text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A döntés már május közepén megszületett, a tender részletes adatai most kerültek nyilvánosságra.
A nyílt közbeszerzésre további két ajánlat érkezett. Az egyiket az SDD Konzorcium nyújtotta be, amelynek tagjai: a prágai Subterra a.s., a pozsonyi Dobrastav a.s. és a lábatlani székhelyű Dömper Kft., a Colas Hungária Zrt. pedig egyedül pályázott.
A projekt 85 százalékos uniós támogatású, és két év múlva készül el. Az elkerülő út része a 2016-ra elkészülő Győr-Szombathely – illetve Győr-Sopron – kétszer kétsávos gyorsforgalmi útnak.
|
Drágább lesz a csornai elkerülő, mint tervezték
|
Az eredetileg becsült 17,5 milliárd forint helyett 29,9 milliárd forintért a Magyar Aszfalt Kft. és a Közgép Zrt. alkotta MK Csornai Konzorcium mint legolcsóbb ajánlattevő építi a 85. számú főút Csornát elkerülő szakaszát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/25/a-magyar-aszfalt-epiti-a-csornai-elkerulot/
|
2013-06-25 11:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
Idén is kimaradt Magyarország az Európa Tanács éves korrupciós helyzetet vizsgáló jelentéséből,
mivel a kormány megint nem járult hozzá a publikáláshoz.
A 2018-as már a negyedik alkalom, hogy az Európa Tanács “Államok a Korrupció Ellen” ügynöksége elkészíti a beszámolót, de azt nem engedi a magyar kormány közzétenni, írja az Euronews. A szervezet vezetője a hírcsatornának kijelentette: Budapest már indokot sem keres amivel döntését megindokolná.
"Csak egy ilyen példa volt Magyarországon kívül, amely még ennél is komolyabb: az az ország nem tagja az Európa Tanácsnak, de a GRECO-nak igen: Fehéroroszország. Ők semmihez nem járultak hozzá. Magyarország két korábbi jelentés közzétételét jóváhagyta, de a 2017-es körhöz még hiányzik az engedély. Szerintem ez nem a jó szándék jele,"
tette hozzá Marin Mrčela.
|
Idén is letiltotta a kormány a róla szóló korrupciós jelentést
|
Idén is kimaradt Magyarország az Európa Tanács éves korrupciós helyzetet vizsgáló jelentéséből, mivel a kormány megint nem járult hozzá a publikáláshoz. A 2018-as már a negyedik alkalom, hogy az Európa Tanács “Államok a Korrupció Ellen” ügynöksége elkészíti a beszámolót, de azt nem engedi a magyar kormány közzétenni, írja az Euronews.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/26/iden-is-letiltotta-a-kormany-az-unios-korrupcios-jelentest
|
2019-06-26 12:05:00
| true | null | null |
444
|
Nem töri össze magát a nyomozóhatóság, hogy végére járjon az Országos Roma Önkormányzat botrányos Híd a munka világa programjának, derült ki a legfőbb ügyésztől. A szocialista Mesterházy Attila érdeklődött, hogy hol tart az ügy, mire Polt Péter együttérzően közölte:
nem tud mit tenni.
Mivel négy évvel az ügy kirobbanása után még mindig nem történt gyanúsítotti kihallgatás, az ügyészség tétlenül szemléli a fideszes Farkas Flóriánt érintő ügyet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban mondta fel a 1,6 miiliárdos programról kötött támogatási szerződést a Országos Roma Önkormányzattal. Az OLAF tavaly októberben küldte meg teljeskörű jelentését az ügyről.
|
Híd a munka világába: négy év nyomozás után még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként
|
Nem töri össze magát a nyomozóhatóság, hogy végére járjon az Országos Roma Önkormányzat botrányos Híd a munka világa programjának, derült ki a legfőbb ügyésztől. A szocialista Mesterházy Attila érdeklődött, hogy hol tart az ügy, mire Polt Péter együttérzően közölte: nem tud mit tenni.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/26/hid-a-munka-vilagaba-negy-ev-nyomozas-utan-meg-senkit-sem-hallgattak-ki-gyanusitottkent
|
2019-06-26 12:13:00
| true | null | null |
444
|
Valamikor ezen a területen Zamárdi legszebb nyaralója üzemelt. Az ötvenes években kimondottan menő dolog volt a KÖZÉRT üdülőjében nyaralni, de a SZOT villájaként is rengeteg vendéget fogadott ez az épület és telke. Az 1955-ben készített fotó alapján az derül ki, hogy akkor még voltak úriemberek és úrhölgyek. Talán még a békeidőből maradtak meg. Aztán évtizedeken át megőrizték úri mivoltukat, legalábbis vigyáztak arra, amit birtokoltak.
Egy ideig így tett a jelenlegi tulajdonos is, a Tolna Megyei Önkormányzat is, de három esztendeje elbocsájtotta a gondnok házaspárt, és lakatot tett a kapura. A fű nem nő, hanem felveti az egész udvart, bár ez lenne a kisebb baj. A fák szép csendben vagy nagy robajjal ki-kidőltek, a focikapuk széthulltak, a gaz és a szemét lett az úr. Mindez az üdülőkörzet legszebb területén. A szomszédos wellness és strand látogatói naponta szembesülnek a lepukkant, rozoga önkormányzati birodalommal. A bedobált mocsok és a benne élősködő patkányok lassan a növényzetet is kiűzik, az már a Margittay utca járdájára borult, esélyt nem adva a gyalogosközlekedésnek.
Az itt élő emberek már sokszor megkeresték Zamárdi hivatalát, de nem mozdult a füle botja sem. Az pedig végképp nem érthető, hogy egy megyei önkormányzatra miért nem vonatkozik az országos parlagfű-rendelet.
A környékbeliek már azt sem bánják, ha a kétszázmilliós ingatlant azért züllesztik le, hogy valamelyik csókos olcsóbban meg tudja venni. Csak már venné meg, és csinálna vele valamit, például a tábla ellenében inkább kinyitná az kaput, és rendet csinálna!
A szégyentelekről a Zamárdi Baráti Körtől kaptuk az információkat.
|
Az önkormányzat a legpocsékabb gazda?
|
A legszebb vízparti területen fekszik egy egykor szép időket élt ingatlan, ami ma szemét és patkányok tanyája. Tulajdonosa a Tolna Megyei Önkormányzat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/27/az-onkormanyzat-a-legpocsekabb-gazda1/
|
2013-06-27 12:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Erről Domokos László, az ÁSZ és a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) elnöke beszélt újságíróknak az MPGEKE Adóellenőrzési Szakosztályának csütörtökön Győrben megrendezett szakmai konferenciája előtt.
Emlékeztetett: Győr-Moson-Sopron megyében már tartottak egy “nagy, átfogó, holisztikus ellenőrzést”, amely a megyei önkormányzat mellett a két megyei jogú várost érintette, az ellenőrzés pedig alacsonyabb szinten, a kisebb településeknél is folytatódik “a kockázatok mentén”.
“Nem célozhatjuk meg azt természetesen, hogy mindenhová eljussunk, ezért a jó gyakorlatokat is próbáljuk bemutatni, hogy tanuljon egyik település a másik hibájából, és ezáltal javítsa a helyzetet” – fogalmazott a számvevőszék első embere, hozzátéve: ez a megoldás esélyt ad arra, hogy négy évnél ritkábban kelljen megjelenniük minden településen.
“A közpénzvédelem szempontjából az a legfontosabb, hogy mindenhol, ahol káresemény, helytelen pénzköltés, pazarlás történhet, oda viszont négy évnél gyakrabban is eljussunk” – jegyezte meg Domokos László, aki szerint a mai modern ellenőrzési rendszerek nem feltétlenül kívánják meg a személyes jelenlétet.
Korábban létezett olyan rendszer, amelyben minden vállalathoz ellenőrt telepítettek, de ez költséges volta miatt azért sem célszerű, mert ez a szakember az ottani rendszer részévé válik – mondta. Hozzátette: az ÁSZ ezt a feladatot most országosan mintegy félezer emberrel látja el.
Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese arról beszélt: Győr-Moson-Sopron erős gazdasági háttere miatt nagyon előnyös tulajdonságokkal “megáldott megye”, ugyanakkor a határok megszűnése komoly feladatok elé állítja munkatársaikat.
|
Közpénzeket ellenőriznek a kisebb falvakban
|
Az Állami Számvevőszék Győr-Moson-Sopron megyében is razziát tart. Célja, hogy minél előbb eljusson azokra a településekre, ahol a közpénzeket helytelenül költik el.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/27/kozpenzeket-ellenoriznek-a-kisebb-falvakban/
|
2013-06-27 12:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nyomozás indult a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében, hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt - erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adott hírt Facebook-oldalán pénteken. A politikus korábban azért tett feljelentést, mert szerinte "politikai nyomásra, a szakmai írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket az oltóanyagokat, amivel több százezer honfitársunk életét veszélyeztették."
A képviselő ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a keleti vakcinák is hasznosak lehetnek, ám erről a használatuk előtt meg kellett volna győződni és utólag nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat.
Ezt kifogásolta még decemberben Falus András immunológus is, aki tagja volt a keleti vakcinák tesztelésére felkért szakértői gárdának, amíg egyet nem értés miatt ki nem lépett onnan.
A Klubrádióban azt mondta:
Egyértelműen egy felülről jött hatás miatt döntött úgy az OGYÉI vezetősége, nem tehettek mást zárójelben megjegyzem, hogy a Szputnyikot átengedik.
Az immunológus az rtl.hu-nak most azt mondta: úgy érzi, az Országos Gyógyszerészeti Intézetből akarnak bűnbakot csinálni, holott az engedélyezés valójában felső politikai nyomásra történt". Falus András szerint a Szputnyik dokumentációja tele volt pontatlanságokkal és csúsztatásokkal és habár a Szputnyikról kiderült, hogy működő és jó vakcina, de ezt bemondásra nem lett volna szabad elhinni"
Az Amensty kiperelte a Szputnyik dokumentációját
A Szputnyik V dokumentációját az Amnesty International Magyarországnak sikerült kiperelnie az Országos Gyógyszerészeti Intézettől. A megkapott dokumentumban azonban nagyon sok részt kitakartak, és bár még úgy is érdekes megállapításokat lehetett olvasni, az igazán súlyos állításokra akkor derült fény, amikor Hadházy Ákos egy "honfitársunk" segítségével olvashatóvá tette a kitakart részeket.
Kiderült, hogy az eredeti dokumentumokból többek között olyan, súlyos állításokat tartalmazó részeket takart ki a magyar hatóság, mint hogy
a teljeskörű, helyes laboratóriumi gyakorlat megállapítására és ellenőrzésére nem volt lehetőség;
a gyártási eljárás több lépése is manuálisan történik, ami növeli a hibaforrások lehetőségét;
több lényeges, a hatékonyságot és biztonságot érintő vizsgálat hiányzik;
a készítmény hatóértéke nem állapítható meg pontosan;
a fenti információk alapján a klinikai és preklinikai vizsgálatok sem értékelhetőek;
a szennyezések feltérképezéséről, az ettől való mentességről nincs elég adat;
a hatóanyagtartalom vizsgálati módszere elavult és pontatlan, a vírustartalmat eleve nagyon tág érték között adják meg, egyes ampullák hatóanyagtartalma között háromszoros eltérés is lehet.
Hadházy szerint szerint az orosz engedélyezés "egy hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével", és "a kormány hatalmas szerencséje, hogy úgy tűnik, végül az orosz vakcinának volt értékelhető hatékonysága, bár a pontos eredmények továbbra is titkosak".
Máig hiányzik az uniós engedély
Az orosz vakcinával (a kínaihoz hasonlóan) az is probléma volt, hogy az unióban nincs engedélye, emiatt az a nagyjából 2 millió magyar, akiket Szputnyikkal és a kínai Sinopharmmal oltottak, nem juthattak érvényes uniós oltási igazoláshoz, ami a tagállamok közti utazást könnyíthette volna meg. Hiába ígérte ezt meg még tavaly májusban Orbán Viktor.
A szabályokon a közelmúltban egyébként enyhítettek a szocialisták európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István kezdeményezésére. Így mostantól az, aki "második vagy harmadik oltáskor uniós engedéllyel rendelkező vakcinát kapott, ugyanúgy utazhat a tagállamok között."
A kínai vakcinánál is felmerültek problémák
Falus András immunológus, aki a Sinopharm engedélyezésében már nem vett részt, azt mondja: a kínai vakcinánál még nagyobb nehézségekkel kellett szembenézniük a szakembereknek, ugyanis akkor még nem voltak ismertek a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatai. Ráadásul azt ugyan már tudták, hogy az időseken nem tesztelték a vakcinát, Magyarországon mégis oltották ezzel a 60 év felettieket.
Tavaly nyáron kiderült, hogy sok idős embernél nem alakulhatott ki védettség a kínai vakcina után. Erre vonatkozóan több kutatás is indult. A főváros például 13 ezer mintát vett le, a minták több mint negyedénél nem találtak a védettséghez szükséges megfelelő számú antitestet.
|
„Hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével”
|
Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/keleti-oltas-koronavirus-vakcina-engedelyezes-nyomozas-hadhazy
|
2022-02-11 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Bár ezt történelmi sikerként értékelte, azt hozzátette, hogy Hollandia és Bulgária még nem nyújtotta be a tervét – Svédország, Lengyelország és Magyarország tervei pedig még nem kaptak zöld utat.
Főleg utóbbi két ország helyzetéről volt szó a helyreállítási tervekről szóló szerdai vitán az EP-ben, ahol főleg a lengyel kormánypárt állította hadrendbe a képviselőit, de természetesen magyar részről is volt kormánypárti és ellenzéki felszólaló.
Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához.
Reformokat várnak Orbántól a korrupció ellen
„Szorosan együttműködünk a nemzeti kormányokkal a tervek elfogadása érdekében, és már ebben az évben lesznek tagállamok, amelyek lehívhatják az RRF forrásait” – ezzel kezdte a vitaindítóját az Európai Bizottság gazdasági biztosa. Gentiloni szerint fontos az elszámoltathatóság és a transzparencia, és az EB elkötelezte magát az átlátható eljárások mellett:
„Továbbra is folyamatban van az eddig el nem fogadott tervek áttekintése, aminek fontos részei kell legyenek a korrupcióellenes, csalásellenes intézkedések is. A Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védenünk az EU pénzügyi érdekeit. Vannak aggodalmaink több tagállam esetén is.”
Ezekre az aggodalmakra tért ki több EP-frakció is: a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew Europe képviselői arról kérdezték az uniós biztost, mégis milyen feltételrendszer alapján tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal. „Rengeteg szabálytalanságot fedeztek fel Magyarországon, a korrupció miatt pedig mélyreható reformokra van szükség. Ez egy kötelező feltétel kell legyen: vagy reformokat hajtanak végre, vagy nem fogadja el a Bizottság a terveket.
Egyetlen EP-képviselő sem akarja megbüntetni Magyarországot vagy a magyarokat – egyszerűen Orbán rendszerét nem kívánjuk tovább finanszírozni az európai adófizetők pénzével”
– mondta Luis Garicano liberális EP-képviselő.
Hasonlóan fogalmaztak a zöldpárti képviselők is: „Üzenetet kell küldenünk az eddig nem elfogadott tervekben érintett országok polgárainak, hogy nem ellenetek, hanem értetek küzdünk, hogy jó helyre kerüljenek az uniós források” – mondta a német Alexandra Geese.
Minden magyar elégedetlen a Bizottsággal
Szintén a zöld frakcióból szólalt fel Gwendoline Delbos-Corfield, aki nemrég Budapesten járt a Magyarországot vizsgáló EP-delegáció vezetőjeként: „Idén április 27-én fogadták el a vagyonkezelő alapítványok rendszerét, ami közszolgáltatásokat szervez ki magánkézbe. Ezekre nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok, sőt, a hatalom a saját embereit ülteti csúcspozícióba. Vajon ez egy tudatos stratégia a magyar kormány részéről, hogy homályos struktúrák mögé bújtatja az állami vagyont és a feladatokat?”
Három magyar EP-képviselő is felszólalt a szerdai vitán: a szocialista Ujhelyi István ugyan örülne a helyreállítási alap forrásainak, de szerinte nem biztos, hogy ezek a pénzek oda kerülnek, ahova ezeket az EU szánná:
„Kedves bizottságiak, önökből bolondot csinál az Orbán-kormány, ha azt mondják, megkaphatja ezt a pénzt az Orbán-rendszer. Egy rövid kérdést hadd tegyek fel: miért nem válaszolnak arra, mik a tárgyalási pontok a magyar kormánnyal?”
A momentumos Cseh Katalin szintén arra kérdezett rá, miért nem lehet semmit tudni a tárgyalások részleteiről – annak ellenére, hogy a Bizottság szerint közel van a megegyezés. „A magyar kormány vagy a lengyel kormány változtatott volna az álláspontján? Nem, csak a Bizottság mutatja meg magáról újra, mennyire nem lehet komolyan venni, miközben Orbán sorra lépi át a vörös vonalakat. És ez nem Von der Leyen problémája, hanem mindannyiunk problémája – ez a parlament pedig nem hagyhatja magát, amíg nem történik változás az ügyben” – mondta az EP-képviselő.
Míg Cseh a Bizottságra a tárgyalások miatt eresztette ki a dühét, a fideszes Győri Enikő éppen amiatt, mert nem haladnak elég jól a tárgyalások:
„Politikai zsarolásról van szó, ami nem meglepő, hiszen ez a baloldal módszere. Júniusban már éppen elfogadták volna a helyreállítási tervet, de elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényt, és máris több elvárást támasztott a Bizottság.”
Győri szerint a magyar kormány nem fog engedni a melegellenessé hangolt, „pedofiltörvényként” beharangozott jogszabályból, ami igen nagy vihart kavart nyáron az Európai Unióban is. „Megkezdjük a helyreállítást saját erőből, mert ez jár a magyar embereknek, a Bizottság pedig adjon minél hamarabb zöld utat a magyar és a lengyel helyreállítási terveknek” – zárta felszólalását a Fidesz EP-képviselője.
Konkrétak az elvárások, csak nem beszélnek róla
A magyar kormánypárt részéről egyedül Győri Enikő szólalt fel, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) viszont egy sor képviselőt felvonultatott a szerdai vitában: mindegyikük azt hangoztatta, hogy nincs valódi indoka a Bizottságnak arra, hogy ne fogadják el az RRF-tervüket, mindent a szabályok szerint nyújtottak be, Varsó pedig zsarolás áldozata lett.
„Ezt nem lehet megtenni egy teljes jogú tagállammal az Európai Unióban”, „szeretném emlékeztetni a Lengyelországot támadó képviselőket, hogy ez az ország a szolidaritásra épül”, „nem fogom hagyni, hogy Lengyelországról úgy beszéljenek, hogy mi »lábbal tapossuk« az európai értékeket”
– mondták a konzervatív ECR-frakcióhoz tartozó PiS-es képviselők.
A vita végén ismét Paolo Gentiloni szólalt fel: szerinte általánosságban büszkének lehet lenni a helyreállítási alap terveire, amit nem volt egyszerű leegyeztetni a tagállamokkal. „Persze nem vagyunk még a folyamat végén, állandó párbeszédben vagyunk a lengyel és a magyar kormánnyal is (…) Figyelembe vesszük a jogállamisági szempontokat is, hiszen ez szorosan kötődik a helyreállítási alaphoz.
Nagyon precíz és konkrét elvárásaink vannak az RRF-szabályozásban a jogállamisággal kapcsolatban, és remélem, hogy ez mindenki számára világos”
– mondta az uniós biztos.
|
Konkrét elvárásokhoz köti az EU a magyar helyreállítási terv elfogadását, de nem tudni, miről tárgyalnak
|
Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához. Azt is elmondta, hogy a Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védeniük az EU pénzügyi érdekeit. Azonban vannak aggodalmaik több tagállam esetén is.
| null | 1 |
https://telex.hu/kulfold/2021/10/06/europai-unio-parlament-helyreallitasi-terv-vita-cseh-katalin-ujhelyi-istvan-gyori-eniko
|
2021-10-06 12:23:00
| true | null | null |
Telex
|
Ha valóban 3000 forint jár Kübekházának a következő hónapra, ahogy a munkatársaim azt kiszámolták, visszaküldöm Orbán Viktornak – reagált a Belügyminisztérium pótfinanszírozására Molnár Róbert. A kormány meghallott néhány a jajszót, de a kistelepülések szempontjából nem érti a problémák lényegét – kommentálja a BM rendeletét a kübekházi polgármester. Az önkormányzatoktól a feladat finanszírozás bevezetésével egy időben csupán az alapfokú oktatást vállalta át az állam, ami azokon a településeken, ahol már korábban is egyházi fenntartásban működtek az iskolák, semmilyen megtakarítás nem jelentkezett az idén – ismételte meg Molnár Róbert. Semmilyen figyelmet nem fordítottak az egyes települések teherbíró képességére.
Nincs mindenütt MOL
Azzal, hogy a pótfinanszírozás 16 ezer forintra kipótolja, a Kübekháza esetében 9ezer forintos, egy főre jutó iparűzési adót, még mindig messze marad a korábban 36 ezer forintra való kiegészítéstől. Az így visszakapott pénzt a működésre kell elkölteni, hiszen az ahhoz szükséges összeget továbbra sem biztosítják a központi költségvetésből.
Gúzsba kötve
A falvak élhetőségére, a fejlesztésekre egy fillér nem marad – magyarázza Gácsi József, Kübekháza jegyzője. A szerkezetátalakítási tartalék felhasználásáról rendelkező BM rendelet most ugyan rendezni próbál néhány problémát, azonban egy sor, kötelező, de alul finanszírozott önkormányzati feladattal nem foglalkozik a rendelet. Nem hallani például a közfoglalkoztatás finanszírozási problémáinak az orvoslásáról, holott miniszterelnök úr elvárása a még szélesebb körű közfoglalkoztatás megvalósítása-tette hozzá a jegyző.
Vegetáló falvak
Ha tartja magát a minisztérium ahhoz, hogy az önkormányzatok „többletfinanszírozást is csak meghatározott feladatok ellátására kapnak”, akkor a falvak likviditási gondjait konzerválják, hiszen ezeket a lyukakat már folyószámla hitellel sem lehet betömni, mert a stabilitási törvény ezt a fajta hitelt ugyan lehetővé teszik, de a bankok általában csak saját bevételek 25%-ig terjedő mértékű folyószámla hitelkeretet nyitnak meg. Mindezt a helyzetet pedig úgy kell kezelni a településeknek, hogy az önkormányzati törvény az idei évtől megtiltotta működési hitel tervezését. Fejlesztés és közösségi összefogás nélkül pedig ezek a vidéki falvak elenyésznek.
|
Hibernálják Magyarországon a szegény falvakat
|
A probléma lényegét nem értette, vagy nem akarja megérteni a Belügyminsztérium – így reagált a Pintér Sándornak levelet író kübekházi polgármester a 17 milliárd forintos pótfinanszírozásról szóló, június 11-i BM rendeletre.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/27/hibernaljak-magyarorszagon-a-szegeny-falvakat/
|
2013-06-27 12:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere Facebook oldalán osztotta meg, hogy a falu megkapta a következő hónapi nettó finanszírozást az államtól, pontosan 3.480 Ft érkezett a település számlájára.
Ebből az összegből kellene az 1600 lakosú faluban a teljes rezsit -körülbelül 5 millió forint/hó, a segélyeket, a fenntartást, a karbantartásokat és az EU-s pályázatok önerejét is fizetni.
A tarthatatlan helyzetre szeretné felhívni a kübekházi képviselőtestület a figyelmet azzal, hogy a júliusi költségekre kapott összeget teljes egészében viszaküldik az Államkincstárnak, “mert ez szégyenteljes, és súlyos diszkrimináció a kisfalusi emberekkel szemben. A hazugság pártsemleges!” -írja Facebook oldalán a polgármester, aki a pénzfeladás költségét maga állja.
|
Kiakadt a polgármester: 3.480 Ft-ot kapott Kübekháza az államtól egy hónapra
|
3.480 Ft-ot kapott Kübekháza júliusi működésének finanszírozására az államtól. A képviselők úgy döntöttek visszaküldik az összeget, ennek költségét a polgármester állja.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/28/3-480-ft-bol-eljen-kubekhaza-egy-honapig/
|
2013-06-28 12:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tizennyolc ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség egy 300 milliós korrupciós ügyben.
A vádirat lényege szerint egy férfi, aki feltételesen volt szabadlábon, 2017-2018-ban olyanokkal lépett kapcsolatba, akik ellen eljárásokat folytattak a hatóságok. Arra hivatkozott, hogy jó kapcsolatai vannak, adó- és büntetőügyeket tud befolyásolni, el tud intézni ezt-azt, ha kap valamennyi pénzt. Azt is állította, hogy a pénz egy részét az ügyekben eljáró embereknek továbbítja.
A 41 éves férfi általában a rendőrség, az ügyészség vagy az adóhivatal magas beosztású, fontos emberének adta ki magát. Többször azt állította, hogy a korrupciós pénzt a Belügyminisztérium „úgynevezett feketekasszájába” szállítja, amiből ő jutalékot, a vesztegető pedig védettséget kap.
Természetesen ebből egy szó sem volt igaz, a pénzt a saját zsebébe csúsztatta, és ezzel összesen 292,4 millió forintot keresett.
A vádlottól hét autót, 24 millió forint készpénzt, ékszereket, valamennyi dollárt és eurót foglaltak le, két ingatlanját pedig zár alá helyezték.
|
Egy férfi azzal hitegette flekkes múltú ügyfeleit, hogy el tud sikálni ezt-azt, de végül zsebre tette a pénzüket
|
Tizennyolc ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség egy 300 milliós korrupciós ügyben. A vádirat lényege szerint egy férfi, aki feltételesen volt szabadlábon, 2017-2018-ban olyanokkal lépett kapcsolatba, akik ellen eljárásokat folytattak a hatóságok. Arra hivatkozott, hogy jó kapcsolatai vannak, adó- és büntetőügyeket tud befolyásolni, el tud intézni ezt-azt, ha kap valamennyi pénzt. Azt is állította, hogy a pénz egy részét az ügyekben eljáró embereknek továbbítja.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/07/vademeles-ugyeszseg-korrupcio-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-300-millio
|
2021-10-07 12:33:00
| true | null | null |
Telex
|
Vádat emeltek egy szegedi önkormányzati képviselő és társai ellen, mert céghálót működtetve 271 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek - tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.
Szanka Ferenc elmondta, a főügyészség az ügyben 18 ember ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt; nyolcat közülük bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel vádolnak. Kilenc további gyanúsított esetében a vádhatóság feltételesen felfüggesztette az eljárást. Az ügyészség két, a bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött.
A vádirat szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító férfi a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy bűnszervezetet hoz létre a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében.
A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében működő céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be, vagy azt sem tették meg. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok nem nyújtottak be adóbevallást, de ha igen, adófizetési kötelezettségüknek akkor sem tettek eleget, szerepük csak a fiktív számlák kiállítása volt.
A szórólapterjesztést ténylegesen azonban továbbra is a szegedi férfi és társai koordinálták. A bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták a szervezet vezetőjének.
|
Vádat emeltek Joób Márton szegedi képviselő ellen
|
Céghálót működtetve 271 millió forint vagyoni hátrányt okozott társaival az állami költségvetésnek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/joob-marton-vademeles
|
2022-02-11 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek azt a júniusban elfogadott javaslatot, amelynek alapján a fővárosi önkormányzat közvetlenül irányíthatja a Margitszigetet – közölték pénteken az Országgyűlés honlapján.
Az Országgyűlés június 10-én 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.
Áder János azzal indokolta döntését, hogy uniós előírás szerint “nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül”.
A most elfogadott törvénymódosítás június 30-án lépett volna hatályba.
|
Ádernek nem tetszik a margitszigeti hatalomátvétel
|
Áder Jánosnak nem tetszik a margitszigeti tulajdonoscsere.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/21/adernek-nem-tetszik-a-margitszigeti-hatalomatvetel/
|
2023-02-16 12:41:34
| true | null | null |
24.hu
|
Tóth József (MSZP) polgármester az ülésen kifejtette, hogy a módosítás az Európa Tanács önkormányzati chartáját és a jogalkotási törvényt is sérti. A polgármester előterjesztésében azt is jelezte: a törvény több paragrafusa sérti az Alaptörvény több cikkét és a jogállamiságot. Kifogásolta, hogy a városrész közigazgatási határát a magyar jogrendben egyedülálló módon változtatták meg, a területszervezési döntés meghozatala során nem kérték ki a XIII. kerületi önkormányzat véleményét.
A képviselő-testület 16 igen szavazattal, 2 nem ellenében arról döntött, hogy alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz, és kéri az alaptörvény-ellenes rendelkezések megsemmisítését.
A képviselők arról is döntöttek, hogy a kerület azonnali hatállyal megszünteti tagságát a Budapesti Önkormányzatok Szövetségében (BÖSZ). Ezt Tóth József azzal indokolta, hogy kérésük ellenére az önkormányzati érdekképviselet nem alakított ki álláspontot a Margitszigetre vonatkozóan.
A parlament kormánypárti többsége szerdán változatlan tartalommal fogadta el azt a törvényt, amely a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá vonja a Margitszigetet. A jogszabályt június 10-én szavazta meg először az Országgyűlés, Áder János államfő azonban megfontolásra visszaküldte. A törvényjavaslaton – az előterjesztő, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára – annyit változtatott az Országgyűlés, hogy nem június 30-án, hanem a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
|
Harcolni fognak a Margitszigetért
|
Alkotmányjogi panasszal fordul az XIII. kerületi önkormányzat az Alkotmánybírósághoz a Margitsziget közvetlen fővárosi irányítására vonatkozó törvény miatt. Erről csütörtöki ülésén határozott a kerületi képviselő-testület.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/27/harcolni-fognak-a-margitszigetert/
|
2013-06-27 12:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
A politikus azt írta, a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt a keleti vakcinák engedélyezésének ügyében.
Hadházy feljelentésében arra hivatkozott, hogy „politikai nyomásra, a szakma írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket a készítményeket, ezzel több százezer honfitársunk életét közvetlenül veszélyeztetve”.
Hadházy Ákos hangsúlyozta: az oltások életeket menthetnek. „A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat” – összegzett.
|
Nyomozást indítottak a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/hadhazy-akos-keleti-vakcinak-nyomozas-feljelentes
|
2022-02-11 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Osztom a mikuláscsomagot, én vagyok az utcán az Isten” – ez volt a címe a korrupt budapesti parkolási rendszert bemutató filmünk második részének, amiben két ferencvárosi parkolási ellenőr súlyos dolgokat állít a IX. kerületi parkolási üzemről: a kerületben a kiváltságosoknak nem kell fizetniük a parkolásért, számukra VIP parkolási listát tartanak fenn; egyes ellenőrök zsebre dolgoznak vagy éppen az utcán drogot árulnak; a parkolóőröket foglalkoztató cég pedig feketén üzemel. Az egyik alkalmazott beszámolt róla, hogy amikor orvoshoz akart menni, akkor lett világos számára, hogy nincs kifizetve a tb-je, a munkáltatói semmilyen járulékot nem fizetnek utána, nincs fizetett szabadságuk, sem betegszabadságuk. Filmünkben bemutattuk, hogy az önkormányzati munkát végző cég valójában egy fantomvállalat volt, aminek ügyvezetői székében számonkérhetetlen ukrán állampolgárok váltották egymást, és tevékenységük után nem fizettek adót.
A látottak alapján költségvetési csalás gyanúja miatt Baranyi Krisztina független képviselő és Tényi István is feljelentést tettek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig arra hivatkozva, hogy a feljelentésben megjelölt videónk „semmilyen olyan konkrét adatot, tényt nem tartalmaz, amely felvetné a költségvetési csalás bűncselekmény gyanúját”, a feljelentéseket elutasította.
Ez azt jelenti, hogy meg sem vizsgálják az ügyet, mert semmi gyanúsat nem láttak a feljelentés alapjául szolgáló filmben.
Itt (1, 2, 3, 4) olvasható a határozat, amit Baranyi Krisztina küldött el a 444.hu-nak és, amit Ragályiné Karlovitz Kinga pénzügyőr őrnagy osztályvezető jegyez. A hatóság ebben azt állítja, hogy a filmből nem derül ki, hogy pontosan milyen gyanús cégről van szó, hogy mikor készültek a felvételek, hogy azon kik szerepelnek, és az sem, hogy milyen mértékű a vagyoni kár.
Ez mind nem igaz.
Filmünkben az ellenőrök állításait egytől egyig bizonyítottuk, és a februári premier óta egyik érintett sem cáfolta vagy kifogásolt a filmben elhangzottakat. Bemutattuk az adóhivatal levelét, ami bizonyítja, hogy az ellenőr után a munkaadói egyáltalán nem fizettek járulékot, bemutattuk a másik ellenőr fizetési papírját, amin a borítékjában szereplő valódi fizetésének tizede szerepel. Felvétel van róla, hogy az ellenőrzés vezetői beismerik, hogy a borítékot ők adták az alkalmazottnak, bemutattuk az őket foglalkoztató céget, a Ponunciation Pannonia kft-t, annak székhelyét, bevételeit és csak papíron szereplő ügyvezetőit (Levchei Ganna, Levchei Hanna) és még számos dokumentumot, munkaköri leírást, amik mind alátámasztják a két ellenőr állításait.
Tehát a NAV tendenciózusan figyelmen kívül hagyta az elé tárt bizonyítékokat.
De van egy körülmény, ami miatt a feljelentések elutasítása még sokkal súlyosabb, és elkeserítőbb. A filmben bemutatunk egy 2018. december 18-ai felvételt is, ami a parkolási ellenőrök Gát utcai irodájában készült, ahol komoly vita alakult ki az egyik ellenőr és a főnökei között, ugyanis az alkalmazott fizetési borítékjában 20 ezer forinttal kevesebb volt, mint amiben korábban megállapodtak. A konfliktus odáig fajult, hogy a helyszínen a rendőrség is megjelent, akik jegyzeteket is készítettek az esetről. A két szolgálatban lévő hatósági személynek a filmünkben is szereplő férfi elmondta, hogy szinte teljesen feketén végez önkormányzati munkát, majd bemutatja a fizetési papírját is, amin 23275 forint szerepel, bemutatja a fizetéses borítékját, amiben ennek majdnem a tízszerese van, a rendőrök a saját fülükkel hallják, ahogy a két főnöke hebegve beismeri, hogy ők adták a borítékot. Tehát nem csak a 444-nél, de a rendőrségnél is megvan a adóhatóság által hiányolt összes információ nevekkel, cégnévvel, helyszínnel és időponttal együtt, amik megerősítik a filmünk állításait. (Bár a bemutatót követően a cég sietve felszámolta Gát utcai irodáját, és más helyre költözött.)
Az adóhatóság úgy tagadta meg az intézkedést, hogy meg sem próbálták begyűjteni a rendekezésre álló bizonyítékokat, de ami durvább, hogy úgy sem hajlandóak a bűnt üldözni, hogy annak a hatósági személyek bizonyíthatóan a szem- és fültanúi voltak és pontos információik vannak az elkövetés helyéről, módjáról és elkövetőiről.
Ez azt jelenti, hogy a hatóságok nem csak nyomozni nem hajlandóak egy minden elemében bűzlő ügyben, de a rendelkezésükre álló bizonyítékokról sem vesznek tudomást. Nem ez az első eset, hogy látszólag a NAV a gyanús parkolási cégeket segíti. Filmünkben azt is bemutattuk, hogy hiába küldtünk több, mint tíz levelet, hiába hívtuk őket számos alkalommal, az adóhatóság megtagadta a választ arra az egyszerű, de kulcsfontosságú kérdésünkre, hogy a parkolójegy milyen hivatalos fizetést igazoló dokumentumnak számít, és hogy kell-e rá sorszám vagy sem.
Micsoda igazságtalanság az, hogy egy átlagos polgár legapróbb hibáira szabályosan vadásznak a parkolási cégek, majd sarcolnak, közben ők szinte semmilyen törvényt nem tartanak be? Micsoda igazságtalanság az, hogy ha egy egyszerű boltos 10 forinttal nem tud elszámolni, akkor úgy megbüntetik, hogy örökre megemlegeti, de ha egy önkormányzati munkát végző cég az egész tevékenységét gyaníthatóan feketén végzik, akkor az adóhatóság elfordítja a fejét?
A magyar állam súlyos üzenetet küldött. És nem először a témában.
Azt üzenték, hogy a parkolási botrány felelőseinek nem kell tartaniuk az igazságszolgáltatástól, hiszen ha az üzemeltetési hierarchia legalsó szintjén állók aljasságai következmények nélkül maradnak, akkor a fő felelősöknek, a parkolási nagyvállakozóknak és a mögöttük álló fideszes és szocialista politikusoknak végképp nincs mitől tartaniuk, fellélegezhetnek.
A tetejétől a talpáig bűzlő budapesti parkolásról szóló februári filmünket itt tudják megnézni:
|
Ez súlyosabb Magyarországra nézve, mint az egész parkolási balhé
|
„Osztom a mikuláscsomagot, én vagyok az utcán az Isten” – ez volt a címe a korrupt budapesti parkolási rendszert bemutató filmünk második részének, amiben két ferencvárosi parkolási ellenőr súlyos dolgokat állít a IX. kerületi parkolási üzemről: a kerületben a kiváltságosoknak nem kell fizetniük a parkolásért, számukra VIP parkolási listát tartanak fenn; egyes ellenőrök zsebre dolgoznak vagy éppen az utcán drogot árulnak; a parkolóőröket foglalkoztató cég pedig feketén üzemel. Az egyik alkalmazott beszámolt róla, hogy amikor orvoshoz akart menni, akkor lett világos számára, hogy nincs kifizetve a tb-je, a munkáltatói semmilyen járulékot nem fizetnek utána, nincs fizetett szabadságuk, sem betegszabadságuk. Filmünkben bemutattuk, hogy az önkormányzati munkát végző cég valójában egy fantomvállalat volt, aminek ügyvezetői székében számonkérhetetlen ukrán állampolgárok váltották egymást, és tevékenységük után nem fizettek adót.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/17/ez-sulyosabb-magyarorszagra-nezve-mint-az-egesz-parkolasi-balhe
|
2019-06-17 12:48:00
| true | null | null |
444
|
Hiába dobta vissza a NAV március 20-án azt a feljelentést, amit a 444 cikke miatt tett Varga Zoltán debreceni DK-s képviselő, a birtokunkban lévő dokumentumok tanúsága szerint a Debreceni Járási Ügyészség ezt felülbírálta, így az ügyben költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás.
Az ügy lényege az volt, hogy egy debreceni szórakozóhelyen idén február 23-án tartott társasjáték-estet a Porkoláb Gyöngyi, vagyis Kósa Lajos felesége által vezetett Csak egy nő? egyesület, illetve a szintén hozzá kötődő Kőr Dáma egyesület úgy állított be a honlapján, mintha az egy általuk szervezett és megrendezett buli lett volna.
A Csak egy nő? honlapjára feltett eredeti beszámoló így hangzott minderről:
„Idén februárban a Debreceni Kőr Dáma Egyesület is csatlakozott az Egyszülős Központ által szervezett és támogatott KAPCSOLJ KI Programsorozathoz.
2019. február 23-án nagy érdeklődés övezte a debreceni Ifjúsági Házban megrendezésre kerülő Generációk társasjátékát. Az est keretein belül 8-10 család játszott különböző társasjátékokat egy moderátor vezetésével és arra próbáltak választ találni, hogy valóban minden információ megtalálható-e az interneten, elengedhetjük-e a hagyományos információforrásokat.
A program az Egyszülős Központ együttműködésével és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.”
Vagyis az egyesület azt is elismerte, hogy az eseményt minisztériumi pénzből szervezték. Csakhogy egy, az inkriminált estén már a délután közepe óta ott játszó és éjfélig ott tartózkodó vendég a 444-nek elmesélte, hogy ez egyáltalán nem a két civil szervezet eseménye volt, a helyszínen erre nem is utalt semmi, hiszen ez egy kifejezetten közösségi társasájátékozásra szakosodott pub, ahol Pokolábéktól függetlenül, szokás szerint játszottak az emberek, moderátor nélkül. Szemtanúnk részletesen elmesélte, hogy Porkoláb és társai hogyan jelentek meg egyszer csak az este közepén, összesen nem több, mint 3/4 órára, hogyan állítottak fel egy, a logójukkal díszített spanyolfalat, hogyan fényképezkedtek és hogyan álltak röviden szóba pár ott szórakozóval, majd hogyan távoztak.
Nem nyolc-tíz család, hanem – mint az egyébként még a Pokolábék által publikált fotókon is jól látszott – öt-hat huszonéves, egyetemista kinézetű fiatalokból álló asztaltársaság társasozott a helyiségben. Miután az ügyben levelet írtam Porkolábnak, az estről szóló online beszámolójukat azonnal megváltoztatták, kiszedve belőle a fotók alapján azonnal cáfolható füllentéseket. Csakhogy az eredeti posztokat lescreenshotoltam, ami az ügyről szóló első cikkben jól látható.
A nekem írt válaszlevelében Porkoláb ezután megpróbált úgy tenni, mintha ők igazából egy másik eseményt szerveztek volna a 8-10 családnak, a következő napra, 24-ére, ami azonban elmaradt, ezért jelentek meg a helyszínen 23-án, ám ezt a saját facebookos meghívójuk is cáfolta, amit szintén megtekinthető a fentebb linkelt cikkben.
|
Költségvetési csalás gyanújával mégis nyomozás indult Kósa Lajos felesége egyesületeinek ügyében
|
Hiába dobta vissza a NAV március 20-án azt a feljelentést, amit a 444 cikke miatt tett Varga Zoltán debreceni DK-s képviselő, a birtokunkban lévő dokumentumok tanúsága szerint a Debreceni Járási Ügyészség ezt felülbírálta, így az ügyben költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/17/koltsegvetesi-csalas-gyanujaval-megis-nyomozas-indult-kosa-lajos-felesege-egyesuleteinek-ugyeben
|
2019-06-17 13:10:00
| true | null | null |
444
|
Nem jogerősen egy év nyolc hónap börtönre ítélte 138 rendbeli csalás miatt a bíróság azt a kecskeméti tanárnőt, aki diákoktól franciaországi utazás szervezésére több millió forintot csalt ki.
A Kecskeméti Törvényszék ítélete szerint az anyagi gondokkal küzdő tanárnő 2016 tavaszán hatnapos franciaországi kirándulást hirdetett meg, amire kezdetben az iskola tanulóit hívta meg, később másokat is bevont.
Azt ígérte, a 45 ezer forintos részvételi díj az útiköltségen felül fedezi a szállást, a félpanziós ellátást, a belépődíjakat és egy sétahajózást is a Szajnán.
A feltűnően jó feltételeket a jelentős előfoglalási és diákcsoport-kedvezménnyel, valamint a sokéves utazásszervezési tapasztalata révén kiépített kapcsolataival magyarázta. Az utazásra jelentkező 213 embernek a tanárnő október elején valótlanul azt állította, hogy a szállást és a buszokat is lefoglalta. A kirándulást azonban a tervezett október 31-i indulás előtti napon e-mailben lemondta azzal az indokkal, hogy öt jelentkező adatlapját nem kapta meg, így a diákcsoport-kedvezményt nem tudja érvényesíteni.
Valójában szándékában sem állt az utazás megszervezése.A kirándulás lemondása után az utazásra jelentkezők egy parkolóban találkozót szerveztek a tanárnővel, és kérték, hogy bizonylatokkal igazolja a buszrendelést és a szállodai foglalásokat. A találkozó során a tanárnő azt állította, hogy egy budapesti cégtől bérelt buszokat, majd később a becsapott embereknek egy általa hamisított bizonylatot is elküldött e-mailben, amin úgy tűnt, mintha a busztársaságnak két részletben átutalta volna az utazás díját.
A tanárnő az elmaradt utazás után még heteken át hitegette a jelentkezőket, hogy a befizetett részvételi díjakat visszatéríti, különféle kifogásokra hivatkozva azonban rendszeresen kibújt fizetési kötelezettsége alól. 138 sértettől több mint 9 millió forintot vett át, amit két ember kivételével nem térített meg.
|
Börtönt kaphat a kecskeméti tanárnő, aki lenyúlta a kiránduláspénzt
|
Nem jogerősen egy év nyolc hónap börtönre ítélte 138 rendbeli csalás miatt a bíróság azt a kecskeméti tanárnőt, aki diákoktól franciaországi utazás szervezésére több millió forintot csalt ki.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/18/bortont-kaphat-a-kecskemeti-tanarno-aki-lenyulta-a-kirandulaspenzt
|
2019-06-18 13:25:00
| true | null | null |
444
|
Rogán Antalt is meghallgatná a végrehajtói kar letartóztatásban lévő elnökének ingatlanügyeit vizsgáló fővárosi bizottság. A testület Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére jött létre, az 5. és a 7. kerület 2010 utáni ingatlaneladásait vizsgálják. A Fidesz budapesti frakciója nem vesz részt a bizottságban, mert szerintük annak nincs jog- és hatásköre kerületi ügyekben.
|
Schadl György vásárlásait vizsgálják
|
Rogán Antalt is meghallgatná a végrehajtói kar letartóztatásban lévő elnökének ingatlanügyeit vizsgáló fővárosi bizottság. A testület Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére jött létre, az 5. és a 7. kerület 2010 utáni ingatlaneladásait vizsgálják. A Fidesz budapesti frakciója nem vesz részt a bizottságban, mert szerintük annak nincs jog- és hatásköre kerületi ügyekben.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/10/schadl-gyorgy-rogan-antal-ingatlanos-bizottsag
|
2022-02-10 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Idézet következik. Beszélők: a börtönből telefonáló Schadl György, a végrehajtói kar vezetője, és felesége, a szintén végrehajtó Schadl-Baranyai Helga:
Schadl György: Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt […] Ezen kívül mást mit várnak?
Schadl-Baranyai Helga: Nyilván nem kell olyat bevallani, amit nem követtél el. Tehát, hiába csinálják most azért, mert valaki összeszarja magát, hogy be kell mennie 30 napra, de olyat nem kell bevallani, amit nem csináltál. És most [ha] a fejük tetejére állnak sem fogsz ebben valamit [bevallani], amit nem csináltál.
Schadl György: Csak látják, hogy velem nem bírnak, és akkor nekiállnak, hogy kimennek hozzád faszszopóskodni reggel 6-kor. Ahelyett, hogy felhívnának telefonon, hogy hol van. Basszák tele a büdös kurva anyjukat!
A történet ott kezdődött, hogy 2021. november 5-én a ferihegyi repülőtéren letartóztatták Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. A hatóságok Schadlt egy sor bűncselekménnyel vádolják, az ügy lényege, hogy azt feltételezik: befolyásával visszaélve maffiaszerű korrupciós hálózatot épített ki a végrehajtók között.
A letartóztatás után Schadlék házában házkutatást tartottak, de első körben nem foglaltak le semmit. Később Schadl telefonált a börtönből, hogy rábírja apját és feleségét, azok rejtsék el értékeiket. Ők 2022. január 4-én széfet béreltek a Bartók Béla úti OTP-fiókban, ahol 110 millió forint értékű ékszert helyeztek letétbe. Erről a 24.hu írt hosszabban. Schadl feleségét azóta emiatt különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják, de az asszonnyal szemben egy másik ügyben is vizsgálódik az ügyészség. Utóbbiban az derült ki, hogy Schadl-Baranyai Helga végrehajtóként egyszer úgy árvereztetett el egy 450 milliós villát 38 millió forintért, hogy egy évvel visszadátumozta a végrehajtás-árverési eljárást, kijátszva egy bírósági döntést.
Házkutatás, de miért?
Most a Telex birtokába jutott két, 2022. március 2-án készült hangfelvétel, amelyeken a Schadl házaspár telefonbeszélgetései hallhatók (az egyiket részben nyilvánosságra hozta már korábban a Blikk). Schadl György itt már a börtönben ült, valamiért abban a hitben, hogy néhány hónapon belül ki fogják engedni. A telefonbeszélgetés előzménye, hogy az ügyészség rájött, hogy Schadl apja és felesége elrejtették a náluk lévő értéktárgyakat, ezért az első házkutatás után a rendőrség másodszor is kiszállt a családi házhoz.
Baranyai: Halló!
Schadl: Szia babám!
B: Szia!
Sch: Na, mi van?
B: Nem szeretek reggel hatkor a készenléti rendőrségre ébredni.
Sch: Na, mi történt már megint?
B: Reggel hatkor már itt voltak.
Sch: És mit akartak?
B: Házkutatás volt megint.
Sch: Mit kerestek?
B: Pénzt, nagyobb értékű vagyontárgyakat, ékszereket, ilyesmit.
Sch: Beszarok bazdmeg! És mit találtak?
B: Nem foglaltak le semmit.
Sch: És milyen ügyben? Az én ügyemben jöttek ki már megint?
B: Igen.
[...]
Sch: És mit mondtak, minek jönnek? Én börtönben vagyok, viszonylag nehezen tudok pénzt odarakni, nem?
B: Hogy amit láttak a házkutatásnál, azokat akarták elvinni.
Sch: De nincs meg?
B: De megvan.
Sch: Mi van meg?
B: Itt nem volt meg.
Sch: Hát akkor?
B: Szívem, fejezzük be ezt a beszélgetést légy szíves. [...] Reggel hatkor erre ébredtem.
Sch: Ne engem basszál le, szívem! Tényleg engem szúrsz le ezért is?
B: Nem ezért szúrlak le. Nem tudod, hogy mindennap mit kell átélnem itt kint.
Sch: Most mit mondjak, szívem? Itt rohadok a börtönben, és én vagyok lebaszva ezért is!?
A rendőrök tehát azokat a nagy értékű vagyontárgyakat keresték a házban, amelyeket az első házkutatásnál még ott láttak, de amelyeket azóta a széfbe rejtettek. Ahogy Schadl-Baranyai mondja: ezeket második alkalommal már nem találták ott. A beszélgetés nemsokára véget ér.
Ha nem foglalták le elsőre, miért ne lehetne elrejteni?
Délután Schadl megint hívogatni kezdi a feleségét, aki három órán keresztül nem veszi fel a telefont. Hat után végül felveszi, majd megmagyarázza, miért nem válaszolt. A beszélgetés így alakul:
Schadl: De szívem, ilyet ne csinálj, hogy három óráig hívlak és nem veszed föl!
Baranyai: De most egy kicsit összeszedem magam, nem akarom, hogy ezt hallgasd!
Sch: Hát mondom, egy kicsit próbáld könnyedebben venni a dolgot! Nem tudok mást mondani.
B: Jó.
Sch: Megvagy, dolgozol, te kint vagy, neked megvannak a barátaid, kint vannak a rokonaid. Neked nem veszik el semmidet, gondolj erre! Nem tudok mást mondani. Mondom, nem téged basztak meg, hanem engem. Most szívem, nekem az életem egy forintot nem ér, ha egy kicsit reálisan nézem.
B: Ez nem igaz amúgy, szívem.
Sch: Hát hogy ne lenne már igaz, kérlek!
B: De mindenhonnan újra lehet kezdeni.
Sch: Én azt mondom, hogy az én szituációmban hogy éreznéd magad? Gondolj arra, hogy mindig van út lefelé, csak oda akarok kilyukadni. Valakinek még annál is szarabb, mint neked. Béna, vak, faszom tudja.
B: Igen, én ezt fogom, csak ez most egy kicsit sok volt nekem ez a mai nap. De majd összeszedem magam, csak egy kicsit sok volt.
Sch: Vagy mit mondjak szívem, nem akarlak ennek kitenni.
B: Hát, de én értem, hogy nem akarsz, de hát ezzel nem lehet mit kezdeni. Tehát, hogy ezzel nem tudunk mit csinálni. Szívem, hát ez a helyzet adott, hát ez van. Amúgy már arra is gondoltam, hogy azért van ez, mert hogy ugye 8-án hosszabbítást fognak biztos indítványozni, és akkor azt tudják mondani, hogy az eljárási cselekmények is indokolják még, nem tudom.
Itt arról van szó, hogy Schadl-Baranyai szerint az értéktárgyaik elrejtése is hozzájárulhat ahhoz, hogy Schadl letartóztatását meghosszabbítsák. Később megint a házkutatásról beszélnek, majd ez hangzik el:
Baranyai: Biztos, hogy amúgy ez is a cél még ráadásul, tudod, hogy pszichésen [nyomást gyakoroljanak].
Schadl: Jó, de figyelj, ettől nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt… Ezen kívül mást mit várnak?
B: Nyilván nem kell olyat bevallani, amit nem követtél el. Tehát hiába csinálják most azért, mert valaki összeszarja magát, hogy be kell mennie 30 napra, de olyat nem kell bevallani, amit nem csináltál. És most a fejük tetejére állnak, sem fogsz ebben valamit [bevallani], amit nem csináltál.
Sch: Csak látják, hogy velem nem bírnak, és akkor nekiállnak, hogy kimennek hozzád faszszopóskodni reggel hatkor. Ahelyett, hogy fölhívnának telefonon, hogy hol van. Basszák tele a büdös kurva anyjukat!
B: De ráadásul tényleg nem volt semmi lefoglalva.
Sch: Ott voltak ők maguk, elvihették volna még, amit akartak. Mindent, bármit, mindent, de most is mindent elvihettek. Én mondom abból, amit akarnak, semmit nem vittek el. Semmit. Semmit!
A rendőrök később megtalálták a széfet az abba rejtett tárgyakkal, és lefoglalták azokat. Schadl-Baranyai Helgára az ügyészség két év öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és 50 millió forint pénzbüntetést kért.
A Schadl–Völner-ügyről az előző hetekben több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:
|
Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!
|
Schadl György letartóztatása után telefonon utasította feleségét és apját, hogy rejtsék el értéktárgyaikat. Ezt ők megtették, de lebuktak, ezért a rendőrség házkutatást tartott náluk. Az eset után a házaspár kétszer is beszélt telefonon, Schadlné rendkívül kiakadt, férje pedig feltette a kérdést: ha ő rohad a börtönben, akkor miért van lebaszva még a kint történtekért is?
