news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
9,148 |
Ugyanúgy adózzanak a politikusok mint bárki más
|
Fizessenek adót az államtól felvett minden forint után a képviselők és az önkormányzati politikusok - ezt javasolja Göndör István szocialista honatya.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=81396
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyanugy-adozzanak-a-politikusok-mint-barki-mas
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-05-16 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
|
9,149 |
Brüsszelnek is elege lett Ficóékból
|
Az Európai Bizottságnak (EB) elege lett a szlovák kormány ténykedéséből, tegnap három különböző ügyben is eljárást indított Szlovákia ellen. Az ország számára ezek közül a legkínosabb a sokat vitatott elektronikus sztrádahasználati díj bevezetésére kiírt pályázat, amely az ellenzék szerint legalább annyira botrányos, mint a hírhedt faliújságtender.
|
Stanislav Jurikovič, a közlekedési tárca szóvivője továbbra is állítja: Szlovákia semmilyen törvényt nem sértett meg a pályázattal kapcsolatban. Az ellenzéki képviselők ugyanakkor már korábban figyelmeztettek: a pályázat feltételeit úgy állították össze, hogy azoknak csak egy előre kiválasztott cég feleljen meg. Stanislav Janiš, az SDKÚ-DS parlamenti képviselőcsoportjának a vezetője szerint a sztrádatender legalább akkora botrány, mint az építésügyi tárca faliújságtendere.
Európai normákat sértettek
Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan szabálysértési eljárást indít Szlovákia ellen a Távközlési Hivatal elnökének tavalyi leváltása miatt is. Az EB szerint Branislav Máčajt a parlament tavaly az európai normákat megsértve távolította el posztjáról, az uniós törvények szerint ugyanis a tagországoknak biztosítaniuk kell az ilyen hivatalok függetlenségét. A kormány Máčaj leváltását azzal magyarázta, hogy képtelen volt biztosítani a digitális műsorszórásra kiírt tender lebonyolítását.
Máčaj ezzel szemben azt állította, azért távolították el, mert nem volt hajlandó politikai megrendelést végrehajtani. Az ellenzék szerint a volt hivatalvezetőnek azért kellett mennie, mert a digitalizáción a kormányhoz közeli pénzügyi csoportok akartak meggazdagodni. Szlovákiának ez ügyben is két hónap áll a rendelkezésére, hogy megvédje az igazát, az EB ellenkező esetben az Európai Bírósághoz fordul.
A harmadik
|
http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/05/16/brusszelnek_is_elege_lett_ficoekbol
|
https://web.archive.org/web/20090620003123/http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/05/16/brusszelnek_is_elege_lett_ficoekbol
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/brusszelnek-is-elege-lett-ficoekbol
|
Kitekintő
|
eu-news
|
2009-05-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
9,150 |
Újabb brit képviselő bukott bele a kamu költségelszámolásba
|
Újabb tagjának függesztette föl parlamenti mandátumát a brit Munkáspárt, miután bebizonyosodott, hogy az illető nem létező jelzálogkölcsön-törlesztést számolt el hivatalával járó költségként.
|
Újabb brit képviselő bukott bele a kamu költségelszámolásba
Újabb tagjának függesztette föl parlamenti mandátumát a brit Munkáspárt, miután bebizonyosodott, hogy az illető nem létező jelzálogkölcsön-törlesztést számolt el hivatalával járó költségként.
David Chaytor 13 ezer font (4.230.000 Ft) kölcsöntörlesztést állított be hivatali elszámolásába, holott a szóban forgó kölcsönt már korábban visszafizette - írta szombaton a The Daily Telegraph. A Labour alsóházi frakciójának vezére emiatt átmenetileg kizárta a képviselőt a frakcióból.
Chaytor már a második munkáspárti képviselő, akinek felfüggesztik parlamenti tagságát. Elliot Morley egy héttel korábban jutott hasonló sorsra azért, mert 16 ezer font hiteltörlesztést állított be képviselői elszámolásába, holott a hitel törlesztése már régen lejárt. A képviselő szombaton bocsánatot kért az esetért, amelyet "megbocsáthatatlan tévedésnek" nevezett, és ígéretet tett az összeg haladéktalan visszafizetésére.
Pénteken az igazságügyi államtitkárt függesztette fel hivatalából a miniszterelnök mindaddig, amíg a vizsgálat ki nem deríti a The Daily Telegraph című londoni napilapban megjelent állítást. Eszerint Shahid Malik visszaigénylési nyilatkozatában azt állította, hogy tavaly londoni háza költségeire 23 ezer fontot (35 ezer euró) fizetett ki, holott az észak-angliai yorkshire-i választókerületében bérelt egy három hálószobás házat kedvezményesen, heti nem egészen 100 fontért.
Angliában sokasodnak azok a hangok, amelyek mielőbbi választásokat sürgetnek a honatyák visszaélései miatt. A BBC rádió felmérése szerint a megkérdezett állampolgárok csaknem kétharmada szerint a lehető leghamarabb az urnák elé kellene szólítani a választókat. A jelenlegi kormány mandátuma 2010 közepén jár le, ám Gordon Brown miniszterelnöknek jogában áll korábbi időpontban is kiírni a választásokat.
2009. május. 15. 15:08 MTI Világ
Költségtérítési botrány: felfüggesztettek egy brit államtitkárt
Valótlan költségtérítési igény gyanúja miatt felfüggesztették állásából a brit kormány egyik tagját - közölte pénteken a londoni miniszterelnöki hivatal.
2009. május. 12. 14:50 MTI Gazdaság
Belpolitikai válsággá fajul a brit képviselők költségtérítési botránya
Belpolitikai válsággá kezd fajulni a brit alsóházi képviselők költségtérítési igényeivel kapcsolatos, egyre szélesedő botrány, amelynek nyomán egy keddi felmérés szerint a bal- és a jobboldal két fő pártjának támogatottsága egyaránt meredeken zuhan.
2009. március. 19. 13:57 MTI Itthon
Egyeztetésre készülnek a képviselői költségtérítésről
Még nem tudni, hogy megegyezésre jutnak-e a parlamenti pártok a képviselői költségtérítésről az ügyben indított népszavazás parlamenti tárgyalása előtt.
2009. április. 27. 16:50 MTI Itthon
Megtámadták a képviselői költségtérítésről szóló népszavazást
Az Alkotmánybíróságon (Ab) a határidő lejártáig négyen támadták meg azt az országgyűlési határozatot, amelyben a parlament elrendelte a Seres Mária által a képviselői költségtérítésről kezdeményezett népszavazást - mondta Sereg András, az Ab sajtófőnöke.
|
https://hvg.hu/vilag/20090516_brit_kolteseg_elszamolas
|
https://web.archive.org/web/20231218222111/https://hvg.hu/vilag/20090516_brit_kolteseg_elszamolas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ujabb-brit-kepviselo-bukott-bele-a-kamu-koltsegelszamolasba
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,151 |
Arató Gergely felesége is alig emlékezett az alapítósdira
|
Újabb MSZP-s politikus, ezúttal Kinisch Andrea, Arató Gergely oktatási államtitkár felesége állt a Bács–Kiskun Megyei Bíróság elé. A párttársa, Zuschlag János nevével fémjelzett büntetőper tanújaként kellett megjelennie.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167930
|
https://web.archive.org/web/20090517055957/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167930
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arato-gergely-felesege-is-alig-emlekezett-az-alapitosdira
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[
"Kinisch Andrea",
"Váradi Krisztián"
] |
[
"Fiatal Városért Egyesület",
"Ifjú Szocialista Mozgalom",
"MSZP",
"Szövetség a Modern Magyarországért"
] |
[] |
[
"pályázat",
"támogatás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
9,152 |
Mándok polgármesterét gyanúsítja az ügyészség
|
Hivatali visszaéléssel gyanúsították meg Mándok polgármesterét, Pekó Lászlót azzal a kétes ingatlanüggyel kapcsolatban, amellyel lapunk már többször foglalkozott.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167896
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mandok-polgarmesteret-gyanusitja-az-ugyeszseg
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[
"Pekó László"
] |
[
"Transit Railway Zrt."
] |
[
"Mándok"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
9,153 |
Dől a pénz a barátoknak
|
Ma is hatályos az a kormányzati szerződés, amelynek alapján az Oszkó Péter által pénzügyminiszteri kinevezéséig vezetett Deloitte Zrt. a hazai nyugdíjrendszert modellezi hatvanmillió forintért.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168034
|
https://web.archive.org/web/20090518003439/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168034
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dol-a-penz-a-baratoknak
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[
"Barabás János"
] |
[
"Deloitte & Touche",
"Infonia Alapítvány"
] |
[] |
[
"tanácsadás"
] |
[] |
|
9,154 |
Nem hallgathat már sokáig Arató a Borovszky-ügyben
|
Egyes lapinformációkkal szemben nem zárult le a vizsgálat az oktatási tárca esélyegyenlőségi főigazgatóságán, csupán a helyszíni ellenőrzés fejeződött be.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168030
|
https://web.archive.org/web/20090518003417/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168030
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hallgathat-mar-sokaig-arato-a-borovszky-ugyben
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[
"Arató Gergely",
"Borovszky Tímea"
] |
[
"Katapult Mentorprogram",
"Oktatási Minisztérium (OM)"
] |
[] |
[
"oktatás",
"gazdálkodás",
"szociál"
] |
[] |
|
9,155 |
Fenyegetik a kaszinóváros civil ellenzőit
|
Az ügyészség hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a Velencei-tó mellé tervezett King City területének megszerzése ügyében, Bajnai Gordon és kormánya mégis támogatja a gigantikus, ám sokak szerint környezetromboló beruházást.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167935
|
https://web.archive.org/web/20090516182219/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167935
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fenyegetik-a-kaszinovaros-civil-ellenzoit
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"King's City"
] |
[
"Sukoró"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közokirat-hamisítás",
"idegenforgalom",
"önkormányzat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
|
9,156 |
Keller László utasítására lett társtettes főtanácsadója
|
A közpénzügyi államtitkár mentelmi jogát nem függesztették fel párttársai
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168027
|
https://web.archive.org/web/20090519184546/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168027
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keller-laszlo-utasitasara-lett-tarstettes-fotanacsadoja
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[
"Keller László",
"Szőke Péter Szabolcs"
] |
[] |
[] |
[
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
|
9,157 |
Fejek hullanak a brit képviselői botrányban
|
Nem csendesül a politikai balhék szokásos kifutási idejét jóval meghaladó képviselői költségelszámolási botrány a szigetországban.
|
Mind Gordon Brown, mind David Cameron, az ellenzék vezére legkíméletlenebb oldaláról mutatkozik be. A kormányfő az európai parlamenti és részleges helyhatósági választás elkerülhetetlenül gellert kapott kampányindító rendezvényén egyértelműsítette: „azokban az esetekben, ahol a normákat megsértették és hibákat követtek el, cselekvésre van szükség. Ahol fegyelmi eljárás indokolt, azonnal meg fogjuk kezdeni". Brown, aki maga is „kabátlopási ügybe" keveredett egy ostoba, valószínűleg ártalmatlan takarítói számlával, nem rejtette véka alá, mennyire „mérges a történtek miatt".
A valamennyi nagy parlamenti pártot érintő történet első áldozata David Cameron egyik legszorosabb munkatársa, Andrew MacKay, aki hét évig vette igénybe a „második otthon" után járó keretet, összesen 141 ezer fontot egy londoni ingatlan után, anélkül, hogy választókörzetében rendelkezett volna „első" otthonnal. A tory képviselő felesége, Julie Kirkbride, akivel a fővárosban természetesen egy fedél alatt él, valóban vásárolt egy házat saját választókerületében, amelynek fenntartásáért ugyancsak több mint 140 ezer fontot számolt el. Ketten együtt a maximális összeg 98,5 százalékát aknázták ki - írja a Daily Telegraph.
Nemhogy az „egyszerű" emberek, de még frakciójának tagjai is el voltak képedve a képviselő által „téves megítélésnek" nevezett gátlástalanság hallatán. A legkülönösebb az, hogy MacKay arra hivatkozott, a parlamenti Költségtérítési Irodával egyeztette ezt a szerinte „átlátható" finanszírozási módszert. Cameron a maga részéről „elfogadhatatlannak" nevezte a történteket és gondolkodás nélkül elfogadta MacKay lemondását.
A méltatlan versenyben nem maradt le a Munkáspárt sem. Elliot Morley, aki közel tíz éven át a mezőgazdasági tárcánál töltött be államminiszteri tisztséget, akár a frakciótagságát is elveszítheti, ha bebizonyosodik, tudatosan, és nem, mint mondja, „pontatlan könyvelés" következtében számolt el másfél éven át havonta 800 font törlesztőrészletet egy scunthorpe-i ingatlan után, melynek jelzáloghitelét már kifizette. Egyelőre csak felfüggesztették a munkában való részvételét, de ha nem sikerül tisztáznia magát az időközben visszafizetett 16 ezer fontos svindli gyanúja alól, nem kétséges, hogy búcsút mondhat alsóházi pályafutásának.
A képviselői elszámolási saga legújabb és az eddigi legmagasabb beosztású áldozata Shahid Malik igazságügyi államtitkár, aki londoni fészke után három év alatt felvette a létező legmagasabb összeget, közel 67 ezer fontot, miközben választókörzetében egy heti mindössze százfontos, kedvezményes albérletben húzta meg magát. Lemondása ellenére váltig állítja, hogy viselkedése nem sértette meg a miniszterek etikai kódexét.
Eddig 21 képviselő együttesen több mint 123 ezer fontot utalt vissza. Ez cseppnek bizonyul a tengerben, és a közharag egyre inkább a mohó honatyák ellen fordul. Egy dolog, hogy Julie Kirkbride választókörzeti házának betörték az ablakait, vagy Margaret Beckett veterán munkáspárti miniszterbe többször is belefojtotta a szót egy politikai tévéműsor közönsége.
|
http://nol.hu/kulfold/fejek_hullasaval_jarnak_a_brit_kepviseloi_visszaelesek_-332983
|
https://web.archive.org/web/20170209160356/http://nol.hu/kulfold/fejek_hullasaval_jarnak_a_brit_kepviseloi_visszaelesek_-332983
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/fejek-hullanak-a-brit-kepviseloi-botranyban
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,158 |
Hiller asztalán a Borovszky-jelentés
|
Több szerződést nem kötött újra az oktatási tárca új összetételű esélyegyenlőségi főigazgatósága - közölte Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár, aki a botrányok után az esélyegyenlőségi területet is felügyeli.
|
Több, tavaly még az esélyegyenlőségi főosztálynak dolgozó munkatárssal (illetve vállalkozásaikkal) nem kötött új szerződést a minisztérium - erősítette meg a Magyar Nemzet információit lapunknak Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár, aki Borovszky Tímea főigazgató felfüggesztése óta ezt a területet is felügyeli. A márciusban véget ért első vizsgálat után fegyelmit is kaptak Borovszky munkatársai, egy kétszázezer forintos tételből pedig büntetőügy keletkezett, melynek nyomozását két hónappal meghosszabbította a Fővárosi Főügyészség. Emellett a főosztály teljes működését is átvilágította egy belső ellenőrzés. Az ellenőrzés eredményét most tanulmányozza Hiller István miniszter, a jövő héten pedig nyilvánosságra kerülhetnek annak megállapításai.
Az esélyegyenlőségi főosztályon megbízással foglalkoztatottak számának jelentős csökkenéséről tegnap Mátyásné Patócs Andrea, a tárca jogi főosztályának vezetője nyilatkozott; megállapításait Manherz megerősítette. A szerződéses viszonyokban tapasztalt összevisszaság megszüntetését követő gyakorlatról azt mondta: egyfelől a gazdasági válság miatt minden megbízásos szerződést három hónapra kötnek, s volt, aki ezt nem vállalta. Akik nem mutattak be összeférhetetlenségi nyilatkozatot, azokkal nem kötöttek szerződést. Az összeférhetetlenség ez esetben azt jelenti, hogy törvény szerint egy embernek kétféle megbízása nem lehet a szaktárcánál. - Hogy ezt korábban is betartották-e, ne kérdezzék, akkor még nem én feleltem a területért - mondta Manherz. Azt viszont fontosnak tartotta megjegyezni: szó sincs "boszorkányüldözésről", a jó szakemberek "elüldözéséről".
Manherz Károly szakállamtitkár
|
http://nol.hu/belfold/20090516-hiller_asztalan_a_borovszky-jelentes-333142
|
https://web.archive.org/web/20231111135916/http://nol.hu/belfold/20090516-hiller_asztalan_a_borovszky-jelentes-333142
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiller-asztalan-a-borovszky-jelentes
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-16 00:00:00
|
[
"Borovszky Tímea"
] |
[
"Oktatási Minisztérium (OM)"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,159 |
Kaszinóváros vagy villapark épül a Velencei-tónál
|
Két év múlva szálloda, kaszinó és sportközpont fogadhatják a Sukoróra érkezőket, ha az évente 5 millió látogató között egyáltalán megközelíthetik a Velencei-tó partját, legalábbis egyelőre ennyi derült ki King’s Cityről, amit a kormány áprilisban kiemelt beruházássá nyilvánított.
|
Hülyegyerekes szinten hozták nyilvánosságra, hogy milyen beruházás készül Sukoróra, vélekedik Fa Nándor a Velencei-tó partjára tervezett fejlesztésről. „Itt van öcsi, higgyél a beetető meséknek, ide építünk a világon mindent, amit csak szeretnél, rengeteg munkahelyet teremtünk, hatalmas adókat fizetünk. Ehhez igazán kreténnek kell lenni, hogy valaki ezt benyalja" – fogalmazott kérdésünkre Fa Nándor, aki saját magát egyszerű magyar állampolgárként írja le, aki a Velencei-tónál élte le életét, és ma is Sukorón lakik.
A Sukoró külterületén lévő 70 hektáros ingatlanra tervezett beruházásról egyelőre valóban nem derült ki sok konkrétum a nyilvánosság számára. Annyi bizonyos, hogy egy április10-én született kormányrendelet szerint a King's City nevű projektet kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították. Az is tény, hogy a Gyurcsány-kormány április 8-án tartotta utolsó ülését.
Azt is lehet tudni, hogy a Fejér Megyei Ügyészség vizsgálatot indított a sukorói ingatlan ügyében, a vizsgálat egyelőre nem zárult le teljesen.
A részletek még nem nyilvánosak
Emellett körbejárt sokaknál egy számos fénymásolaton átesett, projekttervre hasonlító dokumentum, amiből az derült ki, hogy a King's City egy hétvégi központ, termálfürdő, 3000 szobás szálloda, konferenciaközpont, koncertterem, vízi park, akvárium, olimpiai korcsolyapálya, golfpálya, lovaglópálya és kaszinó megépítését jelenti.
A fejlesztés hátterében a Ronald S. Lauder milliárdos amerikai üzletember áll, megemlítik továbbá Joav Blum izraeli befektetőt, Fred H. Langhammert, illetve Icak Fishert.
A dokumentum tartalmaz látványterveket is, azonban a minőség miatt ezekből csak fekete foltok láthatóak, érdemi információ nem derül ki. Azt írják, hogy az első kapavágás 2009 második negyedévében várható, a kapunyitást pedig 2011. június 15-re tervezik.
A teljes beruházás költségvetése 1,1 milliárd euró, ami az aktuális árfolyam szerint csaknem 350 milliárd forint, ez magába foglalja a vételárat, az építkezést és az egyéb járulékos költségeket. A dokumentum szerint a látogatók száma évente várhatóan eléri az 5,1 millió főt.
„A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát – a rómaiakat, hunokat, tatárokat, vikingeket, valamint különböző európai királyi dinasztiákat. A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is" – részletezi a dokumentum a központ profilját.
A horvát idegenforgalom másfélszeresével számolnak
Fa Nándor azt mondta, egyelőre csak annyit lehet tudni biztosan, hogy hatalmas beruházást terveznek a tó partjára, ahova évente több mint 5 millió embert várnak, ami egyébként a teljes éves horvát idegenforgalomnak a másfélszerese.
Szerinte semmiféle beruházás nem valósul majd meg, a legprimitívebb telekspekulációt sejti a háttérben, hiszen az ingatlan állami tulajdonban van, azaz gazdátlannak tekinthető, és „bárki büntetőjogi és anyagi felelősség nélkül mondhat, tehet, aláírhat bármit, a felelősségre vonást elkerüli".
Fa Nándor kifejtette, hogy a piaci árak ismeretében ez az ingatlan legalább 7 milliárd forintot ér, de akár ennél többet is, ha kiparcellázzák és villanegyedet akarnak ide építeni. Szerinte az egymilliárd forint körüli vételár fiktív összeg, emellett amit ide hirdettek, nem valósítható meg, fizikailag nem fér rá a telekre, például 18 lyukú golfpályát nem lehet három szintre építeni.
Mindkét oldalon a végletekig eltorzított számok jelentek meg, a telekcsere alapját pedig ez szolgáltatta, így a közösség az ügyleten legalább 5-6 milliárd forintot veszít, számolt Fa Nándor.
„Ha végiggondolom, egészen keményen elönt a harag. Ilyen mértékben, ilyen aljas módon, ilyen arcátlanul becsapni a magyar társadalmat..." Fa Nándor határozottan kikérte magának, hogy a köz értékét ilyen módon elherdálják. Egyáltalán nem azokra haragszom, akik beruházóként, vagy inkább projektkereskedőként megjelennek, hiszen az, hogy egy külföldi idejön, és a tőkéje utat keres, hogy fialjon, természetes dolog, a tőke a világon mindenhol gyarapodást keres, vélekedett.
A helyi lakosok nem örülnek
Szigeth Szilvia, a sukorói civileket tömörítő Angelika Egyesület szóvivője egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy helyi lakosként mit szólnak a fejlesztéshez. „Nem örülnénk annak, amit egy ilyen létesítmény vonzana." Példaként említette, hogy nem hatja meg őket a hasonló beruházásoknak gyakran hangoztatott érv, hogy munkahelyeket teremtenek, hiszen Sukorónak jelenleg két regisztrált munkanélkülije van.
Szigeth Szilvia véleménye eltér Fa Nándorétól, bár ő is spekulációt sejt a háttérben. Szerinte valójában kaszinót építenek majd az ingatlanra, az összes többi beígért fejlesztés csak körítés, hogy meggyőzzék az embereket a beruházás szükségességéről.
A terület sajátosságairól azt mondta, amellett, hogy egy madárrezervátum közvetlen közelében van, ez az egyetlen olyan hely a Velencei-tó partján, ahol valóban lehet horgászni, ráadásul itt világversenyeket is rendeznek. Attól is tart, hogy ha építkezés kezdődik a területen, kivágják azt a véderdőt, ami az M7-es autópálya felől érkező szennyezéstől óvja a tavat és környezetét.
A pénzügyminisztérium kaszinótendert írt ki
Álláspontját alátámasztja, hogy a pénzügyminisztérium februárban koncessziós pályázatot írt ki I. kategóriájú kaszinó alapítására és működtetésére a közép-dunántúli régióban. (Budapesten és Pest megyében a szerencsejáték-törvény értelmében 2032-ig nem lehet ilyen kategóriájú kaszinót létesíteni, miután a Hajógyári-szigeten Álomsziget Entertainment Zrt. tavaly tavasszal megnyert egy hasonló pályázatot.)
Ez az adat azért érdekes, mert úgy tudjuk, hogy a sukorói ingatlant az állam, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy pilisi és egy albertirsai gyümölcsösért cserélte el egy magánszeméllyel.
Amennyiben valaki elnyeri egy kaszinó működtetésének jogát, azzal vállalja azt is, hogy a törvényben előírt koncessziós díjat az államnak megfizeti, jelen esetben ez a kötelezettség 20 évre szólna. A pályázat leadási határideje május 18., így legkésőbb akkor kiderül, mennyire komolyak a befektetői csoport kaszinóalapítási szándékai.
|
https://index.hu/belfold/2009/05/16/kaszinovaros_vagy_villanpark_epul_a_velencei-tonal/
|
https://web.archive.org/web/20210623004145/https://index.hu/belfold/2009/05/16/kaszinovaros_vagy_villanpark_epul_a_velencei-tonal/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaszinovaros-vagy-villapark-epul-a-velencei-tonal
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-16 00:00:00
|
[] |
[
"King's City"
] |
[] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
9,160 |
A miniszteri fizetésekről döntenek a honatyák a parlamentben
|
A miniszteri fizetések 15 százalékos csökkentését lehetővé tévő törvényjavaslatról dönt hétfőn várhatóan az Országgyűlés.
|
2009.05.18. 05:24
A miniszteri fizetések 15 százalékos csökkentését lehetővé tévő törvényjavaslatról dönt hétfőn várhatóan az Országgyűlés.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse.
A javaslat szerint az állami vezetők nem válthatják ki pénzben a ki nem vett szabadságukat, ha hatáskörgyakorlásuk megszűnésétől számított harminc napon belül ismét állami vezetővé választják őket. A harmadik rendelkezés arról szól, hogy a jövőben a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár nem lesz jogosult jubileumi jutalomra, ez a juttatás csak a szakállamtitkárok esetében marad fenn.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/05/a-miniszteri-fizetesekrol-dontenek-a-honatyak-a-parlamentben
|
https://web.archive.org/web/20180505002917/http://mno.hu/portal/637180
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszteri-fizetesekrol-dontenek-a-honatyak-a-parlamentben
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
9,161 |
A gazdagok járnak jól
|
Egyre több hazai vállalkozó vásárol offshore céget. Sokan ugyan nem tudják pontosan, mire és miképpen lehet felhasználni az adóoptimalizálás ezen eszközét, mégis kifizetik az ötszázezertől kétmillióig terjedő összeget – az offshore cégek piaci árát.
|
2009.05.18. 03:00
Egyre több hazai vállalkozó vásárol offshore céget. Sokan ugyan nem tudják pontosan, mire és miképpen lehet felhasználni az adóoptimalizálás ezen eszközét, mégis kifizetik az ötszázezertől kétmillióig terjedő összeget – az offshore cégek piaci árát. Emellett az ilyen vállalkozások fenntartásának több százezer forintos éves költségét. Leginkább, mert az a kör, amelytől az adóbevételek döntő része érkezik, már igencsak kezdi unni, hogy mindig tőle szedik be az egyre nagyobb mértékű közterheket.
A hozzá nem értés jelei azonban nem csak az adófizetőkön mutatkoznak. A kormányzat tavaly még adóamnesztiát hirdetett és kedvezményes adókulcsokat ajánlott azoknak, akik hazahozzák az offshore cégükben tartott vagyonokat. Most pedig szigorú fellépéssel fenyegetik az érintetteket. A kabinet – részleteiben még nem ismert – elképzelései azonban igencsak kétségesnek tűnnek: azok nyomán feltehetőleg csekély bevétel érkezik majd az államkasszába, és ismét a gazdagok járhatnak jól.
Arról nem is beszélve, hogy az adóhatóság alkalmazottai aligha vannak felkészülve az offshore cégek üldözésére; az ilyen ügyleteket még a hétpróbás ügyvédek és adószakértők sem ismerik eléggé. Az offshore cégek működéséről, a tervezett fellépés várható eredményeiről, Ciprus és Málta helyzetéről, valamint a hazai adómorálról Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke beszélt a Magyar Nemzetnek adott 2009. május 18-i interjújában.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/05/A-gazdagok-jarnak-jol
|
https://web.archive.org/web/20100215023136/http://mno.hu/portal/637150
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gazdagok-jarnak-jol
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,162 |
Alkotmányt módosíthatnak ma, hogy kevesebb pénzt kapjanak a képviselők
|
Ma dönthet az Országgyűlés az államigazgatási vezetőket érintő takarékossági lépésekről, ha a módosító javaslatok megszavazása után a zárószavazásra is sor kerül, ahogy az a napirenden szerepel.
|
A Bajnai-kormány első ülésén – április közepén – megszületett javaslat tartalmazza a miniszteri fizetések 15 százalékos mérséklését, illetve a hivatalos külföldi utak napidíjainak felére mérséklését.
Emellett megszűnik az államtitkári illetmények eltérítésének (növelés/csökkentés) lehetősége, továbbá a kabinet tagjainak jubileumi juttatásai, valamint a kormányváltás után tovább szolgáló állami vezetők ki nem vett szabadságát sem lehet a jövőben pénzre átváltani.
Emellett pénteken benyújtotta a képviselői költségtérítésekre vonatkozó kedvezmények megszűnéséről szóló, az alkotmányt is módosító javaslatát Göndör István szocialista frakcióvezető-helyettes. Az indítvány kétharmados többséget igényel, elfogadása esetén január 1-jétől a magánszemélyekkel azonos feltételekkel adóznának az országgyűlési képviselők is.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/05/alkotmanyt-modosithatnak-ma-hogy-kevesebb-penzt-kapjanak-a-kepviselok
|
https://web.archive.org/web/20231111221113/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/05/alkotmanyt-modosithatnak-ma-hogy-kevesebb-penzt-kapjanak-a-kepviselok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alkotmanyt-modosithatnak-ma-hogy-kevesebb-penzt-kapjanak-a-kepviselok
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
9,163 |
Tippek illegális pártfinanszírozáshoz
|
Az európai parlamenti voksolás kampányánál is borítékolható, hogy a pártok többet költenek, mint amennyit bevallanak. A nem legális pénzek zöme szinte biztosan az üzleti szférából, az erősödő hazai korrupcióból, elsősorban az irányított közbeszerzésekből származik.
|
Nyolc hazai szerkesztőség – köztük az FN is – küldött egyszerre tíz kérdést az európai parlamenti választásokon induló pártokhoz arról, pontosan mennyibe kerül a kampányuk, és miből finanszírozzák azt. A címzettek vagy nem válaszoltak, vagy cinikusan, esetleg semmitmondóan kerülték meg az érdemi kommunikációt (lásd Hazugságkampány című keretes írásunkat). Eközben Magyarország ismét 4 és 5 milliárd forint közötti összeget fog elkölteni egy olyan népszavazásra, amelyet a politikai elitnek éppen ez a hozzáállása kényszerített ki. A referendum kimenetele aligha lehet kérdéses. Az állampolgári akarat elérheti, hogy a politikai elit ne bemondásra számolja el a költségeit, hanem mutasson be számlát a benzinről, az albérletről – éppúgy, mint a többi hazai adóalany.
Amúgy a párt- és kampányfinanszírozás hazai helyzetéből adódóan ezen túl is van épp elég elszámoltatnivaló. A Figyelő nem elemzi, hanem tényként kezeli, hogy a törvény engedte pénzügyi keret nem elegendő a pártok kampányköltségeire és működésére. Nem számoljuk végig sokadszorra, hogy a pártok egy-egy kampányának összesített marketingértéke, a felületmegrendelések, a munkaórák, vagy éppen a dologi kiadások hányszorosan lépik túl a bevallott kereteket. A válasz amúgy is egyre többek ingerküszöbét lépi át. Mégis, az országot vezető, az embereket közteherviselésre buzdító elit képes teljesen nyíltan félrevezetni a közvéleményt, miközben az ellenőrzésre hivatott Állami Számvevőszék (ÁSZ) csak szöszmötöl a pártok pénzügyeinek ellenőrzése körül. A nem legális források zöme szinte biztosan az üzleti szférából, a Transparency International által egyre erősebbnek becsült hazai korrupcióból, elsősorban az irányított közbeszerzésekből származik. Cégvezetőkkel és politikusokkal háttérbeszélgetést folytatva a mechanizmusokra voltunk kíváncsiak.
Az elmesélések szerint a módszertani skála igen széles, a zacskóban hordott „alkotmányos költségtől” (miként a korrupciót szokták nevezni) a bonyolult off-shore technikákig terjed a paletta. A legkifinomultabb tudás a közbeszerzések kiírásához, megnyeretéséhez és a jutalék begyűjtéséhez szükségeltetik (lásd Tereprendezési módszerek című keretes írásunkat). A bonyolult magyar közbeszerzési gyakorlat ismerete olyan speciális tudás, amelyben csak néhány jól képzett szakjogász mozog otthonosan, ők ismerik a módszereket. Államigazgatási szakember meséli, hogy velük még a tárgyalások „tiszta” fázisaiban is furcsa körülmények között kell egyeztetni az irodáikban. „Kivesszük az akkut a mobiltelefonokból, a táskát, kabátokat kiviszik a titkárnők a szobákból, sőt olykor még a tévét is bekapcsolva hagyják, amolyan háttérzajnak.”
Az óvatosság főleg akkor indokolt, amikor az előkészítés határozott célja, hogy a pályázat segítsen megtalálni egy konkrét győztest, vagyis az első feladat a kiírás személyre szabása. Ahogyan a találó mondás tartja: „Magyarországon az a közbeszerzési pályázat, amelyet többen is megnyerhetnek, el van rontva.” A lényeg, hogy árnyalt eszközökkel, de egy irányba mutasson a tender, a nem „csókos” indulókat formai vagy egyéb okok miatt ki lehessen zárni, vagy a matematikai képletekkel leírható („ez már önmagában mindig gyanús nekem” – mondja forrásunk) kiértékelésen csakis egy nyertes jöhessen ki. Igaz, ennek a véleménynek ellentmond az az államigazgatási szakember, aki szerint teljesen mindegy, ki nyeri a közbeszerzést. Az a fontos, hogy bárkit hoznak is ki győztesnek, úgy érezze, meg volt támogatva és köszönje meg ezt illő módon.
—-Pénzbeszedők—-
Ha pedig sikerült a „kiválasztott” tendergyőztest valóban eljuttatni a mannához, és a menetközben kilőtt versenytársak nem tudták érdemben megtámadni a döntést, akkor hátravan a következő feladat: a pénz beszedése. Előre ugyanis ritkán történik fizetés, noha az „ártárgyalás” már korábban lezajlik. A kínos tárgyalásokat jellemzően közvetítők végzik, ettől ugyanis mindenki szereti távol tartani magát. Ha esetleg mégis személyesen alkuszik korrumpáló és korrumpálandó, akkor is gyors a megegyezés. A legtöbben ismerik a szokványokat, a várható számokat. Az üzleti ebéd, vagy kávézás alatt 90 százalékban kötetlen beszélgetés zajlik (például a pocsék közállapotokról), és pár percben hatékonyan megtörténik az áregyeztetés.
A cégvezetők szerint ebben a világban be szokták tartani az előzetes megállapodást, az adott szónak értéke van. Ha valaki belerondít egy megállapodásba, összességében nem jár jól, híre megy, gyorsan kigolyózza magát a további üzletekből, de még az is lehet, hogy másképpen is utánanyúlnak. Ami a kifizetési technikát illeti, bármennyire is döbbenetes, vannak még szektorok, például az építőipar, ahol az egyszerű készpénzforgalom a divat. Pénzzel tömött zacskók, borítékok, dobozok cserélnek gazdát. Azért a metódusok az elmúlt húsz év alatt finomodtak, számlagyárak (mint korábban a hazai Siemens esetében) gyakorlatilag már nincsenek. Bár szomorú tanulságként, úgy tűnik, még az ilyen primitív módszereket alkalmazó korrumpálóknak sem kell jogkövetkezményekkel számolniuk. Már nem divat az evázás sem, vagyis az, hogy evás vállalkozók számláznak be valós üzleti teljesítés nélkül, majd visszajuttatnak 80–85 százalékot, ami már korrupcióra is használható. Ebben a technikában ugyanis túl sok az adóként lehulló forgács, és az evás cégek árbevételi korlátja miatt nagy összegeket így nem lehet felszabadítani. Inkább az ősidőket jellemzik az olyan beszámlázások is, amikor a lefizetendő fél szerez számlázó céget, és valami puha tevékenységről (tanácsadás, oktatás, piackutatás) számlát küld.
Sokkal több azonban a kifinomult megoldás. Ügyvédek, jogászok, tanácsadók, off-shore specialisták, különleges tudással rendelkező lobbisták mozgolódnak a projektek környékén. Elvégre nem várható el, hogy minden piaci cégnél meglegyen az a fontos ismeret, miszerint melyik önkormányzatnál, állami cégnél, kormányzati intézménynél miként lehet belenyúlni a törvényes folyamatokba. Márpedig nem szabad úgy mozogni, mint elefánt a porcelánboltban, hiszen azért sok tiszta szereplő is dolgozik az államigazgatásban, akik a kormányzaton belül is igyekeznek keresztbe feküdni a csalárd ügyleteknek, sokszor sikerrel. „Börtönbe ugyan ennek ellenére sem mennek a korruptak, de már az is tiszteletet érdemel, ha egy tökös állami alkalmazott meghiúsítja a közpénzlopást; sok névtelen hősnek lehetne szobrot állítani az államigazgatásban is” – mondta egy cégvezető.
Az informatikában, a többszereplős nagy állami projekteknél mások a módszerek. Jellemző elem, hogy a korrumpálandó delegál egy céget a projektbe, amelyet be kell venni, és ki kell stafírozni részfeladatokkal. Azoknak, akik láttak már néhány nagyobb informatikai projektet, hamar lejön, hogy hol van a korrupciós pont, melyik cégnél indul a pénzcsatorna. Ilyenkor felülről jönnek bizonyos – nem-üzleti jellegű – kérések, szabályok, amelyeket be kell tartani. A kötelező alvállalkozó bevonása azért egyszerűbb, mert az alvállalkozókat nem kell tendereztetni, az ilyen szerződéseket már sokkal kisebb nyilvánosság övezi. Egy informatikai vállalkozó határozottan állítja, soha nem csábul el, korrumpálásra nem hajlandó, ám a vevő azon igényének néha enged, hogy milyen tanácsadó partnert kell még bevonni a projektbe. „Magunkról legalább tudom, hogy meg is csináljuk az elvállalt feladatot, nem úgy, mint a sok kókler az e-önkormányzatok, vagy a földnyilvántartások körül” – ad önfelmentést.
A politikai térfelek keverednek a pénzfelhajtás közben. Forrásaink szerint vannak alapjai azoknak az összeesküvés-elméleteknek, amelyek szerint a főpénztárnokok jóban vannak, egyeztetnek, vagyis a politikai oldalak boltolnak is egymással. „A cégeknek sem jó, ha politikai támadások kereszttüzébe kerülnek, vagy egy váltásnál kiesnek a pikszisből” – értelmezi a helyzetet egyik informátorunk. Éppen ezért bizonyos projekteken mindkét oldal holdudvarából feltűnnek cégek, hogy ezáltal a pénzcsap védve legyen egy esetleges politikai váltás után is. Ez a fajta gondos előkészítés azonban csak az igazán nagy projektek esetében szokásos. A másik oldaltól azért tartanak a felek, hiszen a korrupciós pártpénz-felhajtás miatt az elmarasztalás ritka ugyan, mint a fehér holló, mégis mindenki óvatos. Kockázat ugyanis van, cikkek készülhetnek, titkosszolgák gyűjtenek „terhelőket”.
Melyik párt mennyire aktív ebben a szférában? E témáról beszélgetve hamar kiderül, ki kivel szimpatizál. Az egyik cégvezető inkább a baloldalról, a másik inkább a jobboldalról hozza a csúnya példáit. Az elmesélésekből az a kép rajzolódik ki, hogy a módszereket illetően az MSZP nevében fellépő pénzfelhajtók a legprofesszionálisabbak. A korrupcióra vállalkozókat zavarja, hogy a szociknál nincsen határozott leosztás. Azt egyértelműnek minősítik, hogy az építőiparban, autópálya-építésben ki a megbízott, de például az informatikai projektekre három erővonal is rázizzent. Ha azután létrejött az üzlet, és a háromból valamelyik csoport tagjai úgy érzik, „ki van velük szúrva”, nekik is járna valami, akkor könnyen keresztbe tudnak tenni. Na persze nem nyíltan, hanem a háttérből, de mégis megbicsaklik a pályáztatási folyamat.
TÍZ KÖRÖMMEL. Az iménti cégvezető szerint a Fidesz nevében eljáró emberek ugyan az országos ügyekben most ritkábban bukkannak fel, de helyi önkormányzati, vagy a kórházakat üzemeltető megyei önkormányzatoknál azért vannak lehetőségeik. „A módszerek, a technikák sokkal kevésbé kifinomultak, teljesen nyílt levelek, egyszerűen követhető cégvonalak maradnak utánuk, de annyiban jobban szeretek üzletet kötni velük, hogy ha megállapodtam valakivel, akkor deal done, a dolog létrejött, nem kell mindenkivel külön leülni” – teszi hozzá. A politikai súlyukhoz képest gátlástalannak írták le forrásaink az SZDSZ nevében fellépő pénzfelhajtókat. Fővárosi cégek és országos ügyek környékén is ugyanazok a megbízottak bukkannak fel. Ráadásul mivel kevés politikai tisztséget birtokolnak, ezeknek az embereknek tíz körömmel kell kikaparniuk a lehetőségeket.
|
https://24.hu/belfold/2009/05/17/taskas_emberek_kopogtatnak/
|
https://web.archive.org/web/20090520005703/http://www.fn.hu/baleset_bunugy/20090511/taskas_emberek_kopogtatnak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tippek-illegalis-partfinanszirozashoz
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
9,164 |
Tóth Zoltán: "Feketekasszákból" finanszírozzák a magyar kampányokat
|
Az európai parlamenti választási kampányra fordítható forrásokat semmilyen jogszabály nem szabályozza - mondta a Európai Választási Szakértők Szövetségének főtitkára.
|
Az európai parlamenti választási kampányra fordítható forrásokat semmilyen jogszabály nem szabályozza - mondta a Európai Választási Szakértők Szövetségének főtitkára. Tóth Zoltán kifejtette: a kampányokat "feketekasszákból" finanszírozzák. A legjobb pozitív példának pedig Kanadát hozta föl.
Az EP-kampány finanszírozására vonatkozóan semmilyen szabály nincs, mivel még az a szabályozás sem érvényes rá, miszerint jelöltenként maximum egymillió forintot lehet költeni, azaz összesen 386 millió forint lehet a kampánybüdzsé - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tóth Zoltán, az Európai Választási Szakértők Szövetségének főtitkára.
Hozzátette: ez nagy adóssága a magyar parlamenti pártoknak. Ez a szabálynélküliség azonban az önkormányzati és a kisebbségi választásokra, valamint a népszavazásokra is érvényes.
Tóth Zoltán szerint a kampányokat "feketekasszákból" finanszírozzák, hiszen általános követelmény a magyar állam működésével szemben, hogy a pénzek elköltésének módja átlátható és nyilvános legyen, ez azonban nincs meg. A szabályozatlanság mellett ráadásul rengeteg a törvényszegés is a kérdésben.
Szerinte Magyarország a sor végén kullog az EU-ban a kampányfinanszírozás szabályozásával. A kelet-európai régió legszegényebb országaiban is jobb szabályozás van érvényben. Ha egy párt bármennyit költhet, akkor olyan mértékben túlhatalmat nyerhet a pénz által, ami már a parlamenti mandátumok megszerzését is tisztességtelenné teheti. A legfőbb probléma pedig az, hogy a kampánypénzek begyűjtésekor ígéreteket kell tenni - vázolta Tóth Zoltán. Papíron biztos stimmelnek a pénzek, de demokratikusnak sem csak papíron kell lenni - szögezte le a stúdió vendége.
Tóth Zoltán kijelentette: nincs bombabiztos gyakorlata a kampányfinanszírozásnak az Európai Unióban, azonban arra, hogy sokkal átláthatóbb és hogy a pártok sokkal nagyobb társadalmi kontroll alatt állnak, arra van.
Talán a legpozitívabb változásokat Olaszországból, Németországból lehetne hozni. Az olaszok képesek voltak a korábbi teljesen elkorhadt, korrupt politikai rendszert megújítani, amihez nagy elhatározás kellett - mutatott rá a szakember.
Kifejtette: a legeslegjobb példát azonban Kanadából lehetne hozni. Ott tényleg bombabiztos módon szabályozták a kampányfinanszírozást. Egyidejűleg kétfajta kampányfinanszírozást alkalmaznak, az egyik a bevételek korlátozása, a másik a kiadásoké. Európában viszont csak az egyik módszert szokták alkalmazni a kettő közül.
Új tendenciák vannak a világban, amelyek homlokegyenest ellentétesek a mai közbeszéddel, közpolitikával. Eszerint kizárólag közpénzekből lehet kampányt folytatni - mutatott rá az Európai Választási Szakértők Szövetségének főtitkára.
Kezdőlap Belföld Tóth Zoltán: "Feketekasszákból" finanszírozzák a magyar kampányokat
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/18/toth-zoltan-feketekasszakbol-finanszirozzak-a-magyar-kampanyokat-278699
|
https://web.archive.org/web/20090621123606/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-278699
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toth-zoltan-feketekasszakbol-finanszirozzak-a-magyar-kampanyokat
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"választások - népszavazás",
"EU",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
9,165 |
Beindul a büntetőgépezet?
|
Míg Gyurcsány Ferenc távozóban az ügyészségek és a bíróságok "fideszesedéséről" beszélt, Orbán Viktor az MSZP-kormányok korrupciós hagyatékának feltárását ígéri - vagyis a politikai erőtér részévé vált az igazságszolgáltatás.
|
Így már érthető, az MSZP miért retteg
HV, összeállítás / 2009.05.18., hétfő 10:22 /
Míg Gyurcsány Ferenc távozóban az ügyészségek és a bíróságok "fideszesedéséről" beszélt, Orbán Viktor az MSZP-kormányok korrupciós hagyatékának feltárását ígéri - vagyis a politikai erőtér részévé vált az igazságszolgáltatás. Egy biztos: a hatóság szakmányban vonja nyomozás alá az állami visszaéléseket, ám semmi nem igazolja, hogy koncepciós eljárásokról volna szó.
"Több közhatalmi szerv vezetője és alkalmazottja, egymást is támogatva, a jobboldal antidemokratikus törekvéseit szolgálja" - értekezett még sportminiszterként Gyurcsány Ferenc. 2003-ban szabadalmaztatott árnyék államkoncepcióját a politikus idén úgy módosította: "egyes közintézmények, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el". Vagyis a távozó kormányfő a március 21-i MSZP-kongresszusra időzített búcsúüzenetével magára (és pártjára) húzott minden olyan igazságszolgáltatási aktust, amelyet a nyomozóhatóság egyik vagy másik "államalkotó" személyiség ellen foganatosított a közelmúltban.
Politikusok a buliban
Orbán Viktor Fidesz-elnök már jó ideje ígéri, hogy - a majdani kormányváltás után - szétszálazzák az MSZP-s visszaéléseket, a büntetőeljárások tempója azonban lassabb annál, hogy egykettőre fejeket lehessen felmutatni. Kövér László választmányi elnök ezért nemrég úgy pontosított lapunkban: "Nyilván lesznek ügyek, amelyek elévülnek, olyanok is, amelyek bizonyíthatóak, de konkrét személyekre nem lehet ráhúzni őket. Van, ami nem jogellenes, de gazemberség. Ezekről egytől egyig leltárt kell készíteni, és az emberek elé tárni a neveket" (Heti Válasz, 2009. április 9.).
