűlés költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke. Maga adja meg a rövid választ: mindkettő tragikusan teljesít. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-koltsegvetesi-bizottsag-elnoke-azt-keri-a-kormanytol-hogy-ne-lottozzon/530118 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | BOON |
2017 egészében 38 egyedi döntéssel kicsivel több mint 71 milliárd forint támogatást osztottak szét Orbánék különböző vállalkozások magyar beruházásai között. Ez az összeg minden eddiginél nagyobb, a korábbi csúcs az előző évhez köthető, 2016-ban 63,9 milliárd értékű támogatásról döntött a kormány - derül ki a kormany.hu oldalára feltöltött egyedi kormánydöntéseket listázó dokumentumból.
A 71 milliárd forint rekordnagysága ellenére nem párosult rekordszámú új munkahellyel, hiszen "mindössze" 8611 új állást hoztak létre az új projektek. Ennél a 2014-es év volt egyedül jobb, akkor 9552 új állás született 43,6 milliárdos kormányzati támogatás segítségével.
Mindezek eredményeként ha leosztjuk a támogatási összeget a munkahelyek számával, akkor kiderül, hogy egyetlen állás megszületését a kormány 8,2 millió forinttal támogatta. 2016-ban az egy munkahelyre jutó támogatási összeg 11 millió forint volt.
A dokumentum szerint tavaly a Hírös-Vitál Zrt. részesült a legnagyobb kormányzati támogatásban. A lekvár és befőtt gyártással, valamint ásványvíz palackozásával foglalkozó cég beruházása 7,044 milliárdos támogatásban részesült, mellyel 650 új munkahelyet hoznak létre. A dobogó második fokára a ZF Hungária Kft. került, a 770 új állást eredményező beruházása 6,699 milliárdos kormányzati támogatást kapott. Mögötte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Visonta Projekt Kft. szerepel 6,2 milliárdos támogatással, a beruházással mindössze 250 munkahelyet hoznak létre.
A fentiekből már leszűrhető, hogy a felcsúti polgármesterhez köthető projekt fajlagosan kiemelkedő kormányzati "anyagi hátszelet" kapott. Egyetlen új munkahelyre ugyanis 25,1 millió forint jut. Bár ez jelentős összeg, mégsem ez a beruházás kaphatja meg a legdrágább új munkahely címét.
26,6 millió forint támogatás jutott ugyanis az Alföldi Tej Kft. beruházásával létrejövő egy új állásra. A kormány még április közepén adott a társaságnak 4,8 milliárd forintot egy olyan beruházáshoz, amivel "mindössze" 181 új munkahely jön létre. A dobogó legalsó fokára a Material-Plastik Kft. került, az 1,4 milliárdos kormányzati támogatással megvalósuló beruházással ugyanis csupán 66 új munkahely jött létre, ami 21,3 milliós fajlagos támogatást jelent.
2004 óta egyébként a legdrágább munkahelyeket a Richter Gedeon hozta létre. A kormány 2016 augusztusában ugyanis a 125 új pozíciót eredményező beruházáshoz 4,9 milliárdos támogatást adtak, ami egy munkahelyre vetítve 39,6 millió forintos kormányzat dotációt jelentett. | 8,2 milliót adtak Orbánék egyetlen új munkahelyért tavaly | Minden eddiginél több támogatást osztott szét tavaly az Orbán-kormány egyedi kormánydöntései révén. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/8_2_milliot_adtak_Orbanek_egyetlen_uj_munkahelyert.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2018-02-02 15:24:38 | true | null | null | mfor.hu |
A pécsi önkormányzat működésképtelenségének elkerülése érdekében, az átláthatóság jegyében, a politikai háttéralkuk helyett nyílt tárgyalásra hívja a közgyűlési szereplőket Csizmadia Péter - számolt be róla a Baranya Vármegyei Hírportál .
A fideszes frakcióvezető nyílt levélben fogalmazta meg, hogy korszakváltó kerekasztalt szervez keddre, amelyre várja a mandátumot nyert szervezetek képviselőit, valamint Péterffy Attila polgármestert is.
A lap megírta, hogy működésképtelenné is válhat az önkormányzat, a baloldali pécsi polgármester, Péterffy Attila saját propagandalapjában jelentetett meg egy írást arról, hogy ő amúgy kész lenne együttműködni.
Ám mint ismert, az első, alakuló közgyűlésen a szervezeti és működési szabályzatot és a MSZP-s, DK-s alpolgármesterekre tett baloldali javaslatot nem fogadta el az új, zömében jobboldali többség.
A második, az alakuló közgyűlés után egy héttel megtartott ülés előtt pedig érdemi egyeztetések nem voltak a felek között. Ekkor már alpolgármesteri javaslattal nem is próbálkozott Péterffy, de a szervezeti és működési szabályzat kapcsán ugyanazt az indítványt vitte a testület elé, amit már pár nappal korábban sem fogadtak el. Ezt a módszert a közgyűlésben diktátumnak nevezték, hiszen érdemi tárgyalások mellőzésével akarta érvényesíteni a kisebbségbe szorult baloldal érdekeit.
Csizmadia Péter szerint az elmúlt hetekben világossá vált, hogy a polgármester képtelen az egység, a többség megteremtésére a közgyűlésben. Úgy véli, hogy elodázhatatlan, hogy mindazok, akik tenni tudnak és akarnak a változásért, asztalhoz üljenek és megállapodjanak a tennivalók pécsi minimumáról. A kompromisszumos javaslataikat pedig a kerekasztalon fogják ismertetni.
A kialakult válságon csak átlátható szakmai egyeztetéssel juthatunk túl, elkerülve, hogy a polgármester a városért valóban tenni akarókat különalkukkal meg tudja osztani, szét tudja forgácsolni
- fogalmazott.
A lap kereste Péterffy Attila polgármestert, hogy rést vesz-e a kerekasztal beszélgetésen, ám nem kaptak választ.
Borítókép: Péterffy Attila, Pécs polgármestere ( | Becsődölt a baloldali vezetés, kerekasztalt hívnak össze a korszakváltók Pécsen | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/becsodolt-a-baloldali-vezetes-kerekasztalt-hivnak-ossze-a-korszakvaltok-pecsen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
GYÖNGYÖSI UJSÁG. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 1904. JÚLIUS 17.
Lepipált polgármester.
Alaposan lefőzte egyik lelkes honleányunk özv. Egerland Lászlóné Balogh Gyulát Gyöngyös város polgármesterét. Lapunkból értesült, hogy a Vachott Imre és Sándor szülőházán elhelyezett emléktábla mily kegyetlenül elhanyagolt állapotban van. Fájó szivvel bár, de mégis bevárt két hetet, hogy a figyelmessé tett és arrafelé naponta legalább négyszer elsétáló polgármester rendbe hozatja-e a bemeszelt és már-már olvashatatlanná vált feliratot. Mikor aztán látta, hogy az bizony a füle botját sem hajtja, kapta magát és saját költségén restauráltatta az emléktáblát. Derék asszony, Isten éltesse!
NÉPISKOLAI TANÜGY. KAT. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI LAP. 1879, OKTOBER 16.
Irodalom. Vitkovics Mihály.
Midőn Eger városa 1878. augusztus 25én, nemes szülöttje, néhai Vitkovics Mihály magyar költőnek s akkoriban sokképen elnyomott magyarságunk páratlan bajnokának százados emlékünnepét fényesen megülte, nem egyszerüen csak hazafias kegyeletének kívánt kifejezést adni; hanem példát is állitani fel a hasonló elhunyttal dicsekhető községeink számára, de méginkább az ifju nemzedékre, hogy magyarságunkért, miben egyedüli fentartó erőnk él, a halhatatlanitás tényeiből lelkesülést meriteni tanuljon.
Dicső fiának ekivül abban hitte még, s legbiztosabban fentartani nevét, ha - a mi hasonló jubiláris ünnepeinknél, még Kazinczy Ferencznél sem történt - Vitkovicsnak összegyüjtött müveit közrebocsátja.
E hálás munkával a Vitkovics-bizottság Szvorényi Józsefet, a m. t. akademia tagját, bizta meg, ki e megtisztelő bizalomnak teljes odaadással és lelkesedéssel kitünően meg is felelt. Vitkovics müvei immár negyven nyomott iven meg is jelentek s nemcsak költői részükben (dalok, odák, epigrammok, episztolák stb.), de a próza (a költő regénye stb.) tekintetében is, kivált pedig Vitkovics irodalmi levelezéseiben, fölöttébb becsesek, a menynyiben Kazinczyval s egyéb elsőrendü iróinkkal váltott levelei akkori irodalmi és sajtóviszonyainkról ép oly gazdag, mint érdekes történelmi adatokat szolgáltatnak.
Vitkovics müveiből, kiadójuk Aigner Lajos Budapesten, kétféle kiadást rendezett, ugymint I) Emlék-kiadást, két kötetben, melynek ára füzve 4 frt. piros angolkötésben 5 frt 20 kr. II) Népszerü kiadást, három kötetben, melyek külön is kaphatók.
HEVESMEGYEI LAPOK. VEGYESTARTALMU HETILAP, MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 1903. NOVEMBER 8.
Rablók a Mátrában.
A Mátra bérczei között, a rengeteg erdőségekbe egy rablóbanda vette be magát a Heves, Borsod, Gömör és Nógrád vármegyék területén mintegy három év óta garázdálkodott, számos betörést, sőt gyilkosságot követve el, miáltal folytonos rettegésben tartotta a környék lakosságát. A régi rabló-romantikát feltámasztó rabló-bandát most hosszas fáradozás után sikerült elfogni a csendőrségnek a nógrádmegyei Sóshartyán határában. Nyolcz férfi és két nő tagja volt a bandának, amely a templomokat, hivatalokat, magánházakat és különösen kereskedéseket rabolta ki előszeretettel. A községek 5-10 emberből álló őrségeket állitottak fel ellenök, s volt eset rá, hogy hat tagból álló őrséget lövésekkel megfutamitottak. Dorogháza községben agyonütöttek egy embert s három év alatt négy betörést követtek el. Október 26-án éjjel 11 óra körül Stern Sándor dorogházi kereskedő gyanus neszre ébredt föl. Kinézve az ablakán látta, hogy 2-3 ember a boltja előtt áll. Azt hitte, hogy éjjeli őrök és kiszólt hozzájuk, de választ nem kapott, hanem egy más irányból rá lőttek. Erre ő is revolvert fogott és háromszor lőtt, ő rá szintén három lövést tettek. A nagy zajra a szomszédok elősiettek, mire a rablók elfutottak, Szuhán szinte egy boltot akartak feltörni, de onnan is elriasztották őket. Mátra-Mindszenten azonban sikerült a boltot feltörniök, honnan két oldal szalonnát, zsirt, 4 pár csizmát és készpénzt raboltak. Az előljáróság mindenünnen értesitette a maczonkai csendőrórsöt és onnan azonnal jött Hatala Mihály őrmester Angeli Antal cendőrrel. Mire innen a csendőrök a nyomozásra indultak, 12-14 órát nyertek a rablók. A csendőrök 23 órán át folytonosan üldözték étlen, szomjan, míg végre a 23-ik órában utolérték a rablókat Nógrádmegyében, Sóshartyán határában. Az elfogott rablók mindent megvallottak.
Tallózta: Szilvás István | Az asszony és a polgármester | Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/az-asszony-es-a-polgarmester | null | true | null | null | HEOL |
Tordai Péter Mazsihisz-alelnök cégének (Tordai és Társa Kft.) három háza van a VII. kerületben, a Dohány utcai zsinagóga tőszomszédságában. Ezek az épületek építészetileg tökéletesen körbezárják a zsinagógát.
A Síp utca két átjáróháza a frontfal kivételével mára a földdel lett egyenlővé; Tordaiéknak még a házak műemléki védettségének hatályba lépése előtt volt érvényes építési engedélyük. Tordai Péter az Óvás! képviselőinek korábban azt mondta, hogy a tervek szerint az utcafrontra ráépítenek további három szintet, belül pedig az épületek összesen hét emeletesek lesznek.
Ehhez azonban a hatóságok közreműködése is kellett, például nem lehetett volna kiadni a Síp utcára az építési engedélyt, ha a VII. kerület polgármestere, Hunvald György nem veteti le a Fővárosi Közgyűlés napirendjéről 2006 nyarán a régi pesti zsidónegyedet érintő változtatási tilalmat.
A Tordai-féle építkezés az Óvás! szerint tökéletesen szétzúzza az utca hangulatát. A Síp utca 8-10. romantikus, korai historizáló stílusban épült házait és társait szép lassan csak képeslapokról tudjuk felidézni. Az egész egy lakótelep jellegű tömb lesz.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Mezős Tamás sem ért egyet az utcafront háromszintes megemelésével, de már semmit sem tehet. A KÖH tervtanácsa még az ő kinevezése előtt jóváhagyta a terveket.
A Hild József által tervezett Dohány utca 10. és a Síp utca 8-10. szám alatti házakat Tordai Péter cége két részletben vásárolta meg. A Dohány utcai ház 58 százalékát még 1996-ban vette meg írta - írta meg a hvg.hu -, a fennmaradó 42 százalékot, valamint a Síp utca két házát 2002-ben vásárolta hozzá, amikor ő volt a Mazsihisz elnöke.
Az Óvás! már többször tárgyalt Tordai Péterrel, Tőle kapták az itt is közölt látványterveket is. Azt szeretnék elérni, hogy ha már lebontotta a házakat, legalább terveztesse őket újra, hogy az átépítés ne okozzon akkora sebet az utcaképben, mint amilyet a mostani tervek szerint okozni fog.
Tordai Péter azt mondta, ez lehetetlen. El lehet képzelni, hogy három-négy éves munkafolyamat után egy ilyen kérést hogyan értékel a beruházó. "A munkálatok folytatódnak, 2009. március 15-én lesz az átadás" - nyilatkozta.
A Mazsihisz volt elnöke a zsinagógát körbeölelő építkezésről tárgyalásokat folytat a hitközséggel, igyekeznek olyan kegytárgyboltokat nyitni, amelyek stílusukban és hangulatukban is illeszkednek a zsinagógához.
Tordai Péter az Indexnek azt mondta, hogy akár 6400 négyzetméterrel többet is beépíthetett volna, de nem tette, hogy a három házzal és a zsinagógával oázis jellegűnek képzelt belső tér jöhessen létre. Azt állítototta, hogy az építkezés folyamán zsinórmérték marad a műemléki szempontok szem előtt tartása. | Saját zsidónegyedet épít | Saját zsidónegyedet épít - Az Óvás! civil egyesület a Mazsihisz egyik prominensén kéri számon a zsidónegyed lerombolását. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/tordai/ | 2007-09-25 00:00:00 | true | null | null | Index |
A Demokratikus Koalíció törvénymódosítást nyújt be a parlament elé, amely "megszüntetné azokat az adókedvezményeket, amelyek révén az Orbán-család és a fideszes milliárdosok elkerülik az adófizetést".A DK mindezt annak kapcsán kezdeményezi, hogy a 24.hu nyomán valamennyi lap megírta, hogy a kormányfő veje, Tiborcz István központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. és a hozzá kapcsolt vállalkozások az elmúlt öt évben 30 milliárd forint körüli adókedvezményt realizáltak. A társaság 2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, ám egy korábbi jogszabály-módosításnak köszönhetően folyamatosan sikerül nullára kihozni a társasági adóként (tao) befizetendő összeget.A DK szerint a nagyobb vagyonok tulajdonosainak, a kiugróan magas jövedelemmel rendelkezőknek nagyobb részt kell vállalniuk a közteherviselésben, ezért el akarják törölni a milliárdosok adókedvezményeit, a sokmilliós havi jövedelmeket nagyobb mértékben akarják megadóztatni, valamint luxusadót vezetnének be a milliárdos vagyonok után. | A DK törvényt módosítana azért, hogy Magyarország ne legyen Tiborcz István adóparadicsoma | Ha a DK-n múlik, jön a luxusadó. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/a-dk-torvenyt-modositana-azert-hogy-magyarorszag-ne-legyen-tiborcz-istvan-adoparadicsoma-168963 | 2024-10-28 12:49:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Nyitókép: Rzeczpospolita
Olvasom, hogy Polyák tanszékvezető docens úr kikészült, amiért Orbán Balázs az ELTÉ-n fog doktorálni. Mondjuk, én indulásból nem értem, hogy Orbán Balázs miért akar doktorálni, és ha már igen, akkor miért probléma, hogy az ELTÉ-n. A politika pont az a terület, ahol nem a kilóra mért akadémizmus logikája mentén lépsz előre, egyáltalán nem számít, hogy a neved előtt van-e még pár betű. Szóval teljesen irreleváns, hogy Orbán Balázs doktorál-e és hogy hol.
Ennél sokkal érdekesebb a todomány felkent papjainak a reakciója. Polyák tanszékvezető docens úr csak a szokásos libnyaf hangszerelésben harcos aktivistaként és nem a tudomány képviselőjeként kéri számon a kollégáin egy szakmai kérdésben a "jogászi szakmai ethoszt és állampolgári tartást", Polyák tanszékvezető docens úr veretes ellenzékiként rongyol neki a kormánynak vélt vagy valós sérelmek alapján. Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a todományos diskurzusból és politikát csinál abból, amiből nem kéne, ha a todományról szólna az ELTÉ-n doktorálni. Ezek szerint nem arról szól.
Lesz ebből még pedigrévizsgálat, kulák-e vagy, mifene, kit lájkoltál, kit nem, ott voltál-e a tüntin, ha nem, akkor nem doktorálsz, munkatáborba veled. Láttunk már ilyent, amikor Polyák tanszékvezető docens úr szellemi felmenői voltak hatalmon, nem volt jó. (Zárójel: szokás szerint a függetlenobjektív sajtó is elkezdte utaztatni Polyák tanszékvezető úr filippikáját - és szokás szerint hallgatólagos helyesléssel. Nem bírnak felülemelkedni a legvidámabb barakk beszűkült tudatállapotán, hőseszményük a stencilgép fölé hajló ellenzéki újságíró, aki mindent vörös ködön keresztül lát. Tényleg komolyan gondolhatják, hogy ki kell nyomtatni az internetet a vidék elbódított népének.)
Ugyanebben a cikkben olvasom, idézem: "A 444 korábban azt írta, információik szerint Orbán Balázs munkája szakmai szempontból rendben volt, elvi problémák merültek fel vele kapcsolatban. A nemmel szavazók ugyanis erkölcsi összeférhetetlenség miatt ellenezték, szerintük az ELTE kiszolgáltatott egy ilyen hatalmú politikussal szemben, ezért nem fogják tudni objektívan megítélni a dolgozatot, attól tartva, hogy negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet". Nahát. Én eddig úgy gondoltam, hogy a todomány nem nagyon tud kompromisszumot kötni, merthogy ott van a nagybetűs szakma, ami eltekint mindenféle hétköznapi lehetséges következménytől, a szakmaiság éppen ezt jelenti.
Ha például egy villamosvezető doktorálna, akkor nem lennének tekintettel villamosvezetőségére, pedig egy kettes alá ezen logika szerint emberéletekbe is kerülhetne. Én Orbán Balázs helyében ezek után meggondolnám, hogy akarok-e olyan egyetemen doktorálni, ahol ennyire mellőzik a szakmaiságot. Még a végén megvádolhatják azzal, hogy a doktori címet nem a tudományos-szakmai teljesítményéért, hanem politikai alapon ítélték oda neki, és kezdheti előről az egészet valami rendes egyetemen, ahol nem keverik az aktuálpolitikát a todománnyal. | Tudomány, politika | Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a tudományos diskurzusból és politikát csinál abból, amiből nem kéne. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/tudomany-politika | null | true | null | null | Mandiner |
Az ausztrál állampolgárságú Julian Assange komoly jogi csatát vesztett szerdán Londonban, miután a brit bíróság úgy döntött, hogy az amerikai diplomáciai táviratokat kiszivárogató WikiLeaks-alapítót kiadják Svédországnak. Az ausztrál férfit a Wikileaks két önkéntes munkatársnője nemi erőszakkal, illetve szexuális zaklatással vádolja Svédországban.
Julian Assange-nek most 14 napja van arra, hogy a brit legfelsőbb bíróságon fellebbezzen a döntés ellen, miközben ügyvédje arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy járjon közbe, ha a kiadatásról végső döntés születik. "Azt hiszem, Canberrának is tennie kellene valamit" - mondta Geoffrey Robertson a brit Telegraph beszámolója szerint. Az ügyvéd szerint ez kötelessége az országnak, ha állampolgárai veszélybe kerülnek egy külföldi bíróság előtt.
Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy Svédországban nem lehet óvadékot letenni a külföldieknek, így nagy valószínűséggel Assange őrizetben maradna. Az ügyvéd attól is tart, hogy ügyfele ellen vélhetően nem tisztességes eljárás folyna az országban. Assange következetesen tagadja a nemi erőszak vádját. Azt állítja, azok politikai indíttatásúak, és végső céljuk, hogy kiadják őt az Egyesült Államoknak, ahol vélhetően kémkedéssel vádolnák meg.
Julian Assange anyja, Christine Assange azt mondta ausztrál lapoknak nyilatkozva, hogy fia nem állna ellen a svéd kiadatásnak, ha az ausztrál kormány írásos garanciát adna, hogy később nem adják ki az USA-nak. A Telegraph írása szerint nem valószínű, hogy Assange támogatást kap a kormánytól. Julia Gillard miniszterelnök korábban felforgatónak nevezte a WikiLeaks tevékenységét. | Az ausztrál kormány segítségét kéri a WikiLeaks-alapító ügyvédje | Julian Assange anyja és ügyvédje az ausztrál kormány közbenjárását kérte, hogy Svédországban tisztességes eljárásban tárgyalják a szexuális bűncselekményekkel vádolt WikiLeaks-alapító ügyét. Írásos garanciát várnak továbbá arról, hogy Assange-et nem adják ki később az Egyesült Államoknak. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/11/az-ausztral-kormany-segitseget-keri-a-wikileaksalapito-ugyvedje | 2011-11-03 09:26:00 | true | null | null | Origo |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | SZOLJON |
A kft.-t hat képzett agrárszakember hozta létre 1994-ben. A Szolanum évente 7-8 ezer hízót bocsát ki. A sertések takarmányát a kft. és a cég tulajdonosai termelik meg. A gazdák a saját, a kft. bérelt földön teszi ezt. A Szolanum 450 hektáron gazdálkodik, ebből 210 hektárt 16 éven át az államtól béreltek, a Szentlőrinchez tartozó Tarcsapusztán. Tavaszig: idén ugyanis az NFA nem ajánlott új szerződést, s az általuk bérelt földet májusban – pályázat nélkül – egy másik cég kapta meg, amelynek telephelye 32 kilométerre található Tarcsapusztától.
A fentiekről a Szolanum vezetői nem akarnak beszélni, mivel tartanak attól, hogy emiatt az NFA esetleg megharagszik rájuk, ami azzal járhat, hogy a majdani földpályázatokon nem lesz esélyük területhez jutni. Márpedig ez végzetes lenne. A cég általában 500 milliós árbevétel mellett 30-40 milliós nyereséggel zárta az utolsó éveket, s a kft. 21 alkalmazottat foglalkoztat. A Szolanum szakszerű gazdálkodását bizonyítja, hogy a 20-30 aranykoronás földeken magas terméshozamokat értek el, tavaly például a búza 68, a kukorica 120 mázsát hozott hektáronként.
A jó eredmények annak is köszönhetők, hogy a cég az elmúlt másfél évtizedben hozzávetőleg egymilliárdot fordított a kft. műszaki színvonalának fejlesztésére. Legutóbb 2010-ben 200 milliót költöttek ilyen célra, ebből 120 millió volt az unió támogatása, 80 a saját erő, amit hitelből fedezett a cég. Ha a bérelt földek elvesztése miatt kevesebb takarmányt termelnek, vissza kell fogni a hizlalda teljesítményét, s a törlesztés nehezebb lesz. A Szolanum története azért meglepő, mert a cég épp az a fajta vállalkozás, amit a kormány és a szaktárca maximálisan támogatandónak hirdet.
Szabó Csaba, az NFA miniszteri biztosa arról tájékoztatott: a Szolanum szerződése lejárt, a földkezelőt semmi sem kötelezi, hogy a korábbi partnerrel kössön újra kontraktust. Szabó szerint az, hogy a kft. Tarcsapusztán 16 éven át gazdálkodott, s ez a föld az alapja egy hizlaldának, az NFA szempontjai alapján nem számít. Megjegyeztem: így nagyon nehezen tudnak tervezni az agrárvállalkozások, amelyeket amúgy is számos tényező tart bizonytalanságban. A miniszteri biztos ezt nem vitatta, ám hangsúlyozta, hogy számos agrárvállalkozás túl nagy területet integrál, s elveszi a lehetőséget az ugyancsak agráriumban boldogulni próbáló cégek elől.
Óriási a földéhség Magyarországon, mondta Szabó Csaba, s ezen az állami földek bérleti szerződéseinek átstrukturálásával szeretne változtatni a kormány. Megjegyeztem, hogy a Szolanum nem tartozik a nagy földbérlők közé, s ha végképp elveszíti az eddig művelt 210 hektárt, akkor az a cég súlyos vagyonvesztéséhez és egy értékes mezőgazdasági potenciál leépüléséhez vezethet.
Megkérdeztem azt is, hogy a Szolanum tavalyi beruházása és 80 milliós hitele miért nem befolyásolta a földbérletről döntő ítészeket. Szabó erre azt felelte, hogy ezt a döntéshozók nem vehették figyelembe. Kinek jó az, kérdeztem, ha egy hitel azért dől be, mert az állam hol egyik, hol másik cégnek biztosít bérföldet? A miniszteri biztos erre kérdéssel reagált: a Szolanum miért vett fel hitelt, ha tudta, hogy idén lejár a szerződése? Mert azt hitte, feleltem, hogy a 16 év stabil gazdálkodása ér valamit a zsűrinél, s azért, mert – a futószalagot bevezető autógyáros, Ford szavait idézve – aki nem fejleszt, az sorvad. Szabó Csaba erre rábólintott, s megemlítette, hogy a Szolanumnak lesz még alkalma nyerni a következő pályázatokon.
Arról is faggattam a miniszteri biztost, hogy miért pályázat nélkül döntöttek a tarcsapusztai föld bérbeadásáról. Kiderült, hogy az idő kevés volt a pályázat kiírására. Arra a kérdésre, hogy végül is miért nem a Szolanum, hanem a másik cég kapta meg a bérlés jogát, milyen érvek szóltak a nyertes mellett, Szabó Csaba nem tudta a választ. | Belföld: Szabó Csaba: Óriási a földéhség | Veszélybe sodorta a vetőmag- és takarmánytermesztéssel, sertéstartással foglalkozó Szentlőrinci Szolanum Kft. működését a Nemzeti Földalap pécsi hivatalának áprilisi döntése. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120606-szabo_csaba__oriasi_a_foldehseg-1312489 | 2012-06-06 11:37:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a Jobbik a kormány által tavaly év végén megrendelt IMF-el kapcsolatos óriásplakát-kampány "aránytalanul drága" megvalósítása miatt - jelentette ki az ellenzéki párt alelnöke szombaton.
Novák Előd az MTI-nek telefonon elmondta: egy írásbeli kérdésére adott válaszában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az egyebek mellett 1000 darab óriásplakátot október 16. és november 1. között bruttó 60 millió forintért helyezte ki az I.M.G. Inter Media Group Kft. A jobbikos politikus hangsúlyozta: a Jobbik szintén tavaly év végén kétszer ennyi időn keresztül - egy hónapon át - negyedennyi pénzért vásárolt meg ugyanúgy 1000 óriásplakát-helyet a saját kampányára. Novák Előd szerint nem elég, hogy a kormány "nemzeti konzultáció címén rendszeresen állami propagandát és adatgyűjtést folytat, de időről időre kormánykampányt is folytat az adófizetők millióiból", ráadásul mindezt "a Simicska Lajoshoz közelinek tekinthető" Inter Media Group Kft.-n keresztül.
Éppen ezért Novák Előd a jövő héten büntető feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt, valamint kéri az ügyészséget, hogy polgári peres úton, visszamenőleg semmisítse meg a szerződést. Emellett a jobbikos politikus a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul panasszal, hogy vizsgálják ki a kormány ezen gyakorlatát. | Belföld: A kormány aránytalanul sokat költött az IMF-es óriásplakátokra? | A kormány által tavaly 60 millió forintért megrendelt IMF-es plakátok miatt büntető feljelentést tesz a Jobbik. A párt ugyanis negyedannyi pénzért kétszer annyi időre kapott reklámfelületet. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a_kormany_aranytalanul_sokat_koltott_az_imf-es_oriasplakatokra_-1363973 | 2013-02-02 20:46:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A vádlottak között van a bűnszervezet jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt álló vezetője,N. Lajos társadalombiztosítási tisztviselő, valamint az adóhatóság egy osztályvezetője, három végrehajtási ügyintézője, egy kijáró végrehajtó, egy árverési ügyintéző és egy ügyvéd – ők nyolcan alkották a bűnszervezet központját. A vádirat szerint öt év alatt bizonyíthatóan 35 cég és tíz magánszemély adóügyében igyekeztek – többnyire sikerrel – befolyásolni az adóeljárás kimenetelét.
Az APEH-maffia azoknak az adóproblémákkal küzdő vállalkozásoknak, amelyek továbbra is fenn akarták tartani működésüket, pénzért elintézte, hogy halasztási és más kedvezmények iránti kérelmük kedvező elbírálás alá essen. Ismertségüket kihasználva, kisebb ajándékokkal és más juttatásokkal elérték például, hogy a céggel szemben az előírt határidőnél később bocsássanak ki inkasszót.
Más esetekben (amikor az adóhatóság által vizsgált cég már nem kívánta folytatni addigi tevékenységét) úgy terelték az eljárást, hogy a cég adótartozásának fedezete „ismeretlen maradjon az adóhatóság előtt”, így azokat a cég tulajdonosai következmények nélkül eladhatták. Mivel ezekben az esetekben az adózó az adótartozást megfizetni nem tudta, a céggel szemben felszámolási javaslat készült, vagy „behajthatatlanság” címén törölték a cég tartozását.
Több alkalommal úgy segítettek a hozzájuk forduló ügyfeleknek, hogy az adóhatóság által lefoglalt ingó s ingatlanok foglalását kenőpénzért megszüntették, vagy ha ez nem volt biztonságosan megvalósítható, akkor a bűnszervezethez tartozó ügyintéző segítségével a végrehajtás során a piaci értékük töredékéért értékesítették az érintett cég tulajdonosainak, vagy az általuk kijelölt személyeknek.
E bűnszervezet azonban kapható volt arra is, hogy az őt megbízó (lekorrumpáló) cég konkurenseinek a működését lehetetlenítsék el állandó adóvizsgálatokkal és más ellenőrzésekkel.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az adóhatóság (és így az állami költségvetés) a bűnszervezet tevékenységével összefüggésben 150 millió forint bevételtől esett el. A korrupt vezetőket és ügyintézőket szolgáltatásaikért összesen mint 11 millió forinttal vesztegették meg.
A rendőrség még 2010 elején figyelt fel a szervezetre, amikor titkos információgyűjtésük során olyan híreket hallottak, hogy az APEH regionális igazgatóságán pénzzel bármit el lehet intézni, bizonyos esetekben még a konkurenseket is. Miután kiderült, hogy korrupciós ügyben vezető beosztású személyek is érintettek – velük szemben pedig a nyomozás kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozik –, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságról az ügy átkerült a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségre, de a nyomozásban továbbra is részt vettek a rendőrség kijelölt egységei. Majd miután 2011 áprilisában (éppen akkor, amikor egy APEH-osztályvezetőt őrizetbe vettek) megváltoztak az ügyészségi nyomozás hatásköri szabályai, így az addig öszszegyűlt több ezer oldalnyi nyomozati irat felkerült a Központi Nyomozó Ügyészségre, ahol a 2011 márciusában felállított Korrupció Elleni Ügyek Osztálya folytatta a nyomozást.
A nyomozás végén az ügynek 73 gyanúsítottja volt, ezen belül 17 adóhatósági tisztviselő (köztük négy osztályvezető). Egy gyanúsított elhunyt. Három tisztviselővel és három vállalkozóval szemben az ügyészség megszüntette a nyomozást. A többieket bíróság elé állítják. A 66 vádlottat összesen 297 bűncselekmény elkövetésével vádolják, ebből a szervezet feje egymaga 104 cselekményt követett el. | Belföld: Problémamegoldó APEH-maffia | Vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt 66 személy ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán 2005 és 2010 között működött adómaffia ügyében – közölte a főügyészség. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120817-problemamegoldo_apeh-maffia-1326157 | 2012-08-17 10:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Az MSZP a korrupció szinonimájává vált, a korrupció pedig a demokrácia lényegét támadja meg" - mondta Navracsics Tibor vasárnapi tájékoztatóján. A fideszes politikus szerint az MSZP elnökségének tudnia kellett arról, hogy "a Hagyóhoz köthető korrupciós ügyek következtében több százmillió forint vándorolt a korrupt MSZP-s politikusok zsebébe".
A Hagyó Miklós nevéhez köthető korrupciós ügyek egy újfajta pénzbeszedő mechanizmust képviselnek, aminek következtében több százmillió forint vándorolt a korrupt MSZP-s politikusok zsebébe. Erről nehezen elképzelhető, hogy nem tudott a párt elnöksége. Éppen ezért a Fidesz felszólítja az MSZP elnökségét, hogy adja vissza mandátumát a kongresszusnak, ezzel is jelezve, hogy nem értenek egyet a kormánypárt korrupt időszakával - mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője vasárnapi tájékoztatóján, Budapesten. | Navracsics: Az MSZP-nek tudnia kellett Hagyó ügyeiről | "Az MSZP a korrupció szinonimájává vált, a korrupció pedig a demokrácia lényegét támadja meg" - mondta Navracsics Tibor vasárnapi tájékoztatóján. A fideszes politikus szerint az MSZP elnökségének tudnia kellett arról, hogy "a Hagyóhoz köthető korrupciós ügyek következtében több százmillió forint vándorolt a korrupt MSZP-s politikusok zsebébe". | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/navracsics-tibor-tajekoztatoja-mszp-elnoksegenek-lemondasarol | 2010-03-07 14:41:00 | true | null | null | Origo |
Nem volt jogalapja a rendőri fellépésnek a múlt hét szerdai, Közgép elleni tüntetésen, ezért nem is követhettek el szabálysértést a résztvevők az LMP szerint. A párt csütörtöki sajtóközleménye szerint ezért a demonstrációban részt vevő LMP-s politikusok és aktivisták kifogást emeltek a bíróságon az ellenük hozott határozat ellen.
Múlt hét szerdán a demonstráció résztvevői lánccal kötözték össze magukat a számos állami megrendelésen dolgozó és szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező építőipari cég, a Közgép udvarán. Összesen 26 embert állítottak elő. A Közgép jogi képviselője az eset után azt mondta, három bűncselekmény miatt tesz feljelentést, és "közérdekű üzem működésének megzavarása miatt" börtönbe is záratná a demonstrálókat. Az LMP-sek azért demonstráltak, mert mint ahogy fogalmaztak: elegük van az oligarcharendszerből, amelynek a Közgép a jelképe.
Az ülődemonstráció résztvevőit végül fejenként 100 ezer forintra büntették, mert a rendőrség szerint szabálysértést követtek el azzal, hogy egy magáncég területén "be nem jelentett" demonstráción vettek részt, és a területet többszöri rendőri felszólításra sem hagyták el.
A demonstrálók jogi képviselője, Schiffer András szerint azonban sem a rendőri felszólítás, sem pedig az eljárás lefolyatása során nem vált nyilvánvalóvá, hogy a rendőrség pontosan mely intézkedést foganatosítja, és így mely intézkedéssel szemben valósulhat meg engedetlenség.
Schiffer szerint emellett a terület elhagyására azonnali határidőt adó birtokvédelmi határozatot az eljárás alá vont LMP-s politikusoknak és az aktivistáknak már az előállítást követően, a rendőri fogdán kézbesítették, így nem volt lehetőségük arra, hogy a határozatban foglaltakat önként teljesítsék. | Az LMP vitatja a Közgép-tüntetés utáni bírságot | Az LMP szerint a párt politikusai és aktivistái nem követtek el szabálysértést a múlt héten szerdán, a Közgép udvarán tartott demonstráción. A párt úgy véli, nem volt jogalapja a rendőri intézkedésnek, ezért a bírósághoz fordultak. A tüntetésen összesen 26 embert állítottak elő, akik vállalat ellen tüntettek, amely szerintük az oligarcharendszert jelképezi. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/07/az-lmp-vitatja-a-kozgeptuntetes-utani-birsagot | 2012-07-19 15:06:00 | true | null | null | Origo |
Tudja ön, hogy hétfőn hány migráns fogtak el a magyar hatóságok a déli határkerítésnél? Nullát.
Az elmúlt egy hétben három nap is úgy telt, hogy nem fogtak el senkit. Bár hosszú ideje minimálisra csökkent azoknak a menekülteknek a száma, akik Magyarországon keresztül próbálnak bejutni az Európai Unió területére, a kormány továbbra is érvényben tartja a tömeges bevándorlás miatt kihirdetett válsághelyzetet.
Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügy- és Rogán Antal kabinetminiszter részvételével átadtak 387 járművet a rendőrségnek: a Hősök terét teljesen megtöltötték az ORFK új Mercedes buszai, Volkswagen Caddy-jei és Suzuki Vitarái.
Orbán az ünnepségen azt mondta, hogy
már idén több mint 15 milliárd forintot fordítottak a rendőrségi járműparkjának megújítására.
Hozzátette: a következő években a teljes gépjárműállományt szeretnék kicserélni.
A rendőrség a 24.hu kérdésére azt közölte, hogy a bevásárlást nem előzte meg nyilvános közbeszerzés.
A rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján folytatta le a beszerzési eljárást. A gépjárművek szállítására vonatkozó adásvételi szerződést augusztus 28-án kötötték meg.
Az egyik eladó a kormány kedvenc autóbeszállítója, a Porsche Hungária Kft. volt. A cég budai telephelyén már hetekkel az átadás előtt ott sorakoztak a forgalomba helyezésre váró rendőrségi furgonok.
A rendőrség által említett kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a migrációval kapcsolatos beruházásoknál, beszerzéseknél ne alkalmazzák a közbeszerzési törvényt. Ilyenkor az állami szervnek „lehetőség szerint legalább három” cégtől kell árajánlatot kérnie, de megelégedhet egy ajánlattal is.
Ehhez csak az kell, hogy a beszerzés tárgyáról
a műszaki-technikai sajátosságai,
a nemzetbiztonsági érdek fokozott védelme,
a kizárólagos jogok védelme miatt
kimondják, hogy csak egy meghatározott gazdasági szereplőtől szerezhető be.
A migrációs helyzet kezelésével összefüggő vagy legalábbis összefüggésbe hozható költségvetési kiadások felét Orbán Viktor az Európai Unióval akarta kifizettetni. Az Európa határainak megvédése címén benyújtott számlán összesen 270 milliárd forintos kiadás szerepelt. A 24.hu írta meg, hogy ebből a rendőrség közel 100 milliárddal részesedett. A Belügyminisztérium azonban nem részletezte, hogy milyen tételekből álltak össze a kiadások. Joggal feltételezhető, hogy az összegben benne vannak az Orbán Viktor hétfői beszédében említett korábbi autóbeszerzések is. 15 milliárdból az ártól függően akár 1000-1500 darab autó is beszerezhető, ám mivel nem voltak közbeszerzések, a nyilvánosság sem értesült arról, hogy miként költötték el a költségvetési pénzeket.
A kormány az autóbeszerzés aláírása után két nappal 2018. március 7-ig meghosszabbította a lejáró válsághelyzetet. | A bevándorlásra hivatkozva kerülte meg a rendőrség a közbeszerzést a Mercedesek vásárlásakor | Miközben elvétve érkezik migráns a magyar határra, legalább közbeszerzés nélkül lehet gigabeszerzést lebonyolítani. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/10/12/a-bevandorlasra-hivatkozva-kerulte-meg-a-rendorseg-a-kozbeszerzest-a-mercedesek-vasarlasakor/ | 2017-10-12 16:38:00 | true | null | null | 24.hu |
Az atkári után most a ludasi piac ügyéről posztolt Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Mindkét település Heves megyében, annak is a hármas számú választókerületében található, és a politikus beszámolója szerint mind a 26 milliós költségvetésű atkári, mind a 25 millióból létrejött ludasi piac hagy kívánnivalót maga után. Az Atkárról szóló bejegyzésében ezt írja: „26 millióból egy 10 négyzetméteres budit, egy három lemezzel lefedett asztalt és 150 négyzetméter lebetonozott placcot sikerült építeni”. Ludasról pedig ezt: „egy újabb »piac« 25 milliós EU-s támogatásból. Ludas 730 lakosú faluban, itt már kőbudira sem futotta a pénzből, csak egy konténert raktak le. Az atkári piachoz képest itt kerítés sincs (minek is), igaz, 150 négyzetméter beton helyett ugyanennyi térkövet raktak le, négy fedett asztal nem vasból, hanem fából készült.”
– Sok helyről hallottam már, hogy máshol is, nem csak Szabó Zsolt körzetében, hasonló összegből hasonló színvonalú piacok készültek – mondta el a Magyar Hang érdeklődésre Hadházy Ákos. A politikus mind bejegyzésében, mind lapunknak kiemelte, hogy az „uniós pénzek elköltésének módszere ahhoz hasonlatos, ahogy az Boldog István körzetében történt”. Hadházy emlékeztetett rá, hogy Boldog ügyében már zajlik a nyomozás, ahogy Szabó Zsolt offshore-számlájának ügye is a rendőrségen van már. (Az ügyről még a Magyar Nemzet írt először, 2018-ban.) Hadházy elmondta, hogy a „piacozás” esetében sem történik más, mint a többi korrupciógyanús TOP-os pályázaton (Terület- és Településfejlesztés Operatív Program) eltűnő pénzekkel, csak hogy az óvodabővítések és energetikai korszerűsítések során eltűnő források kevésbé látványosak.
– Sokszor fordul elő, hogy a pályázatban szereplő napelem kimarad például, vagy a tíz centi vastag szigetelésből csak öt lesz, mire elkészül a beruházás. Ezeknél is meglátszik a túlárazás persze, de a piacoknál ez sokkal feltűnőbb – mondja a képviselő, aki ismertette azt a sormintát is, ami alapján a nagypolitika-közeli cégek rendre tarolnak a kis falvakban megvalósuló beruházásokon.
– Megvannak a céghálók, és a pályázatokra mindig ugyanazt az öt céget hívják meg. Ebből egy vagy kettő szokott nyerni, a többi három mindig veszít, ők csak alibiből adnak ajánlatot. Szabó körzetében ráadásul van, hogy nem is helyi, hanem pesti cégekről van szó – mutatja be a módszert Hadházy, aki felhívja rá a figyelmünket, hogy egy olyan vállalat is nyert Szabó körzetében – 13 közbeszerzésen összességében 669 millió forintnyi forrást „húzott be” –, amelyik korábban egészen más területen, produkciós cégként tevékenykedett: az MTVA műsorbeszerzéseinek kartellezése miatt 82 millió forintra büntették.
