news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
9,348 |
Lebukott Bajnai, ha nem vall is
|
Élénk kormányzati mozgást indított el a Magyar Nemzetben Klánok és klónok címmel nemrégiben megjelent cikksorozat.
|
2009.06.12. 22:00
Élénk kormányzati mozgást indított el a Magyar Nemzetben Klánok és klónok címmel nemrégiben megjelent cikksorozat. A parlamentben a korábban adótanácsadással foglalkozó Oszkó Péter pénzügyminiszter sietett Bajnai Gordon segítségére, ahol egy nem létező jogszabályra való hivatkozással próbálta kihúzni a slamasztikából a kormányfőt. Pár nappal később a Magyar Távirati Iroda példátlanul hosszú, nyolcrészes sorozatban ismertette a Kormányszóvivői Iroda mellébeszélését Bajnai ügyeiben. Szollár Domokos kormányszóvivő pedig megakadályozta, hogy lapunk nyilvános sajtótájékoztatókon kérdést tegyen fel a magyar társadalom érdeklődését méltán felkeltő, a miniszterelnököt kínosan érintő cégügyekben. Mai cikkünk egy eddig nem említett, ugyancsak Bajnai Gordonhoz köthető offshore céggel és adóelkerülési példájával ismerteti meg az olvasókat.
Mint azt korábban megírtuk, Bajnai Gordon a ciprusi Fleminghouse elnevezésű társaság volt igazgatójaként kulcsszerepet játszott a szerverhotelként működő Dataplex Kft. eladásával kapcsolatos botránysorozatban. A Fleminghouse a Dataplexet megszerző, majd azt fél éven belül hárommilliárdos haszonnal továbbadó három ciprusi offshore cég egyike volt. A vétel és eladás közötti néhány hónapban a Dataplex nagy értékű állami megrendelésekhez jutott, többek között Kóka János (SZDSZ) akkori gazdasági miniszter által felügyelt állami cégektől. A ciprusi offshore társaságok közbeiktatásával a vételár-különbözetből adódó adófizetési kötelezettséget tudta elkerülni a Bajnai vezette Wallis-csoport. Az ügyben hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával folyik nyomozás, de az eljárást – a ciprusi hatóságoktól megkért adatok megérkezéséig – az ügyészség felfüggesztette. A miniszterelnök az érintettsége kapcsán kirobbant botrányban rendre azzal védekezik, hogy a Fleminghouse nem tekinthető offshore cégnek, mivel a sziget az Európai Unió tagja, és a társaság tulajdonosa sem ismeretlen, hiszen a ciprusi cég – mint az a Wallis Zrt. mérlegéből is kitűnik – a Wallis cégcsoporthoz tartozik.
Bár szakértői nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy egy uniós, illetve egy unión kívüli adóparadicsom működése gyakorlatilag azonos, Bajnainak erről más a véleménye. A miniszterelnök szerint kizárólag akkor és csak akkor beszélhetünk offshore társaságról, ha a cég nem uniós országban jött létre, és tulajdonosai elrejtőznek a hatóságok szeme elől.
Az ilyen offshore társaság adóelkerülési tevékenységét a Bajnai-kormány elítélendő, Magyarországra nézve káros magatartásnak tartja, és a 2010. évi adótörvényekben minden lehetséges eszközzel üldözni kívánja. A hangzatos kormányzati látszatkijelentéssel az a nagy probléma, hogy a kormányfőnek önmagán kellene kezdenie az offshore-ok elleni harcot. Bajnai ugyanis nemcsak a Fleminghouse Ltd.-nek, hanem egy másik, saját véleménye szerint is klasszikus offshore-nak minősülő társaságnak volt az igazgatója. A történet a következő.
A Bajnai tulajdonában és vezetése alatt álló Wallis Zrt. 2000-ben létrehozta a Well-Invest 2000 Kft.-t, amely azután megszerezte az anyacég Wallis Zrt. 1 db osztalékelsőbbségi részvényét. Ez azt eredményezte, hogy a Wallis nyereségéből 2003–2005 között kizárólag a Well-Invest Kft. kapott több milliárd forint osztalékot. A Well-Investnek megalakulásától kezdve egyetlen alkalmazottja volt. Többre persze nem is volt szükség, mivel a cég tevékenységet nem végzett, 2000–2006 között 0 forint árbevételt produkált. Az egyetlen munkavállaló munkaköri kötelessége a Wallisból érkező milliárdos osztalék „vagyonkezelése” volt. A lehető legkevesebb adófizetést eredményező vagyonkezeléshez azonban szükség volt egy offshore társaságra is. 2002-ben, két évvel Ciprus uniós csatlakozását megelőzően a Wallis létrehozott egy ciprusi offshore céget, a Wallis European Management Service-t (WEMS). A WEMS a cégcsoport tagjaként szerepelt a magyar Wallis 2002. évi mérlegében. 2003-tól azonban a ciprusi cég eltűnik a Wallis könyveiből, már nem jelenik meg az érdekeltségébe tartozó társaságként, tulajdonosai ismeretlen részvényesek lesznek. Ugyanakkor az offshore cég változatlanul megtartja és ma is viseli a Wallis European nevet, amiből az következik, hogy ismeretlen tulajdonosai kapcsolatban állhatnak a magyarországi Wallisszal. Nem véletlen az sem, hogy az akkor még unión kívüli szigeten létesített WEMS tulajdonosai 2003-ban kívántak eltűnni a nyilvánosság szeme elől. Az offshore társaság ugyanis ebben az évben a Wallisból osztalékot szivattyúzó Well-Invest tulajdonosává vált. A Wallis Zrt.-ből 2003–2005 között a Well-Invest Kft.-n keresztül összesen 3,4 milliárd forint vándorolt a ciprusi adóparadicsomba.
A Wallis, a Well-Invest és a ciprusi offshore cég ismeretlen tulajdonosai között egyetlen személy az összekötő kapocs: hazánk jelenlegi miniszterelnöke, Bajnai Gordon. Bajnai az unión kívüli ciprusi adóparadicsomban létesített, ismeretlen tulajdonosi körrel bíró offshore társaság igazgatója volt. Vezetésével a ciprusi offshore 2003-ban 1,3 milliárd forint nyereséget vitt ki Magyarországról. 2004-ben további 1,3 milliárddal, 2005-ben pedig 600 millióval lettek gazdagabbak a ciprusi cég mögötti részvényesek.
Tudni kell, hogy egy adott cégláncolat végén nem állhat más, csak magánszemély. Ha a cégcsoportot tulajdonló emberek itthon veszik ki a társaságokban képződött nyereséget, akkor rendkívül magas osztalékadót kell fizetniük az államnak. Abban az esetben, ha a céglánc végén álló offshore társaságba terelik a cégcsoport nyereségének nagy részét, akkor az osztalékra vágyó magánszemély tulajdonosok az itthoninál sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Ugyanis elkerülik a hazai osztalékadó-fizetést. A Bajnai által vezetett offshore WEMS ismeretlen tulajdonosai a Wallis-cégcsoportot akkoriban uraló magánszemélyekkel, köztük a jelenlegi miniszterelnökkel is azonosak lehetnek.
A ciprusi WEMS vélhetően magyar részvényesei a magyarországi több száz milliós osztalékadó-fizetési kötelezettség elkerülésével juthattak és juthatnak hozzá a Wallisból származó többmilliárdos nyereséghez.
Dokumentumokkal bizonyítható tehát, hogy hazánk jelenlegi miniszterelnöke egy unión kívüli országban létrehozott és működő, ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore társaság igazgatója volt, amely Bajnai irányításával milliárdos vagyont menekíthetett ki az adóparadicsomba. Ha mindez igaz, akkor itt is egy olyan esetről van szó, amikor a sokak által legálisnak mondott offshore technikát adócsalásra használják fel. Ez pedig hazánkban is az egyik legsúlyosabb gazdasági bűncselekmény. Ilyenkor a magyar nyomozóhatóságnak el kell számoltatnia az offshore cég vezető tisztségviselőjét – esetünkben éppen Magyarország jelenlegi miniszterelnökét –, hogy nevezze meg a társaság tényleges tulajdonosait.
Ebben a helyzetben talán még Bajnaitól sem várható el, hogy saját magát üldözze, és az általa vezetett offshore cégre sújtson le a törvény minden szigorával, de az igen, hogy haladéktalanul mondjon le kormányfői tisztségéről. A miniszterelnöknek a saját maga által állított – nem éppen magas – erkölcsi mérce alapján is távoznia kell posztjáról. Bajnai nemcsak az ország lakossága előtt, de saját elvárásai szerint is megbukott.
A jogszabály. A társasági adóról, illetve az adózás rendjéről szóló törvény kimondja: „Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.”
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/06/lebukott-bajnai-ha-nem-vall-is-2
|
https://web.archive.org/web/20100420101729/http://mno.hu/portal/640716
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lebukott-bajnai-ha-nem-vall-is
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Dataplex",
"Fleminghouse Investments",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"informatika"
] |
[] |
9,349 |
Vesztegetés miatt nyomoznak a BKV-szerződések ügyében
|
23 céggel, köztük betéti társaságokkal, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV szeptember óta.
|
Vesztegetés miatt nyomoznak a BKV-szerződések ügyében
MTI
2009-06-03 07:15
23 céggel, köztük betéti társaságokkal, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV szeptember óta.
hirdetés
Már vesztegetés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi fősztálya a BKV tanácsadói szerződéseinek ügyében - adta hírül a Népszava szerdán. A BRFK ismeretlen tettes ellen nyomoz, de az eljárás jelenlegi szakaszában több információt nem közölnek.
A közlekedési cég különféle szerződései ügyében április végén kezdett nyomozásba a VII. kerületi rendőrkapitányság állampolgári bejelentés alapján, akkor még hűtlen kezelés gyanújával.
Április végén indult nyomozás az Index hírportál egyik cikke, majd egy erre alapozott állampolgári bejelentés nyomán.
Az Index birtokába került dokumentum szerint összesen 23 céggel, köztük betéti társaságokkal, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV szeptember óta; a szerződések összértéke meghaladja a százmillió forintot.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/110538_vesztegetes_miatt_nyomoznak_a_bkvszerzodese
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-miatt-nyomoznak-a-bkv-szerzodesek-ugyeben
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,350 |
Fekete pénzek a kampányban - "nincs erkölcsi tartása a pártoknak"
|
Valószínűleg nagy botrányok kellenek ahhoz, hogy átláthatóak legyenek a pártok kampánykiadásai - mondta Tóth Zoltán,az Európai Választási Szakértők Szövetségének főtitkára.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/110547_fekete_penzek_a_kampanyban_nincs_erkolcsi_t
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fekete-penzek-a-kampanyban-nincs-erkolcsi-tartasa-a-partoknak
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
|
9,351 |
Bírók és káderek
|
A magyar jogalkalmazás egyik legfőbb baja, hogy súlyos autoriter hagyományokat őriz. Ezt az örökséget még meg is erősítette az igazságszolgáltatási reform.
|
Van egy amerikai kifejezés, packing the court, amit arra a politikai szándékra szokták használni, amellyel a legmagasabb bírói testületek ideológiai összetételét kívánják módosítani. Magyarországon azonban a politikai szándékok rejtettebb csatornákon áramolnak be a formálisan pártatlan és független testületekbe.
A Legfelsőbb Bíróság elnökének és a Legfőbb Ügyésznek a megválasztása számít politikai jellegűnek, ennek megfelelően legtöbbször tükrözi is a hazai politikai kultúra állapotát. Az eredmény aztán hosszú távon befolyásolja a rendszer működését. Sok sikertelen próbálkozás és szánalmas kifogás után ismét a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása van napirenden. Szeretném érzékeltetni, hogy a politikai elem nem a jelölt személyében rejlik. A vitának arról kellene folynia: mit tegyünk azért, hogy a magyar igazságszolgáltatás közeledni kezdjen a modernebb európai jogállamokéhoz.
Szinte már minden érv elhangzott azzal kapcsolatban, hogy miért kell a Legfelsőbb Bíróság élére minél előbb elnököt választani, félő azonban, hogy sok véleményformáló, sőt döntéshozó még mindig nem érti, milyen tétek vannak az asztalon. Mértékadó lapok értik félre a helyzetet, amikor a hatékonyság emelkedését a befejezett perek számának növekedésével azonosítják és ebből azt a következtetést vonják le, hogy parlament által választott vezető nélkül is javul a helyzet.
Nem javul. A jelenlegi bírósági igazgatás strukturális okok miatt képtelen jobban működni, viszont nagy energiákkal igyekszik védeni állásait. Ezzel a nepotizmust, a felelőtlenséget, az átláthatatlanságot és a függetlenséget veszélyeztető csatornák kiépülését. A politikai környezet pedig egyre jobban megfelel a provinciális gyakorlatnak, a közvélemény elfásult, kit érdekel már egy kis korrupció, hatalmi visszaélés, vagy pláne a nem hatékony működés. A felháborodás hiánya veszélyezteti a válságból való kilépés esélyeit.
A köztársasági elnök, aki többször kifejezte nemtetszését a bíróságok működésével kapcsolatban, ami legélesebben a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölési folyamataiban nyilvánult meg, ismét a volt strasbourgi bírót, Baka Andrást kínálja a frakcióknak. Nincs már ugyanis "belső" jelölt, aki képes lenne kiverekedni magát a bírósági szervezet érdekköreiből, kiemelkedni a színvonaltalanság konszenzusából és az elvtelen alkuk világából. Talán valaki félig kívülről.
A siker még így is kétséges, hiszen, ha a jelölt most végre meg is kapja a képviselők kétharmadának szavazatait, a változásokhoz a bíróságokra vonatkozó törvények lényeges módosítása is szükséges. De ettől függetlenül is: a korlátozott függetlenség és igazgatási felelőtlenség hagyományában megposhadt mocsár lecsapolásához csak bíróságon belüli erőkre támaszkodva lehet hozzákezdeni. Kérdés, mekkora erőt képviselnek azok a jogalkalmazók, akik felháborodnak vezetőik tehetetlenségén, az igazgatás korlátoltságán, elvtelenségén. Akik szeretnék magukat autonóm, elmélyült jogállami értelmezést végző bíróknak érezni. Minél tovább működik jelenlegi formájában a bíróságok igazgatása, annál kevesebb marad ebből az igényből, mert egyelőre minden ez ellen hat.
A magyar jogalkalmazás egyik legfőbb baja, hogy akárcsak a többi posztkommunista államban, súlyos autoriter hagyományokat őriz. Ezt az örökséget hazánkban még meg is erősítette az igazságszolgáltatási reform, éppúgy, mint az ügyészség érintetlenül hagyott alkotmányjogi státusa. E hagyomány megjelenési formái: az alkotmányos elvek értelmezésétől való menekülés, a Legfelsőbb Bíróság korlátlan értelmező hatalma, a bíró szervezeti kiszolgáltatottsága stb. A tekintélyelvű szervezeti kultúra lehet az oka a jogalkalmazói előítéleteknek, a nyilvánosság iránti ellenszenvnek, a változásoktól való félelemnek. Ez magyarázza azt is, miért szavazzák meg gond nélkül újra és újra a nyilvánvalóan alkalmatlan vezetőiket. Így lehet vezető hosszú éveken át olyasvalaki, aki többször bizonyította teljes alkalmatlanságát, vagy aki nyíltan pártpolitikai propagandát folytat.
Mások mellett magam is többször leírtam és részletesen alátámasztottam, milyen veszélyeket rejt a jelenlegi szervezeti felállás, s milyen politikai, korporatív érdekek segítik annak fennmaradását. Ezért most csak egy élő példával segíteném megértetni, miként jöhetnek létre politikai torzulások egy olyan rendszerben, amely formális értelemben teljesen független a politikai-ideológiai hatásoktól. Nemrég - kis segítséggel - megüresedett egy bírói státusz, amelyet egy igazságszolgáltatási társszervben szolgálatot teljesítő kollégának szemeltek ki. Főnöki támogatással megérkezett a pályázat, de hiba csúszott a számításba: valaki más is pályázott.
A bírósági vezető komolyan vehető érvek nélkül ugyanazt ajánlja az illetékes bírói közösségnek, hogy az ismert közszereplő nevét viselő jelöltet támogassa, a bírák mégis neki adnak kevesebb szavazatot. Ez az eredmény nem köti a kinevezőt, az OIT a két érvényes pályázat beérkezése ellenére a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. Ez nem sokkal később megismétlődik, azzal a különbséggel, hogy a bírói kar még több szavazattal jutalmazza azt a pályázót, aki vette magának a bátorságot, hogy még egyszer benyújtsa pályázatát, annak ellenére, hogy nem neki szánták az állást. A hivatalos, indoklás nélküli válasz ismét: eredménytelenség. És ennek még örülhetünk, mert nem elsőre fog érvényesülni az eredeti szándék, mert a bírói testület a szavazataival zavart okozott.
Hosszú évek óta töretlen gyakorlat, hogy a jogászképzésben való részvételt több vezető ügyész ideológiai szelekcióra is használja. Persze egyre kevesebb gondjuk van a megbízhatóan jobboldali káderek kiválasztásával. A bíróságokra való bekerülést meg az objektív és ellenőrzött kiválasztási mechanizmus hiánya teszi lehetővé. Ma az lesz jogalkalmazó, aki megfelel a szervezeti vezetők nem kodifikált és nem ellenőrzött kívánalmainak. Az objektivitás, meritokratikus elvárások, átláthatóság és felelősség szinte teljesen hiányzik a rendszerből.
Ez az egyik akadálya a minőség emelésének és a politikai-ideológiai kontraszelekció leküzdésének. A konkrét esettel kapcsolatban felvethető, hogy milyen igazgatási vezető az, aki aktív részesévé válik egy ilyen eltorzult kiválasztási gyakorlatnak; milyen hivatalvezető az, aki ilyen javaslatot terjeszt az OIT elé? De a harmadik hatalmi ág legmagasabb döntéshozó szervén sem érdemes csodálkozni: ilyen működésre van beállítva. Megfelelő vezetők csökkenthetnék a politikai és szakmai torzulások esélyét, de garanciákat csak törvénymódosításokkal lehet elérni.
Ha valakinek kétségei lennének az igazságszolgáltatás politikai felhasználásának lehetőségeit illetően, vegye figyelembe, hogy ma szinte semmi sem támogatja a függetlenség etikáját, viszont sohasem szűnt meg az a rendszer, amelyben a jogalkalmazók és az ügyek kiválasztása lehetőséget ad a befolyásolásra. Az elszámoltatás politikai szlogenje csak olyan jogállamokban marad populista választási léggömb, amelyekben biztos lábakon áll - az átláthatóság, a számonkérhetőség és a függetlenség összefüggő garanciáira támaszkodik - a jogalkalmazói autonómia és az alkotmányos értékeknek való elkötelezettség.
A szerző jogszociológus
|
http://nol.hu/belfold/20090603-birok_es_kaderek-335447
|
https://web.archive.org/web/20090607021555/http://nol.hu/belfold/20090603-birok_es_kaderek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birok-es-kaderek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"átláthatóság",
"elfogultság",
"bíróság"
] |
[] |
9,352 |
Kósa 300 négyzetméteres háza és vagyona a téma Debrecenben
|
Politikusként felhalmozott vagyonát félti Kósa Lajos (Fidesz) Debrecen polgármestere, ezzel magyarázható nyers kirohanása a vagyonadóval szemben - mondta Varga Zoltán, a szocialisták debreceni alelnöke keddi sajtótájékoztatóján.
|
Varga Zoltán Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felidézte, hogy Kósa Lajos 20 évvel ezelőtt fiatal politikusként egy debreceni Hatvan utcai bérház lakásából indult, s mára jelentős vagyonra tett szert.
A szocialista politikus - az Országgyűlés honlapján olvasható vagyonnyilatkozatra hivatkozva - utalt arra, hogy Kósának 300 négyzetméteres háza van Debrecenben, miközben a jelenlegi pénzügyminisztert 330 négyzetméteres háza miatt ostorozta.
Varga Zoltán hozzátette: Kósa Lajos saját bevallása szerint több mint 77 millió forint bankhitelt és 10 millió forint magánszemélytől felvett kölcsönt jegyez.
"Ha a pénzintézettől felvett hitelét nézzük, akkor - ismerve a bankok hitelezési gyakorlatát - feltételezhetjük, hogy ingatlanjainak értéke bőven meghaladja a 120 millió forintot, amire bizony jelentős vagyonadó-teher fog hárulni" - tette hozzá.
Varga Zoltán szerint nem vitatható, hogy Kósa Lajos politikusként eltöltött 20 éve feltétlenül jövedelmező volt. "Azonban elgondolkoztató, hogy vajon miből él Debrecen vezetője" - fogalmazott.
Információi szerint ugyanis a 80 millió forintnyi hitel törlesztőrészlete akár százezrekkel is meghaladhatja a havi félmillió forintot, miközben Kósa Lajos havi polgármesteri- és országgyűlési képviselői tiszteletdíjainak nettó összege - nem számolva a képviselői munkával kapcsolatos költségtérítést - ez alatt marad.
A szocialisták szerint a vagyonadó éppen az ilyen különös esetekre keresi a megoldást. "Mindezen tények ismeretében talán érthető Kósa Lajos miért tiltakozik a vagyonadó bevezetése ellen" - mondta az MSZP debreceni alelnöke.
Kósa negyedrészben tulajdonosa egy közönséges folyami motorcsónaknak
Semmiféle jachtom nincs, nem is volt soha - közölte Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke annak kapcsán, hogy a szocialisták - mint mondta - az ingatlanadó népszerűsítésére indított országos telefonos kampányban azt állítják, hogy jacht van a tulajdonában. "A szocialisták nem mondanak igazat; nem először, és vélhetően nem utoljára, rá akarják szedni az embereket" - mondta a politikus. Kósa Lajos megjegyezte: vagyonbevallása nyilvános, abból világosan kiderül, hogy negyedrészben tulajdonosa egy "hat és fél méter hosszú, közönséges folyami motorcsónaknak". "A többi tulajdonostárs a sógorom, az apósom és a nővérem. Igazi családi motorcsónak!" - mondta, majd hozzáfűzte: "A jachthoz annyi köze van, mint az 1200-as Zsigulinak a Ferrarihoz. Ami tény az tény: ez is vízen úszik".
Kósa Lajos,
|
http://nol.hu/belfold/kosa_300_negyzetmeteres_haza_es_vagyona_a_tema_debrecenben-335380
|
https://web.archive.org/web/20090605154722/http://nol.hu/belfold/kosa_300_negyzetmeteres_haza_es_vagyona_a_tema_debrecenben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-300-negyzetmeteres-haza-es-vagyona-a-tema-debrecenben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-02 00:00:00
|
[
"Kósa Lajos"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,353 |
Mélyrepülésben a nagy brit pártok
|
Friss közvélemény-kutatások szerint a parlamenti képviselők költségelszámolási turpisságai az alternatív, kis pártok felé terelték a szavazókat.
|
Immár negyedik hete tart a The Daily Telegraph konzervatív napilap leleplezési sorozata a parlamenti képviselők költségelszámolási visszaéléseiről. A szabálytalanságok a hagyományosan csütörtökön sorra kerülő európai parlamenti és részleges helyhatósági választások előtt kerültek nyilvánosságra. Ha a felméréseknek hinni lehet, a megdöbbentő-meghökkentő részletek hatására a szavazók a megszokottnál nagyobb arányban, 40 százalék körül kívánnak az urnák elé járulni. A közvélemény-kutatók értesülése szerint a helyhatósági választásokon változatlanul a nagy pártokat helyezik előtérbe, az EP-voksot viszont tiltakozásra használják fel.
A főáramvonallal szembeszállva az Európa-ellenes UK Independence párt, a szélsőjobb nacionalista British National Party, illetve a környezetvédő zöldek jelöltjeit készülnek Strasbourgba delegálni. Bár mind a három nagy párt megszenvedi a költségelszámolási botrány hatását, a Munkáspárt roggyant meg a leglátványosabban. A The Independentben megjelent közvélemény-kutatás üzenete, hogy a megkérdezettek 80 százaléka szerint a westminsteri pártok cserbenhagyták az országot.
Bizonyos, hogy legkésőbb a jövő hét elején, de akár már pénteken, a részleges helyhatósági választás adatainak napvilágra kerülése után nagyszabású kormányátalakításra kerül sor. Gordon Brown így előremenekül. A magukat a skandalumban különösen lejáratott kormánytagok közül Jacqui Smith belügyminiszter, akinek férje pornófilmek letöltését hárította az adófizetőkre, már bejelentette lemondását. Erősen inog a pénzügyminiszter, Alistair Darling széke is. Nem azért, mert nem brillírozott a hitelválság kezelése során, hanem mert ő is kiaknázta a "második otthon" után járó költség-visszatérítési lehetőségeket, noha ingyenes hivatali rezidencia áll rendelkezésére. Utódja Brown korábbi tanácsadója, Ed Balls lehet, akit rendkívül eszes, ám megosztó, a Tony Blairhez közel állók körében népszerűtlen és rosszul kommunikáló politikusnak tartanak. Eddig 16 képviselő jelezte, többnyire az elszámolási botrány nyomán, hogy nem indul a parlamenti választáson.
Jacqui Smith
|
http://nol.hu/kulfold/20090603-melyrepulesben__a_nagy_brit_partok-335424
|
https://web.archive.org/web/20231211212013/http://nol.hu/kulfold/20090603-melyrepulesben__a_nagy_brit_partok-335424
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/melyrepulesben-a-nagy-brit-partok
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,354 |
Oszkó lecsap az off-shore cégekre
|
Oszkó Péter ismételten megerősítette, hogy harminc százalékos forrásadóval sújtják az off-shore helyszínekre történő átutalásokat, bármilyen ürüggyel - jogdíj, kamat, szolgáltatási díj - történjenek az ilyen kifizetések.
|
A tipikus adóparadicsomi helyszínekre történő kifizetéseket - legyen az jogdíj, kamat, szolgáltatási díj - 30 százalékos forrásadó sújtja 2010-től a tervezett adócsomag szerint - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) keddi ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.
"Mind a magánszemélyeknél, mind a társaságoknál adóztatás alá kerülnek a kinti társaságokban realizált jövedelmek, amelyeknek adóterhelése nem éri el az itthoni kétharmadát" - tette hozzá a pénzügyminiszter. Megerősítette: ezzel nemcsak a Magyarországról kiutalt jövedelem, de a máshol realizált jövedelem is visszakerül a magyar adóalapba.
Az offshore cégek adóztatásának szigorítása a korábbi jövedelmekre is vonatkozik. Minden olyan jövedelem, amely offshore forrásból korábban halmozódott fel, és amelyeket 2010 előtt nem adóztak le, az jövőre Magyarországon adókötelessé válik - emelte ki a pénzügyminiszter.
Takács János, a fórum társelnöke kijelentette: nincs olyan elem az adócsomagban, amelyet egyáltalán nem tud elfogadni a GEF, de vannak olyan részei, amelyek további egyeztetést igényelnek. Hiányolták egyebek között az adócsomagból azokat az intézkedéseket, amelyek az adózók körét szélesítenék.
Takács János elmondta: üdvözölték, hogy a csomag nemcsak a válság kezelésére koncentrál, hanem az azt követő időszakra is. Úgy vélte ugyanakkor, hogymivel önmagában az adóváltozás nem oldja meg az összes problémát, ezért annak egy nemzeti stratégia részét kell képeznie. Pozitívan értékelték, hogy a tervezet sok eleme az egyszerűsítést célozza.
Oszkó Péter elmondta: egyebek mellett a kedvezmények rendszeréről várható további egyeztetés, ezen belül például az étkezési jegyekről és az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések kedvezményes adóztatásáról.
Demszky Gábor főpolgármesternek arra a felvetésére, hogy a budapestiek ne fizessenek ingatlanadót, Oszkó Péter úgy reagált: a felső tízezret leszámítva a középréteg a személyi jövedelemadó változása nyomán többet takarít meg, mint amennyi ingatlanadó kötelezettség terhelné őket.
Gazdasági fórum
|
http://nol.hu/gazdasag/oszko__szigorubb_adoztatas_var_az_offshore_cegekre-335402
|
https://web.archive.org/web/20090605154731/http://nol.hu/gazdasag/oszko__szigorubb_adoztatas_var_az_offshore_cegekre
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oszko-lecsap-az-off-shore-cegekre
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore"
] |
[] |
9,355 |
Dorner, Vitézy: A fenntarthatatlanság és az „alkotmányos költségek”
|
VEKE: Drasztikus pénzkivonás helyett valódi átalakítást a közösségi közlekedési szektorban!
|
"Fenntarthatatlan, hogy évről évre többet kell költeni közpénzekből a közösségi közlekedésre" - jelentette ki március 31-én a jelenlegi közlekedési miniszter. Ezzel azt sejtette, amit már több pénzügyi terv is javasol, hogy csökkentsék az ágazatnak juttatott források mennyiségét. Most pedig kiderült, hogy ez a terv kormányprogram szintjére emelkedett.
A pazarlás elleni küzdelemmel nem lenne bajunk, ha a program hátterében nem a szolgáltatások leépítésének képe lebegne. Pedig ez várható, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos ilyen leépítés bizonyította: a pazarló közlekedési szolgáltatók vízfejük és költekezésük miatt kevesebb járatot is ugyanannyi pénzből üzemeltetnek.
Vízfejük és költekezésük miatt kevesebb járatot is ugyanannyi pénzből üzemeltetnek.
Persze ezen a pavlovi reflexen nincs mit csodálkoznunk. Jól mutatja a közlekedési tárca súlyát, hogy két éven belül már a negyedik olyan vezetőjét fogyasztja, akinél a közlekedés mindössze völgyhíddal és alagutakkal tarkított autópályák erőltetését jelenti. A közösségi közlekedést aktívan építették le az elmúlt években, holott annak fejlesztése a fenntartható fejlődés egyik záloga. A minisztérium szakmai munkáját mi sem jellemzi jobban, minthogy a Közlekedés Operatív Programban eddig kizárólag a korábban fintorgással fogadott vidékivillamos-projektek szerepeltek sikeresen, az állami és fővárosi projektek kihullóban vannak Brüsszel rostáján. Mindemellett a Közopban eddig egyetlen fillért sem sikerült lehívni közlekedési célra az Európai Uniótól - az 1800 milliárd forintból.
Ez az a minisztérium, amely a vasút kapcsán csak az egyébként marginális mellékvonalak bezárásáról képes gondolkozni, kétes tudású "szakértők" és lobbisták szavára hallgatva, miközben asszisztál az általa elvileg felügyelt állami vasúttársaság minden, vasútreformot elszabotálni igyekvő machinációjához és a Volánok elmúlt években csúcsra járatott vadprivatizációjához, azaz alaptevékenységük kiszervezéséhez.
Ez az a minisztérium, amely több mint másfél éve jegeli a közlekedési szövetségekről szóló törvénytervezetet, hogy ezzel is segítse a régi, pazarló, fenntarthatatlan struktúrák továbbélését.
Ez az a minisztérium, amelynek előző vezetője mindenféle egyeztetést nélkülözve és az alapvető összefüggéseket sem értve pártállami módszerekkel avatkozott bele a vasúti menetrend készítésébe, és az utasok érdekeit teljes mértékben félresöpörve szakmaiatlan előírásaival tönkretette sokak értékes munkáját.
A közlekedési szolgáltatóknál sem jobb a helyzet, mindegyikük leginkább a saját vállalatának - és így a közösségi vagyonnak - a leépítésében jeleskedik. E cégek vezetése mindennel foglalkozik, csak az alapfeladatukkal nem. A MÁV kétes ingatlanügyletekbe keveredik, közbeszerzési gyakorlatát törvénytelenségek sora szegélyezi, és akárhányszáz milliárd költségvetési forintot el tud tüntetni anélkül, hogy azt az utazóközönség megérezné, ráadásul még mindig nem rendelkezik valódi közszolgáltatási szerződéssel. A pályák állapota már a törzshálózatba tartozó vonalak egy részén is a napi működést veszélyezteti, az állomások és a járművek sok helyütt háborús állapotot idéznek, és szinte képtelenek egy vonatot is menetrendszerűen közlekedtetni.
A BKV gyanús tanácsadói szerződésekben, energiabizniszben és az értelmetlen holdingötleteléssel a cég még átláthatatlanabbá tételében jár élen. Eközben a cég már az előírt napi mennyiségű járművet sem tudja kiadni az utcára, mivel nem képes sem a meglévő járműveit karbantartani, sem egy komolyan vehető járműbeszerzési koncepciót készíteni.
A Volán-társaságok egy része lassan már csak papíron létezik. Furcsa hátterű alvállalkozások, kétes eredetű buszokkal gyakorlatilag lopakodva privatizálták őket, ingatlanvagyonuk felszívódott (tisztelet a kivételnek).
Ez ilyen formán valóban fenntarthatatlan. Azzal a törekvéssel azonban, amit a miniszterelnök-jelölt programjában szereplő utalás sejtet, csak a pusztulásba lehet jutni és csak elodázni a strukturális átalakításokat.
A közösségi közlekedési ágazat az ország vérkeringését jelentő közüzem, fenntartása törvényi kötelezettség, és minden magyar állampolgár elemi érdeke. Ki kell mondani, nagyon sokan, nagyon jól élnek ebből a rendszerből, amelynek valós működtetési költségei igazából senki előtt sem ismertek. Az ágazat élősködői gondoskodnak arról, hogy a valós számok soha ne derülhessenek ki.
De ameddig egy miniszterelnök-jelölt és egy szakminiszter képtelen megérteni a rendszer működését, amíg a szakminisztérium nem viselkedik valódi megrendelőként, nem gyakorol semmilyen ellenőrzést, és nem akar, vagy nem képes gátat vetni a rendszert kiszipolyozók tevékenységének, addig a közpénzek - Kocsis István BKV-vezér és MÁV-Start elnök szavaival élve: "alkotmányos költségek" felmerülése miatt - továbbra is el fognak folyni. A szükséges milliárdokat itt lehet megspórolni, nem pedig értelmetlen járatritkításokkal és a szolgáltatások további leépítésével.
A 4-es metrót fúró Bamco többletkövetelése 35 milliárd, ez megegyezik az egész ágazatból kivonni kívánt költséggel.
Ha a finanszírozást lerontjuk, azzal várhatóan olyan drasztikus járatritkításba hajszoljuk az ágazatot, amivel a rendszer összeomlását idézhetjük elő, lehetetlen helyzetbe hozva utasok százezreit. Mindeközben az élősködő struktúra megmarad. Egészen mást kell tenni a közösségi közlekedési ágazatban, mint amire a kormányprogramból következtetni lehet. Javaslataink a következők:
1. Sürgősen meg kell alakítani a regionális közlekedési szövetségeket, kifogásokat nem ismerve össze kell hangolni a vasút, a Volán-társaságok és a helyi járatok közlekedését. Létre kell hozni a hiányzó tarifaközösségeket.
2. A Volán-társaságok és a MÁV-csoport szervezeti struktúráját és működési modelljét felül kell vizsgálni. Regionális alapon kell újjászervezni a közlekedési szolgáltatókat, össze kell vonni a megyei vagy járási alapon működő Volán-vállalatokat, és térségi vasúttársaságokat kell létrehozni. Az irdatlan pénzbe kerülő MÁV-vízfej súlyát jelentősen csökkenteni kell.
3. A valós szükségletek alapján felül kell vizsgálni a túltervezett nagyberuházások költségvetését.
Ne feledjük, a minősíthetetlen színvonalon előkészített 4-es metró minden határon túli költekezésének leállítása önmagában megoldaná az ágazat forráshiányát. Az alagútfúró Bamco többletkövetelése 35 milliárd Ft, ami körülbelül megegyezik az egész ágazatból kivonni kívánt költséggel. És akkor a többi nagyberuházásról még nem is beszéltünk.
4. A beruházások felülvizsgálatával egyidejűleg az 1800 milliárd forint felhasználásáról szóló Közlekedési Operatív Program teljes újradolgozása is szükséges, előnyben részesítve a közösségi közlekedés fejlesztését és kíméletlenül kihúzva a csak közpénzek felemésztésére alkalmas, rossz projekteket.
5. Le kell számolni az "alkotmányos költségekkel": az üvegzsebtörvény hatályát ki kell terjeszteni az állami és önkormányzati tulajdonú nagyvállalatok szerződéseire, pénzmozgásaira is. Véget kell vetni annak, hogy a közlekedési cégekben folyó machinációk teljesen átláthatatlanok és ellenőrizetlenek: a BKV és a MÁV nyilvánosságra került ügyei önmagukban indokolják ezt a lépést.
Egy mindenkori minisztertől, különösen pedig egy mindenkori miniszterelnöktől ezeknek az intézkedéseknek a megtétele a minimálisan elvárható, nem pedig az, hogy egy gyáva, rövidlátó és káros fűnyíróelvű elvonáscsomagot hirdessen. Sejtelmeskedés helyett valljanak színt, kinek az oldalán állnak valójában, az utasokén vagy a korrupció és a pénzherdálás zászlóvivőién!
|
https://index.hu/velemeny/olvir/2009/04/03/a_fenntarthatatlansag_es_az_alkotmanyos_koltsegek_/
|
https://web.archive.org/web/20090406044602/https://index.hu/velemeny/olvir/2009/04/03/a_fenntarthatatlansag_es_az_alkotmanyos_koltsegek_/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dorner-vitezy-a-fenntarthatatlansag-es-az-aalkotmanyos-koltsegeka
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-04-03 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"MÁV"
] |
[] |
[
"belföld",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,356 |
A terror a parkolóórában lakik
|
Mától átlagosan 27 százalékkal kell többet fizetnünk a parkolásért Budapesten. A 290 forintos BKV jegy árhoz viszonyított áremelésről is szóló rendeletet szinte egyhangúan fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
|
A főváros hat zónája közül a Budai vár és a Margit-sziget a legdrágább, ezeken a területeken óránként 580 forintot kell dobni az automatába. De a többi régióban is nőnek a tarifák: a mostani 345 forintos zónában óránként 435 forintra, a korábbi 300 forintosban 365 forintra, a 265 forintos 290-re, de a legolcsóbb, külső területek 115 forintos óránkénti díja is 145 forintra emelkedik. A 220 forintos óradíj nem változik.
Egerfai József (MSZP) javaslatára az eddig P+R parkoló rendszerben működő 13. kerület rakparti részein is fizetni kell majd. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes pedig befogadta előterjesztésébe Pokorni Zoltán 12. kerületi polgármester javaslatát, hogy a városrész magasabb díjfizetési zónába kerüljön.
A rendelet szerint kibővülnek a fizetőövezetek, családonként pedig csak két kerületi parkolási engedélyt adnak ki, ebből az egyikért a teljes ár felét kell fizetni. „A koncepció bővíti és az átjárhatóság érdekében egységesíti a jelenlegi zónákat. Az eddigi 9 helyett 6 övezet lép életbe, a tarifákat pedig a 290 forintos BKV jegy árához viszonyítva állapítja meg. A változások átlagosan 27 százalékos emelést takarnak. A kerületek többsége egyetértett a díjemeléssel, sőt az V. kerület a progresszív tarifa bevezetését javasolja, amely a parkolási idővel párhuzamosan emelkedő parkolási díjat jelentene. A kijelölt övezetekkel kapcsolatban a kerületek több változtatást is szeretnének, illetve felvetődött még az is, hogy a belső kerületekben este 8 óráig tartson a parkolási díjfizetési időszak” – áll a Fővárosi Önkormányzat sajtóközleményében.
A parkolási bevételek a „fővárosi nagy kalap” helyett nyártól külön erre a célra elkülönített keretbe folynak majd. A tervek szerinti 3-5 milliárd forintot egy tíz civil szervezetet tömörítő tanács felügyeli. A pénzt P+R parkolók, kerékpárutak építésére fordítják.
„Hagyó Miklós hangsúlyozta, hogy megbízható, ésszerű és átlátható parkolási rendet szeretne a főváros, és a parkolás minden területén véget akar vetni a visszaéléseknek. Az új rendnek egyik alappillére az a Parkolásfejlesztési Alap. Az alapot a Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül különítenék el, a felhasználását pedig meghatározott célhoz kötnék, amelyre egy tanácsadó testület tenne javaslatot. A testületben a főváros és a kerületek képviseltetnék magukat” – írja a Fővárosi Önkormányzat a közleményében.
A rendelet nem okozott osztatlan sikert.
”Autósbarát parkolási rendeletet ígért - erre megszületett egy korrupcióbarát, visszaélésbarát, kifosztásbarát parkolási rendelet!” – áll az Emberibb Parkolásért Mozgalom Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek címzett nyílt levelében.
”Mielőtt parkolási díjat emelnek, mielőtt övezetet bővítenek, mielőtt parkolók ezreit megszüntetik, mielőtt BKV járatokat törölnek, illendő lenne az alternatívát megteremteni, és a P+R parkolók számát jelentősen bővíteni. Mielőtt a lakóparkok építésére engedélyt adnak, mielőtt fontos közlekedési utakat lezárnak, (Piarista köz, Pozsonyi út, Nagymező utca, Felső rakpart az MTA-nál, Szabadság tér, Nyugati téri balra kanyarodás, Opera környéke) illendő lenne a forgalom elvezetésére a közúti hálózatot fejleszteni. Talán ha ésszerűen szerveznék és bővítenék az úthálózatot, nem lennének forgalmi dugók, és szmogriadóra, behajtási díjra sem lenne szükség! Vagy talán pont ez a cél? Hogy ebből is profitáljanak?! Hogy újabb bőrt nyúzzanak le az autót munkaeszközként használókról!” – folytatódik a nyílt levél.
Az Emberibb Parkolásért Mozgalom szerint ugyanis megengedhetetlen, hogy a Budapesten 14 év éve létező fizető parkolási rendszerből befolyó milliárdok továbbra is magántársaságok profitjává váljanak.
- Miközben mást se hallunk, csak hogy nincs pénz parkolóra, úthálózat-fejlesztésre. A mostani rendeletben a korábbi ígéretek ellenére sem változott semmi. Kizárólag a szigorítások valósultak meg. Ez az autósok terrorizálása és boszorkány üldözése – mondja Legin István, az Emberibb Parkolásért Mozgalom alelnöke.
Legin szerint számtalan javaslatot tettek az asztalra arról, hogyan lehetne megelőzni a parkolóőrök korrupcióját és a visszaéléseket, de ezzel kapcsolatban semmilyen intézkedés nem történt.
- Parkolási Alap sem garancia semmire, hisz az önkormányzatoknak tetszés szerinti összeget kötelező befizetni.
Az alelnök úgy látja: az egyeztetéseken a mesterséges dugó demagóg koncepciója mellett abszurd módon az is felmerült, az eddiginél is több parkolót szüntessenek meg, hogy az autósok mélygarázsban parkoljanak, és ne menjenek be a városba.
- Az ötlet nem rossz ötlet, csak épp a sorrend fordított: előbb szigorítanak, terrorizálnak, de nem teremtik meg a feltételeket: nincs elkerülő út, elég körgyűrű, megfelelő úthálózat.
|
https://168.hu/itthon/a-terror-a-parkolooraban-lakik-126332
|
https://web.archive.org/web/20091123084339/http://www.168ora.hu/itthon/autosterror-37188.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-terror-a-parkolooraban-lakik
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-06-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás"
] |
[] |
9,357 |
Besúgókkal paktál a GVH
|
Leginkább a kartellek elleni fellépés területén bővítik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztárát a versenytörvény június elsején hatályba lépett módosításai - közölte a versenyhatóság hétfőn.
|
Vállalkozói világ
Alapítás - Fejlesztés
Finanszírozás
Ügyfélkapcsolatok
Munkaügy
Cégautó
Külföld
Marketing
EVA kalkulátor
Megbízható cégek
Archívum
Üzleti negyed
Üzleti etika
Unióspénz.hu
Bankfiók kereső
Befizetős ATM
Budapest kerületei
Belépés
E-mail cím:
Jelszó:
[regisztráció]
[elfelejtett jelszó]
Legfrissebb
Ügyfélkapcsolatok
2009.06.03 10:01:00 - MTI
Besúgókkal paktál a GVH
Leginkább a kartellek elleni fellépés területén bővítik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztárát a versenytörvény június elsején hatályba lépett módosításai - közölte hétfőn a versenyhatóság.
A kartellek elleni fellépés területén a legnagyobb változás, hogy a GVH által eddig alkalmazott engedékenységi politikát ezentúl a versenytörvény szabályozza. Az engedékenység célja, hogy ha a kartellezésben résztvevő vállalkozás felfedi a versenyhatóságnak a kartellezés tényét, egyidejűleg pedig bizonyítékot is szolgáltat a jogsértés bizonyításához, akkor a GVH teljesen vagy részben elengedi a vállalkozással szemben egyébként kiszabható bírságot. Ezenkívül egy büntetőeljárásban büntethetőséget kizáró okot jelent a hatósággal folytatott együttműködés, illetve a kártérítés esetén az engedékenységben részesülő vállalkozás nem tartozik egyetemleges felelősséggel.
Értékeli az őszinteséget a GVH
A 2009. június elseje után induló engedékenységi ügyekben már a módosított versenytörvény rendelkezései lesznek irányadóak. Az engedékenységgel kapcsolatos szabályokat és gyakorlati tudnivalókat az engedékenységi űrlap és tájékoztató tartalmazza. A törvénymódosítás nem változtat az engedékenységi politika alapjain, az új rendszer ugyanakkor számos, a vállalkozásokra nézve kedvező szabályt tartalmaz.
A hónap elején hatályba lépett törvénymódosítás változásokat hoz a vállalkozások összefonódásának engedélyezésében is: a versenyhatóságnak immár az Európai Bizottság által is használt, úgynevezett "hatékony verseny tesztet" kell alkalmazni. A jövőben tehát a GVH abból a szempontból is meg fogja vizsgálni a vállalkozások egyesülési kérelmeit, hogy azok nem okoznak-e versenyszűkülést az adott piacon. A módosítás emellett az összefonódáshoz szükséges engedélykérés elmulasztása esetén kiszabható bírság maximális napi összegét kétszázezer forintra emeli az eddigi ötvenezerről, miközben a fúziós ügyekben alkalmazott eljárási díjak is emelkednek.
A versenyhivatal álláspontja szerint a versenytörvény most már megfelel a fogyasztói jólétet növelő és a gazdaság hatékony működését elősegítő alapkritériumoknak.
Értékelje a cikket: (5)
Mondja el a véleményét Ön is!