Az a sajátos helyzet állt viszont elő, hogy a Fidesz által üzemeltetett - múltfeltárási sorvezetőként beharangozott - korrupedia.hu honlap albejegyzései döntően nem a folyamatban lévő ügyészségi-rendőrségi esetekkel foglalkoznak. (Noha Bécs és Budapest nyomozóhatósága egyszerre vizsgálja a Strabag pártfinanszírozás-gyanús átutalásait, a Korrupédia keresője nem jelez találatot az osztrák építőipari konszern nevének beírásakor.) Vagyis aligha bizonyítja bármi, hogy az igazságszolgáltatás a Fidesz kottájából játszik; ennek ellenére tény: az utóbbi másfél évben egymást érve indult nyomozás olyan ügyekben, amelyek milliárdos állami umbuldát sejtetnek, ráadásul a bírósági szakaszuk már a következő kormány idejére eshet.
Ügyészségi forrásaink szerint a "nyomozásgyár" alapvetően attól működik, hogy az utóbbi években rengeteg, sokszor állami számvevőszéki vagy versenyhivatali adatokkal alátámasztott feljelentés érkezik a hatóságokhoz - a politika pedig azért reagál érzékenyen, mert létezik a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), melynek hatáskörébe eleve a közjogi tisztséget betöltőkkel kapcsolatos esetek tartoznak. Hiába folyik például eljárás ismeretlen tettes ellen, ha az ügy a KNYF-nél landol, szinte evidenssé válik, hogy politikus is van a buliban (elkövetőként, felbujtóként vagy áldozatként).
Jelenleg a "központi" nyomozók vizsgálják a Strabag-történetet, ugyancsak e szerv próbálja felderíteni, hogy visszaéltek-e hivatali hatalmukkal a nemzetbiztonsági szolgálatok elöljárói, amikor nyilvánosságra kerültek az UD Zrt.-vel szemben folytatott titkos adatgyűjtés "primér termékei" (például Csányi Sándor, Kövér László és Demeter Ervin telefonbeszélgetései). Múlt hét óta tudjuk, hogy a Velencei-tó partjára tervezett King City-beruházás ügye is a KNYF-hez került, különösen jelentős - akár félmilliárd forintra rúgó - vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával (Heti Válasz, 2009. május 7.). A kaszinóprojektet megalapozó földcserére - melynek során az állam a tűrhetőnél jutányosabb áron játszott át sukorói területeket egy izraeli-amerikai befektetőnek - azonban nem csak az ügyészség "mozdult be"; múlt vasárnap már Sólyom László köztársasági elnök is a vitatható ingatlanfejlesztések közé sorolta (a szentkirályszabadjai reptér és a szerencsi szalmaerőmű mellett).
A megye is közbelép
A Strabag-, UD- és King City-témák menedzselésén kívül szintén a nyomozó főügyészség foganatosította Hunvald György erzsébetvárosi szocialista polgármester őrizetbe vételét, majd néhány hete a KNYF-hez került a Hankook gumigyár megtelepedésével kapcsolatos földadásvételekben - hűtlen kezeléssel - gyanúsítható Kálmán András dunaújvárosi városvezető ügye is. A központi nyomozószerven túl néhány megyei főügyészség is maradandót látszik alkotni: a sukorói és dunaújvárosi esetekben az "előmunkálatokat" az a Fejér Megyei Főügyészség végezte el, amely tavaly novemberben Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt szakállamtitkárát már megvádolta hivatali visszaéléssel (ugyan csak földbizniszben).
Hiperaktivitást mutat a Zuschlag-perben eljáró Bács-Kiskun Megyei Főügyészség is: április végén jogosulatlan gazdasági előnyszerzés és az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek meg sértése miatt gyanúsítottként hallgatta ki az Országos Cigány Önkormányzat első emberét, Kolompár Orbánt, akit korábban már vád alá is helyezett - miután a roma felzárkóztatási pénzekből a családjához tartozó cégek versenyképességét javította. S hogy Budapestről is szó essék: az Andrássy úti paloták elszármaztatásának minősített eseteit épp a Fővárosi Főügyészség szoros felügyelete mellett vizsgálják, melynek legkézzelfoghatóbb eredménye a terézvárosi MSZP-SZDSZ-képviselők tömeges meggyanúsítása (Heti Válasz, 2009. január 29.).
Összeesküvés?
Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ügyészi szervezet jár rá a nagypolitikára. A kormányfelügyelet alatt működő rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) például április utolsó napjaiban az Állami Számvevőszék jelentései alapján - kvázi hivatalból - indított büntetőeljárást több vállalat privatizációjával kapcsolatban (lásd keretes írásunkat). Ugyancsak az NNI elé kerültek a Magyar Villamos Művek Zrt. előző vezetése által végbevitt milliárdos offshore-akciók, továbbá a lapunk által feltárt Dataplex-ügy (melyben három ciprusi cég három hónap alatt hárommilliárd forintot nyert egy informatikai bázis adásvételén, miután jól fizető állami partnerek kezdték igénybe venni a korábban kapacitásfelesleggel küszködő szerverszálló szolgáltatásait).
Az összeesküvés-elméletek hívei az NNI buzgólkodását látva elkezdték suttogni: azért veteti elő a kormány ezeket az ügyeket, hogy a rendőrség a Fidesz jövetele előtt mindent - eredmény nélkül - lezárjon, vagyis elvágja a büntethetőség esélyét. A valóság viszont az, hogy egy-egy megakasztott nyomozás az elévülési időn belül bármikor újraindítható (ami az eddig sorolt cselekményfajták esetében 2011-13-ig biztosan nyitva hagyja a büntetőeljárás lehetőségét). Ráadásul az erzsébet- és terézvárosi ingatlanpanamák után a hatóság a politikusok felelősségre vonásával érezhetően példát igyekszik statuálni - vagyis nincs kizárva, hogy a felső szintről szervezett bűnökért a tényleges elkövetőket vonják majd felelősségre (nem pedig az apparátusbéli kis végrehajtókat).
Hogy a jövőben kiket ér el egy-egy nyomozás a "nagyok" közül, megjósolhatatlan. A Heti Válasz korábbi írásaiban bemutattuk viszont, hogy Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Veres János annak ellenére motorja volt a King City kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánításának, hogy jogilag még ma is rendezetlen a sukorói projektterület sorsa. Az NNI által vizsgált Dataplex-ügyletre ugyancsak - legalább közvetett - befolyása lehetett Bajnainak, illetve a Hankook gyárat is Magyarországra édesgető Kóka János érdekkörének. Puch László neve a Strabag-akta majd' minden - pártfinanszírozást érintő - oldaláról visszaköszön, de az MSZP expénztárnoka a Kulcsár-botrányban sem vérzett el, holott érintettségét kötegnyi dokumentum látszott igazolni. Úgy tudjuk, az eddig felsorolt szereplőknél kritikusabb Szilvásy György helyzete, aki - miután 2006-ban lemondott parlamenti mandátumáról - a mentelmi jog védelme nélkül állt neki felturbózni a hivatalivisszaélés-gyanús UD Zrt.-ügyet.
A legnagyobb visszhangot kiváltó számvevőszéki jelentések listáját hamarosan közöljük!
|
http://valasz.hu/reflektor/beindul-a-buntetogepezet-22682/
|
https://web.archive.org/web/20200926045305/http://valasz.hu/reflektor/beindul-a-buntetogepezet-22682/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beindul-a-buntetogepezet
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Gyurcsány Ferenc",
"Hunvald György",
"Kálmán András",
"Kóka János",
"Kolompár Orbán",
"Puch László",
"Veres János"
] |
[
"Dataplex",
"Hankook",
"King's City",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Strabag"
] |
[
"Fejér megye"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"antikorrupció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)",
"Kaszinóváros - Sukoró",
"UD Zrt-ügy"
] |
9,166 |
Kapcsolatok hálójában a magyar privatizáció
|
Különböző érdekek, pénzek és kapcsolatok vezérlik a privatizációs eljárásokat – mondta lapunknak Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167782
|
https://web.archive.org/web/20090519013306/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167782
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kapcsolatok-halojaban-a-magyar-privatizacio
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
9,167 |
Államfőként Gülnek mentelmi joga van
|
Bíróság elé kell állítani Abdullah Gül török államfőt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik elődjével szemben felmerült sikkasztási vádak miatt egy török bíróság hétfői határozata szerint - jelentette az NTV török televízió.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=81591
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/allamfokent-gulnek-mentelmi-joga-van
|
Népszava
|
world-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Törökország"
] |
[] |
[] |
|
9,168 |
Zuschlag „bagatellizálni akarta az ügyet (...), mert el tudja sikálni”
|
A civil egyesületek által elnyert pénzekből finanszírozták az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) rendezvényeit – mondta a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per hétfői tárgyalási napján kihallgatott tanú.
|
Az ISZM finanszírozása forráshiányos volt, mert az MSZP nem biztosította a költségvetését, ezért civil egyesületek által elnyert pályázati pénzekből biztosították a működését – mondta a tanú. A tanú 1998-ban kezdett Kiskunhalason az ISZM-ben dolgozni, de előtte belépett a helyi MSZP szervezetébe, ahol megismerte Zuschlag Jánost. A tanú 1998-ban és 1999-ben a helyi ISZM rendezvényeinek a szervezésével foglalkozott, amihez kezdetben a helyi MSZP adott anyagi támogatást. 2000 szeptemberében költözött Budapestre, ahol feladata továbbra is rendezvények szervezése volt.
Nevét és adatait felhasználva Zuschlag János és társai több civil szervezetet alapítottak, amikről csak később szerzett tudomást. A bíró kérdésére elmondta: Zuschlag János és társai alatt az ISZM akkori vezetését értette. Emlékezete szerint a baloldali ifjúsági mozgalom elnökségének 2000-ben Arató Gergely és Zuschlag János is tagja volt, de akkor egymástól függetlenül dolgoztak. A tanú hangsúlyozta: 2001 után nem vett részt az ifjúsági mozgalomban, ezért a később történtekről nincs pontos tudomása.
Több alkalommal előfordult azonban, hogy Zuschlag János kérésére aláírt különböző, az egyesületekkel kapcsolatos jegyzőkönyveket annak az ígéretnek a tudatában, hogy a szervezetek elnöki funkcióit hivatalosan átveszik tőle. A tanú beszámolt arról: az általa is jegyzett egyesületekkel egyedül pályázati tevékenység folyt, azok más tevékenységet nem végeztek. Létrehozásukat az indokolta, hogy pályázni lehessen. Kialakult bennem az a kép, hogy ezeknek az egyesületeknek ez az egyetlen funkciója – tette hozzá. Hangsúlyozta: Zuschlag János egy karizmatikus ember, aki jól tudta manipulálni az embereket. Az ISZM-ről az volt a benyomása, „hogy egy nagy párt homokozója”.
A tanú a bíró kérdésére nem tudta megmondani, hogy a fiktív egyesületek alapításának az ötlete kitől származik, de véleménye szerint az ISZM felső vezetésében egyetértés volt abban, hogy a civil szervezetek által elnyert, költségvetésből származó pénzekből kell az ISZM működését biztosítani. A bizonyítási eljárás keretében kihallgatott tanú a bíróság kérdésére adott válaszaival alátámasztotta a vádhatóság állításait, mely szerint a civil egyesületek tényleges tevékenységet nem folytattak, kizárólag a pályázati pénzek megszerzése érdekében hozták létre azokat.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: mielőtt tudomására jutott, hogy az egyesületek pályázatokon elnyert pénzei miatt eljárás indul, Zuschlag János felhívta és arról értesítette, hogy ne lepődjön meg, ha idézést kap az ügyben. A tanú szerint a beszélgetések alatt Zuschlag János „bagatellizálni akarta az ügyet (...), mert el tudja sikálni”. Úgy emlékezett a tanú: Zuschlag János az ügy rendőrségi szakaszában mondta azt, elintézi, hogy „elhaljon az ügy”, de az eljárás ügyészségi szakaszában az már nem került szóba. „Egy forintot nem adtam volna arra, hogy egyszer Zuschlag János bilincsbe verve áll majd a bíróság előtt” – tette hozzá a tanú. A tanú 2001-ben Belgiumba utazott, majd amikor hazatért, meglepetéssel vette tudomásul, hogy nevét felhasználva újabb egyesületet alapítottak.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/05/zuschlag-bagatellizalni-akarta-az-ugyet-mert-el-tudja-sikalni
|
https://web.archive.org/web/20180419143436/https://mno.hu/portal/637351
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-abagatellizalni-akarta-az-ugyet-mert-el-tudja-sikalnia
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"civilek",
"rendezvényszervezés"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,169 |
Szorul a hurok az MSZP körül?
|
Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ügyészi szervezet jár rá a nagypolitikára - írtuk az állami pénzek körüli visszaélésekkel foglalkozó cikkünkben. A kormányfelügyelet alatt működő rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) például április utolsó napjaiban az Állami Számvevőszék jelentései alapján - kvázi hivatalból - indított büntetőeljárást több vállalat privatizációjával kapcsolatban.
|
/ 2009.05.18., hétfő 15:00 /
A hatóság szakmányban vonja nyomozás alá az állami visszaéléseket, ám semmi nem igazolja, hogy koncepciós eljárásokról volna szó - írtuk előző cikkünkben, amelyben kitértünk rá, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatai alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda is munkához látott. Most a hat, legnagyobb visszhangot kiváltó vizsgálat összefoglalóját tesszük közzé.
Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ügyészi szervezet jár rá a nagypolitikára - írtuk az állami pénzek körüli visszaélésekkel foglalkozó cikkünkben. A kormányfelügyelet alatt működő rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) például április utolsó napjaiban az Állami Számvevőszék jelentései alapján - kvázi hivatalból - indított büntetőeljárást több vállalat privatizációjával kapcsolatban.
A Heti Válasz összefoglalta a legnagyobb visszhangot kiváltó vizsgálatokat.
I.
Vizsgált szervezet: Az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Zrt. és jogutódja
Ellenőrzött időszak: 2007
Átláthatatlan lett a cég működése a vagyontörvény 2007-es elfogadása után.
Az állami vagyonelemek nyilvántartása követhetetlenné vált, noha az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a földalapkezelő egy jogutódba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-be olvasztásának a hatékonyabb vagyonkezelés megteremtése lett volna a célja.
Sem a részvényesi jogok gyakorlója (Veres János akkori pénzügyminiszter), sem a kormány nem mérte fel, hogy az új szervezetnek mire terjed ki a feladatköre.
Az MNV megalapításakor nem tisztázták a vezetők felelősségi köreit. A vezérigazgató, Tátrai Miklós 2007 végéig a Pénzügyminisztérium államtitkári posztját is betöltötte.
Nem lehet megállapítani, mekkora kiadással járt a három szervezet összevonása.
Következmény:
A pénzügyminiszter vizsgálatot rendelt el az MNV-nél, melynek ellenőrző bizottsága a vagyongazdálkodási tanács és a cégvezetés felelősségét is felvetette.
II.
Vizsgált szervezet: Bábolna Rt.
Ellenőrzött időszak: 1995-2007
A számvevők kilenc jelentésben foglalkoztak a Bábolna-csoporttal. Ötször személyi felelősségre vonást is javasoltak, ám ez máig nem történt meg, mivel a privatizációs szervezet felügyelőbizottsága nem tudta megállapítani, kit és milyen mértékben terhel felelősség a magyar mezőgazdaság egykori zászlóshajójának hanyatlása miatt.
2007 végéig az állam több tízmilliárd forintot bukott Bábolnán. A társaság annak ellenére vesztette el vagyonát, hogy a kormány 2000-2001-ben több mint 22 ezer hektárnyi földet vásárolt meg a Bábolna Rt.-től, melynek ellenértéke a veszteséges gazdálkodás finanszírozását szolgálta. Az állam emellett 20 milliárd forintos tartozást engedett el a cégnek, s közel kétmilliárdnyi hitel és egyéb támogatás visszafizetésétől tekintett el. Az ÁPV ugyancsak elengedte a részvénytársaság hatmilliárd forintos tartozását.
Következmény:
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) büntetőeljárást indított hűtlen kezelés gyanújával a Bábolna Rt. privatizációja miatt.
III.
Vizsgált szervezet: Az FHB Jelzálogbank Nyrt. értékesítése
Ellenőrzött időszak: 2007
A bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagját 2007. augusztus 29-én dobta piacra (titoktartás és gyorsított eljárás közepette) a Gyurcsány-kormány. Az A sorozatú részvények darabonként 2025 forintért leltek gazdára, miközben néhány héttel előtte még 2300 forint fölött járt az árfolyam. Az államnak az értékesítésből így is több mint 66,8 milliárdos bevétele származott, ám az ÁSZ nem tartja sikeresnek a tranzakciót.
A kormány ugyanis "kinyomta" a privatizációs tanácsadói megbízást pályázaton elnyerő Raiffeisen Investment AG-t, s helyére a Hongkong and Shanghai Banking Corporationt (HSBC) tolta be. Sebtében létrehozott egy - a pénzügyi tárca, az ÁPV és az FHB képviselőjéből álló - bizottságot is, amely előzetes számítások nélkül kétezer forintban határozta meg a részvények minimálárát - majd az éj leple alatt túladott a csomagon. Minden vevő csak ötszázaléknyit haraphatott volna az FHB-ból, az ÁPV igazgatója viszont úgy határozott: 10 százaléknál nagyobb hányadot is szerezhetnek a jelöltek. Hárman jutottak 10 százaléknál nagyobb csomaghoz, de hogy kik, nem tudni, mert a részesedésüket letétkezelők neve alatt jegyezték be. A HSBC közel egymilliárd forintot kaszált az ügyleten, az ÁSZ viszont nem tudta kideríteni, mi alapján bízták meg e céget, s miért kellett módosítani a menetrenden.
A különleges jogokat biztosító, B sorozatú szavazatelsőbbségi részvényektől már korábban megvált az állam, de az ÁPV élhetett volna visszavásárlási jogával; ha a két részvénytípust együtt értékesíti, nagyobb bevételre is szert tehetett volna.
Következmény:
Az NNI eljárást indított hűtlen kezelés gyanújával az FHB privatizációja ügyében.
IV.
Vizsgált szerv.: Nemzeti Lóverseny és Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft., Malév, Mol
Ellenőrzött időszak: 2007
E cégeknél brutális összegekre rúgtak a tanácsadói díjak és jutalékok. A partnerek ügyvédi szolgáltatás címszó alatt privatizációval összefüggő tevékenységeket láttak el; így a vagyonkezelő mentesült a közbeszerzési pályázat kiírása alól, noha a szerződések többnyire meghaladták a tízmillió forintot.
Az állam nem szabadult meg a Malév 33 milliárdos garanciavállalásos hitelétől, s a kölcsönt az új tulajdonos (AirBridge) sem vállalta át teljesen, pedig a magánosításnak ez volt a célja. A Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. is fölöslegesen kapott egymilliárdos tőkeemelést a bukmékeri rendszer kialakítására - erre a privatizáció nyertese kötelezhető lett volna.
A Molnál szintén nem voltak alátámasztva a tanácsadói kifizetések (összegük meghaladja a 376 milliót). Ám a büdzsé azzal bukta a legtöbbet, körülbelül 100 milliárdot, hogy az állam rossz időpontban vált meg Mol-részesedésétől. A papírok árfolyama ugyanis az eladás után a duplájára ugrott. Azzal is ötmilliárdos bevételkiesés érte az államot, hogy a Mol privatizációja előtt nem kötötték ki, hogy az olajvállalat saját részvényeinek eladásával nem befolyásolhatja az árfolyamot.
Következmény:
Az NNI eljárást indított hűtlen kezelés gyanújával a Mol és a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. privatizációja ügyében.
V.
Vizsgált szervezet: Budapest VII. kerületi önkormányzat
Ellenőrzött időszak: 2003-2006
Az önkormányzat ingatlanai eladása esetén 30 milliós értékhatár felett versenyeztetést írt elő, de 2004. július 15-ig lehetőséget biztosított a pályázat nélküli értékesítésre a képviselő-testület minősített döntése alapján. Ezzel a helyhatóság megsértette az államháztartási törvényt.
Később irreálisan magasra, egymilliárd forintra emelték a versenyeztetési értékhatárt, 2005. január elsejétől viszont 20 millió forintra csökkent a limit.
Következmény (független az ÁSZ-tól):
Civilek feljelentése alapján indult nyomozás a panamák ügyében. Eddig 12 embert - köztük Hunvald Györgyöt - gyanúsítottak meg gazdasági bűncselekményekkel 16 ingatlan értékesítése miatt.
VI.
Vizsgált szervezet: Budapest VI. kerületi önkormányzat
Ellenőrzött időszak: 2001-2004
Az önkormányzat túl magasan, egyedi vagyon esetén 200 millió forintban rögzítette a versenyeztetési határt.
A testület eltekinthetett a licittől, ez viszont sérti az államháztartási törvényt.
Következmény (független az ÁSZ-tól):
A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával beidézett számos terézvárosi politikust, köztük Verók István polgármestert.
|
http://valasz.hu/reflektor/szorul-a-hurok-az-mszp-korul-22683/
|
https://web.archive.org/web/20201026134615/http://valasz.hu/reflektor/szorul-a-hurok-az-mszp-korul-22683/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szorul-a-hurok-az-mszp-korul
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[
"Hunvald György",
"Verók István"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Zrt.",
"HSBC",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Malév Rt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
9,170 |
„Szemfényvesztés” - Bajnai maximálná az állami vállalatok vezetőinek fizetését
|
A miniszterek fizetése mellett az állami tulajdonú vállalatok igazgatóságának és felügyelőbizottsági tagjainak és menedzsereinek fizetését is csökkentené Bajnai Gordon. A Fidesz szerint ez szánalmas szemfényvesztés, ugyanis az állami cégvezetők így is az átlagbér tízszeresét keresnék.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=271069
|
https://web.archive.org/web/20090519190754/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=271069
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aszemfenyvesztesa-bajnai-maximalna-az-allami-vallalatok-vezetoinek-fizeteset
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
|
9,171 |
"Kirakatvitákat folytat a kormány és a Fidesz"
|
Az MDF szerint a miniszterifizetés-csökkentések mértékről folyó Fidesz-MSZP-vita egy dologra jó: a kormánynak és a Fidesznek nem kell a valódi kérdésekről, reformlépésekről, konkrét korrupcióellenes programokról vitáznia.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/108709_kirakatvitakat_folytat_a_kormany_es_a_fides
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirakatvitakat-folytat-a-kormany-es-a-fidesz
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
|
9,172 |
Botrány a brit parlamentben: előrehozott választások jönnek?
|
A parlament azonnali feloszlatását és a jövőre esedékes választások mielőbbi kiírását követelte hétfőn a brit konzervatív ellenzék vezére a képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos politikai botrány nyomán.
|
Botrány a brit parlamentben: előrehozott választások jönnek?
A parlament azonnali feloszlatását és a jövőre esedékes választások mielőbbi kiírását követelte hétfőn a brit konzervatív ellenzék vezére a képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos politikai botrány nyomán.
Az ügy miatt ugyanaznap példátlan nyilatkozatban kért elnézést az alsóház elnöke, elismerve: a törvényhozás tagjai "súlyos csalódást okoztak" a brit választópolgároknak, és "rettenetes mértékben csorbult" a brit parlament megítélése.
A The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali napilap május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - gyakran milyen megdöbbentő címeken vettek fel költségtérítéseket.
A hivatalos képviselői elszámolások között szerepelt egyebek mellett helikopter-leszállóhely kialakítása, a fürdővizet "túl forróra melegítő" bojler több ezer fontos javíttatási költsége, vagy nem létező lakáshitel visszaigénylése.
A legnagyobb összegeket - esetenként több tízezer fontot - azonban a képviselői lakásként bejelentett ingatlanok felújítási, bútorozási, felszerelési költségei után számolták el a parlament tagjai. Egyes esetekben kiderült, hogy vidéki nyaralókról, illetve hozzátartozók lakásairól van szó, és előfordult, hogy a közköltségen renovált ingatlant a felújítás után a képviselő több százezer fontért eladta.
Az ügy kipattanása után Gordon Brown munkáspárti miniszterelnök és David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt vezére és kormányfő-jelöltje egyaránt nyilvánosan elnézést kért. A friss közvélemény-kutatások azonban már jelzik, hogy a két nagy parlamenti párt támogatottsága meredeken zuhan.
Cameron hétfőn, a toryk egyik EP-választási kampányrendezvényén kijelentette: mivel a botrány "teljesen megbénította" a brit belpolitikát, azonnal fel kell oszlatni a parlamentet, és a júniusi európai parlamenti választások után, a lehető legrövidebb időn belül brit parlamenti választásokat is kell tartani.
A munkáspárti brit kormány mandátuma 2010 nyaráig szól, ám a tory vezető szerint "az ország nem akar még egy évet várni a politikusokról alkotott ítélete kimondásával". Az ellenzéki vezető hozzátette: a politikába vetett közbizalom "romokban hever".
Cameron közölte: petíciót szervez az előrehozott választások érdekében, és felszólította a Konzervatív Párt EP-választási kampányának szervezőit, hogy kezdjék meg a választói aláírások összegyűjtését. Michael Martin, az alsóház elnöke hétfő délután töredelmesen elnézést kért a történtekért, egyben bejelentette: sürgősséggel tanácskozásra kéri a kormányfőt és a pártok vezetőit a további teendők megvitatására. Martin felszólította a képviselőket, hogy egyelőre ne nyújtsanak be költségtérítési igényeket.
Több képviselő ugyanakkor a házelnököt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért, és ellene bizalmatlansági indítványt terjesztettek be. Martin azonban ennek vitáját - a lemondását követelő, dühös képviselői bekiabálások közepette - eljárástechnikai okokra hivatkozva nem tette lehetővé.
2009. május. 10. 17:13 MTI Világ
Botrányos költségtérítések után szigorítanak a britek
Szigorítanak a brit parlamenti képviselők költségtérítésén, mert a jövőben független számvevő testület fogja ellenőrizni, hogy milyen kiadásokat akarnak elszámoltatni az adófizetők pénzén.
2009. május. 12. 14:50 MTI Gazdaság
Belpolitikai válsággá fajul a brit képviselők költségtérítési botránya
Belpolitikai válsággá kezd fajulni a brit alsóházi képviselők költségtérítési igényeivel kapcsolatos, egyre szélesedő botrány, amelynek nyomán egy keddi felmérés szerint a bal- és a jobboldal két fő pártjának támogatottsága egyaránt meredeken zuhan.
2009. május. 11. 13:50 MTI Világ
Brown bocsánatot kér a költségtérítési ügyek miatt
Nyilvánosan elnézést kért a parlamenti képviselők költségtérítési botránya miatt hétfőn a brit kormányfő.
|
https://hvg.hu/vilag/20090518_brti_parlament_koltsegterites
|
https://web.archive.org/web/20231222201917/https://hvg.hu/vilag/20090518_brti_parlament_koltsegterites
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/botrany-a-brit-parlamentben-elorehozott-valasztasok-jonnek
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,173 |
MNV: korlátozzák az állami cégvezetők javadalmazását
|
Meghozta az állami tulajdonú társaságok vezetőinek javadalmazását korlátozó intézkedéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsa a kormányfő kérésére, lesz ahol megszüntetik az igazgatóságot, vagy összevonják a felügyelőbizottsággal.
|
Az MNV hétfőn az MTI kérdésére ismertette: intézkedtek arról, hogy az újonnan kinevezett vezetők havi bruttó fizetése nem haladhatja meg a 2 millió forintot. A már munkaviszonyban lévő vezetőkhöz pedig, akiknek a havi bruttó fizetése ezen felül van, azzal a kéréssel fordultak, hogy fizetésük havi bruttó 2 millió forint feletti részét jótékony célra ajánlják fel. A vezetők ennek eleget téve a felajánlásokat megtették - fűzte hozzá az MNV.
A vezetők a 2008. évre megállapított prémiumuk - amelynek kifizetésére 2009-ben kerül sor - 50 százalékát már felajánlották az erdőtelepítési program megvalósítására. A felajánlások befizetése megkezdődött - ismertették.
Az igazgatósági (ig) és felügyelőbizottsági testületek (fb) összköltségét 50 százalékkal csökkentik, három módon. Az MNV Zrt. megvizsgálja, mely társaságoknál szüntethető meg az igazgatósági tesület. Ahol erre lehetőség van, ott a megszűnő testület jogkörét a továbbiakban a társaság első számú vezetője gyakorolja majd.
Az MNV Zrt. megvizsgálja továbbá, hogy mely társaságoknál nyílik lehetőség az ig-k és fb-k taglétszámának csökkentésére, meghatározza a létszámcsökkentés mértékét, és ezt követően racionalizálja a testületi létszámot, illetve dönt az ig- és fb- tagok tiszteletdíjának csökkentéséről.
Az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a jogköre alá tartozó társaságoknál a módosításokat közvetlenül hajtja végre. A minisztériumok, vagyonkezelők vagyonkezelésébe tartozó legalább többségi tulajdonú állami társaságoknál a módosításokat a vagyonkezelők fogják végrehajtani, a legalább többségi tulajdonú állami társaságok leányvállalatainál pedig az anyavállalat vezetése.
Az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács közvetlen vagyonkezelésébe tartozó legalább többségi tulajdonú állami társaságok száma 149. Ezeknél 1102 ig- és fb-tag van. A testületek havi bruttó összköltsége 133 687 750 forint, ezt csökkentik most 50 százalékkal.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács korábbi döntéseit is figyelembe véve az intézkedéseket a miniszterelnöki bejelentést követően a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és az MNV Zrt., valamint az egyéb vagyonkezelők 2009. július 1-jei hatállyal léptetik hatályba.
Bajnai Gordon hétfőn a parlamenti ülés előtt tett sajtónyilatkozatában kérte a nemzeti vagyonkezelőtől, hogy 50 százalékkal csökkentse az állami tulajdonú társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíját; illetve, hogy a menedzservezetők fizetését havi kétmillió forintban maximálja.
|
http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090518_allami_cegvezetok_javadalmazas.aspx
|
https://web.archive.org/web/20231227075357/https://hvg.hu/gazdasag/20090518_allami_cegvezetok_javadalmazas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mnv-korlatozzak-az-allami-cegvezetok-javadalmazasat
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
9,174 |
A parkolási cég vezetője is tudott a korrupcióról
|
Ez derül ki egy hangfelvételből, amelyet a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. egy volt alkalmazottja juttatott el az RTL Híradónak.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/108782_a_parkolasi_ceg_vezetoje_is_tudott_a_korrup
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-parkolasi-ceg-vezetoje-is-tudott-a-korrupciorol
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
|
9,175 |
15 százalékos csökkentéshez
|
Júniustól 15 százalékkal, bruttó 257 ezer forinttal csökken a miniszterek havi fizetése, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvénymódosításnak megfelelően.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=81610
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-szazalekos-csokkenteshez
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-05-18 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
|
9,176 |
Tízmilliárdokat visznek el az állami kiszervezések
|
Az állam működési kiadásainak csökkentése fontos, ám nem a bérek befagyasztása a legszerencsésebb megoldás – állítja Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168154
|
https://web.archive.org/web/20090528200703/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168154
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardokat-visznek-el-az-allami-kiszervezesek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-17 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"kiszervezés"
] |
[] |
|
9,177 |
Egyre rafináltabban síbolnak a pártok
|
Egyre szervezettebben, egyre kifinomultabb módszerekkel zajlik a korrupció Magyarországon, és az ellopott pénz már akkora összegre rúg, hogy biztosan nem csak pártfinanszírozásra folyik el - ez derül ki azokból a háttérbeszélgetésekből, amelyeket az [origo] és a Figyelő munkatársai folytattak cégvezetőkkel az utóbbi hónapokban.
|
Az elmúlt öt évben nem volt egyetlen olyan projektje sem, ahol ne kellett volna megkenni valakit – adott rövid összegzést a munkájáról egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég munkatársa. Egy pénzügyi tanácsadó pedig arról beszélt, megdöbbent, amikor rájött, hogy az üzleti szférában „mindenki triviálisnak tartja: 10-20 százalék az átlagos komisszió”, vagyis ekkora arányú kenőpénzt kell fizetni az állami megbízások esetén.
Rajtuk kívül még körülbelül tucatnyi vállalati vezetővel, valamint az állam és a gazdasági szféra kapcsolatát jól ismerő üzleti tanácsadóval és jogásszal folytatott háttérbeszélgetéseket márciusban és áprilisban a magyarországi korrupció természetéről az [origo] és a Figyelő.
Láncolatba kerül a pénz
Az interjúkból, és a Transparency International valamint a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásaiból is az derül ki, hogy a visszaélések már rég nem arról szólnak, hogy egy cégvezető zsebből lefizet egy polgármestert vagy egy képviselőt. A két végpont között ugyanis egy láncolat jött lére közvetítőkkel, pénzelosztó cégekkel és magukat lobbistáknak nevező ügyeskedőkkel, ami persze azzal jár, hogy a szereplők számának növekedésével a korrupciós összeg is egyre jobban dagad.
A magyarországi közbeszerzések összegéről a legfrissebb adat 2007-es, akkor mintegy 1750 milliárd forintot költött el az állam ilyen módon. Ha a legalacsonyabb, 10 százalékos korrupciós arányt vesszük, akkor 175 milliárd, ha a Transparency becslésének felső, 25 százalékos határát nézzük, akkor 437 milliárd folyt el az adófizetők pénzéből.
A százmilliárdos nagyságrendet figyelembe véve nem állja meg a helyét az a feltételezés sem, hogy az eltűnő pénz pusztán a pártok működésének és kampányainak finanszírozására folyik el. A névtelenséget kérő nyilatkozók szerint nyilvánvaló, hogy a lenyúlt pénzeknek csak egy része jut el a pártkasszákig, a többi magánzsebekben köt ki és a magángyarapodást szolgálja.
Korrupció: főszerepben a politika
A politika ettől függetlenül főszerepet játszik a korrupcióban. Több, az informatikai ágazatban dolgozó forrás egybehangzóan azt állította, hogy az értékesebb – több százmilliós, illetve milliárdos – beszerzéseket például csak úgy lehet megkapni, ha ahhoz valamelyik befolyásos, magas pozícióban lévő politikus is támogatását adja. Több üzletember számolt be pártok nevében fellépő úgynevezett lobbistákról, pénzfelhajtó emberekről is.
A források egybehangzóan azt mondták, a közbeszerzés a melegágyát jelenti a visszaéléseknek. “Iszonyatosan bürokratikus, túlzottan körül van bástyázva jogszabályokkal, ami kiskapuk ezreit szüli meg. Ebben a közegben aztán könnyű manipulálni az eljárásokat” – magyarázta egy milliárdos forgalmú cég korábbi vezetője. “Ha egy munkáról akkor értesülsz először, amikor megláttad a kiírást, akkor esélyed sincs arra, hogy megnyerd” – mondta egy tanácsadó cég vezetője, míg egy másik forrás azt a viccet emlegette fel, hogy „az a pályázat, amelyet többen is megnyerhetnek, el van rontva”.
Pénzfelvételre szakosodott cégek
Bár több forrás szerint is van még rá példa, hogy készpénzben kell fizetni a kenőpénzt, legtöbbször a közvetítős módszert alkalmazzák. A háttérbeszélgetések alapján a legelterjedtebb megoldás az, hogy a nyertes cég szerződést köt az ügyben eljáró, politikus által kijelölt vállalkozással, amely valódi tevékenységet nem, vagy csak alig végez, és csupán annyit tesz, hogy felveszi a pénzt.
A pénz eltüntetésére is vannak jól bevált módszerek. “Ha van egy cégcsoportod, akkor azon belül az összeget megutaztatod különféle tranzakciókon át, amelyeket persze rendes szerződések kísérnek, majd a végén valaki tagi kölcsönként kiveszi a pénzt” – magyarázott egy lehetséges megoldást egy tanácsadó cég üzleti visszaélésekkel foglalkozó munkatársa.
A háttérbeszélgetéseken többen említették az offshore cégek használatát is, amelyek jellemzője, hogy olyan helyeken – például Kajmán-szigetek, Seychelle-szigetek – vannak bejegyezve, ahol csak nagyon alacsony, rendszerint fix összegű adót kell fizetni, a nyilvános cégadattárban pedig nem szerepelnek a tulajdonosok.
Létezik a mundérbecsület
Létezik mundérbecsület, ebben a világban be szokták tartani az előzetes megállapodást – derült ki a beszélgetésekből. Ha valaki mégis megszegné a legtöbbször természetesen csak szóban létező megállapodást, az kicsinálná magát – vélték a források.
Kevés ügy derül csak ki, aminek a kifinomult technikák mellett részben oka az is, hogy a korrupció nem kötődik egyes politikai erőkhöz, hanem általános jelenség. A forrásoknak legalábbis voltak korrupciós tapasztalataik mindegyik meghatározó párt embereivel.
A közpénz ellopásának megszüntetését vagy legalább megfékezését nehezíti mindezen túl az is, hogy még azok a szereplők sem harcolnak ellene igazán, akik azt mondják, hogy elegük van belőle. Bár bizalmas beszélgetéseken sokan szóvá teszik, és vannak, akik még munkát is váltottak a piszkos üzletek miatt, de a legtöbben elfogadják, hogy ezek a játékszabályok, és azzal nyugtatják meg magukat, hogy “ha nem csinálod, akkor nem férsz közel a tortához”.
|
https://24.hu/belfold/2009/05/19/egyre_rafinaltabban_sibolnak_partok/
|
https://web.archive.org/web/20231211201611/https://24.hu/belfold/2009/05/19/egyre_rafinaltabban_sibolnak_partok/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-rafinaltabban-sibolnak-a-partok
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"offshore",
"pályázat",
"háttér"
] |
[] |
9,178 |
Berlusconi ügyvédje hamisan tanúskodott
|
Az ügyészség szerint Berlusconi 1998-ban 600 ezer dollár kenőpénzt fizetett a jogásznak a hamis tanúzásért.
|
Az ügyben eljáró milánói bíróság kedden tette közzé a február 17-i ítélet 400 oldalas indoklását. Az ítéletben négy és fél év szabadságvesztést szabtak ki David Mills ügyvédre. Az ügyészség szerint Berlusconi 1998-ban 600 ezer dollár kenőpénzt fizetett a jogásznak a hamis tanúzásért.
Berlusconi, még azelőtt, hogy politikai szerepet vállalt volna, megalapította a Mediaset sajtóbirodalmat. A gyanú szerint a Mediaset az 1994-1999 közötti időszakban amerikai filmek forgalmazási jogának a megvásárlásakor a vételárat meghaladó költségekről tett nyilatkozatot, és így Olaszországban jóval kevesebb adót fizetett be, mint amennyire kötelezett lett volna. Az így megtakarított pénzt - becslések szerint csaknem 90 millió eurót - a Berlusconi-klán külföldi számlákon helyezte el Mills vezérletével, a Fininvest pénzügyi holding szárnyai alatt.
Az ügyben 2006-ban Berlusconi ellen is eljárás indult, ezt azonban 2008 októberében felfüggesztették, miután egy tavaly elfogadott törvény alapján a magas rangú államú hivatalnokok, így a kormányfő is, hivatali idejük alatt mentesülnek a bűnvádi eljárások alól. Ezt a jogszabályt jelenleg a római alkotmánybíróság vizsgálja abból a szempontból, hogy összeegyeztethető-e az olasz alaptörvénnyel.
|
https://hvg.hu/vilag/20090519_berlusconi_ugyvedje_hazudott
|
https://web.archive.org/web/20231224133510/https://hvg.hu/vilag/20090519_berlusconi_ugyvedje_hazudott
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/berlusconi-ugyvedje-hamisan-tanuskodott
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
9,179 |
Herényi: kihez vándorol a sok pénz?
|
Az MDF üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely zöld utat biztosít a fővárosi parkolási pénzek ügyének kivizsgálására létrehozandó vizsgálóbizottság felállításához.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=494303
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/herenyi-kihez-vandorol-a-sok-penz
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"parkolás",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
9,180 |
Brit költségtérítési botrány: lemond az alsóház elnöke
|
Lemond a brit parlament alsóházának elnöke a képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt.
|
Brit költségtérítési botrány: lemond az alsóház elnöke
Lemond a brit parlament alsóházának elnöke a képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt.
Michael Martin, aki harminc éve képviselő, és 2000 óta látja el ezt a tisztséget, nem hivatalos médiaértesülések szerint kedd délután jelenti be hivatalosan távozását. A lemondás az előzetes értesülések szerint nem azonnali hatályú lesz; Martin várhatóan a nyári törvénykezési szünet júliusi kezdetével távozik.
Az utóbbi évtizedek legmélyebb brit belpolitikai válságát a The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali napilap robbantotta ki. A lap május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - gyakran milyen megdöbbentő címeken vettek fel költségtérítéseket az elmúlt években. A hivatalos képviselői elszámolások között szerepelt egyebek mellett helikopter-leszállóhely kialakítása, vagy nem létező lakáshitel visszaigénylése.
A legnagyobb összegeket - esetenként több tízezer fontot - azonban a képviselői lakásként bejelentett ingatlanok felújítási, bútorozási, felszerelési költségei után számolták el a parlament tagjai. Egyes esetekben kiderült, hogy vidéki nyaralókról, illetve hozzátartozók lakásáról van szó, és előfordult, hogy a közköltségen renovált ingatlant a felújítás után a képviselő több százezer fontért eladta. A brit honatyák alapjövedelme egyébként évi 60-70 ezer font (19-22 millió forint), amit kiegészít a költségvisszatérítés és a bizottsági tagságért járó extra juttatás.
Az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb recessziójának hatásaitól rettegő brit lakosság körében hatalmas felháborodást keltett az ügy, amely egyes jogi szakértői vélemények szerint felveti a csalás, illetve a hivatali visszaélés gyanúját.
Michael Martin már hétfőn példátlan nyilatkozatban kért elnézést a történtekért, elismerve: a törvényhozás tagjai "nagyon csúnyán cserben hagyták" a brit választópolgárokat, és "rettenetes mértékben csorbult" a brit parlament tekintélye. Több képviselő ugyanakkor a házelnököt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért, és ellene bizalmatlansági indítványt terjesztettek be.
A távozó házelnök pozícióját gyengítette, hogy őt is vádak érték megkérdőjelezhető visszatérítési igények miatt. Már tavaly februárban felrótták neki, hogy több mint négyezer fontot (1,3 millió forintot) igényelt vissza felesége taxiszámlái után, és a hivatalos utazásai során összegyűlt légi törzsutaspontjaiból vásárolt rokonainak első osztályú repülőjegyeket.
Több mint háromszáz éve most fordul elő első ízben, hogy a londoni alsóház elnöke idő előtt távozni kényszerül; ilyesmi legutóbb 1695-ben történt. A tisztség a maihoz többé-kevésbé hasonló formájában 1377 óta létezik.
|
https://hvg.hu/vilag/20090519_brit_koltsegteritesi_botrany
|
https://web.archive.org/web/20231216220210/https://hvg.hu/vilag/20090519_brit_koltsegteritesi_botrany
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/brit-koltsegteritesi-botrany-lemond-az-alsohaz-elnoke
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,181 |
Zsebre dolgoznak a parkolóőrök: mindenki tehetetlen
|
A rendőrség még egyetlen esetben sem tudta bebizonyítani a korrupciót - adta hírül az RTL Híradó.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/108904_zsebre_dolgoznak_a_parkoloorok_mindenki_teh
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsebre-dolgoznak-a-parkoloorok-mindenki-tehetetlen
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"parkolás"
] |
[] |
|
9,182 |
Felmentették a Főkert-vezért
|
Érdemi indoklás nélkül felmentette kedden a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága a Főkert Zrt. vezérigazgatói tisztsége alól Kocsis Lászlót.
|
Érdemi indoklás nélkül felmentette kedden a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága a Főkert Zrt. vezérigazgatói tisztsége alól Kocsis Lászlót.
A 16 éve vezetői tisztségben dolgozó Kocsist Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek helyszíni előterjesztése alapján, az MSZP-SZDSZ-képviselők szavazataival váltották le, közölte Bagdy Gábor (KDNP) a testület zárt ülése után.
Az ülés előtt a bizottság szocialista tagjai Hagyó Miklóstól és Steiner Pál MSZP-frakcióvezetőtől tájékoztatást kaptak a vezetőváltással összefüggő kérdésekről.
A Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülésén nem esett szó a vezérigazgató menesztéséről. Az SZDSZ-képviselők hétfőn értesültek a vezetőváltási szándékról, mondta Halmágyi Judit az MTI-nek.
Bagdy Gábor közölte, hogy a közszolgáltató cégvezetők két évvel korábbi kinevezéséhez hasonlóan most sem indokolta a városvezetés a hivatalos előterjesztésben a javaslatot. A főpolgármester-helyettesek szokásuk szerint nem vettek részt az önkormányzat közgyűlése helyett átruházott hatáskörben eljáró bizottság ülésén. A főpolgármesteri hivatal munkatársai és a cég vezető testületei semmilyen érdemi információt nem közöltek a vezérigazgató menesztéséről.
A KDNP-s frakcióvezető abszurdnak tartja a két főpolgármester-helyettes eljárását amiatt is, mivel egy hét múlva tárgyalja a bizottság a közszolgáltató cégek múlt évi beszámolóit és idei üzleti tervüket. Ha pedig a vezérigazgatóval gond van, a váltásról a mérleg és az ütemterv kapcsán kellene szót váltani, dönteni, jegyezte meg.
Bagdy Gábor azt gyanítja, hogy a vezérigazgató váratlan menesztése mögött azok az ellenzék által hónapokkal korábban felvetett társasági problémák állnak, amelyekre kérdéseik ellenére nem kaptak választ a városvezetéstől. Az ellenzék korábban kifogásolta a Főkert Zrt. belső kft.-iben lezajlott tulajdonosváltásokat, amelyek révén az egyik kft.-ben, amelynek a vezérigazgató is tulajdonosa, kisebbségi tulajdonosi helyzetbe került az anyacég.
Az MTI információi szerint a fővárosi MSZP-frakciónak a múlt heti közgyűlést megelőző ülésén egy szó sem esett arról, hogy sürgető kényszer lenne a Főkert élén a vezérigazgató-váltás.