A 26 milliós piaccal büszkélkedő Ludason az óvoda felújítása is érdekes volt. A település polgármester-asszonya Vargáné Csengeri Mónika maga mondta el, hogy azért lépett be Ludas egy nonprofit Kft-be, amit az államtitkár (Szabó Zsolt) és a mérnökök hoztak létre, hogy a választókerület településeinek ügyei egy kézben legyenek. Hiába sorolták azonban aggályaikat a helyi képviselők – pesti a cég, nem biztos, hogy jártas az ilyen munkálatokban – a ludasi óvodát így is az a vállalat újíthatta fel, amelyiket Szabó „ajánlotta”.
Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és Balogh Jánosnak az ügyében.
¬ Ahogy Boldog István esetében is az volt a lényeg, hogy a képviselő azoknak juttatott támogatást, akik az általa ajánlott cégekkel dolgoztattak, úgy valószínű, hogy itt is ez történt – mondja Hadházy. | Aki nem lép egyszerre, nem kap piacot a főtérre | Sormintát lát Heves megye túlárazott piacai mögött Hadházy Ákos. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/2021/01/28/aki-nem-lep-egyszerre-nem-kap-piacot-a-foterre/ | 2021-01-28 17:45:50 | true | null | null | Magyar Hang |
Botka László és az MSZP vezetése valószínűleg tudhatja, hogy hova tűnt az a 11 milliárd forint, amellyel a Szeviép adósa maradt alvállalkozóinak - mondta a politikus az építőipari cég egykori székháza előtt tartott sajtótájékoztatón, amelyen egy "Botka-botrány" feliratú molinóval megjelent a Fidesz és a KDNP néhány aktivistája is.
A székházban - amelyet Botka László adott át - működött "az MSZP pénzmosó cége", az az építőipari vállalkozás, amelyet a szegedi polgármester és a szocialista vezetők uniós támogatásokkal és megrendelésekkel tömtek ki - mondta a képviselő. Hozzátette: a cég vezetői, akik az avatóünnepségen Botka László mellett álltak, "ma gyanúsítottak ebben a korrupciós ügyben".
A Szeviép azzal, hogy nem fizette ki alvállalkozóit, több száz kis- és közepes vállalkozást tett tönkre, vitt csődbe - hangsúlyozta Hollik István.
A jelek szerint az MSZP pártkasszájával volt összekötve ez a cég, a 2010-es kampány előtt tízmilliós nagyságrendben "talicskázták ki" a pénzt, és a szálak erősen a szocialistákhoz vezetnek - mondta a politikus.
"A Botka-botrány korrupciós gépezete" hasonlóan működött, mint "az ellopott metrópénzek" esetében. A metróbotrányban az MSZP-SZDSZ-es fővárosi vezetés közreműködésével "166 milliárd forintot loptak el a fővárosiaktól". Szegeden pedig Botka László városvezetése alatt 11 milliárd forint kárt okoztak a helybélieknek és a ki nem fizetett alvállalkozóknak - közölte a képviselő.
Hollik István szerint fontos tisztázni, hogy az ügyben mi a szerepe Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselőnek, akinek közös cége volt a Szeviép egyik vezetőjével.
Az eddigi információk alapján úgy fest, hogy a milliárdok a szocialisták emberein keresztül végül az MSZP pártkasszájában landoltak - mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve:
nehéz elképzelni azt, hogy Botka László erről mit sem tudott volna,
hiszen a cég egy fillér támogatást nem kapott volna, ha nem a szocialista politikus irányítja a Tisza-parti város.
Haág Zalán, a KDNP szegedi frakcióvezetője újságírói kérdésre kifejtette, valótlan az az állítás, hogy a szegedi önkormányzatnak nem volt semmilyen szerződéses kapcsolata a Szeviéppel. A vállalkozás - konzorciumi tagként - több helyi beruházás kivitelezőjeként dolgozott, és városi tulajdonú cégekkel is üzleti kapcsolatban állt. | Hová tűnt 11 milliárd forint? - választ várnak Botka Lászlótól | Az emberek válaszokat várnak Botka László Szeged MSZP-s polgármesterétől arra, hova vándorolt a Szeviép-ügyben eltűnt 11 milliárd forint, és ebből mennyi pénz ment az MSZP pártkasszájába - mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője szombaton Szegeden. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2017/03/eltunt-11-milliard-forint-botka-laszlotol-varjak-a-valaszt-hogy-hova | 2017-03-11 17:49:00 | true | null | null | Origo |
Már csak egy vádlott van hátra, aki november 13-án elmondhatja az utolsó szó jogán, hogy mennyire ártatlan, ám az ítélet már megállíthatatlanul közeleg. December 12-én ítéletet hirdet másodfokon- várhatóan jogerősen- a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a Vizoviczki László lefizette rendőrtisztek, köztük főtisztek korrupciós ügyében. Vizoviczki bevallotta, hogy lefizette a vádlottakat, ám a vádlottak a bizonyítékok és a beismerő vallomás ellenére tagadják a vádakat. Ketten mellesleg nem éppen kormánypártiként szerepelnek a közösségi oldalukon.A PS exkluzív információja szerint - egy kivétellel - az utolsó szó jogán szólhattak a vádlottak a legutóbbi tárgyalási napon, október 30-án. A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa három napon át tárgyalta másodfokon a Vizovicki László által lefizetett rendőrök korrupciós ügyét. Egy vádlott maradt csak hátra, aki november 13-án mondja el utolsó szó jogán, hogy ártatlan, hiszen a vádlottak eddig még mindig ártatlannak mondták magukat.Csiha Gábor ezredestől, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, a ítélethirdetésre december 12-én kerül sor.Az ítélet rendelkező része - hogy ki milyen bűncselekményért mit kap - nyilvános, az indoklás azonban már nem. Az egész ügy lényegében titkosított, a bizonyítási eljárás is zárt ajtók mögött zajlott, mivel nem csak szolgálati titkok, hanem akár államtitkok is elhangozhattak. A szóvivő így részletekkel ezúttal sem szolgálhatott.A vád lényege szerint a diszkópápaként emlegetett Vizoviczki László megvesztegetett egy sor hatósági embert, köztük magas rangú rendőrfőtiszteket, hogy folyamatosan lássák el információval a várható razziákról, üzleti ellenfeleiről és lépjenek közbe, ha hatósági fellépés fenyegetni Vizo négy tucatnyi érdekeltségét fővárosszerte, valamint Debrecenben. Cserében komoly összegek ütötték a lekorrumpáltak markát.Mindezt Vizoviczki be is ismerte két éve és jogerősen 7 év fegyházat kapott. Korábbról már különösen nagy összegre elkövetett költségvetési csalás miatt ugyancsak 7 évet kapott, így összesen 14 évet kellett volna leülnie, ám a két ítéletet egységesítették, így 10 év után szabadulhatott év elején.A lekorrumpált rendőrtisztek súlyos ítéleteket kaptak első fokon a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán.Igen súlyos ítéletek születtek első fokonHopka Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője - 11 év fegyház;Gulyás Imre, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetője - 11 év fegyház;Kalmár Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori közrendvédelmi főosztályvezetője - 10 év fegyház;Koblencz Attila, a BRFK volt felderítő nyomozója - 9 év fegyház;Orosz Péter, a BRFK volt őr- és járőrszolgálati alosztályvezetője - 6 év fegyház.Az elsőfokú ítélet szerint mind a hat volt rendőrtisztet kizárták a kedvezményekből, azaz a kiszabott büntetést teljes egészében le kell tölteniük. Persze, csak ha a táblabíróság jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, vagy változtat a büntetések mértékén, de a tényállást változatlanul hagyja.A vád: bűnszervezetben elkövetett vesztegetésEmlékeztetőül: az éjszaka császárának tartott Vizoviczki Lászlót, Gulyás Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét, Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét, Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét, valamint Koblencz Attilát, a BRFK volt felderítő nyomozóját és több alacsonyabb beosztású rendőrt és civilt bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. Vizoviczki László több budapesti éjszakai szórakozóhelyet (Studio, Coronita, Dokk Aréna, White Angel, Moulin Rouge, Come In, Dolce Vita stb.) üzemeltetett és azok működését irányította.Annak érdekében, hogy több bevételt szerezzen, valamint az éjszakai életben betöltött szerepét erősítse, alkalmazottja, Varga István közvetítésével korrumpálható rendőröket keresett. Erre Vizoviczkinak az előbb említettek mellett azért is szüksége volt, mert a szórakozóhelyeken rendszeresen drogfogyasztó közönség is megjelent, az üzletek működése pedig több szakhatósági szabályt is felrúgtak. Vizoviczki célja volt még az erőszakos terjeszkedés, azaz a konkurencia ellehetetlenítése és felvásárlása. Utóbbit általában a megvesztegetett rendőrök által a konkurens üzletben elrendelt razziákkal érte el. De a korrupt rendőrök a szakhatóságokat is távol tartották, vagy ha nem tudták, akkor az ellenőrzéseket előre jelezték, valamint büntetőeljárásokat manipuláltak, bűnügyi információkat szereztek a bűnszervezetnek.A vádlottak némelyike nem igazán szereti a jelenlegi kormánytAz elsőfokon elítélt rendőrök közül néhánynak van közösségi oldala, bejegyzéseikből kitűnik, nem igazán kedvelik a kormányt. Gyakran posztolnak ellenzéki megmozdulásokról, liberális megmondó emberekről. Csak éppen a korrupciós ügyükről nem nyilvánítanak véleményt.Ezek szerint ott még nem járnak gondolatban, hogy kövessék a köztörvényes bűncselekményekért jogerősen elítélt baloldali politikusok viselkedését, akik politikai meghurcolásukról, politikai ítéletekről beszélnek a világhálón.A Vizo-rendőrök nem írják ki, hogy politikai megfontolásból ítélik el őket. Legalábbis egyelőre nem írják ki.Kiemelt kép: Vizoviczki László testőrei között 2000-ben, egy Váci utcai "vonulás" közben ( | PS-exkluzív: december 12-én megtudjuk, hány év fegyházra ítélik Vizoviczki László korrupt rendőreit (videó) | Végre jogerős ítéletet hrdetnek 11 év után a Vizoviczki László lefizette rendőrök súlyos korrupciós ügyében. | null | 1 | https://pestisracok.hu/ps-exkluziv-december-12-en-megtudjuk-hany-ev-fegyhazra-itelik-vizoviczki-laszlo-korrupt-rendoreit-video | 2024-10-31 15:25:31 | true | null | null | pestisracok.hu |
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
"A feldolgozás módja is azonos, nincs elhajlás, megengedő hangnem, mindenhonnan azonos tartalom és felütés köszön vissza. Legyen szó bulvárlapról, vagy politikai újságról, a címlap azonos: Magyar Péter miként alázta meg saját képviselőit. Ez tehát a fő téma, az altéma pedig az, hogy a közvéleménykutatók, amelyek immár a Tisza Párt első helyét mutatják, hazudnak, csalnak, egymással egyeztetve manipulálnak. Járt és járatlan utakon lépdel a Fidesz; a 2006 óta begyakorolt módszereket jelentős mértékben kiegészítik az online, közösségi média tartalmai; minden lyukból Magyar Péter gyalázása jön veled szembe. Most már nincsenek erkölcsi aggályok a kedves lehallgatásával kapcsolatban, a hajdani, Varga Judittal kapcsolatos felhorgadás a múlt ködébe veszett: immár az "ezek egymást hallgatják le" lett az új narratíva. Annak kapcsán persze, hogy Vogel Evelin folyamatosan felvette - titokban - Magyar szavait, és ezeket a szavakat most a kormánypárt gond nélkül használja, osztja, politikát épít rájuk." | Agyhalottak | Elég csak rápillantani a kormánypárti sajtótermékekre, érzékeljük: a parancs egy központból érkezik. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/agyhalottak | null | true | null | null | Mandiner |
2004.04.06. 12:16
Mintegy 1,5 milliárd forint értékben közbeszerzési eljárás nélkül szerezheti be a NATO reagáló erőibe felajánlott magyar egységek felszereléseit és eszközeit a Honvédelmi Minisztérium.
A honvédelmi bizottság döntése értelmében 1,5 milliárd forint értékben közbeszerzési eljárás nélkül szerezheti be a NATO reagáló erőibe felajánlott magyar egységek felszereléseit és eszközeit a Honvédelmi Minisztérium.
A HM szerint azért van szükség a közbeszerzési eljárás alóli mentességre, mert a reagáló erők július 1-jei váltásáig rövid idő van hátra, és nincs idő a közbeszerzési eljárás lebonyolítására.
Magyarország a nyári váltásra egy civil-katonai együttműködési csoportot, egy biológiai labort, míg a jövő januári váltásra egy víztisztító és egy vegyi-sugárfelderítő szakaszt ajánlott fel. A NATO ezeket a felajánlásokat februárban igazolta vissza – áll az MTV honlapján. | Másfél milliárdos honvédségi vétel, közbeszerzés nélkül | Mintegy 1,5 milliárd forint értékben közbeszerzési eljárás nélkül szerezheti be a NATO reagáló erőibe felajánlott magyar egységek felszereléseit és eszközeit a Honvédelmi Minisztérium. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/masfel-milliardos-honvedsegi-vetel-kozbeszerzes-nelkul | 2006-04-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kozma Péter kormánymegbízott tájékoztatása szerint az eljárás a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban van. Ennek oka az, hogy hosszú hónapok óta furcsa ex lex állapot uralkodik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisléta önkormányzatában:
Madácsi Imrét idén januárban jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték, s habár a törvény szerint a tisztsége azon a napon megszűnt, amikor az ítélete jogerőre emelkedett, a Fidesz–KDNP által támogatott politikus azóta is bejár a hivatalba, és polgármesterként tevékenykedik.
Az ügy érdekessége, hogy mindez talán nem is Madácsi hibája, hiszen elméletileg elképzelhető: nem volt tudomása arról, hogy hivatalát az ítélethirdetés napján el kellett volna hagynia. A történetben az az abszurd, hogy a hivatalok és bíróságok lassúsága miatt egy magánembernek minősülő volt polgármester majdnem egy évig vezethet egy települést mandátum nélkül. | Átok sújtja Kislétát, félrevezették az elítélt polgármestert is | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal bírósági eljárást kezdeményezett Madácsi Imre volt kislétai fideszes polgármester ellen – értesült tudósítónk. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/atok-sujtja-kisletat-felrevezettek-az-elitelt-polgarmestert-is-1576441 | 2015-11-23 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A fideszes politikusok, sőt maga Orbán Viktor is egyszerűen csak a Jobbik gazdájaként emlegetik Simicska Lajost, akihez mintha soha semmi közük nem lett volna. Orbán és Simicska szakítása óta kicsit több, mint két év telt el. Ez a tizede annak az időszaknak, amíg Simicska Lajos a Fideszt szolgálta, illetve a párt őt. Ekkor viszont még a nevét sem nagyon volt szabad kimondani.
Mit köszönhet a Fidesz Simicskának?
Pénzt
Az első lépés volt a párt anyagi függetlenségének megteremtésében, amikor forintra váltották az egykori Tiszti Kaszinót. Az épületet - az MDF-fel közös használatú - székháznak kapta meg a Fidesz az államtól. A Tiszti Kaszinót az állami kézben lévő MKB vette meg, piaci ár felett. A Fidesz és az MDF még arra is odafigyelt, hogy csak azután lépjen életbe a 1,5 milliárdos szerződés, hogy a parlament törölte a pártok áfafizetési kötelezettségét.
Simicska kulcsszereplő volt abban, mire fordítják a pénzt. A Népszabadság korábbi cikke szerint a „székházpénz túlnyomó részét a Fidesz saját cégén, a Fico Kft.-n keresztül Fidesz-közeli, a Fideszt irányító belső maghoz tartozó személyeknek, illetve azok rokonainak és bizalmasainak a cégeibe folyatta át. Ezen cégek jelentős részét pár évvel később az általuk felhalmozott tetemes köz- és magántartozással együtt a mit sem sejtő Josip Tot és Kaya Ibrahim nevének és okmányainak felhasználásával eltüntették”. 3,55 millió forint közvetlenül a miniszterelnök családját, apja cégét gazdagította, bővebben az ÉS tényfeltárása az ügyben.
Plakátrengeteget
1994 tavaszán privatizálták az irgalmatlanul nagy közterületi hirdetési felülettel rendelkező Mahirt, aminek igazgatósági tagja és tulajdonosa is lett Simicska. Még azt a bravúrt is sikerült végrehajtaniuk, hogy 2006-ban, a baloldali vezetésű fővárossal kötöttek szerződést a legértékesebb budapesti reklámhelyekre. (Ezt bontotta fel a Fővárosi Önkormányzat és akarta elvitetni a Mahir oszlopait, miután Orbán legecizése után hirtelen rájöttek, hogy előnytelen a majdnem évtizedes szerződés.)
2010 után aztán a kormányzati és állami hirdetésekkel teljesen letarolták a piacot a Simicska-érdekeltségek. Ennyi plakátfelület ugyanis nemcsak arra jó, hogy a választási kampányban nagyon olcsón vagy ingyen szórja tele a Fidesz üzeneteivel az országot, bár ez sem kevés. De üzletnek is remek volt. Szemben a Fidesszel, ami a sajátjából keveset akart reklámra költeni, a kormány a direkt közpénzzel egyáltalán nem spórolt, és nagyon drágán vett plakáthelyeket a Simicska-cégektől. Náluk hirdetett többek között a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt, is. Feltételezhetően inkább olyan áron, mint a kormány, és nem annyiért, mint a Fidesz.
Az állami hirdetések közterületeken 2011-ben 90 százalékban a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt holdudvarához tartozó plakátcégeknél jelentek meg, ekkor már 1 milliárd forint osztalékot vett ki a tulajdonos. Később ennél is többet. 2014-ben a Simicskához tartozó reklámcégekből 3 milliárdot osztalékot vettek ki, egy évvel, a nyílt háború miatt már állami hirdetésekkel kevésbé kitömött évben már csak 670 milliót.
A Jobbik hozta fel többször pár éve a parlamentben, hogy a kormány nyolcszorannyiért bérelt plakáthelyet Simicskánál, mint ők, akik a piaci árat fizették ki.
Most, hogy Simicska hirtelen oligarcha lett, Kósa Lajos bejelentette, hogy törvényben szabályoznák: pártok csak listaáron bérelhessenek plakáthelyet, olcsóbban vagy ingyen nem, az indoklása szerint "a Jobbiknak is segíthetnek, hogy kiszabadulhassanak Simicska Lajos hálójából". Pénteken pedig az derült ki, hogy a kormány szétdúlja az egész piacot, csak azért, hogy Simicskának keresztbe tegyenek.
Piacszerzésre szabott törvényhozást
A Fidesz és Simicska együtt találta ki azt a modellt, hogyan lehet belenyúlni törvénnyel egy, a kormánytól függetlenül működő piacba. A második Orbán-kormány egyik első intézkedésével lehetetlen helyzetben hozták Simicska konkurensét a közterületi piacon. Ez a konkurens az ESMA volt, a cégre korábban ajánlatot is tett Simicska, de visszautasították. Az elfogadott jogszabály megtiltotta a villanyoszlopokra rakott reklámokat, mit ad isten, pont ilyenjei voltak az ESMA-nak. Az Orbán-Simicska szakítás után a semmiből előbukkant Garancsi István, Orbán Viktor jóbarátja, a számos nagy építkezést megkapó Market tulajdonosa, és megvette az ESMA-t, az önkormányzatok pedig lehetőséget kaptak a villanyoszlopos tiltás feloldására. A piacszerzésre használt törvényhozást a Fidesz több területen is alkalmazza azóta.
A 70-30-at
Simicska Lajos szerepe igazán ellenzékben értékelődött fel. Dávid Ibolya, aki egykor Orbán Viktor minisztere volt, majd politikai ellenfele lett, dobta be először azt, hogy a nagyobb közbeszerzésekből húzható hasznon 70-30 arányban osztozik a kormányon lévő MSZP és az ellenzékben lévő Fidesz. Kétségtelen, hogy Simicska egyre erősödő építőipari vállalkozása, a Közgép még a Fidesz újbóli kormányrakerülése előtt jelentős közbeszerzéseket nyert el, mint például a Margit híd felújítását. A gecigate után Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben az MSZP-s Borbély Ildikónak azt válaszolta: „Egyébként, ha Simicska Lajosról tudni akar, akkor forduljon Puch Lászlóhoz. Szerintem ő tud közülünk legtöbbet Simicska Lajosról, ezért javaslom, hogy Puch Lászlóval, az MSZP tartópillérével vegye fel a kapcsolatot, és legyen szíves, vele konzultáljon arról, hogy ki kicsoda az oligarchák világában”.
Médiát
Arra nincs bizonyíték, hogy az ellenzékben is szépen ömlő, 2010 után már özönvízként érkező közpénzekből Simicska közvetlenül a Fidesz pénztárát, netán politikusok magánszámláit töltötte volna fel. Az azért jelez valamit, hogy Mészáros Lőrinc elismerte,hogy Simicska Lajosnak is köszönheti azt, hogy ilyen messzire jutott. Bayer Zsolt is azt mondta róla, hogy „Lajos rengeteget segített a pártnak a nehéz időszakok átvészelésében”.
Ha a pénzmozgások nem is láthatóak, Simicska azzal kétségtelenül nagy szolgálatot tett a Fidesznek, hogy egy minden körülmények között lojális médiabirodalmat épített fel ellenzékben, ami személyesen a kétszer is veresége szenvedő Orbánt is védte, például Schmidt Mária ellen. Ellenzékben erre Simicska sok milliárdot költött. 2010 után aztán az állami hirdetéseknek köszönheten a korábbi veszteség vastagon nyereségbe fordult. Simicska pedig a Fidesz felé minden körülmények között hűséges médiabirodalmat tovább bővítette, ellentmondást nem tűrően szerezte meg az ingyenes fővárosi lapot, a Metrót (Metropolt), konkurencia nélkül maradt a szintén megszerzett országos Class FM rádió, az eredetileg csak fővárosi Lánchíd rádió vidéki frekvenciákat is megszerzett. Ami extra bónusz volt: az állami reklámokat Simicska cégek helyezték el a Simicska érdekeltségekben, jutalékért. Simicska műsorgyártó cége lett a legnagyobb tévés beszálló Magyarországon.
És közben opciót szerzett a TV2-re és az Indexre. Ha Orbán és Simicska nem vesznek össze, akkor a mostani kampány előtt letarolták volna a kritikus sajtó nagy részét. (Orbán alaposan elszámolta magát azzal, hogy az akkor még nyilvánosságra nem került konfliktusuk miatt bedobta a reklámadó ötletét, hogy ezzel üssön a Simicska cégeken. Csakhogy az RTL-t is magára haragította. A kereskedelmi tévé az addigi, egymilliós nézettségű bulvárhíradóját áthangolta kormánykritikusra. Közben az addig feltétlenül hű Simicska-média is Fidesz-ellenesebb lett, majd jött a gecinap.)
Hogy mekkora zavart okozott a Simicskával való szakítás, arról Orbán Viktor maga beszélt Bayer Zsoltnak azokban a nehéz napokban. A miniszterelnök azt mondta, tájékozódási zavart okozott a táborukban, hogy elveszítették az eddig a jobboldali közösség számára irányadó és a tájékozódást segítő befolyásos, színvonalas, erős sajtót. Orbán akkor azt jósolta, hogy ha meglesznek az új fórumok, "akkor a lélek is rendben lesz, mert most nem tudja miről mit gondoljon". Az új polgári berendezkedés fontos mozzanata lesz, hogy létre tudják-e hozni az új, saját csatornáikat.
Létrehozták, annál is alacsonyabb színvonalon, mint korábban, a Simicska mellett/helyett helyzetbe hozott emberek pénzéből (Liszkai Gábor - Napi Gazdaságból Magyar Idők, a dohánypiacos Sánta János - Napi Gazdaság, Schmidt Mária - Figyelő, Mészáros Lőrinc - Echo Tv, Habony Árpád - Modern Média Group, Andy Vajna - TV2) és állami hirdetések tengerével. Simicska megvált a Metropoltól, a Class FM-től, de tartja a Magyar Nemzetet, a Heti Választ, a Hír TV-tés a Lánchíd Rádiót. Bukta a TV2-s opcióját, de az Indexet megszerezte, hogy aztán egy alapítványnak adományozta.
Egy állami cégtől többféle módon pénzt lehúzni
Azt a modellt is közös fejlesztette tökélyre Simicska és a Fidesz, hogyan lehet a kormánypárti sajtót állami cégekkel megfinanszíroztatni úgy, hogy mindegy is a nézettség és olvasottság. Sok más állami céghez, például az MVM-hez hasonlóan a hirdetésekre rengeteget költő Szerencsejáték Zrt. is teletömte reklámokkal Simicska médiabirodalmát, de akadt más útja is a pénzek odacsatornázására. Például a médiafelület vásárlását is Simicska-cég intézte, a reklámokat is legyártották, amiket aztán megjelentettek jutalékért. A sorsolások tévés közvetítését is Simicska cég, a Hung-Ister vette fel, évi 1,6 milliárd forintért. Sőt, még az is előfordult, hogy a közrádió helyett Simicska rádiójában, a Class FM-en mondták be a lottószámokat. Az öt számjegy beolvasásért évi 50 milliót fizetett a Szerencsejáték Zrt. A Mahir rendezésszervezéssel is foglalkozott.
Mostanra a Fidesz központosította a nagy állami költéseket Rogán minisztériuma alá, a sok tízmilliárdos megbízásokat ezen keresztül áramoltatják főként Kuna Tibor vagy Csetényi Csaba cégei felé. A Szerencsejáték Zrt. már Habony Árpád lapjával szerződött 486 millióra. A monopolhelyzetben lévő állami MVM pedig teljesen érthetetlenül arculatot váltott (természetesen Kuna Tibor cégét megbízva a feladattal), ami arra feltétlenül volt jó, hogy 300 millióért be is mutassa az új logót a kormánylapokban, és azóta ezt újra és újra megteszi. De a legszebb, amikor már az sem derül ki, hogy mit hirdetnek a titkolt példányszámú Magyar Időkben. De tavaly például Kuna Tibor cége 400 milliót húzott be állami cégektől arra, hogy meccsnézést szervezett az Európa-bajnokságon a Margitszigetre. Mindezt már Simicska Lajos nélkül. A Magyarország erősödik már minden elemében új embereknél csörgette a kasszát.
A NAV gátlástalan elfoglalását
Az első Orbán-kormány idején magát Simicska Lajost nevezte ki az adóhatóság élére Orbán Viktor. Voltak hírek arról, hogy éppen a komoly tartozásokkal lepasszolt korábbi Fidesz-közeli cégek adatait módosították az elnökség alatt, de ezt soha nem sikerült bizonyítani. Simicska egy év után, 1999 nyarán távozott, de az emberét, Vida Ildikót nevezték ki a helyére. Vida lett a második Orbán-kormány alatt is az adóhatóság vezetője, akit a kitiltási botrány idején is megvédett Orbán Viktor, de a nagy szakítás után csak idő kérdése volt, mikor állítják fel. Megtörtént, aztán szakember helyett a fideszes politikus Tállai András kapta meg a NAV felügyeletét.
Úgy is lehet valaki miniszter, hogy nem is a kormány tagja
Simán megtörténhetett az, hogy az uniós építőipari beruházásokat sorra nyerő Simicska-cégek a háttérből olyan támogatást kaptak, amit Karácsony Gergely foglalt össze egy parlamenti felszólalásában: „Megmondom önöknek, tisztelt képviselőtársaim: Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közvetlen munkatársa vagy cégtársa volt többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a Közbeszerzési Tanács elnöke, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a kiemelt beszerzések támogatását vizsgáló államtitkár, a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója. Az előző fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás miniszterré válása előtt Nyerges Zsoltnak adta át a médiacégét, és az új miniszter is a Nyerges-Simicska-akolból érkezett, de biztos, ami biztos, azért kapott egy főtanácsadót is, Nyerges Attila, Nyerges Zsolt testvérének a személyében.”
A tragikuskomikusan lezsírozott közbeszerzéseket
Csak egy példa: a közmédia 2012-ben két céget hívott meg a közterületi reklámkampányának szervezésére, a Mahirt és a Publimontot. Mindkettő Simicska érdekeltsége, utóbbi nyert. Számos alkalommal nyert úgy óriási beruházásokat Simcsika cége, hogy a legrosszabb ajánlatot adták be, de a konkurenciát kizárták. Amiben aztán a Fidesz túlnőtt ezen: Simicska cégeit a gecinap után már azért zárták ki, mrt túlságosan alacsony ajánlatokat adtak be.
Közbeszerzéseket lefölöző céghálózatot
Simicska nemcsak egy területen kaszált nagyot a cégeivel, mint az MSZP alatt a Vegyépszer az autópálya-építkezéseken, hanem hálót épített ki, amelyről nagyon sokáig nem sikerült bizonyítani, hogy ő van a középpontjában. Még a Közgépnél is csak a feltételezést lehetett sokáig leírni, hogy az övé. Ezt a hálót szétszakította Orbán, és pont olyan nevetséges érvekkel zárták ki a Közgépet például egy kikötő építéséből, ezzel pedig három évre a közbeszerzésekből, mint amilyennel korábban az ellenfeleit szorították ki. Úgy tűnik, hogy könnyebb politikai döntést hozni a Simicska-cégek eltakarításáról, mint jogilag megindokolni azt. Most harmadfokon is pert nyert a Közgép az ügyben.
Amióta Simicska a NER-en kivülre került, azóta - ha egyáltalán indulni tudtak a cégei - rendre 30 százalékkal olcsóbb ajánlatot adtak be minden közbeszerzésre, mint a helyette futatott új kormányközeli cégek. Ez utalhat arra, mi lehet az a túlárazási szint, amit a politikának visszaforgathatott.
A gépezet pedig nélkül is működik, Mészáros Lőrinc már akkora hálót szőt, amiről Simicska is csak álmodozhatott, egyre több területen egyre több céggel gyarapodik, évi százmilliárddal gyarapítva a vagyonát. Mészáros ugyanakkor nem akar semmit a politikától, talán azt sem tudja már követni, hány cége van valójában és mit vett meg éppen.
Amikor Orbán Viktort szembesítették azzal a parlamentben, hogy Simicska cégei - még baráti vállalkozásokként - már 300 milliárd forintot nyertek el közbeszerzéseken, a miniszterelnök így válaszolt: „oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek, és nem is lesznek”.
Aztán azzal folytatta: „Nagytőkések mindazonáltal Magyarországon is vannak, mint a piacgazdaságban, és vannak nagy vagyonnal rendelkező vállalkozók is. Mi azt szeretnénk, ha minél több nagytőkés, minél több, a középosztályhoz tartozó sikeres ember, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon. Ehhez sikeres vállalkozásokra van szükségünk.
Ilyen értelemben a nemzeti együttműködés rendszerében oligarchák nincsenek, de természetesen a magyar nagytőke képviselői ott vannak.”
Aztán Orbán egyszerűen lelabancozta a simicskázó Karácsony Gergelyt, egyben felvillantva a megszerzendő területeket:
„Egyébként pedig Magyarországnak nagy magyar vállalatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, az információs technológiákban, a szállodaiparban, vagyis minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk. Ha nem, akkor mindent a külföldiek fognak elvinni ebben az országban, és meggyőződésem szerint - ha tudja ön ezt, ha nem - ön valójában, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok”.
Az is igaz, hogy már Vona Gábor sem mondaná ezt:
„Ha kimennek az emberek közé, már nem is az a közhangulat, hogy Orbán Viktornak van egy pénztárnoka, hogy Orbán Viktornak van egy oligarchája, hanem a közhangulat az, hogy Simicska Lajosnak van egy miniszterelnöke.” | Mit köszönhet a Fidesz Simicska Lajosnak? | Pénzszivattyút, ellenzékben is működő médiát, személyre szabott törvénykezést és a közbeszerzéseket uraló céghálót. Simicska ment, de a rendszert megtartotta a párt. | null | 1 | https://444.hu/2017/05/10/mit-koszonhet-a-fidesz-simicska-lajosnak | 2017-05-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Civil siker az uniós bürokrácia ellen, mégsem valószínű, hogy örül neki a Kormány: az Európai Bíróság egy friss döntése nyilvánossá teszi az Európai Unió Tanácsának jogalkotási eljárásában tett tagállami észrevételeket. Ezzel jelentősen nőhet az uniós döntés-előkészítés átláthatósága, ami azért is fontos, mert eddig tulajdonképpen nem volt neki.
A luxemburgi bíróság múlt heti ítéletével – az ügyben első fokon eljárt törvényszéknek a nyilvánosságot korlátozó tanácsi határozatokat megsemmisítő ítéletét helyben hagyva – az Access Info Europe uniós szinten működő, az információszabadságért küzdő civil szervezet adatkérései nyomán az uniós jog nyilvánossági követelményeivel ellentétesnek találta az Európai Unió Tanácsának azt a gyakorlatát, hogy a tanácsi döntés-előkészítési iratok nyilvános változataiból kitakarták, hogy melyik javaslatot melyik tagállam tette.
Mit jelent ez, miért örülünk neki, és főképp: miért lehet fontos? A Tanács, vagyis az Európai Unió Tanácsa az uniós legfontosabb jogalkotó szerve, minden jelentős, az uniós polgárokat közvetlenül is érintő uniós norma megalkotója – még ha mára ezt a jogkörét általában az Európai Parlamenttel együtt vagy vele együttműködve gyakorolja is. Ez persze azt jelenti, hogy amikor Orbán Viktor a magyar érdekek brüsszeli érvényesítéséről vagy ennek valamelyik, a hadászati szaknyelvből képzett megfelelőjéről beszél, akkor – a magyar állam intézkedéseit vizsgáló kötelezettségszegési eljárások mellett – annak is ez a legfontosabb terepe. Tehát hogy valójában mennyire tökös vagy meghunyászkodó, fafejű vagy kompromisszumkereső Brüsszelben egy tagállam, illetve képes-e a kormányzati apparátusa a nemzeti érdekeinek megfelelő javaslatokat megtenni, vagy a kardcsörtetés mellé a vívni tudás már nincs meg, az a tanácsi döntés-előkészítési anyagokból (írásos javaslatokból, munkacsoporti jegyzőkönyvekből) derül ki.
Illetve mindezidáig csak derült volna ki. A Tanács apparátusa ugyanis mindeddig megtagadta azokat a megismerési igényeket, amelyek egy-egy konkrét tagállami álláspontnak a jogalkotási eljárásban való megismerésére vonatkoztak. A gyakorlatban, az ülések jegyzőkönyveinek publikálásánál ez úgy néz ki, hogy kitakarták az álláspontot tevő állam megjelölését, azaz itt például fogalmunk sincs, hogy melyik észrevétel volt a magyar delegációé (ha volt neki). Azonos eredményre vezet az a gyakorlat, ami szemérmesen a miniszterek, a tagállamok, a delegációk észrevételeiről általában emlékezik meg például a tanácsülések jegyzőkönyveinek nyilvános verzióiban.
Tudni kell, hogy az EU még annyira se jó a transzparenciában, mint a tagállamai, ami nem meglepő, hiszen a nyilvánossági szabályok kialakításához szükséges kompromisszumban a szűk keresztmetszet mindig a legkevésbé nyilvánosságpárti tagállam lesz. Azaz hiába adnának ki mindent mondjuk a svédek vagy az észtek, ha ezt a franciák, a csehek vagy a görögök (hogy csak a mostani ügyben a Tanácsot támogató országokat említsük) nem szeretnék. A kötelezettségszegési eljárásokról például a némileg szelektív sajtóközleményeken kívül semmilyen információt nem ad ki a Bizottság, így mondjuk arra az egyszerű kérdésre, hogy Magyarországgal szemben éppen hogy állnak ezek az eljárások, nem lehet tőlük egzakt választ kapni. Az uniós intézmények rossz híre persze az adatigénylőket se ösztönzi: amikor mi szerettük volna megszerezni az Európai Bizottságnak a magyar kormányhoz küldött, egy időben a magyar közéleti viták gyújtópontját képező leveleit, akkor azt a Bizottságtól mi magunk sem próbáltuk meg kikérni. (Varga Mihálytól igen, de azt a pert elbuktuk.)
Ezért fontos, hogy az Access Info Europe vette a fáradtságot, és végigvitte az adatkéréseit a most megszületett végső döntésig: ha azt nézzük, hogy ezek az adatkérések 2008-asak, akkor az a két év, amióta mi várunk (immár a kedvező AB-döntés után is) az Operaház gazdálkodásáról szóló miniszteri biztosi jelentésre, nem is tűnik olyan hosszúnak. Külön szépsége az ügynek, hogy az elutasított megismerési igények arra vonatkoztak, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló (akkor még) új tanácsi szabályozásra melyik tagállam milyen javaslatot tett. Erről az Igenis, Miniszter Úr!-nak az a klasszikus jelenete jut eszünkbe, amikor Sir Humphrey, a közigazgatási minisztérium közigazgatási államtitkára megkérdezi Sir Arnoldot, a kancellária közigazgatási államtitkárát, hogy áll a közigazgatás nyilvánosságának programja, amire a válasz az, hogy "sajnálom, de nem beszélhetek róla".
Mindenesetre most, öt év után kiderülhet, hogy mi volt a tagállamok álláspontja az uniós jogalkotás átláthatóságáról, egyben a Tanács kénytelen lesz a teljes eddigi adatkiadási gyakorlatát is felülvizsgálni a jogalkotási javaslatok kapcsán. A legjobb (és a tanácsi apparátusnak is a legegyszerűbb) nyilván az volna, ha az lenne majd a főszabály, hogy automatikusan közzéteszik a döntések után a tagállami álláspontokat. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy minden tagállami álláspont automatikusan kikérhető lesz (ha az ügy érzékenységére tekintettel a nyilvánosság valóban kizárna bizonyos javaslatok megtételét, akkor például a Bíróság szerint jogszerű a megtagadás), és arra sem számítunk, hogy nekiáll a tanácsi apparátus szó szerint jegyzőkönyvezni a munkacsoporti üléseket és a tanácsüléseket. Azonban ha valaki például arra kíváncsi, hogy az őt érintő, itthon a Kormány által is kritizált uniós szabályozás tervezetéről annak idején hogyan vélekedtek a kormányzati képviselők, akkor most már nem beszélnénk le róla, hogy megpróbálja a Tanácstól elkérni a magyar észrevételeket.
Sepsi Tibor | Megismerhetők lehetnek az uniós jogalkotásban adott kormányvélemények | Megismerhetők lehetnek az uniós jogalkotásban adott kormányvélemények | null | 1 | https://atlatszo.hu/2013/10/24/megismerhetok-lehetnek-az-unios-jogalkotasban-adott-kormanyvelemenyek/ | 2013-10-24 16:36:18 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több mint havi 60 ezer forint cafetériát kap jövőre a Miniszterelnöki Hivatalban minden köztisztviselő, ami - még ha le is vonjuk a juttatást terhelő adókat - fejenként akár évi 600 ezer forint bónuszt jelenthet. A többi minisztériumnak is napokon belül meg kell határoznia, mennyi étkezési utalványra, üdülési támogatásra vagy más pluszra számíthatnak munkatársai. Az Önkormányzati Minisztérium is bőkezű volt, az oktatási tárcánál már nagyobb a szórás: évi 200 és 800 ezer között változhat a fejenkénti juttatás.
Fejenként 750 ezer forint - azaz havi 62 500 forint - értékű cafetéria-juttatást kapnak jövőre a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tisztviselői - derül ki a MeH-et vezető miniszter, Molnár Csaba által kiadott utasításból, amely december 18-án jelent meg a Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos Értesítőben. Az utasítás január 1-jén lép hatályba, és 2010 utolsó napjáig érvényes.
A köztisztviselők maguk dönthetik el, hogy milyen cafetéria-juttatást választanak, ez lehet például étkezési utalvány, üdülési csekk, egészségpénztári- illetve nyugdíjpénztári hozzájárulás, számítógép- és internet-használat, helyi utazásra szolgáló bérlet, albérleti hozzájárulás vagy ajándékutalvány.
A keretösszegből kell fedezni a juttatás után fizetendő közterheket is, így attól függően, hogy a köztisztviselő milyen szolgáltatást választ, változhat az összeg, amelyet végül kézhez kap, mivel más adókulcs vonatkozik például az étkezési utalványra és nyugdíjpénztári hozzájárulásra. Kérdésünkre a Kormányszóvivői Iroda azt közölte: a cafetéria minimuma és maxima - attól függően, hogy a legtöbb közteherrel járó természetbeni juttatásokat vagy csak a kedvezményesen adózó juttatásokat kérné - nettó 383 000 forint és 600 000 forint közötti juttatást jelent majd számításaik szerint.
Így sem tudják kompenzálni a közszolgákat
A közszolgáknak a fizetésükön felül nyújtott extrák eddig is léteztek, csak nem cafetériának hívták azokat, hanem béren kívüli juttatásnak. Megkérdeztük a Kormányszóvivői Irodát, hogyan változott az ilyen juttatások összege az elmúlt négy évben, de az iroda az adatok helyett annyit közölt: mivel most ősszel fogadta el az Országgyűlés a köztisztviselők kötelező cafetéria-rendszeréről szóló törvénymódosítást, ezért "az eddigi évekre vonatkozó cafetéria-keretösszegről a MeH esetében nem beszélhetünk". Azt állították viszont, hogy a cafetéria "a legmagasabb nettó összeg esetében sem tér el a Miniszterelnöki Hivatalban az elmúlt években biztosított, béren kívüli juttatások összegétől".
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a MeH-ben 2010-re meghirdetett cafetéria-keret hogyan illeszkedik a gazdasági válság miatt a közszférában bejelentett takarékossági intézkedésekhez. A Kormányszóvivői Iroda szerint azonban még így sem tudják kompenzálni a 13. havi illetmény megszüntetését, "a köztisztviselői illetményalap reálértékének több év óta tartó csökkenését" és a köztisztviselői jutalmazás "radikális korlátozása" miatti jövedelemcsökkenést. "Ezt támasztja alá az is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal által személyi juttatásokra fordítható összeg 2008-hoz képest 2010-re reálértékben 15,6 százalékkal csökken" - tették hozzá, bár azt nem részletezték, hogy ez a fizetések csökkenése vagy esetleges elbocsátások miatt történt-e.
Két minisztérium már bemondta a keretszámot
December 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályait rögzítő kormányrendelet. Ez kimondja, hogy a cafetéria éves összegét legkésőbb január 5-ig (helyi önkormányzatoknál február 15-ig) kell meghatározni. A Hivatalos Értesítő utolsó decemberi számában ennek megfelelően több miniszter utasítása is megjelent, amelyben szabályozzák köztisztviselőik juttatásait.
Az Oktatási Minisztériumban - Hiller István miniszter utasításának megfelelően - 250 ezer és 800 ezer forintos összeghatár között választhatnak a juttatásokból a köztisztviselők. Ezen belül a minisztériumhoz tartozó Balassi Intézetnél, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál és az Oktatási Hivatalnál az intézmény vezetője állapíthatja meg, hogy mennyi juttatás jár. Hogy ebből végül mennyit kapnak kézhez a közszolgák, az itt is attól függ, hogy milyen adóval terhelt cafetériát választanak.