A hozzászóláshoz be kell lépnie. Amennyiben regisztrálni szeretne klikkeljen ide
|
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090603/gvh_versenytorveny_valtozas_engedekenysegi_politika
|
https://web.archive.org/web/20090607092006/http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090603/gvh_versenytorveny_valtozas_engedekenysegi_politika
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/besugokkal-paktal-a-gvh
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
9,358 |
Korrupció: utáljuk, de tűrjük
|
Magyarországon az egészségügyben költötte el a társadalom a legtöbb kenőpénzt. A kormány korrupcióellenes intézkedéseiben nem bíznak a magyarok.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/110593_korrupcio_utaljuk_de_turjuk
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-utaljuk-de-turjuk
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"belföld",
"egészségügy",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
9,359 |
Bajnaiék vásárolták meg a Postaszékházat
|
Bírósághoz fordul több szakszervezet a Magyar Posta Krisztina körúti székházának eladásával kapcsolatban. A patinás Moszkva téri épületet eladása után az állami cég évente egymilliárd forintért bérel irodát.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169466
|
https://web.archive.org/web/20090605153119/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169466
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnaiek-vasaroltak-meg-a-postaszekhazat
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-06-02 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Posta Zrt.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Postapalota"
] |
|
9,360 |
Decemberig tart a Zuschlag-ügyben a bizonyítási eljárás
|
Júniusban még folyamatosan, hetente két alkalommal tárgyalja a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlag-pert, majd nyári tárgyalási szünetet tart dr. Fodor Endre bíró.
|
Szeptember 15-től folytatódik a büntetőper tárgyalása, és december 16-ig összesen 27 tárgyalási napot terveznek az ügyben. Fodor Endre úgy véli, hogy december közepére sikerül majd befejeznie a bizonyítási eljárást, így legkorábban 2010 tavaszán hirdethet majd ítéletet Zuschlag és társai ügyében.
Zuschlag Jánost – mint ismert - különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolják. A mai (szerda) tárgyalási napon hallgatják meg tanúként az ügyben idős Zuschlag Jánosnét, a politikus kiskunhalasi édesanyját. Június 23-án pedig Ujhelyi István, államtitkár, szőregi országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke is tanú lesz a perben.
|
https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2009/06/decemberig-tart-a-zuschlag-ugyben-a-bizonyitasi-eljaras
|
https://web.archive.org/web/20160821074526/http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/decemberig-tart-a-zuschlag-ugyben-a-bizonyitasi-eljaras-236634
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/decemberig-tart-a-zuschlag-ugyben-a-bizonyitasi-eljaras
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,361 |
Csak a fiával beszélgetett Zuschlag János édesanyja
|
Megtagadta ma (szerda) délután a vallomástételt a Zuschlag-perben a politikus édesanyja.
|
A magyar jogban ugyanis lehetőség van arra, hogy a hozzátartozó ezt válassza, így nem tett fel kérdéseket a különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolt Zuschlag János ügyében dr. Fodor Endre bíró az asszonynak.
Az anya és Zuschlag ezt követően a tárgyalóteremben beszélgethettek: a bíró és a büntetés-végrehajtás engedélyezte ugyanis a rendkívüli beszélőt, ami fegyőrök jelenlétében zajlott le.
|
https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/csak-a-fiaval-beszelgetett-zuschlag-janos-edesanyja-236727
|
https://web.archive.org/web/20160821185006/http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/csak-a-fiaval-beszelgetett-zuschlag-janos-edesanyja-236727
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-a-fiaval-beszelgetett-zuschlag-janos-edesanyja
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,362 |
Újbudán csalást gyanítanak Leisztinger Tamás körül
|
Feljelentést tett hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás gyanújával Schneller Domonkos (Fidesz) újbudai képviselő a Lágymányosi-öböl eladása miatt.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169259
|
https://web.archive.org/web/20090603183114/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169259
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujbudan-csalast-gyanitanak-leisztinger-tamas-korul
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-29 00:00:00
|
[
"Leisztinger Tamás",
"Molnár Gyula"
] |
[
"Eravis Rt.",
"Öböl XI. Kft."
] |
[
"Bp. XI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"csalás"
] |
[
"Kopaszi-gát"
] |
|
9,363 |
Per kezdődik az SZDSZ tisztújítása után
|
Vádat emeltek az SZDSZ 2007-es tisztújításának ügyében. A XI. és a XXII. kerületi ügyészség magánokirat-hamisítás vétségével gyanúsítja T. A. Ildikót és hét társát.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169253
|
https://web.archive.org/web/20090603182139/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169253
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/per-kezdodik-az-szdsz-tisztujitasa-utan
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-29 00:00:00
|
[
"T. Asztalos Ildikó"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
|
9,364 |
Jegelt felsőoktatási támogatások
|
Még nem szerződött az oktatási tárca, ezért támasz nélkül maradtak a hátrányos helyzetű, rossz körülmények között élő egyetemisták
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169163
|
https://web.archive.org/web/20090604064501/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169163
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jegelt-felsooktatasi-tamogatasok
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-28 00:00:00
|
[
"Borovszky Tímea",
"Nagy Attila"
] |
[
"Katapult Mentorprogram"
] |
[] |
[
"oktatás",
"támogatás",
"szociál"
] |
[] |
|
9,365 |
Adócsaló a pénzcsapnál
|
Egy adócsalásért és közokirat-hamisításért jogerősen elítélt polgármestert választottak be annak az önkormányzati társulásnak a vezetőségébe, amely csaknem ötmilliárd forint európai uniós támogatásról dönthet a jövőben.
|
Az adócsalásért egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Pénzes Sándor kislétai polgármester ráadásul a társulás pénzügyi bizottságában kapott helyet. A Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás többek között a helyi víztisztító beruházásokra nyújtott uniós támogatásokat osztja el, koordinálja a Nyírség 46 településén. A támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ítélheti oda a társulásnak, amelynek vezetőségében szinte kivétel nélkül kormánypárti polgármesterek kaptak helyet.
Az elnök Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere lett, az alakuló ülésen megszavazott névsorban pedig Pénzes mellett a pénzügyi bizottságban szerepel még Balogh Tibor, Nyírbogdány SZDSZ–MSZP-s polgármestere, valamint Balla Jánosné, Nyírbátor szocialista irányítója is.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/06/adocsalo-a-penzcsapnal
|
https://web.archive.org/web/20090606210714/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=273262
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adocsalo-a-penzcsapnal
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Pénzes Sándor"
] |
[] |
[
"Kisléta"
] |
[
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[] |
9,366 |
1,2 milliárdos csempészés, bíróság előtt az Egymásért Alapítvány
|
Szerda reggel álltak bíróság elé Földesi-Szabó László és társai az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A vádlottak a hatóságok szerint a kiemelten közhasznú szervezet révén jótékonysági célra hoztak be élelmiszert, ám azt nem adományként használták, hanem eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet róható a terhükre. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolják.
|
1,2 milliárdos csempészés, bíróság előtt az Egymásért Alapítvány
Szerda reggel álltak bíróság elé Földesi-Szabó László és társai az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A vádlottak a hatóságok szerint a kiemelten közhasznú szervezet révén jótékonysági célra hoztak be élelmiszert, ám azt nem adományként használták, hanem eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet róható a terhükre. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolják.
Majd egy év telt el azóta, hogy a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot – 2008. július 18-án – a Fővárosi Bíróságra az Egymásért Alapítvány ügyében; a mintegy másfél évig tartó nyomozás eredményeképpen nyolc emberrel szemben emeltek vádat. A bíróságon június 3-án elkezdődött tárgyalás nem tartott sokáig, mivel a hatodrendű vádlott, Papp Gábor ügyvédje, Mucsy Márton bejelentette, hogy egy hét felkészülési időt kér, mert csak május 29-én kapott megbízást, s néhány nap alatt nem tudott felkészülni az ügyből. A bíró, Kenéz Andrea méltányolta a kérést, ugyanakkor etikailag kifogásolta azt, hogy a volt védő, Sáros Péter, aki több vádlott védelmét is ellátja, ugyanakkor aki a mai tárgyaláson nem vett részt, épp az utolsó pillanatban adja vissza a megbízását. A tárgyalás június 12-én, várhatóan a vádirat ismertetésével folytatódik.
Az Egymásért-ügy nyomozati iratai egyébként mintegy tízezer oldalt tesznek ki. Mint arról a hvg.hu is beszámolt, az egykor rendőrként dolgozó, majd az Egymásért Alapítványt létrehozó Földesi-Szabó László 2007 tavaszán sokat szerepelt a médiában: egyrészt a Törökországba vitt Mehmet Karcsika hazahozatala, másrészt az ex-szépségkirálynővel, Bálint Antóniával folytatott szerelmi kapcsolata miatt.
Az alapítvány munkájáról kialakítandó képet negatívan befolyásolta a 2007. április 13-án kipattant csempészési ügy. A pénzügyőrök az alapítványnál és több budapesti vállalkozásnál tartottak házkutatást, s több embert – köztük az Egymásért kuratóriumának elnökét, Földesi-Szabót, valamint cégvezetőket és vámügyintézőket – vettek őrizetbe, majd helyeztek előzetes letartóztatásba. Gyanújuk szerint ugyanis az alapítvány az érintett vállalkozások révén Magyarország európai uniós csatlakozása után, 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.
A vám- és pénzügyőrség szerint csaknem 8500 tonna árut – elsősorban konzervet – importáltak, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Európai Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfa-mentesen vámkezeltették az élelmiszert, amelyet az alapítvány ténylegesen nem vett át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesített. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.
A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György és az alapítvány jogtanácsosa – az NBH egy volt munkatársa –, Simon Ibolya, akik ellen nem indult büntetőeljárás. A történtek után csatlakozott az alapítványhoz az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos, s az előbb említettekkel együtt – az Egymásért honlapja szerint – jelenleg ő is a kuratórium tagja.
Az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára, ellenzéki kezdeményezésre, parlamenti vizsgálóbizottság is alakult. A testület előtt Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta, hogy az alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe akkor, amikor az uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, s kiderült többségük egyetlen ügyfélhez, az alapítványhoz köthető.
Bencze József tábornok, jelenleg országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen beszámolt arról is, hogy Földesi-Szabó mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott abban az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért Alapítvány későbbi létrehozójának apját, Jakubinyi Róbertet. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Az esetről Bencze annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette. Földesi-Szabóról Bencze elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.
Földesi-Szabó magyarázata (Oldaltörés)
A bizottság meghallgatta Földesi-Szabó Lászlót is, aki az alapítvány megalakulásával kapcsolatban elmondta, hogy azt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori parancsnoka kezdeményezte, s a céljuk az volt, hogy így segítsenek a rászorulóknak, főleg gyerekeknek. A közhasznú szervezet létrehozásának mélyebb okairól csak akkor tud nyilatkozni – tette hozzá –, ha megkapja a felmentést a titoktartási kötelezettség alól.
Földesi-Szabó sok mindenről nem beszélt
A kuratóriumi elnök beszámolt arról is, miként lehetséges, hogy a 100 ezer forintos tőkével létrehozott kiemelten közhasznú szervezet néhány év alatt több százmillió forint támogatást kapott, illetve tudott továbbosztani. Közölte: nem kellett támogatókat keresniük, mert Mehmet Karcsika elhíresült ügye miatt a médiában való sorozatos szereplés megfelelő PR-t biztosított ahhoz, hogy a támogatók maguk jelentkezzenek és tegyenek felajánlásokat. Ennek köszönhetően – derült ki – az alapítvány 2005-ös záróegyenlege, 27 millió forint volt, tízszerese az előző évinek, 2006-ban pedig 602 millió forinttal, illetve 2007-ben 900 millió forinttal zárták az évet.
Földesi-Szabó kifejtette azt is, hogy az ügyben jogértelmezési problémával állnak szemben, mivel szerinte az élelmiszert eladhatták – a vámmentesség továbbra is fennállt –, csak a kapott összeget karitatív célokra kellett fordítani. Ezt pedig az Egymásért Egy-Másért Alapítvány teljesítette is. Mint elmondta, egy magyar élelmiszer-üzletlánc cégcsoportja 900 millió forinttal támogatta az alapítványt, ezzel járultak hozzá a családon belül erőszakot elszenvedett áldozatok segítésére szolgáló országos hálózat létrehozásához. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az alapítvány számlájáról a VPOP 20 millió forintot foglalt le. Arról viszont nem tett említést, hogy az Egymásért Alapítvány számlájára átutalt 27 millió NBH-forinttal mi lett.
A Szilvásy-kapcsolatSzámos kérdés firtatta az alapítvány és a Szilvásy-család kapcsolatát. A kuratórium elnöke erről úgy nyilatkozott, hogy Szilvásy Péter grafológust az alapítvány egyik programja kapcsán, Dobó István maradványainak felkutatása során ismerte meg. Szilvásyt kérték fel ugyanis, hogy végezze el a régi dokumentumokon szereplő Dobó-aláírások eredetiségének vizsgálatát. A grafológus ezt következően lett részese az Egymásért Alapítvány Talentum-programjának, s kapcsolódott be a tehetséges gyermekek kiválasztásába.
Evidensnek tartotta, hogy egykori rendőrként támogatta a volt belügyi kórházat, s ismerte az intézményt vezető Szilvásy Istvánt. Találkozott Szilvásy Györggyel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszterrel is – tette hozzá –, de erről további részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy ez a „titokkörbe tartozik”.
A bizottság elnöke, a fideszes Demeter Ervin az NBH és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolatáról azt mondta, rendezetlen és tisztázatlan, mivel megvannak a törvényes lehetőségei és belső szabályai annak, hogy titokban végezzen tevékenységeket a szolgálat. Kijelentette: „szabálytalan, és, megkockáztatom, jogszerűtlen” az NBH és a kiemelten közhasznú szervezet kapcsolata. Úgy vélte, ezt ismerte el a volt főigazgató, Galambos Lajos, amikor lemondott a posztjáról. Mint hozzátette: a volt titkosszolgálati vezető elismerte ezt, de bővebben nem kívánt erről beszélni.
Demeter úgy vélte, hogy az NBH egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György korábbi meghallgatásán elhangzottak azt a látszatot keltették, miszerint a VPOP-nél meg lehet venni vámeljárásokat. Ám semmi erre utaló nyomot nem találtak az NBH irataiban, és határozottan tiltakozott a gyanúsítás ellen a VPOP parancsnoka, Nagy János. Demeter hozzátette: Gyarmati a bizottság előtt azt is kijelentette, hogy „az alapítvány ellen indított büntetőeljárás a VPOP bosszúja volt”.
A bizottság 2009 januárjában elfogadott közös jelentése – amelyet egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadott el – megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak, de az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen „kockázatos” volt.
A vádlottak egyébként tagadták a terhükre rótt cselekményeket, és ártatlanságukat hangoztatták. Földesi-Szabó László egy korábbi, a hvg.hu-nak adott interjújában azt állította, hogy az Egymásért Alapítvány kapcsán elindult nyomozásnak „személyes okai voltak, amit persze feketén-fehéren nem tudok bizonyítani, de az egésznek boszorkányüldözés jellege van”.
2007. május. 15. 17:20 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nem a szlovénoktól indult a nyomozás
A VPOP nem kíván az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatban a sajtóban megjelent értesülésekkel foglalkozni – erről beszélt a hvg.hu-nak a testület rendészeti főigazgatója, Bencze József. Az ügy mielőbbi felderítése a céljuk, és amint lesz benne fejlemény, azt megosztják a médiával.
2007. november. 21. 17:26 hvg.hu/MTI Itthon
Földesi-Szabót sikkasztással is gyanúsítják
Nem kívánta kommentálni Földesi-Szabó László azt a hírt, miszerint 900 millió forintos sikkasztással gyanúsítják az 1,2 milliárd forintos csempészet mellett. Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának elnöke a hvg.hu kérdésére csak annyit közölt, egyelőre nem nyilatkozik, de később a nyilvánosság elé áll.
2007. május. 11. 08:30 Pro és Kontra
Az elhagyott barátnő buktatta le Földesi-Szabót
A hvg.hu információi szerint Földesi-Szabó László elhagyott barátnője hívta fel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) munkatársainak figyelmét az Egymásért Egy-Másért alapítvány üzelmeire. A vizsgálatok alapján az alapítványt azzal gyanúsítják, hogy feltehetően mintegy 1,2 milliárd forintos áfacsalást követett el.
2007. május. 25. 16:05 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nincs kár, vagy ha van, akkor kevesebb
Senki semmilyen bűncselekményben nem vett részt – ezt állították az Egymásért Egy-másért Alapítvány és a Herba cégcsoport kapcsán zajló eljárás gyanúsítottainak ügyvédei a ma megtartott sajtótájékoztatón.
2008. január. 29. 16:24 MTI Itthon
Egymásért-ügy: gyanús egyetértés a Fidesz és az MSZP között
Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. A leglényegesebb kérdések válasz nélkül maradtak, de annyi bizonyossá vált: nincs minden rendben a titkosszolgálatok háza táján.
2008. január. 15. 17:03 hvg.hu Itthon
Földesi-Szabó László mindent megmagyaráz
„Szabálytalan, és megkockáztatom, jogszerűtlen volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolata” – jelentette ki Demeter Ervin, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén, miután meghallgatták a kiemelten közhasznú szervezet kurátorát, Földesi-Szabó Lászlót. A meghallgatáson kiderült, az alapítvány kuratóriumába nemrég bekerült a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) lemondott főigazgatója, Galambos Lajos.
2007. augusztus. 13. 15:49 MTI Itthon
Egymásért-ügy: lakhelyelhagyási tilalom van, házi őrizet nincs
Helybenhagyta a Fővárosi Bíróság a Budai Központi Kerületi Bíróságnak azt a döntését, amelyben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el F.-Sz. László és társai ellen - közölte a Fővárosi Bíróság sajtótikársága.
2007. augusztus. 28. 11:22 Itthon
Földesi-Szabó: nem követtünk el áfacsalást
Tagadta Földesi-Szabó László, hogy az Egymásért Alapítvány védelme érdekében épített volna ki nemzetbiztonsági kapcsolatokat. A szervezet elnöke a Népszabadságnak adott interjújában arról is beszélt, hogy az alapítvány által felkért igazságügyi vámszakértő szerint az adományok felhasználásának a célja, vagyis a rászorulók segítése nem változott azzal, hogy nem az árut osztották szét, hanem az értékesítésből befolyt pénzzel támogatták őket.
2008. március. 20. 11:15 Itthon
Földesi-Szabó beszél, de nem a nemzetbiztonsági nexusról
Jogvita és a hatóságok jogsértései – ezt a két dolgot hangsúlyozta ki az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügye kapcsán szervezet kuratóriumának elnöke, Földesi-Szabó László. Úgy véli, személyes és politikai okokból indult „hadjárat” a lejáratásukra. Az alapítvány és az NBH kapcsolatáról azonban továbbra sem beszélnek, mondván: azzal államtitkot sértenének.
|
https://hvg.hu/itthon/20090603_egymasert_alapitvany_targyalas
|
https://web.archive.org/web/20231110033203/https://hvg.hu/itthon/20090603_egymasert_alapitvany_targyalas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/12-milliardos-csempeszes-birosag-elott-az-egymasert-alapitvany
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László",
"Jakubinyi Róbert",
"Papp Gábor"
] |
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"támogatás",
"csalás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
9,367 |
Offshore-ügy: Bajnait ostorozza a Fidesz
|
A Fidesz méltatlannak tartja a miniszterelnöki posztra Bajnai Gordont, mert az ellenzéki párt szerint erkölcsi és politikai értelemben is összeférhetetlen, hogy a kormányfő egy offshore cég igazgatója volt - hangsúlyozta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.
|
Offshore-ügy: Bajnait ostorozza a Fidesz
A Fidesz méltatlannak tartja a miniszterelnöki posztra Bajnai Gordont, mert az ellenzéki párt szerint erkölcsi és politikai értelemben is összeférhetetlen, hogy a kormányfő egy offshore cég igazgatója volt - hangsúlyozta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.
Cser-Palkovics András a Magyar Nemzetben szerdán megjelent írásra hivatkozva azt mondta: minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy "Bajnai Gordon egy unión kívüli országban létrehozott, ismeretlen tulajdonosi hátterű, magyarországi adófizetési kötelezettség elkerülésére alkalmat adó, tipikus offshore cég igazgatója volt".
A miniszterelnöki poszt és az offshore cégek igazgatói pozíciója összeférhetetlen egymással, mind erkölcsi, mind politikai értelemben. Nincs jogalapja megértést és adófizetési fegyelmet követelni egy olyan miniszterelnöknek, aki maga is adóelkerülési technikákat vett igénybe - jelentette ki a fideszes szóvivő. Mint mondta, Bajnai Gordon az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy egyértelműen alkalmatlan a miniszterelnöki poszt betöltésére, de mostanra az is kiderült, hogy nem csak alkalmatlan, hanem méltatlan is.
Az MTI azon kérdésére, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén ezeket az ügyeket is kivizsgálják-e, és ha igen, milyen jogszabályba ütközhet az offshore cégek létrehozása, Cser-Palkovics azt mondta: szerinte ezeket az ügyeket is ki kell vizsgálni és azt is, hogy "jogilag kinek mire volt lehetősége", illetve hol van esetleg olyan szabályozási hiányosság, amit pótolni kell.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az ügy jogi megítélésén túl, politikailag és morálisan is elfogadhatatlannak tartják, hogy a miniszterelnök brutális megszorításokkal sarcolja az embereket, adófizetési fegyelmet követel tőlük, miközben róla kiderül, hogy az elmúlt években offshore cégek igazgatójaként adóelkerülési technikákat vett igénybe. Szerinte a magyar embereket joggal érdekli az a kérdés, hogy mennyi adót nem fizettek be Magyarországon a Bajnai-féle offshore cégek. Ezek a pénzek hiányoznak a költségvetésből, miközben a Bajnai-kormány éppen arra hivatkozva vezet be megszorításokat, hogy kell a pénz a költségvetésnek - jegyezte meg a Fidesz helyettes szóvivője.
Cser-Palkovics úgy vélte, hogy az elmúlt hetekben érdemi magyarázatot nem hallhattak a miniszterelnök offshore-ügyeivel kapcsolatban, csak magyarázkodást, és ezekről is bebizonyosodott, hogy hazugságok voltak.
Szerinte a szocialisták "újra csúnyán becsapták az embereket", akkor amikor a kormányszóvivő azt állította, hogy a miniszterelnök nem volt offshore cég igazgatója, majd a kormány látványos figyelemelterelő akciósorozatot indított az offshore cégek ellen.
A kormányszóvivői iroda a múlt héten kilenc témában utasította vissza a Bajnai Gordon és családja ellen folytatott, "hazug állításokkal és hamis vádakkal leírható politikai indíttatású, karakterromboló kampányt". A kormányszóvivői iroda a közleményben hangsúlyozta: Bajnai Gordon nem vezetett bújtatott hátterű offshore cégeket és az általa korábban irányított társaságok mindig a törvényeknek megfelelően jártak el. A tájékoztatás kitért arra: Bajnainak nincs közkeletű szóval "offshore" cégnek nevezett társasága. A Wallis csoport egykori vezérigazgatójaként vett részt a cégcsoport külföldi érdekeltségeinek felügyeletében. Ennek a munkának a keretében játszott szerepet esetenként egyes, a Wallis csoport konszolidált mérlegében megjelenő és adókimutatásaiban szereplő, transzparensen és a törvényeknek megfelelően működő vállalkozásoknak a felügyeletében.
2009. június. 03. 10:35 MTI Itthon
Vonat gázolt halálra egy ismeretlent a Zagyva hídon
Életét vesztette az az ismeretlen személy, akit egy vonat ütött el a reggeli órákban Jászberény közelében. A helyszínelés jelenleg is tart, az érintett vasútvonalon áll a forgalom - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.
2009. június. 03. 10:31 MTI Itthon
Újabb fideszes kivonulás a Fővárosi Közgyűlésen
Egyórás várakozás után letette esküjét a Fővárosi Közgyűlés új szocialista képviselője, Bihary Gábor, aki a mandátumáról nemrég lemondott Kivágó Iván Györgynét váltja.
2009. június. 03. 11:59 MTI Itthon
Orbán provokál - állítják Ficóék
A szlovák kormány szerint Orbán Viktor kijelentései a Kárpát-medencei magyarok európai parlamenti (EP) képviseletéről provokatívak, és rontják a politikai légkört.
2009. június. 03. 10:51 MTI Itthon
Szóbeli érettségik holnaptól
Csütörtökön megkezdődnek az idei érettségi szóbeli vizsgái: a diákok hat napon keresztül emelt szinten vizsgáznak, majd június 15-étől tartják a középszintű szóbeliket.
2009. június. 03. 11:02 MTI Itthon
Drágább BKV-tarifák: 300 forintos jegy, 9400 forintos bérlet
Csaknem öt százalékkal többet kell fizetni Budapesten a közösségi közlekedésért a júliusi áfaemelés miatt; egy BKV-jegy 300 forint lesz, a havi bérlet pedig 9400 forint - döntött a Fővárosi Közgyűlés.
2009. június. 03. 09:32 Itthon
BKV-tanácsadók: vesztegetés ügyében nyomoznak
Már vesztegetés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi fősztálya a BKV tanácsadói szerződéseinek ügyében - értesült a Népszava.
2009. június. 03. 11:38 MTI Itthon
Öreg róka a külügy élén - FAZ-cikk Balázs Péterről
Egy évre címmel Balázs Péter külügyminiszterről közölt portrét szerdai számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
|
https://hvg.hu/itthon/20090603_offshore_bajnai_gordon_fidesz
|
https://web.archive.org/web/20231206152313/https://hvg.hu/itthon/20090603_offshore_bajnai_gordon_fidesz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/offshore-ugy-bajnait-ostorozza-a-fidesz
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"offshore"
] |
[] |
9,368 |
A korrupcióról kérdezik Bajnait
|
Nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt a korrupció visszaszorításáról az európai parlamenti választáson induló Lehet Más a Politika elnevezésű tömörülés.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=273326
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupciorol-kerdezik-bajnait
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
9,369 |
Az egészségügyben fizetjük a legtöbb kenőpénzt
|
A pártokat és az üzleti szférát tartjuk a legkorruptabbnak. A magyar lakosság 14 százaléka fizet csúszópénzt, elsősorban az egészségügyben. A Transparency International korrupicós barométerét hozták ma nyilvánosságra.
|
Hatvankilenc országban több mint 73 ezer ember megkérdezésével zajlott 2008 októbere és 2009 februárja között a Transparency International Globális Korrpuciós Barométer névre hallgató felmérése. A magyarországi megkérdezettek az üzleti szektort (47 százalék) és politikai pártokat (42 százalék) tartják a legkorruptabbnak - derült ki a ma nyilvánoságra hozott eredményekből.
"Ma már sokkal kevésbé toleráljuk a korrupciót, mint korábban"- kommentálta az eredményeket Alexa Noémi, a Transparency International (TI) Magyarország igazgatója. Ráadásul a lakosság kétharmada nem bízik a kormányzati korrupcióellenes intézkedésekben. Ez nemzetközi szinten sem mutat sokkal kedvezőbb képet: 69 vizsgált ország válaszadóinak több mint a fele úgy véli, az üzleti szektor megvesztegetéssel próbál hatást gyakorolni a politikára és a törvénykezésre. Ugyanígy tízből mindössze három válaszoló hisz a kormányok antikorrupciós törekvéseiben, 68 százalékuk pedig korruptnak tartja a politikai pártokat. Utánuk a közsszféra, a parlament, a média és az üzleti szektor következik. A sort az igazságsztolgáltatás zárja.
A Globális Korrupciós Barométer azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is az egészségügyben élnek legtöbben a megvesztegetéssel. Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közműszolgáltatók végeztek. Ha a 69 ország összes megkérdezettjének adatait nézzük, abból az derül ki, hogy világszerte legtöbbet a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak és az ingatlan-nyilvántartóknak fizetnek, ezt követi az egészségügy, az oktatás és az adóhatóság.
Az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt, ez a Gallup által 2007-ben mért 9 százalékos rátához képest romlást mutat. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a kenőpénzek értéke 6 és 22 ezer forint között mozog. Alexa Noémi újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, ez alacsonynak is tűnhet, de azt nem tudhatjuk, hányan hallgatták el az ilyen típusú tapasztalataikat. Régióbeli helyzetünket nézve az eredmény közepesnek mondható, Szerbiában, Ukrajnában 18-17 százalékos, ezzel szemben Horvátországban és Ausztriában alig 2-3 százalékos volt a megvesztegetések aránya.
A 2007-es adatokhoz viszonyítva nem nőtt a korrupciót bejelentők száma sem, a korrupciót észlelők mindössze 3 százaléka tesz bejelentést. "Az emberek nagy része nem bízik abban, hogy a panasztétel után segítséget kap. A legtöbb megkérdezett szerint, a korrupcióval kapcsolatos panaszok benyújtására fennálló rendszerek hatástalanok" - mondta Alexa.
A felmérésből az is kiderül, hogy azok közé az orszégok köző tartozunk, ahol a megkérdezettek kevesebb mint 30 szátaléka lenne hajlandó többet fizetni egy korrupciómentes vállalat termékeiért.
A hazai adatok egyértelművé teszik, hogy amennyiben vissza akarják szerezni az állampolgárok bizalmát, az üzleti és a politikai elitnek közösen kell mielőbb fellépnie. „A vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl szükség van olyan közös fellépésekre, amelyek a két szektor iránti bizalmat növelik” – tette hozzá Alexa. A Transparency International által sok országban kipróbált, a közbeszerzéseket nem újabb szabályokkal, hanem önkéntes vállalásokkal tisztító átláthatósági megállapodások épp ezt a célt szolgálják - hangsúlyozta, hozzátéve: több felderített korrupciós ügy és a bejelentők védelmének erősítése is fontos lépés lehet. A témával foglalkozik a HVG holnap utcára kerülő száma is, amelyben Michael Hershman biztonsági szakértő, a TI egyik alapítója nyilatkozik lapunknak.
A sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló GlaxoSmith Kline egészségügyi cég vezérigazgatója, Leitner György a elmondta: fontos nekik a korrupcióellenesség, mert "az egészségügy a megvesztegetésben minden szektort megelőz Magyarországon". Arról is beszámolt, hogy a multinacionális cég éppen egy pénzügyi központ létrehozosát tervezi, egyelőre azonban Románia transzparensebbnek tűnik számukra, mint Magyarország.
|
https://hvg.hu/itthon/20090603_korrpucio_TransparencyInternational
|
https://web.archive.org/web/20100820003712/https://hvg.hu/itthon/20090603_korrpucio_TransparencyInternational
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egeszsegugyben-fizetjuk-a-legtobb-kenopenzt
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"vesztegetés",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,370 |
Előre hozott választásokat követelnek a brit konzervatívok
|
Előre hozott választások kiírását követelte az ellenzéki brit Konzervatív Párt szerdán a munkáspárti miniszterelnöktől, akinek kormányát a sorozatos miniszteri lemondások nyomán már szétesőben lévőnek látja a brit sajtó.
|
Előre hozott választásokat követelnek a brit konzervatívok
Előre hozott választások kiírását követelte az ellenzéki brit Konzervatív Párt szerdán a munkáspárti miniszterelnöktől, akinek kormányát a sorozatos miniszteri lemondások nyomán már szétesőben lévőnek látja a brit sajtó.
A csütörtöki nagy-britanniai európai parlamenti választásokat megelőző két napon a kabinet két magas rangú és több más, alacsonyabb beosztású tagja jelentette be távozási szándékát. Ennek közvetlen oka a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatban kirobbant, évtizedek óta példátlan belpolitikai botrány, a brit sajtó szerint azonban a lemondások azt is jelzik, hogy a kormánypárton belül már megindult a szervezkedés Gordon Brown miniszterelnök eltávolítására.
Szerdán Hazel Blears, az önkormányzatokért felelős miniszter jelentette be, hogy lemond kabinettagságáról. Blears már korábban összecsapott Brownnal, miután kiderült, hogy elmulasztott vagyongyarapodási adót fizetni egy eladott ingatlan után. Jóllehet a politikus utólag befizetett a kincstárnak 13 ezer fontot, a kormányfő nyilvánosan "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Blears magatartását.
Előző nap Jacqui Smith belügyminiszter közölte, hogy távozik posztjáról, miután - egyebek mellett fizetős kábeltévés szexfilmek díjának visszaigénylésével - ő is belekeveredett a megkérdőjelezhető képviselői költségelszámolások körül kirobbant botrányba. Smith az ügy eddigi legmagasabb rangú áldozata, de a konzervatív és a liberális demokrata ellenzék most már Brown távozását is követeli, amire a brit sajtó szerint meg is van az esély.
A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szerdánként esedékes heti félórájában David Cameron, a Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje felszólította a kormányfőt: kérje az uralkodótól a parlament feloszlatását, és írja ki az előrehozott választásokat. Cameron szerint a kabinet tagjai "dezertálnak", és "a kormány a szemünk előtt omlik össze".
Nick Clegg, a harmadik legnagyobb parlamenti erőt alkotó Liberális Demokraták vezetője a szerdai parlamenti vitában azt mondta, hogy "a Munkáspártnak vége (...) az országnak nincs kormánya, (a kormány helyén) csak egy űr tátong". Clegg szerint az egyetlen igazi választási lehetőséget a konzervatívok és a Liberális Demokraták kínálják.
Szerdán a legnagyobb baloldali brit napilap, a The Guardian is a kormányfő menesztésére szólította fel az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspártot. A lap szerkesztőségi kommentárja szerint a parlamenti választásokig még van egy év, de az időt a Labour jelenlegi vezetője "csak elpocsékolná", ezért itt az ideje, hogy a párt megszabaduljon tőle.
A The Sun, a legnagyobb brit bulvárlap szerdai értesülése szerint Brown eltávolítása már folyamatban is van. A lap úgy tudja, hogy a Munkáspárt alsóházi padsoraiban megkezdődött az aláírásgyűjtés a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához. A The Sun egyik bennfentes kormányforrása szerint ha a Munkáspárt a csütörtöki EP-választáson nem éri el a 20 százalékot, az ténylegesen beindíthatja a vezetőváltási folyamatot. A legutóbbi felmérések szerint a Labour támogatottsága történelmi mélypontra, 18 százalékra - az örök harmadik Liberális Demokraták népszerűségi szintjére - süllyedt.
2009. május. 15. 15:08 MTI Világ
Költségtérítési botrány: felfüggesztettek egy brit államtitkárt
Valótlan költségtérítési igény gyanúja miatt felfüggesztették állásából a brit kormány egyik tagját - közölte pénteken a londoni miniszterelnöki hivatal.
2009. május. 23. 11:22 MTI Világ
Újabb leleplezés a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében
Újabb leleplezést tett közzé szombati számában a The Daily Telegraph című brit lap a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében.
2009. május. 30. 12:54 MTI Világ
EU-ellenes brit párt a népszerűségi lista második helyezettje
Minden eddiginél népszerűtlenebb a kormányzó brit Munkáspárt a szombaton nyilvánosságra hozott legfrissebb felmérés szerint, amely azt is kimutatta, hogy a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb politikai erő a második helyen áll a jövő heti európai parlamenti választások előtt.
2009. május. 23. 13:21 MTI Világ
Volt kommandós leplezte le a brit törvényhozókat
A brit hadsereg legkeményebb elitalakulatának egyik volt terrorelhárító tisztje leplezte le a londoni parlament képviselőinek sokak szerint csalással felérő költség-visszatérítési ügyeit, amelyeknek nyilvánosságra kerülése az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányát robbantotta ki Nagy-Britanniában.
|
https://hvg.hu/vilag/20090603_nagy_britannia_Gordon_Brown_Cameron
|
https://web.archive.org/web/20231222184010/https://hvg.hu/vilag/20090603_nagy_britannia_Gordon_Brown_Cameron
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/elore-hozott-valasztasokat-kovetelnek-a-brit-konzervativok
|
HVG
|
eu-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,371 |
Offshore-kiűzetés: Simor András cégügyei
|
Túladott magyarországi cégén Simor András jegybankelnök, akinek ciprusi vállalkozása a napokban politikai vihart kavart. A titokzatos Trevisol Ltd. lehet a kulcsa annak is, hová tűnt több mint 800 millió forint a bankár vagyonnyilatkozatából.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.23/200923_SIMoR_ANDRAS_CEGuGYEI_offshorekiuzetes
|
https://web.archive.org/web/20130420211129/http://hvg.hu/hvgfriss/2009.23/200923_SIMoR_ANDRAS_CEGuGYEI_offshorekiuzetes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/offshore-kiuzetes-simor-andras-cegugyei
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
9,372 |
Polgármesterválság Lénárddarócon
|
Van is polgármestere Lénárddarócnak, meg nincs is. A felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott korábbi községvezetőt áprilisban újraválasztották, de azóta sem tudta letenni az esküt.
|
A népnek kell a kezébe vennie a hatalmat az Ózd melletti Lénárddarócon. Van ugyan választott polgármestere a községnek, ám őt a képviselő-testület nem fogadja el, nem tart ülést, így a faluvezető nem tudja letenni az esküt, s így nem vehette át hivatalát, s tiszteletdíjat sem kaphat. A helyzetet bonyolítja, hogy a közigazgatási hivatalok átszervezése miatt megoldatlan az önkormányzatok törvényességi felügyelete, vagyis alighanem az lenne a célravezető, ha a lénárddaróciak közös erővel vennék rá választott képviselőiket a kiegyezésre a település működőképessége érdekében.
Teljes egyetértésben jelentette fel polgármesterét 2007 júniusában belső ellenőrzés után pénzügyi szabálytalanságok miatt Lénárddaróc ötfős képviselő-testülete. A független Papp Lászlót végül pénzbüntetéssel és két évre felfüggesztett féléves börtönbüntetéssel sújtották jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és jogosulatlan hitelfelvétel miatt, és e döntés tavaly szeptemberi jogerőssé válásával a törvény alapján elveszítette polgármesteri posztját. Ám mivel a közügyektől nem tiltották el, indulhatott a 2009. április 5-én megtartott időközi választáson. És nyert.
Mi vezetett idáig az Ózd melletti 315 lelkes faluban? Az öttagú testületből hárman, valamint a körjegyző beszélt az előzményekről a HVG-nek. Elmondásuk szerint a 2006-os választások után megalakult pénzügyi bizottság szabálytalanságokat tárt fel a polgármesteri hivatal 2004-ben elkezdett, de még befejezetlen felújítása kapcsán. Volt időszak, amikor a falunak 35 millió forint adóssága volt. Kikapcsolták az önkormányzati telefonokat, a gázszolgáltató elzárta az intézmények gázcsapját, az áramszolgáltató a közvilágítás leállítását tervezte. A lízingre vásárolt polgármesteri hivatali Suzuki utolsó részletét a képviselők a saját zsebükből fizették ki. Kifogásolták az akkor még főállású polgármester 325 ezer forintos havi fizetését, amit még a korábbi testület szavazott meg, és amihez 64 ezer forint költségtérítés, valamint magas benzin- és telefonszámla-keret is járt. Legjobban azonban az bántotta a grémiumot, hogy számos pénzmozgásról nem volt tudomásuk, és történt képviselő-testületi hozzájárulás nélküli hitelfelvétel is.
Mindez hiába, áprilisban a faluban népes rokonságú Papp 115 szavazatot kapott, míg Bárdos Istvánné alpolgármesterre 91 voks érkezett. A képviselők az újraválasztás ellenére azt mondják, ha eddig félrevezette őket a polgármester, ezután miért is bízhatnának benne. Így aztán nem hajlandók összeülni, hogy a polgármester letegye a törvényben előírt esküjét. A testület önmagát sem akarja azonban feloszlatni, mert az újabb képviselő- és polgármester-választás 600 ezer forinttal terhelné a falu kasszáját. Ráadásul előfordulhat, hogy Pappot akkor is újraválasztják. Ami nem is lenne meglepő, mert hívei szerint neki is köszönhető például, hogy van gáz a faluban, s az utak aszfaltosak.
„Követtem el szabálytalanságot, mert a polgármesteri munka rugalmas ügyintézést követel meg, és néha nincs idő a törvényes eljárások maradéktalan betartására. Ezzel nem vagyok egyedül” – mondta az idén ötödször megválasztott, eredetileg gépésztechnikus polgármester a HVG-nek. Papp április 9-e óta nem tudta összehívni a képviselőket, és a bizottságoktól sem kap információt, pedig nagy szüksége lenne rá, mert 2008. június 1-jétől betegállományban volt, így nincsenek friss adatai. Akkor ugyanis átadta az ügyeket az alpolgármesternek, aki az ellenlábasa volt a mostani választáson.
A falu csendes. Kis közösségről van szó, ahol szinte mindenki rokona mindenkinek, így egyelőre tart az állóháború a felek között. A település gazdálkodása csak azért nem omlott eddig össze, mert van elfogadott költségvetése, a tartozásból pedig 22 millió forintot ebben a ciklusban már visszafizettek. Ugyanakkor a patthelyzet bármikor csődhöz vezethet, hiszen számos döntéshez – például ha a falu állami pénzre pályázik – képviselő-testületi határozat szükséges. A vita akár a jövő áprilisig is elhúzódhat, csak egy év után veszti el ugyanis a mandátumát az, aki nem vesz részt a képviselő-testület munkájában.
KOVÁCS ISTVÁN
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.23/200923_PoLGARMESTERVALSAG_LENARDDARoCoN_Csikicsuki
|
https://web.archive.org/web/20231208120812/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.23/200923_PoLGARMESTERVALSAG_LENARDDARoCoN_Csikicsuki
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polgarmestervalsag-lenarddarocon
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Papp László"
] |
[] |
[
"Lénárddaróc"
] |
[
"jogosulatlan gazdasági előny",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,373 |
Lányos zavarok
|
A gondosan építgetett imázst a Noemi-sztori mellett most az is beárnyékolja, hogy a minap egy milánói bíróság négy és fél év börtönre ítélte David Mills angol ügyvédet, aki 2000-ben 600 ezer dollárt kapott Berlusconitól, amiért számára kedvezően tanúskodott egy korrupciós ügyben.
|
Soha nem kerültem sikamlós kapcsolatba Noemival – esküdött meg gyermekei életére Silvio Berlusconi olasz kormányfő a múlt héten. A nyilvános színvallás újabb fejezete a szappanoperába illő történetnek, amellyel egy hónapja szórakoztatja az olaszokat a sajtó, és immár felkerült a rangos külföldi lapok címoldalára is. A napról napra újabb fordulatokat hozó sztori egy ártatlannak tűnő fotó publikálásával kezdődött a római La Repubblica napilapban. A képen a 73 éves milliárdos miniszterelnök látható egy fiatal nápolyi szőke szépség, Noemi Letizia 18. születésnapi partiján. Néhány napra rá egy másik lapban Berlusconinál húsz évvel fiatalabb, exszínésznő felesége, Veronica Lario bejelentette, hogy elválik, mert férje már kiskorúakat is felvonultat császári pompával megrendezett mulatságain.
Berlusconi először magabiztosan lesöpörte e vádakat, ám mivel a Noemi-kapcsolatra adott első válaszai sántítottak, a La Repubblica megkereste a lány volt barátját, aki egészen más történettel állt elő. Szerinte Berlusconi egy modelljelöltekről készült fotóalbumban látta meg a lányt, aki rögtön elbűvölte ártatlan szépségével. Rendszeresen hívogatta telefonon, majd tavaly év végén fényűző szardíniai birodalmába, a Villa Certosába invitálta. Azóta kiderült, hogy a villában rendszeresen lát vendégül fiatal lányokat, akiknek ékszert ajándékoz, és testőreivel a környék butikjaiba viteti őket bevásárolni. Egy szardíniai fotós több száz felvételt készített a Villa Certosában folyó édes életről, és a képeken – amelyeket Berlusconi a magánélete megsértésére hivatkozva azonnal lefoglaltatott – állítólag tévészereplésre, modellkarrierre aspiráló bombázók láthatók toplessben. Egyik-másik fotón közéleti személyiségek, hírességek, olasz és külföldi politikusok is feltűnnek.
Berlusconi összekeveri magánéleti passzióit a közéleti szereppel, ami zsarolhatóvá teszi, ez pedig politikai, sőt nemzetbiztonsági kérdés – állítja az ellenzék. Három országos tévécsatorna tulajdonosaként és pártjának, a Szabadság Népének mindenható uraként a kormányfő gyakran kecsegteti azzal a körülötte zsongó fiatal szépségeket, hogy bekerülhetnek a show-bizniszbe vagy a politikába. Így jutott be a kormányba politikai előélet nélkül több rendkívül csinos fiatal nő, a mostani európai parlamenti (EP) választásra pedig eredetileg hét ismeretlen sztárocskát is feltett a kormányfő a jobboldal listájára.
A Noemi-ügy előtt Berlusconi magabiztosan hangoztatta, hogy 70 százalékot meghaladó népszerűsége révén a földbe döngöli az ellenzéket az EP- és a vele egyidejű helyhatósági választáson. El is hitette országgal-világgal, hogy megoldotta a nápolyi szemétválságot (igaz, most Palermót borítják hulladékhegyek), gyakori személyes megjelenésével nemcsak enyhítette a márciusi abruzzói földrengés áldozatainak a fájdalmát, de azt is elintézte, hogy mindenki feje fölé tető kerüljön.
A gondosan építgetett imázst a Noemi-sztori mellett most az is beárnyékolja, hogy a minap egy milánói bíróság négy és fél év börtönre ítélte David Mills angol ügyvédet, aki 2000-ben 600 ezer dollárt kapott Berlusconitól, amiért számára kedvezően tanúskodott egy korrupciós ügyben (HVG, 2006. március 18.). A vádakat Berlusconi ismét az ellenzék, a baloldali újságírók és vörös taláros bírák ármánykodásának nevezi. Ezúttal azonban a hazai és nemzetközi sajtóössztűz a szokásosnál jobban megviselte. Lemondta EP-választási kampányszerepléseit, ontja ugyanakkor a rövid önigazoló interjúkat az olasz és a külföldi lapoknak, tévéknek.
Mindeközben háttéremberei szervezik a visszavágást a belső széthúzással küszködő ellenzék erőtlen, ügyetlen támadásaira. Amikor például Dario Franceschini, a Demokrata Párt vezetője azt a szerencsétlen költői kérdést tette fel, vajon az olaszok Berlusconira bízhatnák-e gyermekeiket, a kormányfő két házasságból született felnőtt fiai és lányai egységfrontba tömörülve kérték ki maguknak, hogy bárki sértegessen egy ilyen kötelességtudó, jó apát.
Célkeresztbe került az áruló feleség is. A Berlusconi család érdekeltségébe tartozó Il Giornale című napilapban cikkek sora jelenik meg róla pikáns fotók kíséretében, egy másik újságban pedig Daniela Santanche jobboldali politikusnő közhírré tette, hogy Berlusconiék valójában már hosszú ideje külön élnek, mert Veronicának hét éve szeretője az egyik testőre. Ha Berlusconinak megint sikerül vádlottból áldozattá fényeznie magát, akár el is érheti legközelebbi célját, hogy személye melletti népszavazássá tegye a hétvégi voksolást.