Halmágyi Judit közölte, hogy a javaslat indokoltságát nem vonta kétségbe, mivel autentikus városvezetők kezdeményezték a lépést. Székely Gábor (SZDSZ) bizottsági alelnök annyit jegyzett meg az MTI-nek: vélhetően az állhat a vezérigazgató felmentésének hátterében, hogy a cég pénzhiányra hivatkozva nem takarított hétvégenként a parkokban. Megjegyezte, az, hogy akkor még volt költségvetése a fővárosnak, az nem ok arra, hogy ne takarítsanak. Az MTI korábbi tudósításai szerint Hagyó Miklós és Kocsis László vezérigazgató között levélváltás zajlott ez ügyben.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/19/felmentettek_a_fokert-vezert/
|
https://web.archive.org/web/20201021163328/https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/19/felmentettek_a_fokert-vezert/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentettek-a-fokert-vezert
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[
"Kocsis László"
] |
[
"Főkert"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,183 |
Kartellgyanú miatt rúgták ki a Főkert vezérigazgatóját
|
Felmentette a Főkert Zrt. vezérigazgatóját, Kocsis Lászlót a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága keddi ülésén.
|
Érdemi indoklás nélkül – Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek helyszíni előterjesztése alapján, az MSZP–SZDSZ-es képviselők szavazataival – tegnap felmentette a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága a Főkert Zrt. vezérigazgatói tisztsége alól Kocsis Lászlót. Kocsi 16 évig vezette a kertészeti céget.
Úgy tudjuk, bizonyos Főkert-cégek privatizációja miatt kellett vennie a kalapját. A vállalat cégében, a Főkert Parkfenntartó Kft.-ben ugyanis a tulajdonos közműcég kisebbségbe került. A kft.-ben a Főkertnek eredetileg 57 százalékos, többségi tulajdona volt 2006 végéig, amikor a cégben végrehajtott tőkeemeléssel az ügyvezető igazgató részesedése csaknem negyven százalékra emelkedett, míg az anyacégé 34 százalékra mérséklődött.
Kocsis adott kölcsönt Szarka Attila ügyvezetőnek. A városháza bizalma már ekkor megrendült Kocsisban, aki Demszky Gábor főpolgármester bizalmasának számít.
Nem erősítette Kocsis pozícióit az sem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nemrégiben kartellezés gyanúja miatt razziázott a cégnél. A GVH azt gyanítja: a Főkert, a Garden Kft., a Lián Kft. és a Pannon Park Forrest Kft. 2004-től gyakorlatilag felosztották egymás között a fővárosi parkrendezési piacot. A versenyfelügyeleti eljárás még tart.
|
http://nol.hu/belfold/felmentettek_a_fokert_vezerigazgatojat-333558
|
https://web.archive.org/web/20090522185554/http://nol.hu/belfold/felmentettek_a_fokert_vezerigazgatojat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanu-miatt-rugtak-ki-a-fokert-vezerigazgatojat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[
"Kocsis László"
] |
[
"Főkert",
"Főkert Parkfenntartó Kft."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
9,184 |
Nincs üzleti etika: megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben
|
Aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika terén Európában és Magyarországon egyaránt, megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben, sokan az üzleti etika fogalmának létjogosultságát is kétségbe vonják...
|
Nincs üzleti etika: megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben
Aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika terén Európában és Magyarországon egyaránt, megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben, sokan az üzleti etika fogalmának létjogosultságát is kétségbe vonják - mondta el Havas István, a magyarországi Ernst and Young vezérigazgatója egy, a társaság által végzett idei felmérés eredményeiről.
A felmérés során Európa 22 országában mintegy 2200 nagyvállalati, zömében tőzsdei cég dolgozója vett részt. Magyarországon a megkérdezett 105 nagyvállalati alkalmazott kevesebb mint 40 százaléka vélte úgy, hogy vállalata mentes a visszaélésektől, kétharmaduk pedig a vállalati visszaélések növekedésével számol a következő években - mondta Havas István. Ez utóbbi a második legmagasabb arány Európában - tette hozzá.
A kutatásból kiderül, hogy a vállalatok jelentős része nem növeli erőfeszítéseit a visszaélések elleni küzdelemben sem Európában, sem Magyarországon. Havas István szerint markáns eltérés mutatkozik Magyarország és Európa többi része között abban, hogy a megkérdezettek miben látják az üzleti etika hanyatlásának okát. Európában a legtöbben az üzleti környezet változásával, a gazdasági válsággal hozták összefüggésbe a romló erkölcsi viszonyokat, Magyarországon ugyanakkor ennél jelentősen nagyobb arányban a vezetők magatartásában, hozzáállásában látták a fő okot.
A magyar válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy a szervezeti szintek közül a felső vezetés jelenti a legnagyobb veszélyt a visszaélések szempontjából. Ez az arány Kelet-Közép-Európában átlagosan 46 százalék, Nyugat-Európában pedig 39 százalék. A helyzetet tovább rontja, hogy Magyarországon a cégvezetők harmadát általában sem tekintik tisztességesnek a beosztottak, bár ez nem különbözik jelentősen az európai átlagtól - tette hozzá a vezérigazgató.
Azok közül, akik Magyarországon úgy gondolták, hogy vállalatuk tiszta, a legtöbben (79 százalék) a jó szabályozást emelték ki ennek okaként, s mindössze 17 százalék vélte úgy, hogy a tisztaság egy tisztességre épülő vállalati kultúrának köszönhető. Az európai átlag sokkal kiegyensúlyozottabb: a szabályozást 57 százalék, a tisztességes vállalati kultúrát 40 százalék nevezte meg okként.
A kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon és Európában egyaránt nagy a tolerancia az etikátlan üzleti magatartással szemben, ha a vállalat nehéz helyzetbe kerül - mondta Havas István. A korrupció (pénzkifizetés üzlet elnyerésére vagy megtartására) például a magyarok és az európaiak egyötöde szerint elfogadható eszköz a vállalat szorult helyzetében.
A felmérésből végül az is kitűnik, hogy Európa-szerte a válaszadók mintegy kétharmada a vezetőket személyesen is felelősségre vonná a vállalatnál előforduló bármilyen visszaélésért, továbbá határozottabb hatósági és szabályozói fellépést várnak el - mondta az Ernst and Young vezérigazgatója.
2009. május. 06. 13:38 MTI Világ
Korrupciós eljárás három afrikai államfő ellen Franciaországban
Büntetőeljárás indulhat Franciaországban korrupció gyanújával három nyugat-afrikai ország elnöke ellen, miután egy párizsi ügyészségen befogadták a Transparancy International nemzetközi korrupcióellenes szervezet beadványát.
2009. április. 20. 08:33 Itthon
Antal: évi 11 milliárdnyi korrupció a MÁV-nál
Évente 11 milliárd forint közpénz folyik ki korrupciós csatornákon a MÁV költségvetéséből – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Antal Dániel, a Reformszövetség szakértői anyagának alkotója, a megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal egykori elnöke.
2009. április. 16. 13:20 OS Itthon
Nemet mond a korrupcióellenes hivatalra az ombudsman
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa továbbra is a leghatározottabban ellenzi az úgynevezett korrupcióellenes hivatal felállítását.
2009. április. 14. 18:54 MTI Világ
Lemondott a korrupcióval gyanúsított szlovák miniszter
Marian Janusek szlovák építésügyi és régiófejlesztési miniszter, akit korrupcióval gyanúsítanak, kedden levélben értesítette Robert Fico kormányfőt, hogy lemond tisztségéről.
2009. április. 23. 06:07 Shake
A korrupció és a gonoszság anatómiája
Hajlamosak vagyunk az egyes térségek országait, lakóit összemosni, és ugyanígy egységesként kezelni e területek irodalmát. Pedig legalább olyan nagy különbség van Izland és Svédország között, mint Bukarest és Budapest között, csak ez utóbbi egyértelmű számunkra. Mégsem tudunk mi sem jobb címet az Animus kiadó Skandináv krimik sorozatához. A válogatás arra mindenképpen alkalmas, hogy jónéhány előítéletet eloszlasson és számos ténnyel, részlettel gazdagítsa általában elég szegényes tudásunkat az északi országokkal kapcsolatban.
2009. április. 22. 15:37 MTI Gazdaság
Korrupcióellenes harcot hirdetnek a magyar vezetési tanácsadók
A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ) úgy határozott, hogy a tanácsadói szakma hírnevének visszaállítása érdekében szakmai kamarává alakul át – jelentette be Kornai Gábor, a szövetség elnöke sajtótájékoztatón szerdán.
2009. május. 11. 16:12 MTI Világ
Száz gyanúsított a MAN korrupciós botrányban
A MAN konszern ellen indított, egész Németországra kiterjedő ügyészségi vizsgálat nyomán már több mint száz a gyanúsítottak száma.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20090520_Ernst_and_Young_korrupcio
|
https://web.archive.org/web/20211229161210/https://hvg.hu/gazdasag/20090520_Ernst_and_Young_korrupcio
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-uzleti-etika-megrendult-a-bizalom-a-gazdasagi-vezetokben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"gazdálkodás",
"üzleti etika"
] |
[] |
9,185 |
Handelsblatt: alkalmazottak szextitkai után kémkedett a Magyar Telekom
|
A Handelsblatt - a birtokába került hivatalos dokumentumokra hivatkozva - meglehetős részletességgel számolt be az igen csak "intim" ügyről, amelynek középpontjában a Telekom külföldi leányvállalatai - köztük a magyar - áll.
|
Handelsblatt: alkalmazottak szextitkai után kémkedett a Magyar Telekom
2009-05-20
A Handelsblatt - a birtokába került hivatalos dokumentumokra hivatkozva - meglehetős részletességgel számolt be az igen csak "intim" ügyről, amelynek középpontjában a Telekom külföldi leányvállalatai - köztük a magyar - áll.
A beosztottak telefonbeszélgetéseinek lehallgatása, majd a vezető beosztású személyek, illetve a velük kapcsolatban álló újságírók megfigyelése, s legutóbb az alkalmazottak, illetve hozzátartozóik bankszámláinak illetéktelen kifürkészése után most újabb, közvetve Magyarországot is érintő botrány robbant ki a Deutsche Telekom háza táján.
A Handelsblatt szerdai információi szerint ugyanis Németország és egyben Európa egyik legnagyobb távközlési cége állítólag a potenciális alkalmazottak magánéletét is megfigyeltette, különös tekintettel a pályázók szexuális életére. A különös "gyakorlat" a hírek szerint - Horvátország, Macedónia és Szlovénia mellett - Magyarországra is kiterjedt. A német üzleti napilap információja néhány órával később egy csapásra "szenzációvá" vált, a Deutsche Telekom ugyanakkor egyelőre nem foglalt állást az ügyben.
A Handelsblatt - a birtokába került hivatalos dokumentumokra hivatkozva - meglehetős részletességgel számolt be az igen csak "intim" ügyről, amelynek középpontjában a Telekom külföldi leányvállalatainál - köztük a magyarnál is - állásért pályázó, úgynevezett "célszemélyek" álltak.
"Maya az ágyban tapasztalt"
A minden szempontból mérvadó újság egy horvátországi jelentkező aktájából például a a következő szöveget idézte: "Maya - név megváltoztatva - ismert arról, hogy az ágyban rendkívül tapasztalt, ötletgazdag szexuális partner." A 2004. április 22-i dátummal keltezett, hivatalosan bizalmasnak minősített irat oldalakon keresztül ecseteli a horvát jelentkező hölgy magánéletét, szerelmi kapcsolatait, kiemelve, hogy "előszeretettel lép kapcsolatra idősebb férfiakkal." Sőt az akta rávilágított arra is, hogy Maya testvére szintén "a szabad szerelem híve". S azzal a megállapítással zárul: "A pályázót személyes környezetében fokozott szexuális igénnyel rendelkező vadmacskának tartják."
A dokumentumban csak Maya néven emlegetett hölgy a Deutsche Telekom horvát leányvállalatánál pályázott vezető menedzseri beosztásért. Arról nem történt említés, hogy végül is elnyerte-e, szerepelt ugyanakkor az irathoz mellékelve egy "szakértői" vélemény, amely leszögezte: "Egyértelmű, hogy a szóban forgó országok esetében tudnunk kell azt, kivel van dolgunk." Az idézett szakértő hangoztatta, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó, amely kiterjed a pályázók legintimebb magánéletére is, de mindebben nincs "semmi rendkívüli."
A Handelsblatt a birtokába került dokumentumok alapján arról írt, hogy a Deutsche Telekom Horvátországban, Macedóniában, Szlovéniában és Magyarországon végzett ilyen jellegű "biztonsági" tevékenységet, az ismertetett horvátországin kívül azonban más konkrét példát nem említett.
A magyarországi leányvállalattal kapcsolatban ugyanakkor a Handelsblatt arról írt, hogy a Magyar Telekom a korrupció és a megvesztegetés által sújtott balkáni, illetve a kelet-európai térségben különösképp a nemzetközi nyomozó hatóságok célkeresztjébe került. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a Pricewaterhouse-Coopers könyvvizsgáló cég 2005-ös éves jelentésében gyanús kifizetéseket állapított meg, s ennek kapcsán utalt a magyarországi leányvállalat montenegrói és macedóniai tanácsadói szerződéseire.
(Forrás: MTI)
|
http://hirszerzo.hu/belfold/108986_handelsblatt_alkalmazottak_szextitkai_utan_
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/handelsblatt-alkalmazottak-szextitkai-utan-kemkedett-a-magyar-telekom
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Telekom Nyrt."
] |
[
"Európa"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
9,186 |
Napi 1,2 milliárd is elmehet korrupciós csatornákon
|
Az egyre kifinomultabb módszerekkel működő korrupció akár a magyar közbeszerzések összegének 25 százalékát is elviheti.
|
Madarak hullanak az égből a világ legforróbb városában
Kuvaitvárosban a hőmérséklet a nyár közepén eléri akár az 54 Celsius-fokot is: az utcák a városban elnéptelenednek, a klímák pedig ezerrel pörögnek. Csak az állatok nem ússzák meg.
Íme a világ legélhetőbb városai, Budapest sokat lépett előre
A nyugat-európai városok olyannyira dominálják a listát, hogy egyúttal annak mindhárom dobogós helyét is elfoglalják, legalábbis a The Economist globális élhetőségi indexe szerint.
|
https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/napi-12-milliard-is-elmehet-korrupcios-csatornakon.407383.html
|
https://web.archive.org/web/20240126083622/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/napi-12-milliard-is-elmehet-korrupcios-csatornakon.407383.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napi-12-milliard-is-elmehet-korrupcios-csatornakon
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"háttér"
] |
[] |
9,187 |
Prostikat futtatott Bécsben a cigány kisebbség elnöke munkatársunktól
|
Egyebek mellett folytatólagosan elkövetett csalás, kerítés, kitartottság és személyi szabadság megsértése miatt ítélte letöltendő börtönre a bíróság a mosonmagyaróvári cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét. Az ítélet nem jogerős.
|
Prostikat futtatott Bécsben a cigány kisebbség elnöke
munkatársunktól 2009.05.20. 07:49 Értékelem a cikket!
Mosonmagyaróvár - Egyebek mellett folytatólagosan elkövetett csalás, kerítés, kitartottság és személyi szabadság megsértése miatt ítélte letöltendő börtönre a bíróság a mosonmagyaróvári cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét. Az ítélet nem jogerős.
Hírlevél feliratkozás Értesülni szeretnék a napi friss helyi hírekről! E-mailemre levél érkezik, amelyben megerősítem a feliratkozást.
Milyen a legutóbbi hírlevél?
Két alkalommal is a vádlottak padján ült a napokban a Mosonmagyaróvári Városi Bíróságon Horváth Elemér, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.
Lapunkban korábban már beszámoltunk arról (Kisalföld, 2008. augusztus 12.), hogy őrizetbe vette a rendőrség, majd a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. A mosonmagyaróvári cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét egyebek mellett kerítéssel, kitartottsággal és a személyi szabadság megsértésével gyanúsították. Időközben lezárult a nyomozás, majd a vádemelést követően a napokban a bíróságon kellett felelnie tetteiért a kisebbségi vezetőnek.
Az egyik ügyben az összesen huszonnyolc vádlott egyike volt a helyi elnök, valamint élettársa is. A vád szerint a férfi több alkalommal működött közre abban, hogy mások hitelkártyához juthassanak hamis munkáltatói jövedelemigazolással. Az így felvett kölcsönből Horváth Elemér is részesült, amit aztán nem fizettek vissza a pénzintézetnek. A férfi élettársa pedig a hamis jövedelemigazolásokat "gyártotta".
Összességében Horváth Elemér 1,29 millió, míg élettársa, K. A. 2,95 millió forint hitel felvételében működött közre.
A férfi végig tagadta a bűnösségét, míg a nő beismerte a bűncselekmény elkövetését. A bíróság folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás miatt Horváth Elemért 1 év 4 hónap börtönre és 60 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint 2 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott felmentésért fellebbezett. A férfi élettársa, K. A. nem jogerősen ugyancsak 1 év 4 hónap börtönt, valamint 2 év közügyektől eltiltást kapott. A nő enyhítésért fellebbezett. Az ügyben a bíróság további két vádlottra rótt ki végrehajtandó szabadságvesztést, a többiek felfüggesztett börtönt, illetve pénzbüntetést kaptak.
Kerítés, kitartottság, csalás és személyi szabadság megsértése miatt is a vádlottak padján kellett ülnie a kisebbségi önkormányzat vezetőjének közeli rokonával együtt. A vád szerint Horváth Elemér és társai több lányt is "futtattak" Bécsben, a Prater környékén. A bevétel zömét aztán a prostituáltaktól elvették. A vádlottak az egyik lányt fenyegetéssel és bántalmazással bírták rá, hogy Ausztriában árulja a testét. Egy alkalommal a nő ellenkezett, ezért akarata ellenére betuszkolták a kocsiba és kivitték Bécsbe. A prostituált ezt követően egy osztrák kuncsaftjától kért segítséget, így sikerült megmenekülnie. Ezt követően visszautazott Mosonmagyaróvárra gyermekeiért.
Velük egészen addig zsarolták őt a vádlottak, mondván, hogy bajuk esik, ha nem engedelmeskedik. A lány ezután tett feljelentést a rendőrségen.
Kerítés, kitartottság, csalás és személyi szabadság megsértése miatt a bíróság Horváth Elemért 2 év 6 hónap börtönre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyektől. Az ügyben szereplő rokon, H. R. hasonló bűncselekmények miatt 1 év 6 hónap börtönt kapott és 2 évre tiltották el a közügyektől. Az ügy másik két vádlottját ugyancsak végrehajtandó szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
Az ítélet nem jogerős, a vádlottak felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.
|
http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/prostikat_futtatott_becsben_a_cigany_kisebbseg_elnoke/2099738/
|
https://web.archive.org/web/20090522014121/http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/prostikat_futtatott_becsben_a_cigany_kisebbseg_elnoke/2099738/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/prostikat-futtatott-becsben-a-cigany-kisebbseg-elnoke-munkatarsunktol
|
Kisalföld
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[
"Horváth Elemér"
] |
[] |
[
"Mosonmagyaróvár"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"foglalkoztatás",
"csalás"
] |
[] |
9,188 |
Zuschlag-per: nem tudta az elnök, mit csinál az egyesülete
|
A Zuschlag-perben az egyik tanú kihallgatásakor elmondta, nem tudott arról, hogyan működött az egyik civil szervezet, amelyiknek az elnöke volt.
|
Zuschlag-per: nem tudta az elnök, mit csinál az egyesülete
A Zuschlag-perben az egyik tanú kihallgatásakor elmondta, nem tudott arról, hogyan működött az egyik civil szervezet, amelyiknek az elnöke volt. Erről a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai tárgyalási napján vallott a tanú.
Az alapvető problémája az volt, hogy olyan egyesületnek volt az elnöke, amelyről semmit sem tudott - mondta a tanú, aki 2002-ig volt a perben érintett Fiatal Városért Egyesület elnöke. A tanú emlékezete szerint Arató Gergelytől vagy Zuschlag Jánostól kapott felkérést az egyesület elnöki tisztére, ami 1999-ben történhetett.
Formális elnökválasztás, közgyűlés nem volt, de arról sem volt információja, hogy az egyesület az elnöksége előtt milyen tevékenységet folytatott - fűzte hozzá. A tanú beszámolt arról: az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot úgy szerezte meg, hogy "Arató Gergellyel elsétált" az egyik pénzintézet fiókjába és "elintézték a hivatalos papírokat".
"Ha pénz érkezett a bankszámlára, akkor az esetek többségében Zuschlag János, esetenként Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) értesített, hogy megjött a pénz. Elmentem a bankba, találkoztam Krausz Csabával, majd felvettem a pénzt és odaadtam neki" - mondta a tanú.
A tanú nem tudta megmondani, hogy Zuschlag vagy Krausz milyen kapcsolatban voltak az egyesülettel, de ha megjött a pénz, arról tudtak. Azt sem tudta megmondani, hogy a pénz felvétele mennyire kötődött a programokhoz, mert azok finanszírozásába nem látott bele.
A tanú elé tárt bűnjeleken, a Fiatal Városért Egyesület által a Madárgyűrűző tábor, Az egészséges életmód a Velencei-tónál, valamint a Hagyományőrző zöldek címmel beadott pályázatokon szereplő aláírások nem tőle származnak - közölte.
Elmondta, hogy az ELTE kollégiumában együtt lakott Zuschlag Jánossal, így az együttműködés még akkor alakult ki közöttük. 2001-után azonban már nem akart az egyesület elnöke lenni, mert állítása szerin túl sok pénz érkezett a különböző pályázatokon keresztül, de nem tudta követni, hogy ténylegesen mire fordítják. Hozzátette: 2001-ben kérte az elsőrendű vádlottat, hogy keressen helyette mást elnöknek, amit Zuschlag János tudomásul vett.
Egy idő után szóltak a tanúnak, hogy már nem ő az elnök, de utódjával nem találkozott. Az egyesület okiratai szerint Katus Ferenc, harmadrendű vádlott követte az egyesület elnöki posztján. Zuschlag János elsőrendű vádlott a tanú által elmondottakra reagálva kijelentette: a Fiatal Városért Egyesület által elnyert pályázati pénzek mindössze öt százaléka képezi a vád tárgyát.
A vádat képviselő Német Zsolt ügyész válaszában kiemelte: az, hogy elévülés, vagy egyéb ok miatt nem került az egyesület mindegyik pályázatának ügye a vádiratba, nem jelenti, hogy azok felhasználása törvényes volt.
2009. március. 05. 08:30 MTI Itthon
Zuschlag ma is beszél
Zuschlag János meghallgatásával folytatódik az egykori szocialista politikus és tizenöt társa ellen indított büntetőper tárgyalása ma Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. május. 06. 16:09 MTI Itthon
Zuschlag zsebből fizetett egy tanú szerint
Zuschlag János MSZP-s országgyűlési képviselőként zsebből 40 ezer forintot fizetett a Képviselői Irodaházban a munkáját segítő személynek, akit tanúként hallgatott ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a per szerdai tárgyalási napján.
2009. április. 22. 15:55 MTI Itthon
Zuschlag-per: indulatos védői felszólalás
Elfogultságot jelentett be az ötödrendű vádlott, Krausz Csaba kirendelt védője a Zuschlag-per szerdai tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ellen, mivel a testület nem akceptálta azon indítványait; a bíróság azonban elutasította az indítványt.
2009. április. 28. 15:37 MTI Itthon
Zuschlag-per: valótlan pályázatok, kétmilliós állami támogatás
A Zuschlag János érdekeltségi körébe tartozó, 1997-ben alapított Holnap Városért Egyesület közgyűlési jegyzőkönyveiben feltüntetett emberek kihallgatásával folytatódott a bizonyítási eljárás a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kedden.
2009. április. 16. 11:20 MTI Itthon
Vizsgálták a Zuschlag cellájában talált mobilok híváslistáját
Folytatódott a Zuschlag-per a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, ahol az elsőrendű vádlott cellájában talált mobiltelefonok híváslistájának vizsgálatáról számolt be Fodor Endre tanácsvezető bíró a csütörtöki tárgyalási nap kezdetén.
2009. március. 03. 15:30 MTI Itthon
Zuschlag nem emlékszik a fiktív könyvelésre
A nyomozás előrehaladtával, 2007 elején már "pánikszerűen" igyekeztek rendezni a civil szervezetek ügyeit - közölte Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kedden.
2009. április. 30. 16:15 MTI Itthon
Zuschlag-per: Arató nem tudott a számlahamisításokról
Arató Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője, a Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára tanúkihallgatásakor azt mondta, nem tudott arról, hogy Zuschlag Jánossal közös képviselői irodájukban számlákat hamisítottak. A szocialista politikus ezt a Zuschlag-per csütörtöki tárgyalási napján jelentette ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. március. 05. 11:25 MTI Itthon
A FIB-elnökség is tudott Zuschlag húzásairól
A Fiatal Baloldal (FIB) elnökségi tagjai nem kifogásolták a civil szervezetek bevonását a programok finanszírozásába - közölte ügyészi kérdésre Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. március. 17. 17:16 MTI Itthon
Zuschlag-per: tizenegy tanút hallgatott meg a bíróság
Tizenegy tanút hallgatott meg a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított per keddi tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a vallomásokból az derült ki, hogy a meghallgatott személyek tudta nélkül, valós adataikat felhasználva "működtek" a civil szervezetek.
|
https://hvg.hu/itthon/20090520_zuschlag_per
|
https://web.archive.org/web/20210515024608/https://hvg.hu/itthon/20090520_zuschlag_per
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-per-nem-tudta-az-elnok-mit-csinal-az-egyesulete
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[
"Katus Ferenc",
"Krausz Csaba",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Városért Egyesület",
"MSZP"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,189 |
Gordon Brown nem adja székét
|
Visszautasította szerdán a Gordon Brown brit kormányfő a legnagyobb ellenzéki párt követelését, hogy legyenek előre hozott választások, miután hétfőn lemondott a parlament alsóházának elnöke a költségtérítési botrány miatt.
|
http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=271449
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/gordon-brown-nem-adja-szeket
|
HírTv
|
eu-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
|
9,190 |
Páva: Eljárunk, ha megállapítható a személyi felelősség (+videó)
|
Külső céggel világíttatja át az önkormányzati tulajdonú cégeket a Pécsi polgármester. Páva Zsolt korábban az Állami Számvevőszéket szerette volna felkérni, de az ő ütemtervükben csak 2010 januárjában szerepel ez a vizsgálat.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=271484
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pava-eljarunk-ha-megallapithato-a-szemelyi-felelosseg-video
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Pécs"
] |
[] |
[] |
|
9,191 |
Prédaeső
|
Gyakran a törvényeket is megsértve éli ki vadászszenvedélyét az oroszországi elit egy része. A büntetés többnyire még a súlyos esetekben is elmarad.
|
Minden bizonnyal vadászat közben történt az a helikopter-baleset, amelyben a minap életét vesztette a szibériai irkutszki terület kormányzója, Igor Jeszipovszkij. Bár a hivatalos tájékoztatás szerint szemleútra ment a Bajkál-tó közelében egy idegenforgalmi fejlesztésre kiválasztott körzetbe, orosz lapok több szokatlan körülmény alapján azt gyanítják, hogy vadászszenvedélyének hódolt a politikus. A hét végi repülést ugyanis nem regisztráltatták a légügyi hatóságoknál, kabinetfőnökén, testőrén és a pilótán kívül senki sem tartott a kormányzóval, akit ráadásul senki sem látott állítólagos célállomásán. Gépe viszont magas rangú vadászok körében különösen kedvelt természetvédelmi területen zuhant le – mondta el egy helyi erdész az Izvesztyija című moszkvai napilapnak, amely úgy tudja, a roncsok közelében fegyvereket is találtak. Sőt, a komszomolszkaja Pravda hét végi beszámolója szerint a baleset helyszínén egy medvetetemre is ráakadtak a mentőalakulatok.
Egyelőre műszaki okokat vagy pilótahibát sejtenek a baleset mögött, azt az eshetőséget egyenesen tagadják, hogy vadászat közben ereszkedhetett végzetesen alacsonyra a helikopter. Hasonlóképpen, mint alig néhány hónapja az Altaj hegységben, ahol ugyancsak egy helikopter járt szerencsétlenül, és a rajta utazó 11 emberből hét, köztük az államfő parlamenti alsóházi meghatalmazottja, Alekszandr Koszopkin, életét vesztette. Az első hivatalos közlések akkor is arról szóltak, hogy a csoport szolgálati úton járt a térségben, azonban kiderült, valójában a levegőből vadásztak, méghozzá nem is akárhogyan. Oleg Mitvol, a természetvédelmi felügyelet tisztéből nemrég távozott helyettes vezetője azt állítja, hogy a fedélzeten egy Kalasnyikov géppuska is volt; alighanem azzal kaszaboltak le szigorúan védett, a kipusztulás szélén álló hegyi vadjuhokat, argalikat.
Pedig az ilyen vadászat nemcsak az etikát sérti, hanem az orosz törvényeket is, amelyek még azt is tiltják, hogy a kiszemelt vagy megsebzett zsákmányt bármilyen közlekedési eszközzel, akár autóval vagy motoros szánnal kövessék. A nyilvánvaló visszaélések ellenére azonban az ügyészség csak két hete, társadalmi szervezetek nyomására kezdett eljárást a mészárlás ügyében.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik oroszországi koordinátora, Vlagyimir Krever szerint azonban nemcsak a történtek körülményeit kellene vizsgálni, hanem a hasonló törvénysértések mögött meghúzódó korrupciót is. Az altajihoz hasonló vadorzás ugyanis egyáltalán nem ritka Oroszországban, és az elkövetők gyakran magas rangú funkcionáriusok. Tetemes, egy-egy kiruccanás alkalmával akár több millió rubelre rúgó költségeiket gyakran állami pénzből fedezik, vagy tehetős üzletemberek állják. A szabálysértések fölött szemet hunyó természetvédelmi szakhatóság pedig – mint a Novaja Gazeta című moszkvai lap utalt rá – egyebek közt ritka vadakra szóló kilövési engedélyekkel manipulálhatja az ellenőrzésére hivatott szervek, akár az ügyészség munkatársait is.
Helybeliek arról számoltak be, hogy az Altaj vidékén rendszeresek a sokszor többnapos lest és cserkelést megspóroló légi portyák, méghozzá a vadvédelmi hatóságok közvetlen közreműködésével. Jakutföldön az arhangelszki terület kormányzója, Ilja Mihalcsuk és az orosz állami duma képviselője, az Egységes Oroszország párt egyik regionális vezetője, Mihail Eversztov keveredett tiltott vadászat gyanújába, a volgográdi területi adóhivatal vezetőjéről pedig azt derítették ki az újságírók, hogy tavaly októberben Kamcsatkán ugyancsak helikopterről lőtt vadakat.
A hatóságok azonban többnyire igyekeznek elsimítani az ilyen ügyeket. Szintén az ellenzéki hangvételű Novaja Gazeta írt például arról, hogy amikor egy altaji erdész a nyilvánosság előtt is beszámolt néhány vezető csinovnyik légi vadászatáról, rágalmazás miatt ellene indult eljárás. A kurszki területen pedig – az Argumenti i Fakti című hetilap szerint – egy természetvédelmi területen illegálisan vadászó VIP-csapatot leleplező vadőrt bocsátották el, majd a felelősök megbüntetését ígérő ügyészt cserélték le.
Noha a hírek szerint a visszaélések főszereplői többnyire a hatalom középső régióiból és a helyi korifeusok közül kerülnek ki, az orosz politika krémjéből is sokan hódolnak e szenvedélynek. Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkáraként csaknem minden szabad hétvégéjét a Moszkvától mintegy 150 kilométerre fekvő Zavidovo kormánydácsája körüli hatalmas vadasparkban töltötte, s előszeretettel jártak oda a tábornoki kar tagjai és a baráti országok más vezetői is. Szintén kedvelte a vadászatot Borisz Jelcin, mint ahogy máig gyakran ragad puskát Viktor Csernomirgyin volt kormányfő is. Szívesen vadászik többek közt a miniszterelnökből ellenzéki vezetővé lett Mihail Kaszjanov, Anatolij Kvasnyin egykori vezérkari főnök, Vlagyimir Usztyinov volt főügyész és igazságügyi miniszter és Nyikita Mihalkov, a kitűnő politikai kapcsolatokkal is rendelkező Oscar-díjas filmrendező, s puskát ragad néha Vlagyimir Putyin kormányfő is.
A fékezhetetlen zsákmányvágy már korábban is hozott kínos helyzetbe politikusokat. Csernomirgyin nem kis botrányt keltett azzal, hogy 1997 telén egy, a jaroszlavli terület akkori kormányzójával közös portyán lelőtt egy téli álmából még csak ébredező anyamedvét és két kölykét. Borisz Jelcinnek azt vetették a szemére, hogy 2004 telén, már nyugalmazott államfőként tilalom idején ejtett el egy szarvast, 2007-ben pedig azért tiltakoztak a környezetvédők, mert a Bajkál-tónál pihenő II. Albert monacói herceget vendéglátói olyankor vitték szarvasvadászatra, amikor még nem lehetett volna. Egy évvel korábban I. János Károly spanyol király keveredett rossz hírbe, miután oroszországi vizitje alatt a fővárostól mintegy 500 kilométerre északra fekvő vologdai körzetben ment vadlesre. Noha mind Moszkvában, mind Madridban cáfolták ezt az értesülést, elterjedt, hogy a vadászat sikerét bebiztosítani akaró túlbuzgó házigazdák könnyű prédaként egy olyan szelíd, emberbarát medvét tereltek a vendég puskája elé, amelyet előtte mézes vodkával még jól le is itattak.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.21/200921_VIPVADASZAT_oRoSZoRSZAGBAN_Predaeso.aspx
|
https://web.archive.org/web/20090525194714/http://hvg.hu/hvgfriss/2009.21/200921_VIPVADASZAT_oRoSZoRSZAGBAN_Predaeso.aspx
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/predaeso
|
HVG
|
world-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
9,192 |
Fidesz-KDNP: 15 milliárdos állami megrendelés, közbeszerzés nélkül?
|
A Fidesz-KDNP szerint nem indokolt, hogy mentesítsék a közbeszerzési törvény alól azt a mintegy 15 milliárd forint értékű beszerzést, melynek célja a kormányzati informatikai rendszer uniós szintű kiterjesztése.
|
Ma Magyarországon, amikor az emberek megélhetési gondokkal küzdenek, amikor az ország súlyos pénzügyi-gazdasági válságban van, talán nem az a legfontosabb, hogy ilyen típusú informatikai fejlesztést hajtson végre a kormány, ráadásul a közbeszerzési törvény megkerülésével - fogalmazott a politikus.
Közölte: miközben a kormány bevezeti az ingatlanadót, befagyasztja a családi pótlékot, lerövidíti a gyest és a gyedet, elveszi a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat, az emberek alig tudják hiteleiket törleszteni, s a munkanélküliek száma 568 ezer, eközben a kormányzat mintegy 15 milliárd forintos "informatikai bizniszt" akar nyélbe ütni a közbeszerzés megkerülésével.
Simicskó István tájékoztatás szerint a kormányzati előterjesztésben elsősorban technikai, technológiai és infrastrukturális eszközbeszerzésekről és szolgáltatások beszerzéséről van szó.
De a kormány célja a "multicsatornás ügyfélkiszolgáló rendszer kontakt center integrációs és harmonizációs program" kiépítése - idézte a kormány előterjesztését a politikus.
Simicskó István a kormány kérésével kapcsolatban - mely szerint azt kéri a nemzetbiztonsági bizottságtól, hogy e beszerzést mentse fel a közbeszerzési törvény alól - azt a kérdést tette fel: "vajon miért akarja és miért akarta a kormány megkerülni a közbeszerzést?".
A politikus azt mondta: egy általuk elkészített összesítés szerint a kormány az elmúlt három évben - a mostani 15 milliárd forintos fejlesztésen kívül - mintegy 50 milliárd forintot költött, illetve költ el ilyen célokra. Ezeket a pénzeket ésszerű célokra kellene elkölteni - vélekedett.
Simicskó István emlékeztetett: kedden a nemzetbiztonsági bizottság napirendjén volt e kormányzati előterjesztés, ám döntés nem született, hiszen a szocialisták kivonultak az ülésről.
Kezdőlap Belföld Fidesz-KDNP: 15 milliárdos állami megrendelés, közbeszerzés nélkül?
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/20/fidesz-kdnp-15-milliardos-allami-megrendeles-kozbeszerzes-nelkul-279437
|
https://web.archive.org/web/20090626065152/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-279437
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-kdnp-15-milliardos-allami-megrendeles-kozbeszerzes-nelkul
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"informatika"
] |
[] |
9,193 |
A kormány szerint közbeszerzésben nem érvényesíthetők nemzetbiztonsági szempontok
|
A közbeszerzési törvény (Kbt.) nem teszi lehetővé a pályázók olyan szűrését a kormányzati informatikai rendszer uniós szintű kiterjesztése kapcsán, amelynek alapján kizárólag a nemzetbiztonsági szempontból megvizsgált cégek tehetnének ajánlatot - közölte a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) infokommunikációs államtitkárságának sajtóirodája.
|
A MeH közleményében Simicskó István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatójára reagál. Az ellenzéki képviselő ugyanis azt mondta: a Fidesz-KDNP szerint nem indokolt, hogy mentesítsék a közbeszerzési törvény alól azt a mintegy 15 milliárd forint értékű beszerzést, melynek célja a kormányzati informatikai rendszer uniós szintű kiterjesztése.
Ma Magyarországon, amikor az emberek megélhetési gondokkal küzdenek, amikor az ország súlyos pénzügyi-gazdasági válságban van, talán nem az a legfontosabb, hogy ilyen típusú informatikai fejlesztést hajtson végre a kormány, ráadásul a közbeszerzési törvény megkerülésével - teszi hozzá a KDNP-s képviselő.
A MeH közleményében azt is írja: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága korábban már a közbeszerzési törvény alkalmazását kizáró döntést hozott, mivel a Kbt. nem teszi lehetővé a pályázók olyan szűrését, amelynek alapján kizárólag a nemzetbiztonsági szempontból megvizsgált cégek tehetnének ajánlatot. Ezért a központi rendszerhez kapcsolódó fejlesztések beszerzése nem a Kbt., hanem kormányrendelet alapján bonyolítható le - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: mivel a fejlesztések európai uniós forrásból történnek, ezért az Európai Unió előírásai alapján beszerzési eljárásonként kötelezően legalább három pályázó meghívása szükséges. Az előterjesztésben szereplő feladatok legalább hét különböző beszerzési eljárást foglalnak magukba, így minimum huszonegy pályázót hívnak meg - írták a közleményben.
Azt is kiemelik: a megfelelő szintű és elvárt biztonsági követelmények figyelmen kívül hagyása mellett megvalósított feladatok jelentős bizalomvesztéshez vezethetnek mind az Európai Unió tagállamai, mind a hazai és az uniós állampolgárok körében is, hiszen ezzel megkérdőjelezhetővé válhat a hazai elektronikus közigazgatási rendszerek megbízhatósága.
Kezdőlap Belföld A kormány szerint közbeszerzésben nem érvényesíthetők nemzetbiztonsági szempontok
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/20/a-kormany-szerint-kozbeszerzesben-nem-ervenyesithetok-nemzetbiztonsagi-szempontok-279484
|
https://web.archive.org/web/20090522191644/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-279484
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-szerint-kozbeszerzesben-nem-ervenyesithetok-nemzetbiztonsagi-szempontok
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"informatika",
"EU"
] |
[] |
9,194 |
Nagyon fogunk sírni! - Beszóltak a kormánynak
|
Katasztrófa, mélypont, lemaradás, tragikus, zűrzavar, zuhanás, hazavágták, korrupció – ezek voltak a leggyakrabban használt kifejezések a Heti Válasz harmadik innovációs konferenciáján, amelyet a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai partnerségével rendezett meg május 20-án az MTA székházában Budapesten.
|
http://valasz.hu/uzlet/nagyon-fogunk-sirni-beszoltak-a-kormanynak-22738/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyon-fogunk-sirni-beszoltak-a-kormanynak
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)"
] |
[] |
[
"pályázat",
"háttér"
] |
[] |
|
9,195 |
Elbaltázták
|
Feltehetően a piaci ár két-háromszorosáért vásárol ügyviteli szoftvereket és megoldásokat 19 állami erdészeti cég.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/ceg_piac/20090511/elbaltaztak/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbaltaztak
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"informatika",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
9,196 |
Sas József megkapta fizetése száz százalékát prémiumként
|
A Mikroszkóp Színpad igazgatóját tavaly egy év két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték adócsalás miatt. Az igazgatót mindezek ellenére idén újabb prémiummal jutalmazta a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága.
|
http://valasz.hu/itthon/sas-jozsef-megkapta-fizetese-szaz-szazalekat-premiumkent-22734/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sas-jozsef-megkapta-fizetese-szaz-szazalekat-premiumkent
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[
"Sas József"
] |
[] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"juttatás",
"kultúra - művészet"
] |
[] |
|
9,197 |
Lesz-e valódi fideszes elszámoltatás?
|
Mentelmi ügyeket vizsgálva igyekezett a HVG kideríteni, vajon várható-e a jelenlegi kormányerő tagjainak komoly elszámoltatása akkor, ha a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerez a soron következő parlamenti választásokon.
|
Lesz-e valódi fideszes elszámoltatás?
Mentelmi ügyeket vizsgálva igyekezett a HVG kideríteni, vajon várható-e a jelenlegi kormányerő tagjainak komoly elszámoltatása akkor, ha a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerez a soron következő parlamenti választásokon.
Szabados József, Baktalórántháza korábbi szocialista alpolgármestere a parlamenti mentelmi bizottság javaslata ellenére megúszta, hogy bíróság elé állítsák hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás vádjával. Az ügyészség szerint egyéni vállalkozóként fiktív számlákat nyújtott be az önkormányzatnak, így 2005-2006-ban összesen 8,5 millió forintot vett fel jogtalanul. Noha a bizottság hat igennel, egy nemmel és egy tartózkodással a mentelmi jog felfüggesztését javasolta a T. Háznak, februárban mégis csak 160 – főként fideszes, KDNP-s és SZDSZ-es - képviselő voksolt Szabados kiadására, aki egyelőre elkerülte a bírósági procedúrát.
Elsöprő jobboldali választási győzelem esetén az egyébként tagadó politikus minden bizonnyal már a vádlottak padján ülne. A HVG friss száma – egyebek mellett az eddigi mentelmi ügyeket elemezve - arra jutott, kétharmados Fidesz-többség esetén sem valószínű, hogy a Ház nagyüzemben vonná meg az ellenzéki képviselők védettségét.
A 2006-ban választott parlament mentelmi ügyeit összegző táblázat a csütörtöki HVG-ben olvasható.
2009. május. 16. 17:10 MTI Itthon
Orbán: a Fidesz élne a kétharmados többség adta lehetőségekkel
Ha a következő országgyűlési választásokon a Fidesz kétharmados többséget kap a parlamentben, akkor élni fog ezzel a lehetőséggel, hogy ezáltal megerősítse a demokráciát - mondta Orbán Viktor szombaton Budapesten.
2009. április. 17. 15:51 MTI Itthon
Orbán: az EP-választás bizalmi szavazás lesz a kormányról
Orbán Viktor szerint a június 7-i európai parlamenti (EP) választás a most hivatalba lépett kormányról való bizalmi szavazás lesz. A Fidesz elnöke erről a párt európai választási programalkotó vitasorozatának konferenciáján beszélt pénteken Budapesten.
2009. április. 17. 08:55 Itthon
Bajnai utolérte Orbánt
A Szonda Ipsos szerint az új kormányfő megválasztása utáni napon készült felmérésből kiderült: a válaszadók ugyanannyira tartják alkalmasnak a kormányzásra Bajnai Gordont, mint Orbán Viktort - írja a Népszabadság.
2009. május. 19. 08:16 MTI Itthon
Orbán nem lát esélyt a kétharmados többségre
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még nem lát reális esélyt a minősített többségre, de ha mégis meglesz, élni fog vele - nyilatkozott az ellenzéki párt vezetője a Népszabadságnak.
2009. április. 14. 18:25 MTI Itthon
Orbán gágogás helyett fegyelmezettséget kért a frakcióktól
Orbán Viktor az MTI információi szerint fegyelmezettséget kért a Fidesz és a KDNP frakciószövetség képviselőitől a keddi parlamenti ülés előtt.
|
https://hvg.hu/itthon/20090520_mentelmi_jog_elszamoltatas
|
https://web.archive.org/web/20100612013342/https://hvg.hu/itthon/20090520_mentelmi_jog_elszamoltatas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lesz-e-valodi-fideszes-elszamoltatas
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[
"Szabados József"
] |
[] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"háttér",
"magánokirat-hamisítás",
"mentelmi jog"
] |
[] |
9,198 |
Négy évszázada nem történt ilyen: felfüggesztettek két korrupt lordot
|
Korrupció gyanújával felfüggesztették a brit törvényhozás főrendi házának két tagját, akik állítólag anyagi juttatás ellenében vállalták volna törvénymódosítások kijárását.
|
Lord Peter Truscott és Lord Thomas Taylor az egyik vezető vasárnapi brit lap, a The Sunday Times csapdájába sétált bele. Az újság két riportere egy nem létező hongkongi vállalkozás lobbistájának adta ki magát, és azzal keresték meg a két felsőházi tagot, hogy "ügyfelük" a társasági adórendszer módosításához kér segítséget.
A lapban erről megjelent leleplező beszámoló szerint Lord Truscott és Lord Taylor 120 ezer font (38 millió forint) "díjért" lett volna hajlandó egyengetni a törvénymódosítás útját.
A brit parlamenti rendszerben a Lordok Házának módjában áll változtatásokat eszközölni az alsóház választott képviselői által elfogadott törvényeken - ez alól a költségvetésről szóló törvény kivételt képez -, de ilyen esetekben is vissza kell utalni a módosításra szánt jogszabályt az alsóháznak újabb szavazásra.
A parlamentről szóló törvény ugyanakkor kifejezetten tiltja üzleti vállalkozások érdekeinek képviseletét a felsőházi tagoknak, akár anyagi előny ellenében, akár anélkül.
A két lord váltig cáfolja a The Sunday Times vádjait, a Lordok Házának illetékes bizottsága azonban bizonyítottnak találta a vétséget. Ennek nyomán szerdán megszavazta tagságuk féléves felfüggesztését. Ilyesmire csaknem négy évszázada nem volt példa a brit parlament felsőházában.
Ezekben a hetekben az alsóház életét is súlyos botrány kavarja fel, miután The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali napilap május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy a képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - milyen képtelen címeken vettek fel költségtérítéseket az elmúlt években.
