text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Székesfehérváron a városháza adott otthont a KDV október 31-én tartott ülésén, melyen a leköszönő elnök Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármesterének javaslatára egyhangúan megválasztották az új elnököt: Nyikos Lászlót , Polgárdi polgármesterét.
Az új elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy: "A KDV elnökségének útja jelképesen Polgárdiból-Polgárdiba vezetett, hiszen éppen húsz esztendeje, 2004-ben alakult meg a szervezet Polgárdi városában, a társulás projektirodája pedig azóta is a kisvárosban látja el feladatait."
Nyikos László megválasztása mellett új alelnököket is választottak. Nyikos László általános helyettese Horváth Tamás, Tác polgármestere, míg a másik elnökhelyettes Podhorszki István, kápolnásnyéki településvezető lett. Sor került továbbá az operatív tanács és a felügyelő bizottság vezető tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására is. Az operatív tanács elnöki székét Fenyves Péter, Mór város polgármestere foglalta el, míg a felügyelő bizottság elnöki feladatait Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere látja el - írja a Polgárdi Hírek.
A Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 143 önkormányzat összefogásával a térség lakossága - mintegy 520 ezer ember - érdekében végzi munkáját valamennyi más szervezettel és szolgáltatóval együttműködve. | Nyikos László lett a KDV új elnöke | Tisztújításra került sor a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás csütörtöki ülésén. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/nyikos-laszlo-kdv-uj-elnok | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
"...ha végül tényleg kinyírnak, akkor ez a könyv legyen az emlékművem."
Mi már tudjuk, amit Alekszej Navalnij csak némi öniróniával írt le észak-szibériai börtönének cellájában: aHazaficímű könyve tényleg emlékmű lett - annak minden erejével és gyengeségével.A könyv egy részletét olvashatják is, ez arról a napról szól, amelyen mérgezése után hazatért németországi gyógykezeléséről.Aznap vették őrizetbe.
Október végétől világszerte 26 nyelven jelent meg, hétfőtől magyarul is olvasható az idén februárbanvitatható körülmények között- hivatalosan szívritmuszavar és egyéb betegségek kombinációjában - alig47 évesen meghaltorosz ellenzéki vezető önéletrajzi börtönnaplója. AHazafit nyomasztóan hitelesíti Navalnij halála; ő maga egy rá jellemző önironikus mondattal a családját illető honoráriumról szólva meg is jegyezte: "Gondoljunk csak bele, ha egy homályos merénylet vegyi fegyver bevetésével, amit tragikus halál követ egy börtönben, nem elég hozzá, hogy egy könyv jól fogyjon, akkor nehéz elképzelni, mi kell még. A könyv szerzőjét meggyilkolta egy aljas elnök; mi többet kívánhatna egy kiadó marketingosztálya?"
Navalnij egyszerre próbálta hozzászoktatni magát a legrosszabb eshetőség gondolatához és a viccelődéssel elhessegetni azt - ez a könyv második felét, a börtönnaplót hatja át. Eközben képet ad arról is, hogy mi vár egy 21. századi politikai fogolyra, milyen, sokszor kisszerű megpróbáltatásokkal terheli az orosz büntetés-végrehajtás a rendszer ellenfeleit. Hogyan csúfolja meg a jogrendet, használja ki az elítélteket a vegzálásokhoz, hogyan lehetetleníti el a kapcsolattartást a külvilággal. Mindez három év alatt Navalnijt lelkileg kevéssé rendítette meg, bár neki erőt adott, hogy tudta, nem felejtették el, a világ figyel arra, mi történik vele.
Ebből is sejthető, min mennek keresztül azok, akik ilyen ismertségre nem támaszkodhatnak, és névtelenül ülnek az ellenzékiség egyre nagyobb kockázattal vállalt egyre kisebb megnyilvánulásaiért - egy kommentért, egygyerekrajzértvagy akár együres lapért.
Ez persze nem ír felül minden megpróbáltatást. A viccelődés közben Navalnij többször is pontosan leírja az ellene hozott újabb és újabb ítéletekről, hogy büntetése valójában életfogytiglani, "ami vagy az én életem végét jelenti, vagy ennek a rezsimnek a végét".
Fájdalmas és megható, ahogyan feleségéről, gyerekeiről ír. Fia születésnapi felköszöntéséről, a szabadság hétköznapi semmiségeinek értékéről, az ölelésekről. Ezek a személyes bejegyzések különös értékét adják a könyvnek.
A könyv első fele egészen más: Navalnij azt nem a cellában, hanem még Németországban írta, a novicsokos mérgezés utáni lábadozás hónapjaiban. Rálátást nyújt arra, hogyan szűkül, majd szűnik meg a nyilvánosság, válnak külföldi ügynökökké, ellenségekké, hazaárulókká a hatalom szemében a civil szervezetek, ellenzéki pártok. Megírja, hogyan lép át újabb és újabb vonalakat a Kreml, amely 24 év alatt a demokráciára előbb az "irányított", majd annak rossz hangzása miatt a "szuverén" jelzőt aggatta, hogy végül eljusson a mára lényegében diktatúraként leírható rendszerig.
Navalnij könyve önéletrajzi részét tényleg az elejéről kezdi, a gyerekkori politikai eszméléstől. Katonacsaládba született, szovjet katonavárosokban nőtt fel, hátteréből nem adódott az ellenzékiség. Vagy nem adódott volna, ha nincs a csernobili atomkatasztrófa. Az erőműben egy félrement teszt során előidézett robbanást a szovjet hatalom - már gorbacsovi, de még a peresztrojka előtti - reflexe titkolni akarta. Navalnij azonban elég hamar szembesült a rendszer hazugságával, mert ukrajnai rokonságát érintette a tragédia. Ez a hazugságreflex volt az, amitől Mihail Gorbacsov akarva-akaratlanul megszabadította a Szovjetuniót, amely ettől végül szétesett. A reformer pártfőtitkárt Navalnij nem becsülte nagyra, de utólag mégis elismerte, hogy sutasága, sokszor épp határozatlansága nagy szolgálatot tett. Ráadásul még korrupt sem volt, ellentétben a rendszer elitjével vagy épp a Gorbacsovval együtt a Szovjetuniót is nyugdíjazó Borisz Jelcinnel és családjával már Oroszország élén.
"Mégis, mi várt volna rám, ilyen körülmények között, ha nincs Gorbacsov? Valószínűleg egy szovjet börtönbe kerülök aGULAG-szigetvilágvagy aDoktor Zsivagoterjesztéséért. Csak remélhetem, hogy lett volna elég bátorságom, hogy úgy cselekedjek, és úgy hallassam a hangomat, ahogyan egykor a szovjet disszidensek tették, vagyis anélkül, hogy túl sok együttérzésre vagy támogatásra számíthattam volna a környezetemtől." Ironikus, hogy miközben a gorbacsovi peresztrojka azoknak a börtönöknek a fenyegetésétől megszabadította Navalnijt - és az országot -, végül mégis börtön lett a része a posztszovjet Oroszországban.
Az önéletrajzi részben különösen beszédes az a rész, amelyben Navalnij a hétköznapi korrupcióról ír. Annyira hétköznapiról, hogy annak ő maga is részese volt már egyetemistaként sok diáktársával együtt, amikor inkább 50-100 dollárral oldották meg a vizsgákat - bár az nem derül ki, hogy honnan volt erre pénz akkor, amikor 150-200 dollárnyi rubel volt egyhavi fizetés. Sokatmondó és valamit meg is magyaráz a Korrupció Elleni Küzdelem Alapítványa (FBK) későbbi létrehozójának döntéseiből. Bár elismeri, hogy alakulhatott volna másképp is, beszippanthatta volna a rendszer akár a jelcini, akár egy alternatív Szovjetunió - már ha nem lett volna Gorbacsov, és mégse lett volna elég bátor a tiltott irodalom terjesztéséhez -, amelynek hű kiszolgálója is lehetett volna. Elvégre volt idő, amikor a pénz, a meggazdagodás és a jó kocsik érdekelték, meséli magáról.
Szembenéz saját tévedéseivel is, főként ami Borisz Jelcint illeti. Ízig-vérig demokratának hitte Jelcint, akit támogatni kell a retardált komcsikkal szemben, akár erővel is végigvinni az akaratát. Ebből lett a Jelcin ellen lázadó, kommunista többségű parlament szétlövetése 1993-ban, majd a vitathatóan megnyert elnökválasztás 1996-ban Gennagyij Zjuganovval szemben. De mire a rendszer - a demokrácia nevében a demokráciát többször zárójelbe tevő Jelcinnel - Vlagyimir Putyin kinevezéséhez ért, Navalnij már érezte, hogy a dolgok rossz irányba mennek. A 47 évesen elnökké lett - a posztot ideiglenes elnökként rögtön átvevő, azt a választásokkal csak megerősítő - Putyinnal szemben már nem voltak illúziói, így jutott a parlamenti, de onnan lassan kiszoruló liberálisokhoz, a Jabloko párthoz.
A nyilvánosságot sokkal jobban értette húszas évei végén, mint a párt névadója, a kilencvenes évek meghatározó közgazdásza, Grigorij Javlinszkij, akivel összetűzésbe is került. A veterán demokrata inkább a kulisszák mögötti alkukban, semmint az aktív politikai közösség összekovácsolásában hitt. Azt inkább Navalnij vállalta magára, például a magát intézménnyé kinövő moszkvai Bilingva klubban vezetett politikai vitaestekkel. Ezek egyikét zavarták meg egy náci csoport tagjai, amiről a könyvben is említést tesz - az egyiken én is a közönség soraiban ültem, és dermedten hallgattam a klub belső erkélyén megjelent 10-15 ember Sieg Heil!-ezését, amelyik a teátrális mesterkéltség ellenére is ijesztő volt. Navalnij nyugodtan kezelte a helyzetet, moderátorként szót adott a vezetőjüknek, aki a liberálisok kinyírásáról, a közép-ázsiaiak elleni támadásokról beszélt. Navalnij ügyesen leszerelte az akciót a beszéltetéssel - persze másnap már lehetett hallani az állami hírügynökségek felől, hogy lám, a liberálisok szót adnak a fasisztáknak. Navalnijék végül feljelentést tettek, és meglepő módon a náci csapat vezetőjét több év börtönre ítélték. Kiszabadult, később megint elítélték, 36 évesen a börtönben halt meg, 2020-ban, hivatalosan öngyilkos lett - de a halál oka az ő esetében is kérdéses.
Ezután viszont jött Navalnij életének egy olyan fejezete, amelyről a könyvben keveset ír. Ez lehet a hátránya annak, hogy a könyv emlékműnek is készült. A politikus 2008-ban már ott volt az Orosz Menetelésen - amelyet az orosz hatóságok engedélyeztek, ellentétben a liberális tüntetések felvonulásaival. Évről évre köztük volt. Beszélt a közép-ázsiai migránsok deportálásáról - ez később finomult vízumkötelezettség bevezetésének követelésére. Beszélt arról, hogy a nacionalista csupán olyan ember, aki nem akarja, hogy Oroszország elveszítse orosz gyökereit. "Legyél nacionalista" - állt az általa képviselt NAROD rövidítésű (a szó jelentése nép), nemzeti felszabadító mozgalom 2007-esreklámjában, ahol Navalnij fogorvosnak öltözve beszél az orvosolandó bajokról. Igaz, azt állítja, az erőszak nem egyenlő a nacionalizmussal.
Nem sokkal később az öt napig tartó dél-oszétiai grúz-orosz háborúban rágcsálóknak nevezte a grúzokat - a gyenge szójáték alapját a "gruzini" (grúzok) és a "grizuni" (rágcsálók) szópár adta -, rakétákkal gyalulta volna le az országot. Jóval később bocsánatot kért Grúziát érintő mondataiért. Részben célt ért, mert a grúz államfő gyászolva emlékezett meg Navalnij haláláról, az országban emlékhelyet is felállítottak. Igaz, a kormánypárt - amely egyre inkább Moszkvához húz, és legutóbb egy nem teljesen tiszta választáson erősítette meg a hatalmát - nem kommentálta Navalnij halálhírét.
A könyvben Navalnij arról beszél, hogy nem lehet ignorálni a nacionalisták létének tényét, párbeszédre van velük is szükség. "Egy normális és fejlett politikai rendszerben sosem lennék nacionalista párt tagja" - mondja nacionalista múltjáról. "Egy komoly politikai vezető nem dönthet úgy, hogy egyszerűen hátat fordít polgártársai jelentős részének pusztán azért, mert nem osztja a nézeteiket. Ezért kell olyan helyzetet teremtenünk, amelyben mindenki részt vehet a szabad és méltányos választásokon, és ahol a riválisok egyenlő feltételek mellett mérhetik össze erejüket" - magyarázza, megjegyezve, hogy életének erre a szakaszára ezerszer válaszolt külföldi újságírók kérdésére.
Orbán Viktor egyébként a grúz történetre hivatkozva utasította el, hogy felálljanak az EP-ben Navalnijról megemlékezve egyperces néma csendben - ezen nem változtatott sem a bocsánatkérés, sem a grúz államfő és a grúz ellenzék Navalnijjal szolidáris reakciója. Viszont megint egybeesett azzal, amit Moszkva is képvisel.
A könyvből jól kirajzolódik, hogy hiába autoriter a rendszer, Navalnij úgy tartotta, hogy választásokon megdönthető, csak ehhez dolgozni kell. Sokat szapulta a liberális ellenzéket, hogy nem tettek meg ezért mindent, minden vereség után reflexből választási csalásokra hivatkoznak. A mondat részben azt sugallja, hogy ezek a csalások talán nem is olyan meghatározók. Kétségtelen, hogy a tér fokozatosan szűkült, és az is igaz, hogy Navalnij valóban többet ért el, mint azt sokan lehetségesnek tartották ellenzéki oldalon. 2013-ban például indulhatott a moszkvai polgármesteri címért, és 27 százalékot szerzett. Második forduló azonban nem volt, mert Szergej Szobjanyin polgármester 51 százalékot szerzett. Igaz, ezt már Navalnij is csalás eredményének tartotta, vagyis amit a Jabloko szemére vetett, azt a maga esetében jogosnak gondolta.
Az azonban ebből az epizódból is látszik, hogy az egyre inkább autoriter rezsim nem folyamatosan az; ha nem látja kockázatát a verseny látszatának, akkor engedi. Annyira engedte, hogy ehhez még a bíróság is a segítségére volt - talán a Kreml kézivezérlése is kevésbé érvényesült -, a Navalnij ellen indított korrupciós eljárások ugyanis akár módot is adhattak volna arra, hogy Navalnij el se indulhasson. 27 százalékos eredménye után többé erre már nem is kapott lehetőséget.
A korrupció elleni küzdelem magától értetődően került politikai aktivitásának középpontjába. 2011-ben hozta létre a Korrupció Elleni Küzdelem Alapítványát, amely a hatalom csúcsán lévők vagyonát térképezte fel. Videói sokmilliós nézettséggel futottak, Navalnij arca és mozgatórugója volt a szervezetnek.
Mellesleg megemlít egy korrupciós ügyet, amelyről csak annyit ír, hogy egy oligarcha hétszeres áron adott el a kormánynak egy moszkvai belvárosi ingatlant. Ennek azonban magyar vonatkozása is van, mivel az ingatlan nem más, mint az egykori magyar kereskedelmi kirendeltség épülete, amelyet a magyar állam 500 millió rubelért adott el az oligarchának, aki fél évvel később 3,5 milliárd rubelért adta tovább. Igaz, nagy különbség, hogy a 17 000 négyzetméteres épület alatti terület sosem volt a magyar államé, az épület megvásárlása után azonban Viktor Vekszelberg milliárdos cége a földet is megszerezve adta tovább az ingatlant. Mindenesetre az FBK anyagai utánnyomozás indultOroszországban.
Magyarországon is volt nyomozás, az őrizetbe vételek és házkutatások látványos lebonyolítása után az ügyletet tető alá hozó résztvevőket, többek között a külügy akkori államtitkárát és a moszkvai magyar nagykövetet bűncselekmény hiányában mentették fel 2017-ben.
Az orosz ellenzéki vezető sorsa egyedi ugyan, de mégsem csak Oroszországról szól. A hibrid rezsimek működése általános, szándékaik, fejlődésük iránya azonos - még ha nem is mindenütt kell számolni újságírók, politikusok, ellenzékiek, civil szervezetek tagjainak bebörtönzésével. Oroszországban sem mindig kellett, vagy ha mégis, a büntetések enyhék voltak. Egy-egy tüntetés után bevitték az embert néhány napra, kapott tíz nap elzárást. Később ugyanezért már évekre lehetett börtönbe kerülni. Attól függ, mennyire érzi magát veszélyben a hatalom, és mekkora a mozgástere.
A befeketítés, külföldi ügynöközés, fenyegetés eszközként azonban felmerülhet ott, ahol a hatalom erre képes - még ha nem is mindig él ezzel. Volt idő, amikor Navalnijra is csak annyit mondott a korrupciós nyomozás célkeresztjébe került Transznyefty vezetője, Putyin régi KGB-s ismerőse, Nyikolaj Tokarjev, hogy nyilván "nagy hatást gyakorolt rá Madeleine Albright Nemzeti Demokratikus Intézete".
Az említett National Endowment for Democracy (NED) egyébként Ronald Reagan republikánus elnök javaslatára jött létre, Magyarországon legfrissebben onnan lehet ismerős, hogy a kormány által idén létrehozott, négymilliárd forint éves költségvetéssel működő és alig öt hónap alatt 1,6 milliárd, reklámozásra, rendezvényre fordítható forinttal megsegített Szuverenitásvédelmi Hivatalszerinta NED egy olyan globális hálózatot működtet, amely az érdekei érvényesítésére szervez be különböző szervezeteket ott, ahol az Egyesült Államok érdekeit sértő kormányokat lát. Magyarország is ilyen, ezért a NED beszervezte a "Telex-közeli Direkt36-ot", de ott van a Transparency International és az Átlátszó is.
A hatalmi reflexből adódik az is, hogy ha valaki nemzetközi fórumon ér el jogorvoslatot az állammal szemben, ahogyan a Navalnijt érintő egyes oroszországi ítéletekkel történt, akkor az állam képviselői azt mondják, az ország belügyeibe avatkozik az Emberi Jogok Európai Bírósága. A legutóbb a bírósági aktivizmus veszélyéről beszélő Orbán Viktor szerint olykor lázadni kell az ítéletek ellen. Ez a hozzáállás nem a semmiből jött: Magyarország az élen jár az EU-ban azzal, hogynem tartja beaz EJEB ítéleteinek 76 százalékát.
Navalnij szerint az FBK nyomozásai hosszas leírásokkal mit sem érnének, a jó szöveggel és a drónnal készített felvételekkel viszont tényleg milliókhoz jutnak el a hírek Putyin és társainak villáiról. Ezért is egyre szigorúbbak a drónhasználati előírások, nehezítve ezeknek a felvételeknek az elkészítését, könnyítve a hatalom embereinek csöndes gazdagodását.
Navalnij bizonyosan a legismertebb, évek óta legnagyobb hatású vezetője volt az orosz ellenzéknek. Nem tagadta sosem, hogy Oroszország érdekeit nézi, de azt összeegyeztethetőnek érezte Európával. Ez ma, a Kreml által Ukrajna ellen indított háború harmadik évében elképzelhetetlen. Navalnij 2022-ben bizonyos volt benne, hogy Putyin óriási kárt okozott a háború kirobbantásával. Két nappal előtte - amikor egy bizarr nemzetbiztonsági ülésen Putyin kimondatja a kormány tagjaival, hogy támogassák a szeparatista kelet-ukrajnai Donyeck és Luganszk függetlenségének elismerését - Navalnij arról ír, hogy ebbe a háborúba ukrajnaiak és oroszok tízezrei fognak belehalni. A szám mára bizonyosan sok százezres.
A háború szerepet játszhatott abban, hogy a Kreml nem óvta meg mindenáron Navalnij életét a börtönben - még ha feltételezzük is, hogy nem szándékosan ölték meg, csak azt, hogy a boncolás alapján megállapított egészségügyi problémáira nem adták meg a szükséges orvosi ellátást.
Amikor 2021 januárjában visszatért Oroszországba németországi gyógykezeléséről - ahová az FSZB merénylete miatt kerülhetett, bár azt az orosz állam nyilván sosem ismerte el -, még számíthatott, hogy mit gondol Putyinról a Nyugat. Navalnij azt is jól tudta, hogy ha külföldön marad, változást ígérő mozgalma a semmivé lesz. "Valaki végre mondjon igazat" - indokolta hazatérését, amely csak percekig tartott szabadlábon, mert a hatóság az őt fogadó tömeg szeme láttáraőrizetbe vette.
2022. február 24. után már annyi vonalat lépett át a Kreml, hogy Navalnijra vigyázva sem javított volna nemzetközi megítélésén. Hogy pontosan mitől halt meg, nem tudni, de az biztos, hogy élve több kockázatot jelentett, mint holtan.
Ezt tulajdonképpen maga Putyinmondta kia novicsokos mérgezésben való állami érintettséget visszautasítva. "Ez a páciens a berlini klinikán élvezi az Egyesült Államok titkosszolgálatainak támogatását. (...) Akkor természetesen az (orosz) szolgálatok kötelesek utánanézni. (...) Ez persze nem jelenti, hogy meg kell őt mérgezni. Ugyan, kinek kell ő? Ha akartuk volna, végigvittük volna a dolgot."
Nos, Navalnij halott. Sírját viszont nem rejtették el. Tízezres temetése volt, a moszkvai Boriszovszkoje temető bejáratánál nyugszik, naponta százak látogatnak ki oda azóta is. És most már van egy emlékműve is, a könyve, oroszul is. Persze nem Oroszországban, ott megrendelnisem lehet. Annyira azért mégsem legyint rá a Kreml.
Alekszej Navalnij: HazafiFordította: Bartók Imre, Gy. Horváth László, M. Nagy MiklósHelikon, 2024, 6999 Ft | Navalnij halott, de a Kreml így is tart a könyvétől | Magyarul is megjelent Alekszej Navalnij önéletrajzi könyve. A Hazafi 26 nyelven olvasható, oroszul is, de Oroszországban nem rendelhető meg, bár Putyin mindig azt mondta, mielőtt idén börtönében Navalnij meghalt, hogy nem különösebben fontos a személye. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/18/alejkszej-navalnij-konyv-hazafi-magyarul-helikon-kiado | null | true | null | null | Telex |
Az árkartell működésére vonatkozó legtöbb bizonyítékot valószínűleg a Mol olajipari vállalat egy volt vezetőjének, Tóth Tibornak a feljegyzései jelentették - olvasható az újság Párizsból keltezett cikkében.
A versenykorlátozó megállapodást és üzleti magatartást sértő kartellegyeztetéseken a Mol részéről Tóth Tibor vett részt, aki gondos, kézzel írott feljegyzéseket készített a találkozókról.
Az Európai Bizottság összesen 676 millió eurós bírságot szabott ki idén kilenc olajipari cégre, köztük a Molra a paraffinpiaci kartelltevékenység miatt. Neelie Kroes versenyügyi biztos október 1-jén Brüsszelben közölte: a cégek az árak rögzítésével torzították a versenyt a paraffinviasz piacán. A legnagyobb bírsággal, 318 millióval a német-dél-afrikai Sasol céget sújtották. A Mol büntetése 23,7 millió volt. A bizottság közleménye szerint a cégek 1992 és 2005 között vettek részt a paraffinviasz-kartellben. Az érintett 9 cég az európai piac 75 százalékát ellenőrizte.
A The New York Times pénteki írása szerint a legtöbb kartell titokban működik, megsemmisítik a dokumentumokat, kódolják e-mail üzeneteiket vagy feltöltős telefonkártyákat használnak, hogy ne lehessen utánuk nyomozni. A paraffinkartell esetében azonban egyes tagok megtartották feljegyzéseiket, a résztvevők listájával együtt.
A kartell ügyében 2005 áprilisában kezdődött nyomozás szálai egyebek között Budapestre vezettek: a Molnál az ötcsillagos Kempinski szálloda egy jegyzettömbjére kézzel írt feljegyzéseket találtak.
"A legtöbb bizonyíték valószínűleg a Mol magyarországi központjából került elő, ahol a nyomozók rátaláltak Tóth jegyzeteire, köztük egy sor, szállodai jegyzettömbre készült, kronologikusan rendezett feljegyzésre" - írta az újság. A lap idézett is az egykori Mol-illetékes egy jegyzetéből: "Áremelés januárban, hacsak az első negyedévi mennyiség nem csökken, amúgy emelés a szokásos időben, 120 DM".
Az újság szerint a kartellben legalább 35 értékesítési és termékigazgató vett részt. Tóth Tibor alacsonyabb pozíciót töltött be, mint a többi értékesítési igazgató. Azért küldték mégis őt az egyeztetésekre, mert angolul és németül is beszélt. Magyar nyelvű feljegyzései között részletes táblázatokat és dokumentumokat találtak, az egyik, "A gyertyaipari árhelyzet" című például a különféle viaszok árait sorolta fel és feljegyzést tartalmazott az új árstruktúráról.
A The New York Times azt írta: a Mol szóvivője először úgy tájékoztatott, hogy Tóth Tibor két éve távozott a cégtől. Később azonban azt mondta, ez az információ nem pontos. "Tóth egy kollégája Magyarországon azt mondta, októberig ott dolgozott - abban a hónapban hirdették ki a büntetést" - olvasható az újságban.
A kartell tagjai a korábbi, többnyire félnapos egyeztetéseken megosztották egymással az ügyfeleikre, termelési kapacitásaikra, értékesítési adataikra, sőt, még a gyáraik üzemeltetésére vonatkozó információkat is. A kartell részvevői álneveket használtak egymás és a találkozóhelyek megnevezésére; például a Kék szalon egy hamburgi bárt jelölt, az egyik tag beceneve pedig Paraffinmaffia volt. | Gazdaság: Mol-dolgozó buktatta a paraffinkartellt? | A Mol magyarországi központjában talált bizonyítékok is szerepet játszottak a 2005-ig működő nemzetközi paraffinpiaci olajkartell felgöngyölítésében - írta a pénteki The New York Times. A Mol az MTI kérdésére az üggyel kapcsolatos értesüléseket nem kívánta kommentálni. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/mol-dolgozo_buktatta_a_paraffinkartellt_-312869 | 2008-12-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat.
1) Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
2) Aki közérdekű információt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
3) Aki közérdekű tényeket feltáró és nyilvánosságra hozó szerkesztőségeket támogat anélkül, hogy beleszólna a tartalmi döntésekbe, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg. Valótlan tények közlése esetén ugyanakkor a magyar jog által szabályozott módon fel lehet lépni azok terjesztői ellen.
Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja. Teljesen mindegy, hogy a közérdekből nyilvános adatok, tények milyen informatikai rendszeren érhetők el. Ha egy információ közérdekű, nyilvános, a demokrácia érvényesülése szempontjából köszönet illeti azt, aki elősegíti, hogy az állampolgárok hozzá is férjenek.
Egyes médiumok, amelyek a demokrácia működése szempontjából életbevágó feladatokat látnak el, részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működnek ma Magyarországon. Ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére. Az átláthatóan megvalósuló finanszírozás a szerkesztőségek integritását nem érinti, a támogatóknak nem ad lehetőséget a tartalmak befolyásolására, ugyanakkor a magyar állampolgárokat juttatja olyan közérdekű információkhoz, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők. Ugyanezek a szerkesztőségek egyébként természetesen örömmel pályáznának a tényfeltáró munkát hasonló feltételekkel és garanciákkal támogató magyar lehetőségekre is - ilyenek azonban nem léteznek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal által kiadott "vizsgálati jelentés", amely sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak. Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről. Ez a - jogi és médiaelméleti alapról tekintve is teljesen alátámaszthatatlan - felfogás sem a magyar alkotmányos hagyománnyal, sem a hatályos Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze, és ezen a kormányzat propagandacéljait kiszolgáló Alkotmánybíróság a szuverenitásvédelmi törvényt helyben hagyó határozata sem változtat.
E felfogás további térnyerése újabb, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar sajtószabadságnak és ezen keresztül a demokráciának. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokráciaellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja.
A fenti állásfoglalás létrejöttét a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. Ha aláírásával támogatná a leírtakat, írjon ide: [email protected].
Aláírók:
Bojtár B. Endre, Magyar Narancs
Galambos Márton, Forbes
Gulyás Márton, Partizán
György Zsombor, Magyar Hang
Pethő András, Direkt36
Uj Péter, 444
Zöldi Blanka, Lakmusz
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas)/ Telex | Kiállunk a független újságírásért | A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek közös álláspontja. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/21/kiallunk-a-fuggetlen-ujsagirasert | null | true | null | null | 444 |
Csibi Krisztina korábban a bonyhádi Völgységi Múzeumban, illetve a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatalnál dolgozott, az elmúlt tíz évben pedig a Magyarság Háza igazgatója volt, s évtizedekig dolgozott együtt Potápi Árpáddal. Korábban terjedt egy pletyka arról, hogy a Fidesz az elhunyt képviselő lányát, Potápi Katát indítaná. Potápi anno 62,44 százalékkal nyerte meg a körzetet, az ellenzék közös jelöltje, Szabó Loránd csak 27 százalékot kapott.
+ 18
Így búcsúztak Orbán Viktorék Potápi Árpádtól - fotók
Az ellenfelek
A TISZA Párt már korábban bejelentette, hogy nem indít saját jelöltet a körzetben, a Vona Gábor-féle Második Reformkor Ágoston Pált kandidálja. Az MSZP Harangozó Gábort indítja a Fidesz ellenében, a Mi Hazánk Dúró Dórát, a parlament alelnökét jelölte, míg a DK Takács László volt polgármestert. | A Fidesz Potápi Árpád volt munkatársát indítja az időközi választáson | Csibi Krisztina lesz a kormánypártok jelöltje Tolna megye 2-es számú egyéni választókerületében, ahol a fideszes Potápi Árpád János váratlan halála miatt kell időközi választást tartani január 12-én – jelentette be hivatalosan a Fidesz-frakció. Korábban terjedt egy pletyka arról, hogy a Fidesz az elhunyt képviselő lányát, Potápi Katát indítja majd, ám ez kacsának bizonyult, ugyanakkor Csibi már jó ideje Potápi Árpád kollégája volt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/idokozi-valasztas-dombovar-fidesz/hw7qe53 | null | true | null | null | Blikk |
Mesic a horvát közszolgálati rádiónak nyilatkozva hétfőn úgy vélekedett: bár az adásvételi szerződést nyilvánosságra hozták, a közvélemény továbbra sem szerzett tudomást arról, hogy Horvátország mit nyert az ügylettel és mekkora pénzről volt szó az ügyben.
Mesic azt állította, hogy többször is beszélt Sanaderrel (aki július elsejéig állt a jobbközép irányultságú horvát kormány élén), ám mindannyiszor azt a választ kapta, hogy az egész ügyet Polancec intézte, aki akkoriban a gazdasági miniszteri tisztséget is betöltötte. "A horvát közvélemény pedig soha nem tudta meg, hogy mit intézett" (Polancec) - fűzte hozzá a horvát elnök. Mesic azt hangoztatta, hogy a szerződés a Mol-ra ruházta át a vállalatirányítási jogokat, s ezzel Horvátország valójában elvesztette befolyását a vállalat döntései felett. A horvát államfő ezért jónak látná, ha az USKOK megkérdezné Sanadert és Polancecet arról, hogy Horvátország mit nyert az INA-részvények eladásával.
Az INA-ban a horvát államnak 44,85 százalékos részesedése van, míg a Molnak 47,16 százalékos a tulajdoni hányada. A többi részvény kisrészvényesek tulajdonában van. | Gazdaság: Korrupcióellenes hivatal vizsgálná a Mol horvát bevásárlását? | Stjepan Mesic horvát államfő jónak látná, ha a korrupcióellenes hivatal (USKOK) kikérdezné Ivo Sanader volt kormányfőt és Damir Polancec volt miniszterelnök-helyettest arról, milyen feltételek mellett adták el az INA horvát olajtársaság részvényeinek egy részét a Mol magyar olaj- és földgázcégnek. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/korrupcioellenes_hivatal_vizsgalna_a_mol_horvat_bevasarlasat_-460671 | 2009-12-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Komjáthi Imre a tagoknak küldött levélben méltatta Molnár Zsolt munkáját, kiemelve annak fontosságát a párt és az ellenzéki közösség számára. Az MSZP országos elnöksége Ács Andreát, a párt kőbányai önkormányzati képviselőjét nevezte ki az új pártigazgatónak, előzetes konzultációkat követően - írja a Gulyáságyú Média.
Komjáthi Imre elnök a levélben bejelentette, hogy a párt megkezdte a 2026-os országgyűlési választásokra való felkészülést, célul kitűzve, hogy mind a 106 választókörzetben legyen jelöltjük.
Kunhalmi nem folytatja, Komjáthi Imre lett az MSZP új elnöke
A hír igaz
"A hír igaz: öt év pártigazgatói munka után úgy döntöttem, hogy nem ebben a formában folytatom tovább." A következő időszakban az Országgyűlésben folytatja a "biztonságpolitikai és nemzetpolitikai munkáját" - nyilatkozta Molnár Zsolt, hozzátéve, hogy továbbra is szívügyének tekinti a Balaton térségét és a beépítések elleni küzdelmet. | MSZP: Molnár Zsolt lemondott | Az MSZP belső forrásokból származó információi szerint Molnár Zsolt, országgyűlési képviselő lemondott pártigazgatói tisztségéről az októberi elnökválasztás után. A politikus és az MSZP elnöke, Komjáthi Imre is megerősítette a hírt. A párt most tért vissza az egyszemélyes elnöki vezetéshez, Komjáthi Imre személyében. A lemondás hátterében állhat, hogy Molnárt támogató jelölt, Veres Gábor került az elnöki székbe. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/molnar-zsolt-mszp-lemondott/rf8h39m | null | true | null | null | Blikk |
Összesen 138 gépjárművet vásárolt 2005-2006-ban, Aba Botond vezérigazgatósági idején a BKV úgy, hogy a beszerzésükről nem döntött az igazgatóság, ráadásul a legdrágább vásárlási módot, a lízinget választották, állapította meg az Állami Számvevőszék a BKV gazdálkodásának felülvizsgálatakor. A szervezet hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a BRFK-n. Antal és Kocsis után következik Aba Botond?
Sepsey Tamás, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy a BKV 2005 és 2006 évi gépjármű szállításokra igazgatósági döntés nélkül írt ki pályázatot, ráadásul a legdrágább beszerzési módot, a lízinget választotta. Összesen 106 autóbuszt (100 csuklós Volvót és hat - részben a szakszervezetek által használt - turistabuszt), 10 trolibuszt (Ganz-Skoda gyártmányút) és 22 belszolgálati járművet vásárolt a cég ilyen módon.
Sepsey elmondása szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a pályázat kiírása a BKV igazgatóságának döntése nélkül történt, de az ÁSZ nem talált erre vonatkozó más - például önkormányzati - határozatot sem.
Az Állami Számvevőszék szerint a járművek hitelkonstrukcióban történő megvásárlása a lízingszerződés díjánál jelentősen - 5-700 millió forinttal - olcsóbb lett volna. A szervezet szerint a pályázat - meg nem nevezett kiírói - ezt nagyon jól tudták, megvoltak ugyanis az erre vonatkozó számítások 2005-ben is. Ezért az ÁSZ hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen.
2007-ben, a trolibuszok - kissé megkésett - leszállításakor az Index is beszámolt arról, hogy a járművek darab ára ugyan 78 millió forint, de mivel a BKV tíz éves lízingszerződést kötött a gyártóval a végösszeg 90-92 millió forint körül alakul a kamatok változásától függően. A BKV így összesen 120-140 millió forinttal drágábban vásárolt csak trolikat.
Az indoklás az volt, hogy a több tízmilliárdos adósággal küszködő cég azért választotta ezt a megoldást, mert egy összegben nem tudott volna fizetni.
Nem kifizetődő a BKV vezérigazgatójának lenni: a napokban Kocsis István távozott, ugyanis több rendőrségi eljárási is folyik ellene, elődjei, Balogh Zsolt és Antal Attila ügyében pedig még folyik a nyomozás.
Eddig a BKV-t 1993 és 2005 között irányító Aba Botond maradt ki a rendőrségi ügyekből, igaz, Antal Attila egy interjúban azt mondta róla, hogy "A lobbikörben elhangzott, hogy meg kell oldani Aba Botond végkielégítését, mert megígérték neki, hogy emelt fővel távozhat, és valahogy majd rendezik a távozása pénzügyi részét is". Ez a fénymásoló-állomány felméréséről szóló szerződés segítségével történt. Az állítást Aba Botond hazugságnak és csúsztatásnak minősítette, és a bírósághoz fordult az ügyben.
Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy most Aba Botondot is előveszik, és az ő esetleges ügyei kerülnek terítékre. | Túl drágán vette a Volvókat Aba Botond? | Túl drágán vette a Volvókat Aba Botond? - Az ÁSZ szerint döntés nélkül írtak ki tendert a legdrágább beszerzési módra, a kár 5-700 millió Ft. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2011/09/12/tul_dragan_vette_a_volvokat_a_bkv_aba_botond/ | 2011-09-12 11:06:00 | true | null | null | Index |
Befejezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a hivatal elnöke a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tett csütörtökön az ügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Még 2008-ban a magyar állam két telket elcserélt egy sukorói telekre, ahol nemzetközi befektetők kaszinót akartak építeni. A csere a gyanú szerint nagyon rossz üzlet volt, és 1,3 milliárd forint kár érhette az államot. A cserét azóta érvénytelenítették.
Visszautasították az érintettséget
Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke csütörtökön azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét. Hozzátette, több olyan iratot tártak fel, amelyek szerintük megalapozzák a gyanút, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.
Veres János az MTI kérdésére azt közölte: semmilyen módon nem érintett az ügyben. Oszkó Péter visszautasította a Kehi vizsgálatának megállapításait, és közölte, hogy ügyvédjeihez fordul.
Gaál Szabolcs Barna a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségét firtató kérdésre úgy válaszolt: az ő neve ilyen aspektusban a dokumentumokban nem jelent meg. Ugyancsak újságírói felvetésre hozzátette, Veres János és Oszkó Péter a feljelentésben is nevesítve vannak más volt kormánytagokkal együtt, utóbbiak nevét azonban a hivatal elnöke nem árulta el.
Oszkó Péter a Hír Tv-nek azt mondta: ő indította el a sukorói telekcsere semmissé nyilvánítását, és ő kezdeményezte a koncessziós szerződés felülvizsgálatát. Mint közölte: nem volt jogi lehetősége az erdménytelenné nyilvánításra vagy halasztásra, de ő építtette bele a koncesszióba, hogy a beruházó rögtön elveszíti azt, ha 2011. január 1-ig nem tud jogszerű telekbirtoklást felmutatni, sőt kötbért köteles fizetni az államnak.
Korábban Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is visszautasították az ellenük megfogalmazott gyanúsítgatást, és be is perelték rágalmazásért Budai Gyulát, aki azt állította: a két volt miniszterelnök hamisan tanúskodott az ügyben.
A telekcsere ügyében már nyomoznak
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást sukorói, illetve albertirsai és pilisi földek 2008-as cseréje miatt. A Sukoró-ügyben korábban gyanúsítottként hallgatták ki Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban menesztett vezérigazgatóját, és Császi Zsolt volt értékesítési igazgatót. Őket augusztus végén vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba kerültek, de december óta szabadlábon védekeznek. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császi Zsoltot bűnsegédlettel gyanúsítják.
Az ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítja az ügyészség Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát. Közokirat-hamisítással gyanúsítják a csereügyben érintett külföldi üzletember, Joav Blum két ügyvédjét.
Idén januárban egy értékbecslő, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy másik vezetője is gyanúsított lett. Az értékbecslőt magánokirathamisítással vádolják, az MNV-s vezető ellen bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja merült fel. Mindketten panaszt jelentettek be meggyanúsításukkal szemben, és tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el. | Nyomoznak a Sukoró-ügyben | Nyomoznak a Sukoró-ügyben - A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentést, miután megvizsgálták a koncessziós szerződéseket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/07/nyomoznak_a_sukoro-ugyben/ | 2011-02-07 20:51:00 | true | null | null | Index |
A 2006 előtti gyakorlathoz való visszatérést Bőhm András, Lakos Imre (SZDSZ), valamint Hock Zoltán és Katona Kálmán (MDF) vetette fel, majd Demszky Gábor főpolgármester is mellé állt, végül a koalíciós pártok is támogatták. Utóbbiak azon kompromisszumért cserébe, hogy a kiemelt fejlesztések bizottságát egyelőre nem szüntetik meg, és nem csorbítják a főpolgármester és helyettesei ülésvezetési jogait.
Az eredeti - és a Fidesz által is előterjesztett, de meg nem szavazott - javaslatban, ha Demszky vagy helyettesei negyedórára elhagyták volna a pulpitust, akkor az ülés vezetését a korelnök vehette volna át. Nem kapott többséget az a javaslat sem, hogy a koalíciós pártok által dominált bizottságokat alakítsák át mandátumarányosan.
(A gazdasági „szuperbizottság" létrehozásának 2006-os ötletét Demszky főtanácsadójához, Mesterházy Ernőhöz kötik, a testületben a koalíciós pártoknak kényelmes, míg a közgyűlésben csupán egyfős, törékeny többségük van. A "szakadár négyek" javaslatának elfogadása ezért kavarja meg a fővárosi erőviszonyokat, és a közműcégeket felügyelő Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes gyengítését is célozza.)
Nem egy új politikai erőcsoport szárnypróbálgatásáról van szó, javaslatunkat sokan próbálták félremagyarázni, pedig ettől Bőhm vagy Lakos nem lett konzervatív, Katona Kálmán pedig nem lett liberális - mondta a vitában Hock Zoltán, aki szerint az elmúlt időszakok botrányai miatt van szükség a bizalom helyreállítására. Gesztusértékűnek nevezte, hogy a főpolgármester javaslatuk mellé állt.
Demszky Gábor a javaslat vitájában azt mondta, tiszta helyzetet akarnak teremteni a BKV-nál, hogy a csőd szélén lévő vállalat megkaphassa az államtól várt, 30 milliárd forintos mentőövet. (Bajnai Gordon miniszterelnök ezt megelőzően nyilatkozta, hogy addig nem adnak garanciát a BKV-nak, amíg nem teremtik meg a cégnél „a felelős gazdálkodás feltételeit".)
A főpolgármester rendkívüli ülésre hívja össze még szeptemberben a Fővárosi Közgyűlést, hogy a közlekedési vállalatról tárgyaljanak, Demszky ezen javasolni fogja, hogy az állami cégekre vonatkozó, üvegzsebtörvény előírásait az önkormányzat cégeire is alkalmazzák. A közműcég menedzsmentjeinek tagjai ezentúl nem kaphatják meg távozásukkor a közpénzből vásárolt szolgálati autójukat, és csak indokolt esetben kötnek majd határozott időre szóló munkaviszonyt.
Somlyódy Csaba, a gazdasági és a kiemelt fejlesztések bizottsága szocialista elnöke szerint a javaslat mögött politikai érdekek húzódnak, pedig „be kellene fejezni a mókusvakítást", csúsztatásnak nevezte, hogy a bizottság a személyi kérdéseket lemutyizta volna, hiszen azokról a városvezetésnek mindvégig tudomása volt. A hatáskör-visszaadást azonban ő is megszavazta. | Belföld: Üvegzsebbe teszik a BKV-t | Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a „szakadár négyeknek nevezett SZDSZ-es és MDF-es városatyák azon javaslatát, hogy a közműcégek és budapesti intézmények vezetőinek személyi kérdéseiről ezentúl ne a gazdasági bizottság, hanem a közgyűlés döntsön. Szeptemberben rendkívüli ülésen rendszabályozhatja meg a BKV-t a közgyűlés, kiterjesztve a cégre az üvegzsebtörvényt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/uvegzsebre_teszik_a_bkv-t-346956 | 2009-08-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Fejér Vármegyei Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsága október 30-án hozott döntést arról, hogy nyolc hónapra, 2025. június 29-ig eltiltja Nagy Bélát minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. A büntetés kiszabásában a szabályzat azon pontját vették figyelembe, amely annak a sportszakembernek a büntetéséről szól, amely "a játékvezető személyére sértő kifejezést használ, ilyen jellegű mozdulatot tesz, vagy a játékvezetővel szemben fenyegetően lép fel." Az eltiltott a Vál - Pátka vármegyei II. osztályú mérkőzésen vállalt rendező szerepet, itt mutatott a játékvezetővel szemben sportszerűtlen magatartást.
Az esettel kapcsolatban megkerestük Klein Károlyt, a klub elnökét aki lapunknak elárulta, Nagy Béla régóta vállal rendezői szerepet Válon, a kispad felőli oldalon szokott lenni, azonban most az egyes partjelző oldalán volt, ahol nem megfelelő módon nyilvánult meg a játékvezetéssel kapcsolatban.
- Csupán a játékvezetőtől és a partjelzőtől hallottam a történtekről a mérkőzés végén. Ezt azért nehezményezem, mert a félidőben is megkérdeztem tőlük, ahogy mindig szoktam, hogy van-e esetleg valamilyen probléma. Erről ők nem szóltak, pedig ebben az esetben elébe mentünk volna a dolgoknak, és megszüntettük volna Béla rendezői szerepét, a létszám sem csökkent volna, mert 11-en voltunk, szóval semmi gond nem történt volna - nyilatkozta lapunknak a klub elnöke. Hozzátette, a történtek után nem volt elkerülhető az, hogy szankció legyen az eset vége, ráadásul ellenőr is volt a találkozón.
Klein Károly azt is elárulta, fellebbezést nem nyújtanak be, viszont az ítélet szerinte nem megfelelő.
- Bár fellebbezést nem nyújtunk be, ettől függetlenül a nyolc hónapot én is nagyon soknak tartom. Nem köpte, vagy öntötte le a partjelzőt, az, hogy két-három mondatban csúnyát mondott rá, meg az, hogy kialakult egy szócsata azt nem hiszem, hogy ennyire súlyos ítélettel kellene büntetni - mondta az elnök, aki hozzátette, reméli, ebből a szituációból tanul Nagy Béla.
Az biztos, hogy a váliak rendezőjének lesz ideje gondolkozni, hiszen az idei szezonban már nem vállalhat szerepet a labdarúgásban. | Súlyos eltiltás a megyében - megszólalt az elnök | Nyolc hónapos eltiltást kapott Nagy Béla, a vármegyei II. osztályban szereplő Vál egyik rendezője. Az esettel kapcsolatban megszólalt lapunknak Klein Károly, a váli futballcsapat elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-sport/2024/11/sulyos-eltiltas-a-megyeben-megszolalt-az-elnok | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A közleményben úgy fogalmaztak, nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszervezeti oldalnak nem áll szándékában a kormányzattal érdemi egyeztetést folytatni.
"Ha a szakszervezetek valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak már az egyeztetéseket megelőzően" - írták.
Hozzátették, hogy amint a szakszervezeti oldal kész érdemben visszatérni a tárgyalásokhoz, úgy a kormányzat egy másik időpontban természetesen ismét megszervezi a KÉF ülését. | Berágott a kormány a szakszervezetekre, lemondták a köztisztviselőkkel tervezett ülést | A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) pénteki ülését a kormányzati oldal lemondja – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/beragott-a-kormany-a-szakszervezetekre-lemondtak-a-kozszolgalati-erdekegyezteto-forum-mai-uleset/438953 | null | true | null | null | Hírklikk |
A tavasz lila hírnökei. Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) ritka, védett növény, a Sopron környéki erdők egyik jellegzetessége, azok aljnövényzete között él, a félárnyékos, hűvös, nedves talaj közelében. Apró, de nagyon különleges, lila vagy ciklámenszínű virágai tavasszal szinte elsőként nyílnak, ősszel, szeptember és október környékén pedig újra csoportosan virágozni kezd, lenyűgözve a kirándulókat. Évről évre szaporodik, de ahol eltüntetik az aljnövényzetet, vagy fákat vágnak ki, kipusztulnak a telepei. Természetvédelmi értéke ötezer forint.
Fellebbezést nyújtottak be a környezetvédők a soproni Lövérek védett erdejében létesülő kalandpark használatbavétele ellen, mert féltik az őshonos állatfajokat és a tájat a beruházástól. A Védegylet tudomása szerint a használatbaadás jogszerűtlenül történt, legalábbis több gyanús körülmény merült fel az erről szóló szerződéssel kapcsolatban. A megállapodást megkötő erdészet és a beruházó cáfolja a vádakat.
