text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csaknem 8 millió forint értékű valuta átvétele közben érték tetten tavaly nyáron a nyomozó ügyészek a volt megyei rendőrfőkapitányt, aki korábbanNógrád- és Pest megye rendőrségét is irányította. A volt kapitány szolgálati viszonyát a köztársasági elnök áprilisban megszüntette, írta a Magyar Idők. A lap szerint Á. Sándor egykori megyei főkapitányról van szó.
A Központi Nyomozó Ügyészség hétfőn azt közölte, hogy a vád szerint 2016 elején az egykori főrendőr azt állította egy cég képviselőjének, hogy ő fog előkészíteni egy állami támogatásról rendelkező határozatot. Az ügyintézésért cserébe 24 millió forintot kért, hogy ő azt majd olyannak fogja továbbítani, aki ráhatással van az ügyre. Később ezt összeget 10 millióra csökkentette, amit a vállalkozó kezdetben elutasított, majd egy ismerősön keresztül eljuttatta az összeget a rendőri vezetőnek, írja a Központi Nyomozó Főügyészség a sajtóközleményben.
Olyan ígéreteket is tett másoknak, hogy egy külföldi hivatalos személy ismerőseként utána tud nézni, hogy adtak ki ellenük az adott országban elfogatási parancsot.
Volt arra példa, hogy 7 millió forint ellenében elintézte, hogy az adott illető zavartalanul bejuthasson az országba, annak ellenére, hogy körözték - írta az ügyészség.
Amikor 2016. július 29-én 8 millió forintot átvett egy gyorsétterem parkolójában, a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya tetten érte és a jogtalan előnyként átvett összeget lefoglalta. Ármós ígéretei ellenére az ügyekben nem intézkedett, az erre történt valótlan hivatkozással megszerzett pénzt más személyeknek nem továbbította, az általa átvett, összesen 16 millió forintot saját céljaira fordította.
A volt rendőrfőkapitányt akár 12 év letöltendő börtönbüntetésre is ítélhetik. Jelenleg azonban 4 civil társával együtt szabadlábon védekezik.
|
Hivatalosan közölte az ügyészség a volt Pest megyei főkapitány elleni döbbenetes vádakat
|
Az Országos Rendőr-főkapitányság állományába tartozott, de a Belügyminisztériumban is dolgozott. a napokban röppent fel a hír, hogy vádat emelnek ellene, most az ügyészség hivatalosan is bejelentette a vádemelés tényét és azt is, mi áll a vádiratban.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/hivatalosan-kozolte-az-ugyeszseg-a-volt-pest-megyei-fokapitany-elleni-dobbenetes/smwvezr
|
2017-07-24 14:32:00
| true | null | null |
Blikk
|
Mi is ellátogattunk az ajándéktárgyakat és erotikus kellékeket kínáló üzletbe, a Humor és Erotika szexshopba, de a táblát időközben levették. Az viszont igazán figyelemre méltó, hogy szinte percenként betér valaki az üzletbe, és nem kis összegeket hagynak a pénztárnál – egy csomag pénisz alakú gumicukrot sem kapni ezer forint alatt. Mi is próbáltunk bevásárolni, igaz, bankkártyát nem fogadtak el.
Az üzletvezető a közösségi oldalán reagált a szexshopot ért vádakra, és kiemelte, hogy az üzlet hamarabb megvolt, mint hogy az EU-s pályázatot egyáltalán kiírták volna.
– A bolt már jó pár évvel hamarabb megnyitott, mint ahogy a pályázat ki lett írva. S minden törvényben előírt szabálynak megfelelt – írta Kecskésné Melinda a Facebook-bejegyzésében. – A bolt háromnegyede ajándéktárgyakból áll. Köztük megtalálható feliratos póló, lábtörlő, bögre, kispárna, törülköző – folytatta.
Az üzlet valóban kínál ajándéktárgyakat is, de igencsak széles a kínálat vibrátorokból, pornófilmekből, illetve vágyfokozó hatású tablettákból.
– A pályázatnak célhoz kötöttnek kell lennie, meg kell adni, hogy az elnyert összeget pontosan mire fogja költeni a pályázó – magyarázta Kamarás Péter ügyvéd –, ha mégsem arra használják fel a pénzt, az sikkasztásnak minősül.
Kisvárdán egyébként uniós pénzből hoztak létre többek között egy konferenciaközpontot, illetve az Európai Unió 15 millió forintját fordították még a település nyilvános illemhelyének kialakítására is.
Szavazzon: Mit fejlesszünk még EU-s pénzből a szexshopokon kívül?
Más is épült
Idén januárban derült ki, hogy Mondok József izsáki polgármester egy vadászházat építtetett a 35 milliós uniós pénzből, amelybe be is költözött. A polgármester az impozáns épületben tartja a trófeáit, amelyeket a vadászatok során gyűjtött be.
|
Kapkodják a vibrátorokat: milliós EU-s támogatást kapott a kisvárdai szexbolt - fotók
|
Kisvárda — Elképesztő a forgalom abban a szexshopban, amely a 24.hu olvasójának képe szerint uniós fejlesztési pénzből jött létre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kisvárdán a szexshop ajtaján egy tábla hirdette, hogy a projekt az unió 3,6 millió forintos támogatásával, az európai regionális alap társfinanszírozásával valósult meg.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/jol-porog-az-eu-penzhez-jutott-szexbolt/hsrrl9p
|
2017-06-03 14:37:00
| true | null | null |
Blikk
|
Az ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a szervezet elnöke, aki egyben a város polgármestere - közölte az önkormányzat sajtóreferense kedden az MTI-vel. Ivák István tájékoztatása szerint a múlt hónapban merült fel a gyanú, hogy nem fizették be a tűzoltóság dolgozóinak munkavállalói és társadalombiztosítási járulékát, a pénzt valaki a folyószámláról készpénzben felvette és eltulajdonította.
A szervezet könyvelőjét elszámolásra szólították fel, amelyet nem tudott maradéktalanul teljesíteni, így a munkaviszonyát június 30-i hatállyal azonnali felmondással megszüntették. Vizsgálják, hogy a korábbi években hasonló módon történhetett-e pénzfelvétel, így akkor is elmaradhatott-e a tűzoltóság munkavállalói járulékainak befizetése - ismertette a sajtóreferens.
|
Botrány: több millió forint tűnt el az oroszlányi tűzoltók bankszámlájáról
|
Oroszlány - Az oroszlányi önkormányzati tűzoltók bankszámlájáról 23 alkalommal jogosulatlanul vettek fel pénzt, összesen csaknem négymillió forintot.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/botrany-tobb-millio-forint-tunt-el-az-oroszlanyi-tuzoltok-bankszamlajarol/ckcz1q8
|
2017-07-04 14:48:00
| true | null | null |
Blikk
|
A KNYF "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel" vádolja a férfit, akinek lakásán házkutatást is tartottak. A tettes vallomást tett, jelenleg őrizetben van. A kényszerintézkedések és a gyanúsítás ellen panaszt ezidáig nem jelentett be.
A bíróság bár a gyanúval egyetértett, további őrizetben tartását nem tartotta indokoltnak. A KNYF korábban két személyt hallgatott ki gyanúsítottkén tavaly októberben, egy személy ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. A nyomozás határideje 2017. december 3.
|
Vesztegetéssel vádolják - újabb gyanúsítottat hallgattak ki az Alstom-ügyben
|
Budapest - Újabb gyanúsítottat hallgatott ki az Alstom-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Közleményük szerint az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos nyomozásban az újabb személyt, mint bűnsegédet hallgattak ki múlt pénteken.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/vesztegetessel-vadoljak-ujabb-gyanusitottat-hallgattak-ki-az-alstom-ugyben/yhtkf85
|
2017-11-13 14:52:00
| true | null | null |
Blikk
|
Hétből hét pályázatuk nem nyert – kezdte Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert. Nincs hűtőjük az elhunytaknak, játszóteret szerettek volna fejleszteni, tetőzési munkálatokra is pénzt kértek, de nem kaptak. „Az elhunytakat 15 kilométerrel odébb visszük, egy másik faluba, és ott hűtjük a temetésig” – mondta a településvezető, megjegyezve: remélte, hogy idén véget érhet a méltatlan helyzetük.
Azt érzik, hiába dolgoznak
„Az fáj a legjobban, hogy a Magyar Falu Programban hét pályázatot adtunk be, és abból hét nem nyert. Az egyik temetőfejlesztési pályázat, itt 35 millió forintra lehetett pályázni, mi csak egymillió 600 ezerre pályáztunk, és még ezt is sajnálták tőlünk” – vázolta fel Molnár. Az indoklásban azt írták, hogy a pályázat megfelelt ugyan a kiírásban meghatározott tartalmi értékelési szempontoknak, de a rendelkezésre álló forrás kimerült.
„Gyerekeink játszóterét szerettük volna fejleszteni, az Egészségügyi Centrum részére szerettük volna a tetőt megcsinálni, mert az is beázott, 12 milliót kértünk, ez sem nyert. Január elején írták ki ezeket a pályázatokat, így éjt nappallá téve dolgoztunk, és amikor az utolsót is beadtuk, akkor elmentünk négy nap szabadságra a kolléganőimmel, mert kipurcantunk benne, és gyakorlatilag hiába” – részletezte Molnár Róbert.
Az elmúlt években egy traktort meg egy utca aszfaltozását sikerült pályázati pénzből fedezniük, előbbire az után kaptak keretet, hogy a polgármester megkérdezte a kormánypárti választókerületi elnököt, hogy miért nem nyer egyik pályázatuk sem.
De azt a jó tanácsot kapta az illetőtől: „ne pofázzak, és akkor lesz pénz”.
Molnár Róbert azt mondta, az elmúlt húsz évben, amióta polgármester, minden kormánnyal problémái voltak, mert mindig szóvá tette, ha valami nem tetszett neki. A polgármester egyébként idén nem rejtette véka alá, hogy Márki-Zay Pétert szerette volna a miniszterelnöki székben látni, sőt együtt is dolgozott a kampányban az ellenzéki jelölttel.
Alapvető munkaeszközöket nem tudnak finanszírozni Hernádszentandráson
Ezután a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandrásra utazott a Házon kívül stábja, ahol Üveges Gábor vázolta fel, hogyan esnek el a pályázati pénzektől.
Ott tartunk, hogy az alapvető eszközeink nincsenek meg a mindennapi munkavégzéshez
– mondta a polgármester. A biogazdálkodásáról ismert faluban nagy szükségük lenne működő traktorra, a jelenlegit folyamatosan javítgatják, de most már hetek óta nem tudják használni a több mint harmincéves gépet.
„Másfél éve ez egy csapdahelyzet nekünk: beadjuk, nem nyerünk, beadjuk, nem nyerünk, majd aztán a divatos szóval élve tartaléklistára kerülünk év végéig, aztán a tartaléklista megszűntével elutasítottá válik a pályázat” – ismertette a falu vezetője.
Tartaléklistára került a járdafelújításra beadott pályázatuk is, majd végül azt is elutasították.
Méltatatlan, hogy azért kell kuncsorognia az embernek, ami a mindennapi életnek az alapvető komfortját adná, hogy az időseink ne essenek hasra minden második méternél, amikor boltba mennek
– hangsúlyozta Hernádszentandrás polgármestere.
A rossz út miatt tönkrement a falubusz is, amivel az időseknek hordanak ebédet, gyógyszert hoznak a szomszéd településről, iskolába viszik a gyerekeket. Ennek cseréjére háromszor pályáztak, de mindig sikertelenül. Csakúgy, mint a művelődési ház és az önkormányzat épületének felújítására is.
Megkerülhetetlen az éppen aktuális képviselő
„Ez nagyon komoly teher pláne a kisönkormányzatoknak, mert azért egy százezer forint plusz áfa díjazása van ezeknek a pályázatoknak” – hívta fel a figyelmet Üveges Gábor arra, hogy pályázni sem olcsó. A polgármester arról is beszélt, hogy politikai alapon bírálják el a pályázatokat, ugyanis választókerületi határokhoz kötik.
„Kifejezetten pályázatírási célból nonprofit kft-ket hoztak létre választókerületenként, ezek az aktuális képviselő köré szerveződnek. Majdnem hogy kizárólagosságot kérnek, követelnek a pályázatírásra. Azt mondják, hogy szabad mással is íratni, viszont egy képviselői láttam kell akár a Magyar Falu Programnál is ahhoz, hogy egyáltalán bírálati szakaszba érjen a pályázat. Ha ez nincs meg, borítékolhatóan vesztes lesz a pályázat” – fejtette ki a Házon kívül riporterének.
A térség országgyűlési képviselője 2010 óta Demeter Zoltán, akit a Fidesz színeiben választottak meg.
Az ő jóváhagyása nélkül nem lehetnek nyertes pályázatok ebben a térségben. Azt gondolom, hogy az ő szerepe megkerülhetetlen ebben, egy láncszeme ennek az egész fogaskeréknek, egy olyan típusú képviselő, aki azt csinálja, amit a vezér mond
– magyarázta a polgármester. A Házon kívül szeretett volna Demeter Zoltánnal is interjút készíteni, de nem válaszolt a megkeresésre.
Hernádszentandráson az elmúlt három évben mindössze két pályázat nyert. Arra adott az állam pénzt, hogy mikrofonokat vegyenek a rendezvényekre, és végül az óvoda udvarát és játszóterét is felújították, de csak az után, hogy az első sikertelen pályázat után jótékonysági akciót hirdettek meg a játszótér kialakítására, aminek hatására a pályázatíró cégtől telefonáltak, hogy adják be újra a kérést.
Mártély polgármestere megérzi, hogy Lázár János nem szimpatizál vele
Több tucat sikertelen, két nyertes pályázat – ezt tapasztalja Putz Anita Mártélyon, amióta megválasztották polgármesternek, pedig folyamatosan próbálkoznak a pénzek lehívásával, hol bölcsődeépítésre, hol aszfaltozásra, amire éppen szükség van. A faluvezető függetlenként indult, azt mondta, semmilyen párttól nem kapott anyagi támogatást, kampányát saját maga és a családja finanszírozta.
Az elbukott pályázatok sora Putz Anita szerint annak a következménye, hogy Lázár János, a térség országgyűlési képviselője nem szimpatizál vele. Azt mondta, korábban együtt dolgoztak, Lázár politikai főtanácsadóként, ő pedig egyszerű köztisztviselőként, és később, már polgármesterként próbálta felvenni a kapcsolatot Lázárral, de hiába.
„Nem jött el az alakuló ülésünkre, amire hívtuk, felkértük fővédnöknek, és nyilván volt egy olyan gyanúm, hogy valami gond van, de próbáltam felkeresni a fogadónapján is, és sehol, soha egy percre nem fogadott. Soha nem tudtam meg, hogy ennek mi az oka” – osztotta meg Putz Anita.
A független polgármester kitért arra is, hogy kis falusi iskolájuk üresen áll, mert a tankerület bezáratta arra hivatkozva, hogy nincs meg a szükséges gyereklétszám.
Putz Anita úgy látja, ha nem ő vezetné a települést, lehet, hogy az iskola ma is működne, mert országos szinten több olyan tanintézményről is tud, ahol kisebb létszámmal üzemelnek.
Nem volt hajlandó lejáratni Márki-Zay Pétert
Felidézte, a helyzet akkor mérgesedett el jelentősen, amikor Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester győzelme után másfél évvel kapott egy levelet azzal a megjegyzéssel, hogy jelentesse azt meg a Promenád nevű helyi lapban úgy, mintha ő írta volna.
A szövegben Márki-Zayt támadták, egyebek mellett olyanokat írtak benne, hogy „Csalódtam Márki-Zay Péterben, fel akarja használni a mártélyiakat arra, hogy a Fidesz és Lázár János ellen uszítson”. Putz Anita nem ment bele ebbe.
|
Sorra utasítják el a nem kormánypárti vezetésű falvak pályázatait
|
Van, ahol hiába pályáznak a Magyar Falu Program keretében különböző fejlesztésekre, mert folyamatosan tartaléklistára kerülnek, majd elutasítják őket. Így van ez Kübekházán, Hernádszentandráson és a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon is. Ezeket a településeket nem titkoltan ellenzéki érzelmű polgármesterek vezetik, szerintük nem kérdés, hogy ezért maradnak ki a pályázatokból. A Házon kívül riportja.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/04/27/ellenzeki-falvak-palyazatok-magyar-falu-program
|
2022-04-27 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Komárom idén jutott fel a szlovák másodosztályba. A klub rendkívül alacsony, 38,3 millió forintnyi összegből gazdálkodik, a stadionja romokban hever, a szlovák kormánytól pedig hiába várta a segítséget.
Ám a magyar kormány lát fantáziát a csapatban és 1,8 milliárd forintot áldoz az adófizetők pénzéből a létesítmény felújítására. Ennek persze a polgármestertől kezdve a klubvezetésen át a szurkolókig mindenki nagyon örül - derül ki az ATV helyszíni riportjából.
Nagyjából kétezer fős lelátó épülhet a mostani pálya bővítésével, pedig még a klub szerint is csak 600-an szoktak kijárni a meccsekre. A sajtószóvivő viszont megindokolta, miért is jár a komáromi klubnak a magyar adófizetők pénzéből.
Tarcsi Imre elmondta, körülbelül 300 ezer szlovákiai magyar dolgozik magyarországi cégeknél, ők hazánkban is adóznak, költekeznek, és nyaralnak.
- Ha ezt summa summarum összeadom, akkor úgy mondom, hogy a ránk eső részt megkaptuk - zárta érdekes indoklását Tarcsi Imre, amivel nagyjából arra utalhatott, véleménye szerint a kint élő nagy számú magyar közösség nem sok hasznot termel a szlovák gazdaság számára.
Mostanában a kormány nagyon szeret határon túli stadionfejlesztésekre költekezni: Eszékre 1, Topolyára 3, Csíkszeredára 2, Munkácsra 1, Dunaszerdahelyre pedig 1,6 milliárd forint ment el.
|
Érdekes magyarázatot kaptunk arra, miért épít a magyar kormány Szlovákiában stadiont
|
A magyar kormány 1,8 milliárd forintot áldoz a szlovák másodosztályú Komáromi Football Club stadionjának felújítására. A klub sajtószóvivője azt is elmondta, miért.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/sport/magyar-foci/magyar-kozpenzbol-epul-stadion-szlovakiaban-itt-a-valasz-hogy-miert/8kyexgl
|
2017-08-21 15:27:00
| true | null | null |
Blikk
|
Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, általános jogutódja a 2015. szeptember 1-én megalakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett. A szervezet honlapján nagyon kevés közérdekű adat található, a gazdálkodásukról konkrétan szinte semmi.
2016. június végén közadatigénylésben kértük ki a Magyar Bírósági Végrehajtó Kartól (MBVK) a 2015.09.01. és 2016.06.28. között kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját. Néhány napon belül jött a válasza (PDF), melynek a lényegi része így szól:
"Az Ön által kért adatokat nem áll módunkban közölni, tekintettel arra, hogy a Kar közpénzekkel nem gazdálkodik, így az Ön által kért adatok nem tartoznak sem a közérdekű, sem pedig a közérdekből nyilvános adatok körébe, továbbá tájékoztatom, hogy a kért adatok kiadása a kérelmezett szervnél aránytalan nehézséget jelentene."
Nem értettünk egyet a Végrehajtó Kar érvelésével, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) az adatigénylés megtagadása miatt. Beadványunkban többek között arra hivatkoztunk, hogy
- a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény által létrehozott, a törvény 250. §-ában és egyebek közt a 5/2016. (III. 8.) IM rendeletben meghatározott feladatokat közfeladatokat ellátó szerv, amely a köztestületi szabályok alapján működik, így közfeladat- és közpénz ágon is kötelezettje az információszabadsági követelményeknek
- az igénylés egy néhány soros lista kiadására irányul amelynek - ha nem is állna rendelkezésre - az előállítása bizonyosan nem jelentene aránytalan nehézséget, amennyiben pedig mégis, az akkor sem alapoz meg megtagadást
- egészen abszurd, hogy bármely adatkezelő ne minősülne adatkezelőnek a saját maga által kötött szerződések vonatkozásában
Nemrégiben megérkezett a NAIH válasza (PDF), amelyben a Hatóság arról tájékoztat, hogy szeptember 9-én felszólította a Végrehajtó Kart az adatigénylés haladéktalan teljesítésére, de az MBVK nem tett eleget a felszólításnak, és vitatja a NAIH megállapításait. A Hatóságnak küldött válaszában a Végrehajtó Kar ragaszkodik ahhoz, hogy ők nem látnak el közfeladatot, ezért nem vonatkozik rájuk az Infotörvény.
A NAIH levele az alábbi szomorú sorokkal zárul:
"Az Infotv. 58. § (3) bekezdése alapján tájékoztatom, hogy a vizsgálatot lezártam, tekintettel arra, hogy a Hatóságnak nincsenek hathatós jogi eszközei a felszólításában foglaltak kikényszerítésére."
A NAIH annyit tudott tenni, hogy közzétett az ügyről a honlapján egy jelentést (PDF):
Mi pedig bepereltük az igénylés megtagadása miatt a Végrehajtó Kart, tehát hamarosan a bíróságnak magyarázhatják, hogy szerintük miért nem vonatkozik rájuk az Infotörvény.
Az persze nem csoda, hogy nem akarják kiadni a gazdálkodásukra vonatkozó adatokat. Nemrégiben a birtokunkba került három számla, amelyekből az látszik, hogy csak idén június elején 725 millió forintot fizettek ki kommunikációs feladatokra két cégnek.
1) Június elsején a több kormányzati kampány kreatívjának kivitelezőjeként elhíresült, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft. két számláját érkeztette a MBVK:
- nettó 30 millió forint "interaktív honlap fejlesztése előleg" megnevezéssel
- nettó 270 millió forint "tájékoztató füzet gyártása és kiküldése előleg" címszóval
A számlából nem derül ki, hogy a tájékoztató füzet azt az MBVK honlapján is elérhető kiadványt (PDF) takarja-e, melyet a nyáron a lakossági postaládákba is eljuttattak. Az érdemben hatoldalas füzet a végrehajtás fogalmát és folyamát ismerteti szövegesen és színes ábrák segítségével. Azt írják róla, hogy
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az átláthatóság és az információhoz jutás, mint követendő alapelv biztosítása érdekében tájékoztató füzetet állított össze a magyar háztartások részére. A kiadvány célja, hogy a lehető legszélesebb körben általános és közérthető tájékoztatást nyújtson a végrehajtási eljárás folyamatáról, a felek jogairól, lehetőségeiről, az igénybe vehető jogi eszközökről, jogorvoslati lehetőségekről."
2) Június 7-én az alig fél évvel korábban, 2015 decemberében bejegyzett, Horváth László tulajdonában lévő Magno Studio Kft. számláját érkeztette az MBVK:
- nettó 425 millió forint "Miniprogram sorozat műsorgyártás, sugárzás szerződés szerint" elnevezéssel
Erről sehol semmilyen információt nem találtunk, ezért fogalmunk sincs, mi lehet ez.
Remélhetőleg a NAIH után a bíróság is azt fogja megállapítani, hogy az MBVK-ra igenis vonatkozik az Infotörvény, és akkor ki kell adniuk szerződéseik teljes listáját. A per fejleményeiről beszámolunk majd.
Erdélyi Katalin
|
Bepereljük a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH ellenében is titkolják a közadataikat
|
Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2016/11/10/bepereljuk-a-birosagi-vegrehajto-kart-mert-a-naih-elleneben-is-titkoljak-a-kozadataikat/
|
2016-11-10 17:18:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, Újszentiván volt polgármesterét. Az egykori vőfélyt csaknem pontosan egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. Kiderítettük: a volt polgármester még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a rácsok mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az államot. Most visszaadott majdnem ötmilliót egy kis földért cserébe.
Tavaly február elején vitték el bilincsben a nyomozók Újszentiván akkori polgármesterét. Putnik Lázárt és két társát azzal vádolta a nyomozó hatóság, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami forrásból megépülő munkásszállót. A gyanú szerint összesen 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek.
Putnik Lázár polgármesterként még 2017 nyarán nyújtott be kérelmet a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalhoz. Nem sokkal később a település 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A vőfélyből lett polgármester a pályázatban azt írta, hogy a projekt teljes bekerülési költsége 371 millió, amelyhez az önkormányzat 149 millió forintos önrésze is kellett. Csakhogy annyira túlárazták az építkezést, hogy az épületet 258 millióból felhúzták. A megmaradt 113 millió forintból a polgármester hetvenmilliót saját számlájára utaltatott, amiből társasházakat kezdett építeni, tízmilliót pedig egy szövetkezetére utaltatott.
A polgármestert korábban jogerősen választási csalás miatt is elítélték, a közügyektől azonban nem tiltotta el a bíróság, így a 2019-es önkormányzati választáson újrázhatott, és nyert is.
Putnik Lázár botrányairól korábban is írtunk cikksorozatot:
Az újszentiváni önkormányzat ledarálta a betelepített fantomszerbek papírjait
91 milliós lakbért követelt a polgármester egy újszentiváni családtól
Hónapokat dolgozott közmunkán, pedig nem is tudott róla
Az akkor regnáló polgármester mellett egy egyszemélyes építési cég vezetőjét és az önkormányzat projektmenedzserét is előzetes letartóztatásba helyezték, amit tavaly többször meghosszabbítottak. Az ügyészség indítványa szerint erre azért volt szükség, mert félő volt, hogy akadályozzák a nyomozást: tanúkat befolyásolhatnak vagy bizonyítékokat tüntethetnek el. Csaknem egy év után azonban változott a helyzet.
„Az ügy valamennyi terheltje szabadlábon védekezik, hárman a lakóhelyükre mint településre elrendelt bűnügyi felügyelet hatálya alatt. A nyomozó hatóság a nyomozást befejezte, a bizonyítást lefolytatta, erre figyelemmel a letartóztatás elrendeléskori indokai közül az eljárás meghiúsításának veszélye már nem áll fent, ezért a főügyészség indítványára a letartóztatás megszüntetése mellett a nyomozási bíró enyhébb kényszerintézkedést rendelt el több gyanúsított vonatkozásában”
– erősítette meg információnkat Szanka Ferenc, a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség ügyésze.
Egyelőre nem tudni, hogy a hatóságoknak sikerült-e az eredetileg a munkásszálló építésére szánt hiányzó milliókat előkeríteniük, de a volt polgármesternek még a rácsok mögött is volt mit a tejbe aprítania.
Az újszentivániak is csak a napokban látták, hogy volt polgármesterük még a börtönből is földet vásárol a faluban a magyar államtól, azt ugyanis hatvan napra ki kell függeszteni a település önkormányzatában.
„Állami vásárlásra kitett erdőről és szántóról van szó 4,8 millió forint értékben. 2022 nyarára van a szerződés írva, ügyvédekkel ellenjegyezve. Engem ez meglep. Szerintem ez nem etikus. Polgármesterként, az ő utódjaként borzasztóan meglep ez az egész, mert ez feltételezhet olyan dolgokat az önkormányzat életében, hogy ezek szerint bármit – amit mi még esetleg nem is láttunk, vagy ez után fog előkerülni – utólagosan is alá lehet íratni bármilyen ügyből kifolyólag”
– mondta a Szabad Európának Bodó Imre, aki tavaly nyáron lett a falu polgármestere. A helyi politikus úgy véli, bár Putnik Lázár uralma véget ért, de kieshetnek még csontvázak a szekrényből. Esnek is.
Az önkormányzat az állami szerv egyfajta része. Szabályos működéséhez elengedhetetlen, hogy átlátható legyen – legalábbis papíron. Ezért iktatnak mindent, amiről döntés születik, és dokumentum keletkezik belőle: szerződéseket, számlákat, okmányokat. Ezeket iktatószámmal látják el, iktatópecsét kerül rá, és bekerül az iktatókönyvbe. Mindennek nyoma kell hogy legyen.
De Újszentivánon ez valamiért még sincs így – magyarázza a falu új polgármestere, aki szerint furcsa örökséget kapott az új vezetés lecsukott elődje után.
„Amikor az új képviselő-testület tavaly nyáron úgy döntött, hogy a bölcsőde és óvoda éléről leváltja a vezetőt, akkor a hivatalban nem volt fellelhető semmiféle olyan papír, ami arra utalt volna, hogy az intézmény vezetőjét egyáltalán kinevezték volna. De nem akartunk úgymond rosszmájúak lenni, meg nem föltételeztünk semmit. Megkértük az intézményvezetőt, hogy lehet, hogy mivel innen vittek-hoztak anyagokat, házkutatás is volt, lehet, hogy csak elkeveredett, ezért kértük, hogy a kinevezett mint személyi okmányt mutassa be, hogy ki van nevezve annak az intézménynek az élére. Három hónapig nem tudott ilyet bemutatni, majd egyszer bejött egy papírral, eredetiben aláírva Putnik Lázár kézjegyével, de semmiféle iktatószám nem volt rajta, vagyis bármikor aláírhatták, akár utólag is készülhetett a papír”
– mondta Bodó Imre, Újszentiván polgármestere, aki tavaly nyáron belső ellenőrzést kért a teljes önkormányzatra.
|
A polgármester a gyanú szerint meglopta a magyar államot, de a rácsok mögül tovább bizniszelt vele
|
Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, Újszentiván volt polgármesterét. Az egykori vőfélyt csaknem pontosan egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. Kiderítettük: a volt polgármester még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a rácsok mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az államot. Most visszaadott majdnem ötmilliót egy kis földért cserébe.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-polgarmester-meglopta-a-magyar-allamot-lecsuktak-de-meg-a-racsok-mogul-is-tovabb-bizniszelt-veluk-putnik-lazar-ujszentivan/32261393.html
|
2023-02-10 19:19:40
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Szoros volt 2021 őszén a baloldali előválasztás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú választókerületében. A meglehetősen alacsony részvétel mellett zajló voksoláson végül a DK által támogatott jelölt, Sápi Mónika 52,5 százalékos eredményével, mindössze 104 szavazattal előzte meg szocialista ellenfelét. 2022 tavaszán aztán a gyurcsányista politikus utcahosszal maradt le kormánypárti ellenfele mögött, több mint húszezer szavazattal, és közel 44 százalékkal teljesített gyengébben a 69 százalékkal győztes Tilki Attilához képest.
Sápi személye azért is vált újra érdekessé 2023 elején, mert neve feltűnt a Nemzeti Információs Központ által a Nemzetbiztonsági Bizottság számára készített második részjelentésben. A tájékoztatás 8. oldala alapján a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, a dollárbaloldal egyik fő pénzelosztója 8 371 379 forintot utalt a DSM Consulting Kft. számlájára, amely vállalkozás Sápi tulajdonában volt akkoriban. Érdekesség, hogy a gazdasági társaságnak 2021-ben összesen 14 millió, 2020-ban pedig mindössze 3,1 millió forint volt a nettó árbevétele, így az MMM-es utalás ezekhez képest roppant komoly bevételt jelentett a politikus érdekeltségének. A céggel szemben – amelynek egyébként 2022 júniusa óta Sápi Mónika fia a tulajdonosa – négyszer rendeltek el végrehajtást, legutoljára 2022 novemberében a NAV illetékes megyei igazgatósága.
A Gyurcsány-párt egyébként próbálja magát a lehetőségekhez képest távol tartani az ügytől. Kálmán Olga a témában azt mondta, hogy amikor Sápi Mónika az ezekről a pénzekről szóló szerződéseket kötötte, akkor még nem volt a DK tagja. Ez azon a 2023. január 30-i árnyékkormányinfón volt napirenden, amikor Molnár Csaba belezavarodott abba a kérdéskörbe, hogy ismeri-e a külföldről milliárdos összeghez jutó Oraculum 2020. Kft. tulajdonosát, ifjabb Páva Zoltánt.
Másnap, 2023. január 31-én egy harmadik gyurcsányista országos politikus, Varju László volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége. A műsorban továbbra is tagadta, hogy a DK-nak bármi köze lenne a külföldi kampánypénzekhez, sőt szerinte Sápi Mónika cégét az utalások idején már a fia vitte. Ugyanakkor, ahogy említettük, Sápi Mónika fia csak 2022 júniusában lett a vállalkozás tulajdonosa.
Varju László egyébként a következőképpen magyarázta Sápiék céges megbízását: a „abban a választási időszakban, amiről beszélünk, az ugye nem érintett akkor, amikor Sápi Mónika közös jelöltje volt az ellenzéki pártoknak. Amely időszakról beszélünk, az ezelőtt volt és ő a Mindenki Magyarországért Mozgalom megbízottjaként rendezvényszervezéssel és nem is ő, hanem a fiának a cége az ismereteim szerint az, ami ilyen együttműködést alakított ki a Mindenki…”. Ugyanakkor azt Gyurcsány Ferenc pártjának parlamenti képviselője sem tagadta, hogy dr. Sápi Mónika a DK tagja.
Összefoglalva: a dollárbaloldal, amely 2021 kora őszétől folyamatosan kampányolt, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom megbízása(i) révén több mint nyolcmillió forintot utalt egyik parlamenti képviselőjelöltje érdekkörébe. Ezzel az az állítás, hogy a külföldről érkező átutalásokat nem a jelöltjeikre, illetve kampányaikra költötték, legalábbis erősen megkérdőjeleződik. A guruló dollárok útja New York államtól egészen Vásárosnaményig vezetett.
|
Egy gyurcsányista képviselőjelölt cégéig gurultak a dollárok
|
Sápi Mónika, a baloldal vásárosnaményi közös jelöltje, a DK előválasztási jelöltje cégéig gurultak a tengerentúlról érkező források. Ez derült ki a Nemzeti Információs Központ által készített második részjelentésből. Ez a sok millió forintos ellenszolgáltatás önmagában erősen megkérdőjelezi azt a védekezést, hogy a dollárbaloldal nem a kampányára kapott volna pénzeket külföldről. A DK mindeközben mintha próbálna ellépni Sápi mellől.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/02/egy-gyurcsanyista-kepviselojelolt-cegeig-gurultak-a-dollarok
|
2023-02-10 21:25:10
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Miközben az átláthatóság hívének nevezi magát Márki-Zay Péter, egy interjúban beismerte, hogy nincs meg minden szerződés és számla, amellyel a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampányköltségeit igazolná. A volt baloldali kormányfőjelölt ezzel elismerte, hogy teljesen átláthatatlan a guruló dollárok, vagyis a külföldről a baloldalnak juttatott kampánypénzek elköltése.
Újabb megdöbbentő nyilatkozatot tett Márki-Zay Péter a baloldal külföldi finanszírozásával kapcsolatban. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője a Vásárhelyi Televízió szerdai műsorában beismerte, hogy a guruló dollárok elköltése nem volt átlátható, nincs mindenről számla vagy szerződés. Egészen elképesztő módon felháborodva beszélt az Állami Számvevőszék vizsgálatáról, mert szerinte semmi joguk nincs az MMM-et ellenőrizni. Márki-Zay azt állította, hogy a parlamenti választások után módosították a jogszabályokat, és biztosan miatta - de valójában 2021 júliusában lépett hatályba az a törvény, amely a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szól, és ez alapján - Márki-Zay állításával ellentétben - vizsgálódhat az ÁSZ például az MMM-nél is.
Nincs meg minden szerződés
Márki-Zay a műsorban zavarosan úgy fogalmazott: „Az ellenőrzés célja továbbra is a pénzek fölhasználása, tehát a küldetése az Állami Számvevőszéknek nem változott, ilyen értelemben nálunk semmi keresnivalója nincs." A hódmezővásárhelyi polgármester azt fejtegette, hogy az ÁSZ adóügyi és adatvédelmi ügyekben is kérdéseket intézett az MMM-hez, amiért a jogászuk felvetette, hogy erre nekik nem is kellene válaszolni, mégis megteszik, mert az átláthatóság hívei. Ez utóbbi kijelentését Márki-Zay Péter gyorsan cáfolta is, hiszen elmondta, hogy nincs meg minden számla, amely a kampányköltségeket igazolná. A kínos magyarázkodás szó szerint így hangzott: A kampányidőszakot számoljuk most el, abból kértek be, az összes szerződést, az azok mögött álló, bocsánat a számlát, az azok mögött álló számlát, sőt támpéldányokat is, és hát ahol megvan (szerződések, számlák – szerk.) azokat le is adtuk.....és hát természetesen nem minden, öö, tehát nincs minden 1800 forintos számla mögött szerződés vagy támpéldány, amit tudtunk, azokat természetesen leadtuk.
Kérdéses, hogy mire költötték a guruló dollárokat
Ezzel tehát a dollárbaloldal volt kormányfőjelöltje beismerte, hogy a guruló dollárok elköltése még csak átlátható sem volt a kampányidőszakban. Ez azért is érdekes, mert Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozatai szerint jóval a tavaly áprilisi választások után is költöttek az Amerikából érkezett pénzösszegekből, például a januári jászberényi időközi önkormányzati választáson is ebből támogatták a baloldal kampányát.
Emlékezetes, hogy tavaly nyáron egy interjúban árulta el Márki-Zay, hogy még júniusban is érkezett több százmillió forint az Egyesült Államokból egy alapítványtól. Később kiderült, hogy az Action for Democracy nevű szervezetről van szó, amely közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata az volt, hogy befolyásolja a magyar belpolitikát a kormányváltás érdekében. Az alapítvány vezetője Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon, volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere.
A baloldali pártok is szerződtek a dollárelosztókkal
Azóta a magyar titkosszolgálatok vizsgálatának nyilvánosságra került részleteiből kiderült, hogy több mint négymilliárd forint érkezett a baloldal részére egyelőre bizonytalan eredetű külföldi forrásokból.
A dollárbaloldal egyik fő pénzosztó helyének bizonyult Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma, amely 1,8 milliárd forintot szerzett külföldről. Ennek a pénznek egy jelentős része, mintegy 1,4 milliárd forint azonban továbbvándorolt a Bajnai-féle DatAdat-csoporthoz, amely ráadásul közvetlenül is kapott az Egyesült Államokból közel 150 millió forintot.
A második nemzetbiztonsági részjelentés szerint nem egy, hanem két nagy külföldi támogatószervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai, Bajnai Gordonhoz köthető Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között zajlottak, öt részletben. A végső támogatói kör továbbra is ismeretlen.
Az is kiderült, hogy a legnagyobb pénzek az EzaLényeg nevű lejáratóoldalt működtető korábbi Gyurcsány–Bajnai-tanácsadó, ifjabb Páva Zoltán cégének, az Oraculum 2020 Kft.-nek jutottak. Ez a vállalkozás közel kétmilliárd forintot kapott, amelyből közel 900 millió érkezett a közvélemény előtt ismeretlen svájci finanszírozóktól.
A jelentés arra is rávilágított, hogy direkt kapcsolat is van a balliberális pártok hivatalosan bevallott kampányköltései és a dollárbaloldal pénzeit elosztó három főszereplő szerződéses megbízásai között.
Mindemellett további három vállalkozás egyaránt kötött megállapodást valamely párttal, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalommal. Valamint további nyolc cég szerződött a DatAdat-csoporttal, és valamely balliberális párttal is. A jelentésben a 8. oldalon szereplő vállalkozások kapcsán a Nemzeti Információs Központ átirata szerint „megerősítést nyert, hogy a külföldről érkező pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is. Az a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták. A jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az ÁSZ, illetve a NAV hatáskörébe tartozik.
Kijelenthető tehát, hogy a külföldről érkezett pénzek egy része a három fő koordinátoron keresztül olyan vállalkozásoknál – szám szerint tizenhét társaságnál – landolt, amelyekhez a balliberális pártok hivatalos kampányköltéseinek egy része is megérkezett. Ez pedig megkérdőjelezheti Márki-Zay Péter azon védekezését, hogy ők a külföldi pénzeket nem a kormányváltás, hanem egyfajta „kultúraváltás" érdekében használták fel.
|
Márki-Zay elismerte, hogy nem tudnak elszámolni a guruló dollárok elköltésével
|
Márki-Zay a műsorban zavarosan úgy fogalmazott: „Az ellenőrzés célja továbbra is a pénzek fölhasználása, tehát a küldetése az Állami Számvevőszéknek nem változott, ilyen értelemben nálunk semmi keresnivalója nincs." A hódmezővásárhelyi polgármester azt fejtegette, hogy az ÁSZ adóügyi és adatvédelmi ügyekben is kérdéseket intézett az MMM-hez, amiért a jogászuk felvetette, hogy erre nekik nem is kellene válaszolni, mégis megteszik, mert az átláthatóság hívei. Ez utóbbi kijelentését Márki-Zay Péter gyorsan cáfolta is, hiszen elmondta, hogy nincs meg minden számla, amely a kampányköltségeket igazolná. A kínos magyarázkodás szó szerint így hangzott:
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2023/02/dollarbaloldal-markizay-beismeres
|
2023-02-10 21:34:38
| true | null | null |
Origo
|
Az OBT szerint nem felel meg az EU-s elvárásoknak a bírósági reform, amitől az uniós pénzek érkezését várja a kormány
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.
Több ponton sem felel meg az EU tanácsi határozat elvárásainak az az igazságügyi reformcsomag, amely révén a kormány hozzáférést vár az EU-s forrásokhoz – derül ki az OBT friss állásfoglalásából.
Az Országos Bírói Tanácsnak az a feladata, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírói Hivatalt (azaz az OBH-t), csakogy az EU szerint eddig nem kapott elég erős eszközöket ahhoz, hogy ezt a funkcióját betölthesse. Épp ezért, az uniós elvárás az OBT erősítése lenne.
A hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint az OBT-nek több kulcsfontosságú észrevétele van a reformcsomaggal kapcsolatban. Ezek közé tartozik, hogy
az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően teljeskörűen kell biztosítani, valamint kötelezővé kell tenni (a mostani tervezet ugyanis még a jelenlegi állapotokhoz képest is visszalépést jelent az OBT szerint);
az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kinevezett, munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők, továbbá hozzátartozóik ne lehessenek az Országos Bírói Tanács tagjai. Az ilyen felsővezetői pozíció legyen a választott tagsággal összeférhetetlen;
az OBT szerint a törvénynek biztosítania kell, hogy a tanács – kizárólag a választott tagjai közül – az új törvénycsomag hatályba lépése után nyomban megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is léphessenek;
a törvénynek rendeznie kell, hogy az Országos Bírói Tanács saját apparátusának felállításáig szükséges tizenkét hónapig székhelyét, gazdálkodását, számvitelét, informatikai hátterét, adminisztrációját egy már létező állami szerv biztosítsa;
Az Országos Bírói Tanács ezen észrevételek mellett a törvénytervezet 29 paragrafusához nyújtott be módosító javaslatot, továbbá több mint három oldalon keresztül sorolta fel a „további, a tervezetben meg nem jelenő javaslatait”. A hiányosságok mellett a tervezet néhány ponton előrelépést is jelent - ezt az OBT állásfoglalása elismeri.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Igazságügyi Minisztérium január 18-án hozta nyilvánosságra azt a javaslatot, aminek révén a kormány megszerezné az 5,8 milliárd eurós támogatást az uniós helyreállítási alapból, valamint a 22 milliárd eurós fejlesztési forrásokat is, amikhez most részben az igazságügyi rendszer állapota miatt nem fér hozzá Magyarország.
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.
|
Az OBT szerint nem megfelelő a bírósági reform, amitől az uniós pénzek érkezését várja a kormány
|
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230131_birosagi_reform_obt_reakkcio_obh_igazsagugyi_miniszterium_kuria
|
2023-01-31 19:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk (és mások sem állnak rosszul)
Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre. Belevetettük magunkat a dokumentumokba, és közben reménykedtünk, hogy valóban hiteles információkat találunk. Az aggasztó az, hosszú évek óta így indulunk neki ennek a munkának, és túl sokszor kellett már csalódnunk.
Újdonságok lehetnek a 2023-ban közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokban, miután az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a bevallási rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, kérdés, hogy teljesebb képet kapunk-e idén a politikai vezetők vagyoni helyzetéről.
A tiszta közélet szempontjából alapvetés lenne, hogy az állampolgárok pontosan tudják, milyen a választott vezetőik anyagi helyzete. Erre lett kitalálva az éves kötelező (és Magyarországon minden február elsején éjfélkor) nyilvánosságra kerülő vagyonnyilatkozat – amiben parlamenti képviselőknek, kormánytagoknak, közjogi méltóságoknak, polgármestereknek kell felsorolniuk, milyen ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkeznek, milyen adósságaik vannak, mekkora rendszeres bevételeik és juttatásai vannak.
Hazudni nem is illenék, meg szankciókat is vonhatna maga után. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt években túlságosan is gyakran kellett egy-egy képviselőnek, miniszternek magyarázkodnia „tévedésekért" vagy elfeledett tételekért, miként túlságon gyakoriak voltak a gyanús tételek is.
A kérdés az, mi derül ki az idei bevallások után. Az elmúlt egy évben ugyanis a kormány – részben uniós nyomásra – többször is belenyúlt a vagyonnyilatkozati rendszerbe, így elvileg közelebbi képet kaphatunk arról, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek az ország vezetői. Gyakorlatilag viszont kiskapukkal van telepakolva a rendszer, amely így továbbra is módot ad a vagyon eltitkolására. Reménykedni azonban mindig lehet. Nézzük, mit árultak el idén saját magukról a politikusok.
Jönnek a politikusok vagyonnyilatkozatai, és most újdonság is lehet bennük
Az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a vagyonnyilatkozati rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, de azért ezektől a változásoktól sem várhatjuk, hogy teljes képet kapjunk a politikai vezetők vagyoni helyzetéről. Február elsején sokéves hagyományt elevenítenek fel a magyar újságírók, ilyenkor teszik közzé az országgyűlési képviselők és köztisztviselők vagyonnyilatkoztait.
Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs
Orbán Viktor vagyonnyilatkozata például egyből meglepetést hozott. Míg korábban arról híresült el, hogy nincs semmi megtakarítása, most azt láttuk, hogy a november 1-i állapot szerint a feleségével közös számlán csaknem 14 millió forintot tart. Ez az összeg az új parlament megalakulása után leadott nyilatkozatában sem szerepelt. Egyéb ingóságot most sem írt be, a felcsúti ház és egy XII. kerületi társasházi lakás fele az övé.
Majdnem 14 millió forint bukkant fel Orbán Viktor és felesége számláján
Az elmúlt években nem volt megtakarítása Orbánnak. Meglepetést tartogatott Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es vagyonnyilatkozata: a november 1-i állapot szerint a feleségével közös számlán csaknem 14 millió forintot tart. Mutatjuk: Az elmúlt években nem volt feltüntetett megtakarítása, és ez az összeg az új parlament megalakulása után leadott nyilatkozatában sem szerepelt.
Varga Judit igazságügyi miniszter nem vett sem ingatlant, sem új autót tavaly. A férjével közösen mintegy százmilliós hiteltartozása van a bank felé. Ahogy eddig is, úgy egy balatonhenyei családi háznak és két XII. kerületi lakásnak a tulajdonosa – férjével közösen.
Matolcsynak is pazar éve volt
Matolcsy György tavaly ilyenkor még beszámolhatott róla, hogy 150 négyzetméteres háza és 1422 négyzetméteres telke van Balatonakarattyán, pontosan leírta, hogy 5 milliót keres havonta jegybankelnökként, és egy pénzügyi oktatási kiadóvállalat témakörvezetőjeként havi bruttó 764 ezret visz haza, és szolgálati autót, meg telefont is kap.
Az újonnan beadott vagyonnyilatkozatában azonban komoly változásokat látni. Egyrészt újfent szerepelnek a fenti ingatlanok, továbbá egy 2022-ben örökléssel szerzett csopaki 28 négyzetméteres üdülőegység. Államkötvényben most 118 milliós vagyont tart a jegybankelnök, ezt örökrész eladásából fedezte. Ugyancsak ilyen forrásból van egy 100 millió forintos takarékbetétje. Ezek a tavalyi bevallásban még nem szerepeltek. A fentiek alapján Matolcsy örökölt egy nagyobb vagyont és azt értékesítette is. Mellé még feltüntetett 19 millió forint számlakövetelést.
Csöppet aggódunk, vajon jól kezeli-e a pénzét Kövér László
Kövér László házelnök 8,9 millió forinttal tartozik a banknak, emellett 5,6 milliós megtakarítása van. Míg korábban felerészben tulajdonosa volt egy szigetszentmiklósi családi háznak, a friss vagyonnyilatkozatában már nincs feltüntetve olyan ingatlan, amelyben tulajdonos lenne. A még 2014-ben vásárolt Skoda Superb autója viszont megmaradt.
Varga Mihály végre saját balatoni házban pihenhet
„Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós medencés balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonos cégétől” – írta tavaly az Átlátszó. Az már a pénzügyminiszter tavaly nyári vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy meg fog venni egy 204 négyzetméteres balatoni ingatlant, ez pedig a jelek szerint meg is történt. Varga legfrissebb vagyonnyilatkozatából ugyanis kiderül, hogy a pénzügyminiszter fele részben tulajdonosa lett a gyenesdiási családi háznak, és a hozzá tartozó 42 négyzetméteres garázsnak.
Az, hogy az ingatlan mennyibe került, nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy a fideszes politikus alaposan eladósította magát. A vagyonnyilatkozatból ugyanis az is kiderül, hogy hitelintézetnek 1,6 millió, magánszemélyeknek pedig 57 és félmillió forinttal tartozik.
Csökkent állampapírokban tartott vagyona: a tavalyi majdnem 20 millióhoz képest idén ennek már csak a fele áll a rendelkezésére. Ugyanígy felére csökkent a részvényvagyona, 8 és félmillió forintra.
Szijjártó Péter vagyonnyilatkozata szerint az ingatlanállományában nagy változás nem történt. A nem készpénzes megtakarításai valamelyest csökkentek, 3 millió 45 ezer 978 forintnyi értékpapírja 2 millió 983 ezer 868 forintra csappant, 1 millió 44 ezer 449 forintnyi biztosítási eszközlapja pedig egyenesen eltűnt a nyilatkozatból. A bankszámláján lévő összeg azonban megháromszorozódott. 9 millió 974 ezer 415 forintról 27 millió 439 ezer 406 forintra nőtt.
Nem iparkodott visszafizetni a szülei felé fennálló 30 milliós tartozását, ez egy fillérrel sem lett kevesebb korábbi nyilatkozatához képest.
Nagy Márton bebiztosította magát: 100 millió forintnyi egészségügyi-élet-és balesetbiztosítása van a 90 millió forintnyi állampapír befektetése mellett. A bankban 6 millió forintnyi megtakarítása, tartozása nincsen.
Nagy Márton nem vett és nem is adott el ingatlant. Budán a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres lakása 12 négyzetméteres terasszal, ezt az ingatlant még 2014-ben vásárolta. 2021 januárjában tulajdonosa lett egy XII kerületi ingatlannak, de ezt csak 3/10-ed arányban birtokolja. Ezek az ingatlanok a korábbi vagyonnyilatkozatában már szerepeltek.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kihúzott egy 2019-ben vásárolt 683 négyzetméteres lakóházat a vagyonnyilatkozatából. Továbbra sem vált meg azonban Szász Endre Paragrafus című festményétől, amit 1982 májusában kapott ajándékba (feltehetőleg egyéves születésnapjára). Bankszámlája pedig rendesen meghízott a kormánypárt frakcióvezetőjének. A korábbi 31 milliós összeg immár 68,8 millióra rúg (bár az hozzátartozik és szerepel is a nyilatkozatban, hogy ebből 28 millió egy korábbi családi kölcsön kiegyenlítéséből származik).
Novák Katalinnal bejött az államfőség
Novák Katalin már most gazdagabbnak tűnik, mint az elődje a leköszönése előtt. Áder Jánosnak az utolsó, köztársasági elnökként leadott vagyonnyilatkozata szerint 2021-ben összesen 3 ingatlanban (két budai és egy kisoroszi házban) volt tulajdonrésze, a folyószámláján pedig valamivel több mint 33 millió forintnyi megtakarítás gyűlt össze.
A jelenlegi államfő már 41 millió forintot tart a bankban, tartozása pedig továbbra sincsen. Van viszont 3 budapesti, 3 szegedi és egy balatonlellei ingatlana, ezek egy részét, mint tavaly, úgy most is kiadta, de már nem lehet tudni, hogy ebből pontosan mennyit keresett.
Ami a megtakarításokat illeti, ez tizenkét millió forinttal, 29-ről 41 millióra nőtt tavaly év végére az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez azt jelenti, hogy a beiktatása évében négyszer annyit takarított meg, mint egy évvel korábban. A friss vagyonnyilatkozatából az is kiderül, hogy vagyoni helyzete az elmúlt évekhez képest ezen kívül nem változott, megvan minden korábbi ingatlana: a főváros XI. kerületében egy családi ház és két lakás, Szegeden három lakás, Balatonlellén egy üdülő, valamint szintén Szegeden egy garázs.
Novák Katalinnak továbbra sincs se nagy értékű vagyontárgya, se autója, se részvénye vagy műtárgya, ahogyan tartozása sem.
Ingatlan-bérbeadásból tavalyelőtt havi 225 ezer forintos bevétele volt, idén a megváltozott bevallási formátum miatt már csak azt lehet tudni, hogy két olyan ingatlant ad ki, amik évente több mint 2 milliót hoztak neki.
Novák Katalin tavaly havi átlagban egymillió forintot tett félre
Már 41 millió forintot tart a bankban a Novák Katalin köztársasági elnök, akinek tartozása továbbra sincsen. Van viszont 3 budapesti, 3 szegedi és egy balatonlellei ingatlana, ezek egy részét, mint tavaly, úgy most is kiadta, de már nem lehet tudni, hogy ebből pontosan mennyit keresett.
A Gyurcsány Ferencért aggódóknak üzenjük: pénzügyi téren ne féltsék
Tavaly májusi vagyonnyilatkozatában Gyurcsány Ferenc értékpapírban elhelyezett megtakarításként 587,8 millió forintot tüntetett fel, ez az összeg azonban január végére 461,1 millióra esett a volt miniszterelnök friss vagyonnyilatkozata szerint. A DK elnökének valaki tartozik is: 13 millió forintot adott kölcsön a dokumentum szerint. Azonban ő is adós, viszont nem magánszemély, hanem bank felé, bár egy keveset törleszteni tudott májusi vagyonnyilatkozata óta: most 58,9 millió forint a tartozása a tavaly tavaszi közel hatvanmillió forinthoz képest. Gyurcsány a vagyonnyilatkozata szerint 631,7 millió forintot fizetett ki lakásvásárlás foglalóként és előlegként.
Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára továbbra is 50 százalékos tulajdonosa egy Budakeszin fekvő 143 négyzetméteres lakóháznak, melyet még 2018-ban vásároltak, és van egy apró, 25 négyzetméteres siófoki üdülőháza is, melynek a negyedét örökölte még 1996-ban. Egy bajai 46 négyzetméteres lakás viszont csak az övé, ehhez ajándékozás révén jutott hozzá. Az egyetlen változás korábbi vagyonnyilatkozatához képest, hogy a folyószámláján tartott 10 millió forintos összeg 12 és félmillióra nőtt.
Hadházy Ákos vett egy (fél) lakást Bécsben
Több lényeges változás is történt Hadházy Ákos vagyonnyilatkozatában a tavaly január végi állapothoz képest. A független országgyűlési képviselőnek még mindig megvan a szekszárdi lakása, és a fácánkerti szőlője, de ezek mellé tavaly beszerzett egy 30 négyzetméteres lakást is (pontosabban a felét) az osztrák fővárosban. Hogy a bécsi ingatlant miből finanszírozta, nem világos, viszont feltűnő, hogy legfrissebb vagyonnyilatkozatában már egyetlen gépjármű sem szerepel, így sem a lízingelt Skoda Kodiaq, sem a VW Caddy, sem pedig a Trabant kombi.
Több mint 16 millióval tartozik bankoknak, 3,9 millióval pedig magánszemélyeknek.
Duplájára nőtt közben a neki küldött adományok összege. Míg 2021-ben 7,6 millió forintról számolt be, 2022-ben saját megfogalmazása szerint „magyar magánszemélyektől választási kampányra, az eskütétele törvénytelen akadályozásának időtartamára, majd a tiszteletdíja törvénytelen visszatartozására és politikai munkája támogatására 16,8 millió forint magán kisadomány érkezett”.