Az Önkormányzati Minisztériumban - akárcsak a MeH-ben - az éves keretösszeg fejenként 750 ezer forint. A területi szervezeteknél dolgozók azonban nem járnak ilyen jól, a regionális államigazgatási hivataloknál dolgozók juttatása 300 ezer és 400 ezer forint közt változik (előbbi a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal köztisztviselőinek jár, míg a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalnál és az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnál 400 ezer is adható).
Az Önkormányzati Minisztérium az utasítás mellékleteként a cafetéria szabályzatát is közzétette, amelyet úgy állítottak össze, hogy a köztisztviselők az adómentes határig válasszanak egy-egy juttatást. Így az önkéntes egészségpénztári-, és nyugdíjpénztári támogatás, a meleg étkezési utalvány a személyi jövedelemadó törvényben meghúzott határig választható, ahogy az üdülési hozzájárulás és az iskolakezdési támogatás is. Vagyis a minisztérium törekszik arra, hogy a fejenkénti éves keretből minél kevesebb menjen el az adókra.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter egyelőre csak az egyik jellemző juttatásról, az étkezési utalványról adott ki utasítást, amely vonatkozik a minisztériumi dolgozókra és a honvédségnél szolgáló katonákra is. Ebben nem szerepel keretösszeg, csak annyi, hogy a miniszter határozza meg, ki milyen értékű étkezési, illetve melegétkezési jegyre számíthat. | Hatszázezezres bónuszt ad munkatársainak idén a MeH | Több mint havi 60 ezer forint cafetériát kap jövőre a Miniszterelnöki Hivatalban minden köztisztviselő, ami - még ha le is vonjuk a juttatást terhelő adókat - fejenként akár évi 600 ezer forint bónuszt jelenthet. A többi minisztériumnak is napokon belül meg kell határoznia, mennyi étkezési utalványra, üdülési támogatásra vagy más pluszra számíthatnak munkatársai. Az Önkormányzati Minisztérium is bőkezű volt, az oktatási tárcánál már nagyobb a szórás: évi 200 és 800 ezer között változhat a fejenkénti juttatás. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/12/fejenkent-750-ezer-forint-cafeteriat-osztanak-jovore-a-mehben | 2010-01-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Pro B tipikus vagyonkezelő: értékesítésből származó árbevétele nincs, viszont évente milliárdos pénzügyi bevételnek örvendhet. Jelentős költségek híján ez lényegében a mindenkori nyereség, ami után a cégpapírok adatai szerint nem kell adót fizetniük. Az éves profit általában megközelíti az összvagyont. A Pro B 2003-as alapítása óta a cégből kivont osztalék mértéke egyre nő: számításunk szerint összességében már több mint ötmilliárdot tesz ki. Néhány százmilliót viszont rendre a cégben hagynak. | Végrehajtáson esett túl a Simicska-cég | Az utóbbi hónapokban kétszer is adóvégrehajtáson esett át a Simicska Lajos áttételes tulajdonába | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/vegrehajtason-esett-tul-a-simicska-ceg-1453777 | 2014-04-02 15:07:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2007.06.23. 08:00
Újabb ellentmondásra bukkant lapunk a Hankook gumiabroncsgyár munkaerő-felvételi gyakorlata kapcsán. A húszmilliárdos állami támogatást kapó cég úgy foglalkoztatott volna külföldieket, hogy utánuk Magyarországon nem fizetett volna közterheket – legalábbis erre utalnak a szlovákiai munkástoborzás körülményei. A Hankook tagad.
A Magyar Nemzet birtokában lévő, szlovákiai munkaerő-toborzást igazoló szórólapokból kiderül: a Hankook nem közvetlenül saját maga alkalmazta volna (vagy alkalmazná) a külföldi munkásokat. A dolog ennél bonyolultabb. A szlovákiai cég ugyanis munkásokat toborzott, de azokat nem kiközvetítette – volna – a Hankooknak, hanem kölcsönadta volna. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szlovákiai munkások a munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában állnak, a Hankook pedig ennek a kölcsönző cégnek fizetheti a szerződési díjat. Az összegből a szlovák vállalkozás kifizeti a munkásait, befizeti utánuk a közterheket – természetesen Szlovákiában.
Hutera Erzsébet, a Hankook kommunikációját intéző PR-cég felelőse lapunknak elmondta: összesen 14 szlovákiai származású magyar munkavállalójuk van. Állítása szerint őket nem Szlovákiából kölcsönzik, hanem saját munkavállalóként foglalkoztatják.
A Hankook által közöltekkel ellentétben áll a már említett szórólap. Ezen az olvasható, hogy a szlovákiai munkavállalók a RANI Slovakia nevezetű munkaerő-kölcsönző cégnél jelentkezhetnek Dunaújvárosba, gumigyári munkára. Felhívtuk a RANI Slovakiát is; a cégnél először egy hölggyel beszéltünk, aki elmondta: valóban kaptak felkérést a Hankooktól munkaerő-toborzásra, de hogy ez hány főre vonatkozott, arról nem árult el semmit. Ezek után a cég vezetője szólt a telefonba, de miután bemutatkoztunk neki, letette a kagylót.
Elutaztunk a szlovák oldalon fekvő Révkomáromba, és kérdezősködni kezdtünk. Helyi ismerősökre bíztuk magunkat, de az odavalósi gumiszerelők is közlékenyek voltak. Ők úgy tudják, a Felvidékről összesen négyszáz embert akart összeszedni a RANI Slovakia a Hankook részére. Mint elmondták, a toborzás az utóbbi napokban „valamiért leállt”. Ha ezzel a négyszáz fővel és munkaerő-kölcsönzéssel számolunk, akkor igen tetemes összeg kerülné el a magyar államkasszát. A körülbelül 130 ezer forintos havi bruttó fizetés mellett ugyanis a munkáltató még különböző jogcímeken körülbelül 75 ezer forintos közterhet is köteles befizetni a büdzsébe. Ha ezt megszorozzuk 400-zal, havi harmincmillió forintról beszélhetünk; ez éves szinten 360 milliós tétel. Ekkora összeg vándorolna ki Magyarországról, nem beszélve a munkabért terhelő személyi jövedelemadóról és a társadalombiztosítási díjról. Ezekkel együtt nagyjából 800 millió forint eshetne ki a magyar büdzséből.
Az ellentmondó tények azonban nem segítenek a kiigazodásban. Igazolni tudjuk, és a RANI Slovakiánál is elismerték, hogy toborozni kezdtek a Hankooknak. A Hankook azonban tagadja, hogy a kölcsönző cégtől kölcsönöztek volna. Komáromban úgy tudják, négyszáz szlovákiai magyart keresett a RANI Slovakia. A Hankook viszont 14 emberről, ráadásul nem kikölcsönzött, hanem saját munkavállalóról beszél.
A szlovákiai Komárom közgyűlésének egyik neve elhallgatását kérő magyar képviselője elmondta: úgy tudja, Magyarországról „fontos emberek” is érdeklődtek a RANI Slovakia és a Hankook között – állítólag – megkötött munkaerő-kölcsönzési szerződésről. Ruszin Zsolt adószakértő lapunknak elmondta: a jogszabályok szerint a munkabéreket terhelő adókat és járulékokat a munkavégzés helyén kell leróni. Ha egy munkáltató munkaerő-kölcsönzési konstrukcióban külföldről hoz dolgozókat, és ennek következtében külföldön is fizeti utánuk a közterheket, akkor törvényt sért. Ismert, Szlovákiában lényegesen jobb az adókörnyezet, mint Magyarországon, így jelentős, akár százmilliós megtakarítás is elérhető.
Az általános bírói, illetve adóhatósági gyakorlat szerint ha egy cég munkahelyteremtésre kapott állami támogatást és kötött támogatási szerződést, netán a foglalkoztatási, esetleg az adózási szabályokat megszegi, akkor a támogatást kamatostól vissza kell fizetnie. Ismert: a Hankook beruházását rekordösszegű, összesen 20 milliárd forinttal támogatja a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. | A Hankook megsprórolná külföldi a munkavállalók közterheit hazánkban? | Újabb ellentmondásra bukkant lapunk a Hankook gumiabroncsgyár munkaerő-felvételi gyakorlata kapcsán. A húszmilliárdos állami támogatást kapó cég úgy foglalkoztatott volna külföldieket, hogy utánuk Magyarországon nem fizetett volna közterheket – legalábbis erre utalnak a szlovákiai munkástoborzás körülményei. A Hankook tagad. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/a-hankook-megsprorolna-kulfoldi-a-munkavallalok-kozterheit-hazankban | 2007-06-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Grazi börtönben ül az osztrák Brigitta M., akit állatkínzás miatt kerestek Magyarországon a hatóságok. A Stájerországi Állami Rendőrkapitányság péntek este megerősítette meg a krone.at-nek. A hírt korábban a kemma.hu a Szurkolók az Állatokért Gerecse és környéke Alapítvány hivatalos Facebook-oldalára hivatkozva osztotta meg .
A grazi nő Vas ás Győr-Moson-Sopron vármegyében horrorisztikus körülmények között tenyésztett állatokat. Elpusztult ebeket és lovakat is találtak, az állatok egy része már lebomlott, és koponyacsontokat is találtak.
Az ausztriai közszolgálati média tájékoztatása szerint nő Ausztriában árult kiskutyákat. Úgy tudják, Valla (Wallern) településen történt meg az átadás. Stájerország állatvédelmi ombudsmanja óva int az illegális kölyökkutya-kereskedelemtől. Sokan elcsábulnának az online hirdetésektől. A probléma az, hogy a weboldalak komolynak tűnnek, de mögöttük "háztáji tenyésztők" és szervezett kiskutyakereskedők állnak - mondta az ORF-nek Karoline Schlögl stájer állatvédelmi ombudsman .
Szerinte az állatkereskedelem a harmadik legjövedelmezőbb üzletág az ember- és drogkereskedelem után.
A magyarországi állatkínzás azonban nem része az kismartoni megyei bíróságon folyó eljárásnak. Burgenlandban csalásról van szó: 49 esetben valótlanul azt állította a nő, hogy az általa eladott kutyák fajtatiszták, holott ez valójában nem így volt - magyarázta Karl Mitterhöfer, a regionális bíróság elnöke.
A burgenlandi bíróságon, az idén februári tárgyaláson nem jelent meg az 51 éves nő.
Ezt megelőzően arról szóltak a hírek, hogy a nőt kihallgatták ezen a héten kihallgatták, de nem vették őrizetbe. Ennek oka minden bizonnyal az lehetett, hogy a hatóságok
Az ausztriai hatóságok általában nem adják ki az osztrákokat, hanem belföldi eljárást indítanak ellenük. Ezt is kezdeményezték - tette hozzá Christian Kroschl. "A nő ellen itt Ausztriában is lehet eljárást indítani külföldön elkövetett bűncselekmények miatt" - magyarázta . A magyar szervektől minden aktát és korábbi vizsgálati eredményt bekértek.
Sok mindent láttak már, de a csöngei, csapodi és kőszegpatyi szaporítótelepeken tapasztaltakhoz foghatót még sohasem
, mondta korábban a vaol.hu-nak Vértesi Andrea, az Állatvédők Vasi Egyesületének (ÁVE) elnöke.
Vas vármegye eddigi legnagyobb állatvédelmi akcióján a közelmúltban a csöngei mentésből tíz kutya, 17 szárnyas - tyúkok, pulykák -, valamint 31 kecske és juh, a héten Kőszegpatyról tíz kutya került egyesületük gondozásába.
A kecskék közül egy csontsovány jószág érkezett szombathelyi menhelyre, a többi 30 kecske és juh ideiglenes befogadóhoz került. | Grazi börtönben ül az osztrák szaporító | Újabb fejlemények derültek ki a Kőszegpatyon, Csöngén, illetve a Győr-Moson-Sopron vármegyei Csapodon kutyát szaporító osztrák nő ügyében | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/grazi-bortonben-ul-vasi-horrortelepeken | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
9,8 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert egy állami szerv arra, hogy népszerűvé tegye a fiatalok körében a programozást. A cél az volt, hogy egyre többen jelentkezzenek ilyen felsőoktatási képzésekre – ez egészen megdöbbentő összeg, főként, hogy eleve egy jól fizetett, egyre népszerűbb szakmáról van szó, súlyos kiadás egy igen szűk témára koncentráló népszerűsítő kampányhoz. Jól érzékelteti az aránytalanságot, hogy 2020-ban a teljes felsőoktatásra költött összesen 570 milliárdot a magyar állam.
Egy éves felsőoktatási állami kiadás 2 százalékát fordítja arra a kormányzat, hogy többen válasszák a programozó szakokat a felsőoktatásban.
A program*Pontos megnevezése: GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” Programozd a jövőd! projekt – Megítélt összeg: 9 966 000 000 Ft uniós támogatás céljai lehetnek nemesek, de elgondolkodtató, hogyan tudott a kormányzat és az Európai Bizottság is ilyen aránytévesztést jóváhagyni. A magyar felsőoktatásban ekkora összegű forrásból fontosabb feladatot is lehetne kezelni. Elég itt a segédmunkás szintű béreket kereső 3 ezer tanársegédre gondolni. Ha csak közöttük egy évre elosztották volna ezt az igen csak tekintélyes összeget, akkor fejenként 277 ezer forint havi többlet jövedelmet kaphattak volna. Ez több, mint amennyi a legtöbbjük fizetése jelenleg!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRaktárosi fizetésért robotol több ezer tanársegéd és adjunktus a magyar egyetemekenAz egyetemi oktatók alapjuttatása elértéktelenedett, és nem látszik, hogyan oldanák meg a tarthatatlan helyzetet az új teljesítményértékelő rendszerek.
Megkerestük e-mailben a programot menedzselő, az uniós támogatást elnyerő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ). A hivatal kérdéseinkre nem is reagált, a közérdekű adatkéréseket – hogy mire is költöttek ebből a forrásból – elutasították, mert szerintük nem minősülnek adatkezelőnek.
Mindezt úgy teszik, hogy a kormányzati uniós támogatási portál szerint ők a projekt kedvezményezettjei, magyarán ők nyerték el a támogatást. A Programozd a Jövőd honlap adatkezelési tájékoztatója szerint is a KIFÜ a projekt felelőse. De ha mégis valami csavaros jogi helyzet miatt úgy is ítélik, hogy nem ők a projekt adatkezelői, legalább a projekt megvalósíthatóságáról, hasznáról és értelméről nyilatkozhattak volna. Nem csak ők nem tették meg, a projekt kapcsolttartói e-mailcíméről sem reagáltak.
A 10 milliárd forintos költségkeret 2016 szeptembere és 2022 decembere közötti időszakra, tehát kicsit több mint öt évre vonatkozik, így éves szinten 2 milliárd forintot tesz ki. Ezt érdemes azzal összevetni, hogy a BME működésére fordít az állam évi 10 milliárd forintot.
Mivel évente 6 ezer informatika szakos jelentkezőt vesznek fel állami finanszírozással alap- és mesterszakra, összesen közel 18 ezren tanulnak egyszerre. Ha közöttük osztanánk el ezt az évi 2 milliárd forintos keretet, akkor minden egyes informatikus diákra közel 110 ezer forint jutna.
A projekt sikerességét az informatikai képzésre jelentkezők számából lehetne lemérni. Ez növekedett az elmúlt években, és ez azon kevés szakok egyike, ahol az állam még nem szűkítette be jelentősen az állami finanszírozású férőhelyeket. A növekvő jelentkezőből pedig egyre többet tudnak állami férőhelyre felvenni, és valamelyest csökkent is a képzésüket saját zsebből finanszírozók száma.
Nem az alig látható projekt sikereként kell ezt azonban tekinteni, hanem természetes, hogy az egyre digitálisabb közegben felnövő fiatalok közül egyre többen választják ezt a területet, ráadásul elég jól ismert, hogy kiemelkedően magas bérekhez jutnak az ezen a területen diplomázók. Az oktatás gátja nem a kevés diák, hanem inkább oktatót nehéz találni az arcpirítóan alacsony bérek mellett.
Nehezen látható szerződések
A Programozd a Jövőd projektről nem igazán látható, hogy pontosan mire is költik jelentős összegű forrás. A honlapról leginkább azt lehet leszűrni, hogy pályaorientációs előadásokat tartanak középiskolai csoportoknak. Két helyszínen tartanak előadásokat, Debrecenben és Budapesten.
Bár a kezdeményezés, hogy a fiatalok találkozzanak az informatikával nemes, nem sok haszna lehet, ha egy középiskolai diák egy egy órás előadáson tart erről: hasznosabb lenne, ha olyan fizetések lennének az oktatási szférában, ha érdemi informatikai tudással rendelkező oktatók is megfelelő létszámban lennének.
Ha a honlapról nem is a közbeszerzési portálon fellelhető szerződések alapján körvonalazható, miről is szól főként a projekt. A leginkább kézzel fogható, hogy Budapesten és Debrecenben digitális központokat üzemeltetnek nettó 390 millió forintért. Ennyi pénzért nem ingatlant vásárolnak, hanem csak a 2020-as átadást követően 2022-ig történő üzemeltetést fizetik. Az talány, később mi lesz ezekkel. Ráadásul mindez igen csak nagy emelkedés az eredeti, 268 milliós szerződött összeghez képest.
Győrben is van egy ilyen központ amiért 148 milliót fizetnek. Zalaegerszegen ugyan a honlap szerint nincs oktatási központjuk, de szerződtek rá, méghozzá 378 millióért.
A projekt keretében rendeltek nettó 90 millió forintért munkaerőpiaci felmérést az Enet Kft.-től, aminek nagyon alapos és részletes eredményei elérhetők a projekt honlapján.
A program öt részből áll:
Tudásbázis kialakítása – ezt végezte el az Enet a 90 milliós szerződésért cserébe
A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése – két gyakornoki programot találtunk 225 millióért
Az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése – nem találtunk releváns szerződést
Kommunikációs tevékenységek megvalósítása – ez már elgondolkodtató, miért is nem a többi feladat szerves része.
IT pályára terelést segítő élményközpontok – ezek lehetnek a budapesti, debreceni és győri központ – összesen 538 milliós központok
A honlapon semmi érdemi információ nincsen ezekről a tevékenységekről, rá sem lehet semmire kattintani.
A titkolózás talán érthetőbbé válik, ha azt is elmondjuk, hogy a Rogán-féle, a közpénzeket legendásan herdáló Nemzeti Kommunikációs Hivatal is beszállt az uniós pénzek felhasználásába. A 336 millió forintosra becsült munkát pont ennyiért vállalta a Brightly Kft. Tehát a 10 milliárd forintos projekt költségeinek rögtön 3 százalékát el is vitte.
Nehéz érteni, miért egy központosított állami szervnek kell erre a vállalkozót kiválasztani, és miért nem a projektet kezelő KIFÜ-nek. Ráadásul mindezt a munkát 2021 nyarán sikerült kiadni, tehát a projekt vége előtt másfél évvel.
A gyakornoki programokra két céggel szerződtek. A Meló-Diák diákmunkaközvetítővel 130 millió forintért szerződtek a közbeszerzési portál tanulsága szerint. Fontos kiemelni, hogy mindezen szerződések keretében a KIFÜ volt a megrendelő, akik hivatalos levélben azt állították, hogy ők nem tekinthetők adatkezelőnek.
A projekt kapcsán az is érdekes, hogy a résztvevő diákokat is tulajdonképpen megvették: 125 millió forintért szerződtek a Schönherz Iskolaszövetkezet legalább 260 darab, aktív informatikai hallgató biztosításához a projektben. Őket kellett gyakornokként kiszervezni 55 céghez. Mindez azt jelenti,
egyetlen gyakornok céghez kiszervezése 480 ezer forintba került.
Ha a 70 ezer munkaórára osztjuk le mindezt,
óránként 1785 forint költséggel sikerült informatikus hallgatóknak gyakornoki helyet találni.
Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos gyakornokot 33 napra sikerült elhelyezni fejenként 480 ezer forintért – ez fizetésnek sokkal jobb lett volna a diákoknak, mint közvetítési díjként elherdálva.
Külön érhetetlen, hogy a krónikus munkaerőhiánnyal jellemzett informatikus, programozó piacon miért kell bármit is költeni a gyakornok elhelyezésesére, amikor a cégek még szívesen fizetnek is, hogy náluk kezdjen valaki szakmai tapasztalatot gyűjteni, dolgozni.
Ennél is nagyobb talány, hogy mire költötték a projekt teljes költségét. A nehézkesen kereshető, exportálási funkcióktól mentesített hazai közbeszerzési portálok miatt nem lehet egységes képet alkotni, milyen szerződéseket kötött a KIFÜ.
Mindenesetre semmilyen olyan érdemi tevékenység nem látható, amire milliárdokat kellett volna költeni. Pedig már az uniós forrásokból 6,8 milliárdot előlegként, 1,2 milliárdot számlák alapján kifizettek. Az állami projektek és az alapvetően a felelőtlen és értelmetlen pénzköltés szinonimáját jelentő uniós projektek esetében a transzparencia hiányát szemléleti jól a a Programozd a Jövőd projekt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassabban növekednek azok a magyar cégek, amelyek uniós támogatásokat kapnakAzt várnánk, hogy a támogatás megdobja egy-egy vállalkozás növekedését, de pont fordítva történt az elmúlt években, ami rendszerhibára utal. | 10 milliárd forintnyi uniós pénzből népszerűsíti a programozást az állam, de nem látni, hogyan | 480 ezer forint költséggel sikerült gyakorlati helyet találni néhány hétre az egyébként elképesztő módon keresett programozóknak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230619/10-milliard-forintnyi-unios-penzbol-nepszerusiti-a-programozast-az-allam-de-nem-latni-hogyan/ | 2023-06-19 19:50:00 | true | null | null | G7 |
Pár lépésre van tőlünk az igazságszolgáltatás – mutatott a háta mögé Hassay Zsófia, a VI. kerületi önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője az Erzsébetváros határán álló Király utca 15. előtt tartott délelőtti - Illés Zoltán, kerületi Fidesz-elnökkel közösen tartott - sajtótájékoztatóján. Az Andrássy úti paloták értékesítésének árnya az ellenzéki képviselők szerint legalább olyan sötét és hosszú, mint az erzsébetvárosi régi pesti zsidónegyedben lezajlott ügyleteké.
A két szomszédos kerület ingatlanértékesítési gyakorlata meglepően hasonlít egymáshoz. Az ügyletek többségét mindkét önkormányzat 2003-2004 között bonyolította le. A vevőket pályázat nélkül választották ki, az eladásra vonatkozó előterjesztéseket többnyire a testületi ülés előtt osztották ki, de gyakorta egyetlen érdektelen sajtpapír alapján szavazta meg a testület szocialista-szabaddemokrata többsége.
A kurtán-furcsán kiválasztott vevők többnyire erre a célra frissen alakult projekttársaság volt, amelyek azután gyakorta off shore cégek közbeiktatásával, többszörös tulajdonoscsere után jutattak el az épületeket valódi vásárlóikhoz. A tényleges vételár minden esetben az önkormányzatnak fizetett összeg többszöröse volt. Előfordult, hogy a házakban élő bérlők a sajtóból értesültek az eladásról.
Még ennél is szembetűnőbbek a személyi azonosságok. Mindkét kerület polgármestere – Verók István VI. és Hunvald György VII. – második ciklusát tölti. Hunvald 1998 és 2002 között Erzsébetváros alpolgármestere volt. Ebben a ciklusban az erzsébetvárosi vagyonkezelő vezetője Ungár Klára, vezérigazgató-helyettese Verók István volt. 2002-ben Verókott polgármesternek választották, ő pedig tanácsadóként alkalmazta Ungár Klárát. Egyébként pedig a VI. kerület jelenlegi SZDSZ-es alpolgármestere, Bajor Zoltán, a VII. kerületi hivatal vagyongazdálkodási irodájának vezetője volt.
A VI. kerületi ügyek már régóta borzolják a terézvárosi fideszesek kedélyét, akik két évvel ezelőtt feljelentést is tettek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
Három ingatlanügy kapcsán merült fel a hűtlen kezelés gyanúja – tájékoztatta lapunkat Futó Barnabás ügyvéd, a feljelentés megfogalmazója. – A Király utca 40. és a Vasvári Pál utca 4. alatt tervezett szépkorúak házának létesítésére a legrosszabb feltételekkel pályázó beruházót választották ki. A becsült kár több tízmillió forint. A Hunyadi téri csarnok átépítésére kiírt második pályázat csaknem 300 milliós veszteséget hozott. (Az első pályázat győztese beperelte az önkormányzatot, így neki 65 milliót kellett kifizetni, miközben az új győztes 140 millióval kevesebbet fizetett az ingatlanért.) A harmadik kétes ügylet az Andrássy út 19. eladásához köthető szintén több tízmilliós kárt okozva.
A két évnél is régebben folyó nyomozást Futó Barnabás is kissé lassúnak tartja, de Illés Zoltán szerint többről van szó. Tudomása szerint a BRFK megpróbálta eltussolni az ügyet. Az ügyészség azonban felszólította őket a nyomozás folytatására. Eredmény mindenesetre még mindig nincs.
A Fidesz ismeretei szerint nyomozás folyik az Andrássy út 3., 21., 23., 47., 8-52., és a 68. számú épület eladásával kapcsolatosan is. | Belföld: Kétes ingatlanügyletek a szomszédvárban | Nemcsak a módszer azonos, hanem az idő és a személyek között is nagy az átfedés. A terézvárosi ellenzék több párhuzamot is lát a VII. kerületi ingatlanügyek és az Andrássy úti panamák között. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ketes_ingatlanugyletek_a_szomszedvarban-311658 | 2008-12-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Minden szentnek maga felé hajlik a keze, de az egri KDNP-s Orosz Ibolyának még jobban. Nem elég, hogy sajátjaként irányította a város kulturális intézményeit, és letiltatta Székhelyi József egri fellépését, nem elég, hogy négyzetméterenként szerzi meg a Szépasszonyvölgy területét, most még a költségvetési és gazdálkodási bizottság elnökeként is kiutal a cégének több milliót. Ha úgy érzi ön is, hogy ez már sok, és a képviselőnek távoznia kell, akkor írja alá ezt a petíciót!” – ez a szó szerint idézett felhívás kering január eleje óta az egri közösségi portálokon.
Miről is van szó? Az egri önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Agria Humán Kft. 2008 óta bérel egy nagyjából tízezer négyzetméteres üzemcsarnokot a Szépasszonyvölgy Kft.-től, amely a város Fidesz–KDNP-s képviselője, Orosz Ibolya és férje közös tulajdonában van. A szelektívhulladék-válogatást végző vállalkozás korábban havi hatszázezer forintos bérleti díjat fizetett a képviselő cégének, a díjat azonban 2010-ben – az ingatlanválság kellős közepén – egyharmadával megemelték. | Hatvanmilliót kaszált saját városán a kitiltós képviselő cége | Petíció kering az egri közösségi portálokon: elégedetlen polgárok száműznék a közéletből Orosz Ibolya kormánypárti önkormányzati képviselőt, akinek a cége évek óta bérbe ad egy csarnokot egy városi cégnek. A városháza szerint szó sincs összeférhetetlenségről. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/aranyrog-a-szemetben-1511943 | 2015-01-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány szétesésének a jeleként értékelte Tölgyessy Péter, hogy szokatlanul sok botrányos úgy kerül napvilágra mostanában.
A 180 percnek az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy a társadalom a mai napig fenntartja a szocializmusból örökölt egyenlőségeszmét, és máig nem sikerült világossá tenni, kinek mi jár pontosan.
Ezért aztán mindenki úgy érezheti, többet elvehet, és törvénytelenül is átlépheti a határokat – véli Tölgyessy, aki szerint erre a jelenségre nagyon jó példák a politikusi fizetések.
Az alapbérek itt máig rendkívül alacsonyak, a növekedésük is jóval elmarad az átlagbértől, de a társadalom elfogadja a mellékes képviselői jövedelmeket, a költségtérítéseket, az álláshalmozásokat, és a parlamentáris rendszert lassan a maga képére formázza. | Tölgyessy: a korrupció kezd intézményesülni | Az egyre gyakoribb korrupciós botrányok azt mutatják, hogy a kormány már nem tudja kezében tartani a dolgokat - mondta Tölgyessy Péter a Magyar Rádiónak. Az alkotmányjogász szerint a korrupció kultúrává vált Magyarországon, ez a jelenség pedig egyre inkább kelet felé tolja az országot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2009/10/05/tolgyessy_korrupcio_kezd_intezmenyesulni/ | 2009-10-05 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Bokros: Magánérdek diktálta a lex Molt
A volt pénzügyminiszter szerint oligarchikus rend uralkodik
Népszabadság • Blahó Miklós • 2007. október 13.
Ha a magántulajdonosok maguk felé hajlítják a törvényeket, kialakulhat a
demokráciát erősen korlátozó oligarchikus rend - mondja Bokros Lajos, aki a
kormány és ellenzék által megszavazott lex Mol miatt szólalt meg, mert
szerinte a törvényben magánérdek jelenik meg közérdekként.
- Látszat csupán, hogy nemzeti egység jött létre az állami érdekek
védelmében - mondta lapunknak Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, a Közép-
európai Egyetem professzora, aki úgy véli, hogy inkább a politikai osztály
mutat valamiféle gyanús egységet egészen konkrét magánérdekek védelmében. -
A nemzeti érdek azonban ebben az esetben nem játszik szerepet, ha játszana,
akkor ezer más, ennél százszor jobb megoldást lehetett volna választani -
teszi hozzá. - Igaz - jegyzi meg -, hogy az államnak közüzemi cégek
esetében sajátos stratégiai feladatai vannak, de érdekei védelme egy
versengő piacgazdaságban nem feltétlenül kapcsolódik konkrét vállalathoz, s
főként nem kapcsolódik egyes konkrét magántulajdonosi szerkezethez. A lex
Mol a szóban forgó vállalat magántulajdonosait betonozza be, így
színtisztán magánérdeket véd, s nem állami stratégiai érdeket.
Bokros Lajos úgy látja, ami történt, nem más, mint kísérlet arra, hogy a
magántulajdonosok egy jól körülhatárolható csoportja maga felé hajlítsa a
törvényeket. A nemzetközi szakirodalom ezt az állam bekebelezéseként írja
le, s azt mondja, hogy oligarchikus rend akkor alakul ki, ha a
magántulajdonosi érdekek bekebelezik az államot, s tényleg elkezdik maguk
felé hajlítani a jogszabályokat, a törvényeket, a konkrét megoldásokat, ami
kifejezetten versenyellenes. Ennek legszebb példájaként Oroszországot
említi Bokros, ahol a legnagyobb magántulajdonosi csoportok már
bekebelezték a kormányt, sőt a törvényhozást is. S ha a törvényhozásban
ezen érdekek képviselete jut többségbe, akkor ez hihetetlen veszélyt jelent
a demokráciára. Először a kormány tevékenységét torzítja el, majd a
törvényhozó hatalomét, aztán maga után vonja a független média
ellenőrzését, a civil szervezetek befolyásolását, s végül a versengő
nézetek pluralizmusának megszüntetését. Ez ellen a Világbank, az Európai
Bizottság és más nemzetközi intézmények is keményen fellépnek, ez az egyik
legfontosabb frontja ma a modernizációért vívott küzdelemnek. Bokros
leszögezi: Magyarország számára tragédia lenne, ha az oroszországi példát
követné a társadalmi fejlődésben.
Korábbi világbanki tapasztalatai alapján azt mondja: a volt szocialista
országok mindegyikében megkísérelték az oligarchikus társadalmi rend
kiépítését. De a kicsi, közép-európai országokban ez kudarcba fulladt. A
kudarc okát három tényezőben látja. Az egyik az, hogy az Európai Unió
vonzása, illetve az uniós csatlakozás megakadályozta ilyen zárványoknak a
kialakulását. A másik, hogy ezek az országok túl kicsik és túlságosan
nyitottak ahhoz, hogy a versenytől elzárkózó, belső oligarchikus
szerkezetet hozhattak volna létre. Vagyis, a privatizáció során ugyan meg
lehetett szerezni nagy vagyont pusztán politikai támogatással, de
megtartani már csak hatékony működéssel lehetett. Márpedig ha van erős
nemzetközi verseny, az jótékonyan lekaszálja a hatékonytalan vállalatokat.
S a harmadik, hogy ezekben az országokban nincsenek monopolizálható
nyersanyagok, energiahordozók.
Két példát említ Bokros. Szlovákiában Meciar, Horvátországban Tudjman
idején ugyan megpróbálkoztak oligarchikus belső modell kialakításával, de
mindkét kísérlet megbukott, a két állam fölzárkózott a "magyar modellhez",
amelynek lényege, hogy plurális tulajdonviszonyok jöttek létre a külföldi
tőke domináns szerepe mellett. S ez nagyon fontos szempont. Az oligarchikus
magántulajdonosi szerkezet kiépülésének a legkíméletlenebb ellenfele
ugyanis a külföldi tőke, a külföldi stratégiai befektetők uralma, amely
magasabb rendű kultúrát honosít meg.
Bokros rámutat arra is, hogy a térség fejlődésének másik jellegzetes, de az
előbbitől eltérő modellje az orosz. A hatalmas ország önállóan is életképes
gazdasági egység, sosem engedte be a külföldi stratégiai befektetőket,
hallatlanul gazdag nyersanyagokban, s mivel az unióba úgysem léphet be,
annak vonzása a nullával egyenlő. Sajátos, ellenérték nélküli privatizáció
révén kialakult az a húsz, oligarchiába tömörült család, amely száz évre
meghatározza Oroszország társadalmi-gazdasági fejlődését. Ez sokkal
alacsonyabb rendű vállalati kultúrát hordoz, mint ami az Európai Unióban
kialakult. - Én az EU-t azért ünneplem, mert ránk kényszerít egy magasabb
rendű civilizációs keretet, s ilyen értelemben segít bennünket abban, hogy
megmeneküljünk saját hibáink egy részétől is - mondja.
- Politika és üzlet a fejlett piacgazdaságokban, demokráciákban is
elválaszthatatlan - hangsúlyozza az egyetemi tanár -, de ott fontos
garancia a nyilvánosság. S hozzáteszi: léteznek más biztosítékok is.
Erkölcsi normák például, amelyeket mind a politikai osztály, mind a
nagyvállalkozók zömmel betartanak. Az Európai Unióban nem ízléses
bekebelezni az államot, de persze nem is lehet. A politikai osztály vigyáz
arra, hogy a karnyújtásnyi távolság megmaradjon a politikai és az üzleti
világ között, ne lehessen magánérdekek védelmét ilyen szemérmetlenül
nemzeti érdekké nyilvánítani. Dicsőség és becsület dolga a politikai
osztály zöme számára, hogy ezt az erkölcsi magatartásmintát kövesse. Fontos
továbbá, hogy a jogrend is kifinomultabb, sokkal jobban és egyértelműbben
védi a strukturálisan gyenge kistulajdonosok érdekeit, sokkal durvábban
bünteti a bennfentes helyzettel való visszaélést, sokkal inkább elszakítja
az üzleti világ lobbizó befolyását a törvénykezéstől. Bokros végül
emlékeztet rá: az üzleti élet főszereplőinek zöme pedig elsősorban jó
hírnevét tartja fontosnak, s a vállalat jövője szempontjából ezerszer is
megfontolja, hogy kockára tegye ezt a hírnevet. | Archívum: Bokros: Magánérdek diktálta a lex Molt | Ha a magántulajdonosok maguk felé hajlítják a törvényeket, kialakulhat a demokráciát erősen korlátozó oligarchikus rend - mondja Bokros Lajos, aki a kormány és ellenzék által megszavazott lex Mol miatt szólalt meg, mert szerinte a törvényben magánérdek jelenik meg közérdekként. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-467741-270463 | 2007-10-15 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mint megírtuk, költségvetési csalás ügyében tartottak elsőfokú tárgyalást a keszthelyi Sörház és egy óvoda kivitelezőivel szemben. A Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Keszthely Város Önkormányzata több sikeres pályázatban is érdekelt volt. Ezek egyike a Reischl-féle sörház, míg egy másik egy óvoda épületének felújítását célozta. A projektek azonban nem valósultak meg, a vádhatóság szerint a kivitelező a megfelelő készültségi fok látszatát keltve rendszeresen hamis okiratokat csatolt a részszámlákkal igazolt támogatási előlegek megszerzéséhez. Költségvetési csalással vádolják, a tárgyalás elkezdődött az ügyben. Nagy Bálint államtitkár, Keszthely és térsége parlamenti képviselője közösségi oldalán reagált az esetre.
"Polgármesteri időszakom egyik legnagyobb kihívása a megörökölt, problémás projektek rendbetétele volt. Ahogy erről korábban rendszeresen tájékoztatást adtunk, annak idején feljelentést tettünk a keszthelyi érdekek érvényesülése érdekében. Az ügy feltárása azóta is folyamatban van, a tegnapi napon újabb tárgyalásra került sor, melyről a Zalai Hírlap részletesen beszámol. Továbbra is mindent megteszek azért, hogy a Keszthely város érdekei maradéktalanul érvényesüljenek!" | ZAOL - Nagy Bálint a Sörház-ügyről | "Annak idején feljelentést tettünk a keszthelyi érdekek érvényesülése érdekében" – írta közösségi oldalán Nagy Bálint országgyűlési képviselő a keszthelyi befejezetlen projektek, a Sörház és óvoda ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/nagy-balint-a-sorhaz-ugyrol | null | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
- A II. osztály Kelet csoportjában elmaradt az Erdőhorváti - Telkibánya talákozó, Telkibánya ugyanis már másodszor nem állt ki. A 3 bajnoki pontot 3-0-al Erdőhorváti javára igazolták, Telkibánya sportszervezete pedig ismételt írásbeli megrovásban részesült.
- A II. osztályú Észak csoportos HHSE Szuhogy első alkalommal állt ki létszámhiánnyal, ezért írásbeli megrovást kapott.
- Parasznya és Sárospatak sportszervezetének, rendezési hiányosság miatt, egy soron következő hazai bajnoki mérkőzésére saját költségén szövetségi ellenőrt kell fogadnia és a rendezői létszámot tizenötre kell emelnie.
- Havas János sportszakember (RSE II Encs) négy felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva.
- Fodor László sportszakember (Borsodivánka) egy felnőtt bajnoki találkozótól eltiltva.
- Hejőpapi sportszervezete, rendezési hiányosság miatt, írásbeli figyelmeztetést kapott | Fociügyek: sok munkát adtak az ítészeknek | Az MLSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatósága fegyelmi- és versenybizottsági határozataiból: | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/10/fociugyek-sok-munkat-adtak-az-iteszeknek | null | true | null | null | BOON |
Visszajár a MÁV Általános Biztosító Egyesületnek (MÁV ÁBE) az a 666 millió forint, amelyet a biztosító április elején kölcsönként utalt el a Studio 2002 Bt.-nek - ismerte el a HVG-nek Zamecsnik Péter, Kiss Bálintnak, a MÁV ÁBE lapzártakor előzetes letartóztatásban lévő volt vezetőjének védőügyvédje, miután a nyomozó szervek nemrég javasolták az eddig zárolt összeg visszautalását. A Studio 2002-ben Kiss 2005-ig beltag volt, lánya pedig 2006-ig kültag. Kisst beltagként bizalmasa, a hétfőig letartóztatásban volt Szakács Gyula követte. A pénz eredetileg a Kiss által tervezett új biztosító alaptőkéjéhez kellett volna, mondta Zamecsnik, aki szerint egy pillanatig sem volt vita azon, hogy az összeg visszajár, ha az alapítás meghiúsul. Kisst viszont egyebek között emiatt az utalás miatt vádolják sikkasztással, miután a Studio 2002 számlájáról, ami felett az idén is rendelkezett, magának és lányának folyatta tovább a pénzt.
Mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) visszavonta a MÁV ÁBE engedélyét, s így jövő héttől a cég megszűnik, a csődgondnok jóval nehezebben szerezheti majd vissza azt a 358 millió forintot, amely 2008. márciusig több tételben került a Kisshez köthető bt-hez. A pénz egy része ugyancsak Kiss reménybeli biztosítójához kellett, mégpedig székházra. Ebből a pénzből költött a Studio 2002 csaknem 180 millió forintot egy Fogarasi úti ingatlanra, amelyet Kiss Lajostól és Tavarnai Tibortól, a Gumislajos Kft. tulajdonosaitól vett meg, idén tavasszal. Kiss Bálint szándéka szerint ide költözött volna a MÁV ÁBE szerződésállományát átvevő biztosító. Az ingatlant zár alá helyezte ugyan a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, ám a biztosítóegyesület jussát nehéz lesz bizonyítani. Kiss és védője szerint ugyanis a Studio 2002 a biztosítónak nyújtott szolgáltatások és szoftverfejlesztés ellenértékéből vette az ingatlant, tehát jogosan rendelkezett az összeg felett, az pedig, hogy a vevők miképpen járatták meg a kapott ellenértéket egy dominikai cég bécsi bankszámláján, nem tárgya a Kiss elleni büntetőügynek.
Nem ez az egyetlen zűrös székházügye a MÁV ÁBE-nak és a vele éveken át szimbiózisban élő Studio 2002-nek. Ám míg a Fogarasi úti ingatlan ránézésre kifogástalan állapotú, addig az az ingatlan omlófélben van, amelyet a MÁV ÁBE - a szerződések szerint - összesen mintegy 600 millió forintért vett meg néhány éve a Studio 2002-től. Az ingatlan 60 százalékát 2006 februárjában, 40 százalékát pedig 2007 áprilisában szerezte meg a biztosító. Az ingatlant eladó bt nyerhetett az ügyleten, miután a cég - a HVG információja szerint - mindössze 200 millió forint körüli összegért vette meg a fővárosi önkormányzattól, illetve a IX. kerülettől a József Attila lakótelepen lévő mozit és az azzal szomszédos telket. "A ferencvárosi önkormányzat azzal a feltétellel adta el a telket, hogy a jelentős zöldterülettel bővített moziból nyugdíjasház épüljön" - idézte fel a HVG-nek a három éve történteket Bánsághi Tamás, Ferencváros alpolgármestere. Ám az idősek otthonából nem lett semmi, s a MÁV ÁBE egyetlen beruházása egy palánkkerítés felállítása, hogy ne hordják szét teljesen az épületet.