A civilek a cégbírósági adatokra hivatkozva azt állítják, a beruházó társaság egyik alapítója nagy valószínűséggel az erdőgazdaság korábbi igazgatóhelyettese, ami felveti az összeférhetetlenség gyanúját. Szerintük több mint furcsa az is, hogy a Lövér Kalandpark Kft. telephelye az erdőgazdaság korábbi irodaháza lehetett.
A környezetvédők azt is figyelemre méltónak tartják, hogy a használatbavételi megállapodásban a felek arra kötelezik magukat, hogy az ügylettel kapcsolatban semmilyen adatot harmadik fél részére nem adnak ki. A Védegylet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től kérte az épülő kalandpark dokumentumainak közzétételét, majd a Fővárosi Bírósághoz fordult közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt.
A zöldek kiemelték: a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a jelenleg lekerített közel háromhektárnyi terület egy ennél jóval nagyobb beruházás első üteme. Így a továbbiakban büfék, illemhelyek és nagyobb parkolók létesítése mellett az útszélesítés és a teljes közmű kiépítése is szükségessé válna a védett erdőben. A soproni Lövérek erdejébe 2009-ben magánkórházat is terveztek. Ezt szintén bírálta a Védegylet, mivel a következménye ennek is az itt őshonos, védett fajok kipusztulása, az erdő jellegzetes tájképi és természeti adottságainak a megváltozása lett volna. A kalandpark néhány száz méterre épülne a magánkórház tervezett helyétől. A környezetvédők álláspontja szerint egy ilyen rekreációs központot nem egy védett erdőben, hanem egy már közművesített területen kellene megvalósítani. Így továbbra is élvezhetnénk a nemzetközi hírű természeti kincseinket, a soproni Lövérek jelképének számító erdei ciklámennel együtt. | Kalandpark a védett erdőben | Egy több mint négyhektáros védett erdőt adott használatba harminc évre potom 120 ezer forintért a soproni Tanulmányi Állami Erdőgazdaság Zrt. a Lövér Kalandpark Kft.-nek, hogy ott kalandparkot hozhassanak létre. Az első fokon hozott döntést a Védegylet megfellebbezte, a munkálatokat azonban megkezdték. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/kalandpark-a-vedett-erdoben | 2010-04-07 15:24:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói, az állami hirdetések kedvezményezettjei pedig ma már egytől-egyig kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.
Sokan már biztosan nem emlékeznek arra, amikor a Fidesz ellenzékben arra panaszkodott, hogy a Gyurcsány-kormány súlyos összegeket költ eredményei kommunikálására. Aztán amikor a Fidesz kormányra került, megígérte, hogy sokkal decensebben és prudensebben fog kormányon kampányolni, mint a luxusbaloldal.
Sokáig úgy tűnhetett, és ez az adatokból is látszik, mintha a második Orbán-kormány tartotta volna magát ezekhez az ígéretekhez, és a régi szép időkben, nagyjából 2014-2015-ig egészen pedánsan válaszoltak is arra a kérdésre, hogy mikor, hol, mennyit költöttek az aktuális kampányokra. Ma viszont már hiába kérdez ilyesmit újságíró (vagy akár országgyűlési képviselő, mint például a szocialista Mesterházy Attila vagy a minap a jobbikos Sneider Tamás), az Átlátszónak tavaly csak tintapacákat küldtek a médiaköltésekről olvasható adatok helyett:
Rogán Antal minisztériuma ismét olvashatatlan tintapacákat küldött közérdekű adatok helyett Szerettük volna megtudni, hogy melyik kormányközeli sajtótermékben mennyi pénzért jelentek meg a Sargentini-ellenes állami hirdetések, ezért kikértük az adatokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal minisztériuma másfél hónapig húzta a válaszadási határidőt, és 17.600 forint költségtérítést kért az adatokért, majd végül teljesen olvashatatlan dokumentumokat küldött.
A G7 összeszedte, hogy 2018-ban mennyit költött reklámra a teljes állami szektor, mi most kifejezetten arra koncentrálunk, hogy a kormány mennyit költött el saját eredményei kommunikációjára és egyéb, Brüsszel-, Soros- és egyébellenes “tájékoztató" kampányokra. A Kantar Media adatai alapján 2010. májusa és 2018. szeptembere között 69,3 milliárd forintot listaáron.
Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a visszafogott költésnek nyoma sincsen már. A Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói pedig egytől-egyig ma már kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.
Ha valakit érdekel, hogy a teljes állami szektor mennyit hirdet el, annak ajánljuk a Mérték Médiaelemző Műhellyel közös, állami hirdetésekről szóló aloldalunkat.
Bátorfy Attila | Nyolc év alatt 70 milliárdot költött a kormány önfényezésre és rettegtetésre - infografikák | Nyolc év alatt 70 milliárdot költött a kormány önfényezésre és rettegtetésre - infografikák | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/01/09/nyolc-ev-alatt-70-milliardot-koltott-a-kormany-onfenyezesre-es-rettegtetesre-infografikak/ | 2019-01-09 16:51:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást rendelt el a 4-es metró építése és a Margit híd felújítása kapcsán a Fővárosi Főügyészség, számolt be az MTV Híradója szerda este. A büntetőeljárásnak még nincs gyanúsítottja.
Elhangzott, hogy az ügyben Karsai Péter MDF-es politikus, független országgyűlési képviselő fordult az ügyészséghez. Karsai Péter a legfőbb ügyésznek írt levelében irreálisan drágának nevezte a közpénzből megvalósuló két fővárosi nagyberuházást.
Utalt arra, hogy a Margit híd felújítására a Fővárosi Önkormányzat az eredeti tervekben szereplő 13 milliárd helyett 26 milliárd forintos költségvetést fogadott el. Az MDF-es politikus tisztességtelen eljárást gyanít a 4-es metró építésének hátterében is, ahol a költségek szerinte 195-ről 511 milliárd forintra nőttek. Levelét az ügyészség feljelentésnek értékelte és mindkét ügyben elrendelte a nyomozást.
Karsai Péter a Híradónak azt mondta, örömmel tölti el, hogy az ügyészség a beadványa alapján eljárást kezdeményez, és megvizsgálja az ügyet.
Az ügyészség a büntetőeljárás lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölte ki.
Karsai Péter november 25-én tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, korrupciógyanús ügyeket szeretne az ügyészség figyelmébe ajánlani, ezért írásbeli kérdést nyújtott be a legfőbb ügyészhez, amelyben azt kérdezi, tervezi-e a Legfőbb Ügyészség, hogy vizsgálatot indít a Margit híd felújításának irreálisan magas költsége ügyében, valamint kivizsgálják-e a 4-es metró egyre növekvő építési költségeinek megalapozottságát.
Akkor kitért arra is, miután az Állami Számvevőszék jelentős szabálytalanságokat talált a metróberuházás kapcsán, októberben az Európai Bizottság tizenegy rendbeli, a nyílt pályázat mellőzésével kötött szerződésre hivatkozva vont meg 43 milliárd forintnyi uniós támogatást. | Ügyészség nyomoz a fővárosi nagyberuházások ügyében | Ügyészség nyomoz a fővárosi nagyberuházások ügyében - A 4-es metró építésének és a Margit híd felújításának költségei irreálisan növekedtek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2009/12/02/ugyeszseg_nyomoz_a_fovarosi_nagyberuhazasok_ugyeben/ | 2009-12-02 00:00:00 | true | null | null | Index |
Néhány százmillió eurónyi EU-támogatásért cserébe jövő év végéig le tudna válni a Mol az orosz olajimportról - mondta Bacsa György a Politicónak. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, a Mol-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki, hogy meddig kap felmentést a cégcsoport az orosz olaj vásárlásának uniós tilalma alól.
"Úgy gondolom, itt most valamiféle diplomáciai alkudozás megy, hogy sikerüljön a leváláshoz valamiféle pénzforrást szerezni, elég sajátos, amikor egy üzleti alapon működő vállalat megpróbál egy európai uniós alaphoz, forrásokhoz hozzáférve valamifajta üzleti feltételnek megfelelő technológiát kialakítani" - mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Holoda Attila energetikai szakértő, hozzátéve hogy a bemondott összegről nem lehet tudni, pontosan mire kellene, milyen technológiai átalakításokat fedezne. "Gondosan ügyelnek arra, hogy ez az összeg pontosan akkora legyen, mint amit korábban bemondott Szijjártó Péter, vagy Orbán Viktor, érdekes módon az infláció nem érintette ezt az igényt" - jegyezte meg.
Az Európai Unió kifejezetten az orosz energiafüggőséget csökkentő céllal programot hozott létre (RePowerEU), amelynek keretén belül, például az Adria-kőolajvezeték bővítésére is lehetne forrást szánni, és ami Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében eredetileg szerepelt, de végül kihúzták, mondván, úgyse adnának erre pénzt. Ezzel kapcsolatban Holoda kifejtette: "a RePowerEU-programban kiosztásra kerülő pénzekhez való hozzáférésnek megvannak a feltételrendszere, aminek nem felelt meg a magyar kormány. Ilyen értelemben azt is megtehetné a MOL felsővezetése, hogy a kormányt agitálja, feleljenek meg a feltételeknek".
A Krím 2014-es orosz annektálása idején a Mol - mint értelmesen működő vállalat - megérezte, hogy probléma lehet a beszállítással, összeállított egy programot, amelynek keretében az Adria-kőolajvezetéket összekötötte, a Barátság csővezeték szlovákiai ágával, és amikor 2015-ben ez sikerült, "valahogy megállt ez a program". "Ahhoz hogy egy finomító fogadni és kezelni tudjon más típusú olajokat, két lehetőség van. Az egyik, hogy magát a technológiai folyamatot jelentősen átalakítják, hogy különféle olajokat tudjon kezelni, vagy a másik lehetőség, ha már annyira ragaszkodik a Mol az urali típusú olajhoz, ki lehet keverni", amihez keverőkörökre van szükség, amely sokkal olcsóbb, mint az átalakítás. Ez alapján Holoda úgy látja, hogy nem tudni, milyen elgondolás alapján szeretné a vállalat ezt az százmillió eurónyi EU-támogatást megkapni.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Holoda: Akár azt is megtehetné a Mol, hogy a kormányt győzködi, feleljen meg az uniós elvárásoknak | Valamiféle diplomáciai alkudozást sejt Holoda Attila energetikai szakértő a Mol részéről, hogy sikerüljön a orosz kőolajellátásról való leváláshoz pénzforrást szerezni. Az azonban nem világos mire szánná ezt az összeget a vállalat. Hozzátette azt is, hogy a kért százmillió eurónyi EU-támogatást egyszerűbben elérhetné, ha a kormányt meggyőzné, feleljenek meg az Európai Unió által támasztott feltételeknek. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/holoda-akar-azt-is-megtehetne-a-mol-hogy-a-kormanyt-gyozkodi-feleljen-meg-az-unios-elvarasoknak-148389 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Hiába bizonygatja azt az államtitkár, hogy a szemétszállítás állami koordinációja óta folyamatos a műszaki infrastruktúra fejlesztése, meg hogy
a szelektív gyűjtés az uniós célokkal összhangban fejlődik.
Ha az élet egyszerűen cáfolja.
Budapesten, a Fehérvári úton, egy paneltömb bejárati ajtaján ez a felirat virít:
Tisztelt lakótársak! Mivel a szelektív hulladék elhordása megszűnt, kérjük az összes szemetet a rendes kukákba gyűjteni szíveskedjenek. Köszönettel: az igazgatóság.
A feliratot az Index egyik olvasója fotózta.
Az élet már csak ilyen, ha összeomlott az állami központosítás után a szemétszállítási rendszer és sok helyen hegyekben áll a szemét.
Az óriási káosz kellős közepén az állami kukaholding (NHKV) sok milliárd forinttal lóg a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek, utóbbi céget – meg másokat is a szektorban – a munkaerőhiány is sújtja, nem is csoda, hogy sok helyen hetekig ott parkol a szelektív hulladék vagy épp a zöldhulladék. Van 116 település, ahol most ősszel fel is függesztették a zöldhulladék elszállítását.
Hogy mi a bajok gyökere, milyen abnormálisnak nevezhető dolgokból áll össze az, ami a az utcán gyűlő szeméthalmokban testesül meg, ebben a cikkben írtunk: | Taccsra vágta a szelektív hulladékgyűjtést az állami kukaholdingos bénázás | Egy panelház vezetősége - államtitkár: 1 - 0. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/taccsra-vagta-a-szelektiv-hulladekgyujtest-az-allami-kukaholdingos-benazas/ | 2018-10-08 10:28:00 | true | null | null | 24.hu |
A megyei bíróság helybenhagyta a miskolci bíróság március 23-i határozatát, amelynek alapján előzetes letartóztatásba helyezték a jegyzőt és az aljegyzőt - mondta Szabó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság szóvivője.
Fellebbezésüket egyebek mellett szökés, elrejtőzés, bizonyítékok eltüntetése, a bűnismétlés veszélye miatt utasította el a megyei bíróság - tette hozzá. A többrendbeli vesztegetéssel vádolt két tisztviselőt április 23-áig helyezték előzetes letartóztatásba.
Egyed Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta: "a jegyző minden helyi munkáért pénzt kért az azt végző vállalkozótól, és a 2010-es árvíz időszakában is "nagy visszaélések történtek".
Tóth Lajos, a Miskolchoz közeli kisváros független polgármestere a múlt héten közölte, hogy a jegyzői feladatokat a továbbiakban Pataki Anett, a hatósági osztály vezetője látja el, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik ehhez. Megbízásához egyébként az előzetes letartóztatásban lévő jegyző hozzájárulására is szükség volt, aki azt megadta, így nem maradt törvényességi felügyelet nélkül a felsőzsolcai önkormányzat. | Előzetesben marad a felsőzsolcai jegyző | Előzetes letartóztatásban marad a felsőzsolcai jegyző és aljegyző, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ugyanis csütörtökön elutasította fellebbezésüket; az ügyészség mindkettejüket többrendbeli vesztegetéssel vádolja. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/03/elozetesben-marad-a-felsozsolcai-jegyzo | 2011-03-31 20:00:00 | true | null | null | Origo |
A múlt hétfőn Párizsban, a Théatre du Chatelet-ben igazán impozáns gálán adták át az Aranylabdát, azóta pedig már lecsillapodtak a kedélyek. Vinícius Júniornak is volt ideje, hogy lenyelje a békát, amiért nem ő kapta meg a trófeát, hiába szivárgott ki előzőleg a "tuti" információ, hogy ő lesz a befutó. Már az sem téma, hogy a Real Madrid a gála napján testületileg lemondta a párizsi utat, merthogy közben kitudódott, Rodri, a Manchester City játékosa lesz a díjazott. Lám, így is lett, és el lehet töprengeni, ez miként derülhetett ki, hogyha erről csak néhány személy tudhatott. (A házigazda France Football főszerkesztője szerint a Real Madrid igyekezett nyomást gyakorolni rá, árulja el, Viníciusé lesz-e a díj, ő mélyen hallgatott, és szerinte ezt a spanyolok nemnek vették.)
Szóval már kilencedik napja túl vagyunk a gálán. Így most már igazán ideje lenne megtudni, mi is lett a szavazás pontos végeredménye.
Mert azt tudjuk, hogy Rodri, Vinícius Júnior, Jude Bellingham, Dani Carvajal és Erling Haaland az első öt sorrendje, ám a számszerű végeredményt, hogy ki mennyi szavazatot kapott, még mindig nem hozták nyilvánosságra. Mi több, a France Football a gála másnapján körlevélben kérte a száz zsűritagot, ne árulják el, hogyan voksoltak.
Olyan ez, mintha az olimpián kihirdetnék a 100 méteres síkfutás végeredményét, de a célfotót nem mutatnák meg. Jó néhány újságíró gondolta úgy, hogy ez így nincs rendjén. A salvadori Bruno Porzio nyitotta a meg a sort, ő már másnap közzétette a saját tízes listáját (nála amúgy Bellingham, Haaland és Toni Kroos a dobogósok). S már huszonegy újságíró árulta el, hogyan szavazott. Közülük tizenkettő Rodrit tette az első helyre, hat Vinícus Júniort. A spanyol zsurnaliszta nem titkolta, hogy nála nem honfitársa, hanem a brazil került az első helyre.
Jegyezzük meg, hogy tavaly is napokat kellett várnunk, de akkor csak öt napot, amíg kiderült a pontos végeredmény. 2023-ban október 30-án koronázták meg nyolcadszor Lionel Messit, és november 4-én tudtuk meg, hogy 462 ponttal végzett az élen, megelőzve Haalandot (357) és Kylian Mbappét (270). Akkor azért nem nagyon volt kérdéses, hogy az argentinokat a vb-címig vezető Messi nyer. A 2022-es, év végi katari világbajnokságon 7 gólt és 3 gólpasszt jegyzett, a franciák ellen fináléban is duplázott, és a torna legjobb játékosának választották.
Azt, hogy idén Rodri mennyivel nyert Vinícius Júnior előtt, a France Football ígérete szerint szombaton, tizenkét nap után tudhatjuk meg. Végül is jobb későn, mint soha. | A titok | Békés vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/sportjegyzet/2024/11/a-titok | null | true | null | null | BEOL |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-334399 | 2004-09-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Erőszak után: kormányzati gyomros a hallgatóknak
Drasztikusan meggyengülhetnek a hallgatói érdekképviseletek, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) javaslatait megszívleli a kormány. A gólyatábori botrány miatt kipécézett ELTE-n például 12-ről három főre csökkenne a hallgatók létszáma az egyetem legfőbb döntéshozó szervében, a szenátusban, és ezzel párhuzamosan a kari tanácsokban is kevesebb diák ülne. A támadás az egyik olvasatban a kormány kontra hallgatói szervezetek-meccs egyenes folytatása, ugyanakkor vannak olyan hangok is, amelyek szerint a HÖK-ök nem azzal foglalkoznak, amivel kellene nekik, és ezért volna ideje újragondolni a jogköreiket.
„Remek apropót ad a mostani gólyatáboros botrány a hallgatói önkormányzatok érdekérvényesítő erejének gyengítésére” - így reagált a hvg.hu-nak az ELTE egyetemi szenátus munkáját közelről ismerő egyik hallgatói érdekképviselő arra a hírre, amely szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) azt javasolja a kormánynak, rendeleti úton csökkentse a hallgatói önkormányzatok (HÖK) befolyását az egyetem egészét érintő döntésekre. A HÖK-tag szerint a hallgatói érdekképviseltnek most olyan rossz a híre, hogy a kormányzat különösebb ellenállás nélkül meglépheti a KEHI jelentésében javasoltakat: a hallgatók szenátusi jelenlétének mérséklését, a hallgatói önkormányzatok működésére fordított egyetemi költségvetési pénzek egységes szabályozását, illetve a HÖK kétévenkénti átfogó rektori ellenőrzését.
Egy nagy KEHI-vizsgálat az élet
A neve elhallgatását kérő hallgató szerint a Magyar Nemzet birtokába jutott KEHI-jelentés valójában annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet a hivatal még a kancellári rendszer bevezetése előtt indított az egyetemek vagyongazdálkodásával kapcsolatban. A vizsgálat nyomán kiadott jelentés szerint állítólag komoly visszaélések voltak a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola 2009-2012 közötti gazdálkodásában. Az ELTE-n is vizsgálódtak a hivatal revizorai, így eljutottak a Hallgatói Önkormányzathoz is. Szerződéseket, ösztöndíjpályázatokat kértek be az irodájukból, a dokumentumokat egy-két napon belül kellett a KEHI rendelkezésére bocsátani – tudtuk meg az egyetemi hallgatói önkormányzatban dolgozó hallgatótól.
Az így készült jelentés kimutatta: 2009 és 2012 között, tehát négy év alatt félmilliárd forintot kapott az egyetem összköltségvetéséből az ELTE hallgatói önkormányzata, amelyet más, kisebb, vidéki egyetemekkel összehasonlítva aránytalanul soknak tartott a KEHI jelentés, és kezdeményezte, hogy a hallgatói juttatásokról szóló kormányrendeletben pontosan meg kellene határozni a diákképviseletek támogatásának mértékét. Az érvényes szabályozásban már most is van a hallgatói normatíva összegéhez képest meghatározott támogatási minimum, ez az államilag támogatott képzésben tanulók után az egyetemnek járó állami fejkvóta 2 százaléka, ami az ELTE-n egy évben általában 30-40 millió forintot tesz ki. Ennyiből azonban nem lenne működőképes a tíz gazdálkodási egységre (nyolc kar, az EHÖK és a kollégium) oszló hallgatói önkormányzat, ezért az egyetem önálló költségvetési tételként is elkülönít egy pénzösszeget. Ez 2014-ben például 70 millió forint. „Évi 110-120 millió forintból már képes egy ekkora szervezet stabilan működni” – mondta forrásunk, hozzátéve, hogy az egyetem költségvetését a szenátus szavazza meg.
Az ELTE-n az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) osztja szét a büdzsé számára elkülönített részét a karok és a kollégiumi hallgatói önkormányzat között, persze nem egyenlő mértékben: a kari HÖK-ök előzetes költségvetési tervezetei alapján azok vezetői „tárgyalás alapján” döntenek arról, ki mennyiből gazdálkodik az adott évben. A kari HÖK-ök főbb költségvetési tételeit a rendezvények (gólyatáborok, gólyabálok, tájékoztató napok, hallgatói fesztiválok, bulik) szervezési költségei, a HÖK-ösök vezetőképzésére, valamint a HÖK-iroda fenntartására és fejlesztésére fordított összegek és a kari újságok kiadási költségei teszik ki.
HÖK-költségvetésből vettek nyomtatót a "TO"-ra
Egy ELTE-n oktató egyetemi docens, aki korábban maga is részt vett az egyetemi szenátus, illetve a kari tanács munkájában, úgy látja, a hallgatói önkormányzatok nem azzal foglalkoznak elsősorban, ami a feladatuk lenne. Az új felsőoktatási törvény születése megadta számukra a lehetőséget, hogy beleszólhassanak az intézmények irányításába. Ebben szerinte sok ráció volt, hiszen ügyfélként érdekükben állt volna fellépni a felsőoktatás minőségi színvonala és az egyetemek transzparens és demokratikus működése garantálásában. De ahelyett, hogy erős érdekvédőként jelentek volna meg, kikövetelve, hogy az egyetemen korrekt körülmények között, minőségi oktatás folyjon, sok tekintetben hasonultak az avítt és támadható környezethez.
A neve elhallgatását kérő egyetemi oktató szerint az egyetemisták a minél egyszerűbb diplomaszerzésben érdekeltek, nem pedig abban, hogy nemzetközi összehasonlításban is versenyképes tudást kapjanak. Ez szerinte meg is látszik a magyar egyetemek minőségén, amihez az is hozzájárul, hogy fogyasztói oldalról nem helyezik őket nyomás alá. Míg az egyetemek szigorú költségvetési fegyelem és adatszolgáltatás mellett dolgoznak, a hallgatói önkormányzatok gazdálkodása sokkal lazább, hiszen nemcsak egyetemi forrásból gazdálkodnak, hanem bőven vannak saját bevételeik is, például a rendezvényeiken promóciós tevékenységet folytató szponzor cégek, vagy a kari lapokban megjelenő hirdetők pénzéből.
Programokat az egyetem nem is tudna szervezni a HÖK-ök nélkül: az intézménynek nincs pénze és embere reklámplakátok készítésére és kihelyezésére, rendezvények lebonyolítására, és még ha lenne is, a hallgatói intézmények sokkal könnyebben tudnak bármire elkülöníteni forrást, mint maga az egyetem. Ezért hamar furcsa szimbiózis alakult ki intézményi vezetés és hallgatói önkormányzatok között, melyben mindkét fél megtanult elnézni dolgokat a másiktól, és kialakultak "kéz kezet mos"-helyzetek. A docens szavaival egybevág HÖK-ös forrásunk példája is, aki olyan esetről is tud, hogy a Tanulmányi Osztálynak a HÖK költségvetéséből vásárolt az egyik kar nyomtatót.
Van „frakciófegyelem”?
Az ELTE legfőbb döntéshozó szervének, a szenátusnak jelenleg 12 hallgatói tagja van, a nyolc kar HÖK-elnökei, a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnöke, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke, és külön szenátusi tag képviseli a tanárképzésben résztvevő hallgatókat, illetve a doktoranduszokat. Ez a szavazati joggal bíró 45 fős szenátusi tagság 26 százalékát teszi ki.
A „hallgatói frakció” tagjai, ahogy egyetemi berkekben nevezik őket, a havi rendszerességgel összehívott szenátusi ülések előtt menetrendszerűen találkoznak, hogy az előzetesen kiküldött napirendi pontok alapján megbeszéljék, egyes kérdésekben miként szavazzanak. „Nem minden esetben döntünk úgy, mi hallgatói tagok, hogy egységesen fogunk szavazni, hiszen egyetemi szinten sokszor inkább a karok érdekei ütköznek”- magyarázta a szenátus munkáját jól ismerő hallgató, hogy szerinte miért áll gyenge lábakon a KEHI jelentés azon érve, miszerint a diákoknak együtt nagyobb érvényesítési lehetőségük van, mint az adott ügyben érintett delegáltaknak. „Nagyon is gyakori, hogy a kari HÖK-elnök a kar vezetésének delegáltjaival szavaz” - tette hozzá forrásunk.
Úgy tudjuk, a kari tanácsban, azaz a kari szintű legfőbb döntéshozó testületben viszont valóban a 20-30 százalékban reprezentált hallgatói delegáltak együttszavazása jellemző. A már idézett ELTE-s oktató szerint alapvető probléma a küldöttek és álláspontjuk legitimitása. Mint elmondta, nincs arra semmilyen szabályozás, hogy egy kérdésben miképp alakul ki a HÖK-küldöttek véleménye, nem lehet tudni, milyen kollektív felhatalmazás van egy-egy szavazat mögött. Ennek következtében az az általános benyomás, hogy a döntések ad hoc születnek, egyéni háttéralkuk eredményeként vagy egy erős HÖK-elnök, esetleg egy szűk kör véleménye nyomán. Az ELTE-n, sőt a hazai egyetemek többségén a hallgatóknak nincs ráhatásuk arra, hogy választott képviselőik közül kik kerüljenek az említett döntéshozó testületekbe, és hogy ott a fő kérdésekben milyen mandátummal szavazzanak.
Nincs hozzá közük?
A kormányzati jelentés másik érve a hallgatói jelenlét csökkentésére a szenátusban és a kari tanácsban, hogy a HÖK-nek aránytalanul nagy szerepe van „olyan gazdasági vagy szakmai döntések meghozatalában, amelyekhez sem megfelelő rálátásuk, sem felkészültségük nincsen”.
„Egy egyetemen vagyunk, itt nincs olyan kérdés, ami ne tartozna a hallgatókra” – vélekedik hallgatói érdekképviselő forrásunk a gazdasági kérdésekben való illetékesség elvitatásáról. Szerinte hiba volna azt gondolni, hogy a szakterületükön elvitathatatlanul nagy tekintélyű egyetemi tanárok, docensek, adjunktusok, tanársegédek jobban ismerik például az egyetem működésének törvényi vagy gazdasági hátterét egy olyan HÖK-ösnél, aki havi szinten egyetemi költségvetési pénzek költéséről számol el a kari, egyetemi ellenőrző szervek felé.
A hvg.hu-nak nyilatkozó docens viszont a személyi kérdéseket hozta fel az illetékességi problémák illusztrálására. Szerinte a HÖK-küldötteknek nem szabadna szavazati jogot biztosítani a vezetők kiválasztásában, mondván, a hallgatóknak semmilyen rálátásuk nincs a tanári életpályákra, nem tudják objektíven megítélni a tudományos munkájukat. Szerinte a hallgatói önkormányzatoknak csak olyan hatásköröket kellene adni, ami a tevékenységük céljával összefügg: ez az oktatás minőségének ellenőrzése és a hallgatók jogi és szociális érdekképviselete. (Egy egyetemistát ne érje hátrány azért, mert szegény, vagy, mert az oktatójával szemben más álláspontot képvisel.) Az ezekhez hasonló ügyekben a docens szerint nyugodtan lehetne akkora beleszólást adni, mint amekkora most is van.
A végén úgyis mindenki a kancellárnak engedelmeskedik
A szenátusnak a testület hallgatói tagja szerint egyre csökkenő befolyása van az ELTE működésére. „Az, hogy a hallgatók ilyen számban képviseltetik magukat a szenátusban, már csak azért sem borítja meg a szenátus működését, mert többnyire már az eggyel alacsonyabb szinten lévő testületekben, illetve előzetesen leegyeztetve dőlnek el a dolgok” – mondta a szenátus munkáját jól ismerő hallgató. Megemlített például egy olyan szenátusi ülést, ahol nyolc napirendi ponton 45 perc alatt mentek végig probléma nélkül. „Az ELTE-n a szenátusban mostanában alig van vita” – tette hozzá.
Tovább csökkentheti majd a szenátus, és ezzel a hallgatók befolyását is a kancellári rendszer bevezetése, amely október elején élesedhet Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint. Noha hivatalosan minden döntést ez az említett testület hoz meg, az új rendszerben az a helyzet áll majd elő, hogy a kancellár jogkörénél fogva felülírhatja majd a szenátus döntését. (Noha az egyetem működésének stabilitása érdekében a kancellárnak együtt kell működnie az egyetem rektorával, ez a kötelezettség forrásaink szerint túlságosan szabadon értelmezhető ahhoz, hogy biztosíték legyen.) Már csak ezért is tartják nevetségesnek sokan hallgatói önkormányzati körökben, hogy a kormányzat a hallgatói képviseletek túlzott hatalmára hivatkozik. Szerintük sokkal valószínűbb oka a most napirendre került gyengítési kísérletnek, hogy a kormányzatnak nem érdeke az erős hallgatói önszerveződés.
Mióta erősek? A HÖK-ök országos érdekképviseleti szerve, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a mindenkori kormányzat jellemzően akkor csaptak össze egymással, amikor az utóbbi megpiszkálta a felsőoktatatás tandíjmentességét: 1992-ben, 1995-ben, 2006-ban és 2007-ben vitte az utcára százezres tömegekben a diákokat a szervezet. A legutóbbi, a felsőoktatási törvény átgondolatlan és mindenféle szakmai egyeztetést nélkülöző módosításakor azonban az aktuális HÖOK elnök, Nagy Dávid inkább a tárgyalásos módszert választotta - a hallgatókat akkor az azóta szinte feledésbe merült Hallgatói Hálózatnak (HaHa) sikerült inkább mobilizálnia. A HÖOK-nak (akkor még OFÉSZ) a 1993-as felsőoktatási törvény ad először jogokat, úgy mint: képviselők delegálása a kari és intézményi tanácsokba, vagy részvétel az akkor még létező felvézeli bizottságokban. 2005-ben aztán jelentősen bővültek a HÖK-ök jogkörei: többek között egyetértési joggal a térítési és juttatási szabályzat módosításánál. Ekkor határozták meg törvényileg a szenátusba delegált hallgatók számát is (a szenátusi létszám legalább egynegyede, legfeljebb egyharmada). A második Orbán-kormány 2011-ben nyúlt hozzá először a HÖOK 2005 óta bebetonozott helyéhez, ekkor az egyetemek hallgatói létszámcsökkenésével indokolva minimum egyötöd, maximum egynegyedre csökkent a hallgatók aránya a döntéshozatalban. A mostani jogkörcsökkentést pedig még a KEHI jelentés előtt pár nappal belengette Palkovics László felsőoktatási államtitkár, akinek a nevéhez a kancellári pályázatok kiírása is fűződik..
(Disclaimer: A szerző 2010 telétől 2013 tavaszáig az ELTE-BTK kari HÖK tagja volt.) | Itthon: Erőszak után: kormányzati gyomros a hallgatóknak | Drasztikusan meggyengülhetnek a hallgatói érdekképviseletek, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) javaslatait megszívleli a kormány. A gólyatábori botrány miatt kipécézett ELTE-n például 12-ről három főre csökkenne a hallgatók létszáma az egyetem legfőbb döntéshozó szervében, a szenátusban, és ezzel párhuzamosan a kari tanácsokban is kevesebb diák ülne. A támadás az egyik olvasatban a kormány kontra hallgatói szervezetek-meccs egyenes folytatása, ugyanakkor vannak olyan hangok is, amelyek szerint a HÖK-ök nem azzal foglalkoznak, amivel kellene nekik, és ezért volna ideje újragondolni a jogköreiket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140914_Az_ellenseges_kozhangulatot_hasznalva_gye | 2014-09-14 17:29:00 | true | null | null | HVG |
Havi ötvenezer forint költséghozzájárulást kért a diákoktól az iskolaigazgató, miután a Magyar Államkincstár februárban megvonta az iskolától az állami támogatást. A szabálytalan működés miatt a kormányhivatal később visszavonta a Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola működési engedélyét és törölte a nyilvántartásból. Azonban nem ez volt az egyetlen furcsaság az iskola működésében, az általunk megkérdezett diákok és volt alkalmazottak további jogsértésekről számoltak be.
"Tudjuk, hogy családos, dolgozó emberek, de ennek ellenére a folytatáshoz költséghozzájárulást kell szednünk április hónaptól havi szinten, amelynek összege minimum 50.000 Ft. Kérjük szépen, aki megengedheti magának, ennél magasabb összeggel járuljon hozzá, hogy a tanévet biztonságosan be tudjuk fejezni, az érettségi vizsgákat korrekten lebonyolíthassuk" - levélben kért pénzt a tanulóktól a Tudásfa igazgatója, Sajóhelyi Gábor, miután a Magyar Államkincstár megvonta az iskola állami támogatását a szabálytalan működés miatt. Az igazgató azon túl kért költséghozzájárulást, hogy a tanulók a beiratkozáskor már fizettek különböző - jellemzően 35-50 ezer forintnyi - díjakat.
"Sajnálatos módon egyik Dunántúli vármegye merev és ellenséges hozzáállása miatt, anyagi lehetőségeink beszűkültek, mert a finanszírozásunkat a Magyar Államkincstár felfüggesztette 2024.02.28.napjával. Azóta minden munkavállaló, amije volt, azzal hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény ne roppanjon össze a jogvita tisztázásáig. Azonban nincsen több pénzünk, ezért kérjük a rendkívüli megértésüket és segítségüket!" - írta az igazgató, és egyúttal azt is kérte, amennyiben a diákok ismernek nagyvállalkozót, keressék fel és kérjenek adományt az iskola működtetéséhez.
Az üzenetet - vélhetően a nagy felháborodás miatt - az igazgató még aznap este visszavonta, mondván: a vezetőség megvitatta a kialakult helyzetet és a működésüket felsőbb finanszírozásból és külső anyagi forrásból tervezik megoldani.
Azonban nem csak az anyagi feltételek hiányoztak az iskola megfelelő működéséhez a kormányhivatal korábbi határozatai szerint. Nem volt megfelelő mennyiségű és szakképzett tanár, illetve vezető sem. Erről árulkodik az iskola egyik, 2023 augusztusi keltezésű belső dokumentuma is. Ebben arról írtak, hogy az intézménynél belső ellenőrzést tartottak és három tagozatvezető munkaviszonyát megszüntették. A megüresedett állásokat nem tudták betölteni, mert nem találtak megfelelő végzettségű, közoktatás-vezetői szakvizsgával rendelkező vezetőt. A 2023/24-es tanévben az iskola betöltetlen tagozatvezetői álláshelyeit ideiglenesen az igazgatóhelyettes látta el.
Szeptemberben tudta meg, hogy júniusban megbuktatták
Az általunk megkeresettek is megerősítették a kormányhivatal által korábban leírtakat. Több diák arról számolt be, hogy tanárhiány miatt a fizika és a kémia óráikat nem tartották meg, ennek ellenére félévkor vagy év végén kaptak jegyet a tárgyból. A tanárhiány miatt az órarend sem volt állandó a Tudásfánál: volt, hogy az aznapi órarend is változott és a diákok csak nem sokkal az óra előtt kaptak erről értesítést.
Bár az intézmény azt állította, mindenki megkapta a bizonyítványát, aki elment az évzáróra, a diákok közül többen is azt mondták lapunknak, hogy valójában nem is volt évzáró. Ők
hiába kérték a bizonyítványukat,
az iskola sokáig nem reagált a megkeresésekre, hátráltatva az átjelentkezésüket. Több diák is az Oktatási Hivatalhoz fordult segítségért, ám onnan az iskolához irányították vissza őket.
Végül a tanulók megkeresték a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is - az akkorra már visszavonta a Tudásfa működési engedélyét. A diákok így szeptember 9-én jutottak hozzá a várt dokumentumhoz, amellyel a már megkezdett tanévben kellett új intézményt keresniük. Ez nem mindenkinek ment könnyen: egy általunk megkérdezett diák akkor tudta meg, hogy matematikából megbuktatták a Tudásfában, amikor szeptemberben megkapta a törzslapkivonatát. Ebben az állt, hogy június 21-én javítóvizsgát tehet a tárgyból. A dokumentum kiállításának időpontja egyébként megegyezett a javítóvizsga időpontjával. A diák állítása szerint korábban az iskola nem tájékoztatta az elégtelen érdemjegyről és a pótvizsga lehetőségéről, így neki újra kell járnia a 11. évfolyamot.
Előre megajánlott jegyekkel motiváltak
Nem csak a diákok számoltak be zavaros működésről. Az általunk megkeresett volt munkavállalók - köztük egy pedagógus és egy valamikori vezető beosztású, akik nevük elhallgatását kérték - is szervezetlenséget és átláthatatlan működést emlegettek. Egyikük angol nyelvtanárként dolgozott a Tudásfánál.
"A tanévet minden diák esetében
megajánlott jeggyel kellett kezdeni,
még akkor is, ha a diákot soha nem is láttam az óráimon. Ezt azzal magyarázták, hogy így kell motiválni a tanulókat. Ez számomra nagyon furcsa volt."
Az általa elmondottakra valóban találunk utalást az iskola belső dokumentumaiban: "minden tanítási év elején, minden pedagógus kollégának lehetőségében áll adnia motiváló intézkedésként minden egyes diáknak, minden egyes tantárgyból egy motiváló érdemjegyet, amit lehetőség szerint a diákoknak a tanév végére el kellene érnie. Motiváló intézkedés keretében elégséges és jeles között mozoghatnak." Míg ebben a leírásban csupán egy lehetőségként jelenik meg a megajánlott jegy, addig a szöveg további részében már arra utalnak, hogy kötelező ezt megadni: "amennyiben a pedagógus ezt az intézkedést elmulasztja, a tagozatvezető/régióvezető/központi igazgatónak kell megtennie". Vagyis a diáknak olyan is rögzíthetett megajánlott jegyet, aki valójában nem is tanította. A dokumentum szerint egyébként a motiváló jegy célja, "hogy a tanuló
pszichésen indíttatva érezze magát
a jobb jegy megszerzésére".
"Volt olyan diákom, aki rendszeresen bejárt az órákra, csinálta a feladatokat, dolgozatot írt stb., de nem tudtam neki a Krétában jegyet rögzíteni, mert egy másik tagintézménybe volt regisztrálva diákként. Voltak olyan emberek is a névsorban, akiket sem én, sem az osztály többi tagja soha életében nem látott."
Az általunk megkérdezett tanár - miután tudomást szerzett az iskola finanszírozási gondjairól -, már csak az érettségi előtt álló diákoknak tartotta meg az órákat Vácon és Szigetszentmiklóson, nem bízott ugyanis abban, hogy megkapja a fizetését. "Nem akartam őket (az érettségizőket - a szerk.) cserbenhagyni" - mondta.
Kibogozhatatlan tanulói létszámok röpködtek
Vezetői feladatokat látott el a Tudásfánál másik interjúalanyunk, akit utólagos tanügyi dokumentumok pótlására is kért a fenntartó. "Dokumentum gyártó munkatársak is lettünk" - összegezte munkájának lényegét. "Időnként a központi iroda elérhetetlen volt a diákok, tanárok számára. Később derült ki számunkra, hogy ez a kormányhivatalok hatósági ellenőrzései miatt volt. Előfordult, hogy
12-16 órát is dolgoztak bent,
ilyenkor pótoltak, rendszereztek olyan tanügyi dokumentumokat is, melyeknek a törvényes működésből következően rendelkezésre kellett volna állniuk."
Elmondta, gyakran fordultak hozzá diákok, akik nem mindig voltak tisztában azzal, hogy hányadik évfolyamba járnak és milyen érdemjegyeik vannak. "Egyszer csak több diák jelent meg az elektronikus naplókban, olyanok, akikről addig a pedagógusok, vezetők nem tudtak semmit, annak ellenére, hogy érvényes beiratkozási lapjaik voltak. Rendre olyan kibogozhatatlan tanulói létszámok röpködtek, hogy csak néztünk."
Valóban magas tanulói létszám van az intézmény által 2023-ban az Oktatási Hivatalnak megküldött statisztikájában, eszerint a 16 feladatellátási helyen (azaz a fő intézményben és a tagintézményeiben) összesen 1007 diák tanult. A legtöbben a 11. illetve 12. évfolyamba jártak, sokan közülük ingáztak. A kezdő évfolyamos tanulók száma 210 volt, a végzősöké pedig 257. Az általános iskolában 2, a gimnáziumban 47 csoport/osztály működött. Az adatszolgáltatás szerint ekkoriban összesen 112 pedagógust alkalmaztak, a legtöbben részmunkaidőben dolgoztak az iskolában.
"Semmi sem működött úgy, ahogyan egy rendes iskolában működnie kellett volna. Az elektronikus naplóban szereplő adatok nem fedték a valóságot, az órarendek hetente változtak, tantestületi értekezletek sem voltak. A tanárok lelkiismeretes munkájának köszönhetően viszont működött az iskola, ők minden tőlük telhetőt megtettek a tanítás-tanulás biztosítása érdekében. Nálam akkor telt be a pohár, amikor olyan feladatokat is meg kellett volna oldjak, amelyekkel nem értettem egyet" - fogalmazott neve elhallgatását kérő interjúalanyunk.
Zalaegerszegen kellett érettségizni
Szintén vezetőként, igazgatóhelyettesként dolgozott a Tudásfánál Földszin Attila, aki 2023 augusztusától 3 intézményért felelt. Igazgatóhelyettesként két fő feladata volt, egyrészt osztályfőnöki feladatokat látott el, másrészt az iskola működéséhez szükséges operatív és adminisztratív feladatokat is ellátta. Ő állította össze az órarendet, adminisztrált, eleget tett a központból érkező kéréseknek. Azt mondta, amikor elnyerte az igazgatóhelyettesi pozíciót, újra kellett építenie a tanügyi állományt: tanárokat kellett szereznie ahhoz, hogy az oktatás elinduljon. Ám
ez nem szeptember elsején történt meg,
mint a többi iskolában, hanem októberben. Erről úgy nyilatkozott, hogy szeptemberben az oktatás a különféle osztályozó és különbözeti vizsgák megtartása miatt nem kezdődhetett el.
Regnálása alatt zajlott a Baranya Vármegyei Kormányhivatal ellenőrző vizsgálata is, amelyben a hivatal megállapította, hogy az igazgatóhelyettesnek nem volt megfelelő képesítése pozíciója betöltéséhez. A hivatal arról is írt, hogy a diákok nem fértek hozzá a Krétához,
nem tudták megnézni a jegyeiket és a hiányzásaikat.
Földszin Attila szerint ennek az volt az oka, hogy az intézmény év közben állt át a Kréta rendszer használatára és a központból azt az utasítást kapta, hogy míg a tesztüzem zajlik, addig a diákok nem férhetnek hozzá a tanulmányi rendszerhez.
Az összevont évfolyamokról - ezekről a kormányhivatal megállapította, hogy szabálytalanok és csorbítják a tanulók jogait - azt mondta, hogy szerinte a differenciálást
a tanárok az óráikon megoldották.
Ő ugyanis az érettségik lebonyolításakor felkészült diákokkal szembesült. "Annyi kellemetlenség volt az érettséginél, hogy a pécsi tanulóknak Zalaegerszegre kellett menniük érettségizni, mert korábban a kormányhivatal a pécsi tagintézmény érettségiztető jogát megvonta, így abban a tagintézményben nem tarthattak érettségit."
A bizonyítványokról a volt igazgatóhelyettes azt mondta: aki az ő regnálása alatt szerzett bizonyítványt, mindenki megkapta a dokumentumot. A kormányhivatalhoz beérkező ilyen jellegű panaszok az előző vezetéshez kapcsolódnak, amelyről nem sokat tud. Annyi dolga volt csupán, hogy a pécsi tagintézményről korábban elszállított bizonyítványokat visszajuttassa a diákoknak. Azt ő sem érti, hogy hogyan és miért kerültek ezek korábban a központba, ahová egyébként ő is csak dokumentumok "előhívása miatt" ment be. Állítása szerint a tanügyi dokumentumok online rendelkezésre álltak, de a kormányhivatal kérése miatt ezeket papír alapon is tárolni kellett.
Az igazgatóhelyettes munkaviszonyát 2024. július 31-el, közös megegyezéssel a Tudásfa megszüntette, mivel az iskola működési engedélyét akkorra már a Pest Vármegyei Kormányhivatal visszavonta. Ennek ellenére az Oktatási Hivatal honlapján a Tudásfa több tagintézményénél továbbra is igazgatóhelyettesként van feltüntetve.
Már nem igazgató, hanem ügyvezető
Noha Sajóheyi Gábor igazgató korábbi megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy július 4-től már nem lát el igazgatói feladatokat a Tudásfában, megkeresésünkre akkor is az iskola igazgatói elérhetőségéről válaszolt, ráadásul nemrégiben az iskolát fenntartó Tudásfa Oktatási Nonprofit Kft. ügyvezetője lett. Az erről szóló dokumentumot a szegedi volt fideszes képviselő és ügyvéd, Bohács Zsolt ellenjegyezte, aki a Maniferst Kft.-ben is érdekeltséggel rendelkezik. Az ügyvéd neve sokaknak ismerős lehet, korábban ő volt ugyanis a Magyar Tenisz Szövetség alelnöke. A Maniferst Kft. korábbi neve Tudásfa Plusz 2022 Kft. volt, a címe és a korábbi tulajdonosainak neve megegyezik a Tudásfa Oktatási Nonprofit Kft. címével és tulajdonosai nevével.
A Tudásfát fenntartó kft. ellen a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának Vizsgálati Osztálya nyomoz. A cég korábbi vezetője, L. D. M. pedig a Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítványhoz kapcsolódó büntetőügy elsőrendű vádlottja. Erről bővebben cikksorozatunk előző részében írtunk:
Jogszerűen működik tovább
Kerestük Sajóhelyi Gábor igazgatót is, ám arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vezetőség a problémákat saját hatáskörben megvitatta és csak az ügy lezártát követően kívánnak nyilatkozni.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal megszüntető határozatával szemben egyébként a Tudásfa fenntartója azonnali jogvédelmet kért és kapott, így a bíróságon folytatódik tovább a szövevényes ügy. A kormányhivatalok megállapításai, a diákok és korábbi alkalmazottak panaszai ellenére a Tudásfa jogszerűen működik tovább, amíg a bíróság ítéletet nem hoz az ügyben.
Szabó-Gödri Rita | Vállalkozóktól kérjenek adományt az iskolának - ajánlotta az igazgató a diákoknak | Havi 50 ezer forint költséghozzájárulást kért a diákoktól az iskolaigazgató, miután a Magyar Államkincstár megvonta az iskolától az állami támogatást. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/24/vallalkozoktol-kerjenek-adomanyt-az-iskolanak-ajanlotta-az-igazgato-a-diakoknak | null | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2008.06.03. 08:44
Nem kell börtönbe vonulnia a dél-koreai Hyundai autógyártó csoport korrupcióval vádolt elnökének, miután a legfelső bíróság kedden helyben hagyta az első fokú bíróság korábbi hasonló tartalmú ítéletét azzal a feltétellel, hogy öt éven belül nem követ el semmilyen jogsértést. Egyszersmind a bíróság 300 óra közmunka elvégzésére kötelezte az elnököt. Csung Mong Kun továbbra is teljhatalmat gyakorolhat a csoport felett.