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/16/schadl-gyorgy-schadl-baranyai-helga-hangfelvetel-telefonbeszelgetes-szef-elrejtett-ertekek
|
2023-02-16 13:34:49
| true | null | null |
Telex
|
Mondhatnám, hogy a szél jeges esőt fújt az arcomba, és minden erőmet össze kellett szednem ahhoz, hogy ne essek el a járdán, de nem így volt, napsütésben, és januárhoz képest egészen enyhe időben sétáltam az I. kerület kedves házai között. Abból kiindulva, hogy Magyarországon általában mennyire nehéz információkat megszereznie és közérdekű állami dokumentumokba betekintenie egy újságírónak, ez a téli reggel szinte gyanakvást keltően volt tiszta, felhőtlen és békés.
„A telefont persze visszaadjuk, és a kulcs végig önnél lesz”
– nyugtatott meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda portása, miután eltette a kis fémdobozt, amelybe a telefonomat kellett bezárnom, azt ugyanis nem vihettem magammal, ki is volt írva: iratbetekintésre hang- és képrögzítésre alkalmas eszközt tilos bevinni. Fennakadhatnánk persze azon, hogy ez miért van így, de az elmúlt években a magyar újságírók hozzászoktak ehhez, az én zsebemben is ott lapult a jegyzetfüzet és három toll, ha kifogy az egyik, ott a második, ha az is kifogy, ott a harmadik, ha pedig az is kifogy, sírva fakadok.
Az emeleten kis irodába vezettek, ahol két öltönyös férfi várt. Bemutatkoztunk, megkérdezték, kérek-e valamit (kértem egy kávét), egy papírra felírták a pontos időt, aztán elém toltak egy A4-es lapot, amelyre a 48/2012-es RJGY-határozat szövegét nyomtatták.
Ez az a dokumentum, amelyet az elmúlt 8 évben tengeri naplementéknél, sarki fénynél, hegyi panorámáknál és mindenféle női testrészeknél is jobban szerettem volna látni.
Indítottunk érte még közadatpert is, hiába. A határozat 2012-ben született, és 10 évre titkosították, de úgy, hogy még azt sem voltak hajlandók megmondani, ki titkosította, és miért.
Ez a titkosítás azonban 2022 szeptemberében lejárt. Még az előző telefonomban, évekkel ezelőtt állítottam be emlékeztetőt 2022. szeptember 5-re RJGY szöveggel, és miután tavaly ősszel csörgött is, megírtam a közérdekűadat-igénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának, hogy én ezt a dolgot bizony szeretném megnézni. Szinte biztos voltam benne, hogy hetekkel később jön majd egy levél arról, hogy a dokumentum titkosítását meghosszabbították, és kopjak a fenébe lefelé, de 15 nappal később arról tájékoztattak, hogy a veszélyhelyzet miatt 45 nappal meghosszabbítják az adatigénylés határidejét. Bántam is én a hosszabbítást, hiszen ugye ez a levél azt jelentette, hogy a minisztérium elismerte: ki kell nekem adniuk ezt a dokumentumot, azaz nem él már a titkosítás.
Aztán még küldtünk egymásnak néhány szívélyes és kevésbé szívélyes levelet a minisztériumi ügyintézővel, és végül – több mint 100 nappal azután, hogy elküldtem az adatigénylést – ott ültem a kis irodában a két öltönyös emberrel, és a kezemben tartottam a 48/2012 RJGY-határozatot.
Szinte karakterre pontosan az volt benne, amit vártam. Nem túlzok, semmilyen meglepetést nem éreztem, amikor elolvastam. Helyette rég nem tapasztalt nyugalom áradt szét bennem, hiszen kiderült, hogy amit először csak sejtettem, aztán valószínűnek tartottam, a végén pedig már teljesen biztos voltam benne, az tényleg pontosan úgy történt.
A magyar kormány 2012 szeptemberében részletes tervet dolgozott ki arra, hogyan stabilizálja az Orbán Viktor szívének – akkor még – kedves FHB Bank tőkehelyzetét egy 30 milliárd forintos kötvény lejegyzésével. Tisztában voltak vele, hogy amit csinálnak, az minimum necces, és tudták, hogy ha kiderül, miben mesterkednek, akkor az Európai Bizottság tiltott állami támogatás gyanúja miatt rájuk fog szállni, ezért is iktattak be az ügyletbe egy közvetítőt, a Népszabadságot is bezáró osztrák üzletember, az azóta sikkasztásért és hűtlen kezelésért elítélt Heinrich Pecina vagyonkezelőjét.
És hogy mi fog történni most, hogy mindez kiderült?
Az égvilágon semmi.
2012 nagyon régen volt, azóta már nem is Spéder Zoltán áll az FHB élén, sőt Spéder ki is esett Orbán Viktor kegyeiből. Már az FHB sem létezik, ami maradt belőle, azt felszívta a Mészáros Lőrinc emberei által irányított új szuperbank. Ráadásul az Európai Bizottság is csak akkor venne komolyan egy ilyen ügyről szóló bejelentést, ha azt az FHB egy versenytársa, azaz egy másik magyar bank tenné. Évekkel ezelőtt, amikor Spéder a kormány áldásával az OTP vetélytársává akarta fejleszteni az FHB-t, talán még elképzelhető lett volna, hogy Csányi Sándor bankja ilyesmivel próbálkozzon. Most viszont már szent a béke Orbán és Csányi között, senkinek nem érdeke többé, hogy ügy legyen abból, hogyan segített az állam az FHB-nek, hogy szorult helyzetében azonnal 30 milliárd forinttal növelje az alaptőkéjét. Azért én leírom, mi történt, ha másra nem is jó, legalább a magam megnyugtatására.
Az OTP vezetőjével, Csányi Sándorral nem volt akkoriban felhőtlen az Orbán-kormány viszonya. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János 2012-ben polipnak nevezte Csányit, egy évvel később pedig már az „ország első számú uzsorásának”. A Fidesz vezetőivel egy másik magyar bankár ápolt akkoriban kiemelkedően jó kapcsolatot, ő volt Spéder Zoltán, az FHB vezetője, akit Lázár János még a barátjának is titulált. Spéder a 90-es években a Fidesz legbelsőbb köreiben mozgott, és a kétezres évek közepéig az OTP felső vezetője volt, innen végül – egyebek mellett – azért kellett távoznia, mert rettenetesen megromlott a viszonya Csányi Sándorral.
Spéder az OTP-s évek után kezdte növelni befolyását az FHB Bankban, 2012-ben pedig kormányzati kapcsolataival már azt tervezgették, hogy az FHB-ből – némi állami segítséggel – kormányközeli tulajdonban álló ellen-OTP-t építenek. A tervvel egyetlen gond volt: a Fidesz-kormány megalakulásakor az FHB nem volt abban a helyzetben, hogy egy ilyen projekt élére állhasson. A 2008-as gazdasági válság iszonyatos nyomokat hagyott az egyébként is jelzáloghitelezésre szakosodott bankon, és míg a külföldi tulajdonú pénzintézeteket többnyire stabilizálni tudta az anyabankjuk, az FHB nem számíthatott efféle segítségre.
A bank ezért a válságban a kormányhoz fordult, és a szocialista kabinet nem sokkal Gyurcsány Ferenc lemondása után az IMF-hitelkeret terhére hitelt és egy 30 milliárdos tőkeinjekciót nyújtott az FHB-nek. Az Európai Bizottság azonban szaglászni kezdett, ugyanis kételyeik merültek fel az FHB stabilitásával kapcsolatban, ezért bekérték a bank szerkezetátalakítási tervét. Hogy elejét vegye a további huzavonának, 2010-ben az FHB inkább visszafizette a 30 milliárdot a kormánynak.
A válságnak azonban nem volt vége 2010-ben, az FHB mérlege pedig megérezte az idő előtt visszafizetett 30 milliárdot, ezért a banknak pénzre volt szüksége, ráadásul nem is akármilyen pénzre, hanem olyanra, amelyet bele tud számolni az alaptőkéjébe.
Spéder nagy szerencséjére, ekkor már Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt.
2012. szeptember 4-én a kormányülés napirendjére került egy indítvány, amely érintette az FHB tőkehelyzetét, és a kormány el is fogadta az „egy magyarországi hitelintézet tőkehelyzetének módosításáról szóló” 3012/2012. kormányhatározatot, amelyet aztán 10 évre titkosítottak. Két nyomós okuk is volt titkolózni. El kellett kerülniük egyrészt azt, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatás miatt nyomozni kezdjen, másrészt pedig azt, hogy az állami segítség hírére meginogjon a befektetők bizalma az FHB Bankban.
A szeptember 4-i kormányülés utáni hónapokban a kormány több állami szervet is érintő pénzügyi manőverekbe kezdett annak érdekében, hogy minél jobban elrejthessék az FHB megsegítését. Először számba vették, milyen korábban kibocsátott FHB-kötvények vannak a magyar állam szerveinél, és találtak is mintegy 15 milliárdnyi kötvényt az államosított magánnyugdíjpénztári vagyont kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál. Mivel ez az alap bármikor térítésmentesen adhatott át értékpapírokat a magyar állam vagyonát kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV), ezeket az FHB-részvényeket át is adták. Az FHB ezek mellé kibocsátott még 15 milliárd forintnyi kötvényt, amit az MNV le is jegyzett.
Ezzel kb. 30 milliárd forintnyi FHB-kötvény volt a vagyonkezelőnél, de ez még nem volt elég, hiszen az FHB-nak nem egyszerűen hitel kellett, hanem alaptőke. Ezért 2012 decemberében kiadtak egy újabb kötvényt, kb. 30 milliárd forint értékben. Ez már egy úgynevezett alárendeltkölcsöntőke-kötvény volt, amely egy speciális értékpapír, az érte kapott pénzt a kibocsátó azonnal beszámíthatja az alaptőkéjébe. Azért hívják alárendeltnek, mert egy esetleges bankcsőd esetén ezt a tartozást a többi után kell csak kielégíteni, azaz nem biztos, hogy aki megvesz egy ilyen kötvényt, az viszontlátja majd a pénzt, amit érte adott. Ahogy az FHB is fogalmazott a kötvény kiadásáról szóló közleményben: az értékpapír „a kibocsátó nem biztosított kötelezettségének minősül”.
Ezt az alárendeltkölcsöntőke-kötvényt a Spéderrel és Lázárral is remek kapcsolatot ápoló osztrák üzletember, az FHB-résztulajdonos Heinrich Pecina cége, a VCP Finanz Beteiligungen AG vette meg, de nem magának, néhány napon belül ugyanis elcserélte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél lévő, körülbelül azonos névértékű FHB-kötvényekre. Az FHB pedig még 2012 decemberében vissza is vásárolta a cserekötvényeket.
Az államnál tehát ugyanúgy kb. 30 milliárd forint értékű FHB-kötvény volt, mint korábban, viszont az alárendeltkölcsöntőke-kötvényért biztosított követeléseket cserélt el, tehát biztosabb befektetést cserélt bizonytalanabbra, közben persze olyan óriási segítséget nyújtott az FHB-nak, amilyet piaci befektető nem lett volna hajlandó. Arról nem is beszélve, hogy a mai napig nem tudni, mennyi kamatot fizettek Spéderék az MNV-nek a kötvény után – ha fizettek egyáltalán. Köbli Gyula, aki az FHB egyik vezetője volt, el is ismerte, hogy 2015-ben például nem volt kamatfizetés.
Annyi biztos, hogy ezzel a kötvényügylettel az állam adott lehetőséget Spéder bankjának arra, hogy megerősödve megkezdje az úgynevezett Posta–Takarék-integrációt, amelynek végén a tervek szerint az FHB-ből, a takarékszövetkezetekből és a Takarékbankból, valamint a Magyar Postából álló vállalatcsoport az OTP erős vetélytársa lett volna a magyar pénzügyi piacon. Erre azonban nem került sor, Spédertől ugyanis időközben elpártolt a szerencse.
2016-ra sokat változott a világ. Orbán Viktor kibékült Csányi Sándorral, Simicska Lajos legecizte a miniszterelnököt, majd a hatóságok elkezdték módszeresen kicsontozni Simicska érdekeltségeit, Lázár János befolyása megroggyant, egyre biztosabbnak látszott, hogy 2018 után már nem lesz kormánytag. A miniszterelnök Spédertől is megvonta kegyeit. Az FHB ügyeit először az állami hatóságok kezdték hátráltatni, és 2016 nyarán a bank számára kellemetlen kötvényügyet is hánytorgatni kezdték: a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra bírságolta az FHB-t, mondván, félretájékoztatta a befektetőit a 2012 végén kiadott alárendeltkölcsöntőke-kötvényével kapcsolatban. A bank ugyanis a kötvény kibocsátásáról szóló közleményben azt írta, „nem magyarországi befektetők részére” bocsátotta ki a kötvényt. Az MNB nem mondott többet, de logikus, hogy ha ezért bírságoltak, az azt jelenti, hogy a kötvény igazából belföldi tulajdonoshoz került.
És hát persze hogy magyar tulajdonoshoz került, a jegybankot vezető Matolcsy György pontosan tudta ezt, hiszen miniszterként tagja volt annak a kormánynak, amelyik 2012 szeptemberében eldöntötte, hogy így mentik meg Spéder bankját. Spédernek persze ez egyértelmű üzenet volt, az állam jelezte, hogy ők hajlandók borítani a szennyest, ha Spéder nem úgy viselkedik, ahogy elvárják. Az FHB két héttel később vissza is vásárolta a kötvényt, nagyot rontva ezzel a bank tőkehelyzetén. Spéder Zoltán kezéből azóta kicsavarták a legtöbb érdekeltségét, az üzletember lényegében visszavonult. Bankpiaci elgondolásainak többségét jelenleg Mészáros Lőrinc üzlettársai próbálják megvalósítani a Bankholdinggal.
A 48/2012-es RJGY-határozat szövege azonban nem hagy semmilyen kétséget efelől. A dokumentumban az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné utasítja ugyanis az MNV Zrt.-t, hogy a versenyeztetés mellőzésével cserélje el az MNV tulajdonában álló FHB-értékpapírokat az XS0867086042 ISIN-kódú alárendeltkölcsöntőke-kötvényre, amelyet a VCP Finanz Beteiligungen AG ajánlott fel a cserére.
A dokumentumban az úgynevezett ISIN-kódok alapján pontosan beazonosíthatók a kötvények, és nevesítik Pecina cégét is, valamint leírják, hogy erre az egészre a 3012/2012-es kormányhatározat alapján kerül sor, tehát a kormány döntött róla.
Az XS0867086042 ISIN-kódú alárendeltkölcsöntőke-kötvényről 2014 nyarán hallottam először. Azért vagyok ebben ennyire biztos, mert nem sokkal azelőtt született a kutyám, és amikor egy bankár ismerősöm elmesélte a kötvény állami lejegyzéséről szóló piaci pletykákat, Lujza, a magyar vizsla az ölemben aludt.
Lujza idén nyáron lesz 9 éves, őszül, és már mindenféle bajai vannak, de legalább még életében megtudta ő is, a pletykák, amelyeket szunyókálás közben hallgatott 2014 nyarán, igazak, és tényleg az államnál kötött ki az FHB-t megsegítő kötvény, azaz a magyar állam igencsak rizikós üzletbe fogott a mi pénzünkből azért, hogy kihúzzanak a csávából egy, Orbán szívének akkoriban kedves bankot.
2015-ben említettem meg először egy cikkemben a rejtélyes kötvényt, Lujza ez idő tájt tette le az alapfokú engedelmességi vizsgáját a kőbányai kutyasuliban. 2016-ban külön cikket írtam a kötvényről, és megpróbáltam kideríteni, tényleg az államnál landolt-e. Megkérdeztem az MNV-t, a tulajdonukban van-e vagy volt-e valaha az XS0867086042 ISIN-kódú alárendeltkölcsöntőke-kötvény. Azt válaszolták, ez minősített adat. Erre megkérdeztem, ki döntött a minősítésről és milyen közérdekből, de erre már egyáltalán nem válaszoltak, csak telefonon közöltek annyit, hogy nem fognak válaszolni. Ez azért is furcsa, mert a minősítő kiléte és a minősítés alapjául szolgáló közérdek egy alkotmánybírósági döntés alapján minden esetben nyilvános kellene hogy legyen.
Arra viszont jó volt ez a nyomozás, hogy tudomást szereztünk a 48/2012-es RJGY létezésétől. Az RJGY a részvényesi joggyakorlói határozat rövidítése. Ez egy speciális jogszabály, arra való, hogy a nemzeti fejlesztési – vagy a más megnevezésű, de illetékes – miniszter utasítsa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetését, többnyire arra, hogy vegyen meg vagy adjon el dolgokat.
Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter 5 nappal az FHB-kötvény lejegyzése előtt adta ki a 48/2012-es RJGY-t, de a határozat tartalma 2022. szeptember 5-ig titkosítva volt. Két dolog mutatott arra, hogy ennek az RJGY-nek köze van az FHB-hez, az egyik az, hogy közvetlenül a kötvény lejegyzése előtt adták ki, a másik pedig, hogy a titkosítása akkor jár le, amikor a 2012. szeptember 4-i kormányülés napirendjén szereplő, 10 évre titkosított előterjesztés titkosítása lejárna, és azóta Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére Lázár János el is ismerte, hogy ezen a kormányülésen tényleg a kormány elé került egy előterjesztés, amely az FHB tőkehelyzetét érintette.
2016-ban ezért akkori munkahelyemmel, a 444.hu kiadójával közadatpert indítottunk az MNV ellen, hogy megtudjuk, mi van a 48/2012-es RJGY-ben. Az eljárás el is indult a Fővárosi Törvényszéken, az MNV azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróság sem nézhet bele az RJGY-be. A bíró ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, azaz a NAIH-hoz fordult, kérve, végezzen el egy úgynevezett titokfelügyeleti eljárást, és állapítsa meg, hogy az adatok minősítése jogszerű volt-e.
A NAIH 2016 végén levelet intézett az MNV-hez, és kérte az RJGY-t, valamint a titkosítást alátámasztó dokumentációt. A vagyonkezelőnek erre a levélre csak negyedévvel később, 2017. március 20-án sikerült válaszolnia. A NAIH-nál áttekintették a levelüket, és megállapították, hogy államháztartási, pénzügyi és könyvelési ügyekben jártas szakértőt kell felkérniük, hogy eldönthessék, jogszerű volt-e a minősítés.
Ezután hónapokig nem találtak megfelelő szakértőt, csak 2017 nyarán sikerült szerezniük valakit a Nemzeti Szakértői és Kutató Központon keresztül. Ez a szakértő munkához is látott, és 2018 márciusára készítette el az összegzését, viszont további dokumentumokat kért ahhoz, hogy folytathassa a munkát. Ezek között szerepelt az FHB több beszámolója is, ami persze tovább növelte a gyanúnkat, hogy a megismerni kívánt RJGY-ben tényleg azt FHB-ről van szó. A NAIH a szakértő által kért dokumentumok begyűjtése érdekében 2018. május 30-ra szemlét rendelt el az FHB-nél és az MNV-nél. Ezt a szemlét a NAIH meg is tartotta, és begyűjtötte a dokumentumokat, amelyeket a szakértő kért, a szemlén azonban maga a szakértő nem jelent meg, mert még abban a hónapban annyira megbetegedett, hogy keresőképtelen állományba került, így fel is mentették, még az addigi eredményeit sem tudta prezentálni. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ közölte azt is, hogy a lebetegedett szakértőn kívül egyszerűen nincs más munkatársuk, aki elvégezhetné a NAIH által kért munkát.
A NAIH végül mégiscsak felkért egy újabb szakértőt, aki meg is kezdte a munkát, és iratokat kért be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból. Közben viszont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszűnt, mert a 2018-as választási győzelem után Orbán Viktor átszervezte a kormányát. A NAIH újabb heteket töltött azzal, hogy megtalálja azt az embert, aki az átszervezett kormányban átvette a korábbi titokgazda posztját, aztán rá is bukkantak Czepek Gáborra, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi közigazgatási államtitkárára, aki a 2018-ban felálló kormányban már a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára volt.
A NAIH 2018 végén levélben kérte Czepeket, hogy küldje el nekik a kért dokumentumokat, erre a megkeresésre azonban több mint fél évig nem érkezett válasz, Czepeket ugyanis, pont, amikor átvehette volna a NAIH megkeresését, áthelyezték, de úgy, hogy a posztja is megszűnt. A NAIH csak várta és várta a választ, aztán fél év elteltével 300 ezer forintos bírságot szabott ki a Miniszterelnöki Kormányirodára. 2020-tól már a koronavírus is lassította az eljárást, amely így szépen lassan el is halt. Végül hamarabb járt le a 48/2012-es RJGY titkosítása, mint hogy a közadatperünkben érdemi előrelépést tudtunk volna tenni.
Azóta én is munkahelyet váltottam, már a Telexnél dolgozom, idén leszek 35 éves. 26 voltam, amikor először hallottam az XS0867086042 ISIN-kódú alárendeltkölcsöntőke-kötvényről.
|
30 milliárd forint, egy rejtegetett kötvény és 8 év az életemből
|
Nyolc éve próbálom megtudni, tényleg az állam segítette-e ki titokban az Orbán Viktor szívének – akkor még – kedves FHB Bankot 2012-ben. Szívattak, hátráltattak, ahogy csak tudtak, de most kiderült, hogy végig nekem volt igazam. Számít? Dehogy számít.
| null | 1 |
https://telex.hu/komplex/2023/02/16/fhb-kotveny-speder-zoltan-magyar-nemzeti-vagyonkezelo-1
|
2023-02-16 13:43:00
| true | null | null |
Telex
|
Franciaországi sítúrához használták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabezdéd közpénzből beszerzett kisbuszát. A község falubuszát a településtől 1600 kilométerre, a francia Alpok egyik síparadicsomában, a Les Deux Alpes egyik szállodája előtt fotózta le a 24.hu egyik olvasója, aki szerint a Snowattack sí-, snowboard- és zenei fesztiválra mehettek ki a járművel, amit legalább egy hétig látott január végén az egyik szálláshely előtt – írja a portál.
A 24.hu kiderítette, hogy a járműhöz 2015-ben a Darányi Ignác Terv keretében jutott hozzá a település, pontosabban a Tiszabezdéd Községért Alapítvány. Ez látható az kisbusz fóliázásán is.
A támogatás kizárólag a település külterületén megvalósuló falu- és tanyagondnoki, valamint egyéb szolgáltatáshoz vehető igénybe
– idézi a portál a kancelláriaminiszter erről szóló rendeletét. Az alapítvány beszámolójából kiderül, hogy az autóra nyolcmillió forintos támogatást kaptak, a kisbusz 13,2 millió forintba került.
A lap kereste Daku Attilát, a község polgármesterét az ügyben, de választ nem kapott kérdéseire, pedig a polgármester tagja a Tiszabezdéd Községért Alapítvány kuratóriumának is. A kuratórium elnökével, Kulcsár Bertalannal hasonlóan jártak.
|
Francia síparadicsomban portyázott a szabolcsi kisközség falubusza, pedig nem lehetett volna ott
|
Legalább egy hétig volt Les Deux Alpes-ban Tiszabezdéd 13 milliós közpénzből vásárolt Mercedes kisbusza.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/10/francia-siparadicsomban-portyazott-a-szabolcsi-kiskozseg-falubusza
|
2022-02-10 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Volt és jelenlegi polgármestereket, köztük Rogán Antalt, az V. kerület egykori vezetőjét is meghallgatná a Schadl György által felvásárolt önkormányzati ingatlanok ügyében felállt vizsgálóbizottság. A Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére felállított bizottság a tervek szerint hetente fog ülésezni, végső jelentésüket március 30-ra kell leadniuk. A bizottság tagja még Erzsébetváros polgármesterén kívül Pikó András, Józsefváros polgármestere, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és két ellenzéki V. kerületi önkormányzati képviselő, Szigeti Flóra és Kovács Alex Gábor. Az alakuló ülésen Baranyi Krisztina nem vett részt.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupciós bűncselekmények gyanújával letartóztatott elnöke két kerületben, az V. és a VII. kerületben szerzett meg feleségével együtt legalább tíz önkormányzati ingatlant az elmúlt években. Az V. kerületben egy belvárosi, éppen a Városházával szemben lévő üzlethelyiséget vásárolt meg Schadl György, majd később az rtl.hu kiderítette, hogy egy szomszédos ingatlan is az övé. Mindkettő önkormányzati tulajdonból került hozzá, akárcsak azok a VII. kerületi lakások, amelyekből összesen nyolcat szereztek meg a feleségével, több esetben gyanús körülmények között.
Pikó András az ügyletek rendszerszintűségre hívta fel a figyelmet, ezért - bár ebben az ügyben nem volt érintett a VIII. kerület – átnézik az időszak ingatlanértékesítéseit.
A rövid, alig háromnegyed órás ülésen Niedermüller Péter elmondta: négy területre terjesztené ki a vizsgálatot:
Igyekeznek beszerezni a vitatott ingatlanok eladásának teljes dokumentációját (hogy ez pontosan mit jelent, arra nem tért ki).
Az V. kerületi értékesítéseket nemcsak a Schadl-üggyel érintett 2019-2020-as időszakban, hanem 2010 és 2022 között vizsgálják.
Beszerzik azoknak az ingatlanoknak a tulajdoni lapjait, amelyekre a Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga volt, de azt nem sikerült érvényesíteni.
Beszereznék azoknak az ingatlanoknak is a listáját, amelyek esetében a fővárosi önkormányzat kívánt élni az elővásárlási jogával és végül ez sikerrel járt-e.
Utóbbit azért tartják fontosnak, mert az egyik V. kerületi üzlethelyiségre volt elővásárlási joga a fővárosnak, ám azt nem érvényesíthették. Az V. kerület fideszes polgármestere szerint azonban ők a szabályok szerint tettek közzé hirdetményt, a főváros egyszerűen kifutott a határidőből.
A bizottság feladata lesz az is, hogy szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a visszaélések a köztulajdonban álló ingatlanok eladásakor.
Az első V. kerületi üzlethelyiség, amelyről kiderült, hogy Schadl tulajdonába került, nyílt, nemzetközi, egyfordulós pályázati eljárás útján adták el 2020 végén. 43 négyzetméterért 32,5 millió forintot kellett fizetnie. Lapunk érdeklődésére még januárban az V. kerületi önkormányzat azt közölte, hogy a Belváros nem adott el további ingatlant Schadl Györgynek.
„2019-ben a képviselő-testület a Városház utca 16. alatti 6-os számú albetét vonatkozásában jóváhagyta az értékesítést a bérlő, a Soholárium Kft. részére. (…) A Ptk. lehetővé teszi a bérlő számára, hogy elővásárlási jogát harmadik személy részére átruházza, így kerülhetett ez a helyiség Schadl György tulajdonába 2019. februárjában.”
Az akkor még fideszes vezetésű Erzsébetvárosban Schadl nyolc üres önkormányzati lakást vett összesen 200 millió forintért, hetekkel a 2019-es önkormányzati választások előtt. A kerület egyszerre árverezett el kilenc lakást, Schadl pedig az általa megszerzett nyolc ingatlanból hetet egyedüli licitálóként, kikiáltási áron vett meg.
A bizottság az összes érintett polgármestert, így az V. kerületet jelenleg is vezető Szentgyörgyvölgyi Péter mellett Rogán Antalt és a VII. kerület előző vezetőjét, Vattamány Zsoltot is meghallgatná. Rajtuk kívül az érintett jegyzőket, vagyongazdálkodási tisztviselőket, illetve Sára Botondot, a Fővárosi Kormányhivatal vezetőjét is meghívják.
|
Megalakult a Schadl-ingatlanokat vizsgáló bizottság, Rogán Antalt is meghallgatnák
|
Megalakult a Schadl György által felvásárolt önkormányzati ingatlanok ügyét vizsgáló bizottság, amelynek végső célja megtudni, hogy a kerületeket és a fővárost mekkora kár érhette korrupciógyanús ingatlaneladásokból. A fideszes képviselők nem vettek részt az ülésen.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/10/megalakult-a-schadl-ingatlanokat-vizsgalo-bizottsag-rogan-antalt-is-meghallgatnak
|
2022-02-10 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Három javaslatot tett Schadl-ügyben a fideszes vezetésű V. kerület ellenzéki frakciója, ám a kormánypárti képviselők azt is megakadályozták, hogy napirendre vegyék az előterjesztéseket – derült ki Kovács Alex Gábor, a képviselőcsoport vezetőjének Facebook-bejegyzéséből.
Mint arról lapunk beszámolt, néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke, ezek közül kettő is az V. kerületi önkormányzattól került hozzá.
Belváros-Lipótváros ellenzéki frakciója ezúttal azt kezdeményezte, hogy
vizsgálják felül az ingatlanértékesítésekre vonatkozó kerületi jogszabályokat, az erről szóló jogszabályokat be is nyújtották.
A kerület hozzon létre egy alapot, amelyből visszavásárolhatják a Schadl Györgynek eladott ingatlanokat, ha erre lehetőség lesz.
A kerület adjon át minden szükséges dokumentumot és adatot az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló fővárosi bizottságnak.
„Javaslatainkat még napirendre sem vette a fideszes többség – ami ékes bizonyítéka annak, hogy az V. kerület vezetése továbbra is homályban tartaná a Völner-Schadl-botrány belvárosi szálait. Vajon miért?” – írta Kovács Alex Gábor.
|
Schadl-ügyben inkább napirendre sem vették a belvárosi fideszesek az ellenzéki javaslatokat
|
Januárban az önkormányzat fideszes többsége azt is leszavazta, hogy vizsgálóbizottság alakuljon az V. kerületben Schadl György ingatlanügyeinek kivizsgálására.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/10/schadl-ugyben-inkabb-napirendre-sem-vettek-az-ellenzeki-javaslatokat-a-belvarosi-fideszesek
|
2022-02-10 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Németh Dániel fotó- és oknyomozó riporter tízperces rövidfilmet készített a NER-elit idei nyaralásáról. A Partizán Youtube-csatornáján bemutatott filmből kiderül, hogy a Lady Mrd és a Seagull Mrd luxusjahctok június 21. és augusztus 29. között szinte folyamatosan szelték a Földközi-tengert, és a híres OE-LEM lajstromjelű Bombardier privátjet is egész nyáron szállította az Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletembereket a hajókhoz.
A filmben feltűnik dr. Barna Zsolt, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, aki június végén a Nápolyi- és a Salernói-öbölben, valamint Capri szigeténél járt a Lady Mrd fedélzetén. A nyáron többek között Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója is megfordult a Lady Mrd-n.
A másik luxusjacht, a Seagull Mrd július 20-án kötött ki Szardínián, pont aznap, amikor az OE-LEM leszállt az olbiai repülőtéren. A gép utasai között volt Vörös József ügyvéd, Végh Gábor, a zalaegerszegi futballklub tulajdonosa, valamint Mészáros Lőrinc egyik testvére is.
Mészáros Lőrinc fia, ifj. Mészáros Lőrinc július végén Horvátországban nyaralt a Lady Mrd-n, majd egy hétre rá az egész Mészáros család összejött Dél-Olaszországban.
Németh összegzése szerint június 21. és augusztus 29. között:
az OE-LEM lajstromú magánjet 66164 kilométert repült;
a Lady Mrd 8996, a Seagull Mrd 5333 kilométert hajózott;
a repülő és a hajók bérleti díja 540 millió forint volt ebben az időszakban.
|
Idén nyáron is gyakran keresztezte egymás útját a NER kedvenc magángépe és a Lady Mrd luxusjacht
|
Németh Dániel fotó- és oknyomozó riporter tízperces rövidfilmet készített a NER-elit idei nyaralásáról. A Partizán Youtube-csatornáján bemutatott filmből kiderül, hogy a Lady Mrd és a Seagull Mrd luxusjahctok június 21. és augusztus 29. között szinte folyamatosan szelték a Földközi-tengert, és a híres OE-LEM lajstromjelű Bombardier privátjet is egész nyáron szállította az Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletembereket a hajókhoz.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/07/ner-2021-nyaralas-lady-mrd-seagull-mrd-jacht-olaszorszag-meszaros-lorinc
|
2021-10-07 14:44:00
| true | null | null |
Telex
|
A külügyminisztériumnak 15 napja van kiadni a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitelszerződést, írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
A képviselő tavaly indított pert a vasúti beruházás hitelszerződésének kiadásáért, az adatigénylésre a kormány 90 nap hosszabbítást kért a veszélyhelyzetre hivatkozva, majd a titkosítási törvény elfogadásával 10 évre elzárták volna a szerződést. Ez alapján a kiadásról a külügyminisztérium hozhatott volna csak döntést.
A bíróság másodfokon kötelezte a külügyminisztériumot, hogy bizonyítsa, azért nem akarta kiadni a szerződést, mert az sértené Magyarország külügyi érdekeit, amire addig hivatkozott. A bíróság csütörtöki döntésében megállapította, hogy nincs olyan dokumentum, ami ezt alátámasztaná, ezért jogerős ítéletben 15 napot adott a külügyminisztériumnak a szerződés kiadására.
|
Szél: A külügyminisztériumnak 15 napja van kiadni a kínai hitelszerződést
|
A külügyminisztériumnak 15 napja van kiadni a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitelszerződést, írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/07/szel-a-kulugyminiszteriumnak-15-napja-van-kiadni-a-kinai-hitelszerzodest
|
2021-10-07 14:53:00
| true | null | null |
Telex
|
Az új egyetemi modellel szemben megfogalmazott kritikája miatt, megtorlásként rúgta ki a már alapítványi formában működő SZFE az egyik oktatóját, Faur Annát – mondta ki a bíróság elsőfokú ítéletében.
Faur Anna 2017 óta dolgozott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatóként, majd oktatóként. Szerződése 2020 februárjában lejárt, akkor – kétéves ikergyermekeire és a vírushelyzetre tekintettel – úgy döntött, hogy egy időre otthon marad.
2020 szeptemberében az SZFE újra szerződést kötött az oktatóval, már az új alapítványi modell keretei között. Az új szerződés a korábbi munkaviszony ellenére próbaidőt is tartalmazott, így az SZFE vezetése felmondott neki, ugyanis próbaidő alatt nem kell indokolni a felmondást. Faur tavaly november 30-án postán kapta november 25-re datált azonnali hatályú elbocsátását, melyet Novák Emil megbízott rektorhelyettes írt alá.
Faur Anna szerint azért váltak meg tőle, mert részt vett a FreeSZFE mozgalomban, az egyetem dolgozói sztrájkjában, és filmet is forgatott az egyetemfoglalás eseményeiről. Ezért február közepén pert indított munkáltatója ellen.
„Méltatlan, kicsinyes, szakmai szempontból elfogadhatatlan a döntés. A látszólag jogszerű eljárásból hiányzik az emberség”
– fogalmaztak az SZFE oktatói.
|
Bosszúból rúgta ki oktatóját az SZFE, mondta ki a bíróság
|
Az új egyetemi modellel szemben megfogalmazott kritikája miatt, megtorlásként rúgta ki a már alapítványi formában működő SZFE az egyik oktatóját, Faur Annát – mondta ki a bíróság elsőfokú ítéletében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/08/szfe-faur-anna-tasz-elbocsatas-per
|
2021-10-08 15:08:00
| true | null | null |
Telex
|
Már keresi a munkatársakat az április 3-i választok megfigyelésére az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Takarítótól a sofőrön át a jogi, választási, politikai és médiaelemzőig minden pozícióra lehet jelentkezni a honlapjukon közzétett felhívásra. Sokkal több emberre lesz szükségük, mint a korábbi magyar választásoknál, mert az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) úgy döntött, hogy idén a választás előkészületeit és a kampányt is követő 18 hosszú távú megfigyelő mellé 200 további embert is küldenek, ők elsősorban a választások napján járják majd az országot.
A misszió vezetője és a központi csapat Budapesten fog dolgozni, a hosszú távú megfigyelők pedig szerte az országban követik majd a választás előkészületeit – mondta az RTL-nek Katya Andrusz, az EBESZ ODIHR szóvivője. Figyelemmel kísérik majd a törvényi feltételek teljesülését, a szavazók és a jelöltek regisztrációját, és a szabad kampányolás lehetőségét is. Már hetekkel április 3-a előtt elkezdenek dolgozni, mert a választás sokkal több, mint a szavazás napja – mondta.
A teljes megfigyelés azt jelenti, hogy néhány nappal a választások előtt rövid távú megfigyelők is érkeznek majd Magyarországra. Ők a szóvivő szerint szerte az országban figyelik majd, hogy mi történik a szavazás napján a szavazókörökben.
A Political Capital korábban azt írta: még soha nem fordult elő olyan, hogy az EBESZ teljes megfigyelői stábot küldött volna egy európai országba. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint viszont ez a „bevett szokás, rutin”, amivel nincs semmi gond, mert az elmúlt években is voltak ilyen missziók Magyarországon, és „mi is előszeretettel küldünk megfigyelőket más országokba”.
„Nem különleges”
Az EBESZ csak az érintett ország kérésre küld megfigyelőket egy választásra – most is így történt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium meghívására január 17-e és 22-e között előzetes felmérést folytattak az országban. Katya Andrusz szerint ez mindig, minden ország esetében így történik, és mindig ezeknek a látogatásoknak az eredménye alapján döntenek arról, hogy milyen formában fogják megfigyelni a választásokat.
A Magyarországon töltött közel egy hét alatt több tucat szervezet képviselőjével találkoztak. Jártak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, az Igazságügyi Minisztériumban, a Nemzeti Választási Irodánál, a Nemzeti Választási Bizottságnál, az Alkotmánybíróságnál, a Legfelsőbb Bíróságon és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. Beszéltek kilenc politikai párt képviselőivel és kilenc civil szervezettel is – ezek között voltak kormánykritikus és a kormánnyal jó viszonyt ápoló szervezetek is. Találkoztak több médiaszervezet vezetőjével vagy képviselőjével (köztük az RTL hírigazgatójával is), és huszonöt nagykövetség képviselőjével is.
„Nagyon fontos, hogy mindenkivel beszéljünk, és figyeljünk arra, hogy vannak-e aggodalmak a közelgő választásokkal kapcsolatban” – mondta Katya Andrusz. A szóvivő szerint vannak olyan országok, ahol az előzetes beszélgetések során senki nem fogalmaz meg ilyeneket a választás napjával kapcsolatban. Máskor előfordul, hogy a kifogások egy-egy részterülettel, de nem magával a választási folyamattal kapcsolatosak. Ilyenkor csak néhány embert küldenek, akik a fővárosban maradnak, és a problémásnak nevezett területre – ilyen lehet például a kampányfinanszírozás vagy a levélszavazatok kérdése – figyelnek. „Ez tényleg minden esetben azon múlik, hogy mit hallunk az előzetes felmérésen” – mondta.
|
Ezért vesz részt az EBESZ nagy erőkkel a magyar választáson
|
Az ellenzékiek és civilek aggodalmai miatt döntött úgy az EBESZ, hogy teljes megfigyelői stábot küld Magyarországra az országgyűlési választásokra. A szervezet egyik szóvivője azt mondta, hogy ez egyáltalán nem számít különleges esetnek, ráadásul a döntéseikben az is közrejátszik, hogy hány választást kell egy adott időszakban monitorozniuk. A választás napján több mint kétszázan járják majd az országot, a megfigyeléseikből pedig ajánlásokat készítenek a kormánynak.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/10/ebesz-megfigyelok-valasztas-2022-miert
|
2022-02-10 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Jogállami dzsihádot vív az Európai Bizottság Magyarország ellen - mondta Orbán Viktor tegnapi évértékelőjében, amikor az unió jogállamisági elvárásairól beszélt. Szerdán várható döntés az Európai Bíróságon abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Bizottság 2020-as döntése ellen. Eszerint a jövőben a jogállami normák betartásához kötnék az uniós támogatások kifizetését.
|
Orbán Viktor: Jogállami dzsihádot vív az Európai Bizottság Magyarország ellen
|
Jogállami dzsihádot vív az Európai Bizottság Magyarország ellen – mondta Orbán Viktor tegnapi évértékelőjében, amikor az unió jogállamisági elvárásairól beszélt. Szerdán várható döntés az Európai Bíróságon abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Bizottság 2020-as döntése ellen. Eszerint a jövőben a jogállami normák betartásához kötnék az uniós támogatások kifizetését.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/13/europai-bizottsag-magyarorszag-lengyelorszag-jogallami-norma
|
2022-02-13 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Fővárosi Főügyészség 3 férfival szemben emelt vádat választás rendje elleni bűntett miatt, akik a vád szerint úgy igazolták a választói ajánlások meglétét a 2019. évi önkormányzati választásokon, hogy tudták, az íveken hamis aláírások is szerepelnek, írja az ügyészség.
A vádirat szerint egy – ugyanazon párthoz tartozó – 48 és 67 éves férfi 2019-ben az önkormányzati választáson jelöltként akart indulni 1-1 budapesti választókerületben. Az ehhez szükséges ajánlásokat tartalmazó íveket aláírták, amellyel azt igazolták, hogy azokat ők gyűjtötték, valódi emberek valódi ajánlásokat adtak nekik.
Ám ez nem így volt: az igazolások nem feleltek meg a valóságnak, mert a 48 éves férfi a saját ívein 17 aláírást maga hamisított, a 67 éves férfi ívein pedig – a férfi tudtával – ismeretlen személy hamisított 45 aláírást.
A hamis aláírásokkal képviselőjelöltként vették nyilvántartásba mindkét férfit. A vádben szerepel még egy ugyanezen párt érdekében eljáró 68 éves férfi is, aki egy harmadik jelölt nyilvántartásba vétele érdekében adott le olyan aláírásgyűjtő íveket, amelyeken 23 hamis aláírás volt.
A 3 férfi pártjuk – jóhiszemű – polgármesterjelöltjét is oly módon támogatták, hogy aláírásgyűjtőként hamis aláírásokat tartalmazó íveket igazoltak le a javára.
A Fővárosi Főügyészség a 3 férfival szemben, fejenként 2 rendbeli választás rendje elleni bűntett miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék szabjon ki a vádlottakkal szemben – tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben – végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetést.
|
Vádat emeltek három férfi ellen, akik ajánlásgyűjtő íveket hamisítottak az önkormányzati választásokon
|
A Fővárosi Főügyészség 3 férfival szemben emelt vádat választás rendje elleni bűntett miatt, akik a vád szerint úgy igazolták a választói ajánlások meglétét a 2019. évi önkormányzati választásokon, hogy tudták, az íveken hamis aláírások is szerepelnek, írja az ügyészség.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/11/vadat-emeltek-harom-ferfi-ellen-akik-ajanlasgyujto-iveket-hamisitottak-az-onkormanyzati-valasztasokon
|
2021-10-11 15:55:00
| true | null | null |
Telex
|
Csak formális a jelentősége az 50 napos kampányidőszaknak a Transparency International szerint. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Híradónak: a kormány és az ellenzék valójában már hosszú ideje kampányol. Szerinte a hivatalos kampányidőszaknak legfeljebb a kampánypénzekkel való elszámolás miatt van jelentősége. Szombat óta országszerte több ezer új kampányplakát jelent meg.
|
A Transparency International szerint a kormány és az ellenzék valójában már hosszú ideje kampányol
|
Csak formális a jelentősége az 50 napos kampányidőszaknak a Transparency International szerint. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Híradónak: a kormány és az ellenzék valójában már hosszú ideje kampányol. Szerinte a hivatalos kampányidőszaknak legfeljebb a kampánypénzekkel való elszámolás miatt van jelentősége. Szombat óta országszerte több ezer új kampányplakát jelent meg.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/13/kampanyidoszak-50-nap-plakat-kampanypenz
|
2022-02-13 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.
Január végén jártunk Hatvanban, annak apropóján, hogy elbontják az értelmetlennek bizonyult biciklis parkot. A beruházás a felette lévő sétánnyal nettó 140 millió forint uniós pénzből valósult meg. 2021 közepén lejárt az Unió felé vállalt fenntartási időszak, az egyre rosszabb állapotba került fapályát pedig szinte senki nem használta: közadatigénylésünk során kiderült, hogy csupán egy biciklis ment rá az utolsó négy évben. A parkot 2015-ben adták át, és 2022-ben lakatolták le végleg.
A könnyűszerkezetes pálya részben azért maradt kihasználatlan, mert túl extrémre tervezték: akik kipróbálták, kritizálták a kanyarok élességét és az egyik életveszélyes ugratót. Ottjártunkkor mi is konstatáltuk, hogy igen magas cölöpökön vezették el a pálya egyes szakaszait. Nem véletlenül: így próbáltak védekezni az árhullámok ellen.
A lapunkhoz nemrég eljutott fotók szerint azonban még a magas cölöpözés sem védte meg a pálya faléceit a víztől. Idén januárban a beruházás mellett lévő Zagyva folyó kilépett a medréből és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt a pályából.
A pályát ugyanis a töltések előtti ártérbe tervezték, az ilyen helyeket pedig természetes módon időnként elönti a víz. Idén év elején áradtak a folyók szerte az országban, és ekkor a Zagyva vízszintje is meredeken emelkedett. A víz jót tesz az ártéri gazdálkodásnak, de kevésbé jót az ártérbe, fából épített uniós beruházásoknak.
„Az ártér az a terület, melyet a folyó árvizei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek, mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér.” (forrás: KÖTIVIZIG)
„Tulajdonképpen a pálya vasszerkezet, aminek egyértelműen nem ártana (legalábbis rövidtávon) a víz, a rácsavarozott fadeszkák azok, amik ezt annyira nem tolerálják” – véli olvasónk.
A pálya fából készült és különböző magasságú vascölöpökön áll, de a legmélyebben fekvő részek eleve csak betonozva lettek. A lapunkhoz eljutott fotók alapján januárban az alacsonyabban lévő farészeket elérte víz.
A víz az úr
Nagyjából 1 héttel az áradás után, január végén, amikor az Átlátszó a helyszínen forgatott, a vízszint mindössze 100 centiméter körül volt.
A Vízügy honlapján lehet tájékozódni a korábbi vízállásokról, ezek alapján látszik, hogy olvasónk fotóinak készítésekor (2023. január 20.) egy árhullám vonult le a folyón. A közelben lévő vízmérce szerint a víz állása ekkor elérte az úgynevezett másodfokú készültségi szintet (350 centimétert). Az árhullám pár nap alatt levonult, január 19-én 368 centiméternél tetőzött. Ezt helyi lakosok is megörökítették:
A Vízügy honlapján lehet olvasni az áradás okáról. A januári hónap csapadékos időjárásának hatására a Tiszán és mellékfolyóin árhullámok alakultak ki. A Zagyva-Tarna vízgyűjtőjén a sokéves átlag többszöröse esett.
A vízmércén a valaha regisztrált legnagyobb vízállás 473 cm volt, amit 2010. május 18-án mértek. Ekkora áradás már a biciklipálya magasabb részeit sem kímélte volna. Tehát amikor 2013-ban megtervezték a beruházást, lehetett tudni, hogy kockázatot jelent rá a víz.
„2010-ben volt a Zagyvának a rekordvízállása, amiből azért igen könnyen lehetett volna következtetni arra, hogy mi várható a jövőben” – mondta az olvasónk. Az MTI légifelvétele szerint a pálya (akkor még csak leendő) területét 2010-ben teljesen elöntötte a víz.
A 2010-es nagy árvízből azért levonták a következtetést Hatvanban és megerősítették a Zagyvva parti védvonalakat, mivel rájöttek, hogy a folyó bármikor újból kiönthet. A töltésen láttuk ezeket a fejlesztéseket: betonfalakat húztak fel a víz ellen. Erre a beruházásra 1,3 milliárd forintot költöttek el, szintén EU-s pénzből.
A vadaspark állatait egy magasabb részre mentették
Olvasónk szerint az végképp érthetetlen, hogy lehetett „a pálya mögé, árterületre vadasparkot létrehozni, ami a képeken látszó módon úszik is az árvíz ideje alatt. Vaddisznó, szürkemarha, őz, szarvas és kisebb méretű állatok élőhelyévé tették ezt a területet, amit bármikor elönthet a víz.”
A Hatvani Vadasparkot az önkormányzati Hatvani Szolgáltató Kft. üzemelteti. A Facebook oldalukon olvasható, hogy 2023. 01. 17-én este, még az árhullám megérkezése előtt megkezdték a kisebb állatok költöztetését száraz, biztonságos helyre.
Január 20-án pedig arról posztoltak, a rendkívüli helyzetben is megoldják, hogy az állatok hozzájussanak a szükséges ellátmányhoz. Végül minden állatot a gazdasági udvarba költöztettek át, ami a sziget egy magasabban fekvő pontján található.
Mindezek után kíváncsiak lettünk, hogy a pálya fennállásának 7 éve alatt mikor érte el a folyó a második készültségi szintet (350 centimétert). A Vízügy válasza szerint 2019-ben.
„A kérdéses időszak (2015. január 1. – 2022. december 31.) elég száraz időszak volt, így a Zagyva vízállása a Hatvan-alsó vízmércén csupán egy nagyon rövid ideig, néhány óráig érte el a 350 cm-es vízállást, mégpedig 2019. május 31-én 0:30-kor.”
Az Időkép oldalán található egy fotó a 2019-es áradásról, amikor a Szúnyog-szigetnél kilépett a medréből a folyó.
Nagyvízi mederben építkeztek
A jelenlegi szabályozás szerint az érintett terület a nagyvízi meder része, a másodlagos levezető sávba tartozik. A nagyvízi medrek az árvizek levezetését szolgáló területek.
A Vízügy tájékoztatása szerint az engedélyezés időszakában a jelenleg érvényben lévő rendelet még csak előkészítési fázisban volt.
A biciklis létesítmény elhelyezését a korai modellfuttatások és megfigyelések/tapasztalatok során szerzett áramlási tapasztalatok, valamint elöntések alapján engedték. A Vízügy nem engedélyező hatóság, így mindössze vagyonkezelői hozzájárulást küldtek az önkormányzat részére.
„A folyók nagyvízi medrében történő létesítmény elhelyezésének elsődleges kritériuma az, hogy az adott létesítmény gyakorol-e kedvezőtlen hatást az árvizek levonulására nézve. Tehát növeli-e a levonuló vízhozam vízszintjét, okoz-e esetlegesen duzzasztást, jelent-e bármilyen problémát vízgazdálkodási szempontból, vagy sem. Esetünkben a pálya kedvezőtlen hatást nem vált ki ”– válaszolta lapunk kérdéseire a Vízügy.
Bontják az uniós pénzből épült kalandparkot Hatvanban: 1 biciklis használta az utolsó 4 évben | atlatszo.hu
A dokumentumból nyilvánvalóvá válik, hogy a hatvani polgármesterek valami miatt gyógyíthatatlan bringapark-építők. A Horváth Richárd által bontásra ítélt attrakció ugyanis még az előző polgármester idején épült, ám a 2014-ben hatalomra került Horváth a fejébe vette, hogy miután elbontja a régi objektumot, rögtön építene is egy újat.
Az uniós projektre még a korábbi fideszes polgármester, Szabó Zsolt idején nyerte el a pénzt az önkormányzat. A politikus 2010 és 2014 között vezette a várost, jelenleg a térség fideszes országgyűlési képviselője. Szabó Zsolt ellen Hadházy Ákos független ellenzéki politikus tett feljelentést, mert szerinte egész bűnszervezet alakult az EU-s támogatások ellopására Szabó körzetében. Tavaly ősszel azonban lezárták a nyomozást, mert „nem volt bizonyítható” korrupció.
Címlapkép: A Zagyva elárasztotta a hatvani kerékpárospályát 2023. januárjában (fotó: olvasónk)
|
Vízibiciklis parkká változtatta az áradó Zagyva az uniós pénzből épült hatvani kerékpárpályát
|
Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/17/vizibiciklis-parkka-valtoztatta-az-arado-zagyva-az-unios-penzbol-epult-hatvani-kerekparpalyat/
|
2023-02-17 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.
Amerikában derült ki, hogy magyar hivatalnokokat kentek meg
Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett. (Ennek az eddig megismert részleteiről az Index írt hétfőn.) Egy 2014-es email tanúsága szerint a magyar kormány, sőt még a miniszterelnök is tudott erről. A Microsoft az USA-ban belement, hogy több mint 25 millió dollárt fizessen, beleértve a Microsoft Magyarország elleni 8,75 millió dolláros bűnügyi bírságot, amiért megsértette a vesztegetés elleni szövetségi törvényt.
2017 decemberében hirtelen távoznia kellett a magyarországi Microsoft négy vezetőjének, miután az amerikai cég nyomozni kezdett a leányvállalat korrupciógyanús ügyei miatt. Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) még 2016-ban indított vizsgálatot, hogy kiderüljön, korrupciós ügyekbe keveredett-e a Microsoft Magyarországon 2013 és 2014 környékén. A Wall Street Journal azt írta, a Microsoft szoftvereit beiktatott cégek segítségével értékesítette magyar kormányintézeteknek, a profit egy komoly részét pedig ezek a cégek nyelték el.
A botrány kitörése után Lázár János akkori miniszter látványosan védelmébe vette az egyik kirúgott vezetőt, Sagyibó Viktort, a Microsoft korábbi kormányzati üzletágvezetőjét, és kinevezte miniszteri biztossá, neki végül Lázár távozásával szintén távoznia kellett. Ezután a Microsoft felmondta a legnagyobb kormányzati beszállító partnercégek Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, amivel saját üzleti érdekeinek is ártva szinte teljesen felszámolta az éveken át bejáratott értékesítési hálózatát. A hazai elszámoltatástól senkinek sem kellett tartania, mert a beérkezett feljelentésre az ügyészség közölte: bűncselekmény hiányában nem indult vizsgálat az ügyben.
A NISZ Zrt. és az ORFK is benne van az ügyben
Hadházy újabb részleteket derített ki arról, melyik állami szervek vásárolhatták meg csalással a Microsoft szoftvereket. Az amerikai jelentés két példát hoz, ahol ugyan nem említi a vállalatok nevét, de a szerződések időpontját és összegét megadja.
Hadházyék ebből sok utánajárással ugyan – mivel itthon kitrükközték a szerződéseket a közbeszerzések alól –, de elég jól beazonosítottak két ilyen állami szervezetet: az egyik a NISZ Zrt., a másik az ORFK.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t 2011-ben hozták létre a Kopint-Datorg Zrt.-ből, akkor került állami tulajdonba, a tulajdonosi jogait a Belügyminisztérium gyakorolja. Főleg a választási rendszert üzemelteti, és a T-Systems által vezérelt, kibervédelemért felelős SOC-ban ad szakértői tanácsokat.
A NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listáján beazonosítható az amerikai jelentésben szereplő szerződés, amivel a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer (KKIR2) kialakításához vettek Microsoft licenceket.