Ötmillió forintot hízott Gulyás Gergely bankszámlája
Hiába ütött hatalmasat az energiaválság Magyarországon, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a jelek szerint ezt jól átvészelte: tavaly ilyenkor 8,5 millió forint volt a bankszámláján, a friss vagyonnyilatkozat szerint pedig 13,45.
A nevén továbbra is két ingatlan van, mindkettő a főváros XI. kerületében található, egyik 95,3, míg a másik 52 négyzetméteres. Azonban Gulyásnak se autója, se komolyabb értéktárgya, se követelése, se tartozása nincs. Miniszterként és országgyűlési képviselőként magát a négyes jövedelmi kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy mindkét forrásból havonta bruttó egy és ötmillió forint között keres.
Kunhalmi Ágnesnek a friss vagyonnyilatkozata szerint 12,4 millióról 16,9 millióra nőtt a forintmegtakarítása, a devizában tartott pénze tavaly 3 milliót, idén 3,4 milliót ért. Az értékpapírjainak összértéke 124 ezer forinttal, a lakástakarék-betétjének értéke pedig 120 ezer forinttal nőtt egy év alatt.
Az MSZP országgyűlési képviselőjének ugyanúgy egy 57 négyzetméteres XIII. kerületületi lakása és egy 2018-as Opel Astrája van, mint tavaly, tartozása pedig most sincs.
Ez azt jelenti, hogy Kunhalmi, akinek egyetlen bevallott jövedelme, a képviselői fizetése, amelynek mértéke valahol 1 és 5 millió forint között alakul havonta (de ennél pontosabban nem tudható a vagyonnyilatkozatok új formája miatt) egy év alatt több mint 5 millió forinttal gazdagodott.
Semjén Zsoltnál legalább a vagyoni helyzet gránitszilárdságú
Fillérre pontosan változatlan a korábbi bevallásokban szereplőhöz képest Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vagyoni helyzete. A KDNP elnöke még mindig ugyanazt a két II. kerületi lakást, és egy 102 négyzetméteres balatonfenyvesi üdülőt tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mint egy évvel korábban. Megvannak még a születése óta birtokában lévő antik bútorok, valamint a 8 millió forintnyi készpénzhez sem nyúlt, mint ahogy a másfél millió forintos pénzkövetelése is fennáll.
Semjén a vagyonnyilatkozata szerint számtalan egyesületnek, alapítványnak és vadásztársaságnak a tagja, de egyikért sem kap tiszteletdíjat. A teljesség igénye nélkül: a kereszténydemokrata politikus kurátora a vaduzi Kardinal Mindszenty Stiftungnak, elnöke az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek és a Gánti Vértes Vadásztársaságnak, tagja az Országos Magyar Vadászkamarának és a Neptun Horgászegyesületnek is.
A politikus feltüntette elnöki tisztségét is a Kereszténydemokrata Néppártban, amiért szintén nem kap díjazást.
Lázár János sokat ér
Lázár János továbbra is két lakóingatlan, egy 260 négyzetméteres hódmezővásárhelyi ház és egy XIII. kerületi lakás 50 százalékos tulajdonosa, de ennél sokkal lényegesebb földtulajdont tudhat magáénak. Birtokai közel 10 hektárral híztak június óta: a korábbi 34 helyett 37 mezőgazdasági ingatlannal rendelkezik (vagy haszonélvezője azoknak), amely így 180 hektárnyi birtokállományt jelent. Ezek között döntő többségben vannak a szántók (csak abból 9 hektárnyit szerzett tavaly), de Lázárnak erdői, szőlői, illetve legelője és töltése is van.
A miniszter ingóságait továbbra is két Land Rover és egy Mini személygépkocsi, valamint egy kézirat és egy karosszék jelenti, az azonban változás, hogy idén az egyéb ingóságok bekezdésben nemcsak műtárgyakat és festményeket, de azok „folyamatos adásvételét” is említi.
Lázár János 2022-ben kétmillió forint készpénzzel lett gazdagabb és továbbra is fennáll 8 millió forint banki számlakövetelése, ami pont annyi, amennyi tavaly még könyvkiadás címszó alatt szerepelt, idénre azonban eltűnt vagyonnyilatkozatából.
Lázár tavaly nemcsak földet vásárolt, de hiteleit is törlesztette: tavaly 114,6 millió forintos tartozásai idén 112,7 millióra apadtak, beruházási hiteléből 7 milliót faragott, de magánszemélyeknek 5 millióval többel tartozik, mint tavaly.
Lázár János milliókat törleszt, újabb szántókban utazik, de könyvkiadásból már nem kaszál
Nőtt az építési és beruházási miniszter eddig is gigászi földállománya, szerzett kétmillió forint készpénzt és még százmilliós adósságából is törlesztett pár milliót 2022-ben. Cserébe 8 milliót bukott korábbi könyvkiadási bevételeiből.
EU-s forrásokat nem, de egy fél házat azért szerzett Navracsics Tibor
Nem változott sokat a területfejlesztési miniszter vagyonnyilatkozata június óta: továbbra is tulajdonosa egy 138 négyzetméteres budakeszi lakóháznak, egy 1661 négyzetméteres rigácsi teleknek, 50 százalékos résztulajdonosa egy 42 négyzetméteres balatonszemesi üdülőnek, emellett pedig megjelent egy 83 négyzetméteres, szintén budakeszi családi ház, amelynek szintén csak a fele az övé. Ezzel lehet összefüggésben az a 25 millió forint hitel is, amit június óta vett fel.
Beleköltött megtakarításaiba Németh Szilárd
Új ingatlant nem vett, ugyanaz a két XXI. kerületi ingatlan van Németh Szilárd nevén vagyonnyilatkozata szerint, mint tavaly tavasszal, növelte viszont azt az összeget, amit idős éveiben szeretne majd elkölteni: míg tavaly havonta „csupán” 199 ezret rakott nyugdíjalapjába, mostanra ezt az összeget 205 ezerre növelte.
Németh szintén növelte azt az összeget, amit a biztosítási kötvényére fizet ki havonta egy biztosítónak: tavaly havonta 163 ezer forintot utalt havonta hozzájuk, ezt az összeget 2023-ban tízezer forinttal növelte.
Viszont a megtakarítása megcsappant: 2022-es vagyonnyilatkozata szerint 14,2 millió forintja volt, ez januárra 13,4 millióra apadt. Németh friss vagyonnyilatkozatában 3,3 millió forintot tüntetett fel, mint „más szerződés alapján fennálló pénzkövetelést”, tavalyi dokumentumából viszont kiderül, hogy mit takar ez a fedőnév: a Fundamenta Lakáskasszát.
Nyolc ingatlan büszke tulajdonosa Pintér Sándor az idei vagyonnyilatkozata szerint: a második kerületben három lakása és egy családi háza van, Siófokon egy több mint kétszáz négyzetméteres házat, Szigetmonostoron és Szihalmon egy-egy nyaralót, utóbbin pedig még egy telket tudhat magáénak. Változás 2022-höz képest, hogy eltűntek a belügyminiszter budapesti garázsai és néhány ingatlannak már csak ötven százalékát tulajdonolja, tavaly ezt még nem tüntette fel. Ezen kívül egy hetedik kerületi lakás is kimaradt idén, de ez lehet amiatt, mert azokat az ingatlanokat, ahol a tisztségviselők életvitelszerűen élnek, nem kell feltüntetni.
Tavaly negyvenöt, idén már csak tízmillió forint készpénze volt Pintérnek, egyik folyószámlája látra szóló egyenlege pedig tízmillióról 112 ezerre csökkent.
A belügyminiszternek ennek ellenére jól alakulnak a megtakarításai, több mint 250 millió forintnyi félretett pénze van, ennek nagyjából fele dollárban. Vagyonnyilatkozata szerint azonban ennél jóval több pénz illeti meg, több mint egymilliárd forint tartozást tart számon korábbi cégeladásai után és családtagok, barátok számára adott kölcsönökből.
Úgy tűnik, eladta újfehértói szántóját Nagy István agrárminiszter, de még így is maradt a nevén sok legelő, erdő, gyümölcsös és egy tanya is. A politikusnak a méhészete is megvan még, a jelek szerint az állatok jól érzik magukat, ugyanúgy 100 méhcsalád lakik benne, mint tavaly.
Nagy Istvánnak egy év alatt egymillió forinttal nőtt az életbiztosítása (már 10 milliós), készpénzben pedig 3 millió forintot tart, ami szintén egymillióval több, mint 2021-ben. Hitelintézeti számlakövetelése hatmillió forint.
Kovács Zoltán a vadászlesről sem látja a vagyonát
Sehol egy ingatlan, drága autó, pickup-terepjáró a lelőtt szarvasok tetemeihez, vagy egy luxuskutyaház a vizslának: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárnak gyakorlatilag semmi nincs a vagyonnyilatkozatában, csak 13 millió forint készpénz és havi fizetései a kormány tagjaként, illetve a Nimród vadászmagazin főszerkesztőjeként. Ezek mind változatlanok tavalyhoz képest, Kovács látszólag a pénzügyeiben is tökéletes csendet és rendet tart, csakúgy, mint a kormányinfón, ha független újságírók akarnak kérdezni.
A házépítésével támadott párbeszédes Tordai Bencének továbbra is két ingatlanban van tulajdonrésze: egy második kerületi, 130 négyzetméteres családiházban 4/28-nyi, egy 60 négyzetméteres magyarnándori családi házban pedig 1/2-nyi. Nincs változás a friss vagyonnyilatkozata szerint jármű fronton sem, továbbra is egy 2018-ban vásárolt Toyotát birtokol.
Ami a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének tartozásait illeti: 2021-ben volt egy 20,2 milliós és egy 9,8 milliós hitele (utóbbi adóstársként) is, ezeket alighanem folyamatosan törlesztette, mivel a 2022-es állapot szerint már csak 18,6 millió és 5,7 millió forinttal (utóbbival adóstársként) tartozott a bankoknak.
Van ezen kívül egy magánszeméllyel szembeni 5,5 milliós tartozása is Tordainak, amiből egy év alatt egy fillért sem törlesztett.
Lantos Csaba: sok pénz és egy Suzuki
Kétféle vagyonnyilatkozatot is leadott Lantos Csaba, a nemrég kinevezett energiaügyi miniszter. Az elsőben felsorolja, hogy honnan kap fizetést, a második viszont érdekesebb, hiszen azt is látjuk, hogy mekkora a vagyona. Kezdjük az anyagiakkal: 2,4 millió eurója, 381 ezer dollárja, 43,6 ezer fontja és 1,1 milliárd forintja van különböző kötvényalapokban, részvényben, illetve állampapírban.
Aztán Tokajban van egy 910 négyzetméteres zártkertje, gazdasági épülettel, amit 2001-ben vett. A XIII. kerületben övé egy 92 négyzetméteres társasházi lakás kicsivel több mint fele, amit 2018-ban vásárolt.
Tegyük azonban hozzá: a nagy vagyon dacára mindössze egy Suzuki Switfje van (még pontosabban egy 1.2 GL+).
Kósa Lajos ráhajtott az ingatlanokra
Az eddigi öt mellé vett egy hatodik ingatlant is Kósa Lajos, a Fidesz egyik alelnöke. Tavaly ugyanis Debrecenben vásárolta meg egy 3872 négyzetméteres, „zártkerti művelés alól kivett terület" felét, gazdasági épülettel együtt.
Ezt nem a megtakarításaiból fedezte, hiszen az még nőtt is, forintot és devizát egybeszámolva 3,5 millióról 4,1 millióra. Durván megugrott viszont a lakásvásárlási és építési kölcsöne, amelyben adóstárs: 50 helyett 115 millióval tartozik, de a magánszemélyekkel szembeni tartozása is nőtt, 8,5-ről 10 millióra.
Továbbra is három BMW motorja van, egy „orrkiülős motorcsónak" résztulajdonosa, és egy Mercedes Vitaro-t bérel. Több szervezetben tag, illetve elnök, de azért nem vesz fel fizetést, céges tulajdona nincs.
Márki-Zay Pétertől elgurultak az érmék
Könyvtára 200 kötettel hízott, míg korábban 3240 darabos érmegyűjteménye 17-tel lett karcsúbb – és ezek messze a legérdekesebb fejlemények a hódmezővásárhelyi polgármester 2023-as vagyonnyilatkozatában. Márki-Zay Péter korábban 442 ezres nyugdíjbiztosítását kiváltotta, 1,78 millió lakástakarékját pedig lakáshitelbe törlesztette, nyugdíjpénztárban 8,7 millió forintja van. Teljes pénzintézeti hiteltartozása ennek ellenére 2,5 millióval, 22,7 millió forintra nőtt, de megjelent 3 millió forint magánszeméllyel szembeni tartozás is, amelyhez azt írta: „háztartáson belüli kereső gyermeknek.” Készüljön, hogy a kormánypropaganda hetekig fogja szajkózni, hogy Márki-Zayt dollárral tömik ki, mégis a gyerekétől kér pénzt.
Kubatov Gábor az ötödik oldtimernél tart
A régi autókat gyűjti a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor: az eddigi négy oldtimer mellé 2022-ben vett egy ötödiket is, egy Mercedes SL-t. Megtakarítása - amit készpénzben tart - nőtt: 14 helyett 20,5 milliója van. A hitel viszont, amire kezességet vállalt, 18,5 millióra csökkent. Több alapítványban, cégben benne van, de vagyonnyilatkozata szerint csak az országgyűlési képviselőség után vesz fel pénzt.
Szalay-Bobrovniczky – Fizetett, mint a katonatiszt?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kinevezése után, júniusban beszámolt arról a három budai társasházi lakásról, amelyben tulajdonos, egy badacsonytomaji házról, amely szőlővel együtt 3455 négyzetméter, egy tabajdi 10 ezer négyzetméteres birtokról, és egy erdőről, egy gyulakeszi szőlőről, egy Lexusról és milliárdos bankszámláról is.
Mostanra egy 102 négyzetméteres XII. kerületi lakás kikerült a vagyonbevallásból, a 2010-es Lexust sem írta már bele a miniszter. Bankszámláján fél éve összesen 1 milliárd 115 millió pihent forintban és devizában, most azért ez megcsappant, 774 milliós bankszámla mellett egy 100 milliós betétje van, mellé megmaradt a 2 millió feletti életbiztosítás és 50 millió a HOLD alapban.
Tavaly még Gelencsér Ferencnek, a Momentum elnökének 2,1 millió forintja állt kriptovalutában, ez januárra 1,7 millióra csökkent, de sejthető, mire ment a pénz: körülbelül félmilliós hiteltartozását eközben törlesztette.
Elődjének, Fekete-Győr Andrásnak se tartozása, se megtakarítása nincs. A párt képviselői közül Hajnal Miklós, Tompos Márton és Tóth Endre pár százezerrel csökkentette hitelét. Velük szemben Orosz Anna nem a banknak, hanem magánszemélyeknek tartozik, vagyonnyilatkozata szerint több mint tizennégy millióval.
A frakcióvezető-helyettes Bedő Dávidnak tavaly még négymilliós megtakarítása volt, ez mostanra eltűnt, helyén azonban feltűnt egy 2022-ben vásárolt, de 2019-es évjáratú Skoda Octavia.
|
Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk
|
Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre.
Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230201_Vagyonnyilatkozatok_2023_a_minden_elbiro_papirok_ejszakaja
|
2023-02-01 00:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy korábbi, nettó 2,1 milliárd forintról szóló keretszerződés után újabb, 1,14 milliárd forint értékű kontraktust kötött a nyári budapesti atlétika-világbajnokságot szervező cég a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula cégeivel – írta meg az rtl.hu. Amikor a csatorna a költségekről kérdezte a múlt héten, Németh Balázs, a szervező cég vezérigazgatója akkor csak az első, nagyobb összegű megállapodást említette, és azt közölte, hogy az esemény után közlik majd, pontosan mennyibe került a szervezés.
A 2,1 milliárdos, a Lounge Event Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel megkötött szerződés a vb rendezvényszervezési és kommunikációs feladatainak első ütemére vonatkozik. Az október 5-én született másik megállapodás témája pedig a sportág népszerűsítéséhez kapcsolódó programok rendezvényszervezése és kommunikációja.
Az 1,14 millió forintról szóló kontraktusból a szervező cég 798 millióra vállalt lehívást, a fennmaradó 30 százalék, nettó 342 millió forint pedig opció. A szerződés az aláírás napjától a keretösszeg kimerüléséig – beleértve az opciós összeget –, de legkésőbb 2023. július 31-ig hatályos. A beszerzést a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal bonyolította.
A világbajnokság pontosan 200 nap múltva, augusztus 19-én kezdődik és 27-ig tart. Központi helyszíne a vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központ lesz a pesti Duna-parton, amelynek építési költségei jelenleg körülbelül 246 milliárd forintnál járnak.
|
Újabb milliárdos, az atlétika-vb-hez kapcsolódó szerződésre derült fény
|
Balásy Gyula vállalkozásaival újabb 1,14 milliárd forint értékben szerződött le a vb-t szervező cég, erről azonban hallgatott a vezérigazgatója.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230131_atletika_vb_nemeth_balazs_balasy_gyula
|
2023-01-31 22:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Közel négy órán keresztül tartott a gödi Samsung akkumulátorgyár bővítésével kapcsolatos közmeghallgatás kedden. Több mint 200 ember gyűlt össze a gödi Duna-part Nyaralóházak színháztermében, ahol a Pest megyei és főváros katasztrófavédelem munkatársai, a Pest vármegyei illetékesek a Samsung képviselői és a gyár számára biztonsági jelentést készítő Generisk Kft. vezetői álltak ki a zömében helyiekből, illetve a környező településeken élőkből is álló hallgatóság elé, a feszült hangulatú közmeghallgatáson.
Az eseményre nem csak a debreceni CATL-gyár építésével kapcsolatos, durva hangulatú közmeghallgatások és tiltakozás, illetve a kormány akkumulátorgyárakra vonatkozó, sokak által kritizált szándékai, de a gödi gyárral kapcsolatos biztonsági és környezetvédelmi aggodalmak is rányomták a bélyegüket. A feszült alaphangulatnak emellett az a szórólap is megágyazott, amit a Gödért Egyesület tagjai helyeztek a székekre, és amelyen azt követelték, hogy ne kapjon engedélyt a gyár, mivel az szerintük – tűzvédelmi szabálytalanságok és zajvédelmi határérték-átlépések miatt – “veszélyezteti a helyi lakosok egészségét”. Az esemény kezdetén két gázmaszkos párbeszédes aktivista is megjelent egy molinóval, “Mérgező Akkugyár helyett zöld Magyarországot” felirattal.
Ennél fogva nehéz volt tartani a közmeghallgatás eredeti kereteit, ami hivatalosan a gyár biztonsági jelentésének soron kívüli felülvizsgálatáról, illetve a bővítésével, pontosabban a veszélyes anyagokkal foglalkozó új létesítményeire vonatkozó katasztrófavédelmi engedély megadásáról szólt volna.
A feszültség indulatos bekiabálásokban, időnként gúnyos nevetésben mutatkozott meg, és érezhető volt a bizalmatlanság a hatóságok és a gyár felé. A felszólalók a gyár túlzott zajterhelésével, szennyvízkezelésével, a talajvízszennyezéssel, a település élhetőségével, az gyárban dolgozó külföldi munkavállalókkal, illetve általában az akkumulátorgyárak erőltetett hazai megtelepedésével kapcsolatos aggodalmaikat zúdították a hatóságok és a gyár jelen lévő képviselőire.
A gyakran hivatali bikkfanyelven megfogalmazott, jogszabályi hivatkozásokkal tarkított, néha nem teljesen egyenes válaszokat rendre kétkedés fogadta, a hallgatóság elégedetlensége egy alkalommal odáig fajult, hogy kórusban kiabálni kezdték: “Nem kell Samsung!”
Az eseményről hamarosan hosszabb videós összefoglalóval is jelentkezünk.
|
Nem kell Samsung! – kiabálták a gödi akkugyár bővítéséről szóló közmeghallgatáson
|
Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230131_akkumulatorgyar_godi_samsunggyar_samsung_sdi_kozmeghallgatas
|
2023-01-31 21:15:00
| true | null | null |
HVG
|
olvasási idő
2 perc
megjelent
2023.02.03. 12:30
|
Habony Árpád köréből szálltak be a nagy mogyoródi filmgyárfejlesztésbe
|
Egy ügyvédi iroda társult be bizalmi vagyonkezelőként a Saul fia producerei mellé a mogyoródi Astra Filmland több tízmilliárdos fejlesztési projektjébe.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202305_mogyorod_filmpark_vagyonkezelo_habony_korebol
|
2023-02-03 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
Egy Lánchíd-felújításnyi pénzt veszít Budapest azon, hogy nem lép fel az illegális óriásplakátok és más reklámhelyek üzemeltetői és megbízói ellen. Így válaszolt a hirdetési piac egyik független szereplője a HVG-nek arra a kérdésére, hogy valóban lehet-e több száz olyan plakát a főváros kezelésében lévő helyeken, amelyekre a városvezetés nem adott engedélyt.
Lapunk úgy tudja, hogy a fővárosnak tanácsot adó szakemberek néhány évvel ezelőtt mintegy ötszáz ilyen reklámfelületet azonosítottak, ezek használóival szemben a főváros bármikor eljárást indíthatott volna. Az önkormányzat szerint évek kellettek ahhoz, hogy megteremtsék ezen eljárások feltételeit. A Főpolgármesteri Hivatal (FH) újabb hozzájárulásokat nem ad közterületének reklámcélú használatához. Így azonban konkurencia nélkül maradnak azok, akiket egy 2006-os szerződés 25 évre bebetonozott, és akik felületükön ontják a fővárosiakra a Rogán-propaganda hazugságait.
Szakszóval utcabútornak hívják azokat a szerkezeteket, amelyeknek a felületét a különböző ügynökségek értékesítik a hirdetőknek: az óriásplakátoktól kezdve a buszmegállók világító reklámfelületéig sokféle eszköz tartozik ide, amelyeket a helyi önkormányzat engedélyével helyezhetnek el közterületen. A névnél is furcsább azonban az a szerződés, amelyet még Demszky Gábor főpolgármester kötött 2006-ban, mert az utcabútortendert elnyert három cég azóta is alig fizet a fővárosnak, legalábbis ahhoz az értékhez képest, amelyet a – kétségtelenül legális – reklámhelyeik érnek.
Az egykor Intermédia Kft., ma JCDecaux néven futó, többségében francia cégnek annyi volt a vállalása, hogy a fővároshoz tartozó 713 utasváróban kapott reklámhelyért cserébe kitakarítja és rendben tartja e buszmegállókat. Az Intermédia vezetőségében akkor éppen Tombor András, a mára fényes karriert befutott üzletember ült, aki azóta Habony Árpád hitelezőjeként híresült el.
Az akkoriban Simicska Lajos irányítása alatt álló Mahir Cityposter Kft.-nek pedig a hirdetőoszlopokon elért árbevétele 15 százalékát, évi minimum nettó 45 millió forintot kell fizetnie; ez az összeg az évek múlása ellenére is alig nőtt. 2021-ben például nettó 65 millió forint volt, amely summa immár az új tulajdonos, Mészáros Lőrinc zsebét apasztotta. A harmadik szerződő az ugyancsak JCDecaux-érdekeltség VBM Kft., amely toalettek telepítését vállalta, de ebből semmi sem lett. Vagyis összesítve a Fővárosi Önkormányzatnak 25 éven át évente mindössze néhány tízmillió forint bevétele van a legértékesebb reklámhelyeiből.
Jóval több pénz, évente mintegy 600 millió forint fut be a BKV felületeinek értékesítéséből, de a legnagyobb partnerek között itt is a Mészáros Lőrinc birtokában lévő Publimont Kft. és a franciák tűnnek fel, az ő szerződésük az 1998-as bérleti díjakon ketyeg. A JCDecaux-nak, a Mahir Cityposternek és a Publimontnak együttesen 5,8 milliárd forint adózott nyeresége volt 2021-ben a 20,5 milliárdos árbevételen, persze nem csak a fővárosi közterületeken elhelyezett reklámokból.
Szakértői becslések szerint a fővárosnak évente legalább 3–5 milliárd forintot kellene besöpörnie abból, hogy a hirdetők használják a közterületeit, de a jelenleginél több reklámfelület engedélyezésével és legális használatával ez az összeg akár a 20 milliárd forintot is elérhetné. A „legális” szónak komoly jelentősége van, ugyanis a különböző ügynökségek szakemberei szinte gombnyomásra tudják sorolni, melyek azok a – például Egér úti vagy éppen Árpád fejedelem úti – helyszínek, ahol a fővároshoz tartozó közterületen évek óta engedély nélkül sorjáznak az óriásplakátok, és a Fővárosi Önkormányzat – szemben több kerület, például a szintén ellenzéki irányítású XI. kerület gyakorlatával – nem lép fel ellenük.
Holott van rá precedens, hogy a kormányhivatalokon keresztül, a meglévő jogszabályok alapján el lehet érni az illegális utcabútorok eltávolítását, sőt a jogsértő hirdetők megbírságolását. Erre mondták azt, hogy a főváros számára most nem lenne probléma annak a 6 milliárd forintnak az esetleges elvesztése, amelyet a kormány belengetett, ha az FH – az élhetőbb és egészségesebb Budapest érdekében – végképp kitiltaná az autókat a Lánchídról, mert a büntetésekből befolyó pénz fedezné az összeget.
Mészáros vagy a JCDecaux versenytársai az elmúlt években is próbálkoztak azzal, hogy ők is részesüljenek a kétmilliós város hirdetési piacának hasznából, de az FH-nál rendre elvéreztek, nem kaptak engedélyt. Pedig idővel a modernebb, digitális reklámeszközök kihelyezésének ajánlatával is jelentkeztek vállalkozók, és a közgyűlés tavaly nyáron módosította is rendeletét – engedélyt azonban nem adott ki. Ezt a gyakorlatot elégelte meg három vállalkozás, a Senso Media Zrt., a Switch on Media Kft. és a CityNext Média Zrt., és beperelték a Fővárosi Önkormányzatot.
Immár a Kúria is úgy látja, hogy a főváros nem jogszerűen utasította el a kérelmüket, és új eljárásokra kötelezte az önkormányzatot (ezek már folyamatban vannak, de még nem zárultak le). A bíróság különösen azt kifogásolta, hogy a főváros összemosta döntéseiben a közhatalmi és a tulajdonosi szerepkörét, az előbbi ugyanis objektív, és csak a hatályos jogszabályoknak felelhet meg, és nem keveredhet össze a közterület tulajdonosi szempontjaival, például a kívánatos városarculatra való hivatkozással.
A Főpolgármesteri Hivatalnak kétségtelenül van egy nyomós érve az egyedi közterület-használati kérelmekkel szemben, a HVG-nek legalábbis azt válaszolta, hogy ezek az egyedi reklámcélú kérelmek „nem teszik lehetővé sem a nemzeti vagyon körébe tartozó közterületek átlátható és versenyen alapuló hasznosítását, sem pedig a városképi és városüzemeltetési szempontok megfelelő érvényesítését”. A főváros a digitálisreklám-engedélyek késedelmét is azzal magyarázza, hogy a közlekedésbiztonság és a városkép szempontjából is értékelni kell a kérelmeket; az idei első negyedévben még csak próbaprojekteknek jelöl ki helyszíneket, és csak azután pályáztat, mert „a közterületeknek a közérdeket és a városlakók érdekeit, nem pedig reklámcégek üzleti megfontolásait kell szolgálniuk”.
2019-es cikkünk, az önkormányzati választás utáni helyzetről:
Ám a jelenlegi gyakorlat sem felel meg e feltételeknek, hiszen az illegális táblák miatt bevételektől esik el a főváros, a verseny hiánya pedig gyakorlatilag egyetlen gazdasági és politikai érdekcsoportnak kedvez – annak, amely az ellenzéki irányítású főváros ellehetetlenítésén dolgozik. A megengedőbb – akár a hirdetési piacon tevékenykedő – véleményalkotók szerint azonban nem meglepő az óvatoskodás, hiszen a kormány egy tollvonással el tudja vonni az iparűzési adót, újabb köztereket (Vörösmarty tér) vagy akár már beígért támogatásokat (Lánchíd-felújítás) vehet el az önkormányzattól.
Az ellenzéki partnerek és tanácsadók körében is vannak azonban olyanok, akik szerint a jelenleginél jóval nagyobb mozgástere volna a fővárosnak. Különösen azért, mert nemcsak a reklámpiaci szerződések haszna vándorol a fővárostól azon vállalatokhoz, amelyeket a jelenlegi kormányzat amúgy is százmilliárdokkal pumpál fel, hanem más szerződéseké is.
Még 2021 nyarán bukott le egy számlagyár az adóhivatal ellenőrzésén, amely a BKV egyik informatikai partnerét, a Sys-csoportot érintette, és ennek a fővárosi szerződése is korábbról, még Tarlós István főpolgármester idejéből kelteződött. A fiktív számlázás gyanúja azonban nem rengette meg alapjaiban az együttműködést, csupán egy tulajdonosváltás történt még az ügy kirobbanása előtti napokban, és így az Orbán-kormány volt belügyi államtitkára, Tasnádi László vállalkozása egy cégkiválás keretében egyszeriben a BKV szerződött partnere lett.
A Tasnádi Lászlóval összefüggő bizniszekről korábban többször is írtunk, íme, a legutóbbi cikk:
A főváros tulajdonában lévő vállalatok közül az utóbbi években több is annak a biztosítási alkuszcégnek, a Hungarikumnak a szolgálatait vette igénybe, amelybe 2018-ban Mészáros Lőrinc is betársult. Így például a BKV a Hungarikum segédletével oldotta meg vagyon- és felelősségbiztosítását, és a városüzemeltetési holding is így járt el. A BKV és a BKM Budapesti Közművek a közelmúltban az állam által kiírt közös életbiztosítási tenderbe is beszálltak, az autó- és életbiztosítási közbeszerzésnek ez utóbbi ágát a napokban nyerte el a Hungarikum-csoporthoz tartozó CIG Pannónia. A BKV tavaly májusban azt a B+N Referencia Zrt.-t bízta meg a takarítással négy évre 13 milliárd forintért, amely rendkívül sikeres az állami közbeszerzéseken is, és tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc éppen akkor ült Tombor Andrással egyetemben a JCDecaux igazgatóságában, amikor a cég az ominózus, 25 éves szerződést elnyerte a fővárostól.
Mintha Magyarországon mindenhez egyetlen üzleti kör értene a legjobban, ha nem kizárólagosan. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy komoly törések vannak a fővárosi koalícióban, és például a DK-s Gyurcsány Ferenc politikai aktivizmusa sokakban ellenszenvet szül, ám többek szerint a városvezetésnek a konfrontációt is fel kellene vállalnia. Az állam segédletével a Mol koncesszióba kapja a főváros összes hulladékát, ezzel akár tetemes kárt is okozhat Budapestnek.
Az óvatoskodást kritizálók szerint az erő felmutatásával és látványos akciókkal a kormányt is rá lehet ébreszteni, hogy egy kétmilliós közösséget nem hagyhat figyelmen kívül. A városgazdaság a hulladékgazdálkodástól a telekommunikációs szolgáltatásokig számos más ágazatban is konkurenciát teremthetne a kormányközeli vállalatoknak – ecsetelték a HVG-nek –, hiszen egy külföldről is jól látható, kétmilliós fogyasztói közösségről van szó.
|
A főváros nem kér a milliárdokból, Mészáros Lőrincék maradhatnak a budapesti reklámpiac urai
|
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202303__budapest__kihagyott_ziccerek__politikai_szempontok__nem_areklam_helye
|
2023-01-19 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Elkezdődött annak a balatonföldvári vitorláskikötőnek az építése, amely a város egyik strandját kettévágná a tervek szerint. Bár tavaly szeptemberben a Pécsi Törvényszék hatályon kívül helyezte a kikötő építési engedélyét, novemberben a Veszprém Megyei Kormányhivatal – új eljárást követően – mégis engedélyt adott az építkezésre.
A beruházás ellen régóta küzdenek a bíróságon helyi civilek, akik attól tartanak, hogy a kikötő tönkreteszi a strand most még zöld, ősfás területét, ráadásul két hektárnyi vízfelületet is elvesz a fürdőzőktől. Ők úgy vélik, jogerős bírósági ítéletet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a kormányhivatal, a pereskedő Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület elnöke az RTL kedd esti híradójában azt mondta:
Ha a strandra megépül a kikötő, akkor az azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jogállam.
A város fideszes polgármestere, Holovits Huba interjút nem adott a híradónak, de azt írásban közölte, hogy
a Balatonon több mint 50 olyan hely található, ahol a kikötő közvetlen szomszédságában strand működik;
a kikötőtől pedig az várja a város, hogy több lesz a fizetőképes vendég, nőnek az adóbevételek és új munkahelyek keletkeznek.
Több különböző civilszervezetnek összesen három beadványa van jelenleg a bíróság előtt, többek között megpróbálják leállíttatni a már megkezdett építkezést. Ha ez nem sikerült, akkor a bíróságon fogják megtámadni a használatbavételi engedélyt is.
A polgármester szerint, ha leállíttatnák az építkezést a hatóságok, vagy megépülne a kikötő, de nem kapna használatbavételi engedélyt, akkor a kivitelezőnek kötelessége lenne saját költségén visszaállítani az eredeti állapotokat.
|
„Ha a strandra megépül a kikötő, akkor Magyarországon nincs jogállam”
|
A civilek szerint jogerős bírósági ítéletet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a kormányhivatal, Földváron mégis ez történt.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/ingatlan/20230131_Ha_a_strandra_megepul_a_kikoto_akkor_az_azt_jelenti_hogy_Magyarorszagon_nincs_jogallam
|
2023-01-31 20:13:00
| true | null | null |
HVG
|
Rástartol a lakossági megtakarítások fialtatására a Mészáros Lőrinc magánvagyonát is igazgató MKB Alapkezelő Zrt. Olyan befektetési alapot hirdetett a lakossági ügyfeleknek, amelynek célja, hogy "új irányból közelítse meg a részvénybefektetéseket", és "lehetőséget teremt arra, hogy kihasználjuk a hektikus környezetben rejlő hozamlehetőségeket".
Mindezt azzal a technikával lehet elérni, ha az alapkezelő nem egyszerre, hanem 9-12 hónap alatt "ütemezve" vásárolja meg a kívánt részvényeket. A módszer nem új, más pénzintézetek is kínálnak hasonló konstrukciókat, akad például olyan alap is, amelybe maguk a befektetők is havonta csepegtetve transzferálják a pénzüket a folyószámlájukról. A január végén zárult jegyzési időszakban kétmilliárd forintért vettek az ügyfelek az új alap jegyeiből, amelyekkel várhatóan február közepén indul meg a kereskedés.
Az ország gatyája is rámegy, de Orbán Viktor közelében ebből is profitálni lehet
Újabb források után kellett néznie a kormányfőnek, hogy az uniós pénzek elapadása ellenére is növelni tudja a személyéhez is kötődő befektetők vagyonát. Állami hitelek, válságkezelő alapok, baráti cégek jelentik a puffert, amelyek Orbán unokáit gazdagítják, a többiekét eladósítják.
A Budapest Bankot (BB) már, a Takarékbankot pedig április 30-án beolvasztó MKB tehát a nyilvános, azaz a lakosság által hozzáférhető befektetési alapok frontján is versenybe hívja a piacvezető OTP-t. Ami természetesen együtt járna azzal, hogy az alapkezelő által beszedett, szaporodó díjak révén is az MKB hátterében álló Mészáros Lőrinc és oligarchatársai profitalapja dagadjon. A bank sajtóosztályának tájékoztatása szerint a díjaik a vagyon 0,32-1,9 százaléka között ingadoznak, a magasabb tartományban az alapkezelés sikerességétől, vagyis az elért hozamtól is függenek.
|
Az Orbán-rendszer oligarchái már a lakossági megtakarításokra utaznak
|
Azok a kormányközeli üzletemberek húznának hasznot a háztartások pénzét forgató befektetési alapok menedzseléséből is, akik a saját vagyonukat titkos magántőkealapokra bízzák.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202306__befektetesi_alapok__baratok_kozt__ezermilliardok__koncentracios_korok
|
2023-02-09 10:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
|
Nem esett messze az Orbán családtól a cég, amelyben egykor Lévai Anikó is tulajdonos volt
|
A Szárhegy Dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja Kft. szekere nem fut valami fényesen, de anyacégének jól megy.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202306_patricius_borhaz_ujvedjegy_azorban_csalad_baratainal
|
2023-02-09 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2023.02.10. 05:30
2023.02.10. 07:16
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.
|
Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is
|
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202306__egyhazi_ingatlanok__vagyonjuttatas__kezratetel__iskolapreda#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_02_10&utm_content=hvg360
|
2023-02-10 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
Váratlanul érte a közbeszédet uraló Orbán-kormányt, hogy vannak még civilek, akik vitába mernek szállni a hatalommal, és nem engednek meg bármilyen ipartelepítést a környezetükben. A gigantikus akkugyártó-kapacitást gazdasági érvekkel sem lehet meggyőzően alátámasztani.
A brit Financial Times már novemberben leírta ezt a számot. A kormány vélhetően három módon támogatja a CATL-gyárat: közvetlenül pénzzel munkahelyteremtési támogatás formájában, adókedvezményekkel és infrastruktúrafejlesztésekkel. Egyelőre csak az utóbbi nyilvános, értéke 88 milliárd forint.
A világszerte ismert és olvasott történész 1924 januárjának utolsó napján született Budapesten. Antimaterialista volt, antikommunista, antináci, antipopulista és humanista, nyugatos – antidemokrata. Reakciósnak minősítette magát. Az volt a meggyőződése, hogy a tömegdemokrácia a többség zsarnokságához, populizmushoz és diktatúrához vezet, a reneszánsszal kezdődött új kornak a populizmus világuralma lesz a vége. A történelem kerekét vissza kellene fordítani. De hová? Mire minta Svájc?
|
A kormány számolatlanul költi a milliárdokat, hogy jó hazafiként szeressük az akkugyárakat
|
Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202306__a_zoldugy_einstandolasa__kozpenzek_terelese__tudatmodositas__nem_tagadjak_meg_atermeszetuket
|
2023-02-09 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd délután jelentette be a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös budapesti sajtótájékoztatón, hogy kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról kezdődött tárgyalás Magyarország és Törökország között. Késő este pedig megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely 835 millió forintot utal ki a jövő évi költségvetésből egy kiemelt törökországi kulturális programsorozatra.
A szervezés és lebonyolítás Csák János kulturális miniszter feladata, Szijjártóval együttműködve. Ő felel a szükséges beszerzésekért is, és erre a rendezvényre nem vonatkozik az a csaknem 10 éve érvényes tilalom, amely szerint a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a beruházások keretében nem vásárolhatnak informatikai eszközöket, bútorokat, személygépjárműveket, telefonokat.
Ez a 2024-es, még el sem készült büdzsé terhére ment – tehát azt írták elő, hogy amikor majd készül az a költségvetés, erre félre kell tenni benne pénzt –, de belenyúltak a 2023-as költségvetésbe is, idén már harmadszor, mióta tavaly december végén teljesen újraírták az egészet. Ezúttal az önkormányzatok támogatására szánt keretből adtak oda 15 millió forintot Kenderes működési kiadásaira.
|
835 millió forintot adott a kormány egy törökországi programsorozatra
|
Kiemelt kulturális programsorozatot támogat a magyar kormány Törökországban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230201_torok_tamogatas_koltsegvetes
|
2023-02-01 06:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát.Horvátország az elkövetkező időszakban kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt, a kormány már elkülönítette az összeget a költségvetésben – mondta Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízió szerda esti híradójában.A miniszter szerint erről szerdán az INA-val foglalkozó tanácsadói testületben hoztak döntést, miután megvitatták azokat a szakvéleményeket, amelyeket horvát jogi szakértők készítettek a kormány kérésére. Ezek alapján Horvátország még 2003-ban lemondott arról, hogy a horvát bíróságok határozzanak a Mol és a horvát kormány között kötött megállapodásról. Erről csak a nemzetközi választottbíróságok dönthetnek.Tíz éve indult az ügyA Mol 2013 végén kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárást a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). A magyar cég azt állította, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz. Szerintük ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA feletti irányítást, és elmaradtak a cég által részvényesi szerződésben vállalt beruházások a horvát olajfinomítókban, emellett a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.Minden bíróságon elhasalt a horvát államZágráb ezt követően 2022 februárjában kezdeményezte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál a 2016-ban az UNCITRAL által a Mol és Horvátország közötti ügyben kihirdetett ítélet felülvizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmét Horvátország a horvát Legfelsőbb Bíróság 2021-es elmarasztaló ítéletére alapozta.2022 júliusában az ICSID az UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítették. A washingtoni ICSID-eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanú kihallgatását és több tízezer oldal iratanyag megvizsgálását követően az ítélet egyhangú bírói szavazással született. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést is megítélt.A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a magyar olajtársaság megállapodást kötött a horvát kormánnyal, ezzel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
|
Mol-INA-ügy: Horvátország kifizeti a kártérítést a Mol-nak
|
Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230201_molina_valasztott_birosag_karterites_horvat_allam_fizet
|
2023-02-12 12:01:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány kedvére és indokolatlanul piszkál bele piaci szerződésekbe
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
„A jövőben az önkormányzatok cégeinek is csak a korábban lekötött földgázmennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük” – közölte az Energiaügyi Minisztérium. „Ezzel lényegében egységesen 40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv. Így mások mellett egyes települési távhőszolgáltatóknak sem kell kötbért fizetniük a nagyobb tételben fel nem használt földgáz miatt” – írta közleményében a tárca.
„A szerződésben foglaltaktól eltérően”
A minisztérium magyarázata szerint a jogszabályváltoztatást az önkormányzati szövetségek javaslatára hajtotta végre a kormány: az elmúlt hónapokban ugyanis több önkormányzati távhőcégre is több tízmillió, sőt egyes esetekben százmillió forintos kötbért rótt ki a gázkereskedőjük (az állami MVM), mert a leszerződött mennyiségnél jelentősen kevesebb gázt vettek át, vagyis alulvételezésbe kerültek. A kötelezően átveendő mennyiségek toleranciasávjának növelése így az érintett önkormányzatok számára nyilván örvendetes fejlemény.
Kevéssé örvendetes fejlemény, hogy ezzel a megoldással a kormány ismét hatályos, teljesítés alatt álló szerződésekbe avatkozik be. Ezt a tárca közleménye nem is rejti véka alá: „40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv”. A szerződéses viszonyokba történő beavatkozást maga a jogszabály (egy kormányrendelet) is expliciten kimondja: „az intézmény által a földgázkereskedővel megkötendő vagy megkötött hatályos földgáz-kereskedelmi szerződésben foglaltaktól eltérően a minimális földgázmennyiség a szerződött földgázmennyiség 60%-a”. Ez ráadásul
e rendelet erejénél fogva a földgáz-kereskedelmi szerződés részévé válik.
A helyzet úgy fest, hogy van két vállalat, egy távhőszolgáltató és egy gázkereskedő, akik kötöttek egymással egy szerződést, amiben megállapodtak bizonyos mennyiségű földgáz adásvételéről, a gáz áráról, a kötbérezési feltételekről stb. Aztán jön a kormány, és egy rendeletben azt mondja: nem számít, mi van a szerződésben, a feltételek így és így néznek ki, a felek által megkötött szerződés pedig ennek megfelelően módosul.
Nem bug, hanem feature
Maga a jogszabály egyébként nem friss, a rendeletet 2022 szeptemberi, októberben már módosították, eddig a kormány alá tartozó költségvetési szervekre, állami vállalatokra, önkormányzatokra és önkormányzati szervekre vonatkozott. Ez a lista egészült ki most az önkormányzati vállalatokkal, beleértve a távhőszolgáltatókat.
A kormány az utóbbi években a mindenféle veszélyhelyzetekre hivatkozva előszeretettel piszkál bele szerződéses jogviszonyokba. Ide sorolható az összes hitelmoratórium és kamatstop. Például a kamatstopok esetében is az történt, hogy pénzintézetek és ügyfeleik által megkötött szerződések feltételeit módosította a kormány: hiába állapodtak meg a felek arról, hogy egy változó kamatozású hitel kamata valamilyen referenciakamatlábhoz (mondjuk a 3 hónapos BUBOR-hoz) kötötten alakul – a kormány ezt felülírta, és rögzítette a kamatozást.
A kormány egyszer már belenyúlt az önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak gázvásárlási szerződéseibe, január közepén lehetővé tette, hogy a folyamatosan a gáztőzsdei árakat követő szerződéses árakat az akkor épp aktuális tőzsdei árakhoz fixálják szeptember végéig.
A szerződési szabadságot csak nagyon indokolt esetben lehet(ne) korlátozni
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) rögzíti a szerződés szabadságát, egyszerűen összefoglalva
a felek szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e szerződést kötni, kivel és milyen feltételekkel.
A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít e szabadság korlátozására, beleértve a megkötött szerződések jogszabályi módosítását. Ennek azonban vannak alkotmányos korlátai. Megint csak egyszerűsítve a jogalkotó (jelen esetben a kormány) csak akkor nyúlhat bele szerződésekbe, ha a szerződés megkötése után a körülményekben olyan jelentős változás történt, ami nem volt előre látható, valamelyik fél jogos érdekét sérti, nagyon sok szerződést érint.
Ezek alapján mondta ki az Alkotmánybíróság 2015-ben, hogy nem volt alkotmányellenes a devizahitelek kötelező forintosítása: a jogalkotó (az országgyűlés) ugyan beavatkozott a szerződési szabadságba, de ezt általános társadalmi érdekből tette.
Elég nehéz amellett érvelni, hogy a kormány ne feszítette volna szét ezeket a kereteket az elmúlt években. Lehet mondani, hogy a változó kamatozású hitelesek nem láthatták előre a kamatemelési ciklust – ám a jegybank és a bankok éppenséggel évek óta minden ügyfelet alaposan figyelmeztetnek a változó kamatozás kockázataira. Egyébként még a bankrendszer felügyeletét ellátó jegybank is úgy értékeli, hogy a kamatstop fenntartása indokolatlan és káros, mivel relatíve kevés a változó kamatozású szerződés, e kölcsönök összege nem jelentős a teljes hitelállományhoz képest, és az intézkedés egyébként a jobb anyagi helyzetben lévő adósoknak kedvez jobban.
Lett volna más megoldás, és mi lesz a piaci cégekkel?
Amellett is lehet érvelni, hogy az önkormányzatok és cégeik nem láthatták előre, hogy ilyen enyhe lesz a tél, és a (részben a kormány által előírt) spórolási intézkedésekkel együtt annyira visszaesik a fogyasztásuk, hogy alulvételezésbe esnek – de azért ez egy kalkulálható kockázat volt. Ráadásul
a kormány kompenzálhatná az önkormányzatokat anélkül, hogy szerződésekbe avatkozik.
Főleg, hogy az esetek nagy részében – de nem kizárólag – a kötbérező kereskedő az állami MVM, tehát ha az állam kifizetné a kötbért az önkormányzati cégek helyett, akkor csak egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt.
Ha elfogadjuk, hogy a gázbeszerzési szerződések jogszabályi módosítása indokolt, akkor felmerül a kérdés: miért nem módosítja a kormány a többi hasonló gázvásárlási szerződést? A gázkereskedők a piaci zavarok, drasztikus áringadozások miatt tavaly a korábbiaknál valóban szigorúbb szerződéses feltételeket kínáltak (ennek része a tőzsdei indexálású árképzés, a szűk, ráadásul havonta értelmezendő alulvételezési limit) – de nem csak az önkormányzatoknak és az önkormányzati vállalatoknak, hanem a magáncégeknek is. Ezek a vállalkozások most joggal teszik fel a kérdést, hogy
ha a kormány az önkormányzati vállalatoknak kiszélesítette az alulvételezési lehetőséget, akkor nekik miért nem?
És nekik miért kell adott esetben kötbéreket fizetniük az alulvételezésük miatt?
Jogbiztonság vs. kézi vezérelt állam
A jogszabályi környezet és mindenféle szerződések meglehetősen önkényes, jó eséllyel indokolatlan és ötletszerű módosítgatása aláássa a jogbiztonságot és a gazdaság kiszámítható működését Magyarországon. Nehéz úgy vállalkozni, előre tervezni, hogy a kormány bármikor megváltoztathatja a feltételeket, sőt megkötött és teljesítés alatt álló szerződésekbe nyúlkál bele, hátrányos helyzetbe hozva az egyik felet (a fenti esetekben a bankokat és a gázkereskedőket).
Az ilyesfajta bizonytalanságnak természetesen ára van. Az egyik költség már le is csapódott, az elmúlt hetekben az egyik nagy hitelminősítő, az S&P leminősítette Magyarországot, a Fitch pedig negatívra rontotta az addig stabil kilátást, vagyis leminősítést helyezett kilátásba. A minősítők indoklásai szerint a döntésekben szerepet játszott, hogy
a gazdaságirányítás politikai megfontolásokat követ, a kormány a szükségállapoti eszközöket széles körűen alkalmazza
– ezek a kiszámíthatatlanságot növelik, sebezhetőbbé teszik a gazdaságot.
Továbbá egyértelműen az ad hoc, politikailag motivált beavatkozások közé sorolhatók az árstopok – amelyekkel a kormány a vállalkozás szabadságát és a vállalatok ármegállapítási jogát csorbítja. Miközben több kárt okoznak, mint hasznot: a jegybank szerint az árstopok nemhogy mérsékelnék az immár magasan Európa-bajnok inflációt, de növelik azt. Az Alkotmánybíróságra (Ab) három panasz érkezett benzinkutak üzemeltetőitől, akik azért tartották Alaptörvény-sértőnek a benzin és a gázolaj árának befagyasztását, mert az veszteséges működésre kényszerítette őket, ugyanakkor büntetés terhe mellett kötelezte őket arra, hogy nyitva tartsanak. El is veszthették volna az engedélyüket. Mindez szerintük sértette a vállalkozás szabadságát, kárpótlásban nem részesültek, és hátrányba kerültek a nagykereskedőként is szereplő nagy multicégekkel szemben.
Ugyan az első panaszt 2022 májusában nyújtották be, az Ab. csak 2023 januárjának végén vette napirendre a témát. Ekkor pedig az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás Ab-elnök vezette tanácsa arra a megállapításra jutott, hogy mivel az árstop december 6-án megszűnt, a panaszosok ellen pedig személy szerint semmilyen eljárás nincs folyamatban, „az indítvány elbírálására okot adó körülmény már nem áll fenn”. Ezért az eljárást megszüntették.
|
A kormány kedvére és indokolatlanul piszkál bele piaci szerződésekbe
|
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230203_A_kormany_kedvere_es_indokolatlanul_piszkal_bele_piaci_szerzodesekbe
|
2023-02-03 11:00:00
| true | null | null |
HVG
|
2023.02.02. 16:30
A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.
Jeff Gedmin: Trump gazdag, de úgy beszél szavazói nyelvén, mint egy háromgyerekes teherautó-sofőr
2024.01.08. 14:005 perc
|
Rogánék egyelőre nem tudják ráhúzni az ellenzékre a tiltott kampányfinanszírozást
|
A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202305__ellenzeki_penzek__felteteles_mod____valto
|
2023-02-02 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.02.11. 06:30
A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben.
|
Az MNB alapítványa nagyvonalúan fenntartja a fenntarthatóságot kutató unortodox intézetet
|
A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20230211_Fenntarthato_unortodoxia
|
2023-02-11 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Bűnösnek mondta ki a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben hivatali visszaéléssel vádolt egykori fővárosi főügyészt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB). Ihász Sándort egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős.
Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a gyilkosság miatt felbújtóként vádolta meg Gyárfás Tamás médiavállalkozó-sportvezetőt. A vád szerint a Fenyővel fennálló üzleti, elszámolási viták miatt Gyárfás megbízta az azóta más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert a vállalkozó megölésével. A vád szerint Portik megszervezte a gyilkosságot, felbérelte a feladatra a szlovák Rohácot. Abban az eljárásban Gyárfás és Portik is tagadja bűnösségét.
Ihász Sándor volt ügyészt azzal vádolták, hogy egy korábbi nyomozás alatt „egy érintett védelme érdekében” visszatartott olyan iratokat, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna az eljárásban. A vádlott az ügyészség szerint ezzel megszegte a hivatására vonatkozó szabályokat.
Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2018 áprilisában gyanúsította meg Ihász Sándort. A gyanú szerint Ihász 2017 októberében – amikor fellebbviteli főügyész volt – hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát ismerősétől, Gyárfás Tamástól, aki azért fordult hozzá, hogy tanácsot kérjen tőle.
A KNYF szerint a főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a hanganyag leiratában foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a Fenyő-gyilkosság felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére Ihász – a vád szerint ügyészi kötelességét megszegve – nem adta át a bizonyítékokat a nyomozóhatóságnak, hanem a hivatali helyiségében tárolta azokat.
A KNYF 2020 márciusában visszaélés miatt emelt vádat a tisztségéből időközben felmentett Ihász ellen, aki az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.
A vádlott pénteken, az ítélethirdetés napján az MTI beszámolója szerint az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta:
nincs mit megbánnia, nincs miért bocsánatot kérnie, büszkén, tiszta lelkiismerettel tekint az elmúlt harminc évben végzett jogi munkájára.
Nem vagyok bűnös, és nem követtem el semmilyen bűncselekményt, nyugodtan alszom – mondta, hozzátéve: a vádiratban szerinte a tényeknek ellentmondó állítások szerepelnek, „az egész történet nem úgy volt, nem arról szólt, ahogy ezt erőltetik”. A vádlott szerint „konstruált, alaptalan és megalázó” volt az őt „meghurcoló” eljárás, amelyben szerinte az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme érvényesült.
"Semmilyen módon nem voltam megvehető, nem voltam megzsarolható és befolyásolható" – jelentette ki, megjegyezve: szavahihetőségét nem csak szakmai tekintélye, hanem a magánéletében tanúsított decens, visszafogott életvitele is alátámasztja, továbbá az is, hogy az eljárás során végig önként segítette a hatóságokat.
"Tudom, mi a hivatali visszaélés, hiszen ezt tanítottam több mint egy évtizedig" – hangoztatta Ihász, aki azt is elmondta: lojális volt a szervezethez, amelyben dolgozott, de munkája során sosem a szervezetet vagy a vezetőket szolgálta ki, hanem mindig az általa követett értékrendet és az igazságot követte.
Kitért arra is, hogy véleménye szerint az ügynek politikai motívumai vannak, noha öt kormány – két jobboldali és három baloldali – alatt volt főügyész, és úgy véli, semmiképp nem lehet rá mondani, hogy elfogult lenne politikailag.
Vassné Szekeres Edina bíró az ítélethirdetésen közölte: a felfüggesztett szabadságvesztést, annak végrehajtása esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, ahol a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Hozzátette, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor hivatalos személynek minősült.
Indokolása szerint a vádlott egyértelműen felismerte, hogy az általa átvett dokumentumok tartalma bizonyításra alkalmas a Fenyő-ügyben, ám kötelessége ellenére semmilyen intézkedést nem tett, nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem a szekrényében tárolta őket, nem tett róluk jelentést, nem rendelt el perújítási nyomozást sem.
A bíróság szerint ezzel a magatartásával a vádlott célja az volt, hogy barátját, Gyárfás Tamást ne érje hátrány, az iratokat pedig ne tudják felhasználni az eljárásban. A bíróság nem fogadta el a védekezést, amely szerint a vádlott baráti minőségben beszélt Gyárfással.
Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. A vádlott a felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint az ítélet teljes egészében megalapozatlan, a jogkövetkeztetés pedig törvénysértő. A védelem elsődlegesen a vádlott felmentése érdekében, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, harmadlagosan pedig az elsőfokú határozat hatályba léptetése ellen és új eljárás lefolytatása érdekében fellebbezett.
Vassné Szekeres Edina közölte: a bíróság az iratokat felterjeszti a Fővárosi Főügyészségen keresztül a Fővárosi Törvényszékre.
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék is közleményt adott ki, abban azonban nem nevezték meg sem Ihász Sándort, sem az ügyet, amellyel kapcsolatban megszületett az elsőfokú ítélet.
|
Elítélték első fokon a volt fővárosi főügyészt, akit a Fenyő-ügyben vádoltak hivatali visszaéléssel
|
Ihász Sándor kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt megvehető vagy megzsarolható. Szerinte az ügyének politikai motívumai vannak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230210_ihasz_sandor_fovarosi_fellebbviteli_fougyesz_itelet_fenyo_gyilkossag_hivatali_visszaeles
|
2023-02-10 16:11:00
| true | null | null |
HVG
|
Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját.