VÁSÁRHELYI JÚLIA
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.23/200923_BERLuSCoNI_KERESZTTuZBEN_Lanyos_zavarok
|
https://web.archive.org/web/20231220194310/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.23/200923_BERLuSCoNI_KERESZTTuZBEN_Lanyos_zavarok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lanyos-zavarok
|
HVG
|
eu-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
9,374 |
Per egymilliárdért - Kezdődik az Egy-Másért ügy
|
919 millió forint tűnt el az Egy-Másért Alapítványtól, ahol aktív nemzetbiztonsági tisztek is tagok voltak
|
Földesi-Szabó Lászlót, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány vezetőjét a vámnyomozók előbb milliárdos csempészettel, áfacsalással, később több száz milliós sikkasztással gyanúsították meg, ő a kezdetektől tagadja a vádakat.
A Fővárosi Főügyészség szerint Földesi-Szabó és Pongó Sándor, az alapítvány fő támogatójának számító Herba Hungary Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója dolgozták ki a szisztémát, amelynek keretében 2005 júniusa és 2006. december 20. közt a Herba adó- és vámfizetés nélkül 8,3 tonna élelmiszert hozott forgalomba - írta hétfőn a Népszabadság.
Az "adományárukat" ténylegesen a Herba-csoport cégei vették meg, majd - miután elhelyezték a Palotai Vámügynök Szolgáltató Kft. raktárában - papíron eladták a Hors Tradingnak, illetve később a Bellevue Assets AG-nak. Ezek a cégek nem fizettek az áruért, amit átengedtek az alapítványnak, amely azt vám- és adómentesen vámkezeltette, majd bizományosi értékesítésre átadta a Herbának.
A Fővárosi Főügyészség több mint 900 millió forint elsikkasztásával is vádolja Földesi-Szabót. Az alapítvány 2004-es alapításától kezdve mintegy 811 millió forintot kapott magán- és jogi személyektől, de ebből csak 171 milliót költött adományokra. A támogatások jelentős részét is olyan személyeknek, szervezeteknek ítélték oda, amelyek kapcsolatban álltak a kuratórium tagjaival.
A vádhatóság szerint Földesi-Szabó 2004 decembere és 2007 februárja között 31 alkalommal összesen egymilliárd 53 millió forintot és 62 200 eurót vett fel. A pénz az adományokból származott, valamint valószínűleg a Herba-csoporttól. Az alapítvány házi pénztárában csak 17 millió forintot találtak. Több mint 919 millió forint sorsa ismeretlen.
Földesi-Szabó Lászlót egy héttel az után vette őrizetbe a vám- és pénzügyőrség bűnügyi szolgálata, hogy az általa elnökölt alapítvány Törökországból hazahozta Mehmet Karcsit.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/06/per-egymilliardert-kezdodik-az-egy-masert-ugy
|
https://web.archive.org/web/20090605041938/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=275429
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/per-egymilliardert-kezdodik-az-egy-masert-ugy
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-06-02 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László",
"Pongó Sándor"
] |
[
"Bellevue Assets AG",
"Herba Hungary Zrt.",
"Horse Trading Ltd."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
9,375 |
Transparency International: csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt
|
Csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt az utóbbi években Magyarországon - mondta közvélemény-kutatásukra alapozva a Transparency International Magyarország igazgatója, Alexa Noémi szerdán Budapesten.
|
A lakosság kétharmada nem bízik a kormányzati korrupcióellenes intézkedésekben; 2007-hez képest 9-ről 14 százalékra nőtt a felmérés szerint a kenőpénzt fizetők aránya Magyarországon - közölte sajtótájékoztatón Alexa Noémi.
Felmérésük szerint a magyar társadalom nem lép fel a korrupció ellen, mindössze 3 százaléka tett hivatalos bejelentést azoknak, akik tapasztaltak ilyen cselekményeket.
Kezdőlap Belföld Transparency International: csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt
|
https://infostart.hu/belfold/2009/06/03/transparency-international-csokkent-a-bizalom-az-uzleti-szektor-es-a-politikai-elit-irant-282687
|
https://web.archive.org/web/20090606080258/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-282687
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/transparency-international-csokkent-a-bizalom-az-uzleti-szektor-es-a-politikai-elit-irant
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,376 |
Elhalasztották az Egymásért Alapítvány büntetőperét
|
Érdemi tárgyalás nélkül halasztotta el az Egymásért, Egy-másért Közhasznú Alapítvány büntetőperét a Fővárosi Bíróság szerdán, mert a VI. rendű vádlott új ügyvédje nem tudott felkészülni.
|
Az ügyészség nyolc személyt - köztük Földesi-Szabó László volt rendőr ezredest, az alapítvány kuratóriumának elnökét - vádolja 2005-2006-ban elkövetett milliárdos csempészéssel és sok száz milliós sikkasztással. A vádirat csempészésre vonatkozó része szerint a Mehmet Karcsika hazahozatala kapcsán ismertté vált közhasznú alapítvány a közterhek megfizetése nélkül tonnaszám hozott be élelmiszereket Távol-Keletről arra hivatkozva, hogy adományok, ám azokat értékesítésre tovább adta a Herbária Zrt.-nek.
A sikkasztás vádja szerint Földesi-Szabó László az alapítványnak adományozott több mint 900 millió forint készpénzzel sajátjaként bánt és az ügy kipattanásakor az alapítvány pénztárában csupán 17 millió forint volt, a többi pénz sorsa máig ismeretlen.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Az ügy érdekessége volt, hogy az alapítvány kuratóriumában egykori, illetve még aktív nemzetbiztonsági tisztek is szerepet vállaltak, ám őket csak tanúként hallgatták ki a hatóságok. Az ügy feltárására még parlamenti vizsgálóbizottság is létrejött.
A büntetőper szerdán - a vádirat bírósághoz történt benyújtása után 11 hónappal - kezdődött volna meg, ám a VI. rendű vádlott ügyvédje jelezte, hogy védencétől négy napja kapott megbízást, nem tudott felkészülni az ügyre, ezért a tárgyalás elhalasztását kéri.
A bíró rosszallását fejezte ki és etikailag aggályosnak minősítette, hogy a vádlott korábbi ügyvédje, aki már a nyomozás során is védői feladatokat látott el, éppen most gondolta meg magát.
Ugyanakkor a vádlott védekezéshez való joga nem sérülhet, ezért szerdán érdemi tárgyalás nélkül június 12-re napolták el az Egymásért Alapítvány büntetőperének első tárgyalását. A bíró a tárgyaláson a védők felé fordulva megjegyezte azt is, hogy ilyet csak egyszer lehet csinálni.
Kezdőlap Belföld Elhalasztották az Egymásért Alapítvány büntetőperét
|
https://infostart.hu/belfold/2009/06/03/elhalasztottak-az-egymasert-alapitvany-buntetoperet-282662
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhalasztottak-az-egymasert-alapitvany-buntetoperet
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László"
] |
[
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
9,377 |
Magyar Nemzet: Egy adócsaló dönthet milliárdos uniós pénzekről
|
Lapértesülés szerint egy adócsalásért és közokirat-hamisításért jogerősen elítélt polgármestert választottak be annak a nyírségi önkormányzati társulásnak a vezetőségébe, amely csaknem ötmilliárd forint európai uniós támogatásról dönthet a jövőben.
|
A Magyar Nemzet azt írta: az adócsalásért egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Pénzes Sándor kislétai polgármester a pénzügyi bizottságban kapott helyet. A társulás alelnöke a lapnak azt mondta: nem tudott a polgármester ügyéről. Tóth András kijelentette: ennek ismeretében át kell gondolni, hogy Pénzes Sándornak van-e helye a pénzügyi bizottságban.
Kezdőlap Belföld Magyar Nemzet: Egy adócsaló dönthet milliárdos uniós pénzekről
|
https://infostart.hu/belfold/2009/06/03/magyar-nemzet-egy-adocsalo-donthet-milliardos-unios-penzekrol-282619
|
https://web.archive.org/web/20240129154213/https://infostart.hu/belfold/2009/06/03/magyar-nemzet-egy-adocsalo-donthet-milliardos-unios-penzekrol-282619
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-nemzet-egy-adocsalo-donthet-milliardos-unios-penzekrol
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Pénzes Sándor"
] |
[] |
[
"Kisléta"
] |
[
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU"
] |
[] |
9,378 |
A választások előtt tovább nőhet a korrupció
|
A gazdasági és politikai kockázati index korábban nem látott mélypontra zuhant 2008-2009-ben, leginkább annak köszönhetően, hogy a válság felnagyította, elmélyítette és láthatóbbá tette a régóta megoldatlan problémákat a gazdaságban, a politikában és a társadalomban.
|
Az utóbbi másfél évben tovább nőtt a politikai kockázat Magyarországon. Ez főképp a tartós kormányzati instabilitásnak köszönhető, ami a kisebbségi kormányzást, majd a kormányváltást követően sem szűnt meg, hiszen továbbra is bizonytalan, hogy a kormány kitölti-e mandátumát, intézkedéseiből mit tud megvalósítani, és azokból mi marad érvényes a következő ciklusban is. Kiemelt veszélyforrást jelent az utóbbi másfél évben felerősödött, és további eszkalációval fenyegető roma-nem roma konfliktus, amit a növekvő támogatottságú és intézményesülő szélsőjobboldal még hatásosabban szíthat a jövőben. Súlyos problémát jelent továbbá az elharapózó korrupció a központi bürokráciában és az önkormányzatokban, amely a küszöbön lévő politikai elitváltás miatt még jobban felerősödhet. Magyarország viszont gazdaságpolitikai szempontból kedvező úton indult meg az állami újraelosztás csökkentése felé tett lépésekkel, és mivel az ország kényszerpályán van, erről az útról a jövőben sem térhet le. A közelgő parlamenti választások pedig a kormányzati stabilitás terén hozhatnak kedvező irányú változást, így 2010-re az általános politikai kockázat csökkenése valószínűsíthető. Ezt állapítja meg a Political Capital Institute és a Figyelő szakértői által idén is elkészített Országjelentés, amely vezető magyar gazdasági és politikai elemzők segítségével ad összegzést Magyarország helyzetéről.
Kormányzati instabilitás, gyakran cserélődő haverok
Magyarországot 2006. őszétől kezdődően permanens kormányzati instabilitás jellemzi. Az elmúlt másfél évben ennek látványos jele volt a koalíció felbomlása, a kisebbségi szocialista kormány magalakulása, valamint a 2009 tavaszán lezajlott kormányfőcsere. Az elmúlt 3 évben összesen 23 minisztercsere történt, és csupán három – a Honvédelmi, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint az Oktatási és Kulturális – tárca esetében nem volt váltás, ez pedig önmagában is jelzi a kormányzat instabilitását. A folytonos kormányzati személycserék szerkezeti és szervezeti változásokkal is együtt jártak. Ez egyes ágazati minisztériumok esetében kifejezetten gátjává vált a szakpolitikai programok végrehajtásának, sőt a programokat meghatározó politikai döntések megszületésének is. A legjobb példa erre a gazdasági szempontból is jelentős közlekedési tárca, amelynek élén három év alatt öt miniszter váltotta egymást.
Válságban tovább nő a korrupció
A korrupciót Magyarországon a legmagasabb kockázatú területként azonosítjuk, ahol a kockázati szint a közepes tartományban maradt. A Transparency International adatai szerint 2008-ban nőtt a korrupció észlelt szintje, amiben nyilvánvalóan szerepük volt az év nagy port kavart korrupciós ügyeinek (főleg a továbbgördülő Zuschlag-ügynek, illetve a Hunvald-ügynek). Az elkövetkező időszak a korrupciós kockázatok emelkedését hozhatja, több okból is. A válság általában is az erőforrások beszűkülését eredményezi, ez pedig felerősítheti a pozíciókért és a javakért folytatott verseny morálisan kifogásolható és törvényen túli formáit, így például a nepotizmust, a kartellezést, a „baráti” szerződéseket. A válság időszakában az államigazgatásban és az üzleti életben is többen folyamodhatnak a jövedelmek pótlásának és kiegészítésének „kreatív” módszereihez. Az elharapózó korrupciót csak egy hatékonyan működő intézményrendszer tudja megfékezni, a válsággal együtt járó forrásszűkülés ugyanakkor a felügyeleti intézmények munkáját és a felderítési hatékonyságot is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A korrupció visszaszorulását segítheti ugyanakkor az állami újraelosztás csökkentése, amely a kormány intézkedéseivel már elkezdődött, és várhatóan a következő ciklusban is folytatódik majd. Minél nagyobb vagyonnal gazdálkodik és minél nagyobb szervezettel működik ugyanis az állam, annál magasabb az „elkorrumpálható” vagyon aránya.
Sose voltunk ennyire kockázatosak
A gazdasági kockázat indexe (EcoRisk) a valaha mért legalacsonyabb értékre, éves átlagban 45,5-re zuhant. Az összetevők közül tavaly év végén a magyar gazdaság konjunktúra indexe súlyos helyzetbe került: 2008 második felétől közel 30 pontot zuhant, és az év legvégére a drámaian rossz (nagyon magas kockázatú) kategóriába sorolódott. Előretekintve, 2009 második felében enyhén mérséklődő kockázatok rajzolódnak ki a konjunktúrában, de Magyarország idén várhatóan nem kerül ki a magas kockázati kategóriából. A gazdasági válság tolt egyet a lejtőn amúgy is lefelé tartó magyar munkapiacon is. A tavalyi év paradoxona, hogy az államháztartási hiány jelentős csökkenése ellenére az egyensúlyi alindex 2008 végén is a magas kockázatú tartományban maradt (38,2). A tavalyi év annak a kegyelmi állapotnak a végét jelentette, amiben a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak árazták a tőkepiacok. Elvált az ocsú a búzától, hazánk oda került, ahová ténylegesen való: az alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé.
Még tovább romló konjunktúra
A konjunktúra index 2004 óta folyamatosan romlik, ez folyamat 2008-ban felgyorsult. Az elmúlt nyolc évnek az egyharmadában az alacsony kockázatú (jó konjunktúra), kétharmada pedig a közepes kockázatú kategóriába esett a magyar konjunktúramutató – csak 2008 második felében következett be a fokozott ütemű romlás – ekkor közel 30 pontot zuhant az index értéke, és az év legvégére a drámaian rossz (nagyon magas kockázatú) kategóriába került (20 pont alá a 0-100-as skálán).
A világgazdasági válság rendkívül nagyot ütött a magyar gazdaságon: legnagyobb mértékben a külső környezeti alindex romlott (egy év leforgása alatt majdnem 60 pontot). A belső keresleti komponens 2007 óta nagyon alacsony. Becslésünk szerint 2009 első felében még tovább romló konjunktúrával kell kalkulálnunk, nagy valószínűség szerint ekkor éri el az index a mélypontját. Az év második felében a külső környezet lassú javulására lehet számítani, ez a feldolgozóipari komponens a javulásával jár. Mindeközben a belső keresleti komponens további mélyrepülését várjuk. Összességében 2009 második felében enyhén mérséklődő kockázatokat látunk a konjunktúrában, de arra nem látunk lehetőséget, hogy Magyarország kikerüljön az év végére kikerüljön a magas kockázati kategóriából (25 pont körül év végi, és 20 pont körüli éves átlagos index).
A fenti forgatókönyv szempontjából a legnagyobb veszélyforrást a külső kereslet várt javulásának elmaradása jelentheti. Ebben az esetben tartósan a nagyon magas kockázati sávban maradna a magyar konjunktúraindex (15 pont körül).
Oda kerültünk, ahol a helyünk van
A tavalyi év annak a kegyelmi állapotnak a végét jelentette, amiben a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak árazták a tőkepiacok. Elvált az ocsú a búzától, hazánk oda került, ahová ténylegesen való: az alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé. Bebizonyosodott, hogy a magán szektor GDP felét meghaladó mértékű deviza adóssága tarthatatlan, és a forint árfolyamának elmúlt években tapasztalt stabilitása szinte kizárólag a külső adósság beáramlásának volt köszönhető.
Az elmúlt év a nagy ingadozások éve volt a deviza piacon. A forint ingadozási sávjának márciusi eltörlése után az euró árfolyama 229 forint alá süllyedt, jóllehet, sem a válságjelek, sem a magyar gazdaságról kialakult képünk nem igazolták a mozgást. Az év közepétől egyértelművé vált az árfolyam igazi iránya. A hitelpiacok folyamatos kiszáradása, majd a Lehman-csőd utáni hitelkrízis megmutatta a magyar gazdasági modell alapvető gyengeségeit, a forint gyengülni kezdett, majd történelmi mélypontokat ért el. Az IMF-megállapodás köré szerveződött nemzetközi mentőcsomag ezeken a rövid távú refinanszírozási gondokon segített, de a magyar modell válságát nem tudta megoldani. A forint árfolyama így 2008 végére rendkívül ingadozóvá vált, és feltehetően az is marad az elkövetkező időkben is.
Hitelből fogyasztunk túl
A magyar államháztartás hiánya régóta nagyobb, mint a privátszektor megtakarításai, a hiány finanszírozása nem volt elképzelhető a külföldi befektetők vásárlásai nélkül. Hovatovább, a külföldiek voltak az ármeghatározó végső vevők illetve eladók, így alapvetően az ő árérzékenységük tudja a piaci árakat erre vagy arra elvinni. Emellett a finanszírozási krízis egy közvetlen csatornán, a hitelből finanszírozott tőkeáttételes pozíciókon keresztül is hatott. A hitelcsapok egyik pillanatról a másikra történő elzárása ezeket a pozíciókat szinte egyik pillanatról a másikra likvidálta, jelentős eladási nyomást jelentve a magyar állampapírpiacon is.
A magyar állampapírhozamok mellett a rövid lejáratú kamatok magassága jelezte, hogy az ország, valamint a bankrendszer kockázati megítélése jelentősen romlott. A likviditásuk elvesztésétől félő bankok magasra húzták a bankközi és a betéti kamataikat, hogy a megtakarítók számára vonzóbbá tegyék magukat, és mindezt az általuk nyújtott hiteleik kamatának magasan tartásával kompenzálták. A magas kamatszinttel bevonzott forrásaikból viszont nem nagyon hiteleztek, inkább a Magyar Nemzeti Bankban helyezték el, pillanatnyilag figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a jegybanki betét hozamát meghaladó forrásköltség mellett eredményességük jelentősen vissza fog esni. De 2008 vége nem a nyereségességről, hanem a talpon maradásról szólt, így profitmegfontolásokat überelte a stabilitás minden áron való biztosításának igénye.
Jót tesz nekünk a válság
A gazdasági válság paradox módon javulást hoz a gazdaság feletti állami kontroll vonatkozásában: a kisebb növekedés miatt a kormány kénytelen betömni a költségvetésben keletkezett lyukat, amit drasztikus növekedési áldozat nélkül csak a kiadások csökkentésével tud megtenni. Ez már 2009-től az állami újraelosztás csökkenéséhez vezet, amely folyamat 2010-ben erősödik, és kitarthat a következő kormányzati ciklusban is; ezt valószínűsíti az is, hogy a Fidesz, eltérő összetételű törzsszavazói tábora miatt, az ilyen irányú intézkedéseket könnyebben meglépheti. A vonatkozó módosításokra mindenképpen szükség van, hiszen az elmúlt években jelentős versenyhátrányba kerültünk a régió más országaival szemben, ami éppen az állami kiadások rendkívül magas szintjével és az ezt biztosító magas adóterhekkel magyarázható (az állami kiadások szintje régión belül az utóbbi években Magyarországon volt a legmagasabb).
A magas állami újraelosztási arány fenntartása – mely működőképes modell a világ sok országában – nálunk nem lehet reális alternatíva, hiszen a szomszédos országok adóversenyre kényszerítenek minket is. A régiós országok szinte mindegyike jelentős kiadáscsökkentést és adóegyszerűsítést hajtott ugyanis végre az utóbbi években, ennek eredményeként a legtöbb állam dinamikus növekedést produkált a gazdasági világválságot megelőzően, míg ez Magyarország esetében nem mondható el.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/03/orszagertekeles_romlo_politikai_es_gazdasagi_helyzet/
|
https://web.archive.org/web/20230128233444/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/03/orszagertekeles_romlo_politikai_es_gazdasagi_helyzet/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-valasztasok-elott-tovabb-nohet-a-korrupcio
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
9,379 |
Csökkenő bizalom
|
A korrupció szintje önmagában nehezen fog csökkenni, valamilyen külső behatás kell ahhoz, hogy a mértéke elviselhetővé váljon - nyilatkozta Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének igazgatója szerdán az MTI-nek.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=85909
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csokkeno-bizalom
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"antikorrupció",
"hálapénz"
] |
[] |
|
9,380 |
Vallomások
|
A civil szervezetek pályázatokon elnyert pénzei nehezen követhető úton vándoroltak különböző magánszemélyekhez, majd Zuschlag Jánoshoz és vádlott-társaihoz - derült ki a Zuschlag János és 15 társa ellen folyó perben kihallgatott tanúk vallomásaiból szerdán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=85891
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vallomasok
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Katus Ferenc",
"Lados István",
"Ocsovai Tamás",
"Őri András",
"Prácser László",
"Zuschlag János"
] |
[
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"MSZP",
"XXI. Század Egyesület"
] |
[] |
[
"pályázat",
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
9,381 |
Egyre több magyar fizet kenőpénzt
|
A Transparency International ma megjelent legfrissebb felmérése szerint a lakosság fele úgy véli, hogy az üzleti szféra vesztegetések útján befolyásol politikai döntéseket.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=500487
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-tobb-magyar-fizet-kenopenzt
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"vesztegetés",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
9,382 |
Magyar korrupciókörkép: az üzleti szféra még a politikát is lepipálja
|
Az üzleti szférában a legnagyobb a korrupció a magyar emberek megítélése szerint. Más országokkal szemben nálunk „csak” a második helyre sorolják a politikai pártokat – áll a Transparency International (TI) felmérésében.
|
A „globális korrupciós barométer” vizsgálatban először szerepelt Magyarország.
A régióban nálunk a legrosszabb a kormány megítélése: minden harmadik ember hatástalannak tartja a visszaélések elleni kormányzati törekvéseket.
Jelzésértékű a megkérdezettek lesújtó véleménye az üzleti szektorról – mutatott rá Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezetője. Ehhez képest elgondolkoztató, hogy míg másutt az állampolgárok akár többet is fizetnének egyes termékekért, szolgáltatásokért, ha azok tiszta, korrupciómentes vállalatoktól származnak, addig a magyarban kevésbé él ez a hajlandóság.
Az unióban, a régióban és nálunk is az egészségügy a „legfertőzöttebb”.
A cikket teljes terjedelmében, valamint üzleti szereplők véleményeit itt olvashatja
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/06/magyar-korrupciokorkep-az-uzleti-szfera-meg-a-politikat-is-lepipalja
|
https://web.archive.org/web/20240128142522/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/06/magyar-korrupciokorkep-az-uzleti-szfera-meg-a-politikat-is-lepipalja
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-korrupciokorkep-az-uzleti-szfera-meg-a-politikat-is-lepipalja
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,383 |
Ítélet: korrupt az üzleti élet
|
Más országokkal szemben nálunk „csak” a második helyre sorolják a politikai pártokat – áll a Transparency International (TI) felmérésében. A „globális korrupciós barométer” 69 országban 74 ezer ember tapasztalatát rögzíti.
|
Az unióban, a régióban s nálunk is az egészségügy a „legfertőzöttebb”. A hazai megkérdezettek alig 3-4 százaléka fizetett kenőpénzt – általában 6–22 ezer forint közötti összeget – az elmúlt évben.
A korrupciós eseteket nem jelentjük, mert „úgysem kapnánk segítséget”. Ez hasznos adalék lehet a készülő antikorrupciós csomaghoz, amely jelentős jutalmat ígér a visszaélések bejelentőinek. A tervekben a Közérdekvédelmi Hivatal lép fel. A szaktárca tájékoztatása szerint a törvénytervezet még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé kerülhet. KK
Leitner György
A GlaxoSmithKline magyarországi vezérigazgatója
„Beruházói szemmel nézve hazánkat, itt hiányzik a döntéshozatali rendszerek kívánatos transzparenciája, ami igencsak hátrányos lehet számunkra. Romániát például e tekintetben előbbre sorolja cégünk. Ezért is fontosnak tartom például, hogy a közbeszerzésekben minél többen alkalmazzák az új intézményt, az átláthatósági megállapodást.”
Tolnay Tibor
Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója
„Az építőiparban fellelhető korrupció egyik legfőbb oka a túlzott bürokrácia. Sokan inkább a »rövidebb« megoldást, az ügyintézés kenőpénzzel történő gyorsítását választja. Ez ellen úgy lehetne küzdeni, ha tovább csökkentenék a bürokráciát – erre irányult a korábbi gyorsító csomag –, és szigorúbban betartatná a hivatalokkal az előírt határidőket.”
Balogh Levente
A Szentkirályi Kft. ügyvezetője és tulajdonosa
„Gyakori, hogy egyes multik kenőpénzért »kizárólagosságot« vesznek a vendéglátó-ipari egységekben, szállodákban. Egyre inkább háttérbe kerül a tisztességes piaci verseny, de nem csak nálunk. Megdöbbentő, hogy a magyarok szerint az üzleti élet korruptabb a politikánál. Nehéz megállapítani, hol ér véget az üzleti élet, és hol kezdődik a politika.”
Bántó Károly
A Genex Zrt. vezérigazgatója
„A korrupció áttételes, inkább lobbiszerű megjelenése a mi iparágunkban is elő-előfordul, főképpen a szakhatósági-államigazgatási ügyekben. A tendereztetéseknél is megjelenik ez, ami a cégek egymásnak tett »kölcsönös szívességeiben« merül ki. Ám a vállalatok tartanak attól, hogy ez kiderül, s a legtöbbször igyekeznek a helyes úton járni.”
A GlaxoSmithKline magyarországi vezérigazgatója
„Beruházói szemmel nézve hazánkat, itt hiányzik a döntéshozatali rendszerek kívánatos transzparenciája, ami igencsak hátrányos lehet számunkra. Romániát például e tekintetben előbbre sorolja cégünk. Ezért is fontosnak tartom például, hogy a közbeszerzésekben minél többen alkalmazzák az új intézményt, az átláthatósági megállapodást.”
Tolnay Tibor
Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója
Balogh Levente
A Szentkirályi Kft. ügyvezetője és tulajdonosa
„Gyakori, hogy egyes multik kenőpénzért »kizárólagosságot« vesznek a vendéglátó-ipari egységekben, szállodákban. Egyre inkább háttérbe kerül a tisztességes piaci verseny, de nem csak nálunk. Megdöbbentő, hogy a magyarok szerint az üzleti élet korruptabb a politikánál. Nehéz megállapítani, hol ér véget az üzleti élet, és hol kezdődik a politika.”
Bántó Károly
A Genex Zrt. vezérigazgatója
„A korrupció áttételes, inkább lobbiszerű megjelenése a mi iparágunkban is elő-előfordul, főképpen a szakhatósági-államigazgatási ügyekben. A tendereztetéseknél is megjelenik ez, ami a cégek egymásnak tett »kölcsönös szívességeiben« merül ki. Ám a vállalatok tartanak attól, hogy ez kiderül, s a legtöbbször igyekeznek a helyes úton járni.”-->
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/06/itelet-korrupt-az-uzleti-elet
|
https://web.archive.org/web/20240215123317/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/06/itelet-korrupt-az-uzleti-elet
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itelet-korrupt-az-uzleti-elet
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,384 |
A Jobbik nem számolt el az állami támogatásokkal?
|
Az Állami Számvevőszék szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a Jobbik pénzügyei meglehetősen tisztázatlanok.
|
A párt a 2006. és 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvények alapján 22,1 millió Ft, illetve 37,9 millió Ft állami támogatást kapott. A Párt a 2006. évi országgyűlési képviselő-választásokra 12,4 millió Ft jelöltarányos költségvetési támogatásban részesült, elszámolási kötelezettséggel, amelynek teljesítését nyilatkozatkérésre sem igazolták. Az alapszabály rendelkezése ellenére a közgyűlés nem állapított meg tagdíjfizetést, így ilyen jogcímen bevétele nem volt a Pártnak.
A Párt a 2006. és 2007. évi pénzügyi beszámolóit nem készítette el, így a párttörvényben előírt határidőben és formában, a Magyar Közlönyben sem tette közzé.
A számviteli szabályozásban elmulasztották a törvényi összhang megteremtését, valamint nem vették figyelembe a gazdálkodási sajátosságokat. A számviteli politikában a párttörvény előírásait figyelmen kívül hagyva szabályozták a beszámoló összeállítását, nem rendelkeztek a zárlati feladatokról, nem határozták meg az egyéb bevételek fogalomkörét, a működési, a politikai és egyéb kiadások ismérveit.
A számviteli politikához kapcsolódó szabályzatok közül nem került sor a pénzkezelési szabályzat számviteli törvény módosításával összhangban álló aktualizálására. A leltározási szabályzat a pénzeszközök leltározási feladatait nem rögzítette. Az értékelési szabályzatot csak az egyik társelnök írta alá, így az nem tekinthető hatályosnak. A számviteli politikában rögzített kettős könyvvitelhez a törvényi előírás ellenére számlarendet nem készítettek.
A kettős könyvviteli nyilvántartás vezetéséről, a könyvviteli zárlat végrehajtásáról, a számviteli törvény és a számviteli politika rendelkezése ellenére a Párt a vizsgált időszakban nem gondoskodott.
A 2006-2007. évi időszak könyvvezetési feladatait utólag, megbízási szerződés alapján külső vállalkozó végezte el, azonban a főkönyvi könyvelés valódiságát a Párt társelnökei feladatkörében nem biztosították, mivel 2006. évben 46%-ban, 2007. évben 97%-ban a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatok nem minősültek hitelesnek.
A készpénzforgalomról szabálytalanul időszaki pénztárjelentést nem vezettek, bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat nem állítottak ki, rendszeres pénztárzárlatot nem végeztek. A banki forgalom kivonatainak 2006-ban háromnegyede, 2007-ben teljes köre hitelesítés nélküli fénymásolat volt. Mindezek következtében a pénzkészlet záró állományának valódisága nem volt igazolt.
A bizonylati elv és fegyelem érvényesüléséhez a Párt nem szabályozta bizonylati rendjét, a pénzkezelés szabályszerűségéhez nem jelölte ki a kötelezettségvállalásra és utalványozásra jogosultak körét. A szabályozási hiányosságból fakadóan nem teljesült a számviteli törvényben meghatározott feldolgozási rend, nem tettek eleget a bizonylatolás alaki és tartalmi, valamint a szigorú számadási kötelezettség követelményeinek. A Párt nem tartotta be a bizonylatok megőrzésére vonatkozó számviteli törvényi előírásokat sem, mivel nem tudta eredetben bemutatni a bank- és készpénzforgalom könyvelési bizonylatait.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/06/a-miep-jobbik-nem-szamolt-el-az-allami-tamogatasokkal
|
https://web.archive.org/web/20090607023458/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=275769
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jobbik-nem-szamolt-el-az-allami-tamogatasokkal
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[
"Jobbik"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,385 |
Eltűntek Simor százmilliói?
|
Nem tudni, mi lett a sorsa Simor András százmillióinak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének 2007-es vagyonnyilatkozatában ugyanis még az szerepelt: a jegybank vezetője 123 millió és további 800 millió – összesen 923 millió – forintos, befektetési alapokban tartott megtakarítással bírt.
|
Nem tudni, mi lett a sorsa Simor András százmillióinak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének 2007-es vagyonnyilatkozatában ugyanis még az szerepelt: a jegybank vezetője 123 millió és további 800 millió – összesen 923 millió – forintos, befektetési alapokban tartott megtakarítással bírt. Az egy évvel később tett nyilatkozatában viszont Simor azt közölte: csupán 67 millió forintja volt befektetési alapokban. Egy év leforgása alatt tehát 856 millió forinttal csappant meg az MNB elnökének ily módon befektetett vagyona.
A Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályától kértünk tájékoztatást azt illetően, hogy Simor András vagyonában beállt hatalmas változást mi indokolta. Esetleg a kezdődő válság áldozatául esett-e a jegybankelnök befektetése – és emiatt csökkent annak értéke drasztikusan –, vagy kivette pénzét az akkoriban már kockázatosnak tűnő befektetési formából, és elköltötte. Az MNB-nél azt közölték: Simor András eddig háromszor vallott vagyonáról, és mindhárom esetben a jogszabályban előírt tartalommal, tényleges vagyoni viszonyait feltüntetve tett eleget nyilatkozattételi kötelezettségének. Tekintettel arra, hogy az MNB-elnök vagyonával összefüggésben törvény határozza meg azt, hogy milyen adatok azok, amelyek bárki számára hozzáférhetők és megismerhetők, a vagyonnyilatkozatban kötelezően feltüntetendő adatokon túlmenően a jegybankelnököt vagyonával, annak felhasználásával kapcsolatosan további tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
Vagyis Simornak nem kell közölnie – és nem is közli –, hogy mi lett a majd 900 milliójával. Annyi bizonyos, hogy nem tette be a bankba. A szerkesztőségünkhöz eljutott 2007-es és 2008-as dokumentumok szerint az MNB vezetőjének bankban tartott pénze ez idő alatt csökkent. Míg a 2007-es számadáskor 15 millió forint szerepelt ebben a rubrikában, addig 2008-ban 4,7 millió. A hiányzó, csaknem egymilliárdos összegből értékes vagyontárgyat sem vett Simor. A jegybank elnöke mindkét évben ugyanazon két lakás részbeni tulajdonjogát tüntette fel: egy 460 és egy 319 négyzetméteres lakóházét. Simor tavaly és azelőtt is birtokolt egy vitorlás hajót, ám amíg 2007-es nyilatkozatban szerepel egy gépkocsi, addig a 2008-asban már nem. Tavaly az MNB elnökének két cége volt: a Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft. és a Trevisol Management Services Ltd. Utóbbiról a Népszava nemrégiben megírta, hogy a vállalkozást az adóparadicsomként számon tartott Cipruson jegyezték be. A Hvg.hu szerint e cég lehet a kulcsa annak, hová tűntek Simor százmilliói.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/06/Eltuntek-Simor-szazmillioi
|
https://web.archive.org/web/20090612062711/http://mno.hu/portal/640988
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltuntek-simor-szazmillioi
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,386 |
36 milliós búcsúpénz a BKV-nál
|
Jövő hétfőtől szűnik meg a BKV főtanácsosának munkaviszonya, Futó Sándor a neki járó végkielégítés felével, 36 millió forinttal távozik a cégtől - tudta meg a Népszava.
|
Futó a lap kérdésére megerősítette távozását, de a megegyezés részleteiről nem kívánt nyilatkozni, ahogy a BKV sem. Futó, illetve Molnár László vezérigazgatói főtanácsadó munkaviszonyának felbontását Kocsis István vezérigazgató kezdeményezte április elején.
A két státus megszűntetését hivatalosan a spórolással indokolták, mindketten havi bruttó 1,42 millió forintot és ennek 150 százalékát kitevő, negyedévente folyósított prémiumot kaptak.
Molnár szerződését már április 15-én felbontották, de végkielégítést nem kapott, a lap úgy tudja, ezzel 40 millió forintról mondott le.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2009/06/36-millios-bucsupenz-a-bkv-nal
|
https://web.archive.org/web/20240129072505/https://www.vg.hu/cegvilag/2009/06/36-millios-bucsupenz-a-bkv-nal
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/36-millios-bucsupenz-a-bkv-nal
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[
"Futó Sándor"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,387 |
Kövér Szilárd eltűnt cégei nyomában
|
A több mint százmillió forint adóval és a munkásai bérével is elmaradásban lévő Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. fölszámolása és a cégjegyzékből való márciusi törlése után ezúttal annak tulajdonos cégét, a MED 21 Kft.-t szünteti meg a bíróság, mert nem találják székhelyén.
|
A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda felszámolásának napján tulajdonosa, a MED 21 Kft. megszüntetését kezdeményezte a cégbíróság. A törvényességi eljárást az APEH indította el. A cég a bírósági adatok szerint kilenc éve nem nyújtott be mérleget. A cégbíróság a megszüntetésre irányuló eljárás megindítását azzal indokolta januári bejegyzésében, hogy "a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül, mivel lakóhelye külföldön van, és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja". Hogy egészen precízen mennyivel adós a társaság, azt nem tudni.
Az adóhatóság megkeresését csak magának a cég igazgatójának, Bakos Erikának vagy törvényes meghatalmazottjának adná ki a cégbíróság. A cégtulajdonos MED 21 igazgatója, Bakos Erika - a Fidesz választmányi elnöke, Kövér László testvérének, Kövér Szilárdnak a felesége - nem lakik a cégjegyzékben jegyzett címén, Nagytarcsán. A MED 21 Kft. 2001 januárja óta bejelentett székhelyén, Újpesten, az Istvántelki út 80-82.-ben évek óta üzletközpont áll. Nem csoda hát, ha az APEH sem éri el.
A később MED 21-nek nevezett társaságot 1993-ban Kövér Szilárd alapította feleségével Burn Kft. néven, egy évvel később ruházták át Bakos Erika jászberényi szüleire. Csakhogy az apa, Bakos István évekkel ezelőtt a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, nincs ismerete a cégről. Nem tudunk róla, hogy jogerősen helyreigazította volna ezt a közlést. Jászberényi bejelentett telefonjukon nem értük el a Bakos szülőket: a szolgáltatás nem működik.
Keressük tehát Kövér Szilárdot és feleségét. A Kövér-házaspár hét éve egy nagytarcsai címen (is) szerepel a cégbejegyzésekben. A földszintes, hagyományos falusi házban épp nincs senki, amikor becsöngetünk, de mindkét szomszéd azt mondja, Kövéréket nem ismernek, itt mások laknak. Telefonon elérjük a ház tulajdonosát, egy hölgyet, aki elmondja: Kövér Szilárdék sosem laktak ott, de a fia ismeri őket. A fiával azonban többszöri próbálkozás után sem sikerült beszélnünk. Szerettük volna megtudni, hogy érhetnénk el Kövér Szilárdot. A cégbíróságon ugyanis találtunk olyan tértivevényes levelet, amit ezen a címen a hölgy fia vett át Kövér Szilárd számára.
- Biztosan megvan rá az okunk - mondta Bakos Erika a cégbírósági bejegyzésekben használt fiktív lakcímre vonatkozó kérdésünkre. Amikor az adótartozásra kérdeztünk, viszszakérdezett: a MED 21-nek van adótartozása? Arra, hogy a cég mikor készített adóbevallást, kis hallgatás után közli: sajnálja, de nem tud segíteni. A cégbíróságon sem kaptunk választ arra, miként működhetett egy cég zavartalanul és szerezhetett meg új és újabb nyomdákat, ha huzamos ideig nem teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. - Ezek szerint eddig nem észlelte senki. Ha ön igen, kérvényezze, hogy a törvényes intézkedést tegyék meg - biztatott a MED 21 törlésével foglalkozó bíró fogalmazója.
A Bakos szülők aláírása gyakorta feltűnik a cégbírósági papírokban. Töröcskei László ügyvéd neve is felbukkan a társaság iratain ellenjegyzőként. Ő az 1994-es alapítástól 2006-ig igazgatósági tagja volt az 1998 márciusáig Mahir Nyomda Rt. - ettől 2001 októberéig Zenith -, majd Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. nevet használó, a 2007 októberétől a százmillió forintot meghaladó adótartozást felhalmozott cégek listáján szerepeltetett, két hónapja Magyar Nyomdaügynökség Zrt. néven felszámolt és törölt részvénytársaságnak. (Az ügyvéd az ismert üzletember, Töröcskei István testvére.) A MED 21 tizedik éve tulajdonosa a márciusban a cégjegyzékből törölt nyomdacégnek.
Kövér Szilárd is az első perctől tagja a cég igazgatóságának, 2006 júniusában pedig vezérigazgatóvá választották. Ő nyújtotta be a vállalkozás utolsó, 100 milliós kötelezettségről szóló, 2005. évi mérlegét 2007 januárjában. Ebből kiderül: a köztartozáson túl a 37 fős cég 38 millió forintnyi bérrel is tartozott dolgozóinak. A felszámoló konténert, fényképezőgépet, nyomtatót hirdetett meg értékesítésre, félmilliós értékben. Ennyi maradt. Pedig Kövérék 1999-ben megvásárolták a felszámolás alatt álló Egyetemi Nyomda gépeit is, s addig is nyomtattak valamivel. Az utolsó hivatalos székhelyen, Újpesten, az Erkel utcában sincs nyomuk. Sőt, a ház lakói sosem hallottak róluk. Cégtábláról sem tudnak.
A történet emlékeztet az egykor Fidesz-közeliként ismert cégek pályaívére: midőn köztartozásuk nagyra nőtt, eltűnnek. Így volt ez a Századvég néven még többek, köztük Orbán Viktor részvételével is alapított kiadó és nyomda kft. esetében, amit Centum Kft. néven adtak tovább egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban élő török vendégmunkás papírjaival aláíró személynek. A XX. kerületbe, a Serény utca 4.-be voltak bejelentve. Ugyanez volt a telephelye 1996-tól a szintén felszámolás alatt álló Arzenál Nyomdaipari Kft.-nek, amelynek korábbi tulajdonos cégei közül négy szintén a Kaya Ibrahim papírjaival dolgozó ismeretlennél végezte. A kft. a "királyi" nyomdacégen keresztül a MED 21 tulajdonában állt.
Ugyancsak eljárást indított az APEH a 2003 februárjában a Kövér Szilárd, Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója és Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigazgatójának a felesége által alapított, majd másfél évre rá Kövér Szilárdnak és családi érdekeltségének továbbadott Magyar Egyetemi Kiadó Kft. ellen. A bíróság tavaly márciusban elrendelte a cég felszámolását. Az újpesti székhelyről - amely az emléktábla szerint a Széchenyi-terv támogatásával épült - évekkel ezelőtt elköltöztek.
Hogy innen hová kerültek az egykori Egyetemi Nyomda felszámolásán megszerzett nyomdagépek, azt a telepen nem tudták megmondani. A kiadó kiugróan magas honoráriumot, 18 millió forintot fizetett Orbán Viktornak A történelem főutcáján címen 2003-ban kiadott könyvért, amit a Fidesz elnökének beszédeiből állított össze Schmidt Mária. A felszámoló a leghatározottabban elutasította lapunk megkeresését.
Az Orbán-könyv kiadását követő évben új kiadó- és nyomdacéget hozott létre jórészt ugyanez a személyi kör. A felszámolás alatt álló egyetemi kiadó az alapítás után fél évvel kiszállt az Art-East XXI. Kiadó- és Nyomdaipari Kft.-ből, átadva helyét Várhegyi Attilánénak. Ekkor Schmidt Mária és Várhegyiné egyetemi kiadóbeli üzletrészét átadta Kövér Szilárd és felesége családi érdekeltségének, a Brill Európa Ügynökség Kft.-nek. A Brillt Bakos Erika vezeti, saját és édesapja tulajdonában áll. A nyomdai tevékenységet is felvett társaság 9 éve nem nyújtott be mérleget, és rákosszentmihályi székhelyén sem találtuk.
A Brill székhelyeként feltüntetett, szép, nagy, rendezett családi ház tulajdonosa szerint Kövérék három éve költöztek el, de nem tudja, hová. - Kövér Szilárd talán Garnischpartenkirchenben van, vagy Olaszországban, az Erika talán Esztergomban. De lehet, hogy a Nádor utcában - mondja a férfi. (Kövérék első lakhelyeként ez szerepelt a 90-es évek elején a cégbírósági aktákban.)
A szintén a könyvkiadást főtevékenységül választó Arzenál Kft. fizetésképtelen, október óta felszámolás alatt áll. A kilencvenes évek elején létrehozott Arzenál 110 milliós késedelmi adópótlékából az APEH a Horn- és az Orbán-kormány idején 93 millió forintot elengedett. Az Arzenál ellen 2000 és 2004 között többször indult adóvégrehajtás. Utolsó tényleges vezetői, Kövér Szilárd és Újvárosi Lajos. Ők 1993-tól irányították az Arzenált. A cégvezetést 2001-ben sajátos módon adták át a Centum Nyomda egykori üzemvezetőjének, Pataki Zsoltnak. (Újvárosi azóta nem is bukkant fel e körben.) Akkor azzal kereste meg a már régóta betegeskedő Patakit, hogy a Kövér család kéri, legyen ügyvezető. A szakember örült a lehetőségnek. Otthon lerajzolta, hogyan álljanak a gépek, amiket ismert, hiszen az Egyetemi Nyomdában 14 évig gépmesterként dolgozott.
- Boldog voltam, gondoltam, megbecsülik a tudásomat. Megmondtam, hogy csak otthonról tudok segíteni, a betegségem miatt csak 200 métert mehetek, azután fulladok. Aláíratott velem valami papírt. Vártam, vártam, semmi, fölhívtam, hogy mi van, mert nem jönnek a fiúk, mire azt válaszolta, hogy nem érnek rá, nagyon elfoglaltak, ne foglalkozzak vele. Egyszer a nejem véletlenül észrevette, hogy ügyvezető vagyok az Arzenálban. Először a cégbíróság keresett meg, elmondtam, hogy fogalmam sincs az Arzenálról. Az APEH nem keresett, csak a felszámoló - úgy hallottam, hogy nem tud bejutni a Serény utca 4.-be, már évek óta.
A cég létezéséről ugyan nem volt fogalmam, mit tudom én, milyen neve volt, csak a Centumot, Zenithet ismertem, egymás után dolgoztak az új nevű nyomdák, mindig jöttek szólni, hogy ilyen név lesz, s akkor átírtam, amit kellett. Amikor a fideszes óriásplakátok, szórólapok elkészítését a kampányban nem bírtuk kapacitással, azt meg kellett szervezni - borzalmas nagy munka volt. Amikor a felszámoló hívott, rögtön jelentkeztem, megadtam a telefonszámomat. Azóta nem jelentkezett. Valami számítógépes kft. számította ki a fizetést, az anyagokat stb., az összes munkalapunk oda került a központba a Kövér Szilárdékhoz. Egyszer jártam ott, a Deák tér mellett, az Anker közben. Kövér Szilárd fogadott - mondja Pataki Zsolt, aki jelenleg szívszanatóriumban fekszik. Pénzt, állítja, nem kapott.
S hogy most hol vannak a nyomdagépek? Nem tudni.
Cégtérkép
Magyar Nyomdaügynökség Zrt. (Jogelődök: Mahir Nyomda Rt., Zenith Nyomda Rt., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt.) Felszámolva, majd törölve (2009. 03. 18.). Szerepel az APEH listáján, amely a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező cégeket összesíti.
MED 21 Ügynöki és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Jogelőd: Burn Kft. ) Megszüntetési eljárás alatt. Székhelyén nem találja a bíróság, 1999. évre nyújtott be utoljára mérleget.
