text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perel a Siemens a zsarolási vád miatt
|
A Siemens magyarországi részlege közölte, beperli azt a vállalkozót, aki zsarolás miatt feljelentést tett ellene. A cég bejelentette azt is, a rendőrség rendelkezésére bocsát minden olyan iratot, amely az üggyel kapcsolatos.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061129beperli.html
|
2006-11-29 10:28:00
| true | null | null |
Origo
|
|
A beruházási stop áldozata lett a kínai Fudan egyetem budapesti campusa, ezért csúszhat az idei évre ígért népszavazás a beruházásról. Erről Gulyás Gergely miniszter beszélt szombaton. Közben a Momentum szerette volna megtudni, mi lett annak a 600 millió forintnak a sorsa, melyet a kormány átadott az egyetem alapítványának. Egyelőre nem bukkantak a nyomára.
|
A Momentum nagyon keresi azt a 600 millió forintot, amit a kormány átadott a Fudan egyetem alapítványának
|
A beruházási stop áldozata lett a kínai Fudan egyetem budapesti campusa, ezért csúszhat az idei évre ígért népszavazás a beruházásról. Erről Gulyás Gergely miniszter beszélt szombaton. Közben a Momentum szerette volna megtudni, mi lett annak a 600 millió forintnak a sorsa, melyet a kormány átadott az egyetem alapítványának. Egyelőre nem bukkantak a nyomára.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/02/26/momentum-600-millio-forint-fudan-egyetem-alapitvany-politika
|
2023-02-26 11:56:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Aki kicsit is figyelt a közéletre az elmúlt 10-15 évben, tudja: a Fidesz tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért, sőt még az Alaptörvénybe is beleírta, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Ehhez képest „polgárjogot” nyert a magántőkealap intézménye, amely az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik – értsd: tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás.
Kétségtelen, hogy a magántőkealap (private equity fund) nemzetközi térben is ismert cégforma; olyan entitás, amely esetében az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy nincs az a piacgazdasági találmány, amit ne lehetne – eredeti rendeltetésével ellentétesen – oligarchikus rendszerek szolgálatába állítani.
Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre magántőkelapok, amelyeknél a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok.
Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos (nemrég a Direkt36 azért megtalált néhány érintettet), sőt számos pénzügyi előny is jár a szolgálataikért: a magántőkealapok sem társasági, sem helyi adót nem fizetnek, sőt, addig nem kell semmilyen közteherrel bíbelődni, amíg nem ér el pozitív hozamot, kimutatható nyereséget a befektető.
Írásunk élesítésének pillanatára a jegybank nyilvántartása szerint 123 (frissítés: másnap már 124) ilyen titkos pénzeszsák lett az országban (két éve még harmadennyi volt), s mint alább kiderül, ebből 53 darab felett Tiborcz István és Mészáros Lőrinc, illetve az ő bizalmas körük őrködik. Ám immár nemcsak ők, hanem a másodvonal is aktivizálódott; tulajdonképpen nem is számít igazi NER-potentátnak, aki nem kezel legalább egy-két magántőkealapot – de erről a „jelenségről” majd írásunk második részében szólunk részletesen. Most inkább arról, hogy miféle pénzeket „moshattak bele” ezekbe a törvény által titkosított kasszákba.
A G7 gazdasági portál egy éve 2 ezer milliárd forintra becsülte a magántőkealapok által felhalmozott vagyont. Ez azért megdöbbentő, mert ennyi pénzt egyszerűen nem lehetett kinyerni a túlárazott állami közbeszerzésekből, út- és vasútépítésekből, letelepedési kötvényes bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből. Hogy éreztessük a 2 000 000 000 000 forint nagyságát, ideidézzük korábbi számításunkat: a legnagyobb magyarországi tenderkirály, a sztrádaépítő Duna Aszfalt feje, Szíjj László a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években összesen mintegy 181 milliárd forintnyi adózott eredménytömeget produkált. S ha ehhez hozzáadjuk cégcsoportjának tavalyi, egyelőre nem nyilvános adatait, esetében körülbelül 200 milliárdnyi „jutalomfalatról” beszélhetünk – s ez még mindig csak a tizede a G7 fenti becslésének.
Adódik tehát a kérdés: kik és honnan öntöttek ennyi pénzt ebbe a magántőkealap-hálózatba, amelyen a Nemzeti Együttműködés Rendszere nyugszik. Ahogy az alábbi gyűjtésből kiolvasható, autópálya-üzemeltető gigacégeket, bankholdingot, hagyományos és zöldenergia-konszerneket, irodaházak garmadáját, turisztikai óriásfejlesztéseket, szállodaláncokat, Andrássy úti palotákat, európai jelentőségű gabona-, illetve pulykafeldolgozó üzemeket, kereskedelmi médiumokat szerveztek már rá erre a legalább 2 ezer milliárd forintos talapzatra. Beszéltünk olyan „jólértesültekkel”, akik biztosra veszik, hogy orosz, kínai, esetleg „kipcsak” eredetű forrásokból is töltik e magántőkealapokat, ám mai tudásunk szerint ennél jóval egyszerűbb a képlet.
Arról van szó, hogy a fejlett magyar államkapitalista modellben a „magán” előtagú tőkealapokat is részben közpénzből pumpálják nagyra.
Alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy legalább 541 milliárd állami forint már megmozdult a Tiborcz- és Mészáros-klub, valamint az utánuk következők irányába – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél sokkal jelentősebb. Mindez nem jelenti azt, hogy a kiválasztottaké lesz (vagy lett) ez a tetemes közpénz. Azt viszont igen, hogy noha az állam adott esetben akár 70 százalékban is finanszíroz egy-egy tőkealapot, mégis teljes egészében átengedi a saját forrásai feletti rendelkezés jogát bizonyos magánszereplőknek. Akiknek így nem kell például hitelbírálaton átesniük, nem kell az évek során törlesztgetniük semmit, hanem – megtérülő projektek esetén – majd később kegyesen „részeltetik” az államot a maszek projektjeik hasznából. Hasonló a sztori a Vodafone-felvásárláshoz, ahol a kockázatok döntő részét az állam vállalja, de a menedzsmentjogot egyszerűen lepasszolta a NER-nek – az úgynevezett „nemzeti” politika legnagyobb dicsőségére.
Ahogy írtuk: egyelőre 541 milliárd közpénz külső alapkezelőkhöz vándoroltatásáról vannak biztos információink. Ebből 141 milliárd forint a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből az Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül – erről is cikkünk második részében írunk majd bővebben. Akad azonban legalább 400 milliárd olyan forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgynevezett „Krízis”, illetve „Turisztikai” tőkeprogramjainak örve alatt jutott el minimum kilenc alapkezelőhöz 2021-től. Korábban a Telex, a HVG és a G7 már észlelte, hogy az állami pénzintézet 25-50 milliárdos tételekben kezdett kötelezettségeket vállalni egyes magántőkealapokban – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítésére. Az MFB 2021-ről szóló éves beszámolójában a „társult vállalkozások” bemutatásánál összesen hat ilyen külső irányítású egység szerepel összesen 250 milliárdos befektetéssel (ahogy az alábbi gyűjtésben vastaggal szedve látható, a Főnix, a Central European Opportunity II., a Gordiusz, a Riverland, az Infinitum és az MKB Magántőkealapról van szó). Ezeknek a kezelőcégei „természetesen” Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejével már-már összeépült Szécsényi Bálinthoz és Jellinek Dánielhez, valamint Mészáros Lőrinchez tartoznak. Személyes kedvencünk a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap, amely sok egyéb, alább részletezett projekt mellett arról híres, hogy megvette a felcsúti kolléga Hunguest-szállodaláncából egyszer csak „kipottyant” Grandhotel Galyát, majd a következő pillanatban rögtön termett 3,9 milliárd vissza nem térítendő Kisfaludy-kormánypénz is az elaggott mátrai épület felújítására. Tehát a látszat mindenképpen az, hogy a magyar állam felelős döntéshozói és a kormányfő családja lényegében egy tulajdonosi körként viselkedtek.
De miért írtunk 400 milliárd forintos pénzkiáramlást (kilenc magánalapba), amikor a 2021-es MFB-beszámoló „mindössze” 250 milliárdról (és hat kedvezményezettről) árulkodik? Azért, mert a fent linkelt banki kimutatáshoz egy vezetőségi jelentést is csatoltak, amelyben a 2022 elején bejegyzett részesedések, tőkeemelések is szerepelnek – itt pedig már hét alapot említenek 50-50 milliárdos állami „krízisdotációval”, továbbá kettő turisztikai győztest 25-25 milliárddal (de a három újonc nevét homályban hagyják). Ez így 400 milliárd. S miért utaltunk bekezdésekkel korábban arra, hogy akár még további százmilliárdok is „kiközvetítődhettek” ezen az MFB-ágon? Mert a pénzintézet minapi közleménye egyértelművé tette, hogy az utóbbi nyolc hónapban is „jelentős összegben jegyeztek le befektetési jegyeket”.
Természetesen részletes kérdéssort küldtünk a témában – immár majd’ két hete – az MFB-nek a kommunikációs igazgató, Milassin Levente biztatására, ám nem érkezett semmilyen válasz az újabb nyertes magántőkealapokról. Sőt telefonhívásainkra, sms-üzeneteinkre sem reagált többé senki a megszólított „közszolgák” közül. Alighanem teljes hírzárlattal van tehát dolgunk. Az állami pénzre érdemesített hat, név szerint is ismert magánalap kezelői pedig sajnálattal közölték lapunkkal, hogy ebben az ügyben a hatályos magyar jogszabályok szerint nem szolgálhatnak semmiféle információval. Vagyis amit tudunk – lásd az alábbi ténytárat –, nem tőlük tudjuk.
Cikkünket folytattuk, a második rész itt olvasható
I. Alapkezelők és magántőkealapok Tiborcz Istvánnál, illetve az üzletember holdudvarában
1. Diófa Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Főnix, Nivala, Egmont, Diorit)
Az alapkezelőt egy éve vette meg Tiborcz István (Jellinek Dánieltől). A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be tavaly nyáron Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója. A Főnix Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot pakolt bele az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 21,4 milliárdos magántőkét azért hozzá kellett tenni). A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül száll be – a Mollal és Jellinek-féle Riverland-alappal közösen – a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be. Ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi Gát-óriásprojektben, illetve a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben. A Főnix résztulajdona továbbá az a Prestige SL Asset Holding Zrt., amely Szlovéniában tervezett privatizálni egy teljes idegenforgalmi láncot, de sikertelenül. A Diófa magántőkealapjai közül még a Nivala érdemel említést, amely a Hévízen épülő ötcsillagos, 285 szobás – közel nyolcmilliárdnyi állami turisztikai pénzt felszívó – szállodamonstrum (Port Hotel Medical & Spa) befektetője.
2. Equilor Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Central European Opportunity, Central European Opportunity II.)
Tavaly a Tiborcz Istvánhoz kötődő Gránit Bank többségi tulajdonrészt szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, de az általa megbízott kommunikátorok hangsúlyozták, hogy a hasonló nevű alapkezelő ezzel párhuzamosan nem lett sem az övé, sem az általa birtokolt BDPST-csoporté. Ettől függetlenül az egész „brancs” – brókercégestül, alapkezelőstül, BDPST-stül – egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Tehát roppant életszerű, hogy az Equilor Alapkezelőnek úgymond nincs köze Tiborczhoz – pláne, hogy a társaság tulajdonosi körében ott találjuk Szécsényi Bálintot, aki a miniszterelnök vejének bizalmas barátja, továbbá a Közép-Európai II. Magántőkealapot. Igen, jól olvasták, tökéletes a felépítmény: egy céget, amely titokzatos alapokat kezel, részben egy titokzatos magántőkealap birtokol. A Közép-Európai II.-ről annyit azért tudunk, hogy Szécsényi menedzseli egy másik vállalkozásával (lásd a következő pontot), de a Direkt36 nemrég más módon is a Tiborcz-körhöz kötötte. Ami az Equilor Alapkezelő által irányított két magántőkealapot illeti, a Central European Opportunity egyfelől társtulajdonos lett a banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak digitális ügyfélkiszolgálást biztosító FaceKom Kft.-ben. Másrészt – ahogy korábbi cikkeinkben már említettük – napelemes projektekhez csatlakozott a Green Energy Investhor Zrt. britokosaként. S ugyanennek a magántőkealapnak lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is, a Global Refuse Holding Zrt., amely inkább Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelte. Az Equilor által kezelt második számú pénzeszsák, a Central European Opportunity II. Magántőkealap az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 25 milliárd forintot töltött az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 10,7 milliárdos magántőkét kellett hozzátenni). Ez utóbbi magántőkealap szállt be a fent már kitárgyalt, Kisfaludy-pénzeket is tartalmazó galyatetői hotelügyletbe (Galya Top Property Kft.), továbbá lett a Dreamland Investment Holding Kft. egyik tulajdonosa. Ahogy korábban már nyilvánvalóvá tettük, a Dreamland-csoport – államilag ugyancsak agyondotált – „fejlesztménye” a szántódi Mövenpick BalaLand Resort Lake és Familypark, valamint a tokaji ötcsillagos Minaro MGallery.
3. Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai VI., ATN I., Jupiter 888)
A részvénytársaság a Tiborcz Istvánhoz baráti-üzleti vonalon kötődő Szécsényi Bálint másik alapkezelője. Már utaltunk arra, hogy a Direkt36 a Közép-Európai I. és II. számú magántőkealapot (előbbi egy kommunikációs ügynökségben, utóbbi az Equilor Alapkezelőben tulajdonos) nemcsak kezelői, hanem tulajdonosi oldalról is a kormányfő veje „klubjához” sorolta. Mai tudásunk szerint ugyanakkor az ehhez az alapkezelőhöz tartozó hat magántőkealap egyike sem kapott MFB-s milliárdokat szíves felhasználásra. Csak mellékesen említjük meg, hogy a Szécsényi menedzselte ATN I. Magántőkealap tavalytól a naperőművek kulcsrakész kivitelezését vállaló, bólyi székhelyű Energy Hungary Zrt. befektetője.
4. Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. – jelenleg 12 magántőkealapot irányít (Gordiusz, Riverland, Indotek-Ventures Alpha, Infinitum, Sunrise, Center Building, Swindonside, Bepea Next, Newhouse, Breming Holding, Oldhouse, Lindewitt)
Néhány éve még a NER-től független csúcsgazdagként mutattuk be az alapkezelőt birtokló Jellinek Dánielt. Mára azonban ő lett Tiborcz István egyik legfontosabb üzleti partnere: mindketten nagytulajdonosok a Waberer’s International logisztikai óriásvállalatban, több befektetési célpontot is közösen keresnek, és ahogy írtuk, Jellinek adta el a miniszterelnöki vőnek a Diófa Alapkezelőt, vagy például a patinás budai Gellért Szállót. Korábban elterjedt a sajtóban, hogy az Indotek-csoport plázái is Tiborcznál landolnak, de a valóságban csak Jellinek bal zsebéből tettek át bevásárlóközpontokat a jobb zsebébe (értsd: a Lindewitt Magántőkealap birtokába). Az Indotek-Investments által kezelt magántőkealapok többségéről úgy hírlik, ezeket nem idegen vagy állami forrással pumpálták fel, Jellinek inkább csak adóoptimalizációs céllal választotta ezt a „cégformát”. Ezért itt csak azoknak a hatalmasra fújt alapoknak a hátterét vizsgáljuk, amelyekbe (szinte) biztosan töltöttek állami „gázt” is. A Gordiusz Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett az alapba (a legalább 21,4 milliárdos magántőke mellé). Ha ránézünk a Gordiusz jelenlegi érdekeltségeire, annyi látszik a cégjegyzékben, hogy az alap résztulajdonos lett az elmúlt évek legnagyobb közép-európai ingatlantranzakcióját végrehajtó, szerbiai és lengyelországi irodarengeteggel rendelkező Westavis és Office Planet kft.-kben. Több forrásunk is egybehangzóan állítja: volt olyan forgatókönyv, hogy a Tiborcz-portfolióba tartozó BDPST-Serbia és BDPST-Poland nevű részvénytársaságok is beszállnak ebbe a bizniszbe, de végül csak a kormányzat által megtámasztott Gordiusz sietett Jellinek „segítségére”. A Riverland Magántőkealap ugyancsak 50 milliárdos injekciót kapott az MFB Krízis Tőkeprogramjából (a szükséges 30 százaléknyi magánforrás mellé); mint fent írtuk, éppen ez az alap repült rá – a Mol és a Tiborcz-kötődésű, ugyancsak állami hajtóerővel működő Főnix társaságában – az Alteo Nyrt.-re. A HVG korábban úgy értesült, hogy az egyes munkásszálló-hálózatok mögött felsejlő Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap is 50 milliárdos MFB-nyertes lehetett – ezt mi sem zárjuk ki, de az állami bank elérhető beszámolóiban csak a már említett Gordiuszt és Riverlandot nevesítik. Továbbá az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának 25 milliárdra érdemesített kedvezményezettjeként az Infinitum Magántőkealapot. Utóbbi egy éve kebelezte be az ugyancsak „tömegszállásokat” birtokló és üzemeltető Rossimo Kft.-t, amely egyebek mellett arról híres, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels konzorciumi partnereként százszámra biztosított lakhatást rendőröknek. A Rossimóról azt is feljegyezték a krónikák, hogy néhány évvel ezelőttig Oláh Alekszandr László ügyvezette – aki a DK-s parlamenti képviselő, Oláh Lajos testvére.
II. Alapkezelők és magántőkealapok Mészáros Lőrincnél, illetve az üzletember holdudvarában
1. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (MKB Magántőkealap, Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap)
A cég az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvasztásából születő Magyar Bankholding szakosított alapkezelője – amely egyértelmű Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll. A számunka most kevésbé fontos Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap arról ismerszik meg, hogy üzemszerűen megjelenik az üzletember agrár- és gabonaipari, illetve reptéri érdekeltségei mögött. Az MKB Magántőkealap viszont az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett ebbe a zsákba (igaz, még akkor, amikor Equilor II. Magántőkealapnak hívták). Részben ez a magántőkelap a befektetője Mészáros építés alatt álló, 187 szobás horvátországi luxushoteljének, a Marriott Opatijának. Ugyancsak az MKB-alap birtokolja a volt Kogart Házat a pesti Andrássy úton (a 112-es szám alatt), valamint a felcsúti milliárdos nevét viselő ásványvízgyártót, az Aqua Lorenzo Kft.-t, illetve részben a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót (Kall Ingredients). Ahogy a fentiekben már jeleztük, utóbbit korábban milliárdos nagyságrendű állami és uniós pénzekkel, valamint támogatott bankhitelekkel (Eximbank, MFB) is segítették.
2. Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 9 magántőkealapot irányít (Konzum PE, Opus Bridge, Danube, Opus New Way, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Status Energy)
Az alapkezelő közvetlen Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll – a Konzum PE Magántőkealap pedig a felcsúti mogul birodalmának ékkövét, az Opus Global Nyrt.-t birtokolja (utóbbihoz olyan alegységek tartoznak, mint a Mészáros Építőipari Holding, a Wamsler nevű tűzhelygyár és a Hunguest Hotels-szállodalánc). Közvetve ugyancsak a Konzum PE ellenőrzi az Andrássy út 59. és 105. alatti palotákat, és részben ugyanennek a magántőkealapnak szervezte ki a kormány a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. (Ebben a sztrádafeladatban az Opus New Way és Opus Bridge-alapok, valamint Szíjj László érdekeltségei is szerepet kaptak.) Az Opus-alapkezelő által irányított további magántőkealapok (Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa) a Magyar Bankholding „tartóoszlopai”, a Status Energy Magántőkealap pedig különböző energetikai érdekeltségek (Opus Titász, Opus Tigáz, Central Energy Trade, bükkábrányi és halmajugrai fotovoltaikus erőművek) mögöttes szerve. Mivel az MFB nem tájékoztatta lapunkat arról, hogy a krízis tőkeprogramjaiból a fent említetteken kívül milyen további magántőkealapokra hullott rá 50-50 milliárd forint, így nem tudhatjuk, az Opus Global Befektetési Alapkezelő kilenc egysége közül melyek lehettek a nyertesek között.
3. Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Béta, Status Food, Status Property, Ekho, Status Next Környezetvédelmi, Status MPE)
Ez az alapkezelő is arról híres, hogy közvetlenül Mészáros Lőrincé, és az ide tartozó hat magántőkealapról sem tudhatjuk, az MFB öntött-e beléjük közpénzt. Ami biztos, hogy a Status Food és a Béta nevű egység működött közre az ország legnagyobb pulykafeldolgozó-hálózatának kialakításában, a Status Property pedig a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t, az egykori Fidesz–MDF-ingatlanügyekben is szereplő Váci utcai MKB-palotát, valamint az M1–M7-es autópálya kivezető szakaszánál lévő Akron Park Irodaházat birtokolja közvetve vagy közvetlenül. Az Ekho Magántőkealap a Simicska Lajostól megörökölt Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft.-t vásárolta fel, a Status MPE a TV2-ben érdekelt IKO Holdingban és az Atmedia reklámértékesítőben szerzett befolyást, s közben a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap a hulladékkezelési piac és a paksi atombiznisz szereplői közül gyűjtött be néhányat (Naturaqua Zrt., Greenpet Recycle Kft., Status Kpria Zrt., Duna Center Therm Kft.).
4. Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Themis, Cronus, Via, Vesta)
A Mészáros Lőrinccel üzleti koalíciót alkotó Szíjj László alapkezelőjéről, illetve az itt menedzselt alapokról sem derült ki eddig, hogy van-e bennük MFB-fillér vagy másfaja közpénz. Az ide tartozó négy magántőkealap mindegyike részt vesz viszont az autópályakoncessziós mutatványban, sőt a Themis az Adventor-szállodahálózat befektetője is (utóbbi bükfürdői, soproni és keszthelyi hotelprojekteket futtat).
5. Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Prime Deal, Prime Property, Prime Multi)
A fideszes médiabirodalmat pátyolgató Mészáros-ügyvéd, Kertész József Tamás alapkezelőjéről beszélünk – melyről szintén nem tudhatjuk, haszonélvezője-e különböző MFB-programoknak. Az itt irányított magántőkealapok általában a felcsúti milliárdos bizniszeiben jelennek meg társbefektetőként, de a Prime Multi nemrég a kormány kedvenc őrző-védője, Varga „Valton” Lajos társaságaiba is befektetett.
6. Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Dine&Fun, Nuk3, Nuk5, Ane)
A Mészáros Lőrinc horvátországi fociügyleteit is segítő alapkezelő legnagyobb áttételes tulajdonosa az a Balog Ádám, aki annak idején Mészáros Lőrinc MKB Bankját irányította. Nincs nyilvános információ arról, van-e állami pénz az ide tartozó négy magántőkealapban.
7. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 1 magántőkealapot irányít (DBH)
Az alapkezelő két régi Mészáros-szövetséges, a takarékbanki vonalról ismert Vida József és Gál Miklós tulajdona. Egyelőre itt sem tudunk MFB-szerepvállalásról.
Írásunk második része itt érhető el:
#magántőkealapok#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor#Tiborcz István
|
Ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe
|
A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/02/27/magantokealapok-ner-magyar-fejlesztesi-bank-meszaros-tiborcz-kozpenz/
|
2023-02-27 16:09:30
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök
érdemeinek elismerése mellett elfogadta.
Holman a továbbiakban elnöki főtanácsadóként folytatja munkáját, és az ÁSZ szervezeti és módszertani megújításában válla szerepet – közölték.
Szomolai Csaba január 1-től – várhatóan 12 évig – töltheti be a tisztséget. Az új alelnök a Mészáros Lőrinchez köthető gigabanktól, a Magyar Bankholding Zrt.-től érkezik az ÁSZ-ba, ahol – 2021 óta – kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes.
A jogász és közgazdász végzettségű szakember másfél évtizedes felügyeleti, ellenőrzési tapasztalattal rendelkezik, 2006 óta – kezdetben a PSZÁF, majd az MNB munkatársaként – foglalkozott pénzügyi szervezetek felügyeletével, 2013-tól igazgatóként, 2017-től ügyvezető igazgatóként felelt a pénzügyi felügyelet jogi területéért. 2017-től az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának tagja volt.
|
Mészáros gigabankjától igazol új alelnököt az Állami Számvevőszék
|
November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök érdemeinek elismerése mellett elfogadta.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/12/01/uj-alelnok-allami-szamvevoszek-szomolai-csaba-magyar-bankholding/
|
2022-12-01 17:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Folytatódik a felcsúti, közpénzből rendbe tett tónál közpénzből épített étterem fejlesztése, közpénzből. A beruházást egy újabb turisztikai attrakciónak szánják.
Felcsút 2017 áprilisában 234,9 millió forint uniós támogatást nyert környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. A beruházás része volt a záportározó – azaz a tó – rekonstrukciója. 2020-ban az önkormányzat „egyedi döntés” alapján kapott a kormányzati irányítás alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére csaknem másfél milliárd forint közpénzt. Ez a turisztikai fejlesztés például egy Hattyú-hidat és egy mesterséges szigeten felépülő éttermet, valamint látványteraszt jelent. A kivitelezést a korábbi polgármester, Mészáros Lőrinc családi cége, a Fejér B.Á.L. Zrt nyerte el bruttó 1,1 milliárd forintért.
Érdekesség, hogy a 24.hu által közzétett látványterveken se híre, se hamva nincsen a jégpályának. Cikkünk írásakor a korábbi eljáráshoz tartozó műszaki leírás nem megnyitható az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből (EKR) való letöltés után). Pedig egy jégpálya is a turisztikai attrakciónövelés része. A pálya ugyan már tavaly is működött, a közbeszerzést csak nemrég írták ki a kialakítására. Az RTL Híradó hiába kereste Felcsút önkormányzatát az ügyben:
A Tó Étterem azonban nemcsak falakat és impozáns környezetet kap közpénzből, hanem egyebek mellett áruátvevő mérleget, raktári kézikocsit, fém öltözőszekrényeket, automata kávéőrlőt, hűtőket, szekrényeket, tűzhelyeket, húsdarálót, pizzaelőkészítő asztalt, fedeles hulladék- és moslékgyűjtőt és moslékoló asztalt is. Az üzemeltető így konyhai berendezéssel együtt kapja meg az éttermet. Az üzemeltetésre kiírt pályázatra egyetlen jelentkező volt:
A tavalyi eljárásban még szó sem volt jégpályáról. Az első és a harmadik rész érvénytelen lett, ezeket idén újra kiírták, kiegészítve a jégpályával. A második, a belsőépítészeti mobíliákra vonatkozó rész viszont már tavaly elkelt: az Arterior Komplex Kft. nettó 21,1 millió forintért szállítja le az étterem berendezését. A mennyiségek alapján 18 benti és 9 kinti asztalnál fogyaszthatnak majd a vendégek, a cég ugyanis egyebek mellett 18-18 asztallapot és asztallábat, 72 éttermi széket, 12 fotelt, 3 dohányzóasztalt, 9-9 terasz asztallábat és asztallapot és 36 terasz széket, összesen 29 kaspót, nyolc szemetest, 4 intimhulladék-tárolót és 12 vécékefetartót szállít le közpénzért.
Nem ez az egyetlen, közpénzből finanszírozott felcsúti attrakció. Az Orbán Viktor házától néhány száz méterre található Hotel Pancho 11 milliárd forintból épült, az ugyancsak tao-támogatásból finanszírozott Pancho Aréna és a szintén a közösből fizetett kisvasút közelében várja a pihenni vágyókat. Az elvileg ifjúsági sportszállóra 2017-ben kért és kapott tao-támogatást az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány.
Ezt is ajánljuk:
Havi 24 millió forintot keres a felcsúti Puskás Akadémia iráni focistája
|
A moslékgyűjtő, a vécékefetartó és a betétes kuka is közpénzből lesz a közpénzből épült felcsúti étteremben
|
Ahogyan a közösből fizetik az automata kávéőrlőt, a hűtőket, a szekrényeket és a tűzhelyeket is. A turisztikai attrakciónak nevezett projektet egyébként több mint 1 milliárd forintért Mészárosék családi cége kivitelezte.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/02/28/felcsut-etterem-csonakazoto-meszaros-lorinc
|
2023-02-28 07:59:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Etikai eljárás indult a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen - ez derül ki egy hosszú Facebook-bejegyzésből, amit az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában tettek közzé a múlt héten.
Az eljárásokat a poszt szerzője, Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense kezdeményezte, mert, mint írja, tudomására jutott, hogy a téli vizsgaidőszakban "az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet."
|
Feltűnően kivételeztek egy diákkal a vizsgán, etikai eljárás indult a Corvinuson
|
Etikai eljárás indult a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen - ez derül ki egy hosszú Facebook-bejegyzésből, amit az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában tettek közzé a múlt héten.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/28/feltunoen-kiveteleztek-egy-diakkal-a-vizsgan-etikai-eljaras-indult-a-corvinuson
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Felcsút újabb nagy lépést tett afelé, hogy idegenforgalmi központtá váljon. A lépések ezek voltak:
|
Így terebélyesedik a felcsúti idegenforgalom fellendítését célzó közpénzes projekt
|
Felcsút újabb nagy lépést tett afelé, hogy idegenforgalmi központtá váljon.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/24/igy-terebelyesedik-a-felcsuti-idegenforgalom-fellenditeset-celzo-kozpenzes-projekt-ami-meszaros-lorincet-gazdagitja
|
2023-02-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A nyomozás adatai szerint egy budapesti autósiskola vezetője cinkosaival szervezetten együttműködve 2008-2010 között jó pénzért jogosítványhoz segített román állampolgárokat. Ha az ügyfelek híján voltak az elméleti és gyakorlati tudásnak, ellenben akadt néhány ezer eurójuk, könnyedén hozzájuthattak a vágyott okmányhoz. Sokan közülük még olvasni sem tudtak.
A gyanúsítottak a „vizsgázóktól” alkalmakként 200-400 euró közötti készpénzt kértek el, a pénz a tolmács, a szakoktató, illetve a hivatalos személyként eljáró vizsgabiztos között osztották szét. Ráadásul 300-400 euróért a magyarországi megélhetésüket, illetve a magyarországi lakhatásukat alátámasztó, hamis iratokkal is ellátták őket, így juthattak hozzá a jogsihoz szükséges, lakcímet igazoló hatósági és a bevándorlási hivatal által kiállított regisztrációs igazolványhoz. Némi pluszpénzért – 100 euróért – az orvosi alkalmasságin is könnyedén átlibbentek, még a vizsgálatra sem kellett elmenniük.
Az okmányirodák egyes dolgozóinak is volt szerepe abban, hogy minden olajozottan menjen. Egyszerűen átsiklottak szabályok felett. Gyanúsítottként hallgattak ki egy budapesti postást is, neki az volt a dolga, hogy a vezetői engedély megszerzésével kapcsolatos hivatalos iratokat egyenesen a megbízóhoz vigye.
A 47 román és egy magyar állampolgár ellen indult nyomozást rendőrség most lezárta, közel 30 ezer oldalnyi iratanyag landolt a Fővárosi Főügyészségen, vádemelési javaslattal.
|
Pénzért árult jogsit külföldieknek a budapesti autósiskola
|
A legcsekélyebb tudás sem volt feltétel.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2013/07/26/penzert-arult-jogsit-kulfoldieknek-a-budapesit-autosiskola/
|
2013-07-26 12:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Rétvári Bence, az antikorrupciós civil munkacsoport keddi ülése után jelentette be, hogy a következő hónapokban tartanak képzéseket politikusoknak a korrupció káros hatásairól.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint előzőleg a civilek tesztelhetik a képzést és szükség esetén módosítják is a programot.
A próbatréning célja, hogy a résztvevők megismerjék az integritás alapfogalmait, valamint a kapcsolódó etikai megközelítéseket. A résztvevők a tréning segítségével könnyebben felismerik és megértik azokat a szituációkat, amelyek az egyén, a szervezet és társadalom integritását veszélyeztetik. Ilyenek lehetnek például korrupciós kockázatok, ügyek, folyamatok átláthatatlansága, morális problémák, konfliktusok. Az interaktív foglalkozások során érdekes esettanulmányok, elgondolkoztató etikai kérdések, dilemmák beiktatásával és közös feldolgozásával segítik elő a megértést – fejtette ki.
|
Mutyiellenes képzés politikusoknak
|
Korrupció-megelőzési és etikai tréningeket tartanak 800 közigazgatási vezetőnek és 8500 kormánytisztviselőnek hamarosan.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/06/mutyiellenes-kepzes-politikusoknak/
|
2013-08-06 12:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében azt írta: a főügyészség debreceni regionális osztálya gyanúsítottként hallgatta ki – a tájékoztatásban nem teljes nevével említett – Tóth András, volt országgyűlési képviselőt és Újfehértó város egykori polgármesterét vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
Eszerint a volt polgármester a város temetőjének rekonstruálására, valamint a futballpálya építésére kiírt közbeszerzési eljárás előtt abban állapodott meg egy kft. ügyvezetőjével, hogy amennyiben a családi házánál különböző munkálatokat – egyebek mellett faházépítést, térkövezést és kerítésfestést – ingyenesen elvégez, az ő cége nyeri meg a pályázatot. Így is lett, a cég gyerte el a kivitelezés jogát, és a polgármester otthonát is kipofozták körülbelül másfél millió forintból.
A faház építésében részt vevő asztalosmester azonban nehezményezve a tudomására jutott korrupciót, és a faház gerendái közé egy nejlonzacskóba helyezve beépítette a Kelet-Magyarország című újság 2008. november 29-én megjelent számának részletét, valamint egy kézzel írt feljegyzést. A nyomozás alatt – ahogy Keresztes Imre fogalmazott – “az időkapszulát” a Központi Nyomozó Főügyészség a tanú vallomása alapján megtalálta, és miután kibontották a falból, bűnjelként lefoglalta.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a volt polgármestert a futballpálya építésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével is meggyanúsították.
Tóth András a gyanúsítás ellen nem élt panasszal, és vallomást tett. A kivitelező cég gyanúsítottként kihallgatott ügyvezetője ugyanakkor panaszt jelentett be, és vallomást sem tett. Az ügyben folyik a nyomozás.
Tóth András 2006-ban nyerte el a polgármesteri tisztséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón. Országgyűlési képviselő is volt, 2007 októberében kilépett a Fidesz frakciójából.
|
Vesztegetéssel gyanúsítják Újfehértó volt polgármesterét
|
A vállalkozónak kicsit helyre kellett pofoznia a település első emberének otthonát, cserébe ő újíthatta fel a temetőt, építhette a sportpályát.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2013/08/24/vesztegetessel-gyanusitjak-ujfeherto-volt-polgarmestert/
|
2013-08-24 12:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szerda éjjel a „Corvinus Egyetem volt hallgatói” aláírással kapott e-mailt több szerkesztőség. A levélben – amelynek tartalmát az Átlátszó Oktatás részletezi – több korrupciógyanús ügyletre világítanak rá az állítólagos egykori diákok.
A gazdasági igazgatónak is elküldött levélhez csatolt dokumentumokban – a többi közt – az egyetem kollégiumai körüli visszaélésekre hívják fel a figyelmet.
A 444.hu azt írja, hogy a levélre és a vádakra csütörtök délelőtt válaszolt az intézmény főigazgatója. Rózsás Péter megköszönte a levelet, és mint fogalmazott, sok nehéz ügybe futott bele az egyetemen, köztük a volt hallgatók által felvetettekbe is, ki fogja vizsgálni ezeket.
|
“Brutális korrupció” a Corvinuson?
|
A Corvinus Egyetem volt hallgatói kiterjedt korrupciós folyamatokról számoltak be nyílt levelükben, amelyet több médiumnak és az egyetem gazdasági igazgatójának címeztek
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/10/brutalis-korrupcioval-a-corvinuson/
|
2013-10-10 12:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Corvinus Egyetem gazdasági igazgatójához címezték azt a levelet, aminek másolatát sok szerkesztőség is megkapta szerda éjjel. A Corvinus Egyetem volt Hallgatói névvel aláírt levélben az ismeretlen feladók több korrupció-gyanús ügyletre is felhívták az intézmény gazdasági vezetőjének a figyelmét.
Mint írták,
Őszintén bízunk benne, hogy az Ön személyében végre olyan emberre találunk, aki hajlandó a problémákat érdemben átvizsgálni, a megfelelő eljárásokat lefolytatni és az esetleges felelősöket – hivatalosan is – megnevezni.
A levélhez két dokumentumot is csatoltak. Az egyikből az egyetem kollégiumai körüli visszaélések lehetőségét lehet kiolvasni. Például hogy a kollégiumot üzemeltető nő és cége jelentősen megnövelte a szükséges költségvetést azzal, hogy szinte minden feladatot külsős cégeknek, legtöbbször a sajátjának szervezett ki. Ezután többszörösére nőttek a fenntartási költségek, de ezt az egyetem részéről sosem firtatta senki.
A másik vád szerint rendszeresen manipuláltak az Üvegzseb-program dokumentumaival is, például hogy folyamatosan változtak a futó szerződésekre fordított összegeket. Ezekről az ügyekről alaposabban az Átlátszó Oktatáson lehet olvasni.
A levélre csütörtök délelőtt válaszolt az intézmény főigazgatója, Rózsás Péter is:
Köszönöm a bizalmukat! Sok nehéz ügybe futottam bele egyetemünkön, köztük az Önök által felvetett ügyekbe is. És ahogy látható az egyetem reakciójából a tisztázó munka és a rendteremtés igyekezete nem mindenkinek tetszését nyeri el.
|
Korrupciógyanús ügyek kerültek elő a Corvinuson
|
A Corvinus Egyetem gazdasági igazgatójához címezték azt a levelet, aminek másolatát sok szerkesztőség is megkapta szerda éjjel. A Corvinus Egyetem volt Hallgatói névvel aláírt levélben az ismeretlen feladók több korrupció-gyanús ügyletre is felhívták az intézmény gazdasági vezetőjének a figyelmét.
| null | 1 |
https://444.hu/2013/10/10/korrupciogyanus-ugyek-kerultek-elo-a-corvinuson/
|
2013-10-10 12:35:00
| true | null | null |
444
|
Pécs;állami támogatás;PMFC;
2019-01-31 08:53:50
Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak
A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el.
Azonnali hatállyal összesen 890 millió forintos támogatás odaítéléséről döntött Orbán Viktor a Pécsi Mecsek FC focicsapatát is fenntartó Pécsi Sport Nonprofit Zrt. javára.
A forrást a Pénzügyminisztérium rendkívüli intézkedésekre szánt keretéből csatornázták át a kifizető humán tárca felé, azzal a kitétellel, hogy a pécsi cég külön kérelem és pályázat nélkül, 2020. július végi elszámolással használhassa fel az összeget – derül ki a szerdai Magyar Közlönyből.
Mint a mellékelt tervekből is látszik,
dologi kiadásokra 300 milliót, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 70 milliót szánnak.
Az év végén is jött segítség
Ez már a második nagy átutalás a sportklubnál: mint a pecsma.hu is megírta, december végén jelentős, kétmilliárdos sporttámogatás érkezett a Baranya megyei településre, ebből pedig 870 millió forintot a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. kapott. Vagyis, mintegy egy hónap alatt 1,76 milliárdos állami forrás érkezett a helyi focicsapat fenntartójához.
|
Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak
|
A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3023721_orban-900-millios-passzt-adott-a-pecsi-focinak
|
2019-01-31 12:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.
A Fővárosi Főügyészség által a csütörtökön a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba IV. rendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet fognak folytatni. Tarsoly vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét úgy, hogy ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. rendű vádlott és Tarsoly Csaba úgy döntöttek, hogy egy, ténylegesen Tarsoly által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.
Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor csoport gazdasági vezetője is.
A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen
több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak
a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel. Az 54 oldalas vádirat 21 vádpontban mutatja be részletesen az elkövetést.
A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekményeket büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.
A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat.
|
Vádat emelnek a Quaestor-ügy soltvadkerti szálában
|
A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/31/vadat-emelnek-a-quaestor-ugy-soltvadkerti-szalaban
|
2019-01-31 12:45:00
| true | null | null |
444
|
Jelentős csúszással, és drágulással épül a Modern Városok Program keretében új uszoda Sopronban. Még 2015-ben mutatta be Fodor Tamás polgármester az 50 méteres medencés "látványuszoda" terveit, ekkor még 2018-as átadót ígért. A bejelentésről szóló Kisalföld cikk szerint a városvezető ekkor kijelentette:
a mostani fedett uszoda fölött eljárt az idő; sem a lakossági, sem a turisztikai, sem a sportcélú igényeket nem képes maradéktalanul kielégíteni.
A korábbi városi uszoda helyére kerülő új létesítmény kivitelezésére kiírt közbeszerzés eredménye pénteken jelent meg, a hirdetmény szerint
|
A becsült ár kétszereséért, 10 milliárdért kap új uszodát Sopron
|
Jelentős csúszással, és drágulással épül a Modern Városok Program keretében új uszoda Sopronban. Még 2015-ben mutatta be Fodor Tamás polgármester az 50 méteres medencés "látványuszoda" terveit, ekkor még 2018-as átadót ígért. A bejelentésről szóló Kisalföld cikk szerint a városvezető ekkor kijelentette: a mostani fedett uszoda fölött eljárt az idő; sem a lakossági, sem a turisztikai, sem a sportcélú igényeket nem képes maradéktalanul kielégíteni.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/18/a-becsult-ar-ketszereseert-10-milliardert-kap-uj-uszodat-sopron
|
2019-01-18 13:12:00
| true | null | null |
444
|
A Millenárison a mélygarázs és a közpark építése 10 milliárd 598 millió forintról 11 milliárd 22 millió forintra drágult, az előre nem látható körülmények miatt. A több mint 400 millió forint többlet a kivitelező West Hungária Bau Kft.-t és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-t illeti.
Az építési szerződés módosítását az ajánlatkérő Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A tendert még 2017 nyarán írták ki, akkor vállalta el a cég a munkát a becsült 8,5 milliárd helyett 10,6 milliárdért.
A beruházás keretében épülő ötszáz személyautót befogadó, kétszintes mélygarázs hasznos alapterülete 17 755 négyzetméter lesz. A park teljes területe közel 40 ezer négyzetméter, de ebből a növénnyel beültetett rész csak 25 ezer négyzetméter, míg a burkolt felület 14100 négyzetméter lesz. Épül egy vízjáték is 174 négyzetméterrel. A Fény utca felé pedig egy 100 méteres aluljáró készül. A befejezési határidő 2019. július utolsó napja.
A mostani módosításról mindössze annyi szerepel a közleményben, hogy arra olyan körülmények miatt került sor, amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre.
|
Drágult az építkezés a Millenárison
|
Előre nem látható körülmények miatt drágul a Millenárison a mélygarázs és a közpark építése - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/millenaris-kozbeszerzes-budapest-dragulas.677207.html
|
2019-01-22 13:21:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Pénzügyminisztérium (PM) budai várbeli régi épületének újjáépítésére újabb nettó hétmilliárd forintot költenek: a második ütem kivitelezésére kiírt közbeszerzésen egyedüli érvényes ajánlattevőként az első ütem munkáit is elnyerő West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Ingatlanfejlesztő Kft. alkotta konzorciumot hirdették ki győztesnek - derül ki a közbeszerzési eljárás ajánlatokat összegző dokumentumából.
A munka elvégzésére alvállalkozóként bevonják a műemlék-rekonstrukciókat végző Belvárosi Építő Kft.-t, továbbá a Laki Üvegművészet Kft.-t, a Decolux Világítástechnikai Kft.-t, a restaurátori munkára a Consall Team Kft.-t, a Herling Kft.-t, az Ancien Bt.-t, az Artárium Stúdió Kft.-t és Páhi Attilát.
A közbeszerzést a külön a beruházás megvalósítására létrehozott, állami tulajdonú PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. írta ki, amelynek már 70 alkalmazottja van. A beruházást tavaly novemberben a kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
A Szentháromság tér 6. szám alatti egykori királyi pénzügyminisztériumi épületet az eredeti, Fellner Sándor építész 20. század eleji tervei alapján építik vissza a szomszédos Mátyás templomhoz hasonló méretű, két neogótikus toronnyal és díszített homlokzattal. A tornyok és az épület felső szintje a második világháborút követően elpusztult, illetve elbontották. A rekonstrukciót követően ide költözik a PM a jelenlegi, V. kerület, József nádor téri épületéből. Az átépítés költségéről pontos számot az építészeti tervek hiányában még nem közöltek, de várhatóan több tízmilliárd forintba fog kerülni. (Az építészeti tervek elkészítésére korábban nettó egymilliárd forintot szántak, de ennek duplájáért vállalták volna az építészek a munkát.) A beruházás mérnök-lebonyolítói és műszaki ellenőri feladataira a Spányi Partners Zrt.-vel szerződtek 680 millió forintért.
A beruházás első ütemére - ami a felújítás előkészítését jelentette - tavaly szeptemberben nettó 9,8 milliárd forintért szerződtek a WHB-val és a Garage Ingatlanfejlesztővel - ennek része volt három toronydaru telepítése, állványozás, bontási, tetőfedési és homlokzatképzési munkák. Jelenleg a födémszerkezetek megerősítése zajlik - derül ki a PM-TÉR6 honlapjáról. A második ütemben már belső és homlokzati műemlékvédelmi rekonstrukciós feladatokat is el kell végezni. A közbeszerzési dokumentum szerint a belső munkák a Szentháromság tér felé eső úgynevezett A és B épületrészt érintik majd ebben az ütemben (amit még több követ).
"Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének rehabilitációja során néhány hónapja megkezdődött a kivitelezés első lépcsője, és ezzel párhuzamosan folyik a tervezés. A költözés várható dátuma a tervezés lezárultát követően határozható meg" - válaszolta január elején a PM-TÉR6 projektcég a Napi.hu kérdésére. (A korábbi elképzeléshez képest a beruházás pár éves csúszásban van, a PM Várba költöztetését 2017. december végére tervezték.)
|
Felpörög az állami építkezés a budai várban - repülnek a milliárdok
|
Újabb hétmilliárd forintot költenek a kormány egyik kedvenc anakronisztikus épületének kivitelezésére a budai várban: az egykori királyi pénzügyminisztérium torony-visszaépítős rekonstrukciójának második ütemét is a WHB konzorciuma végezheti el.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/pn-budai-var-koltozes-kozbeszerzes.677355.html
|
2019-01-23 13:28:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A használt járműveket nem értékelték fel, s nyomott áron adták el elsősorban kereskedőknek, akik a vásárlás után 30-50 százalékos haszonnal tudták továbbértékesíteni azokat – állítja egy volt postai alkalmazott, aki feljelentést is tett az ügyben, de az állami cég vezetésének is jelezte a visszásságokat.
A Magyar Nemzet szerint a kár meghaladhatja a 100 millió forintot. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomoz.
|
Százmilliós mutyigyanú a postánál
|
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyészség a Magyar Posta 2006 és 2011 közötti járműértékesítései miatt - írja a Magyar Nemzet.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2013/11/19/szazmillios-mutyigyanu-a-postanal/
|
2013-11-19 13:56:00
| true | null | null |
24.hu
|
A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt.
A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért:
Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.
A kormány arra hivatkozott, hogy a közbeszerzéseken kihirdetett győztes ajánlatok messze meghaladták a tervezett költségeket. A kórházi tömbre 2016-ban 7,5 milliárdot szántak. Ehhez képest 18 milliárdos ajánlattal nyert Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. az Épkarral közösen. A sportarénánál 2016-ban 13,8 milliárddal számoltak. A közbeszerzési pályázatban már 20 milliárd forintra lőtték be a költségeket, ehhez képest 25 milliárd forintos ajánlattal nyert az Orbán Viktort repülőgépekkel meccsekre szállító Garancsi István cége, a Market Zrt.
A döntések kommunikálása sajátos volt. Előbb az RTL Klub tudta meg, hogy a kórház új épülettömbje mégsem épül meg. Aztán a város fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András jelentette be Facebookon, hogy nemcsak az egészségügyi beruházás nem indul el, hanem a sportcsarnok építését is leállította a kormány. Ebben a posztban közölte, hogy egy harmadik beruházást, egy 2500 fős középiskolai campust pedig ő maga függeszt fel.
A fideszes polgármester az építőipar eltúlzott áraira hivatkozott, és kirohanást intézett az ellen, hogy egyetlen ajánlat érkezett például a campusra, vagyis „nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen”.
Cser-Palkovics bejelentésekor nem volt világos, hogy a kormányt csak Székesfehérvár esetében zavarják a túlságosan elszállt, győztesnek hirdetett árajánlatok, vagy a Modern Városok Programjában érintett többi megyei jogú városnál is szigorítottak.
Az összes megyei jogú város polgármesterét megkérdeztük, hogy a településükön elkaszált-e a kormány a Modern Városok Programjában érintett beruházásokat. Nem válaszolt mindenki. Aki megtette, arról számolt be, hogy őket nem érint ilyen döntés. Ezek a városok: Kecskemét, Győr, Salgótarján, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szeged, Veszprém. (Egerből azt a kioktató választ kaptunk, hogy Székesfehérváron sem állította le a kormány a beruházásokat, hiszen azok majd valamikor meg fognak épülni.)
Írtunk a Miniszterelnökségnek, de egy hét is kevés volt annak megválaszolására, hogy több városban is leállítottak-e durván túlárazott projekteket, illetve mi a határ, ami felett már elfogadhatatlan tartanak egy árajánlatot.
A mostani kormányinfón aztán téma lett a kormány múlt heti döntése. Előbb a Fejér Megyei Hírlap (a Mediaworkshöz tartozó, a megyei lapokhoz hasonlóan a nagy közös alapítványba olvaszott újság) kérdezte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető miniszert a leállításokról, aztán mi is visszatértünk erre.
50 százalékos felár belefér
Gulyás szerint a beruházásoknak van egy mérnöki ára. Tapasztalata szerint az ezt meghaladó 30-40-50 százalékos áremelkedés benne van az építőipari piacban, a 120 százalékos az nincs. Gulyás úgy látja, hogy a tűréshatáron belüli árnövekedés oka elsősorban az iszonyatosan nagy kereslet. Több mint 4000 milliárd forintos megrendelésállomány van az építőiparban, ehhez képest a kapacitás jóval 3000 milliárd alatt van, inkább 2500 milliárd. A kínálatot messze meghaladó keresletnek pedig árfelhajtó hatása van. Ehhez jön még hozzá az, hogy jelentős, az átlagot messze meghaladó, 50 százalékos béremelkedés volt az építőiparban.
A miniszter szerint az idei költségvetésben 135 milliárd forint van a Modern Városok Programjában szereplő beruházások megvalósítására. Ha a székesfehérvári kórház fejlesztése 8 milliárd helyett 17 mlliárdból valósítanák meg, akkor a különbséget más városoktól kellene elvenni.
Kérdésünkre, hogy a kormány más városokban is leállított-e beruházásokat, Gulyás azt mondta, hogy a kormány múlt heti döntései Székesfehérvárt érintik, de „hasonló döntések érinthetnek más városokat is”. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem érintenek. Sopronban például simán átment, hogy dupla áron készül az uszoda, a tervezett ötmilliárd helyett 10 milliárdért. Vagyis a Gulyás által elfogadható tűréshatárt messze átlépve. Gulyás szerint ez valóban így van, de az az oka, hogy a kiszemelt helyszínen csak speciális eszközökkel lehet építeni a talaj miatt, így a győztes ajánlatot a technológia drágította meg. Ezek szerint ezzel a mérnökök előzetesen nem számoltak.
Vagy ott van a budapesto Vasas stadion, aminek a második ütemében nemrégi hirdettek győztest (a Market Zrt.-t és a KÉSZ-t). A fehérvári kórháznál egy nagyságrenddel alacsonyabb az összeg, de az arányok pontosan megfelelnek: 800 millió forintra becsülték a munkákat, a győztes konzorcium 1,8 millárdért vállalta. Ami több, mint 100 százalékos túllépés. Gulyás szerint ebben az esetben arról van szó, hogy ez egy projekt befejező szakasza, és a kormány nehéz helyzetben van, mert miután elköltöttek egy jelenetős összeget az építkezésre (szintén a Fidesz-kormány), nem lehet félkész torzókat félbehagyni. Ezért befejezik ilyen áron is.
És bár Érd nem válaszolt, de nincs hír arról, hogy az ottani satdionépítést leállították volna. A harmadosztályú focicsapat új stadionjára és multifunkcionális sportközpontjára eredetileg 3,3 milliárd forintot szántak, ami nem tűnt szűkmarkúnak, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. és az Épkar (igen, ők nyerték a fehérvári kórházépítést is) ezt jóval meghaladó, 5,3 milliárd forintos ajánlattal nyertek ősszel.
Mészáros és építőköre
Gulyás és Cser-Palkovics is csak úgy általánosságban beszélt az építőiparról, miközben a legnagyobb szereplői pontosan ismertek. Az Átlátszó szedte össze, hogy tavaly a legtöbb közbeszerzést Mészáros Lőrinc cégei nyerték (265 milliárd forint), a második alig lemaradva Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségei (259,5 milliárd), a harmadik Mészáros és Szíjj üzlettársa, Varga Károly (116,8 milliárd forint).
A Mészárosék által elnyert 265 milliárd forint 93 százaléka Brüsszelből érkezett, uniós támogatásként.
Amikor Gulyástól megkérdeztük, hogy ha a mérnöki árak szerinte védhetőek, akkor ezek szerint a NER-kedvenc építőipari cégek kérnek túl sokat, azt válaszolta, hogy a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy adott áron érdemes-e megvalósítani a projektet. Függetlenül attól, hogy ki az ajánlattevő.
Kérdésünkre, hogy a Cser-Palkovics által hiányolt verseny a közbeszerzésekben nemcsak Székesfehérvárra jellemző, hiszen - a Mészáros Lőrinc felségterületének számító - magyarországi uniós közbeszerzések több, mint negyedénél csak egyetlen ajánlat érkezik, Gulyás azt mondta, hogy ez az arány tavaly csökkent, és alig magasabb az uniós átlagnál.
Gulyás szerint a közbeszerzési törvénynek azt kell szolgálnia, hogy piaci versenyben a legjobb ajánlattevő nyerjen. Amikor megjegyeztük, hogy sok esetben éppen nincs piaci verseny, a miniszter úgy reagált, hogy ezen is el lehet vitatkozni, de mindenki számára nyitott a lehetőség nemcsak Magyarországon, Európában is.
Arra a közbevetésünkre, hogy sok cég értelmetlennek tarthatja, hogy olyan közbeszerzéseken is elinduljon, ahol Mészáros valamelyik érdekeltsége is versenybe száll, Gulyás azt mondta, hogy a kormány döntése alapján most éppen azt láthatják, hogy Mészáros érdekeltség nyert, de aztán mégsem szerződött vele a kormány.
„Ebben az egy esetben” - tettük mi hozzá, „Én még másokat is tudnék mondani” - válaszolta Gulyás, aki nem kommentálta azt a tavaly őszi számításunkat, hogy Mészáros cégei az elmúlt években 96 milliárd forintos felárral vállalták a közbeszerzéseken elnyert munkákat.
De miért éppen Fehérvár?
Ahhoz viszont nem kerültünk közelebb, hogy miért éppen Székesfehérváron állított le a kormány két beruházást is.
Ha pusztán az volt a cél, hogy Mészáros vagy Garancsi túl mohóvá váló cégeit leckéztessék, arra bőven lett volna lehetőség más közbeszerzéseknél is.
Ha csak egy kommunikációs trükköt dobtak be, hogy lám-lám, a kormány akár olyan beruházásokat is leállít, amit éppen ezek a cégek nyertek (miközben a többi pályázaton tarolnak tovább), azt el lehetett volna osztani a többi város között is.
Lehet, hogy Cser-Palkovicsot akarta leckéztetni valamiért Orbán, bár arról nem hallani, hogy másik polgármester-jelölttel indulna el a Fidesz az őszi önkormányzati választáson.
Azt Cser-Palkovics és a Gulyás is hangoztatta, hogy nem végleg állította le a kormány a két projektet. Cser-Palkovics egy valamikori, most még nem látható jövőbe tolta ki a megvalósítást, „olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”. Gulyás meg arról beszélt, hogy az idei költségvetésben ezekre biztosan nem lesz plusz forrás. Ami az önkormányzati választások előtt semmiképpen sem jön jól Cser-Palkovicsnak, bár biztosan be lehet még jelenteni egy rakás egyéb projektet a kampányban.
Az a következő hónapokban derül ki, hogy a közbeszerzéseknél jött váratlan kormányzati keménykedés mennyire lesz tartós, és Mészáros Lőrincnek csak a gyerekei kaptak leckét, vagy a leggazdagabb magyar és köre is visszafogottabb ajánlatokkal nyeri el a Brüsszelből jövő pénzeket.
|
Tavaly még a városban tartotta a Fidesz választási kampányzáróját, most a kormány rálépett Székesfehérvár nyakára
|
A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt. A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért.
Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/24/tavaly-meg-a-varosban-tartotta-a-fidesz-a-valasztasi-kampanyzarojat-most-a-kormany-ralepett-szekesfehervar-nyakara
|
2019-01-24 14:04:00
| true | null | null |
444
|
Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is.
A kormány gyorsan korrigált.
Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.
Van egy sportklub, amit egyszerre támogatott Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is. És ez nem a Puskás Akadémia. A kisfelcsút, a kézilabda Puskás Akadémiája a Siófok női csapata. Olyan NER-es támogatással, amit - a nagy Felcsút kivételével - mindenhol megirigyelnének.
A siófoki kézilabda a tao-rendszer egyik legnagyobb nyertese. A birtokunkba került adatokból kiderült, az elmúlt öt évben milyen cégek terelték a társasági adójuk nagy részét inkább ide, mint a központi költségvetésbe, kihasználva az Orbán-kormány által az adórendszeren nyitott kiskaput.
GE Hungary 1000 millió forint
FGSZ Földgázszolgáltató Zrt. 956 millió forint
MKB Bank 400 millió forint
Strabag 169 millió forint
MMBF Földgáztároló Zrt. 159 millió forint
West Hungária BAU 133 millió forint
MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. 123 millió forint
MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. 108 millió forint
ZÁÉV Építőipari Zrt. 100 millió forint
Budapest Alapkezelő Zrt. 100 millió forint
HUNGRANA Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. 71 millió forint
Duna Aszfalt 60 millió forint
Palladium Consulting Biztosítási Alkusz Kft. 60 millió forint
Fejér B.Á.L. 47 millió forint
Diófa Alapkezelő Zrt. 38 millió forint
Magyar Takarékszövetkezeti Bank 30 millió
BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. 26 millió forint
A lista nem teljes. Pár lábjegyzet a toptaósokhoz: az MKB-ban van tulajdona Mészáros Lőrincnek, a Fejér B.Á.L. a gyerekeinek a cége, a Diófa is Mészáros-közeli, ott van a cégek között Mészáros üzlettársának, Szíjj Lászlónak a cége. A BDPST pedig Tibrocz Istváné. A listán van még közbeszerzéseken remekül szereplő cég és Mol leányvállalat is.
A tao-kígyó a farkába harap
A kisfelcsút Siófok és az igazi Felcsút is remek példa arra is, hogy a legalább 500 milliárd forintot megmozgató sporttaóval hogyan lehet visszapumpálni az eredetileg az államnak járó adót a NER-pénzcsatornájába.
A kiválasztott sportklub elköltheti a tao-pénzt mindenfélére, Felcsúton például a marbellai edzőtáborozásra is bőven jut ebből. De nagy része infrastruktúrára megy. Mivel Orbán Viktor a taópénzt nem tartja közpénznek (bár ezzel szinte egyedül van, a bíróságok semmiképpen sem osztják ezt a nézetét), így az építkezésekre nem is mindenhol írnak ki közbeszerzéseket, egyszerűen kiválasztanak rá egy céget.
A Mészáros Lőrinc által irányított felcsúti akadémia például versenyeztetés nélkül Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cégét, a Fejér B.Á.L.-t választotta ki egy sportcsarnok építésére, amit Orbán Viktor adott át tavaly. Nem volt olcsó, 12,5 milliárd forintos munkát kaptak meg.
A csarnoképítés 30 százaléka volt a felcsúti akadémia önrésze (ez simán összejön cégek egyéb támogatásából), hetven százalékát taóból oldották meg. Az utóbbi úgy jön össze, hogy például a felcsúti csarnokot építő, emellett számos közbeszerzést is elnyerő Fejér B.Á.L. maga is olyan cég, ami a tisztességes nyereséget hozó tevékenysége után az adó nagy részét nem a költségvetésbe fizeti be, hanem taózik belőle. És ha már, akkor a gyerekek cége az apjuk akadémiáját támogatja, amit a miniszterelnök alapított. Tavaly például 418 millió forintot adott a Fejér B.Á.L. a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak. A tao-kígyó a farkába harap.
A Fejér B.Á.L. taója persze nem lett volna elég az új csarnokra, ki kellett még pótolni. Volt miből, a Mol például az elmúlt két évben 2,5 milliárd forintot taózott át Felcsútra, a Mészáros Lőrinc tulajdonában is lévő MKB Bank szintén ennyivel segítette a felcsúti álmok megvalósulását, a Mol-leányvállalat FGSZ Földgázszállító csak tavaly adott 2 milliárdot. A közbeszerzéseken kaszáló egyéb Mészáros-cégek is milliárd felett állítottak meg az államkassza felé tartó tao-forintokat, és hagyták azt helyben. Felcsútra tavalyig 23 milliárd tao-pénz ment, de nincs megállás, a tervekben a staidon, sportcsarnok, kazánház, teakonyhák és számos pálya mellett már szerepel egy sportszálló építése.
Vagyis feltalálták a NER örökmozgóját, amit közpénzekkel üzemeltetnek. Mészáros-cégek, állami cégek, közbeszerzéseken nyertes cégek nemcsak hatalmas nyereséget húznak közpénzekből, de ezek után nem kell minden adót befizetniük az államkasszába, hanem elutalhatják azt például Felcsútra, ahol a sok milliárdos munkákkal közbeszerzés nélkül megbíznak Mészáros-cégeket, amikkel mellesleg gyarapítják a felcsúti fociparadicsomot. És ennek minden elemét igyekeznek eltitkolni a nyilvánosság előtt, még akkor is, ha bírósági ítéletek köteleznék elszámolásra őket.
Siófokon az egyik sportcsarnokot a siófoki kézilabdát taóval támogató West Hungária BAU építhette, Tiborcz István volt cégével, az Eliossal párban. Alvállalkozóként, mert a munkát egy minicég kapta meg. Nem jellemző, hogy közbeiktatnak egy céget, a West Hungária Bau a közbeszerzések egyik állandó bajnoka, követhetetlen már, mi mindent építenek: Sopronban uszodát dupla áron, csiszázzák ki a Várban a Pénzügyminisztériumnak szánt épületet, felhúzták ugyanitt a Lovardát, dolgoznak az Operaházon, építik a Bozsik Stadiont, renoválják a komáromi erődöt, alakítják ki az új Millenárist és így tovább, a sorban ott van a Nemzeti Nyomozó Iroda új központjának felújítása is.
Siófokon annyival szebb a helyzet, mint Felcsúton, hogy az állam még direktben is tolt 1,9 millárdot az egyszer félbehagyott csarnok befejezésére. A további 800 millió a taón keresztül érkezett. Részben az egyik építő, a West Hungária BAU-tól. Az irgalmatlan közpénzeket kaszáló cég társasági adója egy részét a költségvetés helyett nemcsak Siófokon taózza le, hanem a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak is adtak három év alatt 250 millió forintot. Ahogyan a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. is támogatta a siófoki kézilabdát.
Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a siófoki kézilabdacsapat tulajdonosa Fodor János, akiről többek között azt is tudni lehet, hogy tőle vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége a Balaton rádióját, a Part FM-et.
Nem titok, csak nem mondják el
Valamiért ez a nagyvonalú, 500 milliárd forintot megmozgató tao-rendszer annyira titkos, hogy a cégek mintha szégyelnék. 2017-ben a 24.hu próbálkozott, végigkérdezett 30 céget, nem válaszolt a Mészáros és Mészáros, de a Szíjj-féle Duna Aszfalt vagy a West Hungária Bau sem. Az Elios válaszolt, de azt írták, hogy ők nem taóznak. A birtokunkba került adatok alapján ez nagyjából éppen akkor lehetett igaz, mert előtte taóztak ők is. 2014-ben például az Elios a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványt és a NIKÉ Sportegyesületet támogatta. Nem nagy összeggel, előbbit 7 millióval, utóbbit 8,5 millióval.
Az Elios által támogatott NIKÉ Sportegyesület tiszteletbeli elnöke Orbán Viktor testvére, ifjabb Orbán Győző. Ide taózik Orbán Viktor apjának a cége, a Dolomit (ami azért ad Felcsútra is) és az irodai és számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó IMG Solution Kft. nevű cég. A szédítő növekedést produkál céggel a Direkt 36 többször foglalkozott. Le is fozótuk az állami pályázatokon taroló cég vezetőjét, Szentgyörgyi Gábort, amikor együtt nézett meccset Felcsúton Orbánékkal. (A Niké Sportegyesületnek 2016-ban a GE Hungary is taózott 1,1 milliárd forintot.)
A taóban a foci mögött a kézilabda a legnagyobb pénzforgató. A Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor által elnökölt Fradi női kézilabdacsapata szintén felcsúti és siófoki erejű tao-támogatókat tud maga mögött.
A Fradi kéziseinek legnagyobb támogatói a tao-rendszeren keresztül az elmúlt években:
GE Infrastructure Hungary Holding 590 millió forint
Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (állami cég) 407 millió forint
Spar Magyarország 292 millió forint
Allianz Hungária 250 millió forint
OBO Bettermann Hungary Kft. 240 millió forint
New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (a kormányzati kommunikációs kampányok lebonyolításával megbízott Balásy Gyula-cég) 200 millió forint
Lounge Design (a kormányzati kommunkációs kampányok lebonyolításával megbízott másik Balásy Gyula-cég) 132 millió forint
Market Zrt. 135 millió forint
Magyar Telekom 118 millió forint
GTS Hungary Távközlési Kft. 110 millió
Budapest Távhőszolgáltató Zrt. 100 millió forint
PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. 74 millió forint
A Fradi honlapján a kézilabda taójáról nincs friss információ. Az biztos, hogy egy 2700 négyzetméteres kézilabda utánpótlás csarnokot építenek Turán. Erre mondjuk bőven elég lesz a befolyó tao-pénz, mert a csarnokot 656 millió forintért építi a számos megbízást elnyerő Bástya Millenium Zrt. és a Bástya Millenium Trade Kft. konzurciuma. Az új kézilabda-csarnok finanszírozását részben a Magyar Kézilabda Szövetség, részben pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatta.
A Fradi többi szakosztályához is érkezik tao, vannak cégek, akik több helyre is adnak a klubon belül. Ilyen a Telekom (a kézisek 115 milliója mellett a focistáknak is ment összesen 278 millió, hokisoknak 50 millió, vizilabdásoknak 90 millió), a tavaly csak a Fradit támogató Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (focistáknak 57 millió, hokisoknak 126 millió), a GE Infrastructure Hungary Holding (focistáknak 250 milliót, hokisoknak 115 millió, vizilabdára 160 millió), egy másik GE, a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. szintén adott mindenhova a Fradiban (foci: 48 millió, hoki 508 millió, póló 106 millió).
A kézilabda egyébként kiemelt szerepet játszik Kisvárdán is. Óriási pénzből légiósokkal felálló, mégsem nagyon sikeres csapatot raktak össze, nem függetlenül attól, hogy akárcsak a fociban, itt is maga mögött tudhatta a helyi sport Seszták Miklós miniszter támogatását. Taózott a várdai kéziseknek az új Közgép, a Duna Aszfalt (235 millió forint), a Mol-leány FGSZ Földgázszállító, amikor a terület éppen Seszták miniszterhez tartozott (500 millió forint), a Mol maga (150 millió), a Nitorgénművek Vegyipari Zrt. (356 millió), az i-Cell Mobilsoft (100 millió), a GE azért ide is adott 235 milliót és a kormányzati főtakarító B + N Referenciától is jött 245 milló. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy Seszták bukása után is ennyire vonzó taóterep marad Kisvárda.
Dunakeszit hirtelen felfedezte az OTP, a Mol és a Market
Mi lehet az oka, hogy tavaly hirtelen több cégnek is eszébe jut támogatni a városi sportegyesületet Dunakeszin?
Korábban a végelszámolás alatt lévő Trei Real Estate Hungary Kft. volt a legnagyobb tao-támogatója Dunakeszi sportegyesületének. Az utolsó leheletével a cég 2017-ben 150 millió forintot terelt az egyesületbe, ezzel és a Coca-Cola 30 milliójával (meg pár kisebb támogatással) 210 milliós taó-forráshoz jutott a VSD.
Tavaly ennél jóval nagyobb összegeket mozdultak meg, miután ide (is) taózott az
OTP Bank Nyrt. 398 millió forinttal
MOL Petrolkémia Zrt. 150 millió forinttal
Market Építő Zrt. 100 millió forinttal.
Összesen 731 millió forintot adtak össze cégek a sportegyesületnek.
Dunakeszi a sportban a futsalról lett ismert. A Dunakeszi Kinizsi futsal szakosztályt Szijjártó Péter és fidelitasos barátai hozták létre 2011 nyarán. Abban az évben rögtön a második helyen végeztek az NB II.-ben, egy évvel később megnyerték a másodosztályt. Szijjártó Péter is rendszeresen pályára lépett a teremfoci csapatban, ami körül hirtelen komoly cégek jelentek meg szponzorként, olyan anyagi körülményeket teremtve, amit csak irigyelni tudtak a konkurensek. Arra is volt pénzük, hogy szerződtessék Európa egyik legjobb futsaledzőjét, és egykori válogatott játékosok és profi futsalosok is leigazoltak a csapathoz.
Szijjártó 2016-ban fejezte be a hivatalos futsalos karrierjét, ettől még az állam szolgálatába szegődő csapattársaival gyakran találkozhatott a munkahelyén. A futsal nem szűnt meg a városban sőt, a kormány 2016 végén 900 millió forint adott egy futsal csarnok építésére.
Első körben nem jött össze a Magyarság Sporttelepre álmodott csarnok építése, a közbeszerzési pályázaton ugyanis túl drága ajánlatot adott be a Trend Építő és a Laterex Építő.
Most tartanak a második körnél. A kiíró Városi Sportegyesület Dunakeszi elnöke, Temesvári István reményei szerint ezúttal sikeres lesz a pályázat. Nem arra számít, hogy az építőiparban váratlanul lejjebb mennek az árak, a tao-támogatásokból jöhet össze az a plusz, ami az állami támogatást kipótolva lehetővé teszi a csarnok építését. Az elnök elmondása szerint az egyesület maga kereste meg a cégeket, hogy forrást nyújtsanak az építkezéshez és az egyesület egyéb feladataihoz. A közbeszerzési kiírásban is futsalcsarnokként emlegetett épület az elnök szerint nem kifejezetten futsalcsarnok lesz, több sportág is használhatja majd.
Közben épül egyébként egy másik csarnok is a városban, szintén tao-pénzből, ezt is a Városi Sportegyesület Dunakeszi használja majd, ez úgynevezett munkacsarnok lesz, lelátók nélkül, amit edzésekre használhatnak majd a sportolók. A városban egyébként tavaly átadtak egy másik sportcsarnokot is, a Dunakeszi Szent István Általános Iskoláét. Az új iskolaépületet és a sportcsarnokot a West Hungária Bau és Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L. építette, 4,6 milliárd forintos álami támogatásból.
A városban lakó Szijjártó Péter kapcsolata nem szakadt meg a helyi sportélettel. Mint a kormánymédiában tavaly ősszel végigturnéztatott cikkből kiderült, a külügyminiszter hétéves fia is focizik már a Dunakeszi Városi Sportegyesületben. Ifjabb Szijjártó Péter vezethette ki a Vidit a BATE Boriszov elleni Európa-liga meccsen a pályára, a csapatkapitány, Juhász Roland kíséretében.
Bánki Erik, akinek hálás lehet a röplabda és a családi cég is
Van még érdekesség a csapatsportok pénzügyi paradicsomába az öt közé (foci, hoki, kosár-, kézi-, vízilabda) nemrég bevett röplabdában is. A röplabda Bánki Eriknek, a parlament gazdasági bizottsága elnökének köszönheti, hogy felkerült a nagy pénzek polcára. A fideszes képviselő javasolta ugyanis a kör bővítését.
Bánki Erik felesége, Bánki Ágnes nem mellesleg a Magyar Röplabda Szövetség strand- és szabadidős röplabda-bizottságának az elnöke. Bánki Ágnes rögtön a tao nyertese lett. Az Index írta meg tavaly januárban, hogy Bánki Ágnes cége, a Mohácsi Sport Klub Nonprofit Kft. az első között szerzett meg egy 114 millió forintos jóváhagyást taós fejlesztésre a szövetségtől. A cégek fel is töltötték a keretet. A projektben Bánkiék nagyjából 120 millió forintos EU-s támogatás felhasználásával épült Mohácsi Lovasklubján belül építenek három strandröplabdapályát és két mobil öltözőt. Nem a teljes 114 millióból, de a hírek szerint erősen túlárazva.
Adataink szerint a Mohácsi Sport Klubot 125 millió forinttal segítette meg a tao-támogatásoknál rendszeresen felbukkanó Mol-leány FGSZ Földgázszállító, a Ferrobeton Dunaújvárosi Beton- és Vasbetonelem-gyártó Zrt.-től 20 milliót, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-től 10 milliót és a Porche Hungáriától 5 milliót kapott Bánki Ágnes cége. A Mohácsi Sport Klub tavaly már egy 166 millió forintra kért támogatást a szövetségtől, a cégektől erre 35 millió forint jött össze.
Ennél is nagyobb támogatást kapott a Bánki Erikhez lapértesülések szerint több szálon kötődő Beach Sport, ami 2017-ben frissen állt rá a taóra. Még abban az évben azonnal felbukkan támogatóként itt a Mol-leány FGSZ, de nem is kevés pénzzel, 450 millió forinttal. A Porsche Hungária ide is adott 5 milliót, a Mészi Tuti Trafik Bt. is 5 millióval támogatta a Beach Sportot. Tavaly is találtak támogatókat, a Pannongreen Megújuló Energai Termelő és Szolgáltató adott 40 milliót, a Network 360 Reklámügynökség 9 milliót, a Porsche Hungária is adta újra az 5 milliót és a Ponton Ingatlan is ennyit. A Mészi Tuti Trafik ezúttal nem adott. Röplabdacsarnokot szeretnének, egyelőre nem jött össze erre 1,1 milliárd. Talán majd idén.
|
Orbán mégsem vágja le az aranytaót tojó tyúkját
|
Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is. A kormány gyorsan korrigált. Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/15/orban-megsem-vagja-le-az-aranytaot-tojo-tyukjat
|
2019-02-15 14:25:00
| true | null | null |
444
|
Összehangoltan zajlott a korrupció a magyar-ukrán határon lévő beregsurányi határátkelőhelyen. A pénzügyőröket lefizették az Ukrajna felé tartó, áfát visszaigénylő emberek. Erről a főügyészség szerint tudtak az ott dolgozó osztályvezetők is.
Kedden lecsaptak rájuk, összesen 16 pénzügyőrt hallgattak ki és vettek őrizetbe, köztük öt tisztet. Egy civilt is kihallgattak hivatali vesztegetés gyanújával.
A megalapozott gyanú szerint a szervezett korrupció legkésőbb 2018 novemberétől folyt a határátkelőn, ahová a regionális nyomozó ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ szállt ki. Házkutatást és motozást tartottak a határállomáson és a gyanúsították lakásán is.
A vesztegetést elfogadó pénzügyőrökkel az ügyészség 151 rendbeli bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte, a terhükre rótt legsúlyosabb bűncselekmény - a bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette - büntetési tételének felső határa huszonnégy év szabadságvesztés.
Két éve szintén a beregsurányi határátkelőnél hallgattak ki 14 pénzügyőrt. A gyanú szerint csempészek fizették le őket.
|
16 korrupt pénzügyőrt vittek el a beregsurányi határátkelőről
|
Összehangoltan zajlott a korrupció a magyar-ukrán határon lévő beregsurányi határátkelőhelyen. A pénzügyőröket lefizették az Ukrajna felé tartó, áfát visszaigénylő emberek. Erről a főügyészség szerint tudtak az ott dolgozó osztályvezetők is.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/27/16-korrupt-penzugyort-vittek-el-a-beregsuranyi-hataratkelorol
|
2019-02-27 15:32:00
| true | null | null |
444
|
Korrupt rendőrökre csapott le a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ kedden, közölte a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség. A nyomozás szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt
dolgoztak zsebbe. Némi készpénzért cserébe nem bűntettek.
Eddig 18 rendőrt vettek őrizetbe, a házkutatások során több mint tízezer euró készpénz került elő. Az ügyészség tájékoztatása szerint a razzia, és a kihallgatások még jelenleg is tartanak. Valamennyi őrizetbe vett rendőr letartóztatását kezdeményezik. Ha bebizonyosodik az "előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette", akár 2 évtől 8 évig terjedő börtönt is kaphatnak.
|
Őrizetbe vettek 18 korrupt győri autópálya-rendőrt
|
Korrupt rendőrökre csapott le a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ kedden, közölte a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség. A nyomozás szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt dolgoztak zsebbe. Némi készpénzért cserébe nem bűntettek.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/26/orizetbe-vettek-18-korrupt-gyori-autopalya-rendort
|
2019-02-26 15:42:00
| true | null | null |
444
|
„Jó hír a gödieknek! 100 millió forint támogatást kap Göd, amit a Kék Duna Központ felújítására fordíthatnak” – jelentette be a térség fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence.
A város polgármestere, az egykor momentumosként, majd függetlenként politizáló Balogh Csaba február elején mondott le, mert szerinte nem tud küzdeni „a NER helyi és országos többsége ellen”.
Erre Tuzson Bence úgy reagált, „reméljük, hogy Balogh Csaba lemondásával most pontot tehetünk a 2019-ben kezdődött korszaknak a végére, ami nem a legdicsőségesebb korszakként vonul be Göd történetébe”.
Az ellenzéki pártszövetség Balogh Csaba vezetésével 2019 októberében ugyanis leváltotta a Fideszt Gödön, ám alig fél évvel később szétesett az összefogás, és a nyolcfős frakció kettévált.
Közben Gödön évek óta megy a küzdelem az akkumulátorgyár miatt. A Samsung a lakossági tiltakozás ellenére bővítené üzemét a városban, a növekedéssel viszont a problémából is egyre több lett. A gyár miatt ki kellett vágni az egyik helyi erdőt, a gépek egy része pedig olyan hangos, hogy a környéken élők nem tudnak tőle aludni. A folyamatos bővülés közben a gyár épületei elérték a lakóövezet határát, ami miatt a korábban falusias, pihenőövezetnek számító Göd Újtelep a helyiek szerint gyakorlatilag élhetetlen lett.
A kormány azzal segítette a Samsung terjeszkedését, hogy a gyár környezetét különleges gazdasági övezetté minősítette. A döntéssel elvonta Göd iparűzési adóját, és a fideszes többségű megyei önkormányzathoz irányította. A város és a polgármester mozgásköre így alaposan beszűkült.
|
Két héttel az egykori ellenzéki polgármester lemondása után 100 millió forintot kap Göd
|
„Jó hír a gödieknek! 100 millió forint támogatást kap Göd, amit a Kék Duna Központ felújítására fordíthatnak” – jelentette be a térség fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/24/god-tuzson-bence-penz
|
2023-02-24 16:04:00
| true | null | null |
Telex
|
Írásunk első részében az igazi nagyhalakra, Tiborcz Istvánra és Mészáros Lőrincre, illetve a kormányfő vejének és legfőbb bizalmasának szűk szövetségi rendszerére összpontosítottunk. Kormányzati dokumentumokkal igazoltuk, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank legalább 400 milliárd forintot, tehát a nullák tekintetében a gyakorlott matekosokat is összezavaró csillagászati összegeket töltött az általuk kezelt titkos magántőkealapokba. Mindezt teljes hírzárlat mellett – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítése céljából. Arra utaló nyomokat is találtunk, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél még sokkolóbb, de erről egyelőre nem tudhatunk biztosat. Azt viszont pontosan látjuk, hogy a 400 milliárdnyi „homályos” pénz mellett akad 141 milliárd további forint, amely a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből a szintén állami Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül.
Az alábbi részletgazdag felsorolásban egyebek mellett ennek a 141 milliárdnak a sorsa is nyomon követhető (éppen ennyi a római számos bekezdéseknél szereplő tételek összege). Persze ez is csak afféle minimumbecslés, melyet a nyilvánosan elérhető 2021-es pénzügyi beszámolókra alapoztunk – ha majd néhány hónap múlva a tavalyi mérlegeket is publikálják, okosabbak leszünk. Érdekes, hogy miközben a fű alatti 400 milliárd forintot a legmegbízhatóbb NER-zsebekhez rendelték, ezt a tisztább 141 milliárdot inkább a hatalmi gazdasági elit másodvonala kapta. Míg a csúcsfejekhez cikkünk első részében 53 magántőkealapot társítottunk, emitt most a maradék hetven (frissítés: már 71, lásd a módosítást a Hernádi Zsolt-féle Solva-alapoknál) bejegyzett „pénzeszsák” szerepel – az érthetőség kedvéért négy fő kategóriába osztva.
A szédítő adatsor elé felvezetésként csak annyit: mint látni fogják, lényegében együtt van a csapat, gyűjtésünkben szinte mindenki szerepel, aki részt vett az elmúlt évek legnagyobb visszhangot kiváltó, sokszor a korrupciógyanút sem nélkülöző ügyeiben. Akadnak itt letelepedésikötvény-, lélegeztetőgép- és vakcinakereskedők, vérplazmások meg vagongyárosok. „Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot!” – körülbelül ez lehet az új jelszó a rendszer tetején lévőknél, a tényekből nemigen következhet más. Az idelent tartózkodóknak pedig marad a remény, hogy a most alakuló NTH Nemzeti Tőkeholding tevékenysége nem az állami alapok központosításában merül majd ki, hanem a közpénzből hizlalt magántőkealap-hálózat is átláthatóbb formát ölt. Majd valamikor.
I. Alapkezelők és magántőkealapok a NER másodvonalánál
– A Vodafone-biznisz főalakjának iKON Befektetési Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (iG Tech, iG Com, Manhattan, Repro I.)
Az alapkezelő azé a Jászai Gellérté, aki annak idején az SCD-csoporttal a turisztika „Molját” hozta volna létre; a kísérlet kudarcba fulladt, ám Medgyessy Péter exkormányfőt azért sikerült balatoni partszakaszhoz segíteni. Jászai most a magyarországi Vodafone-t is benyelő 4iG telekommunikációs-informatikai gigászt építi – részben a fenti magántőkealapokra támaszkodva. Arról nincs információnk, hogy van-e állami pénz ezekben az alapokban, de a Vodafone-ügyletet kormányzati szervek olajozták.
– A letelepedésikötvény-programban kiemelt szerephez jutott figurák társaságai: a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 8 magántőkealapot irányít (Novara, Grado, Como, Fidenza, Modena, Bari, Etna, Livorno) és a Liberty Assets Zrt., amely 1 magántőkealapot felügyel (Kecskemét Prémium Ipari Park)
A Capstone az egykor Ciprus és India területén letelepedési kötvényeket forgalmazó Földvári Gábor cége; az általa kezelt egyes magántőkealapok nemrég a kínai vakcinákat beszerző társaság hátterében tűntek fel. A Liberty Assets pedig azé a Boros Attiláé, aki anno a Rogán Antal által előterjesztett kötvénybiznisz Kína-felelőseként vált ismertté – most pedig, mint látjuk, a kecskeméti ipari parki magántőkealapot menedzseli. Noha az MFB nem válaszolt kérdéseinkre, így nem tudjuk, mennyi állami forrás van ebben az alapban, de információink szerint a pénzintézet, illetőleg az MFB Invest Zrt. nevű leánycége ott van a finanszírozók között.
– További Rogán-közeli érdekeltségek: a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Columbus) és a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., melyhez 3 magántőkealap tartozik (GBP, Exim Exportösztönző, Klasszikus Iparágak)
A Rogán Antal-féle nemzeti lakáslottó révén ismertté vált Carion-csoport cége azt a Columbus Magántőkealapot kezeli, amelyben az állami Eximbank kötelezettségvállalása a pénzügyi beszámolók szerint 2021 végéig 17 milliárdos volt (ám azóta jócskán nőhetett). Az alap egyebek mellett a NER új üstököseként jegyzett Balázs Attila projektjeit segíti, és ahogy a 2022-es választási kampányban jeleztük, Gattyán György is ezen az ágon jutott állami injekcióhoz. Mindeközben a GB & Partnersnek Gubicza Ágoston, Rogán első feleségének férje az egyik tulajdonosa. Az Exim Exportösztönző Magántőkealap esetében az állami bank közel 100 százalékban járult hozzá az 56 milliárdos alaptőkéhez, a Klasszikus Iparágak Magántőkealapnál pedig az MFB Invest a fő befektető 10 milliárd forinttal; az alapok irányítási jogát gyakorló Gubiczáék divatmárkákat, jegyértékesítő rendszereket, valutaváltó érdekeltségeket gyűjtöttek a GB-portfolióba.
– A jegybankelnök holdudvarához köthető Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 8 magántőkealapot irányít (Sky I., Sky II., Közép-Európai III., Aurum, Felis, Uncia, Arezzo, Bremdal)
Több cikket írtunk már a Matolcsy Györgyhöz és Ádám nevű fiához, valamint Száraz Istvánhozkapcsolódó magántőkealap-hálózatról, amely aktív szerepet vállal a nemzeti banki javak közvagyonjellegének elvesztésében. Azt nem tudhatjuk, hogy MFB- és Exim-pénzek is érkeztek-e a Quartz-alapokba.
– Az igazságügyi miniszter férjét foglalkoztató Hodler Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Dozengreen Ventures, Európa Agrár- és Élelemiszeripari, Innovation Europe Agrár Innovációs)
Az alapkezelő egyik tulajdonosa Kerezsi Miklós, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot működtető alapítvány kurátora – a Hodler jogi igazgatója és befektetési tanácsadója pedig Magyar Péter, Varga Judit férje, aki egyébként felügyelőbizottsági tag a Mészáros Lőrinc-féle MKB Bankban, illetve igazgatósági helye is van a Magyar Közútnál. Az áttételesen a Gyulai Agrár Zrt.-t birtokló Európa Agrár- és Élelemiszeripari Magántőkealapba az Eximbank 15,4 milliárd forintnyi eurót „lapátolt” – ez a teljes jegyzett tőke 70 százaléka.
– Az államnak gyakran dolgozó ügyvédcsalád Herius Capital Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Herius-1)
Az alapkezelő tulajdonosa a Jászai Gellért-féle 4iG-csoporttal együttműködő Sárhegyi István, a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltjának fia. (A família egy balatonvilágosi szállodamonstrum – végül törölt – tervével a botránykrónikákba is bevonult.) Az űripari befektetésekre szakosodott Herius-1 Magántőkealapban az állami Eximbank kötelezettségvállalása a pénzügyi beszámolók szerint 2021 végéig 3,6 milliárd forintos volt (ám azóta nőhetett).
– A Fidesz-közeli Hungast-csoporttal „rokonítható” Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Innova-1 Járműipari Magántőkealap)
Az alapkezelő azé a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező Petti Csabáé, aki üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Az Eximbank 10 milliárddal köteleződött el az Innova-1 Járműipari Magántőkealap mellett.
– A takarítás „Mészáros Lőrincének” Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt. nevű vállalata, amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Singulium, Singulium I, Singulium II, Singulium III)
Az alapkezelő a NER-mértékkel mérve is jelentős B+N Referencia Zrt. urához, az állami megrendelésekben szinte fuldokló Kis-Szölgyémi Ferenc „takarítókirályhoz” tartozik. Egyelőre nincs információnk arról, van-e MFB- vagy Exim-pénz az általa felügyelt alapokban.
– A Covid-biznisz kulcsszereplőinek Stratton Monarch Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Borelli)
Az alapkezelő körül az a Vámosi-Nagy Zsolt–Veréb Balázs–Tuller András jogásztrió legyeskedik – tulajdonosként, tisztviselőként vagy ügyvédként –, amelyet korábban a nagy lélegeztetőgép-beszerzések és a kínai vakcinaimport hátterének feltárásakor már körberajzoltunk. Nem tudhatjuk, van-e, lesz-e állami pénz a náluk lévő magántőkealapban.
– A Bayerné-ügyben ismertté vált érdekcsoport Sycamore Capital Partners Magántőkealap-kezelő Zrt.-je és a vele „összeérő” Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Sycamore Buyout Fund I.)
A Sycamore Zrt. Faber-Szabó Ferencé és Kolossváry Kornélé – ők a Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát című Válasz Online-történetben szereplő Vascular-kör főalakjai. Valamilyen különös oknál fogva (egyelőre?) nem ők kezelik a Sycamore Buyout Fund I. Magántőkealapot, hanem a debreceni Herdon István Xanga-csoportja. Viszont az alap által birtokolt alkatrészgyártó egységnél és egészségügyi cégnél Faber-Szabóék aktív jelenlétéről „csiripelnek” a verebeink. Itt sem sejthetjük, landolt-e MFB- vagy Exim-pénz a „kiskosárban”.
– A honvédelmi miniszter korábbi cége, a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (TripleHill I.)
A tárcairányítóvá avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf alapkezelőjét Tiszolczi Renáta viszi tovább. Az ide tartozó magántőkealap az állami árverésen elnyert OGYÉI-irodaépület közvetett tulajdonosa. Úgy tűnik, az alapot másra nemigen használják, nem tudjuk, állami pénz folyt-e bele.
– Volt fideszes képviselő környezetéhez tartozó Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Start Future, Start Innovation)
Az alapkezelőben felügyelőbizottsági tag a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője, Braun Márton volt parlamenti képviselő. Az alapokban van székelyföldi érdekeltség is, MFB–Exim-szerepvállalásról viszont nincs információnk.
– A Kövér László ázsiai tisztelője által jegyzett Chi Fu FT European Fund Management Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Chi Fu FT European Private Equity Fund)
Az alapkezelő Frank Liu tajvani milliárdoshoz köthető, aki remek személyes kapcsolatot ápol a magyar házelnökkel – és van az MFB-vel közös története is.
– Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Impact Ventures I., Impact Ventures II.)
Az alapkezelő résztulajdonosa Eszter Elemér, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, illetve a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnöke. Az Impact Ventures-alapokhoz az MFB Invest 2,5 milliárd forintot tett hozzá; az itteni befektetések jellemzően piackonformak.