A 2018 őszén megnyílt pécsi Zsolnay-shop kapcsán indult büntetőpernek két vádlottja van. Egyikük a többek között a Zsolnay Kulturális Negyedet és a Kodály Központ hangverseny- és konferenciatermet is üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) korábbi gazdasági igazgatója, aki korábban a Janus Pannonius Múzeum gazdasági vezetője és az egykori Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező cég vezetője volt. A másik vádlott egy magáncég igazgatója.
A per azt követően indult, hogy a 2019-ben megválasztott pécsi ellenzéki vezetés a ZSÖK-öt is átvilágíttatta, majd a kulturális holding későbbi vezetése feljelentést tett. Szerintük ugyanis a ZSÖK szempontjából olyan előnytelen szerződést kötöttek, amely miatt mintegy 18 milliós gazdasági kár érte az önkormányzati céget. Az ügyészség szerint a kár bekövetkezett, és azért keletkezett, mert a ZSÖK és a másodrendű vádlott magáncége olyan együttműködési szerződést írt alá, amellyel a ZSÖK nem járt jól. Az ügyészség szerint a ZSÖK volt gazdasági vezetőjét kell számonkérni, mert ő volt a kulturális holdingnál ennek a szerződésnek a megkötésével és letárgyalásával megbízott személy.
Háborúban álltak a porcelángyár tulajdonosaival
A ZSÖK egy közhasznú nonprofit kulturális cég. Mint ilyen, csak szigorú szabályok betartása mellett foghat új vállalkozásba. Belevághat új üzletekbe, olyanokba is, amelyek nem tartoznak a közhasznúként elismert tevékenységei közé, azonban ezekből nem vihet önmagában veszteséges üzletet. Márpedig a valódi pénzbeli veszteség itt az ügyészi és a sértetti képviselői logika szerint kézzelfogható, a porcelánárusítás nem közhasznú, az önkormányzattól átvállalt tevékenység.
Az ügy kiindulópontja 2018 ősze, a Zsolnay-shop megnyitása, bár a bíróságon elhangzott, hogy már előtte komoly feszültség, sőt egyfajta háború alakult ki a korábbi, pécsi fideszes városvezetés, azaz Páva Zsolték és a Zsolnay-gyár tulajdonosai között. Páváék ugyanis új porceláncéget alapítottak a Zsolnay-gyár vezetésével elégedetlen dolgozóknak, ezért az ígéretért az alkalmazottak többsége ugyanazon a napon azonnali hatállyal felmondott. A Ledina Kerámia nevű „ellen-Zsolnay” cég még a Fidesz 2019-es pécsi bukása előtt megszűnt, a munkavállalókat szélnek eresztették.
A Zsolnay nevet is bukták volna
Az ellenségeskedés miatt több dologról egyeztetni kellett az addigra már valamelyest enyhülő viszonyban a ZSÖK akkori vezetőjének és gazdasági igazgatójának. Többek között az a veszély is fennállt, hogy a Zsolnay-gyár megvonja a Zsolnay név használatának jogát a Zsolnay Örökségkezelőtől.
Az ötlet, hogy nyissanak egy Zsolnay-shopot a Zsolnay negyedben, az akkori – fideszes – pécsi városvezetéstől jött. Ők azt kérték, hogy a gyárnál lévő, de a negyed falain kívüli Zsolnay-bolt kerüljön be a kulturális negyedbe. Presztízsből is, és hogy a látogatók vásárolhassanak Zsolnay-kerámiát az egykori Zsolnay-gyár területén működő, a Zsolnay család nevét viselő negyedben.
A feladat végrehajtásával Vincze Balázs, a ZSÖK akkori ügyvezetője a gazdasági vezetőt bízta meg, de a ZSÖK vezetőjeként ő maga is aláírta a szerződést. A volt gazdasági igazgató bírósági kihallgatásán azt mondta, hogy folyamatosan tájékoztatta a megbeszélésekről, illetve a tervezett Zsolnay-shop megnyitásának ügyéről is főnökét, bevonta a cég több szakemberét, és tájékoztatta a tulajdonos, azaz Pécs városa vezetését is.
Szerinte minden szabályosan és átláthatóan ment, ő kiadott feladatot végzett el, álláspontja szerint semmiképpen sem lehet a ZSÖK részéről ő az egyszemélyi felelős. Az üzletet ő is kockázatosnak minősítette akkor, és emlékeztetett: a ZSÖK-ben vannak és voltak más olyan tevékenységek, amelyek önmagukban nézve veszteséget termeltek, de a nagy kép szép volt, azaz a ZSÖK az ő gazdasági vezetése alatt mindvégig legalább nullszaldós vagy nyereséges volt.
Korábbi pécsi hírek: Bizonytalanság és elkeseredettség: diákok és szülők a pécsi tanár kirúgásáról
Kétmillió forint mínusz és profitgarancia
A sértett, a ZSÖK jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt ügyvéd azonban erről azt mondta, hogy a közhasznú feladatok, például a különböző fesztiválok vagy kiállítások termelhetnek veszteséget, viszont egy ezek közé nem sorolható új vállalkozás esetében ilyen nem fordulhat elő. Szerinte a szaldó csak 2019-ben kétmillió forint mínusz volt a ZSÖK szempontjából a Zsolnay-shop működtetése miatt.
A Zsolnay-gyár tulajdonosai hajlandók voltak együttműködni és bezárni a negyed falain kívül évtizedek óta működő boltot, bevinni a negyedbe, és átengedni az üzemeltetését a ZSÖK-nek. Cserébe azonban garanciát kértek arra, hogy a korábbiaknak megfelelő profit az új helyzetben is befolyik majd hozzájuk. Elmondásuk szerint ugyanis a korábbi boltban évi 60-61 milliós forgalom mellett körülbelül húszmilliós profit keletkezett. A ZSÖK vállalta, hogy az értékesítés valódi volumenétől függetlenül biztosítja a gyárnak ezt.
Egy magáncég is belép az üzletbe
A profitgarancia feltűnt egy másik szerződésben is, az ügyletbe bevontak ugyanis egy harmadik szereplőt, egy magáncéget, amelyet kifejezetten e megállapodás miatt alapítottak. Ennek a magáncégnek a vezetője lett a mostani per másodrendű vádlottja. A cég tulajdonosa, egy negyven éve elsősorban ékszer-kereskedelemmel és -javítással foglalkozó nő vállalta, hogy bezárja a korábban a pécsi Uránvárosban működő boltját, beviszi a Zsolnay-negyedbe, az ott újonnan kialakítandó Zsolnay-shopba, és külön pénzért, szakmai felügyeleti díjért cserébe felügyeli a Zsolnay Örökségkezelő új bizniszét, a porcelánárusítást, belépésként ráadásul fizet 12 millió forintot. A cég tulajdonosa azt is vállalta, hogy amennyiben nem adnak el elegendő porcelánt, a ZSÖK helyett ő fizeti ki a garantált profitból – a ZSÖK-ön keresztül – a hiányzó részt.
A vállalkozó minden hónapban az alapján kapta volna a ZSÖK-től a szakmai felügyeleti díjat, amennyi Zsolnay-porcelánt az önkormányzati cég értékesített ott. Csakhogy a ZSÖK profitjának 94 százalékát utalták el a vállalkozásnak, sőt a megállapodástól eltérő volt az utalás – és nem az önkormányzati cég javára. Igaz, ezt a különbséget a magáncég hajlandó kifizetni, ha elszámolnak velük úgy, ahogy ők szeretnék, de ez már egy folyamatban lévő polgári per, és nem a most indult büntetőper tárgya.
Korábbi pécsi hírek: Bíróság elé kerülnek az emberi koponyacsontokat szabálytalanul használó pécsi orvosok
Ördög a részletekben
A megállapodás alapján a volt gazdasági igazgató szerint a ZSÖK nem bukhatott a bolton. Csakhogy az ördög a részletekben rejlik: végül a porcelánértékesítés nem érte el a megjelölt szintet, az elszámolás alapját képező listaárhoz képest a felét sem, ezért a ZSÖK-nek végül a Zsolnay-gyár felé ki kellett fizetnie a vállalt garantált profit elmaradt részét, 11,5 millió forintot. A magáncég ezt az összeget még nem fizette ki a ZSÖK-nek.
A sértett (a ZSÖK) jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt arról tájékoztatott, hogy hajlandók fizetni, de a szerződésben rögzített képlet alapján kell pótolniuk az elmaradt zsolnays profitot. Márpedig a képlet alapján jóval kevesebb jön ki, mint amit a ZSÖK fizetett a Zsolnay-gyárnak.
A bolt szakmai felügyeletével megbízott vállalkozás most a szerződés megkötésekor a ZSÖK felé fizetett 12 millió egy részét is visszakéri, és szeretné, ha az elszámolásba ez is belekerülne. A megállapodást ugyanis az új városvezetés idején, 2020 tavaszán felmondták, noha szerepelt benne, hogy a ZSÖK nem mondhatja fel egyoldalúan. Csakhogy a szerződés határozatlan idejű, így a ZSÖK jelenlegi vezetése azzal érvel, hogy nem lehet felmondás kizárásáról szóló kikötést tenni egy határozatlan idejű szerződésbe.
A ZSÖK összesen bruttó 18 millió forint körüli összeget fizetett ki havi elszámolás alapján a magáncégnek. A ZSÖK a porcelánforgalmazásból a gyár felé történő levonások után megmaradó összegből csak hat százalékot tartott meg. Magyarán 94 százalék szakmai felügyeleti díjként a magáncéghez vándorolt.
A védelem szerint a kis cég mindezért sokféle feladatot vállalt, az átvilágító ügyvédek és az ügyészség viszont azt mondják, hogy lényegében nem volt valós teljesítés azon túl, hogy a vállalkozás vezetője a boltban tartózkodott. Képzésre, mentorálásra senki nem emlékszik, bár a vállalkozó legalább az első egy-két hónapban figyelte az eladók munkáját, majd jelezte a gazdasági vezető felé, ha valakit nem tartott alkalmasnak a feladatra, így tapasztalt, a Zsolnay porcelánhoz értő eladók kerültek a boltba.
11,5 millió forint elmaradt profitot fizettek ki
Az átlagosan havi milliós nagyságrendű szakmai felügyeleti díjat ezt követően is fizették a magáncégnek, miközben már látszott, hogy nem tudják teljesíteni a minimálisan elvárt porcelánértékesítési volument. A ZSÖK azonban ahelyett, hogy visszatartotta volna a szakmai felügyeleti díjat – miközben erre a szerződés szerint lett volna lehetősége –, és a Zsolnay-gyárnak utalta volna a garantált profit biztosítása érdekében, nem változtatott az addigi gyakorlaton. Végül ki kellett fizetniük a Zsolnay-gyár felé 11,5 millió forintot elmaradt profitként, miközben 2019 elejétől év végéig körülbelül ugyanennyit elutaltak a magáncégnek is, amely viszont, mint írtuk, nem kíván 11,5 milliót profitgarancia címszó alatt a ZSÖK-nek adni.
A tárgyaláson kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjat rosszul számolták ki, így minden hónapban valamivel jobban járt a magáncég, mint a szerződés szerint kellett volna. Erre a másodrendű vádlottat képviselő ügyvéd azt mondta, hogy valóban hibáztak, de szerintük nem szándékos tévedés történt, és a különbséget megfizetik, amennyiben a többi elszámolandóról meg tudnak állapodni. A gazdasági igazgató nem ismerte el, hogy az ő felelőssége lett volna, hogy egy bő éven át nem vették észre, hogy magasabb összeget utalnak, mint ami jár. Az is kiderült, hogy a Zsolnay-shop megnyitásakor nem volt verseny, pályáztatás a vállalkozó kiválasztására. 2018 végétől a ZSÖK havi bruttó 57 ezres bérleti díjért bérbe vette a vállalkozó által korábban használt uránvárosi boltot, ahol ugyancsak árultak jegyet és működtettek Zsolnay-infópontot.
Babos Attila írása.
|
Büntetőper indult a pécsi önkormányzati cég Zsolnay-boltja miatt
|
Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/rossz-bolt-lett-a-pecsi-onkormanyzati-cegnek-a-zsolnay-shop-/32264899.html
|
2023-02-11 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Talán Paár Attila, a NER jól menő építőipari milliárdosa sem csinált még olyan bomba üzletet, mint szűkebb pátriájában, Győrben az ETO Park árverésén, pedig az utóbbi években igazán dinamikusan tört felfele a leggazdagabb magyarok listáján. A megrendelésekkel elhalmozott West Hungária Bau (WHB) tulajdonosa, Tiborcz István korábbi üzlettársa, aki 80 milliárdosra becsült vagyonával a legutóbbi összesítés szerint a 15. helyre jött fel a százas toplistán, ugyanis „szinte ingyen” szerzett meg nagy értékű ingatlanokat, köztük az ETO 14 ezer férőhelyes futballstadionját, valamint annak szomszédságában egy négyszintes bevásárlóközpontot és egy jól menő szállodát.
A 24.hu információi szerint Paár Attila, miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattal nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) árverésén, ténylegesen csak 820 millió forint körüli összeget fizetett meg az egykori Quaestor-vagyon darabjaiért.
Az NRN-nel kötött – lapunk birtokába jutott – adásvételi szerződés szerint, amelyet Paár írt alá, a cégnek a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie, 7,4 milliárdot pedig egy jelzálogkövetelés fejében „megfizetettnek” nyilvánítottak. Ráadásul a milliárdos cége még ezt a 10 százalékot is visszakaphatta más forrásból, sőt az ügylet végén a zsebében maradt még egy körülbelül 10-11 milliárd forintos jelzálogkövetelés is, amit a csődbe ment Quaestor-csoport felszámolásában később még érvényesíthet. Mindehhez csupán az kellett, hogy időben megszerezzen egy kis, egyszemélyes kft.-t.
Árverésen a Quaestor-vagyon
De lássuk sorjában, hogy mi történt a Quaestor csődje után a cégbirodalom legértékesebb vagyonelemeivel. Az állami felszámoló cég 2021 utolsó napjaiban hirdette meg árverésre a Quaestor-csoport sokáig bűnügyi zár alatt tartott győri ingatlanait, az ETO-stadiont és a körülötte kiépített létesítményeket, majd összesen 10 milliárd forint kikiáltási áron el is adta azokat. Az NRN az árverésen két csomagba pakolva verte dobra az akkor még külön-külön nyilvántartott ingatlanokat.
A nagyobbik csomagot, benne hat ingatlannal, 8,2 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg. Közülük három elem volt igazán értékes:
a 14 ezer férőhelyes futballstadion, 1,3 milliárdért,
az ETO Park bevásárlóközpont, 4,7 milliárdért (a kiírás szerint az alapterülete 11 585 négyzetméter, de a négy szintet figyelembe véve 40 ezer négyzetméterről van szó)
és az ETO Hotel, 1,7 milliárdért (a kiírás szerint 2707 négyzetméter az alapterület, de a valóságban ez 10 ezer).
A kisebbik, két darabból álló csomagot 1,85 milliárd forintért hirdették, és az edzőközpont egyik kevésbé értékes része mellett egy óriási, a plázát, a hotelt és a stadiont körülölelő parkoló volt benne.
Az árverést 2022 januárjában tartották meg. A csomagokra egy-egy érvényes ajánlat érkezett, mindegyiket egy kicsi, bevétellel nem rendelkező cég, a Barlinek Kft. adta be. A Paár Attila által tulajdonolt kft. végül csak a nagyobb csomagot vette meg, mert a kisebbik esetében az állam élt az elővásárlási jogával. 2022 tavaszán a nagyobb csomag ingatlanjaira be is jegyezték a Barlinek, a kisebbik csomagra pedig az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonjogát, de ezzel még koránt sem ért véget az osztozkodás.
A két vevő egymás között teljesen átrendezte a tulajdonviszonyokat. Tavaly nyár elején a földhivatali adatok alapján beszámoltunk arról, hogy a stadion és az edzőközpont nagyobbik hányada átkerült az államhoz, az állam viszont átadta a Barlineknek a 17 hektáros óriásparkolót. Az osztozkodásról egyik érintett sem tett közzé információkat, pedig a cserékkel kombinált adásvételek miatt átláthatatlan, hogy mi milyen értékben cserélt gazdát.
A folyamat 2022 végén zárult le, a földhivatali nyilvántartásban a napokban véglegesítették a vagyonmegosztás eredményét. Megszüntették a vagyonelemek korábbi különálló helyrajzi számait és két új, a teljes ETO-ingatlant nagyjából két egyenlő méretű részre osztó egységet hoztak létre Paárék, illetve az állam tulajdonában.
A hiteltartozásos trükk
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jött össze Paár Attila számára a pazar üzlet, tudni kell, hogy az ETO-ingatlanokat a quaestoros időkből származó jelzálog terhelte.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a 2000-es évek elején adott az akkoriban épülő beruházásra 17 milliárd forintnyi euróhitelt, ami a kamatokkal idő közben 2 milliárddal növekedett. Bár az ingatlanvagyon a csőd után is rendelkezésre állt, az MFB a teljes követelését töredékáron eladta a Barlinek Kft.-nek, amely akkor még egy másik ingatlanos mogul, Jellinek Dániel tulajdonában volt.
Az már korábban ismertté vált, hogy Jellinek több magyarországi nagybank követelésportfólióját is felvásárolta, a konkrét MFB-s üzlet körülményeiről azonban nincsenek nyilvános adatok. A Barlinek Kft. könyvei alapján az látszik, hogy mindössze 2,4 milliárd forintot fizethetett a pénzintézetnek a teljes követelésért, majd ezzel együtt eladta a céget, amely egy kis kitérő után a WHB tulajdonába került.
A 24.hu legfrissebb információi szerint a Barlinek az árverés után 19,4 milliárd forintos követelés birtokosaként jelentkezett be a vásárlásra, amit aztán be is számítottak az üzletkötésnél, és leírtak belőle 7,4 milliárdot. A cégnek tehát – mint fentebb jeleztük – a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie.
Csakhogy a Barlineknek volt követelése a licitre bocsájtott kisebb csomag vagyonelemein lévő – a fejlesztési banktól töredékáron megvásárolt – MFB-hitel után is. Ezt a korábbi tulajdoni lapok mellett az árverési kiírás is alátámasztja, melyek szerint a kisebbik csomag ingatlanain is rajta volt az MFB első ranghelyű jelzálogjoga, ahogy a nagyobb csomag elemein. Így a Barlinek igényt tarthatott az állam által a parkolóra és az edzőközpontra kifizetett 1,85 milliárd forint jelentős részére is.
A 24.hu levélben kereste a Paár Attilát, hogy megtudjuk, pontosan milyen pénzügyi egyenleggel zárta az ügyletet, és valóban megkapta-e az állam által fizetett összeget a hiteltartozások fejében. A WHB-tól nem érkezett válasz.
Rengeteg megválaszolatlan kérdés
Az állami oldal számára viszont katasztrofális eredménnyel zárult az ETO-ügy menedzselése, a mérleg 20 milliárd forinthoz közelítő veszteség és számos, az eljárással kapcsolatos kérdőjel.
Az árverés meghirdetésekor nem a valós viszonyok szerepeltek az Elektronikus Értékesítési Rendszerben, a kiírásban az MFB-t tüntették fel az ingatlanokat terhelő hitelek jogosultjaként, miközben már rég a nyertes Barlinek Kft.-nél volt a teljes követelés.
A kiírásban több tétel esetében nem a valós méreteket tüntették fel. Mint ezt korábban jeleztük, a bevásárlóközpont és a hotel esetében a kiírásban csak az épületek egyik szintjének alapterületét adták meg. A valós méretek ismeretében kiszámolható, hogy a bevételt termelő kereskedelmi ingatlanokat 100-200 ezer forint közötti, feltűnően olcsó négyzetméteráron adták el. A bevásárlóközpont üzlethelyiségei pedig kelendőek, tavaly például itt nyílt meg az ország egyik legnagyobb Aldi-üzlete, az egyik szinten pedig az Audi irodái működnek.
Korábban megírtuk, hogy a Barlinek maga akadályozta meg, hogy egy útépítés miatt elrendelt kisajátításnál túl magas árat fizessenek ki neki egy kisebb földdarabért. A terület a parkolóhoz tartozott, ezért a kormányhivatal által rendelt szakvélemény meghatározta annak forgalmi értékét is: 8,2 milliárd forintról szólt a becslés. Ezt a parkolót az NRN néhány hónappal később 1,85 milliárd forintért írta ki árverésre.
A 24.hu megkereste az MFB-t, valamint az árverést lebonyolító Nemzeti Reorganizációs Kft.-t is, de érdemi választ ezektől az állami intézményektől sem kaptunk.
Az állam törvényben ajándékozta el a stadiont
Ha az állam nem is, jól járt viszont egy másik NER-közeli milliárdos is. Világi Oszkár szlovákiai üzletember ugyanis, miután megvette az ETO focicsapatát, törvénymódosítással megkapta használatba a stadiont. Az ügyletnek ez az ága legalább olyan ködös, mint az adósságvásárlás.
|
Paár Attila stadiont, plázát és hotelt vett 8,2 milliárdért, de csak 820 milliót kellett kifizetnie
|
Az építőipari milliárdos valószínűleg élete üzletét hozta össze Győrben az ETO Park megvásárlásával.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2023/02/13/paar-attila-quaestor-arveres-barlinek-stadion/
|
2023-02-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Két évvel igazságügyi államtitkári kinevezése után végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter korrupcióval vádolt korábbi helyettese – értesült az rtl.hu.
A lakóházhoz tartozó földhivatali papírok alapján az előző tulajdonosok hitelt vettek fel, amikor 2004-ben megvásárolták a 305 négyzetméteres ingatlant, ám egészen 2012-ig nem volt nyoma annak, hogy gondjaik lettek volna a törlesztéssel. Ekkortól kezdve viszont néhány év alatt különböző követelések miatt több mint egy tucat végrehajtási jogot jegyeztek be a házra, ezek összértéke pedig meghaladta a több tízmillió forintot is.
Az egyik hitelező maga Völner Pál volt, aki 2016-ban – tehát már 2015-ös államtitkári kinevezése után – kilencmillió forint és járulékai értékben jegyeztetett be végrehajtási jogot.
Az előző tulajdonosok rajta kívül több pénzintézetnek, magáncégnek, valamint például a helyi önkormányzatnak is tartoztak különböző összegekkel, így végül 2017 elején elárverezték az ingatlanát.
Ezen az árverésen Völner Pál volt igazságügyi államtitkár lett a befutó, így májusban az ő nevére került az ingatlan. Nem sokáig volt azonban a tulajdonában, július végén ugyanis már az a vállalat, a Tagba Kft. vette meg, amelyben a fia volt az egyik képviseletre jogosult, és amely később a fia tulajdonába is került.
A gyors továbbértékesítés miatt Völner Pálnak nem is kellett feltüntetnie ezt az ingatlant az arra az évre vonatkozó vagyonbevallásában, a nyilatkozat ugyanis a december 31-i állapotokat mutatja, de akkor már nem az övé volt a ház. Néhány héttel a Schadl-Völner ügy kirobbanása előtt a fia tulajdonában lévő cég is megvált az ingatlantól, a vevő egy helyi magánszemély volt. Időközben a Schadl-Völner-üggyel összefüggésben a Tagba Kft-nél a cég jegyzett tőkéjével megegyező összeget, 3 millió forintot vettek zár alá a nyomozók.
Völner Pál árverésen történő vásárlása nem ütközik semmilyen törvénybe és a jogszabály alapján nem is összeférhetetlen, de az azóta kirobbant Schadl-botrány mellett az is pikánssá teszi ezt a tranzakciót, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) működési szabályzata szerint
az igazságügyi miniszter látja el az MBVK törvényességi felügyeletét. Később pedig – 2019-től – maga Völner Pál lett a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek miniszteri biztosa.
Az rtl.hu megkereste Völner Pál ügyvédjét, ő azonban nem kívánta kommentálni az ingatlanvásárlást.
A politikus későbbi vallomásában azt írta, hogy jó munkakapcsolat fűzi Schadl Györgyhöz, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azonban a 24.hu cikkéből az is kiderült, hogy más téren is együttműködtek.
Az exállamtitkár ugyanis a végrehajtói kar elnökétől próbált terhelő adatokat szerezni politikai ellenfeléről, a jobbikos Nunkovics Tiborról. A tervek szerint éppen azzal próbálták volna besározni a választási kampányban az ellenzéki politikust, hogy a kilakoltatások ellen kiálló Nunkovics Tibor regisztrált az elektronikus árverési felületen, azaz jogosult lett volna licitálni is. A tervből végül nem lett semmi, mert a 2022-es kampány előtt már kitört a Schadl-Völner-botrány, Nunkovics Tibor pedig nem vett részt árverésen.
Túlterheléses támadások az árveréseken
A Völner Pál által megszerzett nyergesújfalui ingatlan árverése esetében nem tudni arról, hogy a licitálást megzavarta volna bármilyen leállás (erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünkre még nem érkezett válasz), de mint korábban megírtuk, más (tehát a politikustól teljesen független) esetekben korántsem volt zökkenőmentes a végrehajtói árverések folyamata.
Egy igen egyszerű módszerrel ugyanis ismeretlenek befolyásolhatták a kar elektronikus árveréseinek eredményét. Ennek lényege, hogy a licit végéhez közeledve
túlterheléses támadásokkal tették elérhetetlenné az árverési felületet, így annak, aki még időben tett ajánlatot, már nem kellett megküzdenie a magasabb összegű licitekkel.
A rendőrség tájékoztatása szerint többen feljelentést is tettek emiatt, azonban a nyomozás soha nem járt eredménnyel. Két éve ugyan javítottak a rendszeren (ha az utolsó órában áll le a rendszer, automatikusan meghosszabbodik a licitálási határidő), de még utána is volt olyan résztvevő, aki a rendőrségi feljelentésében azt állította: a rendszer elérhetetlensége miatt nem tudott ajánlatot tenni.
Völner–Schadl-iratok az rtl.hu-n
Az rtl.hu által megismert hanganyagok és dokumentumok alapján beszámoltunk arról, hogy „nem beazonosítható személyi körrel” akart kapcsolatba lépni a börtönből Schadl György, tőlük pedig azt várta a végrehajtói kar elnöke, hogy előmozdítsák az ügyét. A várt segítség elmaradása esetén „60-70 országgyűlési képviselő feldobása” is felmerült.
Schadl György egy másik beszélgetés során a feleségén keresztül azt üzente valakinek: „nyalogassa körbe a barátaimat, hogy haladjunk az üggyel”.
A végrehajtói kar elnöke vallomásában egyébként tagadta, hogy valaha is pénzt adott Völner Pálnak, és az is kiderült, hogy a páncélszekrényében talált kompromittáló felvételeket megsemmisítették.
A Schadl-ügy egyik vádlottja ellen viszont eljárást indítottak, mert egy barna medve preparált bőrét találták meg nála a házkutatáson.
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár tavaly márciusi, írásbeli vallomása alapján arról is beszámoltunk, hogy Völner azt állította, senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.
Völner Pál tavalyi írásbeli vallomásában azt is közölte, országgyűlési képviselőként mindig kötelességének érezte, hogy segítsen a hozzá fordulókon. Egyebek mellett ezzel magyarázta, hogy miért folyt bele olyan ügyekbe is, amelyek nem tartoztak az államtitkári feladatköréhez. A vádirat és a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint például pályázati pénzhez segített volna egy találmányt is.
Az exállamtitkár egyébként egy ideig pihentette a telefonját a Pegasus-ügy kirobbanása után.
|
Völner Pál végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant
|
Már az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt Völner Pál, amikor végrehajtói árverésen vásárolt meg egy 305 négyzetméteres nyergesújfalui ingatlant – tudta meg az rtl.hu. A földhivatali papírok szerint nemcsak a bedőlt hitelt nyújtó bankok szerepeltek a végrehajtást kérők között, hanem maga a politikus is: Völner Pál kilencmillió forintot követelt. Az exállamtitkár az árverés után néhány hónappal továbbadta az ingatlant a fia által vezetett cégnek, így a házat a vagyonnyilatkozatában sem kellett feltüntetnie.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/02/13/volner-pal-vegrehajtoi-arveres-nyergesujfalu-ingatlan
|
2023-02-13 12:25:23
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Egymilliárd forintot meghaladó értékű irodaházat akarta kijátszani 160 millió forintért a felszámolás alatt, a vád szerint. A Fővárosi Főügyészség két nővel és egy férfival szemben szabadságvesztés büntetést indítványoz.
A vádirat szerint egy 46 éves nő 2016-ban felszámolóbiztosként járt el egy cég felszámolásánál.
A társaság tulajdonát képezte egy budapesti telek és a rajta lévő irodaház. A nő, a vele szerelmi kapcsolatban álló 49 éves férfival együtt elhatározta, hogy áron alul megszerzik az ingatlant.
Azt tervezték, hogy a felszámolóbiztos az irodaházat piaci érték alatt értékesíti egy másik cégnek, amelyet egy 40 éves nő képviselt formailag, valójában azonban a 49 éves férfi irányított.
A felszámolóbiztos nő ugyan pályázatot írt ki, azonban az információkat elsődlegesen a férfival osztotta meg, illetve az ingatlan megtekintésére csak egy napon jelölt ki egy négyórás időtartamot.
A férfi által irányított cég végül eredményesen pályázott egy szándékosan eltúlzott ajánlattal, azonban a vételárat nem tudta és nem is akarta megfizetni. Színlelt adásvétellel és más jognyilatkozat csalárd jellegű megtételével – amellyel a formálisan eljáró 40 éves nő is tisztában volt – a vádlottak elérték, hogy a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elváljon, így a férfi által irányított cég a második körben csak az épületre pályázott.
Az ügylet végül meghiúsult, mert a 46 éves nő helyett más felszámolóbiztoshoz került az ingatlan értékesítése.
A terv lelepleződött, a három résztvevő ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei folytattak le eredményes nyomozást.
|
Áron alul játszotta volna ki szerelmének az irodaházat a felszámolóbiztos
|
Egymilliárd forintot meghaladó értékű irodaházat akarta kijátszani 160 millió forintért a felszámolás alatt, a vád szerint. A Fővárosi Főügyészség két nővel és egy férfival szemben szabadságvesztés büntetést indítványoz.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/07/29/felszamolobiztos-szerelem-csodbuntett/
|
2021-07-29 13:05:00
| true | null | null |
Index
|
Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat - valószínűleg épp ezért - nem emlegeti a kormány.
Az idei Erasmus-ügy ráadásul csak a jéghegy csúcsa, a magyar egyetemek nemzetközi mobilitási programjaival régóta problémák vannak. A magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt az Erasmus-félévek gyakran elvesznek, és külföldi hallgatók is panaszkodtak arra, hogy a tanárok csak bulizási lehetőségként kezelik az ösztöndíjprogramot.
Nem kellett volna, hogy váratlanul érje a kormányt az Európai Bizottság januári bejelentése arról, hogy felfüggesztik a "modellváltó" egyetemek részvételét az Erasmus+ csereprogramban. Az egyetemek közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA) való kiszervezését a kormány azzal indokolta, hogy ezzel új forrásokat vonhatnak be, ám a Bizottság korábban jelezte, hogy az alapítványi modell akadálya lesz az EU-s források lehívásának, mivel a KEKVA-kra nem vonatkoznak a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok.
Januárban kormánypárti politikusok arra utaltak, hogy valamilyen összeférhetetlenségi szabályt vezetnének be az egyetemi alapítványoknál, amely megtiltaná, hogy a kuratóriumokban miniszterek üljenek. Ez azonban - ahogy azt az uniós biztos is jelezte - nem oldaná meg a problémát, hiszen a kormánytagok jelenléténél súlyosabb problémák vannak a rendszerrel.
Átláthatatlanság, összeférhetetlenség
A magyar egyetemek a rendszerváltás óta az intézményes államigazgatás irányítása alatt álltak, egészen 2021-ig: ekkor indult el az állami vagyon, köztük szinte a teljes felsőoktatás kiszervezése úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Ez tulajdonképpen egyfajta privatizáció, hiszen az alapítványi tulajdonba került intézmények felett alig maradt ellenőrzési joga az állami intézményeknek - annak ellenére, hogy ezek nagyrészt továbbra is közpénzből működnek.
Valójában az alapítványi modell a kuratóriumoknak adott csaknem kontrollálatlan hatalmat, ezekbe a testületekbe pedig számos kormánypárti politikust juttattak be. Egyetemi alapítványban kapott helyet például Szijjártó Péter külügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, sőt még az a Navracsics Tibor is, aki területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként épp az egyetemeknek járó uniós pénzekről tárgyal az EU-val.
Az alapítványi modell miatt az intézmények belső működése is átláthatatlanabbá vált. A problémát jól illusztrálja a Miskolci Egyetemet működtető alapítvány példája. Az alapítvány (UMA) élére Varga Judit igazságügyi miniszter került. Tavaly a 24.hu még sikeres közérdekű adatigénylést indított, így kiderült, hogy Varga Judit 1,4 millió forintos fizetést kap kuratóriumi elnökként. Az Átlátszó közadatigénylésére azonban az alapítvány már nem közölte, mennyit dolgozik ezért a fizetésért a miniszter. Azt írták, nem vezetnek semmilyen nyilvántartást arról, hogy mennyi munkát végeznek a kuratórium tagjai az alapítvány és az egyetem érdekében.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál
Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről.
A modellváltást a kormánypárti politikusok és szócsövek rendre azzal indokolták, hogy az lehetőséget ad új források (például céges szponzori pénzek) bevonására a felsőoktatásba. A törvény parlamenti vitáján egyenesen úgy fogalmazott egy KDNP-s képviselő, hogy aki a kiszervezést bírálja, az a "felsőoktatásba irányuló új forrásokat támadja".
Csakhogy egy év múlva kiderült:
az alapítványi modell megnehezíti, hogy az intézmények EU-s pénzekre pályázzanak.
A fő probléma - ahogy az az Európai Bizottság tavaly júliusi jogállamisági jelentéséből is kiderült - az, hogy nem volt világos, hogy a közbeszerzési szabályok kiterjednek-e a közérdekű alapítványokra. Ugyanis a magyar közbeszerzési törvényben nem szerepeltek a frissen létrehozott KEKVA-k, mint a csalást és összeférhetetlenségeket megakadályozni hivatott előírások alanyai.
A Közbeszerzési Hatóság kezdetben azt állította, attól még a közbeszerzési törvény jogalanyai az alapítványok, hogy nincsenek benne nevesítve. Később, tavaly ősszel azonban a parlament (a jogállamisági eljárással kapcsolatos törvénymódosítások egyikeként) átírta a közbeszerzési törvényt, beleírva a vagyonkezelőket is.
Csakhogy az új törvényben továbbra sem minősítették összeférhetetlennek az alapítványi kuratóriumi tagságot és a képviselői, miniszteri vagy más állami pozíciót. Annak ellenére, hogy ezt a problémát is kifogásolta az Európai Bizottság. Ehelyett csak egy általános, ködösen megfogalmazott kitétel került be a jogszabályba, mely szerint "köteles tartózkodni az alapítvány számára vagyont juttató érdekeivel ellentétes tevékenységektől" az, aki "feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem, vagy csak korlátozottan képes." Emellett az összeférhetetlenség jelentésére is kötelezte azokat, akiknél az fennállhat.
Ez valójában senkit sem zárt ki az egyetemi alapítványokból, és nem tudni, bárki jelentette volna, hogy összeférhetetlen lenne politikai állása miatt.
A módosítás láthatóan nem hatotta meg az Európai Bizottságot. Tavaly december 15-én a Bizottság javaslatára megszavazta 2600 milliárd forintnyi EU-s forrás befagyasztását, és egyben azt is kimondták, hogy a KEKVA-k intézménye súlyos kockázatot jelent az uniós költségvetésre, ezért ezeket és az általuk fenntartott szerveket ki kell zárni a támogatások köréből. Az Európai Bizottság erre a döntésre hivatkozva elzárta az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi programok forrásait is az alapítványi intézmények előtt.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
Kevés a miniszteri összeférhetetlenség
Az újabb uniós lépésre válaszul a magyar kormány újabb törvénymódosítást lengetett be: Navracsics Tibor a médiában úgy nyilatkozott, készül egy törvényjavaslat, amiben szerepelni fog a miniszterek összeférhetetlensége az egyetemi alapítványi kuratóriumi tagsággal, vagyis a jövőben egy miniszter nem lehet kurátor (tehát például maga Navracsics sem).
Csakhogy önmagában a miniszteri összeférhetetlenség megállapítása nem oldaná meg a problémát. Miniszteri rangú politikus csupán öt egyetemi kuratóriumban található. Varga Judit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke; Varga Mihály az Óbudai Egyetem alapítványát vezeti és a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja; a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványának tagja Nagy István agrárminiszter és Lázár János; Szijjártó Péter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Navracsics Tibor.
Rajtuk kívül viszont még bőven találni az egyetemi alapítványokban polgármestereket és országgyűlési képviselőket.
Utóbbi legalább annyira problémás, mint a miniszterek jelenléte. Hiszen a képviselők a parlamentben szavazhatnak is például arról, hogy az állam pénzt adjon azoknak az alapítványoknak, amelyeket ők "magánszemélyként" igazgatnak, vagy arról, hogy kiterjesszék saját hatalmukat.
Megszavazta a képviselő, hogy pénz kapjon az egyetem, ahol kuratóriumi tag
Erre volt is példa a múltban: a K-Monitor rámutatott, hogy Fazekas Sándor már az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kurátoraként támogatta a parlamentben az egyetemmel kapcsolatos törvénymódosításokat, az alapítvány jogait kiterjesztő 2021. évi VIII. törvényt és az egyetem finanszírozásáról szóló 2021. évi CIII. Törvényt.
Az is kérdéses, hogy egy esetleges miniszteri összeférhetetlenségi eljárás valóban eltávolítaná-e a minisztereket a vagyonkezelők éléről. A kuratóriumi megbízatás ugyanis élethosszig szól, és a parlament még 2020-ban módosította az Alaptörvényt, kimondva, hogy a közérdekű vagyonkezelők kuratóriumának tagsága csak kétharmados parlamenti többséggel cserélhető le.
Egy új alapítványi törvény visszamenőlegesen nem vonná vissza a kurátorok kinevezését, ehhez vagy alkotmányt kellene módosítani, vagy sarkalatos szavazással kellene egyenként visszahívni a problémás szereplőket. Vagy esetleg önként kellene lemondaniuk a tisztségről..
Nem használják ki az egyetemek az Erasmus adta lehetőségeket
A jogi, jogállamisági aggályok mellett egyéb, rendszerszintű problémák is vannak a magyarországi Erasmus-programmal és a nemzetközi felsőoktatási mobilitással. Az Erasmus+ legfrissebb, 2021-es adatai alapján a régió országai közül tőlünk mennek ki külföldre a program keretében a legkevesebben lakosságszám-arányában.
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke januárban a Népszavának arról beszélt: több erő is visszatartja a hallgatók jó részét attól, hogy részt tudjanak venni a csereprogramban. A szegénység és a nyelvtudás hiánya mellett a legerősebb ezek közül a kreditelismerési rendszer:
a magyar egyetemeken a külföldön elvégzett kurzusok után járó kreditek átlagosan 69 százalékát nem ismerik el.
"Aki jelentkezik egy féléves Erasmus-programra valamelyik külföldi egyetemre, az itthoni tanulmányaiban jó eséllyel csúszni fog fél évet, de az is lehet, hogy egy teljes évet" - mondta a HÖOK elnöke.
A fenti problémákra már egy pár évvel ezelőtti kutatás is rámutatott, és láthatóan azóta sem sikerült ezeket megoldani. A Tempus Közalapítvány megrendelésére készült tanulmány vegyes módszertannal készült, a kutatók felhasználták a Felsőoktatási Információs Rendszer adatait, közvélemény-kutatást végeztek magyar és külföldi diákok, oktatók között, és több hallgatóval mélyinterjút is készítettek.
A kutatás vezetője, Lannert Judit oktatásszakértő az Átlátszónak elmondta: az Erasmus-programban közel azonos számban küldenek és fogadnak is hallgatókat a magyar egyetemek, nagy viszont a különbség, ha a megszerzett krediteket nézzük.
"A magyar egyetemek a partnerintézményekhez képest rendkívül kis arányban számítanak be Erasmus-kreditet. Ahogyan egy egyetemi felső vezető interjúalany fogalmazta: "Minél provinciálisabb egy intézmény, annál több olyan zseniális oktató van ott, aki azt gondolja magáról, hogy azt senki más a világon nem tudja tanítani." Ennek oka a hazai oktatás-finanszírozás: az oktatókat a megtartott órák alapján fizetik, és ha egy egyetemi félév kiváltható külföldi kredittel, az az oktatóknak jelent bevétel-kiesést. Emiatt sok magyar hallgató szembesül azzal, hogy a külföldön elvégzett órák kreditjeit nem számítják be, így a diplomaszerzés szempontjából elvesztenek egy félévet."
Sok diák nem engedhet meg magának egy erasmusos félévet
Lannert elmondta, hogy ennek ellenére az Erasmus nagyon népszerű a magyar hallgatók körében, ám a fenti probléma sokakat eltántorít. Az online kérdőívvel elért hazai hallgatók többsége jelezte, hogy szívesen tanulna külföldön, de a mélyinterjúk során többen is említették: mivel céljuk, hogy a képzést időben befejezzék, nem engedhetnek meg maguknak egy erasmusos félévet.
Ugyanakkor a kutatás idején már tapasztalható volt bizonyos csökkenés a hazai hallgatók Erasmus-jelentkezéseinek számában, amit az egyetemek elsősorban a hallgatók bizonytalan idegennyelv-tudásának tudtak be, illetve annak, hogy a kapható ösztöndíj nem fedezi kellőképpen a kinti lét költségeit.
A kutatás szerint a kreditszámítás a másik irányba rugalmasabb, a külföldi hallgatók Magyarországon szerzett kreditjeit jellemzően beszámítják saját egyetemeik. Igaz, az oktatás minőségével kapcsolatban sok, a magyarországi Erasmus+ mobilitási programban résztvevő külföldi hallgató csalódottan nyilatkozott.
Gyakori tapasztalat volt, hogy az egyébként kiváló oktatók "komolytalan" kurzusokat tartanak, nem kérik számon az anyagot, mintha az erasmusos félévek "lazasága" közmegegyezés lenne az oktatók körében.
Ez kifejezetten az Erasmus-ösztöndíjakat érintő probléma, mivel például a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók nem hoztak fel ilyen panaszokat.
Lannert Judit kutatásában a meginterjúvolt magyar hallgatók közül is többen úgy vélték: az Erasmus+ "inkább csak a bulizásról szól", semmint a tanulásról - ahhoz viszont sokan drágának ítélik meg a félévet. Az ösztöndíj általában nem elég a külföldi megélhetésre, ahhoz legtöbbször a család támogatására is szükség van.
"Az Erasmus+ a kreditprobléma ellenére sokat ad a magyar diákoknak a nyelvtanulás, az interperszonális skillek javítása és a kapcsolatok építésének köszönhetően. A program fejlesztésére több javaslatot is tettünk a Tempus alapítvány felé: például pár hónapos oktatói cseréket, a külföldi szakirodalom nagyobb fokú bevonását a képzésbe, nemzetközi információcserét a tananyagról, valamint szorosabb nemzetközi tudományos együttműködéseket és az oktatásban a hallgató-központú szemlélet erősítését."
Felsőoktatási Huxit fenyeget
Lannert Judit szerint az alapítványi modellváltás önmagában pozitív változás is lehetne, hiszen az államigazgatás korábban valóban nehézkessé tette az egyetemek működését. Csakhogy az új alapítványok továbbra sem garantálják az egyetemi autonómiát.
"Az Európában példátlan, hogy kormányon levő politikusok legyenek egyetemi alapítványok kuratóriumaiban. Az Erasmus+-ból való kizárás az első következménye az összeférhetetlenségi problémákra érzéketlen alapítványosodásnak, ami a lehető legrosszabbkor jött, mivel a 30 éves évfordulóra időzítve új funkciókkal bővül a program. Hosszabb távon a modellváltás következménye egy felsőoktatási Huxit lehet."
Bár a nálunk tanuló külföldi diákok ösztöndíjait nem érinti az Erasmus-források megvonása, mert a magyar egyetemek külföldi hallgatóinak többsége eddig sem Erasmus-ösztöndíjjal tanult. Lannert Judit kutatásából az is kiderült, hogy az Erasmuson kívüli nemzetközi együttműködés motorja évek óta az orvosképzés: a Magyarországon ösztöndíjjal vagy önköltséggel tanuló külföldi diákok mintegy 40 százaléka valamelyik orvosi vagy egészségtudományi karra jár.
Fontos különbség, hogy ezek a képzések nem kreditalapúak, a hallgatók ehelyett a teljes képzést jönnek elvégezni - önköltségesen, vagy a magyar állam által fizetett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Utóbbi kifejezetten az EU-n kívüli országok diákjainak szól, a 2021/22 őszi félévben például Jordániából, Szíriából és Kazahsztánból érkeztek így hazánkba a legtöbben. Ezt az ösztöndíjat azonban nem támogatja az EU, hanem a magyar költségvetés fizeti.
"Az egyetemek szempontjából siker, hogy rengeteg külföldi hallgatót tudnak ide csábítani, országszinten viszont problémás. A külföldi diákok elsöprő többsége a diploma megszerzése után visszamegy hazájába, nem a magyar egészségügyben helyezkedik el. Vagyis az állam úgy finanszírozza külföldi orvosok képzését, hogy közben a magyar orvoshallgatóktól minőségi férőhelyeket vesznek el. A problémát tetézi, hogy az orvosin végzett magyar diákok között is magas a pályaelhagyók aránya, és azoké, akik külföldre mennek dolgozni" - mondta Lannert Judit.
Zubor Zalán
Címlapkép: Navracsics Tibor Brüsszelben, 2016-ban, forrás: Régiók Bizottsága (European Committee of the Regions)
|
Látszatmegoldásokkal próbálkozik a kormány Erasmus-ügyben, felsőoktatási Huxit fenyeget
|
Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat – valószínűleg épp ezért – nem emlegeti a kormány.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/02/latszatmegoldasokkal-probalkozik-a-kormany-erasmus-ugyben-felsooktatasi-huxit-fenyeget/
|
2023-02-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mészáros Lőrinc cégbirodalma többek között vízügyi nagyhatalommá nőtte ki magát az utóbbi években: érdekeltségei egymás után nyerik a víz- és közműépítéssel kapcsolatos tendereket is. Most a Békés Drén Kft.-vel karöltve a Tisza töltésein és Körös-völgyben dolgozhatnak. A páros korábban is dolgozott már együtt, de a Békés Drén önállóan is sikeresnek bizonyult. Annyira, hogy tulajdonosát, Barkász Sándort sokan a békési Mészáros Lőrincként emlegetik.
A Tisza töltéseinek és altalajainak megerősítésére írt ki közbeszerzési eljárást az Országos Vízügyi Főigazgatóság tavaly februárban. Bár a döntés már októberben megszületett, az eredményt csak most tették közzé a magyar és az uniós közbeszerzési értesítőben. A tender nyertese egy jól ismert páros, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint a Békés Drén Kft. lett.
A két cég feladata lesz többek között szivárgó, illetve acél szádfal építése a Tisza bal parti töltésének a Fegyvernek-Ledencei árvízvédelmi szakaszán. Továbbá nagy szilárdságú műanyag lemezbetétes, helyben kevert önszilárduló résfal építése a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén, több szakaszon.
A kiírásra jelentkezett a SZABADICS Építőipari Zrt. nettó 7,9 milliárd forintos és a KÖTIVIÉP’B Közép- Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. is nettó 7,5 milliárd forintos ajánlattal. A nyertes azonban a békési BÉKÉS DRÉN Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Zrt. lett.
A két cég nettó 6,4 milliárd forintért vállalta a munkát.
A páros a BÉKÉS-HIDRO CONSULTING Mérnök, Tervező és Szolgáltató Kft.-t is bevonja majd a szerződés teljesítéséhez alvállalkozóként.
Szintén az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki az „Árvízi kockázatkezelés az öblözeti egyenszilárdság biztosításával a Körös-völgyben” című tendert is, amelynek ugyancsak most jelent meg az eredménye. A nyertes itt is a Mészáros-Békés páros, akik újra a SZABADICS Építőipari Zrt.-nél és a KÖTIVIÉP’B-nél adtak olcsóbb ajánlatot.
Ezt a munkát nettó 6,3 milliárd forintért végezhetik.
A két cég többek között töltésmagasítást fog fégezni a Sebes-Körös balpart egyes szakaszain, üzemi utat alakítanak ki a töltéskoronán, és szivárgót építenek a Fehér-Körös bal parti töltésének meghatározott részén. Emellett „szivárgási úthosszt növelő bent maradó acél szádfalat” építenek a vízoldali töltésláb környezetébe a Zsófiamajori árvízvédelmi szakaszon, a Fokközi árvízvédelmi szakaszon és a Szeghalom-Darvas árvízvédelmi szakaszon. A Hármas-Körös folyó jobb oldalán pedig partvédőművet létesítésenek majd.
Ha vizes beruházás, akkor Mészárosék
A Mészáros és Mészáros Zrt. a Mészáros Építőipari Holding Zrt. tulajdonában van, amelynek többségi tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. A cég számtalan közbeszerzést nyert el az elmúlt években, és ahogy azt megírtuk, miközben tavaly nyáron ezrek idegeskedtek a KATA meg a rezsi miatt, Mészáros cégei 18 milliárdnyi közbeszerzést nyertek.
Ez a sikerszéria azóta is tart. Többek között ők kapták meg a Szikszó és térsége szennyvíz fejlesztésre kiírt 15,1 milliárd forintos megbízást, a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrását 1,7 milliárd forintért, de az „Árvízi biztonság növelése Győr környékén” nevű projektnél is ők lettek a befutók a nettó 1,5 milliárd forintos ajánlattal. A Mészáros és Mészáros egyébként láthatóan egyre inkább a vizes projektekre fókuszál: tavaly a 20 elnyert tenderükből 17 volt ivóvízhez, szennyvízhez vagy természetes vízhez köthető.
A közpénzes megbízásoknak is köszönhetően a cég éves forgalma az elmúlt években már a 110 milliárdot is meghaladta, a nyereség pedig túllépte a 15 milliárd forintot.
A békési Mészáros Lőrinc
Szintén nem ismeretlen a nyertes páros másik fele, a Békés Drén Kft. A cégre az Átlátszó már 2015-ben felfigyelt. Akkor azt írtuk róla, hogy elképesztő fejlődésen ment keresztül a kormányváltás óta az addig jórészt ismeretlen kft. A vállalkozás ugyanis 5 év alatt konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken.
A cég tulajdonosát, Barkász Sándort többen a békési Mészáros Lőrincként emlegetik, hiszen érdekeltségéhez a Fidesz hatalomra kerülése óta ömlik a közpénz.
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához | atlatszo.hu
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához
A Békés Drén azóta is folytatta diadalútját, és – gyakran a Mészáros és Mészáros Zrt. oldalán – egymás után húzta be a közbeszerzéseket. Így például ők végezhették el Felcsúton egy utcaszakasz vízrendezését és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukcióját, ők kármentesíthették a tiszavasvári hulladéklerakót nettó 9 milliárd forintért, de helyreállítási és árvízvédelmi munkákra is kaptak megbízást szintén 9 milliárdért.
A cég éves bevétele az elmúlt négy évben 5 milliárd forint körül volt, az adózott eredményük pedig 140 és 350 millió forint között mozgott.
Nyitókép: Mészáros Lőrinc és Barkász Sándor a Mészáros és Mészáros Zrt. logója előtt. Fotó: Átlátszó montázs/pfla.hu/behir.hu
|
Mészárosék 12,7 milliárdért dolgoznak a Tiszánál és a Körös-völgyben
|
Mészáros Lőrinc cégbirodalma többek között vízügyi nagyhatalommá nőtte ki magát az utóbbi években: érdekeltségei egymás után nyerik a víz- és közműépítéssel kapcsolatos tendereket is. Most a Békés Drén Kft.-vel karöltve a Tisza töltésein és Körös-völgyben dolgozhatnak. A páros korábban is dolgozott már együtt, de a Békés Drén önállóan is sikeresnek bizonyult. Annyira, hogy tulajdonosát, Barkász Sándort sokan a békési Mészáros Lőrincként emlegetik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/24/meszarosek-127-milliardert-dolgoznak-a-tiszanal-es-a-koros-volgyben/
|
2023-01-24 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.
A magyar állam tulajdonában lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) 2020-ban vásárolta meg az Alföldi Nyomda Zrt.-t, azonban a vételárat nem közölték. A tranzakcióval kapcsolatos információkat 2020 őszén ezért közérdekű adatigénylésben kértük ki, a szerződést azonban a KELLO nem akarta kiadni. Ezt nem hagytuk annyiban, a bírósághoz fordultunk.
A KELLO szerint a vételár üzleti titok, sőt, személyes adat. A bíróság első- és másodfokon is nekünk adott igazat abban, hogy a közpénz nem veszíti el a közpénz jellegét még egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál sem, és a vételár közadat. A KELLO ezután a legfőbb bírói szervhez, a Kúriához fordult.
Azonban a Kúria szintén nekünk adott igazat, tehát az állami cégnek ki kellett adnia a vételárat. A titkolózás nem volt olcsó mulatság a közpénzzel gazdálkodó cégnek: összesen 300 ezer forint perköltséget kellett megfizetnie a hosszas jogi procedúra kapcsán.
Nyertünk a Kúrián: a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.
A vételár 4,5 milliárd
Az Átlátszó által kiperelt, 2020 júniusában kötött adásvételi megállapodás a mellékletekkel együtt közel 100 oldalas. A dokumentum teljes terjedelmében itt megtekinthető:
Megállapodás Kello-Alföldi … by atlatszo
Az Alföldi Nyomda Zrt. vételára a dokumentum szerint 4,5 milliárd forint:
az első vételárrészlet 3 milliárd 375 millió forint,
a második vételárrészlet 500 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)
a harmadik vételárrészlet 625 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)
Az utolsó részlet kifizetését például attól tették függővé, hogy a társaság 2020-as adózott eredményének az összege eléri-e a 2019-est. A 625 millió forintot ennek fényében fizették meg 2021. június végéig.
A G7 által 2020-ban megkérdezett ágazati szakértők 4-6 milliárd forintra becsülték a még megindokolható vételárat. Ami a lap szerint némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.
Az adatigénylés során ezeknek a debreceni telkeknek a vételárát is kikértük. Ezt az adatot végül külön nem kaptuk meg, így feltételezzük, hogy benne van a fenti árban. (A tulajdoni lapok szerint a telek tulajdonosa az Alföldi Nyomda Zrt.)
A debreceni telkek könyvelés szerinti árát tüntetik fel a kiperelt megállapodásban (a 49. oldalon). A háromhektáros (30 971 négyzetméter) Böszörményi út 6. szám alatti teleknél 36,2 millió forint szerepel. Azonban azt csillagozással jelölik, hogy a valós piaci érték ennek a sokszorosa. A Böszörményi út 12. szám alatti, 862 négyzetméteres teleknél 44,4 millió forint áll a táblázatban.
A telkeken 11 épület található, és a táblázat szerint az értékük 1 milliárd forint körül van. A tranzakció része volt számos nagyértékű nyomdai eszköz is.
Az ingatlanok pontos ára tehát a megállapodásból nem derül ki. Ha megnézzük a felvásárló cég, a KELLO 2020-as évre vonatkozó beszámolóját, akkor azt találjuk, hogy az ingatlanjainak a bruttó értéke abban az évben 1,68 milliárd forinttal nőtt (amiből a telkeké 681 millióval, az épületeké 954 millióval).
Megszűnt a tankönyvek közbeszerzése
Az Alföldi Nyomda Zrt. korábbi tulajdonosa, György Géza továbbra is a vezérigazgatói posztot látja el a cégnél. Tavaly az Európa Rádiónak adott egy interjút, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy immár közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket az Alföldi Nyomdából. Ugyanis a kormány 2021. december 27-én nemzetstratégiai okokból kijelölte a tankönyvek gyártására. A cég korábban konzorciumi partnerekkel pályázott a közbeszerzéseken.
