news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
8,948 |
Százmilliók kampányra - vállalhatatlan ígéreteket tettek a pártok?
|
A nyakunkon lévő európai választási kampányidőszak közeledtével politikusaink önmérsékletet ígérnek a korteshadjárat kapcsán felmerülő kiadásaikat illetően.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/106453_szazmilliok_kampanyra_vallalhatatlan_igeret
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliok-kampanyra-vallalhatatlan-igereteket-tettek-a-partok
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
|
8,949 |
Honnan van a pártoknak pénze kampányra?
|
Százmilliós költségvetést terveznek a pártok a június 7-i európai parlamenti választási kampányra, ez az összeg azonban a két kis párt esetében az egész éves állami támogatás közel fele, illetve harmada. Honnan van a pártoknak pénze kampányra? És mennyibe kerül az utcai reklámozás?
|
A kusza párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tétele már évek óta központi téma az MDF és az SZDSZ választási kampányaiban. Mindennek ellenére sem ők, sem a két nagy párt nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy milyen pénzből, mennyit költenek a kampányra.
Az Állami Számvevőszék természetesen minden választási évben ellenőrzi a kampányköltéseket, ez azonban a pártok saját bevallásán alapul, és hogy-hogy nem, egyikük sem lépi át sosem a törvényben engedélyezett 386 millió forintot.
Mindehhez csak adalék, hogy a két kis párt rendre hangoztatja, hogy az MSZP és a Fidesz jóval többet költ a megengedettnél, ez szerintük már csak a reklámmegjelenésekből is valószínűsíthető.
A június 7-i európai parlamenti választási kampányra fordítható összegeket ráadásul nem korlátozza a jog, mindettől függetlenül a pártok egybehangzóan állítják, körülbelül százmillió forintot költenek kampányra.
Ez egyelőre főként óriásplakátokból és úgynevezett citylight reklámokból áll, májusban várhatóan jönnek a rádiós és televíziós reklámok. Bár egy óriásplakát listaáron havonta 50 ezer forintnál kezdődik, feltételezhető, hogy egy párt különböző barterszerződésekkel vagy egyéni megállapodásokkal jóval olcsóbban juthat ezekhez.
Az MSZP május elsején, a Fidesz pedig május másodikán kezdi a kampányt, az MDF és az SZDSZ viszont már március óta az "utcán van". Viniczai Tibor, az MDF kampányfőnöke az InfoRádiónak elmondta, erre mindenképp szükség volt: "Ma Magyarországon van két párt, az MSZP és a Fidesz. Róluk szólnak a közszolgálati médiában a hírek. Ők 365 napig kampányolhatnak, szemben velünk, akik itt kisebb teret kapunk. Ezért a láthatóságra sokkal többet kell, sajnos, adnunk."
Az MDF úgy tervez 100 millió forintot költeni a három hónapos kampányra, hogy az egész évre 227 millió forintot kap az állami költségvetésből, ráadásul nem egy összegben, hanem időarányosan. Hogy ezt hogyan bonyolítja a párt, arra csak következtetni tudunk, mégpedig a 2006-os választási év gazdálkodásából.
Három évvel ezelőtt 265 millió forint állami támogatást kapott a párt, ehhez még gyűjtött 230 milliót önkormányzatoktól, cégektől és magánszemélyektől, köztük jórészt a párt országgyűlési képviselőitől. Az összesen félmilliárdos bevételéből 305 milliót fordított az országgyűlési választási kampányra, ehhez 110 millió forint hitelt vett fel.
Az SZDSZ is 100 millió forint körüli összeget költ - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Horn Gábor kampányfőnök. "Az SZDSZ leginkább a kreativitást szokta használni, és kevésbé a nagy költségvetésű kampányokat. Az óriásplakát drága, ha nem egy válság kellős közepén veszi az ember. Százmilliós nagyságrendben tudunk költeni."
