text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A józsefvárosi Fidesz szerint - csütörtöki sajtóhírek alapján - hangfelvétel bizonyítja, hogy a szocialisták józsefvárosi szervezeténél lenyúlják a pénzeket, mindenféle fekete kasszát és forradalmi kasszát működtetnek, hamis számlákat gyártanak és feketén foglalkoztatják embereiket.
A nagyobbik kormánypárt józsefvárosi szervezetének MTI-hez eljuttatott közleménye szerint mindez az MSZP kerületi elnökének, önkormányzati képviselőjüknek, Komássy Ákosnak a tudtával történik. Mint írták, várják Komássy Ákos válaszát arra, "mennyi pénzt nyúltak le? honnan volt a feketepénz? kik vettek részt a csalásban? Arra is kíváncsiak, ha saját pártjának pénzét is elcsalja és lenyúlja, hogyan bízhatnának rá a józsefvárosiak közpénzeket?
Az ellenzéki párt fővárosi szervezete csütörtökön az MTI-vel azt közölte: azonnali vizsgálatot tart az MSZP Budapesti Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága a párt józsefvárosi kerületi szervezetének gazdálkodásáról. Arra reagáltak, hogy a Magyar Idők csütörtöki számában azt írta, birtokába került egy februári hangfelvétel az MSZP VIII. kerületi szervezetének tanácskozásáról, amelyen részt vett Katona Tamás pártigazgató is.
A hangfelvételen a lap beszámolója szerint Komássy Ákos kerületi elnök azt mondja, hogy a szervezet "feketekasszájából" finanszírozták 2014-ben azokat a kiadásaikat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni; példaként személyi, illetve bizonyos kampánykiadásokat említett.
|
Mutyit emleget a józsefvárosi Fidesz
|
A VIII. kerületi Fidesz szerint az MSZP kerületi elnökének, önkormányzati képviselőjüknek, Komássy Ákosnak a tudtával a szocialisták józsefvárosi szervezeténél "lenyúlják a pénzeket". Szerintük ezt hangfelvétel bizonyítja.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20150917_Mutyit_emleget_a_jozsefvarosi_Fidesz
|
2015-09-17 14:24:00
| true | null | null |
HVG
|
Informálisan kapott ajánlatot, hogy felmenthetik, ha Gyurcsány Ferenc ellen vall, de ezt nyilván nem lehet bizonyítani, egyébként pedig soha nem is gondolt arra, hogy a volt kormányfőre valljon, hiszen ennek nem lett volna alapja - mondta Tátrai Miklós volt MNV-vezér az ATV műsorában szerda este.
Arra a kérdésre, hogy kitől hangzik el egy ilyen ajánlat, azt válaszolta, "az ügyésztől hangzik el, nyilván jegyzőkönyvön kívül és konkrétan mondjuk nem nekem, hanem az ügyvédemnek". Nem fontolta meg az ajánlatot. "Mondtam volna azt, hogy Gyurcsány Ferenc bűnöző, és hülyeséget csinált, jogtalanságot csinált, miközben nem volt semmi ilyen?" - közölte.
"Voltam jobban" - mondta arról, hogy érezte magát a mai ítélet után. Hozzátette, meglepetés volt a döntés, nem erre számítottak, szerinte a mai ítélet "az egész jogállamiság szempontjából elképesztő". Fellebeztek ellene.
Tátrait a Szolnoki Törvényszék első fokon négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Sukoró-ügyként ismertté vált perben. Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott.
A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek.
Az ATV-ben a volt MNV-vezér azt mondta, azt az értékbecslést fogadták el a telekcseréről, amely az államnak kedvezőbb volt.
|
Elítélt MNV-vezér: kaptam ajánlatot, hogy valljak Gyurcsányra
|
Meglepetés volt a Sukoró-ügyben ma hozott bírósági ítélet - közölte a szerdán első fokon négy évre ítélt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Azt is elmondta, kapott ajánlatot, hogy ha Gyurcsány Ferencre terhelő vallomást tesz, akkor felmenthetik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20150930_Elitelt_MNVvezer_meglepo_es_elkepeszto_a
|
2015-09-30 15:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Az idei év egyik legnagyobb botránysorozata volt, amikor kiderült, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) Gömöri Zsolt elnökségének idején megkérdőjelezhető módon gazdálkodott a többek közt állami hozzájárulásból származó büdzséjével. Egymás után kerültek napvilágra információk túlzásnak tűnő külföldi utazásokról, milliókért megrendezett gálavacsoráról vagy a szponzori támogatások után felvett zsíros jutalékokról. Ezzel párhuzamosan újabb és újabb parasportolók kezdtek beszélni olykor megalázóan kevés ösztöndíjukról és lehetetlen sportolási körülményeikről. A legnagyobb felháborodást viszont egyértelműen az váltotta ki, hogy Gömöri Zsolt és több munkatársa vissza nem térítendő, milliós támogatást kapott devizahitelének végtörlesztéséhez.
Még júniusban sikerült megszereznünk a felügyelőbizottság célvizsgálati jelentését, és az ebben szereplő dátumok alapján megírtuk, milyen rekordgyorsan bonyolították le az elnöknek adott támogatást. Gömöri addig ugyanis nem volt munkavállaló, akinek a végtörlesztést szabályozó törvény alapján a munkáltatói támogatás járt. Csakhogy 2012. január 27-én az elnökség megszavazta, hogy ettől kezdve főállású elnökként látja el az MPB vezetését, így maradt 3 nap a jogszabályban megszabott január 30-i határidőig arra, hogy ő is megkapja a hozzájárulást. Szabályosan le is papíroztak mindent: még aznap, január 27-én aláírták vele a munkaszerződést, a munkába lépés hivatalos dátuma is ez a nap lett, és ugyanekkor be is adott egy kérelmet a támogatásra. Ebben már mint „az MPB munkavállalója” bejelenti, hogy az általa „igényelt végtörlesztési támogatás összege: 3 millió forint", és kéri ennek átutalását.
Az azóta lemondott, jelenleg már sikkasztással gyanúsított elnök végtörlesztésével összefüggésben a hvg.hu birtokába került egy eddig nem ismert dokumentum, amiben az szerepel: február 24-én Gömöri Zsolt felvett 3 millió forintot az MPB bankszámlájáról, vagyis ugyanakkora összeget, mint amennyit nagyjából 3 héttel korábban a végtörlesztéséhez támogatásképpen kapott. A megszerzett anyag az „időszaki pénztárjelentés” nevet viseli, társadalmi szervezeteknél ebbe könyvelik a pénzügyeket, méghozzá beviteli és kiadási oldalra lebontva. A 3 millió forintos összeg február 24-i dátummal így kétszer szerepel: rögzíti, hogy az elnök készpénzben felvette a bankban, majd a következő könyvelési sor szerint az „kölcsön visszafizetése” jogcímmel szintén rögtön nála is landol.
Névtelenséget kérő informátorunk szerint a tranzakcióra azért volt szükség, mert a parasportolók szervezete annyira le volt gatyásodva akkor, amikor a szoros határidő miatt alig 3 nap volt Gömöri végtörlesztésére, hogy az elnök maga adott kölcsön saját támogatásának kifizetésére. Vagyis a vezető vélhetően nem akarta veszni hagyni a törvény adta lehetőséget csak azért, mert a számlán nincs elég pénz. Ezért január végén saját maga befizette a milliós összeget a társadalmi szervezetnek, hogy aztán onnan mint munkavállaló időben megkaphassa mint „támogatást”, csak hogy megszabadulhasson svájcifrank-hitelétől.
A felügyelőbizottsági dokumentumból azt már eddig is tudtuk, hogy Gömörinek a határidő utolsó napján, január 30-án átutalták a 3 millió forintot „támogatás végtörlesztéshez” hivatkozással. Mivel viszont ezek szerint ezt megelőlegezte saját magának, még egyszer meg kellett kapnia, ezért szerepel a február végi pénztárjelentésben ez a 3 milliós összeg „kölcsön visszafizetése” címén. Vagyis addigra valószínűleg érkezett elég pénz a szervezet számlájára, hogy az MPB-t kisegítő elnök visszakaphassa az összeget.
Így mindez szabályszerűnek tűnik: ahogy a botránysorozat kirobbanása után is sokszor hallhattuk Gömöritől, sőt az őt több esetben mentegető Deutsch Tamástól, az MPB alelnökétől, hogy a jogszabályok betartásával jártak el. Más kérdés, hogy mennyire etikus, hiszen ezek szerint a parasportolók érdekeit képviselő legfőbb szervezetnek valójában nehézséget okozott – vagy talán egyáltalán nem is telt volna – a munkavállalók végtörlesztésének támogatása. Miközben az elnöknek ezek szerint valahonnan volt legalább 3 millió forintja kéznél, és még ő oldotta meg a likviditási problémát.
Gömöri: barátoktól kért kölcsön, hogy kölcsönt adjon saját hitelére
A birtokunkba került dokumentumról, illetve a kiderített pénzügyi műveletekről megkérdeztük a Magyar Paralimpiai Bizottságot, de érintettsége miatt Gömöri Zsolthoz továbbította megkeresésünket a szervezet. Az egykori elnök elismerte, hogy ő fizetett be egy „nagyobb összeget” ilyen céllal. Azt kérte, hogy válaszát teljes terjedelmében közöljük:
„Megkeresésében feltett kérdések mutatják tájékozottságát. Valós tény, hogy 2012 januárjában – baráti kölcsönt igénybe véve – nagyobb összeget fizettem be az MPB számlájára azzal a céllal, hogy a jogszabályok által biztosított és az elnökségi döntés értelmében, a végtörlesztéssel kapcsolatos munkáltatói szociális feladatokat is teljes körűen és határidőre elláthassuk.
A befizetés további oka volt a likviditási egyensúly fenntartása, amire minden év elején kiemelten figyeltünk annak érdekében, hogy a sportfeladatok, programok, ne sérüljenek és a rendkívüli munkavállalói támogatás is megvalósulhasson. Ezért vállaltam, hogy ezen forrásszegény időszakban ezt a problémáját is megoldom az MPB-nek. Az eljárás során sem jogszabály, sem sportprogram nem sérült, befizetésemmel a feladat ellátása biztosított volt. Ahogy az MPB likviditása engedte, a befizetett összeg visszafizetése megtörtént.”
Továbbra is ott van, döntéseket hoz
Ezek a részletek nemcsak a tények utólagos feltárása miatt fontosak, hiszen információink szerint a júniusban lemondott Gömöri továbbra is ugyanúgy a parasportban tevékenykedik. Sőt, az MPB-t alkotó tagszervezetek közül több is felkérte, hogy legyen a küldöttje a szervezetnél, vagyis az exelnök ott volt több közgyűlésen, és így részt vett a döntéshozatalban is. Mivel az ezekről szóló jegyzőkönyvek nyilvánosak, de mégsem találtuk meg azokat a honlapon, erről is megkérdeztük az MPB-t. Végül erre is maga Gömöri Zsolt reagált (Válaszának ezt a részét is változatlan formában közöljük – a szerk.):
„A közgyűlési részvételemmel kapcsolatos kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy a közgyűlési jelenléti ív, mely a résztvevők névsorát és a küldő szervezet nevét tartalmazza, nem minősül nyilvános adatnak, ezért nem találhatja.
Szeretném tájékoztatni, hogy 1991-től dolgoztam a fogyatékkal élők sportjának területén (2012-ig társadalmi munkában), ez alatt a 25 év alatt több sportág munkáját segítettem és az MPB elnökeként pedig mindegyik tagszervezetünkkel szakmai kapcsolatba is kerültem. Az MPB alapszabályának alapján több szövetség is felkért, hogy képviseljem érdekeiket a közgyűlésen, így választásom szerint lehetőségem volt szavazattal részt venni az MPB említett eseményein.”
|
Zsebből előlegezte meg saját támogatását Gömöri
|
Gömöri Zsolt adott kölcsön három millió forintot saját szervezetének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, hogy vissza nem térítendő támogatásként ugyanezt mint munkavállaló megkaphassa hitele végtörlesztéséhez – tudta meg a hvg.hu. A parasportolók szervezetének másképp nem is lett volna pénze a hitelkiváltásra. A korábbi elnök kérdésünkre elismerte a tranzakciót, amit azzal magyarázott, hogy a „forrásszegény időszakban”, maga is barátoktól kölcsönkérve segítette ki saját szervezetét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151001_Zsebbol_elolegezte_meg_sajat_tamogatasat
|
2015-10-01 15:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán, és a vádlottakat megrovásban részesítette.
Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett az MDF elnökjelölt-jelöltségétől. Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlottak és a védők is fellebbezést jelentettek be.
|
Megrovást kapott Dávid Ibolya és Herényi Károly
|
Társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán, és a vádlottakat megrovásban részesítette.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20150930_Megrovast_kapott_David_Ibolya_es_Herenyi
|
2015-09-30 15:32:00
| true | null | null |
HVG
|
Röviden összefoglalva az eddigieket a színházprojektben:
a kivitelezés közel 4 milliárd forint plusz áfa költséggel indult,
a kivitelező a város kedvenc fideszes építőipari cége, a Böjtös-Bau,
a projekt tervezett befejezési dátumát 2020. szeptember 15-ében jelölték meg.
A színház felújításának bohózatában újabb felvonást jelentett, hogy egyszer már több mint egymilliárd forint többletforrás odaítélésről döntött a kormány. Az indok az ilyenkor szokásos volt: előre nem látható gondok, írtuk tavalyi cikkünkben, amit úgy zártunk, hogy minden valószínűség szerint az építőanyagárak elszabadulása miatt még további állami dotációra lehet szükség.
A színház esetében egyébként tavaly még azt álmodta Szalay Ferenc polgármester, hogy idén márciusra már itt játszhat a társulat. Úgy tűnik, ez a terv sem válik valóra.
Színházfelújítás Szolnokon
De nézzük meg, mit történt eddig a másik látványberuházással, a tiszaligeti strand felújításával!
Ebben az esetben is további milliárdokért kuncsorog a város. Ahogy tavaly írtuk, a munkát a színházhoz hasonlóan itt is 2019-ben kezdték meg, és 2021 végén kellett volna elkészülni vele. A beruházás költségét itt sem sikerült elsőre eltalálni, mert a kezdeti 7,7 milliárdot még megfejelték 2,3 milliárddal, vagyis így már 10 milliárdból fejlesztik a fürdőt. Úgy tűnt, végre lubickolhatnak a pénzben, ám nem így történt.
Említett korábbi cikkünkben még arról volt szó, hogy a plusz források ellenére is majd csak idén nyárra tudják átadni a létesítményt. Nos, mind a színház, mind a strand esetében kiderült, további hónapokat csúszik mindkét pénzégető látványberuházás. Erről maga Szalay Ferenc számolt be.
A szolnoki polgármester a helyi tévé egyik műsorában közölte, hogy késnek az átadások és még további források szükségeltetnek hozzájuk, már ha egyáltalán be akarják ezeket fejezni. Szalay kijelentette, számukra sem mellékes, miként áll a két nagy beruházás. Ez nem lehet véletlen, hiszen Szolnokon immár e két munka példázza a fideszes vezetésű város tehetetlenségét. Mint a polgármester elmondta,
a tiszaligeti fürdővel kapcsolatban úgy gondolja, hogy 2022 végéig el tud készülni, tehát a következő évre, azaz 2023-ra átadhatóvá válik. A színház szerinte hamarabb lesz kész: a társulat szeptemberben az évadot már ott tudja kezdeni.
A Szolnok TV műsorában Szolnok fideszes polgármestere hangsúlyozta, már elmondta többször - miután mindig nagyobb probléma egy felújítás, mint egy új építése -, hogy menet közben derültek ki olyan dolgok, amiket előre nem lehetett tudni. És persze plusz forrásigénye van mind a két fejlesztésnek.
Azt nem tudni, hogy a Közbeszerzési Értesítőben 2022. január 12-én a Tiszaligeti fürdőfejlesztés kiegészítő munkálatai címen megjelent 1 milliárd 675 millió 499 ezer 298 forintot már belevette-e a polgármester a plusz forrásigényekbe, vagy még ezen felül is kell pénz. A 2022/8 számú Közbeszerzési Értesítőből kiderül, hogy számos medencével számolnak a plusz források kapcsán, illetve a tervezett beruházás biztonságos üzemeléséhez további 500 l/perc termálvízmennyiségre van szükség. Ráadásul a fürdő és strand üzemeltetésének gazdaságosabbá tételéhez szükséges két saját, hidegvizes kút megépítése is.
Így fest most a tiszaligeti strand korszerűsítése
Egy biztos: az átadási határidők jelentősen csúsznak. Az más kérdés, hogy a már 10 milliárd fölé kúszó strandfejlesztés mikorra válhat legalább nullszaldóssá, illetve mikortól lehet nyereséges. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a beruházások elhibázottnak bizonyuló eredeti költségvetése és a pluszterhek vajon felvetik-e egyáltalán valakiknek a felelősségét, vagy úgy vannak vele egyesek, hogy jól van az úgy, majd az állam az adófizetők révén úgyis állja a számlát.
Erről a polgármester már nem nyilatkozott a tévében.
|
Továbbra is önteni kell a pénzt a két szolnoki látványberuházásba
|
Eddig csak pénztemetőnek bizonyult két nagyberuházás Szolnokon. Az egyik a Szigligeti Színház, a másik a tiszaligeti strand felújítása. Mindkettő már eddig is milliárdokat nyelt el, és azon túl, hogy az átadási határidő a múltba vész, még további milliárdok hiányoznak a befejezésükhöz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tovabbra-is-onteni-kell-a-penzt-a-ket-szolnoki-latvanyberuhazasba-246029
|
2022-02-15 15:37:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A rendőrök már hónapokon óta bírságoltak külföldi kamionosokat mondvacsinált okokkal a 2-es úton, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai tetten érték őket: éppen 140 eurót vettek át egy sofőrtől.
A szolgálatparancsnoki beosztásban lévő főtörzszászlóst és a körzeti megbízottként dolgozó törzszászlóst vesztegetés és szolgálatban kötelességszegés vádjával állította bíróság elé az ügyészség.
A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az elsőrendű vádlottat 4 év, míg a másodrendű vádlottat 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
Az ítéletet mind a vádlottak, mind pedig az ügyész elfogadta, így az már első fokon jogerőre emelkedett.
|
Rács mögé küldenek két korrupt rétsági rendőrt
|
Letöltendő börtönbüntetésre ítélt két volt rétsági rendőrt a bíróság vesztegetés és más bűncselekmény miatt – hangzott el az M1-en hétfő este.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon.bunugy/20150928_ket_korrupt_retsagi_rendor
|
2015-09-28 15:48:00
| true | null | null |
HVG
|
"Nem tudok erről, én csak itt dolgozom. És egyébként sem mondanék neked semmit. Nem akarom, hogy picsán rúgjanak" - mondja az egyébként nagyon kedves asszony az újszentiváni Fő utcán. Láthatósági mellényt visel, szerszámokkal megpakolt talicskát tol.
Az utca túloldalán, a hivatal titkárságán két jó kedélyű hölgy beszélget. Azt mondják, Juhász Tibor alpolgármester telefonszámát nem adják meg - úgy lehet vele kapcsolatba kerülni, ha az ember leírja a saját számát egy cetlire, azt odaadják az alpolgármester úrnak, és ha ő úgy gondolja, majd jelentkezik. Juhász Tibor háziorvos. Hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól délig, csütörtökön 11 óráig, kedden pedig déltől 16 óráig rendel. Néhány nappal később a mástól kapott telefonszámon felhívom: a megszaporodott feladataival és a polgármester ügyével kapcsolatos kérdésre azt mondja, nem nyilatkozik. Azt sem tudja, ki a polgármester ügyvédje, nem is áll most kapcsolatban a polgármesterrel. "Hogyan állhatnánk, hiszen be van csukva?"
Pálinka a postán
"Kérdezhet tőlem, amit csak szeretne. Nem fogok válaszolni" - ezt mondja a hivatal melletti posta tisztviselője is. Azt sem engedi meg, hogy a pálinkákkal ízlésesen berendezett polcokról fotó készüljön. A választásomat azonban megdicséri: a rövid beszélgetés emlékére megvett sárgabarack-pálinkát tartja a legjobbnak a kínálatból. A pici, zárjegyes, csatos üvegen (0,04 l) a felirat: Epreskert Pálinkaház, Novi Rakija Kft., Pipitér utca 2. Ez a cég "postapartner", a postahivatal üzemeltetője, és nyert már két uniós pályázatot is. A cégjegyzésre jogosult egyik személy Putnik Lázár, Újszentiván polgármestere. A Nemzeti Cégtárban látható információk szerint a kft.-vel minden rendben, "üzleti kapcsolat létesítése ajánlott".
Ugyanez az önkormányzatról nem mondható el. Idén január 20-án a NAV nyomozói ellenőrizték a polgármesteri hivatalt, lezárták az egész épületet. A látványos intézkedésről az adóhatóság azt nyilatkozta, folyamatban lévő nyomozás, részleteket nem hozhat róla nyilvánosságra. Amikor a polgármesternél szóba hozták ezt, informátoraink szerint Putnik Lázár azt mondta, hogy "a NAV-os kollégák" csak ellenőriztek, ugyanezt máshol is meg szokták tenni, nincs ebben semmi rendkívüli. Február 7-én hétfőn már a polgármesterért, egy önkormányzati alkalmazottért és egy építőipari cég vezetőjéért mentek a nyomozók.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványára letartóztatott emberek "egy munkásszálló építése során okoztak 222 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek". A megalapozott gyanú szerint a polgármester 2017 júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a megyei kormányhivatalhoz, októberben a község 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A teljes bekerülési költség a projekt szerint 371 millió, vagyis a saját erő 149 millió volt. "A polgármester a támogatási kérelemben a beruházás teljes költségét valótlanul túlárazta, az eljáró kormányhivatali alkalmazottakat megtévesztve. A közbeszerzésbe egy a polgármester ismeretségi körébe tartozó budapesti építőipari céget vontak be, melyre azért volt szükség, hogy a túlárazott kivitelezéssel összefüggésben számlák kibocsátásával a támogatási összeg lehívását biztosítsák. A valóságban a kivitelezést a polgármester által kijelölt cégek végezték, az általa irányított önkormányzati alkalmazott közvetítésével. A munkásszálló kulcsra készen 258 millióból megvalósult, a fennmaradó 113 millió forintból a budapesti cég vezetőjével a polgármester mintegy 70 millió forintot a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített, ingatlant vásárolt. A fenti összegből 10 millió forintot még egy szociális szövetkezetnek utaltak, míg a további összeg sorsa egyelőre ismeretlen" - írta február 9-én a főügyészség. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt indult nyomozás, és azért volt szükség letartóztatásra, mert "a polgármester és munkatársa többször próbáltak tanúkat befolyásolni".
|
Vége a bulinak
|
Az újszentivániak minden lehetőséget megragadnak – hangzott el a község munkásszállójának avatásán 2020 márciusában. Két hete Putnik Lázár polgármestert őrizetbe vette a NAV, mert a gyanú szerint a szálló építésekor 222 millió forinttal károsította meg az államot. A helyiek csodálják, hogy ez csak most tűnt föl.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/vege-a-bulinak-246301
|
2022-02-23 15:48:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Úgy tudják, hogy az érintett családok már nincsenek Magyarországon – közölte a PM szóvivője.
Barabás Richárd szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központhoz fordulnak, hogy megtudják, kik vásároltak letelepedési kötvényeket. Emellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál rákérdeznek arra, hogy kik kaptak Irakból, Pakisztánból, Iránból, Egyiptomból vagy Jordániából letelepedési engedélyt.
Ha a kért információk beérkeznek, akkor azok bizonyítékul szolgálhatnak, és "le fogjuk leplezni a kormány szemforgató és képmutató viselkedését" menekültügyben – jelentette ki Barabás Richárd.
|
PM: letelepedési kötvényt vettek a titokban befogadott keresztények
|
A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint letelepedési kötvényt vásároltak azok a keleti keresztény családok, akikről az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán korábban azt állította, hogy 2013-2014-ben Magyarország titokban befogadta őket – mondta Barabás Richárd, a PM szakszóvivője.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20150925_PM_letelepedesi_kotvenyt_vettek_a_titokba
|
2015-09-25 16:02:00
| true | null | null |
HVG
|
A Magyar Közlönyben fellelhető kormányhatározat értelmében a belügyminiszter külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül biztosítja a forrást, mindenzt előfinanszírozásként a pécsi önkormányzat számára. A támogatási szerződést kötnek a felhasználás és elszámolás részletes feltételeiről, ezt követően kapja meg az összeget a város. A városnak le kell folytatnia a felszámolásái eljárást, a felmerülő össze lehetséges költséget meg kell térítettni a magasház tulajdonosával, ami így visszakerülne a központi költségvetésbe.
A 25 emeletes magasház az 1970-es évek közepén épült, de vázszerkezetének korróziója miatt idővel életveszélyessé vált, ezért 1989-ben ki kellett üríteni. Az önkormányzat 2003-ban 360 millió forintért megerősíttette, majd eladta a házat, melynek hasznosítását többszöri tulajdonosváltás után sem sikerült megtalálni, illetve az átalakítására vonatkozó tervek mentén készült számítások eredménye mindig az volt, hogy az ingatlan rekonstrukciója és fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének. A magasház állaga idővel ismét leromlott, a veszélyessé vált épületre 2013 őszén bontási határozatot adott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal.
|
Támogatást kapott Pécs a magasház bontására
|
A kormány 1256 millió forint támogatást biztosít a pécsi magasház elbontására a város önkormányzatának, így érdemben megkezdődhetnek a bontási munkálatok.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20150924_Elbontjak_a_pecsi_magashazat
|
2015-09-24 16:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. december 9-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Bejárható Nagy-Magyarország kicsinyített mása, makettek formájában láthatók emblematikus épületei, így például az Országház, a soproni Tűztorony, az aradi Városháza. Mindez Mórahalomon, 1600 forintért. Ha tízfősnél nagyobb csoport érkezik, 900 forint a kedvezményes jegyár, a mórahalmiak a városkártya felmutatásával 800 forintért is bemehetnek. Van családi belépő, lehet fényképezkedni korhű ruhákban, kihelyezett tanórát tartani múzeumpedagógussal. Csapatépítő tréningek is szervezhetők a kiállítóhelyen, amelynek eredeti ötletgazdája és megépíttetői most a vádlottak padján ülnek a Szegedi Törvényszéken.
A létesítményt jelenleg az Ezer Év Parkjának nevezik, de eredetileg Mini Hungary Parkként nyílt meg 2015 márciusában. A mórahalmi önkormányzaté 2017 májusában lett. A vásárlás körülményeit nem részletezte a Délmagyarország az év júliusában, csak hivatkozott a park új üzemeltetőjére, a Móra-Tourist Nonprofit Kft. ügyvezetőjére, Stampf Mariannra, aki szerint a város azért döntött a park megvétele mellett, mert fontosnak tartotta, hogy ez a turisztikai attrakció „ne vesszen el, és a minősége is megfelelő maradjon”. Az előző tulajdonos, a park megálmodója pedig azt nyilatkozta, azért lett a városé a kiállítóhely, mert így a többi helyi turisztikai vonzerővel – a fürdővel és a lovas színházzal – együtt lehet működtetni.
Minden egy helyen
Fotó: Bornemzet Nonprofit Kft.
A megyei napilap 2018 júniusában már arról írt, hogy a korábbi tulajdonost különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletének gyanújával őrizetbe vette a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. A büntetőper előkészítő ülésén, 2020 szeptemberében a Szegedi Törvényszéken Bálint Márton ügyész a vádat ismertetve azt mondta, a 2010-ben kezdődött 650 milliós beruházás építtetői a kezdetektől finanszírozási gondokkal küzdöttek. Ezt úgy próbálták orvosolni, hogy az építkezés alatt a valóságnak nem megfelelő teljesítési igazolásokat állítottak ki. Készre jelentettek olyan munkafázisokat, amelyek még zajlottak; ezt azért tették, hogy a támogatás következő részletét felvehessék, csakhogy a trükk kiderült az ellenőrzéskor. Félrevezették a támogatást folyósító hatóságot, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséget (DARFÜ), ezzel követték el a költségvetési csalás kísérletét. A fejlesztési ügynökség menet közben megbírságolta az építtetőt, elvonta a megítélt támogatás 25 százalékát. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség úgy látja, a park végül nem is a tervek szerinti minőségben készült el – bár elkészült és működött is, ezt a főügyészség nem vitatja.
Az államot 436 millió forint kár érte, amiből 50 millió térült meg a vádirat szerint. A DARFÜ ugyanis elállt a projekt támogatásától, az építtetőnek pedig az összes megkapott uniós támogatást, azaz a 436 milliót vissza kellett volna fizetnie. Mivel ezt nem tudta megtenni a Bornemzet Nonprofit Kft., az állam végrehajtást rendelt el. A végrehajtás után licitálni lehetett a parkra, amelyet az egyetlen jelentkező, Mórahalom önkormányzata vett meg – 50 millióért.
Ketten beismerték
A büntetőügy előkészítő tárgyalásán Gaudi Tibor bíró elmagyarázta a vádlottaknak: ha beismerik bűnösségüket, és ezt a bíróság elfogadja, nem kaphatnak súlyosabb büntetést, mint ami a vádiratban szerepel. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott, B. S., D. I. és Sz. K. ragaszkodik az ártatlanságához. Az ötödrendű vádlott, K. S. R. műszaki ellenőr azonban elismerte, hogy bűnös. Azt mondta, tisztában volt azzal, hogy a teljesítési igazolások egy része valótlan tartalmú, de a projekt vezetője, a harmadrendű vádlott K. B. arra kérte, írja alá ezeket is, és ő megtette, együttműködött vele, hogy megmaradjon az állása.
Így volt – ismerte el a következő tárgyaláson K. B., aki nagyon megbánta, hogy azután is kitartott a projekt mellett, amikor már látszott, nem lehet megcsinálni problémák nélkül. Nem akarták ők megkárosítani az államot, csak befejezni, amit elkezdtek. K. végül már a saját pénzét is betette a projektbe, kölcsönöket vett föl, és diplomás ember létére hordta a téglát, hogy kész legyen a park. A projektvezető tehát szintén elismerte a bűnösségét, és elnézést kért az államtól.
Az elsőrendű vádlott, B. S. építőmérnök, közgazdász, a park ötletében fantáziát látó üzletember azt mondta, szereti a makettparkokat, a brüsszeli Mini-Europe-ot is, ezért gondolta jó ötletnek, hogy régi ismerősével, a másodrendű vádlott D. I.-vel ilyet hoznak létre. Biztosítékot szerzett a beruházáshoz, letette az önerőt is – s bár az csak egy napig volt a számlán, az akkori szabályoknak ez megfelelt. B. S. szerint a hatóságok késlekedése miatt akadozott a projekt: a támogatás első részletét 12 hónap, a másodikat 6 hónap késéssel kapták meg. A büntetést, a 25 százalékos támogatáselvonást egy adminisztratív hiányosság miatt rótták ki rájuk. Azt mondta, ha mindenben a szabályok szerint járnak el, a projekt 70 százalékos készültségi állapotában új közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni, de ilyet ő még nem látott. Állítja, nem áraztak túl semmit, és nem látott pénzt a projektből, inkább fizetett bele.
A másodrendű vádlott D. I. magyar–történelem szakos középiskolai tanár és újságíró, szerkesztő. Riportkötetek, borról, nemzeti értékekről szóló könyvek szerzője, könyvkiadó vállalkozása van, több rendezvény és médium ötletgazdájaként, a Bozsik-program írójaként ismerik. „Marketingből vagyok” – mondta a bíróságon. Elérzékenyült, amikor arról beszélt, szülei Mórahalmon tanítottak, azért építették oda a parkot. Azt vallotta, amikor elhatározták a makettpark létrehozását, ilyen szerkezetek építésével foglalkozó cég még nem működött Magyarországon. Nagy nehezen találtak olyan vállalkozásokat, amelyeket meg lehetett bízni a munkával. Ő bölcsészként nem tudott sokat hozzátenni a kivitelezés aprómunkájához, de tényleg aláírta a dokumentumokat. Elhitte, hogy nyugodtan készre lehet jelenteni a parkot, mert az ellenőrök úgyis később jönnek – nem így lett. Ám jellemző szerinte, hogy az 52 hónap alatt, amíg készült a park, 27 hónapig a hatóságok miatt állt az építkezés. A vád egyik legfőbb állítására, hogy a makettek nem megfelelő minőségben készültek el, azzal védekezett: amíg az ő cége működtette a parkot, télre több réteg fóliába csavarták a maketteket.
Az utód azonban oldalról nyitott sátortetőt rakott föléjük, amely alá befújhatta a szél a csapadékot, s a fagyott víz szétrepesztette az anyagot.
Azt, hogy ez tényleg így történt-e, nehéz megállapítani. A Délmagyarország 2017. július 12-én arról írt, hogy a makettparkot restaurálják. Ekkor már Mórahalomé volt a kiállítóhely, de a cikk szerint a restaurátort még a park előző tulajdonosa, a Bornemzet Nonprofit Kft. bízta meg. A keramikus végzettségű szakember arról beszélt, hogy ezek az épületek kis csodák, lelkük van, viszont háromféle minőségben készültek el: „Az elején még látszott, hogy eleget tudtak rájuk költeni, a végére valószínűleg elfogyott a pénz, mert azok nagyon gyenge minőségben készültek, és egyszerűen nem bírták az időjárás viszontagságait.”
Hiába lobbizott Orbánnál
A Mini Hungary ügyét aránylag könnyen kapcsolatba lehet hozni a politikával – mindkét oldallal. A projektvezető – bár ez nem tartozott a tárgyhoz – elmondta a meghallgatásakor, hogy korábban, a kétezres években két országgyűlési választáson is kampányfőnökként dolgozott Ujhelyi Istvánnak (MSZP). Az előkészítő ülésre pedig eljött Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő, akinek neve egy időben az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt is szóba került. (Szabó Bálint újabb és régebbi politikai akcióiról lásd: Az örök áldozat, Magyar Narancs, 2021. február 25.) Szabót nem a park érdekelte, csak B. S. miatt jött. Az elsőrendű vádlott ugyanis vádlottja a Szeviép-ügynek is, és Szabó a tönkrement építőipari vállalkozás ki nem fizetett alvállalkozóinak ügyében járt el több alkalommal, el is intézte, hogy kártérítést kapjanak. A Szeviép Kft. tulajdonos-ügyvezetőit csődbűntettel vádolják, egyszer bűnösnek mondta ki őket a bíróság, aztán felmentő ítélet született, majd az idén új eljárás kezdődött az ügyben a Debreceni Törvényszéken. Szabó a Szeviép-ügyet minden alkalommal a szocialistákkal, illetve a szegedi városvezetéssel hozta kapcsolatba, bár állítását nem tudta bizonyítani. A Mini Hungary-ügyben – mondta Szabó a Magyar Narancsnak – egy másféle összefonódás lehetőségét látta meg: B. S.-t ugyanis egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Varga István védi. Le is fotózta őket együtt a bíróság folyosóján, bár mindketten tiltakoztak, mondván, nem közszereplők.
D. I. is szóba hozta a politikát a vallomásában. Azt mondta, amikor látta, hogy nehezen boldogulnak a beruházással, lobbizni próbált a Miniszterelnökségnél, hogy simább útja legyen a projektnek, és bár nemzeti, konzervatív értékrendű lévén ismerős közegben mozgott, nem boldogult, mert „mások befolyása erősebb volt”. Amikor őt őrizetbe vették, a börtönben kórusban kiabálták a nevét, trágárságok kíséretében: szerinte előkészítették a fogadtatását, ez is a nyomásgyakorlás része volt. Úgy gondolja, a park sorsáról politikai döntés született a háttérben, és a hatóságok ennek megfelelően álltak hozzá: a vonzerejében rejlő értékét nem nézték, csak épített beruházásként kezelték, így érhetett csupán 50 milliót a licitáláson egy szerinte milliárdos érték. Az a kör, amelyik meg akarta szerezni magának a kiállítóhelyet, meg is szerezte – mondta a bíróságon.
Kizárásos alapon Mórahalom önkormányzatára gondolhatott. A parkhoz és korábbi működtetőjéhez fűződő kapcsolatáról nem akart nyilatkozni a Narancsnak a mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán (Fidesz). A Pesti Srácoknak azonban elmondta, nem tudtak a beruházás hátteréről. Először annyi közük volt a parkhoz, hogy a területet eladták az építtetőnek, aki csak a vételár felét fizette ki. Azzal, mi készült el a tervekből és mi nem, a park átvételekor szembesült a város. A képviselő-testület hezitált, tényleg szüksége van-e erre a kiállítóhelyre Mórahalomnak. Végül azért fizették ki érte az árverésen az 50 milliót, mert a Mini Hungaryt a köztudat Mórahalomhoz kötötte, és nem vetett volna jó fényt a városra egy kútba esett projekt, mert amúgy ez nem jellemző a településre. Több tízmillió forintot költöttek még rá,
ám ha előre tudja, hogy az ötletgazda majd őt zaklatja a leveleivel, és a sajtó Mórahalmot is összefüggésbe hozza a büntetőeljárással, egy bebukott projekttel, akkor inkább hagyta volna, hogy a park „rohadjon szét ott, ahol van”
– mondta Nógrádi.
Azt eddig nem vizsgálta a bíróság, hogy ki szerezte vagy nem szerezte meg a parkot, vagy hogy tényleg hátráltatta-e a hatóság a beruházást, és ha igen, az kifejezetten a parknak szólt, vagy minden beruházás így járt az idő tájt; így pedig azt sem vizsgálta, hogy mennyire bocsánatos bűn ilyen helyzetben, ha a beruházó akár szabálytalanul is megpróbálja befejezni az építkezést. Az egyik tárgyalási napon a szünetben egy érintett arról beszélt, dolgozott nemrég egy szintén uniós támogatásból készülő projekten, és az irányító hatóság embere egy adott pillanatban azt kérte tőle, jelentsék készre a beruházást, mert most van pénz rá, hogy kifizessék; az ellenőr később fog menni, addigra úgyis meglesznek vele.
Nem a méret számít
A törvényszék azt próbálja tisztázni, hogyan készült el a Mini Hungary, és milyen minőségben. Ez sem egyszerű feladat.
Az idei utolsó, november 9-i tárgyalásra két tanú nem jött el, és mivel nem mentették ki magukat, a törvényszék 80–80 ezer forint rendbírsággal sújtja őket. Januárra úgy idézte be őket Gaudi Tibor bíró, hogy felvette a kapcsolatot a lakóhelyük szerinti rendőrkapitánysággal, hogy ha szükséges, rendőri segítséggel hozzák el őket tanúskodni. Az is kiderült, hogy az igazságügyi szakértő, aki szakvéleményt készített a park 2019-es állapotáról, jelenleg nem tagja a szakértői kamarának, mert törölték statisztikai adatszolgáltatási mulasztás miatt – és még nem vették vissza. Szakvéleménye azonban – az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása szerint – bizonyíték, mert amikor készítette, még kamarai tag volt. Annak idején azt kellett fölmérnie, mennyibe kerülhetett valójában a Mini Hungary, figyelembe véve a korábbi készültségi állapotokat. A szakértő arra jutott, hogy a park makettjei három különböző időpontra, háromféle minőségben készültek el, és majd’ mindegyik makett kisebb lett a tervhez képest. Szerinte a nyersanyagköltséget, az elkészítés munkadíját és a kihelyezés költségeit is túlszámolták 30–70 százalékkal.
A szakvélemény megállapításaira írásban is reagált D. I., aki a tárgyaláson előadta, feleségével kimentek a parkba, lemérték a maketteket. Ezek a tervnek megfelelő méretben készültek el, miközben a szakvéleményben majdnem minden makett kisebbnek van feltüntetve. Például a soproni Tűztorony makettje a terv szerint 260 centiméter, és a parkban a valóságban is ekkora – a szakvélemény viszont 120 centit rögzít. Az aradi Városháza 270 centi széles – a szakvélemény szerint csak 240. Aki pedig készpénznek veszi, ami a szakvéleményben áll, az elfogadhatja azt is, hogy itt tényleg elcsalták a pénzt a projektből. A vádlottak és a védőik azt kérték, a bíróság zárja ki a bizonyítékok sorából a szakvéleményt – a centiméter mégiscsak objektív mérce. Az ügyész viszont azt mondta, a vád a szakvéleménynek csak arra az állítására alapoz, amely szerint az utólag elkészült makettek nem megfelelő minőségben készültek.
D. I. leírta, hogy „az eltérő anyagválasztás nem jelent szabálytalanságot, hiszen a tervező e téren csak ajánlásokat fogalmazott meg. A tervek elkészültekor, 2009–2010-ben teljesen új utat jártak be a tervezők, majd a kivitelezők is. Ma sincs mindenki számára kötelező érvényű kültéri makettépítő előírás vagy szabvány”.
„Nem az a lényeges, hogy a makettek hány centisek lettek a tervhez képest, hanem az, hogy olyan minőségben kellett volna elkészülniük, hogy 5–8 évig legalább ne kelljen hozzájuk nyúlni. Ehhez képest rövid időn belül mállottak szét, mivel teljesen észszerűtlenül beltéri használatra ajánlott anyagokból, MDF-lapból, pozdorjalemezből építették ezeket a kültérre szánt építményeket, és a festék is beltéri volt rajtuk” – emelte ki a szerinte lényeges szempontot a Narancs kérdésére Fehér László bútorrestaurátor és műtárgyszakértő, a szakvélemény készítője.
A bíróság azt kérte a vádlottaktól, írják össze, milyen kérdésekre várnának választ egy esetleges új szakértőtől. E kérdések függvényében dönti el Gaudi Tibor tanácsa, hogy megbíz-e új szakértőt, vagy erre nincs szükség.
|
Megálmodták a Mini Hungary makettparkot, most a vádlottak padján ülnek
|
A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/megalmodtak-a-mini-hungary-makettparkot-most-a-vadlottak-padjan-ulnek-245013
|
2022-01-12 16:17:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Kúria fenntartotta a korábbi jogerős ítéletet, miszerint Lázár Jánosnak ki kell adnia a részletesebb információkat 2013-ban tett svájci és olasz utazásairól. Lázár János miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy miután minden jogi lehetőséget kimerített a Miniszterelnökség, így a sajtóirodán keresztül kiadják a kért információkat. Az adatigénylési pert még az Origo újságírójaként indította Pethő András, mikor gyanúsan magas összegeket talált Lázár utazási beszámolójában, de az adatokat nem volt hajlandó kiadni a miniszter, miszerint ez nemzetbiztonsági információkat is érintene.
A bírósági ítélet szerint közzé kell tegyék, hogy ponosan hol szállt meg Lázár János, és a szállodai költségek mennyibe kerültek, de nem kell közzétennie, hogy kikkel találkozott. A Miniszterelnökségtől kapott tájékoztatás alapján megtudtuk, hogy Milánóban a Four Seasons luxusszállodában szállt meg Lázár, valamint a zürichi Eden au Lac hotel luxusszállodában tett látogatást. Utóbbi költségei is magasnak bizonyultak az eredti beszámolókban, végül tévedésre hivatkozott a Miniszterelnökség, miszerint véletlenül egyéb költségeket is hozzásoroltak. Lázár János minden utazásával kapcsolatos költséget saját terhére végül kifizetett, az ügy kibontakozása óta nem vett fel nemzetközi útjai után költségtérítést.
|
Kiderült, hogy melyik luxusszállodákban szállt meg Lázár János
|
A jogerős szerdai bírósági ítéletet követően Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy kiadja az eddig titkolt információkat milánói és a zürichi utazásairól. Előzetes információként kiderült, hogy a fényűző Four Seasons-ben és a Hotel au Lac-ban szállt meg - közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20150924_Lazar_a_milanoi_Four_Seasons_es_a_Hotel_E
|
2015-09-24 16:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet.
Az új közbeszerzésben ugyanakkor szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye az állami cégnek – írta korábban a civil szervezet.
A Greenpeace ezért múlt héten a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, és ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
A szervezet friss közleménye szerint viszont azt a választ kapták, hogy
öt naptári napon belül 25 millió forintot kellene befizetniük a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, hogy egyáltalán foglalkozzanak az ügyükkel.
Ezt igazgatási szolgáltatási díjnak nevezik, és 2015 óta akkor kell fizetni, ha valaki meg akar támadni egy közbeszerzést. A vonatkozó rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint lehet, magyarul a lehető legmagasabb díjat szabták meg ezúttal.
A Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy Döntőbizottság végzéséből az is kiderült, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke közel 35,8 milliárd forint. Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot – ami az összes magyar nemzeti park több mint 7 évi összköltségvetésével egyenlő.
|
Fertő tavi beruházás: 25 milliót kérnek a Greenpeace-től, hogy egyáltalán megvizsgálják a beadványukat
|
Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ferto-tavi-beruhazas-25-milliot-kernek-a-greenpeace-tol-hogy-egyaltalan-megvizsgaljak-a-beadvanyukat-245036
|
2022-01-11 16:41:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Gyugyi Csilla főügyészségi szóvivő szerint a Komárom-Esztergom megyében történt eset vizsgálata elfogultság bejelentése miatt került a Budaörsi Járási Ügyészséghez, amely lopással és vesztegetéssel vádolja a három embert.
A nyomozás eddigi adatai szerint az egyik gyanúsított egy mocsai házban és egy tatai apartmanparkban olyan illegális bekötéseket építtetett ki, amelyek lehetővé tették, hogy társaival éveken keresztül méretlenül használják az áramot, vizet és a gázt, miközben a szabályosan felszerelt mérők óraállása alapján csak minimális összegű díjakat fizettek.
A mocsai házban több mint tíz év alatt, a tatai apartmanparkban pedig több mint öt év alatt 3,5 millió és 30 millió forint közötti összegű kárt okoztak a szolgáltatóknak.
Tavaly októberben az áramszolgáltató ellenőrei megjelentek a tatai apartmanparkban, és két gyanúsítottól több százezer forint készpénzt kaptak. A megvesztegetett szakemberek végül úgy vettek fel jegyzőkönyvet az ellenőrzésről, hogy abból nem derült ki a csalás. Ugyanígy jártak el a mocsai ház ellenőrzésekor is.
A járásbíróság harminc napra rendelte el az érintettek előzetes letartóztatását. Ezt azzal indokolták, hogy tartani lehet a gyanúsítottak elrejtőzésétől, illetve a tanúk befolyásolásától. A határozat ellen a gyanúsítottak fellebbeztek.
|
Előzetesbe került Lagzi Lajcsi és két társa
|
Előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön a Budaörsi Járásbíróság azt a három embert, akik a gyanú szerint egy mocsai házban és egy tatai apartmanparkban évekig méretlenül vételezték az áramot, a vizet és a gázt, majd megvesztegették az ellenőröket – közölte a Pest Megyei Főügyészség szóvivője. Az MTI úgy tudja, hogy Galambos Lajosról, a feleségéről, valamint a zenészhez köthető apartmanparkot üzemeltető cég vezetőjéről van szó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon.bunugy/20150924_elozetesbe_kerult_lagzi_lajcsi
|
2015-09-24 16:46:00
| true | null | null |
HVG
|
Orbán Viktor miniszterelnök egyik súlyos titkát mondta el véletlenül Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter – még lemondása előtt – 50 ezer forintot nyert el egy kártyapartin Orbántól. Nógrádi szerint a sztorit éppen Hende mesélte el neki kártyázás közben. (Nógrádi egyébként 30 ezer forintos plusszal zárta a csatát.)
Orbánról köztudott, hogy imád ultizni. A játszmák során annyira koncentrál, hogy tilos közben zavarni. Azt viszont eddig nem tudtuk, hogy ekkora tétekben is játszik. A 2014-es parlamenti választási kampány során Ercsiben, egy fogadóban ultizott a helyiekkel, de akkor csak 30 forintot nyert. Megkérdeztük a Miniszterelnöki Sajtóirodát, mi igaz a történetből, de mindeddig nem kaptunk választ. Nógrádi György nem kívánt reagálni.
|
Hende ötvenezret nyert ultin Orbántól
|
Orbán Viktor miniszterelnök egyik súlyos titkát mondta el véletlenül Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter – még lemondása előtt – 50 ezer forintot nyert el egy kártyapartin Orbántól. Nógrádi szerint a sztorit éppen Hende mesélte el neki kártyázás közben. (Nógrádi egyébként 30 ezer forintos plusszal zárta a csatát.)
| null | 1 |
https://www.borsonline.hu/aktualis/2015/09/hende-otvenezret-nyert-ultin-orbantol
|
2015-09-24 16:54:30
| true | null | null |
Bors
|
A Szombathelyi Törvényszék ma meghozott döntése alapján megszüntették Gyenes Levente letartóztatását és elrendelték a házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyeletét – erősítette meg lapunk információját a törvényszék sajtóosztálya. A végzés végleges.
Ahogy arról lapunk elsőként beszámolt,
Gyenest még tavaly szeptemberben vették őrizetbe, majd öt társával együtt le is tartóztatta őt a bíróság.
Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával nyomoz, az eljárásnak pedig már huszonegy gyanúsítottja van.
Úgy tudjuk, az érintettek között vannak a bűnszervezet strómanjai is. A NAV több helyszínre – köztük a polgármester luxusvillájához – is kiszállt, a gyanúsítottaknál pedig nagy mennyiségű készpénzt, értékes karórákat és aranytömböket is lefoglaltak. A látványos akcióról a NAV „Alvilági alvállalkozók” címmel még videót is közölt. Bár az adóhatóság nevet nem írt, ugyanakkor egyértelműen beazonosítható, hogy a Gyenesék ügyében történt rajtaütés látható a felvételen.
Gyenest mindezek mellett egy másik büntetőeljárás is „karcolgatja”, hiszen egy magánszemély feljelentése után a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a polgármestersége idején állami finanszírozással telepített, ám a mai napig nem jól működő napelemparkok ügyében.
Gyenes Levente azután vált országosan ismert politikussá, hogy pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel.
A gyömrői polgármestert évekkel ezelőtt a Szegedi Ítélőtábla mondta ki bűnösnek folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, amiért kilenc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet.
Az úgynevezett számlagyáras perben Gyenes hetedrendű vádlott volt. A hatályos jogszabályok szerint a képviselő-testületnek méltatlansági eljárást kellett volna indítania polgármestere ellen, ezt nem megvárva Gyenes benyújtotta lemondását, de 2019-ben végül újraválasztották.
|
Kiengedték a börtönből Gyömrő adócsalással gyanúsított polgármesterét
|
Megszüntette Gyömrő ellenzéki polgármesterének letartóztatását a bíróság – értesült a Magyar Nemzet. Az adóhatóság még tavaly szeptember közepén vette őrizetbe – több társával együtt – Gyenes Leventét, akit költségvetési csalással gyanúsítanak.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/kiengedtek-a-bortonbol-gyomro-adocsalassal-gyanusitott-polgarmesteret
|
2023-03-09 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal - a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.
Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt - és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben.
A kisebbik fiú
Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.
Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, "igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is", és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által "családi banknak" is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt.
|
Aranyifjak, strómanok
|
Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/aranyifjak-stromanok-244369
|
2021-12-15 18:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Varga Mihály;állami vagyon;Óbudai Egyetem;alapítvány;kuratórium;
2021-12-07 07:12:01
Százmilliárdos vagyont kap a Varga Mihály vezette egyetemi alapítvány
Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek, az általa vezetett egyetemi alapítványt 150 milliárddal tőkésítik fel.
Együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. - jelentette be egy közleményben még szeptemberben az állami tulajdonban lévő tőkealapkezelő. A két szerződő félben az a közös, hogy az alapkezelő Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozik, míg az Óbudai Egyetem a Varga Mihály kuratóriumi elnök által felügyelt Rudolf Kálmán Alapítvány alá tartozik. A korábbi közlemény szerint Varga pénzügyminiszter és kuratóriumi elnök azt ecsetelte, hogy „az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok együttműködése erősíti az egyetem bekapcsolódását a gazdaság mindennapi működésébe, növeli szerepvállalását a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, nem utolsósorban pedig fejlődési lehetőséget teremt a hallgatók, az oktatók és a cégek számára is. A legfontosabbról azonban nem esett szó a közleményben, arról, hogy mintegy 150 milliárd forintos vagyon kerülhet az egyetemet fenntartó alapítványhoz, illetve maga a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. is az egyetemet fenntartó alapítványé lehet. Ugyanis ez derül ki különböző jogszabálytervezetek mozaikjából, amelyekre az elmúlt napokban derült fény.
Jelenleg a parlament előtt fekszik az „egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, amelynek egy eldugott pontjából kiderül, hogy a Rudolf Kálmán Alapítvány három darab befektetési jegyet kap az államtól ingyenes vagyonjuttatás keretében. Az csak egy Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter múlt pénteki rendeletéből derül ki, hogy a három befektetési jegy értéke potom 150 milliárd forint. A Gazdaság Fejlesztési Magántőkealap befektetési jegyeiről van szó, amelynek tulajdonosa jelenleg a Pénzügymisztérium és a törvény elfogadása után az egyetemi alapítványhoz kerül.
A parlament előtt fekvő törvényből az is kiderül, hogy az alapítvány nemcsak a 150 milliárdot, de Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-t is megkapja, így a jövőben az állami kockázati tőkalapkezelő irányításra, illetve a 150 milliárd forintnyi vagyon kezelésére az államnak nem, csak a Varga Mihály vezette egyetemi alapítványi kuratóriumnak lesz ráhatása. Ez a megoldás különösen Varga Mihály szempontjából praktikus, mert ha valami véletlen folytán elveszítené pénzügyminiszteri székét, nem maradna állás nélkül, hisz kuratóriumi elnökként tovább igazítgatja a 150 milliárdos magánbirodalmat, hisz az egyetemi vagyon már nem számít állami vagyonnak.
Az Óbudai Egyetem augusztusban döntött arról, hogy a jövőben nem állami, hanem alapítványi fenntartású magánegyetemként működik tovább. A kuratórium elnöke az egyetem körül évek óta bábáskodó kerületi országgyűlési képviselő, Varga Mihály lett. (Varga 2022-ben már nem indul a választókerületben, ugyanis azt nagy eséllyel elveszítené, ezért a 2019-es önkormányzati választások eredményének ismeretében a Fidesz Vargát is kivonta a frontvonalból.) Az egyetemi kuratórium tagja lett még Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere, Kovács Levente rektor, Sinkó Ottó, a Videoton Zrt. vezérigazgatója, illetve Drozdy Győző, a Telenor-Magyarország Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese. A kuratóriumi tagok nem leválthatóak, megbízatásuk egy életre szól. A kuratórium felelős a rábízott vagyonért, cégeiért, a vagyonkezelés hasznát az egyetem javára kell fordítaniuk. A vagyont az alapítvány értékesítheti, ez esetben az államnak csak elővásárlási joga van, az alapítvány megszűnése esetén viszont a vagyon az államra száll.
|
Százmilliárdos vagyont kap a Varga Mihály vezette egyetemi alapítvány
|
Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek, az általa vezetett egyetemi alapítványt 150 milliárddal tőkésítik fel.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3140048_szazmilliardos-vagyont-kap-a-varga-mihaly-vezette-egyetemi-alapitvany
|
2021-12-07 19:21:00
| true | null | null |
Népszava
|
Több mint 94 ezer négyzetméternyi telken épül meg az MTK sportparkja a budapesti Kerepesi-úton, a beruházást csaknem 27 milliárd forintért végzi el a Bayer Construct Zrt. – derült ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adataiból. Négy vállalat nyújtott be pályázatot (például a Mészáros családhoz köthető Fejér B. Á. L. Zrt.), végül a legalacsonyabb ajánlattal nyert a Bayer Construct.
A tervek szerint a területen építenek egy 4900 fő befogadására alkalmas multifunkciós sportcsarnokot,
amelyet két részre lehet majd osztani. Ezen az alsó szinten kapnának helyet az öltözők, a konyha, valamint a sajtónak fenntartott rész is. Felette lenne az étterem, a VIP lounge, valamint a klub sakk-bridzs szakosztálya, míg a harmadik szinten a skyboxokat alakítanák ki.
A telken felhúznak egy másik épületet is, ez gazdasági, kiszolgáló funkciókat kap. Az A és B épületet egy több ezer négyzetméteres platóval kötik össze, amelyen közösségi teret alakítanak ki, alatta pedig parkoló lesz.