Ha megnézzük a Magyar Közlönyt, akkor abban megtalálható a vezérigazgató által említett módosítás:
a tankönyvek előállításáért felelős gazdasági társaságként az Alföldi Nyomda Zrt.-t jelölte ki az állam.
Egy másik érdekes információ a debreceni nyomdával kapcsolatban, hogy a koronavírus és a háború következtében kialakult nehéz gazdasági helyzetben ugyan duplájára nőtt a papír ára, a tankönyvek ára mégsem emelkedett.
„Annak ellenére, hogy idén a tankönyvek nyomdai és logisztikai költségei óriási mértékben megemelkedtek, az átlagos állami tankönyvár még soha nem volt ilyen alacsony, bruttó 630 forint, szemben a nem állami tankönyvek 2075 forintos átlagárával” – mondta el Tőczik Zsolt, a KELLO ügyvezetője tavaly nyáron. Korábban egy tankönyv több mint ezer forintba került.
Ingyentankönyv bebiztosítva
Az Alföldi Nyomda a hazai tankönyvgyártás központja: 13 millióból több mint 10 millió könyv és munkafüzet készül ott. A nyomda megszerzése a tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó lépése volt. Erre az ingyenes tankönyvek bebiztosítása miatt is nagy szükség volt, amivel széles körben kampányolhat a kormány.
Az államosított tankönyvpiac három lábon áll, a tankönyvellátási folyamatba beletartozik a kiadás, a terjesztés és a nyomtatás. Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az Oktatási Hivatal által kiadott tankönyveket az Alföldi Nyomdában gyártják, és a Könyvtárellátónál vásárolhatóak meg.
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | atlatszo.hu
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek
A terjesztést még 2013-ban államosították. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást azóta egyedüli szereplőként biztosíthatja. Erről a lépésről az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett.
Mindeközben a pedagógusok körében elismert magánkiadók (pl.: Mozaik Kiadó) tankönyveit sok helyről száműzték, ehhez jogi eszközöket vetettek be. Az állami tankönyvekkel sok a baj, nem ritka, hogy ideológiailag elfogultak, és gyakran szakmaiatlanok.
Államosított tankönyvpiac, strasbourgi per, rossz minőségű kiadványok – a hazai tankönyvpolitika elmúlt 40 éve
Magyarországon az elmúlt negyven év politikai változásai a tankönyvkiadásban, a tankönyvellátásban és a tankönyvek tartalmában is megmutatkoznak. Cikkünkben ezt a negyven évnyi utat járjuk be. Bemutatjuk, hogyan került újra állami kézbe a már egyszer liberalizált tankönyvpiac, milyen tartalmak jelennek meg az új tankönyvekben, és hogyan vélekednek minderről a pedagógusok.
Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója (b-j) nézik az új tankönyveket a debreceni Alföldi Nyomda Zrt.-ben 2014. július 29-én. (MTI Fotó / Czeglédi Zsolt)
|
Kipereltük, mennyiért államosították az ingyen tankönyveket gyártó Alföldi Nyomdát
|
A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/25/kipereltuk-mennyiert-allamositottak-az-ingyen-tankonyveket-gyarto-alfoldi-nyomdat/
|
2023-01-25 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján.
„Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők” – írtuk meg egy évvel ezelőtt. Bár a kapcsolódási pontok jelentős része már eddig is ismert volt a Válasz Online 2021-es gyűjtése alapján, a Direkt36 most új neveket talált egy állami nyilvántartásban. Ezeket tettük ábrára, hogy könnyebben átlátható legyen, kik állnak az egyes magántőkealapok mögött, és milyen kormányközeli kapcsolatokkal rendelkeznek.
A Direkt36 által kiböngészett adatok szerint – a közszereplőnek számító emberek közül – a legtöbb magántőkealapja Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátjának, Mészáros Lőrincnek van. Övé az EIRENE, az EKHO, a Global Alfa, a STATUS FOOD, a STATUS NEXT, a STATUS PROPERTY, a Metis és a Konzum PE. A Themis Magántőkealap Mészáros Lőrinc üzlettársáé, Szíjj Lászlóé, aki a milliárdos közpénzes megbízások mellett arról is híres, hogy az ő jachtján ringatózott titokban Szijjártó Péter külügyminiszter. A Themis által vezetett konzorcium nyerte el továbbá 2022-ben a 35 évre szóló nemzeti autópálya-koncessziót.
Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, a Felis és az Uncia Magántőkeleap tulajdonosa. Róla épp a napokban írtuk meg, hogy a FRANK Digital Kft. nevű cégével továbbra is sorra nyeri a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tendereit, és most az alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik.
Így kapcsolódnak a magántőkealapok és azok tulajdonosai a kormányhoz, vagy épp Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Az ábrán szereplő végső tulajdonosok neve most vált ismertté.
Hernádi Zsolt MOL-vezér, akit Horvátországban két év börtönbüntetésre ítéltek, a Solva magántőkealapot birtokolja. (A MOL Nyrt. résztulajdonosa a magyar állam.) Jászai Gellért, aki leginkább a 4iG nevű cégéről ismert, az iG TECH, a Manhattan és a Repro I. nevű magántőkealaphoz köthető. Jászai mostanában azért került ismét reflektorfénybe, mert a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-vel közösen veszi meg – nagyrészt közpénzből – a Vodafone Europe BV-t.
A nyilvántartás szerint Mészáros Lőrinc bizalmasa, Kertész József Tamás ügyvéd a Prime Finance és a Prime Property tulajdonosa, míg a Közép Európai I. és Közép Európai II. magántőkealap egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé. Hornung korábban a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt, és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez.
De mire jó a magántőkealap?
Ahogy azt korábban megírtuk, a magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból.
Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők | atlatszo.hu
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
Mint ahogy a nevük is sugallja, a tőkealapok magán, azaz nem nyilvános, nem tőzsdei cégekbe fektetnek be. Általában a kezdeti szakaszon már túljutott társaságok fejlesztéseit finanszírozzák, ellentétben a kockázati tőkealapokkal, amelyek elsősorban vállalatok beindításába, a kezdeti szakaszban történő fejlesztésbe fektetnek.
Eredeti céljuk nem a vagyon eltüntetése volt, de mára Magyarországon az „új offshore” néven emlegetik őket.
Nem véletlenül: ahogy a külföldön bejegyzett cég tulajdonosai, úgy a magántőkealapok befektetői köre is teljesen rejtve marad(hat) a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni.
Ennek oka, hogy a befektető nem minősül tényleges tulajdonosnak, az alap működésébe – elméletileg – nincs beleszólása, irányítást, ellenőrzést nem gyakorol felette. Ezen jogokkal csak a tőkealap kezelője rendelkezik, és az alapkezelő cég adatai nyilvánosak.
„A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter 2017-ben a HVG-nek.
A magántőkealapok mára annyira elterjedtek, hogy a G7 becslése szerint
már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.
Vagyis, ahogy a Direkt36 is írja, óriási vagyonokat rejtettek el ezekben kormányközeli körök (is), hiszen a magántőkealapok többek között hotelláncokat, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket, értékes állami ingatlanokat és cégeket is birtokolnak.
Mindez egy egyszerű példán bemutatva: ha nem tudjuk, hogy a Themis magántőkealap tulajdonosa Szíjj László kormányközeli vállalkozó, hihetjük azt, hogy az autópályákat a következő 35 évben kezelő konzorcium végső soron nem köthető a kormány holdudvarához. A tulajdonost megismerve viszont egyértelmű, hogy a megbízás kinek/kiknek hoz majd hasznot.
Közreműködött: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó
|
Két ábra, ami megmutatja, miért érdekesek a magántőkealapok tulajdonosai
|
Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2023/01/26/ket-abra-ami-megmutatja-miert-erdekesek-a-magantokealapok-tulajdonosai/
|
2023-01-26 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a szintén közpénzes megbízásokkal kitömött VEMÉV-SZER Kft. Utóbbi több másik beruházásban is érdekelt, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozathoz köthető. Sőt, a tulajdonukban álló hotel is kapott közel 300 millió forintos támogatást a szervezéssel megbízott Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től. Akárcsak Mészáros Zoltán cége, aki nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója. Hozzájuk sorakozott fel Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége is, amely két megbízást nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek.
Előregyártott acél szerkezetű parkolóház megvalósítására írt ki közbeszerzési eljárást a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. tavaly júniusban. A tender eredménye most jelent meg az uniós értesítőben. A beruházást Veszprémben, a Mártírok útján valósítják meg a nemrég elstartolt Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat megvalósítása keretében.
A nyertes cégek feladata lesz az épület megvalósításához szükséges engedélyezési és kivitelezési tervdokumentáció elkészítése, kivitelezése, és az ehhez szükséges engedélyek beszerzése. A 174 férőhelyes fedett parkoló a tervek szerint 5256 négyzetméteres lesz, fizetőautomata- és beléptető rendszerrel.
A két cég nettó 2,2 milliárd forintért dolgozhat a parkolóházon.
A kiírásra rajtuk kívül még hárman jelentkeztek: a SWIETELSKY Magyarország Kft., a DRYVIT PROFI Építőipari Szolgáltató Kereskedelmi Kft., valamint az EB Hungary Invest Kft.
A VEMÉV-SZER jól megszedi magát az eseményből
A WHB igazi nagyágyú, évek óta sorra nyeri az állami közbeszerzéseket, legyen szó kajak-kenu központról a Velencei-tónál, járványkórházról Kiskunhalason, vagy épp az Állatorvosi Egyetem bővítéséről Budapesten. A kft. forgalma tavaly 83 milliárd forint volt, a nyereség pedig 14 milliárd. A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes legfrissebb összeállítása szerint 49,1 milliárdos vagyonával Paár az ország 34. leggazdagabb embere.
47 milliárd forintért bővítheti az Állatorvosi Egyetemet a kormányközeli WHB | atlatszo.hu
Az „Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése – I. ütem” és az „Új Épület építése és Lábas házak korszerűsítése” elnevezésű közbeszerzési eljárások eredményét hirdették ki pénteken. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok szerint mindkét beruházást a West Hungaria Bau Kft. (WHB) nyerte.
A veszprémi VEMÉV-SZER sem új szereplő a porondon. A cég csak tavaly 8 közbeszerzést nyert, főként Veszprémben, és az elmúlt években a korábbi 5 milliárd körüli forgalmát 10 milliárd forintra tornázta fel. Lapunk is többször írt már az építőipari vállalkozásról.
Legutóbb akkor, amikor kiderült: a tervezett összeg nem lesz elegendő a szintén az EKF kapcsán tervezett digitális múzeumra, ezért a területen egy parkoló épül 2023-ban. Az úgynevezett Digitális Élményközpontra kiírt feltételes közbeszerzést ugyanis szintén ők nyerték el, párban a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel nettó 9,4 milliárd forintért. A VEMÉV-SZER emellett részt vesz a Gyárkert Kultúrpark vagy épp az Acticity tervezésében és kivitelezésében is, melyek szintén az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében valósulnak meg.
EKF: 22 milliárd plusz mellett sem futja digitális múzeumra, parkoló lesz helyette | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
Magukhoz húz a döntéshozók keze
Ahogy arról többször beszámoltunk, 2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa címet. Az erre szánt rengeteg közpénz nagy része azonban nem programokra, hanem infrastrukturális beruházásokra megy el.
A 111 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Főként ez a cég és a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. írja ki a kapcsolódó beruházásokról és szolgáltatásokról szóló közbeszerzéseket, és ők döntenek a támogatások kiosztásáról is. Nem is akárhogy.
Tavaly júniusban írtuk meg, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. három hotelnek összesen 800 millió forintot adott kapacitásbővítésre. A legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros Zoltán cége kapta. Ő pedig nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója.
Közel 300 millió forintot adott hotelfejlesztésre az EKF-et szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának | atlatszo.hu
Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott.
Navracsicsék szerint nincs összeférhetetlenség
Az esettel kapcsolatban Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya azonban végül a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította.
De nemcsak a Mészáros Zoltánhoz köthető hotel és a mögötte álló cég, hanem a VEMÉV-SZER tulajdonában álló Új Pajtakert Kft., és azon keresztül a Hotel História Malomkert is kapott 272 millió forint támogatást.
És a sornak ezzel nincs vége. A napokban a 24.hu írta meg, hogy
Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége többször is nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain,
miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek. Fabó cége, a Berill Reklámstúdió Kft. két közbeszerzést is behúzott: rendezvénytechnikai eszközök és szolgáltatások biztosítására nyert először 114 millió, majd konzorciumban 581 millió forint értékben.
A lap az aggályosnak tűnő pályázatok ügyében megkereste Fabó Pétert, aki viszont közölte, nem látja összeférhetetlennek, hogy cége annak a társaságnak a tenderén lett befutó, amelyben az általa irányított város tulajdonosi jogokkal bír. A polgármester a 24.hu-nak azt nyilatkozta, ő átadta a céget a családjának, és nem volt döntési pozícióban egyik oldalról sem.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos hasonlóan látja a kérdést. Szerinte „Fabó Péter személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, hiszen nem vett részt semmilyen, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. által kiírt közbeszerzési eljárás előkészítésében és nem volt olyan feladata, amely a közbeszerzési eljárások előkészítését, eredményét bármilyen módon befolyásolta volna.”
|
Házon belül osztogatják a pénzt és a megbízásokat az EKF 2023 beruházásoknál
|
Nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a szintén közpénzes megbízásokkal kitömött VEMÉV-SZER Kft. Utóbbi több másik beruházásban is érdekelt, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozathoz köthető. Sőt, a tulajdonukban álló hotel is kapott közel 300 millió forintos támogatást a szervezéssel megbízott Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től. Akárcsak Mészáros Zoltán cége, aki nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója. Hozzájuk sorakozott fel Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége is, amely két megbízást nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/27/hazon-belul-osztogatjak-a-penzt-es-a-megbizasokat-az-ekf-2023-beruhazasoknal/
|
2023-01-27 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ismét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt tenderét. A keretszerződés 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szól. A cég egyedül pályázott, és a sikere aligha volt kérdéses, hiszen korábban is ők látták el ezeket a feladatokat. A Valton a Fidesz kormányra kerülése óta sorra nyeri az állami megbízásokat, sőt, magánrepülőjükön fideszes politikusok is megfordulnak.
A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Városligetben és egyben a Liget Budapest projekthez kapcsolódó terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást tavaly novemberben. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A kiírásra mindössze egyetlen cég, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. jelentkezett, amely - nem meglepő módon - el is nyerte a megbízást. A cég feladata lesz többek között a Városliget általános biztonsági és megelőzési felügyelete, valamint recepciós és látogatóirányítási szolgáltatás 0-24-ig. Továbbá biztosítaniuk kell a Liget Budapest projekt további beruházásainak zavartalanságát, meg kell előzniük a felújított épületek és kertrészek elleni erőszakos cselekményeket, emellett kamerarendszert és diszpécserszolgálatot is működtetniük kell. A rendezvényeket is ők biztosítják majd.
A keretmegállapodás nettó 2,6 milliárd forint értékű és 33 hónapra szól.
A leírás szerint a keretösszeg legfeljebb 30 százalékkal emelhető, és egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.
Nem meglepő, hogy a Valton lett a befutó, hiszen a korábbi tendereket is ők nyerték.
A kormányváltás óta fut igazán a szekér
Többek között a jelentős állami megbízásoknak is köszönhetően a cég bevétele az elmúlt években 6,4 milliárdról 14 milliárdra, míg a nyeresége 1,4 milliárdról 1,7 milliárdra nőtt. Az Mfor.hu tavaly májusi cikkében rámutatott: a bevételnövekedés záloga 2021-ben az objektumvédelem volt, amely 8,2 milliárdot hozott a konyhára, míg a rendezvénybiztosításból 3,5 milliárd forint származott. Emellett közel 1,4 milliárdot termeltek a máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatások.
Újabb 620 millió forintért őrizheti a Városligetet a Valton | atlatszo.hu
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.
Az Mfor.hu beszámolója szerit a vállalkozás két tulajdonosa a nyereségből 950 milliót fizetett ki osztalékként: ebből 845,5 millió jutott a részvények 89 százalékát birtokló Varga Lajosnak, a maradék 104,5 millió pedig Bessenyei Istvánnak, aki nem más, mint Sarka Kata férje.
A Valton karrierje igazán 2010-ben indult be. Az Index 2016-os összesítése szerint:
ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor;
2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén;
a Fidesz Lendvay utcai székházát belülről védték az udvart elfoglaló aktivisták elől;
a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak;
és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása.
Varga akkor azt nyilatkozta a lapnak, nincs szó arról, hogy ők a Fidesz cége lennének. "Nekünk egyik feladat olyan, mint a másik, nem számít ki van hatalmon" - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy személyesen ismeri a fideszes politikusokat, és azt is elismerte, hogy 2010 előtt kevesebb megbízást kaptak.
A cég kisgépén fideszes politikusok repkednek
A Valton sikere azóta is töretlen, évek óta egymás után nyerik a milliárdos közbeszerzéseket. Bő egymilliárd forintért őrizték például a vizes vb-t, de több stadion őrzését is rájuk bízták. Nem csoda, ha a cégnek futja magángépre is, amellyel olykor Szijjártó Péter külügyminiszter is utazik. 2021 novemberében írtuk meg, hogy a genfi repülőtéren lefotózott kisgép, amelyből Szijjártó kiszállt, a Valton-Sec Zrt. érdekeltségébe tartozik.
Szijjártó Péter ezúttal "valtonos" magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint - többek közt - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
A HA-BES lajstromjelű, 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jetet nem akkor bérelték ki először közpénzből. Korábban Kövér László országgyűlési elnök és küldöttsége - köztük Hiller István és Selmeczi Gabriella - 2019 áprilisában Rómába is ezzel utazott.
A repülőgép korábban két cég, a Valton-Sec érdekeltségű HUN-JET Kft. és az AEROGLOBE Kft. tulajdonában volt. Később az AEROGLOBE kiszállt a tulajdonosi körből, és a helyét Bessenyei István, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa vette át.
A legújabb fejlemények szerint már a vállalkozó sincs benne saját jogán a HUN-JET Kft. tulajdonosi körében, így a cég 2020 október végétől 100%-ban a Valton-Sec Zrt. tulajdonába került. Miután azonban Bessenyei a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa, továbbra is van kötődése a repülőgéphez.
A HA-BES lajstromjelű magánrepülőgéppel egyébként Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília is többször utazott, akárcsak a nő barátnője, Bessenyei (Sarka) Kata. A repülőgépet most is a Fly-Coop Kft. üzemelteti, amely a Rogán-család elhíresült helikopteres utaztatását követően vált ismertté.
Katus Eszter
|
Továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton őrizheti a Ligetet
|
Ismét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt tenderét. A keretszerződés 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szól. A cég egyedül pályázott, és a sikere aligha volt kérdéses, hiszen korábban is ők látták el ezeket a feladatokat. A Valton a Fidesz kormányra kerülése óta sorra nyeri az állami megbízásokat, sőt, magánrepülőjükön fideszes politikusok is megfordulnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/01/tovabbra-is-a-fidesz-kedvenc-biztonsagi-cege-a-valton-orizheti-a-ligetet/
|
2023-02-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
- Schadl: Édes gazdám?
- R.: Nem akarlak zavarni, csak nagyon jó étvágyat kívánok a vacsorához.
- Schadl: Említem neki az iskolát.
- R.: Puszi. Köszönöm szépen!
- Schadl: Szia! Szia!
- R.: Szia! Szia! Szia!
Ez a rövid telefonbeszélgetés Schadl György és közeli jó barátja, R. között folyt tavaly áprilisban, egy nappal azelőtt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke felkereste Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt nyergesújfalui otthonában.
R. emlékeztetni akarta Schadl Györgyöt közös bizniszükre. A „gazdám” elnevezés csak baráti jópofáskodásnak tekinthető, az ügy viszont, amin dolgoztak, reményeik szerint igen sok pénzt hozott volna nekik.
Az állam ugyanis elszámolási hibák miatt 90 millió forint és járulékainak visszafizetését követelte egy olyan oktatási intézménytől, amely az egész országban nyújt képzéseket. Az ügyészségi papírok szerint ráadásul az is felmerült, hogy visszavonják az iskola engedélyeit.
Itt jött a képbe Schadl György barátja, R., aki legalább 150 millió forintért azt vállalta, hogy felhasználja kapcsolatait és elsimítja a problémákat. A pénzen megosztozott volna a végrehajtói kar vezetőjével, valamint Völner Pállal is. Vagy ahogyan R. ezt megfogalmazta a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint:
Megy egy kis gyorssegély föntre is.
Az egyik telefonbeszélgetést így írja le a birtokunkba került nyomozati irat.
„A beszélgetés az iskolával kapcsolatosan indul, melynek során a probléma megoldása esetén R.-nek járó pénzre terelődik a szól.
R. ezen tisztán – úgy hogy mindenkit kielégít, mindenki boldog, mert ő azt szereti – nettó egy százaskát gondolt magának. (…) R. Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít, R. bácsinak egy kilónak maradni kell rajta.
Az nem derült ki egyértelműen, hogy végül pontosan mennyi pénzt kapott a „szolgáltatásaiért”, de az ügyészi papírok szerint a tervezettnél jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl György barátja.
Az „ügyintézés” egyébként korántsem volt gördülékeny, előfordult például, hogy az engedélykérelmeket visszadobták, sőt a nyomozati iratok szerint az egyik telefonbeszélgetés során az is felmerült, hogy a már kiadott bizonyítványok sem lesznek érvényesek. Feltehetően a számtalan problémára vezethető vissza, hogy R. az iskolától visszakövetelt összegnél sokkal több pénzt várt a közbenjárásért cserébe.
A hátszél mindenesetre erős volt: a megalapozott gyanú szerint
Völner Pál az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának beosztottjaival is egyeztetett.
Amikor elutasították az iskola által beadott engedélykérelmet, ki is fejtette – a 444.hu cikkében már ismertetett – véleményét a humántárcáról. Idézzük a nyomozati anyagot:
„Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában szerinte, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember. (….)
Völner elnézést kér a fiaskóért és megígéri, miszerint utánanéz. Amennyiben fog tudni valamit, akkor jelentkezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) esetében jelentkező nehézségeket mutatja az is, hogy Schadl György barátja az egyik telefonhívás során így érdeklődik az ügy felől a végrehajtói kar vezetőjénél:
Hogy állnunk ezzel a legyőzhetetlen ITM-mel?
Völner Pál az ITM és az Emmi illetékeseivel folytatott egyeztetéseiről, a felmerülő problémákról, valamint a belső információkról rendszeresen beszámolt Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnöke pedig kifejezetten kérte, hogyha sikerült elintézni az ügyet, akkor még a hivatalos tájékoztatás előtt szóljanak neki. Völner Pál ebbe a kérésbe az ügyészség szerint beleegyezett.
Az ügy végeredménye nem ismert, az ugyanakkor biztos, hogy az érintett iskola a mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
Az ügyészség házkutatást is tartott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, több releváns iratot is találtak, ezeket Maruzsa Zoltán államtitkár át is adta az ügyészeknek. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy mit tartalmaztak ezek a papírok.
|
Schadl barátja „nettó egy százaskát” gondolt magának, ha végeznek a közös biznisszel
|
Völner Pál volt államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott vezetője is közbenjárt tavaly annak érdekben, hogy az egyik oktatási intézménynek ne kelljen kifizetnie a rá kirótt 90 millió forintos büntetést, valamint hogy rendben legyenek az iskola engedélyei is. Az ügyet Schadl György egyik barátja karolta fel, aki a segítségért legalább 150 millió forintot várt az iskolától, a pénzt pedig a tervek szerint elosztották volna egymás között. A megalapozott gyanú szerint egyelőre csak 50 millió forint átvétele bizonyítható, de az rtl.hu által megismert nyomozati dokumentumok szerint Völner Pál az ügyben több alkalommal is egyeztetett az illetékes tárcák – az Emberi Erőforrások Minisztériumának, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium – beosztottjaival.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/01/schadl-baratja-netto-egy-szazaskat-gondolt-maganak-ha-vegeznek-a-kozos-biznisszel
|
2022-02-01 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást – olvasható a közleményben, amelyet Keresztes Imre főügyész jegyez.
A főügyész azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnál dolgozó rendőrök az M1-es autópályán ellátott szolgálatuk alatt a szabálysértőkkel szemben készpénzért cserébe „elálltak a további intézkedésektől”.
Az ügyészség a bizonyítékokra tekintettel kedden összehangolt akciókat hajtott végre, amelyek célja az elkövetők tettenérése, elfogása, őrizetbe vétele, illetve további bizonyítékok beszerzése volt. Az ügyészség házkutatásokat végez, gyanúsítottakat hallgat ki, amely cselekmények jelenleg is folyamatban vannak.
Az ügyben 18 embert vettek őrizetbe, s a házkutatások során több mint tízezer euró (csaknem 3,2 millió forint) készpénz került elő. Az ügyészség valamennyi elkövetőnél indítványozza, hogy hozzanak személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, amelyről a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája dönt.
Közölték továbbá, hogy az akció végrehajtásában a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségnél szolgálatot teljesítő ügyészeken túl közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, összesen mintegy 150 ember.
Az efféle hivatali vesztegetés elfogadása 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ám a büntetési tétel felső határa – tekintettel a halmazati szabályokra – 12 év.
|
18 rendőrt vettek őrizetbe, akik pénzért elengedték az M1-es autópályán szabálytanakodó autósokat
|
Őrizetbe vettek több autópályarendőrt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr-Sopron megyében – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség kedden az MTI-vel.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/18-rendort-vettek-orizetbe-akik-penzert-elengedtek-az-m1-es-autopalyan/3mglnd0
|
2019-02-26 10:50:00
| true | null | null |
Blikk
|
Negyvenhárom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város és község lakói kaptak hivatalos, pecsétes levelet polgármesterüktől a napokban, amiben a település vezetője arra kéri a lakosokat, hogy a 2022. évi áprilisi országgyűlési választásokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerület fideszes jelöltjére, Kovács Sándorra, valamint a jelenlegi kormánypártokra, azaz a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazzanak.
A levél második oldalán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerületbe tartozó 44 település közül 43 polgármestere által aláírt közös nyilatkozat olvasható. A nyilatkozatot egyedül Halmi József, Győrtelek MSZP-s polgármestere nem írta alá.
A többék-kevésbé hasonló módon megfogalmazott, kétoldalas levélből Hadházy Ákos mutatott be egyet kedden Facebook-oldalán (Nyírkércsi polgármesteri hivatala által kiküldöttet), de az ATV-hez is eljutott két másik (Nyírcsaholy és Ópályi). Az ATV úgy tudja, hogy az aláírók által vezetett 43 település mindegyikén kiküldik a lakóknak levelet.
A hivatalos, esetenként hivatali fejléces papírra nyomtatott, hivatali pecséttel ellátott, polgármester által aláírt, néhol még jegyző által is szignózott levélben a polgármesterek a településükre befolyt, esetenként több száz millió forintos európai uniós és állami támogatásokkal érvelnek Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP mellett.
Hadházy Ákos szerint az adott települések által elnyert uniós és állami támogatásokhoz a támogatásra javasolt fideszes országgyűlési képviselőnek nem sok köze van, sőt Kovács Sándor körzetében a rendőrség az EU-s pályázatok manipulált közbeszerzésekkel történő elcsalása miatt indított nyomozást.
A nyírcsaholyi levélben például ez áll:
TISZTELT NYÍRCSAHOLYI LAKOSOK!
2022. áprilisában választanunk kell. Választanunk politikailag, emberileg, településérdek szerint.
A meglátásom az, hogy településünk politikai érdeke a most kormányzó FIDESZ-KDNP kormány támogatása. Politikai és emberi érdeke, hogy a FIDESZ-KDNP jelölt Kovács Sándor országgyűlési képviselőjelölt barátomat támogassuk.
Az elmúlt időszakban községünket számos fejlesztéssel tettük gazdagabbá, élhetőbbé, melyet Magyarország Polgári Kormányának és Kovács Sándor barátommal való együttműködésünknek köszönhetünk. Az elmúlt 8 évben településünkre érkezett települési forrás 636 376 693,- Ft.
Az elmúlt időszakban elnyert támogatások önmagukért beszélnek:
Európai uniós forrás: 400 250 078,-
Nemzeti forrás: 110 558 121,-
Rendkívüli forrás: 72 920 759,-
Egyéb: 52 647 735,-
Összesen: 636 376 693,-
Nyírcsaholy további fejlődésének érdekében kérem, hogy az országgyűlési választáson támogassuk a FIDESZ-KDNP pártszövetséget, és Kovács Sándor FIDESZ-KDNP egyéni képviselőjelöltet!
Magyar Csabáné
polgármester
|
Levélben ad útmutatást 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármester, hogy kire kell szavazni áprilisban
|
A településükre érkezett uniós és állami támogatásokkal érvelve buzdít az egyenlevél Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP támogatására.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/02/szabolcs-szatmar-bereg-megye-polgarmesterek-kozos-nyilatkozat-kovacs-sandor-fidesz
|
2022-02-02 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Olyan lélegeztetőgépeket adott el 2020-ban egy maláj üzletember a magyar kormánynak, amelyekről tudni lehetett, hogy veszélyeztetik a betegek életét – írta a MalaysiaNow.
A Kínában gyártott Shangrila 510S és SH300 típusú lélegeztetőgépekből több ezer darabot vásárolt Magyarország. Az RTL Híradó összesítése szerint mintegy 16 ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány több forrásból, mintegy 300 milliárd forintért. Ezekből eddig 8 milliárd forint értékben ajándékoztunk el más országoknak, a többi viszont raktárakban porosodik. Ellenzéki kritikák szerint a lélegeztetőgépekből feleslegesen sokat vásárolt az Orbán-kormány, hiszen a járvány legrosszabb hónapjaiban sem fenyegetett az, hogy ennyien szorulnak majd hazánkban gépi lélegeztetésre. Ráadásul a darabonkénti 89 500 dolláros ár is túl magas volt,
A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért.
Vinod ellen több ügynökség, köztük a Malajziai Korrupcióellenes Bizottság (MACC) is pénzmosás miatt indított nyomozást.
Alig egy hónappal a Szijjártó Péter vezette minisztériummal való megállapodás előtt, 2020. április 13-án kelt levelükben azonban vezető brit orvosok arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Királyság által is vásárolt
|
Halált is okozhatnak azok a lélegeztetőgépek, amelyekből tömegével vásárolt Magyarország
|
A MalaysiaNow cikke szerint azután vett belőle a magyar kormány több ezer darabot milliárdokért egy maláj üzletembertől, hogy brit orvosok figyelmeztettek a kínai berendezések veszélyeire.
A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/05/lelegeztetogep-kina-hibas-halalos-malajzia-brit-orvosok-kolumbia
|
2022-02-05 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
40 darab, mozgás közbeni mérésre is hitelesített traffipaxot – járműsebesség-mérő berendezést – vásárol az Országos Rendőr-főkapitányság nettó 296 millió forintért. a darabonként így 7,4 millióba kerülő berendezéseket a közbeszerzési pályázaton egyedüliként induló 4iG Nyrt. szállíthatja – írja a Napi.hu. A szerződést január 24-én kötötték meg.
Az uniós közbeszerzési közlönyben közzétett tender leírás szerint a tarffipaxokra a közlekedési jogsértések megelőzése, felderítése és a közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében, valamint a mozgás közben észlelt jogsértések dokumentálásához, illetőleg a helyszíni intézkedést igénylő jogsértések bizonyítása érdekében van szükség.
|
A 4iG-től vett traffipaxot 300 millióért az ORFK
|
A mozgás közbeni mérésre is alkalmas berendezések darabja nettó 7,4 millió forint.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/05/4ig-traffipax-300-millio-orfk
|
2022-02-05 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Túlzással sem lehet lelkes adófizetőként emlegetni a "gengszterrapper" G.w.M.-et, azaz Varga Márk Lászlót. A Privátkopó bűnügyi portál bő egy hónapja már elkezdte feszegetni: nincs látható forrása az "előadóművész" luxuséletvitelének, vagyonának. Az azóta eltelt időben a lap munkatársai több, a szórakoztatóipar működésére rálátással rendelkező személlyel folytattak háttérbeszélgetéseket, amelynek során az a kép alakult ki G.w.M.-ről, hogy adóelkerülésben messze kiemelkedik pályatársai közül. A Privátkopó megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói már vizsgálják a "gengszterrapper" gyors vagyonosodásának körülményeit.
Ahogy azt a bűnügyi portál korábbi, január elején megjelent cikkében megírta: nincs látható forrása a luxuséletvitelével előszeretettel hivalkodó G.w.M. vagyonának.
https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&AN=gwmgazdagsag&MN=Hirmix&LN=Hungarian
A "sztár" 2018. január közepén lett egyéni vállalkozó, "előadó-művészet" tevékenységi körrel. A cégbírósági nyilvántartás szerint a vállalkozást egy Budapest IX. kerületi tömbház egyik lakásába jegyeztették be. Ebben az időszakban Varga Márk László nem arathatott túlzottan nagy sikereket az üzleti szférában, ugyanis egyéni vállalkozását mindössze 1 év és 9 hónappal később, 2019. november elején megszüntette.
A 26 éves férfi 2020. június elején, a Youtube-on jelentette be, hogy létrehozott egy kiadói-menedzseri irodát, amelynek neve: G.w.M. Music Production. Azonban a hivatalos cégnyilvántartás szerint ilyen nevű vállalkozás nincs és nem is volt. Sőt, Varga Márk László egyetlen gazdasági társaságban sem rendelkezik tulajdonrésszel. Mi több: soha nem is rendelkezett.
Akkor honnan, miből a vagyon? A 60 milliós S-osztályú Mercedes, a több tízmillió forint értékű Porsche Panamera, a szerelmének 24 millióért vásárolt Porsche Macan, a méregdrága Gucci cuccok, az átlagember számára megfizethetetlen luxusórák, a "tonnányi" arany ékszer...
Azt sem tudja, hány kiló aranya van (fotó: Blikk)
"Mi, romák, imádjuk a szép, csillogó, feltűnő dolgokat, de - az amerikai rapsztárokból inspirálódva - a hip-hop szférához is kötelező kellék a nagy arany fux. Mára lett egy egész gyűjtemény belőle, tele értékes darabokkal. Nem tudom pontosan, mennyi van, mert nem otthon tartom, hanem egy titkos helyen, ahol megfelelő felszereléssel és biztonsági rendszerrel őrzik" - nyilatkozta néhány hónapja a Blikknek "az amerikai rapsztárokból inspirálódott" Varga.
A Privátkopó bűnügyi portál munkatársai az elmúlt hetekben olyan személyekkel folytatattak háttérbeszélgetéseket, akik rálátással rendelkeznek a szórakoztatópiac működésére. Az informátorok elmondták, az iparágban erőteljesen jelen van a számla nélküliség, a zsebbe fizetés. Azonban az adóelkerülésben messze kimagaslik G.w.M., aki fellépési díjainak mintegy háromnegyedét számla nélkül, feketén, adómentesen vágja zsebre. "Amikor nagy ritkán számlát ad, az sem az övé, hanem a cimborái intézik neki, innen-onnan. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha Márk koncertjének ára 800 ezer forint + utazási költség, akkor 200 ezer forintról ad G.w.M. valakije számlát. De ez nem túl gyakori. A jellemző inkább az, hogy a teljes fellépési díjat feketén nyomják a zsebébe" - magyarázta a portál egyik forrása.
G.w.M. 2022 januárjában azt állította a Blikknek, hogy "a havi 12 millió forintot az év nagy részében megkeresi csupán a saját fellépéseivel". A "gengszterrapper" több pályatársa azt mondta a Privátkopónak, hogy a nyári szezonban ez az összeg "felmegy" havi 25-28 millió forintra is.
"Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az utóbbi 2-3 évben nagyon fut Márk szekere, rengeteg rendezvényre hívják, úgy már nem vállalunk nagy kockázatot azzal, ha azt mondjuk: jelentős összeggel károsíthatta meg az államot" - mondta a bűnügyi lapnak egy másik informátor.
G.w.M. fellépéseit Dj. Junior (Kiss József Gábor) és a Pro Up Kft. (Gittinger-Varga Mónika) szervezi. Előbbi a klub-, utóbbi a zenekaros nagykoncerteket. A cégnyilvántartás szerint Kiss József Gábor egyetlen cég, az INTERNET MUSIC Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A társaság 2013-tól semmilyen bevételt nem produkált, tehát nem állíthatott ki számlát sem - elvileg. (Ez az információ egyébként újabb kérdést vet fel: hogyan történik a koncertszervezési-menedzseri jutalékok lekönyvelése, hogyan adózik jövedelme után Kiss József Gábor? - szerk.) Ami a Pro Up Kft.-t illeti: a társaság az elmúlt években 2 és 20 millió forint közötti éves árbevételt ért el, ami azt jelenti, hogy ez a cég sem fedhette le - legalábbis jelentős részben nem - bizonylatokkal G.w.M. évi 100 millió forintot meghaladó koncertbevételét. Az látszik valószínűbbnek, amiről többen is beszéltek a Privátkopónak, hogy az "előadóművész" a fellépési díjainak mintegy 75 százalékát feketén, adóelkerüléssel viszi haza.
Dj. Junior és G.w.M.
Mindazonáltal az is adójogba ütköző, költségvetési csalás bűntett gyanúját felvető cselekmény, ha olyan valaki (gazdasági társaság vagy magánvállalkozó) számlázza le a "gengszterrapper" fellépési díját (vagy annak egy részét), akivel/amellyel G.w.M. semmilyen, munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban nem áll.
"Jó páros vagyunk"
Van még egy másik bevételi forrás, amelyből Varga Márk László pénzhez juthat. Ez pedig az online tér. A nevére regisztrált G.w.M. Music elnevezésű Youtube-csatorna együttműködő partnere a Believe Digital Music nevet viselő digitális zenei vállalatnak, amelynek központja Franciaországban található. Ezen a globális cégen keresztül érkeznek a G.w.M. Music Youtube-csatornájához köthető pénzek a "gengszterrapper" magyarországi bankszámlájára, amelyek mértéke a klipek megtekintési számának (kattintások) függvénye. A bűnügyi portál információi szerint ez a platform havi 8-9 millió forintot hoz a férfi konyhájára, azonban az így felvett összegek nem tükröződnek Varga Márk László személyi jövedelemadó bevallásaiban. "Amióta ismerem Márkot, ez több mint 10 éve van így, nem terhelte magát olyasmivel, hogy adóbevallás. Ha díjaznák a kiváló adózókat, nagyon-nagyon hátul állna a sorban" - jegyezte meg egy közeli ismerőse.
Ahonnan a Youtube-pénzek Budapestre érkeznek: a Believe Digital Music párizsi központja
Létezik egy másik, az előzőekben említettnél sokkal kevésbé látogatott Youtube-csatorna is, a G.w.M. Music Production, amely azonban - a Believe tájékoztatása szerint - nem G.w.M. nevén van. Annak jelenlegi tulajdonosa Sun Ping Tibor - "művésznevén" Ginoka - barátnője, B. Klaudia. Vagyis a Youtube-pénzek - havi 150 ezer forint körüli összegek - a hölgy számlájára érkezhetnek a Believe cég párizsi központjából. Nem világos, hogy milyen szerződés alapján, és milyen formában (banki utalás vagy készpénz) kerülnek az összegek a "rapperhez". Sun Ping Tibor egyébként G.w.M. unokatestvére. Állítólag közösen "rakták össze" a G.w.M. Music Production-t.
Állítólag tavaly óta párja, Kulcsár Edina számlázgat - hogy mennyit és hogyan, azt majd az adóhivatal feltárja
Úgy tudni, hogy G.w.M. fellépési díjairól újabban (2022 óta) szerelme, Kulcsár Edina egyik vállalkozása állít ki számlákat. Azt, hogy ez mennyire felel meg az adójogszabályoknak, a NAV illetékesei fogják kideríteni.
Ugyanis a Privátkopó bűnügyi portál - megbízható forrásból származó - értesülése szerint az adóhivatal bűnügyi nyomozói a közelmúltban, a G.w.M. vagyonának eredetét firtató cikkek megjelenését követően vizsgálatot rendeltek el annak kiderítésére, hogy a "gengszterrapper" gyors anyagi gyarapodásának körülményei nem alapozzák-e meg bűncselekmény (üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás) elkövetésének gyanúját.
|
Már az adóhivatal pénzügyi nyomozói vizsgálják G.w.M. gyors vagyongyarapodásának körülményeit
|
Túlzással sem lehet lelkes adófizetőként emlegetni a „gengszterrapper” G.w.M.-et, azaz Varga Márk Lászlót. A Privátkopó bűnügyi portál bő egy hónapja már elkezdte feszegetni: nincs látható forrása az „előadóművész” luxuséletvitelének, vagyonának. Az azóta eltelt időben a lap munkatársai több, a szórakoztatóipar működésére rálátással rendelkező személlyel folytattak háttérbeszélgetéseket, amelynek során az a kép alakult ki G.w.M.-ről, hogy adóelkerülésben messze kiemelkedik pályatársai közül. A Privátkopó megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói már vizsgálják a „gengszterrapper” gyors vagyonosodásának körülményeit.
| null | 1 |
https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=Joghalo&AN=gwmnavvizsgalat&LN=Hungarian
|
2023-02-14 23:42:02
| true | null | null |
Privátkopó
|
Rogán Antal minisztériuma az év végén még gyorsan kötött egy 11,8 milliárdos szerződést a kormánypropaganda gyártására és terjesztésére.
Ezzel 2022-ben rekordösszegű megállapodást írtak alá olyan munkákra, amik végeredménye a bombás plakátok áradata.
Mindez óriási üzlet.
Van abban valami szép NER-es furfang, hogy a Brüsszelt támadó plakátokat olyan megoldással gyártatja le a kormány, amelyet egyébként kifogásol az EU.
Az Uniónak határozottan nem tetszik, hogy a pénzekre kiírt közbeszerzési pályázatokon nincs valódi verseny, és nagyon magas arányban csak egyetlen ajánlat érkezik a feladatra. Igen, a „győztes” sokszor Mészáros Lőrinchez köthető cég.
Abban szavak szintjén az Orbán-kormány is egyetért, hogy nem jó, ha egyetlen pályázó indul egy közpénzes munkára kiírt tenderen. Ám a gyakorlat mást mutat. Vegyük rögtön a Brüsszelt támadó kormányzati propagandát.
|
Minden eddiginél többet költöttek Rogánék arra 2022-ben, hogy elmagyarázzák az embereknek, mi is a baj Brüsszellel
|
Rogán Antal minisztériuma az év végén még gyorsan kötött egy 11,8 milliárdos szerződést a kormánypropaganda gyártására és terjesztésére. Ezzel 2022-ben rekordösszegű megállapodást írtak alá olyan munkákra, amik végeredménye a bombás plakátok áradata. Mindez óriási üzlet.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/15/minden-eddiginel-tobbet-koltottek-roganek-arra-2022-ben-hogy-elmagyarazzak-az-embereknek-mi-is-a-baj-brusszellel
|
2023-02-15 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021-es idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
„Senyei: Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?
Schadl: Egyébként már eleve. Fölemeled a magad szintjére ezeket a dolgokat!
Senyei: Erről van szó. Két-három levelet kell írni, mert valamikor kell írni, de ez nem volt szerencsés. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
[…]
Schadl: Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon!”
– hangzik el azon a 2021. június 2-i hangfelvételen, amely most a Telex birtokába jutott. A téma a Kúria elnökének közleménye, amelyben a Telexet a bírói függetlenség elleni támadással vádolja. De nézzük az eseményeket sorrendben!
Megírtuk azt, ami megtörtént
2021. június 1-jén, az előző esti Magyar Közlönyre hivatkozva írtuk meg, hogy bírává nevezte ki Áder János köztársasági elnök Hajas Barnabás jogászt. Ő pedig nem is akárhol kezdhette meg a pályafutását, hanem egyenesen a csúcson, a Kúrián, ahol Varga Zs. András kúriai elnöktől kapott fontos pozíciót.
Felháborodtak a jogászok
A kinevezés természetesen azonnal nagy felháborodást váltott ki a jogászvilágban, a hosszú évek és évtizedek óta a bírói ranglétrán előrejutni igyekvő bírák nem nézték jó szemmel, hogy valaki gyakorlat nélkül azonnal a Kúrián köt ki. Akkor erről a Diétás Magyar Múzsa is posztolt:
A Kúria elnöke szerint ez a bírák elleni újabb támadás
A történtekre, és elsősorban a Telex cikkére reagálva közleményt adott ki Varga Zs. András, a Kúria elnöke, amelyben azt írta:
A Kúria minden bírája az Alaptörvénynek és a törvényeknek megfelelően nyerte el kinevezését és beosztását. Mindnyájan Magyarország törvényes bírái. A bírói tekintély tiszteletben tartása az alkotmányos működés, a jogállam csorbítást nem tűrő alapértéke. A bírák és bíróságok megsértése a bírói függetlenség elleni támadás, ezért nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett körébe. Akkor sem, ha tendenciózusan összegyűjtött és csoportosított, valótlanságokkal kevert részigazságok próbálják a hitelesség látszatát kelteni.
Törvényesen kinevezett bírótársaim személyét és ezáltal a Kúria megsértését visszautasítom, és ugyanezt elvárom a bírói függetlenség és az alkotmányos rend védelme iránt elkötelezett minden intézménytől és szervezettől.
(A kinevezésről amúgy később az Országos Bírói Tanács mondta azt, hogy törvénytelen volt).
Schadl és Senyei szerint amit leírt a Telex, az abszolút úgy van
Az eset másnapján hívta fel egy egészen más ügyben Senyei György OBH-elnök Schadl Györgyöt, aki akkor még a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke volt. (Az MBVK hivatalos oldalán szereplő információk alapján Schadl még most is a kar elnöke.) A beszélgetés elején egy bírósági állásfoglalásról van szó, amelyet mindkét megszólaló érthetetlennek tart, az ügy részleteit már tavaly feldolgozta a 444, és arra az OBH is reagált.
De.
A teljes beszélgetés most került el a Telexhez, és kiderült, hogy annak második fele sem érdektelen. Ebben ugyanis Senyei és Schadl elég bizalmas stílusban beszélik ki Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét: többszörösen körberöhögik a bíróságok függetlenségéről kiadott, előző napi nyilatkozatát. A beszélgetést többször más témák szakítják meg, de a Hajas Barnabás kinevezéséről, a Telex-cikkről, és az erre kiadott közleményről szóló rész nagyjából így hangzik:
„Senyei: Megjelenik egy cikk. Hát bazdmeg!
Schadl: Ki nem szarja le?
S.: Megjelenik egy cikk, aminek a kétharmada tulajdonképpen igaz. Hát a Barnusnak van bírói gyakorlata?
Sch.: Nincs.
S.: Nincs. A Patyinak van? Nincs. És hogyha ezt valaki leírja, az nem a bíróság megsértése.
[…]
Sch.: Ahelyett, hogy egy kurva szót nem szólt volna.
S.: Mi a faszomnak? Megjelenik egy cikk, leírják, hát bazdmeg, leírják.
Sch.: Amúgy magunk közt: ki nem szarja le?
[…]
S.: Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?
Sch.: Egyébként már eleve. Fölemeled a magad szintjére ezeket a dolgokat.
S.: Erről van szó. Két-három levelet kell írni, mert valamikor kell írni, de ez nem volt szerencsés. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
Sch.: Azért mondom, hogy ráadásul nem is volt igaz, vagy valós, amiket így leírogatott a…
S.: Hogy megsértette a bírókat. Tényleg megsértette. Mivel, azzal, hogy azt mondták, kevés?
Sch.: Nem mondott semmi olyat, amivel egyébként megsértette volna.
[…]
S.: Én ezt nem írtam volna meg, mert sokszor a kevesebb a több.
Sch.: Ez így van.
S.: Illetőleg, ha lépten-nyomon minden basztatásra meg baszomtatásra csinálunk egy közleményt, és visszautasítjuk, akkor az utána semmit nem fog érni.
Sch.: A bíróságnak az szerintem nem szerencsés, hagyni, hogy a bulvármédia a maga szintjére lehúzza.
S.: Most a Telexszel elkezdtek veszekedni!
Sch.: Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon.
S.: Visszautasítja. Egy újabb támadást bazdmeg.
[…]
Sch.: Ráadásul semmit nem tudsz csinálni, nem tudsz sajtó-helyreigazítási pert se indítani, mert amit leírtak, az abszolút úgy van.”
A történetnek érdekessége, hogy az OBH elnöke, és a végrehajtás vezetője a Kúria elnökének nyilatkozatát a bíróságok elleni támadásról nevetségesnek tartja. Ez sokat elmond arról, hogy a hasonló intézmények vezetésében úgy általánosságban mennyire veszik komolyan a nyilvánosságban keménykedő vezetőket.
Amikor a beszélgetés első részét a 444 feldolgozta, megkeresték Senyeit, aki azt reagálta:
„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
Most ismét megkerestük az OBH-t, a szervezet elnöksége szerint a nyilatkozatot fenntartják, Senyei Györgyöt pedig Schadl büntetőperében nem hallgatták ki tanúként.
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció;
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Partnereinktől
|
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
|
2021-es idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/03/schadl-gyorgy-senyei-gyorgy-ne-bassza-mar-meg-a-jo-eg
|
2023-02-03 10:12:00
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek online aukción kell értékesítenie a taszári repülőteret alkotó, különböző helyrajzi számon bejegyzett ingatlanokat, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az állami ingatlanok eladásához szükséges intézkedéseket a gazdaságfejlesztési miniszternek kell lebonyolítania február végéig, majd az árverést követő három hónapban az MNV köt szerződést az új tulajdonossal.
Január elején jelentette be a Honvédelmi Minisztérium, hogy megtisztítják az egykori repülőtér területét, a projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése, a munka várhatóan 2023 végén zárul.
Az egykori légi bázis legutóbb akkor került a hírekbe, amikor 2021. december elején kiderült, hogy egy budapesti panellakásba bejelentett, fél évvel korábban alapított cég, az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. veheti meg, pályáztatás és versenyeztetés nélkül.
A cég mögött akkor ugyanaz a Németh János és Cseke István állt, akik nem sokkal később megvették az Újpest FC-t, bár a cégadatbázis szerint két héttel a taszári reptér megvételéről szóló hírek után már nem ők voltak az SGF tulajdonosai.
|
Elárverezteti a kormány a taszári exrepteret
|
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek online aukción kell értékesítenie a taszári repülőteret alkotó, különböző helyrajzi számon bejegyzett ingatlanokat, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az állami ingatlanok eladásához szükséges intézkedéseket a gazdaságfejlesztési miniszternek kell lebonyolítania február végéig, majd az árverést követő három hónapban az MNV köt szerződést az új tulajdonossal.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2023/02/02/taszar-repuloter-legi-bazis-arveres-kormany-magyar-nemzeti-vagyonkezelo
|
2023-02-02 10:22:00
| true | null | null |
Telex
|
„A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük”
– írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel.
A történet röviden:
még 2021-ben megírtuk, hogy ítélkezési tapasztalat nélkül nevezték ki kúriai bíróvá Hajas Barnabás korábbi államtitkárt;
az eset felháborodást váltott ki a jogásztársadalomban, mire a Kúria elnöke közleményt adott ki, amelyben „a bírói függetlenség elleni támadásnak” nevezte a Telex cikkét.
Másnap Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki amúgy maga javasolta Hajas kinevezését), felhívta Schadl Györgyöt, a végrehajtói kamara vezetőjét. A beszélgetésben a Telex és a Kúria ügye is szóba kerül, Senyei többek között olyanokat mond, hogy:
Megjelenik egy cikk, aminek a kétharmada tulajdonképpen igaz. Hát a Barnusnak van bírói gyakorlata? Nincs. A Patyinak van? Nincs. És hogyha ezt valaki leírja, az nem a bíróság megsértése. Megjelenik egy cikk, leírják, hát bazdmeg, leírják. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
– veti fel. Amikor a beszélgetés hangfelvétele eljutott a Telexhez, megkerestük az Országos Bírósági Hivatalt, és kértük, hogy kommentálják azt. Ezt nem tették meg, viszont a fenti idézetnek megfelelően perrel fenyegettek minket abban az esetben, ha nyilvánosságra hozzuk a beszélgetést vagy annak leiratát. Mivel annak a nyilvánossága szerintünk közérdek, az OBH elnök és Schadl György beszélgetését megírtuk.
Az erről szóló cikkünk itt olvasható.
A beszélgetés elején egy bírósági állásfoglalásról van szó, amelyet mindkét megszólaló érthetetlennek tart, az ügy részleteit már tavaly feldolgozta a 444, és arra az OBH is reagált. Amikor a beszélgetés első részét a 444 feldolgozta, megkeresték Senyeit, aki azt reagálta:
„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:
|
Perrel fenyegette az OBH a Telexet, ha nyilvánosságra hozzuk az elnökük és Schadl beszélgetését
|
„A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük” – írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/03/perrel-fenyegeti-az-obh-a-telexet
|
2023-02-03 10:28:00
| true | null | null |
Telex
|
Szerdán tett közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat a területrendezési terv hatálya alól. A szabályozást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tervezet külön kiemeli, hogy a mentesség vonatkozik az elmúlt időkben komoly helyi ellenállást kiváltó projektre: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építésekre.
A módosítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium „egyes beruházásokkal összefüggő hatósági ügyek” néven futó kormányrendeletét érinti, amely az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ipari parki, illetve víziközmű-beruházásokra vonatkozóan egy általánosan alkalmazandó területrendezési szabályozást vezet be.
A tervezett módosítás a tervezetet ismertető Portfolio cikke szerint újabb lazítást jelent az eleve a hagyományos beruházásoknál megkövetelt kritériumok alóli könnyítéseket biztosító kormányrendelethez képest. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek esetében például a hatósági eljárást megelőzően a beruházó és az eljáró hatóság és szakhatóságok szemlét illetve egyeztetést tarthatnak. Ezen kívül a módosítással lehetővé válna a soronkívüliség és rövid határidők előírása, ami azt jelentené, hogy a beruházások hatósági vizsgálatára szánt idő is lerövidül.
A kivételezés szükségességét a kormány azzal indokolja, hogy mivel az ipari területeket eleve célszerű elhatárolni a lakott területektől, ezért a lakott területekre vonatkozó területrendezési tervekhez való ragaszkodás ésszerűtlen.
A tervezetet a kormány honlapján „társadalmi egyeztetésre” bocsátotta; az állampolgári véleményeket még 8 napig lehet megosztani a minisztériummal a [email protected] címen.
Debrecen sistereg az akkumulátorgyár tervétől
A kormány tavaly augusztusban jelentette be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető kínai CATL. A projektet azonnal nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot szán. A beruházással azonban a helyi lakosok ellenállásába ütközött, mivel a felmerült aggályokra a hatóságok eddig nem tudtak megnyugtató válaszokat adni:
Az akkumulátorgyár vízigénye önmagában nagyobb lesz, mint a teljes városé. A környezeti hatástanulmány szerint ez nem probléma, de a civilek szerint a város környékét évek óta egyre nagyobb aszályok sújtják
A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.
A gyárnak 9000 dolgozóra lesz szüksége, ennyi álláskereső pedig Debrecenben nincsen, főleg, hogy az épülő BMW-gyárba is most vesznek fel 1500 embert. A tervek szerint a környékről és Romániából is felvennének munkásokat.
Sokan tartanak attól is, hogy a kínai CATL nem feltétlenül fog minden jogszabályt tökéletesen betartani.
A közhangulatra jellemző, hogy a január 9-én tartott közmeghallgatáson kifújolták és percekig nem hagyták megszólalni a kínai akkumulátorgyár képviselőjét Debrecenben. Aztán mint beszámoltunk róla, január 20-án ismét hatalmas indulatokat váltott ki a Debrecen mellé tervezett CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló közmeghallgatás. A fórumon többször hazaárulónak nevezték a főispánt. Szombaton pedig mintegy ezer tiltakozó vonult a beruházás által szintén érintett Mikepércsről Debrecen főterére. Annak ellenére, hogy a tiltakozás alapvetően pártoktól független kezdeményezésként indult, a kormány propagandagépezete azonnal rárepült az ügyre, az ellenzőket kvázi a német kormány aknamunkájának végrehajtóinak beállítva.