Az SZDSZ is jórészt a magánadományoknak köszönheti, hogy 2006-ban el tudott költeni 363 millió forintot a választási kampányra. A 284 milliós egész éves állami támogatáshoz ugyanis szerzett még 288 millió forintot, a párt legtöbb parlamenti képviselőjének 1-1 milliós adománya mellett 154 milliót az Új Kezdet Liberális Alapítványtól, 30 milliót pedig az osztrák liberális intézettől kapott.
A pártokra jellemző egyébként, hogy magánszemélyek és cégek mellett önkormányzatoktól és azok vagyonkezelőitől is kapnak milliós támogatásokat.
Kezdőlap Belföld Honnan van a pártoknak pénze kampányra?
|
https://infostart.hu/belfold/2009/04/28/honnan-van-a-partoknak-penze-kampanyra-274236
|
https://web.archive.org/web/20090702003012/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-274236
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/honnan-van-a-partoknak-penze-kampanyra
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-04-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
8,950 |
Milliós adományokkal segítik a "szegény" önkormányzatok a pártokat
|
Milliós magánadományokat juttat közpénzből több önkormányzat évről-évre a pártoknak - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéseiből. A több százmilliós állami támogatásban részesülő pártok mindegyike kap kisebb-nagyobb adományt budapesti kerületektől és megyeszékhelyektől.
|
Az SZDSZ 220, az MDF 118, a Fidesz 22, az MSZP pedig 13 millió forintot kapott 2006-ban belföldi jogi személyektől, közöttük jórészt önkormányzatoktól. A parlamenti pártok által az Állami Számvevőszéknek benyújtott pénzügyi beszámolókból kitűnik, hogy a forráshiányukat rendszeresen felemlegető helyhatóságoknál bevett szokás évről-évre százezres vagy akár többmilliós támogatást juttatni egy-egy pártnak - de legtöbbször mindegyiknek.
Kérdés, hogy milyen célból és milyen forrásból. Főként a fővárosi kerületek és a megyeszékhelyek adnak adományt - legalábbis 500 ezer forint fölötti összegeket, a törvény szerint ugyanis csak ezeket kell nevesíteni, mégpedig az "egyéb hozzájárulások, adományok" rovatban.
A legbőkezűbb a kispesti önkormányzat. A XIX. kerület 2005-ben és 2006-ban is 3 millió 800 ezer forintot adott az MSZP-nek, 3 millió 200 ezret az SZDSZ-nek, és 730 ezer forintot a Fidesznek. A XI. kerület 2 millió 736 ezer forintot utalt át az SZDSZ-nek 2005-ben és 2006-ban, 1 millió 200, illetve 1 millió 300 ezret az MDF-nek, 714 ezret pedig a Fidesznek - legalábbis a pártok beszámolói szerint.
A kőbányai önkormányzat más logika szerint adományoz. A pénzügyi mérlegek szerint a X. kerület egyedül az SZDSZ működéséhez járult hozzá, évről-évre 3 millió 200 ezer forint körüli összeggel. Szembetűnő még, hogy a XVIII. kerület 2006-ban 1 millió 700 ezer forinttal járult hozzá az MSZP működéséhez, a XIII. kerület 2 millió forinttal az SZDSZ-éhez, az V. kerület pedig 1 millió forinttal támogatta a Fideszt.
"Szegény" pártok nem tudnak fizetni
Hasonló a helyzet a megyeszékhelyek esetében is: Miskolc 800 ezret adott az MDF-nek, Nagykanizsa 1 millió 700 ezret az MSZP-nek, Békéscsaba pedig ugyanennyit az SZDSZ-nek. Meg kell említeni Egert is. A hevesi megyeszékhely ugyanis a pártbeszámolók szerint 2006-ban 7 millió 200 ezer forintot juttatott az MSZP-nek.
Az önkormányzatnál megtudtuk, a város nem adott közvetlenül pénzt a pártnak: az összeg abból adódik, hogy egy helyi rendelet szerint a pártok 100 Ft/hó/négyzetméter áron bérelhetnek irodát önkormányzati ingatlanokban. A kedvezményes és a piaci ár közötti különbözetet pedig úgy tüntette fel az MSZP, mint a pártnak juttatott adományt.