A hatalmas közfelháborodást keltő ügy miatt a héten bejelentette távozását az alsóház elnöke, és szerdán komoly szigorítási terveket jelentettek be a képviselői költségelszámolások szabályozásában.
A reformtervek egyik fő eleme a több évszázados önszabályozás megszüntetése és független, külső szervezet fölkérése a költségtérítések ellenőrzésére.
Kezdőlap Külföld Négy évszázada nem történt ilyen: felfüggesztettek két korrupt lordot
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/20/negy-evszazada-nem-tortent-ilyen-felfuggesztettek-ket-korrupt-lordot-279534
|
https://web.archive.org/web/20091205001535/http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-279534
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/negy-evszazada-nem-tortent-ilyen-felfuggesztettek-ket-korrupt-lordot
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,199 |
Nevelési Központ: rekonstrukció, zavaros háttérrel
|
Mint csontváz a szekrényből, úgy került elő a napokban a Nevelési Központ rekonstrukciós munkáival kapcsolatos, eddig titokban tartott ellenőrzési anyag, amely több százmilliós hiányt állapított meg.
|
Cseri László
A kollégiumban „a felújított állapot nem érzékelhető”, a központi épületben elmaradt a betervezett parketta, a lapos tetőn „érdemi szigetelési munka nem készült”, a sportcsarnoknál a folyosó oldalfala és a medencetér alatt beázás tapasztalható, a bővülő számítógépes hálózatok ellátására a rendszer képtelen, az uszoda hőszigeteléséből 100 négyzetméter nem fellelhető, a konyhai légtechnikai csővezetéknek csak 5 százalékát építették be, a műszaki ellenőr teljesítési igazolása alaptalan. Ilyen és ezekhez hasonló megállapítások sorakoznak az Apáczai Csere János Nevelési Központ ellenőrzése során elkészült 2007-es szakvéleményben. Jó részük még ma is ellenőrizhető.
Két hónapig vizsgálódtak az épületkomplexumban
Évekkel ezelőtt írt ki közbeszerzési eljárást az önkormányzat az ANK rekonstrukciójára. Az építési-kivitelezési munkákra a legkedvezőbb ajánlatot a Bayer Center Kft. tette bruttó 1,57 milliárddal. A munkák 2005 novemberében kezdődtek és a szerződés szerint 2007 augusztus 24-re kellett befejezni a teljes komplexumot.
Tasnádi Péter polgármester javaslatára azonban az önkormányzat még az átadás előtt megbízást adott a Sáling Kft.-nek a létesítmény utó-felülvizsgálatára. A feladat az volt, hogy a vizsgálat tárja fel a kivitelezett munka mennyiségét és minőségét, valamint terjedjen ki a műszaki ellenőri tevékenység ellenőrzésére is. Átnézték a levelezéseket, az építési naplókat, a megvalósítási terveket, helyszíni szemléket tartottak. Két hónap állt rendelkezésükre.
Másfél milliárdos munka, négyszázmilliós hiánnyal
A hiány – vagyis az el nem végzett munkák értéke – bruttó 202–203 millióra rúgott, az értékcsökkenés – tehát a gyengébb minőségű kivitelezés – további bruttó 100–150 millió forintot jelent, összességében tehát közel 300–350 millió mínusz a végeredmény: ennyivel fizetett többet a város a kivitelezőnek a kelleténél. Amennyiben ehhez hozzáadjuk azokat a kiegészítő építési munkálatokat, amelyeket 2007. július 31-én rendelt el az ellenzék tiltakozása mellett a közgyűlés 50 millió forint értékben, akkor 350–400 milliósra növekszik ez a szám. A jelentés megállapítja, hogy a takart szerkezeteket nem is tudták ellenőrizni. Az ellenőrzés alapja a közbeszerzési eljáráshoz benyújtott tételes költségvetés, valamint a kivitelezett állapot összevetése volt a látható technológiák nyomán.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] A rekonstrukció 2006-ban zajlott
[/caption]A beárazott hiánylistára ma már senki sem emlékszik
A beárazott szakértői véleményt Tasnádi Péter polgármester és Balázsné Donáth Aranka városfejlesztési főosztályvezető kapta meg. A harmadik példányt Gonda Tibor alpolgármesternek címezték. Átvételkor azonban a kísérőlevélre Tóth Bertalan alpolgármester bélyegzője és titkárnőjének aláírása került. Érdeklődésünkre a két alpolgármester hangsúlyozta, hogy egyikük sem kapta meg az anyagot és a mellékleteket 2007. július 19-én, ezért a július 31-i közgyűlésen nem is hozhatták szóba a témát. Pedig ezen a közgyűlésen szavazták meg az 50 milliós pótmunkákat.
Egy 2007. szeptember 30-án kelt jegyzőkönyv tanúsága szerint Pozsgay Sándor műszaki igazgató az üzemeltető, és Németh Péter projektvezető, a kivitelező képviseletében megállapítja, hogy az összes hiba javítása maradéktalanul befejeződött. „Az intézmény működését akadályozó, gátló körülmény nincs, az épület zökkenőmentesen üzemel.” Bayer József, a kivitelező ügyvezetője október 5-én levelet írt a polgármesternek, amelyben jelzi, hogy a műszaki átadás megtörtént, a korábban jelzett hiányosságokat megszüntették. A Bayer Centernek ezek után kifizették az 1,57 milliárdot.
A kivitelezőnek nem szóltak a hiány nagyságrendjéről
Október 16-án azonban Sáling Tamás levelet juttatott el Balázsné Donáth Arankának. Ebből kiderül, hogy október 9-én a Sáling Kft. újabb megbízást kapott az általuk korábban elkészített szakvéleményben rögzített hiányosságok felülvizsgálatára, a javítások megszemlélésére. A szemle tapasztalatai alapján megállapították, „hogy a feltárt hibák tematikus javítása nem történt meg.” A Bayer Center mint vállalkozó csupán garanciális javításokat végzett, illetve végez. Szakvéleményük tartalmát és az összegvonzatokat továbbra is fenntartják.
Bayer József utólag megkapta ugyan a Sáling-féle anyag egy részét, de nem a beárazottat, hanem egy kivonatot, vagyis soha senki nem közölte vele a szakértői megállapításokat. A műszaki átadás rendben lezajlott, azóta is mindenki elégedett az építménnyel. Ő maga lapunktól értesült arról, hogy 2007 októberében utóvizsgálatokra került sor, ebbe őket épp úgy nem vonták be, mint a korábbiakba sem. Építés közben egyébként többször is jelezte, hogy felléptek problémák, de sok esetben csak nagyon későn vagy egyáltalán nem reagált a beruházó. A feltárt hiányosságokról nem értesítették, a vizsgálati anyagot tulajdonképpen titkosították – mondja Bayer József. Márpedig ezáltal megfosztják az érdemi védekezés lehetőségétől. A szakértői megállapításokkal messzemenőkig nem ért egyet, azok szerinte műszakilag felületesek és megalapozatlanok.
Az alpolgármesterek állítják, hogy nem voltak képben
Tóth Bertalan és Gonda Tibor arra a kérdésünkre, hogy miért nem rendelt el a polgármester revíziót a Sáling-vizsgálat és a Bayer Center állításai ellentmondásának kiderítésére, azt válaszolták: nem tudják. Ők viszont akkoriban a beruházásokért nem voltak felelősek. Nem tisztük megítélni, hogy a műszaki ellenőr jelentése szakmai szempontból megállja-e a helyét vagy sem, miként a számla kifizetése sem az ő kompetenciájuk.
A Bayer Center sajtóközleménye
Döbbenettel értesültem a napokban a Dunántúli Napló újságírójától, hogy a 2007-ben átadott Apáczai Csere János Nevelési Központ kiviteli munkáiról titkosított vizsgálati anyag készült önkormányzati megrendelésre a kivitelezésben résztvevők tudta nélkül, amely olyan vélt hiányosságokról számol be, amik cégemhez, a Bayer Center Kft.-hez köthetők. Ez úton javaslom a város vezetőinek, hogy nyílt vizsgálatot kezdeményezzenek az ügyben, független szakértők részvételével, bevonva ebbe valamennyi érintett felet. Amennyiben szükséges, a vizsgálat mielőbbi megkezdésének érdekében a költségekhez hozzájárulok, hiszen mindenki számára fontos, hogy tiszta képet kapjunk.
Bayer József, a Bayer Center Kft. ügyvezetője
Bayer József, a Bayer Center Kft. ügyvezetője A rekonstrukció 2006-ban zajlott -->
|
https://www.bama.hu/gazdasag/2009/05/nevelesi-kozpont-rekonstrukcio-zavaros-hatterrel
|
https://web.archive.org/web/20211129174545/https://www.bama.hu/baranya/gazdasag/nevelesi-kozpont-rekonstrukcio-zavaros-hatterrel-233928/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nevelesi-kozpont-rekonstrukcio-zavaros-hatterrel
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[
"Apáczai Csere János Nevelési Központ",
"Bayer Center Kft.",
"Zsolnay Zrt."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"építőipar",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,200 |
Privatizációs tisztavíz
|
Szabad a betekintés a budapesti közmű-privatizációs szerződésekbe – döntött az első fokú bí-róság. Az ítélet alapján kiderül-het: a fővárosiaknak az indo-koltnál valóban több víz- és csatornadíjat kell-e fizetniük.
|
Nyilvánosságra kell hozni a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csator-názási Művek (FCSM) Zrt. 1997-es privatizációs szerződéseit - döntött a minap első fokon a Fővárosi Bíróság. Budapestet a IV. kerület bő egy évvel ezelőtt perelte be, miután Újpest többszöri kérése ellenére sem volt hajlandó bemutatni a szóban forgó kontraktusokat. Az FB kimondta: a privatizációs szerződések közérde-kűek, ezért az ítélet jogerőre emelke-désétől számított 15 napon belül az interneten közzé kell tenni őket. A főváros fellebbez.
Az ítélettel kapcsolatban Derce Ta-más újpesti polgármester lapunknak elmondta, Budapest immár 12 éve üzleti titokként kezeli a két közszol-gáltató magánításának körülményeit. A társaságok 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagjáért a főváros annak idején 17,5-17,5 milliárd forintot kapott a német-francia be-fektetőktől, akik cserében a teljes menedzsmentjogot megkapták. A polgármester szerint az ítélet jelen-tősége abban rejlik, hogy végre fehé-ren feketén kiderülhet: a főváros in-dokolatlanul hárított kötelezettsége-ket a budapestiekre. Lényegében fix nyereséget garantált a befektetőknek, magyarán akkor is emelni kell a víz- és a csatornadíjakat, amikor egyéb-ként az üzemeltetési költségek egyáltalán nem indokolják.
A csatornaberuházásokat például a mindenkori díjba épített fejlesztési hányadon keresztül fizettetik meg a budapestiekkel, volt olyan év, amikor az emelés csaknem 40 százalékos volt. Derce szerint ennél is felhábo-rítóbb a vízművek évi több milliárd forintos sikerdíja, ami az elmúlt egy évtizedben rengeteg vitát váltott ki. A közfelháborodásnak nyomán a megállapodást a felek végül tavaly módosították. Csakhogy a változtatá-sok is titkosak, ezért Újpest a bíróság révén ezeket is nyilvánosságra ho-zattatná. Az FB ugyanakkor kimond-ta, a módosításokat Újpestnek előbb a fővárostól kell kikérnie, s ha nem adja ki a adatokat, ismét beperelhető.
|
http://nol.hu/belfold/privatizacios_tisztaviz-333736
|
https://web.archive.org/web/20120419001005/http://nol.hu/belfold/privatizacios_tisztaviz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/privatizacios-tisztaviz
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[
"Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.",
"Fővárosi Vízművek Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"privatizáció",
"közmű",
"átláthatóság"
] |
[] |
9,201 |
Új szabályok a brit parlamentben
|
Egy nappal a képviselői költségtérítési skandalumba belebukott házelnök lemondása után Harriet Harman, a Munkáspárt második embere ismertette az alsóházban azokat az ideiglenes intézkedéseket, melyek elengedhetetlennek tűnnek a parlament tekintélyének visszaszerzéséhez.
|
A vizsgálat befejezése után létrejön a képviselők etikai kódexét áttekintő és modernizáló Parlamenti Normák Hivatala. Mint ezt kedd este Gordon Brown sajtótájékoztatóján már kilátásba helyzete, a képviselői juttatások reformjának eredményeként a Ház megszűnik önszabályozó „gentlemen’s club”, azaz „úriemberek klubja” lenni.
A felügyelet felállítása előtt életbe lépő szigorítások a „második otthonokkal” kapcsolatos juttatások és kedvezmények részleges megvonását tartalmazzák. Jelzálogkölcsön törlesztésére legfeljebb havi 1250 fontot (390 ezer forint) lehet elszámolni és megszűnik annak a trükknek a lehetősége is, hogy rövid időn belül többször is címet váltson a képviselő, zsebre vágva az ingatlan értékesítése során keletkezett nyereséget. Vége a bizarr költségek elszámolásának: nincs többé ingyenbútor, mosógép, kertrendezés, takarítás.
A honatyák évi 67 ezer fontos fizetésükből lesznek kénytelenek bevásárolni. A változások jegyében a Ház „ésszerűségi” kérdőívet vezet be, amely segít a gyanús igénybejelentések kiszűrésében. Az átláthatóság érdekében a költségtérítések részleteit negyedévenként felteszik az internetre.
Szerda délben ismét hangos szóváltások színhelye volt az alsóház. A kormányfői interpellációk során David Cameron a legkésőbb jövő nyáron esedékes parlamenti választás mihamarabbi kihirdetését sürgette. Míg az ellenzék vezére a „változás” mellett áll ki, Brown attól tart, hogy az előre hozott voksolás „káoszba taszítaná az országot”.
A közvéleményt kiábrándító képviselői szappanopera sok politikai karrier összeomlását okozza. A Munkáspárt visszahozta az 1641 előtti történelmi törvényszéket, amely felhatalmazást kap, hogy megakadályozza a magukat lejáratott képviselők újraindulását a választásokon.
Két befolyásos tory nagyság, Anthony Steen és Douglas Hogg meg sem várta, amíg a pártvezetés megvonja tőlük a bizalmat. A tehetős képviselők főúri kúriájukon végeztettek el több ezer fontos nagyságrendben kertápolási és vizesároktisztítási munkálatokat – közpénzen.
Gyűlnek a 'viharfelhők' a parlament felett.
|
http://nol.hu/kulfold/uj_szabalyok_a_brit_parlamentben-333737
|
https://web.archive.org/web/20170205021912/http://nol.hu/kulfold/uj_szabalyok_a_brit_parlamentben-333737
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/uj-szabalyok-a-brit-parlamentben
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,202 |
Négymilliárdért őrzik a védett személyeket
|
Féléves pereskedés után kiderült, mégiscsak létezik a rendvédelmi szerveknél adat arról, hogy mennyit költöttek az őszödi beszéd után személyvédelemre.
|
A Szabadság Kör tavaly augusztusban kért tájékoztatást Draskovics Tibortól az őszödi beszéd után időszak állami vezetőket érintő biztonsági intézkedéseinek költségeiről. A Fidesz közeli szervezet többek között arra volt kíváncsi, hogy 2006. szeptember 17-ét követően mennyibe került az állami tisztségviselők védelme, mekkora összeget emésztett fel a kordonok többszöri felállítása, illetve, hogy mennyit kaptak a besegítésre szerződtetett biztonsági cégek. Az igazságügyi és rendészeti miniszter akkor gyors választ ígért, sőt azt állította, hogy a kör vezetője, Balog Zoltán majd „kap egy listát 6826 olyan cégről, amelyek szerződtek a rendőrséggel".
Több hónapnyi várakozás után, decemberben a szervezet bírósághoz fordult, hogy kötelezze a minisztériumot, valamint további alperesekként az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Köztársasági Őrezredet a közérdekű adatok kiadására.
Az IRM és a rendőrség a per során számos jogi eszközzel próbált kibújni a válaszadás alól. Képviselőik többnyire azt is állították, hogy nincs pontos adat a kiemelten védett személyek őrzésének költségeiről.
Az ORFK jogi osztálya még a napokban is azt közölte egy, a Fővárosi Bíróságra beadott iratban, hogy az alperesekkel, a minisztériummal, az ORFK-val és az őrezreddel szemben akkor sem lehetett volna jogellenességet megállapítani, „ha a kérelemre adott érdemi válasz helyett arról tájékoztatják a felpereseket, hogy a kért adatokkal nem rendelkeznek". Az őrezred azonban „a felperesek iránti tisztelettől vezérelve" mégis „intézkedett a kérdések megválaszolása iránt". A rendőrség levele szerint már novemberben. Ám ezeket az adatokat sem az ORFK, sem a Draskovics-minisztérium nem volt hajlandó továbbadni.
A most becsatolt november 25.-i keltezésű tájékoztatás szerint a Köztársasági Őrezred 2006 óta a költségvetéstől kapott évi 8 milliárd forintot meghaladó keretének nagyjából a felét költi személyvédelemre. 2006-ban 4,163 milliárd, 2007-ben 3, 677 milliárd, 2008 első félévében pedig 2,223 milliárd forintot.
A tájékoztatásból nem derül ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közszerepléseinek biztosítása a keret mekkora részét emésztette fel. A Dobozi József dandártábornok által szignált levél szerint az összegek „a szakfeladat egészének ellátása során felhasznált költségvetési kereteket jelölik", személyenkénti bontása nem áll módjukban. Ezért beleértendő a köztársasági elnök és a többi három kiemelten védett állami vezető, az alkalmi védelmet kérők, valamint a Magyarországra látogató külföldi politikusok, tisztségviselők biztosítása is.
A per során eddig mindhárom alperes azt állította, hogy számára nem jelentett külön költséget a Parlament köré vont kordon többszöri felállítása és többszöri elbontása.
A hivatalos tájékoztatás szerint az őrezred nem vette igénybe az In-kal Security szolgáltatásait személyvédelemre, ilyen feladatokért nem is fizetett. Szoros együttműködésre viszont többször is sor került, amikor a védett személyek rendezvényeinek szervezői szerződtették a biztonsági cégeket. 2006 óta az állami testőröknek az In-kal mellett a Valton Security és Bank Biztonság Bizalom Zrt.-vel kellett együtt dolgozni.
Hasonlóan nyilatkozott egy korábbi levelében Draskovics Tibor is, aki még azt is elárulta, hogy az In-kallal a rendőrség sem kötött szerződést, sőt neve még az objektumvédelemre alkalmazott cégek között sem szerepel. A miniszter szerint erre a célra húsz céggel jött létre különböző feladatokra megállapodás, ami évente 620 millió forintba kerül.
|
https://index.hu/belfold/2009/05/21/negymilliardert_orzik_a_vedett_szemelyeket/
|
https://web.archive.org/web/20230202010529/https://index.hu/belfold/2009/05/21/negymilliardert_orzik_a_vedett_szemelyeket/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negymilliardert-orzik-a-vedett-szemelyeket
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[
"Igazságügyi Minisztérium",
"Köztársasági Őrezred",
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"átláthatóság"
] |
[] |
9,203 |
Hazavihetik a pénzüket a gazdagok az adóparadicsomokból
|
Egy hónap leforgása alatt kétszázötven tehetős francia állampolgár kereste meg a pénzügyminisztériumot azzal a kérdéssel, hogy miként tudja legálisan és aránylag enyhe büntetés mellett hazahozni külföldi adóparadicsomban rejtegetett pénzét.
|
Az érdeklődés magyarázata az, hogy áprilisban a francia pénzügyminiszter bejelentette: a tárcánál külön irodát nyitnak azok számára, akik pénzüket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által nemrég közzétett "szürkelistán" szereplő adóparadicsomok valamelyikében tartják, és helyzetüket szeretnék törvényessé tenni. Eric Woerth ugyanakkor hangsúlyozta: nincs szó adóamnesztiáról, a tehetős adóelkerülők csupán a büntetőfeljelentést úszhatják meg. Annak kiadása után ugyanis a pénzt "rejtegető" bankok - a húsz legfejlettebb állam vezetőinek április eleji londoni tanácskozása óta - immár nem hivatkozhatnak olyan könnyen a banktitokra, így a felderítés lényegesen könnyebbé vált.
A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor azt akarja, hogy az ügy kezelésére kijelölt bürokraták a "lehető legnagyobb rugalmassággal és jóindulattal" járjanak el, és minden ügyet egyenként kezeljenek. A "bűnbánók" névtelenül hívhatják az egyeztető irodát, sőt, inkognitójukat akkor is megőrizhetik, ha személyes találkozót kérnek az iroda munkatársaival. Ahhoz, hogy ez utóbbi ígértet valóban be lehessen tartani, a pénzügyi tárca Párizs központjában egy diszkrét helyiséget nyitott, a minisztériumba ugyanis csak a személyi igazolvány leadása után lehet belépni.
"Naponta tucatnyi hívást fogadunk, az esetek 60 százalékában maguk az érintettek telefonálnak, a fennmaradó 40 százaléknyi hívás pedig az általuk megbízott ügyvédektől származik" - mondta keddi sajtótájékoztatóján a frissen létrehozott iroda vezetője. Laurent Bignon szerint az eddig megnyitott ötven törvényesítési eljárás önmagában is sikerként könyvelhető el, korábban ugyanis egy évben maximum öt ilyen esetet regisztráltak.
Az érdeklődés annak ellenére is élénknek mutatkozik, hogy a pénzügyi tárca vezetése egy percig sem titkolja, hogy a hazahozott pénzek után az érintetteknek a legenyhébb esetben is legkevesebb 23 százalékos adót kell majd fizetniük. A vagyonadót hat, a személyi jövedelemadót három évre visszamenőleg kell megfizetniük - ráadásul a 4,8 százalékos büntetőkamattal együtt. Az egyetlen tárgyalási alapot a "bejelentés elmulasztása" miatt kiszabható büntetőkamat jelenti, melynek mértéke 10 és 40 százalék között változik.
A tárca képviselői ugyanakkor hangsúlyozzák: nem áll szándékukban egységes szabályozást kialakítani a jelenség kezelésére. Más, lényegesen enyhébb elbírálás alá esik például az a francia állampolgár, aki egyszerűen megörökölt és eddig érintetlenül hagyott egy már eleve valamely adóparadicsomban lévő összeget, mint az, aki pénzét szándékosan menekítette ki az országból.
A hatóságok részéről tanúsított, amúgy teljesen szokatlan rugalmasság és előzékenység csak akkor érthető, ha tudjuk, hogy becslések szerint a franciák 500 milliárd eurónyi betétet tartanak külföldi adóparadicsomokban, a költségvetés pedig évente mintegy 35 milliárd eurótól esik el az adóelkerülés miatt. A kormány már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy a jelenlegi gazdasági válságban komoly erőfeszítéseket fog tenni, hogy a külföldre menekített pénzek hazakerüljenek. És bár egyelőre a mézesmadzagé a főszerep, a pénzügyminiszter egyes utalásaiból arra lehet következtetni, hogy hamarosan a furkósbotot is elővehetik.
Kezdőlap Külföld Hazavihetik a pénzüket a gazdagok az adóparadicsomokból
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/20/hazavihetik-a-penzuket-a-gazdagok-az-adoparadicsomokbol-279436
|
https://web.archive.org/web/20090625193710/http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-279436
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/hazavihetik-a-penzuket-a-gazdagok-az-adoparadicsomokbol
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[] |
[] |
9,204 |
Vita a Centrum Kft. bevételi adatairól
|
A LátKép Egyesület szerint, amely egy közérdekű adatok szolgáltatása miatti perben jutott a Centrum Kft. bevételi adataihoz, a Centrum nem valós adatokat adott a fővárosnak és cégének, a Parking Kft.-nek az elmúlt évi bevételeiről.
|
A LátKép Egyesület szerint, amely egy közérdekű adatok szolgáltatása miatti perben jutott a Centrum Kft. bevételi adataihoz, a Centrum nem valós adatokat adott a fővárosnak és cégének, a Parking Kft.-nek az elmúlt évi bevételeiről. A különbség évi 0,5-1 milliárd forint. A Parking és a Centrum szerint viszont az adatok jók.
Az Index néhány hete tette közzé azt a táblázatot, amin a három budapesti parkolási cég előző három évének bevételi (és más) adatai szerepelnek. A tablót a parkolási rendszer fejlesztésének koordinálását végző Parking Kft. állította össze a cégek által beküldött adatokból.
Csakhogy Hanzély Ákos, a LátKép Egyesület vezetője szerint a Centrum Kft. adatai a táblázatban nem tükrözik a valóságot. Hozzátette, hogy az egyesület évek óta perben áll a Centrum Kft.-vel, melynek során végül megkapták az elmúlt évekre vonatkozó mérlegadatokat. (A per azért indult, mert az egyesület szerint a Centrum bevételi adatai közérdekűek, és mint ilyenek, nyilvánosak is, a Centrum ezt vitatta.)
A perben hivatalosan kiadott mérlegadatok szerint a Centrum Parkoló Rendszer Kft. bevétele 2006-ban 4 milliárd 749 millió 430 ezer forint, 2007-ben pedig 5 678 018 ezer forint volt, szemben azzal az adattal, amit a Centrum a Parking Kft-nek szolgáltatott (2006-ban 3 526 036 ezer, 2007-ben 3 879 427 ezer forint). Ez jelentős, 1 és 2 milliárd forintos eltérés.
Az Index megkereste a Parking Kft.-t és a Centrum Kft.-t is az ügyben, azzal a kérdéssel, hogy miből fakadhat az eltérés, és hogy ellenőrizte-e a Parking Kft a Centrum által szolgáltatott adatokat?
Az egyesület szerint a táblázat egyéb adatai is erősen kérdőjelesek. Érdekes például, hogy a Centrum évente 400-450 millió forint beruházási lizingdíjról számol be, amikor a 822 parkoló automata beszerzési ára kb 1 millió Ft/db. Eszerint 10 év alatt 500 %-on számolják be ezeket az önkormányzatoknak? Másik érdekes adat az útburkolati jelek és táblákra beírt 200 - 240 millió Ft összeg. Jó lenne tudni, ezek hol valósultak meg, mert nem igazán látható ennek nyoma a városban.
Kérdésünkre először Volly György, a Parking Kft. kommunikációs igazgatója válaszolt. Eszerint tudomásuk szerint az eltérés abból ered, hogy létezik a Centrum Parkoló Rendszer Kft. (CPR) és a Centrum Parkoló Kft. (CP), és utóbbi egy leányvállalat (CP), mely kizárólag a táblázatban feltüntetett – adott területen végzett - tevékenységből eredő bevételeit adta meg. Az előbbi (CPR) más tevékenységet is végez, itt a különbség.
Volly György szerint a laikus közvélemény, és ebbe bizony ebben az esetben a LátKép vezetője is beletartozik, a két céget összemossa. Nyilván nem szándékosan, ezt senkiről sem feltételezik, ahogy a Centrumról sem, hogy hamis adatokat adott volna át. A Parking Volly elmondása szerint ellenőrizte a maga lehetőségei szerint az adatokat, és úgy véli, valódi számokat kaptak.
A Parking Kft. úgy tudja, hogy egy automata közel 3 millió forintba kerül, ennek is utána néztek, noha a beszerzésben nem vettek, vehettek részt, de itt világcégekről van szó, amelyek nyilván ugyanazon az áron kínálták terméküket a magyar partnereiknek, mint mondjuk a francia, német cégeknek.
A táblákra vonatkozó felvetésre Volly György szerint elsősorban a Centrumtól kellene választ várni. Persze nekik is feltűntek az összegek, de ebben sem kételkedtek, mert például a Parking Kft. is foglalkozik táblázással (a teherforgalmi stratégia okán mi maguk is helyeztek már ki, és ki fognak még helyezni a város számtalan pontján táblákat), és a költségek könnyen elérik, átlépik a százmilliós nagyságrendet. Nem csak a táblázás kerül sokba, hanem a felfestés is, hiszen a főváros például 2 milliárd forintot szán a jövőben a budapesti felfestések megújítására.
Volly György szerint mindent összevetve bátran kijelenthető, hogy a Parking Kft. által összeállított táblázat megfelel a valóságnak, alkalmas annak mérésére, hogy a társaságok egymáshoz képest mennyire hatékonyan dolgoztak. És önmagában is tájékoztató jelleggel bír. A kommunikációs igazgató úgy gondolja, büszkék lehetnek arra, hogy egyáltalán sikerült megszerezni és feldolgozni az adatokat.
Volly hangsúlyozta, hogy a Parking Kft. nem parkolási társulás, hanem a fővárosi önkormányzat közlekedésszervezési, parkolás- és mélygarázs-fejlesztési szakcége. Egyetlen forint bevételük nem származik a táblázatban felmért közterületi parkoltatásból, egyáltalán nem céljuk a parkolási társulások érdekeinek védelme. Annál inkább céljuk az ésszerű és átlátható parkolási rend megteremtése, amellyel a fővárosi önkormányzat bízta meg őket.
Az igazgató szerint a LátKép felvetése jogos, nézzenek csak a cégek körmére! Amikor összeállították a táblázatot, számítottunk rá, hogy lesznek majd, akik ezt ellenőrzik. Ez nagyon helyes, ezt üdvözlik, mert ezt hívják civil kontrollnak, és mindenkit arra buzdítanak, nézzen utána a számoknak, és kérje számon a Centrumon, de ugyanúgy a másik két társulás, a BÖP, vagy FKPT tulajdonosain.
Lónyai Tamástól, a Centrum Kft. vezérigazgató-helyettesétől jóval szűkszavúbb választ kaptunk a kérdésekre. Eszerint az igazgató-helyettes a Parking Kft által leírtakat megerősíti, annyi módosítással, hogy társaság nem 6 hanem 7 fővárosi kerületben üzemelteti a parkolást.
Hanzély Ákos álláspontja szerint viszont a válaszoló maga keveri össze a cégeket, mert a Centrum Parkoló az anyacég, és a Centrum Parkoló Rendszer Kft a leányvállalat. Ez utóbbi csak és kizárólag közterületi parkolással foglalkozhat, így nem lehet más bevétele. A szerződés fenn van az www.fopt.hu honlapon. Így továbbra sincs válasz a feltett kérdésre.
A bírósági eljárás során kiadott adatok még tartalmazzák a Centrum Parkoló Szolgáltató Kft. bevételeit is, amelyek 2006-ban és 2007-ben 4,087 milliárd, valamint 4,397 milliárd forint bevételt tartalmaznak, amelyek szintén meghaladják mintegy félmilliárd forinttal a Parkingnak szolgáltatott adatokat.Hozzátette, hogy a parkolóórák 1 millió forintos ára a sajtóban jelent meg, a festés, táblázás költségei kapcsán pedig örömmel ismerné meg, hogy konkrétan hol festettek, tábláztak. Az Index folytatja a témát.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/21/vita_a_centrum_kft._beveteli_adatairol/
|
https://web.archive.org/web/20210416082508/https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/21/vita_a_centrum_kft._beveteli_adatairol/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vita-a-centrum-kft-beveteli-adatairol
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Parking Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,205 |
Kampánypénzek: folytatódik a "leleplezés"
|
Az európai választási kampány alatt is folytatja munkáját az a civil kezdeményezés, amelynek célja a párt- és kampányfinanszírozás átfogó reformja.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/109110_kampanypenzek_folytatodik_a_leleplezes
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampanypenzek-folytatodik-a-leleplezes
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"antikorrupció",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
|
9,206 |
Zuschlagra vallott egykori évfolyamtársa
|
A „Fiatal városért egyesület” elnökének volt bejegyezve 1999-2001 között O. Péter, akit ma (szerda) tanúként hallgattak meg a Zuschlag-perben.
|
A „Fiatal városért egyesület” elnökének volt bejegyezve 1999-2001 között O. Péter, akit ma (szerda) tanúként hallgattak meg a Zuschlag-perben.
Elmondása szerint évfolyam és kollégiumtársa volt azokban az években a jelenleg különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolt Zuschlag Jánosnak, aki 1999-ben arra kérte, hogy vegye át az elnöki tisztet Arató Gergelytől, az oktatási minisztérium jelenlegi államtitkárától a csak névleg működő egyesületben.
O. Péter a vádat erősítve ma (szerda) a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon elmondta, hogy nem volt „rálátása” az egyesület működésére, ami idővel aggasztotta. Nem tudta, hogy mikor, miért érkezik pénz a számlájukra, és azt később mire használták fel ténylegesen. Mindeközben hangzatos nevű programokkal pályáztak a nevében Zuschlagék.
Így például „Madárgyűrűző tábort”, „Egészséges életmód a Velencei tónál” tábort és „Hagyományőrző zöldek” nevű, valójában csak papíron létező programokat írtak a vádlottak úgy, hogy az ezekről készült dokumentumokon O. Péter hamisított aláírása szerepelt.
|
https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/zuschlagra-vallott-egykori-evfolyamtarsa-233810
|
https://web.archive.org/web/20200929093950/https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/zuschlagra-vallott-egykori-evfolyamtarsa-233810/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlagra-vallott-egykori-evfolyamtarsa
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[
"Arató Gergely",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Városért Egyesület"
] |
[] |
[
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,207 |
A brit képviselők pénze miatt már áll a bál
|
Miközben Magyarországon továbbra is megy a maszatolás a képviselői költségtérítések körül, Nagy-Britanniában hatalmas botrány robbant ki a politikusok pazarlásai miatt.
|
Miközben Magyarországon továbbra is megy a maszatolás a képviselői költségtérítések körül, Nagy-Britanniában hatalmas botrány robbant ki a politikusok pazarlásai miatt. Kiderült, hogy pornófilmeket, vécédeszkákat, vakondirtást, lótrágyát, nem létező lakáshiteleket is elszámoltak a brit képviselők. Magyarországon is felmerült brit rendszerhez hasonló gyakorlat bevezetése, ami ugyan most megbukott, de előnye, hogy legalább lehetőséget adott arra, kiderüljenek a visszaélések.
Több mint 550 zsák lótrágya. David Heathcoat-Amory brit konzervatív alsóházi képviselő többek között ezt a Glastonbury melletti háza gyepére szórt tápanyagot is az adófizetőkkel fizettette ki számos más, elsősorban kertészeti szolgáltatással együtt, sok százezer forintnak megfelelő értékben.
"Megerősítem, hogy megtéríttettem második (szolgálati) otthonom kertészeti költségeit" - közölte szűkszavúan a képviselő.
Az északír IRA politikai szárnya, a Sinn Fein ír parlamentbe bejutott öt képviselőjének van elvileg helye a brit parlament alsóházában. Soha egyikük sem tette le a képviselői esküt, mert azzal a királynőnek kellene hűséget fogadniuk. Ennek ellenére vígan vitték a számlákat a költségtérítési irodának londoni bérleményeik után. Tavaly fejenként összesen 6,6 millió forintnak megfelelő font értékben. Kiderült, bérleményükért a piaci ár több mint két és félszeresét fizetik, és a szomszédok közül többen azt állították, nem látták a környéken a politikusokat.
"Nem érzem szükségesnek,hogy bármennyit is vissza kellene fizetni abból, amit jogosan kaptam azoknak a szabályoknak az értelmében, amelyek minden képviselőre vonatkoznak. Ha a szabályokat megváltoztatják, akkor én tartom magam majd azokhoz is" - idézte a Daily Telegraph egyiküket.
Robbantott a Daily Telegraph
Ez csak pár kiragadott példa a brit költségtérítési botrányból, amelybe már több magas rangú politikus belebukott. A viharfelhők már egy ideje gyülekeztek az ügyben, de az igazi égzengés akkor kezdődött, amikor a Daily Telegraph megszerezte az alsóházi képviselők költségtérítéseit tételesen felsoroló dokumentumokat, és elkezdte kiteregetni a szennyest.
A költségtérítések ügye, néhány korábban kiszivárgott botrányos eset - például az adófizetőkkel megfizettetett pornókazetták - miatt egy ideje már sokak szemét szúrta. A gazdasági válság által sújtott Nagy-Britanniában különösen rosszul vette ki magát a képviselői pazarlás, de a parlament nem volt hajlandó kiadni az erről szóló adatokat. Információszabadságot szorgalmazó aktivisták végül pert nyertek a törvényhozás ellen, amely kötelezte az alsóházat, hogy hozza nyilvánosságra, ki milyen mértékű költségtérítést vett igénybe. Ez idén nyáron történt volna meg, de a brit lap elébe ment az eseményeknek. Mint közölték, attól tartottak, hogy a majdan nyilvánosságra hozott listáról sok lényeges adatot töröltek volna.
A lap hatalmas botrányt kavart. Kiderült, hogy volt olyan képviselő, aki plazmatévéről, bútorról, kocsibeállóról, vécédeszkáról vitt számlát, és vett fel pénzt. Többen bútorozták be állandó otthonukat szolgálati otthonuk költségtérítésből (a brit költségtérítési szabályokat lásd az első keretes anyagban), mások lakáskölcsönökkel, lakásbérleti díjakkal ügyeskedtek, és igényelték vissza - sokszor szabályellenesen - költségeiket. Volt, aki nem létező lakáshitelre kért és kapott költségtérítést.
Fejek hullottak
Az ügy túlnyúlt a brit alsóházon, elérte a kormányt is, az amúgy is romokban lévő kormányzó Munkáspárt népszerűsége még mélyebbre süllyedt. A brit sajtó és a politikai élet a bizalomvesztéstől hangos. A botrányban szintén érintett konzervatív párt vezére, David Cameron előre hozott választásokat követel.
Az ügy miatt távozott posztjáról Shahid Malik igazságügy-miniszter, aki heti 140 ezer forintnak megfelelő fontért bérelt londoni lakásának költségeit az adófizetőkkel fizettette meg, miközben vidéki állandó lakása után saját zsebből heti alig több mint 30 ezer forintnak megfelelő összeget fizetett. Malik három év alatt 20 millió forintnak megfelelő font bérleti díjat fizettetett meg az adófizetőkkel.
Le kellett mondania az alsóház elnökének, Michael Martinnak is. Martin távozását több párt is követelte, amiért nem megfelelően kezelte az ügyet. A politikus lemondott képviselői mandátumáról is. Arra, hogy az alsóház elnökét lemondassák, 300 éve nem volt példa a brit parlamentben.
Felfelé bukik
Martin, aki többek között 440 ezer forint értékben fuvaroztatta magát sofőrös limuzinnal az adófizetők pénzén, azzal vesztette el a bizalmat, hogy váltig ellenezte a költségtérítések nyilvánosságra hozását, ráadásul azt követően, hogy a Daily Telegraph elkezdte kiadni a birtokába került listát, rendőrségi eljárást szorgalmazott a kiszivárogtatások kivizsgálására. A politikusnak azonban nem törik ketté karrierje, úgy tűnik felfelé bukik. Várhatóan kinevezik a felső házba, ahol egyébként hamarosan szintén vizsgálat indul majd, mit számolnak el a tagok évi 18 millió font (5,5 milliárd forint) összértékű költségtérítéseikben.
300 éve nem mondattak le házelnököt
Gordon Brown brit miniszterelnök szerda reggel közölte, "dühös és megdöbbent" azon, ahogy a képviselők kihasználták a költségtérítési rendszert, az alsóházat egy 19. századi úri kaszinóhoz hasonlította. Bejelentette, hogy egyetlen olyan képviselő sem indulhat majd a következő választásokon, aki visszaélt a költségtérítéssel. Brown közölte, szankciókra számíthat Hazel Blears önkormányzati miniszter is, aki egy év alatt háromszor váltott szolgálati otthont, és minden alkalommal újabb költségeket igényelt (ez a trükk bevett gyakorlat volt a képviselők között), illetve egy alkalommal eladta egyik ingatlanát, ami után nem fizetett nyereségadót.
Két munkáspárti képviselőt kizártak a frakcióból, miután kiderült, olyan lakáskölcsönöket számoltak el költségtérítéseikben, amelyeket már rég kifizettek. Egyikük a kölcsön lejárta után másfél évig fizettette az adófizetőkkel a részleteket.
Lemondott posztjáról Andrew Mackay, David Cameron konzervatív pártvezér alsóházi tanácsadója is, akinek a felesége is képviselő. Míg Mackay a londoni közös lakásukra felvett kölcsön részleteit igényelte vissza évi 3,7 millió forintnak megfelelő értékben, felesége ugyanezt tette vidéki otthonuk esetében.
Gyors reformok
A botrány eredményeképp átdolgozták költségtérítés szabályait. Az új javaslatok értelmében a képviselők nem számolhatják el a lakásfelszerelést és az élelmiszervásárlásokat, és megtiltják nekik, hogy 2009 és 2010 során szolgálati lakásukat váltogassák. Ezen kívül havi 1250 fontban (közel 400 ezer forint) maximalizálják a bérleti díjak, illetve a hiteltörlesztő részletek után visszaigényelhető összeget.
A költségvetési irodát, amely több tucat megkérdőjelezhető költségtérítést hagyott jóvá, felszámolják. A jelenlegi változások azonban csak átmenetiek, a végleges szabályokat egy független költségtérítést ellenőrző testületre bízzák, amely várhatóan ősszel ül össze. A tervek szerint a testület minden költségtérítési igényt az interneten hoz majd nyilvánosságra negyedévente. A gyanús visszaigényléseket fellebbezési lehetőség nélkül elutasítják majd.
David Cameron szerint azonban csak egyetlen módon, előre hozott választással lehet feloldani a brit törvényhozásban megingott bizalmat. Egy nem is választói akaratból posztjára került kormányfő nincs abban a helyzetben, hogy vezesse az országot egy ilyen politikai válság idején - közölte, utalva arra, hogy Brown a ciklus közben, a távozó Tony Blairtől vette át a posztot. "Hagynunk kell, hogy a választók dönthessenek, és az ország új esélyt kaphasson."
Az ügy jelentősen érinti a brit parlament szuverenitását. A képviselők eddig - saját választóikat kivéve - nem tartoznak egyetlen külső testület felügyelete alá sem, és sikerrel óvták meg azt az előjogukat, hogy saját maguk szabják meg fizetésük mértékét és döntsenek saját ügyeikben. Ez azonban most megváltozik, az ügyekben a parlamenttől független - bár általuk megszavazott - testületek döntenek majd
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2009/05/koltsegteritesi-botrany-a-brit-alsohazban
|
https://web.archive.org/web/20100116075231/https://www.origo.hu/nagyvilag/20090521-koltsegteritesi-botrany-a-brit-alsohazban.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-brit-kepviselok-penze-miatt-mar-all-a-bal
|
Origo
|
eu-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,208 |
Titkos pártpénzek - Juhász Gábor, újságíró
|
http://www.webcast.tv2.hu/dynamic/index.php?m=video&video_id=34388
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkos-partpenzek-juhasz-gabor-ujsagiro
|
TV2
|
hungarian-news
|
2007-07-02 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
||
9,209 |
Bőröndben utaznak a pártpénzek - ők megtehetik!
|
Budapest - Tényleg léteznek a pártok táskával járkáló pénzhordó emberei? Milyen nagyságrendű illegális pénzt költenek el a pártok egy-egy választási kampányban?
|
Szerző: Házi Péter Budapest - Tényleg léteznek a pártok táskával járkáló pénzhordó emberei? Milyen nagyságrendű illegális pénzt költenek el a pártok egy-egy választási kampányban?
A pártok érdekében mozgatott pénzek alig húsz százaléka jelenik meg a könyvelésben becsli Juhász Gábor újságíró, aki hosszú évek óta foglalkozik a pártfok finanszírozásának visszásságaival.
A pénzhordás módszerei egyébként igen változatosak, időnként a bőrönd is előfordul, de a kamuszámlák gyártása, a párt kampányköltségeinek részleges átvállalása, árengedmények adása sokkal gyakoribb. Visszatérő trükk, hogy közbeiktatnak egy alapítványt, ez gyűjti a pénzt, majd átutalja a pártnak, s ezzel az igazi adományozók háttérben maradhatnak.
Juhász Gábor szerint a legtöbb nagy cég igyekszik minden politikai táborral jóban lenni, megtalálják a módját, hogy ha az egyik oldalt támogatják, jusson valamennyi a másiknak is. Van persze sok olyan cég, amelyik dupla vagy semmit játszik, de ezek tulajdonosai többé-kevésbé nyíltan elkötelezik magukat valamelyik párt mellett, mondjuk belépnek annak vállalkozói tagozatába, esetleg politikai pályára lépnek, párttisztséget, képviselőjelöltséget vállalnak, pártsajtót támogatnak. Az átlátható pártfinanszírozás a politikai erőknek is jó lenne, ám ehhez első lépésként emelni kellene az évi 2,5 milliárd forintos párttámogatási keretet...
- A választási törvény módosítása, a jól elkülöníthető kampányszámla bevezetése nem most került napirendre, ám a módosítást még most sem sikerült megszavazniuk honatyáinknak. Kinek jó ez az állapot?
- Senkinek sem. Rövid távon egyik-másik pártnak ugyan kedvezhet a rendezetlenség mindig éppen annak, amelyik jobban meg tudja tömni a kasszát így, s ezzel előnyt szerezhet , hosszabb távon azonban senkinek sem jó. Egyrészt négy-öt választás átlagában kiegyenlítődnek az előnyök-hátrányok, másrészt a kampányfinanszírozás mai rendszerével az egész politikai elit lejáratja magát. A pénzhordás módszerei egyébként igen változatosak, időnként a bőrönd is előfordul, de a kamuszámlák gyártása, a párt kampányköltségeinek részleges átvállalása, árengedmények adása gyakoribb. Visszatérő trükk, hogy közbeiktatnak egy alapítványt, ez gyűjti a pénzt, majd átutalja a pártnak, s ezzel az igazi adományozók-támogatók háttérben maradhatnak.
- Választási győzelem esetén elvileg működik a 70-30 arány, a nyertes párthoz közeli cégek kapják a megrendelések 70 százalékát. Vajon a kampány illegális finanszírozása esetében is működhet hasonló mechanizmus?
- Ez az arány ismert városi legenda, ahogy az is, hogy a nagy cégek ilyen arányban osztják el a pénzt a politikai oldalak között. Annyi alapja mindenesetre van, hogy a mamutvállalatok kevés kivételtől eltekintve nem kötelezik el magukat egyik vagy másik politikai oldal mellett. Különösen nem a multik. Éppen ezért megtalálják a módját, hogy ha az egyik tábort támogatják, jusson valamennyi a másiknak is. Van persze sok olyan cég, amelyik dupla vagy semmit játszik, de ezek tulajdonosai többé-kevésbé nyíltan elkötelezik magukat valamelyik párt mellett, mondjuk belépnek annak vállalkozói tagozatába, esetleg politikai pályára lépnek, párttisztséget, képviselőjelöltséget vállalnak, pártsajtót támogatnak.