Lesújtó véleménye van a ferencvárosi ingatlanbizniszről Gazda Pusztai Sándornak, a MÁV ÁBE-t idén április óta vezető felügyeleti biztosnak. Az egyesület júniusi közgyűlésén leszögezte: a 615 millió forinton nyilvántartott ingatlan értékbecslők szerint a felét sem éri, az egyetlen mostani vételi ajánlat pedig 100 millió forint alatti összegről szólt. Arról egyébként Gazda Pusztai is hallgatott, hogy az ingatlan megvásárlásában része volt kollégájának, Banyár Józsefnek, annak a PSZÁF-biztosnak, aki 2006. november végétől - miután Kisst a PSZÁF hat hónapra felfüggesztette - vette át az egyesület vezetését. Banyár írta alá 2007 áprilisában azt az adásvételi szerződést, amelyben az 5600 négyzetméternyi épület és udvar fennmaradó 40 százaléka is az egyesületé lett, csaknem 250 millió forintért. Nincs nyoma annak, hogy a PSZÁF-főnökök - akkoriban Marsi Erika volt a PSZÁF főigazgatója - ellenezték volna az ingatlanvételt: minden bizonnyal elfogadták a kirendelt biztos véleményét, miszerint ha egyetlen épületbe szervezik a három telephelyen szétszórtan működő egyesületet - az ingatlan profilváltásába egyébként belement volna az önkormányzat -, javul a koordináció és a munkavégzés hatásfoka. Az összeköltözést állítólag 2007 végére tervezték.
A volt mozi környezetének pusztulása miatt a ferencvárosi önkormányzatnál fontolgatják, hogy hatóságilag elrendelik az épület bontását, ha belátható időn belül nem hasznosítják a területet. Lehet, hogy ez még jól is jönne a megszűnő biztosítóegyesületnek, hiszen az ingatlant a helyiek szerint amúgy is csak telekárban lehetne eladni, a várható bontási költségek viszont rontják az eladás esélyét.
Nem csupán a székházprojekt zárult fiaskóval, hanem a felügyeleti biztos idején elkezdődött informatikai fejlesztés is. Az egyesület egyik középvezetője szerint Banyár feleslegesen erőltette a belső levelezőrendszer kialakítását. Ehelyett inkább az ügyféladatokat kezelő számítástechnikai háttérrendszert kellett volna teljesen rendbe rakni, akár azon az áron is, hogy a PSZÁF megismétli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kötésének 2006 júniusában elrendelt felfüggesztését (Banyár idején már újra lehetett szerződést kötni). S bár a biztos jócskán költött informatikai fejlesztésekre, ezek hatásosságát ma már megkérdőjelezi Gazda Pusztai, aki szerint az egyesület számítástechnikai rendszere a MÁV ÁBE ügyfelei töredékének, legfeljebb 30 ezer kuncsaftnak az adatait volt alkalmas nyilvántartani.
A problémát súlyosbítja, hogy egyszerre két rendszer működik, és a Banyár idején elkezdett fejlesztéseket Kiss 2007 tavaszi visszatérése után leállították. Emiatt jelenleg csaknem 33 ezer fizetési tétel keresi - 280 millió forint értékben - a gazdáját, azaz nem kapcsolható ügyfélhez, amint az a MÁV ÁBE engedélyének visszavonásáról szóló, nemrég közzétett PSZÁF-határozatból is kiderül.
A MÁV ÁBE engedélyének visszavonásához vezető problémák nagy része már 2005-ben szükséghelyzetet teremtett, s a bajok azóta csak növekedtek - következtethető ki a határozat indoklásából. A válság okát az egyesületnél a szinte kezelhetetlen tömegű jelentési kötelezettséggel magyarázzák. Azt állítják: a PSZÁF minden feladat végrehajtásáról jelentést kért, de azokat gyakran nem fogadta el, és visszaküldte korrekcióra, mire a biztosító új jelentést gyártott, s a jelentések egy idő után már egymásba értek. Végül már senki sem látta világosan, hogy a kifogásolt probléma abból származik, hogy nem hajtottak végre valamilyen feladatot, vagy új kifogást közöl velük a felügyelet - mesélte a HVG-nek az egyesület egyik volt dolgozója.
Mindez kevéssé érdekli azokat az autós károsultakat, akik például az egyesületi tagokkal történt ütközés után hiába várnak káruk megtérítésére, mert a rendezéshez szükséges 9 milliárd forint kártartalékból 4,5 milliárd forint hiányzik, és nem is lesz meg. Ugyanakkor a kárrendezés az egyesület eltűnésével sem marad abba, mondta a HVG-nek Binder István, a PSZÁF szóvivője. A kárügyeket várhatóan az egyesület csődgondnoka viszi tovább, nem kizárt, hogy a PSZÁF-hoz tartozó Hitelintézeti Felszámoló Kht.-n keresztül, ezért a kht valószínűleg átvesz majd dolgozókat az egyesülettől is. Arra azonban nem látnak reményt a felügyeletnél, hogy a jelenlegi száznaposnál rövidebb legyen a fél évvel ezelőtt még 150 napos kárrendezési idő.
Ezentúl nem soron kívül fizetik ki a jogerősen megítélt károkat sem, a PSZÁF július végén közzétett kárkifizetési sorrendje szerint ugyanis a személyi sérüléses károk kaptak elsőbbséget, míg a töréskárokat hátrasorolták. A károsult ügyfél cascójának terhére az Allianz Biztosító és a Generali-Providencia által megelőlegezett kártérítésért a két biztosító perli az egyesületet, s eddig ítéletek sokasága határozott a MÁV ÁBE helytállási kötelezettségéről, aminek az egyesület két héttel ezelőttig eleget is tett. Jelenleg viszont az Allianz már húsz jogerős ítélet kártérítésére vár, és nem kap pénzt a Generali-Providencia sem, bár inkasszós megbízást nyújtott be a MÁV ÁBE számlavezető bankjaihoz. Ha a biztosítók nem tudják visszaszerezni az egyesülettől az általuk megelőlegezett kárkifizetést, ügyfeleik búcsút inthetnek a casco szerződés bónuszfokozatának is. Bármennyire abszurd, az ilyen eseteket a biztosító formailag ügyfele által okozott kárként kezeli. Aki ebbe nem nyugszik bele, legfeljebb a valódi károkozót perelheti, de nem zárható ki az sem, hogy az ügyfelek perbe fogják az egyesület tartalékhiánya miatt ugyancsak felelős PSZÁF-ot is.
PAPP EMÍLIA | Pénzügyek: Székházfelügyelő | Fiaskóval végződő székházvásárlások növelik a MÁV ÁBE veszteségét. Olyan ügylet is volt, amelyre a felügyeleti biztos bólintott rá. | null | 1 | https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_A_MAV_BIZTOSITO_INGATLANUGYEI_Szekhazfelugy | 2008-08-13 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Több évtized után új tulajdonoshoz kerül a Tatabánya városközpontjában működő éttermet - írja a Kemma. A portál azt is tudja, mi lesz az ingatlan sorsa.
Úgy tudni, már van új gazdája a Konzum előtti épületnek, aki ugyanúgy pizzázót tervez üzemeltetni a helyen, ami azt jelenti, hogy akik eddig oda jártak vacsorázni, ezután sem maradnak pizza nélkül. | Megvették a város egyik legnépszerűbb éttermét, azt is elmondták, mihez kezdenek vele | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/megvettek-a-varos-egyik-legnepszerubb-ettermet-azt-is-elmondtak-mihez-kezdenek-vele | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 2017. és 2021. közötti időszakban az Európai Unió mezőgazdasági támogatásainak jelentős része egy maroknyi szupergazdag eurómilliárdos kezében kötött ki -írja a Guardian egy friss kutatásra hivatkozva. A legnagyobb nyertesek között van Andrej Babiš cseh üzletember, volt miniszterelnök, Orbán Viktor politikai szövetségese is.
A Guardian az EU különböző tagállami adatbázisaiban nézte meg, hol ki mennyi mezőgazdasági támogatást kapott. A pénzt sok esetben nem magánszemélyek, hanem cégek kapták, ezeknél a lap megpróbálta megkeresni a cég tulajdonosát, ha pedig ez szintén egy cég volt, akkor a cégháló végső tulajdonosát.
A Guardian sok esetben nem tudta teljesen pontosan meghatározni, hogy melyik cégnek mekkora részben ki a tulajdonosa. Azt viszont egyértelműen kimutatták, hogy a támogatásokból 3,3 milliárd euró (átszámolva körülbelül 1300 milliárd forint) 17 szupergazdagnál, vagy a részben a tulajdonukban lévő cégeknél kötött ki. Ebben ráadásul csak a 25 százalék feletti tulajdonrészek vannak bennük.
A szerencsés milliárdosok között van Andrej Babiš cseh üzletember, volt miniszterelnök, akinek az egyik cégenéhány éve a magyar államtól is milliárdos támogatást kapott. Szintén jelentős összeget kapott James Dyson brit milliárdos, aki a Brexit-népszavazás idején a kilépés mellett kampányolt.
Az EU költségvetése egyharmadát mezőgazdasági támogatásokra költi. Ezt azonban nem rászorultsági alapon osztják ki a gazdák között, hanem területalapon, vagyis minél nagyobb birtoka van valakinek, annál több pénzt kap.
A támogatást a központi szabályok betartásával a tagállamok fizetik ki a földeket birtokló gazdáknak és vállalatoknak. Arra, hogy ezeken a cégeken keresztül kinél köt ki végül a pénz, nincs központi nyilvántartás, egy, az Európai Parlament felkérésére készült korábbi kutatás szerint "de facto lehetetlen" megállapítani, kik a legnagyobb nyertesek.
A Guardian kiemeli, hogy a nyilvános adatbázisok szerint a vizsgált négyéves időszakban több ezer kisebb gazdaságot bezártak vagy felszámoltak, nagy részüket valószínűleg azért, mert a tulajdonosok nem jöttek ki anyagilag.
Magyarországonévről évre Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségei kapják a legtöbb EU-s támogatást. | Az EU mezőgazdasági támogatásainak feltűnően nagy része néhány szupergazdag nagybirtokos kezében köt ki | Miközben több ezer kisgazdaságot felszámoltak. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/04/europai-unio-mezogazdasag-tamogatas-milliardosok | null | true | null | null | Telex |
Besnyő lakói hamarosan jelentős közlekedési javulásoknak örülhetnek, hiszen a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz 124 millió forintos támogatása révén több utcában is elindulhat az útfelújítás. A november 7-i bejelentést Fejes Zsuzsanna polgármester, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke tették meg a Dankó Pista utcában, ahol a felújításra a legnagyobb szükség van.
Fejes Zsuzsanna polgármester így fogalmazott:
- Ezek a beruházások nemcsak a közlekedési viszonyokat javítják, hanem a mindennapok kényelmét is emelik. Hosszú idő óta várunk arra, hogy az úthálózatunk a jelen kor elvárásainak megfelelően korszerűsödjön, és most végre lehetőségünk van arra, hogy Besnyő utcái biztonságosabbá és kényelmesebbé váljanak lakóink számára.
Tessely Zoltán országgyűlési képviselő hozzátette, hogy a forrás elnyerése lehetőséget ad arra, hogy a Dankó Pista utca mellett olyan további szakaszok is megújuljanak, amelyek már régóta problémát jelentettek a helyiek számára.
- A támogatás közel 2,4 kilométernyi útfelújítást tesz lehetővé Besnyőn, és a Dankó Pista utcán túl a Szabadság utcában is elkezdődhetnek a munkálatok. Az úthálózat javítása jelentős mértékben könnyíti majd meg az itt élők mindennapjait.
Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke a támogatás regionális jelentőségére hívta fel a figyelmet:
- A TOP Plusz keretében idén 5,5 milliárd forintot osztottunk szét a térség fejlesztésére. A besnyői útfelújítás az egyik fontos projekt, és büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a település látványos fejlesztéséhez járulhatunk hozzá.
Molnár Krisztián kiemelte, hogy míg Besnyő a korábbi, 2014-2020-as TOP ciklusban 36 millió forintos támogatáshoz jutott intézményfejlesztésre, a mostani 124 millió forintos összeg háromszorosan meghaladja az előző ciklus forrásait, ami óriási előrelépést jelent a település számára. Ebből a forrásból az említetteken kívül még további utak is megújulhatnak, melyeket a közeljövőben jelentenek be. | Besnyőn több utca is megújul a TOP Plusz 124 milliós támogatásából | Besnyő hamarosan megújult utakkal gazdagodik a TOP Plusz 124 millió forintos támogatása révén, amelynek köszönhetően a Dankó Pista utca mellett a Szabadság utca és más szakaszok is korszerűsödhetnek. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/besnyoi-utak-124-millio-forint-erkezik-felujitasra | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A vádat Thomas Schweich, az amerikai külügyminisztérium kábítószer-ellenes irodájának volt vezetője fogalmazta meg, aki a múlt hónapban mondott le az iroda vezetéséről. Cikke vasárnap jelenik meg a The New York Timesban.
A narko-korrupció elérte az afgán kormány csúcsát - írta Schweich, aki két évig volt a kabuli amerikai nagykövetség vezető kábítószer-ellenes hivatalnoka. "Az igaz, hogy Karzai tálib ellenfelei a kábítószer-kereskedelemből szerzik a pénzüket, de így tesz sok híve is... A kabuli kormány hatalmának fenntartása az ópiumtól függ... Karzai ellenzi a letartóztatásokat és a mákültetvények kiirtását a pastu vidéken, ahol a hatalmi bázisa van" - állítja a volt ügynök.
Szerinte "Karzai úgy játszik rajtunk, mint a hegedűn... Az Egyesült Államok és szövetségesei harcolnak a tálibok ellen, Karzai barátai meggazdagszanak a kábítószer kereskedelméből, ő a gondjaiért a nyugatot hibáztatja, és 2009-ben újra fogják választani elnökké" - írta.
Schweich a Pentagont is bírálja, mert nem ad katonai támogatást a mák kiirtásához, mondván, hogy az majd másnak a feladata lesz a háború után. "A baj az, hogy a harc valószínűleg nem fog befejeződni, amíg a tálibok a drogból finanszírozhatják magukat - érvel, és hozzáteszi, hogy a brit katonaság még elutasítóbb a kábítószer-ellenes küldetéssel szemben. | Archívum: Afgán narko-korrupció | Egy volt amerikai vezető kormányügynök azzal vádolja az afgán elnököt és kormányzatát, hogy fedezi a kábítószer-csempészeket, és maga is érdekelt a kereskedelemben. Cikke vasárnap jelenik meg a The New York Timesban. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-500037-298612 | 2008-07-24 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
PM: soha nem térül meg Paks 2 | Jávor Benedek állítása szerint az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, ami soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A PM EP-képviselője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150622-pm-soha-nem-terul-meg-paks-2 | 2015-06-22 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Részletes vallomásaikban Budai György és Boldvai László is tagadta, hogy zsarolással kényszerítették volna Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíj egy részének, 343 millió forintnak az átutalására. Az MSZP pénztárnokaként is ismert Boldvait és az SZDSZ-hez közel álló Budait a Tocsik-per újabb eljárásában már zsarolással gyanúsítja az ügyészség. A Tocsik-per az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőinek a meghallgatásásval folytatódik szerdán.
A vád szerint a jogásznő 1996-ban, az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos alkufolyamat során, csalás révén jutott hozzá 804 millió forint sikerdíjhoz az ÁPV Rt. külső tanácsadójaként.
Hétfőn, az új elsőfokú eljárás második tárgyalási napján, Budai György, Boldvai László és az utóbbi tevékenységével összefüggésben bűnsegédként elkövetett zsarolással vádolt Vitos Zoltán egyaránt tagadta bűnösségét.
Boldvai László, aki a vádbeli cselekmények idején a szocialista párt pénztárnoka volt, valamint Budai György is tagadta azt, hogy bármiféle pénz átadására utasította volna Tocsik Mártát, bár azt mindketten elmondták, hogy a belterületi földek ügyében beszéltek a jogásznővel.
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a szocialista országgyűlési képviselő, pártbeli összeköttetéseire hivatkozva, 1996. február 2-án, Vitos Zoltán közreműködésével, mobiltelefonon, 1996. május 23-án pedig Budai György társaságában, a Bajor sörözőben személyesen tárgyalt arról Tocsik Mártával, hogy utaljon át az általuk megjelölt cégek számláira pénzt, ellenkező esetben nem tarthatja meg igen jövedelmező ÁPV Rt.-s megbízatását. Boldvai László a per során először a Legfelsőbb Bíróság előtti másodfokú eljárásban tett vallomást arra nézve, hogy 1996. február 2-án Németországban volt, ahová Köztársaság téri irodájából, valószínűsíthetően, nem is lehet mobilhívást átirányítani. Ezzel kapcsolatban a képviselő a hétfői tárgyaláson annyit mondott: az átirányítás technikai feltételeivel nincs tisztában, de tudomása szerint erre gazdasági okokból nem volt lehetőség, neki pedig erről mint a Köztársaság téri pártszékház fenntartásáért is felelős tisztségviselőnek, tudnia kellett volna.
Boldvai László előadása szerint Tocsik Mártával személyesen sem 1996 májusában, sem más vádbeli cselekmények idején nem találkozott.
A szocialista képviselő elmondta: telefonon 5-6-szor kezdeményezett beszélgetést Tocsik Mártával, aki a Nógrád megyei választókerületben lévő önkormányzatok belterületi földek nyomán támasztott igényei ügyében segítőkésznek mutatkozott. Szólt arról is, hogy Budai Györggyel való kapcsolata elsősorban Nógrád megyei kulturális rendezvények előkészítésére, finanszírozásának megszervezésére korlátozódott. Ugyanakkor Boldvai hétfői vallomása szerint nem ismerte sem Vitos Zoltánt, sem az Arány/Tipic Rt.-t, melynek számlájára Tocsik Mártának a kizsarolt pénz egyik részét az ügyészség szerint át kellett utalnia.
Budai György, a szabad demokratákhoz közel álló vállalkozó a hétfői tárgyaláson elmondta: Tocsik Mártát még a tervezett világkiállítás kapcsán ismerte meg 1992-ben. Az 1996. május 23-i találkozóról szólva Budai, a vádirattal ellentétben, azt állította, hogy Boldvai nem volt jelen. Őt a jogásznő azért hívta a Bajor sörözőbe, hogy megkérje: nézzen utána annak, milyen mértékig hajlandó engedni a Fővárosi Önkormányzat a belterületi földek címén támasztott 30 milliárdos igényéből. Budai György a kérésnek megfelelően tájékozódott Demszky Gábor főpolgármesternél, aki annyit mondott: a mozgástér minimális. Ezt az információt Budai át is adtaTocsiknak, a továbbiakban pedig már nem beszéltek. Azzal kapcsolatban, hogy a nyomozati iratok között található telefonhívás-listák szerint Budai és Tocsik között beszélgetések zajlottak még le, a vállalkozó annyit mondott, nemcsak ő használta mobilját. Budai elmondta, hogy az 1994-es választások után Csintalan Sándor szocialista országgyűlési képviselő mutatta be neki Boldvai Lászlót.
A tárgyalás szerdán, az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőinek vallomástételével folytatódik.
(2000.11.08.) | A Tocsik-per zsarolással gyanúsított közszereplői tagadják bűnösségüket <br/> | Részletes vallomásaikban Budai György és Boldvai László is tagadta, hogy zsarolással kényszerítették volna Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíj egy részének, 343 millió forintnak az átutalására. Az MSZP pénztárnokaként is ismert Boldvait és az SZDSZ-hez közel álló Budait a Tocsik-per újabb eljárásában már zsarolással gyanúsítja az ügyészség. A Tocsik-per az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőinek a meghallgatásásval folytatódik szerdán. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/11/20001127atocsikper | 2000-11-27 17:06:00 | true | null | null | Origo |
A szlovák titkosszolgálat pozsonyi, szervezett alvilági kapcsolatain keresztül a magyar maffia egyik ismert körével együtt hajtotta végre az elmúlt évek magyarországi robbantásait - tudott meg további részleteket lapunk az Omega-akcióval kapcsolatban. Ennek egyik oka az volt, hogy a szlovák hírszerzőszolgálat előző vezetőjének, Ivan Lexának kinevezése után, tehát 1995-től a pozsonyi "magyar osztály" szoros kapcsolatot épített ki a hazánkban az olajszármazékokat illegálisan forgalmazó maffiával. Az előző kormány titkosszolgálatának vezetői szerint Lexa irányítása alatt vált ellenségessé a magyar és a szlovák titkosszolgálat viszonya. Sőt úgy vélik: erre az időszakra volt jellemző az is, hogy északi szomszédunk szinte csak az orosz és még egy-két keleti hírszerzéssel tudott elfogadható kapcsolatot tartani az európai országok közül.
Az Aranykéz utcában, továbbá a Lendvay utcai Fidesz-székháznál, valamint Torgyán József kisgazda pártelnök és Szájer József Fidesz-frakcióvezető lakásánál elkövetett robbantások, illetve az FKGP-székház elleni kísérletnél is azonosak a rendőrség birtokában lévő személyleírások, robbanóanyagok és a merényletkísérletek módszerei is.
Mint azt korábban megírtuk, a csehszlovák hadsereg volt magas rangú tisztjei közül többen szoros kapcsolatba kerültek a szlovák alvilággal. A csapatfelderítő kiképzést kapott pozsonyi katonák két csoportot alkottak. Úgy tudjuk, hogy a Rohács- és a Csernyák-alakulatok "magyar segítséggel" hajtották végre a magyarországi robbantássorozat egy részét.
A négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai pokolgépes merénylet célpontjának, Boros Tamásnak is voltak üzleti kapcsolatai olyan szlovák alvilági személyekkel, akik érdekeltek az olajüzletben. Információink szerint Boros magyarországi ellenfelei, kihasználva pozsonyi kapcsolataikat, a Rohács-csoporton keresztül hajtották végre a robbantást. A merénylet hazai előkészítői ellen, belügyi forrásaink szerint, olajüzletből származó, egymilliárd forintos adócsalás miatt nyomoz a rendőrség.
Úgy tudjuk, hogy az Információs Hivatal (IH) ugyan már több mint három éve jelentette, hogy az átlagosnál erősebb a SIS tevékenysége Magyarország ellen, de az Omega-akció ténye nem jutott el a titkosszolgálat akkori politikai vezetéséhez. Az előző kormányzati ciklus titkosszolgálati illetékesei felhívták figyelmünket arra, hogy ebben az időszakban, az Információs Hivatal műveleti igazgatója, a Nyírfa-ügy elsőrendű vádlottja, Földi László ezredes volt. Mint ismert, a Nyírfa-botrány információi sem jutottak el a titkosszolgálat politikai vezetéséhez.
hirdetés | Nyírfától az Omegáig | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/02/19990224nyirfatol | 1999-02-24 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Egyre inkább arrafelé tart a történet, hogy szappanopera lesz a MOHU-ügyből: szép, folytatásos hungarikum, amely - noha a környező országokban is érvényes alapsztorira épül, mégis - sajátosan magyar és sajátosan mérsékelten szórakoztató: folytatásról folytatásra laposabb és szomorúbb. Hadd ne ismételjük a korábbi epizódokat, mert azokat már mindenki unja, akár sikerült megtalálni a bűnöst, akár nem. Vannak ugyanis újabb sztorik, amelyek elhomályosítják a régebbieket. Szokás szerint olvasói levelek alapján követjük a történet alakulását.
Az egyik levél azzal kezdődik, hogy az olvasó tett egy kísérletet ráérő idejében: máshol váltsa be a visszaváltó automatától kapott blokkot, mint ahol kapta. Valahol mintha olvasta volna, hogy egy győri lakos Debrecenben kapott blokkját nem tudta Győrben levásárolni. Olvasónk tett egy kísérletet, hogy vajon ugyanabban a városban levásárolhatja-e másik boltban. Az eredmény: nem vásárolhatta. Ezek után ugyanannak a bolthálózatnak egy másik üzletében próbálkozott. A pénztárban elhajtották, mondván, hogy csak ott érvényes, ahol betolta a palackokat az automatába.
Ugyanez történt másik olvasónkkal, aki továbbgondolta a szappanoperának ezt az epizódját és arra a következtetésre jutott, hogy nem a bolti dolgozókra kell haragudni, mert ők is ugyanolyan kiszolgáltatottjai a helyzetnek, mint a vevők, ráadásul csak azt tehetik, amit a bolt vezetői előírnak nekik. Ráadásul bármilyen probléma kerül elő a visszaváltás során, nekik annyi közük van az automatákhoz, mint a vevőknek.
Mi lehet a megoldás? - teszi fel a kérdést egy újabb olvasó, aki a vevőket nem tekinti angyaloknak. Azt írja, hogy talán el kellene olvasni az automata által kiadott cédulát, melyen az áll, hogy - mint mellékelt fotónk bizonyítja - "Az utalvány összege kizárólag az utalványt kiállító üzletben váltható be". És így tovább.
Az is olvasható, hogy "Az utalvány érvényességi ideje a kiállítás dátumától számított 6 hónap." Ezt kommentálja olvasónk azzal a megjegyzéssel, hogy mivel az egész országra kiterjedően csak és kizárólag a MOHU jogosult a visszaváltással kapcsolatos mindenféle anyagmozgatási, gazdasági, pénzforgalmi tevékenységre, ezért több mint érthetetlen a fenti két megszorítás. Kivéve, ha a MOHU így akarja a vásárlók rokonszenvét elnyerni - zárja levelét (a korábban e hasábokon közzétett hungarikumok egyikének, az akasztófahumornak a felvillantásával).
Itt azonban nincs megállás, az élet gyors léptekkel megy tovább. Közben ugyanis az történt, hogy okos emberek előhúztak valahonnan egy régi jogszabályt, amely arról intézkedett, hogy a kukázókat (többnyire hajléktalanokat) ötezertől ötvenezer forintig lehet megbírságolni bűnös cselekedeteikért. Ugyanis feltűnt, hogy kétes egzisztenciák összegyűjtenek egy-két zsáknyi visszaváltható üveg-, fém-, és műanyagpalackot és soktucatnyi, vagy százszámra gyűjtött, ötven forintos tételekből sokszáz, vagy néhány ezer forintos utalványokat ad ki nekik az automata. Büntessék meg őket! - hangzott el hivatalos oldalról. Érdekes módon nem azok hangoztatták, akik többnyire türelmesen várakoztak mögöttük, hanem azokról a helyekről jött az ötlet, ahol talán szemet szúrt az egy-ké ezer forintos "munka nélkül szerzett jövedelem" - alkalmasint azok részéről, akik többszázezres, vagy milliós fizetésből tengetik életüket. A büntetés lehetősége egyébként annyira abszurd volt, hogy még a rendőrség is oda nyilatkozott, miszerint nem büntetni, hanem jutalmazni kellene ezeket a (többnyire) hajléktalanokat, akik eltakarítják az utcákról a fölöslegessé vált hulladékot.
A MOHU illetékeseinek persze az jutott az eszébe, hogy: "de igenis meg kell büntetni ezeket a nyerészkedőket, mert a szóban forgó értékek a mi tulajdonunk". Érdekes módon találkozik ez a megközelítés a kapitalista tulajdon birtoklásának nemzeti érzületeként a Rákosi idők "Aki nem dolgozik, ne is egyék!" jelszavával. Ez is hungarikum, de vastagon. Na most, ha komolyan vesszük a tulajdon fogalmának gazdasági, jogi és filozófiai értelmezését, akkor mindenképpen fel kell tennünk azt a kérdést, hogy a kallódó tulajdon (utcán félredobva, kukában poshadva, esetleg háztartásban más célra használva) mikor-hol-mennyit ér? És ha mások használják a MOHU tulajdonát, akkor vajon nem kellene használati., vagy bérleti díjat fizetniük érte? Vagy ha a vásárló kifizette a palackonkénti ötven forintot már a vásárláskor, akkor vajon nem ment-e át az ő tulajdonába? És ha eldobta, vagy neadjisten elajándékozta annak, aki majd beváltja, az vajon nem azt a helyzetet eredményezi, hogy a kettejük közti szóbeli üzleti megállapodás tárgya lett? Amihez a MOHU-nak semmi köze?
Őszintén szólva az a baj, és már az elejétől fogva látszott, hogy nagyon okos, íróasztalnál ülő emberek hipp-hopp kitaláltak valamit, aminek a való élethez meglehetősen kevés köze van, mert nem szoktak, vagy nem szeretnek az élet valóságával találkozni. És hogy amit ők mondanak (írnak, határoznak, jogszabályba tuszkolnak), az úgy jó, úgy helyes, úgy igaz. Punktum.
Ezért aztán szinte már előre kiszámíthatóan jött a következő lépés. Az a határozat(tervezet), amely úgy szól, hogy egy visszaváltó automatánál egy nekifutásra legfeljebb száz palackot (vagy fémdobozt, üveget) lehet visszaváltani, ötezer forint értékben. Ha visszaemlékszünk a júliusi örömittas diadaljelentésekre, miszerint hány millió (ahogy mohumagyarul fogalmaztak) italcsomagolást (fuj!) váltottak be hány milliárd forintért, ez valahogy másfelé mutat. Most akkor mi lesz a következő lépés? Megadóztatják az ilyen, munka nélkül szerzett jövedelmeket?
Mégpedig a legutóbbi kormányhatározat szerint a mindenkori inflációval megemelve? | Megadóztatja a kormány a palackok visszaváltásával szerzett jövedelmeket? | Ad abszurdum még ez is előfordulhat a mára már szappanoperává váló MOHU-ügyben. Jegyzet. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/megadoztatja-a-kormany-a-palackok-visszavaltasaval-szerzett-jovedelmeket.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A Penta Industry Kft. újítja fel 405 millió forintért a Bibó István Szakkollégiumot – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
Korábban ez a cég nyerte el a Tállai András NAV-elnök vezette mezőkövesdi futballklub sportszállójának kivitelezését is 396 millióért.
A Fidesz bölcsőjének számító kollégium felújításának kivitelezőjét hirdetmény nélküli eljárásban választották ki, amire a jövő évi vizes világbajnokság szolgált alapul. Az Országgyűlés ugyanis törvényt fogadott el arról, hogy a vb-hez kapcsolódó fejlesztésekkel kapcsolatban erre lehetőség van.
Még júniusban írt arról az Átlátszó, hogy a szakkollégium is szerepel a „Dagály-törvényben”, akkor a fideszes Bánki Erik azzal indokolt, hogy a sportesemény kapcsán szállásokra lesz szükség.
Az átalakítás mellett bővítik is a Bibót. | Megvan, ki újítja fel a Bibó-kollégiumot | A vizes vb miatt hirdetmény nélküli eljárásban választották ki a kivitelezőt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/10/14/megvan-ki-ujitja-fel-a-bibo-kollegiumot/ | 2016-10-14 11:01:00 | true | null | null | 24.hu |
Fotó: Northfoto
“2009 januárjában Julija Timosenko miniszterelnökként hatáskörét és törvényes előjogait bűnös célokra felhasználva olyan cselekedeteket követett el, amelyek egyértelműen meghaladták a jogait és a hatáskörét” – jelentette ki a bíró. Kirejev hangsúlyozta, hogy a szerződések súlyos – 1,5 milliárd hrivnyás (188 millió dolláros) – kárt okoztak a Naftohaz ukrán kőolaj- és gázipari vállalatnak.
Timosenko kitalált bűnügynek nevezte az ellene folyó pert. “Janukovics (Viktor Janukovics elnök) 1937-be megy vissza” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus a Sztálin által vezényelt tisztogatásokra utalva az ítélethirdetés rövid szünetében újságírók előtt. “A Janukovics által megrendelt per és az ítélet a hatóságok gyengeségét mutatja” – hangoztatta.
“Ez egy klasszikus lincsbíráskodás. Az ügyet meghamisították. Semmilyen bizonyíték nincs a bűnösségemre. Már meg kellett volna hozniuk a felmentő ítéletet, és véget kellett volna vetniük Ukrajna megalázásának. A show azonban folytatódik” – ezekkel a szavakkal fordult a bírósághoz Julija Timosenko szeptember végén, perének egyik utolsó tárgyalásán.
A kijevi Pecserszki kerületi bíróságon június végén kezdődött meg az ellenzéki vezető pere. A főügyészség azzal vádolja Timosenkót, hogy 2009-ben hivatali hatalmával visszaélve Ukrajna számára előnytelen feltételek mellett kötötte meg az orosz-ukrán gázszállítási szerződéseket, és ezzel több mint 1,5 milliárd hrivnya, vagyis mintegy 200 millió dollár kárt okozott az államnak. Az ügyész hétévi börtönbüntetés kiszabását kérte, és azt, hogy Timosenkót tiltsák el három évre bizonyos tisztségek betöltésétől, továbbá sürgette az okozott kár megtérítésének elrendelését.
Az augusztus 5-e óta őrizetben lévő volt kormányfő mindvégig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azzal vádolja politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy így akar megszabadulni tőle (a tavalyi elnökválasztáson szoros versenyben győzött vele szemben Janukovics). “Ami itt történik, az az ukrajnai diktatúra tökéletes példája” – mondta Timosneko, azzal vádolva az ügyészeket, hogy “hóhérok, akik ellenzéki politikus meglincselésére és megkínzására kaptak utasítást”.
Hamisítványok a bizonyítékok között?
Julija Timosenko egyik védője kérte a bíróságot, ne vegyen figyelembe egy sor, a főügyészség által bizonyítékként benyújtott dokumentumot, közöttük egy nem létező napon keltezett jegyzőkönyvet. Az okmányok között van az egyik kormányülés napirendje, a kormánynak a Naftohaz ukrán állami gáz- és olajipari vállalat külgazdasági tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseinek tervezete, a gázszállítási szerződések megkötésére vonatkozó irányelvek, valamint a kormány 2009. április 19-i üléséről készült jegyzőkönyv. “A vizsgálatról készült jegyzőkönyv nem megfelelő és elfogadhatatlan bizonyíték” – jelentette ki az ügyvéd, hozzátéve, hogy a jegyzőkönyv elkészítésének időpontja: 2011. április 31., “márpedig április hónapban csak 30 nap van”.
A per megosztotta a volt szovjetköztársaság közvéleményét, és Janukovics-ellenes tüntetéseket váltott ki. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szerint a per politikai indíttatású. Felszólították Viktor Janukovicsot a politikus szabadon bocsátására.
Az Európai Unió csalódottan fogadta az ítéletet. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozása közben kiadott állásfoglalásában megállapította, hogy a büntetőper lefolytatása során nem tartották tiszteletben a tisztességes, átlátható és független jogi eljárás nemzetközileg elfogadott normáit.
Viktor Janukovics ukrán elnök kedden kijelentette, hogy a Julija Timosenko ellen hozott, a volt kormányfőt hivatali hatalommal való visszaélés vádjával hétéves börtönnel sújtó ítélet nem végleges, és megérti a Európai Uniónak az üggyel kapcsolatos aggodalmait. “Ez nyugtalanítja az Európai Uniót, és mi megértjük, miért van ez így”- mondta az elnök újságíróknak.”Ma a bíróság a hatályos büntető törvényszék értelmében döntött. Ez nem végleges döntés” – tette hozzá.
Deák András, a Közép-Európai Egyetem kutatási igazgatója szerint az Európai Uniónak igazi kihívás, hogy miként kezeljen “egy, a demokratikus normákat legalábbis burkoltan megkérdőjelező partnerállamot”, amely nélkül azonban nincs keleti partnerség, Ukrajna ugyanis a kezdeményezésben érintett legnagyobb ország. | Hét év börtönt kapott Timosenko | Hét év börtönre ítélte Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt egy kijevi bíróság, miután bűnösnek találták hivatali visszaélésben. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2011/10/11/bunosnek-talaltak-timosenkot1/ | 2011-10-11 09:23:00 | true | null | null | 24.hu |
A jelentés szerint a január végén lemondatott kormány tagjai, Ahmed Rasid Ahmed kereskedelmi miniszter, Zuhair Garana idegenforgalmi miniszter és Ahmed Magrebi lakásügyi miniszter, valamint Ahmed Ezz gazdag üzletember, a kormánypárt egyik volt vezetője ellen indult eljárás. Ezz a parlament tagja, és Hoszni Mubarak fiának bizalmasa. | Korrupt minisztereket vizsgálnak Egyiptomban | Egyiptomban korrupció gyanúja miatt vizsgálatot indítottak három volt miniszter és egy pártvezető ellen - közölte csütörtökön az állami televízió. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2011/02/10/korrupt_minisztereket_vizsgalnak_egyiptomban/ | 2011-02-10 22:01:25 | true | null | null | fn.hu |
2009.01.12. 13:48
Újabb kilencven írásbeli kérdést nyújtott be a Fidesz a kormánynak, hogy megtudja, mi volt a haszna a Miniszterelnöki Hivatal által kötött tanácsadói szerződéseknek – jelentette be Balsai István és Koszorús László, az ellenzéki párt két országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. • Közpénzzel van tele a Hócipő
Balsai István szerint a tanácsadói szerződések közös vonása, hogy jelenlegi vagy volt MSZP-s képviselők cégével kötötték őket, és hogy ezek a megbízások teljesen feleslegesek voltak, mert az ország nem profitált belőlük. Hozzátette: a szerződések pontos tartalmát szeretnék megismerni írásbeli kérdéseik révén. Szavai szerint „a kormányzati pofátlanság” esetei közé tartozik az a megbízás, amelynek alapján Páva Zoltán MSZP-s képviselő családi cége ötmillió forintért adott tanácsokat a MeH-nek. A vállalkozás orvosi műszerekkel foglalkozik – jegyezte meg.
Balsai István elmondta: a Hócipő című lap 4,5 millió forintot kapott ahhoz, hogy „tovább vegetáljon”, míg Kupa Mihály, a Centrum párt volt elnöke 1 millió forintot az el sem indult Új tulajdonosi program előkészítéséért. A fideszes politikus szerint a szerződések felülvizsgálhatóak, és akár büntetőjogi felelősséget, hűtlen kezelés vádját is felvethetik.
Koszorús László azt mondta: a Fidesz által korábban benyújtott kérdésekből kiderült, hogy ezeknek a cégeknek több tízmillió, esetenként 100 millió forintos nagyságrendben juttattak közpénzeket. A politikus szerint az ellenzéki párt korábbi kérdéseinek benyújtása után a kormány minden energiáját arra fordította, hogy a kérdéseket benyújtó képviselőket lejárassa.
A sajtótájékoztató után Balsai István és Koszorús László leadta a kérdéseket a Képviselői Irodaház képviselői tájékoztató központjában. A kérdéseket a két képviselőn kívül Szijjártó Péter szóvivő és Ágh Péter képviselő írta alá.
Január első napjaiban a Fidesz újabb 35 kérdést intézett a tárcavezetőkhöz, elsősorban a földművelésügyi és a közlekedési miniszterhez, miután a Fidesz és a KDNP tavaly év végén 1353 kérdést már beadott. A házszabály szerint az írásbeli kérdésekre 15 napos határidővel kell válaszolni, az nem számít, ebből mennyi a munkanap. Az Országgyűlés ellenőrzi, hogy a miniszterek betartják-e ezt a határidőt, ha nem, a házelnök figyelmeztető levelet küld a tárcavezetőnek.
Az MTI január elejei összegzése szerint a tárcák túlnyomórészt válaszoltak a Fidesz és a KDNP decemberben benyújtott írásbeli kérdéseire. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a minisztériumokban hozzávetőleg 700 ember dolgozott azon, hogy ez megtörténhessen. | A 100 milliós tanácsadói szerződésekről érdeklődik a Fidesz | Újabb kilencven írásbeli kérdést nyújtott be a Fidesz a kormánynak, hogy megtudja, mi volt a haszna a Miniszterelnöki Hivatal által kötött tanácsadói szerződéseknek – jelentette be Balsai István és Koszorús László, az ellenzéki párt két országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. • Közpénzzel van tele a Hócipő | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/01/A-100-millios-tanacsadoi-szerzodesekrol-erdeklodik-a-Fidesz | 2009-01-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szeptember elején megérkeztek az első munkagépek a Magyar Rádió korábbi épületeihez Józsefvárosban. A helyiek és a civil szervezetek hiába küzdöttek Lázár János építési minisztériuma és a projektet megrendelő Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen, az épületek egy részét már javában bontják. Mindezt úgy, hogy a bontással kapcsolatban jelenleg is folyamatban van egy közigazgatási per, aminek újabb fordulója csütörtökön zajlott a Fővárosi Törvényszéken.A tárgyalásról a Telexnek a civileket képviselő Kalota Ágnes ügyvéd elmondta, hogy nyáron a bontás leállítását célzó azonnali jogvédelem iránti kérelmet az Ítélőtábla jogerősen elutasította, így indulhatott meg szeptemberben az épületegyüttes bontása annak ellenére, hogy a bontási engedély jogszabálysértő voltáról még nincs végleges döntés. A csütörtöki tárgyaláson a bontást bonyolító Építési és Közlekedési Minisztérium jogi képviselője kijelentette: abban a reményben érkezett, hogy ma döntés születik, a bíróság azonban a tárgyalást november 7-re halasztotta.A civilek ügyvédje közölte: az eljárás dokumentációjából ismert, hogy a bontandó épületekben vannak azbeszttartalmú elemek, ezek részletes felmérése azonban nem történt meg. A tárgyaláson is elhangzott, hogy a folyamatban lévő bontás óriási porral jár, amely az ott tartózkodók egészséges környezethez való jogát akkor is súlyosan sérti, ha nincs benne kifejezetten egészségre ártalmas anyag (pl. azbeszt). Külön kérdésként vizsgálandó az is, hogy az egyik bontandó Szentkirályi utcai épület fala szerkezetileg közös egy megtartandó, jelenleg is lakott házzal.A csütörtöki tárgyalás után Márkus Ferenc, a Zöld Palotanegyedért civil aktivistája elmondta: azért küzdenek annak ellenére is, hogy már elkezdődött a bontás, mert az engedély sok épületről szól. A hatos stúdiót már elkönyvelték veszteségnek, ahogy a központi irodaházat is elbontják majd. Hozzátette: az irodaháznak még mindig van fontos megőrizhető része, ilyen például a bunker stúdió. Szerintük több épület továbbra is megtartható lenne, így a Stúdiópalota, több Szentkirályi utcai épület és a 22-es stúdió is. Szerkezetileg pedig fontosnak tartják a Szentkirályi utca 29-31-gyel szomszédos épületet is, mivel annak közös fala van a szomszédos lakóházzal.Rádai Dániel kerületi alpolgármester a perről korábban azt mondta aJózsefvárosi Újságnak: példa nélküli, hogy annak eldöntése előtt elkezdenek egy ilyen munkát. Szerinte kis túlzással, de a per elvesztése azt jelentené a minisztériumnak, hogy vissza kell építeniük a lebontott részeket. Az eljárást egyébként a józsefvárosi önkormányzat tavalydecemberben kezdeményezte, miután a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amivel Pikó András polgármester szerint az volt a cél, hogy az örökségvédelmet élvező Magyar Rádió épületeit lebonthassák. A kormány azután sorolta a kiemelt beruházások közé a projektet, miután a kerület az érintett ingatlanokra változtatási tilalmat rendelt el. A kormány gyakorlatilag ezt kerülte ki a rendeletével, sőt a közútkezelői jogköröket is elvették az önkormányzattól. Decemberben az önkormányzat mellett a Zöld Palotanegyedért és a Szentkirályi út 29-31. szám alatti társasház lakói is pert indítottak, ezt vonták össze a bíróságon.A szeptember elején indult bontás első napjai mozgalmasan alakultak, egyik reggel abszurd jelenetek játszódtak le:ordibálós balhé alakult ki, amikor egy kamionsofőr megpróbálta eltolni az útból az ottani épületek bontása és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának építése ellen tiltakozókat. A rendőrség közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miattszabálysértési eljárást is indított. Egy másik nap pedig az építési és közlekedési miniszter látogatott ki az épületek elé a rendszeresen tüntetéseket, nyilvános előadásokat szervező civilekhez.Lázár János teljesen váratlanul ment oda, de a közel egyórás látogatás alatt nem igazán közeledtek az álláspontok.A miniszter elismerte, hogy maga az építkezés rossz, de valami újnak a felépülése viszont jó. Lázár arról írt a találkozó után, hogy a dolgokat megbeszélték, igyekeznek megoldásokat találni. A civilek viszont nem voltak ennyire elégedettek a miniszterrel való kávézás és beszélgetés után. "Értelmes beszélgetést folytatva próbáltuk az érveinket újra elmondani, de úgy látjuk a 10 000 diák belvárosi igényei és a katolikus egyház kiszolgálása fontosabbak neki, mint a választópolgárok!" - írták.A bontási munkálatok a miniszteri látogatás után sem álltak le. Szeptember végén eltávolították az egyik épület tetejérőla rádió 30 méteres antennáját, majd elkezdték elszállítani a területről a keletkezett építési törmeléket. A minisztérium ekkor azt írta, hogy szerintük az építkezés minden szükség engedéllyel rendelkezik, az egyetemépítés ellen tiltakozók viszont "próbálják lassítani vagy gátolni a munkát". Az ÉKM megismételte, hogy ők még mindig várják az önkormányzat és a lakosság véleményét a beruházással kapcsolatban.Az építkezésről és annak nehézségeiről nem csak a minisztérium, hanem a tiltakozó civilek és az önkormányzat, illetve Pikó András kerületi polgármester is rendszeresen ír. A Zöld Palotanegyedért beszámolt arról, amikor a területen szeptember végén elkezdték a gépi bontást is. Ekkor a lakók arról panaszkodtak, hogy a munkálatok miatt remeg az egész házuk, aJózsefvárosi Újságpedig bemutatta, hogy volt olyan lakóház, aminek a kertjébe több köbméter tégla zúdult át.Az ott élők már a bontás első napjaiban szembesültek a nehézségekkel, pedig ekkor még csak az egyik lakóházzal határos műhelyépületet bontották. A bontással szomszédos házban egyébként két statikai vizsgálat is folyt, az egyiket az önkormányzat, a másik pedig a bontással megbízott cég végezte. Időközben egyébként nekiálltak a bizonyos szempontból legendásnak számító hatos stúdió bontásának is.Rákosi, Kodály és Hofi után a buldózereket várja a világ első rádiópalotája- mutattuk be az 1928-tól a rendszerváltásig tartó időszak épületegyütteshez köthető rádiós életképeit.A civilek és a környéken élők kitartó tiltakozása ellenére a régi, bontásra ítélt épületek eltakarítása továbbra is zajlik. A Zöld Palotanegyedértvideóján látható, hogy mindez olykor nem kevés porral és zajjal jár. A munkálatokról időre időre beszámol Józsefváros polgármestere is. Pikó András szeptemberben közölte, hogy bár őket nem tájékoztatták, a Pázmány leveléből kiderült: a munkát folytatják, de néhány, a kerületnekkedvező változást sikerült elérnia tervekben.Ahogy arról Pikó is adott hírt, hogy közútkezelői engedélyek érkeztek a Rádió épületeinek elbontása miatt. Szerinte a kijelölt útvonalon a teherautók olyan környezeti, forgalmi, zajterhelést okoznak, ami nemcsak a Palotanegyed, nemcsak a Józsefváros, hanem Budapest lakosainak életét is befolyásolja.A polgármester szerint az egyébként is terhelt Rákóczi úton, majd a Kerepesi úton, nem beszélve az egyéb utakról, mindenki meg fogja érezni, mit jelent, ha "a Fidesz és a katolikus egyház tűzön-vízen keresztül akar valamit".Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, hogyan jutott el a lakossági fórumok, a tiltakozások és az egyeztetések utána bontásig a projekt. | A Rádió bontási engedélyét támadó közigazgatási per még zajlik, közben sorra tűnnek el az épületek | Csütörtökön újabb tárgyalást tartottak, de ítélet nem született, a tárgyalást novemberre halasztották. A helyi civilek kitartanak, bíznak abban, hogy az eddig le nem bontott épületeket meg tudják menteni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/10/10/pazmany-campus-palotanegyed-jozsefvaros-kozigazgatasi-per | 2024-10-10 16:11:07 | true | null | null | Telex |
Korrupció és csalás gyanújával az FBI kedden őrizetbe vette Rod Blagojevichet, Barack Obama otthona, Illinois demokrata kormányzóját. Blagojevich, aki ellen öt éve folyik vizsgálat, állítólag pénzért árulta a megválasztott elnök megüresedett szenátusi helyét.