Érdekes viszont, hogy a többi párt beszámolójában nem szerepel nagyobb összeg Eger városától. Csak az MDF mérlegében olvasható egy közel 600 ezer forintos adomány a hevesi megyeszékhelytől. Az egyik ismert önkormányzati érdekvédelmi vezető az InfoRádiótól hallott először a gyakorlatról. A szakértő azt mondta, valószínűsíteni lehet, hogy a helyhatóságok így akarnak kedvezni a pártok helyi szervezeteinek.
Kispest sem kivétel
A többihez hasonlóan a kispesti önkormányzat is a piaci ár alatt adja bérbe az ingatlanait a pártok helyi szervezeteinek, és ezt a különbözetet tünteti fel az Állami Számvevőszék úgy, mintha az adomány lenne az adott pártnak.
Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere az InfoRádiónak elmondta, a pártok nem tudnák kigazdálkodni a piaci árat, ezért adnak kedvezményt.
Kezdőlap Belföld Milliós adományokkal segítik a "szegény" önkormányzatok a pártokat
|
https://infostart.hu/belfold/2009/04/29/millios-adomanyokkal-segitik-a-szegeny-onkormanyzatok-a-partokat-274416
|
https://web.archive.org/web/20090601202933/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-274416
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millios-adomanyokkal-segitik-a-szegeny-onkormanyzatok-a-partokat
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
8,951 |
Újabb gyanú Hunvald társával szemben
|
Újabb ügyekkel gyanúsították meg ma Gál Györgyöt, az erzsébetvárosi képviselő-testület gazdasági bizottságának liberális elnökét a VII. kerületi ingatlanpanama kapcsán – tudta meg a hvg.hu.
|
Újabb gyanú Hunvald társával szemben
Újabb ügyekkel gyanúsították meg ma Gál Györgyöt, az erzsébetvárosi képviselő-testület gazdasági bizottságának liberális elnökét a VII. kerületi ingatlanpanama kapcsán – tudta meg a hvg.hu. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője megerősítette az értesülést, de ennél többet csak későbbi közleményében közölt.
A főügyészség által az MTI-hez eljuttatott közleményben az áll, hogy a gyanú szerint Gál György gazdasági bizottsági elnökként az ügyben eddig szereplő 14 ingatlanon túl további két önkormányzati tulajdonú lakóház esetében kért és kapott vesztegetési pénzeket az ügyben szereplő vállalkozótól annak érdekében, hogy a VII. kerületi önkormányzat a vállalkozó érdekkörébe tartozó cégnek értékesítse az ingatlanokat.
Mint írták, az egyik ingatlan esetében 2003-ban 20 millió forintot, míg a másik ingatlan kapcsán 2004-ben 21 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a bizottsági elnök. Gál György panasszal élt a gyanúsítás ellen. A főügyészség közlése szerint az ügyben így összesen már 16 önkormányzati ingatlan értékesítésével kapcsolatban történtek gyanúsítások.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán folytatta Gál György gyanúsítottkénti kihallgatását a különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben.
Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly óta vizsgálódó főügyészség szerint kilenc önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben, amivel a gyanúsítottak mintegy 800 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. Mindezt úgy tették, hogy egy hamis értékbecslést készítő ingatlanbecslő segítségével áron alul adtak el önkormányzati ingatlanokat egy vállalkozónak, aki ezt követően offshore cégek közbeiktatásával, jóval magasabb áron értékesítette tovább az épületeket.
A nyomozó hatóság tizenkét embert gyanúsított meg, közülük nyolcan – a gyanú szerint strómanként közreműködő személyek, valamint az ügyben érintett Nagy György vállalkozó – szabadlábon védekeznek. Az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, Gál György, a pénzügyi bizottság SZDSZ-es elnöke, Kardos Péter, valamint az ügyben szereplő értékbecslő jelenleg is előzetes letartóztatásban van.