CENTUM Kiadó, Piacszervező és Nyomda Kft. (Jogelőd: Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft.) Hivatalból törölve (1998. 09. 14.) 88 milliós adótartozást hagyott hátra.
ARZENÁL Nyomdaipari Kft. Felszámolás alatt (2008. 10. 07-től). 100 milliót meghaladó adótartozása volt.
Magyar Egyetemi Kiadó Kft. Felszámolás alatt (2008. 03. 19-től)
Brill Európa Ügynökség Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Működik, de 1999. évre nyújtott be utoljára mérleget.
Bakos Erika a fideszes vezetésű XXII. kerület önkormányzatának polgármesteri kabinetfőnöke volt a közelmúltban. A Hazáért Érdemkeresztet itt vehette át a Pofosztól október 23-án. Nemrégiben váltott: jelenleg Esztergom önkormányzatának polgármesteri kabinetfőnöke. Esztergom tavaly október 23-án választotta díszpolgárává Orbán Viktort.
Szerettük volna megszólaltatni Kövér Szilárdot. A Serény utcai egykori telephelyen fitneszszalon van, a nyomda utolsó székhe-lyén, az újpesti Erkel utcában a márciusban törölt nyomdacégnek nincs jele. Újpestre is elmentünk, de az Iparipark utca 9.-ben azt mondták: a Magyar Egyetemi Kiadó Kft. rég elköltözött utolsó székhelyéről. Mára csak a cégbírósági aktákban előforduló - az Arzenálnak is ez volt a postafiókszáma - közös postafiók jelzi: ezek a cégek valaha működtek.
Az igen elfoglalt Bakos Erikát az esztergomi önkormányzatnál többszöri próbálkozás után értük el telefonon, de a tájékoztatástól elzárkózott.
|
http://nol.hu/archivum/20090604-eltunt_nyomdagepek__futoszalagon-335629
|
https://web.archive.org/web/20090606213456/http://nol.hu/archivum/20090604-eltunt_nyomdagepek__futoszalagon
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kover-szilard-eltunt-cegei-nyomaban
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[
"Bakos Erika",
"Kövér Szilárd"
] |
[
"Arzenál Kft.",
"Centum Kft.",
"Fidesz",
"Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt.",
"Med 21Kft.",
"Zenith Nyomdaipari Rt."
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,388 |
A csecsen elnöknek semmije nincsen, amit látnak, az kölcsönben van nála
|
Új divat az orosz politikai életben a vagyonbevallás, de a sajtó szerint azok bizony nem mindig sikerülnek "elég pontosra".
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=500861
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-csecsen-elnoknek-semmije-nincsen-amit-latnak-az-kolcsonben-van-nala
|
stop.hu
|
world-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
|
9,389 |
Egy búvároktatót is kihallgattak a Zuschlag-perben
|
A civil szervezetek pályázatokon elnyert pénzei nehezen követhető úton vándoroltak különböző magánszemélyekhez, majd Zuschlag Jánoshoz és vádlott-társaihoz...
|
A szerdai tárgyaláson elsőként kihallgatott tanú számlájára a vádban szereplő XXI. Századi Egyesülettől és az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítványtól több alkalommal utaltak pénzt. A tanú, vallomása szerint, 2003-2005 között az MSZP-frakció szakértőjeként, a Képviselői Irodaházban dolgozott, ahol arra kérte Őri András vádlott, hogy a számlájára átutalt összegeket vegye fel és adja át neki. A nyomozati szakban az ügyészségen még határozottan azt vallotta a tanú, hogy Őri Andrásnak adta át a pénzt, míg a bíróság előtt már azt vallotta, hogy Zuschlag Jánosnak és Lados Istvánnak is adott át pénzt, miután az a számlájára megérkezett.
A tanú határozottan kijelentette: nem volt arról tudomása, hogy pályázati tevékenységgel összefüggésben érkeztek a pénzek a számlájára.
Lados István másodrendű vádlott a szembesítéskor kijelentette: nem vett át pénzt a tanútól.
A következő tanú, aki búvároktatóként dolgozott, a Zuschlag Jánoshoz kapcsolható egyesülettől a számlájára érkező 350 ezer forinttal kapcsolatban kijelentette: kölcsönt kért Zuschlag Jánostól egy utazásához, amit a következő év elején visszaadott.
Zuschlag János elsőrendű vádlott másként emlékezett az esetre: kijelentette, hogy egyesületi pénzből magáncélra soha nem adott kölcsönt. A szembesítés eredménytelen volt.
A bizonyítási eljárásban kihallgatott következő tanú 2003-ban az Ifjúsági és Sportminisztériumban dolgozott, mint ifjúsági turisztikáért felelős osztályvezető. Az ő felettese volt Ocsovai Tamás államtitkár, aki Lados István másodrendű vádlott vallomása szerint segítette a Zuschlaghoz kapcsolódó szervezetek pályázatainak elbírálását.
A tanúnak a vádban szereplő és Zuschlag Jánoshoz kapcsolható XXI. Századi Kulturális Egyesület számlájáról egymillió forintot utaltak át. Az átutalás idején a tanú már nem dolgozott a minisztériumban.
A tanú Fodor Endre bírói tanácsa előtt azt bizonygatta: ő kölcsönadott részletekben egy személynek egymillió forintot, és ezt utalták vissza a számlájára. A megnevezett személy az ügy kilencedrendű vádlottjának, Prácser Lászlónak a munkatársa volt, és semmilyen módon nem hozható összefüggésbe azzal az egyesülettel, amely a "kölcsönt" visszautalta. Prácser László kilencedrendű vádlott, aki korábban az MDF ifjúsági szervezetéhez, az IDF-hez kötődött, a nyomozati szakban tett vallomás szerint a pályázatok elkészítésében segítette a Zuschlag Jánoshoz kötődő ifjúsági szervezeteket.
A tanú, elmondása szerint, a nevezett személy részére nyújtott kölcsönt visszakapta, de nem tudott arról, hogy az egy Zuschlaghoz kapcsolható egyesület számlájáról utalták át a számlájára.
A bíróság tanúkénti kihallgatásra idézte meg Zuschlag János édesanyját, valamint Katus Ferenc harmadrendű vádlott feleségét. A tanúk - élve jogukkal - nem tettek vallomást.
Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: a júliusban kezdődő ítélkezési szünet után szeptemberben kezdődik és várhatóan december 16-ig tart a bizonyítási eljárás.
A 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják.
|
http://nol.hu/belfold/egy_buvaroktatot_is_kihallgattak_a_zuschlag-perben-335582
|
https://web.archive.org/web/20231225063820/http://nol.hu/belfold/egy_buvaroktatot_is_kihallgattak_a_zuschlag-perben-335582
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-buvaroktatot-is-kihallgattak-a-zuschlag-perben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Lados István",
"Ocsovai Tamás",
"Őri András",
"Zuschlag János"
] |
[
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Sportminisztérium",
"XXI. Századi Kulturális Egyesület"
] |
[] |
[
"támogatás",
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,390 |
Helyreigazítás
|
A Magyar Hírlap 2009. április 28-i számában és interneten megjelent, A Józsefváros mélyén összeérnek a házügyek című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Patzinger Ferenc az értékbecsléseket felülvizsgáló bizottságot vezette a Józsefvárosban, valamint azt, hogy Patzinger-bizottság létezett.
|
http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=169233&archiv=1&next=0
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-20
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-29 00:00:00
|
[
"Patzinger Ferenc"
] |
[
"Korona 97 Kft."
] |
[
"Bp. VIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
9,391 |
Minden, amit tudni akar az offshore-ról
|
Lassan az egyik legdurvább szitokszóvá válik a magyar politikában és közbeszédben az offshore, miközben a kifejezéssel dobálózók jó részének tán fogalma sincs, miről beszél.
|
– Mi számít offshore cégnek, mi nem?
– Az offshore nem jogi fogalom, hanem a hétköznapi nyelvhasználatban – egyre inkább pejoratív értelemben – használt kifejezés azon cégekre, amelyek egy fillért sem adóznak a székhely szerinti országokban a nem onnan származó jövedelmeik után. Vagyis a mostanában sok helyen emlegetett Ciprus ma már nem offshore paradicsom, mivel az oda bejegyzett cégek fizetnek adót, igaz csak 10 százalékot. Az más kérdés, hogy az alacsony adókulcs igen vonzóvá teszi az országot a külfödieknek.
– Ha nincs adófizetés, miért éri meg az offshore paradicsomnak ezt a státuszt felvállalnia?
– Mert a cég alapításával, működtetésével járó költségek az adott országban csapódnak le, amelyek egy része ott adóbevételként jelentkezik – például a cég helyi képviselője után fizetett jövedelemadóként.
– Biztos jó sokba kerülnek ezek a díjak.
– Nagyon változó, mekkora díjat számolnak fel ezek az országok, de nem feltétlenül drágák, hiszen ha olcsóságával sok céget tud magához édesgetni, akkor már rentábilissá válhat offshore központnak lenni.
– Milyen célból hozza létre a tulajdonos az ilyen céget?
– Sok szempont lehet, az adózás feltétlenül az egyik. Az viszont hamis, leegyszerűsítő nézet, hogy minden esetben adócsalásra használják ezeket a cégeket. Fontos például, hogy milyen jogrend működik az adott országban: az angolszász típusú jóval liberálisabb, ezáltal gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb ügyintézést tesz lehetővé. Tehát az idő és a költségek megtakarítása is ott lebeg a tulajdonosok szeme előtt. A magyar jogrend (de sok más példát is lehetne hozni) sok esetben jóval formalizáltabb, például számos engedélyt is elvár a cégektől. Ez fontos szempont lehet egy holdingszerűen működő cégcsoport esetében, ha például részesedések adás-vételével foglalkozik. De akkor is célszerűnek tűnik egy ilyen ország választása, ha a holdingon belül az egyik cég csak a többi finanszírozásával foglalkozik, kölcsönöket nyújt azoknak – ennek székhelye is gyakran offshore ország. A hangsúly elsősorban a befektetés barát környezeten van.
– Arra is jó egy ilyen cég, hogy a tulajdonos rejtve maradjon a nyilvánosság előtt?
– Ez is lehet szempont, de erre egyre kevesebb esély kínálkozik. Elég komoly nemzetközi nyomás van azokon az országokon, amelyek nem kívánnak információt szolgáltatni az őket megkereső hatóságoknak ilyen ügyekben. Az OECD, illetve az Egyesült Államok is keményen üldözi ezt. Manapság mind több országgal kötnek az információ átadásáról kétoldalú egyezményeket – sajnos Magyarország ebben nem jeleskedik, pedig az adóhivatal dolgát megkönnyítené.
– Melyek a legismertebb off-shore célországok?
– A szakirodalom ezek között említi Panamát, a Holland-Antillákat, Barbadost, a Bahamákat, Bermudát, a Kajmán-szigeteket, Belize-t, a Brit-Virgin szigeteket. Számuk egyre kevesebb, a leginkább a bankrendszeren keresztül foghatók meg, például ha kizárják ezeket az országokat a nemzetközi pénzügyi rendszerekből, elzárva a tranzakciók útját.
- Milyen feltételeknek (létszám, alaptőke, infrastruktúra) kell megfelelni, hogy céget lehessen alapítani?
– Ez országonként változó, általában elvárnak egy minimális alaptőkét, be kell jegyeztetni a székhelyet, illetve meg kell nevezni egy képviselőt. Ez lehet helyi, vagy külföldi is, ám adójogi szempontból jobb, ha helyi az illető. Máskülönben az off-shore központtal szemben álló ország adóhivatala a cég illetőségére hivatkozva (nem lehet egy céget külföldről igazgatni) bevasalja az adót a cégen.
– Mekkora költséggel lehet működtetni az ilyen társaságot?
– Akár évi 500 dollárból is kihozható egyes egzotikus országban, de több tízezer eurót is lehet perkálni például az alacsony adójáról ismert Luxemburgban.
– Sikeres lehet az off-shore cégek ellen a 30 százalékra tervezett forrásadó a jövő évtől?
– Elrettentő hatása lehet, megszűnhetnek a primitív struktúrák, de nem fogja megváltani a világot. Egyrészt sok országgal kötöttünk a kettős adóztatást kizáró egyezményeket, másrészt léteznek olyan, legális struktúrák, amiket viszont szétverhet ez a javaslat. A finanszírozó céges példánál maradva: ha egy multi a magyar leánycégét egy harmadik (például offshore) országban bejegyzett cégen keresztül finanszíroz, akkor az ennek a cégnek fizetett kamat 30 százalékkal adózna a jövőben. Ez már nem befektetőbarát intézkedés. Általában is elmondható, hogy az offshore cégek ellen a jogszabályok szigorítása nem ad elég muníciót, sokkal fontosabb lenne a hazai adóterheket csökkenteni (jövőre a cég először 19 százalékot fizet az adózás előtti eredménye után, majd az osztalékra rájön még 25 százalék). És sokkal több segítséget kell kapnia az APEH-nek, hogy felkészültebb szakemberekkel, a már említett egyezményekkel vehesse fel a küzdelmet az off-shore cégek ellen.
- Akkor most Simor Andrásnak off-shore cége van vagy nem?
- Miután Cipruson néhány éve már nem működtet offshore-rendszert, az ilyen országokra pedig az a jellemző, hogy a máshonnan származó jövedelemeket nem adóztatják, ezért Simor András Cipruson bejegyzett cége most már nem tekinthető offshore-nak. Alapításakor azonban az volt.
|
http://nol.hu/gazdasag/minden__amit_tudni_akar_az_offshore-rol-335589
|
https://web.archive.org/web/20130225110023/http://nol.hu/gazdasag/minden__amit_tudni_akar_az_offshore-rol
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-amit-tudni-akar-az-offshore-rol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore"
] |
[] |
9,392 |
Most még bőséges az offshore kínálat
|
Úgynevezett offshore társaságot még ma is könnyű alapítani, az erre szakosodott tanácsadók akár tíz nap alatt összehoznak egy új vállalkozást.
|
Hosszú árlistával dolgoznak a magyarországi ügyfelek számára offshore társaság felállításában segédkező tanácsadók, miután a létrehozás költségei országonként rendkívül eltérőek. Gibraltáron például 1100 euró körüli összeget jelent a cégalapítás a teljes dokumentációs csomaggal, kiegészítve a helyi adókkal és illetékekkel, továbbá a telephely költségével az első évben, de Cipruson elérheti akár a kétezer, míg a Man-szigeten a háromezer eurót is a költség. Ha ezt megbízott ügyvezetővel, igazgatóval is szeretné kiegészíteni a hazai tulajdonos, akkor plusz 200-800 eurót kell még áldoznia erre a célra. A ráfordítás a második évtől már kisebb, Gibraltáron közel 600 dollár, Cipruson 1100 euró, amihez viszont 10 százalék társasági adó is társul. Ugyanez a Man-sziget esetében 1500 euró plusz a 700 eurós társasági adó.
Vannak olyan hazai vállalkozások, melyek árlistáikat nem részletezik ennyire, Ciprus esetében az első évet mintegy 700 ezer forintra taksálják, míg minden további év 260 ezer forint körül mozog - ami persze az euróárfolyam alakulásától függően jelentősen változhat.
Nem sok időt vesz igénybe egy ilyen társaság létrehozása. A lapunknak nyilatkozó, offshore cégek alapításában közreműködő vállalkozások képviselői úgy vélik, ha elég gyors az ügyintéző, akkor tíz napon belül meglehet a hitelesítés és a szükséges papírok. A cég megszűnése sem körülményes procedúra: a tanácsadók szerint a klasszikus offshore-paradicsomokban - ilyen például a Seychelles-szigetek - nincs mérlegbenyújtási kötelezettség, így ha valaki nem fizeti az adókat, akkor egyszerűen kivezetik vállalkozását a nyilvántartásból, azaz különösebb utánajárás nélkül eltűnik a cége. A mostanában sokat emlegetett Ciprus esetében már egészen már a helyzet: az uniós előírások miatt végelszámoltatni kell a társaságot, ami akár hónapokig is eltarthat és költsége vetekszik a cégalapításéval.
A tanácsadók mindegyike hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ciprust ma már nehezen lehetne offshore-paradicsomként aposztrofálni. Tipikusan adóelkerülésre létrehozott vállalkozásokat 2002. december végéig lehetett alapítani, addig ugyanis a helyben működő vállalkozások társasági adójának mindössze a tizedét fizették a külföldön tevékenykedő cégek. Ma ez a kötelezettség egységesen 10 százalék.
Egyikük véleménye szerint viszont az utóbbi hetekben körvonalazódó kormányzati szándék miatt biztosan tisztul majd a piac. - Kicsit olyan érzése volt már az embernek, hogy mindenki offshore céget akar alapítani, minden apró, csip-csup ügyére. Ezek most biztosan eltűnnek, csupán azok maradnak, akik pontosan tudják, hogy mire és milyen jelentősebb ügylet érdekében akarnak ilyen vállalkozást létrehozni - mondta az ügyintéző cég vezetője.
|
http://nol.hu/gazdasag/20090604-most_meg_boseges_az_offshore_kinalat-335650
|
https://web.archive.org/web/20240102225214/http://nol.hu/gazdasag/20090604-most_meg_boseges_az_offshore_kinalat-335650
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-meg-boseges-az-offshore-kinalat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore"
] |
[] |
9,393 |
Helyreigazítás
|
Lapunk 2008. december 4-i számában a Dől a szocialista dominó című cikkben, illetve az azonos című internetes közlésben
– valótlanul híreszteltük, hogy a Zuschlag-ügy X. rendű vádlottja tényként állította volna, hogy Kiss Péter tudomással bírt volna a Zuschlag János nevével jelzett bűncselekményekről, pályázati pénzekkel való visszaélésről;
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167385
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-21
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[
"Arató Gergely",
"Kiss Péter",
"Őri András",
"Szente Zsolt (ügyvéd)",
"Ujhelyi István"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[] |
|
9,394 |
A magyarok szemet hunynak a korrupció felett
|
Az elmúlt egy évben a magyarok 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt, legtöbben az egészségügyben próbálkoztak a megvesztegetéssel.
|
69 ország közel 75 000 állampolgárának véleményét tükrözi a Transparency International (TI) megbízásából készült 2009-es Globális Korrupciós Barométer; Magyarország idén először szerepelt a felmérésben. A közvéleménykutatás az átlagemberek korrupcióval kapcsolatos véleményét és tapasztalatait tárja fel.
Az eredmények szerint Magyarországon minden harmadik ember úgy véli, hogy a kormány korrupció elleni törekvése hatástalan. A régióban lévő országok közül nálunk a legrosszabb a kormány megítélése, szemben Ausztriával, ahol a legjobb. A magyarok 47 százaléka az üzleti szektort, míg 42 százaléka a politikai pártokat tartja a legkorruptabbaknak. Az üzleti szektorról alkotott vélemény világszerte egyre lesújtóbb: az emberek több mint fele gondolja azt, hogy az üzleti szféra gyakran megvesztegetéssel próbálja befolyásolni a politikát, törvénykezést, szabályozásokat. A nemzetközi eredmények egy gazdasági válság következtében józanul gondolkodó lakosságot, gyenge jogszabályi környezetet és a vállalatok számonkérhetőségének hiányát mutatják" - véli Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.
A Globális Korrupciós Barométer adatai szerint, az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt - az EU átlaga 5 százalék. Régióbeli helyzetünket nézve az eredmény közepesnek mondható, Szerbiában, Ukrajnában 18-17 százalékos, ezzel szemben Horvátországban és Ausztriában alig 2-3 százalékos volt a megvesztegetések aránya.
A világszintű felmérés szerint a legtöbb kenőpénz az utóbbi évben a rendőrséghez folyt be, ezt követik az igazságszolgáltatás, majd az ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók. Ha a háztartások utóbbi évi kifizetett kenőpénzeit vesszük szemügyre, kiderül, hogy Magyarországon az egészségügyben fizette a társadalom - 18 százalékuk - a legtöbbet. Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közmű-szolgáltatók végeztek. A rendőrség és az adóhatóság 1-1 százalékkal a sor végén áll.
Alig jelentik a korrupciós eseteket
Nem túl bíztató, hogy a korrupciót észlelők mindössze 3 százaléka tesz bejelentést. Az emberek nagy része ugyanis nem bízik abban, hogy a panasztétel után segítséget kap. Legtöbbjük szerint a korrupcióval kapcsolatos panaszok benyújtására fennálló rendszerek hatástalanok, míg a válaszadók ötöde azt sem tudja, hogyan tudná azt megtenni. Kilenc százalékuk fél a megtorlástól.
A magyarok kevesebb, mint harminc százaléka lenne egyébként hajlandó többet fizetni egy korrupciómentes vállalat termékeiért, egyetemben többek között Bulgária, Románia, Litvánia, Moldávia és Svájc lakosaival.
Amennyiben vissza akarják szerezni az állampolgárok bizalmát, az üzleti és a politikai elitnek közösen kell mielőbb fellépnie. Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország igazgatója szerint a vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl szükség van olyan közös fellépésekre, amelyek a két szektor iránti bizalmat növelik. Megoldás lehet még a TI által sok országban kipróbált átláthatósági megállapodások, a nyilvánosság erősítése, valamint a jelzőrendszer megerősítése.
|
http://www.uzletietika.hu/20090604/a_magyarok_szemet_hunynak_a_korrupcio_felett
|
https://web.archive.org/web/20200206102915/http://www.uzletietika.hu/20090604/a_magyarok_szemet_hunynak_a_korrupcio_felett
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyarok-szemet-hunynak-a-korrupcio-felett
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
9,395 |
Beszállt a Szerencsejáték Zrt. az MSZP kampányába?
|
Egy rejtélyes civil szervezeten keresztül adott hárommillió forintot a Szerencsejáték Zrt. a "Sajtófeszt 2009 - A jövő Európája" nevű, erősen szocialista kampányrendezvénynek tűnő happeningre.
|
Beszállt a Szerencsejáték Zrt. az MSZP kampányába?
"A céget sokszor keresik meg a politikai szereplők"
Szentkirályi Balázs
2009-06-04 07:29
Egy rejtélyes civil szervezeten keresztül adott hárommillió forintot a Szerencsejáték Zrt. a "Sajtófeszt 2009 - A jövő Európája" nevű, erősen szocialista kampányrendezvénynek tűnő happeningre. Az állami tulajdonban lévő részvénytársaság azzal takarózik: nem tudhatták előre, hogy politikai jellegű rendezvény húzódik meg a civil kezdeményezés mögött.
Hárommillió forintot költött reklámkeretéből a Szerencsejáték egy olyan "civil" rendezvényre, melyen díszvendégként az MSZP vezető politikusai jelentek meg. A "Sajtófeszt 2009 - A jövő Európája" rendezvény szervezője az Angyalföldi Hagyományőrző Egyesület volt, melynek vezetője Práth Gyula.
A civil szervezet működése meglehetősen rejtélyes: a fővárosi hagyományőrző egyesületeket összefogó Budapesti Honismereti Társaság honlapján feltüntetett mobilszámot a Nyugdíjasklubok és Idősek Országos Szövetségének Budapesti Szervezeténél veszik fel, az egyesület székhelyeként megjelölt címen pedig Práth édesanyjának lakása érhető el.
A civil szervezet reklámajánlatot nyújtott be az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-hez, melyben egyik rendezvényének reklámhelyeit ajánlotta fel, sikerrel. A Szerencsejátéknál azzal védekeznek: nekik nem pártalapítvány, hanem egy civil egyesület adott ajánlatot, különben sem tudják megítélni, hogy egy rendezvény inkább civil jellegű, vagy inkább politikai.
Sajtófeszt 2009 - inkább politikai
Jöjjenek el, töltsünk el együtt egy vidám délutánt a Sajtófeszten! - így csalogatott a fővárosi MSZP weblapján május 11-én közzétett meghívó a szocialista párt május 23-i EP kampányrendezvényére a XIII. kerületi Szent István Parkba. A rendezvény meghívója - és a Reakcióra feltöltött képriport - szerint a jó hangulatról a szebb napokat is látott egykori Omegás Benkő Lászlón vagy Janicsák Istvánon és a Z'ZI Laboron kívül Szanyi Tibor - a városrész országgyűlési képviselője - és politikusvendégei gondoskodtak. Az egybegyűltek az MSZP vezető politikusaitól - Lendvai Ildikótól vagy akár Lamperth Mónikától - tájékozódhattak a nagyvilág történéseiről.
"Meghívtuk az MSZP európai képviselőjelöltjeit, EU biztosunkat, a budapesti országgyűlési képviselőinket, a kerület polgármesterét és alpolgármestereit, önkormányzati képviselőit, ismert értelmiségi személyiségeit, az MSZP vezető tisztségviselőit és aktivistáit" - folytatódik a Sajtófeszt - leánykori nevén Népszava Feszt - meghívója az mszpbudapest.hu oldalon. A csábításnak engedve elsősorban nyugdíjasok látogattak el az eseményre, melyet az MSZP Táncsics Mihály Alapítványa is támogatott; egy április 28-i döntése értelmében négymillió forinttal. (A "vidám délután" sajtótámogatói a Népszava, a Vasárnapi Hírek, a Klubrádió és az ATV voltak.)
"Nem értékelési szempont , hogy politikusok szerepet vállalnak-e a rendezvényeken"
A Szerencsejáték hárommillió forintért vásárolt reklámfelületeket a hat órás rendezvény helyszínén. A cég szponzorációs igazgatója, Feldmájer Sándor nem tudott a reklámszerződésről, mint mondta, ő csak a társaság szponzori tevékenységéért felel, ebben az esetben pedig nem szponzorként, hanem reklámozóként jelent meg a Szerencsejáték.
Ugyanezt hangsúlyozta a Hírszerzőnek a cég reklámtevékenységért felelős marketing igazgatója is. Somorai László szerint nem lehet összemosni a mecenatúrát, a szponzori tevékenységet és a reklámozást. Somorai többször is kiemelte: nem szponzorai voltak a Sajtófesztnek, hanem "csak" reklámokat helyeztek el.
Hárommilliót érő reklámhelyek (Forrás: Reakcio.hu)
Ez utóbbi esetben - az előbbiekkel ellentétben - tisztán piaci szempontokat vesznek figyelembe a Szerencsejáték szakértői, így volt ez a Sajtófeszt esetében is - állította az illetékes igazgató. A marketingosztályon megbecsülik, hogy hányan látogathatnak ki az eseményre, és hogy a jelenlévők mekkora vásárlóerőt képviselnek majd. Ezek alapján döntik el, hogy a cég milyen mélyen nyúljon a zsebébe. "Nem értékelési szempont és nem is tudjuk, hogy politikusok szerepet vállalnak-e a rendezvényeken, mindig a projekt a lényeges, tehát az, hogy hány játékost hoz a rendezvény" - magyarázta a Hírszerzőnek Somorai.
Ha civil, hagyományőrző egyesület a szervező, akkor ez náluk egy civil rendezvény - mondta az igazgató, hozzátéve: a cégnél nincs olyan mechanizmus, amivel ki lehetne szűrni a pártrendezvényeket.
> A Szerencsejáték Zrt.-ről számokban
A cég éves bevétele 140-150 milliárd, adózás utáni nyeresége durván másfél-kétmilliárd forint. A bevételek 45-48 százalékát viszi el a játékadó, több mint 40 százaléka nyereményként kerül kifizetésre. A Szerencsejáték éves szinten fél és egymilliárd forint közötti összeget költ mecenatúrára, szponzorációra; reklámkiadásokra mintegy négymilliárd forint jut.
Piaci alapon
Piaci alapon kidobott pénz a Szerencsejáték hárommilliós reklámköltése - mondta lapunknak Tóth Orsolya, a ZenithOptimedia ügyvezetője. A Reakción közölt fényképek (és videó) alapján ugyanis a Sajtófeszten az egész délután folyamán összesen néhány százan fordulhattak meg, ráadásul többségében idősebbek, akiknek köztudottan alacsonyabb a vásárlóerejük. Tóth szerint ez a létszám egy kereskedelmi reklámozónak egyáltalán nem éri el az ingerküszöbét átlagos közönség esetén.
A piaci tapasztalatok alapján egy kereskedelmi ügyfél fél-egymilliós költés esetén általában 20-25 ezer embert vár el a szervezőktől, akik a rendezvény sikertelensége esetén a legtöbb esetben különböző formákban kártalanítják a reklámozókat. Hárommillió forintért 2 hetes reklámoffenzívát lehet folytatni a rádiókban vagy az interneten, hárommillió forintért egy hónapra mintegy 150 city-light helyezhető el Budapest legforgalmasabb pontjain, óriásplakátokat lehet elhelyezni közlekedési csomópontoknál, vagy éppen mintegy félmillió emberhez lehet eljutni televíziós hirdetéseken keresztül.
"Ha civil a szervező, akkor ez náluk egy civil rendezvény"
A fővárosi hagyományőrző egyesületeket tömörítő Budapesti Honismereti Társaság titkára, Gábriel Tibor a Sajtófesztet szervező Angyalföldi Hagyományőrző Egyesületről semmit nem tudott. A szervezet nem folytat olyan tevékenységet, aminek a híre hozzánk is eljutott volna - válaszolt kérdésünkre Gábriel. Az egyesület nem szervez hagyományőrzéssel összefüggő programokat, nincsenek kiadványaik és nem adnak ki könyvet sem. A XIII. kerületi önkormányzat civil referense, Szalkai Lajos is fölöslegesen kereste a civil szervezetek kerületi nyilvántartásában az egyesületet, ami a kerületi civil szervezetek koordinálásával foglalkozó iroda listáján sincsen rajta és egyetlen pályázatot sem adott le.
A Sajtófesztet szervező Angyalföldi Hagyományőrző Egyesület vezetőjét a baloldali érzelmű fiatalokat tömörítő országos Klub Next hálózatán keresztül értük el. Práth Gyula, a XIII. kerületi Klub Next vezetője, a Fiatal Baloldal volt kerületi elnöke, a Somogy megyei Egészségbiztosítási Pénztár volt vezérigazgatója a Hírszerzőnek azt mondta: legalább 50 féle rendezvényük volt az elmúlt időszakban, azonban nem hajlandók pályázni az önkormányzatnál. Práth úgy fogalmazott: ha a baloldali vezetésű kerületnél nyernének pályázatot, akkor az egyeseknek máris gyanús lenne.
Kérdésünkre, hogy hol van nyoma a rendezvényeiknek, azt a választ kaptuk, hogy "az emberekben". Azzal kapcsolatos aggályainkra, hogy honnan van pénze az egyesületnek a rendezvények szervezésére - Práth állítása szerint hátrányos helyzetű embereken segítenek és fiatalokkal is foglalkoznak - azt mondta az egyesület vezetője, hogy ez az ő "ügyességükön" múlik, "önfinanszírozásra" alapoznak, a szervezet körül tevékenykedő 30-40 fő pedig társadalmi munkában látja el feladatát. Felvetésünket, miszerint mindennek mi köze az egyesület nevében is szereplő hagyományőrzéshez, Práth azzal hárította, hogy a kerület kozmopolita-baloldali elkötelezettségű politikusainak és íróinak a hagyományait ápolják - aminek ezek szerint a már rendhagyónak számító Sajtófeszt megszervezése is egy példája.
A rendezvény Práth szerint kulturális jellegű volt és körülbelül 2-3 ezren látogattak
> mennyibe kerülhetett a rendezvény?
-Sátor 200-400nm kb. 350.000 forint
-Sörpadok 40 garnitúra: 80.000 forint
-Színpad, fedéssel, kb.: 450.000 forint
-Hangtechnika kb.: 200.000 forint
-Fénytechnika kb.: 50.000 forint
-Szállítás kb.: 100.000 forint
-Szervezés kb.: 200.000 forint
-Fellépők darabja átlag 100.000 forint, tehát összesen kb.: 5 - 600.000 forint
(-Biztonságiak kb.: 100.000 forint)
ki a Szent István Parkba (rendőri biztosítás nem volt.) A piaci árak alapján a rendezvény kedvezmények nélkül mintegy kétmillió forintba kerülhetett - amire az egyesület reklám és támogatás címén összesen legalább hétmillió forintot kapott.
A nyilvánvaló képmutatás
Ha világos, hogy egy rendezvény támogatása kiütné a biztosítékot, akkor azt nem támogatja a Szerencsejáték. Persze az is igaz, hogy a cég kritikusabb a mindenkori kormánytól távolabb álló szervezetek támogatásával, mint a kormányközeliekkel - avatott be a műhelytitkokba a Szerencsejáték egyik név nélkül nyilatkozó munkatársa. Ha egy adott szervezet közismerten kritikus a kormány politikájával szemben, akkor nehezebben jut szponzori vagy másmilyen támogatáshoz.
A céget sokszor emailben keresik meg a politikai szereplők, például egy-egy rendezvényre figyelmeztetve a vezetőséget, vagy azzal, hogy jó lenne "így és így dönteni egy adott kérdésben".
Ilyenkor a "vállalat saját érdekében valamilyen formában megpróbálja akceptálni a kérést, ha az nem ütközik jogszabályba, ha nem tűnik rémisztő hülyeségnek és nem is kerül borzasztóan sokba" - sorolta forrásunk a politikai megkeresésekkel szembeni kritériumokat. Ugyanakkor, ha a támogatandó cél megfelelőnek tűnik "akkor az ellenőrzés valóban elég formális" - ismerte el informátorunk.
Jelenleg semmilyen törvény nem szabályozza, hogy milyen rendezvény minősül kampányrendezvénynek, ahogy az állami és az önkormányzati cégek vagy intézmények reklám és szponzorációs kiadásaira vonatkozó szabályozás sem létezik.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/110660_beszallt_a_szerencsejatek_zrt_az_mszp_kampa
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beszallt-a-szerencsejatek-zrt-az-mszp-kampanyaba
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP",
"Szerencsejáték Zrt."
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,396 |
Korrupció nélkül csak amatőr kampányra futná a pártoknak
|
A magyar kampányfinanszírozási szabályok egyenesen ösztönöznek a korrupcióra civil szervezetek szerint.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/65445_korrupcio_nelkul_csak_amator_kampanyra_futn
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-nelkul-csak-amator-kampanyra-futna-a-partoknak-1
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
|
9,397 |
A korrupt politikusokat letartóztatják
|
Ivica Dacic a belgrádi Press napilapnak elmondta, hamarosan új letartóztatások lesznek, s az kormánypárti politikusokat is érinthet.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169444
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-korrupt-politikusokat-letartoztatjak
|
Magyar Hírlap
|
world-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szerbia"
] |
[] |
[] |
|
9,398 |
A jegybank elnöke kimenti a pénzét Magyarországról
|
Simor András jegybankelnök áll most Orbán Viktor támadásának kereszttüzében - amely úgy látszik kivételesen nem légből kapott offshoreozás, hanem jogos telitalálat.
|
A jegybank elnöke kimenti a pénzét Magyarországról Simor András jegybankelnök áll most Orbán Viktor támadásának kereszttüzében - amely úgy látszik kivételesen nem légből kapott offshoreozás, hanem jogos telitalálat. Simor viszont tagad - igen rosszul.
2009. június 4. csütörtök 13:36 - Pásztor Balázs
Simor András Az 55 éves Simor kinevezése amúgy a jelölésre egyébiránt is jogosult Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök forgatókönyve szerint zajlott – mondták most vezető MSZP-s körökben a HVG-nek. Emlékeztetnek arra, hogy akkoriban a pártvezetésben többen is úgy látták, a kormányfő éppenséggel pont a Fidesszel kokettál e kiválasztással. Holott Simor a kádári elitből indult – édesapja építésügyi miniszterhelyettes volt –, 1976-ban friss diplomásként került a jegybankhoz, ahonnan két év múlva Londonba küldték, hogy ott váltóügyleteket kössön, 1985-ös hazatérése után pedig a rendszerváltásig az MNB nemzetközi osztályán volt helyettes vezető. Karrierje azóta is figyelemre méltó: volt tőzsdeelnök, a Deloitte Zrt. vezetésével pedig már a könyvvizsgálókat is érintő Postabank-botrányt követően bízták meg. Jegybankelnöki döntéseit számos szakmai kritika érte az utóbbi időben, legfőképpen arra hivatkozva, hogy későn ismerte fel a nemzetközi pénzügyi krízis hatását a magyar piacokra. (hvg)
Az egész valahol azzal kezdődött, hogyaz Inforádióban kifakadt, - nem, nem azon, hogy még mindig nincs programjuk, hanem - hogy "torkig van" azzal, hogy Magyarországon a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a miniszterelnök is offshore cégekbe menti vagyonát az adózás elől. Ám míg az utóbbi kettőt már támadások tucatja érte ezzel kapcsolatban, így azok ezt fel se vették, azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökére rászállt a sajtó.Magyarország talán legnépszerűbb és legalaposabb középen haladó hetilapja, a HVG vette górcső alá az ügyet, amelyből igen sok dolog kiderül. Annyi biztos, hogy míg Simornak vagyonnyilatkozatai szerint 2006-ban 923 millió forintos megtakarítása volt, addig ez 2007-ben hirtelen lecsökkent 67 millióra, és onnan "duzzadt föl" 80 millióra 2008-ban. Hogy a pénz hiányzó része hová tűnt, az jó kérdés.Azt a verziót rögtön lőjük ki, hogy az MNB elnöke mindet elbukta volna valamily üzleti ügyben - hisz kiváló üzletember -, és az is kiikszelhető, hogy elherdálta volna: komolyabb értékű vagyontárgyai ősidők óta mindössze egy vitorlás hajó és két budai ingatlan. A válás során sem veszhetett el, hisz a válópernek nem volt tárgya. Akkor mégis hová tűnt?A válasz valószínűleg Simor két cégében keresendő. Az egyik az ügy tekintetében lényegtelen: Simor Pénzügyi Tanácsadó kft., amely se tőke, se profit tekintetében nem közelíti meg az eltűnt összeget és amelyet nemrég feleségével karöltve eladtak a könyvelőjük cégének - ez majd a 2009-es vagyonnyilatkozatban fog megjelenni.A másik a Trevisol Management Ltd., amely Simor Orbánnak címzett válaszlevele szerint "nem offshore társaság, hanem az Európai Unió egyik tagállamában, Cipruson bejegyzett, a helyi törvények szerint szabályosan adózó vállalat".Igen, ezzel a Ciprusos dologgal Bajnai Gordon is próbálkozott , csakhogy őnála is ugyanaz a helyzet: maga a cég még akkor alakult, amikor Cipruson simán lehetett teljesen offshore cégeket alapítani, 4,25 százalékos adókulccsal. Azonban az EU-ba belépve ez megszűnt, az adókulcs 10 százalékra ugrott (kedvező adózású zóna), de törvényi átalakítással a volt offshore cégek tulajdoni viszonya és tevékenysége még mindig átláthatatlan maradhatott - így a lényeg ugyanaz maradt.Vagyis a teljességgel offshorenak alapított vállalatok, csak az EU csatlakozás miatt alakultak át ilyen offshore-jellegű birodalmakká, csakhogy ezt még mindig a magyar állam szívja meg: a magyar emberek pénze nem itthon lesz, így adójukat sem idehaza fizetik be, átláthatatlan tevékenységük miatt pedig még mindig tökéletesen alkalmasak pénzmosásra. Tehát hiába beszélnek arról, hogy a ciprusi cégek nem offshoreok, mert lényegében azok, csupán drágább, legálisabb köntösbe ültetett változatban.Az ügy lényegére visszakanyarodva, hiába mondta ki Simor a közleményében, hogy "a társaságnak Magyarországról semmilyen jövedelme, árbevétele nem származott, Magyarországról semmilyen átutalást nem kapott", nagy valószínűséggel mégis ott van a kutya elásva. Egyrészt az említett vagyon már alapból lehetett külföldön - így ez a mondat bár igaz marad, jelentősségét veszti -, de ezeregy más módszer is van arra, hogy a hazai utalást kiblicceljük.Az ügy plusz pikantériáját az adja, ahogy Simor kommunikál az ügyben. A jegybank elnöke ugyanis simán közölhetné, hogy hova tűnt a pénze, és ezzel elejét venné a kellemetlen élcelődésnek. De ő mivel "vagyonával, annak felhasználásával kapcsolatban további tájékoztatási kötelezettség nem terheli", így inkább mély hallgatásba burkolódzik.Sőt, közvetve Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordult, aki közli, hogy a jegybankelnöknek az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, tartalommal és gyakorisággal kell vagyonnyilatkozatot tennie, ezen túlmenően "szabadon mérlegelheti, hogy milyen további információkat oszt meg a nyilvánossággal megtakarításairól vagy vagyonának a felhasználásáról".Az is igaz, hogy nem szép dolog egy magánember magánvagyonában vájkálni - de valljuk be, offshoreozni sem az. Minden esetre a Fidesz nem hagyta annyiban, és a vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Simor ellen a jegybankról szóló törvény alapján, az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságában. Félő viszont, hogy az esetnek nagyobb lesz a füstje, mint a lángja.
|
https://www.hirextra.hu/2009/06/04/a-jegybank-elnoke-kimenti-a-penzet-magyarorszagrol/
|
https://web.archive.org/web/20220707013346/https://www.hirextra.hu/2009/06/04/a-jegybank-elnoke-kimenti-a-penzet-magyarorszagrol/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jegybank-elnoke-kimenti-a-penzet-magyarorszagrol
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,399 |
Megvannak Simor százmilliói
|
Ciprusi cégében tartja Simor András korábban befektetési alapoknál kezelt, mintegy 800 millió forintos vagyonát, melyet a korábbi években feltüntetett, idén viszont már kihagyott vagyonnyilatkozatából.
|
Egyéb közlendők - ez az országgyűlési képviselők és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által is kötelezően kitöltendő vagyonnyilatkozat IV. pontja. A 9 sornyi hely üresen tátong Simor András jegybankelnök legutóbbi, idén januárban a tavalyi évről beadott vagyonnyilatkozatában (pdf).
A HVG mai számában számolt be arról: a jegybank elnökének három éve 923 milliós megtakarítása volt, ebből 2007-re 67, 2008-ra pedig 80 millió maradt. A lap szerint a pénz, a bő 800 millió forint Cipruson van: míg Simor megválasztásakor még egy alapkezőnél volt a jegybankelnök megtakarítása, azt ezek szerint nem sokkal azután ciprusi cégébe, a Trevisol Management Services Ltd. nevű társaságba helyezte át. Ezt utóbb, ma délután Simor maga is megerősítette a jegybank kommunikációs osztálya által aláírt, az MNB honlapjára kitett közleményében.
Eszerint Simor András mindhárom esetben, a vonatkozó jogszabályban előírt tartalommal, tényleges vagyoni viszonyait feltüntetve tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A vagyonnyilatkozat nem kér információt a társaságban lévő vagyontárgyak számszerű összegéről, mindössze a nyilatkozattevő tulajdonában álló társaságok nevéről és a tulajdon arányáról.
A jegybankelnöknek ha úgy tetszik igaza van: a vagyonnyilatkozat C része firtatja a gazdasági társaságokban fennálló érdekeltséget, és itt nincs arról szó, mennyit is ér a százalékosan megadandó üzletrész, mekkora a cég vagyona.
Ebből már korábban is származott vita, és van, aki azóta az egyéb közlendők között igyekszik tisztázni a helyzetet, mondta el az Index kérdésére Géczi József Alajos, az országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke. A testület elé kerülnek a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összeférhetlenségi ügyek: bár a Fidesz ma délelőtt bejelentette, hogy eljárást kezdeményez Simorral szemben, Géczihez,illetve tájékozatatása szerint az országgyűlés elnökéhez csütörtök délutánig még nem érkezett meg a kezdeményezés. Az elnök így a konkrét ügyről nem kívánt nyilatkozni, az Index felvetésére azonban elismerte: nem megfelelő a szabályozás, az ezt a problémát is kiküszöbölni hivatott módosító javaslatot már két évvel ezelőtt előkészítették. A képviselők jogállásáról szóló törvény módosításához azonban kétharmad kell, Géczi szerint a módosító - a költségtérítésekről szóló javaslatcsomagban - elhalt a Fidesz ellenállásán.
Simornak értenie kéne
Egy felelős köztisztviselőnek értenie kell, mi a vagyonnyilatkozat célja: az, hogy az állampolgárok előtt tényleges vagyoni helyzetükről, annak változásáról számot adjanak. Ha valaki megérti a vagyonnyilatkozat célját, megtalálhatja annak módját is, hogy akár a szabályozás hiányos, rossz voltára is felhívva a figyelmet, tényleges vagyoni helyzetéről adjon számot - mondta az Indexnek Alexa Noémi. A Transparency International magyar tagozatának elnöke hangsúlyozta: a hazai szabályozás elégtelen voltát önmagában az is jelezheti, hogy miközben már összesen több mint 400 ezer vagyonnyilatkozat gyűlt össze, összesen 6 vizsgálat indult ezekkel kapcsolatban, és egyik sem eredményezett elmarasztalást. Lényegében következmény nélkül maradhatott az is, amikor valaki "elfelejtett" feltűntetni milliós vagyontárgyat, majd amikor ez kiderült, elég volt egyszerűen pótolnia. A szakértő szerint kérdés, hogy ekkora mennyiségű nyilatkozatnál egyáltalán lehetséges-e az a fajta ellenőrzés, összevetés, amelyre pedig szükség lenne, így felmerül, nem kellene-e szűkíteni a nyilatkozatra kötelezettek számát, de azok esetében érdemi ellenőrzést is végezni. A meginduló vizsgálatoknál pedig irányadó lehetne az angol jog, ahol amennyiben kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a nyilatkozatra kötelezett vagyongyarapodása fedezhető volt-e a törvényes jövedelméből, a bevallót terheli a bizonyítás.
Az Index megkeresésére a jegybank egyelőre nem kívánt a közleményen túl semmit hozzáfűzni az ügyhöz, így nem tudjuk, tervezi-e kiegészíteni vagyonnyilatkozatát Simor András.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/04/megvannak_simor_szazmillioi/
|
https://web.archive.org/web/20220901065602/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/04/megvannak_simor_szazmillioi/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvannak-simor-szazmillioi
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[] |
[] |
[
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,400 |
Bajnai helyett vallott a Wallis
|
A Bajnai Gordon miniszterelnököt mentegetni próbálók egyre gyakrabban idézik a jól ismert közmondást: rablóból lesz a legjobb pandúr.
|
Szerdai lapszámunkban bemutattuk Bajnai Gordon miniszterelnök többszörös ciprusi cégigazgatói múltjának egyik – a nyilvánosság előtt eddig nem ismert – állomását. A szigetországi álláshalmozó Bajnai többek között a Wallis European Management Service (WEMS) elnevezésű offshore társaság igazgatója is volt. A WEMS-et 2002-ben alapították, amikor a földközi-tengeri sziget – az Európai Unión kívül eső országként – klasszikus adóparadicsomnak számított. 2003 és 2005 között a magyarországi, MSZP közeli Wallis Zrt.-nek egyfelől magánszemélyek voltak a részvényesei, köztük Bajnai Gordon, másfelől a WEMS offshore cég által is tulajdonolt, Well-Invest 2000 Kft. A magyar Wallisból 2003 és 2005 között a magánszemély részvényesek nem vettek ki osztalékot, ami után így jelentős mértékű osztalékadót kellett volna fizetniük az államnak. A Wallis Zrt. kizárólag a Well-Invest Kft. részére állapított meg osztalékot, három év alatt összesen 3,4 milliárd forintot. A Well-Invest Kft. egyetlen alkalmazottjának gyakorlatilag nemigen volt más feladata, mint hogy a Wallisból érkező milliárdokat továbbterelje a szigetországi adóparadicsomba. A Well-Invest ugyanis a Wallisból érkező nyereséget egy az egyben fizette ki osztalékként a ciprusi offshore cégnek, a WEMS-nek.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/06/bajnai-helyett-vallott-a-wallis-2
|
https://web.archive.org/web/20100413141508/http://mno.hu/portal/641235
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnai-helyett-vallott-a-wallis
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Wallis cégcsoport",
"Wallis European Management Service",
"Well-Invest 2000 Kft."