Bár Patrick Fitzgerald szövetségi ügyész keddi sajtótájékoztatóján többször is hangsúlyozta, hogy Barack Obamával szemben semmilyen terhelő adat nem merült fel, az amerikai sajtó több érdekességre is felfigyelt.
Kezdődött Barack Obama nyilatkozatával, aki a hírre reagálva azonnal sajnálkozását fejezte ki. "Nyilvánvaló, hogy illinois-i polgártársaimhoz hasonlóan engem is elszomorítottak és kijózanítottak a szövetségi ügyésztől hallott vádak. De tekintettel arra, hogy ez egy folyamatban levő nyomozás, nem kívánom kommentálni a történteket" - jelentette ki chicagói főhadiszállásán, ami pont szemben van azzal a bírósággal, ahol kedd reggel hivatalosan is megvádolták Blagojevichet. "Nem volt kapcsolatom a kormányzóval vagy a hivatalával, így nem tudtunk, nem tudtam róla, hogy mi történik" - jelentette ki a megválasztott elnök.
Ugyanakkor kampányguruja, a hamarosan vezető elnöki tanácsadóvá avanzsáló David Axelrod két hete a Fox Newsnak még azt nyilatkozta, Obama "beszélt a kormányzóval, és igen sok pályázó van [megüresedett szenátori posztjára], akik közül több nagyon is tetszik [Obamának]". Igaz, azt is hozzátette, hogy a megválasztott elnök nem akar királycsináló lenni.
Axelrod kedd este már közleményt adott ki, hogy két héttel ezelőtti nyilatkozatában tévedett. "Tévedtem, amikor a múlt hónapban azt nyilatkoztam egy riporternek, hogy a megválasztott elnök beszélt Rod Blafojevichcsel a megüresedett szenátori posztról. Nem beszéltek erről sem akkor, sem bármikor máskor".
A nagy nem beszélgetés közben mindenesetre azt közölték Blagojevichcsel, hogy ha Obama utódjáúl egy Obamának is tetsző jelöltet választ, azért legfeljebb egy hálás köszönöm jár, nem pedig kormányzati vagy nagyköveti poszt, amire Blagojevich pályázott. Egyelőre az sem tisztázott, hogy Blagojevich és Obama, akik nem beszéltek egymással, mikor beszéltek utoljára.
A korrupció gyanújába keveredett kormányzó és Obama régebben nem volt ennyire elhidegülve. 2002-ben, Blagojevich megválasztásakor az akkor illinois-i állami szenátor Obama, bár az előválasztáson még mást támogatott, lelkesen segítette Blagojevich kampányát. Kabinetfőnöke, a szintén illinois-i Rahm Emanuel konkrétan úgy emlékezett, hogy ő, Obama "és két másik" voltak Blagojevich fő kampánytanácsadói, írja az ABC News.
A botrány kitörése óta Emanuel emlékezete is frissült. Az egyik "másik", David Wilhelm kampányfőnök szerint Obama csak néha-néha bukkant fel a sok segítő egyikeként. "Daviddel évtizedek óta együtt kampányolunk, és mint általában, ebben is igaza van" - nyilatkozta az ABC-nek.
Egyelőre azonban Obamát senki sem vádolja semmivel. Igaz, Blagojevich egyik lehallgatott telefonbeszélgetése szintén arra utal, hogy mégiscsak kapcsolatban volt a megválasztott elnökkel, vagy Obama stábjával, de a beszélgetés tartalma arra utal, hogy Obamáék visszautasították a gyanús üzelmeket. "Nem akarnak semmit adni nekem, csak egy köszönömöt. Hát baszódjanak meg" - hallható a felvételen a gyakran káromkodó kormányzó.
Egy másik felvételen Blagojevich így beszél a megüresedett szenátori posztról: "Van ez a dolog, ez kibaszott sokat ér és nem fogom csak úgy odaadni a kibaszott semmiért". Patrick Fitzgerald szövetségi ügyész 21 oldalas vádirata szerint bőven volt pályázó a posztra. A vádirat nem nevezi meg azokat, akik pénzt adtak volna a posztért, csupán számmal jelzi őket. Így most csak annyit tudni, hogy az "5-ös jelölt" félmillió dollárt ajánlott.
Ugyanakkor az sem kizárt, hogy Blagojevich - aki az illinois-i törvények szerint egyszemélyben jelölhet a megüresedett posztra - magának tartogatta az állást. A hat éve antikorrupciós programmal hatalomra kerülő kormányzó ellen ugyanis öt éve folyik vizsgálat gyanús pénzügyei miatt, szenátorként pedig mentességet élvezett volna. Blagojevich elődjét, a republikánus George Ryant 2006-ban hat év börtönre ítélték korrupció miatt. | Mit tudott Obama a korrupt illinois-i kormányzóról? | Mit tudott Obama a korrupt illinois-i kormányzóról? - A megválasztott elnök stábja nem beszélt a letartóztatott Blagojevichcsel. A meg nem történt beszélgetések során elutasították, hogy a kormányzó pénzt kérjen Obama megüresedett szenátusi posztjáért. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/blgjvch9736/ | 2008-12-10 00:00:00 | true | null | null | Index |
Megkezdte a tárgyalást Hagyó Miklós és 14 vádlott-társa ügyében szerdán délelőtt a Kecskeméti Törvényszék. A vádlottak és védőik a büntetőeljárás elhalasztását kérték, mivel számos vádlott védőjének aláírásával május 31-én az Alkotmánybírósághoz fordultak, amiért nem lehetett fellebbezni az ellen a határozat ellen, amely a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. Arra is hivatkoztak, hogy a kormánytöbbség maga is módosítani kívánja a törvényt, és a napokban beadtak egy módosító indítványt, amelynek értelmében az érintett peres fél fellebbezést nyújthat be a Kúria elnökéhez, ha nem ért egyet az eljárás lefolytatására kijelölt bírósággal. Ezt a fellebbezést a Kúria 8 napon belül, nem peres eljárásban elbírálja – ha elfogadják a módosító indítványt.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró szünetet rendelt el, amelynek végeztével elutasította a védők és a vádlottak indítványát a tárgyalás elhalasztására, míg az Alkotmánybíróság elbírálja a beadványt. A bírói tanács végzése ellen fellebbezni lehet a Szegedi Ítélőtáblához – ennek azonban nem volt halasztó hatálya az eljárás megkezdésére, mivel a per kiemelt eljárásban folyik, amelyet soron kívül kell lefolytatni. Mivel nem a Kecskeméti Törvényszék jelölte ki önmagát az eljárás lefolytatására, és a bírói tanács nem lát alkotmánysértő momentumot az eljárás előkészítésében, nem határozhat úgy, hogy megkérdőjelezi a saját illetékességét az ügyben.
Ezt követően sor került a vádirat ismertetésére. Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Ügyészség csoportvezetője mintegy 50 különböző bűncselekményt sorol fel, amellyel összességében csaknem másfél milliárd forint kárt okoztak a BKV-nek.
Az ügyészség szerint az első rendű vádlott, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes, valamint a másodrendű Mesterházy Ernő hatalmukat a BKV különböző vezetőin keresztül érvényesítve kikényszerítették, hogy szükségtelen, gyakran el sem végzett munkákért milliókat fizessen ki az amúgy is hatalmas veszteséget felhalmozó közlekedési vállalat.
A vád: folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett,különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, illetve különösen nagy értékre elkövetett csalás – felbujtóként, vagy társtettesként. Hagyót zsarolással is megvádolták.
A vádiratban felsorolt bűncselekmények többségét a BKV volt dolgozói követték el. Ezek az események bizonyítottnak tekinthetők – a per legfőbb kérdése, hogy sikerül-e azt bizonyítani, hogy mindezeket a bűncselekményeket bűnszervezetben, Hagyó és Mesterházy informális hatalmi nyomására követték el. Hagyó Miklóst 168 millió, Mesterházy Ernőt 752 millió forint vagyoni hátrány okozásával vádolja az ügyészség, amely nem térült meg. Ugyanakkor Antal Attila volt vezérigazgatót és Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgatót a vád szerint külön-külön milliárdos nagyságrendű károkozással vádolják. | Belföld: Milliárdokról szól a Hagyó-per | Bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, csalás, plusz Hagyót zsarolással is megvádolták. Megkezdődött a 15 vádlottas per. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/milliardokrol_szol_a_hagyo-per-1313416 | 2012-06-13 12:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Rodri érdemelte ki idén az Aranylabdát. A spanyol középpályás igazán eredményes időszakot tudhat a háta mögött. A Manchester City és a válogatott kulcsjátékosa az elmúlt bő másfél év alatt megnyerte a Bajnokok Ligáját, elnyert két Premier League-címet, megnyerte az FA-kupát, az UEFA-szuperkupát, a klubvilágbajnokságot, a Nemzetek Ligáját és a 2024-es Eb-t. Aligha kell biztatni bárkit is, hogy emelje meg a kalapját, ha számba veszi a sikereket.
A 28 éves játékos a hétfői díjátadón mankóval kényszerült megjelenni. A legutóbbi szezonban 63 alkalommal játszott a Cityben és Spanyolország színeiben, mielőtt szeptemberben elszakadt az elülső keresztszalagja. A nagy meccsterhelés következményének is betudhatjuk a sérülést. Nem csoda, hogy állandóan játszatják, hiszen Európa öt legjobb bajnokságában a 2019-2020-as szezon elejétől Rodri vezet a passzok tekintetében. A legtöbb sikeres átadást az ellenfél térfelén is ő mondhatja magáénak, miként a labdaszerzésben is ő hozta a legjobb számokat - nem rossz egy védekező középpályástól.
Statisztikáit elnézve elégedetten szotyizhat minden szurkoló, aki Rodri sikeréért szorít.
Kulcsszereplőként igazán szép alakítást nyújt: öt évvel ezelőtti bemutatkozása óta a Manchester City a meccsek 21 százalékát veszítette el nélküle, de ha a csapatban volt, csak 11 százalékos volt a vereséghányad.
A City vezetőedzője, Pep Guardiola valószínűleg sokat imádkozik Rodri mielőbbi felépüléséért. Amikor Angliába került a spanyol, eleinte nem játszott valami fényesen, de a második évétől kezdve szárnyal. Cipeli azt a terhet, ami posztjával jár. Mint mondja, ő az játékos a pályán, akinek a legnagyobb felelősség nyomja a vállát. Ha nem megy a csapatnak, az az ő hibája. Ezt vallja.
Középpályásként a Premier League-ben Fernandinhóval emlegetik egy lapon, meg más olyan nagyságokkal, mint Roy Keane, Patrick Vieira, Claude Makelele. Csakhogy Rodri az ellenfél térfelén több passzal véteti észre magát, mint az említettek, és kevesebbet szabálytalankodik. Ráadásul ő szerezte a City történetének egyik legnagyobb gólját - az egyetlen gólt az Inter elleni Bajnokok Ligája-döntőben. Rodrit a 2024-es Európa-bajnokság legjobb játékosának választották, jelentős szerepe volt az Eb-trófea megszerzésében.
Amikor a City májusban elveszítette az FA-kupa döntőjét a Manchester United ellen, az volt az első alkalom, hogy Rodri 75 meccses veretlenségi sorozata megszakadt.
Egy szezonon belül négy trófea, egyetlen elvesztett meccs. Nem olyan rossz ez, hogy ne érne Aranylabdát. | Kulcs a sikerhez | Fejér vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/sportjegyzet/2024/10/kulcs-a-sikerhez-rodri-sportjegyzet | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
"Nem tudjuk, mire ment el a pénz, kinek a zsebébe vándorolt törvénytelenül a szülők befizetése és az állami támogatás! Itt bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ezért feljelentést teszünk az ügyben!" - fogalmazott Sveiczer Sándor, a Fidesz helyi elnöke közleményében.
A városi Fidesz elnökének közleménye szerint Csáki felelőtlen gazdálkodása azzal fenyeget, hogy leállnak az alapszolgáltatások a jövő héttől Hevesen, ahol adósságrendezési eljárás indult az önkormányzat ellen.
Szerinte a város még a szülőket is megkárosította, mert több mint 200 millió forinttal tartozik a közétkeztető cégeknek, miközben az iskolákban, az óvodákban és a bölcsődékben beszedték az ebédpénzt. Ez azonban mégsem jutott el azokhoz, akik az ételt szállítják, csakúgy mint az állami normatíva, pedig azt is minden hónapban elutalja az államkincstár Hevesnek.
A helyi politikus úgy vélekedett, hogy a polgármester évek óta tisztában van azzal, hogy az általa folytatott gazdálkodás fenntarthatatlan és most sem tesz semmit a helyzet rendezésére.
Csáki Zsigmond reagálásában képtelenségnek nevezte a vádakat, amelyekből - mint mondta - Sveiczer Sándor nyilvánvalóan politikai tőkét kíván kovácsolni.
A fideszes politikus szerinte immár hat éve tagja a városfejlesztési és a közbeszerzési bizottságnak, ezért nagyon jól tudja, hogy a város által kibocsátott kötvények nyomán befolyt összeget az oktatási intézményekre, az épületek felújítására költötték.
A képviselőnek nem ez az első feljelentése ám az eddig megfogalmazott vádjait még a nyomozati szakban visszadobták - mondta Csáki Zsigmond.
Sveiczer Sándor azt követően juttatta el közleményét az MTI-hez, hogy a település képviselőtestülete hétfőn elfogadta a város válságköltségvetését. Ugyanis július elején csődöt jelentett a település, és adósságrendezési eljárás indult az önkormányzattal szemben.
Csáki Zsigmond egyébként korábban a Fideszben politizált, sőt a párt Heves megyei elnöki tisztét is ellátta, ám a helyi rendelőintézet funkcionális privatizációja miatt kizárták a pártból. | Belföld: Közpénzek eltüntetésével vádolja a Fidesz Heves polgármesterét | Közpénzek felelőtlen kezelésével, az óvodások és iskolások ebédpénzének eltűntetésével vádolja a hevesi Fidesz a város független – korábban fideszes – polgármesterét, ezért feljelentést tesznek az ügyben. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kozpenzek_eltuntetesevel_vadolja_a_fidesz_heves_polgarmesteret-1328177 | 2012-08-27 16:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mellébeszél a Miniszterelnöki Kabinetiroda a letelepedésikötvény-üzletről és Habony Árpádról. Orbán Viktortól a DK egyik képviselője kérdezte meg, hogy milyen arányban osztozik a kötvényüzlet hasznán Rogán Antallal és Habony Árpáddal. A miniszterelnök nevében az adóügyi államtitkár válaszolt.
Tállai András nem utasította vissza azt a feltételezést, hogy a kötvényüzlet profitját a kormányfő szűk köre fölözi le. Mindössze azt ismételte meg, hogy Habony Árpáddal a kormány nem kötött szerződést, következésképp közfeladatot sem láthat el. Habony június közepén tért haza Kínából, a miniszterelnök bizalmasa Demján Sándor nagyvállalkozó repülőjéről szállt le Ferihegyen. Adóamnesztiával június végéig lehetett Magyarországon tisztára mosni eltitkolt offshore jövedelmeket. | Orbán Habonyékkal osztozkodik a letelepedési pénzeken? | Tállai András nem utasította vissza azt a feltételezést, hogy a kötvényüzlet profitját a kormányfő szűk köre fölözi le. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/orban-habonyekkal-osztozkodik-a-letelepedesi-penzeken-1398476 | 2017-07-01 16:15:51 | true | null | null | HírTv |
Pintér István szellemi szabadfoglalkozásúként folyamatosan kutat, területei, az 1848/49-es szabadságharc, az I. és II. világháború, Trianon, illetve 1956 témaköre. A I. világháború századik évfordulója alkalmából a szintén történész fiával négy könyvet publikáltak és adtak ki.
Gyulán a napokban az 1956-os forradalom és szabadságharcról beszélt a diákoknak. Kezdve az 1947-es kékcédulás választásoktól, az államosításokig, a kuláklisták felállításától, a kitelepítésekig, egyáltalán: a Rákosi Mátyás nevével összefonódott kommunista diktatúra kialakulásáról. Részletesen beszélt az 1956. október 23-án kirobban forradalomról, a diákok megmozdulásáról, akik először fogalmazták meg politikai követeléseiket, arról, hogy hogyan lett békés forradalomból fegyveres harc. Szólt a Magyar Rádiónál, a parlamentnél történt eseményekről, végezetül az ellenállásról és a szovjet hatalom által levert szabadságharcról, majd a Kádár rendszer megtorlásáról.
Pintér István szerint 250-400 között lehet a kivégzettek száma, több tízezer embert börtönöztek be és mintegy 200 ezren menekültek el az országból.
- 1963-ban történt egy részbeni amnesztia, majd 1989. június 16-án újratemették Nagy Imre miniszterelnököt és társait. Borisz Jelcin akkori orosz elnök 1992. novemberében a magyar Országgyűlésben bocsánatot kért a magyaroktól a szabadságharc vérbe fojtásáért.
Pintér István elmondta, hogy az elmúlt években számtalan Békés vármegyei helyszínen megfordult, s tartott előadást. Gyulán és Nagybánhegyesen is minden segítséget megkapott a házigazdáktól, nagy szeretettel fogadták és a diákok is érdeklődéssel fogadták az előadását. | Gyakran tart előadást Békésben Pintér István | A Gyulai Grosics Labdarúgó Akadémián és Nagybánhegyesen tartott előadást nemrégiben Pintér István hódmezővásárhelyi történész. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/11/pinter-istvan-tortenesz-nemzetor | null | true | null | null | BEOL |
A szomszédos országok fővárosai – Bécs, Ljubljana, Pozsony, Belgrád – mellett a tágabb régióba is szívesen ellátogat. Így felkereste többek között Berlint, Cannes-t, Zágrábot, tárgyalt Varsóban, Isztambulban, Újvidéken és Szófiában. Rómában pápai áldást kért Budapestnek, míg Kazahsztánban, Kínában és Izraelben inkább pénzt. Néha még ennél is meglepőbb kiruccanásokra is elszánja magát a főpolgármester. Így ellátogatott Mongólia és Kirgizisztán fővárosába is.
Az Amerikai Egyesült Államokban kétszer is járt: előbb Fort Wortht, majd New Yorkot kereste fel. A keleti parti metropolisba Michael Bloomberg polgármester meghívására utazott, de a programból nem maradhatott ki Rudolph W. Giulianival, a város korábbi vezetőjével folytatott „hosszas szakmai beszélgetés” sem, hiszen köztudott, hogy példaképének tartja az amerikai városvezető rendteremtését.
Mindent összevetve: két év alatt Tarlós István 88 munkanapot töltött hivatalosan külföldön. Az utazásokra összesen 52 millió forintot költött a fővárosi önkormányzat. Természetesen Tarlós sohasem utazik egyedül. De a fővárosi kommunikációs igazgatóság megnyugtat mindenkit: ha a felesége is vele tart, akkor az ő utazásainak költségeit a főpolgármester mindig előre kifizeti. A hivatalos kísérők költségeit természetesen a főváros kasszájából fedezik. 2011-ben az önkormányzat képviseletében 249 fő képviselte Budapestet a nagyvilágban mintegy 27 582 000 forintért.
A főpolgármesteren kívül külföldi látogatásokon vettek részt a főpolgármester-helyettesek, a fővárosi képviselők és a hivatali dolgozók is. Az idén október 25-ig összesen 197-en tettek hivatalos látogatást összesen 24 772 000 forintért különféle külföldi városokban. Tarlós István minden évben messze a Fővárosi Közgyűlés által engedélyezettnél kevesebbet költött erre a célra – hívja fel a figyelmet a fővárosi sajtóosztály, mint ahogy azt is fontosnak tartják rögzíteni, hogy a főpolgármester egy kivétellel mindig turistaosztályon repült. Továbbá: Tarlós István általában olyan városok meghívásának tett eleget, amelyekkel elődje, Demszky Gábor korábban együttműködési megállapodásokat kötött.
Az úti célok mindegyikével hangsúlyozottan a korábbi ciklusokban alakítottak ki munkakapcsolatot. A részvételi és a szállásköltségeket egyébként általában a fogadó fél, az útiköltséget és a napidíjat a városháza fizette. Az igazgatóság tájékoztatása szerint a külföldi utakról minden esetben úti jelentések készültek, amelyek az utazások eredményeit is rögzítik. Ám ezek tartalmáról lapunknak hosszas levelezés és kérdezősködés után sem sikerült információt kapnia. | Belföld: Tarlós utazásai a világ körül | A választások óta eltelt két év alatt csaknem három hónapot töltött külföldön Tarlós István főpolgármester. A fővárosi önkormányzat első embere hivatásos utazókat megszégyenítő iramban járja Európa, Ázsia és Amerika városait. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20121112-a_fopolgarmester_kirgizisztan_fovarosat_is_megnezte-1345405 | 2012-11-12 13:33:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdán tartott maratoni hosszúságú ülésén a képviselők megszavazták, hogy a főváros folytatja a társasházak belső udvarainak zöldítését támogató programot. Mindeközben a lakóépületek szerkezeti vagy energetikai felújítására Budapest már évek óta nem biztosít forrásokat.
A program támogatói, köztük Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a városi belső udvarok zöldítése fontos lépés a hősziget-hatás csökkentése és a klímavédelem szempontjából, ugyanis sok épület belső tere jelenleg kihasználatlan, burkolt felület vagy éppen rendezetlen tér. Mindeközben azonban lapunknak több társasház képviselője és lakói is jelezték, hogy bár örömmel fogadják a zöldítést célzó támogatást, az épületek általános állapota, az elöregedett szerkezetek, az energiatakarékosságot célzó szigetelési munkák hiánya továbbra is komoly problémát jelent.
A lakóközösségek ugyanis gyakran nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással ahhoz, hogy a társasházak állagmegóvását vagy energetikai fejlesztéseit önerőből megvalósítsák.
Ezek a munkák jellemzően sokkal nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek, mint a belső udvarok zöldítése, így sokak szerint elhibázottak a városvezetés prioritásai, és a zöldítés helyett elsődlegesnek kellene tekinteni a lakóépületek felújításának támogatását.
Mint arról lapunk már beszámolt, elhanyagolják a felújításokat a baloldali vezetésű kerületi önkormányzatok, egyre inkább romos épületek jellemzik Budapestet. Lapunknak korábban Szabó László kerületi önkormányzati képviselő elmondta: komoly felújításra szorul Újbuda lakásállománya, főleg a belső részeken.
A kerület északi részén található épületek az 1900-as évek elején épültek, az ötvenes évekig bezárólag, az állapotuk pedig igencsak változatossá vált az elmúlt években. A XI. kerületi önkormányzat azonban kizárólag egyetlenegy, a lakóházak felújítására szolgáló pályázatot hirdet meg évek óta
- emelte ki a képviselő, majd elmondta: a program keretében a lakóépületek gázvezeték, kémény, tetőfelújítására, gépészeti felújítására, elektromos berendezések cseréjére és homlokzati felújításra lehet kisebb-nagyobb összegeket igényelni.
Az önkormányzat által biztosított pályázat kerete azonban 2019 óta csupán 200 millió forint, annak ellenére, hogy időközben az elmúlt öt évben megduplázódott a kerület költségvetése.
A társasházak elég nehéz helyzetben vannak az építőanyagárak, a munkadíjak, illetve a belvárosban a parkolási díjak emelkedése miatt is - mondta el Ferencváros kormánypárti önkormányzati képviselője, Gyurákovics Andrea.
Sokszor abba a nehéz helyzetbe kerülnek a belvárosi házak, hogy nincs kivitelező, aki elvállalja a munkát, mert egyszerűen lehetetlen közlekedni, megállni, parkolni Belső-Ferencvárosban. Akik pedig elvállalják a kisebb-nagyobb munkákat, olyan árakat szabnak, amit nem lehet a házak közös költségéből kigazdálkodni
- emelte ki a politikus. Emlékeztetett: a ferencvárosi önkormányzat a társasházak támogatására korábban folyamatosan növekvő összeget tett félre, amiből vissza nem térítendő támogatásokat folyósítottak a felújításokhoz. A Baranyi Krisztina vezette önkormányzat megtartotta ezt a programot, de 300 millió forintról 200 millióra csökkentették az összegét.
A Pikó András vezette Józsefváros működését tökéletesen bemutatják a társasházak felújítására meghirdetett pályázatok, amelyek teljes keretösszege mindössze 300 millió forint. Mindeközben egy homlokzatfelújításra ötvenmillió forint értékben lehet pályázni. A jobboldali vezetés alatt, 2019 előtt éves szinten másfél és két milliárd forint között volt társasházi pályázatokra félretett keretösszeg.
Ugyanakkor vannak pozitív példák is Budapest-szerte. A VI. kerületben, ahol a társasházak állapota rendkívül vegyes, rengeteg lakóház pedig közepes vagy rossz állapotban van, az önkormányzat nagy összegeket szán a felújítások támogatására. A pályázatok részeként lehet pályázni függőfolyosó-, homlokzat- vagy tetőfelújításra, ám ezekre a pályázatokra sokkal nehezebben lehet jelentkezni a túlbürokratizált ügyintézés miatt.
Terézvárosban a tavalyi 900 milliós pályázati összegből huszonegy társasház újult meg, 2024-ben pedig egymilliárd forint a keretösszeg. A társasházak a bruttó kivitelezési költség 80 százalékát is megkaphatják a kerülettől, s ennek felét vissza sem kell téríteniük. Az önkormányzat a műszaki ellenőrzési költség 80 százalékát is megtéríti.
Borítókép: Illusztráció ( | Házfelújításra nincs, udvarzöldítésre van pénze a fővárosnak | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/hazfelujitasra-nincs-udvarzolditesre-van-penze-a-fovarosnak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Házkutatás és Matolcsy szava
Továbbra sem tisztázott megnyugtató módon, hogy mennyi valóságalapja lehet annak a brit korrupcióellenes hivatal elõtt tett tanúvallomásnak, amelyben a nemzetközi Gripen-botrányban érintett egyik fõszereplõ pénzügyi tanácsadója, bizonyos Mark Cliff azt állította: Ausztria és Csehország mellett Magyarországgal is tárgyaltak kenõpénz fizetésérõl, öt magyart meg is vesztegettek a beszerzés kapcsán, összesen 180 millió schilling értékben.
Szalay Tamás Lajos| Népszabadság| 2012. október 15.
A Gripen-szerzõdés aláírásakor Szabó János, Björn von Sydow és Matolcsy György
Fotó: Szabó Barnabás
A Legfõbb Ügyészség ma is azt az álláspontot képviseli _x0096_ legalábbis ez derül ki Polt Péter legfõbb ügyész legutóbbi, ellenzéki képviselõk kérdésére adott válaszából _x0096_, hogy a Gripen-vadászgépek magyarországi beszerzésével kapcsolatban azért nem indult nyomozás, mert ezzel összefüggésben _x0084_magyar büntetõ joghatóság alá tartozó bûncselekmények gyanúját keltõ adatok nem merültek fel_x0094_. Polt Péter újra leszögezte: a Svéd Királyságban ez ügyben indított nyomozást 2009 júniusában lezárták, vesztegetésre utaló bizonyítékot nem találtak sem ott, sem más államban. A magyar vádhatóság ugyanakkor jelezte a svédeknek: mindenben segítik az eljárásukat, és készséggel fogadnak minden információt.
Ajánlott cikkek
szövegkép Gripen-ügy: 13 millió eurót kapott öt magyar?
_x0084_Mindezek ellenére a svéd hatóságok részérõl nem tapasztaltunk együttmûködési szándékot, a nyomozásuk során feltárt információkat nem osztották meg a magyar ügyészséggel._x0094_ Ehhez képest a Népszabadság korábban azt a választ kapta a svéd ügyészség antikorrupciós fõosztályának igazgatójától, Gunnar Stetlertõl, hogy a magyar kormány és Dorosz Dávid LMP-s képviselõ kért tõlük Gripen-információkat, de ezt meg kellett tagadniuk, mert _x0084_nyomozati együttmûködés csak hatóságok között lehetséges. Egy adott nyomozásban csak az egyik hatóság oszthat meg információkat a másikkal_x0094_.
Stetler hangsúlyozta, hogy ha a magyar ügyészség a jogsegélyszolgálat keretében kér adatokat, azokat megkapja. Magyarul: a svédek nyitottak az együttmûködésre. Csakhogy ebbõl meg a magyar ügyészség nem kér _x0096_ álláspontja szerint ugyanis nincs olyan információ a magyar oldalon, amely megalapozná a gyanút. Így aztán nincs is mire rákérdezni. Valóban?
HIRDETÉS
A Fidesz-szál
A brit nyomozó hatóság 2008-ban jogsegélykérelemmel fordult Magyarországhoz. E kérelmet a magyar ügyészség teljesítette, annak tartalmáról azonban semmi pontosat nem lehetett eddig tudni. Most, a fõügyészi válaszból kiderült: a brit antikorrupciós hivatal a vesztegetési botrányban fõszereplõ Alfons Mensdorff-Pouilly gróf érdekeltségi körébe tartozó M. P. A. Kft. budapesti székhelyén és ingatlanaiban kért házkutatást. Korábban a HVG azt írta a cégrõl, hogy az Mensdorff-Pouilly bécsi cége, az M. P. A. Handelsgesellschaft m.b.H tulajdonában van, a tanácsadó cégnek pedig _x0096_ legalábbis Pouilly állítása szerint _x0096_ nem volt katonai jellegû megbízása. Azt azonban nem lehetett tudni, hogy mivel foglalkozik e vállalkozás, amely 2005-ben 537 millió forint nyereséget produkált.
A cégben egyébként 1999 és 2004 között kézbesítési megbízott, valamit ügyvezetõ volt Gyuricza Ágnes. Õ a Fidesz katonapolitikai szakértõjének, az elsõ Orbán-kormány védelmi-politikai államtitkárának, Gyuricza Bélának a lánya. A magyar ügyészség leszögezte: a házkutatási kérelemnek eleget tettek, de az ennek során tudomásukra jutott információk _x0084_nem utaltak magyar állampolgár érintettségére, illetve nem tartalmaztak olyan adatokat, amelyek alapján magyar joghatóság alá tartozó bûncselekmények miatt büntetõeljárás megindításának lenne helye_x0094_.
Akcióban
A Legfõbb Ügyészség álláspontját érzékelteti az is, hogy Polt Péter azt írja: az ügyészség megvizsgálta a beszerzés körülményeit feltárni szándékozó úgynevezett Vadai-jelentést, de az említett iratok bûncselekmény gyanújára utaló adatokat nem tartalmaztak, ügyészi intézkedés megtételének szükségessége nem merült fel. _x0084_Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a közbeszerzési eljárás esetleges törvénysértõ mellõzése önmagában nem alkalmas bûncselekmény megállapítására_x0094_. Vagyis: mintha a legfõbb ügyész sem tartaná kizártnak, hogy a Gripen-beszerzés kapcsán a közbeszerzési eljárás hiánya _x0084_esetlegesen_x0094_ törvénysértõ lehetett.
Valószínû, hogy a korábban az osztrák Profil címû lapban és a Népszabadságban hivatkozott tanúvallomás adhatna némi támpontot a magyar vádhatóságnak további vizsgálatok kezdeményezésére _x0096_ már ha bekérnék a brit hivataltól Mark Cliff tanúvallomását. Ilyen igényrõl azonban nincs információnk. Hozzá kell tenni, hogy a brit és amerikai nyomozások esetében két éve vádalku született, amelynek értelmében az eljárást hirtelen lezárták, a Gripenek értékesítését végzõ BAE Systems pedig Nagy-Britanniában 30 millió, Amerikában 255 millió font pénzbírságot fizetett. Az ügy egyedül Ausztriában zajlik még, Mensdorff-Pouilly gróf decemberben áll bíróság elé pénzmosás és hamis tanúzás vádjában.
Kérdéseink Orbánhoz
Az ügyben kérdéseket tettünk föl a Gripen-beszerzésrõl 2001 szeptemberében döntõ Orbán Viktornak. Szerettük volna megtudni tõle azt, hogy ha 1998-ban a kecskeméti repülõnapon még azt mondta, Magyarországnak nincs szüksége saját légvédelemre és repülõgépekre, akkor három év múlva miért kötelezte el magát a Gripen-lízing mellett? Újra kérdeztük: az Orbán-kabinet miért döntött hirtelen a svéd Gripenek javára, miközben korábban az amerikai F_x0096_16-osok mellett érvelt? Miként arra sincs még válasz, hogy Orbán Viktor, Matolcsy György, Varga Mihály, illetve Pintér Sándor a döntést meghozó nemzetbiztonsági kabinet ülésén a korabeli hírek szerint miért vonultak félre, és mirõl beszéltek.
Máig nem tudni, hogy Orbán találkozott-e valaha Mensdorff-Pouillyval, és érzékelte-e bármilyen módon az osztrák gróf lobbitevékenységét a környezetében, vagy sem. Feltettük a miniszterelnöknek azt a kérdést is, hogy járt-e valaha Mensdorff-Pouilly határ menti birtokán, és járt-e a 2001-es döntést megelõzõ héten Ausztriában? Választ szerettünk volna kapni arra is: mi indokolta annak idején, hogy a Gripen-lízingszerzõdés megkötését követõen szinte azonnal tízmilliárd forint elõleg átutalásáról döntött a kabinet a brit/svéd fél számára az ügylettel kapcsolatban, továbbá arra is választ vártunk volna a kormányfõtõl, mit kíván tenni annak érdekében, hogy a Gripen-ügy körüli gyanú végleg megszûnjön.
Kérdéseinkre Orbán Viktor sajtófõnöke, Havasi Bertalan helyettes államtitkár viszont mindössze annyit válaszolt: _x0084_A 2001-es magyar légvédelmi fejlesztés kérdését a korabeli sajtó alaposan kivesézte. Javaslom, kérdéseire ott keresse a választ_x0094_. Kerestük. A beszerzés visszásságainak kétségtelenül vaskos sajtóanyaga azonban nem ad érdemi válaszokat, viszont újabb kérdéseket nyit meg.
A miniszter közbeszól
A gépvásárlásba annak idején a svéd Gripenek mellett a francia Mirage-ok, az amerikai F_x0096_16-osok és az F_x0096_18-asok (mögöttük a Lockheed Martin és a McDonnell Douglas cégek), illetve az orosz MiG_x0096_29-eseket felújítani szándékozó izraeliek is beszálltak, az utolsó percekben török és belga ajánlatok is érkeztek. Orbán Viktor sokáig jegelte a beszerzést. A miniszterelnök azt is egyértelmûvé tette, hogy Magyarország nem vesz új gépeket a MiG_x0096_29-esek rendszerben tartásának végéig, azaz 2010-ig. Ehhez képest döntöttek végül a többmilliárdos projektrõl. Orbán a 2001-es döntés évében az EU soros elnökségét ellátó Svédországban járt az EU-tagságra vágyó Magyarország kormányfõjeként, ahol a hivatalos beszámolók szerint _x0084_nem gyakoroltak nyomást Orbánra, de szóba került a Gripen-ajánlat_x0094_.
A _x0084_korabeli sajtó_x0094_ szerint a döntést elõkészítõ honvédelmi minisztériumi anyagban az a javaslat szerepelt, hogy a kabinet az amerikai ajánlatot fogadja el. A nemzetbiztonsági kabinet így is tett: februárban még az F_x0096_16-osok beszerzése mellett döntött. A 2001. szeptemberi kabinetülésen ennek megfelelõen eleinte a többség szintén az F_x0096_16-osok mellett érvelt, így a honvédelmi tárca és a MeH akkori képviselõje is. A fordulópontot a beszámolók szerint valójában Matolcsy György gazdasági miniszter hozzászólása jelentette: õ az ellentételezés mértékérõl beszélt _x0096_ ebben pedig kétségtelenül a svéd ajánlat volt a legerõsebb. A Matolcsy-féle érvek mellé Orbán Viktor miniszterelnök is azonnal felsorakozott, majd pedig _x0096_ az azóta is sejtelmes _x0084_elvonulás_x0094_ után _x0096_ bejelentették a döntést: gyõztek a Gripenek.
Kis magyar Gripen-kronológia
1995. SZEPTEMBER 13. Horn Gyula (MSZP) miniszterelnök Budapesten elvi együttmûködési programot ír alá a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és a Gripen repülõgépet gyártó Saab AB elnök-vezérigazgatójával. A magyar kormány vállalja, hogy a haderõreform követelményeitõl, s az ország gazdasági lehetõségeitõl függõen 1996-ig dönt a svéd vadászrepülõgépek megvásárlásáról.
1996. SZEPTEMBER 19. Az F_x0096_16-os vadászgépeket gyártó Lockheed-Martin amerikai cég küldöttsége Budapesten tárgyal.
1997. NOVEMBER 12. A svéd Saab-csoport bejelenti, hogy eddig 105 millió amerikai dollárt ruházott be, illetve növelte a magyar kivitelt abban a reményben, hogy a magyar hadsereg mindenképpen Gripeneket vásárol majd.
1998. AUGUSZTUS 22. Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti: a gazdaság teljesítõképessége nem teszi lehetõvé új nyugati gépek vásárlását.
2000. AUGUSZTUS 21. A Saab_x0096_British Aerospace svéd_x0096_brit konzorcium újra beszáll a versenybe: készek akár 30 új, esetleg használt harci repülõt eladni Magyarországnak.
2000. SZEPTEMBER 28. Szabó János (FKGP) honvédelmi miniszter levelet küld a NATO-nagyköveteknek és a repülõgépgyártóknak, amelyben 14, illetve 24 vadászgép beszerzésének lehetõségérõl kér ajánlattételi információkat.
2000. DECEMBER 1. A Saab és a brit BAE Systems 24 Gripen eladására tesz ajánlatot, pénzügyi és ipari együttmûködési javaslattal.
2001. JANUÁR 9. A nemzetbiztonsági kabinet egyértelmû döntése: amerikai F_x0096_16-osokra cserélik le a MiG_x0096_29-eseket.
2001. FEBRUÁR 13. A HM 24 Gripen kölcsönadásáról szóló ajánlatot kap.
2001. FEBRUÁR 20. Szabó János miniszter megerõsíti: F_x0096_16-osokat szereznek be.
2001. FEBRUÁR 30. Fodor Lajos vezérkari fõnök (most a HM államtitkára) az F_x0096_16-osok mellett érvel.
2001. ÁPRILIS 11. A kormány levélben kér pontosított ajánlatot a Gripenek gyártóitól.
2001. ÁPRILIS 25. A kormány levélben kért tájékoztatást és árajánlatot 24 darab F_x0096_16-os repülõgép ötéves bérletére és szervizelésére.