A szintén előzetesben lévő Hunvald György polgármester a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsításai közül a hűtlen kezelés és az okirat-hamisítás lényegét elismerte, ugyanakkor tagadta a hivatali vesztegetés elkövetését. Az utóbbival Gált és Kardost is meggyanúsították, mert a főügyészség úgy véli, hogy rokonaiknak, ismerőseiknek bérlakásokat utaltak ki, azonnali, kedvezményes vételi lehetőséggel.
2009. április. 16. 18:36 MTI Itthon
Hunvald György tagadta a hivatali visszaélést
Újabb vallomást tett az előzetes letartóztatásban levő Hunvald György csütörtökön; az erzsébetvárosi polgármester tagadta, hogy hivatali visszaélést követett volna el - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
2009. március. 11. 11:22 MTI Itthon
Hunvald előzetesben: háromhónapos hosszabbítás
Három hónappal meghosszabbította a bíróság Hunvald György erzsébetvárosi polgármester előzetes letartóztatását - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
2009. április. 06. 17:55 MTI Itthon
Már nem Bánáti védi Hunvaldot
Megszűnt a Bánáti János ügyvédnek az erzsébetvárosi ingatlanügyben Hunvald György kerületi polgármester védelmére adott megbízás hétfőn.
2009. április. 24. 09:55 MTI Itthon
Hunvald elismerte a hűtlen kezelést és az okirathamisítást
Megalapozott a gyanúja annak, hogy Hunvald György, Erzsébetváros jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő polgármestere hivatali vesztegetést, hűtlen kezelést, valamint magánokirat-hamisítást is elkövetett; erről a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta közleményben csütörtökön az MTI-t. Hunvald kettőt ezek közül elismert.
2009. április. 24. 13:29 MTI Itthon
Lemondott mandátumáról Hunvald György
Lemondott képviselői mandátumáról Hunvald György, előzetes letartóztatásban lévő erzsébetvárosi polgármester - közölte Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke. Hunvald előzetes letartóztatása miatt megszűnt az MSZP-SZDSZ egyfős önkormányzati többsége, így a fővárosi büdzsét csak az ellenzék támogatásával lehetett volna elfogadni.
|
https://hvg.hu/itthon/20090429_erzsebetvaros_ingatlanpanama_gal
|
https://web.archive.org/web/20231227072154/https://hvg.hu/itthon/20090429_erzsebetvaros_ingatlanpanama_gal
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-gyanu-hunvald-tarsaval-szemben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[
"Gál György",
"Hunvald György",
"Kardos Péter",
"Nagy György (Erlak)"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"strómanok"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,952 |
Vád Brankovic ellen
|
Ötszáz euróért jutott egy 75 ezer eurót érő szarajevói luxuslakáshoz Nedzad Brankovic, a boszniai Muszlim–Horvát Föderáció miniszterelnöke, ezért a szarajevói ügyészség múlt pénteken eljárást indított a muszlim politikus ellen.
|
Vád Brankovic ellen
Ötszáz euróért jutott egy 75 ezer eurót érő szarajevói luxuslakáshoz Nedzad Brankovic, a boszniai Muszlim–Horvát...
Ötszáz euróért jutott egy 75 ezer eurót érő szarajevói luxuslakáshoz Nedzad Brankovic, a boszniai Muszlim–Horvát Föderáció miniszterelnöke, ezért a szarajevói ügyészség múlt pénteken eljárást indított a muszlim politikus ellen. Brankovic nem lesz egyedül a vádlottak padján, a 2000-ben történt lakásvásárlást ugyanis személyesen az akkori miniszterelnök, Edhem Bicakcic engedélyezte, ezért ellene is vádat emeltek. Az ügyet kényesebbé teszi, hogy mindketten vezető tisztségviselők a legerősebb muszlim tömörülésben, a Demokratikus Akciópártban, és az elnökválasztásra készülő szervezetben már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek a személyi harcok. A Boszniát alkotó másik entitásban, a Szerb Köztársaságban márciusban kezdtek vizsgálatot – korrupció vádjával – az ottani miniszterelnök, Milorad Dodik és több munkatársa ellen.