– Az egykori vagyonpolitikáért felelős államtitkár tanácsaira hallgató Turigum Capital Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Turigum 1, Turigum 2, Tibidabo, St. Andrews)
Az alapkezelő egy Zürichben érdekelt vagyonkezelői csapaté, melynek nemzetközi tanácsadói karát Halasi Tibor korábbi Fidesz-káder és exállamtitkár erősíti. Nem tudjuk, van-e magyar állami pénz az általuk menedzselt alapokban.
II. Alapkezelők és magántőkealapok az OTP–Mol-érdekkörnél
– A Molhoz, illetve az óriáscég vezéréhez kötődő cégek: a Lead Ventures Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Voyager, Enter Tomorrow Europe) és a Gran Private Equity Zrt., amely 4 magántőkealapot felügyel (Solva, Solva II, Solva III, frissítés: közvetlenül cikkünk élesítse után bejegyezték a Solva IV-et is)
A Lead Ventures alapjaiban részben a Mol olajvállalat pénze van. A Voyager közös cégeket működtet a cikkünk első felvonásában Tiborcz-közeliként leírt, napelemes projektekkel foglalkozó Green Energy Investhor Zrt.-vel, az Enter Tomorrow Europe viszont „piacibbnak” látszik – például az elektronikus útdíjszedésért felelős i-Cell Kft. befektetőjeként. Utóbbi magántőkealapba az állami Eximbank mintegy 9 milliárd forintot töltött. A Hernádi Zsolthoz magánszemélyként tartozó Gran Private Equity Zrt. Solva-alapjai birtokolják az állami turisztikai milliárdokra is érdemesült Grand Hotel Esztergomot, valamint a Portobello Wellness & Yacht Hotelt is. Továbbá áttételesen a magyar vasútipari gépgyártás kulcsszereplőjeként jegyzett Dunakeszi Járműjavító Kft.-t, illetve az Egyiptomnak vagonokat szállító Ganz-MaVag International Kft.-t is.
– Az OTP-hez, illetve bank első emberéhez tartozó társaságok: a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 6 magántőkealapot irányít (PortfoLion Partner, Regionális, Regionális II, Digitális I, Digitális II, Zöld) és a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt., amely 1 magántőkealapot felügyel (Bonitás)
Az OTP-csoportba tartozó PortfoLion széleskörű aktivitást mutató alapjai közül a Regionálishoz és a Regionális II-höz összesen 17,5 milliárddal járult hozzá az állami Eximbank.
– Az egykori MET-tulajdonos Westbay Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Corcoran)
Az alapkezelő a Csányi Sándor egyik legfontosabb szövetségesének számító Nagy Györgyé, a Vasas Futball Kft. jelenlegi és a MET energiakereskedő volt tulajdonosáé. Nem tudhatjuk, van-e MFB- vagy Exim-pénz az általa felügyelt alapban.
III. Köztulajdonú vagy „kiszervezett” alapkezelők és magántőkealapok
– Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. (Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkealapok) a jegybanki alapítványi körhöz, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (Gazdaságfejlesztési és Beruházásfejlesztési magántőkealapok) a közfeladatot ellátóként ismert Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványhoz, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap) pedig az állami MFB-csoporthoz tartozik
IV. Függetlennek látszó alapkezelők és magántőkealapok
– Az Axiom Alapkezelő Zrt.-nél (GL2100 Magántőkealap), a Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Finext III Magántőkealap), a B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél (B-Green és Modest Fund magántőkealapok), a Bernera Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Sollas I. Magántőkealap) és a Fund-AX Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Finnova Magántőkealap) egyelőre nem látunk érdemi NER-kötődést és állami pénzes hátteret
#magántőkealapok#NER
|
„Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot!”
|
Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/02/28/magantokealapok-ner-jaszai-gellert-hernadi-zsolt-csanyi-sandor-magyar-peter-szaraz-istvan-nagytotal/
|
2023-02-28 15:52:02
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester vagyonnyilatkozata 2021-ben szólt a legnagyobbat, amikor abból kiderült, hogy a kecskeméti egyetemet működtető alapítvány felügyelő-bizottságának tagjaként havonta bruttó 1,6 millió forintot kap a polgármesteri fizetésén felül, ami akkor kicsivel több mint havi 1 millió forint volt. A neki szegezett kérdések után a polgármester azt nyilatkozta, hogy jótékonysági célokra ajánlotta fel az 1,6 millió forintot.
2023-ban a polgármester arról nyilatkozott, hogy
polgármesterként havi bruttó jövedelme 1.346.400 forint, amihez havi bruttó 195 ezer forint költségtérítés jár.
A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként továbbra is havonta bruttó 1.654.135 forint utalnak át a részére. A város első számú politikusa 2022-ben a lapra ráírta, hogy ez az összeg „jótékonysági célokra felajánlva”, 2023-ban erről már nem nyilatkozott, hogy bárki részére is felajánlotta volna a kecskeméti egyetemtől kapott díjazását.
Továbbra is két ingatlanban tulajdonrészes, egyikben 1/16, a másikban 1/2 arányban, és valamivel nagyobb mint 3 hektár szántót birtokol Szentkirályon. Saját autója nincs, azt látni, hogy önkormányzati Mercedes autóval közlekedik. Banki hitele csökkent az elmúlt évekhez képest, jelenleg 2,5 millió forintot kell törlesztenie. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása továbbra sincs, 2021-ben még 6 millió forintot fialtatott. Gazdasági társaságban tisztsége és érdekeltsége nincsen.
Összeférhetetlenség: egyetemi alapítványok és az uniós pénzek
A magyar kormány a jövő héten küldheti el a konkrét javaslatát az Európai Bizottságnak a vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről, utána lehet arról tárgyalni – mondta az RTL-nek Navracsics Tibor, uniós fejlesztésekért felelős miniszter. Az is kérdés, hogy a polgármesterek maradhatnak-e.
Többek között arról is meg kell egyezni, hogy a polgármesterekre, parlamenti képviselőkre vonatkozzon-e az összeférhetetlenség. Mi most azt gondoljuk, hogy a miniszterek mellett az államtitkárok, esetleg kormánybiztosok esetében állhat ez fenn, de ez majd a tárgyalások része lesz
– mondta a miniszter.
Következő cikkünkben bemutatjuk az alpolgármesterek, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők vagyonnyilatkozatait is.
|
Továbbra is többet keres Szemereyné Pataki Klaudia az egyetemi alapítványnál, mint polgármesterként
|
A KecsUP.hu 2023-as vagyonnyilatkozata alapján arra jutott, hogy Szemereyné Pataki Klaudia polgármester havi bruttó jövedelme 1 346 400 forint, amihez havi bruttó 195 ezer forint költségtérítés jár. A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként továbbra is havonta bruttó 1 654 135 forint utalnak át a részére. A város első számú politikusa 2022-ben a lapra ráírta, hogy ez az összeg „jótékonysági célokra felajánlva”. 2023-ban erről már nem nyilatkozott.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2023/02/tovabbra-is-tobbet-keres-szemereyne-pataki-klaudia-az-egyetemi-alapitvanynal-mint-polgarmesterkent-unikum/
|
2023-02-20 00:00:00
| true | null | null |
Kecsup
|
28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját. A határozat kimondja, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A kivitelezők a döntést nem hagyják annyiban, a „fehér út” ügye a bíróságon folytatódik tovább.
A friss információink szerint a Pest Megyei Kormányhivatal ismét arra kötelezte a Fejér B.Á.L. Zrt.-t és alvállalkozóját, a Kontimer Kft.-t, hogy zárja le és távolítsa el a Pest megyei Érd és Sóskút között létrehozott, főleg mészköves, tehát fehér színű talajból létrehozott utat – tudta meg az Átlátszó. A kormányhivatali döntés szerint az utat engedély nélkül építették és helyezték forgalomba.
Ez a 2020-ban indult úgynevezett „fehér út” ügy, ami miatt rendőrségi feljelentést is tett Érd LMP-s alpolgármestere, Tetlák Örs. A feljelentés szerint az utat illegálisan építették meg az érdi köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át.
A most lefolytatott megismételt, kibővített kormányhivatali eljárásban derült ki: az érintett 28 telektulajdonos egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem járultak hozzá a tulajdonukon való útépítéshez. A határozat kimondta, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A hatóság továbbá megállapította, hogy
az út jelentős része Natura 2000 védettségű természetvédelmi területen halad át.
A kormányhivatal vezetője volt fideszes parlamenti képviselő, Tarnai Richárd.
A Budapest Környéki Törvényszék szóvivője az Átlátszónak azt nyilatkozta:
az újabb kormányhivatali határozat ellen három keresetlevelet nyújtottak be. Vagyis a „fehér út” ügy ismét a bíróságon folytatódik.
Az alvállalkozó cég pedig nyilatkozatában emlékeztette az Átlátszót:
„A most meghozott határozat a korábbihoz hasonlóan szintén jogszabálysértő. A határozat megsemmisítése iránt a Kontimer Kft. ismételten keresetet terjesztett elő a Budapest Környéki Törvényszék előtt. Az eljárás folyamatban van, melynek során a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt is kérelmet terjesztett elő a cég.”
T. Mészáros András, az útépítés idején hivatalban volt fideszes polgármester nem válaszolt az Átlátszó által feltett kérdésekre, ahogy a Fejér B.Á.L. Zrt. sem reagált a levelünkre.
A botrányt kirobbantó LMP-s politikus, Tetlák Örs valóságos vádiratnak nevezte a legújabb kormányhivatali határozatban szereplő tényállításokat. Közölte:
„Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt követően a nyomozás érdemi gyanúsítás nélkül záruljon le belátható időn belül, hiszen ez a határozat feketén-fehéren kimondja, hogy itt a hulladékgazdálkodás rendjét megsértették, és környezetkárosítást követtek el. Azt pedig nem tartom életszerűnek, hogy egy Fejér B.Á.L. Zrt. mindezt meg merte volna tenni az érintett polgármesterek támogató hozzájárulása nélkül.”
Kormányhivatal: engedély nélkül épült az út
2020 februárjában egy környezetvédelmi szervezet, a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány tett bejelentést az érdi önkormányzatnál az Érd és Sóskút között illegális lerakott szemétről. A helyszínen ellenőrzést végző hivatali emberek ekkor egy olyan útra bukkantak, amelynek létezéséről addig nem tudtak, az építkezésről a polgármesteri hivatalban semmilyen hivatalos iratot nem találtak. Az útépítés idején, 2019-ben, még a fideszes T. Mészáros András volt Érd polgármestere, a bejelentéskor pedig már az egyesült ellenzék által támogatott Csőzik László volt a városvezető.
Az érdi jegyző bejelentést tett a kormányhivatalnál az út miatt. A kormányhivatal még az első vizsgálat során megállapította a kivitelező Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Kontimer Kft. felelősségét „építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység” és „engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység” jogsértésekben. A kormányhivatal döntését azonban a Fejér B.Á.L. Zrt. bíróság előtt támadta meg.
Mészárosék cége beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt a „fehér út” ügyében | atlatszo.hu
A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán.
Mint 2022. október végén beszámoltunk róla, hogy nem hoztak érdemi bírósági döntést az úgynevezett „fehér út” ügyében. A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis új eljárásra kötelezte a Pest Megyei Kormányhivatalt.
Az Átlátszóhoz akkor eljutó információk szerint a Budapest Környéki Törvényszék egyik félnek sem adott igazat, hanem azért kötelezte új eljárásra a Pest Megyei Kormányhivatalt, amiért a hatóság nem vont be az eljárásba minden érintettet, így azokat a telektulajdonosokat, akiknek ingatlanán lerakták a meszes talajt.
A rendőrség még mindig csak felderít
A kormányhivatali eljárással párhuzamosan nyomozás is indult. Az LMP politikusa azt írta a rendőrségnek a 2020-as feljelentésében: ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelően lerakóhelyre szállították volna a közeli építkezésen kitermelt földet, abból utat építettek. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskúti polgármester támogatásával tették meg.
6 milliárdos iskolaépítés törmeléke. Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd akkori fideszes városvezetése egy köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok, és tanuszoda) építésére. A projekt eredetileg becsült szerződéses összértéke nettó 4,1 milliárd forint volt, a cég a munkát több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért vállalta el. A földmunkákat a Fejér B.Á.L. Zrt-nek a Kontimer Kft. végezte.A 2015 júniusában alapított Fejér B.Á.L Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégeként vált ismertté. 2019 február elején azonban édesapjuk, Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb embere is részesedést szerzett a cégben. A Zrt. 2021-ben közel 50 milliárd forint árbevételt ért el, ami 4,6 milliárdos adózott eredménnyel társult.
Most a rendőrség ezt nyilatkozta az Átlátszónak:
„A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt a büntetőeljárás továbbra is felderítési szakban van folyamatban. Jelenleg az igazságügyi élővilág- védelmi, tájvédelmi, hulladékgazdálkodási szakértői véleményekre várunk, azok beérkezését követően nyílik lehetőség meghatározni az eljárás további menetét”.
Ez lényegében azt jelenti, hogy az ügynek továbbra sincs gyanúsítottja.
Nem vitték el a kőtörőbe
A legújabb kormányhivatali határozat szerint „a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. alapjellemzést, ill. rendszeresen képződő hulladék esetében megfelelőségi vizsgálat elvégzését igazoló laboratóriumi jegyzőkönyvet nem mutatott be, így a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy
egyetlen köbméter építési és bontási hulladékot nem vett át a Tárnoki Kőtörő Újrahasznosító és Kereskedelmi Kft.
és nem állított ki semmilyen igazolást, hogy a sávalapok kitermelése címén és 2990 m3 és talajcsere címén 4200 m3 mészköves föld ártalmatlanítását elvégezte volna”.
Mindennek azért van jelentősége, mert a Kontimer a hivatalos eljárásban azt nyilatkozta:
„Nem került semmilyen mennyiségű hulladék felhasználásra az útjavítás során. Az útjavítás kizárólag azzal a mészköves talajjal készült, ami maga a földút anyaga is volt mindig. A Kontimer Kft. a kitermelt mészköves talajt beszállította a hulladéklerakóba. A Tárnoki Kőtörő Kft. elvégezte a beszállított hulladék hasznosítását a Ht. 15. § szerint. A telephelyről ezt követően kiszállított anyag hulladék státusza megszűnt.”
Megy az egymásra mutogatás
Mint korábban írtuk, az Orbán Viktor bizalmi köréhez tartozónak tartott Mészáros Lőrinc családjának cége a teljes felelősséget az alvállalkozóra és az érintett polgármesterekre kente:
„Nem került sor út építésre, vagy út kialakítására. Egy meglévő önkormányzati közút karbantartása történt meg a Kontimer Kft. által, az érintett közút tulajdonos önkormányzatokat képviselő polgármesterek kérésnek, hozzájárulásának megfelelően, amelyben a Fejér-B.Á.L. Zrt nem vett részt.”
Hozzátették: “A Kontimer Kft ügyvezetője egyeztetett az út karbantartás megvalósításáról a sóskúti Polgármester úrral, König Ferenccel, és az érdi Polgármester úrral, T. Mészáros Andrással, ezen egyeztetés részleteiről nem rendelkezünk információval. Ezen egyeztetésen, vagy egyeztetéseken a Fejér-B.Á.L. Zrt. nem vett részt.”
|
Ismét elmeszelték Mészáros Lőrinc családi cégét az érdi „fehér út” ügyében
|
28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját. A határozat kimondja, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A kivitelezők a döntést nem hagyják annyiban, a „fehér út” ügye a bíróságon folytatódik tovább.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/28/ismet-elmeszeltek-meszaros-lorinc-csaladi-ceget-az-erdi-feher-ut-ugyeben/
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.
Az ukrán határtól alig húszpercnyi autóútra, Szabolcs megyében, közelebbről a Rétköz nevű térségben fekszik a tizenötezres város, Kisvárda. Innen származott el Seszták Miklós, aki korábban fejlesztési miniszter volt Orbán Viktor kormányában. Kisvárda az ő regnálása idejében kapott állami pénzek és a pazarló látványberuházások miatt érdemelte ki a „Kelet Felcsútja” gúnynevet. Most a helyi múzeum a pár éve csodásan felújított épületéből egy vadiújba cuccol át.
Seszták már nem miniszterkedik, de országgyűlési képviselőként továbbra is egyengeti szülővárosa sorsát, így Kisvárdán még ma is akad milliárdos nagyságrendű közpénz szinte bármire. A stadion, az atlétikai centrum, vízicsúszdapark, mozipark, jégtörőhajó, ökoturisztikai attrakció, díszlet utca és termálvizes lórehabilitációs központ után egy kulturális projekt van soron: múzeumot építenek.
Az új létesítménybe az önkormányzati fenntartású Rétközi Múzeum intézménye költözik, ami 1983 óta a volt kisvárdai zsinagógában működik.
„Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában, Csillag utca 5. szám alatt található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.” – olvasható az intézmény honlapján.
A múzeumban megtekinthető leletek jelentős részét a kisvárdai vár anyaga adja. Ezenkívül vandál sarkantyúk, valamint umbók, azaz pajzsdudorok, továbbá a gyalogos harcosok fegyverzetei is megtalálhatóak benne.
Ismerős cég nyerte a tendert
A település még 2019-ben kapott bruttó 1,9 milliárd forintot az államkasszából, hogy egy új múzeumépületet és egy tájházat alakítson ki. A múzeum kivitelezésére csak tavaly decemberben sikerült vállalkozót találni.
A város ezáltal egy nettó 1,3 milliárdos épülettel lesz gazdagabb.
Az új kulturális létesítmény nettó alapterülete közel kétezer négyzetméter lesz. A modern épület alsó szintjén kap helyet a kiállítótér, plusz több kiszolgálóhelyiség, az emeleten pedig az irodák, valamint egy multifunkcionális tér lesz majd.
„A beruházás keretében a Rétközi Múzeum elhelyezésére szolgáló épület kialakítására kerül sor, amely az értékes és számottevő gyűjteménynek a mai kor igényeinek megfelelve méltó kiállítási helyet biztosít.” – áll a közbeszerzési dokumentumban.
Az új kulturális létesítmény felhúzására kiírt közbeszerzésen úgy tűnik, nagy volt a verseny: hat cég is indult. A nyertes neve mégsem okoz meglepetést.
A munkát a nyíregyházi KERMI-SZOLG Kft. vitte el, ami a helyi közbeszerzések egyik kiskirálya.
A kft. végezhette többek között a Kisvárdához közeli, ám a világtól annál eldugottabb Rétközi-tavon a turisztikai fejlesztéseket 565 millió forint értékben. A tó partján szintén ők húzhatták fel a 2,4 milliárd forintos, nem túl sokak által használt, Határok Nélkül Teniszakadémiát is, ami a luxust sem nélkülözi.
Drónvideó: üresen áll a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett | atlatszo.hu
Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni.
A beruházások a cég pénzügyi eredményein nem igazán látszanak meg. 2020-ban 1,5 milliárd forint árbevételt ért el, de közel 32 milliós veszteséget termelt. 2021-ben pedig 657 milliós forgalomból csupán 9 milliós nyereséget könyvelhetett el.
Sima lakóházból gyúrnak tájházat
Az állam által pénzelt másik projektről, a tájházról még annyi információt sem találunk az interneten, mint az új Rétközi Múzeumról. Az önkormányzat egy 2020-as dokumentumban írt pár sort a tervekről.
„Tájházon a mezővárosi lét által megkívánt, az idők során kialakult polgári jegyeket is magukon viselő lakóházakat értjük. Mivel Kisvárda 20. század eleji története a falusi és mezővárosi fejlődés jegyeit egyaránt hordozza, a városközpontban lévő, tájháznak megvásárolt épület átalakítása szintén ehhez a koncepcióhoz kell, hogy illeszkedjen. Ezt a fajta kialakítást megköveteli az utca még meglévő, hasonló időszakban készült épületállománya. Kisvárda Város Önkormányzata a leendő tájház helyszínének a 1168. helyrajzi számú ingatlant jelölte meg. Az ingatlan 783 négyzetméter alapterületű.”
Egy tipikus mezővárosi épületet kerestünk a Google-térkép utcanézetében, de meglepetésünkre egy sima rácsos, redőnyös családi házat találtunk. A leleményes kisvárdai önkormányzat tervei szerint ezt az épületet alakítják át tájházzá.
A tulajdoni lap szerint az ingatlanvásárlást az önkormányzat hamar lezongorázta, már 2019 márciusában megvették az épületet. Az tehát már közel négy éve az önkormányzaté, funkciójáról azonban nincs információ.
A leendő tájház kialakításához még egy etnográfust (néprajzkutatót) is bevetettek. A tervek szerint így fog kinézni, miután a jelenlegi épület „tájház jellegűre lesz alakítva” – persze, ha valaha is elkészül.
A közbeszerzési értesítő szerint 2020-ban hiába kerestek kivitelezőt a tájház megépítésére. Egyetlen érvényes ajánlat volt, azonban az meghaladta az önkormányzat pénzügyi keretét. A rendelkezésre álló anyagi fedezet nettó 75 millió forint volt, az ajánlatok pedig nettó 100-124 millió forint között mozogtak.
A volt zsinagóga épületét kívül-belül felújították
Ahogy a cikk elején említettük, a most bruttó 1,3 milliárd forintért új otthont kapó Rétközi Múzeum 1983 óta a volt kisvárdai zsinagógában működik.
2019-ben számoltak be arról a helyi lapok, hogy gyönyörű lett a teljes rekonstrukción átesett zsinagóga, még restaurátori helyiségeket is kialakítottak benne.
A felújítás három ütemben zajlott, az első és a második ütem nettó 300 millió forintba került, ami a külső munkálatokat fedezte. A belső felújítás volt az utolsó ütem, annak áráról nem találtunk információt a közbeszerzési közlönyben. A Korintosz Kft. egy videó szerint 2018 végén lett kész a belső felújítással, és ők végezték a külső rekonstrukciót is.
Az új múzeum helyén bérlakások állnak
Az új múzeumépület a Krucsay Márton utca 5. szám alatt lesz. A telek nem üres, így a rajta lévő épületet el kell dózerólni az új létesítmény felhúzása előtt. Abból adódhatnak problémák, hogy az ingatlan papíron egy hét lakásos bérlakás.
Nem tisztázott, hogy
miért van szükség egy új ingatlanra, ha a múzeumnak helyt adó zsinagógát pár éve felújították,
mi lesz a zsinagóga impozáns épületével,
a bontás előtt álló bérlakásokban élnek-e.
Elküldtük a kérdéseinket Leleszi Tibornak, Kisvárda fideszes polgármesterének, de választ nem kaptunk.
|
A kisvárdai pajzsdudorok 1,3 milliárdért költöznek új otthonba a zsinagógából
|
Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/27/a-kisvardai-pajzsdudorok-13-milliardert-koltoznek-uj-otthonba-a-zsinagogabol/
|
2023-02-27 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Samsung SDI elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítménye számára nyújtott 89,6 millió euró összegű magyar állami beruházási támogatást – írja az MTI.
A jóváhagyás indoklásában az Európai Bizottság közölte: a Magyarország által a Samsung SDI számára nyújtott támogatás összhangban áll az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.
A regionális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai egyértelműen meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait.
A beruházási támogatás a Samsung SDI gödi, elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítményének bővítését fogja szolgálni, hozzájárul a régió fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez, miközben megőrzi a versenyt – olvasható az indoklásban.
A Samsung SDI 2017 decemberében döntött úgy, hogy 1,2 milliárd eurót ruház be a Göd térségében található, elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítménye termelési kapacitásának bővítésére. A gyár, mely 2022 januárjában érte el teljes termelési kapacitását, havonta több mint 6 millió darab akkumulátorcellát szállít elsősorban az Európai Gazdasági Térségbeli fogyasztóknak, és 1200 új közvetlen munkahelyet teremtett.
Magyarország 2018-ban jelentette be az Európai Bizottságnak, hogy 108 millió eurós állami támogatást kíván nyújtani a projekthez. 2019 októberében a brüsszeli testület részletes vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.
A testület értékelésében megállapította, hogy a közfinanszírozás nélkül a projektet nem Magyarországon vagy más uniós országban valósították volna meg, hanem egy unión kívüli országban,
egyben hozzájárul a munkahelyteremtéshez, egy hátrányos helyzetű régió gazdasági fejlődéséhez és versenyképességéhez.
A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság megállapította, hogy az eredetileg bejelentett 108 millió euró összegű támogatás meghaladta a beruházások ösztönzéséhez szükséges minimumot. A 89,6 milliós összeg elegendő ahhoz, hogy a Samsung SDI vállalatot a beruházás magyarországi megvalósítására ösztönözze.
Az utóbbi időben lapunk is sokat foglalkozott Samsung SDI-vel, mivel a dél-koreai vállalat gödi terjeszkedése országos üggyé nőtte ki magát, arról nem beszélve, hogy rengeteg bosszúságot okoz a helyieknek és a környékbelieknek. A társaság működése finoman szólva sem problémamentes: szivárgott az elektrolit a gyár területéről, oldószert találtak a gödi kutak vizében, többször is tűz ütött ki az üzemben és történt egy haláleset is, ami után megbírságolták a vállalatot. A gödi Samsung működése azért is érdekes, mert a kormány 2020-ban itt hozta létre az első ún. különleges gazdasági övezetet, ami azt jelenti, hogy a vállalat által termelt adóbevételek nem Gödhöz, hanem a fideszes irányítású megyei önkormányzathoz folynak be.
|
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Samsung SDI-nek nyújtott 89,6 millió eurós magyar állami támogatást
|
Az indoklás szerint a fejlesztés pozitív hatásai meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-europai-bizottsag-jovahagyta-a-samsung-sdi-nek-nyujtott-896-millio-euros-magyar-allami-tamogatast-256673
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy földhivatali szakügyintézővel szemben, aki visszaélve hivatali hatáskörével, szabálytalan eljárással termőföldeket segített telephellyé átminősíteni ismerősei számára – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője kedden az MTI-vel.
Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a kecskeméti nő 2019 májusában két régi ügyfelének huszonkét szántó és legelő más célú hasznosításának engedélyezését intézte. Ismerősei – az általuk irányított cégek nevében – napelempark létesítése miatt kérték a termőföldek művelési ágának megváltoztatását, és így a földvédelmi járulék megfizetése alól is mentesültek.
A cégvezetők – annak ellenére, hogy a napelemparkok nem valósultak meg – alig fél év múlva ugyanezen termőföldek kapcsán a telephellyé átminősítést kérelmezték. Ügyeikben ismét a szakügyintéző járt el, akinek a kérelmeket el kellett volna utasítania. Ehelyett azonban a nő valamennyi ingatlan esetében hamis tartalmú feljegyzéseket készített, amelyek szerint az előzetesen engedélyezett beruházások megvalósultak.
A szakügyintéző a hivatali hatáskörével visszaélve közreműködött a földterületek művelési ágának telephelyre történő átvezetésében, és így az egyik cégvezető a földforgalmi törvény kijátszásával szerezte meg cégei számára öt termőföld tulajdonjogát.
„A hivatalos személynek minősülő szakügyintéző jogsértő intézkedése következtében az érintett cégek jogosulatlanul mentesültek a földvédelmi járulék megfizetése alól is, és ezzel összesen 13 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek” – írta a főügyészség.
Az ügyészség a szakügyintézőt és a két cégvezetőt költségvetési csalással és hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítással, valamint termőföld jogellenes megszerzésével vádolja. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság dönt – olvasható a közleményben.
|
Vádat emeltek egy földhivatali ügyintéző ellen
|
Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy földhivatali szakügyintézővel szemben, aki visszaélve hivatali hatáskörével, szabálytalan eljárással termőföldeket segített telephellyé átminősíteni ismerősei számára
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/vadat-emeltek-egy-foldhivatali-ugyintezo-ellen-256655#
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Mint arról beszámoltunk, a Portfolio.hu egyik hétvégén olyan levelet kapott a Makronóm Intézet kommunikációs cégétől, amelyben az intézet makroelemzési vezetője a „friss KSH kiskereskedelmi adatokat” kommentálta úgy, hogy a KSH ezen adatai csak napokkal később váltak nyilvánossá, magyarul az intézet napokkal korábban hozzájutott azokhoz. Arról is írtunk, hogy az intézet erősen kormányközeli.
A HVG később kiderítette, hogy a Makronóm Intézet és munkatársai ezer szálon kötődnek György László kormánybiztoshoz, György László, akkori gazdaságstratégiáért felelős államtitkár ugyanis korábban számos helyen dolgozott együtt a Makronóm jelenlegi munkatársaival. Az Intézet egyébként 2020-as megalakulása után alig néhány nappal máris 1 milliárd forintot kaptak az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM).
A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat:
"2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot. Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták."
A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos tavaly december elseje óta pedig György László, vagyis az az ember, aki korábban számos Makronóm-munkatárssal dolgozott együtt, most pedig az ő titkárságáról került ki az adat.
Bár a kormányzati közlemény "nyilvánvaló tévedésről" ír, korábban Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője, a KSH korábbi elnöke lapunknak korábban arrül beszélt, hogy
"a Makronóm Intézet levele önmagában arról árulkodik, hogy ez rutinszerű. Nem egyszeri, véletlen kiszivárogtatásról van szó, hanem kiszivárogtatási metódusról, amit mindenképpen ki kell vizsgálni, és föl kell számolni."
|
Közölte a kormány, hogy honnan kerültek ki idő előtt a KSH-adatok
|
A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat, "nyilvánvaló tévedésből".
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kozolte-a-kormany-hogy-honnan-kerultek-ki-ido-elott-a-ksh-adatok-256683#
|
2023-03-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az 1986-os születésű, tehát mindössze 27 éves Tiborcz István vezető tisztségviselő, igazgatósági tag az E-OS Innovatív Zrt-ben. A cég jogelődje a Tiborcz István résztulajdonában álló ES Holding Zrt., amit a Simicska-Nyerges birodalom szerzett meg. A Közgép-leány E-OS Zrt. 2010-ben döntött úgy, hogy felvásárolja a Tiborcz-céget, és átnevezi E-OS Innovatív Zrt.-re.
Lázár János városától jött az első nagy megbízás
A Tiborcz-érdekeltség első nagy állami megbízását 2010 márciusában kapta meg, nem mástól, mint Lázár János önkormányzatától. Az ES Holding Zrt.vel Hódmezővásárhely 2010 márciusában kötött szerződést a közvilágítás korszerűsítésére úgy, hogy ekkor még a cég komolyabb referenciákkal nem rendelkezett. A beruházás teljes költsége 749,5 millió forint volt, és 50 százalékos uniós pályázati támogatással valósult meg.
A következő állami megrendelés az Újszilvási Önkormányzatnak köszönhető, velük 2011-ben áprilisában szerződtek – már E-OS Innovatív néven – egy naperőmű felépítésére 430 millió forint értékben. A közbeszerzés nagy vihart kavart, hiszen hiába támadták meg az eredményt a versenytársak, a közbeszerzési döntőbizottság köz- és nemzetgazdasági érdek miatt engedélyt adott a szerződés megkötésére.
A cég 2011 végén megnyerte a Szegedi Tudományegyetem közbeszerzését is, melynek keretében napelemeket telepítettek az SZTE épületeinek tetejére. Ez a beruházás 880 millió forintba került, és itt is voltak problémák a közbeszerzéssel. A közbeszerzést először a legolcsóbb ajánlatot benyújtó KÉSZ Zrt. nyerte meg, az E-OS Innovatív viszont – amely a talpon maradt cégek közül a legdrágább ajánlatot adta – megtámadta az eredményt. A közbeszerzési döntőbizottság pedig egy vitatható döntéssel az E-OS Innovatív Zrt.-t hozta ki nyertesnek.
Naggyá lettek
Ezekel a munkákkal az E-OS Innovatív szédületes növekedést ért el. Míg 2009-ben az árbevételük a 9 millió forintot sem érte el, addig 2010-ben már a 700 millió forintot közelítette, egy év múlva pedig 2,8 milliárd forintra emelkedett, ami a 2010-es összegnek majdnem a négyszerese.
A 2012-es adatok a ceginfo.hu adatbázisában még nem állnak rendelkezésre, a megbízások alapján viszont a tavalyi sem lehetett rossz év a cég életében. Egyrészt kaptak egy 300 milliós megbízást a Siófoki Önkormányzattól, másrészt egy 160 milliósat a Szolnoki Főiskolától (a linken 190 millió forint szerepel, de a szerződés szerint 160 a bruttó érték), harmadrészt pedig egy 130 milliósat a Paksi Önkormányzattól. 2013 januárjában aztán az is kiderült, hogy a tököli börtön 600 milliós beruházásában is részt vehetnek.
A cég állami megbízásai 2010-től:
Hódmezővásárhely: 750 milló forint
Újszilvás. 430 milló forint
Szeged: 880 millió forint
Siófok: 300 millió forint
Szolnok: 160 millió forint
Paks: 130 milió forint
Tököl: 600 millió forint
Az adatok összesítése után kiderül: a cég 3 év leforgása alatt 3,2 mlliárd forint közpénzt nyert el, ami nem rossz arány egy olyan vállalkozás esetében, amely 2009-ben még komoly referenciákkal sem rendelkezett.
|
Potyognak a milliárdok Orbán Ráhel vőlegénye körül
|
A kormányváltás óta sorra nyeri az állami megbízásokat az E-OS (ma már Elios) Innovatív Zrt. Itt dolgozik Tiborcz István, a miniszterelnök leendő veje. A nyilvános adatok szerint a cég 2010 óta több, mint 3 milliárd forint közpénzt nyert különböző állami tendereken, árbevételét egy év leforgása alatt megnégyszerezte.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/04/potyognak-a-milliardok-orban-rahel-volegenye-korul/
|
2013-09-04 11:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést.
Luxuskörülményekről eddig sem beszélhetett, egy kétszemélyes cellában tartották, ahol nem tisztálkodhatott és még azt is kopogással kellett jeleznie őreinek, ha ki akart menni a mellékhelyiségre. Valószínűleg nem aludt jobb körülmények között a bróker felesége és egyik befektetési tanácsadója sem – meg nem erősített hírek szerint ők ketten álltak még bíróság elé.
Azt egyelőre nem tudni, hány személyes cellába kerül ezután Tarsoly Csaba, de sok jóra nem számíthat. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a magyar börtönök közül az előzetes fogdákban vannak a legrosszabb körülmények és ezekben a legnagyobb a zsúfoltság.
Kétnapos tárgyalás
Tarsoly Csabát és társait szokatlan, maratoni tárgyalás után helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság. A tárgyalás szombat délelőtt kezdődött, de nem sokkal dél után úgy döntöttek, hogy vasárnapra halasztják, mert a védelem új bizonyítékokat kért.
Vasárnap újabb kilenc óra telt el a döntésig, az előzetes hírét este hat óra előtt nem sokkal hozták nyilvánosságra. A Fővárosi Törvényszék azt közölte: harminc napra helyezte előzetes letartóztatásba T. Csaba István I. rendű, T-né R. Erika másodrendű és M. Zsolt harmadrendű gyanúsítottakat. A büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Megfellebbezik a döntést
Tarsoly Csaba ügyvédje már a délutáni szünetben nem akart nyilatkozni, este pedig a többi ügyvéddel együtt szinte futva távozott a bíróság épületéből. Nyilatkozott viszont az MTI-nek. Papp Gábor elmondta: nem ért egyet az indokkal, miszerint fennállna a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye, ezért megfellebbezik a döntést.
Kijelentette: ügyfele az elmúlt három hétben a hatóságok rendelkezésére állt, és Budapestet mindössze egy alkalommal hagyta el, amikor a győri futballcsapatot látogatta meg. Ezalatt mind a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank, mind a rendőrség rengeteg dokumentumot, bizonyítékot foglalt le, és három alkalommal hallgatta ki Tarsoly Csabát - fűzte hozzá a jogi képviselő.
Kitiltották a sajtót
A sajtó munkatársait szombaton még igen, vasárnap viszont már nem engedték be a bíróságra, pedig jogukban áll a folyosón várakozni, még akkor is, ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el.
A belépés tiltását az épület őrzését végző, debreceni székhelyű vagyonvédelmi cég munkatársa azzal indokolta, hogy „a főnök” megtiltotta, mert tegnap "rosszalkodtak" az újságírók a folyosón.
„Pusztuljatok az anyátokba innen!” - kiabálta egy arcát eltakaró férfi, akit a hátsó bejáraton át hoztak ki az épületből.
Az ügyészség nem késlekedett
Tarsoly Csabát csütörtök késő este vitték el a rendőrök, nem sokkal azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján arról beszélt: Orbán Viktor is csodálkozik, miért nem kattant még a bilincs a Quaestor-vezér csuklóján.
A brókerbotrány károsultjai pénteken nyílt levelet írtak Polt Péter Legfőbb Ügyésznek. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a rendőrség bő egy hét alatt nem hallgatta ki Tarsolyt, akit a rendőrség csak csütörtökön állított elő.
„Ez azért különösen fontos számunkra, mert a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. részben offshore tulajdonosi körrel bír, így az ezen tulajdonoshoz kiáramló pénz gyakorlatilag a mi kártalanításunkra fordítható összeget csökkenti” - írták.
A Legfőbb Ügyészség szóvivője válaszában cáfolta, hogy akár a rendőrség, akár az ügyészség késlekedett volna. Fazekas Géza azt írta: a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség.
Debrecenben a Quaestor károsultjai ma demonstrációt tartottak.
Jövő héten kész a brókertörvény
Nem akar viszont késlekedni a kormány, már ami a brókertörvényt illeti. Orbán Viktor pénteken beszélt róla, a Fidesz pedig ma közleményben erősítette meg, hogy akár már a jövő héten elfogadhatják a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy zárolják a brókerbotrány felelőseinek véges és személyes vagyonát, akár már folyamatban lévő ügyekben is, a lefoglalt vagyont pedig be lehet vonni a kártalanításba. A kormánypárt úgy fogalmazott: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és vizsgálóbizottságot állítanak fel.
Alig van személyes vagyona
Igaz, a Bors Online információi szerint Tarsoly Csabának és családjának alig van személyes vagyona. Budai villája állítólag egy svájci cég nevén van, édesapja háza pedig a felesége nevén, aki viszont nem tulajdonos a Quaestorban. Tarsoly ráadásul időközben le is mondott a cég éléről, annak vezetését pedig Orgován Bélára, egy börtönviselt közmunkásra bízták. Később Tarsoly mégis visszavette vezető tisztségeit, közleménye szerint „hibát követett el”, amikor reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor.
A külügy időben menekült
A héten kiderült, hogy a kormány személyesen is érintett volt a botrányban, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek. A tárca azonban még a bedőlés előtt kimenekítette a pénzét, igaz, hogy az állampapírok helyett készpénzt kapott vissza.
Orbán Viktor miniszterelnök maga ismerte el, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő utasította a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki pénzüket a brókercégekből. Később ezt egyszerű életösztönnel magyarázta és tagadta, hogy bennfentes információi lettek volna a kormánynak.
|
Rácsok mögé küldték Tarsoly Csabát
|
Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/szabadsaga-utan-vagyonarol-is-lemondhat-tarsoly-csaba
|
2015-03-29 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Már a jövő héten zárolhatják a felelősök vagyonát - reagált a Fidesz a Quaestor-ügyben tett ellenzéki nyilatkozatokra, és "politikai cirkusz" helyett az erről szóló előterjesztés házszabálytól eltérő tárgyalásának támogatására kérte az ellenzéki pártokat.
Akár már a jövő héten életbe léphet a törvény, amely lehetővé teszi, hogy zárolják a brókerbotrány felelőseinek véges és személyes vagyonát, akár már folyamatban lévő ügyekben is, a lefoglalt vagyont pedig be lehet vonni a kártalanításba – írta közleményében a Fidesz.
Rendet tesznek a brókerpiacon
A kormánypárt úgy fogalmazott: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és felállítják a vizsgálóbizottságot, hogy „végre választ kapjunk arra, hogy a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában”.
Az ellenzék összefonódásról beszél
Korábban az LMP társelnöke, Schiffer András beszélt arról, hogy pártja a fideszes előterjesztést úgy módosítaná, hogy ne csak a vezető tisztségviselők, hanem mindazon hivatalos személyek - jegybanki tisztségviselők, kormánytagok - vagyonát is zárolni kelljen, akik "jobb tudomásuk" ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket.
A DK képviselője, Vadai Ágnes egy közleményben arról írt: a sokadik összefonódás "a fideszes brókerbotrányban" a legfőbb ügyész körül, hogy felesége vezeti a jegybank személyügyi igazgatóságát. Szerinte ezzel az ügyészség tétlensége miatt felháborodott Quaestor-károsultaknak érthetőbbé vált, hogy a cég tulajdonosa, Tarsoly Csaba miért menthette ki minden vagyonát. A párt a legfőbb ügyész, a felesége, és lányának barátja nemzetbiztonsági meghallgatását is követeli. Közleményében utalt arra, Polt Péter lánya Tarsoly Csaba titkárával áll szoros kapcsolatban.
Az Együtt nem támogatja
Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor pedig azt közölte: pártja nem támogatja majd az Országgyűlésben a brókerpiac rendbetételéről szóló fideszes javaslatot. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnöknek van felelőssége az ügyben, mert nem intézkedett időben, és ezzel méltatlanná vált a pozíciójára. Közölte: az Együtt csak olyan javaslatot tud támogatni, amely nélkülözi a demagógiát.
|
Napokon belül elkészülhet a brókertörvény
|
A DK képviselője, Vadai Ágnes egy közleményben arról írt: a sokadik összefonódás "a fideszes brókerbotrányban" a legfőbb ügyész körül, hogy felesége vezeti a jegybank személyügyi igazgatóságát. Szerinte ezzel az ügyészség tétlensége miatt felháborodott Quaestor-károsultaknak érthetőbbé vált, hogy a cég tulajdonosa, Tarsoly Csaba miért menthette ki minden vagyonát.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/napokon-belul-elkeszulhet-a-brokertorveny
|
2015-03-29 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Az előzetes tervekkel ellentétben nem döntött ma a bíróság Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatásáról. A Quaestor-ügy három gyanúsítottját csütörtök éjjel vette őrizetbe a rendőrség, néhány órával azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök is csodálkozik, miért nem kattant még bilincs Tarsoly csuklóján.
A Magyar Nemzet információi szerint a brókercég vezérigazgatója mellett annak felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika és Majer Zsolt, a cég egyik befektetési szakemberének sorsáról dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyikük sem tett vallomást.
A gyanúsítottakat szombat délelőtt fél kilenckor vitték be a tárgyalóterembe, a bíróság néhány órával később úgy határozott, hogy vasárnapra halasztja a döntést, mert a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte.
„Az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja” – mondta Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Luxusvillából kétszemélyes cellába
Az már biztos, hogy az elmúlt két napot a három gyanúsított merőben más körülmények között töltötte, mint amit megszokhatott. A Blikk úgy tudja, Tarsoly Csabát több száz négyzetméteres budai luxusvillájából a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájába vitték, ahol egy kétszemélyes cellát kapott. Tisztálkodási lehetősége nincs, csak egy mosdót kapott, ha pedig ki akar menni a mellékhelyiségbe, akkor azt kopogással kell jeleznie őreinek. Tizenegy éve egyébként Rejtő E. Tibor, a K&H egykori vezérigazgatója vendégeskedett ott, és a hivatalos indoklás szerint a csótányok miatt kérte áthelyezését egy másik intézménybe.
Igyekeznek mindent zárolni
A nyomozást a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, a nyomozás során pedig együttműködtek a Magyar Nemzeti Bank munkatársaival is. A csütörtöki akció során a gyanúsítottak a gyanúsítással szemben panasszal éltek, a panaszokat a Fővárosi Főügyészség bírálja el.
A Quaestor-ügyben ugyanúgy igyekeznek zárolni illetve lefoglalni a gyanúsítottak vagyonát az okozott kár megtérítésére, mint a Buda-Cash-ügynél, ahol a becsült 62 milliárdnyi kárértéknél nagyobb, 68 milliárd forintnyi értékben biztosítottak ingatlant, üzletrészt, bankszámlát, ingóságot és készpénzt. Kérdés azonban, hogy ez mennyit segít a károsultakon, hiszen a botrány kirobbanása után Tarsoly még 17 napig szabadlábon volt.
Furcsaságok a cég körül
Az ügy több okból is furcsa. Nincs se öncsőd a kötvénykibocsátónál, se felszámolás a brókerháznál. A Quaestor-birodalom még működik, miközben a kötvénytulajdonosok hiába várnak a pénzükre. Az egész mögött pedig reorganizációs tanácsadók által megvezetett naiv üzletemberek állnak, akikhez semmi köze a kormányzatnak. A külügy is csak spórolásból tartotta a cégnél a pénzét, és csakis a szerencsének köszönhetik, hogy időben léptek, és egy nappal a bedőlés előtt sikerült visszaszerezni az állami pénzeket.
Orbánnak is írt levelet
Lázár csütörtöki sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a Quaestor-vezér március elején levelet írt Orbán Viktornak - ugyanakkor, amikor bejelentette a jegybank felé is a brókercég működésképtelenségét. A levelet - amelynek tartalma Lázár szerint ugyanaz volt, mint az MNB felé tett jelzés - a kormányfő az illetékes miniszternek, Varga Mihálynak továbbította. azt azonban mind a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mind Orbán Viktor határozottan cáfolta, hogy a kormánynak bennfentes információi lettek volna a brókerbotrányról.