A cégcsoport elnökét korrupcióval, közelebbről azzal vádolták, hogy több mint 100 milliárd vont (85 millió euró) terelt a vállalati vagyonból egy megvesztegetési alapba, amelyből kijárókat pénzelt, és saját számlára is költött. A 300 óra közmunkának környezetvédelmi tevékenységnek vagy más közösségi munkának kell lennie, azt előadások tartásával, cikkek írásával nem lehet teljesíteni.
A 68 éves Csungot 2006 áprilisában vették őrizetbe, júniusban egymillió dollárt érő óvadék ellenében szabadon bocsátották. Az ügyészség hat év szabadságvesztést kért, a védelem figyelmeztetést kért a vádlott érdemeire és rossz egészségi állapotára hivatkozva. A cégelnök maga elismerte vétkességét, bocsánatot kért, és enyhe ítéletben reménykedett, mert – mint mondta – szeretné elérni munkája célját: a világ ötödik számú autógyárává emelni a Hyundait.
A Hyundai – a hozzá tartozó Kiával együtt – a nagyságra hatodik autógyárcsoport a világon, és 2010-re az első öt közé akarnak kerülni. Csung Mong Ku a legidősebb még életben lévő fia Csung Ju Jungnak, aki 1947-ben a Hyundai-csoportot, majd 1967-ben a Hyundai Motor autógyárat alapította. Csung Mong Ko 1999 óta vezeti a Hyundait, addig a nagybátyja, Csung Sze Jung volt az elnök. | Nem megy börtönbe a Hyundai elnöke | Nem kell börtönbe vonulnia a dél-koreai Hyundai autógyártó csoport korrupcióval vádolt elnökének, miután a legfelső bíróság kedden helyben hagyta az első fokú bíróság korábbi hasonló tartalmú ítéletét azzal a feltétellel, hogy öt éven belül nem követ el semmilyen jogsértést. Egyszersmind a bíróság 300 óra közmunka elvégzésére kötelezte az elnököt. Csung Mong Kun továbbra is teljhatalmat gyakorolhat a csoport felett. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/06/nem-megy-bortonbe-a-hyundai-elnoke | 2008-06-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Noha számos vitatható eleme van Raskó György politikai pályafutásának és közéleti tevékenységének, a leginkább számonkérhető mozzanat talán az, hogy külföldi érdekek is befolyásolhatták a döntéseit.
A rendszerváltás utáni privatizáció egyik központi figurájaként Raskó például közrejátszott abban, hogy az élelmiszeripar jelentős része külföldi kézre került.
Noha lehet amellett érvelni - mint ahogy a közgazdász ezt meg is tette az 1999-ben kiadott Az élelmiszeripar privatizációja Magyarországon című könyvében -, hogy szükséges volt a külföldi tőke nagyarányú bevonása, ám az agrárvállalkozó életének ismerete alapján legalábbis megkérdőjeleződik Raskó nemzeti elköteleződése.
Figyelemre méltó például, hogy Raskó György úgy lehetett a privatizációért felelős Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának tagja, hogy közben az Alkotmánybíróság határozata szerint is alkotmányellenesen töltötte be ezt a pozíciót, mivel akkor az érdekeltségébe tartozott egy, a magyar mezőgazdaságnak konkurenciát jelentő szójaimportcég, a Hunsoya Kft. Miután 1991-1992-ben az olasz Feruzzi-csoportnak eladták a hatalmas hasznot hozó növényolajipar koronaékszerét, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatot (Nömov), szakmai berkekben egyesek tudni vélték, hogy Raskó "nagy jutalékért járt közben a cég eladásáért". A tender veszteseinek egyike a Legfelsőbb Bíróságig is elment az igazáért , de minden szinten vesztett, s a parlamenti vizsgálóbizottság is tisztázta az ügyben az államtitkárt. Mindemellett a növényiolajipar dobra veréséből fakadó botrányok után már a szövetségesei közül is sokan kritizálták Raskó és társai privatizációs ámokfutását.
Raskó György azonban nem sokat törődött a kormány és az ellenzék oldaláról is érkező bírálatokkal, és a konszenzussá szilárdult közvéleménnyel szembemenve is makacsul ragaszkodott az igazához. A már említett könyvében például úgy fogalmazott: "a szerkezetváltáshoz a tőkeerős külföldi befektetők bevonása egyszerűen elkerülhetetlen volt".
Azt, hogy Raskó György miként viszonyul a nemzeti szuverenitásunkhoz, egy kijelentése világítja meg a leginkább az uniós csatlakozásunk előestéjéről. "Azért is örülök annyira az EU-csatlakozásnak, mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról" - fogalmazott a közgazdász az Élet és Irodalomnak 2003 novemberében.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyar Péter - akinek Raskó György az utóbbi időben lelkes támogatójává vált - ehhez kísértetiesen hasonló nézeteket vall agrárkérdésekben. A Tisza Párt elnöke ugyanis Brüsszel elképzelései mentén követeli az uniós agrártámogatási rendszer lebontását, ami azonban csődbe vinné a magyar gazdákat.
Visszakanyarodva Raskó Györgyre, a zöldbáró sosem rejtette véka alá, hogy büszke a külföldre ágazó nexushálózatára.
Így például 2003-ban a Világgazdaságnak a következőképpen dicsekedett : "Az üzleti sikereim alapja az a kapcsolatrendszer, amelyet a 90-es évek elején, a privatizációs időszakban építettem ki, és az a bizalmi tőke, amely elsődlegesen külföldi befektetők részéről nyilvánult meg felém."
Valójában Raskó még ennél is jóval korábban - még javában a Kádár-rendszer éveiben - kezdhette építgetni a külföldi kapcsolatait. Első munkahelye az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat volt, ahonnan hamar, 1982-ben bekerült a világbanki agrárhitelprogramok megalapozásához létrehozott kutatócsoportba. Majd 1984-1985-ben a magyar és a mexikói kormány tudományos-technológiai együttműködése részeként a mexikói mezőgazdasági minisztérium mérnök-továbbképző intézetében tanított vállalati gazdaságtant és könyvvitelt.
Ezzel egyidejűleg Veracruz szövetségi államban a Világbank által finanszírozott Iparszerű kukoricatermelési program pénzügyi szakértője volt.
Majd egy kis kitérőt követően, amikor is 1987 januárjától kilenc hónapon át a Magyar Hitelbank üzletpolitikai osztályát vezette, ugyanazon év októberétől ismét külföldön dolgozott: Kolumbiában és az északkelet-brazíliai Bahia és Pernambuco államokban a Világbank által támogatott öntözési program végrehajtásában vett részt. A Világbank alkalmazottjaként érkezett meg végül a magyarországi rendszerváltás politikai színpadára, s lett a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályának a vezetője Antall József kabinetjében .
Megjegyzendő: az 1980-as években csak az állampárthoz hűséges kádereknek osztottak olyan pozíciókat és munkahelyeket, amilyeneket Raskó tölthetett be az Újvilágban. | Raskó György: Harcban a magyar érdekekkel | A magyar szuverenitás sosem jelentett sokat Raskó Györgynek, aki például az uniós csatlakozásunk előestéjén is azt hangoztatta: annak örül, hogy Brüsszelből irányítják majd a magyar agrárpolitikát. Emellett a zöldbáró a 90-es évek privatizációjának egyik központi alakjaként oroszlánrészt vállalt abban, hogy szinte teljesen külföldi kézre került az élelmiszeripar, s későbbi nyilatkozataiban is jó döntésnek tartotta az idegen befektetőknek kedvező döntéseit. Figyelemre méltó, hogy a Raskót is a támogatói között tudó Magyar Péter a közgazdászéra hajazó nézeteit fejtegette a közösségi oldalán, amikor az Európai Bizottság elképzelései mentén követelte az uniós agrártámogatási rendszer lebontását, ami a magyar gazdák tömeges csődjéhez vezetne. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/rasko-gyorgy-harcban-a-magyar-erdekekkel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Két fontos, a város és a pécsi helyi közösségi közlekedés jövőjét döntően meghatározó hírről számolt be a Dunántúli Naplónak Csizi Péter, Pécs alpolgármestere. Megtudtuk, hogy a város vezetése a napokban megállapodott a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. kisebbségi tulajdonosával, a Mecsekbusz Kft.-vel arról, hogy Pécs visszakapja a 2009. év elején kiszervezett volt városi buszparkot.
Február közepéig visszakerül az összes busz Pécs tulajdonába, a pontos feltételekről a következő hetekben állapodnak meg.
Az alpolgármester arról is beszélt, hogy elvben megállapodtak a Mecsekbusz képviselőivel, hogy a cég lemond a PK Zrt.-ben megszerzett 49,5 százalékos részvénycsomagjáról is, azaz a piaci, szakmai befektető gyakorlatilag kivonul Pécsről.
A PK Zrt. legutóbbi közgyűlésén döntés született arról is, hogy a fentiek pontos részleteiről és feltételeiről 2011. február végéig kell megegyezniük a feleknek. A következő napokban így immár elsősorban a város és a Mecsekbusz jogászai fognak asztalhoz ülni.
A pécsi buszkiszervezési botrányról további részleteket itt olvashat
Kérdésünkre, hogy mi lesz az ára a Mecsekbusz Kft. távozásának és a buszok visszaszerzésének – vagyis mennyibe kerülhet ez Pécsnek –, az alpolgármester azt mondta, nyilvánvalóan ez a következő hetek tárgyalásain dől el. Most elsősorban a főbb keretekről született döntés, és arról, hogy a Mecsekbusz nem marad Pécsett a továbbiakban, és nem kívánja pécsi érdekeltségeit megtartani. Csizi Péter ugyanakkor nagyon optimista volt, és egészen biztos abban, hogy Pécs nagyon előnyös feltételekkel kerül ki ebből a rendkívül bonyolult és szövevényes ügyből.
Mindez azt is jelenti, hogy Pécs nem alapít új buszos céget, és a jövőben is a PK Zrt. – a február közepétől újra 100 százalékban a Pécs Holding tulajdonában álló társaság –, szervezheti majd a pécsi helyi közösségi közlekedést.
Új vezérigazgató jön
A Mecsekbusz Kft. távozásával értelemszerűen a menedzsmentjogok is visszakerülnek a város kezébe, erősítette meg feltételezésünket Csizi Péter. Arról azonban, hogy Keczer László után mikortól és ki irányíthatja majd a PK Zrt.-t, az alpolgármester egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Korai beszélni arról is, hogy esélyes-e a posztra Gungl János volt Pannon Volán ügyvezető, aki most polgármesteri megbízottként segíti a városházát buszos ügyekben.
Marad a Tüke Busz – a kiszervezés tetszik Pécsnek
December elsejével alapította meg Pécs a Tüke Busz Zrt.-t. Akkor is azt mondták, hogy a céget alapvetően az új, leendő pécsi buszok beszerzésére hozták létre. Csizi Péter közölte: a Tüke Busz marad, és a cél is, amelyért megalapították. Önmagában ugyanis maga a buszkiszervezés ötlete, illetve az, hogy egy PK Zrt.-től független társaság hozza Pécsre az új buszokat, tetszik a város vezetésének.
Két dolgot kifogásoltak: azt, hogy a kiszervezést a város és a pécsi közgyűlés tudta nélkül, azaz szabálytalanul hozták tető alá, illetve hogy a város csak többszörösen közvetett és kisebbségi tulajdonos volt a PK Busrent Kft.-ben. A Tüke Busz viszont a jövőben is 100 százalékos pécsi önkormányzati tulajdonú cég marad. Arról, hogy honnan lesz pénz az új buszokra, s azt ki biztosítja, Csizi Péter januárra ígért választ.
Buszok nem érkeztek
A Mecsekbusz nyáron felmondta a Holdinggal kötött szindikátusi szerződést, amelyben vállalta, hogy 2010. december 31-ig tíz év alá csökkenti a pécsi buszok átlagos életkorát. A város korábban is leszögezte, megvizsgálják, jogszerű volt-e az egyoldalú felmondás. Erről most sem tudunk többet, az tény azonban, hogy nem jöttek új buszok. Csizi Péter közölte, ez önmagában nem lett volna elég a Mecsekbusszal való szakításhoz, de erősítette pozícióikat. | Baranya vármegyei hírportál | Baranya vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.bama.hu/baranya/kozelet/bucsuznak-a-mecsekbusztol-351871 | 2010-12-29 21:12:00 | true | null | null | BAMA |
Nyitókép: Magyar Péter Facebook oldala
Nem akárkik bukkannak fel Magyar Péter országjárásán a különböző beszámolók szerint.
A Telex Magyar Péter roadshow-járól szóló mézes-mázas cikkéből például kiderül, hogy a Tisza vezérét Szegiben egyebek mellett a tokaji Tisza Szigetet alapító Szegedi Tibor fogadta, aki a cikk szerint már az egy nappal korábbi, szerencsi fórumon is részt vett.
A Telex tudósítása szerint Szegedi arról beszélt, hogy változást akarnak az országban, erre pedig Magyart látja a legesélyesebbnek, akinek "szimpatikus a kiállása, a munkabírása" , és aki "előadóként tökéletes" , bár "nyilván nem tökéletes ember, lehetnek hibái, kiszólásai, amit meglovagolnak" .
A tokaji Tisza Sziget alapítóját nem is befolyásolták az elmúlt napokban nyilvánosságra került hangfelvételek, hiszen "akár elő is fordulhat egy-egy gyomorproblémával küzdő embernél a büdös száj".
De ki is a tokaji Tisza Sziget alapítója?
Szegedi Tibor MSZP-s önkormányzati képviselőként kezdte politikai pályáját Tokajban 1998-ban,
de nyolc évig tartó szünet után 2010-ben már függetlenként indult.
Közben a felesége Szegedi Tiborné is próbálkozott a szocialisták színeiben 2002-ben, de neki nem sikerült bejutnia a település testületébe.
De ha már Tokaj: Magyar Péter országjárásának elindításánál egy szélsőbaloldali marxista segédkezett , aki tavasszal indult polgármester-jelöltként a településen.
Az egykori MSZP-s Alföldi Andrea több kormányzati megbízást is vállalt a Medgyessy-Gyurcsány-korszakban, 2011-ben pedig alapítója volt a szocialisták AlterGlob nevű feminista-marxista tagozatának,
amelynek az egyik szlogenje az volt, hogy a "konzervatívok takarodjanak az MSZP soraiból".
A jelenleg a Magyar Nők Szövetségét elnöklő Alföldi szervezőként jelent meg a Tisza-vezér turnéjának november 20-i első, szerencsi állomásán, ahol hosszasan parolázott a Tisza vezérrel.
Ahogy említettük, Alföldi független jelöltként indult Tokajban a polgármesteri posztért, de csúnyán alulmaradt és csak harmadik lett.
Más markáns baloldali múlttal rendelkező politikusok is felbukkantak Magyar Tisza Szigetei körül. Emlékezhetünk, hogy
a dombóvári szervezetet nem más alapította, mint a település volt DK-s polgármestere, Szabó Lóránd.
Igaz, hogy ez a Tisza Sziget pár nap alatt el is süllyedt, miután a tagok többsége, beleértve Szabót is, kilépett, így nem volt meg a minimumlétszám.
Mindez azután történt, hogy Magyar Péter jelezte, az egykori városvezető nem felel meg a feltételeknek, amelyek szerint nem csatlakozhatnak a párthoz például olyanok, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért elítéltek. Szabót pedig korábban hivatali visszaélés és felbujtóként elkövetett sikkasztás miatt vonták felelősségre. | MSZP-sként megbukott szocik építik Magyar Péter Tisza Szigeteit, s éltetik a pártvezért | De felbukkan a szocik feminista–marxista tagozatának egyik alapítója is a tiszás politikus körül. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/mszp-skent-megbukott-szocik-epitik-magyar-peter-tisza-szigeteit-s-eltetik-a-partvezert | null | true | null | null | Mandiner |
Az ajánlatkérő közvetlenül három biztosítótól kért ajánlatot az egy évre szóló egészségügyi felelősségbiztosításra. A Generali Providencia, valamint az Allianz adott is ajánlatot, míg a Groupama Garancia ettől elzárkózott.
Miután a Generali ajánlatában 18,6 millió, az Allianzéban viszont csak 4,9 millió forint biztosítási díj szerepelt, így az ajánlatkérő magyarázatot kért a kirívóan alacsony árra az utóbbi biztosítótól.
A kérést azonban nem az ajánlatban megjelölt – a biztosítót jogszerűen képviselő – személynek, hanem a korábbi kapcsolattartó alkusznak küldte meg, aki magyarázatot is adott a megajánlott díjra. Az ajánlatkérő az Allianz ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, egyúttal közölte: a Generali lett a nyertes. Ezeket az értesítéseket is az alkusznak küldte el.
Az Allianz a KDB-hez fordult, kérve az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, mivel nem az ő képviselőjét tájékoztatta folyamatosan az ajánlatkérő. Ez utóbbi arra hivatkozott, hogy korábban évekig az Allianz volt a partnere, és akkor mindig az alkusz képviselte a biztosítót. Mielőtt az Allianz jogorvoslatot kezdeményezett volna, az Országos Mentőszolgálat megkötötte a szerződést a Generalival, ami jogszerű eljárás volt, így ez nem róható a terhére. Viszont nem is reparálható a rossz tájékoztatás miatti jogsértés.
Miután a közbeszerzés értéke kicsi, az ajánlatkérő pedig együttműködött az eljárásban a KDB-vel, és az utóbbi 4 évben nem is folyt ellene eljárás jogsértés miatt, a döntőbizottság kis összegű bírságot szabott ki. A KDB gyakorlatában a bírság alsó összege általában egymillió forint. | Megbírságolták a mentőszolgálatot | A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 300 ezer forintra bírságolta az Országos Mentőszolgálatot, mert jogot sértett azzal, hogy az általa kiírt egészségügyi felelősségbiztosítás tenderen nem az egyik ajánlattevő megbízottjától, hanem annak ügynökétől kért magyarázatot a kirívóan alacsony árra - a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/03/03/megbirsagoltak_mentoszolgalatot/ | 2011-03-03 10:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Kedden az orosházi képviselő-testület napirendjén sok téma szerepelt, ám egyikben sem született érdemi döntés (szervezeti és működési szabályzat, alpolgármester-választás). A hosszas és hangos, indulatoktól se mentes vita után Raffai János polgármester határozatképtelenség miatt berekesztette az ülést, majd szerda este közösségi oldalán bejelentette: ismét rendkívüli testületi ülést hív össze csütörtök délutánra. Komoly és szinte feloldhatatlan vitával vette kezdetét ez az ülés is.
"A rendkívüli ülés indoka, hogy a legutóbbi, keddi rendkívüli testületi ülésen a napirendi pontokról nem született döntés , azok továbbra is megvitatásra várnak. Valamint Orosháza működésével kapcsolatos ügyek megtárgyalása is sürgetővé vált" - fogalmazott a városvezető.
Személyeskedéstől se mentes visszamutogatás, egymás minősítése jellemezte az első testületi döntés meghozatalát: a napirendi pontokat, azok sorrendjét. Lövei Ferenc, a Fidesz frakció vezetője a napirendi pontok és azok sorrendjét illetően módosító indítványt fogalmazott meg : vegyék le napirendről az alpolgármester-választást, a polgármester, alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapítását, a bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztását, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítását; valamint az utolsó helyen szereplő szervezeti és működési szabályzat tárgyalása kerüljön első napirendi pontként megtárgyalásra.
Hosszasan elhúzódó és heves vitát váltott ki a módosító indítvány. Indoklásként elhangzott, ezt azért fogalmazták meg, mert nem egyeztet velük Raffai János polgármester, nem törekszik velük kompromisszumra. Erre reflektálva a polgármester és a frakciójának a tagjai közül többen megjegyezték, önkormányzati képviselőségük évei során a Fidesz sem törekedett semmilyen egyeztetésre másokkal.
A jegyző, dr. Tatár Zoltán emlékeztetett: ha ezek a napirendek lekerülnek, azzal fennmarad a mulasztásos törvénysértés. Szavazáskor a többség megszavazta, hogy lekerüljenek a már említett témák a napirendről, és első napirendként tárgyalják az SZMSZ-t. Lövei Ferenc, a Fidesz frakció vezetője felolvasott egy SZMSZ-t érintő, módosítást, amit a többség megszavazott az 1 óra 25 percig tartó vitát követően.
Ezután kezdte meg az orosházi képviselő-testület a napirenden maradt témákat : döntöttek a helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedés menetrendjének módosításáról, benyújtanak támogatást a települési önkormányzatok rendkívüli támogatására vonatkozó igényt stb. | Nincs alpolgármestere Orosházának | Csütörtökön sem sikerült előrelépniükaz orosházi képviselőknek. Továbbra sincs alpolgármestere a városnak és a bizottságokat sem tudták megválasztani. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/alpolgarmester-oroshaza-testuleti-ules | null | true | null | null | BEOL |
– Miért semmisítik meg ezt a táblát? – kérdezem Barabástól, de valószínűleg nem hallja a saját ordibálásától.
– Tűnjön el a földemről! – üvölti vöröslő fejjel.
– De hát ez nem a maga földje, hanem az államé.
– Az enyém!
– Jogvita van róla, hogy ki használhatja a területet!
– Ez az én földem, takarodjon innen, mert kinyomom a szemét!
Nem várjuk meg, amíg tettlegességre ragadtatja magát. Amúgy a kishantosi földeken mindenhol folyik a munka: a földbérletpályázat nyertesei kitárcsázzák, szárzúzással megsemmisítik a búzatáblákat, a vetőmagborsó- és facéliaültetvényeket. Ráköszönünk az egyik traktorosra, ő legalább nem támad ránk. Igaz, nem is bérlő, csak megbízást teljesít.
– Miért semmisíti meg ezt a búzát?
– Nekem azt mondták, hogy vágjam le.
– De miért?
– Azt nem tudom.
– Nem kérdezte meg?
Bolye Ferenc, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. egyik ügyvezetője értetlenül csóválja a fejét: „Ki érti ezt az értelmetlen pusztítást? Csak azért tárcsáznak ki 400 hektárt, hogy ártsanak nekünk. Pedig akár le is mondanánk róla, arassák le, ha akarják, csak ne semmisítsék meg. Hát micsoda barbárság ez?”
A termést pusztító traktor Teknős Miklós / Népszabadság
A kishantosi állami földeken tavaly ősz óta áll a bál. A Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán ugyanis a parcellák jó részét már két évtizede használó vidékfejlesztési központ egyetlen hektárt sem nyert el, azokat nyolc új bérlő között osztották szét. Ezzel a lépéssel veszélybe került a vidékfejlesztési központ által felépített nemzetközi hírű biogazdaság, amely így elveszítette a működése alapjait. Az óriási felháborodás hatására az NFA előírta, hogy idén augusztus 31-ig az új nyertesek csak biogazdálkodással művelhetik a szóban forgó földeket.
Mivel a tavaly őszi átadás-átvétel során a kishantosiak jelezték, hogy (egyebek mellett a pályáztatás és az új szerződések szabálytalanságaira, valamint a mezei leltárral való elszámolás elmaradására hivatkozva) nem adják vissza az érintett területeket, jelenleg nem világos, ki van birtokon belül. Számos jogi eljárás indult, ezek között akadnak birtokvédelmi perek, amelyekben eddig egymásnak ellentmondó, nem jogerős verdiktek születtek. A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák „nincsenek birtokban”, sőt a bírósági perek jogerős lezárultáig nem is lesznek, így mindaz, amit a földeken művelnek, jogtalan.
A nyertes földbérlők épp ellenkezőleg ítélik meg a helyzetet, szerintük ők vannak birtokon belül, és az a jogszerűtlen, amit a vidékfejlesztési központ végez el a parcellákon. Márpedig a biogazdaság tavaly ősszel és idén márciusban bevetette a földeket. Az új bérlők összefogtak: először április 12-én, majd – miután a kitárcsázott növények újraéledtek – még két alkalommal gépekkel vonultak fel a földekre, és megsemmisítették a megmaradt növényállományt.
A vandál pusztításban az NFA támogatására is számíthattak. Bitay Márton, az agrártárca állami földprogramért felelős államtitkára még az első kitárcsázás alkalmával közleményben fejtette ki, hogy bár az NFA-nak nincs köze a kiszántáshoz, az új földbérlők jogszerűen jártak el. Bitay tudatos provokációnak minősítette, hogy a kishantosiak bevetették a földeket, mivel a volt bérlőknek tavaly ősz óta „semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet”. A távirati irodának áprilisban név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők azt mondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.
A jelek szerint végül semmit nem vetettek el. Ács Sándorné, a kishantosi központ másik ügyvezetője kérdésünkre elmondta, április közepe óta ők sem végeztek munkát a földeken, mert nem akarnak konfliktusba keveredni a rendkívül agresszíven fellépő új bérlőkkel szemben. Az ültetvények kitárcsázásával mintegy 117 millió forintos káruk keletkezett, miközben az új bérlők – egy kivételével – a növények megsemmisítésén túl semmit sem csináltak a földeken. Az az egy gazda előbb kiszántotta a kishantosiak búzáját, majd zabot és kukoricát vetett a helyére.
„Nézzék meg, ez lett belőle: csupa gyom az egész tábla. Nem meglepő, az új bérlők ugyanis nem értenek a biogazdálkodáshoz, márpedig az idén az NFA még megkötötte a kezüket. Ha letelik a moratórium, azonnal végigvegyszerezik majd a földeket, amivel tönkreteszik húsz évmunkáját” – teszi hozzá Ács Sándorné. A kishantosiak bíznak abban, hogy a jogi eljárások lezárultával visszakaphatják használatra a 450 hektárt. A kérdés az, hogy a jogerős ítéletek megszületéséig életben maradhat-e a biogazdaság termőföldek nélkül. Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.
Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Teknős Miklós / Népszabadság
– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?
– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni. | Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! | Munkatársaink Kishantoson jártak, hogy megnézzék, mire jutnak a földek új bérlői. Nem fogadták őket meleg szívvel, igaz, egyébként is pusztító hangulattal találkoztak. Az új bérlők eddig csak a megsemmisítésben jeleskedtek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kinyomom-a-szemet-1469769 | 2014-06-23 15:53:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság - az uniós is - Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
Az Európai Néppárt megerősödött az EP-választáson, de belső ellentétek feszítik. Trump elnöksége a Balkán békéjét is veszélyeztetné. Szlovákiában a hatalom átveszi a közmédia totális irányítását. Nyugaton nem örvend egyöntetű támogatásnak Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba. Nagy fába vágja a fejszéjét Mark Rutte, a NATO leendő főtitkára, öt területen sürgősen cselekednie kell. Nemzetközi lapszemle. | Meglökte a kormány az egykori bankár-műgyűjtő, Kovács Gábor érdi ingatlanán induló fejlesztést | Értesüléseink szerint a logisztikai létesítmény beruházója Európa egyik legnagyobb ipari ingatlanfejlesztője. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231115_hvg_CBS_PROPERTY_Kovacs_Gabor_a_logisztikaban | 2023-11-15 12:48:00 | true | null | null | HVG360 |
Még évekig húzódhat a Postabank-üggyel kapcsolatban indult egyik per, melynek tétje 132 milliárd forint. A pert már hat éve indította a magyar állam a Postabank három egykori könyvvizsgálója ellen. A korábban született elsőfokú ítéletet pénteken hatályon kívül helyezték, így új eljárást kell kezdeni.
Az államot képviselő ügyvédek szerint a három volt könyvvizsgáló tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők annak idején nem a bank valós gazdasági helyzetét ismerhették meg. A Fővárosi Ítélőtábla pénteken a 132 milliárd forintos kárra vonatkozó korábbi ítéletet megszüntette, és új eljárást rendelt el. A mintegy 40 milliárdos vagyonvesztést illetően pedig jogerősen elutasította az állam kárigényét a másodfokú bíróság.
Az állam mellett több más felperes is van, köztük az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Szerencsejáték Rt. Azért indítottak pert hat éve, mert szerintük a Postabank 1994 és 1998 közötti három könyvvizsgálója, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki.
A felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt nyújtottak be: egyrészt a Postabank-részvények névértékének csökkenésében megnyilvánuló mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés, másrészt pedig a pénzintézet 1998. december 30-iki rendkívüli közgyűlésén történt alaptőke-emeléssel összefüggő, mintegy 132 milliárd forintos konszolidációs kár miatt. (Utóbbira vonatkozó ítéletet helyezték hatályon kívül. A mintegy 40 milliárdos vagyonvesztést illetően pedig pénteken jogerősen elutasította az állam kárigényét a másodfokú bíróság.)
A per hat éve zárt ajtók mögött folyik, üzleti titok címén a Fővárosi Ítélőtábla pénteki tárgyalását is a nyilvánosság kizárásával tartották meg, csupán a határozat kihirdetése volt nyilvános.
Az ügy már hat éve húzódik, így még évekig tarthat, amíg jogerős ítélet születik az ügyben. | Húzódik a Postabank könyvvizsgálóinak pere | Még évekig húzódhat a Postabank-üggyel kapcsolatban indult egyik per, melynek tétje 132 milliárd forint. A pert már hat éve indította a magyar állam a Postabank három egykori könyvvizsgálója ellen. A korábban született elsőfokú ítéletet pénteken hatályon kívül helyezték, így új eljárást kell kezdeni. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/3/20070302megevekig | 2007-03-02 11:45:00 | true | null | null | Origo |
“Gyurcsányék” diszkóján keresztül foglalta el Debrecent Vizoviczki
Noha az adócsalással és főrendőrök megvesztegetésével vádolt, jelenleg 250 millió forintos óvadék ellenében házi őrizetben lévő Vizoviczki Lászlót az utóbbi időben – állítólagos – jobboldali kapcsolataival hozta hírbe a sajtó, az talán már feledésbe merült, hogy a 2000-es évek végén a diszkópápa közbenjárásának köszönhetően sikerült megmenteni két, MSZP-hez köthető szórakozóhelyet. Ezek közül az egyik az a debreceni Bázis Klub volt, aminek a megszerzése után Vizoviczki ki tudta építeni a Hajdú-Bihar megyei városban is a diszkóbirodalmát.
Az Index.hu tíz évvel ezelőtt közölt cikket arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, illetve két MSZP-s nagyágyú, Hiller István és Lendvai Ildikó segítségével létrehozott alapítvány országos diszkóklubhálózatot akart beindítani. Az Alapítvány a Modern Baloldalért ezzel a feladattal azt a Bázis Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaságot bízta meg, amely több városban tervezett szórakozóhelyet nyitni. A cégcsoport nem húzta sokáig, gyorsan becsődölt. Azonban, ahogy erre a Heti Válasz is rávilágított néhány évvel ezelőtti cikkében, két baloldali szórakozóhelyet Vizoviczki László közbenjárásával sikerült megmenteni: az egyik egy újbudai klub volt; az ezt üzemeltető Bázis Centrum Kft.-t egyébként 2007 végétől 2008 elejéig közösen birtokolta a Bázis Holding és a Hajógyári–szigetre bejegyzett Rawen Kft. A lap azt írta, hogy a másik történet a debreceni Arany Bika Szállóba települt, szintén a Bázis-körbe tartozó A-Deal Kft.-hez kötődik. Ez a társaság működtette azt a Home Klubot (korábbi nevén Bázist), amelyet Vizoviczki László vásárolt fel 2008 szeptemberében.
Ez utóbbi vételről beszélt egy, a Vizoviczki László és társai ellen indított adócsalási ügyben kihallgatott tanú is, aki szintén elmondta, hogy a Bázis Klubot, amit „Gyurcsányék cége csinált”, 540 milliós adóssággal vette át Vizoviczki. Igaz, a tanúnak ezt az állítását az Opten adatbázisa nem igazolja. A tanú szerint egyébként az éjszaka császára ennek az üzletnek köszönhetően tudta megvetni a lábát Debrecenben és ezután építette ki a budapestihez hasonló diszkóbirodalmát a vidéki megyeszékhelyen. Azt, hogy Vizoviczki első debreceni szórakozóhelye a Home diszkó volt, egykori bizalmasa és jobbkeze, Varga István is megerősítette 2012-es, még gyanúsítottként tett vallomásában a Központi Nyomozó Főügyészségen. A később nyomozati alkut kötő, majd a tanúvédelmi programba is felvett Varga az ügyészeknek elmondta, hogy az éjszaka császára a helyet valamikor 2008-2009-ben szerezte meg. Hozzátette, hogy a nyitó bulira kiment a Gyöngyösi Károly vezette Hajdú-Bihar megyei rendőr kommandó és „falhoz csapkodta” Vizoviczki embereit, sőt, magát a diszkópápát is földre teperték, ami „nagyon megalázó volt” számára. A volt bizalmas szerint a rendőrök azt mondták, azért vonultak ki, mert úgy tudták, hogy az alkalmazottak engedély nélkül tartanak lőfegyvert.
Minden héten vitték Vizoviczkinak a drogból származó pénzt
Ezután döntött úgy Vizoviczki, hogy kell neki egy helyi személy, akinek jó rendőri kapcsolatai vannak a vidéki városban is, hogy többé ez ne fordulhasson elő. Így kerültek kapcsolatba “debreceni Bandikával”, aki még a helyi kapitánnyal is kiváló viszonyban volt – áll a vallomásban. Varga nyomatékosította, a Home mellett a diszkókirály debreceni érdekeltségei közé tartozott még a Cool, a White Angel és a Bad Beach is, amelyeknek az üzletvezetője az az O. Sándor volt, aki vádlott a Vizó-féle adócsalási ügyben is, és aki a tanú szerint egy külön borítékban, minden héte Vizoviczkinek vitte a dealerek által – a forgalmazásért cserébe – nekik leadott pénzeket. Varga hangsúlyozta, hogy a „főnök” teljes mértékig tisztában volt azzal, hogy mind a Gyurcsányék alapítványától átvett Home-ban, illetve a White Angelben és a Bad Beach-en is „komoly szinten megy a kábítószerezés” az after partykon. A dealerek pedig minden hétvégén leadtak egy bizonyos összeget a portafőnöknek, aki ezt továbbadta O. Sándornak. Ő ezt egy külön borítékba tette és átadta személyesen Vizoviczkinek, aki Varga információi szerint a ezzel havi kétmilliót kaszált.
Ugyanakkor a koronatanú azt is megemlítette, hogy amikor óvatosan rákérdezett főnökénél a drogokra és közölte vele, hogy „a barátai csak akkor tudják megvédeni, ha nem megy nagyban a kábítószer a helyeken és ha nincs hozzá közük”. Erre Vizoviczki megnyugtatta, hogy nincs köze a drogokhoz, igaz, „ekkor azért elmosolyodott”. Később a diszkókirály kijelentette, a Szigeten is azért engedik, hogy nyíltan menjen a kábítószerezés, mert különben nem járnának oda az emberek. Varga arról is beszélt, hogy a főnökével együtt letartóztatott BRFK-s bűnügyi hírszerző, K. Attila is rendelkezett befolyásos kapcsolatokkal Debrecenben. Volt egy ismerőse például a megyei bűnügyi osztályon, illetve az NNI debreceni kirendeltségén. Úgy gondolták, „rájuk hivatkozva le lehetne húzni a főnökről egy kis extra pénzt”. Ami végül sikerült is, hiszen Vizoviczki milliós összegeket fizetett ki azért, hogy Debrecenben se zargassák „feleslegesen” szórakozóhelyeit a hatóságok.
Nem lett nagy ügy egy izraeli állampolgár balesetéből sem
K. Attilával kapcsolatban egyébként a PestiSrácok.hu többször megemlítette már, hogy az eddig még nem bizonyított vádak szerint a letartóztatott főrendőrök közül a leghosszabb ideig ő dolgozott az éjszaka császárának. Megírtuk azt is, hogy a védett tanú olyan súlyos állításokat is megfogalmazott a volt BRFK-s zsaruval összefüggésben, hogy K. Attila a diszkócsászár megbízásából 36 millió forintért elvállalta, megöleti az éjszakai élet egyik rettegett figuráját, a jelenleg a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merénylet miatt bíróság előtt álló Tanyi Györgyöt. Az őrnagy ezt úgy akarta megoldani, hogy lefizette volna a férfi egyik ügyében eljáró bírót, hogy Tanyi rács mögé kerüljön, a börtönben pedig kapcsolatai révén meggyilkoltatja a diszkópápával rossz viszonyban lévő nehézfiút – áll a vallomásban. Koblencz át is vette a pénzt Vargától, egyben megígérte neki, ha “nem sikerül becsukatni és ott megöletni Tanyit, akkor ingyen dolgozik három évig” Vizoviczkinek. A főrendőr az ügyészségen azonban kikérte magának a vádakat és megdöbbent azon, hogy ilyen ügyben felmerült a neve. Ahogy cáfolta Varga azon vallomását is, miszerint több mint egymillió forintért segítséget nyújtott volna abban, hogy elsimítsák egy izraeli állampolgár balesetét a Fontana bárban. Varga ugyanis azt állította, hogy a szórakozóhely egyik vendége a kidobók elől menekülve kiugrott a bár első vagy második emeletéről. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a balesetet. Mire a rendőrök kiérkeztek, a négy kidobó elmenekült a helyszínről, az ügyből pedig végül nem lett semmi – állította a tanú.
Két rendőr menekítette volna ki az országból a diszkópápát
Vizoviczki és K. bizalmi viszonyára utalva Varga megemlítette még az ügyészségen, hogy a diszkócsászár megegyezett a főrendőrrel, ha a K. tudomására jutna, hogy Vizoviczkit le akarják tartóztatni, akkor a saját kocsijával fogja – családjával együtt – kimenekíteni az éjszaka császárát az országból. Ezt úgy oldották volna meg, hogy egyik rendőr társa elől haladt volna az autójával, Vizoviczkiék mellé pedig csomagokat pakoltak volna be, mintha nyaralni mennének. Az volt az elképzelésük, hogy két rendőrnek csak hisznek a hatóságok, ha esetleg megállítják őket. Ezért az akcióért egyébként Varga szerint a két egyenruhás 50 millió forintot kapott volna. Vargával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy noha a PestiSrácok.hu többször is szemezgetett már a férfi vallomásából, de a koronatanú elmondásait újból áttúrva pikáns részletekre bukkantunk. Arról ugyan szóltunk már, hogy a koronatanú elmondta, Vizoviczki mindenképpen akarta félre állítani egyik legnagyobb ellenlábasát, a Tropical volt tulajdonosát, Surnyák Mihályt. (A PestiSrácok.hu olvasóinak bizonyosan ismerős lehet a vendéglátós neve, hiszen ő készítette 2000 júniusában azt a portálukon korábban elsőként közreadott videót, amely a Váci utcában és annak környékén készült.) Ez egy rövid ideig sikerült is, hiszen Surnyákot még a 2000-es évek elején élettársa kocsijának felrobbantása miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Emiatt sokáig előzetesben is volt, mivel a rendőrség azt feltételezte, hogy Surnyák robbantotta fel a kocsit, hogy Vizoviczkire terelje a gyanút. Végül kiderült, hogy nem ő a tettes, s még kártérítést is kapott az államtól a jogtalan fogva tartás miatt.
Végezni akartak Vizoviczki riválisával
Varga az ügyészeknek Surnyákkal kapcsolatban mindenképpen el akarta még mondani azt az esetet is, amikor egykori főnöke a 2000-es évek végén úgy döntött, likvidáltatni fogja a Tropical tulajdonosát. Erről egy korábban a BRFK akcióosztályán szolgált rendőrrel egyeztetett Vizoviczki – állította a koronatanú, aki elmondta azt is, hogy a készülő merénylethez szerzett egy 22-es kaliberű fegyvert nyolc tölténnyel, amit a rendőr a családi házának fás kamrájában rejtett el. Varga szerint meg is figyelték Surnyákot, akit a White Angel szórakozóhely előtt akartak elintézni úgy, hogy „amikor Surnyák jön fel a lépcsőn”, a rendőr egyszerűen „odamegy és lelövi”. Már csak Vizoviczki parancsára vártak, amikor volt főnöke behívatta a Fontana bárba és közölte vele, hogy „meggondolta magát”. A tanú szerint az éjszaka ura végül azért hátrálhatott ki, mert nem akarta, hogy ő, mint legfontosabb bizalmasa ebbe belebukjon. Varga hozzátette, ezért a feladatért a volt BRFK-s „tíz proteint”, azaz 10 millió forintot tehetett volna zsebre. | "Gyurcsányék" diszkóján keresztül foglalta el Debrecent Vizoviczki | Noha az adócsalással és főrendőrök megvesztegetésével vádolt, jelenleg 250 millió forintos óvadék ellenében házi őrizetben lévő Vizoviczki Lászlót az utóbbi időben – állítólagos – jobboldali kapcsolataival hozta hírbe a sajtó, az talán már feledésbe merült, hogy a 2000-es évek végén a diszkópápa közbenjárásának köszönhetően sikerült megmenteni két, MSZP-hez köthető szórakozóhelyet. Ezek közül az egyik az […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/gyurcsanyek-diszkojan-keresztul-foglalta-el-debrecent-vizoviczki/ | 2016-10-07 12:26:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Nagy port kavartak, különösen azok a fővárosi balesetek, amikor gyorshajtás okozott szörnyű tragédiát. A fix traffipaxrendszerek segíthetnek a megoldásban? A hatóság lépett is : a teljes körű tesztelést követően 2024. október 30-ától 26 modern, hitelesített sebességmérő kamera 47 forgalmi sáv járműforgalmát ellenőrzi éles üzemben Budapesten.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a rendőrség ezt a gyakorlatot kiterjeszti-e vidékre is, jelesül, hogy Fejér vármegyében is növelik-e a fix traffipax-számot. Felkerestük a Fejér Vármegyei Rendőr-Főkapitányság sajtóosztályát, ahonnan meg is jött a válasz a vármegyén keresztül. Ezt írták: "tájékoztatjuk, hogy a közlekedési balesetek megelőzésében az sebességellenőrzés szerepe vitathatatlan, ezért azok hatékonyságának növelése érdekében a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság a klasszikus rendőri ellenőrzések mellett más módszerek alkalmazását támogatja. A főkapitányság helyi szervei részletesen és folyamatosan tájékoztatják az önkormányzatokat a fix traffipaxok telepítésével kapcsolatban, és a visszajelzések alapján közreműködnek a helyszínek kiválasztásában, figyelembe véve a baleseti kockázatokat és az infrastruktúra adottságait."
Fejér vármegyében Dunaújvárosnál a 6-os számú főúton áll fix traffipax a 75-ös kilométer szelvényben. A környékünkön ezen kívül Székesfehérváron van három darab. Ezeken kívül a vármegyében még hat helyszínen működik ilyen berendezés. Ezek mindegyike előtt néhány tíz méterrel tábla figyelmezteti az autósokat a sebességmérésre. A berendezések radaros technológiával működnek, és képesek 24 órás, folyamatos mérésre különböző forgalmi és fényviszonyok mellett. Minden napszakban jó minőségű felvételeket készítenek az elhaladó járművekről, felismerve azok honosságát és rendszámát is. | Fix traffipax telepítése Fejérben | A fix traffipax rendszerek számának növeléséről érdeklődtünk a Fejér vármegyei rendőr-főkapitányságnál. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/fix-traffipax-telepitese | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Gyanúsan jó kapcsolat kezd kialakulni a magyar történelem leggyorsabban gazdagodó üzletembere, Mészáros Lőrinc, és az ország egyik legnagyobb takarékszövetkezete, a B3 Takarék között.
A Heti Válasz csütörtöki számában veszi sorra, hogy hogyan alakult Orbán Viktor terve, hogy a magyar bankszektor nagyobb része magyar tulajdonba is kerüljön, amiben, úgy tűnik, egyre nagyobb szerep jut majd Orbán régi barátjának és bizalmasának, Mészáros Lőrincnek is. Ahogy arról írtunk, a Mészároshoz kötődő Konzum Magántőkealap tulajdonos lett az FHB Jelzálogbankban.
Az FHB-ban részvényes még a B3 Takarék is, amely amúgy már több fronton is üzletel Mészáros Lőrinccel. A takarék nemrég nyitott üzletet a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group herceghalmi irodaházában. De nemcsak az B3 ügyfele a Talentisnek, de a Talentis is ügyfele a takaréknak:
Mészáros cége az B3 takarékról vett fel 890 millió forint hitelt, hogy megvehessék Gyárfás Tamástól a Nap Tv székházát.
Mészáros ide költöztette az Echo Tv-t, amit tavaly decemberben vásárolt meg Széles Gábortól. Az összefonódások viszont itt még nem érnek véget, ugyanis a Heti Válasz szerint B3 Takarék jogi ügyeit intéző Gödör Éva nemrég bekerült egy másik Mészáros-cég, az Opimus Group Nyrt. igazgatóságába is. | Mészáros Lőrinc az egyik legnagyobb takarékkal üzletel | Mészáros Lőrinc az egyik legnagyobb takarékkal üzletel - Több szálon is kötődik egymáshoz Mészáros Lőrinc és a B3 Takarék. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/05/10/meszaros_b3_takarek/ | 2017-05-10 22:43:01 | true | null | null | Index |
A törvényszék sajtóreferense, Dülkné Pintér Zsuzsanna elmondta: az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat hűtlen kezelés vétségének kísérletében, amiért pénzbüntetésre ítélte, ezzel szemben a Veszprémi Törvényszék a bűnösség kimondásának érintetlenül hagyásával a vádlottat megrovásban részesítette.
Pénteken az MSZP tatabányai szervezete lemondásra szólította fel Bereznai Csabát az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben azt írták, hogy az alpolgármester a Veszprémi Törvényszék jogerős ítélete szerint bűncselekményt követett el. | Itthon: Megrótták a tatabányai fideszes alpolgármestert | Megrovásban részesítette Tatabánya fideszes alpolgármesterét, Bereznai Csabát a Veszprémi Törvényszék, amiért nyolc évvel ezelőtt 7,5 millió forintot utalt át az általa vezetett Majki Népfőiskola számlájáról két biztosítónak úgy, hogy az életbiztosítások haláleseti kedvezményezettje egyik hozzátartozója volt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20131111_Megrottak_a_tatabanyai_fideszes_alpolgarm | 2013-11-11 19:18:00 | true | null | null | HVG |
A 2012. január óta hatályos közbeszerzési törvény jóvoltából egyszerűbben működik a rendszer, áttekinthetőbbé és gyorsabbá vált - mondta Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke ezt öt év - a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak - adatainak alapján állapította meg. Ám az ÁSZ nem egyes közbeszerzési eljárásokra volt kíváncsi, hanem a rendszer hatékonyságát és szabályos működését vizsgálták.
A közbeszerzések éves összértéke 1300-1800 milliárd forint, a GDP 5-7 százalékát tette ki, ami az államháztartás kiadásainak 8-9 százaléka. Az eljárások száma 2008-ról 2011-re csaknem háromszorosára nőtt (3911 darabról 10918-ra), majd 2012-ben 23 százalékkal csökkent.
Az eljárásokban évről-évre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) tudott részt venni: a részletes elemzés szerint 2012-ben az eljárások 84 százalékában ők nyertek. Azonban az elnyert közbeszerzések értékében ez sokkal kisebb arányt jelent, és a vizsgált időszakban 35-48 százalék körül volt a kkv-k által elnyert munkák értéke az összes közbeszerzés értékéhez képest.
A jelentésnek nem volt része, de Domokos elmondta, hogy az önkormányzati szektorban és a felsőoktatási intézményeknél tapasztaltak közbeszerzést elkerülő magatartást.
A jogorvoslatok száma csökkent, az ÁSZ szerint ez a közbeszerzések átláthatóságának javulását mutatja. Az Origo közbeszerzési korrupciót a hivatal nem vizsgálta, hangzott el az Origo kérdésére, jóllehet a jelentés egyik mellékletében elég riasztó adatok találhatók: a GKI szakértői szerint a hazai közbeszerzési eljárások 65-75 százalékát befolyásolhatja a korrupció. Makkai Mária felügyeleti vezető szerint ezt nehéz is lenne vizsgálni, és mivel az ÁSZ-nak a törvényi célok teljesülését kell ellenőriznie, és a törvényben a korrupció csökkentése nem szerepel célkitűzésként, ez nem volt a vizsgálat része, erre nem volt lehetőségük, és ez nem is volt feladatuk. | Az ÁSZ szerint egyszerűbb és átláthatóbb lett a közbeszerzési rendszer | Kis- és közepes vállalkozások nyerték el a közbeszerzések 84 százalékát 2012-ben. Ám ezek értéke nem érte el az összes közbeszerzés értékének felét sem. Az Állami Számvevőszék öt évet elemzett. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20140415-az-asz-szerint-egyszerubb-es-atlathatobb-lett-a-kozbeszerzesi-rendszer.html | 2014-04-15 16:31:00 | true | null | null | Origo |
„Iszonyatos büdös van” – meséli az RTL Klub Híradójában egy férfi, aki családjával öt éve költözött az Alcsútdobozhoz tartozó Göbölpusztára. Kezdetben nem volt semmi gond, de aztán a házukkal szemben megépült egy sertéstelep, ami éppenséggel Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester tulajdonában van. A férfi azt mondta a Híradónak, hogy a szag miatt a gyerekei már a szabadban sem szívesen játszanak. Mások kamerán kívül arról beszéltek, a büdös miatt még teregetni sem tudnak az udvaron.