A fűtéshez és a meleg vízhez szükséges energiát „minél nagyobb mértékben” termálkút segítségével oldanák meg, de a telken helyet kap egy 250 kW-os naperőmű is.
|
Csaknem 27 milliárd forintért épül MTK-sportpark a Kerepesi úton
| null | 1 |
https://rtl.hu/gazdasag/2023/03/09/csaknem-27-milliard-forintert-epul-mtk-sportpark-a-kerepesi-uton
|
2023-03-09 10:02:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
|
Szlovák ingatlanoldalon árulja az edelényi polgármester felesége azt a házat, amit 2015-ben majdnem 26 millió forintos uniós támogatással építettek. A pénzt elvileg egy szörpház létesítésére kapták, de az ingatlan a hirdetésben most családi házként szerepel, közel 50 millió forintot kérnek érte. Az uniós szabályok szerint öt évig kellett az épületet szörpüzemként működtetni, ez már letelt. Az ingatlanhirdetésre a Mi hazánk Mozgalom edelényi tagjai bukkantak.
|
Közel 50 millió forintért árulják az edelényi polgármester uniós támogatásból épült szörpüzemét
|
Szlovák ingatlanoldalon árulja az edelényi polgármester felesége azt a házat, amit 2015-ben majdnem 26 millió forintos uniós támogatással építettek. A pénzt elvileg egy szörpház létesítésére kapták, de az ingatlan a hirdetésben most családi házként szerepel, közel 50 millió forintot kérnek érte. Az uniós szabályok szerint öt évig kellett az épületet szörpüzemként működtetni, ez már letelt. Az ingatlanhirdetésre a Mi hazánk Mozgalom edelényi tagjai bukkantak.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/02/szorphaznak-epult-unios-tamogatassal-csaladi-hazkent-aruljak-edelenyi-polgarmester-ingatlan
|
2023-03-02 10:06:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – a békésszentandrási polgármester Facebook-bejegyzése a hét végén végigfutott az interneten. Sinka Imre azután posztolt, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelenti, hogy átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. Tavaly decemberben az Országgyűlés fideszes kétharmada és a Jobbik olyan jogszabály-módosítást fogadott el Semjén Zsolt kezdeményezésére, amelynek értelmében az egyházak 2023. február 28-ig olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelenthetik az igényüket, amelyek soha nem voltak egyházi birtokban. Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső jogi személy, mondjuk egy szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el. A törvénymódosítás így nemcsak a kilencvenes évek egyházi kárpótlását emeli újabb szintre, de mintegy lezárja azt a folyamatot is, amelyet 2010 után erőszakoltak ki az Orbán-kormányok a világi közoktatás és az önkormányzatiság folyamatos leépítésével. A finanszírozás visszavágásával számos település arra kényszerült ugyanis, hogy – az ingatlanok tulajdonjogának megtartása mellett – iskolái vagy óvodái fenntartójának valamelyik egyházat kérje föl. Az egyházi fenntartású és irányítású oktatást ugyanis az Orbán-kormányok kiemelten támogatják mindmáig. Sinka Imre bejegyzése egyébként ezt az epizódot is fölidézi: „Az egészből hosszas gondolkodás után sajnos azt a következtetést kellett levonnom, hogy 11 évvel ezelőtt én és az akkori testületem komoly hibát követtünk el, amikor átadtuk az iskolát, meggyőzve a települést, hogy ez jó lesz mindannyiunknak. Ezért vállalom a felelősséget.”
Vác önkormányzata is közleményben jelezte, hogy súlyos vagyonvesztés elé néz, miután az Északpesti Református Egyházmegye levélben értesítette őket, hogy igényt tart a város tulajdonában lévő, de az egyházmegye fenntartásában működő szakközépiskolára. Nem sokkal később a katolikus Váci Egyházmegye is bejelentette, hogy egy óvoda tulajdonjogát kéri térítésmentesen a várostól. A szakközépiskolát az önkormányzatnak építette az állam a rendszerváltás után, ám most az önkormányzatnak még csak mérlegelési lehetősége sincs.
Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármester február 19-i, vasárnap esti videójában arról számolt be a Délmagyar tudósítása szerint, hogy két szervezet, a Domonkos Nővérek, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség pályázatot nyújtott be ingatlanok átvételére. Márki-Zay tárgyalásokat kezdeményezett, hogy ne ingyen vegyék tulajdonba az épületeket, továbbá kijelentette, kárpótlás nélkül elvenni az önkormányzat vagyonát ellentmond a jogállami elveknek, Hódmezővásárhely százmillióktól esne el. Találtunk két képviselő-testületi dokumentumot is, amely arra utal, hogy az egyházi ingatlanlenyúlási szándék máshol is megjelent: Felsőzsolca képviselői arról szavaztak február 24-én, hogy az Egri Főegyházmegye vizsgálja felül egy általános iskola, egy tornaterem és a hozzá tartozó udvar tulajdonba vételére vonatkozó igényét. Továbbá felhatalmazták Szarka Tamás polgármestert, hogy tárgyaljon a fenntartó egyházzal, hogy utóbbi vonja vissza az igényét. A kormánypárti vezetésű Berettyóújfalu az ellenkező utat járja: a február 16-án jegyzett határozati javaslat szerint a Tiszántúli Református Egyházkerülethez kerül egy két tanítási nyelvű általános és alapfokú művészeti iskola, Muraközi István polgármestert pedig felhatalmazza a képviselő-testület az ingyenes tulajdonátruházási szerződés megkötésére.
|
Az úr szerény szolgái. Viszik az egyházak az önkormányzati ingatlanokat
|
Egy múlt év végi törvénymódosítás értelmében az egyházak megigényelhetik azon önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát, amelyeket fenntartóként működtetnek. A jogszabály nem hagy semmi lehetőséget a településeknek, amelyek így több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonvesztéssel számolhatnak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ur-szereny-szolgai-256879#
|
2023-03-08 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa közérdekű adatkérés segítségével derítette ki, hogy 225 millió forint összegben osztottak ki jutalmat a szakképzést irányító Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársai között a választás előtti évben – közölte az ellenzéki párt.
A politikus közösségi médiában megjelent videójában azt állítja, hogy összesen 336-an kaptak a motivációs elismerésre elkeresztelt juttatásból, átlagosan 688 ezer forintot. A csúcsvezetők jutalmainak az átlagnál feltehetően jóval magasabb összegét később ígérte publikálni a momentumos képviselő.
Az oktatáspolitikus a videóban úgy fogalmazott: „Nyilvánvaló hazugság, mikor a kormány az Európai Unióra mutogat a pedagógus béremelések elmaradása miatt, hiszen arra van pénz, amire van politikai akarat.
Egyébként pedig az oktatási rendszeren belül is akad pénz, csak azt nagyon igazságtalanul osztják el.”
|
Összesen 225 millió forint jutalmat osztottak szét a szakképzés vezetői között
|
A választás előtti évben, 2021-ben 336-an kaptak a „motivációs elismerést”.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/osszesen-225-millio-forint-jutalmat-osztottak-szet-a-szakkepzesi-vezetoi-kozott-256948
|
2023-03-09 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Továbbra is fenntartjuk az állításainkat a paksi bővítéssel kapcsolatban – mondta a hvg.hu-nak Perger András, a Greenpeace szakértője az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságának genfi ülése után.
A meghallgatás részben arra volt hivatott, hogy a két fél – a kormány, illetve az Energiaklub és a Greenpeace – tisztázza az álláspontját.
Végső állásfoglalás ma nem született, ez csak jövő tavaszra várható, és nem is lesz kötelező érvényű, de Perger András szerint már az is presztízsveszteség a kormánynak, hogy e nemzetközi fórum előtt kellett magyarázatot adnia.
A kabinetet ma többek között Aszódi Attila kormánybiztos és a Miniszterelnökség jogi osztályvezetője képviselte Genfben.
A két szervezet egyébként azért nyújtott be beadványt a bizottsághoz, mert szerintük a kormány a paksi bővítéshez kapcsolódó közérdekű információk döntő részét eltitkolta a nyilvánosság elől.
A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor többéves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat.
A Greenpeace és az Energiaklub kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba.
Az 1998 júniusában elfogadott Aarhusi Egyezmény a környezeti demokrácia garanciáiról, illetve a környezeti ügyekben folyó döntéshozatali eljárások érintettjeinek jogairól szól.
Az egyezmény három pillérre épül, egyrészt az információhoz való hozzáférésre, másrészt a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételére, harmadrészt pedig a jogorvoslathoz való jogra.
|
Magyarázkodnia kellett a kormánynak Paks miatt Genfben
|
Meghallgatást tartott pénteken Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága a paksi bővítésről az Energiaklub és a Greenpeace beadványa alapján, amely szerint a kormány megsértette az egyezményt a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű információk eltitkolásával.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151009_Magyarazkodnia_kellett_a_kormanynak_Paks
|
2015-10-09 09:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Uniós szakértői csoport elnöke lett Schmitt Pál. A testület Navracsics Tibor uniós biztos kezdeményezésére jött létre, és most tartotta első ülését. A csoport jövő júniusra készíti el jelentését.
A korábbi magyar olimpikon, sportdiplomata és köztársasági elnök mellett a szakértői csoportnak 14 tagja van. Danka Barteková szlovák skeetlövő; a francia Jean Brihault egyetemi tanár, aki az Európai Kézilabda Szövetség elnöke; Razvan Burleanu, a román futballszövetség vezetője; az ír Mary Davis, aki az európai és eurázsiai speciális olimpiai szervezet vezetője; Valérie Fourneyron korábbi francia sportminiszter; Adam Giersz, aki a lengyel kormányban töltötte be ugyanezt a posztot; az egykori ír cselgáncsozó, Patrick Joseph Hickey, aki az Európai Olimpiai Bizottság elnöke; a svéd Nemzeti Sportszövetség elnöke, Karin Mattson Weijber; Richard Parrish brit sportjogász; a spanyol Maria Carmen Perez Gonzales; Snezana Samardzic-Markovic korábbi szerb sportminiszter, Albrecht Sonntag német sportszociológus; Esther Vergeer többszörös paralimpiai bajnok kerekesszékes teniszező; valamint Thierry Zintz, belga egyetemi tanár.
|
És mi újság Schmitt Pállal?
|
Schmitt Pált választotta meg csütörtökön elnökének az a magas szintű szakértői csoport, amelynek az a feladata, hogy értékelje a sport szerepét az Európai Unió külkapcsolataiban, és tanácsot adjon arra vonatkozólag, hogy miképpen járulhat hozzá a sport az unió külpolitikai céljainak eléréséhez.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151009_Es_mi_ujsag_Schmitt_Pallal
|
2015-10-09 10:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásait pályáztató négytagú konzorcium kezdeményezését, melyet a KEHI vizsgálatával kapcsolatban indítottak, melynek megállapításaival szemben nincs jogorvoslati lehetőségük. Az AB döntése értelmében nem semmisíthető meg az államháztartási törvény azon bekezdése, ami alapján a KEHI elnöke tavaly szeptemberben elrendelte a Norvég Civil Támogatási Alapot lebonyolító négytagú konzorcium adószámának felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy a nyári vizsgálat során a konzorciumba tartozó szervezetek nem működtek együtt a hivatallal. Az alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis lehetőségük van vizsgálni a KEHI döntésének jogszerűségét.
Mást mond a törvény
A hvg.hu-nak megszólaló jogászok szerint mást sugall az AB döntése és mást mond a törvény betűje. Az államháztartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a KEHI-kormányrendelet ugyanis kimondja, ha a KEHI elnöke kezedeményezi valamelyik ellenőrzés alatt álló és megítélésük szerint nem együttműködő szervezet adószámának felfüggesztését, akkor a NAV elnöke köteles automatikusan, mérlegelés nélkül megtenni azt.
A hatályos jogszabályok alapján a KEHI eljárása semmilyen formában nem támadható, sőt, a hivatal még arra sem köteles, hogy döntéséről - vagyis az adószám felfüggesztéséről - tájékoztassa az érintett szervezeteket. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményében viszont azt írja, hogy az adószám felfüggesztése egy nagyon kemény eszköz a hatóság kezében, amelyet csak meghatározott esetekben alkalmazhat - alapvetően a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés céljával. Az AB döntése azt a kérdést viszont nem érintette, hogy a KEHI jogosult volt-e a Norvég Civil Támogatási Alap vizsgálatára.
Se gyanúsított, se határozat
A Lázár János, a Minsizterelnökséget vezető miniszter és az általa felügyelt Kehi tavaly szeptemberben szállt rá a norvég alaptól érkező civil pénzek hazai elosztásáért felelős civil szervezetekre. LMP-s kötődéssel gyanúsította őket és büntetőfeljelentést is tettek jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt, ennek nyomán szállt ki nagy erőkkel a rendőrség, és folytatott házkutatást az Ökotársnál.
A KEHI vizsgálata tavaly októberben zárult le. A 63 vizsgált projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, a hivatal feljelentést is tett az ügyben. A költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást idén márciusban hosszabbította meg az ügyészség, de egyelőre gyanúsítottja sincs az ügynek és elmarasztaló határozat sem született. Mindeközben a 2014. szeptemberi rendőrségi akcióról a bíróság még januárban kimondta, hogy törvénytelen volt, hiszen nem állt fenn azt megalapozó gyanú. Azóta az is kiderült, hogy a KEHI „jelentése” is törvénysértésen alapult, hiszen jogszerűtlenül megszerzett iratok, adatok felhasználásával készült. Emellett a donor országok is elvégeztették független szakértőkkel a Norvég Alap pályázati és támogatási rendszerének az átvilágítását, akik semmilyen szabálytalanságot nem találtak. Norvégia egyébként mindvégig kiállt a civil szervezetek mellett, és politikai beavatkozásnak minősítette a kormány eljárását. A nem civil pénzek folyósítását - melyek az állami intézményrendszeren keresztül jutottak el a hazai kedvezményezettekhez - a norvégok felfüggesztették.
|
A bíróság megóvhatta volna a civileket a kormányzati nyomástól
|
Bár az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis van lehetőségük a mérlegelésre, az Alkotmánybíróság mégis elutasította a norvég civil pénzek elosztását lebonyolító négy szervezet bírósági kezdeményezését.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151007_A_birosag_megovhatta_volna_a_civileket_a_
|
2015-10-08 10:40:00
| true | null | null |
HVG
|
32 évvel az egyházi vagyonjuttatásról szóló törvény 1991-es megszületése és tíz évvel a folyamat hivatalos lezárása után február végéig ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek egykori ingatlanokat. Köztük olyanokat is, amelyekről korábban talán megfeledkeztek, vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre. Minderről a hvg.hu adott hírt még február elején.
Az újbudai önkormányzat a Semjén-féle törvényjavaslathoz kapcsolódóan adott ki közleményt hétfőn, mivel a XI. kerületben is több ingatlanra, oktatási intézmény épületére igényt tartanak az egyházak. A kommüniké szerint az érintett iskolák a következőek:
Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatbavételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
Weiner Leó Zeneiskola;
Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.
Az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda Önkormányzatának vagyona.
Ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta azokat – olvasható a közleményben.
A kerület önkormányzata mindezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy Újbuda mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, számos esetben díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak, hosszú távú használatra. Mivel volt döntési jogköre, az együttműködési feltételeket is maga dolgozta ki és találta meg minden esetben a legjobb megoldást. A jelenlegi törvényi szabályozás azonban megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, "semmiben nem egyeztet, csak arrogánsan, diktatórikus módon elvesz". A közleményben azt is írják, méghozzá ellentételezés nélkül, ami példátlan állam és egyház egymást elismerő, demokratikus gyakorlatában.
|
Közel 9 milliárd forint értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket az egyházak Újbudán
|
A Semjén Zsolt által decemberben benyújtott jogszabály-módosítás teszi ezt lehetővé az egyházak számára.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-9-milliard-forint-erteku-ingatlanvagyonra-adtak-be-tulajdonlasi-igenyuket-az-egyhazak-ujbudan-256838
|
2023-03-06 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Sikkasztás és csalás miatt emelt vádat egy helyi ügyvéd ellen a Szegedi Járási Ügyészség – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a férfi 2014. március 11-ig volt tagja a Szegedi Ügyvédi Kamarának, ekkor törölték a szervezet tagjai közül. Az ügyészség szerint a vádlott 2007 márciusa és 2014 augusztusa között részben még ügyvédként, részben pedig már a törlés után követett el bűncselekményeket.
Az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt több esetben is saját céljára használta föl. Emellett ismerősöktől, barátoktól valótlan célokat megjelölve kért kölcsönöket. Az egyes sértetteknek okozott legkisebb kár 186 ezer, a legnagyobb 10 millió forint volt, a teljes kárértékek mintegy 60 millió forint, amelynek csak egy töredéke térült meg.
Az ügyészség üzletszerűen elkövetett sikkasztás, valamint csalás bűncselekményével vádolja a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő vádlottat, aki több alkalommal állt már bíróság előtt – tudatta a csoportvezető ügyész.
|
Sikkasztás és csalás miatt került bajba egy szegedi ügyvéd
|
Az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt több esetben is saját céljára használta föl. Emellett ismerősöktől, barátoktól valótlan célokat megjelölve kért kölcsönöket. Vádat emeltek ellene.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151007_Sikkasztas_es_csalas_miatt_kerult_bajba_e
|
2015-10-07 10:48:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagy János polgármester kétszer három havi illetményének megfelelő jutalomra jogosult idén, így döntött Szigetszentmiklós képviselő-testülete múlt kedden. Ez összegszerűen 6,6 millió forintot jelent, ami a város költségvetésének beterjesztéséért és végrehajtásáért illeti – ezekért egyébként polgármesterként felelős. Mint azt néhány hete megírtuk, az önkormányzat költségvetésében külön keretet hoztak létre a városvezető jutalmazására, melyet két tételben kaphat meg. A hathavi fizetésének megfelelő jutalmat szemérmesen nem önálló jogszabályba illesztették, hanem a költségvetési rendelet egyes személyi juttatásai közé csomagolták több, az önkormányzat dolgozóit illető cafeteria és rekreációs keretek megállapításai közé. A jutalom végképp felbomlasztotta az ellenzéki összefogást, ahova Nagy is tartozott: 2019-ben a Momentum-Jobbik-MSZP-DK-LMP-Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM)-szövetség jelöltjeként választották polgármesternek.
A képviselő-testületben az ellenzékiek a ciklus elején 8:6 arányban voltak többségben, de ez már befejezett múlt idő. A múlt keddi szavazáson Nagy a fideszes és a hozzájuk csatlakozó három ellenzéki képviselő szavazataival biztosította be magának jutalmát. Jószai Attila DK-s képviselő, aki anno összekalapálta az ellenzéki összefogást, negyedmagával alulmaradt módosító indítványával. Képviselőtársaival arra tettek javaslatot, hogy a 6,6 millió forintot ne jutalomként költsék el, hanem szociális támogatásokra fordítsák. Szigetszentmiklós lakihegyi, felsőtagi részein százak, ezrek élnek a létminimum alatt, akiknek gondot okoz a számlák kifizetése, a gyerekeik étkeztetése – érvelt a felére zsugorodott ellenzéki összefogás. Az MMM-hez közel állt polgármester, a három exellenzéki képviselő, valamint a Fidesz hat képviselőjének nagykoalíciója tíz tartózkodó szavazattal megakadályozta, hogy Nagy János helyett rászoruló helybeliek kapják a milliókat.
Lupa János a Narancs.hu-nak azzal indokolta döntését, hogy Szigetszentmiklós költségvetése minden eddiginél magasabb összegben határozta meg a szociális kiadásokat, támogatásokat. Tehát azok a képviselők, akik megszavazták, nem vádolhatók szociális érzéketlenséggel. A jobbikos képviselő név nélkül hivatkozott egy, a költségvetést meg nem szavazó képviselő által vezetett alapítványra, amelynek támogatását javaslatára 12 millió forinttal csökkentették. Ebből a pénzből a lakosság rezsiszámláihoz akarnak hozzájárulni. A polgármester jutalmazását azzal magyarázta, hogy az eltelt négy évben Nagy János nem részesült jutalomban. „Azok a képviselők, akik most is ellenezték ezt, korábban arra hivatkoztak, hogy a jutalmat célhoz kell kötni. Ez most kérésükre megtörtént. De ezek szerint mégsem ez volt a problémájuk”- tette hozzá.
Megkérdeztük az ellenzéki összefogásból kiváló másik két képviselőt is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Nagy Jánost már két hete kérdeztük a jutalmazásáról; amint válaszol, frissítjük írásunkat.
Szigetszentmiklóson az ellenzéki pártok szakadása, a polgármester ellenzékről való leválása már két éve elkezdődött, amikor takarékossági okokra hivatkozva Jószait leváltotta alpolgármesteri tisztségéből – a DK, a Momentum és az MSZP tiltakozása ellenére. Néhány nappal azután, hogy a DK-s alpolgármester felesége, Jószai Teodóra bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson, amelyen a polgármester a MMM támogatásával indult és maradt alul. A kormányhivatal 2021 őszén Jószai elmozdítását jogsértőnek minősítette, mégsem kapta vissza pozícióját, annak ellenére, hogy a képviselő-testület többsége ennek megfelelően semmissé tette leváltását, ki nem fizetett bérét is megszavazta. Miután ezt sem sikerült érvényesíteni, Jószai tavaly májusban pert indított az önkormányzat ellen elmaradt járandóságáért.
Múlt szeptemberben bontakozott ki az új erővonal, az ellenzéki összefogás romba dőlt, Nagy és a vele maradt három ellenzéki képviselő a Fidesszel való nyílt együttműködést választotta. Naggyal tart az MSZP-s Ladányi Sándor, akit saját pártszervezete nyilvánosan felszólított a Fidesszel való együttműködés befejezésére, valamint Jaksa-Ladányi Emma alpolgármester, aki az LMP támogatásával lett tagja a koalíciónak 2019-ben. Ő az országgyűlési választáson közösségi posztjában a Fidesz jelöltjét ajánlotta a helyi háziorvos támogatására hivatkozva: Bóna Zoltán személyében látta a garanciát arra, hogy választókerületük egészségügyi és szociális ellátása megfeleljen a kor és agglomerációs helyzetük kihívásainak. Az LMP ezért elhatárolódott tőle és lemondásra is felszólította. A harmadik, a Fidesszel szintén együtt szavazó képviselő a jobbikos Lupa János.
A polgármester a tavaly júniusi időközi választás eredményére hivatkozva – amely Tóth Pál fideszes jelölt kétharmados sikerét hozta – újraosztotta a bizottsági, felügyelőbizottsági helyeket. Mindezt úgy, hogy leváltotta az önkormányzati bizottságok éléről a momentumos és a DK-s bizottsági elnököket, a felügyelő bizottságokban lecserélt két ellenzéki tagot, helyükre fideszes politikusokat jelölt. A személycseréket aztán a fideszes képviselők támogatásával meg is szavazta a képviselő-testület. A polgármester júliusban lapunknak tagadta, hogy a Fidesz irányítaná döntéseit.
A cikk megjelenése után az LMP az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz:
„A ma Önök által megjelentetett, a szigetszentmiklósi polgármester jutalmával kapcsolatos cikkükre reagálva az alábbiakat közöljük: Jaksa-Ladányi Emmát az LMP nem tekinti saját politikusának. Az LMP 2022-ben elhatárolódott Jaksa-Ladányi Emmától és lemondásra szólította fel, mert az országgyűlési választáson a fideszes jelöltet támogatta közösségi oldalán. Ebből kifolyólag Jaksa-Ladányi Emmát az LMP nem tekinti saját politikusának.”
(Címlapképünkön: Nagy János polgármester. Forrás: Nagy János Facebook)
|
Fidesz-ellenzék nagykoalíció szavazta meg a polgármester több mint 6 milliós jutalmát
|
Szigetszentmiklóson fideszes képviselők támogatásával szavazták meg a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz kötődő polgármester hathavi extra illetményét. A fideszeseket most a 2019-es ellenzéki összefogásban LMP, MSZP, Jobbik támogatottságú képviselők segítették. Széles koalíciós többséget alkotva leszavazták a megmaradt ellenzék azt célzó javaslatát, hogy ne a polgármester jutalmára, hanem szociális célokra fordítsák a 6,6 millió forintot.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/fidesz-ellenzek-nagykoalicio-szavazta-meg-a-polgarmester-tobb-mint-6-millios-jutalmat-256854
|
2023-03-08 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Hadházy Ákos független képviselő szerint fotók bizonyítják, hogy Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egy 1,3 milliárd forintot érő palotában lakik, amit a Nemteti Bank alapítványa kutatóközpontnak vásárolt. A képviselő azt írja: Matolcsy Ádámot új feleségének közösségi média fotói buktatták le :"újra otthon" képaláírású fotója egy olyan szobában készült, amely jellegzetes, egyedi ablakai alapján kívülről is beazonosítható.
Hadháty így folytatja: "A luxusvillát 2015-ben az Önök pénzéből vette a Nemzeti Bank alapítványa (leginkább abból a gigantikus nyereségből, amit a devizatartalék forintosításakor szerzett). Néhány év múlva eladták, most papíron Matolcsy Ádám barátjának Felis nevű magántőkealapjának érdekeltségébe tartozik. Száraz István könnyen megvehette az ingatlant, mert a cége a Nemzeti Banktól rendszeresen kap milliárdos megrendeléseket kommunikációs munkákra."
|
Hadházy: "Matolcsy Ádámot új feleségének közösségi média fotói buktatták le"
|
A képviselő szerint Matolcsy György fia egy 1,3 milliárdos palotában lakik, amit a Nemzeti Bank alapítványa kutatóközpontnak vásárolt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-matolcsy-adamot-uj-felesegenek-kozossegi-media-fotoi-buktattak-le-246145
|
2022-02-17 10:52:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Simicska Lajos 2015. február 6-án kelt ki önmagából, amikor telefonon értesült arról, hogy médiabirdalmát szétfeszítették a belső ellentétek az Orbán Viktorral folytatott háború következtében, a miniszterelnököt "gecinek" nevezte, és megszabadult a szerkesztői gárda kevésbé lojális tagjaitól, többen önként távoztak.
Tarr Péter az interjúban úgy emlékezik, hogy az esetet övező kapkodás és bizonytalanság óta felszabadult a szerkesztőség, ő maga a cég és a kollégái iránt érzett lojálitás miatt döntött a maradás mellett. A Nemzeti Együttműködés Rendszeréből való kirúgásként élte meg Tarr a napot, azóta ellenzékiként kezelik a HírTv-t is a kormányzatban, munkatársaikat pedig a korábbi vezetőség fenyegető, az állami köztelevízió csábító megkeresésekkel próbálta elhívni a szerkesztőségből. Fenyegetésen azt érti, hogy azzal riogatták kollégáit, a HírTv úgyis lehúzza a rolót, és még sóval is beszórják a helyét.
"Korábban ez a televízió ezer szállal a kormánypártokhoz köthető médium volt. A kormány kommunikációjáért felelős emberek heti rendszerességgel jártak be eligazítani a vezérkart" - jellemezte Tarr az egykori helyzetet, de azóta ezek a személyek szóba sem állnak a szerkesztőséggel. Többé nem kellett engedélyt kérni a ki nem mondott szabályok miatt a vezetőségtől, attételesen a kormányzat embereitől arra, hogy kiket hívnak be műsorba vagy milyen témákat dolgoznak fel - mondta. Ezt azóta felszabadulásként élte meg a HírTv, elfelejthették az öncenzúrát és a régi reflexeket - fogalmazott Tarr.
Azóta nem kormányellenes, hanem kritikus jobboldali konzervatív csatornaként igyekeznek működni, viszont az állami hirdetések elmaradása miatt a piacról újabb nézői csoportokat kellett bevonzainuk, ezt egy arculatváltással együtt lépték meg - magyarázta Tarr, aki szerint a számok számukra biztatóan alakulnak, sőt úgy látja, hogy az ország további hírtelevíziókat is elviselne.
Simicska Lajosról annyit árult el Tarr, hogy számára a nézettségi számok nem elsőrangúak - csak az egyébként szaporodó hirdetőknek -, és hosszabb távon is finanszírozná a csatornát, ugyanis a vállalkozó hosszú távra tervez, de céljairól nem tudott nyilatkozni a vezérigazgató-helyettes.
|
A kormány hetente tartott eligazítást a HírTv vezetőinek
|
Tarr Péterrel, a HírTv vezérigazgató-helyettesével készített interjút a Kreatív, hogy milyen változások történtek a Simicska Lajos kirohanásáról elhíresült nap óta. A csatornát a béke szigeteként jellemzi, megszűnt az a gyakorlat, hogy a kormány emberei heti rendszerességű eligazításokat tartottak a szerkesztőségben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151007_Tarr_Peter_A_HirTV_felszabadult
|
2015-10-07 10:53:00
| true | null | null |
HVG
|
2023 március 10., 05:07
Völner Pál és Schadl György ugyan mindent tagadnak, de a korrupciós ügy egyik fontos szereplője mindent beismert a bíróságon.
P. Béla, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője saját bevallása szerint Schadl kívánságának megfelelően pontozta a pályázókat, hogy a kijelölt személyek mindenképp végrehajtókká váljanak.
Schadl a bíróságon hosszan beszélt róla, mennyire utálták egymást P.-vel, akit elnökként utasítani se tudott volna. Arra utalt, hogy éppen P. nyomta be a saját embereit.
P. furcsa karakter a végrehajtói világban: irodalomtörténészként a népi mozgalmat kutatja, tanulmányokat és könyveket ír.
|
Az irodalmár, akire Schadl ráhúzná a vizes lepedőt
|
Völner Pál és Schadl György ugyan mindent tagadnak, de a korrupciós ügy egyik fontos szereplője mindent beismert a bíróságon. P. Béla, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője saját bevallása szerint Schadl kívánságának megfelelően pontozta a pályázókat, hogy a kijelölt személyek mindenképp végrehajtókká váljanak. Schadl a bíróságon hosszan beszélt róla, mennyire utálták egymást P.-vel, akit elnökként utasítani se tudott volna. Arra utalt, hogy éppen P. nyomta be a saját embereit. P. furcsa karakter a végrehajtói világban: irodalomtörténészként a népi mozgalmat kutatja, tanulmányokat és könyveket ír.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/03/10/az-irodalmar-akire-schadl-rahuzna-a-vizes-lepedot
|
2023-03-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Völner Pál Fidesz-képviselő kedden benyújtott törvényjavaslata és annak indoklása egy szót sem szól arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014-es vezetőségválasztásának eredményeit, csak általánosságban utal arra, hogy rendezni kell, mi történjék akkor, ha az igazságügyi miniszter az ügyvédi törvény alapján egy jogszabálysértő kamarai szerv működését felfüggeszti, vagy az ellenőrzésére felügyelő biztost rendel ki.
A politikus, aki hosszú ideig maga is ügyvéd volt, úgy javasolja kiegészíteni a törvényt, hogy ebben az esetben a Magyar Ügyvédi Kamara, vagyis az országos testület intézkedhessen: megbízásából az érintett területi kamara közfeladatait ideiglenesen egy másik területi (megyei) kamara, esetleg a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy egyik tisztségviselője láthatná el.
”A köztestületi autonómia részleges, átmeneti csorbulását komoly igazságszolgáltatási érdekek indokolják” – szól az indoklás. A képviselő szerint ez azért lehet szükséges, mert egy vitatott helyzetű területi ügyvédi kamara bármely szervének döntése, vagy az általa kiállított okirat érvényessége, létrejötte esetleg kétségessé válhat.
A budapesti esetben azonban az érintettek szerint ilyesmiről nincs szó, működésük törvényes, csak a választást kell megismételni, és addig a 2010-ben választott vezetők maradnak tisztségükben, hiszen a törvény szerint a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat – szabályosan – meg nem választják. Trócsányi László igazságügyi miniszter sem nyilatkozott arról, hogy valamilyen felügyeleti intézkedésre készülne. Igaz, a budapesti ügyvédség körében szerveződött, de a szabálytalannak bizonyult 2014-es közgyűlésen leszavazott belső ellenzéknek erről más lehet a véleménye.
Bár Völner Pál úgy fogalmaz, mintha csak általánosságban jutott volna eszébe éppen most egy eddig nem szabályozott esetre megoldást keresni, nehéz mást feltételezni, hogy ismét egyedi ügyből kiinduló alkalmi törvényhozási kezdeményezésről van szó, és ismét szakmai egyeztetést nem igénylő egyéni indítvány formájában, noha éppen Trócsányi miniszter ígérte ennek a gyakorlatnak a visszaszorítását.
|
Fel akarják függeszteni a Budapesti Ügyvédi Kamara működését?
|
Egy fideszes törvényjavaslat látszólag általánosságban akarja rendezni a fővárosi ügyvédi kamara helyzetét, nagyon úgy fest a dolog, mintha egyedi ügyből kiindulva, egyéni képviselői indítványnak álcázva akarná átírni a törvényeket a kormánypárt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151006_Fel_akarjak_fuggeszteni_a_Budapesti_Ugyve
|
2015-10-06 11:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke szerint távoznia kell a politikai közéletből Farkas Flórián Lungo Drom-elnöknek, miniszterelnöki biztosnak, mert ő az akadálya a roma integrációs folyamatnak.
Hegedüs István, aki Farkas Flórián Lungo Dromjának a tagja, azt mondta: ma az integráció egyetlen akadálya Farkas Flórián. Ha Farkas Flóriánnak fontosak a cigány emberek, akkor beadja lemondását - fűzte hozzá.
Elmondta, hétfőn huszonkét önkormányzati képviselővel megbeszélést folytatott, és állást foglaltak abban, hogy "új irányra van szükség", ebben támogatják az ORÖ jelenlegi vezetését.
Hegedüs: Felvétel tanúsítja, hogy Farkas megszüntetné az ORÖ-t
Közölte, nem értenek egyet Farkas Flórián azon törekvésével, hogy az ORÖ-t "be kell dönteni, meg kell szüntetni". Továbbá nem értenek egyet azzal sem, hogy az elmúlt héten, az ellenzékkel közösen próbálta Farkas Flórián a Lungo Dromot megosztani - tette hozzá. Hegedüs István azt mondta, ha Farkas Flórián nem adja be a lemondását, akkor megkeresik Orbán Viktor miniszterelnököt, és kérik tőle, hogy Farkas Flórián miniszterelnöki biztosi pozícióját azonnal szüntesse meg.
Kitért arra is: birtokában van több olyan anyag, amelyikben "Farkas Flórián azt jelenti ki, hogy ő van olyan bizalmi viszonyban olyan magas rangú személyekkel, akik, ha kell, megszüntetik az Országos Roma Önkormányzatot".
Hegedüs István kijelentette: az integrációs folyamat azért állt meg, mert Farkas Flórián - korábbi ORÖ-elnök - megakadályozta, hogy a pályázatokat kiírják. Megakadályozta azt is, hogy az ORÖ ezekből a fejlesztési forrásokból a leginkább rászoruló településekre juttasson - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, az ORÖ 47 tagú közgyűléséből vele együtt 23 képviselő volt jelen a megbeszélésen hétfőn, de vannak képviselők, akik "bizonyos okok miatt" nem tudtak részt venni a tárgyaláson.
Hegedüs István hangsúlyozta: a kormány minden lehetőséget biztosított az ORÖ-nek. Soha azelőtt ekkora források és lehetőségek nem álltak rendelkezésre - jegyezte meg.
Életveszélyes fenyegtésről is beszél
Életveszélyes fenyegetésről is beszámolt, hozzáfűzve: feljelentést még nem tett, de elképzelhető, hogy megteszi. Szólt arról is, hogy múlt csütörtökön 2011 és 2014 közötti megállapodásokat foglaltak le nyomozók az ORÖ-székházban.
A jelen lévő ORÖ-képviselők tapssal fogadták a Hegedüs István által elmondottakat.
Az ORÖ múlt csütörtöki, Hegedüs István által összehívott rendkívüli közgyűlését nem tudták megtartani, mert a képviselők egy része kivonult az ülésről, és így nem tudták elfogadni a tárgyalni kívánt napirendi pontokat.
|
Kompromittáló felvétel: saját szövetségéből támadják keményen Farkas Flóriánt
|
A Lungo Drom-os Hegedüs István ORÖ-elnök kemény vádakkal illeti Farkas Flóriánt, aki szerinte meg akarja szüntetni az Országos Roma Önkormányzatot - és erről a kijelentéséről felvétel is van. Az ORÖ több tagja szeretné, ha Farkas Flórián távozna a közéletből: egyebek mellett azzal vádolják a fideszes politikust, hogy nem osztotta ki a pályázati forrásokat. Az ORÖ négy elnökségi tagja közleményben védte meg Farkas Flóriánt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151005_Kompromittalo_felvetel_sajat_szovetsegebo
|
2015-10-05 11:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Direkt36: 160 ezret fizetett egy prostituáltnak egy magyar politikus
Titkos telefonlehallgatásokat és tanúvallomások jegyzőkönyvét tartalmazza az a nyomozati irat, amelyből kiderül, hogy politikus ügyfele is volt a Répás Lajos szépségverseny-szervező által üzemeltetett prostituálthálózatnak, és amelynek részleteiről a Direkt36 számolt be. Azt írják, hogy míg a rendőrség a civil kuncsaftokat felkutatta, addig a politikus kilétét nem igyekeztek kideríteni.
2011. június 15-én egy parlamenti képviselő, egy Országházhoz közeli hotelben töltötte az éjszakát, ahol 160 ezer forintot fizetett egy prostituáltnak egy másfél órás együttlétért – a Direkt36 tényfeltáró szerkesztőség 444.hu-n közölt cikke szerint ilyen részleteket is tartalmaz az a 2500 oldalas nyomozati anyag, amely Répás Lajos szépségverseny-szervező állítólagos prostitúciós hálózata ügyében állt össze. Répást az ügyészség kerítéssel és kitartottsággal vádolja.
A Direkt36 cikke telefonlehallgatási jegyzőkönyvek és tanúkihallgatási jegyzőkönyvek alapján azt írja, hogy a politikus egy barátján, Gerendás Józsefen keresztül szerzett magának prostituáltat az estéhez, Gerendás tanúvallomása alapján együtt iszogattak az általa vezetett Hotel Presidentben, amikor felmerült a téma, és ő kezdte a politikusnak ajánlani a lányok képeit. Az egyik kiszemeltet aztán Répás közvetítésével hívták át a hotelbe, de a nő végül a barátnőjét küldte fel a szobába. A nő szexuális szolgáltatásával a politikus nem volt elégedett, mert pluszpénzt akart lehúzni róla, ezt onnan lehet tudni, hogy Gerendás elmesélte Répásnak, hogy a vendége ki volt akadva a nőn.
A prostituálttól ugyan megkérdezte a rendőrség, hogy hogyan nézett ki a politikus kuncsaft, amire a nő azt mondta, hogy 40-45 év körüli átlagos kinézetű. A Direkt36 cikke szerint azonban a rendőrség ezen túl – legalábbis a nyomozati anyag szerint – semmilyen módon nem próbálta megtudni, hogy ki lehetett az illető politikus. Pedig a Hotel Presidenten kívül még tíz hotelből foglalt le a Nemzeti Nyomozó Iroda regisztrációs és bejelentő lapokat, amelyek alapján pontosan tudták, hogy melyik éjszakán melyik vendég szállt meg náluk, mégis, a jelek szerint a politikus által eltöltött estéről semmilyen iratot nem foglaltak le. A cikk szerint a hotel vezetője rendszerint gondosan ügyelt arra, hogy az ilyen éjszakák után ne maradjon nyom: vagy saját magát írta be a szobához, vagy olyan jelet használtak, hogy a szoba átmenetileg, például felújítás miatt nem kiadható.
|
Direkt36: 160 ezret fizetett egy prostituáltnak egy magyar politikus
|
Titkos telefonlehallgatásokat és tanúvallomások jegyzőkönyvét tartalmazza az a nyomozati irat, amelyből kiderül, hogy politikus ügyfele is volt a Répás Lajos szépségverseny-szervező által üzemeltetett prostituálthálózatnak, és amelynek részleteiről a Direkt36 számolt be. Azt írják, hogy míg a rendőrség a civil kuncsaftokat felkutatta, addig a politikus kilétét nem igyekeztek kideríteni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151005_160_ezerert_kurvazott_egy_megyer_kepvisel
|
2015-10-05 11:24:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagyon úgy néz ki, hogy a két usual suspect, a magyar és a lengyel kormány ellen vetheti be először az úgynevezett jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Az uniós pénzek felfüggesztésével fenyegető eljárás előszobájaként az intézmény költségvetési főigazgatósága november 17-én információkérő levelet küldött a két illiberális kormányzatnak. A levelekből kitűnik, hogy Magyarország esetében elsősorban a korrupció miatt aggódik a Bizottság, a bírói függetlenségre leselkedő veszélyeket csak szőrmentén érinti, míg Lengyelországnál épp fordított a helyzet: ott a bíróságok elleni támadások állnak a levél középpontjában, az ebből is fakadó korrupciós kockázat másodlagos aggályként kerül elő.
A levelek elküldésével (borítékolható kiszivárgásuk tudatában) a Bizottság megmutathatta a nyilvánosságnak, hogy aktívan foglalkozik a magyar és a lengyel helyzettel, anélkül, hogy formálisan is el kellett volna indítania a jogállamisági eljárást. A felemás megoldásra azért volt szükség, mert bár a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet január 1. óta hatályban van, az uniós állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban tavaly decemberben született egy megállapodás, hogy a gyakorlatban nem alkalmazzák, amíg az Európai Unió Bírósága (EUB) nem dönt arról, összhangban van-e a jogszabály az uniós alapszerződésekkel. Akkor ezzel az alkuval lehetett rávenni Orbán Viktort és Jarosław Kaczyńskit, hogy ne vétózzák meg a teljes hétéves uniós költségvetést a jogállamisági mechanizmus miatt. A magyar és a lengyel kormány annak rendje és módja szerint meg is támadta a jogállamisági rendeletet a bíróságon, ítélet januárban várható, de a bíróság főtanácsnoka már lapunk megjelenésének napján, december 2-án ismerteti indítványát az ügyben.
Míg a tagállami vezetők annak érdekében gyakoroltak nyomást a Bizottságra, hogy várjon a mechanizmus bevetésével, az Európai Parlament az ellenkező irányból indított támadást, és október végén beperelte a Bizottságot az elhúzódó tétlenkedés miatt. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt mondja, a keresetet fenntartják az előkészítő levelek kiküldése után is, legfeljebb akkor állhatnak el tőle, ha a Bizottság formálisan is elindítja a mechanizmust. „Elszomorító, hogy 11 év Orbán-rendszer után még mindig csak egy informális felszólításnál tartunk. A levél kőkemény vádirat a kormány ellen, de már az év elején meg lehetett volna írni” – mondja Cseh. Jávor Benedek volt EP-képviselő, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője is úgy látja, hogy a két tűz közé került Bizottság a „hozok is valamit meg nem is” taktikáját alkalmazza. „A levél tartalmából viszont az derül ki, hogy komolyan veszik a dolgot, és ha egyszer tényleg lesz eljárás, az nem látszateljárás lesz.”
A Gert Jan Koopman költségvetési főigazgató által aláírt, lapunkhoz is eljutott levélből valóban az olvasható ki, hogy a Bizottság az uniós költségvetés felhasználásával összefüggésbe hozható „jogállami sérelmek” széles halmazát tekintette át a rendszerszintű hiányosságoktól az egészen konkrét korrupciógyanús ügyekig. Miután a Parlament és a Tanács tavaly év végén a jogállamisági mechanizmusnak egy a Bizottság eredeti javaslatánál enyhébb szövegváltozatát fogadta el, és még a rendelet címéből is kivették a jogállamiság szót (az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer lett a jogszabály hivatalos neve), komolyan megkérdőjeleződött, hogy a gyakorlatban lehet-e majd szankcionálni az új jogi eszközzel az általános jellegű vagy visszatérő jogsértéseket. A levélből azonban úgy tűnik, hogy a rendelet részleges kilúgozása ellenére nagyon is van erre szándék a Bizottságban.
Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős EU-biztos is aggódik
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
|
Figyelmeztető lövés
|
A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/figyelmezteto-loves-243962
|
2021-12-01 11:40:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Kedden kezdi 11 órásra tervezett vádbeszédét a vörösiszap perben eljáró Fejes Péter ügyész, az ügyben legkorábban decemberben születhet ítélet. A Mal Zrt. Ajka melletti X. számú iszaptározója öt évvel ezelőtt szakadt át, az erősen lúgos tartalmú zagy elöntötte a környező települések, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A szennyezés a Torna-patakon és a Marcalon keresztül kijutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába, illetve a Dunába.
Magyarország történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájának okozójaként az ügyészség 15 ember ellen emelt vádat – a gyárigazgatótól a többnyire Németországban tevékenykedő kereskedelmi igazgatón át a gátőrig – halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt. Az iszaptározót korábban ellenőrző zöldhatóság viszont nem került az ügyészség látókörébe.
Minden vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kértek
A 91 oldalas vádirat szerint a vádlottak - akik kivétel nélkül az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak - üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán felelősek a közveszély előidézéséért és annak következményeiért. Erre hivatkozva minden vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte a vádhatóság képviselője. Egyebek mellett felrótták például a vádlottaknak, hogy csak a katasztrófa bekövetkezte után egy órával értesítették az illetékes szerveket és intézkedtek. (Mint utóbb kiderült, mindezt egy rosszul járó órára hagyatkozva.)
Az elmúlt években mintegy 170 tárgyalási napon a vádlottak mellett több tucat tanút és szakértőt hallgatott meg a bíróság, és több ezer oldalnyi iratot ismertetetett. Menet közben folyamatosan derültek ki súlyos eljárási hibák, amelyek miatt nem született még elsőfokú ítélet sem az ügyben. „Ha öt évvel ezelőtt a tárgyalást nem a politikának való megfelelési kényszer vezette volna, ha a nyomozók nem befolyásolták volna az ügybe bevont szakértőket, ha a vádlottak már a nyomozati szakban elmondhatták volna észrevételeiket, szóval, ha az elfogulatlan és tisztességes eljárás feltételei kezdettől biztosítva lettek volna, már rég megszülethetett volna az ítélet” - értékelt Sándor Zsuzsa korábbi büntetőbíró, aki személyesen követi a büntetőper tárgyalásait.
Szakértőket kellett kizárni
Az eljárás során kiderült például, hogy a szakvélemények készítőit politikusok vitték először a helyszínre, emiatt elfogulatlanságuk megkérdőjelezhető. A bíróság hosszasan feszegette a szakértők kirendelésének körülményeit, és súlyos szabálytalanságokra bukkant, míg végül eljárási szabálysértésre hivatkozva ki kellett zárni az ügyből Farkas József szakértőt, és a bizonyítékok köréből ki kellett rekeszteni minden olyan szakvéleményt, melyet ő is jegyzett. (A kizárásról szóló döntést az ügyészség fellebbezése nyomán a Győri Ítélőtábla megváltoztatta, így a vélemény elvben újból felhasználható.) Ugyanez történt Nagy László szakvéleményével is, aki eleinte nem is szakértőként, hanem az árvízvédelmi törzs résztvevőjeként volt a katasztrófa helyszínén – derült ki az egyik tárgyaláson.
Furcsaságokat a bizonyítási eljárás vége is tartogatott: az ügyész ugyanis augusztusban vádbeszéd helyett úgynevezett végindítványt nyújtott be, és ebben szinte valamennyi vádlottal szemben módosította, illetve kiterjesztette az eredeti vádat. Erről is kell majd döntenie a Veszprémi Törvényszéknek, amely a védőbeszédek és a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszéde után legkorábban decemberben hirdethet elsőfokú ítéletet.
Ettől függetlenül a Mal Zrt. felelősséggel tartozik - ezt már tavaly februárban kimondta a Kúria egy kártérítési perben, melyet Konkoly József devecseri lakos indított. Eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták. Igaz, mindebből nem következik, hogy a károsultak a pénzükhöz jutnak.
A károsultak sorban állnak
A Konkoly-per volt az első a Mal Zrt. ellen indított eljárások sorában, amiben az iszapömlésben megsemmisült ház és a tönkrement ingóságok miatt indítottak vagyoni, az átélt szenvedések miatt pedig nem vagyoni kártérítés címén – ebben az esetben összesen 23 millió forintot követelve. Így ő volt az első, aki kapott is valamennyit a neki megítélt kártérítésből, ideiglenes intézkedésként 11 millió forintot, melyet bírósági végrehajtással sikerült bevasalni a cégen.
A károsultak összesen több mint egymilliárd forint kártérítési igénnyel jelentkeztek, a legtöbben azonban még a megnyert perekben sem juthattak a pénzükhöz. Mire ugyanis a jogerős ítéletek megszülettek, a Mal már felszámolás alá került, így ezek a követelések csak „sorban állnak” a felszámoló nyilvántartásában. Legalábbis azokéi, akik képesek és hajlandók voltak a kárigény 1 százalékára rúgó regisztrációs díj kifizetésére.
Az adósságok sora hosszú: a legnagyobb tétel a zöldhatóság által kivetett, minden idők legnagyobb, hulladékgazdálkodási bírsága (135 milliárd forint), amely mellett a Torna patakba ömlött iszap miatt kiszabott vízszennyezési bírásg (további 2,3 milliárd forint) szinte eltörpül. A késedelmi pótlék is csak gyűlik, ami együttesen már több mint 16 milliárd forint.
Az állami követelések mellett a szállítók és a bankok összesen 20 milliárd forintnyi hitelezői igénye. Bő egymilliárdot tesz ki azoknak a magánszemélyeknek a kártérítési követelése, akiknek az iszapömlés elvitte a házát, vagy más módon szenvedték meg a katasztrófát. A felszámolási eljárás előtt indított 41 perben együttesen 932 milliós kártérítést kérnek a Maltól.
Más-más stratégiával pereltek
A Kolontárra és Devecserre zúdult vörösiszap okozta katasztrófa miatt több száz magánszemély készült kártérítési perre, végül – részben „próbaként” – több mint negyven eljárás indult. Az áldozatok más-más stratégiát követnek: százan egy pertársaságba tömörülve, ugyanennyien pedig 40 külön perben próbálták érvényesíteni az igényüket. A felszámolási eljárás során bejelentett összesen 414 millió forintnyi követelést a vitatott hitelezői igények között tartja nyilván a felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., és a Veszprémi Törvényszéktől várja annak megállapítását, hogy jogosak-e.
A kártérítési perek folyamatosan zárulnak le. „Heti, havi rendszerességgel vannak tárgyalások - mondta a hvg.hu kérdésére Magyar Gábor ügyvéd. Hozzátéve, ügyfelei közül volt, akinek 32 millió forintot ítélt meg a bíróság. Az, aki megsérült 4-5 millió forintot, aki pedig elvesztette hozzátartozóját 8-10 millió forintot kapott. Az, akinek az élete nehezült el a katasztrófa nyomán - például azzal, hogy nem tudott elköltözni, értéktelenebb lett a háza - kétmillió forintos kártérítéssel számolhatott. Berecz Zsolt veszprémi ügyvéd tájékoztatása szerint az általa több bíróságon indított eljárásokban fejenként 2-3 milliót ítéltek meg.
Úgy tűnik, igazából azok jutottak kártérítéshez, akik annak idején elfogadták az állam segítő kezét, és vagyoni kárigényükért nem pereskedtek. Ezzel a lehetőséggel azonban csak a közvetlen károsultak élhettek. Azokra viszont – akiknek a házát nem vitte el az iszapáradat, de más módon megszenvedték a katasztrófát - nem terjedt ki az állami kártalanítás.
A tarthatatlan állapotoknak februárban lett vége, akkor döntöttek arról, hogy az állam kifizeti a Mal Zrt. helyett a vörösiszap-katasztrófa károsultaknak jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést. A költségvetésben erre 400 millió forintot különítettek el: ebből pénzt az kap, akinek a bíróság jogerősen megállapított nem vagyoni kártérítést. Igaz, a bírósági ítélet ellenére az állam kamatot nem, csak a tőkeösszeget fizet. Az elkülönített keretből szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül.
|
Ha a politika nem szól bele, már rég lezárhatták volna a vörösiszap-pert
|
Öt év után, decemberben születhet elsőfokú ítélet a 10 halálos áldozatot követelő és száznál több súlyos sérülést okozó vörösiszap-áradat miatt indult büntetőperben. A kártérítési perek is sorra zárulnak le.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151004_Ha_a_politika_nem_szol_bele_mar_reg_lezar
|
2015-10-04 11:32:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy szakértőt kizárt a Veszprémi Törvényszék az eljárásból a vörösiszap-katasztrófa hétfői tárgyalásán, egyről pedig később döntenek – írja a blogján Dr. Sándor Zsuzsa jogi szakújságíró, aki korábban a Fővárosi Bíróság szóvivője volt.
A geotechnikus szakértők a gátszakadás okait tárták fel, lényegében az ő szakvéleményükön alapul a vádirat. A gond az, hogy egyikük sem igazságügyi szakértő: a nyomozó hatóságok a szabályos utat megkerülve kérték fel őket.
Dr. Farkas József
a vörösiszap-katasztrófa után kapott egy telefont, hogy kísérje el a miniszterelnököt és a belügyminisztert a helyszínre, és autót küldtek érte. Később az ő fiaival közös cége készítette a laborvizsgálatokat, jóval a szakértői kirendelésük előtt.
Dr. Nagy Lászlót
Papp Csaba rendőrezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetője vitte magával, és nem szakértőként, hanem az árvízvédelmi törzs résztvevőjeként volt jelen.
Vagyis a szakvéleményük kialakítását mindketten azelőtt megkezdték, hogy arra szabályos felkérést kaptak volna.
A szabályok szerint
először az igazságügyi szakértői névjegyzékből,
aztán a feljogosított szervezetek listájából
kell szakértőt kirendelni, és csak akkor lehet eseti szakértőt felkérni, ha e kísérletek sikertelenek voltak.
A bíróság szerint szabálytalanul felkért szakértők miatt sérültek a vádlottak jogai. Farkas Józsefet mint szakértőt a tárgyalást vezető bíró hétfőn kizárta, az általa készített szakvéleményeket a bíróság figyelmen kívül hagyja. Nagy László ügyében később döntenek.
Sándor szerint az önmagában nem kifogásolható, hogy egy politikus szakembert vigyen magával egy katasztrófa helyszínére.
"Támaszkodhat is a szakember észrevételeire, tanácsaira. Az azonban nem engedhető meg, hogy ugyanezt a szakembert a nyomozóhatóság – az igazságügyi szakértők elé helyezve – hivatalos kirendelés nélkül igénybe vegye vizsgálatok elvégzésére, szakvélemény készítésére. (...) A körülményekből úgy tűnik, hogy valójában nem a nyomozóhatóság döntötte el, hogy kit, mikor és hogyan bíz meg a szakértelmet igénylő perdöntő kérdések vizsgálatával."
|
Létezik olyan, hogy fideszes geotechnikai szakértő?
|
Egy szakértőt kizárt a Veszprémi Törvényszék az eljárásból a vörösiszap-katasztrófa hétfői tárgyalásán, egyről pedig később döntenek – írja a blogján Dr. Sándor Zsuzsa jogi szakújságíró, aki korábban a Fővárosi Bíróság szóvivője volt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2014/01/07/letezik_olyan_hogy_fideszes_geotechnikai_szakerto/?fbclid=IwAR1VCPpilimIjAQIxFyVd5el1U70XCWDZRacb3XaEdsnKXX8j3fBaVgEVn0
|
2014-01-07 12:11:00
| true | null | null |
Index
|
Újabb földmutyi jön az állami földek elárverezésével?
Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól.
„Tiszta a lelkiismeretem, a Ménesbirtok Zrt.-t, s vele együtt a települést, nem én tettem tönkre. Negyvennyolc évesen visszavonulhatnék búsongva, hiszen ez volt az életem, megviselt. De gyarló ember vagyok, inkább elmegyek a licitekre” – magyarázza Kun Mihály, a 230 éves múltra visszatekintő mezőhegyesi mintabirtok vezetője.
A cég elnevezésében is szereplő ménesbirtokot II. József alapította, hogy a császári seregnek biztosítva legyen a lóutánpótlása, a kiegyezés után került magyar kézbe, és kezdett el iparinövény-termesztéssel és sertés-, valamint szarvasmarhatartással foglalkozni. A 18 ezer hektáron gazdálkodó birtok a szocialista nagyüzemek idején is a magyar mezőgazdaság zászlóshajója volt. A rendszerváltás után 4 év alatt termékszerkezet-váltással és nem kis karcsúsítás árán (a terület közben kevesebb mint 8000 hektárra fogyatkozott) pénzügyileg sikerült stabilizálni az rt.-vé alakult céget, melynek részvényeit 2004-ben értékesítették.
A Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején lezajlott privatizációt a Fidesz később keményen támadta, 2010-ben Lázár János feljelentést is tett, de a vizsgálatot eredmény nélkül zárták le. Az állami földek tartósbérleti pályázatain a birtok 6000 hektárját is megpályáztatták: a 101 földrészlet nyerteseinek a nevét idén hirdették ki. Többtucatnyi bérlője lett a birtoknak, akik 2017 januárjától használhatják a földet, mivel a zrt. szerződései akkor járnak le.
Magyar abszurd
A kormány mostani terve, hogy 380 ezer hektár (51 ezer helyrajzi számon lévő földrészlet) tartós bérletben lévő földet árverez el december végéig, Mezőhegyes környékén is meglepte az érintetteket. Főként az a klauzula, hogy az állammal frissen szerződött bérlőknek nincs elővásárlási joguk, csak azoknak, akik már legalább 3 éve „birtokon belül” vannak.
Mezőhegyesen elvben most az az abszurd is lejátszódhat, hogy miután a Ménesbirtok Zrt. menedzsmentje alól kipályáztatták a földek jelentős részét (a már említett 6000 ha-t), és nagy erők mozdultak meg a cégtulajdonosok ellehetetlenítése érdekében, most az új bérlők nézhetik végig, ha ugyanazokra a földrészletekre a legjobb ajánlatot adja Kun és csapata. Ami még abszurdabb: a földet aztán csak 18 év múlva vehetnék saját használatba.
„A korábbi pályázatokkal nem is csak velem, a gaz tőkéssel toltak ki, hanem az egész várossal – mondta a hvg.hu-nak Kun Mihály, a Zrt vezetője. – Mezőhegyes költségvetésével azonos összegű bért fizetünk 400 dolgozónak, nem feketén, és még csak nem is szürkén, akik itt a városban költik el az 1,3 milliárd forint nettójának, mintegy 800 millió forintnak legalább a 30-40 százalékát. Ez 2017 után, amikor kimegy alólunk a földjeinknek a nagy része, hiányozni fog az itteni vállalkozásokból.”
És bár Kun Mihály biztosan az egyik potenciális vevőként jelentkezik be a liciteken (mezőhegyesi születésű, helyben lakó, mezőgazdaságból élő, tehát a földforgalmi törvényben leírt, a vásárló személyére vonatkozó szabályoknak megfelel), az egész terület „visszavásárlásához” még az ő „tehetsége” is kevés. Számításai szerint egy 300 hektáros, vállalkozásépítésre már alkalmas birtok, mezőhegyesi árakon számolva belekerülhet 450 millió forintba. A 6000 hektár ennek a húszsorosa.
Mezőhegyesi befutó
A mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt 101 földrészletnek csak a felét nyerték el helybéliek (például a postásként dolgozó helyi Fidesz-elnök, illetve az általános iskola idén nyáron kinevezett igazgatónője). A többi nem helyiekhez került. Az egyik nagy kedvezményezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselő köre: Simonka nővérének a fia, aztán egy egykori dinnyetermelő társ, valamint a képviselő egyik érdekeltségének az ügyvezetője. De találunk a nyertesek között olyat is, aki Magyarbánhegyesen nyert trafikkoncessziót, továbbá a csanádapácai önkormányzati képviselő-testület egyik fideszes képviselőjét, aki a helyi katolikus általános iskola igazgatóhelyettese. Utóbbit kerestük telefonon is, hogy megtudjuk, mihez kezd az elnyert 92 hektáros területtel, és hogy tervez-e elindulni az árverésen, ha kiírnak rá pályázatot. A képviselőnő szerint a magánügye, hogy mit kezd a – számításaink szerint – 150 millió forint értékű területtel, melynek megvásárlása állami kölcsönből sem olyan egyszerűen refinanszírozható.
Drágább a hitel, mint a föld bérleti díja
Az alapkérdés most ennek megfelelően az, hogy a jelenleg érvényes bérleti szerződéssel bírók egyáltalán rendelkeznek-e a vásárláshoz szükséges pénzzel, vagy a beígért kedvezményes MFB-hitelek törlesztéséhez szükséges anyagi háttérrel. (A licitre kerülő földek több mint 90 százaléka egyébként 10 hektár alatti.) Ami mellbevágó: kalkulációink szerint a legtöbb esetben az aranykorona érték alapján kiszámított bérleti díjnál is magasabb lehet a vételkor felvett kölcsön törlesztőrészlete, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján, milyen minőségű földről van szó. Tehát a gyengébb területek esetén is meghaladhatja az éves bérleti díj összegét az éves hitelrészlet.
Kun Mihály, a Ménesbirtok vezérigazgatója egy 300 hektáros példánál maradva azt is levezette, hogy ha a tulajdonos állami kölcsönt vesz fel hozzá, akkor az éves 30 milliós törlesztőrészlet kigazdálkodásához legalább hektáronként 100 ezer forintnyi jövedelmet kell összehozni, ami nem kis teljesítmény, és akkor még az egyéb költségeket, valamint a hasznot is ki kellene termelni. „Ahhoz, hogy a Ménesbirtok Zrt. hibridkukorica-vetőmagot tudjon előállítani, amiben nagyon erős (a Ménesbirtok Zrt. egymaga az ország hibridkukorica-termelőinek a felét szolgálja ki – szerk.), hektáronként 200 ezer forintot bele kell tennünk a termelésbe.” Kun szerint egyébként akkora tehervállalásról van szó, hogy 300 hektár alatt nincs is igazán esély arra, hogy a ráfordításokon túl piaci alapon működő, nyereséges vállalkozást lehessen működtetni.
A szív elviheti a józan észt
Megkerestünk más agrárszakembereket, akik szintén a kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ennek megfelelően nem is lehet előre látni, hogy milyen lesz a vásárlási hajlandóság. Egyesek szerint érdektelenségbe is fulladhatnak a licitek, mások szerint nagy az érzelmi felindulás, így sokan belevetik majd magukat a vásárlásokba. Az utóbbiaknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a gazdáknak jelenleg óriási segítséget jelentő uniós földalapú támogatás 2028-ban biztosan (de lehet, hogy már 2020-ban) megszűnik.
Akiknek a meghirdetett árverések nagy lehetőségnek ígérkeznek, azok a hazai nagy agrárvállalkozók, akik rendelkeznek akkora árbevétellel, hogy saját és rokonaik, illetve embereik nevére vásároljanak földet. Ahogy Kun Mihály is próbál megszerezni valamekkora részt az eddig bérlőként művelt földekből, úgy az ugyancsak Csongrád megyei, stabilan évi másfél-kétmilliárdos árbevétellel rendelkező Gorzsa Mezőgazdasági Zrt vagy a szintén csongrádi, milliárdos árbevételű Héjja Testvérek Kft. tulajdonosi köre is bevásárolhat. (Mindkettő neve felbukkant az Ángyán-listákon, mint amelyek a földbérletpályázatok nagy kedvezményezettjei voltak. A volt fideszes államtitkár lesz a hétfői megmozdulás egyik budapesti vezérszónoka.)
Jönnek az állami mintagazdaságok?
Nagyon sok részletkérdés még nincs tisztázva. A földvásárlások lebonyolításának végrehajtási rendelete még nem jelent meg. Ennek előkészítéséről egy 24 oldalas kormányzati dokumentumot ismertetett az LMP: eszerint 22 megyei jogú város kormányhivatalai és földhivatalai bonyolítanák le a liciteket, a Nemzeti Agrárkamara őrködik a videóra is rögzítendő licitek tisztasága felett. Az árverések a tervek szerint december 31-ig le is zajlanának, melyek eredményéről a hirdetményeket kifüggesztik a földforgalmi törvényben foglaltak szerint. A dobra verendő állami földterület csupán nem egészen 10 százalékát teszi ki az összes művelés alatt levő területnek, szakemberek szerint a mezőgazdaság működésére, eredményeire nem is hatnak ki erőteljesen. „A lényeges nem a föld tulajdonlása, hanem a termelés szabályozása” – fogalmazott több ízben Raskó György, a kárpótlásokról döntő Antall-kormány egykori államtitkára, mezőgazdasági vállalkozó.
A tervezetben ugyanis szerepel a mintagazdaságok egy kormányrendeletben való kijelölése is. A kijelölt mintagazdaságok területei e szándék szerint tartósan állami tulajdonban maradnának. Úgy tudjuk, hogy Mezőhegyesen a 2004-ben a privatizált Ménesbirtok Zrt.-ről leválasztott, most is állami tulajdonban levő Ménes Kft. lehet az egyik mintagazdaság. Az, hogy milyen földalapon, még talány. Nem kizárt, hogy azon az 1800 hektáron, amit a Ménesbirtok Zrt. földjei közül még nem írtak ki pályázatra.
|
Újabb földmutyi jön az állami földek elárverezésével?
|
Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151005_Ujabb_foldmutyi_jon_az_allami_foldek_elar
|
2015-10-05 12:26:07
| true | null | null |
HVG
|
A cikk szerint az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik a köztestület egyik tisztségviselőjének hónapokkal ezelőtt tett feljelentése alapján, több százmillió forint gyanús elköltése miatt, az ezekről szóló szerződéseket a kamara korábbi elnöke, Réti László írta alá. Az ügyet egy feszült levélváltás alapozta meg Réti László és Papp Géza között még márciusban, mikor a testület főtitkára tíz pontban foglalta össze a kamara gyanús és felesleges kifizetéseit. A tételek között található 23 ezer CD megvásárlása mindössze hatezer ügyvéd számára, ez 240 millió forintba került.
Réti László és az ellenőrző bizottság jelezte, hogy minden költés a közgyűlés tudtával és az elnökség jóváhagyásával történt. Mikor Papp a közgyűlés elé vitte az ügyet, az érdektelenségbe fulladt, ugyanis a tagoknak csak csekély száma jelent meg, később elfogadták az elnökség beszámolóit. Réti László a lap megkeresésére elmondta, hogy nem is hallott az ügyről. Később az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint "több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek". Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet – tette hozzá Réti.
Több probléma is adódott a közelmúltban a Budapesti Ügyvédi Kamara körül, legutóbb az elnökválasztási szabálytalanságok kapcsán marasztalta el őket a bíróság, így újabb választást kell lebonyolítani a választási szabályok korrekciójával együtt.
|
Gyanús szerződések miatt nyomoznak a Budapesti Ügyvédi Kamaránál
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – írja a pénteki Magyar Nemzet a rendőrség tájékoztatása alapján.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151002_gyanus_szerzodesek_budapesti_ugyvedi_kama
|
2015-10-02 12:39:00
| true | null | null |
HVG
|
Vajna a TV2 után a hokit veheti célba
Bogár Zsolt - Mizsur András
Az állami szerepvállalás bújtatott erősítésével folyik a profi sport "simicskátlanítása". Az MVM Veszprém már eddig is gyanúsan többre vitte, mint amit hivatalos költségvetése megengedne, a Balaton promotálásával a jelenlegi szint megtartását támasztaná meg a kormány. A jégkorongszövetség élén pedig az az Andy Vajna veheti át a Közgép vezére lemondása után csak ideiglenesen betöltött elnöki pozíciót, aki megvásárolta a TV2-t – már amennyiben Simicska Lajos be nem előzte.
Andy Vajna (saját állítása szerint a TV2 új tulajdonosa) filmügyi kormánybiztos is szóba került a Magyar Jégkorongszövetség megüresedett elnöki posztjára, tudta meg a hvg.hu. Az előző elnök, Németh Miklós, a Közgép vezére májusban köszönt le, azóta id. Kovács Csaba szakmai alelnök vezeti megbízott elnökként a jéghokiszövetséget, a tisztújítás még az ősszel várható.
Vajna mellett eddig Soltész Miklós (KDNP) egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkárt, Cser-Palkovics Andrást (Fidesz), Székesfehérvár polgármesterét, valamint Such Györgyöt, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatóját, a Kanadai–Magyar Hokiklub elnökét tartották esélyesnek. Vajna a felsoroltakkal szemben olyan személy, akinek nemcsak erős kormányzati támogatottsága van, hanem üzleti érdekeltségei és kapcsolatrendszere révén képes nem állami pénzeket is mobilizálni a sportág számára.
Tudomásunk szerint Németh is azért döntött önként a távozása mellett, mert azt látta, Közgépnek és a vállalathoz kötődő beszállítói rendszernek az állami megrendelések megszűntével nem lesz akkora bevétele, hogy abból – a sportcélú támogatásokra nyújtott társasági adókedvezményt (tao) kihasználva – elvárt mennyiségű támogatást tudjon becsatornázni a sportágnak. Ez egy évben százmilliós nagyságrendet, 500 és 1 milliárd forint közötti összeget tett ki.
Vajnát hívták, nem vállalja
Cikkünk megjelenése után Andy Vajna sajtóirodáján keresztül a következő üzenetet juttatta el szerkesztőségünkbe: "Valóban felkérték, vállalja el a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki tisztségét, a megtisztelő felkérést azonban nem fogadta el tekintettel arra, hogy egyéb elfoglaltságai miatt nem tudna elegendő időt fordítani erre a fontos feladatra."
A Veszprém nehéz eset
Míg a jéghoki „simicskátlanítása” önkéntes visszavonulással ment végbe, a veszprémi férfi kézilabda esetében, ahol rekordbajnok, Final Four-döntős a csapat, ez korántsem ilyen egyszerű történet. Ugyan az MVM-Veszprémnél (illetve a klubot működtető MVM Veszprém Kézilabda Zrt.-nél) sem visel Simicska Lajos semmilyen formális posztot, gyakorlatilag úgy viselkedett, mint egy veszprémi Florentíno Pérez vagy Roman Abramovics: mint ahogy arról a Magyar Narancs riportja is beszámolt. A hazai meccseken övé volt a központi VIP-páholy, és az ő kívánságait leste a két társelnök, Fonyó Károly (csütörtök ótasaját bevallása szerint szintén a TV2 tulajdonosának üygvezetője), Simicska bizalmasa, aki a zrt. pénzügyeit intézte, valamint Kálomista Gábor, aki Marian Cozma halálakor került közel a csapathoz, és a médiával is ő állt kapcsolatban.
Simicska veszprémi kötődését jelzi, hogy tavaly ősszel belengette, elindul a Navracsics Tibor lemondása miatt megüresedett országgyűlési helyre kiírt idén februári időközi választáson. Erre végül nem került sor, de Budapestnek mégis hátat fordított, iskolás korú fiát idén már egy veszprémi iskolába íratta, és a város központjában újíttatott fel a családjának egy patinás ingatlant. Mint ahogy arról a HVG-ben is írtunk, szeptember végén a fővárosi önkormányzat szerződést bontott a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel, valamint kötelezte a céget, hogy egy hónapon belül bontson el minden hirdetőoszlopot.
Bár ezt a sajtó egyszerűen a Simicska Lajos elleni támadássorozat újabb lépésének tudta be, a lépés levezethető a kézilabdasportban végbemenő változásokból is. A korábbi elnököt, a szakmai berkekben súlytalannak tartott Vetési Ivánt 2011-ben a veszprémi lobbi juttatta az elnöki székbe (állítólag Navracsics Tibor bizalmasa volt), de Nagy László hazahozatala érdekében már sokkal nagyobb erők mozdultak meg a Fideszen belül. A barcelonai rekordigazoláshoz kapcsolódott az MKB Veszprém üzleti-sportszakmai léptékváltása is, amely végül a tavalyi Final Four-szereplésben csúcsosodott ki. A felépítményben fontos szerepe lett a Balatonhoz-Veszprémhez egyaránt kötődő Simicska–Kálomista-párosnak, illetve a háttérembernek, Fonyó Károlynak.
Balatonnál sej, haj de jó
Míg a Közgép piacának ellehetetlenítése a jégkorongszövetségben egyszerű képletet teremtett, Vetési lemondása, majd Kocsis Máté fideszes polgármester megválasztása a kéziszövetség élére, nem késztette meghátrálásra Simicskáékat. Pedig előbb az állami tulajdonba került MKB vonta vissza a profi csapat támogatását (az elmúlt tíz évben kétmilliárdot adott a klubnak), majd kiderült, az MVM sem lesz az új szezonban a csapat mezszponzora.
Az elmúlt két hétben viszont két fontos dolog is történt: a szövetség magához vonta az állami társaságoktól érkező támogatások elosztásának jogát, ami még az erősen átpolitizált és központilag vezérelt sportgazdasági környezetben is példátlan megoldás, majd jött a Mahir Cityposter Kft.-vel kapcsolatos bejelentés. Ez utóbbinak fele-fele arányban az Euro-AWK Kft., Fonyó Károly cége, valamint a Mahír Kereskedő Zrt., Simicska médiabirodalmának egyik pénzgyára, a tulajdonosa. Csak, hogy mindenki értse: az állam kitette az asztalra, hogy ő mit tud beletenni a kézisportba, majd odamutatott a jelentős részben szintén állami pénzen felhizlalt cégek képviselőinek, akik Veszprémben a legnagyobb befolyással bírtak, hogy most ti jöttök.
Már eddig is megkérdőjelezhető volt, hogy miért ad az állam akár a tulajdonában lévő cégeken keresztül is pénzt a profi versenysport működtetésére. Az még inkább, hogy egyes esetekben miért fizeti a nagyobbik részt. (Nagyon fontos elkülöníteni, hogy itt nem infrastuktúrafejlesztésről vagy az utánpótlás-támogatásáról beszélünk – a szerk.). Az állam zavarát jelzi, maga is érzi, hogy kilóg a lóláb. Erre utal, hogy az MVM mezszponzorként való visszatérése mellett a kézicsapat ezentúl a Balatont is reklámozni fogja: az indok valami hasonló, mint a Forma–1 állami támogatása esetében, még ha az nem is teljesen látszik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium milyen csatornán keresztül száll be. De míg a Forma-1.nek köszönhetően milliárdos nézettséggel és azonnali turisztikai bevételekkel számolhatunk a verseny közvetlen hatásaként, a Final Fourdöntő televíziós nézettségének hatása (a döntőt 2010 óta Kölnben rendezik, tehát még csak Magyarországra se jön) lemérhetetlen.
A magyar csoda
Az MVM Veszprém valós költségvetését tekintve ma akkora, amit, bármennyire is fájó, piaci alapon nem tudna kitermelni. Az európai elitbajnokságok, illetve a Final Four négyes döntőjének legjobb csapatai, német, francia és spanyol klubok költségvetései rendre 6 és 9,5 millió euró között konvergálnak. A topjátékosok fizetése 20-25 ezer eurótól indul havonta. Az MKB Veszprém Kézilabda Zrt. tavalyi árbevétele 1,27 milliárd forint volt (nagyjából 4 millió euró) volt, ami egy német középcsapat büdzséje. Ennyiből nem lehet ezen a szinten versenyképesnek lenni vagy nincs minden pénz kirakva az asztalra. Márpedig sztárokkal teletűzdelt gárda a szerződtetett szakmai teammel joggal aspirál Európa négy legjobb férfi kézilabdacsapata egyikének helyére. A klubok költségvetései nehezen hasonlíthatóak össze, mert mindenütt vannak bújtatott támogatások – kizárt, hogy a Veszprém költségvetése ne ilyen legyen. Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy Magyarország a jelenlegi fejlettségi szintjével férfi vonalon Final Four-résztvevőt tud felmutatni, miközben még a legnépszerűbb kézilabda csapata, az MVM Veszprém esetében is elhanyagolhatók az eladott jegyekből vagy a merchandisingból származó bevételek, és a kereskedelmi televíziózásban a főműsoridőben még a tematikus csatornákon is csak a topmeccsek eladhatóak - a futballhoz képest jóval kevesebb pénzért.
Kocsis Máté, az MKSZ elnöke a sportágfejlesztés köntösébe öltöztette a MVM Veszprém történetében beköszönő rendszerváltást. Tehát nemcsak a klubok állami finanszírozását központosítják, hanem elindítanának egy méretében felelőtlennek tűnő csarnoképítési programot: 60 kisebb csarnok épülne országszerte, és mellettük még jó néhány nyolcezres nagyobb. Ha hozzávesszük, hogy a stadionok mellett ezres nagyságrendben épültek műfüves focipályák az országban, melyek fenntartására, karbantartására, későbbi felújítására semmilyen rendszerszintű megoldás nincs, akkor elképzelhetjük azt a szituációt, hogy a helyi politika milyen nyomás alá fogja helyezni a központi kormányzatot, ha ehhez még hozzájönnek a kézis létesítmények - és egy nap elzárják a pénzcsapot. Jól látszik, az Orbán-kormány a profi sportban is évtizedekre előre ráállította a szereplőket egy olyan pályára, amiről nehéz lesz letérni.
Visszatérve a jégkorongra: ez a sportág megmutatta, hogyan lehet szerves építkezéssel, szívós munkával eredményeket elérni. Ha az A-csoportba jutástól elvakítva a hokiban is túlterjeszkedik az állam, akkor ott is nagy pofáraesés következhet be – a sportéletben jelenleg a legkevésbé sem kívánt rendszerváltás esetén.
|
Vajna a TV2 után a hokit veheti célba
|
Az állami szerepvállalás bújtatott erősítésével folyik a profi sport "simicskátlanítása". Az MVM Veszprém már eddig is gyanúsan többre vitte, mint amit hivatalos költségvetése megengedne, a Balaton promotálásával a jelenlegi szint megtartását támasztaná meg a kormány. A jégkorongszövetség élén pedig az az Andy Vajna veheti át a Közgép vezére lemondása után csak ideiglenesen betöltött elnöki pozíciót, aki megvásárolta a TV2-t – már amennyiben Simicska Lajos be nem előzte.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151016_Vajna_a_Tv2_utan_a_hokit_veheti_celba
|
2015-10-16 15:55:01
| true | null | null |
HVG
|
A főváros külföldi népszerűsítését szeretné elősegíteni a kormány azzal a 10 művészeti produkcióval, amelyet 2015 és 2018 között kell bemutatni – olvasható az Orbán Viktor szignójával megjelent csütörtöki kormányhatározatban.
Részleteket nem közöltek arról, pontosabban milyen produkciókról lehet szó, és hol mutatnák be őket.
Az események megvalósításáért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felel majd.
Pénzt is kap a feladatra, idén 25 milliót, 2016 és 2018 között pedig évente további 150-150 milliót, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell előteremtenie a költségvetésből.
|
Szijjártó népszerűsítheti Budapestet külföldön félmilliárdért
|
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek kell megvalósítania 10 művészeti produkciót Budapest külföldi népszerűsítésére 2018-ig – derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Minderre négy év alatt közel félmilliárd forintot kap.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151016_Szijjarto_nepszerusitheti_Budapestet_kulf
|
2015-10-16 16:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Kiosztották a volt médiahatósági elnökről elnevezett díjakat. Szalay Annamária-díjat kapott az a Csúri Ákos, aki a Blogstar nevű bloggyűjtőoldalt működteti, ez ad helyet Bayer Zsolt blogjának, a Bádognak is. Csúri volt az is, aki a Via.hu webcímet bejegyezte, ezen sajtóhírek szerint Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval a háttérben indított volna valamiféle hírportált. (A címen nem üzemel semmi, de azóta elindult két, kormánybarátnak gondolt híroldal is, a 888.hu és a Faktor.hu.)
Csúri blogbirodalmának egyik bloggere, az olvasásra nevelő Folytasd című blog szerzője, Tót-Almási Berke ugyancsak díjat kapott.
Szintén jutalmazták Perjés Klára volt rádióst és Gyulai Líviusz grafikus-képzőművészt is, a díjakat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatás szerint a Szalay Annamária Média Alapítvány egy civil szervezet, ezért annak díja nem állami elismerés.
|
Varga Mihály adott át díjat a Bayer Zsolt blogját üzemeltető Blogstar vezetőjének
|
A nemzetgazdasági miniszter adta át a Szalay Annamária-díjat, kapott egyet az a Csúri Ákos, aki állítólag Habony Árpáddal tervezett közös hírportált.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151015_Allami_dijat_kapott_a_Bayer_Zsolt_blogjat
|
2015-10-15 16:09:32
| true | null | null |
HVG
|
A kormány közvetlenebbül férhet hozzá az adózók adataihoz, ez lesz a következménye, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan létrehozandó államtitkársága irányítja - írja legfrissebb számában a HVG hetilap.
2002-ben adatvédelmi biztosi állásfoglalás született arról, hogy az adótitkokhoz milyen körök férhetnek hozzá, ezek az irányelvek nem sérülhetnek - nyilatkozta Péterfali Attila szerdán a Klubrádiónak. Ezen irányelvek alapján Péterfalvi szerint Tállai András kinevezett NAV vezető és kormánypárti politikus nem szabad, hogy politikusként ismerjen meg és kezeljen adatokat, ezt külön kell választania szakmai tevékenységétől.
Horváth András korábbi NAV munkatárs is nyilatkozott a rádiónak, szerinte a szakma még nem szólalt meg amiatt, hogy a készletnyilvántartásokat és a számlázásokat is be akarják kötni a NAV ellenőrzése alá. Megítélése szerint olyan mélységű adatokhoz férhet hozzá a NAV, amelyekhez más országokban csak bírói engedéllyel lehet hozzájutni. Horváth abban is veszélyt lát, hogy már most is meg van a lehetősége annak, hogy nem feltétlen az adózás ellenőrzésével összefüggő adatokat szerezhet meg az állam, hanem Magyarországon meg pont hogy szélesítik az adózási adatok állam által megismerhető körét és még közelebb kerül a politikához az adatvagyon.
A HVG legfrissebb számát keresse újságárusoknál!
|
Tartani lehet attól, hogy adótitkok kerülnek a kormányhoz
|
A HVG legfrissebb számában olvasható, hogy a NAV élére frissen kinevezett Tállai András nagy adóügyi és eljárásrendi reformok végrehajtására érkzett. Azért, mert a politikusi szerepkörrel is rendelkező Tállai veszi át a NAV vezetését, nem lenne szabad, hogy politikusként kezelje az adótitkokat, véli Péterfalvi Attila, a A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnöke. Horváth András korábbi NAV munkatárs szerint tartani kell attól, hogy a politika felhasználhatja az adótitkokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151014_Tartani_lehet_attol_hogy_adotitkok_keruln
|
2015-10-14 16:14:15
| true | null | null |
HVG
|
Közleményt juttatott el az MTI-hez Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő, vagyonosodási vizsgálatot követelve Tiborcz István, a miniszterelnök veje ellen. Bangóné arra a hírre reagált, amely szerint Orbán Ráhel és férje, Tiborcz hétmillió forintért vett két műalkotást a Kieselbach aukcióján.
"Felháborítónak tartjuk, hogy az Orbán-kormány csak nyomorúságos fizetést ad az embereknek, miközben a közpénzekbe nyúlkáló miniszterelnök veje 7 millió forintot költött két festmény megvásárlására" – írta volna az MSZP-s politikus a Magyarnarancs Online beszámolója szerint.
Az MTI azonban nem hozta le a közleményt, arra hivatkozva, hogy a náluk közzétett hírek nem sérthetik mások személyhez fűződő jogait, "különös tekintettel a közszereplőnek nem minősülő személyek személyiségi jogaira". Kivéve akkor, ha egy személyében érintett magánember ad közre reakciót. Tiborcz Istvánt tehát nem tartják közszereplőnek.
Az alábbi fotót Tiborczék esküvőjén egyébként a kormányfő hivatalos fotósa, Burger Barna készítette. Fotóit az MTI is lehozta.
Habony Árpáddal, a miniszterelnök nem tudni hol alkalmazott tanácsadójával is hasonló volt a helyzet: a rendőrség arra hivatkozva nem árulta el, hogy megbírságolták-e, hogy nem közszereplő – ezt amúgy a Belügyminisztérium sajtósa döntötte el. A Fővárosi Törvényszék azonban felülbírálta ezt, és hivatalosan is kimondta, hogy Habony közszereplő.
Közszereplő-e Tiborcz?
Tiborcz István volt cége milliárdos értékben nyert el közbeszerzéseket, ezügyben a rendőrség és az Európai Csalásellenes Hivatal is nyomoz. Gyarapodásáról a közmédia is rendszeresen tudósít. Orbán Viktor Facebook-oldalán rengeteg kép jelent meg róla, az MTI fotóin is gyakran szerepel. A Fidesz kampányrendezvényeinek, a legnagyobb bulvárlapok címoldalainak is szereplője. Esküvője nagy nyilvánosság előtt zajlott. Mindezek ellen sosem tiltakozott.
|
Az MTI szerint Tiborcz István nem közszereplő
|
Erre hivatkozva nem hozott le a nemzeti hírügynökség egy MSZP-s közleményt, ami Tiborcz és Orbán Ráhel festményvásárlására reagált, pedig az esküvőjükről az MTI is hozott le fotót. A miniszterelnök veje milliárdos értékben nyert el közbeszerzéseket, gyarapodásáról a közmédia is rendszeresen tudósít. A Fidesz kampányrendezvényeinek is gyakori szereplője.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151015_Az_MTI_szerint_Tiborcz_Istvan_nem_kozszer
|
2015-10-15 16:17:33
| true | null | null |
HVG
|
Előző hét hétfőn, február 27-én kezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Orbán Viktor miniszterelnök – kis késéssel – elmondta szokásos nyitóbeszédét, az ülés végeztével pedig felszállt a 604-es jelzésű honvédségi Airbusra, és Kairóba repült, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfővel tárgyaljon (képünkön).
Elutazott még a találkozóra egy másik Airbus is, a 605-ös, utóbbi a magyar üzletemberekből álló küldöttséget szállította. Ez a gép, ahogy a Szijjártó Péter külügyminiszter által használt Falcon is, már február 28-án este visszatért Budapestre. Ellentétben az Orbán Viktort szállító géppel.
A 604-es Airbus a látogatás végeztével, március 1-jén, szerdán indult vissza Kairóból, de nem rögtön Budapestre repült, hanem kicsit nyugatabbra, Olaszországba, azon belül is Toszkánába, a pisai repülőtérre. Innen egy egyórás pihenő után indult csak tovább Magyarországra – erről még Hadházy Ákos posztolt hétfőn a Facebookon.
Mint azt a 24.hu írja, a gép valószínűleg Orbán nélkül repült haza, egy olvasójuk ugyanis pénteken Firenze belvárosában fényképezte le a miniszterelnököt, amint a Piazza Carlo Goldonin sétálgatott felesége, Lévai Anikó társaságában, kezében papírzacskóval, napszemüveggel a fején. Nem tudjuk, hogy a kormányfő pontosan mikor jött haza Magyarországra, de annyi biztos, hogy vasárnap már a székesfehérvári laktanyában járt.
Mint arra a 24.hu felhívja a figyelmet, nem világos, hogy Lévai Egyiptomba is elkísérte-e a férjét, vagy Olaszországban találkoztak, a Kairóban készült bőséges fotóanyagon mindenesetre nem látható.
A hírportál érdeklődött a Honvédelmi Minisztériumnál, hogy Orbán Viktort tette-e ki a gép Pisában, illetve a felesége is a honvédségi repülőn utazott-e. Választ egyelőre nem kaptak. Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől pedig azt szerették volna megtudni, Orbán Viktor munkalátogatáson vagy magánúton járt-e Olaszországban, hivatalos tárgyalásokról ugyanis nem számolt be sem az MTI, sem a kormányfő.
A tér, amelyen Orbánék sétálnak, egyébként Carlo Osvaldo Goldoniról, 18. századi komédiaíróról van elnevezve.
Orbán repüléseiről itt és itt írtunk bővebben.
|
Orbán Viktor Kairóból hazafelé beugrott Firenzébe
|
A miniszterelnököt a Piazza Carlo Goldonin fotózták le, ahol a feleségével sétálgatott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230307_Kairobol_hazafele_Orban_beugrott_Firenzebe
|
2023-03-07 15:46:00
| true | null | null |
HVG
|
A Momentum oktatáspolitikusa, Tóth Endre közérdekű adatkérés segítségével derítette ki, hogy 225 millió forint összegben osztottak ki jutalmat a szakképzést irányító Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársai között a választás előtti évben – közölte az ellenzéki párt.
Tóth Endre a közösségi médiában megjelent videójában azt állítja, hogy összesen 336-an kaptak a motivációs elismerésre elkeresztelt juttatásból, átlagosan 688 ezer forintot. A csúcsvezetők jutalmainak az átlagnál feltehetően jóval magasabb összegét később ígérte publikálni a momentumos képviselő.
„Nyilvánvaló hazugság, mikor a kormány az Európai Unióra mutogat a pedagógus béremelések elmaradása miatt, hiszen arra van pénz, amire van politikai akarat. Egyébként pedig az oktatási rendszeren belül is akad pénz, csak azt nagyon igazságtalanul osztják el" – magyarázta Tóth.
Közleményében a Momentum emlékeztetett rá: szintén Tóth derítette ki, hogy a köznevelési intézményeket fenntartó tankerületek vezetői úgy kaptak milliós összegű motivációs elismeréseket 2021-ben, hogy közben a pedagógusok semmilyen év végi jutalmat nem kaptak.
|
225 milliós jutalmat osztottak szét a választás előtti évben a szakképzési vezetőknek
|
Átlagosan 668 ezer forint motivációs jutalom járt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársainak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230309_225_millios_jutalmat_osztottak_szet_a_valasztas_elotti_evben_a_Nemzeti_Szakkepzesi_es_Felnottkepzesi_Hivatal_munkatarsai_kozott
|
2023-03-09 16:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár civilből katona, s egy pillanat alatt alezredes lett, Novák Katalin államfő férje, a „first gentleman” számára ez inkább csak szerep: marad a bankügyeknél.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
|
Az ország aranytartalékáért felel őfelsége alezredese, Novák Katalin férje, a pr-katona
|
Bár civilből katona, s egy pillanat alatt alezredes lett, Novák Katalin államfő férje, a „first gentleman” számára ez inkább csak szerep: marad a bankügyeknél.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202310__Novak_Katalin_ferje_Veres_Istvan_alezredes_honvedseg_Magyar_Nemzeti_Bank_igazgato
|
2023-03-10 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Indítványozza az ügyészség a korrupcióval vádolt ártándi határrendészek letartóztatását.
Közleményükben azt írják, a megalapozott gyanú szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el. A keddi akcióban 17 határrendész és egy civil személy őrizetét rendelték el, majd gyanúsítottként hallgatták ki valamennyiüket.
A gyanúsítottaktól hat gépkocsit, egy nagyobb értékű luxusórát, valamint nagy mennyiségű készpénzt és kriptovalutát foglaltak le, továbbá négy ingatlan zár alá vételéről döntöttek. A 18 gyanúsítottól közel 57 millió forint készpénzt foglaltak le, amelynek felét külföldi devizákban, döntően euróban tartották. A vagyontárgyak összértéke több mint 190 millió forint.
A minősített hivatali vesztegetés elfogadását két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. A nyomozó ügyészség indítványozza 16 gyanúsított letartóztatását, továbbá egy határrendész és egy civil személy bűnügyi felügyeletének elrendelését.
|
Luxusórát, ingatlanokat és 57 millió forint készpénzt foglaltak le a korrupt határrendészektől
|
Összesen 17 határrendészt és egy civilt vádolnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230309_Luxus_orat_kriptovalutat_es_57_millio_forint_keszpenzt_foglaltak_le_a_korrupt_hatarrendeszektol
|
2023-03-09 17:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Több jel utal arra, hogy elvált, vagy válófélben van Mészáros Lőrinc milliárdos nagyvállalkozó egyik lánya, Ágnes. Az egyik ilyen, hogy a cégbejegyzésekben a férjhezmenetelekor felvett nevét, a Homlok-Mészáros Ágnest március 1-jével minden érdekeltségében Mészáros Ágnesre javították.
Az oligarcha lányának a cégbírósági adatok szerint Mészáros-féle családi cégekben vannak részesedései, mint a Konzum Management Kft., a Mészáros Agro Kft., az MHM Vagyonkezelő Zrt. Az utóbbinak a vezérigazgatója is, ott egyedüli tulajdonostársa a nővére, Beatrix. Ágnesnek továbbá tulajdonrésze van a Properitus Vagyonkezelő Kft.-ben, ez (volt) férje, Homlok Zsolt cégcsoportjának központi vállalkozása. Február elejéig tagja volt a Homlok érdekeltségébe tartozó Vasútvill Kft. felügyelőbizottságának is. (Ekkor nemcsak az ő megbízatása szűnt meg, hanem a másik két tagé is, Fendrik Gyuláé és Marjai Péteré.)
A Vasútvill nincs könnyű helyzetben, mivel fővállalkozója március végével indoklás nélkül felmondta a szerződéseit, amelyek alapján a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal modernizációjában és a váci villamos alállomás építésében vett részt. Ez a bizonyos fővállalkozó pedig nem más, mint Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az R-Kord Kft. Ezzel is összefüggésben lehet, hogy – mint az a cég tőzsdei tájékoztatójában olvasható – a Vasútvill „jelenleg rendelkezésére álló kapacitásainak 2023-as terv szerinti kihasználtsága várhatóan jelentősen csökken”.
A felcsúti mágnás és Homlok Zsolt közt évek óta érlelődött a konfliktus, mert a nagy állami vasúti projekteket mind Mészáros érdekeltségei nyerték, a szakmában régi motorosnak számító Homlok pedig – aki a Swietelsky Vasúttechnika ügyvezető igazgatója volt – alvállalkozói szerepbe szorult. A Szabad Európa hírportál szerint mindkét projekt csúszásban van, pedig az idén mindkettőt be kellene fejezni, mert még az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozza őket az állam.
A Vasútvill – és szinte az egész Mészáros család – a Budapest–Belgrád vasútvonal főleg kínai hitelből zajló rekonstrukciójában is benne van, de más nagy projektje nem fut. A cégnek az utóbbi hónapokban egyetlen nagy megrendelést sikerült behúznia, egy alállomás tervezését és kivitelezését a Nyíregyháza Ipari Parkban. Itt viszont vastagon fogott a ceruzája: az eredetileg becsült 2,9 milliárd helyett 6 milliárd forintért nyerték el a megbízást. A megrendelő Mészáros Lőrinc Opus Titász Áramhálózati Zrt.-je volt – itt egyelőre nem jelentettek be szerződésbontást.
Nem világos, mi lesz a Vasútvill sorsa. Mészáros Lőrinc ellen focizni esélytelen, de a cég tulajdonosi háttere eleve homályos. A kft anyavállalata Csehországban van bejegyezve, ennek ügyvezetője Homlok Zsolt és Marjai Péter. A cseh cég anyavállalata viszont egy átláthatatlan svájci vállalat, amelyben csak 41 százaléka van Homlok Zsoltnak, 49 százaléka pedig Mészáros Lőrincnek. Legalábbis ez volt a helyzet 2021 elején, amikor – minthogy a Vasútvill kötvényeket bocsátott ki 3 milliárd forint értékben, illetve részt vett az MNB növekedési kötvényprogramjában – fel kellett fednie a tulajdonosi struktúráját. A társaság 2022. első fél évi beszámolójában azt írták, hogy szeretnék külföldön lekötni a vállalat kapacitásait, ez azonban kevés sikerrel járt, az exportárbevétel mindössze 130 millió forintra rúgott. A cég teljes árbevétele az elmúlt években évi 12–16 milliárd forint között mozgott.
Homlok Zsolt másik fő vállalkozásának, a szintén milliárdos árbevételeket és százmilliós profitokat produkáló Homlok Építő Zrt.-nek anyacége a Properitus Vagyonkezelő Kft., ebben Mészáros Ágnes résztulajdonos.
Arról, hogy tulajdonostársként is kettéválnak-e az útjaik, nincs információ, miközben a magánéleti szakítást a (volt) férj lakcímváltozása is valószínűsíti: február elejétől a Mészáros család felcsúti háza helyett egy, a budapesti Hidegkúti úton található ingatlan a hivatalos címe. Az ezer négyzetméteres telek tulajdonosa azonban nem személy szerint ő, hanem a Homlok Zrt., amely 2021-ben lett az ingatlan birtokosa. Mészáros Ágnesnek tehát, áttételesen, az ingatlanban is van tulajdonrésze. Az OTP Banknak pedig van rajta egy 200 millió forintos jelzálogjoga.
|
Több jelet találtunk arra, hogy tényleg válik Mészáros Lőrinc lánya
|
Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válására nemcsak a cégbejegyzési változtatásokból lehet következtetni, de abból is, hogy Homlok lakcíme megváltozott.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/202310_valoallitas
|
2023-03-08 13:16:00
| true | null | null |
HVG
|
Tiborcz István csúcsvállalata, a BDPST Group bejelentette: megvásárolja az évente 300 millió forint feletti árbevételt hozó Patrícius Borházat. Szerteágazó tevékenysége mellett a kormányfő veje így már prémium borászattal is foglalkozhat, miután az idegenforgalomba már korábban beszállt a Tokaj-hegyaljai borvidéken: övé az ötcsillagos Andrássy Kúria és étterme, a Bobajka.
Ez csak idő kérdése volt, miután a kormányfői vő a banktulajdonlásban is a kormányfői barát, Mészáros Lőrinc nyomdokaiba lépett. A felcsúti oligarcha ugyanis már több mint fél évtizede befektetett a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetbe. A Patrícius Borházat pedig - a kormányhoz közel álló vállalkozók segédletével - már jó előre felkészítették Tiborcz érkezésére. A hányatott múltú cég 2021-ben zártkörű részvénytársasággá alakult, majd most februárban beleolvasztottak három kft-t: a Patrícius Hotelt, az Arany Dűlőket és a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalját. Ez utóbbinak a kormányfő felesége, Lévai Anikó 1997-től 2005-ig maga is a tulajdonosa volt, és feltehetően akkor is csak azért szállt ki, hogy üzleti szerepvállalása miatt ne legyen tovább támadható a férje. Aki - mint azóta többször állította - cégügyekkel nem foglalkozik.
|
Előkészítették, feltálalták: most már a tokaji borászatból is Tiborcz Istvánhoz dől a lé
|
Felhizlalás után visszavette a nevére az Orbán család a tokaji birtokot. 2005-ig a kormányfő felesége volt, mostantól a veje a hivatalos tulajdonos.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202310__orbanek_tokajban__visszafejtes__dol_a_le__aldomas
|
2023-03-09 11:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2023.03.07. 14:30
2023.03.07. 23:14
Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont.
|
EU-s pénzek nélkül áll az agráregyetemi fejlesztés, és ez még jó is lehet
|
Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202308__agraregyetem__elmaradt_milliardok__vagyonkezelok__foldhoz_ragadtak
|
2023-03-07 15:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Volvo-gate, azaz a pécsi buszbotrány évekkel ezelőtt robbant ki. A helyi tömegközlekedési vállalat, a Tüke Busz Zrt. hétszázmillió forinttal többet fizetett ki azokért a használt autóbuszokért, mint amennyiért közvetlenül a Volvo holland leányvállalatától megvehette volna. A vád szerint az üzlet kiagyalói közvetítőt iktattak közbe, akinek a segítségével lenyelhették a pénzt.
Ahhoz, hogy ebből Magyarországon ügy, mármint büntetőügy legyen, az kellett, hogy Hollandiában megbukjon a pénzfutár. Hiába szentelt a túlfizetett buszok történetének külön cikksorozatot a népszerű helyi hírportál, a Szabad Pécs, és hiába tettek többen is feljelentést, a magyar rendőrség és ügyészség nem foglalkozott vele.
Ezt a bizonyos hétszázmillió forintot valahogy el kellett tüntetni, amire többen is vállalkoztak. Csengő Andrást egy holland bankban kapcsolták le, amikor az ellopott pénz csaknem felét, több mint háromszázmillió forintnak megfelelő valutát akart ott tisztára mosni. A Pécsi Sörgyár volt vezérigazgatója, tiszteletbeli holland konzul egy szerb bankban vette fel a Hollandiából oda átutalt pénzt. Diplomata rendszámú autójában 900 ezer euróval kitömött bőröndjével megállás nélkül átszelte fél Európát, hogy Hollandiába visszavigye, és egy bankba betegye a pénzt.
Ott bukott le, hogy a banki ügyintézőnek feltűnt, ahogy a bőröndből pakolja ki a vaskos köteg eurókat. A pénzmosás gyanújáról a holland nyomozók értesítették a magyar kollégákat, s innen már nem volt mese, itthon is meg kellett indítani az eljárást. Hollandiában Csengő amúgy azt vallotta, hogy lottón nyerte a pénzt. A Pécsi Sörgyár volt vezérigazgatóját később sem hagyta cserben a fantáziája. A Kaposvári Törvényszék épülete előtt sajátos előadást adott elő, búvárnak öltözött, a Tanú című filmre és az ötvenes évek koncepciós pereire utalva. Aztán angolosan távozott, ahelyett, hogy bement volna a saját tárgyalására, ahová vádlottként idézték. Másodjára sem jelent meg, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, az otthonában ütöttek rajta hajnalban, és rabszíjon vezették elő a tárgyalásra. Ügyvédje egyébként az a Papp Gábor, aki Bige Lászlót és Völner Pált is védi.
A bíróság a pénz útját feltérképezve megállapította, hogy a III. rendű vádlott, Paczek Endre thaiföldi offshore cégének bankszámláján is landolt 550 ezer euró. A pesti alvilág ismert alakja már az előkészítő tárgyaláson – egyedüliként – elismerte bűnösségét ebben az ügyben, bevallotta, hogy nem dolgozott meg a pénzért.
A több mint két éven át tartó tárgyalássorozat legizgalmasabb vallomása kétségkívül az első rendű vádlotté, Paiger Istváné volt. A Tüke Busz Zrt. egykori vezérigazgatója nem ismerte el bűnösségét, nemhogy ártatlannak, hanem egyenesen az ügy áldozatának vallotta magát. Védekezését arra alapozta, hogy alig fél évig igazgatta megbízott vezérigazgatóként a vállalatot, ki gondolhatná róla, hogy érdemi döntéseket hozott, csak aláírta a papírokat, amiket az orra elé toltak.
Paiger István első védőügyvédje, Bodnár Imre bizonyítási indítványában több politikus, például Bánki Erik fideszes képviselő, Páva Zsolt volt pécsi polgármester és Czizi Péter volt pécsi alpolgármester beidézését kérte. A bíróság a védőügyvéd másik indítványára kikérte a megadott időpontokban a Budapest–Amszterdam légi járatok utaslistáját. De még mielőtt ezeket ismertették volna a bíróságon, már nem volt titok, mert a Magyar Hang újságírója kinyomozta, hogy egyes politikusok is a gépen ültek, bár Hollandiában akkor hivatalból semmi keresnivalójuk nem lett volna. A tanúként beidézett fideszes politikusok többször is kimentették magukat, míg végül a Vadócz Attila vezette büntetőtanács feltehette nekik a kérdést, ugyan, elárulnák-e, mit kerestek éppen akkor Hollandiában. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem érezte szükségét annak, hogy meghallgassa őket az eljárás során.
Páva Zsolt egykori pécsi polgármester és Csizi Péter volt fideszes képviselő után Bánki Erik is tanúvallomást tett. A parlament gazdasági bizottságának elnöke tagadta, hogy bármi köze lenne az utóbbi évek legnagyobb pécsi korrupciós ügyéhez. Azt viszont elismerte – amit az utaslisták is megerősítenek –, hogy a kérdéses időben járt Hollandiában, ráadásul a pécsi buszcsere projekt arcával, Csizi Péter fideszes képviselővel. De azt állította, egy napot töltöttek csak ott, koncertre mentek és egy jó vacsorára. Szóval, Dél-Dunántúl erős embere véletlenül volt pont ott és éppen akkor. De ezt Paiger István, aki azt vallotta, hogy Bánki Erik vezette a tollát, már nem hallhatta, ő időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt.
A mai tárgyaláson iratismertetés volt, és újra behívtak két tanút, majd felolvasták a holland vádlott írásban tett vallomását. A Volvo Hungária képviselője tanúként elmondta, hogy az üzletkötéseknél az 5-10 százalék közötti jutalék a megszokott. Ennek a vallomásnak a tükrében különösen kirívó, hogy a Volvo-gate esetében mintegy 25 százalékot osztottak szét egymás között a mai vádlottak – a 11 millió euróból 2,7 millió eurót. Ráadásul a 11 millió euróból tíz busszal kevesebbet vettek meg, mint amennyiről az eredeti holland ajánlat szólt, az árat pedig nem lealkudták, hanem felverték.
A közvetítőként fellépő holland üzletember, Siebe Pel nem jelent meg a tárgyaláson, írásban tett vallomást vádlottként. Tagadta a vádat, ártatlannak vallotta magát, amit magyar ügyvédje már korábban azzal magyarázott, hogy védence szerint a holland kereskedő nemzet, ahol az 50-100 százalékos jutalék is megszokott, sőt tisztességes, ezért nem érti, miért akadnak fenn ezen.
A több mint két éve folyó per április 27.-én zárul a Kaposvári Törvényszéken, délelőtt a perbeszédek hangzanak el, délután ítéletet hoz Vadócz Attila büntetőtanácsa.
|
Közel egymillió euró – érdekes fordulatok a pécsi buszbotrány bírósági tárgyalásán
|
Titokzatos offshore cég thaiföldi bankszámlája, 900 ezer euróval kitömött bőrönd fél Európán végigcipelve, no és néhány, bíróság által megszólított fideszes politikus. A Volvo-gate néven elhíresült ügyben az utolsó előtti tárgyalást tartották ma a Kaposvári Törvényszéken. Ítélet a jövő hónapban várható.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230307_Kozel_egymillio_euro_eppen_ott_eppen_akkor_jelen_levo_fideszesek__erdekes_fordulatok_a_pecsi_buszbotrany_birosagi_targyalasan
|
2023-03-07 16:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Újabb hálózathoz jutott hozzá az állam a Vodafone kisebbségi részesedésének felvásárlásával, ami a választók elérését is megkönnyítheti. Az Orbán-kormány egyre profibb a politikai céljait szolgáló kapcsolatrendszerek működtetésében.
A világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalat támadnak a stratégiai helyen lévő Jemenből a húszik, akik az amerikai és brit haditengerészettel is dacolnak.
|
A hárommilliós ügyfélkör a Vodafone valódi értéke - de mihez kezdhetnek vele Rogánék?
|
Újabb hálózathoz jutott hozzá az állam a Vodafone kisebbségi részesedésének felvásárlásával, ami a választók elérését is megkönnyítheti. Az Orbán-kormány egyre profibb a politikai céljait szolgáló kapcsolatrendszerek működtetésében.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202309__halozatok_es_politika__vodafone_es_foci__kampanykeszulodes__kivalo_osszekottetesek
|
2023-03-04 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2023.03.08. 14:30
2023.03.08. 14:49
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
|
Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól
|
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20230308_Fudan_Egyetem_Budapest_Fudan_Alapitvany
|
2023-03-08 15:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) hat pontban foglalta össze a Facebook-oldalán, hogy miért kell elbontani a népligeti felüljárót. Az egyesület érvei között szerepel, hogy a felüljárót egyfelől nem éri meg felújítani, a két szélső sáv alatti szerkezet menthetetlen, és később a tartóoszlopok is megrogyhatnak, akkor mindenképp el kell bontani az egészet.
Mivel ennek óriási lenne a költsége, ezért az egyesület szerint a főváros időhúzásra játszik, és ezalatt nettó 185 millió forintot fizet egy „haveri vállalkozónak”, aki egy év vizsgálódás után majd megmondja, amit már úgyis tudni, viszont akkor az már a következő városvezetés problémája lesz. „Ez amúgy mindent el is mond a hozzáállásról, amely így felveti a hűtlen kezelés gyanúját” – írják.
A felüljáró elbontása és újra fel nem építése mellett az is szól a szervezet olvasatában, hogy egyáltalán nem biztosít jelentős előnyt az autósoknak, valójában a csomópont simán tudna működni szintbeli kereszteződésként is.
Az, hogy gond van a népligeti felüljáróval nem újdonság, valójában már évek óta mindenki tudja, csak eddig nem nyúlt hozzá senki. Ez most megváltozni látszik, ugyanis öt hónapra lezárták az egyik sávját állapotfelmérés céljából. Ez az, ami kivívta a VEKE haragját.
|
A VEKE hűtlen kezeléssel vádolja a fővárosi önkormányzatot a népligeti felüljáró miatt
|
Az egyesület szerint a városháza időhúzásra játszik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20230306_VEKE_fovaros_onkormanyzat_feluljaro_nepliget
|
2023-03-06 14:51:00
| true | null | null |
HVG
|
2023.03.11. 06:00
2023.03.11. 11:59
Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.
|
A Kádár- és a Castro-villára is lecsaptak Balatonaligán a kiváltságosok
|
Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20230311_hvg_aligaliget_partudulo_Aligai_Furdoegyesulet_Balaton_Balazs_Attila_ProMot_Hungaria_Ingatlanfejleszto
|
2023-03-11 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri
Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják.
Egy több mint 3,6 millió eurós uniós pályázati támogatás elvonását javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az Olaf Magyarország esetében – szúrta ki a Portfolio.hu a hivatal közleményét. A támogatási pályázat keretein belül elvileg informatikai eszközöket szereztek volna be általános és középiskolák számára, valamint tanároknak biztosítottak volna e-learning-képzést, csakhogy az Olaf szerint a támogatást elcsalták.
Vizsgálatuk során számos jogsértést állapítottak meg a közbeszerzési eljárás során, így
az utolsó pillanatban módosítottak a felhívás műszaki leírásán,
kizárták a legolcsóbb ajánlatot,
A hivatal így megállapította:
a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre, hanem a diákok tanulási tapasztalataira is hatással voltak, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén ugyanannyiért jobb hardvert is lehetett volna vásárolni.
2022. december. 28. 12:22 hvg.hu Vállalkozás
Rács mögött látná az ügyészség a halastavas csalót, aki ellen OLAF-ajánlás nyomán emelt vádat
Saját cégével végeztette el halastava fejlesztését egy férfi, amire összesen 373 milliós támogatást nyert el. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönre ítélte, az ügyészség viszont súlyosbításért fellebbezett.
2023. február. 09. 11:11 hvg.hu Gazdaság
Az OLAF által is vizsgált költségvetési csalási ügyben emelt vádat az ügyészség
Ügyeskedéssel nyert el 324 millió forint uniós támogatást egy informatikai cég képviselője.
|
Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri
|
Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230224_olaf_kozbeszerzesi_csalas_unios_tamogatas_visszavonasa_szamitogepvasarlas
|
2023-02-24 15:35:00
| true | null | null |
HVG
|
A Strabag Általános Építő Kft., a Kifü-Kar Zrt. és a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft. lehetett az a három társaság, mely együtt több mint 1400 közbeszerzést nyert meg, a város, ahol sikereiket aratták, pedig Győr lehet – írja az Átlátszó.
Az előzmény: a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) néhány héttel ezelőtt tette közzé tanulmányát, melyben közel 300 ezer közbeszerzési eljárás adatait dolgozták fel. Egyik legsúlyosabb megállapításuk szerint egy meg nem nevezett, de 2010 óta stabilan fideszes vezetésű városban van három, szintén meg nem nevezett cég, mely lényegében betonbiztos befutónak számít a létező összes közbeszerzésen. Az Átlátszó a vizsgálódása után tehát a bevezetőben említett várost, illetve szereplőket nevezte meg.
A cikk szerint összesen a Kifü-Kar 555+1 szerződést nyert, ahol a plusz egy egy szerződésmódosítást takar. A Strabag szintén 556-szor nyert, ezeket a Kifü-Karral együtt. Ők a győri önkormányzattal további 42 szerződést kötöttek 2011 óta, így összesen 598 db nyertes tenderük van. A Vill-Korr pedig 297 alkalommal lett befutó.
A hármas közül a Strabag széles körben ismert. Az osztrák tulajdonú cég már a szocialista kormányok alatt is nyerésben volt, a Fidesz alatt sincs ez másképp. A vállalat számos állami közbeszerzést nyert el az elmúlt években is, és 2021-ben például 52 milliárdos forgalmat bonyolított 3,3 milliárdos eredmény mellett.
A Kifü-Kar egyik többségi tulajdonosa a Belfry Holding GmbH, mely Aczél Zoltánhoz köthető, aki a Strabag regionális lobbistája. A másik többségi tulaj a Themis Magántőkealap, ez a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató üzletember, Szíjj László érdekeltsége. A Themis vezeti azt a konzorciumot, melyben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei is benne vannak, és mely elnyerte a 35 évre szóló nemzeti autópálya-koncessziót. Szíjj legnagyobb és legsikeresebb cége egyébként a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt.