] |
[] |
[
"offshore"
] |
[] |
9,401 |
Ingatlanpanama Debrecenben?
|
A város négyzetméterenként 380 forintért adott el egy önkormányzati ingatlant, amelyet az azt megszerző vállalkozás négyzetméterenként 6000 forintért adott tovább. A debreceni MSZP egyelőre nem tesz feljelentést, csak tájékozódik.
|
A helyi MSZP szerint mintegy kilencszázmillió forinttal károsíthatta meg Debrecen városát az az ingatlanügylet, amelyre Zsiros Zsolt, a párt debreceni elnöke, valamint Varga Zoltán városi alelnök hívta fel a nyilvánosság figyelmét csütörtökön.
Sajtótájékoztatójukon elmondták: a cívisváros közgyűlése 2007 decemberében értékesített egy önkormányzati tulajdonú, 16,5 hektáros területet a Határ úti ipari park mellett négyzetméterenként 380 forintos áron a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft.-nek. Vagyis a városi vagyonkezelő holding alá tartozó cég összesen 62,5 millió forintért jutott hozzá az ingatlanhoz.
A szocialisták elmondták: tudomásukra jutott, hogy ugyanezt a területet - amelyet időközben közművesítettek - a kft. valamilyen módon továbbadta egy, a Xanga cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozásnak, amely az ingatlant később már sokszoros áron, négyzetméterenként 6000 forintért - azaz mintegy egymilliárdért - értékesítette tovább. Az MSZP-s képviselők szerint ki kell vizsgálni, hogy a terület eladásából befolyt pénz miért nem a város vagyonát gyarapította. Hozzátették: felmerül a gyanú, hogy az ügylet során súlyos visszaélések történtek.
Tudósítónk kérdésére, miszerint ismeretlen tettes ellen kívánnak-e büntető-feljelentést tenni, Zsiros Zsolt azt válaszolta: feltétlenül végigviszik az ügyet az összes lehetséges fórumon, de előbb az önkormányzattól és a vagyonkezelő holdingtól várnak választ felvetéseikre.
Fidesz: a befektető közművesítette az ingatlant
A debreceni önkormányzatot a beruházások ösztönzése és a munkahelyteremtés szándéka vezette a Határ úti ipari park fejlesztésekor - közölte a Fidesz helyi frakcióvezetője a szocialisták sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.
Papp László kiemelte: csak a Határ úti ipari park területén 3400 új munkahely jött létre Debrecenben az elmúlt években, az ott megtelepedett vállalatok és vállalkozások pedig már eddig is több száz millió forintnyi iparűzési adót fizettek a városnak, s ezek a bevételek az újonnan betelepülők révén tovább gyarapodnak majd.
A debreceni szocialisták szerint "csaknem egymilliárd forint haszon, illetve értékkülönbözet a város kasszája helyett magánzsebekbe vándorolt egy ingatlanügylet kapcsán". Zsiros Zsolt, az MSZP városi elnöke és Varga Zoltán alelnök sajtótájékoztatójukon azt mondták: a közgyűlés 2007 decemberében értékesítette az ipari park melletti 16,5 hektáros területet a város saját kft.-jének névleges áron.
Később a terület átkerült egy cégcsoport érdekeltségébe, majd azt tovább értékesítették, így a különbözet nem a város vagyonát gyarapította, hanem magánzsebekbe került. Papp László, a Fidesz helyi frakcióvezetője erre reagálva közölte: a szocialista politikusok nem értik vagy nem akarják érteni, hogy egy ipari park létrehozása, befektetőkkel való feltöltése komoly szakmai feladat, illetve nem kevés beruházást igényel.
|
http://nol.hu/belfold/tobb_szaz_millios_ingatlan_panama_debrecenben_-335726
|
https://web.archive.org/web/20101205104804/http://nol.hu/belfold/tobb_szaz_millios_ingatlan_panama_debrecenben_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlanpanama-debrecenben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[
"Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft.",
"Fidesz",
"Xanga Holding Kft."
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
9,402 |
Nem találtak gyanúsítottat Hankook-ügyben
|
Egy frissen alakult kft. vásárolta fel a dunaújvárosi önkormányzattól és gazdáktól azokat a földeket, amiket később több mint háromszoros áron adott el a városba települő Hankooknak.
|
Nem talált gyanúsítottat a Központi Nyomozó Főügyészség a Hankook beruházás ügyében, így a nyomozás lezárult, pénteken postázták a feljelentőnek a vizsgálat eredményét. A feljelentő egyébként Dorkota Lajos volt, Dunaújváros alpolgármestere, volt.
Aki azért fordult a rendőrséghez, mert egy frissen alakult cég, a Pentele Kft. részben az önkormányzattól, részben gazdálkodóktól négyzetméterenként 800-900 forintért vette meg a Hankook területét, amelyet a művelés alóli kivonás után négyzetméterenként 3100 forintért adott el.
Márpedig az ügylettel feltételezések szerint 300 millió forintos kár érhette a várost, mivel az önkormányzat még az adásvétel előtt kiszállt a Pentele Kft.-ből. A Fejér Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját állapította meg. És mivel felmerült, hogy a város polgármestere is érintett lehet, az ügy átkerült Központi Nyomozó Főügyészséghez, ugyanis Kámán András egyben mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselői is.
Ám a Központi Nyomozó Főügyészség szerint nincs megalapozott gyanú a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kapcsán, így nem merül fel Kálmán felelőssége sem.
|
https://index.hu/belfold/2009/06/05/nem_talaltak_gyanusitottat_hankook-ugyben/
|
https://web.archive.org/web/20201021152757/https://index.hu/belfold/2009/06/05/nem_talaltak_gyanusitottat_hankook-ugyben/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-talaltak-gyanusitottat-hankook-ugyben
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Kálmán András"
] |
[
"Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat",
"Pentele Kft."
] |
[
"Dunaújváros"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,403 |
Sötétben bujkáló brüsszeli lobbisták
|
Még mindig nem ismert az Európai Bizottság munkáját befolyásoló nagy lobbisták többségének pontos kiléte és működésének keretei, hiába indította el Brüsszel egy évvel ezelőtt önkéntes alapú regisztrációs kampányát.
|
A lobbitevékenységek átláthatóságáért küzdő Alter-EU civil ernyőszervezet friss felméréséből kiderült, hogy míg az Európai Parlament 2003-as becslése szerint 2600 helyi irodával rendelkező lobbista működik Brüsszelben, a regisztrációs eljárásban csupán 593 vett részt közülük, többnyire pontatlan, használhatatlan adatokkal.
A tavaly júniusban megkezdett önkéntes regisztrációs eljárás során ugyan összesen 1488 lobbista jelentkezett mostanáig, de ezek közül csupán a fenti 593 rendelkezik brüsszeli telephellyel, ami az Alter-EU szerint az unió melletti komoly érdekérvényesítési munka egyik előfeltétele.
Az EU regisztrációs eljárása olyan hálóhoz hasonlít, amely a kis halakat megfogja, miközben az igazán nagyokat elengedi – kommentálta az eredményt az Alter-EU egyik munkatársa annak kapcsán, hogy az igazán befolyásos nagy lobbicsoportok továbbra is szinte láthatatlanul működnek Brüsszelben, és a jelek szerint eszük ágában sincs felfedni kilétüket.
Ráadásul az önként jelentkezők által szolgáltatott információk is sokszor teljességgel használhatatlannak tűnnek, mivel a közölt pénzügyi adatok pontatlanok vagy manipuláltak, a lobbitevékenységet végző konkrét személyeket pedig „elfelejtik” megnevezni. Olyan ez a nyilvántartás, mint egy telefonkönyv számok nélkül – fogalmazott Jorgo Riss az Alter-EU részéről az elemzést bemutató sajtótájékoztatón.
Szakemberek szerint a gond egyik fő forrása az, hogy Brüsszel – ellentétben például Washingtonnal – nem rendelkezik olyan jogi eszközökkel, amelyek segítségével pontos adatszolgáltatásra kényszeríthetné a gazdasági lobbicsoportokat.
Így állhat elő például az a furcsa helyzet, hogy miközben a British Petroleum olajipari óriás az Egyesült Államokban 2008-ban hivatalosan 8 millió dollárt költött lobbitevékenységre, Brüsszelben mindössze 200-250 ezer eurót fordított e célra, jóllehet a város egyik legdrágább pontján tart fenn irodát, a bizottság és a Tanács székhelyének közvetlen közelében.
Uniós részről egyelőre nem voltak hajlandóak kommentálni az eredményt: a hivatalos állásfoglalásra valószínűleg július közepéig kell várni, amikorra a bizottság is kiértékeli a regisztrációs folyamat eddigi eredményeit.
Brüsszel mindeddig úgy vélekedett, hogy érdemes ragaszkodni az önkéntesség elvéhez, de ha ez elégtelennek bizonyul, a bizottság arra is készen áll, hogy kötelezővé tegye a regisztrációt – közölte az unió végrehajtó testületének illetékes szóvivője.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/06/sotetben-bujkalo-brusszeli-lobbistak-3
|
https://web.archive.org/web/20240128091613/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/06/sotetben-bujkalo-brusszeli-lobbistak-3
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/sotetben-bujkalo-brusszeli-lobbistak
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2009-06-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"lobbi"
] |
[] |
9,404 |
Dátumozási hibával védekezik Molnár Gyula
|
A XI. kerület polgármestere a testületi ülésen kiosztott levélben reagált a Fidesz ügyészségi feljelentésére, amely szerint öt éve egy lejátszott telekbizniszt szavaztatott meg a testülettel.
|
A XI. kerület polgármestere a testületi ülésen kiosztott levélben reagált a Fidesz ügyészségi feljelentésére, amely szerint öt éve egy lejátszott telekbizniszt szavaztatott meg a testülettel. A szerződések szerint ugyanis az Öböl XI. Kft. tulajdonrésze már közel egy hónapja Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Eravis Rt. birtokában volt, amikor az ügylet a képviselők elé került. Molnár Gyula azt állítja, hibás dátumozású okiratot adott le a kerület.
A Legfőbb Ügyészség vizsgálatát kezdeményezte egy hete a Fidesz egyik képviselője a Lágymányosi-öböl területének eladásával kapcsolatban. Schneller Domonkos feljelentésében azt állította, hogy Molnár Gyula polgármester egy, már megkötött adásvételt szavaztatott meg az újbudai önkormányzattal.
Schneller szerint a hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagyértékre elkövetett csalás gyanúja is megállhat a Kopaszi-gát eladásával kapcsolatban. A Lágymányosi-öböl környéke, a Kopaszi-gát és az ahhoz tartozó belső terület az önkormányzat tulajdonában volt 2004 januárjáig, de az ingatlan fokozatosan átkerült Leisztinger Tamás egyik cégéhez. Az elidegenítési folyamat első lépése 2004 elején történt. Az önkormányzat egy kicsi, 100 ezer forintos üzletrészt adott el az Eravisnak. A feljelentésben az áll, hogy a cégbíróságon már 24 nappal az eladásra jogosító testületi döntés előtt bejegyezték tulajdonjogot.
Molnár a pénteki önkormányzati ülésen kiosztott egy, a jegyző aláírásával is ellátott nyilatkozatot, amelyben azt állítja, hogy a felhatalmazás nélkül nem írt alá szerződést. A polgármester szerint „az okiratok téves dátummal kerültek kiállításra". A nyilatkozat szerint az alapítói határozat, amit Molnár aláírt, 2004. január 26-i keltezésű ugyan, de valójában csak február végén írták alá, miután február 19-én megtörtént a képviselőtestületi szavazás.
Molnár Gyula hülyének nézi az embereket, kommentálta a feljelentésre adott polgármesteri választ Schneller Domonkos. A XI. kerületi képviselő szerint, aki csak egy kicsit is ismeri a cégbíróság működését, az tudja, hogy a polgármester magyarázata hihetelen.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/06/05/datumozasi_hibaval_vedekezik_molnar_gyula/
|
https://web.archive.org/web/20201021163329/https://index.hu/belfold/budapest/2009/06/05/datumozasi_hibaval_vedekezik_molnar_gyula/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/datumozasi-hibaval-vedekezik-molnar-gyula
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Leisztinger Tamás",
"Molnár Gyula"
] |
[
"Eravis Rt.",
"MSZP"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"csalás"
] |
[
"Kopaszi-gát"
] |
9,405 |
Az államszervezet a korrupció melegágya
|
Korrupció volt, van és lesz, küzdhetünk ellene, de teljesen legyőzni képtelenség – nagyjából erre a jutottak annak a pécsi konferenciának a résztvevői, akik a korrumpálás legkülönbözőbb formáit járták körbe.
|
Politika és korrupció címmel rendezett két napos konferenciát a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub. A szombaton zárult tanácskozás negyven előadója azt elemezte, hogy miképp fejti ki hatását a korrupció az államigazgatásban, az önkormányzati szférában, a privatizációban, a közbeszerzési eljárásokban, politikai marketingben, a pártfinanszírozásban, a civil szervezetek támogatásában és a médiában.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke első felszólalóként azzal adta meg a konferencia alaphangját, hogy azt állította: korrupció melegágya az államszervezet működésének kiszámíthatatlansága. Az ÁSZ vezetője úgy vélte: a vállalkozókat kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ha elindulnak bizonyos állami programok, majd a költségvetés hiánya miatt hirtelen elhalnak. Akkorra már a vállalkozók gépeket vásárolnak, embereket vesznek fel, ezért gondolkodás nélkül hajlandók „áldozatot hozni” azért, hogy megtarthassák megrendeléseiket. Az önkormányzatok szintjén viszont az uram-bátyám világ a korrupció táptalaja Kovács Árpád szerint, hisz egy településen általában az önkormányzati vezetők rokonai, barátai foglalják el a helyi intézményekben az irányítói posztokat, és ők nyerik el a beruházásokat.
Kovács hangsúlyozta, hogy a korrupciót azért nehéz leleplezni, mert az eljárás során a megbukott ügyintéző csaknem mindig azzal védekezik, hogy: „hibáztam, hülye voltam”. Magánbeszélgetésben viszont az ügyintéző elismeri, hogy „parancsra voltam hülye”. Az ÁSZ elnöke egyébként nem számít arra, hogy a korrupció csökkenne a jövőben Magyarországon, mivel a magyar közigazgatás újabb és újabb átszervezése növeli a bizonytalanságot, a labilitás pedig a korrupciót.
Lengyel László, közgazdász, politológus, a Pénzügykutató Zrt. vezérigazgatója viszont azt prognosztizálta, hogy a válság a korrupció eddig működő globális hálózatait és stratégiáit részben megsemmisíti. Lengyel azzal érvelt, hogy ami 2008-ig még legitim volt, az a válság tavalyi kirobbanása után elfogadhatatlanná vált. A válság hatását megszenvedő emberek ugyanis ingerültek azzal az elittel szemben, amelynek szerepe van a krízisben. Így nem
tűrik már el, hogy a politikusok indokolatlan összegeket vegyenek fel költségtérítésként, családtagjaikat nyomják be jól fizetett állásokba, titkos bankszámlákat tartsanak fenn Svájcban, Lichtensteinben vagy valamelyik egzotikus államban, s vitatható adótrükköket vessenek be jövedelmük növelése érdekében. Mindamellett Lengyel László abban nem bízik, hogy a korrupció hosszú távon veszít a pozícióiból, a politológus szerint öt év kell ahhoz, hogy kialakuljanak az új korrupciós stratégiák és hálózatok.
Petrétei József, volt igazságügyi miniszter, a PTE jogi karának oktatója arról beszélt, hogy az átgondolt jogi szabályozás hiánya miatt nem lehet eredményesen küzdeni a korrupció ellen. Petrétei - inkább szaktudományos, mint a nyilvánosságnak szánt előadása - azt fejtegette, hogy korrupciós szempontból ugyanannyi bajt okoz, ha az állam egy terület túlszabályoz, mintha hiányosan teszi ugyanezt.
Fábián Adrián, a PTE jogi karának adjunktusa is úgy látta, hogy a rendcsinálást a jogalkotással kell kezdeni. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ritkán indul vizsgálat korrupciós ügyekben az önkormányzatoknál, s ezt már csak azért is furcsállta, mert az önkormányzati ülések jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a képviselők számtalanszor megvádolják egymást szabálytalan és korrupciógyanús ügyintézéssel, feljelentés még is roppant ritkán születik az ülést követően.
Fábián szerint gond, hogy az önkormányzatok belső ellenőrzése gyenge, s a jegyzők – mivel a képviselő-testület alkalmazza őket - nem jelentenek hatásos kontrollt. Kákai László, a PTE jogi karának docense e gondolatot folytatva már azt állította, hogy korrupció szempontjából az önkormányzati szféra a legfertőzöttebb. Az ügyeket azonban a települések irányítói házon belül elintézik, így ezek túlnyomó része látenciában marad. Beszédes jelek azért vannak a kívülállók számára is, mert például okolt ad gyamakvásra az, hogy a hasonló pártszínezetű városokban ugyanazok a cégek nyerik el a megbízásokat.
"A szomszéd kertje se zöldebb” - e kifacsart mondással vezette be előadását Tuka Ágnes, a PTE bölcsészkarának oktatója. Tuka az Európai Unió korrupció ellenes harcáról értekezett. Az Unióban 1999 óta fordítanak különösen sok energiát erre a küzdelemre. Ennek érdekében létrehoztak egy csalás elleni hivatalt – az OLAF-ot –, aminek jelenleg ötszáz alkalmazottja van. Egy OLAF-vizsgálat átlagosan 23 hónapig tart, szeretnék, ha ezek a kontrollok gyorsabban, legalább egy év alatt befejeződnének. Egyébként a 2000. és 2007. között kifizetett uniós pénzek 0,17 százalékáról bizonyosodott be, hogy csalás történt. A leggyakrabban az agrártámogatások kiutalása során derül fény csalásra, tudtuk meg az előadótól.
Mellesleg a konferencia előadói – úgy tűnt – abban egyet értettek, hogy Magyarországon az ÁSZ és a Versenyhivatal küzd a legkövetkezetesebben a korrupció ellen. Lengyel László szerint előbbinek az ad erőt, hogy vezetőjét a parlament nem egyszerű, hanem kétharmados többséggel választja meg, a Versenyhivatalnak meg az Unió biztosít támogatást. A politikusokról viszont jó szó nem esett. Horváth Csaba, a PTE történész-politológusa, a konferencia egyik rendezője azt mondta, hogy ma a hazai politikusokat leggyakrabban efféle kifejezésekkel minősítik: alakoskodó, gerinctelen, megbízhatatlan, gáncsoskodó, rágalmazó, agresszív, számító.
A tanácskozáson senki sem védte meg a politikusokat.
|
http://nol.hu/belfold/az_allamszervezet_a_korrupcio_melegagya-336063
|
https://web.archive.org/web/20090609051956/http://nol.hu/belfold/az_allamszervezet_a_korrupcio_melegagya
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allamszervezet-a-korrupcio-melegagya
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,406 |
Bodoky Tamás: El a kezekkel Ciprustól
|
A német titkosszolgálat két éve eurómilliókat fizetett egy másolt CD-ért, ami a lichtensteini hercegség bankszámlatitkaival volt teleírva.
|
A német titkosszolgálat két éve eurómilliókat fizetett egy másolt CD-ért, ami a lichtensteini hercegség bankszámlatitkaival volt teleírva. Az azóta is bujkáló volt banki alkalmazott által kilopott lista az adóhatóságnál landolt, vizsgálatok követték, és Németország legnagyobb adóelkerülési botránya kerekedett belőle. Házkutatások Hamburgban, Münchenben, Frankfurtban, a német ügyészség közel ezer vagyonos polgár ellen indított eljárást, akik euró-százmilliókat adóoptimalizáltak az adóparadicsomként számon tartott hercegség híresen diszkrét bankrendszerében.
A lichtensteini botrány legnevesebb érintettje Klaus Zumwinkel, a német posta elnöke volt, aki még aznap lemondott, hogy meggyanúsították és házkutatást tartottak nála, majd le is tartóztatták potom egymillió adóoptimalizált euró miatt. Zumwinkel lebukása sokkolta a német közvéleményt: a kormány megengedhetetlennek nevezte, hogy a felső tízezer tagjai megkerüljék a közteherviselést, az újságok pedig arról cikkeztek, hogy a jóléti társadalmak válságának egyik fő oka az, hogy a gazdagok adóparadicsomokba rejtőznek a társadalmi szolidarítás erkölcsi és törvényi kötelessége elől.
Azóta mindezt megfejelte a válság is, Obamától az EU-n keresztül a G20-ig mindenki ezt a nótát fújja reggeltől estig.
Ehhez képest ma Magyarországon aligha várhatjuk, hogy Bajnai miniszterelnök a rettenetes adómorálra apellálva lemondásra szólítsa fel egykori mentorát, a HVG szerint 800 millió forintot (cirka 2,8 millió eurót) Ciprusra optimalizáló Simor jegybankelnököt, hiszen maga is vastagon érintett hasonló ügyletekben. Nem győzi cáfolni „a fideszes offshore-rágalomhadjáratot", pedig nincs is offshore cége, a szülei nevén lévő, az élettársa által adminisztrált ciprusi cég sem offshore, hanem EU-tag ciprusi, és az ottani jogszabályok szerint fizet adót, a ciprusiaknak.
Csakúgy, mint azok a cégek, amiket ő adott el – a hűtlen kezelés gyanúját felvetve – Ciprusra még a Wallisnál.
Oszkó pénzügyminiszter szintén nem szólhat rá Simorra, hiszen az elmúlt években magyarként talán ő tette a legtöbbet a ciprusi költségvetés egyensúlyáért. Már az is borzasztó komikus volt, amikor kijelentette: 2010-től megadóztatná a korábban offshore cégekben hagyott jövedelmeket, és az adóparadicsomi helyszínekre történő kifizetéseket. Hát hogy fog így a korábbi ügyfelei szemébe nézni, akiknek a Deloitte-nál éppen ő ajánlotta, értékesítette ezeket az optimalizált konstrukciókat?
Hacsak nem rablóból lesz a legjobb pandúr, és kurvából a legjobb feleség, mert Oszkó pénzügyminisztersége tényleg valami olyasmi, mintha Princz Gáborra bíztuk volna a bankkonszolidációt, vagy Tocsik Mártára a korrupció elleni harcot.
Bár ha sokáig tart még ez a szakértői válságkormányzás, én semmit nem tartok elképzelhetetlennek. Ha komolyan gondolja a Bajnai-kormány, hogy a Ciprusra utalt pénzekkel, oda kiszervezett cégekkel nincs semmi baj, mert az az ország már nem offshore, hanem EU-tag, hamar eljuthatunk odáig, hogy a volt kommunista országok oligarchái, titkosszolgái, politikusai, maffiózói és adótanácsadói tulajdonképpen helyesen és erkölcsösen cselekedtek-cselekszenek amikor ezrével alapítanak átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, hivatásos strómanok által jegyzett postafiókcégeket különféle célokra a mediterrán szigetországban és másutt, az EU-ban vagy azon kívül, tulajdonképpen mindegy.
Ezek az optimalizált cégek ugyanis felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek a magyar adófizetőknek, például állami vállalatoknak adnak a piacon másutt hozzáférhetetlen tanácsokat optimális áron, fontos tendereken indulnak, vagy milliárdos tételben utaztatnak közpénzt a Kajmán-szigetekre és Panamára, mikor mit kíván a közérdek. Nélkülük minden bizonnyal megbénulna a magyar politikai és gazdasági élet, és olyasmiről is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek alkotmányos költségei vannak, amiket csak ebben a konstrukcióban lehet kezelni.
Végre el kéne ezt az egészet rendesen magyarázni a népnek. Erre van egy személyi javaslatom is a Bajnai-kormánynak: Kocsis Istvánt offshore-miniszternek!
|
https://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/06/04/el_a_kezekkel_ciprustol/
|
https://web.archive.org/web/20211128110929/https://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/06/04/el_a_kezekkel_ciprustol/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bodoky-tamas-el-a-kezekkel-ciprustol
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore"
] |
[] |
9,407 |
Adóelkerülés uniós pénzből?
|
Az Európai Fejlesztési Bank (EIB) és a világ számos offshore adóparadicsomának összefonódására hívják fel a figyelmet civil szervezetek. A megkérdőjelezett EIB projektek milliós adóbevételektől fosztanak meg országokat.
|
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és partnere, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat szerint kulcsfontosságú fejlesztési projektek folynak a déli féltekén olyan cégek menedzselésében, amelyeket adóparadicsomokban vagy pénzügyi offshore központokban jegyeztek be. Ez milliós bevételtől fosztja meg a fejlődő országokat, korrupcióhoz és a pénzek felesleges kiáramlásához vezet, a lebonyolítási folyamatok átláthatatlanná válnak, és megkérdőjelezhető a projektek elszámoltathatósága is.
Az Európai Unió a házibankjának is hívott EIB-n keresztül támogatja a legnagyobb és sokat vitatott bányászati, energetikai és gátépítési projekteket. Ezek a támogatások azonban adóparadicsomokban bejegyzett közvetítőkön keresztül jutnak el a céljukhoz, melyek közül a cilvil szervezetk szerint a következők a legismertebbek:
- A Bermudán bejegyzett WAPCo. részvénytársaság a Nigériától Ghánáig húzódó nyugat-afrikai gázvezetékek lefektetését finanszírozza - a programot az EIB 75 millió euróval támogatta 2006. decemberében.
- A Bujugali Hydrocelectric gátprojekt Ugandában, melyet a Bujugali Energy Limited finanszíroz, amely áttételesen a Kajmán-szigetekhez köthető - az EIB 2007. decemberében 136 millió dollárra bővítette a hitelkeretet ennél a projektnél.
A bankfigyelő hálózat a közelmúltban megkereste az EIB igazgatótanácsának elnökét, Philipe Maystadtot, hogy tisztázza a bank adóparadicsomokban regisztrált, nagy projektekben érdekelt vállalatokkal való kapcsolatát. A szervezet a mai napig nem kapott választ, mert az EIB arra hivatkozik, hogy nem ad ki magán és banktitoknak minősített információkat.
Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetségének koordinátora kijelentette: Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök és Gordon Brown brit miniszterelnökaz adóparadicsomok ellen van. Az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama azt mondta, hogy azok, akik így működnek, kibújnak a társadalmi kötelezettségeik alól. Mégis, úgy tűnik, hogy ha a nemzetközi megavállalatokról van szó, az EIB aktívan támogatja az adóparadicsomok használatát az Európai Unió adófizetőinek fejlesztésekre előirányzott forrásaiból.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és partnere, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat emiatt levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz és Erős Jánoshoz, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójához, hogy többet tudjanak meg a témával kapcsolatos magyar álláspontról.
|
http://nol.hu/gazdasag/adoelkerules_unios_penzbol-335899
|
https://web.archive.org/web/20231129124313/http://nol.hu/gazdasag/adoelkerules_unios_penzbol-335899
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/adoelkerules-unios-penzbol
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"offshore",
"EU"
] |
[] |
9,408 |
Adózott pénz ment Ciprusra
|
Adózott jövedelmét mozgatja a jegybank elnöke, ezért nehéz ráhúzni az adóelkerülés vádját ciprusi cégügyével kapcsolatban - állítják szakértők, akik szerint etikailag már kevésbé egyértelmű az ügy.
|
A tranzakciók alapos ismerete hiányában nehéz megítélni Simor András vagyonátcsoportosításának jellegét, de a rendelkezésre álló információk alapján arról nincs szó, hogy az adófizetés elől menekítette volna külföldre vagyonát - állítják az ilyen műveletekben otthonosan mozgó szakértők. A jegybank elnöke tegnap - az MNB sajtóosztályán keresztül - közleményben tudatta: az általa 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben benyújtott vagyonbevallások közötti számszaki különbözet túlnyomó része abból adódik, hogy korábbi, külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100 százalékos tulajdonában lévő, ciprusi Trevisol Management Services Ltd. társaságba helyezte át.
Mint arról több lap is írt tegnap, a vagyonnyilatkozatok összevetése alapján több mint 800 millió forint megtakarításnak veszett nyoma. A befektetési jegyekben, bankszámlán fialtatott pénzzel egyenértékű befektetés sem az ingatlanok, sem az ingóságok közt nem bukkant fel a 2006-os évet követően elkészített nyilatkozatokban.
Ennek alapján feltételezhető volt, hogy Simor valamelyik cégében landolt a pénz. Az elnöknek akkoriban két vállalkozása működött, a Simor Pénzügyi Kft., illetve a Trevisol. Az elérhető cégpapírok alapján tőkeemelést nem hajtottak végre az előbbi cégben - sőt idén tavasszal Simor meg is vált tulajdonrészétől. Végül kiderült, hogy a hiányzó összeg a ciprusi társaságnál van.
Az a pénz azonban - a nyilatkozatok tanúsága szerint - nem adózatlan jövedelemként hagyta el az országot - hívják fel a figyelmet a szakértők. Az MNB-elnök személyes megtakarításait csoportosította át, ami nem támadható. Legalábbis jogilag nem. Mert etikailag már felvet kérdéseket az ügy - fogalmazták meg páran kételyeiket.
Nem elegáns - mondják -, hogy a jegybank elnöke egy olyan ciprusi cégben kezeli nem csekély vagyonát, amelynek működéséről, a cégen belüli pénzmozgásokról nehéz vagy szinte lehetetlen információhoz jutni. Cipruson már évek óta nem működik offshore rendszer, de az átláthatóságot nem könnyítik meg az ottani szabályok. Egyikük arra is utalt, hogy az adózott jövedelemként a külföldre került megtakarítás mentesül a magyar kamatadó alól.
Az MNB-ről szóló törvénynek az összeférhetetlenségről szóló részében taglalják, hogy például az elnöknek milyen gazdasági társaságokban nem lehet érdekeltsége. Ide tartoznak a pénzügyi intézmények, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek és a befektetési vállalkozások. Felvethető, hogy a közelmúltban eladott Simor Pénzügyi Kft. vagy a ciprusi cég besorolható valamelyik kategóriába az utóbbiak közül. Erre az a szakértők válasza, hogy a saját pénzügyi tranzakciókra működtetett vállalkozás egyik kategóriába sem illeszthető be.
Politikai elemzők szerint bár Simor Andráson nagy most a nyomás a Fidesz részéről, az ellenzéki pártnak még nem érdeke a jegybankelnök elmozdítása. Az elkövetkező egy évben még a szocialista támogatást élvező Bajnai-kormány jelölné (pontosabban a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki) az új elnököt, akinek a megbízatása hat évre szólna. Ha van ilyen szándék a Fidesz részéről, akkor inkább a jövő évi választások után képzelhető el Simor elmozdítása.
Ez egyébként nem egyszerű: ha Simor nem mond le, a miniszterelnök javasolhatja felmentését a köztársasági elnöknek - aki csak abban az esetben hozhat ilyen döntést, ha az MNB elnöke nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el. Itt még nem érne véget a történet, a felmentési javaslatot ugyanis meg kell küldeni az MNB elnökének, aki munkaügyi bírósághoz fordulhat.
A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulás határidejének lejártát vagy a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.
|
http://nol.hu/gazdasag/20090605-adozott_penz_ment_ciprusra-335814
|
https://web.archive.org/web/20090608222910/http://nol.hu/gazdasag/20090605-adozott_penz_ment_ciprusra
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adozott-penz-ment-ciprusra
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,409 |
Simor és a százmilliók
|
Simor András vagyona egy év alatt tizedére zsugorodott, legalábbis a jegybankelnök vagyonnyilatkozata alapján erre lehet következtetni. Egyelőre tisztázatlan, mi lehet az oka a nagy arányú vagyonvesztésnek.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169664
|
https://web.archive.org/web/20090611031518/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169664
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simor-es-a-szazmilliok
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-06-04 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"offshore"
] |
[] |
|
9,410 |
Simor András vagyonesését nézné a Fidesz
|
Ciprusra menekítette majd kilencszázmillió forintos megtakarítását Simor András, és lapzártánkig még nem nyújtotta be lemondását.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169749
|
https://web.archive.org/web/20090611031528/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169749
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simor-andras-vagyoneseset-nezne-a-fidesz
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
9,411 |
Simor offshore ügye: "Jót tenne, ha venné a kalapját"
|
Több mint 800 millió forint hiányzik a jegybankelnök vagyonnyilatkozatából, ami a HVG szerint Simor András titokzatos limassoli offshore cégén keresztül tűnt el.
|
Csányi Sándor szerint módosítható a hiánycél
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint ha az államháztartási hiány 4,5 százalékig emelkedne, az még kezelhető lenne.
Csányi: "lesznek nyertesei a válságnak"
Nem volt nézeteltérésektől mentes az Első Bankár Konferencia. Az előadók a bankszektor jövőbeli kilátásait és a múlt hibáit elemezték.
Simor: mindenki alábecsülte az árfolyamkockázatot
A rendkívül nagyarányú devizahitel-állomány egyik oka, hogy a hitelfelvevők és a szakemberek egyaránt alábecsülték a forint árfolyamkockázatát, az MNB csak...
"Keményebbek vagyunk az előző kormánynál" - interjú Becsey Zsolttal
A kormány nem multiellenes, hanem esélyegyenlőséget kíván teremteni a magyar és a külföldi vállalkozások között - mondta a Hírszerzőnek adott interjúban a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért...
Robert Kuttner: Nincs nagy mozgástere Magyarországnak
A kicsi és nyitott gazdaságok ellen fordult a befektetői hangulat a gazdasági krízisben, egy ilyen helyzetben Magyarországnak sincs túl nagy mozgástere – mondta a Hírszerzőnek adott...
"Büntetésben vagyunk, ezt tudomásul kell vennünk" - interjú a jobboldali közgazdásszal
Mindenképpen szükség lenne egy új készenléti hitelmegállapodásra az IMF-fel és az EU-val, és erre az önkormányzati választások után van is esély - mondta Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató...
Az állami segítségnek kemény feltételei lesznek - interjú Czomba Sándorral
A most készülő Nemzeti Közszolgáltatási Terv alapja, hogy a munkabér és a segély közötti olló szétnyíljon, azaz olyan mértékre akarja csökkenteni a kormány a segélyt, hogy az legális munkára és ne...
"Egyáltalán nem lesz vonzó az állami segítség" - interjú Bencsik Jánossal
Senkinek sem lesz vonzó az eszközkezelő társasághoz menekülni, ezért aki tudja, törlessze hitelét, és ne várjon az állami segítségre, mert nem biztos, hogy jól jár - mondta a Hírszerzőnek Bencsik...
Több mint 800 millió forint hiányzik a jegybankelnök vagyonnyilatkozatából, ami a HVG szerint Simor András titokzatos limassoli offshore cégén keresztül tűnt el. Az MNB szerint az összeg törvényesen nem szerepelt a vagyonbevallásokban. Elképzelhető, hogy Simor a kamatadó bevezetése elől menekítette a pénzét külföldre. Simor egy konferencián az erkölcsösebb kapitalizmus fontosságáról értekezett - alig két hete.
Nem kevesebb, hanem erkölcsösebb kapitalizmusra van szükség - jelentette ki Simor András jegybankelnök a Media Hungary konferencia nyitónapján mondott beszédében múlt kedden Tihanyban. Az utóbbi héten a jegybankvezér privát pénzügyeiről napvilágot látott hírek érdekes megvilágításba helyezik az idézett kijelentést.
A Simor András vagyonával - és vagyonkezelésével - kapcsolatos hírek a Fidesz elnökének múlt heti rádióinterjúja után kerültek reflektorfénybe. Orbán Viktor pártelnök a múlt héten kifakadt: torkig van vele, hogy Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter offshore cégekbe menti a vagyonát az adózás elől.
Elemzők szerint Simor nem követett el törvénytelenséget, egyes vélemények szerint a kamatadó bevezetése elől menekítette vagyonát egy ciprusi cégbe. A HVG információ szerint miután az MNB-elnök túladott magyarországi cégén, egy Trevisol Management Ltd. nevű vagyonkezelő tulajdonában lévő ciprusi céghez került több mint 800 millió forintos vagyona.
A lap megírta, hogy Simor 2006-os vagyonbevallásában még 923 millió forintos megtakarítása szerepelt befektetési jegyekben. Ez az összeg egy évvel később már csak 67 millió, 2008-ban pedig 80 millió forint volt.
MNB: minden a legnagyobb rendben történt
A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közölte: Simor András megtakarításait korábban is egy külföldi vagyonkezelő kezelte, ezt a pénzt helyezte át a 100 százalékos tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd. társaságba. Így fordulhatott elő, hogy Orbánnak címzett levelében Simor leszögezte: a Trevisolnak Magyarországról semmilyen jövedelme, árbevétele nem származott, Magyarországról átutalást nem kapott.
A jegybank közleménye az áthelyezéssel magyarázza, hogy az elnök 2007-2008-2009-es vagyonnyilatkozatai között számszaki különbözet van. A dokumentum szerint Simor András a törvény előírásai szerint eddig háromszor tett vagyonnyilatkozatot, mindhárom esetben a tényleges vagyoni viszonyait tüntette fel.
A közlemény hangsúlyozza: a vagyonnyilatkozat nem kér információt a társaságban lévő vagyontárgyak számszerű összegéről, mindössze a nyilatkozattevő tulajdonában álló társaságok nevéről és a tulajdon arányáról.
Limassol, a paradicsom: "nem véletlenül használják"
"Amit a jogszabályok lehetővé tesznek, az legális, abban nincs semmi kivetnivaló. Egy közszereplőnek azonban másféle szempontokat is figyelembe kell vennie" - mondta lapunknak a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője. Balázs Zoltán szerint a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályozás hiányos, nem jó e mögé bújva érvelni.
Simor egy olyan intézményt működtet - emlékeztetett Balázs -, aminek hatósági jogkörei is vannak. Általában nem szerencsés, ha egy közszolgálatot ellátó szereplő aktívan üzleti vállalkozásokat működtet. "Mindenképpen jót tenne, ha Simor venné a kalapját. Ebből a helyzetből másként nem tud jól kijönni" - fogalmazza meg a szakember, aki szerint mindenki előtt nyilvánvaló, hogy nem véletlenül használják olyan sokan Ciprust cégalapításra.
> Mit mondott Bokros az offshore cégekről?
Bokros Lajos szerint az EU egyik tagállama, Ciprus "saját maga a melegágya" e cégek elterjedésének. Amíg az EU-n belül olyan "kőkemény és szilárd szabályozást nem tudunk teremteni", amely kizárja ezeknek a "nem is annyira adóparadicsomoknak, mint inkább szabályozási lazaságot felmutató paradicsomoknak a létét", addig az erkölcsi ráolvasás kevés lesz - fogalmazott Bokros Lajos.
Balázs figyelmeztet: a hitelesség a jegybank egyik legfontosabb tulajdonsága kell hogy legyen, a történések pedig nem tesznek jót az intézmény hitelességének. Balázs szerint a jegybankok politikától való függetlenedésével, az intézmény növekvő autonómiájával együtt megnőtt a jegybank elnökének közhatalmi súlya is, ami miatt a hasonló helyzetek hatványozottan ártanak. Ráadásul - teszi hozzá az ügyvivő - a magyar társadalmat különösen érzékenyen érintik az elmúlt húsz év privatizációs és meggazdagodási történetei, melyben Simor generációjának a szerepe különös figyelmet érdemel.
Mi az offshore?
Ha offshore céget emlegetünk, olyan vállalkozásokról beszélünk, melyek a bejegyzése szerinti országban nem végeznek gazdasági tevékenységet, tehát üzleti aktivitásuk alapján külföldinek minősülnek. Az offshore cégek természetesen önmagukban nem adómentesek, gyakran ugyanis tényleges tevékenységük helyén is különböző adókat kell fizetniük. Vannak azonban országok, ahol a vállalkozásokat gyakorlatilag semmilyen - vagy csak igen minimális - adókulcsokkal terhelik.
Az offshore cégek működtetése tehát adóparadicsomokban kifizetődő. Egy átlagos külföldön létrehozott cég alapításának átlagos költsége 4-500 ezer forint, éves fenntartási díja ennél valamivel kevesebb, azonban a kiadások még a kisebb vállalatoknak is hamar megtérülhetnek.
Az offshore cégeket - holdingokat - természetesen igen sokan illegális tevékenységre, pénzmosásra, adócsalásra használják, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kedvező "adózási konstrukció" adta előnyöket kihasználva minden esetben át kell lépni a legalitás határait.
Az adóparadicsomoknak három nagyobb csoportja van. Egyes országokban semmilyen adó nincs (Bahamák, Brit Virgin Szigetek, Kajmán szigetek, Mauritius stb.), néhány helyen nem vetnek ki adót a külföldi jövedelmekre (Írország, Hongkong), egyes országokban pedig igen alacsony az adóterhelés (Luxemburg, Ciprus, Málta, Egyesült Királyság, San Marino, Monaco, Svájc, Liechtenstein).
|
http://hirszerzo.hu/profit/110940_simor_offshore_ugye_jot_tenne_ha_venne_a_ka
|
https://web.archive.org/web/20101006205940/http://hirszerzo.hu/profit/110940_simor_offshore_ugye_jot_tenne_ha_venne_a_ka
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simor-offshore-ugye-jot-tenne-ha-venne-a-kalapjat
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-06 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"offshore",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,412 |
Mit tegyünk, ha korrupt a főnökünk? - Korrupciós kisokos készült
|
Mit tehetünk, ha azt látjuk, hogy korrupt a főnökünk? Üzleti vezetőként milyen szervezeti változásokkal csökkenthetjük a korrupció esélyét cégünknél?
|
http://hirszerzo.hu/profit/110926_mit_tegyunk_ha_korrupt_a_fonokunk_korrupcio
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-tegyunk-ha-korrupt-a-fonokunk-korrupcios-kisokos-keszult
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
9,413 |
ÁSZ-elnök: a gazdasági válság erősíteni fogja a korrupciót
|
Kovács Árpád szerint az állami költségvetési politikára jellemző, hogy az egyik évben jelentősen túlköltekezik különböző fejlesztésekkel, a következő évben pedig e programokat törlik a büdzséből.
|
http://hirszerzo.hu/profit/110938_aszelnok_a_gazdasagi_valsag_erositeni_fogja
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-elnok-a-gazdasagi-valsag-erositeni-fogja-a-korrupciot
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
9,414 |
Zuschlagi utalások
|
A bíróság arra kért válaszokat, miért utaltak az érintettek bankszámláira pénzeket a Zuschlaghoz köthető civilszervezetek.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169583&
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlagi-utalasok
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-06-03 00:00:00
|
[
"Őri András",
"Zuschlag János"
] |
[] |
[] |
[
"civilek",
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
9,415 |
Még egy elítélt szocialista
|
Egyik ismerőse koccanását akarta eltitkolni Gyarmati Mihály, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MSZP-szervezet irodavezetője, ezért az eset két szemtanúját hamis tanúzásra buzdította.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169753
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-egy-elitelt-szocialista
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Gyarmati Mihály"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"ítélet/döntés"
] |
[] |
|
9,416 |
Nem titkolhatja a MÁV a vezetők fizetését
|
Első fokon megnyerte az [origo] újságírója azt a pert, amelyet azért indított, mert a MÁV nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni 32 vezetőjének a fizetési adatait.
|
Első fokon megnyerte az [origo] újságírója azt a pert, amelyet azért indított, mert a MÁV nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni 32 vezetőjének a fizetési adatait. A Fővárosi Bíróság ítélete kötelezi a vasúttársaságot a kért adatok - fizetések, esetleges végkielégítések, céges autók márkája - kiadására. A MÁV 15 napon belül fellebbezhet.
Első fokon megnyerte az [origo] újságírója a MÁV ellen még tavaly májusban indított pert. Az eljárás azért indult, mert a vasúttársaság nem volt hajlandó kiadni 32 vezetőjének fizetési adatait, a jutalmakra, felmondási feltételekre, céges autókra és más juttatásokra vonatkozó információkat. A MÁV annak ellenére sem adta ki a kért adatokat, hogy arra az ombudsman is felszólította a céget.
A Fővárosi Bíróság az ítélet indoklásában elutasította a MÁV védekezését, miszerint néhány vezetőjének már közölte a jövedelmét, a többiek pedig beosztottak. A bíróság ugyanakkor nem teljesítette maradéktalanul azt a kérésünket, hogy a vezetők által használt céges autók márkája mellett a típust és az évjáratot is hozzák nyilvánosságra. A bíró szerint elég megadni a használt járművek márkáját, de hogy miért, azt nem indokolta az ítélethirdetésen.
43,5 milliós végkielégítés
Tavaly ősszel a kértnél jóval kevesebb adat megadásával szerette volna elérni a MÁV, hogy álljunk el a Társaság a Szabadságjokért nevű civil szervezet segítségével indított bírósági keresettől. 2008. november 25-i levelükben közölték például, hogy három vezető esetében mennyi lenne a "felmondás esetére járó juttatás" összege. Konkrét számokat adtak meg: mennyi pénz járna a vezetőknek, ha november 30-án szűnne meg a munkaviszonyuk.
A levélből kiderült, hogy az üzletági általános vezérigazgató-helyettesi posztot 2008. február 1-től betöltő Mosóczi László ebben az esetben 42,5 millió forintot kapott volna (az a tájékoztatás alapján az ő esetében nem volt egyértelmű, hogy bruttó vagy nettó összegről volt-e szó). Heinczinger István vezérigazgató számára bruttó 35,79 millió járt volna. Helyettese, Sipos Sándor ennél jóval kevesebbet, bruttó 3,06 millió forintot kapott volna, ő ugyanis határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezett a tavalyi levél megírásának idején.