2001. SZEPTEMBER 4. A HM az F_x0096_16-osok beszerzését javasolja.
2001. SZEPTEMBER 10. A nemzetbiztonsági kabinet úgy dönt, hogy a Gripenek beszerzésének igényét fogalmazza meg. | Belföld: Házkutatás és Matolcsy szava | Továbbra sem tisztázott megnyugtató módon, hogy mennyi valóságalapja lehet annak a brit korrupcióellenes hivatal előtt tett tanúvallomásnak, amelyben a nemzetközi Gripen-botrányban érintett egyik főszereplő pénzügyi tanácsadója, bizonyos Mark Cliff azt állította: Ausztria és Csehország mellett Magyarországgal is tárgyaltak kenőpénz fizetéséről, öt magyart meg is vesztegettek a beszerzés kapcsán, összesen 180 millió schilling értékben. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20121015-hazkutatas_es_matolcsy_szava-1339419 | 2012-10-15 21:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ennek keretében egy, a település életében fontos, a vármegyei levéltár által őrzött dokumentum másolatát adták át a napokban a város színháztermében. A dokumentum másolata a csorvási községháza homlokzatának 1911-ben készült tervrajza. | Csorváson büszkék az örökségükre | A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésében megvalósuló Petőfi Program keretében 2024 tavaszán Békés vármegye néhány települése közül Csorvást is kiválasztották a „Légy büszke az örökségedre” projektelem kapcsán. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/csorvas-orokseg | null | true | null | null | BEOL |
Makó és környéke egyik legnagyobb foglalkoztatója a Continental, pontosabban a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., amely számos botrányba keveredett az elmúlt időszakban. Kiderült,
hogyan bánnak a dolgozóikkal,
horrorisztikus munkabalesetek fordultak elő az üzemben,
illetve kitették az indonéz vendégmunkásokat betanító magyar dolgozók egy részét.
De miért nem hagyják ott a dolgozók a céget, ha ilyen problémák vannak? Mint a szakszervezet vezetőjétől megtudtuk, megvan ennek is az oka. Apropó szakszervezet - a Continental fittyet hányva a törvényre kirúgta a szakszervezet vezetőjét, és a dolgozókat érintő zűrös ügyek megszellőztetése miatt számos pert indított ellene. Belefér ez egy olyan cégnél, amelyet korábban a kormány is erősen pártfogolt, beruházásaikat több alkalommal pénzzel támogatta? A térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Lázár János a kipattant ügyek kapcsán úgy nyilatkozott: visszafizetteti a céggel a pénztámogatásokat. Kemény kijelentés, de vajon lesz-e belőle valami?
1,262 milliárd forint támogatás
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közérdekű adatigénylésünkre nem adta ki a makói gyárnak folyósított állami támogatások szerződéseit, esetleges módosításait, mellékleteit, azt viszont megírták, mennyi állami pénzt kapott a cég, és hány munkahely létesítését vállalta.
Mint a táblázatból látszik, 2014 és 2019 között hat részletben összesen 1,262 milliárd forint támogatást kapott a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. a makói beruházásaihoz, és ebből eddig csak 153 millió forintot fizetett vissza (kamatostul 158 millió forintot), mert elállt a 2018-as támogatási szerződés kisebb, második üteméhez vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Hogy pontosan milyen kötelezettségektől, azt nem részletezték.
Lázár egy 2021-es Facebook-bejegyzésben azt írta az elállás kapcsán, hogy a makói gumigyár előremenekült, inkább visszafizetik a munkahelymegtartó támogatások egy részét, csak szabadon kirúghassák az embereket. Hozzátette, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. azért kezdeményezte az állammal kötött szerződés felmondását, mert nem tudja, nem akarja megtartani az érintett munkahelyeket. Utánanéztünk: valóban évről évre csökkent a foglalkoztatotti létszám, 2019 óta összesen több mint ezerrel.
A társaság az EKD/FELD-2014/24 számú támogatási szerződésben az 1676 fős létszám mellett 123 új munkahely létrehozását vállalta. A szerződés monitoring időszaka 2023. december 31-én zárult, melyről 2024. május 31-ig kell beszámolniuk, amit aztán a folyósító értékelni fog a jogszabályok szerint. Az EKD/FELD-2018/11 számú szerződés I. beruházási üteméhez pedig az 1876 fős létszámon belül 200 új munkahelyet ígértek. Az nem derült ki, miként kell érteni, hogy adott létszámon belül hoznak létre új munkahelyeket, csak annyi világos, hogy 242 új munkahelyet teremtett és tartott fent a cég a 2021. december 31-ig tartó monitoring időszakban.
A HIPA lebonyolító szervként köteles a támogatási szerződésekben rögzített létszámvállalásokat évente ellenőrizni a monitoring vagy fenntartási időszakban, a benyújtott monitoring beszámolók és a kapcsolódó dokumentumok (például KSH-létszámjelentések), illetve az átlagos állományi létszám alapján. Kiderült, a munkaerő-kölcsönzéssel, illetve vendégmunkásként alkalmazott munkavállalókat a vállalások ellenőrzésénél nem veszik figyelembe, csak a saját dolgozókat. Vagyis ezek szerint vendégmunkásokkal és kölcsönzött dolgozókkal nem teljesíthető a létszámvállalás. A vendégmunkásokat betanító, elküldött dolgozókra is gondolva szerettük volna megtudni, mennyire fér bele a vállalt létszámbővítés megtartásába a létszámcsere, de erre nem reagáltak.
A gyár hosszú távra tervez
Kerestük a ContiTechet is, a többi között azzal, hány ember dolgozik a makói gyárban, közülük hányan számítanak saját dolgozónak, hányan kölcsönzött, illetve vendégmunkásnak, továbbá az utóbbi években hogyan alakult a létszám, terveznek-e esetleg újabb vendégmunkásokat felvenni. Választ ezekre a kérdésekre "nem áll módunkban" indoklással nem kaptunk.
Az Optenben azt találtuk, hogy az utóbbi öt évben szinte folyamatosan csökkent a makói gyár saját dolgozóinak száma,
2019. januárban 2980,
2020. januárban 2655,
2021. januárban 2286,
2022. januárban 1998,
2023. januárban 1762 és
2024. januárban 1769 alkalmazottjuk volt.
Vagyis a saját létszám a hat évvel ezelőtti 60 százalékra olvadt. De akkor hogyan teljesülhettek a támogatásért vállalt létszámvállalások?
Azt írták még, hogy a Makón gyártott - főleg belső égésű motorokhoz készülő - termékeik iránt az elmúlt években csökkent a kereslet - az elektromos járművek térnyerése, a nemzetközi elektromobilitási célkitűzések és az ezekből adódó vevői igények átalakulása miatt. Úgy érzik, növelniük kell a versenyképességüket, valamint nyitniuk kell új technológiák és termékek felé. Állításuk szerint vezetőségük számos lépést tett és tesz ennek érdekében, de hogy mit, arra nem tértek ki.
Radics Gábor szakszervezeti vezető arról hallott, hogy a dízel autókra lecsökkent igény miatt a makói gyárban előállított autóipari hűtő-fűtő tömlőkre is visszaesett a kereslet, illetve elmondta, úgy tudják, az egész szegmensben (autóipari folyadékrendszerek gyártásában) átalakulás jöhet. De hogy ez konkrétan mit jelent, arról nem tudtak meg részleteket a februári üzemi tanácsi tájékoztatón. Nincs tiszta kommunikáció a gyár jövőjével kapcsolatban, üzleti titokra hivatkozva - jegyezte meg. Lázár János januárban utalt rá, egyszerűbb lenne, ha a Continental közölné: be akarják zárni a makói üzemet - amennyiben ez a céljuk. A bezárásra vonatkozó kérdésünkre a vállalat viszont leszögezte, elkötelezettek a makói gyár hosszú távú, sikeres működése mellett.
Arra nem kaptunk választ a cégtől, hány üzemi baleset volt, hányan szenvedtek egészségkárosodást, váltak alkalmatlanná a feladatuk ellátására, és vannak jelenleg fizetés nélkül, de állományban. Hogy mégis képbe kerüljünk, a kirúgott szakszervezeti vezetőhöz fordultunk, aki drámai képet rajzolt fel a munkakörülményekről.
Radics Gábor: Elkeserítő
Amióta az indonéz vendégmunkásokat betanító magyar dolgozók talpára útilaput kötöttek a makói ContiTech-gyárban, azóta nincs tudomása újabb elbocsátásokról a szegedi Continentalból a törvényi védelem ellenére kirúgott Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökének, Radics Gábornak, aki a makóiak képviseletét is ellátja.
Olvasni lehetett durva munkabalesetekről is a makói gyárban - felvetődött, miért mennek mégis az emberek továbbra is oda dolgozni, van-e más választásuk. Sok embert a környező településekről hordanak busszal, aki más munkát nem talál, az a megélhetésért bevállalja, hogy vegyszerekkel dolgozzon, hogy feszített a munkatempó. Ezért sok esetben a nagy fájdalmaik ellenére dolgoznak, ami a fizikai teher mellett pszichésen is megterhelő. Elhallgatják, ha egészségi problémájuk van, mert félnek, hogy parkolópályára teszik őket, pénz nélkül. És bíznak abban, hogy őket nem érheti semmilyen károsodás - tudtuk meg tőle. A szakszervezeti vezető szerint a térségben ugyan még mindig jelentős tényező a ContiTech, de már nem olyan meghatározó foglalkoztató az ipari parkban, mint korábban volt.
Sokszor hallja a régi dolgozóktól, hogyha megkapnák a végkielégítésüket (vagyis ha a munkaadó mondana fel), akkor elmennének máshova dolgozni. A munkáltató a szakszervezeti vezető szerint azokkal sem bánik megfelelően, akik orvosilag alkalmatlanná váltak korábbi munkakörükben. Aki nagyon rászorul, az esetleg kiegyezett a munkáltatóval, hogy töredék (6-8 havi helyett 1-2 havi) végkielégítéssel is beéri, ha felmondanak neki. Régebben rendszeresnek tűnt, hogy az év vége felé nagyobb létszámban váltak alkalmatlanná a korábbi munkakörükre - akár több tucatnyian is lehettek. Nekik akkor még felmondtak, megkapták a végkielégítést, és máshol kerestek munkát. Korábban voltak nagyobb elbocsátások is, a gyár évekkel ezelőtt 2800 embert foglalkoztatott, ma meg 1600 fő körül - tette hozzá.
A kölcsönzéssel nincs még kibékülve, mert szerinte azt indokolatlanul alkalmazza a cég.
Jóhiszemű alkalmazásnál az állandó létszám (a saját foglalkoztatottak) mellett akkor van szükség ideiglenesen kölcsönzött dolgozókra, ha hirtelen termelésfelfutás van, aztán amikor visszaesik a megrendelés-mennyiség, akkor őket elküldik. De elmondása szerint nem ez történik, hanem akit felvesznek, azt az aktuális konjunktúrától függetlenül mindig kölcsönzőn keresztül veszik fel, amíg a törvény megengedi, nem veszik állományba az embereket, csak utána. Így például munkáltatói felmondás esetén kevesebb lesz a végkielégítés. És az sincs rendben szerinte, hogyha létszámfölösleg van, akkor saját dolgozókat küldenek el, a kölcsönzöttek és a vendégmunkások meg maradhatnak. Nem a saját dolgozókat kellene ilyenkor megtartani? - kérdezte.
Kirúgott szakszervezeti vezetőként Radics Gábort elkeseríti, ahogyan a gyár bánik a dolgozóival, és személy szerint vele is.
Tényleg mindennek a profit körül kell mozognia, és mindenkit be lehet áldozni ennek az oltárán?
- kérdezte. Hozzátette, 27 év alatt sokkal több halálesetet, üzemi balesetet, megbetegedést, maradandó egészségkárosodást látott, mint szabad lett volna, és fiataloknál is előfordul maradandó egészségkárosodás. Munka közben nem egy embernek vérzik az orra, amikor hígítót használnak - tette hozzá. Szerinte ezek azért következhettek be, mert a munkáltató nem tett meg mindent a megelőzésért. Eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk egyetlen esetben sem, hogy a megbetegedések, maradandó egészségkárosodások a munkahelyi kitettség miatt következtek be, ráadásul számos pert zúdított a nyakába a cég a korábbi nyilatkozatai miatt.
Tényleg visszafizettetik velük?
Lázár nem olyan régen tette azt a kijelentést: mindent elkövet azért, hogy a makói cég ne kapjon kormányzati támogatást, sőt azt is fizesse vissza, amit eddig kapott. Szerettük volna megtudni, hogyan kívánja ezt megvalósítani a miniszter, tett-e már erre lépéseket. Azt is mondta, hogy a Continental folyamatosan kuncsorog a kormánynál. De mit jelent ez? Mikor, mire kért támogatást a gyár a kormánytól, és mennyit? És vajon a térség képviselőjeként tud-e tenni annak érdekében, hogy az egészségkárosodott, illetve elbocsátott dolgozóknak köteles legyen kártérítést fizetni a cég? Választ nem kaptunk.
Kérdeztük a külügyi tárcától és a HIPA-tól is, elképzelhető-e, hogy - mint Lázár mondta - visszafizettetik a makói Continentallal az általa kapott állami támogatásokat, és ha igen, milyen formában - de hiába. | Bő egymilliárddal támogatták meg a gyárat, ahonnan a dolgozók egy része szabadulna, ha tehetné | Lázár János szerint megalázó, megszégyenítő és kizsákmányoló, ahogyan a dolgozókat foglalkoztatják. Akkor vajon vissza kell fizetniük az állami támogatást? | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/03/28/12-milliard-forint-tamogatas-continental-mako-vendegmunkasok-dolgozok-elbocsatas/ | 2024-03-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Csőgör Péter volt gazdasági főnyomozót civil ruhás biztonsági emberek vették ki a tömegből és állították félre október 23-án Orbán Viktor miniszterelnök beszéde előtt a Millenáris Parkban.
"A felvételeken az látszik, hogy Orbán közeledtekor eltávolítja az addigi álcát a tábláról. Ahogy észreveszik civil ruhás TEK-smasszerek, azonnal, minden más ok nélkül azonnal ráugranak, kiverik a kezéből a táblát és elcibálják Orbán közeléből. A videó bizonyítja, hogy csak a véleménye kifejezése miatt hurcolták ezután egy mélygarázsba, bilincselték meg, majd újra, erőszakosan falhoz nyomták és hét órán keresztül fogva tartották" - kommentálta Hadházy a videót.
A Terrorelhárítási Központ korábban azzal magyarázta az eljárást, hogy a férfinél egy sniccert találtak a zsebében, ezért rendzavarás szabálysértés gyanúja merült fel nála.
Ez volt a táblán: | Kikerült a videó, így szedték ki a tömegből a táblával Orbánt gúnyoló exnyomozót | Hadházy Ákos független képviselő közzétette a térfigyelő kamerák felvételeit, amelyen látható, ahogy kiszedik a tömegből a táblával Orbán Viktor felé közelítő férfit. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-millenaris-tablaval-millearis-oktober-23/3wpf5rk | null | true | null | null | Blikk |
A félezer lelkes Söréd kis település ugyan, ám igen aktív közösségi élet folyik a faluban. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a község lakossága fiatal és a fiatal szülők jelenlétének köszönhetően sok a gyermek is. Délutánonként és a hétvégi napokon, ünnepek idején rendszeresen megjelennek a játékra és társaságra vágyó gyerekek és szüleik. Ezt a közösségi színteret hosszas huzavona után, egy végső tollvonással elvették a lakosságtól, mert a játszótér zajhatása zavaró volt.
Az alábbi közleménnyel fordult Söréd Község Önkormányzata, illetve képviselő-testülete a játszótárhasználókhoz:
- A képviselő-testület október 31-ei soros, nyílt ülésén döntött a Petőfi Sándor utca 120/7. HRSZ címen található játszótér ideiglenes bezárásáról. A határozat értelmében Söréd Község Önkormányzata a játszóteret november 15. napjától határozatlan időre bezárja. Döntésünket azért kellett meghozni, mert a település önkormányzatát a néhai Terman Tibor, majd örököse beperelte a játszótér zavaró hatása miatt. - közli a hivatal a szomorú tényeket.
Az is kiderül, hogy a bíróság, többek közt, hangfogó fal építésére kötelezte az önkormányzatot, aki mindent elkövetett a jó ügy érdekében, ám a beérkezett árajánlat alapján a hangfogó fal építésének költsége több mint 10 millió forint.
- Sajnos az önkormányzatnak jelenleg erre nincs forrása. Az ideiglenes bezárással a felperes által kifogásolt, zavaró hatást kívánjuk megszüntetni. Természetesen a játszótér újra nyitását kiemelt feladatnak tekintjük. - fogalmaz a település vezetése. PJD | Bírósági határozat tiltotta be a játszóteret | Már nem lesz több gyerekzsivaj a sörédi játszótéren és annak környezetében, ugyanis egy bírósági végzés miatt bezárták a sokak által kedvelt, látogatott grundot. Az újranyitást kiemelt feladatnak tekinti az önkormányzat, ám a sikerhez egy 10 millió forintos zajvédő falra lenne szükség. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/birosagi-hatarozat-tiltotta-be-a-jatszoteret | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság még 2010 júniusában csapott le az adóhivatal több munkatársára, köztük egy osztályvezetőre, mert a gyanú szerint bűnszervezetet működtettek. A vádirat szerint a helyi vállalkozók lefizették az ellenőröket, hogy ne induljon vizsgálat, vagy egy végrehajtásban ne zároljanak számlákat és ingóságokat. A vád szerint az adóellenőrök kenőpénz fejében a helyi cégek kérésére más vállalkozásoknál tartottak ellenőrzést.
Csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) 66 személlyel szemben vádat emelt a székesfehérvári törvényszék előtt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon indult, majd 2011 áprilisától a Központi Nyomozó Főügyészségen, a korrupció elleni ügyek osztályán folytatott azon ügyben, amelyben Székesfehérváron a volt adóhatósági tisztviselők részvételével egy bűnszervezet arra szakosodott, hogy különböző adóhatósági eljárásokat befolyásoljon anyagi ellenszolgáltatások fejében – mondta el a Hír Televíziónak Fazekas Géza, a KNyF szóvivője.
Hozzátette: 35 cég és 10 magánszemély adóügyével kapcsolatban történt meg a vádemelés, és ezen ügyek kapcsán a magyar államot 150 millió forintot is meghaladó bevételkiesés érte. Összesítve mintegy 10,9 millió forint vesztegetési pénzt fizettek ki a bűnszervezet tagjainak. A vád 110 oldalon foglalja össze mindazt, amit több 10 ezer oldalban a nyomozati iratok tartalmaznak – számolt be Fazekas.
A szóvivő korábban a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy az események egy jól működő, kilencfős bűnszervezethez kapcsolhatók, melyet az adatok szerint N. Lajos vezetett, aki a kilencvenes évek közepéig társadalombiztosítási köztisztviselőként dolgozott. A vesztegetők a jogsértő kérések teljesítéséért nyolcvanezertől ötmillió forintig terjedő összeget ígértek vagy adtak. A kenőpénzeket rendszerint vagy N. Lajos, vagy adóhivatali összekötője osztotta szét a kérés elintézésében részt vevő hatósági dolgozók között – közölte Fazekas Géza. | Mindenkit lefizettek: bíróság előtt az APEH-es bűnbanda | Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség a székesfehérvári adóhivatal korábbi ellenőreivel szemben. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/birosag-elott-az-apeh-es-bunszervezet-1099547 | 2012-08-16 14:43:52 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kedden reggel 7 óra 20 perckor készült el a rendőrségi jegyzőkönyv Bige László őrizetbe vételéről. Zamecsnik Péter, Bige László vezető ügyvédje szerint a 72 órás őrizetbe vételi lehetőség után pénteken 7 óra 20-kor derül ki, hogy börtönben marad-e a nagyvállalkozó.
Úgy tudjuk Zamecsniknek két nyíregyházi ügyvéd segíti a munkáját, ők vettek részt Bige gyanúsítotti kihallgatásán, ami után vélhetően az illetékes ügyészség előterjesztést tesz valamilyen kényszerintézkedésre. Ez lehet letartóztatás vagy bűnügyi felügyelet, erről vélhetően csütörtökökön dönt a Nyíregyházi Járásbíróság.
Selejtes ügy
A rendőrség az üzletembert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki. Többekkel (jogászokkal, műtrágyapiaci érintettekkel) igyekeztünk beszélni a lehetséges tényállás részletiről. Úgy tudjuk, hogy egy sok évvel ezelőtti ügy gyanúja vezetett a rendőri akcióhoz.
A gyanú szerint Bige László olyan értékcsökkentett (leselejtezett) műtrágyát adott el, amely valójában többet ért. Aki megvette, már értékén, vagyis magasabb áron adta tovább a műtrágyát, a hasznon pedig elosztoztak. Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben Bige László a saját cége kizárólagos tulajdonosa, akkor miért „lopná” meg saját magát és venne ki feketén „zsebpénzt” a cégből? Egyáltalán miért osztozkodna külső szereplővel a műtrágya-értékesítése hasznán?
Erre több indok is felmerülhet.
A gyanú szerint vagy adót takaríthatott meg a feketeértékesítésekkel, vagy a saját hitelezői elől vihetett el nyereséget.
A régi idők hitelszerződéseit ugyan nem ismerjük, de jelenleg a Nitrogénművek jelentősen el van adósodva külföldi kötvénytulajdonosok felé, akik szerződésben tiltották meg, hogy a cég osztalékot fizessen (Bige László fiától tudjuk, hogy jelenleg lehet osztalékot fizetni a kovenánsok alapján). Ha azonban a leselejtezett műtrágyát például egy családi cég értékesíti drágábban, akkor ott keletkezhet nyereség, az pedig már szabadon felhasználható, ott nincs osztaléktilalom.
Hívei szerint
Bige László környezete természetesen védi az üzletembert, alaptalannak tartja ezt a vádat. Azt hallottuk, hogy a leértékelés szigorú szabályok szerint történik, már a gyártósoron meózzák a terméket, ha a hatóanyag-tartalommal, a szemcsemérettel vagy a nedvességtartalommal gond van, vagyis ha nem tudná a mezőgép kiszórni a műtrágyát, akkor valóban árcsökkentést ad a cég. (Igaz, Bige László igen nagy tekintélynek örvend a cégeiben, azt azért nem gondolnánk, hogy ne tudna belenyúlni a folyamatokba.)
Azt is érvként hallottuk, hogy
a műtrágya nem hatósági áras, miért kifogásolja a rendőrség az értékesítési árat, Simicska Lajos óta tudjuk, hogy „mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni”.
Ez az oldal úgy tudja, hogy a korábbi mutyis partner adott információt a rendőrségnek, amivel kapcsolatban nem értik, hogy miért lépett ilyet valaki ennyi év után? Ha lelkiismeret-furdalása volt, oké, de egy évtized múlva juthat eszébe, hogy költségvetési csalás követett el?
Nyomozás zajlott
Azt is megerősítették számunkra, hogy a környéken már egy jó ideje lehetett hallani a nyomozásról, mert a rendőrség több termelőt is megkérdezett arról, hogy honnan volt műtrágyája, milyen kamion hozta, milyen áron, hol a számla. A feketeértékesítéseknek ugyanis adóelkerülési vonzata is volt. Mint arról a Magyar Nemzet írt már, februárban egy ilyen jellegű ügyben lesz egy tárgyalás, Bige ugyanis nem fogadta el az ügyészség lezárási konszenzusjavaslatát, kitartott ártatlansága mellett.
Ez tehát az egyik ügycsoport, a jogcímek pedig hűtlen kezelés, költségvetési csalás, vesztegetés lehetnek.
További eljárások
Bige László élete azonban nem csak ezért nem lesz könnyű a közeljövőben. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hazai műtrágya-értékesítőket vizsgáló eljárása is a finisébe érkezett. A GVH hosszú éveken át (2012 óta) nyomozott, de már befejezte a vizsgálatot, és már meg is küldte az érintett cégeknek az előzetes álláspontját. Ezt véleményezhetik a felek, és januárban lesznek a meghallgatások, azután zárulhat az eljárás.
A GVH azt állapította meg, hogy a hazai műtrágyapiacon kartellezés zajlott, amelyet a Nitrogénművek és a forgalmazók szerveztek és tartottak fenn a magyar piacra igyekvő külföldi cégek ellen. Az előzetes anyagban szó esik árrögzítésről, mennyiségi előírásokról, de a lényeg az import kiszorítása volt. A GVH nagyon sok céget vizsgált, de mindössze egy-két kicsi vállalkozásra nem tett negatív megállapításokat, az összes többire igen.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Végül zajlik egy környezetszennyezési ügy is, az üzletember szolnoki cége egy hatalmas razzia (300 rendőr és katasztrófavédelmis vett benne részt) után környezetvédelmi vizsgálat alá került, a szolnoki ügyben állítólag még szakértői véleményekre várnak a hatóságok.
Aggodalom mindenfelé
Meglepő módon december 16-án reggel úgy tűnt, hogy a Nitrogénművek megítélése mintha semmit sem változott volna. Névértéken jegyezték a cég 200 millió dollárnyi (60 milliárd forintnyi) kötvényét, a befektetők mintha nem aggódtak volna különösebben.
„Tartozz valakinek egymillió forinttal, és szereztél egy ellenséget, vagy tartozz valakinek tízmilliárd forinttal, és szereztél egy barátot!”
A közgazdasági bon mot szerint, ha kisebb összeggel vagy adós, akkor a hitelező a nyakadra fog járni, ha hatalmas összeggel, akkor a hitelező mindent elkövet, hogy segítsen, sikeres legyél, és így meg tudd adni majd a tartozásodat.
Bige László sokszor tízmilliárd forinttal tartozik a hitelezőinek, akik most alighanem maguk is élénken követik a legfrissebb fejleményeket.
De Bige és a Nitrogénművek sorsa nem érdektelen a magyar ipar egészének sem. Szomorú belegondolni, hogy az ötven évvel ezelőtti magyar gazdaság szinte minden szereplője kikopott, bezártak a bányák, a cementgyárak, a legnagyobb akkori üzemek, hol van az Ikarus, az Orion, a Ganz, a Medicor, de akár kicsiben, a patyolatok, a gelkák, a közértek. Minden átalakult, talán ha négy egykori ipari monstrum maradt életképes: az egykori Borsodi Vegyi Kombinát (ma BorsodChem), a Tiszai Vegyi Kombinát (ma Mol Petrolkémia), a Dunai Vasmű (ISD Dunaferr) és a péti Nitrogénművek. Utóbbi kettő most – igaz, különböző okok miatt – jelentős zavarok elé néz.
Pedig jó év volt
Pedig Bige László éppen az őrizetbe vétel előtt beszélt arról a Vidék Magazinnak, hogy a cége milyen jó évet zár. Félévkor a Nitrogénművek már több mint 620 ezer tonna árut értékesített, árbevétele 54 milliárd forint volt, amihez 15,5 milliárd forint EBITDA (amortizációval növelt üzemi eredmény) párosult, ami csaknem 70 százalékkal volt jobb eredmény az előző év azonos időszakához képest.
Az üzletember elmondta, hogy a pandémia miatt egy dolgozótól sem vált meg, a társaság bőszen exportált, termelését mintegy 13 európai országba értékesíti (a műtrágya „nehéz”, így a szállítási távolság behatárolja a racionális értékesítési területeket). Az üzletember büszkén említette, hogy beérett az a közel 420 millió eurós magánforrásból megvalósított befektetés-sorozat, amit a Nitrogénművek 2004 és 2017 között a legmodernebb technológiákba fektetett.
A Csányi-szál
A következőkben, a korábban az Indexen megírt portrénk nyomvonala mentén bemutatjuk az üzletember portréját is, de esetében mindig kiemelt hangsúlyt kap Csányi Sándor személye, ugyanis Bige László előszeretettel magyarázza ügyeit a leggazdagabb magyarral vívott háborújával.
Csányi Sándor környezete erről mindig azt mondja, hogy egyáltalán nem Csányi Sándor mozgatja a hazai hatóságokat, pusztán a btk.-s ügyek elnyerik a méltó jutalmukat. De azt mindenképpen botorság lenne állítani, hogy Bige László kedvelt személy lenne a Csányi-világban, inkább a „public enemy number one” kifejezés írja le jól a nyíregyházi üzletember megítélését.
Az agrárintegrátori piac
A konfliktus régi eredetű, de ha nagyon leegyszerűsítenénk a mai agráriumra, akkor a legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Bige kezében lévő Nitrogénművek ellenfelek.
Ez a piac gigantikus, egy-egy integrátor a gazdáknak vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket és mezőgépeket (inputokat) ad és a termények értékesítésében (output) is segít, majd elszámol velük. Több tíz, akár százmilliárdos cégekről van szó. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, a cseh miniszterelnök Andrej Babišnak pedig van integrátora (Agrotec) és szlovák műtrágyacége (Duslo) is. A három nagy erőcsoport (illetve negyedikként az Axiál nevű cég) uralja a magyar mezőgazdaságot, közülük
főleg Csányi és Bige háborúznak: Csányiék nem vesznek műtrágyát Bigétől, Bige maga próbál integrációt építeni (Genezis).
Egy pillanatra lássuk ezek után a Bige-sztorit!
Az üzletember
A nagyváradi születésű Bige László 1984-ben családegyesítés révén költözött át Magyarországra, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádra költözött, ahol kajak-kenu edzőként dolgozott.
A remek üzleti érzékkel megáldott Bige egyre többet üzletelt, mindennel kereskedett, Hollandiában élő nővére segítségével holland használt ruhával, majd zöldséggel, gyümölccsel és hússal. Amikor 1989-ben Romániában győzött a forradalom, Bige Nyugatról használt autógumikat vitt be Romániába, illetve Oroszországba, míg visszafelé Spanyolországba vitt bárányokat.
Aztán a korábban Kolozsváron gyógyszerész-vegyészmérnöknek tanult férfi rátalált a legjövedelmezőbb üzleti területére, a kemikáliák, a műtrágya kereskedelmére.
Szatmárnémetiben Chemical Impex Srl nevű céget alapított, megvette a nagykállói fafeldolgozót de a legnagyobb dobása 1996-ban a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek privatizációja volt. Bige László 1,1 milliárd forintért lett befutó, ekkor még jóban volt Csányival, mert az OTP hitele segítette.
2002-ben jött el ugyanebben az iparágban élete lehetősége, vagyis a péti Nitrogénművek megvásárlása. Ahogy korábban Szolnokon is az OTP hitele segíthette, úgy a hatalmas péti műtrágyagyár megszerzése sem sikerülhetett volna OTP-hitel nélkül. Nehéz idők voltak, az olcsó földgázzal termelő orosz cégek sokkal olcsóbban adták a műtrágyát, de Bige fejleszteni kezdett, és a műtrágyapiac, 2004 után beköszöntő jobb éveiben szuper nyereséggel tudta értékesíteni a megnövelt kapacitásokkal előállított műtrágyát. Jól jött neki az is, hogy beléptünk az unióba és a gazdák a támogatásokból végre európai szinten tudtak már műtrágyát venni. Hasított az üzlet Bige a leggazdagabb magyarok közé került.
A nagy konfliktus
Ekkor romlott meg viszont a két korábbi vadásztárs, Csányi Sándor és Bige László viszonya. Ez nem a nyilvánosság előtt zajlott, egy különös hitelszerződésről szóló per volt az ütközet csúcspontja.
Bige László és Csányi Sándor üzleti környezetébe tartozó emberek között olyan szerződés született, amellyel Bige segítséget is kapott, de az őt segítő üzleti kör egy opciós lehetőség révén potenciális Nitrogénművek-tulajdonhoz is jutott.
Hosszú pereskedés lett abból, hogy egy dzsessz-zongorista és istálló-tulajdonosi múlttal is rendelkező Rozsnyói György nevű üzletember opciós jogot formált a Nitrogénművek 50 százalékos tulajdonrészére.
Bige nem adta a céget, strómanokat, szicíliai módszereket emlegetett, a furcsa hitelszerződés ügye bírósági útra terelődött. 2008 körül jártunk, jött a válság, az OTP megvonta a forgóeszközhiteleit a cégtől, ugyanakkor Bige más banktól sem tudott hitelt felvenni, mert a fedezetei már az OTP hitel mögött voltak.
A Bige-csoport pereskedni kezdett az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-vel is, mert szerinte a szerződéses partner önhatalmúlag elrugaszkodott a két cég közötti hosszú távú gázszállítási szerződés képletétől.
Végül Bige Gyurcsány Ferenc kormányának támogatásával menekült meg, az MFB anyagi segítsége lendítette ki a céget a patthelyzetből.
Bige László a Nitrogénművekkel csatát nyert, az ő tulajdona maradt, de ezután már soha nem került be a magyar üzleti elitbe, ő maga ugyan szívesen vadászott, teniszezett, méregdrága autót, helikoptert tartott, de Nyíregyházán maradt, és a 2010 utáni időkben sem a jobboldali politikusokkal, sem a magyar üzleti elittel nem voltak erős kötelékei, A KITE ügyében ugyanezt már nem mondatta el. A nádudvari KITE 2013-ban vált eladóvá, mindketten, vagyis Bige László és Csányi Sándor is rárajtoltak. Egy emlékezetes harc végén Csányi Sándor ezt a céget elhappolta Bige László elől.
Eladósodás
Bige László gazdag nagyvállalkozó maradt, csak már nem volt teljesen a maga ura. 2013-ban a Nitrogénművek nemzetközi kötvényt bocsátott ki. 200 millió dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, amire dollárban 7,85 százalékos kamatot kellett fizetnie. A prospektusban merész üzleti tervet fogalmazott meg, de abból nem lett semmi, a 2015 és 2017 közötti időszakra ígért 25-30 milliárdos nyereség helyett csak 1-10 milliárdot termelt. Új hitelre volt szüksége, és Bige végül elég drágán tudta csak refinanszírozni a cégét. Az új, 200 millió eurós hitelnél 7 százalékos lett a kamat. (Cikkünk korábbi változatában pontatlanul szerepelt a jelenlegi eladósodás, mert nem 200 millió eurót, hanem 200 millió dollárt tüntettünk fel)
Bige László már eddig is nagyon sok mindent túlélt, de ennyire nehéz helyzetben még talán sohasem volt. Adóssága, perei, ellenfelei mindig is voltak, de ennyi egyszerre talán még soha. És péntekig az is kérdéses, börtönben marad-e huzamosabb ideig a nagyvállalkozó. | Ezért fogták el Bige Lászlót: a gyanú szerint leértékelt műtrágyákkal ügyeskedett | Három nagyobb jogi ügycsoportja is van párhuzamosan Bige Lászlónak, a december 15-én őrizetbe vett műtrágyakirálynak. A versenyhivatali kartellvizsgálat finisben van, de az nem büntetőügy, egy szolnoki környezetszennyezési ügyben még a szakértőkre várnak a hatóságok. Az őrizetbe vételhez egy harmadik ügy, egy régi időkbe visszanyúló műtrágya-leértékelés, feketeértékesítés és hűtlen kezelés gyanúját vizsgáló ügycsoport vezetett. Úgy tudjuk, hosszú évek elteltével a saját vevője, partnere adott információt a rendőrségnek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2020/12/16/bige-laszlo-a-gyanu-szerint-leertekelt-mutragyakkal-ugyeskedett | 2020-12-16 17:25:00 | true | null | null | Telex |
Szájer Józsefről a napokban derült ki, hogyvisszatért: a 2020-ban Brüsszelben egy orgiáról menekülő volt EP-képviselő saját bevallása szerint elfogadta "Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését, és az Alapítvány keretein belül" létrehozta a Szabad Európa Intézetet, ahol ún. "szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű" munkát végez majd, politikai szerepet nem vállal.
Az intézet többek között kidolgoz majd egy önálló Európa-koncepciót, egy olyan szuverenitás-indexet, amivel össze lehet hasonlítani az EU tagállamait, illetve elkészít majd "egy Nemzetek Jogai Charta-tervezet"-et is.
A Telex érdeklődött a Terror Háza Múzeum főigazgatójánál, Schmidt Máriánál, hogy mikor kereste meg ezzel Szájer Józsefet, miért épp őt, illetve Szájer rögtön elfogadta-e a felkérést. Ezekre Schmidt Mária nem válaszolt, helyette ezt írta:
"Szájer Józseffel évtizedek óta ismerjük egymást, politikusként, jogászként végzett munkáját mindig is nagyra tartottam. Tudására elemzőként, tanácsadóként nagy szüksége van a XXI. Század Intézetnek és Magyarországnak is. A Szabad Európa Intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el."
Az egykori fideszes EP-képviselő egy 25 fős melegorgiáról menekült el az ereszen keresztül, 2020-ban, a Covid-lezárások közepette, Brüsszelben. Szájer a botrány után lemondott a mandátumáról, és a Fideszből is kilépett.
Szájer visszatérésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt írta a Telexnek, amikor megkérdeztük, hogy mit szól hozzá Orbán Viktor, hogy "Már ideje volt". | Schmidt Mária: Szájer József tudására nagy szükség van | Schmidt Mária a Telexnek azt írta, hogy Szájer Józseffel évtizedek óta ismerik egymást, politikusként, jogászként végzett munkáját mindig is nagyra tartotta. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/06/schmidt-maria-szajer-jozsef-tudasara-nagy-szukseg-van | null | true | null | null | Telex |
Muszáj lesz most felelevenítenem egy október 11-i írásomat, amelynek okozója s egyben címzettje Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke volt. Történt ugyanis - ha még emlékeznek, de ha nem, annál jobb -, hogy nevezett Nógrádi nyílt levelet intézett Lázár Jánoshoz. Hogy miért? Azért, mert Lázár ezt találta mondani:
"Úgy látom, hogy néhány aberrált, belvárosi, libsi gyereknek megártott a túl sok szívás a hétvégén, és ezért aztán hallucinációik vannak a HÉV-vel meg úgy általában a világgal kapcsolatban. Ilyenkor persze hazudnak is."
Erre föl Nógrádi elérkezettnek látta az időt, hogy megmutassa magát, sőt úgy tegyen, mintha ő lenne valaki:
"Azzal a kérdéssel fordulok tisztelt miniszter úrhoz, hogy legyen szíves magyarázatot adni arra, hogy mit kell érteni az alábbi kifejezése alatt: »aberrált, belvárosi, libsi gyerek«. [...] Külön érdekelne a magyarázata azért is, mert ön a magyar kormány egyik fontos minisztériumát vezeti, és a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben."
Én pedig egyebek mellett ezt írtam minderre - miután eléggé felháborodtam:
Ezek után nem túl nehéz arra a következtetésre jutni, hogy Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke úgy döntött, megvádolja antiszemitizmussal Lázár Jánost - s akkor már, jó szokás szerint, a magyar kormányt is. S akkor lenne néhány kérdésem, amely kérdések válasznak is felfoghatók, s azért nekem, mert van szerencsém ismerni a szituációt. Húsz éve hallgatom, hogy antiszemita vagyok, mert felemlegettem az orgoványi erdőt, ahol speciel egyetlen zsidót sem ástak bele nyakig a földbe, csak komcsit meg Lenin-fiút, de hát ez kit érdekel? Karl Lueger, Bécs hajdani polgármestere mondta akkoriban: "Hogy ki a zsidó, azt én döntöm el!" S ez annyira megtetszett Göringnek, hogy gyakran mondta ő is. Na most azt nem lehet pontosan megmondani, hogy Nógrádi meg a hozzá hasonlók Luegert vagy Göringet tartják-e szellemi elődjüknek, azt mindenesetre imádják hangoztatni és gyakorolni, miszerint: "Hogy ki az antiszemita, azt én döntöm el!"
Nos, akkor a kérdések:
- Elárulná Nógrádi elvtárs, hogy Lázár János mondatának melyik kitételéből ismert magára?
- Az aberrált talált?
- Esetleg a belvárosi?
- Netán a libsi?
- Vagy a fűszívó?
- Bele se merek gondolni: mindegyik?
- S ha valamelyikben vagy esetleg mindegyikben felismerte önmagát, azt milyen logika mentén terjeszti ki mindjárt az összes zsidóra?
Ez utóbbit azért is kérdezem, mert az általam ismert és barátként tisztelt zsidók egyike sem aberrált, libsi és belvárosi, és egyik sem szív semmit sem. Ők innen Budáról vagy éppen Vácról, Nyíregyházáról valók, és soha életükben nem voltak például libsik. Amúgy ha ezentúl valaki azt mondja, libsi, az antiszemita? Vagy ha aberráltat mond, akkor is? Mai hír, hogy valami gazember kivitt az erdőbe egy óvodás kisfiút, és ott fajtalankodott vele. Ha ezt a gazembert aberráltnak nevezem, akkor antiszemita vagyok?
Külön érdekelne a magyarázata azért is, mert ön a magyarországi zsidóság egyik fontos és régi szervezetének vezetője, s a mai Európában a zsidók lassan már csak Magyarországon és még néhány közép-európai országban érezhetik magukat biztonságban, ahogy ezt más zsidó vezetők többször is elmondták. Éppen ezért különösen fontos, hogy megmagyarázza Lázár úrnak írt nyílt levelét,
mert ellenkező esetben felmerül a gyanú, hogy maga pusztán egy politikai megrendelést hajt végre, amelynek lényege, hogy ideje feltámasztani a magyarországi antiszemitizmus ocsmány legendáját, amit oly nagy sikerrel ápolgattak, nevelgettek és locsolgattak a magafajták a rendszerváltás hajnalától kezdve úgy két és fél évtizedig.
Ám mostanában túl nagy a csönd ez ügyben, ami nem csoda, hiszen Európa nyugati országaiban a zsidók már nem mernek vallási jelképeikkel kimenni az utcára, de ha nem viselnek semmi ilyet, akkor is inzultálják őket, Párizs főrabbija már évekkel ezelőtt kijelentette: a zsidóknak nincs jövőjük Franciaországban, és telepedjenek ki Izraelbe, az illetékes német miniszter pedig felszólította a németországi zsidókat, ne viseljék nyilvános helyen vallási jelképeiket, mert a német állam nem tudja garantálni a biztonságukat. Ma a legnagyobb nyugati egyetemek campusain azt üvöltik, hogy "irtsátok ki a zsidókat!"
Értem én, hogy ez több mint kínos, és éppen ezért feltétlenül szükséges valami magyar antiszemitizmust fabrikálni ismét, ám ha valóban ez volna a magyarázat, akkor maga, Nógrádi Péter, egyszerűen egy becstelen hazaáruló.
Ideje, hogy válaszoljon tehát!
Ezt írtam tehát nagyjából egy hónappal ezelőtt.
S most, egy hónap elteltével olyan iszonyat történt Amszterdamban, ami felülmúlt minden képzeletet. 2024 őszén, az oly végtelenül toleráns és befogadó Hollandia egyik nagyvárosában, egy focimeccs után magukat palesztin zászlóba burkoló arabok zsidóvadászatot rendeztek. Pogromot. Ilyen tényleg nem volt a Kristályéjszaka óta.