Az RTL megkereste a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Búzakalász ’66 Kft.-t, ahol azt mondták, szerintük „az uralkodó szélirány miatt nem lehetséges, hogy a szag bemenjen a házakhoz”, azt azonban elismerték, hogy a trágyázási időszakokban „elkerülhetetlen a szag terjedése”. A Fejér Megyei Kormányhivatal szerint viszont a telephely szabályosan működik, az állattartás körülményeit hatósági állatorvos ellenőrzi.
Korábban mi is foglalkoztunk Orbán Viktor bizalmasa, Mészáros Lőrinc gigaméretű sertéstelepével, cikkünket itt olvashatják: | Megjelent Mészáros Lőrinc cége, és olyan büdös lett, hogy a gyerekek már a szabadba se tudnak kimenni | A felcsúti polgármester cége szerint viszont nincs itt semmi gond. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megjelent-meszaros-lorinc-es-olyan-budos-lett-hogy-a-gyerekek-mar-a-szabadba-se-tudnak-kimenni-103409 | 2017-04-08 09:56:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
T. Miklóst 23 rendbeli csalás miatt hat évre ítélték
Egy doktornőnek 15 millió forintos kártérítést ítéltek meg, a férfi volt élettársa és nevelt lánya nem tartott igényt semmire
A csaló azt állítja, hogy minden vádpont hamis és átverték az egykori barátai
Az egykori közgazdász igehirdetése arra inspirálta követőit, szektáját, hogy önzetlenül az általa konkrétan megjelölt, az életet előbbre vivő célokra különböző összegeket adományozzanak, vagy adjanak át neki, nem is sejtve, hogy ezeket nem jótékony célokra, hanem luxuséletvitele finanszírozására fordítja majd. Az ügyben egy ügyvéd képviseli az áldoktor három "áldozatát": az egykori élettársát, a nevelt lányát és az 1996-os megismerkedésük idején Libanonban élő magyar orvosnőt is.
- A közreműködésemmel a büntetőeljárásban közel 15 millió forintot ítéltek meg a doktornőnek, aki ma már Magyarországon él, nyugdíjas, de korábban kardiológusként dolgozott. A volt élettársa és a nevelt lánya nem tartott igényt semmire, szeretnék mielőbb elfelejteni és kitörölni az életükből - kezdte a Blikknek dr. Király Martin.
Elmondta: T. Miklós a tevékenységét annyira jól titkolta, hogy éveken keresztül még a saját családja körében is rejtve maradt. A nevelt lányától az édesapja örökségének egy részét csalta el. A párjával közel húsz éven át voltak együtt és a botrány kirobbanása előtt fél évvel szakítottak, miután az asszony a férfit félreérthetetlen helyzetben rajtakapta egy nála jóval fiatalabb nővel.
A bírósági eljárás tavaly márciusban indult, végül hét tárgyalás - amelyek erkölcsi okokból a nyilvánosság kizárásával zajlottak - után született döntés. Kamatokkal együtt csaknem 20 milliós kártérítés megfizetésére is kötelezték a csalót, akitől a többit egy másik eljárás keretében perelhetik ki tőle.
- Nem volt kellemes szituáció, amikor az ügyfeleimet kihallgatták. Felzaklatta őket a találkozás. Volt olyan tanú, aki kérte, hogy úgy kerüljön sor a meghallgatására, hogy a vádlott nincs a tárgyalóteremben. Erre van lehetőség, ilyenkor a kihallgatás után felolvassák neki a nyilatkozatot - magyarázta az ügyvéd.
- Voltak képességei, nem vitatom, de a bűncselekményekről csak a szakításunk után értesültem. Szó szerint nekem sosem mondta, hogy ő lenne Jézus, csak utalásokat tett rá, hogy úgy képes gyógyítani - mondta el korábban lapunknak a volt párja, Anikó.
Megtudtuk, annak ellenére, hogy nem jogerősen hosszú elzárásra ítélték, nem rendelték el a férfi letartóztatását, de még csak a bűnügyi felügyeletét sem, így ha kedve tartja, akár külföldre is utazhat. A kártérítést majd a jogerős ítélet után 15 napon belül kell kifizetnie. Ha nem teszi, zár alá vonhatják a vagyontárgyait és végrehajtást indíthatnak ellene. | Beperelték követői a teskándi Jézust | Jobb, ha tényleg földöntúli képességei vannak a teskándi „Jézusnak,” mert egykori hívei, akiket hosszú időn keresztül húzott le tetemes összegekkel a magát spirituális gyógyítónak és „lelket mentő mesternek” kiadó csaló, komoly kártérítésre tartanak igényt. A nyugdíjas kuruzslónak most főhet a feje: nem elég, hogy nemrég 23 rendbeli csalás miatt hat év börtönre ítélték, amíg ő a rácsok mögött lesz, könnyen lehet, hogy a végrehajtók foglalják majd le a vagyonát. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/teskandi-jezus-karterites-per/xhyjd1g | null | true | null | null | Blikk |
(A legfrissebb hírek itt)A vád szerint Schadl György, a szervezet vezetőjeként befolyását latba vetve - illetve Völner Pál közbenjárását kérve - segítette a kiszemelt személyek végrehajtói pályázatának elnyerését. Így olyanok kerülhettek pozícióba, akikkel előre megegyezett arról, hogy bevételeik, illetve osztalékuk jelentős hányadát számára visszajuttatják.A vád szerint a mintegy fél tucat végrehajtótól kapott pénzek révén 970 millió forintot tehetett zsebre, amelyből 83 milliót adott több részletben Völner. Mindketten tagadják a vádakat.Schadl György elárulta, mennyiért vette a repülőgépétA Fővárosi Törvényszéken tavaly február óta zajlik a per. Ennek során többször is napirendre került, hogy az igazságügyi tárcánál kik és milyen módon befolyásolták a végrehajtói pályázatok elbírálását, kik és mikor, milyen úton értesítették a nyerteseket.Völner Pál mindvégig tagadta, hogy bármilyen ráhatása lehetett volna a pályázatok elbírálására, még ha akarta volna sem tudta volna befolyásolni a vizsgaeredményeket.A tárgyalások során igyekeztek megvilágítani, hogy milyen függőségi viszonyok mentén dőltek el a végrehajtói székek sorsa, kik voltak jelen a vizsgákon, a döntéseknél és leginkább azt, hogy volt-e bárkinek is lehetősége beleszólni a végeredményekbe.Minisztériumi dolgozók is tanúskodhatnakA védelem többször is indítványozta, hogy hallgassák meg tanúként az akkori igazságügyi minisztert, Varga Juditot, illetve elődjét Trócsányi Lászlót. A bíróság egyelőre nem döntött a kérdésben. Ugyanakkor a legutóbbi tárgyaláson kihirdette, hogy a minisztérium alkalmazottai és vezetői közül többeket is tanúként idéznek be. Ezekre a meghallgatásokra várhatóan márciusban kerül sor a bíróság előtt. | Minisztériumi dolgozókat idéznek a Schadl-Völner-per tárgyalására | Hosszú hónapokra befejeződött, s már csak a jövő év februárjában folytatódik az utóbbi idők egyik legjelentősebb korrupció bírósági tárgyalása, amelynek főszereplője Schadl György, a bírósági végrehajtói kar korábbi elnöke és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/schadl-volner-ugy-tanumeghallgatas/bq8cls2 | 2024-10-22 14:28:20 | true | null | null | Blikk |
A VII. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának SZDSZ-es elnökét korábban csalással, közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és több társával együtt eddig előzetes letartóztatásban volt.
A bíróság azt közölte: a különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt K. Péter ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szeptember 1-jén helyt adott a Központi Nyomozó Főügyészség indítványának, és a gyanúsított előzetes letartóztatását megszüntette, ám egyben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. A végzés jogerős.
A főügyészség decemberben vette őrizetbe a bizottság elnökét, majd gyanúsítottként hallgatta ki, a bíróság pedig elrendelte az előzetes letartóztatását.
A főügyészség korábbi közlése szerint kilenc önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárd forintnyi kár okozását kísérelték meg.
Kezdőlap Belföld Lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Kardos Péterrel szemben | Lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Kardos Péterrel szemben | Lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság Kardos Péterrel, az erzsébetvárosi ingatlanbotrány egyik gyanúsítottjával szemben kedden. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/09/01/lakhelyelhagyasi-tilalmat-rendeltek-el-kardos-peterrel-szemben-300658 | 2009-09-01 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Az Audi brüsszeli gyára bezár, véletlenül csak egy kőhajításnyira azoktól az épületektől, ahol a zöld autóiparra való átállásról döntöttek, ami családok ezreit érinti - írja az Il Giornale nyomtatott kiadása. A lap szerint háromezer dolgozó veszíti el az állását.
Az olaszok idézik Alfredo Altavillát, a kínai BYD Európáért felelős főtanácsadóját, aki úgy látja,
gyilkos döntés volt a Pekingből érkező elektromos autókra vonatkozó vámok megerősítése, mert elképzelhetetlen, hogy Kína erre ne reagáljon.
A szakember hangsúlyozta, a BYD célja, hogy a magyarországi gyártás megkezdését követően 18 hónapon belül teljes értékű európai gyártóvá váljon, tehát európai vásárlók számára tervezett autókat dob piacra, lehetőség szerint helyi alkatrészek felhasználásával.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára. | Kínából érkezett fontos ígéret Magyarországnak - az Európai Bizottságnál foghatják a fejüket | Miközben az Európai Bizottság a tagállamok többségének támogatása nélkül is büntetővámokat vezet be Pekinggel szemben, és egymás után zárnak be a nagy európai autógyárak, addig a kínai BYD-nak hatalmas tervei vannak a magyarországi létesítményével. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/10/kinabol-erkezett-fontos-igeret-magyarorszagnak-az-europai-bizottsagnal-foghatjak-a-fejuket | null | true | null | null | Mandiner |
2010.12.22. 23:00
Kénye-kedve szerint változtathatta az előző kormány idején az állammal kötött megállapodás tervezetét a hazai vakcinagyártó Omninvest Kft., így végül drágábban adhatta a patikákba szánt oltóanyagot – derül ki egy levélből, amelyet Oszkó Péter írt. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere nem értette, miként lehet ennyire kiszolgáltatott a kabinet ennek a cégnek.
Nem aratott osztatlan sikert az előző kormány tagjai között sem a vakcinagyártó Omninvest Kft.-vel való ködös állami együttműködés. Lapunk birtokába került egy levél, amelyben Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. augusztusban azt írja Garamhegyi Ábelnek, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akkori szakállamtitkárának: „Ha megengedsz egy személyes, de őszinte véleményt, egy ilyen cég ilyen minőségű tárgyalási folyamattal normál üzleti körülmények között már rég kiközösítette volna magát minden civilizált üzleti körből. Számomra még mindig nehezen emészthető, hogy kormányzatként olyan mértékben kiszolgáltatottak vagyunk, hogy kénytelenek vagyunk lenyelni a cég átláthatatlan tulajdoni viszonyaival kapcsolatos ködösítését és az ártárgyalásban folytatott követhetetlen, összevissza érvelését.”
Ezen véleményének alátámasztására a következőket írja a levélben az új influenza elleni oltóanyag beszerzésével kapcsolatban: „az apróbb aggályom, hogy a 4. számú melléklet eltérő beszerzési árat számol a rendelkezésre (azaz a patikai forgalomba) gyártott menynyiségre, mint az egyéb (a lakosságnak térítésmentesen beadható tételek) megrendelésére. Nem tudom, ez hogyan fordulhatott elő, mert minden előterjesztésben az szerepelt, hogy azonos beszerzési áron jutunk a teljes 6 milliós csomaghoz. Nem tartom elfogadhatónak, hogy a szerződés szövegezésében minden előzetes figyelmeztetés nélkül egyszer csak magasabb ár jelenik meg egyes tételekre, miközben még a kormánykabinet előtti mai előterjesztésben is azonos árképzés szerepelt. Nem tudom, hogyan fordulhatott ez elő, de szerintem nem megengedhető sem tárgyalási taktikaként, sem végeredményként. Kérném az összeget visszakorrigálni.”
Oszkó Péter a levelet elküldte az akkori kormány egy másik tagjának, Székely Tamás egészségügyi miniszternek is, ám végül ez a kemény kritika sem volt elegendő a beszerzési ár visszarendezéséhez. A lakosságnak ingyenesen beadható négymillió adag oltóanyagot 2009-ben bruttó 1102,5 forintért adta az Omninvest Kft., míg a patikai forgalomba szánt, maximum kétmillió adagot 1144,5 forintért. (Erre tett rá még az állami Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet körülbelül 45 százalékos extra árrést az egészségügyi tárca utasítására, így végül a térítésmentességre nem jogosultak majdnem kétezer forintért tudták megvásárolni az oltóanyagot a gyógyszertárakban.)
Ami ennél lényegesen nagyobb probléma – írta Oszkó Péter a levelében –, hogy a cég 2009-es finanszírozási igénye váratlanul felkúszott 1,5 milliárd forintra, miközben korábban ennél lényegesen alacsonyabb összegről volt szó. „Visszanéztem korábbi írásos emlékeztetőket, és eredetileg a kormány ebben az évben semmit nem akart fizetni, amire több alkalommal is azt a visszajelzést kaptuk a cégtől, hogy legalább az anyagköltség kifizetése nélkül nem tud megkezdődni a gyártás, ami egyszer 300, egyszer pedig 500-600 millió forintban volt megjelölve. Érthetetlen számomra, hogy ez miként nőtt 1,5 milliárd forintra, miközben a szerződéstervezet kifejezett utalást tartalmaz arra is, hogy a szolgáltató bankhitelből jut finanszírozáshoz” – olvasható a levélben.
A lapunk birtokába került levelezésből kiderül továbbá, hogy az omninvestes szerződéstervezet tartalmáról tájékoztatták Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt is, aki nem emelt kifogást ellene.
Ismeretes: a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést az Omninvest Development Kft. számára 2006-ban nyújtott kétmilliárd forintos állami támogatás ügyében. A tárca álláspontja szerint az irányadó jogszabályok szándékos megsértésével ítélték oda és fizették ki az influenza A-vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatai című projektre nyújtott támogatást, így a magyar államot kétmilliárd forint kár érte. A nemzetgazdasági miniszter júniusban indított vizsgálatot az Omninvest állami támogatásával kapcsolatban, de korábban már kiderült, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága is vizsgálatot folytat az ügyben. Közben a vám- és pénzügyőrség is nyomozást indított jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és adócsalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen az Omninvest-ügyben. Az Omninvest Kft. novemberben teljes összegben átutalta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak a szóban forgó kétmilliárd forintot. A cég szóvivője, Németh Zsolt azt mondta: alapvetően amiatt ajánlották fel a pénz visszafizetését, mert az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága szerint is uniós rendeletbe ütközik a támogatás. Ismét leszögezte ugyanakkor: „ez nem jelenti azt, hogy a cég bármilyen vádaskodást elismerne”. | A titokzatos Omninvest-siker | Kénye-kedve szerint változtathatta az előző kormány idején az állammal kötött megállapodás tervezetét a hazai vakcinagyártó Omninvest Kft., így végül drágábban adhatta a patikákba szánt oltóanyagot – derül ki egy levélből, amelyet Oszkó Péter írt. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere nem értette, miként lehet ennyire kiszolgáltatott a kabinet ennek a cégnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/12/a-titokzatos-omninvest-siker-2 | 2010-12-13 09:55:36 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Farkas Éva Erzsébet polgármester ingatlanvagyona egy lakóház fele. Egy Škoda Fabia típusú autója van - áll a benyújtott makói nyilatkozatában. A főállású alpolgármester, Czirbus Gábor szintén egy fél ház tulajdonosa, de szántóföldje is van, autója pedig egy BMW. Tiszlavicz László, társadalmi megbízatású alpolgármester egy szegedi lakást tüntetett fel, illetve két edelényi ház fele részének tulajdonosa. Két autója van: egy Ford Kuga és egy Mitsubishi.
A testület régi tagjai minden bizonnyal gyakorlottan töltötték ki a formanyomtatványt. Botlik Anitának Makón lakása, Kiszomboron háza van, kocsija egy Honda CR-V. Gáspár Sándornak egy fél családi háza van, autóval viszont nem rendelkezik. Kovács Sándor vagyoni helyzete hasonló: van egy fél háza a városban, kocsija nincs. Mucsi Tamásnak sincs autója, viszont egy ház teljes egészében Makón a tulajdona. Székely Ildikónak pedig nemcsak két kocsija (Peugeot 508), hanem egy motorja is van (Honda Silver Wing 600). Három ingatlannak a tulajdonosa: kettőnek fele részben, egynek teljes egészében.
Az egy hónapja esküt tett makói testületnek új tagjai is vannak. Kiss Ádám nevén nincs ingatlan, rendelkezik viszont egy Citroën Xara Picasso személygépkocsival, valamint egy utánfutóval. Modok Csaba fele részt tulajdonosa egy helybeli lakóháznak, kocsiról viszont nem tesz említést. Molnár Lászlónak van egy fél társasházi lakása és egy kiskertje, autója Renault Arkana típusú. Tóth Ferenc egy makói lakóház és egy szegedi garázs tulajdonosa, no meg egy Kia XCeed gépjármű tulajdonosa is. Vass Gábor pedig makói lakóházán és épületén kívül 39 hektár szántófölddel rendelkezik, és Dacia Dokker autója mellett egy Claas Arion 440-es traktort is a magáénak mondhat, pótkocsival.
A vagyonnyilatkozatok a város honlapján megtalálhatók. A vagyoni, jövedelmi viszonyokon túl olyan érdekességek is kiderülnek belőle, mint például, hogy Kiss Ádámnak értékes műalkotásai vannak, Molnár László Ferenc gyászbeszédek írásából jut plusz jövedelemhez, Modok Csaba pedig komolyabb összeget tart kriptovalutában.
KERETES: Aki mulaszt, nem kap pénzt
Azt, hogy valamennyi önkormányzati képviselő-testület tagjainak nyilatkozniuk kell vagyoni helyzetükről, egy 2015-ben életbe lépett jogszabály írja elő. A törvény úgy fogalmaz, hogy a képviselőknek megválasztásuktól számítva, majd ezt követően minden január elsejét követően, és megbízatásuk megszűnése után is, 30 napon belül kell számot adniuk anyagi helyzetükről. Aki ezt a határidőt elmulasztja, nem gyakorolhatja képviselői jogait, és pénzt sem kap. A hozzátartozóknak is van ilyen kötelezettségük, az ő nyilatkozatuk azonban nem nyilvános. | DELMAGYAR - Makói nyilatkozat minden testületi tagtól | Nyilvánoságra hozták a makói képviselő-testület valamennyi tagjának vagyonnyilatkozatát, felkerültek a város honlapjára. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2024/11/makoi-nyilatkozat-vagyon | null | true | null | null | délmagyar |
Az M1 Híradó információi szerint a bajai időközi választással kapcsolatban készült videofelvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke rendelte meg. Királyt tanúként már ki is hallgatta a rendőrség. Mesterházy Attila az Estében azt mondta, hogy nem az MSZP rendelte meg, nem tudják, ki készítette, éppen azért vitték el a rendőrségre a múlt héten.
Egy MSZP-s tagozatvezető, Király György rendelte meg a bajai szavazatvásárlásról megrendezett videót - közölte az M1 Híradója. A Híradó szerint Király Györgynél folyamatosan lobbizott egy férfi, aki létre akarta hozni az MSZP sporttagozatát Baján. Ő azt remélhette, hogy ha szívességet tesz Király Györgynek, akkor megszerezheti a támogatását.
A Híradó szerint ezt használhatta fel Király György, aki megkérte férfit, készítsen egy oktatófilmet arról, hogy a Fidesz miként vásárol szavazatokat Baján. A mobiltelefonon rögzített felvételt egy dunaharaszti számítástechnikai üzletben íratták ki CD-re. A lemezt Király György - egy pártbeli középvezető társával együtt - vitte el az MSZP székházába.
Király Györgyöt tanúként hallgatták ki a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon. A Híradó úgy értesült, a nyomozók elsősorban a videó készítésének körülményeiről kérdezték. A rendőrök korábban már hat tanút kihallgattak az ügyben, Király Györgyöt most ezekkel a vallomásokkal szembesítették - hangzott el a Híradóban. A nyomozók főleg arra voltak kíváncsiak, hogy kinek és miért volt szüksége egy ilyen filmre, de igyekeztek tisztázni azt is, hogy a CD milyen módon került az MSZP székházába.
Az MSZP szóvivője korábban azt mondta: a felvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke adta át Szakács Lászlónak, Mesterházy Attila pártelnök kabinetfőnökének, aki azt Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettessel együtt nézte meg. Harangozó Tamás ezután az MSZP nevében feljelentést tett - tette hozzá Török Zsolt. Török Zsolt korábban azt mondta, hogy nem a szocialisták rendelték meg a felvételt, és nem vettek részt a készítésében sem.
Mesterházy szerint épp ők vitték a rendőrségre
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az MTV Este című műsorában azt mondta, a múlt héten szerdán került az MSZP-hez a felvétel, a párt jogászai, és például Harangozó Tamás is, megnézték a felvételt. Mivel nem tudtak meggyőződni az eredetiségéről, nem tudták ellenőrizni a forrását, Harangozó Tamás bevitte a rendőrségre, és felhívta az ORFK vezetőjét is a videóval kapcsolatban.
Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy nem az MSZP rendelte meg a videó készítését, "se megrendelőként, se másként nem vettünk ebben a részt", és éppen azért vitték el a rendőrségre, mert nem tudták, hogy ki készítette, és honnan származik.
A Hvg.hu-ra pénteken felkerült videofelvételen egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választásra. A méltatlankodó férfiak többször is rákérdeznek, és a közvetítő megerősíti, hogy a pénzt Kovács Csaba, a Fidesz jelöltje, illetve Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője küldte. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn azt közölte, megrendezett a hamisítványként leleplezett bajai videofelvétel. | M1 Híradó: MSZP-s rendelte meg a bajai videót | Az M1 Híradó információi szerint a bajai időközi választással kapcsolatban készült videofelvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke rendelte meg. Királyt tanúként már ki is hallgatta a rendőrség. Mesterházy Attila az Estében azt mondta, hogy nem az MSZP rendelte meg, nem tudják, ki készítette, éppen azért vitték el a rendőrségre a múlt héten. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20131021-m1-hirado-az-mszp-s-kiraly-gyorgy-rendelte-meg-a-videot.html | 2013-10-21 23:44:00 | true | null | null | Origo |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/cikk/481888/ | 2008-02-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Ezzel a vagyonnal valamennyi parlamenti képviselőt leelőzi, és csak Pintér Sándor belügyminiszter mondhatja magát gazdagabbnak a vagyonnyilatkozatok alapján.
Nagyon jól megy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közeli munkatársának, Sonkodi Balázsnak, aki a napokban vett egy II. kerületi 96 négyzetméteres lakást, az elmúlt pár évben pedig két másik budai lakást és egy tihanyi nyaralót is vásárolt. Két autóval is gazdagabb lett az elmúlt pár hónapban, egy BMW 530-assal és egy Volkswagen T5-össel, emellett 171 millió forintos megtakarítása is van, tartozás nélkül.
Két hajóval rendelkező államtitkár is van: a III/II-es múltja miatt erősen támadott Tasnádi László belügyi államtitkárnak egy Balaton 31-es vitorlása, Patyi Gergelynek pedig egy Scholtz Touringja. A legnagyobb földbirtokos a Miniszterelnökség egyik államtitkára, Kis Miklós Zsolt, akinek 70 hektárnyi birtoka van a Cegléd melletti Nyársapáton. A legtöbb háza és lakása pedig az EMMI egyik államtitkárának, Veresné Novák Katalinnak van, összesen kilenc ingatlannal rendelkezik.
A képviselők vagyonbevallását a kormány.hu oldalán nézheted meg! | 332 milliója van a legvagyonosabb államtitkárnak | Budapest — Vallottak az államtitkárok a vagyonukról. A leggazdagabb közülük Berke Barna az igazságügyi tárcától, aki 332 millió forint megtakarításról nyilatkozott, amelyet vélhetően ügyvédként szedhetett össze. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/332-millioja-van-a-legvagyonosabb-allamtitkarnak-2268169 | 2014-07-16 16:05:00 | true | null | null | Blikk |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | BAMA |
2010.01.25. 23:00
Legkevesebb száznegyvenmillió forintnyi közpénzt emésztett föl a Gyurcsány Ferenc fejéből kipattant Új tulajdonosi program ötlete, pedig abból semmi nem valósult meg. Viszont néhány balliberális kötődésű politikus és cég milliókat kaszált. Az ügy a szintén Gyurcsány által kiagyalt és hamvába holt kormánynegyed-elképzelésre hasonlít, amely csaknem tízmilliárdunkba került.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként, 2008. február 18-i parlamenti évértékelő beszédében hirdette meg az Új tulajdonosi programot, amelynek célja az volt, hogy pár százezer forint befizetésével tulajdonrészt lehessen szerezni állami vállalatokban. A program kudarcba fulladt, ugyanakkor rengeteg közpénzt költött el a kormányzat az előkészületekre. Lapunk arra volt kíváncsi, hány forintunkat emésztette föl Gyurcsány ötletrohama. A Kormányszóvivői Irodán ezt nem árulták el, s a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez irányítottak bennünket. Az MNV-nél viszont csak hétfőre ígértek választ.
Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2008. évi költségvetés általános tartalékából 1,6 milliárdot különítettek el a programra, amely az Új tulajdonosi program reklámozására folyt el. Jellemző, hogy miközben 2008 májusában a programról még kormánydöntés sem született, de a PR-feladatokra kiírt közbeszerzési eljárásban már eredményt is hirdettek. A népszerűsítésre szánt pénzen az amerikai hátterű Young & Rubicam, a Próbakő Kft. és a Comp-Let Kft. alkotta konzorcium, illetve a Mediaedge: cia és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. osztozhatott volna. A program 2008. októberi felfüggesztése után a költségvetésbe az 1,6 milliárd forint helyett 135,9 millió forint került, pedig az említett lakossági tájékoztató kampány el sem kezdődött. Hogy ebből mely cégek, személyek részesültek, s milyen megoszlásban, reméljük, a vagyonkezelő válaszából kiderül.
Emellett a Miniszterelnöki Hivatal ötmillió forint alatti szerződéseinek listájából azt is megtudtuk, hogy több millió forintos javadalmazást kaptak a programot segítő tanács tagjai, köztük ismert balliberális személyiségek. A tanács tagja volt például Rotyis József, az MSZP Nemzeti Fejlesztési Tagozatának elnökségi tagja, aki fővárosi I. kerületi önkormányzati képviselő. Rajta kívül tagja lehetett a testületnek Akar László, a Horn-kormány pénzügyminisztériumi államtitkára, aki jelenleg a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Csikós Bálint, aki balliberális kormányok idején rendre állami cégeknél landol, illetve Kupa Mihály volt pénzügyminiszter. Ők valamennyien egymilliós honoráriumot kaptak, kivéve Akar Lászlót, aki „csak” 300 ezret keresett. Így összességében legalább 140 milliót dobott ki az ablakon a kormányzat a felfüggesztett programra. A szóvivői iroda ugyanakkor azt állította: „a program előkészítési munkálatai révén az érintett vállalatoknál olyan értékteremtő fejlesztések valósultak meg, amelyek hozzájárultak a cégek hatékonyabb működéséhez”. Ide értendők azok az állami cégek (Állami Autópálya Kezelő Zrt., MVM Zrt., Mavir), amelyek részvényeiből a lakosság vásárolhatott volna. A szóvivői iroda a program leállításának okaként a sokat hivatkozott válságot jelölte meg mondván, emiatt a tőzsde alulértékelte volna a cégeket, s a kormány nem kívánta az állami vagyont ezen az alacsony áron értékesíteni.
Az Új tulajdonosi program tehát ugyanarra a sorsra jutott, mint az ugyancsak Gyurcsány által megálmodott kormányzati luxusnegyed. A fő különbség: a kormánynegyedre több mint kilencmilliárdot szórt el a kormányzat. Ráadásul a számvevőszék szerint több tíz millió forinttal nem tudtak megfelelően elszámolni, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség hónapok óta hűtlen kezelés gyanújával nyomoz. | Gyurcsány ötletelt: száznegyvenmillió a semmire | Legkevesebb száznegyvenmillió forintnyi közpénzt emésztett föl a Gyurcsány Ferenc fejéből kipattant Új tulajdonosi program ötlete, pedig abból semmi nem valósult meg. Viszont néhány balliberális kötődésű politikus és cég milliókat kaszált. Az ügy a szintén Gyurcsány által kiagyalt és hamvába holt kormánynegyed-elképzelésre hasonlít, amely csaknem tízmilliárdunkba került. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/01/gyurcsany-otletelt-szaznegyvenmillio-a-semmire | 2010-03-16 13:07:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A bíróság március elején napolta el a tárgyalást április végére, vagyis április 24-re. Bekérte azt a jegyzőkönyvet, amely tartalmazza, hogy a társaság megbízza Bereznai Csabát egy befektetés keresésével, a népfőiskola költségvetési határozatait és beszámolóit valamint a folyamatos működést igazoló iratokat, újságcikkeket. | Folytatódik a sikkasztással vádolt fideszes pere | Péntek reggel, fél órás késéssel fél kilenckor kezdődött Bereznai Csaba, a Majki Népfőiskola volt elnökének tárgyalása. A tatabányai Fidesz-frakció vezetőjét hétmillió forintos sikkasztással vádolják. | null | 1 | https://www.kemma.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2009/04/folytatodik-a-sikkasztassal-vadolt-fideszes-pere | 2009-04-24 00:00:00 | true | null | null | KEMMA |
A 849 millió forint értékű közbeszerzést Schmidt Mária alapítványa írta ki, és az állami tulajdonú MÜPA nyerte.
Augusztusban adtunk hírt arról, hogy a Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTK) az ’56-os emlékévvel kapcsolatos PR-feladatokra összesen több mint nettó kétmilliárd forintot osztott ki , ebből félmilliárdot az emlékév nemzetközi kommunikációs kampányára.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a KKTTK augusztus 25-én újabb szerződést írt alá az 1956-os emlékév külföldi népszerűsítésével kapcsolatban.
A nettó 849 millió forintos nyílt közbeszerzést az egyedüli ajánlattevő, az állami tulajdonú Művészetek Palotája Nonprofit Kft. nyerte.
A tájékoztatás szerint ebből az összegből az alábbi 25 európai helyszínen lesznek kulturális rendezvények és koncertek október 16. és november 28-a között. A városok: Berlin, Zürich, Genf, Brüsszel, Bécs, Madrid, London, Prága, München, Róma, Graz, Szófia, Párizs, Llubljana, Eszék, Szarajevo, Zágráb, Belgrád, Kassa, Krakkó, Varsó, Wroclaw, Szczecin, Bydgoszcz és Katowice. | Újabb százmilliókat költ az ’56-os emlékév külföldi reklámozására a kormány | A 849 millió forint értékű közbeszerzést Schmidt Mária alapítványa írta ki, és az állami tulajdonú MÜPA nyerte. Előfizetőket keresünk – támogasd a | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/09/08/ujabb-szazmilliokat-kolt-az-56-os-emlekev-kulfoldi-reklamozasara-a-kormany/ | 2016-09-09 14:01:31 | true | null | null | atlatszo.hu |
Találtunk egy ezermilliárdos lyukat az államháztartásban, egy olyat, amiről csak évvégén akart a kormányzat kommunikálni, és amihez hasonlót 2023-ban is produkált a büdzsé.
Emlékeznek?
A csütörtöki Kormányinfón sikerült meglepnünk Gulyás Gergely kancelláriaminisztert is azzal, hogy pénzügyi kormányzat jövőre kevesebb áfabevétellel számol, mint amennyit erre az évre terveztek. Ha megengedi, ezt ellenőrizném, mert az én emlékezetem szerint magasabb áfabevétellel számoltunk - válaszolta a miniszter az Economx kérdésére, ugyanakkor pénteken a Pénzügyminisztérium sem adott magyarázatot a különös jelenségre.
Mindenesetre, a költségvetési tervezetből kiderül, az általános forgalmi adó 2024-es előirányzata (amit ugye még 2023-ban fogalmaztak meg) 8574 milliárd forint, míg az Országgyűlés elé benyújtott dokumentum szerint jövőre 8277,2 milliárd forinttal számolnak.
Ez egyébiránt azt is jelenti, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók értéke is csökkenhet jövőre:
idén 11041,3 milliárd forinttal számoltak, jövőre 10952,5 milliárd forint szerepel az államháztartás központi alrendszerének mérlegében.
Mivel a kormányzat részéről nem válaszoltak, megnéztük a Költségvetési Tanács november 7-ei véleményét, és az alapján fejtettük vissza az idei államháztartás számait.
A Tanács azt írta, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata 10952,5 milliárd forint, e bevételek adják a központi alrendszer forrásainak 28 százalékát. Ezen bevételi csoport előirányzata 7,5 százalékkal (összegében 762 milliárd forinttal) több az idénre várhatónál. E befizetésekre érdemi hatással van a gazdaság újra növekedési pályára állása, az átlagkeresetek, a háztartások fogyasztásának bővülése és az infláció mérséklődése - állapították meg.
Ez azt jelenti, hogy 2024 évvégére 10190,5 milliárd forintot várnak fogyasztáshoz kapcsolt adókból, csakhogy az előirányzat 11041,3 milliárd volt, így ha igaza lesz a Tanácsnak, akkor már ebből összejön egy 850,8 milliárdos hiány. A legfrissebb, szeptemberi államháztartási egyenlegben 7304,6 milliárd forintnál jár ez a tétel, az fogyasztáshoz kapcsolt adó előirányzatának a 66,2 százaléka érkezett be.
Szintén a Költségvetési Tanács véleményéből tudjuk meg, hogy az általános forgalmi adó (áfa) 2025-ös előirányzata 8277,2 milliárd forint, ami 8,1 százalékkal (összegében 617,4 milliárd forinttal) több a 2024-es várhatónál. Az előirányzat elérhetőségét támogatja a keresetek további 8,7 százalékos növekedése, és a háztartások 3,9 százalékos fogyasztásbővülése. Úgy látják, hogy azt általános forgalmi adóbevételek előirányzata összhangban alakul a költségvetés makrogazdasági várakozásával és a 2024. évi várható teljesítéssel. Ugyanakkor a Tanács szerint kockázatot jelent, ha
a 2024-es bázis évi teljesítés és a makrogazdasági folyamatok vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak.
Ha a jövő évi előirányzat 617,4 milliárddal több, mint az idei várható áfabevétel, akkor idén 7659,8 milliárd forint várható, és mivel az idei prognózis 8574 milliárd forint volt, akkor arra számíthatunk, hogy
az államháztartáson 914,2 milliárd forintos lyukat fog ütni az elmaradt áfabevétel. | Ezt még titkolták volna: visszatér az ezermilliárdos veszedelem | Miközben felfigyeltünk arra, hogy jövőre kevesebb áfabevétellel számol a kormányzat, a Költségvetési Tanács számaiból kiderült, hogy idén sem sikerült felpörgetni a magyarokat, és vagy nem tudtak, vagy nem akartak eleget vásárolni, ráadásul az áfabevétel elmaradása közel ezermilliárdos hiányt okoz majd. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/koltsegvetes-afa-gulyas-gergely-allamhaztartas-hiany.799680.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Némi túlzással azóta foglalkoztatja a világot, hogy ki lesz az első a modern idők történetében, akinek vagyona eléri az ezer milliárd dollárt (vagyis ezerszer ezerszer egymilliót), amióta John D. Rockefeller olajmágnás, a Standard Oil megalapítója és az amerikai kőolaj-kitermelés szinte kizárólagos irányítója 1916-ban a világ első dollármilliárdosa lett. Míg korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki bármikor ekkora vagyonra tegyen szert, idén ősszel már az első jóslat is megérkezett mind az időpontról, mind a személyről.
Az Informa Connect Academy által nemrég kiadott jelentése szerint az ezer milliárd dollár vagyon elérésére Elon Musk-nak van a legnagyobb, az elemzők szerint kifejezetten jó esélye . Ha a prognózis teljesül, akkor 2027-ben bonthatják a pezsgőt azok , akik most a techgurura teszik tétjüket.
A kalkulációk szerint ugyanis ő áll a legközelebb ahhoz, hogy vagyonát 13 számjegyű számmal lehessen kifejezni, már 2027-ben.
A napjainkban leginkább a SpaceX űripari cég illetve az elektromos járműveket gyártó Tesla, valamint az X tulajdonosaként az egykor Twitter néven ismert közösségi platformmal a hírekben szereplő vállalkozóról nem lehet azt mondani, hogy kevés dolog érdekli a világon.
Hiszen a nevéhez köthető továbbá:
az emberi agyba csipeket ültető Neuralink, valamint
az egyelőre mérsékelt sikerű, még mindig startupnak tekintett, de dollármilliárdos értékű The Boring Company is, aminek az a célja, hogy föld alatti alagútrendszerekben valósítson meg nagy sebességű közlekedést is.
Sőt, jelentékeny szerepe volt a globális fizetési szolgáltató PayPal sikerében is, bár a gyakori vélekedéssel ellentétben, nem ő alapította (az pedig csak anekdota, hogy a bitcoin mögött is ő állna, ezt a gyanút egyébként maga Elon Musk is igyekszik eloszlatni).
Elon Musk emellett immár stabil szereplője a világ leggazdagabb személyeit követő Bloomberg Billionaires Index nevű listának, olyannyira, hogy általában a képzeletbeli dobogó valamelyik fokán áll. Összeállításunk készítésekor épp az első helyen, 242 milliárd dollár értékű vagyonnal.
Ezzel jelenleg Elon Musk a világ leggazdagabb embere.
Vagyonának növekedése rendkívül gyors. 2020-ban még "csak" 28,5 milliárd dollárja volt, majd még annak az évnek a végére vagyona 167 milliárd dollárra nőtt. Idén szeptemberben, ha az ezer milliárd dollárt nem is, de a 265 milliárdot már elérte vagyonának mértéke, ami később a most mért 242-re apadt a pénzpiaci és tőzsdei mozgások miatt.
Musk jelenleg maga mögé utasítja Jeff Bezost, Mark Zuckerberget, az Oracle egyik vezetőjét, Larry Ellisont, valamint a luxusipar legnagyobb élő alakját, a francia Bernard Arnault-ot. A leggazdagabbak listájának élbolyát egyébként az amerikaik uralják, az első 20 helyezett között csak néhány, nem egyesült államokbeli személyt találni.
A leggazdagabbak listáján szereplők, így a szupergazdag Elon Musk és Jeff Bezos is úgy tett szert vagyonára, hogy elindította cégét, amit aztán felfuttatott
- jegyzi meg James Pethokoukis, az American Enterprise Institute gazdaságpolitikai elemzője a meggazdagodás "titkára" utalva. Az elemző jelezte: a világ leggazdagabbá vált cégvezetői korábban egyszerűen elkezdtek olyasmiket kínálni, amikre az embereknek szükségük van.
S valóban:
az ezer milliárd dollárnyi vagyon felé menetelő Elon Musk esetében cégei, különösen pedig a Tesla szárnyalása, annak részvényértéke jelenti személyes gazdagságát.
A Tesla a Covid-19 világjárvány egyik nagy nyertese volt üzleti értelemben: a 2020 januárjában 30 dollár körül kereskedett részvényekért egy évvel később már a tízszeresét adták, a felívelés ha megingásokkal is, de később is folytatódott.
Az Informa Connect Academy jelentésének szerzői szerint Elon Musk vagyona átlagosan 110 százalékkal növekszik évente. Úgy számolnak, ha a technológiai vállalakozó esetében nem történik nagy kisiklás, akkor 2027-ben a világ első ezer milliárd dolláros vagyonával bíró személyévé válik.
Amellett, hogy Elon Muskot várják a világ első ezer milliárd dollárosává, az elemzők azt is megvizsgálták, kik követhetik őt a sorban. Meglepő, de időben nézve a második nem a most Musk sarkát taposók közül kerülhet ki. A második ezer milliárd dolláros vagyon Gautam Adani indiai üzletembernél, a nevét viselő konglomerátum elnökénél halmozódhat fel, feltéve, ha vagyona tartja a Muskénál is impozánsabb , évi 123 százalékos növekedési mértéket.
Az elemzők prognózisa szerint a Nvidia vezetője, Jensen Huang, valamint Prajogo Pangestu, az indonéz energia- és bányaipari mogul is ezer milliárd dollárral rendelkezhet 2028-ra.
Bernard Arnault-ról is közölték számításaik eredményét az elemzők : az LVMH luxusipari óriáscég mögött álló dúsgazdag francia üzletember is jó úton halad az ezer milliárd dollár elérése irányába, 2030-ra neki is ekkorára nőhet a vagyona, ahogy Mark Zuckerberg-nek is erre az évre gyarapodhat ekkorára.
A vagyonosodási elemzés egyik megállapítása az amerikai jegybank szerepét betöltő FED adatai alapján, hogy a gazdagok jellemzően inkább a részvénypiacon fektetnek be , hogy pénzüket fialtassák, míg a közepes jövedelmű háztartások inkább ingatlanokba teszik pénzüket.
Az Egyesült Államokban mindössze a leggazdagabb 1 százalék kezében van valamennyi amerikai részvény 50 százaléka, míg a pénzügyi helyzetüket tekintve az alsó 50 százalékba tartozók összesen a részvények 1 százalékát birtokolják.
Amennyiben hamarosan valóban meglesz a világ első ezer milliárd dollár értékű vagyonnal bírója, úgy az egyúttal azt is jelenti majd, hogy vagyonának értéke a most jelenleg legértékesebb cégek tőzsdei értékével vetekszik majd. Például az Nvidia tavaly májusban lépett be az ezer milliárd dolláros cégek sorába, majd idén júniusban felzárkózott a 3 ezer milliárdos cégek, a Microsoft és az Apple mellé. Ugyanakkor az ezer milliárd dolláros vagyon részvényekhez kötöttsége miatt akkor állhat elő, ha ezt megelőzően a részvények értéke is jelentősen nő.
A világ leggazdagabb magyarjának is növekedett a vagyona, a részletekért kattintson ide!
A Bloomberg mellett a Forbes vezet folyamatosan frissülő nyilvántartást a világ leggazdagabb személyeiről. Tavaszi videós összeállításukban a világ idén 10 leggazdagabb személyét mutatják be: | Ezer milliárd dollár: kinek lesz elsőként ekkora vagyona? | 2027-ben ezer milliárd dollárra nőhet Elon Musk vagyona. Az ezer milliárd dollár új lélektani határ elérését jelenti a magánvagyonok gyarapodásában, és a mértékén túl azért is figyelemreméltó, mert Musk jelenlegi vagyonának elképesztő tempójú növekedését feltételezi. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/10/ezer-milliard-dollar-vagyon | null | true | null | null | Origo |
A 24.hu csütörtökön számolt be arról, hogy a tavaszi jobbikos plakátkampányt lebonyolító Simicska-cég, a Mahir Cityposter szervezte a Fidesz plakát- és citylightkampányát a 2010-es választások idején. A birtokunkba került elszámolás tanúsága szerint a cég elképesztően olcsón teljesítette a megrendelést.
A választás idején, 2010 áprilisában 4700 darabos óriásplakát-kampányt vezényelt le a Mahir, amiért ma a kereskedelmi piacon érvényes listaáron akár 1 milliárd forintot is elkérhetne bármelyik reklámcég, de a Fidesznek papíron mindössze 23 millió forintot kellett fizetnie.
A számla azonban nem csak ezt az egyhónapos plakátelszámolást tartalmazta. A teljes, 2010. márciusi és áprilisi számla az átragasztásokat, a plakátjavításokat, a hagyományos hirdetőoszlopos plakátok és a citylight reklámok kihelyezését is magában foglalta, amiért összesen 98,2 millió forintot kért a cég.
A Fidesz a választások után leadott kampánykiadásai elszámolásában azt állította, hogy betartotta a törvényes előírásokat, és mindent egybevéve 404 millió 721 ezer forintot költött a választásra. Ez azt jelentette, hogy alatta maradt a törvény alapján kalkulált 404 millió 838 ezer forintos keretnek, és még maradt is 117 ezer fel nem használt forintja.
A részletesebb elszámolásból azonban az derül ki, hogy a „plakát” rubrikában, amely az ÁSZ-nál a teljes outdoor hirdetési területet magában foglalta, mindössze 35 millió 682 ezer forintot tüntetett fel a párt, ami lényegében a harmada az amúgy is nagyon jutányosan számlázott közterületi költségeknek. 63 millió forintnak nyoma veszett.
Az előkerült adatokból egyértelmű, hogy a 2010-es választási küzdelemben a Fidesz használta leginkább a közterületi hirdetéseket. Országszerte legalább 4700 helyen voltak kint óriásplakátjai, a többi szervezet elől megszerezték a prémium hirdetési helyeket, és még 3000-4000 cítylighton és oszlopon is Orbánék plakátjai mentek.
A Fidesz a kampány végén egymaga több helyen hirdetett, mint az összes többi parlamenti párt együttesen, az ÁSZ-nak leadott adatok szerint mégis ő költötte közülük a legkevesebbet. A Fidesz 35 milliójával szemben az MSZP 70, az LMP 106, a Jobbik 77 milliós kültéri hirdetési költést vallott be.
Mindez azért érdekes, mert az utóbbi hetek plakátháborújában a jobbikos kampány elszámolását támadó Fidesz rendszeresen arra hivatkozott, hogy az ellenzéki párttal ellentétben őket semmilyen kritika sem érheti, mivel a gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék megvizsgálta és rendben találta.
Ezt az érvelést használta Orbán Viktor a múlt hétvégén Brüsszelben, valamint a csütörtöki cikkünk nyomán kiadott Fidesz-közlemény is. A Fidesz állítása szerint kizárólag a Simicska-cégek és a Jobbik keveredtek bűncselekmény gyanújába, és csak figyelemelterelési célzattal indulhatott ellenük „kétségbeesett és hírhamisítási akció”. A kormánypárt azt írta, hogy a Jobbikkal ellentétben a Fidesz „minden egyes választási kampányában a törvényeknek megfelelően járt el és számolt el, amelyet az Állami Számvevőszék minden esetben ellenőrzött és törvényesnek talált”.
Közismert, hogy az Állami Számvevőszék az országgyűlési választások után megjelentetett elszámolási jelentésében rendszeresen panaszkodott arra, hogy a választásokkal kapcsolatos jogszabályok meggátolják a választási kampánypénzek eredetének és felhasználásának teljes átláthatóságát, és a pártok ezen az 1990-es évek óta nem voltak képesek vagy nem voltak hajlandóak változtatni.
Kiemelt képünk: MTI/H. Szabó Sándor | Átverte a Fidesz az ÁSZ-t a 2010-es választás elszámolásánál? | A 2010-es elszámolás takkra kijött, de úgy, hogy a plakátolást végző Simicska-cég számláján szereplő összegnek csak a harmadát jelentették le a számvevőknek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/06/30/atverte-a-fidesz-az-asz-t-a-2010-es-valasztas-elszamolasanal/ | 2017-06-30 21:50:00 | true | null | null | 24.hu |
A Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda jelenleg egy kártérítési perben képviseli a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-t, ám valószínű, hogy a megbízást a társaság visszavonja - mondta Bodnár Zoltán, az NA Rt. vezérigazgatója. Bodnár hozzátette: az említett peres eljárást a Strabag Kft. indította az NA Rt. 2002. június előtti vezetése ellen, mert az M3-as autópálya építésére és az M7-es felújítására 2000-ben nem írtak ki közbeszerzési eljárást.