Hadházy szerint ez azért nagyon durva, mert ez az állami cég Magyarország egyik vezető informatikai cége 63 milliárdos forgalommal (ennél talán csak a Mészáros-közelbe került T-Systems nagyobb forgalmú), 1600 alkalmazottal. Ez a cég hangolja össze a több száz milliárdos KÖFOP-os fejlesztési programokat is, és egyébként ők számolták a sorosozós nemzeti konzultációt is – közölte Hadházy.
A képviselő közölte, hogy az ügylet értéke 1,16 milliárd forint volt. Ezt összevetve a HVG cikkével és az amerikai igazságügyi minisztérium nyilvánosságra hozott adataival, ahol az egyik korrupciós ügylet értékét 3,76 millió euróban határozták meg, kb. 296 forintos euróárfolyammal számolva megkapjuk azt az összeget, amiről az ORFK-ügylettel kapcsolatban írt a Napi.hu.
Az ORFK szerződése csak közvetett információk alapján azonosítható be, mivel az ORFK honlapjáról pont annak az időszaknak a szerződései hiányoznak, amikor a Microsoft beszerzés is történhetett, pedig az 5 millió forint fölötti szerződéseket törvényileg kötelező kitenni.
A rendőrkapitányságok 5 millió forint feletti szerződéseinek listája 2011-ben megszakad, és 2015-ben folytatódik, márpedig a Microsoft vizsgálata szerint a szerződéskötés időpontja elvileg 2014. október 30. volt.
A Napi.hu tavaly márciusban konkrétan leírta a szerződés adatait, ami egyértelműen egyezik az amerikai jelentésben vizsgált adatokkal. A közvetlen beszállító itt is a Humansoft Kft. volt, de a Microsoft Magyarország és a Humansoft közé a láncolatba még egy vagy két viszonteladót beiktattak, így a Humansoft azzal védekezik, hogy nem is tudhatott a háttérben zajló egyeztetésekről – közölte Hadházy.
Kerestük az ORFK-t, miért nincsenek fent a vonatkozó időszak egy részét érintő, 5 millió forint feletti szerződések a honlapon, amikor ezt a törvény kötelezővé teszi. A cikkünk megírásáig nem kaptunk magyarázatot, de ha érkezik válasz, új cikkben számolunk be róla.
Frissítés 21:13
A rendőrség közölte, hogy fent vannak a szerződések, és tényleg ott vannak. Hadházy korábban nem találta ezeket, és délelőtt én sem láttam azokat a police.hu-n.
|
Hadházy: A NISZ Zrt. és az ORFK érintett a Microsoft korrupciós botrányában
|
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/30/hadhazy-a-nisz-zrt-es-az-orfk-erintett-a-microsoft-korrupcios-botranyaban
|
2019-07-30 11:19:00
| true | null | null |
444
|
Csütörtök reggeli ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület elfogadta (4-3-as szavazati aránnyal) Takács Károly független polgármester érvelését, és két héten belül másodszor döntött úgy, hogy nem kíván perbe lépni a balatonaligai magaspart tetejére tervezett öt társasházra építési engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal ellen. A helyzet tehát most az Balatonvilágoson: a Pécsi Törvényszék véleménye szerint indokolt az azonnali intézkedés, azaz az elkezdődött beruházás felfüggesztése, a helyi polgármester, illetve a képviselők többsége szerint azonban nem. Mint ismert, a történtek előzménye az, hogy a Club Aliga fejlesztői öt társasházat építenének az aligai magaspartra.
Ahogyan a nap folyamán megírtuk, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) kezdeményezésére a Pécsi Törvényszék elrendelte e társasházak építésének felfüggesztését. Az AFE azonnali jogvédelem elrendelését kérte annak érdekében, hogy a 105 lakásos társasház január 31-én megkezdett építkezése – amely az aligai löszfal megbontását is tartalmazza – ne folytatódhasson. A bíróság megadta az azonnali jogvédelmet, így a magaspart egyelőre megmenekült.
Az egyesület által közzétett végzés kimondja, hogy a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie.
„A Balaton-partért bármire képesek”
Korábbi cikkünkben már jeleztük, hogy az aligai magasparton 16-20 méter magas társasháztömb épülne 300 méter hosszan. Balatonvilágos község építési szabályzata szerint oda csak 4,5-10 méter magas épületeket lehetne emelni, 25 százalékos beépítettséggel. Ezt azonban felülírja, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Club Aliga-fejlesztést. A múlt héten egyszer már állást foglalt arról a balatonvilágosi képviselő-testület, hogy perbe kíván-e lépni az AFE oldalán. A nemleges döntés után akkor Takács Károly polgármester egy, a hallgatóságból érkezett kérdésre, hogy miért nem a falu érdekei mellé áll, azt felelte: „Nem a falu, hanem az AFE mellé kéne állni.”
A csütörtöki újabb ülésen sem született más döntés, annak ellenére sem, hogy időközben tehát a Pécsi Törvényszék helyt adott az AFE azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmének. S míg a bíróság szerint az építkezés felfüggesztését a környezeti hatások és a közérdek is indokolja, Takács Károly polgármester így érvelt: „Nem támogatok fejlődést akadályozó törekvéseket. A fürdőegyesület ismét a helyiek védelmét nevezi meg a per okaként, miközben számukra a lényeg, hogy lejussanak a vízhez, ezért bármire képesek. A környéken élők többsége azonban másként látja a jelenlegi építkezés következményeit, az új lakópark a környezetre nézve számos előnyös változással járhat, melyeket sok ott élő kifejezetten vár. Az új épületek a számítások szerint távolabb lesznek attól, hogy onnan belássanak az udvarokba; az is kérdéses, hogy a Balatonra néző panorámával rendelkező lakásokból miért akarna bárki az ellenkező irányba nézelődni. Az omlásveszélyes partfal problematikája évtizedek óta ismert, számos tanulmány több száz oldalon keresztül foglalkozott vele. Bármilyen beruházás, építkezés indul a Club Aliga területén, az omlásveszélyes területek kezelésére komoly szakmai előkészületekre, mérésekre van szükség, a beruházó tájékoztatása ez meg is történt; ennek megítélése a szakmailag felkészült építésügyi hatóság feladata. Az önkormányzatnak, illetve a polgármesternek nincs olyan közvetlen érintettsége, amely indokolná a perbe lépést.”
Lépésről lépésre szorulnak ki
A végén a perbe lépésre szavazó Hanga László képviselő azt kérdezte az ülésen: „Hogy lehet olyat kijelenteni, hogy nincs érintettsége az önkormányzatnak? Ha mást nem nézek, csak azt: sok száz fővel megnő a település lakossága, ami nem mindegy az infrastruktúra, a közszolgáltatások szempontjából sem.” A polgármester perbe lépést elutasító előterjesztését megszavazó Kovács Tamás figyelemre méltó indokkal érvelt: „Egy civil szervezet következmények nélkül tüntethet, mehet a kormányhivatal ellen, de az teljesen más, ha egy önkormányzat teszi ezt.
Ma már durvább a politikai helyzet, ez visszaüthet a falura, ellenőrzéseket kaphatunk, pályázati támogatásoktól eshetünk el, se pénz, se posztó nem lesz.
S ha sokáig húzkodjuk az oroszlán, vagyis a befektető bajuszát, előfordulhat, hogy még a strandra is csak súlyos pénzek fizetése fejében mehetünk le. Mindenki tudja, kik állnak a kiemelő kormányhatározat hátterében, én nem szeretek széllel szemben pisálni.” (A polgármesteren és Kovácson kívül Tretykó István alpolgármester és Bartek Róbert képviselő szavazta meg az előterjesztést.)
Bukovszki Andás, az AFE alelnöke erre úgy reagált, hogy őt viszont nem érdekli sem a miniszterelnök, sem a parlament, ő a település érdekeinek védelmére esküdött föl, „itt mi vagyunk a parlament, és nem engedhetjük, hogy idegen hódítók (akik már a falu szerzett jogait is eladták a szabad parti sétány megszüntetésével) térdre kényszerítsék a falut”.
Az alelnök-képviselő úgy összegzett, hogy „a partélen öt társasház épülne, a löszfal alatt 14 telket alakítanak ki és felparcellázták a Balaton-partig érő területet is. Akik itt új tulajdonosok lesznek, vagyis az újgazdagok, aligha lesznek érdekeltek abban, hogy a köznép közöttük járjon. Egyre zártabb lesz a Club Aliga, lépésről lépésre szorulunk ki onnan, Aliga egykori, a Rákosi-féle államosítás előtti központjából, vagyis Aligának a régi értelemben vége lesz.”
A polgármester találkozót szervez
Bukovszki arra is felhívta a figyelmet: az a helyi lakos is szeretett volna ügyfél jogállást az engedélyezési eljárásban, akinek az ingatlana a legközelebb esne a 16 méter magas társasházhoz, ám a kormányhivatal elutasította a kérelmét, azzal, hogy bírósághoz fordulhat – amire viszont nincsen pénze.
Lesz azonban per az Aligai Fürdőegyesület és az engedélyt kiadó Somogy Vármegyei Kormányhivatal között, amibe a helyi önkormányzat nem kapcsolódik be.
Belépett azonban a perbe a kormányhivatal oldalán a NER-közeli befektető, a sóskúti székhelyű Bayer Property Ingatlanfejlesztő Zrt.
– derül ki a Pécsi Törvényszék végzéséből.
A közelebbi folytatás: Takács Károly polgármester arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy még egy, márciusra tervezett lakossági tájékoztató előtt találkozót szervez a befektetők és a képviselő-testület között.
(Címlapképünkön: az aligai magaspartra tervezett társasházak látványterve. Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook)
|
Továbbra sem lépne perbe az aligai magaspartra tervezett házak ügyében a helyi önkormányzat
|
A képviselő-testület ismét leszavazta, hogy perbe lépjen a társasházakra építési engedélyt kiadó kormányhivatal ellen. Az egyik képviselő szerint következményei lehetnek Balatonvilágosra nézve, ha ezt megtennék. Belépett viszont a perbe a kormányhivatal oldalán a NER-közeli Club Aliga-fejlesztő cég.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tovabbra-sem-lepne-perbe-az-aligai-magaspartra-tervezett-hazak-ugyeben-a-helyi-onkormanyzat-256360
|
2023-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Párbeszéd tartott csütörtökön tiltakozó demonstrációt és sajtótájékoztatót a balatonföldvári Nyugati strandnál, miközben a háttérben, a Balaton vizében már munkagépek dolgoztak a tervezett és – ahogyan a múlt héten megírtuk – minden engedélyt megkapott vitorláskikötőn. A helyi Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület eközben perre ment az engedélyek visszavonása érdekében, azonnali jogvédelmet kérve.
2006-ban még tiltották
A párbeszédesek molinójukon a Lánchidat tették a kikötő látványterve mellé. „Ezen jól látható: míg a Lánchíd 375 méter hosszú, addig a leendő kikötő egyik mólószára 381, vagyis hosszabb – mondta Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, a Párbeszéd társelnöke. – Lánchidat a Balatonba? A két mólószár kettészelve a strandot, véget vetne az eddigi békés strandhasználatnak, továbbá BM-rendelet is tiltja a fürdést kikötők 100 méteres körzetében. Ráadásul környezeti hatástanulmány sem készült. A kormányhivatalok ma a Fidesz befolyása alatt vannak, azt engedélyeznek, ami a Fidesz érdeke.
Itt például azt is engedélyezték a vállalkozónak, hogy a Balaton közepén rakja le a kikotort iszapot.
A Párbeszéd amondó, hogy nem kell mindenhová óriáskikötő, főleg ne egy strandra, őrizzük meg a Balaton észszerű használatát, óvjuk környezetét, élővilágát. Ne engedjük beépíteni a Balaton betonmonstrumokkal! Egy ilyen beruházást széles körű társadalmi egyeztetésnek kéne megelőzni, itt ez is elmaradt.”
Kotróhajó a tóban Balatonföldváron a Nyugati strandon
Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület elnöke egy 2006-os dokumentummal érkezett, úgy mondta, hogy „abból az időből amikor még léteztek valódi környezetvédelmi hatóságok”. Ebben állítása szerint az áll, hogy a Nyugati strandra nem lehet kikötőt építeni. „Az pedig a józan észnek is ellentmond, hogy a földvári jegyző azt nyilatkozta az engedélyezési eljárás során: a kikötő megépítésével nem változik meg a strand funkciója. Ezek szerint toronyházat is lehetne ide építeni, hiszen akörül is lehet strandolni. Ugyanúgy, mint anno, a hatalom ma is azt gondolja, hogy azt tehet, amit akar. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy nem tehet azt, mit akar” - fogalmazott az egykori MDF-es politikus.
Herényi Károly és Szabó Rebeka a mólószárakat a Lánchíddal összehasonlító molinóval
A Covid miatt maradt el az egyeztetés
Herényi Károly egy korábbi sajtótájékoztatón azt javasolta, hogy a balatonföldvári önkormányzat is kérjen azonnali jogvédelmet. Az önkormányzat a Facebook-oldalán válaszolt erre. E szerint „sem az önkormányzat, sem a polgármester nem kérhet azonnali jogvédelmet, mert az ügyben nem peres fél. Egyébként meg a bírósági eljárás során a bíróság hangsúlyozta, hogy a kikötő vízi létesítményei a vízjogi létesítési engedély birtokában építhetőek meg, az azonnali jogvédelem iránti kérelemmel az építkezés nem akasztható meg.”
Arra pedig, hogy nem előzte meg társadalmi egyeztetés (így például lakossági fórum) a kikötőépítést, a Balatonföldvár Város Facebook-oldal így reagált: „2020 februárjában tartott közmeghallgatást követően életbe lépett a COVID-veszélyhelyzet, így az engedélyezési eljárás során az illetékes hatóságoknak erre nem volt lehetőségük. Az önkormányzat a beruházás minden fontosabb részletéről tájékoztatást adott más fórumokon. A beruházás 2006 óta szerepel a városfejlesztési tervben.”
A balatonföldvári Nyugati strandon épülő kikötővel kapcsolatban legutóbb azt írtuk, Deák Sándor, a beruházó Balabo Kft. ügyvezetője elmondása szerint minden engedély birtokában kezdték meg a kikötőépítést, és szeretnék tartani az eredeti, ez év végi befejezési határidőt.
|
A Lánchídnál is hosszabb lenne a Balatonföldváron építeni kezdett e-kikötő egyik mólószára
|
Az építkezés megkezdődött, a kikotort iszapot a tóban rakják le.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-lanchidnal-is-hosszabb-lenne-a-balatonfoldvaron-epiteni-kezdett-e-kikoto-egyik-moloszara-256366
|
2023-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A projekt célja, hogy támogassa a MÁV Zrt-nél tervezett egységes kártyás beléptetés kiépítését, a meghatározott beléptetési pontokon kártyás beléptető rendszerek telepítésével. Szükség esetén önálló hálózati infrastruktúra telepítése, majd annak illesztése a MÁV intranet hálózatához a már meglévő rendszerek és biztonsági berendezések zavarása nélkül.
A keretmegállapodás időtartama 36 hónap, ami még 12 hónappal meghosszabbítható, ha a keretösszeg a 36 hónapos időtartam alatt nem merül ki.
Az ajánlat értéke 900 millió forint + áfa, a szerződéskötési moratórium július 30-án jár le.
|
A 4iG nyerte a MÁV vagyonvédelmi rendszereinek telepítésére kiírt 900 milliós közbeszerzést
|
A 4iG Nyrt. nyerte a Magyar Államvasutak Zrt. által kiírt Keretmegállapodás a MÁV Zrt. vagyonvédelmi rendszereinek telepítésére, üzemeltetésére, karbantartására és javítására című EU-s, nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzést – közölte a 4iG Nyrt.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/22/a-4ig-nyerte-a-mav-vagyonvedelmi-rendszereinek-telepitesere-kiirt-900-millios-kozbeszerzest
|
2019-07-22 11:49:00
| true | null | null |
444
|
Az adatvédelmi hatóság elnöke felszólította a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy adják ki a Jobbik elnökének, mikor, mennyit költött nemzeti konzultációk hirdetésére a kormány. Sneider Tamás ugyanis hiába fordult közérdekű adatigényléssel Rogán Antal minisztériumához, de onnan azt a választ kapta, hogy az elszámolások nagyrészt még zajlanak, az elkészült dokumentumokba pedig csak betekintést engedtek volna. Ezért a pártelnök az Adatvédelmi Hatósághoz fordult.
Péterfalvy Attila a hatóság elnöke az RTL Klub Híradójának azt mondta, hogy a törvény alapján nem lehet betekintéssel kiváltani az adatigénylést, ezért felszólították a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy a kért dokumentumok másolatait küldjék meg a jobbikos képviselőnek. Sneider Tamás azt mondta, hogy ha a megszabott 15 napos határidőn belül nem kapja meg az adatokat, akkor bírósághoz fordul.
Az RTL Klub megkeresésére Rogán minisztériuma annyit közölt, hogy a Jobbik elnöke „bevándorláspárti álláspontja miatt támadja a kormányt”. És eddig is biztosították neki a betekintés lehetőségét.
A csatorna megjegyzi, hogy a 2017-es nemzeti konzultáció egyébként 7 milliárd forintba került, amiben a levelek postázása és a hirdetésekre kiszórt pénz is benne van.
|
Rogánéknak tételes elszámolást kell adniuk a nemzeti konzultációkról
|
Az adatvédelmi hatóság elnöke felszólította a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy adják ki a Jobbik elnökének, mikor, mennyit költött nemzeti konzultációk hirdetésére a kormány. Sneider Tamás ugyanis hiába fordult közérdekű adatigényléssel Rogán Antal minisztériumához, de onnan azt a választ kapta, hogy az elszámolások nagyrészt még zajlanak, az elkészült dokumentumokba pedig csak betekintést engedtek volna. Ezért a pártelnök az Adatvédelmi Hatósághoz fordult.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/23/roganeknak-teteles-elszamolast-kell-adniuk-a-nemzeti-konzultaciokrol
|
2019-07-23 12:23:00
| true | null | null |
444
|
A professzionális futball is felkerült arra a listára, amin az EU a pénzmosás-gyanús iparágakat gyűjti: idén nemcsak a futball, de a vámmentes zónák, a nem bankok által üzemeltetett ATM-ek, sőt a letelepedési kötvények körüli üzletelést is hozzáadták, írja a Financial Times.
Brüsszel szerint a profi futball, a letelepedési kötvények és még sok más - összesen 47 - tevékenység „kitettsége a bűnözőknek” nagy, komoly pénzek forognak ezekben az iparágakban ellenőrizetlenül, ezért különleges figyelmet érdemelnek az EU korrupció elleni harcában.
A profi futballról azt állapította meg az Európai Bizottság, hogy a nagy és komplex szervezetek átláthatatlan működése könnyedén elfedik a kétes illetőségű pénzek mozgását.
Ilyen például, amikor feltűnően sokat keresnek játékosok vagy bírók, de vélhetően nem csak ők kapnak a fizetésükből. Belgiumban komoly botrány is lett, amikor fény derült erre a gyakorlatra, de gyaníthatóan nemcsak a belgák szenvednek ettől a jelenségtől.
Az EU azután kezdett el szigorúbban fellépni az európai pénzmosás legújabb formái ellen, hogy kiderült, egy észt illetve egy dán bank is érintettje volt Európa történetének egyik legnagyobb pénzmosási ügyének, amikor is európai pénzintézeteken keresztül kétszázmilliárd eurót folyattak át orosz forrásokból.
A Financial Times azt írja, hiába az EU rendelkezik a világ legszigorúbb szabályozásával, a szigor gyakorlatba ültetése meglehetőse gyenge lábakon áll, különösen a tagállamok közötti információcsere nem működik.
|
Az EU a korrupciógyanús szektorok közé sorolta a futballt és a letelepedési kötvények körüli bizniszelést
|
A professzionális futball is felkerült arra a listára, amin az EU a pénzmosás-gyanús iparágakat gyűjti: idén nemcsak a futball, de a vámmentes zónák, a nem bankok által üzemeltetett ATM-ek, sőt a letelepedési kötvények körüli üzletelést is hozzáadták, írja a Financial Times.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/24/az-eu-a-korrupciogyanus-szektorok-koze-sorsolta-a-futballt-es-a-letelepedesi-kotvenyek-koruli-bizniszelest
|
2019-07-24 12:44:00
| true | null | null |
444
|
Mészáros Lőrinc az Ikador Luxury Boutique Hotel & Spában tartott sajtótájékoztatón elmonda: a Mészáros Csoportban úgy gondolták, egy ilyen luxusszálloda üzemeltetéséhez mindenféleképpen kell egy partner, egy nemzetközi nagy brand, egy világmárka. "Ezt mi a Marriottban megtaláltuk, és úgy véljük, ez lesz a siker kulcsa" - hangsúlyozta.
Hozzátette: nem ez az egyetlen befektetésük Horvátországban, évek óta szponzorálják az eszéki futball klubot és megvették a Miramar Hotelt is az Isztriai-félszigeten.
Mészáros Lőrinc az MTI-nek azt is elmondta, hogy az építés alatt álló, 187 szobás luxushotel várhatóan 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyit meg. Jelezte továbbá, hogy szeretnének további fejlesztéseket eszközölni, és újabb befektetéseket keresnek.
"Az egyértelmű, hogy a turizmus, szállodaipar tekintetében csak a luxus irányába szeretnénk elmozdulni" - fogalmazott Mészáros Lőrinc.
Pankaj Birla, a Mariott International Kelet-európai területi alelnöke örömének adott hangot, hogy együttműködve a Mészáros Csoporttal Horvátországban megépül az első Mariott brand alatt működő szálloda.
Tájékoztatása szerint a Marriott Hotels a Marriott Bonvoy 30 hotel brandből álló portfóliójának kiemelkedő tagja. Több mint 65 országban található több mint 600 szállodájával a Marriott Hotels brand előremutató stílust, designt és innovációt kínál a vendégeinek - mondta.
Kirigin Fernando, Opatija polgármestere felidézte, évtizedek óta egyetértés van abban, hogy a városnak magasabb kategóriában kellene kibővítenie szállodai kapacitásait, hogy Opatijának el kellene mozdulnia az elit turizmus irányába. Ez most megtörténik - hangsúlyozta, és egyben megköszönte a befektetőnek, hogy ehhez éppen az ő városát választották.
A Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén, a Liburnijska úton helyezkedik el, amely a környék legfontosabb úticéljait összekötő főút, és mindössze 45 percre található a rijekai repülőtértől. Az alapkövet kilenc hónappal ezelőtt tették le, a munkálatok pedig azóta rendben folynak.
A vállalat tájékoztatása szerint a Mészáros Csoport Magyarország vezető vidéki szállodaláncán keresztül már jelentős tapasztalatokra tett szert a turizmusban, szállodái vannak Ausztriában, Montenegróban és Horvátországban. A horvátországi Miramar megvásárlásával és a Riva's Hotels & Resorts megépítésével 100 millió eurót tesznek ki a vállalatcsoport horvátországi szállodaberuházásai.
|
Tovább nyomul Mészáros Lőrinc Horvátországban
|
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva's Hotels & Resorts nevében Mészáros Lőrinc tulajdonos pénteken megállapodást írt alá a Marriott International egyik alelnökével a Horvátországban építés alatt álló szálloda üzemeltetéséről az isztiriai Iciciben; a Marriott Opatija lesz Horvátország első Marriott-szállodája.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tovabb-nyomul-meszaros-lorinc-horvatorszagban.html
|
2023-01-17 14:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nem túlzás azt állítani, hogy igazán jó kapcsolatot ápolt a kormánnyal Győri Tibor egyik érdekeltsége, a Médianéző Kft. A 2010-ben alapított cég a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint főleg 2012 és 2019 között nyert el számos állami közbeszerzést, médiafigyelést végzett többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, az MFB-nek és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nek is.
Győri Tibor egyébként a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára volt, és 2015-ben Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval együtt alapította meg a Ripostot és Lokált kiadó vállalkozást.
Mindenesetre 2022. december 30-án úgy döntött a tulajdonos, a Nézőpont Csoport Zrt. (ennek egyszemélyes tulajdonosa Győri Tibor), hogy végelszámolással megszünteti az egykor jól menő és milliárdos megbízásokat bezsebelő Médianéző Kft.-t.
Az eljárás a társaság cégkivonata szerint az idei év első napján indult el.
Hogy már nem fut úgy a szekér, mint a 2010-es években, arról a cég beszámolója is árulkodik. 2019-ben és előtte másfél milliárd forintot is meghaladó éves árbevétele volt a cégnek, amivel szemben 2021-ben már "csak" 3,1 millió forint folyt be a Médianéző kasszájába. A jól hasító években a milliárdos nagyságrendű bevételekből rendre néhány százmilliós profit maradt a cégben. A legutolsó nyilvánosan elérhető, 2021-es beszámoló szerint akkor már csupán 77 ezer forint nyereséget tudtak kimutatni a társaságnál.
A tulajdonos cég, a Nézőpont Csoportnak egyébként töretlen a sikere, 2021-ben 286 millió forintos árbevételből 255 milliós nyereséget csináltak. A kiemelkedően magas profitrátát a céghez befolyó osztalékoknak köszönheti a társaság. Igaz, 2019 ehhez képest kiemelkedő év volt, akkor ugyanis 1,2 milliárdos árbevételhez jutott a cég, év végén pedig 539 milliós profitot mutattak ki.
|
Orbán Viktor volt államtitkára megszünteti a kormánytól milliárdos megbízásokat szerző cégét
|
Már 2021-ben sem ment úgy a szekér, mint korábban.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-viktor-volt-allamtitkara-megszunteti-a-kormanytol-milliardos-megbizasokat-szerzo-ceget.html
|
2023-01-25 14:39:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a neve is szerepelt Schadl György sofőrjének naplójában. A 24.hu ma arról írt, legalább egy alkalommal egy autót vitt neki. Ez a szál mégsem szerepel a Schadl-ügy vádiratában. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken a tárgyaláson azt mondta az RTL Híradónak, hogy sokan hiányoznak a vádlottak padjáról abban az ügyben, amiben Schadl György és Völner Pál is csak véletlenül került a nyomozók látókörébe.
|
A nyomozati iratok szerint Schadl jogi vizsgákat is intézett Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak
|
Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a neve is szerepelt Schadl György sofőrjének naplójában.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/02/17/rogan-antal-nagy-adam-schadl-gyorgy
|
2023-02-17 15:16:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Megtiszteltetés volt Mészáros Lőrinc jobbkezének lenni
- ilyen erősségű mondatok olvashatóak Jászai Gellért Figyelőnek adott interjújában. Jászai egészen a közelmúltig "Mészáros Lőrinc" különféle érdekeltségeit menedzselte, de a 4iG-vel kilépett Mészáros árnyékából.
A mostani interjúban főleg a T-Systems kedden bejelentett felvásárlásáról esik szó, amit Jászai elmondása szerint a kormány kiemelt figyelemmel követett. Ez azért különösen érdekes, mert Kövér László házelnök pont a napokban tiltott le a parlamentben egy Telekommal kapcsolatos képviselői kérdést, mondván, hogy a témához a kormánynak semmi köze.
Jászai egyébként azt mondja, hogy
„a közhiedelemmel ellentétben az ilyen volumenű és jelentőségű tranzakciók a piaci érdekek mentén folynak, hosszas tárgyalássorozat és alkufolyamat után, piaci feltételrendszerrel zárulnak.”
mintha ugyan Magyarországon az ilyen üzletek létrejöttének ütemét a piac diktálná és nem a nagypolitika.
Jászai elmondása szerint idén januárban állapodtak meg "Mészáros Lőrinccel", hogy a 4iG-re és az informatikára fog koncentrálni, és "Mészáros"
„felajánlotta, hogy ezt már ne a kialakult üzleti kapcsolatrendszerünkben tegyem, hanem egy új felállásban tulajdonosként.”
Jászai szerint a sors hozta úgy, hogy önállóan építkezik tovább, de nagyon örül, hogy Mészáros Lőrinc továbbra is barátja és befektetője.
|
Saját lábára állt, és megtette első önálló lépéseit Mészáros Lőrinc jobbkeze, aki erről a Figyelőnek beszélt
|
Megtiszteltetés volt Mészáros Lőrinc jobbkezének lenni - ilyen erősségű mondatok olvashatóak Jászai Gellért Figyelőnek adott interjújában. Jászai egészen a közelmúltig "Mészáros Lőrinc" különféle érdekeltségeit menedzselte, de a 4iG-vel kilépett Mészáros árnyékából.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/11/sajat-labara-allt-es-megtette-elso-onallo-lepeseit-meszaros-lorinc-jobbkeze-aki-errol-a-figyelonek-beszelt
|
2019-07-11 10:36:00
| true | null | null |
444
|
Bencsik János, a Jobbik parlamenti képviselője június 25-én írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.
Bencsik először felidézte, hogy
2018 novemberében elterjedt a sajtóban, hogy a Deutsche Telekom ajánlatott kapott a magyar leányvállalatában lévő 59,21 százalékos részesedésének kivásárlására.
A piaci szereplők és befektetők arra következtettek, hogy a kétmilliárd eurósra becsült ajánlat mögött "állami háttérrel rendelkező cég(ek) állhat(nak)."
2018-ban írtak arról is, hogy a Mészáros-féle Konzum csoport sikertelenül érdeklődött a Telenor magyarországi része iránt.
"Az üzleti élet meghatározó szereplőinek körében az utóbbi napokban ismét élénk beszédtémává vált – többen kész, eldöntött tényként kezelik – a Magyar Telekom kormányközeli oligarcha útján történő felvásárlása. A legtöbben Mészáros Lőrinc nevét emlegetik."
"Fontos adalék, hogy a cég a hazai tévés piacon 27, az internetszolgáltatás terén 35, a mobilpiacon 47 százalékos piaci részesedéssel bír. Egy ilyen üzleti konstrukcióval a Kormány piacvezető szerephez jutna több olyan telekommunikációs szolgáltatásban, amelyek a választópolgárok szempontjából érzékeny infokommunikációs és adatvédelmi kérdéseket vetnek fel."
Majd mindezek alapján azt a két konkrét kérdést tette fel Palkovicsnak, hogy
Valóban kormányközeli üzletember kezébe kerül a Magyar Telekom?
A Magyar Telekom esetleges átvétele hogyan illeszkedik a korábban a Kormány és a cég között létrejött együttműködési megállapodásba?
Csakhogy ezekre a kellemetlen kérdésekre Palkovicsnak nem kell válaszolnia, Kövér László házelnök egy mai datálású levelében ugyanis azt közölte Bencsikkel, hogy a kérdés feltevését jogkörével élve visszautasítja.
Éppen aznap, amikor robbant a hír, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségei és egykori jobbkeze, Jászai Gellért közös tulajdonában lévő 4iG nevá IT-cég felvásárolja a Telekom nála tízszer nagyobb forgalmú IT-cégét, a T-Systems-et.
Hogy miért utasított el Kövér a kérdést?
Azért, mert szerinte "az írásbeli kérdés kormányzati feladatkört nem érint". Márpedig minisztereknek csak ilyen témákban lehet kérdést feltenni.
De hogyan jutott Kövér erre a következtetésre?
Onnan, hogy Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára egy június 4-i levelében ezt írta neki. Cseresnyés érvelése különösen sokatmondó, mondhatni önleleplező volt. Az államtitkár Kövérnek írt levele szerint
"A Képviselő Úr a Kormánynak a Magyar Telekom Nyrt-vel való kapcsolatáról, - illetve e kapcsolatnak egy esetleges jövőbeni tulajdonváltás során bekövetkező változásáról - fogalmazta meg kérdését."
Csakhogy, mondja Cseresnyés,
"Tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom Nyrt-ben a magyar állam jelenleg nem bír tulajdonrésszel, ezért bármilyen, a Társaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását eredményező ügyletben a felek üzleti döntésével kapcsolatban a Kormány feladattal és hatáskörrel nem bír."
Ízlelgessük: a kormánynak azért nem lehet mondanivalója a Telekom esetleges felvásárlásának ügyében, mert jelenleg nem tulajdonos a cégben. Azon túl, hogy itt már a dolog alapvető logikája is bukdácsol, hiszen egy esetleges felvásárlás éppen azt jelenti, hogy valakinek most még nincs tulajdonrésze, de később majd lesz, valami meglepően hiányzik Cseresnyés érveléséből. Az államtitkár ugyanis simán mondhatta volna azt, hogy Bencsik a kérdésében állandóan Mészáros Lőrincet emlegeti, aki viszont magánember, privát vállakozó, akinek semmi köze a kormányhoz, így az ő esetleges felvásárlási ügyeiben sem lehet illetékes a kormány. De Cseresnyés valamiért mégsem ezzel érvelt.
|
Kövér házelnök pont ma utasította el, hogy Bencsik képviselő kérdést tegyen fel, oligarchakézbe kerül-e a Telekom
|
Bencsik János, a Jobbik parlamenti képviselője június 25-én írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/09/kover-hazelnok-pont-ma-utasitotta-el-hogy-bencsik-kepviselo-kerdest-tegyen-fel-arrol-hogy-oligarchakezbe-kerul-e-a-telekom
|
2019-07-09 11:06:00
| true | null | null |
444
|
Mészáros Lőrinc kormányközeli nagyvállalkozó feleségének, Várkonyi Andrea televíziós műsorvezetőnek a 75 százalékos tulajdonában lévő cég, a Whitedog Media Kft. kapta a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) weblapjának fejlesztésére és üzemeltetésére szóló megbízást – értesült a portál.
Ezt hivatalosan is alátámasztja az mkif.hu honlapjának egyik aloldala, ugyanis az impresszumban látható, hogy adatfeldolgozóként Várkonyi Andrea 2020-ban létrehozott médiacége szerepel. A honlap szerint a Whitedog Media Kft. látja el az autópályás cég portáljának fejlesztését és üzemeltetését.
Az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. 2022 szeptemberében vette át összesen 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetési és fenntartási, valamint fejlesztési feladatait Magyarországon. A nagy összegű koncesssziós szerződés 35 évre szól Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberek gazdasági köreinek. Olyan utakat kezelnek egyebek közt mint az M1 és az M7 autópályák M0 és az országhatár közötti szakaszai, valamint az M3, és az M4 teljes területe.
A tavaly szeptemberi változások óta a magyar közúthálózat üzemeltetésének csak egy kisebb szelete, mintegy 291 kilométernyi útszakasz maradt meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél. A térképen pirossal jelölve látható az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által, állami megbízás keretében kezelt 1237 kilométeres úthálózat.
|
Bombaüzletben kapott megbízást Várkonyi Andrea cége
|
Mészáros Lőrinc feleségének, Várkonyi Andreának a néhány éve létrehozott cége, a Whitedog Media Kft. is bekerült az 1237 kilométernyi magyar gyorsforgalmi út üzemeltetési és fenntartási, valamint fejlesztési feladatait tavaly szeptembertől 35 évre koncessziós szerződéssel átvevő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. fontos alvállalkozói közé – tudta meg a Média1.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/02/16/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-mkif-infrastruktura-uzemelteto-zrt-whitedog-media-kft-autopalya-koncesszio-szijj-laszlo-m0-m1-m3-gyorsforgalmi-ut/
|
2023-02-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemrég zárult le a Vodafone Magyarország felvásárlása, amelynek eredményeként a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a távközlési vállalatban, a többségi, 51 százalékos tulajdonos pedig közvetetten a 4iG Nyrt. lett. Ennek megfelelően a közelmúltban átalakították a társaság vezetését, amelybe Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bizalmasai kerültek be – derült ki a cégadatokból.
Az Opten céginformációs rendszer nyilvántartása szerint február 9-én, vagyis múlt csütörtökön jegyezték be az új, öttagú igazgatóságot.
A Vodafone új vezetésében helyet kapott Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.
Nagy egyben igazgatósági tag az Antenna Hungária Zrt.-ben, melyben szintén az állam a kisebbségi tulajdonos a többségi tulajdonos 4iG Nyrt. mellett.
Ugyancsak bekerült a Vodafone igazgatóságába Guller Zoltán. Őt a kabinetminiszter tavaly nevezte ki az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak. A szintén Rogán Antal alá tartozó Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságába is bekerült tavaly Guller, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke is, vezetése alatt az ügynökség nagyvonalúan osztogatta az egyedi támogatásokat a NER-köreibe tartozó vállalkozóknak.
A tulajdonviszonyoknak megfelelően a 4iG Nyrt. három igazgatósági tagot adott a Vodafone új vezetésébe. Egyikük Blénessy László, aki általános vezérigazgató-helyettese a 4iG Nyrt.-nek. Szintén igazgatósági tag lett Linczényi Aladin Ádám, 4iG igazgatósági tagja, alelnöke. Továbbá Fekete Péter Krisztián, a 4iG vezérigazgató-helyettesként és az igazgatóság tagjaként szintén a távközlési vállalat irányításába is bekerült. Mindannyian igen jól keresnek Jászai Gellért cégénél.
A Vodafone felügyelőbizottságában az igazgatósághoz képest épp fordítva alakultak az arányok. Két helyet kapott a 4iG, és hármat a magyar állam képviselői. Előbbi Simon Zoltánt és Kunosi Andrást delegálta a testületbe, akik tavaly kerültek ki a 4iG felügyelőbizottságából. Az állam részéről bekerült a felügyelőbizottságba Rédey Krisztina, aki tavaly augusztusban azért mondott le a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkári posztjáról, mert gyermeket várt. Helyét Benkő Tamás János vette át a tárcánál, akit most szintén delegáltak a távközlési cég felügyelőbizottságába. A testület tagja lett még Siroki Attila József is, aki a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezető tisztségviselője, és januárig igazgatósági elnöke volt a Rogán vezette kabinetminisztérium felügyelete alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-nek.
A 660 milliárd forintért megvásárolt Vodafone adásvételének hátterével részletesen foglalkoztunk. Mint megírtuk, a magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik, mint ami a 49 százalékos Vodafone-tulajdonrészből következne, ugyanis a 4iG-re eső finanszírozás fele a kormány bankjának segítségével valósul meg.
Kapcsolódó
Adóssághegyek vannak a Vodafone-vásárlás 660 milliárdos üzletének hátterében
A magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik, mint ami a hozzá kerülő 49 százalékos tulajdonrészből következne. A vételár pedig erősen prémiumkategóriás.
|
Vodafone-vásárlás: Rogán Antal bizalmasai foglalták el a kulcsposztokat
|
A miniszter jobbkeze is helyet kapott a távközlési vállalat vezetésében, ahogy a turisztikai támogatásokat osztó Guller Zoltán is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2023/02/14/vodafone-uj-vezetoseg-rogan-antal-miniszter-kabinetfonok-nagy-adam-guller-zoltan-4ig-igazgatosag/
|
2023-02-14 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közzétette az egyedi kormánydöntéssel adott (EKD) támogatásainak frissített, 2022-es listáját. A kizárólag hazai költségvetésből fizetett EKD-alapú támogatási rendszer 2004-ben jött létre, és a támogatások kiosztását egészen 2020-ig új munkahelyek létrehozásához kötötték. Azóta viszont már nem kötelező a többletlétszám-vállalás, hanem lehetséges eszközalapú szerződésekre, valamint technológiaintenzív beruházásokra is támogatást igénybe venni.
A 2021-es 250 milliárd forintos rekord után tavaly ennek az összegnek alig több, mint felét, 128,65 milliárd forintot osztották szét EKD-támogatás formájában, de ez még mindig a második legnagyobb éves summa az elmúlt 18 év tükrében.
2022-ben összesen 51 beruházás számára osztottak ki EKD-pénzeket, ebből 12 magyar gyökerű céget támogattak. A legnagyobb arányban – összesen 14 esetben – német cégeknél landolt a kormányzati hozzájárulás. A kedvezményezettek tevékenységi köre változatos, de továbbra is nagy a feldolgozóipari beruházások túlsúlya, ezen belül pedig enyhe túlsúlyban van a járműipar.
Az 51-ből 22 beruházás esetében egyetlen új munkahely sem jön létre, és a tavalyi támogatásokból összesen 3686 munkahelyet teremtenek.
Miután nincs munkahelyteremtési-kötelezettség, összehasonlításra nem alkalmas ez a szám, csak szemléltetésképp: míg 2020-ban a teljes támogatási összegből egy munkahely átlagosan 16 millió forintjába került az államnak, most a teljes keretből 349 millió jut egy új munkahelyre.
A legnagyobbak 2022-ben
A legtöbb EKD-támogatást a BMW Manufacturing Hungary Kft. kapta a debreceni gyárban felépélő új akkumulátor-összeszerelő üzeméhez. Ennek teljes beruházási összege 36,05 milliárd forint, amiből 13,52 milliárdot a magyar adófizetők állnak. A BMW 300 új munkahely létrehozását vállalta, a KKM adatai szerint . (A társaság a cikk megjelenése után arra hívta fel figyelmünket, hogy valójában 500 új munkahelyet biztosítanak.)
A második legnagyobb összeget a török tulajdonú Sisecam Glasspackaging Hungary Kft. zsebelte be, mely 70,41 milliárdos beruházással üvegcsomagolást előállító gyárat létesít Kaposváron. A társaság 12,55 milliárdnyi állami támogatást kap. Új munkahely létrehozását nem vállalták.
A harmadik az olasz KOMETA 99 Élelmiszeripari Zrt., amely húskészítménygyártó kapacitásának bővítésére és 280 munkahely létrehozására 30,813 milliárdos beruházásra tett vállalást. Ebből 10,877 milliárdot a kormány finanszíroz.
A negyedik az orosz tulajdonú Arnest Hungary Kft., amely új, Alsózsolcán létrehozandó aeroszol-töltőüzemét 16,92 milliárdból építi, ebből 6,77 milliárd forintot a magyar állam áll. A cég munkahelyek létrehozására nem tett vállalást.
Az ötödik a magyar Bayer Construct Zrt., amely fürdőszoba-összeszerelő üzem létrehozását vállalta a kapcsolódó asztalos és lakatos műhellyel, valamint szerelvénygyártó és burkolatgyártó üzemmel. A teljes beruházási költség 14,68 milliárd forint, ehhez 6,606 milliárdos támogatást kaptak. Többletlétszám-vállalása ennek a beruházásnak sincs.
A korábbi években és jellemzően tavaly is az EKD-kalapból egy-egy beruházás összegének körülbelül egyhuszad-egyharmad részét támogatták meg. Kisebb, 1-2 milliárdos beruházások esetén fordult elő nagyritkán, hogy közel felerészben a kormány adományozott. Ilyen nagy volumenekben, mint ezúttal, azonban az állam még nem lépett fel „üzlettársként”.
A BMW akkumulátorgyártó beruházásának ugyanis mintegy 37,5 százalékát a kormányzat fizeti, és miközben a támogatási összeget már a beruházás novemberi bejelentése idején elárulták, a teljes költségre csak most derült fény.
Az Arnest Kft. gyárberuházásának pedig 40 százalékát állja a kormány. Eddig előzmény nélküli volt, hogy orosz cég kapjon EKD-támogatást, a kabinet azonban 2022 áprilisában – Ukrajna lerohanása és az európai uniós szankciók sora után – elérkezettnek látta az időt, hogy egy ilyen szereplővel írjon alá szerződést.
A Bayer Construct Zrt. beruházásának 45 százalékát fizeti a magyar állam. A feltörekvő vállalatcsoport tulajdonosa Balázs Attila milliárdos vállalkozó, aki Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzlettársaként került be a köztudatba.
A kínai CATL 3 ezer milliárd forintos debreceni akkumulátorgyár-beruházása egyelőre nem jelent meg az EKD-összesítésben. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón elmondta, szerinte nem pontos az a sajtóban megjelent információ, miszerint a magyar állam 320 milliárd forinttal támogatja a vállalatot. Elárulta, hogy a gyár létesítéséhez százmilliárd forintos nagyságrendben van szükség infrastrukturális fejlesztésekre, de arról, hogy ebből mennyi lesz a kormányzati hozzájárulás, nem beszélt.
Mint lapunk korábban megírta: 2021 végéig mintegy 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be e-akkumulátorok gyártásába, s ehhez összesen 308 milliárd forint állami támogatást söpörhettek be. Tavaly effajta támogatás-dömping nem volt: a BMW-vel együtt négy új szereplő érkezett akkumulátor vagy ahhoz kapcsolódó alkatrészek gyártását célzó beruházással, ezek összesen 18,48 milliárdnyi támogatást kaphatnak.
Idén sem kezdték spórolással az évet
A friss adatok szerint 2023-ban február 3-áig összesen 13,742 milliárd forintot osztottak ki EKD-támogatás címén 14 beruházásra, amelyek közül mindössze egyet hoz létre magyar gyökerű cég. Eddig vállalást 749 új munkahely létrehozására tettek. 10 milliárd forint feletti támogatási összeg még nincs, az idén eddig magasan a legtöbbet a kínai hátterű Chervon Autó Precíziós Technológia Kft. kapta, amely 5,27 milliárdos támogatással 17,57 milliárdból építi új alkatrészgyártó egységét.
A kormány a 2023-as költségvetésben 132 milliárd forintot különített el a beruházás-ösztönzési célelőirányzatra – az EKD-támogatásokat jellemzően ebből a zsebből finanszírozzák. A költségvetési bizottság januári ülésén Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára azonban nem árulta el, hogy ezt a keretet várhatóan mire fordítják, és mennyi juthat az akkugyáraknak.
|
A BMW-akkugyár költségének közel 40 százalékát a magyar kormány fizeti
|
A 2021-es rekordösszeg után tavaly visszafogottabban segítette a vállalatok – elsősorban multicégek – beruházásait egyedi kormánydöntés alapú támogatásokkal a kabinet, de a 2022-es volumen még így a második legnagyobb éves összeg a támogatási rendszer fennállása óta. Arányaiban viszont nem finanszíroztak korábban ilyen nagyságrendben beruházásokat.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/02/14/kormany-ekd-tamogatas-multi-multinacionalis-nagyvallalat-beruhazas-bmw-akkumulator-gyar-autoipar-kkm-koltsegvetes-catl/#
|
2023-02-14 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Fordulatos Balmazújváros profi focicsapatának élete:
az önkormányzat forintjai nélkül életképtelen klub tavaly pottyant ki az élvonalból, hogy az NBII-ben küzdjön tovább, de a licensz igazolásánál váratlanul kiderült: hiányzik 200 millió forint.
Érzékelte a fennakadást a kormányzat, és a világ bármely más országában felfoghatatlan módon adott 100 millió forint gyorssegélyt az adófizetők pénzéből a városnak. Focira.
Hiába: a pénz elment, a klub annyira kiköltekezett, hogy 196 milliós mínuszban van a saját tőkéje. És bár van külön cég a focicsapat működtetésére, annak tulajdonosa az önkormányzat.
A napokban felütötte a fejét a pletyka, hogy kínai befektetők jelentek meg a városnál, és bejelentkeztek a focicsapatért. A Bors úgy tudja, hogy
Balmazújváros képviselő-testülete képviselő zárt ülésen elvi megállapodást kötött a vállalkozókkal, egyben felszólította a focicsapat mögött álló Balmaz Sport Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, Lajos Ferencet, hogy adja át az ügyvezetői jogosultságokat a vevőknek.
Mindezt úgy, hogy csak szándéknyilatkozatot írtak alá. Az állítólagos befektetők közben elkezdtek megállapodni edzővel, sportigazgatóval, de ezek szerződéseit nem tudták megkötni, mert Lajos Ferenc nem adta át ügyvezetői, aláírói jogkörét. Többször is felszólították rá,
de ő kötötte az ebet karóhoz: mi lesz akkor, ha vevőjelöltek szerződnek, de eltűnnek, és a cégnek teljesíteni kell a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Úgy, hogy már csődben vannak.
Végül a Bors kereste meg az állítólagos kínai befektető magyarországi partnereit, akiktől hamar megtudták: kamu a balmazújvárosi történet. A lap ezt közölte Koroknai Imre alpolgármesterrel. Újabb zárt testületi ülést tartottak, és felmondták a szándéknyilatkozatot.
Úgy fest: Balmazújváros ifi játékosokkal, és tetemes hiánnyal vág neki az NBII-es szezonnak.
|
Balmazújváros alpolgármesterének egy bulvárlap szólt, hogy éppen átverik őket a focicsapattal
|
Fordulatos Balmazújváros profi focicsapatának élete: az önkormányzat forintjai nélkül életképtelen klub tavaly pottyant ki az élvonalból, hogy az NBII-ben küzdjön tovább, de a licensz igazolásánál váratlanul kiderült: hiányzik 200 millió forint.
Érzékelte a fennakadást a kormányzat, és a világ bármely más országában felfoghatatlan módon adott 100 millió forint gyorssegélyt az adófizetők pénzéből a városnak. Focira. Hiába: a pénz elment, a klub annyira kiköltekezett, hogy 196 milliós mínuszban van a saját tőkéje. És bár van külön cég a focicsapat működtetésére, annak tulajdonosa az önkormányzat.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/06/balmazujvaros-polgarmesterenek-egy-bulvarlap-szolt-hogy-eppen-atverik-oket-a-focicsapattal
|
2019-07-06 13:21:00
| true | null | null |
444
|
Szerdán megkezdi európai hadjáratát a magyar bajnokságot fölényesen megnyerő Ferencváros focicsapata. Az elmúlt években elég gyorsan véget is ért a kaland, most sem a Fradi az esélyes a bolgár Ludogoreccel szemben. Igaz, ha most kiesik a Fradi, az Európa-ligában még mindenképpen folytathatja.
A Fradi az UEFA listáján jelenleg a 292. (az észt Nőmme Kalju FC-vel osztozik ezen a helyen), a Ludogorec az 58.
A mindössze 50 ezer lakosú Razgrad teljesen jelentéktelen futballklubja egyik pillanatról a másikra lett az európai kupák rendszeres szereplője. A szerény múltú csapatot 2010-ben vette meg egy üzletember, Kiril Domuscsijev. Ezután történetük során először nemcsak feljutottak az első osztályba, hanem rögtön meg is nyerték a bajnokságot. Aztán a csapat 2011 óta megszakítás nélkül nyolc bajnoki címet nyert. Ez baromi unalmas lehet, de bőven találnak motivációt a nemzetközi kupákban. Második próbálkozásra már ott voltak az Európa-liga csoportkörében (2013 ősz), sőt tovább is jutottak, 2014 tavaszán még a Laziót is kiverték, a Valencia állította meg őket. 2014 őszén már a Bajnokok Ligája-csoportkör is összejött, felejthetetlen meccsen: a Steaua Bucurestit ejtették ki úgy, hogy a 11-es párbajban a bolgárok román hátvédje állt a kapuban, és fogott meg két büntetőt.
2013 óta kétszer voltak a Bajnokok Ligája-csoportkörében, háromszor az Európa-liga csoportkörében, háromszor megélték a magyar csapatok számára végképp elérhetetlen tavaszt is.
A Ludogorec az elmúlt 6 évben egymaga sikeresebb volt, mint a magyar foci összes képviselője.
A labda gömbölyű, ettől szép a futball, a meccs 0-0-ról indul
Nem lehet azt mondani, hogy semmi esélye sincs a Fradinak. A bolgár csodacsapatot ugyanis tavaly éppen a Vidi ejtette ki a BL-ből a második selejtezőkörben (0-0, 1-0). Azért a bolgárok így is eljutottak tavaly ősszel az Európa-liga csoportkörébe, bár ott magukhoz képest meglehetősen gyengén szerepeltek.
A Ludogorec nem közpénzből él. A stadionjuk is jóval szerényebb a Fradiénál, folyamatosan bővítgették, most is csak 12 ezres. Kiril Domuscsijev a saját vagyonából – ami becslések szerint messze elmarad a Mészáros Lőrinc nevén lévő vagyontól – áldozott kezdetben a klubra, aztán a nemzetközi kupákból befolyó pénzt visszaforgatta a csapatba. Az UEFA-tól kapott bevételek mellett jó hazai és külföldi játékosmegfigyelői rendszert építettek ki, tisztességes haszonnal adnak el játékosat. A legjobb üzletük a brazil Jonathan Cafú volt, akit 2015 nyarán 2,2 millió euróért vettek meg Brazíliából, két évvel később 7,5 millió euróért adták el a Bordeaux-nak. Júnior Caiçarát 300 ezer eurót vették 2012-ben, 4,5 millió euróért adták tovább három évvel később. Az argentin Palominón 4 millió eurót kerestek 2017-ben.
Eközben a Ferencvárosnál
A Fradinál nem 2010-ben, hanem egy évvel később, 2011. február 25-én kezdődött az új időszak. Ekkor választották meg elnöknek a Fidesz politikusát, Kubatov Gábort, akinek azóta kétszer is meghosszabbították a mandátumát, legutóbb tavaly októberben. A köztévé riportere, ifjabb Knézy Jenő a köztévé műsorában nem is félt kimondani, hogy a klub második megalapítójaként tekint Kubatovra.
A bolgárokkal szemben a Fradi a saját bajnokságát sem uralja, Kubatov alatt kétszer lett bajnok, 2016-ban és idén. A minden évben megígért jó nemzetközi kupaszereplés, ami legalább csoportkört jelentene az Európa-ligában, pedig már legendásan vicces a Fradi elnökétől. Íme a bolgárok és a Fradi nemzetközi hadjáratai 2012 óta:
2012-13:
Ludogorec: Bajnokok Ligája 2. selejtezőkör
Fradi: Európa-liga 2. selejtezőkör
2013-14:
Ludogorec: Európa-liga, nyolcaddöntő
Fradi: nem harcolta ki a részvételt
2014-15:
Ludogorec: Bajnokok Ligája-főtábla
Fradi: Európa-liga 2. selejtezőkör
2015-16:
Ludogorec: Bajnokok Ligája 2. selejtezőkör
Fradi: Európa-liga 2. selejtezőkör
2016-17:
Ludogorec: Bajnokok Ligája, főtábla, tavasszal Európa-liga, 32 között
Fradi: Bajnokok Ligája 2. selejzetőkör
2017-18:
Ludogorec: Európa-liga, 32 között
Fradi: Európa-liga 2. selejtezőkör
2018-19:
Ludogorec: Európa-liga csoportkör
Fradi: Európa-liga 1. selejtezőkör
Pedig Kubatov Gábor szerint csak annyi kéne, hogy egyszer sikerüljön az áttörés. Az FTC elnöke a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy „A Fradinak már csak a nemzetközi kupaszereplés hiányzik. Ha egyszer sikerülne bekerülni a csoportkörbe, úgy érzem, áttörnénk a gátat. Az a tervünk, hogy az ott megszerzett bevételt a költségeken kívül mind visszaforgatnánk a csapatba, a játékoskeretünk megerősítésére szánnánk. Onnantól rendben lennénk”.