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.17/200917_Vad_Brankovic_ellen
|
https://web.archive.org/web/20231214084210/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.17/200917_Vad_Brankovic_ellen
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vad-brankovic-ellen
|
HVG
|
world-news
|
2009-04-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bosznia és Hercegovina"
] |
[] |
[] |
8,953 |
Omninvest – a rejtőzködő vakcinagyártó
|
A madárinfluenza után most a sertésinfluenza kapcsán hallatott magáról a pilisborosjenői Omninvest vakcinagyártó, amely azonban továbbra sem alkalmas arra, hogy a belépumpált pénzt megsokszorozva visszajuttassa az államnak.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.18/200918_omninvest__a_rejtozkodo_vakcinagyarto.aspx
|
https://web.archive.org/web/20090502162513/http://hvg.hu/hvgfriss/2009.18/200918_omninvest__a_rejtozkodo_vakcinagyarto.aspx
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/omninvest-a-a-rejtozkodo-vakcinagyarto
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[] |
[
"Omninvest Kft.",
"Sumpter Pharmaceuticals"
] |
[] |
[
"offshore",
"egészségügy"
] |
[] |
|
8,954 |
Nyomozás indul több hazai cég privatizációja ügyében
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával indított büntetőeljárást a Bábolnai Élelmiszeripari Rt., a Mol, a Földhitel és Jelzálogbank, valamint a Lóversenyfogadást szervező Kft. privatizációjával kapcsolatban.
|
http://hirszerzo.hu/profit/106625_nyomozas_indul_tobb_hazai_ceg_privatizacioj
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-indul-tobb-hazai-ceg-privatizacioja-ugyeben
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Élelmiszeripari Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
8,955 |
Két újabb vesztegetéssel gyanúsítják Gál Györgyöt
|
A gyanú szerint Gál György gazdasági bizottsági elnökként az ügyben eddig szereplő 14 ingatlanon túl további két önkormányzati tulajdonú lakóház esetében kért és kapott vesztegetési pénzeket az ügyben szereplő vállalkozótól.
|
A gyanú szerint Gál György a gazdasági bizottsági SZDSZ-es elnökeként az ügyben eddig szereplő 14 ingatlanon túl további két önkormányzati tulajdonú lakóház esetében kért és kapott vesztegetési pénzeket az ügyben szereplő vállalkozótól, hogy a VII. kerületi önkormányzat a vállalkozó érdekkörébe tartozó cégnek értékesítse az ingatlanokat, áll a főügyészség közleményében.
Mint írták, az egyik ingatlan esetében 2003-ban 20 millió forintot, míg a másik ingatlannál 2004-ben 21 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a bizottsági elnök. Gál György panasszal élt a gyanúsítás ellen.
A főügyészség közlése szerint az ügyben így összesen már 16 önkormányzati ingatlan értékesítésével kapcsolatban történtek gyanúsítások.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán folytatta Gál György gyanúsítottkénti kihallgatását a különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben.
A gyanú szerint a gazdasági bizottság elnöke összesen 346 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért. Az ügyben szereplő gyanúsítottak - köztük Hunvald György (MSZP) polgármester - a nyomozás eddigi adatai szerint az önkormányzatnak összesen mintegy 970 millió forint kárt okoztak és további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/04/29/ket_ujabb_vesztegetessel_gyanusitjak_gal_gyorgyot/
|
https://web.archive.org/web/20090501084342/https://index.hu/belfold/budapest/2009/04/29/ket_ujabb_vesztegetessel_gyanusitjak_gal_gyorgyot/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ujabb-vesztegetessel-gyanusitjak-gal-gyorgyot
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[
"Gál György"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"vesztegetés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,956 |
Arató Gergely másként emlékszik, mint Zuschlag
|
Arató Gergelyt, az oktatási minisztérium államtitkárát, Zuschlag János egykori irodai-szobatársát hallgatja meg ma tanúként a Zuschlag-perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.