Az iváncsai gyárat kiemelték Dunaújváros felügyelete alól
|
Kivonná a kormány a területrendezési szabályok alól az épülő akkumulátorgyárakat
|
Szerdán tett közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat a területrendezési terv hatálya alól. A szabályozást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tervezet külön kiemeli, hogy a mentesség vonatkozik az elmúlt időkben komoly helyi ellenállást kiváltó projektre: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építésekre.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2023/02/02/teruletrendezes-szabaly-enyhites-kormany-akkumulatorgyar-ivancsa-debrecen
|
2023-02-02 10:44:00
| true | null | null |
Telex
|
Ha a Rogán Antal által felügyelt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal február elején közzétett „Ellenőrzési jelentésében” szereplő kördiagramot nézzük, könnyen azt hihetjük, hogy Magyarországon a társadalmi egyeztetés már bevett, jól működő gyakorlat. Az Európai Bizottságnak még azzal is dicsekedhet a kormány, hogy ők a jogszabályjavaslatok több mint 90 százalékát egyeztetik a választókkal.
Azonban elég csak egy picit hátrébb lépni ahhoz, hogy látsszon: a szigorított társadalmi egyeztetési rendszernek valójában nincs sok értelme. A társadalom jelentős része eleve ki van zárva az egyeztetés lehetőségéből, mivel arra csupán emailben, a kormányzati oldalon, egy eldugott felületen keresztül van mód. Az észrevételekre pedig általában annyi a kormányzati válasz, hogy „módosítás nem szükséges”. A kabinet tehát, bármennyire hirdeti is, egyelőre nem veszi túl komolyan a saját rendszerét.
A miniszterek által előkészített jogszabálytervezeteket természetes személyek, valamint nem állami és önkormányzati szervek is véleményezhetik – írja elő egy 2010-es törvény. Egészen az utóbbi hónapokig ezt annyira sem vette komolyan a kormány, hogy legalább időnként felkerüljenek a kormányjavaslatok egy nyilvános felületre, viszont az uniós pénzekért folytatott harcban valamelyest változtattak ezen a hozzáálláson. Tavaly ősztől köteleztek egy állami szervet – a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) –, hogy évente ellenőrizze: eleget tesznek-e a miniszterek a korábban meghatározott véleményeztetési kötelezettségüknek.
Erről Gulyás Gergely a július 7-i kormányinfón azt mondta, hogy a magyar kormány vállalta: a törvényalkotás előtt társadalmi egyeztetést indít, és kellő mennyiségű időt hagy az állampolgároknak, szervezeteknek, hogy véleményezzék a tervezeteket. Aztán ezt októberben törvénybe is foglalták:
a jogszabálytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátják;
csökkentik a gyors törvényalkotást;
ezen túl pedig a Kehi bírságot is kiszabhat, amennyiben mulasztás történik.
Az adatokat a Magyar Közlönyben és a minisztériumokat összefogó kormányzati honlap alapján, az úgynevezett közérdekű dokumentumok között ellenőrizheti a hatóság. Az ellenőrzött időszakban, ami vélhetően az októberben bevezetett ellenőrzéstől számítandó, összesen 682 törvényt és rendeletet hirdettek ki, ezek közül viszont 123 nem tartozott a törvény hatálya alá, 154 jogszabály esetében pedig „az egyeztetés az ellenőrzött időszak előtt megindult” – így ezeket nem tudták figyelembe venni.
A maradék 405 jogszabály 92 százalékát, azaz 373-at társadalmi egyeztetés után hirdették ki, 32 törvényt pedig nem kellett egyeztetésre bocsátani – derül ki a Kehi által közzétett összesítésből. Így az ellenőrzés megállapította, hogy a törvényi előírás teljesült.
De miért értelmetlen az egész?
Valójában azonban a száznál is több eddig lezárult társadalmi egyeztetésnek egy kivétellel nem lett semmilyen érdemi következménye. Ez az egyetlen kivétel a „Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája 2022-2027” című tervezet, erről a társadalmi egyeztetés összefoglalójában azt írják: „Az észrevételekben megfogalmazott szakmai javaslatokat az előterjesztő jelentős részben elfogadta, azok beépítésre illetve átvezetésre kerültek a tervezetben.”
Azonban február elejéig a kormány honlapjára felkerült 120 társadalmi egyeztetés összefoglalója közül több mint 110-ben az a rövid megállapítás szerepel, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett” vagy „vélemény nem érkezett”.
Azt azonban nem közlik, hogy hány szerintük nem érdemi észrevételt küldtek, és hogy egyáltalán mi számít érdeminek. Akad néhány ellenpélda is, amikor leírják, hogy honnan és milyen észrevétel érkezett. Azonban itt is kivétel nélkül elutasításba ütköztek a javaslattevők, mondván, a „javaslat ellentétes a jogszabály céljával”, vagy az „az Országgyűlés hatásköre”. De olyan elutasítás is szerepelt néhány ilyen kormányzati összegzésben, hogy a jogszabályjavaslat a „kormány döntését hajtja végre”, így nincs is itt semmi keresnivalója a véleményezőnek.
A mostani társadalmi egyeztetéseket ellenőrző rendszerrel több baj is van. A legjelentősebb, hogy a Kehi nem egy független szerv: Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke felügyeli, így gyakorlatilag a miniszterelnök irányítása alá tartozik. Ha ez a hivatal szab ki bírságot a minisztériumokra, akkor az állam egyik kezével bünteti a másikat.
Ráadásul a bírságon felül semmilyen következménye nincs annak, ha a szabályok megsértésével hoznak meg egy-egy új törvényt. Nem is beszélve arról, hogy a szakmai szervezetekkel és a társadalom szélesebb részével való egyeztetést így továbbra is megkerülik.
A brutális számokkal, illetve a Kehi által közzétett friss eredményekkel kapcsolatban a korrupcióellenes civil szervezet, a K-Monitor is megjegyezte, hogy bár szépnek tűnik az arány, az erősen kozmetikázva van azzal, hogy az összes, a megyéket vármegyére átnevező jogszabályt véleményezni lehetett. Ennek egyszerű oka, hogy a technikai módosításokról egyeztetni kell.
A K-Monitor egyébként „tesztelte” is az egyeztetés folyamatát: háromból két esetben a korábban már említett „módosítás nem szükséges” indoklással zárták le a véleményüket. De ők is kaptak olyan választ, hogy a „javaslat a kormány intézkedését hajtja végre”.
A több mint fél éve tologatott, a finn és svéd NATO-csatlakozás magyarországi ratifikálását érintő javaslatot sokáig azzal az indokkal nem tűzték az Országgyűlés napirendjére, mert zajlott a „társadalmi egyeztetés” a kérdésről. Ennél és több másik egyeztetésnél is leírják, hogy annak eredményként akár a „mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat”, erre azonban eddig nem volt példa.
A fontos témákról nem lehet egyeztetni
Az előírt társadalmi egyeztetés, azaz véleményezés általánosságban nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályokra. Ebből nem kevés volt az utóbbi időben, és a kormány előszeretettel szabályoz velük olyan dolgokat is, amelyeknek semmi közük a most érvényben lévő háborús veszélyhelyzethez. A veszélyhelyzetre hivatkozva egyszerűsítették például a tanárkirúgást, de a taxizásban alkalmazott hatósági árat is a szomszédban zajló háború miatt rögzítették rendeletben. Erről a jogalkotási gyakorlatról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.
A valós társadalmi egyeztetés hiányát talán a katatörvény nyári átalakítása mutatja a legjobban: a százezreket közvetlenül is érintő javaslatot alig két nap alatt nyomta át az Országgyűlésen a kormány, bárminemű társadalmi egyeztetésről pedig beszélni sem lehetett.
A veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás olyannyira eluralkodott a kormányzáson, hogy a HVG minapi összesítése szerint idén január végéig összesen 167 „háborús” jogi norma látott napvilágot a Magyar Közlönyben, az egyéb veszélyhelyzeti hivatkozásokkal meghozott kormányrendeletekkel és határozatokkal együtt pedig már a háromszázhoz közelít a legalább egy, de rendszerint több veszélyforrásra való hivatkozással indokolt jogszabályok száma. A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy 2015 ősze óta állandósult az ilyen-olyan jogcímeken (migrációs, járványügyi, egészségügyi, energetikai, háborús, humanitárius) újra meg újra kihirdetett válság- és veszélyhelyzetek nyomán lehetővé tett jogalkotás, azaz hogy a kormány rendeletekkel ír át törvényeket, hirdet ki a veszélyhelyzeti felhatalmazásra hivatkozó kormánydöntéseket.
De nem csupán a rendeleti, illetve veszélyhelyzeti törvényhozás akad fenn az ellenőrzés rostáján. Többek között miniszterelnöki és jegybankelnöki rendeleteket sem lehet véleményezni, ahogyan az állami támogatásokat, fizetési kötelezettségeket, költségvetési adatokat, az Európai Unió által nyújtott támogatásokat, szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit sem lehet egyeztetésre bocsátani. A lista itt nem ér véget, mivel
azokról a jogszabályokról sem kell egyeztetni, amelyek „Magyarország érdekeinek védelmét” szolgálják honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi kérdésekben.
Az ezen a nem apró körön kívül eső törvények, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek viszont egyeztetésre bocsáthatók.
A Transparency International korábban látszatintézkedésnek nevezte a társadalmi egyeztetésről szóló javaslatot, amit nyáron maga a kormány is úgy tette közzé, hogy az „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” született. A jogalkotásban való társadalmi részvételhez a Transparency szerint valódi kormányzati akaratra és sokkal erősebb garanciákra lenne szükség.
A nemzetközi jogvédő szervezet megjegyezte, hogy korábban is jellemző volt a kötelező társadalmi egyeztetés kikerülése: a kormányzati terveket egyéni képviselői indítványok formájában küldték az Országgyűlés elé, megkerülve ezzel a szabályt, amely az egyeztetést előírja – így szüntették meg annak idején például az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is.
Nem túl egyszerű egyeztetni a kormánnyal
Az egyeztetés végrehajtása a törvény szerint miniszteri feladat. Három egyeztetési típus van, ezekből az utóbbi idők tapasztalatai alapján a kormány leginkább az „általános egyeztetést” alkalmazza, ezt jelenleg a kormány oldalán, a kormany.hu-n keresztül, a minisztériumok aloldalán lehet megtenni. Ott cikkünk megjelenése idején is zajlik egyeztetés tervezetekről, például arról is, hogy a kormány kivonná a területrendezési szabályok alól az épülő akkumulátorgyárakat.
Az egyeztetésről szóló dokumentumhoz azonban nem olyan egyszerű eljutni a neten:
először el kell látogatni a kormány minisztériumokat összesítő oldalára, a kormany.hu-ra;
az oldalon ki kell választani a menüpontok közül a „közérdekű adatok” elnevezésű fület; majd
a keresőfelületen kiválasztani az adott minisztériumot, ahol a jogszabálytervezetekre szűrve megjelennek a fájlok, ezek között pedig elvileg megtalálható, ha van tervezet, amiről éppen egyeztetés zajlik; ezután
a megjelölt emailcímre el lehet küldeni a véleményünket, javaslatunkat.
Az oldalon általában van egy rövid összefoglaló a véleményezésre kitett tervezetről, megtalálható maga a jogszabálytervezet szövege, az indoklás, és – ha van – a hatásvizsgálat is. Az észrevételeket pedig a meghatározott időpontig kell elküldeni a megadott címre. Ezzel a nem éppen egyszerű módszerrel gyakorlatilag bárki társadalmi egyeztetésbe kezdhet. A beérkezett véleményekből a miniszternek összefoglalót kell készítenie, amit a törvény szerint a véleményezők listájával együtt meg is kell osztania a honlapon.
Az első Kehi által vizsgált időszak lezárulta után a hivatal közzétette azt is, hogy melyik minisztériumnál hány szabálysértés történt:
A minisztériumok közül nyolc, összesen 24 jogszabálynál nem várta meg az előírt határidőt a véleményezésre illetve a közzétételek is elmaradtak. Ezért az érintett minisztériumokat megközelítőleg 24 millió forintra büntették.
A vonatkozó rendelet szerint a Kehi egymillió és százmillió forint között szabhat ki pénzbírságot. A Belügyminisztérium például kilenc jogszabály esetében nem várta meg az előírt határidőt, ezért nyolcmillióra büntették őket. De hibázott az Energiaügyi Minisztérium (korábban Technológiai és Ipari Minisztérium), az Igazságügyi Minisztérium, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium is.
Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, a Miniszterelnökséget és az uniós pénzekért felelős, Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztériumot is, hogy hogyan értékelik a társadalmi egyeztetés szigorított rendszerét. Arra is kíváncsiak voltunk, miért nem egy elérhetőbb, egyszerűbb felületen teszik lehetővé a társadalmi egyeztetést, de azt is megkérdeztük, hogy ez a rendszer, ebben a formában elősegítheti-e az unióval való megegyezést. A cikk megjelenéséig egyik helyről sem érkezett válasz. Korábban pedig a Pénzügyminisztériumot kerestük az iránt érdeklődve, hogy az általuk közzétett egyeztetésekre hány reakció érkezett, illetve van-e olyan javaslatuk, amelyet az egyeztetés után módosítottak. Erre a megkeresésünkre sem kaptunk választ.
|
„Érdemi észrevétel nem érkezett” – az emberek véleményét kérdezi a kormány, de nem sokat kezd vele
|
Az Európai Bizottság kiengesztelése érdekében a kormány októberben szigorította a társadalmi egyeztetés rendszerét: a jogszabálytervezetek 90 százalékát véleményezésre kell bocsátani, ha ez nem történik meg, az érintett minisztériumot meg is büntethetik. Valójában azonban a tervezetek jelentős részét egyáltalán nem lehet véleményezni, ha pedig mégis, akkor szinte mindig az az eredmény, hogy „érdemi módosítási javaslat nem érkezett”. Egyelőre úgy néz ki, hogy hiábavaló a mutatósnak tűnő intézkedés az EU irányába, a társadalmi egyeztetés kultúráját nem ez a rendszer fogja meghonosítani Magyarországon.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/07/tarsadalmi-egyeztetes-kormanyzati-ellenorzesi-hivatal-eu-penzek-atlatosag-velemenyezes
|
2023-02-07 11:09:00
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Orvosi Kamarát is megdöbbentette, hogy néhány kolléga anyagi vagy egyéb érdekből hamis oltási igazolványokat és hamis teszteredményeket állít ki.
A Magyar Tenisz Szövetség eközben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az ügyben, elküldték a válogatott csapatok szervezési feladataiért felelőst, és a sportigazgatót is felfüggesztették.
|
Üzemszerűen állított ki fiktív PCR-teszteket a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosa
|
Üzemszerűen állított ki fiktív PCR-teszteket a teniszezők és a stábtagok számára egy, a Magyar Tenisz Szövetségnél dolgozó keretorvos. Az utánpótláskorú játékosoktól kezdve egészen a novemberi férfi Davis-kupa-csapatig hamisított a teniszezők és stábtagok számára.
| null | 1 |
https://rtl.hu/fokusz/2022/02/04/fiktiv-pcr-teszt-magyar-tenisz-szovetseg-keretorvos
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Rendszeresen kritizálja az Európai Uniót Hörcsik Richárd, cége tavaly mégis újabb 69 millió forint uniós támogatást kapott. A fideszes képviselő és családtagjainak érdekeltségei már több százmillió forint uniós pénzt nyertek. Hadházy Ákos független képviselő szerint ez képmutatás. Ahogy a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint az egész vagyonnyilatkozati rendszer is az. Bánki Erik például több cégét is kifelejtette a nyilatkozatából. A fideszes képviselő azt írta a Híradónak, haladéktalanul korrigálja azt.
|
69 millió uniós támogatást kapott az EU-t rendszeresen kritizáló Hörcsik Richárd
|
A fideszes képviselő és családtagjainak érdekeltségei már több százmillió forint uniós pénzt nyertek. Hadházy Ákos független képviselő szerint ez képmutatás. Ahogy a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint az egész vagyonnyilatkozati rendszer is az.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/69-millio-unios-tamogatas-kritika-horcsik-richard
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki.
A folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt indított eljárásnak azonban ezzel nem lett vége, az csak most derült ki, hogy mi lesz a – bűnösségét többnyire tagadó – másik 13 vádlott sorsa.
Köztük vannak azok a magas rangú rendőri vezetők, akik a vád szerint többször kenőpénzt fogadtak el Vizoviczki embereiről azért, hogy az ő szórakozóhelyeit békén hagyják, a rivális éttermeket, diszkókat és bárokat viszont próbálják meg ellehetetleníteni.
K. Attila korábbi rendőr őrnagyot, a BRFK korábbi felderítő nyomozóját, az ügy másodrendű vádlottját egyebek mellett vesztegetésben, befolyással üzérkedésben, személyes adattal való visszaélésben találta bűnösnek a bíróság, ezért 9 év fegyházra, 10 év közügyektől eltiltásra és 110 millió forint vagyonelkobzásra ítélte úgy, hogy nem bocsátható szabadlábra, de az előzetesben töltött időt beleszámítják a büntetésbe.
H. Lajos korábbi rendőr alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője 11 év fegyházat kapott, valamint szintén 10 éves közügyektől való eltiltást és több mint 63 millió forintos vagyonelkobzást.
G. Imre volt rendőr alezredes, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának egykori vezetője szintén 11 év fegyházat, 10 év eltiltást és 63 milliós vagyonelkobzást kapott, és sem ő, sem H. nem szabadulhat előzetesen.
K. Tamás korábbi alezredest, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét 10 év fegyházra, 10 év eltiltásra és több mint 6 milliós vagyonelkobzásra ítélték.
O. Péter exfőhadnagy, a BRFK volt őr- és járőrszolgálati alosztályvezetője 6 év fegyházat és 6 év eltiltást kapott.
„Azok a bűncselekmények, amelyekért az elsőrendű vádlott egyenként 1–5 év büntetésre volt ítélhető, az ő esetükben 5–15 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani, vagyis akár háromszor annyit is kaphatnak, mint Vizoviczki” – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Fejes Erik katonai ügyész, indokolva, miért kaphattak végül valóban többet a bűnösségüket mindvégig tagadó rendőri vezetők nagyobb büntetést, mint az elsőrendű vádlott.
Az eljárás több mint egy évtizede húzódik, Vizoviczkit és társait 2012. május 31-én vették őrizetbe, 2014 nyarán emelt vádat az ügyészség, 2015 januárjában indult a tárgyalás, de 87 tárgyalási nap után megbetegedett a bírói tanács vezetője, ezért újra kellett kezdeni az eljárást, ami így összesen 250 tárgyalási napon át zajlott. Ebből több mint 100 nap ment el a 300 tanú meghallgatásával és vallomásaik felolvasásával. A peranyag 66 ezer oldalasra hízott, ennek része a vádlottak lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leirata is, az ügyben keletkezett továbbá mintegy 210 órányi hang- és képfelvétel.
Hogy ezeken pontosan mi található, azt nem tudni, a tárgyalásról ugyanis kizárták a nyilvánosságot, a sajtót csütörtökön is csak az ítélet úgynevezett rendelkező részének kihirdetésére engedték be, azaz amikor a bíró elmondta, konkrétan ki, milyen büntetést kap.
A budapesti éjszaka ura
Vizoviczki László a rendszerváltás idején nyitotta első nightclubját, a Red Palace-t a pesterzsébeti Világosság mozi épületében, aztán gyorsan jutott egyre feljebb, 1992-ben már az V. kerületi Október 6. utcában terjeszkedett, itt lett az övé a következő 20 év emblematikus budapesti szórakozóhelye, a Dolce Vita. A 90-es években mai szemmel nézve elképesztően liberális légkörben működtek itthon a szexuális szolgáltatók. A nightclubokat és a prostituáltakat is alig érintette állami szabályozás, a szabados légkör miatt pedig egész Európából ide jöttek az olcsó szexre és erotikára vágyó turisták. A Playboy 1997-ben még dokumentumfilmet is forgatott jelenségről, az Erotic Undergroundban maga Vizoviczki is nyilatkozik.
Vizoviczki befolyása évről évre tovább nőtt, és pénzből is egyre több állt a rendelkezésére, sorra nyitotta az éttermeket, bárokat és nightclubokat az V. kerületben, mindezt úgy, hogy a hozzá köthető cégek ingatlanbérleti-díjban és vételárakban is jelentős kedvezményeket kaptak az V. kerület aktuális vezetésétől. A legtöbbet a fideszes Karsai Károly vezette önkormányzattól 1994 és 2002 között, de az önkormányzat az MSZP-s Steiner Pál, majd Rogán Antal polgármestersége idején is értékesített bérlői kedvezménnyel ingatlanokat a Vizoviczki-birodalom cégeinek, és a bérleményekért is kevesebbet kért az aktuális piaci árnál.
Mindezt úgy, hogy legalább 2000 óta nyilvánvaló volt, hogy Vizoviczkivel nincs minden rendben. Neve felmerült az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt, de maga az V. kerületi önkormányzat is tárgyalt az belvárosi éttermek, bárok túlszámlázásairól és a vendégek panaszairól. Ekkoriban több külföldi nagykövetség is tiltólistára tett egy rakás belvárosi vendéglátóhelyet, mert a személyzet átverte a külföldi turistákat. Ezeken a listákon túlnyomórészt Vizoviczki belvárosi érdekeltségei szerepeltek, a téma ezért még egy parlamenti felszólalásban is előjött.
Az ezredforduló idején üzletfelei és alkalmazottai szerint Vizoviczki már kérkedett is azzal, hogy a Belvárosban csak az nyithat szórakozóhelyet, akinek ő engedi. Ekkoriban került összetűzésbe a Galamb utcai Tropical nightclubot üzemeltető Surnyák Mihállyal, aki egy videót is készített arról, ahogy Vizoviczki és fegyveres kidobói a Váci utcát járják. Vizoviczki úgy akarta ellehetetleníteni a Tropicalt, hogy kivezényelte a bárjaiban dolgozó lányokat és kidobókat a Galamb utca sarkaira, és nem engedte a járókelőknek, hogy beforduljanak a klub felé. Surnyák felvételén látszanak az V. kerületi rendőrjárőrök is, akik – hiába volt nyilvánvaló a helyzet –, nem tettek semmit.
„Azért jöttél, hogy elfoglald az utcát, hogy elvedd mindenkinek az üzletét. Azért vagy itt, azért vannak itt a rendőreid, baszd meg”
– kiabálja a felvételen Surnyák, mire Vizoviczki nyugodtan csak ennyit mond:
„Az az igazság, hogy bolondokkal senki nem foglalkozik.”
A Vizoviczki ellen indult eljárások peranyaga szerint Surnyák megpróbált az V. kerületi rendőrökhöz fordulni. Elmondta, hogy Vizoviczki testőrei fegyverrel vonultak fel ellene, de ennek sem lett következménye. A viszály végül odáig fajult, hogy ismeretlenek felrobbantották Surnyák élettársának autóját. Surnyák persze Vizoviczkit vádolta, utóbbi szerint viszont maga Surnyák repítette a levegőbe a kocsit, hogy ráterelje a gyanút.
Annyi biztos, hogy Vizoviczki ellen indult ugyan eljárás, de ekkor sem büntették meg. Sőt, a vallomások szerint a vállalkozó több millió forintot adott át egy magas rangú rendőrnek, hogy biztosan elővegyék Surnyákot a robbantás miatt. Neki később felelnie is kellett a dologért.
A 2000-es években aztán beindultak Vizoviczki diszkói a Hajógyári-szigeten, a vállalkozó hatalma pedig még nagyobbra nőtt. Az ellene felhozott vádak szerint annyi rendőri vezetőt és más hatósági személyt vesztegetett meg, hogy szinte tényleg lehetetlen volt az ő akarata ellenére szórakozóhelyet nyitni Budapesten. Üzletfelei szerint, aki mégis Vizoviczki ellen ment, azt ő hatósági kapcsolatait használva rövid úton tönkretette.
„Azt hiszik, hogy nem tudom, ki küldte magukat?”
Az ügyben született vallomások alapján, és Vizoviczki – a 444 róla szóló cikksorozatában nyilatkozó – korábbi üzletfelei szerint a vállalkozó sikerének alapja az volt, hogy kezdetektől fogva különösen jó viszonyt ápolt a rendőrökkel. Cégcsoportjában külön ember felelt a hatósági kapcsolatok kiépítéséért és ápolásáért, méghozzá az a V. István, aki lényegében a Vizoviczki ellen zajló eljárás koronatanúja lett.
V. cselgáncsozó volt, a ‘90-es években portásként kezdett Vizoviczkinél dolgozni, de hamar vezető beosztásba került a birodalom biztonsági cégénél, a Bervaszolg Kft.-nél. Ismerősei szerint V. egyszerű és közvetlen ember, de remekül épít kapcsolatokat. Azt nem tudni, voltak-e rendőri kapcsolatai azelőtt, hogy megismerte volna Vizoviczkit, de ha nem voltak, az éjszakai szórakozóhelyeken a ’90-es években akkor is könnyedén szerezhetett, ebben az időben ugyanis rengeteg alulfizetett budapesti rendőr próbálta biztonsági őrként vagy kidobóként kiegészíteni a jövedelmét. A diszkó- és nightclub-tulajdonosok örültek, ha rendőr dolgozott náluk másodállásban, hiszen így sokkal könnyebben el lehetett simítani azokat a problémákat, amik miatt szolgálatos járőrt kellett kihívni.
V. István és a rendőrök kapcsolata azonban korántsem volt egyoldalú, V. nem csupán kenőpénzeket adott át, hanem információkat is, persze elsősorban Vizoviczki ellenlábasairól. Ezzel egybevág, hogy az eljárás egyik rendőr vádlottja, K. Attila vallomásában azt mondta, V. István 2000-től az ő titkos kapcsolata volt, neki jelentett Ravasz fedőnéven. K. szerint mindezt igazolja is egy, a munkahelyén lefoglalt, Ravasz feliratú mappa tartalma, de erről csak akkor beszélhet, ha feloldják az anyag titkosítását.
V. egyébként Vizoviczkinek is beszélt arról, hogy ő a rendőrség munkáját segíti. Vizoviczki így foglalta ezt össze a vallomásában:
A Vizoviczki és társai ellen indított eljárásban az ügyészség lehallgatott telefonbeszélgetéseket és videófelvételeket is bemutatott, amik azt bizonyították, hogy V. István kenőpénzt adott át rendőröknek. V. az eljárás legelejétől azt vallotta, hogy ezeket a pénzeket főnöke megbízására adta át. Vizoviczki nem tagadta, hogy havonta több millió forintot küldött a rendőröknek V.-n keresztül, de
szerinte nem ő vesztegette a rendőröket, hanem azok zsarolták őt azzal, hogy ha nem fizet, bezáratják a helyeit.
Vizoviczki később finomított a vallomásán, azt mondta, azért volt védhető a megkent rendőrök felhasználása a konkurencia ellen, mert a kétezres években olyan nemtelen támadások érték őt és az érdekeltségeit, hogy csak így tudta megakadályozni a cégcsoport ellehetetlenítését. Akárhogy is, V. István annyira összebarátkozott egy rakás rendőrrel, hogy vallomások szerint
az V. kerületiek még azt is megengedték neki, hogy rendőrautóval gyorsuljon a Belvárosban.
Annak ellenére, hogy az V. kerületi kapitányságról összesen 61 rendőr keveredett gyanúba, hogy megkenték Vizoviczki emberei, csakhogy 2015-ben mindannyiuk ügyében lezárták a nyomozást, mert a rendőrség szerint nem lehetett bebizonyítani a vesztegetést vagy elévült az ügy.
Vizoviczki befolyása a 2000-es években azonban már bőven túlmutatott kerületi kapitányságokon. Ebben az évtizedben több olyan diszkót is megszerzett, amiket az eredeti tulajdonosok nem akartak eladni neki, de hatósági ellenőrzésekkel ellehetetlenítette a működést. Erről több szórakozóhely-tulajdonos is vallott, a HOME nevű diszkó vezetői például ellenálltak Vizoviczkinek, és nagy bulikat akartak szervezni, 2004-ben például elhívták Budapestre Nick Warrent, a dj fellépéséből azonban semmi nem lett, és Vizoviczki vallomásában be is ismerte, hogy ezt ő intézte el:
A Nyugati-pályaudvar épületében működő Vizoviczki-diszkó vetélytársának számító Eiffel téri Mix klub tulajdonosa pedig így emlékezett vissza szórakozóhelyének megnyitójára:
Volt diszkó, ahol a rendőrök azzal az ürüggyel jelentek meg, hogy keresnek valakit, volt, ahol a tűzoltók érkeztek meg a buli közepén a tűzvédelmi rendszert ellenőrizni. A helyek szempontjából mindegy volt, miért jönnek, ha fel kellett kapcsolni miattuk a villanyt és leállítani a zenét, onnantól a bulinak vége volt, a várható bevétel elúszott.
Közben több vallomás szerint Vizoviczki helyeit többnyire békén hagyták a hatóságok, a szigetre szinte be sem tették a lábukat, ha pedig bombariadó volt, Vizoviczkinek akkor sem kellett az összes szórakozóhelyet kiürítenie.
A mellényúlás
A nyomozati anyagok szerint Vizoviczki vesztét is az okozta, hogy rendőri kapcsolatai miatt túlságosan elbízta magát. Pintér Sándor, a 2010-ben hivatalba lépő belügyminiszter 2011-ben megbízta régi emberét, Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot azzal, hogy folytasson titkos nyomozást Portik Tamás ellen. Portikot azóta szinte minden jelentősebb magyar maffialeszámolással kapcsolatba hozták, akkor viszont még szabadlábon volt.
Horváth meg is kezdte az információgyűjtést. Beszélt az akkor börtönben ülő conti-caros keresztapával, a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai Lászlóval, aki vallomásában nemcsak Portik, hanem Vizoviczki zűrös ügyeire is kitért, összekapcsolva a két embert, erősítve a magyar alvilágban elterjedt értesülést, miszerint Vizoviczki sokáig együtt mozgott Portikkal.
Nem tudni biztosan, de Horváth valószínűleg Vizoviczkit is rá akarta venni arra, hogy Portik ellen valljon, ezért 2012 januárjában találkozott vele a Mammut II-ben lévő Bacardi Barban, ami egyébként Vizoviczki érdekeltsége volt. Vizoviczki azonban nem akart Portik ellen vallani, helyette nekiesett Horváthnak, meg akarta tudni, valóban nyomoz-e ellene a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Hogy jólértesültségét bizonyítsa, még Radnai vallomását is emlegette, amin a Nemzeti Védelmi Szolgálat pecsétje szerepelt.
Ezzel azonban elszámította magát, Radnai vallomása ugyanis szigorúan titkos dokumentum volt, az emlegetésével pedig Vizoviczki akaratlanul is elárulta, hogy beépített emberei vannak a rendőrség magas szintjein, akik kihozták neki a vallomást. A mostani ügyben megvádolt rendőrök később beszéltek is arról, mennyi kárt okozott Vizoviczki a vallomás emlegetésével.
Horváth áttekintette, kik ismerték Radnai vallomását, és hamar rájött, hogy Vizoviczki emberei a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetői között lehetnek, és nem is tévedett. Megindult Vizoviczki és kapcsolatainak megfigyelése, az itt szerzett információk is a tárgyalás peranyagát képezik.
A végzetes Vizoviczki-Horváth-találkozó után alig 5 hónappal, 2012. május 31-én, csütörtökön fordultak be a TEK csapatszállítói a Hajógyári-szigetre, és vitték el Vizoviczki Lászlót, valamint cégcsoportjának néhány vezetőjét.
A nyomozók nem sokkal később a cégcsoport többi ingatlanját is megszállták, és lefoglalták a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokat, ezek áttekintése után pedig bevételeltitkolás és adócsalás miatt is vádat emeltek Vizoviczki és több beosztottja ellen – ez az eljárás a vesztegetési ügytől elkülönítve zajlott, és 2018-ban jogerősen 7 év fegyházbüntetésre és 330 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték benne a vállalkozót. Ezzel és a vesztegetési ügyben kapott büntetéssel együtt Vizoviczkinek összesen 14 és fél évet kellene rács mögött töltenie, de ennél várhatóan kevesebbet fog, hiszen a 2012-es letartóztatása óta eltelt idő jelentős részében előzetesben volt.
Játék az ügyészséggel
2012 óta Vizoviczki többször kérte a hatóságokat, engedjék ki az előzetesből, ezért cserébe egy év tagadás után részletes beismerő vallomást tett, és terhelő információkat adott át az ügyészségnek baloldali politikusokról. Ezután egyébként haza is engedték házi őrizetbe. 2013 nyarán is házi őrizetben volt, amikor egy korábbi embere, Horváth Sándor vezetésével megpróbálták újra kinyitni a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeit, de a projektet nem tudták sikerre vinni, Horváth ugyanis váratlanul meghalt.
Vizoviczki 2013 szeptemberében újabb alkut ajánlott, azt írta, segít lebuktatni a 2002 és 2010 között Budapestet uraló baloldali maffiát, de finoman fenyegetőzött is azzal, hogy ha nem engedik el, akkor a 2010 utáni kapcsolatairól is beszélni kezd, és akkor kő kövön nem marad.
Az ügyészség végül nem élt az ajánlattal, sőt, 2014 tavaszát újra elrendelték Vizoviczki előzetes letartóztatását, mert felmerült a gyanú, hogy befolyásolja a tanúkat. 2015 márciusában ismét házi őrizetet kapott, de áprilisban visszament előzetesbe, aztán végül vallott Portik ellen.
2016 nyarán Portik Tamás Juhász Péter és Rogán Antal perében előállt azzal, hogy vitt az akkor még belvárosi polgármester Rogánnak 10 millió forint kenőpénzt. Ugyanebben az időben Vizoviczki egyik korábbi alkalmazottja arról beszélt az N1 tévének, hogy tudomása szerint a főnöke szintén vitt kenőpénzt Rogán Antalnak, amikor az az V. kerületi polgármestere volt. Rogán egyébként ezt az alkalmazottat beperelte rágalmazásért, de egyik előkészítő ülésre sem ment el, majd a tárgyalás kezdete előtt inkább visszavonta a feljelentést, mert hirtelen rájött, hogy ő egy miniszter, és emiatt nem érne rá bíróságra járni.
Egy hónappal később, 2016 júliusában a bíróság úgy döntött, Vizoviczki ismét hazamehet, ha leteszi a magyar történelem addigi legnagyobb óvadékát, 250 millió forintot, és hogy, hogy nem, le is tette, pedig a vagyonát korábban zárolták a hatóságok. Miután pedig hazament, rögtön közleményt adott ki a Fidesz-közeli Pesti Srácokon, amiben mosdatta Rogán Antalt. Azt írta:
2017-ben Vizoviczki a Magyar Nemzetnek is adott interjút, amiben többek közt azt mondta: „Én bűnözőket még a tévében sem nézek. Bárhogy is állítanak be, én egy vallásos ember vagyok.
Ha egy durvább krimit látok a tévében, elkapcsolok.”
Vizoviczki és a Fidesz
A Vizoviczki elleni eljárást végig áthatotta a gyanú, hogy a vállalkozónak esetleg komolyabb fideszes kapcsolatai lehetnek annál, mint amit bevall. Bár Rogán Antal végig kategorikusan tagadta, hogy ismerte volna Vizoviczkit, ha ez tényleg igaz, akkor Rogán elég elvarázsolt polgármester lehetett, hiszen nem tudta, ki a legnagyobb vendéglátós a kerületében, nem tudta, hogy Vizoviczki behálózta a jegyzőjét, nem tudta, hogy Vizoviczkiéknek több embere is van az általa vezetett önkormányzatban, és nem tudta, hogy az önkormányzata által felbérelt könyvvizsgáló annyira jóban van Vizoviczkiékkel, hogy a vállalkozó letartóztatása után segített volna Liechtensteinbe menekíteni a megmaradt vagyon egy részét Vizoviczki élettársának (ez a könyvvizsgáló, Szebellédi István azóta öngyilkos lett). Annyi biztos, hogy Rogán és Vizoviczki esetleges kapcsolatát az ügyészség sem firtatta különösen a nyomozás során.
|
Vizoviczkinál is súlyosabb büntetést kaptak az általa megvesztegetett főrendőrök
|
Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/09/vizoviczki-laszlo-itelet-vesztegetes
|
2023-02-09 11:45:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy évtizeddel ezelőtti uniós támogatások jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos háromszázmillió forintos költségvetési csalás ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írja az MTI.
A vádirat szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011–2012-ben több olyan, nagyrészt uniós forrásokból megvalósuló pályázati felhívást tett közzé, amelyek célja a hátrányos helyzetű térségekben történő gazdaságfejlesztés és munkalehetőség-teremtés támogatása volt.
Ekkor egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég képviselője három pályázatot is benyújtott, amelyekkel összesen 324 millió forint támogatást nyert el úgy, hogy társai segítségével több ponton szándékosan és leplezett módon megsértette a kiírási feltételeket.
Így például a ténylegesen budapesti megvalósulási helyszín helyett egy vidékit jelölt meg, és előfordult, hogy a helyzet leplezésére egyik társa közreműködésével vidékre utaztatta a munkavállalókat, továbbá olyan alkalmazottakra is elszámolt támogatást, akik nem is dolgoztak a projekteken.
Emellett közbeiktatott cégekkel szerződéses láncokat alakítottak ki a vádlottak azért, hogy elfedjék a tényleges üzleti kapcsolatokat, illetve a projektek megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések árát indokolatlanul növeljék, hogy így több támogatást igényelhessenek. Nemcsak a pályázatnál csaltak: hanem a vádlottak némelyike fiktív számlákkal áfát is csökkentett.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben 11 személy ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmények miatt, továbbá indítványozta végrehajtandó, illetve felfüggesztett börtönbüntetések, pénzbüntetések, cégvezetéstől eltiltások és vagyonelkobzások kiszabását.
|
Még vidékre is utaztattak embereket, hogy elfedjék a költségvetési csalást
|
Egy évtizeddel ezelőtti uniós támogatások jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos háromszázmillió forintos költségvetési csalás ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írja az MTI.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2023/02/09/unios-tamogatas-koltsegvetesi-csalas
|
2023-02-09 11:53:00
| true | null | null |
Telex
|
Érdemben is elkezdődött az első közvádas eljárás szerda reggel a Pécsi Járásbíróságon, ami a 2019-es önkormányzati választás után, az ellenzéki városvezetés által elindított nagyszabású átvilágítások és feljelentések következménye. A vád szerint a pécsi önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő egyik volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolt le a másodrendű vádlott részére.
Az ügyészség szerint a számlákat a másodrendű vádlott egy olyan tevékenység ellenében – „szakmai felügyeleti díj” – állította ki, amelyet a porcelántárgyakat árusító Zsolnay-shopnál valójában nem végzett el. A tevékenységért a Zsolnay Örökségkezelő a porcelánárusításért járó bizományosi díj 94 százalékát fizette ki 17 hónapon keresztül a másodrendű vádlottnak, így
az ügyészség szerint nettó 13,7 millió forinttal rövidítették meg az önkormányzati céget.
Az elsőrendű vádlott nemcsak vallomást tett, de kérdésekre is válaszolt: több mint három órán át. Álláspontja szerint a Zsolnay-shop ügye nem választható el más, a Zsolnay Kulturális Negyed és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra közötti terhelt viszonytól és a tulajdonosi, alapítói jogokat gyakorló fideszes városvezetés elvárásaitól, utasításaitól.
A vádlott azt is nehezményezte, hogy a cégvezetés részéről neki egyedül kell felelni a bíróság előtt. Több esetben hivatkozott Vincze Balázsra, a ZSÖK bizalomvesztés miatt menesztett (és egy másik, pótmaganvádas eljárásban érintett) korábbi ügyvezetőjére és Őri László, egykori fideszes alpolgármesterre is.
A vádlott elmondása szerint egy bonyolult problémahalmaz kezelésére született 2018-ban az a megoldás, hogy egy újonnan kialakított információs és jegyértékesítési ponton, bizományos rendszerben a Zsolnay Manufaktúra termékeit is árulhassák. Ez Páva Zsolt egykori fideszes polgármester elvárása volt, méghozzá egy olyan időszakban, amikor több vita (védjegyhasználat, bérletidíj-követelés, vitatott tőkeemelés, ellen-Zsolnay szervezése) állta a gördülékeny együttműködés útját.
A volt gazdasági vezető szerint az úgynevezett Zsolnay-shop előtti konkrét akadályokat el kellett hárítani, aminek szerinte a legcélszerűbb módja egy külső vállalkozó bevonása volt. A másodrendű vádlott a fián keresztül került a képbe, aki már üzleti kapcsolatban állt a ZSÖK-kel. A volt gazdasági vezető elmondása szerint mással nem is tárgyaltak szakmai felügyeletről, amire azért volt szükség, hogy megfelelő színvonalon árusítsanak az infópontos, jegyértékesítő munkatársak luxustermékeket. Valamint ekkor még órák és ékszerek árusításáról is szó volt, ami engedélyhez kötött tevékenység.
A legfontosabb a Zsolnay Manufaktúra részéről elvárt profitgarancia volt, aminek a kockázatát ki akarták szervezni egy külsős vállalkozónak.
Az elsőrendű vádlott szerint a másodrendű vádlott nem csak ezt a feladatot vállalta el, de aktívan tett azért, hogy a Zsolnay-negyedbe több látogató és vásárló is érkezzen. Ilyen volt a Roszatom konferenciájának a Pécsre szervezése, a koronaékszerek replikájának bemutatása, de termékfejlesztési ötleteik is voltak (Zsolnay kerámia villanykapcsoló, amit kínai cég gyártott volna). A bíróság rávilágított, hogy a másodrendű vádlott a Zsolnay-shopban egy 16 négyzetméteres részt bérelt, minden költséggel együtt kevesebb mint 40 ezer forintért, míg a korábbi, uránvárosi üzlethelyiségét a ZSÖK bérelte több mint 50 ezer forintért.
A tárgyalás során az is kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák tartalma nem felelt meg a szerződésben rögzítetteknek, sőt, havonta több százezer forinttal magasabb összeget számlázott a másodrendű vádlott. Ezt a tényt a védelem is elismerte, de hozzátették, hogy véletlenről volt szó, ami akkor sem tűnt fel a ZSÖK-nél, amikor az elsőrendű vádlott már közös megegyezéssel távozott a cégtől. A bíróság azt is észrevételezte, hogy a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint
a tulajdonos önkormányzatnak is jóvá kellett volna hagynia a szóban forgó szerződést, de ez sem történt meg.
A másodrendű vádlott szóban nem kívánt vallomást tenni és kérdésekre sem válaszolt, ezért a bíróság ismertette a korábban benyújtott vallomását. A vádlott tagadta a bűnösségét, és jelezte, hogy őt a ZSÖK kereste meg. Álláspontja szerint rengeteget tett azért, hogy a Zsolnay-negyed vonzóbb legyen, bővüljön a vendégkör, és a saját, állandó vásárlói körét is sikerült az új üzletbe szoktatni. Ő úgy látta, hogy
a „kihalt Zsolnay-negyedbe való költözésért”, a profitgarancia átvállalásáért cserébe járt a szakmai felügyelet ellátásának a díja.
Ezután hosszan sorolta ugyanazokat a megvalósult és előkészített rendezvényeket, terveket, amiket az elsőrendű vádlott is. A bíróság ismertetett egy levelet, amit az ügyésznek címzett a vádlott, és amiben a szerinte méltatlan eljárás, valamint a vagyonának zár alá vétele ellen tiltakozik, és azok megszüntetése mellett megromlott egészségügyi állapotával is érvelt.
A rendkívül hosszúra nyúlt tárgyalási napon ezenkívül csak egy tanú, egy eladó meghallgatására maradt idő. A kereskedelmi tapasztalattal rendelkező hölgyet a Zsolnay Örökségkezelő foglalkoztatta, de ez idő alatt nem volt tudomása arról, hogy mindvégig a másodrendű vádlott szakmai felügyelete alatt dolgoztak. Utasításokat nem kaptak, nem is kaphattak tőle, de segítséget igen.
Több beidézett tanú meg sem jelent (így a ZSÖK volt ügyvezetője), másokat pedig azért kellett hazaküldeni, mert nem jutott rájuk idő. Az eljárás májusban folytatódik.
|
A Roszatomtól a koronázási ékszereken át a villanykapcsolóig minden szál az ékszerboltosnál ért össze
|
A pécsi önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő egyik volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolhatott le az ügyészség szerint. Olyan tevékenységért, amit a másodrendű vádlott valójában el sem végzett. Üzletszerűen elkövetett csalás, magánokirathamisítás miatt felelhetnek a bíróság előtt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/09/zsolnay-oroksegkezelo-csalas-targyalas
|
2023-02-09 11:56:00
| true | null | null |
Telex
|
Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
A Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál hívja fel Schadl Györgyöt. A beszélgetés rögzítésének ideje nem ismert, de az egyértelműen jóval a lebukásuk és a botrány kirobbanása előtt készült. Völner igazságügyi államtitkárként hívja a bírósági végrehajtói kar elnökét, akiről később kiderült, hogy rendszeresen vitt kenőpénzeket az államtitkárnak. A vidám hangulatú beszélgetésben Schadl megkérdezi Völnert, hogy mikor kereshetné fel személyesen a héten vagy a jövő héten. Völner erre azt válaszolja, akár már másnap ráér, ugyan akkor az Országos Bírói Tanács (OBT) ülése van.
Völner Pál: „Hát az OBT az kilenctől van, de itt ilyen Skype-on vagyok, tehát igazából olyan, mintha nem lennék. Tehát igazán csak annyi, hogy hallgatom őket.”
Schadl György: „Szerintem ezzel Senyei is így lesz, akihez tízre megyek.” (Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a szerk.)
Völner Pál: „Ja, ja, ja! Nem, de ott szerintem ő a helyettes asszonyt szokta kijelölni, tehát ő már ilyen szinten vesz ebben rész.”
Schadl György: „Azt mondta nekem, hogy »ha neked kéne ezt hallgatnod, akkor hidd el, te is rosszul lennél«, mikor legutóbb beszélgettünk.”
Völner Pál: „Ne! Igaza van. Én a múltkor hallgattam őket. Borzasztó tehát, az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek, tudod!? Ezek büntetőbírók, és nem tudnak megfogalmazni egy határozatot. (…) Amit egyébként azért nem tudnak megfogalmazni, mert hogyha ilyen ülés van, akkor elvileg ugye van egy előterjesztés, és lenne mögötte ugye, ahogy a testületeknél szokás, kettő vagy három határozati javaslatforma.”
Schadl György: „És akkor abból ők mazsolázhatnak.”
Völner Pál: „És akkor nem a határozatot kell megfogalmaznod, hanem hogyha akarod, akkor módosítod a határozati javaslatot, de nem kell a konyhaajtóból elindulni az egésszel. Olyan szinten, és akkor mindenki ilyen nagyon okos, tudod, mert mindegyik ugye különbíró, és akkor mindegyik »még ez legyen benne, azt hagyjuk ki«. De ilyen piszlicsáré ügyekkel, mondom, hogy a sofőrjét használhatja-e mondjuk a bírósági elnök.”
Schadl György: „Ott érzik a saját fontosságukat legalább.”
Ezután megállapodnak, hogy miután Schadl másnap úgyis meglátogatja Senyei Györgyöt (akinek szintén lenne lehetősége részt venni az OBT-ülésen), beugrik Völner Pálhoz is.
A Telexen nemrég írtunk egy Schadl György és Senyei György közötti bizalmas hangvételű telefonbeszélgetésről. Korábban egy másik hangfelvétellel kapcsolatban, amit a 444 dolgozott fel, Senyei úgy nyilatkozott: „Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
Az OBH sajtótitkársága szerint ezt a nyilatkozatot fenntartják, Senyei Györgyöt pedig Schadl büntetőperében nem hallgatták ki tanúként. Az ugyanakkor érdekes, hogy az ügyben Senyei máig nem beszélt arról, hogy a bírósági igazgatás vezetőjeként ő maga hányszor, és milyen ügyekben találkozott személyesen Schadl Györggyel, noha a kiszivárgott felvételek alapján meglehetősen bizalmas viszonyt ápoltak.
Az ugyanis már tavaly nyilvánosságra került, hogy a végrehajtói kar korrupció miatt letartóztatott elnöke, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, és úgy érezte, ebben egy bíró akadályozza őt. Ezért megpróbálta kirúgatni ezt a bírót, megkereste az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét, Senyei Györgyöt, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Tatár-Kis a napvilágra került nyomozati iratok szerint azt mondta Schadlnek, hogy nem tudja kirúgni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. (Minderről itt olvashat bővebben, míg a végrehajtó kar elnökét és a volt igazságügyi államtitkárt érintő botrányról itt.)
A bírói tanács működéséről szóló államtitkári gúnyolódásnak azért lehet jelentősége, mert a kormány március végéig ígérte meg az OBT jogköreinek megerősítését, miután ez az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében az EU szabályai szerint fontos feltétel. Az alaptörvény értelmében az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását, illetve közreműködik a bíróságok igazgatásában, ennek azonban a testület nehezen, pontosabban korlátozottan tud csak eleget tenni. A kormány mindent megígért az Európai Bizottságnak, ám, amint azt megírtuk, a január 18-án nyilvánosságra hozott reformcsomagban több trükk is van, ami azt a célt szolgálná, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) kinevezési gyakorlatát érdemben ezután se ellenőrizhesse az OBT, és a kormánytöbbség által megválasztott vezetőkhöz lojális emberekkel tölthessék fel a Kúriát.
Maga a beszélgetés erősíti a független igazságszolgáltatás utáni igényt
És hogy a független bíróságokra miért lenne szükség Magyarországon? A Telex birtokába került Völner–Schadl-telefonbeszélgetés első részében ugyanis ügyek intézéséről és vélhetően jogszabály-módosításokról beszélget egymással Schadl és Völner, de az elhangzottak alapján nehéz megállapítani, konkrétan miről is van szó. A kérdés az, hogy ami itt elhangzik, az egy államtitkár és a végrehajtói kar elnöke közötti hivatalos egyeztetés része bizonyos jogszabályokról, vagy inkább személyes érdekek érvényesítése.
Völner ugyanis azért hívja fel Schadlt, mert
„a minisztériumban elbaltázták, mert átment ez az ITM-es dolog, úgyhogy most nézzük, hogy fellebbezni kellene, vagy újból beadni. Tehát most nyomozzuk a történetet.”
Schadl erre azt mondja, ő tegnap este átküldte „Dettinek” az ő verziójukat. Itt aztán félreértés alakul ki, mert Schadl azt hiszi, hogy a „végrehajtásos dologról” van szó, Völner viszont azt mondja:
„Én az iskoláról beszélek, bocsánat. Jó, nem mondtam. Tehát ez a kecskeméti ügy (…). Mondom, hogy most egyeztetünk, hogy akkor melyikkel tudjuk életben tartani, mi a jobb, ha újraindítjuk, vagy ha életben tartjuk, tudod, az ügyet.”
A „kecskeméti ügyben” minden valószínűség a Mátrix Oktatási Központról van szó. Völner és Schadl is közbenjárt azért, hogy a Kecskeméten is működő intézménynek ne kelljen kifizetnie a rá kirótt 90 millió forintos büntetést, valamint hogy rendben legyenek az iskola engedélyei. Mint az RTL.hu korábban megírta, az ügyet Schadl György egyik barátja karolta fel. Ő ezért legalább 150 millió forintot várt az iskolától, saját magának „nettó egy százaskát” gondolt, a többiből „Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít” – hangzott el egy korábbi lehallgatott beszélgetésben. Az ügyészi papírok szerint a tervezettnél végül jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl barátja.
Schadl ezután újra arról beszél, hogy ő a már említett Dettinek a „Czepek-sztorival” összefüggésben küldte el az ő verziójukat. Itt valószínűleg Czepek Gáborról van szó, de miután nem tudni, hogy a felvétel mikor készült, nem mindegy, Czepek melyik beosztása lehet fontos. Völner ugyanis már 2015-től az igazságügyi tárca államtitkára volt, ám akkor Czepek Gábor a minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. Czepek aztán 2018-ban a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára lett, 2018 és 2021 között a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, de 2020 és 2021 között ellátta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagjának, majd az igazgatóság elnökének feladatait is. Czepek idén januárban az MVM-csoport igazgatóságának elnöke lett.
A Czepek-sztorival kapcsolatban Völner azt kérdezi, „ott volt valami érdemi beleszólásotok?” Schadl annyit mond, hogy „nagyon ügyesen elhelyezték ezeket az ügyeket az úgynevezett meghatározott cselekmények között.” Az nem derül ki, hogy pontosan milyen ügyekről van szó. „Meghatározott cselekményeket” akkor írnak elő, ha nem pénzbeli tartozás elmulasztása miatt indul végrehajtás. Ilyen lehet például az, ha valakit egy gyermek átadására, egy rendszám levételére, egy bevont hatósági okirat leadására, egy kisajátított ingatlan birtokbaadására vagy akár a lakásban felhalmozott bomló élelmiszer eltávolítására köteleznek.
A hangfelvétel szerint végül Völner Pál ígéretet tesz arra, hogy ugyan Detti nem szólt neki erről, de ha Schadl közvetlenül elküldi neki, akkor egy bizonyos Tamással is megnézeti (azt nem tudhatjuk, milyen Tamásra gondol, de a minisztérium felső vezetésében Gyimesi Tamás Ferenc az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár).
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, hogy államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását kihasználva ügyeket intézzen el Schadlnak. Schadl pénzt kapott azoktól, akiket így a végrehajtói pozícióba segített, és összesen 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció;
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke! – a Schadl–Senyei-beszélgetés témája a Kúria elnökének közleménye, amelyben a Telexet a bírói függetlenség elleni támadással vádolja.
|
Az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek – egy lehallgatott beszélgetésen így ekézte a bírókat Völner Pál
|
Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/09/volner-pal-schadl-gyorgy-orszagos-biroi-tanacs-telefonbeszelgetes
|
2023-02-09 12:09:00
| true | null | null |
Telex
|
Feljelentést tett Lázár János, és elbocsátotta egyik munkatársát az általa vezetett Magyar Tenisz Szövetség. Vizsgálatot is elrendeltek minden világranglista ponttal rendelkező játékossal szemben, miután kiderült, hamis PCR-tesztekkel indulhattak a Davis kupán tavaly ősszel a játékosok. Vizsgálatot indított a Semmelweis Egyetem is, ahol felfüggesztettek egy orvost. A gyanú szerint ő állíthatta ki a hamis igazolásokat.
|
Elbocsátották a Magyar Tenisz Szövetség egyik munkatársát a hamis PCR-tesztek miatt
|
Feljelentést tett Lázár János, és elbocsátotta egyik munkatársát az általa vezetett Magyar Tenisz Szövetség. Vizsgálatot is elrendeltek minden világranglista ponttal rendelkező játékossal szemben, miután kiderült, hamis PCR-tesztekkel indulhattak a Davis kupán tavaly ősszel a játékosok. Vizsgálatot indított a Semmelweis Egyetem is, ahol felfüggesztettek egy orvost. A gyanú szerint ő állíthatta ki a hamis igazolásokat.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/magyar-tenisz-szovetseg-munkatarsat-elbocsatas-hamis-pcr-tesztek
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI.
Ahogy arról korábban írtunk, a KSH hétfőn közzétett gyorsjelentésében szereplő számok hajszálpontosan megegyeztek a szombaton a Makronóm Intézet közleményében megjelentekkel. A hivatal már akkor is arról írt, hogy az előzetes hozzáféréshez kapcsolódó embargószabályokat sérthették meg, a belső vizsgálatuk pedig meg is erősítette ezt.
Mint írták, a hivatalos közlést megelőzően az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó, az embargószabályokat elfogadó nyilatkozattal rendelkező címzett titkársága továbbította a Makronóm Intézetnek a gyorstájékoztató adatait,
az eset pedig az előzetes hozzáférésben részesülő címzett által elismert tévedésből történt.