A Vill-Korr alvállalkozóként segítette az akkor még Tiborcz Istvánhoz tartozó Eliost a botrányos 2010-es, hódmezővásárhelyi közvilágítási tenderen. Azóta számos állami közbeszerzést nyert el, és országos jelentőségűvé nőtte ki magát. A Vill-Korr tulaj Gasztonyi László és a Strabag területi igazgatója, Ackermann István „Az ördög ügyvédje" blog rejtőzködő szerzője szerint gyakori vendégek voltak a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt korábbi győri polgármester jacht-útjain.
|
Megtalálták a közbeszerzést sosem veszítő céget, és az is kiderült, hogy melyik városban tarolt
|
Három társaság együtt több mint 1400 szerződést zsákolt be, verseny nélkül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230215_kozbeszerzes_Gyor_Strabag_Borkai_Zsolt_Szijj_Laszlo
|
2023-02-15 19:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy év tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt első fokon különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt a Fővárosi Törvényszék egy férfit, aki ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása alapján indult büntetőeljárás. A bíróság emellett 1,75 millió forint pénzbüntetést is kiszabott rá, két évre eltiltotta a cégvezetéstől és 313 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben – derült ki a vádat képviselő Fővárosi Főügyészség közleményéből, amely azt is jelezte, fellebbeznek a nem jogerős ítélet ellen, mert szerintük a 69 éves férfira
hosszabb tartamú, végrehajtandó börtönbüntetést, valamint
373 millió forint értékű vagyonelkobzást kellene kiszabni,
cégét pedig pénzbírságra ítélni.
A vád szerint az illető a lányával – aki a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudott – közös tulajdonában álló halastavat akarta fejleszteni. Ehhez azonban saját cége nem rendelkezett elegendő forrással, ezért azt találta ki, hogy a támogatási feltételeket kijátszva, pénzt fog kicsalni az Európai Halászati Alapból.
A halastavat bérbeadták a férfi cégének, majd aki a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A kérelemhez csatolt két másik cégtől származó árajánlatot is a tervezett rekonstrukciós munkákra, de arról nem szólt, hogy – alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerőkölcsönzés útján – valójában a saját vállalkozása fogja elvégezni ezeket a munkákat. Pedig ez kizáró oknak számít a pályázat elbírálása során. A módszert még egyszer, 2011-ben is alkalmazta, így 2010 és 2014 között, utófinanszírozás keretében, több ütemben
összesen több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Az OLAF vizsgálta a támogatásokat és igazságügyi ajánlásokkal élt a Legfőbb Ügyészség felé, amely ez alapján indított büntetőeljárást, a Fővárosi Főügyészség aztán különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat ellene.
|
Rács mögött látná az ügyészség a halastavas csalót, aki ellen OLAF-ajánlás nyomán emelt vádat
|
Saját cégével végeztette el halastava fejlesztését egy férfi, amire összesen 373 milliós támogatást nyert el. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönre ítélte, az ügyészség viszont súlyosbításért fellebbezett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20221228_olaf_ugyeszseg_itelet_koltsegvetesi_csalas
|
2022-12-28 12:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Tizenegy emberrel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy uniós támogatás jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos bűnügyben, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult. A vádhatóság szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettről és más bűncselekményekről van szó.
Az ügy több 2011-2012. évi, nagyobb részt uniós forrásokból megvalósuló pályázatról szól, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írt ki, és amelyek a gazdaságfejlesztés és a munkalehetőség-teremtés támogatását célozták a hátrányos helyzetű térsékekben. Az egyik vádlott egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég képviselője, aki három pályázatot benyújtva összesen 324 millió forint támogatást nyert el úgy, hogy társai segítségével több ponton szándékosan megsértette a kiírási feltételeket, amit igyekezett leplezni. Így például
a budapesti megvalósulási helyszín helyett egy vidéki helyszínt jelölt meg,
előfordult, hogy a látszat erősítése érdekében az egyik társa közreműködésével vidékre utaztatta a munkavállalókat,
olyan alkalmazottakra is elszámolt támogatást, akik nem is dolgoztak a projekteken.
Emellett, ugyancsak a társai segítségével, közbeiktatott cégekkel szerződéses láncokat alakított ki, hogy elfedje a tényleges üzleti kapcsolatokat, illetve a projektek megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések árát mesterségesen, indokolatlanul megnövelje, és ezáltal több támogatást tudjon igényelni.
A pályázati összegek csalárd elnyerése mellett egyes vádlottak az alvállalkozói láncokban fiktív számlákkal jogosulatlanul csökkentették a fizetendő áfát.
Az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálta a támogatásokat, és ajánlással élt a Legfőbb Ügyészség felé, amelynek eredményeként a Fővárosi Főügyészség az ügyben nyomozást rendelt el. A vádhatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomzása után végrehajtandó, illetve próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetések, pénzbüntetések, cégvezetéstől eltiltások kiszabására, valamint vagyonelkobzások alkalmazására tett indítványt.
|
Az OLAF által is vizsgált költségvetési csalási ügyben emelt vádat az ügyészség
|
Ügyeskedéssel nyert el 324 millió forint uniós támogatást egy informatikai cég képviselője.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230209_olaf_fovarosi_fougyeszseg_koltsegvetesi_csalas_vademeles
|
2023-02-09 11:11:00
| true | null | null |
HVG
|
Pécs;per;busz;tárgyalás;március;2023;
2023-03-07 17:50:00
Pécsi buszper: egyre valószínűbb, hogy a valódi főszereplők megússzák, az egyik vádlott olyasvalakit mentegetett, aki már rég beismerte a bűnösségét
Abszurd fordulatokkal folytatódott a túlárazva vett járművek ügyének tárgyalása.
Újabb vádlott meghallgatásával folytatódott volna a pécsi buszper tárgyalása Kaposváron kedden. A büntetőeljárás holland vádlottja, Siebe P. távol maradt, a férfi lemondott a tárgyalásról való jogáról, és írásban küldte el vallomását a Kaposvári Törvényszékre. A bíró által felolvasott vallomás több ponton abszurd volt.
A nagy visszhangot kiváltó buszvásárlás 2015-ben történt, akkor a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati cég, a Tüke Zrt. megvett 115 használt Volvo buszt Hollandiában 3,5 milliárd forintért. Utóbb kiderült, hogy a Volvo hollandiai cége 2014 őszén ugyanezt flottát – és még nyolc buszt, amit közben értékesítettek – 2,8 milliárdos áron kínált eladásra. Az ár azért emelkedett meg 36 százalékkal, mert a holland Bus and Coach cég bizományosi alapon megszerezte a flottát, és megdrágítva adta tovább. Ám Pécs fideszes vezetése elfogadta az árat.
A vásárlásból büntetőügy lett, mivel a holland hatóságok felfigyeltek arra, hogy a holland Bus and Coach gazdája távol-keleti offshore számlára utalja a jutalék egy részét. Pénzmosás gyanújával indítottak vizsgálatot, s az ügy kirobbanását követően a magyar hatóságoknak is lépniük kellett. Itthon azt vizsgálták, miért emelkedett drámai mértékben a flotta ára. A nyomozás végén az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke korábbi vezetőjét, P. Istvánt, valamint a vásárlásban közreműködő P. Endre, Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárt és Cs. Andrást, aki egykor Hollandia tiszteletbeli konzulja volt hazánkban. A Tüke volt vezetőjét azért terhelte felelősség, mert – a pécsi közgyűlés döntését elfogadva – aláírta az előnytelen szerződést. P. Endre félmillió, Cs. András pedig 1,9 millió eurót kapott, holott – a vád szerint – nem végeztek érdemi munkát.
A tárgyaláson P. István nem ismerte el bűnösségét, azt vallotta, hogy a buszvételről fideszes politikusok döntöttek. A volt igazgató 2022 februárjában, 62 évesen meghalt, s ebben szerepe volt annak, hogy összeomlott az igaztalannak érzett vádtól. Cs. András sem ismerte el bűnösségét, ő végig azt hangsúlyozta, hogy megdolgozott a 700 milliós jutalékért. Viszont P. Endre az előkészítő tárgyaláson elismerte a bűnösségét, vagyis, hogy a kapott félmillió euróért semmit se csinált, így őt tárgyalás nélkül felfüggesztett börtönre, és pénzbüntetésre ítélték.
A hollandiai nyomozóhatóságok bizonyítékai alapján utóbb vádlottja lett az ügynek a Bus and Coach tulajdonosa, Siebe P. is, őt kedden akarta meghallgatni a Kaposvári Törvényszék. A holland vállalkozó írásos vallomást küldött, amiből megtudtuk, hogy az autókereskedő ártatlannak tartja magát, és a buszok vételárát reálisnak ítéli. Szerinte a használt buszflották eladásánál elvárható a 20-25 százalékos profit – miközben a Volvo bíróság által meghallgatott, egyik magyarországi vezetője szerint csak 5-10 százalék lett volna reális. A holland férfi szerint P. Endre és Cs. András megdolgozott a jutalékért.
Az is érthetetlen, hogy Siebe P. miért érte be 200 ezer euróval, vagyis 2 százalékos profittal, miért utalta el a haszon javát Cs. Andrásnak.
Az ügy iránt érdeklődő pécsieknek erre mindig az a válasza, hogy a buszvásárlás – nagy valószínűséggel – fideszes érdekköröket gazdagított. A fideszes városvezetés döntött az árról, a jelek ara utalnak, hogy magyarországi sugallatra lépett be az üzletbe Bus and Coach, aki aztán az eladás extraprofitját elutalta Cs. Andrásnak és P. Endrének. Ám azt már a nyomozás sosem vizsgálta, hogy a két vádlott tovább utalta-e a pénzt, s ha igen, kinek? Azt azonban senki el nem hiszi Pécsett, hogy Cs. András s P. Endre volt az üzlet kitalálója, lebonyolítója és haszonélvezője.
Amúgy a 2019-ben ellenzéki irányításúvá váló Pécs önkormányzata károsultként maga is belépett a perbe, s megidézték tanúként a város korábbi fideszes vezetőit, Páva Zsoltot és Csizi Pétert, valamint a párt baranyai parlamenti képviselőjét, Bánki Eriket. Ám ők – saját állításuk szerint – nem folytak bele az üzletbe. Ugyanakkor érdekes momentum, hogy Bánki Erik járt a buszvásárlás idején Hollandiában, emellett P. Endre egykor Bánki Erik üzlettársa volt, s rajta kívül senki se ismeri őt Pécsett. A bíróság azonban nem vizsgálhatja a fideszes politikusok szerepét az ügyben, hisz a törvényszéknek csakis a vádlottak bűnösségéről kell dönteniük. Ez április 27-én történik majd meg.
|
Pécsi buszper: egyre valószínűbb, hogy a valódi főszereplők megússzák
|
Újabb vádlott meghallgatásával folytatódott volna a pécsi buszper tárgyalása Kaposváron kedden. A büntetőeljárás holland vádlottja, Siebe P. távol maradt, a férfi lemondott a tárgyalásról való jogáról, és írásban küldte el vallomását a Kaposvári Törvényszékre. A bíró által felolvasott vallomás több ponton abszurd volt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3187227_pecs-buszper-targyalas-2023-marcius
|
2023-03-07 11:51:00
| true | null | null |
Népszava
|
önkormányzat;költségvetés;Csepel;Németh Szilárd;
2023-03-10 06:30:00
Furcsa alku Csepelen: az önkormányzat 111 millióval támogatja a Németh Szilárd fémjelezte Csepel SC-t, cserébe a fideszes képviselők megszavazták a költségvetést
Érdekes manőverrel fogadták el a kormánypárti vezetésű Csepel büdzséjét.
Németh Szilárd maga is beült a XXI. kerületi képviselő-testület legutóbbi ülésére, amelynek legfontosabb előterjesztése az idei költségvetés elfogadása volt. A Fidesz alelnökének feltűnése nem volt véletlen: a kerületi Fidesz-frakció a költségvetéshez részben helyszíni módosító indítványként nyújtotta be javaslatait. De az ülés előtt egy nappal a helyi ellenzék is előállt egy javaslat-csomaggal.
„A képviselőknek hirtelen eszükbe jutottak a választóik, rádöbbentek, hogy a kerületben vannak lakossági igények, amelyeket illő lenne megvalósítani. Új utak, játszótér felújítás térfigyelőkamerák felszerelése, az üres önkormányzati lakások hasznosítása, zajcsillapítás, lakóteleprehabilitáció. Ezzel nincs is baj, hiszen ezek jogos kérések – összegzett lapunknak Pákozdi József. A Csepeliek a Csepeliekért Egyesület civil képviselője, alpolgármester csak azt nem érti, hogy eddig miért nem érdekelték őket ezek a problémák. Pákozdi azt különösen nehezményezi, hogy mindezek megoldására a kerület kultúráért felelős cégétől akartak forrásokat elvonni, amivel a művelődési házak működtetése, a kerületi lakosoknak szánt rendezvények, gyerekprogramok, családoknak, nyugdíjasoknak szervezett hajókirándulások lehetetlenültek volna el.
Ábel Attila alpolgármester (a Németh által feloszlatott csepeli Fidesz alapszervezet tagja) arra hívta fel a figyelmet az ülésen, hogy a fideszes kérések teljesítéséhez szükséges 250 millió forint elvonása miatt működésképtelenné válna az önkormányzat számos intézménye. Be kellene zárni a rendkívül népszerű Rákóczi Kertet, a Csepeli Napközis Tábort, de veszélybe kerülne a Csepel Galéria és a Trianon Emlékkiállítás fenntartása.
Pákozdit még ennél is jobban felháborítja, hogy a Fidesz-frakció egy magánalapítványnak – ami üzleti alapon működik és számolatlanul kapja a kormánytól a támogatásokat – kért támogatást a köz pénzéből. „Kinek tettek ezek esküt? Németh Szilárdnak vagy a csepeli választópolgároknak?” - háborgott az alpolgármester.
A fideszes módosítók között volt ugyanis a Csepel SC Alapítvány 111 millió forinttal való „jelképes” támogatása, mivel idén lesz 111 éves a kerületi sportklub. Ahogy arról korábban beszámoltunk az egyesület a vasmű szétesése után alapítványi tulajdonba került, amelytől Jellinek Dániel ingatlanmogul vette meg és elő is állt egy nagyszabású fejlesztés tervével. Németh minden követ megmozgatott, hogy megszerezze a 10 hektáros sporttelepet. Végül a Fidesz alelnöke által gründolt Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) kapta meg a Csepel SC Alapítvány alapítói jogait.
Németh ezután a Diákvárosról szóló törvénybe becsempészve minősíttette kiemelt beruházássá a sporttelep átépítését és az önkormányzat megkerülésével készített egy 52,5 milliárdos fejlesztési tervet. Az idén a legjobban szponzorált sportklubok közé is bejátszotta a Csepel SC-t, így aligha hiányzik nekik ez a 111 millió forint. De az örökös rezsibiztos a „kicsiért” is lehajol, főként, ha azzal is szűkítheti Borbély Lénárd csepeli polgármester pénzügyi mozgásterét.
Pákozdi József alpolgármester szerint Borbély ügyesen lavírozott: befogadta ugyan a képviselői indítványokat, így a Fidesz nem tehette meg, hogy nem szavazza meg az idei a költségvetést, amely nélkül Csepel működésképtelenné vált volna, de feltételeket szabott.
Borbély Lénárd az ülésen hangsúlyozta: a közpénzből történő támogatáshoz átláthatóvá kell tenni a klub és az alapítvány működését, amelynek biztosítéka, hogy az önkormányzat helyet kapjon a kuratóriumban. Pákozdi szerint Németh soha nem fog belemenni abba, hogy bepillantást engedjen az alapítványának pénzügyeibe.
Egészen máshogy látja a dolgot Dukán András Ferenc csepeli momentumos képviselő, aki arról írt, hogy Borbély és Németh „egy ideig eljátszották, hogy haragban vannak”, de most megegyeztek. Borbély a Németh klubjának adott 111 millióért cserébe „mindössze annyit kért, hogy a saját emberei is beülhessenek a sportklub vezetőségébe. Így működik a NER, ha valahol két kiskirálya van, mind a kettőt el kell tartani a közpénzből.” De ettől függetlenül is elfogadhatatlannak tartja az idei költségvetést, többek között a szerinte rosszul gazdálkodó önkormányzati cégek miatt. Hat ellenzéki képviselővel együtt ő sem szavazta meg a sport alapítvány 111 milliós támogatását is tartalmazó idei költségvetési rendeletet.
|
Furcsa alku Csepelen: az önkormányzat 111 millióval támogatja a Németh Szilárd fémjelezte Csepel SC-t
|
Németh Szilárd maga is beült a XXI. kerületi képviselő-testület legutóbbi ülésére, amelynek legfontosabb előterjesztése az idei költségvetés elfogadása volt. A Fidesz alelnökének feltűnése nem volt véletlen: a kerületi Fidesz-frakció a költségvetéshez részben helyszíni módosító indítványként nyújtotta be javaslatait. De az ülés előtt egy nappal a helyi ellenzék is előállt egy javaslat-csomaggal.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3187522_csepel-nemeth-szilard-kozpenz-csepel-sc-onkormanyzat-koltsegvetes
|
2023-03-10 12:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
BKV;közbeszerzés;tender;reklámbevétel;reklámfelület;
2023-03-09 06:30:00
Százmillióktól esik el évente a BKV, mégsem fut neki egy újabb reklámtendernek
Az állandósult csődközeli helyzet sem elég ösztönző erő a BKV-nak ahhoz, hogy ismét nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Ám hiába pörögnek a hónapok, a főváros közlekedési cége nem bírja rászánni magát az újabb pályázatra. Sőt a közeljövőben sem készül erre. A Népszava kérdésére most is csak annyit válaszoltak: „egyelőre nem született döntés az új eljárás indításáról”.
A BKV reklámfelületeit – mintegy 2600 busz, troli, villamos és metrókocsi oldalát, valamint a vállalat ingatlanjain, közterületein kialakított plakáthelyeket, összességében több mint 12 ezer négyzetmétert - ilyen formán egy lassan negyedszázadossá érő megállapodás alapján hasznosítják. A BKV Zrt. részleteket firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy „közvetett módon - bérleti szerződések keretében - értékesíti hirdetési célra alkalmas felületeit. Jelenleg két, egymás mellett hatályos és jól definiált hatókörrel rendelkező bérleti szerződés alapján történik a hasznosítás”.
Ez a gyakorlatban úgy fest, hogy a járművek külső és belső felületeit, óriásplakát helyeket, citylightokat (üveglap mögött megvilágított hirdetési felület), az állomások kisebb méretű plakáthelyeit és a telephelyek reklámfelületeinek értékesítését az egyetlen alkalmazottal működő Peron Reklám Kft. végzi, méghozzá úgy, hogy saját albérlőire bízza a feladatot. Kivételt képeznek ez alól a metrókocsik, mivel azok teljes belső felületét a Promix Zrt. hasznosítja. (Az utcai utasvárók reklámberendezései nem tartoznak a BKV-hoz.)
A BKV Népszavának küldött válasza szerint
Az összeg közel ennyi volt a Demszky korszakban, de már akkor is kevesellték, mégsem sikerült új szerződéssel felváltani.
A Peron Kft-vel 1999-ben éppen akkor sikerült nyélbe ütni az üzletet, amikor az Esma Spanyol-Magyar Kft. megvette az addig a BKV kizárólagos tulajdonában álló Peron Reklám 74,8 százalékos üzletrészét. Az Esmát azóta felvásárolta Garancsi István egyik érdekeltsége, a cégbe később betársult a JCDecaux Hungary Zrt. és a 2019-es önkormányzati választás évében a Publimont is, amely akkorra Simicska Lajos volt Fidesz-pénztárostól Mészáros Lőrinc birodalmába sorolódott át.
A BKV számára nem túl jövedelmező szerződést 2007-ben megpróbálták újratárgyalni, de nem sikerült. Az MVM egykori – azóta jogerősen elítélt – vezérigazgatója, Kocsis István rövid BKV vezetői kitérője alatt a korábbi határozott idejű szerződést határozatlan idejűre módosította, nem sokkal azután, hogy Tarlós István vezette közgyűlésben az ellenzéknek sikerült kierőszakolni a tendert. Ám az első felhívást úgy sikerült megfogalmazni, hogy azon gyakorlatilag csak a Fidesz gazdasági hátországát akkor még irányító Simicska Lajos érdekeltsége, a Publimont indulhatott. A spanyol hátterű Esma és a JCDecaux (akkori nevén: Epamedia) közösen tiltakozott. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elmeszelte a tendert.
Az új eljárásra öt évet kellett várni, akkor már az volt a cél, hogy az időközben Orbánnal szembeforduló Simicska ne nyerjen. A BKV-BKK páros azonban addig húzta az időt, hogy a tender eredményhirdetése Karácsony Gergelyékre maradt, aki azonban szerződéskötési moratóriumot hirdetett. Az egyetlen talpon maradt pályázó, a francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. vezette konzorcium évi 1,7 milliárd forintos bevételt ígért, de 2021 januárjában visszavonta az ajánlatát. Az eljárást eredménytelennek nyilvánították.
Még azon a nyáron új közbeszerzési eljárás indult, a BKV ezúttal 6+2 éves konstrukcióra vár ajánlatokat a négy részre – metró CityLight, metróalagútban lévő óriásplakátok, jármű külső és belső felületei, BKV ingatlanok területe – bontott tenderben. A bevétel növelése mellett a „gazdasági és politikai függőségek minimalizálása” volt a legfőbb cél. Akkori információk szerint legkevesebb évi 945 milliós bevételt reméltek. Azután mégis sietve visszavonták a tendert, mondván „szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése.” Azóta se hirdették meg, holott a francia cég ajánlatához képest
Senki se erőlteti túlzottan az új pályázatot, hiszen egyszerűbb osztozni a jelenlegi hasznon. A BKV szerződéses partnerének, a Peron Reklám Kft.-nek a kisebbségi tulajdonosa maga a BKV. a többségi tulajdonrészen a JCDecaux Hungary Zrt., a Publimont Kft. illetve a Peronba elsőként beszálló ESMA régi tulajdonosához, Bleuer Istvánhoz köthető Hajdú Vagyonkezelő Kft osztozik, amelyek egyben a BKV tájékoztatása szerint „a bérelt felületeken a konkrét reklámhasznosítási tevékenységet végzik”.
|
Százmillióktól esik el évente a BKV, mégsem fut neki egy újabb reklámtendernek
|
Az állandósult csődközeli helyzet sem elég ösztönző erő a BKV-nak ahhoz, hogy ismét nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Ám hiába pörögnek a hónapok, a főváros közlekedési cége nem bírja rászánni magát az újabb pályázatra. Sőt a közeljövőben sem készül erre. A Népszava kérdésére most is csak annyit válaszoltak: „egyelőre nem született döntés az új eljárás indításáról”.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3187370_bkv-reklam-tendereztetes-csodkozeli-helyzet-szazmillios-bevetelkieses
|
2023-03-09 13:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
„A rádióban folyamatosan azt hallom, hogy a kormány hogyan védi meg a magyar embereket, hogy milyen fontosak a hazai kis- és középvállalkozások. Közben én meg nagy nehezen összevakarom a havonta az áfát, a járulékokat, az ilyen-olyan adókat, aztán másnap meg bemondják, hogy a kormány éppen hány milliárdot adott a Mercedesnek vagy az új akkumulátorgyárnak. Az én adómból. Kicsinál.”
A fentieket egyik ismerősöm mondta, aki mikrovállalkozást üzemeltet. Rajta kívül még egy alkalmazottja van a cégnek. Vagyonokat nem halmozott fel, de a kft. évtizedek óta működik. A legnehezebb időszakokat is sikerült túlélnie, de soha nem sikerült kifutni a nagypályára. Talán nem is akart. Nem keserű emiatt, csak nem érti, hogy az miért jó, hogy az állam amilyen bátran elvesz a kicsiktől, olyan bátran ad a nagyoknak.
Az is igaz, hogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb.
Nem egy szakemberrel beszéltem, akik szerint a magyar kisvállalkozások nem kis hányada azért nem jut ötről a hatra, mert rosszul menedzselt, és ezen nem segít semmiféle támogatás. Ha viszont a multinacionális cégeket vagy a beszállítóit hozzuk helyzetbe, ők élnek a lehetőséggel, sok és stabil munkahelyet jelentenek a magyar gazdaság számára.
De valóban szüksége van-e a Heinekennek, a Mercedesnek, a BMW-nek vagy a kínai akkumulátor óriásnak a magyar adófizetők nehezen összeadott adóforintjaira? Van-e támogatások mögött gazdasági racionalitás vagy más hatalomtechnikai okokat kell keresnünk?
Izgalmas kérdés, nem teljesen költői, de a megválaszolását hagyjuk máskorra. Most nézzük meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett listát, amely az úgynevezett EKD támogatásokat (egyedi kormánydöntésen alapuló támogatás) tartalmazza. Ezek olyan pénzek, melyeket jellemzően nagy cégek nagyberuházásai kapnak.
A Szombathelyen épülő Galambos-logisztikai központ 1,9 milliárd támogatást kapott. Egyike a kevés magyar cégnek, amely bekerült ebben a körbe.
Mészáros D. Zsolt
A 24.hu felhívja a figyelmet arra, hogy miközben korábban előírták, hogy a támogatásoknak munkahelyeket kell teremteniük, 2020 óta ez a feltétel megszűnt.
Lapunk kigyűjtötte, hogy 2022 elejétől 2023 február elejéig mely cégek részesültek ebben a vissza nem térítendő támogatási formában.
Az említett időszakban a kormány 66 nagyvállalatnak ítélt meg EKD támogatást mintegy 154 milliárd forint értékben.
Ezen belül:
A 66 cég közül mindössze egy tucatnyi magyar van, viszont német ennek majdnem a duplája (23).
Magyarországon belül Budapest és környéke kapott a legtöbbet ebből a támogatási formából, de látványos a Veszprém megyei cégek jelenléte is.
Vas megyéből három nagyvállalat részesült EKD támogatásban az elmúlt évben.
2022-ben a vépi székhelyű Galambos-cégcsoport kapott 1,9 milliárd, míg a szombathelyi TDK 170 millió forintot.
De a legnagyobb összeget a SCHOTT kapta: a lukácsházi cég az idén februárban 3,3 milliárd forintot kapott a 28 milliárdos beruházásához.
Országos szinten a BMW vezeti a listát. A Debrecenben építkező német autógyártó óriás 13,5 milliárd támogatást kapott a 36 milliárdos beruházásához.
Tízmilliárd feletti összeg (12,5) érkezett még a török Sisecamhoz (Budapest) és az olasz élelmiszeripari Kometához (10,8, Kaposvár).
EKD támogatások 2022 januárjától 2023 február 3-ig.
(Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium)
Cégnév Megye (település)* Reláció Tevékenység Beruházási volumen ezer HUF Támogatási összeg ezer HUF Bock Hungária Kft. Veszprém (Noszlop) Németország Irodaszék és bútorgyártó kapacitások bővítése 3 816 472 801 459 SWISS KRONO Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg (Vásárosnamény) Svájc T&G; (Tonge&Groove; - lambéria) design OSB lap gyártás kapacitásbővítése 2 327 715 349 157 PARAT Ungarn Kft. Snógrád (Szügy) Németország Innovatív műanyagterméket gyártó üzem létesítése 4 754 869 1 554 914 SCHOTT Hungary Kft. Vas (Laukácsháza) Németország Orvosi fecskendőgyártó kapacitás létrehozása 28 044 000 3 321 000 Maxon Motor Hungary Elektronikai Kft. Veszprém (Veszprém) Svájc "Nagy pontosságú meghajtórendszereket gyártó kapacitás bővítése" 6 796 251 1 662 575 PACAPIME Kft. Csongrád-Csanád (Mórahalom) Belgium Termelési kapacitás növelése a termékkör szélesítésével párhuzamosan komplex, innovatív környezetbarát hullámtermékgyártó- technológia fejlesztés révén 4 320 930 941 264 A.W.F Autóalkatrészgyártó és Kereskedelemi Kft Győr-Moson-Sopron (Sopron) Ausztria "Járműalkatrészek gyártási kapacitásának bővítése új gyártócsarnok létrehozásával, eszközök beszerzésével" 5 565 691 1 112 994 HUNTSMAN Corporation Hungary Zrt. Veszprém (Pétfürfő) USA Új barnamezős fejlesztés létrehozása poliuretán alapanyag és egyéb aminok gyártására 16 526 000 1 156 820 Prettl HU Shared Service Center Kft. Érd (Pest) Németország Informatikai, pénzügyi, beszerzési és mérnöki tevékenységre vonatkozó üzleti szolgáltató központ létrehozása 1 329 878 398 964 Társ-95 Kft. Hajdú-Bihar (Debrecen) Magyarország Új lakatos üzem létesítése 4 660 148 1 398 044 Continental Automotive Hungary Kft. Veszprém (Veszprém) Németország Önvezető és magasan automatizált járműfunkciók és rendszerek fejlesztése 4 181 240 1 045 146 Continental Automotive Hungary Kft. Veszprém (Veszprém) Németország "Új generációs magasan automatizált vezetéstámogató és önvezető rendszerek fejlesztése" 5 712 186 1 350 000 Siemens Energy Kft. Budapest Németország "Gázturbina égőfej gyártó berendezésének beszerzése, turbinalapát gyártás kapacitásbővítése" 2 701 019 632 849 Autonet Logistic Kft Pest (Dunakeszi) Svájc Regionális elosztóközpont létrehozása 3 925 623 1 373 968 Chervon Autó Precíziós Technológia Kft. Budapest Kína Új autóipari alkatrészgyártó egység létrehozása 17 567 950 5 270 385 TK Elevator Solution Center Europe Kft. Budapest Németország "Egy regionális üzleti megoldásokat kínáló szolgáltató központ létrehozása Magyarországon a csoport európai" 911 550 397 111 COSMO CONSULT Kft. Budapest Németország Regionális fejlesztői központ létrehozása 784 033 274 412 KNAPP Hungary Kft. Veszprém (Nemesvámos) Ausztria Új raktárlogisztikai eszközök gyártására irányuló üzem létrehozása 5 992 267 1 438 216 MMXH Lakberendezési Kft. Budapest Ausztria Regionális szolgáltató központ létrehozása 59 054 29 527 SK-Precíziós Szerszámgyártó Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén (Sárospatak) Németország Szerszámtartó rendszereket gyártó üzem létrehozása 2 145 362 750 877 KNAUS TABBERT Termelő- és Kereskedelmi Ktf Pest (Dunakeszi) Németország Új lakóautógyártó létesítmény létrehozása és az eszközpark bővítése 1 440 360 720 180 DEKRA Akademie Felnőttképző, Munkavédelmi és Szolgáltató Kft. Budapest Németország Regionális szolgáltatóközpont bővítése 91 282 36 513 FrieslandCampina Hungáris Zrt. Budapest Hollandia "Fermentált tejipari termékek gyártásához kapcsolódó kapacitásbővítés és az infrastruktúra" 5 147 847 978 091 DRENIK Hungary Kft. Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok) Szerbia Papíripari késztermékgyártást eredményező gyártókapacitás-bővítés 4 695 386 798 216 LEGO Manufacturing Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza) Dánia Műanyag fröccsöntő, csomagoló és raktár kapacitások bővítése 53 172 092 5 848 930 SWISS KRONO Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg (Vásárosnamény) Svájc Nyers faanyag gyártását eredményező kapacitásbővítés 16 967 470 2 545 121 BMW Manufacturing Hungary Kft. Hajdú-Bihar (Debrecen) Németország Új gyártó egység létesítése az EV- akkumulátorok gyártása céljából 36 052 000 13 519 500 Sangsin Hungary Kft. Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok) Dél-Korea Akkumulátor-alkatrész gyártásához kapcsolódó kapacitásbővítés 10 501 920 3 150 576 KNAUS TABBERT Termelő- és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Pest (Dunakeszi) Németország Új lakóautógyártó létesítmény létrehozása és az eszközpark bővítése 1 980 135 366 174 Valeo Siemens eAutomotive Hungary Kft. Veszprém (Veszprém) Németország Inverter és az e-tengely gyártó kapacitás bővítése 7 060 200 1 216 992 SUEZ Water Technologies & Solutions Hungary Kft. Komárom-Esztergom (Oroszlány) Franciaország "Víztisztító szövet és részegység-gyártó kapacitás bővítése és könnyűszerkezetes raktár létrehozása" 9 641 492 1 687 261 Balluff-Elektronika Kft. Veszprém (Veszprém) Németország "Beágyazott gépállapotfigyelő funkciók megvalósítása automatizálási rendszerekben" 2 073 701 518 170 Nissin Foods Élelmiszerek Magyarorzági Kft. Bács-Kiskun (Kecskemét) Japán Meglévő kecskeméti telephely kapacitásbővítése 4 302 120 516 254 Mylan Hungary Kft. Komárom-Esztergom (Komárom) USA Gyógyszercsomagoló üzem kapacitásbővítése 6 002 724 780 354 TDK Hungary Components Kft. Vas (Szombathely) Japán "Üzemfejlesztéshez és szervezetfejlesztéshez kapcsolódó műszaki, informatikai és vezetői kompetenciafejlesztés" 681 169 170 292 Visual Europe Zrt Heves (Hatvan) Magyarország Virtuális stúdió létrehozása 4 041 988 1 818 894 thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. Budapest Németország Vezérműtengely gyártó kapacitás bővítése 17 401 450 5 568 464 Becton Dickinson Hungary Kft Komárom-Esztergom (Környe) USA Fecskendő gyártás kapacításbővítése 54 733 680 4 378 694 Szentkirályi Magyarország Kft. Dudapest Magyarország "Ásványvízgyártó kapacitásainak bővítése és szénsavas PEPSI üdítők gyártására alkalmas üzem létesítése" 10 826 460 3 789 261 TOYO INK Hungary Kft. Pest (Újhartyán) Japán "Lithium-ion akkumulátorban használatos likvid típusú elektróda gyártó kapacitás létrehozása" 4 690 881 703 632 Horváth Rudolf Intertransport Kft. Heves (Hatvan) Magyarország Logisztikai központ kapacitásbővítése 8 455 268 2 959 344 Roche Szolgáltató (Európa) Kft. Budapest Svájc A szolgáltató központ munkavállalóinak kompetenciafejlesztése 306 136 108 303 Doktor24 Medicina Zrt. Budapest Magyarország Ügyfélkiszolgálásban dolgozó munkatársak átfogó készség-és kompetenciafejlesztő képzése 365 303 182 651 ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft. Heves (Eger) Németország A vállalat Egri informatikai szolgáltató központjának bővítése 1 626 515 487 955 GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. Komárom-Esztergom (Tatabánya) Dánia Magyarországi K+F központ bővítése 4 198 248 839 650 SCHNEIDER ELECTRIC HUNGÁRIA Villamossági Zrt. Budapest Franciaország Gyöngyösi áramsíneket gyártó üzem bővítése 4 079 533 530 339 Soulbrain HU Kft. Komárom-Esztergom (Tatabánya) Dél-Korea Félvezetőket és elektronikai vegyi anyagokat gyártó kapacitás létrehozása 7 078 102 424 686 Nilfisk Production Kft. Pest (Szigetszentmiklós) Dánia Budapesti központú IT Hub létrehozása 3 411 488 750 528 RÉVÉSZ TRANS Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg (Szorgalmatos) Magyarország Tiszaújvárosi és Kazincbarcikai raktárhelyiségek létrehozása 3 186 540 1 433 943 PIMCO Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén (Szerencs) Magyarország Üveggyapot szigetelőanyag gyártó kapacitás létrehozása 14 111 312 5 644 740 BAYER Construct Zrt. Pest (Sóskút) Magyarország "Fürdőszoba összeszerelő üzem létrehozása a kapcsolódó asztalos és lakatos műhellyel, valamint szerelvénygyártó és burkolatgyártó üzemmel" 14 679 558 6 605 801 Termelés-Logistic-Centrum Kereskedelmi Kft. Veszprém (Balatonfüred) Németország Anyagmozgató járművek és alkatrészei gyártásának kapacitásbővítése, valamint új épület létrehozása 5 319 052 957 429 Seiren Hungary Kft. Budapest Japán műbőrgyártó kapacitás létrehozása 15 249 062 4 574 719 DUNACELL Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. Fejér (Dunaújváros) Németország Porított élelmi rost gyártó kapacitás létrehozása 6 941 705 1 735 426 Waberer's International Nyrt. Budapest Magyarország FMCG logisztikai központ létrehozása 17 983 902 6 069 030 Waberer's International Nyrt. Budapest Magyarország "Támogató és adminisztratív szolgáltatást nyújtó regionális szolgáltató központ létrehozása" 1 558 583 389 646 Arnest Hungary Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén (Alsózsolca) Oroszország Új aeroszol töltőüzem (beleértve az alumíniumdobozok gyártását) létrehozása barnamezős telephelyen 16 919 240 6 767 696 KOMETA 99 Élelmiszeripari Zrt Somogy (Kaposvár) Olaszország húskészítmény gyártó kapacitás bővítése 30 813 081 10 877 115 Galambos Logistic és Galambos Holding Vas (Vép) Magyarország új logisztikai központ létrehozása 5 625 084 1 913 147 LOTTE ALUMINIUM Hungary Kft Komárom-Esztergom (Környe) Dél-Korea alumíniumgyár létesítése másodlagos töltésű akkumulátorokhoz 44 221 777 1 105 544 Sisecam Glasspackaging Hungary Kft Budapest Törökország üvegcsomagolást előállító gyár létesítése 70 411 334 12 549 375 Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft Hajdú-Bihar (Debrecen) Magyarország raktár-logisztikai tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése 866 053 000 3 464 213 Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Zrt. Békés (Orosháza) Kanada "elektromos hajtáslánc gyártókapacitás létrehozása és járműipari alkatrész gyártókapacitás bővítése" 17 628 116 3 892 750 Ericsson Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft. Budapest Svédország Natív, felhőalapú IMS rendszer fejlesztése 2 981 103 596 221 Infineon Technologies Cegléd Teljesítményfélvezetőket Gyártó Kft. Pest (Cegléd) Németország A vállalat által korábban kifejlesztett félvezető modulok továbbfejlesztése, azok tesztelése 1 023 498 242 153 "Nolato Magyarország Ipari és Kereskedelmi Ktf és a Nolato EMC Gyártóközpont Korlátolt Felelősségű Társaság" Győr-Moson-Sopron (Mosonmagyaróvár) Svédország "Műanyagipari termékgyártó kapacitások bővítése Mosonmagyaróváron" 7 730 580 1 546 116 Wellis Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Budapest Magyarország Elektronikus orvosi berendezés gyártása 8 497 440 2 974 104
A teljes táblázatot innen tudja letölteni.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
|
„Kicsinál, hogy a nehezen összevakart adómat a kormány másnap odaadja a multiknak”
|
Bő egy év alatt a kormány 150 milliárd forinttal támogatta a nagy cégeket. Három Vas megyei is van közöttük.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/ekd-tamogatasok-2022-orszagos-vas-megye
|
2023-03-10 07:14:00
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Már csak ötvenet kell aludni, és kiderül, elítélnek-e valakit első fokon a Volvo-gate néven elhíresült büntetőperben, amelyről többször is azt írtuk, hogy Pécs elmúlt évtizedeinek egyik legkomolyabb ismertté vált korrupciós ügyéről lehet szó. A Kaposvári Törvényszéken kedden lényegében befejeződött a bizonyítási szakasz, az április végére kitűzött következő tárgyalás már az utolsó lesz első fokon, délelőtt perbeszédek lesznek, délután pedig határozatot hirdet dr. Vadócz Attila háromfős büntetőtanácsa.
Két és fél éve, 2020 őszén kezdődött meg a Kaposvári Törvényszéken az az elsőfokú büntetőeljárás, amely a Volvo-gate néven elhíresült pécsi buszbeszerzési ügy miatt indult meg.
Hiszik vagy sem, de úgy tűnik, hogy az eljárás első fokon hamarosan befejeződik. Lényegében a mai napon, kedden a bíróság lezárta a bizonyítási szakaszt, és kitűzte a következő, elviekben utolsó elsőfokú tárgyalási napot április végére. Aznap, április 27-én délelőtt a perbeszédek következnek, délután pedig határozatot hirdet a bíróság, azaz a bírósági per kezdetétől számítva két és fél év múltán derül ki, hogy elítélnek-e olyan vádlottakat is az ügyben, akik amúgy magukat a kezdetektől és mindenben ártatlannak vallották.
Az utolsó lényegi tárgyalási napon is voltak azonban egészen érdekes és fontos pillanatok. Két tanút újra meghallgattak, mert ők kapcsolatban voltak a büntetőperbe csak később bevont újabb, sorban a negyedik vádlottal, annak a hollandiai cégnek a tulajdonosával, amely megnyerte a pécsi buszok beszerzésére kiírt eljárást, és amely rendre le is szállította a buszokat.
Jött is, meg nem is, vallott, meg nem is
Igaz, a holland férfi végül nem jelent meg újra a bíróságon, pedig korábban tett ilyen ígéretet. Azt, hogy tesz részletes vádlotti vallomást is, tartotta, de nem személyesen és szóban tette meg, hanem írásban, azaz az esetleges kérdésekre nem válaszolt. A lényege annak, amit közölt, annyi volt, hogy magát ártatlannak vallotta, aki nem követett el bűncselekményt. A hollandiai cége régóta foglalkozott buszok értékesítésével (és buszos utaztatással – a szerk.), a hollandiai Volvóval is volt kapcsolata. Nem a saját tulajdonában voltak a buszok, nem így indult a pécsi közbeszerzési eljáráson, hanem – mint azt a Szabad Pécs már évekkel korábban megírta – kereskedelmi opciós joga volt a buszokra (amit mint ma kiderült, legkésőbb már 2014 végén megszerezhetett). Azokat azonban rendesen leszállíttatta Pécsre, és vállalta azt is, hogy a kiírásban foglaltaknak is megfelelő állapotba hozza. Egyes műszaki paramétereknek ugyanis nem feleltek meg a buszok. Ezek a munkák meg is történtek.
Szerinte ez is bizonyítja, hogy nem a hollandiai Volvo-flottára írták ki a pécsi közbeszerzési eljárást, habár azt is mondta, hogy Európa szerte is ritka volt a 115 buszból álló, egységesnek is nevezhet flotta, amilyet keresett a pécsi önkormányzat. Arról is beszélt írásos vallomásában, hogy az ügy másodrendű vádlottja sokat dolgozott azon, hogy az ügylet létrejöjjön, lobbizott, tárgyalt, árat alkudott, tolmácsolt stb. És az eredeti harmadrendű vádlott, a rejtélyes budapesti, és amerikai állampolgársággal is rendelkező férfi is nagyon fontos láncszem volt, a holland-magyar üzletember, és a Thaiföldön off-shore céget birtokló férfi is nagyon kellet az üzlet megvalósulásához. Ezt írta le legalábbis a holland buszos cég holland nemzetiségű tulajdonosa.
Igaz, ugyanő egy, a holland rendőrség által végzett lehallgatás során elmondott telefonbeszélgetésben arról mesélt valakinek, hogy a budapesti rejtélyes férfinak ki kell majd valamit találni, hogy ő mit csinált, nem lehet, hogy csak úgy több százezer eurót elutalnak valakinek. Legalább ilyen ellentmondás és kínos részlet az, hogy a budapesti éjszakai életben ismert férfi az első előkészítő tárgyaláson magát bűnösnek vallotta. Azaz azt ismerte be, hogy ő (illetve thaiföldi cége) munka nélkül, gyakorlatilag színlelt megbízási szerződések alapján kapott az akkori árfolyamon mintegy 170 millió forintnak megfelelő eurót a holland cégtől. A magyar-amerikai állampolgár nemcsak bűnösnek vallotta magát, hanem egyúttal elfogadta a számára az ügyészség által megajánlott büntetést is, 2 év felfüggesztett börtönbüntetést.
Mint üveges tótnak a hanyattesés
Magyarán a holland üzletember írásos vallomásában ugyan arról beszél, hogy a budapesti-amerikai-”thaiföldi” férfi sokat tett a buszos üzletért, ezért fizetett ki neki a saját (200 ezer eurós) jutalékánál nagyságrendekkel több pénzt, ennek korábban egy telefonbeszélgetésben ő maga, és a bíróság előtt a thaiföldi off-shore cég tulajdonosa (vagy papíron tulajdonosa) mondott ellent.
Az iratismertetés során a hollandiai Volvo pénzügyi vezetőjét és a használt buszok értékesítéséért felelős munkatársát is idézték a hollandiai nyomozati anyagokból. Ők arról is beszéltek, hogy úgy tudták, hogy a Tüke Busz csődben van, ezért nem is kötöttek volna közvetlenül szerződést a pécsiekkel, és azért sem, mert nem ismerték a magyarországi szabályokat. Ott volt azonban nekik a Bus and Coach nevű holland cég, amelynek ismerték már régről a tulajdonosát, és aki vállalta, hogy majd ő lebonyolítja a Volvo Hollandia által visszavásárolt használt buszflotta értékesítését.
A holland Volvo munkatársainak a vallomása azonban több szempontból mondható minimum érdekesnek. Egyrészt a pécsi buszos cég egy önkormányzati cég volt. A Tüke Busz nem volt csődben, sőt olyannyira nem, hogy hitelt is felvettek, sőt az egészet abból fizették. Ehhez képest a holland cégnek egy fő, a tulajdonos volt az egyetlen munkavállalója. Ráadásul ők maguk keresték a magyarországi Volvót, mondván, itt lehet piaca a nyakukba szakadt és számukra inkább kellemetlenséget jelentő használt buszflottának. Sőt, jártak egy rendezvényen Budapesten, ahol már beszéltek az eladó flottáról is, és találkoztak a Tüke Busz akkor egyik vezetőjével, későbbi vezérigazgatójával, aki jelezte, hogy érdekli a flotta.
A hollandiai rendőrségi lehallgatási jegyzőkönyvek egy részét a mai záró iratismertetésen felolvasták, és ebben hangzott e ugyancsak a holland üzletember részéről is az, hogy milyen balgaságnak tartja azt, hogy a holland-magyar üzletember majdnem egymillió eurót vitt be egy amszterdami bankba, ami miatt ügy lett.
Mi lett volna?
És az ő szempontjukból bizony tényleg így van. Nagyon komoly esély van ugyanis arra, hogy senki nem beszélne korrupciós ügyről, ha a holland-magyar üzletember nem visz be egy táskányi készpénzt egy holland bankba, ami miatt a hollandok rutinból elindítottak egy folyamatot, pénzmosás gyanúja miatt. Így derült ki, hogy nemcsak Thaiföldre ment 600 ezer euró a Bus and Coach nevű holland cégtől, hanem 1,9 millió euró is egy szerbiai bankszámlára, amely számla a Volvo-buszok beszerzésében közvetítőként és tolmácsként szereplő holland-magyar üzletemberhez kötődött. És amelyből nagyjából 1 millió euró eltűnt, nyoma veszett (a vádlott azt mondta, hogy elköltötte, illetve kölcsön is adott belőle), “csak” az a mintegy 900 ezer euró van meg, Hollandiában, hatósági zár alatt, amelyet a másodrendű vádlott fél Európán át megutaztatott, Szerbiából Hollandiába.
És ami miatt ma korrupciós ügyről beszélünk. Valószínűleg soha senki nem jött volna rá ugyanis arra, hogy a Pécsett, 100%-ban hitelből előteremtett pénzből, mintegy 11 millió euróból 2,7 millió euró volt a buszok értékesítőjének haszna, és mit is kezdett vele.
Ő egyébként nemcsak ártatlannak vallotta magát a kezdetek óta, hanem azt is mondta, hogy persze szerencsés fickónak is tartja magát ezért, de neki ez a magas jutalék (1,9 millió euróról van szó) megjár, mert sokat és jól dolgozott a buszbeszerzésen. Sőt, nemcsak ártatlannak tartja magát, hanem az előbbiek értelmében a lefoglalt mintegy 900 ezer euróra is igényt tart, mint jogos jussára. Amiről persze nagyon mást gondol a pécsi önkormányzat új vezetése, Péterffy Attiláék ugyanis bejelentkeztek a zárolt összegre.
Jóval olcsóbb ajánlat, és még alkudni is lehetett volna belőle
Mint írtuk feljebb, kedden, az utolsó bizonyítási szakaszban lezajlott tárgyaláson két tanút is meghallgattak, akiket már korábban is kikérdeztek. Az egyik tanú a holland-magyar üzletember cégénél dolgozott, a másik pedig a Volvo magyarországi cégének egyik vezetőjeként járult a bíró elé. Ő beszélt a Pécsre, a Tüke Buszhoz is eljuttatott úgynevezett indikatív értékesítési ajánlatról is, amivel kapcsolatban azt mondta, hogy az indikatív ajánlat azt jelentette, hogy azért az összegért biztosan meg lehetett volna vásárolni a buszflottát, sőt, még abból akár alkudni is lehetett volna. Ismert lehet az is a Volvo-ügyről már olvasók előtt, hogy az az ajánlat 2,6 milliárd forintról szólt – ráadásul 125 buszra vonatkozóan.
Sőt, a Volvo Hungária munkatársa a bíró kérdésére arról is szólt, hogy mennyi a buszos piacon általában a haszon, azt mondta, hogy 5-10 százalék, ennél magasabb ritkán adatik meg.
Április 27-én a bíróság arról is ítéletet mond majd a határozatában, hogy mit gondolnak a mintegy 11 millió euróból levett 2,7 milliós eurós “haszonról”.
Nyolc év után
A buszbeszerzés maga 2015. tavaszi, akkor írták alá a nyertes ajánlattevővel, a közbeszerzés győztesével az adás-vételi szerződést. A pécsi önkormányzat 2014 végén döntött a buszok beszerzéséről (illetve a közbeszerzés kiírásáról), és az ahhoz szükséges hitel felvételéről. A pécsi önkormányzat buszos cége, a Tüke Busz Zrt. 3,5 milliárdot fizetett ki egy 115 használt Volvo-buszból álló flottáért, és a teljes összeget hitelből fizették.
Az ügyészség szerint a Tüke Busz korábbi, tavaly év elején elhunyt egykori igazgatója, a tolmács és közvetítőként fellépő üzletember, egy nevén lévő thaiföldi off-shore cégen keresztül a történetbe csöppenő rejtélyes, a budapesti éjszakai életben is ismert figura, valamint a 2015-ös pécsi buszbeszerzésre kiírt nyilvános európai közbeszerzési eljárást megnyerő holland cég ügyvezetője és tulajdonosa vádolható azzal, hogy (közülük ketten) mintegy 700 millió forint csúszópénzt tettek el abból a mintegy 3,5 milliárd forintból, amit a pécsi Tüke Busz fizetett ki egy 115 darabból álló használt Volvo-buszflottáért. És persze a rendőrség és a nyomozóhatóság feltevése szerint mindezt úgy hozták tető alá, hogy közben megtévesztették a pécsi közgyűlést, amely a felhatalmazást megadta egyrészt a buszok megvásárlására, és a vételár előteremtése céljából felvett 3,5 milliárdos hitelre is.
|
Volvo-gate: Ítélet jön a buszos perben
|
Már csak ötvenet kell aludni, és kiderül, elítélnek-e valakit első fokon a Volvo-gate néven elhíresült büntetőperben, amelyről többször is azt írtuk, hogy Pécs elmúlt évtizedeinek egyik legkomolyabb ismertté vált korrupciós ügyéről lehet szó. A Kaposvári Törvényszéken kedden lényegében befejeződött a bizonyítási szakasz, az április végére kitűzött következő tárgyalás már az utolsó lesz első fokon, délelőtt perbeszédek lesznek, délután pedig határozatot hirdet dr. Vadócz Attila háromfős büntetőtanácsa.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2023/03/volvo-gate-itelet-jon-a-buszos-perben-unikum/
|
2023-03-07 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
2022-ben „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte a kormány az államalapítás ünnepére, amit azonban a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt augusztus 20. helyett egy héttel később tartottak meg. A programot lebonyolító Magyar Turisztikai Ügynökség előzetesen csak annyit közölt, hogy a rakéták 1,3 milliárd forintba fognak kerülni. A honlapjukra azonban nemrég kitették a rendezvények teljes költségét, ami jóval magasabb ennél.
Tavaly az augusztus 20-i tűzijátékot az Operatív Törzs elhalasztotta, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihart jelzett előre, majd miután az mégsem következett be, Palkovics László miniszter kirúgta az OMSZ két vezetőjét. A látványosságot végül augusztus 27-én tartották meg, de a költségeit erősen titkolták.
Tavaly nyáron írtuk meg, hogy a Párbeszéd Magyarországért közadatigénylésben kérte ki a lebonyolítást végző Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték előzetes költségbecslését, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslését az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
Az MTÜ azt válaszolta az ellenzéki pártnak, hogy mivel „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó, 10 évig nem nyilvánosak a dokumentumok. Cikkünk után viszont sértődött hangvételű közleményt adtak ki, miszerint „a tűzijáték ára pontosan tudható: nettó 1,3 milliárdba kerültek a rakéták”.
Bő 3 milliárd volt a tűzijáték
Ez persze nyilvánvalóan nem a teljes programsorozat komplett költsége, hiszen egy évvel korábban, 2021-ben közel 12 milliárd forintot szórtak el az augusztusi 20-i ünnepségre. További részleteket azonban nem közöltek a tavalyi kiadásokról, viszont – ahogy azt a 24.hu is észrevette – valamikor a tél folyamán közzétettek róluk egy összesítést a honlapjukon.
Az MTÜ listája szerint nettó 10,3 milliárd forintot költöttek a 2022-es államalapítási programokra.
Ebből a tűzijáték, valamint a hozzá és egyéb állami rendezvényekhez kapcsolódó szervezési és biztonsági feladatok összesen nettó 3,2 milliárd forintba kerültek.
Ezenkívül a négynapos programsorozathoz kapcsolódó rendezvényszervezési költségek nettó 4,5 milliárdra rúgtak, a hirdetési és kreatív tervezési költségek pedig közel 2 milliárdot tettek ki. Plusz az állami díszünnepségre is elment 233 millió, az egységes arculati megjelenésre és weboldalfejlesztésre pedig még 351 millió forint.
A 351 milliós kategóriában említett weboldalfejlesztés a szentistvannap.hu honlap elkészítését takarja, amelyen az érdeklődők a programokról, a legfrissebb hírekről, és az akciós sörárakról tudtak tájékozódni.
A honlaphoz készült egy mobiltelefonos applikáció is, amelyen ugyanezek az információk voltak elérhetők. A mobilapp áráról annak megjelenését követően, de még az állami ünnepségek előtt, tavaly augusztus 18-án érdeklődtünk az MTÜ-nél közadatigénylésben. Konkrét választ azonban nem adtak erre a viszonylag egyszerű kérdésre, csak a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatokra költött nettó 1,4 milliárd forintos közbeszerzés linkjét küldték el.
Pár éve alig 200 millió volt
A K-Monitor kiszúrta már tavaly a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak ezt a tenderét, amelynek pontos szövege így szólt: „Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartandó tűzijáték kapcsán a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére. Mennyisége: A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 1 400 000 000,- Ft + Áfa (…) keretösszeg kimerüléséig.”
Ez a rakéták 1,3 milliárdos árával együtt már rögtön nettó 2,7 milliárd forint lenne – írtuk tavaly, ám az MTÜ nemrég közzétett táblázata szerint a tűzijátékra költött összeg ennél is több, nettó 3,2 milliárd forint lett.
A közbeszerzési adatbázis alapján arról is beszámoltunk augusztusban, hogy a látványosság költségei 2020 óta valamiért rettenetesen megdrágultak. Előtte sokkal olcsóbb volt:
2017-ben nettó 177,8 millió forint,
2018-ban nettó 174,8 millió,
2019-ben nettó 212,5 millió forint.
A megrendelő mindhárom évben az állami tulajdonú Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. volt, a kivitelező pedig a Nuvu Kft.
2020-ban 1,3 milliárd lett volna a látványosság ára, de elmaradt a koronavírus-járvány miatt. 2021-ben aztán 3,1 milliárd forintba került a tűzijáték, 2022-ben pedig 3,2 milliárd forintba.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2022-es tűzijáték kivitelezője is a Nuvu Kft. volt. A cégről tavaly megírtuk, hogy 2021-ben nagyon meglódultak pénzügyei. Fennállása 10. évében, 2017-ben a Nuvu Kft. nettó árbevétele 470 millió forint volt, 2018-ban és 2019-ben 300-365 millió, 2020-ban (minden bizonnyal a koronavírus miatti lezárásokból fakadóan) visszaesett 82 millióra.
2021-ben viszont nettó 1,4 milliárd forint lett a forgalmuk, és ebből majdnem 584 millió a tiszta haszon. Ez volt az elmúlt 5 év rekordnyeresége: korábban maximum 93 millió forint pluszt tudtak összehozni. A 2022-es számokat még nem tették közzé.