38,4 milliós évi fizetés
Szintén ennek a három vezetőnek az esetében közölték korábban a személyi alapbért és a lehetséges jutalom összegét is. Még a per indítása előtt ugyanis tett egy kísérletet a MÁV az adatkérés - véleményük szerinti - teljesítésére azzal, hogy e-mailben közölték Heinczinger István fizetését és prémiumát. E szerint a vezérigazgató havi fizetése bruttó 3,2 millió forint, ami mellett "prémiumjuttatásban is részesülhet", ez az éves alapbér 80 százaléka lehet pluszban.
A 3,2 millió tizenkétszerese 38,4 millió, ennek 80 százaléka pedig 30,72 millió forint, ezt kaphatja Heinczinger a fizetésén felül a levél szerint. A prémiumról a végső szót a szakminiszter mondja ki, miután a premizálási feltételek teljesítését (a kitűzött célok megvalósítását) a MÁV igazgatósága is megtárgyalja és elfogadja.
Heinczinger két helyettesének fizetése egy október 30-i MÁV-levélből derült ki. E szerint Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettes személyi alapbére havi bruttó 2,6 millió forint. Ő is megkaphatja az éves bérének maximum 80 százalékát prémiumként, nála ez 24,96 millió forint. Emellett egyéb juttatásokban is részesül, korlátlanul használhatja hivatali és magáncélra a céges autóját, valamint korlátlanul használhatja hivatali és magáncélra a céges mobilját.
Pontosan ugyanezek az egyéb juttatások járnak a levél szerint Mosóczi László általános vezérigazgató-helyettesnek is, akinek a személyi alapbére is majdnem ugyanannyi, bruttó 2,5 millió forint havonta. A maximálisan adható prémium nála is az éves alapbér 80 százaléka lehet maximálisan, azaz 24 millió forint.
1,5 milliós tiszteletdíj
Szintén október végén közölte a MÁV az igazgatóság 7 tagjának, valamint a felügyelőbizottság 15 tagjának tiszteletdíját. Az viszont nem derül ki levelükből, hogy az összegek nettóban vagy bruttóban értendők-e. E szerint Kamarás Miklós akkori igazgatósági elnök 1,5 milliós tiszteletdíjban részesült, ami mellé korlátlan hivatali és magáncélú gépjárműhasználat, valamint korlátlan hivatali és magáncélú mobiltelefon használat járt. (Kamarás az október 6-i monorierdői vonatbaleset után benyújtotta lemondását, amit a miniszter elfogadott.)
A tavalyi levél szerint az igazgatóság többi tagjának 400 ezer forint a tiszteletdíja, közöttük találjuk Heinczinger Istvánt is. Azt a levélben nem tisztázták, hogy a vezérigazgató ezt az összeget a fent már ismertetett fizetésen felül kapja-e. A felügyelőbizottság elnöke, Reményik Kálmán havi tiszteletdíja 340 ezer forint, a többiek 193 ezer forintot kapnak. Köztük Gaskó István, a MÁV ellen több alkalommal sztrájkot szervező Liga Szakszervezetek elnöke is.
Két héten belül fellebbezhetnek
A fizetések kiadását azt követően kértük még tavaly májusban, hogy Somlyódy Csaba, a főváros cégei felett munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági bizottság MSZP-s elnöke azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a BKV-tól 2008 tavaszán távozott - és a prémiummal együtt havi 3,7 milliós fizetést kapó - Antal Attila vezérigazgató a jövedelme alapján, a MÁV-nál a 30 legjobban kereső dolgozó közé sem kerülne be.
A MÁV-nak 15 napja van arra, hogy a számára kedvezőtlen ítélet ellen fellebbezést nyújtson be a bíróságon.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/06/ki-kell-adnia-a-mavnak-a-vezetok-fizeteset
|
https://web.archive.org/web/20210926134256/https://www.origo.hu/itthon/20090608-ki-kell-adnia-a-mavnak-a-vezetok-fizeteset.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-titkolhatja-a-mav-a-vezetok-fizeteset
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,417 |
Buktak a kartellező pékek
|
Összesen 76,6 millió forint bírságot kell fizetnie kartellezés miatt tizenhat sütőipari vállalkozásnak és a Magyar Pékszövetségnek - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pénteken.
|
Összesen 76,6 millió forint bírságot kell megfizetni kartellezés miatt tizenhat sütőipari vállalkozásnak és a Magyar Pékszövetségnek - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmarasztaló határozatot pénteken. A GVH az érdekképviseletet 5 millió forintra büntette, és az eljárás alá volt 23 vállalkozásból 16 kapott versenybírságot, mert a hivatal szerint összehangolták a 2006 augusztusi és a 2007 februári áremeléseket.
A versenyhivatal az áremeléseket vizsgálva megállapította, hogy a Magyar Pékszövetség 2005 novemberében a honlapján, és a 2006 márciusában tartott regionális ülésein áremelésre hívta fel tagjait, és felszólította az ott jelenlévőket, hogy "kommunikáljanak" egymással. A GVH szerint a szövetség megnyilvánulásainak egyetlen célja volt: a sütőipari termékek árának emelése, valamint elősegítette az egyébként egymással versengő vállalkozások piaci magatartásának koordinálását. Ennek eredményeként egyes sütőipari vállalkozások körében gyakorlattá vált a rendszeres információcsere. Azzal, hogy a cégek bizalmas, üzleti titoknak minősülő információkat osztottak meg egymással, összehangolták piaci magatartásukat, amelyet a versenytörvény tilt.
A versenyhivatal emlékeztetett arra, hogy a magyar sütőiparban körülbelül 1300 vállalkozás tevékenykedik. Ezen kívül több kereskedelmi lánc - Tesco, Metro, Cora, Auchan - is rendelkezik saját pékséggel. A láncok a piac 15-16 százalékát birtokolják. A sütőipari termékek 55-60 százalékát kereskedelmi láncokban, 15-25 százalékát önálló kiskereskedelmi boltokban, 12-15 százalékát szaküzletben, 8-10 százalékát közintézményeknek értékesítik. A sütőipari áremeléseket nagyban befolyásolja, hogy sikerül-e azokat a kereskedelmi láncokkal elfogadtatni. Lényeges a sütőipari vállalkozások szempontjából, hogy több beszállító is áremelést jelentsen be; volt rá ugyanis példa, hogy egy kereskedelmi lánc azzal utasított el áremelést, hogy kevés beszállítója jelezte áremelési szándékát, ugyanakkor egyetlen kereskedő sem szeretne elsőként árat emelni.
A Pékszövetség ötmillió bírsága mellett a következő vállalkozásoknak kell büntetést fizetniük (zárójelben az összeg millió forintban): ALBA-KENYÉR Sütőipari Zrt. (3,6), BÁCSKA Sütő- és Édesipari Kft. (1,8), Ceres Sütőipari Zrt. (7,2), Delta Pékség Sütőipari és Kereskedelmi Kft. (3,6), Európa-Pék Export, Import Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2,0), Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft. (8,0), Jász-Sütőház Kft. (4,0), Karamell-Ingatlan Ingatlanüzemeltető Zrt. (2,0), Kurdi Family Pék Kft. (2,0), Lővér Sütő Zrt. (3,6), Pannon Sütőipari Zrt. (7,2), Szolnoki Sütőipari Zrt. (10), Tatabányai Sütőipari Kft. (3,6), Univer Coop Zrt. (4,0), Zalaco Zrt. (8,0), Zsemle '93 Kft. (1,0).
A GVH közölte, hogy a szintén eljárás alá vont Pan Hungary Kft., Anker Hungária Sütőipari és Kereskedelmi Kft., Baranyasüt Baranya Megyei Sütőipari Zrt., Kanizsa Pékség Zrt., Norpan Kft., valamint Pécsi Sütőipari Zrt. esetében a hivatal nem állapított meg törvénysértést. A Karamell Kft. esetében tévesen indított vizsgálat miatt megszüntették az eljárást.
|
http://nol.hu/gazdasag/buktak_a_kartellezo_pekek-335900
|
https://web.archive.org/web/20231211072513/http://nol.hu/gazdasag/buktak_a_kartellezo_pekek-335900
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buktak-a-kartellezo-pekek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[] |
[
"Alba-Kenyér Zrt.",
"Bácska Kft.",
"Ceres Zrt.",
"Delta Pékség Kft.",
"Európa Pék Kft.",
"Ferrosüt Kft.",
"Jász-Sütőház Kft.",
"Karamell-Ingatlan Zrt.",
"Kurdy Family Kft.",
"Lővér Sütő Zrt.",
"Pannon Sütőipari Zrt.",
"Szolnoki Zrt.",
"Univer Coop Zrt.",
"Zalaco Zrt."
] |
[] |
[
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
9,418 |
Simor hazahozza százmillióit
|
A parlamentben számon kérték Simor Andráson vagyonnyilatkozatát és Cipruson tartott százmillióit.
|
A parlamentben számon kérték Simor Andráson vagyonnyilatkozatát és Cipruson tartott százmillióit. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy törvénytelenséget nem követett el, de megértve, hogy a közszereplőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, felszámolja ciprusi cégét és hazautalja a pénzt. Tény, hogy a vagyonnyilatkozatokból egyszer csak eltűnő, Ciprusra utalt nyolcszázmillió erkölcsi kérdéseket vet fel, de az is igaz, hogy egy jegybankelnöknek alig van jó megoldás a korábbi megtakarítások kezelésére, és a külföldi befektetést semmilyen szabály sem tiltja, így a költségvetés megkárosításáról is értelmetlen beszélni.
A jegybankelnököt azért támadták, mert az idén januárban leadott, akkor nyilvánosságra is hozott, azóta a parlament honlapján olvasható, de valamiért csak most előcitált, a 2008 végi állapotot tükröző vagyonnyilatkozatában (pdf-formátum) már csak nyolcvanmilliós forint értékű – befektetési jegyben tartott – befektetését tüntette fel, holott 2006-ban még 923 millió forintra rúgott egy külföldi alapkezelőnél lévő befektetési jegyeinek értéke (2007-ben 67 millió forint volt ez az összeg). A befektetési jegyekből kivont vagyonát a százszázalékos tulajdonában álló ciprusi cégébe transzferálta.
Ciprus 2004-es uniós csatlakozása óta csak annyira offshore paradicsom, mint Magyarország, azaz semennyire. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az adóterhek lényegesen kisebbej, mint itthon vagy a legtöbb uniós országban. Bár a parlamentben még hétfő délután is "offshore cégét" kérték számon a jegybankelnökön, cége semmilyen értelemben sem minősíthető annak.
Simor András ráadásul jogszerűen, és mégcsak nem is jegybankelnök korában vitte ki a pénzét az országból, sőt az, hogy már ebben a minőségében is külföldön tartotta megtakarításait, bizonyos értelemben még kívánatos is lehet. A jegybankelnök hétfőn a parlamentben egy azonnali kérdésre adott válaszában azonban bejelentette, hogy felszámolja ciprusi cégét és hazautalja megtakarításait, mintegy nyolcszázmillió forintot.
Simor bejelentette: "Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is szigorúbb viselkedési szabályok kell hogy vonatkozzanak, ezért a társaságban levő befektetéseket a lehetőségekhez képest leggyorsabban értékesítem, majd a társaságot megszüntetem, a befolyó összeget pedig hazautalom."
Vagyonkezelő: Kint igen, idehaza inkább ne
Amíg Simor András pénze egy külföldi vagyonkezelőnél volt, hiába fektette be pénzét az országhatáron kívül befektetési jegyekbe, a magyar adótörvények értelmében az ilyen befektetéseiből származó nyereség után a magyar költségvetésbe kellett befizetnie az adót. A magyar adótörvény kamatjövedelemnek minősíti a befektetési jegyeken elért nyereséget, ezért az így szerzett jövedelmet a 2006. szeptember 1-jei bevezetése óta húszszázalékos kamatadó terheli.
Nincs kamatadó 2006. 09. előtt
Ha 2006. szeptember 1-je előtt szerezte a befektetési jegyeket, akkor a kamatadó alól mentesült – mint minden más magyar magánszemély, aki 2006. szeptember 1-je előtt szerezte befektetési jegyét.
Ugyanezt a húszszázalékos kamatadót kellett volna fizetnie, ha magyar alapkezelőt bíz meg befektetéseinek kezelésével. Adóelőnye tehát nem származott a külföldi alapkezelő megbízásából.
Ugyanakkor, hívták fel az Index figyelmét piaci elemzők, ha egy magyar alapkezelővel kezeltette volna vagyonát, akkor bizony felmerülhetett volna a gyanú, hogy megszólalásaival, jegybanki döntésekkel, az időzítéssel nem kedvez-e szándékosan befektetéseinek, nem szól-e oda a döntések bejelentése előtt a vagyonkezelőhöz, hogy éppen mit kellene csinálni. Ezért aztán szerencsésebb megoldás ilyenkor külföldi alapkezelőre bízni a pénzt. Ennek fényében Simor ma bejelentett, a pénz hazahozataláról szóló döntése is felvethet később kérdéseket.
Mire jó Ciprus?
A befektetési jegyeken magánszemélyként elért nyereséget tehát fő szabály szerint húszszázalékos adó terheli, a jövedelmet más levonás nem érinti, vagyis Simor a befektetési jegyből elért jövedelmet összesen húszszázalékos teher megfizetése után használhatja fel.
2010-es szabály lenne
A parlament előtt heverő 2010-es adócsomag a ciprusi befektetések előnyét teljesen elveszi azzal, hogy az ottani cégnél realizált jövedelmet a magánszemély jövedelmének minősíti, és bevonja a magyar adóalapba. Vagyis 17-32%-os (praktikusan utóbbi) szja-kulcs vonatkozna erre a jövedelemre, hiába nem veszi ki adott évben a cégből a nyereséget a magyar tulajdonos. Aztán amikor meg kiveszi az osztalékot, a 25 százalékos osztalékadót is meg kell fizetnie – az szja-val csökkentett adóalap után.
Ha a pénzét a ciprusi cégbe vitte, a pénzből most már a ciprusi cég vásárolt ugyanúgy befektetési jegyeket – akár ugyanazokat –, mint ahogyan azt magánszemélyként Simor tette, akkor Cipruson az azokon elért nyereség után nem kell adót fizetni, mert a szigetországban a cég által befektetési jegyen elért nyereség nem számít bele a társasági adó alapjába. A nyereség ott parkol tehát a ciprusi cégben, de ahhoz, hogy a tulajdonos fel is használhassa, ki kell vennie a nyereséget a cégből osztalékként. Az osztalék után pedig Magyarországon osztalékadót kell fizetnie, ami 25 százalék. Vagyis ekkor a nyereségéből 25 százalékot elvonnak, és a fennmaradó összeghez jut hozzá már magánszemélyként. Azért nem ennyire egyszerű a kép: nyilván nem éri meg plusz bukásért ciprusi cégbe vinni a pénzt.
A ciprusi cég egyfajta adóhalasztásra jó. Ha magánszemélyként tart befektetési jegyeket valaki, és azokon nyeresége keletkezik, akkor az adót akkor kell kifizetnie, amikor a nyereséget realizálja, tehát amikor eladja a befektetési jegyeket. A ciprusi cég a befektetési jegyen elért nyereség teljes összegét újra befektetheti, akár más befektetési jegy vásárlásába, akár üzletrész megvételére, akár ingatlanba. De ha magánszemélyként értékesíti valaki a befektetési jegyeit, és az elért nyereségből ingatlant vásárolna, üzletrészt szerezne, más befektetési jegyet venne, akkor az eredeti befektetési jegyen elért nyeresége után előbb le kellene rónia a húszszázalékos kamatadót, csak a megmaradt pénzt fektetheti be.
A ciprusi cég előnye másrészt a tranzakciókon elért nyereségek és veszteségek összeszámíthatóságában mutatkozik meg. Ha egy magánszemélynek az egyik befektetési jegyén 150 peták nyeresége van, másik befektetési jegyén viszont 60 peták vesztesége keletkezett, akkor a hatályos törvények szerint nem lehet összevonni a két ügyletet, és nem 90 peták után fizet kamatadót, hanem 150 peták után kell kifizetni a húszszázalékos, vagyis ebben az esetben a 30 peták kamatadót. Ezzel szemben a ciprusi cég megteheti, hogy összeszámítja a két ügylet eredményét. Az így adódó 90 peták nyereség kivételekor kell a 25 százaléknyi osztalékadót, vagyis 22,5 petákot befizetni a magyar állam számlájára.
A megtakarításnak az átvitele a külföldi alapkezelőtől a ciprusi cégbe összességében tehát adóelőnnyel nem biztos, hogy járt, de ha járt is, az előny elhanyagolható. Mindkét esetben a magyar költségvetés gyarapodott az adóval. A hatóságok elől és az adófizetés elől a vagyon ilyen módon való áthelyezésével nem lehet eltűnni - amint az a cikk későbbi részéből kiderül.
Mire mehet itthon Simor?
Itthoni kereset Vagyonbevallása szerint Simor András a jegybank elnökeként havi bruttó 7,8 millió forintot keres. Emelett ő a Zeneakadémia gazdasági bizottságának elnöke, amiért havi bruttó egymillió forintot kap, amit az oktatási tárca folyósít.
A jegybankelnök nem beszélt arról, hogy itthon mihez kezd hazautalt pénzével. Saját cégbe itthon aligha van értelme vagyonkezelési céllal befektetni: ebben az esetben az elért nyereség után egyfelől fizeti a jövőre 19 százalékos társasági adót, másrészt, ha ki akarja venni a cégből megtakarításait, jön a már említett osztalékadó. Így itthon alighanem magánszemélyként ad majd megbízást vagyona kezelésére. Ahogy jeleztük, ez is felvethet azonban kérdéseket: hétfői parlamenti felszólalásában maga Simor is utalt rá, hogy alighanem az is megkérdőjelezhető lenne, ha az MNB elnöke magyar állampapírokba fektetne (ezek hozamára közvetlen hatással vannak a jegybank kamatdöntései).
A jegybankelnöknek aggályos lenne aktív gazdasági tevékenységet végző céget fentartania Cipruson is, Magyarországon is, Simor azonban már korábban is jelezte, hogy a vagyonkezelésen túl ciprusi cége eddig sem folytatott gazdasági tevékenységet.
Offshore, adóparadicsom, alacsony adókulcs
Offshore országról akkor beszélünk, ha az adott állam lehetővé teszi, hogy az ott bejegyzett, de tevékenységet ott nem végző vállalkozásokat más – jellemzően kisebb – adómérték terhelje, mint az adott országban bejegyzett és ott tevékenységet is végző vállalkozásokat. Az EU-ban azonban nincs megengve az offshore szabályozás.
Ciprus EU-csatlakozása, vagyis 2004 májusa előtt valóban offshore országnak számított, de az uniós csatlakozással az offshore szabályozást fel kellett hogy adja, így azóta nincs különböző mértékű adóterhe egy ott bejegyzett és tevékenységet nem végző, illetve egy ott bejegyzett és ott tevékenységet is végző cégnek. Az EU szabályai szerint adócsalásnak számít, ha egy cég valamely tagállamban végez valódi tevékenységet, de csak azért jegyzik be egy másik, kisebb adóterhelést kínáló országban, hogy ebben második országban adózzon, és így mentesüljön a tevékenységének helyet adó országban érvényben levő nagyobb adóelvonás alól. Egy ilyen felállásban a cégnek a tevékenységének helyet adó ország adószabályainak kell megfelelnia, azok alapján kell adót fizetnie, annak az országnak a költségvetésébe kell lerónie a terhet.
Nemrég mi is offshore ország voltunk bizonyos tekintetben
Nem árt tudni, hogy az uniós csatlakozás előtt Magyarország bizonyos tevékenységekre ugyancsak offshore szabályozást tartott fent, de ezeket – egy rövid átmeneti időszak után – nekünk is fel kellett számolnunk.
Egy Cipruson bejegyzett céget ma – pontosabban, 2004 májusa óta – nem lehet offshore cégnek titulálni. Ciprus az offshore-szabály kényszerű feladásával bár veszített vonzerejéből, de valamennyit megtartott azzal, hogy általában is kisebb adókulcsokat alkalmaz, alacsonyabb elvonási szintet tart fenn, mint a legtöbb uniós ország. Ezért Ciprust ilyen értelemben lehet adóparadicsomnak tekinteni. Ezért sok esetben a cégek még mindig kedvelik a szigetországot, de ez belül van az EU-ban teljesen elfogadott, törvényes adóversenyen: a cégek – és úgy általában az adóalanyok – többsége olyan helyeket preferál, ahol alacsonyabb az adóelvonási szint, és mindezt teljesen a legális kereteken belül ki lehet használni. A lényeg tehát: az adott cégnek Cipruson tényleges tevékenységet kell végeznie.
Az offshore jelzőt ma olyan cégekre lehet hivatalosan is ráaggatni, amelyek például a Kajmán- vagy a Virgin-szigeteken vannak bejegyezve, mivel ott alig vagy egyáltalán nem kell adót fizetniük az ott bejegyzett, de tevékenységet más országban végző cégeknek, míg a tevékenységet a Kajmán- vagy a Virgin-szigeteken végző vállalkozásokra nagyobb adómértékek vonatkoznak.
Még egy lényeges tulajdonság különbözteti meg az alacsony adóelvonást fenntartó, mondhatni adóparadicsomnak számító Ciprust a jogilag is offshore országoktól: a ciprusi és a magyar adóhatóság, illetve más hatóságok között van adatcsere, ezzel szemben egy offshore ország és a magyar állam hatóságai nem kommunikálnak egymással, az offshore ország hatóságainak nem kell jelentéseket küldeniük a magyar hatóságoknak.
Amikor tehát egy magyar magánszemély céget alapít Cipruson, oda utal, onnan vesz ki pénzt, arról a magyar adóhatóság is értesül. Ilyen megállapodás nincsen azonban Magyarország és például a Kajmán-szigetek vagy Magyarország és a Virgin-szigetek között. Egy kajmán-szigeteki cég alapítását nemcsak az adóelőny motiválhatja, hanem az is, hogy a tulajdonos ismeretlen maradhat a hatóságok előtt: nem könnyű kibogozni az utalások listája alapján, hogy adott cégből utalt-e haza a tulajdonos, és ezért az amúgy befizetendő adót el lehet csalni.
Erkölcsi vetület
Az ügynek van azonban egy másik, erkölcsi vetülete is, ami azzal jön be, hogy a jegybankelnök a vagyonnyilatkozatában nem tette nyilvánvalóvá, hogy a korábban befektetési jegyben tartott megtakarításainak zömét ciprusi cégébe transzferálta, azt csak utólag, az őt ért támadások után közölte az MNB sajtóosztálya. Simor azzal védekezik a jegybank sajtóosztálya által kiadott közleményben, hogy a vagyonnyilatkozatban mindent megadott, ami elő van írva, tehát feltüntette, hogy nyolcvanmillió forint megtakarítása fekszik befektetési jegyben, és van egy ciprusi cége.
Valóban, a nyilatkozatban nem kötelező a cégben levő részesedésének értékéről számot adni (sok esetben nem is lehet megbecsülni egy adott cégben levő tulajdonrészről, hogy az mennyit is ér, adott pillanatban mennyi is az értéke, ráadásul az érték akár hónapról hónapra lényegesen változhat), de a vagyonnyilatkozatnak van egy "egyéb közlendők" része.
Erre a problémára reagálva hangsúlyozta minap az Indexnek nyilatkozva Alexa Noémi, a Transparency International magyar tagozatának elnöke azt, hogy egy felelős köztisztviselőnek értenie kell, mi a vagyonnyilatkozat célja: az, hogy az állampolgárok előtt tényleges vagyoni helyzetükről, annak változásáról számot adjanak. Ha valaki megérti a vagyonnyilatkozat célját, megtalálhatja annak módját is, hogy tényleges vagyoni helyzetéről adjon számot – akár a szabályozás hiányos, rossz voltára is felhívva a figyelmet. Simor hétfő délutáni bejelentése ennek az álláspontnak az elfogadásáról tanúskodik.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/08/simor-offshore-ugy/
|
https://web.archive.org/web/20201021173058/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/08/simor-offshore-ugy/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simor-hazahozza-szazmillioit
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,419 |
Simor András megválik ciprusi cégétől - a sajtó nyomására?
|
Az elmúlt hetekben, hónapokban szinte az egész magyar sajtó Simor András jegybankelnök ciprusi bejegyzésű cégével volt tele, valamint azzal, hogyan csappanhatott meg az MNB elnökének vagyona több százmillió forinttal egyik évről a másikra.
|
"A Magyar Nemzeti Bank hitelességét szakmai tevékenysége és törvényben rögzített feladatainak teljesülése biztosítja. A személyemet ért támadások mindazonáltal közvetetten képesek veszélyeztetni a független jegybank hitelességét is. Annak érdekében, hogy a jegybank hitelessége ne sérüljön, az alábbiakat tartom szükségesnek elmondani:
A tulajdonomban álló külföldi társaság Cipruson, az Európai Unió tagállamában van bejegyezve és nem offshore cég. Vagyonnyilatkozatom kitöltésekor, megtakarításaim, vagyonom kezelésében a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint jártam el.
Tény, hogy 2004. előtt - azaz Ciprus uniós csatlakozása előtt - ez az ország offshore centrumnak számított és abban az időben az én cégem státusza is más volt. Azonban 2004. előtt Magyarország is számos offshore cégnek adott otthont, sőt a rendszerváltás után a legnagyobb külföldi befektetések jelentős része is offshore cégként került hazánkba.
A sajtóban megjelentekkel ellentétben a valóság az, hogy külföldön lévő megtakarításaim forrása a jegybankelnöki kinevezésem előtt külföldön folytatott tevékenységem, illetve Magyarországon kívüli befektetéseim hozadéka volt. Vagyonomat tehát soha nem "menekítettem külföldre".
Tény az is, hogy a külföldön bejegyzett cégben meglévő tulajdonomat a hazai törvényeknek megfelelően minden esetben bejelentettem, vagyonnyilatkozatomban feltüntettem. Vagyonnyilatkozatom azért nem tartalmazta a cégemben lévő vagyon összegét, mert erre a nyilatkozat nem kérdez rá, abban kizárólag a cég nevét és a tulajdon arányát kell feltüntetni, melyet minden alkalommal megtettem.
A jövőben, a törvényi kötelezettségen túlmenően, vagyonnyilatkozatomban az egyéb közlendők között a hiányolt adatokat fel kívánom és fel is fogom tüntetni. Korábbi nyilatkozataimat pedig értelemszerűen módosítom, és ahol szükséges, kiegészítem. Azonban hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a vagyonnyilatkozat célja a nyilatkozatra kötelezettek ellenőrizhetőségének biztosítása, azaz hogy azok, akik a köz szolgálatában állnak, ne gyarapíthassák vagyonukat illegális módon. Ez pedig esetemben nem áll és soha nem is állt fenn.
Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is, szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak, ezért a társaságban lévő befektetéseket a lehetőségekhez képest leggyorsabban értékesítem, majd a társaságot megszüntetem, a befolyó összeget pedig hazautalom."
A sajtó a Népszavától a Népszabadságon át a Magyar Nemzeten át az alábbiakat írta a jegybankelnök cégéről:
Összeférhetetlenség az MNB elnökénél? - Népszava, március 7.
Hazatért szabadságáról Simor András, a jegybank elnöke és összehívta a Monetáris Tanács rendkívüli ülését, hogy megvitassák, milyen lépéseket tehetnek a forint érdekében - tudta meg a Népszava.
A lap szerint többekben megütközést keltett, hogy Simor András éppen azon a héten ment szabadságra, amikor a forint újabb mélyrepülésbe kezdett, és lényegében minden nap történelmi mélypontra került. Felróják neki - írja a Népszava -, hogy csak pénteken szakította meg szabadságát.
A Népszava felveti: lehet-e a jegybank elnöknek száz százalékos tulajdonában egy Cipruson bejegyzett, feltehetően offshore cég. A lap megjegyzi: Simornak - mint az vagyonnyilatkozatából kiderül - a ciprusi cég mellett 90 százalékos tulajdonában van egy pénzügyi tanácsadó cég is, a fennmaradó tíz százalékot felesége birtokolja. Az nem derült ki az MNB elnök vagyonnyilatkozatából, hogy származott-e jövedelme a két cégből, illetve, hogy ezek egyáltalán működnek-e - írja a Népszava.
Kárfolyam - Heti Válasz, március 26.
"A Simor András elleni támadások - melyek kiindulópontja, hogy az MNB-elnök ciprusi céggel rendelkezik - hátteréről több pletyka is napvilágot látott, de abban valamennyi megegyezik, hogy mindegyik a jegybankba teszi a Népszavában megjelentetett hírek forrását. Az egyik forgatókönyv szerint a támadásokat Simor András indította önmaga ellen. A hivatalosan független jegybankelnök az elmúlt hónapokban hallgatásával a kormány mellé állt, miközben már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett: az IMF-programmal gondok vannak. Nem oldja meg az államháztartás rövid távú hiányát és az államadósság középtávú fenntartható finanszírozhatóságát sem, és a szétesés szélén van az a költségvetés, melyre korábban a jegybank is rábólintott.
Miután Simor erősen balra húzott, most ezzel az akcióval szeretne visszatérni középre - vallják egyesek. A másik, hihetőbb forgatókönyv szerint a támadások valamelyik alelnök környezetéből származnak. Mert ha kiderül, hogy az IMF-program sem váltja be a reményeket, akkor Simornak illene lemondania. Ez esetben pedig valamelyik alelnök előtt nyílhat meg a felemelkedés útja."Offshore-kiűzetés: Simor András cégügyei - HVG, június 3.
Túladott magyarországi cégén Simor András jegybankelnök, ciprusi vállalkozása pedig egy vagyonkezelő nevén szerepel, a titokzatos limassoli Trevisol Management Ltd. lehet a kulcsa annak is, hová tűnt több mint 800 millió forint a bankár vagyonnyilatkozatából.
A HVG írása szerint a Trevisol 1999-ben "igazi" offshore cégként jött létre, kihasználva az akkori 4,25 százalakos adókulcsot. Ciprus csatlakozása után az offshore cégek - köztük a Trevisol is - új besorolást kaptak, "international business company" formában
működhetnek tovább.
Felidézik, hogy a Fidesz indirekt módon feljelentéssel fenyegette meg Simor András jegybankelnököt, amikor Szíjjártó Péter, a párt kabinetirodájának vezetője kijelentette, nem pártja, hanem az illetékes hatóságok feladata eldönteni, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke követett-e el törvénysértést Cipruson bejegyzett cége működtetésével. Mindezt azok után, hogy Orbán Viktor pártelnök a múlt héten kifakadt: torkig van vele, hogy Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter offshore cégekbe menti a vagyonát az adózás elől.
Az MNB elnöke levélben válaszolt Orbánnak, s e szerint a tulajdonában lévő Trevisol Management Ltd. az EU egyik tagállamában bejegyzett, a helyi jogszabályok szerint adózó vállalkozás.
Mégis Cipruson van Simor vagyona - Népszabadság, június 4.
Mégis ciprusi cégében landolt a jegybankelnök megtakarítása, aki azt követően adott ki az MNB útján közleményt, hogy a Fidesz vagyonnyilatkozati eljárást helyezett kilátásba.
Fény derült arra, hogy hová tűnt Simor András jegybankelnök 800 millió forintja. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint "a Simor András által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben benyújtott vagyonbevallások közötti számszaki különbözet túlnyomó része abból adódik, hogy Simor András korábbi, külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100%-os tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd. társaságba helyezte át."
Az MNB a Népszabadságnak azt a tájékoztatást adta, hogy az elnök mindent, aminek a közlését a törvény előírja, nyilvánosságra hozott vagyonával kapcsolatban. Ezen túlmenően "vagyonával, annak felhasználásával kapcsolatban további tájékoztatási kötelezettség
nem terheli". Az MNB a Magyar Nemzettel azt közölte, hogy Simor András eddig három alkalommal vallotta be vagyonát, s minden esetben a törvényi előírások szerint tette ezt.
A lap megjegyzi: mindez azt jelenti, hogy Simor Andrásnak nem kell közölnie, és nem is közli, mi lett a közel 900 milliójával.
Ciprusi cégben landoltak Simor százmilliói - Magyar Nemzet, június 4.
Nem szegényedett el egyik évről a másikra a Magyar Nemzeti Bank elnöke, csak Ciprusra vándorolt a vagyonnyilatkozataiból hiányzó több százmillió forint. A Magyar Nemzet és a Heti Világgazdaság cikke után a jegybank sajtóosztálya elismerte, hogy a korábban 2000 milliárd forintos megszorításokat sürgető Simor András a külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait nem a magyarországi, hanem a kedvezőbb adózású ciprusi cégében helyezte el. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke korábban többször kritizálta a kialakult helyzetet.
A magyarázkodó közleményt azután adták ki, hogy a Magyar Nemzet és a Heti Világgazdaság összehasonlította a jegybankelnök különböző vagyonnyilatkozatait, és megállapította, hogy 2006 és 2007 között 800 millió forintnak nyoma veszett. 2006-ban Simor András - a Deloitte vezéreként - 923 milliós megtakarítással rendelkezett, ami 2007-re 67 millióra, 2008-ra pedig 80 millióra apadt. A több mint 800 millió forint mozgását Simor András nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban, amire egyébként a törvény szerint nem is lett volna köteles.
Az MNB közölte, hogy a Simor András által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben benyújtott vagyonbevallások közötti számszaki különbözet túlnyomó része abból adódik, hogy Simor András korábbi, külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100 százalékos tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd. társaságba helyezte át - áll a közleményben, amelyet az MNB Sajtóosztálya juttatott el az MTI-nek. Simor az MNB elnökeként, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján, eddig három alkalommal tett vagyonnyilatkozatot.
A jegybank közleménye arról nem szól, hogy a 20 százalékos kamatadó bevezetésének volt-e szerepe a megtakarítások Ciprusra vitelében. A közterhet 2006 szeptemberétől vezette be a Gyurcsány-kormány, a befektetési jegyeket ezért augusztus 31-ig érdemes volt visszaváltani. A jegybanki közlemény arra sem tér ki, hogy a százmilliós megtakarításokat melyik országban kezelte a külföldi vagyonkezelő.
Kezdőlap Gazdaság Simor András megválik ciprusi cégétől - a sajtó nyomására?
|
https://infostart.hu/gazdasag/2009/06/08/simor-andras-megvalik-ciprusi-cegetol---a-sajto-nyomasara-284022
|
https://web.archive.org/web/20231223133811/https://infostart.hu/gazdasag/2009/06/08/simor-andras-megvalik-ciprusi-cegetol---a-sajto-nyomasara-284022
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simor-andras-megvalik-ciprusi-cegetol-a-sajto-nyomasara
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"offshore",
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,420 |
Eladja ciprusi cégét Simor András
|
Értékesíti ciprusi cégében lévő befektetéseit, majd megszünteti a társaságot Simor András jegybankelnök, a befolyó pénzt pedig hazautalja - jelentette be hétfőn az Országgyűlésben Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, válaszul arra az azonnali kérdésre, melyet Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője intézett hozzá.
|
"Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is, szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak" - mondta Simor András.
A bejelentést megelőzően Szijjártó Péter arról beszélt: az emberek joggal várnak választ arra, mi lehet az a gazdasági tevékenység, amelyhez egy Magyarországon élő embernek Cipruson kell bejegyeznie a cégét. Az ellenzéki politikus azt a kérdést is feltette, hogy a jegybankelnök miért teszi át - egy rendkívül nehéz időszakban - majdnem 900 millió forintját egy magyarországi alapkezelőből egy Cipruson bejegyzett cégbe.
A képviselő szerint ennek két oka lehet: az egyik az, hogy ott kedvezőbben lehet adózni. Ez a jegybankelnök esetében nem a korrektséget szolgálja - tette hozzá. A másik ok szerinte az lehet, hogy az MNB-elnök nem bízik a magyar pénzügyi rendszer stabilitásában, ami pedig "rendkívüli problémákat tud generálni".
Szijjártó Péter felszólalásában úgy vélekedett, hogy az MNB elnökével szemben - aki megtestesíti az ország pénzügyi biztonságát, stabilitását - alapvető és jogos elvárás, hogy a lehető legkorrektebb, legátláthatóbb módon adózzon. Az MNB elnöke azonban egy adóparadicsomban tart fenn céget - mondta.
Válaszában Simor András kifejtette: "a személyemet ért támadások (...) közvetetten képesek veszélyeztetni a független jegybank hitelességét is". Ciprus nem adóparadicsom, "tőlem pénz az országból ki nem áramlott", azok a befektetési jegyek pedig, amelyeket Szijjártó Péter említett, korábban is külföldön voltak - tette hozzá. (E mondat elhangzásakor az ellenzéki oldalról hangos nevetés hallatszott.)
"Az lett volna méltatlan, ha jegybankelnöki kinevezésemmel egyidejűleg megváltoztatom azt a befektetési portfóliót, amit kialakítottam, hiszen azzal is lehet érvelni, hogy ha a jegybankelnök állampapírban tartja a pénzét, akkor abban érdekelt, hogy magasan tartsa a kamatokat" - fogalmazott.
Szigorúbb szabályok
Hozzátette azonban: megértette azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak, ezért eldöntötte, hogy a tulajdonában álló külföldi társaságban lévő befektetéseket a lehetőségekhez képest a leggyorsabban értékesíti, majd a társaságot megszünteti, a befolyó összeget pedig hazautalja.
Simor András közölte: kéri a Ház segítségét, hogy a jövőben olyan vagyonnyilatkozatot-formanyomtatványok szülessenek, amelyekben a nyilatkozattevők teljes körűen, részletesen és transzparensen bevallhatják vagyonukat. "Így el lehetne kerülni, hogy a nyilatkozatot kitöltők méltatlan helyzetbe kerüljenek" - vélekedett.
Hangsúlyozta: sajnálja, hogy több mint két évi jegybanki elnökség után első ízben e kérdésben állhat az Országgyűlés plenáris ülése elé, és reméli, a jövőben lehetőség lesz arra is, hogy évente beszámoljon a jegybank munkájáról.
Szijjártó Péter közölte: Simor András egy közelmúltbeli interjújában 2.000-2.500 milliárd forintos megszorítást szorgalmazott. E nyilatkozat fényében - véleménye szerint - egy ciprusi offshore cég birtoklása és az MNB-elnöki funkció összeegyeztethetetlenek egymással.
Simor András úgy reagált: akárhányszor mondják el, hogy offshore cég, attól az nem lesz az. "A tény az, hogy ez nem off-shore cég" - mondta.
|
https://infostart.hu/belfold/2009/06/08/eladja-ciprusi-ceget-simor-andras-284047
|
https://web.archive.org/web/20240128053137/https://infostart.hu/belfold/2009/06/08/eladja-ciprusi-ceget-simor-andras-284047
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eladja-ciprusi-ceget-simor-andras
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[] |
[] |
[
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,421 |
Gyanúsított OCÖ-elnök: hamarosan indulhat a Kolompár-per
|
Csak akkor lehet majd folytatni a Kolompár Orbán elleni büntetőeljárást, ha az OVB hivatalosan tájékoztatja a nyomozóhatóságot, hogy az EP választásokon nem szerzett mandátumot a roma politikus, és így megszűnt a mentelmi joga...
|
Gyanúsított OCÖ-elnök: hamarosan indulhat a Kolompár-per
Hírszerző összeállítás
2009-06-08 16:35
Csak akkor lehet majd folytatni a Kolompár Orbán elleni büntetőeljárást, ha az OVB hivatalosan tájékoztatja a nyomozóhatóságot - jelen esetben a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozóhivatalát -, hogy az EP választásokon nem szerzett mandátumot a roma politikus, és így megszűnt a mentelmi joga - közölte Szabó Ferenc ,Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes. A vád: jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette.
Mint arról beszámoltunk, a Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és vádlott társai ellen folytatott büntetőeljárást az EP-választás miatt fel kellett függeszteni a Kecskeméti Városi Bíróságon.
Kolompárt, a Kiskunmajsai Cigány (Roma) Érdekképviseleti Szervezet, egyben az Országos Cigány Önkormányzat elnökét június 2-án, kedden jogosulatlan gazdasági előny megszerzése vádjával állították volna bíróság elé, de indult az európai parlamenti választásokon, jelöltként pedig megillette a mentelmi jog. Nem csak őt, hanem a per másodrendű vádlottját, egy keceli férfit is, akit - Kolompár Orbánhoz hasonlóan - az MCF Roma Összefogás Párt indított jelöltként vasárnap.
OVB-re várva
Kolompár Orbánt és három társát egy foglalkoztatási pályázaton elnyert, összesen 7,2 millió forintnyi támogatás jogosulatlan felhasználása miatt kívánták bíróság elé állítani, miután azonban kiderült, hogy ketten is jelöltek az EP választáson, határozatlan időre felfüggesztették a büntetőeljárást velük szemben.
A nyomozóhatóságnak most meg kell keresnie az Országos Választási Bizottságot azzal a kéréssel, hogy hivatalos tájékoztatást kapjanak Kolompár Orbán és a másik vádlott választási eredményéről; arról, hogy megszűnt-e a mentelmi joguk.
Kolompár és az MCF sajtótájékoztatója a választás után: elbukták (Fotó: MTI)
Amennyiben igen, úgy folytatódik annak a másik büntetőügynek a nyomozása is, amelyben jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése miatt hallgatták volna ki áprilisban az Országos Cigány Önkormányzat elnökét, de megtagadta a vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Abban az ügyben a gyanú szerint négy szervezeten keresztül ismeretlenek 255 millió forint állami támogatást próbáltak lehívni, ebből 140 milliót sikeresen. A támogatások elnyeréséhez a gyanú szerint fiktív számlákat használtak fel. A vámnyomozók tavaly ősz óta vizsgálják több Bács-Kiskun megyei roma szervezetnek az EQUAL-programban igényelt támogatásait, illetve azok elszámolását.
Szabó Ferenc, a megyei főügyészség helyettes vezetője elmondta: a vizsgálat szerint a gyanúsított a hazai, valamint az uniós költségvetésnek százmillió forint értékben okozott kárt.
Mit akart (volna) az MCF?
Mint ismert: a vasárnapi választáson az MCF Roma Összefogás Párt 13.440 szavazatot (0,46 százalékot) szerzett, és így nem jutottak mandátumhoz az Európai Parlamentben.
Programjuk legfontosabb elemei között szerepelt, hogy kiharcoljanak egy európai roma fejlesztési alapot, amely célzott támogatásokkal segítené a cigányságot az integrációban.
Sürgették a nagyjából hatszáz hazai romatelep felszámolását, a lakhatási problémák megoldását, de nagy hangsúlyt fektetnének a piaci igényeknek megfelelő képzések bevezetésére és a munkahelyteremtésre is. Nem utolsósorban a szélsőséges eszmék elleni nemzetközi harcot emelte ki a roma politikus a legfontosabb elképzeléseik között.
(Forrás: Független Hírügynökség, Havaria Press)
|
http://hirszerzo.hu/belfold/111276_gyanusitott_ocoelnok_hamarosan_indulhat_a_k
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitott-oco-elnok-hamarosan-indulhat-a-kolompar-per
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[
"Kiskunmajsai Roma (Cigány) Kisebbségi Érdekképviseleti Szervezet",
"Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ)"
] |
[] |
[
"támogatás",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"mentelmi jog"
] |
[] |
9,422 |
Szijjártó: Botrány, hogy Simor Cipruson tart fönn céget + Képriport
|
A Fidesz szerint botrány, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy adóparadicsomban, Cipruson tart fenn céget – mondta Szijjártó Péter a jegybankelnökhöz intézett azonnali kérdésében hétfőn az Országgyűlésben
|
2009.06.08. 13:41
A Fidesz szerint botrány, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy adóparadicsomban, Cipruson tart fenn céget – mondta Szijjártó Péter, a párt országgyűlési képviselője a jegybankelnökhöz intézett azonnali kérdésében hétfőn az Országgyűlésben; Simor András szerint Ciprus nem adóparadicsom, és tőle pénz az országból ki nem áramlott. • „A jegybankelnök jó hírneve jelenleg nem létezik” • Ciprusi cégben landoltak Simor százmilliói • Navracsics: Az MSZP hátországa megsemmisült + Képriport
Az emberek joggal várnak választ arra, mi lehet az a gazdasági tevékenység, amelyhez egy Magyarországon élő embernek Cipruson kell bejegyeznie a cégét – közölte Szijjártó Péter, feltéve azt a kérdést, hogy a jegybankelnök miért teszi át – egy rendkívül nehéz időszakban – majdnem 900 millió forintját egy magyarországi alapkezelőből egy Cipruson bejegyzett cégbe.
A képviselő szerint ennek két oka lehet: az egyik az, hogy ott kedvezőbben lehet adózni. Ez a jegybankelnök esetében nem a korrektséget szolgálja – tette hozzá. A másik ok szerinte az lehet, hogy az MNB-elnök nem bízik a magyar pénzügyi rendszer stabilitásában, ami pedig "rendkívüli problémákat tud generálni". Szijjártó Péter felszólalásában úgy vélekedett, hogy az MNB elnökével szemben – aki megtestesíti az ország pénzügyi biztonságát, stabilitását – alapvető és jogos elvárás, hogy a lehető legkorrektebb, legátláthatóbb módon adózzon. Az MNB elnöke azonban egy adóparadicsomban tart fenn céget – mondta.
Válaszában Simor András kifejtette: „A személyemet ért támadások (...) közvetetten képesek veszélyeztetni a független jegybank hitelességét is”. Ciprus nem adóparadicsom, „tőlem pénz az országból ki nem áramlott”, azok a befektetési jegyek pedig, amelyeket Szijjártó Péter említett, korábban is külföldön voltak – tette hozzá. Értékesíti ciprusi cégében lévő befektetéseit, majd megszünteti a társaságot Simor András jegybankelnök, a befolyó pénzt pedig hazautalja – mondta el Simor a parlamentben. „Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is, szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak” – mondta Simor András.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/06/Szijjarto-Botrany-hogy-Simor-Cipruson-tart-fonn-ceget-Kepriport
|
https://web.archive.org/web/20180421134701/http://mno.hu/portal/642014
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-botrany-hogy-simor-cipruson-tart-fonn-ceget-kepriport
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[
"Trevisol Management Services Ltd."