A KSH ennek nyomán azonnali hatállyal visszavonta az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét a hivatalos statisztikai adatokhoz. Emellett azt is bejelentette, hogy a jövőben jóval később, a megjelenés előtti napon 18 órakor kapják majd meg az előzetes hozzáférésre jogosultak az adatokat. A KSH a közleményben is nyomatékosan felhívta a figyelmet az embargó betartására.
|
A KSH belső vizsgálata szerint sem ők felelősek az adatszivárgásért
|
A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/10/ksh-tevedes-makronom-intezet
|
2023-02-10 12:28:00
| true | null | null |
Telex
|
Végrehajtás miatt elárverezett olcsó lakásokat ígért ügyfeleinek egy cég, de több vásárló azt állítja, ezeket végül nem tudták megvenni, ráadásul az ügyintézésért befizetett díjat sem kapták vissza. Egyikük most az RTL Híradónak nyilatkozott, ő több mint egy éve vár másfél millió forintjára.
|
Az elejétől fogva rossz érzései voltak, mégis elutalt másfél milliót az olcsó lakásokat ígérő cégnek
|
Végrehajtás miatt elárverezett olcsó lakásokat ígért ügyfeleinek egy cég, de több vásárló azt állítja, ezeket végül nem tudták megvenni, ráadásul az ügyintézésért befizetett díjat sem kapták vissza. Egyikük most az RTL Híradónak nyilatkozott, ő több mint egy éve vár másfél millió forintjára.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/olcso-lakasok-ceg-utalas-adatbazis-karosult
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Jövő hét pénteken kezdődik Schadl György pere a Fővárosi Törvényszéken – derül ki a tárgyalási jegyzékből.
Az „dr. S. Gy. és 21 társa” ellen „hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények” miatt indított per előkészítő ülését tartják meg február 17-én.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot tavaly október 24-én Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár – ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
A tárgyalási jegyzékben az ügyet úgy összegzik:
„Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, felbujtóként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja az I. rendű terheltet. Társaival szemben többek között vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, társtettesként, különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, illetve hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatalai vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.”
A Schadl–Völner-botrány kapcsán rengeteg hangfelvétel és egyéb részlet került már nyilvánosságra, ezeket itt tudja böngészni.
Az előző napokban a Telexen is több részletet is nyilvánosságra hoztunk a birtokunkba jutott hangfelvételekből, ezek:
|
Február 17-én kezdődik Schadl György pere
|
Jövő hét pénteken kezdődik Schadl György pere a Fővárosi Törvényszéken – derül ki a tárgyalási jegyzékből.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/10/egy-het-mulva-kezdodik-schadl-gyorgy-pere
|
2023-02-10 12:34:00
| true | null | null |
Telex
|
Hivatalos látogatáson fogadta pénteken Moldova miniszterelnök-helyettesét, Nicu Popescut hivatalában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel tárcaközi együttműködési megállapodást írtak alá a 2022-2023-as évekre vonatkozóan.
Az aláírást követő sajtótájékoztatón az ATV megkérdezte Szijjártó Pétert arról, hogy miért kapott diplomata-útlevelet 2021-ben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, a Völner Pál volt miniszterhelyettes és igazságügyi államtitkár megvesztegetésével is vádolt Schadl György. Ezt a botrány kirobbanása óta nem volt hajlandó elárulni a külügyi tárca.
A volt kamarai elnök diplomata-útlevele kapcsán azt tudom Önnek mondani, hogy tavaly februárban kaptam egy hivatalos kezdeményezést az igazságügyi miniszter helyettesétől, Völner Pál államtitkár úrtól, hogy a kamarai elnöknek állítsunk ki diplomata-útlevelet
– mondta Szijártó. Hozzátette, hogy ha egy másik minisztérium minisztere, miniszter-helyettese ilyen kérelemmel fordul hozzá, akkor annak eleget szokott tenni.
|
Szijjártó Péter elárulta: Völner Pál kért Schadl Györgynek diplomata-útlevelet
|
A külgazdasági és külügyminiszter szerint azért teljesítette a vesztegetéssel vádolt volt államtitkár kérését, mert a más minisztériumból érkező, hasonló kéréseknek mindig eleget szokott tenni.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/04/szijjarto-peter-volner-pal-schadl-gyorgy-diplomata-utlevel
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Immár hivatalosan is az Antenna Hungária (4iG-csoport) és a magyar állam a hazai Vodafone távközlési cég tulajdonosa. A tranzakciónak ugyan nagyon nem kedvezett a globális és a magyar gazdasági környezet változása, de mint arról korábban a Telex is írt, a felek tényleg be tudták fejezni az üzletet. Pedig amikor az állam szorultabb költségvetési helyzetbe került, amikor egyre mélyebben mentünk bele a háború negatív hatásaiba, illetve amikor a finanszírozás is megdrágult, mert nagyon felmentek a kamatok, akkor tényleg rezgett a léc. Ilyenkor leginkább a „csakazértis-tranzakciókat” lehet változtatás nélkül befejezni.
Azóta azonban csakúgy záporoznak a hírek a távközlési cég felől:
Sikeresen zárult az üzlet.
Drágulnak a szolgáltatások.
A 4iG tovább erősíti a menedzsmentjét.
Állami pozíciókból ismert figurák, így Rogán Antal bizalmi emberei kerültek be a Vodafone vezetésébe.
Mindjárt be is mutatjuk az új vezetőket, de előbb pár szót arról, hogy mi a helyzet most, mi zajlik a 4iG–Antenna Hungária–Digi–Vodafone távközlési-informatikai konglomerátumban.
Az talán mindenki számára világos, hogy a felhalmozás után most jön egy óriási integrációs feladat, amihez megfelelő emberek kellenének. Ez azonban nem olyan egyszerű. A 4iG-csoport két éve még egy közepes méretű, döntően informatikai profilú vállalkozás volt, amely méretes állami hátszéllel alapvetően csak a magyar piacon növekedett. Aztán a 4iG az állammal közösen elpattintott vagy 1000 milliárd forintot távközlésre, és összevásárolt egy európai szinten is számottevő távközlési multicéget. Csakhogy ez egy óriási HR-kihívást és némi konfliktust is szült.
Kétféle ember
A top döntéshozók, vagyis a 4iG felső vezetése ugyanis kétféle emberből állt; Jászai Gellért elnök régi csapatából, ahol van apportguru, londoni bankár, SCD-s ingatlanos, de nem volt sem erős távközlési szakember, sem multis ranglétrát végigjárt katona. Melléjük jöttek az újak, akik multinál is dolgoztak, a távközlésből is láttak már ezt-azt, de azért nincs akkora szavuk a csoportban. A régiek szerint ők csak multis környezetben otthonosak, maguk még nem vezettek céget.
A feladat nehézsége az, hogy amikor multis környezetből kell kiragadni és új csoportba integrálni egy 3000 munkavállalóval bíró szervezetet, az még egy ebben jártas globális multinak is nehéz lenne, hát még egy ilyen vegyes hátterű csapatnak. Mint tapasztaltuk:
éppen ezért várják szinte megváltóként a svájci Sacha Dudlert, aki március 1-től próbál európai gondolkodásával, távközlési tapasztalatával lendületet adni az integrációnak.
Az új vezetők
Na de akkor térjünk rá a most bejelentett, új emberekre. Mint a 24.hu bemutatta, a tulajdonosi arányoknak megfelelően a Vodafone ötfős igazgatóságába három fő érkezett a magántulajdonos ajánlásával:
Blénessy László, a 4iG Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese, a Vodafone vezérigazgatója;
Linczényi Aladin Ádám, a 4iG igazgatósági tagja, alelnöke és
Fekete Péter Krisztián, a 4iG vezérigazgató-helyettese.
Állami oldalról Rogán Antal miniszter (Miniszterelnöki Kabinetiroda) bizalmasai érkeztek az igazgatóságba:
Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke és
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.
Nem ők jutnának eszünkbe elsőre egy vezető távközlési cég igazgatójának, de az biztos, hogy bizalmi emberek, régi harcostársak, Nagy Ádám a Völner–Schadl-ügyben való érintettsége révén, Guller pedig a baráti oligarchákat támogató Kisfaludy-program atyjaként szerepelt mostanában a sajtóban.
A felügyelőbizottság
Ennél is érdekesebb, hogy a Vodafone felügyelőbizottságában az igazgatósághoz képest éppen fordítva alakultak az arányok. A 4iG két tagot,
Simon Zoltánt és
Kunosi Andrást
delegálhatott a testületbe. Az állam viszont három főt, és ide is kivétel nélkül Rogán Antal környezetébe tartozó ember érkezett:
Rédey Krisztina, aki korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára volt;
Benkő Tamás János szintén betöltötte ezt a posztot, csak ő később;
Siroki Attila József pedig a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezető tisztségviselője, és januárig a Rogán vezette kabinetiroda felügyelete alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt.-nek is az igazgatósági elnöke volt.
Megkérdőjelezhető választás
A Vodafone-ban eltérő hangulatban fogadták a testületi tagokat. Volt, aki szerint „ez ciki”, más szerint
„nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek, ennyire kevés a megbízható ember”,
aki pedig finomabb tónusban fogalmazott, azt mondta, hogy „lehetett volna szerencsésebben is választani, de bizonyára nem a szakmaiság volt az elsődleges szempont”.
Természetesen az állami kötődésű vezetők aligha lesznek operatív emberek, ott Blénessy László vezérigazgató, Tábori Tamás általános vezérhelyettes és Thurzó Csaba pénzügyi vezető a meghatározóak. Mint hallottuk, azt alapvetően mindenki megértette a cégnél, hogy a magyar Vodafone-tól a tulajdonosváltás után távozó korábbi igazgatósági tagokat le kellett cserélni.
Amanda Nelson, a korábbi hivatalos cégvezető (CEO) valójában már a Vodafone ír leányvállalatához (Vodafone Ireland) távozott, vagyis már csak félgőzzel volt magyar vezető, és ahogy hallottuk, a brit tulajdonos részéről nem ő kapcsolta le a villanyt Budapesten. Hanem az igazgatóság részéről Orbán Anita igazgatósági tag maradt a kulcsember. Róla azt hallottuk, hogy nagyon népszerű volt a dolgozók körében, de a központban is, amit az is mutat, hogy ő lett az egész Vodafone vezető globális lobbistája, Joakim Reiter, az anyacég külügyi és vállalati ügyekért felelős igazgatójának közvetlen munkatársaként.
Amanda Nelson távozása után itthon Révész Balázs, a Vodafone korábbi lakossági vezetője (consumer business unit director) vezette egy átmeneti időszakban a céget, és mivel jól átvészelte az interregnumot, a kollégái azt gondolták, hogy komolyabb megbízása is lehet az új erők alatt, de most úgy tűnik, hogy visszakerül a lakossági üzletág élére.
Az újak
Na de akkor kik vezetik most a hazai Vodafone-t a mindennapokban? Az új CEO Blénessy László lett. Az erdélyi születésű üzletember inkább informatikai hátterű, mint távközlési, most igyekszik jobban megérteni a folyamatokat. Mint hallottuk, nagyon minőségi és amúgy jómódú üzletemberről van szó, akinek rengeteg cégben volt/van tisztsége, érdekeltsége, és több vállalkozását is értékesítette nagy szervezeteknek, a Daten-Kontort a Magyar Telekomnak és az INNObyte-ot a 4iG-csoportnak.
Ahogy egyik volt kollégája mondta,
van annak valami diszkrét bája, hogy a korábbi cégével (az említett Daten-Kontorral) a nagy vetélytárs Telekom-csoportnak fejlesztett kritikus rendszereket, számlázást, CRM-et, de nyilván kezelték a megfelelő versenytárstilalmi időket.
Más a sikeres üzleti karrierjét emelte ki, szerinte Blénessynek „már nem kéne operatív állásokat vállalnia, de kedveli a cégvezetést.”
A kulcscsapatból Tábori Tamás érkezett még, akinek a fő feladata a csoport bevételeinek döntő többségét adó lakossági üzletágak (Vodafone és Digi) optimalizálása. A célja az, hogy ezeket minél gyorsabban lehessen harmonizálni, és immár kormányzati pecsétje is van arról, hogy ezt megteheti. Hiszen miután a kormány stratégiai fontosságúnak minősítette az egész dealt, a korábbi versenytársak immár nyíltan is azon mesterkedhetnek, hogy ne lépjenek egymás tyúkszemére. Vagyis az állam legalizálta azt, hogy a GVH nem fog vizsgálódni.
Pénzügyi igazgatói poszton is változás volt, a korábbi török CFO egy vodafone-os multis vezető volt, és természetesen elment, Thurzó Csaba, aki a 4iG-csoport CFO-ja is, most elkezdett dolgozni a Vodafone pénzügyi csapatával. „Eddig jó az együttműködés” – hallottuk.
Jön Várkonyi Andrea?
A hazai Vodafone stábja tehát egyelőre úgy éli meg, hogy bár a cég tetején nagyon furcsa és többek szerint kínos változások történtek, a napi működésben normálisak a folyamatok. Ugyanakkor máris elkezdődtek az olyan folyosói suttogások is, hogy a „NER-esedés” nem áll meg, „jön Várkonyi Andrea” – hallottuk, ami azt jelentené, hogy
záros határidőn belül Várkonyi Andrea Whitedog nevű kommunikációs cége is megjelenhet a csoportnál.
Ez elsőre teljesen irracionálisnak tűnhet, hiszen egy ekkora cégnél sokféle feladat (belső és külső kommunikáció, PR, médiafoglalás, kreatívok elkészítése) merülhet fel, amit aligha érdemes azonnal – a korábbi szerződések kifutása előtt – átadni, de olyan szakemberrel is beszéltünk, aki az igazgatósági tagok delegálása után már ezen sem lepődne meg.
Nem lehet kifizetőhely!
Mindenkinek azonban nem fog jutni megbízás – vélte egy forrásunk, aki szerint különösen a sok adósság miatt a Vodafone, illetve a 4iG-csoport nem teheti meg, hogy nem lesz hatékony, mert akkor nagyon hamar gondok jelentkeznek majd. A Vodafone nem adhat mindenkinek megbízást, aki most bejelentkezik.
Korábban a 24.hu írt arról is cikket, hogy a 4iG-csoportra a magas vezetői juttatások is jellemzőek voltak, és egy korábbi céges dokumentumokban, így a társaság 2021-es éves jelentésében is olvashatunk arról, hogy ki mennyit keresett a csoportnál. A 78. oldalon olvasható, hogy a 4iG négy, vezetői beosztást betöltő személye (Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Blénessy László, Tóth Béla) mennyi fizetést kapott, a csúcstartó Linczényi például 95 millió forintos, igen komoly jövedelmet realizált a cégnél. Szintén a vezető tisztviselők javadalmazása soroknál olvasható, hogy a 4iG-nek 535 millió forintos szállítói kapcsolata volt az MNTVD2C Zrt. nevű vagyonkezelő céggel. A kapcsolatra nem tér ki a jelentés, de ennek a cégnek is Jászai Gellért és Linczényi Aladin is vezető tisztviselője.
A 100 napos tojás terve
Mindenesetre a cég új vezetői már valóban vezetik a társaságot, de egy kisebb türelmi időszakra lehet még számítani. A terv a 100 napos tojás, vagyis egyfajta 100 napos programban próbálják az új vezetők megismerni a cég működését, kiszagolni, hogy mi az, ami „nem olyan jó szagú”. Utána jöhetnek a változások, amiről azt hallottuk: eléggé adná magát a minél több szinergia kihasználásához, hogy a cégcsoportnak legyen egy infrastruktúra, illetve egy szolgáltatási lába is.
Korábban erről a Telex is írt, bemutattuk például, hogy az iparágban eltérő modellek vannak. A Yettel operátor és a CETIN infrastruktúracég például szinte teljesen szétválasztotta a telefonos szolgáltatást és az infrastruktúra működtetését. Míg a szintén külön céget alkotó Vodafone és a Vantage Towers egy olyan modellt választott, amelyben a Vantage egy ingatlancég, telekbérletekkel, társasházak tetején bérelt elemekkel, tornyokkal, vasakkal, de minden más vezetékes vagy rádiós infrastruktúra, az aktív eszközök a Vodafone-nál maradtak.
Állami szerep
A magyar állam mindenesetre továbbra is hathatósan segíti, hogy a 4iG nevű, tőzsdén jegyzett magáncég úgy vegye át a Vodafone irányítását, hogy minél nagyobb legyen a magánkontroll, és minél kisebb a magánkockázat, ami persze azt is jelenti, hogy minél nagyobb legyen az állami kockázat, illetve minél kisebb az állami kontroll.
Ennek a modellnek több eleme is volt, tulajdonosi arányok, állami kezesség, állami segítség a finanszírozásban. Mindent nem idézünk fel újra és újra, de a modell megértéséhez nézzünk egy képzeletbeli példát.
Az állam 49 százalékos és magánbefektetők 51 százalékos tulajdoni részvételével megalakul a Nekünk Reptér Kell Zrt. Gyanús, hogy mi lehet a cél, de ez a cég egy ideig nem csinál semmit, majd a Nekünk Reptér Kell Zrt. 51 százalékos és az állam 49 százalékos részvételével létrejön a Tényleg Megvesszük Zrt. Ez a társaság majd valóban megveszi a repteret, és így a repteret több lépcsőn át egy-egy magáncég kontrollálja (hiszen neki van 51 százaléka, azaz többsége), de ha a tőkét visszavezetjük, akkor mégis azt látjuk, hogy az állam többet tett bele. A állam ugyanis két szinten is betolt 49 százaléknyi tőkét, a magánbefektető csak 0,51*0,51, azaz a szükséges pénz 26,01 százalékát tette be, de megőrizte a kontrollt. Az állam 73,99 százaléknyi pénzt adott, de nem kapott teljes/nyílt irányítást.
Be kellett fejezni
A képzeletbeli leírás arra utal, hogy amikor 2023. január 31-én lezárult a magyar távközlés óriástranzakciója, vagyis a Vodafone Magyarország Zrt. akvizíciója, akkor a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos irányító befolyást, a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos kisebbségi befolyást szerzett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Igen ám, de az Opten alapján:
Emellett korábban arról is többször cikkeztünk, hogy úgy tűnik, jó volt az értesülésünk, az állam nemcsak a rá eső tőkét tolta be, de a magánpartner finanszírozásában is állami bankok, az MFB és az Eximbank működtek intenzíven közre. Itt persze tegyük hozzá, hogy a 4iG érvelése szerint nem szabad összekeverni azt, ha a magánpartner állami forrást kap, illetve azt, ha egy állami bank szervez, de a hitelezői forrás magánpiaci.
Minden ilyen fejtegetés azonban igazán onnantól lesz izgalmas, hogy abból a gigantikus tanácsadói, szervezeti és optimalizációs feladatból, amelyet a 4iG-csoport integrálásának, a szinergiák kihasználásának, a jövő üzleti modelljének felépítése jelent, kijön valami értelmes – vagy a nagy összevásárlás után a hétköznapok munkája már keményebb dió lesz.
|
„Nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek” – Rogán Antal bizalmi köre megérkezett a Vodafone vezetésébe
|
Ki-ki saját vérmérséklete szerint kommentálta a Vodafone friss személyi változásait a cégcsoporton belül. A visszafogottabbak szerint szakmailag lehetett volna jobb testületi tagokat is delegálni, mint a sem távközlési, sem multis tapasztalattal nem bíró, látványosan kormányzati bizalmi embereket. Van, aki szerint a helyzet rosszabb, az állam szándékosan üzente meg: mit alakoskodjunk, szemérmeskedjünk, itt és most csak a lojalitás számít. Ebbe a képbe már az a folyosói pletyka is belefér, hogy a következő érkező maga Várkonyi Andrea lesz.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2023/02/15/a-4ig-nem-rugta-ra-rogton-a-kocsmaajtot-a-vodafone-ra-de-az-all-in-ahogy-rogan-antal-bizalmi-kore-megerkezett
|
2023-02-15 12:52:00
| true | null | null |
Telex
|
Ma már hivatali vesztegetés elfogadásával vádolt vámosok 2017 és 2018 között gyűjtötték az autósoktól és kamionosoktól a korrupciós pénzeket a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen. A vádlottak az utasok áfa-visszaigénylését intézték a kilépőoldalon, a belépőn pedig a teherforgalmat ellenőrizték, több mint 4356 esetben fogadtak el kenőpénzt, olyan is volt, aki egy nap alatt 66 alkalommal.
A dolog összehangoltan működött, forint mellett eurót is elfogadtak, a korrupciós pénzt egymással megbeszélve szedték össze és rejtették el, általában havonta kétszer osztozkodtak. A szétosztást többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese végezte,
a legtöbb elkövetést megvalósító vádlott terhére 684 rendbeli vesztegetést róna a vádhatóság.
Egy tavaly novemberi tárgyaláson a tanúk és vádlottak már több részletet is elárultak arról, hogyan is zajlott a pénzek gyűjtése és elosztása. Az egyik tanú elmesélte, hogy a beszedett pénzeket napközben a mosdó csaptelepe vagy a vécé mögött tartották, a későbbi szétosztás egyik kedvelt helyszíne egy újszegedi cukrászda volt, ahol névre szólóan, felrollnizva kerültek átadásra a különböző összegek.
Azért kapta, mert jól végzi a munkáját
A kedden meghallgatott tanúk korábban vádlottként szerepeltek a bíróság előtt, mind volt vámosok. Az elsőként meghallgatott fiatal férfi jelenleg ügyintézőként dolgozik egy cégnél, ő is fogadott el pénzeket, de hogy mások is, azt csak gyanítja. Vallomása szerint ő az egyik hivatali helyiségben vette át a korrupt pénzeket, majd
az egyik kinti, beton virágcserépben rejtette azt el.
Erre azért volt szükség, mert a vámosoknál munka közben tízezer forintot meghaladó összeg nem lehetett, nehogy egy esetleges ellenőrzés során gyanúba keveredjenek.
A fiatal férfi esetenként 5–10 eurót vett át az utasoktól, majd a fal takarásában zsebre rakta és várta, hogy felettesei jöjjenek a pénzért, ami általában naponta kétszer meg is történt. Ebből havonta egy-két alkalommal részesült, elmondása szerint 20–30–50 ezer forintokat kapott esetenként.
„Az elején nem tudtam, hogy miért kapom, adtam is vissza az utasnak, aki mondta, hogy majd a büfére jó lesz. Aztán kérdeztem a többieket, hogy ez mire. Azt mondták, hogy ez azért van, mert jól végzem a munkámat”
– idézte fel. Az üggyel kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy nemcsak korrupciós pénzek csorogtak a határon, de alkalmanként közös ebédre is összedobtak a pénzügyőrök, vagy egymástól vettek ezt meg azt. A védelem szerint az ilyen pénzforgalom könnyen megtéveszthette a fürkésző szemeket vagy a biztonsági kamerákat, így próbáltak hasonlóságokat keresni a korrupt és a legális esetek között. A tanúknak feltett kérdések többsége azonban nem vezetett eredményre.
Ez volt a szokás
„Nem volt gondja azzal, hogy a kapott pénzt továbbadja, és csak kvázi »tiszteletdíjat« kap vissza?” – kérdezte a bíró az egyik újabb tanút, aki szerint nem volt ezzel probléma, mert „ez volt a kialakult szokás”, bár állítása szerint nem történt megbeszélés ezzel kapcsolatban. „Tapasztaltam, hogy a munkavégzés végett pénzt kapok, aztán megkérdeztem egy kollégát, hogy ezzel mi legyen?”
Az ő részlegükön senkinek nem volt aggálya a pénzgyűjtés miatt, 2–3 hetente történt a leosztás, amiből a tanú 250–300 eurót kapott átlagosan. Korábbi vallomásából kiderült, hogy a közvetlen felettesei tudatában voltak, hogy ezzel törvényt sértenek.
A jelenleg konyhai kisegítőként dolgozó harmadik férfi, akit a tanúk padjára szólítottak, maga is vett át, illetve gyűjtött össze pénzt, amit aztán a közvetlen feletteseinek adott tovább szolgálat közben. Persze csak ha tiszta volt a terep, mert ha nem,
egy ideig ő a kazánházban tárolta az összegyűlt összeget.
A határon átlagos jelenség, hogy maguk az utasok tukmálják a pénzt a pénzügyőrökre, állítják az érintettek. Erről mesélt a negyedik tanú is, aki „balkáni tradíciónak” nevezte ezt a szokást, az így kapott pénzt ők és az utasok is „kávépénznek” hívták. Állítása szerint ő sosem kért pénzt, általában csak adtak neki, és bár megbeszélve vagy utasításba adva nem volt, de amikor a felettese megjelent, automatikusan adta tovább neki az összegyűlt összeget.
Nem a büntetés súlya a lényeg
A vámosok még 2018 májusában kerültek a hatóságok látókörébe, akkor 32 személy ellen kezdtek el nyomozni. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 500 embert mozgatott meg az akcióban, számos helyszínen tartottak házkutatást, jelentős összegű készpénzt foglaltak le, később 13 gyanúsított előzetes letartóztatását el is rendelték.
A vádemelés 2021 júniusában történt meg, ekkorra már 49 pénzügyőr ellen. A tavaly februári egyik előkészítő ülésen kilenc vámos, köztük egy őrnagy esetében született elsőfokú ítélet, utóbbit öt év börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszék. A bíró az ítélethozatalkor megjegyezte, hogy itt nem a büntetés kegyetlensége bír elrettentő erővel, hanem az, hogy a büntetés nem maradhat el, és ezért szabott ki az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést. Az ügyészség akkor valamennyi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett.
|
Balkáni tradíció és kávépénz – kazánházban és virágládában is dugdosták a kenőpénzt a korrupt szegedi vámosok
|
Újabb tanúkat hallgatott meg a bíróság abban a korrupciós ügyben, amiben 49 volt pénzügyőr érintett. A tanúvallomásokból kiderült, hogy volt olyan vámos, aki havonta csak 40 ezer forintot kapott, de akadt olyan is, aki akár 600 eurót. A pénzeket változatos helyeken dugdosták, amíg nem tudták a feletteseiknek átadni. Az egyik tanú a korrupciót szokásnak nevezte.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/14/roszke-hataratkelo-penzugyor-korrupcio-targyalas
|
2023-02-14 12:58:00
| true | null | null |
Telex
|
A Bóka Tibor bíró által ismertetett ítélet kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, hivatalos személyi jelleget színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedésben mondta ki bűnösnek Gergely Jánost, aki hasonló ügyekben csalás kísérlete miatt kiszabott büntetését tölti.
Az ítélethirdetés után az ügyész, a vádlott és védője is jelezte: elfogadja az ítéletet, így az azonnal jogerőssé is vált.
Az ítélethirdetés során elhangzott, a férfi két esetben is Szaló Péter szakállamtitkárnak adta ki magát, s így kereste meg az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, valamint Nádudvar polgármesterét. Mindkettejükkel személyesen is találkozott, s előadta, szívesen támogatja futó projektjeiket.
Az első esetben cégének kért előnyt, a másodikban pedig azt szabta feltételül, hogy több millió forintot fizessenek neki. Eközben mindvégig vigyázott arra, hogy fenntartsa a látszatot: kormányzati tisztségviselővel tárgyalnak beszélgetőpartnerei. Megesett, hogy a Miniszterelnöki Hivatal – közönség elől el nem zárt – előterében ült le velük, vagy átkísérte őket egy Parlamenthez közeli kávézóba, és ott egyeztettek.
A bíró kitért arra is: közel azonos módszerrel elkövetett bűncselekményekért épp tölt egy jogerős börtönbüntetést a vádlott, egy másik ügye pedig fellebbezési szakban van. E két esetben, Rácz András államtitkárnak adva ki magát rendelt meg – 20 millió forintot meghaladó értékben – gépeket egy minisztérium nevében, fizetést a számlák beérkezése utánra ígérve. Csakhogy letartóztatása miatt egyik tételt sem szállították le végül.
Elmondta, a férfi utolsó szó jogán elhangzó közlése valójában beismerő vallomás volt, s kitért arra is: mivel a korrupció léténél csak az bizonyítható nehezebben, hogy valaki nem kért vagy kapott jogtalan előnyt, a vádlott cselekménye akár derékba is törhette volna azok karrierjét, akikre cselekményei elkövetésekor hivatkozott.
|
Államtitkárnak hazudta magát, börtönt kapott
|
Első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Győri Törvényszék kedden azt a férfit, aki magát államtitkárnak kiadva próbált pénzt és cégének megbízást szerezni 2009-ben és 2010-ben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/04/bortont-kapott-a-magat-allamtitkarnak-hazudo-ferfi-gyorben/
|
2013-06-04 13:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Demokratikus Koalíció a nemzeti fejlesztési miniszter személyes garanciáját várja arra, hogy nem semmisítik meg a trafikpályázatok anyagait – mondta Varju László, a DK országgyűlési képviselője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón. Emlékezetett, hogy az ügyészség elrendelte a nyomozást a DK trafikpályázatokkal kapcsolatos feljelentés nyomán.
Elmondta, magyarázatot várnak Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy “miért van szükség azoknak a számítógépeknek a hirtelen cseréjére, felújítására, amelyeken feldolgozták a pályázatok adatait”.
Az ellenzéki politikus megjegyezte: a pályázatokkal kapcsolatban “a független sajtó ezerszámra hozta nyilvánosságra a fideszes kapcsolati hálót”.
Ennek egyik központja Szekszárd – fűzte hozzá. “Az egyik résztvevő sem bírta tovább, és úgy gondolta, hogy állampolgári kötelessége beszélni róla” – utalt Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselőre, aki a nyilvánosságra hozta a helyi Fidesz-frakció tagjai között a pályázatokról folytatott beszélgetés hangfelvételét.
Varju László hozzátette: nyilvánvaló, hogy kikerültek a pályázók adatai, fel kell tárni, hogy a visszaélést ki, milyen körülmények között követte el.
A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett két szekszárdi, koncessziós jogot nem nyert trafiktulajdonos is, elmondta: kedd délután húszfős demonstrációt tartottak Szekszárdon, a Csatári-toroknál lévő üzletház előtt, és további tiltakozást terveznek Miskolcon, Ózdon, illetve Baján, ahol “kilencven trafik huszonnégy cégtulajdonosa egyetlen lakásba van bejelentve”.
Kövess minket a Twitteren is!
Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!
|
Veszélyben a trafikmutyi bizonyítékai?
|
A DK szerint gyanús, hogy lecserélik azokat a számítógépeket, amelyeken a pályázatok voltak. Mindezt azután, hogy nyomozás indult az ügyben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/04/veszelyben-a-trafikmutyi-bizonyitekai/
|
2013-06-04 13:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Palcsó Tamás, az egykori megasztáros, egyben a csepeli önkormányzat kedvenc dalosa tarolt a trafikpályázatokon: az énekes Csepelen négy koncessziót nyert, Zuglóban egyet.
Amint azt megírtuk, Palcsó jó ideje keresi a megfelelő üzlethelyiséget, és úgy tűnik, Zuglóban az ingatlankutatást hamar siker övezte. A hvg.hu cikke szerint a csepeli celeb Papcsák kerületében az önkormányzattól bérel majd egy 59 négyzetméteres helyiséget. Amit nyílt pályázat nélkül kapott meg, mivel a hvg.hu szerint bizonyos határérték alatt elegendő a hirdetmény útján történő bérbeadás. Ez a határ Zuglóban tízmillió forint.
Az érdeklődők – köztük Palcsó Tamás – ajánlatát a tulajdonosi bizottság bírálta el, Palcsó havi 180 ezer forintért bérli majd a helyiséget.
Palcsó-ügyben az fn24.hu nemrégiben kérdezte Németh Szilárdot, Csepel polgármesterét. A rezsicsökkentési biztos a felvetésre, mely szerint az énekes “strómannak tűnik”, azt közölte, Palcsó “neki biztos nem a strómanja”.
“Ha szerettem volna trafikot, akkor leteszem a lantot a politikában, a parlamentben, a polgármesteri hivatalban, valamint a rezsicsökkentésben, és trafikra pályázom. Talán nyertem volna is. De mondom: engem nem érdekelnek a trafikok” – tette hozzá a polgármester.
Fotó: TV2
Németh Szilárd Palcsóval kapcsolatban azt is kijelentette: “Ha olyan talpraesett, hogy képes üzemeltetni azt a sok üzletet, akkor mindenki jól jár… Ha nem tud július elsején nyitni, vagy ha képtelen lesz üzemeltetni, akkor nem érdemli meg a lehetőséget, és vissza kell venni tőle a trafikokat. És ez nemcsak rá vonatkozik, hanem az összes többi koncessziót nyert vállalkozóra.”
Az ügyészég szerint nincs itt semmi látnivaló
A trafikmutyi kapcsán egyébként az ügyészég nyomozást rendelt el, de nem hivatali visszaélés, vesztegetés vagy befolyással üzérkedés miatt, hanem személyes adattal való visszaélés okán.
Kövess minket a Twitteren is!
|
Palcsó trafikozását üzlethelyiséggel segíti a zuglói önkormányzat
|
Az énekes körülbelül két hete kezdte el felkutatni a megfelelő üzlethelyiségeket. Palcsó Csepelen négy koncesszót nyert, a XIV. kerületben egyet. Zuglóban gyorsan szerencsével járt, az önkormányzat ugyanis úgy döntött, kibérelheti egyik helyiségüket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/05/palcso-trafikozasat-uzlethelyiseggel-segiti-a-zugloi-onkormanyzat/
|
2013-06-05 13:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Budapesten már szinte mindenhol kitették táblájukat az új trafikosok, amely azt hirdeti: Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik. Bár Lázár János államtitkár azt állította, hogy a pályázaton kevés régi trafikos járt pórul, a valóságban nem egészen ez látszik. Ehelyett inkább az, hogy boldog-boldogtalan nyithat nemzeti dohányboltot, csak - kevés kivétellel - épp a régi trafikosok nem. Trafik lesz a bababoltból, a ruházati üzletből, a pizzériából, de még a zöldséges is inkább úgy döntött, hogy akkor ezentúl inkább cigit árul. Kattintson a képre a galériához! (Ha látsz hasonlót, küldd el a Trafikmutyi blogra)
|
Régi trafikból nem lesz trafik, bababoltból, ruhaüzletből igen
|
Lázár János államtitkár szerint régi trafikosok is nyertek a botrányos trafikpályázaton. Budapest több kerületében nem egészen ez látszik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/06/regi-trafikbol-nem-lesz-trafik-bababoltbol-ruhauzletbol-igen/
|
2013-06-06 13:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Facebookon találtunk egy állásfoglalást, amely a fideszes többségű budakalászi képviselő-testület véleményét és kérését foglalja össze a helyi trafikpályázatokról.
Az állásfoglalás szerint a képviselő-testület “sajnálattal veszi tudomásul, hogy több, régóta dohánytermék értékesítésével is foglalkozó budakalászi vállalkozó nem nyert jogosultságot”.
Ennek okán pedig a képviselő-testület “felkéri a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-t, hogy a kormány javaslatával összhangban bővítse ki a nyertesek körét, megadva a lehetőséget ezzel a helyi vállalkozók számára, hogy a megélhetésük forrásául eddig végzett tevékenységüket tovább folytathassák.”
Megkérdeztük az önkormányzat kommunikációs munkatársát, hogy valódi-e a dokumentum, aki azt mondta, hogy igen, valódi, tényleg így határozott a képviselő-testület. Kérdésünkre, hogy a fideszes polgármester, Rogán László is támogatta-e az ötletet, úgyszintén igennel felelt.
Mint korábban megírtuk, Budapesten már szinte mindenhol kitették táblájukat az új trafikosok, amely azt hirdeti: Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik, és bár Lázár János államtitkár azt állította, hogy a pályázaton kevés régi trafikos járt pórul, a valóságban nem egészen ez látszik. Ehelyett inkább az, hogy boldog-boldogtalan nyithat nemzeti dohányboltot, csak – kevés kivétellel – épp a régi trafikosok nem.
Kövess minket a Twitteren is!
|
Trafikmutyi: fordulat egy fideszes önkormányzatnál?
|
Budakalász fideszes többségű képviselő-testülete arra kéri a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, bővítsék a pályázók körét, mert nem a helyiek nyertek. A fideszes polgármester, Rogán László is egyetértett az ötlettel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/07/trafikmutyi-fellazadt-egy-fideszes-onkormanyzat/
|
2013-06-07 14:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa.
A dokumentumből kiderül, hogy milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök veje volt cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban.
Az Eleven Gyál a TASZ segítségével az Európai Unió Törvényszékén perelte be az Európai Bizottságot az Elios-vizsgálati jelentés kiadásáért. Ugyanis az Elios Zrt. uniós forrásból korszerűsítette a Pest megyei Gyál közvilágítását is LED-es lámpákkal, sok más magyarországi településhez hasonlóan. Azonban a beruházásokkal kapcsolatban korrupciós gyanú merült fel, ráadásul a gyáli civilek szerint az új közvilágítás minősége sokkal rosszabb lett.
Az ügyben a magyar hatóságok megszüntették a nyomozást. Az OLAF ugyan vizsgálódott Magyarországon, az elkészült jelentés kiadását megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala sértené a vizsgálat céljait.
A jelentés nem teljes, a szövegből bizonyos személyes adatokat és más információkat kitakartak. Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője közölte: „A jelentés kitakart részeinek megszerzése még előttünk áll, de az oknyomozó újságírók végre megkezdhetik azt a munkát, ami fényt derít a visszaélések részleteire. A nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy tisztán lásson”.
|
Nyilvánossá tették a Tiborcz István volt cégére vonatkozó OLAF-jelentést
|
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/04/tiborcz-istvan-orban-viktor-olaf-elios-jelentes-korrupcio-kozvilagitas-europai-unio-gyal-tasz
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Határozottan visszautasítjuk azokat az állításokat vagy sugalmazásokat, amelyek szerint a Zuglói Önkormányzat bármilyen segítséget, versenyelőnyt nyújtott volna bárkinek az említett helyiségek bérbeadásával kapcsolatban.
Zuglóban hosszú évek óta ugyanazon rendelet alapján történik az Önkormányzat tulajdonát képező helyiségek bérbeadása. Ezeket a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. nyíltan meghirdeti honlapján, hirdetőtábláján, így történt ez az elmúlt időszakban is. A hirdetményes eljárás egy nyílt versenyeztetési eljárás, a rendelet alapján pedig, amely helyiségekre nem jelentkezik senki, csak azokra lehet közvetlenül ajánlatot benyújtani.
A szóban forgó helyiség bérletére határidőn belül nem volt egyetlen jelentkező sem. Palcsó Tamás ezután tett a szabályoknak megfelelően ajánlatot, amelyet a rendelet értelmében el kellett fogadni. A bérleti díj mértékét független értékbecslés alapján, a piaci viszonyoknak megfelelően határozzák meg. A valótlanságokat állító sajtótermékek ellen az Önkormányzat jogi eljárásokat indít.”
|
Nem segített Zugló Palcsó Tamásnak
|
Az önkormányzat visszautasítja azt az állítást, hogy versenyelőnyhöz juttatta volna a dohánybizniszbe kezdő ex-megasztárost.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/07/nem-segitett-zuglo-palcso-tamasnak/
|
2013-06-07 14:09:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 444 úgy tudja, hogy Leisztinger Tamás Hunguest Hotelétől bérel szálláshelyeket a Budapesti Rendőr-főkapitányság a BRFK rendőreinek elhelyezésére. A Közbeszerzési Értesítő június 3-i számában megjelent közlemény szerint az ügylet összértéke 690,48 millió forint.
A rendőrség 2017-ig szerződött a Hungesttel és konzorciumi társával, az Oláh Alekszandr László tulajdonolta Rossimo Ingatlanforgalmazó Kft.-vel. A szállodákban állandóan 150 főt helyeztek el, de “rendkívüli esetben további 300 fő elszállásolását tudjuk megoldani”. A rendőröket kétágyas, fürdőszobás szobákban szállásolják el. “Mindegyik szobában van hűtőszekrény és színes tévé”, és még főzni is lehet. Mosó és szárítógépek is vannak, és ingyen wifi.
Kövess minket a Twitteren is!
|
700 millióért szállodáztatják a rendőröket
|
Május 1. óta rendőrök vannak a Budapest III. kerületi Hotel Touringban, a XI. kerületi Hotel Venturában és a VIII. kerületi Hotel Platánusban is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/11/700-millioert-szallodaztatjak-a-rendoroket/
|
2013-06-11 14:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Törvényesen és szakszerűen járt el az ügyészség, amikor nem rendelték el a korrupció gyanújába keveredett Völner Pál lemondott államtitkár letartóztatását, ezt írta Polt Péter legfőbb ügyész a DK-s Vadai Ágnes kérdésére. A képviselő szerint furcsa, hogy míg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a gyanú szerint általa lefizetett volt államtitkár szabadlábon védekezhet. Polt Péter szerint a két érintett ügyét nem kell egymáshoz hasonlítani.
|
Polt Péter: Szakszerűen járt el az ügyészség, mikor nem rendelték el Völner Pál letartóztatását
|
Törvényesen és szakszerűen járt el az ügyészség, amikor nem rendelték el a korrupció gyanújába keveredett Völner Pál lemondott államtitkár letartóztatását, ezt írta Polt Péter legfőbb ügyész a DK-s Vadai Ágnes kérdésére. A képviselő szerint furcsa, hogy míg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a gyanú szerint általa lefizetett volt államtitkár szabadlábon védekezhet. Polt Péter szerint a két érintett ügyét nem kell egymáshoz hasonlítani.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/08/polt-peter-szakszeruen-jart-el-az-ugyeszseg-mikor-nem-rendeltek-el-volner-pal-letartoztatasat
|
2022-02-08 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A miskolci önkormányzati képviselő felesége, anyósa és testvére fejenként négy dohánykoncesszióhoz jutott – írja a Blikk. Ez azonban csak a sikertörténetük egyik fejezete. Múlt héten ugyanis Takácsék családi vállalkozása, a New Man Kft. kapott 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahelyteremtő pályázatán. Csakhogy nem a hamarosan megnyíló trafikjaikba vesznek fel eladókat. A gazdasági tárca tájékoztatása szerint autómosásra és gumiszerelésre nyerte el a cég a támogatást. Ehhez vállalták nyolc új munkahely létrehozását, ezen belül hat regisztrált munkanélküli foglalkoztatását.
Takács Gábor a lapnak el is ismerte, hogy mindennek semmi köze az elnyert trafikkoncessziókhoz. Az elnyert támogatással vállalkozásuk másik profilját akarják fejleszteni. A telephelyfejlesztést sem csak saját forrásból oldják meg. Tavaly több mint 61 milliót nyer a cég erre a célra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán.
Takács szerint azonban ebben nincs semmi különös. „Nem zárja ki egymást a két pályázat, sőt, kiegészítik egymást” – mondta a lapnak.
Kövess minket a Twitteren is!
|
Háromszor nyert állami milliókat a fideszes képviselő
|
Takács Gábor és családja összesen 12 trafikot nyithat. És ez nem minden.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/13/haromszor-nyert-allami-milliokat-a-fideszes-kepviselo/
|
2013-06-13 14:44:00
| true | null | null |
24.hu
|
Fotó: Northfoto
Egy cég mind fölött
A magyar kistermelőknek és a kisiskolásoknak egyaránt egy igen kedvező lehetőség volt az úgynevezett iskolagyümölcs-program, amelynek keretében a termelők friss gyümölcsöt szállítottak az általános iskolákba. A program évekig zökkenőmentesen működött, majd az iskolákat működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) váratlanul olyan közbeszerzést írt ki, amely teljesen kizárta volna a kistermelőket az ügyletből. A munkára egy frissen alapított cég jelentkezett be a termelőknél, aki 10%-ot kért volna a “továbbfoglalkoztatásért”.
Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban kiírt pályázaton a kistermelők szerint csak egyetlen cég nyerhetett volna, a közbeszerzési eljárás kiírása előtt néhány héttel, április 17-én alakult Magyar Iskolagyümölcs Kft. A cégnek két tulajdonosa van, az egyik az a Paprikakert TÉSZ Kft., amelyben a ceginfo.hu adatai szerint tulajdonrésszel rendelkezik Simonka György fideszes polgármester, országgyűlési képviselő és felesége, Simonka Györgyné.
A feltételekből azt lapunk nem tudta egyértelműen kiolvasni, hogy azok egyetlen cégre lettek volna kiírva, az viszont biztos, hogy a korábbiakhoz képest nagyon megszigorították a szabályokat, így a kistermelők teljesen kiestek a szórásból. Elvárás volt például, hogy a részvételre jelentkező az elmúlt 3 évben teljesítsen 1 darab, legalábbb 22 millió(!) forint értékű zöldség-gyümölcs promócióra vonatkozó szerződést.
Érdekes, hogy épp ennyit költött nemrégiben a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal közösen a Simonka György által vezetett Magyar Dinnyeszövetség. Ezt a pénzt kormányzati támogatással a magyar dinnye fogyasztásának ösztönzésére fordították. A pályázati feltételek visszásságairól bővebben itt olvashatsz.
Tíz százalék
Nem ez volt az egyetlen érdekesség a közbeszerzésben. Mint az egyik termelői szerveződéstől (TÉSZ, amely a termelőket tömöríti) megtudtuk, a Magyar Iskolagyümölcs Kft. e-mailben kereste meg őket, amelyben azt kérték, hogy írjanak alá egy alvállalkozói szerződést.
A szerződés június 7-én kelt, tehát három nappal azután, hogy a kiírás megjelent az uniós értesítőben. Az e-mailt június 10-én küldték el, három nappal a jelentkezési határidő lejárta előtt. A levélben azt kérték, hogy még aznap írják alá a szerződést és küldjék vissza. A dokumentum alapján a Magyar Iskolagyümölcs Kft. célja, hogy országos lefedettségű rendszert alkotva induljon a KLIK közbeszerzésén. Az országos lefedettségre azért fontos, mert minél több régiót le tudott fedni a pályázó, annál több pontot kapott az értékelésnél.
A megkeresett TÉSZ-t a kft a közbeszerzési eljárás keretében mint alvállalkozót jelölte volna meg, akinek szinte ugyanazt a munkát kellett volna elvégezni, mint a korábbiakban, csak már mínusz 10%-ért. “A teljesítés teljes értékének 10%-a az organizációs tevékenységért, valamint a kisérő intézkedések lebonyolításáért a Fővállalkozót illeti. A fentieknek megfelelően Alvállalkozó a teljesítés teljes értékének 90%-át számlázhatja ki, amelyet számlaértéknek nevezünk” – áll a dokumentumban.
Az ügyben kerestük a Magyar Iskolagyümölcs Kft. ügyvezetőjét, aki délutánra ígért választ. A furcsa pályázati feltételek kapcsán megkeresetük a KLIK-et is, ám ők írásban azt közölték, kérdéseinkre a tegnapi közleményük a válasz. A közlemény arról szólt, hogy a KLIK inkább visszavonulót fúj, és visszavonják a közbeszerzést.
Folytatjuk…
|
Iskolagyümölcs-mutyi: megszereztük a furcsa szerződést
|
A milliárdos iskolagyümölcs-program munkáira egy frissen alapított cég jelentkezett be a termelőknél, aki 10%-ot kért volna a "továbbfoglalkoztatásért". A Hír24 megszerezte a szerződést, benne a 10%-os sarcról szóló résszel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/13/iskolagyumolcs-mutyi-megszereztuk-a-furcsa-szerzodest/
|
2013-06-13 14:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nyomozók vitték magukkal kedden az otthonából Újszentiván polgármesterét, Putnik Lázárt - erősítette meg az rtl.hu információját a Csongrád-Csanád megyei község alpolgármestere, Juhász Tibor. Azt az értesülésünket viszont nem tudta megerősíteni az alpolgármester, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói vették volna őrizetbe a településvezetőt.
Értesüléseink szerint azonban január 20-án a NAV nyomozói bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tartottak házkutatást az újszentiváni polgármesteri hivatalban.
Úgy tudjuk, az ügy a közfoglalkoztatottak bérével van kapcsolatban. A Szabad Európa számolt be róla tavaly decemberben, hogy a NAV két ügyet egyesített, ami érinti az újszentiváni önkormányzatot. Az első ügyben fantom-közmunkásokat jelentettek be, a másikban pedig egy munkásszálló súlyosan túlárazott építése kapcsán merült fel bűncselekmény gyanúja. A négy épület 371 millió forintba került, amiből 222 milliót a magyar állam fizetett.
Értesüléseink szerint egy önkormányzattal szerződött, külsős pályázatírót is őrizetbe vettek kedden a településen az üggyel kapcsolatban.
Az ügyben megkerestük a NAV-ot és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
|
Otthonából vitték el a nyomozók Újszentiván polgármesterét
|
Egy önkormányzattal szerződött pályázatírót is őrizetbe vettek. Három hete a NAV tartott razziát a Csongrád-Csanád megyei község polgármesteri hivatalában.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/08/ujszentivan-polgarmester-nyomozok-nav-orizetbe-vetel-palyazatiro-razzia
|
2022-02-08 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Az alapvető jogok biztosa még 2012 december közepén rendelt el vizsgálatot annak az értesülésnek az alapján, hogy a balatonalmádi Magyar–Angol Kéttannyelvű Gimnáziumban a diákokat és tanárokat az igazgatói irodában kikérdezték, szóba kerültek-e az iskolában a felsőoktatással kapcsolatos tüntetések, sztrájkok, a beszélgetésekről pedig jegyzőkönyv készült. Felmerült az információs önrendelkezési jog sérelme is, ezért Szabó Máté alapjogi biztos vizsgálatra kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét. Az adatvédelmi hatóság határozatában jogsértést állapított meg, és pénzbírsággal sújtotta a gimnáziumot.
Az ügy azzal kezdődött, hogy egy névtelen és – mint kiderült – megalapozatlan szülői panasz „politizálással” vádolta meg az egyik tanárt.
Az igazgató a megyei intézményfenntartó központtól e névtelen panasz nyomán kapott utasítást, és formalizált külsőségek közepette, de megfelelő előzetes tájékoztatás nélkül, szúrópróbaszerűen hallgatott ki tanárokat és diákokat, a válaszaik tartalmát pedig rögzítette.
Az ombudsman arra jutott, hogy a vizsgálat módszere és a végrehajtás módja sértette az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát. Az is kiderült, hogy az igazgató a pedagógusok és a végzősök politikai véleményéről is meg kívánt győződni, ami aggályos a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésével kapcsolatban.
A biztos szerint a megyei intézményfenntartó központ általános jellegű problémafelvetést tartalmazó, de a jogi kereteket mellőző utasítása nem felelt meg a jogbiztonság elemi követelményeinek.
A gyermeki jogok védelméért kiemelten felelős ombudsman rámutatott, hogy a tanulók az iskolai közösségben különösen kiszolgáltatottak, az őket érintő bármely eljárás során fokozottan kell ügyelni valamennyi alapvető garancia betartására. Hangsúlyozta, hogy egyértelműen aggályos az a gyakorlat, amely a nemzeti köznevelési törvény iskolai pártpolitizálásra vonatkozó, indokolt tilalmát kiterjesztve a közéleti kérdésekben való megnyilvánulást is vizsgálandónak minősíti. A biztos rámutatott: egyaránt veszélyes az, ha magát a közéletet zárjuk ki az iskolából (ez nem is lehetséges, de nem is kívánatos), és az is, ha közvetve vagy közvetlenül pártpolitikai színvallásra késztetik a diákot vagy a pedagógust.
Szabó Máté úgy látja, hogy átgondolásra érdemes az iskolai pártpolitizálás tilalmához kapcsolódó, olyan szakmai állásfoglalás kialakítása, amely figyelembe veszi az érintettek véleménynyilvánítási szabadságát és a világnézetileg semleges állami iskola funkcióját.
|
Almádiban az igazgató és a KLIK is hibás
|
A törvénysértő adatkezelésen túl az érintett tanárok és diákok több alapjogát is sértette a balatonalmádi gimnázium igazgatójának eljárása a „listázásként" elhíresült ügyben – állapította meg az ombudsman.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/14/almadiban-az-igazgato-es-a-klik-is-hibas/
|
2013-06-14 15:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett.
A képviselőt Hollik István és más fideszes politikusok perelték be, mert a vád szerint akkor még az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökként 2018-ban a kecskeméti repülőbázison - a honvédelmi miniszter előzetes tudomásával - repülési naplóadatokba tekintett be, majd azokat politikai előnyökért meghamisítva tette közzé. Később kiderült, hogy valójában egy névazonos magyar katona lányáról van szó, de Demeter pert nyert a fideszes képviselőkkel szemben, amiért azt terjesztették róla, hogy minősített adattal élt vissza.
|
Hivatali visszaélésben bűnösnek találták Demeter Mártát
|
Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/15/hivatali-visszaelesben-bunosnek-talaltak-demeter-martat-aki-azt-allitotta-hogy-honvedsegi-geppel-szallitottak-haza-orban-lanyat-ciprusrol
|
2023-02-15 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Nemzeti Információs Központ (NIK) január 20-i, a titkosítás alól feloldott és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján közzétett prezentációjából mindössze annyi derült ki, hogy a néven nem nevezett, svájci bejegyzésű alapítvány alapítója F.N. svájci diplomata, kuratóriumi tagja D.F. svájci üzletember, és T.F. svájci pénzügyi szakember, elnöke J.F.M svájci ügyvéd. Ezen felül annyit írtak róla, hogy az alapítvány célja „alapvető humanitárius, szociális és politikai jogok erősítése, liberális értékek előmozdítása, vallási, etnikai és nemi sokféleség, az egyenlőség tiszteletben tartása, humanitárius segítségnyújtás”, és hogy „az alapítány aktivitására, valós tevékenységére vonatkozóan nem lelhető fel nyílt forrásból hozzáférhető információ”. Az Átlátszó mégis megfejtette a rejtvényt.
Nem adott meg túl sok támpontot a NIK, aminek alapján a Svájcban bejegyzett több ezer alapítvány közül le lehetett szűkíteni a lehetőségeket, mindössze monogramok álltak rendelkezésre. Ebből egy monogram olyan ügyvédé, akinek feltételezhetően dupla keresztneve van, és ez leginkább a francia nevűekre jellemző. Az ügyvédek nyilvántartásában kantonok alapján lehet listázni a bejegyzett és jelenleg is praktizáló ügyvédeket. Nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy Svájcban 26 kanton van. Több olyan ügyvédet is találtunk, akiknek a monogramja megegyezik a NIK által közölttel. A négy név alapján már le lehetett szűrni, melyikük milyen alapítványban visel tisztséget.
Mivel Svájcban több mint 13000 alapítványt jegyeztek be, ezért reménytelennek tűnt mindet átnézve megtalálni a kapcsolatot. Az egyik alapítványi adatbázisra előfizetve viszont névre is lehet keresni. A beírt nevek alapján pedig tovább lehetett vizsgálódni, hogy melyik alapítvány céljainak leírása felel meg a NIK által prezentáltnak. Az alapítvány nevének megismerése után a svájci cégközlöny adatbázisában tudtunk továbblépni, hogy milyen információkat tartanak nyilván erről az alapítványról.
Nyilvánosan elérhető beszámolókat nem találtunk tőle (Svájcban ez nem kötelező az alapítványoknak), más alapítványok közzétett beszámolóiban azonban felbukkan a Fondation Pluralisme neve, mint támogatóé.
Mire a kutatás végére értünk, az Ezalényeg közleményt tett közzé, amiben szintén az általunk felkutatott alapítvány neve szerepel: „Lapunk kiadója a svájci Fondation Pluralisme alapítványtól kapta azokat a megrendeléseket, ami alapján hír- és tartalomszolgáltatói szolgáltatásokat végzett. […] A szolgálatok ebben az ügyben sajnos Rogán Antal propagandaminiszter felügyelete alatt és az ő megrendelésére dolgoztak, ami önmagában szégyent hoz a nemzetbiztonságért dolgozókra és veszélyt jelent hazánkra.”
Megkerestük őket, de nem nyilatkoztak
A Fondation Pluralisme 2012-ben Genfben alapított civil szervezet, mely önmeghatározása szerint a humanitárius, szociális és politikai emberi jogok, továbbá a liberális értékek előmozdítását kívánja elősegíteni a társadalomban, az oktatásban és a médiában. Háború, polgári, etnikai, vallási vagy faji konfliktusok és környezeti katasztrófák esetén szerepet vállalnak humanitárius segítségnyújtásban, illetve a vallási, etnikai és nemi sokszínűség és egyenlőség megteremtésében a társadalom minden területén.
Az alapítvány tagjai François Nordmann, Jean-François Marti, Thomas Niklaus von Rohr, és Didier Fischer voltak az alapításkor.