Rekordbevételt produkált tavaly a tűzijátékot lebonyolító cég | atlatszo.hu
Az ifj. Mészáros Lőrinc, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, és néhány további kormányközeli vállalkozó földvásárlásairól kifüggesztett adásvételi szerződések árulkodnak.
|
A tűzijáték 3,2 milliárd, az összes augusztus 20-i program bő 10 milliárd forintba került
|
2022-ben „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte a kormány az államalapítás ünnepére, amit azonban a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt augusztus 20. helyett egy héttel később tartottak meg. A programot lebonyolító Magyar Turisztikai Ügynökség előzetesen csak annyit közölt, hogy a rakéták 1,3 milliárd forintba fognak kerülni. A honlapjukra azonban nemrég kitették a rendezvények teljes költségét, ami jóval magasabb ennél.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/28/a-tuzijatek-32-milliard-az-osszes-augusztus-20-i-program-bo-10-milliard-forintba-kerult-tavaly/
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.
Ha a kormányüzenetek továbbításáról van szó, akkor bőbeszédű a kabinetiroda, ha viszont az a kérdés, ki profitál ebből, már gondolkodóba esik. Így történhetett, hogy hónapokba telt megtudnunk, 2022-ben mégis kinek volt jó, hogy mindenhonnan az hangzott: „Készült Magyarország kormánya megbízásából!”
A „társadalmi célú” kampányokra vonatkozó adatigénylést októberben indítottuk, de először azt válaszolták, hogy „az adatokat a kért bontásban nem tartjuk nyilván.” Majd 45 nap türelmet kértek az újabb adatkérésre, és december 19-re küldtek egy felsorolást a kampányokról. A tényleges költésekért újabb adatigénylést kellett beadnunk, majd jött a válasz: nem küldik el a táblázatokat, nézzük meg őket. De a minisztérium épületében nem használhattunk telefont, csak jegyzetelni lehetett.
A kampányokat 13 mappában tárolják, onnan gyűjtöttünk adatokat. A médiaterveket néztük végig, amiken az szerepel, melyik médium mennyi hirdetést és hol helyez el.
A gyermekvédelminek nevezett népszavazásra nettó 3,8 milliárd forint ment el. Ebből 100 millió forintot hirdettek el a Blikkben, 32 milliót Axel-Springer lapokban, 21 milliót a Demokratában, 71 milliót egyéb lapokban. A printes költés nettó 2,1 milliárd forintjának döntő többsége pedig a KESMA-tag Mediaworks-höz ment.
A KESMA-tagok költését nem számoltuk ki pontosan, ugyanis könnyebb volt a nem kormányközeli költéseket összeadni, de a nagyságrend így is helyes.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda összesítésünk szerint 2022-ben 19,6 milliárd forintot költött társadalmi célúnak nevezett kampányra.
A politikai kampányokhoz köthető reklámokból 16,6 milliárd forint ment a kormánymédiához.
Ez az összeg tartalmazza a közvetítő cég 15 százalékos jutalékát is. A lapok legtöbbször 30-45 százalékos kedvezményt adtak a listaárból, a tévéknél ez 75 százalékig nőtt.
2022-ben nemcsak az eddig ismert New Land Media Kft.-vel szerződött a Rogán-minisztérium, hanem a szintén Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Moonlight Event Kft. (ma már Lounge Event Kft.) is képbe került. Ők az online kampányok eredményeit is mérték.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft.
A borsonline.hu-n közzétett Őrizzük meg Magyarország békéjét nevű kampány több esetben 0 százalékos átkattintási aránnyal, azaz CTR-rel futott. Hogy ez mit jelent? A Google szerint, ha a CTR-érték magas, az azt jelenti, hogy a felhasználók hasznosnak és relevánsnak találják a hirdetést. A kormányzati hirdetésekről a mérések szerint ez nem mondható el. De legalább a közpénz döntő része a kormánymédiához vándorolt.
Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Átlátszó-montázs
|
Tavaly 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként
|
Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/28/tavaly-166-milliard-forint-kozpenz-vandorolt-a-kormanymediahoz-tarsadalmi-celu-reklamkent/
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Miután korábbi konzorciumi partnerét kizárták a versenyből, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Nemzeti Agrárkamara tenderét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság nettó 876 millió forintért 70 autót és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kamarának három éven keresztül. A cég alvállalkozói szintén a Mészáros-családhoz köthetők.
Nemrég még közösen nyertek közbeszerzést, most viszont egymás ellenfeleként indult a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. a Nemzeti Agrárkamara tenderén. A Mercarius azonban nem adott le időben egy hiánypótlást, így az ajánlata érvénytelen lett. A Mészáros-cég ezután könnyedén vette az akadályt, és elnyerte a 3 éves megbízást. Sőt, arról is tett, hogy a családi cégek is jól járjanak.
Gépjárművek bérletére és flotta üzemeltetésre, valamint kiegészítő szolgáltatások nyújtására írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tavaly novemberben. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A kiírásra két cég, a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. jelentkezett. Mivel néhány dokumentumot nem adott le, a Mercarius Flottakezelő ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, és így
a Mészáros M1 lett a befutó nettó 876,5 millió forintos ajánlattal.
A szerződés azonos gyártmányú gépjárművek tartós bérletéről és flottakezelésről szól, 36 hónapos időtartamra. A kamarának összesen 70 darab autóra (42 db kombi+ 21 + 5 + 2 db SUV) lesz szüksége. A nyertes cégnek új, hiba- és sérülésmentes, nem javított, elsőként Magyarországon forgalomba helyezett gépjárműveket kell biztosítania.
Az autók várható futásteljesítménye maximum 50 ezer km/év lesz. A havi bérleti díjba a bérlet ellenértéke, a cégautó és gépjármű adó, a CASCO, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja, szervizszolgáltatások költsége, gépjármű segélyszolgálat és a cseregépjármű költsége számít bele.
A Mészáros M1 Autókereskedő megjelölte az alvállalkozóit, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t, az Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft.-t, a Mészáros Autó Javító Kft.-t, a Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, és a Herceghalom Interat Zrt.-t is. Ezek a cégek egy kivétellel (Europ Assistance) mind a Mészáros-család érdekeltségei.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | atlatszo.hu
Öt év alatt kilencszeresére nőtt a forgalma
Ahogy azt a neve is sugallja, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Orbán Viktor gyermekkori jó barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. Egészen pontosan a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tulajdonában áll, ami Mészáros Lőrincé.
A kft. látványos gyarapodáson ment keresztül az elmúlt években: a cég éves bevétele 2017-ben még „csak” nettó 504 millió forint volt, 2021-ben viszont már 4,6 milliárd. A nyereség a rekordforgalom ellenére mindössze 141 milliót tett ki két éve, viszont a vállalkozás eszközeinek értéke jelentősen megnőtt.
A társaság 2021 óta több nagy állami megbízást is kapott. Így például a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től (konzorciumban a most kizárt Mercarius Flottakezelővel), a Nemzeti Sportközpontoktól, vagy épp a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től. Azt pedig az Mfor.hu írta meg, hogy a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. lett egyedüli részvényese a Takarékbank flottájának kezeléséért felelős MA-TAK-EL Zrt.-nek.
|
Közel egymilliárdért bérel autókat az agrárkamara Mészároséktól
|
Miután korábbi konzorciumi partnerét kizárták a versenyből, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Nemzeti Agrárkamara tenderét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság nettó 876 millió forintért 70 autót és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kamarának három éven keresztül. A cég alvállalkozói szintén a Mészáros-családhoz köthetők.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/24/kozel-egymilliardert-berel-autokat-az-agrarkamara-meszarosektol/
|
2023-02-24 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az elmúlt hetekben külön cikkekben részleteztük, hogy a hivatalos adatok szerint mennyiért fuvarozták a honvédség repülőgépei Orbán Viktor miniszterelnököt és más állami vezetőket. Most szabadon hozzáférhetővé tesszük azt a táblázatot, amelyet a soronként beszkennelve kapott iratkupacból készítettünk. Emellett mutatjuk az öt legfontosabb ábrát is a repülési költségekről.
Az Átlátszó által megkapott számok feltűnően sok esetben még az üzemanyagot sem tartalmazzák, és gyakran egyéb kiadásokat sem írtak az egyes utak mellé, mintha azok irreális módon ingyen lettek volna. Néha viszont több millió forintba került a politikusi delegációk fedélzeti étel- és italfogyasztása, valamint internethasználata.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt négy darab repülőgépet, melyekből kettő utasszállító méretű, légitársaságok által is előszeretettel alkalmazott típus, kettő pedig úgynevezett business jet, amivel a szupergazdagok utazgatnak. A két darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és két darab Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőgépet leggyakrabban Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint egyéb kormánytagok, továbbá Áder János volt, és Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnök használja.
„Honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból” 30 évre titkosították a nyaralóhelyekre is sűrűn járó honvédségi repülők útjait, és semmilyen információt nem hoztak nyilvánosságra arról, hogy mennyi közpénzbe kerülnek. Tavaly azonban birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal (HM) arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk.
Ennek nyomán kikértük a dokumentumban említett költségösszesítőket a HM-től a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Köztársasági Elnöki Hivatal által 2021 eleje óta megrendelt utak vonatkozásában. Három hónap időhúzás után a honvédelmi tárca egy soronként beszkennelt táblázatot küldött, amelyből hosszas munkával egy használható excelt készítettünk.
A repülések HM-től kapott költségeit tartalmazó táblázatunk itt megtekinthető.
Az adatok feldolgozása után megírtuk, hogy 223 repülőútról küldött információkat a HM, ám a számok nyilvánvalóan nem a valós és teljes költségek, mert sokszor még az üzemanyag ára sem szerepel a kiadások között.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
A 223 útra összesen 644,4 millió forint kiadást tüntettek fel, amelyből azonban még így is 273 millió volt a hajtóanyag ára. A repülőtéri kiszolgálás 172 millió, a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása 36,4 millió forint volt. További 19,8 millió forint szerepel a légtérhasználati díjaknál, a személyzet külföldi tartózkodásánál 23 millió, a személyzet napidíja és ellátása rovatban 13,6 millió, az egyéb, nem tervezett (és nem is részletezett) kiadásoknál pedig 151 ezer forint.
Bár a kerozin nem lehet ingyenes, 172 útnál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá: a 223 útból csak 51 esetben szerepel üzemanyagköltség. Így is voltak azonban borzasztó drága repülések, mert az egyéb kiadások több millió forintba kerültek.
A delegációk fedélzeti étel- és italfogyasztása a Külügyminisztérium útjainál volt a legdrágább: 10 esetben 1 millió forintnál is többe került. A rekorder Szijjártó Péter tavaly februári Kairó-Manáma útja volt, amin 5,5 millió forintba került. A második legmagasabb ellátási költség a Külügy egy madridi útján merült fel, ahol bő 2 millió forintért ettek-ittak repülés közben. Taskentbe (Üzbegisztán fővárosa) repülve 1,8 millió forintba fájt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, több utazás során pedig nagyjából 1,3 milliós volt ez a tétel.
A HM-től kapott adatokban a fedélzeti internethasználat címszóval szereplő költség 106,3 millió forint, ami közel a hatoda a 644 milliós összes feltüntetett kiadásnak. Mivel a 223 útból 197-nél a Külügyminisztérium volt a megrendelő, az internetköltségek többsége hozzájuk köthető. Szijjártó Péterék 102 millió forintot neteztek el a honvédségi gépeken.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
A rekorder egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca.
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint a 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal volt a megrendelő. Mivel az adatokat 2021. január 1. és 2022. szeptember 21. közötti időszakra kértük ki, ez a 19 eset Áder János korábbi, és Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnököt is érinti. Számításaink szerint 13 esetben Áder János utazott a honvédségi repülőkkel, Novák Katalin pedig 6 alkalommal a 19-ből.
Feltűnő azonban a költségek egyenetlen eloszlása: Áder 13 útjára 43,2 millió forintot, Novák 6 utazására viszont csupán 5,1 millió forint kiadást tüntetett fel a Honvédelmi Minisztérium. Novák 6 útjából csupán 1-nél szerepel üzemanyagköltség, 3 útjához pedig 0 forint kiadást írtak.
Teljesen „ingyenes” repülés volt például a HM szerint Novák Katalin tavaly júliusi brazíliai repülőútja a 607-es Falconnal. Ennek során Novák először Rio de Janeiróba utazott az akkori elnökkel, Jair Bolsonaróval tárgyalni, majd Sao Paulóban meglátogatta az ottani Magyar Házat, onnan pedig egyenesen Szlovéniába ment Borut Pahor szlovén elnök meghívására.
Novák Katalin „ingyen” repült Brazíliába, Áder János pedig 125 ezerért Bulgáriába | atlatszo.hu
A különbség leginkább a kerozinból adódik: Áder János repüléseinél 5 esetben szerepel üzemanyagköltség, vagyis az összesen kiadott 6 ilyen adat nagy részét hozzá írták. Hasonló a helyzet a reptéri kiszolgálás költségeivel is: a 3 esetben megadott adat mindegyike Áder János útjaira vonatkozik – ahogy a 3 kiadott fedélzeti ellátásból is 2.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Orbán Viktor felszáll az egyik honvédségi repülőre 2021. május 6-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala)
|
Letölthető táblázat és 5 fontos ábra a politikusok katonai repülős útjairól
|
Az elmúlt hetekben külön cikkekben részleteztük, hogy a hivatalos adatok szerint mennyiért fuvarozták a honvédség repülőgépei Orbán Viktor miniszterelnököt és más állami vezetőket. Most szabadon hozzáférhetővé tesszük azt a táblázatot, amelyet a soronként beszkennelve kapott iratkupacból készítettünk. Emellett mutatjuk az öt legfontosabb ábrát is a repülési költségekről.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/22/letoltheto-tablazat-es-5-fontos-abra-a-politikusok-katonai-repulos-utjairol/
|
2023-03-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Többszáz millió forint adósságot fizettek ki, hogy eladhatóvá váljon két budapesti Tungsram-ingatlan. A vásárló egy kormányközeli cég, ami a gyár egykori hatalmas váci ingatlanát négyezer forintos négyzetméteráron szerezte meg. Sem a Tungsram, sem a vevő nem válaszolt a kérdéseinkre.
Állami támogatással épített vertikális farm, stratégiai célok megvalósítása a FuturAqua Nyrt.-vel, startupokkal közös fejlesztés – hírek a Tungsramról még a 2021-es év elejéről. A cégről akkor csak pozitív hírek jelentek meg. A háttérben viszont már valami mozgolódott, ez derül ki az immár felszámolás alá került cég ingatlanjairól.
A Tungsram cégcsoport számos leányvállalattal rendelkezik. Az ingatlanokat kezelő Tungsram Ingatlan Kft. 2019-ben mintegy 12,4 milliárd forintnyi ingatlanvagyont beolvadásos kiválással átadott a Tungsram Operations Kft.-nek. Mindegyik cég tulajdonosa Jörg Bauer a Tungsram Group Zrt.-n keresztül. Az ingatlanos kft. 2019-es beszámolójában az áll, hogy a „Tungsram Ingatlan Kft-ből beolvadásos kiválással 3 működő ingatlan kivételével a többi ingatlan átkerült a Tungsram Operations Kft-ba. Az év során 2 ingatlant értékesítettünk.”
Négyezer forintos telekár 2021-ben Vácott
2020-ban a Tungsram Ingatlan Kft. létrehozta a Tungsram Real Estate Kft.-t. Az éves beszámolóban az áll, hogy „A Társaság az év során egyedüli tagként alapítással részesedést szerzett a Tungsram Real Estate Kft-ben, majd nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással a befektetését 3 millió forintról 1 758 660 eFt-ra emelte. Kilenc ingatlan került apportálásra piaci értéken, melynek meghatározása külső független értékbecslés alapján történt.”
Vagyis a frissen alapított cég ingatlanvagyona akkori értéken 1,758 milliárd forint volt. A cégnyilvántartás szerint a cég székhelye Budapest IV. kerületében (Újpest), a Váci út 77. szám alatt található, telephelyei pedig a szintén újpesti Fóti út 141. (75100/2, 75100/6, 75100/7 hrsz.), Üdülő sor 1., és Váci út 104. alatt, továbbá Vácon, a Honvéd u. 21-23. alatt, valamint Győrben, a Reptéri út 2. (5474/1, 5474/2 hrsz.) szám alatt voltak. A 9 ingatlan a helyrajzi számok alapján jön össze.
A földhivatali tulajdonlapok szerint az ingatlanok közül az Üdülő sori és a Fóti út 141. szám alatti az alapítással egyidőben került a Tungsram Real Estate Kft.-hez 2020 márciusában, a váci pedig júniusban. De utóbbi nem sokáig maradt: alig egy hónappal később már el is adták a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-nek.
A 75 ezer négyméteres belterületi váci ingatlant meglehetősen olcsón passzolták el: a 2021-es beszámoló szerint „307.464 eFt értékben került sor ingatlan értékesítésre.”
Vagyis 4 ezer forint/m2-es áron adtak túl az ingatlanon.
Amit már a vevő, a 2A Ingatlan Befektetési Kft. árul.
Vételi jog és kifizetett 400 millió adótartozás
A 2A Ingatlan Befektetési Kft. a többi tungsramos ingatlanra is szemet vetett. 2021 januárjában – amikor csak jó hírek voltak a Tungsramról – a cég kétéves vételi jogot jegyeztetett be az 5 milliós tőkéjű Tungsram Real Estate Kft.-re, ami 2023. január 15-én járt le. A vételi jog az alapító okiratba is bekerült, és ott is szerepelt egészen 2022. december 22-ig. Akkor került a Tungsram Real Estate Kft. élére az új ügyvezető, Budai-Tóth Csaba. A záradék az ő érkezésével megszűnt.
A földhivatali iratok szerint 2017-ben az Újpesti Önkormányzat adótartozás miatt 204 milliós jelzálogot jegyeztetett be a Fóti út 141.-re, majd 2019 májusában összesen 182 milliót az Üdülő sor 1. alatti ingatlanra, szintén helyi adótartozás miatt. A mintegy 400 milliós adósságot viszont rendezték, erről tanúskodik a legutóbbi feljegyzés a tulajdoni lapokon: „Jelzálogjog törlése iránti kérelem”. A két ingatlant a Takarékbank Zrt. 1,5 milliárd forintos kölcsöne is terheli.
Úgy tudjuk, az ingatlanokat el is adták, és bár a vevő neve még nem jelent meg a tulajdoni lapokon, információink szerint a 2A Ingatlan Befektetési Kft. lett a tulajdonos.
Kormányközeli vevő
A 2A Ingatlan Befektetési Kft. az internet archívuma szerint 2021 novemberében négy ingatlant árult. Mind a négy a Tungsramhoz köthető, és ahogy bemutattuk, egy közülük már a tulajdonába került, kettőre pedig vételi joga volt a Tungsram Real Estate Kft.-n keresztül. A győri ingatlan(ok)nál még a Tungsram Real Estate Kft. a tulajdonos, vételi jog sincs rajta.
A 2A Ingatlan Befektetési Kft.-nek két tulajdonosa van, az A-Silver Investment Zrt. és a Solva Alpha Kft. Utóbbi Szivek Ferenchez és a MOL-elnök Hernádi Zsolthoz köthető. Ugyanis a Solva Alpha Kft.-nek két tulajdonosa van, és az egyiknek Szivek, a másiknak Hernádi a tulajdonosa.
Hernádi Zsolthoz kapcsolódik a Grand Hotel Esztergom is, ami – mint az a 24.hu cikke nyomán kiderült – rengeteg közpénzt kapott. A lap megírta ugyanis, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségtől 2,8 milliárd forintos támogatást kapott a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft., amely a Hernádi-féle Solva Magántőkealap tulajdonában van – így kapcsolódik a Solva-csoporthoz.
Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők | atlatszo.hu
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
A Szivek családnév sokaknak ismerős lehet. Szivek Norbert volt ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója 2017-ben, és akkor megírtuk róla, hogy a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak barátjaként ismerik. A kapcsolatra anno az Együtt politikusa, Szigetvári Viktor hívta fel a figyelmet először, amikor véletlen szemtanúja lett a Four Seasons szállóban, ahogy Tiborcz, Habony Árpád, a TV2-s Dirk Gerkens és az akkor még századvéges Szalay-Bobrovniczky Kristóf (ma honvédelmi miniszter) együtt kávézik Szivekkel egy szomszédos asztalnál.
Szivek Norbertnek és Szivek Ferencnek több közös érdekeltsége is volt, például Ferenc korábban a Nones Holding Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője volt, a cég tulajdonosa pedig Norbert volt – emlékeztet a 444.hu. Ők ketten rokonok, és ahogy megírtuk, a család a kezdetektől közösen üzletel: az idős családfő Ferenc, az ő első házasságából származó fia, ifjabb Szivek Ferenc, az unoka (a legifjabb Szivek Ferenc), illetve a féltestvérénél 16 évvel fiatalabb Szivek Norbert számos vállalkozásban együtt vettek/vesznek részt.
Állami pénzzel segített cég útja a csőd felé
A Tungsram 2022-ben ment tönkre. Akkor megírtuk, hogy 118,9 millió euró, vagyis közel 45 milliárd forintnyi jelzálogot jegyzett be az Eximbank Zrt. 2021 őszén a Tungsram Operations Kft.-nél. A kormány stratégiai partnere 2018-as megalakulása óta 21,7 milliárd forint veszteséget termelt. A cég elődje, a GE a cégiratok szerint a cégértéken túl 500 millió forintot hagyott abban a cégben, amibe bepakolta a lényegi vagyonelemeket, és amit ismeretlen összegért eladott Jörg Bauernek. A Tungsram Operations Kft. létrehozása már nemzetgazdasági jelentőségű volt, erről tanúskodik a cégbíróságnak küldött irat, mely szerint kérték a soron kívüli eljárás lefolytatását. Még 2018 decemberében stratégiai megállapodást is aláírt a kormány a céggel.
Kerestük a Tungsramot és a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-t is a vételi jog és az ingatlanok értékesítése miatt, de nem jártunk sikerrel. A Tungsram választ ígért, de végül mégsem küldtek semmit, a 2A pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.
Az adókról és a végrehajtásról Újpest Önkormányzata azt közölte az Átlátszóval, hogy a jelzálogjogot azután jegyeztették be, hogy más végrehajtási mód a helyi adó behajtására nem vezetett eredményre. Ennél többet adótitokra hivatkozva nem árultak el.
Címlapkép: A Tungsram volt váci ingatlana a Google 2022 októberi felvételén
|
Aprópénzért került a NER kezébe egy volt Tungsram-ingatlan, két másikra is ez a sors várhat
|
Többszáz millió forint adósságot fizettek ki, hogy eladhatóvá váljon két budapesti Tungsram-ingatlan. A vásárló egy kormányközeli cég, ami a gyár egykori hatalmas váci ingatlanát négyezer forintos négyzetméteráron szerezte meg. Sem a Tungsram, sem a vevő nem válaszolt a kérdéseinkre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/21/apropenzert-kerult-a-ner-kezebe-egy-volt-tungsram-ingatlan-ket-masikra-is-ez-a-sors-varhat/
|
2023-02-22 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél.
„Egyik nap bejöttek az őrök, mondták, hogy pakoljak, mert átvisznek egy másik börtönbe – az ország másik végébe. Nem is értettem, hogy miért. Később annyit hallottam vissza, hogy „a börtönök zsúfoltsága miatt. De ahova kerültem, ott még rosszabb volt a helyzet, többen voltunk egy cellában. Szóval nem nagyon értem még így sem.” Ezt az esetet juttatták el lapunkhoz, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, mi állhat a háttérben.
Rákérdeztünk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál (BvOP), hogy pontosan mely büntetés-végrehajtási intézetekből hány fő fogvatartott átszállítására került sor 2023. január 1. és január 24. között a börtönök túlzsúfoltságának csökkentése érdekében, illetve, hogy hány főt terveznek áthelyezni ugyanezen okok miatt az elkövetkező időszakban.
A BvOP e-mailben azt a választ adta, hogy „az első kérdésben megjelölt ok szerinti átszállításokról adatot nem kezel”, illetve, hogy a szállítási igényekkel összefüggő jövőbeli tervek nem minősülnek közérdekű adatnak.
Kicsit átfogalmazva a kérdést nekifutottunk újra, és ezúttal a BvOP részletes adatokat küldött. Igaz, csak a kérdésünk egyik felére válaszolt.
Ebből kiderült, hogy egyetlen hónap alatt 1068 főt vittek át egyik börtönből a másikba.
Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási (Bv.) Intézetbe például 177 rabot szállították át, és csak 27-et vittek el onnan, míg a Budapesti Fegyház és Börtön nagyjából „rabokat cserélt”: 45 főt indított el és 41-et fogadott. Ehhez képest a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Bv. Intézetből 40 embert szállítottak el, és csak 4-et fogadtak. Tehát láthatóan nagy volt a mozgás az intézmények között.
Megnehezítik a kapcsolattartást
Bár a BvOP válaszából nem derült ki, hogy a zsúfoltságot tekintve jellemzően honnan hova kerülnek át a fogvatartottak, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi adatigénylése részben választ adhat a kérdésre. A nekik megküldött számok szerint ugyanis szinte minden magyar börtönben 100 százalékot meghaladó a telítettség, mindössze pár intézetben állnak 90% és 100% között. Vélhetően ezek azok az intézmények, ahova rabokat helyeznek át.
A jelenség azonban nem új.
„A gyakori átszállítások és a lakhelytől távoli elhelyezés visszatérő problémája a szervezetünkhöz forduló érintetteknek”
– mutat rá Krámer Lili. A Magyar Helsinki Bizottság kutatója, projektkoordinátora szerint különösen azóta jellemző ez, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben a börtönzsúfoltság megszüntetésének érdekében rendszerszintű változtatásokra kötelezte a magyar államot.
„Tapasztalataink szerint a túlzsúfoltság megszüntetésére a férőhelybővítésen kívül a telítettség-kiegyenlítésre való törekvés okozhatja azt, hogy fogvatartottakat a lakóhelyüktől távoli bv. intézetbe szállítják át” – mondta Krámer az Átlátszónak.
A Magyar Helsinki Bizottsághoz sok olyan megkeresés érkezik fogvatartottaktól és hozzátartozóiktól, melyben a távoli elhelyezést és a sok átszállítást panaszolják. De az átszállításokkal kapcsolatos problémákra korábban a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) kutatási jelentése is kitért.
A kutatásban résztvevő egyik hozzátartozó a következőket mesélte a FECSKE-nek a saját tapasztalatairól: „Elvitték Nagyfára, holott Ráckevén lakunk, így messze is volt és drága is (10.000 Ft és 6 óra utazás). Aztán Márianosztrára került, az csak messze volt, de vállalható áron. Nagyfán nem tudtam látogatni, csak ha átszállították Szegedre, 1 hét „vendégségbe”, aztán megint vissza. A szüleivel két év után tudott csak beszélni, Debrecenben, ahová szintén egy hétre átvitték 1 óra miatt.”
„Tapasztalataink szerint különleges szükségletű fogvatartottakat gyakrabban szállítanak át másik büntetés-végrehajtási intézetbe – ezek alapján jellemzően pl. olyan egészségügyi problémákat „kezel” így a rendszer, amire egyáltalán nincs megoldás az egész büntetés-végrehajtási szervezetben.
A hozzánk fordulók sokszor említik, hogy hiába kérik a fogvatartottak a lakhelyükhöz közelebbi elhelyezést, jellemzően nem kerülnek oda, ahova szeretnének, és ennek indokát sem közlik velük.
A lakcímhez közeli elhelyezés azért fontos, mert a hozzátartozók személyesen szeretnék látogatni börtönben lévő szerettüket.
A távolság gond a hosszú és költséges utazás miatt, ez sokakat meggátol a személyes találkozásban. Pedig a szabadulást követő újrakezdés egyik legfontosabb feltétele a családdal való minőségi kapcsolattartás, ezért panaszmintát készítettünk a fogvatartottaknak és hozzátartozóiknak, amit kitöltve az alapvető jogok biztosának (ombudsman) tudnak elküldeni” – magyarázza Krámer Lili.
Bár a törvény szerint a szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet „a jogszabály, illetve az országos parancsnok intézkedése alapján” kijelölt, „lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre”, a lehetőleg szó megengedni, hogy ettől eltérő intézkedés is születhessen.
Az Átlátszóhoz és a Helsinki Bizottsághoz eljuttatott adatok (ld.: bv. intézetenként a küldött és fogadott fogvatartottak + a decemberi létszám) alapján készíthető egy elméleti „összes mozgás-mutató”, amely szerint
2022 januárjában az összes fogvatartott 11 százalékát helyezték másik bv. intézetbe egy hónap leforgása alatt.
„A részletes adatokból az látszik, hogy van, ahol a teljes december 31-i létszám 44 százaléka mozgott januárban” – hangsúlyozza Krámer Lili.
Rekordszámú fogvatartott
És hogy mi lehet ennek az oka? A Helsinki Bizottság szakértője szerint „különösen erős nyomást helyez a büntetés-végrehajtásra az a tény, hogy
1990 óta nem voltak annyian börtönben, mint most.”
A legfrissebb adat szerint 2022. december 31-én 19 347 ember volt büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartva. Mindez csökkenő lakosságszám mellett – vagyis az ország lakosságának egyre nagyobb aránya kerül börtönbe, miközben a cél az lenne, hogy erre csak a végső esetben kerüljön sor.
A KSH oldalán elérhető korábbi adatok alapján a legkevesebb fogvatartott 1990-ben volt, ekkor 12 241 főt tartottak bezárva. Az ábrán látható, hogy az elmúlt 10 évben 16-17 ezer között mozgott a fogvatartottak száma, az azt megelőző évtizedben 14 és 17 ezer között. Annyian pedig soha nem voltak rács mögött, mint tavaly év végén.
Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy ismét több túlzsúfolt börtön van. A BvOP válasza szerint
2022. december 31-én az összesített telítettség 107 százalékos volt.
A legmagasabb telítettségi szint a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektumában (128%), a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben (120%) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Bv. Intézetben (120%) volt.
Ugyanezen a napon az összes fogvatartott 25 százaléka, 4787 fő letartóztatott volt, tehát még a jogerős ítéletére várt a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Túl sok az embercsempész
A kormány szerint egyszerű a képlet, hogy miért van ismét telt ház a hazai börtönökben: a migráció miatt.
Egy győri eset kapcsán (egy románul beszélő embercsempész elbarikádozta magát a cellájában) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tavaly októberben ugyanis elmondta: „az elmúlt években az embercsempészettel összefüggő bűncselekmények elkövetőinek száma folyamatosan és nagy arányban növekszik a magyar börtönökben.”
Annyira, hogy
már négy átlagos magyar börtön fogvatartotti létszámát teszik ki.
A Helsinki Bizottság szerint azonban a dolog nem ennyire egyszerű. Az általuk kikért adatok szerint ugyan valóban nagyot nőtt hirtelen az embercsempészet gyanújával letartóztatottak száma (2021 végén 1048, tavaly nyáron 1134, tavaly év végén pedig 1518 volt a létszám), de ennek oka van.
„Az állami szervek és a kormánypárti politikusok azt a tényt elhallgatják, hogy az embercsempészettel kapcsolatos cselekmények gyakoribbá válása egyértelműen összefügg a magyar menekültügyi rendszer tudatos, kormányzati leépítésével.
A menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta.
Azokat, akik jogszerűtlenül tartózkodnak Magyarországon (például nincs érvényes útlevelük, vagy az engedélyezettnél tovább tartózkodnak itt), a magyar hatóságok mindenféle eljárás nélkül a határkerítés szerb oldalára kényszerítik, tekintet nélkül arra, hogy honnan érkeztek és kik ők.
Azzal, hogy ellehetetlenítik a menedékkérelmek benyújtását, a potenciális menedékkérőket arra sarkallják, hogy embercsempészeken keresztül próbáljanak bejutni az országba” – érvel a Helsinki szakértője. Több ilyen esetből pedig nyilván többet is észlelnek a hatóságok.
Fele annyi új férőhely lett, mint kellett volna
Bár a Helsinki szakértői már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy a börtönök túlzsúfoltságát a férőhelybővítés önmagában nem fogja megoldani, a kormány főként csak ebben az irányban tett lépéseket. Ráadásul csak félig.
Eredetileg Kunmadarason 1000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón pedig 500-500 (vagyis összesen 4500) ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.
Ehhez képest végül csak Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmas új intézeti épületszárnyakat építettek.
Két éve megkérdeztük Belügyminisztériumot, hogy
miért vetették el az első körben meghatározott helyszíneket,
a tervezett 4500 új férőhellyel szemben miért csak ennek a fele készült el,
és a tervezett összegeket mire fordították.
A Belügyminisztérium szerint a válaszokat tartalmazó dokumentumot „Nem nyilvános!” kezelési utasítással látták el, amely további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, így a fentiek alapján
az adatok megismerése a keletkezéstől számított 10 évig korlátozott.
Sok kérdésre tehát nem kaptunk választ, azt azonban sikerült kiderítenünk, hogy a kormányközeli cégek jól jártak. A könnyűszerkezetes épületek kivitelezői ugyanis a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és a Paár Attilához köthető West Hungária Bau Kft. voltak.
Előbbi nettó 5,2 milliárdos, míg utóbbi nettó 10,1 milliárdos szerződést kötött a BVOP-vel. A ZÁÉV-nek 880, míg a WHB-nek 1870 férőhely kialakítását kellett megoldania 2020. június 30-ig.
A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános | atlatszo.hu
Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program.
Mi lehetne a megoldás?
A Magyar Helsinki Bizottság kutatásai alapján az alternatív büntetések kihasználatlanok Magyarországon. Pedig a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a szabadságvesztés helyett más büntetési formákat kellene előnyben részesíteni.
2022. december 31-én a legtöbben lopás (5984 fő), testi sértés (3617 fő), rablás (2924 fő), garázdaság (2737 fő), emberölés (1377 fő), csalás (1355 fő), kifosztás (1334 fő), kábítószer birtoklás (1104 fő), járművezetés ittas állapotban (903 fő) és magánlaksértés (863 fő) miatt ültek börtönben.
Ehhez fontos lenne, hogy a szabálysértések és a kisebb súlyú bűncselekmények esetén szociális, mentálhigiénés, egészségügyi ellátások is elérhetőek legyenek. Ezek a támogató intézmények hozzájárulhatnának egy olyan büntetéskiszabási gyakorlat kialakulásához, ahol a bíróságok jobban megbíznak az alternatív büntetések sikeres alkalmazásában, így azokat részesítik előnyben, különösen a sérülékeny társadalmi csoportok esetében.
Alternatív büntetés például a közérdekű munka, a pénzbüntetés vagy a foglalkozástól való eltiltás.
Emellett többek között nem kellene büntetni, ha bírságolni is elegendő, ki kellene bővíteni a reintegrációs (távfelügyelt) őrizet lehetőségét, és inkább a házi őrizetet kellene preferálni az előzetes letartóztatással szemben. Mindezzel elérhető lenne, hogy kevesebb ember kerüljön börtönbe.
Nyitókép: Női elítéltek a zárkában a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai II. számú objektumában 2016. december 16-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
|
Megteltek a börtönök, utaztatják a rabokat, bedőlt a zsúfoltságmentesítő program
|
Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/02/megteltek-a-bortonok-utaztatjak-a-rabokat-bedolt-a-zsufoltsagmentesito-program/
|
2023-03-04 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatok szerint 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelt katonai repülőt valamilyen utazáshoz 2021 eleje és 2022 szeptembere között. A 19-ből csupán 6 esetben tüntettek fel üzemanyagköltséget, másik 6 útra pedig 0 forint kiadást adtak meg. Az adatszolgáltatás alapján Novák Katalin brazíliai útja például irreális módon nem került semmibe, Áder János pedig alig 125 ezer forintból megjárta Bulgáriát, miközben a svájci útja 17,5 millióba került.
Mutatjuk, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által megrendelt katonai repülőgépes utakra milyen költségeket tüntetett fel a honvédelmi tárca az Átlátszónak kiadott dokumentumokban. Orbán Viktor és Szijjártó Péter útjai mellett itt is bőven akadnak furcsaságok. A 2022-ben kinevezett Novákot például szinte ingyen repteti a honvédség.
Tavaly szeptemberben kikértük a Honvédelmi Minisztériumtól (HM), hogy milyen költségeket számoltak fel a politikusok katonai gépekkel való reptetése után a Külügyminisztériumnak, a Miniszterelnökségnek és a Köztársasági Hivatalnak. Decemberben soronként külön oldalra szkennelve megkaptuk az adatokat, amelyeket hosszas munkával táblázatba rendeztünk.
Az utakat 270-ig sorszámozta a honvédelmi tárca, azonban 47 út egyszerűen hiányzik az általuk küldött dokumentumokból, tehát összesen csak 223 útról mondtak valamit. Az adatszolgáltatás azonban ezeknél is erősen hiányos: csak 51 útnál tüntettek fel üzemanyagköltséget, mintha a többi esetben ingyen lett volna a kerozin, ami természetesen lehetetlen.
Sok útnál a 8 költségelemből (üzemanyag, légtérhasználat, repülőtéri kiszolgálás, személyzet ellátása és napidíja, delegáció ellátása stb.) csak 1-2 szerepel, néha ráadásul az is 0 forinttal. A HM által közölt összköltség azonban így is 644,4 millió forint a 223 útnál.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
Kedvezményes elnöki utak
A 223 útból a Honvédelmi Minisztérium összesen 19 esetben tüntette fel megrendelőként a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH). Az utakra csupán 48,4 millió forintos összköltséget tüntetett fel a HM, de ez biztosan nem a repülések reális ára, hiszen
csak 6 alkalommal számoltak fel üzemanyagköltséget.
Ez a 19 út durván egyharmada, tehát a maradék kétharmadnál ismeretlen a repülőgépek fogyasztásának költsége. Emellett vannak teljes nullás utak is, amikor nem csak a kerozin árát, de semmilyen más egyéb kiadást sem jelzett a honvédelmi tárca.
Jól mutatja az adatszolgáltatás komolytalanságát, hogy bár csak 6 esetben szerepel üzemanyagköltség, az így is a feltüntetett 48,4 milliós összköltség közel fele: 23,5 millió forint. A második legnagyobb tétel a KEH-útjainál a 19,6 milliós reptéri kiszolgálás, ám csak 3 útnál szerepel ilyen költség, így a valós kiadás itt is lehet jóval magasabb.
A delegáció fedélzeti ellátása szintén csak 3 útnál szerepel, és ezeken összesen került annyiba, mint egy átlagos külügyes repülésen: 1,36 millió forintba. A fedélzeti internethasználat összköltsége szintén egy átlag Szijjártó-úté, csupán 2,1 millió forint volt. Ám ez a tétel mindössze 2 útnál szerepel, és az egyiknél 4500 forint volt, tehát a 2,1 millió gyakorlatilag egy repülés alatt keletkezett. A másik 17 útról pedig nem közölt ilyen adatot a honvédelmi tárca, vagyis a valós netköltség a többi kiadáshoz hasonlóan a kiadott számok sokszorosa lehet.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
Ádert és Novákot is vitték a repülők
Mivel az adatokat 2021. január 1. és 2022. szeptember 21. közötti időszakra kértük ki, a 19 eset 2 köztársasági elnököt is érint. A jelenlegi államfőt, Novák Katalint ugyanis 2022. május 14-én iktatták be hivatalába, előtte pedig – 2012 óta – Áder János látta el az elnöki tisztséget.
Sajtóhírek alapján viszonylag könnyű volt beazonosítani, hogy a HM által közölt 19 KEH-út közül melyeket vette igénybe a jelenlegi, és melyeket a volt köztársasági elnök. Számításaink szerint 13 esetben Áder János utazott a honvédségi repülőkkel, Novák Katalin pedig 6 alkalommal a 19-ből.
Feltűnő azonban a költségek egyenetlen eloszlása:
Áder 13 útjára 43,2 millió forintot, Novák 6 utazására viszont csupán 5,1 millió forint kiadást tüntetett fel a Honvédelmi Minisztérium.
A különbség leginkább a kerozinból adódik: Áder János repüléseinél 5 esetben szerepel üzemanyagköltség, vagyis az összesen kiadott 6 ilyen adat nagy részét hozzá írták. Hasonló a helyzet a reptéri kiszolgálás költségeivel is: a 3 esetben megadott adat mindegyike Áder János útjaira vonatkozik – ahogy a 3 kiadott fedélzeti ellátásból is 2.
Áder János svájci útja volt a legdrágább
A volt köztársasági elnök hivatalos látogatásairól saját honlapja mellett kötelességszerűen beszámolt az állami hírügynökség és független sajtóorgánumok is, így könnyen és szinte teljes mértékben rekonstruálhatók a HM adataiban megjelenő útjai.
A költségek sok esetben irreálisan alacsonyak:
2021. február, Gdansk, a V4-es államfők találkozója: 3,8 millió forint
2021 tavasza, Strasbourg, ismeretlen céllal: 2,8 millió forint
2021. július, Szófia, Három Tenger csúcstalálkozó: 124 ezer forint
2021. augusztus, Kijev, Krími Platform: 525 ezer forint
2021. szeptember, Róma, Arraiolos-csoport: 5 millió forint
2021. szeptember, Strasbourg, Európa Tanács: 3,1 millió forint
2021. november, Glasgow, klímacsúcs: 6,1 millió forint
2021. december, Szarajevó, Butmir-tábor: 0 forint
2022. február, Varsó, Bukaresti Kilencek: 4,2 millió forint
2022. március, Genf-Zürich, tárgyalások: 17,4 millió forint
Feltűnően hiányzik a honvédelmi tárca adatsorából Áder János 2022 januári afrikai utazása, amikor Kenyába és Ghánába látogatott. Az egyik ország a kontinens keleti, a másik a nyugati részén, egymástól nagyjából 6500 kilométer távolságra fekszik. Oda is kellett jutni Budapestről, és aztán vissza, így ennek az útnak lehetett a legnagyobb a költsége, de semmit nem közölt róla a HM.
A bajszáról elhíresült Áder János egyébként valószínűleg nem szeretett volna a honvédségi repülőkkel menőzni, mert semmilyen hivatalos képen nem szerepelnek a gépek, még a háttérben sem. Szerencsére azonban Áder 2021 augusztusi kijevi látogatása alkalmával Nepop Liuba, Ukrajna magyarországi nagykövete megörökítette az utókornak a 607-es Falconból kiszálló köztársasági elnököt, akit egy piros mintás szőnyeggel vártak.
Novák Katalint szinte ingyen reptetik
A jelenlegi köztársasági elnökre vonatkozóan 6 út található meg a Honvédelmi Minisztérium adatközlésében. Ebből ugyan két azonos úti cél egymás utáni sorszámokkal szerepel, és nincs információnk arról, hogy Novák Katalin két repülőgéppel utazott volna arra a helyszínre, de két külön útnak kezeljük a két eltérő sorszám miatt – ahogy az összes többi hasonló esetben is tettük.
Novák 6 útjából csupán 1-nél szerepel üzemanyagköltség, 3 útjához pedig 0 forint kiadást írtak.
Teljesen „ingyenes” repülés volt például a HM szerint Novák Katalin tavaly júliusi brazíliai repülőútja a 607-es Falconnal. Ennek során Novák először Rio de Janeiróba utazott az akkori elnökkel, Jair Bolsonaróval tárgyalni, majd Sao Paulóban meglátogatta az ottani Magyar Házat.
Novák Katalin honvédségi Falconnal ment Bolsonarohoz tárgyalni Brazíliába | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet (lajstromjelük 604 és 605), amelyeket hivatalosan katonai csapatszállítónak vettek. 2018 nyarán beszereztek két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet (lajstromjelük 606 és 607) is, amit a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez.
Brazíliából pedig Novák egyenesen Szlovéniába ment Borut Pahor szlovén elnök meghívására, miközben itthon a kormány bejelentette a KATA átalakítását és a rezsicsökkentés csökkentését. Ez a brazil-szlovén körút egy sorszám alatt szerepel a HM-es adatokban két lisszaboni megállóval, amelyekre valószínűleg a Falcon megtankolása miatt volt szükség.
A honvédelmi tárca által közölt adatok szerint emellett szintén „ingyen” volt Novák Katalin 2022 júniusi lettországi látogatása is, ahol a Három Tenger Kezdeményezés fórum vett részt Rigában. A repülési adatok szerint Novák a 605-ös honvédségi Airbus fedélzetén utazott ki, és Facebook-oldalán posztolt is egy képet a repülő pilótafülkéjéből.
A HM közlése szerint az államfő egyéb útjai is szuper olcsók voltak:
2022. május 17., Varsó: 4 506 forint
Ez volt Novák első hivatalos útja köztársasági elnökként. Andrzej Dudával, Lengyelország köztársasági elnökével, Elzbieta Witekkel, a szejm elnökével és Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel tárgyalt. A megbeszélések fő tárgya az orosz-ukrán háború volt. Novákot a lengyel városba a repülési adatok szerint a 604-es honvédségi Airbus repítette, amelynek csak az üzemanyag-fogyasztása közel 1 millió forint óránként, de a HM mindössze 4500 forintos kiadást tüntetett fel az útra, azt is internethasználatért.
2022. május 19., Kolozsvár: 4,5 millió forint
Varsó után Novák Katalin több programon is részt vett Erdélyben: érkezése másnapján találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével, majd Magyarlapádon templomszentelésen vett részt. Harmadnap emléktáblát avatott Nagyenyeden és megtekintette a Bethlen Gábor alapította helyi kollégiumot, Gyulafehérváron pedig felavatta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát és megkoszorúzta Márton Áron püspök sírját a Magyar Református Egység Napja alkalmából tartott ünnepség keretében.
Novákot a repülési adatok szerint a 604-es Airbus vitte ki Erdélybe, a Facebook-oldalán közzétett fotó szerint pedig vele utazott a honvédségi repülőn Kovács Gergely gyulafehérvári érsek is. Ennek oka az volt, hogy a kolozsvári utazás előtti nap mindketten Szentendrén voltak a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének megnyitóján. Novák érkezéséről a kolozsvári magyar főkonzulátus és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke tett közzé fotókat.
A HM által közölt 4,5 millió forintos útiköltségből 2,4 milliót üzemanyagra és 2,1 milliót internethasználatra tüntettek fel.
2022. június 9., Bukarest: 567 759 ezer forint
„Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására Novák Katalin köztársasági elnök részt vett a B9, azaz a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján, amelyen a részt vevő országok közös nyilatkozatban ítélték el az Ukrajna elleni orosz agressziót.” – írja a látogatásról a KEH honlapja, ami hozzáteszi, hogy „A B9 – azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultációt még 2015-ben Lengyelország és Románia kezdeményezte azzal a céllal, hogy a közép-európai régióban lévő NATO-tagállamok egységes képviseletet kapjanak a szövetségben.”
A honvédelmi tárca által feltüntetett bő félmillió forint a delegáció fedélzeti ellátására ment el, más költséget nem jeleztek – még üzemanyagot sem. Novák a repülési adatok szerint a 605-ös Airbus fedélzetén utazott a romániai eseményre.
Novák sok útja hiányzik az adatokból
Mivel a köztársasági elnök külföldi utazásairól rendszeresen beszámol a belföldi és a külföldi sajtó, és Áderrel ellentétben szívesen pózol a honvédségi repülőkkel, könnyű kikövetkeztetni, hogy mely útjai nem szerepelnek a KEH által megrendeltként a HM adataiban.
Bukarest előtt nem sokkal, 2022. június 7-én például Novák Katalin Prágában járt, ahol Miloš Zeman cseh államfővel tárgyalt, majd másnap, június 8-án Petr Fiala cseh miniszterelnökkel találkozott. Az utazásra elkísérte a férje is, és a Facebook-oldalán közzétett egy fotót, amin kézen fogva, mosolyogva, napsütésben sétálnak a 604-es honvédségi Airbus felé. Az MTI-ben pedig szerepel egy fénykép arról, ahogy kiszállnak a repülőgépből a prágai esőben.
Szintén hiányzik a HM-es papírokból Novák 2022. augusztus 25-i vatikáni látogatása, amikor magánaudiencián járt Ferenc pápánál. Ide szintén elkísérte a férje, akivel beszámolója szerint együtt részesültek a pápai áldásban. Ám nem csak ketten mentek, hanem egyéb kísérők mellett egyházi személyek is velük tartottak. A népes csapatot a honvédség 605-ös Airbus repülője szállította Rómába, amiről több fotót is közzétettek.
Kicsivel ezután, 2022. szeptember 7-én a köztársasági elnök Bukarestbe utazott Klaus Iohannis román elnök meghívására. A KEH beszámolója szerint „a megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete és nyelvhasználata, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, továbbá az energetikai kérdések és az energiafüggőség megoldása.” Ide a 604-es Airbus fedélzetén utazott, amit egy fotóval meg is mutatott a Facebook-oldalán. A honvédelmi tárca azonban semmilyen költséget nem közölt erről a repülésről.
Az amerikai körutat a külügyhöz könyvelték
Novák Katalin 2022. szeptember végén többnapos kirándulást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Először szeptember 21-én beszédet mondott New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén, majd ellátogatott több helyre. Járt az egykori középiskolájában és a mexikói határon is, találkozott többek között Joe Biden amerikai elnökkel, tudósokkal, iskolásokkal és Mel Gibsonnal.
A repülési adatok szerint erre az amerikai körútra Novák a 607-es honvédségi Falconnal utazott.
A gép szeptember 19-én érkezett meg New Yorkba, szeptember 22-én repült Los Angelesbe, majd onnan néhány nap múlva Kansas Citybe, aztán Clevelandbe, és végül szeptember 28-án tért haza Budapestre. A Magyar Hang közadatigényléséből kiderült, hogy 12 fős delegáció kísérte az amerikai útra, melynek során több mint 22 600 kilométert repülővel, több mint 1100 kilométert autóval tett meg, és nyolc városban 19 helyszínt keresett fel.
A Honvédelmi Minisztérium által kiadott adatokban a KEH neve alatt nem szerepel ez az út, viszont a Külügyminisztériumnál igen. Méghozzá a második legdrágább útként, pedig csupán egyetlen kiadást tüntettek fel mellette:
29,8 millió forint üzemanyagköltséget.
Ez egyértelműen csak a töredéke a valós kerozinfogyasztásnak, továbbá biztosan voltak légtérhasználati és repülőtéri díjak, személyzeti költségek (szállás, ellátás, napidíj), valamint a Novákkal együtt 13 fős delegáció is vélhetően nem étlen-szomjan utazott a fedélzeten órákon keresztül.
A HM által kiadott költségek tehát nem teljes körűek a köztársasági elnök(ök) útjainál sem, de legalább részadatokat sikerült megtudnunk a honvédségi repülők 30 évre titkosított útjairól.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Novák Katalin érkezése Ljubljanába 2022. július 14-én és Áder János kijevi érkezése 2021. augusztus 23-án (fotó: Facebook/Átlátszó-montázs)
|
Novák Katalin „ingyen” repült Brazíliába, Áder János pedig 125 ezerért Bulgáriába
|
A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatok szerint 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelt katonai repülőt valamilyen utazáshoz 2021 eleje és 2022 szeptembere között. A 19-ből csupán 6 esetben tüntettek fel üzemanyagköltséget, másik 6 útra pedig 0 forint kiadást adtak meg. Az adatszolgáltatás alapján Novák Katalin brazíliai útja például irreális módon nem került semmibe, Áder János pedig alig 125 ezer forintból megjárta Bulgáriát, miközben a svájci útja 17,5 millióba került.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/16/novak-katalin-ingyen-repult-braziliaba-ader-janos-pedig-125-ezerert-bulgariaba/
|
2023-02-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Integritás Hatóság elnöke szerint szimbolikus jelentőségű, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését – közölte a hatóság. A hivatalos közleményből ugyanakkor kimaradt, hogy a Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó képviselői nemmel szavaztak, mert nem elégedettek a jelentés tartalmával.
Hétfőn délelőtt volt a szavazás a tavaly decemberben megalakult Korrupcióellenes Munkacsoport 2022-es éves jelentéséről, amely három hónap alatt, rohamunkában készült. Mivel a civileknek korlátozottak a lehetőségeik, ezért az állami oldal írta a jelentés törzsszövegét, amelyhez a civilek javaslatokat tehettek, amelyek vagy bekerültek, vagy nem – mondta a Szabad Európának Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője, a munkacsoport egyik civil tagja.
A szavazáson 16-an vettek részt, nyolc állami bizottsági tag és nyolc civil. Az államiak közül mindenki igennel szavazott, két civil tartózkodott, a K-Monitor, a TI és az atlatszo.hu képviselői viszont nemmel voksoltak, vagyis a bizottsági többség elfogadta a jelentést, de a civilek egy része nem támogatta – mondta Bodoky Tamás.
Ez a hivatalos közleményből azonban nem derül ki.
„Mérföldkőnek tartom a hazai korrupcióellenes küzdelemben mind a jelentés létrejöttét, mind azt, hogy az állami és civil oldal képviselői konstruktívan tudtak a közös célért együtt dolgozni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek mögött egyetértés van abban, milyen lépésekkel lehet a korrupció visszaszorítását elérni” – közölte Biró Ferenc, az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport elnöke.
A hatóság közleményében azt írja, hogy a munkacsoport március 13-i ülésén tartott szavazásán a dokumentumot elfogadták. „Mindkét oldal támogatásával több ajánlást is sikerült megfogalmazni a 2022-es év és az azt megelőző időszak jogszabályi környezetének leírása mellett” – írták.
Korábbi cikkünk a témában: Átlátszó, K-Monitor, Transparency – létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport
A TI, a K-Monitor és az atlatszo.hu delegáltjai azért szavaztak nemmel, mert a munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai nem támogatták, hogy beleírják a jelentésbe a magyarországi korrupció súlyosságát bemutató megállapításokat – mondta Bodoky Tamás. Az ilyen megállapítások kizárólag a civil tagok álláspontjaként jelennek meg a dokumentumban – tette hozzá.
Például a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozását fogalmazták meg problémaként, de a jelentésben ez úgy jelenik meg, hogy ez a civilek álláspontja, nem a munkacsoporté – magyarázta.
A másik baj az szerinte, hogy a civilek javaslatainak egy részét a kormányoldal nem fogadta el, ezért azok mint nem konszenzusos javaslatok szerepelnek a jelentésben.
Mint mondta, a bekerült konszenzusos javaslatokat jónak tartják, ugyanakkor elégedetlenek a jelentés tartalmával, mert legfontosabb javaslataik nem kerültek be a jelentésbe, vagy nem konszenzusos javaslatként szerepelnek.
„Nem elég bátor ez a jelentés, de az pozitív csalódás, hogy normális a hangulat a munkacsoportban, és konstruktívak a résztvevők” – fogalmazott.
A mintegy kétszáz oldalas éves jelentés semmilyen konkrét korrupciós vagy korrupciógyanús ügyre nem tér ki 2022-ből, ez egy jogi szemléletű dokumentum, amely a meglévő közbeszerzési szabályozást vizsgálja, és javaslatokat tesz, hogy milyen módosításokkal lehetne csökkenteni a korrupciót – mondta Bodoky Tamás.
|
Korrupcióellenes Munkacsoport: A civilek egy része nemmel szavazott az éves jelentésre
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/korrupcioellenes-munkacsoport-a-civilek-egy-resze-nemmel-szavazott-az-eves-jelentesre/32315600.html
|
2023-03-13 19:12:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
|
Tavaly augusztusban a Szent István napi állami ünnepség költségei után kutatva vettük észre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján nem elérhetők a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott azt a jogszabályok szerint közzé kéne tenniük. Adatigénylésben kértük ki a felsorolást, amelyet végül 3 hónap időhúzás után küldött el az állami szerv. A működéshez és a turizmushoz kötődő kiadások mellett jó néhány érdekességet is találtunk a dokumentumban.
A magyar közpénzeket hírhedten nagyvonalúan költő turisztikai csúcsszerv leginkább a kormányközeli üzletemberek szállodaprojektjeinek átláthatatlan támogatásáról híresült el. Emellett közismert feladatuk az augusztus 20-i tűzijáték és egyéb programok lebonyolítása, ám ezeknek költségeiről nem szívesen beszélnek részletesen.
Többször írtunk már a Magyar Turisztikai Ügynökségről (MTÜ), de ritkán pozitív kontextusban, mert nem nagyon szeretnek válaszolni a pénzügyeiket firtató kérdésekre. Tavaly az augusztus 20-i tűzijáték és egyéb állami rendezvények kapcsán is csak annyit közöltek, hogy mennyibe kerültek a rakéták, pedig az nyilván nem a programsorozat teljes költsége.
3 hónap időhúzás
A tavalyi államalapítási ünnepség ára után kutakodva vettük észre, hogy az MTÜ honlapján nincs fent a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott az Infotörvény értelmében ezt minden közpénzből gazdálkodó szervezetnek közzé kell(ene) tennie.