Az valóban gond, hogy – szemben a bolgárokkal – a Fradi nem tudja visszaforgatni az UEFA-tól érkező jelentős pénzeket a csapatba, merthogy ilyen gyenge szereplésre nem érkeznek jelentős pénzek a nemzetközi szövetségtől. Tavaly például 84 millió forintot utalt az UEFA, miután a Fradi rögtön az első körben kiesett a Maccabi Tel Avivval szemben. Pici csepp volt a tengerben: a Fradi kiadásai meghaladták az 5,5 milliárd forintot.
A nemzetközi sikerekért azért is érdemes lenne szorítani a foci iránt közömbös, vagy azt kifejezetten gyűlölő adófizetőnek, mert az látható, hogy a Fradiba akkor is öntik a pénzt, ha minden évben fejre áll Európában.
Egészen tavalyig dinamikusan nőtt az FTC profi fociját működtető cég árbevétele. Pontos adatokat arról nem árulnak el, hogy miből áll ez össze, benne van a labdarúgó szövetség támogatása és jelentős szponzori pénz is, állami cégektől. Tavaly viszont valami nagyon nagyon félre ment a Ferencvárosnál. A bevételek jelentősen, egymilliárddal bezuhantak, miközben a kiadások még tovább emelkedtek félmilliárd forinttal. Brutális, 1,3 milliárdos veszteséget termelt a Fradi 2018-ban.
A megoldás NER-es lett. A Fradi mellé hirtelen odaállt az állami MVM, évi 6 millió eurós támogatással. Ezt az egész egyesület kapja, de a döntő része a focira megy.
Az látszik, hogy a bérköltségek durván elszálltak a Fradinál, a 2010-es bérkeret a 19-szeresére nőtt.
A Zrt. összesen 196 embert foglalkoztat (133 főt teljes munkaidőben, 44-et részmunkaidőben, van 8 nyugdíjas is). Azt nem tudni, hogy mennyit visz el a játékosok fizetése. Az biztos, hogy a pénzügyekért felelős vezérigazgató, Orosz Pál éves jövedelme bruttó 28,7 millió forint volt.
67 légióst szerződtettek Kubatov alatt
A Fradi minden átigazolási időszakban nagyon aktív a piacon. Kubatov 2011-es érkezése óta több mint hat csapatnyi légióst szerződtettek. A 67 nem magyar játékos közül számos olyan van, amelyik rövid időn belül távozott, mert kiderült, hogy az NBI-ben is gyenge. De annyira, hogy pályára sem lépett vagy csak pár meccsen kapott lehetőséget. Csányi Sándor MLSZ-elnökként elmondott súlyos véleménye az ostobának tűnő klubtulajdonosokról akár a Fradira is passzolhatnak.
A 67 légiósból a Fradi mindössze négyet adott el jó haszonnal: Muhamed Besicet az Everton vitte el még 2014 júliusban 4,8 millió euróért, Somaliát egy évvel később, 2015 nyarán a Toulouse vette meg 2,4 millió euróért. Aztán másfél évig semmi, ekkor Ramirezért 2017 januárban a Krasznodár fizetett 1,5 millió eurót. Most nyáron pedig Gorriarán ment el a mexikói Santosba 2,5 millió euróért.
Így aztán a Fradi elveszítette két legjobbját a nemzetközi kupák előtt: a kölcsönben lévő ukrán Petrjakot végleg meg akarták venni, de a hazai nagy konkurens, a Vidi elhalászta a Fradi elől, Kubatov szerint megsértve egy ki nem mondott egyezséget. Gorriaranért pedig – megintcsak Kubatov szerint – olyan ajánlatot kaptak, amire nem tudtak nemet mondani.
16 éveseknek 330 ezres fizetés
Ami jelentősen megdobja még a bérköltségeket: rengeteg utánpótlás játékosának ad profi szerződést a Fradi. Nem kevés focistáról van szó: 2017 nyara óta a Fradi utánpótlásában játszó 25 fiatal lett profi. Megkérdeztük a Ferencvárost, hogy milyen fizetések járnak ezeknek a játékosoknak, de az FTC továbbra is durcásan utasít vissza bármilyen tőlünk érkező kérdést. Kubatov Gábor, az FTC elnöke a 24.hu-nak adott interjúban ugyanakkor arról beszélt, hogy
„sok olyan 16 éves labdarúgónk van, aki a magyar átlagfizetésnek megfelelő havi bért kap, különben a menedzsere külföldre viszi”.
Az átlagos havi bruttó bér tavaly 330 ezer forint volt Magyarországon. Az így már 100 milliós tétel. Ráadásul a profi szerződést kapott több, mint két csapatnyi játékosnak minimális esélye van arra, hogy a Fradi felnőtt csapatában is bemutatkozzon. Saját nevelésű játékosok ugyanis csak elvétve kapnak lehetőséget a légiósokra építő FTC-ben. Az Európa-ligába most benevezett 22 játékos közül csak a 19 éves Csonka János saját nevelésű fiatal, miközben 14 légiós készül a bolgárok ellen.
A profi szerződéssel rendelkező játékosok egyelőre az utánpótlásban sem tűnnek ki: a Fradi U-19-es csapata 4., az U-17-es csapata 8. lett a hazai bajnokságban.
Meddig még?
Kubatovtól a 24.hu-s interjúban megkérdezték hogy „mennyinek kellene lennie a Fradi költségvetésének, hogy a bolgár bajnokhoz hasonlóan ne csak álom, hanem realitás legyen a csoportkör?”. Szerinte az osztrák Austria Wien vagy a Rapid 8-10 milliárd forintos költségvetéssel már rendszeresen el tudja érni a csoportköröket. „Ettől még én igenis hiszem, hogy mi, magyarként tudunk rövidebb, olcsóbb utat a sikerhez” – mondta Kubatov.
Rövidebbet aligha, hiszen évek óta nyilatkozza, hogy most már reális elvárás minimum az EL-csoportkör. Ráadásul 2016-ban még azt mondta, hogy ha az akkori, 3,1-3,4 milliárdos költségvetést sikerülne 4,5-5 milliárdra feltornázni, akkor meglesz a Bajnokok Ligája főtábla. Az 5 milliárd meglett, a BL-főtábla nem. Talán majd 8-10 milliárdból.
Közben a Vidi – a NER másik kirakatcsapata, amelyet az állami cégek közül a Mol támogat – tavaly bejutott az Európa-liga csoportkörébe. Ez elég szépen megmutatkozott a bevételben, rekordnyereséget ért el a klub, igaz ebben benne lehetett az is, hogy a nevét is megváltoztatta a Mol érdekében. De főként az, hogy legalább elért valamit az Európa-ligában.
|
Szorítson a Fradi sikeréért, akinek fontos, hogy ne öntsenek további irgalmatlan mennyiségű közpénzt a csapatba
|
Szerdán megkezdi európai hadjáratát a magyar bajnokságot fölényesen megnyerő Ferencváros focicsapata. Az elmúlt években elég gyorsan véget is ért a kaland, most sem a Fradi az esélyes a bolgár Ludogoreccel szemben. Igaz, ha most kiesik a Fradi, az Európa-ligában még mindenképpen folytathatja.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/09/szoritson-a-fradi-sikereert-akinek-fontos-hogy-ne-ontsenek-tovabbi-irgalmatlan-mennyisegu-kozpenzt-a-csapatba
|
2019-07-09 13:38:00
| true | null | null |
444
|
A 4iG, a Sys IT Services Kft. nevesített alvállalkozójaként részt vesz a BKV informatikai rendszerének hosszú távú üzemeltetésében, a magyar IT-nagyvállalat 5+5 évre nyújt szolgáltatásokat a közlekedési társaságnak másik alvállalkozóval, a T-Systems Magyarország Zrt.-vel közösen - közölte az 4iG kedden az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az első 5 évre szóló megbízás keretösszege meghaladja a 19 milliárd forintot.
A BKV által kiírt nyílt közbeszerzési eljárást a Sys IT Services Szolgáltató Kft. (Sys Kft.) nyerte el fővállalkozóként. A 2019. július 1-jén aláírt szerződés értelmében a fővállalkozó az általa megnevezett alvállalkozókkal közösen 5+5 évig működteti és fejleszti a budapesti közösségi közlekedés üzemeltetését végző BKV Zrt. informatikai rendszerét.
A szerződéses keretösszeg nettó 3 milliárd 808 millió forint évente, így az első 5 évben a szolgáltatási díj teljes keretösszege meghaladja a nettó 19 milliárd forintot.
A Sys Kft. két alvállalkozót nevesített ajánlatában - a 4iG-t és a T-Systems Magyarország Zrt.-t.
Közölték, a megállapodás értelmében a 4iG az informatika több területén nyújt menedzselt üzemeltetési szolgáltatásokat a BKV-nak. Az ilyen, a teljes IT-életciklusra kiterjedő szolgáltatások biztosítása az informatikai nagyvállalat hagyományos értéke és erőssége. A 4iG az elmúlt évtizedekben átfogó szaktudást szerzett a Service Desk/Help Desk területén, az asztali számítógépek, nyomtatók, valamint a hálózatot kiszolgáló szerverek üzemeltetésében, illetve a különböző IT-alkalmazások üzemeltetésében, fejlesztésében, ezen területek döntő többsége jelen projekt megvalósításának is részét képezik - írják a közleményben.
A 4iG Nyrt. tőzsdei cég, korábban Mészáros Lőrinc Opus-Konzum tőzsdei cégbirodalma volt az egyik tulajdonosa, azóta Jászai Gellért, Mészáros jobbkeze szerzett komoly részesedést a cégben.
|
A Mészáros birodalom körül keringő informatikai cég is részt vesz a BKV rendszerének üzemeltetésében
|
A 4iG, a Sys IT Services Kft. nevesített alvállalkozójaként részt vesz a BKV informatikai rendszerének hosszú távú üzemeltetésében, a magyar IT-nagyvállalat 5+5 évre nyújt szolgáltatásokat a közlekedési társaságnak másik alvállalkozóval, a T-Systems Magyarország Zrt.-vel közösen - közölte az 4iG kedden az MTI-vel.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/02/a-meszaros-birodalom-korul-keringo-informatikai-ceg-is-reszt-vesz-a-bkk-rendszerenek-uzemelteteseben
|
2019-07-02 14:48:00
| true | null | null |
444
|
A Czeglédy Gergő óbudai MSZP-elnök egyik vállalkozását is magában foglaló konzorcium tavaly augusztusban nyerte el azt a 36,2 millió forintos tendert, amely az északkelet-magyarországi csatornafelújítások kommunikációjáról szólt. A megbízás értelmében a győztes cégeknek többek között szórólapokkal, kihelyezett táblákkal és lakossági fórumokkal kell reklámozniuk a beruházásokat.
Ez egyike annak a több mint húsz tendernek, amelyek miatt vizsgálatot indított az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF. Ez abból a levélből derül ki, amelyet az OLAF még februárban küldött Hadházy Ákos korábbi LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselőnek. A levél nem részletezi, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló csatornafejlesztési programon belül pontosan milyen tendereket vizsgál az OLAF, de mivel Hadházy Korrupcióinfó nevű oldalán megjelent információkra hivatkozik, így egyértelmű, hogy a kommunikációs pályázatokról van szó.
Hadházy a Direkt36-nak is megerősítette, hogy kifejezetten a csatornaberuházások kommunikációja miatt tett bejelentést az OLAF-nál. A vizsgálat megindításáról szóló levelet is a politikus továbbította a Direkt36-nak.
Az érintett pályázatok többségét egy Várnai Tamás nevű férfi cégei nyerték el. Várnai a Fidesz-közeli gazdasági kör tagja régóta: ő volt az ügyvezetője az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Kft.-nek, tavaly decemberig pedig tagja volt a kormánnyal nyíltan szimpatizáló Tv2 igazgatóságának. Várnait az egyik ismerőse korábban úgy írta le, mint aki kapcsolatban van a kormányközeli üzleti kör meghatározó figuráival, köztük Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval és Mészáros Lőrinccel, a miniszterelnök gyerekkori barátjával.
Várnai konzorciumi partnereként vagy más győztes cégek alvállalkozójaként a megbízások résztvevője volt az MSZP-s Czeglédy Gergő is (aki nem rokona a csalással gyanúsított szombathelyi Czeglédy Csabának). Hadházy szerint a pályázatokat túlárazták, de az ellenzéki politikus azt is nehezményezte, hogy azok többségére csak egy ajánlattevő jelentkezett.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
A Direkt36 tavaly nyáron – még azelőtt, hogy Hadházy felhívta volna a figyelmet a fenti közbeszerzésekre – részletesen foglalkozott az országos politikában kevésbé ismert, de fővárosi körökben befolyásos Czeglédy üzleti tevékenységével. A szocialista politikus cégcsoportja az elmúlt években jellemzően konzorciumok tagjaként kapott megrendeléseket állami és önkormányzati cégektől. Czeglédy üzleti partnerei között volt Várnain kívül Boros Attila, a letelepedésikötvény-program egyik meghatározó szereplője is. Czeglédy vállalkozása egy közpénzből megvalósuló beruházás során Mészáros Lőrinc cégével is dolgozott együtt.
Az OLAF sajtóosztálya megkeresésünkre megerősítette, hogy valóban vizsgálatot folytatnak. Ezen kívül azonban semmilyen további részletet nem elárultak el. Mindössze annyit tettek hozzá, hogy a vizsgálat ténye még nem jelenti azt, hogy az érintett szervezetek szabálytalanságot követtek volna el.
Czeglédy azt közölte, hogy nem tud az OLAF vizsgálatáról, Hadházy ellen azonban feljelentést tett rágalmazás miatt. Nehezményezte, hogy miközben segítette Hadházy európai ügyészségi csatlakozásról szóló aláírásgyűjtését, addig a politikus meg sem kereste őt ebben az ügyben. „Hadházy ezzel egyértelműen a Fidesz kapujára játszik” – mondta, arra utalva, hogy szerinte az önkormányzati választások előtt az ellenzéken belüli konfliktus a Fidesz érdeke. Czeglédy azt állította, hogy a két elnyert tenderből a cége 11 millió forinttal részesül, ha elvégezte a 36 hónapos munkát. A bevétel jelentős része szerinte azonban anyag- és bérköltségekre megy el. Az alvállalkozói megbízásokról azt mondta, hogy azok részmunkák, és az egyes tenderek értékének 10 százalékát tehetik ki.
Hadházy azt közölte, hogy nem tud Czeglédy feljelentéséről, de áll elébe. Azt mondta, hogy az MSZP-t a szövetségesének gondolja, de rossz színben tüntetné fel a pártot, ha erre az üzleti kapcsolatra nem hívta volna fel a figyelmet attól tartva, hogy ezt az ügyet nem tudják megfelelelően kezelni. Szerinte az ilyen jellegű kapcsolatokat meg kell szüntetni.
Várnai cége azt közölte, hogy az üzletember jelenleg szabadságon van, de keresni fog minket az ügyben, ez ugyanakkor egyelőre nem történt meg.
Várnai és Czeglédy tarolt
Hadházy egy tavaly novemberi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy szerinte problémák vannak a csatornafejlesztési projektek marketingjével. Az erről szóló közbeszerzéseket az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a csatornaberuházások helyszínéül szolgáló önkormányzatokkal közösen bonyolította le. Az állami tulajdonú szervezet többek között csatornázási és hulladékgazdálkodási beruházásokkal foglalkozik uniós programok keretein belül.
Hadházy tizenhét, az ország különböző részein megvalósuló közbeszerzést vizsgált meg. Szerinte a túlárazás ezeknél ötszörös, de akár tízszeres is lehetett. A Korrupcióinfó nevű honlapján az egyik tender esetében be is mutatta, hogy az egyes kommunikációs tevékenységekre a piaci árakhoz képest mennyivel drágább árajánlatot adott a győztes cég. Egy tájékoztató táblát például 550 ezer forintért szállítanak, miközben a politikus szerint ez 35 ezer forintért is beszerezhető lenne.
Még hét további hasonló közbeszerzést találtunk, amelyet Hadházy sajtótájékoztatóját követő hónapokban bonyolítottak le. Az egyes közbeszerzések értéke 20-50 millió forint között mozgott, a 24 tender összértéke pedig 648 millió forintot tett ki.
A pályázatok többségét (24-ből 19-et) Várnai Tamás üzletember résztulajdonában álló cégek nyerték meg. Több tenderben érintett volt Czeglédy Gergő Perfektum PR nevű kft-je is: két esetben Várnai egyik cégével közösen nyertek, öt további közbeszerzésen pedig különböző cégek alvállalkozójaként jelentek meg.
A közbeszerzéseket nyílt, meghívásos eljárással bonyolították le. A pályázaton kizárólag azok vehettek részt, akiknek a tendereket kiíró állami cég megküldte a felhívást. A szabály szerint ezt legalább három szereplőnek kell megküldeni, továbbá azoknak is, akik érdeklődnek a pályázat iránt. Ennek ellenére a 24 tenderből 17-ben mindössze egy-egy ajánlat érkezett. Ezzel kapcsolatban megkerestük a tendereket kiíró NFP Kft.-t, de nem jött válasz a kérdéseinkre.
Állami tenderek hátán
Az MSZP-s politikus és a kormányközeli üzletember kapcsolatára tavaly júliusi cikkünkben hívtuk fel a figyelmet.
Ebből az derült ki, hogy Czeglédy cégcsoportja az elmúlt években látványos növekedést produkált. A cégcsoport közel 870 millió forintnyi közbeszerzést nyert el önállóan indulva. Emellett a Czeglédy-cégek más vállalatokkal együttműködve is jelentkeztek állami és önkormányzati megbízásokra, és konzorciumi partnereikkel közösen 3,9 milliárd forintnyi megrendelést kaptak. A nyilvánosan elérhető adatokból az nem derült ki, hogy Czeglédyék a konzorciumi bevételekből mekkora arányban részesültek, de a politikus cégcsoportja az elmúlt években rendre több száz milliós bevételt produkált.
Korábbi elemzésünk szerint a cégcsoport az elnyert száz pályázat közül 21 esetben indult közösen Várnai valamelyik cégével. Jellemzően környezetvédelmi fejlesztéseknél láttak el kommunikációs feladatokat, ilyen munkát végeztek például a fővárosi önkormányzatnak. Több esetben pedig rendezvényeket szerveztek állami intézményeknek. A rendőrség belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak például egy korrupciós esetek nagyobb arányú felderítésével összefüggő rendezvényt kellett megszervezniük.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
Czeglédy nem tartozik az MSZP első vonalába, de hosszú politikai múltja van. Korábban a korrupciós ügyekbe belebukó Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes titkárságvezetője volt, de a párt belső ügyeit jól ismerő források szerint régóta közeli viszonyt ápol Molnár Zsolttal, az MSZP egyik legbefolyásosabb politikusával. Molnárt korábban több kritika is érte az ellenzéki oldalon azért, mert karrierje során jó kapcsolatokat épített ki a Fidesz egyes képviselőivel.
Czeglédy korábban a Direkt36 megkeresésére tagadta, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezője lenne. Azt írta, hogy Várnait régóta ismeri, de szerinte ő nem tartozik a „NER-lovagok” közé. Közölte azt is, hogy keményen meg kellett dolgoznia a tendergyőzelmekért. Azt állította, hogy mivel számos esetben elutasították az amúgy árban kedvező ajánlatait, ezért többször is csak úgy tudtak nyerni, hogy jogi úton megtámadták a közbeszerzési eredményeket. Szerinte a pártkötődése miatt rengeteg hátrány éri, annak ellenére, hogy a politika csak hobbi a számára.
|
Vizsgálni kezdte az EU a kormányközeli üzletember és MSZP-s partnerének üzleteit
|
A Czeglédy Gergő óbudai MSZP-elnök egyik vállalkozását is magában foglaló konzorcium tavaly augusztusban nyerte el azt a 36,2 millió forintos tendert, amely az északkelet-magyarországi csatornafelújítások kommunikációjáról szólt. A megbízás értelmében a győztes cégeknek többek között szórólapokkal, kihelyezett táblákkal és lakossági fórumokkal kell reklámozniuk a beruházásokat.
Ez egyike annak a több mint húsz tendernek, amelyek miatt vizsgálatot indított az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF. Ez abból a levélből derül ki, amelyet az OLAF még februárban küldött Hadházy Ákos korábbi LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselőnek. A levél nem részletezi, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló csatornafejlesztési programon belül pontosan milyen tendereket vizsgál az OLAF, de mivel Hadházy Korrupcióinfó nevű oldalán megjelent információkra hivatkozik, így egyértelmű, hogy a kommunikációs pályázatokról van szó.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/11/vizsgalni-kezdte-az-eu-a-kormanykozeli-uzletember-es-mszp-s-partnerenek-uzleteit-amikre-a-direkt36-iranyitotta-ra-a-figyelmet
|
2019-07-11 15:02:00
| true | null | null |
444
|
Egy tavaly 14 milliárd forint árbevételt produkáló, relatíve kis cég - a 4iG - ami ugyanakkor nemrég Mészáros Lőrinc eddig pénzügyi jobbkeze, Jászai Gellért tulajdonába került, megveszi a tavaly 114 milliárdos bevételt felmutató T-Systems-et.
Sem a vételárról, sem a fizetési konstrukcióról nem tudni semmit, így arról sem, hogy a kormányközeli vevő ad-e egyáltalán készpénzt vagy esetleg NER-es részvényekkel fizet. (Update: pár dolgot elárultak a konstrukcióról, frissítés a cikk végén.)
Bár meglepetés lenne, ha a piaci verseny miatt költséges fejlesztésekre kényszerülő Telekom ne hajtana készpénzre.
A Portfolio szerint a vételár igen nehezen tippelhető meg, a szaklap 24 és 83 milliárd forint közötti, igen széles sávot emleget.
A 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom aláírták az előszerződést az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems eladásáról - jelentette be a két cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Ha minden a terveik szerint megy, ezután átvilágítják a T-Systems-et, megszerzik a szükséges versenyhatósági jóváhagyásokat és még az idén megköthetik a végleges üzletet is.
A tranzakció révén a 4iG a T-Systemsen kívül megszerzi annak leányvállalatait is. Az adásvétel viszont nem érinti a T-Systems kis- és középvállalati értékesítési üzletágát amit a végleges megállapodást megelőzően beolvasztanak a Magyar Telekomba.
Az eladó és a kormányközeli vevő kapcsolata nem fog magára az adásvételre szorítkozni: egyrészt olyan megállapodást kötöttek, hogy hosszú távon továbbra is a T-Systems értékesítheti a Telekom távközlési szolgáltatásait a nagyvállalati és közszféra szegmenseiben. Másrészt a 4iG további három évig használhatja a T-Systems márkanevet.
Mivel Mészáros Lőrinc eddigi jobbkezének frissen megszerzett 4iG-je az üzlet megkötése után a közszférát is megcélozhatja, nem lenne meglepetés, ha mostantól minden állami cég és közintézmény velük szerződne.
„Társaságunk célja, hogy ebben a dinamikusan fejlődő piaci környezetben itthon, és 2-3 éven belül a régióban is az informatikai szektor egyik meghatározó nagyvállalatává váljon” – mondta Jászai Gellért a 4iG elnök-vezérigazgatója.
A Portfolio tőzsdei szaklap elemzése szerint a T-Systems igazi értékét a következők adják:
A T-Systems az ICT piaci meghatározó szereplője, integrált vállalatként szinte minden szegmensben jelen van, több területen piacvezető.
A vállalat olyan integrátor, amely az elmúlt évek sikeres működésének eredményeként rengeteg referenciával, stabil hitelképességgel (bankgaranciák) rendelkezik.
Számtalan hosszútávú nagyvállalati és állami projektben, több évre szóló megrendelésben van jelen, ahonnan nehéz lenne kimozdítani a vállalatot.
Magas beágyazottság, közbeszerzéseken vagy vállalati tendereken a meghívotti lista szinte automatikus szereplője a T-Systems, a vállalat jól ismeri a beszerzési folyamatokat.
Az 1700 alkalmazott nagy része jól képzett informatikai szakember, a szűkös IT-munkaerőpiacon nagy értéket képviselnek.
A Portfolio szakcikke szerint több érv szólt volna amellett, hogy a Telekom megtartsa a kis bevételarányos nyereséggel dolgozó, a maga területén ugyanakkor piacvezető és nagy fejlődési potenciállal bíró céget, ami az óriás-vállalatcsoport hazai bevételeinek durván az egyhatodát biztosította eddig.
A lap elemzése szerint baromi nehéz megtippelni is a T-Systems piaci árát, ami számítási módtól függően 24 és 83 milliárd forint között szóródhat.
Update 1.: Rákérdeztünk arra, hogy a tranzakciót miből finanszírozzák és hogyan tervez fizetni a 4iG, a frissen befutott válasz a következő:
Az akvizíció finanszírozásában (a saját forrás mellett) hitel, várhatóan kötvény, illetve intézményi befektető bevonása is szóba jöhet. Azonban nagyon korai a tranzakció jelen fázisában ebben a kérdésben tűpontos és végleges választ adni. Az ügylet zárásakor tőzsdei társaságként a 4iG tájékoztatja majd a részvényeseket, illetve a nyilvánosságot többek között ebben a kérdésben is.
Update 2: A bejelentés miatt felfüggesztették a 4iG tőzsdei kereskedését, újraindulás után 5 perccel az árfolyam több mint 8 százalékos emelkedésben volt, a Telekom a napon belül durván 2 százalékkal erősödött.
|
Megveszi a Telekomtól a T-Systems-et Mészáros Lőrinc önállósodott jobbkeze
|
A 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom aláírták az előszerződést az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems eladásáról - jelentette be a két cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Ha minden a terveik szerint megy, ezután átvilágítják a T-Systems-et, megszerzik a szükséges versenyhatósági jóváhagyásokat és még az idén megköthetik a végleges üzletet is.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/09/megveszti-a-telekomtol-a-t-systems-et-meszaros-lorinc-onallosodott-jobbkeze
|
2019-07-09 15:45:00
| true | null | null |
444
|
A Media1 számolt be arról elsőként néhány héttel ezelőtt, hogy Gáll Csongor, a HírTV Informátor című, elsősorban az ellenzék lejáratásával foglalkozó, különböző ellenzéki politikusokat utcákon át üldöző tévéműsorának házigazdája átigazolt a Napi.hu-hoz, ahol égetően nagy szükség volt már az új munkaerőre, hiszen korábban a teljes korábbi szerkesztőség távozott – volt, akit küldtek, volt, aki saját elhatározásból ment el.
Megírtuk azt is, hogy a stábba újonnan érkező Gáll Csongor a videós tartalmakért és podcastokért lett felelős a napi-hu-nál, ahol a személyi állomány teljes lecserélését megelőzően még egy elismert és díjazott újságíró, Szabó M. István készítette a podcastokat. Megemlítettük azt is, hogy Gáll 2018-ban egy EchoTV-s tudósítása során összetévesztette a magyar Himnuszt a Szózattal. Bár ez talán a riporter részéről még betudható volt figyelmetlenségnek is, ennél is érdekesebb, hogy időközben milyen más érdekességet tudtunk meg Gáll Csongorról.
12 millió a KDNP-től
Egy informátorunk és az Opten céginformációs rendszer alapján ugyanis tudomásunkra jutott, hogy Gáll Csongor a jelenleg is működő, a 2020-as törtévben, november 5. és december 31. között 2,3 millió, a legutóbbi lezárt teljes pénzügyi évben, 2021-ben pedig további 15 millió forint nettó árbevételt produkáló Imagine Films Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, márpedig ezen 2020-as alapítású cég a KDNP frakció 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozó szerződései szerint 12 millió forintra szerződött a kisebbik kormányzópárttal, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt politikusairól készítsen a párt YouTube-csatornáján publikált propagandavideókat.
Ez már önmagában véve azért is érdekes, hiszen Gáll Csongor az elmúlt években eközben a kormánypárti KESMA-hoz tartozó HírTV egyik munkatársa is volt, de érdekes azért is, hiszen ezek szerint olyasvalaki került be az Indamedia lapjához, aki a vállalkozásán keresztül korábban bizonyíthatóan 12 millió forintra szerződött a KDNP frakcióval, vagyis nagy üzleti kitettsége keletkezett a párt felé.
Dühös reakció fogadta kérdésünket az Indamediánál
A Media1 természetesen szerette volna megismerni a Napi.hu-t kiadó Indamedia álláspontját az ügyben, így például kíváncsiak voltunk arra, hogy amikor felvették az új munkatársat a Napi.hu stábjába, tisztában voltak-e vele, hogy Gáll Csongor a cégén keresztül 12 milliós szerződést kötött a politikusokat népszerűsítő videókra.
Kérdéseinket közel egy hete, még múlt héten kedden küldtük el a céghez, de ott merven elzárkóztak attól, hogy érdemi választ adjanak, ehelyett lapunkat kezdték el pocskondiázni.
Az Indamedia részéről egy ideje már nem adnak válaszokat részünkre a cégcsoport szempontjából kínos ügyekben, és ehelyett a nekik nem tetsző kérdések feltevőjét kezdik el támadni. Korábban az Indamedia cégcsoport több terméke, köztük az Index és a Napi.hu is rendszeresen szemlézte a Media1 anyagait, egészen addig, amíg tavaly nyáron portálunk nem közölt egy oknyomozó cikket arról, hogy az Index / Indamedia egyik vezetője előzőleg nem engedte megjelentetni Torkos Matild főmunkatárs választások előtti nagyinterjúját az egyesült ellenzék akkori közös miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel, illetve azóta védett kora ellenére el is bocsátották Torkost.
Az Index akkori főmunkatársa által készített és az ellenzéki miniszterelnökjelölt sajtósa, Péterfi Judit által is jóváhagyott szövegezésű interjú megjelenésének megakadályozása ügyében az akkor még csak a témával kapcsolatos, előkészület alatt lévő cikkünkhöz megkerestük az Indamediát nyilatkozatáért, ahonnan azonban érdemi választ a történtekre nem adtak, ehelyett néhány nappal később az Indexen egy valótlanságokat tartalmazó, lejárató anyagot közöltek rólunk, majd az általunk többször kért helyreigazító közleményt sem közölték annak ellenére, hogy postán és elektronikus úton, valamint személyesen is tájékoztattuk őket a rólunk megjelent valótlan tényállításokról. További érdekesség, hogy a Márki-Zay esettel kapcsolatos cikkünk megjelenése óta a korábban még több száz anyagunkat korrekten, hivatkozással szinte napi gyakorisággal szemléző Index ezt azóta az esetek nagy többségében vagy nem tette meg, vagy amikor nagy ritkán mégis, ezt több alkalommal is is forráshivatkozás nélkül tette meg. Emiatt több alkalommal is reklamálnunk kellett a lap főszerkesztőjénél, Fekete-Szalóky Zoltánnál.
Letiltotta az Index vezetése a Márki-Zay Péterrel felvett egyórás nagyinterjút, majd elbocsátották a beszélgetést készítő súlyos beteg főmunkatársat
Munkaügyi pert indíthat Torkos Matild, az Index elbocsátott főmunkatársa a volt lapja ellen – a Sajtószakszervezet elnöke szerint védett korú munkavállaló ilyen körülmények között nem bocsátható el
Megszüntette a bíróság az Index lapigazgatójának a Media1 elleni eljárását
Trükkel veri át az Index és a Transzparens Újságírásért Alapítvány az embereket a magyar médiahelyzetről
Együttműködést kötött a fideszes médiaóriás és az Index anyavállalata
További hírek érhetők el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon, valamint Telegramon is, és feliratkozhat RSS feedünkre is.
Borító: Gáll Csongor, a HírTV Informátor című műsorának volt műsorvezetője a Napi.hu munkatársaként. Fotó: adáskép
|
12 milliós szerződése volt a KDNP-vel az Index és a Napi.hu anyavállalata új, HírTV-től érkező munkatársának
|
A KDNP frakció által 2018 és 2022 kötött szerződések szerint 12 millió forintért gyártott a kisebbik kormányzópárt politikusait népszerűsítő imázsfilmeket annak a Gáll Csongornak a cége, aki néhány héttel ezelőtt igazolt az Indamediához tartozó, előzőleg teljes személyi állománycserén áteső Napi.hu hírportálhoz. A Media1 megkereste az új munkatárs cégének KDNP-s 12 millió forintja ügyében az Indamedia sajtóosztályát, de nem bizonyultak készségesnek.
| null | 1 |
https://media1.hu/2023/02/20/12-millios-szerzodese-volt-a-kdnp-vel-az-index-es-a-napi-hu-anyavallalata-uj-munkatarsanak-hogy-nepszerusitse-a-kisebbik-kormanyzopart-politikusait/
|
2023-02-20 15:57:23
| true | null | null |
Media1
|
Múlt kedden rágalmazás és becsületsértés miatt fogházba kellett vonulnia Marton Kristóf szegedi bloggernek. Martont júniusban ítélte tíz hónapos szabadságvesztésre a Kecskeméti Törvényszék, ezt a büntetését kellett október 6-án megkezdenie Kiskunhalason. (Bevonulásáról a Blikken az egyik, Pegasus kémszoftverrel megfigyelt újságíró, Csikász Brigitta tudósított.) Marton büntetése egészen kivételes: rágalmazási ügyekre szakosodott jogászok sem emlékeznek arra, hogy Magyarországon korábban bárki letöltendő szabadságvesztést kapott volna rágalmazás és becsületsértés miatt.
Tíz hónap letöltendő névtelen Facebook-posztok miatt
A példátlanul szigorú ítélet rendőri vezetők elleni rágalmazás miatt született. Marton a bíróság szerint belegázolt három rendőr, köztük a Csongrád megyei parancsnok becsületébe azzal, hogy egy Turpis Causa nevű Facebook-oldalon becsületsértő megjegyzéseket tett. Az oldalon a rendőri vezetőket a névtelen posztoló többek között becsületsértő módon
“seggnyalónak”, “alkoholistának”, “gnómnak”, “bologató kutyának”, “bűnügyi főfasznak” nevezte,
őket bűncselekmények eltusolásával vádolja, a rendőrséget bűnszervezetnek állította be, és volt olyan rendőri vezető, akiről azt állította, hogy az állítólagos szeretőjének egyengette a karrierjét, valamint a szolgálati gépkocsit magáncélra használta.
A blogger nem ismerte el, hogy ő írta a névtelen Facebook-oldal becsületsértő bejegyzéseit, a Blikknek azt mondta, hogy a lefoglalt számítógépein sem talált az igazságügyi szakértő olyan adatot, amelyet összefüggésbe lehetett volna hozni a bűntettel. A bíróság ennek ellenére bizonyítottnak látta a szerepét, mert a Facebook-oldalon több bejegyzés az ő ügyével, a rendőrségre korábban küldött beadványával foglalkozott, és a Nemzeti Nyomozó Iroda is őt gyanúsította meg nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazással.
Az ügyet azért tárgyalták Kecskeméten, mert Marton Kristóf a megsértett Csongrád megyei rendőrparancsnok és a bíró között személyi összefonódásokra hivatkozva kizáratta a Szegedi Járásbíróságot az eljárásból. Az azóta elítélt Marton úgy érzi, hogy az új bíróval sem járt jobban Kecskeméten, szerinte meglátszott az eljáráson, hogy a kecskeméti bírónő a rendőri vezető tanítványa volt az egyetemen. A bíró az ügyben súlyosbító körülménynek vette, hogy a becsületsértést köztiszteletben álló, magas rangú rendőri vezetők ellen követte el.
Az ítéletről Tóth Balázs ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője (a cikk korábbi verziójában azt írtuk, Tóth volt Marton védője, ez azonban félreértés volt, a tévedésért elnézést kérünk) a Blikknek azt mondta, őt leginkább a szankció mértéke lepte meg. „Személy szerint nem is emlékszem arra, hogy valakit becsületsértésért vagy rágalmazásért jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Hozzáteszem, tizenkét évig börtönökben voltam megfigyelő, és nagyjából sok ezer rabbal találkoztam, de köztük sem volt olyan, aki ilyen bűncselekmények miatt ült” – fogalmazott a lapnak.
Névtelen propagandacikkek: csak a riportalanyt találták meg
Marton Kristófnak egy nappal azután kellett bevonulnia tíz hónapra a kiskunhalasi fogházba (kedvezménnyel leghamarabb hat és fél hónap múlva szabadulhat), hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletet hozott egy másik rágalmazási és becsületsértési ügyben. Míg Marton ellen rágalmazási ügyekben szokatlan módon közvádas eljárás zajlott, Hadházy Ákos gyakoribb, magánvádas indítványt adott be.
Az ellenzéki képviselő azért perelt, mert 2018-ban hónapokig tele volt azzal a kormányközeli sajtó propagandaként működő része, hogy Hadházy kegyetlen módon bánt idős, beteg szomszédjával, akinek elzárta a vizét, szándékosan elárasztotta a lakását, és ki akarta semmizni, majd
azt sugallták, hogy lényegében az idős férfi halála is a képviselő lelkén szárad.
Az Origo „Hadházy áldozatának a lánya szerint az LMP társelnöke hosszú éveken át sanyargatta apját” címen jelentette meg cikkét, melyben a TV2 riportjára hivatkozva azt állították, hogy „Hadházy példátlanul embertelenül viselkedett idős szomszédjával, egyszerűen azért, hogy a lakását megszerezze”. A 888 és a Lokál is hasonló módon tálalta az ügyet, azt boncolgatva, hogy „ameddig az LMP-s politikus az idős férfit sanyargatta, addig luxushobbijára, a repülésre több mint húsz millió forintot költött”.
A vádak mögött Hadházy volt szomszédjának a lánya állt, őt szólaltatta meg rendszeresen a vádakat átvevő sajtó. A nő már az előkészítő tárgyaláson bocsánatot kért Hadházytól, és a bíróság előtt is bevallotta, hogy a sajtóban hangoztatott vádjai nem feleltek meg a valóságnak. Mint arról Hadházy Ákos Facebook-posztban is beszámolt, a rágalmazó azzal magyarázta tettét, hogy a propaganda újságírói zaklatták, „nem hagyták békén”.
Hadházy Ákos híreszteléssel elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt tett ismeretlen tettes elleni feljelentést, a bíróság pedig nyomozást rendelt el. Hadházy a cikkeket író újságírók felelősségre vonását is kérte, ezért a bíróság még 2019-ben megkereste a 888 és a Lokál közös kiadóját, a Modern Media Group Zrt.-t (a mai Mediaworks Hungary Zrt. egyik elődjét), illetve az Origót kiadó New Wave Media Group Kft.-t, hogy mondják meg, ki írta a Hadházyt rágalmazó cikkeket, illetve azokat a szerkesztés során végső formájukban „ki állította össze”. Erre azonban nem kaptak választ, a bírósági megkeresés „egyik esetben sem vezetett eredményre”, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozást rendelt el azzal, hogy a rendőrség nyomozza ki, kik írták a cikkeket. Ez az, ami a rendőrségnek nem sikerült:
a nyomozás során nem tudták megállapítani, hogy kik a kormányközeli lapokban megjelent névtelen cikkek szerzői.
A rendőrség beletörődött abba, hogy nem válaszoltak
Kíváncsiak voltunk, hogy a rendőrség milyen nyomozati lépéseket tett, hogy megpróbáljon utánajárni ennek a rejtélynek, ezért a Fővárosi Törvényszéknek és a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) is küldtünk kérdéseket. Mint megtudtuk, a rendőrség arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a nyomozás alatt megkeresték az Origo.hu, a 888.hu és a Lokál.hu kiadóit, ez azonban nem hozott érdemi eredményt.
„Az egyik azt a választ adta a rendőrségnek, hogy a cikket többen írták, és a szerkesztőségi rendszerük ilyen esetben nem alkalmas arra, hogy a cikk szerzőit beazonosítsák. A másik kiadó pedig egyáltalán nem válaszolt a rendőrségnek”
– mondta a Telexnek Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
Hogy pontosan milyen elektronikus szerkesztőségi rendszerrel dolgoznak az érintett lapok, kívülről nem tudhatjuk, de általánosságban annyi biztosan elmondható, hogy a szerzők visszakereshetősége az online médiában manapság elterjedt rendszerekben jellemzően akkor is pár kattintással megoldható, ha az olvasók kívülről nem láthatják a szerzőket, mert a lap valamiért úgy döntött, hogy anonim cikként jelenteti meg az anyagot. Ugyanez többszerzős cikkeknél sem kellene, hogy feltétlenül problémát jelentsen.
Szintén életszerűtlen, ha a szerkesztő sem tudja, ki vagy kik írtak az ő jóváhagyásával egy, a lapban kiemelten kezelt cikket. Ezeket a kérdéseket mindenesetre a rendőrség kísérelhette volna meg mondjuk további kérdésekkel vagy más nyomozati cselekményekkel tisztázni.
Az ügyben a BRFK V. kerületi Rendőrkapitánysága nyomozott. Megkérdeztük, hogy tettek-e bármilyen további lépést annak érdekében, hogy válaszra bírják a kiadót, és arról is érdeklődtünk, hogy életszerűnek tartották-e azt a választ, mely szerint manapság egy szerkesztőségi rendszerben beazonosíthatatlanok egy cikk írói, amennyiben a cikket több szerző jegyzi. A BRFK sajtóosztálya azonban azt válaszolta, hogy „nem a BRFK az ügygazda. Az eljárás érdekeire való tekintettel a felderítés módjairól pedig nem áll módjukban bővebb tájékoztatást adni” – noha az eljárás két hónap alatt eredménytelenül befejeződött, és már jogerős ítélet is született az ügyben.
A bíróság egyébként – magánvádas eljárás során – nem adhat instrukciókat a rendőrségnek, hogy milyen lépéseket tegyen azért, hogy a nyomozásnak esetleg legyen is valamilyen eredménye. „Nekünk nincs olyan jogosultságunk, mint az ügyészeknek – mondta Szabó József. „A bíróság annyit tehet, hogy elrendeli a nyomozást, és végzésben rögzíti, mi a rendőrség feladata a nyomozás során. Jelen esetben az ismeretlen személyek adatainak felkutatása volt” – tette hozzá a szóvivő. Ha tehát a rendőrség azt küldi vissza a nyomozást elrendelő bíróságnak, hogy a nyomozás eredménytelen volt, akkor a bíróságnak csak a nyomozási határidő meghosszabbítása az egyetlen érdemi lehetősége, konkrét instrukciókat nem adhat, ahogy a magánvádlónak, ebben az esetben Hadházynak sincs több jogi lehetősége, a nyomozás megszüntetése miatt magánvádas eljárásban nem élhet panasszal sem.
A konkrét esetben, bár a Fővárosi Törvényszék kétszer is meghosszabbította a nyomozási határidőt, esélyt adva annak, hogy hosszabb idő alatt talán sikerül a cikk íróit beazonosítani, az eljárást 2020 elején végül azzal zárták le, hogy „a tettesek kilétét nem sikerült megállapítani”. Információnk szerint a rendőrség még csak rendbírságot sem szabott ki annak a kiadónak, amelyik egyáltalán nem reagált a megkeresésükre.
|
A rendőrség nem tudta kinyomozni, kik írták a propagandasajtó rágalmazó cikkeit, míg egy blogger börtönbe került.
|
Két becsületsértési és rágalmazási ügy végződött nagyon különböző módon az elmúlt napokban. Egy szegedi bloggernek rágalmazási ügyekben példátlan módon letöltendő szabadságvesztésre kellett bevonulnia Kiskunhalasra, mert a bíróság szerint belegázolt egy megyei rendőrkapitány és két másik rendőr becsületébe. Egy nappal előbb a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt ugyan alaptalanul rágalmazta a kormányközeli propagandasajtó, emiatt a 888, a Lokál és az Origó szerzőinek nem kell felelniük. Ennek oka, hogy a rendőrség képtelen volt kinyomozni, hogy kik írták az ominózus cikkeket, és ez ellen ilyen esetben panasszal sem lehet élni.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/11/a-rendorseg-nem-tudta-kinyomozni-kik-irtak-a-propagandasajto-ragalmazo-cikkeit-mikozben-egy-blogger-bortonbe-kerult-mert-csunyakat-irt-a-rendori-vezetokrol
|
2021-10-11 16:32:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy izraeli műhold-üzemeltető vállalat többségi tulajdonát szerzi meg egy cégén keresztül a 4iG, ezt a 4iG maga jelentette be. Technikailag ez úgy néz ki, hogy „a 4iG Nyrt. 75 százalékos és az Antenna Hungária Zrt. 25 százalékos tulajdonában lévő Hungaro DigiTel Kft. (HDT) végleges szerződést kötött a tel-avivi tőzsdén jegyzett Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom), a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére”.
A szerződés értelmében a 4iG közvetett módon, zárt körű tőkeemeléssel 51 százalékos abszolút irányító többséget szerezne az izraeli társaságban, írja az MTI. Bár a magyar hírügynökség nem említi, az izraeli cég friss közleményei között megtalálható, hogy 68 millió dolláros az ügylet, ami forintban 21 milliárd körül van.
A SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold-üzemeltető és -szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. Hogy milyen csatornák jönnek az AMOS 3-on, azt itt lehet megnézni (pdf nyílik).
Az ügylet hivatalosan még nem zárult le, most az jön, hogy
a SpaceCom menedzsmentje a bejelentést követően összehívja a társaság részvényeseit, illetve a kötvénytulajdonosokat, hogy a vállalat várhatóan november végi közgyűlésén döntsenek a tőkeemeléséről, és így a 4iG közvetett tulajdonszerzéséről a vállalatban.
A részvényesek és kötvénytulajdonosok döntése, valamint a szokásos versenyjogi eljárások mellett az izraeli Kommunikációs Minisztériumnak is engedélyeznie kell a tranzakciót.
Jászai Gellért, a társaság elnök-vezérigazgatója a közleményük szerint azt mondta, örömmel várják az együttműködést a SpaceCom menedzsmentjével, amely mindkét társaság számára új üzleti lehetőségeket nyit majd a telekommunikációs és űriparban. Hozzátette, leányvállalatuk, a CarpathiaSat által indított első magyar kereskedelmi műhold fejlesztésében és üzemeltetésében is fontos szerepet szánnak a SpaceComnak.
|
Műholdbizniszbe kezd a NER-közeli 4iG, megveszi az AMOS 3-at is üzemeltető izraeli céget
|
Egy izraeli műhold-üzemeltető vállalat többségi tulajdonát szerzi meg egy cégén keresztül a 4iG, ezt a 4iG maga jelentette be. Technikailag ez úgy néz ki, hogy „a 4iG Nyrt. 75 százalékos és az Antenna Hungária Zrt. 25 százalékos tulajdonában lévő Hungaro DigiTel Kft. (HDT) végleges szerződést kötött a tel-avivi tőzsdén jegyzett Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom), a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére”.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/10/12/4ig-izraeli-muhold-ceg
|
2021-10-12 16:51:00
| true | null | null |
Telex
|
Pár napja hűtlen kezeléssel vádolta meg Bige Lászlót és öt munkatársát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség. A vád szerint 2 milliárd forinttal károsították meg a vállalkozó saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott a vezető.
A vádirat lényege szerint Bige műtrágyagyártó cégének (Nitrogénművek) termelése során rendszeresen keletkezett olyan áru, amelynek minősége nem felelt meg az adott termékre vonatkozó saját gyártói előírásoknak, de a növénytermesztésben még rendeltetésszerűen felhasználható volt. Az ügyészség szerint ilyenkor Bige László utasítására az ilyen termékeket a többi vádlott bevonásával leértékelték a gyárban, az értékcsökkentnek nyilvánított termékek értékét azonban a ténylegesnél jóval alacsonyabb összegben, az önköltségi ár alatt határozták meg. Az ügyészség börtönt, pénzbüntetést, közügyektől eltiltást kér a milliárdosra.
Bige cége, a Nitrogénművek most közleményben reagált a vádakra. Mint írják, azok „teljes mértékben alaptalanok, és minden jogi alapot nélkülöznek”, és mindezek „mozgatórugója társaságunk elnökének és többségi tulajdonosának, Bige Lászlónak a megfélemlítése és jó hírnevének csorbítása”. Azt is írják, az ügy ugyanakkor nem befolyásolja a céget hátrányosan.
Bige László, az egyik leggazdagabb magyar kálváriája a hatóságokkal évek óta tart. A kacifántos ügyekben számos fejlemény történt már, a leglátványosabb fordulat az volt, amikor tavaly ősszel őrizetbe vették a milliárdost a miatt az ügy miatt, amiben most a vádemelés is történt (a nyomozók szerint leértékelt műtrágyákkal ügyeskedett). Korábban megtörtént az is, hogy a rendőrség mintegy 300 rendőrrel vizsgálódott a Bige Holding szolnoki üzemében.
|
Nitrogénművek: A vádemeléssel Bige Lászlót akarják megfélemlíteni, és a hírnevét csorbítani
|
Pár napja hűtlen kezeléssel vádolta meg Bige Lászlót és öt munkatársát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség. A vád szerint 2 milliárd forinttal károsították meg a vállalkozó saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott a vezető. Bige cége, a Nitrogénművek most közleményben reagált a vádakra. Mint írják, azok „teljes mértékben alaptalanok, és minden jogi alapot nélkülöznek”, és mindezek „mozgatórugója társaságunk elnökének és többségi tulajdonosának, Bige Lászlónak a megfélemlítése és jó hírnevének csorbítása”.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/13/bige-laszlo-vadelemles-nitrogenmuvek
|
2021-10-13 16:56:00
| true | null | null |
Telex
|
Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat három, járási hivatalban dolgozó nő ellen, mert egyiküket hamis védettségi igazolványokhoz próbálták juttatni – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A Veszprémi Járási Ügyészség vádirata szerint az ügy 55 éves kormánytisztviselő feladatkörei közé tartozott a járványügyi adatok rögzítése és kezelése, így hivatali helyzetével élt vissza akkor, amikor jogosultság nélkül próbált védettségi igazolványt szerezni magának és élettársának.
|
Nem volt védett, hamis adatokkal próbált védettségi igazolványt intézni magának egy kormánytisztviselő
|
Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat három, járási hivatalban dolgozó nő ellen, mert egyiküket hamis védettségi igazolványokhoz próbálták juttatni – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
| null | 1 |
https://telex.hu/koronavirus/2021/10/13/kormanytisztviselo-okirathamisitas-vademeles-vedettsegi
|
2021-10-13 17:05:00
| true | null | null |
Telex
|
A legfőbb ügyészt ezentúl ne sima parlamenti többséggel, hanem kétharmaddal lehessen leváltani – egyebek mellett erről is szól az az új törvénytervezet, amelyet a kormány megbízásából Varga Judit igazságügyi miniszter adott be.
A kormány úgy módosítaná a jelenleg hatályos törvényt, hogy az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosának pozíciójához hasonlóan a legfőbb ügyészt is csak kétharmados többséggel lehessen eltávolítani a posztjáról.
Az indoklás szerint azért van erre szükség, mert a legfőbb ügyészt megválasztani is kétharmados többséggel lehet, és most nem csinálnak mást, mint ehhez illesztik a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó szabályt is. Egész pontosan úgy fogalmaznak: „A módosítás célja az Alaptörvényben szabályozott alkotmányos szervek minősített többséggel megválasztott vezetői kapcsán a megbízatás megszűnéséhez szükséges szavazati arány egységesítése annak érdekében, hogy a megbízatás megszüntetésének szabályai a megválasztáshoz előírt rendelkezésekhez igazodjanak.”
Polt Péter – aki korábban tagja volt a Fidesznek – harmadik terminusát tölti legfőbb ügyészként, legutóbb 2019-ben hosszabbították meg a kinevezését, ami kilenc évre, 2028-ig szól.
A jövő tavaszi választások előtt fél évvel az ellenzék egyik leggyakrabban hangoztatott témája Polt Péter tevékenysége, akit ellenzéki politikusok gyakran vádolnak azzal, hogy segíti az Orbán-kormányt azzal, hogy a problémásnak tűnő ügyekben nem indít vizsgálatot. Az ellenzéki előválasztás két, még versenyben lévő miniszterelnök-jelöltje is gyakran beszél arról, hogy a kormányváltás után rögtön szeretnék majd eltávolítani Poltot a legfőbb ügyészi posztról.
Dobrev Klára és Márki-Zay Péter azt is gyakran tematizálja, hogy az Alaptörvényt alkotmányellenesen alkották meg, ezért nincs szükség kétharmadra a kétharmados törvények lebontásához. A Telex is rákérdezett arra a DK-s miniszterelnök-jelölt-jelöltnél, hogy jogászként mennyire gondolja ezt komolyan, amire azt mondta, nincs ezzel egyedül, volt igazságügyi miniszterek, jogászok gondolják ugyanígy, mivel az Alaptörvényben is benne van, hogy aki a hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik, az ellen fel kell lépni, márpedig a Fidesz módosításai – Polt Péter, Alkotmánybíróság, Médiatanács stb. – mind ezt építik.
Legutóbb a DK-s Arató beszélt erről a parlamentben, ahol egy időre el is vette tőle a szót Kövér László. Így azt is megtudhattuk, mit gondol a fideszes házelnök erről:
„Az, amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni, egyelőre csak uszítás, és nem szeretném, hogyha szervezkedéssé fajulna”
– mondta Kövér, majd hozzátette:
„Ha önök a kétharmados törvényeket kétharmados felhatalmazás nélkül kívánják megváltoztatni vagy megszüntetni, hatályon kívül helyezni, beleértve az Alaptörvényt is, akkor alkotmányellenes cselekményt hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória.”
A miniszterelnök helyett a köztársasági elnök nevezhetne ki és menthetne fel egyes állami vezetőket
A fenti törvényjavaslat mellett olyan tervezeteket is benyújtott a kormány, amikben más állami vezetők kinevezésének és felmentésének szabályait is módosítanák.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét ezentúl nem a miniszterelnök nevezhetné ki hét évre, hanem „a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök”, és a felmentése is a köztársasági elnök jogkörébe kerülne.