A vezérigazgató elmondta: a folyó ügy mellett a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda 2002. decemberében készített egy 6-8 millió forint értékű jelentést az NA Rt. számára, amiben szintén az NA Rt. korábbi vezetése által kötött, két, mintegy 3,5 milliárd forint értékű szerződés büntetőjogi felelősségre vonásának megalapozását kérték.
Az elmúlt napokban került nyilvánosságra, hogy a kancelláriaminiszter ügyvédi irodája állami megrendeléseket vállalt el. A Forgács és Kiss ügyvédi iroda végezte a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítását is. Kiss Elemér kancelláriaminiszter csütörtökön bejelentette: levélben kérte korábbi munkatársaitól a Forgács és Kiss ügyvédi irodánál, hogy álljanak el az összes olyan megbízatástól, amit állami megrendelőtől kaptak. Közben fény derült arra is, hogy az ügyvédi iroda egyik ügyvédje, László András a Nemzeti Autópálya Rt. elnöke is egyben. A gazdasági miniszter csütörtök délután felmentette László Andrást a Nemzeti Autópálya Rt. éléről.
Közben arra is fény derült, hogy a Magyar Nemzet és a Közlönykiadó Kft. közötti szerződési ügylet lezárását is a Forgács és Kiss iroda bonyolítja. A Közlönykiadó százszázalékos tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. A Magyar Nemzet szerint Kiss Elemérnek tudnia kellett a megbízatásról, mert a közlönykiadó alapító okiratából kiderül, hogy a tulajdonosi jogokat és a vezérigazgató feletti munkáltatói jogokat is a MeH-et vezető miniszter, azaz Kiss Elemér gyakorolja.
A hasonló esetek elkerülése érdekében Kiss Elemér - Bárándy Péter volt ügyvéddel, jelenleg igazságügyi miniszterrel együttműködve - 2 héten belül benyújtja az ügyvédi törvény módosító-javaslatát, hogy a kormánytagok érdekeltségi körébe tartozó ügyvédi irodák ne vállalhasanak állami megrendeléseket. Medgyessy Péter miniszterelnök közleményben tudatta, hogy egyetért Kiss Elemér törekvésével. | A Nemzeti Autópálya Rt. nem dolgozik tovább Kiss irodájával | A Nemzeti Autópálya Rt. valószínűleg visszavonja a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda megbízását. Az ügyvédi iroda egy kártérítési perben képviseli a Nemzeti Autópálya Rt-t. Az elmúlt napokban került nyilvánosságra, hogy a kancelláriaminiszter ügyvédi irodája állami megrendeléseket vállalt el. A Forgács és Kiss ügyvédi iroda végezte a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítását is, és a legutóbbi információk szerint a Magyar Nemzet és a Közlönykiadó Kft. közötti szerződési ügylet lezárását is ez az iroda végzi. A Közlönykiadó százszázalékos tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030221anemzeti.html | 2003-02-21 17:51:00 | true | null | null | Origo |
Egy biztos: nézők előtt rendezik meg december 1-én a Megyeri úton a magyar labdarúgás legnagyobb rangadóját az Újpest és a Ferencváros között. Ez annak ellenére így lesz, hogy az MLSZ november 14-i fegyelmi határozata szerint az Újpest a szurkolók botrányai miatt a soron következő hazai meccsüket zárt kapuk mögött játssza, ami éppen a derbi lett volna. Nos, a szabályokban található lehetőséget kihasználva az újpestiek óvtak , és a 15 napos halasztó határidőbe még éppen belefér a december 1-én rendezendő csúcsrangadó.
Ha már ezt ilyen ügyesen kiszámolták a Megyeri úton, akkor ezen felbuzdulva máris odaszúrtak egyet a riválisnak. A két klub közötti jó viszony ápolásának érdekében - elég furán értelmezve a jó viszonyt - pedig már jelezték, hogy a korábbiakhoz képest jóval kisebb lesz a vendégszurkolóknak fenntartott szektor, azaz a Fradi-drukkerek nem fogják megtölteni az egyik kapu mögötti teljes oldalt.
A tábor korábbi helyén, a Mildenberger utca felőli kapu mögötti lelátó nagyobb részét is újpesti szurkolók foglalhatják el a derbitől kezdve. Az átalakításoknak köszönhetően a vendégszektor kisebb lett, így a lila-fehér fanatikusok akár 1417 jegyet is válthatnak a C szektorba - hozta nyilvánosságra a döntését a klub honlapján az Újpest.
Ezzel a döntéssel alaposan csökkentették a derbire kilátogató zöld-fehér hívek számát, ugyanis az Üllői129.hu számításai szerint a legjobb esetben is maximum 645 fős lesz, már ha valamennyi belépőt felvásárolják a fradisták. A vendégtábor szintén a Mildenberger utcai felőli kapu mögötti részen lesz, az újpesti közlemény szerint megfelelően és biztonságosan elválasztva a hazai drukkerektől. A Ferencváros még nem reagált az újpestiek lépésére. | Az újpestiek alaposan kiszúrtak a Fradival, a zöld-fehérek válasza még késik | Amint kiderült, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség döntésének – miszerint az Újpest a szurkolók botrányai miatt a soron következő hazai meccsét zárt kapuk mögött játssza – megfellebbezésével mégis lehetnek nézők a Ferencváros elleni derbin a Szusza Ferenc Stadionban, a szurkolók szinte az első órákban felvásárolták az összes belépőt. A lila-fehérek azonban egy csavart tettek a rangadó megrendezésébe, és átalakították a vendégszurkolóknak fenntartott szektorokat, ezért kevesebb zöld-fehér drukker juthat be a stadionba. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/labdarugas-magyar-bajnoksag-derbi-ujpest-ferencvaros-vendegszektor | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Indulhat egy sor, vasútépítéshez kapcsolódó beruházás előkészítése. A Közbeszerzési Értesítő szerint a GTH Holding Zrt. – egyetlen ajánlattevőként – hét olyan megbízást kapott a nyílt közbeszerzési eljárások eredményeként, amelyek a hazai vasúti infrastruktúra és kapcsolódó létesítményei fejlesztéséről korábban kötött keretmegállapodás 2017. harmadik negyedéves szakaszának részei. A közzététel a „verseny újranyitásának” eredményéről szól.
A legnagyobb összegű, nettó 252,5 millió forintos tétel egy hitelesítési eljárás lefolytatása, a többi konkrét projektekre vonatkozik. Ezek közül három közvetlenül a fővárost érinti: a Déli összekötő vasúti híd korszerűsítésének előkészítése (nettó 98 millió forint), a H6-os ráckevei és H7-es csepeli HÉV fővárosi kötött pályás hálózatba illesztésének előkészítése (nettó 19,5 millió forint), valamint a kelenföldi és a ferencvárosi állomások közötti háromvágányú kapcsolat és új elővárosi megállók kialakításának előkészítése (nettó 52 millió forint.). További két teendő a 8-as főútnál a Várpalotát elkerülő B2 és B4 vasúti felüljáró hidak építésének (nettó 94,6 millió forint) tervezése, valamint a Püspökladány és Biharkeresztes közötti szűk keresztmetszet kiváltásának és villamosításának (nettó 35 millió forint) előkészítése. Az utolsó feladat a MÁV Zrt. vonalán a vasúti vontatás energiaellátásának fejlesztése (nettó 38,4 millió forint).
A GTH Holding Zrt. közvetett többségi tulajdonosa Galuska János, aki a 2010-ig a mostani pályázatokat kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). beruházási igazgatója volt. Honlapja szerint a GTH kiemelt uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz nyújt mérnöki szolgáltatásokat. A társaság árbevétele 2015-ben még csak a 100 millió forintot közelítette, tavaly már az egymilliárdot. Ezzel arányosan nőttek a bérköltségei is, ám mivel az anyagjellegű ráfordításai megugrottak (658 millió forintot tettek ki), adózás előtti eredménye 77,2 millió forintról 58,4 millió forintra csökkent. | Megújul az összekötő vasúti híd - Világgazdaság | A Déli összekötő vasúti híd felújíttatására készül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Hamarosan integrálódhat a ráckevei és a csepeli HÉV pályája a fővárosi sínhálózatba, és több ponton folytatódik a vasút fejlesztése is. Az előkészítésen a GTH Holding dolgozik. | null | 1 | https://www.vg.hu/vallalatok/megujul-az-osszekoto-vasuti-hid-2-663147/ | 2017-10-31 11:15:29 | true | null | null | Világgazdaság |
Mint emlékezetes, Orbán Ráhel esküvőjén elloptak két mobiltelefont, ami miatt körülbelül olyan nyomozás folyt, mint egy fegyveres bankrablás esetén. Az eljárást azóta felfüggesztették, mert az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani. Pedig az esküvő 26 résztvevőjétől DNS mintát is vettek. A nyomozás egyes részleteivel kapcsolatos kérdéseinkre a rendőrség megtagadta a tájékoztatást. Az Információszabadság Hatóság szerint jogsértően.
A nyomozásért először a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) Nyomozó Főosztályának Életvédelmi Főosztálya felelt, később pedig a Vagyonvédelmi Főosztály, erről a döntést országos rendőrfőkapitány és az NNI főigazgatója, Bezsenyi Mihány dandártábornok hozták meg.
A Készenléti Rendőrség (KR) tájékoztatása szerint a szokatlan nyomozási hév jogalapját egy rendelet teremtette meg, amely a főkapitány számára lehetővé teszi, hogy az elkövető vagy az elkövetés körülményeire tekintettel bármely nyomozást a KR hatáskörébe utaljon.
Mivel az elkövetőt mindeddig nem sikerült megtalálni, az elkövetés körülményei kellett, hogy indokolják az igyekezetet.
Hogy ezek melyek, arról nem tudunk semmit, ahogy sok egyébről sem, mert az Átlátszó adatigénylése közül szinte mindent személyes adatnak vél a rendőrség. Mi ezeket a kérdéseket tettük fel:
Pontosan mikor és milyen bűncselekmény gyanúja miatt indult a nyomozás?
Ki és hol tett feljelentést az ügyben?
Ki és milyen indokkal döntött ügy, hogy az NNI Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztálya vizsgálja ki az ügyet?
Pontosan mikor tűntek el a telefonkészülékek? Ezek a mobilok a vendégeké vagy a hozzátartozóké voltak-e?
Hány darab mobilról van szó, milyen típusúak, hány évesek és a szakértő által megállapított értékük pontosan mi?
Az ügyben összesen hány embert hallgattak meg tanúként? Hány ember volt ezek közül a személyzet tagja, mennyi a vendégeké. Továbbá, a rendezvényt tartó családok tagjai közül hány főt hallgattak meg tanúként?
Hány embertől vettek DNS-mintát? Kérem, az adatokat külön-külön részletezve a vendégekre és a személyzet tagjaira vonatkozóan is adják meg!
Összesen hány DNS-mintát vizsgáltattak be? Ezek mennyibe kerültek?
Az eljárás során milyen szakértőket rendeltek ki és mekkora összeg volt a díjazásuk? Ezeket kérem, külön-külön részletezzék!
A telefonkészülékeken hány DNS-nyomot sikerült rögzíteni? Be tudták-e azonosítani, hogy kiktől származik? Ezeket a mintákat meddig őrzik meg?
A tanúk DNS-mintáit meddig tárolják?
A tanúmeghallgatásokon, DNS-minták vételén és elemzésén, továbbá a szakértőkön kívül milyen nyomozati cselekmények zajlottak még az eljárás során?
Meddig tartott a nyomozás?
Mi alapján fejezték be?
Hány nyomozó dolgozott az ügyön?
Azt nem vitattuk, hogy a feljelentő neve valóban nem tartozik a nyilvánosságra, a többi adat azonban álláspontunk szerint igen. A kérdéseink három csoportra oszthatók:
Az 1., 4-8., 10., 12.-15. kérdések konkrét természetes személlyel kapcsolatba nem hozható adatokra kérdeznek rá, így ezek kapcsán nem merül fel a személyes adatokra való hivatkozás megalapozottsága. Azok közfeladatot ellátó szerv által kezelt adatként közérdekű adatok.
A 3. kérdés az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat, hiszen arra kérdez rá, hogy ki volt az a közfeladatot ellátó személy, aki egy meghatározott rendőri szervet jelölt ki egy nyomozás lefolytatására.
Az eljárás során kirendelt szakértők neve és díjazása (9. pont) közpénzről és közfeladat ellátásáról szól, így két okból is közérdekből nyilvános adat.
Két évig nyomoztak, nem lett meg az esküvői telefontolvaj, titkolják a költségeket
Cikkünk nyomán: Nyomozás indult Tiborcz István cégének közbeszerzései miatt
A jogvitánk lényege és a NAIH állásfoglalása
Az első válaszban kizárólag a DNS minta tárolási idejét ismertette a rendőrség. Ezzel meg nem elégedve fordultunk az Adatvédelmi Hatósághoz, aminek hatására kaptunk egy kiegészítést. Ebből megtudhattuk, hogy ki, mikor, milyen bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást, és milyen jogszabály alapján került ilyen magas szintre az eljárás, és azt is, hogy az elkövetőt nem sikerült azonosítani.
Többet azonban továbbra sem árult el a rendőrség.
Mi a hatósági beadványunkban azzal érveltünk, hogy a Kúria egy, az átlátszó által perelt, jogilag hasonló esetben azt mondta ki, hogy önmagában a kért adatnak a büntetőeljárásban való felhasználása nem eredményezi automatikusan a közérdekű adat kiadásának megtagadhatóságát.
Annak megalapozottságát a büntetőeljárás puszta tényén túl is igazolni kell, akár a nyomozó hatóság nyilatkoztatásával (a nyomozás érdekei kívánják a nyilvánosság kizárását), akár ilyen tartalmú bizonyítási indítvány előterjesztésével.
Vagyis a büntetőeljárással kapcsolatos adatok nyilvánossága akkor korlátozható, ha azok nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné az eljárás eredményességét, és erre vonatkozóan valamilyen hiteles bizonyíték is van.
Az Orbán Ráchel esküvőjén történt lopás ügyében folytatott nyomozás során a rendőrség olyan indokot nem hozott fel, amely az eljárás eredményességének veszélyeztetésére utalt volna, hanem tévesen személyes adatnak minősítette a kért adatokat.
Szerintünk egyetlen feltett kérdés megválaszolása sem veszélyeztetné a büntetőeljárás eredményességét, viszont komoly közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság választ kapjon a bűnüldöző hatóságok működésével kapcsolatos kérdésekre.
A Hatóság mindenben osztotta álláspontunkat, és felszólította a rendőrséget a kért adatok közlésére. A rendőrség azok egy részét a fentiek szerint kiadta, a többi kapcsán azonban nem értett egyet a NAIH-hal, arra hivatkozva, az adatigénylés az eljárás irataiban való betekintéssel egyenértékű, amire a büntetőeljárás törvény alapján nincs jogunk.
A NAIH azonban úgy foglalt állást, hogy mi iratbetekintést nem kértünk, így ez a korlátozás esetünkben nem hívható fel, a közérdekű adatok pedig kivételt képeznek a büntetőeljárás titkossága alól. Különös tekintettel arra, hogy a törvény indokolása szerint társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a folyamatban lévő és a befejezett ügyekről a közvélemény tájékozódni tudjon, a közérdekű adatok megismerhetőségéből és a sajtószabadságból ez következik.
És mivel a büntetőeljárást megszüntették (helyesen: felfüggesztették), és minősített adatot nem kértünk, semmi nem indokolja a tájékoztatás megtagadását.
A rendőrségnek harminc napja van arra, hogy megadja a feltett kérdéseinkre a választ. Ha megkapjuk, természetesen közzétesszük őket. | A NAIH szerint nem titkolhatja a rendőrség az Orbán-lagzin eltűnt telefonok utáni hajsza részleteit | Mint emlékezetes, Orbán Ráhel esküvőjén elloptak két mobiltelefont, ami miatt körülbelül olyan nyomozás folyt , mint egy fegyveres bankrablás esetén. Az eljárás | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/02/16/a-naih-szerint-nem-titkolhatja-a-rendorseg-az-orban-lagzin-eltunt-telefonok-utani-hajsza-reszleteit/ | 2016-02-16 11:20:30 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Súr község szívében található Pipi Park egy különleges hely, amely 2008 óta szolgálja a helyi lakosságot. A park nem csupán egy játszótér , hanem a közösség összefogásának és elkötelezettségének élő példája. Akkor is, mint most, a település lakói együttes erővel építették fel, saját idejüket, energiájukat és erőforrásaikat nem sajnálva a falu első játszóterét.
Az évek során a Pipi Park több generáció számára vált a kikapcsolódás, játék és közösségi események helyszínévé. A park mindig is tele volt gyermekek nevetésével és központi helyként szolgált a családok találkozásának is. A sok szeretettől a park játékai, mászókái elhasználódtak. Éppen ezért Súr önkormányzata 2024 tavaszán közösségi összefogást hirdetett a szeretett játszótér felújítására. Az újjáépítés egy új fejezetet nyitott a park történetében. Az új játékok, a gondosan kialakított zöldterületek és a modern, de mégis barátságos kialakítás mind azt célozza, hogy a Pipi Park továbbra is a helyi közösség egyik központi színtere maradjon.
A Pipi Park fontos szerepet töltött be a falu életében, többen is jelezték, hogy szükséges a felújítás így nekiállunk.
Az újjáépítés során a közösség számos tagja önként ajánlotta fel a segítségét akár munkájával, akár anyagi támogatásával járult hozzá a projekthez. A több hónapos munkálatokból a legkisebbek is kivették részüket, abban segítettek amiben tudtak: festettek, csiszoltak vagy éppen kipróbálták a készülő játékokat.
Nagyon sokan támogatták a felújítást, volt olyan elszármazott súri aki külföldről támogatta a megmozdulást.
A Falubeliek hivatalosan június elsején vehették birtokba a megújult parkot. Az eseményt számos program kísérte, köztük zenekari koncertek, gyermekjátékok és a hagyományos májusfa kitáncolása. Az eseményen minden korosztály számára kínáltak kikapcsolódási lehetőségeket.
A megújult Pipi Parkot több mint négy hónapja visszakapta a közösség.
Azért, hogy a játszótér még sokáig kiszolgálja a felnövő generációt a település önkormányzata tulipán ültetése egybekötött társadalmi munkát hirdetett a parkban október 26. szombatra. A megmozdulás célja az volt, hogy téliesítsék a játszóteret és az esetleges hibákat kijavítsák illetve, a növényesítés. A most elültetett tulipánhagymák ugyanis jövő tavaszra a játszótér díszeivé válnak. | Épül szépül a súri játszótér | Több generáció felejthetetlen gyerekkori pillanatainak helyszíne Súron a Pipi Park. A játszótér közösségiösszefogásból épülhetett és újulhatott meg. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/epul-szepul-a-suri-jatszoter | null | true | null | null | KEMMA |
Az előzetes tervekkel ellentétben nem döntött ma a bíróság Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatásáról. A Quaestor-ügy három gyanúsítottját csütörtök éjjel vette őrizetbe a rendőrség, néhány órával azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök is csodálkozik, miért nem kattant még bilincs Tarsoly csuklóján.
A Magyar Nemzet információi szerint a brókercég vezérigazgatója mellett annak felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika és Majer Zsolt, a cég egyik befektetési szakemberének sorsáról dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyikük sem tett vallomást.
A gyanúsítottakat szombat délelőtt fél kilenckor vitték be a tárgyalóterembe, a bíróság néhány órával később úgy határozott, hogy vasárnapra halasztja a döntést, mert a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte.
„Az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja” – mondta Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Luxusvillából kétszemélyes cellába
Az már biztos, hogy az elmúlt két napot a három gyanúsított merőben más körülmények között töltötte, mint amit megszokhatott. A Blikk úgy tudja, Tarsoly Csabát több száz négyzetméteres budai luxusvillájából a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájába vitték, ahol egy kétszemélyes cellát kapott. Tisztálkodási lehetősége nincs, csak egy mosdót kapott, ha pedig ki akar menni a mellékhelyiségbe, akkor azt kopogással kell jeleznie őreinek. Tizenegy éve egyébként Rejtő E. Tibor, a K&H egykori vezérigazgatója vendégeskedett ott, és a hivatalos indoklás szerint a csótányok miatt kérte áthelyezését egy másik intézménybe.
Igyekeznek mindent zárolni
A nyomozást a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, a nyomozás során pedig együttműködtek a Magyar Nemzeti Bank munkatársaival is. A csütörtöki akció során a gyanúsítottak a gyanúsítással szemben panasszal éltek, a panaszokat a Fővárosi Főügyészség bírálja el.
A Quaestor-ügyben ugyanúgy igyekeznek zárolni illetve lefoglalni a gyanúsítottak vagyonát az okozott kár megtérítésére, mint a Buda-Cash-ügynél, ahol a becsült 62 milliárdnyi kárértéknél nagyobb, 68 milliárd forintnyi értékben biztosítottak ingatlant, üzletrészt, bankszámlát, ingóságot és készpénzt. Kérdés azonban, hogy ez mennyit segít a károsultakon, hiszen a botrány kirobbanása után Tarsoly még 17 napig szabadlábon volt.
Furcsaságok a cég körül
Az ügy több okból is furcsa. Nincs se öncsőd a kötvénykibocsátónál, se felszámolás a brókerháznál. A Quaestor-birodalom még működik, miközben a kötvénytulajdonosok hiába várnak a pénzükre. Az egész mögött pedig reorganizációs tanácsadók által megvezetett naiv üzletemberek állnak, akikhez semmi köze a kormányzatnak. A külügy is csak spórolásból tartotta a cégnél a pénzét, és csakis a szerencsének köszönhetik, hogy időben léptek, és egy nappal a bedőlés előtt sikerült visszaszerezni az állami pénzeket.
Orbánnak is írt levelet
Lázár csütörtöki sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a Quaestor-vezér március elején levelet írt Orbán Viktornak - ugyanakkor, amikor bejelentette a jegybank felé is a brókercég működésképtelenségét. A levelet - amelynek tartalma Lázár szerint ugyanaz volt, mint az MNB felé tett jelzés - a kormányfő az illetékes miniszternek, Varga Mihálynak továbbította. azt azonban mind a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mind Orbán Viktor határozottan cáfolta, hogy a kormánynak bennfentes információi lettek volna a brókerbotrányról.
Egyszerű életösztön
„Semmi olyan információ nem hangzott el a kormányülésen, ami előnybe hozta volna a kormány tagjait. Minden információ nyilvános volt, egyszerű életösztön működött a kormányzatban és jól” - jellemezte a helyzetet Lázár.
Parlamenti belépője is volt
Azóta az is kiderült, hogy Tarsoly Csabának parlamenti belépője is volt. Az Index információi szerint a belépőt a Miniszterelnökség állította ki a Quaestor vezérigazgatójának még 2013 áprilisában.
Polt átvilágítását követelik
A Demokratikus Koalíció mindenközben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezte, hogy tisztázzák Polt Péter szerepét a Quaestor-ügyben. Vadai Ágnes közleményében a legfőbb ügyész azonnali nemzetbiztonsági átvilágítását is követelte.
A DK politikusa utalt arra, hogy Tarsoly Csaba titkára „szoros kapcsolatban áll” Polt Péter lányával, ezért „felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg”.
Megszólalt az MSZP is
Az MSZP választmánya azt kéri a párt parlamenti frakciójától, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Quaestor-ügy károsultjai megkapják a pénzüket. Ezt Botka László választmányi elnök mondta szombaton Budapesten, a testület ülésének kezdetén.
A Fidesz-frakció reakciójában azt írta: az MSZP választmányának azokra a kérdésekre kellene keresnie a választ, hogy "a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe, és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában". | Tarsoly Csaba egyelőre fellélegezhetett | Az előzetes tervekkel ellentétben nem döntött ma a bíróság Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatásáról. A Quaestor-ügy három gyanúsítottját csütörtök éjjel vette őrizetbe a rendőrség, néhány órával azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök is csodálkozik, miért nem kattant még bilincs Tarsoly csuklóján. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/perceken-belul-eldolhet-tarsoly-csaba-sorsa | 2015-03-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Volt szombathelyi határőr vezetőket gyanúsítottként hallgatott ki a Nemzeti Nyomozó Iroda. Portálunk 2008 májusában számolt be arról, hogy a volt Szombathelyi Határőr Igazgatóság megszűnése után nyomozás indult.
Az Országos Rendőr-főkapitánysághoz érkezett névtelen levélben foglaltak alapján először 2008 májusában a Körmendi Rendőrkapitányságon indult lopás miatt eljárás, mert felmerült a gyanú: a Szombathelyi Határőr Igazgatóságon különféle bűncselekményeket követtek el.
Elfogultság miatt több hatóságot is megjárta az akta, az ügy vizsgálatát végül a Nemzeti Nyomozó Iroda vette, ahol a gazdaságvédelmi főosztály munkatársai tanúk meghallgatása, szakértők bevonása után gyanúsítottként hallgatták ki Csáfordi József volt határőr igazgatót és több egykori vezető beosztású határőrt. Hűtlen kezeléssel, sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket, az általuk okozott kár értéke 18 millió forint.
A nyomozás a végéhez közeledik, tudatta szerkesztőségünkkel Barta Lászlónál, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője.
A szóvivő részletesen tájékoztatta lapunkat a bűnügy alakulásáról. "Cs. J. és társai ellen nyomozást folytatunk jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt, a volt Szombathelyi Határőr Igazgatóság gazdálkodásával kapcsolatban. Az ügyben névtelen feljelentés alapján 2008. április 30-án hivatali visszaélés bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség rendelt el nyomozást. A Vas Megyei Főügyészség elfogultságot jelentett be, a Legfőbb Ügyészség a további eljárásra a Tatabányai Nyomozó Ügyészséget és a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészséget jelölte ki. A Tatabányai Nyomozó Ügyészség a hűtlen kezelés bűntette miatt indult bűnügyet a Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át azért, mert az ügyben ott már folyik nyomozás, és a feljelentett személyre figyelemmel a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik a nyomozás. A Körmendi Rendőrkapitányság 2008. május 15-én lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást egy, az ORFK-nak címzett névtelen bejelentés alapján, a Szombathelyi Határőr Igazgatóság egyes volt alkalmazottai vonatkozásában. Az Országos Rendőrfőkapitány 2008. augusztus 28-án az NNI-t jelölte ki a nyomozás lefolytatására. Az eljárás során az NNI gyanúsítottként hallgatta ki a Szombathelyi Határőr Igazgatóság több hajdani dolgozóját hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt. Gyanúsítottként hallgatták ki a bűncselekményeket elősegítő más személyeket is. A bűncselekményekkel okozott kár 18 millió forint. A nyomozás befejezés előtti stádiumban van, az eljárásnak jelenleg öt gyanúsítottja van"
Címkék: csáfordi józsef, Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) | Sikkasztással, hűtlen kezeléssel gyanúsítják a volt határőr vezetőket | Volt szombathelyi határőr vezetőket gyanúsítottként hallgatott ki a Nemzeti Nyomozó Iroda. Portálunk 2008 májusában számolt be arról, hogy a volt Szombathelyi Határőr Igazgatóság megszűnése után nyomozás indult. | null | 1 | https://www.vaol.hu/cimlapon/2010/03/sikkasztassal-hutlen-kezelessel-gyanusitjak-a-volt-hataror-vezetoket | 2010-03-02 22:56:00 | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A koronavírus-járvány óta sokféleképpen felbukkant a többlethalálozás fogalma. 2020 májusában Müller Cecília tisztifőorvos még azt állította, hogy a járvány idején "többlethalálozásról nem beszélhetünk", amit az akkori adatok igazoltak is. Később azonban egyre rosszabb számok jöttek, ám a kormánymédia ennek ellenére is kitartóan bizonygatta, hogy minden jó. Most, a járvány kitörése után közel 4 évvel, Ferenci Tamás biostatisztikussal elemeztük az adatokat.
A koronavírus 2019-es megjelenése alapjaiban borította fel az életünket. A kormány kommunikációja a titkolózásra épült, a PestiSrácok még azt is gyanúsnak találta, hogy az Átlátszó naponta kigyűjtötte a hivatalos honlapról a Müller Cecíliáék által közölt statisztikákat, s azok alapján a koronavírus hazai helyzetét grafikonokon és térképeken mutatta be a Koronamonitor nevű oldalon.
Az adatok elrejtése, a járványkezelés ködösítése nem erősítette a bizalmat. A kormány folyamatosan váltogatta, hogy mi a mérőszáma a jó járványkezelésnek - aszerint, hogy épp mivel tudta a saját sikerességét alátámasztani.
Ennek során merült fel a többlethalálozás fogalma is - noha a népegészségügyben már régebb óta használják. A járvány alatt azonban mind a kormány, mind az ellenzék előszeretettel vette elő a járványkezelés sikerességéről szóló, éppen aktuális állításaik alátámasztására a többlethalálozást. De vajon alkalmas erre egyáltalán ez az adatsor? Vagy bármi másra?
"Közismert tény, hogy az influenzajárvány idején mindig számolnunk kell egy többlethalálozással. Ezt a koronavírus-járvány most felülírta, de a koronavírus-járvány, illetve annak betudható, azzal összefüggésben történt haláleseteket is beszámolva, ebben az időszakban, mindezzel együtt kevesebb Magyarországon az idei első három hónapnak a halálozási adata, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában." - ezt Müller Cecília 2020. május 27-én mondta.
Az országos tisztifőorvos igazat beszélt, ezt Ferenci Tamás biostatisztikus adatsora is igazolja. Vele beszélgettünk most a többlethalálozásról és az abból levonható következtetésekről.
Amiről a cikkben szó lesz:
mit mutat, ha a kormány intézkedéseit a többlethalálozási statisztikával együtt ábrázoljuk,
érdemes-e a többlethalálozást országok között összehasonlítani,
jelentett-e bármit, ha valakit kínai vakcinával oltottak,
mit reagált megkeresésünkre a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja?
Mit érnek a lezárások, lehet-e vizsgálni a hatásukat?
Ferenci tanulmányában egy cseh példán keresztül azt mutatta be, hogy egyetlen jelentős intézkedésnek, egy lezárásnak milyen hatása lehet. Ahogy fogalmaz, a lezárás után 2-3 hétig még nőtt a fertőzöttek száma, a halálozás pedig még tovább, mivel ez a lappangási idő, illetve a megbetegedéstől a halálig eltelő idő okozta késleltetés hatása.
"Ez a járványkezelés tehetetlensége, és mellesleg egy nagyon fontos tanulsággal bír: a járványkezelésben nagyon veszélyes taktika, hogy megvárjuk, amíg elromlik a helyzet, és majd akkor lépünk, hiszen így fertőzöttek tekintetében még egy-két hétig, halálozásokban még akár több mint egy hónapig az eredeti trend szerint fogunk továbbhaladni! Amiből nagyon nagy baj is lehet, ha az egy gyorsan növekvő trend..." - írta a biostatisztikus.
Készítettünk egy grafikont, amelyen a hazai járványkezelés lépéseit ábrázoltuk a többlethalálozással együtt.
Ferenci szerint azonban egy ilyen ábra több kérdést vet fel, mint amennyi választ beleláthatunk. "A görbét különböző események formálják: intézkedések bevezetése, kivezetése, van tömegrendezvény, nincs tömegrendezvény, van maszk, nincs maszk, lezárás és nyitás, az emberek viselkedése, a vírus esetleges változásai, védőoltás beadása, gyengülése, újra beadása, más vírusok cirkulációja, szezonális és időjárási hatások, azaz milliónyi tényező.
Viszont azzal, hogy te a millió történésből 15-öt feltüntettél, és 999 985-öt nem, ezzel óhatatlanul azt sugallod az olvasónak, hogy azzal a 15-tel nézze össze a görbe lefutását. Nem is tudja mással, hiszen a többi rajta sincsen. De mi van akkor, ha a görbe lefutását valójában nem az a 15 esemény formálta, amit feltüntettél, hanem a maradék? Mi fog történni ekkor? Az, hogy az ember azt fogja kiolvasni az ábrából, hogy a fel nem tüntetett valódi okkal egyidejűleg történt, nem valódi okot jelentő, viszont feltüntetett esemény az, ami a hatást kiváltotta. Ezért tartom az ilyen ábrákat potenciálisan nagyon félrevezetőnek vagy szerencsétlennek" - értékelte a fenti grafikont Ferenczi.
Nem véletlen, hogy ezt mutattuk neki, hiszen a biostatisztikus szerint a többlethalálozásból pont így nem lehet következtetéseket levonni. Saját tanulmányában is azt hangsúlyozza, hogy a cseh példa is csak azért működik, mert egy nagyon rövid, homogén időszakot nézünk, egyetlen, nagy hatású és időben koncentrált intézkedéssel.
Halálkampány vs. többlethalálozás, igazolható-e bármelyik az adatsorral?
De vissza a többlethalálozásra. Az az adatokból kiderül, hogy Magyarországon a koronavírusban elhunytak száma és a többlethalálozás mértéke közel esik egymáshoz. Ha mindenáron rangsort szeretnénk, akkor hazánk az EU-ban hátulról a 9. helyen áll a koronavírus-járvány alatti többlethalálozással.
"Uniós adatok cáfolják a baloldali halálkampányt" - írta a KSH elnökhelyettesére hivatkozva a kormánymédia 2021 áprilisában. Addigra lefutott az első hullám, volt éjszakai kijárási tilalom, és beadták az első Pfizer-vakcinákat és a keleti oltásokat.
Windisch Lászlónak - aki a statisztikai hivatal irányítása előtt a Nemzeti Bank alelnöke volt, utána meg az Állami Számvevőszék elnöke lett - abban sok szempontból igaza volt, hogy "a többlethalálozási adatok vizsgálata pontosabb képet fest, mint az egyes országok által szolgáltatott koronavírus okozta halálozásra vonatkozó statisztikák". Ez utóbbit ugyanis mind a haláloki besorolásra vonatkozó szabályok, mind a tesztelés intenzitása befolyásolja, márpedig mindkettő eltérhet az országok között.
Két évvel később, 2023 márciusában a mandiner.hu is ráerősített a kormányzati narrációra: "nem volt igaz, amit az ellenzék állított a Covid alatt, statisztikai adatsor bizonyítja, hogy nem volt igaz az az állítás, mely szerint Magyarországon lett volna a legmagasabb a koronavírus-járvány miatti többlethalálozás Európában." Mondjuk ilyet senki nem is állított, legfeljebb a járvány adott pillanatára vonatkoztatva. Az összességében vett képről maximum az hangzott el, hogy az európai lista utolsó harmadában vagyunk. Hogy aztán siker-e ott lenni? Mindenki döntse el maga.
Egy másik kutatást is megvizsgáltunk Ferenci Tamással. A PNAS folyóiratban "Többlethalálozásbeli eltérések a különböző sebezhetőségű országok között 2020-2023 között" címmel megjelent tanulmány nem csak Európát vizsgálta. De ebben is szerepel Magyarország, ahogy az is, hogy hazánkban javarészt a 64 év felettiek körében okozott halált a vírus, ahogy Olaszországban és Németországban is. Az adatsorban Chile is szerepel, messze az egyik legrosszabb többlethalálozással.
Hogy miért érdekes Chile? Mert ott kínai vakcinát használtak, ahogy nem elhanyagolható számban Magyarországon is. De Ferenci szerint nem lehet a két kijelentés között egyenlőségjelet tenni. "Ha te leírsz egy olyan mondatot, hogy Izraelben Pfizerrel oltottak és kevés halott volt, Chilében pedig a kínaival és sok, akkor mindenki úgy fogja érteni, hogy az oltás típusának jelentősége van. Miközben visszakérdezhetnék, hogy, Csaba,
miért nem azt írtad, hogy Izraelben, ahol rengeteget teszteltek, kevés halott van, és Chilében, ahol keveset teszteltek, ott sok?
Hogy Izraelben, ahol több ápoló jut százezer lakosra, ott kevés halott volt, Chilében, ahol kevesebb, ott sok? Hogy Chilében, ahol többen dohányoznak, több halott volt, Izraelben, ahol kevesebben, ott kevesebb? És így tovább, és így tovább, és így tovább - pont ez a lényeg, hogy a sor a végtelenségig folytatható.
Az országok milliónyi tényezőben térnek el a használt oltás típusán túl, innentől kezdve, ha találunk is különbséget a halálozásban, nem tudhatjuk, hogy az tényleg az oltás miatt van, vagy az abban látott eltéréssel együtt járó egyéb eltérések miatt, vagy esetleg ezek valamilyen keveréke miatt." - vetette fel a szakember, ezzel is rámutatva, hogy a többlethalálozás értelmezése nem egyértelmű.
Ferenci Tamással egy másik példát is megvizsgáltunk. A többlethalálozás az 5 millió magyar beoltottat követően 2021 végén is nőtt. "Mondhatjuk azt, hogy hiába volt beoltva ötmillió ember, majdnem ugyanannyi többlethalálozás volt, mint az előző időszakban, amikor nem volt oltás. Akkor tehát az oltás nem ért semmit? Itt jön azonban a másik problémakör, hogy hiányzik a hipotetikus helyzet, a »Mi lett volna, ha?« helyzet.
Mert mi történt 2021 végén? Jött a tél, amikor a vírus aktivitása nagyobb, jött a delta variáns, ami súlyosabb volt, mindeközben közel nem voltak olyan szigorúságú intézkedések, mint a megelőző évben. Mi a probléma? Itt az érvelésben lehet azt mondani, hogy akkor tehát az oltás nem működött, mert nézd meg, úgyis felment a görbe. Igen ám, de fogalmunk sincs, hogy mi történt volna oltás híján! Ha - például az előző tényezők miatt - úgy még magasabbra futott volna, akkor az oltás igenis működött.
Hozzáteszem, a dolog fordítva is igaz: lehet olyan helyzet is, hogy a halálozás csökken, de az oltás mégis árt - ha oltás híján még többet csökkent volna. Ez lényegében az előbbi probléma, csak most nem ugyanazon időszakban különböző országok között, hanem ugyanazon országban különböző időszakok között" - fogalmazott.
A kínai oltás hatékonysága rosszabb volt, mint a többié
Az oltásokkal kapcsolatban Ferenci azt mondja, azért sem érdemes az országokat egészében véve összehasonlítani, mert az egyének egészségi állapota sem egyezik, de az sem, hogy ki hogyan jut kórházi ellátáshoz, vagy éppen mennyi nővér jut egy betegre. Márpedig ezek a tényezők együttesen és külön-külön is hathatnak a halálozásra, ami később a többlethalálozásban jelenik meg.
Annyit azért már tudunk, hogy az itthon használt kínai vakcina nem volt a leghatékonyabb, de ez nem a többlethalálozási statisztikából derült ki.
"A 65-100 év közötti, elsődlegesen immunizált populációban a Covid-19-hez kapcsolódó kórházi kezeléssel szembeni korrigált vakcinahatékonyság 76,6% volt a Pfizer-BioNTech, 83,8% a Moderna, 78,3% a Sputnik-V, 73,8% az AstraZeneca, 45,7% a Sinopharm és 26,4% a Janssen vakcinával a második adagot követő 14-120 napon belül" - ez a megállapítás a HUN-VE 3 tanulmányból származik. A dokumentum szerzői többek között Müller Cecília tisztifőorvos és az akkor egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós.
Ferenci szerint "ez a tanulmány egyedi adatokat használt, széleskörűen kontrollálva az egyéni különbségekre, mégis, ha akkor a sajtó nem veszi észre, a közvélemény nem is tudná, hogy létezett, a hivatalos szervek nem kommunikálták az eredményét."
A biostatisztikus úgy látja, hogy a többlethalálozás egy nagyon fontos információ, de nem önmagában perdöntő: a feltett kérdések megválaszolása gondos mérlegelést igényel, amelyben egy lényeges szempont a többlethalálozás, de muszáj érteni a fenti problémákat, nehézségeket és limitációkat is.
A Semmelweis Egyetem epidemológiai központja nem adott interjút
"A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja (ESK) 2020 októberében jött létre azzal a céllal, hogy a tudományos kutatás módszereivel járuljon hozzá a fertőző betegségek elleni védekezéséhez és a nemfertőző betegségek okozta betegségterhek csökkentéséhez Magyarországon" - az idézet az intézmény honlapjáról származik.
Azt is írják, hogy "Projektjeink révén fontos szereplői vagyunk több ágazatból érkező partnerek együttműködésének. Jó példa erre a COVID-19 világjárvány, amelynek során támogattuk az érdekelt feleket abban, hogy az adatokhoz való jobb hozzáféréssel, mélyebb elemzési képességekkel, valamint a döntéshozatalhoz szükséges hatékonyabb eszközökkel, szakmai információkkal kezeljék a világjárványt és a jövőbeli járványkockázatokat."
Uniós támogatással egy honlapot is létrehoztak, melynek segítségével "vármegyei és járási szinten elemezhetők a halálozás területi egyenlőtlenségei, és azok időbeli alakulása 2007-2021 közötti időszakban halálozási főcsoportok szerint, nemenként, 3 korcsoportban (0-x éves, 25-64 éves és 65-x éves). A COVID-19 miatt halálozás területi egyenlőtlenségei pedig 2020-2021 évekre összevontan, szintén vármegyei és járási szinten és a 3 korcsoportra vonatkozóan elemezhetők." Adatokat is publikálnak.
Vagyis, az ESK is adhatna választ arra, hogy az egyes kormányzati intézkedések és a többlethalálozás között van-e összefüggés. Éppen ezért interjút kértünk tőlük, de az egyetem ezt elutasította. Azt írták: "interjúban nem fogunk tudni segíteni, az Epidemiológiai és Surveillance Központ által feltöltött cikkek állnak rendelkezése."
Segesvári Csaba
Címlapkép: Bedros J. Róbert, az országos kórházfőparancsnok helyettese, főigazgató beadja Müller Cecília országos tisztifőorvosnak a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája második adagját a fõvárosi Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2021. február 3-án. (fotó: MTI/Balogh Zoltán) | Koronavírusos többlethalálozás a lezárásokkal és oltásokkal összevetve | A járvány kitörése után közel 4 évvel Ferenci Tamás biostatisztikussal elemeztük az adatokat. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/adat/2024/10/01/koronavirusos-tobblethalalozas-a-lezarasokkal-es-oltasokkal-osszevetve | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Lenéznek bennünket a baloldali, ellenzéki, magyar kollégák, és lenéznek bennünket a brüsszeliek is - mondta közösségi oldalára feltöltött videójában a politikus.
Menczer Tamás rámutatott arra, hogy
"Brüsszel és a magyar baloldal feleslegesnek tartja megkérdezni a magyar embereket két választás között sorsfordító kérdésekben."
A kormánypártok kommunkációs igazgatója úgy folytatta:
Mi nem így gondoljuk, ezért indítottunk újra nemzeti konzultációt . Mindenkitől azt kérem, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét, és döntsünk mi a sorsunkat, életünket befolyásoló rendkívül fontos kérdésekben.
Menczer Tamás hangsúlyozta:
ha nem mi döntünk, akkor mások döntenek helyettünk. | Menczer Tamás: lenéznek minket | Menczer Tamás kommunikéciós igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal nem először nézi le a kormányt, amiért nemzeti konzultációt indít. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-nemzet-konzultacio-brusszel | null | true | null | null | KEMMA |
Benedek Zsolt emlékeztett: a Niedermüller Péter (MSZP-DK-Momentum-Párbeszéd- ZÖLDEK) polgármester által a képviselő-testülettel elfogadtatott büntetőadó alapján
az eddigi ingyenes parkolás helyett minden helyi lakosnak minimum 38 ezer forintot kell jövő év elejétől fizetnie.
Hozzátette, a polgármesternek ingyenes, dedikált parkolóhelye van a munkahelye előtt, amelyet egy olyan autóval használ, amelyet az önkormányzat, "lényegében az erzsébetvárosi polgárok biztosítanak neki majd 400 ezer forintért havonta". A frakcióvezető közölte, a polgármester és a baloldal az elmúlt öt évben "két kézzel szórta Erzsébetváros pénzét és csődbe vitte a kerületet".
A polgármester vejéhez köthető cégeknek jutott 50 millió forintos megbízás, milliók mentek el "bukott baloldali politikusokból és újságírókból verbuvált" sajtóosztályra, ráadásul 50 millió forintos bírságot kapott az önkormányzat ki sem írt közbeszerzések miatt - fejtette ki.
Miközben szerinte a polgármester a túl kevés parkolóhely miatt panaszkodik, megszüntetett több száz parkolót; középső- és külső Erzsébetvárosban pedig a további több százat terveznek megszüntetni
- mondta. A kerület belső részén pedig - ahogy fogalmazott - "Niedermüller-labirintust" hoztak létre, ami a polgármestert is úgy "megkeverte", hogy saját maga által kihelyezett behajtani tilos táblákon hajt át, és rendszeresen parkol tilosban olyan parkolóhelyeken, ahová ő maga rakatta ki a várakozni tilos táblát - jelentette ki.
Elmondta, sokan keresték meg őket a napokban.
"Az erzsébetvárosiak nem akarják megfizetni a baloldal kudarcos politikájának árát".
Az aláírásgyűjtés a nemkellautosbuntetoado.hu oldalon már üzemel - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy "együtt sikerülni fog". A 7. kerület képviselő-testületi ülésén kedden döntöttek a lakossági parkolási díjak emeléséről. A január 1-jén hatályba lépő intézkedés értelmében azok, akik Erzsébetvárosban élőként igényelik, hogy a kerületben parkolhassanak, az eddigi, évi körülbelül 2100 forint helyett az első autó után 36 ezer, a második után pedig 72 ezer forintot kell fizetniük. | Online aláírásgyűjtést indított az erzsébetvárosi Fidesz a parkolási díjak emelése ellen | Online aláírásgyűjtést indított vasárnap az erzsébetvárosi Fidesz a kerületi parkolási díjak emelése ellen; azt követelik, hogy azonnal vonják vissza a Niedermüller Péter polgármester által bevezetett 400 millió forintos parkolási "büntetőadót" - közölte a Fidesz-KDNP erzsébetvárosi képviselőcsoportjának frakcióvezetője a Facebook-oldalára feltöltött videóban. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/parkolas-fidesz-alairasgyujtes-erzsebetvaros | null | true | null | null | Origo |
„John Marshall úgy döntött, hogy a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület (VVLSE) (akkori) vezetői számára a havonta, nem hivatalosan fizetett összegeket, amit az érintettek kiköveteltek, inkább a játékosokra szeretné fordítani” – ilyen állítások hangzottak el egy közelmúltbeli meghallgatáson, amelyen a Vác vezetése által felállított bizottság a helyi el nem készült fociberuházásokhoz folyósított önkormányzati önrész hasznosulásáról kérdezte az érintetteket.
A beszámoló az önkormányzat lapjában, a Váci Hírnökben jelent meg, az idézet szöveg pedig az újság szerint részlet egy ún. emlékeztetőből, melyet a Vác FC korábbi tulajdonosa és ügyvezetője, John Marshall és Orbán Levente is aláírt. A cikk szerint a felnőtt csapatot jelenleg irányító (és a Vác FC-t tulajdonló) VVLSE – amelynek már akkor is a város korábbi fideszes alpolgármestere, Pető Tibor volt az elnöke – egyre több pénzt követelt a klub Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) származó bevételeiből.
„Több pontban nem tudtak közös nevezőre jutni, ezért egy idő után újabb és újabb személyes színrelépés által szinte mindenben akadályoztatták a felnőtt csapat napi működését, folyamatos nyomás alatt tartva a tulajdonost és ügyvezetőt a stadion felújításának kérdésében”
– olvasható a már említett emlékeztetőben. A Váci Hírnök ezen túl azt írja, hogy a korábbi tulajdonos szerint Pető Tibor hangoztatta, hogy a stadionfelújítás csak általa valósulhat meg.
Ad hoc bizottság
A „váci fociügy” kirobbanása óta lapunk végigkísérte a fejleményeket. A történet lényege röviden az, hogy az akkor még Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzat az előző ciklusban megszavazott több mint kétszázmillió forintnyi önrészt helyi futballberuházások támogatására. A taoprojektek között szerepelt egy akadémia kialakítása, de ennek a munkaálatai a kezdeti fázisban elakadtak, illetve a városi stadion felújítása, amely szintén nem az eredetileg tervezett ütemben halad.