|
Arató egyedül érkezett a bíróságra és ő lesz ma az egyetlen tanú dr. Fodor Endre bírói tanácsa előtt. A vezető politikusként, államtitkárként, és országgyűlési képviselőként is közszereplőnek minősülő tanú – általános újságírói meglepetésre – a bírótól azt kérte, hogy a tárgyalóteremben róla készült fotókat, videó felvételeket személyiségi jogai miatt ezúttal ne használhassa fel a média. Egyúttal az adatai zártan kezelését is kérte.
Arató Gergely (MSZP) az elnöke volt néhány évig az 1990-es évek második felében alakult Fiatal Városért Egyesületnek. Erről az egyesületről Zuschlag korábban azt mondta, hogy ezt is csupán a finanszírozás miatt hozták létre és tényleges tevékenységet egyáltalán nem végeztek. Amit egyébként az eddig kihallgatott tanuk – állítólagos egyesületi tagok – is megerősítettek már a bíróságon.
|
https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/arato-gergely-maskent-emlekszik-mint-zuschlag-229611
|
https://web.archive.org/web/20200929104000/https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/arato-gergely-maskent-emlekszik-mint-zuschlag-229611/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arato-gergely-maskent-emlekszik-mint-zuschlag
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[
"Arató Gergely"
] |
[
"Fiatal Városért Egyesület",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,957 |
Zuschlag szobatársa semmit sem látott?
|
Arató Gergely szocialista politikus állítása szerint nem tudott arról, hogy Zuschlag Jánossal közös képviselői irodájukban számlákat hamisítottak.
|
Arató Gergely szocialista képviselőt, a Kulturális és Oktatási Minisztérium államtitkárát tanúként hallgatta meg csütörtökön a bíróság Kecskeméten, Zuschlag János és társai büntetőperében. Aratót elsősorban az általa alapított Fiatal Városért Egyesület működéséről faggatta a bíróság. Az egyesület jogutódja, a Holnap Városért Egyesület ugyanis szerepel a vádiratban, mint pályázati támogatások lehívására szakosodott, érdemben nem működő szervezet.
Baráti kör
Az államtitkár elmondta 1997-től 1999-ig volt a Fiatal Városért Egyesület elnöke, a szervezetet elsősorban fiataloknak szervezett programok és rendezvények lebonyolítására alapították, amelynek célja volt e mellett a baloldali értékrend bemutatása is. Hangsúlyozta: az egyesület nem végzett jelentős pályázati tevékenységet, az alapítás körülményeire nem emlékszik pontosan, mert az egyesület gerincét lényegében egy baráti kör alkotta, amelynek tagjai volt többek között Marsovszky Balázs - a per VI. rendű vádlottja - és testvére, valamint Krausz Csaba - a per V. rendű vádlottja.
A bíró azon kijelentésére, miszerint meglepné-e, ha azt mondaná, hogy az alakuló közgyűlés az ön lakásában volt, Arató azt válaszolta, ez lehetséges, mert náluk is rendszeresen összejött ez a baráti kör.
A bíró ezt követően megmutatta Aratónak az egyesület alapítási okiratait, a cégbírósági bejegyzési kérelmet, a közgyűlési jelenléti ívet, valamint elnöki lemondó nyilaktozatát. Arató azt válaszolta, az iratokon szereplő aláírások tőle származnak. Emlékei szerint mind a tizenkét ember, aki szerepel a jelenléti íven, ott volt az alakuló ülésen.
Arra a tényre, miszerint a tizenkét személy közül - a vádlottakon kívül - a meghallgatott tanúk azt mondták, nem írták alá a jelenléti ívet és sohasem jártak Arató Gergely lakásában, az államtitkár a bírónak nem tudott magyarázatot adni.