Ugyanez vonatkozna a friss, idén létrehozott állami szervezet, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökére is. Ez a hatóság október 1-gyel kezdte meg a működését, és egyrészt kiemelten fontos, másrészt nagyon sok pénzt jelentő, szerteágazó területekkel foglalkozik:
|
Polt Pétert is csak kétharmaddal lehetne leváltani a kormány új javaslata szerint
|
A legfőbb ügyészt ezentúl ne sima parlamenti többséggel, hanem kétharmaddal lehessen leváltani – egyebek mellett erről is szól az az új törvénytervezet, amelyet a kormány megbízásából Varga Judit igazságügyi miniszter adott be.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/13/polt-petert-is-csak-ketharmaddal-lehetne-levaltani-a-kormany-uj-javaslata-szerint
|
2021-10-13 17:17:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy hálapénzt kérő orvost leplezett le a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. Az orvos ellen vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás, írja a Police.hu. A nyomozók október 12-én gyanúsítottként hallgatták ki az orvost, akinek őrizetbevételéről rendelkeztek.
Az orvos a magánpraxisába tartozó pácienseket telefonos egyeztetés után a helyi állami kórház ultrahangos vizsgáló helyiségébe rendelte be és fogadta. Itt a kórház alkalmazottjaként, munkaidőben és ügyeleti időben látta el a betegeket, a kórházban végzett vizsgálatokért azonban pénzt kért és fogadott el. Az orvos ezzel megszegte az egészségügyi jogviszonyával kapcsolatos kötelességét.
Az orvosok márciusban léptek át a közalkalmazotti jogviszonyból az egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Ez jelentős béremelést jelentett számukra, de feltételül szabták a hálapénz megszüntetését.
A hálapénzt elfogadó orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat „próbavásárlásokkal” ellenőrzi. Júniusban egy sportorvost kaptak el, aki 40 ezer forint kenőpénzért állított ki vizsgálatok nélkül versenyengedélyt. Augusztusban nyomozás indult egy budapesti főnővér ellen, aki egy idős nő ingyenes kezelése után pénzt vett át a hozzátartozóktól.
|
Zala megyében lepleztek le egy orvost, aki hálapénzért végzett ultrahangvizsgálatot az állami kórházban
|
Egy hálapénzt kérő orvost leplezett le a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. Az orvos ellen vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás, írja a Police.hu. A nyomozók október 12-én gyanúsítottként hallgatták ki az orvost, akinek őrizetbevételéről rendelkeztek.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/13/orvos-halapenz-ultrahang-nemzeti-vedelmi-szolgalat
|
2021-10-13 17:22:00
| true | null | null |
Telex
|
A Kúria jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat. Erről csütörtökön a per nyertese, a Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. számolt be. A cégnek 2018-ban járt le a szerződése, előtte 47 évig ők végezték a patkánymentesítést Budapesten. Amikor azonban 2018-ban új közbeszerzési tendert írtak ki a feladatra, a Bábolna Bio nem nyert.
A cég azóta, három éve pereskedett már az önkormányzattal. A főváros az RNBH Konzorciumot nyilvánította nyertesnek 2018-ban. A Kúria most kimondta, hogy ez a döntés a közbeszerzési törvénybe ütközött, a konzorcium ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert nem felelt meg az előírásnak, és a referenciák sem voltak megfelelőek. A Bábolna Bio Kft. ajánlata volt ezután a második legkedvezőbb, ráadásul érvényes is. A cég első körben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért, de ott nem járt sikerrel.
Amíg tartott a most lezárult, hosszadalmas közigazgatási per, a Fővárosi Önkormányzat új eljárást hirdetett patkányügyben 2020 őszén, bár eredetileg 2022-ig szólt a szerződés a konzorciummal. Ezt újra ugyanez a konzorcium nyerte, amely 2018-ban átvette a feladatot, majd nem tudott megbirkózni vele, és következményképp botrányba fulladt a fővárosi patkányhelyzet. Az addigra már Karácsony Gergely vezetése alatt álló főváros akkor azt állította: „a mostani szerződés szakmailag, jogilag és a transzparencia szempontjából is tisztább, a főváros érdekeit képviseli”.
„A Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. az elmúlt három évben, a folyamatban lévő jogi eljárások alatt nem állt a nyilvánosság elé, a jogerős döntés megszületése nyomán azonban fontos tartja annak kimondását, hogy 2018-ban jogszerűtlenül fosztották meg a 47 éven át a budapestiek megelégedésére végzett munkája folytatásának lehetőségétől. A cég álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzat jogszabályba ütköző 2018-as döntésével, valamint ennek a Közbeszerzési Döntőbizottság általi megerősítésével
súlyos anyagi és erkölcsi kár érte, amellyel kapcsolatban érvényesíteni kívánja a kártérítési igényét.” – áll a cég sajtóközleményében.
|
Megnyerte a fővárosi patkánypert a Bábolna Bio
|
A Kúria jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat. Erről csütörtökön a per nyertese, a Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. számolt be. A cégnek 2018-ban járt le a szerződése, előtte 47 évig ők végezték a patkánymentesítést Budapesten. Amikor azonban 2018-ban új közbeszerzési tendert írtak ki a feladatra, a Bábolna Bio nem nyert.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/14/megnyerte-a-fovarosi-patkanypert-a-babolna-bio
|
2021-10-14 17:57:00
| true | null | null |
Telex
|
Többen jelezték, hogy érdeklődő sms-t kaptak, ugyan szavaztak-e már az ellenzéki előválasztáson. Az érdeklődő az aHang nevében kérdezi mindezt, de ahogy az aHang írja felhívásában, ők nem kommunikálnak így, nem ők a küldők.
Az üzenet szövege minden esetben azonos, csak a küldő használ más-más nevet: Korinna, Zorka, Soma, Miklós néven osztozik magával a hetvenes számon.
Az aHang kérdésünkre elmondta, hogy nem túl sok üzenetről tudnak, de fontosnak tartják jelezni, nem ők küldik őket. Az üzenetekről értesült az előválasztási bizottság is, akik vizsgálják az esetet.
Közleményt adott ki a DK is, miszerint tömegesen érkeztek hozzájuk bejelentések, hogy telefonon keresik az embereket, azt állítva: vége van az előválasztásnak, már ne menjenek szavazni. Ez azonban nem igaz, ahogy a DK fogalmaz, ez hazugság, csalás, átverés.
Az előválasztás szombat estig tart.
|
Az aHang nevével visszaélve érdeklődnek, szavazott-e már az előválasztáson
|
Többen jelezték, hogy érdeklődő sms-t kaptak, ugyan szavaztak-e már az ellenzéki előválasztáson. Az érdeklődő az aHang nevében kérdezi mindezt, de ahogy az aHang írja felhívásában, ők nem kommunikálnak így, nem ők a küldők.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/15/ahang-elovalasztas-sms
|
2021-10-15 18:30:00
| true | null | null |
Telex
|
A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség 2013. év őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ – jelenleg Honvéd kórház – volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Az ítélet előzménye, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletével a három vádlottat felmentette, de az ügyész fellebbezését követően másodfokon a Fővárosi Törvényszék 2020. október 9-én hozott ítéletével az egykori főigazgató elsőrendű vádlottat, valamint az egyik belgyógyászati osztály volt főorvosát, a harmadrendű vádlottat – utóbbit mint bűnsegédet – bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, amelyért a volt főigazgatót 400 ezer forint, míg a volt főorvost kétszázezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott, mint az egészségügyi intézmény főigazgatója 2008 februárjában jogellenesen, színlelt foglalkoztatásként osztályvezető főorvosi beosztásba nevezte ki közalkalmazottként a harmadrendű vádlottat, aki azonban a kinevezésével érintett osztály vezetése helyett valójában a főigazgató helyettes hatáskörébe tartozó stratégiai és tudományos fejlesztési feladatok ellátását végezte. Ezért 2008 februárja és októbere közötti időben kétmillió forintot meghaladó, munkabér formájában juttatott díjazásban részesült, miközben osztályvezető főorvosi feladatait nem teljesítette.
A Fővárosi Ítélőtábla a napokban kihirdetett és jogerős harmadfokú ítéletével a volt orvos tábornok elsőrendű vádlottat háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a kórház egykori osztályvezető főorvosaként dolgozó harmadrendű vádlottnál megállapította, hogy nem követett el bűncselekményt, ezért a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja alól felmentette.
|
Hűtlen kezelés miatt pénzbüntetésre ítélték a Honvédkórház volt főigazgatóját
|
A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség 2013. év őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ – jelenleg Honvéd kórház – volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/19/hutlen-kezeles-honved-korhaz-volt-foigazgato
|
2021-10-19 18:39:00
| true | null | null |
Telex
|
A Kaposvár Járási Ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hivatalnokkal és három társával szemben, akik azért, hogy a férfi alacsonyabb illetményét kompenzálják, megkárosították a központi és a hivatali költségvetést is – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.
A jogász végzettségű férfi az egyik közös önkormányzati hivatalnál látott el vezetői feladatokat, azonban nem volt megelégedve a fizetésével. Miután az önkormányzati vezetők közölték vele, hogy nincs törvényes lehetőségük a férfi bérének emelésére, a vádlott és három – szintén az önkormányzatnál dolgozó – társa elhatározták, hogy az illetmény növelését törvénysértően fogják megoldani – olvasható az ügyészség összefoglalójában.
A hivatali vezető ennek érdekében megállapodott a köztisztviselőként dolgozó társával, hogy a központi költségvetés által biztosított bérrendezési alapból a többi munkavállalóhoz képest kétszer annyi bérkiegészítést állapít meg neki, aminek a felét a nő később havi rendszerességgel „visszaosztotta” a férfinak. A vádlott a társai segítségével 11 hónap alatt több mint ötszázezer forintot használt fel céltól eltérően.
A hivatalban dolgozott egy fiatalabb pénzügyes kolléga is, aki egyetemi tanulmányokat folytatott, amihez a közös hivatal útiköltség-térítéssel járult hozzá. A vádlott azonban olyan, napi szinten megtett utak után járó költségtérítést is utalványozott, amit az egyetemista valójában nem teljesített, mivel lakhatása megoldott volt a képzés helyén. Az egyetemista a valótlan elszámolások alapján kifizetett összeget ebben az esetben is a vádlottnak adta át.
A férfi ezzel a módszerrel több mint háromszázezer forintot sikkasztott el a közös hivatal költségvetéséből. A bűncselekmények elkövetésében részt vett egy idősebb pénzügyi dolgozó is, aki tanácsokkal segítette társait, ezért neki bűnsegédként kell felelnie.
Az ügyészség a Kaposvári Járásbírósághoz benyújtott vádiratában a négy vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
|
Kevesellte fizetését, ezért visszaosztatott magának a költségvetésből egy somogyi hivatalnok
|
A Kaposvár Járási Ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hivatalnokkal és három társával szemben, akik azért, hogy a férfi alacsonyabb illetményét kompenzálják, megkárosították a központi és a hivatali költségvetést is – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/19/belfold-vademeles-sikkasztas-csalas-koltsegvetes
|
2021-10-19 18:50:00
| true | null | null |
Telex
|
Dr. Kovács József, a Fidesz jelöltje nagy bajban lehet, ha már a képviselőjelöltté váláshoz szükséges ajánlásgyűjtéshez is törvényt kell sértenie – írta Facebook-oldalán Leél-Őssy Gergely DK-s politikus, aki Békés megye 3. választókerületében mérkőzik meg a hatpárti összefogás jelöltjeként. A választókerületet jelenleg a fideszes Dr. Kovács József képviseli az Országgyűlésben.
Azon az ember már meg sem lepődik, hogy a Fidesz törvénysértést követ el, azonban azon meglepődtünk, hogy mindezt Kovács József képviselő úr a Facebookon hirdette meg, hiszen Eleken, a polgármesteri hivatalban gyűjtik törvénytelenül az ajánló aláírásokat
– fogalmaz a DK-s politikus. A vélt törvénytelenség miatt bejelentést tettek a helyi választási bizottságnál.
Leél-Őssy Gergely erre a képre gondolhatott:
|
A DK szerint önkormányzati házasságkötő teremben gyűjtötte az aláírásokat egy fideszes
|
Bejelentést tettek a helyi választási bizottságnál.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/12/alarias-hazassagkoto-terem-dk-fidesz
|
2022-02-12 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Akár több ezer elhunyt is szerepelhet a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásában a levélszavazásra jogosultak között. Ezt állítja Hadházy Ákos, aki szerint ez akár választás végeredményét is befolyásolhatja. A Nemzeti Választási Iroda hétfőn azt közölte, ők igyekeznek felhívni a külhoni magyarok figyelmét rá, hogy az elhalálozásokat jelezniük kell.
|
Hadházy szerint több ezer elhunytnak küldhetik ki levélben a szavazólapot
|
Akár több ezer elhunyt is szerepelhet a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásában a levélszavazásra jogosultak között. Ezt állítja Hadházy Ákos, aki szerint ez akár választás végeredményét is befolyásolhatja. A Nemzeti Választási Iroda hétfőn azt közölte, ők igyekeznek felhívni a külhoni magyarok figyelmét rá, hogy az elhalálozásokat jelezniük kell.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/14/hadhazy-akos-levelszavazat-elhunytak-visszaeles
|
2022-02-14 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Felülvizsgálná a trafikpályázatokat és a földárveréseket is Márki-Zay Péter. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje erről a Partizánnak adott interjúban beszélt. Márki-Zay Péter szerint a trafikok és földek többsége is kormányközeli vállalkozók kezébe került. A kabinet hétfőn érdemben nem reagált Márki-Zay Péter állítására.
|
Márki-Zay: Felülvizsgálná a trafikpályázatokat és a földárveréseket
|
Felülvizsgálná a trafikpályázatokat és a földárveréseket is Márki-Zay Péter.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/14/marki-zay-peter-felulvizsgalat-trafikpalyazat-foldarveres
|
2022-02-14 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Három tanút hallgattak meg a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) volt vezérigazgatója ellen indított pótmagánvádas eljárásban, amelyben egy marketingkommunikációs szerződést, valamint egy szoftver beszerzését érintő ügyet vontak egybe.
A második tárgyalási napon három tanút hallgattak meg, csakhogy a PVH egykori kommunikációs vezetője, aki a korábbi vallomások szerint a gyanús szerződés „gazdája” volt, most sem jelent meg a bíróságon.
A távolmaradás okát, a külföldi tartózkodást ezúttal már az Egyesült Arab Emírségekben érvényes személyi igazolvánnyal igazolta.
Viszont a korábban kezdeményezett online meghallgatásra sem kerülhetett sor, a bíróság szerint ennek oka, hogy a Skype le van tiltva az közel-keleti országban. A vád ragaszkodott volna a tanú meghallgatásához, és nehezményezte, hogy a külföldi tartózkodás ennek az akadálya.
A bíróság végül csupán a tanú korábbi vallomását olvasta fel, amiben az önkormányzati cég kommunikációs vezetője magát „multifunkciós munkatársként” jellemezte. A kérdéses marketingkommunikációs szerződés nyertesének kiválasztásakor a szakmai szempontok mellett a legalacsonyabb ár dönthetett, ugyanakkor a folyamatban nem vett részt, ami szöges ellentétben áll a korábbi tanúvallomásokkal. Úgy értékelte, hogy jó munkát végzett a cég, a munkaanyagok, stratégiák bárki számára hozzáférhetőek voltak és alkalmazták is azokat.
A kommunikációs vezető elismerte, hogy a testvérének a férje vezeti a nyertes céget, de azt is hozzátette, hogy a vádlott, azaz a PVH volt vezetője már korábban is ismerte a budapesti vállalkozás vezetőjét.
A felolvasott vallomás szerint a főnökével – vagyis a vádlottal – csak a cégtől való távozásuk után kerültek élettársi kapcsolatba.
Ezt követően az önkormányzati cég informatikai vezetője elmondta, a gyanús szoftverbeszerzésre azután került sor, hogy egy másik pécsi céggel már hónapokon keresztül tárgyaltak egy új rendszer bevezetéséről. Sőt, már a rendszer használatának oktatása következett volna, amikor megtudta, hogy a PVH vezetése mégsem írta alá szerződést.
A vádlott 2018 januárjában jelezte az informatikai vezetőnek, egy másik céggel kellene megegyezni a fejlesztésről, annak ellenére, hogy a megoldásuk belátható időn belül nem lett volna képes minden elvárásnak megfelelni, mivel a szoftver eredetileg teljesen más célokat szolgált. Ezért folyamatos fejlesztésben egyeztek meg, és a kötelező online számlázás volt az elsődleges feladat. Ezt kisebb csúszással végül össze is hozta a szolgáltató, azonban rendkívül időigényes folyamat árán: havi 50-60 számla kiállítása órákat vett igénybe.
Ennek módja is érdekes volt, mivel az adatokat el kellett küldeni a megbízott cégnek, amely aztán beküldte a NAV-nak, majd a PVH visszakapta a kész számlákat, amiket kinyomtattak. Csak azokat a számlákat kezelték így, amiket az akkor hatályos törvények szerint mindenképpen azonnal be kellett küldeni a NAV-nak. A fennmaradó, havi nagyjából 1500 számlát a korábbi módszerekkel állították ki a szerződés érvényessége alatt is.
A szerződésben vállalt további fejlesztések sem valósultak meg kellő ütemben, sőt összességében csupán mindössze 10 százalékát teljesítették az informatikai vezető szerint, aki
31 alkalommal jelezte emailben a cégvezetésnek a problémákat.
Azt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzati cég gazdasági vezetőjének konkrétan megmondta, hogy ő nem fog teljesítési igazolásokat aláírni ebben a projektben.
A megbízott szoftverfejlesztő cég vezetője a vallomásában azt mondta, hogy ők a szerződésben foglaltaknak megfelelően kezdtek el dolgozni, és időközben derült ki, hogy sem a keretösszeg, sem az idő nem elegendő az elvállalt feladatokra. Szerinte az online számlázás időben elkészült, ezenkívül más modulok is működőképesek voltak, azonban ezeket nem használták a PVH munkatársai, és nem tudtak a fejlesztésekkel tovább haladni. Szó volt a vásárban, piacokon használható mobilalkalmazásról is, ami állítása szerint azért nem készült el, mert a PVH nem adta nekik oda az eszközöket, amikre fejleszteni kellett volna a programot. Hozzátette:
ők arra is nyitottak voltak, hogy a havidíjban foglalt 60 licenc áráért – amikre a gyakorlatban nem is volt szüksége volt PVH-nak – inkább fejlesztéseket végezzenek.
Vitatkozott ugyanakkor az PVH informatikusának azon állításával, hogy a feladatoknak csupán a 10 százalékát végezték volna el, szerinte „ez egy szubjektív kategória”, és igazságügyi szakértő bevonását javasolta. Azt is előadta, hogy egy második szerződés keretében elkészült egy ügyfélportál is, aminek a demó verzióját be is mutatták.
A két vallomás közötti ellentmondásokat a szembesítés során sem igazán sikerült feloldani. Viszont az kiderült, hogy az informatikai vállalkozás megbízta a PVH informatikusát, hogy munkaidőn kívül segítse a szoftverük integrációját az önkormányzati cég rendszerébe.
Az utolsó beidézett tanú a vagyonhasznosító pénzügyi csoportvezetője volt, aki azonban már két éve nem dolgozik a cégnél. A marketingkommunikációs szerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy a számlákat mindig a cégvezető igazolta le. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
a szokásos ügymenettől eltérően ebben az ügyben pénzügyi kapcsolattartó volt kijelölve a szerződéshez, méghozzá a jelenleg Dubajban tartózkodó egykori kommunikációs vezető.
Az ügy további tanúk meghallgatásával áprilisban folytatódik.
|
Nem jelent meg a bíróságon a pécsi vagyonkezelő volt kommunikációs vezetője, mert Dubajba költözött
|
Három tanút hallgattak meg a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) volt vezérigazgatója ellen indított pótmagánvádas eljárásban, amelyben egy marketingkommunikációs szerződést, valamint egy szoftver beszerzését érintő ügyet vontak egybe.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/16/hutlen-kezeles-pecs-onkormanyzati-atvilagitas
|
2023-02-16 11:28:00
| true | null | null |
Telex
|
A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group megvásárolt Ausztriában egy 43 és egy 91 szobás hotelt tulajdonló céget. Az eladó a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels volt – írja a mfor.hu.
A Hunguest Hotels október 15-én közölte, hogy értékesítette a Holiday Resort Kreischberg-Murau G.m.b.H. vállalat 100 százalékos üzletrészét, amelynek tulajdonát képezik az ausztriai Sankt Georgen ob Murauban található Hotel Relax Resort és a Hotel Alpenblick szállodák. A vevő eddig nem volt ismert, de most a BDPST Group közleményéből kiderül, hogy az Orbán Viktor vejének többségi tulajdonában levő vállalkozás a boldog vásárló.
A cég bejelentése szerint a két hotel megvásárlásával „dinamikus szállodapiaci terjeszkedés” folytatódik (a BDPST nyáron lépett a nemzetközi piacra egy spanyol hotel üzemeltetésével). A két ausztriai hotel üzemeltetését a cégcsoport hotelmenedzsmenttel foglalkozó leányvállalata, a BDPST Hotel Management végzi már október óta. A céghálóban meg is jelent október 4-i bejegyzéssel egy BDPST MU-RAU Kft. nevű cég, tulajdonosa a BDPST Zrt.
A 4 csillagos, 91 szobás Hotel Relax pályaszállás, ahol az alap hotellehetőségek mellett található wellness, fitnesz, bowlingpálya, fűtött sítároló és kerékpárkölcsönző. A Hotel Alpenblick a település egyik első szállodája, 43 szobáját 2019-ben újították fel. A szálloda négycsillagos minőségű szolgáltatásokat nyújt, kinti és benti medencével, szaunákkal, sószobával. A szállodák decemberben nyitnak ki újra.
|
Mészáros Lőrinc eladott két osztrák síhotelt Tiborcz Istvánnak
|
A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group megvásárolt Ausztriában egy 43 és egy 91 szobás hotelt tulajdonló céget. Az eladó a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels volt – írja a mfor.hu.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/19/meszaros-lorinc-eladott-ket-osztrak-sihotelt-tiborcz-istvanak
|
2021-10-19 11:25:00
| true | null | null |
Telex
|
Erős hét volt ez Wáberer György életében: kedden kiderült, hogy a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST megvásárolta a részvénycsomagját, és ezzel a Waberer's többségi tulajdonosa lett, szerda reggel bejelentette, hogy lemond a Waberer's igazgatósági tagságáról, csütörtök este pedig megjelent a magyar közlönyben egy határozat a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos kinevezésének visszavonásáról – így csütörtök este 11-től már nem is kormánybiztos.
A közlöny megjelenése után jelent meg az MTI-ben egy közlemény, miszerint Wáberer maga kezdeményezte kormánybiztosi tisztségének megszüntetését, hogy a jövőben a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi feladataira tudjon koncentrálni.
A területfejlesztési miniszter az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: Wáberer György a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagsága mellett a Tokaj Borvidék és Fejlesztési Tanácsban vállalt feladatait továbbra is ellátja. „A kormány köszönetet mond Wáberer György magas szakmai színvonalú, a térség hosszú távú fejlődését szolgáló, áldozatos munkájáért” – tette hozzá.
„Magyarország kormánya továbbra is kiemelten támogatja minden olyan program megvalósítását, amely növeli Tokaj-Zemplén térségének népszerűségét, népességmegtartó erejét, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy az ott élők számára még több versenyképes megélhetést biztosító, vonzó és helyben elérhető munkahely jöjjön létre, összekapcsolva jó minőségű, magas életszínvonalat biztosító infrastruktúrával és szolgáltatásokkal” – áll a közleményben.
Wáberert 2020-ban nevezte ki a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztossá, feladatai között szerepelt, hogy összehangolja a térséget érintő projektek előkészítését és végrehajtását, együttműködve az ottani településekkel, a megyei önkormányzattal és a kormányhivatallal – együttműködésben a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és az azt felügyelő Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnökkel is.
Szerdán írtuk meg, hogy lemond a Waberer's igazgatósági tagságáról Wáberer György, miután a Tiborcz érdekeltségébe tartozó cég megvásárolta a részvényeit. A vállalat a BÉT-en tette közzé a lemondásról szóló nyilatkozatot. A közleményben Barna Zsolt vezérigazgató a Waberer’s nevében köszönetet mondott az alapító-névadó elmúlt két évben végzett munkájáért, és jelezte, hogy Wáberer György tapasztalataira, tanácsaira a jövőben is számítanak a növekedési tervek megvalósítása során.
Kedden a Waberer's közölte, hogy a BDPST-csoporthoz tartozó Merkport Zrt. és a High Yield Vagyonkezelő között 2023. február 13-án részvény-adásvételi szerződés jött létre: a BDPST-csoporthoz kerülhet Wáberer György teljes, 22,88 százaléknyi részvénycsomagja, amelyet a High Yield Vagyonkezelőn keresztül birtokolt. Wáberer György ezzel megvált a teljes, tulajdonában álló részesedésétől a Waberer's Internationalben.
A részvénycsomag több mint négymillió darab, egyenként 0,35 euró (körülbelül 135 forint) értékű törzsrészvényből áll, aminek az összértéke mostani árfolyamon körülbelül 546,5 millió forint.
A BDPST-csoport tulajdonosa Tiborcz István, a csoport 95 százalékos tulajdonában van a Merkport Zrt.
A csoportnak novemberben már 28,87 százalékos részesedése volt a Waberer'sben, ezt most a Merkport közel 50 (49,64) százalékra növelné.
A megállapodás megvalósulása hatósági engedélyekhez kötött, így a tranzakció csak a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően zárulhat.
|
Wáberer György kormánybiztosi pozíciója is megszűnt, miután Tiborczék kivásárolták a cégéből
|
Erős hét volt ez Wáberer György életében: kedden kiderült, hogy a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST megvásárolta a részvénycsomagját, és ezzel a Waberer's többségi tulajdonosa lett, szerda reggel bejelentette, hogy lemond a Waberer's igazgatósági tagságáról, csütörtök este pedig megjelent a magyar közlönyben egy határozat a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos kinevezésének visszavonásáról – így csütörtök este 11-től már nem is kormánybiztos.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/16/waberer-gyorgy-kormanybiztosi-pozicioja-is-megszunt-miutan-tiborczek-kivasaroltak-a-cegebol
|
2023-02-16 11:36:00
| true | null | null |
Telex
|
Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter ajánlotta a legtöbbet azért az I. kerületi lakásért, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bocsátott árverésre még tavaly májusban - értesült az rtl.hu.
A Fém utcában található 49 négyzetméteres ingatlanhoz tartozik egy 7 négyzetméteres pincerekesz és egy 15 négyzetméteres kocsitároló is.
Az üresen álló lakás kikiáltási ára 40 millió 700 ezer forint volt, a győztes ajánlat pedig - tíz napig tartó licit után - 48 millió 500 ezer forint lett.
Az adásvételi szerződés szerint Szentgyörgyvölgyi Péter valamivel több mint 10 millió forintos árverési biztosítékot fizetett be. A fennmaradó 38 millió forintot a licit lezárulta után utalta át, ebből 22 millió forintot egy bank hitelezett neki. A tulajdoni lapon nem jegyeztek be erre utaló jelzálogjogot, ami azt jelzi, hogy a hitel fedezetéül nem a Fém utcai ingatlan szolgál.
|
Belváros fideszes polgármestere vett az államtól egy I. kerületi lakást
|
Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/14/belvaros-fideszes-polgarmester-szentgyorgyvolgyi-peter-ingatlan-vagyonbevallas
|
2022-02-14 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Megilleti az ártatlanság vélelme Völner Pált. Nacsa Lőrinc KNDP-s országgyűlési képviselő és Rákay Philip kormánypárti vlogger is ezt mondta a Híradónknak, amikor a miniszterelnök évértékelő beszéde előtt a korrupciós ügybe keveredett államtitkárról kérdeztük őket. A Momentum szerint azok, akik Völnert védik nem méltók a magyar emberek képviseletére.
|
Rákay Philip és Nacsa Lőrinc is ártatlannak véli Völner Pált
|
Megilleti az ártatlanság vélelme Völner Pált. Nacsa Lőrinc KNDP-s országgyűlési képviselő és Rákay Philip kormánypárti vlogger is ezt mondta a Híradónknak, amikor a miniszterelnök évértékelő beszéde előtt a korrupciós ügybe keveredett államtitkárról kérdeztük őket. A Momentum szerint azok, akik Völnert védik nem méltók a magyar emberek képviseletére.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/12/rakay-philip-es-nacsa-lorinc-is-artatlannak-veli-volner-palt
|
2022-02-12 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt és egy vállalkozót kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Azt gyanították, hogy a NAV-os kenőpénzért cserébe intézi el, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. A lehallgatások közben derült ki, hogy a beszélgetésekben részt vesz – a vállalkozó igencsak bizalmi barátjaként – Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is.
Az év áprilisától őt is elkezdték lehallgatni, és arra jutottak, hogy többféle típusú korrupciós ügyben van benne. A védelmi szolgálat 2021 őszén tett feljelentést az ügyészségen, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig nyomozni kezdett. Novemberben végül a repülőtéren letartóztatták a feleségével épp Dubajba készülő Schadl Györgyöt. Ez aztán még Gulyás Gergelynek sem jelentett újdonságot, mert egy kormányinfón azt mondta, „valamilyen korrupciós ügy miatt” vitték el Schadlt.
Ekkor a nyilvánosság még nem tudott a részletekről, sőt, más szereplőkről sem, decemberben aztán robbant a bomba: a legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál fideszes parlamenti képviselő, igazságügyi államtitkár, sőt Varga Judit miniszterhelyettese mentelmi jogának felfüggesztését hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Schadl lehallgatása közben ugyanis arra jutottak, egyik kapcsolata maga Völner volt, aki kenőpénzekért cserébe elintézett bizonyos „bennfentes” dolgokat Schadlnak.
Az akkori ügyészségi közlemény szerint Völner rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Bár a területileg illetékes végrehajtói posztokat pályázaton lehet elnyerni, a pályázatokat az igazságügyi tárcánál Völner Pál vezetésével bírálták el, aki a Magyar Bírósági Végrehajtó Karral kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos is volt.
A vádirat szerint márpedig Schadl legalább 83 millió forint kenőpénzt csurgatott oda Völnernek a különböző segítségekért.
Schadl azóta is letartóztatásban van, ő a börtönből érkezik majd a bírósági perre, de Völner – aki nevének nyilvánosságra kerülése után rögtön le is mondott az államtitkári posztjáról, ám parlamenti képviselőként még végkielégítést is kapott – szabadlábon várja a pénteki első tárgyalást. Az ügynek velük együtt huszonkét vádlottja van.
Kezd összeállni a puzzle
Másfél év alatt egészen sok részletre derült fény az ügyből, több laphoz is eljutottak részletek a vallomásokból és a nyomozati anyagból, itt most a fontosabb és érdekesebb részeket fésültük össze. Nyilvánvalóan fontos, hogy a magyar igazságszolgáltatás felett hatással, befolyással rendelkező Igazságügyi Minisztérium mennyiben érintett a korrupciós cselekményekben.
Bár a kormány belső minisztériumi vizsgálatot máig nem lát indokoltnak, a legfőbb ügyészi indítvány szerint Schadl a pénzt annak érdekében adta Völnernek, hogy a politikus államtitkárként és miniszterhelyettesként:
elérje, hogy azokat nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott;
támogassa Schadlt abban, hogy a végrehajtói karral kapcsolatos működési, gazdasági, szervezeti elképzelései érvényre jussanak;
támogassa Schadlt abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjenek el a Schadl által megjelölt személyek vagy cégek;
és hogy Völner közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe.
Az ügy fő csápjáról, a végrehajtói körökről a Telex is nyilvánosságra hozott több részletet. Az egyikben minisztériumi dolgozók meséltek arról a tanúvallomásaikban, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció. Ebben több tanú is említette, hogy a pályázatoknál láttak listákat a „támogatott” végrehajtókról, és egyes nevek mellett monogramok és nevek voltak, hogy kik támogatják őket „magasabb szintről” – a tanúvallomások szerint a támogatók közt több fideszes képviselő neve is felbukkan, köztük Gelencsér Attila, Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter vagy Csizi Péter jelenlegi vagy volt országgyűlési képviselők neve is. Mindannyiuknak küldtünk kérdéseket az ügyben, de sem ők, sem a Fidesz nem válaszolt a megkeresésünkre.
Egy végrehajtó pedig arról beszélt, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe: a Schadl György irodájában dolgozó F. „azt mondta nekem, hogy el tudja intézni azt, hogy végrehajtó legyek, ennek azonban az a feltétele, hogy a leendő végrehajtói irodám osztalékának a felét neki kell hogy kifizessem”. A végrehajtó végül belement a bizniszbe, ennélfogva ma már ő maga is a Schadl–Völner-ügy gyanúsítottja.
A többi szál
A végrehajtói bizniszek viszont csak a fő szálaknak tekinthetők a szövevényes történetben. A nyomozás eredményei szerint Schadl nagypályás intéző volt, több területen is mozgolódott, és Völner hajlandó is volt neki segíteni, szinte mindegy volt, kit kellett ehhez bevonnia a kormányból. Például ő kezdeményezte a külügynél, hogy Schadl diplomata-útlevelet kapjon, aki meg is kapta ezt. Ez a dokumentum akkor is ott volt nála, amikor Dubajba menet a reptéren elfogták. Schadl azzal magyarázta az iratot a vallomásában, azért kapott ilyen útlevelet a külügytől, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson.
Az ügyészség szerint Völner vállalta azt is, hogy Schadl egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit miniszterhelyettese közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.
De Völner – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Oktatási Központ, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Végül ez sikertelenül zárult.
Az is kiderült, hogy a vádhatóság szerint Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat is, köztük Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is, akinek a Pécsi Tudományegyetemen segített be: a nyomozati anyag szerint Nagy jelen sem volt a vizsgáján, sőt, még a Neptun rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül. Az érintett oktató el is ismerte, hogy segített Rogán kabinetfőnökének, a pécsi egyetem viszont nem talált vizsgákkal kapcsolatos visszaélést.
De a nyomozati iratok alapján Schadl még Völner – és más befolyásos kormányzati szereplők – rokona érdekében is közbenjárt. A kiszivárgott információk szerint az exállamtitkár 2021 júniusában hívta fel Schadlt, és egy rokonára célzott, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen joghallgató. Schadl kérdezte, miből megy vizsgázni az illető, majd megnyugtatta Völnert, hogy intézi is a szükséges telefont.
Arról is beszéltek telefonon a lehallgatási jegyzőkönyvekből eddig kiszivárgott részletek alapján, hogy Schadl ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró – akit ő csak „szájbabaszott kis járásbírósági fikabírónak” nevezett – akadályozza ebben. Az is felmerült köztük, hogy akár a sajtón keresztül csinálják ki őt. Schadl végül megpróbálta kirúgatni az állásából az állásfoglalást jegyző bírót, és az illetékes egyetemi tanszékvezetőnél el akarta érni, hogy a bíró ne vehessen részt végrehajtói szakvizsgákon.
Schadl a lehallgatási jegyzőkönyvek és hangfelvételek alapján ennek érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, Senyei Györgyöt is felhívta, és Völnerre hivatkozott a nyomásgyakorlásnál, amivel elérte, hogy a bírósági igazgatás – vele feltűnően baráti viszont ápoló – vezetője összehozzon neki egy találkozót a Fővárosi Törvényszék elnökénél, Tatár-Kis Péternél, aki azt mondta, nem tudja kirúgatni a bírót, de más módon keresztbe tud neki tenni. A belső, bírósági igazgatási vizsgálat eredményeit Senyei azonban nyilvános indoklás nélkül titkosította.
De Völner is kért segítséget Schadltól: például gyerekeknek való influenza elleni védőoltás beszerzéséhez, hiszen roppant módon aggódott az egészségéért. A fiát is Schadl Györgyhöz küldte, hogy segítsen neki sportkocsit venni, legfeljebb 15-17 millió forintért. Schadl fizetni is hajlandó volt Völnerék helyett, csak a politikus fia kapjon meg minden kedvezményt.
Schadl ugyanakkor nemcsak kormányzati kapcsolatának érdekében volt hatékony, de még azt is elintézte, hogy ő maga kék villogós autóval járhasson. A nyomozati eredmények alapján legalábbis egy magán-mentőszolgálatot vezető ismerősével zsírozta le, hogy az autója legyen hivatalosan a mentőszolgálat nevén, és kérjenek rá kék lámpát, mert így a buszsávot is használhatta, és tilosban is parkolhatott.
Az ügyészségi információk és megfigyelések, majd pedig a letartóztatás során beszerzett bizonyítékok alapján pedig Schadl páncélszekrénye sem csak pénzt rejtett: egy közszereplőről készült szexfelvételt is tartogatott benne. Azóta sem derült ki, hogy ki volt a felvételen, vagy hogy milyen célból és hogyan jutott hozzá Schadl, erre a tanúvallomásokban sem derült fény, az ügyészség pedig végül nemrég meg is semmisítette ezeket a felvételeket.
Röpködtek a milliók
Kiderült az is, hogy Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A lehallgatási jegyzőkönyvek és megfigyelések szerint a fideszes politikus és a végrehajtói kar elnöke hivatali időben vagy épp azon kívül, éttermekben vagy az utcán találkoztak, esetleg az Igazságügyi Minisztérium előtt. Schadl ezeken a találkozókon adta át a pénzt a politikusnak, „konspirált módon”.
Schadl például ilyeneket mondott egy munkatársának erről: „Figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp
„valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát.”
Ezek az összeröffenések számokban is szépen néztek ki.
2018. május 22-én 5 000 000 forint,
2018. augusztus 13-án 2 500 000 forint,
2018. december 5-én 2 500 000 forint,
2019. január 30-án 2 500 000 forint,
2019. március 1-jén 2 500 000 forint,
2019. szeptember 23-án 2 500 000 forint,
2019. november 20-án 2 000 000 forint,
2019. december 4-én 2 500 000 forint,
2020. január elején 5 000 000 forint,
2020. február 11-én 5 000 000 forint,
2020. március 27-én 3 000 000 forint,
2020. június 16-án 5 000 000 forint,
2020. augusztus 11-én 3 000 000 forint,
2020. október 1-jén 3 000 000 forint,
2020. november 5-én 3 000 000 forint,
2021. február 4-én 3 000 000 forint,
2021. március 10-én 3 000 000 forint,
2021. április 15-én 3 000 000 forint,
2021. május hónapban 3 000 000 forint,
2021. június 2-án 3 000 000 forint,
2021. július 13-án 3 000 000 forint
jutott a vádhatóság szerint Völner zsebébe Schadltól. (Bár az ügyészség szerint összesen legalább 83 millió forintot vett át Völner, ebből a felsorolásukból valamilyen tétel kimaradhatott, mert ezek így 67 milliót adnak ki, ám a nyomozati iratok kizárólag a minősítés alól feloldott, azaz a nemzetbiztonsági okokból nem titkos adatokat tartalmazták.)
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített, pedig volt köztük, aki a szakterületen többnyire járatlan volt. Az ügyészség szerint „Házipénztár 2021” „Házipénztár2018”, „Házipénztár2018-2” és „Házipénztár2019” elnevezésű Excel-fájlokban vezette, mennyi pénz érkezett be, a végrehajtókat pedig monogramokkal jelölte.
Schadl így 884 millió forint kenőpénzt hajtott be.
Ezeket az összegeket gyakran a sofőrjén keresztül tudták az emberei eljuttatni hozzá, és ezekből a pénzekből fizethetett Völnernek is rendszeresen az ügyészségi nyomozás eredményei szerint. Két meggyanúsított végrehajtó beismerő vallomást is tett, ahogy Schadl egy bizalmasával is vádalkut kötött az ügyészség.
Nyilvánosan nem szólalnak meg
Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Egyrészt szerinte az ügyészségi iratok „számtalan valótlan állítást tartalmaznak”, másrészt „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit”. Völner ugyanis kormányzati pozíciójáról lemondott, majd pedig az újraalakult Országgyűlésben már nem szerzett mandátumot sem, úgyhogy lényegében visszavonult a politikától.
Az is kiderült ugyanakkor, hogy Völner a vallomásában is tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, vagy hogy kenőpénzt fogadott volna el, és panaszt tett a gyanúsítással szemben. Azt is állította, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése után az Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek, ezért szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára.
A letartóztatásban ülő Schadl sem szólalt meg nyilvánosan, de a vallomásaiból kiderült, tagadta azt, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal. Szerinte sosem adott neki pénzt, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán Völner.
Arra a kérdésre viszont, hogy kérték-e valaha abban a közreműködését, hogy segítsen elintézni egy végrehajtói kinevezést, már kitérő választ adott.
„Volt ilyen. Nem szeretnék most erről részletesen beszámolni, nem is emlékszem mindenre.”
A végrehajtóktól bejött pénzekről pedig azt állította, azokat azért kapta, mert korábban kölcsönadott nekik. Közben a végrehajtói kar honlapján továbbra is az látható, hogy a régi vezetés – benne Schadl Györggyel – irányítja a kart, és ők sem reagáltak a kialakult helyzetre.
Telefonban annál beszédesebbek voltak
Völner, Schadl és az ügy más szereplői ugyanakkor a hatóságok által lehallgatott telefonbeszélgetéseikben azért közlékenyebbek voltak – legalábbis a vádiratból, és bizonyos, kiszivárgott lehallgatási és nyomozati anyagokból is ez derült ki az utóbbi hetekben. Az ilyen felvételeken többször szóba került például Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek politikai és jogi felelősségét a hatóságok és a kormány egyelőre egyáltalán nem firtatják. Egy felvétel alapján azonban egyszer Schadl azt kérdezte Völnertől, hogy
„valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”.
Varga nevét nem mondták ki ugyan, de feltehetően Völner akkori főnökéről, az igazságügyi miniszterről beszélgettek. Máskor az egyik végrehajtó Schadl szerint Varga Judit feljelentésével fenyegetőzött. Arról is beszélgettek, hogy Völnernek rosszulesett, amikor Varga Judit a Telexnek úgy nyilatkozott, Völner Pál felel a pegasusos titkos megfigyelési engedélyek aláírásáért. Az igazságügyi minisztert egyébként elmondása szerint nem hallgatták ki még tanúként sem az ügyben, és a minisztériumban sem indítottak belső vizsgálatot.
Völner és Schadl eközben a bíróságokat érintő befolyásolási kísérlet miatt később etikai vizsgálatot követelő Országos Bírói Tanácsban ülő bírókon is közösen gúnyolódott telefonban. A volt igazságügyi államtitkár úgy ekézte őket: „az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek”. Egy másik hangfelvételen Schadl az Országos Bírósági Hivatal elnökével is hasonló stílusban élcelődött a Kúria Telexszel keménykedő elnökén, és hozzátette: helyre sem lehetne igazítani a Telex cikkét, mert ami abban van, úgy igaz. Schadl egészen pontosan így fogalmazott:
„Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon! Ráadásul semmit nem tudsz csinálni, nem tudsz sajtó-helyreigazítási pert se indítani, mert amit leírtak, az abszolút úgy van.”
Később, már az őrizetbe vételét követően volt, hogy Schadl György a börtönből azzal hívta fel családját, hogy egy bankfiókban béreljenek széfet, és oda rejtsék el a még le nem foglalt órákat és ékszereket. Ők így is tettek, széfet béreltek Schadl apjának nevére, és elhelyezték benne a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását.
Schadl feleségének banki ügyletei után is megejtett egy telefont a házaspár, amiben meglehetősen indulatosan arról beszéltek, hogy a rendőrök egy újabb házkutatásnál azokat a nagy értékű vagyontárgyakat keresték, amiket az első házkutatásnál még ott láttak, de amiket azóta a széfbe rejtettek. Végül a hatóságok azért megtalálták az elrejtett értékeket, azóta pedig Schadl feleségét és apját is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják.
Közben azért nem éhezik a más bűncselekmények gyanújába is keveredett Schadl-Baranyai Helga, legalábbis egy francia krémesre még futotta neki, amikor „már mindent lefoglaltak meg elvittek”, mondta a letartóztatásban ülő férjének a telefonban egy másik kiszivárgott felvételen. Az eljárásban ugyanis lefoglalták a Schadl házaspár több milliárd forintnyi közös vagyonát, a bankszámláikat zárolták, az ingatlanokat pedig zár alá vették.
De Völner is telefonált a saját feleségével, akinek „trágyadombnak” nevezte az azóta már átalakított minisztériumot, az Emmit, de azt is megbeszélték, hogy a hatóságok elvitték tőlük a szívüknek kedves Porschét. Ekkor mondta Völner felesége azt is, hogy „figyelj, Pali, ezek rohadt mocskok, ezek rohadt patkány mocskok!… Ezek egészen egyszerűen arra mennek, hogy te valakiről pofázzál valamit.” Mire Völner csak annyit felelt:
„Lehet, hogy fogok is... Tudok olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke”.
A rendőrség tavaly szeptemberben vette zár alá Völner Pál és családja vagyonát, köztük bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat, céges üzletrészt is, de az exállamtitkár fiának autóját is elszállították. Ügyvédje erre törvénytelenséget kiáltott, mert szerinte ellenőrizhető, hogy az államtitkár számlájára korábban befolyt fizetése nem bűnös vagyon.
Akár 8 és 10 év is várhat rájuk
Schadl György, Völner Pál és húsz társuk ellen hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indul per most pénteken a Fővárosi Törvényszéken.
|
Azt hitték, érinthetetlenek, most mégis bíróság elé állnak
|
Ma kezdődik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének bírósági eljárása, amelynek a végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk. Az utóbbi időben egyre több részlet szivárog ki arról, hogyan működött együtt Schadl György és Völner Pál, melyik nap éppen hány millió forint kenőpénz csúszott egyik zsebből a másikba, vagy hogy épp kiken gúnyolódtak közösen a telefonban az ügy eléggé prominens résztvevői. Összeszedtük, honnan indult és mit tudunk eddig a Schadl–Völner-ügyről.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/17/schadl-gyorgy-volner-pal-allamtitkar-birosagi-vegrehajtoi-kar-hivatali-vesztegetes-osszefoglalo
|
2023-02-17 11:41:00
| true | null | null |
Telex
|
Nyírkércsen a polgármester aláírásával szervez az önkormányzat csoportos buszos utazást a Békemenetre, a helyben osztogatott röplapon Rostás János Tibor polgármester azt írja, hogy az önkormányzatnál lehet jelentkezni. Erről Hadházy Ákos országgyűlési képviselő posztolt a Facebookon, az önkormányzati szervezés szerinte ellentmondásban van az esemény elvileg civil jellegével, és a jelenség az önkormányzatok politikai kiszolgáltatottságáról szól. Az önkormányzatnál megerősítették a szervezett út tényét, és a képviselőt a polgármesterhez irányították a részletekért.
A korábbi Békemenetekhez hasonlóan most is lesznek Erdélyből és a Partiumból is szervezett utak Budapestre. Ezeket több helyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szervezi – erről a Népszava írt a nagyváradi Bihari Naplóban megjelent felhívás alapján.
|
Nyírkércsen az önkormányzat szervezi az utat a civil Békemenetre
|
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírkércsen a helyben osztogatott röplapok szerint az önkormányzat buszos utazást szervez az október 23-i Békemenetre Budapestre – erről Hadházy Ákos képviselő számolt be a Facebook-oldalán. Több erdélyi megyéből is szervezetten jönnek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt jóvoltából.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/20/nyirkercsen-az-onkormanyzat-szervezi-az-utat-a-civil-bekemenetre-erdelybol-is-tobb-megyebol-szervezetten-jonnek
|
2021-10-20 11:41:00
| true | null | null |
Telex
|
Az ellenzék szerint a miniszterelnök tehet arról, hogy az Európai Bíróság Magyarország ellen döntött, mert ellopják az uniós pénzeket. 6 ezer milliárd forinttól eshet el így az ország, amit az Európai Unió egyebek között a magyar bérek és nyugdíjak rendezésére adott volna. A Fidesz szerint azonban bosszúhadjárat folyik Magyarország ellen, amiért kiálltak a gyerekeket célzó LMBTQ- propaganda ellen.
|
Orbán Viktor bukásaként értelmezik az ellenzéki pártok az Európai Bíróság döntését
|
Az ellenzék szerint a miniszterelnök tehet arról, hogy az Európai Bíróság Magyarország ellen döntött, mert ellopják az uniós pénzeket. 6 ezer milliárd forinttól eshet el így az ország, amit az Európai Unió egyebek között a magyar bérek és nyugdíjak rendezésére adott volna. A Fidesz szerint azonban bosszúhadjárat folyik Magyarország ellen, amiért kiálltak a gyerekeket célzó LMBTQ- propaganda ellen.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/jogallamisagi-mechanizmus-ellenzek-reakcio-europai-birosag
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Fővárosi Törvényszék épületében rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és a bírósági végrehajtói kart vezető Schadl György nevével fémjelzett korrupciós ügy tárgyalása.
A tárgyalást a törvényszék dísztermében tartják, aminek két bejárata van. A jobb oldali részt lezárták a sajtó elől, ott viszik be a tárgyalásra a vádlottakat.
A folyosó egy részét lekordonozták, ahogy a tárgyalóteremben is kordonok mögött vannak a fotósok. A bíró azt mondta, fotózni a tárgyalóteremben addig nem lehet, míg engedélyt nem ad, sőt, a rágót is ki kell köpni.
A bíró döntése alapján tehát az újságírókat nem engedik közel a vádlottakhoz, hogy azok esetleg feltehessék a kérdéseiket.
Ma van az első tárgyalási napja az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelynek Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt adott Völnernek.
|
Völner Pál szótlanul érkezett meg a bíróságra, bent kordonokkal védik őket az újságíróktól
|
A Fővárosi Törvényszék épületében rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és a bírósági végrehajtói kart vezető Schadl György nevével fémjelzett korrupciós ügy tárgyalása.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/17/volner-pal-schadl-gyorgy-targyalas-fovarosi-torvenyszek
|
2023-02-17 11:59:00
| true | null | null |
Telex
|
Bilincsben, vezetőszáron érkezett a Fővárosi Törvényszék dísztermébe Schadl György, a végrehajtói kar elnöke, társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál viszont otthonról. Rajtuk kívül még húsz vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás.
Az ügyben pénteken indult az előkészítő ülés, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, mivel kordonokkal védték a sajtótól a vádlottakat, köztük Völner Pált és Schadl Györgyöt is. Míg az elsőrendű vádlott, Schadl a maszkja mögött és a kék-fehér mintás zakójában magabiztosnak tűnt, a másodrendű vádlott Völner gyakran a kezét tördelve ült a székében. A legtöbb vádlott, köztük Schadl György, a felesége és az apja sem engedték, hogy a tárgyalóteremben fotózzák őket, Völner Pál viszont beleegyezett, hogy a sajtó képeket csináljon róla.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
A pénteki előkészítő ülés csak az első a négyből, és még jó ideig nem hallgatja meg a bíróság sem Schadl Györgyöt, sem Völner Pált – a bíróság ugyanis a huszonketted rendű vádlottól indul majd visszafelé. A bíró a napot azzal nyitotta meg, tudja, hogy az ügy sokakat érdekel, de „ez egy tárgyalás, nem pedig valóságshow”.
Ezek után Schadl és Völner védője is arra panaszkodott, nem kapták meg sem ők, sem a bíróság a teljes nyomozati anyagot az ügyészségtől, így a tárgyalást el kell halasztani. A bíró viszont azt mondta, csak a mellékletek érkeztek meg később, így nem látja akadályát annak, hogy folytassák az ügyet.
Így aztán előbb a vádiratot olvasták fel. Az ügyészség szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal. Völner rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A kapott összegeket egy másik segédjével Excel-fájlokban vezette – ez a bizalmasa kötött vádalkut az ügyészséggel. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
De az ügyészség szerint Völner vállalta például azt is, hogy Schadl egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit miniszterhelyettese közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.
Schadl és Völner is tagadta a saját vallomásában, hogy bűncselekményt követtek volna el. Schadl például azt mondta, sosem adott pénzt Völnernek, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán a volt igazságügyi miniszterhelyettes.
Hogy derült ki ez az egész?
Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat – ő R. Róbert, a harmadrendű vádlott, aki névvel és arccal is vállalta magát a bíróságon. Azt gyanították, hogy a NAV-os kenőpénzért cserébe intézi el, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. A lehallgatások közben derült ki, hogy a beszélgetésekben részt vesz Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is. Áprilistól őt is elkezdték lehallgatni, és arra jutottak, hogy többféle típusú korrupciós ügyben van benne. A védelmi szolgálat 2021 őszén tett feljelentést az ügyészségen, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig nyomozni kezdett.
Novemberben a repülőtéren letartóztatták a feleségével épp Dubajba készülő Schadl Györgyöt. Ekkor a nyilvánosság még nem tudott más szereplőkről, de decemberben aztán robbant a bomba: a legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál fideszes parlamenti képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Schadl lehallgatása közben ugyanis arra jutottak, egyik kapcsolata az ügyintézéseknél maga Völner Pál, aki kenőpénzekért cserébe elintézett dolgokat Schadlnak.
Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára.
A letartóztatásban ülő Schadl sem szólalt meg nyilvánosan, de vallomásából kiderült, tagadta, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, szerinte sosem adott neki pénzt, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán Völner.
|
Schadl bilincsben, Völner a kezét tördelve ült a bíróságon
|
Bilincsben, vezetőszáron érkezett a Fővárosi Törvényszék dísztermébe Schadl György, a végrehajtói kar elnöke, társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál viszont otthonról. Rajtuk kívül még húsz vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/17/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-elokeszito-targyalas-per-birosag-fovarosi-torvenyszek
|
2023-02-21 12:02:00
| true | null | null |
Telex
|
Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságon. A pert a két ország azért indította, mert az uniós támogatások kifizetését jogállamisági elvek teljesüléséhez kötötték. A bíróság ítéletében kimondta: igenis egyértelműen meghatározhatók a jogállamisági elvek, amiket be kell tartani. A kormány szerint a bíróság politikai döntést hozott és az Unió valódi problémája az úgynevezett pedofiltörvény elfogadása. A döntést üdvözölte az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.
|
Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert a magyar kormány
|
Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságon. A pert a két ország azért indította, mert az uniós támogatások kifizetését jogállamisági elvek teljesüléséhez kötötték. A bíróság ítéletében kimondta: igenis egyértelműen meghatározhatók a jogállamisági elvek, amiket be kell tartani. A kormány szerint a bíróság politikai döntést hozott és az Unió valódi problémája az úgynevezett pedofiltörvény elfogadása. A döntést üdvözölte az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/elbukta-a-jogallamisagi-mechanizmus-miatt-inditott-pert-a-magyar-kormany
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Nem ismerte el bűnösségét Schadl György pénzmosással vádolt felesége és Schadl György apja sem a bíróságon az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügy pénteki előkészítő ülésen.