Egyszerű életösztön
„Semmi olyan információ nem hangzott el a kormányülésen, ami előnybe hozta volna a kormány tagjait. Minden információ nyilvános volt, egyszerű életösztön működött a kormányzatban és jól” - jellemezte a helyzetet Lázár.
Parlamenti belépője is volt
Azóta az is kiderült, hogy Tarsoly Csabának parlamenti belépője is volt. Az Index információi szerint a belépőt a Miniszterelnökség állította ki a Quaestor vezérigazgatójának még 2013 áprilisában.
Polt átvilágítását követelik
A Demokratikus Koalíció mindenközben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezte, hogy tisztázzák Polt Péter szerepét a Quaestor-ügyben. Vadai Ágnes közleményében a legfőbb ügyész azonnali nemzetbiztonsági átvilágítását is követelte.
A DK politikusa utalt arra, hogy Tarsoly Csaba titkára „szoros kapcsolatban áll” Polt Péter lányával, ezért „felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg”.
Megszólalt az MSZP is
Az MSZP választmánya azt kéri a párt parlamenti frakciójától, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Quaestor-ügy károsultjai megkapják a pénzüket. Ezt Botka László választmányi elnök mondta szombaton Budapesten, a testület ülésének kezdetén.
A Fidesz-frakció reakciójában azt írta: az MSZP választmányának azokra a kérdésekre kellene keresnie a választ, hogy "a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe, és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában".
|
Tarsoly Csaba egyelőre fellélegezhetett
|
A Magyar Nemzet információi szerint a brókercég vezérigazgatója mellett annak felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika és Majer Zsolt, a cég egyik befektetési szakemberének sorsáról dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyikük sem tett vallomást.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/perceken-belul-eldolhet-tarsoly-csaba-sorsa
|
2015-03-28 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A törvényszék március 18-i döntésével V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád gyanúsítottak maradnak előzetes letartóztatásban abban a büntetőügyben, amelyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.
Szökés, elrejtőzés
A Budai Központi Kerületi Bíróság március 11-i végzésében a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt harminc napra rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzése szerint az elsőfokú bíróság törvényesen és okszerűen döntött a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendeléséről.
A végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény tárgyi súlyán és a kiszabható büntetési tételén túl, egyebek mellett a csalásként értékelt cselekménnyel okozott kár mértékére is tekintettel, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
Az MNB tett feljelentést
A végzés alapján tartani lehet attól is, hogy a gyanúsítottak szabadlábra helyezésük esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, a bizonyítékok eltüntetésével megnehezítenék az eljárás sikerét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen.
Az MNB a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A bankcsoport tagja a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB) és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).
Tíz embert állítottak elő
A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Március 9-én több helyszínen egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője korábban azt közölte: a rendőrség négy gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, öten szabadlábon védekezhetnek.
|
Előzetesben maradnak a Buda-Cash-ügy gyanúsítottjai
|
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/elozetesben-maradnak-a-buda-cash-ugy-gyanusitottjai
|
2015-03-26 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Több tízezer egykori MSZMP-tag személyes adatait tartalmazó, illetve „szigorúan bizalmas” jelzésű dokumentumokat hagytak a szocialisták a régi székházukban. Az iratok nagy része eltűnt – írja a lap. Az ügyben az adatok tárolására vonatkozó adatbiztonsági vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A Magyar Nemzetnek Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke azt mondta, az eljárást körülbelül egy hónap alatt be akarják fejezni, a dokumentumoknak pedig a megfelelő helyre kell majd kerülniük.
Először az Átlátszó.hu írta meg, hogy több tízezer egykori MSZMP-tag adatait tartalmazó mikrofilmet hagyott maga után a szocialista párt a régi székházban, amelyet télen hajléktalanok foglaltak el. Az épületben „szigorúan bizalmas” jelzéssel ellátott egykori pártstatisztikák filmtekercsei is bent maradtak. A Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP és az MSZP vezetőinek dokumentumait őrző irattárban talált anyagok történelmi jelentőséggel bírhatnak, „ottfelejtésük” adatvédelmi és jogi aggályokat vet fel – emlékeztet a lap.
Thomas Alfredson: Suszter, szabó, baka, kém, 2011. (Benedict Cumberbatch)
Szakály Sándor történész a hátrahagyott történelmi jelentőségű dokumentumokról a Magyar Nemzetnek azt mondta: az MSZMP jogutódjaként az MSZP felelőssége és feladata lett volna a dokumentumok kezelése, az iratok megőrzése. Szerinte az adatkezelés trehánysága jogilag, történetileg és adatvédelmi szempontból is rendkívül aggályos.
Az MSZP hat évvel ezelőtt, 2007 júniusában adta el egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégnek egykori pártszékházát. A birtokba adástól az ingatlan őrzése a vevő kötelessége lett volna – közölte korábban a pártelnök.
A házban maradt dokumentumokról, filmekről az MSZP új vezetésének nem volt tudomása – tudatta Mesterházy Attila, aki ezért köszönetet mondott az átlátszó.hu munkatársainak, hogy felhívták a figyelmet erre a lezáratlan ügyre.
|
Célkeresztben az eltűnt pártiratok
|
A Magyar Nemzet szerint vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság, miután iratok tűntek el az MSZP egykori székházából.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/23/celkeresztben-az-eltunt-partiratok/
|
2013-07-23 13:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a Magyarországról készült országjelentését, amiben összefoglalta, milyen területeken lát előrelépést az országban, illetve hol nincs fejlődés.
A jelentés megállapítja, hogy az erős növekedés kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a kormány reformokat hajtson végre annak érdekében, hogy növelje a termelékenységet és megerősítse a növekedés alapjait, a gazdaság ellenállóképességét és a felzárkózást. Ugyanakkor a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Bizottság megítélése szerint ciklikus jellegű növekedési periódus csúcsához közelít, termelékenysége azonban még ezzel együtt is elmarad a krízis előtti szinttől, ami gátolja a jövedelmek konvergenciáját. A Bizottság szerint a gazdaságpolitikának a túlfűtöttség elkerülése érdekében az ösztönzők leépítése, illetve szakképzéssel és oktatással a termelékenységet fokozó beruházások számára vonzó üzleti környezet megteremtése között kell egyensúlyoznia.
A Bizottság továbbra is elvárja, hogy a kormány csökkentse a költségvetési hiányt a középtávú deficitcél felé, mert enélkül újra emelkedhet a bruttó adósságráta. A jelentés megállapítja azt is, hogy bár az elmúlt években a foglalkoztatottság növelése segített a jövedelmek felzárkózásában, de a termelékenység közben alig javult. és És mivel a munkaerő-tartalékok gyakorlatilag kifogytak, a dolgozó korú népesség pedig öregszik, ezért termelékenység javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az életszínvonal az uniós átlaghoz közeledjen.
Az autóipar kiemelkedő gazdasági jelentősége pedig kifejezetten erős kockázatot támaszt a növekedési kilátásokkal szemben a szakszervezeti akciók, továbbá a szabályozási és a technológiai környezet változása miatt.
Az előrelépések között említi a Bizottság, hogy a kormány úgy alakította az adórendszert, hogy több kisebb adónem eltűnt vagy összeolvadt másokkal. Közben tovább csökkent a közmunkában dolgozók száma, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatására is kedvezőbb adószabályok vonatkoznak, ami segít, hogy újabb tartalékok szabaduljanak fel a foglalkoztatottságban.
Mérsékelt sikert sikerült elérni abban, hogy csökkenjen az átláthatatlan közbeszerzések száma. És azoknak az intézkedéseknek is csak korlátozott hatása volt, amiknek a fogyatékkal élő vagy roma gyerekek iskolai szegregációját kellett volna csökkenteniük.
Ugyanakkor nem voltak olyan intézkedések, amik csökkentették volna a korrupciót, szolgáltatási szektor szabályozói környezete sem javult és a kormányzati döntéshozatal sem vált átláthatóbbá.Ha voltak intézkedések, azok leginkább a közigazgatás integritására koncentráltak, de annak nem látják jelét, hogy a magasabb szintű korrupciót üldözték volna.
A jelentés megállapította, hogy a foglalkoztatottságban nagy a nemek közötti egyenlőség, amit részben azzal magyaráz, hogy nincs elég bölcsődei hely a 3 év alatt gyerekek elhelyezésére. És a korai iskolaelhagyók aránya is nőtt, pedig már korábban is magas volt a számuk. A társadalmi egyenlőtlenségek pedig leginkább az adórendszer és a szociális ellátás átalakítása miatt növekednek 2008 óta.
|
Nem látják jelét annak, hogy a magasabb szintű korrupciót is üldöznék Magyarországon
|
Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a Magyarországról készült országjelentését, amiben összefoglalta, milyen területeken lát előrelépést az országban, illetve hol nincs fejlődés.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/27/nem-latjak-jelet-annak-hogy-a-magasabb-szintu-korrupciot-is-uldoznek-magyarorszagon
|
2019-02-27 13:19:00
| true | null | null |
444
|
Különösen nagy kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a napokban a Békés Megyei Főügyészség négy férfi ellen, akik 2005-ben teljesítés nélkül vagy túlszámlázással építettek ki szélessávú internethálózatot MSZP-SZDSZ-es irányítású településeken, kistérségben – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Futó Sándor, a főügyészség szóvivője elmondta: az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005-ben pályázatot írt ki gazdaságilag elmaradott településeknek szélessávú internet kiépítésére. A pályázat részletei már a kiírás előtt kiszivárogtak, így az elsőrendű vádlott, egy szentesi férfi ezen információk birtokában két társával gazdasági társulásokat hozott létre a hálózatok kiépítésére, üzemeltetésére, majd meggyőzte az érintett önkormányzatokat, hogy az ő segítségét vegyék igénybe a pályázatok benyújtásakor.
|
Vádemelés 8 éve elcsalt internetpénzekért
|
Négy férfi ellen emelt vádat az ügyészség egy 2005-ös csalási ügy miatt. A Magyar Nemzet szerint az MSZP–SZDSZ-es kormányok idején az erős politikai nyomás miatt nem indulhatott eljárás.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/24/vademeles-8-eve-elcsalt-internetpenzekert/
|
2013-07-24 13:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit
költségvetési csalás kísérletével
és befolyással üzérkedéssel
azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott.
A vád szerint Mengyi 2015-ben pénzért vállalta, hogy megbundáz egy 500 millió forintos európai uniós, szociális szövetkezetek támogatására kiírt pályázatot, amin aztán az őt lefizető két vállalkozónak kellett volna nyernie. Mengyi 5 + 5 millió forint kenőpénzt, vagy ahogy mondta, "alkotmányos költséget" kért a dologért, aztán később az is felmerült, hogy az elnyert összeg felét kéne eljuttatni hozzá.
Mengyi azért kapta a Voldemort becenevet, mert a vallomások szerint a vállalkozók tudtára adták, hogy az ő nevét semmilyen körülmények között nem szabad kimondani, így ők elkezdték a fideszes országgyűlési képviselőt a Harry Potter sorozat tiltott nevű főgonosza után Voldemort nagyúrnak nevezni.
A korrupciós tervekbe közben súlyos hiba csúszott: a vállalkozók nem nyerték meg a pályázatot, és az egész csapatot lehallgatták az adónyomozók.
A végső krach azon a ponton jött el, amikor a pályázat bebukása után a vállalkozók visszakövetelték a már kifizetett 5 millió forintot, azért az őket és Mengyit is jól ismerő közvetítő, K. Péter Mengyihez fordult, aki oda is adta neki a pénzt, annak átadásnál viszont lecsaptak az adóhivatal nyomozói.
Mengyiék az eljárásban lényegében azzal érveltek, hogy félreértések sorozatának áldozatai. Konkrétan:
Mengyi nem tudott semmiről, nem kért pénzt senkitől, a végén pedig csak baráti kölcsönként adott 5 millió K. Péternek, annak semmi köze sem volt a pályázathoz;
a közvetítő K. Péter teljesen saját szakállára dolgozott, a közvetítőként végzett munkájáért kért pénzt a vállalkozóktól, de ő találta ki, hogy döntéshozókat keresne meg a pályázat miatt, ilyesmi valójában nem történt;
amikor a pályázati összeg felének viaszcsorgatásáról volt szó, azt teljesen félreértették a vállalkozók (és a hatóságok) ott ugyanis csak azt akarták elmagyarázni az indulóknak, hogy az elnyert összegből alvállalkozókat kell felvenniük, és a pénz egy részét nekik kell továbbadniuk, de csak azért, hogy megfelelően teljesüljön a pályázati cél;
Mengyi országgyűlési képviselőként esetleg csak azért lobbizott a pályázat körül, hogy helyi cégeket vonjanak be a megvalósításába;
amikor pedig a pályázatíró arról beszélt, hogy belső vizsgálat miatt bukott meg az egész projekt, és az adóhivatal is szaglászni kezdett az ügyben, akkor valójában csak nagyon szégyellte, hogy elrontották a pályázatot, ezért talált ki ilyesmiket.
Ezt a védekezést a bíróság nem fogadta el. Az "alkotmányos költség" (kenőpénz) elvétele és visszaadása szempontjából a bíróság elfogadta a vádiratot, azaz nem hitték el, hogy K. Péter közvetítő saját szakállára kért közvetítői munkadíjat és később Mengyi pedig mindentől teljesen függetlenül 5 millió forintos baráti kölcsönt adott neki.
A bíró az ítélethirdetésen így foglalta össze a vállalkozók beismerő vallomásait:
Úgy tudták, hogy rájuk van kiírva a pályázat
Azzal számoltak, hogy az elnyert összegnek csak 10 százalékát kaphatták volna meg,
mert annak 90 százalékát vissza kellett volna juttatni.
Érdemben nem valósították volna meg a pályázatban tett vállalásokat, csak maguknak akartak pénzt szerezni
tisztában voltak vele, hogy bűncselekményt követnek el.
A pénz visszaosztása és eltüntetése a gyakorlatban úgy nézett volna ki, hogy a projektbe mindenféle alvállalkozót vonnak be, aki érdemi munkavégzés nélkül számlákat állítanak ki. Ezeket a beszámlázó cégeket a vallomások szerint a fideszes országgyűlési képviselő Mengyi, és a pályázatíró B. Szilvia jelölték volna ki. A vállalkozók ugyan kevesellték a nekik jutó részt, és háborogtak, hogy 90 százalékot vissza kell osztaniuk, de lényegében azt mondták nekik, hogy ennyit kapnak, és kész. A bíró azt adott hitelt a beismerő vallomásoknak, mert azokban a vádlottak saját magukra is terhelő dolgokat mondtak.
A bíró arról is beszélt, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvekben hallható, amint a vádlottak arról beszélgetnek, hogy milyen büntetésre számíthatnak, ha lebuknak. S Szerinte
nehezen állítható, hogy nem történt bűncselekmény, ha az elkövetők is erről beszélnek az elkövetés alatt.
A bíró szerint a vállalkozók végül azért mentek bele a 90-10 arányú visszaosztásos alkuba, mert hosszú távon 5-8 milliárd forintot reméltek, és kvázi belépőnek tekintették az első pályázati pénzt.
Bár a vádlottak az eljárásban érveltek azzal, hogy hatósági befolyásra mondtak terhelő dolgokat Mengyiről, de a bíróság szerint ilyen befolyásolás nem történt.
A bíróság szerint nem volt életszerű Mengyiék védekezése azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozók csak félreértésből hitték azt, hogy vissza kell osztaniuk a pályázati pénz nagy részét.
Az ítélet szerin a vádlottak nagykorúak, szellemi képességük teljes birtokában vannak, ezért nem képzelhető el róluk, hogy egy százmilliós nagyságrendű üzletet félreértsenek. A vállalkozóknak számtalan találkozója volt Mengyiékkel, ezek során biztosan felmerült volna, ha csak félreértésről van szó. A lehallgatott telefonbeszélgetésekben végig egyértelműen pénzvisszaosztásról beszéltek. Kizárható, hogy egyszerre ugyanúgy értésék félre ugyanazt.
A lehallgatott telefonbeszélgetések alatt a pályázatíró folyamatosan arról beszélt, hogy a saját embereit kell betenni a projektbe. Bizonyos pénzösszegekről úgy beszéltek, hogy azokat "tanulmányokkal lehet megfogni". A bírós szerint ezeket nem lehet másként értelmezni, mint visszaosztás.
Az ítélet szerint pályázatírók arról beszéltek, hogy a pénzt olyan helyre csatornáznák be, ahol könnyen hozzá tudnak férni. Azt is mondták, hogy a megvalósítást nem engedhetik ki a kezükből. A bíró szerint ezek a vallomások is alkalmasak az ártatlanság vélelmének megbontására.
Mengyi végig tagadta a bűnösségét, de a többi vádlott egymás között beszélt az ő szerepéről, amit a hatóságok lehallgattak.
Olyasmiket mondta róla, hogy
Voldemort azt mondta nekik a pályázati összegről: ez a pénz a miénk.
Roland meg fogja majd pontosan mondani, hogy nekik ebből mennyi pénz jut, és mennyit utalnak vissza neki.
Arról is beszéltek, hogy ha nem tudnak prezentálni Roland felé, akkor a továbbiakban nem tudnak hozzájutni olyan pénzekhez, amik ennek a többszöröse.
Ha lebukna bűncselekmény miatt, akkor Roland mosni fogja a kezeit, nem menti ki őket.
Hogy a közvetítő beszélt Voldemorttal, aki mondta a matekot, vagyis, hogy hogyan részesülnek az visszaosztás során.
A bíróság nem tudott olyan körülmény találni, ami megmagyarázta volna, hogy miért vallottak volna Mengyire, ha nem lett volna rá okuk. Az ítélethirdetésen arról is szó esett, hogy bár az eljárás közben a közvetítőként tevékenykedő férfi megváltoztatta a vallomását, hogy Mengyi felelősségét csökkentse, a bíróság ezt nem fogadta el. Különösen, hogy a korábbi vallomása egybehangzott a többi vádlottéval, így az aligha lehetett kitaláció.
A bíróság szerint K. Péter Mengyit akarta menteni, amikor az eljárás közben egyszer csak azzal jött elő, hogy hozzá már a kecskeméti börtönben jutott el, hogy Mengyire kellene terhelő vallomást tennie. A bíróság szerint ennek a történetnek az volt a célja, hogy Mengyi Rolandot kimentse az ügyből.
A bíróság nem talált arra okot, hogy a vállalkozók és más közreműködők miért vallanának Mengyire hamisan, különösen, hogy nekik ettől semmivel sem lett jobb vagy könnyebb a helyzetük.
A bíróság szerint minden kétséget kizáróan megállapítható Mengyi bűnössége a befolyással üzérkedésben, amit társtettesként követett el. Az ítélet szerint Mengyi inkább irányító volt, a közvetítőként működő K. Péter pedig bűnsegéd.
Mengyi a tárgyalás szünetében óriási félreértésnek nevezet az ügyet, és azt mondta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen. Szerinte abszurd, hogy neki kell bizonyítania az ártatlanságát.
Az ügyészség minden vádlott esetében súlyosításért fellebbez az ítélet ellen.
|
Három év börtönre ítélték Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt korrupció miatt
|
Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit költségvetési csalás kísérletével és befolyással üzérkedéssel, azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/21/harom-ev-bortonre-iteltek-mengyi-roland-volt-fideszes-orszaggyulesi-kepviselot-korrupcio-miatt
|
2019-02-21 13:26:00
| true | null | null |
444
|
A két tisztségviselő kezén újságírók jelenlétében és tévékamerák kereszttüzében csattant a bilincs. Szerhij Bocskovszkijt, a katasztrófavédelem vezetőjét és első helyettesét, Vaszil Sztojeckijt közpénzeknek állami beszerzések közben elkövetett sikkasztásával gyanúsítják.
Teátrális letartóztatás
Ukrán sajtójelentések szerint Arszen Avakov belügyminiszter adott utasítást arra, hogy a kormány ülésén vegyék őrizetbe a két gyanúsítottat. A magas rangú tisztségviselők nagy médianyilvánosság előtt végrehajtott teátrális letartóztatásáról kijelentette, hogy azt "nem színháznak szánta, hanem védőoltásnak" a korrupció ellen.
Off-shore cégnek utaltak
A belügyminiszter kifejtette, hogy a hatóságok fél éven át folytattak nyomozást a katasztrófavédelmi szolgálatnál folyó ügyletek után. Ennek eredménye szerint a közbeszerzéseket a szolgálatnál egy magáncég bonyolította le, amely az állami pénzeket a brit koronagyarmathoz tartozó, független Jersey szigetén lévő egyik off-shore cégnek utalta, onnan pedig a két gyanúsított magánvállalatának külföldön - egyebek között Cipruson - nyitott bankszámláira.
Kenőpénzt kaptak
Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója a Facebook közösségi portálon hozzátette, hogy a katasztrófavédelmi szolgálat illetékesei, beleértve a kelet-ukrajnai harcok övezetében dolgozó munkatársait is, magas áron vásároltak üzemanyagot a Lukoil és az Aliansz magánvállalatoktól. Utóbbiak az ügyletért cserébe az ár 15-20 százalékát visszautalták a két vezetőnek.
Ezen kívül a belügyminisztérium értesülései szerint a katasztrófavédelem több megyei részlege havonta egyenként 50-150 ezer hrivnya, azaz körülbelül 1,1 millió és 1,7 millió forint közötti összeget fizetett kenőpénzként a most őrizetbe vett vezetőknek.
Nyugati segítséget is kérnek
A belügyi tárca vezetője bejelentette, a katasztrófavédelem valamennyi megyei részlegét ellenőrzés alá vetik, hogy a korrupciós lánc összes résztvevőjét leleplezzék, eltávolítsák hivatalából, illetve eljárjanak ellenük. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pedig közölte, hogy Ukrajna nyugati partnereihez fordul és az ottani hatóságok segítségét kéri a korrupciós ügy felgöngyölítésében.
|
Élő adásban tartóztattak le köztisztségviselőket
|
Letartóztatták a kormány élőben közvetített kijevi ülésén az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjét és helyettesét.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/elo-adasban-tartoztattak-le-koztisztsegviseloket
|
2015-03-25 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Tanúként hallgatták ki az NNI munkatársai Buzási Lászlót, a Szoboszlói Színes lap szerkesztőjét, annak a levélnek az ügyében, amelyet állítólag Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés fideszes alelnöke, a párt szoboszlói elnöke írt Bodó Sándor parlamenti képviselőnek, a megyei közgyűlés fideszes elnökének arról, hogy náluk kik kapjanak trafikot, s kik nem. Az NNI jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen – írja a lap.
A portál május 3-án tette közzé azt a “Szia, Sanyi!” megszólítással kezdődő levelet, amelyben valaki a trafikkoncesszióra jelentkezők listájához fűzött észrevételeket. A levélben javasolt három név mindegyike megtalálható a trafiknyertesek listáján. A levélben, amelyet még áprilisban dobtak be a portál főszerkesztőjének postaládájába, egyebek mellett az olvasható: “egy családnak kettőt adni úgy, hogy nincs velünk, meggondolandó. Ráadásul konkurenciát támaszt annak, aki velünk van ősidők óta!” – emlékeztet a a Népszava.
A két kormánypárti képviselő – akiket akkor politikai pályafutásuk befejezésére szólított fel az MSZP – azonnal elhatárolódott a levélben foglaltaktól. Bodó kijelentette: “A sajtóban megjelent, zavaros és politikai erkölcsömmel összeférhetetlen levéllel kapcsolatos információkat egyértelműen visszautasítom.” Hozzátette: “Ilyen levelet nem olvastam, a trafiküggyel egyáltalán nem foglalkoztam.” Kocsis azt mondta: nem leveleznek a megyei közgyűlés elnökével, ugyanis napi kapcsolatban vannak, és közölte, hogy nem vonul ki a közéletből.
Buzási örül, hogy végre valami megmozdult trafikmutyiügyben. A portál szerkesztője a Népszavának elmondta, az NNI munkatársai kétszer jártak nála az elmúlt hetekben, és minden apró részletre kíváncsiak voltak, ami az üggyel kapcsolatba hozható. Minden információt, tárgyi bizonyítékot átadott, ami segítheti a nyomozást, mert véleménye szerint mindenkinek érdeke, hogy kiderüljön, “hogyan mennek a dolgok kis hazánkban”. A honlapot egyébként valakik még tavasszal kétszer feltörték, de Buzási mindig újra elindította.
|
Az NNI nyomoz trafikmutyi ügyben
|
A Népszava szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/25/az-nni-nyomoz-trafikmutyi-ugyben/
|
2013-07-25 13:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
Olyan indoklással szüntette meg a rendőrség a nyomozást a ferencvárosi VIP parkolási lista ügyében, hogy abba belecsavarodik az agyad. Olvasóinktól várjuk az alábbi rendőrnyelven írt szöveg pontos fordítását:
„Amennyiben a károkozás magával a parkolással történik, a parkolási díj meg nem fizetése kapcsán megállapítható "kárösszeg" ténylegesen nem azonos a büntetőjogi értelemben vett kárfogalommal, mivel a kár csak akkor azonosítható, ha tényszerűen megállapítható, hogy adott munkavállaló az esetben is ugyanott és annyi ideig parkolt volna, ha fizetnie kellett volna a parkolásért a teljes munkaideje alatt.”
A kéményes autója
Tavaly, 2018 februárjában kiderült, hogy a IX. kerületi kéményes vállakozó, a polgármester vitroláscsapattársa, Rudits Tibor egyik fekete terepjárójával ingyenesen parkolhat a kerületben, pedig nem kerületi lakos.
Ezt követően Bácskai János polgármester feljelentést tett a rendőrségen, ugyanis állítása szerint a vagyonkezelőnél vezettek egy titkos VIP parkolási listát, erre került fel a barátjának autója, de ehhez neki semmi köze, és a lista jogszabályellenes, bűncselekmény történt az önkormányzati cégénél. A polgármester azt sugalmazta, hogy az egész ügy egy ellene indított puccskísérlet. Szerinte a kéményes autóját valaki azért rakhatta fel a listára, hogy őt kompromittálják. Hogy kik állhattak a merény mögött, az máig rejtély.
A szegedi lista
Az egész ügy azért is kínos, mert 2018-ban párhuzamosan zajlott a ferencvárosihoz kísértetiesen hasonló szegedi VIP parkolási balhé is, amiben a szocialista polgármester, Botka László kollégáit hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönre ítélték:
„A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyen bérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal. - írta az Index.”
Tehát volt mitől tartania a IX. kerületi parkolás felelőseinek.
Ok-okozati összefüggés
De a budapesti rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a büntetőeljárást megszüntette. Méghozzá azzal az indokkal, hogy ugyan a titkos VIP lista létezik, azt is tudják kinek az utasítására hozták létre, de nem bizonyítható, hogy azok, akik az ingyenes parkolási engedélyt megszerezték, azok használták is azokat. Hajmeresztő érvelés:
„A rendszámok jogosulatlanul, a Rendeletben foglaltak ellenére, azt megsértve, várakozási hozzájárulás hiányában, a FEV IX. Zrt. parkolási rendszerében rögzítésre kerültek……..elkövetett csalás kapcsán megállapítható, hogy önmagában az adatbevitellel (rendszám rögzítésével) közvetlenül nem történt károkozás, így nem állapítható meg a közvetlen ok-okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között.”
Ezzel a logikával élve, ha valaki betör egy házba, de nem bizonyítható, hogy el is lopott valamit, akkor károkozás hiányában, nem is történt bűncselekmény, és a betörő szabadon távozhat.
A kincstárnok
A rendőrség megállapította, hogy a nyomozás adatai szerint A. Zoltán gyanúsítottnak a rendszámok parkolási rendszerben történő rögzítésére Dr. Martos Dániel gyanúsított adott utasítást.
Martos Dániel korábban a kerületi Fidesz frakciót irányította, jelenleg ő a ferencvárosi parkolásért felelős kincstárnok. Ő az egyik főszereplője a Sötét Parkolási Ügyek Budapesten című filmünknek, amiben a parkolóőrök többek között arról is beszélnek, hogy a VIP lista létezik, és bizony a jogtalan engedélyeket használták is a kiváltságosok.
Igen, én engedélyeztem
Legutóbb 2018. decmber 13-ai ülésen Baranyi Krisztina független képviselő kérdezte meg, hogy a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője Gyurákovics Andrea igényelt-e soron kívül ingyenes parkolási engedélyt.
Bácskai János válaszában elismerte, hogy adott engedélyt a frakcióvezetőnek, akinek a kérelmezett rendszáma valóban fent is van a birtokunkba jutott VIP listán.
De ami igazán különös, hogy a polgármester a testületi ülésen azt állította, sürgős egészségügyi okból adta az engedélyt párttársának, viszont Gyurákovics Andrea, frakcióvezető kérelmében egészen másra hivatkozik, és egy szót sem ír egészségügyi okokról:
„a közfeladataim ellátásához használt és parkolási engedéllyel rendelkező személygépkocsim szervízelésének idejére 2017. június 20-25 között a kölcsönkapott H..-..2 frsz.-ú személygépkocsira ideiglenesen díjmentes parkolási lehetőséget szíveskedjen biztosítani.”
Az nem világos, hogy ha Bácskai János törvénytelennek tartja a listát, és nem is tudott a létezéséről, akkor miért adhatott engedélyt a párttársának, hogy felkerüljön rá. Filmünk a ferencvárosi VIP-listáról:
|
A rendőrség megtalálta a ferencvárosi VIP parkolási lista felelőseit
|
Olyan indoklással szüntette meg a rendőrség a nyomozást a ferencvárosi VIP parkolási lista ügyében, hogy abba belecsavarodik az agyad. Olvasóinktól várjuk az alábbi rendőrnyelven írt szöveg pontos fordítását:
„Amennyiben a károkozás magával a parkolással történik, a parkolási díj meg nem fizetése kapcsán megállapítható "kárösszeg" ténylegesen nem azonos a büntetőjogi értelemben vett kárfogalommal, mivel a kár csak akkor azonosítható, ha tényszerűen megállapítható, hogy adott munkavállaló az esetben is ugyanott és annyi ideig parkolt volna, ha fizetnie kellett volna a parkolásért a teljes munkaideje alatt.”
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/20/a-rendorseg-megtalalta-a-ferencvarosi-vip-parkolasi-lista-feleloseit
|
2019-02-20 13:40:00
| true | null | null |
444
|
Független vizsgálat kellene a NAV-nál, Magyarország és Amerika korrupció terén folytatott párbeszédén pedig nem a magyar iraki katonai szerepvállalás fog javítani. Ezt tudtuk meg egy amerikai diplomatákkal folytatott háttérbeszélgetésen. Meg még sok minden mást is; például, hogy a kitiltási ügyet Washington és Budapest közül csak az egyik tekinti lezártnak.
Az Egyesült Államok politikája szemernyit sem változott, Washington ugyanúgy küzd Kelet- és Közép Európában – így Magyarországon is – a korrupció ellen, mint eddig. Ez derült ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartott konferenciabeszélgetésen, amelyet az ittenin kívül a bukaresti, a szkopjei, a szarajevói és a szófiai képviseletekre hívott újságíróknak tartott az amerikai külügyminisztérium két illetékese.
George Kent, az európai és eurázsiai részleg antikorrupciós főkoordinátora és Robert Leventhal rendészeti ügyi osztályvezető szerint a korrupció rákos sejt, amely egy-egy ország stabilitására és a demokrácia minőségére is hatással van, ezért továbbra is elsőrendű feladatként kezelik az ellene folyó harcot.
A kitiltási ügy még mindig rejtély
Az Origo kérdésére az illetékesek elmondták, bővebb felvilágosítást továbbra sem adhatnak az Amerikából korrupciós vádak miatt kitiltott magyarokról.
Ám a kirobbanásakor tapasztaltakhoz képest feltűnően lecsendesedett ügy még mindig megoldatlan, az ennek kapcsán megfogalmazott amerikai aggodalmak pedig továbbra is a magyar és az amerikai fél közti párbeszéd kiemelt témái. „Továbbra is aggaszt minket a korrupció” – tették hozzá.
Arra felvetésre, hogy a kitiltási ügy óta mi tett a magyar kormány a korrupció ellen, Kent és Leventhal a Transparency International korrupciós listáját is idézte, amely szerint hazánknál a világ országainak több mint kétharmada még mindig korruptabb. Ugyanakkor, mondták, az állampolgárok érzete a meghatározó, márpedig a döntő többségük elítéli a korrupciót.
Tanulságos volt viszont az egyik román újságíró kérdésére adott válaszuk. Mint mondták, Románia „néhány szomszédja” már annak is örülhetne, ha addig eljutna, ameddig Bukarest: a román korrupcióellenes ügyészség ténykedése folytán újabban szinte hetente visznek el bilincsben politikusokat.
Független vizsgálat kéne a NAV-nál
A konferenciabeszélgetés után Robert Riley, a budapesti amerikai képviselet követtanácsosa – második embere – vette át a szót, és a kitiltási ügy kapcsán azt mondta: a magyar kormányt kéne arról megkérdezni, miért tekinti azt lezártnak. Megvolt a véleménye a közelmúltban lezárult NAV-vizsgálatról is: bár nem mondta ki, hogy az átvilágítás módja finoman szólva is véleményes, szerinte független vizsgálatra lenne szükség, amelynek minden részletét nyilvánosságra hozzák.
Kérdésünkre, miért mondhatja a magyar kormány, hogy javultak az amerikai-magyar kapcsolatok, ha az Egyesült Államok politikája változatlan, Riley azt mondta: Colleen Bell nagykövet érkezésével kétségtelenül megváltozott a kétoldalú viszony dinamikája, „új módszerekkel” vitatják meg a dolgokat, és valóban tapasztal némi előrelépést – „ahhoz azonban, hogy ezt biztosan ki tudjuk mondani, eredményeket kell látnunk”.
Nem az iraki misszió miatt fog javulni a helyzet
A követtanácsosnak azt is felvetettük, vajon van-e bármilyen kapcsolat a kétoldalú feszültség enyhülése és Magyarország esetleges iraki katonai szerepvállalása a között. Robert Riley erre úgy válaszolt: a kétoldalú amerikai-magyar együttműködés különböző területei nincsenek „elszigetelve egymástól”, ám megjegyezte, hogy „akár van előrelépés a kétoldalú kapcsolatban, akár nincs, ez nincs összefüggésben az Iszlám Állam elleni küzdelemmel, amely olyan országok erőfeszítése, amelyek készek a részvételre, és ennek során összeülnek és megbeszélik, hogyan tudnának konstruktív szerepet játszani”.
Annak alapján, amit elmondott, úgy tűnik tehát, nem arról van szó, hogy Magyarország hirtelen nagylelkű lett, esetleg azért, hogy gesztusokat tegyen Amerikának. Ez akkor sincs így, ha a régió más országai nem küldenek katonákat Irakba, mivel ez nem NATO kötelezettség, hiszen a hadműveletet az Egyesült Államok vezeti.
|
Amerika szerint nincs lezárva a kitiltási ügy
|
Független vizsgálat kellene a NAV-nál, Magyarország és Amerika korrupció terén folytatott párbeszédén pedig nem a magyar iraki katonai szerepvállalás fog javítani. Ezt tudtuk meg egy amerikai diplomatákkal folytatott háttérbeszélgetésen. Meg még sok minden mást is; például, hogy a kitiltási ügyet Washington és Budapest közül csak az egyik tekinti lezártnak.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/amerika-szerint-nincs-lezarva-a-kitiltasi-ugy
|
2015-03-25 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Mint megírtuk, március 7-én a Fidesz Lendvay utcai székházánál tüntetés volt, és a résztvevők közül néhány tucatnyian behatoltak az épület udvarára. Ekkor történt, hogy Sz. Ferenc erőszakosan lépett fel az egyik demonstrálóval szemben. A korábban gyilkosságért elítélt férfival szemben március 22-én nyomozást rendeltek el emiatt, de a nyomozást pár napja felfüggesztették.
Ha kell, Strasbourgig is elmennek
Pelle Andrea, a demonstrálók egyik jogi képviselője szerint a nyomozást megszüntető határozat nem felel meg a pártatlanság követelményének, hiszen az eljárás során minden felmerülő bizonyítékot figyelembe kellett volna venni.
A jogi képviselő hozzátette: ha a panaszuk elbírálása alapján születő új határozat is ennyire “egyoldalú és tisztességtelen” marad, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. Információi szerint a székházfoglalók ellen garázdaság miatt indított eljárást is megszüntetik, de az erről szóló határozatot még nem kapták kézhez.
Politikai alapon vetik el a vallomásokat?
Oláh Kata, a Fidesz-székháznál történt március 7-i tüntetés egyik résztvevője teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy megszüntették a nyomozást Sz. Ferenc és társai ellen, akik a Fidesz-székháznál biztonsági őrként léptek fel, noha nem voltak tagjai a székház védelmét ellátó kft.-nek.
Oláh Kata szerint a nyomozást megszüntető határozat “politikai alapon veti el” az ügyben tett vallomásokat. Álláspontja szerint a tanúként meghallgatott tüntetők szavait teljesen kiforgatták, a határozatban pedig súlyos ellentmondások vannak. Az egyik vallomás szerint azért hívták oda a biztonsági őröket, mert az épület életveszélyes állapotban volt, így kívánták megóvni a tüntetők testi épségét, míg a másik beszámoló szerint a székházban dolgozók “rettegtek” a tüntetőktől.
Hangsúlyozta: a demonstrálók a földön ülve, békésen tiltakoztak, ám ez a határozatból nem derül ki.
A szombati sajtótájékoztatón részt vevők “Tisztességes eljárást!”, illetve “Alkotmányt, demokráciát és jogállamot!” feliratú transzparenseket emeltek a magasba.
|
Fidesz-székház – panaszt tesznek a demonstrálók
|
Panaszt nyújtanak be az ügyészséghez a kényszerítés, illetve személyi szabadság megsértése ügyében a nyomozást megszüntető határozat ellen a demonstrálók.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/27/fidesz-szekhaz-panaszt-tesznek-a-demonstralok/
|
2013-07-27 13:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
Miután egy lemondott bíró, Keviczki István egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás, a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a vádakra (kiemlés tőlem):
„A mai napon az egyik internetes médiumban interjú jelent meg Keviczki István volt bíróval.
Az interjúban a volt bíró – tényekkel alá nem támasztva – több negatív megjegyzést tett az ügyészi szervezetre és annak vezetőjére.
Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania.
Azt nyilatkozta, hogy az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között. Ezen képtelen állítás alátámasztására ugyanakkor nem hangzott el érv.
Ez a valótlan kijelentés súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet.
Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása.
Igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.
Amennyiben igaz lenne Keviczki István állítása, akkor az Európai Unió legtöbb ügyészsége sokkal elfogultabb, mint a magyar ügyészség, hiszen az OLAF 2017. évi jelentése szerint, az általuk 2010-2017 között tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga: 42%, míg Magyarországon ez az arány 47%. (Mindez például Németországban 21%, Írországban és Finnországban pedig 0%!)
(Lásd mindehhez az OLAF 2017. évi jelentése igazságügyi ajánlásokról szóló részében, a 43. oldalon található 15. számú táblázatot.)
Ráadásul 2018 végére már 52,4% volt Magyarországon a vádemelések aránya.
A magyar ügyészség törvényesen és minden statisztikai mutató szerint – nemzetközi összehasonlításban is – hatékonyan működik.”
Vannak azzal ellentétes vélemények is, hogy a Tiborcz István-féle Elios Zrt. ügyében komolyan vehető nyomozás folyt volna. Hiszen előbb oknyomozó cikkek sora, majd az OLAF 2 éves nyomozása után született jelentés részletezte, hogyan játszottak össze szervezetten hatóságok, önkormányzatok és vállalatok Tiborcz István pénzügyi felhizlalása érdekében a közvilágítási piacon, és hangfelvétel is készült arról, hogy név szerint emlegetik Tiborczot már a pályázat kiírása előtt, pontosan látszottak a túlárazások, a jelentésben vastag betűvel szedték Orbán vejének nevét.
|
A Legfőbb Ügyészség szerint Elios-ügyben „komoly nyomozást folytatott, amely eredményeként megszüntette a nyomozást"
|
Miután egy lemondott bíró, Keviczki István egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás, a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a vádakra.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/05/a-legfobb-ugyeszseg-szerint-az-elios-ugyben-a-nemzeti-nyomozo-iroda-komoly-nyomozast-folytatott-amelynek-eredmenyekent-megszuntette-a-nyomozast
|
2019-02-05 13:50:00
| true | null | null |
444
|
A lap úgy tudja, a honvédelmi tárca kiemelt partnere, a KLH-Masters Létesítményüzemeltető és Fenntartó Kft. azért vette meg a minap bezárt magánkórházat, hogy azt a minisztérium egészségügyi szolgáltatójának adja bérbe. A Népszava névtelen forrásai szerint a napokban már terepszemlét is tartott Telkiben a Honvédkórház több vezetője: Borbíró Zoltán, az intézmény felügyeletére kinevezett miniszteri biztos, védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, valamint Zsiros Lajos orvos ezredes, a Honvédkórház orvos-igazgatója.
Forrás: telkikorhaz.hu
A Népszava a kórház dolgozóira hivatkozva érthetetlennek nevezi, miért kell még nagyobb luxus az állami vezetőknek, politikusoknak, amikor a Honvédkórház VIP-részlegét mintegy 3 milliárd forintért hozták létre az előző kormányzati ciklusokban. A lap ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az intézmény az új területi ellátási kötelezettség alapján képtelen teljesíteni küldetését, megduplázódott feladataihoz érdemben nem kap több pénzt. Noha a HM tavaly ötmilliárd forinttal konszolidálta a kórházat, a Népszava szerint a tartozás újra milliárdos nagyságrendet ért el.
A telki kórház meghatározó ellátása a szülészet-nőgyógyászat volt, ezenkívül ortopéd- és gerincsebészeti, illetve általános sebészeti műtéteket végeztek a legnagyobb számban. Korábban a Népszava azt írta, egyszerre öt tapasztalt szakorvos hagyja el a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályát, köztük az osztályvezető főorvos.
Helyére Csókay András érkezik Miskolcról. A neves idegsebész a Népszabadságnak azt mondta: saját csapattal jön a Honvédkórházba, ahol megmarad a gerincsebészet, az agysebészeti palettát pedig erősítené. A Miskolc megyei kórházban két innovációs műtéti – az agyi érvarrást és új tumorkezelési – technikát dolgozott ki, ezt magával hozza a Honvédkórházba. S miután itt több rászoruló beteg van, több emberen is lehet majd ezekkel segíteni.
|
Elitkórház közpénzből a fejeseknek
|
A Népszava szerint a Magyar Honvédség (MH) Egészségügyi Központ bérelheti ki a Telki Kórház napokban eladott épületét az új tulajdonostól.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/31/elitkorhaz-kozpenzbol-a-fejeseknek/
|
2013-07-31 14:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Az elvonás az alábbi esetekben lenne lehetséges:
az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.
Günther Oettinger, az uniós költségvetés kialakításáért felelős uniós biztos korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a szankció, súlyos jogsértés esetén, akár a források száz százalékának elvonását is lehetővé teszi - nem a kedvezményezettől, hanem az államtól. Ha pedig arról kérdezik a politikust, hogy mi is számít a jogállamiság megsértésének, előszeretettel említi az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését, különösen az ügyészségi rendszer önállóságának a hiányát. Ez azért fontos, mivel az EU az Európai Ügyészség felállításával igyekszik elejét venni az uniós forrásokkal kapcsolatos jogsértéseknek, vannak azonban országok - köztük Magyarország -, amelyek elutasítják az ehhez való csatlakozást.
A jogszabályt még a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, és fontos, hogy a költségvetéssel ellentétben nem egyhangú szavazás szükséges ehhez, elegendő minősített többség. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Magyarország blokkolni kívánja, akkor ehhez szövetségeseket kell keresnie.
Az mindenesetre várható volt, hogy a Fidesz képviselői leszavazták a mostani jelentést. Ezzel megint elszakadtak pártcsaládjuk, az Európai Néppárt fő irányvonalától, hiszen a frakció tagjai közül a fideszeseken kívül nemmel mindössze 13 képviselő szavazott, köztük Csáky Pál, Nagy József és Sógor Csaba szlovákiai, illetve romániai képviselők.
Ez a szembenállás a jövőben is így maradhat: Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője, az Európai Bizottság következő elnöki tisztségének várományosa néhány napja egy interjúban arról beszélt, hogy a 7. cikk szerinti jogállamiság politikai kritériumai helyett pontos előírások alapján kell a jogsértések miatt szankcionálni - ez az intézkedés pont egy ilyen eszköz.
|
Támogatja az EP, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzeket, a Fidesz nemmel szavazott
|
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190117_Tamogatja_az_EP_hogy_jogallamisaghoz_kossek_az_EUpenzeket_a_Fidesz_nemmel_szavazott
|
2019-01-17 14:11:00
| true | null | null |
HVG
|
A Demokratikus Koalíció (DK) képviselője azt követően fordult kérdésével Polt Péterhez, hogy kiderült, a Miniszterelnökség áprilisban tanácsadóként szerződtette Kárpáti György volt vízilabdázót. A többszörös olimpiai bajnok 670 ezer forintért ad tanácsokat telefonon, általában havonta egyszer 10-15 percig.
Molnár Csaba írásbeli kérdésében arról érdeklődött, milyen telefonos tanács ér meg az adófizetőknek 670 ezer forintot, ez nem színlelt szerződés-e, amely keretében a kormányfő baráti szívességként juttat valakinek közpénzből apanázst. A politikus arról is érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy ez nem veti-e fel a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját.