- Egy-egy kampány alatt simán le lehet követni, melyik párt illetve képviselő milyen nagyságrendű pénzeket locsolt bele a harcba, ha összesítjük, hány plakáton, szórólapon, kiadványban szerepelnek. Amikor azonban az újságírók megpróbálják ezzel szembesíteni őket, kijelentik, hogy kijöttek a legálisan rendelkezésre álló pénzből. Nyilvánvalónak tűnik a turpisság, ám mégsem történik semmi.
- Amíg ilyen gyengék az Állami Számvevőszék jogosítványai, addig a pártemberek csak mosolyognak az ilyen összesítéseken, cikkeken, tanulmányokon. Az adóhivatal időnként a számvevőszékkel együtt minden más társadalmi szervezet, cég vagy éppen magánszemély pénzügyeit ellenőrzi, csak úgy bemondásra nem fogadnak el mérlegeket, adóbevallásokat. A pártok senki máshoz nem foghatóan kivételezett helyzetben vannak. Valóban ma senki sem ellenőrzi gazdálkodásukat, csak akkor buknak le, ha könyvelési hibát vétenek, s akkor sem éri őket komoly hátrány. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a társadalom tehetetlen lenne. Az adó- és elszámolásmentes parlamenti képviselői költségtérítésekről is számtalan leleplező cikk jelent meg korábban. Mi is közöltünk évekkel ezelőtt a HVG-ben írást például arról, hogy még a települések Budapesttől való távolságát is meghamisítják egyes törvényhozók, hogy több pénzhez jussanak. Sokáig semmi sem történt, de a folyamatos nyomást látva idén februártól bevezették a költségtérítés 18 százalékos adóját. Ez néhány éve még elég lehetett volna, ma a mindennapos megszorítások idején azonban már kevésnek bizonyult, jön is a népszavazás a költségtérítés sorsáról, hacsak addig a képviselők el nem törlik a csak nekik szóló előnyöket. A módszeres szembesítés, tudatosítás tehát nem eredménytelen. Legfeljebb lassú.
- Nem egy tényfeltáró újságíró látja úgy, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat nagyon nem kedvez az igazi tényfeltárásnak. Ha nincs papír a kezében arról, hogy a visszaosztás miatt lett mondjuk egymilliárddal drágább egy állami vagy önkormányzati beruházás, akkor a pert elveszti az újságíró...
- Az önmagában helyes, hogy egy cikk állításainak megalapozottnak kell lenniük, ami persze nem azonos a bíró előtti bizonyíthatósággal. Gyakori eset, hogy a pereskedők arra játszanak, hogy az újságíró nem fedi fel informátorát vagy az nem kíván tanúskodni. Ráadásul tény, a magyar jogrend és a bírósági gyakorlat nem pártolja a tényfeltárást még a nyilvánvaló közügyekben sem. Ma mindennapos, hogy lényegtelen apróság miatt elmarasztalják az újságírót, még akkor is, ha nyilvánvalóan jóhiszemű volt, ráadásul egyre többen kapnak rá arra, hogy kártérítési követeléssel, sőt büntetőeljárással (rágalmazás, üzleti titok megsértése, személyes adatokkal való visszaélés ) fenyegessék az újságírókat. Az pedig nem egyszerűen elszomorító, hanem már-már alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a bírák milyen szigorral lépnek fel az újságírók ellen közügyek firtatása kapcsán, sokszor a sajtó szakmai szabályaira hivatkozva, azt saját szájízük szerint értelmezve. Olyan bírák egyébként, akik esetében gyakorlatilag semmiféle következménye sincs annak, ha valamely ügyben teljesen megalapozatlan ítéletet hoznak, még akkor sem, ha a felsőbb bíróságok állapítják ezt meg, megsemmisítve a hibás döntést. Annak ellenére így van ez, hogy az utóbbiak gyakran olyan jelzőkkel illetik a törölt alsóbb fokú ítéleteket, amelyekért egy újságíró börtönbüntetést kapna.
- Becslésed szerint milyen a pártköltéseken belül a legális és az illegális pénzek aránya?
- Nehéz megítélni. Amikor a Pénzképviselet című könyvemhez először gyűjtöttem adatokat, akkor egy pártpénz-ember az mondta, csak annyit folyatnak át a pártkasszán, amennyi mindenképpen kell. Kell, mert az alkalmazottaknak fizetés jár, a villanyszámlát se dobhatják a kukába és így tovább. A kilencvenes évek közepén úgy tűnt, a pártok érdekében mozgatott pénz mintegy harmada megjelenik a mérlegekben. A helyzet azóta romlott, a mostani becslésem inkább 20 százalék, választási évekre még ennél is kevesebb. Vagyis egyre nő az illegális forintok aránya.
- Miként lesz egy párton belül valakinek a pénzszerzés a feladata?
- Kisebb pártokban általában akad önként jelentkező ember e feladatra, akit aztán megtesznek mondjuk gazdasági igazgatónak. A nagyobbaknál ez a feladat a pártelnök vagy a pártvezetés valamelyik bizalmasáé. Pénzgyűjtés közben nyilván csurran-csöppen a közreműködőknek is, ám parlamenti pártok esetében nem nagyon mernek leszedni a pártnak szánt összegből. Más kérdés, hogy a pénzgyűjtésnek vannak költségei, a hordókat is ki kell fizetni, s utóbb a pénzadományozók egy részét is. Győztes párt esetében ez megy esetleg állami megrendelésekhez való juttatással. Az átlátható pártfinanszírozás a politikai erőknek is jó lenne, ám ehhez első lépésként emelni kellene az évi 2,5 milliárdos párttámogatási keretet ami a pártalapítványok pénzével együtt sem több 4 milliárdnál , mert a pártok nem képesek magukat eltartani, kevés a tagdíj, alig van nyílt adományozó.
- A rövidebb kampányidőszak, a megjelenések számainak limitálása lehetne-e arra megoldás, hogy a kampány ne legyen ilyen drága?
- A rövidebb kampány segíthetne, de megoldást nem jelentene. Minden párt győzelemre tör, s ha van pénze, akkor megtalálja a módját, hogy elköltse azt a választási siker érdekében kampányon kívül is. Például még a kortesidőszak kezdete előtt hatalmas irodahálózatot épít ki, szatellit-szervezeteket támogatva újságokat, propagandakiadványokat jelentet meg. De már az is nagy eredmény lenne, ha a kampánypénzek többsége ellenőrizhetővé válna.
|
https://www.feol.hu/cimlapon/2009/04/borondben-utaznak-a-partpenzek-ok-megtehetik
|
https://web.archive.org/web/20100419232752/http://www.fmh.hu/cimlapon/20090414_borondben_utaznak_partpenzek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borondben-utaznak-a-partpenzek-ok-megtehetik
|
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
|
hungarian-news
|
2009-04-15 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
9,210 |
Díjcsökkentés: "nincsenek indokai a TV2-nek és az RTL Klubnak
|
Mindenki laposabb pénztárcával kénytelen szembenézni a válsággal, mégsem kér könnyítéseket az államtól, így semmi oka nincs a tavaly rekordbevételt elérő TV2-nek és RTL Klubnak, hogy ezt tegye - mondta a Hírszerzőnek adott interjújában az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke.
|
Szerdán születhet döntés a TV2 és az RTL Klub által fizetett díjak csökkentéséről?
Nem tudom. Én csak a saját szavazatommal tudok elszámolni, a többiek motivációit nem tudom feltérképezni, legfeljebb utólag.
És utólag mit gondol Tímár János SZDSZ-delegált álláspontjának változásáról? Ő kezdetben ellenezte a csökkentést, ma már támogatja.
Igen, az eredeti MSZP-s javaslat egyszerűen a díjak megfelezéséről szól, a Tímár-féle pedig az egész díjstruktúrát átalakítaná, és szabott, százalékosan meghatározott díjakat hozna létre. De érdemben a két javaslat között, az összegeket tekintve nincs különbség.
De ha kezdetben nem volt többsége a javaslatnak, hogyhogy most jó eséllyel reménykedhetnek a kereskedelmi tévék? Az MSZP-s és SZDSZ-es delegáltak együtt el tudják érni a díjcsökkentést.
Igen, ráadásul az MDF kiválásával a szavazati algoritmusok is változtak időközben. Most tizennégy szavazat van, vagyis nyolc kell a többséghez, és miután a szocialista delegáltak Tímár úr javaslata mögé álltak, ez most megvan.
Tímár urat hogyan győzhették meg a televíziók?
Ezt a kérdést ne nekem tegye fel. Nem vagyok gondolatolvasó.
Ön szerint semmilyen díjcsökkentés nem lenne indokolt?
Azért nehéz erre válaszolni, mert nincsenek indokok, nem kaptunk ilyeneket. Pedig akár én is tudtam volna érveket produkálni a két műsorszolgáltató helyében. Olyan másfél oldalas szakértői véleményt kaptunk, ami egyetlen adatot nem tartalmaz, és én tíz perc alatt össze tudnám dobni. Az ORTT egy közhivatal, amelynek az a dolga, hogy beszedje a közpénzeket. Ennek a pénznek egy jelentős része egyszerűen keresztülfolyik rajtunk, például, mint ebben az esetben is, automatikusan a közszolgálati tévékhez jut, ami szerintem nagyon jó, mert az ilyen tételek szolgálják a függetlenséget, ezekről nem kell egy aktuális kormánytöbbséggel tárgyalni.
Nekem abból kell kiindulnom, hogy a közpénzeket be kell szedni, különösen válság idején, amikor az állam egyébként is nehezen tud fontos tevékenységeket finanszírozni. Különben sem úgy tűnik, hogy pont ez a két médium lenne a legnagyobb bajban, elég csak helyi médiára és a közösségi rádiókra gondolni.
A digitális átállás szerinte sem sikertörténet (Fotó: Magócsi Márton)
A 15 százalékos hirdetésibevétel-csökkenés nem elég indok?
Ezt sem írták meg nekünk. Az ORTT-hez nem futott be ilyen adat, csak az újságban olvastam egy nyilatkozatot. De olvastam a tavalyi évről szóló győzelmi jelentéseket is. Egyébként pedig vannak jó és rosszabb évek, 2009-ben pedig mindnyájunk pénztárcája laposabb lesz, mint korábban. Mégsem rohanunk ezért extra állami támogatásért. Sőt, a csőd is a gazdasági élet természetes jelensége.
Az egész vita média-reprezentációjáról mit gondol? A kereskedelmi tévék felfedeztek egy 2007-es ÁSZ-jelentést, amelyben az ORTT gazdálkodását bírálják, az MTV-ben pedig többször lehetett hallani a hírműsorokban a "közszolgálatiság ellehetetlenedésétől" óvó nyilatkozatokat - például a tévé ügyvezető alelnökétől.
Nagyon derék dolog az ORTT és a köztévék gazdálkodását vizsgálni, mindazonáltal kicsit furcsállom az időzítést az RTL Klub részéről, mert eddig egyáltalán nem érdekelte őket. Egyébként a szóban forgó jelentés még az én elnökségem előtt készült, és sok pontban igaza is van szerintem.
Nem lenne még bőven spórolási lehetőség a köztévékben is? Csak az a díj, amit a Duna Tv fizetett a magyar földi sugárzású digitális sugárzásért, majdnem egymilliárd forint (929 millió, plusz 220 millió a Duna II-ért, amely kiadás érthetetlennek tűnik a határon túli régiókat megcélzó tévé esetében), néhány hete pedig a Figyelőben jelent meg egy cikk arról, hogy az MTV-ben milyen pazarlás folyik, hogy egyes számlákat valószínűleg többször is elszámoltak.
Nyilvánvalóan lenne, mint ahogy nyilván maga az ORTT is bírálható a gazdálkodásáért, én is ismerem a híreket, például az új MTV-székházról. De nem lehet ezt a két dolgot, a díjcsökkentést és a köztévék gazdálkodását összekapcsolni, mert a közterheket be kell fizetni. Nem mondhatom, hogy nem fizetek adót, mert a magyar állam elherdálja, noha jelentős részben tényleg elherdálja.
Korábban azt is lehetett hallani informális csatornákon, hogy egyfajta alku készül: a TV2 és az RTL Klub végre megegyezik az Antenna Hungáriával a digitális átállásról, amivel új lendületet kaphatott volna a csigalassúsággal zajló folyamat, de aztán kiderült, hogy az RTL már alá is írta a szerződést, és valószínűleg a TV2 is megegyezett már. Volt bármilyen háttéralku?
Ez ésszerű felvetés lett volna, ám nem igaz. A szereplők elmulasztották, hogy ezzel álljanak elő. Ne feledjük, hogy az RTL Klub és a TV2 is kissé puha, de létező törvényi kötelezettségét teljesíti, amikor felmegy a digitális platformra. Talán nem lett volna egészen korrekt ez az árukapcsolás, de azért lehetett volna tárgyalni róla. Megjegyzem: amikor vitatható körülmények között hosszabbították meg a két csatorna szerződését, ugyanilyen hírek keringtek. Egyébként a digitális átállásra csak az a 1,5 milliárd forint van meg biztosan, amit az RTL Klub eddig befizetett és idén fizetni fog, de a díjcsökkentési javaslat ezt a pénzt a köztévék kártalanítására fordítaná, és akkor erre sem maradna semmi.
Ha már az átállás: ebben is sikerül az utolsók között kullognunk az unióban, többen - például a Magyar Rádió - arra panaszkodnak, nem tudnak megegyezni az átállást irányító Antenna Hungáriával (AH), így csúszik az egész folyamat, a nézők és a hallgatók elenyésző százaléka élvezheti az előnyöket.
Az egész valóban nem sikertörténet eddig. Hallom a platformra igyekvők panaszait, és tárgyaltam az AH vezetőivel is, akik az ellenkezőjét állítják. Lehetett volna egy olyan struktúrát is létrehozni, ahol az AH nem egyedüli szereplő a piacon. Ezt a döntéshozók azonban elmulasztották. Nem foglalnék állást a vitában, de tény, hogy sokkal nehezebb korrekt üzleti magatartást kikényszeríteni egy monopol piacon, vagyis egy nem-piacon. De az is paradox, hogy a két kereskedelmi csatorna alkupozíciója csak addig ilyen erős, amíg nem kerülnek fel a multiplexre, miközben nekik is érdekük oda felkerülni, de onnantól kezdve a jelenlegi üzleti pozícióik tényleg veszélyben vannak.
Egyre több csatorna költözik el virtuálisan Magyarországról (legutóbb a Viasat 3), és kezd sugározni külföldi bejegyzésű cég révén. A távozók szerint a hazai médiatörvény, a drága sugárzási díjak, és az ORTT nem elég piacbarát gyakorlata is szerepet játszik, hogy inkább a távozás mellett döntenek. Ön miben látja az okokat?
Csak részben fogadom el az ön által említetteket. A döntő elem a hazai szabályozás, amely közszolgálati tartalmat követel meg az országos csatornáktól, sőt a Viasatnak híradót is kellett volna csinálnia, ami miatt máig perben állunk velük. Az ORTT nem lehet rugalmas a törvényi szabályozás ellenében. Ahol a törvény korrekt értelmezésével lehet a piaci viszonyoknak megfelelően rugalmasnak lenni, támogatom. De azt, ami a törvénnyel szembe megy, nem tartom elfogadhatónak: egy jogállamban a törvényeket be kell tartani, még a rosszakat is. Ön sem mondhatja azt - és itt visszatérek a TV2-re és az RTL Klubra is - , hogy nem fizeti be az adóját, mert úgy ítéli meg, rosszak a törvények.
A csatornák azonban a jelek szerint az "el lehet menni" politikáját választják inkább. Nem ez a nagyobbik rossz?
Jobb, ha a műsorszolgáltatók magyar joghatóság alatt állnak, mert jobban tudjuk érvényesíteni velük szemben a magyar alkotmányos követelményeket. Ezért lenne jó egy olyan médiatörvény, ami nem ösztönzi a távozásra a csatornákat. A sajtó felelőssége is egy olyan médiatörvényért lobbizni, amely nem helyezi a pártok uralma alá médiát.
Két irányból is éri kritika az ORTT-t : nem elég hatékony, a szankciók adott esetben évekkel később lépnek életbe, a másik, hogy afféle cenzorként a saját értékrendje alapján dönti el, hogy mi mehet le, és mi nem egy adásban. Egyetért ezekkel?
A törvény szerint az ORTT az emberi méltóság, a kiskorúak védelme, az alkotmányos jogok értelmében lép fel. Alkotmányjogilag lehet ezt bírálni, miközben ma az EU döntése, hogy legyenek ilyen testületek, és a magyar Alkotmánybíróság is többször megvédte ezeket a hatásköröket. Vagyis praktikusan nekünk az a feladatunk, hogy minél magasabb színvonalon gyakoroljuk ezeket a jogköröket.
Ha a jövőre tekintünk, a testület léte valóban kérdéses, hiszen rengeteg módon jutunk majd információhoz. De most létezik, és akkor viszont korrekt alkotmányvédelmi funkciót kell ellátnia, és például fel kell lépnie a náci beszéddel szemben, vagy a kiskorúak védelmében, és az ORTT ezt nagyon határozottan meg is tette. Ez nem jelenti azt, hogy nincs gyűlöletbeszéd az elektronikus médiában, de hogy szűkebbek a határai, mint az írott sajtóban, vagy az interneten, az tény.
Van egy nagy vitákat keltő ügy a rádiók esetében is, a Sláger és a Danubius szerződésének pályáztatás nélküli hosszabbítása, amiért szintén lobbiznak. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta a kérdést. Ön alkotmányjogász: milyen döntésre számít?
Nagyon örültem a köztársasági elnök döntésének. Hét évre kapták meg a törvény szerint ezek a szolgáltatók a frekvenciát, majd ezt még öt évre meghosszabbították, és tisztában voltak vele, hogy utána újra versenybe kell szállniuk. Ráadásul néhány éve ezek a rádiók még az infláció nélkül is sokkal több pénzt fizettek be az államnak, mint most, vagyis jelenleg mindkét frekvencia nagyon alulértékelt, és kevesebb közpénz jön be általuk, mint jöhetne. Tizenhárom éve van hatályban ez a törvény, most az utolsó pillanatban átírni, csak hogy kedvezzünk ennek a két szolgáltatónak - ez annyi minden mellett a jogbiztonság elvével is szembemegy.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/108800_dijcsokkentes_nincsenek_indokai_a_tv2nek_es
|
https://web.archive.org/web/20101003123809/http://hirszerzo.hu/belfold/108800_dijcsokkentes_nincsenek_indokai_a_tv2nek_es
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dijcsokkentes-nincsenek-indokai-a-tv2-nek-es-az-rtl-klubnak
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,211 |
Bedőlni látszik a TV2 és az RTL Klub számítása
|
Visszavonta a koncessziós díjak rendszerének átalakítására irányuló indítványát Tímár János, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja, és a másik - csak az RTL Klubot és a TV2-t érintő - javaslatból is kikerülhet a díjcsökkentési passzus...
|
Bedőlni látszik a TV2 és az RTL Klub számítása
Visszavonták a díjcsökkentésről szóló javaslatot
Hírszerző összeállítás
2009-05-20 19:07
Visszavonta a koncessziós díjak rendszerének átalakítására irányuló indítványát Tímár János, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja, és a másik - csak az RTL Klubot és a TV2-t érintő - javaslatból is kikerülhet a díjcsökkentési passzus; eközben nem kerül le napirendről a díjemelést szorgalmazó felvetés - értesült szerdán az MTI.
A teljes díjrendszer átszabását szorgalmazó Tímár János, a testület SZDSZ által delegált tagja azzal indokolta indítványa visszavonását az MTI-nek: az volt a célja, hogy egységes és normatív, a jelenleginél igazságosabb díjrendszer lépjen a mostani szisztéma helyébe, de ez "viszonylag széles" testületi támogatás nélkül nem vihető keresztül, márpedig javaslata beterjesztése után kiderült számára, hogy erre esély sincsen.
A díjat a mostani, fix összeg helyett a nettó árbevétel arányában megszabó javaslat így "ebben a formájában, úgy gondolom, nem megvalósítható" - mondta a kezdeményezés utóéletével kapcsolatos kérdésre, megjegyezve, a jövőben is küzdeni fog a részmegoldások ellen.
A lényeg a díjcsökkentés?
Mint arról az MTI korábban beszámolt, Tímár János indítványa a nettó árbevétel 3,5 százalékára változtatná a televíziók által fizetendő díjat. Ez az RTL Klub esetében 1,25 milliárd, a TV2 esetében körülbelül 930 millió forintot jelentene, szemben a jelenlegi, évi 1,8-1,9 milliárd forinttal.
Valószínűleg az eredeti összeget kell fizetnie a TV2-nek és az RTL Klubnak is (Fotó: Magócsi Márton)
Rádiók esetében viszont kétszer ekkora rátát vezetett volna be, kivéve e körből azokat a médiumokat, amelyek ötven százalékot elérő arányban sugároznak szöveges műsort - ezekre ugyanis szintén a 3,5 százalékos arány volna érvényes. Az alig másfél oldalas dokumentumban a kezdeményező nem jelöli meg pontosan, miért ekkora arányt javasolt az egyes esetekben.
A szerdai ülés több résztvevőjének elmondása szerint a másik javaslatot beterjesztő Ladvánszky György MSZP-delegált is jelezte, hogy módosítja indítványát, mégpedig úgy, hogy a két országos kereskedelmi televízió díjcsökkentésének - azaz az összeg megfelezésének - kérdését egy későbbi időpontban tárgyalják.
Nincsenek indokaik a "kertévéknek"
A díjcsökkentésről is nyilatkozott lapunknak adott interjújában kedden Majtényi László, az ORTT elnöke, aki kezdettől ellenezte a javaslatot, és azt mondta, az MSZP-s, és SZDSZ-es indítvány valójában ugyanazt a hatást érné el, nincs köztük lényegi különbség. Kérdésünkre, hogy valósnak tartja-e a két televízió indokati,ezt mondta: "Azért nehéz erre válaszolni, mert nincsenek indokok, nem kaptunk ilyeneket. Pedig akár én is tudtam volna érveket produkálni a két műsorszolgáltató helyében. Olyan másfél oldalas szakértői véleményt kaptunk, ami egyetlen adatot nem tartalmaz, és én tíz perc alatt össze tudnám dobni".
A csökkentési javaslatoktól eltérően nem kerül le a napirendről a díj 10 százalékos emeléséről szóló indítvány; a javaslattevő, a KDNP delegáltjaként az ORTT-be került Tirts Tamás azt közölte az MTI érdeklődésére: nem látja indokát, hogy visszavonja kezdeményezését.
Mint mondta, múlt csütörtökön benyújtott indítványa - amelyet azzal indokolt, hogy az RTL Klubot és a TV2-t működtető társaság is "nagyon komoly nyereséggel" működik - a rossz anyagi körülmények között működő közmédiumokat is pluszforráshoz juttathatja, de alkalmas lehet arra is, hogy csökkentse a digitális átállás terheit, például úgy, hogy a szegénysorsúak dekóder- (azaz set-top box) vásárlására fordítják.
Szerdán egyébként a KDNP-s ORTT-tag, Tirts Tamás kérésére napolták el a két országos kereskedelmi televízió díjcsökkentési ügyét.
Lapunk folymatosan próbálja utolérni Majtényi Lászlót, de egyelőre ki van kapcsolva a telefonja.
(Forrás: MTI, Hírszerző)
|
http://hirszerzo.hu/belfold/109045_bedolni_latszik_a_tv2_es_az_rtl_klub_szamit
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bedolni-latszik-a-tv2-es-az-rtl-klub-szamitasa
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média"
] |
[] |
9,212 |
Az ORTT elnöke szembeszáll a Tv2-vel és az RTL-lel
|
A szocialisták és az SZDSZ azért támogatják, hogy a Tv2 és az RTL Klub ezentúl milliárdokkal kevesebbet fizessen az országos frekvencia használatáért, mert nem akarják kockáztatni a kampányidőszakot.
|
Szerdán megint összeül az Országos Rádió és Televízió Testület, hogy megpróbáljon dönteni a két országos kereskedelmi csatorna koncessziós díjának csökkentéséről. A Tv2 és az RTL Klub azért kérte, hogy az évente közel kétmilliárd forintos díjat csökkentsék, mert a gazdasági válság miatt idén csökkentek a bevételeik. Az Index információi szerint mindkét adó bevételei az első negyedévben körülbelül 20 százalékkal maradnak alul a tavalyi év hasonló időszakához képest, a Tv2 és az RTL mégis feleztetni akarja a koncessziós díjat. Pedig még idén sem várható, hogy veszteséges lesz a két cég, ráadásul tavaly még mindketten büszkén jelentették be, hogy rekordárbevételt értek el, az RTL Klub 35,6 milliárd forintot, míg a Tv2 26,5 milliárdot termelt a tulajdonosok legnagyobb örömére.
A koncessziós díj csökkentését a szocialista és a szabaddemokrata delegáltak támogatják, az ellenzékiek és Majtényi László, az ORTT elnöke viszont hallani sem akarnak róla. A kérdést már többször tárgyalta a testület, de döntés még nem születetett, leginkább azért, mert Majtényi különböző indokok miatt elhalasztotta az üléseket.
Támadásba lendültek
A két kereskedelmi csatorna a múlt heti ülés elhalasztása után támadásba lendült, az RTL Klub például Híradójában az ORTT pénzügyeivel foglalkozott. Az anyagban elhangzó állítások persze teljesen igazak voltak, az ORTT tényleg a médiatörvényt megkerülve használ fel több százmillió forintot a közszolgálati műsorok gyártására fordítandó összegekből irodája fenntartására, jutalmakra és szolgálati autók fenntartására, de a műsorban idézett, aktuális hírnek beállított számvevőszéki jelentés egyáltalán nem új, 2005-ben készült.
De nem csak a kereskedelmi televíziók támadják az ORTT-t azért, mert nem akarnak lemondani kétmilliárd forintról, amit többek közt a közszolgálati televíziók finanszírozására kéne fordítani. Az RTL Klub Híradójában például Jánosi György, az Országgyűlés média albizottságának szocialista elnöke, a folyamatosan elbukó új médiatörvény szellemi atyja is üzent az ORTT-nek: persze ő is csak tényeket mond, a kérdés csak az, hogy miért nem tűnt fel neki, hogy az RTL Klub saját érdekeit szem előtt tartva készítette az anyagot.
Sőt Jánosi az MTI-n keresztül is üzent: az MTV 2006-os éves beszámolójának igencsak megkésett elfogadásakor, tegnap figyelmeztetett, hogy a közszolgálati tévé adós többek közt a székházszerződés nyilvánosságra hozatalával, viszont arra van idejük, hogy "kampányt indítsanak a két országos kereskedelmi televíziós csatorna koncessziósdíj-csökkentése ellen." Jánosi persze jogosan követelte a szerződések nyilvánossá tételét, viszont meglepő, hogy a díjcsökkentés miatt közel egymilliárdtól eleső közszolgálati tévék sajtókampánya bántja, míg az RTL Klubé nem.
Választások előtt
Az ügy menete kínosan emlékeztet a koncessziós szerződés hosszabbítása körüli 2005-ös fejleményekre. Akkor több sajtóorgánum, köztük a tényfeltáró cikkeiről híressé vált Manager Magazin is azt pedzegette belső információforrásokra hivatkozva, hogy a kormánypártok azért támogatják a frekvenciák újrapályáztatás nélküli meghosszabbítását, mert nem akarnak a választások előtt egy évvel összeveszni a legtöbb választót elérő, két országos médiával.
Most újból egy évnyi távolságban vannak a parlamenti választások, és a szocialista és liberális delegáltak igyekeznek érveket keresni a díjcsökkentés mellett, annak ellenére, hogy a Tv2 és az RTL Klub beadványában nem nagyon érvel, mindössze a gazdasági világválság hatásait emlegeti. (A két csatorna egyébként az egyre durvább konkurenciaharc ellenére ebben a kérdésben teljesen együttműködik, amit mi sem mutat jobban, mint hogy ugyanaz a Média Expert elnevezésű cég készítette mindkét adó beadványához a szakvéleményt.)
Gyuricza Péter szocialista delegált például a Hírszerzőnek úgy érvelt, hogy "mindenkinek érdeke, hogy a két médium ne kerüljön olyan nehéz helyzetbe, hogy például tömegesen kelljen alkalmazottakat elbocsátani, vagy hogy fizessenek egyáltalán, és ne vonuljanak ki az országból, mint a Viasat3". Pedig a Tv2 körülbelül tíz százalékos leépítés után bejelentette, hogy felkészültek a válság hatásaira, az RTL Klub pedig hangsúlyozta, hogy senkit nem kellett a válság miatt elbocsátaniuk. A kiköltözés pedig azzal járna, hogy fel kell adniuk a csatornáknak országos földfelszíni frekvenciájukat, ez pedig azért szinte lehetetlen, mert amelyik adó először meglépi az óriási előnyt ad a hezitáló konkurensnek.
A politikai háttéralku része eközben egyes forrásaink szerint az is, hogy a két csatorna csatlakozzon a digitális földfelszíni rendszerhez, amit az RTL Klub már meg is tett, szerződést írt alá tizenkét évre az Antenna Hungáriával, pedig decemberben még pert indított a sugárzást végző céggel szemben az előnytelen szerződési ajánlat miatt.
Sőt a szocialista delegáltak már azt is kitalálták, hogy hogyan kárpótolják az MTV-t és a Duna Televíziót a kieső támogatás miatt: a digitális átállásra félretett, egyébként az RTL Klubtól származó közel 1,5 milliárd forintot adnák a köztévének, névleg a digitális eszközök beszerzésére. Ez persze csak idén oldja meg a gondokat, jövőre azért hiányozni fog a kieső közel egymilliárd.
Időt húznak, hogy nyerjenek
Az alku tehát pontról pontra kész, az MSZP és az SZDSZ a nyugodt kampányidőszak kedvéért akar megegyezni a Tv2-vel és az RTL Klubbal, és úgy tűnik, hogy a Fidesz azért áll ellen, mert nekik kétszeresen jó, ha megvétózzák a díjcsökkentést: a közpénzek megőrzése felett őrködve jó pontokat söpörhetnek be a választóknál, és ha a szocialisták félelme véletlenül beigazolódna, a kormánnyal szemben kritikusabb fél hetes híradók is nekik kedveznének. Majtényi pedig információink szerint azért ellenzi a díjcsökkentést, mert a pártpolitikától független emberként nem veszi figyelembe egyik párt érdekét sem, nem látja indokoltnak a kérelmet, emellett úgy tudjuk, hogy személyes véleménye sem túl jó a két kereskedelmi adó működéséről és műsorairól.
Majtényi a halasztással nem csak dacol a szocialista és liberális ORTT-tagokkal, a halogatással akár meg is nyerheti a meccset. Május 30-ig kell ugyanis befizetnie a Tv2-nek és az RTL Klubnak az idei koncessziós díjakat, addig már csak a szerdai és a jövő heti ülés van hátra, ha addig nem születik döntés, akkor idén már mindenképpen a régi díjat kell fizetniük a csatornáknak. Jövőre pedig május végéig biztos lezajlanak a választások, vagyis egyik párt sem lesz érdekelt a díjcsökkentésben.
Az RTL Klub és a Tv2 most a díjfizetés halasztásával próbál időt nyerni, de ha az ORTT ezt sem tudja szerdán megszavazni, akkor valószínűleg Majtényi és az ellenzéki delegáltak nyernek, és a gazdasági világválság ellenére a két csatornának továbbra is évi 1,9 milliárdba kerül majd, hogy fenntartsa reklámpiaci túlsúlyát a magyar piacon.
|
https://index.hu/kultur/media/2009/05/20/az_ortt_elnoke_szembeszall_a_tv2-vel_es_az_rtl-lel/
|
https://web.archive.org/web/20220807195730/https://index.hu/kultur/media/2009/05/20/az_ortt_elnoke_szembeszall_a_tv2-vel_es_az_rtl-lel/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ortt-elnoke-szembeszall-a-tv2-vel-es-az-rtl-lel
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média"
] |
[] |
9,213 |
Majtényi időt nyert a Tv2-vel és az RTL-lel szemben
|
Ma egy konferencia miatt nem tudtak dönteni a két kereskedelmi adó koncessziós díjának megfelezéséről, amit a szocialisták és a szabaddemokraták támogatnak.
|
Szerdán sem tudott dönteni a Tv2 és az RTL Klub koncessziós díjának felére csökkentéséről az Országos Rádió és Televízió Testület. A két csatorna tavalyi rekord-árbevétele ellenére a világgazdasági válságra hivatkozva kérte, hogy egy-egy milliárddal csökkentsék a befizetendő díjat.
A kérelmet az ORTT szocialista és szabaddemokrata delegáltjai támogatják, az Index információi szerint többek közt azért, hogy a két adó csatlakozzon a digitális földfelszíni sugárzáshoz, illetve azért, mert félnek, hogy a Tv2 és az RTL Klub a parlamenti választások előtt hírműsoraiban a kormány és a két párt ügyeivel többet foglalkozna, mint most. A díjcsökkentést ellenzi emellett Majtényi László, az ORTT elnöke is.
Majtényi és az ORTT ellenzéki jelöltjei a mai halasztással nem csak dacolnak a szocialista és liberális ORTT-tagokkal, a halogatással akár meg is nyerhetik a meccset. Május 30-ig kell ugyanis befizetnie a Tv2-nek és az RTL Klubnak az idei koncessziós díjakat, addig már csak a jövő heti ülés van hátra, ha addig nem születik döntés, akkor idén már mindenképpen a régi díjat kell fizetniük a csatornáknak. Jövőre pedig május végéig biztos lezajlanak a választások, vagyis egyik párt sem lesz érdekelt a díjcsökkentésben.
A mostani ülés azért maradt el, mert Tirts Tamás testületi tag hivatalosan távolmaradt, a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett „A közszolgálatiság és verseny problematikája a médiapiacon, különös tekintettel a digitalizáció folyamatára" elnevezésű konferencián vett részt. Úgy tudjuk, hogy a jövő héten pedig Majtényi László fog hivatalos ügyben külföldre utazni.
|
https://index.hu/kultur/media/2009/05/20/majtenyi_idot_nyert_a_tv2-vel_es_az_rtl-lel_szemben/
|
https://web.archive.org/web/20220813071026/https://index.hu/kultur/media/2009/05/20/majtenyi_idot_nyert_a_tv2-vel_es_az_rtl-lel_szemben/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majtenyi-idot-nyert-a-tv2-vel-es-az-rtl-lel-szemben
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média"
] |
[] |
9,214 |
Ingerült lett az egyik tanú a Zuschlag-peren
|
Hangos vita alakult ki kedden a Zuschlag-perben Prácser László kilencedrendű vádlott védője és az egyik tanú között.
|
Hangos vita alakult ki kedden a Zuschlag-perben Prácser László kilencedrendű vádlott védője és az egyik tanú között. A tárgyaláson az egyik tanú azt vallotta, hogy egy éjszakába nyúló buli után, hirtelen ötlettől vezérelve alapították Zuschlag János és társai az egyik szervezetüket. A tanú szerint a Fiatal Városért Egyesület csak azért jött létre, hogy azon keresztül pénzt szerezzenek.
Éles szóváltás alakult ki Prácser László kilencedrendű vádlott védője és az egyik tanú között a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon a Zuschlag-per keddi tárgyalásán. A bíró mindkét felet rendreutasította. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint a védő a tanút össze akarta zavarni a vallomásban, ezért az egyre ingerültebbé vált, és az eljárás rövid időre hangos vitává fajult. Fodor rendreutasította az ügyvédet, a tanút pedig nagyobb türelemre intette. A tanú kihallgatásának elhúzódása miatt csúszik a bizonyítási eljárás tervezett menete.
Pénzszerzés miatt hozták létre az egyesületet
Egy éjszakába nyúló buli után dobta fel egy pénzszerző egyesület alapításának ötletét Zuschlag János a zuglói MSZP-irodában - mondta a tárgyaláson az egyik tanú. A Zuschlag-perben meghallgatott, jelenleg bankmenedzserként dolgozó tanú szerint a Fiatal Városért Egyesületről már az alapításkor mindenki tudta, hogy csupán pénzszerzés miatt született.
A NATO-csatlakozás körül alapított egyesület létrehozása "emlékeim szerint Zuschlag János ötlete volt" - mondta a tanú. A bíróság előtt tett tanúvallomásból kiderült: "a szokásos baráti kör" vett részt az alapítást megelőző MSZP-s rendezvényen, ahol Zuschlag János mellett többek között ott volt Arató Gergely jelenlegi oktatási államtitkár, "valószínűleg" Tüttő Kata, aki jelenleg a fővárosi közgyűlés MSZP-frakciójának a tagja, valamint Krausz Csaba ötödrendű vádlott is.
Szolidaritásból hazudott az egyik tanú
A bíróság folytatta annak a tanúnak a kihallgatását is, aki a másodrendű vádlott, Lados István előtt Zuschlag János ügyeit intézte. A tanácsvezető bíró emlékeztette, hogy a nyomozati szakban valótlan dolgokat is állított a kiskunhalasi ügyészségen: ő ezt azzal magyarázta, hogy egyik barátjának akart segíteni. "Amit elmondtam az ügyészi kihallgatáson, azt elvtársi és baráti szolidaritásból tettem, amivel Őri Andrást (a negyedrendű vádlottat) akartam segíteni" - mondta.
A tanú határozottan tagadta, hogy felkészítette volna Zuschlag János arra, hogy mit kell vallania az ügyészségen, de azt elismerte: kihallgatása előtt beszélt az elsőrendű vádlottal. "Az első ügyészségi kihallgatásomkor reális veszélyként értékeltem azt, hogy Zuschlag János politikai kapcsolatait kihasználva bosszút áll, ha neki nem megfelelő vallomást teszek" - mondta.
Fodor Endre bíró a tárgyalást 15 órakor befejezte, ezért Tüttő Katának, az MSZP Budapesti Területi Szövetsége elnökségi tagjának, a Fővárosi Közgyűlés tagjának kihallgatására egy későbbi időpontban kerül sor.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/05/zuschlag-per-csupan-penzszerzes-miatt-szuletett-a-fiatal-varosert-egyesulet
|
https://web.archive.org/web/20210918150901/https://www.origo.hu/itthon/20090512-zuschlag-per-csupan-penzszerzes-miatt-szuletett-a-fiatal-varosert-egyesulet.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingerult-lett-az-egyik-tanu-a-zuschlag-peren
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[
"Krausz Csaba",
"Lados István",
"Őri András",
"Prácser László",
"Tüttő Kata",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Városért Egyesület",
"MSZP"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,215 |
Megelőző csapással óvják a négyes metrót
|
Inkább lemond néhány, Brüsszeltől remélt tízmilliárdról a főváros és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy megmentse a négyes metró egészét.
|
Inkább lemond néhány, Brüsszeltől remélt tízmilliárdról a főváros és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy megmentse a négyes metró egészét. A metróépítés szerződései közt ugyanis már a magyar hatóság kiszúrt 11-et, amely ugyan nem törvénytelen, de nem biztos, hogy kiállná az EU próbáját. Az összegről még tárgyalnak, de fővárosnak már van B terve: azt szeretnék, ha a most kieső pénzzel az EU a metró második szakaszát támogatná.
Lemondana a négyes metró európai uniós támogatásának egy részéről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy megmentse a beruházás egészét, illetve a közlekedésfejlesztésre szánt EU-s forrásokat. Az NFÜ még a múlt héten jelentette be, hogy metróépítésre kötött mintegy 50 szerződés közt 11 olyat találtak, amely fennakadhatna az Európai Bizottság (EB) rostáján, ezért "pénzügyi korrekciót" ajánlottak Brüsszelnek.
Az érintett szerződések közt öt állomásépítésekről, egy projektvezetési szolgáltatásról, a többi pedig kapcsolódó felszíni beruházásokról szól - mondta az [origo]-nak Szalóki Flórián, a Közlekedési Programok Irányító Hatóságának vezetője, aki a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva a konkrét szerződéseket nem kívánta megnevezni. A megállapodásokat az NFÜ azért venné ki az uniós pályázatból, mert vagy meghívásos közbeszerzési eljárás alapján - tehát a nyílt pályázat mellőzésével - választották ki a nyerteseket, vagy pedig olyan hibákat követett el a kiíró fővárosi önkormányzat, amelyek korlátozhatták a versenyt.
Szalóki szerint ezek az eljárások megfeleltek az akkor hatályos magyar törvényeknek, és senki nem is támadta meg a döntéseket a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Az EB szemében azonban egyrészt szálka a tárgyalásos eljárás - csak nagyon indokolt esetben hajlandók ilyen eljárással kötött szerződéseket finanszírozni -, másrészt a versenykorlátozás elméleti lehetősége is elég ahhoz, hogy úgy döntsenek, nem finanszírozzák a metróépítést.
A 11 szerződés problémáját a magyar hatóságok jelezték az Európai Bizottságban - erősítette meg az [origo] érdeklődésére az NFÜ állítását Dennis Abbott, a regionális fejlesztésekért felelős biztos, Danuta Hübner szóvivője. Szalóki Flórián szerint nem érte volna meg eltitkolni a problémát az EB elől, hiszen az úgyis kiderülne legkésőbb a zárási eljárás során. Ennek pedig az lenne a következménye, hogy Magyarország számára a teljes projektre szánt EU-támogatás elveszne.
"A rendszer úgy van kitalálva, hogy ösztönözze a tagállamokat az önrevízióra" - mondta Szalóki. Ha ugyanis egy ország maga jelzi a problémát, akkor a támogatásból - a hiba súlyától függően - visszatarthat valamennyit az EB, de az a pénz megmarad az adott országnak és az adott szakterületnek. A magyar fél azt javasolja Brüsszelnek, hogy a 11 szerződésre jutó 170 millió euró (mintegy 47 milliárd forint) 25 százalékát, 42 millió eurót (mintegy 11 milliárd forintot) vonjanak le, vagyis 858 millió euróra mérsékelnék a metró első - a Kelenföldi pályaudvartól a Keleti pályaudvarig futó - szakaszára kért 900 millió eurót.
Az Európai Bizottság ezzel szemben azt javasolja, hogy a teljes 170 millió eurós összeget vegyék ki a pályázatból és fordítsák más, uniós társfinanszírozással megvalósuló, szintén közlekedési célú beruházásra. "Ez a pénz megmaradna Magyarországnak, hiszen van még sok fontos projekt" - mondta Abbott.
Az NFÜ-nek és Budapestnek már van is B terve ennek a pénznek a felhasználására: a négyes metró második - a Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig futó - szakaszát finanszíroznák belőle. Ennek érdekében kedden Brüsszelben járt Szalóki és Demszky Gábor főpolgármester is. Az irányító hatóság vezetője az [origo]-nak azt mondta, a második szakasz bevonása az uniós társfinanszírozásba lehetővé teszi, hogy a teljes összeget a metróra lehessen felhasználni.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/05/negyes-metro-az-unios-finanszirozasrol-targyal-az-nfu-es-az
|
https://web.archive.org/web/20231115131103/https://www.origo.hu/itthon/20090520-negyes-metro-az-unios-finanszirozasrol-targyal-az-nfu-es-az.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megelozo-csapassal-ovjak-a-negyes-metrot
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"közbeszerzés",
"támogatás",
"metró",
"EU",
"közlekedés"
] |
[
"Négyes metró"
] |
9,216 |
Mégis lehet korrupt politikusokról írni Kínában
|
Két a kormányzati korrupcióról író bloggert is felmentettek a rágalmazás vádja alól a közelmúltban Kínában. Elképzelhető, hogy az internetet felügyelő hatóság enyhíteni fogja a cenzúrát az ázsiai országban.
|
http://hirszerzo.hu/drot/109121_megis_lehet_korrupt_politikusokrol_irni_kin
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/megis-lehet-korrupt-politikusokrol-irni-kinaban
|
Hírszerző
|
world-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
|
9,217 |
A korrupció melegágya az EU
|
Minden évben több milliárd euró tűnik el nyomtalanul az EU kasszájából: a tagállamok síbolása mellett az Európai Számvevőszék szerint a bizottság is felelős nagy összegek eltűnéséért.
|
„Kifosztott Brüsszel” címmel írt könyvet nemrég az uniós tisztségviselők csalásairól az Európai Bizottság volt könyvvizsgálója. Marta Andreasen veszélyes témát feszeget: kirúgással és megszégyenítéssel kell szembenéznie annak, akit árulónak bélyegeznek.
A könyv azonban nagyon is aktuális. Megdöbbentő adat, hogy az unió költségvetését 14 éves működése során még egyetlenegyszer sem találta rendben a pénzügyek vizsgálatára felhatalmazott szerv, az Európai Számvevőszék. Minden évben több milliárd eurós kárt okoznak a szabálytalanságok és a csalások. Ez azt jelenti, hogy a közös EU-költségvetés minden száz eurójából nagyjából egy nem stimmel. Az Európai Számvevőszék legutóbbi jelentésében a kiadások szinte minden területét kritizálta. Az auditorok szerint a hiány fő oka a hanyagság, a korrupció és a csalások voltak.
Fejétől bűzlik a hal?
Legtöbbször a tagállami visszaélésekről hallhatunk. Nemrég egy volt cseh miniszterhelyettest és társait lepleztek le, akik 2003 és 2005 között mintegy 229 millió koronát (2,08 milliárd forintot) loptak el a támogatásból, amelyet Brüsszel a csehországi vállalkozásoknak szánt. Ugyancsak korrupció és pazarlás miatt függesztették fel több százmillió eurónyi támogatás folyósítását Bulgáriának, és Romániát is folyamatosan bírálják az eltűnt uniós pénzek miatt.
A számvevőszék auditorai azonban nem csak a tagállamokat hibáztatják a költségvetés hiányáért, hiszen az Európai Bizottság sem kezeli megfelelően a pénzeket. Igaz, hogy az államok kormányai vannak közelebb a támogatásban részesülőkhöz, de a bizottság munkatársainak ellenőrizniük kellene őket – hangsúlyozza a számvevőszék. A bizottságnak közel 30 ezer alkalmazottja van, mégis gyakori a hanyagság – írja BBC.
Nem csak az ellenőrzés lazasága az oka a hiányzó pénzösszegeknek. Időről időre fény derül uniós tisztségviselők által elkövetett visszaélésekre is. 2007-ben például három olaszt (az Európai Bizottság egy hivatalnokát, egy európai parlamenti képviselő munkatársát és egy üzletembert) vett őrizetbe a belga rendőrség a tíz éven keresztül felvett több tízmillió eurós csúszópénzek miatt. Okirat-hamisításért, hamis iratokkal való visszaélésért, továbbá csalás és bűnszövetkezetben való részvétel miatt emeltek vádat ellenük. 1999-ben Edith Cresson francia EU-biztos korrupciós ügye miatt pedig az egész Jacques Santer vezette Európai Bizottságnak le kellett mondania.