A bíróság most kezdte el röviden meghallgatni a vádlottakat, de ilyenkor csak arról kérdezik őket, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem. Hátulról haladnak előre a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a jövő héten hallgatják meg. Ők a többi vádlott meghallgatásán pénteken már ott sem voltak. A nap első részében viszont igen: Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
Így Schadl György már akkor sem volt ott, amikor a bíróság a feleségét és az apját kérdezte arról, bűnösnek vallják-e magukat. A vád szerint ugyanis Schadl György az őrizetbe vétele után a börtönből azzal hívta fel a két családtagját, hogy egy bankfiókban béreljenek széfet, és oda rejtsék el a még le nem foglalt órákat és ékszereket. Ők így is tettek, széfet béreltek Schadl apjának nevére, és elhelyezték benne a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását. A hatóságok így az egyik házkutatásnál ezeket nem találták meg Schadl Györgyék otthonában, csak később találták meg az elrejtett értékeket. Azóta pedig Schadl feleségét és apját is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják.
„Nem követtem el semmiféle bűncselekményt, nem kívánok lemondani a tárgyaláshoz való jogomról”
– mondta a bíróságon Schadl György apja. Ugyanezt mondta Schadl György felesége is. A bíróság pénteken rajtuk kívül még meghallgatott több vádlottat is – az ügy kisebb halait, akiknek többsége beismerte a bűnösségét.
Így tett például a huszonkettedrendű vádlott, P. Márton – aki jogászként dolgozik és Schadl ismerőse. A vád szerint ő kötött össze egy olyan szereplőt Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki.
„Azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette. Elnézést kérek, megbántam”
– mondta. A vádlott ezzel elfogadta az ügyészség indítványát a felfüggesztett börtönre és nyolcmillió forintos büntetésre.
A huszonegyedrendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vádlott a végrehajtói kar hivatalvezetője volt, a vád szerint Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat. A vádlott ezzel elfogadta, hogy maximum hárommillió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
A tizenkilencedrendű vádlott, B. László szintén beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vád szerint ő segített Schadl Györgynek, hogy a túlépített nyaralójának megadják a használatba vételi engedélyt. Az ügyészség azt indítványozta, hogy felfüggesztett börtönt és tizenötmillió forintos büntetést kapjon. A vádlott a bíróságtól azt kérte, ha lehet, mérsékeljék a pénzbüntetését, mert albérletben lakik.
A tizenhatodrendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, így ő is elfogadta az ügyészség indítványát a felfüggesztett börtönre. A huszadrendű vádlott, Sz. Gábor viszont nem ismerte be a bűnösségét a különösen nagy kárt okozó csalás vádjában, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról sem.
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A többi vádlottat – Schadl Györggyel és Völner Pállal együtt – jövő héten hallgatják majd meg.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
|
Nem vallotta bűnösnek magát Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja sem, de négy másik vádlott igen
|
Nem ismerte el bűnösségét Schadl György pénzmosással vádolt felesége és Schadl György apja sem a bíróságon az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügy pénteki előkészítő ülésen.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/17/volner-pal-schadl-gyorgy-22-vadlott-elokeszito-ules-targyalas-birosag
|
2023-02-17 12:05:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az odavezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen.
|
Udvaros Dorottya is tiltakozott a Fertő tavi beruházás ellen
|
Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az odavezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/udvaros-dorottya-is-tiltakozott-a-ferto-tavi-beruhazas-ellen
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Tegnap odautaztam, mert nem akartam elhinni: ez itt egy geotermikus erőmű Mosonmagyaróváron, ami eddig 3 milliárd forint támogatást nyert el. Az első milliárdot 2012-ben nyerte, abból 252 milliót ki is fizettek, de erőmű sehol. Feljelentés helyett viszont 2017-ben kaptak még 2 milliárdot, immár nem az EU-tól, hanem a kormánytól (az önök pénzéből, nem a német adófizetőkéből)” – illusztrálta kedden fotókkal Hadházy a közösségi oldalán azt, amit a Lajta partján látott.
Tíz éve már, hogy a geotermikus energia hasznosítása komolyabban felvetődött Mosonmagyaróváron. A város jelenlegi távhőrendszere földgázt használ fűtőanyagként, s a tervek szerint egy megújuló geotermikus energiát hasznosító hőközpontot csatlakoztatnának a meglévő távhőellátó vezetékhez. Akkoriban a beruházásra alakult (négy tulajdonossal) egy projektcég, a Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. A mintegy hárommilliárdos beruházáshoz egymilliárdos támogatást nyertek, s azt remélték, a 2015-ös fűtési szezonban már működni fog a rendszer.
Nem így lett, évek teltek el, mire 2017-ben az akkori beruházó szerződést kötött a 2300 méteres termelő kút fúrására, a 100 Celsius fokos termálvíz felhozatalára. „A beruházás első ütemében befejeződött az első termelőkút kivitelezése, majd ezt követően valósul meg a visszasajtoló kút. A hőenergia kinyerését követően ez vezeti majd vissza a lehűtött vizet a kívánt mélységbe. Ezután megkezdődhet a hőközpont, valamint a hozzá kapcsolódó vezetékrendszer kiépítése. A teljes beruházás várhatóan az év végén fejeződik be” – jelezte még 2018 márciusában a beruházásban részt vevő EU-Fire Kft.
Ez volt az a „kétminiszteres alapkőletétel”, amiről Hadházy úgy fogalmazott, hogy „Nagy István és Varga Mihály tették le valahová az alapkövet, de jól lebetonozhatták, vagy a kis bádogsufniban volt, mert én nem találtam”.
2019-ben megállapodást írta alá a város a beruházó Geotherm Hungary Kft-vel. „A távhőt használó mosonmagyaróváriak biztonságosabb helyzetben vannak, mert őket a nemzetközi gázhelyzet kevésbé érinti, mert a geotermia a város alatt van, s akármi történik a nagyvilágban, nekik fűtésük és használati meleg vizük lesz” – jelentette ki akkor a Geotherm, hozzátéve, várhatóan több mint tízezer lakás és 200-nál is több cég és közintézmény fűtése lesz környezetbarát a projekt eredményeképpen, ezzel jelentősen csökkentve a város szén-dioxid kibocsátását. A geotermikus rendszer a város gázhálózatának 80 százalékát váltaná ki.
Hadházy szerint a projektgazda cégnek egy sor városban ígért olyat, amiből nem lett semmi (Tótkomlóst külön is megemlíti). „Ameddig mindkét helyen eljuthatott a projekt: fúrtak egy lyukat a meleg víznek és egy másikat, ahová visszasajtolnák. A kettő között: 10 év alatt semmi.”
„Egy nem túl bonyolult cégháló különböző tagjaihoz folynak a pénzek, itt Mosonmagyaróváron is egy másik cégnek ítélték az első milliárdot. Azt azóta bedöntötték, most egy másik cég »épít«️, de az összes cég egy szálon fut össze Kecskemétre. A lényeg, hogy egy igazán különleges magyar adottságot, a geotermikus erőművek lehetőségét is sikerül elszórakozni.” – folytatta Hadházy.
Árvay István mosonmagyaróvári polgármester a Telexnek azt mondta minderről, hogy „a kapott tájékoztatás szerint egy eredménytelen közbeszerzés miatt késik a projekt befejezése. Mivel nincs információnk arról, hogy a geotermia bekapcsolása a hőtermelésbe véglegesen meghiúsult volna, a hőszolgáltatási szerződés futamideje alatt ez bármikor megtörténhet”.
A Geotherm Hungary Kft – mely 2016 végén 2,1 milliárdos állami támogatást kapott a fűtőmű létesítésére, fenntartására és működtetésére – az uniós közbeszerzési közlönyben 2021 januárjában tett közzé nyílt tenderfelhívást a rendszer kiépítésére. Vélhetően ennek eredménytelenségére hivatkoztak a csúszás okaként.
|
A beruházó cég megindokolta, miért egy bádogsufni van a milliárdos támogatásból épülő geotermikus központ helyén
|
Két részletben hárommilliárd forintnyi támogatást kapott a projekt, mégsem találta a kiépült mosonmagyaróvári geotermikus rendszert Hadházy Ákos parlamenti képviselő. Mindössze „fúrtak egy lyukat a meleg víznek és egy másikat, ahová visszasajtolnák” – közölte. A város 2019-ben 20 éves szerződést kötött a beruházóval: a polgármester úgy tudja, az eredménytelen közbeszerzés miatt késhet a projekt befejezése, és a cég is ezt közölte.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/21/a-geotermikus-energia-tamogatassal-sem-jutott-el-a-lakasokig
|
2021-10-21 12:14:07
| true | null | null |
Telex
|
A Greenpeace aktivistái szerdán hajnalban eltorlaszolták az egyetlen utat, ami a Fertő tavi építkezéshez vezet, hogy útját állják a munkagépeknek. A megmozduláson részt vett Udvaros Dorottya is, aki hajnalban az irodalom és a tudomány nagyjainak természetről szóló gondolataiból olvasott fel. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő gyermekkorától a víz szerelmese, ezért különösen a szívén viseli a Fertő tó ügyét.
Az RTL Híradónak azt mondta, ez a tiltakozás egy finom jelzés, hogy ennek az építkezésnek nem szabadna ebben a formában tovább folytatódnia. Szerinte túl sok mindent kell a tó környékén, a tóban átalakítani, kivágni, lebetonozni, kikotorni ahhoz, hogy ez az építkezés megvalósulhasson.
Azt mondta, nem a fejlesztés ellen van, de ez a beruházás sokkal nagyobb annál, mint amit ide építeni szabad.
Azért, hogy teniszpályát és szállodát építsünk , nem veszíthetjük el azokat az erdőrészleteket, azt a nádast, azt az élővilágot, ami körülöttünk van – mert akkor nem építünk valamit, hanem miközben valamit építünk, valamit elrontunk.
|
Udvaros Dorottya: Azért, hogy teniszpályát és szállodát építsünk, nem veszíthetjük el az élővilágot
|
Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az oda vezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/greenpeace-ferto-to-udvaros-dorottya-tiltakozas-beruhazas
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.
A kommunikáció hiányára, a hatóságok tehetetlenségére és az önkormányzatok elutasítására panaszkodnak a lakók a már felépült és a most épített akkugyáraknál. Az ellenállás odáig fajult, hogy több ellenzéki párt népszavazást kezdeményezett a gyárakról.
Ha elektromos autókkal akarunk küzdeni a klímaváltozás ellen, akkor valahol akkumulátorgyárakat is kell építeni. Az elmúlt negyven évben könnyű volt a veszélyes iparágakat szegényebb országokba telepíteni, de stratégiai célok és az ellátási láncok rövidítésének szándéka néhol megfordította ezt az irányt. Így Európában is sok akkumulátor készül majd, kérdés, milyen eloszlásban.
A cikksorozat első részében az akkugyártás gazdasági jelentőségét és kilátásait jártuk körbe. A második részben bemutattuk, hogy elméletileg azért lehetne az iparágat biztonságosabban üzemeltetni. Ebben a részben a magyar akkugyárakat körülvevő intézményi környezetet és a társadalmi ellenállás lehetőségeit mutatjuk be.
2021. május 8-án langyos tavaszi nap sütött Gödön. Szombat volt, a Duna-parton virágoztak a fák, családok gyerekekkel és kutyákkal sétáltak. Aznap nyitott meg a Covid miatt sokáig bezárt gödi termálfürdő, és sokan akkor mentek először kirándulni az évben.
Május 8-a Gödön pont olyan hétvégi nap lett volna, mint bármelyik másik, ha este 11 körül nem kezd el füstölni a Samsung-gyár egyik félkész épülete. A csarnokban rövidzárlat miatt kigyulladt egy éppen töltés alatt lévő akkumulátor, a tűz pedig azonnal átterjedt az ott tárolt többi akkura is, amelyek közül rövid időn belül 36 kiégett. A helyszínre tűzoltók érkeztek, megpróbálták áramtalanítani az épületet, ez azonban nem sikerült. Mint kiderült, a csarnokban nem volt tűzoltáshoz szükséges elektronikai főkapcsoló.
A tűz eloltása után a katasztrófavédelem ellenőrizte a töltésre használt épületet, és kiderült, hogy annak még használatbavételi engedélye sem volt. Ennek megfelelően nem volt se szabályos tűzvédelmi berendezés, se tűzvédelmi szabályzat, és az ott dolgozók tűzvédelmi oktatást sem kaptak. Az elektromos főkapcsoló mellett hiányzott a tűzszakaszhoz tartozó oltóvíz igazolása és egy sor másik engedély.
A tűzben senki nem halt meg, de a katasztrófavédelem szerint az ott dolgozók személyi biztonsága veszélyben volt. A kiszabott bírság ötmillió forint lett, a Samsung éves árbevételének 0,000007 százaléka.
A büntetések összege mindig néhány millió forint. Ennek oka, hogy a katasztrófavédelem más szervekkel, például a Gazdasági Versenyhivatallal szemben nem a cég árbevételéhez mért, hanem fix összegű bírságokat szabhat ki, amely soha nem haladja meg az ötmillió forintot. És ahogy a büntetések szövegéből ki is derül, a Samsung sokszor a már kiszabott büntetések ellenére sem változtat semmit, és az ismételt szabálysértést ilyenkor megint egy 2-3 milliós büntetéssel szankcionálják.
Ezt a témát a Samsung január 31-i közmeghallgatásán is felvetették a katasztrófavédelem részéről felelős Andor Máté tűzoltó alezredesnek. A kérdésre, hogy miért nem szabnak ki nagyobb bírságot, Andor azt mondta, a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Mikor visszakérdeztek, hogy szerinte egy négymilliós bírság visszatartja-e majd a több mint hétszázmilliárd forintos forgalmú Samsungot a további törvénysértéstől, azt válaszolta: a katasztrófavédelem nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv.
Az utóbbi években olyan is előfordult, hogy a katasztrófavédelem a szabályok be nem tartása miatt megtiltotta a gyártást a gödi Samsung bizonyos csarnokaiban. A cég ezt a tiltást sem tartotta be, a munka pontosan ugyanúgy folytatódott, a katasztrófavédelem pedig erre is egymillió forintos bírságot szabott ki. A 2018 óta kiszabott 17 iparbiztonsági és katasztrófavédelmi bírság összege 47 millió forint volt, miközben a kormány csak a Samsung legutóbbi bővítését 33,7 milliárd forinttal támogatta.
Az iparbiztonsági és tűzvédelmi szabályokon kívül más előírást is megsértett a gyár. Az utóbbi években több építési bírságot kaptak, amiért érvényes engedély nélkül húztak fel épületeket, de büntették őket elmaradó zajvédelem, és a munkavédelmi előírások semmibe vétele miatt is. Ahogy az egyik forrásunk fogalmazott, „az égvilágon semmilyen” szabályt nem tartanak be.
A munkavédelmi szabályok megsértésének halálos következménye volt: 2021-ben egy hiba miatt a gyártási területen leszereltek egy plexi védőfalat, de a gépeket a szerelés idejére sem állították le. A szerelés közben egy 27 éves munkás a működő gép és egy liftegység közé szorult, néhány órával később pedig meghalt. A baleset után a gyár hárommillió forintos büntetést kapott, miközben az egyik katasztrófavédelmi dokumentum feketén-fehéren leírta: a gyár a működésével több mint ezer dolgozóját veszélyezteti.
A cég ügyeire rálátó egyik forrásunk szerint „a Samsungban annyi szabálytalanság történik, hogy a gyárat rég be kellett volna zárni. Ezt viszont valakik felülről folyamatosan akadályozzák. A hatóságoknak ki van adva, hogy néhány milliós bírságokat kiszabhatnak, de a gyártósorokat soha nem állíttathatják le tartósan.”
A Samsung működésének a gyár területén kívül is vannak következményei. A környéken lakók szerint a gyárból évek óta furcsa köd, bűz terjed, emiatt olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy a gyárban mérgező vegyi anyagokat engednek a talajba. A cég a vádakat mindig tagadta, de tavaly májusban a Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére egy független szakértői vizsgálat a környék talajvizében lítiumot és az akkumulátorgyártáshoz használt rákkeltő oldószert, NMP-t talált.
A Samsung sem akkor, sem azóta nem adott magyarázatot arra, hogyan kerülhettek a gyárban használt anyagok a talajvízbe, sőt, szerintük kizárható, hogy tőlük szivárgott volna ki az oldószer, bár ezt bizonyítani nem tudják. Akkor egy szakértő a Telexnek azt mondta, a legvalószínűbb, hogy egy egyszeri baleset miatt, az esővízzel együtt jutottak az anyagok a talajba. A hangulatot azonban jól érzékelteti, hogy a gödiek között azóta elterjedt az a verzió is, miszerint a cég a papíron szikkasztásra használt gödrökben tárol illegálisan mérgező vegyi anyagokat.
A Samsung-gyár területén még a képernyőgyártás időszakából maradt egy, a talajvíz összetételét mérni képes, úgynevezett monitoringkút. A külső mérések nyilvánosságra kerülése után a Göd-ÉRT Egyesület és az Átlátszó megpróbálták kikérni a monitoringkút aktuális méréseinek eredményeit, de a katasztrófavédelem nem adta ki azt. Ezért perrel próbálták meg megszerezni azokat, amikor kiderült, hogy a kútból 2016 óta nem vettek mintát, és 2018-ban be is temették azt.
Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT vezetője erről azt mondta,
„világos, hogy a gödiek nemcsak a döntéshozatalból vannak kizárva, de a hatóságok azt is titkolni próbálják, hogy pontosan mi történik a gyárban, a lakóházaktól néhány száz méterre”.
A Samsung terjeszkedése, hangja és a vegyi anyagokkal kapcsolatos bizonytalanságok az akkumulátorgyár 2017-es megnyitása után egyre több gödit kezdtek el zavarni. 2019 októberében az önkormányzati választásokon 13 év után leváltották a beruházást következetesen támogató Markó József fideszes polgármestert, a helyére pedig Balogh Csaba, az ellenzéki pártok jelöltje került.
Megválasztása után az új képviselő-testület azonnal tárgyalásokat kezdett a Samsunggal, és ígéretet tettek, hogy tisztázzák a felmerülő bizonytalanságokat. Szó volt a gyár területén tárolt vegyi anyagokról, a zajszennyezés megszüntetéséről és a városban nyílt munkásszállókról is. A tárgyalások hónapokon keresztül húzódtak.
2020. április 17-én este aztán a kormány a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt különleges gazdasági övezetté nyilvánította Göd területének egyötödét és ezzel a Samsung-gyárat. Ez azt jelenti, hogy a várostól a fideszes vezetésű Pest Vármegyei Önkormányzathoz került a gyár által fizetett iparűzési adó, és a gödi önkormányzat elveszített minden addigi beleszólási lehetőséget a gyár működésébe és terjeszkedésébe. A városnak azóta papíron semmi köze nincs a határában álló gyárhoz, a döntést akkor Balogh úgy kommentálta: ez Göd halálos ítélete.
A várostól elvett iparűzési adó egy részére a környező települések pályázhatnak, egy másik része civil szervezeteknek jut. 2021-ben így 419 millió forintot osztottak ki pályázati alapon civileknek, a nyertesek között viszont több olyan szervezet is feltűnt, amelyet a pályázat kiírásával egy időben alapítottak. Akkor mi is részletesen foglalkoztunk az üggyel, és kiderült, hogy a pénz egy része a kormány és a Samsung üzeneteit megjelenítő helyi sajtótermékekre ment. 14 millió forintot kapott például egy olyan egyesület, amely egy, azóta folyamatosan Balogh Csabát támadó lapot üzemeltet.
Amikor az eseményekről megkérdeztük a polgármestert, ő az egészet úgy kommentálta: „egyértelmű, hogy a kormányzati akarattal szemben az önkormányzatoknak semmi esélyük. Ahogy Gödtől egy éjszaka alatt elvették a Samsung-gyárat, úgy elvehetik majd Komáromtól az SK-t és Debrecentől a CATL-t is, ha a városvezetés nem szolgálja ki mindenben a gyár érdekeit.”
A kormánypártok nyomására hivatkozva végül Balogh idén februárban lemondott a polgármesteri címről. A város és a gyár közötti konfliktusokról a Samsung álláspontját is szerettük volna megismerni, de a cég nem reagált a megkeresésünkre.
Monostor életében 2018-ban minden megváltozott. A házaktól néhány száz méterre hónapok alatt gigantikus gyárat húzott fel a koreai SK Innovation, a következő évben pedig elkezdték a termelést. A gyár gépházait a város felőli oldalra építették, ami a lakók szerint a gyártósorok beindításától kezdve éjjel-nappal elviselhetetlen zajt okozott. A zúgás miatt a környékbeliek megpróbálták felvenni a kapcsolatot a gyárral, de nem válaszoltak nekik. Bárkit kerestek meg, bármilyen fórumon jelezték a problémákat, a gyártól egyszer sem álltak szóba velük. A helyiek ezért Élhetőbb Monostorért néven egyesületet alapítottak.
A lakók megkeresték Komárom fideszes polgármesterét, Molnár Attilát, aki „olcsó politikai hangulatkeltésnek” nevezte a gyárral szembeni ellenállást. Amikor a városrész helyi önkormányzati képviselőjénél, az alpolgármesternél próbálkoztak, ő szerintük azt mondta: inkább ne keverjék a szart. Az Élhetőbb Monostorért Egyesület így inkább saját forrásból intézett zajszintmérést, amelynek eredményeit elküldték a kormányhivatalnak. A hivatal végül erre hivatkozva utasította a gyárat a fal megépítésére, ami egyébként elvileg eredetileg is kötelező lett volna.
Beszéltünk az Élhetőbb Monostorért egyesület egyik tagjával, Thoma Gáborral, aki a gyártól hatszáz méterre lakik. Szerinte a legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya, az, hogy fogalmuk sincs, mi zajlik a lakóhelyük mellett. Így például nem tudják azt sem, hogy a cég méri-e a levegő és a talajvíz vegyianyag-tartalmát, és ha igen, akkor mik az eredmények.
A környékbeliek idén januárban például arra lettek figyelmesek, hogy az SK gyárába több mint tíz mentőautó hajtott be, az épületekből pedig köhögő emberek jöttek elő. 14 munkást kórházba szállítottak, de sem a cég, sem a katasztrófavédelem, sem az önkormányzat nem árulta el, hogy pontosan mi történt. A vegyipari szakszervezet szerint nagy nyomást helyeztek a dolgozókra, hogy senkinek semmit ne nyilatkozzanak, annyi terjedt el, hogy hidrogén-cianid szivárgott. Ezt a katasztrófavédelem helyszíni mérése is megerősítette, szerintük az anyag koncentrációja jóval a határérték alatt maradt.
Az SK a komáromi üzem megnyitása után nem sokkal egy még nagyobb gyárat akart telepíteni Magyarországra. Volt szó róla, hogy ez is Komáromban épülne fel, végül azonban egy másik helyszín mellett döntöttek, van, aki szerint azért, mert a helyiek aktívan „mocorogtak” ellenük. A választás a szintén Duna mellett, de Fejér megyében fekvő Iváncsára esett, ahol úgy jelentették be gyár építését, hogy előtte még a képviselő-testületet sem tájékoztatták róla. Mint később kiderült, az SK vezetői már egy évvel korábban bejárták a helyszínt.
A hatóságok hozzáállása máshol is hasonló. Debrecenben tavaly szintén a lakosság megkérdezése nélkül döntöttek a CATL-óriásgyár megépítése mellett, a városvezetés pedig az egyre komolyabb ellenállás dacára is igyekszik átvinni a projektet. A lakossági félelmeket és ellenállást az állami szereplők sem segítenek kezelni, a kormány és a hivatalos szervek a projekt bejelentése óta ellentmondásos információkat közöltek például arról, mennyi vizet fog felhasználni a gyár, nemrég egy ezzel kapcsolatos – az önkormányzat szerint hibás információkat tartalmazó – tanulmányt is eltüntettek az önkormányzat honlapjáról.
Van olyan város, ahol az önkormányzat teljesen kiszorult a döntéshozatalból. Fóton a képviselő-testület egy, a település külterületén építendő logisztikai park építéséhez járult hozzá, amelyben a vállalkozó ígérete szerint kizárólag raktározás történt volna. Később kiderült, hogy a hatalmas csarnok egy részébe a kínai BYD akkumulátor-összeszerelő üzemet épít, míg ugyanabban az épületben a dél-koreai HTNS 4000 tonna, az akkugyártáshoz szükséges veszélyes vegyi anyagot tárolna.
Az önkormányzatot egyik cég ügyében sem kereste meg senki, a HTNS beruházásáról a cég katasztrófavédelmi engedélykérelméből értesültek. Az engedélyt a katasztrófavédelem még decemberben adta meg, az ellen fellebbezni az önkormányzat sem tud, így a képviselő-testület végül arról döntött: perrel próbálják meg érvényteleníteni azt. Sokat mond a jogszabályi környezetről, hogy külön kérelem nélkül egy ilyen per sem állítja meg a beruházást, azaz az üzemet az eljárás alatt felépíthetik és használatba vehetik.
Megkérdeztük erről dr. Vargha Nórát, a település független önkormányzati képviselőjét, aki szerint „az önkormányzat a cég telepítési tanulmánytervét az abban foglaltak szerint hagyta jóvá, fel sem merült, hogy a logisztikai központban veszélyes árut tárolnak majd. Ha akkor tudják, hogy 4000 tonna veszélyes anyagot akarnak odavinni, biztos nem engedélyezik a beruházást. Így viszont már a település sem nagyon tud beleszólni abba, ami a cég területén történik.”
A helyzetet bonyolítja, hogy sokan már nem bíznak a természetvédelemért és szennyezésekért felelős hatóságokban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010-es megszüntetése óta ezeket az intézményeket fokozatosan leépítették, ami miatt sokaknak az a benyomásuk, hogy a megmaradó hivatalok is csak látszattevékenységet végeznek. Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára erről nemrég a Telexnek egyenesen azt mondta: Magyarországon nem létezik állami környezetvédelem.
Ráadásul, ha valami jogszabály mégis az akkugyárak útjába állhatna, akkor a kormányzat azonnal igyekszik ennek a lehetőségét megszüntetni. Erre szolgált alapvetően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások kategóriája, és nemrég arról született döntés, hogy ezeket a beruházásokat a területrendezési szabályok alól is kivonják. A hatósági munka értelmetlenségére Göd a legjobb példa, ahol a katasztrófavédelem ugyan kiszab bírságokat, de azok olyan kis értékűek, hogy a Samsung boldogan elműködik velük. Az akkumulátorgyárak ellenzői közül így sokan arra jutottak: ha a politikai nyomás miatt intézményi szinten nem lehet a szabályos működésre rábírni a gyárakat, akkor még az építésüket kell megakadályozni – politikai eszközökkel.
A kormányzati akarattal szemben erre a legjobb eszköz a népszavazás, amelyen ellenzékből is jogilag kötelező érvényű döntést lehet elérni. Ebből lehet országosat tartani, aminél kétszázezer érvényes aláírás kell a kiírásról, vagy helyit, amelynél a választópolgárok 20 százalékának kell támogatni a kezdeményezést. Ez utóbbi viszont nagyobb kihívás lehet, mert a határidő is jóval szűkebb, és az ellenzéki pártok Budapesten kívül többnyire nem bővelkednek aktivistákban és erőforrásban.
A debreceni CATL-gyár építése miatt először az LMP kezdeményezett helyi népszavazást. A kérdéseiket a debreceni helyi választási bizottság el is fogadta, a párt képviselői azonban fel sem vették az aláírásgyűjtő íveket, így azonnal lemondtak erről a lehetőségről. A párt szerint azért döntöttek így, mert helyette inkább országos népszavazást tartanának a kérdésben, de kritikusaik szerint valójában csak rájöttek, hogy esélyük sem lenne összegyűjteni a kellő számú aláírást.
A helyi népszavazással viszont megpróbálkozott másik két párt, a Mi Hazánk, és a Momentum, amelyek a botrányba fulladt januári debreceni közmeghallgatás után szinte egyszerre adták be a kérdéseiket. Ha a helyi választási bizottság rábólint a kérdésekre, akkor 30 napon belül 33 ezer érvényes aláírást kell majd összeszedni a városból.
Megkérdeztük a Mi Hazánkot, hogy hogyan tervezik összegyűjteni az aláírásokat, amire Apáti István, a párt parlamenti képviselője azt mondta: elsősorban a civilekre támaszkodva. A többi ellenzéki párttal való együttműködést kérdésünkre Apáti kizárta, de szerinte az aktivistákat kereső felhívásukra néhány nap alatt több százan jelentkeztek. A képviselő azt mondja: már a kérdés megfogalmazásakor is civilekkel egyeztettek, és több helyi szervezettel együttműködnek.
Ugyanúgy helyi népszavazási kezdeményezést adott be a Momentum, amely közvélemény-kutatást is készíttetett Debrecenben. Eszerint a debreceniek 64 százaléka ellenzi és csak 19 százaléka támogatja az akkugyár felépítését. A Momentum kezdeményezésének az is jelentőséget ad, hogy a DK időközben a népszavazás ellen foglalt állást, egy eredményes aláírásgyűjtés tehát a Momentum DK-val szembeni sikere is lenne.
Mikor rákérdezünk a népszavazási kezdeményezést beadó képviselőnél, Mándi Lászlónál, a logisztikát firtató kérdésünkre csak azt mondta: az aláírások összegyűjtéséhez a Momentumban „megvan a tudás”. Orosz Anna, a párt parlamenti képviselője kérdésünkre megerősítette, hogy ha a kérdés átmegy, a Momentum „mindent meg fog mozgatni az aláírások összegyűjtése érdekében”, és a tervek szerint az egész országból érkeznek majd önkénteseik Debrecenbe.
Rákérdeztünk arra is, van-e értelme a népszavazásnak, ha a gyárat át lehet rakni néhány kilométerre, Debrecen határain kívülre. Orosz Anna erre azt mondta: „a kormány a jogszabályok megváltoztatásával bármit megtehet, de a Fidesznek óriási kárt okozhat, ha ennyire semmibe vennék az emberek egyértelmű akaratát”. A képviselő szerint sokat elmond, hogy egy többségében kormánypárti városban ekkora ellenállás alakult ki, egy népszavazási kezdeményezés pedig a 2017-es Nolimpia-kampányhoz hasonlóan mérföldkő lehet a központi akarattal szembeni ellenállásra.
Megint más helyzet állna elő, ha átengednék az LMP országos népszavazási kezdeményezését. Itt még kérdés, hogy a többi ellenzéki párt beleáll-e majd a kezdeményezésbe, vagy az LMP-nek kizárólag civilekkel kell majd együttműködnie az aláírásgyűjtésben. Az ügyet bonyolítja, hogy a magas részvételi küszöb miatt tökéletesen esélytelen, hogy a népszavazás végül érvényes legyen. Ettől függetlenül a kormánypártoknak egyáltalán nem érdekük, hogy egy népszavazással hónapokra az ellenzék tematizálja a közbeszédet.
A debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásokra és az ellenzéki pártok népszavazási kezdeményezéseire természetesen nagyon hamar megszületett a kormánypárti válasz. Eszerint a tiltakozásokat Soros György támogatja a háttérből, az ellenzéki pártok pedig a német ipari lobbi kiszolgálói, akik Németországba akarják vinni ezeket a gyárakat. Lánczi Tamás szerint így meg kell vizsgálni, hogy a tiltakozó magyar pártokat a háttérből a németek finanszírozzák-e.
Az akkumulátorgyárak Magyarországra költöztetése összecseng a kormány gazdaságfejlesztésről és újraiparosításról szóló elképzeléseivel, a gyáraknak pedig az alacsony bérek és a kedvező politikai környezet miatt lehet előnyös az országba költözni. A terv szerint nyugatról jönnek az autógyártók, keletről az akkumulátorgyártók, Magyarország pedig egyfajta hídként szolgál a két oldal között, gyártási helyet és munkaerőt biztosítva. Erről a cikksorozatunk első részében írtunk.
A már felépült gyárak negatív hatásai és a környezetvédelmi, vízügyi félelmek miatt viszont egyáltalán nem véletlen, hogy egyre nagyobb ellenállás kezdett kialakulni a beruházásokkal szemben. Az ellenzők gyakran azzal érvelnek, hogy ilyen gyárakat korábban a szegényebb országokban, a globális délen és keleten építettek, az itteni építkezéssel pedig Magyarországot harmadik világnak nézik.
De jobb lenne, ha a veszélyes, nagy vízigényű és környezetszennyező gyárak csak Ázsiában vagy Afrikában működnének? A nyolcvanas években felpörgő globalizáció folyamán a veszélyes, szennyező és alacsony hozzáadott értéket előállító gyárak jelentős részét kitelepítették a fejlődő országokba. A fejlett országok cégei ezzel egyrészt hatalmasat spóroltak a béreken, másrészt megúszták azt is, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi és munkavédelmi előírásoknak meg kelljen felelniük. Az eredmény az lett, hogy a szennyezés ugyanúgy megtörtént, csak nem a fejlett országokban, így azok lakosságát egyáltalán nem zavarta.
A globalizáció folyamata az utóbbi években bizonyos iparágakban részben megfordulni látszik, ma egyre több gyár települ vissza a fejlett országokba, így az Egyesült Államokba és Európába. Ezt a legtöbb helyen a kormányok is támogatják, Joe Biden és Emmanuel Macron francia elnökök épp úgy az újraiparosítás híve, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ez a stratégia viszont felveti a kérdést: mi lesz az eddig kiszervezett szennyezéssel, környezetkárosítással és rossz munkakörülményekkel?
Egy település vagy egy környék lakossága mindig ellenezni szokta a területén vagy a közelében megvalósított nagy beruházásokat. Legyen szó infrastruktúráról, bányáról, erőművekről vagy lakótelepekről, ezeknek mindenki csak addig örül, amíg nem mellette épülnek. Ezt a jelenséget az angol rövidítés alapján NIMBY-nek hívják (not in my back yard – ne az én hátsókertembe). A lakók sokszor úgy érzik, hogy a mellettük zajló építkezések miatt csökkenni fog az életszínvonaluk, az ingatlanjaik értéke, növekedni fog a környezetszennyezés és forgalom, és a környék történelmi látképe is megváltozik. Ezért gyakran olyan beruházások ellen is tiltakozások indulnak, amelyek gazdasági értelemben az egész ország, régió, vagy város érdekeit szolgálják.
Ilyen volt Magyarországon például az M0-s autópálya építése, ami ellen a külső kerületek és a belső agglomeráció lakói folyamatosan tiltakoztak és petíciókat nyújtottak be. Érvelésük szerint az új autópálya több tízezer ember életét keserítené meg, környezet- és egészségkárosítással járna. Az M0-s végül a tiltakozások ellenére megépült, és ma már nagyon kevesen sírják vissza a Hungária körútra a dízelgőzös kamionokat.
Ennél bonyolultabb eset viszont a veszélyes vegyi üzemek elhelyezése. Amíg a globalizáció miatt ezeket a gyárakat a többségében szegényebb országokba vitték, a gazdag országok lakói boldog tudatlanságban mentek el a környezetszennyezés, a hangszennyezés, a teherforgalom és a munkahelyi balesetek mellett. Most, hogy – elsősorban az akkumulátorgyártás felpörgése miatt – néhány veszélyes üzem elkezdett újra megjelenni a fejlett országokban, hirtelen már nem vagyunk olyan lelkesek a veszélyes technológiáért, akkor sem, ha az amúgy a kibocsátáscsökkentésünk feltétele.
A NIMBY-probléma minden nagyberuházás velejárója világszerte, nem mindegy ugyanakkor, hogy az embereknek milyen konkrét tapasztalataik vannak ezekben a helyzetekben. Mint sorozatunk előző részében írtuk: az akkumulátoripar teljes értéklánca messze nem zöld, de pont a gyártási részt technológiailag lehetséges zárt rendszerben, a környezetre és a környékbeliekre tekintettel végezni. Európa több más országában is nagyban épülnek az óriásgyárak, olyan intenzitású tiltakozást azonban sehol nem látni, mint itthon, nem véletlenül.
A érintettek szeme előtt a gödi rossz példa lebeg: amíg a Samsung következetesen fütyül a jogszabályokra, addig érthető, hogy a többi épülő gyárral kapcsolatban is ebből fog kiindulni a lakosság. Másrészt ott van a gyárak elhelyezése is: a „ne az én hátsókertembe”-érzést nyilván erősíti, ha a gyár tényleg valakinek a hátsókertjébe épül. A lakosok szerint Göd mellett Komáromban és Iváncsán is túl közel építették az akkugyárat a lakott területhez, ami – még ha nem is történnek balesetek – garantáltan hang- és fényszennyezéssel, valamint zavaró teherforgalommal jár.
Megkérdeztük erről az akkumulátorgyárak elleni tiltakozásokon rendszeresen feltűnő Tetlák Örs LMP-s érdi alpolgármestert. Szerinte a kérdésnek van egy speciális jogi oldala, ugyanis: „A települések legfontosabb bevételi forrása Magyarországon az iparűzési adó, amit az önkormányzati törvény szerint a közigazgatási területükön működő cégek fizetnek. Ez nagyon káros módon arra motiválja a településeket, hogy feltétlenül a közigazgatási határukon belülre csábítsanak cégeket, ami miatt sokszor erdőket vágnak ki, termőföldeket számolnak fel, zöldfelületet szüntetnek meg ahelyett, hogy néhány kilométerrel arrébb, a lakosságtól messzebb, de már egy másik település területén építkeznének.”
Az akkumulátorgyárak ellenzői jó példaként szokták a lakott területtől való távolságra felhozni a Tesla első óriásgyárát (Gigafactory 1), amelyet az Egyesült Államok Nevada államában építettek fel. Az óriásgyár a nevadai sivatag közepén, minden lakott területtől messze fekszik, és a tervek szerint egy ponton napelemekkel és geotermikus energiával önállóvá teszik áramból.
A lakóépületek közelsége mellett fontos kérdés az akkumulátorgyárak óriási vízigénye is. Az SK On komáromi gyára a Duna mellett épült meg, ennek ellenére annyi vizet igényel, hogy a húsz kilométerrel arrébb lévő Tatáról építenek oda vízvezetéket. Szintén új csatornát építenek az ugyancsak a Duna mellett épülő gödi Samsung-gyárhoz. A CATL-gyár vízigénye jelen állás szerint jóval alacsonyabb lesz, mint a sajtóban korábban keringő számok, az aszályos vidéken épülő beruházással kapcsolatban mégis sokakat aggaszt, hogy hosszabb távon miből lesz elegendő víz egy olyan területen, ahol közel s távol nincsenek folyók. Erről a cikksorozatunk második részében írtunk hosszabban.
Ehhez hasonló kérdés a gyárak hatalmas energiaigénye. A debreceni CATL önmagában 10 százalékkal emelné meg a magyar áramfelhasználást, a teljes szektor több mint 20 százalékkal. Magyarország most is energiaimportőr, és hacsak nem épül meg hirtelen Paks II., vagy egy hatalmas megújulópark, még több áramot kell majd külföldről venni.
Ha az akkumulátorgyárakat valahol mindenképpen meg is kell építeni, kérdés, hogy Magyarország alkalmas hely-e ennyi üzem befogadására. Európában négyzetkilométerre és lakosságra vetítve most is nálunk van a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitás, ez pedig a következő években ugyanígy fog maradni. A környezeti, vízügyi szempontok szerint logikusabb lenne a kapacitásokat egyenlőbben elosztani, a kormány viszont elsősorban a gazdasági szempontok szerint igyekszik első lenni ebben az ágazatban.
—
Akkumulátorgyárakról szóló cikksorozatunkban körbejárjuk a téma globális és magyar gazdasági jelentőségét, az akkugyártás technológiai és környezeti vonatkozásait, az iparággal kapcsolatos intézményi hiányosságokat, a hazai politikai kontextust és a gyártás felfutásának társadalmi, munkaerőpiaci következményeit. A sorozat további részei:
|
Akkumulátorgyártás: az iparág, amelynek az útjából eltakarítják a törvényeket
|
A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.
| null | 1 |
https://telex.hu/komplex/2023/02/20/akkumulatorgyartas-az-iparag-amelynek-az-utjabol-eltakaritjak-a-torvenyeket
|
2023-02-20 12:25:00
| true | null | null |
Telex
|
A győri MSZP helyi vezetője, Pollreisz Balázs egy kétrészes videót osztott meg, az MSZP-s hátterű Hírklikkel közösen forgatták le, ahogy állításuk szerint az egyik aktivistájuk álnéven jelentkezik arra a hirdetésre, amelyben a Stop Gyurcsány!-kampányhoz keresnek aláírásgyűjtőket. A videó szerint tabletet kapnak, és az ezen lévő címlista alapján kell dolgozni, fizetségért.
Pollreisz szerdán azt írta a videóhoz kommentként, hogy „bemutatjuk a titokban tartott programjukat és szembesítem őket az igazsággal!”
A folytatás csütörtök reggel érkezett meg, ebben a kikockázott arcú nő bemutatja az állítólagos tabletet, amit kapott, rajta az adatbázisokkal. Azt is mondta, 1200 forintot kap óránként. A videó végén bemennek a helyi Fidesz-irodába, hogy szembesítsék az üggyel. A férfi azt mondta, tudomása szerint aki az irodába bejött, az mind egy bizonyos fideszes önkormányzati képviselőnek az aktivistája.
Az MSZP-s képviselőtől a Telex azt kérte, a teljes történetet mondja el, hogyan és kivel készítették a videót: „Az irodában ülve akadtunk rá a kollégámmal a hirdetésre, a Facebook pedig olyan, hogy két kattintás után már nyilvánvaló volt számunkra – az illető megosztásai alapján –, hogy fideszes kötődésű az úr, mert győri kormánypárti politikusokat lájkolt és posztolt. Jelentkezni kellene rá, mondtuk ki, ekkor lépett be a szintén hozzánk tartozó kolléganő – őt látják a felvételen, de álnéven szerepel. Felhívta a hirdetésben szereplő telefonszámot, azt a videót még az én telefonommal csináltuk. A másodiknál már tudtam, hogy ez a technika kevés, azért kértem egy profi tévéstáb segítségét. A videó ugyan vágott, de természetesen a teljes felvétel megvan. Amikor a címre elmentünk, ahol az aláírásgyűjtőket gyorstalpalón kiképezik, s láttuk, hogy az egyik fideszes iroda előtt állunk, nem volt kétség, ki a másik oldal.”
A második videóban elhangzik egy fideszes önkormányzati képviselő neve, akit megkeresett a Telex. Kollégája fogadta a hívást, mert a politikus „szabadságát tölti november 3-ig”. Amennyiben elérhetővé válik, természetesen frissítjük cikkünket.
A győri Fidesz kétmondatos közleményt adott ki:
|
Az MSZP azt állítja, a Fidesz hirdetésben keres embereket, hogy segítsenek a Stop Gyurcsány petíciót aláíratni
|
A győri MSZP helyi vezetője, Pollreisz Balázs egy kétrészes videót osztott meg, az MSZP-s hátterű Hírklikkel közösen forgatták le, ahogy állításuk szerint az egyik aktivistájuk álnéven jelentkezik arra a hirdetésre, amelyben a Stop Gyurcsány!-kampányhoz keresnek aláírásgyűjtőket. A videó szerint tabletet kapnak, és az ezen lévő címlista alapján kell dolgozni, fizetségért.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/21/mszp-s-aktivista-jelentkezett-stop-gyurcsanyt-penzert-gyujteni-le-is-videoztak
|
2021-10-21 12:26:04
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról tájékoztatta az MSZP-t, hogy zajlik az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszivárgási ügyében. Erről az ellenzéki párt számolt be hétfőn.
Az ügyben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője fordult Matocsy György jegybankelnökhöz és Polt Péter legfőbb ügyészhez. A legfőbb ügyész válaszára még várnak.
Két hete jelent meg a KSH gyorsjelentése a decemberi kiskereskedelmi forgalomról. A Portfolio cikke szerint adatsorban szereplő számok hajszálpontosan egyeznek a Makronóm Intézet két nappal korábbi közleményében megjelentekkel. A KSH szerint a hivatalos statisztikai adatok előzetes hozzáféréséhez kapcsolódó embargó szabályait sértették meg, ezért vizsgálatot indítottak.
|
MSZP: Matolcsy vizsgálódik a KSH adatszivárgási ügyében
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról tájékoztatta az MSZP-t, hogy zajlik az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszivárgási ügyében. Erről az ellenzéki párt számolt be hétfőn.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/20/mszp-matolcsy-gyorgy-kozponti-statisztikai-hivatal-makronom-intezet-ksh-adatszivargas
|
2023-02-20 12:36:00
| true | null | null |
Telex
|
A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.
Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól. A TEK akkor ezt szervezeti átalakításokkal magyarázta, de a távozásáról beszámoló híroldalak szerint politikai belharcok és bizalomvesztés miatt váltották le. A Direkt36-nak több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás egybehangzóan azt állította: Hajdú János TEK-főigazgató bizalma valóban megingott a helyettesében, mert azt gyanította, hogy Bodnár a TEK-ről, illetve személyesen róla próbálhatott meg belső információkat gyűjteni. Ezt követően Bodnár ellen belső vizsgálódás indult, majd végül eltávolították a szervezettől.
Az NSO ügyfelei által kiválasztott telefonszámokat tartalmazó adatbázishoz, melyben Bodnár száma is szerepel, a párizsi központú Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen. Az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat elemezte, amelynek egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
Az adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait. Az izraeli NSO kémszoftverével egy telefon összes adatához, még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, de a Pegasus a készülék mikrofonját és kameráját is képes távolról bekapcsolni.
Az NSO állítása szerint a Pegasust kizárólag külföldi államoknak és azok hatóságainak adják el. Számos közvetett bizonyíték utal arra, hogy a magyarországi célpontokat a magyar állami szervek figyelték meg az izraeli kémszoftverrel. Egy már leszerelt magyar titkosszolga és az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette a nemzetközi újságírócsapatnak, hogy Magyarország megvásárolta és 2018-tól be is vetette a Pegasust.
Az Orbán-kormány pedig nem tagadja egyértelműen sem azt, hogy használták a Pegasus kémszoftvert, sem azoknak a személyeknek – újságíróknak, médiatulajdonosoknak, befolyásos ügyvédeknek, ellenzéki politikusoknak – a megfigyelését, akikről eddig a Direkt36 írt.
Nem Bodnár Zsolté az első olyan eset, amikor egy főnökével konfliktusba keveredő magas rangú magyar állami tisztviselő telefonját célozták meg a Pegasus kémszoftverrel. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy így járt Aszódi Attila államtitkár is, miután Süli Jánossal, a Paks II. projektért felelős miniszterrel került összetűzésbe.
Bodnár célponttá válását szokatlannak tartják a Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati tisztek. Többen azt mondták, hogy egy ennyire magas rangú nemzetbiztonsági vezető megfigyelése extrém esetnek számít a magyar biztonsági szervek életében. Szerintük ilyet csak nagyon súlyos bűncselekmény gyanúja esetén lehetne megtenni, Bodnárral szemben azonban a jelek szerint ilyesmi nem merült fel, hiszen nem gyanúsították meg semmivel, és a TEK-től való távozása után is kapott rendőrségi pozíciókat.
A Pegasus-megfigyelés célpontjának kiválasztott Bodnár Zsoltról több kérdést is feltettünk a TEK-nek és a kormánynak, amelyekre nem érkezett válasz. Bodnárt többször, több csatornán is kerestük, de nem reagált. Ezért nem volt lehetőség a készülékének átvizsgálására sem, így nem tudtunk utánanézni annak, hogy a telefonját valóban sikerrel feltörték-e a Pegasusszal.
Egy barátság vége
Amikor 2010-ben megalakult a Terrorelhárítási Központ, az új szervezet számos bírálatot kapott amiatt, hogy annak vezetését az exkommandós Hajdú Jánosra, Orbán Viktor egykori személyi testőrére bízták. A sok száz éles rendőri akcióban részt vevő Hajdúnak bűnözők elfogásában rengeteg tapasztalata volt, de felderítésben, elemzésben, szervezetirányításban jóval kevesebb. Hajdú azonban maga mellé vette a tapasztalt rendőri vezetőként ismert Bodnár Zsoltot, akivel éveken keresztül elválaszthatatlannak tűnő párosként vezették a TEK-et.
Linkedin-profilja szerint Bodnár 1983-ban kezdte rendőri karrierjét bűnügyi nyomozóként, a 90-es években az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni részlegét vezette, majd a kétezres években a BRFK bűnügyi területért felelős főkapitány-helyetteseként szolgált. Hajdú János innen hívta át magához a frissen alakuló terrorelhárítási szervhez.
A szervezet belső ügyeit ismerő források Bodnár Zsoltot úgy jellemezték, hogy ő lett „a terrorelhárítás esze”. Ő felelt a terrorfelderítésért vagy éppen a nemzetközi együttműködésért, de a TEK sajtótájékoztatóin is többször ő magyarázta el egy-egy aktuális ügy részleteit a médiának.
Éppen ezért lepett meg sokakat még a TEK-en belül is, amikor 2018 májusában Bodnárt egyik napról a másikra kirúgták, mondta egy terrorelhárítással is foglalkozó volt biztonsági tiszt a Direkt36-nak. Bodnár ráadásul nem csak helyettese, de közeli barátja is volt Hajdúnak. „Abszolút érthetetlen, ami történt köztük” – mondta egy közös ismerősük, aki szerint emberileg is megviselte a feleket a konfliktus.
Több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Hajdú gyanakodni kezdett a helyettesére, hogy az a háta mögött politikai-hatalmi érdekekből különféle belső információkhoz próbál meg hozzáférni mind a szervezetről, mind róla személyesen.
Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint erről a gyanúról Hajdúék értesítették a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumot, ahol komolyan vették a bejelentést. Az ilyenkor szokásos procedúra szerint egy rendvédelmi szervezet – például a TEK – saját gyanúba keveredett vezetője ellen nem szokott és nem is tud komolyabb nyomozást folytatni. Hasonló ügyekben a belső elhárítás, azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) jár el, akik akcióik során a titkosszolgálati eszköztár teljes arzenálját – magukat másnak kiadó fedett ügynökök, telefonlehallgatás, titkos megfigyelés stb. – bevethetik.
A konfliktus egyik ismerője szerint annak a gyanúja fel sem merült, hogy Bodnár esetleg szervezett bűnözői köröknek vagy külföldi titkosszolgálatnak vitt volna ki információkat. Elmondása szerint a TEK főigazgató-helyettese a Fidesz-kormányon belüli egyik korábbi belső konfliktus eredményeként kényszerült távozni.
Arról már korábban megjelentek sajtóhírek, hogy Bodnár távozása összefüggésben állhatott a Lázár János és Pintér Sándor közötti konfliktussal. Lázár a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ambicionálta azt, hogy ő kerüljön a Belügyminisztérium élére, de a tárcát végül Pintér Sándor kapta meg. Ahogy azonban Lázár idővel egyre befolyásosabbá vált a Fideszben – 2014 és 2018 között, hatalma csúcsán a Miniszterelnökséget vezette miniszterként –, számos konfliktust is vállalt Pintérrel és az alá tartozó belügyi apparátussal, sőt kifejezetten a TEK-kel is.
A 2018-as választás után Lázár kikerült a kormányból, és a Magyar Hang akkori cikke szerint az ő távozásának eredménye lett „bizalmi okokból” Bodnár távozása is. Az Index pedig akkoriban arról írt, hogy Bodnárnak a Belügyminisztériumban voltak ellenlábasai, és ez vezetett a távozásához.
Nem ez volt ugyanakkor az első hasonló konfliktus, ahol felmerült, hogy a TEK a kormányzaton belül gyűjt és szállít egyik vezetőről a másiknak információkat. 2015-ben a hvg.hu írta meg, hogy forrásaik szerint Áder János köztársasági elnök bizalma azért rendült meg a személyi védelmét addig ellátó TEK-ben, mert „az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról.”
A cikk szerint ezzel függött össze az is, hogy „az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsoltnak, a TEK-főigazgató-helyettesének a március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá Áder nem hagyta jóvá”. (Érdekesség, hogy a fenti cikk szerzőjét, Csikász Brigittát évekkel később szintén megfigyelték a Pegasusszal.)
Olyan, mint a bolgár poligráfosok
Az eddig elérhető információk mind arra utalnak, hogy a magyar célpontok ellen a magyar állami szervek vetették be a Pegasust. Mivel Bodnár maga is magas rangú hatósági vezető volt, ez azt jelentené, hogy lényegében a saját kollégái vették célba a kiberfegyverrel.
Ez rendkívülinek számítana olyan korábbi titkosszolgák szerint, akik számos belső vizsgálatot, nyomozást, valamint fegyelmi és büntetőeljárást láttak testközelből.
Egy korábban terrorfelderítéssel is foglalkozó volt titkosszolga szerint nagyon extrém eset, ha egy állam egy Pegasus szintű kiberfegyvert valamelyik saját titkosszolgálati vezetője ellen vet be. „Elvileg előfordulhat, de akkor ott már elég nagy a baj” – magyarázta a volt titkosszolga, aki szerint ilyesmire csak nagyon súlyos és nagyon egyértelmű gyanú esetén kerülhet sor. Példaként említette az idegen hatalomnak való kémkedést, illetve a korrupciót.
Hasonló esetekben a belső nyomozás jellemzően vádemelésbe és büntetőeljárásba torkollik, ahogy az 2010 után is történt a megelőző időszak több titkosszolgálati vezetőjével szemben. Csakhogy Bodnár Zsolttal semmi ilyesmi nem történt. A TEK Bodnár kirúgását mindössze azzal magyarázta, hogy az évek során megváltozott a „felderítési és elhárítási környezet”, és ez „indokolt bizonyos átalakításokat, ami érintett szolgálati területeket, és eredményezett vezetői változásokat. Bodnár Zsolt r. dandártábornok úr más szolgálati területen, nem a TEK állományában folytatja munkáját.”