Nordmann 2017-ben távozott az alapítványból. Vélhetően ő az a személy, akire mint diplomatára hivatkozik a NIK, csak N.F. monogrammal jelölve az illetőt. A swissinfo.ch által közzétett életrajza szerint tanulmányait a Fribourgi Egyetemen és a genfi Graduate Institute for International Studies-ban végezte, ahol jogot és nemzetközi kapcsolatokat tanult. 1971-től dolgozott a svájci külügyminisztériumban, első kiküldetése 1980-ban volt, az ENSZ-ben képviselte Svájcot New Yorkban. 1984-1992 között Guatemalában és más közép-amerikai országokban töltött be nagyköveti posztot, 1992-ben a svájci külügyminisztérium nemzetközi szervezetekkel foglalkozó osztályának vezetőjének nevezték ki. 1994-ben az Egyesült Királyságban, 2002-ben Franciaországban lett nagykövet, és 2007-ig, visszavonulásáig töltötte be ezt a posztot.
Jean-François Marti ügyvéd a BM Avocats honlapján közzétett szakmai bemutatkozása szerint a fehérgalléros bűnözésre, a vagyon-, szerződési és öröklési jogra specializálta magát. Több alapítványban is kuratóriumi tag, genfi irodája számos cég és alapítvány székhelye. Marti az Átlátszó telefonos érdeklődésére megerősítette, hogy valóban ő a Fondation Pluralisme elnöke, de szabadságra hivatkozva további kérdéseinkre csak későbbiekben ígért választ.
Didier Fischer üzletembernek szintén több cégben és alapítványban is felbukkan a neve. Ő vezeti az 1890 Alapítványt, amely a genfi Servette FC sportklubot tulajdonolja. Írásbeli megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált. Thomas Niklaus von Rohr-Flück szintén üzletember, egy svájci kistelepülésen él, pénzügyi tanácsadással foglalkozik. Őt is felhívtuk, de kérdésünkre egy férfihang csak annyit felelt, hogy nem elérhető, majd amikor megkérdeztük, hogy mikor tudnánk vele beszélni, bontotta a vonalat.
Nyílt forrásokból is sok minden kiderül
Hogy a Fondation Pluralisme pontosan milyen munkát végez és kiket támogat, arra nehéz, de nem lehetetlen válaszolni: nyilvános, az interneten szabadon elérhető forrásokban is számos utalást találtunk a tevékenységükre, ezért nem igazán helytálló a NIK azon megállapítása, hogy „az alapítvány aktivitására, valós tevékenységére vonatkozóan nem lelhető fel nyílt forrásból hozzáférhető információ”.
A nyilvánosan elérhető információk alapján például támogatói a Martin Ennals-díjnak, amit többek közt Genf városa, a Svájci Szövetségi Külügyminisztérium, az Irish Aid, a Norvég Emberi Jogi Alap és a Heinrich Böll Alapítvány is támogat. A díjat 2023-ban Feliciano Reyna (Venezuela), Delphine Djiraibé (Csád) és Khurram Parvez (Kasmír) kapta meg, mindhárman az emberi jogokért küzdenek és állnak ki országaikban.
A Fondation Pluralisme támogatja a Nai Qala Egyesületet is, amit 2007-ben Svájcban alapítottak. Az Afganisztánban aktív szervezet fő célja az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférés javítása, különösen a vidéki, marginalizált közösségekben élő nők esetében, a helyi közösségek fejlesztése, a vidéki Afganisztán fejlesztése.
A Trial International is kapott tőlük támogatást: a 2002-ben alapított civil szervezet célja a nemzetközi bűncselekmények büntetlenségének megakadályozása, jogi segítségnyújtás. A Genfben, Bosznia-Hercegovinában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő Trial International peres ügyekben képviseli ügyfeleit.
Az asiatimes.com 2018-as cikke szerint a Kambodzsából elmenekült ellenzéki politikusokat tömörítő Cambodia National Rescue Movement is kapott támogatást a genfi alapítványtól, amit az USA-ban költöttek el lobbitevékenységre: ennek egy amerikai igazságügyi minisztériumi jelentésben is nyoma van ebben az évben.
Eurómilliók az ellenzéki kampányportálnak
A Fondation Pluralisme és a kuratóriumi tagok esetében nem sikerült fellelnünk semmilyen magyar kötődést, vagy kapcsolódási pontot. A NIK prezentációja szerint a svájci bejegyzésű alapítvány mégis 1,8 millió eurót utalt az Ezalényeg portált kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek 2021 szeptembere és 2022 februárja között, öt részletben. Ez derült ki a második, januári nemzetbiztonsági tájékoztatóból, ami a külföldről érkező pénzek útját mutatja be, és a 2022-es magyarországi választások befolyásolásának gyanúját fogalmazza meg a tranzakciókkal összefüggésben.
Az ügyben eddig közzétett két titkosszolgálati prezentáció szerint az Egyesült Államokból – és ezek szerint Svájcból – érkező dollár- és eurómilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül: a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett végső forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagokban, Orbán Viktor miniszterelnök pedig Soros Györgyre gyanakszik.
A levitézlett óbaloldal propagandagépezete nyelte el a hárommilliárdos amerikai demokráciasegély túlnyomó részét | atlatszo.hu
A titkosszolgálati, rendvédelmi és adóhatósági adatokat összegző NIK megállapításai szerint az AD által elutalt többmilliárdos összeg túlnyomó része annál a baloldali befolyásolási masinériánál kötött ki, aminek a működéséről közel három évvel ezelőtt, a 2019-es önkormányzati választások után az Átlátszón írtunk elsőként.
Az online politikai marketinggel foglalkozó céghálózat központi elemei a Datadat névre hallgató cégcsoport, és az Ezalényeg nevű, hírszájtnak álcázott ellenzéki propagandakiadvány. Az Átlátszó 2020-ban írt róluk először: három éve kiderítettük, hogy az ellenzék számára relatív sikerrel záruló 2019. évi önkormányzati választásokon miképpen működött ez a kampánymasinéria. Akkor több forrásunktól is megtudtuk: a Datadatnál határozták meg azt, hogy milyen célcsoportoknak kell fizetett hirdetésben reklámozni az Ezalényeg által előállított tartalmakat.
Címlapkép: részlet a Nemzeti Információs Központ infografikájából
|
Megfejtettük a titkosszolgálat svájci rejtvényét dollárbaloldal-ügyben
|
Megtaláltuk azt a svájci alapítványt, amiről a Nemzeti Információs Központ a titkosítás alól januárban feloldott második, dollárbaloldal-ügyi országgyűlési tájékoztatójában azt állítja, hogy az Action for Democracy korábban ismertté vált, milliárdos támogatásán felül közel 900 millió forintot küldött az Ezalényeg portálok kiadójának a tavalyi választási kampány során. A genfi bejegyzésű szervezet tisztségviselői nem nyilatkoztak az Átlátszó megkeresésére, de nyilvános forrásokból is sok minden megtudható róluk, és az általuk jegyzett alapítványról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/01/29/megfejtettuk-a-titkosszolgalat-svajci-rejtvenyet-dollarbaloldal-ugyben/
|
2023-01-29 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A fizetett tapsolók után most épp taxira költ a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A nettó 490 milliós tendert még tavaly írta ki a közmédia, az eredményt most tették közzé a közbeszerzési értesítőben. A nyertes Főtaxi az eljárás kezdeti szakaszában kifogással élt, mivel úgy ítélte meg, hogy a kiírás nem teremt lehetőséget igazi versenyre, ezért jogsértő. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban a kérelmet visszautasította, az eljárást pedig megszüntette. Végül a Főtaxi lett a befutó.
Fuvarszervezési szolgáltatásra/taxiszolgáltatásra írt ki közbeszerzési eljárást a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A tender meghívásos volt, vagyis az eljárás két szakaszból állt. Az első körben bárki jelentkezhetett a pályázatra, a másodikban viszont csak ez első körön átjutott cégek tehettek ajánlatot. Végül 2 vállalkozás jelentkezett és jutott tovább a második fordulóba: a Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt., valamint a 6×6 Taxi Közlekedési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Az MTVA 24 hónapos időtartamra keresett szolgáltatót „taxi jellegű személyszállításaihoz kapcsolódó fuvarszervezés” biztosítására napi 24 órás folyamatos rendelkezésre állással, vállalkozási keretszerződés keretében, főként budapesti kiindulási ponttal.
A keretszerződés összege nettó 490 millió forint, várhatóan havi 3 150 db rendeléssel.
A szolgáltatás teljesítésének időtartama a szerződéskötéstől számított 2 év. Amennyiben azonban a keretösszeg a szerződés időtartama alatt nem merül ki, úgy az MTVA-nak lehetősége van legfeljebb összesen 12 hónapos időtartammal meghosszabbítani azt.
A nyertes végül a Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt. lett, mivel a másik pályázó, a 6×6 Taxi Közlekedési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Érdekesség, hogy korábban éppen a 6×6 Taxi Kft.-vel kötött szerződést az MTVA a feladatra 500 millió forint értékben, majd ezt 2020-ban meghosszabbította, és a keretet 549,5 millió forintra emelte.
Sorsolás is dönthetett volna a nyertesről
Az eljárás során a Főtaxi előzetes vitarendezési kérelmet adott be, miután úgy ítélték meg, hogy a kiírás nem teremt lehetőséget igazi versenyre, ezért jogsértő.
Ahogy azt előterjesztésükben írták: az eljárásban esetlegesen részt venni kívánó valamennyi Budapesten működő taxitársaság, amelyik megfelel az alkalmassági szempontoknak is, pontosan ugyanazt az ajánlatot tenné az értékelési szempontokra. Ennek egyik fő oka, hogy Budapesten az alapdíj, a percdíj és a kilométerdíj jogszabály által meghatározottak, amelyektől egyik ajánlattevő sem térhet el.
Többek között emiatt várható volt, hogy minden cég, amely ajánlatot nyújt be, a legmagasabb pontszámot fogja kapni az értékeléskor. Ha pedig több azonos pontszámra értékelt ajánlat kerül az eljárásban az első helyre, akkor a kiírónak, jelen esetben az MTVA-nak közjegyző jelenlétében sorsolást kell tartania.
A közbeszerzési szaktanácsadó szerint ebben az esetben a nyertes személye a szerencsén és nem a szakmai alkalmasságon múlik,
ezért ez csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő mindent megtett a valódi verseny biztosítása érdekében, és ezen erőfeszítései ellenére, véletlenül áll elő az a helyzet, hogy mégiscsak sorsolni kell. A szakértő azonban úgy ítélte meg, hogy az MTVA ezt a helyzetet szándékosan kívánta előidézni, ami pedig „súlyosan jogsértő”.
Ráadásul már az előző, 2019-es közbeszerzési eljárás is hasonlóan zajlott, és annak is sorsolás lett a vége. Vagyis: szerinte az MTVA „pontosan tudja, hogy az általa alkalmazott értékelési szempontok nem eredményeznek valós versenyt”. A Főtaxi ezért kérte az MTVA-t, hogy az értékelési szempontokat vizsgálják felül, és módosítsanak a kiíráson.
A Döntőbizottság nem látott problémát
Az MTVA válaszában vitatta a kifogásokat, ezért a Főtaxi a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult.
A Döntőbizottság szerint az MTVA nem sértett meg egyetlen jogszabályi rendelkezést sem, és a Közbeszerzési törvény sem tartalmaz olyan konkrét normaszöveget, amely szerint az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy mindent megtegyen a közjegyzői sorsolás elkerülésére. Továbbá „a Döntőbizottság a konkrét esetben a közvetlen érdeksérelem fennállását nem látta megvalósulni, mivel a kérelmező jogos érdekét nem befolyásolja a vélt jogsértés, a Döntőbizottság a kérelmező ügyfélképességének hiányát állapította meg a fentiek alapján.” Így, mivel a kérelem előterjesztéséhez nem volt adott a szükséges törvényi feltétel, a hatóság a kérelmet visszautasította, az eljárást pedig megszüntette.
A döntés után a tender folytatódott, a nyertes pedig a Főtaxi lett. A 6×6 Taxi ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
Újabb 30 millió fizetett tapsolókra
Ahogy azt tavaly év végén megírtuk, 2022-ben sem kellett spórolnia a közmédiának – és nem is tette. Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költöttek százmilliókat, de áldoztak fizetett tapsolókra, valamint a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiók fejlesztésére is.
A 444.hu pedig arra mutatott rá, hogy – hiába növekedtek látványosan az évi 120-130 milliárd forint közpénzből működő közmédia személyi és dologi kiadásai – így sem tudták elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. Minderről a lap az MTVA harmadik negyedéves eredménykimutatása alapján számolt be.
Idén is szórta a pénzt a közmédia, a szabad sajtóért tüntetőket távoltartó fejlesztéseket egy börtön is megirigyelhetné | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Úgy tűnik, a tendencia idén is folytatódni fog, hiszen – ahogy arról az RTL.hu elsőként beszámolt – az MTVA már december elején kiírta az újabb tendert a fizetett tapsolókra, és január közepén nyertest is hirdettek a Casting Office Kft. személyében. A közmédia ezúttal is 30 millió forintot szán a szolgáltatásra.
|
Félmilliárdot költ taxira az MTVA, a nyertesről akár sorsolás is dönthetett volna
|
A fizetett tapsolók után most épp taxira költ a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A nettó 490 milliós tendert még tavaly írta ki a közmédia, az eredményt most tették közzé a közbeszerzési értesítőben. A nyertes Főtaxi az eljárás kezdeti szakaszában kifogással élt, mivel úgy ítélte meg, hogy a kiírás nem teremt lehetőséget igazi versenyre, ezért jogsértő. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban a kérelmet visszautasította, az eljárást pedig megszüntette. Végül a Főtaxi lett a befutó.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/31/felmilliardot-kolt-taxira-az-mtva-a-nyertesrol-akar-sorsolas-is-donthetett-volna/
|
2023-01-31 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe 180 országot rangsorol évről évre a közszektor korrupciós kitettsége alapján 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Az indexet az Európai Bizottság egyik háttérintézménye, a Joint Research Center is alkalmas eszköznek találta a hosszabb távú trendek elemzésére. A 2022-es rangsort január 31-én publikálták.
Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek, Dánia 90, Finnország 87, és Új-Zéland 87 ponttal végzett a dobogón, vagyis ezek az országok a legkevésbé korruptak. A lista utolsó három helyén Dél-Szudán (13 pont), Szíria (13 pont) és Szomália (12 pont) osztoznak. A 27 EU tagállam sereghajtói közé Románia (46) és Bulgária (43), illetve Magyarország került.
A jelentés úgy fogalmaz, hogy „Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben zajló, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat betetőzésének tekinthető.”
Egyetlen ország sem rontott annyit, mint hazánk
Magyarország 42 pontot szerzett, és ezzel a 77. helyén végzett, ami világviszonylatban közepes eredménynek tekinthető. Uniós összevetésben már kevésbé fényes a helyzet, idén az EU tagállamok pontszámának átlaga 63,6 volt, ami pontosan 21 ponttal több, mint amennyit hazánk kapott.
Egy ideje azonban már rendre az utolsók közé tartozunk: 2012-ben 55 ponttal még az EU-n belül a 19. helyen álltunk, ezt követően az ország korrupcióval szembeni teljesítménye folyamatosan romlott. 2019-ben és tavaly már csak Bulgáriát tudtuk megelőzni, idén azonban Bulgária valamennyit javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján, így az EU legkorruptabb országává váltunk. Erre még soha nem volt példa, korábban ugyanis más tagállamokkal holtversenyben foglaltunk el a sereghajtó pozíciót. Tizenegy év alatt háromszor – 2017-ben, 2019-ben és 2021-ben – voltunk az EU második legkorruptabb tagállama a Korrupció Érzékelési Index pontszámai alapján.
Ha a közép- és kelet-európai országok eredményeit vizsgáljuk, akkor is egyértelművé válik a magyar lemaradás: a balti államok folyamatosan javítottak a korrupcióval szembeni fellépésük eredményességén, tíz év alatt Észtország és Lettország 10 ponttal növelte pontszámát. Ezzel párhuzamosan Magyarország a Balkán és Kelet-Európa országainak szintjére esett vissza.
A magyar kormány gyengülő korrupció elleni teljesítménye a V4 országaihoz viszonyítva még inkább szembeötlő, vagyis azt látjuk, hogy hazánk eredménye egyre inkább elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Ez a hetedik alkalom, hogy Magyarország a V4-csoport utolsó helyén végzett. Szlovákia 11 ponttal, Lengyelország 13 ponttal, Csehország pedig 14 ponttal kapott többet hazánknál.
Az elmúlt 10 évben Magyarország pontszáma tizenhárommal csökkent, és 31 helyezést rontott a ranglistán.
A Transparency kiemeli: egyetlen más ország helyezése sem zuhant ilyen mértékben az elmúlt évtizedben.
Globális szinten Kuvaittal, Burkina Faso-val, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trinidad és Tobago-val, illetve Vietnámmal van hazánk azonos szinten, ezek az országok mind 42 pontot értek el idén. „Nem túl előkelő társaságba került Magyarország” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a 2022-es Korrupció Érzékelési Index eredményeinek bemutatóján, amelyet a CEU épületében tartottak, 2023. január 31-én délelőtt.
A 2021-as Korrupció Érzékelési Indexről tavaly január végén számoltunk be az Átlátszón, ekkor a 180 országból a 73. helyen álltunk, amivel szintén Európa sereghajtói közé kerültünk.
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, egyre lejjebb csúszunk a Transparency International rangsorán | atlatszo.hu
Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19.
Romokban a jogállam
A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek bemutatásával egy időben a Transparency International Magyarország ezúttal is közzétette a korrupciós helyzetet elemző éves jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós források felhasználásának rendszerét, továbbá a korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.
„Jogállam klasszikus értelemben már nem létezik Magyarországon. Az állam foglyul ejtése befejezett ténynek tekinthető, mégis, ennek ellenére azt lehet mondani, hogy a 2022-es év fontos év volt a jogállamiság szempontjából: az EU 10 év után észbe kapott, és elindította a jogállamisági eljárást. Most nagyon úgy tűnik, hogy megvan a politikai akarat arra vonatkozóan, hogy szankcionálják a jogsértéseket” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján.
A jelentés a korrupció elleni intézkedések közül néhányat részletesen is bemutat. A tavalyi év kapcsán kiemeli a jogállamisági eljárást, amelyet 2022 áprilisában, az EU történetében először a magyar kormánnyal szemben aktiváltak, és ami közel ötezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezését tette bizonytalanná.
Uniós pávatánc: Megúszhatjuk forrásvesztés nélkül a jogállamisági eljárást? | atlatszo.hu
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést.
Az elfogadott helyreállítási alap forrásai csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkezhetnek, amelyek közül a legfontosabbakkal, mint például az Integritási Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozásával (aminek az Átlátszó főszerkesztője is tagja), a közérdekű adatokhoz való hozzáférés változásaival, valamint a KEKVA-k működésével részletesen is foglalkozott a jelentés.
„A kormány célja a pénz megszerzése, nem a jogállam helyreállítása” – foglalta össze Martin József Péter a Transparency álláspontját a kormány korrupcióellenes intézkedéseivel kapcsolatban.
|
Hazánk az utolsó EU-s helyen áll a Korrupció Érzékelési Index szerint
|
A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2023/01/31/az-allam-foglyul-ejtese-befejezett-teny-hazank-az-utolso-eu-s-helyen-all-a-korrupcio-erzekelesi-index-szerint/
|
2023-02-15 18:49:40
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Eddig több mint egymilliárdba került az új győri Mosoni-Duna-híd leállított építése – tudta meg az Átlátszó az illetékes minisztériumtól. A beruházás csaknem 33 milliárdból épült volna, azonban a STRABAG-nak odaítélt projektet a választások után lefújták. A beruházó nem verte nagydobra, hogy a híd miatt már jó előre letarolták a fákat. Arról pedig főleg nem beszélnek, hogy a láncfűrészek Natura 2000 területen zúgtak fel.
A hidak városának is nevezett Győrben a várost átszelő három folyó (Mosoni-Duna, Rába, Rábca) partjait jó néhány híd köti össze. A Mosoni-Dunán négy átkelő van, a leállított beruházás az ötödik lett volna a sorban. Az új híd az ipari zónát a kertvárosi résszel kötötte volna össze. A hivatalos kommunikáció szerint azért lenne rá szükség, hogy Győr belvárosának autóforgalmát tehermentesítse. Ahogy a leállított vagy elhalasztott győri beruházásokról írt korábbi cikkünkben is említettük, az új győri híd is az elmaradó, a választás után leállított helyi projektek között van.
A projekt kezdetben 22,5 milliárdra becsült költsége csaknem 33 milliárdra nőtt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által kiírt tender nyertese a STRABAG Generálépítő Kft. lett. Az ár a több mint 200 méter hosszú, csaknem 70 méter magas híd megépítésén túl magába foglalt egy közel két kilométeres új elkerülőutat (2×2 sávos: 1,251 km, 2×1 sávos: 0,651 km), és több körforgalmat is.
A fákat kivágták, a beruházást lefújták
Az ugytudjuk.hu számolt be arról, hogy a hídépítés miatt kivágtak egy csomó fát. Azonban arról nem esett szó, hogy mekkora mértékű volt a fairtás, és milyen közel volt védett területhez.
Megnéztük a beruházás tervezett helyét a műholdképeken, amelyeken látszódik, hogy a híd nyomvonalában egy jókora erdős részt letaroltak.
Megkerestük a beruházásban illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM).
„A projekt megvalósítására kiadott környezetvédelmi engedély az állatok védelme érdekében a fakitermelést, cserjeirtást, gyephántást vegetációs időszakon kívül október és március hónap között engedélyezte” – válaszolta a minisztérium.
A tárca elmondta:
„Az engedély alapján a NIF Zrt. az 1 sz. főút és a 1301 j. út között a kivitelezéssel érintett terület megtisztítását 2021. november 1-jén megkezdte és a tél folyamán a fák letermelése megtörtént. A jelentős fakivágás a Mosoni-Duna és az új Bácsai út (600 méter) és a Ladik utca térségében (200 m) valósult meg. Az új Bácsai úti körforgalom térségében azon fák, amelyek méretük miatt még áttelepítésre alkalmasak voltak, új helyszínre kerültek a csomópont térségében.”
Az ÉKM azt válaszolta, hogy összesen nettó 1 milliárd 157 millió forintba került az előkészítés.
A pénzből a következőket fizették: az engedélyezési, kiviteli terv készítése, az építési engedélyek megszerzése, a kivitelezéshez szükséges területek megvásárlása, a fakivágás, az épületbontás, a kivitelezői közbeszerzés lefolytatása.
A tárca bízik abban, hogy mihamarabb újraindítják a beruházást, szerintük „a projekt későbbi megvalósítása szempontjából a terület kivitelezésre történő előkészítése nem volt felesleges munka. A projekt továbbra is hatályos építési engedéllyel rendelkezik, előkészítése befejeződött. Újbóli elrendelés esetén a kivitelező kiválasztása után a kivitelezést azonnal meg lehet kezdeni. A környezetvédelmi engedély fakivágással kapcsolatos előírásai már nem késleltethetik a kivitelezés megindítását. Bízva a projekt mielőbbi megvalósításában a szakasz ismételt befásítása nem indokolt, mert az elültetett fákat újból a szakaszról el kellene távolítani” – tették hozzá.
Azonban arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy hány fát vágtak ki. Az előzetes környezeti hatástanulmányt is szerettük volna megismertetni az olvasókkal, de azt sem kaptuk meg a minisztériumtól.
De hiába kértük ki, s tettük fel a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak is a fenti kérdéseket, nem kaptunk rájuk választ. Még azt sem közölték, hogy az ügyben valamilyen okból a Vas Vármegyei Kormányhivatal járt el zöldhatóságként. Az Átlátszó őket is megkereste.
Lapunk megkérdezte a leállított hídépítésről Győr fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást is. A kormánypárti városvezető az e-mailben feltett kérdésünkre azt válaszolta:
„Győr polgármestereként bízom abban, hogy az új győri Mosoni-Duna-híd, ha nem is az eredetileg tervezett ütemezés szerint, de meg fog épülni.”
A Natura 2000 védettség nem állítja meg a láncfűrészt
„Ezen a területen van a Szigetköz Natura 2000 védettségű területének határa is” – ezt az Innotéka portál említi meg a híd kapcsán.
A térképen megnéztük, hogy a letarolt rész mégis milyen közel van a védett területekhez.
A térképek alapján a legmagasabb természetvédelmi besorolásba esik, Natura 2000 terület.
A beruházó és a polgármester mégsem tartotta fontosnak közölni, hogy a Mosoni-Dunától északra lévő terep az Európai Unió legértékesebb természetvédelmi területének a része. Ami még aggasztóbb, hogy a zöldhatóságként eljáró kormányhivatalnál sem akadt meg a folyamat.
Több száz fát taroltak le
Azt semelyik szerv nem volt hajlandó elárulni, hogy a projekt miatt hány fát vágtak ki. A győri önkormányzat weboldalán találtunk egy dokumentumot, ami szerint Dézsi Csaba András polgármester 2021. szeptember 30-án az önkormányzat nevében tulajdonosi hozzájárulást adott az önkormányzati tulajdonban lévő, a híd- és útépítés nyomvonalán elhelyezkedő egyik területen (0629/8. helyrajzi szám) lévő 310 fa kivágásához.
Előírták, hogy a kivágott fák pótlását 620 darab (minimum 12/14-es méretű) oszlopos juharfával kell elvégezni.
Ezen kívül máshol is vágtak ki fákat, azt nem tudni, hogy pontosan mennyit.
A kivágott fák helyett 828 fát ültetnek. Kis kutakodás után, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) honlapján találtunk egy 2021 októberi közleményt, mely szerint a kivágott fák helyére a nyomvonal mellett a projekt befejezése után mintegy 208 darab 8/10 törzskörméretű és 620 darab 12/14 törzsméretű facsemete, továbbá mintegy 2500 darab cserje kerül majd elültetésre. A füvesítés pedig 67 ezer négyzetméteren fog megtörténni.
A fapótlásból arra következtetünk, hogy körülbelül száz fát vághattak még ki az önkormányzati telken kívül.
Akkora a kereslet a fára, hogy a meghirdetett ár másfélszereséért adott el útépítés miatt kivágott faanyagot a NIF | atlatszo.hu
A magyar külügyminisztert jachtoztató kormányközeli nagyvállalkozó Duna Aszfalt Kft-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták.
Az érintettek megnémultak
Miután fény derítettünk a Natura 2000-es érintettségre, újabb leveleket küldtünk ki. Az illetékes kormányhivataltól megkérdeztük, hogy mégis, mekkora rész esik a Natura 2000-es területre. Valamint azt is szerettük volna megtudni, hogy a fakivágás pontosan milyen engedély, illetve előzetes szakhatósági vizsgálat alapján történt.
Az ügyben a minisztériumnál, illetve a fakivágáshoz hozzájárulást adó győri polgármesternél is érdeklődtünk, de sehonnan sem reagáltak a megkeresésünkre. Dézsi Csaba András hivatalából telefonon még választ is ígértek, ám az nem érkezett meg.
Győr már az energiaválság előtt befékezett: több beruházás is elmaradt vagy késik | atlatszo.hu
Idén nyárra tervezték a megújult győri Adyvárosi Sportcentrum átadását, ez azonban elmaradt. Rákérdeztünk a beruházónál ennek okára, illetve arra is, hogy mikor fejeződik be a felújítás. Fűzy András, a Széchenyi Kosárlabda Akadémia és az UNI Győr kosárlabdacsapat elnöke az Átlátszó kérdésére elmondta, „a létesítmény 2023 első negyedévében lesz átadva”.
Címlapkép: Natura 2000 területen taroltak le fákat az új Mosoni-Duna-híd miatt (forrás: Google Earth / Natura 2000)
|
Natura 2000 területen tarolták le a fákat, aztán lefújták az új Mosoni-Duna-hidat
|
Eddig több mint egymilliárdba került az új győri Mosoni-Duna-híd leállított építése – tudta meg az Átlátszó az illetékes minisztériumtól. A beruházás csaknem 33 milliárdból épült volna, azonban a STRABAG-nak odaítélt projektet a választások után lefújták. A beruházó nem verte nagydobra, hogy a híd miatt már jó előre letarolták a fákat. Arról pedig főleg nem beszélnek, hogy a láncfűrészek Natura 2000 területen zúgtak fel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/31/natura-2000-teruleten-taroltak-le-a-fakat-aztan-lefujtak-az-uj-mosoni-duna-hidat/
|
2023-01-31 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.
„Elkészültek a Magyarországon gyártott, világszínvonalú lélegeztetőgépek” – 2020. szeptember 25-én az origo.hu Szijjártó Péterre hivatkozva arról számolt be, hogy „a Magyarországon gyártott lélegeztetőgép technológiai szempontból ma a legjobb a világpiacon: korhatár nélkül alkalmazható, alacsony energiafelhasználású és függetleníthető a kórházban lévő intenzív osztályokon rendelkezésre álló sűrített levegőt biztosító kiállásoktól.”
A Celitron egy magyar gyártó cég, amely a kutatásra és a fejlesztésre helyezi a hangsúlyt a sterilizálás és a fertőzésveszélyes hulladékkezelési rendszerek terén. Világszerte több mint 80 országban már több mint 400 kórházi veszélyeshulladék-kezelő egységet (hulladékfertőtlenítő berendezést), valamint több mint 4000 gőzsterilizálót telepítettek – emlékeztetett a kormánypárti lap.
Szijjártó Péter akkor azt is mondta a holland hátterű váci cég telephelyén tartott sajtótájékoztatón, hogy „a gépet a Honvédkórházban, a debreceni egyetemi kórházban és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) is tesztelték, és mindenhonnan csak a legjobb visszajelzések érkeztek. A legyártott gépekből 900 darab szállításra kész, 100 darabot még tesztelnek.”
Miért pont a Celitrontól rendeltek?
Hogy miként esett a nem lélegeztetőgépgyártással foglalkozó cégre a választás, arról Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos alezredese írt. A ma is elérhető dokumentum szerint „A külföldről történő lélegeztetőgép beszerzés azonban komoly akadályokba ütközött. Az ismert, kipróbált, jó minőségű európai beszállítóktól részben exporttilalom, részben kapacitáshiány miatt lehetetlen volt importálni. A világ országai a hatalmas tartalékokkal rendelkező kínai állam felé fordultak, azonban a kínai piacon elérhető lélegeztetőgépek minősége változó volt.”
Az orvos alezredes tanulmányában az is szerepel, hogy „Egy korábban más jellegű termelést folytató cég birtokolta a Panther 5 lélegeztetőgép licenszének jogát. A váci telephelyű cég részére (Celitron Medical Technologies Kft.) kormányzati együttműködés segítségével sikerült a szükséges alkatrészeket gazdaságdiplomáciai eszközökkel beszerezni, így biztosítva a gyors határidőket. A kormány által biztosított logisztikai, szállítási segítséggel a gyártási folyamat is felgyorsítható volt. A cég gyártókapacitásának felépítése 2020 áprilisában kezdődött meg. A kormányzati megrendelésre készülő professzionális, modern lélegeztetőgépek első száz darabja 2020. július elejére, majd első ezer darabja 2020 augusztusára elkészült.”
Az írás szerint „A Panther 5 használati utasítása a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság honlapjáról illetve a https://tinyurl.com/Panther5HUN oldalról letölthető.” Ez a link már nem működik, de egy török oldalon elérhető egy prospektus a Celitron által gyártott eszközről.
Már halmokban álltak a százmilliárdérokért beszerzett kínai gépek
Két és fél évvel a covid-járvány után a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) küldött közadatigénylésünkre kapott válaszból az derül ki, hogy a 2020. szeptember 25-i sajtótájékoztató után indult a Celitron által gyártott Panther 5 típusú lélegeztetőgépek szállítása.
Pedig ekkor már 15 825 gép állt a raktárban,
ahogy ezt korábban a KKM-re hivatkozva írta a Direkt36. Ahogy akkor fogalmaztak, ezek augusztus elejére már megérkeztek. A külföldről beszerzett lélegezetőgépek átlagára 57 106 euró volt (jelenlegi árfolyamon 20,1 milló forint), így összesen több mint 300 milliárd forintba kerültek.
A KKM a Celitron Medical Technologies Kft.-vel kötött szerződéssel kapcsolatban azt közölte, hogy „Az Eladó az 1.000 darab lélegeztetőgépet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (az Országos Kórházi Főigazgatóság jogelődje) raktárába 2020. december 10. napjáig szállította le, az alábbi négy ütemben:
I. ütem: 250 darab 2020.10. hónapjában került beszállításra;
II. ütem: 250 darab 2020.11.02-03. között került beszállításra;
III. ütem: 250 darab 2020.11.06-16. között került beszállításra;
IV. ütem: 250 darab 2020.11.17.-2020.12.10. között került beszállításra.”
A Celitrontól vásárolt eszközök darabára a KKM tájékoztatása szerint 29 ezer euró + ÁFA volt, ami az akkori 360 forintos euróval számolva nettó 10,4 millió forint gépenként. Az 1000 készülék így 10,4 milliárd forintba került.
A KKM most azt is közölte, a gépekből mennyi ment külföldre: 123 darab
Raktározás drágán
A hazai kórházakba is jutott gép, ez viszont egy 2021-es cikkünkből derül ki. Akkor megírtuk, „perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa.” Nagy részük, bő 13 ezer darab raktárban állt, néhány száz darabot más országoknak adtunk, és 3 288 darab került hazai kórházakba. Az adatok szerint összesen 484 Celitron-gépet (Panther 5) osztott ki az ÁEEK 2021-ig.
Most, az újabb adatigénylésünkre az ÁEEK azt közölte, 2021 után még 353 darab Panther 5 típusú gépet adtak ki, így
a megrendelt 1000 darabból végül 837 valamilyen egészségügyi intézménybe, 163 pedig a raktárba került.
Vagyis a kormány ezzel azt is elismerte, hogy a tízezerszám rendelt kínai gépek alkalmatlanok voltak a hazai felhasználásra, ezért egy másik típus gyártására adott megbízást.
Legutóbb megírtuk, hogy a közel 14 ezer gép tárolása közel 400 millió forintot vitt el 2020 októbere óta. Arról is beszámoltunk, hogy több mint 17 milliárdért adott el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek a Fourcardinal Tanácsadó Kft., ami két év alatt 20 milliárd forint profitot realizált. A nagy siker után pedig úgy döntött a tulajdonos, hogy végelszámolással megszünteti a hatalmasat kaszáló társaságot. A magyar állam a koronavírus járvány idején háromszáz milliárd forintot költött az eszközökre.
Hiába a sok gép, ha kevés a szakember
Jó kérdés, hogy mennyire volt indokolt 2020 őszén még 10 milliárdért lélegeztetőgépeket venni. A válaszhoz érdemes felidézni a Népszava 2021-es cikkét. Akkor Lantos Gabriellára, az Új Világ Néppárt szakpolitikusára hivatkozva azt írták, hogy „igaza volt Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, amikor ezer lélegeztetőgépre kapcsolt betegnél húzta meg a magyar kórházi hálózat intenzív ellátásra képes kapacitásainak határát. A korábban egy nagy magánkórházat igazgató szakember szerint
a határ 800 és 1200 ágy között van, ennyi beteget lehet jó minőségben lélegeztetni a meglévő szakemberlétszámmal,
tehát már ezen a vonalon billeg az ellátás.” Lantos Gabriella hozzátette: „1200 beteg fölött már majd mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója”.
A problémáról Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos is írt az Átlátszón. A koronavírus-járvány hazai kitörése után nem sokkal, 2020 áprilisában Lovas felhívta a figyelmet arra, hogy „önmagában a lélegeztetőgéppel nem sokat érünk, ha nincs mellette elég és jól képzett személyzet, akkor mindegy, hogy hány ezer van belőle”.
A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, mondja egy covidos betegeket kezelő orvos | atlatszo.hu
Az egy figyelmeztető jel például egy orvos számára, ha fokozódik a légszomj, nő a légzési munka, elkékül a beteg bőre, és oxigénmaszk mellett is romlik az állapota. Az oxigénhiánynak objektív jeleit is tudják mérni az orvosok, mint például a vér oxigén-szaturációját (vagyis a vér oxigéntelítettségét).
Milliárdok jutalékra
A Celitron elsősorban exportra termelt, ez derül ki a cég pénzügyi beszámolóiból. Hogy mennyire sikeresen, azt nehéz megmondani: 2015-2019 között 7,2 milliárd forint bevételt értek el, az üzemi eredményük negatív volt, összesen mínusz 1 milliárd forint. Vagyis ennyit kellett a tulajdonosnak pótolnia.
A 2020-as kormányzati üzlet 10 milliárdos hazai bevételt hozott a cégnek, a nyereség 2,9 milliárd forint lett. A KKM tájékoztatása szerint minden egyes lélegeztetőgépért 29 ezer euró + áfát fizettek, az akkori 360 forintos euróval számolva ez nettó 10,4 millió forint gépenként. Az 1000 egység így 10,4 milliárd forintba került.
Az izraeli tulajdonos nem vett fel jutalékot, a bevételből egy jelentős rész közvetítőhöz került. A disztribútori jutalék a cég kiegészítő mellékletei szerint 2018-ban 23,7 millió, a 2019-ben 42 millió forint volt. A lélegeztetőgép-üzlet után ez 1,499 milliárd forintra nőtt, majd 2022-re újabb 804 millió forintot irányoztak elő.
A cég honlapján nincs egy sor sem a lélegeztetőgépekről. A Celitrontól azt kérdeztük,
hogy a Külügyminisztérium megrendelésén kívül mennyi ilyen Panther 5 típusú készüléket gyártottak le
a típus leírása hol érhető el,
mennyire lett keresett a termékük,
2020-ban mi alapján és hogyan döntöttek a készülék gyártása mellett,
mennyiért lehet ezt a készüléket most megrendelni, milyen támogatást és meddig adnak hozzá, milyen feltételekkel.
Merthogy 2021-ben a cég ismét veszteséges volt, az üzemi eredménye -348 millió forint lett. A NAV egyik közleményében úgy fogalmaz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyeli az olyan adózók tevékenységét is, akik a bevallásaik alapján folyamatosan veszteségesen működnek.
Ahogy írják: „minden vállalkozás alapvető célja, hogy nyereséget termeljen. Ez a bevallási adatokban is visszaköszön, azaz látszik, hogy megéri fenntartani a vállalkozást. A NAV revizorai azonban többször találkoznak olyan adóbevallásokkal, amely alapján a vállalkozó több éven át csak veszteséget termel.” Ilyenkor jogosan merül fel az adóhatóság szerint a kérdés:
miért működtet valaki egy tartósan veszteséges vállalkozást?
A CELITRON Medical Technologies Kft. tulajdonosa a holland bejegyzésű Celitron B.V. vállalat. A holland nyilvántartások szerint komoly nyereség az anyavállalatnál sem jelentkezik.
Titkok a kínai gépek körül
A Transparency International (TI) pedig azért indított pert, hogy kiderüljön, a 300 milliárd forintért vásárolt kínai lélegeztetőgépek közül hány darabot sikerült eladnia a kormánynak. Jogerősen nyertek, de a Kúriához fordult a Belügyminisztérium, így egyelőre nem kell megmondania, mennyi lélegeztetőgépet adtak el.
A Szijjártó Péter vezette KKM is a Kúriához szaladt, miután szeptemberben jogerős bírósági ítélet kötelezte a tárcát a lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatos dokumentumok kiadására, amelyekért végrehajtókat is küldött a momentumos Tompos Márton.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Egy Panther 5 típusú lélegeztetőgép (fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
|
Tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-biznisz: akkor kezdtek szállítani, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban
|
Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/09/tizmilliardos-hazai-lelegeztetogep-biznisz-akkor-kezdtek-oket-szallitani-amikor-mar-15-ezer-kinai-gep-allt-a-raktarban/
|
2023-02-09 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A brüsszeli politika pénzelt éveken keresztül több Fidesz-közeliként ismert szervezetet is. 2018 és 2020 között eurótízezreket érő megbízásokat kaptak az Európai Néppárt képviselőcsoportjától az Alapjogokért Központot működtető, a Remix angol nyelvű orbánista hírszájtot kiadó, és a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek is. DK-s kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízást, köztük egy olyan is, amelyik az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kapcsolódik.
Éveken keresztül összesen majdnem 75 millió forintos értékben bíztak meg Brüsszelből különböző feladatokkal több olyan magyar szervezetet, amelyek a Fideszhez kötődőként ismertek. A megbízásokat az Európai Parlament egyik pártcsoportja adta. Ennek a csoportosulásnak, az Európai Néppártnak volt a tagja korábban a magyar kormánypárt is.
A 2020-21 közötti időszak megbízásairól szóló adatok az Európai Parlament (EP) oldalán nyilvánosan elérhetőek, sőt, a szájton keresve a 2018-19-es dokumentumokat is meg lehet találni. Az elérhető adatok szerint a Fideszhez informálisan kapcsolódó szervezetek legutoljára 2020-ban kaptak az Európai Néppárttól (EPP) megbízást. A magyar kormánypárt 2021 elején el is hagyta a néppárti istállót, a fideszes képviselők azóta a függetlenek között ülnek az EP-ben.
Mráz Ágoston, a több szerződést is begyűjtő Nézőpont-csoport vezetője az Átlátszó kérdésére azt mondta, korábbi megbízatásuk „azzal függ össze, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt, és minden tagpártnak van beleszólása abba, hogy a frakció mit rendel”.
A megbízások teljesüléséről, a konkrét kifizetésekről nincs megismerhető nyilvános adat, de semmi okunk feltételezni, hogy ezek ne mentek volna végbe.
Az EP-ben frakcióval bíró európai pártcsoportokat az Európai Unió költségvetéséből finanszírozzák. (Az európai pártcsoportok formailag különböznek a náluknál kisebb formációktól, az úgynevezett európai pártoktól, de miután az Európai Néppárt csoportjának egyetlen tagja maga a Néppárt, ebben a cikkben a csoportra is ezen a néven hivatkozunk).
A finanszírozási kérelmeket az Európai Parlamenthez kell benyújtani. Az európai pártcsoportok éves költségvetései jellemzően az adott évre szolgáló EP-finanszírozásból, az előző év EP-finanszírozásából megmaradt és a tárgyévre áthozott részéből, és más saját forrásokból állnak össze.
Az Európai Néppárt csoportjának nyilvános éves beszámolóiból azt lehet kiolvasni, hogy a 2018-2020 közötti időszakban a párt büdzséje szinte kizárólag olyan forrásokból állt össze, amelyeknek feladója az EP volt. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-közeli szervezetekhez érkező pénzek is innen származtak.
A Fidesz-kötődésű szervezetek néppárti megbízásain túl a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű formáció is kötött magyar politikai bekötöttségű szerződéseket. Az S&D olyan vállalatokkal szerződött, amelyeknek sajtóhírek alapján az ehhez az európai pártcsaládhoz tartozó ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) környezetéhez van kapcsolódása. Az egyik ilyen cég az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kötődik.
Sem a Fideszhez, sem a DK-hoz kötődő szervezetek megbízásaival kapcsolatban sincs olyan értesülésünk, ami alapján bármiféle törvénytelenség gyanúja merülhetne fel a szerződések dolgában. Így olyan körülményt nem ismerünk, ami miatt az ellenzéki kapcsolódású szervezeteknek magyarázkodnia kéne. Annál inkább a fideszes bekötöttségű brigádnak, hiszen a kormánypárt évek óta azt harsogja, hogy Brüsszelt meg kell állítani.
Fideszes politikusok rendszeresen támadják azzal az ellenzéket, hogy őket külföldről, adott esetben „Brüsszelből pénzelik”. 2016-ban Németh Szilárd, a párt akkori frakcióvezető-helyettese beszélt arról sajtótájékoztatón, hogy „Brüsszelből pénzelik” a DK akkori tevékenységét. 2020-ban az állami hírügynökség adta közre, hogy Hollik István a párt kommunikációs vezetőjeként arról beszélt, hogy Dobrev Klára, a DK politikusa tevékenységét pénzelik Brüsszelből. Erről a Fidesz akkor egy drámai hangvételű videót is közzétett.
A Fideszhez kapcsolódó médiumok, elemzők és társaik ezekbe a vádakba bele szokták csomagolni a független médiát és civil szervezeteket is. Az Origón néhány hónapja jelent meg egy cikk arról, hogy „Brüsszel milliókat fizet a magyar baloldali propagandalapoknak”. Korábban a TV2 hírműsora adott le egy szegmenst arról, hogy a „nemcsak a baloldali pártok, de a baloldali szakértők és a baloldali média is külföldi pénzből él. Ez magyarázhatja, hogy miért áll a baloldal számos kérdésben a külföldi érdekek és Brüsszel mellett”.
Nemrégiben pedig a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki arról közleményt, hogy a Transparency International korrupciós vizsgálata azért nem jó, mert „sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta”.
Eurótízezreket érő megbízások Fidesz-közeli szervezeteknek
A Fidesz-holdudvarba tartozó megbízottak között elemzőintézeteket és hírszájtot kiadó vállalkozást is találni. Brüsszeli pénzt kapott az Alapjogokért Központot működtető nonprofit kft., a Fidesz korábbi, amerikai kampánytanácsadójához tartozó Remix című híroldalt működtető cég, valamint a szintén Fidesz-közeli Nézőpont-csoporthoz tartozó több vállalkozás is.
Őket kérdéseinkkel kerestük, ám azokra a kézirat lezárásáig csak a Nézőpont-csoport részéről érkezett válasz.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2020-ban kapott 20 ezer eurós, azaz 7,5 millió forint értékű megbízást az EPP-től „kutatás, jogi elemzés” tárgykörében. Ez a szervezet működteti az Alapjogokért Központ (AK) névre hallgató elemzőintézetet, ami az Orbán-kormány politikai álláspontját támogató jogi elemzéseket szokott készíteni.
Korábban a Fidesz pártalapítványának tízmilliós nagyságrendű adományai finanszírozták az AK működését. Manapság már Orbán Viktor kormányától, egy alapítványon keresztül érkeznek a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb összegek a nonprofit kft.-hez. Az Alapjogokért Központnál csak 2018 és 2022 között összesen 3,6 milliárd forintot meghaladó összegű, közpénzből származó támogatást kasszíroztak.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba | atlatszo.hu
Cikkünkben több szervezet és személy neve szerepel. Noha a látható részletek összetett képet rajzolnak ki, a mögöttük álló történet nagyon is egyértelmű: a pénzek jellemzően a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodából indultak eredetileg, és a Batthyány Lajos Alapítvány csatornázta őket tovább az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Az AK személyesen is kötődik a kormánypártok politikai szervezeti hátteréhez. Az eurótízezrekért brüsszeli megbízást vállaló nonprofit cég tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós. Szánthó korábban a Fidesz-szatellit mikroformáció, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezetéhez, az Ifjúsági Keresztényténydemokrata Szövetséghez (IKSZ) tartozott.
Egy korábban online elérhető beszámoló szerint Szánthó 2013-ban az EPP ifjúsági szervezetének szófiai kongresszusán hivatalosan a Fidesz ifjúsági szervezetének delegáltjaként vett részt. A szöveg szerint „a Fidelitas küldöttjeként Szánthó Miklós IKSZ-es politikus is szavazati joggal rendelkezett”.
Az AK több más kulcsalakjának Szánthónál is közelebbi tapasztalatai vannak a kormánypárti politizálásról. Kovács István stratégiai igazgató a 2019-es EP-választáskor a Fidesz listáján indult, és csak hajszálon múlt, hogy nem jutott be a testületbe. Törcsi Péter ügyvezető igazgató a Magyar Narancs korábbi cikke szerint anno az IKSZ alelnöke volt, 2013-ban pedig a Fidesz–KDNP jelöltjeként nyert a solymári időközi képviselő-választáson.
Az AK néppárti megbízásának évében Szánthó a Magyar Nemzetnek írott véleménycikkében megállapította, hogy a Fidesszel a csoporton belül szembeforduló más európai pártok mindegyikének „van hivatalos LMBT-tagozata”, hovatovább „az egykoron szebb napokat megélt keresztyéndemokrata európai pártszövetséget egyszerűen felzabálta […] a totális elmebaj.”
Érdekesség, hogy miközben Szánthó az AK igazgatójaként jegyezte a cikket, abban mégsem tett említést sem arról, hogy az általa irányított szervezet szerződéses kapcsolatban állna a cikk tárgyául szolgáló Európai Néppárttal, sem pedig arról, hogy a cikk megjelenésének időpillanatában személyesen Szánthó a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) kuratóriumát is elnökölte. Márpedig a több száz Fidesz-barát médiacímet birtokló KESMA a tulajdonosa a Magyar Nemzet kiadójának is.
Ugyan már nem elnökként, de a brüsszeli pénzes megbízást elfogadó Alapjogokért Központot vezető Szánthó Miklós akkor is a KESMA-t irányító háromtagú kuratóriumában foglalt helyet, amikor a Magyar Nemzet a közelmúltban beszámolt arról, hogy más kormányközeli civilszervezeti vezetők szerint az Átlátszó nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mert külföldi szervezetektől kapott támogatást. Ezt a cikket aztán a KESMA számos kiadványa átvette. A Magyar Nemzetben közölték azokat a véleménycikkeket is, amelyek nemzetárulást emlegetve azt sérelmezték, hogy az Átlátszó egy európai újságírói együttműködésben vett részt.
Egy másik kormányközeli vállalkozás az évek során összesen 46 millió forintos értékben kapott megbízásokat a brüsszeli képviselőcsoporttól. A FWD Affairs Kft. 2018-ban webszájt üzemeltetésére kapott 62 ezer eurós (20,5 millió forint), 2019-ben ugyanerre 44 ezer eurós (15 millió forint), 2020-ban pedig Magyarországgal kapcsolatos „internet és közösségi média” tárgyában 29 ezer eurós (10,5 millió forint) megbízást.
A stratégiai kommunikációban utazó FWD Affairs tulajdonosa a Budapesten élő amerikai állampolgár Patrick Egan, aki az amerikai Republikánus Párt környékéről zsilipelt át Fidesz-közelbe az elmúlt néhány évtizedben. A férfi felesége, Vizér-Egan Klára korábban a budapesti XV. kerületben volt fideszes alpolgármester.
A kommunikációs tanácsadással foglalkozó cég 2010-ben Tarlós István sikeres főpolgármesteri kampányán dolgozott. 2014-ben Orbán Viktor Miniszterelnöksége, 2016-ban Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája bízta meg őket kommunikációs feladatokkal.
A FWD Affairsről korábban azért írtunk, mert részben adófizetői pénzből működtetnek egy angol nyelvű híroldalt. Ez az rmx.news címen elérhető Remix, ami az Orbán Viktornak kedves szempontokat visszhangozza. A kormány az AK-t is finanszírozó alapítványon keresztül 2020 óta több mint 150 millió forintot juttatott a vállalatnak.
Magyar közpénzből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadóinak angol nyelvű híroldala | atlatszo.hu
Magyar közpénzből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadóinak angol nyelvű híroldala
A néppárti megbízások éveiben a Remix számos alkalommal adott közre híreket az Európai Néppárt ügyes-bajos dolgaival kapcsolatban. Nem láttuk nyomát annak, hogy bárhol jelezték volna: eközben szerződéses kapcsolatban állnak azokkal, akikről írnak.
A Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft. 2018-ban 38 ezer eurós, azaz 12,5 millió forint értékű megbízást kapott tanulmányok és elemzések készítésére. Ez a cég a Nézőpont Csoport Zrt.-n keresztül Győri Tibor tulajdonába tartozott és tavalyelőtt végelszámolással megszűnt. Győri a Miniszterelnökség korábbi jogi ügyekért felelős államtitkáraként alapította régebben az egész Nézőpont-csoportot.
A szintén a csoporthoz tartozó Kutatópont Kft. 2020-ban 23 ezer eurós megbízást kapott kutatásra, ami 8,5 millió forintnak felel meg. Az ekkor még Mráz Ágoston elemző érdekeltségébe tartozó cég ma a Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft. névre hallgat. A válllalkozás az Opten cégadatai szerint a Nézőpont Csoport Zrt.-n keresztül Győri Tibor tulajdona volna, de Mráz nemrégiben arról beszélt, hogy Győri feltűnése a cégcsoport aktuális átszervezéséből következő, mindössze technikai körülmény, és hogy a cégek igazából az ő érdekeltségébe tartoznak.
A Nézőpontot megalakulása óta Fidesz-közelinek szokás tartani. A csoport kulcsalakjait — Mrázt és a korábban „Orbán személye körüli államtitkárnak” becézett Győrit — a Heti Válasz régebbi cikke szerint egykoron Navracsics Tibor fideszes politikus, mai uniós pénzekért felelős miniszter mutatta be egymásnak. Nemrégiben arról is beszámoltunk, hogy a csoporthoz tartozó egyik cég 22 milliárdos megbízást kapott a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodától médiafigyelésre.
Milliárdos megbízás a Nézőpont Csoport cégének a Miniszterelnöki Kabinetirodától | atlatszo.hu
1. médiaszemlézés (ld.: hírműsorok tartalomjegyzéke naponként 1 alkalommal – a kormányzat számára releváns hírműsorok tudósításainak feldolgozása, hírösszefoglaló szemle – minden nap 2 alkalommal, tematikus médiaszemle munkanaponként 150 kormányzati ügyfél számára, világsajtó-szemle -munkanaponként egyszer, Közép-európai hírszemle – hetente 1 alkalommal);
Az Állítsuk meg Brüsszelt! „nem egy elemzői kijelentés, hanem egy politikai üzenet. Mi elemzők, hivatásunknál fogva ennél cizelláltabban szoktunk beszélni” — mondta Mráz az Átlátszónak.
„Nem Európa-ellenes az ember, ez nagyon fontos, én az Európai Unió elkötelezett híve vagyok, ha az a nemzetek Európája, de az értékrend alapján azzal mélységesen egyetértek, hogy nincs felhatalmazva az Európai Unió arra a lépésről lépésre zajló hatáskörbővítésre, ami zajlik. Ez a brüsszeli elitnek a stratégiája” — tette hozzá.
Ellenzéki kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízásokat
Hasonló, csak éppen az S&D európai pártalakulaton keresztül érkező megbízásokat a DK-hoz kötődő cégek is elnyertek. Az EagleEye-Marketing Kft. 20 millió forintos értékben szerződött 2020. november-decemberi online médiakampány végrehajtására. A Telex összesítése szerint a cég a DK magyar parlamenti frakciójának fontos beszállítója.
A cég ügyvezetője Páva Zoltán, aki az Ezalényeg című ellenzéki propagandaszájtot kiadó vállalkozás tulajdonosaként érintett az amerikai kampánytámogatások ügyében. Molnár István, az EagleEye-Marketing tulajdonosa az ugyanebben az ügyben elhíresült Datadat-cégcsoport egyik vállalkozásában érdekelt.
Ugyanebben az évben 8 millió forintos értékű megbízást kapott az egészségügyi unióról szóló kutatásra az S&D-től a Telequest Kft. is. A cég korábban a szombathelyi DK-s Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt. érdekeltségében állt, a tulajdonosok között a Human Operatort 2020 elején a Publicus Intézetet működtető kft. váltotta.
|
Milliókat kaptak az Európai Parlamenttől Fidesz-közeli szervezetek
|
A brüsszeli politika pénzelt éveken keresztül több Fidesz-közeliként ismert szervezetet is. 2018 és 2020 között eurótízezreket érő megbízásokat kaptak az Európai Néppárt képviselőcsoportjától az Alapjogokért Központot működtető, a Remix angol nyelvű orbánista hírszájtot kiadó, és a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek is. DK-s kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízást, köztük egy olyan is, amelyik az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kapcsolódik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/13/milliokat-kaptak-az-europai-parlamenttol-fidesz-kozeli-szervezetek/
|
2023-02-13 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A fideszes vezetésű orosházi önkormányzat 2016 elején elhatározta, hogy vásárol egy a városban turisztikai és szabadidős céllal közlekedő kisvonatot, hogy azt azután a település intézménye, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató (OVSZ) Zrt. üzemeltesse. Ezt követően a Dotto márkájú vonatok értékesítésével is foglalkozó, tatai székhelyű Evergreen Kft.-t felkereste Bánfi Zsolt, a Szerviz-Bodzás Kft. vezetője azzal, hogy hamarosan két érdeklődő jelentkezik náluk kisvonatügyben, s ezek közül az egyik az orosházi önkormányzat lesz. Itt merül fel az első kérdés: mindezt honnan tudta, s kinek a megbízásából járt el a medgyesbodzási cég vezetője?