Fotó: MTI / Bessenyei Gergely
Molnár emlékeztette Polt Pétert, hogy több fővárosi kerület (VI., VII., XIV. stb) szocialista, illetve liberális polgármestere esetében ennél megalapozottabbaknak tűnő szerződések ügyében emeltek vádat.
A legfőbb ügyész a DK politikusának kérdését ezúttal is feljelentésként értelmezte. Polt Péter a minap ugyanígy járt el, amikor a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
|
Ügyészség vizsgálja, sok-e 670 ezer 15 percért Orbán tanácsadójának
|
Molnár Csaba a legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?”
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/31/ugyeszseg-vizsgalja-sok-e-670-ezer-15-percert-orban-tanacsadojanak/
|
2013-07-31 14:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hárman pályáztak, s mindhárom céggel keretmegállapodást kötött a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására. A munkáért két év alatt - áfa nélkül - 5,764 milliárd forint juthat a három pályázónak, a Simicska Lajos üzletemberhez köthető Közgép Zrt.-nek, a Hídépítő Zrt. egykori tulajdonosai által alapított A-Híd Építő Zrt.-nek és az osztrák Strabag AG érdekeltségében lévő Strabag-MML Kft.-nek - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből (Tenders Electronic Daily). A megállapodás tervezett keretösszege is 5,764 milliárd forint volt, az eljárás eredményéről június közepén döntött az állami vasúttársaság. A nyolc csomagra osztott munkákra csak egyben lehetett jelentkezni, részajánlatot az egyes hidakra nem lehetett tenni. A befejezés határideje 2014 június vége.
A MÁV az előző kétéves keretmegállapodását a vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására és állagmegóvására 2011. augusztus elsején írta alá a szintén nyertes Közgéppel és az A-Híddal, a keretösszeg nettó 4,56 milliárd forint volt. Azon a közbeszerzésen a két nyertes mellett még három részvételi jelentkezés is érkezett a vasúttársasághoz, de azokat érvénytelennek nyilvánították. Így érvénytelenítették a Hídfelújítás 2011 Konzorcium (amelynek tagja volt a Porr Építési Kft., a Jakosa Építő Kft. és a Kevefém Ipari Szolgáltató Kft.), a Swietelsky Vasúttechnika Kft., valamint a Magyar Aszfalt Kft. jelentkezését.
A MÁV idei közbeszerzésén a három nyertes mellett sok társaság vélhetően nem is tudott volna indulni, ugyanis feltétel volt - többek között -, hogy az elmúlt öt évben rendelkezniük kell már teljesített szerződésből legalább összesen 4,6 milliárd forint értékű, acél szerkezetű híd építésére vagy felújítására, illetve híd acélszerkezet gyártására, szerelésére szóló referenciával. Ezek között szerepelnie kellett legalább egy acél szerkezetű híd bontásának, egy acél híd építésének vagy felújításának, egy vasbeton szerkezetű híd felszerkezetének építésének vagy felújításának, egy acél folyami híd felszerkezetének gyártásának vagy szerelésének, illetve ilyen folyami híd "a vízállástól független technológiával" történő építésének vagy felújításának.
A tervezett felújítások vasútvonalanként (2013-2014):
I. csomag
Felsőzsolca-Hidasnémeti vasútvonal, Vadász patak híd átépítése
Felsőzsolca-Hidasnémeti, Garadna patak híd átépítése
II. csomag
Galgamácsa-Ipolytarnóc, Feketevíz I. és II. híd átépítése
Drégelypalánk-Balassagyarmat, Hévizi és Nyírjes patakoknál acélszerkezet-csere
III. csomag
Tiszafüred-Poroszló, Tisza ártéri híd szerkezete korrózióvédelme
IV. csomag
Szekszárd-Bátaszék, áteresz építése és két vasúti híd felújítása
V. csomag
Püspökladány-Biharkeresztes, Berettyó-híd átépítése
VI. csomag
Bátaszék-Baja, Bajai Duna híd pillérvédeleme
VII. csomag
Kőbánya-Felső - Angyalföld-elágazás, Kerepesi úti acélhíd (jobb vágány)
|
A Közgép újabb hidakat újíthat fel a MÁV-nak
|
Mind a három pályázóval szerződést kötött a MÁV vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására, nettó 5,7 milliárd forintért.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/a-kozgep-ujabb-hidakat-ujithat-fel-a-mav-nak.560799.html
|
2013-07-31 14:41:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
„A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozatban rögzített feladatokhoz kapcsolódóan 2012 novemberében került kijelölésre a bejelentéseket fogadó, feldolgozó és a szükséges eljárásokat megindító személy, akihez a kijelölése óta eltelt időszakban nem érkezett korrupcióra vonatkozó bejelentés”. Hende Csaba honvédelmi miniszter ezt válaszolta a szocialista Juhász Ferenc kérdésére.
Az ellenzéki politikus arra is választ várt volna, hogy 2012-ben pontosan hány modernizált gépkarabélyt, géppuskát, gránátvetőt és aknavetőt vett a Magyar Honvédség. A tárcavezető korábbi válaszából kiderült, hogy ezekből „bruttó 1319 millió forintért mindösszesen 259 készletet” szereztek be, de Juhász Ferenc ezzel nem elégedett meg, a részletek is érdekelték. Hende Csaba szerint ezek azonban már nem nyilvános adatok. Ezért azokat a miniszter elküldi a parlamenti szakbizottság elnökének, aki biztosíthatja a betekintést az iratokba.
Korábban a Transparency International londoni központja 82 országnál számolta ki az úgynevezett Védelmi Korrupciós Indexet, amely alapján Magyarország azon államok közé került, amelyeknél a védelmi ágazat korrupciós kockázatai mérsékeltek. Ez a viszonylag széleskörű kontrollnak köszönhető.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága például érdemben ellenőrzi a védelmi politikát, és az ágazatra jellemzőek a nyilvános szakmai viták is. A honvédség költségvetése része az ország költségvetésének, vagyis megtudható, mennyit költ az ország a honvédelemre. Az azonban nem teljesen átlátható, pontosan mire megy el ez a pénz.
A Transparency International szerint az egyik legnagyobb probléma a titkosítás. Bár az Országgyűlés hagyja jóvá a titkos honvédségi beszerzéseket, a képviselők igazából nem tudják, mire költik el az adófizetők pénzét. Az ilyen kiadások célszerűségi ellenőrzése megoldatlan. A védelmi beszerzéseknél a lehetséges beszállítók korábbi korrupciós érintettsége nem kizáró ok. A magyar kormány akkor is vásárolhat védelmi eszközöket egy-egy cégtől, ha az korábban korrupcióba keveredett. Rontja a korrupciós kockázatok kezelésének esélyeit, hogy a honvédelmi ágazatban sem épült ki a közérdekű bejelentőket védő rendszer, és hiányzik a dolgozók korrupcióellenes képzése is.
|
Eltűnt a korrupció
|
Vagy legalábbis senki sem jelentette az erre kijelölt embernek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/01/eltunt-a-korrupcio/
|
2013-08-01 14:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az indoklás szerint a 19 megyei útügyi biztossal hatékonyabbá, gyorsabbá válik az útfelújítás. Az ő feladatuk lesz a megyében élők és közlekedők számára leginkább sürgető munkálatok beazonosítása. A biztosok megbízatása 2013. december 14-ig szól, munkájukat díjazás nélkül végzik. Az együttműködés részleteiről Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár augusztus első felében egyeztet velük.
A tárca szerint a korlátozott erőforrások szakmai szempontoknak megfelelő, ugyanakkor a helyi elvárásokat is figyelembe vevő felhasználását segíthetik az útügyi biztosok. Az útfejlesztésekhez és -felújításokhoz szükséges finanszírozást döntően az Új Széchenyi Terv operatív programjai biztosítják. A beruházások fedezetét középtávon főként az útdíjbevételek jelenthetik majd, de a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak stratégiai tervezésének részeként folyamatban van egy új útfelújítási program megalapozása is.
Elmúlt nyolc év, avagy mások vittek rossz utakra…
A 2002-2010 közötti időszakban szinte kizárólagos szerepet kaptak az erőltetett ütemű sztrádaépítések, amelyeket több esetben az állam számára rendkívül előnytelen PPP-konstrukcióban valósítottak meg. E beruházások miatt a közúthálózat egyéb szakaszainak karbantartása elmaradt, ami súlyos állapotromlást okozott. A PPP-beruházások évi százmilliárd forintos terhe még ma is szinte teljesen elviszi a hazai forrásokat.
A korábbi kormányzati ciklusok alatt a hazai útállapotok súlyosan romlottak, a hálózat csaknem felén akár az azonnali beavatkozás is indokolt lenne. A fejlesztési tárca ezért arra törekszik, hogy a szükséges források előteremtésével középtávon elvégezze az állami kezelésű országos közutak rendbetételét.
Az állami kezelésű országos közúthálózat elemei közül elsőként a legrosszabb műszaki állapotú és legforgalmasabb szakaszok helyreállítása várható. A tömeges igények feltérképezése és összegzése hozzájárulhat ahhoz, hogy a legtöbb utazó közlekedési lehetőségein javító beruházások indokolt mértékű előnyt élvezzenek a fejlesztések tervezése, ütemezése során – tudatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely egy mellékletben közzé is tette a 19 kiválasztott nevét.
Ők döntenek
Font Sándor (Bács-Kiskun megye)
Csizi Péter (Baranya megye
Dankó Béla (Békés megye)
Hörcsik Richárd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bohács Zsolt József (Csongrád megye)
Törő Gábor (Fejér megye)
Gyopáros Alpár (Győr-Moson-Sopron megye)
Tasó László (Hajdú-Bihar megye)
Szabó Zsolt (Heves megye)
Boldog István (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Czunyiné dr. Bertalan Judit (Komárom-Esztergom megye)
Becsó Zsolt (Nógrád megye)
Pánczél Károly (Pest megye)
Witzmann Mihály (Somogy megye)
Tilki Attila (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Potápi Árpád János (Tolna megye)
Kovács Ferenc (Vas megye)
Lasztovicza Jenő (Veszprém megye)
Manninger Jenő (Zala megye)
A névsor alapján a Népszabadság azt írja, hogy országszerte narancsba borulnak a kátyúk, hiszen Fidesz-képviselők döntenek a helyi felújítások és az uniós pénzek sorsáról, ami nem elhanyagolható a választások előtt, hiszen a megvalósítás alatt lévő közúthálózat-fejlesztési projekteket nemcsak figyelemmel kísérik, hanem azokra javaslatot is tesznek, vagyis évekre bebetonozhatják, hol és milyen utak újuljanak meg a következő években.
A lap szerint szakmailag is megkérdőjelezhető a politikai biztosok szerepe az állami közúthálózat rendbetételében, hiszen ehhez minden információ rendelkezésre állhat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt Országos Közúti Adatbankban vagy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál (KKK).
A közutakról:
|
Mások vittek rossz utakra…, avagy 19 emberé több mint 31 ezer kilométer
|
Útügyi biztosokat nevezett ki a fejlesztési tárca minden megyébe. A Népszabadság szerint leaszfaltozza győzelmét a Fidesz.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/01/masok-vittek-rossz-utakra-avagy-19-embere-tobb-mint-31-ezer-kilometer/
|
2013-08-01 14:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Mindenki, aki legalább annyit letett az asztalra a magyar sport oltárán, hogy olimpiai bajnok, vagy világbajnok lett, azoknak a véleményére tudására minden kormánynak pártoktól függetlenül támaszkodni kell, hiszen a sport világában élték meg az életüket, szeretett sportágukról mindent tudnak, és az emberi kvalitás, az a minőség, az a teljesítmény, ami őket felvértezte az szerintem nélkülözhetetlen a sportszakmai, sportpolitikai döntésekben” – mondta az ATV-nek Simicskó István. Arra semmilyen konkrét választ nem adott az államtitkár, hogy mire használják ezeket a tanácsokat.
Mint korábban az FN24 elsőként megírta, Molnár Csaba, a DK képviselője a legfőbb ügyészt kérdezte arról, „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?”. Az ellenzéki politikus azt követően fordult kérdésével Polt Péterhez, hogy kiderült, a Miniszterelnökség áprilisban tanácsadóként szerződtette Kárpáti György volt vízilabdázót. A többszörös olimpiai bajnok 670 ezer forintért ad tanácsokat telefonon, általában havonta egyszer 10-15 percig.
Kárpáti György
Fotó: MTI / Bessenyei György
Molnár Csaba írásbeli kérdésében arról érdeklődött, milyen telefonos tanács ér meg az adófizetőknek 670 ezer forintot, ez nem színlelt szerződés-e, amely keretében a kormányfő baráti szívességként juttat valakinek közpénzből apanázst. A politikus arról is érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy ez nem veti-e fel a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját. Molnár emlékeztette Polt Pétert, hogy több fővárosi kerület (VI., VII., XIV. stb) szocialista, illetve liberális polgármestere esetében ennél megalapozottabbaknak tűnő szerződések ügyében emeltek vádat.
A legfőbb ügyész a DK politikusának kérdését ezúttal is feljelentésként értelmezte. Polt Péter a minap ugyanígy járt el, amikor a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
|
Reális 15 percért 670 ezer forint
|
Nem várta meg az ügyészség vizsgálatát a sportért felelős államtitkár.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/02/realis-15-percert-670-ezer-forint/
|
2013-08-02 15:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy fideszes képviselő 32,4 hektáros földet kapott 3,4 hektárért cserébe Jászapátiban. Az MSZP mutyiként értelmezte, hogy Kiss János fideszes városatya az Ipari Park melletti szántójáért – amelyre az ipari park bővítése miatt van szükség – egy csaknem tízszer akkora területet kapott. A szocialisták magyarázatot várnak Pócs János polgármestertől arra, miként lehetséges ez, és kaphat-e egy átlagember is tízszer nagyobb földet az önkormányzattól.
Az MSZP furcsállja, hogy Kiss János éppen akkor vett földet az ipari park mellett, amikor tudni lehetett, az önkormányzatnak nemsokára szüksége lesz arra. Az ellenzéki párt arra is kíváncsi, tett-e valamit a polgármester azért, hogy a képviselő ne éljen vissza a birtokába jutott információval. Az MSZP szerint a települést ellepte a Pócs-mutyi: amelyik helyi fideszes kimaradt a trafikmutyiból, azt földmutyival “kárpótolják”: a párthűségért egyesek trafikot, mások önkormányzati földet kapnak, Pócs János és társai elherdálják a város vagyonát.
Az ügyet a minap a JászBlog nevű online újság szellőztette meg, amely ellen az önkormányzat pert fontolgat. Pócs János közleménye szerint az MSZP – ahogy az elmúlt évtizedekben – most is elüldözné a vállalkozókat. Azért jelentették meg a zárt önkormányzati ülés anyagát a JászBlog oldalán, hogy lejárassák a leendő befektetőt és a munkahelyteremtést, hiszen 20 év óta először sikerült elérni, hogy Jászapátira munkahelyteremtő vállalkozás települjön.
Aratónap Jászapátiban
Fotó: MTI / Mészáros János
Az önkormányzat a munkahelyteremtést figyelembe véve „kizárólag Kiss János földtulajdonossal volt kénytelen megállapodni. A földcserét értékbecslés alapján (a baloldali képviselők is) ellenszavazat nélkül támogatták. Kiss János gazdálkodó egy jó minőségű földet cserélt el sokkal rosszabb minőségű földterületért. Gazdálkodás szempontjából az aranykoronát az aranykoronával kell összehasonlítani” – írta Pócs János.
A polgármester szerint „rosszindulatú hazugság, hogy Kiss János 2011-ben tudta, hogy az ipari park szomszédjában lévő terület eladásra kerül, hiszen az előző MSZP-vezetés 12 év alatt sem tudta eladni még magát az ipari parkot sem, nem hogy még a szomszédos területet. Kiss János a földterületet ugyanolyan aranykorona arányban cserélt el az önkormányzattal, mint bárki más!
Pócs János büszke minden képviselőtársára, aki a munkahelyteremtés mellett döntött, és azt is megérti, hogy „Szekeres Imre és társai összeesküvés-elméletet gyártanak, gyűlöletet keltenek”, mert mindig is ezt tették és nehéz valakiről elhinni, hogy igazat mond, “ha tudjuk, hogy a helyében hazudnánk” – írta. Az önkormányzat jogi képviselője megvizsgálja a feljelentés lehetőségét a JászBlog szerkesztőségével szemben, mert a zárt testületi ülés anyagát “megszerezte” és azt lejárató szándékkal közzétette – tudatta a polgármester.
A Jászblog ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a Pócs János által hivatkozott képviselő-testületi ülés azért volt zárt, mert a fideszes képviselők így akarták. Csak ők. A két független és két szocialista képviselő „a nyilvánosság előtt vitatta volna meg az azóta nagy botrányt kavart telekcserét”. A JászBlog úgy véli, csak a tényeket írta meg, akkor követettt volna el visszaélést, ha a birtokába jutott információkat elhallgatja a jászsági emberek elől.
Pócs János kérjen bocsánatot!
Az MSZP a polgármester reagálása után újra megszólalt és felszólította Pócs Jánost, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot Jászapáti lakóitól, amiért “valótlanságokat állít”. A szocialisták emlékeztettek arra, hogy senki nem üldözte el a vállalkozókat, “maga Pócs János és mai trafikos társai is nyugodtan vállalkozhattak és gazdagodhattak 2010 előtt. A befektetőnek nincs köze a fideszes önkormányzat és képviselője földcseréjéhez.
Az MSZP szerint nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt más lehetőség. “Az önkormányzat már 2013. január 9-én döntött arról, hogy Kiss János területére tart igényt. A másik területtulajdonost, az Air Patrol Kft-t csak 2013. június 12-én, kérdezte meg a polgármester. Az igazság az, hogy jó volt Kiss János “szimata”, hiszen egy év alatt 1000 százalékos haszonnal értékesítette az idős rokonától megvásárolt szántóföldet, amely után a területalapú támogatása is tízszeres lesz.
|
Blogot perelne a büszke fideszes
|
Az MSZP szerint Jászapátit „ellepte a Pócs-mutyi”. A polgármester pert fontolgat, de nem az ellenzéki párt, hanem egy online újság ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/05/blogot-perel-a-buszke-fideszes/
|
2013-08-05 15:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ismert nagyvállalkozó nem azért tette fel az igen kritikus írást, mert minden részletével egyetért, hanem azért, hogy Magyarországon ne csak a Mercedes buszaival lehessen tendert nyerni.
A szakma ugyanis hiába ismeri el régóta az Ikarus kiváló paramétereit, ha a tendert úgy írják ki, hogy azt csak a Mercedes nyerheti. Ez vagy részrehajlást, vagy szakmai felkészületlenséget feltételez – írta Széles Gábor.
Számára döbbenetes volt, hogy „annak idején /kb, fél éve/ a BKV vonaltenderén a Videoton is csak úgy tudott nyerni, hogy Ikarus buszok helyett Mercédesz buszokkal kellett, hogy induljon”.
Egyszer-egyszer még elviseli ezt a fájdalmat, de sorozatban már nem. Széles Gábor ezért reméli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kivizsgáltatja az okokat, hiszen ez szerinte legalább annyira furcsa, mintha az állam nem az elfogadható minőségű és árú Skodákat venné tömegével, hanem Mercedeseket.
|
Széles nekiment a Mercedesnek, Orbánban bízik
|
Széles Gábor megmagyarázta, miért osztotta meg Facebook-oldalán „A magyar buszgyártást is sikerült tönkretenni!” című cikket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/07/szeles-nekiment-a-mercedesnek-orbanban-bizik/
|
2013-08-07 15:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
800 millió forint osztalékot fizetett Mészáros Lőrincnek a saját és a felesége tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft. a 2012. évre – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett beszámolóban. Ezt az áprilisi felcsúti taggyűlésen a feleségével szavazták meg.
Az április 30-i taggyűlési jegyzőkönyvben az áll, hogy „Mészárosné Kelemen Beatrix a saját döntése alapján a mai nappal lemond a 2012. évi osztalékról Mészáros Lőrinc javára”.
A korábban gázszerelésből élő polgármester cége 2010 óta több mint ötszörösére növelte a forgalmát: 853 millióról 4,6 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele. A vállalkozás 225 főt foglalkoztat. Bérköltsége az osztalék egyötödét, 157 millió forintot tett ki tavaly, ami mintegy 137 fős átlagos állományi létszámot jelent minimálbéren.
A családi vállalkozás tavaly több közbeszerzésen indult sikerrel, így a Tápió menti csatornafektetésen, a Strabaggal közösen pedig a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás másfél milliárd forintos tenderén. Az ilyen típusú konzorciumoknál fontos a referenciát adó társaság, ám azt többnyire nem hozzák nyilvánosságra, hogy a részt vevő vállalkozások milyen arányban osztoznak a munkán.
|
Mészáros Lőrinc 800 milliós osztaléka
|
Az összeg az ötszöröse annak, mint amit összes dolgozója tavaly egész évben fizetésként kapott.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/meszaros_lorinc_800_millios_osztaleka-1404903
|
2013-08-07 15:35:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
A NAV készítheti 2017-től az adóbevallásokat, az áfacsalókat már most algoritmusokkal és ekáerrel, a cigicsempészeket drónokkal ellenőrzi. És kiderült, hogy sorai közt volt egy korrupt pénzügyőr. Az államháztartás jobban áll, mint tavaly ilyenkor, az átlagkereset pedig nőtt. A benzin drágult, a gázolaj olcsóbb lett, a paksi fűtőelemek ügyében közelebb van a megállapodás. Ez volt a héten a gazdaságban.
A cégek és a magánszemélyek számára 2017-től megszűnhet az adóbevallás jelenlegi rendszere, derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium készített az államreform bizottság számára. Az adóbevallás folyamata a jövőben megfordulna: az adóhatóság készítene egy ajánlatot a magánszemélyek részére és nekik csak az lenne a feladatuk, hogy ezt jóváhagyják vagy kiegészítsék. Az Origo úgy tudja, az államreform bizottságban tárgyalták a tervezetet, de egyelőre hivatalos döntés nem született erről, azonban az irányával egyetértettek a résztvevők.
Drónokat vett a NAV
A jövőben a NAV készítheti el a bevallásokat, de az ellenőrzéseket már most egyre szigorúbban és fejlettebb eszközökkel végzi. Az adóhatóság 19,79 millió forintos szerződést kötött a Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel pilóta nélküli repülő eszköz beszerzésére, derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. A drónokat a cigarettacsempészet elleni harcban használná fel az adóhivatal.
Algoritmusokat használ a NAV
Kilencmilliárd forintnyi uniós forrásból fejlesztett informatikai rendszert az adóhatóság. 12 ezer DVD-nyi egységes adatbázist kezelnek, az adócsalókat, sőt a potenciális csalókat kockázatelemző algoritmusokkal szúrják ki.
Követi az árut a NAV
A közúti árukövető rendszerrel (az ekáerrel) is eredményeket ért el a NAV az áfacsalók elleni küzdelemben. Eddig 40 ezer ügyfél 1,5 millió ekáer-számot kért. A márciustól hatályos biztosítékadás keretében eddig 1,026 milliárd forintot fizettek az érintettek. Az ekáer segítségével már számos áfacsalást akadályozott meg az adóhatóság. A rendszer azt is ki tudja szúrni, ha egy kamion nehezebb annál, amilyennek lennie kellene.
Korrupt pénzügyőrt alkalmazott a NAV
Azért az adóhatóságról sem csak jó hírek érkeztek a héten. Vádat emeltek ugyanis a NAV volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál.
Jobban áll az államháztartás
A NAV munkájának is köszönhetően jóval kisebb volt az államháztartás hiánya 2015 első két hónapjában, mint tavaly ugyanilyenkor, derült ki a KSH adataiból. Több adóbevétel folyt be, viszont kevesebb volt a kiadás, részben az önkormányzatok adósságának tavalyi átvállalása miatt. Az államadósság kamataira is kevesebbet kellett költeni, mert az idei évben a kamatkiadások máshogy futnak le, mint tavaly.
Jobban keres az átlag
A KSH-tól azt is megtudtuk, hogy 2015. januárban 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év januárjához képest. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta. Még mindig az egészségügyben dolgozók keresnek a legrosszabbul.
Jobban épít az építőipar
A héten még egy jó hír futott be a statisztikai hivataltól. A decemberi megtorpanás után januárban ismét nőtt az építőipar teljesítménye. Az épületek építése 6,7 százalékkal, az egyéb építményeké 10,1 százalékkal nőtt, így az építőipari termelés volumene 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Viszont a pozitív trend megtörhet, mert január végén 20,6 százalékkal kisebb volt a cégek rendelésállománya, mint egy évvel korábban.
Ingatlant keres
A roma önkormányzat (ORÖ) nem új, hanem régi épületeket vásárol. A megvásárolni kívánt ingatlanokban a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci bekapcsolódását segítő irodák működnek majd, közölte a szervezet. Az ingatlanvásárlások azért kerültek a figyelem központjába, mert a Magyar Nemzet megírta, hogy egy Gellért-hegyi székházon kívül további hét vidéki ingatlan beszerzését is tervbe vette az ORÖ. A lap szerint Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Veszprémben, Zalaegerszegen, Szolnokon, valamint Pécsett és Gödöllőn is ingatlanokat tervez vásárolni az ORÖ.
Ingatlant kínál
Az ORÖ ingatlanokat vesz, a Honvédelmi Minisztérium ingatlanokat adott el. A tárca mintegy 850 millió forintért adott el árverés útján tizenkét honvédségi ingatlant.Az év elején indult nyilvános árverésen az ingatlanok között értékes gárdonyi, siófoki, budapesti és hajdúszoboszlói épületek, üdülők, illetve telkek is voltak.
Simább lesz az út
Az ingatlanokat új tulajdonosaik kis szerencsével frissen felújított úton tudják majd megközelíteni. Az autópályákat és az elkerülőutakat is felújítanák, idén 580 kilométernyi utat javítanak ki. Az egy- és kétszámjegyű utak 50 milliárd forintból, míg a három- és négyszámjegyű utak további 18 milliárd forintból újulnak meg idén - mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
Olcsóbb lett a gázolaj
Megint drágult viszont szerdán a benzin, a gázolaj ára pedig csökkent. A 95-ös benzint 2 forinttal emelte a Mol, a gázolaj árát pedig 3 forinttal csökkentette. A változtatással a 95-ös benzin ára 364-365 forintra nőtt, a gázolajé 371-372 forintra csökkent.
Olcsóbb lehet a telefonálás
A gázolaj olcsóbb lett, és hamarosan a mobilozásért is kevesebbet fizethetünk majd, ha minden jól megy. Április 1-jétől 76 százalékkal csökkenti a mobilszolgáltatókra vonatkozó nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A kiskereskedelmi árakra a hatóságnak nincs közvetlen ráhatása (mert EU-szabályozás szerint nem is lehet), de a várakozások szerint a kialakuló piaci verseny hatására ezek is csökkenhetnek majd.
Az álláspontok közel állnak
Ha már az uniós szabályoknál tartunk, a paksi reaktorokba való fűtőanyag problémája hamarosan elrendeződhet. Még tart az egyeztetés az Euratommal a fűtőelemekről, de nagyon közel a megállapodás, mondta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kormánybiztosa. A biztos szerint az álláspontok közel állnak egymáshoz, csak a szerződést még módosítani kell. A fűtőelemek beszerzését pályáztatni fogják.
Szigorúbb lesz a jegy
A BKK több lépcsőben tervezi bevezetni az elektronikus jegyrenszert. Várhatóan 2017 végén vezetik be teljes egészében, a tervek szerint 2015 végéig csupán a díjmentesen utazók kapnak új utazási kártyát.
Szigorúbb lehet a jegybank
De nem csak a BKK készül szigorításra. Új, csak a rendőrségéhez fogható kényszerintézkedési jogköröket adna a jegybanknak a kormány. Egy tervezet szerint bírósági végzés birtokában akár a tulajdonos akarata ellenére nyithatnának fel lezárt helyiségeket, foglalhatnának le bizonyítékokat. Jogászok szerint a tervezet összemossa a büntetőeljárási törvényt és a jegybanktörvényt.
Szigorúbb lett a vasárnap
Tovább szigorodott a vasárnapi kötelező szárva tartás is. Az Országgyűlés kedden törvényben rögzítette: a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály hatálya azokra az üzletekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. Módosították a munka törvénykönyvét is: dupla vasárnapi bérpótlék jár az évente csak öt vasárnap kinyitó boltok dolgozóinak. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként tagadja, hogy létezne a Népszabadság által feltételezett hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról.
|
Korrupció, drónok, algoritmusok és bevallás a NAV-nál
|
A NAV készítheti 2017-től az adóbevallásokat, az áfacsalókat már most algoritmusokkal és ekáerrel, a cigicsempészeket drónokkal ellenőrzi. És kiderült, hogy sorai közt volt egy korrupt pénzügyőr. Az államháztartás jobban áll, mint tavaly ilyenkor, az átlagkereset pedig nőtt. A benzin drágult, a gázolaj olcsóbb lett, a paksi fűtőelemek ügyében közelebb van a megállapodás. Ez volt a héten a gazdaságban.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/ez-volt-a-gazdasagban-a-12-heten
|
2015-03-21 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Luxuscikkekre és utazásokra költhettek összesen 450 millió forint közpénzt a második kerületi Sport Kft-nél még az előző, fideszes vezetésű önkormányzat alatt, 2016 és 2020 között. Írta meg a 24.hu egy könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva. Az önkormányzati cég 200 millióért vett például LED falat, ami nagyobb, mint a sportuszoda fala, így nem is tudják használni. A rendőrség nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki.
|
Akkora ledfalat vettek, hogy használni sem tudják
|
Luxuscikkekre és utazásokra költhettek összesen 450 millió forint közpénzt a második kerületi Sport Kft-nél még az előző, fideszes vezetésű önkormányzat alatt, 2016 és 2020 között. Írta meg a 24.hu egy könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva. Az önkormányzati cég 200 millióért vett például LED falat, ami nagyobb, mint a sportuszoda fala, így nem is tudják használni. A rendőrség nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/01/450-millio-forint-kozpenz-sport-kft-luxuscikkek-2-keruleti-onkormanyzat
|
2023-03-01 08:15:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.
|
Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség Egyiptomba
|
Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/01/orban-viktor-szijjarto-peter-delegacio-magangep-egyiptom-hadhazy-akos
|
2023-03-01 08:23:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Kormányzati propaganda
A közszolgálati televíziózás eszménye a tárgyilagos, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatás, aminek a most már napi 24 órában kormányzati propagandát sugárzó Magyar Televízió képtelen megfelelni – fogalmazott a frissen parlamenti mandátumot nyert honatya. Ebben a formában szerinte nincs értelme az adófizetők pénzéből évi 80 milliárd forintot költeni az intézményre. Leszögezte: az adófizetők pénze nem arra való, hogy a Fidesz propagandacsatornát működtessen belőle.
Támogatókat keres javaslatához
A független képviselő közölte: egyeztetésre hívja az őt korábban támogató ellenzéki pártok vezetőit, hogy a közszolgálati televízió megszüntetése ügyében fogalmazzanak meg közös javaslatot. Kész szerint ennek kiindulópontja az lehet, hogy közszolgálati televízióra nincs szükség, elég, ha az állami szabályozás előírja a közszolgálati műsorok készítésének és sugárzásának kötelezettségét; ennek támogatása pedig az évi 80 milliárd forint töredékéből is megoldható lenne.
A kormányzás csődjének tükre
Kész Zoltán úgy véli, az új közszolgálati hírcsatorna elindulásával mindenki számára világossá vált, hogy értelmetlen pazarlás folyik az intézménynél, amely eddig is a korrupció egyik melegágya volt. Kész Zoltán úgy fogalmazott: „A köztévé hírcsatornájának egyetlen haszna jelenleg az, hogy a csődje tökéletes tükre a kormányzásnak. Ezért azonban nem éri meg fenntartani."
Mint arról az Origo elsőként beszámolt, indulásának első napján, vasárnap délután fél háromkor már akkora volt a káosz az M1-ből lett nemzeti hírcsatornán, hogy el kellett sötétíteni a képernyőt. Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója úgy kommentálta a történteket, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A sajnálatos esettel a BBC is foglalkozott.
Gyurcsány ötlete volt
A Demokratikus Koalíció (DK) Kész Zoltán bejelentésére reagálva jelezte: örül, hogy az Orbán-rendszerrel szemben álló demokratikus ellenzéki erők egyre több kérdésben találtak közös nevezőre. Emlékeztettek: a köztévé megszüntetése már tavaly a DK választási programjában benne volt.
Az ellenzéki civilek 19 kérdéses népszavazási csomagjában szereplő javaslat az Európai Ügyészség felállítására pedig a DK tavalyi EP-választási programjában szerepelt - írták, megjegyezve, hogy a 2016-os előrehozott választást is tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc vetette fel.
|
Kész Zoltán bezáratná a köztévét
|
Kész Zoltán kezdeményezi a közszolgálati televízió felszámolását. A független országgyűlési képviselő ezt azzal indokolja, hogy a közpénzek feletti őrködést tartja legfontosabb feladatának, és nem látja értelmét annak, hogy évi 80 milliárd forintot költsenek a köztévére.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/kesz-zoltan-bezaratna-a-koztevet
|
2015-03-17 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője emlékeztetett rá, hogy a közbeszerzési értesítő július 22-én megjelent száma szerint a KIM nettó 153 millió forintért bízta meg a Réti, Antall és Társai ügyvédi irodát egyes jogszabályok felülvizsgálatával.
A jobbikos politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályi előkészítés és a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata éppen a KIM egyik kiemelt alapfeladata. Vagyis a megbízás szerint a szaktárca nem képes önállóan ellátni az alapfeladatait – mondta. Az ellenzéki párt ezt a “közpénzek féktelen elherdálásának” tartja.
A Jobbik felszólítja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, árulja el: miért nem képes az általa vezetett minisztérium személyi állománya felülvizsgálni egyes jogszabályokat.
|
Navracsicsék helyett dolgoznak, 153 millióért
|
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 153 millió forintért egy külsős ügyvédi irodát bízott meg a saját feladatkörébe tartozó tevékenységgel - közölte a Jobbik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/08/navracsicsek-helyett-dolgoznak-153-millioert/
|
2013-08-08 13:05:00
| true | null | null |
24.hu
|
„A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Nikola Gruevszki mind a magyar-szerb államhatáron történő belépéskor, mind pedig az azt megelőző határátlépések során érvényes, utazásra jogosító okmányokkal rendelkezett, továbbá a schengeni övezetbe történő beléptetése is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt.”
Ezt írja a rendőrség a volt macedón miniszterelnök Magyarországra érkezése miatt indult nyomozást megszüntető határozatában.
Orbán Viktor politikai szövetségese, Nikola Gruevszki 10 éven át, 2016-ig irányította Macedóniát, de egy lehallgatási botrány miatt távozni kényszerült, később pedig korrupció miatt két év börtönre ítélték. Bár a macedón hatóságok bevonták az útlevelét, pont azért, hogy ne tudjon meglépni a bírósági ítélet elől, Gruevszki mégis elmenekült a hazájából, és a Balkánon át magyar diplomaták csempészték Magyarországra. Hogy Budapesten tartózkodik, azt maga Gruevszki jelentette be a Facebook oldalán 2018 november 13-án.
A kormány először azt állította, hogy Macedóniából nem segítettek kijutni a volt miniszterelnöknek, de azóta kiderült, hogy valószínűleg ez sem igaz, és Gruevszki magyar diplomatákkal találkozhatott többször egy szkopjei hotelben a szökése előtt.
Az is kiderült, hogy Gruevszkinek, más menekültekkel szemben nem a szerb határon lévő tranzitzónában kellett kivárnia a menekültügyi eljárása végét. Azt, hogy a volt macedón miniszterelnök menedékjogot kapott Magyarországon, Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be november 20-án az Echo Tv-n. A kormány álláspontja szerint a politikust egyébként a Soros György befolyása alatt álló macedón kormány üldözi, és a rossz macedón börtönviszonyok miatt sem lehet hazájába visszaküldeni, bár ez korábban sosem zavarta a magyarokat.
Miután kiderült, hogy Gruevszki Magyarországon tartózkodik, miközben már korábban bevonták az útlevelét, és a magyar diplomaták szállították, többen is feljelentést tettek például embercsempészet, illegális határátlépése segítése és más bűncselekmények miatt, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Hadházynak választolt most a rendőrség, hogy megszüntetik a nyomozást, mivel szerintük a megtörtént
„cselekmény nem bűncselekmény”
A Készenléti Rendőrség illegális migráció elleni osztálya szerint Gruevszki esetében az „államhatár jogszerűtlen átlépése nem valósult meg” bár azt nem részletezik, hogy útlevél hiányában pontosan mi volt az a jogszerű okmány, amivel egy macedón állampolgár Szerbiából, tehát a schengeni övezeten kívülről Magyarországra, azaz schengeni területre lépett.
Van még egy különösen érdekes rész a nyomozást megszüntető határozatban, ami arról szól, hogy miért nem áll Gruevszki ügyére a jogellenes bevándorlás elősegítése nevű bűncselekmény.
„Nikola Gruevszki menekültügyi eljárásának lefolytatását külső szervezői tevékenység nem előzte meg, menekültügyi kérelmét önként, erre irányuló szervezői tevékenység nélkül nyújtotta be a magyar hatóságok előtt.”
Most ez ugye pontosan az ellenkezője annak, amit az ügyről tudni lehet, tehát éppen hogy kiterjedt szervezői tevékenység előzte meg a volt macedón miniszterelnök menekültügyi kérelmének beadását, a szervezők pedig magyar diplomaták voltak.
A rendőrség a fentieken kívül azt is megállapítja, hogy:
a magyar hatóságok részéről nem történt kötelességszegés az ügyben;
nem volt fogolyszöktetés;
sem közokirat hamisítás;
sem hivatali visszaélés;
sem bűnpártolás.
Gruevszki szökésének körülményeit és jelentőségét ebben a videóban foglaltuk össze.
|
Megszüntették a nyomozást a Magyarországra csempészett volt macedón miniszterelnök ügyében
|
Orbán Viktor politikai szövetségese, Nikola Gruevszki 10 éven át, 2016-ig irányította Macedóniát, de egy lehallgatási botrány miatt távozni kényszerült, később pedig korrupció miatt két év börtönre ítélték. Bár a macedón hatóságok bevonták az útlevelét, pont azért, hogy ne tudjon meglépni a bírósági ítélet elől, Gruevszki mégis elmenekült a hazájából, és a Balkánon át magyar diplomaták csempészték Magyarországra. Hogy Budapesten tartózkodik, azt maga Gruevszki jelentette be a Facebook oldalán 2018 november 13-án.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/27/megszuntettek-a-nyomozast-a-magyarorszagra-csempeszett-volt-macedon-miniszterelnok-ugyeben
|
2019-02-27 13:31:00
| true | null | null |
444
|
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropaganda sem olcsó. Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából. A kettőre együtt összesen 912,5 milliót.
Hirdetések
A "Sikerült! Magyarország győzött" feliratú újsághirdetések megjelenése után azonnal közadatigényléssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, a kampány pontos tartalma és költségei iránt érdeklődve.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezeken a felületeken jelentek meg hirdetések:
- sajtó (Metropol, Népszabadság, Blikk, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Napi Gazdaság, Story, TvRHét, Kiskegyed, Nők Lapja, Heti Válasz, Magyar Demokrata)
- televízió (TV2, HírTV, ATV)
- rádió (ClassFM, regionális rádiók, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Lánchíd rádió, Inforádió, Music FM)
Szembetűnő, hogy balos médiumokban is helyeztek el állami hirdetést, de nem tudjuk, hogy pontosan mennyit. Pedig az arányok fontosak. Lennének, ha ismernénk őket, de sajnos nem. A folyamatban lévő reklámkampányra tekintettel ugyanis csak a hirdetésekre rendelkezésre álló keretösszeget kaptuk meg, ennek összege 156.840.000 forint, ami a kreatív költségeket is tartalmazza.
Levél
Az országos reklámkampány azonban nem volt elegendő, Orbán Viktor külön, elsőbbségivel postázott levélben büszkélkedik a győzelemmel és köszöni meg a támogatást a lakosságnak.
Az erről szóló kormányhatározatban közvetítőnek kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) nevesítése és korábbi tapasztalatok miatt a levelek költségével kapcsolatos közadatigénylést a KEK KH-nak nyújtottuk be, azonban még mindig - immár túl az Infotv.-ben előírt 15 napos válaszadási határidőn - nem reagáltak.
Viszont a szintén a levél után érdeklődő Ténytár a mienk után négy nappal a mienkkel szóról szóra megegyező adatigénylést nyújtott be a Miniszterelnökségnek, és ők tegnap megkapták a választ. Ebből kiderül, hogy a Miniszterelnökség
a) a miniszterelnöki levél előállításának és szállításának költségének fedezésére bruttó 31.118.175 Ft-ot ad át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, és
b) a miniszterelnöki levelek megszemélyesítésével, küldemény összeállításával, borítékok előállításával kapcsolatos feladatokra vonatkozóan bruttó 724.623.750 Ft-ot csoportosít át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül a KEK KH részére.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint pedig "A levelek elsőbbségi küldeményként történő kipostázása a hivatkozott kormányhatározat rendelkezéséből („soron kívüli megküldés”) következik.".
Az elsőbbségi feladás díja + 30 Ft, ez 3 millió levéllel számolva 90 milliós többletköltséget jelent. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke így reagált erre: "A kormány munkája a nemzeti konzultáción alapul: kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a magyar emberek pontos és gyors tájékoztatást kapjanak a fontos, mindennapi életükre hatást gyakorló pozitív döntésekről. Márpedig a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése az EU-tag Magyarország eddigi egyik legnagyobb közös sikere. Több pénzhez jut Magyarország, fellendül a gazdaság, új lehetőségek nyílnak meg hazánk előtt."
Drága
Nemrégiben megírtuk, hogy a "Magyarország jobban teljesít"-kampány nyomtatott és online sajtóbeli, valamint közterületi megjelenésére bruttó 256,7 millió forintot költenek, a témában készült és kipostázott kis színes prospektus 91,5 millióba került; a Hír24 összeállításából pedig az is kiderült, hogy Orbán Viktor eddigi 12 levelének költsége összesen 3,2 milliárd forint.
(fotó a levelekről innen)
|
Orbán-kampány: 900 millióból hirdeti győzelmét a kormány
|
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropaganda sem olcsó. Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából. A kettőre együtt összesen 912,5 milliót.
| null | 1 |
https://atlatszo.blog.hu/2013/08/09/900_milliobol_hirdeti_gyozelmet_a_kormany
|
2013-08-09 13:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A napilap információi szerint 19 felső középkategóriás és 12 középkategóriás kocsira írtak volna ki közösen közbeszerzést. A pályázat része lett volna még 9 “vegyes használatú személygépkocsi” és 4 teherkocsi. Várszegi Gyula azonban nem értette, mi szükség lenne ennyi drága személyautóra, amikor csak négy felső vezetője van a BKV-nak.
“Az az én gondom, hogy 19 felső kategóriás kocsi beszerzésére van igény, amikor csak négy felső vezetője van a BKV-nak. Ezt sokkal kritikusabban kell megnézni, nem kell mindenkinek” – idézi az ülés szó szerinti jegyzőkönyve Várszegit, aki szerint nem járhat minden vezetőnek drága szolgálati kocsi. A Blikk úgy tudja, a drágább autókból 15-öt kaptak volna a BKK-s főnökök, és 4 jutott volna a BKV-nak.
A BKV annyit elismert, hogy szeretnének új autókat beszerezni, mert 2015-ig lejárnak a BKV és a BKK bérleti szerződései. Állításuk szerint azonban a flotta nagyobb része a BKV összes szerelőjárművének és a BKK zavarelhárító gépjárműveinek pótlására kell. “A legutóbbi igazgatósági ülésen több igazgatósági tag részéről merültek fel kérdések, illetve előfordult, hogy valamely tag a tervezet egy-egy pontjával való egyet nem értésének adott hangot” – közölte a BKV a Blikkel.
|
Több tízmillióért venne autókat a BKV
|
Gépkocsiflottát készül beszerezni a BKV a BKK-val közösen, az erről szóló előterjesztést azonban többek között Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke is kifogásolta – írja a Blikk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/13/tobb-tizmillioert-venne-autokat-a-bkv/
|
2013-08-13 13:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy gyors névsorolvasás:
Kapusok: Dominik Damjanović, Hrvoje Jukopila, Petar Katalinić, Karlo Vrljić
Védők: Šimun Begović, Noa Bilić, Patrik Jerković, Ivano Kolarik, Luka Lukadinović, Ljubo Puljić, Luka Rešetar, Leon Siler, Sven Sopić, Stjepan Žulj
Középpályások: Nikola Dražić, Karlo Kovačević, Matej Kovačević, Filip Leko, Fran Majdenić, Maro Medo, Niko Novak, Roko Rupčić, Anton Slišković, Andrija Tomić, Marin Zorić, Filip Živković
Csatárok: Ivan Barić, Noel Đurković, Ante Grigić, Ivan Jeremijaš, Lovro Jukić, Leon Konig, Marcus Ivan MacDonald, Luka Mlinarević, Leon Omerović, Matej Perić
Ez egy horvátországi fociklub, az NK Osijek egyik (a 2006-7-es születésű) utánpótláscsapatának a kerete. Azé a csapaté, amelynek labdarúgóakadémiájára megint adott az év végén egymilliárd forintot a magyar kormány. Három év alatt ez már a harmadik egymilliárd. 2016-ban ment az első támogatás a magyar kormány jóvoltából Eszékre, éppen azután, hogy Mészáros Lőrinc tulajdonos lett a horvát csapatban.