Augusztus 18-án ezért közadatigénylésben kértük ki a turisztikai csúcsszervtől a 2018 eleje óta 2022. július végéig kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját, amely tartalmazza a szerződések tárgyát és értékét, a szerződéskötések dátumát, valamint a szerződéses partnerek nevét. Az akkor még érvényben lévő veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkozva az MTÜ meghosszabbította a válaszadást 45+45 nappal.
Azonban ez a 3 hónap is kevés volt nekik a feladatra, és végül csak késve, tavaly november végén küldték el a kért szerződéslistát. Természetesen szkennelt pdf-ben, ahogy azt az állami cégek és szervek szokták.
A Turisztikai Ügynökség csak 3 hónap alatt tudja megmondani, hogy mire költötte a közpénzt az elmúlt 4 évben | atlatszo.hu
Egyelőre titkolja a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy mennyi közpénzt terveznek elkölteni az államalapítási ünnepség programjaira, valamint az Európa legnagyobbjaként beharangozott tűzijátékra. Az indoklás most is a már jól bevált szlogen: „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak.
Ismerős arcok: Századvég, Valton és a többiek
A 80 oldalas listán több olyan név is szerepel, amely más állami megbízás kapcsán már közismert.
Ilyen például a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, amelytől a Turisztikai Ügynökség 2018-ban nettó 7,5 millió forintért rendelt egy tanulmányt „turizmus és biztonság témakörben”. Az alapítvány neve azóta már megváltozott, de a státusza nem: az egyik legfontosabb kormánypárti közvéleménykutatóként rendszeresen kap állami megbízásokat. Sokmillió forint közpénzért írhattak tanulmányokat változatos témakörökben, a digitális oktatástól a gazdaságpolitikán át az idősek társadalmi szerepéig.
A Fidesz egyik fontos támasza az agytrösztnek nevezett Századvég-csoport, amelynek tagja a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., a Századvég Kiadó és a Mathias Corvinus Collegiummal közösen alapított Migrációkutató Intézet is. A csoport 2010 óta, a Fidesz hatalomra kerülése óta valósággal szárnyal, hiszen dől hozzá az állami pénz. Az általa készített közvéleménykutatások és elemzések pedig mindig pontosan tükrözik Orbán Viktor és kormánya véleményét, legyen szó a családtámogatási rendszerről, az ellenzékről, a rezsicsökkentésről vagy Soros Györgyről.
A Századvég közel 100 millió forintért végez kutatást a digitális oktatásról | atlatszo.hu
A koronavírus-járvány miatt 2020 márciusában országosan elrendelt, majd a 2021/2022-es tanévben iskolánként itt-ott időszakosan bevezetett digitális oktatás nem aratott túl nagy sikert. Sok diák panaszkodott arra, hogy az online oktatás során nem tudta olyan jól megtanulni a tananyagot, mint az órákon, és a pedagógusok sem tudtak olyan alaposan tanítani és számonkérni, mint jelenléti oktatással.
Szintén szerepel az MTÜ szerződéslistáján a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse, amelyeknek Balásy Gyula a tulajdonosa. A mindenféle politikai témákról szóló kormányzati „tájékoztató” kampányokat évek óta intéző reklámcégek a Turisztikai Ügynökségtől közel 7 milliárd forint összegben kaptak megbízásokat 2018-ban különböző kommunikációs feladatokra. 2019-ben ehhez jött még két kisebb megbízás, majd 2021-ben egy 980 milliós, így a Balásy-cégeknek kifizetett végösszeg átlépte a 8 milliárd forintot az MTÜ listája szerint.
Ennél jóval kisebb megrendeléssel ugyan, de ott van a szerződések között Rókusfalvy Pál kommunikációs cége is. Az ex-rádiós borászati kormánybiztos Roxer Kft.-je nettó 27,2 millió forintért készítette el az MTÜ standját a 2018-as ITB Berlin turisztikai vásárra.
Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években | atlatszo.hu
Ő fogja a felügyelni a szükséges piackutatások, piaci elemzések elkészítését, koordinálja a nemzeti forrásból megvalósuló bormarketing tevékenységeket, irányítja a stratégia részét képező bormarketing programok végrehajtását, felügyeli a Magyar Bor (Wines of Hungary) mint közös márka használatát, elősegíti annak erősítését, közreműködik a közösségi bormarketinghez kapcsolódó, központi költségvetési források biztosítását szolgáló döntések előkészítésében és végrehajtásában, szerepet kap a közösségi bormarketinget érintő kormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában, valamint eredetvédelmi javaslatokat fogalmaz meg az ágazati szereplők részére.
Bő 4 milliárd forint összértékű megbízással szerepel az MTÜ szerződéslistáján a West Hungária Bau Kft. (WHB), amelynek tulajdonosa Paár Attila. A győri férfi Tiborcz István üzlettársaként híresült el, ugyanis ő vette meg a miniszterelnök vejének tulajdonrészét az Eliosban, amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége vizsgálni kezdte a cég uniós támogatásból lebonyolított botrányos közvilágítási projektjeit.
Az építési tendereken taroló WHB a Turisztikai Ügynökségnek a kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központként működő budapesti Bálna épületén dolgozott: héjszerkezet-karbantartás 40 millió forintért, gépészeti átalakítás a hatékonyabb fűtés reményében 7 millióért, újabb héjszerkezet-gondozás közel 11 millióért, majd végül héjszerkezet-fejlesztés, díszkivilágítás kialakítása és kisebb korszerűsítés közel 3 milliárd forintért.
Ugyancsak a Bálna kapcsán szerepel az MTÜ listáján Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Zrt., ami 2020 ősze és 2022 tavasza között nettó 160 millió forintért őrizte a kulturális központot. 2022 tavaszán újabb megbízást kapott a Civil ugyanerre a feladatra, de ennek a szerződésnek nem a teljes értékét tették közzé, hanem csak az egy őrre lebontott óradíjat. A Fidesz másik kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Zrt. is kapott megbízást a turisztikai csúcsszervtől: havi bő 2 millió forintért vigyáztak az MTÜ székházára 2018-ban.
200 milliárd forintért őrizhetik a kórházakat a Fidesz kedvenc biztonsági cégei | atlatszo.hu
A Fidesz kedvenc őrző-védő cégei nettó 200 milliárd forint keretösszegért őrizhetik 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény telephelyeit – derült ki az európai uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából. A nyertesekhez tartozik többek közt a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és a Valton-Sec Zrt. is. A pályázók körét már a kiírás is eléggé leszűkítette.
320 ezres podcastok
„Hogyan hatott a világméretű koronavírus-járvány a turisztikai ágazatra? Miként tervezi talpra állítani a turizmust az MTÜ? Válaszok és néhány követendő példa sorozatunk első epizódjában.” – ez a leírása a Magyar Turisztikai Ügynökség első podcastjának, amelyet 2020 áprilisában tettek közzé. Abban az évben még 14, tehát összesen 15 hanganyag jelent meg, majd 2021-ben további 10, és 2022-ben újabb 2 epizód.
Valamennyi podcast azonos felépítésű: az MTÜ vezérigazgatója, Guller Zoltán beszélget Szujó Zoltánnal valamilyen turisztikai témáról 10-20 percben. A Turisztikai Ügynökség szerződéslistája szerint a 2020 áprilisában indult hanganyagok elkészítésére Szujó 2020 januárjában alapított cégével, a KreaCast Kft.-vel szerződtek le. Ez egyébként a cég honlapján is szerepel a referenciák között.
2020-ban Szujó Zoltán cége 260 ezer forintért készített egy-egy podcastot, 2021-ben és 2022-ben viszont már 320 ezer forintért. Összesen tehát 7,7 millió forint közpénzt kasszírozott velük.
Szujó közismert televíziós műsorvezető és sportriporter. Tudósított Formula-1 futamokról az RTL Klubon, majd 2012-től a közmédiában, miután az megvette a Formula-1 közvetítési jogait. Emellett részt vett a londoni olimpia közvetítésében is az állami tévén, 2014 őszén pedig kinevezték az MTVA Sportfőszerkesztősége vezetőjének. Erről a posztról 2015 tavaszán lemondott, 2019-ben pedig a közmédia szerződésszegésre hivatkozva azonnali hatállyal felmondta a vele kötött megállapodást, így azóta már nem ő a Forma-1 kommentátora.
A sportriporter 2020-ban tért vissza a képernyőre. Először az RTL-en vezette a Dakar-rali összefoglalókat, majd 2021-ben a konkurens, kormánypárti TV2 műsorvezetője lett, sportműsort indított a szintén Fidesz-imádó HírTV-n, tavaly pedig egy újonnan induló kormányközeli sportrádió stábjához csatlakozott.
Egyéb módon is meglódult Szujó karrierje az elmúlt években: 2021-ben Palkovics László akkori innovációs miniszter felkérte, hogy dolgozzon a MotoGP-pálya építéséért felelős Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) csapatában. Egy darabig Szujó a HUMDA kommunikációs leányvállalatának ügyvezetője volt, és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azt is megtalálta, hogy Szujó cége a HUMDÁ-tól 93 millió forintot kapott szakértői feladatokra. 2022-ben Szujó Zoltánt a Magyar Nemzeti Autósport-szövetség elnökévé választották.
Újságírók szállodáztatása Óbudán
Az MTÜ szerződéslistájának egyik legérdekesebb tétele egy 2018-as megállapodás a Thermal Hotel Aquincum Zrt.-vel. Ennek keretében a cég által üzemeltetett budapesti Aquincum Hotelben szállásoltak el 36 újságírót 2018. augusztus 7. és 16. között. Az exkluzív, négycsillagos szálloda nevéhez híven a magyar főváros III. kerületében, Óbudán található, az Árpád-híd lábánál, a Margitszigettel szemben.
Az állami turisztikai csúcsszerv ide fizetett be 36 újságírót egyágyas szobákba, svédasztalos büféreggelivel, ingyenes spa-használattal. Az egyágyas szobák ára a szerződéslista szerint 106,5 euró volt éjszakánként, ami az akkori 320-as árfolyammal számolva 34 ezer forint. Vagyis a 36 fő augusztus 7-től 16-ig tartó 9 éjszakája összesen 11 millió forintba került az adófizetőknek. Sajnos az nem derül ki az MTÜ táblázatából, hogy pontosan milyen újságírókat és miért szállodáztattak közpénzből.
Amerikai lakásbérlés
A másik hasonlóan kirívó tétel az MTÜ listáján egy lakásbérleti szerződés. Illetve kettő. Először 2018. április elejétől 2019. március végéig, tehát 1 éves időtartamra béreltek ki egy ingatlant havi 2 915 dollárért, ami az akkori nagyjából 255-ös árfolyammal számolva bő 743 ezer forint volt havonta.
Egy hónap szünet után, 2019. május 1-től 2020. május végéig, 13 hónapra ugyanattól a cégtől már kicsit drágábban, havi 3 030 dollárt béreltek lakást. Ez az akkori 290-es árfolyamon havonta 878 700 forintot jelentett.
Tehát először 12 hónapra 743 ezer forinttal (8,9 millió), majd 13 hónapig durván 879 ezer forinttal (11,4 millió) számolva
összesen 20,3 millió forintba került az amerikai lakásbérlés.
Szerencsére a második szerződésnél szerepel az ingatlan címe is: Hoboken, River Street 333., 538-as apartman. Hoboken New Yersey államban található, és New York nagyvárosi területének része. A Hudson folyó partján fekszik, szemben Manhattan szigetével. Ahogy azt az utca neve is jelzi, az épület a folyóparton található, megfelelő lakásválasztás esetén remek kilátással a vízre és a híres manhattani felhőkarcolókra.
A Google utcaképe szerint egy monumentális, több egységből álló piros téglás épületről van szó rengeteg lakással, és nagyvároshoz képest meglepően zöld környezetben, ugyanis két park is van mellette.
Hirdetési oldalakon fellelhető az épület 538-as apartmanja is, amit az MTÜ bérelt ki. A lakás a leírások szerint kb. 67 négyzetméter (719 négyzetláb) nagyságú, és 1 hálószoba, 1 amerikai konyhás nappali, 1 fürdőszoba és 1 kis előszoba/közlekedő található benne.
Az épületben portaszolgálat, mosoda, mélygarázs, biciklitároló, gyerek-játszószoba és felnőtt közösségi tér, valamint konditerem szolgálja a lakók kényelmét. Bár a fényképes hirdetések szerint az ingatlan már nem bérelhető és nem is eladó, az egyik oldalon 2 250 dolláros bérleti díj szerepel mellette (minden bizonnyal korábbi árként), ez pedig jóval olcsóbb, mint amennyit a Turisztikai Ügynökség fizetett érte.
És hogy miért bérelte bő 2 éven keresztül összesen mintegy 20 millió forint magyar közpénzből a Magyar Turisztikai Ügynökség ezt az exkluzív, New Yorkban is menőnek számító lakást? A szerződéslista szerint
„az amerikai nemzetközi országspecialista részére”.
A titulusról az MTÜ honlapján egy dátum nélküli leírásban az áll, hogy „A Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságon belül az elsődlegesen kiemelt küldőpiacokon nemzetközi piacszakértők, úgynevezett országspecialisták dolgoznak azon, hogy az adott országból érkező turisták számát maximalizálják. (…)
2019. március elején pedig a Turizmus.com-on jelent meg egy cikk arról, hogy a Magyar Utazási Irodák Szövetsége előtt bemutatkoztak az MTÜ országspecialistái. Ebben az anyagban Sarmon Zsuzsanna szerepel az USA és Kanada országfelelőseként, akit 2018. január 1-től bízott meg a feladattal a Turisztikai Ügynökség. A bejelentéséről szóló közleményben az is szerepel, hogy „állomáshelyét a felkészítési időszakot követően áprilisban foglalja el New Yorkban”, így minden bizonnyal neki bérelték a Hudson-parti lakást.
Sarmon életrajza szintén a Turizmus.com-on olvasható, eszerint először a Veszprémi Egyetemen szerzett szakirányú diplomát, majd a Széchenyi István Egyetemen szerzett Master fokozatot Tourism and Travel Services Marketing Operations szakon. Szakmai pályafutását a budapesti art’ otel-ben kezdte, 2004-ben, majd, 2009-től a Kempinski Hotel Corvinus Budapestben folytatta. 2015-től assistant director of sales pozíciót töltött be a Kempinski zászlóshajójában, a berlini Adlon Hotelben. Budapestre visszatérve, a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest sales manageri pozícióját töltötte be, 2017 végéig.
Átláthatóbbá tettük az MTÜ-t
Az már önmagában nagy eredmény és pozitív dolog, hogy adatigénylésünk nyomán a Turisztikai Ügynökség 3 hónap alatt nagy nehezen összeszedte, hogy mire is költötte a közpénzt 2018 eleje óta. Talán, ha nem kérdezünk rá a szerződéslistájukra, akkor sosem derül ki se az amerikai lakás, se a 320 ezer forintos darabárú podcastsorozat, se a többi kiadás.
Ráadásul nem csak simán elkészítették és átküldték a 80 oldalas listát, hanem úgy tűnik, hogy adatigénylésünk nyomán rájöttek, hogy törvényi kötelességük közzétenni a közérdekű adataikat. A tavaly augusztusihoz képest ugyanis jelentősen megváltozott az MTÜ honlapján az Üvegzseb menüpont, mégpedig előnyére. Havonta közzétették a legfrissebb információkat, a nagyjából 350 oldalas dokumentumok pedig a szerződéslistát is tartalmazzák – persze kereshetetlen, szkennelt pdf-ek, de ne legyünk telhetetlenek.
Így derült ki az is, hogy mennyibe került a tavaly augusztus 20-i államalapítási ünnepség és az augusztus 27-én megtartott tűzijáték. Ezeknek a költségeit egy külön kis táblázatban tették közzé, és természetesen nem csak a rakéták 1,3 milliárd forintos áráról van szó, ahogy azt az MTÜ előzetesen közölte. A honlapjukon közzétett lista szerint nettó 10,3 milliárd forintot költöttek a 2022-es államalapítási programokra. Ebből a tűzijáték, valamint a hozzá és egyéb állami rendezvényekhez kapcsolódó szervezési és biztonsági feladatok összesen nettó 3,2 milliárd forintba kerültek.
A tűzijáték 3,2 milliárd, az összes augusztus 20-i program bő 10 milliárd forintba került | atlatszo.hu
Tavaly az augusztus 20-i tűzijátékot az Operatív Törzs elhalasztotta, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihart jelzett előre, majd miután az mégsem következett be, Palkovics László miniszter kirúgta az OMSZ két vezetőjét. A látványosságot végül augusztus 27-én tartották meg, de a költségeit erősen titkolták.
Címlapkép: Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója sajtótájékoztatót tart a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban 2020. július 16-án. (fotó: MTI/Mohai Balázs)
|
Amerikai lakásbérlés, 320 ezres podcastok és Századvég-tanulmány a Turisztikai Ügynökség kifizetései között
|
Tavaly augusztusban a Szent István napi állami ünnepség költségei után kutatva vettük észre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján nem elérhetők a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott azt a jogszabályok szerint közzé kéne tenniük. Adatigénylésben kértük ki a felsorolást, amelyet végül 3 hónap időhúzás után küldött el az állami szerv. A működéshez és a turizmushoz kötődő kiadások mellett jó néhány érdekességet is találtunk a dokumentumban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/03/06/amerikai-lakasberles-320-ezres-podcastok-es-szazadveg-tanulmany-a-turisztikai-ugynokseg-kifizetesei-kozott/
|
2023-03-06 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Számos magyar kisvállalkozás került anyagilag lehetetlen helyzetbe, miután két hete közölték velük, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. mint fővállalkozó egyelőre nem fizeti ki elvégzett munkájukat egy uniós beruházás keretében. Az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam sem fizet nekik. A cég nem cáfolta értesülésünket. Cikkünket frissítettük.
„Tisztelt Alvállalkozók! Tájékoztatunk Titeket, hogy a GSM-R azon szakaszainak finanszírozása, amelyek forrása IKOP, felfüggesztésre került. A fentiek miatt stratégiai okokból kérjük, hogy a szakaszotokon a munkavégzést azonnali hatállyal szüntessétek be mindaddig, amíg a projekt finanszírozása megoldódik” – ezt a szerkesztőségünk birtokába jutott levelet küldte el az Alépítmény-Hálózat Kft. jogásza február 16-án reggel azoknak a cégeknek, amelyek az Alépítménynek dolgoztak az ország számos pontján egy nagyszabású vasúti fejlesztés részeként.
A GSM-R program keretében a közbeszerzési kiírás szerint 58,85 milliárd forint értékben 2255 kilométer hosszú vasúti pálya elektronikus rendszerét korszerűsítik és látják el többek között a legújabb technológiájú kommunikációs berendezésekkel. Ezzel jelentősen nő például a vasúti közlekedés biztonsága is.
Nincs pénz
Csakhogy a Szabad Európa információi szerint komoly problémák merültek fel az egész program megvalósításával kapcsolatban, elsősorban pénzügyi oldalról. A GSM-R-fejlesztést – mint a levélben is utalnak rá – részben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásaiból valósítják meg, a szerződést 2018. július 2-án írták alá, vagyis a beruházás még a 2014–2021-es uniós költségvetés része. Emiatt ha nem fejezik be idén, ugorhat a pénz.
A tender nyertese az R-Kord Kft. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciuma lett a még elinduló T-Systems Magyarországgal szemben. A tényleges munkák jelentős részét azonban nem közvetlenül az R-Kord dolgozói végzik. Egy többszintű, alvállalkozókból álló rendszer keretében készül a GSM-R, amelyben az Alépítmény-Hálózat maga is alvállalkozó, de számos kis céggel állnak szerződéses kapcsolatban – a vasútvonalak mentén jellemzően ezek dolgoznak.
Az R-Kord Kft. a V-Híd-csoport tagja, vagyis Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. Információink szerint a munkák és a kifizetések felfüggesztésével több, a kivitelezésen dolgozó kisvállalkozás került lehetetlen helyzetbe.
Úgy tudjuk, olyan cég is van, amelynek vezetőjét idegösszeomlás miatt kórházban ápolták. Van, aki hitelt vett fel, hogy fizetni tudja az alkalmazottait, más már elbocsátásokra kényszerült, és olyan cég is van, amelyik lízingelt gépparkját veszítheti el, ha nagyon gyorsan nem jut a pénzéhez. Értesüléseink szerint már tavaly is előfordult, hogy nem fizettek egyes kivitelezőknek.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc nemrég a szintén vasúti korszerűsítésben érdekelt vejével is összeveszett, ami szintén komoly uniós forrásvesztéssel járhat.
A korszerűsítést végző kisvállalkozások úgy vonultak le a munkaterületről, hogy – mint képünkön is látszik – a nagy értékű kábeleket egyszerűen hagyták, ahogy éppen voltak. Az esetleges uniósforrás-vesztés szempontjából fontos lehet, hogy a GSM-R-nek vannak olyan szakaszai (például Szombathely–Nagykanizsa, Pécs–Dombóvár, Pécs–Villány között), ahol a munka még el sem kezdődött. De például a Rákos–Nagykáta szakaszon – amely nagyságrendileg ötven kilométer – még több helyen hátravan az árkok kiásása a kábeleknek, a kábelfektetés, a kábelaknák kiépítése és behúzása.
Információink szerint a fővállalkozó arra hivatkozik, hogy az állam neki sem fizet. A kormány tavaly szeptemberben hirdetett kifizetési stopot az állami kötelezettségvállalások nagy részére, de ezt elvileg október végén feloldották. Emiatt egyelőre érthetetlen, miért függesztették fel egy futó uniós program finanszírozását – amennyiben a közlés valós.
„Nehéz hónapok jönnek”
Igaz, Lázár János február 20-án az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége podcastjában arról beszélt, „nehéz hónapok jönnek”, ezért a vállalkozásoknak „hozzá kell nyúlniuk a tartalékokhoz”. Ugyanitt viszont Kojik László, az ÉVOSZ főtitkára azt mondta, a leállított állami beruházások miatt tömeges elbocsátások jöhetnek az építőiparban.
A GSM-R-t kissé közelebbről megnézve a fizetés azonnali leállításán túl is találni érdekes információkat. Az Alépítmény-Hálózat Kft. például mára üres cégnek tűnik, egyetlen alkalmazottja sincs (tavaly novemberben még 54-en voltak), rövid távú fizetési kötelezettségei viszont egy év alatt 343 százalékkal emelkedtek.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc 35 évre kapta koncesszióba a teljes magyar autópálya-hálózatot.
Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 278 milliós adózott eredménnyel szemben 621 millió forint a rövid távú kötelezettség, vagyis magas a cég eladósodottságának mértéke. (A rövid távú kötelezettségek mértéke háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest.)
A céget 2015 augusztusában alapították, vagyis azután, hogy februárban Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett, és az addig a vasúti beruházásokban meghatározó KÖZGÉP helyére új kormányközeli vállalkozásokat kezdtek életre hívni a Fidesz gazdasági hátországának szereplői. Ekkor hozta létre Mészáros Lőrinc a V-Híd Zrt.-t, amelynek most tagja az R-Kord.
Az Alépítmény-Hálózat a cégadatok szerint független cég, de a szakmában elterjedt vélemény szerint valójában erősen Mészáros Lőrinc V-Hídjához köthető.
Az Alépítmény-Hálózat tulajdonosa Berki Zsolt. Úgy tudjuk, az Alépítmény-Hálózat az elmúlt időszakban több beruházást is visszaadott az R-Kordnak mint fővállalkozónak. Ezt követően az R-Kord egy Vágányprofil Kft. nevű cégnek adta tovább ezeket ismét kivitelezésre, és a munkát végző vállalkozások már a Vágányprofillal szerződtek újra. A Vágányprofil Kft. már a V-Híd-csoport tagja, tulajdonosa a V-Híd Vagyonkezelő Kft.
A Vágányprofil ügyvezetője Koltai Dezső, aki korábban tulajdonos is volt, és miután a V-Hídhoz került a kft., megtartotta ügyvezetői tisztségét. A cég tavaly 313 milliós adózott eredménnyel szemben egymilliárd forint rövid lejáratú kötelezettséggel rendelkezett.
Koltai Dezső már a kétezres évek elején vasútépítéssel foglalkozott, korábban a Hunterép-Smaragd Kft. tulajdonosa volt. Erről a cégről a Népszabadság még 2011-ben írta meg, hogy volt vitás ügye az alvállalkozóival a Tárnok–Székesfehérvár vasútvonal felújítása során.
Társutasok
Forrásaink szerint a GSM-R megvalósítása során vannak a rendszerben olyan cégek is, amelyek jelenlétét semmi nem indokolja, mégis komoly pénzt kereshetnek. Megemlítettek például egy kft.-t, amelynek a cégadatok szerint egyetlen alkalmazottja sincs, csak két tulajdonosa (egyikük erőnléti edző), többek között villanyszereléssel, ingatlanforgalmazással és építésfelügyelettel foglalkoznak, tavaly 32,9 millió forintos adózott üzleti eredményt produkáltak.
Róluk egy kivitelező azt mondta, „közvetítéssel” foglalkoztak, ami azt jelentette, hogy a cég a felújításokon dolgozó munkavállalók után 3500 forintos óradíjat kapott, de amikor a konkrét kivitelezést folytató vállalkozások leszerződtek a kft.-vel, 2100 forintra csökkent az összeg.
Az R-Kord tavaly 4,5 milliárd forint adózott eredménnyel zárta az évet, ezzel szemben áll ugyanakkor 37,1 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettség. Ezért aztán a céginformációs rendszer szerint a kft. eladósodottságának mértéke (az úgynevezett bonitás, vagyis az az érték, amely megmutatja, hogy a cég saját forrásai a kötelezettségek hány százalékát fedezik) magas.
Az R-Kord 2021 szeptembere óta folyamatosan veszíti el alkalmazottait. Ekkor 211 volt a létszám, ami mára 42-re csökkent. A távozók azonban forrásaink szerint a V-Híd-csoporton belül maradnak, csak éppen más cégekhez kerülnek.
Festett kép
Egy kivitelező például arról számolt be: megtörtént, hogy az R-Kord logóját viselő járműveket egyszerűen átmatricázták, és a korábban még r-kordos mérnökök, építésvezetők is maradtak, csak egyik napról a másikra más cég alkalmazottaiként folytatták a munkát. Forrásaink szerint ez arra utalhat, hogy az R-Kordot fokozatosan kiürítik.
Az ilyesmi egyáltalán nem példa nélküli az állami vagy uniós finanszírozásban zajló beruházások történetében: korábban is többször előfordult, hogy a tulajdonosok bedöntöttek egy társaságot, és a kivitelezők egyáltalán nem jutottak a pénzükhöz, hiszen nem volt mit behajtani rajtuk. A legsúlyosabb az M0-ás körgyűrű keleti szektorát építő Viadom Zrt.-é volt, amely úgy csődölt be, hogy harmincmilliárd forinttal maradt adósa alvállalkozóinak.
Az R-Kord anyacége, a V-Híd Zrt. tavaly 62 milliárd forintos árbevétel mellett 15,1 milliárd forint adózott eredményt ért el, igaz, ezzel szemben áll 30,6 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettség.
Mészáros Lőrinc magánvagyonát a Forbes tavaly decemberben 436,5 milliárd forintra becsülte.
Az ügyben kerestük az R-Kord Kft.-t és az Építési és Közlekedési Minisztériumot, valamint az IKOP megvalósításáért felelős, irányító hatósági jogkörökkel rendelkező Miniszterelnökséget. Egyelőre az R-Kord részéről érkezett válasz. Megkérdeztük a cég képviselőitől: ha az R-Kord nem tud fizetni, a V-Híd miért nem segíti ki a kivitelező kisvállalkozásokat?
Az R-Kord sajtóosztályáról a következő választ kaptuk: „Az R-Kord Kft. kivitelezőként semmilyen projektről nem adhat tájékoztatást, ugyanis minden vállalkozási szerződésben nyilatkozati tilalmat köt ki a megrendelő. Az arra vonatkozó kérdése pedig teljesen irreleváns, hogy a V-Híd Zrt.-nek mennyi tartaléka van, hiszen a V-Híd Zrt. semmilyen módon nem kapcsolódik a GSM-R fejlesztési programhoz.”
|
Nem fizet Mészáros Lőrinc alvállalkozója, mert az állam sem fizet Mészárosnak;
|
Számos magyar kisvállalkozás került anyagilag lehetetlen helyzetbe, miután két hete közölték velük, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. mint fővállalkozó egyelőre nem fizeti ki elvégzett munkájukat egy uniós beruházás keretében. Az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam sem fizet nekik. A cég nem cáfolta értesülésünket.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-fizet-meszaros-lorinc-alvallalkozoja-mert-az-allam-neki-sem-fizet-vasut-r-kord-gsm-r/32313425.html
|
2023-03-13 19:29:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság.
A perben lényegében arra hivatkoztunk, hogy ha tévesen használtuk a rokon fogalmat, akkor bizony Móricz klasszikusának címe is hazugság lenne. Szerencsére nem az, Bács és a közbeszerzésen nyertes vállalkozó pedig a bíróság szerint is rokonok.
Tavaly június végén jelent meg az Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat című cikkünk, amelyben arról számoltunk be, hogy egy vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt.
Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat | atlatszo.hu
„(…) tájékoztatjuk, hogy polgármester úr 2022. június 13-ai keltezésű feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást” – írta az Átlátszónak a rendőrség kommunikációs osztálya 2022. június 24-én.
A sztori egy 2019-ben kezdett cikksorozatunk része volt, amelyben feltártuk az érdi óvodaberuházások ellentmondásos és visszás részleteit. Megírtuk például azt is, hogy rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg a közbeszerzési eljárásba, ám a kiválasztásukat, az azt megelőző piaci elemzést nem dokumentálták – mert nyilván nem készült ilyen elemzés.
Feltártuk, hogy az óvodaépítési közbeszerzések nyertese és legnagyobb haszonélvezője az a cég, amely tulajdonosának rokona az óvodaügyekért felelős akkori fideszes alpolgármester, Bács István. A kivitelezéseket végző General-Invest Bau Kft. tulajdonosának, Steierlein Zoltánnak a testvére, Balázs ugyanis Bács testvérének, Ildikónak a férje.
További szálak is összefűzték a fideszes politikust a tendernyertes céggel: az alpolgármester az egyik lakását a General-Invest Bau Kft.-től vásárolta – abban a házban, ahol Bács testvére cégének több lakását is bérelte közpénzből az Érdi Sport Kft., ami az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában áll.
Bács István beperelte az Átlátszót
A témáról szóló egyik cikkünk után tavaly július elején Bács István helyreigazítási kérelmet küldött az Átlátszónak: azt szerette volna, hogy közöljünk helyreigazítást, miszerint ő nem rokona a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának. Nem tettünk eleget a kérésének, ezért a bírósághoz fordult. A per tehát arról szólt, hogy kire lehet a rokon szót használni akkor, amikor közpénzekről és közhatalom gyakorlókról ír egy újságíró.
Letagadott rokonság: ismét perrel fenyegetőzik a büdöskommunistázó fideszes politikus | atlatszo.hu
Bács Istvánt a kifogásolt cikk megjelenése előtt ismét írásban megkerestük, és a rokoni kapcsolat mellett rákérdeztünk a vizsgálati jelentés legfontosabb, a fideszes politikust érintő megállapításaira is. Megkeresésünket elküldtük Bács három e-mail-címére, és politikusi Facebook-oldalán üzenetként is eljuttattuk, ennek ellenére sem kaptunk semmiféle választ. Ehelyett a cikk megjelenése után helyreigazítást kért és perrel fenyegette meg az Átlátszó szerkesztőségét.
Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a Polgári törvénykönyvben (Ptk.) a rokon szó jelentésének meghatározása nem, csak a „hozzátartozó” definíciója szerepel, és az valóban nem illik a perben tárgyalt kapcsolatra. A Magyar Értelmező Kéziszótár sem igazít el ebben a kérdésben, mivel abban is csak a közös elődtől való származás, tehát a vérségi kapcsolat, illetve a házassággal létrejövő családi kötelék szerepel.
Ilyen persze nyilvánvalóan nincs az érdi ügyben, hiszen nem a cégvezető vette feleségül a politikus testvérét, és nem is Bács Istvánnal kötött házasságot a cégvezető fivére – utóbbit persze nem is tehette volna meg a magyar törvények szerint.
Ajánlatkérésekkel bebetonozott cégek hálózata osztozott a milliárdos közbeszerzéseken Érden | atlatszo.hu
Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden. Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét.
Mi azzal érveltünk, hogy a köznyelvben ennél jóval tágabb a rokonság fogalma. Ennek bizonyítására Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből is idéztünk a fellebbezésünkben, utalva arra: ha mi rosszul használjuk a magyar nyelvet, akkor Móricz is tévesen adott címet az egyik leghíresebb regényének.
A köznyelvben nem csak a jogi értelemben vett hozzátartozó rokon
Álláspontunk szerint az elsőfokú bíróság tévedett, ezért fellebbeztünk az ítélet ellen. Beadványunkban kifejtettük, hogy
„A magyar jogrendszer ugyan számos rendelkezésben – köztük a Ptk. felperes és az elsőfokú ítélet által is hivatkozott „hozzátartozó”, illetve „közeli hozzátartozó” definícióiban – használja (üdítően változatos írásmóddal) az egyeneságbéli rokon fogalmát, azonban abból, hogy egymás közvetlen felmenői és lemenői rokonok, nem következik az, hogy senki más nem lehetne rajtuk kívül rokon. Ennek megfelelően a rokonnak nincs olyan jogi fogalma, ami megtévesztő tartalmat hordozhatna a cikk kontextusában, így az elsőfokú bíróság tévesen tekintette a Ptk. hozzátartozókra vonatkozó fogalmait a cikkben szereplő, a rokonsággal kapcsolatos állítások jelentésének meghatározására alkalmas eszköznek.”
Arra is hivatkoztunk, hogy „A vitatott közlést a sajtóperekben állandó ítélkezési gyakorlat alapján a médiatartalmat befogadó közönség, jelen esetben az átlagos újságolvasó jellemző előismeretei, a számára hordozott jelentés alapján kell megítélni, azaz nem a törvényi definícióknak, hanem a szavak köznyelvi jelentésnek van elsődleges jelentősége.”
Mint írtuk fellebbezésünkben: „amikor a kapcsolat mibenléte könnyen, magyarázat nélkül átlátható, kevés (jelen esetben három) közeli hozzátartozói kapcsolattal el lehet jutni az egyik személytől a másikig, illetve két személynek van közös közeli vérrokona (mint jelen esetben, amikor Bács István és Steierlein Zoltán mindketten nagybátyjai Bács testvére gyermekének), akkor a köznyelv a kapcsolat leírására általában használja a rokon szót”.
Móricz Zsigmond „rokoni szálai” még messzebbre vezetnek
A kisvárosi közélet és személyes érdekhálók, összefonódások értelmezése kapcsán nem kerülhettük meg Móricz Zsigmond Rokonok című regényét sem, ezért fellebezésünkben hivatkoztunk rá:
„A Rokonokban például a Kopjáss István és a bukását elsősorban okozó Kardics takarékpénztár-igazgató közötti, igen sokat emlegetett rokonság foka az, hogy Kopjáss apjának unokatestvére (azaz Kopjáss másodnagynénje) Kardics anyósa volt. A főügyészi kinevezés hírére adományokat kérő Róza néni Kopjáss feleségének nagykárolyi nagynénje. dr. Martiny, az ellenzék vezére anyai dédanyai ágon – közös felmenői név alapján feltételezett – talán másod-, de inkább harmadunokatestvére a főügyésznek, azonban ugyanúgy rokonként emlegetik egymást, majd ennek nyomán mások őket, mint Kopjásst és Kardicsot.”
Úgy véljük, hogy „annak, aki a mai törvényhatóságok és a mai helyi notabilitások közti, a modern kori „Sertésztenyésztő-ügyeket” – ha akarom érintő, ha nem akarom, nem érintő – rokoni összefonódásról olvas, az Móricz országában aligha indulhat ki abból, hogy a rokonság megáll ott, ahol a Ptk. hozzátartozó-fogalma.
Abból pedig végképp nem, hogy a Ptk.-szerinti hozzátartozók körén mindössze egyetlen testvéri kapcsolattal túlnyúló rokonságot egy közéleti tárgyú cikk nem nevez rokonságnak. Ha tehát az elsőfokú ítélet következtetése helyes lenne, úgy Móriczot a Rokonokban egy, a mű lényegét érintő kérdésben kellene inkompetens nyelvhasználónak tekintenünk, ami nyilvánvalóan abszurd volna.”
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden
Hozzátettük azt is, hogy
„köznyelvi kontextusban az a megfogalmazás, amely a rokonság tényére utal, azonban annak pontos fokát és mibenlétét nem fejti ki, azt az értelmezést implikálja az olvasóban, hogy a rokoni kapcsolat az adott esetben nem szoros. Ha valakiről a beszélgetőpartnerünk azt mondja, hogy „a rokonom”, akkor a legritkább esetben feltételezzük, hogy a testvéréről, a sógoráról vagy az unokaöccséről beszél, hiszen ha róluk lenne szó, akkor egyszerűbb és könnyebben érthető lenne e megjelölések használata. Mindezek alapján a rokonság tényére utaló megfogalmazás a perbeli cikkben nem volt a konkrét esetben alkalmas arra, hogy az olvasókban a valóságtól lényegesen eltérő kép alakuljon ki a két személy közötti viszonyról, annak szorosságáról.”
Másodfokon megnyertük a pert
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elsősorban azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy „az elsőfokú bíróság nem volt tekintettel arra, hogy a perbeli írás nem vitatottan olyan közérdeklődésre számot tartó ügyről számolt be, mely esetben a megszólalások a véleménynyilvánítási szabadság magasabb fokát élvezik. Nem vette figyelembe, hogy az írás egy cikksorozat részeként jelent meg”.
A másodfokú ítélet szerint „A hasonló jellegű közlemények megítélésével összefüggésben számos Alkotmánybírósági határozat áll rendelkezésre, amelyek mentén kialakult bírói gyakorlatnak az elsőfokú bíróság döntése nem felel meg”.
Az Ítélőtábla felidézte, hogy az Alkotmánybíróság a hasonló tárgyú ügyek megítélése során abból indult ki, hogy a demokratikus közvélemény alakításához elengedhetetlen a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás szabadságának védelme.
Figyelembe vette a másodfokú ítélet azt is, hogy a per tárgyául szolgáló anyag egy olyan cikksorozat része, amely 2019 óta nyomon követte Érd városának az óvodai közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyeit.
„A felperes nem vitásan ezen közbeszerzési eljárások egyik központi szereplője, hiszen az óvodaügyekért felelős alpolgármesteri tisztet töltötte be a vizsgált időszakban. Ezen tevekenysége körében a Ptk. 2:44. § (1) bekezdése alapján személyiségi jogainak védelme szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozható mindaddig, amíg az nem jár a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu
Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).
Mivel azt Bács István sem vitatta, hogy testvére, Ildikó gyerekének édesapja Steierlein Zoltán testvére, az Ítélőtábla azt vizsgálta, hogy ez alapján a politikus és a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának viszonyát lehet-e rokoni kapcsolatnak nevezni, ahogy azt az Átlátszó tette cikkeiben. A másodfokú ítélet kimondta, hogy az elsőfokú ítélet csak a Ptk.-ban szereplő hozzátartozói meghatározást vette figyelembe, ám
„a köznyelv, a rokonság fogalma alatt ennél szélesebb, szerteágazóbb személyi kapcsolatrendszert tart nyilván. Így például a köztudatban mindennemű vérségi vagy házassági kapcsolat nélkül is rokoni kapcsolatként él pl. a keresztszülői minőség is”.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálja a korrupciógyanús érdi óvodaépítéseket | atlatszo.hu
„Csőzik László érdi polgármester megtette a nyáron a rendőrségi feljelentést követően a bejelentést is, és kaptunk visszajelzést arról, hogy az OLAF [az Európai Csalás Elleni Hivatal] befogadta azt” – nyilatkozta László Ferenc városházi kommunikációs vezető lapunknak.
A cikkben pedig kontextusában nem a polgári jogi értelemben vett kapcsolatrendszernek volt jelentősége, hiszen nem állítottunk Bács és Steierlein közötti jogi értelemben vett összeférhetetlenséget, szoros családi kapcsolatot, csupán a nyilvános adatokból következtethető személyi kapcsolatot. Márpedig „az általános közfelfogás a perben felvázolt személyi kapcsolatot rokoni kapcsolatnak tekinti, hiszen a felperes testvére gyermekének édesapja kétséget kizáró módon közeli hozzátartozója a kft. ügyvezető igazgatójának”.
A másodfokú ítélet szerint
“Önmagában ezen kapcsolat ténye megalapozza a rokonságot függetlenül attól, hogy az érintettek ténylegesen tartják-e egymással a kapcsolatot.”
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és Bács István keresetét elutasította. Tehát most már jogerősen is kimondhatjuk, hogy a volt érdi fideszes alpolgármester rokona az óvodaépítési közbeszerzéseken taroló cég tulajdonosának.
Erdélyi Katalin — Sepsi Tibor
Kapcsolati ábra: Szabó Krisztián. Címlapkép: Bács István 2019. augusztus 26-án (fotó: a politikus Facebook-oldala)
|
Móricz Zsigmond segítségével jogerősen pert nyertünk Érd fideszes volt alpolgármestere ellen
|
Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/10/moricz-zsigmond-segitsegevel-jogerosen-pert-nyertunk-erd-fideszes-volt-alpolgarmestere-ellen/
|
2023-03-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szimbolikus jelentőségűnek tartja Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését, és a korrupció visszaszorítása érdekében előremutató javaslatokat is tett mindkét oldal támogatásával. A három hónap alatt, megfeszített munkával készült jelentést a kormánynak nyújtják be – áll az Integritás Hatóság sajtóközleményében.
Az Integritás Hatóság mellett működő, civil és kormányzati tagokból álló testület tavaly decemberben tartotta meg alakuló ülését, és öt, folyamatosan működő almunkacsoportot hozott létre a közbeszerzés, az uniós és nemzeti támogatási programok, a közadatok nyilvánossága és transzparencia, a büntetőjogi és büntetőeljárási, valamint az ügyrend és monitoring területén. A Munkacsoportba civil szervezetként az Átlátszó is tagot delegálhatott.
Az Átlátszó is részt vesz az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjában | atlatszo.hu
Az Integritás Hatóságot nem önként hozta létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre: egyike volt annak a 17, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság.
A civil és kormányzati tagokból álló munkacsoport a tavalyi évről szóló jelentésében a korrupció visszaszorítása érdekében javaslatokat fogalmazott meg: ezek egy része az állami és a civil delegáltak „konszenzusos” javaslataként, másik része pedig a civil delegáltak „nem konszenzusos” javaslataként került be a végleges szövegbe. Konszenzusos javaslatok születtek például a vagyongyarapodási vizsgálat alkalmazási körének bővítése, a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére.
A Munkacsoport néhány nem-kormányzati tagja mégsem szavazta meg a jelentés elfogadását: a Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott a hétfői szavazás során.
A nemmel szavazó civil tagok szerint a Munkacsoport kormányzati szerveket képviselő tagjai nem támogatták számos, a magyarországi korrupció súlyosságát bemutató megállapításnak a jelentésbe történő belefoglalását. Az ilyen megállapítások kizárólag a nem-kormányzati tagok álláspontjaként jelennek meg a jelentésben. Így például a jelentés „a civil tagok álláspontjaként” tünteti fel a vagyonnyilatkozatok körében tavaly óta tett kormányzati intézkedések hatástalanságát, és a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósult jogkorlátozásokat is.
Szintén nélkülözi a kormányzati tagok támogatását számos olyan civil javaslat, amelyek megvalósítása esetén ténylegesen számítani lehetne a korrupció mértékének valódi mérséklődésére, és amelyek így mint „nem konszenzusos” javaslatok szerepelnek a jelentésben. Ez történt egyebek mellett az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezéseinek felülvizsgálatára irányuló civil javaslattal. A kormányzati tagok az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának a vizsgálatára vonatkozó civil javaslatot sem támogatták, ahogyan azt sem, hogy közpénzből kötött szerződést csak annak teljes nyilvánosságra hozatalát követően lehessen kifizetni.
Ezzel szemben a jelentés elfogadására nemmel szavazó civil delegáltak a kormányzati tagok valamennyi javaslatát támogatták, a jelentés elfogadására adott nemleges szavazattal a fentiek miatt kialakult elégedetlenségüknek adtak hangot.
A szerző a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja az Átlátszó delegáltjaként.
|
Nem minden civil tag szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentését
|
A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/13/nem-minden-civil-tag-szavazta-meg-a-korrupcioellenes-munkacsoport-elso-jelenteset/
|
2023-03-13 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mint nemrég megírtuk, az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolta, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben. Most megtudtuk, hogy egy országgyűlési képviselői kérdés nyomán az ügyészség vizsgálatot kezdeményezett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályára került az ügy.
Oktatási létesítmények modernizálása, valamint az e-tanuláshoz való hozzáférés javítása és bővítése volt a célja annak az uniós támogatású projektnek, amelyből nemrég több mint egymilliárd forintos visszafizetést javasolt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala. A program egyik fő eleme informatikai eszközök beszerzése (általános és középiskolák számára), valamint a tanárok e-tanulással kapcsolatos képzésének biztosítása volt.
Az OLAF vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak.
Szerettük volna megtudni, mely szervezet milyen beszerzését érintette az OLAF javaslata, amely a Magyarországnak adott támogatás visszafizetését kezdeményezte. Kérdéseinkkel megkerestük a Klebelsberg Központot, ahonnan az alábbi választ kaptuk:
"A Klebelsberg Központ nem kapott az OLAF-tól vizsgálati jelentést, ezért érdemben nem tudunk a feltett kérdésekre válaszolni."
E-mailben tettük fel az ügyre vonatkozó kérdéseinket az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK), ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) irányítottak bennünket. Sokkal több eredményre nem jutottunk a NAV kommunikációs osztályán sem, mert csak annyit tudtunk meg, hogy kérdésünkkel kapcsolatban „nincs nyilvánosságra hozható információ”.
Költségvetési csalás és más bűncselekmények
Végül az ügyészségtől kaptunk érdemi tájékoztatást.
„Dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be a legfőbb ügyészhez Folytat vizsgálatot abban az ügyben, ahol 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől? címmel.
A legfőbb ügyész válasza szerint a kérdést tartalmilag feljelentésként értékelve a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldte meg, amely azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tette át.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya (NAV) 60100/45/2023. bü. számon költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2023. március 7. napján a feljelentés kiegészítését rendelte el, amelynek határideje 2023. április 7. napján jár le” – válaszolta a Szabad Európa kérdésére dr. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. Hozzátette: az OLAF a vizsgálata eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a vizsgálat megállapításai alapján bűncselekményre merülhet fel adat. A magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján jár el.
A szóvivő szerint a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban van, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják, és abban értékelik. Fazekas Géza azt is elárulta, hogy a cikkünk tárgyát képező ügyben az ügyészség információi szerint az OLAF nem bocsátott ki igazságügyi ajánlást, csak pénzügyi ajánlást tett a vizsgálat lezárását követően.
|
Költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV a 3,6 millió eurós visszafizetéssel járó uniós projekt miatt
|
Mint nemrég megírtuk, az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolta, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben. Most megtudtuk, hogy egy országgyűlési képviselői kérdés nyomán az ügyészség vizsgálatot kezdeményezett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályára került az ügy.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoz-a-nav-a-3-6-millio-euros-visszafizetessel-jaro-unios-projekt-miatt/32315376.html
|
2023-03-13 22:54:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
„Technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből – ezt válaszolta az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Ahogyan Gulyás miniszter úr a Kormányinfón már világosan kifejtette, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatáson volt Egyiptomban, onnan visszafelé egy technikai landolás során szállt ki egy olaszországi repülőtéren
Az, hogy a honvédség repülőgépe nem rögtön Budapestre jött az egyiptomi fővárosból, hanem leszállt Pisában, egyórás kitérőt jelenthetett. Ezután a miniszterelnököt Firenze belvárosában fotózták le felesége, Lévai Anikó társaságában.
Pető György pilóta, légiközlekedési szakértő az rtl.hu megkeresésére arról beszélt, hogy
akkor beszélhetnénk technikai leszállásról, ha nem eleve eltervezett volt az út megszakítása, illetve ha Kairóból Budapestre szólt volna az útvonalterv, és legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren. Ilyenkor azonban utas nem száll ki a gépből.
A technikai landolás célja lehet például, hogy a pilóta meggyőződjön arról, hogy nincs a repülés biztonságát veszélyeztető műszaki probléma. Ha Kairótól Pisáig szólt az útvonalterv, akkor az semmiképpen nem minősül technikai leszállásnak, az egy tervezett repülés – jelentette ki a szakértő.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint Firenzében tanuló lányához utazott Orbán Viktor, a kitérő pedig legalább 3-4 millió forintba kerülhetett az adófizetőknek a gép üzemeltetési költségét tekintve. A politikus hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz.
|
„Technikai landolás” során szállt ki Orbán Viktor a kormánygépből Toszkánában
|
„Technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből – ezt válaszolta az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/03/13/orban-viktor-technikai-landolas
|
2023-03-13 07:57:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 700 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől arra a történelmi játékfilmre, amely II. Rákóczi Ferenc életét és korának eseményeit dolgozza fel – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint a megállapodás értelmében már át is utalták ezt az összeget.
A Pro Libertate! című film gyártását legkésőbb 2024 végéig kell befejezni, azaz – ha elkészül – várhatóan 2025-ben lesz látható az alkotás.
A támogatás összegét valamint a kamatait kizárólag erre a filmre lehet felhasználni.
Az rtl.hu megkereste a Nemzeti Filmintézetet, hogy megtudjuk, pontosan kik vesznek részt a készítésben, de a szervezet azt felelte, hogy a filmszakmai döntőbizottság még nem határozott a Rákóczi-film támogatásáról. A szervezetnek átutalt az állam 700 millió forintot, de miután nem érkezett be ilyen témájú pályázat a filmintézethez, egyelőre nincs kinek odaadni.
Az NFI támogatási eljárása ugyanis általában úgy zajlik, hogy a filmkészítőknek kell pályázatot benyújtaniuk egy alkotás elkészítésére, és ha a bizottság azt állapítja meg, hogy érdemes azt szponzorálni, akkor megítéli a gyártási költségek 50-100 százalékának megfelelő összeget. Jelenleg tehát arra vár a szervezet, hogy valaki beadjon Rákóczi-témában pályázatot.
Erre egyébként nem maradt sok idő, a támogatásról szóló megállapodás ugyanis azt is rögzíti, hogy a szerződés aláírásától számítva hat hónapon belül meg kell kezdeni a gyártást. Ha ez nem történik meg, akkor vissza kell fizetni a pénzt. A szerződést tavaly novemberben írták alá.
Az NFI 2020-as közleménye szerint egyébként támogattak már egy Rákócziról szóló filmkezdeményezést, bár akkor még sorozatról lett volna szó. Akkor tartalomfejlesztésre ítéltek meg néhány millió forintot: a történet szerint a Rodostóban haldokló II. Rákóczi Ferenc fejedelem visszaemlékezik a kalandos életére a gyermekkortól a kuruc szabadságharc végéig. A szintén a Pro Libertate! címet viselő sorozat rendezője Vidnyánszky Attila lett volna, őt kerestük is kérdéseinkkel, miszerint tervezi-e, hogy ebben a témában filmet készít, de cikkünk megjelenésééig nem érkezett válasz.
Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora lenne a most tervezett Rákóczi-film teljes költségvetése, de az biztos, hogy az elmúlt időszakban a hasonló nagyságú történelmi filmeket milliárdos nagyságrendben támogatta az állam.
|
Hétszázmillió forintot utalt át az állam a Rákóczi-filmre, de egyelőre nincs kinek odaadni
|
Pro Libertate! címmel készítenek történelmi játékfilmet II. Rákóczi Ferenc életéről és korának eseményeiről, az alkotást 700 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – derült ki a megállapodást rögzítő szerződésből. Egyelőre azonban senki nem pályázott a film elkészítésére. Erre pedig nincs sok idő, májusig be kell nyújtani a szükséges dokumentumokat, ráadásul az alkotásnak is készen kell lennie a jövő év végéig.
| null | 1 |
https://rtl.hu/kultura/2023/03/13/rakoczi-film-pro-libertate-tamogatas-vidnyanszky
|
2023-03-13 08:06:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Pár hete történt egy jelentős változás abban a belvárosi cégben, amely a Magyar Narancs oknyomozó riportja után került többször is a figyelem középpontjában. Ennek a változásnak pedig politikai vonatkozásai is lehetnek – de nézzük előbb, milyen vállalkozásról is van szó!
Közvagyon bagóért
Először márciusban foglalkoztunk behatóan a Duna-parti, Belgrád 27. szám alatti ingatlanfejlesztés sajátos szereplőgárdájával és körülményeivel.
A belvárosi mutyi legsötétebb szeglete: a szoci pénzember, Rogán bizalmasa és egy híres épület kalandja
Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás. Amikor 2006-ban Rogán Antal először lett polgármester a Belvárosban, T.
A történet alapjául szolgáló forgatókönyv unalomig ismert volt, merthogy jól illeszkedett a belvárosi ingatlanmutyik Rogán Antal által megalapozott, a sajtó által részletesen feltárt hírhedt hagyományába. Az új tulajdonos először bérelte, aztán 30 százalékos engedménnyel megvette a korábban önkormányzati tulajdonban álló ingatlant. Így a város egyik legértékesebb pontján található, Gellérthegyre néző panorámával rendelkező 1400 négyzetméteres helyiséget alig 250 ezer forintos négyzetméteráron szerezte meg.
De nemcsak az ingatlan megszerzésének sajátos módja érdekes, igazán pikánssá a történet szereplői teszik. Ugyanis a Belgrád 27. Ingatlanhasznosító Kft. egyik tulajdonosa Leisztinger Tamás baloldaliként elkönyvelt milliárdos (pontosabban egy érdekeltsége), a másik pedig egy Kertész Balázshoz köthető szereplő volt.
Márpedig Kertész nem akárki, ő a Belváros legendás figurája, az egykori fideszes polgármester,„Rogán Antal sötét oldala”, mi is számos alkalommal foglalkoztunk vele. Furábbnál-furább üzletei megannyi kérdést vetnek fel, s aligha tévedünk nagyot, ha a fent leírt több tízmilliárdos belvárosi ingatlanbiznisz mögött alapvetően őt látjuk irányító alaknak – például az önkormányzati ingatlanos cégnél betöltött vezető szerepe miatt. Nem mellékesen Kertész több éven át fideszes önkormányzati képviselő is volt.
Mutyi nagykoalícióban
Kertész egyébként azért kerül szóba, mert a Leisztinger-féle Belgrád 27. másik tulajdonosa az a Duó Consulting nevű cég volt, amely a Polimetikus Zrt-én keresztül egyetlen részvényeshez köthető: az ügyvezető Pozsgai Péterhez. Aki viszont nem más, mint Kertész Balázs jelenlegi vagy korábbi (erről eltérő információink vannak) sógora, Kertész (jelenlegi vagy korábbi) feleségének a testvére.
Rogánig érő szálak
Kertész jelenlegi vagy korábbi felesége, Pozsgai Petra pedig sokáig tulajdonos volt abban a MobilSign Kft.-ben, amely évekig a Kertésszel közös budai ingatlanjukba volt bejegyezve.
A MobilSignról a Népszabadság írt először: ez volt az a cég, amelynek két másik tulajdonosa, Csík Balázs és Lengyel Balázs közös elektronikus aláírási szabadalmat jegyzett a híres magyar politikus-feltalálóval, Rogán Antallal, amiért utóbbi kapott is 25 millió forintot a cégtől. Tavaly a 24.hu írta meg, hogy Rogán feltalálótársai a svájci Zugba „léptették le” az uniós támogatásokból meggazdagodó cégük nyereségét, oda, ahol Kertész Balázsnak lakása volt.
A Magyar Narancs pedig azt tárta föl tavaly, hogy Kertész egy gellérthegyi álomvillába költözött be, amelynek tulajdonosi szálai úgyszintén Svájcban válnak láthatatlanná.