Az önkormányzat mintegy fél évvel ezelőtt vizsgálódni kezdett az ügyben. Minden bizonnyal az eddigi legmeghökkentőbb napvilágot látott részlet az, hogy a Vác FC korábbi vezetősége szerint a VVLSE részéről zsebbe követeltek bizonyos összegeket. „Az említett bizottság egy, célirányosan kijelölt feladatra jött létre ad hoc jelleggel. A testület a különböző meghallgatásairól emlékeztetőket készített, mely köztes munkadokumentum, és a képviselő-testület döntéseihez nyújt információkat” – tájékoztatott Vác Város Önkormányzata, amikor a bizottsági ülésről érdeklődtünk. Szerettünk volna többet megtudni az elhangzottakról, viszont a válaszuk szerint „ezt az anyagot az önkormányzatnak nincs módjában kiadni, tartalmát mással megosztani”.
Megkerestük a Vác FC korábbi tulajdonosát és ügyvezetőjét, John Marshallt (aki üzletrészét 2019-ben adta el a VVLSE-nek, előtte az egyesület csak az utánpótlás-csapatokért felelt) és Orbán Leventét is, valamint Pető Tibor VVLSE-elnöknek is küldtünk kérdéseket, de egyikőjüktől sem érkezett reakció.
Egymilliárdot kaptak
„Amennyiben a beruházások megvalósulása késedelmet szenved, a sportszervezeteknek lehetőségük van nagy összegű ingatlan beruházás esetében legfeljebb 5 alkalommal a sportfejlesztési programok 1-1 évvel történő hosszabbítására. A szóban forgó programok jelenleg aktuális határozatok alapján 2021-06-30-ig kerültek meghosszabbításra, jelenleg folyamatban van mindkét Egyesület esetében a további 1 évvel történő hosszabbítása. A beruházásokkal elszámolni legkésőbb 2023-06-30-ig szükséges a sportszervezeteknek a mindenkor jóváhagyott hosszabbító határozatok függvényében” – tájékoztatta lapunkat az MLSZ. A szövetséget azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk, hogy a két beruházásnak mekkora az összértéke. Eddig ugyanis elsősorban az önkormányzat által adott több mint kétszázmillió forint volt a történet fókuszában – miközben ennél jóval több pénz mozgott, hiszen taoprojektekről van szó.
A labdarúgó-szövetség szerint a támogatásokat a 2017/18-as évadban hagyták jóvá. A VVLSE 254 millió, a Vác Futball Klub Kft. (a Vác FC) pedig 486 millió forintban részesült, ami azt jelenti az MLSZ tájékoztatása szerint, hogy önerővel együtt 350 millió plusz 715 millió,
magyarán több mint egymilliárd forint az akadémia létrehozására és a stadion felújítására szánt források összértéke.
Pető Tibor, a VVLSE és a Magyar Evezős Szövetség elnöke
Forrás: Magyar Olimpiai Bizottság
Rétvári minisztériumánál pattog a labda
Az MLSZ szerint a sportszervezeteknek minden esetben szükséges elszámolniuk az adott támogatási időszakban teljesül költségekről az ellenőrző szervezetnek. Jelen esetben ez az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), tekintettel arra, hogy 300 millió forint feletti a programok értéke.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a minisztériumhoz, mert szerettük volna látni, hogy eddig milyen elszámolások érkeztek a VVLSE részéről feléjük a két megrakadt beruházást érintően. Az EMMI megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a kért adatok későbbi döntés megalapozását szolgálják, tekintettel arra, hogy a támogatások ellenőrzése folyamatban van, így az igényének teljesítését (...) elutasítom”. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az eddigi elszámolásokkal érintően született-e bármilyen minisztériumi döntés (pl. jóváhagyó vagy elutasító határozat), amivel kapcsolatban az a válasz érkezett, hogy ilyen „adatokkal nem rendelkezünk”.
A szövetség és a minisztérium válaszaiból az szűrhető le, hogy egészen 2023 közepéig lehet görgetni a kétes ügyeket. További érdekesség, hogy az ellenőrző szervezet, az EMMI egyik legmagasabb tisztségét betöltő vezetője, miniszterhelyettese ugyanaz a személy, aki a választókerület országgyűlési képviselője is: Rétvári Bence.
Természetesen ez önmagában még nem feltételez semmit, de tény, hogy a VVLSE elnöke, Pető Tibor – aki a közelmúltig a váci Fidesz elnöke is volt – és Rétvári valamilyen szintű kapcsolatot ápoltak az elmúlt években: 2019-ben közösen nyilatkoztak pont a stadionfelújítás kapcsán, idén májusban pedig együtt mutatkoztak egy helyi óvodabővítésen.
Petőnek mellesleg komoly beágyazottsága van a hazai sport- és politikai életben: a korábbi kétszeres világbajnok és olimpikon a Magyar Evezős Szövetség elnöke is. Közösen szervezett világbajnokságot a Velencei-tónál 2019-ben Szentkirályi Alexandra jelenlegi kormányszóvivővel, korábbi főpolgármester-helyettessel, Tessey Zoltán országgyűlési képviselővel és Szabó Tünde sportért felelős államtitkárral. Az MLSZ tájékoztatása szerint egyébként a taotámogatások ellenőrzése pont a sportért felelős államtitkársághoz tartozik.
Megkerestük az ügyben Rétvári Bencét is, de tőle sem érkezett válasz.
Kilátásba helyezett eljárások
Az önkormányzat az év utolsó képviselő-testületi ülésén tárgyalta a stadion rekonstrukcióját. Az a döntés született, hogy egy független külsős műszaki szakértővel vizsgáltatja meg az eddig benyújtott dokumentációt és a jelenlegi állapotot. Továbbá bekérték a Vác FC minisztériumnak eddig beadott pénzügyi elszámolásait.
Októberben a városvezetés jogi eljárást helyezett kilátásba, mert a klub nem fizette vissza határidőre az akadémia megépítésére nyújtott önkormányzati támogatást. Szerettük volna megtudni, hogy konkrétan milyen eljárásra gondoltak, és az milyen fázisban tart, de amikor erről érdelődtünk, reagálásképpen egy októberi testületi ülésről szóló határozatot küldtek el, amiből ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Az önkormányzati eljárást jelenleg homály fedi, de az tudható, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal is vizsgálódik a VVLSE körül. Ugyanis a klub örökségvédelmi területen építkezett, méghozzá engedély nélkül, ami miatt bírságra számíthat. Érdeklődtünk a kormányhivatalnál, mi lett az eljárás eredménye, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
(Címlapképünkön a Vác FC stadionja)
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért. | "Nem hivatalos összegeket követeltek" - gyanús esetekről beszéltek a váci fociklub korábbi vezetői | Akadályozták a napi működést és egyre több pénzt követeltek – ezt állítják a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesületről a Vác FC korábbi vezetői egy önkormányzati bizottsági ülésről készült feljegyzés szerint. Pető Tibor, az egyesület fideszes elnöke és a város korábbi alpolgármestere azt hangoztatta, hogy a stadionfelújítás csak általa valósulhat meg. Mindeközben az egyesület megakadt beruházásairól szóló elszámolásait az EMMI ellenőrzi: az a minisztérium, aminek miniszterhelyettese egyszemélyben a körzet országgyűlési képviselője is. Tovább bonyolódik a „váci fociügy”. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-hivatalos-osszegeket-koveteltek-gyanus-esetekrol-beszeltek-a-vaci-fociklub-korabbi-vezetoi-244608 | 2021-12-28 15:13:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2021-ben jelent meg a színen a Radford, ami leginkább azért kapott némi figyelmet, mert annak egyik társalapítója Jenson Button. A 2009-es Forma-1-es világbajnok vállalkozása hamar technológiai partnerségre lépett a Lotusszal, így újra gyártásba került a brit márka egyik legendás versenyautója, az 1960-as, illetve 1970-es évekből ismert Type 62, méghozzá egy közúti használatra szánt változatban.
Az elmúlt évek azonban még így sem bizonyultak gyümölcsözőnek a vállalkozás számára, mely az 1948-ben alapított karosszériaépítő műhelyt volt hivatott feltámasztani, így mindössze három év után sor került a bejelentésre, miszerint csődbe ment - írja a Road & Track.
Nem feltétlenül jelenti a Radford végét az eljárás, inkább amolyan adósság-átütemezésként szolgál - a cég kifejezetten optimista ezzel kapcsolatban, és azt hangoztatja, hogy a lépés "a jövőbeli növekedés érdekében" szükséges. A tervek szerint új befektetőkkel építenének több autót, ami elengedhetetlen volna a márka fenntartásához. | Csődbe ment az F1-es világbajnok autómárkája | Alig három év után csődeljárás indult Jenson Button autógyára, a Radford ellen. A fordulatban a társalapítók jogi zűrjei is közrejátszhatnak. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/vezetunk/2024/10/25/jenson-button-radford-csod | null | true | null | null | vezess.hu |
Évi több millió dolláros bevétele lehet Vlagyimir Putyin exnejének, Ljudmila Alekszandrovna Skrebnyovának Moszkva egyik legismertebb épületéből, az egykori tulajdonosa után csak Volkonszki-házként ismert Vozdvizsenka utca 9. szám alatti ingatlanból, írja exkluzív, tényfeltáró riportjában a Reuters. A 19. században épült villa egykor Lev Tolsztoj nagyapjáé, Nyikolaj Volkonszki tábornoké volt, a 20. század elején pedig Szergej Jeszenyin is élt és alkotott benne.
Valahogy Putyinához került
A szovjet időkben államosított ház 1992-ben Borisz Jelcin elnöki rendeletével az orosz külügyminisztérium tulajdonába került, de 2005-ben már egy Központ az Orosz Nyelv Fejlesztéséért nevű szervezet tulajdonában volt. Hogy hogy került oda, azt a témában nyomozó Reuters újságíróinak nem sikerült kideríteniük, a tulajdoni lapokról nem derül ki, az állami vagyonkezelő, a Roszimuscsesztvo pedig nem válaszolt a megkeresésükre.
Annyi biztos csak, hogy a Központ az Orosz Nyelv Fejlesztéséért 2006-ban nevet változtatott, Központ a Személyek Közti Komumikáció Fejlesztésért (CDIC) lett belőle. A központot egy azonos nevű alapítvány működtette, amit 2002-ben az akkor még Ljudmilla Putyina néven futó Skrebnyova alapította - Putyintól hivatalosan csak 2013-ban vált el.
Putyina és az alapítvány kapcsolata jól dokumentált, sajtótermékekben beszélt többes szám első személyben, amikor az alapítvány ügyeiről kérdezték, és a sajtó kurátorként hivatkozott rá.
Lepukkant, hát felújították neki
A Volkonszki-ház 2005-ben már alapos felújításra szorult. Ekkor lépett közbe Putyin, aki utasította azt a Konsztantyinovszki Alapítványt, amely nem sokkal elnökké választása után állt fel, és amely felújította és kezeli azt a Szentpétervárhoz közeli Konsztantyinovszki-palotát, amit Putyin előszeretettel használ külföldi vendégei fogadására.
Az alapítvány és a Kreml ingatlankezelője együtt szépen kitatarozta és bebútorozta az épületet, aminek a javát azóta két állami bank bérli, a CDIC Alapítvány mindössze három helyiséget tartott meg magának. A két bank közül a VTB a hozzáférhető dokumentáció szerint évi kétmillió dollárt fizet, de nem az alapítványnak, hanem egy Meridian nevű cégnek, amelnyek a 2015 évi beszámoló szerint 3,89 millió dollár bevétele volt.
A Meridian 99 százalékban egy Intererszervisz nevű cég tulajdona, ami száz százalékban egy bizonyos Ljudmila Alexandrovna Skrebnyováé. A Reutersnek azt nem sikerült megerősítenie, hogy ő valóban azonos-e Putyin azonos nevű exnejével. De vannak jelei annak, hogy igen. Például az, hogy az Intererszervisz korábbi vezérigazgatója egy bizonyos Olga Alekszandrovna Comajeva, akire az orosz sajtó Putyin sógornőjeként szokott hivatkozni, a Meridian maradék egy százaléka pedig Tatyána Sesztakováé, Vaszilis Sesztakov, Putyin régi barátja és dzsúdópartnerének exnejéé. Sesztakova amúgy a CDIC alapítvány létrehozásában is segédkezett.
A Reuters megkeresésére a történet egyik érintettje sem reagált. | Putyin exneje dollármilliókat zsebel be évente egy moszkvai ingatlanból | Amit korábban állami pénzen újítottak fel, és amit most állami bankok bérelnek. | null | 1 | https://444.hu/2017/05/19/putyin-exneje-dollarmilliokat-zsebel-be-evente-egy-moszkvai-ingatlanbol | 2017-05-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nehéz lesz elfelejteni például, hogy Jacqui Smith belügyminiszter káddugó-, Cheryl Gillan, a toryk Walesért felelős szóvivője kutyaeledel-, Sir Menzies Campbell korábbi liberális demokrata vezető szappan- és WC-kefe használatáról nyújtott be számlát a parlament illetékes hivatalának.
Bár a közvélemény fantáziáját megragadták a filléres pitiáner tételek, igazi felháborodást azok a honatyák váltottak ki, akik többször is elcserélték „második” otthonukat, és mindannyiszor zsebre vágták a tranzakcióval járó vagyonnövekedést – elmulasztva a közönséges földi halandót sújtó adó befizetését.
Először állt ki szerdán az alsóház elé Gordon Brown kormányfő, az immár hatodik napja újabb és újabb meglepetéseket tartogató botrány kirobbanása óta. Mire az interpellációkra sor került, mindhárom vezető brit párt – amelyek aligha tehetnek egymásnak szemrehányást az ügyben – szankciókat helyezett kilátásba a túlkapásaikat nem korrigáló képviselőkkel szemben. Több munkáspárti miniszter máris bejelentette, hogy postára adta a Daily Telegraph napilap által közzétett elszámolási trükkökből származó bevételeit visszafizető csekket.
A kínos történetből David Cameron, az ellenzék vezére került ki viszonylag legjobban. Előbb egyenként behivatta irodájába az árnyékkormány tagjait, és közölte velük, hogy ha meg akarják őrizni pozíciójukat, maximum 11 ezer fontot vissza kell szolgáltatniuk az eddig élvezett kedvezményekből. Ezután Westminsterben rendezett sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta a nevüket, köztük George Osborne árnyék-pénzügyminiszterét, aki borsos, 400 fontos taxiszámlát nyújtott be.
A kormányfői kérdezz-felelek során Cameron kétségének adott hangot, hogy a Brown által felállított, az elmúlt öt évre visszatekintő független bizottság talál-e majd bizonyítékokat a képviselői visszaélésekre. Az ellenzék vezére hangoztatta, hogy a költségtérítések visszafizetése „nem igazán jogi, hanem erkölcsi-etikai kérdés”. A pártokat sürgeti az idő, hogy a képviselők kapzsisága mielőbb lekerüljön a lapok címoldaláról, hiszen a június 4-re kiírt európai parlamenti (és részleges helyhatósági) voksoláson megkaphatják a magukét a választóktól.
David Cameron | Külföld: Csak írják és írják a csekkeket a brit képviselők | Mindhárom nagy brit párt vezetője határozott fellépést ígért a képviselői juttatások rendszerével visszaélő frakciótagokkal szemben. Az újságolvasók a jövőben könnyebben megkülönböztetik ugyanis a westminsteri képviselőket elszámolási trükkjeik, mint a funkciójuk vagy választókerületük alapján. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/csak_irjak_a_csekkeket__a_brit_kepviselok-332702 | 2009-05-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ahogy arról már lapunk is beszámolt tizennégy halálos áldozatot követelt az újvidéki vasútállomás tetejének beomlása. Az eset miatt a szerb építésügyi miniszter lemondott. A tüntetők felháborodását a tragédia hátterében álló feltételezett korrupció és a felújítási munkálatok során elkövetett súlyos hanyagság okozta. A szerb parlament ellenzéki képviselői szerveztek tüntetést a szerb kormány épülete előtt. A tüntetők, miután felszólalók szónokoltak, rövid sétát tartottak az elnöki palotáig.
Az ellenzéki képviselők jelezték, hogy a követeléseket a szerb parlament elé is benyújtják.
Borislav Novakovic, a Szerb Néppárt tagja és Újvidék volt polgármestere köszönetet mondott Belgrádnak és Szerbiának a szolidaritásért.
Felháborodottunk, mert az állam a felelős a bűncselekményért, és azokért a bűnözőkért, akik ezt a tragédiát okozták, a börtön nem elég, életfogytig tartó szabadságvesztés jár nekik
- jelentette ki Novakovic.
Srdjan Milivojevic a Demokrata Pártból elmondta, hogy az elnöki palota tele van rendőrökkel és zárva van, ezért a parlamentben fogják benyújtani a követeléseket. A kormányépület előtti felszólalások után a tüntetők a palotáig vonultak, ahol ismételten felolvasták követeléseiket. Az esemény szervezői bejelentették, hogy ha a követelések a hét végéig nem teljesülnek, folytatják az utcai tüntetéseket, és egyetlen ponttal ellátott indítványt nyújtanak be a parlamentnek:
a teljes kormány leváltását.
Pavle Cicvaric, a Harc nevű diákszervezet képviselője elmondta, hogy a rezsim áldozatainak" tiszteletére gyűltek össze, és hogy a normális Szerbia erősebb és nagyobb számú, mint a jelenlévők.
Akik felelősek az emberek haláláért, még mindig köztünk járnak
- mondta Cicvaric, hangsúlyozva, hogy nem lehet az ügyben ideológiai megosztottság, mert életekről van szó.
A szerb kormány ugyan teljeskörű vizsgálatot és elszámoltatást ígért . A bizalmatlanságot tovább erősíti, hogy egy héttel a tragédia után, Újvidéken is hatalmas tüntetés zajlott, ahol szintén a felelősök lemondását és a korrupció felszámolását követelték a több tízezren.
A tragédia napján az illetékes miniszter és a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat azt állította, hogy a beomlott tető nem tartozott a felújítási munkák körébe.
Azóta számos fotó és videó került nyilvánosságra, melyeken jól látszik, hogy a szerkezeten változtattak, a meglévő terhelést tovább növelve, ami a szakértők szerint hozzájárulhatott a katasztrófához. Ez a kiderült információ tovább erősíti a tüntetők felháborodását és a kormány elleni vádakat.
192.RS (@192_rs) által megosztott bejegyzés
Borítókép: Szerbiai tüntetők a kormány lemondását követelik. ( | A szerb kormány lemondását követelték a tüntetők az újvidéki tragédia után | A tüntetők a szerb kormány lemondását, a felelősök azonnali letartóztatását és a korrupció gyökeres felszámolását követelik, miután november elején beszakadt a vasútállomás teteje. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/szerb-kormany-lemondas-tuntetok-ujvideki-tragedia | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Várhatóan még ma délután négy órakor, de az is lehet, hogy csak holnap reggel „juttatja el” az MSZP-ből az Ausztriában parkoltatott eltitkolt 228 millió forintja miatt kilépett Simon Gábor országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökéhez azt a nyilatkozatot, melyben lemond a mandátumáról. Így bármilyen döntés is szülessen ügyében a mentelmi bizottság ülésén (bár az eljárás eddig megismert adatai fényében aligha lehet kétséges, hogy dönt a grémium), a parlament csütörtökön már nem fog szavazni Simon sorsáról.
Ami persze nem jelenti azt, hogy az ügy nem marad téma a választásokig. Az atv.hu információja szerint a Fidesz vizsgálóbizottság felállítását tervezi, amely egészen az új parlament megalakulásáig ülésezhetne és napirenden tarthatná a kérdést.
Az Országgyűlés Hivatalától kapott tájékoztatás szerint a lemondás akkortól érvényes, hogy azt iktatta a parlament postázója vagy az elnöki titkárság (attól függően, hogy hova „juttatja el” Simon). Ha a nyilatkozat még azelőtt megérkezik, hogy a parlament e ciklusban utolsó ülésén dönthetnének a mentelmi jogának felfüggesztéséről, akkor már nem is kerül majd a plénum elé szavazásra a képviselő mentelmi joga.
Nem tudni, Simon személyesen beviszi-e a lemondó nyilatkozatát a Kossuth térre, vagy beküldi. Valószínűbb az utóbbi, hiszen a neki tulajdonított bűncselekmény tárgyi súlya és számos más körülmény miatt okkal számíthat arra, hogy úgy jár, mint négy éve Hagyó Miklós, akit az új országgyűlés eskütétele alatt (szinte csak másodpercekkel mentelmi jogának megszűnte után) vettek őrizetbe a BRFK nyomozói.
Simonnal kapcsolatban a fentiekkel kapcsolatos kérdéseinkre az ügyészség kitérő választ adott: jövőbeni nyomozati cselekményekről az eddigi gyakorlatnak megfelelően most sem nyilatkoznak. Más források szerint azonban a pártjával már szakított és hamarosan mandátumának is búcsút intő politikusnak reálisan számolnia kell azzal, hogy rövid időn belül rács mögé kerülhet.
Az osztrák bankban parkoltatott ismeretlen eredetű 228 milliója, az ahhoz kapcsolódó 50 milliós adócsalás, az éveken át „rosszul” kitöltött képviselő vagyonnyilatkozat miatti okirat-hamisítás gyanúja már önmagában is elegendő lenne a hatályos rendőrségi-ügyészségi gyakorlat szerint az őrizetbe vételéhez és legalább harmincnapos letartóztattatásához. Főleg, ha kiderül, hogy a 228 millió bűncselekményből származik.
Emlékeztetőül, tegnap írta meg a Nol.hu, hogy a Fővárosi Főügyészség újraindította a nyomozást a XVIII. kerület 2008, 2009-es kötvénykibocsátása miatt. Az ügyben 2012 februárjában tett feljelentést a kerület új, fideszes vezetése, a rendőrség azonban bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást. Bagoly Bettina szóvivő szerint a Simon osztrák bankban parkoltatott pénzei miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen indult nyomozás olyan adatokat és összefüggéseket hozott felszínre, amelyek tisztázása csak nyomozás keretében lehetséges.
A ki nem mondott, de névtelenséget kérő forrásaink által megerősített gyanú, hogy Simon milliói a kötvényügylet kapcsán esetleg kifizetett kenőpénzből származhattak. Ez megmagyarázza az egyszer már lezárt nyomozás újraindítását. Ha a két ügy szálai találkoznak, Simonnak újabb súlyos gyanúsításokkal kell szembenéznie, ellenkező esetben marad a kérdés: honnan van az a 228 millió?
És ehhez jön még a keddi hír, miszerint 2012 őszén egy időben vásárolt drága ingatlant Budán Simon és barátnője, mintegy 100 millió forintért. Ennek az összegnek sincs meg a fedezete Simon Gábor vagyonnyilatkozataiban. Azaz már több mint 300 millió eredetével kell elszámolnia a képviselőnek – feltéve persze, hogy nem a barátnője fizette a két lakást és nem az ő pénze parkolt a Simon nevére nyitott osztrák bankszámlán. Aligha lehet kétséges, hogy Simon magával rántja (rántotta) a barátnőjét is az ügybe.
Azonban az ügyészség mindaddig nem léphet, még csak házkutatást sem tarthat Simonnál, amíg védi őt a mentelmi jog. Ügyészségi forrásaink úgy fogalmaztak: fennáll a veszélye, hogy mire léphetnek, fontos bizonyítékok sorának vész nyoma, ami alaposan megnehezítheti majd az ügy tisztázását, Simon esetleges bűnösségének bizonyítását. Abban bíznak csak, hogy Simon nem tűnhet el, nem bujkálhat külföldön, s neki és volt pártjának is elemi érdeke tisztázni a helyzetet. | Belföld: Hagyó Miklós sorsára juthat Simon Gábor | Simon Gábor könnyen Hagyó Miklós nyomdokaiba léphet. A képviselő egyes források szerint ma délután négy órakor, mások szerint csütörtök reggel „juttatja el” a képviselői mandátumáról lemondó nyilatkozatát az Országgyűléshez. Lemondása a nyilatkozat átvétele pillanatában lép életbe. Valószínűleg nem személyesen viszi be, hogy távozáskor ne vehessék őrizetbe már a Parlament kapujában az ügyészek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/simon-ugy__hagyo_miklos_sorsara_juthat_a_volt_szocialista_politikus-1444213 | 2014-02-12 04:11:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Dísztojásokkal kedveskedett Putyinnak, többször meggyűlt a baja az orosz állambiztonsági szolgálattal és benne van az egyik legnagyobb orosz olajtermelő cégben Viktor Vekszelberg, aki többször kötött homályos üzletet a magyar állammal. Vekszelberg egyik cége a tulajdonosa annak a társaságnak, amelyik tavaly tisztázatlan körülmények között 3,5 milliárd forintért megvette a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviseletet. Nála kötött ki a 100 milliárdos kazah államadósság is, ezt áttételesen 6 milliárd forintért szerezte meg, de feltűnt az MVM partnereként is.
Többek szerint Vlagyimir Putyin korábbi orosz államfő kedvében akart járni Viktor Vekszelberg orosz milliárdos, amikor 2004-ben százmillió dollárért visszavásárolta a cári műkincsek, a Fabergé-tojások egy részét. Vekszelberg azonban máskor is egyértelmű jelét adta, hogy vonzódik az orosz kultúrához: igazgatósági tag a moszkvai Balsojban, a világ egyik leghíresebb operházában.
Vekszelberg nem tartja távol magát a politikától sem. Amikor 2005-ben felkérték Roman Abramovicsot, a Chelsea angol focicsapat orosz tulajdonosát, hogy újabb öt évre maradjon Csukcsföld kormányzója, Vekszelberg neve lehetséges kamcsatkai kormányzóként merült fel, végül azonban nem ő kapta a posztot.
Ebben szerepet játszhatott, hogy nyilvánvalóan nem felhőtlen az 52 éves milliárdos viszonya az orosz kormánnyal. Az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB 2004-ben vizsgálatot folytatott az egyik érdekeltségébe tartozó cégnél, a résztulajdonában lévő TNK-PB olajcégnél. A titkosszolgálat arra volt kíváncsi, hogy a vállalat külföldi menedzserei hozzájutottak-e államtitkot jelentő stratégiai információkhoz. Ugyancsak a TNK-BP-nál kutakodott az FSZB 2008-ban, amikor két amerikai állampolgárságú oroszt vádoltak meg azzal, hogy külföldi olajtársaságok számára kémkedtek, az egyik gyanúsított pedig a TNK-BP-nál dolgozott. Vekszelberg azonban óvatos ember, feltételezett vagyonának egy jelentős részét, több lépésben Svájcba menekítette, több cége itt van bejegyezve.
Moszkvai ingatlan
Vekszelberggel a magyar kormány is üzletelt, az orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó vállalatnak, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airnek adta el 2008-ban a 17 ezer négyzetméteres moszkvai kereskedelmi képviseletet. Az ingatlan eladásának körülményei zavarosak, ezekre először az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hívta fel a figyelmet szeptemberben. Az ÁSZ fő kifogása az volt, hogy a moszkvai ingatlant már jóval azelőtt eladták a luxemburgi bejegyzésű cégnek, hogy az értékesítésről szóló pályázatot kiírták volna. A cég ráadásul a pályázat kiírása előtt kifizette a vételárat is. Az ügy hátterét az [origo] több cikkben is megpróbálta feltárni, ezeket itt találja.
A Külügyminisztérium az [origo]-nak azt állította, hivatalosan nem jártak utána annak, hogy a moszkvai inagatlant megvásárló Diamond Air, kinek a tulajdonában van. A minisztérium szerint ennek nem volt jelentősége, mivel egy 1973-as kormányközi egyezmény szerint az épület értékesítésénél az oroszok jelölhették ki a vevőt.
Az [origo] által megtekintett luxemburgi cégbírósági adatok szerint a Diamond Airt 2005. május 30-án alapította a Renova Air Transport. A cég tevékenységi körei között értékpapír-kereskedelem, társaságok vásárlása és repülőgépek adásvétele szerepelt. A Diamond Airt 2008 októberében megvásárolta a Renova Industries Ltd. (RI), a moszkvai ingatlan tulajdonosváltásakor már a RI volt a Diamond Air tulajdonosa.
A Bahamákon bejegyzett RI mögött - egy versenypolitikai ügyben idén született, az interneten megtalálható Európai Bizottsági dokumentum szerint - a Vekszelberg tulajdonában álló Renova-csoport áll. Székely Árpád, az ingatlan értékesítését levezénylő, korábbi moszkvai nagykövet ezt megerősítette. Az [origo]-nak azt mondta, az ingatlan eladásáról személyesen ugyan nem tárgyalt Vekszelberggel, de az orosz üzletember vagyonkezelő cégének vezetőivel többször is találkozott. Vekszelberg képviselőivel az orosz kormány hozta össze a magyar nagykövetet, Székely azt azonban nem tudta megmondani, miért a Diamond Airre esett az orosz kormány választása.
Vértesi Erőmű
Vekszelberg már 2008 előtt is próbálkozott magyar érdekeltségek megvásárlásával. Több orosz lap írt arról 2006. március 2-án, hogy Vlagyimir Putyin, akkori orosz elnök magyarországi látogatása után a Renova-csoporthoz tartozó KESZ (Kompleksznije Energeticseszkije Szisztyemi) energetikai vállalat együttműködési memorandumot írt alá a Magyar Villamos Művekkel (MVM). A Biznesz és a Vedomosztyi című orosz gazdasági lapok azt állították, hogy a megállapodás célja, hogy Vekszelberg cége részt vehessen a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításában, illetve az új blokkok építésében, bár a paksi bővítésről 2006 elején még nem volt szó Magyarországon, ezt a beruházást az Országgyűlés csak idén márciusban hagyta jóvá (a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészületeiről itt olvashat részletesen).
Putyin és Vekszelberg
A memorandum nem juttatja előnyhöz az orosz céget a paksi atomerőmű bővítésére során - közölte az [origo]-val december elején Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs igazgatója. Az MVM szerint a 2006 márciusában aláírt szerződés néhány hónappal később lejárt, ráadásul a szerződés nem is a paksi fejlesztésre, hanem a Vértesi Erőműben történő, esetleges tulajdonszerzésre vonatkozott. Tringer szerint az erőmű eladásáról többször is tárgyaltak az oroszokkal, a KESZ képviselői felkeresték a Vértesi Erőművet is, vételi ajánlatot azonban végül nem tettek. Szerettük volna megismerni az oroszokkal kötött szerződés teljes szövegét, ehhez azonban az MVM nem járult hozzá.
Kazah adósság
A Vekszelberg érdekeltségébe tartozó RI neve 2006 márciusában egy másik magyar üzletben is felbukkant. A Veres János vezette Pénzügyminisztérium 2006. március 3-án jelentette be, hogy egy magyar cég, az Arte legis Kft. nyerte meg a kazah államadósság behajtására kiírt pályázatot. Kazahsztán az 1990-es évek óta közel 100 milliárd forinttal tartozott Magyarországnak, az adósságot 1,4 milliárd köbméternyi gázban határozták meg, de a magyar állam nem tudta behajtani.
A kormány először 2005 júliusában írt ki pályázatot az adóság eladására, ez azonban eredménytelen volt. A 2006 januárjában újra kiírt tender pályázati anyagát 9 cég vette meg, de csak az Arte legis tett ajánlatot. A cég az adósságért 6 milliárd forintot ajánlott, ebből 500 milliót március 13-ig, 5,5 milliárdot pedig március 29-ig befizetett a kincstárba - derül ki az ÁSZ 2006-os költségvetésről szóló jelentéséből.
A pályázat eredményhirdtése után a HVG annak próbált utána járni egy cikkében, hogy vajon miből fizetett az üzleti tanácsadással foglalkozó Arte legis. A cég saját tőkéje ugyanis 2004-ben 8,3 millió, 2005-ben pedig 7,9 millió volt. A hetilap szerint kellő fedezet nélkül nem valószínű, hogy a cég bármely banktól kapott volna kölcsönt, így valószínű, hogy valaki más adott pénzt az adósság megvásárlására. Erről azonban sem a kormány, sem a cég nem akart nyiltakozni a HVG-nek. A Népszabadság 2006 júniusában számolt be arról, hogy a cégben március 27-ei dátummal az RI szerzett többségi tulajdont. Az azonban nem derült ki, hogy az Arte legis, illetve a tulajdonosai mit akarnak kezdeni az adóssággal. A Népszabadságnak erről az RI orosz ügyvezetője nem akart nyilatkozni, a napilap szerint az adósságról egyezség születhetett a kazah állam és a Vekszelberg érdekeltségébe tartozó olajvállalatok között.
A [origo] által megtekintett cégbírósági adatok szerint az RI mindössze pár hónapig volt az Arte legis tulajdonosa, 2006 júliusában a magyar céget a Virgin-szigeteken bejegyzett Fullerton Marketing Ltd. vásárolta meg. Az Arte legisnek 2007 végéig nem sikerült behajtania az kazah adósságot: erre utal, hogy a 2006-os és 2007-es pénzügyi beszámolókban is kintlevőségként szerepel a hatmilliárdos adósság. Mivel a 2008-as pénzügyi beszámolóját nem küldte el a kft. a cégbíróságnak, a bírósági adatokból nem derül ki, hogy azóta sikerült-e a pénzt behajtaniuk.
A fővárosi Rákóczi úton irodát bérlő Arte legist telefonon nem tudtuk elérni, az irodát kiadó cég pedig azt ígérte, hogy továbbítja megkeresésünket az Arte legisnek, de hétfőig semmilyen reakciót nem kaptunk. Később személyesen is felkerestük a céget, az iroda kiadója érdeklődésünkre azt közölte, az Arte legisnek mindössze egyetlen munkatársa van, az ügyvezető Boris Mikhalilovich, ő viszont Moszkvában él. Az iroda kiadója szerint Mikhalilovich ritkán bukkan fel Budapesten, főként levélben tartják vele a kapcsolatot, megkeresésünket így levélben továbbították az ügyvezetőnek, erre semmilyen válasz nem érkezett.
Az adósság eládásának körülményeit 2006-ban nem magyarázta meg a kormány, a Pénzügyminisztérium mindössze egy rövid közleményben jelentette be, hogy eredményes lett a pályázat. Szerettünk volna több részletet megtudni az ügyről, többek között arra voltunk kíváncsiak, miért 2005-ben merült fel az adósság eladása, megérte-e 6 milliárdért eladni a 100 milliárdosra becsült adósságot, miért gondolta a kormány, hogy egy kis cég be tudja vasalni az adósságot, ha egyszer az az államnak sem sikerült. Azt is megkérdeztük, hogy tárgyalt-e ebben az ügyben a kormány az orosz Renova-csoporttal.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa előbb azt közölte, nem fognak válaszolni a kérdéseinkre. Ezt követően a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) fordultunk, ahol azt közölték, a kérdéseinkre a Pénzügyminsztérium fog válaszolni. A Pénzügyminisztérium válasza, a különböző kormányhatározatok felsorolása mellett mindössze annyit tartalmazott, hogy a kormány az ügyben az Arte legis mellett más céggel nem állt kapcsolatban. A Külügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy miért a Renova tulajdonában lévő Diamond Airnek adták el a moszkvai ingatlant, mindössze annyit válaszolt: a tárcának erről nincs információja.
(Az adatok és dokumentumok gyűjtésében közreműködött Kovács Áron) | Homályos üzleteket köt az állam egy orosz oligarchával | Dísztojásokkal kedveskedett Putyinnak, többször meggyűlt a baja az orosz állambiztonsági szolgálattal és benne van az egyik legnagyobb orosz olajtermelő cégben Viktor Vekszelberg, aki többször kötött homályos üzletet a magyar állammal. Vekszelberg egyik cége a tulajdonosa annak a társaságnak, amelyik tavaly tisztázatlan körülmények között 3,5 milliárd forintért megvette a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviseletet. Nála kötött ki a 100 milliárdos kazah államadósság is, ezt áttételesen 6 milliárd forintért szerezte meg, de feltűnt az MVM partnereként is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/12/viktor-vekszelberg-a-moszkvai-kereskedelmi-kepviselet-vevoje | 2009-12-21 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Izgalmasra sikerült Magyar Péter legújabb országjárásának első napja. Miskolcon felháborodott tüntetők várták, kétségbeesetten menekült a sajtó elől, és még egy felvétel is előkerült róla, amin az látható, hogy egy gyermekotthon dolgozóival kiabál.
Magyar Péter a neki nem tetsző sajtótermékeket nem engedte be a meghirdetett rendezvényeire sem. A nap végén azonban a Magyar Nemezt kamerája elé állt, és egy ellentmondásoktól hemzsegő interjút adott.
- Nem emlékszem minden mondatomra, hiszen valamikor hajnali fél hatkor volt, több hónappal ezelőtt - ezzel a mondatával Magyar Péter gyakorlatilag azt ismerte el, hogy pontosan be tudja azonosítani a hangfelvételek alapján, hogy azok mikor készültek róla. Ezzel hitelt adott annak, hogy ezek valósak. Sőt, Magyar Péter azt is elismerte, hogy "szoktak egymásnak keményeket mondani".
A Tisza Párt elnöke az első hangfelvétel megjelenését követően azt állította, hogy három állításból, - ami azon hallható - egy nem igaz. Ez volt az az anyag, amin arról beszélt, hogy Vogel Evelinre uszítja a nyugdíjaskommandót , hogy büdösek a szavazói, és azon viccelődött, hogy akiknek elköltözött az unkája, az vegyen magának újat. Magyar Péter továbbra sem mondta el, hogy melyik az a mondat, amit nem ő mondott, erről is természetesen Rogán Antal jutott eszébe. Két dolgot viszont elismert, hogy szokták egymást Soros-ügynöknek hívni, igaz, szerinte ezen "jókat szoktak nevetni." Zárójelben meg kell jegyezni, hogy érdemes meghallgatni a hangfelvételt, hogy azon ki nevet éppen. Ugyanígy próbálta a "nyugdíjaskommandó" kifejezést is mentegetni, elismerte, hogy ezt is szokta mondani, de természetesen csak Rogán Antal miatt.
Magyar Péter egyébként azt is elismerte, hogy konfliktusa volt a szociális otthonban. Erről, mint ismeretes, videó- és hangfelvételek is készültek már. A politikus ugyanakkor erről egyenesen azt állította, hogy Futó Boglárka, a Célpont című oknyomozó műsor riportere rendelte meg.
Borítókép: Magyar Péter (Forrás: Képernyőkép) | Magyar Péter elismerte, hogy Soros-ügynöknek hívják egymást + videó | Magyar Péter gyakorlatilag elismerte, hogy a hangfelvételen szereplő „Soros-ügynöközés” és „nyugdíjaskommandó” valóban elhangzott. Igaz, szerinte ennek is Rogán Antal az oka. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-elismerte-hogy-soros-ugynoknek-hivjak-egymast-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A német szövetségi számvevőszék adatai szerint az állami intézkedések 85 százalékánál nem végeznek gazdaságossági vizsgálatot, vagy ha igen, akkor is módszertanilag hiányosat. Ennek egyik következménye, hogy 2006-ban 1,9 milliárd eurót adtak ki teljesen értelmetlenül közpénzekből – idézi a számvevőszék elnökét a Der Spiegel.
A szakember szerint így lehetséges, hogy miközben az adóbevételek a konjunktúrának köszönhetően emelkedtek, a szövetségi adósságállomány tovább emelkedett, elérve immár a 930 milliárd eurót.
Az értelmetlen pénzkiadások rendkívül változatos formákban jelennek meg. A külügyminisztérium például méregdrága gyümölcsültetvényt vásárolt magának Genfben (!), amelyet nem használ, de bérbe sem hajlandó kiadni. A másik hasonlóan abszurd esetben pedig olyan tisztítóberendezést szereztek be a hadseregnél, amelynek sörtéit dél-amerikai marhák fülszőrzetéből állították elő. | Elfolyó állami pénzek - Mennyit pazarolnak el az adózók pénzéből Németországban? - Világgazdaság | Közel kétmilliárd eurót pazarol el a német szövetségi állam fölösleges kiadásokkal az adófizetők pénzéből. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/11/elfolyo-allami-penzek-mennyit-pazarolnak-el-az-adozok-penzebol-nemetorszagban | 2007-11-23 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Rodri érdemelte ki idén az Aranylabdát. A spanyol középpályás igazán eredményes időszakot tudhat a háta mögött. A Manchester City és a válogatott kulcsjátékosa az elmúlt bő másfél év alatt megnyerte a Bajnokok Ligáját, elnyert két Premier League-címet, megnyerte az FA-kupát, az UEFA-szuperkupát, a klubvilágbajnokságot, a Nemzetek Ligáját és a 2024-es Eb-t. Aligha kell biztatni bárkit is, hogy emelje meg a kalapját, ha számba veszi a sikereket.
A 28 éves játékos a hétfői díjátadón mankóval kényszerült megjelenni. A legutóbbi szezonban 63 alkalommal játszott a Cityben és Spanyolország színeiben, mielőtt szeptemberben elszakadt az elülső keresztszalagja. A nagy meccsterhelés következményének is betudhatjuk a sérülést. Nem csoda, hogy állandóan játszatják, hiszen Európa öt legjobb bajnokságában a 2019-2020-as szezon elejétől Rodri vezet a passzok tekintetében. A legtöbb sikeres átadást az ellenfél térfelén is ő mondhatja magáénak, miként a labdaszerzésben is ő hozta a legjobb számokat - nem rossz egy védekező középpályástól.
Statisztikáit elnézve elégedetten szotyizhat minden szurkoló, aki Rodri sikeréért szorít.
Kulcsszereplőként igazán szép alakítást nyújt: öt évvel ezelőtti bemutatkozása óta a Manchester City a meccsek 21 százalékát veszítette el nélküle, de ha a csapatban volt, csak 11 százalékos volt a vereséghányad.
A City vezetőedzője, Pep Guardiola valószínűleg sokat imádkozik Rodri mielőbbi felépüléséért. Amikor Angliába került a spanyol, eleinte nem játszott valami fényesen, de a második évétől kezdve szárnyal. Cipeli azt a terhet, ami posztjával jár. Mint mondja, ő az játékos a pályán, akinek a legnagyobb felelősség nyomja a vállát. Ha nem megy a csapatnak, az az ő hibája. Ezt vallja.
Középpályásként a Premier League-ben Fernandinhóval emlegetik egy lapon, meg más olyan nagyságokkal, mint Roy Keane, Patrick Vieira, Claude Makelele. Csakhogy Rodri az ellenfél térfelén több passzal véteti észre magát, mint az említettek, és kevesebbet szabálytalankodik. Ráadásul ő szerezte a City történetének egyik legnagyobb gólját - az egyetlen gólt az Inter elleni Bajnokok Ligája-döntőben. Rodrit a 2024-es Európa-bajnokság legjobb játékosának választották, jelentős szerepe volt az Eb-trófea megszerzésében.
Amikor a City májusban elveszítette az FA-kupa döntőjét a Manchester United ellen, az volt az első alkalom, hogy Rodri 75 meccses veretlenségi sorozata megszakadt.
Egy szezonon belül négy trófea, egyetlen elvesztett meccs. Nem olyan rossz ez, hogy ne érne Aranylabdát. | Kulcs a sikerhez | Békés vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/sportjegyzet/2024/10/kulcs-a-sikerhez-rodri-sportjegyzet | null | true | null | null | BEOL |
A CNNarról ír, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök leendő védelmi minisztere, Pete Hegseth egy titoktartási záradékot is tartalmazó megegyezés keretében fizetett annak a nőnek, aki 2017-benszexuális erőszakkal vádolta meg.
Az eset egy Monterey-i szállodában történt, ahol Hegseth egyébként a Kaliforniai Republikánus Nők Szövetsége által tartott konferencián volt előadó. A Monterey városi hatóságok megerősítették, hogy nyomozás zajlik Hegseth ellen "feltételezett szexuális erőszak gyanújával", a leendő miniszter azonban tagad, szerinte kölcsönös beleegyezés volt közte és a nő közt.
Trumpmesteri érzékkel választja minisztereit, az új egészségügy minisztere akonteóhívő Robert F. Kennedy, energiaügyi minisztere pedig azolajcég-igazgató Chris Wright, aki nem hisz az éghajlati válságban. | Titoktartásért fizetett egy őt szexuális erőszakkal vádló nőnek Trump leendő védelmi minisztere | Pete Hegsethet 2017-ben vádolta meg egy nő szexuális erőszakkal. Hegseth tagad, de azért fizetett a nőnek egy titoktartásról szóló megegyezés keretében. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/17/donald-trump-vedelmi-miniszter-szexualis-eroszak | null | true | null | null | Telex |
A legfőbb ügyészhez címzett feljelentésében a párt arra hivatkozik, hogy a sukorói King’s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket - tartalmazza a közlemény.
A sukorói King’s City-projektet a Gyurcsány-kormány egyik utolsó rendeletével, idén áprilisban nyilvánították kiemelt jelentőségűvé - emlékeztetett az LMP, amely szerint a törvény lehetővé teszi, hogy a sukorói kaszinóbizniszhez hasonló ügyekben a mindenkori kormányzat "önkényesen kedvezményezzen egyes befektetői köröket".
Hangsúlyozták: azért tesznek feljelentést, hogy világos legyen, a közhatalmat gyakorlók nem magánvállalkozásukat, hanem a köztársaságot képviselik, ezért kötelesek tiszteletben tartani az állampolgároknak azt a jogát is, hogy alternatív fejlesztési elképzeléseiket a nyilvánosság előtt ütköztessék a kormányzati tervekkel. | Itthon: Az LMP feljelentette Gyurcsányt | Hivatali visszaélés miatt feljelentette Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt a Lehet Más a Politika (LMP) - közölte a párt az MTI-vel kedden. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20091006_lmp_gyurcsany_ferenc | 2009-10-06 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az idei kötcsei találkozón Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyar Péter fellépése után már nem elég "a régi ellenzékre" mutogatni, a Fidesznek szakpolitikai vitákat kell nyernie, ha sikeresen akar szerepelni a 2026-os választásokon. Ebből kaphattunk ízelítőt a Republikon Intézet keddi, Magyarország a hátsó padban - lehet még innen nyerni? című, gazdaságpolitikai témájú panelbeszélgetésén.
Bár az elmúlt tizennégy évben nem igazán volt erre példa, ezúttal a meghívott kormánypárti politikusok is elmentek a vitára, így ott a DK-t és a Mi Hazánkot leszámítva jószerivel a magyar politikai élet teljes spektruma képviseltette magát: a volt LMP-s, most már független Csárdi Antal, az MSZP-s Vajda Zoltán, a párbeszédes Mellár Tamás, a jobbikos Z. Kárpát Dániel és a momentumos Bedő Dávid mellett megjelent a Tisza EP-képviselője, Kollár Kinga, a KDNP-s Hargitai János és a fideszes Bánki Erik is.
A vitát persze mindenki a szakpolitikai viták dicséretével kezdte, de azért volt abba némi álszentség, amikor Bánki Erik azt fejtegette, milyen rossz, hogy kikopott az érdemi vita a parlamentből, mert a kormány sincs a bölcsek köve birtokában, szokott hibázni, de azért a jó szándék vezeti - mire a többiek nem is hagyták ki azt a megjegyzést, hogy eddig is a fideszesek voltak azok, akik hiányoztak az ehhez hasonló vitákról.
Bánki és Hargitai ugyanakkor ha nem is a kormánypárti sajtótájékoztatók megszokott stílusában, de összességében mégiscsak felmondta a szokásos kormánypárti narratívát: hogy a 2010-es években egy "gazdasági aranykor" volt állandó GDP- és reálbér-növekedéssel, 0 körüli inflációval, beruházásokkal, amelynek aztán előbb a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború vetett véget, elszabadultak az energiaárak és jött a háborús infláció, de majd Trump győzelmével és az utána beadott 2025-ös költségvetéssel végre ismét elindul a felemelkedés.
Hargitai János ugyan elismerte, hogy a Covid óta nem sikerült teljesíteni jószerivel semmilyen előre várt számot, ám szerinte a 2025-re tervezett költségvetés végre teljesíthető lesz. Ezzel együtt nem hiányozhattak a kormánypárti képviselőktől a szokásos panelek és világmagyarázatok sem, például hogy az Európai Bizottság a magyar kormánynak a genderkérdésben, a migrációval és a háborúval kapcsolatban képviselt álláspontja miatt tart vissza uniós forrásokat, ami politikai nyomásgyakorlás; a gazdasági semlegesség és az új gazdasági akcióterv pedig a felemelkedés záloga lesz.