Ha felmerült is bármilyen gyanú Bodnárral szemben, az mégsem lehetett annyira súlyos, hiszen valóban a rendőrség kötelékében maradhatott – Linkedin-profilja szerint távozása után az ORFK-nél lett vezető tanácsadó. Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Bodnár később az FBI-akadémiaként is ismert budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián is megfordult, majd végül leszerelt, és egy magánbiztonsági cégnél helyezkedett el. Egy volt titkosszolgálati vezető szerint, ha Bodnár valóban törvénytelen dolgot tett volna – például jogosulatlanul fért hozzá titkos adatokhoz –, akkor minimum feljelentést kellett volna tenni ellene, aminek elmulasztása önmagában is bűncselekmény. Ha viszont Bodnárra valódi gyanú nélkül, egyszerűen politikai okból dolgoztak rá, akkor maga a megfigyelés lehetett jogszerűtlen.
Bodnár telefonszámának felbukkanása a Pegasus célpontjainak listáján egy más típusú kérdést is felvet.
„Saját embereinkre, ráadásul saját rendőr tábornokunkra ráengedni egy izraeli kémszoftvert, az pont olyan lenne, mint a bolgár poligráfosok voltak”
– mondta egy volt kémelhárító tiszt a Direkt36-nak. Arra az esetre utalt, amikor Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje) főigazgatója magukat bolgárnak álcázó orosz szakemberek segítségével saját munkátársairól poligráfos tesztet készíttetett, az így keletkezett érzékeny információk pedig a gyanú szerint Oroszországba szivároghattak ki. Abban az ügyben az őrizetbe vételek, házkutatások, majd hosszú évek bírósági eljárásai után végül felmentő ítélet született a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
„Ha egy civil személy telefonjáról szívnak le információkat egy izraeli kémszoftverrel, az csúnya dolog, mert sértheti az ő egyéni jogait. Ha viszont a TEK egyik vezetőjével teszik ezt meg, ott már magyar nemzetbiztonsági érdekek és a legsúlyosabb államtitkok forognak kockán”
– magyarázta egy volt magyar elhárítótiszt. Szerinte amennyiben a TEK főigazgató-helyetteséről vagy az ő kommunikációjából bármilyen információ külföldre szivárgott, az már csak azért is rendkívül aggasztó, mert a TEK biztosítja többek közt Orbán Viktor miniszterelnök és családja védelmét is.
Nincs egyelőre nyilvános bizonyíték arra, hogy a Pegasusszal folytatott megfigyelések adataihoz hozzáfértek volna külföldi kormányok, például Izrael, ahol a kiberfegyvert kifejlesztő NSO központja van. Az NSO határozottan állítja, hogy ők nem adnak át semmilyen információkat az izraeli kormánynak. A cég azt is állítja, hogy ők maguk nem is látnak rá azokra az adatokra, amelyeket ügyfeleik a Pegasusszal gyűjtenek.
Ezeket az állításokat azonban több tényező is kétségessé teszi. Ilyen például önmagában az a tény, hogy kiszivárgott az a Forbidden Stories és az Amnesty International által megszerzett adatbázis, amely NSO-ügyfelek által kiválasztott célpontokat tartalmaz (az izraeli cég vitatja, hogy a kiszivárgott telefonszámok Pegasus-célpontok lettek volna, de számos bizonyíték szól e mellett).
Továbbá amerikai titkosszolgálati források a nemzetközi újságírócsapat amerikai partnerének, a Washington Postnak azt állították, hogy az NSO kémszoftverrel gyűjtött információk legalább egy része az izraeli kormánynál landol. Gerard Araud egykori francia diplomata, az NSO volt külső tanácsadója szintén arról beszélt egy interjúban, hogy bár nincs rá bizonyítéka, de meggyőződése szerint a cég valóban együttműködik az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal. A Pegasust kifejlesztő NSO-t ugyanis egykori izraeli hírszerzők alapították, és moszados kötődésű emberek ülnek a cég felügyelőtestületében is. Araud azt is állítja, hogy feltételezése szerint a Pegasus „hátsó ajtaján” (backdoor) keresztül még az amerikai CIA is hozzáférhet adatokhoz. A Pegasus esetleges hátsó ajtajának veszélye miatt nem használja az eszközt például Oroszország sem.
A Pegasus-megfigyelések ügyében vizsgálódó Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke is többek közt azt próbálja megtudni, szivároghattak-e nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatok külföldre. Mesterházy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójával is találkozott. Bár titoktartást kellett aláírnia, a Direkt36-nak annyit elárult, hogy a titkosszolgálati vezetőknek feltett kérdéseire nem kapott egyértelmű és megnyugtató választ. Mesterházy szerint haladéktalanul ki kellene vizsgálni, hogy magyar államtitkok külföldre kerülésével sérültek-e nemzetbiztonsági érdekek, és az izraeli kémszoftver magyar használata miatt történhetett-e államtitoksértés, kémkedés vagy hazaárulás.
|
Pegasus, Magyarországon terrorelhárítási vezetőt is céloztak vele
|
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/10/22/izraelben-terroristak-ellen-fejlesztettek-ki-a-pegasust-magyarorszagon-terrorelharitasi-vezetot-celoztak-meg-vele
|
2021-10-22 12:39:00
| true | null | null |
Telex
|
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
„Szia! Zavarhatlak egy percre? Figyelj, megkerestek itt engem az egyik parlamenti kabinettől, hogy egy hölgy szeretne végrehajtói szakvizsgát tenni még a határidő előtt.” Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese 2021 szeptemberében telefonon kereste Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét.
Azért hívta, hogy a hölgy nevét közvetlenül neki küldje-e el, vagy adja le a végrehajtói kar hivatalvezetőjének, hogy aztán eljuttassák a megfelelő helyre, Szabó Imréhez. A Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora, korábbi miniszteri biztos vezette ekkoriban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, amely a végrehajtói szakvizsgákat szervezte.
2021. október 17-én 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje járt le. A pályázat előfeltétele, hogy a jelentkezőknek végrehajtói szakvizsgát kell tenniük, így szeptember végén már sokakat szoríthatott a határidő. A Jogakadémia archívuma szerint általában havonta egy-két alkalommal írtak ki vizsgát. Októberre már jóval korábban meghirdettek egy időpontot: október 21-ét, amely villámgyorsan betelt. A lehallgatott telefonbeszélgetésekben az is elhangzik, hogy sorban álltak a szegedi Jogakadémia titkárságán a jelentkezők, akik a létszámkorlát miatt lemaradtak az október 21-i vizsgáról, vagy épp bejutottak, de valójában az október 17-i pályázati határidő előtt szerették volna teljesíteni azt.
Schadl megígérte Völnernek, hogy továbbítja a nő nevét a vizsgákat szervező Szabó Imrének, ezt amúgy is ő szokta intézi. „Ne viccelj, természetes” – mondta a hálálkodó államtitkárnak a végrehajtói kar elnöke. Másnap aztán ismét telefonált Völner a szakvizsga miatt. Úgy fogalmazott,
„még egy név beúszott”, Bodnár Bence, aki a Belügyminisztérium „fontos emberének kabinetjében van”.
Bodnár életrajzát és elérhetőségét nem találtuk meg, de több dokumentum szerint is Bodnár Bencének hívták a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárát 2018 és 2019. augusztus 31. között, korábban pedig ezen a néven dolgozott Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetője is. Megkérdeztük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, hogy 2021 októberében ott dolgozott-e még Bodnár, illetve elkértük az életrajzát, elérhetőségét is. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Mindig a legkisebb viszi el a balhét
De térjünk vissza 2021 októberére, amikor is vészesen közeledett a végrehajtói pályázatok határideje, és még mindig nem írták ki a plusz vizsgaidőpontot. Október 7-én Schadl csörgött rá Völnerre, miután előző nap egy bizonyos Ádám szólt neki, hogy
„Kubatov úr is jelzett valakit, aki szeretett volna szakvizsgázni, és nincs időpontja”.
Ez azt jelenti, hogy mások mellett Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, alelnöke, országgyűlési képviselője is tudhatta, hogy milyen csatornán kell jelezni az illetékeseknek a kérést. Megkerestük írásban Kubatovot, de nem reagált.
A nyomozati anyagokból nem derült ki, hogy az Ádám név itt pontosan kit takar, de az ügy további részeiben többször is feltűnik Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám. Amikor 2021 júniusában Schadl hasonló kéréssel kereste meg Szabó Imrét, a lehallgatási jegyzőkönyv szerint egyértelműen Rogán Antal kabinetfőnökére utalt. Akkor két embernek kellett vizsgaidőpontot szervezni.
„Ha megtennéd, hogy te is szólnál neki, hogy kibaszott szakvizsganapot nyisson már ki tíz percre, mert én nagyon finoman elmondtam neki, hogy neked is van javaslatod”
– mondta Schadl Völnernek, aki megígérte, hogy megkeresi Szabót. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy a professzornak mindig van kérése, de szerinte előbb neki kéne bizonyítania. Alig három perccel később visszahívta Völner Schadlt.
„Figyelj, én szerintem leegyszerűsítem: ráírok egyet, mint igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy szíveskedjen vizsganapot biztosítani, mert több olyan jelzést kaptam, hogy sérelmezik, hogy nem tudnak pályázni”
– vázolta a tervet. Ha kitörne a balhé, ő már azt tudja mondani, hogy írásbeli bizonyítéka van: jelezte a Jogakadémia szakmai vezetőjének, hogy szükség van még vizsgaidőpontra.
Schadl szerint tökéletes megoldást talált az államtitkár. Arról is beszélt, hogy szerinte Szabó azért nem siet új időpontot kiírni, „azért szopat most”, mert az egyik rokonának már megvan a szakvizsgája, és egy fővárosi végrehajtói helyre szeretne pályázni. Kevesebb vetélytársa lesz, ha sokan nem tudnak az október 17-i határidőig levizsgázni.
„Nekem ez tökmindegy (…), neki vizsganapot kell biztosítani” – válaszolta kissé ingerülten Völner.
„Ez olyan, mintha – volt már rá biztos példa – én azt mondanám a miniszterelnöknek, ezt akkor szavazom meg, hogy ha nekem akkor így lesz, meg úgy lesz. Ez rövidtávon egy jó technika, csak hosszútávon szerintem, majd meglátod, hogy nem lesz kifizetődő.”
„Ez így van” – helyeselt a végrehajtói kar elnöke, és abban maradtak, hogy Völner elküldi a hivatalos levelet Szabónak, Schadl pedig felhívja, hogy szóljon majd, mikor nyitják meg az időpontokat, hogy biztosan bekerüljenek, akiknek be kell. „Mondd meg, lesz róla egy papírja, hogy ő gáncsolta el itt a lelkes jelentkezőket, és akkor gyakorlatilag egy emberre tud ráégni a balhé. Mindig a legkisebb viszi el a balhét, ezt mondd meg” – zárta a beszélgetést Völner.
Ki az, aki figyelmet érdemel?
Amint letették a telefont, Schadl már hívta is Szabó Imrét, és közölte a hírt, hogy hamarosan megérkezik az államtitkár levele. „És azt mondja, hogy gyakorlatilag ezzel ő át is vette a felelősséget” – biztatta a professzort a végrehajtók vezetője.
„Azt mondja, nem tud mit csinálni, mert olyan emberek hívják fel, hogy muszáj kiírni.”
„Oké, figyelembe véve az én kérésem is. Reméljük” – szúrt közbe Szabó. A lehallgatási jegyzőkönyvekből nem derült ki, hogy konkrétan milyen kérése vagy igénye volt Szabónak, de a beszélgetés során a végrehajtói kar elnöke azt tanácsolta a professzornak, hogy a rokona adja be vidékre is a pályázatát, ne csak Budapestre, és jelölje be mindegyik helyet, amelyik szimpatikus neki.
Szabó Imre azon is problémázott egy sort, hogy két vizsgabizottságot nem lehet felállítani, egyet is alig tudnak összehozni. Az öttagú bizottságban az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírói Hivatal, a végrehajtói kar és az egyetem képviselőjének is jelen kell lennie, így valóban nem lehet könnyű összeszervezni, hogy mindenki ráérjen. „Ez az egy legyen, azt kész. Mert akkor, mondom, azok a telefonok megszűnnek, amiket a Pali kapott” – vetette közbe Schadl, és azt mondta, hogy nekik csak négy hely kell, a neveket pedig elküldi sms-ben.
A Jogakadémia vezetője szerint ez rendben van, intézi, ő csak attól fél, hogy sokan hőzöngenek majd, hogy nem jutottak be időben vizsgázni. A korábban meghirdetett október 21-i időpontra jelentkezők között is volt legalább hét-nyolc ember, aki az október 17-i határidő előtt szerettek volna szakvizsgázni. Attól tartott, hogy balhé lesz, ha most hirtelen meghirdetnek egy új időpontot október 14-re.
„Csak aztán most ez ha ez kiderül. (…) Tudod, hogy nem vagyok egy félős, beszari gyerek, de tudom, hogy ezek az újsághoz mennek rögtön.”
A telefonbeszélgetésekből az is kiderült, hogy még aznap találkozott Schadl és Szabó, a megbeszélést a végrehajtói kar elnöke később Völnernek úgy írta le, hogy két óráig tartott, és a professzor „kifejtette, hogy ő megint milyen nagy szívességet tesz”. Ismét szóba került Szabó kérése, de konkrétumokat nem említettek.
„Pali, (…) szerintem a Gyuri túltolta a biciklit, hogy külön levelet írtál” – mondta másnap, október 8-án a professzor Völnernek telefonon. Szabadkozott egy sort, hogy nem volt elég embere a vizsgabizottságba, de sikerült elintéznie, és az informatikusokat is rávette, hogy töltsék fel az új időpontot. Ez megtörtént, és már bent is vannak azok, „akikről szó volt”. Sőt, megadták a lehetőséget még négy jelentkezőnek, hogy ne legyen olyan feltűnő, hogy hat nappal a vizsga előtt tettek ki új időpontot.
„Nagyon szépen köszönöm, tudod, mert itt bombáztak engem minden oldalról”
– reagált Völner, hozzátéve, hogy lesz még egy következő kör is, mert már legalább öten vannak.
Hat nappal később eljött a vizsga napja, nyolcan fértek be az utolsó pillanatban meghirdetett időpontra. Alig három órával a vizsga kezdete előtt a vizsgabizottság egyik tagja, Jeney Orsolya hívta fel Völnert és Schadlt, hogy megkérdezze: „ki az, aki figyelmet érdemel”. Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja. A végrehajtói kar elnöke még két női nevet említett.
Jeney Orsolya neve is sokak számára ismerősen csenghet. A 2010-es évek elején Répássy Róbert igazságügyi államtitkár helyettese volt, és a végrehajtói rendszer átalakításában is részt vett. Később végrehajtó lett, és máig a végrehajtói kar elnökségi tagja. A 444 cikke szerint irodája Schadl György irodaházában van.
Érvénytelenítették a végrehajtói pályázatokat
A szakvizsga október 14-én lement, és három nappal később lejárt a 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje. A hatvannapos elbírálási időszakában azonban borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, majd december 14-én felfüggesztették Völner Pál mentelmi jogát. Ugyanezen a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítással érvénytelenítette a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat.
A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat azonban elölről kezdték. Időközben a végrehajtói kar felügyelete átkerült a frissen felálló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), és az elbírálásba már Schadlnak és Völnernek sem volt beleszólása, utóbbi lemondott az államtitkári posztjáról.
„A helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni”
– jelentette ki a hatóság elnöke 2022 májusában, amikor átadta a végrehajtói kar 35 új tagjának a kinevezési dokumentumot. Kíváncsiak voltunk, hogy köztük voltak-e a cikkünkben ismertetett pártfogoltak. Hiába kértük azonban az Igazságügyi Minisztériumtól és az SZTFH-tól is, hogy küldjék el a névsort, nem kaptunk választ, és a végrehajtói névjegyzékben sem szerepel az érintettek neve.
Megkerestük Szabó Imrét, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzorát, a Jogakadémia korábbi vezetőjét is. Azt mondta, az Igazságügyi Minisztériumtól kell engedélyt kérnünk, hogy nyilatkozhasson. Az engedélyt nem kaptuk meg, mert Szabót nyugdíjazták, és már nem vezető állásban dolgozik.
„Nekünk a jogszabályok alapján kellett kiírni időpontokat”
– mondta Szabó Imre, amikor később telefonon vázoltuk, hogy milyen ügyben kívánunk beszélni vele. „Gőzöm sincs, hogy másfél évvel ezelőtt mi volt kiírva” – fogalmazott, és a minisztériumi sajtóosztályhoz irányított bennünket. Azt állította, neki semmi köze ehhez az egészhez, a rokona pedig „a büdös életben nem akart végrehajtó lenni”. Nem emlékszem, biztosíthatom, nem volt ilyen – válaszolta, amikor a 2021. októberi vizsga kiírásának körülményeiről kérdeztük, majd elköszönt.
Szabó Imre neve már az ügy korábban nyilvánosságra hozott részleteiben is előkerült. A 444 tavaly januári cikke szerint a Szegedi Tudományegyem oktatója intézte a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. Szabó a 444 megkeresésére azt mondta, „gőze sincs”, hogy az ügyészség miről beszél, amikor azt írták, hogy ő segített a vizsgáztatásban Schadlnak. „Biztos, hogy nem beszéltem Schadllal arról, hogy egyes emberek könnyebben menjenek át a végrehajtói szakvizsgán. Ha szóba hozta volna, elküldöm” – válaszolta akkor a a lapnak. A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenése után vizsgálatot indított az ügyben, de arra jutottak, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során.
Részletes kérdéssort küldtünk az Igazságügyi Minisztériumnak. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy Völner Pál utasíthatta-e a Jogakadémia vezetőjét, hogy írjon ki vizsgaidőpontot. Arra is rákérdeztünk, mi indokolta 2021 októberében, hogy a már meghirdetett mellett egy új végrehajtói szakvizsgát is meghirdessenek. Kíváncsiak voltunk, hogy a minisztérium alá tartozó Jogakadémia vezetője hivatalosan milyen ügyekben egyeztethet a végrehajtói kar elnökével. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Schadl Györgyöt 2021. november 12-én tartóztatta le rendőrség a Liszt Ferenc repülőtéren, feleségével épp Dubajba indultak volna. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét és 21 társát – köztük Völner Pált – korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel, valamint pénzmosással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint Schadl 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.
Az előkészítő tárgyalás múlt pénteken kezdődött. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni a Völner–Schadl-ügyben, érdemes ezt a cikket elolvasni, ahol összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattunk az elmúlt hetekben a Telexen:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció.
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!
Partnereinktől
|
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
|
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-biroi-vegrehajtoi-szakvizsga-idopont-oktober
|
2023-02-21 12:40:00
| true | null | null |
Telex
|
A választások közeledtével felértékelődnek a romák a politikusok szemében – derül ki a Házon kívül riportjából. A műsor stábja a Budapesttől negyven kilométerre lévő Domonyban járt.
– Nem tudom, hogy most kire szavazzak, hát most, aki van, Orbán Viktor, csak arra szavaz az ember.
– Mert? Jó neked az Orbán Viktor? Őszintén?
– Hát őszintén megmondom, rosszat még nem tett nekem.
Ez a beszélgetés a domonyi cigánytelepen hangzott el. A Civiltanács Egyesület évek óta járja a cigánytelepeket és segíti az ott élőket. A szervezet vezetője, Radics József a Házon kívülnek azt mondta:
Már több mint két hónap óta Radics úrnak szólítanak, mert nagyon sokan hívnak telefonon, dicsérik a munkámat, sok sikert kívánnak a munkámhoz, és kapok olyan megkereséseket, hogy álljak be egy-egy politikai szervezet mögé és segítsem a munkájukat. Szóval mostanra úr lettem, eddig csak civil voltam.
Pedig két választás között sosem látnak politikusokat a romák közt, a civil vezetőkkel sem áll szóba szinte senki. Most viszont hívják őket, kormányoldalról és ellenzékből egyaránt.
– árulta el Radics József. Január végén ugyanis szinte csak veszekedés és kiabálás volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ülésén, ahol listát kellett volna állítani.
Az előző két választáson Farkas Félix vezette a roma nemzetiségi listát. Ő a Fidesszel évekkel ezelőtt választási szövetséget kötött Lungo Drom jelöltje. Képviselő ugyan nem lett belőle, parlamenti szószóló volt: nem szavazhatott, de a kisebbségi bizottságban dolgozhatott és felszólalhatott az országgyűlésben. A roma önkormányzat azonban novemberben úgy döntött, hogy ne ő, hanem Agócs János, az ORÖ elnöke kerüljön a nemzetiségi lista élére.
A Lungo Drom megtámadta a döntést, végül az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szavazás eredményét, így azt meg kellett ismételni. Mint Hidvégi B. Attila, a Romnet újságírója magyarázta: az utolsó ülésen a Fidesszel szövetséges Lungo Dromhoz addig ellenzéki képviselők is átálltak.
|
Nehéz elvárni attól, hogy öntudatos legyen, aki nem evett semmit aznap
|
Kijött személyesen autóval és pénzt kínált, volt, akinek 500 forintot, volt, akinek ezret, ugye itt szegény családok vannak, és persze hogy meg is lettek fenyegetve, hogy ha nem rám szavaztok, nem kaptok semmit – állítják a helyiek egy meg nem nevezett politikusról.
| null | 1 |
https://rtl.hu/kulfold/2022/02/16/romak-valasztas-civiltanacs
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Márki-Zay-Péter a szóban forgó anyagot egy héttel ezelőtt kapta meg a Demokratikus Koalíció vezetőitől, akik arról tájékoztatták: a mappát a Fidesztől kapták, hogy az abban található összegyűjtött anyagokkal le tudják járatni őt – mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere.
A polgármester azt mondta: átadja az anyagot a sajtó képviselőinek is kitakarások nélkül, az internetre is feltesznek egy rövidített változatot. Szerinte Magyarországon pártállami módszerekkel dolgozik a kormánypárt, besúgóhálózat működik. Ennek az ő laptopjára, a hódmezővásárhelyi városháza oldalára 2018-ban telepített kémszoftver vagy a Pegasus-botrány mellett most már ez az eset is egy bizonyítéka, habár szerinte őt hiába figyelik meg, mert úgysem fognak semmi terhelőt találni róla. Ezért aztán azt mondta, hogy nem fél tőle, hogy bepoloskázzák a hivatal autóját, vagy a Samsung telefonját lehallgatják, megnézik a levelezését: semmilyen elektronikus lábnyoma „nem bizalmas, vagy ha bizalmas is, semmi olyan nincs benne, amit szégyellni kéne”.
„Ha lehallgatnak, ha megfigyelnek, ám tegyék.”
Márki-Zay értékelte, hogy a DK ahelyett, hogy használta volna az anyagot, inkább átadta azt neki az előválasztás utáni bizalomépítés jeleként. Megköszönte a DK-nak, hogy ezzel is bizonyították, tisztességes módon együtt lehet velük működni az ellenzékben.
A dosszié konkrét tartalmáról azt mondta, nem egy titkosszolgálati anyag, inkább „CIA-ügynökös, békaember típusú” összeesküvés-elméletekről van szó, amelyek minden valóságalapot nélkülöznek, és rajta kívül még két magánszemély is érintett ezekben. A sajtót arra kérte Márki-Zay, hogy az ő nevüket ne hozzák nyilvánosságra.
A Hvg.hu újságírója rákérdezett, konkrétan kitől kapta a DK-n belül az anyagot Márki-Zay, illetve hogy miért nem maga a Fidesz hozta vajon nyilvánosságra. A polgármester nem nevezte meg a konkrét személyt a DK-ban, csak mint az egyik „legfelső vezető” hivatkozott rá, akitől azt nem tudta meg, hogy a Fideszen belül kitől jött az anyag. Hogy miért nem maga a kormánypárt dobta be a benne található vádakat, azt nagyon jó kérdésnek nevezte Márki-Zay, amire szerinte az összegyűjtött anyag minősége körül keresendő a válasz, de az is közrejátszhatott, hogy az ellenzéken belüli feszültség szítása lehetett a fő cél.
A Telex a DK-nál érdeklődött, a Fideszen belül honnan érkeztek a Márki-Zayra vonatkozó tippek. A párt válaszában azt közölte:
„Egy vidéki város fideszes önkormányzati képviselője adta a dossziét egy DK-s önkormányzati képviselőnek.”
A DK állítása szerint a képviselő, amikor látta, hogy Márki-Zay Péterrel kapcsolatos információk vannak az anyagban, elvitte a dossziét a DK központjába. Mindez az előválasztás második fordulójának utolsó napjaiban történt. A párt szerint a dosszié átadásával „az egyetlen helyes és normális döntést” hozták meg, és előzetesen hozzájárultak, hogy Márki-Zay nyilvánosságra hozza a dokumentumot, vagyis a mai sajtótájékoztató a DK igényének megfelelően történt – írták.
A Fidesz sajtóosztálya részletes kérdéseinkre mindössze ennyit válaszolt:
„Azt hittük vége, de úgy látszik, folytatódik a Gyurcsány-show.”
Az előválasztás során elég egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy a Fidesz és holdudvara a jelöltek közül leginkább Dobrev Klárát szerette volna Orbán Viktor kihívójaként látni. A nyíltan kormányközeli sajtó a megszokottnál jóval visszafogottabb stílusban, sőt, inkább pozitív keretezéssel, támogatóit idézgetve írt a DK jelöltjéről. A hullámra felült a kormányközeli szereplők befolyási övezetébe tartozó, kormánykritikus sajtó egy része is: a Pesti Hírlap az előválasztás két fordulója között Márki-Zay Péter lejáratását szolgáló címlapokkal és Dobrev-interjúkkal a hasábjain jelent meg, ami miatt a főszerkesztő és több másik munkatárs fel is mondott az újságnál.
A Fidesz DK irányába látszó „elfogultságának” hátterében az állhat, hogy korábbi mérések szerint Dobrev Klára volt a leginkább elutasított miniszterelnök-jelölt (vagyis valószínűleg az ő listavezetése esetén lehetett volna a legnehezebb dolga az ellenzéknek a kormányváltással).
Erdélyi út elhalasztva
Márki-Zay Péter a tájékoztató elején bejelentette azt is, elhalasztja erdélyi testvérvárosaikba tervezett utazását a romániai Covid-helyzet miatt (eredetileg kedden indultak volna). Azt is elmondta, hogy nagyon feltüzeltté vált a hangulat vele kapcsolatban, mióta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lett, ezért például Székelyudvarhelyre Hódmezővásárhely polgármestereként, nem miniszterelnök-jelöltként fog ellátogatni.
|
Márki-Zay Péter bemutatott egy dossziét, amit állítólag a Fidesz állított össze a DK-nak, hogy ezzel járassák le őt
|
A Demokratikus Koalíció a bizalomépítés jegyében olyan dossziét adott át Márki-Zay Péternek, amit állítólag a Fidesztől kaptak az előválasztási kampányban, hogy a segítségével lejárathassák Márki-Zayt. A párt állítja: egy vidéki fideszes önkormányzati képviselőtől érkezett a gyűjtés. A dossziéról maga Márki-Zay Péter beszélt hétfőn A Fidesz kottája címmel meghirdetett sajtótájékoztatón. A dosszié tartalmáról annyit mondott: nem egy titkosszolgálati anyag, inkább „CIA-ügynökös, békaember típusú” összeesküvés-elméletekről van szó.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/25/marki-zay-peter-sajtotajekoztato-a-fidesz-kottaja-dokumentumok
|
2021-10-25 12:49:00
| true | null | null |
Telex
|
Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg.
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
Hét olyan vádlott áll ugyanis a bíróság előtt, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, Völner Pálhoz fordult.
A Fővárosi Törvényszéken a súlyos korrupciós ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartják. Ezeken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
A vádlott végrehajtók
A vádlottak padján ülő végrehajtók közül ketten már korábban tettek beismerő vallomást. Kedden a bíróság mind a hét vádlottat meghallgatta.
V. Levente tizenkettedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
O. Ákos tizedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
F. Miklós kilencedrendű vádlott beismerte a bűnösségét, azt mondta,
„Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam. Azért vállaltam be, hogy javítsak az anyagi helyzetemen, de bebizonyosodott, hogy nem javította, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültem”.
M. Eszter nyolcadrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Sz. Balázs hetedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Cs. Éva hatodrendű vádlott volt kedden az egyetlen végrehajtó, aki a bíróságon nem ismerte be a bűnösségét, de azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte „polgári jogviszonyban” visszafizette a korábban kapott pénzt Schadlnak. Védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter (aki a vádlott végrehajtói kinevezésekor volt miniszter) és Vízkelety Mariann volt államtitkár, jelenleg miniszteri biztos és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke (aki aláírta a végrehajtók kinevezését) meghallgatását is kezdeményezte.
A végrehajtói vádlottakra az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbüntetéseket indítványozott a bíróságon, azok, akik beismerték bűnösségüket, ezt elfogadták.
A végrehajtók beismerései a későbbiekben okozhatnak gondot az ügy főszereplőinek, Schadl Györgynek és Völner Pálnak. Mivel a bíróság hátulról, előre halad a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg. Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
A sofőr
A bíróság kedden Schadl György sofőrjét, M. Viktort is meghallgatta, aki a végrehajtói kar elnökének egyik legfőbb bizalmasa volt. A vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy
„valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
A vádlott nem ismerte el a bűnösségét a keddi ülésen, és nem fogadta el a vádirat egyetlen rá irányuló pontját sem. Az ügyészség rá letöltendő börtönbüntetést indítványozott.
A legnagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is – az ügy kisebb halai – bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem. A keddi előkészítő ülés első felében több másik vádlott is ártatlannak vallotta magát. Ők a bonyolult ügy egyik mellékszálában érintettek. A vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani, Völner Pál pedig még az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt az ügyben.
Összesen huszonkét vádlottja a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
Az előkészítő ülések végeztével május-júniusban indulhat el a valódi büntetőper.
|
Már négy végrehajtó ismerte el, hogy Schadl pénzért cserébe segítette őt pozícióba
|
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-elokeszito-ules-targyalas-birosag
|
2023-02-21 12:54:00
| true | null | null |
Telex
|
Ahogy azt mi is megmutattuk a szombati békemenet-közvetítésünkben: rengeteg busszal, szervezetten szállították az embereket vidékről, a buszokon CÖF-logós információs papírok voltak. A buszok aztán megtöltötték a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, de még a Nagykörút egyes részeit is. A Demokratikus Koalíció ma sajtótájékoztatót tartott a témában: azt követelték a Civil Összefogás Fórumtól, hogy hozzák nyilvánosságra a futballakadémiák, önkormányzatok és kistérségek azon buszainak bérleti szerződéseit, amelyekkel embereket szállítottak a Békemenetre.
A CÖF délutánra megszülte válaszát/reakcióját: Gyurcsány! Ráadásul a Fidesz-kormányt támogató szervezet merészen offshore cégeket és oligarchákat is emlegetett.
„A rablóprivatizáció nagymesterei, az offshore cégek császárai, miután léket kapott előválasztási kalózhajójuk, támadják a CÖF-CÖKÁ-t” – kezdik közleményüket. Majd hozzáteszik, „ha 500 busz utasszállítását feltételeznénk, akkor a Békemeneten csak 25 ezren vettek volna részt. Ennyi busz nem is elhelyezhető és a kérdés az, vajon mivel jött a 4-500 ezer honpolgárunk”.
„Maradjunk a tényeknél, a CÖF-CÖKA nem szerződtetett buszokat vidékről történő személyszállításra”
– írja a szervezet.
Ezek szerint – ha jól értjük – a CÖF-matricás buszokkal nem a CÖF szerződött papíron, ők vélhetően csak a koordinálását végezték, bár erre nem térnek ki a közleményükben.
A szervezet hozzáteszi, az olaszok és lengyelek is saját költségen érkeztek, majd áttérnek Gyurcsányra:
a pártja elszámolása hiányos
a Gyurcsány-kormány számoljon el a csőd szélére juttatott nemzetünk vagyonával
hányan jutottak a rablóprivatizáció során, korrupt körülmények között nagy vagyonokhoz, állami támogatással?
Oligarcháik miből finanszírozzák politikusaik szolgálatát?
ALTUS
Czeglédy
Gyurcsány milliárdos osztaléka „a rablóprivatizáció során megszerzett cégétől”
A szervezet hozzáteszi:
|
CÖF-reakció a békemenetes buszoztatásra: Gyurcsány, ALTUS, Czeglédy
|
Ahogy azt mi is megmutattuk a szombati békemenet-közvetítésünkben: rengeteg busszal, szervezetten szállították az embereket vidékről, a buszokon CÖF-logós információs papírok voltak. A buszok aztán megtöltötték a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, de még a Nagykörút egyes részeit is. A Demokratikus Koalíció ma sajtótájékoztatót tartott a témában: azt követelték a Civil Összefogás Fórumtól, hogy hozzák nyilvánosságra a futballakadémiák, önkormányzatok és kistérségek azon buszainak bérleti szerződéseit, amelyekkel embereket szállítottak a Békemenetre.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/25/cof-reakcio-a-bekemenetes-buszoztatasra-gyurcsany-altus-czegledy
|
2021-10-25 13:00:00
| true | null | null |
Telex
|
750 óriásplakátra összesen bruttó 85 millió forintot költött a vadászati világkiállítást megrendező Egy a Természettel Nonprofit Kft. – derül ki a Párbeszéd Magyarország politikusának közérdekű adatigénylésére adott válaszból. A Dorosz Dávid kérésére kiadott dokumentum szerint ennél kiugróbb tétel, hogy kommunikációs feladatokra összesen több mint 3 milliárd forint ment el.
Csak a kiállításhoz szükséges applikációk megvalósítása 125 millió forintba került, de szoftverfejlesztésre is elment több mint 600 millió forint. Az adatigényléssel kapcsolatos táblázatból az is kiderül, hogy az eseményt az arab világban is népszerűsítették, erre 18,7 millió forintot költöttek, de azt egyelőre nem tudni, hogy mennyien látogattak Budapestre a reklámok hatására. Kovács Zoltán már a koronavírus-világjárvány kirobbanása előtt is csak annyit mondott, hogy „legalább egy tucat résztvevőre” számít, a pandémiás helyzet pedig minden bizonnyal nem hajtja a szervezők malmára a vizet.
Mindenesetre kutatási feladatokra közel 65 millió forintot kapott a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is, további közel 18,5 millió forintot pedig a PWC Nonprofit Kft. attitűdfelmérésre.
Mindezek mellett Sajógalgóc önkormányzatától vásároltak 350 darab madáretetőt és 3500 madárodút is közel 26 millió forintért. Ruhatervezésre 7 milliót, díszjelek gyártására több mint 13 millió forintot költöttek, de jelentősebb tétel, 168 millió forintért rendeltek kreatív feladatokat a MOME-tól.
|
Arab reklámokra, madáretetőre és ruhatervezésre is jutott a vadászati kiállítás kommunikációs költségeiből
|
750 óriásplakátra összesen bruttó 85 millió forintot költött a vadászati világkiállítást megrendező Egy a Természettel Nonprofit Kft. – derül ki a Párbeszéd Magyarország politikusának közérdekű adatigénylésére adott válaszból. A Dorosz Dávid kérésére kiadott dokumentum szerint ennél kiugróbb tétel, hogy kommunikációs feladatokra összesen több mint 3 milliárd forint ment el.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/10/26/vadaszati-vilagkiallitas-adatigenyles-koltsegek-egy-a-termeszettel
|
2021-10-26 15:25:00
| true | null | null |
Telex
|
Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.
Korábban azért került ez a látogatás a reflektorfénybe, mert – mint azt a Direkt36 kiderítette – nem sokkal Netanjahu látogatása után vásárolta meg a magyar kormány az izraeli fejlesztésű Pegasus kémszoftvert, amellyel később újságírókat és kormánykritikus üzletembereket is célba vettek.
Most újabb részletek derültek ki az Izraelben nemrég ismét miniszterelnöki posztot elnyerő Netanjahu akkori útjáról és annak kiberbiztonsági jelentőségéről. A 2017-es látogatásnak része volt egy magyar–izraeli üzleti fórum is, de eddig nem lehetett tudni, hogy azon milyen cégek vettek részt. A Tech12 technológiai hírekkel foglalkozó portál újságírója, Amitai Ziv ugyanakkor a Hatzlaha izraeli civil szervezet segítségével hozzájutott azoknak a listájához, akik Benjámin Netanjahu delegációjával érkeztek Budapestre, és ezt megosztotta a Direkt36-tal.
Ebből kiderül, hogy a Pegasust kifejlesztő NSO Group képviselői ugyan nem voltak jelen az üzleti fórumon, de akadtak más olyan izraeli cégek, amelyek szintén kiberbiztonsággal és konkrétan megfigyelésre is alkalmas technológiákkal foglalkoznak.
Ilyen volt a Picsix, amely az NSO-hoz hasonlóan honlapján azt írja, hogy kormányzati szerveknek adnak el megfigyelőtechnológiát bűnözők és terroristák megfigyelésére. Az általuk fejlesztett eszközök között van, amelyik képes a világon szinte bárhol hálózatra kapcsolódó telefonok helymeghatározására, valamint hívások lehallgatására, és a titkosszolgálatok akár az sms-ekhez is hozzáférhetnek a telefonokon egy-egy Picsix-fejlesztéssel.
A Picsixnek nem ez volt az egyetlen magyarországi megjelenése: hónapokkal a Netanjahu-látogatás után a kiképzői Budapesten találkoztak bangladesi ügynökökkel, hogy oktassák őket a telefonok lehallgatására alkalmas eszközük használatára. Erről korábban az Al Jazeera hírcsatorna számolt be, de most a Direkt36 újabb részleteket is kiderített a kiképzésről. Megtudtuk például annak részleteit, hogy az eszközt az izraeliek és a bangladesiek közösen milyen körülmények között próbálták ki: egy V. kerületi lakás konyhájából a környéken használt mobilokra rákapcsolódva véletlenszerűen kiválasztott emberek hívásába hallgattak bele.
A magyar kormány és a Picsix nem reagált a kérdéseinkre, így nem tudni, hogy a magyar hatóságok tudtak-e erről a kiképzésről és a számos jogi aggályt felvető lehallgatásról. Izrael budapesti nagykövetsége azt közölte, hogy „az Izraeli Védelmi Minisztérium biztonsági, politikai és stratégiai megfontolásokból nem kommentálja az egyes országokba irányuló védelmi exportpolitikáját”.
A bangladesi szál
Az Al Jazeera 2021-ben sugárzott egy dokumentumfilmet befolyásos bangladesi személyek külföldi ügyleteiről, és ennek részeként számolt be arról, hogy Banglades izraeli fejlesztésű lehallgató technológiát szerzett be, amelynek használatára a bangladesi titkosszolgálat embereit az izraeliek Magyarországon képezték ki. A dokumentumfilmben szerepelt az is, hogy az eszközt ki is próbálták a képzés alatt, és – minden jel szerint törvénytelenül – magyar hívásokat hallgattak le vele.
Az Al Jazeera ezt egy olyan, akkoriban Magyarországon élő bangladesi férfinek a beszámolóira alapozta, aki szemtanúja volt az eseményeknek. A hírcsatorna a filmben még csak Samiként emlegette a férfit, de azóta kiderült, hogy a valódi neve Zulkarnain Szaer Kán. Magyarországról már elköltözött, és tényfeltáró újságírással kezdett foglalkozni, most pedig a Direkt36-tal újabb részleteket osztott meg a Budapesten lezajlott megfigyelős kiképzésről.
Kán elmondta, hogy hét évig élt Magyarországon, és indiai éttermeket üzemeltetett a budapesti Horánszky utcában, illetve a Nyáry Pál utcában. Hozzátette, az apja korábban magas beosztású katona volt Bangladesben, így neki is vannak kapcsolatai a bangladesi elitben. Elmondta azt is, hogy mivel hazájának nincs nagykövetsége vagy konzulátusa Magyarországon, informálisan máskor is megkérte már a bangladesi vezetés, hogy segítsen honfitársainak, ha éppen Magyarországon volt dolguk.
2019-ben is egy szívességre kérték Kánt. Egy bangladesi titkosszolga azt mondta neki, hogy bangladesi tisztek érkeznek majd Budapestre, akiknek szállásra és fuvarra lesz szükségük, hogy eljussanak az itt nekik szervezett képzésre.
Kiképzés egy budapesti hangárban
Az Al Jazeera két évvel ezelőtti kutatásából kiderült, hogy a képzésen a Picsix által gyártott P6 Intercept nevű megfigyelőeszköz használatára oktatták a bangladesieket. Az izraeliek egy Szingapúrban bejegyzett közvetítőcégen keresztül adták el a P6 Interceptet a délkelet-ázsiaiaknak. Az Al Jazeera által megszerzett, az eszköz eladásáról szóló szerződésen az áll, hogy a P6 Intercept Magyarországról került a bangladesiekhez, a hírcsatorna ugyanakkor az ügyletet ismerő más forrásokból úgy értesült, hogy ez csak papíron volt így. Állítólag azért volt szükség harmadik ország feltüntetésére, hogy Bangladesben ne tudják meg, Izraellel üzletel a kormányuk. A muszlim többségű ország ugyanis hivatalosan el sem ismeri Izrael államot.
Kán azt mondta, összesen hét bangladesi érkezett Magyarországra 2019-ben. Nekik egy V. kerületi, Molnár utcai lakást talált, itt szálltak meg, a képzésük pedig egy Budapesten bejegyzett, egy magyar és egy izraeli állampolgár tulajdonában álló cég, a One Telecom Kft. egy hangárszerű épületében történt.
A cég évekkel ezelőtt elköltözött az épületből, amelyben ma egy magyar vállalkozás irodája működik. Utóbbi egy munkatársa a Direkt36 telephelyre tett látogatásakor elmondta, másfél éve bérlik a helyiséget, és amikor ők odaköltöztek, az izraeli–magyar cég korábbi ottlétéről már csak egy ajtón talált matrica árulkodott, amelyen a cég logója volt látható. A munkatárs azt mondta, a cégről annyit tudtak, hogy telekommunikációval foglalkozott.
A munkatárs azt is elmondta, hogy ők sokat alakítottak az irodán, a sima linóleumborítású padlót fedték le szőnyeggel, bútorokat hoztak, így az már nem hasonlít a korábbi bérlő által használtra. Az épület és a helyiségek elrendezése azonban egybevág a Kán által látottakkal, és az akkoriban általa készített fotók alapján beazonosítható az épület is.
Az ingatlant bérbe adó cég képviselője a Direkt36-nak elmondta, a helyiséget 2013 és 2020 között adta ki az izraeli–magyar cégnek. A főbérlő a cégről azt mondta, telekommunikációs vállalkozásként működött, amely egyebek mellett telefonok és tv-k beszerelésével és telepítésével foglalkozott, és több nagyobb cég alvállalkozójaként is tevékenykedett.
„Teljesen normális cégként működött, szerelők jártak oda dolgozni”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy „ingatlant béreltek tőlünk, semmilyen más kapcsolatunk nem volt”. A bérleti szerződést elmondása szerint ő egy magyar állampolgárral kötötte. További, emailben küldött kérdéseinkre, miszerint volt-e tudomása a cég izraeli kapcsolatairól, illetve hogy 2020-ban miért költözött el a telephelyről a vállalat, nem kaptunk választ. (A One Telecom nem reagált a megkereséseinkre.)
Kánt a bangladesi titkosszolgák vitték be magukkal a képzés helyszínére.
„Az izraeliek nem örültek, hogy engem is bevisznek, két-három ellenőrző ponton is keresztül kellett mennem”
– idézte fel Kán, hozzátéve, hogy bent 25-30 embert látott mozgolódni, őt pedig egy külön helyiségben ültették le. Itt egy asztalon számos papír hevert. Ezek egy része a képzés menetrendjét írta le, de részletes ismertetőt talált a P6 Intercept felületéről és működtetéséről is. A dokumentumokról fotókat is készített.
Az oktatóanyag alapján az eszközzel mindössze néhány kattintás után könnyedén lehet telefonokra kapcsolódni és megfigyelni azokat. A Kán által látott és lefotózott füzetben részletesen, lépésről lépésre mutatják be a P6 Intercept működését a közelben lévő telefonok bemérésétől az azokra történő kapcsolódásig. A különböző funkciók használatát több oldalon keresztül, képernyőképekkel illusztrálva ismertették a füzetben.
Lehallgatás a Molnár utcából
Kán szerint a bangladesiek a kiképzés utolsó napján győzködték a kiképzőket, hogy élesben is próbálják ki a titkosszolgálatuk által megvásárolt eszközt. Ettől az izraeliek először vonakodtak, és Kán szerint konkrétan ki is jelentették, hogy nem akarnak diplomáciai bonyodalmakat, mert a magyar titkosszolgálatoknak nem volt tudomásuk arról, hogy lehallgatókészüléket hoztak az országba. A bangladesiek kérését azzal hárították, hogy a kiképzésüket megkapták, a fontosabb tudnivalókról külön CD-t kaptak, így nincs szükség bemutatóra.
Végül Kán szerint a bangladesiek unszolására az izraeliek mégis belementek a demonstráció megtartásába, de ahhoz egy másik helyet javasoltak. Ez lett végül a bangladesiek V. kerületi, Molnár utcai szállása.
Az eszköz – ahogy azt Kán a lakásban látottak és hallottak alapján leírta – laptophoz hasonlít, és lényegében telefontoronyként működik. Fél-egy kilométeres körben képes telefonhívásokat befogni és azokat lehallgatni. A kezelői akár a telefonok hangszóróját is képesek bekapcsolni, de a képernyőre nem tudnak vele csatlakozni. Hangfelismerő rendszere is van, így felvételek alapján képes beazonosítani a beszélőt akkor is, ha telefonszámot cserél.
Kán azt mondta, a lakásban rajta kívül három bangladesi titkosszolga, valamint két, a készüléket bemutató izraeli és az ügyletben részt vevő ír állampolgárságú közvetítő tartózkodott. Mindannyian – Kánnal együtt – a Molnár utcai lakás étkezőjében gyűltek az asztalra letett lehallgatókészülék köré. „Az izraeliek bekapcsolták, és elkezdték magyarázni, hogy a legközelebbi telefontoronyra már rá is csatlakoztak és körülbelül kétszáz környékbeli hívást már be is fogtak” – emlékezett vissza Kán.
„Megmutatták, hogy néhány kattintással már rá is lehet csatlakozni a hívásokra. Négy-öt beszélgetésbe kapcsolódtak bele, ezeket véletlenszerűen választották ki. Egy-egy hívást egy-két percig hallgattak, közben engem kérdeztek, hogy értek-e valamit a beszélgetésekből”
– idézte fel Kán, megjegyezve, hogy nem tud jól magyarul, és a telefonon lehallgatott emberek többsége túl gyorsan beszélt ahhoz, hogy bármit megértsen.
„Arra emlékszem, hogy egy nő mintha a lányával beszélt volna arról, hogy éppen bankban van és ügyet intéz, meg virágboltot is emlegetett” – mondta Kán, aki szerint a lehallgatások közben az izraeliek elmagyarázták, hogyan lehetne felvételt készíteni a hívásokról, miképp kellene azokat elmenteni. Kán szerint ismertették azt a funkciót is, amely képes arra, hogy előre felvett hanganyag alapján az eszköz megtaláljon egy beszélőt a befogott hívásokban akkor is, ha az egy addig nem ismert telefonszámot használ.
„Nagyjából 8-10 percig tartott az egész. Az izraeliek végül azzal zárták rövidre a dolgot, hogy a magyar hatóságoknak is lehet olyan műszerük, ami felfedezi, hogy éppen hívásokba hallgatnak bele, úgyhogy jobb lenne abbahagyni. Viccelődtek azon, hogy nem lenne jó a diplomáciai bonyodalom” – mondta Kán.
Az eszköz egyébként egyszerre akár 200-300 telefon lehallgatására is alkalmas, leggyakrabban tüntetéseken és más tömegrendezvényeken szokták bevetni a szolgálatok – állította az Al Jazeerának a P6 Interceptről Eliott Bendinelli, a technológiai visszaélések ellen küzdő Privacy International nevű brit szervezet szakértője. A Budapesten lehallgatott hívásokat Kán szerint véletlenszerűen választották ki. Az nem derült ki számára, hogy pontosan kit értettek az izraeliek „a magyarok” alatt, akikkel nem volt megegyezés, és hogy a hazai hatóságok tudtak-e egyáltalán a kiképzésről.
Kán szerint a bangladesi tisztek meg szerették volna hívni egy vacsorára az izraeli kiképzőket a Nyáry Pál utcai éttermébe, de oda végül csak az ír közvetítő ment el. Az izraeliek biztonsági okokra hivatkozva maradtak távol, és mert – állították Kánnak – nem szokták elhagyni a kiképzések helyét.
Jogi aggályok
Az Al Jazeera már két éve beszámolt a Magyarországon lezajlott kiképzésről és az állítólagos lehallgatásról, de nincs információ arról, hogy a magyar hatóságok vizsgálódtak volna ebben az ügyben. A Budapesti és az Országos Rendőrfőkapitányság mellett a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek is elküldtük kérdéseinket. Megkeresésünkre egyik hatóság sem reagált.
Pedig a történtek felvetik a jogszabálysértés lehetőségét. A TASZ jogvédő szervezet munkatársa, Hüttl Tivadar ügyvéd a Direkt36-tal azt közölte, a beszámoló alapján a lehallgatottakat adatvédelmi jogsérelem érte, mivel hozzájárulásuk vagy törvényes felhatalmazás nélkül kezelték adataikat:
„Az adatvédelmi jogsértésben a jogalap nélküli adatkezelés mellett az érintettek, akiknek a telefonját célba vették – nemcsak a tényleges lehallgatással, hanem már a telefonszám beazonosítással is – felé történő tájékoztatási kötelezettséget is megsértették.”
Szerinte ezenkívül három, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt is azonosítani lehet: személyes adattal való visszaélést, tiltott adatszerzést, valamint információs rendszer megsértését is. Utóbbiak akár kettő, illetve három év szabadságvesztéssel is büntethetők.
Miért épp Magyarország?
Kán a kiképzés alatt állítása szerint rákérdezett a bangladesi tiszteknél, hogy miért Budapesten történik az oktatásuk. Úgy emlékezett, hogy a bangladesiek elsősorban praktikus okokat emlegettek: a magyar–izraeli vegyes tulajdonban lévő cég itt lévő telephelyére hivatkoztak, illetve arra, hogy az izraeliek beutazása az ázsiai országba sokkal nehezebb lett volna, mint Magyarországra jönni.
A bangladesi felső vezetésből egyébként nem először kértek segítséget Kántól. A Direkt36 az Al Jazeera oknyomozását segítve írt 2021 elején egy Haris Ahmed nevű férfiról, aki az akkori bangladesi vezérkari főnök, Aziz Ahmed testvére, és 2015-ben menekült hamis papírokkal és álnevet felvéve Magyarországra. Haris Ahmed azért szökött el hazájából, mert ott gyilkosságért elítélték.
Korábbi cikkünkből kiderült, hogy a férfi éveken át zavartalanul élt Magyarországon, és számos vállalkozása is volt. Többek között voltak vendéglátóipari és kiskereskedelmi érdekeltségei, továbbá egy illegális pénzváltót is üzemeltetett.
A cégadatok szerint ezek a vállalkozások már vagy nem működnek, vagy Haris Ahmed nem rendelkezik bennük tulajdonrésszel. Kán szerint Haris Ahmed ma Franciaországban él, és nem tud arról, hogy lennének aktív magyarországi kapcsolatai.
|
Kibercégek kísérték az izraeli miniszterelnököt Budapestre, majd az egyik külföldi titkosszolgákat képzett ki
|
Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2023/02/21/kibercegek-kisertek-az-izraeli-miniszterelnokot-budapestre-majd-az-egyik-kulfoldi-titkosszolgakat-kepzett-ki-magyarorszagon
|
2023-02-21 15:29:37
| true | null | null |
Telex
|
Közzé tette a győri önkormányzat, hogy mennyit fizetett a Tankcsapda augusztus 28-i koncertjéért: az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint Tankcsapda fellépési díja, a hang-, színpad- és látványtechnika együttesen 66 millió forintba került. Az Ugytudjuk vette észre a dokumentumot, azt írják, korábban adatigénylést adtak be, hogy megkapják az adatokat.
Érdekesség, hogy a Tankcsapda gázsiját tartalmazó dokumentumot kedden tette fel az önkormányzat, viszont abban szeptember 29. szerepel a dátumnál, és a júliusi-augusztusi szerződéseket tartalmazza. A dokumentumból az is kiderül, hogy a Slade fellépéséért 17,8 milliót fizetett a város, de ebben nincs benne a zenekar gázsija. A brit együttes szeptember 4-én játszott Győrben.
Az Ugytudjuk cikke szerint a Tankcsapda nem szimpla koncertet adott Győrben, hanem egy nagy, kivetítős-körszínpados show-t, ami akár magyarázhatná is a 66 milliós végösszeget. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a tavaly augusztus 20-i BaRock Zenebona nevű rendezvény ugyanennyibe került, azon viszont 13 helyszínen 26 zenekar lépett fel. A lap beszélt egy koncertszervezéssel foglalkozó szakemberrel, aki sokallta a Tankcsapda koncertjének költségeit, de a Telex információ szerint is a piaci ár többszöröse ez a 66 millió.
|
66 milliót fizetett a győri önkormányzat a nyár végi Tankcsapda-koncertért
|
Közzé tette a győri önkormányzat, hogy mennyit fizetett a Tankcsapda augusztus 28-i koncertjéért: az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint Tankcsapda fellépési díja, a hang-, színpad- és látványtechnika együttesen 66 millió forintba került. Az Ugytudjuk vette észre a dokumentumot, azt írják, korábban adatigénylést adtak be, hogy megkapják az adatokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/kult/2021/10/27/gyor-tankcsapda-koncert-koltseg-kozerdeku-adatigenyles-barock-zenebona
|
2021-10-27 16:01:00
| true | null | null |
Telex
|
Nem világos ugyanakkor, hogy miért szerepel az NBSZ-es telefonszám a célpontok között. Két kézenfekvő magyarázat van. Az egyik, hogy a szakszolgálati tiszt maga is célponttá vált valamilyen oknál fogva. A másik pedig az, hogy a szakszolgálat működteti a Pegasust, és csak tesztelési célból próbálták ki a munkatársuk telefonján. Mindkét magyarázat tovább erősíti azokat a korábbi információkat, amelyek szerint a Pegasus magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak.