A Polimetikus – amely a lakóépület-építéstől a bontáson, vakoláson át egy sor olyan tevékenységgel foglalkozik, ami jól jöhet egy építkezésnél – tekintélyes, 100 millió forintos törzstőkével indult. Ez elég nagy összeg, ha figyelembe vesszük, hogyan teljesítettek Pozsgai cégei a múltban. A vállalkozónak a Polimetikuson kívül csupán egy veszteséges reklámcége van, illetve tag egy kis, mindössze pármilliós nyereséget hozó családi vállalkozásban. Éppen ezért a 100 millió forint eredetéről, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó terveiről is érdeklődtünk nála – sikertelenül, mert nem válaszolt.
És jött az MSZP!
A sztori ott lépett szintet, hogy a Leisztinger korábbi partnere, a vállalkozó gyermekének édesanyja, a XII. kerületben politizáló, MSZP-s Tüttő Kata tavasszal bejelentkezett közös ellenzéki polgármesterjelöltnek a Belvárosban.
Megtalálta a baloldal a tökéletes jelöltet a Belvárosban: az MSZP-s, aki családilag érintett a sötét ingatlanügyekben
Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként. Leisztinger-Fidesz-tengely? Tüttőnek ugyan nincs túl sok köze Belváros-Lipótváros Önkormányzatához, lévén jelenleg a XII.
Tüttő indításában az a legmeglepőbb, hogy az őt jelölő ellenzéki pártok nyilvánosan semmi kivetnivalót nem láttak abban, hogy a politikusra rávetül a milliárdos üzletember ügyleteinek árnyéka. Ami kikezdhetővé teszi azt a narratívát, hogy az ellenzék el akarja számoltatni Rogánt és útodát az ingatlanmutyik miatt, le akar számolni a korrupcióval.
Viszont az utóbbi időben kiderült, azt maguk is érzik, hogy valami nem kerek, hiszen az összefogásban részt vevő Momentum alelnöke, Donáth Anna a múlt heti lapszámunkban így magyarázta az ügyet: „Nem szerencsés egyáltalán nem reagálni ezekre a felvetésekre, mert annál több kérdőjel jelenik meg a választók fejében. Jobb ennek elejét venni, főleg, ha az ember lelkiismerete tiszta.”
Tüttő Kata az ingatlanpanamával megvádolt Hunvald Györggyel fotózkodik
Aztán a hét elején meg is történt „fordulat” a Leisztinger-Tüttő-ügyben: a hétfői Népszava elég sajátosan, de jelezte, hogy Leisztinger Tamás és Tüttő Kata már nem alkotnak egy párt. Ez abból az interjúból derült ki, amit maga a főszerkesztő-helyettes készített Tüttővel, s amelybe a kényes V. kerületi ingatlanmutyi vagy Rogán neve elő sem került – inkább a fákról és a zöld Belvárosról beszélgettek. Majd az interjú végén a Népszava pár mondatban megjegyezte: Tüttőt "igazságtalanul támadták" a Leisztingerhez fűződő kapcsolata miatt. Pedig - hangsúlyozta a Leisztinger Tamás tulajdonában lévő lap – "a valóság az, hogy már évek óta nem élnek együtt, külön utakon járnak".
Más kérdés, hogy Tüttő jelölésében a legfőbb probléma nem valamiféle jogilag kifogásolható összeférhetetlenség, hanem az, hogy az ellenzéki pártok valamilyen rejtélyes oknál fogva képtelenek egy olyan jelöltet találni a NER szimbólumának is számító, korrupcióval fertőzött V. kerületben, akinek háttere, múltja minden szempont szerint megfelelő lenne egy jó lelkiismerettel leadott vokshoz. (De erről már írtunk korábban.)
Tüttő egyébként a Népszavának azzal magyarázta belvárosi indulását, hogy igenis van kötődése a kerülethez, hiszen hosszú évekkel korábban élt már ott, illetve bejárt dolgozni az ott található főpolgármesteri hivatalba.
Itt az igazi fordulat!
A Népszava-interjú, a szakítás zavarba ejtően furcsa bejelentése mellett történt még valami, ami arra utal, épphogy Leisztinger környezetéből próbálják elhordani az akadályokat Tüttő Kata jelöltsége elől.
A cégnyilvántartás szerint ugyanis május közepén – jóval azután, hogy az ellenzék bejelentette, kit indítana a Belvárosban, mi több, azt követően, hogy a Leszitinger ügyét feltáró cikkünk megjelent – a Belvárosban papíron megszűnt a baloldaliként titulált vállalkozó és a belvárosi kormánykörök közti híd. Ugyanis a strómangyanús, Kertész-közeli szereplő (Duó Consulting) kiszállt a Belgrád 27. Kft.-ből. Eltűnt a „fideszes szál”.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az érintetteket, hogy mi áll a lépés mögött, ha válasz érkezik tőlük, közzétesszük. A helyszínen épp folyik az 1400 négyzetméteres helyiség átalakítása, a Narancs.hu információja szerint ún. „kapszulahotel” lehet itt hamarosan.
Felkavart állóvíz
Jelenleg egyébként négyen indulnak a fideszes jelölttel szemben: Tüttő Katán kívül Szabadai Viktor (Liberálisok), illetve Losonczy Pál (Jobbik), valamint Schmuck Andor. A szinte mérhetetlen népszerűségű Liberálisok jelöltje, Szabadai, illetve Losonczy arra hivatkozva indult el, hogy Tüttő nem jó jelölt.
Érdekes, hogy Tüttő csak azt követően igyekezett tisztázni a milliárdos vállalkozóhoz fűződő viszonyát, amikor már politikai ügy lett belőle, és akadtak, akik jelezték: elindulnak vele szemben. Szabadai indulására válaszként kiadtak egy MSZP-s közleményt, hogy már nem élnek együtt. Csakhogy amikor a Narancs.hu először számolt be arról, hogy a Leisztinger ingatlanügyei rossz fényt vethetnek rá, mint belvárosi polgármester-jelöltre, külön megkerestük kérdéseinkkel, de akkor még nem tartotta fontosnak közölni, hogy "már rég külön utakon járnak".
|
Tüttő Kata elindult a Belvárosban, mire Leisztinger Tamás cégéből kiszállt a Fidesz-közeli társ
|
Pár hete történt egy jelentős változás abban a belvárosi cégben, amely a Magyar Narancs oknyomozó riportja után került többször is a figyelem középpontjában. Ennek a változásnak pedig politikai vonatkozásai is lehetnek – de nézzük előbb, milyen vállalkozásról is van szó!
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tutto-kata-elindult-a-belvarosban-mire-leisztinger-tamas-erintett-cegebol-maris-kiszallt-a-fidesz-kozeli-tars-121616
|
2019-07-24 10:04:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A police.hu-n jelent meg az alábbi történet, amiben minden benne van 2019 Magyarországáról.
Pályázati pénzhez csak úgy lehet hozzájutni, ha előtte jól megkensz valakit. Akár többszáz millióval.
Legalábbis ezt gondolta a székesfehérvári vállalkozó, aki pompás történet áldozata lett, korántsem véletlenül!
Egy testvérpár ugyanis még 2016-ban felkeresett egy székesfehérvári vállalkozót azzal, hogy segítséget tud nyújtani egy üveggyár létesítésére irányuló pályázati támogatás elnyeréséhez. Harmadik társuk is velük tartott, ő minisztériumi osztályvezetőnek (sic!) adta ki magát. A negyedik elkövető segítségével pedig elhitették a sértettel, hogy a pályázat sikeres volt, ezért különböző indokokkal többször pénzt csaltak ki tőle.
A támogatással kapcsolatos információk azonban nem voltak igazak, semmilyen pályázatot nem nyújtottak be. A 42 éves L. Krisztián, a 45 éves L. Ferenc, a 48 éves O. Mátyás és a 43 éves K. Attila több mint 366 millió forint kárt okozott a sértettnek. A pénz egy részéből ingatlant vásároltak hozzátartozójuknak, a többit ötödik társuk, a 28 éves H. Csaba közbenjárásával készpénzben felvették és egymás között elosztották.
A gazdaságvédelmi nyomozók az NNI munkatársaival közösen szerdán hajtottak végre összehangolt akciót az elkövetőknél Székesfehérváron, Tatabányán és Tapolcán, öt helyszínen. Mintegy 140 millió forintnyi készpénzt (forintot és eurót), arany ékszereket, drága festményeket, két luxusautót foglaltak le, és zár alá vettek két nagy értékű székesfehérvári ingatlant. A férfiak ellen különösen nagy kárt okozó csalás és különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt folytatnak eljárást - olvasható a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében.
|
Ez a rövid rendőrségi hír tökéletesen írja le, hogy milyen színtű korrupciót képzelünk a NER-ről
|
A police.hu-n jelent meg az alábbi történet, amiben minden benne van 2019 Magyarországáról. Pályázati pénzhez csak úgy lehet hozzájutni, ha előtte jól megkensz valakit. Akár többszáz millióval. Legalábbis ezt gondolta a székesfehérvári vállalkozó, aki pompás történet áldozata lett, korántsem véletlenül!
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/lokal/ez-a-rovid-rendorsegi-hir-tokeletesen-irja-le-hogy-milyen-szintu-korrupciot-kepzelunk-a-ner-rol-120595
|
2019-06-14 10:19:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Fidesz;pártalapítvány;
2019-07-08 06:45:00
Tovább hízik a Fidesz pártalapítványa
2018-ban már 553 millió forintból gazdálkodhatott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány.
Tizenhárom millió forinttal nőtt a Fidesz pártalapítványának bevétele tavaly. Így 2018-ban már 553 millió forintból gazdálkodhatott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA). A Balog Zoltán ex-miniszter által vezetett alapítvány bevételének túlnyomó része, mintegy 551,5 millió forint költségvetési támogatás, de a szervezetet támogatta egy magánszemély, a Wahed Media Hungary Kft. és a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda. Az erős kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi iroda vezetője, Sárhegyi Zoltán volt Fidesz-delegált a Nemzeti Választási Bizottságban. Az iroda – amely segédkezett a Habony-féle médiabirodalom elindításában – jelentős közmegrendelésekhez is jutott. Sárhegyi és a szintén az irodában dolgozó felesége közös vállalkozása 2011-re és 2012-re több milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel. Az iroda tavaly októberben 160 millió forintos keretszerződést írt alá az állami vasúttársasággal is.
A bíróságra benyújtott mérlegből kiderül, hogy a Fidesz pártalapítványa a bevételek jó részét, 349 milliót költötte el az „alapító okiratban rögzített célokra”. Minden bizonnyal ide könyvelhették el a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF), illetve alapítványának juttatott 50 millió forintot. Erről nem tett említést, a Polgári Magyarországért Alapítvány, de arról igen: több tucat más egyesület, konferencia és rendezvény kapott támogatást. Így is jócskán maradt a kasszában: az alapítvány 2017-hez képest jóval többet, 71 millió forint eredményt könyvelhetett el.
Korábban az Átlátszó írta meg, hogy az SZPMA tízmilliókat fizetett az azeri korrupciós ügyekkel összefüggésben az Európa Tanácsból (ET) kizárt Stef Goris ex-képviselőnek. A gyanú szerint a képviselőnek kulcsszerepe volt abban, hogy az ET végül nem ítélte el Azerbajdzsánt. Az átlátszó szerint az SZPMA lényegében másolt tanulmányokért fizetett Gorisnak, ráadásul pont akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. Végül az ET visszafogottan járt el a magyarországi jogsértések miatt is.
|
Tovább hízik a Fidesz pártalapítványa
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3041848_tovabb-hizik-a-fidesz-partalapitvanya
|
2019-07-08 10:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Az elsőrendű vádlott, a település korábbi polgármestere, N-G. J. 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Zalaegerszeghez közeli várkastély turisztikai fejlesztésére, a másodrendű vádlottal az épület második emeleti bútorainak elkészítésére.
A bútoroknak 2015. augusztus 31-ig kellett volna elkészülniük ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint el lehessen számolni. A berendezési tárgyak nem készültek el határidőre - a kastély bútorzatának kevesebb mint a fele volt csak kész -, azonban az elsőrendű vádlottnak pénzre volt szüksége ahhoz, hogy a felújítással kapcsolatos pályázat önrészét előteremtse.
Ennek érdekében a vádlottak valótlan tartalmú teljesítésigazolásokat és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlákat állítottak ki, majd a hamis számlákon szereplő összegeket átutalták az asztalos vállalkozó számlájára, aki a pénzt felvette és átadta a polgármesternek, hogy ő visszaforgassa azt a megbízó, az önkormányzat cégébe.
Az egervári várkastély
Fotó: Wikipédia
Az ügy harmadrendű vádlottjának feladata a felújítással kapcsolatos reklámtevékenység volt, amelyet végül nem teljesített, ennek ellenére kiállította róla a számlákat, és felvette a pénzt.
A három vádlott a jogosulatlanul igényelt támogatással a magyar államnak négymillió, az Európai Uniónak pedig csaknem 24 millió forint kárt okozott. A bíróság megállapította azt is, hogy polgármester a hamis számlák áfatartalmát, mintegy 16 millió forintot levonható adóként szerepeltetett a cég általa benyújtott adóbevallásában. Ezt az összeget teljes mértékben vissza akarta igényelni, és ezt a bűncselekményt a vádlott-társai segítették.
Mindezek miatt a Zalaegerszegi Járásbíróság az elsőrendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt négy és fél év börtönbüntetésre ítélte.
A másodrendű vádlott - aki teljes körű beismerő vallomásával segítette a hatóságok munkáját - bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, kétrendbeli, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, továbbá közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása és a számvitel rendjének megsértése miatt két év kilenc hónap börtönbüntetést kapott, de ezen felül le kell töltenie egy korábbi egyéves felfüggesztett börtönbüntetését is.
A harmadrendű vádlott bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 400 ezer forint pénzbüntetést kapott első fokon.
|
Börtönbüntetésre ítéletek egy volt polgármestert korrupció miatt
|
Nem jogerősen két vádlottat többéves, letöltendő börtönbüntetésre, a harmadikat pénzbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság az egervári várkastély felújításakor elkövetett csalások miatt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/bortonbuntetesre-iteletek-egy-volt-polgarmestert-korrupcio-miatt-120677
|
2019-06-18 10:33:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Farkas Flórián vezette Híd a munka világába program körül rengeteg volt a botrány, olyannyira, hogy maga az EMMI is belátta a problémát, és 2016-ban felmondták az uniós együttműködési szerződést Farkas Flóriánnal és az általa elnökölt Országos Roma Önkormányzattal. A szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás körül vizsgálat indult, már a minisztérium ellenőrei is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a programból semmi nem valósult meg. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított.
Az OLAF 2016-ban még Orbánt és Lázárt is kihallgatta, a Farkas Flórián szervezete által elköltött 1,6 milliárdnyi EU-s pénzek ügyében, az erről készült jelentést már 2018 októberében elküldték a Magyar Ügyészségnek, ezt azonban nem hozták nyilvánosságra. A jelentés részleteit a 24.hu tette közzé. Eszerint az OLAF konkrét igazságügyi ajánlást tett a magyar hatóságoknak, azaz javasolta: büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket.
Az OLAF megállapítása szerint "a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el."
Az OLAF az üggyel kapcsolatban négy érintettet nevez meg: Farkas Flóriánt, aki 2011-14 között a programot vezette; Balog Zoltánt, aki akkori emberierőforrás-miniszterként felelt a támogatói feladatokért; Hegedűs Istvánt és Balogh Jánost, akik Farkast követtékaz ORÖ elnöki székében.
Az OLAF kimutatása szerint a szövetkezet nem biztosította a működési feltételeket, a taglétszám meg sem közelítette az elégésges szintet. Irodahálózatot nem építették ki, helyette azonban ingatlanokat vásároltak a Gellérthegyen és vidéken, amelyekben projekttel kapcsolatos tevékenység nem történt. A jelentés szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban, tizenegy esetben konkért szabálytalanságot találtak, végül kimondták, hogy a 1,6 milliárdnyi „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
Az OLAF jelentés ellenére a magyar hatóságok a négy éve folyó eljárásban a mai napig nem találták meg a felelősöket.
|
Az OLAF kimondta, hogy büntetőeljárás kell a Farkas Flórián által elköltött EU-s milliárdok ügyében
|
A Farkas Flórián vezette Híd a munka világába program körül rengeteg volt a botrány, olyannyira, hogy maga az EMMI is belátta a problémát, és 2016-ban felmondták az uniós együttműködési szerződést Farkas Flóriánnal és az általa elnökölt Országos Roma Önkormányzattal. A szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás körül vizsgálat indult, már a minisztérium ellenőrei is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a programból semmi nem valósult meg. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-olaf-kimondja-hogy-nuntetoeljaras-kell-a-farkas-florian-altal-elkoltott-eu-s-milliardok-ugyeben-120779
|
2019-06-21 10:56:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az NVI elkészítette javaslatait a választás lebonyolítását szabályozó törvény módosítására, de az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy ezzel egyelőre nem kíván foglalkozni – mondta Pálffy Ilona a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány közös Két választási reform között? című konferenciáján.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, amely vállalta az NVI javaslatainak képviseletét még a nyáron arról tájékoztatta az NVI-elnököt, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a külképviseleti szavazások és a határon túliak voksolása ügyében, addig nem nyúlnak hozzá a törvényhez.
Félő, hogy ezek alapján csak 2017 végén módosítják a jogszabályt, holott a választási szerveknek időre lenne szükségük a felkészüléshez – mondta Pálffy Ilona.
|
Újra a választás előtt írhatják át a szabályokat, aggódik az iroda elnöke
|
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerint számos ponton indokolt lenne a választási eljárási törvény módosítása, de félő, hogy ez csak 2017 végén történik meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151015_Ujra_a_valasztas_elott_irhatjak_at_a_szab
|
2015-10-15 11:12:00
| true | null | null |
HVG
|
A Makronóm Intézet volt a főszereplője a februári adatszivárgási botránynak. Ahogy megírtuk, a magáncéghez már akkor eljutottak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelemre vonatkozó adatai, amikor még nem voltak nyilvánosak. Az elérhető információk alapján arra következtettünk, hogy a még embargós KSH-adatok György László kormánybiztos környezetéből kerülhettek a céghez. Március elsején aztán a kormány elismerte: valóban György László titkársága hibázott.
Most betekinthettünk a Makronóm jelenleg érvényben lévő szerződéseibe, amiből kiderült: a cég mintegy 2,3 milliárd forintot kapott két és fél évre, és szerződésükben azt is vállalták, hogy nyilvános vitákban a Fidesz-kormány álláspontját támogatják.
Az első szerződést 2020. december 28-án írta alá a Makronóm Intézet mögött álló Makronóm Nonprofit Kft.-vel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nevében György László akkori államtitkár. A közszolgálati szerződés értéke egymilliárd-nyolcvanmillió forint, amelyet a szerződés aláírása után már másnap elutaltak a cégnek. A szerződés szerint a Makronóm két hónappal korábban, 2020. november 1-jén „saját kockázatára megkezdte” a tárcának nyújtott szolgáltatásokat. A céget egyébként csak 2020. október 6-án hozták létre, és szinte azonnal bejelentkeztek az ITM-nél az egymilliárdos munkára. A minisztérium György László döntése nyomán szerződött is a céggel.
A szerződés eredetileg 2021 júniusáig szólt volna, de mint a Szabad Európa adatigénylése nyomán kiderült, lejárta előtt egy héttel a Makronóm jelezte: módosítaná a tárcával kötött megállapodást. György László erre is rábólintott: a Makronóm további 1,2 milliárd forintot kapott, a szerződés hatályát pedig kitolták először 2022 végéig, majd egy újabb módosítással 2023. március 30-ig.
Összesen tehát 2 milliárd 280 millió forintot kap a Makronóm 29 hónap alatt. A cég 2021-es beszámolójából pedig arra lehet következtetni, hogy más bevétele nem is volt az ITM-es forráson kívül abban az évben.
Azt, hogy pontosan mire és mennyit tervezett elkölteni a Makronóm, nem tudtuk megnézni, mert a gazdaságfejlesztési tárca olvashatatlan formában bocsátotta rendelkezésünkre a költségtervet tartalmazó táblázatot.
A Makronómmal kötött szerződés előbb átkerült a Kulturális és Innovációs tárcához (KIM), jelenleg pedig a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnál (GFM) van. Magyarán követte György László mozgását, aki az ITM megszűnése után a KIM-nél lett államtitkár, most pedig a GFM kötelékében gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.
A szerződésben az ITM (majd KIM, most pedig a GFM) lényegében saját közfeladatainak végrehajtásához veszi igénybe a Makronóm szolgáltatásait.
Ennek értelmében a Makronóm segíti a belgazdaság „irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét érintő fejlesztési koncepció” meghatározását, a gazdaságfejlesztési stratégia megalkotását. Részt vesz a kkv-k támogatására vonatkozó jogszabályok előkészítésében, vállalja a magyar gazdasági eredmények és kormányzati intézkedések „modern és innovatív módon történő bemutatását”, elkészíti a minisztériumhoz kapcsolódó, költségvetési forrásból finanszírozott programokat megalapozó tanulmányokat, sőt „javaslatot tesz a gazdaságfejlesztést érintő pályázatok feltételeire, tartalmára”, valamint részt vállal „a pragmatikus patrióta gazdaságpolitikát mint közgazdasági szemléletet követő” közgazdászok képzésében. Vállalták kutatások elvégzését is, például „egy nagy narratívakutatás elvégzését, kiértékelését”, az itt kiválasztott kétszáz céggel további kutatások elvégzését, valamint egy IT-vállalkozásokkal kapcsolatos új kutatás elkészítését is. Vállalták rendezvények, kerekasztalok valamint egy roadshow lebonyolítását is.
A szerződés szerint a Makronóm részt vesz a nyilvánosságban is, készít publikációkat, véleményezi az aktuális eseményeket.
A megállapodás egyik legérdekesebb pontja szerint a Makronóm egyik vállalása „szakmai viták kezdeményezése, lefolytatása összhangban a gazdaságstratégiai narratívával”. Azaz szerződésben vállalják, hogy a kormánynak megfelelő nézőpontot képviselik szakmai megszólalásaikban. Ezeknél az elemzéseknél azonban a Makronóm Intézet független elemzőcégként jelenik meg: nincs feltüntetve, hogy teljes egészében kormányzati támogatásból működik, ahogy az sem, hogy szerződésük értelmében a kormány narratívájával összhangban kell megszólalniuk.
Elemzéseik jellemzően a Mandiner (szintén Makronóm névre hallgató) gazdasági rovatában jelennek meg, de a cég munkatársai felbukkannak elemzőként más kormányközeli csatornákon is, például a Hír TV-ben.
A K-Monitor szerint, amely először írt a Makronóm eredeti megbízásáról, „az igen vázlatos” feladatterv leginkább a minisztérium törvényben meghatározott feladatait ismétli, és ez „aránytalanul laza feltételeket teremt összehasonlítva az általunk ismert, jóval kisebb nagyságrendű, kutatást, elemzést magában foglaló pályázatok lebonyolításához képest”.
|
Szerződésben vállalta a Makronóm Intézet, hogy a kormányt képviseli a nyilvánosságban
|
2,3 milliárd forintot kap két és fél évre a KSH-s adatszivárgási botrány főszereplője. A Makronóm Intézet szerződésben vállalta, hogy a nyilvánosságban a kormányzati álláspontot képviseli, ennek ellenére független szervezetként tüntetik fel magukat sajtómegjelenéseiknél. Az elérhető beszámolók alapján a Makronómnak más ügyfele nem is volt, csak épp az a minisztérium, ahol György László dolgozik.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/gyorgy-laszlo-makronom-ksh-adatszivargas-fidesz/32312368.html
|
2023-03-14 11:03:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Több mint 8,7 millió dollárt (2,5 milliárd forintot) fizet a Microsoft magyarországi leányvállalata peren kívüli megállapodás részeként az államigazgatási szoftverbeszerzése miatt indított amerikai ügyben – közölte a washingtoni igazságügyi minisztérium. A tárca az Amerikai Egyesült Államok külföldön kifejtett korrupt gyakorlatokról szóló törvényének (U.S. Foreign Corrupt Practices Act) értelmében amiatt indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy a leányvállalat vezetése mélyen áron alul értékesítette a cég szoftvereit a kormányzati intézmények részére.
A vizsgálat, amelybe az FBI-t és az amerikai tőzsdefelügyeletet is bevonták, azt állapította meg, hogy 2013-tól legalább 2015-ig a „cég egy magas rangú vezetője” és több alkalmazottja közvetítők bevonásával értékesített a kormányzati szféra számára szoftvereket, az ügyletért pedig kedvezményes árakat könyvelt el, ám az állami szervek valójában magasabb áron jutottak hozzá a programok licencéhez, a különbözet pedig „korrupt célokra használták fel”. Magyarul: a Microsoft vezetése kenőpénzekkel vette rá az államot, hogy az ő szoftvereiket használják, amiért aztán az állam papíron kevesebb, valójában magasabb árat fizetett – vagyis a kenőpénz a közvetítőkön keresztül folyt vissza.
Az ügyet feltáró Wall Street Journal korábban arról írt: nem először kerül sor hasonló nyomozásra, 2013-ban hasonló ügyeket tártak fel a szövetségi szervek a Microsoft romániai, olasz és kínai képviseleténél is. A WSJ értesülései szerint Oroszországban és Pakisztánban is történtek hasonlók.
A Microsoft Magyarország Kft.-vel kötött peren kívüli megállapodás összegének meghatározásakor az amerikai hatóságok azt vették figyelembe, hogy ugyan a leánycég nem önszántából tárta fel a szabálytalanságot, de együttműködött a nyomozásban. Ezenkívül azt is értékelték, hogy a társaság felbontotta a szerződését négy közvetítő céggel, belső vizsgálat után pedig szigorúbb belső ellenőrzési rendszert vezetett be. Ennek megfelelően a legalacsonyabb bírsághoz képest is 25 százalékkal csökkentették a büntetést.
Ez azonban nem a teljes büntetés: a Microsoft anyacége ugyanakkor 16,5 millió dollárt (4,8 milliárd forintot) fizet a tőzsdefelügyeletnek (SEC) a magyarországi ügy miatt. Ez kamatokkal az a 13,78 millió dollár, amekkora értékű üzletet – a vizsgálat megállapítása szerint – a korrupciós ügylet hozott a társaságnak. Az ügy pedig nem is zárult le teljesen: a közlemény szerint az FBI New York-i irodája még folytatja a nyomozását.
A Microsoft Magyarország az ügyben folytatott belső vizsgálata során nem csak az összes kormányzati szerződést és azzal összefüggésbe hozható dokumentumokat – akár törölt e-maileket – vizsgált át, de a cég négy munkatársától is megvált. A kirúgottak között volt az a Papp István is, aki a gyanús ügyletek idején (2013-2014-ben) ügyvezető igazgatói posztot töltött be a Microsoft Magyarországnál.
Papp Istvánt nem sokkal korábban, 2015-ben még előléptették: a hazai képviselet helyett a Microsoft ázsiai és csendes-óceáni régiójának sales, marketing és szolgáltatási üzletágáért felelős alelnöke lett. Érdekesség, hogy miután a belső vizsgálat során ebből a pozíciójából eltávolították, sőt az egész Microsofttól is kirúgták, az államigazgatásban kapott helyet: a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójában. A cég egy másik eltávolított akkori vezetője, Sagyibó Viktor pedig a Miniszterelnökségen kapott pozíciót.
|
7,3 milliárd forintot fizet a Microsoft, hogy elsikálják magyarországi korrupciós ügyét
|
A kormányzati beszerzéseknél kifizetett kenőpénzek szúrtak szemet az amerikai hatóságoknak, peren kívüli megállapodás született. Fizet a magyar leányvállalat és az anyacég is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190722_microsoft_korrupcio#utm_source=hvg.hu&utm_medium=browser_push&utm_campaign=hvgpush
|
2019-07-22 11:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Október 2-án tett feljelentést egy 72 éves átvert ráckevei férfi abban a csalási ügyben, amelyről a police.hu számolt be. Az idős embert telefonon invitálták meg a helyi művelődési házba egy reumatológiai és érrendszeri betegségek kezeléséről tartott előadásra, ahová feleségével együtt elment, és ahol három férfi és egy nő az egyik budapesti kórház munkatársaként mutatkoztak be, azt hazudták, hogy vezető belgyógyász, kardiológus, mentősofőr és neurológus doktornő is van köztük.
A kamuorvosok titoktartási nyilatkozatot írattak alá a közönséggel arról, hogy az előadásról fotót, hangfelvételt nem készíthetnek, annak részleteiről senkinek nem beszélhetnek. Aztán az állítólagos belgyógyász egy orvosi vizsgálat-szerűséget követően arról győzködte a beteg, idős embereket, hogy egy speciális géppel megelőzhető az agyvérzés, az agyi érelzáródás, ráadásul segítségével három hónap alatt garantáltan felépülnek az érbetegségekből. Azzal riogatta a közönséget, hogy volt olyan stroke-os és infarktusos beteg, aki meggyógyulhatott volna, de három hónapon belül meghalt, mert nem használta a berendezést.
Az előadáson egy rongyba burkolva tartották a gépet, senki nem láthatta, aztán az elé beültetett betegeknek azt hazudták, hogy rajtuk végzett, kezelésnek hazudott folyamat során máris javult az állapotuk. Aztán felajánlották a bemutató résztvevőinek, hogy kikölcsönözhetik a készüléket, a bérleti díj összegéről azonban mindenkivel személyesen egyeztettek, a feljelentő például 450 ezer forintért jutott hozzá, egy órán belül kiszállították a lakcímére, akkor döbbentek rá, hogy átverték őket, amikor meglátták a dobozból kicsomagolt talpmasszírozó készüléket - írja a police.hu.
A csalók a szomszédasszonyra is rásózták a gépet, neki 400 ezerért adták "bérbe", az a nő is feljelentést tett. Mivel ennek az asszonynak az anyját is meghívták egy ilyen előadásra, csak éppen Kiskunlacházára, arra már a rendőrség emberei is elmentek, és még a termékbemutató megkezdése előtt elfogták az álorvosokat: a 20 éves tatabányai P. Gyöngyi Petronellát és két tatabányai társát, a 25 éves, álkardiológus R. Zsolt Csabát és a 42 éves álmentős N. Pál Zoltánt, elő is állították őket. Az álbelgyógyász 32 éves B. Csaba már korábban távozott, viszont amikor az áldoktornőt kiengedték a kapitányságról, akkor éppen a férfi jött érte Ráckevére, így őt is bevitték.
B. Csaba kocsijában tizenkét lábstimulátort, laptopot, adásvételi és bérleti szerződéseket, titoktartási nyilatkozatokat, terembérleti szerződéseket és készpénzfizetési számlákat talált a rendőrség. B. Csaba beismerte, az ő ötlete volt, hogy a hitelesség kedvéért orvosi csapatnak adják ki magukat. A társaság ellen bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.
A lefoglalt számlákból kiderült, hogy a masszázsgépek darabját 40 ezer forintért vásárolták, majd a vevők megtévesztésével gyógyászati segédeszközként a tízszereséért adták el vagy kölcsönözték ki. Annyi már biztos, hogy Dabason, Túrkevén, Örkényben, Gyomaendrődön, Békésen, Gyulán, Szarvason, Ráckevén és Kiskunlacházán tartottak termékbemutatót átlagosan tucatnyi ember előtt. A bíróság október 4-én elrendelte B. Csaba és N. Pál Zoltán előzetes letartóztatását, R. Zsolt Csaba és P. Gyöngyi Petronella szabadlábon védekezik.
|
Kamu orvosi team kamugéppel verte át az idős embereket
|
Tízszeres áron kínáltak masszázsgépeket egy kamu orvosi team tagjai, akiket a ráckevei rendőrök kaptak el - írja a police.hu. A banda életmentő berendezésként adta el a hétköznapi gépeket. Dabason, Túrkevén, Örkényben, Gyomaendrődön, Békésen, Gyulán, Szarvason, Ráckevén és Kiskunlacházán tartottak termékbemutatót, amelyen elsózták a berendezéseket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151015_Kamu_orvosi_team_verte_at_az_idos_asszony
|
2015-10-15 11:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Halmai Katalin (Brüsszel);
Microsoft;OLAF;szoftverbotrány;
2019-07-29 15:34:29
Az OLAF vizsgálatot indított Microsoft-ügyben
Az EU Csalás Elleni Hivatala megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor.
Lapunk megkeresésére az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megerősítette, hogy vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor.
Az OLAF sajtóirodája közölte, hogy jelenleg ennél több információt nem adhat, mivel egy folyamatban lévő vizsgálatról van szó.
Az a tény, hogy az OLAF vizsgálja az ügyet, nem jelenti azt, hogy az érintett személyek, illetve szervezetek szabálytalanságot vagy csalást követtek el – áll a nyilatkozatban.
Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai vizsgálat szerint a magyar Microsoft nem közvetlenül, hanem jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégeken keresztül adta el a szoftvereit a közigazgatásnak. Ezek a vállalatok azonban az eredetihez képest 50-60 százalékkal drágábban határozták meg a különböző termékek árát, a jelentős extraprofiból pedig meg nem nevezett magyar döntéshozókat kentek meg, akik így érdekeltek voltak a vásárlásban.
Az ügy pikantériája, hogy a szoftverbeszerzések körül felmerült Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak – időközben végelszámolás alatt lévő – vállalkozásának a neve is. Korábban ráadásul Microsoft viszonteladó volt az a Humansoft is, amely időközben Mészáros Lőrinc-közelbe került. Jelenleg ugyanis az oligarcha jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért tulajdonában lévő 4iG leányvállalata lett.
|
Az OLAF vizsgálatot indított Microsoft-ügyben
|
Az EU Csalás Elleni Hivatala megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3044856_az-olaf-vizsgalatot-inditott-microsoft-ugyben
|
2019-07-29 11:21:00
| true | null | null |
Népszava
|
A túlértékelt magyar foci
Nem szerepelt jól, és egyelőre a szerencse is elpártolt a magyar fociválogatott mellől az Eb-selejtezőn. Ez sem rendíti meg azonban a kormányt abban, hogy további milliárdokat pumpáljon Orbán Viktor kedvenc sportágába – írja az e heti HVG.
Könnyen megismétlődhetnek az 1998-as események, amikor a magyar fociválogatott pótselejtezőt játszhatott a franciaországi vb „vigaszágán”, majd csúfosan leszerepelt: akkor a jugoszlávok 12:1-es összesítéssel parancsoltak megálljt a magyar gárdának.
Most, kis híján még egyenes ágon is kijuthatott volna a válogatott az újabb franciaországi megmérettetésre: ezúttal az Eb-döntőbe. Ehhez szerencsék sorozatára volt, illetve lett volna szükség: a leggyengébb csoportba kerültünk, a görögök betliztek (a magyarokon kívül senkit nem tudtak legyőzni az otthonukban), és még az is összejött, hogy hétfőn a spanyolok legyőzték az ukránokat. A törökök és a lettek azonban kedd este már nem tették meg azt a szívességet, hogy saját meccseik elveszítésével segítsék potyajegyhez – azaz a csoportkörök legjobb harmadik helyezettje címhez, és a direkt továbbjutáshoz – a magyarokat.
A kabinetet a gyenge játék sem rendíti meg: idén is számos klubot segítenek – a meccseken amúgy ürességtől kongó – új stadionokhoz. Az utánpótlásra is közel 2 milliárd forint megy el, míg a cégek közel 56 milliárd forint társasági adót irányíthatnak át az öt látványsportág – döntően a foci – támogatására.
Részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben.
|
A túlértékelt magyar foci
|
Nem szerepelt jól, és egyelőre a szerencse is elpártolt a magyar fociválogatott mellől az Eb-selejtezőn. Ez sem rendíti meg azonban a kormányt abban, hogy további milliárdokat pumpáljon Orbán Viktor kedvenc sportágába – írja az e heti HVG.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151014_A_tulertekelt_magyar_foci
|
2015-10-14 11:24:21
| true | null | null |
HVG
|
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről nem elektronikusan és nem név szerint, hanem kézfeltartással szavaztak az Európai Parlament képviselői.
Tavaly májusban derült fény arra, hogy Kovács Béla ellen feljelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatal, az ügyészség pedig kérte az EP-től a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. A kérést az ügyészség a sajtóban megjelent értesülések szerint az európai unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanújával indokolta.
A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját, és azt is, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna titkosszolgálatokkal.
Az Európai Parlament jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak, Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatták. Az ilyen ügyekhez hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott. A jogi bizottság hétfőn szavazott arról, hogy Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a plenáris ülésnek.
A testület nem azt vizsgálta, hogy alapos-e a gyanú, vagy bűnös-e Kovács. Ilyen jogköre az EP-nek nincs, ez a magyar igazságszolgáltatás feladata. Az EP jogi bizottságának azt kellett eldöntenie, hogy a magyar hatóságok kérése értelmében a megfogalmazott gyanú olyan-e, amelynek alapján jogos lehet a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztése. Az EP szabályai szerint az uniós parlament tagjai nem mondhatnak le mentelmi jogukról.
A Fidesz-KDNP EP-küldöttsége a szavazás után közleményt adott ki, amely szerint a döntésre másfél évet kellet várni, mert Kovács Béla szerintük különböző indokokkal többször kért halasztást, ilyen ügyet még sosem tárgyalt a jogi bizottság és nagy vita alakult ki a titokvédelmi kérdésekről.
A Jobbik közleményben reagált az EP döntésére, azt várják a szerintük meglepő gyorsasággal átfutott felfüggesztéstől, hogy az végre lehetőséget ad az igazság kiderítésére. A párt emlékeztetett arra, hogy tagjai sosem állnak a mentelmi jog mögé és elutasítják annak intzéményét is. Szerintük eddig csak kormánypárti pletykákat ismertek meg Kovács ügyében, abban bíznak, hogy a magyar bíróság tiszta eljárásban fogja vizsgálni a "lehetetlenül hosszú nyúlt ügyet."
|
Felfüggesztették Kovács Béla mentelmi jogát Strasbourgban
|
Felfüggesztette Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi jogát szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése. A Jobbik szerint így végre fény derülhet az igazságra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151014_Felfuggesztettek_Kovacs_Bela_mentelmi_jog
|
2015-10-14 11:33:26
| true | null | null |
HVG
|
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és négyrendbeli vesztegetés miatt vádat emelt a Győri Járási Ügyészség a győri kórház egykori vezető beosztású alkalmazottja ellen. A kár mintegy 100 millió forint – közölte Takács Péter Győr-Moson-Sopron megyei főügyész szerdán.
Bejárati ajtóért túlárazott munkát
A vádlott négy társa ellen is vádat emeltek csalás és vesztegetés miatt.
A vád szerint a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház vezető beosztású gazdasági alkalmazottja 2012 és 2014 között egy kft.-nek kifizetéseket teljesített több mint 91 millió forint értékben klímaberendezés-karbantartásért, holott a feladatot az intézmény dolgozói is el tudták volna végezni. A cég ráadásul az indokoltnál hat-hétszer több munkaórát számolt el. A számlák befogadásáról a vádlott intézkedett, amikor pedig betegállományba került, a kft. folytatta a túlszámlázást egy másik kórházi vezető megtévesztésével.
A kórházi vezető 2013-ban a balatoni nyaralójába – a szerződéses viszony biztosítása érdekében – új bejárati ajtót kapott a kft. képviselőjétől ingyen.
Visszakapta a kiszámlázott összeg harmadát
Ezen kívül a kórház nővérhívó rendszerének karbantartására negyedévente esedékes 995 680 forintért szerződtetett másik gazdasági társaságnak is befogadta a számláit, annak ellenére, hogy szerződésszerű teljesítés nem történt, és a kiszámlázott összeg harmadát visszakapta. Arról állapodtak meg, hogy "úgysem kellett a nővérhívókkal semmit sem csinálni".
A kórházi vezető mindemellett több alkalommal rávette az egészségügyi intézmény szerződéses partnereit arra, hogy a valódi értéken felül, a korábbi ajánlathoz képest magasabb értéken számlázzanak a kórháznak, és a különbözet egy részét magának juttatta vissza.
|
"Úgysem kellett a nővérhívókkal semmit sem csinálni" - hűtlen kezelés a győri kórházban
|
Indokolatlanul nagy értékű szerződéseket kötöttek 2012 és 2014 között karbantartási munkálatokra a Petz Aladár-kórházban. Vádat emeltek egy kórházi vezető ellen az ügyben. Az illető új bejárati ajtót kapott a nyaralójába cserébe a túlárazott munkákért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151014_Ugysem_kellett_a_noverhivokkal_semmit_sem
|
2015-10-14 11:38:18
| true | null | null |
HVG
|
Csütörtökön délután fél három kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a polgári per, amelyben a Magyar Helsinki Bizottság a felperes, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség pedig az alperes.
A civil jogvédő szervezet jó hírneve és becsülete megsértése miatt júniusban fordult bírósághoz, ugyanis a Fidesz még május végén egy sajtóközleményt tett közzé az Országos Sajtószolgálat (OS) útján, amelyben többek között azt írták, hogy "a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt."
A Magyar Helsinki Bizottság még aznap bejelentette: a gyalázkodó közleményért bírói úton vesz elégtételt, június 16-án pedig benyújtotta keresetét a Fővárosi Törvényszékhez.
Az egyesület azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a kormánypárt közleményében szereplő kijelentéseivel megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnévhez való jogát, illetve becsületét. Emellett arra kéri a bíróságot, kötelezze az alperest, hogy a honlapján, a Magyar Nemzet és a Napi Gazdaság (azóta Magyar Idők) napilapokban fizetett hirdetésként, valamint az Országos Sajtószolgálat útján közzé tett nyílt levélben kérjen bocsánatot, és jelentse ki, hogy állításai mindenféle ténybeli alapot nélkülöznek. Ezen túl a civil szervezet kéri, hogy a bíróság tiltsa el a Fideszt a további jogsértésektől és kötelezze egymillió forint sérelemdíj megfizetésére. Amennyiben a bíróság megítéli, az összeget a Helsinki Bizottság menedékkérők jogi segítségnyújtására fogja fordítani.
|
Újra perre megy a Fidesszel a Magyar Helsinki Bizottság
|
A civil jogvédő szervezet jó hírneve és becsülete megsértése miatt júniusban fordult bírósághoz egy Fidesz-közlemény miatt, melyben azzal vádolták meg őket, hogy a "fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani" a szervezet a menekültekkel kapcsolatosan.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151014_Ujra_perre_megy_a_Fidesszel_a_Magyar_Hels
|
2015-10-14 11:42:00
| true | null | null |
HVG
|
Már a perbeszédek végén tartott a megismételt elsőfokú büntetőper, amikor a bíróság újra megnyitotta a bizonyítási eljárást, hogy Kulcsár Attila vallomást tehessen. Az elsőrendű vádlott többórás felszólalásában a többi között arról beszélt, hogy az ügyészségen a nyomozás során tett, másokat és magát is terhelő vallomásait jelentősen befolyásolták bizonyos elvárások.
Kulcsár azt mondta, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azért tudott éveken át működni, mert az ügyfelek aktív résztvevői voltak. Bár védekezés során szinte bármit felhozhatnak a vádlottak, a bíró többször figyelmeztette Kulcsár Attilát a hamis vád törvényes következményeire, ugyanis ezzel másokra is kiterjesztené az ügyet, ezt bizonyítania is kell a védelemnek.
|
Kulcsár-ügy: Pénzmosoda volt, nem piramisjáték
|
Kulcsár Attila, a másfél évtizeddel ezelőtti brókerbotrány elsőrendű vádlottja azt mondta a Fővárosi Törvényszéken kedden, hogy csak az ügyfelek pénzét mosták a K&H Bank brókercégénél, de a vádban szereplő piramisjátékszerű sikkasztássorozat nem történt meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151013_Kulcsarugy_Penzmosoda_volt_nem_piramisja
|
2015-10-13 11:48:00
| true | null | null |
HVG
|
Hivatalos levélben kért tájékoztatást a Nemzeti Nyomozó Irodától és a Legfőbb Ügyészségtől a 4-es metró ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozás múlt heti váratlan megszüntetésének körülményeiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedési operatív programokért (KÖZOP) felelős helyettes államtitkára, Szalóki Flórián. Már a levél elküldése előtt megsúgták neki, hogy ne várjon valódi választ; de nem is saját kíváncsisága kielégítéséért érdeklődött, hanem az Európai Bizottság nevében.
A beruházáshoz 181 milliárd forint támogatást nyújtó Európai Unió ugyanis választ vár arra a minap újfent elküldött kérdésére, miszerint hol tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 januárjában átadott jelentésében jelzett szabálytalanságok és bűncselekmények felderítése. A végére 452 milliárd forintra hízott fővárosi metróberuházáshoz kapcsolódó szabálytalan szerződések összértéke 272,8 milliárd forint, amelyből az unió korrupcióellenes szervezete szerint 166,9 milliárd forintot „elcsaltak vagy elloptak”. A fenti összegből 76,6 milliárd forintot adott az unió a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP) vissza nem térítendő támogatásként, de az állami és fővárosi társfinanszírozás okán legfeljebb 59 milliárd forintot követelhetnek vissza. Amíg az Európai Bizottság nem kap kielégítő választ a kérdéseire, az érintett 2007–2013-as pénzügyi ciklust sem tudják lezárni. Márpedig a függőben lévő ügyek miatt – a 4-es metró mellett más projektek is érintettek – 84,7 milliárd forintnak megfelelő támogatást zárolt az Európai Bizottság. Ez pedig több annál, mint amennyit visszakövetelnének.
A 4-es metró ügyében nem járható az Elios-út sem. A kétes közvilágítási bizniszt lebonyolító
Elios esetében a kormány úgy próbálta leállítani az uniót, hogy nemes egyszerűséggel kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az OLAF által vitatott közvilágítási projektek eliosos számláit – és így az uniós hivatal nem kutakodhatott tovább. Magyarország ezzel 13 milliárd forintos uniós támogatástól esett el, amit most az állami bevételekből kell pótolni (miközben Tiborcz István immáron 35 milliárdosra becsült vagyont tudhat magáénak). Csakhogy az unió nem hagyta lerázni magát, márciusban tiltott kartellezés gyanújával öt magyarországi vállalkozáshoz – köztük az Elioshoz – vonultak ki a brüsszeli ellenőrök. Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, komoly büntetésekre számíthatnak.
A 4-es metró ügyei iránti uniós érdeklődés is túlfutott a Fidesz által kívánatosnak tartott mértéken. Addig ugyan rendkívül hasznos volt az OLAF-jelentés Orbánéknak, amíg a jelentésre hivatkozva a beruházást elindító MSZP–SZDSZ párost lehetett ostorozni, és Lázár János kancelláriaminiszter látványosan feljelentést tehetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. Ám lassan kiderült, hogy egyetlen ellenzéki politikust sem lehet bilincsben elvitetni a közmédia vakucsattogtatása közepette, noha erre az elején jó esély volt, elvégre Medgyessy Péter neve kikerült az OLAF-jelentés fedlapjára is. A metrókocsikat szállító Alstom ugyanis 597 ezer eurót (180 millió forintot) fizetett ki tanácsadásra az egykori miniszterelnök érdekkörébe tartozó AssistConsult Kft.-nek. Medgyessy nem tagadta a szerződést, de szerinte a kapott pénz nem sok 9 ember többéves munkájára. Az már kínosabb volt, hogy a fizetségből 108 millió Medgyessy feleségének, Csaplár Katalinnak a magánszámláján landolt.
A 4-es metró zsírosbödöne körül sokan forgolódtak, nagy pénzek mozogtak, és úgy tűnt, a korrupció vádja szélesen teríthető lesz a 2018-as választások előtt.
A Fidesz-kormány és a Tarlós-féle városvezetés nagy hangon követelte az igazság kiderítését – egészen addig, amíg a vizsgálódás csak a felszínt karcolgatta. Ám a mocsokban való mélyebb merülés olyan összefonódásokat, kapcsolati és céghálót hozott a felszínre, amelynek felfejtése sem az előző, sem a jelenlegi politikai elitnek nem állt érdekében. Az alábbiakban ennek az érdekgombolyagnak húzzuk ki néhány szálát, tudván, hogy a korrupciós mintázatnak csupán a széleit bontogatjuk.
Illeszkedés
Az egyik sokat rángatott szál az Aczél Zoltán – Terner Géza párostól indul, akik a 4-es metró beruházása előtti időkben főként az osztrák Strabag építőipari vállalatcsoport kijáróembereiként szereztek kétes hírnevet. A Heti Válasz úgy számolta, hogy a Strabag az MSZP–SZDSZ-kormányzat utolsó négy éve alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. De a cég szerencsecsillaga a Fidesz-érában sem hunyt ki, sőt 2010 óta több tendert nyernek, mint valaha.
A Strabag bekerült a metróalagút-fúró BAMCO konzorciumba, amely eredetileg 53 milliárd forintért vállalta a munkát, de már menet közben többször is megzsarolta a városvezetést és többletkövetelésekkel állt elő, a munka végeztével pedig több pert is indított a munkát megrendelő BKV ellen. A legutóbbi 11 milliárd forint értékű perben a 24.hu értesülése szerint a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli a cégeket a fideszes vezetésű főváros ellenében (Trócsányi László igazságügyi miniszter a kinevezésekor felfüggesztette ügyvédi tevékenységét).
A Strabag neve háromszor bukkan fel az OLAF-jelentésben közbeszerzési szabálytalanságokkal összefüggésben. Az Eurocontacté viszont egyszer sem; az AssistConsult mellett az OLAF csupán név nélkül említ három nagy értékű tanácsadói szerződést. Az Átlátszó által megszellőztetett osztrák ügyészségi iratokból viszont kiderült, hogy az Alstom az Eurocontact mellett a dán Hansen Consultinggal, valamint a magyar Honfran Kft.-vel is szerződött. Az Eurocontact mögött álló Aczél Zoltánt és Alexander Zachot (aki 2005-ben kilépett a cégből) az osztrák hatóságok pénzmosással, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegédlettel és vesztegetéssel, míg Terner Gézát vesztegetéssel gyanúsították meg. Az Alstom 2,25 millió eurót fizetett a cégnek, amit egy nevadai hátterű, panamai bejegyzésű offshore cégen keresztül folyattak át. De végül nem marasztalták el az Eurocontactot, mondván, a cég a pénzt az Alstom melletti lobbizásra használta föl – márpedig a lobbizást az osztrákok nem büntetik.
Nem jutott sokra az Alstom ügyeit vizsgálva a súlyos csalási ügyekre szakosodott brit hatóság sem. A Serious Fraud Office (SFO) négy Alstom-vezetőt fogott perbe többek között azzal vádolva őket, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaiként összesen 2,3 millió eurónyi kenőpénzt juttattak a metrószerelvények vásárlására kiírt tender megnyeréséért. A vizsgálati anyag része volt egy levelezés is, amelyből kiderült, hogy Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is tárgyalt Toll Károly lobbista közvetítésével a franciákkal. Toll egyébként Medgyessy Péter bizalmasa volt akkoriban, utóbbi a miniszterelnöki kinevezése után Tollnak adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát (e céget keresztelték át később AssistConsultra), és tőle is vette vissza később. De felbukkant az e-mailekben Puch László akkori MSZP-pénztárnok neve is, bár ő elsősorban a Siemenssel kapcsolatban került gyanúba.
Az OLAF szerint a vonatirányítás és a biztosítórendszer kiépítésének 31 milliárdos tenderét elnyerő Siemens AG a Puchhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók között. Az ügyben már nyomoztak korábban, de vádemelésig sem jutottak el, most pedig a bennfentes Pesti Srácok tudomása szerint 2020 áprilisáig felfüggesztették a nyomozást. A rendőrség ugyanis bűnügyi jogsegély keretében Németországban vezetett bankszámlák forgalmi adatait kérte a helyi hatóságoktól, továbbá ottani nyomozati iratokba való betekintést. Az is elképzelhető, hogy ezzel együtt is kevés lesz a bizonyíték a vádemeléshez. Különös egybeesésként Puch időközben bezárta a Vasárnapi Híreket, majd eladta a vidéki lappiac utolsó ellenzéki bástyájának számító Szabad Földet a Népszabadságot eltüntető Mészáros Lőrinc-féle Médiaworksnek, végül idén áprilisban átadta a Népszavát Leisztinger Tamásnak. (Az egykor MSZP-közelinek tartott Leisztinger a Fidesz hatalomra kerülése óta ügyesen pozicionálja át magát. Előbb beszállt a focifinanszírozásba a DVTK megvásárlásával, majd eladta a Hunguest hotelláncot Mészáros Lőrincnek, most pedig mindenféle lapkiadói múlt nélkül megvette az utolsóként talpon maradt ellenzéki napilapot.
A kormány felé tett gesztusai a Jobbik frakcióvezetőjének, Gyöngyösi Mártonnak is feltűntek, aki legutóbb arról érdeklődött Orbán Viktornál, hogy vajon milyen közérdek fűződik ahhoz, hogy uniós forrásokból az elmúlt években 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozó cégek. Érdemi választ persze nem kapott.)
Az Alstom-ügyben viszont a hat gyanúsítottból négy ellen vádat emeltek áprilisban. A kormánypárti sajtó nagy szomorúságára egyikük sem közszereplő, holott Polt Péter legfőbb ügyész egy éve még azt mondta, hogy „az aktív vesztegetőktől el fognak jutni a passzív vesztegetőkig”. Nem sikerült. A sajtóban megjelent találgatások szerint a vádlottak egyike Toll Károly, a másik az Alstom egyik amerikai állampolgárságú vezetője. A másik két gyanúsítottról mindössze annyi tudható, hogy az egyik osztrák, a másik magyar állampolgár.
A vádirat szerint a „francia Alstom megvádolt vezető tisztségviselője – a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban – az eredményt befolyásolni képes személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje. A cél érdekében három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek a vesztegetési pénz átadásában közvetítő dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót fizettek ki.” Cégneveket nem közöltek. Az viszont tudható, hogy az Alstom az AssistConsult és az osztrák Eurocontact mellett a dán Hansen Consulting vállalkozással, valamint a magyar Honfran Beruházási és Vállalkozási Kft.-vel kötött tanácsadói szerződést. Utóbbi három a Terner–Aczél-pároshoz köthető. A Honfran tulajdonosai között fellelhető a dublini bejegyzésű JBM Investment, amely egy másik szövevényes céghálóban is felbukkan, amelyben szerepet kapott Terner Géza is.
Minden oldallal
Ternert két évig körözte az OLAF-jelentés nyomán indult nyomozás részeként a rendőrség, majd hirtelen kiderült, hogy ismert a címe, így ki is hallgatták, és utána szépen kihúzták a gyanúsítotti névsorból. Terner Géza az azóta felszámolt, szintén bécsi székhelyű Terner GmbH cégen keresztül bedolgozott az Eurocontactnak is. Családi szívességként is felfogható a dolog, hiszen a cég egyik igazgatója és tulajdonosa Aczél Zoltán volt, aki Terner veje.
Terner Géza és családjának néhány tagja lassan húsz éve ott sertepertél minden nagyobb beruházás, állami ügylet körül. A gazdasági krónikákban először a bécsi székhelyű Eurocontact Public
Affairs ügyletei révén bukkantak fel a korábban már említett Strabag-lobbizás okán. A Strabag által elismert egyetlen számlát az M5-ös autópályával kapcsolatos szakértői tevékenységért a Barrage Consulting GmbH cég nevében Terner állította ki. A Barrage-t a dán Hansen cég 2005/2006-os évről szóló jelentésében a cégcsoport tagjaként említik. Márpedig a – ma már nem működő – Hansen kapta a legnagyobb összeget tanácsadói szolgálataiért az Alstomtól. A Hansen menedzsmentje Neil Gordon Smith révén összekapcsolódik Terner egy másik dán érdekeltségének, a Power Investmentsnek a vezetőségével. A Power Investments később Ayudate Investmentsre változtatta a nevét, s nagyon gyakran bukkant fel magyar vonatkozású ügyletekben.
Feltűnt például a Rogán-féle magyar letelepedésikötvény-biznisz környékén, és bekapcsolódott a Szijjártó Péter vezette külügy nemzetközi kereskedőház-hálózatának kiépítésébe is. A botswanai kereskedőházat üzemeltető cég egyik tulajdonosa az az Ayudate Holding Tanácsadó Kft. (ma Masasa & Partners Kft.) volt, amelyet a dán Ayudate birtokol. De az Ayudate a meghatározó tulajdonosa a Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-nek is, amelynek elődjében (Magyar–Etióp Kereskedőház) 2016-ig tulajdonostárs volt az MSZP vállalkozói tagozatának egykori elnökéhez, Hujber Ottóhoz köthető Dunai Repülőgépgyár Magyarország Kft. is, mely cég jelentős hadipari beszállítónak számított Etiópiában 2011 és 2015 között.