Ennek ellenére több témában is kialakult némi adok-kapok a jelenlévő politikusok között a gazdaság helyzetének értékelésével és a kormány politikájával kapcsolatban. Bár Bánki és Hargitai aranykorként írták le a 2010-es éveket, Mellár Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a GDP valóban növekedett, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás is, ami azt jelentette, hogy a termelékenység viszont alig, a növekedés tehát extenzív volt intenzív helyett. Mint mondta, intenzív növekedésre nem sikerül átállnia a magyar gazdaságnak, hiába próbálják ezt kínai hitelekkel és az akkugyártással beindítani, mert szerinte nincs elég humán tőke és innováció sem az intenzív növekedéshez, és
a kormánynak nem is áll érdekében versenyképes vállalkozásokat felépíteni, mert azok függetlenek tudnának lenni a kormánytól és a kormány által uralt elosztási rendszertől.
Ez utóbbi állításán Hargitai annyira felhúzta magát, hogy azt mondta Mellárnak, hogy ezzel kihunyt benne a közgazdász és csak a politikai aktivista maradt, Bánki Erik pedig azzal próbálta megcáfolni, hogy 930 ezer vállalkozás működik az országban, és a kétharmaduknak semmi köze a kormányhoz, nem is tudnák őket uralni. Mellár azzal vágott vissza, hogy a Magyarországon működő és exportra termelő vállalkozások 80 százaléka külföldi tulajdonú, 20 százalék magyar, de ezek is a hagyományos szektorokból kerülnek ki, nem az innovatív high-tech szektorból. Kollár Kinga később erre a csörtére reflektálva azt fejtegette, hogy szerinte nem arról van szó, hogy a kormányak nem érdeke a versenyképes vállalkozások kiépítése, hanem nemzeti tőkét akartak, ami jól is hangzik, de mesterségesen hozták létre és nem versenyképes egyik ilyen vállalkozás sem, monopol piacok jöttek létre, az exporttámogatásokat is állami pénzből osztogatják, és összességében nem piaci logika alapján működik a magyar gazdaság.
Z. Kárpát Dániel is azt mondta, a korábbi "gazdasági aranykort" bizonyító hazai GDP-adat a multicégek teljesítményéről szól, ugyanis bár a kkv-k adják a munkahelyek kétharmadát, a helyzetük nem javult a helytelen kormányzati beavatkozások miatt. Bedő Dávid szintén azt rótta fel a kormánypárti képviselőknek, hogy az általuk emlegetett "gazdasági aranykor" idején is hibás volt a gazdasági modell, mert annak köszönhetően nagyon kitett lett a gazdaság. Csárdi Antal később azt hozta fel, hogy a GDP 55 százalékát nagyvállalatok adják, amiket sok pénzért hív be az országba a kormány és előre kifizetik nekik évekre a működésüket is, ezzel pedig a kkv-k versenyképességén nem segítenek.
Vajda Zoltán a kormánypárti képviselők által dicsért költségvetésről fejtette ki, hogy az csak papírra vetett számok és betűk halmaza, és semmi köze a valósághoz, mert úgyis még számtalanszor át fogják írni,
csak az biztos, hogy a hiány tipikusan kétszer annyi, mint amit beleírtak, a növekedés pedig feleannyi, de néha még az előjel sem stimmel.
Vajda azt is szóba hozta, hogy az államadósság kamataiért minden magyar állampolgár naponta körülbelül ezer forintot fizet, ez a GDP 4,7 százaléka, és több, mint amit az oktatásra költ a kormány. Hargitai János erről azt mondta, az államadósság mértéke átlagos Európában, de a közép-európai versenytársak valóban jobb helyzetben vannak - de ha a 2025-ös költségvetés makroszámai bejönnek, akkor 3,6 százalékra csökken majd. Mellár Tamás pedig azt mondta, hogy az államadósság valóban nem Magyarországon a legmagasabb Európában, de máshol a fizetendő kamatlábnál magasabb a GDP növekedése, ezért az stabilizálja a helyzetet. Kollár Kinga megjegyezte, a kamatfizetés alapvetően azért magas, mert a magyar gazdaság nem teljesít jól.
Többször szóba került a vita során a kormány új szlogenje, a "gazdasági semlegesség". Ezt Hargitai János úgy magyarázta el: azt jelenti, a kormány ideológiai befolyástól mentesen, a gazdaság belső törvényszerűségei alapján dönti el, hogy kivel akar kereskedni. Megjegyezte, hogy ugyan Trump megválasztásával egyelőre kérdés, hogy mennyire újul majd ki az Egyesült Államok konfliktusa Kínával, de Magyarország akkor is ideológiamentesen akar kereskedni bárkivel.
A gazdasági semlegességgel kapcsolatban Mellár azt hangsúlyozta, hogy EU-tagként ez alaptalan és káros, mert ezzel Magyarország kockára teszi a hatalmas előnyt jelentő 500 milliós uniós piacot is. Csárdi Antal szerint Magyarország valójában megbízhatatlan szövetséges a NATO-ban és az EU-ban, ezért kényszerül arra, hogy Kínától vegyen fel hiteleket. Bedő Dávid és Vajda Zoltán azt képviselték, hogy a gazdasági semlegesség csak egy kreatív ügynökségnél kitalált jól csengő kommunikációs panel, amit lehet ismételgetni és lehet rá hivatkozni. Kollár Kinga légvárnak nevezte, mondván jól hangzik ugyan, de az adott geopolitikai helyzetben értelmezhetetlen. Z. Kárpát pedig azt mondta, jó és követhető idea lenne, de nincs köze a valósághoz, mert a magyar gazdaságnak eddig német autóipari függősége volt, az akkuipar miatt már van keleti függőség is, ennyi történt csak.
Többször szóba kerültek a vita során az uniós források is. Hargitai János azt fejtegette, hogy bár lehet őket "jogállami kérdésekkel kínozni", nem fogják az alapvető gondolkodásukat feladni, mert vannak olyan alapok, például a migrációval és a genderrel kapcsolatban, amiket még pénzért cserébe sem adnak fel, ezért máshonnan is lehet találni forrásokat. Bánki Erik azt mondta, nem igaz, hogy semmilyen uniós forrás nem érkezik Magyarországra, de "mondvacsinált indokokkal és politikai indíttatásból, hogy megbuktassák a nemzeti kormányt, azért nem adták meg" a többit. Erre Bedő Dávid megjegyezte, mindig ezzel jönnek, ez pedig nem szakpolitikai vita.
Bedő egyébként következetesen állampártnak hívta a Fideszt, amit Bánki és Hargitai is kikért magának, de a választási törvény új módosítása is szóba került, amiről Bánki Erik azt mondta, baromság, hogy azért írnák át a választási törvényt, hogy hatalmon maradjanak, egyszerűen csak a lakosságszám csökkenése miatt van rá szükség. Azt a kijelentését, hogy az új kormányról "demokratikus és tiszta választásokon az emberek fognak dönteni", általános derültség követte.
A vita végén a résztvevők elmondták, szerintük mire kellene építenie a magyar gazdaságnak, mik lehetnek a kitörési pontok:
Bánki Erik szerint a kormány 21 pontos gazdasági akcióterve jó kitörési pont a gazdasági számára.
Hargitai János szerint az autóipar elektromos átállása és az energiatárolás a kulcs.
Bedő Dávid szerint alapvetően kormányváltásra van szükség, inkább a szolgáltató szektorra kellene építeni; rövid távon pedig kevesebb állami beavatkozás kellene a piacon és több állam a közszolgáltatások terén.
Vajda Zoltán szerint Trump győzelme rosszat jelent a gazdaságnak; ha nem nyert volna, akkor az ipar lehetett volna kitörési pont, így viszont csak a piac bizalmának a visszaszerzése.
Z. Kárpát Dániel szerint a mesterséges intelligencia forradalmából nem kéne kimaradni, de ehhez erős nemzetállami szabályozás szükséges, emellett átfogó otthonteremtési és bérlakásépítési program, ingyenes átképzési programok a munkanélkülieknek és demográfiai fordulat.
Mellár Tamás bár a fegyvergyártásban lát némi fantáziát, azt mondta, nincs semmilyen kitörési pont a magyar gazdaságban, stagnálás jön, és legfeljebb hitelből jöhet egy kis jóléti injekció, de nem várható felzárkózási pálya. Hozzátette, ebből még nem lesz politikai válság, mert az ideológia is fontos és a Fidesz meg tudja győzni az embereket, hogy jó ez így, ahogy van, az emberek elvannak, mint fogalmazott, ugyanez volt a Kádár-rendszer is, az emberek azt is megszavazták volna. Hozzátette, szerinte a fordulópontot az jelenti majd, ha a 80-as évekhez hasonlóan a nagyvállalkozói kör rájön, hogy már nincs pénz és nem számíthat támogatásra - szerinte a NER nagyvállalkozói köre ezt már kezdi érezni, Orbán ezért vesz fel hiteleket, hogy "etesse ezeket a fenevadakat", de
ha a nagyvállalkozói kör beáll a Tisza mögé, mert például bennük látják a lehetőséget, akkor lesz változás. | Szakpolitikai vitát vállaltak kormánypárti politikusok, de nem úgy tűnt, mintha megnyerték volna | Meglepő módon a fideszes Bánki Erik és a KDNP-s Hargitai János is elment a Republikon Intézet gazdaságpolitikai vitájára, de a sikertörénetet most nem sikerült eladni. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/szakpolitikai-vitat-vallaltak-kormanyparti-politikusok-de-nem-ugy-tunt-mintha-megnyertek-volna-272582 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Több, korábban titkosított olajügyi iratot hozott nyilvánosságra a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) - közölte Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Az NBH internetes oldalán húsz dokumentum található, van köztük olyan, amelyet eredetileg 2078-ig titkosítottak. Az anyagokból minden személyes adatot - személy- és cégnevet, illetve címeket - kihúztak.
Az 1993 és 2000 közt keletkezett dokumentumok mindegyike olyan átirat, amelyet az NBH küldött a rendőrségnek, a VPOP-nak és a Miniszterelnöki Hivatalnak, és amelyekben különböző, olajhoz kötődő bűncselekmények gyanújáról tájékoztatja a címzetteket. Némelyik levélből minden sort kihúztak a felülvizsgálatnál, de két olyan irat is akad, amely az olajbűnözők által tervezett visszaélések műszaki részleteire is kitér. Ezek arra utalnak, hogy az NBH pontos, az olajmaffia belső köréig elérő információkkal rendelkezett.
A titkosszolgálat előre figyelmeztetett lehetséges visszaélésekre is, például arra, hogy a honvédség egyes bázisairól nagy mennyiségű, de rossz minőségű elfekvő üzemanyag értékesítését tervezik úgy, hogy kémiai úton feljavítják a benzin oktánszámát. 2000-ben pedig arra figyelmeztették a VPOP-t, hogy az extrakönnyű fűtőolaj kereskedelme is egy olyan üzlet lehet, ami komoly kiesést okozhat a költségvetésnek.
A dokumentumok tanúsága szerint az NBH-nak voltak információi a gyanús vasúti szerelvények mozgásáról, és arról is, hol árusítanak szőkített gázolajat. A hivatal értesült egy olyan esetről is, amikor az olajmaffia vasutasok megvesztegetésével érte el, hogy tartálykocsikat selejtezzenek le, amiket aztán ők szereztek meg. A visszaélések fedezése érdekében rendőröket is megvesztegettek.
Folytatása következik
Szilvásy szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata is elkészült az újbóli felülvizsgálattal, a Vám- és Pénzügyőrség pedig a Pénzügyminisztérium jóváhagyására vár a feloldandó anyagok ügyében. Az olajügyek iratait vizsgáló munkacsoport október 5-én tartja következő ülését, akkor további részletek is kiderülnek az ügyről.
Szilvásy szeptember elején kérte az egykori Pallag-bizottság minősítetett anyagainak újbóli felülvizsgálatát az érintett szervezetektől, mivel a több mint 35 ezer oldalas anyag nagy részét a titokgazdák az első áttekintés után nem hoznák nyilvánosságra. Az olajügyek iratait vizsgáló munkacsoport szeptember végig kapott határidőt az újabb átvizsgálására.
A tárca nélküli miniszter szeptember elején arról beszélt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő 120 lap túlnyomó többségénél a titkosítás feloldását javasolják az illetékesek, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál a nagyjából ötezer lapból majdnem 1300 minősített maradna, a Vám- és Pénzügyőrség pedig semmit nem hozna nyilvánosságra a náluk megtalálható 2700 lapból. | Vesztegetésről is szólnak az olajiratok | A Nemzetbiztonsági Hivatal elvégezte a szolgálatoknál lévő olajügyi iratok minősítésének átvizsgálását, és számos dokumentumot nyilvánosságra hozott internetes oldalán - közölte Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. A dokumentumokból - amelyek között van olyan, amelyet eredetileg 2078-ig titkosítottak - az derül ki, hogy az NBH részletes információkkal rendelkezett az olajbűnözésről. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/titkos-olajugyi-papirokat-tett-kozze-az-nbh | 2007-10-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az esetről beszámoló hírtelevíziók szerint az ügyészek azt feltételezik: több gyógyszeripari cég külföldi szakképzéseknek és szakmai konferenciáknak álcázott luxuskirándulásokkal jutalmazta azokat az orvosokat, akiknek a szakvéleménye döntő módon hozzájárult, hogy az illető gyógyszercégek által forgalmazott drága készítményeket használják a daganatos betegek kezelésére.
A megvesztegetés másik módja állítólag az volt, hogy az érdekelt gyógyszercégek hatástanulmányokért fizettek jelentős összegeket az illető orvosoknak, de a tanulmányok valójában fiktív adatokat tartalmaztak. A korrupciós vizsgálatban 16 orvos, köztük több klinikavezető és az országos onkológiai alprogram több illetékese érintett.
Nicolae Banicioiu egészségügyi miniszter a házkutatások hírére közleményben reagált, amelyben reményét fejezte ki, hogy az ügyészségi vizsgálat mérsékli az egészségügyi rendszerben tapasztalható korrupciót. A kommüniké szerint a tárca az elektronikus egészségügyi kártya bevezetésével és a gyógyszerbeszerzéseket véleményező szakemberekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorításával jelentős lépéseket tett a hasonló korrupciós esetek megelőzésére. | Onkológusokat és gyógyszercégeket is elért a korrupciós botrány Romániában | Megvesztegetés elfogadásával gyanúsítja több onkológiai klinika és kórházi részleg vezetőjét a román korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely kedden hét megyében és Bukarestben több mint hatvan házkutatást végzett. | null | 1 | http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/onkologusokat_es_gyogyszercegeket_is_elert_a_korrupcios_botrany_romaniaban.601080.html | 2015-07-28 18:50:43 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az MSZP szóvivője egy levelet mutatott be, amely szerint a koncessziót elnyert cégek, illetve azok képviselői a Széchenyi programirodákban kötötték meg szerződéseiket. Az ellenzéki párt ezért a magyar kormánytól és az Európai Unió illetékeseitől is azt kérdezi, szabályos-e ez, az unió tudott-e arról, hogy “a piac pofátlan lenyúlását célzó trafikmutyihoz” az EU által támogatott infrastruktúrát is igénybe veszik a fideszesek. Gyulay Zsolttól, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetőjétől azt kérdezik, milyen szerződést kötöttek a Széchenyi programirodákkal, fizettek-e a közreműködésükért, és azoknak ez milyen haszonnal járt.
Török Zsolt kiemelte továbbá, hogy a “trafitmutyit” törvényileg nem készítették elő megfelelően, csak annak a “lenyúlásrészét”. Így történhetett meg, hogy szabályozatlan körülmények között iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények közvetlen szomszédságában nyithattak meg dohányboltok. A szóvivő megjegyezte: a Ferenciek terén például egy egyházi kegytárgyakat árusító bolttal közös helyen nyílt “trafikmutyiüzlet”. A szóvivő azt is elmondta, az előkészítésbe más hibák is csúsztak, ugyanis a szeszárusítás területén is anomáliák keletkeztek. Az MSZP mindkét területen határozott lépéseket tervez az Országgyűlés őszi időszakára, szeptemberben törvénymódosítást nyújtanak be.
Az MSZP kormányra kerülése esetén felülvizsgálja a szerződéseket és új pályázatot ír ki, amelyen a hazai kisvállalkozók élvezhetnek előnyöket. Ezt az intézkedést ebben a formában biztosan eltörlik – mondta az MSZP szóvivője utalva arra, hogy jövő héttől már csak a nemzeti dohányboltokban lehet kapni dohányterméket, így 35-40 ezer család, amely korábban ebből is élt, akár tönkre is mehet.
Az LMP feljelentést tesz a vesztes pályázatok visszaküldése miatt
Az információszabadság megcsúfolásának nevezte a vesztes trafikpályázatok visszaküldését Schiffer András, az LMP társelnöke. Az ellenzéki politikus bejelentette, hogy pártja az ügyben feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen közérdekű adattal való visszaélés miatt. Schiffer András szerint a kormányzat ki akarja cselezni a közérdekű adatok megismerhetőségét, ezért “menekülőre fogta”, és a perek megindítása után ilyen gyorsan próbál megszabadulni a vesztes pályázati ajánlatoktól.
A független országgyűlési képviselő szerint a kormány igyekszik eltüntetni a nyomokat, ám a közérdekű adatok megismerhetőségét a büntető törvénykönyv védi, ezért azt várják a legfőbb ügyésztől, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot. Közölte, néhány érdekcsoport meggazdagodása érdekében tipornak el becsülettel dolgozó magyar kis- és középvállalkozásokat. Az LMP ezért elindít egy a honlapján hozzáférhető trafik-jogsegélyvonalat, valamint azt kéri, hogy a visszaküldött vesztes pályázatokat juttassák el postán hozzájuk.
Schiffer András emlékeztetett arra, hogy a trafikbotrány kirobbanásakor az LMP az elsők között indított keresetet a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. ellen közérdekű adatok kiadása iránt, abban a nyertes és a vesztes trafikpályázatok haladéktalan közzétételét kérték. Benyújtottak egy törvényjavaslatot is, amely szerint csak úgy lehetne érvényesen eredményt hirdetni közbeszerzési, uniós fejlesztési koncessziós vagy állami földbérleti pályázaton, ha az eredményhirdetéssel egyidejűleg valamennyi versengő ajánlat nyilvánossá válna – tette hozzá az ellenzéki politikus. | Trafikügy: az MSZP már az EU-t kérdezi, az LMP feljelent | Az MSZP az EU által támogatott Széchenyi programirodák részvételét firtatja a "trafikmutyiban", az LMP feljelentést tesz a vesztes pályázatok visszaküldése miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/14/trafikugy-az-mszp-mar-az-eu-t-kerdezi-az-lmp-feljelent/ | 2013-07-14 13:58:00 | true | null | null | 24.hu |
Vannak átfedések a BKV és a Budapest Airport vesztegetési ügye, illetve a BKV-s tanácsadói szerződések között - közölte a BRFK. A BKV 144 tanácsadói szerződését és 800 ember munkaviszonyának felbontását vizsgálják. A vesztegetési ügybe keveredett egyik ügyvédi iroda a fővárosnak is dolgozott, szerződését felbontották.
Átfedések vannak a BKV-nál már korábban vizsgálni kezdett tanácsadói szerződések és a nemrég kirobbant vesztegetési ügy között. A BKV-val kapcsolatos gazdasági nyomozás jelenlegi állásáról hétfőn tartott sajtótájékoztatót a rendőrség. A nyomozás végére kiderülhet egy általános tulajdonosi felelősség is, ami engedte, hogy jelentős összegek tűnjenek el a társaságnál - közölte a BRFK.
Bodnár Zsolt főkapitány-helyettes szerint a BKV nemrég elküldött újabb 13 szerződésével együtt most már 70 céggel kötött, 144 szerződést vizsgálnak. Ismert szerződés például, amelyik a kisföldalatti luxusvonallá fejlesztéséről, illetve a BKV fénymásolóinak állapotfelméréséről szól.
A legnagyobb értékűek a kommunikációs- és marketingcélú szerződések. Ezenkívül vannak műszaki jellegű és jogi tanácsadói szerződések, több köbméternyi iratanyag érkezett. Három nyomozó most azon dolgozik, hogy párba állítsa a szerződés előkészítő iratokat a szerződésekkel és a kifizetésekkel, ezeket ugyanis más-más BKV részlegtől kapták meg. Meg kell vizsgálni, hogy történt-e kifizetés az egyes szerződéseknél, volt-e mögöttük teljesítés, indokolt volt-e a szerződés és értékarányos.
Az aláírók személyi felelősségét is vizsgálják majd, de még rengeteg szakértői munkára lesz szükség a rendőrség szerint. Egyelőre nem tudják, mikor lesz vége a nyomozásnak, legvalószínűbb, hogy a szerződéseket csoportonként viszik majd az ügyészség, illetve a bíróság elé.
Három év végkielégítései
A rendőrség eddig a 2008-2009-es elbocsátásokat és végkielégítéseket vizsgálta, de most kiterjesztette a 2007-es évre is a nyomozást - közölte Hruska Csaba gazdaságvédelmi osztályvezető. 2007-ben ugyanis 700 fős leépítés volt a BKV-nál, több mint 800 ember foglalkoztatásáról szóló irathalmaz kell átnézni.
Hruska szerint egyelőre több szerződésnél látszik már, hogy azok nem felelnek meg a Munka törvénykönyve előírásainak, a BKV nagyvonalúan fizetett azoknak is, akiknek nem kellett volna.
A végkielégítésekkel kapcsolatos nyomozás júliusban, a humánpolitikai igazgatónő 100 milliós végkielégítési ügyének kirobbanásával indult. A másik ismert személyi ügy a BKV sajtóosztályán fizetett, de valójában nem dolgozó kolléganőé, aki egyben a Fővárosi Önkormányzatnál is dolgozott.
Azonos ügyvédi irodák
A BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójának múlt héten kirobbant vesztegetési ügyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomoz. Ezért a BRFK-n most csak arról számoltak be, hogy kiderült, hogy itt is olyan ügyvédi irodákkal kötött szerződésekről van szó, amely ügyvédek érintettek a tanácsadói szerződések ügyében is.
Az Index korábban azt írta, hogy a Bellák és Társai, a Kende és Társa, valamint a Polgár és Bebők ügyvédi iroda az érintett a BKV-BA ügyben és erről Tóth Gábor budapesti főkapitány tájékoztatta Demszky Gábor főpolgármestert. Az információkat Bodnár Zsolt főkapitányhelyettes hétfőn megerősítette.
A fővárosi főjegyző a múlt héten kezdeményezte a Polgár és Bebők ügyvédi iroda szerződéseinek indokolás nélküli felbontását - közölte hétfőn a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája. A BRFK tájékoztatása szerint a Budapest Airportnál és a BKV-nál "felderített vesztegetés bűncselekményével érintett" egy olyan nemzetközi ügyvédi iroda, amely a Fővárosi Önkormányzat egyik szakbizottságával, a Főpolgármesteri Hivatallal is szerződésben áll - olvasható az iroda közleményében. Az erről szóló rendőrségi tájékoztatás kézhezvételét követően a fővárosi főjegyző a múlt héten kezdeményezte a Polgár és Bebők ügyvédi iroda szerződéseinek indokolás nélküli felbontását.
A Fővárosi Önkormányzat bízik benne, hogy a rendőrségi vizsgálat igazolni fogja az ügyvédi iroda feddhetetlenségét - áll a közleményben. | Kirúgja a főváros a BKV-s ügybe keveredett ügyvédi irodát | Vannak átfedések a BKV és a Budapest Airport vesztegetési ügye, illetve a BKV-s tanácsadói szerződések között - közölte a BRFK. A BKV 144 tanácsadói szerződését és 800 ember munkaviszonyának felbontását vizsgálják. A vesztegetési ügybe keveredett egyik ügyvédi iroda a fővárosnak is dolgozott, szerződését felbontották. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/12/bkv-botrany-vesztegetesi-ugy-tanacsadoi-szerzodesek | 2009-12-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Van-e még jó híre Budapest számára?
Most éppen az, hogy a főpolgármesteri posztért indulók közül elsőként nekem gyűlt össze a kellő számú ajánlószelvényem, így én vagyok az első regisztrált főpolgármester-jelölt.
Ez jó hír önnek, de minek örülnek majd a fővárosiak?
Azért, hogy összegyűljenek a szelvények, az aktivistáink rengeteget járták a várost az elmúlt tíz napban és a szabad, közösségi, zöld város elemeiről beszéltek. A programunkról úgy gondoljuk, valódi alternatívát jelent a budapestieknek.
Fotó: Gáti András, FN
Épít az eddigi sikerekre, de felismeri és kijavítja a hibákat is. Konkrét megoldásokat adunk arra, miként lesz Budapest egészségesebb, élhetőbb és zöldebb. Innen az elnevezés: Közösségi város – Zöld Budapest program, amelynek központi üzenete, hogy Budapest a szabadság városa.
Közel négy év főpolgármester-helyettesség után miért most jutott eszébe a zöld Budapest?
Ha emlékszik a munkásságomra, a második kerület polgármestereként sok olyan feladatot végeztem el, ami zöldebbé tette a városrészt. Fővárosi léptékben is kidolgoztam egy olyan stratégiát, amely zöld parkká varázsolná a Moszkva teret.
Ebből mondjuk nem lett semmi.
Még a szomszédos kerületek támogatását is bírta a program, ami hat és fél milliárd forintból megvalósítható. Csak a forrásokat szippantották el olyan nagyberuházások, mint a csepeli szennyvíztisztító vagy a négyes metró. Ha megválasztanak, az egyik legelső feladatom lesz a Moszkva tér rendbetétele. Az én feladatom főpolgármester-helyettesként egyébként a humán területen adódott, városüzemeltetéssel nem foglalkoztam.
Fideszes ellenfelének, Tarlós Istvánnak pedig épp azt róják fel, hogy inkább üzemeltet, mint fejleszt.
Tarlós István még annyit sem foglalkozott a városüzemeltetéssel az elmúlt négy évben, mint én. Hiszen én nagyon sok információt láttam, ő viszont – frakcióvezetőként – csak a kispadon ült. Én egyben látom a várost. Budapestet nem lehet csak üzemeltetési vagy fejlesztési szempontból nézni. Csak rendszerben lehet gondolkodni, nem olyan erőltetetten fejleszteni, ahogyan az elmúlt években előfordult.
Hogy kritizálhatja az elmúlt éveket, ha az ön pártja részt vett Budapest irányításában?
Ez konkrétan nem így van, az MSZP az elmúlt 16 évben nem vezette a fővárost. Demszky Gábor főpolgármester vezette, a végső döntések az ő kezében voltak.
És a helyetteseinek mi maradt?
A főpolgármester-helyettesek a segítői, akik a keze alá dolgozhatnak. De a végső szó mindig a főpolgármesteré, rajta kell számon kérni a Budapesten folytatott politikát.
Vagyis a siker közös, a felelősség Demszkyé?
Nem. Négy ciklusban volt együttműködés, ezt mindig koalíciós szerződés szabályozta. Amiket vállaltunk, azok nagyrészt megtörténtek, kisebb, de fájdalmas részben elmaradtak. Például a hozzám korábban tartozó egészségügy ügye is rendezetlen maradt. Hiába dolgoztam ki egy megvalósítható javaslatot, amely átalakítaná, korszerűvé tenné a fővárosi egészségügyi rendszert. Berlinben 5000 ágyon oldják meg, amit Budapesten 25 ezer ágyon. Csak a programomat megállították Tarlós Istvánék a közgyűlésben.
Visszatérve a felelősség kérdésére, ha a végső szót mindig a főpolgármester mondta ki, akkor miért Hagyó Miklós ül előzetesben és nem Demszky Gábor?
Erre nem kívánok válaszolni. Azt azonban megjegyezném, hogy nem tudjuk, kit, mivel vádolnak. Akár az is előfordulhat, hogy a választások után vádemelés nélkül ejtik az ügyeket.
Most az ügyészség függetlenségét kérdőjelezi meg?
Nem szeretnék vádaskodni, kritizálni, de például Hunvald György másfél éve ül előzetesben, vádemelés nélkül. Ez felvet bizonyos politikai hátsó szándékot. Csak azt szeretném, ha a közvéleményt foglalkoztató ügyekben nem több évig tartó eljárásokat láthatnánk. Az ilyen ügyekben – akár jogszabály-módosítással – lehetővé kéne tenni a soron kívüli eljárást, hogy a közbizalom mielőbb helyreállhasson.
Vagy az MSZP iránti bizalom?
Fideszes politikusoknál is legalább annyi eljárásban lévő ügy van, legfeljebb a sajtó a baloldal ügyeit hangosabban tálalja.
Azért a Hagyó Miklós felügyelte BKV ügyeit nehezen lehet megkerülni. Önnek, jelöltként, mi a terve a közlekedési vállalattal?
Csupán arra van szükség, hogy a közösségi közlekedés három szereplője, a kormány, a főváros és az utas között megfelelő arányú legyen a finanszírozási munkamegosztás. Ma az utasok csak a menetdíj negyven százalékát fizetik. A fennmaradó részt az állam és az önkormányzat teszi hozzá.
Ki tegyen bele több pénzt?
2009-re sikerült elérni, hogy a kormány és a főváros szerződött arról, hogy nem engedik újratermelődni a BKV veszteségét. A felek vállalták, hogy inflációkövetővé teszik a támogatásukat, cserébe a BKV évente húszmilliárdot költ az utazási kényelem növelésére. Ezek után lehet bevezetni, hogy az utasnak csak az infláció mértékével növekvő jegyárakat kelljen kifizetnie.
Mégis fizetni kell? A május elsejei jó hír nem az ingyenes tömegközlekedésről szólt?
Ez az üzleti modell csak a közösségi közlekedés jelenlegi bevételeit veszi figyelembe. Nem számoltunk olyan pluszforrásokkal, mint a behajtási díj, amelynek bevezetésére az unió amúgy is kötelezte Budapestet. Megválasztásom esetén környezetvédelmi behajtási zónákat fogunk létrehozni Budapesten, ez évi több tízmilliárdos többletbevételt jelent majd a városnak.
Fotó: Gáti András, FN
Arról kell és lehet vitatkozni, hogy ezt a pénzt mire költsük. Én május elsején azt javasoltam, hogy mi lenne, ha a teljes összeget a közösségi közlekedés fejlesztésére és vonzóbbá tételére fordítanánk. Ennek részeként radikálisan, akár 100 százalékkal is csökkenthetnénk a BKV-tarifákat a fővárosiak számára. Ehhez persze sok minden szükséges még, hogy működhessenek új P+R parkolók, buszsávok, bérbicikli-hálózat. Ezek mind szerepelnek a programomban. Megválasztásom esetén szeretnék egy helyi ügydöntő népszavazást e kérdésekről.
Hány szocialista polgármesteri címmel lenne elégedett a választás után?
23 plusz eggyel.
És komolyan?
A realitás az, hogy 13 kerület és a főpolgármesteri poszt, amire számítunk.
A közvélemény-kutatásokból még százalékból sem látszik 13 Budapesten az MSZP-nek…
Én ezzel nem vitatkoznék, de nem értek egyet. Budapest nem pártpolitikai csatározások helyszíne, mindig is a szabadság és a sokszínűség városa volt. Igaz, ez most veszélyben van a jobboldali pártok miatt. A budapestieknek nagyon határozottan meg kell védeni a szabadságukat!
Akkor ne is kérdezzük, hogy vállalna-e posztot egy, Tarlós István vezette városvezetésben?
Sem én, sem a párttársaim nem kívánnak ezzel a Fidesz-filozófiával azonosulni. Konstruktív együttműködés igen, koalíciós együttműködés nem. Ez utóbbit meghagynánk az LMP-nek vagy a Jobbiknak. | Horváth Csaba: Mindig Demszkyé volt a végső döntés | Zöld Budapestben és 13 kerületi MSZP-s polgármesterben gondolkozik Horváth Csaba. A szocialisták főpolgármester-jelöltje megvédené a jobboldaltól Budapest szabadságát, az elmúlt évekért pedig Demszky Gáborra hárítja a felelősséget. Szerinte Hagyó ügyében ejthetik a vádat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/09/02/horvath_csaba_mindig_demszkye_volt/ | 2010-09-02 12:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nagy port kavart az olasz politikában, hogy Elon Musk amerikai milliárdos, az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump támogatója kommentálta az olasz migrációs politikában kialakult feszültségeket. Az olasz bírák ugyanis immár második alkalommal támadták meg a kormány döntését és úgy rendelkeztek, hogy az albániai zárt migráns központból Itáliába szállítják a bangladesi és egyiptomi bevándorlókat, hogy ott nyújthassák be a menedékkérelmet és elbírálásáig szabadon mozoghassanak.
Céljuk, hogy ellehetetlenítsék a Giorgia Meloni vezette kormány bevándorlási politikáját.
Elon Musk az illegális bevándorlók gyorsított kitoloncolását megakadályozó olasz bíráknak az X-en üzent. Egész egyszerűen úgy fogalmazott,
ezeknek a bíróknak menniük kell.
Musk kritikája láncreakciót indít el az olasz belpolitikában.
Matteo Salvini kormányfőhelyettes, a Liga elnöke szerint Musknak igaza van.
Nekem december 20-án bíróság elé kell állnom és hat év börtönt szabhatnak ki rám, amiért miniszterként megállítottam az illegális bevándorlókat. Külföldről nézve még hihetetlenebbnek tűnik
- írta a Facenookon. Matteo Salvini a bírák döntését úgy kommentálta, nemcsak
a kormány munkáját nehezítik meg, hanem az olasz állampolgárok biztonságát is kockáztatják azzal, hogy beengedik az illegális bevándorlókat.
Salvini kormányfőhelyettes felhívta a figyelmet arra az óriási ellentmondásra is, hogy bizonyos bírák a migránsok szabadon engedésén dolgoznak, miközben a volt belügyminisztert hat év börtönbe zárnák.
A palermói bíróság december 20-án dönt arról, hogy a Liga főtitkára börtönt érdemel-e, amiért megállította az illegális bevándorlást Itáliában.
Giulia Linardi Sea Watch civil szervezet szóvivője felháborodását fejezte ki Elon Musk kommentje után. Azzal vádolja az amerikai milliárdost, hogy fenyegeti az olasz igazságszolgáltatási rendszert. Linardi szerint az amerikai mágnás arra használja a kommunikációs csatornákat, hogy megfélemlítsen egy hivatalos szervet, amelyet a kormánynak védenie kellene. A Tesla és az X közösségi oldal tulajdonosa azonban keményen odaszólt a civil szervezet szóvivőjének is.
Kerek perec kijelentette, a Sea Watch nem más, mint egy bűnbanda.
Laura Boldrini, a baloldali Demokrata Párt képviselője szintén felháborodását fejezte ki. Milyen minőségben gondolja Elon Musk, hogy megmondhatja, mit tegyenek vagy mit ne tegyenek az olasz bírák? Ki hatalmazza fel, hogy beavatkozzon egy olyan szuverén állam életébe, amely nem az övé - nyilatkozta a baloldali politikus.
Az Olasz Testvérek képviselőházi frakcióvezetője, Tommaso Foti ugyanakkor úgy véli, nem minősül beavatkozásnak Musk kijelentése. Semmivel sem keményebb kijelentés, mint amit az olasz képviselők tesznek az amerikai politikával kapcsolatban.
Elon Musk később egy másik bejegyzésben elfogadhatatlannak nevezte az olasz bírák és a kormány között kialakult helyzetet.
Olaszország népe demokráciában él, vagy egy meg nem választott autokrácia hozza meg a döntéseket?
- tette fel a provokáló kérdést.
This is unacceptable. Do the people of Italy live in a democracy or does an unelected autocracy make the decisions? https://t.co/MdVUbt1jbF
Végül Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök is megszólalt és helyreigazította az amerikai milliárdost. "Olaszország egy demokratikus ország, tudja, hogyan kell eljárnia és tiszteletben tartja alkotmányát. Mindenkinek tiszteletben kell tartania Itália szuverenitását, senki nem avatkozhat be a belpolitikába és nem utasíthat senkit, különösen akkor nem, ha fontos kormányzati szerepet szeretne betölteni egy baráti és szövetséges országban" - áll az olasz államfő nyilatkozatában.
Borítókép: Elon Musk ( | Elon Musk kritizálta az olasz bírákat | Elon Musk nem tűrte szó nélkül, hogy immár második alkalommal mentek szembe az olasz bírák a Giorgia Meloni vezette jobbközép kormány döntésével, hogy ellehetetlenítsék az albániai migránstábor működését. Az amerikai milliomos szerint az ágáló olasz bíráknak menniük kell, a civil szervezetek pedig bűnbandák. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/elon-musk-kritizalta-az-olasz-birakat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2016. április 11 és április 29-e között összesen 1,7 milliárd forint értékű munkát nyert el a Hanley Service Kft. a tanuszodákra, illetve tornatermekre kiírt közbeszerzéseken. A Közbeszerzési Értesítő szerint egyazon napon egyszerre négy darab szerződést is kötött a Nemzeti Sportközpontok a budapesti székhelyű céggel: április 19-én volt a szerződéskötés időpontja a nagyrábéi, a balassagyarmati, a törökszentmiklósi és a kemecsei munkára is. Vagyis egyetlen nap alatt közel 1,1 milliárd értékű kontraktust írtak alá a felek.
A kezdetben még erdőkertesi, mára budapesti székhelyű cégről nem lehetett elmondani, hogy túl nagy tapasztalattal rendelkező, nagy méretű cég lenne. A társaságot 2013 januárjában jegyezték be a cégbíróságon majd, alig két hónapra rá, egy Seychelles-szigeteki offshore-hátterű cég, a Hanley Continental is a tulajdonosok közé került. Ennek köszönhető a jegyzett tőke 3 millió forintra történő emelése is, mellyel az alapító, Lacza Zsolt 450 ezer forintos törzsbetétje kiegészült. Így 85-15 százalékos szavazati aránnyal az offshore vállalkozás volt a fő tulajdonos. Egészen 2015. január 6-ig, ekkor törölték a cégkivonatból tulajdonosként a Hanley Continentalt.
A cég működését tekintve a 2015-ös év hozta az első igazán valamire való eredményt. A 2014-es 35,8 milliós árbevétel hirtelen negyedmilliárd fölé ugrott, a 275,8 millió forintos bevétel belföldi tevékenységből származott - mindössze ennyi derül ki a társaság kiegészítő mellékletéből. Külön érdekesség, hogy mindezt egy egyszemélyes társaság hozta össze, az átlagos statisztikai létszám ugyanis egyetlen fő volt tavaly. Ennek ellenére április 19-én sikerült egymilliárd értékű munkát elnyernie.
A legelső győzelemről április 11-én adott számot a Közbeszerzési Értesítő. Ekkor hirdették ki a fehérgyarmati tanuszoda építésére kiírt tender győzteseként. A becsült 359 milliós árnál 17 százalékkal alacsonyabb, 297 milliós ajánlattal nyerte el a munkát, amivel egyébként még a második legkedvezőbb ajánlat alá is 11 százalékkal ígért.
Érdemes kitérni még arra is, hogy bár az alkalmassági minimumkövetelmények szerint a hirdetmény feladását (2015. október 26.) közvetlenül megelőző három év üzleti évben elvárt 300 milliós árbevétel is épphogy megvan. A 2015-ös eredménnyel együtt 358 millióról beszéltünk. Ennél viszont furcsábbnak találjuk azt a tényt, miszerint 3 év alatt minimum 265 milliós közbeszerzés tárgyából származó árbevételnek kellene lennie. Ahogy írtuk azonban, ez az április 11-i hirdetmény volt a legelső, melyben a Hanley Service-t vitte el a tendert. | Egyszemélyes cég kaszál az uszodaépítéseken | Mindössze 18 nap leforgása alatt összesen 1,7 milliárd forint értékű tanuszoda-, illetve tornaterem építésére vonatkozó közbeszerzést nyert el egy épp, hogy 3 éves, offshore-múlttal is rendelkező cég. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Egyszemelyes_ceg_kaszal_az_uszodaepiteseken.html | 2016-05-09 13:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
A keddi közgyűlésen Csizmadia Péter, a Fidesz-KDNP és az ÖPE közös indítványát kérte napirendre venni, amelyet aztán a teljes testület támogatott. Ennek az volt a lényege, hogy a közgyűlés utasítsa a polgármestert az önkormányzat törvényes állapotának helyreállítására azzal, hogy nyújtson be előterjesztést az alpolgármester(ek), bizottsági struktúra és bizottsági tagok megválasztása tárgyában. Azt javasolta, hogy erre a Baranya Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felhívásában megadott határidőn belül kerüljön sor, azaz november 29-ig.
A Kormányhivatal ugyanis megállapította, hogy a pécsi önkormányzat működése törvénysértő, és ennek az állapotnak meg is van a felelőse. A jogszabály szerint ugyanis a polgármesternek, tehát Péterffy Attilának van módja arra, hogy az alpolgármester személyére javaslatot tegyen, de ezt a polgármester már kétszer is elmulasztotta. A javaslattétel pedig nemcsak jog, hanem kötelezettség is, ennek hiányába a közgyűlés nem tud élni az alpolgármester választási jogával.
A polgármester sem az előző, sem a mostani közgyűlésre nem terjesztett elő új Szervezeti és Működési Szabályzatot sem, valamint bizottságokra sem tett javaslatot, tagokra, pedig ezt is meg kellett volna tennie.
Ehelyett a polgármester tanácsadóinak nevezte ki azt a DK-s és MSZP-s baráti körökhöz tartozó Zag Gábort és Ruzsa Csabát, akiket az új közgyűlés egyáltalán nem látott szívesen az alpolgármesteri székben.
A közgyűlésen Csizmadia Péter elmondta, hogy kétszer is törvényességi felhívást intézett a kormányhivatal a városvezetőjének az elmúlt hetekben. Hankó Viktória, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt részéről zavaros felszólalása végén összetépett egy papírt - totális értetlenséget kiváltva a képviselők között.
Péterffy Attila ugyanakkor beismerte, hogy ismeri a törvényességi felhívásokat, de kérdéseket fogalmazott meg a Kormányhivatalhoz és ezekre várja a választ, emiatt nem lépett.
A pécsi polgármester szerint a mások nem akarnak vele együttműködni, de bevallotta, hogy ő nem ment el a korábbi kerekasztalra a meghívás ellenére és meg is kapta írásban a jobboldaltól is az SZMSZ tervezetet. Mindenesetre különböző kifogásokat vázolt fel, amik miatt szerinte nincs olyan helyzetben, hogy kompromisszumos SZMSZ-szel álljon jelenleg.
Csizmadia azt is elmondta, hogy minden esetben elment az egyeztetésekre, ha a polgármester kérte, de a polgármester nem ment el egyikre sem, amire a fideszes frakcióvezető hívta. Sőt, az elmúlt két hétben az SZMSZ tervezetre sem reagált.
- Nyitottak vagyunk, de a polgármesternek kell lépnie. Ennek a vergődésnek végett kell vetni, a pécsieket nem ez érdekli, hanem az, hogy a város végre működjön
- mondta a fideszes frakcióvezető. Berényi Zoltán, az ÖPE frakcióvezetője felajánlotta, hogy Péterffy nevezze meg az időt és a helyszínt a tárgyalásra, mert végül a közgyűlést is feloszlathatják egy törvényességi eljárás keretében.
Péterffy amúgy azt mondta, hogy az " ő fejében van kompromisszumos javaslat ", de hogy ez mi lenne, azt már nem árulta el.
Végül nem kötelezték Péterffyt arra, hogy eleget tegyen a törvénysértő állapot megszüntetésére vonatkozó kérésnek. Azért, mert a baloldal részéről, valamint a kisebb szervezetek a Mi Hazánk, a Mindenki Pécsért Egyesület, a Tiszta Kezek Egyesület és Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem támogatta az elképzelést. | Maradt a törvénysértés Pécsen Péterffy miatt | Az önkormányzat törvénysértően működik, mert sem alpolgármestere, sem bizottsági struktúrája nincs, mivel Péterffy Attila pécsi polgármester eddig tétlenkedett, és a korábbi, baloldaliakat segítő elképzeléseit nem fogadta el az új közgyűlési többség. Péterffynek már hetekkel ezelőtt szóltak, hogy a város törvénysértően működik miatta, de nem lépett, inkább a baráti kádereket kinevezte tanácsadónak. A jobboldal megelégelte mindezt, de a baloldal az indítványt nem támogatta. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/maradt-a-torvenysertes-pecsen-peterffy-miatt | null | true | null | null | BAMA |
Az alkotmányos keretek adottak, és azok szerint a büntetőjogi felelősség megállapítása nem a kormány feladata - szögezte le ezzel kapcsolatban Hack Péter büntetőjogász. A volt szabad demokrata politikus emlékeztetett rá, hogy 2002-ben az akkori kabinet is próbálkozott valami hasonlóval, az igazságszolgáltatás pedig tette a dolgát. Az ügyek többségében még a bűncselekmény gyanúját sem állapították meg.
Hack ugyanakkor fontos kérdésnek tartja, hogy milyen ügyekre gondolhatott Balsai. Ha tudnak konkrét bűncselekményekről, miért nem hozakodnak elő azokkal nyomban? Ezzel nem kellene várni a következő választásig, ám ha csak kormányra kerülve akarnak feljelentéseket tenni, az elévülési időn belül természetesen ez a lehetőség is nyitva áll - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a döntés joga most és később is a független igazságszolgáltatás kezében lesz.
A jogász hangsúlyozta: kérdéses, hogy az igazságszolgáltatás mindebből mire lesz vevő. Miután a kormányzati befolyás minimális, az ügyészség és a bíróság nyilván a következő választás után is becsülettel dolgozik tovább. De ha a végrehajtó hatalom mégis próbálkozna valamivel, annak a következménye az lenne - int óvatosságra a büntetőjogász -, hogy Magyarország gyorsan kiírná magát a jogállamok sorából, s bizonyára az Európai Unió is hallatná a hangját.
Szocialista körökben felvetődött, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki tiszte - mindenekelőtt a főbíró kétségbevonhatatlan pártatlansága - éppen a kilátásba helyezett "igazságtétel" miatt értékelődött fel. Hack Péter szerint nem ismeri a rendszert, aki erre hivatkozik, az elnök ugyanis nem főnöke a bírói karnak. Tehát az érdemi ítélkezési tevékenységgel összefüggésben senkinek, még az LB-n dolgozóknak sem adhat utasítást.
Maga egyébként azért tartja szerencsétlen döntésnek, hogy a parlament leszavazta Havasiné Orbán Máriát, mert bizonyos benne: a győri táblabíróság elnöke informálisan sem próbált volna beavatkozni az ítélkezésbe, ami talán nem volt mindig így. | Belföld: Milyen ügyekre gondol Balsai, Kövér, Orbán? | Orbán Viktor, Kövér László, Balsai István - különböző hőfokon, de már mindhárom fideszes politikus jelezte, hogy a kormányváltás után felelősségre vonás lesz. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20090417-20090417-26-329183 | 2009-04-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kerület lakói szeptemberben két héten át véleményezhették a rövidtávú lakáskiadás betiltását. Több mint hatezer ember adta le a voksát, a többség, 54 százalék a tiltás mellett döntött. A szavazáson egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselője ellenezte a tiltást.
Soproni Tamás arról beszélt, hogy a vállalkozásoknak több mint egy évük van felkészülni a változásra, a Magyar Apartmankiadók Egyesületénél azonban egyáltalán nem készülnek rá. "A legjelentősebb turisztikai szakmai szervezetek egységes álláspontja, hogy jogszerűtlen az önkormányzat döntése a magánszálláshelyek tiltásáról. A legelemibb jogállami követelményeknek sem felel meg. A kormányhivatal el fogja ezt utasítani, a házigazdáknak nem kell emiatt aggódniuk" - mondta a Hírklikknek Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) vezetője. Hozzátette, az önkormányzat konzultációjának eredményét nem ellenőrizték, de a Medián készített egy nagy mintás közvélemény-kutatást a belvárosban. Itt a megkérdezettek 24 százaléka támogatta a tiltást, a többség azt mondta, hogy szigorításokkal, de működhessenek a terézvárosi Airbnb-k.