„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
A Magyar Nemzet – amikor még volt – egyszer tett kísérletet tett arra, hogy a klubtól kérdezze meg, hány magyar gyerek focizik Eszéken. Nem kaptak választ. A városban mindössze 979 magyar él, az újszülöttektől az idősekig. Az Eszék-Baranya régióban összesen 8 235-en vallották magukat magyarnak.
Nem állítom, hogy egészen megbízható a módszer a családnevek átfutása, hiszen nem magyar nevű gyerek anyanyelve is lehet magyar, másrészről persze az sem biztos, hogy a magyar családnevet viselő gyerek magyarul beszél. De mégis jelez valamit, hogy az utánpótlás-bajnokságokban résztvevő csapatok kereteiben hány magyar családnevű játékos van. Olyat egyet sem találtunk, ahol a családi név és a keresztnév is magyar.
A 2010-11-es korosztályban 26 játékos közül egyetlen egy magyar családnév van: Ivor Kiraly. A 2008-9-es korosztályban 37-ből egy Mateo Sabo név ugrott ki. Fiatal kora ellenére fent van a Facebookon, csak horvátul használja, az ismerősei között sincsenek magyarok. A 2006-7-es korosztállyal kezdődött a cikk, a 36 gyerek között nincs magyar családnevű.
A 2004-5-ösök között a 36 játékos között van egy Dorian Herceg. A 2002-2003-asoknál 49 játékos között találtunk Niko Hajnalt és egy Toma Sabót. Niko Hajnal nem magyarul facebookozik, ismerősei között sincsenek magyarok. A 2000-2001-es között a 33-as keretben találtunk egy Karlo Išasegit (horvát utánpóltás válogatott) és egy Dino Bognart. Utóbbi facebookos ismerősei között nem látszik, hogy magyarok lennének nagy számban.
Eszéken a tartalékcsapat összeállítása is így néz ki:
Az utánpótlás edzők között is csak egy Danijel Bogdant találtunk. A felnőtteknél a horvát elsőosztályban második helyen álló csapatban sincs magyar.
A magyar kormány támogatása elvileg arra a beruházásra megy, amivel Eszéken 15 hektáros területen 7-9 focipályát alakítanak ki, és építenek egy 3500 fős fedett stadiont is. Ez nagyjából a felcsúti minta, ráadásul itt is, ott is magyar közpénzből finanszírozzák a beruházásokat. Ezen felül épül egy nagy stadion Eszéken Mészáros „saját” pénzéből, amiben Magyarország leggazdagabb embere a haverjaival a szaunából nézheti a meccseket.
Három év alatt 30 milliárd határon túli focira
Orbán Viktor novemberben szedte össze, a dunaszerdahelyi avatásán, hogy hány határon túli magyar akadémiát támogat a magyar kormány. Kilencig jutott, három már kész (a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi), hat még készül (Munkács, Sepsiszentgyörgy, Révkomárom, Rimaszombat, Eszék és Lendva). Ezek között van, amelyik valóban a magyar közösség csapata, a két erdélyi és a dunaszerdahelyi ilyen. Az eszéki pedig egyáltalán nem.
A magyar kormány tavalyig összesen 20 milliárdot költött a határon túli magyar focira. Az Átlátszó nemrég közölt összeállításából az derült ki, hogy mennyire logikátlanul költ tízmilliárdokat a kormány határon túli focipályákra. Illetve nem is anyira logikátlan ez: a pénzek általában haverokhoz kerülnek.
Aztán az év végén még kiosztottak 10 milliárd forintot, természetesen Eszék is ott van újra a szerencsések között:
Csíkszereda 2,17 milliárd,
Sepsiszentgyörgy 2,1 milliárd,
Topolya 1,4 milliárd,
Munkács 1,35 milliárd,
Dunaszerdahely 1,35 milliárd,
Eszék 1 milliárd,
Révkomárom 300 millió,
Lendva 300 millió.
A most év végi támogatások azért is érdekesek, mert olyan akadémiák is kapnak továbbra is milliárd fölötti támogatást, ahol befejeződtek az építkezések, és Orbán átadta azokat. Ilyen a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi. Vagyis a határon túli akadémiák támogatása nem egyszeri, a fenntartásukra is évi tízmilliárd körüli összeget szánhat a kormány.
Mészáros Lőrincnek biztosan jó
Az nagy kérdés, hogy a magyar közpénzből megsegített akadémiákon kinevelt játékosokkal mi lesz. Az erdélyi akadémiákkal olyan megállapodást kötött a Puskás Akadémia, hogy a legtehetségesebb játékosokat lehalászhatják. Ilyen megállopodás alakulhat ki a Topolyával is. A Kisvárda is hasonló együttműködésben van a munkácsi akadémiával.
„Biztos vagyok benne, hogy sok gyermek nevével találkozunk majd sikeres magyar élsportolóként, és az akadémiákon fölnevelt sportolókra az egész nemzet büszkén fog majd tekinteni” – mondta Orbán Viktor novemberben, a dunaszerdahelyi labdarúgó akadémia avatóünnepségén.
Erdélyben és Dunaszerdahelyen is több akadémista román, illetve szlovák utánpótlás válogatott. Dönteniük kell majd, hogy melyik ország válogatottját választják. Csíkszeredán már hagyománnyá vált, hogy az érintett akadémiák között tornát rendeznek. Tavaly erről a tornáról nyilatkozta Michael Boris, az utánpótlásért felelős szövetségi edző:
„Zseniális ötlet, számunkra ez egy remek lehetőség, hogy a horvát csapat kivételével olyan játékosokat lássunk, akik bemutatkozhatnak a magyar válogatottban.”
Igen, az egy kivétel az eszéki.
De akkor mégis miért önti éppen ide a kormány a milliárdokat? Némi magyarázattal szolgálhat Mészáros Lőrinc két nyilatkozata.
|
Nem nagyon találtunk magyar gyerekeket Mészáros Lőrinc eszéki akadémiáján, amit 3 milliárddal támogat a kormány
|
„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/07/nem-nagyon-talaltunk-magyar-gyerekeket-meszaros-lorinc-eszeki-akademiajan-amit-3-milliard-forinttal-tamogat-a-magyar-kormany
|
2019-01-07 13:45:00
| true | null | null |
444
|
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV is cáfolta, hogy kiírna vagy korábban meghirdetett volna közbeszerzési eljárást felső kategóriás autók beszerzésére, sőt azt közölték, éppen az eddigi járműszám csökkentése a határozott céljuk.
A BKK és a BKV a Blikk mai cikkére reagált, amely szerint a két cég 19 felső középkategóriás és 12 középkategóriás kocsira írt ki közbeszerzést, de az erről szóló előterjesztést többek között Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke is kifogásolta.
A két közlekedési cég közleményében elismerte, hogy gépjárműbérleti tender kiírásáról van szó, de nem felső vezetői autókat vennének, hanem a BKV szerelőjárműveit és a BKK zavarelhárító gépjárműveit cserélnék le, mivel lejár a mostani bérleti szerződés.
A jelenlegi, 2009-ben kötött flottaszerződés alapján üzemeltetett járművek bérleti ideje 2013 októberétől több lépcsőben jár le, így a járműveket fokozatosan vissza kell adni a bérbeadónak, ezért kell új szerződéseket kötni – közölte a BKK és a BKV, hozzátéve, hogy a mostani járműpark további használatát is vállalnák, de a szerződés szerint erre nincs mód, a közbeszerzési törvény a szerződés meghosszabbítását pedig nem teszi lehetővé.
A BKV igazgatósága együttesen 163 darabos gépjárműflotta beszerzését engedélyezte.
|
Nem akar tízmilliós vezérautókat a BKK
|
A budapesti közlekedési vállalat szerint nem a felső vezetőknek keresnek új kocsikat, hanem szerelő- és zavarelhárító járműveket cserélnek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/13/nem-akar-tizmillios-szemelyautokat-a-bkk/
|
2013-08-13 13:54:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemzetközi körözést adtak ki a román hatóságok Olosz Gergely, az RMDSZ korrupcióért három év letöltendő börtönre ítélt volt szenátora ellen. A legfelsőbb bíróság december 20-án hozta meg ítéletét, Olosz azonban nem jelentkezett büntetése végrehajtására, és a rendőrségnek sem sikerült előállítania.
Olosz ellen december végén Romániában adtak ki országos elfogató parancsot, személyi adatait megküldték valamennyi román határátkelőre. De ez sem vezetett eredményre, így most már világszerte körözik.
A volt székelyföldi képviselőt és szenátort befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007-2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben. (Via MTI)
|
Nemzetközi körözést adott ki Románia a korrupcióért elítélt magyar politikus ellen
|
Nemzetközi körözést adtak ki a román hatóságok Olosz Gergely, az RMDSZ korrupcióért három év letöltendő börtönre ítélt volt szenátora ellen. A legfelsőbb bíróság december 20-án hozta meg ítéletét, Olosz azonban nem jelentkezett büntetése végrehajtására, és a rendőrségnek sem sikerült előállítania.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/03/nemzetkozi-korozest-adott-ki-romania-a-korrupcioert-elitelt-magyar-politikus-ellen
|
2019-01-03 13:56:00
| true | null | null |
444
|
Tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert az ellenzéki civilek – korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben. Az Astoriánál tartott tüntetésen Parti Nagy Lajos csirkefogózott, Kulka János énekelt, közben pedig zúgott az „Orbán, takarodj!". Néhány órával korábban, onnan nem messze, Orbán Viktor mondott harcias hangú beszédet, miközben hívei az ellene tüntetőkkel dulakodtak.
Az új magyar köztársaságot felépítő, a jelenlegi rendszert lebontó népszavazási kezdeményezést jelentettek be a szónokok a civil ellenzékiek március 15-i demonstrációján. Igazi nemzeti konzultáció lesz, "igazi kérdésekkel, igazi válaszokkal" – mondta Kulka János, aki énekelt is a rendezvényen.
19 kérdés több témában
Ha a szabadság eltiporható a törvény erejével, akkor vissza is állítható általa – vezette fel az ellenzéki civil demonstráció nagy bejelentését a moderátor, Kulka János. Az őt követő szónokok pedig témakörönként bejelentették a rendszerbontónak nevezett népszavazási kérdéscsomag egyes elemeit.
Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a kormányzati korrupció ellen irányuló kérdéseket sorolta, kitérve arra, hogy legyenek valódi vagyonnyilatkozatok, legyenek átlátható közbeszerzési pályázatok, jöjjön létre az európai ügyészség, és ne lehessen mindent titkosítani, mint a Paks II. beruházásnál.
A hosszú várólisták eltörlését is népszavazással érnék el – sorolta a további célokat a következő felszólaló, Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetések szervezője. A szónokok szerint népszavazással kell azt is megakadályozni, hogy Orbán Viktor elkölthessen 200 milliárd forintot az új irodájára, vagyis a Várba költözésre.
Összesen 19 kérdést írtak össze, ezeket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze. A korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben megfogalmazott kérdések érintik a dohányboltokat, a közmunkaprogramot, a vagyonnyilatkozatokat és a közbeszerzéseket, sőt az ügynökkérdést is.
Orbán elhazudta a múltját
Az ügynökkérdést előzőleg, még az ellenzéki tüntetést bevezető vonulást megelőző bemelegítő beszédében Kész Zoltán is említette. A független képviselő, akit úgy mutattak be, mint „a veszprémi, aki kiütötte a Fidesz-kétharmadot", Simicska Lajos ügynökvádjára utalva arról beszélt: „Orbán Viktor elhazudta a múltját", amikor 1989-ben kiállt a Hősök terére beszélni.
Kész Zoltán arról is beszélt, hogy Európa és az összes többi nyugati demokrácia a szövetségesünk, nem pedig a keleti diktátorok. A különbség szerinte annyi, hogy míg Nyugaton az emberek leválthatják a politikusokat, addig Keleten a politikusok mondják meg az embereknek, mit szabad, és mit nem.
Előtte Káposztyán István, a Szolidaritás szónoka arról beszélt, milyen eszközök, fegyverek vannak a tiltakozók kezében. Azt mondta, hogy a fegyver legyen a kimondott szó, a nehézfegyver pedig a nyilvánosság. Fullajtár Andrea színésznő pedig arról beszélt, milyen országban szeretne élni. Megkapta tőle a magáét Orbán Viktor, Lázár János és Andy Vajna is.
Nem kell a stadion! Orbán, takarodj!
"Nem kell a stadion! Orbán, takarodj!" – ezt már útközben skandálta a tömeg, miután a Keleti pályaudvartól a Belvárosba – jelképesen Keletről Nyugatra – vonult.
A menet élén Kulka János és a Moma-elnök Bokros Lajos ment, a felvonulók közt pedig a DK-s Vágó István kvízmester. A felvonulók a menet elején egy széles molinón jelszavukat írták ki: Új magyar köztársaság.
Azt ismeri, amikor két rendőr megbecsüli a tömeget?
– Mennyien lehetnek?
– Gőzöm sincs, nem tudom megsaccolni.
– Több ezren?
– Legalább.
– Tízezret eléri?
– Annyit bőven.
Később, az Astoriánál Parti Nagy Lajos író arról beszélt, hogy szofisztikált csirkefogók titkosítják el a hazát. Csak az a barát, aki gyűlöli az egész liberális társaságot, és az az ellenség, aki nem áll sorba Orbán aranyozott partvonalán. A szónok szerint szétesett a jogállam, szétmállott az ország immunrendszere.
Már a nemzeti szó sem a régi
Hiányzik a köztársaság szó, de még jobban hiányzik maga a köztársaság – mondta a következő szónok, Nagy Emília. A tanár – aki úgy mutatta be magát, mint magyartanár, sőt magyar magyartanár – szerint a nemzeti szó jelentését is elferdítette a jelenlegi hatalom, például a nemzeti dohánybolttal.
Lesz még magyar köztársaság, tegyünk érte! – zárta beszédét Nagy Emília. A többezres tömegben élénk derültséget okozott, hogy a szervezők bejelentették: adományokat gyűjtenek a helyszínen a rendezvény költségeire – méghozzá Gucci feliratú dobozban.
Összecsaptak Orbán hívei és ellenfelei
Néhány órával az Astoriánál tartott ellenzéki rendezvény előtt, nem messze onnan, a Múzeumkertben Orbán Viktor az állami ünnepségen arról beszélt, hogy meg kell védeni magunkat. A miniszterelnök hívei és ellenfelei az utcán mérték össze erejüket. A Fidesz erre kijelentette: szélsőséges provokátorok akarták megzavarni az ünnepet.
A miniszterelnök ünnepi beszéde ezúttal sem nélkülözte a szóvirágokat és a költői képeket.
A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának Orbán. Azt is mondta, hogy a szuverenitásért folytatott harcnak sosincs vége.
|
Népszavazás-cunamival söpörnék el Orbán rendszerét
|
Tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert az ellenzéki civilek – korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben. Az Astoriánál tartott tüntetésen Parti Nagy Lajos csirkefogózott, Kulka János énekelt, közben pedig zúgott az „Orbán, takarodj!". Néhány órával korábban, onnan nem messze, Orbán Viktor mondott harcias hangú beszédet, miközben hívei az ellene tüntetőkkel dulakodtak.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/nepszavazas-cunamival-sopornek-el-orban-rendszeret
|
2015-03-15 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Váratlan fordulat a nagykanizsai közgyűlésen: a polgármester tárgyalt, az ÉVE döntött
Régi szólásaink, közmondásaink általában máig érvényes bölcsességek hordozói. Hogy ez mennyire igaz, azt megtapasztalhattuk a keddi, Luca-napi nagykanizsai közgyűlésen. Ahogy mondani szokták, minden szentnek maga felé hajlik a keze.
A képviselők elsőként beszámolót hallgathattak meg a kanizsai közterületi kamerarendszer működésének tapasztalatairól a Nagykanizsai Rendőrkapitányság képviseletében Kékesi Ádám rendőr alezredestől. Mint azt felidézte: a kamerarendszer kiépítése 2003-ban négy kamerával indult, ma pedig már 142 berendezés „figyeli” a várost, gyakorlatilag 80 százalékos lefedettséget biztosítva. Mint arra a rendőr alezredes rámutatott: a kamerarendszerből kinyert adatokat 27 bűncselekmény és 37 szabálysértés esetében tudták közvetlen módon felhasználni a bizonyítási eljárásban, de ennél jóval több esetszámról beszélhetünk indirekt felhasználás révén. A szakember szerint a kamerarendszer hatalmas visszatartó erő ott, ahol van, jelentős csökkenés következett be ezeken a területeken a bűnelkövetések számában. Kiemelte a városba vezető utakhoz telepített úgynevezett rendszámfigyelő kamerákat, melyek révén pontosan nyomon követhető, kik érkeznek Nagykanizsára és merre távoznak. Azonban ezek a berendezések lassan már elavultnak számítanak, kiöregedtek, ezért időszerű a cseréjük, továbbá megérett az átalakításra a rendőrségen található operatív helyiség is, ahol a kamerák által közvetített képek valós idejű figyelése zajlik. A beszerezni tervezett új kamerák annyira nagy felbontásúak már, hogy akár az autóban ülők neme is beazonosítható.
Dr. Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője azt javasolta, mivel az említett fejlesztések 10 millió forintba kerülnének, a közgyűlés hozzon határozatot és kérje fel a polgármestert, hogy az összeget a 2023-as költségvetésben terveztesse be. Bizzer András alpolgármester (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy ne 10, hanem 20 millió legyen tervezve, abból a keleti városrészben is lehetne új kamerákat kihelyezni. Ezt azonban az ÉVE-többségű közgyűlés nem támogatta, dr. Fodor Csaba határozati javaslatát azonban igen.
Foglalkozott a közgyűlés az önkormányzati cégek üzleti terveinek (a közgyűlés a cégektől korábban elvont 5 millió forint működési támogatást most visszaadta, amely szükségessé tette az adminisztratív lépést) módosításaival is. A Kanizsa Médiaház kapcsán Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta: véleménye szerint jelen formájában a Médiaház működtetése felesleges, nagy a cégnél a fluktuáció és gyakran baloldali hírportálok anyagait használják fel a „hírgyártáshoz”. Ezért ő nemmel szavaz az előterjesztésre.
Dr. Fodor Csaba erre úgy reagált, hogy ennek aztán éppen nincs semmi köze az üzleti tervhez és figyelmeztette a polgármestert, hogy majd a hamarosan következő Kanizsa Aréna-előterjesztésnél is legyen ugyanilyen konzekvens, mint a többi önkormányzati cég esetében, mert az Arénánál majd az ÉVE is így jár el.
Természetesen, egyfős többségét érvényesítve az ÉVE-frakció valamennyi üzleti terv-módosítást jóváhagyta, miközben a Fidesz-frakció tagjai nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, mondván, más cégpolitikát folytatnának.
Majd következett a Kanizsa Aréna Üzemeltető Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos előterjesztés, melynél Balogh László elmondta, hogy az idei év utolsó negyedévében 15 millió forintos úgynevezett ázsiós tőkeemelésre van szükség, ami 2023 első negyedévében is biztonságos működést eredményez. Ezt jóváhagyták a múlt közgyűlésen, most csak a technikai részleteket kellett tisztázni.
Horváth Jácint, az ÉVE frakcióvezető-helyettese is emlékeztette Balogh Lászlót arra, reméli, következetes lesz és itt is tartózkodni fog a szavazás során. Végül az előterjesztést 8 igen, 0 nem és 7 tartózkodó szavazattal elfogadták, így elhárult minden akadály az Aréna biztonságos működtetése elől – legalábbis egy időre.
A polgármester itt jelentette be, hogy jövő év elején a magyar férfi kézilabda-válogatott érkezik az Arénába, ahol felkészülési mérkőzést játszik a szlovén válogatottal.
A közgyűlés elé került a Nagykanizsai Sport- és Rendezvényszervező Kft. (ez szervezte volna az Aréna rendezvényeit) üzletrészével kapcsolatos előterjesztés, melyben az ügyvezető, Klemm Balázs – aki mellesleg a Hotel & More Szállodák Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója és egyedüli részvényese is – felajánlja a Zrt. 51 százalékos üzletrészét az önkormányzatnak 1,5 millió forintos áron. Lépését egy levélben azzal indokolta: a kft. alapítása óta eltelt időszakban a közgyűlés „a társaság működési környezetét hátrányosan érintő politikai indíttatású döntéseivel, támadásaival kedvezőtlen működési környezetet hozott létre. Az Aréna megnyitását követő helyi állandó politikai támadások bizonytalanná tették annak következetes jövőbeni üzemeltetését, így a felelősséggel vállalható rendezvények megszervezése sem volt biztosított. Fentiek nem teszik lehetővé a kiszámítható üzleti tervezést, ezért jelen levelemmel kinyilvánítom szándékom a társaságban meglévő részesedésem értékesítésére.” – írta.
Dr. Fodor Csaba azt kérdezte: hogy lehet, hogy Klemm Balázs még soha nem járt a közgyűlésen, soha nem tartott beszámolót a kft. működéséről, hogyan készült el annak mérlege, hogyan fogadta el azt a cég taggyűlése, miközben egyik társtulajdonos sem járt soha ilyenen? Azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ne döntsenek az üzletrész megvásárlásáról, előbb járják körül az egész ügyet, s ha szükséges, tegyenek jogi lépéseket. Horváth Jácint módosító javaslattal élt: az önkormányzat ne döntsön most az üzletrész megvásárlásáról, viszont a kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződést bontsa fel, mert semmi értelme nincs. Majd újra Fodor javasolt: a januári közgyűlésre jöjjön vissza az előterjesztés – ezt el is fogadta a többségi frakció, a Fidesz tartózkodott. Mivel az ÉVE képviselői sérelmezték Klemm Balázs levélbeli állításait, Balogh László azt mondta: az ügyvezető vélhetően az Aréna „csöpögtetéses” finanszírozására, a velodrom-ügyre, a közgyűlésen tapasztalható hangulatra gondolhatott, ami sokakban visszatetszést kelt és keltett. Bizzer András pedig arra emlékeztetett: már amikor épült az Aréna, a baloldal akkor kétségbe vonta annak létjogosultságát.
Egyebek mellett szó esett Nagykanizsa négy kisposta hivatalának bezárásáról is. A napirendi pont kapcsán Balogh László elmondta: a Magyar Posta erről szól tájékoztató levele után rögtön tárgyalásokat kezdeményezett annak menedzsmentjével a lehetséges megoldásokról. A Posta azzal indokolta az egyébként országos hatósugarú (Zalaegerszegen például 6 kisposta bezárásáról volt szó) döntést, hogy állítása szerint 20 milliárdos hiánnyal küzd a vállalat. A tárgyalásoknak köszönhetően egy kanizsai posta újra kinyithat, ha az önkormányzat hozzájárul a működéshez.A választás végül a kiskanizsai postára esett, amit az is indokol, hogy annak volt a legnagyobb a napi forgalma, ami több, mint kétszáz ügyfelet jelentett. Ennek újranyitásáért az önkormányzatnak bruttó 18 millió forint hozzájárulást kellett volna fizetnie.
Gábris Jácint képviselő (ÉVE) azt vetette közbe, hogy a paliniak is siratják a postájukat, még aláírásgyűjtést is indult az újranyitás érdekében, s kérte, hogy a polgármester tárgyaljon tovább ezügyben. Dr. Fodor Csaba azt mondta: kormányzati hozzájárulás nélkül a posta nem tesz ilyet, nem indít el ilyen mértékű bezárási hullámot, erre szerinte felsőbb szinteken bólintottak rá. Felettébb furcsa lépés ez ahhoz képest, hogy a Posta a rendelkezésre álló hivatalos információk szerint 14 milliárd forint pozitív eredménnyel zárta az előző évet. A frakcióvezető úgy véli: cinikus magatartás a kormány részéről, amikor a bezárásra ítélt posták közül mindenhol egy-egy újranyitásának terhét a már amúgyis kivéreztetett önkormányzatokra tolja át.
Dénes Sándor, az egyik kiskanizsai fideszes képviselő, volt polgármester azt kérte az ÉVÉ-től, hogy ne csináljanak az ügyből politikát, a városrészben hatezer ember él, nézzék az ő érdekeiket és támogassák az előterjesztést.
Bizzer András szerint a bezárási hullám legfőbb oka az energiaválság, a döntéseket a kényszer szülte. Szabó Szilárd, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője úgy vélekedett: egy év alatt simán veszteségbe fordulhatott a korábbi pozitív mérleg és ő is azt kérte az évésektől, támogassák a kiskanizsai posta újranyitását, az ott élő közösséget nézzék.
A vita ezen pontján merült fel a kérdés: ha most támogatják az újranyitást, de azt a jövő évi költségvetésből tervezik finanszírozni majd márciusban, akkor mi lesz a működéssel addig? Mint kiderült, emiatt a pénzt már most elő kellene teremteni.
Balogh László ekkor szünetet rendelt el.
Ami ezt követően történt, arra senki nem számított: Horváth Jácint módosító javaslatot terjesztett be, ami úgy szólt, hogy a palini posta újranyitását kérik, amihez az önkormányzat az előzetesen meghatározott 3 millió forintot biztosítja. Egyúttal felkéri a polgármestert, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat a Magyar Posta vezetésével a többi bezárt kanizsai kisposta legalább szűkített nyitva tartással történő újranyitásáról.
A másik oldalon döbbent csend fogadta az elhangzottakat, amit a 8 ÉVE-képviselő meg is szavazott – a Fidesz-oldal tartózkodott.
Úgy tudjuk, a szükséges forrás a kiskanizsai posta esetében szintén biztosítható lett volna már most is. Hogy miért született az a döntés, ami, arra kézenfekvő válasz az lehetne, hogy a palini önkormányzati képviselő, Gábris Jácint (Jobbik) az ÉVE-frakciót erősíti. Azonban könnyen lehet, hogy ennél többről van szó és Fodorék már előre tekintenek, az önkormányzati választásokra, ugyanis Kiskanizsán talán évtizede sem nyert baloldali képviselőjelölt. Palin azonban billegő körzet, ahol lehet esélye egy nem fideszes jelöltnek. Példa erre Gábris Jácint. Az ÉVE ezek szerint nem felejt és nem bocsát meg – nos, ahogy tegnap a közgyűlés után Kiskanizsán többektől hallottam, a kiskanizsaiak sem.
Ezek után az már csak „mellékes, elhanyagolható” szempont az ÉVE-frakció részénél, hogy Kiskanizsán körülbelül kétszer annyian laknak, mint Palinban…
Horváth Attila
|
Posta nélkül maradtak a kiskanizsaiak
|
A közgyűlés elé került a Nagykanizsai Sport- és Rendezvényszervező Kft. (ez szervezte volna az Aréna rendezvényeit) üzletrészével kapcsolatos előterjesztés, melyben az ügyvezető, Klemm Balázs – aki mellesleg a Hotel & More Szállodák Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója és egyedüli részvényese is – felajánlja a Zrt. 51 százalékos üzletrészét az önkormányzatnak 1,5 millió forintos áron. Lépését egy levélben azzal indokolta: a kft. alapítása óta eltelt időszakban a közgyűlés „a társaság működési környezetét hátrányosan érintő politikai indíttatású döntéseivel, támadásaival kedvezőtlen működési környezetet hozott létre. Az Aréna megnyitását követő helyi állandó politikai támadások bizonytalanná tették annak következetes jövőbeni üzemeltetését, így a felelősséggel vállalható rendezvények megszervezése sem volt biztosított. Fentiek nem teszik lehetővé a kiszámítható üzleti tervezést, ezért jelen levelemmel kinyilvánítom szándékom a társaságban meglévő részesedésem értékesítésére.” – írta.
| null | 1 |
http://www.zalatajkiado.hu/2022/12/14/posta-nelkul-maradtak-a-kiskanizsaiak/
|
2022-12-14 14:11:00
| true | null | null |
Zalatáj
|
Victor Ponta azt követően jelentette be a miniszter lemondását, hogy vasárnap késő délután Klaus Iohannis államelnök felszólította őt, váltsa le a korrupcióval gyanúsított minisztert.
A Romania hírtelevízió értesülése szerint Ponta elfogadta a lemondást. Közölte ugyanakkor, hogy Valcov előbb befejezheti az adótörvény folyamatban levő módosítását, és ezt követően javasol új minisztert.
Valcovot pénteken este hallgatta ki az ügyészség, és azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2013 között, Slatina város polgármestereként összesen 2 millió euró (610,4 millió forint) kenőpénzt fogadott el egy vállalkozótól.
Két évet kapott a volt közlekedési miniszter
Korrupcióért jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte februárban a román legfelső bíróság Miron Mitrea volt közlekedési minisztert, a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó politikusát.
Mitreát csaknem egymillió lej (kb.70 millió forint) értékű megvesztegetés elfogadásában találták bűnösnek. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerint a volt minisztert Irina Jianu, a tárca alárendeltségében működő építkezési szakhatóság korábbi vezetője vesztegette meg, aki ingyen újíttatta fel a miniszter édesanyjának házát, így hálálva meg kinevezését és a tisztségben tartását.
Miron Mitrea 2000-től 2004-ig, a Nastase-kormányban vezette a közlekedési, közműépítési és lakásügyi tárcát.
|
Lemond a román pénzügyminiszter
|
Benyújtotta lemondását Darius Valcov román pénzügyminiszter, akit a román korrupcióellenes ügyészség megvesztegetés elfogadásával gyanúsít, közölte Victor Ponta román miniszterelnök.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/lemond-a-roman-penzugyminiszter
|
2015-03-15 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Átalakul az ügyészségi nyomozás szervezete február 1-jével. Az ügyészségi nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül - hívta fel rá figyelmet pénteken a Legfőbb Ügyészség.
Erra az új büntetőeljárásról szóló törvény miatt van szükség. A törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét.
Továbbra is az ügyészség nyomoz akkor, ha a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében kell nyomozni. Ehhez februártól hozzácsapódnak még a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekmények is. Ilyen például a vesztegetés, a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés meghatározott esetei.
Az új törvény azonban – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Azaz az eddig a járási és nyomozó ügyészségek hatáskörébe tartozó hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását februártól már a rendőrség végzi.
Eezek miatt, “az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében” a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.
Ezzel egyidejűleg február 1-jétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő ügyészségek.
|
Februártól a Központi Nyomozó Főügyészség fog nyomozni a korrupciós ügyekben
|
Átalakul az ügyészségi nyomozás szervezete február 1-jével. Az ügyészségi nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül - hívta fel rá figyelmet pénteken a Legfőbb Ügyészség.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/25/februartol-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-fog-nyomozni-a-korrupcios-ugyekben
|
2019-01-25 14:16:00
| true | null | null |
444
|
Sándor Géza szóvivő az MTI-vel közölte, hogy a januárban kezdődött perben az öt vádlott után eddig 37 tanút hallgattak meg, és most három nap alatt négy új tanú következik. A beidézettek kilétére nem akart kitérni, ám bizonyos források szerint Gyurcsány Ferenc is szerepel a listán.
Tátrai Miklóst a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja. Az ügy lényege, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án telekcsere-szerződést kötött – a Sukoróra tervezett turisztikai beruházás kapcsán – egy izraeli-magyar üzletemberrel, aki egy külföldi befektető csoport képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást ezzel kapcsolatban. Két évvel később semmisnek nyilvánították a szerződést. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
|
Sukoró-ügy: szerdán folytatódik a büntetőper
|
Tátrai Miklós és társai büntetőperére Szolnokon kerül sor
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/16/sukoro-ugy-szerdan-folytatodik-a-buntetoper/
|
2013-08-16 14:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusi felmérésének célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében hogyan alakult Magyarországon a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.
A korrupció változását a felmérésben részt vevők 85 százaléka értékelte, és utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk azonban a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentőserősödéséről), míg 14% jelezte, hogy úgy érzi: 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél,önkormányzatoknál.
A kutatók helyi okokkal magyarázzák, hogy nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. “A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttség tekintetében. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről”.
|
A korrupció jobban teljesít
|
2010-hez képest enyhén nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – írta a GKI.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/16/a-korrupcio-jobban-teljesit/
|
2013-08-16 14:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék a tavalyi ellenőrzése után arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonytalan miből törleszthet az SZDSZ, hiszen alig volt bevétele.
„A párt húsz ingatlant vásárolt majdnem 415 millió forintos kedvezményes hitel felvételével pártiroda céljára. Ezek közül azonban már hat településen megszűnt a szervezet illetve négyben egyáltalán nem folytatnak párttevékenységet”- mondta az M1 Híradónak Veress Tiborné, az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetője.
A Híradónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint, ha jogutód nélkül szűnik meg egy párt, az adósságát az államon keresztül végül is az adófizetők egyenlítik ki. „Ha olyan tartozás, amely ilyen módon az államra száll, behajtható az államon, és ez által az adófizetők gyakorlatilag azok, akik fedezik ezeket a tartozásokat” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
A Híradó kereste Kuncze Gábort, az SZDSZ korábbi elnökét az ügyben, de ő csak annyit közölt, hogy már évek óta nem tagja a pártnak, így nem kívánt a megszűnésről és az adósságról nyilatkozni.
|
Félmilliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az SZDSZ megszüntetése?
|
Félmilliárd forintos tartozást hagyhat maga után a megszűnő SZDSZ. Ennek nagy része egy jelzáloghitel, amit ingatlan vásárlásra vett fel a párt még Fodor Gábor elnöksége idején.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/18/felmilliard-forintba-kerulhet-az-adofizetoknek-az-szdsz-megszuntetese/
|
2013-08-18 14:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fidesz választ vár az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselőtől arra, hol van az a mintegy 320 millió forint, amelyet férje, Karvalits Ferenc jegybanki alelnökként keresett, és amelynek a kormánypárt szerint nincs nyoma a vagyonnyilatkozataikban. Karvalits Ferenc úgy reagált, hogy a vezetők javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezik, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott.
Balla György, a Fidesz parlamenti képviselője kijelentette, hogy a Gyurcsány-Bajnai-korszak volt minden idők legkorruptabbika, s e korrupció elérte a Magyar Nemzeti Bankot is Simor András elnöksége és Karvalits Ferenc alelnöksége idején. "Abban a korszakban, amikor a brókerbotrányok működhettek, senki nem ellenőrizte, senki nem vizsgálta őket" - fogalmazott.
A bónuszokat kéri számon
A politikus kifejtette: a pénzügyi válság idején, amikor bajba kerültek a devizahitelesek, Karvalits Ferenc, aki "Bajnai Gordon bizalmasa volt már a Wallisnál is", az évi mintegy 20 millió forintos fizetése mellé bónuszokat is kapott, 2007-ben 34 millió, 2008-ban 49 millió, 2009-ben 51 millió, 2010-ben pedig 36 millió forintot.
Szerinte 324 milliót szakított
Karvalits Ferenc jegybanki alelnökségének ideje alatt 324 millió forinttal lett gazdagabb - közölte Balla György, hozzátéve, hogy eközben az MNB nem tett semmit a devizahitelesekért. Ehhez képest "a Bajnai-párthoz" tartozó képviselő, Szelényi Zsuzsanna, Karvalits Ferenc felesége folyamatosan a jelenlegi nemzeti bankot bírálja, amely egyébként leleplezte a "szocialista brókerbotrányt", és véget vetett az évtizedes korrupciónak - fogalmazott.
Hiányzik a pénz a vagyonnyilatkozatból
A fideszes képviselő azt is mondta, hogy a pár vagyonnyilatkozataiban ennek a 324 millió forintnak nincs nyoma. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy "vagy nagyon nagy lábon éltek, vagy ez a pénz valahova került". "Hol van ez a pénz?" - tette fel a kérdést Szelényi Zsuzsannának.
Karvalits nem tud jutalomról
Karvalits Ferenc közleményében azt írta, hogy jutalmat nem kapott, vagyoni helyzetéről, éves jövedelméről az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt a törvényben rögzített rendszerességgel beszámolt. Az MNB gazdálkodását mandátuma alatt az Állami Számvevőszék és a jegybank felügyelő bizottsága rendszeresen ellenőrizte, és a szabályozástól eltérést nem állapítottak meg - tette hozzá. Javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezett, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott - állította.
|
320 milliót nem vallott be Karvalits a Fidesz szerint
|
A Fidesz választ vár az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselőtől arra, hol van az a mintegy 320 millió forint, amelyet férje, Karvalits Ferenc jegybanki alelnökként keresett, és amelynek a kormánypárt szerint nincs nyoma a vagyonnyilatkozataikban. Karvalits Ferenc úgy reagált, hogy a vezetők javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezik, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/320-milliot-nem-vallott-be-szelenyi-es-karvalits-a-fidesz-szerint
|
2015-03-12 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Lengyel Róbert hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt tett rendőrségi feljelentést, mivel nemcsak az önkormányzati társulást, hanem állami adóbevételeket is érinthet az eset. Ha bebizonyosodik, hogy szabálytalanság történt, perelnének a be nem fizetett összegekért - közölte az önkormányzat sajtóreferense, Tóthné Vámosi Ágnes.
3 és fél millióval rövidítették meg a szolgáltatót
Tavaly januártól a 27 önkormányzat tulajdonában lévő SIÓKOM Nonprofit Kft. lett a térség hulladékszállítási közszolgáltatója, felelve a hulladékkezelési díjak beszedéséért is. Az éves díj esetenként több tízezer forintos nagyságrendű, így a kedvezmények miatt az egyébként gazdasági nehézségekkel küszködő cég bevételkiesése több mint 3,5 millió forintra tehető.
A kedvezményezettek nagy része a hulladékszolgáltatásban érintett cégek (NHSZ Zöldfok Zrt., a Kertfok Kft. és a SIÓKOM) munkavállalói közül került ki. A sajtóreferens nem nevesítette azt a mintegy tucatnyi helyi politikust, aki szintén mentesült a díjfizetés alól, esetenként több ingatlanára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kedvezményezettek listája közérdekű adat, így a cégnek ki kell adnia az érdeklődőknek.
A frakció nem zárkózik el
Az ősszel megválasztott független polgármesternek fideszes többségű képviselő-testülettel kell irányítania a balatoni várost. Ez többször okozott nehézséget, de a szemétdíj-fizetési botránnyal kapcsolatban a Fidesz-frakció egy része is Lengyel Róbert mellé állt.
Szamosi Lóránt fideszes frakcióvezető csütörtökön közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyet három képviselőtársa is aláírt. Azt írták: egyetértenek a polgármesterrel, hiszen "az indokolatlan kedvezmények és kedvezményezettek kora lejárt". A céges dolgozóknak nyújtott juttatás belső ügy, az viszont, hogy ezt a kedvezményt elfogadták közéleti szereplők is, még ha szabályszerűen történt is mindez, komoly etikai vétség és elítélendő - áll a közleményben. A Fidesz-frakció vezetője írásban szólította fel az érintett képviselőket arra, hogy haladéktalanul fizessék be a SIÓKOM számlájára az eddig ki nem számlázott szemétszállítási díjakat, és erre kérte a többi érintettet is.
Az üggyel kapcsolatban Szabó Zoltán, az NHSZ Zöldfok Zrt. vezérigazgatója a sonline.hu-nak azt nyilatkozta: a SIÓKOM üzletpolitikai döntése volt, hogy nemcsak dolgozók, hanem például politikusok is szerepeltek a kedvezményezettek listáján.
|
A polgármester fellép a helyi elit előjogai ellen
|
Csaknem százötven embernek, köztük helyi politikusoknak, orvosoknak, ügyvédeknek nem kellett tavaly hulladékszállítási díjat fizetniük Siófokon. Emiatt feljelentést tett Lengyel Róbert, a város független polgármestere, mint a térségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás elnöke.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/a-polgarmester-megszuntetne-a-helyi-kivetelezest
|
2015-03-12 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Ritkán fordul elő, hogy egy csalásgyanús gazdasági ügy egyszerre torokszorítóan drámai, ugyanakkor fergetegesen mulatságos műalkotásokat hozzon létre, de a Harmadik Évezred Innovációs Alapítványé pont ilyen.
Az alapítvány szokásos közpénzügyi kutakodásai során tűnt fel Hadházy Ákos független képviselőnek.
Az akkor egy éve létező Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány tavaly március 28-án büszke közleményben jelentette be, hogy EFOP-1-8-6-17-2017-00026 számú pályázatára 450 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.
A "lakosság egészségi állapotának javítását célzó" projekt lényege, hogy ebből a félmilliárdból 448 darab, "kevésbé fejlett régiókban" található településen tartsanak sportnapot, hogy a "családok közösen eltöltött szabadidős tevékenysége gazdagabbá és színesebbé tegye a mindennapjaikat", közösséget építsen, sőt "hosszútávon is hatással legyen jövőbeli életükre."
Az alapítvány tehát darabonként durván egymillió forint közpénzből szervezte-szervezi a sportnapjait az észak-magyarországi, az észak-, illetve a dél-alföldi régió hátrányos helyzetű falvaiban.
A gyakorlott újságolvasó ezen a ponton joggal hihetné, hogy a poén az lesz, hogy az alapítvány nem is tartott sportnapokat és lenyúlta a pénzt. Ám a helyzet ennél is sokkal viccesebb.
Az alapítvány ugyanis a jelek szerint tényleg szervezett eseményeket, sőt ezeket lelkesen dokumentálta is, majd a bizonyítékokat feltöltötte a netre. Egyszerre elképesztő és bátor, hogy közölni merték a harmadik évezred Magyarországának ezeket a kulcsdokumentumait!
Ez itt egy kompetenciafejlesztő, közösségiélményszerző, a leszakadó polgárok életét hosszútávon is átalakító, egymillió forintból megszervezett sportnap a beszélő nevű Fáj községben:
A barokk művészetben annyira kedvelt átlós kompozíció két végpontjában a sportszerető ember alfája és omegája, vagyis a labda és a budi találhatóak. A fotó arra is indirekt bizonyíték, hogy a sport sokféle lehet és nem minden a tömegsport, hiába állítják ezt a demagóg populisták.
Az fb-posztban nem egyetlen fotó, hanem egy egész galéria nézhető meg, ebből kiderül, hogy tényleg 3 résztvevő volt.
Fáj neve azért tűnhet ismerősnek, mert a 2018-as választás után a teljes magyar média foglalkozott a 400 fős, extrém szegény borsodi falucskával, ahol a választópolgárok 99 százaléka - listán 216-ból 214, egyéniben 217-ből 211 - szavazott a Fideszre.
A közeli Felsőgagy egymillió forintos sportnapján bebizonyították, hogy a marmonkanna nemcsak az egészségrombolás, hanem az európai értelemben vett kompetenciafejlesztés eszköze is lehet:
Annak, aki nem hisz az állóképeknek, itt egy videó a gagyvendégi egymilliós sportnapról. Kiderül belőle, hogy az EU által támogatott legújabb sport a cigizve biciklizés, illetve hogy sportolni nemcsak marmonkannák, de téglák között szlalomozva is lehet, sőt érdemes:
Itt a - Váczi Zoltánhoz és Radja Nainggolanhoz hasonlóan - cigizve sportoló fickó:
Az egymillióba Felsőgagyon belefért három további, helyben népszerű sportág, vagyis egy kis szántás + repülőszőnyegezés + agility is
Szalaszenden a jelek szerint későn kezdődött a kompetenciafejlesztés, így a helyi EU-s polgárok itt a szervezők autójának a fényében sportolták le az eseményre jutó egymillió forintot:
Ez a videó tényleg eléggé szükségtelenné teszi egy rakás "profi" filmrendező teljes életművét! Arra az esetre, ha eltűnne a netről, iderakok belőle egy filmkockát:
Eperjeskén 7+1 polgár gimnasztikázott a fűben. Az igen hangulatos filmen belül is felhívnám a figyelmet a létező leg-EU-konformabb sportágra, az EU-támogatás-táblával való tornázásra:
Ki mondta, hogy a tánc nem sport? Komádiban az volt az okosság, hogy a tőlük függetlenül megrendezett falunapot és kirakodóvásárt nevezték ki egymilliós sportnapnak:
Ugyanez lementett videón:
Tiszaszalkán is irtó vicces költséghatékonysággal tartottak egymilliós sportnapot: találtak egy csapat szőlőmunkást és a kamera előtt ezt a humoros performanszot adatták elő velük:
Ugyanez állóképen:
De az én kedvencem talán a homrogdi sportnap, ahol ugyan egy (1) ember sportolt, de ő aztán tényleg letett valamit, ha nem is az asztalra, de a mezőgazdasági fóliára mindenképp:
A döntő pillanat állóképen:
A nagykinizsi sportnap a maga egymilliós minimalizmusával hódított:
Ne legyünk igazságtalanok. A jelek szerint volt, ahol a szó normális értelmében is tarthattak sportnapot, például Tiszamogyoróson:
És még több helyen is voltak 3-6 embernél több embert megmozgató közös karkörzések és derékhajlítások zenére, egymillióból.
Hadházy Ákos, aki szerdán tart Korrupcióinfó sajtótájékoztatót a Harmadik Évezred-ügyről, a cikk elején szereplő fáji budis és marmonkannás képről azt mondta, hogy
"Kevés olyan fotót tudnék elképzelni, ami jobban bemutatja, hogy mi zajlik ma Magyarországon, illetve jobban illusztrálja az EU pénzek szakmányban kirablását, mint ezek."