A szubszaharai bizniszben a Ternerrel együtt mozgó Imre Gábor Mendelényi Dániel utazó nagykövettel (aki korábban a Siemens értékesítési igazgatója volt) is jó viszonyt ápol. Mendelényivel közös üzletük is volt 2013 és 2015 között. A Metalcom Távközlési és Rendszerintegrátor Kft.-ben üzletrésze volt az Ayudate Holdingnak, illetve 2015 elejétől Bozó Zoltánnak, aki 2014-ben fideszes polgármesterjelölt volt Szentesen. A cég részvénytársasággá alakulása után az Ayudate kiszállt, Bozó és Mendelényi maradt, és belépett a Future Technologies Holding is, amelynek ügyvezetője egy másik céggel idén 1,4 milliárdos ingatlanügyletet bonyolított le Paks önkormányzatával. Bozó és Mendelényi másik közös cége, a Reditus viszont – NER-céghez illően – focicsapatot vásárolt, áprilisban lett a Budapest Honvéd tulajdonosa. A metALCOM Zrt. bekerült a déli határkerítést 17 milliárdért felépítő cégek közé. Tavaly pedig megkapta a szerb határon felhúzott okoskerítés működtetését öt évre 6,5 milliárd forintért. De együtt üzletelnek Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársával is, az ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó HRZN Kft. tulajdonosai között ugyanis Bozó és Mendelényi cége mellett az elektronikus aláírási rendszert Rogánnal közösen szabadalmaztató Csík Balázs is fellelhető.
Körbe-körbe
Nem kisebb ívet írt le Aczél Zoltán sem. Aczél állítólag a Demszky Gábor legfőbb bizalmasaként ismert Mesterházy Ernő Balin vásárolt üdülőparadicsomában is megfordult. De bizalmi kapcsolatot épített ki a Fidesz egykori pénztárnokával, a 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajossal is, aki 2009-ben a köztévétől sok százmilliós megbízásokat elnyerő Hung-Ister Filmprodukció Zrt. felügyelőbizottsági tagságával kínálta meg Aczélt. Az fb-ben többek között Vida Ildikó korábbi adóhivatali elnök, Nyerges Zsolt, valamint a Puch László jobbkezeként ismert ügyvéd is megfordult. Egy évvel később a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. felügyelőbizottságában is helyet szorítottak neki, illetve az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt. igazgatóságába is beülhetett. A családról nem feledkezett el: a fentebb emlegetett Ayudate 2015-ben bevásárolta magát a TRSZ Gyenge- és Erősáramú Hálózatépítő Kft.-be. A cég ezután kettévált, a kisebb részt megvásárló cég egyik tulajdonosa a szubszaharai üzletben is feltűnt Imre Gábor. A nevet továbbvivő vállalkozást a bécsi székhelyű Belfry Holding vette át. A cég tulajdonosa – legalábbis papíron – Daniel Neubauer bécsi ügyvéd irodája, aki az osztrák Alstom-ügyben is képviselte Aczél Zoltánt. A Belfry Holding cégek ügyvezetője Aczél Zoltán apja, Aczél Tamás, akinek az irányítása alatt a társaság egyre zsírosabb üzletekhez jutott. Köztük van a hódmezővásárhelyi tram-train, a székesfehérvári focistadion, az M85-ös autópálya-építés, a Budapest–Esztergom vasútvonal villamosítása.
A cégnek szinte állandó partnere a Strabag. Együtt kezdték támogatni a felcsúti Puskás Akadémiát is, de Mészáros Lőrinc eszéki labdarúgócsapatának már a Strabag nélkül lett kiemelt támogatója. Innen már csak egy lépés volt az eszéki közös vállalkozás a Duna Aszfalttal. A legújabb közös pont egy apró mérnökcég, a Mérföldkő, amelynek tulajdonosai között előbb a Belfry tűnt fel, majd a titokzatos Themis Magántőkealap, amelynek kezelője Minerva Zrt. – utóbbit az idén vásárolta fel Mészáros Lőrinc és Szijj László. (Simicska példájából okulva Aczélék nem ragadnak le egyetlen érdekkörnél: a római parton például az Orbán barátjaként emlegetett Garancsi István cégével építenek luxuslakóparkot.)
Kétségtelenül fárasztó és nagy figyelmet igénylő utunk végén az elektronikus jegyrendszer beléptetőkapuit telepítő Pro Montel Távközlésfejlesztési és Kivitelező Zrt.-t említjük meg, amelynek vezérigazgatója Imre Gábor, és amelynek a tulajdonosa cégáttéten keresztül a Terner Géza érdekkörébe tartozó dán Ayudate.
A pártkasszák feltöltésére vonatkozó igény soha nem tűnt el. „Alkotmányos költségnek” becézik, amely alaphangon 10 százalék. Többen ezzel indokolják a magyar nyomozóhatóságok lassúságát az ügyek kivizsgálásában. Aligha hiheti bárki is, hogy éppen a 4-es metró gigaberuházása körül nem lettek volna piszkos üzletek. Ám mára az is kiderült, hogy ezek ügyesen le voltak papírozva. Erre utal, hogy a magyar nyomozóhatóságok mellett az osztrák ügyészség és a brit csalás elleni hivatal sem tudta bizonyítani sem a vesztegetést, sem a csalást – kommentálja a hazai korrupciós nyomozás leállítását Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, aki korábban részletes elemzést közölt blogján a 4-es metró ügyéről. „Óriási habverés folyt az OLAF-jelentés körül. Az évszázad korrupciós ügyének kiáltották ki, parlamenti meghallgatást tartottak, fővárosi vizsgálóbizottság alakult, ráállították a Nemzeti Nyomozó Irodát. De amint nyilvánvalóvá vált, hogy Polt Péter nem tud politikai vádat kreálni, az ügy elvesztette fontosságát. A három nyomozásból egy végződött eddig vádemeléssel” – teszi hozzá Jávor Benedek, aki azt azért megnyugtatónak találja, hogy az ügyészség nem hajlandó koncepciós perek indítására. Másrészt nyilvánvalónak tartja, hogy a multicégek korrupciós machinációi nagyon nehezen bizonyíthatók. Különösen akkor, ha sem a régi, sem az új politikai rezsim nem partner ebben.
A májusi EP-választáson az MSZP–Párbeszéd közös listáján induló Jávor szerint a nyomozás leállítása a mindent átszövő érdekhálók, az Elios-féle kormányzati trükközés mellett az osztrákok felé tett gesztusként is felfogható, hiszen a magyar közbeszerzéseken látványosan hasító Strabag és Swietelsky cégek közismerten jó viszonyt ápolnak a mindenkori osztrák pártokkal. Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) első embere két éve még arról küldött videoüzenetet, hogy Sebastian Kurz néppárti elnököt bábként rángatják a multik, de mostanában már nem kiabál annyira. Strache alkancellári kinevezésével vélhetőleg változott a helyzet. Strachét a múlt héten fogadta Orbán Viktor, közös sajtótájékoztatójuk felért egy udvarlási ceremóniával.
|
Szálak a semmibe
|
Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/szalak-a-semmibe-119726
|
2019-06-16 11:30:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Egykor a Fideszt segítették, ma már a fasorban sincsenek
Nemcsak a párt régi oligarcháját, Simicska Lajost dobta el Orbán Viktor. Más, egykor befolyásos és hiteles vezetőket is ügyesen használt a Fidesz saját céljaira, és mielőtt terhes lett volna a számára, jó érzékkel szabadult meg tőlük. Emlékszik még, hogy Gaskó István egyetlen szavára hetekre leállt a vasút? Vagy hogy Éger István hogyan akadályozta a tb-privatizációt? És hogy Szász Károly milyen ügyesen kente rá a Kulcsár-ügyet a baloldalra?
A pankrátor: Gaskó István
Nemcsak MÁV-ügyekben szervezett ellenállást Gaskó István, a legharciasabb vasutas-szakszervezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) 24 év után tavasszal megpuccsolt vezetője. Gaskó (aki a Liga szakszervezeti konföderáció elnöke is lett 1996 után) 2007-ben például a Gyurcsány-kormány egészségbiztosítási privatizációja ellen is tüntetett, valamint sikeres népszavazási kezdeményezést vitt végig, amely épp egybe esett a vezető ellenzéki párt, a Fidesz akkori törekvésével. Később a vasútvonalak bezárása, a MÁV átszervezése elleni tiltakozásul ún. gördülősztrájkot hirdetett, de 2010 elején is demonstráltak a BKV-sok sztrájkjával is szolidarizálva. A folyamatos tüntetések a Gyurcsány–Bajnai-kormányok intézkedései ellen mind csökkentették a kormánypártok legitimitását.
Bár Gaskó folyamatosan tagadta, hogy nagypolitikai játszmákban vesz részt és mozgósít, akkoriban arról is pletykáltak, hogy kormányváltás esetén szociális miniszter lehet a következő Orbán-kormányban. Az, hogy Orbán mindenesetre leült akkoriban tárgyalni Gaskóval, hatalmas fordulatnak számított a korábbiakhoz képest. 2000-ben, az első Orbán-kormány idején Gaskó szervezte ugyanis minden idők leghosszabb folyamatos magyarországi sztrájkját – a 329 órás munkabeszüntetést – a követelések teljesítésével csak akkor függesztették fel, amikor az okozott kár már majdnem elérte a béremelési követelés kétmilliárdos összegét.
A második Orbán-kormány megalakulását követően a munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati tervek (új Munka törvénykönyve, a korengedményes- és korkedvezményes nyugdíj megváltoztatása stb.) miatt a Liga sztrájkot és félpályás útlezárásokat is hirdetett országszerte - igaz, a sztrájkjog szabályainak módosításával az országos munkabeszüntető akciót a bíróságok ellehetetlenítették. Az útlezárások ennek ellenére folytatódtak, mire a kabinet kiegyezni kényszerült: a vasutasok azt követően zárták le a 2007 óta tartó gördülősztrájkujukat, hogy a kormány hároméves részletben ötmilliárdot adott a bérfejlesztésükre, ami Gaskó értelmezése szerint azt jelentette, a kormány teljesítette a MÁV Cargo eladásával kapcsolatos követeléseiket. Orbán amellett, hogy tárgyalt a Ligával a munka törvénykönyvének módosításáról is (a Liga nagy sikernek tekintette, hogy számos pontban puhítani tudta a kormányzati elképzeléseket), a sztrájktörvény módosításával elérte, hogy gyakorlatilag ne lehessen törvényesen munkabeszüntetéseket kezdeményezni.
Gaskó állítólagos ügyeiről már 2008 előtt is folyamatosan jelentek meg cikkek a jobboldali lapokban: így többmilliós jövedelméről, zuglói négyszintes villájáról, a villa ellenére megtartott szolgálati lakásáról, vagy arról, hogy a Medgyessy-kormány idején kamuposztot kapott a MÁV személyzeti főosztályán. (A Gaskó házépítését részletező cikkek miatt indult sajtópert a Magyar Hírlap elveszítette, ami miatt milliós kártéírtést is kellett fizetnie - szerk.) A VDSZSZ új vezetése feljelentést tett Gaskó ellen, miután olyan több millió forint értékű költségelszámolásokat (hotelszámlák, vacsorák, üzemanyag-elszámolások) találtak a könyvelésben, amire nem találtak magyarázatot. Emellett szerintük uniós pályázati pénzek felhasználása sem volt szabályszerű a volt elnök korszakában.
A jövő álmodója: Demján Sándor
Amikor már látszott, hogy Gaskó korábbi érdekérvényesítő ereje megszűnt, a változásokat szintén vesztesként megélő oligarchával, Demján Sándorral, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökével közösen indított népszavazási kezdeményezést a vasárnapi boltbezárás ellen, amit aztán elbuktatott a Nemzeti Választási Bizottság. Pedig Orbánnal korábban Demján is jól együtt tudott működni.
Az egykori Skála-, majd Magyar Hitel Bank-vezér Demján Sándor és Orbán Viktor bimbózó kapcsolatát leginkább az 1996-ban alapított Arcadom Zrt. gyors felfutása jellemezte az első Orbán-kormány idején. Demján Sándor ekkor vált a „nemzet építőjévé”: a kereskedelmi-szolgáltató központok (Pólus Center, Bank Center, Westen City Center) felhúzását követően a piacra lépő nagyvállalkozó cége építhette meg a Nemzeti Színházat, majd a Művészetek Palotáját. Az ingatlanfejlesztésből milliárdossá váló Demján nem mellesleg jó alkukat is kötött: a Müpa magánberuházásként épült ugyan meg, de azzal a megállapodással, hogy a tömböt az állam részletekben megvásárolja, a Lágymányosi híd tövében pedig Demján egyik cége további 11 expotelekhez is hozzájutott. Orbánnal az is összekötötte, hogy mindketten nagy focirajongók.
Demján, mint a VOSZ elnöke, még a szocialista kormányzás idején az egyik kezdeményezője volt a Reformszövetségnek, amely az ország társadalmi-gazdasági bajaira kívánt olyan szakértői választ adni, amihez szélesebb politikai támogatást lehetett volna megnyerni. Orbán akkor azt mondta, hogy a Reformszövetség javaslatai egyáltalán nem illeszkednek a pártja programjába, és akkor hangzott el az az állítása is, miszerint az új gazdasági rendszerben a pénzintézeteknek legalább az ötven százaléka magyarországi központtal kell, hogy rendelkezzen. Mindez a második és harmadik Orbán-kormány idején vált realitássá.
Demjánt túlzás lenne túlzott jobboldali szimpátiával vádolni, ha kellett, épp úgy jóban tudott lenni Kádárral és Gyurcsánnyal, mint Orbánnal. Utóbbival akkor szakított látványosan, amikor az belegázolt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöki tisztét is betöltő üzletember érdekeltségébe azzal, hogy rohamtempóban államosították a Takarékbankot.
Ezután Demján felháborodott levelet írt Orbánnak, egy sajtótájékoztatón pedig azt mondta: „Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik”. Később az államot is beperelte az ügy miatt, kevés sikerrel. Demjánon innentől kezdve átnéztek, ő pedig a népszavazási kezdeményezéssel és menekültgyerekeknek adott 1 millió euróval kezdett gyenge ellentámadásba. A vasárnapi boltzár miatt új adókkal riogató Demján májusban kénytelen volt komolyan magánvagyonához nyúlni a felszámolás alatt levő Arcadom miatt, az viszont az év üzletének számított, hogy eladta a birodalma ékköve, a TriGranit portfóliója jelentős részét egy amerikai kockázatkezelőnek.
Fehér tenyér: Éger István
„Ott fogunk betartani nekik, ahol tudunk” – a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) 2003 óta vezető Éger István ilyen elszántsággal vette fel a harcot a Medgyessy-, Gyurcsány-kormányok egészségügyi átalakításaival szemben. Éger lázasan fúrta a liberális elképzeléseket (több biztosító, vizitdíj stb.): törvényjavaslatot írt, tüntetést szervezett, ellen-egészségügyi fórumot hozott létre. Nem csoda, hogy rögtön megvádolták, titkon egészségügyi miniszter szeretne lenni, amiről ő maga is megengedően írt a kisalfold.hu csetszobájában.
Nemhogy nem lett miniszter, minisztérium sem lett az új kormánystruktúrában, csak egy egészségügyi államtitkárság. Ha mást nem, legalább a törvényalkotásban egyetértési joggal rendelkező, erős kamara létrehozását szerette volna kiharcolni, de ez is naivitás volt. Amit el tudott érni, hogy 2011-től ismét visszaállt a Gyurcsány-kormány által 2006-ban eltörölt kötelező kamarai tagság, de csak véleményezési jogkörrel.
2010 után Éger aztán nem is állt le, tovább kritizálta a forráshiányt, a bérek rendezésének elmaradását, az életpályamodell torz bevezetését, amikor egy rezidens többet keresett, mint az őt oktató orvos. De az orvoselvándorlás megállítására kitalált röghöz kötést (az orvosok több pénzért cserébe vállalnák, hogy nem mennek külföldre dolgozni, és nem fogadnak el hálapénzt) sem tartotta hatékony és jó eszköznek.
Ezután több támadás is érte Égert: nagy nehezen kiderült, kamaraelnöki fizetése több mint havi 1 millió forint, majd 2014-ben a MOK felügyelőbizottsága is lemondott, mivel állításuk szerint az elnökség nem engedte feltárni az általuk feltárt gazdálkodási szabálytalanságokat. Ma már egy kiábrándult, csalódott, olykor tán még cinikusnak is mondható Éger Istvánt látunk, aki a partvonalról kiabál egyre hangosabban a kormányzati intézkedések és elképzelések láttán. A 2016-os költségvetés vonatkozó számai „kiábrándítóak”, nincs érdemi bérfejlesztés, ami pénz jön, az zömében EU-s támogatás, és új épületeket-felszerelést hozott, de a működtetők bére nincs megoldva. Olyannyira, hogy az ATV-ben már arról beszélt Kálmán Olgának: „nem az átalakításon, a fennmaradáson kell gondolkodni”.
A belső ellenálló: Illés Zoltán
Sokáig, ha a Fidesz és a környezetvédelem szóba került, mindenkinek a 19-es párttagkönyv tulajdonosa jutott az eszébe, aki hosszú évtizedekre visszamenőleg elhivatott környezettudatos aktivista volt. De Illésre gyakorlatilag leginkább akkor volt szüksége pártjának, amikor a választások előtt hatni kellett a szavazókra. Az Orbán által mindig is balos témának számító környezetvédelem párton belüli képviselője 2014 nyarán távozott, miután kiderült, megszűnik a környezetvédelmi államtitkári posztja – Szijjártó Péter egy dél-afrikai nagyköveti poszt felajánlásával még meg is alázta a politikust.
Illés már az első Orbán-kormány (1998-2002) idején is csak a másodhegedűsi szerepig jutott: először Pepó Pál, majd Túri-Kovács Béla államtitkára lett. Már akkor is botrányos személycserék jellemezték az akkor még kisgazda minisztériumot. Ez azonban csak fokozódott, amikor a szakterület első embere lett: régóta a helyükön lévő, sokszor nemzetközi tekintélynek örvendő szakembereket távolított el, legtöbbször indoklás nélkül, mert, ahogy ő maga mondta: „…hála istennek a törvény úgy szól, hogy nem kell indokolni semmit sem”.
Illés harcos környezetvédő megint csak az után lett, ahogy kikerült a kormányból: leváltása után kritizálta a napelemekre kirótt termékdíjat, Pak II.-t és a római-parti mobilgátat. Így azóta ellenzéki médiumok kedvelt riportalanya lett.
A keményfejű: Szász Károly
Szász Károlyt az első Orbán-kormány nevezte ki 2000-ben a megújult bankfelügyelet (PSZÁF) élére. A Medgyessy-kormány arra hivatkozva, hogy nem pártatlan, a kezdetektől fogva össztűz alatt tartotta a hivatalt. Kapott hideget-meleget a Magyar Fejlesztési Bank átvilágításának elmaradásáért, de nagy erőkkel vizsgálta a működését Keller László „üvegzsebügyi” államtitkár és a Kehi is, egyebek mellett egyes külsős beszállítói szerződéseket (pl. Defend Kft.) és a bankfelügyeleti magas juttatásokat is kifogásolva. Szász ezt mind úgy vette, hogy politikai támadás alatt van, valamint hogy azért támadják, mert a korábbi bankfelügyelettel szemben az általa vezetett szervezet nagyon is komolyan vette a munkáját, és sok bírságot osztott ki.
Amikor a Pannonplast-ügyben folytatott felügyeleti vizsgálat közben Szász Károlyt 2003-ban ismeretlenek megverik, a PSZÁF elnöke a kórházi ágyán politikai támadásról beszél. Szász úgy kerül be a történelembe, mint aki leginkább hozzájárult a 2000-es évek legnagyobb csalási ügyének, a brókerbotránynak a leleplezéséhez. Az akkor ellenzékben lévő Fidesznek pedig igencsak jól jött, hogy a Kulcsár-ügyet a közvélemény inkább az MSZP-hez kötötte. Orbánék hálája nem is maradt el: Szászt 2010-ben újra a felügyelet vezetőjévé tette a Fidesz, és a PSZÁF megszüntetéséig – 2013-ban beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba – annak vezetője is maradt. Szász nem szeretett volna Matolcsy György alatt dolgozni: közös megegyezéssel távozott, később a SOTE kancellárja lett, a munkáját idén magas rangú állami kitüntetéssel jutalmazta a második Orbán-kormány. Egyesek szerint a pártérdekek miatt Orbán ejtette Szászt, mások szerint kész szerencse, hogy a Buda-Cashnél történtekkel már nem kell foglalkoznia.
A fantaszta: Doubravszky György
Doubravszky György 2011 októberében tűnt fel ötletgazdaként a devizahiteleseket tömörítő Hiteltársulás civil fórum élén. A társulás célja az lett volna, hogy kedvező forinthiteleket harcoljanak ki a devizakárosultak, akik így kifizethetik a végtörlesztésüket. A motivációs sikerkalauzokban utazó Bagolyvár könyvkiadót vezető Doubravszky azzal sétált be az akkori illetékes miniszterhez, Matolcsy Györgyhöz, hogy egy állami és civil vegyes tulajdonú bankot kellene létrehozni, ami aztán kedvező hitelt nyújtana a devizásoknak.
Matolcsynak az ötlet és Doubravszky is nagyon megtetszett: míg a webbank.hu egy cégbejegyzésnél megállt, Doubravszkyból 2012 decemberében pénzügyi biztost csinált a nemzetgazdasági miniszter. 2013 októberében a Matolcsyt követő Varga Mihály megszüntette az új ombudsmani posztot, Doubravszkyt azonban vitte magával patrónusa az MNB-hez: ő lett a Fogyasztóvédelmi Központ vezetője, de csak 2014 februárjáig. Doubravszkyval feltehetően csak azért állt szóba a Fidesz, hogy a hangulatot ne az utcán keltse. De ahogy megtehette, máris megszabadult tőle. „Ha úgysincs esély arra, hogy befolyásoljam a közügyeket, akkor egyszerűbb, ha hátat fordítok nekik” – írta nem sokkal ezek után Doubravszky, aki visszahúzódott saját MLM-rendszereket, szkítákat, „magyaros észjárást” ötvöző világába, és inkább vállalkozásaira helyezi a hangsúlyt: a NAV-eljárás alatt álló Bagolyvár Kft. évek óta veszteséges, más cégei pedig végelszámolás alatt vannak.
Ki maradt ki? A sorba bevehetnénk még Töröcskei Istvánt, a 2001-ben tartós bérletbe juttatott piszkos tizenkettő egyik kedvezményezettjét, a korábbi jobboldali médiabirodalom (Hír Tv, Lánchíd Rádió) egyik finanszírozóját, aki állami hivatali pozícióban is kipróbálhatta magát (az első Orbán-kormány alatt a Magyar Export-Biztosító Zrt. elnökeként, 2010 után az Állami Adósság-kezelő Központ vezetőjeként.) Csak azért nem írtunk róla részletesen, mert ő is Simicska-ember, illetve bukása részben az általa alapított, milliárdos adóssághegyet maga után hagyó Széchenyi Bank felszámolásával függ össze. De ugyanígy írhattunk volna Nagy Elekről is, aki az első Orbán-kormány idején még a nemzeti bajnoknak kitalált Vegyépszer-csoportot vezette. Jelenleg pedig kisebb cégeket igazgat, illetve nemrég vette meg a gyalui várkastélyt. Hol van már Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere, akitől már az egyesült államokbeli diaszpórának szánt propagandamunkát, Magyarország barátainak a megszervezését is elvették? Vagy Faragó Csaba, az ÁPV Rt. egykori, Fideszhez kötődő elnöke, akiről legutóbb akkor lehetett hallani, amikor szingapúri nagykövetnek nevezték ki.
|
Egykor a Fideszt segítették, ma már a fasorban sincsenek
|
Nemcsak a párt régi oligarcháját, Simicska Lajost dobta el Orbán Viktor. Más, egykor befolyásos és hiteles vezetőket is ügyesen használt a Fidesz saját céljaira, és mielőtt terhes lett volna a számára, jó érzékkel szabadult meg tőlük. Emlékszik még, hogy Gaskó István egyetlen szavára hetekre leállt a vasút? Vagy hogy Éger István hogyan akadályozta a tb-privatizációt? És hogy Szász Károly milyen ügyesen kente rá a Kulcsár-ügyet a baloldalra?
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151013_Egykor_a_Fideszt_segitettek_ma_mar_a_faso
|
2015-10-13 11:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei - és még inkább üzleti érdekei - voltak. Bár Tarlós István szereti magát harcos főpolgármesterként beállítani, és kínosan ügyel arra, hogy a fővárosi beszerzésektől, tenderektől és szerződésektől minél messzebb legyen, irodája mélyén tett gyónásszerű kifakadásain - ahogy arról a Magyar Narancs belső forrásokból értesült - nem tagadja, hogy kormányközeli üzleti körök erős nyomást gyakorolnak rá. Küzdelmében nem számíthat feltétel nélkül a helyetteseire és tanácsadóira sem. Utóbbiakról Sermer Ádám, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje kért ki adatokat, amelyekből kiderült, hogy évi 300 milliót költ tanácsadókra a főváros, akik közül négynek a munkaköri leírásából fakadóan rálátása volt az e-jegy-beruházásra. Nos, csak nekik évi 40 milliót fizetett ki a városvezetés, nem beszélve a 20 milliós jutalomról.
Amikor a kormány közbeszól
Mindez azért kínos, mert az eddig 12 milliárdot felemésztő projekt gyakorlatilag megbukott. Sermer januárban feljelentést tett hűtlen kezelés miatt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya megkezdte a nyomozást, ami jelenleg is tart.
Tarlós István és Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes az e-jegyprojekt bukásakor első körben azzal védekezett, hogy nekik senki sem jelezte a várható kudarcot. Pedig Bagdy megkerülhetetlennek tűnik a fővárosi üzletkötéseknél, ő egyezkedett a többi közt a Bálna eladásáról is Matolcsy György jegybankelnökkel (végül az államé lett az épület). Bagdyhoz kötődnek a Rác fürdőről szóló előterjesztések is, és két éve ő ajánlotta a közgyűlésnek, hogy bontsák fel a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) 2013-ban kötött megállapodást annak érdekében, hogy a bank által "szállított" potenciális befektető nyolc hónapon belül megnyithassa a szállodát és fürdőt. (Az új tulajdonos állítólag az Orbán Ráhel-Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki.) A Fővárosi Közgyűlés a kínosra sikeredett közjáték után leszavazta az előterjesztést, és idén májusban új javaslattal állt elő: vegye meg a főváros 7,4 milliárdért az ingatlanokat, így azonnal hozzáláthatnak az egyelőre beláthatatlan összegű felújításhoz, és megnyithatják a fürdőt és a hotelt. A kérdés az, hogy melyik fázisnál szállnak be a korábbi kormányközeli érdeklődők.
A kormány és a NER érdekeinek - nem pedig Budapestének - megfelelően dőlt el a 3-as metró szerelvényeinek sorsa is. Az önkormányzat eredendően új kocsikat vásárolt volna uniós forrásból.
A kormány azonban csak a felújítást támogatta, megakadályozva ezzel, hogy a főváros új szerelvényekre írja ki a tendert. Azon ugyanis kevés eséllyel indulhatott volna a Metrovagonmas, a felújítására meghirdetett pályázaton viszont nyerő helyzetben volt. Ez ugyanis a orosz gázszállítást és Paksot is tartalmazó csomag egyik eleme volt. Bár a szépen kigondolt játszmába az észt Skinest Rail belerondított egy olcsóbb ajánlattal, a magyar fél nem hagyta magát: az észteket kizárta, és csak az oroszok maradtak. (Az orosz vállalat amúgy legutóbb a Dunakeszi Járműjavítót kapta meg a kormánytól.)
Az oroszok végül korábban legyártott "új" kocsikat adtak a felújítás helyett - csupán egy-két régi elem maradt a látszat kedvéért -, s azokat is sok hibával és tetemes késéssel szállították le. A BKV 6 milliárd forint kötbért követel a cégtől, ám az oroszok a tizedét sem akarják kifizetni, így a fővárosi közlekedési cég február elején pert indított. A Fővárosi Törvényszék a Magyar Narancs kérdésére azt válaszolta, hogy még a tárgyalási napot se tűztek ki, a bíróság egyelőre a felperesi keresetlevelet küldte meg az ellenérdekű félnek. Így vett a főváros a kormány kijelölte kényszerpályán 69 milliárdért - ebből 60 milliárd forint hitel az uniós támogatás helyett - korszerűtlen, nagy javítási igényű, légkondi nélküli szerelvényeket.
A buszokat már meg sem vehette. A főváros 150 lengyel buszt vásárolt volna a 3-as metró felújítása idején szükségessé váló pótláshoz, ami egyúttal javította volna a BKV versenyképességét is. A tendert a főváros lebonyolította, a szerződést megkötötte, mire a kormány módosította az állami garanciavállalás feltételeit, és így Budapestnek el kellett állnia a vásárlástól. A felülről "javasolt" szolgáltatásvásárlás keretében 2018 végéig 4,5 milliárdot költött a buszpótlásra az örök forráshiánnyal küszködő BKV, majd a kormány által felállított nemzeti autóbusz-beszerzési bizottság egy év múlva úgy döntött, hogy a BKV helyett a Volán-társaságok vehetnek 1849 új autóbuszt, méghozzá állami támogatásból. Korábbi ágazati pletykák szerint a hatalmi beavatkozás mögött valójában kormányközeli üzleti érdekek húzódtak. A kormány előbb rávette a fővárost, hogy adja át az agglomerációs járatokat a Volánbusznak, majd több lépcsőben buszokat is adott ehhez, nehogy a BKV a szerződés letelte után visszavehesse a nyereséges járatokat. (Természetesen gyártói érdekek is mozogtak a háttérben.) A megállapodást még Dévényi Gergely írta alá a Volánbusz Zrt. vezérigazgatójaként, aki nem sokkal később Bolla Tibor BKV-vezérigazgató mellett tűnt fel tanácsadóként, majd az azóta már szintén menesztett Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató mellé került. A volt volánosok nyomulása mögött egy 2016-os index-cikk szerint többen Tombor András jobboldali vállalkozót és Habony Árpád árnyékembert feltételezték. A Népszava által átbogarászott közbeszerzési értesítők szerint pedig az elmúlt években a Habony egyik jogi képviselőjeként ismert Kovács Loránd ügyvéd legalább húsz alkalommal szerepelt a fővárosi önkormányzati cégek közbeszerzési kapcsolattartójaként - miután Tarlós István előzőleg megtiltotta, hogy a főváros közbeszerzési cége a Habony Árpádnak és Rogán Antalnak is dolgozó Kosik Ügyvédi Irodát bízza meg (mely irodában Kertész Balázs, Rogán bizalmasa, megannyi Narancs-cikk főhőse is dolgozik). Tombor ügyvédje, Illés Géza Márton a Metrovagonmas metrókocsi-szerződést ellenjegyezte az orosz cég nevében, és ő járt el több Tomborhoz köthető cég nevében is.
Államosítás
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írta alá Demszky Gábor főpolgármester két miniszterrel, illetve a MÁV, a GYSEV és a BKV vezetőivel. A Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK azonban 2010-ben elölről kezdett mindent.
A költségeket 2011-ben 20,4 milliárd forintra becsülték, az átadás határidejét 2013-ra tették. 2013-ban viszont csak a rendszer kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó nemzetközi tendert sikerült meghirdetni, a projektzárás 2017-re csúszott. Ám a tervezett átadás idején is csak arról vitáztak a közgyűlésben, hogy miképpen módosítsák a terveket. Menet közben ugyanis kiderült, hogy a német Scheidt & Bachmann cégtől 28 milliárdért megrendelt rendszer önmagában működésképtelen, mivel a cég csupán az eszközöket szállítja, a működésükhöz és az összehangolásokhoz szükséges szoftvereket és interface-eket nem. A főváros így kénytelen volt utólag ezt is külön tételként megrendelni. Eltelt egy újabb év, de a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyek azóta egy raktárban porosodnak, a szükséges szoftver- és rendszer-integrációs fejlesztések továbbra sincsenek meg. Közben a BKK és az időközben a projektbe belépő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. egymást okolta a késlekedésért. A fővárosi közlekedésszervező cég szerint a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozása, az ezekhez szükséges jogszabályváltozások, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Belügyminisztériumba olvasztása hátráltatta a kártyakibocsátást. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szerint viszont a BKK nem tudta összeszedni a kártyák legyártásához szükséges adatokat. Sikerült addig húzni a dolgot, amíg tavaly ősszel a bankgarancia hiányára hivatkozva felmondhatták a szállítói szerződést. Most 4,1 milliárd forintot követelnek vissza a németektől kötbér és előleg címén. Ez a követelősdi az oroszoknál sem jött be, ráadásul a németeket csak nemzetközi bíróságon perelheti a főváros.
A Scheidt & Bachmann közvetlenül a szerződés felmondása előtt új ügyvezetőt nevezett ki Lakatos András személyében a budapesti képviselet élére. Meglepő választás, Lakatos ugyanis korábban a T-System közszféráért felelős üzletágának vezetője volt, aki azután kényszerült távozni posztjáról, hogy a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszere biztonsági hibák miatt csúfosan megbukott; a szerződést Lakatos írta alá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebben az irányban. Két oka is volt rá. Egyrészt a mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták. (A parkolást üzemeltető önkormányzatoknak minden eladott mobil parkolójegy árából 10 százalékot át kell utalni az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. Ezen felül a cégé minden egyes okos telefonon keresztül eladott parkolójegy után felszámolt kényelmi díjból 40-50 forint.) A modell kiterjesztéséhez kiváló lehetőségként kínálkozott a vajúdó fővárosi e-jegy-projekt.
A kormány először bevetette az egységes
e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. A Népszabadság akkor arról írt, erős a kormányzati szándék arra, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keresnének a Scheidt & Bachmann helyett. Alig egy év múlva az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta, hogy a BKK vonja be az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t az egységes tarifarendszer kialakításába.
A NEJP jegyrendszer megvalósítására csak 2016-ban írták ki a pályázatot. A 3,5 milliárdos tendert az állami Antenna Hungária Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt., illetve a magántulajdonú i-Cell Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte. Az i-Cell az ARH csoporttal együtt építette ki a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszert, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER), a rendőrség szupertraffipax-rendszerét és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert és a kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózatot.
A cég a Mészáros-féle R-Korddal közösen nyerte el a MÁV vasúti rádiós rendszerének sokmilliárdos kiépítését is. (Az i-Cell tulajdonosa, Emőri Gábor nemcsak ebben ér össze Mészárossal, hanem az ingatlankezelő Appeninn Vagyonkezelő Nyrt.-ben is.)
Megfelelő helyeken
A Fővárosi Önkormányzat a 444 összesítése szerint már eddig is csaknem 12 milliárdot költött arra a rendszerre, amelyik végül soha nem lesz a sajátja. Viszont az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a beruházásra felvett 54,5 millió eurós (közel 17 milliárd forintos) hitelt egyedül törlesztheti.
A kölcsön elsődleges fedezete a menetdíjbevételek remélt növekedése. Ebből kell kigazdálkodni az évi 1,7-5,3 milliárd forintos törlesztést. Ezt azonban nehezíti, hogy a bevételből egyre többen harapnak ki egy-egy darabot. Az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét az OTP építi ki és üzemelteti. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47-1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából.
Jutalékot kér a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is. A közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint ennek mértéke 5 százalék lesz, viszont kényelmi díjat nem építenek be, az elszámolás pedig megállapodás kérdése. Pintér Sándor belügyminiszter áprilisban még azt mondta, hogy az elszámolás központilag történik és az önkormányzatot megillető bevétel rögtön megjelenik a város számláján. A QR-kódon alapuló rendszert etikus hackerekkel is tesztelték, elkerülendő az emlékezetes t-systemes malőrt. A mobiljegy ellenőrzése a fejlesztői várakozás szerint nem lesz időigényesebb, mint a normál bérleteké, viszont a bliccelés lehetőségét erősen visszaszorítja. A mobiltelefonos vásárláskor nyert vásárlói adatokat anonimizáltan kezelik, így Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója szerint azok révén nem fejthetők vissza az utasmozgások. A fejlesztési költséget viszont üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Aligha veszítenek rajta: a BKV jegyárbevétele tavaly 65,7 milliárd forint volt. Ha jövőre csak a felét mobilon veszik meg az utasok, akkor a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 1,5 milliárdot zsebelhet be ebből egy év alatt.
Az Orbán-kormány nyeresége ennél sokkal nagyobb. 2020-ra teljes rálátása lehet a főváros szinte egyetlen megmaradt nagy cégének fő bevételi forrására, amely addigra egy állami cégen és egy kormányhoz hű bankon folyik át.
|
Nyomás alatt
|
Budapest gyarmatosításának újabb eleme az e-jegy körüli játszma. Az állami rendszerbe olvasztott projekt, megfelelően az eddig alkalmazott kormányzati stratégiának, tovább erősíti a főváros függő helyzetét.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomas-alatt-120336
|
2019-07-16 12:01:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Fidesz szerint fordulat állt be az Altus-botránnyal kapcsolatos európai uniós viszonyulásban, csütörtökön ugyanis az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága foglalkozni fog Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus vezette konzorcium által elnyert európai bizottsági közbeszerzés ügyével. A hír nem annyira új, az, hogy az ügyet ez a bizottság fogja vizsgálni, már júliusban kiderült.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ha ebben az esetben nem merül fel a politikai összeférhetetlenség, akkor az ennek a rendkívül fontos uniós szabálynak a kiüresedését jelenti. Ezért foglalkozik az EP költségvetési ellenőrző bizottságának koordinátori értekezlete az üggyel – tette hozzá.
Az Európai Néppárt határozott álláspontja az, hogy nem lehet kiüresíteni az összeférhetetlenségi szabályokat, köztük a politikaiakat sem – közölte, jelezve, hogy mindenkinek, aki EU-s közbeszerzési pályázaton indul, nyilatkoznia kell arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, így politikai sem. A Fidesz EP-képviselője szerint a politikai összeférhetetlenségi szabályok alapján az Altust már a pályázatból is ki kellett volna zárni.
Deutsch Tamás az ügyről szólva emlékeztetett, hogy összesen több mint 1,5 milliárd forint értékű az a közbeszerzés, amelyen a volt miniszterelnök cége által vezetett konzorcium nyert. Arra a kérdésre, hogy szerinte elképzelhető-e szerződésbontás, a politikus azt válaszolta: ha egy pályázat győztese az uniós közbeszerzés rendjének egyik alapvető szabályát sérti meg, akkor a következmény nem lehet más, mint a vele kötött szerződés semmissé nyilvánítása és a neki kiutalt pénz visszafizetése.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter júniusban utazott Brüsszelbe, hogy személyesen egyeztessen Walter Deffaával, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai fejlesztésért felelős főigazgatójával a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tulajdonában álló céggel kötött uniós szerződésről. Lázár felvetette, hogy egyes "magyar vélemények" szerint a Gyurcsány-cég megbízása tiltott pártfinanszírozásnak minősül. Az Európai Bizottság részéről akkor az a válasz érkezett, hogy a nemzetközi konzorcium kiválasztása szabályosan, nyilvános eljárásban történt.
Deutsch Tamás már akkor közölte, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, és szeretnék a költségvetési ellenőrzési bizottság elé terjeszteni az ügyet. Deutsch azt szeretné, ha az Európai Bizottság végül visszavonná a Gyurcsány-cégnek adott megbízást.
Az Altus vezette konzorcium arra kapott megbízást, hogy készítsen tanulmányokat az unió felzárkóztatási és regionális politikájának további alakításáról. A Fidesz szerint az ebből származó jövedelemből Gyurcsány pártját, a DK-t is támogatja, ezért merül fel a bújtatott pártfinanszírozás gyanúja. Fideszes képviselők ebből kiindulva azt is kezdeményezték, hogy függesszék fel a DK-nak járó állami támogatást.
|
Deutsch: fordulat állt be az Altus-botránnyal kapcsolatos "uniós viszonyulásban"
|
A héten elkezd foglalkozni a DK-elnök cége vezette konzorcium által elnyert uniós közbeszerzés ügyével az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151013_Deutsch_fordulat_allt_be_az_Altusbotrann
|
2015-10-13 12:20:00
| true | null | null |
HVG
|
„Húzzál el innen a picsába, de nagyon gyorsan! Nem nyilatkozok sem neked, sem senkinek. Értve vagyok?” – emelte fel a hangját N. N. (nem a valódi név monogramja), amikor 2000. május közepén felkerestem a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál, a szanazugi Viking Motelben, ahol akkoriban élt udvartartásával . Amikor megérkeztem, emberei jelzésére kijött a teraszra két dobermann kutyájával. Bemutatkoztam, elmondtam, hogy a Magyar Narancstól jöttem, a Békés megyei olajügyekről írok, és beszélni akarok vele – erre jött a fenti válasz. Elmenőben még megjegyeztem, hogy a cikk mindenképpen elkészül. „Ki a faszt érdekel?” – vetette oda.
N. N.-t két héttel később ugyanott a Békés megyei adónyomozók és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kommandósai vették őrizetbe. A jókora erődemonstrációra azért volt szükség, mert a rendőrök úgy tudták, hogy a „vállalkozónak” fegyvere van (lásd: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29.).
Alig egy év múlva találkoztam újra N. N.-nel a Békés Megyei Bíróság tárgyalótermében, ahol immár egy megszeppent, a bíró kérdéseire a bokáját összevágva felelő vádlottat láttam és hallottam. Igaz, sok mindent nem mondott. Egyrészt a különálló sejtekből álló teljes rendszert nem láthatta és nem is látta át, hiszen a hozzá hasonló végrehajtók csak az egy szinttel feljebb és az eggyel lejjebb dolgozó emberekről tudtak. Másrészt a fontos információkat megtartotta magának, hiába tartott a vallomása közel tíz órán át a bíróság előtt. A hallgatás alvilági törvényét nem merte megszegni, konkrét neveket, címeket, cégeket, telephelyeket, beszerzési helyeket nem említett. Néhány becenevet ejtett csak el, meg azt, hogy vállalkozásainak minden iratát ellopták a kocsijából egy nagyváradi útja során. A hallgatással nyilván a saját és a családja életét védte, így viszont besétált egy olyan zsákutcába, ahonnan nem tudott kifordulni: első fokon 9 évre ítélte el a bíróság. Másodfokon ezt 6 évre enyhítették, s végül jó magaviselete miatt 4 és fél év után szabadult. Ennél többet Magyarországon az összességében több száz milliárd forintos kárt okozó olajbűnözés miatt senki sem ült. A gyilkosságokkal, gyanús halálesetekkel terhelt olajozás legfőbb irányítói, az olajbárók egytől egyig megúszták. (Az olajozás mibenlétéről lásd Piroska című keretes anyagunkat.)
Mire kijött a börtönből, vagyontárgya, pénze nem volt. Ma egy alföldi kisvárosban él szerény körülmények között. Környezete valószínűleg nem ismeri az előéletét. Most is megkerestük, de ezúttal is elhárította a megszólalás lehetőségét.
Főiskolától az olajbűnözésig
A Székesfehérváron született N. N. katonai főiskolán végzett, és Békés megyei vállalkozásainak elindítása előtt testnevelő tanárként dolgozott. Jól ismerte az olajügyekben utazó Molnár Lászlót, aki 1996-ban Elek és Gyula között az autójával a fára csavarodott. Molnár baleseténél a rendőrség kizárta az idegenkezűség lehetőségét (vagyis az autó megbuherálását), ám a körülmények miatt helyben többek meggyőződése, hogy a fiatalembert eltették láb alól. Molnárt nem sokkal a halála előtt engedték el az előzetes letartóztatásból. Hajdanán egy igen közeli ismerőse mesélte nekem, hogy a nagy lábon élő eleki vállalkozó kezén annyi „olajos” pénz futott át, hogy idővel csak az óriási hűtőszekrényében tudta tárolni. (Akkor az ötezres volt a legnagyobb címlet.)
Molnár László üzleteit és érdekeltségeit N. N. vette át, és cégein, a Trans-Fix C, a Trans-Onyx és a Goldív-Trans Kft.-ken keresztül 1996 és 1999 között csaknem 11 millió liter azonosítatlan, igazolatlan és szabványon kívüli gázolajat hozott forgalomba, amelyet mindenekelőtt a békéscsabai székhelyű Körös Volánnak és az eleki Haladás Szövetkezetnek adott el. A vádirat szerint az áfa, a fogyasztási és a jövedéki adó, valamint az útalap-hozzájárulás meg nem fizetése miatt közel 1,1 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága Békés Megyei Nyomozóhivatala csempészet alapos gyanúja miatt is feljelentést tett a vám- és pénzügyőrségnél (VPOP), hogy a gázolaj-forgalmazással foglalkozó cégek honnan szerezték be az üzemanyagot.
Nem akármekkora nyomozási kudarc, hogy ez végül nem derült ki. Pedig a nyomozás és az azt követő bírósági tárgyalás tisztázta, hogy a cseh és szlovák rendszámú tartályautók minden esetben éjszaka szállították a gázolajat a Körös Volán békéscsabai központi bázisára, és azt is, hogy N. N. cégeinek nem volt nagykereskedelmi forgalmazási engedélye. Az is kiderült, hogy a beérkezett üzemanyag után a gázolaj-értékesítésről szóló számlát maga a vevő állította ki. Sőt a Békés Megyei Főügyészség még azt az írógépet is azonosította, amelyen a szóban forgó bizonylatokat írták. Mindezek ellenére a beszerzési hely, valamint a többi igazán kemény információ máig ismeretlen maradt (lásd: Éjszakai járatok, Magyar Narancs, 2003. június 12.).
Nemegyszer előfordult, hogy a reggeli tankolás után nem vagy nagyon nehezen indultak a buszok az N. N. cégeitől beszerzett gázolaj rossz minősége miatt. Az is érdekes volt, hogy a zárt körű, meghívásos pályázaton az egymillió forintos törzstőkéjű N. N.-féle kft.-k hogyan futhattak be győztesként a nagy üzemanyag-szállító cégek előtt. Minderről beszélt akkortájt Fazekas Géza, a Békés Megyei Főügyészség akkori sajtószóvivője is (ma a Legfőbb Ügyészség szóvivője), aki a viharsaroki közlekedési cég legfelső vezetői elleni vádemeléskor kifejtette, hogy „valószínűleg nem l’art pour l’art vásárolták meg a Körös Volán egykori vezetői a 11 millió liter gázolajat a kis cégektől. De olyan megdönthetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatnunk, amely a bíróság előtt a vesztegetés vádjában megállta volna a helyét.” (Lásd: Minden nagyon rendben, Magyar Narancs, 2007. október 11.) A Körös Volán tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Zrt. leváltotta ugyan a társaság vezetőit, de hosszú évek kacskaringós bírósági tárgyalássorozata után bizonyítékok híján felmentették őket.
A közlekedési cég és a valódi értékesítők között előbb Molnár, utóbb N. N. volt a közvetítő, vagy ha tetszik, a stróman. Egyikük meghalt, másikuk börtönbe került.
Csomagtartók teli pénzzel
„Nem egyedi ez az eset, sőt, sokkal inkább ez a jellemző” – jellemezte N. N. történetét a Narancsnak Tóth Károly egykori MSZP-s országgyűlési képviselő. Tóth a törvényhozási munkája során titkosszolgálati ügyekkel foglalkozott, és tagja volt az egykori kisgazda képviselő, Pallag László vezette olajbizottságnak is (1999–2000). A nagy „olajvállalkozók” az ügyletek intézésére megbíztak egy-egy ügyvezetőt, akiket korlátlan rendelkezési joggal ruháztak fel, és akiket a 90-es évek sanyarú megélhetési és kereseti viszonyai közepette jól megfizettek. Ezek az ügyintézők büszkék is voltak arra, hogy a „főnök” bízik bennük. Végül azonban ezek a strómanok, vagy „naiv jóhiszeműek” jártak a legrosszabbul, mert a kártyavár összeomlott. Az adóhatóság és a rendőrség lecsapott rájuk, és mivel a vizsgálat során nem tudták igazolni, honnan szerezték be az üzemanyagot, a büntetőjogi felelősséget csak náluk lehetett megállapítani. „Míg a valódi irányítóknak és haszonélvezőknek a hajuk szála sem görbült” – idézte fel Tóth Károly.
„Amikor N. kinyitotta a kocsija csomagtartóját, tele volt ötezreskötegekkel. Leizzadtam, én még annyi pénzt nem láttam soha életemben. Ha ezt okosan használja fel, akkor ma nem az alföldi városkában biciklizik alkalmi ismerőseivel, hanem Balin vesz házat, és velem együtt, aki ma egy csóró senki vagyok, úgy élne fiatal csajokkal körülvéve, mint egy király” – mondta lapunknak egy N.-hez egykor közel álló ember, aki bár részt vett N. ügyleteiben, a büntetőpernek nem volt vádlottja. Mint mondta, már nincsenek beszélő viszonyban, de tudja, hogy egykori társa hol él.
Az olajozás nyertesei – akik „okosan” használták fel a szerzett pénzt – nagy vagyonokat alapoztak meg az olajmilliárdokkal, és a súlyos bűncselekményekből összejött hasznot rég tisztára mosták. Azt nem tudjuk, kik voltak a sokrétű ügylet kitervelői, irányítói és kedvezményezettjei. Tudjuk viszont, hogy a törvényhozás, a nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás számos ok miatt nem birkózott meg a történtek felgöngyölítésével. Pedig a Pallag-bizottság kérésére az ügyészség elkészítette az olajozásban érintett cégek, személyek térképét, ám az aztán – személyiségi jogokra hivatkozva – a parlamenti különbizottságig már nem jutott el. Holott Tóth Károly szerint abból kiderült, hogy bár a 90-es években összesen csaknem 4 ezer hazai cég foglalkozott üzemanyag-kereskedelemmel, a mögöttük felsejlő tulajdonosi háló mindössze néhány tucat embert jelentett. (Az első Orbán-kormány végül indoklás nélkül 85 évre titkosította az olajbizottság elé került iratokat.) Azt is tudjuk, hogy a célkeresztbe néhány kishal került – mint N. N. –, meg azt is, hogy haltak meg emberek amiatt, mert a kelleténél többet tudtak az olajügyletekről.
Jelképes, hogy a becsületes, de felkészületlensége miatt az ügy politikai menedzselésére alkalmatlan Pallag László kisgazda képviselő vezette olajbizottság eredménytelenül zárta működését. Pallag, aki minden olyan perét elveszítette, amelyet az általa hírbe hozott személyek indítottak ellene, elszegényedett, megkeseredett, magányos emberként halt meg 2011-ben.
Piroska
A klassszikus olajozás, az ún. olajszőkítés egy szociális intézkedés következménye volt. A háztartási tüzelőolaj (hto) és a motorikus gázolaj ugyanis lényegében egy és ugyanaz a termék, csakhogy a hto árába 1995. május elsejéig nem volt beépítve a fogyasztási adó – vagyis alig feleannyiba került, mint a gázolaj. A két termék megkülönböztetésére az MDF-kormány rendelte el a hto színezését, és a festék miatt nevezték „piroskának” is a hto-t. Az olajos legendák szerint honvédségi laboratóriumban kísérletezték ki a festék eltávolítását – ezt az eljárást hívták savazásnak, azaz szőkítésnek. 1994-ig bárki szabadon vásárolhatott annyi hto-t, amennyit csak akart – ez volt az olajszőkítés fénykora. Utána bevezették a hto-ra a jegyrendszert, de az élelmes magyar „vállalkozók” azonnal megtalálták a kiskaput. A jegyek sorszám nélküliek voltak, így pillanatok alatt hamisítványok árasztották el az országot.
1995 tavaszán a Horn-kormány a Bokros-csomag részeként megszüntette a jegyrendszert, és a rászorulók az önkormányzatoktól kaphattak támogatást az olajfűtéshez. A hto-fogyasztás visszaesett, az olajüzlet bárói pedig áttértek az orsóolaj, illetve más olyan termékek importjára, amelyek nem tartoztak a jövedéki törvény hatálya alá, illetve az ún. halasztott vámfizetéssel az olajbűnözés újabb fénykora jött el. (Részletesen lásd: Fekete arany, MaNcs, 1999. december 2.)
Nem láttak a szemüktől
Az egyik legkínosabb nyomozási bukta a sarkadi benzinvonat története volt – idézte fel a Narancsnak a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság egyik volt magas rangú tisztje. A 471 ezer liter 95-ös és 98-as oktánszámú benzint szállító, hét vagonból álló tehervonat 1996. április 13-án kora délután hagyta el a százhalombattai finomítót. A célállomás az ausztriai Schwechat volt. A szerelvény indulása után egy órával a Ferencvárosi pályaudvaron volt, ahol valakik – máig nem tudni, kik – kicserélték a vonat menetleveleit. Az új úti cél a Békés megyei Sarkad lett. A szerelvény úgy haladt végig a fél országon, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy előzetesen egyetlen állomáson sem jelezték a jövetelét. A román határ melletti Sarkadon alig másfél nap alatt közúti tankerekbe szivattyúzták át a majd félmillió liter benzint, hogy aztán számos alföldi településre szállítsák. Az állomás közelében a tankerek sofőrjeinek a helyi rendőrök is segítettek. „Ők egyszerűen balfaszok voltak, de nem az ügylet részesei. Persze ez is elég kínos” – mondta a Narancsnak a volt rendőri vezető.
Az irányító(k) személyét sem a rendőrségi nyomozás, sem az ügyészi szak, sem a bírósági eljárás nem tudta felderíteni, a hivatalok mindössze a bárcacsere tényét rögzítették újra meg újra. A végrehajtók ellen vádat emeltek, s bár az első és a másodrendű vádlott a nyomozás szerint egy napon belül 68-szor hívta egymást, mégsem sikerült olyan bizonyítékot összeszedniük a nyomozóknak, amely alapján elítélhették volna a vélelmezett elkövetőket. A 60 milliós kárértékű ügyben végül mindenkit felmentettek. (Lásd: Szellemvonat, Magyar Narancs, 2002. február 7.)
|
A kishal nagy bukása
|
A kilencvenes évekbeli gazdasági bűncselekmény-sorozat, az ún. olajozás irányítói és hivatali tettestársaik megúszták a felelősségre vonást. Jellemző, hogy olajozás miatt egy, a láncolat vége felé álló végrehajtót ítéltek a leghosszabb szabadságvesztésre.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-kishal-nagy-bukasa-119541
|
2019-06-09 12:38:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Tát Margit első rendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll a Magyar Narancs birtokába került vádiratban, amelyet nemrégiben küldött el a Gyulai Járási Ügyészség a Gyulai Törvényszékhez.
A bírósági a tárgyalás őszre várható. Ez pedig önmagában is érdekes és egyben befolyásoló tényező lehet, hiszen Tát Margit a Fidesz hivatalos polgármesterjelöltje az őszi önkormányzati választáson a Békés megyei, többségében román nemzetiségűek lakta, alig kétezer lélekszámú Méhkeréken.
„Az első rendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel kötött színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a Narancshoz eljutott vádiratban.
Brüsszel ellen hangolt az EU-s pénzt lenyúló polgármester
Fotó: fidesz.hu
Így a méhkeréki fideszes polgármester a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeiben, elszámolásaiban és egyéb nyilatkozataiban megteremtette azt a hamis látszatot, miszerint a támogatott tevékenységek megvalósultak.
Ennek technikai „lebonyolítását” mutatja be részletesen a friss Narancsban megjelenő írás. Aminek pikantériáját az jelenti, hogy a bűnmegelőzésre szánt forrás lenyúlása lett egyben a bűn melegágya, így valósult meg a költségvetési csalás. Kik voltak a közreműködők, hogyan néz ki a pénzlenyúlás belülről, hova tűnt a pénz? – enged bepillantást a függönyök mögé írásunk.
A Narancs cikkéből az is kiderül, hogy a brüsszeli pénzt lenyúló önkormányzati vezető fideszes politikustársaihoz hasonlóan bőszen biztatott sokakat Brüsszel elutasítására.
A cikkben rávilágítunk a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, egyben választókerület elnökének, Kovács Józsefnek a szerepére is.
Keresse a mindig izgalmas, érdekes és exkluzív információkkal megjelenő Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál és előfizethet rá itt:
|
Megszereztük a vádiratot: 31 millió lenyúlására törekedett a fideszes polgármester
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolja az ügyészség Tát Margit méhkeréki fideszes polgármestert. Egy bűnmegelőzési projekt 31 millió forintja tűnt el: szőrén, szálán.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bunmegelozestol-a-csalasig-vadirat-egy-31-millio-forintos-mehkereki-palyazati-penzlenyulasrol-121483
|
2019-07-18 13:10:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.