] |
[] |
[
"offshore",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,423 |
Sporttá vált az adóelkerülés
|
Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője szerint az adóelkerülés nemzeti sporttá vált Magyarországon, több vállalkozás is offshore cégeket alapított, illetve ilyen társaságokon keresztül mentette ki a pénzét.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169727
|
https://web.archive.org/web/20090820074758/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169727
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sportta-valt-az-adoelkerules
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Oszkó Péter",
"Simor András"
] |
[] |
[] |
[
"offshore",
"háttér"
] |
[] |
|
9,424 |
Offshore, de kettős értelemben
|
Az offshore vállalkozások adóztatásának szigorítása a korábbi jövedelmekre is vonatkozik majd – ígérte meg lapunknak nyilatkozva Oszkó Péter.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169728
|
https://web.archive.org/web/20090820074803/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169728
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/offshore-de-kettos-ertelemben
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Oszkó Péter",
"Simor András"
] |
[
"Deloitte & Touche"
] |
[] |
[
"offshore",
"háttér"
] |
[] |
|
9,425 |
Simor eladja tulajdonát a vitatott ciprusi cégben
|
Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke többek között a HVG-ben megjelent, a vagyonnyilatkozatát, esetleges off shore-ügyleteit firtató cikkek hatására közleményt adott ki. Ebben kijelenti, hogy noha vagyonát soha nem „menekítette külföldre”, de ciprusi cégének tulajdonrészétől most megválik.
|
Simor eladja tulajdonát a vitatott ciprusi cégben
Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke többek között a HVG-ben megjelent, a vagyonnyilatkozatát, esetleges off shore-ügyleteit firtató cikkek hatására közleményt adott ki. Ebben kijelenti, hogy noha vagyonát soha nem „menekítette külföldre”, de ciprusi cégének tulajdonrészétől most megválik.
Simor a sajtóhoz eljuttatott közleményében kifejti értelmezését a jelenlegi helyzetről: „A tulajdonomban álló külföldi társaság Cipruson, az Európai Unió tagállamában van bejegyezve és nem offshore cég. Vagyonnyilatkozatom kitöltésekor, megtakarításaim, vagyonom kezelésében a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint jártam el."
Egyben pedig megmagyarázza cége jogi státuszát is: "Tény, hogy 2004. előtt – azaz Ciprus uniós csatlakozása előtt – ez az ország offshore centrumnak számított és abban az időben az én cégem státusza is más volt. Azonban 2004 előtt Magyarország is számos offshore cégnek adott otthont, sőt a rendszerváltás után a legnagyobb külföldi befektetések jelentős része is offshore cégként került hazánkba."
A parlamentben is szó volt róla
A Fidesz szerint botrány, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy adóparadicsomban, Cipruson tart fenn céget - mondta Szijjártó Péter, a párt képviselője a jegybankelnökhöz intézett azonnali kérdésében hétfőn az Országgyűlésben; Simor András szerint Ciprus nem adóparadicsom, és tőle pénz az országból ki nem áramlott.
Az emberek joggal várnak választ arra, mi lehet az a gazdasági tevékenység, amelyhez egy Magyarországon élő embernek Cipruson kell bejegyeznie a cégét - közölte Szijjártó Péter; feltéve azt a kérdést, hogy a jegybankelnök miért teszi át - egy rendkívül nehéz időszakban - majdnem 900 millió forintját egy magyarországi alapkezelőből egy Cipruson bejegyzett cégbe.
Válaszában Simor András kifejtette: "a személyemet ért támadások (...) közvetetten képesek veszélyeztetni a független jegybank hitelességét is". Ciprus nem adóparadicsom, "tőlem pénz az országból ki nem áramlott", azok a befektetési jegyek pedig, amelyeket Szijjártó Péter említett, azok korábban is külföldön voltak - tette hozzá. Hangsúlyozta: sajnálja, hogy több mint két évi jegybanki elnökség után első ízben e kérdésben állhat az Országgyűlés plenáris ülése elé, és reméli, a jövőben lehetőség lesz arra is, hogy évente beszámoljon a jegybank munkájáról. (MTI)
A szöveg leszögezi: "A sajtóban megjelentekkel ellentétben a valóság az, hogy külföldön lévő megtakarításaim forrása a jegybankelnöki kinevezésem előtt külföldön folytatott tevékenységem, illetve Magyarországon kívüli befektetéseim hozadéka volt. Vagyonomat tehát soha nem 'menekítettem külföldre'.
Mint Simor írja, a bejelentések és vagyonnyilatkozatának kitöltése tekintetében minden esetben szabályosan járt el. De a nyilatkozat "azért nem tartalmazta a cégben lévő vagyon összegét, mert erre a nyilatkozat nem kérdez rá, abban kizárólag a cég nevét és a tulajdon arányát kell feltüntetni, melyet minden alkalommal megtettem".
A jegybankelnök most bejelentette, a vagyonnyilatkozatokban ezen túl a többek által hiányolt adatokat is feltünteti, illetve ennek szellemében módosítja az eddigi nyilatkozatot. A Cipruson bejegyzett cégben meglevő tulajdonrészét pedig értékesíti.
"Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is, szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak, ezért a társaságban lévő befektetéseket a lehetőségekhez képest leggyorsabban értékesítem, majd a társaságot megszüntetem, a befolyó összeget pedig hazautalom” - zárul a szöveg.
Mint arról a HVG beszámolt, Simornak vagyonnyilatkozata szerint 2006-ban összesen 923 millió forintos befektetési alapokban tartott megtakarítása volt. Az egy évvel később tett nyilatkozatában viszont már azt közölte: csupán 67 millió forintja van befektetési alapokban. Egy év leforgása alatt tehát 856 millió forinttal csappant meg az MNB elnökének ily módon befektetett vagyona. Tavalyról pedig 80 millióról adott számot.
A Fidesz vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezett, mondván a jegybankelnök így tisztázhatja, hogy miért csökkent „közel 900 millió forinttal” a jegybankelnök vagyona, és milyen összefüggés van a hatalmas vagyonváltozás és Simor András offshore cégének tevékenysége között.
Az MNB a Népszabadságnak azt a tájékoztatást adta, hogy az elnök mindent, aminek a közlését a törvény előírja, nyilvánosságra hozott vagyonával kapcsolatban, de ezen túlmenően „vagyonával, annak felhasználásával kapcsolatban további tájékoztatási kötelezettség nem terheli”.
2009. június. 03. 17:28 HVG Itthon
Simor cégügyei: hova tűnt 800 millió a vagyonnyilatkozatból?
Túladott magyarországi cégén Simor András jegybankelnök, ciprusi vállalkozása pedig egy vagyonkezelő nevén szerepel – tudta meg a HVG. A titokzatos limassoli Trevisol Management Ltd. lehet a kulcsa annak is, hová tűnt több mint 800 millió forint a bankár vagyonnyilatkozatából.
2009. június. 05. 12:27 MTI Itthon
Offshore-ügyek: Bajnai és Simor mondjon le - követeli a Fidesz
Lemondásra szólította fel Bajnai Gordon miniszterelnököt és Simor András jegybankelnököt a Fidesz frakcióvezetője. Navracsics Tibor szerint a kormányfőnek és a jegybankelnöknek azért kell távoznia, mert elkerülték a magyarországi adófizetési kötelezettséget.
2009. június. 04. 12:43 MTI/hvg.hu Itthon
Simor vagyonát vizsgálnák a HVG cikke nyomán
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen a Fidesz, hogy kiderüljön miért csökkent egy év alatt "közel 900 millió forinttal" Simor András vagyona, és ez milyen összefüggésben van a jegybankelnök offshore cégével - jelentette be Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
2009. június. 04. 13:07 hvg.hu Itthon
Simor elismerte: ciprusi cégébe rakta át a százmilliókat
Simor András a törvénynek megfelelően, az előírt tartalommal, tényleges vagyoni viszonyait feltüntetve tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének - szögezte le közleményben a jegybank sajtóosztálya miután a Fidesz sajtótájékoztatón kifogásolta, hogy a jegybank elnökének vagyonnyilatkozatai alapján nem tudni mi lett mintegy 900 millió forintnyi vagyonának sorsa.
2009. május. 26. 12:32 MTI Gazdaság
Simor András: erkölcsösebb kapitalizmus kell
Nem "kevesebb", hanem erkölcsösebb kapitalizmusra van szükség - jelentette ki Simor András jegybankelnök a Media Hungary konferencia nyitónapján mondott beszédében kedden.
|
https://hvg.hu/itthon/20090608_simor_mnb_ciprus_offshore_mnb
|
https://web.archive.org/web/20100508051948/https://hvg.hu/itthon/20090608_simor_mnb_ciprus_offshore_mnb
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simor-eladja-tulajdonat-a-vitatott-ciprusi-cegben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[] |
[] |
[
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,426 |
Visszaélés a közútnál?
|
Sokszorosára duzzasztotta az általa vezetett Magyar Közút Nonprofit Zrt. központi apparátusát László Sándor távozóban lévő vezérigazgató, mégis évente 600-700 milliót költött külső szakértők foglalkoztatására.
|
2009.06.18. 22:00
Sokszorosára duzzasztotta az általa vezetett Magyar Közút Nonprofit Zrt. központi apparátusát László Sándor távozóban lévő vezérigazgató, mégis évente 600-700 milliót költött külső szakértők foglalkoztatására. A közbeszerzések sem szabályosan zajlottak a szervezetnél – állítja egy szakmai elemzés.
Több mint tucatnyi pályázó adta be az anyagát a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumba a Magyar Közút Nonprofit (MK) Zrt. vezérigazgatói posztja elnyerése érdekében – értesült lapunk. Az állás meghirdetésére azért volt szükség, mert László Sándor, a szervezet jelenlegi vezérigazgatója június 30-i hatállyal közös megegyezéssel távozik posztjáról. László Sándor 2006. január elseje óta vezette a társaságot, s közleményében fontos eredményként említette a megyei közhasznú társaságok összevonását. Sejtetni engedte, hogy távozásához hozzájárult az útpénztári finanszírozás csökkentése.
Egészen másként értékelik László Sándor tevékenységét a szervezetnél hosszú idő óta dolgozó – nevük közzétételének mellőzését kérő – informátoraink. Tanulmánynak is beillő elemzésükben azt állítják, hogy a távozóban lévő vezérigazgató nemcsak koncepcionális hibákat követett el működése során, de korrupciógyanús ügyek és a közpénz pazarlása is a számlájára írható. Ilyen nehezen megmagyarázható lépéssorozat volt a szervezet belső átalakítása, amelynek során 2007-ben – a hatékonyságnövelés jegyében – a 19 megyei igazgatói státus mellett létrehoztak öt regionális főmérnöki posztot is. A megyei igazgatók megmaradtak milliós fizetéssel, középkategóriájú személygépkocsi-használattal, de úgy, hogy a korábbi 250 helyett már csak 20 ember munkáját irányították. Eközben a központ létszáma is egyre duzzadt. Az Állami Számvevőszék hiába állapította meg 2006-os jelentésében, hogy felesleges hat csúcsvezetői posztot fenntartani, az igazgatók létszáma azóta 16-ra bővült, ráadásul úgy, hogy többen közülük legfeljebb egy-egy titkárnőt igazgattak. Az 1,9 millió forintos fizetést felnyaláboló vezérigazgató mellett havi 1,5 milliót kereső 4 helyettes, valamint 16 központi igazgató – havi egymillióért – mozdította elő a magyar közútfenntartás ügyét.
Ám hiába dolgozott annyi remek szakember a vezérigazgatóságon, a különféle döntés-előkészítő anyagokat külsős cégektől rendelte meg az MK Zrt. A tanácsadó vállalkozások foglalkoztatására, vezetői tréningekre 2006-ban 681,2 millió, 2007-ben 655,1 millió forintot költött a cég. A szerződéseket az alapító okirat szerint az ötmillió forintnál nagyobb értékűek esetében nyilvánosságra kell hozni, ugyanakkor ezek ma sem találhatók meg az MK honlapján.
A 2007-es szervezeti átalakítás számlájára írják a lapunkat informáló szakemberek, hogy az MK hosszú időn keresztül az áruk és szolgáltatások beszerzését a közbeszerzési törvény megkerülésével végezte. Ennek következtében az útszórósó beszerzésénél vagy a burkolati jel felfestésénél olyan konzorciumok jelentek meg, amelyek monopolárakat alkalmaztak, a korábban, megyénként meghirdetett eljárások győzteseinél harminc százalékkal magasabb áron adták szolgáltatásaikat. Az egyik logisztikai igazgató a folyosói pletykák szerint rendszeresen belenyúlt a közbeszerzési eljárásokba azért, hogy testre szabott kiírások szülessenek. Mindezt – állítólag – a cég felső vezetésének a tudtával és jóváhagyásával tette.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/06/visszaeles-a-kozutnal
|
https://web.archive.org/web/20240129101949/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/06/visszaeles-a-kozutnal
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaeles-a-kozutnal
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[
"László Sándor"
] |
[
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"kiszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,427 |
Nincs busza a pécsi busztársaságnak
|
Információink szerint darabonként öt forintért adta el autóbuszait a Pécsi Közlekedési Zrt. egy egymillió forint jegyzett tőkéjű cégnek.
|
Ha igaz, hogy darabonként öt forintért adta el a PK Zrt. az autóbuszait egy, többek közt a pécsi közlekedési társaság tulajdonában álló cégnek, a PK Busrent Kft.-nek, és azt még utána vissza is bérli attól, az akár a hűtlen kezelés alapos gyanúját is felveti egy általunk megkérdezett jogász szerint. Merthogy a Dunántúli Napló több forrásból is így értesült. Habár magát az ügyletet, azaz hogy ma már egyetlen busz sincs a PK Zrt. tulajdonában kérdésünkre mind a Pécs Holding vezérigazgatója, mind a Mecsekbusz Kft. egyik tulajdonosa is megerősítette, azt most sem tudjuk, igaz-e, hogy papíron öt forintért adták volna el az 500 ezer forinttól több tízmillió forintig terjedő értékű buszokat.
Jáhn Péter, a Mecsekbusz képviseletében csupán annyit mondott, hogy konkrét dolgokról az üggyel kapcsolatban csak június 15-e után hajlandó nyilatkozni, akkorra ugyanis rendkívüli Felügyelőbizottsági ülést hívtak össze e témában. Annyit azonban kijelentett, hogy jogilag minden teljesen tiszta az ügylettel kapcsolatban, amely a város érdekeit, sőt hosszútávú érdekeit szolgálja. Az pedig szerinte, hogy a PK Zrt. gazdasági igazgatója, Majoros Csaba (akit Keczer László vezérigazgató súlyos betegsége miatt év végéig megbízott vezérigazgatónak is kineveztek) a PK Busrent Kft. ügyvezetője is egyszemélyben, természetes, mondván, kell hogy képviselje valaki a PK Zrt.-t a járműkölcsönzéssel foglalkozó kft-ben.
Pécs városát, mint többségi tulajdonost képviselő Pécs Holding vezérigazgatója, Varga Péter úgy nyilatkozott, hétfőn értesült az ügyletről, és azonnali lépéseket tett a részletek kiderítése, és az ügy felgöngyölítése érdekében. Érdeklődésünkre közölte, őket előzetesen sem, és az óta sem tájékoztatták tegnapig az adásvételről. Leszögezte, egyelőre csak az ügyletet magát tudja megerősíteni, miután nem kapta meg még a PK Zrt. és a PK Busrent közti adásvételi szerződést, mert hétfőn gyakorlatilag senki sem volt elérhető a pécsi közlekedési cégnél, ám kedd reggelre minden irat az asztalán lesz.
Megígérte, nem csak azt vizsgálják ki, hogy mi célt szolgálhat az adásvétel, azt milyen feltételek mellett kötötték, de azt is, miért kerülték meg a közgyűlést és a Holdingot. Varga Péter szerint a Mecsekbusszal kötött szindikátusi szerződésbe erős bástyákat épített be a Holding a vagyon védelmére. Ilyen például, hogy az egymilliárd forintos tőkeemelés összegét a Mecsekbusz Kft. nem kaphatja vissza, ennyi pénzt pedig józanul nem hagyna veszni senki sem, ilyen összeget akkor tesz be valaki egy cégbe, ha hosszútávra tervez. Ilyen bástya az is, hogy a PK Zrt. vagyontárgyait nem lehet egyszerűen eladni, akkor kerülhet rá sor, ha közben a hitelállomány is csökken. Az ötforintos vételár meg nem erősített híréről annyit kívánt rövidsen mondani, az megdöbbentő és hihetetlen lenne.
Dr. Papp Judit, Pécs címzetes főjegyzője megdöbbent az adásvételről hallva. Szerinte akármilyen áron is cseréltek gazdát a buszok, akár öt, akár ötmillió forintért darabonként, az bizonyos, hogy arra a közgyűlés előzetes felhatalmazása kellett volna. A PK Zrt. menedzsmentje ugyanis százmillió forint feletti pénzmozgásról nem dönthet közgyűlési döntés hiányában, de a Pécs Holding beleegyezése az ennél kisebb ügyletekhez is szükséges. A buszok pedig ennél jóval értékesebb vagyont képeznek. A lehetséges következményekről szólva kijelentette, szerinte az eset miatt mód van a szerződés megtámadására, semmissé tételére, s akár a társaság szakmai irányításának visszavételére is a Mecsekbusztól.
Az általunk megkérdezett jogász szerint azonban a hazai jogszabályokat és joggyakorlatot figyelembe véve egyáltalán nem biztos, hogy a szerződést meg tudják semmisíteni, az ugyanis annak ellenére érvényes lehet, hogy a PK Zrt. részéről az aláíró – valószínűsíthetően Keczer László vezérigazgató – nem volt jogosult ekkora értékű vagyontárgy eladására. Annyi bizonyos egyelőre, hogy a vezérigazgatót vonhatják ezért felelősségre. Továbbá az, hogy ha igaz az olcsó eladási ár és a visszabérlés összege, a PK Bus Kft.-nél jelentős nyereség keletkezik majd, amelyet osztalékban, ha akarnak, ki tudnak venni a tulajdonosok. A PK Busrent Kft.-ben a PK Zrt. mellett egy erdőkürti cég, az LL Bus Kft. tulajdonos. Utóbbi részéről Lukács László, a PK Zrt. részéről Majoros Csaba a cégjegyzésre jogosult ügyvezető.
Dr. Páva Zsoltot, Pécs polgármesterét hétfőn este értük csak el telefonon. Annyit kívánt egyelőre hozzáfűzni a hírhez, hogy egyre gyűlik azoknak a súlyosnak tetsző ügyekenek a száma, amelyet első intézkedései közt ki kell vizsgáltatnia, hogy fény derüljön az igazságra. Ez ezzel sem lesz másként, a vizsgálatot elindítja.
|
https://www.bama.hu/baranya/kozelet/nincs-busza-a-pecsi-busztarsasagnak-237830
|
https://web.archive.org/web/20160327115539/https://www.bama.hu/baranya/kozelet/nincs-busza-a-pecsi-busztarsasagnak-237830
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-busza-a-pecsi-busztarsasagnak
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[
"Keczer László"
] |
[
"Pécs Holding Zrt.",
"Pécsi Tömegközlekedési Rt.",
"PK Busrent Kft."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"közlekedés"
] |
[] |
9,428 |
Buszeladás: a jegyző és a holding szerint is jogtalan a kétmilliárdos ügylet
|
Közgyűlési jóváhagyás nélkül hajtotta végre a kétmilliárdos buszeladást a PK Zrt. kisebbségi tulajdonosa - állítja Pécs főjegyzője. A buszok kiszervezése a Holding szerint is aggályos, a városháza viszgálatot indít az ügyben.
|
Babos Attila (DN)
Szinte pénzmozgás nélkül cserélt gazdát a PK Zrt. teljes buszparkja. Merthogy ugyan a PK Zrt. és a PK Busrent közti adásvételi szerződésen 2,2 milliárd forint plusz áfa vételár szerepel, a PK Zrt. rögtön tíz évre szóló, az értékesített buszok tartós bérlésére kötelezte el magát a PK Busrent Kft. mellett, amelynek egyösszegű, előre történő kifizetését vállalta, 2 milliárd forint plusz áfa áron. Ez az ügyletben szereplő 148 buszt alapul véve, havi 1,2 millió forint bérleti díjat jelent előre, buszonként, ám tudni kell azt is, hogy a PK Zrt.-nek nem kell majd fizetni szervízelési költségeket ezen túl, s hogy az új buszok beszerzését is a PK Busrent Kft. vállalta.
Minderről Varga Péter, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója számolt be a Dunántúli Naplónak, aki elmondása szerint csak kedden kapta kézhez a bonyolult és nem mindennapi adásvételről és bérletről szóló dokumentációt. A vezérigazgató megerősítette hétfői nyilatkozatát, miszerint maga is csak aznap szerzett tudomást arról, hogy a buszokat a PK Zrt. eladta a részben saját tulajdonában álló PK Busrent Kft.-nek, valamint hogy a PK Zrt.-nek az ügyletről a Holdingot és a pécsi közgyűlést is tájékoztatnia kellett volna szerinte.
Ahogy hétfőn, úgy kedden is kerestük mind a PK Zrt., mind a kisebbségi tulajdonos Mecsekbusz Kft. vezetőit, hogy megtudjuk, mi döntött a buszok értékesítése mellett, és miért nem értesítették terveikről a közgyűlést. Szerintünk ugyanis annak kulcsszerepe lenne ebben a történetben, hogy megtudjuk, mi célt szolgált a buszok eladása. Keczer László, a PK Zrt. vezérigazgatója betegsége miatt Majoros Csaba gazdasági igazgatót hívtuk fel. Annyit mondott, náluk csak a vezérigazgató nyilatkozhat, mindenki mást, így őt is beleértve titoktartási szerződés köti.
Jahn Péter, a Mecsekbusz Kft. képviseletében kedden nekünk egy szót sem kívánt mondani az ügyről. Tájékoztatás helyett viszont közölte, jogi lépéseket tesznek ellenünk. Egy internetes lapnak azt nyilatkozta azonban – tulajdonképpen reagálva lapunk hétfői számában megjelentekre –, hogy a pécsi közgyűlés és a holding is tudott a buszeladásról, hisz már a tavaly elfogadott szindikátusi szerződésben is szerepel utalás arra vonatkozóan, hogy külső céget vonnak be a társaság vagyontárgyainak kezelésére.
Nagy Csaba, Pécs fideszes alpolgármestere leszögezte, haladéktalanul vizsgálatot indít az önkormányzat a buszeladások miatt. Egy neve elhallgatását kérő közgazdász szerint az aggályokat vet fel, hogy egy egymillió forint jegyzett tőkéjű kft.-hez – mégha abban résztulajdonos is a PK Zrt. – kerültek a buszok. Ha ugyanis azokat továbbértékesíti, s valami miatt becsődől, nehezen szerezhető vissza pénz. Az adásvétel nyomán mindkét cégnél áfabefizetési és jövedelemadófizetési kötelezettség is keletkezik, akkor is, ha nem történt pénzmozgás. Mivel nem tudjuk, pontosan milyen elképzelésekkel vágott bele a PK Zrt. az ügyletbe, így nehéz azt a szakember szerint megmondani, mennyire előnyös vagy hátrányos az üzlet. Szigorúan közgazdász, és nem könyvvizsgáló, logikával szerinte veszíthet a PK Zrt. azzal, hogy nem tud leírni amortizációt.
Megtámadják a szerződést
Varga Péter kijelentette, a további lépésekkel megvárják a cég jövő hétfői felügyelőbizottsági ülését, s közölte, kezdeményezik a PK Zrt. és a Busrent közti szerződés semmissé tételét, de legalábbis módosítását. Érdeklődésünkre elmondta, álláspontja szerint a PK Busrentre is vonatkozik a szindikátusi szerződés azon része, miszerint a pécsi tömegközlekedés szolgáltatójának 2010. év végéig tíz év alá kell csökkentenie a buszok átlagéletkorát.
A képviselők megdöbbentek
Dr. Papp Judit, Pécs főjegyzője szerint az, hogy a szindikátusi szerződésben szerepel, hogy külső cégeket von be a Mecsekbusz, korántsem jogosítja fel a céget arra, hogy eladja a buszokat, különösen nem a közgyűlés megkerülésével. Számos közgyűlési képviselőt kerestünk kedden. Pártszínektől függetlenül mindenki megdöbbent. Amiatt különösen, hogy egy stratégiai fontosságú cég ilyen horderejű ügyéről ők is csak az újságból értesülnek.
|
https://www.bama.hu/kozelet/2009/06/buszeladas-a-jegyzo-es-a-holding-szerint-is-jogtalan-a-ketmilliardos-ugylet
|
https://web.archive.org/web/20210928072814/https://www.bama.hu/baranya/kozelet/buszeladas-a-jegyzo-es-a-holding-szerint-is-jogtalan-a-ketmilliardos-ugylet-237930/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buszeladas-a-jegyzo-es-a-holding-szerint-is-jogtalan-a-ketmilliardos-ugylet
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[] |
[
"Pécs Holding Zrt.",
"Pécsi Tömegközlekedési Rt."
] |
[
"Baranya megye",
"Pécs"
] |
[
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"kiszervezés",
"jegyző"
] |
[] |
9,429 |
Karácsonyi ajándék volt a lakókat elfalazó hotel?
|
Az ötödik kerületben egy udvarra építettek fel egy szállodát. Az önkormányzat és a szakértők szerint minden rendben van vele. A lakóknak viszont nem tetszik az ablakoktól két-három méterre emelkedő tűzfal.
|
Meginogni látszik a hatóságok legfőbb érve, amellyel azt igazolták, hogy az ötödik kerület egyik háztömbjének udvarára épült szálloda körül minden rendben van. Az indoklás szerint azért építhettek fel a két ház közrefogta udvarra egy szállót, mert az udvar, amire a lakások néznek, valójában légudvar. A birtokunkba került alapító okiratban azonban a szóban forgó terület egyértelműen udvar.
Az udvar csodás átalakulása
Ahogy írtuk, Szy Sándor vállalkozó egy hatemeletes szállodát épített az ötödik kerületi Havas utca 2. és a Molnár utca 35. számú házak által közrezárt udvarra. Az építkezés csak úgy volt lehetséges, hogy az udvart légudvarnak minősítették, amely elé építhető másik épület. A lakók szerint azonban az udvar, amelyre ablakaik nyílnak, valódi udvar. Az ablakoktól két méterre álló tűzfal viszont nagy mértékben csökkenti az ingatlanok lakhatóságát.
Igaz, az önkormányzat, később a Közigazgatási Hivatal, és végül a cikkünk megjelenése utáni felzúdulás közepette felkért igazságügyi szakértő is arra jutott, hogy az építési engedélyt szabályosan adták ki, az a terület, amire a lakások néznek, légudvar.
A Havas utca 2. alapító okirata azonban udvarként hivatkozik a kérdéses területre.
Az 1993. december 10-i keltezésű alapító okirat az a dokumentum, amelynek alapján az önkormányzati tulajdonú lakásokat a lakók megvásárolták. Tehát az itt rögzített viszonyok – a közös helyiségek, udvarok, légudvarok, üzlethelyiségek meghatározásának – ismeretében dönthették el, hogy üzletet kötnek-e az önkormányzattal, vagy sem.
Önkormányzati forrásaink szerint később ugyan módosíthatták a terület besorolását, de ilyenről a lakók nem tudnak. Sőt mi sem találtuk nyomát annak, hogy az egykori udvarból hogyan lett lichthof.
A kerület főépítésze, Cselovszki Zoltán elzárkózott attól, hogy információkkal segítse munkánkat. Az áldozatkész sajtós azonban eljuttatta hozzánk a most hatályos rendeletet, amelyben szó van az épület átépíthetőségéről, a tetőreklámok elhelyezéséről, a műemléki státuszról, de az ügyben fontos kérdésről, az udvar légudvarrá minősítéséről nincs.
Megkaptuk a már hatályát vesztett 2000-es szabályozást is, amelyben megint nem találtuk nyomát a módosításnak. Viszont szó van arról, hogy ha udvarra építenek, akkor a két ház közti távolság minimálisan 12, de inkább 16 méter kell hogy legyen. („Ha a szomszédos telek udvari homlokzatai a beépítendő telekre tekintenek, akkor a szomszédos meglévő oldalhomlokzatok és az új épület, épületrész homlokzatai meghatározásánál az oldalkertre néző építménymagassgának megfelelő homlokzatok közötti távolságot kell megtartani, mely azonban nem lehet kisebb 16 m-nél. Ha azt a telekszélesség és az építménymagasságok indokolttá teszik ezt az értéket 12 m-re lehet csökkenenteni.”)
Nyitott kérdés tehát, mire alapozza az elvi építési engedély, majd az eennek alapján kiadott építési engedély azt a megállapítást, hogy a terv a településrendezési és építési szabályokkal nem ellentétes. Hiszen ha a meglévő házak előtt udvar van, akkor ilyen közel hozzájuk nem kerülhet másik épület.
Nagyobb emelet, szűkebb utca
Nem ez az egyetlen probléma a jelenleg is gőzerővel épülő Bohém szállóval. Az építési engedélyt Szy Sándor beruházása úgy kapta meg, hogy az új épület és az utca közt álló régi tömb homlokzatát megtartja. Ehhez képest a második emeletet és a tetőt teljesen lebontották.
A hivatal megbüntette 4,5 millió forintra a szállodát építő Béke Irodaház Kft.-t, amely fellebbezett, a fellebbezést később visszavonta, de a pénzt azóta sem fizette be.
Jelenleg az eredeti falvastagságnál vékonyabb vasbetonból építik újjá az elbontott homlokzatot, így végül is nagyobb lesz a szint alapterülete.
További furcsaság, hogy a beruházónak április végén lejárt az a területhasználati engedélye, amelynek alapján konténereket tárolhatott a ház előtt, elkeríthette az utca egy részét, és szabadon parkolhatott munkagépeivel. Újabb engedélyt azóta nem kaptak, de a Molnár utca egy részét most is elkerítve tartják, és használják.
Misztikum és ajándék
Az ügyben nyomozva találtunk néhány olyan tényt is, amelyre nehéz magyarázatot találni, de az biztos, hogy nem segít a Bohém szálló körüli köd eloszlatásában.
Az önkormányzat által felkért igazságügyi szakértő, ahogy legutóbbi cikkünkben megírtuk, az építési engedély körül mindent a legnagyobb rendben talált. Végül a tervezőkben lelte meg a bűnöst, akik a megengedettnél nagyobb szintterületi mutatójú házat terveztek.
Bonyolult szakmai kérdés, hogy a szintterületi mutató összetettebb, mint a rövid definíció: az épület összes szintjének alapterülete osztva a telek területével. Az épület területéből ugyanis egyes helyiségek, például bizonyos belmagasságnál alacsonyabb részek alapterületei levonandóak, így a számítás nem olyan egzakt, mint amilyennek látszik.
Érdekesebb, hogy az önkormányzat által felkért független szakértő, Frigy Antal az önkormányzat felettes szervénél dolgozik, és így egyáltalán nem tekinthető függetlennek. Frigy munkáltatója ugyanis az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium, ahol a szakértő az építésügyi osztályon vezető főtanácsos.
Az összeesküvés-elméletek kedvelőinek küldjük a Pásztor Tibor, ötödik kerületi MSZP-s képviselő által hozzánk eljuttatott dokumentumot. A hotel építési engedélyét 2007. október 11-én készítették el, és Nagy Szabolcsnak, az építési osztály vezetőjének nevét nyomtatták a végére. A dokumentum kiadványozása, tehát az aláírás, a pecsételés és az irat átadása később történt: 2007. december 24-én.
Azaz karácsonykor, amely abban az évben pihenőnap volt, a hivatalnokok 22-én, szombaton dolgozták le a hétfői napot.
A szignó nehezen kivehető, az első betű valószínűleg K, utána mintha SZ-következne, de ebben nem vagyunk biztosak. Abban sem, hogy miért volt jó valakinek karácsonykor bemenni az üres önkormányzatba, hogy kiadjon egy építési engedélyt. Vagy miért kellett vissza- esetleg előredátumozni az iratot? És ha igen, miért pont karácsonyra datálta a papírt? Hacsak nem egy szép ajándékról van szó.
|
https://index.hu/belfold/2009/06/08/karacsonyi_ajandek_volt_a_lakokat_elfalazo_hotel/
|
https://web.archive.org/web/20201021152759/https://index.hu/belfold/2009/06/08/karacsonyi_ajandek_volt_a_lakokat_elfalazo_hotel/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsonyi-ajandek-volt-a-lakokat-elfalazo-hotel
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[
"Cselovszki Zoltán",
"Szy Sándor"
] |
[
"Béke Irodaház Kft.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] |
[
"Bp. V. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"engedély",
"építőipar",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,430 |
Nem volt bűntett a Hankook földvásárlása
|
Nem történt hűtlen kezelés a dunaújvárosi Hankook gumiabroncs-gyár 2006-os ingatlanszerzésekor, a főügyészség lezárta a nyomozást.
|
Lezárta a nyomozást a Hankook 2006-os dunaújvárosi földvásárlása ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség, amely a kétéves vizsgálat végén sem bűncselekményt, sem gyanúsítottat nem talált. Ez azt jelenti, hogy nem történt hűtlen kezelés a dél-koreai gumiabroncs-gyár ingatlanszerzésekor.
Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, az ügyben Dorkota Lajos, Dunaújváros fideszes alpolgármestere 2007 tavaszán tett feljelntést ismeretlen tettes ellen, mivel álláspontja szerint a vitatott ingatlaneladással több százmillió forintos kár érte a várost. Az önkormányzat ugyanis előbb egy magáncégbe - a Pentele Projekt Kft.-be - apportálta a Hankook által igényelt 56 hektáros területen lévő húszhektáros földjét, majd néhány nappal később 176 millió forintért kiszállt a vállalkozásból.
Ez azt jelentette, hogy a város négyzetméterenként 880 forintos áron vált meg a földjétől, miközben később a Hankook négyzetméterenként 3800 forintot adott az ingatlanért a Pentele Projekt Kft.-nek.
A nyomozás azt állapította meg, hogy nem történt hűtlen kezelés, ugyanis a földadásvétel feltételeként a Pentele Projektnek a vételárral nagyjából megegyező - 2,1 milliárd forintos - közműfejlesztést kellett végrehajtani a területen. Dorkota Lajos kérdésünkre válaszolva azt közölte: meglepőnek és érthetetlennek tartja az ügyben alig egy hónapja eljáró Központi Nyomozó Főügyészség döntését, különösen azok után, hogy a Fejér megyei főügyészség az idén áprilisban még megalapozottnak találta a hűtlen kezelés gyanúját.
Kálmán András, Dunaújváros szocialista polgármestere a nyomozás lezárása kapcsán azt mondta: a földügylettel nem hogy kárt nem okoztak Dunaújvárosnak, hanem megteremtették egy sikeres beruházás - a ma már 1250 embernek munkát adó Hankook-gyár megépítésének - feltételeit.
|
http://nol.hu/belfold/nem_volt_buntett_a_hankook_foldvasarlasa-336420
|
https://web.archive.org/web/20120601102915/http://nol.hu/belfold/nem_volt_buntett_a_hankook_foldvasarlasa
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-volt-buntett-a-hankook-foldvasarlasa
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[
"Kálmán András"
] |
[
"Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat",
"Hankook",
"Pentele Kft."
] |
[
"Dunaújváros"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,431 |
Lengyel László: a korrupció végzett a kormányzó pártokkal
|
A korrupció kivégezte a választók előtt a hét éve kormányzó szocialistákat és liberálisokat. Nincs az a (volt) szocialista vagy liberális szavazó, aki ne tudná sorolni sajátjai korrupt üzleteit, legyenek azok miniszterek vagy polgármesterek.
|
Lengyel László: a korrupció végzett a kormányzó pártokkal
A korrupció kivégezte a választók előtt a hét éve kormányzó szocialistákat és liberálisokat. Nincs az a (volt) szocialista vagy liberális szavazó, aki ne tudná sorolni sajátjai korrupt üzleteit, legyenek azok miniszterek vagy polgármesterek. A korrupció elleni érvelés a Jobbiknak kedvezett: egyszerre tudta ütni a kormányon lévőket és a Fideszt. A társadalom már a válság előtt is érzékeny volt a korrupcióra, de a válság különösen érzékennyé tette a kisembert: miért én szenvedek, miért tőlem vonnak el, amikor a politikai elit nemcsak tehet a válságról, hanem még meg is gazdagodott közben?
Az európai parlamenti választások fölkavarták az elit-Európát és némaságban hagyták a tömeg-Európát. Az európai társadalmak távol maradtak az európai választástól testben és lélekben. Nem érdekelte őket Európa, és a belföldi viharokból is három jelenségre összpontosítottak a mégis elmenő szavazók: 1. a biztonságra; 2. a korrupcióra; 3. a válságra és kezelésére. Az a politikai erő, amelyik sikeresen hitette el, hogy biztosítja polgárainak a rendet, a fegyelmet, a köz- és magánbiztonságot a bevándorlókkal, a kisebbségekkel vagy az egyéb „rendbontó” csoportokkal szemben; amelyik nem lopott, vagy nem kapták rajta; s amelyik bizonyította kormányzóképességét és hitelességét a válsággal szemben – nyert. Ha legalább kettőt teljesített, esélye nyílt a jó szereplésre. Ha egyet, akkor elérhette a tisztes vereséget.
Jelzések a választási eredményekből. Jobboldali győzelmek
A jobboldal, kormányon és ellenzékben, mindenütt hitelesebbnek látszott a rend biztosításában, a bevándorlók kezelésében, mint baloldali ellenfeleik: Nicolas Sarkozy és Angela Merkel, Silvio Berlusconi és Donald Tusk, a brit konzervatívok és a spanyol néppártiak, a Fidesz. Ebben a kérdésben kizárólag a szélsőjobboldal fenyegetett: ők a rendnél is rendebbet ígértek és követeltek. A holland, a brit, a finn, az olasz és a magyar szélsőjobb a válságban tovább billent, sok helyütt erőszakossá váló bevándorló-bennszülött, roma-nem roma összeütközést állította középpontba, bizonygatva, hogy a liberális Európa és a nemzetietlen és széthullott államhatalom képtelenek polgáraik védelmére, érdekeik képviseletére.
Az a brutális feszültség, ami ma Észak-kelet Magyarország nagy- és kisvárosaiban, falvaiban szinte valamennyi élethelyzetben – lakó-, munka-, szórakozóhely, óvoda, iskola, szociális ellátó, erdő és mező – feltalálható cigányok és nem cigányok között, évtizedek alatt halmozódott fel. A bevett pártok nem akarnak, mernek, tudnak megoldást találni. Az államhatalom már nemcsak az okokat, de a következményeket se képes kezelni – összegződnek az erőszakos konfliktusok. A központi hatalomnak se programja, se megoldása. A magukra hagyott helyi hatalmak, a rendőrség össze-vissza ránganak és rángatnak. A kilátástalanság összezártságában a Jobbik, a Magyar Gárda védelmet, érdekképviseletet, szabad beszédet és tettet kínált a lakótelepeken éppúgy, mint a falvakban. Így szereztek meg korábbi szocialista és kisgazda körzeteket, szavazókat. A szocialisták az alattuk szétesett államhatalomért, a Fidesz a bizonytalanságáért fizetett szavazatokkal.
A válság és a válságkezelés vonatkozásában valamennyi magyar párt rosszul teljesített. A szocialistákról és a liberálisokról nem lehet lemosni, hogy 2002-2006 közötti politikájukkal maguk is okozói a válságnak, és hogy túl későn, és bizonytalanul fogtak a kezeléshez. Kormányzóképességüket és hitelességüket még ezután akarják bizonyítani – idő és tér alig van rá. A Fidesz az ellenzékből úgy viselkedik, miként Fillon mondta a francia ellenzékre: „fekete lyuk”. Itt nincs mondása a Jobbiknak. Az egyetlen hiteles történet a neoliberális ortodox Bokrosé, aki rosszkor, rossz helyen bukkant fel.
Európában végóráit éli a Bush-Blair korszak, a vezérlő elitnek semmi se jutott még eszébe. Ezért összetorlódik a feldühödött régi-új szélsőség és Obama nyitásának ellenhulláma. Új gondolatot és lendületet a zöldek hoztak – Magyarországon az LMP –, akik Obama hullámán lovagolnak. Mi, magyarok, évek óta élen járunk az ostobaságban és a gyűlölködésben. A pestis első halottai temetetlenül fekszenek az utcán. Orvos, gyógyszer, tisztesség – hátha lesz.
Lengyel László
|
https://hvg.hu/velemeny/20090609_epvalasztas_velemeny
|
https://web.archive.org/web/20201129023409/https://hvg.hu/velemeny/20090609_epvalasztas_velemeny
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lengyel-laszlo-a-korrupcio-vegzett-a-kormanyzo-partokkal
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
9,432 |
Magánokirat hamisítás miatt vádat emelt az ügyészség T. Asztalos Ildikó és hét társa ellen
|
Magánokirat-hamisítás miatt vádat emelt az ügyészség az SZDSZ volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, T. Asztalos Ildikó és hét társa ellen, a párt 2007-es tisztújításán történt visszaélések kapcsán.
|
VÍZÖNTŐ
Vasárnap légy türelmes és megértő a pároddal. Jobb, ha elkerülöd a vitaindító megjegyzéseket, mert az egész napra beárnyékolhatja a hangulatodat. Ma telihold van, ami csak növeli a súrlódás esélyét.
HALAK
Vasárnap megoszt veled valaki egy információt, vagy egy szuper ötletet, és az első gondolatod az lesz, hogy pozitívan állj hozzá a kérdéshez. Persze felpezsdít, ha valami újdonsággal kísérletezhetsz, de csak akkor tedd meg, ha minden kockázattal tisztában vagy.
KOS
A mai telihold pontot tesz egy régóta húzódó ügy végére. Most egy új periódus veszi kezdetét, amikor nagyon jó ötleteid lesznek, amiket a gyakorlatba is át tudsz ültetni. A Mars az Ikrekben jár, és friss energiákat jelez.
BIKA
Lehet, hogy egy ideje motoszkál benned egy érzés, hogy ideje lenne valami újat, érdekeset kipróbálnod, új kalandokat keresned. Ma lehetőséged lesz rá, bármilyen értelemben, akár szellemileg, akár a szerelemben.
IKREK
A Mars már a jegyedben jár, és megadja neked a szükséges lendületet, határozottságot. Valaki talán kéretlenül bele akar szólni a dolgaidba. Hallgasd meg az illetőt, bólogass, azután tegyél mindent úgy, ahogyan neked tetszik. Most teljesen jól látod, merre kell lépned.
RÁK
Telihold napján kényes helyzetbe keveredhetsz. Ez lehet egy olyan szituáció, ahol különböző emberek, különböző érdekei mentén zajlanak a dolgok, talán nem is egyértelmű módon. Ez persze téged felbosszant, de nem valószínű, hogy tehetsz ellene. Jobb, ha elengeded!
OROSZLÁN
Ma minta valaki direkt provokálna! Olyasmit mond neked, vagy olyat tesz, amire te alapból feszülten reagálnál, de számodra legyen fontosabb most, hogy megfelelően kommunikálj, és ne hibáztathasd magad utólag. Nem érdemes csípőből reagálni!
SZŰZ
Vasárnap mondd ki az érzéseidet, gondolataidat! Főleg, ha valami bánt, vagy nyomaszt és könnyítenél magadon, ne hallgasd el a problémát. Beszélj ma róla egy bizalmasodnak és kérdezd meg, neki mi a véleménye. Meglátod, hogy megkönnyebbülés lesz hallgatni a válaszokat.
MÉRLEG
Vasárnap sok új ötlet merül fel benned, ami szuper, de ha őszinte vagy önmagadhoz, tudnod kell, hogy ezek nem mindegyike lesz megvalósítható. Szelektálj és csak azokat tartsd meg, amelyekkel érdemes és tudsz is kezdeni valamit.
SKORPIÓ
Vasárnap valaki a környezetedben meglepő dolgot produkálhat és ez rád is hatással lehet. Lehet, hogy mindez arra inspirál téged, hogy hasonló módon cselekedj, de az is lehet, hogy pont az ellenkezőjét váltja ki belőled. Akárhogy is lesz, nem maradsz közönyös!
NYILAS
Vasárnap csak egy szikrára lehet szükséged, hogy beindítsd a dolgokat magad körül, mivel talán úgy érzed, hogy kezd unalomba fordulni körülötted az élet, vagy nagyon lassan történnek meg a dolgok. Ötleted persze mindig van, hogyan pörgesd fel a dolgokat.
BAK
A telihold a jegyedben eléggé megvisel. Valószínűleg számolnod kell önmagadban hangulati ingadozásokra, feszültségekre és ebből adódóan arra is, hogy mindezt valamilyen módon kezelned kell, különösen akkor, ha valamelyik szeretted közelében tartózkodsz.
VÍZÖNTŐ
Vasárnap légy türelmes és megértő a pároddal. Jobb, ha elkerülöd a vitaindító megjegyzéseket, mert az egész napra beárnyékolhatja a hangulatodat. Ma telihold van, ami csak növeli a súrlódás esélyét.
HALAK
Vasárnap megoszt veled valaki egy információt, vagy egy szuper ötletet, és az első gondolatod az lesz, hogy pozitívan állj hozzá a kérdéshez. Persze felpezsdít, ha valami újdonsággal kísérletezhetsz, de csak akkor tedd meg, ha minden kockázattal tisztában vagy.
|
https://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/maganokirat-hamisitas-miatt-vadat-emelt-az-ugyeszseg-t-asztalos-ildiko-es-het-tarsa-ellen/cn/haon-news-charlotteInform-20090529-1050580470
|
https://web.archive.org/web/20090601064359/https://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/maganokirat-hamisitas-miatt-vadat-emelt-az-ugyeszseg-t-asztalos-ildiko-es-het-tarsa-ellen/cn/haon-news-charlotteInform-20090529-1050580470
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maganokirat-hamisitas-miatt-vadat-emelt-az-ugyeszseg-t-asztalos-ildiko-es-het-tarsa-ellen
|
BOON
|
hungarian-news
|
2009-05-29 00:00:00
|
[
"T. Asztalos Ildikó"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
9,433 |
Zuschlag és a pénz fogta össze a baloldali civileket
|
Szabálytalanul működtek a baloldali ifjúsági szervezetek, nem volt elfogadott költségvetésük, és az egymást váltó elnökök sem tudtak elszámolni egymással...
|
Komássy Ákos tanú, aki 2002-től Medgyessy Péter akkori miniszterelnök személyi titkáraként dolgozott, és 2005-ben a Fiatal Baloldal (FIB) elnökének választották, elődjétől nem kapott semmilyen elszámolást a szervezet gazdasági helyzetéről, de kiderült az is, hogy a 2004-es kongresszuson megválasztott elnököt, Szitka Pétert a bíróságon nem is jegyezték be.
A tanú elmondta, mivel Szitka Pétert a bíróság nem jegyezte be, 2005-ben a jogilag még elnök Ujhelyi Istvántól kellett volna átvenni a FIB elnökséget, de ő sem tudott semmilyen elszámolást adni. Megjegyezte azonban: Ujhelyi István a szervezet gazdasági ügyeinek az intézését Zuschlag János elnökhelyettesre bízta.
"Erősen kalákaszerű mozgalom volt" - fűzte hozzá a tanú.
Úgy fogalmazott: "ismerve a politikai szervezetek finanszírozásának átláthatatlan viszonyait, nem volt beszéd tárgya, hogy miből történik a programok finanszírozása".
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére azt mondta, amíg volt pénz, "addig nem foglalkoztunk azzal, hogy az honnan származik".