A független képviselő azt mondta a 444-nek, hogy
A "rendezvények" miatt feljelentést fogok tenni és az OLAF-nak is jelenteni fogom. Sajnos a legszegényebb falvakat "felemelő" kamu "projektek" szinte mindennaposak, de ritka, hogy ennyire könnyen leleplezhető."
Az alapítvány tudomásunk szerint nem reagált határidőig a képviselő közérdekű adatigénylésére.
Küldtem kérdéseket a Harmadik évezrednek, amint válaszoltak, megírom.
Íme az alapítvány válasza, a sportnapokat dokumentáló videóikat közben leszedték:
Kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy Hadházy László képviselő úrnak válaszunkat postára adtuk az általa megjelölt címre.
A pályázat célja a kevésbé fejlett régiókban élő lakosság egészségeséletmód szemléletének formálása szabadidősporttal. A hátrányos helyzetű településeken élő, többségében jelentős szociális hátránnyal küzdő lakosság számára biztosított mozgásprogramok keretében a sportfoglalkozásokon túl a résztvevők egészségmegőrzési szakmai kiadványokkal bővíthetik tudásukat, egészségügyi tanácsadáson, szemléletformáló fórumokon, prevenciós célú egészségügyi méréseken, mentálhigiénés foglalkozásokon vehetnek részt, melyek elősegítik a gyakoribb közösségi sportolási igények kialakulását és a lakosság mentális és fizikai egészségi állapota javulását, figyelembe véve a helyi igényeket és lehetőségeket.
A megrendezésre kerülő események tartalmukban, létszámukban eltérnek egymástól. Az Ön által megemlített esemény az ország egyik legszegényebb településén valósult meg, ahol igen nagy kihívást jelentett az ott élő lakosság bizalmát elnyerni, kimozdítani őket komfortzónájukból. Ezen eseményeken résztvevők egyéni, személyre szóló személyiségfejlődését nem lehet összehasonlítani egy-egy nagyvárosban megrendezett aktív sportéletet élő lakosságnak szóló sportcsarnokban megrendezett sporteseménnyel. A programoknak pont az a lényege, hogy közösségek alakuljanak, melyek rendszeresen együtt mozognak.
Pályázatunk eredményeként 469 településen valósítunk meg egészségfejlesztő testmozgás szolgáltatási programot. A 469 település közül a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet - a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről jogszabályban foglalt települések közül 448 kedvezményezett települést érint.
Tesszük ezt olyan településeken, melyek zárt falvak, lakónépességükben munkanélküliséggel sújtottak, infrastrukturálisan elszigeteltek, jelentős részükben megtalálható a szegregáció, ahol a lakosság mindennapjaiban nem meghatározó a rendszeres testmozgás.
Az általunk megvalósított valamennyi eseményünk nyilvános és a készített felvételek az Alapítvány facebook oldalán, a Fényképek, Videók megnyitásával minden érdeklődő számára elérhetők. A megvalósult események strukturáltan, településenként mappákba vannak rendezve, így mindenki azt/azokat az eseményeket nézheti meg, melyet/melyeket szeretne.
Elérhetősége:
Az eddig megvalósított valamennyi egészségfejlesztő programunkat: a prevenciós célú előadásokat, a primer méréseket, a lakossági egészségügyi fórumokat, a szakmai kiadványokat, a szabadidősport eseményeket minden településen szívesen és örömmel fogadta a lakosság, mely eredményeket és hatékonyságot a további településeken és programokon is meg kívánunk őrizni.
A cikk eredetileg más címmel jelent meg, ami - bár ez nem volt szándékunk - sokak érzékenységét sérthette. Ezért azt megváltoztattuk - A szerk.
|
Egymillióért szerveztek olyan sportnapot, ahol EU-s táblákat kellett lóbálni
|
Ritkán fordul elő, hogy egy csalásgyanús gazdasági ügy egyszerre torokszorítóan drámai, ugyanakkor fergetegesen mulatságos műalkotásokat hozzon létre, de a Harmadik Évezred Innovációs Alapítványé pont ilyen.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/20/ugy-kerulgetik-az-eu-penzt-mint-felberelt-cigany-a-marmonkannat
|
2019-02-20 14:51:00
| true | null | null |
444
|
Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak
A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást.
Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a környezethasználati engedélyt az akkumulátorgyár építéséhez a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal – közölte hétfőn a szervezet. Mint írták, lefolytatták az összevont környezeti hatásvizsgálatot, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást is. Utóbbiról azt írták, hogy a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, „amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie”.
A kiadott engedélyében a környezeti elemek, így például a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írt elő a beruházó számára a kormányhivatal. Emellett a hatóság a döntésében
több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket írt elő.
A debreceni akkumulátorgyárat építtető kínai CATL 2022. november 28-án nyújtott be kérelmet a kormányhivatalhoz, az eljárás pedig február 13-án zárult le, a döntés azonban még nem végleges, csupán február 18-án lesz az.
Tettlegességig fajult a vita a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár közmeghallgatásán
A nő az akkumulátorgyár mellett érvelt a debreceni közmeghallgatáson, egy férfi ellökte. Fellöktek, és aMagyar Hang tudósítása szerint megütöttek egy nőt a debreceni közmeghallgatáson, aki az akkumulátorgyár mellett érvelt. A lap által közzétett felvételeken annyi látszik, hogy a nőt többen felsegítik a földről, és az arcát fogja.
A kormányhivatal a végleges határozatot egyelőre nem, viszont annak kivonatát közzétette a honlapján. Abban azt írják, hogy a gyár hatásterületének „vélelmezett legnagyobb határa a telephely geometriai középpontjához viszonyítva: északi irányban 818 méter, északkeleti irányban 750 méter, keleti irányban 943 méter, délkeleti irányban 1198 méter, déli irányban 1098 méter, délnyugati irányban 1532 méter, nyugati irányban 1320 méter, északnyugati irányban 1279 méter”. Azt a kormányhivatal által közzétett dokumentum is elismeri, hogy a gyár hatásterülete Debrecen közigazgatási területét is eléri, de érinti egy 1,1 kilométeres, 230 méter széles szakaszon Mikepércs közigazgatási területének északi részét is.
Megszólalt a CATL: Három éven belül elkészülne a debreceni gyár
Reagáltak az egyik legfontosabb kérdésre is, mennyi vizet használnak majd a gyártás során. Néhány éven belül a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát építené fel a kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) Debrecenben, amely most hivatalosan is megszólalt beruházással kapcsolatban, amely a magyar kormánytól is 320 milliárdos támogatásra számíthat.
A debreceni akkumulátorgyár az utóbbi hetekben hatalmas vitákat váltott ki, a helyiek elsősorban azon voltak felháborodva, hogy őket arról soha nem kérdezték meg, hogy egyáltalán akarják-e a gyárat a szomszédságukban. Szintén komoly felháborodás volt amiatt, hogy sem a beruházó, sem a beruházást erősen támogató kormány nem tisztázta, hogy mekkora és milyen környezeti terhelést jelent az akkumulátorgyár.
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.
Az utóbbi napokban felpörgött az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos ügyintézés: a gödi Samsung-gyár is megkapta az engedélyt arra, hogy újabb, „veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítménnyel bővüljön”.
Újabb engedélyt kapott a gödi Samsung-gyár a katasztrófavédelemtől
Paprikás hangulat volt a közmeghallgatáson, ennek ellenére megvan az újabb engedély. Hiába tiltakoztak a helyiek, a Pest vármegyei katasztrófavédelem megadta az engedélyt arra, hogy a gödi Samsung-gyár újabb "veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekkel" bővüljön - írja a Mérce. Az újabb engedélyezési kör előtt múlt héten tartottak közmeghallgatást, ahol feszült volt a hangulat.
|
Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak
|
A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230213_debrecen_catl_kornyezethasznalati_engedely_kormanyhivatal
|
2023-02-13 09:16:00
| true | null | null |
HVG
|
László Tamás (Fidesz-KDNP), a 15. kerület vezetője volt az egyetlen, akit az irodájában el tudtunk érni. Kérdésünkre, hogy miért ment ma be a hivatalba, azt mondta, “mert sok a dolog”. Arról, hogy társainak többsége lazít ezen a napon – a jellemző ugyanis az, hogy a városvezetők inkább szabadságra mentek ma -, nem kívánt véleményt mondani.
László Tamáson kívül – munkatársai állítása szerint – dolgozott még az újpesti kerületvezető, Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP). Telefonon viszont nem tudtunk beszélni vele, mert csak az e-mailjeit olvassa. Szintén bement a hivatalba a ferencvárosi Bácskai János (Fidesz-KDNP). Ő hívásunkkor épp tárgyalt.
László Tamás
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A polgármester az irodáját takarítja
Felvette a munkát ma a kőbányai polgármester, Kovács Róbert (Fidesz-KDNP) is, de telefonon őt sem értük el. Kollégái azt mondták, inkább hétfőn hívjuk, mert most épp “az irodáját takarítja”. Ugyancsak dolgozik Tóth József (MSZP), de ő délután kezdi a munkát, Papcsák Ferenc, Zugló vezetője pedig bár dolgozik, de telefonon ő sem elérhető, mert vidéken van. Kovács Péter, XVI. kerületi polgármester szintén dolgozott ma, de ő már délben elment. Ennyi legény volt szombaton a gáton, és akkor jöjjön a teljes lista, a magyarázatokkal:
I. kerület
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP)
A polgármester szabadságon van. Az ügyfélszolgálat 1 óráig volt nyitva, addig mindenki dolgozott a hivatalban.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 14.00-18.00
II. kerület
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP)
Nem vette fel senki a telefont. Hívtuk a titkárnőjét, ő se. Állítólag délig dolgoztak, de ebben az időszakban sem sikerült elérnünk.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.30.-18.00
III. kerület
Bús Balázs (Fidesz-KDNP)
A polgármester szabadságon van.
IV. kerület
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP)
E-mailben elérhető.
Ma nincs bent, de az e-mailjeit olvassa.
V. kerület
Rogán Antal (Fidesz-KDNP)
Többször hívtuk az önkormányzatot, de már a központi számot se vették fel.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.30-18.00
VI. kerület, Terézváros
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP)
Munkaszüneti nap van náluk, legközelebb hétfőn lesznek.
VII. kerület
Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP)
Hétfőig igazgatási szünet van náluk, senki nincs bent.
VIII. kerület
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP)
Senki sincs bent, ezt a napot már két pénteken ledolgozták.
IX. kerület
Bácskai János (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, tárgyal.
A titkársága szerint dolgozik ma a polgármester, de kapcsolni nem tudták, mert hívásunkkor tárgyalt.
X. kerület
Kovács Róbert (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, takarítja az irodáját.
Javasolták, keressük hétfőn.
XI. kerület
Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP)
Már a központi számon sem vették fel. Többszöri hívásunkra sem.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.00-16.00
XII. kerület
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP)
Nincs ma bent, nem is látták még bejönni, de lehet, hogy dolgozik. Azért inkább hétfőn telefonáljunk újra.
XIII. kerület
Tóth józsef (MSZP)
Nem elérhető, de később jön.
Nincs szabadságon a polgármester, de még nincs bent.
XIV. kerület
Papcsák Ferenc
Nem elérhető, vidéken van.
Vidéken van a polgármester, nem szabadságon. Legközelebb szerdán tudjuk elérni a hétfő-keddi parlamenti ülés miatt.
XV. kerület
László Tamás (Fidesz-KDNP)
Elérhető!!!
Már fél hét óta bent van, mert sok a dolog.
XVI. kerület
Kovács Péter (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, mert már elment.
A polgármester ma nem volt szabadságon, bement a hivatalba, de 12.45-kor már nem volt bent. A többieknek fél kettőig volt munkavégzés.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 8.00-18.00
XVII. kerület
Riz Levente (Fidesz-KDNP)
Nem tudni, miért. A hivatalban egyébként délig volt ügyfélfogadás.
UPDATE – A sajtóreferens szerint a polgármester bent volt:
Riz Levente sajtósa hétfőn azt mondta, a polgármester dolgozott aznap, mégpedig 13 óráig. Mi az önkormányzat központi számát (06-1-253-33-00) hívtuk (12.49-kor), ahogy minden más önkormányzat esetében is. Ott viszont azonnal azt közölték, hogy senkit nem tudnak kapcsolni. Hozzátették: délig volt ügyfélfogadás.
XVIII. kerület
Ughy Attila (Fidesz-KDNP)
Szabadságon van, hétfőn lehet hívni.
XIX. kerület
Gajda Péter (MSZP)
Nem működik ma a hivatal.
XX. kerület
Szabados Ákos (MSZP)
Többszöri hívásunkra sem reagáltak.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 8.00-18.00
XXI. kerület
Németh Szilárd (Fidesz-KDNP)
Nincs ma munka a hivatlban, de őt egyébként sem egyszerű elérni bent.
XXII. kerület
Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP)
Technikai okok miatt nem működik ma a hivatal, mindenki szabadságon van.
XXIII. kerület
Geiger Ferenc (Civil Egyesület)
Közigazgatási szünet van.
(A telefonhívásokat 11-13 óra között ejtettük meg. Szombaton egyébként az augusztus 19.-ei napot dolgozzuk le, ami egy hétfői nap volt. Azokat az önkormányzatokat, amelyek a hétfői napon 13.00 után nyitnak, 13.00 után is kerestük)
|
Elbliccelték a szombati munkanapot Budapest polgármesterei
|
Az átlagembernek munkanap volt augusztus 24-e. A többségnek ezen az álmatag szombaton is az irodában kellett küzdenie a túlélésért. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a polgármesterekkel, ezért körbetelefonáltuk mind a 23 budapesti kerület vezetőjének irodáját. Érdekes dolgokat tapasztaltunk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/24/elblicceltek-a-szombati-munkanapot-budapest-polgarmesterei/
|
2013-08-24 15:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
A bíróság a 33 éves férfit a felfüggesztett szabadságvesztés mellett három évre eltiltotta foglalkozása gyakorlásától – tájékoztatott Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
Próbára tették
A vádlott ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést, egy megbízhatósági vizsgálat után. A férfi 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze és kiadja. A rendőrnyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a vádlottat.
Az ügyész letöltendőt kér
A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, a bíróság döntését tudomásul vette. Az ügyészség súlyosítás – többek között végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása - érdekében fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.
|
Elítélték a korrupt földhivatali ügyintézőt
|
Két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Járásbíróság azt a földhivatali ügyintézőt, aki 50 ezer forint ellenében jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/lebukott-a-korrupt-foldhivatali-ugyintezo
|
2015-03-11 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Összesen 131,6 milliárd forint támogatást osztott szét egyedi kormánydöntésekkel (EKD) a külgazdasági minisztérium különféle nagyvállalatok (főleg multik) beruházásaira – derül ki a tárca által közzétett adatokból. Ezzel tavaly osztották ki a második legtöbb ilyen támogatást, csak 2021-ben volt nagyobb az összeg: közel 250 milliárd.
2021 végére datálódik az eddigi három legnagyobb EKD-támogatás, a dél-koreai SK akkumulátorgyártó 76 milliárdja, egy másik SK-leány 28 milliárd forintja, illetve a szintén dél-koreai szintén akkugyártó Samsung SDI 34 milliárdja.
2022-ben darabszám szerint 52 vállalkozással írtak alá támogatási szerződést (a támogatások folyósítása jellemzően időben elhúzódó, és jellemzően üzleti titok). Darabszám szerint a német vállalatok vannak a legtöbben: 13-an.
A 2022-es kedvezményezettek közül említésre érdemes a Waberer’s, amely 6 milliárd forintot kapott egy 18 milliárd forintos összértékű logisztikai központra és 390 milliót egy szolgáltató központra. Ezért összesen 213 darab munkahelyet kell leszállítania a cégnek.
Biztos fatális véletlen, de a támogatási szerződéseket pár nappal az után írták alá, hogy kiderült: a miniszterelnök veje, Tiborcz István beszáll a vállalatba.
Tavaly a legtöbb támogatást, 13,5 milliárd forintot a BMW kapta 300 új munkahelyért, 10 milliárd forint feletti összeg jutott még a török Sisecam üvegcsomagolás-üzemére és az olasz tulajdonban levő Kometa húskészítménygyártó kapacitásainak bővítésére.
6,8 milliárd forintot kapott az orosz tulajdonú Arnest új aeroszol töltőüzemére – a támogatási szerződést áprilisban írták alá, tehát már a háború kitörése után.
A magyar tulajdonú cégek közt a legtöbb támogatást, 6,6 milliárdot a Bayer Construct fürdőszoba-összeszerelő üzeme kapta. Ezt követi a Waberer’s logisztikai központjának 6 milliárd forintja.
A dán Lego nyíregyházi gyárának bővítéseihez 5,8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam,
|
Tiborcz István cége 6,5 milliárd forint állami támogatást kapott egyedi kormánydöntéssel
|
A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230214_Tiborcz_Istvan_cege_65_milliard_forint_allami_tamogatast_kapott_egyedi_kormanydontessel
|
2023-02-14 13:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Nemrég számoltunk be róla, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget.
A 24.hu kiderítette, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta.
A Safari Club az elmúlt években többször is bekerült a hírekbe. A vadászati világszervezet 2016-ban Las Vegasban Az Év nemzetközi törvényhozója díjjal tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. Az állami hírügynökség szerint Semjén a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért vehette át az elismerést.
Ezt megelőzően Halmágyi-Takács István mint a Safari Club International Közép-magyarországi Egyesületének elnöke személyesen tüntette ki a kormányfő helyettestét, ez alkalomból tiszteletbeli tagságot is kapott Semjén a szervezetben. 2018-ban a KDNP elnöke – saját svédországi vadászbotránya után – a Parlamentben látta vendégül a világszervezet vezetőjét, amiről videó és készült. A felvételen Halmágyi-Takács István közvetlenül a miniszterelnök-helyettes jobbján ült.
A Habsburg főherceg a szomszédja
Az Országház utcában található két felújított műemléképület önkormányzati lakásainak adatait Veres Dávid, az I. kerület független önkormányzati képviselője kérte ki. Az pedig a közhiteles cégadatbázis adataiból derült ki, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegnek és Halmágyi-Takács Istvánnak is itt van a lakcíme, így tehát szomszédok.
Figyelemre méltó, hogy az önkormányzat által a képviselőnek megküldött kimutatás nem 165, hanem 84 négyzetméteresként tartja nyilván a Safari Club elnökének lakását, amiért nem is 64 ezer, hanem mindössze havonta 32 forintot kell fizetnie. Az már az iratbetekintés alkalmával derült ki, hogy az ingatlant két ütemben 165 négyzetméteresre növelték meg a tetőtér beépítésével. Az adatok szerint a lakást 2010 decemberében cserével tudta megszerezni a vadászati szervezet vezetője és felesége. Ugyanakkor Veres Dávid szerint arra vonatkozóan nincs adat az aktában, hogy a bérleti díjat megemelte volna az önkormányzat a területnövekedéssel arányosan.
A képviselő szerint az is felháborító, hogy a kerületi lakosok általában nem kapnak engedélyt a bővítésre.
Az engem megkereső a lakástulajdonosok és tartós bérlők többsége arra panaszkodik, hogy bár ők saját pénzükön kiváló állapotban tartják a vári ingatlanokat, javarészt elutasítják bővítési igényeiket. Eközben azt látják, hogy a Fidesz közelében forgó neveknél az önkormányzat és állami szervek csont nélkül állítják ki a jóváhagyásokat.
„Elégedett vagyok az önkormányzat működésével”
Az ellentmondásos adatok miatt megkerestük Halmágyi-Takács Istvánt, és az önkormányzatnak is elküldtük kérdéseinket. A Safari Club elnökénél főként arról érdeklődtünk, szerinte mi lehet annak a magyarázata, hogy az önkormányzat nem emelte meg a bérleti díját, és a városházán fellelhető iratok alapján a tetőtér beépítése után is alig több mint 32 ezer forintot kell fizetnie havonta.
A vadászati szervezet vezetője erre azt mondta, hogy azt az önkormányzat tudja megmondani, hogyan számolja a lakbért. De – tette hozzá – ő a beépítés lehetőségéért is komoly összeget fizetett, aztán ő finanszírozta az építkezést is, ráadásul úgy, hogy mindez aztán az önkormányzat vagyonát gyarapítja. A vadászklub elnöke a beszélgetés során nem említette, hogy többet fizetne az általunk ismert 32 ezer forintnál.
Erről a kirívóan alacsony bérleti díjról szólva azt mondta, hogy nem lehet összehasonlítani a szabad piacon kiadott ingatlanok bérleti díjával, ez esetben ugyanis az önkormányzat biztosít valakinek lakást hosszú távon. Összehasonlításképpen: az Országház utcában egy – a szóban forgó lakásnál valamivel kisebb – 133 négyzetméteres lakást 889 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra.
Halmágyi-Takács hozzátette:
Az I. kerületi önkormányzat az országos átlagot messze meghaladóan jól működő önkormányzat, amely olyan módon működik, hogy az itt lakó embereknek az igényeit lényegesen jobban kielégíti és szolgálja, mint az országos átlag.
Majd kiemelte:
Én ennek az önkormányzat a működésével elégedett vagyok.
Önkormányzat: A bérleti díj egyáltalán nem alacsony
A független képviselőnek nyújtott tájékoztatás és a bérlő válaszai alapján az I. kerületi önkormányzatnál a többi között arról érdeklődtünk, miért tartják továbbra is 84 négyzetméteresként nyilván a lakást, és nem érzik-e alacsonynak a megállapított bérleti díjat.
A bérlő tájékoztatásával egybevágóan azt írták:
Ez a bérleti díj az önkormányzati bérlakások piacán egyáltalán nem minősül alacsony összegnek. Ezeket a lakásokat nem lehet összevetni az ingatlan.com-on található lakásokkal.
Közölték továbbá, nem igaz az, hogy 84 négyzetméteresként tartanák nyilván a lakást, és az sem igaz, hogy a tetőtér beépítésével nem emelték a bérleti díjat. Azóta – mint írták – valamivel kevesebb mint 64 ezer forint a bérleti díj. Mindez azért érdekes, mert Veres Dáviddal még azt közölték, hogy a lakás 84 négyzetméteres, és 32 ezer forint a havi bérleti díja, ráadásul a városházán található aktában sem szerepelt a megemelt összeg.
Arra is rákérdeztünk, hogy mennyi volt az a „komoly” összeg, amit a bérlőnek ki kellett fizetnie azért a lehetőségért, hogy bővítse az ingatlant. Az önkormányzat szerint két ütemben kellett fizetni.
Először 4 millió,
majd 825 ezer forintot.
A bővítéssel pedig majdnem a duplájára növelték az ingatlant.
Az önkormányzat friss tájékoztatásával újra megkerestük Veres Dávid független képviselőt, aki elmondta, sem az ingatlan aktájában, sem a kért tájékoztatásban nem szerepelt, hogy megemelték volna a bérleti díjat, így ami történt, az még jóhiszemű esetben is súlyosan hanyag kezelés. Hozzátette, a megemelt összeg is nevetségesen alacsony. Mint mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzat évek óta kirívóan alacsony bérleti díjakat szab ki, amivel milliókat vesz ki az I. kerületi lakosok zsebéből.
Kiemelt kép:Farkas Norbert / 24.hu
|
A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is bagóért bérel önkormányzati lakást
|
Nemrég számoltunk be róla, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget.
A 24.hu kiderítette, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/02/26/halmagyi-takacs-istvan-semjen-zsolt-safari-club-onkormanyzati-lakas-var/
|
2019-02-26 15:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
Noha már korábban is lehetett tudni, hogy a mammográfiás szűrőbuszok ügye nem lett sikertörténet, most az is kiderült, hogy az eredetileg 1,7 milliárd forintért beszerzett buszokkal mennyi vizsgálatot végeztek el – írja a Facebook-oldalán Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő.
Hadházy emlékeztet, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban “néhány száz” a buszokban elvégzett vizsgálatról számolt be, de most egy állampolgári adatkérés nyomán azt írja:
2021-ben és 2022-ben konkrétan nulla (zéró, azaz 0) emlőszűrést végeztek.
A képviselő szerint időközben az is eldőlt, hogy kiszerelik az összesen tíz buszból a szűrésre szolgáló röntgenkészülékeket – a mellrákszűrésre ugyanis alkalmatlannak bizonyultak a járművek –, de a készülékek közül eddig csupán egy került be egy kórházba, kettő áthelyezése folyamatban van, a többi héttel viszont még nem tudni, mi lesz.
Hadházy arról is ír, hogy az adatok alapján a váci és a szobi járásban összesen 35 embert szűrtek le vérnyomásra a másik tíz általános szűrőbusz segítségével, noha 2018-ban pont ezekben a járásokban jelentették be a nagy emlő- és egyéb egészségügyi szűrőprogramot.
A kormányzati szándék az volt, hogy minden 5000 fő alatti települést felkeressenek a szűrőbuszok, a programra ennek érdekében a buszok beszerzésén kívül további milliárdokat is költöttek, így 17 milliárd forintot a szakszemélyzet kiképzésére.
|
Kiderült, hány vizsgálatot végeztek az 1,7 milliárdért vásárolt mammográfiás szűrőbuszokon
|
Kikérték az adatokat azoknak a szűrőbuszoknak a működéséről, amelyekkel országos mammográfiás és egyéb egészségügyi szűrést indított a kistelepüléseken a kormányzat, összesen több mint 18 milliárdból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230214_mammografias_szurobuszok_hadhazy_akos_muller_cecilia
|
2023-02-14 11:16:00
| true | null | null |
HVG
|
A Hír24 az Átlátszó Kimittud rendszerén keresztül összesen 24 önkormányzattól kérte ki (kerületek és főváros) a vezetők 2013-ban kifizetett jutalmait, prémiumait. Bár a hivataloknak közel egy hónapja volt a válaszadásra, negyedük ennek ellenére sem küldte át az adatokat. Semmilyen információt nem kaptunk a fideszes Láng Zsolt II. kerületétől, a szintén fideszes Wintermantel Zsolt IV. kerületétől, az MSZP-s Tóth József XIII. kerületétől, várjuk az adatokat továbbá a XVI., XVII. és a XX. kerülettől. A 24 önkormányzatból 3 hosszabbítást kért, velük, és a titkolózókkal egy másik cikkben foglalkozunk.
Vitézy Dávid testvére 4 milliót kapott
Átküldte az adatokat viszont a Fővárosi Önkormányzat. Tarlós István hivatala egy rendkívül részletes listát közölt a jutalmakról, prémiumokról, melyek összköltsége idén már meghaladja a 100 millió forintot.
Az adathalmazból kiderül: tavalyi teljesítményéért 2013-ban nemcsak Vitézy Dávid kapott 6 millió forintot a BKK-tól, féltestvére, Vitézy Zsófia is többmillió forintos prémiumban részesült – csak ő egy másik önkormányzati cégtől. Orbán Viktor unokatestvére a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetőjeként kapott 4 millió forintot, egyebek mellett azért, mert “elkészítette az új társaság kulturális-turisztikai marketing koncepcióját (Budapest Kulturális Térképe)”. Tarlós István július 16-án döntött erről, ami már csak azért is pikáns, mert ekkor már biztosan lehett tudni, hogy Vitézy Zsófia egy másik állami cégnél folytatja pályafutását.
A Tarlósék által átküldött táblázatokból az is kiderül, hogy színházigazgatóként Nemcsák Károly idén 3,3 millió forint pluszpénzt kapott, Dörner György 3,7 millió forintot, Eszenyi Enikő pedig 4,3 millió forintot.
Elvárások a milliókért: tartsa be a határidőket, legyen csapatjátékos
Bár a BKV továbbra is sem egy sikertörténet (2012-ben 3 milliárd veszteséggel zárt), a cég vezetői így is milliós prémiumokat zsebeltek be. Bolla Tibor 5,56 millió forintban részesült, csakúgy, mint helyettesei. Ők négyen összesen 22,24 millió forintot kaszáltak csak a prémiumukból.
Ezért a pénzért Bolla Tibornak például olyan extra feladatokat kellett teljesíteni, minthogy “tartsa be a cég hatályos közszolgáltatási szerződésében előírt határidőket”. A határidők betartása, mint extraként feltüntetett erény egyébként többször is visszaköszön a kerületi prémiumfeladatok meghatározásakor.
A pluszpénzhez szükséges elváráslisták közül személyes kedvencünk a Hegyvidéki Önkormányzaté, amely idén a vezetőinek olyan “tevékenységekért” adott jutalmat, amelyek máshol alapkövetelménynek számítanak.
Pokorni Zoltán kerületében azok a vezetők részesültek jutalomban akik kiemelkedően és tartósan jól dolgoztak, betartották a határidőket és az utasításokat, színvonalas látták el feladatukat, kihasználták munkaidejüket, jól oldották meg a problémákat, jól dolgoztak csapatban, és együttműködőek voltak. A Hegyvidéki Önkormányzatnak a jutalmakra, prémiumokra 18 millió forintot fizetett ki a vezetőknek 2013-ban, a béren felül. Hogy ez hány ember között oszlott el, azt már nem árulta el az önkormányzat, és a név szerinti bontás is lemaradt.
Együtt 2013
Mindezen felül érdekes, hogy a prémiumokról szóló képviselő-testületi szavazásokon az ellenzék többször együtt szavaz a Fidesszel. Így történt ez Csepelen, ahol a helyi médiáért is felelős Csepeli Városkép Kft. ügyvezető igazgatója 18 igen, 0 nem, és 1 tartózkodással kapott 5 millió forint prémiumot úgy, hogy közben a dolgozói idén nulla forint pluszpénzben részesültek.
A kerületben 21 fős a képviselő-testület, és a fideszesek 14-en vannak, tehát itt az ellenzékiek is igennel szavaztak, leszámítva az LMP tagját, aki tartózkodott. Hogy kik, azt nem lehet tudni, mert nem név szerinti szavazás volt. Csepelen egyébként nem a Csepeli Városkép Kft. vezetője kapta a legmagasabb prémiumot, hanem a Csepeli Városgazda Nonprofit Zrt. feje, aki 6 millió forintban részesült.
De nemcsak Németh Szilárd kerületében volt egyetértés: a fővárosi közgyűlésben 17 fideszes van, ehhez képest nem egy esetben látunk 21 igenes szavazásokat.
Mindemellett az sem nevezhető kirívó esetnek, hogy a vezetők kapnak prémiumot, a dolgozók meg nem, vagy közel sem annyit. Terézvárosban például a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgatója mintegy 1,5 millió forint pluszpénzben részesült, a többi 20 fő munkavállaló pedig összesen kapott ennyit. Hasonlókat látuunk a Terézvárosi Nonprofit Zrt.-nél, ahol a 6 vezető összesen 7 millió forintot kapott, míg a többi 100 dolgozó összesen alig 868 ezer forintot.
Trükkösök
A fenti csak néhány kiemelt példa, egyelőre a prémiumok, jutalmak teljes összesítésére sajnos nincs lehetőség. Az információk csak csordogálnak, a kerületek honlapjukon nem hozzák nyilvánosságra őket, az adatigénylésre pedig kimerítően alig válaszolnak, esetünkben egyedül a Fővárosi Önkormányzatról mondhattuk el ezt.
A teljes listáért kattintson a táblázatra!
Forrás: Hír24
Jellemző továbbá, hogy az intézmények úgy válaszolnak, hogy a kérdés nyitott marad. Például azért, mert olyan linkeket küldenek át, amelyeken nincsenek fent az általunk kért információk (XXII. kerület), vagy a megadott linken csak általánosságban beszélnek a prémiumokról. (XV. kerület, Újbuda).
Volt olyan kerület is, amely arról feledkezett meg, hogy a premizáltakat megnevezze. Így járt el Pokorni Zoltán kerülete, amely bár átküldte, hogy összesen mennyi jutalmat és prémiumot fizetett ki a vezetőknek (18 millió forint), azt már nem, hogy személy szerint ki, mennyi pénzt kapott. Megkaptuk az idei jutalmakat Erzsébetvárostól is, de nem név szerint lebontva, így a válaszból csak annyi derült ki, hogy a Polgármesteti Hivatalban közel 20 millió forintot osztottak szét.
Akik nem osztottak jutalmat
Egy ilyen összehasonlításban nem szabad megfeledkezni azokról az önkormányzatokról sem, akik nem osztottak pluszpénzt idén. Ilyen a Papcsák-féle Zuglói Önkormányzat, vagy a Rogán Antal-féle V. kerület. Jutalmat idén a Soroksári Önkormányzat sem adott, tőlük még várjuk a prémiumokra vonatkozó adatokat.
Folytatjuk…
|
Milliós prémiumokból nyaralhattak az önkormányzati cégek vezetői
|
A Hír24 az Átlátszó Kimittud rendszerén keresztül összesen 24 önkormányzattól kérte ki (kerületek és főváros) a vezetők 2013-ban kifizetett jutalmait, prémiumait. Bár a hivataloknak közel egy hónapja volt a válaszadásra, negyedük ennek ellenére sem küldte át az adatokat. Semmilyen információt nem kaptunk a fideszes Láng Zsolt II. kerületétől, a szintén fideszes Wintermantel Zsolt IV. kerületétől, az MSZP-s Tóth József XIII. kerületétől, várjuk az adatokat továbbá a XVI., XVII. és a XX. kerülettől. A 24 önkormányzatból 3 hosszabbítást kért, velük, és a titkolózókkal egy másik cikkben foglalkozunk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/28/millios-premiumokbol-nyaralhattak-az-onkormanyzati-cegek-vezetoi/
|
2013-08-28 15:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagy István beszámolt az albizottság tagjainak a HNP földbérleti pályázataival kapcsolatban készült Kehi-vizsgálatról.
Az államtitkár a miniszterelnöknek a témával kapcsolatban korábban adott válaszára utalva elmondta, hogy a Kehi a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, ennek alapján az FM módosította a földbérletek pályázati eljárását. A konkrét ügyben véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között, amelyet tisztáztak - tette hozzá. Az államtitkár megerősítette: a nyertes pályázók számára előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük.
Új pályázatokat írnak ki
A vitatott szerződések felbontásán a nemzeti park igazgatósága dolgozik, majd újra megpályáztatja ezeket a földeket - közölte Nagy István. Az FM parlamenti államtitkára emlékeztetett: a mostani pályáztatást megelőző haszonbérleti ciklus 2009. szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-éig tartott.
Ismertette: a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága másfél év alatt négy pályázati eljárási ütemben oldotta meg közel 66 ezer hektárnyi termőföld haszonbérbe adását. Az összes terület 65 780 hektár volt, a birtoktestek száma 565, átlagméretük 116 hektár. A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes. A megkötött szerződések száma 762 volt.
80 százalék rendben volt
Beszámolt arról, hogy a Kehi a múlt év januárja és júliusa között lefolytatott vizsgálata során 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait vizsgálta. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékát aggálytalannak találta. A megkötött haszonbérleti szerződések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-ből 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált.
Nagy István kiemelte: a Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetőfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárásai kapcsán.
|
Legalább 14 szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban
|
Legalább 14 földbérleti szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata után - idézte a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a miniszterelnök válaszát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/legalabb-14-szerzodest-kell-felbontani-a-hortobagyi-nemzeti-parkban
|
2015-03-09 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Wáberer György kedden lemondott a Waberer's International Nyrt. Igazgatóságában betöltött tagságáról, ezt a társaság szerdán a Budapesti Értéktőzsdén jelentette be.
A Waberer's közleményében Barna Zsolt vezérigazgató mondott köszönetet a cég alapítójának és névadójának, arról ugyanakkor nem írtak, hogy mi áll Wáberer György távozásának hátterében.
Ahogy arról korábban a hvg.hu is beszámolt, kedden derült ki, hogy Tiborczé lett a Waberer's csaknem fele, ugyanis a Merkport Zrt. (amely a BDPST Group 95 százalékos tulajdonában van) megvásárolta Wáberer Györgynek a részesedését.
A 4 048 476 darab, egyenként 0,35 euró (körülbelül 135 forint) értékű törzsrészvényből álló csomaggal együtt a Tiborcz István tulajdonában levő BDPST részesedése 49,64 százalékra nő a társaságban.
Az ügyletet jóvá kell hagynia a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak is, ezt követően zárulhat majd.
A Waberer's árfolyama idén 1 százalékos mínuszban van.
|
Wáberer György lemond a Waberer's igazgatóságából is
|
A társaság névadó alapítója már eladta a részesedését, így a Waberer's fele Tiborcz Istváné.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230215_Waberer_Gyorgy_lemond_a_Waberers_igazgatosagabol_is
|
2023-02-15 10:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Felelősnek találta a szocialistákat adatkezelési mulasztásban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
A napilap felidézte: idén február elején több tízezer korábbi MSZMP-tag nevét, személyes adatait és pártkongresszusokra készült statisztikai összesítéseket tartalmazó mikrofilmeket talált az atlatszo.hu az MSZP fővárosi, II. János Pál pápa téri volt székházában. A filmeket az OSA Archívumba szállították az újságírók, hogy levéltárosok állapítsák meg, mit tartalmaznak. A NAIH kivizsgálta az ügyet, az MSZP pedig feljelentést tett.
A Magyar Nemzet szerint a NAIH vizsgálata végül megállapította, hogy az MSZMP utódpártjaként a szocialisták felelőssége lett volna gondoskodni az épület teljes kiürítéséről és a tekercseken található adatok kezeléséről. A határozat megállapítja azt is, hogy a tekercsek jogos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Levéltár.
A NAIH – bár nem szabott ki bírságot a szocialistákra – felszólítja a pártot a hasonló adatkezelési mulasztások elkerülésére és az információszabadságról szóló törvény betartására – írta a lap.
|
Pucér nős plakátok miatt szorul az MSZP
|
Elmarasztalta az adatvédelmi hatóság a pártot, mert hanyagul kezelték a volt MSZP-székházban hátrahagyott tárgyakat, melyek között Zimány Linda meztelen fotója is felbukkant.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/29/pucer-nos-plakatok-miatt-szorul-az-mszp/
|
2013-08-29 15:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Energiaklub leplezte le, hogy az ING Bank tanulmányából több oldal szó szerint került be – gépelési hibákkal együtt – az Esplanade Kft. anyagába. Utóbbi cég 50 millió forintot kapott a munkáért.
A 2008-ban készült tanulmány ügye (az MVM korábbi vezetésének egyéb, 15 milliárdos kárt okozó ügyeivel együtt) már egy ideje a bíróság előtt van, a hírek szerint azért, mert a rendőrségi vizsgálat összecsapottnak, összeollózottnak ítélte meg a tanulmányt. További részletek itt.
|
Lopott tanulmányért 50 millió?
|
A Paksi atomerőmű bővítéséről szóló két anyagban szó szerinti egyezőségek vannak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/28/lopott-tanulmanyert-50-millio/
|
2013-08-28 15:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Petícióval fordul az atlatszo.hu az MTVA vezérigazgatójához, Böröcz Istvánhoz annak érdekében, hogy kikényszerítse a szervezet átlátható működését. Az Alap ugyanis évente tízmilliárdos nagyságrendben költ el közpénzt úgy, hogy az ezt megalapozó döntésekről és szerződésekről adatot nem tesz közzé, adatigénylést nem teljesít – még azután sem, hogy sorozatban bukja el a közérdekű adatos pereket.
Legutóbb a Marslakók című sorozat esetében adott igazat a bíróság a lapnak. Az eljárásban előbb a Fővárosi Törvényszék első fokon tavaly novemberben mondta ki, hogy az MTVA köteles átadni a lapnak a Marslakók című sorozat költségeiről szóló dokumentumokat és a műsor megszüntetéséről szóló szerződést. A Fővárosi Ítélőtábla ezután másodfokon is az atlatszo.hu javára döntött, amikor helyben hagyta a Törvényszék ítéletét. Az MTVA mégsem küldte meg az adatokat, pedig a határidő már eltelt.
Ugyanígy – annak ellenére, hogy több mint két hónapja jogerős ítélet mondta ki, hogy az MTVA köteles kiadni Várhegyi Attila volt szolnoki polgármester cégével kötött szerződést –, a közmédia ezt a dokumentumot sem bocsátja rendelkezésre.
Asbóth Márton, a lap jogi szakértője a Hír24-nek elmondta, ha valaki a jogerős bírósági ítélet ellenére nem adja ki az adatokat, akkor az adatigénylőnek két lehetősége van. Egyrészt kérhet bírósági végrehajtást, ebben az esetben a végrehajtó először bírságol, és ha így sem ér el eredményt, akkor fizikai végrehajtást végezhet. Ez annyit jelent, hogy a végrehajtó bemegy az MTVA-ba, és a helyszínen szerez érvényt az ítéletnek, hogy átadják neki az adatokat.
A másik lehetőség a büntetőfeljelentés, mivel az már bűncselekménynek számít, ha valaki a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adja ki az adatokat. A közérdekű adattal való visszaélés két év szabadságvesztéssel büntetendő, egy ilyen ügyben pedig Böröcz István lenne a vádlott.
Mint megtudtuk, a két eszköz nem kizárja, inkább kiegészíti egymást. Asbóth kérdésünkre, hogy az Átlátszó melyik eszközt veti be, esetleg mindkettőt, azt mondta: egyelőre vizsgálják, hogy melyik lenne a leginkább célravezető. Felvetésünkre, hogy az MTVA elhúzhatja-e az ügyet a választásokig, Asbóth közölte: erre kevés az esély, hiszen ha végrehajtást kérnek, akkor a végrehajtó elhozza az adatokat – a büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül.
Az MTVA közölte: a “szabadságolások és egyéb teendőik” akadályozzák a törvényi kötelezettségeik teljesítését.
|
Vádlott lehet a közmédia vezetője
|
Hiába kötelezte jogerősen a bíróság az MTVA-t arra, hogy adja ki az alvállalkozókkal kötött szerződéseit, az állami médiacég továbbra is titkolózik. Az adatok ily módon való visszatartása bűncselekmény, ha az Átlátszó feljelentést tesz, akkor Böröcz Istvánból, a cég vezetőjéből vádlott lehet. A büntetési tétel 0-2 évig tartó szabadságvesztés.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/29/vadlott-lehet-a-kozmedia-vezetoje/
|
2013-08-29 15:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nehéz helyzetbe hozhatja Schadlt, hogy többen is bűnösnek vallották magukat a Völner–Schadl-ügyben
Az előkészítő ülésen négyen is elismerték a bűnösségüket. Ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat.
Beismerte a Völner–Schadl-ügy bírósági tárgyalását előkészítő ülésen a bűnösségét négy vádlott is.
A XXII. rendű vádlott, P. Márton a vádirat szerint egy követeléskezeléssel foglalkozó cég vezetője volt, akit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György azzal keresett meg, hogy ajánlhatna alkalmas embert, mert el tudja intézni az illető végrehajtóvá kinevezését. Ennek az volt a feltétele, hogy gyakorlatilag a teljes végrehajtói tevékenységből származó bevételét át kell adnia Schadlnek, viszont kap havi egymilliót.
P. Márton saját kollégájában találta meg az üzletre kapható embert, akit 2020-ban valóban ki is neveztek végrehajtónak – ő emiatt szintén vádlottja az ügynek –, és közben még jobb arányt is sikerült kialkudnia, így a profit 10 százalékát tarthatta meg. Schadl így is sok pénzhez jutott tőle azért: a vádirat szerint 2021-ben összesen 101,5 milliót kapott. P. Mártonra – beismerés esetén, ami végül is megtörtént – a vádhatóság 2 év, 4 évre felfüggesztett szabadságvesztést és 8 millió forint pénzbüntetést kért.
Ugyancsak bűnösnek vallotta magát a XXI. rendű vádlott, P. Béla, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori hivatalvezetője. A vádlott a vádirattal megegyezően azt is elismerte, hogy a kar elnöke, a szintén vádlott Schadl György nyomására és kérésére
a bírósági végrehajtói pályáztatás során magasabb pontot adott az indokoltnál a Schadl által kiszemelt jelölteknek.
A vádirat hét ilyen esetben való közreműködésért javasolta a bíróságnak elmarasztalni P. Bélát, aki tehát mind a hét esetet elismerte. A vádirat felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni rá, emellett 3 millió forintnyi pénzbüntetést javasolt, és a vádlott közszolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatástól való eltiltását.
Két vádlottnak, akik szintén bűnösnek vallották magukat, semmi köze nem volt a végrehajtók korrupt kinevezéséhez, ők Schadl György siófoki nyaralója miatt kerültek a vádlottak padjára.
Schadl György a XIX. rendű vádlottat, B. László építési vállalkozót bízta meg a nyaralója felújításával és átalakításával. A terasszal (az utcáról is jól látható módon) eltértek az építési engedélytől, de B. László és Schadl György is el akarta kerülni, hogy az építésügyi hatóság később visszabontassa. Ezért B. László találkozott a helyi kormányhivatal építésügyi szakügyintézőjével, P. Bélával (a bűnösségét szintén elismerő XVI. rendű vádlottal), akinek Schadl megbízásából félmillió forint kenőpénzt ajánlott fel, ha az ingatlan megkapja a használatbavételi engedélyt. P. Béla elfogadta az ajánlatot, és abban maradtak, hogy egy régi fényképet csatolnak az iratokhoz, amelyen nem látszik a szabálytalanság, P. pedig a későbbi ellenőrzések során sem talál semmi kivetnivalót az építkezésen. Ez így is történt, a nyaraló megkapta az engedélyt.
B. Lászlót hivatali vesztegetéssel, P. Bélát pedig a hivatali vesztegetés elfogadásával vádolták meg. A kormányhivatal munkatársára börtönt, az építési vállalkozóra pedig felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyészség. A bűnösség beismerésével ebbe belementek.