„Áruló” a bizottságnál
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelme most újra az Európai Bizottság felé fordult, miután egy volt alkalmazott korrupcióról és csalásokról nyújtott be bizonyítékokat. Marta Andreasen azt állítja, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozó laza szabályok miatt a csalóknak évente több mint 60 millió font eltüntetésére van lehetőségük. A bizottsági alapok 95 százaléka ugyanis nincs könyvvizsgáló által hitelesítve, a költségvetés egésze pedig az elmúlt 14 évben nem volt auditálva.
Montázs: Rédley Tamás/FN
Marta Andreasen viszontagságos történetének részleteiről a Daily Telegraph is írt. Képesített könyvvizsgálóként 2002-ben került a bizottsághoz. Azért nevezték ki, hogy rendet tegyen az EU számlái között, amelyek jogszerűségét akkor már 6 éve nem tudták tisztázni a számvevőszék előtt. A dán származású, Spanyolországban élő Andreasen lelkes idealistaként kezdte meg a munkáját a bizottságnál, és megkísérelte rendbe tenni a dolgokat. Az Európai Számvevőszék vezetői üdvözölték a szándékát, de figyelmeztették, hogy kemény ellenállásba fog ütközni.
10 ezer gyanús ügyletet leplezett le
Amikor Marta Andreasen elkezdte vizsgálni az unió számlázási rendszerét, nagy zűrzavart talált. 2000 és 2001 között például 200 millió font tűnt el nyom nélkül. Amikor rákérdezett ennek okára, azt a választ kapta, hogy az eltűnt összegek „kölcsönök” voltak, amelyeket „leírtak”.
Rájött, hogy egyes hivatalnokok hatalmas összegek kezelésére vannak felhatalmazva anélkül, hogy bármiféle feljegyzést kellene készíteniük a pénz útjáról. A számlákat egy olyan adatkezelő programmal vezették, amelybe a személyek azonosítása nélkül lehetett belépni és változtatásokat végrehajtani. Több mint 10 ezer gyanús ügyletet talált.
Andreasent arra akarták kényszeríteni, hogy olyan 2001-es számlákat írjon alá, amelyeket még az elődjének kellett volna megtenni. Nem osztották meg vele azokat az információkat sem, amelyek segítségével megállapíthatta volna, hogy a számlák korrektek-e. Amikor pedig visszautasította a számlák aláírását, kezdetét vette az üldöztetése.
Lehallgatták a telefonját, és követték a bizottság épületén kívülre is. Kétségbeesésében Neil Kinnockhoz, a bizottság alelnökéhez fordult, aki fő küldetésének vallotta a könyvvizsgálat kiszélesítését és a korrupciót visszaszorítását. Ám Lord Kinnock kezdeményezésére először felfüggesztették, majd hitszegés és hűtlenség miatt elbocsátották, végül fegyelmi eljárás indult ellene. Öt éven át járt tárgyalásokra, ahol folyamatosan megalázták: miközben beszélt, Kinnock például látványosan grimaszolt, és megpróbálták őrültnek beállítani.
New Yorkon át mosták a pénzt
A csalás elleni hivatalhoz eljutatott iratok sok meglepő adatot tartalmaznak. Ezek szerint a bizottságnak 200 ezer számlája van a világ 45 bankjában, ami egyszerűvé teszi a korrupt hivatalnokok számára az alapok megcsapolását. Andreasen azt is kiszivárogtatta, hogy az illegális ügyletek álcázását és a pénzmosást egy New York-i hivatalon keresztül folytatják EU-alkalmazottak – írja a Guardian.
A bizottság szerint volt dolgozójuk állításai megalapozatlanok. Andreasen azonban belső dokumentumokkal is alátámasztotta az állításait, amelyeket akkor gyűjtött, amikor még az EU-nak dolgozott. A vizsgálat rendkívül kínos lehet a korábbi biztos, Kinnock számára.
Meglepő fordulat, hogy a júniusi európai parlamenti választásokon a dán–spanyol Andreasen a brit Független Párt listavezető jelöltjeként indul. Tisztában van vele, hogy a megválasztása sem változtat sokat a „megaállam” korruptságán és megreformálhatatlanságán. „Tragikus, hogy a politikusaink jelentéktelen ügyekkel piszmogó zombikká válnak ebben a különös kormányban, amelynek alárendeltük magunkat” – nyilatkozta a Daily Telegraph-nak.
A besúgók sorsa: elbocsátás és egy rejtélyes haláleset
Nem Andreasen az egyetlen, aki belső információkat szivárogtatott ki az EU intézményeiből. Bernard Connollyt (az „Európa Romlott Szíve” című könyv szerzőjét) és Van Buitinent is besúgónak kiáltották ki, mert belső korrupciós ügyekről rántották le a leplet. Van Buitinen, akinek nagy szerepe volt az egész bizottság 1999-es lemondatásában, a következőket nyilatkozta Andreasennel kapcsolatban az EP bizottsága előtt: „Ezt az ügyet politikailag rosszul kezelték. Marta egy áldozat”.
Nem csak a bizottságnál van korrupció. Emma Hartley könyvében a számvevőszéken belüli korrupcióról ír. 1993-ban egy olasz tisztségviselő, Antonio Quatraro ellen folytattak nyomozást, mert állítólag a maffiával kapcsolatban álló olasz és görög cégeknek adott el intervenciós dohánykészleteket, és fogadott el csúszópénzt. Az uniós tisztségviselő azonban hamarosan titokzatos körülmények között kizuhant a bizottság egyik épületének felső emeleti ablakából, és halálát követően a vizsgálat lezárult.
Néhány év múlva Robert Dougal Watt, a számvevőszék egyik könyvelője kezébe akadt egy jelentés, ahol felmerült Antonio Quatraro neve is. Watt, aki már 2001 óta vizsgálta a dohánytámogatások rendszerét, nyomozni kezdett az ügyben, és megdöbbenésére a szálak a munkaadójához, a számvevőszékhez vezettek. 2002-ben hivatalos panaszt tett az európai ombudsmannál, az Európai Parlamentnél és a Bizottságnál is az Európai Számvevőszéknél felfedezett visszaélések miatt.
A korrupció szabad virágzása
Watt szerint a számvevőszék, amelynek az EU csalásellenes hivatalaként is kellene működnie, félrevezette a nyomozókat és a parlamentet Quatraro halálával kapcsolatban. Szerinte a szerencsétlenül járt tisztségviselő nem tett mást, mint hogy tudomást szerzett valamilyen belső visszaélésről, ami miatt megzsarolták. Watt elmondta, hogy „a korrupció szabadon virágozhat valamennyi uniós intézményben a vezetőség tudtával”, az EU könyvelési rendszere pedig „rossz, alkalmatlan az önellenőrzésre”. Emiatt 2003-ban ki is rúgták.
„Azt terjesztették rólam, hogy nem vagyok normális. Én sem örültem neki, hogy rájöttem, tudatosan kennek el dolgokat. A volt kollégáim egy része még mindig haragszik rám, mert olyan dolgokról rántottam le a leplet, amelyről ők is tudtak. A számvevőszék sok munkatársa érzi úgy, hogy a vizsgálódásaik eredményeit időnként elferdítik vagy elfedik. De ha a munkájuk legalább egy kis része eléri a célját, ők már nyugodtan alszanak” – nyilatkozta.
Az unió bürokratái tehát nem becsülik meg a belső „árulóikat”, hanem elbocsátják őket. Gondot jelent az is, hogy nincs olyan politikai erő, amelyik felelősségre szeretné vonni az EU-t. A felderített csalások egy része ugyanis nyilvánvalóan a tagállamokat is érinti, és egyik ország sem szeretné, ha az Európai Számvevőszék vagy egy európai tisztségviselő az országban követné az ellopott pénz útját.
A tagállamok és az intézmények ellenállása miatt pedig az uniós pénzek továbbra is könnyű prédát jelentenek azoknak a bűnözőknek, akik kihasználják az ellenőrzés lazaságát.
|
https://24.hu/kulfold/2009/05/21/korrupcio_melegagya_eu/
|
https://web.archive.org/web/20100411021220/http://www.fn.hu/kulfold/20090520/korrupcio_melegagya_eu/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-korrupcio-melegagya-az-eu
|
fn.hu
|
eu-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"EU"
] |
[] |
9,218 |
Menesztenék az ukrán védelmi minisztert
|
Julija Timosenko ukrán kormányfő kezdeményezte a védelmi miniszter menesztését. Jurij Jehanurovot azzal gyanúsítják, hogy szemet hunyt a hadseregben uralkodó korrupció felett.
|
http://hirszerzo.hu/kulfold/109118_menesztenek_az_ukran_vedelmi_minisztert
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/menesztenek-az-ukran-vedelmi-minisztert
|
Hírszerző
|
world-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ukrajna"
] |
[] |
[] |
|
9,219 |
Demszky: keringenek mindenféle történetek
|
Az EU már 40 milliárd forintot adott metróépítésre, és a projekt műszaki tartalmával soha semmi gondja nem volt – nyilatkozta a Figyelőnek Demszky Gábor.
|
Mi volt a tétje a most keddi brüsszeli tárgyalásnak, valóban elúszik közbeszerzési szabálytalanságok miatt a 4-es metróhoz igényelt uniós támogatásból 57 milliárd forint?
A végleges döntés előtti egyik utolsó tárgyalás volt Magyarország és az EU között arról, hogy az unió a maximálisan adható 220-230 milliárd forinthoz képest mennyit ad a projektre. Brüsszel 11 közbeszerzési tendernél kifogásolta a több tucatból, hogy nem az uniós versenyszabályoknak megfelelően folytatta le a metróprojekt megvalósítását levezénylő DBR. Amikor ezek a szerződések köttettek, ugyanis még fel sem merült, hogy a metró esetleg EU-támogatással épül. Ezekben az esetekben is magyar közbeszerzési szabályoknak megfelelően zajlott a pályáztatás, ám az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárást választotta. Később a beruházást kiemelt uniós projektté nyilvánították, arra pedig már szigorúbb EU-direktívák vonatkoznak, ezért merült fel kétség a korábban kötött szerződések egy részénél. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség arról tárgyalt Brüsszellel, hogy ezeket az elemeket vegyük ki a támogatási szerződésből, s majd a metróépítés második üteme során érvényesítsük az összesen 57 milliárdos csomag uniós részét. Ami tehát elveszik az első szakasz során, megtérülhet a másodikban.
A csepeli szennyvíztisztító támogatásánál is hasonló volt a helyzet, szintén közbeszerzési szabálytalanságokra hivatkozva vont meg Brüsszel 40 millió eurót, amit aztán az állam 12 millió eurós, s a főváros 9 millió eurós szerepvállalásával új projektelemre költhet Budapest.
Pontosan. Informálisan már korábban megerősítették, hogy a kieső összeget teljes egészében megkapjuk a második ütemre. Brüsszel is el akarja kerülni, hogy az Európai Bíróságnál kössön ki a vita. Mi szeretnénk a pénzünkhöz jutni, az állami költségvetés még inkább. Minden olyan költség, amit nem uniós forrásból fedezünk, 79-21 százalék arányában oszlik meg az állam és a főváros között, így ez is, tehát a kormányt sokkal inkább feszíti ez a kérdés, mint bennünket. Ránk összesen mintegy 7 milliárd forint hárulna, az is négy évre elosztva. Ennél fontosabb, hogy még a mostani, szeptemberig hivatalban lévő Bizottság döntsön, mert hosszú ideig tartana, amíg az új adminisztráció átlátja a projektet. Egyébként az EU előleg formájában már elkezdte a metrót finanszírozni, 40 milliárd forintot ki is fizettek, részben tehát már uniós forrásból épül a metró.
A metróépítést nem lehet abbahagyni
Fontos, amit mond, mert eddig úgy lehetett tudni, esetleg nem is akarja finanszírozni Brüsszel a metróprojektet. A szerződésre már hónapokkal ezelőtt rá kellett volna ütnie a pecsétet, de újabb és újabb csúszások övezik a megállapodást.
Keringenek összevissza mindenféle történetek! Ebből az ügyből is az látszik, hogy az uniónak semmi baja a projekt műszaki tartalmával, mint azt korábban az ellendrukkerek híresztelték. Nemhogy az első ütem finanszírozása biztos, de a másodiké is valószínű, sőt a harmadik is szóba jöhet. Amikor lezárjuk az első ütemről a tárgyalásokat, rögtön benyújtjuk a kérelmet a második ütemre vonatkozólag is. Már megfogalmaztam a kérésemet a DBR felé, hogy próbáljuk meg a második szakasz projekttervét, amennyire lehet, karcsúsítani, s kivenni belőle bizonyos elemeket, hogy hamarabb el tudjuk Brüsszellel fogadtatni. Ez jelenthet bizonyos átrendeződést az állomásoknál.
Részletezné?
Nem, mert folynak a vizsgálatok. Ha lehet, még a nyáron tárgyalunk a PM-mel, s a kormánnyal, folyik a projekt tervezése. Őszre elkészülhet, s benyújtjuk az EU-nak, ami azért fontos, mert minél hosszabb a metróvonal, annál inkább tehermentesíti a várost, s a projekt megtérülési mutatói is javulnak. A második ütem lényegesen olcsóbb lesz, mint az első.
Szakértők a feltételezett utasszám alapján ezt vitatják.
Én az ellenkezőjét tudom.
Ha most kellene döntenie a fővárosnak arról, a metróra vagy más fejlesztésekre fordítsa Budapest ezt a több mint 500 milliárd forintot, Ön mi mellett érvelne? Ebből a pénzből szakértői számítások szerint megépülhetne két híd a Dunán, négysávossá tehetnék a rakpartokat, három villamospályát bővíthetnének, s 1000 új buszt szerezhetnének be.
A közlekedési rendszerfejlesztési tervet folyamatosan frissítjük, és ahogy korábban, most is a közlekedési és városfejlesztési szakma legjobbjaira bízzuk a munkát. ’97-ben sem azért döntöttünk a metró mellett, mert hirtelen jó ötletnek tűnt, hanem mert a szakma azt mondta, hogy erre a vonalra kell mielőbb nagykapacitású, gyors tömegközlekedési kapcsolat, és ezen belül is a metróépítés a legjobb megoldás. Egyébként villamosokra, buszokra és új hidakra is szükség van – a metró mellett. Ezért is hosszabbítunk meg a következő években több villamosvonalat uniós támogatásból. Hétéves munkába került, hogy elértük: az unió végre járműcserére is ad támogatást. Ezt én javasoltam először még 2002-ben, másfél hónapja pedig az Európai Parlament is áldását adta rá. Hidat építeni viszont nem tudunk, amíg a Budapesten beszedett adók 95 százaléka a központi költségvetésbe kerül, erre csak az állam képes.
A kormány és a főváros részéről van, aki lobbizik Brüsszelben a 4-es metróért, s markánsan képviseli?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Jogilag csak az NFÜ van kapcsolatban velük, mi pedig az NFÜ-vel. De persze fontosak az informális kapcsolatok is. Korábban a jelenlegi külügyminiszter, Balázs Péter, volt EU-biztos volt a projekt brüsszeli tanácsadója, de helyettesemnek, Hagyó Miklósnak, Steiner Pál, városfejlesztési tanácsnoknak és nekem is volt alkalmam arra, hogy személyesen tárgyaljak a metró ügyében, s képviseljem az álláspontunkat. Korábban azt mondtuk, minden egyes elnyert euró a magyar költségvetést s a főváros büdzséjét tehermentesíti. Volt aki azt jósolta, semmit sem kapunk, mások azt, hogy jó, ha 100 milliárd összejön. Ehhez képest most bőven e fölött fogunk kapni, még ha nem is a maximumot. Ez siker, és nem kudarc, mit ahogy most az ellenzék próbálja bemutatni.
Igen, ám ha kiesik az 57 milliárd forint, azt valahonnan pótolni kell. Lehet, hogy Budapestnek csak 7 milliárdba kerül, de az adófizetőknek azért az az 57 milliárd fog fájni.
Ez valóban így van, de jelenleg a teljes költséget a magyar adófizetők fizetik. Olyan dolgot kérnek rajtunk számon visszamenőleg, amiért senki nem felelős. A beruházás eredetileg színtiszta magyar finanszírozású projektként futott. Miért is írtak volna ki rá uniós tendert? Egyébként meg lehet mondani, hogy a pohár félig tele van, vagy félig üres? Én jó eredménynek tartom, ha Brüsszellel kiegyezünk az 57 milliárdról vagy annál kisebb összegről, miközben ennek többszörösét hazahozzuk a projektre. Ráadásul amit most elvonnak tőlünk, azt érvényesíthetjük a metró második szakaszában.
Első hallásra ez a jogi gikszer azért volt szembetűnő, mert a DBR mintegy 20 tanácsadói szerződést kötött, felét ügyvédi irodákkal, s már akartuk kérdezni, kin vasalja be a főváros az elbukott mintegy 60 milliárdot?
Senkin, mert nem történt jogi hiba.
S az ellenzéknek sincs igaza, amikor a késlekedést azzal magyarázza, nem is biztos, hogy a projekt valaha is megkapja az uniós támogatást?
Nincs. Biztos a támogatás, csupán idő kérdése. Soha senki nem kérdőjelezte meg.
Hallani lehet arról, hogy a belpolitikai vitákat kivitték Brüsszelbe, s esetleg kint tettek keresztbe a metrónak. Az első híradások és értelmezések is arról szóltak: „Brüsszel nem tűri a mutyi tendert.” Ehhez mit szól?
Azt, hogy idehaza ezt túlragozzuk. Azt gondoljuk, minden politikai alapon megy. Pedig aki látott és hallott már eurokratát bármilyen kérdésben nyilatkozni, az tudja, a nemzeti belpolitikai villongásoknak Brüsszelben semmi szerepe.
Tehát szimplán az EU-szűrőn akadt fenn?
Még csak nem is azon, hanem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önrevízióján. Ők vették észre ezt a bizonytalanságot, s jelezték Brüsszelnek.
A munkálatok félbeszakadása esetén is drága lenne a metró, 200 milliárdba kerülne, merthogy összességében ekkora kártérítés illetné meg a kivitelezőket. Mit gondol, leállhat a beruházás, ha új színezetű vezetés lesz 2010-től országosan és a fővárosban is?
Teljességgel lehetetlen! A metró alagútjainak építése féltávnál tart, az egyes állomások szerkezetépítése már 80-90 százaléknál jár. A leállítás majdnem ugyanannyiba kerülne, cserébe nyernénk 10 gödröt a város közepén. A metró a következő ciklusban megépül, és az új városvezetés, legyen akármilyen színű, büszke lesz rá. Ez a beruházás városépítészetileg is új korszakot nyit, mert nem építünk Moszkva tereket, az állomások környékén új, humanizált közterek jönnek létre. Egyébként nemhogy leállíthatatlan, hanem ostobaság is lenne leállítani, mert még egy ilyen lehetősége nem lesz a fővárosnak arra, hogy közösségi támogatást nyerjen hozzá. Ráadásul törvény rendelkezik róla, s valóban, szerződések tucatja.
A Bamco tovább tudja srófolni az árat? Hozzájut a 35 milliárd forint pluszköveteléséhez?
Szó sincs róla. Zsarolt, mert azt gondolta, hogy feszít bennünket az átadás időpontja. Athénban is hasonló fordult elő, a kivitelező azt mondta az olimpia előtt, „ha adtok 10 millió eurót, akkor átadjuk a metrót”. S kénytelenek voltak fizetni a görögök. Mi viszont világossá tettük, hogy ez nem olimpiai metró, és nem is politikai terminusokhoz kötött, választási metró. Éreztettük, hogy inkább vállaljuk a szerződésbontásból eredő késést, de egy fillért sem fizetünk megalapozatlanul. A Bamco most tovább fúr.
„Nem veszünk szavazatokat”
A most elfogadott költségvetés egyébként biztosítja a metróhoz a szükséges önrészt?
A források 40-50 százalékát minden évben fejlesztésre fordítjuk, 2009-ben a 43 százalékát, ez garantálja a gazdasági növekedést. Ennek a közhiedelemmel ellentétben csak egy töredéke megy a metróra. Az infrastruktúrát azért fejlesztjük tudatosan, hogy pörögjön a budapesti gazdaság, legyenek munkahelyek. Miközben országosan siralmasak a mutatók, mi az első negyedévben több iparűzési adót szedtünk be, mint tavaly. Május 8-ig 73 milliárd forint folyt be, több, mint amennyit terveztünk. Ez részben annak a stratégiának köszönhető, hogy a város működését segítő infrastruktúra fejlesztését, s általában a városfejlesztést állítjuk középpontba. Nem megvesszük a szavazatokat, nem szociális kiadásokra költjük el a pénzt. A felvett hiteleket is kizárólag beruházásokra fordítjuk.
Az ellenzék szerint kockázatos újabb és újabb fejlesztésekbe fogni, s a végletekig eladósítani a fővárost.
Fontos, hogy az ellenzék mit mond a főváros költségvetéséről, de még fontosabb, hogy mit mondanak a nemzetközi hitelminősítők. Ők azt mondják, hogy prudens, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát folytatunk. Jóval kevésbé vagyunk eladósodva, mint a magyar önkormányzatok többsége. Ügyelünk arra, hogy a bevételek és a kiadások közötti különbözet terén megfeleljünk a banki elvárásoknak, és működési többletünk legyen. Ez idén 10-11 százalék körüli lesz. Tavaly jobb volt az arány, 14 százalék. Rontottunk, mert ennyibe került a koalíció, a különböző lobbik igényei.
Az ellenzék tiltakozására is végigviszik a FŐGÁZ ZRt privatizációját?
A kérdés fordítva is feltehető: miért kellene megtartani a Főgáz-részvényeket? Ez a tulajdonrész a főváros számára nem energetikai vagy stratégiai kérdés, hanem pénzügyi befektetés, amit erre a célra tartalékoltunk. A tulajdonforma nem befolyásolja a gázárat sem, a többi szolgáltatót már réges-rég privatizálták. Erről döntés van, ugyanakkor a tanácsadásra még nem írtuk ki a tendert. A folyamat nem kezdődött el, a piac most nem kedvező. A forráshiányt egyelőre megoldja a 34 milliárdos áthidaló hitelfelvétel. De ezt a többivel együtt vissza kell fizetni, s a város terhei a következő években tovább növekednek. Logikus lépés a Főgáz privatizációja, ezt a pénzt most lehet megháromszorozni vagy megnégyszerezni az unió segítségével. 2013-ig ad a beruházásainkhoz az EU pénzt, azután már nem, mert a fejlettségünk miatt kiesünk a támogatási körből. Ezért fut egyszerre annyi beruházás.
„Egyfolytában csöngött a telefonom”
A kormánytól mire számíthat Budapest? Úgy hallottuk, Gyurcsány Ferenc lemondásakor szimbolikusan és valóságosan is az egész SZDSZ-frakció sok órán át önre várt, mert éppen Horvátországban tartózkodott, s az ön szavazata döntött abban, hogy támogatják Bajnai Gordont. Igaz ez?
Lényegében igen. A döntést megelőző nap reggelétől kezdve egyfolytában csöngött a telefonom, mindenki azzal hívott, hogy rajtam múlik a döntés. Nem örültem, hogy hirtelen ekkora felelősség szakadt rám. Kaptam tanácsot olyanoktól is, akik mellette voltak és olyanoktól is, akik nem. Végül kikapcsoltam a telefonomat, éjszaka végiggondoltam a lehetséges kimeneteket és döntöttem. Hajnalban hazaindultam Magyarországra, délután pedig megszavaztam Bajnai Gordont.
Milyen szempontok alapján mérlegelt?
Három szempontot mérlegeltem: mi lesz Magyarországgal, mi lesz Budapesttel, és mi lesz az SZDSZ-szel. Magam is úgy gondoltam, az ország ilyen pénzügyi-gazdasági helyzetben nem viselne el több hónapos kampányt. Egy politikailag bizonytalan időszakban végképp bedőlhetett volna a forint, ez tovább növelte volna a tőkekivonást, a külföld bizalmatlanságát. Ami Budapestet illeti, még aznap beszéltem Bajnai Gordonnal is, hogy kormányfőként betartja-e majd azokat a vállalásokat, amelyeket az előző kabinet tett. Gondolok a közösségi közlekedés kiszámítható támogatására, vagy a távhő áfájának csökkentésére. Vagy arra, hogy az innen elvont adókból valamennyit mégiscsak visszajuttat az állam a beruházások támogatásán keresztül. Azt gondoltam, hogy tőle ez sokkal inkább várható, mint egy Fidesz vezette kormánytól, arról ugyanis van tapasztalatom. Nézze, én négy évig működtem főpolgármesterként Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt. Feltételezem, a most futó beruházásoknak a jelentős része el sem kezdődött volna, egy kormányváltásnál pedig bizonyosan leállna, mert azt hiszik, hogy ez népszerű vidéken. A harmadik szempont az SZDSZ sorsa volt. Az előrehozott választásnak kevés eséllyel vágott volna neki a párt. Van olyan helyzet, amikor a hősi halálnak is van értelme, de ezt most nem tartottam olyannak. Kockáztassuk-e meg, hogy liberális képviselet nélkül marad a parlament azért, hogy olyan kormány alakuljon, valószínűleg kétharmados többséggel, amelynek szinte semmit nem tudunk a programjáról, amit pedig mégis, az nem túl megnyugtató? Meghallgattuk Bajnai Gordont, eldöntöttük, hogy támogatjuk a programját, s felkészülünk a következő választásra.
Ahhoz, hogy Ön avathassa a metrót, legalább még egy ciklust „ki kell húznia”, esetleg újból Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt. Indul a 2010-es önkormányzati választásokon?
Erről elég egyértelműen nyilatkoztam 2006-ban. Amióta Ken Livingstone alulmaradt a legutóbbi londoni választáson, én vagyok Európa legrégebben pozícióban lévő nagyvárosi polgármestere. De nem vágyom a Guiness-bookba. Ez az utolsó ciklusom.
Ha abbahagyja a politizálást, lesz folytatása a Keleti éden című családregénynek? Egyébként mikor volt ideje megírni? Mi inspirálta, előjött önből a szociológusi véna?
A várospolitika is alkalmazott szociológia, ilyen értelemben tehát nem szakadtam el a szakmámtól, de szociográfiát csakugyan nem írtam már húsz éve. Az viszont értelmiségiként, ellenzéki aktivistaként és politikusként is egész életemben érdekelt, miért vált vonzóvá Közép-Európában oly sok ember számára a kommunizmus eszméje, és miként születik a romantikus baloldali utópiákból rövid idő alatt terror és munkatábor. Régóta terveztem, hogy egyszer ebből az aspektusból megírom a saját családom történetét, de ha főpolgármesterként nem járok Kirgizisztánban és nem találom meg a nagyapámról elnevezett utcát, talán nem vágok neki. Jobbára esténként és a szabadságom alatt dolgoztam, ezért is tartott hat évig. Már készülök a folytatásra, a családom Lotaringiából elszármazott ágáról lesz benne szó. De azt már nem főpolgármesterként fogom megírni.
|
https://24.hu/belfold/2009/05/21/demszky_keringenek_mindenfele_tortenetek/
|
https://web.archive.org/web/20231210152610/https://24.hu/belfold/2009/05/21/demszky_keringenek_mindenfele_tortenetek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demszky-keringenek-mindenfele-tortenetek
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[
"Demszky Gábor"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"közbeszerzés",
"privatizáció",
"közmű",
"támogatás",
"metró",
"gazdálkodás",
"EU",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,220 |
Kiűzetés az adóparadicsomból
|
Megfoghatóak az adóelkerüléssel külföldre menekített milliárdok. Semmi újat nem kell kitalálni, csak német, angol, amerikai megoldásokat alkalmazni, s nyakon csíphetnék az off-shore világba varázsolt pénzeket.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/gazdasag/20090519/kiuzetes_adoparadicsombol/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiuzetes-az-adoparadicsombol
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás"
] |
[] |
|
9,221 |
Kereskedelmi tévék és rádiók koncessziós díjai - Segíteni jó
|
Összesen ötmilliárd forint körüli összeget hagyna 2011-ig a TV2 és az RTL Klub zsebében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), ha érvényesül a szabad demokrata és a szocialista delegáltak között körvonalazódó konszenzus a koncessziós díjak csökkentéséről.
|
Az RTL Klub és a TV2 először tavaly októberben fordult az ORTT-hez a műsor-szolgáltatási díj felezését kérve. Mivel a digitális átállásról szóló törvény 2008. december 31-ig új szerződések megkötését és a meglévők módosítását is tiltotta, a médiahatóság erről nem dönthetett. A két csatorna a kérelmet a gazdasági világválsággal indokolta, ám panaszaikat adatokkal nem támasztották alá: egyetlen szám sem volt a mindössze másfél oldalas beadványban. A kéréshez azóta csatoltak szakértői véleményt (mindkét televízió ugyanazon tanácsadóét), és az ügy már háromszor megjárta a döntéshozókat. A március 18-i ülésen az MSZP-s delegált Ladvánszky Györgynek csak formai okokból nem sikerült a "felezést" napirendre vetetnie. (A dokumentum beérkeztétől a szavazásig nem volt meg az előírt 24 óra.) A sietséggel összefügghetett, hogy a parlamenti frakció feloszlása miatt az előterjesztést támogató Wéber János MDF-delegáltnak ez volt az utolsó ülése. Ezt követően április 29-én Tímár János szabad demokrata küldött állt elő a koncessziós díjszámítást gyökeresen átalakító elképzeléssel, melyre aztán a szocialista delegáltak is vevőnek tűntek.
Kevesebb is elég
A javaslat értelmében az ORTT jobban figyelembe venné a szolgáltatók gazdasági eredményességét, és a díj mértékét a nettó árbevételtől tenné függővé. A nagy kereskedelmi tévéknek például a nettó forgalmuk 3,5 százalékát kellene befizetniük műsor-szolgáltatási díjként, de külön cenzust javasolt az alapvetően zenei tematikát kínáló országos rádióknak (10 százalék), a körzeti és helyi rádióknak (7), a "speciális karakterisztikával", például ötven százaléknál nagyobb szövegaránnyal dolgozó rádióknak (3,5 százalék), valamint a jogszabályok alapján értelmezhetetlen "kistelevíziók"-nak, "kisrádiók"-nak. (Utóbbiak 50 ezer forint egységes adminisztrációs díjat fizetnének.) A sürgősséggel beterjesztett javaslat először ugyanazzal a formai indokkal bukott el, mint Ladvánszkyé; a múlt heti ülésen pedig Majtényi László ORTT-elnök akadályozta meg, hogy az előterjesztés átmenjen, miután nem tette fel szavazásra a kérdést, csak hogy "több időt hagyjon a tagoknak a kérdés megfontolására". A napirenddel kapcsolatos (amúgy jogszerű) obstrukciót azonban nem lehet a végtelenségig húzni: ha az akarat megvan, akár már a hétfői lapzártánkat követő ülésen is döntés születhet a díjcsökkentésről.
Ha csak a két kereskedelmi adóra vetített számokat nézzük, nincs nagy különbség a Ladvánszky- és a Tímár-féle javaslat hatása között, így az utóbbit akár az előbbi szofisztikáltabb, rendszerszintűbb változatának is nézhetnénk. Az érvényben lévő szerződés szerint a TV2 (a valamivel nagyobb földfelszíni lefedettség miatt) 1,963 milliárdot, az RTL Klub pedig 1,784 milliárdot fizet műsor-szolgáltatási díjként. Számításaink szerint a felezés nem egészen 1,9 milliárddal, az árbevétel-arányos csökkentés pedig (a tavalyi számokból kiindulva) majdnem 1,6 milliárddal csökkentené az ORTT költségvetését. Az utóbbi ugyan 300 millióval nagyobb állami bevételt engedne, de ha ez a díjszámítás - tehát a nettó árbevételre érzékeny - kerekedne felül, a cégek bizonyára nem félnének optimalizálni a mutatót, és a különbség akár meg is fordulhatna. Többek között ez a Tímár-javaslat egyik gyakorlati problémája: nem elég, hogy minden szereplőre az eddigiektől eltérő díjfizetési tétel vonatkozna, de nehezen kalkulálhatóvá válna az ORTT költségvetése is.
Noha a nagy kereskedelmi tévék az első negyedév alapján a reklámbevételük 15 százalékos visszaesésére panaszkodnak, a tavalyi rekordév volt a TV2 és az RTL Klub történetében: ketten együtt tízmilliárd forint fölötti adózás előtti nyereséget produkáltak 26,5 milliárd, illetve 35,6 milliárd forint nettó árbevétel mellett. Miközben a két adó a válságra hivatkozva karcsúsításba kezdett (egyesek szerint kihasználva, hogy így könnyebben lépheti meg a tervezett leépítéseket és celebjei fizetésének csökkentését), jutott azért pénz milliárdos költségvetésű műsorfolyamok indítására. A TV2 például a következő három évre megvette a Bajnokok Ligája közvetítési jogát, az RTL Klub pedig hasonló költséggel vág neki az új reality show-jának.
Míg a nagy tévékért nem kell aggódni, a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a válság a helyi rádiók piacát komolyan sújtja: tömegével érkeztek a médiahatósághoz olyan beadványok, amelyek a műsor-szolgáltatási díj 25-75 százalékos csökkentését kérvényezték. Az előterjesztés szerint csak akkor kezdeményeznének szerződésmódosítást, ha az új rendszer szerint kiszámolt díj alacsonyabb a jelenleg fizetett összegnél. A probléma, hogy köztük is vannak olyanok, amelyeknek a fizetés gondot okoz. Az ellenzéki delegáltak a válságra nem új szuperszámítási metodikával válaszolnának, hanem adósságkezelői programmal, pár éves átmeneti könnyítéssel, halasztott fizetéssel.
Kinek szól a rádió?
A díjszámítási javaslat nemcsak direkt és áttételes költségvetési vonzatai miatt teremtene új helyzetet (ezekről később lesz szó), hanem belegyalogol a legfontosabb folyó ügy, az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatának kiírási előkészületeibe is. Novemberben lejár a Sláger és a Danubius hétéves műsor-szolgáltatási jogosultsága. Mivel a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a médiatörvény decemberben elfogadott módosítását, amely lehetővé tette volna a lejárt frekvenciahasználati jog többszöri megújítását, pályázatot kell kiírni. A nyertes az analóg sugárzás végéig, de legkésőbb 2014-ig szerezne jogosultságot a frekvencia használatára. Arról, hogy a műsor-szolgáltatási díj milyen szerepet kapjon és milyen formában kerüljön bele a pályázati kiírásba, többféle javaslat is megfogalmazódott. Az egyik elképzelés egy minimális összeget határozott meg, de volt, aki a "plafont" lőtte be. Így a vita arról szólt, hogy 300 és 800 millió között hol legyen a "kikiáltási ár". Tímár János mostani javaslata az új rendszer szerint állapítaná meg a minimális műsor-szolgáltatási díjat. Azaz fix díjas lenne a jogosultság, és nem mondana semmit arról, hogy kinek mennyit ér a piacon való megjelenés. Ezzel pedig épp a legfontosabb versenyelem veszne el a pályázati kiírásból, a főszerepet pedig szubjektív tartalmi szempontok játszanák, ami miatt a testületet amúgy is sanzonbizottságként szokták néha csúfolni. Tímár új javaslata egyébként a saját korábbi álláspontjának is ellentmond, hiszen a pályázati kiírásban eredetileg olyan konstrukciót preferált volna, ami egy meghatározott fix összegből és a reklámbevételektől függő mozgó változóból áll össze.
Bár a sajtó alapvetően a TV2 és az RTL Klub díjcsökkentésére figyelt fel, a díjszámítási metódus átvételének egyik súlyos következménye, hogy tönkreteszi a két rádiófrekvencia pályáztatásának nyílt versenyét. Ezt már egyébként az új médiatörvény elfogadása is aláásta volna, hiszen a tervezet az analóg frekvenciák kiosztását az Országgyűlés mellett felállítandó alkalmi bizottság hatáskörébe utalta. Hasonlóra lehetett következtetni a hatályos médiatörvény decemberi módosításából, amely a háttéralkuknak teret hagyva megengedte volna az érvényben lévő szerződések hosszabbítását, és amelyet a normakontroll kezdeményezésével Sólyom László vétózott meg. Úgy látszik, egyes pártok most sem bíznák holmi pályázatra az üzemeltetők kiválasztását. Pedig a már infrastruktúrával, tapasztalattal és a piaci pozíciójuknak köszönhetően jelentős tőkével rendelkező jogosultak enélkül is jó eséllyel indulnának a versenyben.
Pénz és törvény
De nézzük a javaslat anyagi vonzatait! A Műsor-szolgáltatási Alap műsor-szolgáltatási díjból származó bevétele 2009-ben ötmilliárd forint felett jár, melybe a két nagy kereskedelmi tévé 3,77 milliárd forintnyi befizetésén felül a nem országos műsorszolgáltatók raknak 1,15 milliárdot, és a Sláger Rádió további 200 milliót. Ha csak a TV2-nek és az RTL Klubnak szóló kétmilliárdos csökkentéssel számolunk, ami a Ladvánszky-, illetve a Tímár-javaslat közös nevezője, akkor az vagy olyan, mintha egy árva fillér sem jutna közszolgálati műsorok, nonprofitok, közműsor-szolgáltatók támogatására, a digitális átállás megkönnyítésére; vagy olyan, mintha az alapból nem részesülne se a Magyar Televízió, se a Duna Tv. (Ezen belül persze mindenféle arány elképzelhető, csak az nem, hogy az utóbbiak ne kapjanak semmit.) A TV2 koncessziós díja a két országos közszolgálati csatorna között oszlik meg 70-30 százalék arányban, az RTL Klubé viszont részben a digitalizációra félretett keretre, részben pedig - keveredve a Műsor-szolgáltatási Alapban más díjakkal - gyakorlatilag minden kiadási elemre hatással van. Ha Tímár János felvetésének megfelelően a digitális átállásra félretett keretből finanszírozzák a közmédiumok felkészülését, akkor nemhogy elfelejtették meghallgatni a nem országos műsorszolgáltatók tömeges nyavalygásait a válság hatásairól (miközben a zömüket súlyosabban érinti, mint a nagy tévéket), de a műsor-támogatási pályázatokon keresztül is kevesebbet tudnak nekik visszaosztani. A bevételcsökkentési javaslatoknak köszönhetően tehát tovább erősödnének a médiafinanszírozási rendszeren belüli aránytalanságok.
Egyes várakozások a koncessziós díj csökkentését azzal a háttéralkuval kötik össze, hogy cserébe a TV2 és az RTL Klub megállapodik az Antenna Hungáriával, és felmegy a digitális platformra. Ez azért furcsa, mert elvben 2005-ben is az átállás költségeire hivatkozva hosszabbították meg pályázat kiírása és díjemelés nélkül a lejárt országos rádiós szerződéseket. A digitális átállásról szóló törvényben nincs szó pluszkompenzációról: csak arról, hogy a kapacitás továbbajánlható más szolgáltatónak, ha a földfelszíni sugárzású országos televízió a szándéknyilatkozat aláírása ellenére nem kíván élni a digitális szolgáltatások adta lehetőséggel. Ennek ellenére a múlt pénteken megjelent, hogy az RTL Klub 11 éves szerződést kötött az Antenna Hungáriával, és napokon belül a TV2 is megállapodhat - cserébe pedig mérséklik a koncessziós díjukat.
A levegőben lógó megegyezést egy ideje azzal kommentálják, hogy a digitális földfelszíni sugárzás nem versenyképes, a vételt lehetővé tevő dekóderek drágák, a programkínálat nagyon szűk. A két legnagyobb kereskedelmi tévé megjelenésével pedig épp az utóbbin próbálnának államilag segíteni. Majtényi László szerint éppenséggel tárgyalhattak volna erről az érintett felek, de "akkor az ORTT-nek mint a két legfontosabb tárgyaló fél egyikének tudnia kellett volna róla". Márpedig hétfői lapzártánk idején az elnök még nem értesült arról, hogy bárkivel is beszélt volna ebben az ügyben.
A koncessziós díjak csökkentése, illetve a díjszámítás megváltoztatása jogilag több szempontból is aggályos. Az ORTT költségvetéséről először is törvény rendelkezik, így elég visszatetsző lenne, ha a testület előbb elengedi a bevételei egy részét, majd utólag elfogadtatja a parlamenttel. (Fordítva kellene.) Különösen, hogy a Műsor-szolgáltatási Alap megkurtítása más intézményeket (MTV, Duna Tv) is kellemetlen helyzetbe hoz. A díjszámítási szisztéma megújítása ehhez képest olyan horderejű kérdés, amit normális esetben kizárólag a médiatörvényben lehetne kezdeményezni. Tímár János is arra hivatkozik, hogy az új médiatörvény-tervezet bevételalapú felügyeleti díjat javasolt, csakhogy erről egy magasabb szintű jogi norma, más törvényi környezetben beszél. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a műsor-szolgáltatási díjjal minden rendben lenne, és ne kellene vele valamit sürgősen kezdeni. Épp ellenkezőleg: tavaly tavasszal hozott döntésében az Alkotmánybíróság arra utasította az Országgyűlést, egészítse ki a médiatörvényt, mert a hatályba lépése óta nem sikerült rendeznie, hogy az ORTT milyen szempontok alapján határozza meg a műsor-szolgáltatási díj mértékét, és hogyan módosíthatja azt. Az alkotmányos mulasztást azonban nem orvosolta a jogalkotó. Az ORTT-iroda egyébként szakmailag sincs felkészülve a koncessziós díj mértékének megállapítására: arra, hogy monitorozza a piaci viszonyokat, és ellenőrizze a díjra vonatkozó igények jogosultságát - így viszont eleve programozva van a folyamatba a háttéralkuk lehetősége. És ezekről mai, oly sok nemtelen gyanakvással teli világunkban bajosan hinné el bárki, hogy egyes pártoknak vagy személyeknek juttatott anyagi-politikai előnyökön kívül más motivációjuk is lehet.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/kereskedelmi_tevek_es_radiok_koncesszios_dijai_-_segiteni_jo-71358
|
https://web.archive.org/web/20220818073711/https://magyarnarancs.hu/belpol/kereskedelmi_tevek_es_radiok_koncesszios_dijai_-_segiteni_jo-71358
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kereskedelmi-tevek-es-radiok-koncesszios-dijai-segiteni-jo
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média"
] |
[] |
9,222 |
A polgármester pozíciója a tét a rágalmazási percben
|
Két hónappal meghosszabbította a nyomozást a dombóvári vesztegetés és hivatali visszaélés ügyében a Tolna Megyei Főügyészség – tájékoztatott dr. Ökrös Magdolna sajtószóvivő.
|
A nyomozás továbbra is fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, befejezésének határideje július 20. Mint annak idején többször beszámoltunk róla, Naszvadi Balázs dombóvári fideszes önkormányzati képviselő márciusban tett feljelentést Szabó Loránd szocialista polgármester ellen. A feljelentés szerint a polgármester közvetítő útján kétmillió forintot adott neki azért, hogy elálljon egy rágalmazás miatt indított pertől.
Ebben ugyanis első fokon, nem jogerősen a Szekszárdi Városi Bíróság elmarasztalta Szabó Lorándot, aki fellebbezett a döntés ellen. Mindennek azért van jelenősége, mert a törvény szerint a polgármesteri tisztség megszűnik, ha a polgármestert tisztével összefüggő bűncselekmény miatt a bíróság jogerősen elítéli. Naszvadi vesztegetés miatt tett feljelentése után, Szabó is feljelentette Naszvadit. A bíróság előtt sem ez volt az első pengeváltás a két helyi politikus között.
|
https://www.teol.hu/tolna/kozelet/a-polgarmester-pozicioja-a-tet-a-ragalmazasi-percben-232765/
|
https://web.archive.org/web/20100112055314/https://www.teol.hu/tolna/kozelet/a-polgarmester-pozicioja-a-tet-a-ragalmazasi-percben-232765/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-polgarmester-pozicioja-a-tet-a-ragalmazasi-percben
|
TEOL
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[
"Szabó Loránd (Dombóvár)"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
9,223 |
Orbán május 31-ével végleg távozik
|
Orbán István, a tatai edzőtábor többek között sikkasztással gyanúsított igazgatója március 31-én felmondta közalkalmazotti jogviszonyát, s május 31-ével végleg távozik az intézményből s annak éléről.
|
Sz. A.
Ez idő alatt két havi bérnek megfelelő illetményt kap, de a munkát már nem vehette fel, tudtuk meg Vass Károly miniszteri megbízottól, az Edzőtábort is felügyelő Nemzeti Utánpótlás-Nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) főigazgatójától.
– A törvényi előírásoknak megfelelően kapta meg ezt a pénzt, a közalkalmazottak jogviszonyáról rendelkező passzusok ugyanis egyértelműen kimondják, ez jár. Azt viszont hozzá kell tennem, hogy semmilyen más illetményt nem kapott – mondta el lapunknak Vass Károly, akitől azt is megtudtuk, hogy a NUSI a bírói szakaszban kívánja majd érvényesíteni kárigényét Orbán Istvánnal szemben. Az ügyészség februári tájékoztatása szerint ez akár milliós nagyságrendű összeg is lehet.
Az Edzőtábor igazgatói álláshelyére a márciusban szabadlábra helyezett Orbán távozása után kiírtak egy pályázatot, mert azt csak így lehet betölteni. Orbánt még tavaly szeptemberben helyezték előzetes letartóztatásba, amelyből majd'' fél év után engedték szabadlábra. Azóta lemondott városi önkormányzati mandátumáról is.
|
https://www.kemma.hu/kozelet-komarom-esztergom/2009/05/orban-majus-31-evel-vegleg-tavozik
|
https://web.archive.org/web/20231221203437/https://www.kemma.hu/kozelet-komarom-esztergom/2009/05/orban-majus-31-evel-vegleg-tavozik
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-majus-31-evel-vegleg-tavozik
|
KEMMA
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[
"Orbán István"
] |
[] |
[
"Tata"
] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
9,224 |
K&H-ügy: Kerék is szeretne már szabadulni
|
Szabadulna a vele szemben elrendelt házi őrizet hatálya alól Kerék Csaba üzletember, a brókerbotrány néven ismert büntetőper másodrendű vádlottja, akit a K & H Bank brókercégénél elkövetett sikkasztássorozat elsőfokú bírósági eljárásában – nem jogerősen – öt év szabadságvesztéssel büntetett a Fővárosi Bíróság (FB) – mondta el lapunknak Ruttner György ügyvéd.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168357
|
https://web.archive.org/web/20090521164747/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168357
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kh-ugy-kerek-is-szeretne-mar-szabadulni
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
9,225 |
Nem lehet titok, ha egy miniszter megveszi a szolgálati autóját
|
közpénzből gazdálkodó szervezet köt szerződést akár piaci szereplővel, akár magánszeméllyel, az adatok nyilvánosak, állapította meg az adatvédelmi biztos.
|
Nyilvános, és közérdekű adatnak minősül, ha például a miniszter vagy államtitkár a szolgálati autóját magánszemélyként megvásárolja, állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos állampolgári beadványra válaszolt.