S valóban, 2016. március elején megjelent az Evergreennél az OVSZ Zrt. néhány munkatársa és az orosházi polgármesteri hivatal egy képviselője, hogy megnézzék azt a Dotto vonatot, amelyet később – közbeszerzési eljárás után – végül megvett az önkormányzat. Nem sokkal a tatai látogatás után, 2016. április 13-án hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzési eljárást írt ki az orosházi városi önkormányzat a kisvonat beszerzésére.
|
Fekete vonat. Orosháza: közbeszerzést ennél jobban befolyásolni nem lehet
|
Magyarországon a közbeszerzés gyakorta a korrupció melegágya: ezt a közhelyet egy első látásra aggálytalan orosházi pályázat tökéletesen alátámasztja. A városi kisvasút miatt a város egyik ellenzéki önkormányzati képviselője tett feljelentést.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/fekete-vonat-256307#
|
2023-02-15 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Narancs.hu 2021. november elején számolt be arról a gáláns adósságátvállalási javaslatról, amellyel a veszprémi önkormányzat mentesíti a kézilabda klubot, hogy visszafizesse 642 millió forintos adósságát. A konstrukció kezdeményezője a fideszes polgármester, Porga Gyula, a kedvezményezett a Szijj László milliárdos útépítő cége érdekeltségében lévő Veszprém Handball Team Zrt.
Az adósság úgy keletkezett, hogy a 2017-től a Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-jéhez került Veszprém Handball Team (VHT) 642 millió forint tartozást halmozott fel a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft.-nél. Az önkormányzat egyszemélyes tulajdonát képező társaság 2014-ben még Csarnok Kft. néven három tételben hitelezett 300, 100, majd 50 millió forintot 3 százalékos jegybanki alapkamattal 2016 végéig. Ezeket a cég nem fizette vissza, amit az önkormányzat azzal hálált meg, hogy további 50 millió forinttal toldotta meg a hitelt 2016. júniusi lejárattal. A kamatok összege 2014-től 2021-ig 142 millió 400 ezer forintig növekedett. (A Veszprém 2030 Kft.-t 2020-ban alapította a város a Csarnok Veszprémi Csarnoküzemeltető, Rendezvényszervező és Kommunikációs Kft. átalakításával. A Csarnok Kft. a kézilabdacsarnok Veszprém Aréna üzemeltetői és rendezvényszervezői feladatait látta el mindaddig, amíg a létesítmény fejlesztése miatt - az ingó és ingatlan vagyonát - átadta az államnak, ezzel tevékenysége okafogyottá vált, de nem szűnt meg, hanem profilt váltott.)
Szíjj, aki Forbes Magazin leggazdagabb magyarjainak listájának 6. helyét érdemelte ki 229 milliárd forintosra becsült vagyonával, az adóssággal együtt vette át a klubot működtető céget. Ezt öt év alatt sem rendezte, miközben az adósságátengedéssel kapcsolatos tőkemozgatások, módosítások és kamatok is gyarapították. Annak ellenére nem sikerült törlesztenie, hogy a klub bevételei évente félmilliárd forinttal meghaladták a 2017-es 2,5 milliárdos nettó árbevételét. Ez is kevés volt az adósságrendezéshez; a klub nem tudta megfogni a pénzt, 2021-ben például a 3 milliárdos bevétel mindössze 9 millió forint nyereséget termett.
A veszprémi polgármester azonban gavallérként közbelépett. 2021 októberben a városi közgyűlés ülésén azzal a javaslattal állt elő, hogy a 2023 januárban induló Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt 2023-as infrastrukturális fejlesztéseit megvalósító Veszprém 2030 Kft.-től maga a tulajdonos önkormányzat vegye át a klub fennálló tartozását. Az előterjesztés szerint az önkormányzat összesen 650 millió forintos követelést tartott nyilván, aminek átvállalását bartererezéssel oldják meg: hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljáráson veszik igénybe a VHT városmarketinges szolgáltatásait. A fideszes többségű képviselő-testület megszavazta, hogy Veszprém Városmarketing szolgáltatás biztosítása a veszprémi kézilabdacsapatot működtető szervezet által biztosított hirdetési felületek és arculati jogainak igénybevételével címmel indít közbeszerzési eljárást. A tender címe világosan kijelölte kimenetelét: a nyertes nem lehet más, mint a kézilabdaklub, mivel csak Szíjj László cége pályázhat érvényesen. Ezt a polgármesteri megerősítőleg indokolta: „A Közbeszerzési törvény 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján a beszerzés tárgyát képező városmarketing szolgáltatásra vonatkozó szerződés, műszaki technikai sajátosságai és a kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy szervezettel, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel köthető meg.” A konstrukció révén a VHT hirdetni fogja az EKF programjait, ezzel dolgozza le adósságát a város számára – fordította le a win-win konstrukció lényegét a polgármester.
Porga Gyula kezdeményezése tavaly novemberre érett be. A közbeszerzés akadályait az egyetlen pályázó VHT-nak sikerült vennie, sőt a kéziklub egy közbeszerzésen két megbízást is kapott. Nem csak az EKF-et, hanem a várost is népszerűsíheti ugyanis összesen nettó 555 millió forintért. Unortodox módon a város a jóval kisebb összegű szerződésért kap többet a klubtól: a VHT 55 millió forintból Veszprém városmarketingjét teszi hatékonyabbá, kihasználva a város potenciális vonzerejét a passzív sportturisták körében. „Fel kell hívni a csak a sportért ide látogató turisták figyelmét Veszprém egyéb adottságaira, azaz növelni kell körükben a várostermékek eladásának szintjét” – olvasható a szerződés céljai között. Mit kell ezért tennie a klubnak? A mezen a város logóját viselik a játékosok, a ledfalon hirdetéseket futtatnak, a Bajnokok Ligája-meccseken padlómatricát telepítenek, a műsorfüzetben a klub helyet biztosít és egy zászlót is kihelyez a csarnoknál. Ezen kívül összesen 5 ezer darab jegyet ad 100 forintos áron diákoknak, nyugdíjasoknak hét hónapon át, legkésőbb 2023 április végéig.
A másik megbízás szerint Szíjj kézilabdás cége az EKF 2023-at is reklámozza. Ez volt az eredeti polgármesteri szándék, méghozzá tízszer nagyobb összegért, nettó 500 millió forintért. Ahogy a megbízás céljai között említik, „a klub hozzájárul a programsorozat felvezető kampányához, az elnyert cím népszerűsítéséhez, illetve az ilyen irányú marketing tevékenység hatékonyabbá tételéhez.” A félmilliárd forintos megbízás keretében szinte ugyanazokat várja el az önkormányzat, mint az 55 millióért rendelt veszprémi városmarketing hatékonyságjavításánál. A játékosok viselik a mezükön az EKF logóját, lesz tapadómatrica, ledfalas hirdetés, műsorfüzetben történő megjelenés és egy EKF-zászló. Egy komoly tétel viszont nem kapott helyett ebben a megbízásból: se 5 ezer, se kevesebb, se egyetlen kedvezményes jegyet nem biztosít a klub a városnak. Miközben lenne idő kiosztani a veszprémieknek még pár ezer jegyet, ugyanis az EKF-szerződés teljesítése másfél évre nyúlik 2022 novembertől 2024 szeptemberig.
A polgármesteri hivatal megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a VHT tartozását be fogják számítani az 500 millió forintos EKF-szerződésbe. „Az önkormányzat a Handball Zrt.-vel megkötött 2024. szeptember 30-ig tartó szolgáltatásvásárlási szerződésének a vállalkozói díjának a teljesítésébe beszámítja a Veszprém Handball Team Zrt. felé fennálló követelését” – közölték a Narancs.hu-val. Ennek részleteivel kapcsolatban újabb kérdéseket tettünk fel. A Porga Gyula által 2022. novemberben 8-án aláírt szerződés ugyanis úgy rendelkezik, hogy az EKF-et népszerűsítő félmilliárd forint értékű szolgáltatások elvégzéséről a szerződés keltétől, tehát 2022. novembertől a kézilabdacég negyedévente számlát állít ki, amit az önkormányzat kifizet, vagyis pénzmozgás történik. A 2024. szeptember 30-ig hatályos szerződés azt is előírja, hogyan kell kiszámítani a számlák értékét, továbbá két, fotókkal ellátott beszámoló prezentálására is kötelezi a VHT-t. A szerződés teljesítési fejezetében nincs szó arról, hogy az önkormányzat beszámítja a cég adósságát EKF-népszerűsítő szolgáltatásainak értékébe, egyértelműen pénz kifizetése az ellentételezés.
Amennyiben tehát beszámítják, a klub egy forintot sem kaphat, mivel az önkormányzattal szembeni adóssága meghaladja az 500 millió forintot.
A hivatal közlése szerint az év végén kamatokkal együtt 540 millió forint volt a klub tartozása. Az önkormányzat egyelőre nem válaszolt újabb felvetéseinkre.
A 2021-es városházi vitában Kovács Rajmund független képviselő azt feszegette, nem minősül-e a Büntető törvénykönyv hatálya alá eső jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek az adófizetői pénz kölcsönadása egy magáncégnek. Mivel többször is nyújtott kölcsönt a Csarnok Kft., a képviselő a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés lehetőségét vetette fel. A bizottsági ülésen erre azt a magyarázatot kapta, hogy ez nem az adófizetők pénze, mivel amint átkerült a Csarnok Kft.-hez, a társaság vagyona lett, amivel a jogszabályoknak megfelelően gazdálkodott. Erről a képviselőnek Kósa Lajos szállóigéje jutott eszébe - a több száz millió forint elvesztette közpénz jellegét. Porga Gyula sem kereste a szofisztikált levezetést: azzal zárta rövidre a vitát, hogy mivel ez a csata öt éve folyik és a Kovács csak két éve szerzett mandátumot, nem válaszol a felsorolt összes butaságra.
Kovács Rajmundnak többszöri érdeklődésre sem sikerült választ kapni arra, hogy a klub miként fog elszámolni az adósságával, miután ebben a konstrukcióban nincs utalás a tartozás kiegyenlítéséről. A képviselő úgy látja, az 55 milliós szerződés elfogadható, megfelelő ellentételezést kap a város a meccsjegyekkel együtt, az 500 milliós megbízást viszont erősen túlzónak tartja, ami messze nincs arányban a klubtól kapott szolgáltatások értékével.
Szíjj László kézilabdaklubja a ledolgozott adósságtörlesztés esetén sem marad önkormányzati támogatás nélkül. A városmarketing szolgáltatásokat ugyanis már a novembertől hatályos szerződés teljesítése előtt elkezdte egy korábbi megbízásnak köszönhetően. Mint a polgármesteri hivataltól megtudtuk,
2022. február és október között nettó 166 millió forintért biztosított ilyet az önkormányzatnak. Ezt követte novembertől az újabb 55 millió forintos megbízás;
a két, folytatólagos városmarketingezés értéke nettó 221 millió forint.
(Címlapképünk forrása: Veszprém.hu Facebook)
|
Szíjj László kézilabdacsapatának nem kell visszafizetnie félmilliárdos adósságát
|
Sőt, még 221 millió reklámpénzt is kap Veszprémtől. Ahogy Porga Gyula fideszes polgármester ígérte, megsegíti a milliárdos útépítő tulajdonában lévő városi kézilabdaklubot: nem kell visszafizetnie az önkormányzattal szembeni félmilliárd forintot meghaladó adósságát. A tartozást az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat reklámozásával dolgozhatja le. Szíjj László kézilabdás cége így se jár pórul, az önkormányzat ugyanis 166+55 millió forintért rendel városmarketing szolgáltatásokat a passzív sportturisták megdolgozásáshoz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/szijj-laszlo-kezilabdacsapatanak-nem-kell-visszafizetnie-felmilliardos-adossagat-256280#
|
2023-02-15 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az egyik koronatanú meghallgatásával folytatódott a költségvetési és gazdasági csalással vádolt DK-s politkus büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken kedd reggel.
A vádirat szerint K. Norbert is tagja volt annak a bűnszervezetnek, amelyet Czeglédy Csaba vezetett: a koronatanú generál alvállalkozóként dolgozott a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó Human Operator Zrt.-nek.
A férfi 2019-ben egyezséget kötött az ügyészséggel és beismerte a bűncselekményeket.
K. Norbert terhelő vallomást tett Czeglédy Csabára és több munkatársára. Azt mondta, hogy az iskolaszövetkezetek nem fizettek járulékot és adóterheket. A pénzt úgy tüntették el, hogy kötbért vittek végig a rendszeren. A tárgyaláson nem hangzott el a hamis tanúzás, de a koronatanú célzott rá, amikor arról beszélt, hogy korábban egyeztették a vallomásokat. És több olyan találkozót is megemlített, amelyeket ipari kémkedés ellen védett helyiségben tartottak.
"A tanú elmondta, hogy 2016-ban, 2017-ben sor kerültek olyan találkozásokra, amelyeket egy olyan alagsorban tartottak meg, ami ipari kémkedés ellen biztosított, védett helyiség volt. Ezeken az alkalmakon, amelyekből egyébként többet Czeglédy Csaba vezetett le, olyan témákat beszéltek át, hogy egy-egy már eltűnőben lévő iskolaszövetkezet esetében a könyvelést és a pénzügyi folyamatokat hogyan zárják le úgy, hogy azok rendben valónak tűnjenek" - mondta az M1 tudósítója.
A vád szerint Czeglédy Csaba - üzlettársaival - módszeresen és éveken keresztül trükközött a közteherfizetéssel, amivel így összesen 6,3 milliárd forintot meghaladó összegű adót csalt el.
Czeglédy Csaba ártatlannak vallja magát. A vádiratban az szerepel, hogy ő adhatott ki minden utasítást a Human Operátor Zrt. körül kibontakozó bűnügyben. Czeglédy Csabát a hazai sajtó gyakran nevezi Gyurcsány Ferenc jobbkezének. A férfi ráadásul ügyvédként is dolgozik a volt miniszterelnöknek.
A Czeglédy Csaba ellen zajló eljárás 2017 óta húzódik. A volt MSZP-s, most a DK támogatását élvező politikus ugyanis Gyurcsány Ferenc pártjának jóvoltából először EP-képviselőjelöltséget szerzett, amivel mentelmi joghoz jutott, majd szombathelyi önkormányzati képviselő lett. Közben Gyurcsány Ferenc saját bevallása szerint nemcsak pozícióval, de pénzzel is kisegítette Czeglédy Csabát és az általa működtetett Human Operátor Zrt.-t, amikor családi cége, az Altus jelentős kölcsönt adott.
Czeglédy Csabának az 1990-es években fiktív számlák felhasználása miatt kellett felelnie, 2003-ban pedig a Veszprém Megyei Bíróság jogerősen 1 év 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, többrendbeli adócsalás és okirat-hamisítás miatt.
Idén márciusban ismét elítélték. Az ördög ügyvédje ügyben személyes adattal visszaélés vétsége miatt egymillió forintos pénzbírságra kötelezte a Veszprémi Járásbíróság.
A költségvetési és gazdasági csalással kapcsolatos büntetőügyéről Czeglédy Csaba nem akart nyilatkozni az M1-nek. A tárgyalás szerdán a koronatanú további meghallgatásával folytatódik.
Kiemelt kép: Czeglédy Csaba az általa vezetett Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet, összesen 21 vádlott ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt folytatódó ügy előkészítő ülésén (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
|
Folytatódik Czeglédy Csaba büntetőpere, terhelő vallomást tett az egyik koronatanú
|
Az iskolaszövetkezetek nem fizettek járulékot és adóterheket, a pénzt pedig eltüntették – ezt vallotta az egyik koronatanú Czeglédy Csaba büntetőperében. K. Norbert több olyan találkozóról is beszélt a bíróság előtt, amelyet – állítása szerint – kémkedés ellen védett helyiségben tartottak. Czeglédy Csaba DK-s politikus a vád szerint 6,3 milliárd forint adót csalt el – hangzott el az M1 Híradó műsorában.
| null | 1 |
https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/11/08/folytatodik-czegledy-csaba-buntetopere-terhelo-vallomast-tett-az-egyik-koronatanu
|
2022-11-08 10:25:00
| true | null | null |
hirado.hu
|
Óriási az a dokumentumanyag, amit át kell tanulmányozni, ezért folytatni kell az iratbetekintéseket. Ezzel együtt nyitva hagyták a lehetőségét annak is, hogy – ha indokolt – további dokumentumokat kérjenek be iratbetekintés céljából, akár a meghallgatások megkezdése után is. Arról majd csak szeptemberben döntenek, hogy szükség van-e a szeptember 30-i határidő meghosszabbítására – mondta Mile Lajos, a testület elnöke újságíróknak kedden, az albizottság zárt ülése után.
A bizottság elnöke azt is elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban meghallgatandók körének megállapításában, majd a bizottsági munka végén is vitákra számít. Feltételezései szerint ugyanis a jelentés elkészítésének időszakában már markáns politikai szándékok is megjelennek majd.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartott meg alakuló ülését. Mile Lajos akkor azt mondta: a vizsgálódás első szakaszában áttanulmányozzák a kapcsolódó iratanyagokat. Ezt követően döntik majd el, hogy kiket fognak meghallgatni. A bizottság végig zárt üléseket tart, munkájuk végén határoznak arról, hogy az elkészített jelentés lehet-e nyilvános.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György volt titokminisztert és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is – hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület, mert – mint mondta – Laborc Sándor még az ő miniszterelnöksége idején is munkálkodott.
A Portik Tamás és Laborc Sándor ellen hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást két hónappal, augusztus 7-ig meghosszabbították.
|
Portik–Laborc – Júliusban születhet döntés
|
Egyelőre arra kaphatunk majd választ, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kiket hallgat majd meg elsőként.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/18/portik-laborc-juliusban-szulethet-dontes/
|
2013-06-18 10:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
A napokban számoltunk be annak a férfinak az esetéről, aki tízezer forint hálapénzt akart adni orvosának sikeres műtétje után, a doktor azonban kevesellte az összeget, ezért fenyegetőzni kezdett, és meg is zsarolta a beteget. A történtek nyomán a Péterfy Sándor utcai Kórház vizsgálatot indított.
Most az orvos újabb betege állt nyilvánosság elé. A nő, akinek az ínszalagját kellett műteni, a Blikknek mesélte el a történetét. Az operáció előtt az orvos kerek perec nekiszegezte a kérdést, hogy az anyagiakat mikor kívánja rendezni. A nő azt mondta, a varratszedéskor tervezte.
„Jó, de akkor egy húszassal több lesz” – hangzott a doktor válasza.
A nő azt mondja, tudta, hogy az orvos szabott tarifáért dolgozik, de ettől a választól teljesen elképedt. Végül nem is adott egy fillér hálapénzt sem, és elintézte, hogy rehabilitációra már egy másik kórházba kelljen járnia.
„Ez az ember minden becsületes orvos rémálma, a hivatás szégyene! Ne tűrjék meg maguk között!” – háborgott a lapnak a nő.
Dr. Szokoly Miklós, a kórház helyettes vezetője a lapnak elmondta, mielőbb szeretnének az ügy végére járni, s ha kell, etikai bizottság elé viszik a történetet, vagy rendőrséghez fordulnak. Amíg azonban fel nem göngyölítik a szálakat, addig tovább dolgozhat a doktor.
Az intézmény vezetése arra kérte a szóban forgó sebész korábbi betegeit, jelentkezzenek, ha hasonló tapasztalataik voltak.
|
„Ez az ember minden becsületes orvos rémálma”
|
Újabb botrányos történet derült ki a hálapénzt keveslő orvosról.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/18/ez-az-ember-minden-becsuletes-orvos-remalma/
|
2013-06-18 10:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Szegedi Járási Ügyészség egy munkásszálló építése miatt indítványozta három férfi letartóztatását. A gyanú szerint a túlárazások miatt 222 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek a szállók építésekor. Ennyi volt az állami támogatás. A teljes építkezést a pályázatban 149 millió forint önrésszel együtt 371 millió forintban szabták meg.
Csakhogy az épület végül 258 millió forintból felépült. A megmaradt 113 millió forintból a polgármester 70 milliót a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített és ingatlanokat vásárolt. Emellett 10 milliót egy szociális szövetkezetnek utaltak, a többi pénz sorsa ismeretlen.
A letartóztatása után a Kecskeméti Járásbíróságon a polgármester azt mondta az RTL Híradónak: nem bűnös és nem követett el semmit.
|
Letartóztatták Újszentiván polgármesterét
|
A Szegedi Járási Ügyészség egy munkásszálló építése miatt indítványozta három férfi letartóztatását. A gyanú szerint a túlárazások miatt 222 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek a szállók építésekor. Ennyi volt az állami támogatás. A teljes építkezést a pályázatban 149 millió forint önrésszel együtt 371 millió forintban szabták meg.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/09/ujszentivan-polgarmester-letartoztatas
|
2022-02-09 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A biomassza főleg fát jelentene, és az erőműben elégetve a fűtővíz melegítésében kapna szerepet. A termálvíz felhasználásával pedig a használati meleg vizet biztosítanák. A termálvizet használat után nem sajtolnák vissza a mélyrétegekbe, hanem elvezetnék a Tiszába. Az MSZP és az egykori SZDSZ tagjaiból alakult Szabad Város Egyesület aktivistái is egy hónapon át gyűjtötték az aláírásokat a távfűtés által érintett lakóövezetben, ahol közel 50 ezren laknak.
Az ellenzők azzal kampányolnak, hogy a biomassza-erőmű füstje büdös lesz, továbbá rászabadítják a városra a kamionokat, amelyek a napi 100 tonna tüzelőt hordják. Ha termálvizet használnak a melegvíz-szolgáltatáshoz, akkor majd sárga és büdös víz folyik a csapokból.
Rablóprivatizációnak pedig azért hívják a tervet, mert a szegedi távhőszolgáltatásban 1999, az első Fidesz-korszak óta egy Fidesz-közeli vállalkozó, Pomázi Csaba magánvállalkozása, az Alfa Nova Kft. érdekelt 49 százalékos kisebbségi tulajdonnal. De ez semmi, mondják a kampányolók, a tüzelőt majd egyenesen Simicska Lajos cégbirodalmának erdeiből hoznák az erőműbe. Az érintett lakók semelyik fenyegető esemény bekövetkeztét nem szeretnék, ezért gyorsan gyűltek az aláírások.
|
A tét, hogy ki költse az unió pénzét, ki szerezzen húsz évre piacot
|
Most harmadszor is napirendre kerül a szegedi biomassza ügy, de – a június végi közgyűlésen – kérdés, hogy a több irányból érkező ellenállást látva a Fidesz–Jobbik kitart-e az erőmű-beruházás mellett.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/19/a-tet-hogy-ki-koltse-az-unio-penzet-ki-szerezzen-husz-evre-piacot/
|
2013-06-19 10:59:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatója július 31-ével mondott le megbízásáról, döntését nem kívánta indokolni. Az intézményvezetői állásra kiírták a pályázatot, a pályáztatás augusztus 31-ig lezárul – közölte Hontai-Cziráki Marianna, a balatonalmádi tankerület igazgatója.
Gránásiné Bácsi Tünde, a gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére kedden annyit mondott, hogy augusztus elsejétől a pápai református gimnáziumot vezeti. A gimnázium igazgatója tavaly decemberben a fenntartó kérésére annak akart utánajárni – egy bejelentés megalapozottságának tisztázására -, hogy az intézményben valóban folyik-e meg nem engedett politizálás, a tanulókat bujtogatják-e diáktüntetéseken való részvételre.
Eljárásában az adatvédelmi hatóság azt vizsgálta, hogy az iskola tanárokat és diákokat érintő eljárása jogszerű volt-e. A NAIH jogellenes adatkezelést állapított meg, és az intézményre háromszázezer forintos bírságot szabott ki januárban.
A NAIH határozatában rámutatott, hogy a garanciákat nélkülöző eljárások során a személyes adatok kezelése nem lehet jogszerű, mivel az érintettek joggyakorlása – beleértve a személyes adataik kezelésével kapcsolatos jogosultságaikat – nem biztosított. Az adatvédelmi hatóság megállapította: a balatonalmádi meghallgatásokon az iskolavezetés az információs önrendelkezési jogról szóló törvény szabályainak megfelelő tájékoztatás nélkül és az érintettek hozzájárulásának hiányában rögzítette a személyes adatokat, így az adatkezelés jogszerűtlen.
A tanulók és a pedagógusok nyilatkozatait eredetileg névvel rögzítették, de ezeket a dokumentumokat már megsemmisítették. A hatóság azonban a név nélküli nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok törlését is szükségesnek találta a jogszerű állapot helyreállításáért, ezért a bírság kiszabása mellett erre is kötelezte az intézményt.
|
Lemondott a balatonalmádi gimnázium igazgatója
|
Lemondott vezetői megbízásáról a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatónője. A gimnáziumra jogellenes adatkezelés miatt háromszázezer forintos bírságot szabott ki az év elején a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/19/lemondott-a-balatonalmadi-gimnazium-igazgatoja/
|
2013-06-19 11:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
A döntésről délelőtt tesz bejelentést az Európai Bizottság, amely szerint a magyar törvényhozás által tavaly január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a beruházások és szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós elvekkel.
Tavaly januártól állami monopólium lett Magyarországon az étkezési jegy kibocsátása. A kormány lépése ellen már a tervek nyilvánosságra kerülésekor több érintett cég, így az étkezési utalvány forgalmazására szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo is tiltakozott.
Az új cafeteriaszabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvez kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adja a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett vissza. Az Európai Bizottság 2011 novemberében kérte a magyar kormányt, hogy módosítson az akkor még csak tervezett szabályozáson, de ez nem történt meg, a brüsszeli testület ezért fordult az Európai Bírósághoz.
Az ügyben 2012 áprilisában bekérették a francia külügyminisztériumba a párizsi magyar nagykövetet. Párizs tiltakozott amiatt, hogy szerinte Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat.
|
Bíróság elé visz minket Brüsszel
|
Az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazóira vonatkozó magyarországi korlátozások ügyében megyünk az Európai Bíróság elé.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/20/birosag-ele-visz-minket-brusszel/
|
2013-06-20 11:11:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lemondott Nagy István, az egri önkormányzat városfejlesztési cégének fél éve kinevezett vezetője, akiről az 444 írta meg, hogy bizarr kanapéügybe keveredett.
Kinevezése után nem sokkal a cég egy közel egymillió forintos kanapét vásárolt az irodájába, de amikor pár héttel később ellenőrzést tartott az önkormányzat, az irodában a drága bútordarab helyett egy használt, kopott kanapét találtak. Az ügyben tett feljelentés szerint Nagy a revizornak ekkor azt mondta, hogy amit lát, az az új kanapé. Az ellenőr azonban visszament a boltba, ahol megmutatták neki, hogy valójában mit adtak el a kft.-nek. A ténylegesen eladott kanapé egészen másképp nézett ki és nem volt kopott.
Az önkormányzat vezetése lényegében azt gyanította, hogy a férfi hazavitte a frissen vásárolt kanapét, és helyette egy viseltes bútort vitt be otthonról a munkahelyére.
Nagy ezen a héten annyit már elismert a helyi sajtóban, hogy a használt bútor tényleg az ő tulajdona, a több mint 900 ezerért vett példányról meg titokzatoskodva annyit árult el, hogy az már nincs a városfejlesztési kft. tulajdonában.
Íme az elsőként az Egri Ügyekben leközölt lemondó nyilatkozat teljes szövege:
Az elmúlt napokban a városvezetés részéről olyan támadássorozat indult személyem, mint az Egri Városfejlesztési Kft. ügyvezetője ellen, amely példa nélküli a cég történetében. A szakmai munkavégzés és a város projektjeinek, pályázatainak szakszerű kezelése sajnálatos módon ilyen közéleti körülmények között szinte lehetetlen.
Amikor ezt a pozíciót megpályáztam úgy gondoltam az elsődleges feladat, amivel foglalkoznom kell majd, az a város lesz. Szomorúan, de be kell látnom, hogy sajnos a jelenlegi kiélezett politikai helyzet ezt megakadályozza, hiszen az időm nagy részét arra kellett fordítanom az elmúlt napokban, hogy az engem ért vádakra cáfolattal szolgáljak.
Saját egészségem, a családom nyugalma és a város fejlődése érdekében ezért úgy gondolom, hogy egy olyan személyre van most szükség vezetőként ezen a poszton, aki kiemelkedő szakmai tudása mellett egyszersmind kötél idegekkel is rendelkezik ahhoz, hogy állja a sarat a városvezetés folyamatos politikai támadásaival szemben.
Éppen ezért ezúton szeretném bejelenteni, hogy a holnapi nappal hivatalosan is kérem az EVAT Zrt. Igazgatóságát, hogy fogadják el a lemondásomat az ügyvezetői pozícióról. Ettől függetlenül szeretném hangsúlyozni, hogy úgy gondolom az ártatlanság vélelme mindenkit megillet amíg be nem bizonyosodik, hogy valóban törvénytelenséget követett el.
Természetesen a személyemet ért támadások miatt megtettem a szükséges jogi lépéseket, és bízom benne, hogy minél hamarabb fény derül majd az igazságra.
Nagy István
ügyvezető
Egri Városfejlesztési Kft.
|
Lemondott az egri kanapés ember
|
Lemondott Nagy István, az egri önkormányzat városfejlesztési cégének fél éve kinevezett vezetője, akiről az 444 írta meg, hogy bizarr kanapéügybe keveredett.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/16/lemondott-az-egri-kanapes-ember
|
2023-02-16 10:53:00
| true | null | null |
444
|
A Népszava úgy tudja, hogy legkorábban hétfőn döntenek annak a sebésznek a felelősségrevonásáról, akiről több beteg is azt állítja, kikövetelte a hálapénzt, az ügyet kirobbantó fiatalember szerint egyenesen megfenyegette, ha nem ad több pénzt, mint amennyit magától ajánlott.
A lap szerint a döntést a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója, dr. Sásdi Antal fogja meghozni. Az orvost már tegnap meghallgatták, szerinte félreértésről van szó. Az intézmény vizsgálóbizottsága ma még egy főnővért is meghallgat. A Népszava szerint ő fültanúja volt a panaszt tett beteg és az orvos beszélgetésének.
Az RTL klub szerint szerint a főnővér nem jelent meg a mai meghallgatáson, várhatóan holnap mondja el, mit tud. A kereskedelmi tévé híradójában az is elhangzott, hogy az orvos telefonon többször bocsánatot kért a betegtől.
|
Hálapénz-botrány: volt fültanú
|
Egy főnővér vallomásán múlhat a korrupt orvos sorsa. A doktor bocsánatot kért.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/20/halapenz-botrany-volt-fultanu/
|
2013-06-20 11:16:00
| true | null | null |
24.hu
|
Több mint tíz évvel az elkövetés, és három évvel a perújítási kérelem benyújtása után, ősszel ítélet várható Hunvald György ügyében. Igaz, nem jogerős, csak elsőfok. A nyári szünetre vádbeszéddel ment az eljárás, az ügyész
három év körüli letöltendő börtönt indítványozott.
Erzsébetváros volt szocialista polgármesterét 45 millió forint kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Hunvald a vád szerint színlelt szerződéseket kötött barátaival, amik után nem történt teljesítés, tényleges munkavégzés. De az ügyész szerint
milliós kára származott a kerületnek abból is, hogy a polgármester korlátlan telefonhasználatot biztosított elődje, Szabó Zoltán számára.
Hunvald György két és fél évet már volt előzetes letartóztatásban, eddig jogerősen egy év letöltendő szabadságvesztést kapott. Ha ősszel elítélik, és nem fellebbez, akkor másfél évre kellene bevonulnia. (MTI)
|
Börtönbüntetést kért az ügyész Hunvald Györgyre
|
Több mint tíz évvel az elkövetés, és három évvel a perújítási kérelem benyújtása után, ősszel ítélet várható Hunvald György ügyében. Igaz, nem jogerős, csak elsőfok. A nyári szünetre vádbeszéddel ment az eljárás, az ügyész három év körüli letöltendő börtönt indítványozott.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/28/bortonbuntetest-kert-az-ugyesz-hunvald-gyorgyre
|
2019-06-28 11:20:00
| true | null | null |
444
|
Csongrád-Csanád megye tizenöt polgármestere egyszer csak arra ébredt, hogy náluk Márki-Zay Péter nem igazán szívesen látott vendég. Ha feléjük kampányol, nem mutatkoznak vele, nem is fotózkodnak együtt, de azért persze beteheti a lábát a falvakba. Ez az a körzet egyébként, ahol az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Lázár Jánossal csap majd össze áprilisban. Utánajártunk, hogy miért fajulhatott el így a helyzet, és mi állhat a háttérben.
|
Pénzkérdés – Csongrád-Csanád megyei települések, ahol nem látják szívesen Márki-Zay Pétert
|
Csongrád-Csanád megye tizenöt polgármestere egyszer csak arra ébredt, hogy náluk Márki-Zay Péter nem igazán szívesen látott vendég. Ha feléjük kampányol, nem mutatkoznak vele, nem is fotózkodnak együtt, de azért persze beteheti a lábát a falvakba. Ez az a körzet egyébként, ahol az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Lázár Jánossal csap majd össze áprilisban. Utánajártunk, hogy miért fajulhatott el így a helyzet, és mi állhat a háttérben.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hazon-kivul/2022/02/08/csongrad-csanad-megye-onkormanyzat-marki-zay-peter
|
2022-02-08 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A felszámolási eljárás alatt álló, szombathelyi székhelyű Human Operator Zrt. két budapesti, II. kerület Széll Kálmán téri ingatlanát hirdette meg eladásra a felszámoló - derül ki az Elektronikus Értékesítési Rendszerben (EÉR) megjelent hirdetményekből.
Az egyik egy 396 négyzetméteres üzlethelyiség (előadó, kávézó és iroda, a fenti képen) a Széll Kálmán tér 11. szám alatti társasház földszintjén, a másik pedig a ház első emeletén egy 82 négyzetméteres lakás. Az előbbi becsült értéke és minimálára nettó 326,2 millió forint, az utóbbié 88,2 millió forint. (Az értékesítés a fordított adózás szabályai alapján történik, az adóalany vevő fizeti meg az adót az államnak, ha a vevő magánszemély, akkor a 27 százalék áfát az ajánlati áron felül kell megfizetnie az eladónak.)
Mindkét ingatlan "átlagos állapotú" és közművesített, a ház az 1900-as években épült, a lakás legutóbb 2012-ben volt felújítva, az iroda 2007-ben. A felszámoló tudomása szerint senkinek nincs elővásárlási jogosultsága, a pályázatok közül az ajánlott ár alapján fognak nyertest választani.
Frekventált hely
A ház a Széll Kálmán tér Szilágyi Erzsébet fasor és a Retek utca kereszteződésében, társasházak, kereskedelmi és szolgáltatóegységek környezetében helyezkedik el, tömegközlekedéssel és autóval könnyen megközelíthető, parkolni a szomszédos utcában lehet.
Mindkét ingatlan megvásárlására október 20-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat október 21-től számítva egy hónapig lehet benyújtani az EÉR-en keresztül.
Több ingatlanuk volt
A meghirdetett két ingatlan tulajdoni lapja szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 218 millió forint és járulékai erejéig van bejegyezve végrehajtási jog, valamint - mások mellett - a hitelező Oberbank AG Magyarországi Fióktelepének van több száz millió forint összértékben bejegyezve zálogjoga a két ingatlanra, valamint más, a házban lévő, valamint a Széll Kálmán tér 8. és 9. alatti ingatlanokra, egyetemlegesen. (Érdekesség, hogy a 9. szám alatti ingatlanban az állami Családbarát Magyarország Központ Nkft. működtet "ügyfélpontot", így feltételezhetően már új tulajdonosa van.)
Megjelent az állami felszámoló
A Human Operator felszámolása 2018 szeptember végén indult el, a bíróság által kijelölt felszámolója a Rose Consulting Kft. volt (amely egy 2013-ban válságmenedzselésre létrehozott cég), majd idén márciusban lecserélték az állami felszámolóra, a Nemzeti Reorganizációs Nkft.-re (NRN). (Az NRN az Orbán-kormány által "stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek" minősített cégek csőd- és felszámolási eljárásaiban működött közre kezdetben, majd a csődtörvény "veszélyhelyzeti" felülvizsgálata nyomán 2021-től kibővítették a feladatait, többek közt azzal, hogy az NRN jár el "bűnügyi vagyont érintő felszámolási eljárások során felszámolóként", valamint akkor, ha "az adós ellen folyamatban lévő eljárásban bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik", a bíróság az állami felszámolóra cseréli a korábbi felszámolót. - Ez indokolhatja, hogy Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó cégk élére állami felszámoló került.)
A Széll Kálmán tér 11. volt a székhelye a Human Operator 25 százalékos tulajdonában lévő TeleQuest Telemarketing Kft.-nek, amelynek üzletrészét a korábbi felszámoló, a Rose Consulting többször megkísérelt eladni, három éve, egyre alacsonyabb irányáron, 2 millióról 600 ezerre csökkentve a minimálárat. A nagy értékű ingatlanokat azonban csak most, az állami felszámoló hirdette meg eladásra.
Hatmilliárdos károkozás a vád
A főként diákmunkaerő közvetítésével foglalkozó Human Operator vezérigazgatója és legnagyobb (a jegyzett tőke arányában 26 százalékos) tulajdonosa Czeglédy Csaba volt, aki a DK szombathelyi önkormányzati képviselője. Ellene és húsz társa ellen több mint három és fél évvel ezelőtt emeltek vádat költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A Szegedi Törvényszék húsz vádlott vonatkozásában előkészítő ülést tartott, hét vádlott esetében pedig már ítéletet hozott (vannak, akik 1,5-3 év börtönbüntetést kaptak). A Szegedi Ítélőtábla a büntetőügy elbírálásából a Szegedi Törvényszéket kizárta és az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki, az eljárás ott zajlik - derül ki a törvényszék honlapjáról.
A vád szerint Czeglédy a Human Operator vezetőjeként olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja volt a társaság adó- és járulékfizetési kötelezettségének csökkentése. "A bűnszervezet működése során, a multinacionális vállalatoknak, illetve vállalkozásoknak 2011. és 2017. között közvetített diákmunkaerő szolgáltatás teljesítése vonatkozásában olyan számlázási láncolatot alakított ki,
mely alsó szintjén iskolaszövetkezetek,
középső szintjén a csupán átszámlázást végző gazdasági társaságok,
felső szintjén pedig a Human Operator állt.
A Human Operator a szerződésben vállalt kötelezettségét papíron alvállalkozóin keresztül látta el, mely társaságok a munkaerőt oly módon biztosították, hogy a megrendelt munkák elvégzésére az iskolaszövetkezetekkel kötöttek szerződést" - áll a vádiratban. A közterheket az iskolaszövetkezeteknek kellett volna megfizetni, de erre nem, vagy csak kis mértékben került sor, az ügyészség szerint "a bűnszervezet működési rendszeréből eredően módjuk sem volt, a tényleges irányítóknak szándékában sem állt" közterhet fizetni.
|
Árulják Czeglédy Csaba cégének nagy értékű ingatlanait
|
A Czeglédy Csaba DK-s politikus vezetése alatt állt, jelenleg költségvetési csalási ügyben érintett Human Operator Zrt. két nagy értékű, Széll Kálmán téri ingatlanát hirdette meg eladásra a cég felszámolója, összesen nettó 414 millió forintért. Az egykor munkaközvetítéssel foglalkozó cég kiemelt figyelmet élvez: három és fél év után az állami felszámolóra cserélték a korábban kijelölt felszámolót.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/human-operator-felszamolas-czegledy-ingatlan-szell-kalman-ter-buntetoeljaras.761292.html
|
2022-10-11 11:33:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az alábbi eset a múlt héten szerdán (2013. június 19.) esett meg velem a Corvin-negyednél. Kiszállva a metróból reggel 8 óra magasságában jegy- és bérletellenőrzés. Én is felmutattam bérletemet, mire az ellenőr közölte, hogy a bérletszelvényem hamis.
A bérletemet még jó egy hete a Határ úton vettem; mint mindig, most is kértem a blokkot, de az eladó közölte, hogy elromlott a készüléke, így nem tudja azt odaadni. Mivel nem vagyok időmilliomos, a bérletet meg már kiállította, nem volt helye reklamációnak. Hivatalos BKK-pénztárról volt szó, nem kutyaólas utcai árusítóról, ezért semmi rosszra nem gyanakodtam! (…) Hogy árusíthatnak egy hivatalos jegypénztárban hamis bérletet? Hogy fordulhat elő, hogy nem tudnak blokkot adni, hisz azt most már mindenhol kötelező a megvásárolt termék mellé kiadni? Mi alapján tudják az ellenőrök a bérleteket kiszűrni?
|
Hamisított bérletet adtak el a BKK jegypénztárban?
|
Egyelőre nem tudjuk mire vélni azt a történetet, ami a BKV-figyelőben jelent meg.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/06/24/hamisitott-berletet-adtak-el-a-bkk-jegypenztarban/
|
2013-06-24 11:43:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szeptember 28-án végelszámolás alá került a korábban Tiborcz István résztulajdonában lévő Elios Zrt. – számolt be erről az RTL Klub Híradója.
A 2009-ben alapított Elios Zrt.-nek éveken át Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt az egyik vezetője, és egy időben az 50 százalékos résztulajdonosa is. A cég 2010 után rendkívül sikeres volt a közbeszerzéseken, sorra nyerték el a közvilágítás felújítására kiírt, főként uniós finanszírozású pályázatokat. Az Elios munkáját több településen is kifogásolták, mert miután új, LED-alapú lámpákat szereltek fel, az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak.
A minőségi kifogások mellett az is felmerült, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódások voltak, a pályázatok nagy részét pedig úgy írták ki, hogy az Elioson kívül senki, vagy csak nagyon kevés más cég tudott megfelelni a feltételeknek. Mivel a korszerűsítéshez uniós pénzeket is igénybe vettek, ezért az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF) nyomozást indított. Az OLAF a 35 vizsgált pályázatból 17-nél állapította meg, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál.
Az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak a jelentést, de az ügyben semmilyen büntetőjogi felelősségre vonás nem történt. A projekteket végül nem uniós forrásból, hanem a magyar adófizetők pénzéből finanszírozta a kormány, amelybe az OLAF-nak így már nem volt beleszólása. A magyar ügyészség nem talált szabálytalanságokat a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Tiborcz István végül 2014-ben adta el az Eliosban lévő részesedését.
|
Végelszámolás alá került Tiborcz István korábbi sikercége, az Elios Zrt.
|
Szeptember 28-án végelszámolás alá került a korábban Tiborcz István résztulajdonában lévő Elios Zrt. A 2009-ben alapított Elios Zrt.-nek éveken át Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt az egyik vezetője, és egy időben az 50 százalékos résztulajdonosa is. A cég 2010 után rendkívül sikeres volt a közbeszerzéseken, sorra nyerték el a közvilágítás felújítására kiírt, főként uniós finanszírozású pályázatokat. Az Elios munkáját több településen is kifogásolták, mert miután új, LED-alapú lámpákat szereltek fel, az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/04/vegelszamolas-ala-kerult-tiborcz-istvan-korabbi-sikercege-az-elios-zrt
|
2021-10-04 11:43:00
| true | null | null |
Telex
|
50 millió forintot nyert az EU-tól a a Demokratikus Roma Vezetők Szövetsége a papíron jól hangzó “Kopogok hangosan – a romák kulturális lábnyomai Dél-Zalában” nevű programjára
A pénzből 105 rendezvény megtartását vállalták Nagykanizsa környékén, azaz darabonként átlagosan majdnem 500 ezer forintot számoltak el
A rendezvények valós költsége azonban minimális lehetett, és eleve olyan abszurd eseményekről van szó, mint a világújdonságnak számító egyórás kiállítás vagy a félmilliós főzőcskézés
“Nem tudnék egyetlen eseményt kiragadni az elmúlt évekből: mindegyik nagyon fontos volt, bármilyen kis programról is legyen szó, hiszen arról szólt, hogyan tudunk segíteni a sorstársainknak a közösségünkben”
Ezt Nagy József György elnök mondta 2018. november 16-án Nagykanizsán, a Demokratikus Roma Vezetők Szövetségének 16. születésnapi ünnepségén. Közhelyes fordulatnak tűnik, pedig a DRVSZ aztán igazán jól tudhatja, mit jelentenek a “kis programok”. És azt is, hogy ezeken mennyit lehet keresni.
A Tiborcz-ügyhöz hasonló, többmilliárdos nagy EU-lenyúlások mellett egy egészen más dimenziókban mozgó, de ugyanúgy rendszerszintű csalássorozat képe bontakozik ki a hazai EU-s pályázatokon: lelkiismeretlen emberek és szervezetek a tényleg legelesettebbeknek és legrászorultabbaknak, vagyis a kisfalusi szegényeknek és romáknak szánt pénzeket csapolják meg. A trükk lényege az, hogy sorozatban szerveznek olyan, egyenként egészen aprócska, semmiféle figyelmet fel nem keltő eseményeket, amik brutálisan túlárazottak és emellett gyakran totálisan kamuk is, és amiknek a jelentéktelenségük miatt külön-külön senki sem nézne utána. Csakhogy ezekből rengeteg akad és egy-egy szervező jellemzően nemcsak egy EU-s pályázaton indul, így összességében ők is aránylag komoly összegeket tudnak kitalicskázni.
Ebben a témakörben eddig a következő cikkeket írtam:
Egymillióért szerveztek olyan sportnapot, ahol EU-s táblákat kellett lóbálni
Négyórás zenei tábor, háromórás autómentes nap, mesemondás félmillióért
A lenyúlók az EU pénzéból fizetnek azoknak a falusiaknak, akik a nevüket és arcukat adják az EU-pénzek lenyúlására szervezett kamu tanfolyamokhoz és falunapokhoz
Legfrissebb példánk főszereplője a fent említett Demokratikus Roma Vezetők Szövetsége (DRVSZ). Az ő ügyüket is az a Hadházy Ákos független képviselő ásta ki, akinek a fő specialitása az EU-s pénzlenyúlások leleplezése. Ezt a konkrét ügyet Hadházy azzal kommentálta, hogy szerinte
"Az okosság az, hogy az Országos Roma Önkormányzat gigaprojektjei helyett sok-sok fantomszervezeten keresztül lopják el a romák felemelésére adott EU pénzeket. "
A 2002. óta létező DRVSZ folyamatosan indul uniós pályázatokon, a legkülönbözőbb témákban. Aktuálisan 270 millió forint értékű projektben vesznek részt, ezek közül az egyik legkisebb az 50 millió forintos, "Kopogok hangosan" névre hallgató. A roma érdekvédelmi szervezet az összeg fejében 105 roma kulturális esemény megrendezését vállalta el, azaz a programok darabonként majdnem 500 ezerbe kerülnek.
Az a szerencsénk, hogy az EU-s pályázatokon ki szokták kötni, hogy a nyertesek publikálják, hogyan költötték el az európai közpénzt, így a DRVSZ is szépen dokumentált mindent a Facebook-oldalán, mondhatni vesztére.
Lássuk, mikért fizet félmilliót az unió!
1.) Ez már annyira pop up, hogy egy New York-i underground művész is megnyalná a száját a láttán
A dolog újító jellege miatt kezdjük az egyórás kiállításokkal! Jó tíz éve jöttek divatba a New York-ban kitalált úgynevezett pop up kiállítások. Ez olyan képzőművészeti tárlatokat takar, amik a szokásosnál rövidebb ideig tartanak nyitva és nem olyan klasszikus helyszínen rendezik őket, mint egy művészeti galéria vagy egy múzeum, hanem bárhol máshol. A DRVSZ azzal újította meg a műfajt, hogy elvitte az egészen extrém végletekig. A fent említett 100 eseményből 27 ugyanis olyan kiállítás, ami egy órán át tart nyitva.
Tavaly június 22-én például Oltáncon nyílt meg az egyórás extrém pop up, félmillióért, Ferkovics József műveiből.
Az a meghívóból derül ki, hogy az esemény egy órán át tartott, 15:00-tól 16:00-ig.
Hiába posztolták ki ők maguk a meghívót, a hitelenkedő emberben felmerül a kétség, hogy mi van, ha úgy értették, hogy a megnyitó tart egy órán át. De nem, mert másnap már Nagybakónakon nyílt meg ugyanaz a tárlat.
A kultúrafogyasztás olyan emésztő szenvedély, ami nincs időhöz kötve, ezért itt reggel 9 és 10 között lógtak kint a képek. A egyórás időtartam fényében válik egyébként érthetővé, hogy a projektleírásban kiállításonként csak 15 látogatót vállaltak.
2.) A méregdrága gourmet konyha csúcsa a félmilliós pörkölt-sült hús menü
A DRVSZ legviccesebb újítása mégsem az egyórás kiállítás, hanem az, ahogyan kifigurázták az életidegenül drága, túlfinomult, mégis divatos gourmet konyhát, méghozzá "a roma gasztronómia és fafaragó mesterségek bemutatója" címén. A bőségesen publikált képek tanúsága szerint ez az esemény a gyakorlatban azt jelentette, hogy megjött egy férfi és pár társa egy autóval, majd megfőztek egy borgácsnyi pörköltet és mellé tárcsán sütöttek húst.
miközben kitettek egy teknőt, pár fatálat, fakanalat és kannát a gyepre.
Az egész koncepciót tökéletesen foglalja össze az a bográcsállványra kiakasztott EU-támogatási tábla:
Egy Nagybakónakon készült fotón az látszik, hogy ott a bográcsban mégcsak nem is marha- vagy sertés-, hanem csirkeszárnypörkölt főtt:
3.) Ilyen gázsik mellett hülye, aki nem megy zenésznek
A 100, DRVSZ által szervezett programból 27 "roma kulturális értéket bemutató előadás" címén fut, ami a gyakorlatban a Kanizsa Csillagai nevű roma együttes, a dokumentációból jól látható módon hangosítás nélküli, egyórás koncertjeit jelenti, egy gitár, egy kanna, két énekhang felállásban, amiért szintén majdnem 500 ezret számolnak el darabonként.
Az egész pályázati programot is egy Kanizsa Csillagai-szám címe alapján nevezték el Kopogok hangosannak.
4.) Az egymillió forintos program
Ha már varjú, legyen kövér: voltak olyan napok, amikor a fáradhatatlan DRVSZ ugyanazon településen tartott roma gasztronómia és fafaragó mesterségek bemutatóját és roma kulturális értéket bemutató előadást is. Ezeken a napokon egymillió forint bevétele volt a szervezőknek.
5.) A maratoni felolvasóest
A DRVSZ szervezésében Bari Károly, a Kossuth-díjas roma költő műveiből is tartottak felolvasást gyerekeknek. Itt a tartalommal nem lehetett baj, de az eléggé életszerűtlenül hangzik, hogy az esemény a meghívó tanúsága szerint 3 órán át tartott. Talán azért, mert egy bevallottan egyórás felolvasásáért sehogy sem lehetett volna 500 ezret felszámolni.
A teljes projekt tehát a következő 100 rendezvényből tevődött össze:
27 kiállítás, darabonként 15 látogatóval
27 minikoncert, darabonként 14 nézővel
12 "irodalmi előadás" 20-20 hallgatóval
15 roma mesterségeket és gasztronómiát bemutató rendezvény, vagyis pörköltpzés-hússütés 20 fővel
18 roma népismereti workshop
3 romaholokauszt-megemlékezés
3 kirándulás 20-20 fős gyerekcsoportoknak
A DRVSZ mégcsak nem is tűnik a legrosszabbnak a kreatív közpénzfelhasználók közül, hiszen ők legalább a nézőket-hallgatókat-résztvevőket nem csapták be, amennyiben a közönség tényleg kapott ételt, nézhetett képeket és hallgathatott meséket és verseket. A pénzt adó EU már nem járt ilyen jól, hiszen a dokumentációból jól látszik, hogy a legtöbb esetben sokszorosan túlárazott eseményekre adta a pénzét. Emiatt persze maga a közönség, vagyis a falusi romák jártak a végén mégiscsak rosszul, hiszen ezekből az összegekből sokkal több is juthatott volna rájuk.
Az ügyről természetesen megkérdeztem a DRVSZ-t is, íme a reakciójuk, ami szerint a pörkölt + sülthús menüt + a kirakott teknőt és kanalakat például mindössze 219800 forintból kihozták alkalmanként.
"Szervezetünk valóban sikeresen pályázott az EFOP-1.3.4 kódszámú pályázati felhívás keretében, mely során mindösszesen 49 992 021 Ft támogatást nyertünk.Az Önök által említett 500 ezer forintos költség tévesen került kiszámításra, hiszen (véleményezzük, hogy) a teljes elnyert összeget osztották vissza a rendezvények számával. Az elnyert összeg a rendezvények díjain kívül sok más költséget is tartalmaz: bér és utazási költségek a projekt megvalósításában résztvevő személyek számára, anyag- és eszközköltségek példának okáért.A fentiek alapján pontosítanánk a programok költségeit: a roma kultúra népszerűsítése előadás (Önök által „Kanizsa Csillagai” programnak nevezett) költsége mindösszesen 153 300 Ft alkalmanként, a roma kultúra népszerűsítése rendezvények (Önök által roma gasztronómiai bemutatónak és roma mesterségek bemutatónak nevezett) költsége pedig összesen 219 800 Ft alkalmanként.Ezek a költségek fedezik minden kiadásunkat a program kapcsán, melyek a közvetkező lehetnek: fellépő/moderátor/program lebonyolítását támogató személyek díja, étkezés díja (akár alapanyag, akár kész ételek/italok bekészítése), helyszínekkel kapcsolatos költségek.Tekintve, hogy összesen 9 különböző helyszínen valósul meg a projekt, így minden egyes rendezvény egyedi, tehát az előbb leírt költségek mértéke minden esetben változó lehet a helyszíni adottságoknak/lehetőségeknek megfelelően."
Az ügyet kitúró Hadházy a reakciót hallva fenntartotta, hogy a projekt szerinte igenis erősen túlárazott volt, függetlenül attól, hogy mennyit számoltak el bér- és anyagköltségre.
- mondta a 444-nek a független parlamenti képviselő.
|
Félmillióba került az Európai Unió adófizetőinek legdrágább pörköltje, és az egyórás kiállítás is
|
50 millió forintot nyert az EU-tól a a Demokratikus Roma Vezetők Szövetsége a papíron jól hangzó “Kopogok hangosan – a romák kulturális lábnyomai Dél-Zalában” nevű programjára. A pénzből 105 rendezvény megtartását vállalták Nagykanizsa környékén, azaz darabonként átlagosan majdnem 500 ezer forintot számoltak el. A rendezvények valós költsége azonban minimális lehetett, és eleve olyan abszurd eseményekről van szó, mint a világújdonságnak számító egyórás kiállítás vagy a félmilliós főzőcskézés.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/27/felmillioba-kerult-az-europai-unio-adofizetoinek-legdragabb-porkoltje-es-az-egyoras-kiallitas-is
|
2019-06-27 11:46:00
| true | null | null |
444
|
Turisztikai portál alapítására adott a Magyar Turisztikai Ügynökség 630 millió forint közpénzt abból az alapból, amit a koronavírus-járvány sújtotta vendéglátósok megsegítésére szántak. A pénzből mindössze 23 szervezetnek, vagy egyéni vállalkozónak jutott. A turisztikai ügynökség nem árulta el, hogy mi alapján és kik döntöttek a támogatásokról. Az MSZP EP-képviselője az unió csalás elleni hivatalához fordul.
|
A koronavírus-járvány sújtotta vendéglátósokat segítő alapból kapott egy cég 630 millió forintot egy honlapra
|
Turisztikai portál alapítására adott a Magyar Turisztikai Ügynökség 630 millió forint közpénzt abból az alapból, amit a koronavírus-járvány sújtotta vendéglátósok megsegítésére szántak.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/07/a-koronavirus-jarvany-sujtotta-vendeglatosokat-segito-alapbol-kapott-egy-ceg-630-millio-forintot-egy-honlapra
|
2022-02-07 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.