A pénteken kezdődött, de még a jövő héten is két teljes napon át tartó előkészítő ülés eseményeiről tudósításunk itt olvasható vissza:
Völner és Schadl színre lép - élőben a büntetőper első felvonása
Hosszú idő után a bíróságon, vádlottként találkozott újra egymással a korrupcióval gyanúsított exállamtitkár, Völner Pál és a végrehajtói kar még mindig hivatalban lévő elnöke, Schadl György. Elkezdték az előkészítő ülést, de jövő héten folytatják, akkor majd a fő vádlottaknak is nyilatkozniuk kell arról, elismerik-e a bűnösségüket. Olvassa vissza az előkészítő ülés első napjának tudósítását a hvg.hu-n!
Arról, hogy az előkészítő ülés során mi volt a védőügyvédek álláspontja, és ez azt jelezheti, hogy igyekeznek elnyújtani az eljárást, itt írtunk:
Időhúzásra játszik a védelem a Schadl-Völner-ügyben
Úgy látszik, a Völner-Schadl-ügyben a védelem még az előkészítő ülést is "elhúzná", vagyis időhúzásra játszik. Tízmilliós nagyságrendű kenőpénz elfogadásával gyanúsították meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium azóta lemondott államtitkárát az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kormányzati korrupciós botrányában.
Arról, hogy mi is az az előkészítő ülés, és miért van jelentősége, illetve miért érné meg Völner Pálnak, hogy a mostani előkészítő ülésen bűnösnek vallja magát, arról itt írtunk bővebben:
Völner Pál vesszőfutása már pénteken véget érne, ha mindent beismerne
Valószínűleg még hónapokat kell várni arra, hogy Völner Pál és Schadl György büntetőügyét a bíróság ténylegesen tárgyalni kezdje, pénteken ugyanis csak előkészítő ülés lesz a bíróságon. Az előkészítő ülésen csak annak a vádlottnak a számára érhet véget a hercehurca, aki elismeri a bűncselekményt, de pontról pontra úgy, ahogy az a vádiratban benne van.
(Nyitóképünk illusztráció, a pénteki előkészítő ülésen készült)
|
Nehéz helyzetbe hozhatja Schadlt, hogy többen is bűnösnek vallották magukat a Völner–Schadl-ügyben
|
Az előkészítő ülésen négyen is elismerték a bűnösségüket. Ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230217_volner_pal_schadl_gyorgy_elokeszito_ules_vad_bunosseg
|
2023-02-17 16:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Diplomatikusan, de határozottan üzent a magyar kormánynak Washington nevében Thomas Melia. Az amerikai politikus a hét elején járt Budapesten, ahol a több tárca képviselőjével is találkozott.
A tárgyalásokról később közleményben számolt be az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Mint ebből kiderül, Thomas Melia részletesen felsorolta Washington Magyarországgal kapcsolatos aggodalmait.
Aggódnak a demokráciáért
A helyettes külügyi államtitkár például hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok "továbbra is napirenden tartja az alapvető jogokkal, a demokratikus folyamatokkal és a jogállamisággal, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengülésével kapcsolatos aggodalmainak tolmácsolását". Az amerikai politikus erről már 2013-ban is nyilatkozott.
Mi lesz az egyházakkal?
Megoldandó helyzetként beszélt Thomas Melia a magyar kormány és vallási csoportok közötti viszonyról is, bár előrelépésként említette a helyi zsidó közösséggel folytatott tárgyalásokat.
Hozzátette, a kabinetnek felül kellene vizsgálnia az egyházak elismeréséről szóló törvényt - amit már az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar alkotmánybíróság is jogsértőnek minősített.
Zaklatott civilek
A korrupció elleni harc fokozása mellett hangsúlyozta, Washington aggodalommal figyeli, hogy a magyar kormány egyes civil szervezeteket zaklat.
Thomas Melia kitért találkozóin az ukrán válságra és a Krím-félsziget orosz bekebelezésére is, hangsúlyozva, hogy fent kell tartani a Moszkva elleni célzott szankciókat.
Nincs gáz
Kritikus üzeneteknek, aggodalmaknak ugyanakkor nincs nyoma a találkozó hazai felidézésében: Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn arról beszélt, hogy Thomas Meliával többek között Magyarország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit vitatták meg.
Szabó László szerint téma volt a megbeszélésen a Magyarországnak kiemelt jelentőségű energiabiztonság ügye is, Magyarország az Európai Unió segítsége mellett az amerikai palagáz-piacra is számít.
Családi ügy
|
Nem kímélte a kormányt Thomas Melia
|
Civil szervezetek zaklatásáról, gyengülő fékekről és ellensúlyokról beszélt Thomas Melia Budapesten. Az amerikai helyettes külügyi államtitkár több ügyben is jelezte Washington aggodalmait. A magyar politikusok inkább a szépre emlékeztek a látogatás kapcsán.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/amerikai-aggodalmakrol-beszelt-budapesten-thomas-melia
|
2015-03-07 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Stanka Setnikar Cankar a kormányfő, Miro Cerar balközép pártjának a tagja. Fél éven belül ő a második távozó kormánytag. Violeta Bulc európai ügyi miniszter októberben vált ki a kabinetből, miután az Európai Bizottság közlekedési biztosa lett.
A szlovén korrupcióellenes bizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését, amelyből kiderült, hogy Cankar az elmúlt 11 évben 636 ezer euró honoráriumot vett fel különböző tanácsadói feladatok ellátásáért – adta hírül a szlovén közszolgálati televízió pénteken.
A miniszter, mielőtt tavaly tagja lett volna a kormánynak, a ljubljanai közigazgatási egyetem dékánja volt. Cankar sajtótájékoztatóján elmondta: nem érzi magát vétkesnek, de nem akarja, hogy az őt ért, szerinte alaptalan vádak rossz fényt vessenek a minisztérium munkájára.
|
Lemondott a szlovén oktatásügyi miniszter
|
Lemondott a szlovén oktatásügyi miniszter, miután a helyi média hírül adta, hogy fizetése mellett az elmúlt évtizedben nagy pénzösszegeket vett fel állami intézményektől tanácsadás címén.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/lemondott-a-szloven-oktatasugyi-miniszter
|
2015-03-07 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Dől a dominó, Schadl végrehajtói sorra ismerik el a bűnösségüket
Több végrehajtó is bűnösnek vallotta magát a Schadl-ügy keddi előkészítő ülésén, elismerve, hogy minden úgy történt, ahogy azt a vádiratban az ügyészség írta. Ez komoly fegyvertény az ügyészség kezében Schadl György és Völner Pál ellen. Schadl sofőrje és jobbkeze viszont nem ismerte el a bűnösségét, és az egyik végrehajtó sem, akinek a védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár tanúkénti meghallgatását is kezdeményezte.
Beismerem a bűnösségemet, és lemondok a tárgyaláshoz való jogomról – jelentette ki a Fővárosi Törvényszéken kedden délelőtt az az M. Eszter, aki végrehajtóként összesen 254 millió 800 ezer forintot juttatott el Schadl Györgynek, a Végrehajtói Kar elnökének készpénzben. M. Eszter Budán működtetett egy végrehajtó irodát. Schadl György letartóztatása után egy rövid ideig őt is letartóztatták, később szabadlábon védekezett.
Mivel M. Eszter beismerte a bűnösségét, legfeljebb 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és maximum ötmillió forint pénzbüntetésre ítélhetik, valamint maximum 5 évre eltilthatják jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól.
Beismerem a bűncselekményt, és lemondok a tárgyaláshoz való jogomról – közölte kedden dr. V. Levente a bíróságon. V. Leventét azzal vádolják, hogy a Ceglédi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtói helyet Schadl korrupt rendszerében szerezte meg: azaz fizetett a helyért.
Mivel elismerte a bűnösségét, így V. Leventét a bíróság legfeljebb 1 év 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélheti. Emellett legfeljebb ötmillió forint pénzbüntetést szabhatnak ki rá, és maximum öt évre tilthatják el olyan foglalkozások gyakorlásáról, ami jogi egyetemi végzettséghez kötött.
V. Leventének egyébként korábbi főnöke, P. Márton vetette fel, hogy pénzért végrehajtói pozícióhoz juthat. P. Márton pedig pénteken, az első előkészítő ülésén elismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.
Elismerte kedden a bűnösségét N. Gábor is, aki a Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtói helyet kapta meg, cserébe Schadl Györgynek havi másfél millió forintot fizetett. “Szeretném az életemnek ezt a szakaszát lezárni és a végzettségemnek, a tudásomnak megfelelő munkát találni” – válaszolta védői kérdésre N. Gábor, utalva ezzel arra, hogy jogi pályán képzeli el a jövőjét.
Elismerte a bűnösségét O. Ákos is, aki a Szekszárdi Járási Bíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtói helyet szerezte meg Schadl György közbenjárására. O. Ákos havi egymillió forintot fizetett Schadlnak. Ahogy mástól, úgy O. Ákostól is az irodája adózott eredményének a teljes összegét kérte Schadl.
Sz. Balázs hetedrendű vádlott is beismerte a bűnösségét. Ő a Monori Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtóként dolgozott, szintén Schadlnak köszönhetően, korrupt módon jutott a pozíciójához.
A meghallgatott végrehajtók között volt F. Miklós is, ő is beismerte a bűnösségét. „Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam" - mondta a bírónőnek. F. arról is beszélt, hogy azért "vállaltam be", hogy javítson az anyagi helyzetén, de állítása szerint nem javított rajta, hanem sokkal rosszabb helyzetbe került.
Nem ismerte viszont el a bűnösségét a szintén végrehajtó Cs. Éva hatodrendű vádlott. A nő azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, de szerinte ezzel csak kölcsönt törlesztett, mert korábban kapott pénzt tőle. Cs. Éva ügyvédője kérte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár meghallgatását is.
Nem ismerte be viszont a bűnösségét a Schadl György jobbkezének tartott M. Viktor A vádirat szerint M. Viktornak is hozzáférése volt ahhoz a táblázathoz, amiben Schadl a ki- és bejövő kenőpénzeket adminisztrálta, valamint esetenként sofőrként a kenőpénzt is ő vitte a címzetteknek.
Arról, hogy mi minden múlhat ezeken a beismeréseken, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Az ügyészség játszmáján is múlik, kitartanak-e Schadl mellett egykori emberei
Már a héten kiderül, hogy Schadl György mögül hány olyan végrehajtó farol ki, aki neki köszönhette pozícióját. Ebből leszűrhető lesz az is, hogy a végrehajtói kar elnökének mennyire maradt erős a hatalma, miután az általa kiépített rendszer összeomlott. Eddig négy vádlott ismerte be a bűnösségét, és tizenegy olyan szereplője maradt az ügynek, aki még érdekelt lehet abban, hogy bedobja a törölközőt.
A keddi előkészítő ülésen már három vádlottat, a P. házaspárt és S. Etelkát meghallgatták, közülük egyik sem ismerte el a bűnösségét.
A pénteki, első előkészítő ülésen négy vádlott már beismerte a bűnösségét, ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat. Akkor azt írtuk, ez eleve nehezíti Schadl György helyzetét.
Politikusok között keresték sokan Schadl „gazdáját", aztán az alvilágban találtuk meg
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R.
2023. február. 18. 13:58 hvg.hu Élet+Stílus
Ott figyel a Louis Vuitton-logó Schadl György cipőjén
Az LV monogram és a teljes felirat is jól kivehető.
2023. február. 17. 17:55 hvg.hu Itthon
Videón a Völner-Schadl-ügy tárgyalásának előkészítő ülése, négy vádlott már beismerte a bűnösségét
Órákon keresztül olvasta fel az ügyész a Völner–Schadl-ügy terjedelmes, 22 vádlottat érintő vádiratát a pénteki előkészítő ülésen a bíróságon. Már most, a tárgyalás megkezdése előtt négyen is beismerték a bűnösségüket, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatja Schadl Györgyöt.
|
Dől a dominó, Schadl végrehajtói sorra ismerik el a bűnösségüket
|
Több végrehajtó is bűnösnek vallotta magát a Schadl-ügy keddi előkészítő ülésén, elismerve, hogy minden úgy történt, ahogy azt a vádiratban az ügyészség írta. Ez komoly fegyvertény az ügyészség kezében Schadl György és Völner Pál ellen. Schadl sofőrje és jobbkeze viszont nem ismerte el a bűnösségét, és az egyik végrehajtó sem, akinek a védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár tanúkénti meghallgatását is kezdeményezte.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230221_Dol_a_domino_sorra_ismerik_el_bunosseguket_Schadl_vegrehajtoi
|
2023-01-21 15:46:00
| true | null | null |
HVG
|
A gyakorlat szerint mindig túlvállalás történik, mert az Európai Bizottság minden országban mindig vitatja a projektek egy részét – kommentálta a hvg.hu-nak az Innovációs és Technológiai Minisztérium Jávor Benedek értesülését, aki szerint a magyar kormány kiveszi a bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.
„110 százalékát költöttük el a rendelkezésre álló keretnek, és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között” – írta a minisztérium.
Az EP-képviselő blogbejegyzésében számolt be arról, hogy több uniós és magyar forrása szerint is a kormány reménytelennek ítélte, hogy meggyőzze Brüsszelt az Elios-projektek jogszerűségéről, azaz gyakorlatilag lemond az uniós finanszírozásról. A magyar kormány – magyarázta Jávor Benedek – 13 milliárd forintról mond így le, amit korábban az uniótól remélt.
„Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt" – olvasható az európai parlamenti képviselő honlapján.
AZ ITM ezzel ellenben azt hangsúlyozta, hogy a projektek megvalósultak, és a rendőrség is megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.
„A KEOP uniós fejlesztési keretének 100%-át ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást. A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megemelje az uniós forrásokat, így az elszámolásból kikerülő tételek esetén is száz százalékon fog zárni a KEOP. Fake news tehát, hogy uniós forrást veszítenénk” – írták.
A minisztérium nem felejtette el hozzátenni, hogy a közvilágítás fejlesztési projektet eddig is a kampányeszközként használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai eléréséhez, most sincs ez másként.
|
Palkovicsék az Elios-számlákról: eleve túlvállaltuk a keretet
|
A minisztérium szerint az uniós források 100 százalékát lehívták olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190212_ITM_az_Eliosszamlakrol_tulvalallas_tortent
|
2019-02-12 15:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Biharkeresztestől Püspökladányon át Endrődig országszerte 13 különböző, földgázkitermeléssel kapcsolatos beruházás kiemelt jelentőségűvé és kiemelten közérdekűvé nyilvánítását, valamint az ezekhez kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek egyszerűsítését, gyorsítását írja elő a társadalmi egyeztetésre a kormány honlapján közzétett kormányrendelet-tervezet.
A tervezet mellékletében felsorolt beruházásokat a kormány a felsorolt 29 különféle hatósági eljárás egyszerűsítésével igyekezne felgyorsítani, méghozzá visszamenőleges hatállyal, mivel a hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellene a könnyítéseket, az örökségvédelmi és természetvédelmi eljárásoktól a tűzvédelmi és közegészségügyi eljárásokig.
A kiemeltté nyilvánítandó beruházások mindegyikéhez az adott vármegyei kormányhivatalt vezető főispánt jelölnék ki koordináló szerepre. Az érintett 13 beruházás a következő:
A somogyi terület inert gáz termelésének intenzifikálására irányuló beruházás,
Biharkeresztes-6 és Biharkeresztes-19 gázkutak bekötése,
Páhi-2 jelű gázkút bekötése,
Püspökladány-4 jelű gázkút bekötése,
Rinyaújlak-D-1 kút termelésbe állítása,
Forráskút-13 mezőfejlesztő fúrás,
Endrőd-É-20 és Endrőd-É-21 mezőfejlesztő fúrások,
Álmosd-É-3 kutatófúrás és bekötése,
Monostorpályi-D-2 kutatófúrás és bekötése,
Komádi-K-11, Komádi-K-8 kutatófúrások és bekötése,
Komádi-54 kutatófúrás és bekötése,
Komádi-56 kutatófúrás és bekötése,
Endrőd-É-22 kutatófúrás.
A tervezet szerint a kormány az energetikai szektorbeli jelentőségük miatt nyilvánítja ezeket a beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté. A hatósági eljárások gyorsításával pedig a cél a “szénhidrogén-kutatási és -termelési beruházások mielőbbi megvalósítása”, biztosítva “a lehető legrövidebb időn belül a hazai földgázkitermelés arányának növekedését”.
|
Kiemeltté nyilvánítással hárítana el minden akadályt a földgázkitermelés növelése elől a kormány
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítana 13 beruházást a kormány. Egyszerűsítenék az ezekkel összefüggő hatósági ügyeket és főispánokat is ráállítanának a projektekre. A deklarált cél a beruházások gyorsítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az adóbevételek növelése.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230221_KIemeltte_nyilvanitassal_haritana_el_minden_akadalyt_a_foldgazkitermeles_novelese_elol_a_kormany
|
2023-02-21 19:18:00
| true | null | null |
HVG
|
Nyilvánosságra hozta a kormány azt a jelentést, amelyik a NAV önellenőrzésének eredményeit tartalmazza. Az adóhatóság az után fogott önmaga átvilágításába, hogy Vida Ildikó NAV-elnök kitiltási ügyének farvizén kiderült, amerikai cégek már többször próbálták felhívni a magyar adóhatóság figyelmét korrupciós ügyekre, Washington pedig többször figyelmeztette a magyar kormányt a problémákra. Az erről szóló jegyzéket Orbán Viktor akkoriban fecninek minősítette. A belső vizsgálatot maga Vida Ildikó rendelte el.
Minden a legnagyobb rendben
A jelentés 18 oldal, a vizsgálat összegzése viszont csak fél oldal, amit négy szóban összefoglalhatunk: minden a legnagyobb rendben. Részletesebben a NAV a következő eredményekre jutott:
A NAV soha nem mellőzte az amerikai cégek által tett közérdekű bejelentések kivizsgálását.
A NAV soha nem alkalmazott diszkriminatív intézkedést amerikai érdekeltségű cégekkel szemben, sőt meg sem kísérelt ilyent.
A NAV sosem próbált meg amerikai érdekeltségű cégeknek hátrányt vagy érdeksérelmet okozni.
850 céget vizsgáltak
A NAV mindenféle, amerikai érdekeltségű cégekkel kapcsolatos eljárást megvizsgált a jelentés szerint. Az ellenőrzéshez 850 céget választottak ki, de mivel a NAV-nak nincs nyilvántartása az amerikai érdekeltségű cégekről, olyan vállalkozásokat választottak, amiknek alapítói, tulajdonosai, tagjai közt vannak amerikai személyek vagy cégek. A vizsgálat során főként az adóellenőrzési eljárásokra koncentráltak.
Bűncselekményekben érintettek
Vida Ildikóval és a NAV-val egyébként nem csak annyi a bajuk az amerikaiaknak, hogy nem tettek eleget a korrupció elleni küzdelemben. André Goodfriend ügyvivő amerikai nagykövet egy interjúban arra utalt, Vida Ildikót és a többieket azért tiltották ki az Egyesült Államokból, mert konkrét bűncselekményekben tartják őket érintettnek.
Négy hónapba telt
A vizsgálatot Vida Ildikó 2014. november 6-án, vagyis négy hónappal ezelőtt rendelte el. Az LMP 2015 februárjának közepén közérdekű adatigényléssel fordult az adóhatósághoz, mert Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese a vizsgálat lezárultát megerősítette, a jelentést mégsem hozták nyilvánosságra.
|
Vida-ügy: a NAV átvilágította magát
|
Washington szerint amerikai cégek több alkalommal jeleztek korrupciós ügyeket a magyar adóhatóságnak. A NAV átvizsgálta önmagát, hogy kiderítse, valóban előfordult-e olyan eset, amikor figyelmen kívül hagyták amerikai cégek bejelentéseit. Az átvizsgálást bemutató jelentést most nyilvánosságra hozták, eszerint sosem történt ilyen.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/vida-ugy-a-nav-atvilagitotta-magat
|
2015-03-04 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak.
|
Keveset tesznek hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez a százmilliárdokért idecsábított multik
|
Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202307__akkugyarak__beruhazasosztonzes__munkaeropiac__vonzo_osszegek
|
2023-02-21 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Súlyosan és indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés Alaptörvényben rögzített jogát a paksi szerződések 30 évre szóló titkosítása, írják Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelükben civil szervezetek. A civilek azt kérik Áder Jánostól, kezdeményezze a törvény vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A nyílt levelet, a Transparency International, a Társaság A Szabadságjokokért, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub vezetői írták alá.
A feltétlenül szükséges mértékben
A civil szervezetek emlékeztetik Áder Jánost az Alaptörvény VI. Cikkének 2. bekezdésére, mely szerint: „A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Az I. cikk 3. bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Milyen érdekek alapján?
A 30 éves titkosítást kimondó paragrafus elmulasztja meghatározni azokat a konkrét nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket, vélik a civil szervezetek, amelyekre hivatkozással általános jelleggel és differenciálatlanul titkosítja a bővítés részleteit.
Uniós jogot sérthet
Az elfogadott törvény az alkotmányossági aggályokon túl a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel is ellentétes, írják a civilek. Az irányelvi rendelkezés ugyan lehetővé teszi egyes adatigénylések visszautasítását, de azt is rögzíti, hogy "a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket".
Az elfogadott törvény ezzel szemben mérlegelést nem tűrően elzárja a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől, állítják a civil szervezetek, így nem teszi lehetővé azt, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a megtagadás alapjául szolgál közérdek az adatigénylés teljesítése vagy annak megtagadása előtt egymással szemben mérlegelhető legyen.
A legkorruptabb frakció
Az MSZP szerint a paksi bővítés Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügye, a Fidesz ezt próbálja eltussolni. A titkosítás elfogadásával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet, írják közleményükben.
A DK szerint a következő kormánynak fel kell majd oldania a titkosítást. "A törvényt Áder János nem írhatja alá, és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell" - mondta Varju László, a párt alelnöke. "Az Orbán-kormány nem csak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető háborús agresszorral köt üzletet" - véli az alelnök.
Áderhez fordultak
Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást: sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és az infotörvényt. Ezért az LMP az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, jelentette be Szél Bernadett, a párt társelnöke.
A PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben. A párt Orbán Viktornak és a Fidesz-frakciónak azt üzente, a titkosítással nem fogják elkerülni a börtönt.
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szintén alaptörvény-ellenesnek tartja a titkosítást, ők is a köztársasági elnökhöz fordultak.
|
Alkotmányellenes lehet Paks titkosítása
|
Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása. A titkosítás ráadásul uniós jogszabályokat is sérthet. Civil szervezetek ezért arra kérik a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/alkotmanyellenes-lehet-paks-titkositasa
|
2015-03-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Hiába az ellenzék tiltakozása, az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta a kormány javaslatát, ami 30 évig nem kezelné megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét. 130-an szavaztak igennel, 62-en ellenezték. A titkolózást Aradszki András energiaügyi államtitkár korábban azzal indokolta, hogy a beruházást nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogos védelem miatt kell így védeni.
A fideszes Tuzson Bence a hétfői parlamenti vitában azt is megjegyezte: az ellenzék „démonizálja" a projektet, pedig az üzleti, műszaki adatok nem azt jelentik, hogy minden adat titkos lesz, de például a szállítási útvonalak igen, nehogy terroristák megismerhessék. Aradszki hozzátette: a javaslat arról szól, hogy a beruházást miként lehet biztonságosan, hatékonyan, szűk határidőn belül megvalósítani.
Most Áder Jánosnál a labda
Az Együtt nevében Szelényi Zsuzsanna és Szigetvári Viktor még a javaslat elfogadása előtt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz. Arra hívták fel az államfő figyelmét, hogy a törvényjavaslat – amely 30 évre titkosítja a Paks2 beruházás gyakorlatilag minden részletét – szerintük alkotmányellenes. Az Együtt politikusai ezért arra kérték az elnököt, hogy a jogszabályt ne írja alá, hanem küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy az AB megsemmisítse az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseket.
15 helyett 30 év lett, maradhat?
A kormány javaslata iránti bizalmat nem erősítette, hogy az eredeti előterjesztés még csak 15 évre korlátozta volna a közérdekű adatként megismerhető információk körét. Az Origo számolt be arról, hogy ezt az utolsó pillanatban, a javaslat múlt hét pénteki szakbizottsági vitája előtt néhány órával, csütörtök este megküldött módosítójában írta át a kormány az eredeti időtartam duplájára, 30 évre.
Pedig a 15 éves titkosítási moratóriumot is bírálták – még a Fidesz soraiban is. Bencsik János, a második Orbán-kormány volt energiaügyi államtitkára szerint például a közpénzből épült beruházásnál az állampolgároknak joguk van bizonyos információkhoz hozzáférni.
MSZP: csak a lopást fedeznék vele
A napnál is világosabb, hogy a Fidesz ezzel a törvényjavaslattal Magyarország legnagyobb korrupciós ügyét és minden idők legnagyobb lopását igyekszik előkészíteni, illetve eltussolni – így látja az MSZP. A szocialista Harangozó Tamás az Origónak azt mondta: a titkosításnak nincs jogi alapja, mert a most hatályos törvények is garantálják a nemzetbiztonságilag fontos adatok védelmét.
Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy közérdekű adatokat titkolnak el az adófizetők elől, akik amúgy a 3000 milliárdos hitelt fizetik. Hozzátette: felőle akár 300 évre is titkosíthatják az adatokat, ez a Fideszen már nem segít, "előbb-utóbb minden kiderül."
Nem szakmai, hanem üzleti döntés
A kormánynak Paks csak egy üzlet, nem szakmai kérdésként tekint rá – állapította meg az MSZP-s Heringes Anita, aki az Origónak azt mondta: ez hétfőn a parlamentben is kiderült, amikor kérdésére a beruházás felügyeletével megbízott Lázár János miniszter elismerte, hogy nem ért ehhez a kérdéshez.
Heringes Anita szerint a titkosítás valódi okát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy fideszes politikus négyszemközt elismerte neki: még ha akarnák, sem tudnának beszámoltatni senkit a paksi beruházásra elkölteni kívánt 3000 milliárd forint felhasználásáról. A szocialista politikus korábban már hiába sürgette, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága hozzon létre eseti bizottságot a paksi beruházás felügyeletére, ám azzal utasították el, hogy már létezik egy energetikai albizottság.
Csakhogy a 30 éves titkosítás megszavazása után az energetikai albizottság keze is meg lesz kötve, mert tagjai egy nyilatkozat aláírása után betekinthetnek ugyan az iratokba, viszont a minősített adatokról utána sem beszélhetnek, így az adófizetők, akik végül a költségeket állják majd, nem fognak tudni róluk.
A paksi Heringes Anita fontosnak tartja azt is, hogy kiderüljön, komolyak-e az MVM szándékai arra, hogy a Mollal közösen megszerezze a mohi atomerőmű többségi tulajdonjogát, illetve miből kívánja befejezni és üzemeltetni.
Ellenzéki egység az elutasításban
Hasonlóan érveltek más ellenzéki politikusok is. A jobbikos Kepli Lajos a hétfői vitában azt mondta, hogy a beruházást támogatják, de a titkosítást nem, mert "mutyiszag úszik a levegőben", és a kormány vérszemet kapott a 10-12 milliárd eurótól. Azt javasolta, hogy az indokolt titkosításokról a nemzetbiztonsági bizottság döntsön, de szerinte az alvállalkozók, ügyvédek munkadíja nem ilyen.
Az LMP-s Schiffer András is azt hangoztatta, hogy a „paksi paktum" nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet. A titkosított adatok köre lehet ügyvédi vagy marketingszerződés is, vélekedett, megjegyezve: a kormány nem kívánja, hogy a színfalak mögé lehessen látni. Úgy vélte, hogy a beruházás nyertesei a nyugati beruházók, a Gazprom és a MET lesznek, a vesztesek pedig a jövő generációk.
Az emberek többsége ellenzi
A bővítést nem csak politikusok ellenzik: a felmérések szerint a magyarok többsége elutasítja a paksi beruházást. A magyarok 60 százaléka elutasítja a Paks II. orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – derült ki nemrég a Medián kutatásából, amely a Greenpeace megbízásából készült.
Az új blokk építését elutasítók közül a legtöbben – közel egyharmadnyian – a beruházás veszélyességét emelik ki. Továbbá nagyon sokan aggódnak az Oroszországtól való függés és az államadósság növekedése miatt. A radioaktív hulladék kezelésének megoldhatatlan problémáját és a korrupciós kockázatokat is többen említik.
Orbán: A rezsicsökkentés záloga
Orbán Viktornak nincsenek ilyen aggályai – legalábbis nem beszél róluk. A miniszterelnök korábban is inkább azt emelte ki, hogy a beruházás a rezsicsökkentés záloga. A szinte a semmiből tavaly év elején Vlagyimir Putyin elnökkel kötött megállapodás Magyarország történetének egyik legnagyobb és legdrágább beruházása – körülbelül hét 4-es metróval ér fel.
Mint arról az Origo beszámolt, az atomenergetikával foglalkozó szakembereket is meglepetésként érte, amikor tavaly Putyin és Orbán megállapodott a paksi bővítésről. Sok megújuló energia vagy atomerőmű? Az azóta eltelt bő egy év alatt mit sem változtak a bővítés mellett és ellen szóló érvek. Drága, de biztonságosnak tűnik, viszont az egész 21. századra eldönti, mi a magyar energiapolitika.
Elhalasztották a paksi adatokért folyó pert
A Szekszárdi Törvényszék a parlamenti döntés napján kézbesítette végzését, amelyben indoklás nélkül két héttel elhalasztotta az LMP és az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közötti per eredetileg szerdára kitűzött tárgyalását - közölte az LMP. A párt szerint a per tétje a paksi bővítéssel kapcsolatos előkészítő és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala. Az LMP szerint indoklás hiányában felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a paksi bővítéssel kapcsolatos adatokra vonatkozó titkosítás, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét.
hirdetés
|
Paksi titok: elrejtik a részleteket
|
Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/paksi-titok-unokaink-sem-fogjak-latni
|
2015-03-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről.
A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát.
Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget.
A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra.
Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.
Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.
„A kormány azt akarja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként adja oda a székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament” - írja az Index egy birtokába került jegyzőkönyv alapján, amely múlt szerdán, az MTA vezetése és a fejlesztési minisztérium (ITM) delegációja közötti tanácskozásról készült.
A jegyzőkönyv szerint a szerdai találkozón az MTA főtitkárával, Török Ádámmal és az MTA gazdasági vezetőivel a Corvinus kancellárja, Pavlik Lívia és két jogász tárgyalt, egyikük, Czermann János a volt államtitkár, Gál András Levente ügyvédi irodájából érkezett, másikuk, Bogdán Tibor Trócsányi László igazságügyminiszter saját korábbi irodájából érkezett.
A kormánydelegáltak azért érkeztek, hogy „megismertessenek egy új, kedvező gazdálkodási formát, a vagyonkezelő alapítványt (trust)”. Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a delegáció ezután ismerteti, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap nyújtotta be a Parlamenthez azt a törvénycsomagot (.pdf), amely szerint a Corvinus Egyetem 2019. július 1-jétől működni fog.
Bogdán Tibor jogász magyarázatképpen hozzáteszi, a magyar szabályozás idejétmúlt, ami az alapítványok működési formáját illeti, ezért „volt most szükség a vagyongazdálkodásra alkalmas, megkötöttségektől mentes, angol és német jogrendben alkalmazott trust-i modell hazai kidolgozására”.
Na, de mi köze van mindennek az MTA - 500 milliárd forintra becsült - vagyonához? Éppen az az aggasztó, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is lehet gyanakodni.
Az, hogy pontosan mi a kormány célja a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak nagy értékű kutatóhálózatával, továbbra sem tiszta: a feladattal megbízott miniszter, Palkovics László nyár óta dolgozik a terveken, de pontosan nem derült ki - nemhogy a nyilvánosság, de sokáig az MTA elnöksége számára sem -, hogy mik azok pontosan.
Amit eddig ismertettek belőle, azt nem támogatta sem az MTA közgyűlése decemberben, sem az elnökség február 12-én. Múlt héten az MTA vezetése bejelentette, addig nem működik együtt, amíg a kormány átlátható, követhető módon nem folytatja az egyeztetéseket.
Annyi már biztos, hogy az MTA kutatóhálózataira fordítható, idei évi 20 milliárdos forrást az ITM elvonta az MTA-tól és egy pályázati rendszer keretében meghirdette a pénzeket. Jelenleg a kutatóintézeti dolgozók havonta kapják a fizetésükre a keretösszeget a Minisztériumtól, ám semmiféle egyéb dologi költségre (rezsi, működés, stb.) nincs keret. A kutatóintézeteknek a működésükhöz szükséges forrásokért pályázniuk kéne, ám ezt egyelőre azért nem teszik, mert azzal legitimálnák a kormány szándékait: az új rendszer még nem állt fel, de a kutatóintézetek finanszírozása már nem az MTA-n keresztül történik.
Az 500 milliárdos alapítvány kormánytöbbsége
Az, hogy egy alapítvány vagy egy „Társaság” venné át az MTA-tól a kutatóhálózatok működtetését, felmerült már korábban, maga Palkovics László is beszélt erről, még ugyan alapítvány említése nélkül, de már kuratórium emlegetésével együtt február 3-án azt mondta (a telefonbeszélgetés leirata, amelyet a miniszter egy professzorral folytatott, időközben nyilvánosságra került):
„A Kormány és az MTA egyaránt adja át az alapítói jogaikat ennek a kuratóriumnak, amely ezután teljes felelősséggel gyakorol minden jogot a rendszerben. Így válik teljesen függetlenné a két alapítótól az intézethálózat, ahogy ez a német példákban is van.”
A hétfői új elem tehát a vagyonkezelői alapítványi formátum, amely azt is jelentené, hogy az MTA speciális működési formája - amelyet jelenleg az MTA-törvény szabályoz - megszűnne. Gyakorlati szempontból ez azt jelentené:
A parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány. országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene.
A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket.
A kutatók és a többi munkatárs elvesztené a közalkalmazotti státuszát.
További kérdéseket vet fel az MTA vagyonának a kérdése, hiszen az alapítványi formával az egész MTA-vagyon apportálása lenne a kormány célja, cserébe az MTA nem kapna tulajdonképpen semmit.
A Corvinus-modellel szemben ugyanis az MTA nem részesedne jelentős részvénycsomagban cserébe azért, hogy alapítványba vinné a kutatóintézeteit, amelyekhez nemcsak kb. 200 iroda és labor, hanem adattárak, gyűjtemények is hozzátartoznak. Ezek jelenleg az MTA tulajdonát képezik, nem köz- hanem magángyűjteménynek számítanak, óriási vagyont jelentenek. (A Budapesti Corvinus Egyetem alapítványi fenntartásba került, de az alapítvány 380 milliárd forint értékben részvényekhez jutott. Ezzel nemcsak a rapportált vagyonért kapott cserébe valamit az egyetem, de az éves hozamból 10 milliárd forintos értékben gazdálkodhat.)
Ezt az „500 milliárdos alapítványi vagyont” az állam nem tudja kifizetni, ezt maga Palkovics jelentette ki ama ominózus telefonbeszélgetés során. Tehát az állam úgy kerülne birtokon belül, hogy annak vagyoni részesedéséért nem fizetett.
Hogy pontosan mekkora arányban lenne többségben a kormány az MTA-val szemben, megint csak nem tudható. Február 3-án Palkovics azt mondta a telefonban - de ekkor még alapítványi formáról nem volt szó -, hogy az újonnan megalakuló szervezet kuratóriumában 3:1 arányban lennének többségben a kormány emberei:
„a Kormány és az MTA közösen alapítson egy »Eötvös Loránd Társaságot«, ennek legyen egy kuratóriuma, amelyet természetes személyek alkotnak, akiket személyes felelősség terhel a döntéseiért. A tagok 75%-át az állam, 25%-át az MTA delegálja.”
Azaz, miközben az MTA 500 milliárd beszáll a buliba, az állam nem ad mellé - döntéshozói erejéhez arányosan - 1500 milliárd forintot sem részvényben, sem sehogy.
Erről a kormányzati többségről a most kiszivárgott jegyzőkönyvben is szó van, Palkovicsék ezt azzal indokolják, hogy majd úgyis a kormány működteti a rendszert:
Ezt a jogászok így magyarázták: „azért van a kormánynak többsége, mert bár nem tudja biztosítani azt a mintegy 500 milliárdra becsült alapítványi vagyont, amiből üzemelhetne a létrehozott alapítványi rendszer, de vállalja, hogy törvényben előírt módon folyamatosan biztosítja az alapítvány alá helyezett intézethálózat működését. Ezáltal nagyobb kockázatot vállal a rendszerért, mint az MTA, amely csak az eddig nála elhelyezett, de tőle ide átkerült intézetek által kezelt vagyona mértékéig járul hozzá az új rendszerhez.”
Azaz az állam azzal a magyarázattal tenné rá a kezét a kutatóintézetre, amit tulajdonképpen eddig is biztosítania kellett és biztosított is: a működésre és kutatásra fordítandó pályázati pénzek folyósításával.
„Ellenőrizhetetlen lesz fenntartásuk, egyben tartásuk, megőrzésük, illetve egyértelmű, hogy szétkapják őket. Ez még 1949-ben sem történt meg! (...) Csak egy kép, amely mindenki számára ismerős kell legyen: Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánról festett egészalakos arcképe (1836). Magyarországon az egyetlen, életében készült, egészalakos arckép. Értéke kb. 700 millió Ft.”
- posztolta ki aggodalmait a kiszivárgott hírekkel kapcsolatban az MTA Művészeti Gyűjteménye hétfőn (az említett festményből készült ennek a cikknek Palkoviccsal díszített címlapképe).
AZ MTA főtitkára, Török Ádám rá is kérdez arra a delegációnál, hogy miért nem kap tulajdonosi részesedést az MTA, de azt a választ kapja, hogy az alapítványba bármikor beszállhat egy kockázati tőkebefektető. Kérdés, miért tenné, ha az alapítványból nem tudna pénzt kiszedni, teszi fel a kérdést a Hvg.
Az ördög a részletekben rejlik
Az is kérdésként merül fel az MTA főtitkárának a részéről, hogy az alapítványi forma mennyire stabil, azaz nem várható-e egy váratlan átalakítás, megszüntetés, ahogy történt például a magánnyugdíjpénztárak esetében, vagy elég csak a Magyar Nemzeti Bank alapítványokba csomagolt vagyonelemeire gondolni, amelyek „elvesztették közpénz jellegüket”.
Mint azt a jogászok nem túl meggyőzően előadják, nehéz ma egy alapítványt megszüntetni, de nem lehetetlen, ismerik el.
Ebben a „nem lehetetlen” esetben az alapítvány vagyona az államra szállna át:
„Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Ez jogszerűen nem lehet, a mai ismeretek szerint.”
A tudományos autonómia kérdése
A vagyon feletti rendelkezésen túl az sem mindegy, hogy mennyire tudja megőrizni tudományos autonómiáját egy ilyen alapítványi formába csomagolt szervezet. Például fontos kérdés, hogy ki és milyen szempontok alapján nyitja és zárja a pénzcsapot, azaz mennyi forrás megy és milyen kutatásra.
Palkovicsék eddig azon voltak, hogy a kormány többségben lenne a kuratóriumban, amely létrehozná a kutatói hálózatot működtető tudományos társaságot (Eötvös Lóránd Társaság). Ennek a szervezetnek a szenátusában azonban már a kutatói oldal kerülne szűk többségbe, legalábbis Palkovics február 3-án ezt mondta: „ Ennek döntéshozó testülete a »szenátus« 5o%+1 fő arányban lehet MTA által kijelölt személy, maradékában pedig a kormány által delegáltakból áll majd.”
A február 3-au telefonbeszélgetés után napokkal, még a múlt heti tüntetés és az újabb tárgyalási forduló előtt - feltehetőleg a kormánnyal egyeztetve - a Professzorok Batthyány Köre jött elő egy hasonló tervvel, innen sejthető, hogy ebbe az irányba mozogna tovább a rohamtempóban reformáló kormány:
„Javasoljuk, hogy az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését egyúttal biztosítva a kellő tudományos autonómiát. Az új struktúrát paritásos elven javasoljuk létrehozni, ahol az irányító-felügyelő testületbe a Kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az Akadémia delegálná a tagok többségét. Ez a modell véleményünk szerint megfelelő alapot teremtene a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezésének.”
Tehát erősen úgy néz ki, a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a legfontosabb döntések - legyen szó akár vagyonról, akár kutatási pénzekről - a kormány kezében maradna, a többi lehet a kutatóké.
Ezt ráadásul folyamatosan úgy kommunikálja a kormányzat, mintha Németországban is így működne a kutatástámogatási rendszer.
Pedig a kormány által sokat hangoztatott német modell, a Max Planck-társaság minimális állami (szövetségi) kontroll mellett működik, a kormányzat oldaláról mindössze felügyeleti jogosultsággal rendelkezik a delegált, abba például nem tud beleszólni, hogy konkrétan mit és hogyan kéne kutatni.
|
Úgy tűnik, a kormány egyszerűen államosítani akarja az MTA 500 milliárdos vagyonát
|
Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/18/ugy-tunik-a-kormany-egyszeruen-allamositani-akarja-az-mta-500-milliardos-vagyonat
|
2019-02-18 16:07:00
| true | null | null |
444
|
A kormánypárt abban bízik, hogy a Buda-Cash-üggyel aktivizálni tudják azokat a szavazóikat, akik az utóbbi hónapokban elfordultak a Fidesz–KDNP-től. A párt számára nagyon fontos lenne egy olyan ügyet találni, amelynek révén a tapolcai időközi voksolást is megnyerhetik.
Nem múlt el nyomtalanul a veszprémi időközi országgyűlési választási vereség a kormánypárt berkeiben, amit csak részben enyhített, hogy március 1-jén sikerült megtartaniuk a karcagi önkormányzati mandátumukat. A Fidesz–KDNP hétfői frakcióülésén Rogán Antal hosszan beszélt arról, hogy a Buda-Cash-botrány révén ismét lehetőség van arra, hogy sikerül a korrupciót és a csődöt összekötni a korábbi baloldali kormányokkal.
Őket vették célba
Ez egyébként már a frakcióvezető felszólalásából is kiderült, aki már egy második Kulcsár-ügyről beszélt napirend előtt. Rogán Antal egyértelművé tette, hogy elsőrendű kommunikációs cél, hogy a károkért a választók ne a Fidesz-kormányt tegyék felelőssé. A pártban bíznak abban, hogy így meg tudják szólítani azokat a választókat, akik számára az MSZP még mindig a legelutasítottabb párt, de nem elégedettek az Orbán-kormány tevékenységével.
Százmilliárdos kár?
A jegybank február 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét. A cég irányítását a Nemzeti Bank által kirendelt felügyeleti biztosok vették át. Windisch László, az MNB alelnökének becslése szerint tízezernél is több ügyfél lehet érintett a Buda-Cash gyanús ügyleteiben.
Olyan ügyfél is van, akinek a vesztesége a tízmilliárd forintot is meghaladhatja. A cég nem tud elszámolni az ügyfelek értékpapírjaival, a velük közölt adatok nem valósak a gyanú szerint. Windisch László százmilliárdos nagyságrendűre tette a brókerház által okozott kárt.
Folyamatok
A Buda-Cash-ügy mellett a Fidesz–KDNP-ben abban is bíznak, hogy hamarosan jelentős összegekhez juthatnak a devizahitelesek. Ennek lehet olyan elnyúló hatása, hogy megáll a kormánypárt népszerűségének a csökkenése, valamint a tapolcai választás előtt egy témával csökken az ellenzéki pártok, főként a Jobbik mondanivalója.
Az általunk megkérdezett kormánypárti országgyűlési képviselők szerint egyetlen időközi választásból sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, hanem a tendenciákat érdemes nézni. Pozitívnak értékelték, hogy az utóbbi két hétben, persze a veszprémi voksolást leszámítva, két településen (Szatymaz, Karcag) is sikerült nyerniük, de ebből hiba lenne bármilyen országos folyamatra következtetni.
Ebben bíznak
Úgy látják, csak akkor lehetne valamilyen fordulatról beszélni, ha sikerülne megtartani a tapolcai mandátumukat. Ehhez bőven elég lenne, ha 2014-es tavaszi szavazóiknak a 60-70 százalékát mozgósítani tudnák, de a veszprémi példa azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem megy magától. A képviselők szerint a Buda-Cash-ügy napirenden tartása és helyes kezelése biztosan hozhat voksokat, valamint az is, ha sikerül a következő heteket nagyobb kormányzati bakik nélkül "lehozni".
Veszprém megye 3. számú (tapolcai székhelyű) választókerületében azért kell április 12-én időközi országgyűlési választást tartani, mert a térség tavaly áprilisban megválasztott fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt.
A voksolás hatvan település választópolgárait érinti. Ha a Fidesz veszít, még messzebb kerül a kétharmados többségtől.
|
Újabb csodafegyvert vetne be a Fidesz
|
A kormánypárt abban bízik, hogy a Buda-Cash-üggyel aktivizálni tudják azokat a szavazóikat, akik az utóbbi hónapokban elfordultak a Fidesz–KDNP-től. A párt számára nagyon fontos lenne egy olyan ügyet találni, amelynek révén a tapolcai időközi voksolást is megnyerhetik.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/ujabb-csodafegyvert-vetne-be-a-fidesz
|
2015-03-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.