Jóri közleménye szerint az elmúlt hetekben több kérdést kapott állami, önkormányzati költségvetéssel, vagyonkezeléssel összefüggő szerződés nyilvánosságával kapcsolatban.
Az ombudsman véleménye szerint általános szabály, hogy a közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések minden olyan adata nyilvános, amely nem esik valamely törvényi korlátozás alá, vagyis nem államtitok, szolgálati titok, üzleti titok, védendő személyes adat.
Ezért a közfeladatot ellátó szervek természetes személlyel kötött szerződéseinek - így a szolgálati autó megvásárlásának is - valamennyi lényeges adata nyilvános: a szerződő fél neve, a szerződés tárgya, a vételár, a fizetés módja. A polgári törvénykönyv szerint az állami szervvel pénzügyi, üzleti kapcsolatot létesítő maga is köteles kérésre a jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni.
Igaz, a szerződések tartalmazhatnak védendő személyes adatokat is - például lakcím, személyi igazolvány száma -, amelyek még közfeladatot ellátó személy esetén sem tekinthetők nyilvánosnak. Az adatok kiadásakor tehát ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tenni.
Jóri arra is felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a közfeladatot ellátó szerveknek a közvagyon kezelésére és a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokról "gyors és pontos" tájékoztatást kell adniuk. Ilyen adatnak számít az is, ha a közintézményekkel piaci szereplő vagy magánszemély köt szerződést.
|
https://index.hu/belfold/2009/05/21/nem_lehet_titok_ha_egy_miniszter_megveszi_a_szolgalati_autojat/
|
https://web.archive.org/web/20201021152754/https://index.hu/belfold/2009/05/21/nem_lehet_titok_ha_egy_miniszter_megveszi_a_szolgalati_autojat/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lehet-titok-ha-egy-miniszter-megveszi-a-szolgalati-autojat
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,226 |
Bábolnai földek diszkrét bája
|
Egy bábolnai kisember – egy konzorcium tagjaként – hozzájutott a kerteskői gazdaság 48 hektárjához, miközben egy másik bábolnai lakos a Suttogó Ménesből nem élhetett törvény adta elővásárlási jogával.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168356
|
https://web.archive.org/web/20090521164742/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168356
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/babolnai-foldek-diszkret-baja
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"pályázat",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
9,227 |
Lemondott az alsóház baloldali elnöke
|
Talán háromszáz éve nem volt példa hasonló politikai botrányra Nagy-Britanniában. A képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt távozott posztjáról Michael Martin, a brit parlament alsóházának baloldali elnöke.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168377
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lemondott-az-alsohaz-baloldali-elnoke
|
Magyar Hírlap
|
eu-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
|
9,228 |
Az államtitkár nem hallott a patinás cég felmérésről
|
A hazai nagyvállalati alkalmazottak több mint fele, 60 százaléka úgy véli, hogy cégének vezetői korruptak. Ez derül ki Ernst&Young felméréséből. A kormány korrupció elleni fellépéséért felelős tagja, Katona Tamás pénzügyi államtitkár nem hallott a patinás cég felmérésről.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=271509
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allamtitkar-nem-hallott-a-patinas-ceg-felmeresrol
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"üzleti etika"
] |
[] |
|
9,229 |
Igaz vagy hamis a Velencei-tóhoz álmodott King’s City?
|
Miután a sajtóban hevesen bírálták a Velencei-tónál tervezett „Kaszinóváros” tervét, a hvg.hu szólásra bírta a beruházók kommunikációjáért felelős Tamara Hagen tanácsadó irodát.
|
Igaz vagy hamis a Velencei-tóhoz álmodott King’s City?
Miután a sajtóban hevesen bírálták a Velencei-tónál tervezett „Kaszinóváros” tervét, a hvg.hu szólásra bírta a beruházók kommunikációjáért felelős Tamara Hagen tanácsadó irodát. Kérdőjelek változatlanul maradtak, annak ellenére, hogy Bajnai Gordon kormányfő néhány napja a parlamentben „komoly pénzügyi hátterű, akár 2000 munkahelyet is teremtő kezdeményezésnek” nevezte a tervet. Valóban? Nézzük meg közelebbről.
Jónéhány lap ismertette már, most mégis olvasóink emlékezetébe idézzük, a „King’s City Europe’s Holiday Resort Hotels & Casino, Lake Velence, Hungary” által jegyzett beruházási terv vezetői összefoglalóját: „A King’s City Management Kft. Európa legnagyobb hétvégi központjának, szállodájának és kaszinójának megépítését tervezi. A Ronald S. Lauder által vezetett beruházás 40 km-re található Budapesttől [a szállodát Sukorón, egy 81,11 hektáros területen építik fel], és könnyen elérhető légi valamint szárazföldi úton. A hatcsillagos kaszinó és [3000 szobás] szálloda építése 2009 második felében fog elkezdődni, és az üdülőhely 2011. június 15-én nyitja meg kapuit. A beruházás teljes költségvetése 1,1 milliárd euró (…) A King's City Igazgatósága 3496 új munkahelyet kíván létrehozni (…) A látogatók számát az első évben 5,1 millióra becsülik.”
Az áttervezett megaberuházás helyszíne (kékkel jelölve) - felülnézetből
Az ismertetés így folytatódik: „A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint a számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát (…) Mindenek fölött a King’s City célja Magyarország ezeréves kultúrájának, történelmének, gazdag múltjának bemutatása. A King’ City vendégeit luxus és elegancia veszi majd körül, míg a szabadban (…) golf, [professzionális, 18-lyukas pályán] jégkorcsolya élménypark, síelés fedett teremben, vízipark és egy hagyományos lovaglási műsor között válogathatnak. A King’s City konferenciaközpontot és egy csodálatos [3500 fős] koncerttermet is tartalmaz (…) A hely különlegessége a stílusos Mega Kaszinó lesz.”
Az étvágygerjesztő szöveg 2008 augusztusában íródott, King’s City fejlesztés – Velencei tó címmel, bárki elolvashatja. A grandiózus terv új munkaalkalmakat, adóztatható kaszinóbevételeket, idegenforgalmi látványosságot, a világ legnagyobb termálfürdőjét, 250 ezer négyzetméternyi fedett várost, évente 5 millió látogatót kínál (az utóbbi alig fele Horvátország teljes évi idegenforgalmának). Szinte hihetetlen.
Meglepő módon a beruházókat képviselő kommunikációs iroda, a Tamara Hagen Cons. megkeresésünkre kerek perec elhatárolta magát a fenti összefoglalótól. Az interneten fellelhető ismertetés „nyilvánvalóan nem tőlünk származó hivatalos információ, és mint ilyen nem tekinthető hitelesnek. Természetesen a King’s City befektetői elkészítették a szükséges terveket, köztük a megvalósíthatósági tanulmányt is. Jelenleg terveink véglegesítése folyik, melynek részleteit a következő két hónap folyamán kívánjuk megosztani a közvéleménnyel” – írták.
Támogatás felülről (Oldaltörés)
Ha viszont még csak folyik a tervek véglegesítése, kérdés, mire alapozta döntését a korábbi Gyurcsány-kabinet, amikor egyik utolsó kormányülésén kiemelt nemzetgazdasági ügynek nyilvánította ezt a fejlesztést (Magyar Közlöny, 83/2009 (IV/10) kormányrendelet). Ez a státusz azt jelenti, hogy a beruházást fel lehet gyorsítani, a különböző adminisztratív eljárásokat pedig le lehet egyszerűsíteni. (Egyébként a kormányrendelet hivatkozási alapjául szolgáló, 2006-ban elfogadott 53. számú törvény hatálya olyan beruházásokra terjed ki, amelyek részben vagy egészen az EU támogatásával, illetve a központi költségvetés támogatásával jönnek létre, legalább 5 milliárd forintba kerülnek, illetve legalább ezer munkahelyet teremtenek.)
A Gyurcsány-kormány eltűnt a süllyesztőben, jött Bajnai Gordon. De Kings’ City ügyében nem változott a kormány álláspontja. Bajnai Gordon május 11-én, parlamenti felszólalásában támogatásáról biztosította a beruházást, hűen korábbi önmagához. Még gazdasági miniszterként, 2008. december 31-én levélben javasolta a Fejér-megyei Közgyűlésnek, tegye lehetővé a készülő megyei rendezési tervben a Sukoró külterületén található terület beépíthetőségét is. Bajnai nem mulasztotta el, hogy figyelmeztesse a kaszinó-beruházást elejétől fogva ellenző megyei önkormányzatot, őket fogja terhelni „egy esetleges kártalanítási kötelezettség”, amennyiben elvonja a beépítésre szánt terület kijelölésének jogát a sukorói önkormányzattól. A megyei önkormányzat eleget tett a felszólításnak, bár – féltve a tó és környékének jövőjét – az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.
Yoav Blum "állandó" lakhelye
Olvasóink kedvéért idézzük fel – a sajtó híradásai alapján –, mi is történt eddig e látványos megaprojekt ügyében. A kaszinóberuházás tervét – mint afféle modern Bugsy Siegel – a kettős, magyar-izraeli állampolgárságú Yoav Blum álmodta meg, csak éppen nem Las Vegasba, a kaliforniai sivatagba, hanem a Velencei-tó utolsó érintetlen, fákkal, növényekkel borított, Sukoróhoz tartozó partjára. Sukoróban a Kis utca 5.-ben vásárolt egy kalyibát, ott bejelentkezett állandó lakosként, bár a szomszédok sohasem látták, „fantomként” emlegették. Már bejegyzett sukorói lakos volt, amikor 2007-ben felvásárolt egy gyümölcsöst Albertirsán. Tavaly késő tavasszal megkereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV), és felajánlotta, hogy gyümölcsösét elcserélné a Velencei-tó északi partján fekvő, állami kézben lévő földterület egy részére. Az sem volt akadály, hogy a területeket a Vadex Zrt., a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ használta. A vagyonkezelői jogot gyorsan visszaszármaztatták az MNV-nek. Kezdett összeállni a sukorói projekt.
Érdemes megemlíteni, hogy a földtörvény 2008 júniusában elfogadott és 2008. augusztus 1-jén érvénybe lépett módosítása értelmében földcserére csak akkor kerülhet sor, ha a két föld azonos településen fekszik, vagy pedig ha az egyik cserepartner bejelentett lakóhelye azon a településen van, ahol a csere címén megszerzendő föld.
A "Királyváros" tervezett helyszíne az M7-es felől nézve
A 70-80 hektárnyi sukorói terület állami tulajdonban lévő részét 1,1 milliárd forintra taksálták, az albertirsai gyümölcsöst pedig 300 millióra. Blum erre vett még 99 hektárnyi gyümölcsöst Pilis község határában, amely éppen oda esett, ahol 2015-ben az M4-es halad majd keresztül. A két gyümölcsöst már csaknem 800 millióra értékelték. Blum, alighogy megvette a pilisi gyümölcsöst, máris megvált tőle. A földcserét ugyanis az MNV – miután Blum még fizetett 300 millió forintot – rekordidő alatt levezényelte, arra hivatkozva, hogy az M4-es építése miatt szükség van a pilisi területre. Az MNV vezető testülete 2008. június 18-án foglalkozott először a témával, és alig egy hónap múlva, július 28-án Tátrai Miklós vezérigazgató már előzetes véleményezésre vitte a tervet a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé. A tanács két nap múlva, 2008. július 30-án jóváhagyta a dokumentumot. Yoav Blumot másnap bejegyezték tulajdonosként.
Ezután a nyilvánosság elé lépett a Yoav Blum mögött álló befektetői csoport: Ronald Lauder, Fred Langhammer és Itzhak Fisher. Jelezték, még 2009. június vége előtt nekilátnak a beruházásnak. A sukorói önkormányzat, Molnár Gábor polgármester vezetésével lelkesen felkarolta a projektet.
Homokszemek a gépezetben (Oldaltörés)
Ám a gépezetbe jó néhány homokszem került. A Fejér-megyei főügyészség tájékoztatása szerint vizsgálatot kezdeményeztek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Yoav Blum földcsereügylete miatt: ugyanis alapos a gyanú, hogy a sukorói ingatlant erősen alul-, míg az albertirsai és a pilisi gyümölcsösöket jócskán felülértékelték, és több száz milliós kárt okoztak az államnak. A megyei főügyészség által készített jelentést április elején elküldték a Központi Nyomozó Főügyészséghez, büntetőeljárást kezdeményezve különösen nagy – 50 és 500 millió forint közötti – vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt. Valóban különös, hogy az MNV a hat év múlva esedékes M4-es építésére hivatkozva bonyolította le rekordidő alatt a földcserét. Arról nem is beszélve, hogy az autópályák nyomvonalán fekvő területek megszerzése nem is az MNV, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) feladatkörébe tartozna.
Ha bebizonyosodik a hűtlen kezelés ténye, a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata után vádemelésre kerülne sor. Egyelőre tart a vizsgálat. A hvg.hu kérdésére a főügyészség szóvivője, Fazekas Géza megerősítette a nyomozás tényét, egyben közölte: az ügyben még senkit sem gyanúsítottak meg.
A Tamara Hagens Cons. verziója homlokegyenest ellenkezik a fentiekkel. Megkeresésünkre úgy nyilatkoztak, hogy „minden lépés teljes mértékben jogszerűen, a magyar jogszabályoknak megfelelően történt. A telekcsere során Mr. Blum elfogadta az MNV által biztosított értékbecslésben szereplő értéket. Az illetékfizetés alapjául szolgáló, a szerződésben szereplő értéket az APEH is megvizsgálta és elfogadta; összességében tehát két egymástól független állami szerv is megvizsgálta és elfogadta a telek értékét.”
Ami az M4-es útjába kerülő pilisi gyümölcsös megvásárlását illeti, a kommunikációs iroda szerint „a kaszinó-beruházást eredetileg teljes egészében a Pilis/Albertirsa területre terveztük, és ennek megfelelően már az új útvonal is szerepelt az eredeti King’s City Albertirsa projekttervekben. Az Albertirsa szomszédságában fekvő pilisi területet üzleti megfontolások alapján választottuk a befektetés eredeti helyszínéül; a repülőtér és a 4-es főút közelsége miatt. Az albertirsai 83,5 hektáros területet egy helyi brókerhölgy ajánlotta Blum úr figyelmébe. A későbbiek során ennek a teleknek az eladója mutatta be Blum urat a közvetlen szomszédságban fekvő 99 hektáros pilisi telek tulajdonosának. Ők nemcsak szomszédok, de baráti kapcsolatban is vannak egymással. A második földterület megvásárlására 5 hónappal a telekcsere előtt került sor, annak érdekében, hogy a terület megfelelő méretű legyen a teljes projekt megvalósításához. Annak idején a King’s City teljes projektdokumentációját elkészíttettük az említett területekre.”
A környezetvédők aggódnak. A beruházók megbízottai nyugtatgatnak.
„A most véglegesítésre kerülő tervekben a környezetvédelmi szempontok olyan elsőbbséget élveznek, hogy azok nyilvánvalóan meggyőzik majd azokat, akik féltik a természetet a projekttől. Terveink szerint a King’s City több mint 3000 embernek biztosít majd munkahelyet, ennek mintegy 10%-át vezető beosztásban. 2013 júliusában szándékunkban áll tehát megnyitni a King’s City – ennek az Európában és a maga nemében egyaránt egyedülálló luxus színvonalú projektnek – kapuit, minél több magyar és külföldi turista legnagyobb örömére. A King’s City olyan világszínvonalat kíván képviselni, amelyre Magyarország és minden magyar méltán lehet büszke.”
A Fejér megyei főügyészség más szabálytalanságot is látott. Törvényességi óvást nyújtott be Gárdony jegyzője, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a körzeti földhivatal ellen. Az építési hatóságként kijelölt gárdonyi önkormányzat jegyzője ugyanis a kötelezően állami kézben maradó parti sáv kijelölésébe nem vonta be a vízügyi hatóságot. Az ügyészség a földhivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzését is jogsértőnek ítélte, ezért indítványozta, hogy az érintett hatóságok hozzanak a jogszabályoknak megfelelő új határozatokat. A földhivatal elfogadta az óvást, a tulajdonjog bejegyzést egyelőre elutasította. Amikor tehát a Gyurcsány-kormány „kiemelt beruházásnak” minősítette a beruházási tervet, már ügyészi óvás volt érvényben a tervezett földügylettel kapcsolatban.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is cáfol. A hvg.hu érdeklődésére azt állították, hogy a beruházóval történt telekcsere során jogszerűen jártak el. A King's Citynek szánt területet hektáronkénti mintegy 15,5 millió forintért értékesítették, miután előzőleg igazságügyi szakértővel becsültették meg az eladási értéket, s ő felelősséget is vállalt az általa adott véleményért. Szerintük az ügyészség rossz úton jár, szó sincs hatásköri összeütközésről. Igaz, hogy az építésügyi hatóság a parti sáv rendezése ügyében nem kereste meg az illetékes vízügyi hatóságot, de megkereste őket maga a Vagyonkezelő. Váltig tagadják, hogy ennél jobb áron tudták volna végrehajtani a földcserét, és vitatják a hűtlen kezelés gyanúját.
De a földcsere-ügyleten kívül van más is. A Székesfehérvári Városi Ügyészség március óta nyomoz közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt: Yoav Blum ugyanis állandó lakóhelyeként jelölte meg Kis utca 5.-öt. Ehhez képest a szomszédok sohasem látták. Ezek szerint nem lakhatott „életvitelszerűen” a településen. A főügyészség kezdeményezte a község jegyzőjénél, folytasson le hatósági eljárást magánszemély lakhelyének érvénytelenítése céljából.
A beruházókat képviselő kommunikációs iroda ezzel szemben azzal érvel, hogy az ügyletnek egyáltalán nem volt feltétele, hogy Blum életvitelszerűen Sukoróban tartózkodjék. Sem a telekcsere időpontjában, sem ma nincs hatályban semmilyen ilyen értelmű jogi szabályozás. „Blum úrnak eredetileg is szándékában állt, és most is az, hogy Magyarország, Sukoró legyen a tartózkodási helye. Meggyőződésünk, hogy Blum úr a törvényt semmilyen módon nem szegte meg” – állítja a Tamara Hagen Cons. Ám az ügyészség nem is ezt kifogásolja, hanem azt, hogy Blum állandó lakosként szerepel a nyilvántartásban, holott nem az.
Amikor még a hatalmas, 18 lyukú golfpálya szerepelt a tervben, sokan állították hogy a felsorolt számos objektum egyszerűen el sem fér a 80 hektáron, ezért azt gyanították, hogy valójában a megszerzett területen a beruházók pusztán lakóparkokat, méregdrágán kínálható lakásokat akarnak építeni. A kommunikációs iroda ezzel szemben –érdeklődésünkre – közölte: már csak 9 lyukú golfpályát tevez a New York-i BBJ tervezőiroda, amely „Mario LaGuardia tervező vezetésével nemrég fejezte be a King’s City terveit". Mint megállapítják, a három részre osztható terület délnyugati részén lesz a Téli Rezidencia; középen, a legtöbb családi látványosságot tömörítő részen a Nyári Rezidencia; és a terület észak-keleti részén a Királyi Szállás, mely a legtöbb pihenésre-kikapcsolódásra szánt létesítményt tartalmazza. Ide építik a 9 lyukú „Executive Signature” golfpályát.
Nyitott kérdések (Oldaltörés)
Akármi is épül, komoly környezeti rizikót jelent – mondják a zöldek, a Velencei-tó környékén működő jogvédő és civil szervezetek. Bármilyen új projekt súlyosan terhelné a jelenlegi infrastruktúrát, az úthálózatot, a tó szennyvízkezelő rendszerét. Közelsége súlyosan veszélyeztetné a tó madárrezervátumát, zavarná az ugyancsak szomszédos evezősiskola tevékenységét. Sukoró és a Velencei hegység uniós védelem alatt álló terület, a térségben számos védett, Európában egyedülálló növény- és állatfajta él. Komolyan véve a beígért évi 5 millió látogatót, vagy akár lakóparkok sorát, riasztó perspektívát kínál a megaprojekt.
A kommunikációs iroda ezzel szemben leszögezi: „a King’s City szorosan együtt kíván működni az érintett hatóságokkal mind megyei, mind országos szinten, hogy a projekt minden tekintetben és a legteljesebb mértékben megfeleljen a környezetvédelmi elvárásoknak. A most véglegesítésre kerülő tervekben a környezetvédelmi szempontok olyan elsőbbséget élveznek, hogy azok nyilvánvalóan meggyőzik majd azokat, akik féltik a természetet a projekttől. Mivel King’s City turisztikai szempontból vonzó célponttá kíván válni, a befektetői csoport a leginkább érdekelt abban, hogy mindent megtegyen a Velencei-tó környezeti értékeinek, szépségének és védelmének megőrzése, valamint fejlesztése érdekében. A projektet az elmúlt hónapokban valamennyi érintett kormányzati szerv minden lehetséges szempontból alaposan megvizsgálta. A King’s City befektetői büszkék arra, hogy az alapos vizsgálatok eredményeként a projektet a magyar kormány végül nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította.”
A rendkívül tekervényes ügy, a sok információ még mindig nem ad választ néhány óhatatlanul felmerülő kérdésre:
1. Ha eredetileg Pest megyébe szánták a beruházást, miért jelentkezett be állandó lakosnak Yoav Blum egy sukorói kalyibába?
2. A tavaly augusztus óta interneten lévő vezetői összefoglalót ki tette fel és miért, ha nem tükrözi a beruházók valós szándékait? Miért határolta magát ettől a tervtől kategorikusan a beruházók kommunikációs irodája?
3. A kommunikációs iroda szerint öt hónappal a telekcsere előtt, tehát 2008 márciusában még az albertirsai King’s City szerepelt a tervekben, erre a teljes dokumentációt elkészítették. Akkor hogyan lehetséges, hogy a pilisi földterület – földhivatali bejegyzések szerint – csak 2008. július 16-án került Blum tulajdonába, amikor ő már javában a sukorói fölcseréről tárgyalt a nemzeti vagyonkezelővel?
4. És végül, ismét felvetjük: hogyan lehetséges, hogy a Gyurcsány-kormány és személy szerint Bajnai Gordon olyan lelkesen támogat egy beruházási tervet, amely még el sem készült, és amelyen még csak most végzik az „utolsó simításokat”?
Félreértés ne essék: nem kifogásoljuk, ha tőkeerős külföldi beruházók Magyarországon mindenki számára előnyös projektekkel rukkolnak elő, ám a Kings’s City terv kezdettől fogva jogosan keltett gyanút. Őszintén szólva az eddigi válaszok nem elég megnyugtatók ahhoz, hogy eloszlassák a tó jövőjéért aggódó közvélemény aggodalmait.
Csikász Brigitta – Hirschler Richárd
|
http://hvg.hu/itthon/20090513_sukoro_kings_city_nyomozas
|
https://web.archive.org/web/20231213092211/https://hvg.hu/velemeny/20090513_sukoro_kings_city_nyomozas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igaz-vagy-hamis-a-velencei-tohoz-almodott-kingas-city
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[
"Joáv Blum"
] |
[
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[
"Fejér megye",
"Sukoró"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közokirat-hamisítás",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
9,230 |
Kódex-vita: eljárást indított a versenyhivatal több agrárszervezet ellen
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenykorlátozó megállapodások tilalmának feltételezett megsértése miatt eljárást indított több mezőgazdasági szövetség, kamara és terméktanács ellen.
|
A GVH közleménye szerint az eljárás az Élelmiszer Termékpálya Kódex versenyt korlátozó kitételei miatt indult az azt aláíró szervezetek ellen, amelyek közé tartozik a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség, valamint az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége.
Az Élelmiszer Termékpálya Kódexet 2009. április 9-én írták alá a szakmai szervezetek. A kódex tartalmazza egyebek között azt az önkéntes vállaláson alapuló szabályozást, amely szerint a magyar áruk részesedése július 1-jétől 80 százalékra emelkedik a nagy áruházláncok üzleteinek polcain a jelenlegi mintegy 75 százalékról.
A GVH rendelkezésére álló információk szerint a kódex szerződési feltételekre, termékpálya szabályokra, illetve a kiemelt jelentőségű hazai termékekre vonatkozó, külön szabályozást tartalmazó egyes pontjai eltérően kezelik a belföldi, illetve az Európai Unió más tagállamából származó termékeket.
A kódex ezáltal alkalmas lehet arra, hogy megkülönböztesse a hazai, valamint a kiemelt jelentőségű hazai termékek előállításával és értékesítésével foglalkozó vállalkozásokat a más tagállamból származó termékek előállítását, behozatalát és forgalmazását végző vállalkozásoktól, korlátozva ezáltal az utóbbiak értékesítési lehetőségeit Magyarországon belül.
A megállapodás a tagállamok közti kereskedelmet is érintheti, mivel az Magyarország egész területére kiterjed, és jellegéből adódóan is olyan hatást fejthet ki, amelynek révén - az EK-Szerződéssel elérni kívánt kölcsönös gazdasági átjárhatóságot akadályozva – megerősíti a piacok nemzeti alapon történő feldarabolását – olvasható a versenyhivatal közleményében.
A GVH az eljárásban együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamainak versenyhatóságaival. A versenyfelügyeleti eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.
A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.
Mihálovics András, a GVH szóvivője elmondta: ha a felek rövid időn belül megegyezésre jutnak a kódex kifogásolt pontjaiban, akkor viszonylag hamar végrehajthatók a kódexen a módosítások, és így az eredeti menetrend szerint, akár július elsején hatályba léphet.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20090521_gvh_agrarszervezetekkartell_gyanu
|
https://web.archive.org/web/20240128120110/https://hvg.hu/gazdasag/20090521_gvh_agrarszervezetekkartell_gyanu
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodex-vita-eljarast-inditott-a-versenyhivatal-tobb-agrarszervezet-ellen
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[
"Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége",
"Magyar Agrárkamara",
"Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet",
"Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége",
"Tej Terméktanács",
"Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet"
] |
[] |
[
"versenykorlátozás - kartell",
"mezőgazdaság"
] |
[] |
9,231 |
Bevezetik az egészségügyi részhozzájárulást Romániában
|
A jövőben a betegeknek is fizetniük kell majd bizonyos orvosi vizsgálatokért Romániában. Várhatóan szeptember elsejétől lép életbe az egyes orvosi szolgáltatások kettős finanszírozásának rendszere, a korrupció visszaszorítása érdekében.
|
http://www.dunatv.hu/kulfold/egeszsegugyi_reszhozzajarulas_romaniaban.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bevezetik-az-egeszsegugyi-reszhozzajarulast-romaniaban
|
DunaTV
|
eu-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
9,232 |
Papp László Tamás: Szabad préda a választók neve, lakcíme
|
Nagyon is könnyen elképzelhető, hogy bizonyos kampánystábok – a fekete pártfinanszírozás jegyében – pénzért továbbpasszolják a listát haveri cégeknek.
|
Szabad préda a választók neve, lakcíme
A szocialisták és a Fidesz mellett immár a Jobbik is birtokában van az összes választókorú polgár név- és lakcímadatait tartalmazó adatbázisnak. Bármelyik listát állító párt megtudhatja, hová vagyunk bejelentve. Mi, egyszerű polgárok, nem tilthatjuk le eme listához való hozzáférést. Így például ama szélsőjobbos párt, a Jobbik, amely választási kiadványában reklámozza a személyes adatokat közprédává tévő kuruc.info-t, elvileg rákereshet, melyik, őket kritizáló újságíró hol lakik.
Péterfalvi Attila egykori adatvédelmi biztos 2002-ben vizsgálta a kérdést, és megállapította: helytelen, hogy a polgárok megtilthatják adataik marketingcélokra történő kiadását, de nem tilthatják meg ezt kampánycélra. Petrétei József akkori igazságügyi miniszter 2006. június 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek a pártfinanszírozásról és a választási eljárásról szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatát. Ebben az is szerepelt, hogy a pártoknak a jövőben nem lehet átadni azoknak a választópolgároknak az adatait, akik ezt megtiltották, továbbá ezek a választópolgárok a jegyző által kiadott névjegyzékkivonaton sem szerepelhetnek. A törvénymódosítást az előterjesztő 2007. október 15-én visszavonta. Pártjaink azonban fütyülnek a jogászi helytelenítésre. Zavartalanul használják tovább a választólokalizálási paraméterkönyvet.
E sorok írója megkereste az Országos Választási Irodát (OVI) vezető Rytkó Emíliát (aki egyben az Önkormányzati Minisztérium Választási Főosztályának vezetője is). Ő is elismerte az országgyűlési biztos javaslatának (illetve a törvénymódosítási szándéknak) a létét. „A jogszabály elfogadása széles körű politikai konszenzust igényel, tekintettel arra, hogy a választási jogszabályok módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Mint ahogyan az ön előtt is ismert, amíg a jelenleg hatályos szabályok nem módosulnak, az adatokat a pártok jogszerűen kérhetik, és az ezeket kezelő hivatalnak az adatszolgáltatás teljesítése törvényben foglalt kötelezettség” - fejtette ki az OVI vezetője.
A fentiek alapján nyilvánvaló: a parlamenti (és azon kívüli, de oda bejutni akaró) pártoknak nem érdekük a jogszabály felülírása. Időhúzásos szabotálással kívánják minél tovább érvényben tartani a pillanatnyi helyzetet. Ráadásul a nyilvánosság számára számos mozzanat tisztázatlan. A vásárolt névjegyzék-adatbázist a pártok a kampányidőszak végével kötelesek letörölni. Ám felügyeli/ellenőrzi-e ezt valaki az OVB/OVI részéről? Honnan lehet tudni, nem készül-e róla illegális másodpéldány? Másolásvédett az a fájl, amelyet a pártok kapnak? Ha nem, akkor regisztrálja-e a program, hány másolatot csináltak róla? Mi a garancia rá, hogy a pártok eme aranyat érő név- és címlistát nem adják tovább magánszemélyek/cégek részére?
Rytkó Emília ezekre a kérdésekre is válaszolt: "a választási kampány céljára teljesített adatszolgáltatás adatait a szavazás napján kell megsemmisíteni. A megsemmisítésről a pártnak/jelöltnek okiratba foglalt jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet három napon belül át kell adnia az adatszolgáltatónak (azaz a helyi választási iroda vezetőjének, illetőleg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának). A törvény nem tiltja, hogy az adatokat igénylő párt vagy jelölt az adatokról másolatot készítsen; a másolat felhasználására és megsemmisítésére azonban természetesen ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az eredeti példányra. Ugyanakkor a jogszabály kifejezetten megtiltja, hogy a megszerzett személyes adatokat a pártok a választási kampányon kívül egyéb célra is felhasználják, más személynek vagy szervezetnek, pártnak vagy jelöltnek átadják. E tilalom megszegése egyrészt választási törvénysértést jelentene, másrészt a Btk.-ba ütközhetne (visszaélés személyes adattal).”
Ezek szerint a belegyezésünk nélkül felhasznált adataink papíron biztonságban vannak. Ugyanakkor tény, hogy nehéz megakadályozni, ha valaki, az előírásokat megszegve, másolatokat készít a névjegyzékekről.
Így a gyakorlatban túl bizakodóak nem lehetünk: Magyarországon virágzik az illegális adatpiac. Direktmarketinges cégek használják például az elektronikus telefonkönyveket reklámcélokra. Nem érdekli őket, ha az előfizető kifejezetten megtiltotta lakcímének elorzását. Mikor a felhívott ügyfél arról érdeklődik, honnan tudják a számát, átlátszó hazugságokkal próbálják félrevezetni. Mondván, biztosan valamilyen nyereményjátékon vett részt.
Nagyon is könnyen elképzelhető, hogy bizonyos kampánystábok – a fekete pártfinanszírozás jegyében – pénzért továbbpasszolják a listát haveri cégeknek. Némely szélsőséges pártaktivistából meg azt nézzük ki, hogy terrorista szervezetek (pl. a Magyarok Nyilainak örökösei) javára mazsolázgat belőle. Jellegzetesen abszurd regionális sajátosságnak is tekinthető, hogy a nagytiszteletű állam fordítva ül a lovon. Nem az állampolgárnak kéne ugyanis sztornóztatnia magát a párthírlevél-adattárból. Hanem az illetékes hivatalnak kellene előzetes jóváhagyásért folyamodni őhozzá. Rákérdezvén, megengedi-e, hogy adatai a pártok (vagy csak egy bizonyos párt) számára kiadhatóak legyenek. Adataink fölött mi rendelkezünk, nincs joga egy pártnak sem hitbizományként tekinteni rájuk.
|
http://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20090521_lakcim_nevjegyzek.aspx
|
https://web.archive.org/web/20231216171246/https://hvg.hu/velemeny/20090521_lakcim_nevjegyzek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/papp-laszlo-tamas-szabad-preda-a-valasztok-neve-lakcime
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér"
] |
[] |
9,233 |
Turkálhatunk egy kicsit a pártok zsebében
|
Tudni akarja, hogy mennyi hivatalos és mennyi titkos bevétele van a parlamenti pártoknak? Hogy ki felel igazából a pénzek nyilvántartásáért? Indul a Pártaudit: nejlonzacskós támogatások, aktivisták légiói, kósza milliárdok a semmiből.
|
Asset 4 Asset 1 Asset 1
2009. május 21. 16:55 Frissítve 2020. november 30. 17:33
Turkálhatunk egy kicsit a pártok zsebében
Tudni akarja, hogy mennyi hivatalos és mennyi titkos bevétele van a parlamenti pártoknak? Hogy ki felel igazából a pénzek nyilvántartásáért? Indul a Pártaudit: nejlonzacskós támogatások, aktivisták légiói, kósza milliárdok a semmiből.
hirdetés
Útjának indult a Transparency International és a Freedom House Képmutatás.hu oldalán a Pártaudit aloldal, ami táblázatba szedve mutatja meg, hogy az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF mennyi hivatalos pénzből, és mennyi „innen-onnan” összegereblyézettből gazdálkodik évente.
Nejlonzacskós támogatás, aktivistalégió
A projekt újságírói külön-külön cikkekben is foglalkoztak a parlamenti pártok működésének gyakorlatával. A háttérbeszélgetésekre és számításokra épülő cikkekből kiderül, létezik-e kockás füzet és melyik pártban kinél van, mit takar a nejlonzacskóban kapott támogatás, mennyivel lépik túl a törvényes egyéni kampányköltési határt a nagyobb képviselőjelöltek, és hány száz aktivistát képes kampányidőszakban megmozgatni egy-egy helyi polgármester.
Az MSZP-vel foglalkozó cikket itt, a Fideszről szólót itt, az SZDSZ-t vizsgáló írást itt, az MDF-es gyakorlatot bemutató anyagot itt olvashatja el.
Az aloldal annak a projektnek a része, amelyben a két szervezettel együttműködő médiumok, köztük Lapunk, valamint a Figyelő, a FigyelőNet, az Origo, a Hírszerző, a Szempont, a Pannon Lapok Társasága, a Bors és a Nézőpont Intézet újságírói és kutatói eszközökkel próbálják feltárni a politikai pártok finanszírozását és az állami korrupciót.
Az eddig született anyagok a Kreatívon:
Senkinek semmi köze a pártkampányokhoz – arról, hogy miből fizetik a pártok a most zajló EP-kampányokat
Ma is elloptak öntől néhány milliárdot – az állammal kötött céges szerződéseket átható korrupcióról
A többi lapban megjelent cikket a Képmutatás.hu-n olvashatja el.
SZERKESZTEM A CIKKET
|
https://kreativ.hu/cikk/turkalhatunk_egy_kicsit_a_partok_zsebeben
|
https://web.archive.org/web/20231222082731/https://kreativ.hu/cikk/turkalhatunk_egy_kicsit_a_partok_zsebeben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/turkalhatunk-egy-kicsit-a-partok-zsebeben
|
Kreatív
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
9,234 |
Milliárdos lopás a MÁV-nál
|
Hatalmas mennyiséget, a gázolaj közel felét ellopják a mozdonyokból a magyar vasútnál, ami évente durván ötmilliárd forintos kárt jelent – állítják megbízható forrásokra hivatkozva szakértők.
|
Több mint 12 milliárd forintot fordított 2006-ban a MÁV a dízelmozdonyok üzemanyagának megvásárlására, ám félő, hogy ennek a mennyiségnek csak nagyjából a fele hasznosul arra a célra, amire szánták – mondta el lapunknak egy szakértő. Éppen a lopások visszaszorítására dolgozták ki a GPS-es helymeghatározóval kombinált fedélzeti számítógéprendszer alkalmazását. A berendezés rögzíti, illetve egy központba továbbítja a mozdony aktuális helyzetét, sebességét, energiafogyasztását, de még a főtengely fordulatszámát vagy a kerekek méretének változását is. Csak egyetlen paramétert nem képes pontosan figyelemmel kísérni a rendszer, és ez a gázolajtankban lévő üzemanyag mennyisége. Pedig lenne műszaki megoldás, mégpedig akkor, ha folyamatosan mérnék a tank belső nyomását. A kivitelezés során azonban ezt a kérdést valahogy nem sikerült megoldani. A berendezés így csak a tankban lévő gázolaj szintjének a magasságát méri, ráadásul meglehetősen pontatlanul. Ezzel lehetővé teszi, hogy továbbra is ipari méretekben folytatódjék a gázolaj lopása.
A mozdonyfedélzeti berendezés működésének kidolgozása során konkrét méréssorozatot végeztek a munkára vezényelt mozdonyokon.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/milliardos-lopas-a-mav-nal
|
https://web.archive.org/web/20090523133832/http://mno.hu/portal/638272
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-lopas-a-mav-nal
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-22 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"vasút"
] |
[] |
9,235 |
150 millió külső szakértőkre Zuglóban
|
Mintegy 150 millió forintot költött az elmúlt évben megbízási szerződésekre, szakértőkre a zuglói önkormányzat, derül ki az egyik helyi ellenzéki képviselő összesítéséből, amelyet eljuttatott az Indexhez.
|
Mintegy 150 millió forintot költött az elmúlt évben megbízási szerződésekre, szakértőkre a zuglói önkormányzat, derül ki az egyik helyi ellenzéki képviselő összesítéséből, amelyet eljuttatott az Indexhez.
Rátonyi Gábor fideszes politikus, korábbi polgármester szerint idén a válság ellenére is folytatódik a tendencia: szakértői és megbízási szerződésekre 132 millió forintot költött a kerület. Weinek Leonárd SZDSZ-es polgármester szerint a zuglói önkormányzat a hatályos jogszabályok szerint fejlődik és működik.
Rátonyi szerint Zugló tavaly 16 jogásszal, illetve jogi szakértővel szerződött, miközben jogi irodát is működtet az önkormányzat felkészült jogászokat alkalmazva. A jogi iroda négy jogászt foglalkoztat, és még számos szakjogász dolgozik 292 fős polgármesteri hivatalban. A szerződések megkötése jelenleg Weinek Leonárd, 2006-ban megválasztott SZDSZ-es polgármester jogköre, az előző ciklusban a pénzügyi bizottság jóváhagyása nélkül egyetlen szerződés sem léphetett érvénybe.
Rátonyi szerint pazarló a polgármester szolgálati autójára 2007-ben kötött bérleti szerződés is: a VW Passat kombi személygépkocsi használatáért havi 336 ezer forintot fizet az önkormányzat, mely a ciklus végére 14 milliót meghaladó összeget jelent. A szerződésből az is kiderül, hogy míg mások esetében a bérelt autók szerviz és biztosítási költségeit a bérbeadó cég fizeti, addig ebben az esetben a polgármesteri hivatalra hárul ez az összeg is. A korábbi ciklusban a polgármester egy 2 évesen vett Opel Vectrát használt.
A képviselő szerint Weinek Leonárd a szolgálati autó mellett rendkívül sok, mintegy 400 darab taxicsekket használt fel az elmúlt 15 hónapban. Az önkormányzat az adatok szerint 2008-ban közel 4 millió Ft értékű taxi szolgáltatást vett igénybe és 2009 első két hónapjában pedig 420 ezer forintot fizetett érte. Ez átlagosan 11 ezer forintos utakat jelent, amelyből szinte minden napra esett egy. A jegyző tájékoztatása szerint a taxicsekket csak a polgármester, illetve az alpolgármesterek írhatják alá (de nem csak ők használhatják fel).
Az Index megkereste Weinek Leonárd polgármestert, aki a következőket nyilatkozta a témában: „Rátonyi Gábor úr csúsztatásoktól és tárgyi tévedésektől nem mentes megnyilvánulása elgondolkodtató. Az önkormányzat teljes tevékenyégéhez hasonlóan, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal, ezen belül a vezetők és frakciók működését és szabályait is folyamatosan megismerhette az elmúlt időszakban a rendszeres beszámolók, a költségvetés bizottsági és testületi tárgyalásai során.”
A polgármester válasza szerint az is elgondolkodtató, hogy Rátonyi éppen most tartotta fontosnak a figyelemfelhívást ebben a formában és tartalommal. Hozzátette: „szeretném ezúton is kifejezni elkötelezettségemet, hogy a jövőben is mindent meg kívánok tenni a zuglói önkormányzat a hatályos jogszabályok szerinti fejlődése és működése érdekében, amelyhez minden együttműködést, segítséget köszönettel veszek.”
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/15/150_millio_kulso_szakertokre_zugloban/
|
https://web.archive.org/web/20220128202557/https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/15/150_millio_kulso_szakertokre_zugloban/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/150-millio-kulso-szakertokre-zugloban
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. XIV. kerület"
] |
[
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"kiszervezés"
] |
[] |
9,236 |
40 milliós búcsú a jegyzőtől Zuglóban
|
Mintegy 40 millió forintjába került a zuglói jegyző felmentése önkormányzatnak, mondta az Indexnek Rátonyi Gábor fideszes politikus, korábbi polgármester.
|
Mintegy 40 millió forintjába került a zuglói jegyző felmentése önkormányzatnak, mondta az Indexnek Rátonyi Gábor fideszes politikus, korábbi polgármester. Weinek Leonárd jelenlegi polgármester szerint a jegyzőt korábban eljárásjogi hibát elkövetve bocsájtotta el az önkormányzat, majd miután visszahelyezte őt állásába a bíróság, a testület tőle várta el, hogy bocsássa el újra a szakembert.
Rátonyi elmondása szerint Weinek Leonárd SZDSZ-es polgármester és Szikora Zsolt, az önkormányzat jegyzője közös megegyezéssel szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyt 2007. áprilisában úgy, hogy a polgármester december 31-ig felmentette a munkavégzés alól a jegyzőt a teljes fizetés meghagyásával, mintegy 7 millió forintot fordítva erre a költségvetésből. Mindezt a 29 milliós jutalom kifizetése mellett, ajándékba adva egy laptopot, szótárgépet és diktafont is.
A fideszes politikus szerint a felmentés után Weinek Leonárd még azon a nyáron szakmai tanulmányútra küldte Szikorát Izraelbe,Írországba és Kínába 1,3 millió forint értékben. Az akkori megállapodás szerint mindkét fél „egymás tevékenységét elismeri, és megköszöni,de annak tartalmáról nem nyilatkozik”.
Rátonyi elmondta, hogy az adatokhoz egy ombudsmani állásfoglalás nyomán jutott hozzá, a polgármester és a jegyző megállapodását ugyanis senki sem látta, a képviselő-testület tagjai a jegyző munkaviszonyának megszüntetését úgy hagyták jóvá, hogy a távozás feltételeit magába foglaló mellékletet nem látták.
Mivel a polgármester a nála érdeklődő HVG-nek sem nyújtott betekintést az iratokba, a lap az adatvédelmi biztoshoz fordult az ügyben. Az ombudsmani állásfoglalás közérdekűnek minősítette a volt jegyzővel kötött megállapodás részleteit.
Az Index megkereste az ügyben Weinek Leonárdot, aki elmondta, hogy Zugló egykori jegyzőjét korábban a döntően a mostani képviselőkből álló testület egyszer már elküldte állásából. Azonban eljárásjogi hibát követtek el, ezért a Munkaügyi Bíróság visszahelyezte a jegyző urat munkakörébe.A 2006-os választásokat követően Weinek Leonárd polgármestertől várta el a testület, hogy bocsássa el a jegyzőt.
Weinek közölte: miután látta, hogy a testület és a jegyző között végképp ellehetetlenült az együttműködés, előkészíttette a jegyző munkaviszonyának megszüntetéséről szóló megállapodást. Ennek tartalmát minden frakcióvezető is megismerhette az e célból összehívott egyeztetésen, majd mindezek ismeretében a testület el is fogadta azt. Weinek Leonárd az üggyel kapcsolatos jegyzőkönyvi adatokat kész volt kiadni a nyilvánosságnak, amennyiben ezzel nem sérültek személyiségi jogok.
A polgármesteri hivatal jogi álláspontjában figyelmeztetett arra, hogy a volt jegyző személyiségi jogai sérülnek, ha a perben születendő jogerős döntés előtt – az erre vonatkozó adatokat a polgármester kiadná, ezért nem tehette közzé Weinek Leonárd a szóban forgó szerződés felmondásával kapcsolatos információkat, áll a válaszban. Deák Erzsébet jelenlegi jegyző írásban hívta fel Rátonyi Gábor figyelmét, hogy képviselőként bármikor betekinthet ebbe a dokumentumba is, de közzé nem teheti. Azonban a volt polgármester ezt mégis megtette.
A polgármester szerint Rátonyi Gábor támadásai azóta váltak gyakorivá, amióta a városközponttal kapcsolatos belső viták kiéleződtek. A május 15-i, szakértőkkel foglalkozó cikkel kapcsolatban Weinek Leonárd megjegyezte, Rátonyinak is érdemes lett volna több jogásszal és szakértővel konzultálnia, mert így talán nem kötött volna a kerület olyan előnytelen szerződéseket mint például a Bosnyák téri városközponttal kapcsolatban, amelyeknek megoldása a jelenlegi vezetés feladata.