Magukat palesztin zászlóba burkoló, artikulálatlanul üvöltöző arabok vertek félholtra zsidókat a nyílt utcán; földön fekvő, már eszméletlen embereket rugdostak vadállati kegyetlenséggel; volt, akit elgázoltak; mást beledobtak a folyóba, többeket késsel kergettek; egy fiatalt arra kényszerítettek, hogy üvöltse velük, "free Palestine!", majd felszólították, hogy mutassa meg a személyi igazolványát vagy az útlevelét (!), és csak akkor engedték el, amikor megbizonyosodtak róla, hogy nem izraeli állampolgár; három ember pedig eltűnt, őket feltehetően elrabolták, s vagy ismeretlen helyen tartják fogva őket, vagy már nem is élnek.
Hollandia, Amszterdam, 2024 ősze.
Zsidókra vadásznak, zsidókat vernek, zsidókat ölnek, zsidókat gyaláznak az éjszakában.
Kristallnacht.
A teljes igazság kedvéért rögzítsük: a focimeccs előtt a városba érkező zsidó szurkolók egy csoportja Amszterdam utcáin járva egy dalt énekelt (üvöltözött), amely így kezdődik: "Hadd győzzön az IDF, b...sszák meg az arabok!" A "dal" később úgy szól, hogy "nincs több iskola Gázában, minden gyerek megdöglött".
Édes, jó Istenem...
Végtelenül hálás vagyok annak az embernek, aki elküldte nekem az ezt tartalmazó felvételt, mert ismétlem, ez is hozzátartozik a teljes igazsághoz. S igazolja azt a nyilvánvaló tényt, hogy a zsidók között is vannak idióta barom állatok, akik teljesen feleslegesen születtek erre a világra.
Ám mindez nem tesz zárójelbe semmit. Nem teszi zárójelbe azt, amit feleslegesen létező muszlim állatok tettek tavaly októberében Izraelben, s amit feleslegesen létező és eltakarítandó muszlim-arab állatok tettek most Amszterdamban.
S persze eléggé nyilvánvaló igazságnak tűnik az is, hogy ezt az egész rettenetet senki más nem fogja megoldani és feloldani, mint ők, a zsidók és az arabok ott, Izraelben és Gázában. De van egy súlyos kérdés, ami csak ránk tartozik, európaiakra. Nevezetesen, hogy kik engedték be Európába ezt a mocskot, ezeket a szemeteket, ezeket a kártékony előembereket, ezeket a barbár, nyomorult muszlim gyilkosokat, terroristákat, s hogy akik rászabadították mindezt a Nyugatra, érzik-e legalább saját felelősségüket? S vajon eljön-e az idő, amikor a Nyugat meggyalázott és tönkretett társadalmai megbüntetik azokat a gazembereket, akiknek mindezt köszönhetik, s lesz-e végre elhatározás és akarat és erő, hogy ezt a hulladékot visszalapátolják oda, ahonnan jött, s ahová való?
Készülődik-e egy új Martell Károly, hogy leszámoljon az életünkre és az életformánkra törő szörnyetegekkel?
Remélem igen...
Addig is, tartsuk szárazon a puskaport.
És imádkozzunk a meggyalázottakért és megszomorítottakért, és ne felejtsük el soha az amszterdami Kristályéjszakát.
Hogy ha eljön az idő, tudjuk pontosan, mi miért történik...
A végén pedig térjünk vissza oda, ahol elkezdtük, vagyis Nógrádi Péterhez és a Mazsihiszhez.
Ugyanis érdekelne, vajon most miért kussolnak és lapítanak? Igen, maguk ott a becstelenség sötét zugaiban, maguk, akik minden bokor alatt találtak egy rettenetes antiszemitát és egy rakás rettenetes antiszemitizmust az elmúlt harmincöt év alatt, maguk, akik Lázár János mondataiban is képesek voltak feltalálni az antiszemitizmust, most miért nem nyitják ki a pofájukat?
Maguk szerint mi történt Amszterdamban, és mi történik nap mint nap Nyugat-Európa nagyvárosaiban, mi zajlik a Nyugat egyetemi campusain?
Erről nincs valami mondanivalójuk?
Vagy most éppen megint nem "PC" észre venni mindezt, s főleg nem "PC" Izrael mellé állni?
Mi van, Nógrádi? Visszatértünk ahhoz, amiről Karinthy Cini már írt a hetvenes években - így:
"Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az őseredeti nyilasok [...]."
Ugye-ugye, mennyire nincs új a nap alatt, igaz, Nógrádi? De ezt tudtuk, persze. Az viszont egy kicsit mégis csak meglepő, hogy a hajdani szovjet blokk szép lassan átköltözik Nyugatra. És majd ez is meg lesz magyarázva, természetesen. És te meg a Mazsihisz lesz a főmagyarázó.
Ezért nincs mondanivalótok az amszterdami rettenetről?
Szégyelljétek magatokat! | Kristályéjszaka Amszterdamban | A mindig nagyon éber Mazsihisz vezetője most lapít és nem nyilatkozik, pedig Amszterdamban éppen verik a zsidókat. Miért hallgat a Mazsihisz? E itt a kérdés. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/kristalyejszaka-amszterdamban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Október elején tartotta alakuló ülését az új Fővárosi Közgyűlés, itt azonban nem sikerült főpolgármester-helyettest választani.
Azóta pedig hiába ült össze másodszor is a testület, még mindig nem sikerült megnevezni azt a személyt, aki Karácsony Gergely helyettese lehetne.
Szentkirályi Alexandra a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője már többször is annak a véleményének adott hangot, hogy amíg a szivárványkoalíció tagjai pozíciók osztogatásával vannak elfoglalva, addig Budapest működésére nincsen energia.
Hogy a törvénytelen állapot megszűnjön, a Fővárosi Kormányhivatal hamarosan törvényességi felhívást intéz a közgyűlés felé
- tájékoztatta a Magyar Nemzetet Sára Botond. A főispán kiemelte, hogy ezt a felhívást a következő közgyűlésen tárgyalnia kell, ha ennek ellenére sem történik kinevezés, akkor bírósághoz fordulnak.
A bírósági eljárás végén pedig újra felhívják a közgyűlés figyelmét, hogy pótolják a mulasztást.
Ha pedig még ennek ellenére sem történik kinevezés, akkor egy határozattal a főispán nevezi ki Karácsony Gergely helyettesét. | Törvénytelenül működik a főváros, Sára Botond lépéseket tesz + videó | Még mindig nincsen főpolgármester-helyettes, a főváros tehát törvénytelenül működik. A Fővárosi Kormányhivatal ezért törvényességi felhívással él a közgyűlés felé. Ha pedig továbbra sem lesz Karácsony Gergelynek helyettese, Sára Botond főispán nevez ki valakit. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/torvenytelenul-mukodik-a-fovaros-sara-botond-lepeseket-tesz-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Újabb ingatlanüggyel állt elő Juhász Péter | 2012-ben egy 120 négyzetméteres budai ingatlant, az elmúlt hónapokban ugyanott egy 618 négyzetméteres telket vásárolt Mihalovics Péter korábbi fideszes országgyűlési képviselő. Juhász Péter szerint a vagyonnyilatkozataiból nem derül ki, hogy a 32 éves politikusnak honnan volt pénze minderre. Mihalovics Péter cáfol, és felszólította Juhász Pétert, hogy ne terjesszen róla hazugságokat. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150220-ujabb-ingatlanuggyel-allt-elo-juhasz-peter | 2015-02-20 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Vádat emelt az Jász-Nagykun megyei ügyészség a Karcag város megtakarítóit kifosztó piramisjátékot szervező Dobrai Sándorné "Kun-Mediátor" Marcsikával szemben, akit tavaly decemberben toloncoltak haza regényes búvóhelyéről, a közép-amerikai Belizeből. A nagy Kun-Mediátor svindliről itt írtunk a botrány kirobbanása idején.
A vád: üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények (sikkasztás, számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan pénzügyi tevékenység).
A nyomozók, ahogy azt megszokhattuk az utóbbi évek pénzügyi csalásainál, terjedelmes anyagot állítottak össze: 64 ezer oldalnyi nyomozati irat, 1729 oldalas vádirat.
Összesen 767 sértettet talált az ügyészség – ami egyébként lehet, hogy nem a valós szám, hiszen a sértetteket képviselő ügyvéd 2015 nyarán maga javasolta, hogy aki nem tud elszámolni a befektetett pénz eredetével, az inkább ne jelentkezzen be. Kun-Mediátor Marcsi pedig, mint az ügyészség is megállapítja, maga nem vezetett értékelhető nyilvántartást.
A vádiratról szóló rövid közleményből kiderül egy fontos érdekesség: mintegy tízmilliárd forint kerülhetett be a piramisjátékba, a kifizetések összege viszont nem haladta meg a négymilliárd forintot.
Hatmilliárd forint tehát vagy van valahol, vagy köddé vált.
Az ügyészség szerint Kun-Mediátor Marcsi "maga és a családja megélhetését is ebből biztosította, emellett nagy értékű ingatlanokat, gépjárműveket is vásárolt, családtagjaival költséges utazásokon vett részt, továbbá a cég működési költségeit fizette" – ezek viszont nyilvánvalóan nem tehettek ki hatmilliárd forintot. A rendőrség egyébként néhány hete még 16 milliárd forintos kárról beszélt.
Volt olyan ügyfele Kun-Mediátor Marcsinak, aki egymilliárd forintot fektetett be.
További érdekessége a közleménynek, hogy egyetlen vádlott van, maga Dobrai Sándorné, aki a vád szerint 1999 óta vette fel a pénzeket illegálisan. Sem Fazekas Sándor földművelési miniszter, aki a jelzett időszak nagy részében a várost vezette, sem a Karcagra szintén gyakran látogató Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem került elő az ügyészség munkája során. | Kun-Mediátor Marcsi hatmilliárd forintot változtatott köddé | Tízmilliárdot húzott be, de csak négymilliárdot fizetett ki. Itt a vádemelés, Dobrainé az egyetlen vádlott, viszont se Fazekas Sándort, se Varga Mihályt nem említi az ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2017/06/14/kun-mediator-marcsi-hatmilliardot-forintot-valtoztatott-kodde | 2017-06-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Együtt képviselője szerdán 130 milliós vételi ajánlatot tett arra a belvárosi ingatlanra, amit az ötödik kerületi önkormányzat - pályázat nélkül - 78 millióért kíván értékesíteni.
A fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzat Sándor Sz. Zsoltnak adná el a lakást. Juhász szerint a Sándor vezette ügyvédi iroda az évek során több száz millió forintra tett szert az önkormányzat megbízásaiból, és többek között ő bonyolította a Belváros ingatlanüzleteit Portik Tamás köreivel.
Juhász korábban azt írta, hogy az oldalán szerveződött Facebook-közösség felajánlásaiból teremtette elő a pénzt az ajánlattételre. Két nap alatt 120 millió forintot ajánlottak fel neki követői. Juhász szerdai posztja szerint reggel bement az önkormányzathoz, és jelezte vételi szándékát az ingatlanra. A képviselő a poszt aljára bemásolta a vételi ajánlatról szóló nyilatkozatot is.
Az Együtt politikusa nagyon rápörgött az Erzsébet téri, 237 négyzetméteres ingatlan ügyére. Feladott egy hirdetést is az ingatlan.com oldalán, ahol 170 millióért - közel 90 millióval többért, mint az önkormányzat által kiszabott ár - hirdeti a lakást, és állítása szerint 46-an keresték azóta érdeklődők.
"Vagy eladják neki továbbra is a töredék áron, amivel egyértelműen a hűtlen kezelést követnek el, vagy kiírják végre pályázatra, hogy a legjobb ajánlatot tevő vihesse el ezt a csodát" - írja bejegyzése végén Juhász. | Juhász Péter 130 milliós ajánlatot tett az ingatlanra, amit a Belváros 78 millióért akar eladni | Az önkormányzat az ingatlanügyekben segédkező ügyvédnek adna el áron alul egy 237 négyzetméteres Erzsébet téri ingatlant. | null | 1 | https://444.hu/2015/11/25/juhasz-peter-130-millios-ajanlatot-tett-az-ingatlanra-amit-a-belvaros-78-millioert-akar-eladni | 2015-11-25 11:52:47 | true | null | null | 444 |
Az OCÖ szóvivője a roma érdek-képviseleti szervezet nevében három terület tüzetes átvizsgálását kéri.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy 1996 és 2006 között, az általa vizsgált időszakban 120 milliárd forintot költöttek roma programokra a romák társadalmi integrációjának elősegítése címszó alatt, de ennek mindössze 10 százaléka érkezhetett meg a célcsoporthoz.
A szóvivő vizsgálná Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett 33 leghátrányosabb kistérség programtámogatásait is, valamint a Roma Integráció Évtizede Programot. | Megvizsgálnák, mire költötték a roma integrációra szánt pénzt | Levélben fordul az Országos Cigány Önkormányzat szóvivője, ifj. Bogdán János Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárhoz, amelyben arra kéri az államtitkárt, hogy kezdeményezze parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az 1996 - 2006 közötti roma integrációra szánt pénzek felhasználásával, illetve "fel nem használásával" kapcsolatban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/07/08/megvizsgalnak_mire_koltottek_roma/ | 2010-07-08 22:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A miniszter szerint Hutás-Csizmadia Ibolya külpolitikai szakmai tanácsokat adott a Miniszterelnökség külügyi helyettes államtitkárának. Kiválasztásakor vezetési, kommunikációs tapasztalatait, az „ezekből adódó kvalitásait” vették figyelembe. Az alpolgármester a Miniszterelnökség, a miniszterelnök, a külügyi és külgazdasági államtitkár „külügyi vonatkozású programjait érintő koordinációs tevékenységeket végzett” – írta a megbízott által leadott, a teljesítést alátámasztó kimutatásokra hivatkozva Lázár János.
„A megbízott – többek között – részt vett Yair Lapid izraeli pénzügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Abdullah Gül török köztársasági elnök, Vjekoslav Bevanda bosnyák miniszterelnök, José María Aznar volt spanyol miniszterelnök, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka magyarországi látogatása előkészítésében.” Ráadásul közreműködött “David Cameron brit miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos indiai, törökországi, rijádi, japán, pozsonyi és kassai útjai, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár hivatalos izraeli látogatása előkészítésében is.” Hutás-Csizmadia Ibolya a kormánynak készülő aktuális külügyi összefoglalók vizsgálatával, a releváns információk kigyűjtésével és összegzésével kapcsolatos feladatokat is ellátott – írta végül a miniszter. | Ezért értek milliókat Orbánnak egy ifjú hölgy tanácsai | Demeter Márta (MSZP) firtatta, mit csinált az orosházi alpolgármester több mint négy és fél millióért a Miniszterelnökségen. Lázár János most elárulta. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/07/15/lazar-elarulta-miert-ertek-milliokat-orbannak-az-ifju-holgy-tanacsai/ | 2014-07-15 16:43:00 | true | null | null | 24.hu |
A romániai Vodafone és a Digi vásárolja fel a Telekom Romániát - írja az MTIa helyi hírek alapján. A Vodafone és a Digi is memorandumot írt alá a tranzakcióról. A Telekom Romania Mobile Communications tulajdonosa a görög Hellenic Telecommunications Organization.
A Telekom eszközeinek nagyobbik része a Vodafone tulajdonába kerül, de hogy pontosan mennyi, azt nem közölték a felek.
Májusban a Digi még azt közölte a Bukaresti Értéktőzsdén közzétett közleményében, hogy elvi megegyezés született arról, hogy a West Network Invest SRL befektetési cég veszi meg a Telekom Romania részvényeinek 99,9 százalékát. A West Network Invest többségi tulajdonosa a Digi.
A Telekom Romania Mobile Communications 1,298 milliárd lejes (106,046 milliárd forintos) árbevétel mellett 79 millió lej (6,454 milliárd forint) veszteséggel zárta a 2023-as évet. A Vodafone a harmadik legnagyobb cég a romániai telekommunikációs piacon, tavalyi árbevétele 5,337 milliárd lej (436,032 milliárd forint) volt.
Az ügyfelek száma alapján aDigia piacvezető telekommunikációs szolgáltató Romániában. A cég többségi tulajdonosa és alapítója a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi Teszári Zoltán, a vállalat pedig 2022-ig a magyar DIGI Kft. anyavállalata volt - az eladássalebben a cikkben foglalkozott a Direkt36. 2023-ban a Digi Romania SA 5,129 milliárd lej (419,039 milliárd forint) árbevétel mellett 609 millió lej (49,755 milliárd forint) nyereséget ért el. | Az egyik leggazdagabb erdélyi magyar milliárdos cége mellett a Vodafone is beszáll a Telekom Romániába | A romániai Vodafone és Digi veszi meg a Telekom Romániát. A Digi Romaniában az egyik leggazdagabb erdélyi magyaré, Teszári Zoltáné a többségi tulajdonrész. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/telekom-romana-vodafone-digi-felvasarlas | null | true | null | null | Telex |
Add meg az email-címedet.
Add meg a nevedet, születési dátumodat és válaszd ki, milyen nemű vagy (de választhatod azt is, hogy "nem szeretném megadni").
Nyilatkozz, hogy megismerted az adatkezelési tájékoztatót, és hogy kifejezetten hozzájárulsz ahhoz, hogy "hírlevélküldés és marketing megkeresés céljából", valamint felhasználói fiók létrehozása céljából kezeljék a személyes adataidat.
Add meg a pontos lakcímedet (kiküszöbölhető a Külföldi lakcímem van bejelölésével), a háztartásban élők számát, a háztartás nettó jövedelmét (nem kötelező) és a foglalkozást.
Vajon Temu-fiókot regisztráltam, eladtam a vesémet a dark weben vagy csatlakoztam a legújabb multi-level marketing módszerekkel (aka piramisjáték) építkező értékesítő lánchoz?
Egyik sem.
A Tisza párt által hétfőn elindított "társadalmi párbeszéd" (aka nemzeti konzultáció), az érthetetlenül - mármint helyesírásilag érthetetlen, a lyukas zászló lyukán át lüktető nemzeti szívvel abszolút érthetően - csupa nagybetűs A Magyarok Hangja online felületére regisztráltam, hogy egyike lehessek azoknak, akik Magyar Péterékkel konzultálnak. Vagy akikkel Magyar Péterék konzultálnak. Vagyis társadalmipárbeszédeznek.
Túlzás lenne azt mondani, hogy miután sikeresen végigmentem a regisztráció minden lépésén, beleértve a 36 karakterből álló megerősítő kódot, túl voltam a nehezén. De legalább kellő mennyiségű macerán voltam túl ahhoz, hogy a társadalmipárbeszédezés egész ideje alatt az motoszkáljon a fejemben, hogy tök mindegy, miket válaszolok, mert a lényeg nem ez volt, hanem az adatgyűjtés, adatbázis-építés. Egy második Kubatov-lista, hogy közérthetően mondjam.
Azzal együtt, hogy maga a kérdőív egyáltalán nem egy hevenyészett valami, nem nyilvánvaló hazugságok, irányított kérdések és demagóg közhelyek olyan tárháza, mint amihez a kormány úgynevezett nemzeti konzultációiban hozzászokhattunk (példa erre az október végén közzétett legutóbbi kérdéssor). Sőt, kifejezett odafigyelést igényel a kitöltése: különböző, "minden magyar ember életét érintő" kérdésben kell véleményt nyilvánítani, de nem úgy ám, hogy mindenre 10-est adok az 1-10 fontossági skálán. Hanem kötött mennyiségű aranytallérokat adnak, azokat kell szétosztani aszerint, hogy mit mennyire tartunk fontosnak.
Az első téma az egészségügy, erről két oldalon tíz állítás is szól, ötre-ötre 15-15 aranytallért lehet szétosztani, ha a tallérok elfogynak, felvillanó piros csík jelzi, hogy túlköltöttük magunkat, mint Szijjártó Péter, ha sneakert lát. Maguk az állítások eléggé olyanok, mint a kisóvodások karácsonyi listája, minden jó van rajtuk: maximum 6 hónap legyen a kórházi várólistán a várakozási idő, ne legyenek betöltetlen házi- és gyerekorvosi praxisok, szűnjön meg a krónikus ápoló- és orvoshiány, az egészségügyi intézmények 21. századi felszereltségűek és higiéniájúak legyenek, ne folytatódjon az állami egészségügy leépülése, legyen elég figyelem és pénz a megelőzésre, minden magyar településre garantáltan legalább 15 perc alatt kiérjen akár a legmagasabb felszereltségű mentő is, "az állami egészségügyi magánosítására irányuló Orbán-terv" megakadályozása stb.
A következő a nyugdíj: ne legyen olyan magyar nyugdíjas, aki 160 000 forintnál kevesebbet kap, a férfiaknak is járjon 40 év munkaviszony után a korkedvezményes nyugdíj lehetősége, ne emelkedjen a nyugdíjkorhatár ("az Orbán-tervvel ellentétben"), a nyugdíjemelést a minimálbér-emeléshez kössék, legyen elég férőhely az idősgondozásban. A magánnyugdíjról, vagy általában az öngondoskodás bármilyen formájáról nincs szó.
A következő a Gyermekek és családok kategória, itt szerepel konkrét intézkedés épp úgy, mint megfoghatatlan lózung. Előbbire példa a családi pótlék és a családi adókedvezmény megduplázása, előbbi inflációkövetővé tétele, a legalább három gyereket szült édesanyák és egyedülálló szülők teljes szja-mentessége, utóbbira példa az, hogy ne lehessen Magyarországon létminimum alatt élő gyerek vagy az egyszülős családoknak nyújtott támogatások "jelentős" növelése. A gyerekekkel foglalkozik a következő téma, a Gyermekvédelem is, ahol többek között az örökbefogadási eljárások felgyorsítása, a gyermekvédelemben dolgozók kellő anyagi és szakmai megbecsültsége, a védőnői szolgálat megerősítése, a szakemberhiány megszüntetése szerepel, továbbá zéró tolerancia, "kiemelt és gyorsított eljárások és speciális bűnüldözési csoportok létrehozása a gyermekek ellen elkövetett minden bűncselekmény esetén".
A közlekedés a következő, utolsó téma, erre megint tíz kérdést szentelnek. A gyorsúthálózat visszavétele "Mészáros Lőrinctől és a többi oligarchától" - ez az első közülük, a többi unalmas szakmázás annak a Magyar-hívőnek, aki nem szórja el mind a 15 tallért erre. Ilyenek jönnek, hogy kátyúzás, útfelújítások, P+R parkolók és bicikliutak fejlesztése, legyen akadálymentes a teljes közlekedés és "vidéken is vezessük be a késő esti buszjáratokat". Majd a következő lapon további 15 tallért lehet elosztani az alábbiak között: a vasútfejlesztések újraindítása, a legnagyobb városok közötti gyorsvasúthálózat kiépítése, a Duna és a nagyobb folyók közlekedési infrastruktúrába bevonása, roller- és bicikliszállítás minden tömegközlekedési eszközön, igény esetén a bezárt vasútvonalak újranyitása.
Miután végeztünk, ismét elfogadunk egy adatkezelési és -felhasználási nyilatkozatot, majd választhatunk két opció közül: megosztjuk-e a szakmai véleményünket, vagy befejezzük a kitöltést. Aki az előbbi választja, mert mondjuk hiányolja az oktatással, honvédelemmel-biztonságpolitikával, kultúrával, gazdaságpolitikával kapcsolatos kérdéseket, az jól meg fog lepődni.
Ugyanis a szabadszavas kitöltési felületen - ahol annak a véleményét várják, aki "szakértőnek tekinti magát az alábbi témák valamelyikében" - is csak a zárt kérdéses kérdőívben szóló témákról lehet véleményt mondani.
Szóval egyelőre a Magyar Péter-féle társadalmi párbeszéd ezen a téren olyan, mint az Orbán Viktor-féle nemzeti konzultáció: csak arról lehet párbeszélgetni, amiről a másik akar párbeszélgetni. (Persze miután kiválasztottuk mondjuk azt, hogy Gyermekvédelem, nyilván le lehet írni az adórendszerrel kapcsolatos hasfájásainkat is, csak feltehetően hülyébbnek néznek minket az átlagos támogatóiknál is.)
Aki úgy érzi, hogy teljesen elkészült, és a lehető legmegfontoltabban osztotta ki a 105 aranytallérját, esetleg megírta a releváns véleményét, majd végül rányom a Kitöltés befejezésére, és leokézza a figyelmeztetést is, még mindig nem végzett. Jön modern tömegdemokráciánk legfontosabb művelete: a sharelés. Felkérnek, hogy osszuk meg a Magyar Hangja kérdőívet ismerőseinkkel, őket is bíztatva (így, hosszú í-vel) arra, hogy kitöltsék. És nem mellékesen, hogy ők is megadják az adataikat. | Miről akar beszélgetni velünk Magyar Péter? | Hétfőn a NER újabb eszközét élesítették a NER ellen: itt a nemzeti konzultáció ellentettje, a társadalmi párbeszéd. Végigmentünk a kérdőíven, ami a kormányéhoz hasonlóan elsősorban adatgyűjtésnek tűnik, a kérdései viszont nem irányítottak, és a válaszok között sem csak nyilvánvaló hazugságok és demagóg állítások vannak. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/18/mirol-akar-beszelgetni-velunk-magyar-peter | null | true | null | null | 444 |
Felsőtárkány önkormányzata 320 millió forintot nyert a TOP Plusz program ból a Szikla-forrás rehabilitációjára és tóparti fejlesztésekre. A forrás rehabilitációja mellett a klímavédelmi szempontból is fontos Felső- és Alsó tó vízmegtartóképességének javítása is megvalósul a több 100 milliós fejlesztéssel.
- A Szikla-forrás településünk értékes természeti képződménye, amit egy épített műtárggyal fedtek el, melynek még az 50 években alakították ki a mostani formáját, de már erősen felújításra szorul, szerkezete mára balesetveszélyessé vált: mostanra az is kiderült, hogy alatta egy több méter mély tárna van - árulta el portálunknak dr. Juhász Attila Simon polgármester. Hozzátette, a jó vízű forrásból a helyiek rendszeresen visznek vizet, a rehabilitáció célja a balesetveszély megszüntetése, a forrás és a vízkészlet védelme, illetve a könnyebb megközelíthetőség kialakítása. A forrás vizét duzzasztották tóvá, kialakítva ezzel a mostani természeti környezetet.
- A projekt igen komplex, a tóparti fejlesztésekben játszótér fejlesztés is szerepel, amivel egy modern, a mai követelményeknek megfelelő játszótér jön létre. Emellett be is szeretnénk keríteni a területet, hogy a gyermekek szülei és a parkban kutyával sétálók között minimalizáljuk a konfliktus kialakulásának lehetőségét. A tervek szerint épül egy rekortán futókör is, hogy biztonságosan, szép természeti környezetben sportolhassanak a helyiek. Sétány, járda is épül, hogy az esős, saras időszakban is komfortosan lehessen közlekedni a tóparton. A színpad és a stég is megújul és megközelíthetőbb lesz, hiszen a tópart településünk kiemelt rendezvényhelyszíne, szinte minden helyi program részben vagy egészben itt valósul meg. Évente majd' egy tucat rendezvény zajlik itt: helyszíne a Felsőtárkányi Rétesnapok nak, a bolhapiacnak, a gyertyafényes piknikeknek is. Az aktív turizmus, a helyi rendezvények által is egyre népszerűbb Felsőtárkány, az erdő és park közjóléti célt szolgál, számos horgászverseny is van a területen. Éppen ezért kiemelten fontos a terület megújulása, olyan hely ez, amely megérdemli, hogy a lehető legnagyobb gonddal óvjuk és fejlesszük - részletezte a terveket dr. Juhász Attila Simon.
A település a Bükk nyugati kapujaként kiemelten népszerű a természetközeli helyeket kedvelő turisták körében, a járvány előtt közel 85 ezer vendégéjszakát töltöttek itt évente kereskedelmi szálláshelyeken, ám ahogy másutt, itt is megtörte a járvány a turizmust, de a település látogatottsága újra kezdi megközelíteni a pandémia előtti szintet a KDH adatok szerint. A Top Plusz Program ban nem csak a tópart, de egy út is megújul Felsőtárkányban - erre 89 millió forintot nyert a falu. A II. Rákóczi Ferenc út felújítása egy szakaszának teljes felújítása önkormányzati forrásból már megvalósult, illetve egy szintén TOP-os pályázat első ütemeként megépült a most érintett szakasz vízrendezése is. II. ütemben a Szabó András úttól a játszótérig a teljes útpálya felújítása megtörténik.
- Ez egy fontos utunk, hiszen számos mellékút kapcsolódik rá, az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a fogorvos, a védőnő is innen közelíthető meg. A településszerkezet egyik legrégebbi utcája. A felújítással a közlekedés biztonságosabb és komfortosabb lesz a helyiek és a településre látogatók számára is - ismertette a polgármester. Elmondta, ezen túl számos egyéb elképzeléssel rendelkeznek, csak az elmúlt két hétben 4 újabb pályázatot nyújtottak be és kisebb önerős beruházásokkal is fejlesztik Felsőtárkányt. | Több 100 milliós fejlesztést nyert Felsőtárkány | TOP Plusz forrásból 320 millió forintot nyert Felsőtárkány a tópart fejlesztéseire és a Szikla-forrás rehabilitációjára. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/tobb-100-millios-fejlesztes-felsotarkany | null | true | null | null | HEOL |
- Mélységesen felháborított a ma reggel nyilvánosságra került felvétel: annak a szövege, stílusa, arroganciája is - mondta lapunknak Magyar Péter újabb botrányos hangfelvétele kapcsán Dunai Mónika. A fideszes országgyűlési képviselő rámutatott:
"Akármit is mondunk, a bántalmazás az bántalmazás. Nem csak testi bántalmazás van, hanem lelki és verbális bántalmazás is. Ezek a mondatok, kifejezések mélységesen sértők és megalázók a nők számára."
Mint arról lapunk beszámolt , újabb hangfelvétel érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyen Magyar Péter azzal henceg a volt barátnőjének, Vogel Evelinnek, hogy
ő bármelyik nőt megkaphatja.
A hanganyaghoz ezúttal is mellékeltek egy rövid levelet, amely szerint a Tisza Párt elnöke egy karakternek, jelenségnek nevezte magát a beszélgetésben. Magyar úgy véli, ezért kell ő minden nőnek. De a legjobb az lenne, ha Sorosnak lenne egy unokája. Akkor őt szedné fel - olvasható a levélben.
"Valljuk be, aki azt gondolja magáról, hogy minden nőt megkaphat, az tulajdonképpen egy nőt sem kap és kaphat meg igazán. Már maga a megkapni szó használata is sértő és megalázó. A nőket, azt gondolom, ki kell érdemelnie egy férfinak"
- mutatott rá Dunai Mónika.
A képviselő szerint az, hogy ezek után Magyar Péter még nőjogi konferenciát szervezzen, az "már gyakorlatilag a vicc kategóriája". Mint mondta, mindezek után már egy nő sem fogja neki elhinni, hogy odafigyel rájuk, tiszteli, becsüli őket, sőt, a jogaiért küzd.
"Az ő esetében az látszik, hogy nem csak a nőket, hanem úgy általában az embereket magán kívül lenézi. Ő már lenézte és sértegette saját szimpatizánsait, munkatársait, az európai parlamenti képviselőit és az újságírókat is"
- emlékeztetett.
A képviselő hozzátette: egy párkapcsolatban minden nő és férfi csak akkor lehet boldog, ha egyenlő partnerként kezelik őket. Ezekből a hangfelvételekből nem ez derül ki, sőt, az ellenkezője - hangsúlyozta. Szerinte már Varga Judit vallomása után látni lehetett, hogy Magyar Péter egy agresszív, arrogáns ember. A közéletben nincs helye arroganciának és verbális bántalmazó személyiségeknek - szögezte le Dunai Mónika.
Borítókép: Magyar Péter (Forrás: YouTube) | Ha Magyar Péter ezután nőjogi konferenciát szervez, az már a vicc kategória | Ezek a mondatok, ezek a kifejezések mélységesen sértők és megalázók a nők számára – mondta lapunknak Magyar Péter újabb botrányos hangfelvétele kapcsán Dunai Mónika. A fideszes országgyűlési képviselő rámutatott: az, hogy ezután Magyar Péter még nőjogi konferenciát szervezzen, az „már gyakorlatilag a vicc kategóriája”. Szerinte mindezek után már egy nő sem fogja neki elhinni, hogy megbecsüli őket. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ha-magyar-peter-ezutan-nojogi-konferenciat-szervez-az-mar-a-vicc-kategoria | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
szajbarago
Belecsinálnak-e a tisztasági csomagba?
Kapcsolódók (4)
Gyurcsány rácsatlakozna a Fidesz népszavazására
Ő sem akar népszavazást, de ha a parlament nem szavazza meg a tisztasági csomagját, a néphez fordul. Mennyit aprítanak a tejbe a csomag kiszemelt áldozatai?
Népszavazás is lehet Gyurcsány tisztasági csomagjáról
A kormányfő sürgős tárgyalást, név szerinti szavazást akar, ha az országgyűlés elutasítja a pontokat, a nép elé viszi a kérdéseket.
Mi nem takargattuk a bűnt
A kormányfő tanácsot adott a jórészt vidékről felutaztatott híveknek a párt 18. születésnapján: mit kell tenni, ha orruk alá dörgölik a párt zűrös ügyeit.
Deutsch-Für idején nem volt zuschlagolás
A volt tárcavezető szerint 2002-ig törvényes és tisztességes volt a pályáztatási gyakorlat.
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Gyurcsány Ferencnél mindig van egy tisztasági csomag, ha ide vagy oda megy?
Eddig nem tudtunk róla, de nemrégen az MSZP-frakció ülésére elvitt egyet.
Miért, úgy érezte tisztálkodnia kell?
Igen. Neki, az MSZP-nek és a teljes magyar politikának.
Ha mondjuk az ember olyan munkahelyen dolgozik, ahol piszkos lehet, nem jobb védőruhát felvenni? Vagy rendszeresen takarítani? Vagy rendszeresen fürdeni? Az én tisztasági csomagomban mindig csak kis szappan meg kis fogkrém volt, tudtam, hogy amit azzal csinálok, az nem igazi tisztálkodás...
Remélem, nem a testápolási szokásaidról akarsz most beszélgetni, hanem a kormányfőnek a közélet megtisztítására tett hétpontos javaslatáról.
Jó. Miért hétpontos Gyurcsány tisztasági csomagja?
Ennyi pontba fértek bele a javaslatai, másrészt ő vagy a tanácsadói szeretik pontokban meghirdetni a teendőiket.
És ezeket aztán pontról pontra végre is hajtják?
A gyakorlat nem ezt mutatja. A Gyurcsány Ferenc által beterjesztett pontok végrehajtása azonban most nem csak rajta múlik, hanem az MSZP-n és a többi párton.
Gyurcsány a többi pártot is le akarja fürdetni?
A kormányfő azt javasolja, hogy legyen ellenőrizhető, mennyit költenek a pártok egy kampányra, a pártközeli civil szervezetek ne kaphassanak közpénzt, a pályázatok elbírálásánál szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be, és vizsgálnák a vezető köztisztviselők vagyonosodását is. Rendeznék a képviselői tiszteletdíjakat és 2010-től például nem lehetne valaki polgármester és országgyűlési képviselő is, választania kellene.
Ez nem olyan, mintha Britney Spears állna egy drogellenes kampány élére?
Gyurcsány Ferenc szerint javaslatai kiváltó oka a Zuschlag-ügy volt, amelyben az a gyanú merült fel, hogy állami pénzeket szereztek meg MSZP-hez kötődő alapítványok. Ellenfelei viszont azt mondják: Gyurcsány Ferenc vállalkozóként éppen azt használta ki, ami ellen most küzdeni akar, az őszödi beszéde óta pedig hiteltelen személyiség . A javaslata így nem más, mint előre menekülés: ezzel a választók számára népszerű témával próbálja elterelni a figyelmet pártja visszaéléseiről és saját rossz kormányzati teljesítményéről.
Aha. Az MSZP-n belül felmerül egy korrupciós ügy, erre meg akarja tisztítani az egész közéletet? Ezt tényleg nem mondanám túl hitelesnek.
Gyurcsány javaslata mögött látható a politikai szándék és a tematizálására való törekvés. Persze jogosan mondod, hogy a közélet megtisztulását az vesse fel, akinek a pártjában vagy a kormányában még nem volt korrupció vagy visszaélés, de ilyet nem nagyon találsz most a magyar politikában. Ilyenkor például teheted azt, hogy magát a javaslatot nézed, és nem azt, aki beterjesztette.
Miért lennének olyan hülyék a pártok, hogy saját mozgásterüket, pénzüket, befolyásukat és kiváltságaikat megnyirbálják?
Épp ez a gyurcsányi javaslat furfangja. Olyan témákat vetett fel, amelyek a választónak szimpatikusak lehetnek. Ha valamelyik politikus vagy párt ellentmond, arra azonnal rá lehet sütni a bélyeget, hogy nem akarja a közélet megtisztulását. Ha a parlament nem szavazná meg ezeket a javaslatokat, Gyurcsány Ferenc akár népszavazást is tartana ezekről a kérdésekről. Ezzel a Fidesz vizitdíjas, tandíjas népszavazási kezdeményezését is meg tudná gyengíteni.
A pártok rábólintottak Gyurcsány javaslatára?
Nem. Gyurcsány Ferencre legelőször a saját pártja haragudott meg. A legélesebben azt vitatják, hogy ne lehessen pozíciókat halmozni.
Miért, Gyurcsány Ferecnek csak egy pozíciója van?
Nem, ő kormányfő, az MSZP elnöke és képviselő is.
Soha nem tudtam elképzelni, hogy van valakinek egyszerre energiája egy ország, egy párt, egy város vezetésére és a képviselőségre. Ott valamelyik feladatát elhanyagolja.
Sok polgármester például azért lehetett képviselő, mert már városvezetőként bizonyított, ismerték, bíztak benne a választók. Működött ez fordítva is, amikor képviselőket választottak polgármesterré. A főállású képviselőség bevezetése a 190 fős MSZP-frakcióban közel 100 képviselő pozícióját érintené, akiknek helyi vagy megyei önkormányzatban is van tisztsége. Ezekre a pozíciókra új embereket kellene találni. Ha nem sikerül a választóknak is szimpatikus, meggyőző új arcokat találni, akkor ez a párt a hatalmi pozícióit, sőt 2010-es választási szereplését is rontaná.
Tudod mit mondok erre? Hogy nagyon nagy ívben nem érdekel, hogy mi egy párt érdeke. Ha a közélet megtisztításáról beszélnek, akkor ne stratégiázzanak.
Ebben nagyrészt igazad van. Lehet viszont, hogy neked, mint választónak is hasznod származhat abból, ha a polgármestered egyben képviselő is, mert jobban tudja érvényesíteni a városod érdekeit.
Persze. Nem vagyok nagy matekos, de azt azért értem, hogy két vagy három tisztségért több fizetés jár, mint egyért. Mennyit lehet keresni, ha valaki csak képviselő, és mennyit, ha emellett polgármester is?
Egy képviselő fizetése bizottsági tagsággal és költségtérítéssel havi bruttó 800 ezer forint körül van. Egy polgármester fizetése havi bruttó 600-700 ezer forint körül lehet a költségátalánnyal együtt. Most egyébként elővették a képviselői költségtérítés kérdését is. Az év elején ugyanis hirtelen rádöbbent a politikai osztály, hogy a képviselői fizetés jelentős részét kitevő költségtérítésről nem kell számlákat benyújtani. Most azt csinálnák, hogy az alapfizetést emelnék, a költségekről pedig rendesen el kellene számolni.
Gratulálok, hogy rájöttek. Meg lehet egyáltalán tisztítani a közéletet és megszüntetni a korrupciót?
Aligha, de küzdeni folyamatosan lehet és kell ellene. Ha emlékszel, eddig minden kormány meghirdetett korrupcióellenes csomagot, 2002-ben például külön államtitkárságot hoztak létre, de az nem sok eredményt produkált.
Magyarországon korruptabbak a hivatalnokok és a politikusok, mint máshol?
A Transparency International éves jelentése szerint 180 ország közül a Magyarország a 39-40. helyen áll, s valamivel javított is a helyezésén az utóbbi évekhez képest.
Hogy lehetne ezen még tovább javítani?
Valószínűleg nem csak törvényekkel. A korrupció ott virágozhat, ahol a megvesztegetett és a megvesztegető tudja, hogy a dolgok csak így működhetnek, s azoknak nincs következménye. Fontos tehát, hogy ha a bíróság nem is, de a társadalom leleplezze és egyértelműen elítélje az ilyen eseteket. Mit szólnál hozzá például, ha lenne egy tévécsatorna, amin csak a korrupt hivatalokok és politikusok leleplezésére készült rejtettkamerás felvételeket közölné? | Belecsinálnak-e a tisztasági csomagba? | Belecsinálnak-e a tisztasági csomagba? - Ha az MSZP-vel van baj, miért akarja Gyurcsány megtisztítani az egész közéletet? Szájbarágó. | null | 1 | https://index.hu/belfold/kozel4064/ | 2007-10-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
Továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát, közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). De nem ez az egyetlen, sokmilliárdos és magyar cégeket érintő ügy. A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési (K+F) program, amelynek többtucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.
A rövid összefoglalóból csak annyi derült ki, hogy a csalás szereplői alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázták a költségeket, eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással, valamint kamuirodákat hoztak létre, hogy így szerezzenek uniós támogatást.
A 24.hu-hoz eljutott dokumentum alapján azonban ennél jóval cifrább a történet: csalási módszerek arzenálját vetették be a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban, a túlárazástól a fiktív számlákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.
Cikksorozatunk első részében a jelentés főbb megállapításait közöljük.
Helyben végzett távmunka
Az OLAF névtelen bejelentés nyomán 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. (későbbi nevén Infokom Innovátor) ügyében. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő operatív programra pályázott, az általuk bevetett innováció azonban inkább szolgálta az uniós kassza megcsapolását, mint a régiós gazdaság fellendítését.
Az elcsalt projektek között volt olyan, amely arra irányult volna, hogy a kiterjesztett valóságalapú rendszerekkel interaktívvá tegyék a különféle termékekhez adott felhasználói útmutatók használatát, vagy olyan, amely egy közösségi hálózat segítségével ajánlott volna pénzügyi termékeket. De találunk társadalmilag kimondottan hasznosnak tűnő pályázatot is, mint a „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára”.
A bejelentések szerint a Pillar és a BME-Infokom kamu fióktelepeket hozott létre azért, hogy regionális támogatási projektekben vehessen részt. A Pillar cégjegyzékében Bicskén és Téten tüntetett fel fióktelepet, az BME-Infokom pedig Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. A két cég 2014. január és 2016. január között kibérelt egy 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban.
Ez elég izgalmas fejlemény, mivel
a szóban forgó operatív programban nem is szerepel a közép-magyarországi régió, így budapesti helyszín nem felel meg a támogatási feltételeknek. Viszont megfelelnek a kritériumoknak a két cég által bejegyeztetett fióktelepek, hiszen Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik – ha tényleg ezeken a helyszíneken dolgoznak a projekteken.
A vizsgált projektek közül a legtöbb informatikai cégekhez kötődik, de az egyikben például a Waberer’s-Szemerey Kft. bukkan fel konzorciumvezetőként. Utóbbi az idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.