Indultak és nyertek
A tanácsvezető bíró felolvasta Komássy Ákos nyomozati szakban tett vallomását, amelyben egy hálózatról beszélt. A tanú megerősítette ezt a vallomását, mely szerint egyesületi hálózati rendszer működött, melyben a FIB-től független szervezetek pályázatokon indultak és nyertek.
"Azért voltak sikeresek, mert volt egy informális kapcsolatrendszer, melynek összefogója Zuschlag János volt" - fűzte hozzá a tanú.
A kedden kihallgatott második tanú Szitka Péter - jelenleg Kazincbarcika polgármestere, korábban, 2002-től MSZP-s országgyűlési képviselő - vallomásában megerősítette az előtte kihallgatott tanú vallomását. Szitka Pétert 2004 decemberében megválasztották a FIBISZ (Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták majd később FIB) elnökének, ahol Ujhelyi Istvánt váltotta.
Elmondta: az elnökség átadás-átvétele nem formalizáltan történt, de elődjétől, Ujhelyi Istvántól nem vett át semmit. A szervezet számláján nem volt pénz.
Nem volt költségvetés
Beszámolt arról: a szervezetnek nem volt költségvetése, nem folytatott gazdálkodást, anyagi támogatást az MSZP-től kaptak, ezen kívül még a pályázati pénzek jelentettek bevételt.
A politikai ifjúsági szervezetek részére korlátozott voltak a lehetőségek arra, hogy pályázatokkal pénzhez jussanak, ezért egyéb civil szervezetek révén - például az úttörőszövetséggel közösen benyújtott pályázaton - tudtak támogatást szerezni - fejtette ki a szervezet finanszírozásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Szitka Péter a vádban szereplő Y-Generáció és a Hoppá Egyesületről hallott, mert MSZP-s országgyűlési képviselői munkája során találkozott ezekkel a nevekkel, mint pályázókkal.
A nyomozati szakban arról vallott, hogy Zuschlag Jánostól egy rendezvényre kért pénzt, amit az elsőrendű vádlott a Vörösfenyő Egyesület bankszámlájáról utalt át a részére.
Vallomása szerint Ujhelyi István elnöksége alatt a FIBISZ működését civil szervezetek által elnyert pénzből finanszírozták. Hozzátette azonban: a gazdasági ügyekért Zuschlag János volt a felelős.
Szitka kérte az iratokat
Szitka Péter - elmondása szerint - amikor 2004-ben a FIBISZ elnökévé választották, több alkalommal is kezdeményezte Ujhelyi Istvánnál, hogy a könyvelést és egyéb iratokat adja át, de erre nem került sor. Elfogadhatatlan volt számára az a finanszírozás, ahogy az előző vezetés a szervezetet működtette - tette hozzá a tanú.
Zuschlag János megerősítette Szitka Péter vallomását.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.
|
https://index.hu/belfold/2009/06/09/zuschlag/
|
https://web.archive.org/web/20230131232349/https://index.hu/belfold/2009/06/09/zuschlag/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-es-a-penz-fogta-ossze-a-baloldali-civileket
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[
"Komássy Ákos",
"Szitka Péter",
"Ujhelyi István",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"Vörösfenyő Egyesület"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,434 |
Kemping helyett bizniszpark?
|
A Római-part után a római kempinget is bekebelezheti a befektetői profitvágy. Az önkormányzat - állítása szerint - nem mondhat nemet egy kellő ügyességgel kért építési engedélyre, hiába áll többféle védettség alatt a terület.
|
A római kemping beépítése csupán idő kérdése. S ezzel újabb hét hektár park tűnik el Budapest térképéről. Helyét - most úgy tűnik - irodahá-
zak foglalnák el. Az építkezés
könnyen kiszáríthatja a közeli római strandfürdő medencéit, a strand vizét tápláló források ugyanis sérülékenyek. A közeli HÉV gyalogos-aluljárójának építésekor már elapadtak egyszer. Ha nincs víz, akkor strand se kell, így újabb értékes terület szabadul fel a beruházók előtt.
- A római kempinget is tudatosan züllesztették le. Az évente meghosszabbított üzemeltetési szerződések kizárnak mindenféle fejlesztést. Ha hajlamos lennék összesküvés-elméletek gyártására, akkor könnyen azon kaphatnám magam, hogy apró lépések hosszú, de annál tudatosabb sorozatát lássam a jelenlegi helyzet mögött - mondja Ébert Ágoston, a Rómaifürdő Telepegyesület főtitkára.
Budapest legnagyobb kempingjét 1967-ben, egy arborétum helyén nyitotta meg a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal. A céget 1992-ben privatizálták, a kemping a Római Part Üdülőfalu Rt. tulajdonába került. A kilencvenes évek közepén az Idegenforgalom 2000 Kft. vált többségi tulajdonossá, míg a szakmai felügyeletet a Viator Rt. látta el. Mindkét cég a Postabank érdekeltségi körébe tartozott. Az időközben vízforgató medencével felszerelt és némiképp korszerűsített kempinget a Postabank-Invest 1995-ben eladásra kínálta. A jólértesültek már a várható bezárás közeli dátumát is ismerték. A különleges adottságú, héthektáros területet birtokló céget végül az IBUSZ-csoport vásárolta fel. Lakópark-építési tervük azonban az önkormányzat által akkor még támogatott civilek ellenállásán megbukott.
A siker ideiglenes volt. A sarkon most az MVM Trade Zrt. hatalmas székháza terpeszkedik. Ugyanettől tartanak a civilek a római kemping esetében is. A tulajdonos időközben új terveket szőtt: irodaházat építene. A mai övezeti előírások szerint az intézményi besorolású területen 36 ezer négyzetméteres épület húzható fel. Ez nagyobb a sarki irodaháznál, de vetekszik az Árpád híd pesti hídfőjénél álló ikertornyokkal is. Az épületmonstrumok aljában több száz gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázsokat kell kialakítani. A beépítést lehetővé tevő új szabályozási tervet februárban tárgyalta a III. kerületi önkormányzat városfejlesztési bizottsága. A továbbtervezés irányáról döntő képviselők közt akadt olyan, aki még sohasem járt a kempingben, és azzal a tudattal szavazta meg a határozatot, hogy csak kilenc fát érint az ügy. Nos, ennél jóval többet. A Kertészeti Egyetem egykori botanikus kertjének mai területén kétszáz óriási platán áll, közülük több tucat valódi matuzsálem. A terület régészeti, műemléki, hidrogeológiai és természeti védettséget élvez. A közparkok sorából viszont 1998-ban a fővárosi keretszabályzat megalkotásakor máig tisztázatlan okokból kikerült. Tavaly a változtatási tilalom is megszűnt. A telek tulajdonosa így bármikor építési engedélyért folyamodhat az önkormányzathoz, amely az érvényben lévő jogszabályok alapján bírálja el a kérelmet.
- Ha a beruházó úgy véli, hogy az önkormányzat helyi rendeletével ellehetetleníti a beépítést, kártérítési pert indíthat. A főváros már több ilyen pert is elveszített, amelyek nyomán több millió forintos kártérítés fizetésére kötelezte őket a bíróság. Óbuda aligha van olyan gazdasági helyzetben, hogy ilyen összeget elő tudjon teremteni, így én óva inteném az önkormányzatot minden olyan lépéstől, amely ezt a képzetet kelthetné a tulajdonosban - mondja Sipos Gábor III. kerületi főépítész, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy a terület beépítése 2004 óta napirenden van. A lakóparképítéstől ugyan sikerült eltántorítani a befektetőt, de közpark aligha lesz belőle. A május végén tartott közmeghallgatáson megjelent kerületiek azonban mindenféle beépítés ellen tiltakoznak. Ha kell, aláírásgyűjtésbe kezdenek.
A kemping jelentős zöldfelületű intézményterületen helyezkedik el, amelynek 15 százaléka építhető be, két-három épületre elosztva. Ráadásul a létesíthető funkciók köre is kötött: csak iroda, közintézmény, szálláshely, szolgáltató, sport, szórakoztató és kereskedelmi egység alakítható ki. A területen 40 méter széles közhasználatú - mindenki által átjárható - zöldsávot kellene nyitni, ahol jelzésszerűen viszaállítható lenne a római kori vízvezeték. Ezen a hatalmas területen szinte megbújnának a fák között az épületek - bizonygatja a főépítész, aki szerint korán aggódnak a civilek. Egyelőre csak a továbbtervezés irányáról döntöttek a képviselők. Még semmi sem dőlt el. Nincs építési engedély, most készül a részletes keretszabályozási terv a terület egyedi adottságainak figyelembe vételével.
A befektetők egyelőre a távolból figyelik az eseményeket. Kovács Bernadett, a Római Part Üdülőfalu Rt. igazgatója lapunkat sem kívánta tájékoztatni a cég terveiről. A cégcsoporthoz tartozó IBUSZ Invest Kft. ügyvezetőjeként viszont már egy éve bejelentette: középtávú fejlesztési programjukban három - iroda és kereskedelmi jellegű "bizniszpark", illetve lakópark - beruházás szerepel, 32 milliárd forint értékben. A különleges adottságú III. és XII. kerületi telkek már a cégcsoport birtokában vannak, a létesítményeket tervezik.
|
http://nol.hu/belfold/20090610-kemping_helyett_bizniszpark_-336504
|
https://web.archive.org/web/20200804011258/http://nol.hu/belfold/20090610-kemping_helyett_bizniszpark_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kemping-helyett-bizniszpark
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. III. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
9,435 |
Bajnai: a pártfinanszírozás a korrupció melegágya
|
Magyarország a régióban átlagosan korrupt ország, a változtatáshoz a korrupciós ügyeket bejelentők védelmét is meg kell teremteni - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök kedden, Budapesten.
|
A pártfinanszírozás a korrupció melegágya, de a törvény megváltoztatásához a képviselők kétharmadára van szükség, és tavaly májusban a legnagyobb ellenzéki párt kilépett a már előkészített megállapodásból - mondta kérdésre válaszolva Bajnai Gordon miniszterelnök, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) keddi rendezvényén Budapesten.
"Azzal az indokkal lépett ki az előkészített megállapodásból a legnagyobb ellenzéki párt, hogy az többe kerülne a választóknak" - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a választásra pártonként elkölthető 386 millió forint "a legnagyobb hazugság", de a kormánynak nincs kétharmados többsége ahhoz, hogy a pártfinanszírozási törvényen változtasson. Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy Magyarország a régióban átlagosan korrupt ország, a változtatáshoz sok - köztük az előbb említett - lépés mellett a korrupciós ügyeket bejelentők védelmét is meg kell teremteni.
A miniszterelnök két hete jelentette be, hogy a kormány újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol még az első félévben, és újra kezdeményezi a pártfinanszírozás átalakítását. Emlékeztetett: másfél éve elkészült az új pártfinanszírozási törvény, de mivel nem volt meg a kétharmados támogatása, nem lehetett változtatni a jelenlegi rossz és tarthatatlan rendszeren. Közölte: a kormány, együttműködve az őket támogató frakciókkal, és reményei szerint a parlament nagy többségével is, kezdeményezést tesz arra, hogy "öntsenek tiszta vizet a pohárba."
|
http://nol.hu/belfold/bajnai__a_partfinanszirozas_a_korrupcio_melegagya-336456
|
https://web.archive.org/web/20120625184519/http://nol.hu/belfold/bajnai__a_partfinanszirozas_a_korrupcio_melegagya
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnai-a-partfinanszirozas-a-korrupcio-melegagya
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
9,436 |
Hunvald György további két hónapra rács mögött marad
|
Egyelőre két hónappal hosszabbította meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság Hunvald György (MSZP) polgármester előzetes letartóztatását az úgynevezett erzsébetvárosi ingatlanpanama ügyében...
|
Választás 2010 Elnyert mandátumok, második fordulós jelöltek
Választási térkép
A nap idézetei Ugró Miklós: Álmok és szerepek Megyeri Dávid: A múlt befejeződött Kristóf Attila: Hova esik Tárnoki néni... Seszták Ágnes: „Élünk és meghalunk” Pilhál György: A kordon vége Róna Péter: A cél és az eszköz
Képriport 04.18. 19:15 Végső nyugalomra helyezték Lech Kaczynskit és feleségét + Képriport 04.18. 11:30 Vetések víz alatt: hét belvízvédelmi szakaszon van készültség + Képriport 04.17. 13:14 Orbán és Martonyi is részt vesz a lengyel államfő temetésén + Képriport + Videó Óriási tömeg Varsóban 04.17. 09:32 Gyásznap: félárbocra eresztették a nemzeti lobogót + Képriport 04.17. 08:10 Szennyezés: az egész országot lefedi a hamufelhő + Képriport
A nap gondolata 04.20. 00:04 Elmélkedésre…
Jegyzet 04.19. 16:28 Csak a munkával tudjuk létünket igazolni A tévé műsoráról – Lőcsei Gabriella jegyzete 04.16. 14:40 Tűz és víz Udvardy Zoltán jegyzete
20 C° 17 C° 20 C° 16 C° 18 C° 15 C°
Eleinte a keleti területeken előfordulhat eső, zápor. Később szinte mindenütt napsütés várható.
Heti összefoglaló 2010. 16. heti híreink
Hunvald György további két hónapra rács mögött marad
Egyelőre két hónappal hosszabbította meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság Hunvald György (MSZP) polgármester előzetes letartóztatását az úgynevezett erzsébetvárosi ingatlanpanama ügyében – közölte tegnap lapunkkal Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Elmondta: a határozatot a bíró még iratok alapján hozta meg, az október 3-ig szintén meghosszabbított nyomozás során a polgármester személyes meghallgatása augusztus első felében várható. A súlyos bűncselekményekkel gyanúsított politikus ügyvédje, Sebes Péter indítványát, hogy védencét vegyék házi őrizetbe, vagy – lakhelyelhagyási tilalom mellett – helyezzék szabadlábra, a bíróság egy másik tárgyaláson utasította el.
Részletek a Magyar Nemzet 2009. június 10-i számában.
|
http://mno.hu/portal/642319
|
https://web.archive.org/web/20100420094956/http://mno.hu/portal/642319
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hunvald-gyorgy-tovabbi-ket-honapra-racs-mogott-marad
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-06-10 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
9,437 |
Bűnösnek találták a szocialista polgármestert
|
A Tolna Megyei Bíróság első fokon bűnösnek találta hivatali visszaélés és személyes adattal való visszaélés miatt Szabó Loránd dombóvári MSZP-s polgármestert, és ezért 120 ezer forint pénzbírságra ítélte.
|
2009.06.09. 17:33
A Tolna Megyei Bíróság első fokon bűnösnek találta hivatali visszaélés és személyes adattal való visszaélés miatt Szabó Loránd dombóvári MSZP-s polgármestert, és ezért 120 ezer forint pénzbírságra ítélte.• Dombóvár szocialista vezetője elismerte a vesztegetést • Már rabosították is Dombóvár szocialista polgármesterét • Egyre több vaj van az MSZP-s polgármester fején?
Az eljárás pótmagánvád miatt került a bíróság elé. Szabónak ez már a második olyan ügye, amelyben elmarasztalták. Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt első fokon szintén pénzbírságot kapott, a másodfokú tárgyalás június 18-án lesz.
Dombóvár első embere ellen hivatali visszaélés és vesztegetés miatt a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság is nyomoz, mert kétmillió forinttal és egy tanácsnoki állással akarta megvesztegetni az egyik fideszes képviselőt, ha visszavonja az ellene indított pert. A pénz átadását a Hír Televízió kamerája rögzítette.
Dombóvár fideszes képviselői bírósági ügyei miatt eddig hét alkalommal próbálták meg lemondatni Szabót, de a szocialista többségű képviselő-testület ezt minden alkalommal megakadályozta.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/06/Bunosnek-talaltak-a-szocialista-polgarmestert
|
https://web.archive.org/web/20180421010649/http://mno.hu/portal/642293
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunosnek-talaltak-a-szocialista-polgarmestert
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-06-10 00:00:00
|
[
"Szabó Loránd (Dombóvár)"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Dombóvár"
] |
[
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] |
[] |
9,438 |
Miért adták el a pécsi közlekedési vállalat buszait?
|
Eladta mind a 170 buszát a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. Az ügy érdekessége, hogy bár a cég a pécsi önkormányzat legnagyobb cégének, a Pécs Holdingnak a többségi tulajdonában van, ennek ellenére a holding és a város vezetése - állítólag - nem tudott erről az üzletről.
|
Miért adták el a pécsi közlekedési vállalat buszait?
Eladta mind a 170 buszát a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. Az ügy érdekessége, hogy bár a cég a pécsi önkormányzat legnagyobb cégének, a Pécs Holdingnak a többségi tulajdonában van, ennek ellenére a holding és a város vezetése - állítólag - nem tudott erről az üzletről.
Ungár Tamás, Pécs| NOL| 2009. június 9. |
Autóbuszok közlekednek Pécsett a Rákóczi úton
MTI - Kálmándy Ferenc
A Pécs tömegközlekedéséért felelős PK Zrt. 49 százalékát - egy milliárd 562 millió forintért - 2008-ban vásárolta meg a Mecsekbusz Kft., s a kisebbségi tulajdonos - aki pályázatában a cég gazdaságos működtetését ígérte - megkapta a részvénytársaság irányításának a jogát. Ugyanakkor a többségi tulajdonos Pécs Holdinggal kötött szerződés értelmében a menedzsment 100 millió feletti eladást vagy vásárlást nem intézhet a városi önkormányzat beleegyezése nélkül. Mint az egyik pécsi újság megtudta, a PK vezetése a közelmúltban mégis eladta a cég járműveit. A PK buszainak kétharmada 2-9 éves Mercedes, harmada 12 évesnél idősebb Ikarus. A cég járművagyonát a tulajdonosok 2,2 milliárd forintra értékelték.
Varga Péter, a Pécs Holding vezérigazgatója tudósítónknak elmondta: nem adtak engedélyt a közlekedési cég vezetésének a buszok értékesítésére. Ezért hétfőre összehívták a PK felügyelőbizottságának ülését. Jahn Péter, a PK kisebbségi tulajdonosának ügyvezetője elismerte, hogy eladták a közlekedési cég összes buszát. A vevő a Busrent Kft., s ebben a cégben a PK Zrt.-nek 40 százalékos része van. Jahn cáfolta, hogy a Pécs Holding, s rajta keresztül a város vezetése ne tudott volna a buszok eladásának szándékáról, az ügyvezető szerint már tavaly novemberben megállapodást kötött a buszok eladásáról a PK Zrt. két tulajdonosa. A járműveket 2,2 milliárdért adta el a PK (s nem darabonként öt forintért, mint azt az egyik helyi lap névtelen informátora feltételezte). Jahn hozzátette, hogy azért volt szükség a buszok eladására, mert a befolyt pénzből visszabérlik a járműveket és új buszokra cserélik a cég öreg Ikarusait. Jahn megemlítette, hogy ez a módszer szabályos és pénzügyileg előnyös a PK Zrt.-nek. Hasonló módon bérli a buszait több európai nagyváros közlekedési cége, és ezt az utat választották Debrecenben is, állította Jahn Péter. Az ügyvezető a hétfői bizottsági ülés után kíván részletesen nyilatkozni a buszok eladásáról, de abban biztos, hogy a grémium mindent szabályosnak talál majd.
|
http://nol.hu/gazdasag/ajanlo/miert_adtak_el_a_pecsi_kozlekedesi_vallalat_buszait_
|
https://web.archive.org/web/20170206005759/http://nol.hu/gazdasag/ajanlo/miert_adtak_el_a_pecsi_kozlekedesi_vallalat_buszait_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miert-adtak-el-a-pecsi-kozlekedesi-vallalat-buszait
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[] |
[
"Pécs Holding Zrt.",
"Pécsi Tömegközlekedési Rt.",
"Zsolnay Zrt."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"közlekedés",
"önkormányzat",
"kiszervezés"
] |
[] |
9,439 |
Versenyt futnak a láthatatlan pénzért a képviselők
|
Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert.
|
Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert. Kedden kezdték egy MSZP-s javaslat tárgyalását, amely meghagyná a képviselők mostani juttatásait, de megadóztatná a bérpótlékot, ha nem tudják számlával igazolni, hogy mire költötték. A költségtérítések rendszerét átalakítani kívánó népszavazás kezdeményezője, Seres Mária szerint a javaslattal az a baj, hogy pont azt nem oldaná meg, ami most is probléma: nem derülne ki, mire megy a képviselők bérkiegészítése. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, azzal elgáncsolhatják a népszavazást.
Kedden este kezdte el tárgyalni az Országgyűlés a képviselői költségtérítések megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az előzetes ütemterv szerint egy hónapon belül, a június 29-i ülésen el is fogadnának a képviselők. A parlament versenyt fut az Alkotmánybírósággal (Ab), a törvény elfogadásával ugyanis okafogyottá tehetik a költségtérítésekről Seres Mária által kezdeményezett népszavazást.
Az Országgyűlés előtt lévő javaslat megszüntetné a költségtérítés fogalmát, még az alkotmányból és a képviselők díjazásáról szóló, 1990-es törvény címéből is kihúzná a szót. A képviselők által kapott bruttó összeg azonban lényegében nem változna, hiszen a költségtérítés helyett bevezetnének egy bérpótlékot, ami ugyanúgy a választókerület és Budapest közti távolságtól függne, és megmaradna a lakhatási támogatás is, akárcsak a mostani rendszerben. A változás annyi lenne, hogy a képviselő összes jövedelmét, így a pótlékot is adókötelessé tennék. Az adóalapot az szja-törvény alapján elszámolt költségekkel lehetne csökkenteni (a törvényjavaslatról részletesen ebben a cikkben olvashat).
A keddi parlamenti vitában Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormány időszerűnek tartja a javaslatokat. A Fidesz is támogatja a tervezetet, legalábbis Répássy Róbert fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy javaslata nem ideális megoldás, ám jelenleg ennél jobbat nem tudunk. Szinte pontosan ugyanezeket a szavakat használta a szocialista Géczi József Alajos is, aki azt mondta, hogy a benyújtott javaslatnál jelenleg nincs jobb megoldás.
A pártok kiüthetik Seres népszavazási kezdeményezését, ha a parlament elfogadja a Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes által benyújtott javaslatot. Ez történt például az egészségbiztosítási törvény esetében: miután a parlament maga vonta vissza a jogszabályt, az Alkotmánybíróság úgy döntött, fölösleges megtartani a népszavazást, amihez pedig már összegyűlt a kellő számú aláírás. Az Ab akkor úgy ítélte meg, hogy a kérdés tartalma és ezzel együtt a kezdeményezést aláíró választópolgárok által támogatott cél is megváltozott a parlament döntésével (erről részletesen itt olvashat).
Bár a módosítást az alkotmányügyi bizottságban az MSZP és a Fidesz is támogatta, Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke figyelmeztetett, egyáltalán nem biztos, hogy a javaslat alkalmas a voksolás elkerülésére, mert nem a népszavazási kérdésre ad választ. Seres Mária az [origo]-nak szintén azt mondta, Göndör javaslata nem teszi okafogyottá az ő kezdeményezését, hisz a szerint sem lenne elszámolási kötelezettségük a képviselőknek. "Pont az nincs benne a javaslatban, ami a népszavazási kérdés lényege: Tessék megmutatni, mire költik a havi több százezer forintot!" - mondta Seres.
Seres Mária még februárban adott le több mint 600 ezer aláírást, amelyből az Országos Választási Bizottság (OVB) 525 ezret hitelesnek talált. Ezért az Országgyűlésnek nem maradt más választása, mint hogy április 14-én - mindössze 3 tartózkodás mellett - elrendelte a népszavazást. A parlament határozatát azonban négy magánszemély megtámadta az Ab előtt. Sereg András, a testület szóvivője az [origo] érdeklődésére azt mondta, az Ab még a nyári ítélkezési szünet előtt, egy hónapon belül határozatot hoz. Ha az Ab nem semmisíti meg a határozatot, a köztársasági elnöknek 15 napon ki kell írnia a népszavazást, amelyet 90 napon belül kell megtartani.
Seres az [origo]-nak azt mondta, hiába kérte, nem kapott lehetőséget arra, hogy betekintsen a beadványokba. Hétfőn azt a tájékoztatást kapta, hogy az Ab levélben kérdezte meg a benyújtóktól, hozzájárulnak-e a beadványok nyilvánosságra hozatalához, de eddig nem kapott választ. Ezt megerősítette Sereg András is, aki szerint ha közszereplő vagy társadalmi szervezet lenne a benyújtó, nyilvános lehetne a beadvány, de magánszemélyek esetén ki kell kérni a hozzájárulásukat.
Az Ab honlapja jelenleg csupán a beadványok számát, a kifogásolt jogszabály vagy döntés számát, érkezésének dátumát, illetve - ha ez lehetséges - a benyújtó nevét lehet megtalálni. Elérhetők ugyan a költségtérítésről szóló népszavazás ügyében benyújtott beadványok adatai is, de csak kettő mellett van utalás arra, mire hivatkozhat a benyújtójuk: az egyik szerint mulasztásos alkotmánysértést okoz, hogy nincs szabályozva, mikor lehet mellőzni a népszavazást, a másik pedig a választási törvény egyik rendelkezését kifogásolja, amely szerint statisztikai módszerekkel kell megállapítani, mennyi hiteles a benyújtott aláírások közül.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/06/kepviseloi-koltsegterites-egy-honapon-belul-donthet-a-parlament-es-az
|
https://web.archive.org/web/20210510223209/https://www.origo.hu/itthon/20090609-kepviseloi-koltsegterites-egy-honapon-belul-donthet-a-parlament-es-az.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/versenyt-futnak-a-lathatatlan-penzert-a-kepviselok
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
9,440 |
Egyetért a Fidesz és az MSZP a képviselői pénzek dugdosásában
|
Az MSZP és a Fidesz egyetértésével támogatta a parlament illetékes bizottsága azt a javaslatot, amivel a képviselői költségtérítésekről szóló népszavazást akadályoznák meg.
|
Az MSZP és a Fidesz egyetértésével támogatta a parlament illetékes bizottsága azt a javaslatot, amivel a képviselői költségtérítésekről szóló népszavazást akadályoznák meg. A tervezet egyszerűen törölné a költségtérítés kifejezést, de nem biztosítaná az átláthatóságot, és az sem egyértelmű, hogy a kérdésben kezdeményezett referendumnak útját állja-e.
Egyhangúlag támogatta hétfőn az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a képviselői költségtérítés megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat vitára bocsátását. Az EP-választások eredményét értékelő frakcióülések miatt foghíjas testület érdemi vita nélkül bólintott rá Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes önálló indítványaira.
A képviselői költségtérítések rendezése az után vált sürgőssé a pártok számára, hogy egy magánszemély, Seres Mária népszavazási kezdeményezést indított, és rövid idő alatt 525 ezer hiteles aláírást gyűjtött össze. A referendumon a választópolgároknak arra a kérdésre kellene választ adniuk, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?".
A törvénymódosítással azt akarják megakadályozni, hogy a kérdésben megtartsák a referendumot, hiszen ha a jogszabályt elfogadja a parlament, akkor az Alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy a kezdeményezés okafogyottá vált. A javaslat a kérdést úgy oldaná meg, hogy egyszerűen megszüntetné a költségtérítés fogalmát, még az alkotmányból és a képviselők díjazásáról szóló, 1990-es törvény címéből is kihúzná ezt a szót.
Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke a hétfői ülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy Göndör javaslata nem biztos, hogy alkalmas a voksolás elkerülésére. A népszavazási kezdeményezés ugyanis azt kívánja elérni, hogy csak bizonylat ellenében fizessenek ki költségtérítést, míg a törvényjavaslat szerint mindenki megkapná a bérpótléknak átkeresztelt összeget, és csak utólag számolna el költségei egy részével.
A képviselők által kapott bruttó összeg a tervezet alapján lényegében nem változna, hiszen a költségtérítés helyett a javaslat bevezetne egy bérpótlékot. Ez ugyanúgy a választókerület és Budapest közti távolságtól függne, és megmaradna a lakhatási támogatás is. A törvényjavaslatot és az e miatt szükséges alkotmánymódosítás előterjesztését elolvashatja a parlament honlapján itt, illetve itt.
A változás csupán annyi lenne, hogy a képviselő összes jövedelmét, így a pótlékot is adókötelessé tennék. A javaslat értelmében a képviselő "e tevékenységével összefüggő javadalmával a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint köteles elszámolni". Így megváltozna az szja-törvény is, amely úgynevezett önálló tevékenységgé tenné az országgyűlési és az európai parlamenti képviselői munkát. A képviselők így jogosulttá válnának arra, hogy ezzel a tevékenységgel kapcsolatban költségeiket elszámolják, vagyis csökkentsék az adóalapot.
Nem biztosítaná viszont a tervezet a költségtérítések átláthatóságát, hiszen a képviselőkre is vonatkozik az adótitok, így nem lenne nyilvános, milyen költségeket számolnak el. Csiha Judit, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke erről az [origo]-nak azt mondta, egy módosítással esetleg a vagyonnyilatkozatok mellékleteként lehetne felsoroltatni a képviselőkkel, mire fordították a pótlékot, a nyilatkozat valóságtartalmát pedig a jelenleg is érvényes szabályok alapján a mentelmi bizottság vizsgálhatná.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/06/nevleg-torolnek-el-a-kepviseloi-koltsegteritest
|
https://web.archive.org/web/20170107014358/https://www.origo.hu/itthon/20090608-nevleg-torolnek-el-a-kepviseloi-koltsegteritest.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyetert-a-fidesz-es-az-mszp-a-kepviseloi-penzek-dugdosasaban
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-06-08 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
9,441 |
Gyanúsítás nélkül zárult a nyomozás Hankook-ügyben
|
Befejeződött a Hankook gumiabroncsgyár telkének értékesítésével kapcsolatos nyomozás, amelynek során végül senkit nem gyanúsítottak meg.
|
A több mint két éve tartó, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozás a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon kezdődött, a Fejér Megyei Főügyészség felügyelete alatt a Nemzeti Nyomozóirodánál folytatódott, és a Központi Nyomozó Főügyészségen zárult. A nyomozás során senkit nem gyanúsítottak meg.
Az ügyészség először a feljelentőt, Dorkota Lajost, Dunaújváros fideszes alpolgármesterét értesítette. Dorkota egy áprilisi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, 22 hektárnyi föld áron aluli értékesítésének gyanúja miatt. A politikus szerint az önkormányzat értékén alul apportálta az érintett földterületet egy magántársaságba, a Pentele Projekt Kft.-be, amely azt egy héttel később jelentős haszonnal továbbértékesítette. Dorkota szerint ezzel a becslések alapján mintegy 600 millió forint kár érte a dunaújvárosi önkormányzatot.
Dunaújváros szocialista polgármestere, Kálmán András az áprilisi sajtótájékoztatót követően cáfolta, hogy az önkormányzat veszteséget szenvedett volna el a földterület értékesítésével, a tulajdonában levő mezőgazdasági területért ugyanis akkora összeget kapott, mint a többi földtulajdonos, továbbá a dél-koreai Hankook által fizetett iparűzési adó 70 százalékát kapja (30 százalék pedig Rácalmást illeti, amelynek határában felépült az üzem.)
Kálmán azzal indokolta a Dorkota által kifogásolt ügyletet, hogy a Hankook az általa igényelt infrastruktúrával, kemény kötbérekkel szigorított, szoros határidőket megjelölve akarta megvenni a területet, az önkormányzatnak pedig nem volt pénze az infrastruktúra kiépítésére. A polgármester szerint ezért az önkormányzat a kockázat elkerüléséért kilépett a projekttársaságból, amelybe előzetesen apportálta a tulajdonában levő földet. A projekttársaság bankhitelből finanszírozva a munkálatokat, eleget tett a gyár feltételeinek - mondta Kálmán, aki az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "szerződésekkel, iratokkal alá tudom támasztani a döntés törvényességét, ok- és célszerűségét".
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/06/gyanusitas-nelkul-zarult-a-hankooktelek-ugyenek-nyomozasa
|
https://web.archive.org/web/20200923195430/https://www.origo.hu/itthon/20090609-gyanusitas-nelkul-zarult-a-hankooktelek-ugyenek-nyomozasa.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitas-nelkul-zarult-a-nyomozas-hankook-ugyben
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-06-09 00:00:00
|
[
"Kálmán András"
] |
[
"Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat",
"Hankook",
"Pentele Kft."
] |
[
"Dunaújváros"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,442 |
Az utcán lőtték le a korrupció ellen küzdő bírónőt
|
Megölték az ingusföldi legfelsőbb bíróság elnökhelyettesét - jelentette az Interfax hírügynökség helyi belügyi forrásokra hivatkozva szerdán reggel.
|
Aza Gazgerejeva bírónőre ismeretlen tettesek Nazranyban szerdán reggel több lövést adtak le, s a kórházban belehalt sebesüléseibe.
A merénylet során további három személy megsebesült, ők közepesen súlyos állapotban voltak szerdán délelőtt.
A lövéseket egy mozgó autóból adták le egy óvodánál a szintén autóban ülő bírónőre. Az utcán nagy volt a forgalom, számos gyerek érkezett az óvodába felnőttek kíséretében.
A merénylet ügyében büntetőeljárást indítottak.
Mihail Zadvornov, az ingusföldi legfelsőbb bíróság elnöke elmondta: a merénylet hátterében csakis Gazgerejeva bírói tevékenysége állhat. Zadvornov kifejtette: Gazgerejeva 25 éve volt bíró, s teljes energiával vette ki a részét a korrupcióellenes harcból. Bűnügyeket és a szélsőségesek cselekményeivel összefüggő ügyeket nem tárgyalt, de hozzá került az ezekkel kapcsolatos fellebbezések egy része és sok eljárásrendi kérdés.
Zadvornov szerint Gazgerejevának három felnőtt gyermeke van - írta az MTI.
Jurij Kokov rendőr altábornagy, az orosz belügyminisztérium szélsőségesség elleni küzdelemmel foglalkozó osztályának vezetője a Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lapban szerdán megjelent interjújában rámutatott: az utóbbi években Oroszországban egyes területeken nagyságrendekkel megnőtt a szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények száma, és ez az érintett térségekben a társadalmi-politikai helyzet destabilizálódásával, a társadalom nemzeti és vallási alapon történő megosztásával fenyeget. Kokov elsősorban az oroszországi nagyvárosokról és az ottani szélsőjobbról szólt, de elmondta: különös figyelmet szentel az osztály az Észak-Kaukázusnak, ahol év eleje óta tíznél is több olyan bandát számoltak fel, amelyek a hagyományos iszlámtól igen távol álló muzulmán vallási radikalizmus talaján tevékenykedtek.
|
https://168.hu/kulfold/az-utcan-lottek-le-a-korrupcio-ellen-kuzdo-bironot-125759
|
https://web.archive.org/web/20090822040222/http://www.168ora.hu/globusz/az-utcan-lottek-le-a-korrupcio-ellen-kuzdo-bironot-37761.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/az-utcan-lottek-le-a-korrupcio-ellen-kuzdo-bironot
|
168 óra
|
world-news
|
2009-06-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
9,443 |
Páva: érthetetlen a helyi járatú autóbuszok eladása
|
Érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezte a Pécs helyi járatú buszközlekedését biztosító PK Zrt. buszainak eladását Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere, aki az ügy gyors kivizsgálását ígérte szerdai sajtótájékoztatóján.
|
B. A.
– Számomra teljességgel érthetetlen és értelmezhetetlen a Pécsi Közlekedési Zrt. (PK Zrt.) buszainak eladása – szögezte le sajtótájékoztatón Páva Zsolt. A pécsi polgármester elmondta, haladéktalanul utasította Varga Pétert, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatóját az ügylet körülményeinek, lehetséges okainak legrövidebb időn belüli kivizsgálására.
A Dunántúli Napló mindeközben újabb érdekes adatra bukkant az ügyben. A cégpapírok tanúsága szerint – 2009. június 4-i adatok alapján – 2012 decemberében befejezi működését a PK Busrent Kft. Az a cég, amely azt vállalta, hogy 2019-ig biztosítja Pécsett az autóbuszokat a PK Zrt. részére. Az a PK Busrent Kft., amelynek úgy kerültek a tulajdonába a pécsi buszok, hogy papíron 2,2 milliárd forintot adtak értük a PK Zrt.-nek.
Ám a többmilliárd forint értékű buszparkért ténylegesen legfeljebb 200 millió forintot fizetett a Busrent, de egyelőre még az sem biztos, hogy egy forintot is fizetett volna a buszkölcsönzésre alakult cég a PK Zrt.-nek. A 2012-es dátum furcsa, hisz határozott időre projektcégeket hoznak létre, olyanokat, amelyek egy jól meghatározható idő alatt elvégezhető munkát vállalnak el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az alapító okirat módosításával a 2012-es időpontot későbbire is változtathatják.
|
https://www.bama.hu/kozelet/2009/06/pava-erthetetlen-a-helyi-jaratu-autobuszok-eladasa
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pava-erthetetlen-a-helyi-jaratu-autobuszok-eladasa
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-06-10 00:00:00
|
[] |
[
"Pécs Holding Zrt.",
"Pécsi Tömegközlekedési Rt.",
"Zsolnay Zrt."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"közlekedés",
"önkormányzat",
"kiszervezés"
] |
[] |
9,444 |
Színlelt szerződésért megbüntették a polgármesteri hivatalt
|
Négymillió hétszázezer forint bírságot szabott ki a pécsi polgármesteri hivatalra az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás miatt.
|
Cs.L.
A bírságot befizették – mondja dr. Papp Judit címzetes főjegyző –, tulajdonképpen a hivatali bérkeret terhére.
Az elmúlt évi leépítések után kényszerültek arra, magyarázza a főjegyző, hogy megbízási szerződéssel foglalkoztassanak különböző hivatali munkálatok elvégzésére embereket. Ők többek között például postáztak, iktattak, vagyis kisegítő munkakörökben dolgoztak. Egyikük szerződését azonban nem hosszabbították meg azért, mert munkahelyén hittérítő tevékenységet is folytatott. A hölgy ezek után berohant a hivatalba, és közölte, hogy feljelentést tesz.
Feltehetően meg is tette, mert a munkaügyi felügyelők három hónapig ellenőrizték ezt követően a hivatalt, mondja Papp Judit, és megállapították, hogy több megbízási szerződéssel foglalkoztatott olyan munkakört is ellátott időnként, amire csak köztisztviselői státusszal lett volna lehetőség. A postázás mellett például jegyzőkönyvet is készítettek. Ennek lett következménye a munkaügyi bírság.
|
https://www.bama.hu/kozelet/2009/06/szinlelt-szerzodesert-megbuntettek-a-polgarmesteri-hivatalt
|
https://web.archive.org/web/20240125215329/https://www.bama.hu/kozelet/2009/06/szinlelt-szerzodesert-megbuntettek-a-polgarmesteri-hivatalt
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinlelt-szerzodesert-megbuntettek-a-polgarmesteri-hivatalt
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[] |
[
"Zsolnay Zrt."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"foglalkoztatás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,445 |
Repülőtér: tovaszállt a bizalom
|
A pécsi önkormányzat pénzügyi bizottsága a napokban tárgyalta a repülőteret működtető kft. gazdálkodásának vizsgálatáról szóló jelentést. Ebből szemezgettünk néhány érdekes megállapítást.
|
Cseri László
A repteret üzemeltető kft.-t vizsgáló önkormányzati jelentés legmarkánsabb észrevétele az, hogy a főkönyvi kivonat szerint a 2007-es évet a társaság több mint 219 milliós veszteséggel zárta, miközben a mérleg nulla forintos „eredményt” mutatott ki. Akadnak más, nehezen megmagyarázható jelenségek is. Egy 442 ezerért vásárolt hordozható számítógépet például nem a kft. dolgozója használt, de átadás-átvételről nem készült jegyzék.
A magyaregregyi székhelyű Rikor-2000 Bt. részére több mint egymillió forintot fizettek ki azért, mert a cég üzletviteli tanácsadás keretében nyilvántartásokat, szerződéseket, bizonylatokat ellenőrzött. Minderről írásos anyag nem készült, a tapasztaltakat „szóban adták át”. Az ügyvezető hitelből vásárolt szolgálati gépkocsit. A 7,2 milliós vételárból a hitel terhére 4,5 milliót kifizettek, a fennmaradó 2,7 milliót lízingdíjként fizeti a kft. 2011 októberéig, így a lízing végösszege 3,2 millióra növekedik.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Amikor még fogadott menetrendszerinti járatot Pécs-Pogány: kifutón az Austrian gépe
Figyelemre méltó a repülőtér területén lévő három földalatti tartály megszüntetésének folyamata. Közbeszerzési eljárást írtak ki a munkálatra, amelyet a Waterplan Kft. nyert meg, ám a kivitelezést a Farjan Kft. végezte el. Közbeszerzési eljárás mellőzésével történtek viszont a repülőtéren villanyszerelési munkák 231 millióért, számítógépes rendszer kiépítés 37 millióért, hangosítást 89 millióért.
A cég 2008 márciusában leltározott a reptéren. A jegyzőkönyv szerint sok mindent nem találtak. Felelősre nem leltek, így a hiányzó dolgokat a nyilvántartásból kiiktatták. Feltüntettek például 1,7 millió forint értékben a leltárhiányt rögzítő dokumentumban „elhasználódott” selyemvirág kompozíciót, élővirág kompozíciót, csobogót és faliképet. További 21 eszköz hiányát érték nélkül tüntették fel, köztük telefont, számítógépet, tűzhelyet, pénztárgépet. A hiány okának kiderítésére intézkedés nem történt.
A repülőtér saját benzinkutat üzemeltet. A vizsgálat feltárta, hogy ott fura tankolási szokások alakultak ki. A cég járművei a papírok szerint beálltak, tankoltak, majd 10-20-30 perc múlva újra tankoltak. A Pécsi Fővámhivatal 2007 májusában megmérte a tartályokban lévő diesel üzemanyag mennyiségét, és 3491 liter hiányt állapított meg. Ennek okát és a felelősség megállapítását az ügyvezető nem tartotta szükségesnek.
|
https://www.bama.hu/kozelet/2009/06/repuloter-tovaszallt-a-bizalom
|
https://web.archive.org/web/20100818212550/http://w3.bama.hu/baranya/kozelet/repuloter-tovaszallt-a-bizalom-237245
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repuloter-tovaszallt-a-bizalom
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-06-05 00:00:00
|
[] |
[
"Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"közbeszerzés",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"repülőtér / légügy"
] |
[] |
9,446 |
Százhúszmilliót nyel el idén a reptér
|
A napokban véleményezte a megyei közgyűlés gazdasági bizottsága a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. mérlegzáró taggyűléséről és az ez évi üzleti tervéről szóló beszámolót.
|
Ezt ne hagyja ki! Kövér László: a közös kultúrkincsünk van veszélyben
Ács Gyula ügyvezető igazgató beszámolójából kiderül, hogy amíg 2007-ben mínusz 50, 2008-ban mínusz 84 millióval zárták az évet, az idei terv 157 milliós költségek mellett 38 milliós bevétellel számol, tehát a tulajdonosoknak, vagyis a városnak és a megyének 2009-ben 119 millióval kell megtámogatniuk a kft.-t. Egy megállapodás szerint a város és a megye 50-50 százalékos tulajdonosai ugyan a cégnek, de 4:1 arányban viselik a költségeket úgy, hogy a megye maximális hozzájárulása 25 millió forintnál nem lehet több.
A „negatívumok” ellenére a gazdasági bizottság határozati javaslata öt havi munkabér kifizetését kezdeményezi Ács Gyula ügyvezetőnek, mondván, teljesítette a 2008-as évre kiírt feltételrendszert. Az ügyvezető havi bére bruttó 450 ezer forint, tehát több mint bruttó kétmillió forint jár neki. A kft. taggyűlése által meghatározott prémium feladatok közé tartozott például az, hogy a légiforgalmi szolgáltatások árbevételéből, az üzemanyag kút árréséből származó bevételből, a banki és egyéb kamatbevételből ötmillió forintonként jár számára egy-egy havi munkabér. De abból is keletkezik egy havi munkabér, ha egy teljes éven át biztosított az üzemszünet nélküli folyamatos működés, természetesen akkor, ha az esetleges zavar nem önhibából adódik.
|
https://www.bama.hu/baranya/kozelet/szazhuszmilliot-nyel-el-iden-a-repter-235700
|
https://web.archive.org/web/20220605151327/https://www.bama.hu/baranya/kozelet/szazhuszmilliot-nyel-el-iden-a-repter-235700
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazhuszmilliot-nyel-el-iden-a-repter
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-05-29 00:00:00
|
[
"Ács Gyula (Pécs)"
] |
[
"Pécs Holding Zrt.",
"Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"gazdálkodás",
"juttatás",
"repülőtér / légügy"
] |
[] |
9,447 |
Nem került csődbe a komlói cég, bár nyomznak a vámosok
|
Bár a külföldi cégek egy része valóban visszamondta a megrendeléseket, a Fexton kft. nem jelentett csődöt – cáfolta a híreszteléseket Gyarmati Szilvia, az egyik komlói, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég vezetője.
|
K. E. I.
– A bonyhádi telephelyünket ugyan be kellett zárnunk, és Komlón is szükség volt leépítésre, ez azonban negyven, nem pedig az összes ember elbocsátását jelentette. Jelenleg százhúsz dolgozónk van, és lassan azok is újra felvehetik a munkát, akiket korábban – egy meg nem érkezett alapanyag-szállítmány miatt – szabadságra kellett küldenünk. Éppen elég bajunk származott abból, hogy a céget csalással vádolták meg, most pedig tovább nehezítik a dolgunkat azzal, hogy a kft. megszűnését híresztelik – fakadt ki a cégvezető.
A főként ruhaiparban érdekelt vállalatról közel két hónapja terjedt el, hogy korábbi vezetői hamis orvosi igazolásokkal foglalkoztattak embereket, és több száz-milliós állami támogatást vettek fel utánuk, emiatt a Vám- és Pénzügyőrség nyomozást folytat a kft.-nél. A cégvezető most is csak annyit tudott mondani, hogy ő semmilyen hivatalos papírt és tájékoztatást nem kapott a hatóságoktól sem a vádakról, sem pedig a nyomozásról. A Vám- és Pénzügyőrségnél lapunk érdeklődésére megerősítették: folyamatban van a nyomozás.
|
https://www.bama.hu/kozelet/2009/05/nem-kerult-csodbe-a-komloi-ceg-bar-nyomznak-a-vamosok
|
https://web.archive.org/web/20240126100129/https://www.bama.hu/kozelet/2009/05/nem-kerult-csodbe-a-komloi-ceg-bar-nyomznak-a-vamosok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kerult-csodbe-a-komloi-ceg-bar-nyomznak-a-vamosok
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-05-22 00:00:00
|
[] |
[
"Fexton Kft."
] |
[] |
[
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"csalás"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.