Vagy például a taxihasználattal kapcsolatban Weinek megjegyezte, Zugló ma is szinte ugyanannyit költ gépkocsi-használatra vagy taxiszolgáltatásra, mint az előző ciklusban. A kialakult gyakorlat szerint a szállítási szolgáltatásokat a polgármester csak engedélyezi, de a taxikat indokolt esetekben egy jóval szélesebb kör használja (a hivatal dolgozói, vagy a zuglói mozgássérültek egyesületének tagjai). Rátonyi Gábor figyelmét egyébként az is elkerülte, hogy amellett, hogy az önkormányzat 2008-ban alig 4 millió Ft értékű taxi szolgáltatást vett igénybe, addig regnálása idején 2003-ban több, mint 4,5 millió forintot költöttek el taxicsekkekre.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/22/40_millios_bucsu_a_jegyzotol_zugloban/
|
https://web.archive.org/web/20220128193213/https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/22/40_millios_bucsu_a_jegyzotol_zugloban/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/40-millios-bucsu-a-jegyzotol-zugloban
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-22 00:00:00
|
[
"Weinek Leonard"
] |
[] |
[
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] |
[
"foglalkoztatás",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"kiszervezés",
"jegyző"
] |
[] |
9,237 |
Nem diktálhat a politika
|
Sem Sukoró kapcsán, sem a Zuschlag-ügyben nem érkezett büntető feljelentés az ügyészséghez, azaz nem a politikai riválisok buktatták le az elkövetőket – állítja Kovács Tamás.
|
Nem diktálhat a politika
A legfőbb ügyész
2009./21. szám - május 21.
Cseke Hajnalka -
Sem Sukoró kapcsán, sem a Zuschlag-ügyben nem érkezett büntető feljelentés az ügyészséghez, azaz nem a politikai riválisok buktatták le az elkövetőket – állítja Kovács Tamás.
- Kapott visszajelzést politikai körökből azért, mert egy interjúban „gyomorba vágónak” minősítette Gyurcsány Ferencnek az igazságszolgáltatást ért bírálatát? A volt miniszterelnök így szólt: „mintha mentenék a Fideszhez kötődő disznóságokat”.
Fotó: Hartyányi Norbert
Fotó: Hartyányi Norbert
– Nem kaptam semmilyen visszajelzést vagy bármilyen reagálást. Kérdezték tőlem, perelek-e, mondtam, eszem ágában sincs. A miniszterelnök elmondta a véleményét, én is a magamét. A megalapozatlan állítást kötelességem visszautasítani, s ezt meg is tettem. Ezzel befejezettnek tekintem a dolgot, nem szeretnék hosszú harcokat vívni. A miniszterelnök utalt arra, később sorakoztatják fel a bizonyítékokat, állunk elébe, természetesen, hiszen tiszta a lelkiismeretem.
– S az elébe hogyan áll az ügyészég, hogy a Fidesz elszámoltatásra készül? A kormányváltást követően kivizsgáltatják az elmúlt nyolc év gyanús ügyeit.
– Nem akarom minősíteni a politikusok nyilatkozatait. Nagyon bízom abban, nincs másról szó, mint hogy egy kormányra készülő politikai erő képviselői beszélnek arról, milyen lépéseket terveznek, milyen erkölcsi, etikai, politikai felelősségre vonásra készülnek. Elképzelhetetlennek tartom, legalábbis, amíg én vagyok a legfőbb ügyész, hogy bármilyen politikai erő megmondja az ügyészségnek, mit kell csinálni. Akár tetszik egyeseknek, akár nem, az ügyészség független a politikától; az Alkotmány értelmében és de facto is független a kormányzattól. Természetesen úgy is lehet gondolkodni, mint az egyik neves közíró, aki arról értekezett: a jövő évi „várható választási eredményekre tekintettel arra készül az ügyészség, hogy kedvében járjon a Fidesznek”.
– Debreczeni Józsefről van szó?
– Nem mondok nevet, csak annyit, közíró. Bosszantott, mert anélkül, hogy engem ismerne, vagy az ügyészség munkáját igazán ismerné, veszi a bátorságot, és ilyen feltételezéseket fogalmaz meg. Szeretném, ha végre elhinné mindenki, nincs okom arra, hogy az új kurzusra készüljek. Mivel 2010 decemberében betöltöm a 70. életévem, megszűnik az ügyészi szolgálati viszonyom. A megválasztásom utáni első interjúban is azt mondtam, nekem nem kell piros pontokat gyűjteni. Van olyan legitimációm – a parlament kilencven valahány százalékos többséggel választott meg erre a tisztségre –, hogy ne kelljen senkinek a kedvében járnom, másfelől, a következő kormány idején már nem sokat fogok szolgálni, semmi okom tehát arra, hogy szívességeket tegyek. De ezt a kollégáimról sem feltételezem. Azért azt megjegyezném, ha valakinek tudomása van bűncselekményre utaló tényről, körülményről, megteheti a feljelentést most is. Miért kellene várnia a kormányváltásig?
– A politika próbál nyomást gyakorolni az ügyek menetére? Keresik Önt közvetlenül vagy közvetetten?
– Semmiféle erőszakos megkörnyékezést vagy befolyásolási törekvést nem tapasztaltam.
– S egyszerű érdeklődést?
– Az azért van. Sejteni lehet, mögöttük nem is mindig csak ártatlan kíváncsiság húzódik meg, annál kicsit mélyebb, de ezek elől ki tudtam térni.
– Nem szorosan érinti az ügyészséget, hogy több mint egy éve nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak (LB), mégis kérdezem: mennyire veszélyes ez a „fejnélküliség” az igazságszolgáltatásra nézve?
– Az élet nem állt meg. A közvélemény nemigen tudja, hogy az LB elnöke nem főnöke a többi bíróságnak, sem a bíráknak, csak a Legfelsőbb Bíróság dolgozóinak hivatali főnöke, az ítélkezési gyakorlatba azonban esetükben sem szólhat bele. A napi működésben nem okoz zavart a hiánya, ezzel együtt súlyosan sérül az igazságszolgáltatás tekintélye, szakmai presztízse. Ráadásul az egyik közjogi méltóságról van szó. Tarthatatlan állapot.
– Zuschlag-ügy, fővárosi VI. és VII. kerületi ingatlanpanamák, a dunaújvárosi ingatlanügy és még több szocialista politikust érintő nyomozást említhetnék. A szocialisták úgy érzik, ők kerültek célkeresztbe.
– Ez akkor merülhetne fel, ha az ügyészség felderítő szervezet lenne és magának kaparna ügyet, hogy akkor most mi nyomozunk. De mi feljelentésre és hivatali hatáskörben tudomásunkra jutott ügyekben járunk el. Tehát az ügyészség nem talál ki, nem kreál és nem indít ügyeket, sem MSZP-s, sem fideszes, sem független képviselő vagy önkormányzati tisztségviselő ellen. Ez a vád akkor állhatna meg, ha különböző pártállású személyek ellen kapnánk feljelentést, de mi csak a szocialisták ellen járnánk el. Tessék mutatni olyan ügyet, amelyet negligált az ügyészség, mert fideszes volt a feljelentett! Ilyen nincs. MSZP-s politikusok elleni feljelentéseket is utasítottunk el, mert nem találtunk bűncselekményre utaló adatot. És emeltünk vádat jobboldali kötődésű elkövetők ellen is, mert megalapozott volt a gyanú.
– Az azonban furcsa, hogy az elmúlt egy évben több olyan nagy port felvert ügyben szánta el magát nyomozásra a hatóság, amelyekről már évek óta tudott a nyilvánosság, mert számvevőszéki jelentésekben szerepelt, tényfeltáró cikkek témája volt. Hallani lehetett arról, hogy például Hunvald György VII. kerületi polgármester ügyében a rendőrség egyszer már vizsgálódott, aztán leállt a nyomozás, s tavaly az ügyészség felpörgette az eseményeket. Mitől függ, hogy aktákat nyitnak meg, aztán félreteszik, majd újra leporolják azokat?
– Az igaz, hogy a VII. kerületi ingatlaneladások miatti eljárás nem most indult a rendőrségnél. Azonban senki nem állította le, csak lassan haladtak előre. Nyomozgattak, de nem jutottak el a gyanúsításig. Az ügyészség elunva a lassú haladást, magához vonta az ügyet, ez törvényes joga. Más esetekben fokozott ügyészi felügyeletet jelentett be. Nehezen nyomozható esetekről van szó, amelyek szerteágazóak, s nem haladt úgy a nyomozás, ahogy kellett volna.
– A Sukoró melletti King City projekt kapcsán is az ügyészég nyomoz. Mi ennek az oka? S mit gondol arról, hogy maguk a politikusok suttogják, időnként a helyi hatalom is közbeavatkozik?
– Nem bocsátkoznék találgatásba. Sukoró kapcsán viszont hangsúlyozom, nem az történt, hogy az ügyészég elkezdett kutakodni. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az illetékes ügyészség vizsgálta az önkormányzati határozatok törvényességét, s szabálytalanságot talált. Ezek után értesítette a büntető szakági kollégáját. A Zuschlag-ügy sem úgy indult, hogy valaki feljelentette a politikust. A kiskunhalasi ügyészség alapítványi vizsgálatsorozatot tartott, s belebotlottak ebbe az alapítványba, ahol minden „szagos volt”.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/gazdasag/20090519/nem_diktalhat_politika/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-diktalhat-a-politika
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-05-21 00:00:00
|
[] |
[
"Ügyészség (intézmény)"
] |
[] |
[
"elfogultság"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)",
"Kaszinóváros - Sukoró",
"Zuschlag-ügy"
] |
9,238 |
A drágább pályázat futott be
|
A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordul a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. informatikai tenderén alulmaradt pályázó, amely jelenleg is működteti a kht.-hez tartozó négy egészségügyi intézmény medikai és vállalatirányítási rendszerét – értesült lapunk.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168302
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dragabb-palyazat-futott-be
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-19 00:00:00
|
[] |
[
"Vasútegészségügyi Kht."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika"
] |
[] |
|
9,239 |
Korruptsága elől öngyilkosságba menekült Dél-Korea exelnöke
|
Öngyilkos lett Roh Mu Hjon volt dél-koreai elnök; a korrupciós botrányba keveredett politikus szombaton levetette magát egy szikláról.
|
http://hirszerzo.hu/kulfold/109332_korruptsaga_elol_ongyilkossagba_menekult_de
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korruptsaga-elol-ongyilkossagba-menekult-del-korea-exelnoke
|
Hírszerző
|
world-news
|
2009-05-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-Korea"
] |
[] |
[] |
|
9,240 |
Újabb leleplezés a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében
|
Újabb leleplezést tett közzé szombati számában a The Daily Telegraph című brit lap a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében.
|
Újabb leleplezés a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében
Újabb leleplezést tett közzé szombati számában a The Daily Telegraph című brit lap a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében.
A lap szerint Jonathan Djanogly konzervatív politikus 77 ezer font (csaknem 25 millió forint) értékben számoltatta el magánbirtokára fordított kiadásait. A tory képviselő elszámolt további ötezer fontot a huntingdoni házában végzett felújításokra is. Nyílászárókat cseréltetett ki, s azzal indokolta költségtérítési igényét, hogy kénytelen volt a rendőrség tanácsára automata biztonsági ajtókat beszereltetni, mert állatvédő aktivisták fenyegetéseket intéztek a címére. (Az nem derül ki a jelentésből, hogy miért és mivel fenyegették az állatvédők.) Eddig több mint 200 alsóházi képviselőt érintett a vitatható, olykor egyértelműen hamis költségelszámolások ügye. Kivétel nélkül minden parlamenti párt belekeveredett az ügybe, amely válságos helyzetbe hozta az egész brit törvényhozó testületet.
Egy minapi felmérés szerint a britek többsége mielőbbi új választásokat akar a történtek után. A The Guardian című brit lap pénteki száma ismertette az ICM brit közvélemény-kutató intézet minapi felmérését, amely szerint a reprezentatív közvélemény-kutatásban megkérdezettek 66 százaléka mondta, hogy minél előbb új parlamenti választásokat kell kiírni.
A brit hadsereg egy különleges alakulatának egyik volt tisztje elmondta a The Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában, hogy közvetítőként segített a botrányos költségelszámolások ügyének kiszivárogtatásában. John Wick, a Különleges Légi Szolgálat (SAS) egykori tisztje, aki most biztonsági tanácsadóként működik egy magáncégnél, elmondta az interjúban, hogy ő juttatta el brit lapokhoz a botrányt kavaró kényes adatokat. Hangsúlyozta, hogy csupán közvetítő volt. Egy másik személytől kapott márciusban egy számítógép-merevlemezt, rajta a képviselők vitatott költségelszámolásainak részleteivel. Nem volt hajlandó megnevezni ezt a másik személyt, és arról sem nyilatkozott, hogy kapott-e pénzt a lapoktól a kényes információk átadásáért. Azt mondta, hogy a közérdeket tartotta szem előtt, amikor vállalakozott a közvetítésre.
|
https://hvg.hu/vilag/20090523_koltsegteritesi_botrany
|
https://web.archive.org/web/20231110125444/https://hvg.hu/vilag/20090523_koltsegteritesi_botrany
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ujabb-leleplezes-a-brit-alsohazi-elszamolasi-botrany-ugyeben
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,241 |
Volt kommandós leplezte le a brit törvényhozókat
|
A brit hadsereg legkeményebb elitalakulatának egyik volt terrorelhárító tisztje leplezte le a londoni parlament képviselőinek sokak szerint csalással felérő költség-visszatérítési ügyeit, amelyeknek nyilvánosságra kerülése az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányát robbantotta ki Nagy-Britanniában.
|
Volt kommandós leplezte le a brit törvényhozókat
A brit hadsereg legkeményebb elitalakulatának egyik volt terrorelhárító tisztje leplezte le a londoni parlament képviselőinek sokak szerint csalással felérő költség-visszatérítési ügyeit, amelyeknek nyilvánosságra kerülése az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányát robbantotta ki Nagy-Britanniában.
A The Daily Telegraph című vezető brit konzervatív napilap május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - gyakran milyen képtelen címeken vettek fel költségtérítéseket az elmúlt években.
A legmegdöbbentőbb hivatalos képviselői elszámolások között volt Sir Peter Viggers konzervatív törvényhozó visszatérítési igénye, amelyben szerepelt egy úszó kacsaház, 1645 fontos (520 ezer forintos) költséggel. A szerkezetet Sir Peter a birtokán lévő medencében helyezte el, az ott fürdőző vadkacsák számára.
A tory képviselő, akit II. Erzsébet királynő tavaly emelt lovagi rangra, három év alatt több mint 30 ezer font közpénzt igényelt vissza kertrendezés címén; ennek tételei között 28 tonna lótrágyát is feltüntetett. Elszámolta emellett szökőkútjának díszkivilágítását és karácsonyfadíszeit is. Egy másik tory honatya három vécéülőke, három turmixgép, három mikrohullámú sütő és tíz váltás ágynemű számláját nyújtotta be hivatalos képviselői költségként.
A korábban ismertetett tételek között szerepelt egyebek mellett helikopter-leszállóhely kialakítása, várárok-tisztítás, vagy nem létező lakáshitel visszaigénylése. Egyes esetekben hozzátartozók lakásait renováltatták közköltségen, és előfordult az is, hogy az állami pénzből felújított ingatlant a képviselő utóbb több százezer fontért eladta.
Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójának hatásaitól rettegő brit lakosság körében hatalmas felháborodást keltett az ügy, amely egyes jogi szakértői vélemények szerint felveti a csalás gyanúját. Sir Paul Stephenson, a Scotland Yard főparancsnoka a héten közölte: a rendőrség az ügyészséggel együtt vizsgálja, hogy történtek-e törvénysértések.
A The Daily Telegraph szombaton felfedte a leleplező riport értesüléseinek forrását, a brit hadsereg elit kommandós egységének, az SAS-nek egyik volt terrorelhárító tisztje személyében. John Wick jelenleg egy "magánhírszerzési" cég vezetője; vállalata egyebek mellett külföldön fogságban tartott túszok tárgyalásos úton történő kiszabadítására szakosodott.
Wick a szombati Telegraphnak elmondta, hogy március elején kapott egy telefonhívást "valakitől", aki azt mondta: négy évre visszamenőleg az összes alsóházi képviselő költségigénylési adatai nála vannak, lemezre másolva. Összesen négymillió adatról volt szó, és a telefonáló - akinek kilétét Wick nem fedte fel - azt kérdezte tőle: hajlandó-e a nyilvánosság elé tárni az ügyet.
A volt katonatiszt elmondta: a kiszivárogtató és a lemezen szereplő adatok alapos ellenőrzése után arra a következtetésre jutott, hogy az alsóházi képviselők "abszolút botrányos módon élnek vissza" a költségtérítési rendszer nyújtotta lehetőségekkel, és a közvéleménynek joga van tudni erről. Döntését megnehezítette, hogy ő maga a Konzervatív Párt aktív támogatója és adományozója, és több tory képviselő a barátja. Politikai kötődését azonban félretette, mert olyan botrányról van szó, amely a politikai színkép teljes egészére kiterjed.
Wick elmondta: nem a Telegraph volt az első újság, amelyet megkeresett. Az egyik - általa meg nem nevezett - lap "nem egészen érthető okokból" elutasította a közlést, egy másik néhány nevet meg akart vásárolni a listáról, egy harmadik pedig, amelynek egy kis "mintalemezt" átadtak tanulmányozásra, azonnal közölte a lemezen lévő részinformációt. Wick ez utóbbi esetet nem részletezte, de valószínűleg a Sunday Expressről van szó. A lap márciusban - meg nem nevetett forrásra hivatkozva - nyilvánosságra hozta, hogy Jacqui Smith belügyminiszter egyik tavalyi költségelszámolásán, amely tartalmazta a politikus kábeltévé-előfizetésének visszaigénylését is, szerepelt több fizetős pornófilm díja. Utóbb kiderült, hogy a filmeket Jacqui Smith férje nézte meg a miniszter távollétében, de az ügyből rendkívül kínos botrány kerekedett.
Wick végül eljutott a Telegraph szerkesztőségéhez, amely alaposan tanulmányozta a lemez tartalmát, és május elején úgy döntött: hozza a "dinamittal felérő" sztorit. Ami ezután következett, az az utóbbi évtizedek legsúlyosabb brit belpolitikai botrányává fajult, amelynek áldozatául esett - több magas rangú képviselő mellett - az alsóház elnöke, Michael Martin is, aki a héten bejelentette idő előtti távozását. Ilyesmi csaknem négyszáz éve nem fordult elő a brit parlament történetében.
A volt SAS-parancsnok "lábjegyzetként" megjegyezte: az egész ügy mutatja az adatbiztonság helyzetét a brit politikai élet legmagasabb szintjein, a birtokába jutott dokumentumok ugyanis nemhogy titkos, de még bizalmas minősítéssel sem voltak ellátva. Az adatokkal dolgozó parlamenti személyzetet Wick szerint valószínűleg nem vetették alá biztonsági vizsgálatnak, és soha nem ellenőrizték, hogy távozáskor mit visznek magukkal. Ez jelzésértékű arra nézve is, hogy a munkáspárti kormány milyen "felelőtlen" módon bánhat emberek millióinak adataival - tette hozzá.
Wick szavait alátámasztani látszanak az elmúlt időszak adatelvesztési ügyei. Másfél éve például súlyos belpolitikai botrányt kavart, amikor az adóhivatalból nyomtalanul eltűnt két lemez, amelyeken a gyermeknevelési pótlékban részesülő mindegyik brit család - összesen 25 millió brit állampolgár - összes személyes adata rajta volt, kódolás nélkül. A két adathordozó lemez a mai napig nem kerül elő.
|
https://hvg.hu/vilag/20090523_volt_kommandos_leleplezo
|
https://web.archive.org/web/20231224080010/https://hvg.hu/vilag/20090523_volt_kommandos_leleplezo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/volt-kommandos-leplezte-le-a-brit-torvenyhozokat
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,242 |
Teljes lakásfelújítás az adófizetők pénzén
|
Újabb részletek derültek ki a brit alsóházi képviselők már hetek óta tartó költségvetési botrányában, ezúttal egy teljes lakásfelújítás árát számolta el az egyik képviselő.
|
Újabb leleplezést tett közzé szombati számában a The Daily Telegraph című lap a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében. A lap szerint Jonathan Djanogly konzervatív politikus 77 ezer font (csaknem 25 millió forint) értékben számoltatta el magánbirtokára fordított kiadásait. A tory képviselő elszámolt további ötezer fontot a huntingdoni házában végzett felújításokra is. Nyílászárókat cseréltetett ki, és azzal indokolta költségtérítési igényét, hogy kénytelen volt a rendőrség tanácsára automata biztonsági ajtókat beszereltetni, mert állatvédő aktivisták fenyegetéseket intéztek a címére.
Eddig több mint 200 alsóházi képviselőt érintett a vitatható, olykor egyértelműen hamis költségelszámolások ügye. Kivétel nélkül minden parlamenti párt belekeveredett az ügybe, amely válságos helyzetbe hozta az egész brit törvényhozó testületet.
Egy korábbi felmérés szerint a britek többsége mielőbb új választásokat akar a történtek után. A The Guardian című brit lap pénteki száma ismertette az ICM brit közvélemény-kutató intézet minapi felmérését, amely szerint a reprezentatív közvélemény-kutatásban megkérdezettek 66 százaléka mondta, hogy minél előbb új parlamenti választásokat kell kiírni.
A brit hadsereg egy különleges alakulatának egyik volt tisztje elmondta a The Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában, hogy közvetítőként segített a botrányos költségelszámolások kiszivárogtatásában. John Wick, a Különleges Légi Szolgálat (SAS) egykori tisztje, aki most biztonsági tanácsadóként működik egy magáncégnél, elmondta az interjúban, hogy ő juttatta el brit lapokhoz a botrányt kavaró kényes adatokat, de hangsúlyozta, hogy csupán közvetítő volt.
Egy másik személytől kapott márciusban egy számítógép-merevlemezt, rajta a képviselők vitatott költségelszámolásainak részleteivel. Nem volt hajlandó megnevezni ezt a másik személyt, és arról sem nyilatkozott, hogy kapott-e pénzt a lapoktól a kényes információk átadásáért. Azt mondta, hogy a közérdeket tartotta szem előtt, amikor vállalakozott a közvetítésre.
|
https://index.hu/kulfold/2009/05/23/teljes_lakasfelujitas_az_adofizetok_penzen/
|
https://web.archive.org/web/20220123121904/https://index.hu/kulfold/2009/05/23/teljes_lakasfelujitas_az_adofizetok_penzen/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/teljes-lakasfelujitas-az-adofizetok-penzen
|
Index
|
eu-news
|
2009-05-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,243 |
Még nem rántják le a leplet a kaszinóvárosról
|
A kormány áprilisban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Sukoróra tervezett King’s Cityt. A gazdasági minisztérium és a helyi polgármester sokat vár a projekttől, munkahelyteremtésben bíznak.
|
Hétfőn zárult le a Pénzügyminisztérium (PM) első kategóriás kaszinó alapítására és működtetésére kiírt koncessziós pályázatának leadási határideje. A felhívás értelmében a Közép-Dunántúl régió adhat majd otthont 20 évig egy új kaszinónak, ha a nyertes meg tudja kötni végül a koncessziós szerződést a magyar állammal.
Egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra, hogy hány pályázati anyag érkezett, a törvény értelmében ezt csak a határidő lejárta után 90 nappal közölhetik, akkor azonban kiderül az is, ki a pályázat nyertese, közölte kérdésünkre a PM sajtóosztálya.
A tárca február 10-én írta ki a koncessziós pályázatot, fél évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlancseréről szóló szerződést írt alá egy magánszeméllyel. A magyar állam így egy Sukoró külterületén, a Velencei-tó partján lévő 70 hektáros ingatlanért két gyümölcsös tulajdonjogát szerezte meg, az egyik Albertirsán, a másik a Pilisen található.
A pilisi ingatlanról tudni kell azt is, hogy ezen a telken áthalad majd az M4-es autópálya, melynek építési engedélye 2007 januárjában lett jogerős, közölte kérdésünkre Száraz Gábor, az MNV kommunikációs irodavezetője. A csereszerződésről azt is elmondta, hogy előkészítése két hónapig tartott, amit okirattal is tudnak igazolni, az ingatlancsere pedig értékkülönbözet megfizetésével zajlott.
A sukorói 70 hektáros területet 1,1 milliárd forintra, míg a cserébe bevont két másik ingatlant együtt csaknem 800 millió forintra értékelte az a független értékbecslő, akit az MNV fél évvel korábban közbeszerzési eljárással választott ki.
Állami tulajdonú ingatlan lehet a kaszinókoncesszió nyertese
A csereszerződés 2008. július 30-i aláírása, illetve a PM koncessziós pályázata kiírásának időpontjai között nem véletlen az összefüggés. Mivel a koncessziós pályáztatások költségesek, a PM csak akkor ír ki új pályázatot, jelen esetben játékkaszinó alapítására, ha komoly érdeklődő jelenik meg, és van esély a beruházás megvalósulására, közölte a PM sajtóosztálya. Ilyen esetekben nem is feltétlenül csak egy jelentkező ad be pályázatot.
A sukorói ingatlan ugyanakkor még nem szállt át a csereügyletben résztvevő magánszemélyre, a tulajdonos jelenleg a magyar állam, a tulajdonosi jogokat az MNV gyakorolja (a tulajdonjog földhivatali bejegyzése tavaly december óta fel van függesztve).
A Fejér Megyei Főügyészség (FMF) az ügyben törvényességi vizsgálatot végzett, és a feltárt adatok alapján további vizsgálatot kezdeményezett a Pest Megyei Főügyészségnél. A vizsgálati jelentést eljutatták a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményeztek. Ezek mellett a székesfehérvári ügyészség nyomozást indított közokirat-hamisítás gyanújával.
Az ügyészség négy óvást nyújtott be
Az FMF az MNV és egy magánszemély közti ingatlancsere ügyében indított vizsgálatot, melynek eredményeként négy óvást nyújtott be, közölte kérdésünkre Várhomokiné Rabi Noémi ügyészségi szóvivő.
Az MNV telekátalakítási eljárást kezdeményezett, hogy a Velencei-tó partján kialakítsanak egy olyan sávot, ami később is állami tulajdon marad, azaz kimarad a csereügyletből. Az ügyben a gárdonyi jegyző járt el építésügyi hatóságként, azonban nem vonta be az illetékes természet- és tájvédelmi szakhatóságot (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - KKTVF). A gárdonyi jegyző szerintük szintén jogszabályt sértett, mikor a parti sáv megállapításában is döntést hozott.
A Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az ügyészség szerint szintén nem jogszerűen járt el, amikor a parti sávot nem az arra hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján vette nyilvántartásba. Vizsgálat indult a KKTVF-nél is, itt a parti sáv megállapításáról szóló határozat ellen nyújtott be óvást az ügyészség, mert az az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem volt alkalmas.
A főügyészség tehát indítványozta a jogszabálysértő határozatok hatályon kívül helyezését, és új eljárások indítását. Az érintett hatóságok ezt megtették, az új eljárások folyamatban vannak. Amint a jogerős határozatok megszületnek, és megtörténik a földhivatalnál a parti sávot érintő változások bejegyzése, szintén a földhivatal hatásköre lesz eldönteni, hogy a csereszerződésben foglalt tulajdonjogok változása nyilvántartásba vehető-e.
A főügyészség óvással élt egy, a csereügylettel összefüggő és a sukorói önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan eladásának ügyében is. Ebben az esetben az adásvételi szerződésben alaki hiányosságokat találtak, így azt alkalmatlannak tartják arra, hogy az alapján jegyezzék be a tulajdonjog változását. A földhivatal ezt elfogadta, a bejegyzési kérelmet elutasította.
Kiemelt beruházás, gyorsított engedélyezés
A fejlesztés így feltehetően az eljárások lezárultig akadozik, bár a kormány egy április 10-én született rendeletében kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította. (A Gyurcsány-kormány április 8-án tartotta utolsó ülését.)
Ennek lényege, hogy leegyszerűsítik a projektek előkészítésének menetét, valamint felgyorsítják az engedélyezési eljárásokat, hogy könnyebb legyen a hazai beruházók helyzete. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűbbek a területrendezési és településrendezési eljárások, az engedélyezésekkor hatékonyabb az együttműködés az érintett szakhatóságok között, illetve felgyorsulhat az építési engedély megszerzése.
A gazdasági tárca terjesztette be a javaslatot
„A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) azért terjesztette a kormány elé a King's City projekt kiemelt üggyé minősítését, mert az gazdasági szempontból fontos, komoly munkahelyteremtő hatással járó fejlesztési terv" – közölte kérdésünkre Rácz Krisztina, a tárca kommunikációs főosztályának vezetője.
A döntés körülményeiről a rendeletet beterjesztő NFGM azt mondta, hogy „stabil, megfelelő pénzügyi háttérrel és komoly nemzetközi referenciákkal rendelkező beruházói kör egy projektleírást nyújtott be, amely ismerteti a projektet és a fontosabb üzleti adatokat, számokat".
Rácz Krisztina arról tájékoztatott - más, a beruházásról nyilatkozó állami vezetőkkel összhangban -, hogy a beruházás csaknem 2000-2500 ember részére teremthet új munkahelyet. Szerinte a tervezett szórakoztató és vendéglátó létesítmények befogadóképessége, a várható érdeklődés és turistaforgalom miatt valóban indokolt lehet ilyen mértékű munkavállalói tömeg alkalmazása. A beruházástól azt várják, hogy javuljon a foglalkoztatottság a gárdonyi és az azt körülvevő kistérségekben.
Sukoró polgármestere fogadókész
A kormány mellett Molnár Gábor, Sukoró polgármestere is nyitottnak tűnik a fejlesztésre. Azt mondta, Moszkvától Lisszabonig nincs olyan polgármester, aki ne tárgyalna a világ legbefolyásosabb fejlesztőjével. Felsorolta Ronald S. Lauder, Joav Blum, illetve Fred H. Langhammer nevét.
Molnár Gábor azt mondta, hogy a befektetői csoport június végére konkrét tervet ígért, addig azonban nem tud bővebben nyilatkozni a témában, mert ő sem ismeri a részleteket. Annyit azért elmondott, hogy a tervek ismeretében meg kell vizsgálni, sérül-e bárkinek az érdeke, illetve hogy szükség van-e a rendezési terv módosítására.
A polgármester február közepén ennél részletesebben fejtette ki véleményét Sukoró hivatalos honlapján. Molnár itt arról ír, hogy a 70 hektáros ingatlan földcserével és értékegyeztetéses kifizetéssel egy izraeli üzletember tulajdonába került. A beruházó, mivel a területen fejlesztést tervez, felvette a kapcsolatot az önkormányzattal és a képviselőtestülettel, hogy a fejlesztés irányairól egyeztessen.
A polgármester szerint, ha megvalósul a beruházás, „napi szinten is több milliós nagyságrendű bevételekre lehet számítani", így reálisnak tartja a helyi adók rendszerének újragondolását.
Ellentétek a megye és a település között
Molnár Gábor emellett bírálja Balsay Istvánt, a Fejér megyei közgyűlés alelnökét, aki szerinte szélsőjobboldali aktivistákat is mozgósított a beruházás elleni tiltakozásokhoz. A két politikus közti ellentét oka nyilvánvaló, míg Sukoró polgármestere fogadókész a beruházásra, Balsay István határozottan elutasítja azt, mivel a háttérben spekulációt sejt, illetve a projekt megvalósulását károsnak tartja a környezetre.
A fideszes Balsay István - pártja véleményével összhangban - úgy látja, hogy az eddigi vizsgálatok és az ügyészség megállapításai alapján a kormány, az MNV és Sukoró polgármestere szerevezetten úgy formálták a terület szerkezeti tervét, hogy közben nem vették figyelembe a környezet, illetve a víz védelmét.
Kifejtette, hogy a 70 hektáros ingatlan magterület, azaz a kiemelkedő természetvédelmi értéket jelentő ökoszisztéma közvetlen megóvását szolgálja, így fokozottan védett természeti terület. Emellett Sukoró az országosan védett tájképi környezet része, illetve Pákozddal és a Velencei-hegységgel együtt Natura 2000 védelem alá esik. Megjegyezte azt is, hogy a terület közvetlen közelében madárrezervátum található.
A Fejér megyei közgyűlés alelnöke hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem járul hozzá ahhoz, hogy a sukorói rendezési tervet úgy módosítsák, hogy a terület 30-40 százalékosan beépíthető legyen, azaz megvalósuljon egy fedett város.
Választ várnak kormánytól, állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól
A jobboldali többségű Fejér megyei közgyűlés el is fogadott egy április 30-án beterjesztett határozati javaslatot, melyben azt kifogásolja, hogy a kormány úgy nyilvánította a King's Cityt kiemelt jelentőségű beruházássá, hogy a döntéshozatalba nem vonta be a megyei önkormányzatot. Ezért felszólították a kormányt, hogy 30 napon belül indokolja meg, hogy a megyei önkormányzat miért nem gyakorolhatta az Alkotmányban és a jogalkotásról szóló törvényben foglalt jogait, illetve hogy mi alapján született meg a projekt kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet.
Tájékoztatást kértek arról is, hogy a kormány miért támogat Sukorón olyan terület-felhasználást, ami ellentétes az Alkotmánybíróság egy határozatával (3/1997 I.22.). Ez azt mondja ki, hogy a települési rendezési tervek nem jelentik mechanikusan a megyei rendezési tervet, azaz Sukoró rendezési tervének kialakításakor figyelembe kell venni a megye szempontjait.
Bajnai gazdasági miniszterként a beépítést támogatta
Bajnai Gordon miniszterelnök, egy 2008. december 31-én, akkor még gazdasági miniszterként írt levelében egyébként pont amellett érvelt, hogy a megyei rendezési terv úgy készüljön, hogy lehetővé tegye a 70 hektáros ingatlan beépíthetőségét. Azt írta, hogy a megyei önkormányzat elvben nemet mondhat erre, de ebben az esetben számolnia kell a következményekkel, így például egy esetleges kártalanítás kifizetésével.
Balsay István azt mondta, hogy a megyei önkormányzat Alkotmánybírósághoz fordult, mert a projekt egyelőre csak ígéret, nem rendezett az ingatlan tulajdonjoga, nincsenek még engedélyezett tervek, így ha a testületnek olyan értelmű állásfoglalása születik, az megakadályozhatja a King's City megvalósulását kártérítés fizetése nélkül.
Azt mondta, hogy az állam nem járulhat hozzá ahhoz, hogy egy olcsón megszerzett földterület felértékelésével, majd többszörös áron való továbbadásával tönkremenjen a Velencei-tó és környéke.
A zöldombudsman is vizsgálódik
Hasonlóan vélekednek a helyi lakosok is, a sukorói civileket tömörítő Angelika Egyesület még március végén fordult Fülöp Andráshoz, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához, hogy indítson vizsgálatot a beruházás ügyében. Az ombudsmani hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vizsgálat elindult, még tart, eredményeket egyelőre azonban nem közölnek.
Fa Nándor, aki szintén sukorói lakos, úgy véli, semmiféle beruházás nem valósul majd meg, a legprimitívebb telekspekulációt sejti a háttérben. Kifejtette, hogy ez az ingatlan legalább 7 milliárd forintot ér, de akár ennél többet is, ha kiparcellázzák és villanegyedet akarnak ide építeni.
„Az a borzasztó, hogy semmit nem tudunk az ügyről" – fogalmazott Varga Gábor, a Gaja Környezetvédelmi Egyesület (a Levegő Munkacsoport tagszervezete) elnöke. Mozgósítjuk a témában Magyarország összes létező, jelentős környezetvédő szervezetét, talpra ugrasztjuk őket, és mindenki bejelentkezik a gárdonyi építési irodához, hogy folyamatosan jelen legyünk. Kialakuljon egy olyan párbeszéd, amely a jóvátehetetlent valahogyan megelőzi, vagy legalábbis a károkat mérsékli.
Nem látszik világosan
Sok konkrétum a tervezett beruházásról valóban derült még ki, bár körbejárt sokaknál egy számos fénymásolaton átesett, projekttervre hasonlító dokumentum. Úgy tudjuk, ez a projektterv egy korábbi, kiszivárogtatott változata, így a benne szereplő adatok nem mindegyike tekinthető véglegesnek.
A korábbi tervek tehát arról szóltak, hogy a King's City egy hétvégi központ, termálfürdő, 3000 szobás szálloda, konferenciaközpont, koncertterem, vízi park, akvárium, olimpiai korcsolyapálya, golfpálya, lovaglópálya és kaszinó megépítését jelenti.
A fejlesztés hátterében a Ronald S. Lauder milliárdos amerikai üzletember áll, megemlítik továbbá Joav Blum izraeli befektetőt, Fred H. Langhammert, illetve Icak Fishert.
A dokumentum tartalmaz látványterveket is, azonban a minőség miatt ezekből csak fekete foltok láthatóak, érdemi információ nem derül ki. Azt írják, hogy az első kapavágás 2009 második negyedévében várható, a kapunyitást pedig 2011. június 15-re tervezik.
A teljes beruházás költségvetése 1,1 milliárd euró, ami az aktuális árfolyam szerint csaknem 350 milliárd forint, ez magába foglalja a vételárat, az építkezést és az egyéb járulékos költségeket. A dokumentum szerint a látogatók száma évente várhatóan eléri az 5,1 millió főt.
„A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát – a rómaiakat, hunokat, tatárokat, vikingeket, valamint különböző európai királyi dinasztiákat. A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is" – részletezi a dokumentum a központ profilját.
A beruházókat szintén megkerestük kérdéseinkkel, de mivel nem tartózkodnak Magyarországon, a válaszok egyelőre váratnak magukra.
|
https://index.hu/belfold/2009/05/24/meg_nem_rantjak_le_a_leplet_a_kaszinovarosrol/
|
https://web.archive.org/web/20231113081921/https://index.hu/belfold/2009/05/24/meg_nem_rantjak_le_a_leplet_a_kaszinovarosrol/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-nem-rantjak-le-a-leplet-a-kaszinovarosrol
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-24 00:00:00
|
[] |
[
"King's City"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"engedély",
"környezetvédelem"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
9,244 |
Öngyilkos lett a volt dél-koreai államfő
|
Szombat reggel szülőfalujának közelében levetette magát egy sziklafalról Ro Mu Hjon, a Korea Köztársaság tavaly leköszönt elnöke. A politikus családjának ügyvédje megerősítette, hogy öngyilkosság történt, a helyi sajtó rövid búcsúlevelét is bemutatta.
|
A politikus családjának ügyvédje megerősítette, hogy öngyilkosság történt, a helyi sajtó rövid búcsúlevelét is bemutatta.
Ro Mu Hjon a Koreai Köztársaság második balközép irányultságú államfője volt, aki 2003-ban vette át az ország irányítását a béke Nobel-díjas Kim De Dzsungtól. Ro 1946-ban született a félsziget délkeleti részén lévő Kimhe város közelében. A katonai diktatúra időszakában védőügyvédként dolgozott: részt vett az államellenes szervezkedés vádjával letartóztatott diákok védelmében, majd 1987 tavaszán a demokráciát és közvetlen elnökválasztást követelő megmozdulások egyik vezetője lett.
Már elnökké választását megelőzően folyamatos támadások érték a katonai diktatúra politikai örökösének tekinthető konzervatív oldal részéről: az egyik fő kifogás ellene az volt, hogy apósa még a koreai háború idején részt vett egy kommunista szervezkedésben. 2004 márciusában a dél-koreai belpolitika első bizalmatlansági indítványát kezdeményezték ellene, amellyel fel is függesztették jogai gyakorlásában. Az alkotmánybíróság döntése értelmében végülis hivatalában maradhatott, de a konzervatív oldal soha nem akarta elfogadni az ország elsőszámú vezetőjének.
Hivatali évei során főként a békülékeny Korea-közi politikáját kritizálták, ugyanis a perspektivikusan fejlődő közös gazdasági projektek ellenére a KNDK újraindította nukleáris programját és folytatta rakétakísérleteit. Ennek következtében több baloldali szavazó is kezdte értelmetlennek gondolni az együttműködési politikát.
A konzervatív Ri Mjong Bak tavalyi elnökké választása elsősorban a Korea-közi viszonyokban éreztette hatását: az eddig elért eredmények visszafejlődnek, és a retorika is visszatért a kilencvenes évek szintjére. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a Yonhap hírügynökség értesülései szerint a KNDK-ban kivégezték azt a magas rangú pártfunkcionáriust, aki az elmúlt években a déli kapcsolatokért volt felelős. A hivatalosan szintén korrupcióval vádolt Csve Szüng Csol volt Ro Mu Hjon elnök 2007 októberi phenjani látogatásának megszervezője.
A leköszönt államfő ellen a szöuli ügyészség azért kezdeményezett vizsgálatot, mert olyan állítások láttak napvilágot, hogy hivatali ideje során több mint 6 millió dollárt kapott egy üzletembertől, aki a politikus családtagjainak utalta át az összeget. A konzervatív oldal által kezdeményezett vizsgálat nem első alkalommal vezet tragédiához. 2003 tavaszán egy hasonló kampány következtében az észak-koreai tőkebefektetéseket koordináló Hyundai Asan vállalat vezérigazgatója menekült az öngyilkosságba. A konzervatív sajtó ugyanis kiderítette róla, hogy a Korea-közi kapcsolatok sikeres fejlődése érdekében titkos átutalásokkal fokozta a phenjani vezetés tárgyalókészségét.
Alkalmi emlékoltár Ro Mu Hjon tiszteletére Szöul egyik központi utcáján
|
http://nol.hu/kulfold/nem_baleset_volt__ongyilkos_lett_a_volt_del-koreai_elnok_-334124
|
https://web.archive.org/web/20090527141557/http://nol.hu/kulfold/nem_baleset_volt__ongyilkos_lett_a_volt_del-koreai_elnok_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/ongyilkos-lett-a-volt-del-koreai-allamfo
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2009-05-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-Korea"
] |
[] |
[] |
9,245 |
Napról napra dagad a brit alsóházi képviselők botránya
|
A britek kétharmada új választást akar az alsóházi képviselők költségtérítési botránya miatt - derül ki egy brit közvélemény-kutató intézet felméréséből.
|
http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=271966
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/naprol-napra-dagad-a-brit-alsohazi-kepviselok-botranya
|
HírTv
|
eu-news
|
2009-05-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
|
9,246 |
Sáros lehet az ÖVP-listavezető a Strabag-balhéban?
|
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) európai parlamenti listavezetője és a Strabag építőipari konszern elleni korrupciós vádakban érintett cég kapcsolatát firtatja.
|
A Profil vasárnap megjelent számában felidézi, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Zöldek Ernst Strasser vállalkozói tevékenységét összeegyeztethetetlennek tartják európai parlamenti képviselőjelöltségével, majd azzal folytatja: Ernst Strasser két üzleti partnerének "előélete" jelenleg is foglalkoztatja a bécsi korrupció ellenes ügyészséget és a budapesti ügyészséget.
A magazin értesülése szerint a konzervatív politikus, volt belügyminiszter társtulajdonosa a ZSA Strategy Consultants GmbH nevű, Bécsben bejegyzett vállalatnak, ez pedig jogutódja annak az Eurocontact csoportnak, amelyen keresztül az osztrák építőipari konszern állítólag adományokat folyósított magyarországi pártoknak üzleti előnyszerzés céljából. Az Eurocontact tulajdonosaiként számon tartott Alexander Zach és a magyar származású Zoltan Aczel elleni, törvénytelen pártfinanszírozással kapcsolatos vádak először a 2006-os, majd az előre hozott 2008-as ausztriai választás kampányidőszakában merültek fel a sajtóban.
Zach a választásokon részt vevő Liberális Fórum (LIF) elnöke volt, de az ellene felmerült gyanúk miatt 2008 októberében kénytelen volt lemondani erről a tisztségéről.
A magazin furcsállja, hogy a "mindössze három alkalmazottat foglalkoztató" Eurocontact 2006-ban 19 millió, 2007-ben 12 millió euró forgalmat bonyolított, miközben a Boston Consulting Group - amelyet az egyik legnagyobb magyarországi tanácsadó cégként említ - több tucat alkalmazottal évi négymillió eurós forgalmat könyvel el. Ugyanakkor azt is megjegyzi a Profil, hogy az ügyészségi nyomozás a 2005 előtti időszakra vonatkozik, és hogy Strassert csak 2007. február 17-i dátummal jegyezték be ZSA GmbH társtulajdonosaként. Mindezzel kapcsolatban a politikus vasárnap délelőtt az ORF politikai műsorának vendégeként elmondta: a cég működését már korábban felfüggesztették, "mert meg akarja várni, hogy tisztázódjanak a vádak".
Hozzátette azt is: üzletfelei vétlennek mondják magukat, és amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik, ő maga hisz nekik. Ernst Strasser a lappal ügyvédje útján azt is közölte: a ZSA GmbH-ban birtokolt tulajdonrésze útján semmiféle magyarországi üzleti kapcsolata nem volt, és nem állt üzleti kapcsolatban a Strabaggal sem.
Zoltan Aczel a lap kérdésére cáfolta, hogy tanácsadói tevékenysége akár a cikkben említett M6-os autópálya, akár más beruházás ügyében pártfinanszírozással lenne összefüggésben. A kérdésfeltevést "tendenciózusnak és megalapozatlan állításokat tartalmazónak" minősítette.
|
https://www.ma.hu/uzlet/46328/Saros_lehet_az_OVPlistavezeto_a_Strabagbalheban
|
https://web.archive.org/web/20090527101305/http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/46328/1/gazdasag/Saros_lehet_az_OVPlistavezeto_a_Strabagbalheban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/saros-lehet-az-ovp-listavezeto-a-strabag-balheban
|
ma.hu
|
eu-news
|
2009-05-24 00:00:00
|
[
"Aczél Zoltán",
"Ernst Strasser",
"Zach Alexander"
] |
[
"Boston Consulting Group",
"Eurocontact Kft.",
"Strabag"
] |
[
"Ausztria"
] |
[
"pártfinanszírozás",
"autópálya",
"pályázat",
"tanácsadás"
] |
[] |
9,247 |
Már a bukást követő időkre hizlalják a párt holdudvarát
|
Újabb zsíros megbízásokkal gyarapodott közpénzből az MSZP holdudvara- értesült lapunk.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168662
|
https://web.archive.org/web/20090527053133/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168662
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-bukast-koveto-idokre-hizlaljak-a-part-holdudvarat
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-22 00:00:00
|
[
"Dóra Ottó",
"Szabados Tamás"
] |
[
"Lillus Work",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Telkes Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"tanácsadás",
"klientúra"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.