A Direkt36 a Pegasus Project nevű nemzetközi újságírói csapat magyar partnereként még júliusban írta meg, hogy az izraeli kémszoftverrel magyar újságírókat, médiatulajdonosokat, ügyvédeket, ellenzéki politikusokat és kormánytisztviselőket figyeltek, illetve figyelhettek meg. A tényfeltáró újságírói projekt alapját egy világszinten 50 ezer, Magyarországról pedig több mint 300 olyan telefonszámot tartalmazó adatbázis jelentette, amelyet a Pegasust gyártó NSO ügyfelei választottak ki megfigyelésre. Ezt a listát a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet közösen szerezte meg, majd a projektben résztvevő 17 szerkesztőség elemezte.
Ennek az elemzésnek az egyik legfontosabb része volt a telefonszámok felhasználóinak megtalálása. A Direkt36 és az nemzetközi újságíró csapat számos módszerrel, egyebek mellett a CallApp nevű nyílt internetes telefonkönyv-applikáció segítségével tudott neveket rendelni a kiszivárgott telefonszámokhoz.
A Pegasushoz hasonlóan szintén izraeli CallApp szolgáltatásának egyik alapja az, hogy világszerte nagyon sok telefonhasználó megosztja a telefonkönyvét különböző applikációkkal (gondoljunk bele, hány üzenetküldő alkalmazás kér hozzáférést a telefonunk kontaktlistájához). Többek közt ezeken keresztül gyűjti be aztán a telefonszámos adatokat a CallApp és a többi hasonló rendszer. A CallApp az évek során több mint 60 forrásból egy 3 milliárd telefonszámot is meghaladó, folyamatosan bővülő adatbázist gyűjtött össze.
Az NBSZ tisztjéhez kötődő telefonszámot is azért sikerült azonosítanunk, mert azt a titkosszolga nevével és beosztásának rövidítésével („ov nbsz tech elh”) valaki elmentette és aztán így felkerült a CallApp adatbázisába. A rövidítés vélhetően arra utal, hogy a szám használója az NBSZ „technikai elhárítással” foglalkozó osztályvezetője.
A Direkt36 ezt követően több korábbi titkosszolgálati forrás segítségével meggyőződött arról, hogy a telefonszám valóban az NBSZ adott munkatárshoz tartozik. Ez a tiszt – akinek nevét nem írjuk le, mivel nem közszereplő – tényleg az NBSZ-nél dolgozik technikai területen, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy a célpontként való kiválasztása idején éppen milyen beosztásban volt.
A telefonszámot végül fel is hívtuk. Miután ez a személy az általunk is ismert néven bemutatkozott, elmondtuk neki, hogy miért keressük, illetve, hogy tudomásunk szerint ő a szakszolgálat munkatársa. Erre úgy reagált, hogy ha mindez valóban így van, akkor megérthetjük, hogy a kérdéseinkre miért nem válaszolhat. Elsősorban azt szerettük volna megtudni tőle, vajon miért szerepelhet a telefonszáma a kiszivárgott adatbázisban, de ezt sem kívánta kommentálni.
Az NBSZ honlapja szerint a technikai elhárítás a Technikai Felderítő Igazgatóság alá tartozik. A technikai elhárítás mellett ennek az igazgatóságnak a feladata „a lakásban történtek technikai eszközök segítségével történő megfigyelése és rögzítése”, „a titkos kutatás támogatása”, valamint a „hírközlő hálózaton folytatott kommunikáció tartalmának, valamint számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatok megismerése és rögzítése”. Utóbbi éppen az olyan kémszoftverek használatát is jelenti, mint amilyen a Pegasus.
A Pegasus katonai kiberfegyvernek minősül, és csak az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyásával lehet megvásárolni, használói pedig kizárólag állami szereplők, például nyomozószervek vagy titkosszolgálatok lehetnek. Számos erős közvetett bizonyíték van arra, hogy a hazai telefonszámokra magyar állami szervek kémkedtek a Pegasusszal. A tényfeltáró projektnek egy leszerelt magyar titkosszolga, valamint az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta és használta is a kémszoftvert. A magyar kormány nem tagadta, hogy használja a Pegasust, és nem vitatta azokat a megfigyeléseket sem, amelyekről a Direkt36 már beszámolt.
A Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati források szerint több forgatókönyv képzelhető el arra, hogy miért vált célponttá az NBSZ-es tiszt telefonja. Az egyik az, hogy a célba vett NBSZ-es személy vagy épp egy rutinszerű nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, vagy esetleg elkövetett valamilyen gyanús cselekményt, és ezért megfigyelés alá került. Egy másik lehetőség viszont az, hogy a titkosszolga telefonszámát csak tesztelésre használták, és a szakszolgálat egyik készülékén próbálták ki a Pegasus működését. Több, a szolgálatok működését ismerő forrás szerint egy-egy kémszoftver vagy más mobilos eszköz tesztelésére külön erre a célra használatos mobiltelefonokat és külön teszttelefonszámokat is tartanak.
Elméleti lehetőségként felmerül, hogy egy másik ország hatóságai próbálták megfigyelés alá venni az NBSZ-es tisztet, bár a Pegasus működéséről rendelkezésre álló információk szerint ennek minimális az esélye. Az izraeli NSO ugyanis kifejezetten belföldi elhárítási és nyomozási célokra adja el a kémszoftvert az egyes országoknak. A Pegasus-ügyet a nyáron kirobbantó nemzetközi tényfeltáró újságírói csapatnak a cég belső ügyeit ismerő források például elmondták, hogy az NSO ügyfelei csak nyomós indokkal kaphatnak hozzáférést az országuk területén kívül eső célpontok megfigyelésére. Márpedig az NBSZ-es telefonszám kizárólag más magyar számok mellett tűnt fel a kiszivárgott adatbázisban.
A Direkt36 megkeresésére sem az NBSZ, sem a magyar kormány nem reagált.
Megfigyelés megrendelésre
A mai Magyarországon az állami megfigyeléseket, lehallgatásokat jellemzően a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tisztjei végzik. Ők biztosítják a titkos információgyűjtés technikai és humán hátterét, a fizikai figyeléstől a lakások bepoloskázásán át a telefonok vagy számítógépek feltöréséig. Az NBSZ-nek ugyanakkor nincsenek saját ügyei, nyomozásai, mivel ők csupán szaktudásukkal támogatják a rendőrség és a különböző titkosszolgálatok műveleteit, amelyek ezekhez a megfigyeléseket tőlük megrendelik.
Ez a megrendelés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy például az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egyik elhárítótisztje egy úgynevezett szolgálati jegyen bejelöli, hogy az akciójához milyen típusú megfigyelésre (fizikai megfigyelés, postai levelek felbontása, telefonlehallgatás, elektronikus kommunikáció megfigyelése, lakás bepoloskázása stb.) van szüksége. Több volt elhárítótiszt elmondása szerint a megrendelőknek elméletben nem is kell tudniuk, hogy az NBSZ a kérésüket pontosan milyen eszközzel és technológiával teljesíti. Elmondásuk szerint ugyanakkor a Pegasushoz hasonló kiberfegyverek használatát jellemzően a megrendelő titkosszolgálat vezetésének is meg kell indokolnia és jóvá kell hagynia, mivel képességeiben a szokásosnál jóval brutálisabb, illetve sokkal drágább , eszközről van szó (korábban nyilvánosságra került szerződések alapján kb. 15 millió forintba, de akár sokkal többe is kerülhet egy magyar célpont megfigyelése).
A Pegasushoz hasonló kémszoftverek beszerzése és működtetése az NBSZ feladata, és van is rá bizonyíték, hogy korábban vásároltak és használtak hasonló technológiákat. Amikor 2014-ben hackerek feltörték a FinFisher/FinSpy nevű kémprogramot kifejlesztő Gamma Group szervereit, a nyilvánosságra hozott belső levelezésekből az is kiderült, hogy az NBSZ is aktív felhasználója a FinSpy-nak. Egy évvel később, 2015-ben a Hacking Team nevű olasz cég szervereit törték fel hasonló módon, és az ő klienseik adatai is kikerültek az internetre. A kiszivárgott szerződések alapján a Hacking Team legrégebbi ügyfelei közt ott volt a magyar hírszerzés (Információs Hivatal) és az NBSZ is.
A FinSpy és a Hacking Team termékei még közel sem voltak olyan kifinomultak, mint a Pegasus. Egy korábbi titkosszolga a kiszivárgott dokumentumokat magyarázva elmondta, hogy ezekkel a kémszoftverekkel csak úgy lehetett feltörni egy-egy telefont vagy számítógépet, ha a titkosszolgálat emberei fizikailag hozzáfértek a készülékhez, vagy pedig az eszköz használója óvatlanul rákattintott egy olyan linkre vagy fájlra, amelyet a szolgálatok küldtek neki. A 2010-es évek derekán használt kémszoftverek kezelőfelületét ráadásul egy belső, zárt rendszerből lehetett csak elérni – tette hozzá a forrás. Ez azt jelentette, hogy a megfigyelést végző tisztek mindig ismerték a célpont identitását, és a róla kémszoftverrel gyűjtött adatok is mind náluk futottak össze.
A volt titkosszolga szerint a Pegasus esetében azonban már bonyolultabb a helyzet. Egyrészt azért, mert az izraeli kémszoftver már nem igényli a célpont közreműködését a telefon megfertőzésekor. Ez ugyanis úgynevezett „zero-click attack”, azaz klikkelés nélküli támadás révén történik, és a kémszoftver gyakorlatilag automatikusan és a használó számára láthatatlanul kerül fel a készülékre. Ebből viszont az is következik, hogy a megfigyelés megrendelőjének elegendő csak bizonyos metaadatokat (pl. telefonszám) megadni azoknak a szakembereknek, akik a Pegasust működtetik. Utóbbiak így nem is feltétlenül tudják azt, hogy ki is valójában a célszemély. Például akár azt sem, ha éppen egy újságíró vagy ellenzéki politikus megfigyelésében segédkeznek.
A Pegasus magyarországi célpontjairól kiszivárgott lista nem tartalmaz önmagában semmilyen direkt információt arról, hogy ezeket a számokat vajon ki és miért célozta meg a kémszoftverrel. Az viszont kiderül a listából, hogy célpontok rendkívül sokszínűek. Akad köztük elítélt bűnöző éppúgy, mint államtitkár, neves ügyvéd, vagy éppen ellenzéki politikus. Amennyiben valóban a magyar állam használja a magyarországi célpontok megfigyelésére a Pegasust, az egymástól teljesen eltérő profilú célpontokat tartalmazó lista alapján is elsősorban az NBSZ jöhet szóba mint felhasználó, hiszen a Terrorelhárítási Központtól (TEK) a rendőrségig a különböző megfigyelési kérelmek mind náluk futnak össze.
Ha valóban az NBSZ működteti a Pegasust, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megfigyeléssel nyert adatokkal ők rendelkeznek. Egy volt titkosszolga szerint ugyanis a Pegasus egy úgynevezett lekérhető szoftver (software as a service (Saas) vagy on-demand software), ami az jelenti, hogy az adatokat központilag tárolják, és a felhasználók a megfelelő jogosultság birtokában ahhoz elméletben bárhonnan hozzáférhetnek. Így akár az is megoldható, hogy az NBSZ csak a telepítést – azaz egy telefon megfertőzését – csinálja, ám a beérkező információkat már egy teljesen más felhasználó dolgozza fel.
A volt titkosszolga szerint ez a rugalmasság egyben komoly kockázata is a Pegasusnak. Mivel a begyűjtött információkhoz már nem csak a kémszoftvert kezelő, képzett és fegyelmezett titkosszolgálati tisztek férhetnek hozzá az NBSZ épületén belül, ezért sokkal nehezebb vigyázni is az adatokra. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, annak a gyanúja is erősen felmerül, hogy a Pegasusszal megfigyeltek adataihoz akár még az izraeli titkosszolgálat is hozzáférhet.
Vizsgálódások az NBSZ-nél, válaszok nélkül
A Pegasus-megfigyelések napvilágra kerülése után több magyar ellenzéki politikus is vizsgálódni kezdett, köztük Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke. „Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar állam rendelkezik ilyen szoftverrel, és hiába volt bármilyen botrány, nem korlátozódott a használata, tehát most is, azóta is használják” – nyilatkozta a 168 Órának. Az ellenzéki politikus először a polgári elhárítás, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), majd később az NBSZ főigazgatójától is kért és kapott személyes találkozót, hogy a Pegasus beszerzéséről és használatáról kérdezze őket.
Mesterházy a Direkt36-nak elmondta, hogy bár az AH és az NBSZ vezetői – a kormányzati kommunikációval összhangban – nem adtak konkrét, egyértelmű választ a kérdéseire, de a főigazgatók válaszaiból csakis arra tudott következtetni, hogy a Pegasust tényleg használja a magyar állam, annak technikai működtetője pedig az NBSZ. Hogy pontosan miből következtet erre, azért nem mondhatta el, mert a találkozók előtt titoktartást kellett aláírnia.
Szintén vizsgálja a kémszoftver használatát a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az első ülést a témában ugyanis a bizottság fideszes tagjai távollétükkel megakadályozták, a második ülésen viszont az ellenzéki képviselők – állításuk szerint – semmitmondó válaszokat kaptak, ráadásul azokat 2050-ig még titkosították is.
Ezt követően Stummer János, a testület jobbikos elnöke kihelyezett bizottsági ülést hívott össze a megfigyeléseket lebonyolító NBSZ budai központjába október 18-ára. Stummer az ülés után a Direkt36-nak elmondta, ismét csak nem sikerült kielégítő választ kapniuk, ezért egy ténymegállapító vizsgálatot kezdeményezett. „Ennek keretében betekinthettünk volna a megfigyelések során keletkezett iratokba és meghallgathattuk volna a megfigyelések operatív bonyolítóit, de ezt a kezdeményezést a bizottság fideszes többsége elutasította. Így továbbra sem tudjuk, hogy kiket hallgatott le a szolgálat Varga Judit engedélyével” – mondta.
A Pegasus-ügy július 18-i kirobbanásakor a Magyar Hang megkereste Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét is, megtudni, vajon indít-e vizsgálatot. Péterfalvi a lapnak azt mondta, épp szabadságon van, ezért majd csak a visszatérése után, hetekkel később tud dönteni egy esetleges vizsgálatról. A lap felvetette az adatvédelmi biztosnak, hogy a megfigyelési ügy súlyosságára való tekintettel nem lehet-e előbb is dönteni az eljárás megindításáról, Péterfalvi azonban erre „nem tudott felelni”. A NAIH végül augusztus 5-én kezdett vizsgálódni, ám Péterfalvi később azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy a várhatóan november elején záruló vizsgálat megállapításainak jó részét nem hozza majd nyilvánosságra.
Péterfalvi szintén elment az NBSZ-nél tartott kihelyezett bizottsági ülésre, de Stummer János szerint az adatvédelmi biztos ott sem igazán tűnt ki aktivitásával. „Az ülésen részt vett a vizsgálatot indító Péterfalvi Attila is, de érdemi kérdést az ülés során az adatvédelmi biztos nem intézett a szolgálatok munkatársaihoz” – mondta a Direkt36-nak a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Megkeresésünkre Péterfalviék annyit reagáltak, hogy a vizsgálat lezárultáig nem adnak már semmilyen információt.
|
Kémszoftverekkel is foglalkozó magyar titkosszolga került elő a Pegasus-listából
|
A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/10/29/kemszoftverekkel-is-foglalkozo-magyar-titkosszolga-kerult-elo-a-pegasus-listabol
|
2021-10-29 16:08:00
| true | null | null |
Telex
|
A pénz tulajdonképpen nem sok, és mégis: pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet. Oda, ahová mondják nekik. Persze ez nem legális, mégis bevett gyakorlat - erről is meséltek egy Budapest környéki cigánytelepen. A harc már folyik a roma voksokért, de közben a roma politikusok annyira összevesztek, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesz képviseletük a parlamentben.
|
Romavoksok – széthúzás és harc a pénzekért a választások előtt
|
A pénz tulajdonképpen nem sok, és mégis: pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet. Oda, ahová mondják nekik. Persze ez nem legális, mégis bevett gyakorlat – erről is meséltek egy Budapest környéki cigánytelepen. A harc már folyik a roma voksokért, de közben a roma politikusok annyira összevesztek, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesz képviseletük a parlamentben.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hazon-kivul/2022/02/15/romak-voksok-penzert-valasztas-szavazas
|
2022-02-15 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
2021. szeptember 1-jén megindították a végelszámolási eljárást az Andy Vajna hagyatéki vagyonát tömörítő AV Perfect Kft. ellen, írja a Forbes.
A vagyonkezelő mögött tavaly jelent meg a Las Vegas-i VMT Holdings LLC, amivel kapcsolatban Vajna Tímea, az egykori milliárdos özvegye januárban a Forbes kérdésére megerősítette, a holdingcégnek ő a végső tulajdonosa.
Idén nyáron továbbra is ez a cég volt bejegyezve tulajdonosként, de a magyarországi láncszemet kiveszik a cégstruktúrából. Az AV Perfectből felszámolás után több mint másfél millió dollár, azaz nagyjából félmilliárd forint osztalékot vesznek ki, az összeget azonban beleszámítják a cég felé fennálló 1,6 millió dolláros tartozásba.
2019 őszén derült ki Andy Vajna hagyatéki végzése alapján, hogy az AV Perfect Kft. Vajna Tímeáé, a cégben 123 millió dollár, azaz nagyjából 40 milliárd forintnyi vagyon összpontosult. Akkor még ez a cég tömörítette a kaszinóbirodalmat is, ez azonban tavaly gazdát cserélt: a holding legértékesebb szelete Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Szentkirályi Alexandra férjének tulajdonába került – emlékeztet a lap. A Forbes szerint Vajna Tímeának közel 40 milliárd forintnyi vagyona van.
|
Vajna Tímea felszámolja a céget, amiben az örökséget kapta
|
2021. szeptember 1-jén megindították a végelszámolási eljárást az Andy Vajna hagyatéki vagyonát tömörítő AV Perfect Kft. ellen, írja a Forbes.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/29/vajna-timea-orokseg-ceg-felszamolas-fel-milliard
|
2021-10-29 16:15:00
| true | null | null |
Telex
|
A legutóbbi polgármesteri találkozón azt mondták, adnak egy GPS-es tabletet, és mindenki azzal járja körbe a települését.
Egy északkelet-magyarországi település független polgármestere szerint a Fidesz a párthoz közel álló, ám nem pártszínekben megválasztott településvezetőket is befogta a legutóbbi aláírásgyűjtésébe. A 24.hu-nak nyilatkozó férfi azt mondta, hogy a választókerület fideszes országgyűlési képviselője által tartott polgármesteri találkozókon „korábban is rendszeresen előjöttek a párttól érkező kérések”, de a mostanit már soknak érezte.
A Fidesz szeptember elején jelentette be, hogy petíciót indít Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! címmel. Hollik István kommunikációs igazgató utóbb azt közölte, hogy már az első hónapban egymillió aláírást összegyűlt. A párt akkor sem állt le, amikor az előválasztás első fordulója után kiderült, hogy Karácsony Gergely kiszáll az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folyó versenyből. A petíció címét megváltoztatták, és Márki-Zay Péter nevét illesztették be a főpolgármesteré helyett.
A nagyszámú aláírás nem csupán az utcai standoknál spontán jelentkező támogatóktól jött össze. A Fidesz a telefonos mozgósítástól kezdve számos eszközt, például a személyes megkeresést is bevetette a siker érdekében. A győri MSZP beépített aktivistája szerint egyesek 1200 forintos órabérért járják a várost, és keresnek fel olyan címeket, ahol a korábban megadott adatok alapján kormánypárti szimpatizánsok laknak. A szocialista párt által közzétett videón az aktivista azt mondta, hogy egy „gyanús újsághirdetés” alapján ment el a helyi fideszes képviselő irodájába, ahol egy rövid online oktatás után egy tabletet adtak neki. A feladata az volt, hogy a gépen található listán szereplő több mint száz embert keresse fel, és kérdezze meg őket, hogy még mindig a Fideszre szavaznának-e.
Lapunk információi szerint hasonló iPad-ekkel szerelte fel a Fidesz több kistelepülés polgármesterét is.
Neve elhallgatását kérő forrásunk elmondta, hogy a körzet fideszes országgyűlési képviselője évek óta tart találkozókat a térség „baráti” polgármestereinek. Ismeretei szerint hasonló informális fórumokat más választókerületekben is szervez a kormánypárt. A két-három havonta összehívott találkozók a független polgármester szerint azért hasznosak, mert az alulfinanszírozott önkormányzatok információhoz juthatnak pályázatokról, egyéb támogatási lehetőségekről, ám cserébe a Fidesz is rendszeresen kér szívességeket, így például plakátolási vagy aláírásgyűjtési segítséget. A legutóbbi találkozón pedig a Stop Gyurcsány! kampányban elvégzendő feladatokat osztották ki a résztvevőknek.
A polgármesterek kaptak a petíciós aláíróívekből, valamint azokból az érvelőkártyákból, amelyeket a Fidesz rendszeresített, hogy tagjai flottul elsajátíthassák a minden ellenzéki érvet lesöprő gyurcsányozós retorikát. Emellett átvehették a tableteket, amelyek használatához külön oktatáson kellett részt venniük.
Forrásunk szerint a tablet bekapcsolása után az aláírásgyűjtőknek telefonon kell belépési kódot kérniük a Fidesz lokális központjától, a rendszer pedig biztosítja, hogy a központból valós időben nyomon követhessék a gép kezelőjének útvonalát, valamint a felvitt adatokat.
A 24.hu-nak nyilatkozó polgármester a mostani „kérést” nemcsak azért tartja elfogadhatatlannak, mert szenzitív adatok begyűjtését várják a résztvevőktől, hanem azért is, mert az adatgyűjtést személyesen a polgármesternek kellene elvégeznie. Az oktatáson legalábbis külön felhívták a figyelmet arra, hogy az iPadet lehetőleg ne adják tovább. Így a polgármesternek egy pártfeladat végrehajtójaként kellene mutatkoznia a választói előtt.
Az adatgyűjtéssel kapcsolatban megkerestük a Fidesz sajtóosztályát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a tablettel való aláírásgyűjtés egy technikai újítás, amellyel az önkéntesek munkáját teszik könnyebbé és gyorsabbá.
A tableteken ugyanazon adatok adhatóak meg, mint a papíralapú petíción, az adatkezelés pedig – ahogy korábban is – minden esetben megfelel a vonatkozó adatvédelmi jogszabályoknak
– írta a Fidesz sajtóosztálya, hozzátéve, hogy a Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay! petíció aláírásgyűjtésében a támogatók „minden esetben önként vesznek részt”.
|
Független polgármesterektől is kér „szívességet” gyurcsányozós adatgyűjtéséhez a Fidesz
|
Egyszerű technikai újításként írta le a Fidesz sajtóosztálya azt, hogy önkénteseik a párttól kapott tablet segítségével rögzítik a Stop Gyurcsány! petíció támogatóinak adatait. A 24.hu-nak nyilatkozó független polgármester szerint az akcióba bevonták olyan településvezetőket is, akik bár nem tagjai a pártnak, de szimpatizálnak az Orbán-kormánnyal. Forrásunk szerint a tablet bekapcsolása után az aláírásgyűjtőknek telefonon kell belépési kódot kérniük a Fidesz helyi központjától. A rendszer biztosítja, hogy a központból valós időben nyomon követhessék a gép kezelőjének útvonalát, valamint a felvitt adatokat. A Fidesz szerint adatkezelésük mindenben megfelel a jogszabályoknak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/10/29/fidesz-stop-gyurcsany-tablet-fuggetlen-polgarmester/
|
2021-10-29 16:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nyáron egy Szálka? Szimpatikus minimálkemping a nádas mellett saját stranddal, bogrács, büfé, budi, ennyi volt a hírverés, amire nem lehetett nemet mondani. A Szekszárd alatti falu mellett a hetvenes években duzzasztották fel a Lajvér-patakot. A tó ma nagyrészt horgászparadicsom, a strandja elég iszapos, de vannak vízilabdakapuk, a dimbes-dombos környék pedig gyönyörű. Sokan ruccannak ki ide egy fürdésre is, de egyre több a városi kiköltöző is. A többség a nyugalomért és a természetért jön.
Amikor a helyi civilek megtudták, hogy a polgármester tervez valamit ide, közérdekű adatigénylést adtak be az önkormányzathoz. Ebből derültek ki a részletek: partvédelem címén a strand most még nádas partja helyén betonos-köves részt akartak kialakítani, amire már az EU-s pénz is megvolt, közel 120 millió forint. Ez önkormányzati projekt, a tó ugyanis az övék, a tóparti strand azonban, melynek a partját fejlesztik, már magántulajdonban van. Tulajdonosa Pálfi János polgármester, illetve az ő kft.-je.
Gyüttmentek és őslakosok
A helyiek az ügyben online petíciót indítottak „Állítsuk meg a szálkai strand lebetonozását” címmel, őket is meglepte, hogy ezt 8500-an aláírták. A faluban csak 650-en laknak, közülük 100 aláíró lehetett, máshonnan is sokakat megmozgatott tehát a felhívás. „Látványtervek nem voltak, a műszaki leírás alapján azt láttuk, hogy olyasmit akarhatnak csinálni, mint ami Fadd-Domboriban van. Ez a lebetonozott part teljesen idegen attól, ami miatt Szálkát sokan szeretik” – mondta a civil szerveződés szóvivője, Nemes Richárd, amikor meglátogattuk. Igényesen felújított parasztház az erdő szélén, bő tíz éve költöztek ide Budapestről. Ő volt, aki jelentkezett a civilek nevében: sokáig helyben próbálták megoldani a dolgokat, de egy idő után arra jutottak, hogy az az út kifulladt, úgyhogy inkább megkeresik a médiát.
„Az jó lenne, ha semmi nem történne, ha maradna minden a régiben? A fejlesztésellenesek azt akarják, hogy ne legyen semmi beton, és ne költözzön ide senki. De amikor ők költöztek ide, akkor is ki lehetett volna tenni a megtelt táblát.” Pálfi János polgármester szerint csak néhány beköltöző kelti Szálkán a feszültséget, ők ágálnak minden projekt ellen, de a helyiek nagy többsége mögötte áll, nem véletlenül szavazott rá legutóbb is közel 90 százalék. 18 éve polgármester, és ezalatt, mint mondja, sokat változott a falu képe. „Ez egy fejlődés nélküli, lepukkant község volt, most pedig az ország egyik első települése”, lám, elsők lettek a Virágos Magyarország mozgalomban is. Ha mindig engednének, amikor öt ember tiltakozik, akkor nem épülne soha semmi, Szálka még mindig egy porfészek lenne.
A partfejlesztés ellen azonban sokkal többen tiltakoztak, és ez eredménnyel járt: a terveket megváltoztatták, a beton helyett facölöpök lesznek, és az eredetileg tervezett iszapkotrás helyett is a környezeti szempontból előnyösebb iszapfaló baktériumos biológiai megoldást fogják alkalmazni. A polgármester annak ellenére ment bele a módosításba, hogy ő még most is jobbnak gondolja az elvetett verziót: a terméskövek között lett volna helye szerinte a nádnak is, a facölöpök pedig 15 év alatt el fognak korhadni – állítja.
Különben is, a petíció címe megtévesztő volt, a strandot senki nem akarta lebetonozni, csak a partot.
A szálkaihoz hasonló konfliktusok máshol is vannak, ennél nagyobb volumenben is. A Balatonnál gyorsan halad a tó de facto körbebetonozása és a nádasirtás, monstre fejlesztési projektek próbálnak átsiklani a hatóságokon és a közvéleményen. Az új nagytulajdonosok elképzeléseivel szemben a néhol jelentkező civil ellenállásnak gyakran a régebben kiköltözők a motorjai – lehet, hogy ők érzékenyebbek a környezeti szempontokra, de több erőforrásuk is van az érdekérvényesítéshez, és talán kevésbé függenek a helyi hatalmi struktúráktól.
Szálkán nincsenek látványos társadalmi konfliktusok, bár a helyi fórumon volt olyan megjegyzés, hogy miért akartok ti beleszólni a dolgokba, amire visszakérdeztek: hány évig kell itt lakni, hogy valaki elmondhassa a véleményét a dolgokról? A falu vezetése is próbált kicsit hangolni a „gyüttmentek” ellen. A civil tiltakozás után az önkormányzat bedobott egy tájékoztatót a falu összes postaládájába, amiben arról írtak, hogy „minden tiltakozást ugyanazok az emberek kezdeményezték, melléjük pedig csatlakozott egynéhány az utóbbi időben Szálkára költöző”. A polgármester nekünk arról beszélt, hogy néhányan azt hiszik, hogy ideköltöztek a városból, és most okosabbak akarnak lenni az okosoknál.
Nem tudni, ki csempészett be egy megyei vízi csúszdát a polgármester ingatlanjába
A hajdani sváb faluban valamikor 1500-an laktak, most már hivatalosan is csak 650-en, a polgármester sem helyben él, és Szekszárd közelsége miatt kezd alvótelepüléssé válni. A szép környezet és falukép miatt azonban népszerű a község, a polgármester új utcák kialakításával akarná növelni a hozzáférhető telkek számát. A falu két részén is parcelláznak, összesen 30-40 telket jelöltek ki. A legnagyobb ingatlanberuházó a polgármester üzlettársa, közös tulajdonuk a helyi étterem épülete.
Pálfi Jánost különösen rosszul érinti az, amit ő személyeskedésnek nevez. Ezek a saját üzleti érdekeltségeinek a firtatásai, és az, hogy ezek hogyan férnek össze a közhivatalával. A polgármesternek jelentős földterületei, mezőgazdasági vállalkozásai vannak, több területet a rendszerváltás utáni kárpótlásoknak köszönhetően az apjától örökölt, a falu egyik végén az Istenvölgye nevű rész az övé, a másikon egy szántó, amit néhány éve, a polgármestersége alatt minősítettek át belterületté. A független polgármester (a kilencvenes években még MSZP-s színekben politizált) a strand területét 1994-ben, még a polgármestersége előtt vásárolta meg. Most ez az egyetlen legális fürdőhely a tónál. Pálfi szerint a jogszabályok nem is engednék, hogy a fürdést máshol is lehetővé tegyék, így viszont úgy áll a dolog, hogy
ha a helyiek meg akarnak mártózni az önkormányzati tóban, a polgármester cégének kell belépőt fizetniük.
„A tóban nem lehetne fürdeni, ha nem lenne strand. Nem a fürdésért kell fizetni, hanem a szolgáltatásokért, le kell vágni a füvet, vécépapír kell, stb.” – mondja a polgármester, amikor erről kérdezzük. Amikor idén nyáron egy önkormányzati fórumon a helyiek közül páran jelezték, hogy ők nem vécére akarnak járni az önkormányzati tóhoz, hanem fürödni a gyerekekkel, a polgármester strandtulajdonosi minőségében megígért nekik egy évi 5000 forintos családi bérletet. Ezt teljesítette is, és különben is, a strandból soha egyetlen fillér haszna nem volt, állítja, ahogy a polgármesteri tiszteletdíját sem vette fel 17 éven át. Ezzel saját számításai szerint 160 millió forintot hagyott bent a falu kasszájában.
Néhány hete azonban újabb ügy borzolta fel a kedélyeket Szálkán. Szekszárdon a Tolna megyei közgyűlés szeptember végén elfogadta a következő hétéves ciklusra szóló megyei fejlesztési tervet, amiben összesen 2,2 milliárd forint értékben határoztak meg konkrét fejlesztéseket a településen és a környéken. Erről helyben gyakorlatilag senki nem tudott, a lakossági fórumon sem beszéltek róla, pedig az önkormányzat határozta meg a fejlesztési célokat. Ezek között helyi szinten elég nagyszabású, a tájképet és környezet érintő projektek is vannak: a tavon hidat akarnak építeni, a tó körül közvilágítással ellátott kerékpárutat, de a polgármester magánüzleti érdekeltségei közvetlenül is részesülnének a fejlesztésekből. Az egyik földterületén őshonos állatok bemutatására vadasparkot létesítene, saját strandján pedig vízi játékokat, új szálláshelyeket, panziót, éttermet alakítana ki. Az elfogadott fejlesztési tervben a „szálkai strand fejlesztése” című sorhoz 220 millió forint költségigény van rendelve. Egy 60 millió forintos külön soron ezenkívül egy tavon létesítendő vízi csúszda is szerepel.
Amikor a szálkai polgármesternél rákérdeztünk, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy polgármesterként a saját vállalkozása fejlesztési tételeit fogadtatta el a megyei közgyűléssel, Pálfi János azt mondta, hogy a képviselő-testület döntött így, különben is, „ez még egy semmi”, lényegében csak egy ötletbörze, ami nagyrészt a korábban elfogadott rendezési terven alapszik. Valóban nincs még konkrét forrás ezekre a projektekre, pályázat is kell hozzájuk, de a következő évek fejlesztéseinek a megyei fejlesztési terv ágyaz meg. Amit a megye támogat, arra jó eséllyel lesz kiírás, győzelmi esély és lehívható 50 százalékos támogatás.
Hogy lehet, hogy a megyei fejlesztési terv arról szól, hogy a polgármester ingatlanján vízi csúszdát csináljanak? – vetettük fel Pálfi Jánosnak.
„Az egy hülyeség, nem is tudom, hogy hogy került bele. Szerintem nem mi tettük bele”
– mondta, majd elismerte: lehet, hogy szerepelt valahol ez a szó a strandfejlesztésben, de nem is csúszdára gondoltak, hanem csak egy vízre rakható kisebb felfújható dologra. Különben sincs jelentősége, mert most már nem fogják megvalósítani, ígérte. „Mindig van néhány ember, akinek semmi nem jó, bármit csinálnánk.”
Sár helyett szép erdei beton
A szálkai civilek a társadalmi egyeztetést hiányolták, mert ők is csak véletlenül szereztek tudomást róla, hogy készül egy fejlesztési terv, ami már elfogadás előtt áll a megyénél. Amikor ez kiderült, gyorsan alapítottak egy munkacsoportot, és készítettek egy részletes kérdőíves kutatást a faluban, ami alapján beadtak ők is a megyének egy ötoldalas javaslatot. A felmérésük szerint a szálkai válaszolók túlnyomó többsége nem akar sem vízi csúszdát, sem új utcát a faluba. Sokan támogatnák ellenben, hogy legyen orvosi rendelő, felújítanák a sportpályát, fejlesztenék a játszóteret, és szívesen látnák a közösségi programok, falunap támogatását is. Beadványukat mintegy mellékletként bevették a megyei fejlesztési tervbe, mint civilektől érkező ötleteket, de a költségterv és a főszöveg változatlan maradt.
„Jó lenne ezekről a kérdésekről akár helyi népszavazást is tartani, de azt egyelőre a vészhelyzet miatt sem lehet kiírni. A polgármester azt szokta mondani, hogy csak maroknyi ember ágál, de a felhívásainkat 100-150 helyi írta alá, és azt is tudjuk, hogy vannak olyanok, akik egyetértenek velünk, de féltik az egzisztenciájukat. Nem akarunk senkivel rossz viszonyt, de félő, hogy a fejlesztések a tömegturizmus és a falu felduzzasztása felé mennek – és az valójában szinte senkinek sem jó” – mondta Nemes Richárd, miközben a falu felső részén mutatta nekünk a legújabb „tereprendezést”. Itt most is dolgoztak a munkagépek: egy vállalkozó dózeroltatja a domboldalt. Bár úgy tudni, hogy már megbüntette a bányahatóság is, mert nem volt engedélye, a munka folyik, és a faluban nem tudják, mit akar csinálni Szálka legjobb kilátású részén: van, aki családi házakról, más panzióról hallott.
A dózerolt terület mellett az önkormányzat betonoz: egy 700 méteres szakaszon csinálnak utat, hivatalosan vízelvezetést a dombgerincen. Az új út új bekötést is jelent Szekszárd felé, azonban ehhez betonutat kell építeni a belterületi erdőben, a népszerű kirándulóhelynek számító medvehagymásnál. Amikor Pálfi János polgármestert arról kérdezzük, hogy miért betonozzák le az erdei sétautat, arra hivatkozik, hogy a nyilvántartás szerint ez idáig is út volt, és rövidítést is jelent majd a temető felé. Bár ő jónak tartaná, ha ezt a forgalom is használhatná, nekünk azt jelezte, hogy ha sokan akarják, akkor le fogják zárni az átmenő forgalom elől.
Az erdei ösvényt azonban, ami idáig legfeljebb papíron volt út, megcsinálják annak ellenére is, hogy 150 helyi lakos írta alá azt a nyílt levelet, amiben arra kérik a polgármestert, hogy álljon el a medvehagymás sétány lebetonozásától. „Itt tavasszal mindenhol nagy medvehagymamező van – mondja Nemes Richárd. – Turisztikai szempontból tönkreteszünk egy környezetet, minek kell betonúttal egy gyönyörű erdőt kettévágni, vízelvezetési szempontból is lenne más megoldás. Ha ez az út rá lesz vezetve a Szekszárdtól jövőre, megváltozik az erdő ökológiája.” Az ösvény felső szakaszán már eltűnt a szomszédos Natura 2000-es területet jelző tábla, nem tudni, ki szedte le, a terület most is védett. Itt már ki is szélesítettek az ösvényt. Lent még erdei kirándulóhely az, ahol tavasszal betonozni fognak; amikor arra sétálunk, egy csapat őz rohan át előttünk. A polgármestertől azzal búcsúzunk, hogy amit a civilek csinálnak, „az rombolja a település hírnevét”.
|
A tó a falué, de a partja már a polgármesteré
|
A Tolna megyei Szálkán hamarosan leaszfaltozzák a medvehagymás erdei sétányt egy olyan vízelvezetésre hivatkozva, amely valójában szinte csak magára az új útra eső csapadékot viszi el. A festői faluban petícióval már sikerült megakadályozni a tópart lebetonozását, de a polgármester szerint csak a betelepülők szítják a hangulatot. Fejlesztés vagy környezetrombolás? És ki csempészett be a fejlesztési tervbe egy vízi csúszdát a polgármester ingatlanjára? Riport Szálkáról, ahol a helyiek csak akkor tudnak fürdeni az önkormányzati tóban, ha a polgármester cégének fizetnek belépőt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/29/szalka-betonozas-medvehagymas-to-polgarmester-sajat-strand-vizicsuszda-megyei-fejlesztesi-terv
|
2021-10-29 16:30:00
| true | null | null |
Telex
|
Karácsony Gergely arról posztolt, hogy az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka. Az elmúlt két évben, amióta ő Budapest főpolgármestere, több feljelentést tett az előző városvezetéssel szemben, az egyik ilyen ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Az ezt tanúsító okiratot meg is osztotta az írásában.
„Csak a szokásos: haveri vállalkozás végzett felújítási munkálatokat sokkal több pénzért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, olyan alvállalkozókat fizettek ki, akik végül nem végeztek munkát”
– jelentette ki a politikus, aki természetesen a hatóságok rendelkezésére áll a vizsgálat alatt.
|
Karácsony feljelentése után nyomoz a rendőrség a csillaghegyi fürdő ügyében
|
Karácsony Gergely arról posztolt, hogy az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka. Az elmúlt két évben, amióta ő Budapest főpolgármestere, több feljelentést tett az előző városvezetéssel szemben, az egyik ilyen ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Az ezt tanúsító okiratot meg is osztotta az írásában.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/29/karacsony-feljelentes-nyomozas
|
2021-10-29 16:41:00
| true | null | null |
Telex
|
Újabb, húszmilliárd eurós forrással növeli az EU a helyreállítási alapokat, a tagállamok tanácsa kedden elfogadott döntése értelmében az összeget a tagállamok energiafüggőségének csökkentésére, illetve az energiaellátásának diverzifikálására lehet fordítani. Az EUrologus információi szerint Magyarország a teljes keret 3,51 százalékát, mintegy 270 milliárd forintot hívhatna le. Csakhogy a támogatás megítélésével egyidőben zárolták is a pénzt: a kormány addig nem férhet hozzá, amíg nem erősíti meg a korrupcióellenes intézkedéseit és állítja helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A magyar kormány elől elzárt összeg a kedden megítélt 700 millió euróval együtt már 5,8 milliárd euróra, mintegy 2500 milliárd forintra nőtt.
Arról, hogy a magyar kormánynak milyen szupermérföldköveket kell teljesítenie a Helyreállítási Alap a Fejlesztési Támogatások lehívásáért, itt írtunk bővebben:
|
Újabb 270 milliárd forintnyi támogatást zárolt az EU
|
Újabb, húszmilliárd eurós forrással növeli az EU a helyreállítási alapokat, a tagállamok tanácsa kedden elfogadott döntése értelmében az összeget a tagállamok energiafüggőségének csökkentésére, illetve az energiaellátásának diverzifikálására lehet fordítani. Az EUrologus információi szerint Magyarország a teljes keret 3,51 százalékát, mintegy 270 milliárd forintot hívhatna le. Csakhogy a támogatás megítélésével egyidőben zárolták is a pénzt: a kormány addig nem férhet hozzá, amíg nem erősíti meg a korrupcióellenes intézkedéseit és állítja helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/21/ujabb-270-milliard-forintnyi-tamogatast-zarolt-az-eu
|
2023-02-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Egy kivétellel minden korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte bűnösségét a Völner-Schadl-ügy második előkészítő tárgyalásán.
Az egyetlen kivétel tanúként idézné Trócsányi László volt minisztert és Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is.
Schadl György sofőrje-intézője tagad, akárcsak az ügy oktatási mellékszálának vádlottai.
Schadl és Völner Pál csütörtökön kerülnek sorra, akkor válaszolnak a kérdésre, elismerik-e a bűnösségüket.
Tizenegy vádlott meghallgatásával folytatódik a bírósági eljárás a Völner-Schadl-ügyben.
Az előkészítő tárgyaláson még nincsenek vallomások, sem tanúk, csak nyilatkoztatják a vádlottakat, hogy elismerik-e azt, amit az ügyészség írt róluk a vádiratban.
Ez sem jelentéktelen, mert aki minden tekintetben elismeri a bűnösségét, az ebben az esetben a többieket is kellemetlen helyzetbe hozhatja, hiszen a végrehajtókat mind ugyanazzal vádolják.A szerteágazó ügynek összesen 22 vádlottja van, élükön Schadl Györggyel és Völner Pállal. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.
Összesen négy előkészítő tárgyalást tartanak, a keddi a második. Az első tárgyaláson ott volt Völner és Schadl is, de nekik csak a csütörtöki harmadik körben kell majd megválaszolniuk, bűnösnek tartják-e magukat.
Kedd reggel kiderült, hogy Schadl ügyvédje a napokban reklamált a bíróságon, amiért az első tárgyaláson képeket készített a sajtó a védencéről.Majdnem az összes vádlotthoz hasonlóan Schadl is teljes tiltást kért, ami a bíró szerint azt jelenti, hogy a tárgyalóteremben még hátulról sem lehet lefotózni.
„Őszintén nagyon sajnálom”
A hét korrupcióval vádolt végrehajtó közül hatan beismerték a bűnösségüket. Néhányan az életkörülményeikről is megosztottak információkat.
V. Levente a vád szerint több mint 100 millió forintot adott Schadlnek az osztalékából, cserébe, hogy elintézték a kinevezését. Schadltől több körben összesen 22 millió forintot kapott az alapfizetésén túl.
N. Gábor 42 milliót adott Schadlnek. „Őszintén nagyon sajnálom” - mondta a bíróságon. Arról beszélt, szeretné lezárni ezt a szakaszt, és jogászként dolgozni a jövőben is.
F. Miklós neve mellett is közel 200 millió forint szerepel a vádiratban. A bíróságon nem válaszolt arra a kérdésre, mivel foglalkozik, mert attól tart, élcelődne rajta a sajtó. Azt mondta, nagyon megbánta a „felelőtlen és meggondolatlan” döntését, nem hitte, hogy ilyen súlyú bűncselekményt fog elkövetni. Nem érezte magát „tipikus vesztegetési szituációban”, és csak azért vállalta, mert az anyagi helyzetén akart javítani.
Sz. Balázs, akit azzal vádolnak, hogy közel 200 milliót fizetett Schadlnek, ma alkatrészkiszállítóként dolgozik. Ő már a nyomozás során beismerő vallomást tett.
O. Ákos a vád szerint összesen 78 millió forintot adott Schadlnek.
M. Eszter pedig kiemelten sokat, majdnem 255 milliót.
Nem meglepő, hogy a végrehajtók közül ilyen sokan a beismerést választották. Az ügyészség mindnyájukra felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kért, vagyis senkinek sem kell leülnie a büntetést, hacsak nem követnek el valamilyen bűncselekményt. A beismeréssel a hosszú tárgyalássorozatot is megússzák.
Az egyetlen kivétel, aki beidézné Trócsányit
A hét megvádolt végrehajtó közül csak Cs. Éva tagadja bűnösségét. Elismerte, hogy háromszor valóban adott pénzt Schadlnek, de ez szerinte nem korrupció volt, azt pedig tagadja, hogy negyedszer is pénzt adott volna a végrehajtói kar elnökének. (Az ügyvéd szerint ez a gyanúsításban még nem is szerepelt, csak a vádiratban.)
Cs. Éva ügyvédje indítványozta Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter tanúkénti meghallgatását.Beidézné Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is, aki aláírta a végrehajtók kinevezését. Az RTL szerint a nyomozás során Völner Pál államtitkár is többek közt Vízkeletyre mutogatott, az ügyészség vádirata szerint azonban Vízkelety nem tudta, mi zajlik a háttérben.
Többek közt azt is kérték, hogy szembesítsék Schadllel. Beidéznék Cs. Éva végrehajtói irodájának alkalmazottait is, hogy elmondják, tényleg a vádlott volt-e az iroda valódi irányítója, és milyen szerepe volt a hétköznapokban.
A sofőr
Nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korrupt pénzeket Schadl és a végrehajtók közt. Ő volt az, akit a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján felhívott Schadl, hogy szedjen össze neki „egy hármast meg valami viszonylag normális piát”, amit elvihet Völnernek.
Amikor 2021 novemberében Schadlt elfogták a reptéren, a feleségén kívül ott ült a kocsiban M. Viktor is, a zsebében 16 ezer euróval. (Erről a nyomozás során később azt vallotta, Schadltől kapta, hogy tegye be a páncélszekrénybe.)
Az ügyészség 2 év 6 hónap letöltendő börtönt kért a sofőrre.
„Kampányjellegű eljárás”
A keddi tárgyaláson nem a végrehajtókkal, hanem S. Etelka mellékszálával kezdték a sort. Ő az az oktatási bizniszben érdekelt vállalkozó, aki Schadl ismerősén, R. Róberten keresztül kapcsolódik a sztorihoz.
Az ügyészség szerint R. Róbert Schadlön és közvetve Völneren keresztül próbált oktatási engedélyeket intézni S. Etelkának. Völner ehhez kapcsolódva nevezte trágyadombnak az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amikor Schadllel telefonált. A nyomozati iratok alapján Völner azt ígérte Schadlnek, próbál beszélni Rétvári Bence államtitkárral is.
Az iskola ügyében a nyomozati iratokból az látszott, hogy R. a vállalkozót hitegette, Schadl R.-t, Völner pedig Schadlt. Mivel a miniszterhelyettest a nyomozók nem hallgatták le, nem tudni, miért nem járt sikerrel az Emmiben. Mindenesetre R. végül sosem teljesítette a vállalkozónak tett ígéretét.
A hivatali vesztegetéssel vádolt S. Etelka tagadta a bűnösségét. Így tett P. Kamilló és felesége is, akik a vád szerint kormányhivatali vonalon szereztek információkat az engedéllyel kapcsolatban. P. Kamilló a bíróságon azt mondta, „kampányjellegű eljárás” zajlik, ez „a korrupció elleni kampány része”, és „olyan helyen is bűnösséget keresnek, ahol nincs”.
A vád szerint Völner nemcsak a végrehajtókkal és az iskolával kapcsolatban, hanem mindenféle ügyben próbált segíteni Schadlnek, több olyanban is, amit a harmadrendű vádlott, R. Róbert kezdeményezett.
Egy fontos ember már múlt héten bevallott mindent
A múlt pénteki előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője.
A vádirat szerint P. Béla István szerepet vállalt azoknak a végrehajtó-jelölteknek az előmenetelében, akiket Schadl korrupt módon juttatott pozícióhoz.
Hivatalvezetőként P. is részt vett a jelöltek meghallgatásában, majd Schadl utasításának megfelelően értékelte a pályázatokat, több pontot adva a Schadl által kiválasztott jelölteknek, mint ami járt volna nekik. Így a megfelelő jelölteket terjesztették fel a minisztériumba, ahol végül a kinevezésükről döntöttek, a vád szerint Völner nyomására.
Beismerés esetén az ügyészség pénzbüntetést és foglalkozástól való eltiltást kért a hivatalvezetőre.
|
Hét végrehajtóból hatan mindent bevallottak a bíróságon, Schadl sofőrje tagad
|
Egy kivétellel minden korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte bűnösségét a Völner-Schadl-ügy második előkészítő tárgyalásán. Az egyetlen kivétel tanúként idézné Trócsányi László volt minisztert és Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is. Schadl György sofőrje-intézője tagad, akárcsak az ügy oktatási mellékszálának vádlottai.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/21/birosag-elott-volnerek-vegrehajtoi-es-schadl-soforje-beismerik-a-bunosseguket
|
2023-02-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az első félév zárását követően a Policy Agenda elkészítette a kormányzati munkaterv teljesülésének mérlegét. Az adatok azt mutatják, hogy a kormány által vállalt feladatoknak a felét sem volt képes a kabinet végrehajtani, és kiszámíthatatlan jogalkotás jellemzi továbbra is a minisztériumok munkáját. A kormány 2012 decemberében hirdette ki, milyen jogszabályok módosítására kell számítani a következő félévben. A nyilvánvalóan a minisztériumok nagyrészt önkéntes vállalásai alapján összeállított munkaterv összesen 128 feladatot tartalmazott – emlékeztet a Policy Agenda, amely szerint ebből csak 51-et hajtottak végre. Ez 40 százalékos teljesülési arányt jelent.
Átláthatatlanság
Ugyanakkor a kormány a munkaterven kívül 240 rendeletet vagy törvényjavaslatot nyújtott be, illetve fogadott el. Ez az elemzés szerint a magyar jogrendszer kiszámíthatatlanságára utal. A Policy Agenda a mostani kormányzati ciklus egyik legnagyobb problémájának a frakciókormányzást tartja, hiszen ebben a félévben is 42 egyéni kormánypárti képviselői indítványt fogadtak el, ami felborítja a kormány-országgyűlési képviselők közötti jogalkotási egyensúlyt, kiszámíthatatlanná teszi a parlament munkáját.
A kormány munkaterve miniszteri szintig szab feladatot. A legtöbb a nemzetgazdasági tárcára hárult (34), amely a kormányzati összteljesítménnyel lényegében azonos mértében teljesített, bár nehezítette munkáját a minisztercsere. A legjobb teljesítményt a honvédelmi tárca nyújtotta, 50 százalékkal (bár összesen négy jogalkotási feladata volt). A feladat nagysága és a végrehajtás hatásfoka alapján az emberi erőforrások minisztériuma volt a leghatékonyabb. 44 százalékos teljesítményét az oktatási terület húzta le, mivel az elemzők szerint ott volt a legtöbb teljesítetlen feladat a minisztériumon belül. 33 százalékos teljesítményével sereghajtónak számít a vidékfejlesztési tárca, amelynél csak a Külügyminisztérium teljesített gyengébben, mivel előírt egyetlen feladatát sem végezte el a jogalkotási munkában.
Az elemzés szerint meglepő, hogy 39 százalékos teljesítményével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is a mezőny hátsó felébe került, több területen, például az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos jogszabályok megalkotásában is jelentős csúszásban vannak. Összességében a számok azt igazolják, hogy továbbra is átláthatatlan a kormányzati jogalkotási munka. Láthatólag féléves tervezésre sem képes a kabinet, amely a ciklus elején még tolerálható lenne, de a ciklus utolsó teljes évében egészen meglepő – írja a Policy Agenda.
Mikortól lesz konszolidáció a parlament működésében?
A Policy Agenda kutatói a Politikai Hatás Index program keretében monitorozták korábban a törvényhozási munkát, azt, hogy mi jellemzi a parlament tevékenységét. A törvényhozás munkáját háromféle szempont alapján értékelték. Az első a kiszámíthatóság. Az, hogy tervezhető-e a parlament napirendje. Ennek kapcsán a fő szempont, hogy a mindenkori kormánynak a félév végén kötelezően be kell nyújtania a parlamentnek a következő időszak jogalkotási tervét. Elviekben ez tartalmazza hónapokra lebontva, mit akar a törvényhozó asztalára tenni a kormány, mikorra szeretné azt elfogadtatni. Tervszerű működésnél ez a parlamenti munka sorvezetője.
A második szempont a jogalkotás megítélésében, hogy miként oszlik meg az elfogadott törvények aránya a kormány és a képviselők között. Ebből a szempontból egyértelműen új rendszert teremtettek a mostani kormánypártok ebben a ciklusban, a frakciókormányzást. Az első Orbán-kormány alatt 13%-a volt a törvényeknek az egyéni képviselők által beadott javaslat, míg 2002-2006 és 2006-2010 között 17%-17%-os volt ez az arány.
A harmadik szempont a jogalkotás vizsgálatában a törvényhozás sebessége. A Policy Agenda megvizsgálta, hányszor alkalmazta a kormány vagy a kormánypártok azt az eszközt, hogy rapidsebességgel fogadjanak el egy törvényt. Időnként szükség van a gyors törvényhozásra, de az elemzők szerint a számok azt mutatják, hogy ez kezd bevett gyakorlattá válni, így kikapcsolják a civil kontrollt, társadalmi egyeztetés nélkül fogadnak el törvényeket. A kormánypártok részéről előszeretettel hangzik el az az érv, hogy a forradalmi lendület után, már a finomhangolások időszaka következik a jogalkotásban. Az adatok egyelőre nem ezt mutatják. Bár a legproduktívabb 1998-ig visszamenőleg a mostani törvényhozás, de a legkiszámíthatatlanabb és átláthatatlanabb munkát is ők folytatják – vélték már korábban is a kutatók.
|
Számok a jogalkotás kiszámíthatatlanságáról
|
A Policy Agenda szerint saját munkatervének feléig sem jutott el a kormány, tovább folytatódik a frakciókormányzás.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/03/szamok-a-jogalkotas-kiszamithatatlansagrol/
|
2013-07-03 10:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.