A határokon átívelő nyomozás során az OLAF megállapította, hogy a BME-Infokom és a Pillar csak papíron foglalkoztatott távmunkában dolgozókat, valójában egy budapesti irodában zajlott az ügymenet.
Bizonyíték is van a manipulációra: a papíron vidéki telephelyeken dolgozó embereket e-mailben arra utasították, hogy a projektek ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”. A 31 projekt keretében több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született, amelyek szerint az alkalmazottak vagy a telephelyeken dolgoztak, vagy a telephelyekről kaptak utasítást, valamint távmunkásként dolgoztak.
Az OLAF mindezek alapján megállapította, hogy
a kedvezményezettek a pályázatot csakis azért nyújtották be vidéki megvalósítási helyszínnel, mert így el tudták számolni a pályázatukat, de megkerülték a konvergenciarégiókra vonatkozó szabályozást és jogosulatlanul jutottak uniós, illetve magyar támogatáshoz.
Még a recepcióst is uniós pénzből fizették
Problémák derültek ki az alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatban is, kis túlzással boldog-boldogtalant uniós pénzből fizettek ki. Az operatív program kiírása szerint a K+F projektekre szánt uniós pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzetet, tehát a műszaki, természettudományi, orvosi vagy agrár végzettségű foglalkoztatottakat lehet kifizetni. A Pillar és a BME-Infokom azonban a pályázati pénzből fizette az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-munkatársak, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár, sőt még a recepciósok munkabérét is. Márpedig utóbbiak nem minősülnek K+F segédszemélyzetnek, ezért a költségeiket nem lehetett volna elszámolni az uniós társfinanszírozás keretében.
Vastagon fogott a ceruza és fiktív számlák is előkerültek
Az OLAF által átnézett e-mailekből kiderült az is, hogy jelentősen túlárazták a projekteket, az egyik cég esetében például 400 százalékos volt a túlárazás.
Mesterséges alvállalkozói láncok közbeiktatásával megdrágították az árakat, a felsrófolt költségeket pedig munkabér kifizetésével átcsatornázták a nonprofit vállalkozásoktól a profitorientált partnerekhez.
A projektek megvalósítása a gyakorlatban főleg a Pillarra és a BME-Infokomra hárult, sok esetben pedig kétséges volt, hogy azokat valóban a profitorientált konzorciumi tagok alkalmazottai végezték-e el. Ezen felül a BME-Infokom volt az is, amely az éves bérleti díját „barter” keretében 9 millió forintos költségelszámolásra cserélte.
A céghálóba szintén bekapcsolódó BiFarma Kft. hamis készpénzfizetési számla benyújtásával támasztotta alá kifizetési kérelmét, amely szerint 44 ezer eurót és 12,8 millió forintot fizetett szerb beszállítójának, de ezeket az összegeket valójában sosem adta át. A nemzetközi vonalat pedig tovább erősítette az az eset, amelyben a BiFarma olyan lett cégektől rendelt szoftvereket a magyar kedvezményezettnek, amelyeknek nem is ez volt a profiljuk. És hogy még átláthatatlanabb legyen a sztori: a lettek egy hongkongi offshore-t bíztak meg a feladat teljesítésével.
Szerver és tanulmány aranyáron
Az egyik projekt keretében az Euronet Zrt. négy darab Fujitsu szervert, úgynevezett pengekiszolgálót szerzett be az ANT Kft.-től nettó 18 millió forintos egységáron. A szervereket eredetileg a Fujitsu Technology Solutions Kft. adta el 2,9 millió forintos darabáron a HRP Hungary Kft.-nek, tőlük vásárolta meg az ANT.
A kedvezményezett Euronet Kft. tehát öt-hatszoros árat fizetett a szerverekért annak ellenére, hogy állítása szerint napi szinten foglalkozik hasonló informatikai berendezésekkel, így ismeri a piaci árakat. Szintén az Euronet fizetett ki csaknem 39 millió forintot a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE), hogy a következő témakörökben írjanak tanulmányt: mikrofonfajták, hang- és zajfelismerő megoldások bemutatása, hang-, beszéd- és zajfelismerés a gyakorlatban.
A HTE a tanulmány elkészítésével az Euronet székhelyével megegyező címre bejegyzett Exicom Rendszerház Kft.-t bízta meg nettó 20 millió forintért, de az OLAF szerint a tanulmányt végül maga a HTE készítette el.
A két tanulmány megírása 38+55 munkaórát vett igénybe, ezért az Euronet 37,5 millió forintot fizetett ki a HTE-nek: munkaóránként 403 ezer forintot. Egy másik cégnek 48 millió forintot fizetett az Euronet okosszemüvegekkel kapcsolatos tanulmányokért, itt 324 ezer forint volt az órabér.
A fájlok egy része eltűnt, mire megérkezett az OLAF
Az OLAF a Pillarnál és a BME-Infokomnál 2016 őszén helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek során a társkedvezményezettként való részvétellel kapcsolatos nyilatkozatok megtekintése mellett hozzáférést kértek több személy e-mail fiókjához, illetve laptopjához. A csalás elleni hivatal igazságügyi szakértői digitális kriminalisztikai adatgyűjtés keretében vizsgálták meg a levelezéseket és a számítógépeket. Az egyik laptop tartalmát sikerült is lemásolniuk, másik kettőről azonban kiderült, hogy a projekthez kapcsolódó dossziékat eltüntettek, az egyiknél ráadásul olyan speciális programmal dolgoztak, amely visszaállíthatatlanul törli a fájlokat.
Mindezek ellenére az OLAF elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy megállapítsa:
a feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a közel 9 milliárd forint visszafizetése.
Január óta nyomoznak, de nem hallgattak még ki senkit
Polt Péter legfőbb ügyész idén márciusban arról tájékoztatta Ingeborg Gräßlét, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökét, hogy számos, az OLAF által kifogásolt ügyben rendeltek el nyomozást. A bizonyítéknak szánt listán szerepel a fent részletezett ügylet, kutatás-fejlesztési programokra igényelt uniós támogatással összefüggésben elkövetett költségvetési csalás bűntetteként.
Az OLAF két céget érintő ajánlása 2017. december 29-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez, továbbította azt a Fővárosi Főügyészségnek, az utóbbi pedig – az OLAF-ajánlások esetén mindig követett gyakorlatnak megfelelően – 2018. január 9-én nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja. Az ügyben a NAV ezidáig senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként – derült ki a Legfőbb Ügyészség lapunknak adott válaszából. | Kamuirodákkal fejték meg Brüsszelt, óránként 400 ezer forintos sebességgel | Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az OLAF, amelyben majdnem 9 milliárd forint uniós támogatáslenyúlást koreografáltak Budapestről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/07/04/kamuiroda-kutatas-fejlesztes-olaf/ | 2018-07-04 18:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Magyar Szó, 1902. október 29.- A könnyelmü élet után való vágyakozás a bün utjára sodorta a szegedi Fejérváry-gyalogezred egyik őrmesterét. Wortsfeld Nándor ez, a negyedik század manipuláns ügyeit végezte, mig aztán elmanipulált néhány száz koronát. A sikkasztás hire most pattant ki, mikor a szökésben levő őrmester önként jelentkezett Ausztriában. Cselekményei még a nyári időből származnak, akkor kezdte meg a század pénzének részleges elsikkasztását. Régi katona, soha nem szolgáltatott okot még gyanura sem, következőleg nagy volt a bizalom, amely övezte. Az őszi hadgyakorlatok végeztével azonban már nehezebben ment ez a bünös kezelés s Wortsfeld azon igyekezett, hogy lehetőleg takargassa eddigi büneit. Ezért ujabb gazságot követett el.
Az önkéntesek tudvalevőleg államköltségen és saját költségükön szolgálnak. Vannak azonban, akik bizonyos mérsékelt átlagot fizetnek le és ezzel a közbeeső móddal egyforma ellátásban részesülnek az államköltségesekkel. Egy ilyen önkéntest szemelt ki magának Wortsfeld. Elhitette vele, hogy a pénzt az ő kezébe kell letenni, mert őt bizták meg ezzel, a fiatal gyerek pedig lépre ment; bizonyára imponált neki, az uj katonának, a manipuláns három csillaga. Ekkorára azonban már szorongatni kezdték Wortsfeldet s október másodikán felszólitották hogy rendezze a zavaros elszámolásokat, különben baj lesz. Wortsfeld erre képtelen lévén, otthagyta a szegedi dicsőséget és megszökött. Fiumén keresztül átment Velenczébe, leutazott Nápolyba, Rómába, ahol uriasan élt, amig futotta a pénzből. Végre azonban előtte állott az idegen ország, ahol pénzzel tudott ugyan boldogulni, nyelvvel már nem, a sikkasztott összeg romjaival átment Triesztbe s ott önként jelentkezett a vadász-zászlóaljnál. | Sikkasztó őrmester | 1902-ben írták: Wortsfeld Nándor őrmester a negyedik század manipuláns ügyeit végezte, mig aztán elmanipulált néhány száz koronát. A sikkasztás hire most pattant ki, mikor a szökésben levő őrmester önként jelentkezett Ausztriában. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/napszemle/2024-10-29/sikkaszto-ormester/671bdbae47d3c037265dd907 | null | true | null | null | szegeder.hu |
A gyanúsított hamis befektetési ajánlatokkal egy 71 éves cégvezető nőtől 809 millió jent (kétmilliárd forint) csalt ki, ami a valaha elkövetett legnagyobb összegű internetes csalás Japánban.
A csalás vádjával letartóztatott 34 éves Wen Zhuolin az Ibaraki prefektúrában élő nőt a Line üzenetküldő alkalmazáson egy Takuro Morinaga japán gazdasági elemzőként létrehozott hamis profillal csábította be egy befektetési konstrukcióba.
A rendőrség ismeretei szerint a nő 2023 októberében figyelt fel először az Instagramon a Morinaga néven futó profil befektetési hirdetésére és kezdte el követni azt.
Az első alkalommal novemberben utalt át pénzt, 10 millió jent, miután egy, magát Morinaga asszisztensének kiadó személy rábeszélte a befektetésre. Ezt követően még 47 alkalommal utalt át összeget vagy adott át készpénzt összesen 799 millió jen értékben.
A csalók egy alkalmazás segítségével keltették a nyereségtermelés látszatát.
A kínai állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy ismeretlen bűntársakkal összeesküdve hamis befektetési ígéretekkel tévesztette meg a nőt, valamint ő irányította a befizetéseket összegyűjtő készpénzfutárokat, hogy összesen 83 millió jent szedjenek be tőle a déli Ibaraki prefektúra egyik vasútállomásán. | Gigantikus internetes befektetési csalást sikerült leleplezni: kétmilliárd forint ment a levesbe | A közösségi médián valaha elkövetett legnagyobb összegű befektetési csalás vádjával vettek őrizetbe Japánban egy kínai állampolgárt a rendőrség keddi közleménye szerint. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/20241112/gigantikus-internetes-befektetesi-csalast-sikerult-leleplezni-ketmilliard-forint-ment-a-levesbe-1159170 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
– Egyszerű a képlet – jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Budai –, a jelenleg hatályos törvények szerint termőföld tulajdonjogát gazdasági társaság nem szerezheti meg, amennyiben azonban átminősítik és a művelési ágból kivonják, már lehet tulajdonos. A fideszes politikus úgy fogalmazott: Horváth Klára az ingatlanmaffiát megszégyenítő módszerrel játszotta át a 240 hektáros területet egy gazdasági társaságnak. Budai felszólította a szocialista képviselőt, hogy az immár sokadik viselt ügye miatt azonnal vonuljon ki a közéletből. | Újabb földbotrány | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/ujabb-foldbotrany | 2010-02-20 16:04:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hasonló bejelentés érkezett múlt szerdán a BRFK-ra is. Tafferner Éva kommunikációs igazgató ezzel kapcsolatban elmondta, nem volt egyértelműen megállapítható, hogy történt-e bűncselekmény, ezért a gazdasági főosztály feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben. Tegnap azt közölték, hogy a büntetőeljárás esetleges elindításáról a feljelentéskiegészítés lejártával születik döntés. Tart még a Budapesti Közlekedési Vállalatnál elindított belső vizsgálat is, bővebb tájékoztatást az eredmény ismeretében ad majd a társaság. Ismert, dokumentumok alapján arról számoltunk be, hogy Kínában gyártott, tengeren utaztatott és Németországban átcímkézett mozgólépcsőket épített be a 2-es metró felújításának részeként 2004-ben a Deák téren az Otis Felvonó Kft., amely a munkát nyílt nemzetközi tenderen nyerte el a BKV-tól.
Az 1,372 millió eurós – jelenlegi árfolyamon csaknem 383 millió forintos – beruházáskor a kivitelező cég több jogsértést is elkövethetett, mivel a közlekedési vállalattal kötött szerződés szerint a mozgólépcsőket a németországi Stadthagenben kellett volna legyártatni. A főbb elemek átcímkézése után a helyszíni szemlét Németországban tartották, majd a mozgólépcsők végül a Deák térre kerültek. Az Otis Felvonó Kft. állítja, hogy a fő alkatrészek többségét Európában gyártották le, és az egységeket az Otis kínai létesítményeiben szerelték össze, illetve tesztelték. | Az ügyészségen a mozgólépcsőügy | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/az-ugyeszsegen-a-mozgolepcsougy | 2010-06-12 16:36:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint nem várta meg az inkasszót, hanem határidő előtt fizetett a NAV az úgynevezett Lamborghini-ügyben.
Előzmény, hogy mint kollegánk, Kozák Dániel megírta, egy német flottakezelő cég, az A.B. Dienstleistungs GmbH végrehajtást kezdeményezett a magyar adóhatóság ellen, mert a NAV több mint két hónap elteltével sem fizette ki a cégnek a jogerős bírósági ítéletben meghatározott kártérítési összeget, amely a késedelmi kamatokkal
több mint 287 millió forintra rúg.
A perről is írtunk: a németek azért pereltek, mert hiába tiltakoztak annak idején, a NAV 2021-ben - ahelyett, hogy visszaadta volna - elárverezte az egy magyar adócsaló bandától lefoglalt, ám a német lízingcéghez tartozó luxusautókat. A járművekért 153 millió forintot kasszírozott az adóhivatal.
A NAV mulasztásai vezettek egyébként oda, hogy az adóhatóság elbukta a pert és 233 millió forint kártérítést, továbbá 54,5 millió forint kamatot kell fizetnie a felperes német cégnek, ugyanis
nem adott be ellenkérelmet,
a tárgyalásokon pedig nem jelentek meg a NAV képviselői,
így a bíróság nem tehetett mást, mint hogy helyt adott a flottakezelő követelésének. Beszámoltunk arról is, hogy hiába adott be felülvizsgálati kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kúriára, hogy ne kelljen közel 300 millió forintos kártérítést fizetni az A. B. Dienstleistung GMBH nevű, német flottakezelő cégnek a lefoglalt luxusautói elárverezése miatt, a Kúria elutasította a jogerős ítélet felülvizsgálatát.
Az ügyvédi iroda közleménye szerint 2024.11.05-én utalt a NAV, tehát jóval a december 2-i határidő előtt, önként megfizetve az inkasszált összeget.
Az eset tanulsága az ügyvédi iroda szerint az, hogy a jogszabályokat meg kell tartani, a büntetőeljárásban alkalmazott lefoglalás indokoltságát folyamatosan vizsgálni kell és haladéktalanul meg kell szüntetni, ha nem indokolt. Hangsúlyozták, az eljárásban egyértelmű volt, hogy a gépjárművek nem bűncselekményből szerzett vagyonból származtak, nem álltak az elkövetők tulajdonába és így nem eshetnek vagyonelkobzás alá sem. Ennek ellenére a nyomozóhatóság lefoglalta és értékesítette azokat, ezzel kárt okozott a tulajdonosának. Meg kell szüntetni azt a jogellenes gyakorlatot, hogy a nyomozóhatóságok a házkutatások alkalmával, vagyonbiztosításjogcímen, amit látnak visznek, majd évekig mossák kezeiket, megkárosítva ezzel bérbeadókat, leasing cégeket.
Szerintük, az ügy, bár precedens értékkel nem bír [mivel azt a Kúria nem vizsgálta], mégis áttörést jelenthet, megtörhet egy félelmetes jogalkalmazást és hosszú távon megakadályozhatja a bűncselekménytől független személyek vagyona elleni kényszerintézkedések igazságtalan alkalmazását. | Lamborghini-ügy: perkált a NAV, határidő előtt | Jóval a határidő előtt perkált az adóhatóság. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/06/lamborghini-ugy-nav-fizetett | null | true | null | null | 24.hu |
Egy pályázaton háromszor is nyert Simonka György fideszes képviselő felesége. A lakosság részére kiírt napkollektor-pályázaton a politikusfeleség is indult pár évvel ezelőtt és három vidéki ingatlanukra is elnyerte a maximum közeli támogatást. Hogy ne legyen nagyon feltűnő a mohóságuk, a felesége az egyik házra férjezett nevén, másik kettőre pedig lánykori nevén pályázott. Az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné meg is ítélte a támogatást: mind a három ingatlanra egyaránt 787 190 forintot kaptak, vagyis összesen közel 2,4 millió forinttal támogatta az állam Simonkáék napkollektorait.
Simonka nem látott gondot abban, hogy felesége állami támogatásokra pályázott. – Akkor lett volna probléma, ha azért nem nyerhetett volna, mert képviselő felesége – mondta korábban a politikus.
De Simonka rokonai és üzlettársai is sikeresen szerepeltek a pályázaton: legalább féltucatnyi közeli ismerősét számoltunk össze a nyertesek listáján. Valószínűleg ugyanaz a tervező és pályázatíró dolgozhatott az egész társaságnál, mert mindenkinél fillérre ugyanakkora volt a beruházás költsége: 1 millió 574 ezer 379 forint. A pályázati kiírás értelmében a napkollektor-építés felét állta a kormányzat, vagyis ők is pontosan annyi pénzt kaptak, mint Simonkáék egy napkollektor után.
Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa lehet. Mint arról a szerdai számunkban beszámoltunk, a politikushoz köthető cégek, alapítványok és szövetkezetek több milliárd forintos uniós és állami támogatásokat zsebeltek be az elmúlt években. Lapinformációk szerint Simonkáék a hatóságok figyelmét is felkeltették, házkutatást tartottak a felesége napkollektoros házánál, valamint az anyósa ingatlanánál. Simonka ezt a Blikknek tagadta.
– Ez butaság – jelentette ki a képviselő a megkeresésünkre.
Az ügyészség azonban sokatmondóan nem cáfolta a házkutatásról felröppent állításokat. Annyi bizonyos, hogy Simonka ellen eddig semmilyen eljárás nem indult, már csak azért sem, mert védi a képviselőket megillető mentelmi jog. | Háromszor is nyert egy pályázaton Simonka felesége, több milliót tettek el | Budapest — Ez az igazi mesterhármas! | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/haromszor-is-nyert-egy-palyazaton-simonka-felesege/bq9eqxg | 2016-09-23 12:57:17 | true | null | null | Blikk |
Pécs egyik közkedvelt családi házas övezetében hosszú ideje bosszantotta már a lakókat az, hogy rendszeresen éreztek aszfaltozáskor ismerős bűzt a környéken. Többen is arra panaszkodtak, hogy Újhegy alacsonyabban fekvő részein időszakonként nagyon büdös szag terjed a levegőben hullámzó intenzitással. Az aszfaltszag forrásának a helyiek három, az Eperfás út és a Bogádi út között működő üzemet jelöltek meg. A három érintett pécsi cég közül kettő lapunk megkeresésére azt közölte, hogy a üzemelés szabályozott és engedélyezett folyamatok mentén történik, illetve azt is elmondták, hogy sem a lakosság, sem az önkormányzat, sem pedig a hatóságok részéről nem érkezett hozzájuk panaszbejelentés.
Ugyanakkor a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz is állampolgári bejelentést tettek a bűz miatt, és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály hatósági ellenőrzést indított el a cégeknél.
A terület júniusban megválasztott új képviselője, Deliné Székely Ágnes (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy információi szerint a hatóság mindhárom üzem tevékenységét megvizsgálta, kisebb problémák mellett azonban a legfontosabb gondra is felhívták a vállalkozók figyelmét, méghozzá az aszfaltszaggal kapcsolatos védekezésre is.
- A három üzem közül az egyik esetében előírták a zárt rendszerű aszfaltkezelést azért, hogy a szagokkal ne terheljék meg a környezetet - mondta a képviselő, aki szerint egy hete már azt érzékelik, hogy megszűnt ez a zavaró körülmény, bíznak abban, hogy a következő időszakban is így marad.
Mindez nemcsak az ott élők közérzetén javított, hanem elejét vehették annak is, hogy az ingatlanok értéke nagyobb mértékben csökkenhessen, ugyanis ettől is tartottak az újhegyiek. A képviselő azt mondta, hogy reméli, hogy egy több éves problémát sikerült megoldani, s így már okafogyottá válhat az is, hogy felkeresse a cégvezetőket egy erre szakosodott szakemberrel. | Pécsi bűznek vége lehet: van megoldás? | Miután egy állampolgári bejelentés után a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vizsgálatot indított az újhegyi aszfaltszag miatt, Deliné Székely Ágnes képviselő arról számolt be, hogy az eddigi tapasztalatok szerint megszűnt a kellemetlen szag. A pécsi büdös ügynek így vége lehet. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/pecsi-buznek-vege-lehet | null | true | null | null | BAMA |
Ezt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a honlapján tudatta csütörtökön, arra reagálva, hogy az Ökotárs a Budai Központi Kerületi Bíróságnak az alapítvány panaszának helyt adó határozatával kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda „egyértelmű politikai nyomásra törvénysértő házkutatást, lefoglalást hajt végre" Magyarországon.
A Budai Központi Kerületi Bíróság múlt pénteki határozata szerint törvénysértő volt az Ökotárs Alapítvány székhelyén és munkatársainál végzett tavaly szeptemberi házkutatás, mert hiányzott a kényszerintézkedés általános feltétele.
Az alapítvány csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a Budai Központi Kerületi Bíróság határozatát. Azt írták: a jogállamiság elveinek és betűjének betartása és betartatása a garancia arra, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg. Hozzátették: elvárják a mindenkori kormánytól, hogy az állami szerveket ne használja politikai nyomásgyakorlásra, mert ezzel a demokrácia szenved kárt.
A rendőrség közleményében hangsúlyozta, kategorikusan visszautasítja az alapítvány közleményét, amelyben politikai nyomásra történő eljárásnak minősíti a december 19-éig ellene folytatott nyomozás során végzett házkutatást és lefoglalást. Az ORFK kiemelte, hogy feladatait a rendőrségről szóló törvény előírásainak mindenben megfelelően, pártbefolyástól mentesen látja el.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység elkövetésének gyanúja miatt indított eljárás keretében tavaly szeptember 8-án tartott házkutatást az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában és a szervezet két munkatársának lakásán. Ennek során iratokat, számítástechnikai adathordozókat foglaltak le. A házkutatás ellen az érintettek – az alapítvány, Móra Veronika igazgató és Foltányi Zsuzsa kurátor – panaszt tettek. | Belföld: A rendőrség visszautasítja az Ökotárs vádjait | A rendőrség visszautasítja az Ökotárs Alapítvány állításait, és hangsúlyozza: feladatait pártbefolyástól mentesen látja el. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-rendorseg-visszautasitja-az-okotars-vadjait-1512917 | 2015-01-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Néhány hete nagy örömmel számoltam be arról, hogy egy 430 millió forintos beruházás által korszerűsödik a Gyomaendrődi Liget Fürdő . A fejlesztéssel érintett részeket most Toldi Balázs polgármester úrral és Lehóczkiné Timár Irén alpolgármester asszonnyal jártuk be, átbeszélve a kivitelezés részleteit. A projekt magában foglalja a nyílászárók korszerűsítését, a meglévő gázkazánok hőtermelésének kiváltását termálvíz fűtési rendszerrel, HMKE rendszer telepítését, valamint a meglévő termálkút hasznosítás kiépítését, amivel a korábbi földgáz felhasználás 100%-os mértékben kiváltásra kerül a jövőben" - írta közösségi oldalán az országgyűlési képviselő. | Ilyen fejlesztések várhatóak a gyomaendrődi fürdőben | 430 millió forintból fejlesztik a Gyomaendrődi Liget Fürdőt. Dankó Béla országgyűlési képviselői bejárta a város vezetőivel a létesítményt. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/gyomaendrod-liget-furdo-danko-bela | null | true | null | null | BEOL |
Orbán ViktorFacebookonjelentette be, hogy hétfőn indul a legújabb nemzeti konzultáció, ezúttal a gazdasági semlegességről. Atervrőlelőször Kocsis Máté írt, ő akkorFacebook-bejegyzésébenúgy fogalmazott, "ha Magyarország semleges gazdaságpolitikát folytat, akkor az uniós átlag felett növekedhet a gazdaság", és mint "minden fontos ügyről, erről is meg kell kérdezni az emberek véleményét."
A miniszterelnök ma reggeli, Kossuth Rádiónak adottinterjújábanarról beszélt, meg kell erősíteni a magyar véleményeket. Azzal indokolta az újabb nemzeti konzultációt, hogy "nem tud hivatkozni a katonai erőnkre, a hatalmas népességre (...), egyetlen dologra tud hivatkozni, a magyar emberek véleményére". Az, hogy pontosan milyen kérdések lesznek a konzultációs lapokon, egyelőre nem derült ki. Arról, hogy mi is pontosan Orbán Viktor új, gazdasági semlegességként emlegetett terve,itt írtunk. | Hétfőn indul a nemzeti konzultáció a gazdasági semlegességről | „Egyenesen a nyomdából” – írta Orbán Viktor a képre, amin az új nemzeti konzultáció egyik első példányával pózol. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/25/hetfon-indul-a-nemzeti-konzultacio-a-gazdasagi-semlegessegrol | null | true | null | null | Telex |
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ismételten felszólítja a dunaújvárosi Vasmű tulajdonosát, hogy haladéktalanul rendezze adótartozását, továbbá semmilyen módon ne akadályozza a munkabérek Bérgarancia Alapból történő kifizetését.
Nagy Márton minisztériuma a Liberty szombaton közzétett közleményére reagált, amely szerintük csak részben fedi a valóságot. A kormány ugyanis folyamatosan nyomon követte a vállalat sorsát és számos esetben segítséget nyújtott ahhoz, hogy Dunaújvárosban a nehéz iparági körülmények ellenére az acélgyártás újrakezdődhessen. Míg a kormány - ahogy az NGM a közleményében fogalmaz -
"erején felül folyamatosan segítette a Vasművet és teljesítette a vállalásait, addig a Liberty ígéreteinek nem tett eleget és a dolgozók bérének kifizetése is többször akadozott, sőt az elmúlt időszakban immáron a beszállítók és a Magyar Állam felé is jelentős tartozásokat halmozott fel".
A Liberty bár jelezte, hogy kész a Bérgarancia Alapból kifizetni a dolgozók esedékes munkabérét, erre ezidáig nem került sor. Ezért a kormány nyomatékosan felszólítja a Liberty-t, hogy haladéktalanul rendezze az adótartozását, valamint tegye lehetővé, hogy az állami Bérgarancia Alapból a dolgozók megkaphassák a nekik járó munkabérüket.
(OS) | Begurult Nagy Márton: fizessenek adót! | Mármint a Dunai Vasmű tulajdonosa, a Liberty. S a dolgozók érdekében ne akadályozza a bérgarancia lehívását – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/begurult-nagy-marton-fizessenek-adot.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Bontási kötelezést adott ki Tordai Bence házára a Fővárosi Kormányhivatal - írta meg Facebook-bejegyzésében az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányhivatalt vezető Sára Botond főispán hivatali hatalmával visszaélve, bosszúból hozta meg a döntést. Azt írta: "Ha végigviszik az eljárást - márpedig a bíróságokon is egyre jobban eluralkodik a narancsmaffia -, akkor három generáció megtakarításait zabálják el, és négy gyerek jövőjét teszik tönkre". A Párbeszéd korábbi politikusának építkezését azzal támadta hetekig a kormányközeli sajtó két éve, hogy 150 milliós úgynevezett "luxusvillát" épített a II. kerületben. A Sára Botond vezette Fővárosi Kormányhivatal szerint bebizonyosodott az építkezés jogszerűtlensége, idén tavasszal pedig a Kúria is megerősítette, hogy szabálytalanul építkezett a politikus. Tordai Bence szerint a ház építése során mindenben szabálykövetően jártak el, és reméli, hogy a bíróság is alátámasztja majd ezt.
Tordai Bence a Megbeszéljük adásában műsorvezetőnk kérdésére azt válaszolta: ha Sára Botond főispán akarata teljesül, akkor hajléktalanok lesznek családjával. Ugyanis ha végigpörgetik az eljárást, amire minden eszközük megvan, akkor egyszer csak megérkezik egy bontóbrigád, és ezt a Fidelitas "nagyon ízléses módon" már meg is előlegezte nekik egy performansszal.
Jogkövető módon, jó szándékkal és tisztességesen megépített családi házat akarnak lebontatni "csak azért, mert nem tetszik nekik a képem vagy a politikai tevékenységem". Ennek egyébként örülhetne, mondta, mert tényleg sikerül szálkának lenni a köröm alatt, ha botnak a küllők között nem is. De hogy eddig fajuljon egy politikai bosszúhadjárat, arra még nem volt példa - tette hozzá. Szerinte "végvergődésben lévő rendszert látunk", és az elég veszélyes manőverekre képes. A képviselő elmondta, már azon is nagyon kiakadt, amikor elvették Fekete-Győr András mandátumát, mert füstgyertyázott egy tüntetésen, és ez még magasabb szintje a diktatúra kiépülésének.
Elmondta: 70 négyzetméter alapterületű, tetőtérrel együtt 130 négyzetméteres házról van szó egy hatgyerekes családnak, ezt nevezték a kormánypárti médiában luxusvillának. Úgy folytatta: leadtak egy több száz oldalas, nagyon részletes kiviteli tervet, minden aszerint is történt, ettől nem tértek el, ezt elismerte a kormányhivatal, a bíróság és a független igazságügyi szakértő is. Ehhez képest adták ki a bontási kötelezsét, amit meg lehet tenni, ha a kormányhivatal vezetője "egy kellően bosszúszomjas, bukott fideszes politikus".
Bírósághoz fordulhat és fordul is, de ha nem kap azonnali jogvédelmet, akkor elkezd ketyegni a hat hónapos határidő, ezt még három hónappal meg lehet hosszabbítani, de kilenc hónap után átadják a NAV-nak, a bontóbrigád, karhatalommal megtámogatva. Ha indítanak is közigazgatási pert, akkor is kaphatnak olyan bírót, mint legutóbb, aki ezt megelőzően egy fideszes államtitkárnak volt a titkárságvezetője. Tehát nem vagyok teljesen nyugodt a magyarországi jogállam állapotát elnézve - fogalmazott a képviselő.
Részletezte: abba kapaszkodnak bele a kormányhivatalnál, hogy az egyik falat, ami nem bírta volna el a födémet, a leadott tervekkel összhangban újjáépítették. Erre közölték velük, hogy ez már nem átépítés, hanem új épület, és mivel osztott közös tulajdonon van, nem lehetne rajta teljesen új házat építeni. Jelezte, lehet ilyen építészszakmai vitát folytatni, de ezt 2017-ben kellett volna megtenni, amikor beadták a terveiket. De akkor nem történt semmi ilyesmi, nem emeltek kifogást, továbbították a terveket. Ha ’17-ben ezek a tervek nem voltak problémásak, és azzal nem vádolják őket, hogy azoktól eltértek volna, akkor "hogy képzeli ezt Sára Botond?" - tette fel a kérdést. Ilyen esetekben van egy szankciós lista, különböző büntetési tételekkel, de ennek egyből a tetejére ugrottak, a bontásnál nincs durvább eszköz. Ha kapnak egy bírságot, arra összevonta volna a szemöldökét, hogy "jó, hát Magyarországon élünk, értem, hogy mizu van", de a teljes bontás más szint.
Most mi legyen?
Tordai Bencét arról is megkérdeztük, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint a Tisza Párt utolérte vagy esetleg meg is haladta a Fidesz népszerűségét, és látható a kormánypárt idegessége. A független képviselő azt mondta: politikusoknak az a dolguk, hogy becsatornázzák a népharagot, és a közakaratnak megfelelő kereteket adjanak az érvényesüléshez. Az tudjuk, hogy ebben a választási rendszerben egy az egy ellen érdemes indulni a Fidesz ellen, ő ezt szeretné látni megvalósulni. A választók láthatóan eldöntötték, hogy listán a Tisza Párt lesz a Fidesz kihívója, már csak az a kérdés maradt, hogy a 106 egyéni választókerületben melyik ellenzéki politikus próbálhatja meg legyőzni a kormánypárti jelöltet. Hogy kik a legesélyesebbek, az nem párthovatartozás kérdése, hanem az eddigi teljesítmény, ismertség, beágyazottság és hasonló szempontok azok, amelyeket mérlegre kell tenni. Ha kell, rendezzük megint előválasztást, az szerinte jól működött az egyéni körzetekben, mobilizálta az ellenzéki közönséget, átvette a tematizációt a Fidesztől, akkor erős volt az ellenzék, csak "nem kellett volna olyan borzalmas kampányt folytatni". Reméljük, hogy jó kampány és jó jelöltek is lesznek, mintannyiuknak ezen kell dolgozni, félretéve a személyes hübriszt és a pártérdekeket - összegezte.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Tordai: Jogkövető módon megépített házat akarnak lebontatni, mert nem tetszik nekik a képem | Bontási kötelezést adott ki Tordai Bence házára a Fővárosi Kormányhivatal. Az ellenzéki képviselő szerint jogkövető módon, jó szándékkal és tisztességesen megépített családi házat akarnak lebontatni csak azért, ,mert nem tetszik nekik a képem vagy a politikai tevékenységem, és ezt is megteheti a kormányhivatal, ha a vezetője, Sára Botond főispán egy kellően bosszúszomjas, bukott fideszes politikus. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/tordai-jogkoveto-modon-megepitett-hazat-akarnak-lebontatni-mert-nem-tetszik-nekik-a-kepem-148383 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Ebből még lejött a bérlőnek járó 30 százalékos vételárkedvezmény, így a két ingatlan végül 178, illetve 139 ezer forintos négyzetméteráron kelt el. Mivel a helyiségeket – amelyekben azóta szupermarket működik – összenyitották, cikkünk is együtt kezelte azokat, így jött ki a 159 ezres négyzetméterár.
Az L. V. L. S. H. Kft. Maráczy Endréhez, a Fehérvár FC (később: Videoton) futballcsapat korábbi ügyvezetőjéhez köthető, akit a klubnál történtek miatt 2011 márciusában a székesfehérvári városi bíróság adócsalás miatt elítélt. A Károly körúti ingatlanok adásvételi szerződésének aláírása után két hónappal már ő volt a kft. ügyvezetője, de korábbi kapcsolat is kimutatható: a társaság tulajdonosa az alapítástól egy olyan vállalkozás volt, amelyben Maráczy, később pedig az egyik vállalkozása rendelkezett tulajdonnal.
Cikkünk készítésekor megkérdeztük az önkormányzatot, hogy a frissen létrehozott kft. hogyan kaphatott vételárkedvezményt alig néhány hónap bérleti idő után. Így derült fény a belvárosi ingatlanügyek egyik legfurcsább mozzanatára. A válasz ugyanis arra hivatkozott, hogy a 30 százalékos engedmény érvényes azon helyiségek esetében is, amelyekre az arra jogosult a rendelet hatálybalépése – azaz 2009 – előtt vételi kérelmet nyújtott be. Magyarán a 2010-ben alapított L. V. L. S. H. az előző bérlő által beadott, de meghiúsult vételi kérelem miatt kapott engedményt. E jogi kiskapu miatt egyes ingatlanoknál különösen jövedelmező volt akár csak néhány hónapra bérlőnek bejelentkezni a vásárlás előtt.
Károly körút 22-24. Szupermarket szuperolcsón
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív
Arra a kérdésünkre nem válaszolt érdemben az önkormányzat, hogy mi indokolta a 200 ezer forintnál is kisebb négyzetméterárat, mindössze azt jegyezte meg, hogy földszinti ingatlanokról és pincehelyiségekről van szó. Később a pince méretével magyarázta az alacsony árat Rogán is, aki a kérdéses időben V. kerületi polgármester volt.
És ezzel érvelt az önkormányzat is, amely helyreigazítási pert indított cikkünk miatt, és első fokon elvesztette azt a Fővárosi Törvényszéken. Az önkormányzat a részben Rubovszky György KDNP-s képviselő tulajdonában álló Város FM Kft. értékbecslésére hivatkozott, amely a földszinti üzletrésznél megtartotta a 380 ezer forintos irányárat, míg a pincerészeket 137 és 152 ezer forintra taksálta négyzetméterenként. A felperes szerint elhallgattuk ezt a körülményt, noha az értékbecslés nem nyilvános, nem volt része a testület elé kerülő előterjesztésnek, és a belvárosi sajtóiroda válaszából sem derült ki, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint egységes üzlethelyiséget az értékmeghatározásnál két részre bontották. A törvényszék ítélete alapján az értékbecslés igazolta, hogy a földszinti és a pincerész is üzletként, illetve az utóbbi részben raktárként hasznosul, így azt egyben lehet kezelni. A bíróság helytállónak találta azt a megállapításunkat is, hogy Maráczy érdekköre az övezeti átlagárnál 28 millió forinttal olcsóbban jutott hozzá egy Váci utcai helyiséghez.
Az önkormányzat fellebbezett, és a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatva úgy találta: valótlan színben tüntettük fel azt a tényt, hogy az önkormányzat 240 millió forintért adta el az 1500 négyzetméteres helyiséget. Kifogásolta, hogy nem jeleztük a pincék méretét, illetve azt, hogy a pincerészek csökkentették az ingatlan árát. Ezért helyreigazításra kötelezte lapunkat.
A Kúriához fordultunk, amely a múlt héten hozott jogerős ítéletében a Népszabadságnak adott igazat, és hatályában fenntartotta a teljes pernyertességünket eredményező elsőfokú ítéletet. A Kúria tanácsa kiemelte, hogy cikkünk a valóságnak megfelelően számolt be a Károly körúti ingatlanok értékesítéséről. | Nagyon kínos ügyet vettek elő a Rogán elleni vallomás után | Pert nyert lapunk a Belváros ellen a Kúrián. Így jogerős ítélet alapján állíthatjuk: 159 ezer forintos négyzetméteráron adtak el kiskörúti ingatlanokat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kinos-ugyet-vettek-elo-a-rogan-elleni-vallomas-utan-1621245 | 2016-06-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Népszava megállapítása szerint a szeptemberi kifizetetlen tartozás az elmúlt évek és hónapok tükrében is magasnak mondható, ugyanakkor még messze nem éri el a márciusi 134 milliárd forintos rekordállományt. A csúcs után pluszforrásokkal mérsékelték az intézmények adósságát, de az így sem tudott 79 milliárd forint alá menni, sőt, augusztusban és szeptemberben összesen 28 milliárd forinttal nőtt is.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptemberben a lejárt adósságállomány több mint háromnegyede, 76 milliárd forint az állami egészségügyi intézményeknél halmozódott fel.
A kórházak adóssága ennél lényegesen magasabb lehet, ugyanis a nagy adósoknak számító klinikák egyetemi alapítványi fenntartásba kerültek, így bár az utolsó fillérig közpénzből működnek, mégsem tartják nyilván adósságaikat a költségvetési intézmények között. Ezzel együtt is a 76 milliárdos tartozás arra utal, hogy a kórházak tavaszi adósságrendezése nem oldotta meg a problémákat: az egészségügyi intézményi adósság idén márciusban elérte a 90 milliárdos csúcsot, az adósságrendezési eljárás keretében a lejárt tartozások közel felét sikerült eltüntetni.
Júliusban 46,7 milliárdra csökken az lejárt állomány, ez nőtt két hónap alatt 76 milliárd forintra. Látva a növekvő adósságot, a kormány még az idén újabb kórházi adósságrendezésre készül. Ígéretek szerint visszamenőlegesen havi 12,5 milliárd forint plusz finanszírozást is kapnak a kórházak, ami elegendő lehet az eddig felhalmozott tartozások rendezésére.
Nemcsak a kórházak, de a rendvédelmi szervek is pénzhiánnyal küzdenek: szeptember végén a rendőrség lejárt adóssága 22 milliárd forint volt, ez az elmúlt hónapokban is ezen a szinten mozgott. A kincstári adatok alapján úgy tűnik, nemcsak a kórházak, de a rendőrség is konszolidációra szorul, és emelni kellene a költségvetési fejezet támogatását is.
A MÁK adatai még a Közbeszerzési Főigazgatóságnál mutattak ki nagyobb tartozásállományt, 3,2 milliárd forint értékben, illetve a kormányhivatalok is 2,8 milliárddal tartoztak adósaiknak. Az elmúlt hónapokban nagyobb adósságállomány keletkezett a büntetés végrehajtásnál is, de szeptemberben itt csak 852 millió forint lejárt számlát nem fizettek ki, míg az állami közoktatási intézményeket felügyelő Klebelsberg Központok 401 millió forintos lejárt adósságot jelentettek. | Adósságban fuldoklik az egészségügy és a rendőrség is: brutálisan megugrottak az állami intézmények lejárt tartozásai | 108 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt adóssága, vagyis az egyetlen hónap alatt 20 milliárd forinttal, illetve 22 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy a költségvetés közel sem stabil, a kormány visszafogja a közintézmények finanszírozását, így azok nem tudnak fizetni a beszállítóiknak – írja a Magyra Államkincstár friss adataira hivatkozva szerdai cikkében a Népszava. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/adossagban-fuldoklik-az-egeszsegugy-es-a-rendorseg-is-brutalisan-megugrottak-az-allami-intezmenyek-lejart-tartozasai/439147 | null | true | null | null | Hírklikk |
"Támogatjuk a magyar zsidó közösségek hitéleti munkáját, illetve a karitatív és kulturális missziókhoz szükséges fejlesztéseket!" - jelentette ki a közösségi oldalán Lázár János.
Az építési és közlekedési miniszter a bejegyzésében azt írta, Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökével, Grósz Andorral tekintette át a legfontosabb beruházásokat. A megbeszélésen az alábbiakról állapodtak meg:
A kormány 2,8 milliárd forinttal támogatja a Mazsihisz Szeretetkórházának befejezési munkálatait.
Fennállásának 150. évfordulójára megújul az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE). A kormány 635 millió forinttal segíti az OR-ZSE felújításának tervezését, amelynek részeként a tanzsinagóga, a könyvtár, valamint az oktatási és a kulturális terek is megújulhatnak majd.
Támogatják a Mazsihisznek otthont adó Budapesti Zsidó Hitközség Síp utcában található székházának felújítását is.
Borítókép: Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és Lázár János építési és közlekedési miniszter (Forrás: Facebook) | Lázár János a Mazsihisz elnökével tárgyalt, három fontos megállapodás született | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/lazar-janos-a-mazsihisz-elnokevel-targyalt-harom-fontos-megallapodas-szuletett | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.