Arató arra sem emlékezett, hogy az egyesület pályázatait ki készítette, és ki könyvelt a szervezetnél, annyi viszont eszébe jutott, hogy a pályázati elszámolások rendben voltak. Kiderült: Zuschlag János is tagja volt kezdetektől az egyesületnek, de Arató elmondása szerint nem volt kiemelkedően aktív a többiekhez képest. Elnöki lemondásával kapcsolatban azt mondta, egyéb elfoglaltságai miatt nem jutott már ideje az egyesület dolgaival foglalkozni.
A nagy tervek köre
Az egyesületi munka mellett Arató 2002-ig az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) is elnökségi tagja, valamint elnöke volt. Elmondta a mozgalomban finanszírozási és gazdasági kérdésekkel nem foglakozott, csak az éves beszámolók alkalmával szembesült ilyen jellegű adatokkal. Kiejelentette: a napi gazdálkodásért Zuschlag János volt a felelős.
Bírói kérdésre elmondta: Zuschlag nem közölte vele, hogy gazdálkodási nehézségei lennének a mozgalomnak, és elmondása szerint arról sem tudott, hogy különböző ifjúsági civil szervezetek pályázatain keresztül is támogatják az ISZM működését.
Vallomásából kiderült, az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának tagjaként 2002 és 2004 között rendszeres egyeztetések zajlottak hétfő délutánonként a munkacsoport tagjai, valamint a szaktárca államtitkárai között. Ezeken az egyeztetéseken többek között részt vett Zuschlag János és Újhelyi István is. Hangsúlyozta: a megbeszéléseken konkrét pályázatokról sohasem esett szó, csak távlati tervekről és a tárca elképzeléseiről. Hozzátette: voltak szűkebb körű megbeszélések is Gyurcsány Ferenc sportminisztersége idején, amelyek a minisztérium tárgyalójában zajlottak.
Ezeken a megbeszéléseken Gyurcsányon kívül már csak ő, Zuschlag, Újhelyi István, valamint Bakonyi Tibor, az ifjúsági és sportbizottság elnöke vett részt. Bírói kérdésre elmondta: ezeken a találkozókon sem esett soha konkrét pályázatokról és támogatásokról szó, mert itt csak a nagy tervek megbeszélései zajlottak, példaként említette, hogy együtt vitatták meg a készülő sporttörvény főbb részleteit.
Arató cáfolta Lados István - Zuschlag személyi titkára a per másodrendű vádlottja - azon kijelentéseit, miszerint a két képviselő által közösen használt 116-os számú irodában zajlott a fiktív pályázatok és számlák készítése, amiről neki tudomás volt. Arató hangsúlyozta: nagyon ritkán járt be a 116-os irodába, csak az újságokból értesült arról, hogy ott mi zajlott valójában.
Lados István ennek ellenére fenntartotta kijelentéseit. A per jövő héten további tanúk meghallgatásával folytatódik.
Zuschlag János és tizenöt társának büntetőpere 2008 októberében kezdődött. A volt szocialista honatyát és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc fő csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. A kárérték - amelynek nagy részét a vádlottak megtérítették - mintegy hetvenötmillió forint. A vádlottak közül az első rendű vádlott Zuschlag, valamint a harmad rendű Katus Ferenc múlt év szeptembere óta előzetes letartóztatásban van.
|
http://nol.hu/belfold/zuschlag_szobatarsa_semmit_sem_latott_-331048
|
https://web.archive.org/web/20090503231336/http://nol.hu/belfold/zuschlag_szobatarsa_semmit_sem_latott_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-szobatarsa-semmit-sem-latott
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[
"Arató Gergely"
] |
[
"Holnap Városért Egyesület"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,958 |
Jutalom jár az informátornak
|
Tekintélyes jutalom – a kartellező cégekre kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint – járhat annak a személynek, aki célra vezető, bizonyító erejű írásos információkat nyújt a versenyhatóságnak a jogsértésről.
|
Mivel a készülő magyar szabályozásban ugyancsak magas lehet a jutalom összege, így valóban ösztönözheti ismeretei átadására azt, aki tud a kartellezésről. Ám a szakértők rámutatnak arra is: éppen a jutalom mértéke tisztességtelen késztetéseket is keletkeztethet, visszaélésekre adhat okot. A leendő rendelkezések igyekeznek minimálisra szorítani ennek a lehetőségét. A versenyjogi szakemberek többek között hangsúlyozzák, a díjazás feltételes, nem egyéb ígérvénynél.