A polgármester azonban magabiztos a rendelettel kapcsolatban. "Nem számítok arra, hogy a Kormányhivatal elutasítja az önkormányzat határozatát. Ezt az Országgyűlés által hozott törvény felhatalmazása alapján alkottuk. A rendelet nagyon egyszerű, a szövege egy oldalra egészen biztosan ráfér, még fél oldalra is, ha szűkebben vesszük a sorközt. Ebben nincs olyan, amibe a kormányoldal beleköthetne" - mondta a Hírklikknek a polgármester. Arra lát esélyt, hogy a kormány beterjeszt egy törvényt az országgyűlés elé, ami visszaveszi az önkormányzatok jogát, hogy hasonló rendeleteket alkothassanak, de kérdés, hogy ezt visszamenőleg tudják-e érvényesíteni.
Soproni Tamás úgy látja, miután a törvény lehetőséget ad nekik a tiltásra, ez nem lehet jogsértő. "Az egy másik kérdés, hogy az Alaptörvényt sérti-e a határozat, de akkor nem velem van vitája az egyesületnek, hanem az Országgyűléssel. Szerintem nem sérti az Alaptörvényt. Az érdekvédelmi szervezetek mindenbe kapaszkodnak, amit megértek, de ettől még ez nem jogsértő" - mondta.
Adóemelés és moratórium jön
A VI. kerületi szavazás idején a fővárosi Fidesz-frakció vezetője, Szentkirályi Alexandra arról beszélt, hogy a terézvárosi szavazás eredményének megfelelő szabályozást javasolna az egész országra vonatkozóan. (Országos szinten még sehol nem volt példa a rövidtávú lakáskiadás tiltására.) A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt ugyan nem lépte meg, de ők is szigorítottak a magánszálláshelyekre vonatkozó szabályokon. A szálláshelyek után lakószobánként fizetendő adót 2025-től négyszeresére emelik, az eddigi 38 400 forint helyett 150 ezer forintra. Emellett két éves moratóriumot vezetnek be a rövidtávú lakáskiadásra Budapesten 2025. január 1-től.
"A szobánkénti tételes átalányadó a bevezetése óta, nyolc éve nem emelkedett. Egy vállalkozó sem örül az adóemelésnek, de ha ez az ára annak, hogy Budapesten a magán- és egyéb szálláshelyek működhessenek, akkor elfogadható. Természetes szelekció alapján fog szűkülni a piac: a rosszul menedzselt, rossz minőségű szálláshelyek, amelyek sokszor a bulituristákat vonzzák ide, bezárnak. A többiek ki tudják gazdálkodni az adóemelést, akár úgy, hogy áthárítják a turistákra" - mondta Schumicky. Arra a kérdésre, hogy az ingatlan-befektetőknek esetleg elmegy-e a kedvük a VI. kerületi lakásvásárlástól, azt mondta: a befektetők megvárják a kormányhivatal reakcióját, és utána döntenek, egy-két hónap várakozás pedig belefér.
Terézvárosban májusban széles körű razziát tartottak a rövidtávon kiadó lakásokban, és kiderült: a szálláshelyek fele illegálisan működött. A helyi önkormányzat korábban küzdött azért, hogy hozzáférjen a szálláskiadók adataihoz, de a szolgáltatók ezt nem adták ki. Schumicky azonban elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024 kora nyarán megkapta a szálláshely-szolgáltatók összes forgalmi adatát és személyes adatát szállásközvetítő platformoktól. "Várjuk, hogy kiszórják a piacról a jogszabályokat be nem tartó szálláshelyeket" - tette hozzá.
Páratlan oldalon szabad, páros oldalon nem
A kerületi és települési önkormányzatoknak egész Magyarországon lehetőségük lenne korlátozni a rövidtávú lakáskiadás napjainak számát, de ezt egyelőre nem tették meg. Az európai nagyvárosok közül Barcelonában van példa fokozatos tiltásra, ott 2028 novemberéig vonják vissza több mint tízezer lakás Airbnb-engedélyét.
Ha a kormányhivatal elfogadja a terézvárosi rendeletet, akkor érdekes lesz, hogy például a Király utca egyik oldalán lehet magánszálláshelyeket találni, míg a másikon ez tiltott. Schumicky azonban mégsem számít arra, hogy a vállalkozók eladnák a VI. kerületi lakásokat, ha a tiltás valóra válik. "A házigazdáink beszélnek nyelveket, vannak külföldi kapcsolataik, ismerik a külföldi piacokat. Ha arra kényszerülnének, hogy közép-, vagy hosszútávon adják ki az ingatlanjaikat, akkor külföldi ösztöndíjas diákoknak adnák ki. Pár havonta ebben az esetben is cserélődnének a vendégek. Így viszont évi egymilliárd forint esne ki Terézváros büdzséjéből, ezért nem értjük a polgármester motivációját" - mondta a MAKE vezetője. A szobánkénti tételes átalányadó összege ugyanis a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozik, a közép- és hosszútávú lakáskiadásra nem. | Hidegzuhanyként érheti a tiltás a terézvárosi Airbnb-seket | Elfogadta a terézvárosi képviselő-testület Soproni Tamás polgármester rendeletét, miszerint 2026. január 1-től tilos lesz rövidtávon ingatlant kiadni a kerületben. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/hidegzuhanykent-erheti-a-tiltas-a-terezvarosi-airbnb-seket/439417 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az utóbbi évek gazdaságpolitikájának sikere, hogy az államháztartás hiányát sikerült a maastrichti limit alá szorítani, tavaly a GDP két százalékára csökkenteni. Ez több tényezőnek köszönhető: a kormány visszavágta az oktatási és az egészségügyi kiadásokat, beindult a gazdasági növekedés, valamint a költségvetésen átfolyó uniós támogatások bősége is segített. Az eredményeket látva a kormány már hónapok óta várja, hogy a vezető hitelminősítők - elismerve a magyar gazdaság teljesítményét - a bóvli helyett újra befektetési kategóriába tegyék át a magyar államkötvényeket. Legközelebb épp a Moody's léphet, a hitelminősítő péntek este frissíti véleményét.
A kabinet előszeretettel hivatkozik arra, hogy az elért eredmények a kiszámítható, szigorú költségvetési politikának is köszönhetőek, amit szigorú szabályrendszer véd. Épp ezért meglepő, hogy a napokban a kormány az államháztartási törvény olyan módosítására tett javaslatot, amely gyakorlatilag szabad kezet adna saját magának a költségvetési törvényen felüli költekezéshez.
A javaslatot ráadásul nem Varga Mihály, a büdzséért felelős nemzetgazdasági miniszter, hanem Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter vitte a kormány, majd a parlament elé. A javaslatot a jövő héten tárgyalják az Országgyűlésben, ám nagy vita nem várható, mivel a változtatás a kormány szerint technikai jellegű.
Frissítés! Reagált a kormány
Az államháztartási törvény módosítása nem a korlátlan költségvetési költekezésről szól, hanem arról, hogy a havonta és negyedévente felhalmozódott költségvetési maradványokat hogyan használja fel a kormány, hova csoportosítsa át a fejlesztések érdekében - közölte a lapunk cikke kapcsán egy kérdésre válaszolva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Vargát egyszerűen megkerülhetik
Az államháztartási törvény alig egyoldalas módosítása - indoklással együtt három oldal - lehetővé tenné, hogy a kormány év közben korlátlanul vállalhasson kötelezettséget kifizetésekre. Az eddigi eljárás az volt, hogy amennyiben nem állt rendelkezésre a pénz a költségvetésben - mert nem terveztek vele, de még a tartalékokból sem volt mozgósítható a szükséges forrás -, módosították a költségvetési törvényt, amihez megvolt a biztos parlamenti többség. A jelek szerint a kormány a jövőben nem ezt az utat járná, hanem egyetlen határozattal "legalizálná" a fedezet nélküli pénzköltést.
A kormányhatározathoz formálisan kormányülés sem kell, hiszen azt a kormányfő - vagy annak helyettese - bármikor kiadhatja. A javaslat szerint az ilyen kötelezettségvállalásokról szóló határozattervezetet bármely miniszter a miniszterelnök elé terjesztheti, míg korábban ilyen előterjesztéseket csak a pénzügyminiszter - illetve ma már a nemzetgazdasági miniszter - tehetett, mint a költségvetés végrehajtásáért felelős kormánytag. Így ad absurdum az is előfordulhat, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem is értesül a döntés előtt a költségvetési kötelezettségvállalásról - hívta fel a figyelmet a Napi.hu-nak nyilatkozó közigazgatási szakértő.
Jön a rendeleti költségvetés?
A módosítás szerint kifizetési kötelezettségvállalás után kell csak a nemzetgazdasági miniszternek a forrásról gondoskodnia - ám megköthető a kötelezettségvállalás mögött álló szerződés, függetlenül attól, hogy annak nincs meg a tényleges költségvetési fedezete. A javaslat szerint az NGM első emberének legkésőbb december 31-ig elő kell teremtenie a pénzt - ám ha ez nem sikerül, ettől függetlenül létezik a szerződés, vagyis azt ki kell fizetni - így az akár az éves folyó költségvetési hiányt is növelheti. A költségvetés joga elvileg a parlamenté, tehát a képviselők dönthetnek arról, hogy mire költik az adófizetők pénzét. Ez a jog a tervezett változtatás nyomán sérül.
Az előző években több esetben is szűkítette a kormány a törvényhozás költségvetési jogát - formailag úgy, hogy a parlament lemondott erről egy törvénymódosítással. Erre volt példa az, amikor a kormány kezébe adták a jogot év közben új költségvetési jogcímek létrehozására, vagyis kifizetési címek alapítására. A mostani döntéssel a kormány a jövőben úgy vállalhat többletkiadást, hogy még be sem kell róla számolnia a parlamentnek - így a költségvetési jog valóban nagy mértékben kikerül a parlament kezéből.
Ha változatlan formában "átmegy" a javaslat, a jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket korlátozás nélkül, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem a parlament beleegyezése. Így egyedül a (mindenkori) miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése. Ezzel megvalósulna költségvetési ügyekben a rendeleti kormányzás, hisz ezentúl bármilyen költségvetést fogad majd el a parlament, az a kormányt gyakorlatilag nem kötelezi semmire.
Lázárék máshogy gondolják
A kormány - természetesen - nem így látja: a Lázár János jegyezte törvényjavaslat indoklása részletesen fejtegeti, hogy a módosítás nem csorbítja a költségvetési jogokat: "sem a kormány, sem az államháztartásért felelős miniszter az országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács (KT) ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről nem dönthet, az államháztartásért felelős miniszter általi forrásbiztosítás pedig kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel". A dolog szépséghibája, hogy ezek a szabályok a tervezett jogszabályi részből hiányoznak.
Nem világos, mi a kormány vagy az előterjesztő célja, hisz a nemzetgazdasági tárca az elmúlt öt évben nem, vagy csak ritkán "feküdt keresztbe" a költségvetési költekezéseknek. Ha történt is ilyen esemény, az nem került nyilvánosságra, az esetleges konfliktus megmaradt a kormány berkein belül. Csak 2016 első két hónapjában a NGM áldását adta az egész éves költségvetési tartalék 30 százalékának elköltésére, miközben az egész első félévben annak 40 százalékáról dönthet a kormány.
Mozgástér van, de költségvetést kellene módosítani
A Napi.hu több forrása is megerősítette, hogy ennek ellenére - vagy épp ezért - az NGM-ben megrökönyödéssel értesültek a Miniszterelnökség javaslatáról. Ráadásul mostanában nem ez az egyetlen terület, ahol az NGM primátusa megkérdőjeleződik; Rogán Antal miniszter javaslatára a fejlesztési tárcához kerülne a turizmus felügyelete. Az utóbbi elképzelés szintén úgy került az asztalra, hogy az NGM még tiltakozni sem tudott, utólag próbált kármentő akcióba fogni, egyelőre sikertelenül.
A Lázár-féle javaslatot viszont árnyalja a kedvező költségvetési helyzet: míg 2015-re a GDP 2,4 százalékára lőtték be az eredményszemléletű hiányt, az 2 százalék vagy az alatti lehetett - nyilatkozta a Napi.hu-nak egy, magát megnevezni nem kívánó piaci makroelemző. (A pontos adatokat március végén publikálja az KSH és az Eurostat.) Erre az évre pedig a GDP 2 százaléka a deficitcél, ám a ciklikus folyamatok, a gazdaság fehéredése, a be nem tervezett (termőföld-értékesítési) bevételek akár 1,5 százalék alá is nyomhatják a hiány - vagyis jókora a mozgástér -, ám ennek érdemi kihasználásához év közben költségvetést kellene módosítani. A büdzsé módosítása viszont hosszadalmas, nyilvános folyamat, csak a parlamenti vita elvisz egy hónapot, ráadásul "komolyan vehető" előterjesztést kell készíteni, amit a KT-nak is jóvá kell hagynia. | Lábon lövi magát a kormány - mi lesz így a felminősítéssel? | A magyar kormány régóta várja a felminősítést, mondván: az már rég járna a költségvetési folyamatok miatt is. Eközben Lázár János – Varga Mihályt megkerülve – olyan törvényjavaslatot terjesztett a kormány elé, amely utat nyitna a kontrollálatlan költségvetési költekezés előtt, vagyis épp a kiszámíthatóságot veszélyezteti. Lapunk információi szerint az NGM-ben "nem lelkesednek" a fejük felett készülő javaslatért, ráadásul így a nullás költségvetés is jókora pofont kap. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/labon_lovi_magat_a_kormany_mi_lesz_igy_a_felminositessel.611075.html | 2016-03-03 15:34:50 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A NAV azt írja a közleményében, hogy a z órák eredetisége megkérdőjelezhető volt, ezért a pénzügyőrök megkeresték a védjegy jogosultjának képviseletét.
A Rolex megerősítette, hogy a termékek hamisítványok.
A NAV munkatársai a 778 millió forint értékű hamis karórát lefoglalták és büntetőeljárást indítottak.
Nem rég már történt hasonló eset, akkor egy Lengyelországból feladott szállítmányban 343 darab Rolex védjeggyel ellátott , díszdobozos hamis karórát szúrtak ki a pénzügyőrök.
2023 februárjában is talált hamis Rolexeket a NAV, akkor luxusmárkájú babaruhákat is fogtak .
A Rolexről hosszabban 2022-ben írtunk. | Közel 2000 hamis Rolexet találtak Ferihegyen | A NAV munkatársai egy Hollandiából érkezett küldeményben 1718 darab Rolex típusú luxuskarórát találtak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - írja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a közleményében. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/hamis-rolex-nav-budapest-liszt-ferenc-repuloter | null | true | null | null | Origo |
Georgiában a kormányzó Georgiai Álom - Demokratikus Georgia párt a szavazatok több mint 54 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon a voksok csaknem száz százalékának feldolgozása alapján a választási bizottság közleménye szerint.
Az ellenzéki pártok már szombaton közölték, hogy nem ismerik el a hivatalos eredményeket, az egyik ellenzéki vezető egyenesen "alkotmányos puccsnak" nevezte azokat. A kormánypárt visszavonult milliárdos alapítója, Bidzina Ivanisvili, aki főleg azzal kampányolt, hogy Georgiának ki kell maradnia az ukrajnai háborúból, szombat este sikert aratott, hiszen pártja 2012 óta a legjelentősebb eredményét érte el: egyes vidékeken 90 százalékos volt a támogatottsága. "Ritka eset a világon, hogy egy párt, amely ilyen nehéz helyzetben van, ilyen nagy sikert érjen el; ez jól mutatja a georgiai nép tehetségét" - mondta Ivanisvili szombat este ujjongó támogatóinak.
Több civilszervezet megfigyelői szerint azonban súlyos választási visszaélések történtek.
A Fiatal Jogászok Georgiai Szövetsége (GYLA) vasárnap számos olyan esetről számolt be, amelyben magánszemélyek több szavazatot is leadtak. A GYLA szerint ezenkívül a választási megfigyelőket akadályozták a munkájukban. A szövetség követeli, hogy a választási bizottság tisztázza ezeket az eseteket.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői a szavazók megfélemlítése, hatósági nyomásgyakorlás, a voksolás felügyelői elleni erőszak, szavazatvásárlás, többszörös szavazatleadás és egyéb jogsértések eseteire panaszkodtak, és ezek kivizsgálását, valamint további demokratikus reformokat sürgettek. "(A jelöltek közötti) egyenlőtlenségek, tettlegesség és pszichikai nyomásgyakorlás, szavazatvásárlás és egyéb feszültségek árnyékolták be a választásokat azok előtt és közben, a szavazóhelyiségeken belül és kívül" - fogalmaztak. Kifejtették: "attól tartunk, hogy a választások napján tapasztalt gyűlölet és a megfélemlítés légköre alááshatja a demokratikus politikai folyamatot, az európai integrációt Georgiában". Úgy vélekedtek, hogy a választásokat a média polarizálódása, az ellenzék és a civil társadalom elleni gyűlöletbeszéd jellemezte. A kormánypárt pedig orosz dezinformációt terjesztett, és a kampány során az ország nyugati partnereit vette célba - tették hozzá.
Mindazonáltal Pascal Allizard, az EBESZ megfigyelői missziójának vezetője nagyra méltatta a kaukázusi ország demokratikus vitalitását, dacára a nehézségeknek. Felhívta a figyelmet a többi között arra, hogy 18 politikai erő indult, és a voksolás folyamata összességében jólszervezett volt. Az EBESZ emellett kifejezte aggodalmát azon törvények miatt, amelyeket az utóbbi időben fogadott el a tbiliszi parlament, és amelyek heves társadalmi vitákat, tüntetéseket és a Nyugat ellenzését váltották ki.
António López-Isturiz White, az Európai Parlament megfigyelőinek vezetője azt vetette a grúz hatóságok szemére, hogy nem engedték be a szavazóhelyiségekbe a sajtó képviselőit, és aláhúzta, hogy "a szavazás titkosságát nem sikerült mindig biztosítani", valamint úgy vélte, a választókat megfélemlítették. Mint mondta, a kormányon lévő Georgiai Álom a választások előtt "orosz dezinformációt használt és ellenséges retorikát alkalmazott" a szavazatok manipulálása érdekében. "Továbbra is aggódunk a georgiai demokratikus folyamatok megtorpanása miatt; a tegnapi választások lebonyolítása sajnálatos módon ezt az aggodalmat erősíti" - jelentette ki.
Az EBESZ és az EP mellett az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI), a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) és egy georgiai választási megfigyelő csoport, az ISFED is kifejezte aggodalmát a visszaélések miatt. Utóbbi szerint több mint kétszáz panaszt terjesztettek be az ország választási hatóságaihoz. Az ISFED viszont hozzátette, hogy jelentős visszaéléseket nem tapasztalt. | Grúziában csalást emlegetnek | Az ellenzéki pártok már szombaton közölték, hogy nem ismerik el a hivatalos eredményeket, az egyik ellenzéki vezető egyenesen „alkotmányos puccsnak" nevezte azokat. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/gruziaban-csalast-emlegetnek/439047 | null | true | null | null | Hírklikk |
A beszélgetésből kiderül, hogy a kommunista diktatúra tönkretette Sasvári Sándor családját; a művész elmondja, hogyan veszítték el minden vagyonukat, bánáti birtokaiakat, és hogyan élte meg gyermekként, hogy egy hármas társbérletben kellett folytatniuk az életüket.
Sasvári Sándor őszintén vallott arról is, milyen nehézségeket okozott pályafutásában az, hogy osztályidegen volt, illetve hogy miért nem maradt soha külföldön, még akkor sem, amikor ott nagy lehetőségek nyíltak a számára. A SZÁMOKRA KATTINTVA A BESZÉLGETÉS LEGFONTOSABB RÉSZEI KÜLÖN IS MEGNÉZHETŐK!
A beszélgetés legérdekesebb részei itt érhetők el:
00:02:22 - Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós, Nagy Lajos király 00:09:10 - Istenhit és Jézus Krisztus 00:14:16 - Kétségek, nehézségek 00:16:42 - Misztikus élmények, jelenések 00:22:14 - Politikai nézetei miatt nem kapott lehetőséget 00:28:18 - A kommunisták tönkretették a családját 00:36:39 - Osztályidegen volt, megnehezítették az életét 00:43:30 - Külföldi lehetőségek - mégsem akart disszidálni 00:52:37 - Élet a diktatúrában és az új világ 00:55:37 - Háború 00:57:35 - Duisburg és barátság Claude-Michel Schönberggel 01:12:37 - Sasvári Sándor mint zenész 01:15:18 - Lovak 01:17:55 - Sikerek 01:20:07 - Veszélyben a hit
A teljes beszélgetés itt érhető el: | Így tették tönkre Sasvári Sándor családját | Hogyan tette tönkre a kommunista diktatúra Sasvári Sándor családját, hogy vettek el tőlük szinte mindent, hogyan éltek aztán hármas társbérletben, erről is beszél Sasvári Sándor a Századvég youtube-csatornáján, a Négyszemközt című műsorban. Ahogy természetesen híres szerepéről, Jézus Krisztusról is mesél, és persze a hitről, nemzeti elkötelezettségéről és nemzetközi sikereiről is. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/kultura/2024/11/igy-tettek-tonkre-sasvari-sandor-csaladjat | null | true | null | null | Origo |
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Portik múlt pénteki tanúvallomását sérelmezi, amelyet a Rogán által Juhász Péter Együtt-alelnök ellen indított személyiségi jogi perben adott elő. Ebben a Prisztás-gyilkosságban betöltött szerepéért 15 év fegyházra ítélt és más alvilági leszámolások miatt is megvádolt Portik azt állította: ismeri Rogánt, és személyesen tízmillió forintnyi eurót adott át neki, hogy közreműködjön egy belvárosi ingatlan áron aluli megvételében. Előadása szerint a pénzt a miniszterelnök bizalmasának, Habony Árpádnak a nagynénje, Pápa Marianne küldte. A Rogán Antalt az ügyben képviselő Dr. Kovátsits László Ügyvédi Irodától megtudtuk: a hamis tanúzás miatti feljelentést a Rogán kontra Juhász polgári per befejezése után tehetik majd meg, addig erre nincs mód a vonatkozó törvények alapján. Az ügyvédi iroda emlékeztetett: nem véletlen, hogy a bíróság is többször figyelmeztette a tanút a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
Szerinte Portik elfogultsága, és az, hogy valótlanságokat állít, már a tárgyaláson bebizonyosodott. Példaként említette, hogy Portik arról beszélt, a Nobu étterem szűk körű megnyitóján ő és a jelenlegi kabinetfőnök is ott volt, miközben a valóságban több száz ember vett részt az eseményen, köztük hollywoodi filmsztárok. – Ha egy tanú ilyen könnyen ellenőrizhető információval kapcsolatban sem a valóságnak megfelelő nyilatkozatot teszi, a nyilatkozatának többi része is alapjában válik megkérdőjelezhetővé – fogalmazott Rogán ügyvédje.
A Belváros korábbi polgármestere tavaly perelte be Juhász Pétert, miután az Együtt alelnöke azt mondta róla, hogy „bűnözőkkel üzletelt”. A perben Juhász indítványozta, hogy hallgassa meg a bíróság Portik Tamást, aki korábban azt nyilatkozta, ismerte Rogán Antalt. A pénteki tárgyaláson a miniszter hivatalos elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg, így nem tudták szembesíteni Portikkal. Ugyanakkor Rogán jogi képviselői a tárgyaláson kezdeményezték annak a két embernek a tanúkénti kihallgatását, akik Portik Tamás elfogásában szerepet játszottak, és akik Portik állításait cáfolhatják.
Juhász Péter tegnap lapunknak azt mondta: ennek a két embernek a megnevezésével valaki minősített adattal való visszaélést követett el. Ugyanakkor jelezte, emiatt neki nincs törvényes lehetősége feljelentést tenni, csak a „minősítőnek”. Arra a kérdésünkre, nem tartja-e visszásnak, hogy egy elítélt és maffialeszámolások miatt jelenleg is eljárás alatt álló személy tanúvallomására alapozza a védekezését, az Együtt alelnöke azt mondta: „Rogánról is ugyanaz a véleményem, mint amit most Portikról elmondott.” Hozzátette: mivel súlyos bűncselekményt kell feltárni, ehhez elengedhetetlen, hogy egy olyan bűnöző nyilatkozatára építsen, aki már tavaly az Átlátszónak úgy nyilatkozott, ismeri Rogánt. (Sőt Portik korábban, egyik saját büntetőperében is arról beszélt, hogy ismeri a fideszes politikust – a szerk.) | Rogán elégtételt venne | A kenőpénz elfogadásával vádolt miniszter feljelenti Portikot. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2016/06/rogan-elegtetelt-venne | 2016-06-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Napsugár utca burkolata a szennyvízaknák nyomvonalában korábban balesetveszélyesen megsüllyedt. Az önkormányzat gondoskodott a javításról 75 méteren - írta korábban Szarvas Péter polgármester a Facebook-oldalán . A nemrég tartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy a javításra 8 millió forintot költött a város.
A helyiek észrevételei alapján a napokban személyesen járt a területen és ellenőrizte, hogy milyen lett a felújítás után a Napsugár utca. Hangsúlyozta, hogy elégedetlen volt, szerinte a kivitelezés minősége nem felelt meg az elvárásoknak. A városvezető ezért felszólította a kivitelezőt, hogy végezze el a szakasz újbóli helyreállítását. | Szarvas Péter elégedetlen, ismét javítani kell az utat a Napsugár utcában | Megsüllyedt korábban Gerlán a Napsugár utca burkolata, amelynek javítására az önkormányzat 8 millió forintot költött – mondta Szarvas Péter polgármester a napokban a városházán tartott sajtótájékoztatón. Ugyanakkor elégedetlen a javítással, ezért felszólította a kivitelezőt, hogy végezze el újból a munkát. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-gerla-napsugar-utca | null | true | null | null | BEOL |
Hivatalból indított vizsgálatot a rendőrség Cristian Sima, a nagyszebeni tőzsde (Sibex) volt elnök-vezérigazgatójának eltűnése ügyében, akiről a román sajtó azt feltételezi, hogy brókercégi ügyfeleinek pénzével szökött meg - közölte csütörtökön a Szeben megyei rendőrfelügyelőség.
Cristian Simát szerdán váltotta le a részvényesek közgyűlése a Sibex élén betöltött tisztségeiből, arra hivatkozva, hogy nem jelent meg a munkahelyén, amikor az Országos Tőkepiaci Felügyelet október elsején megkezdte rutinellenőrzését a nagyszebeni tőzsdén. A román sajtó tudni véli, hogy Cristian Sima az általa 1997-ben alapított WBS Holding brókercég ügyfeleinek pénzével együtt tűnt el, és a kárt több tízmillió euróra becsülik.
A Sibex csütörtökön közleményben igyekezett megnyugtatni ügyfeleit, azt írva, hogy tőzsdei befektetők pénze nem hiányzik. | Több tízmillió eurót csalhatott el a román tőzsdeguru | Vizsgálatot indítottak a nagyszebeni tőzsde volt elnöke ellen, akiről a több román médium azt feltételezi, hogy meglógott ügyfelei pénzével. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/10/tobb-mint-tizmillio-eurot-csalhatott-el-a-roman-tozsdeguru | 2012-10-11 11:51:00 | true | null | null | Origo |
Nem tervezhette túl régóta a magyarországi gyártás megszüntetését a japán Siix Corporation. A cég honlapját megnyitva még mindig automatikusan a magyar leánycég karrieroldalára irányítják át a látogatót, és több nyitott pozíciót is hirdetnek.
Az elektronikai termékeket gyártó vállalatcsoport pénteken jelentette be (pdf), hogy felszámolja alig nyolc éve alapított magyarországi érdekeltségét, a gyártást Szlovákiába helyezi át, az itteni több mint 300 alkalmazottját pedig elbocsátja.
Előzmények: a világ egyik legnagyobb elektronikai gyártója 2016-ban jelentette be, hogy gyárat épít Nagykőrösön. A közel 17 ezer négyzetméteres üzemet a következő évben fel is húzták. A beruházás 6,4 milliárd forintba került, amihez a kormány 1,27 milliárdos támogatást adott (pdf).
A fejlesztés bejelentésekor a japán cég vezetője azt mondta, hogy az új gyárban ipari, autóipari és háztartási gépek elektronikus részegységeit gyártják majd, és az autóipari fókuszt emelte ki akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
A vállalat 2020-ban is kapott állami támogatást egy bő félmilliárdos, a versenyképességi programban vállalt beruházáshoz (pdf).
A fejlesztések ellenére azonban a cég az elmúlt években folyamatosan masszív veszteséget termelt, ami miatt a tulajdonosnak lényegében megállás nélkül öntenie kellett a pénzt a magyar leányba.
Számokban: a Siix Hungary Kft. árbevétele viszonylag gyorsan felpörgött, már 2020-ban meghaladta a 10 milliárd forintot, az előző három üzleti évben pedig 15-20 milliárd forint környékén alakult.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a vállalat folyamatosan masszív veszteséget termelt. Az elmúlt öt évben adózott soron közel 12 milliárd forintos hiányt mutattak ki.
A veszteség fedezéséhez folyamatosan tőkeemelésekre volt szükség. Tavaly 17 millió eurót (közel 7 milliárd forintot) fizetett be a japán anyacég tőkerendezés címén, de az idén februárban és augusztusban újra tőkét kellett emelni összesen 20 millió euró értékben.
Ennek ellenére a beszámolók alapján nem tűnt úgy, hogy a csoport ne hosszútávra tervezne Magyarországon. Az éves jelentés szerint 2023-ban is nagyjából 17 millió eurót költöttek beruházásokra.
Idézet: a csoport a kedvezőtlen gazdasági környezettel indokolta döntését. Mint fogalmaztak, a makrogazdasági környezet figyelembe vételével, az európai üzleti stratégia áttekintése után döntöttek úgy, hogy a termelési tevékenységét 2025. március végére megszüntetik.
Tágabb kontextus: a döntés hátterében elsősorban a német piac gyengélkedése állhat. A Siix Hungary Kft. szinte 100 százalékban exportra termelt, és bevételének közel fele Németországból származott. A korábbi tájékoztatások alapján főleg ottani autóipari cégeknek szállított.
A német autóipar gyengélkedésének hazai gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásáról a G7-en is többször írtunk. Ez az egyik fő oka annak, hogy az idei harmadik negyedévben újra technikai recesszióba süllyedt az ország.
Mi várható? Bár a német felvevőpiac gyengélkedése hosszú hónapok óta látható, ennek ellenére még az előző hónapokban sem utalt sok minden a Siix kivonulására. Még most is elérhető például javító műszerészi, minőségellenőri és PCBA operátor álláshirdetésük.
A japán cég döntésében a magyar gazdaság szempontjából különösen az aggasztó, hogy miért az itteni és nem a szlovák telephely megszüntetése mellett döntöttek, mikor saját bevallásuk szerint a világ egyik legfejlettebb gyárát húzták fel Nagykőrösön.
Az elmúlt hónapokban több jelentősebb gyárbezárás is volt az országban. A nagyatádi cérnagyárban 200 munkahely szűnik meg, az üvegipari öntőformákat előállító Omco International pedig pár hónap alatt 150 embert küldött el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKivonul Magyarországról a pár éve még 250 főt foglalkoztató fémöntő multi a jelek szerintAz Omco Hungary berendezéseit hamarosan elárverezik, a cégben már csak pár tucatnyi munkavállaló dolgozik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTartozáshegy alatt roskad össze egy százéves magyar gyárHa nem sikerül megmenteni a nagyatádi cérnagyárat, akkor több mint 200 ember marad munka nélkül, és a település költségvetése is nehéz helyzetbe kerülhet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzétesett a német jelzőlámpa, de tényleg jó ez Magyarországnak?Hiába reméli Nagy Márton, nem úgy tűnik, hogy több járműipari támogatás lesz a német kormányválságból. Azért így is van, aminek örülhet.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | A német autóipar viszi sírba 300 magyar dolgozó munkahelyét | Még tavaly is milliárdokat költött beruházásokra a japán cég, amely pénteken jelentette be magyarországi gyárának felszámolását. | [
""
] | 0 | https://g7.hu/vallalat/20241111/a-nemet-autoipar-viszi-sirba-300-magyar-dolgozo-munkahelyet | null | true | null | null | G7 |
Milliókért mondaná meg az RTL Híradónak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), hogy pontosan mire költik a vállalkozók által befizetett 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást. Az adatokért egy idén módosított törvény alapján kérnének pénzt - számol be az RTL Klub Híradója.
A kamarai díjat 5-600 ezer cég fizeti, ha a befizetést elmulasztják, a NAV hajtja be rajtuk. A Híradó szerint csak a BKIK bevétele az utóbbi három évben összesen 1 milliárd 878 millió forint volt.
Az RTL megkereste az összes kamarát, a BKIK tételes elszámolást ígért, de ezért 3-5 millió forintot kért. Azzal indokolták ezt az összeget, hogy ehhez minden szerződést tételesen át kellene vizsgálni, ez pedig a "rendelkezésre álló munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna". A BKIK főtitkára szerint 2-3 munkatárs 2 hónapos munkájának a díja az összeg, de ha a Híradó pontosítja kérését, "a díj jelentősen csökkenthető". | Itthon: Milliókat kellene fizetnie az RTL-nek, ha választ akar kapni | A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra hivatkozva kért 3-5 millió forintot az RTL Híradótól annak megismerésére, hogy mire költik a kamarai hozzájárulást, hogy a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs kéthónapos munkája szükséges, ez pedig éppen ennyibe kerül. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151222_Milliokat_kellene_fizetnie_az_RTLnek_ha | 2015-12-22 11:14:00 | true | null | null | HVG |
Inzulinpumpa: maradt a korrupciógyanú
Népszabadság • Tanács István • 2007. július 25.
Csaknem ötszörösére emelték a súlyos cukorbeteg gyerekek által használt
inzulinpumpákhoz szükséges szerelék és patronok önrészét a forgalmazó
cégek, miután a szülők korábban csalás miatt panaszt tettek.
Ismét a nyilvánosság segítségét kérte Karsai József, Battonya
polgármestere, MSZP-s képviselő az inzulinpumpa szerinte korrupciógyanús
forgalmazása ügyében. Karsai már többször is beszélt arról, hogy az
inzulinpumpák forgalmazása körül visszaélések vannak. A képviselő
bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál amiatt, hogy az OEP nem
versenyezteti a forgalmazókat, ezért a silány minőségű készülékekért
ugyanannyit kell fizetni, mint a kiválóakért. A versenyhivatal mind a mai
napig nem reagált a bejelentésre. Karsai egy másik bejelentését, amit
áfacsalás miatt tett, a rendőrség áttette a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságára, onnan pedig visszautalták a rendőrségre. A képviselő
abban gyanít bűncselekményt, hogy a forgalmazók a betegeknek rendszeresen
33 százalékkal kevesebb, 15 helyett általában csak tíz inzulinpatront és a
testre erősítést szolgáló úgynevezett szereléket szállítanak, holott az OEP
a szerződésben szereplő teljes mennyiséget kifizeti nekik. Karsai azt
gyanítja, hogy a náluk maradt egyharmadot, amelyet egyszer már kifizetett
az OEP, újra értékesítik valahol - a második körben már áfát sem fizetnek.
A VPOP egy hónappal meghosszabbította ezt a nyomozását.
Tegnap egy inzulinpumpát használó kislány édesanyja, Solti Irma azt mondta:
szerződésük szerint 26 600 forintot kellene fizetnie félévenként lánya
készülékének tízszázalékos önrészeként. Legutóbb azonban minden magyarázat
nélkül 118 400 forintos számlát kapott, amelyre részletfizetést sem
engedélyeztek, ezért lehet, hogy kislánya nem tudja majd tovább használni
az életmentő készüléket.
Korábbi cikkünkben Molnár Barbara, az OEP szóvivője úgy nyilatkozott:
döntés van arról, hogy a Med Trust nevű forgalmazó céggel felbontják a
szerződést. Ez azonban nem történt meg. Legutóbb Horváth Ágnes
szakminiszter 40 MSZP-s képviselő előtt ígérte meg Karsai Józsefnek, hogy
végére jár az ügynek. Az erre vonatkozó kérdéseinkre az OEP mára ígért
választ. (T. I.) | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-457574 | 2007-07-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Schadl György és három társa ellen nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszéken: a vád korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása és befolyással üzérkedés.Mint a vádirat írja, 2018-ban két önálló bírósági végrehajtó-helyettes vette fel a kapcsolatot egy végrehajtónak pályázó személlyel. A helyettesek azt mondták a pályázónak, hogy kapcsolatrendszerükön át befolyásolni tudják a pályázat eredményét. Ezután felajánlották, hogy biztosítják a pályázó kinevezését, ha cserébe részesedést kapnak a pályázó leendő végrehajtói irodájának bevételéből, illetve alkalmazzák őket az irodában.A pályázó élt az ajánlattal, majd bevállalta, hogy három éven át 42,5-42,5 százalékot ad a helyetteseknek. A pályázót 2019 második felében kinevezték önálló bírósági végrehajtónak, ehhez pedig a vádirat szerint nem kellett a két helyettesnek befolyással élnie.A pályázó ezután elmondta Schadl Györgynek, hogy mi történt, Schadl pedig rászólt a két helyettesre. A pályázónak így nem kellett kifizetnie vagy alkalmaznia őket saját irodájában. A vádirat szerint ezután Schadlnek és az MBVK alelnökének is feljelentést kellett volna tenniük, de ez nem történt meg. A főügyészség a vádiratban indítványozta azt is, hogy a bíróság egyesítse ezt az ügyet a Schadl és 21 társa ellen folytatott korrupciós és más bűncselekményekről szóló tárgyalással.Az utóbbi ügynek, amely aSchadl-Völner-ügynéven híresült el, a vádirata úgy szól, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. | Újabb korrupciós ügy miatt emeltek vádat Schadl György ellen | Az ügyészség azt kérte, hogy a mostani korrupciós ügyet, amelyben Schadl és az MBVK alelnöke is érintett, vonják össze az eddigi tárgyalásokkal. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/11/12/korrupcio-vademeles-birosag | 2024-11-12 09:30:39 | true | null | null | Telex |
Róna Dániel: A Fidesz Magyar Pétert tekinti fő ellenfelének | Róna Dániel politológus szerint ha a kormány nem tudja növekedési pályára állítani a gazdaságot, nagyon nehéz lesz számára a választás. Bár Szájer visszahozása a közvélemény szempontjából nem okos lépés, az üzenet a közösségnek: aki hűséges Orbánhoz, annak a kínos ügyek után sem engedik el a kezét. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/rona-daniel-orban-magyar-petert-tekinti-fo-ellenfelenek/33203887.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
|
A Bojko Boriszov vezette jobbközép kormány éppen amiatt mondott le szerdán, mert erőszakossá váltak az áramdíj-emelkedés miatti tüntetések. Bulgáriában az átlagbér 400 eurónak megfelelő (117 ezer forint), és az utóbbi, téli hónapokban a havi áramdíj sok háztartás esetében meghaladta ezt az összeget. Ráadásul az átlagnyugdíj a felét sem éri el az átlagfizetésnek. A lakosság legnagyobb mérge az energiaszolgáltató cégek – például a cseh CEZ, vagy az Energo-Pro, az osztrák EVN – ellen irányul, amelyek 2004 óta kizárólagos ellátási jogot kaptak az ország egyes részein.
Szófiában legalább 30 ezren tüntettek vasárnap kora délután a szervezők becslése szerint, de a Novinite.com hírportál arról számolt be, hogy a tüntetők száma nő, mert egyre többen csatlakoznak a folyamatosan vonuló, több állami intézményt is felkereső tömeghez. A tüntetők jártak a nemzeti bank (BNB) épülete előtt is, ahol követelték Ivan Iszkrov jegybankelnök menesztését amiatt, hogy a központi bank szerintük rossz politikát folytat, nem ellenőrzi kellőképpen a kereskedelmi bankokat, azok túl magas hitelkamatot alkalmaznak, és ezzel tönkreteszik a vállalkozásokat. A demonstrációk miatt a metrót kivéve minden tömegközlekedési eszköz leállt Szófiában.
A legtöbben az energiaipari monopóliumok ellen tiltakoztak, és követelték a társadalmi ellenőrzés megteremtését e cégek felett. A fővárosi tüntetésen a szervezők meghívásának eleget téve felszólalt Roszen Plevneliev köztársasági elnök. A tömeg kifütyülte, ő mégis megköszönte a demonstrálók „aktív civil kiállását”. Szombaton a kelet-bulgáriai Szlivenben tanácskozást tartott a tüntetők száz képviselője szerte az országból. Megállapodtak egy követeléslistában, amelyet most átadtak az államfőnek. A követelések között szerepel: a köztársasági elnök ne oszlassa fel a parlamentet, az működjön tovább. Ne ügyvezető kormányt bízzon meg az ország vezetésével a választásokig, hanem szakértőit. Alkossanak egy törvényt, amelynek értelmében minden „intézmény” felett az ellenőrzést 50 százalékban a civilek gyakorolhatják. A közműcégek részvényeinek 51 százaléka kerüljön vissza az államhoz – követelik.
Vasárnap mintegy 40 bulgáriai városban voltak demonstrációk. A kisebb tüntetéseken az emberek amiatt is tiltakoztak, hogy az oktatási rendszer nem készíti fel rendesen a diákokat a munkaerő-piaci versenyre. A tüntetők egyes helyeken azzal fenyegetőztek, hogy mindaddig nem fizetik be a téli hónapok áramszámláit, amíg a parlament meg nem változtatja az alkotmányt, és lehetővé nem teszi, hogy a parlamenti képviselőket a választópolgárok közvetlenül válasszák meg – ne csak pártlistákra szavazhassanak az emberek –, és a honatyák visszahívhatók legyenek. | A magas áramdíjak és a korrupció ellen tüntettek Bulgáriában | Több tízezer ember tüntetett vasárnap Bulgária-szerte a magas áramdíjak, a korrupció és a szegénység elleni tiltakozásul. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2013/02/a-magas-aramdijak-es-a-korrupcio-ellen-tuntettek-bulgariaban | 2013-02-24 20:44:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Október elején közzétette a Városligetben, az egykori Petőfi Csarnok helyén épülő Új Nemzeti Galéria kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési hirdetményét a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. Majd nem sokkal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: az eljárás után tudják megmondani, hogy pontosan mennyibe kerülne az épület befejezése.
A kancelláriaminiszter válaszában a pontosan kitételre érdemes koncentrálni: hogy egy közbeszerzés forintra pontosan mennyibe kerül, az valóban csak az eljárás végén derül ki, hiszen az eljárás alapvetően éppen arról szól, hogy ki adja a legjobb ajánlatot. A kérdés sokkal inkább az, hogy nagyságrendileg mennyibe kerülhet az Új Nemzeti Galéria, erre pedig a miniszter válaszolhatott volna, hiszen úgy nem lehet kiírni egy ilyen méretű közbeszerzést, hogy valmilyen kalkuláció ne legyen a becsült értékről.
A közbeszerzéseken induló társaságoknak meg kell felelniük bizonyos pénzügyi, műszaki és szakmai feltételeknek. Ezek azt a célt szolgálják, hogy csak azok állhassanak starthoz, akik reálisan el is tudják végezni a munkát. Így nem állhat elő olyan helyzet, hogy a püspöladányi Pityipalkó Kft. elvisz egy munkát úgy, hogy ahhoz nincsenek sem megfelelő tapasztalatai, sem erőforrásai. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feltételeket a kiiíró arányosan megszabhassa, kell valamilyen sorvezető, hiszen az sem járható út, hogy hasraütésszerűen olyan magasra teszik a lécet, hogy annak csak bizonyos cégek feleljenek meg. Éppen ezért a közbeszerzési törvény egyértelműen szabályozza, hogy a pénzügyi alkalmasság esetén hogyan kell úgy meghatározni az alkalmasság feltételeit, hogy az arányos legyen.
Például elő lehet írni, hogy a beszerzés tárgya szerinti árbevételnél egy bizonyos szintet el kell érni. A törvény szerint, ha az árbevétel vizsgálatára kerül sor, az általános forgalmi adó (áfa) nélkül számított közbeszerzési érték 75 százalékát elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel rendelkező ajánlattevőt nem lehet alkalmatlannak minősíteni. Tehát ha a becsült érték 10 forint, akkor a beszerzés tárgya szerinti legalább 7,5 forintos árbevétellel rendelkező ajánlattevőt alkalmasnak kell tekinteni. Így a pénzügyi alkalmasság esetén 7,5 forintos határt lehet meghúzni.
Mindez azért fontos, mert ilyen pénzügyi alkalmassági feltételt természetesen a Városliget Zrt. is szabott, méghozzá így:
"Részvételre jelentkező/ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (építőipari kivitelezési tevékenység) származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele nem éri el összesen az 50.000.000.000,- Ft-ot."
A fenti pénzügyi alkalmassági feltétel alapján a kiíró legalább nettó 66,67 milliárd forintos közbeszerzési értékkel számolhatott, hiszen az 50 milliárd forintos árbevétel ennek a 75 százalékát teszi ki. (Az 50 milliárdos lécet több ajánlattevő együttesen is megugohatja, illetve be lehet vonni kapacitásnyújtó cégeket is.)
Szerettünk volna pontosabb adatokat és indoklást kérni, első levelünkre azonban a Városliget Zrt. a közbeszerzési szabályok általános jogszabályhelyeit küldte el, illetve a Közbeszerzési Tanács egyik útmutatóját idézték, amiben nincsen szó a pénzügyi alkalmasságnál szereplő érték meghatározásáról, illetve általánosságban a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatát említették. Viszont annyit - ismételten konkrétumok nélkül - hozzátettek, hogy az alkalmassági követelményeket az ezekben javasolt mértéknél alacsonyabban határozták meg. Szerettünk volna érdemi választ is kapni, a Városliget Zrt. azonban nem reagált a második levelünkre.
A közbeszerzést úgynevezett hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban írták ki. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy az ajánlatok és az alkalmasságot igazoló dokumentumok beérkezése után, a tárgyalási szakaszban a kiíró valóban tárgyal azokkal, akik megfelelnek az alkalmassági követelményeknek. Itt finomodhatnak a feltételek, változhatnak az árak, csak ezután nyújtják be a végleges ajánlatokat a cégek, amelyeket elbírálnak. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy mostani számításunk nem a végösszegre, hanem a nagyságrendre vonatkozik.
A fenti kalkuláció egyébként nem tűnik elrugaszkodottnak, sőt, annak a kitételnek is megfelelhet, hogy az alkalmassági lécet alacsonyabbra tették. 2020-ban a G7 a tervezésre vonatkozó szerződésmódosítás alapján írt arról, hogy a Városliget Zrt. 2017-ben még 26 milliárd forintot szánt az Új Nemzeti Galériára, ez később a tervezésnél 48 milliárdra kúszott fel, a 2020-as szerződésmódosításból viszont már az derült ki, hogy 73 milliárd forinttal számoltak.
Önmagában az előkészítés is hatalmas összegeket emésztett fel:
2015-ben kötött szerződést az Óbuda-Újlak Zrt. és a Főber Zrt. a Városliget Zrt. részére az Új Nemzeti Galériához egyedileg meghatározott mérnöki feladatok ellátására. Ennek értéke 375 millióról 503 millióra nőtt 2020-ra.
A tervezést 2016-ban nyerte el a magyar Bánáti + Hartvig Kft. a japán HANAA Jimusho Ltd.-vel közösen 2,65 milliárd forintért, ez 2019 szeptemberében 2,83 milliárd forintra drágult.
A Liget Projektért felelős Baán László a HVG-nek januárban úgy fogalmazott: "2025-ben lehet ismét olyan helyzetben a nemzetgazdaság, hogy lesz pénz jelentősebb állami nagyberuházásokra, így az Új Nemzeti Galéria megépítésének megkezdésére is. Érvényes építési engedélyünk van, kész kiviteli tervekkel - akár holnap el tudnánk kezdeni az építkezést." | Olyan drága lehet az Új Nemzeti Galéria, hogy az árából mentőövet dobhatnának a kórházaknak | Kiírták a Városligetben épülő Új Nemzeti Galéria kivitelezésére vonatkozó közbeszerzést. Hogy iszonyúan nagy munkáról van szó, az egészen biztos. Az árakkal kapcsolatos titkolózás nem segít a tisztánlátásban. De ha közelebbről megnézzük a dokumentumok kevésbé szem előtt lévő részeit, árulkodó jelekre bukkanhatunk. Valaki vagy valakik brutálisan nagyot szakíthatnak. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/uj-nemzeti-galeria-mennyibe-kerulhet.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.