Elnyerése érdekében megkövetelhető az informátortól, hogy a jogsértés megállapítását megalapozó, nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltasson. Fontos szempont az is, hogy a hivatal nem fizet előre. Az esetleges nagy összegű elismerés csak akkor üti az érintett markát, ha a versenyfelügyeleti eljárásban megállapítják a jogsértést és megbírságolják a cégeket. De elegendő lesz a vállalkozásokat elmarasztaló versenyhatósági határozat is, nem szükséges jogerős bírósági ítélet, így nem kell éveket várni a díjra. A szakemberek álláspontja: az informátor már azzal is hasznosnak bizonyul, hogy segítséget nyújt a felderítéshez és a megalapozott versenyhatósági döntés meghozatalához.
A leendő szabályozás kizárja, hogy a kartellt feltárók e díjazható magatartásukért többszörös jutalomban részesüljenek. A tervek szerint tehát, amennyiben a kartellező vállalkozás engedékenységet kér, akkor annak vezetői – akik a versenyhivatalhoz fordulnak, nyilatkoznak, felajánlják együttműködésüket, illetve tevékenyen hozzájárulnak a jogellenes összejátszás felgöngyölítéséhez – nem kaphatnak jutalmat. Az új szabályokat a versenytörvénybe építenék be.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/04/jutalom-jar-az-informatornak
|
https://web.archive.org/web/20240215123206/https://www.vg.hu/kozelet/2009/04/jutalom-jar-az-informatornak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jutalom-jar-az-informatornak
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
8,959 |
A Centrum 22 százalékot adott a kerületeknek
|
Az elmúlt három évben összesen 19,3 milliárd forint parkolási bevétele volt a három budapesti parkolási társaságnak, amiből 8,9 milliárdot kaptak az önkormányzatok, derült ki az Index birtokába jutott, a Parking Kft. által készített összesítésből.
|
Az elmúlt három évben összesen 19,3 milliárd forint parkolási bevétele volt a három budapesti parkolási társaságnak, amiből 8,9 milliárdot kaptak az önkormányzatok, derült ki az Index birtokába jutott, a Parking Kft. által készített összesítésből.
A legjobb eredményt minden évben a Centrum Kft. tudta felmutatni, annak ellenére, hogy a társaság minden egyes parkolóhelyére 1,5 darab ingyenes parkolási engedély jut.
Ide kattintva megtekintheti a részletes parkolási díjbevételeket.
A fővárosban három parkolási társaság működik: a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulás (BÖPT, a fővárosi, a IX. kerületi és a XIII. kerületi önkormányzatból áll), a Fővárosi Önkormányzati Parkolási Társulás (FÖPT, az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerületi önkormányzatból áll, üzemeltető a Centrum Kft.), és a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT, a fővárosi és az V. kerületi önkormányzat társulása).
A három üzemeltető társaságból a Centrum rendelkezik a legtöbb parkolóhellyel, összesen 34 469-cel, a BÖP Kft.-nek 13 400, az FKPT-nek 5600 férőhelye van. A kiadott ingyenes lakossági engedélyek egyedül a BÖP-nél nem haladják meg a férőhelyek számát (13400 helyre 13019 ingyenes engedély jut), az FKPT-ben 1,3 darab ingyenes engedély jut egy férőhelyre, a Centrum esetében pedig 1,5 darab, és akkor nem számoltuk még a több ezer intézményi ingyenes engedélyt.
2008-ban a Centrum Kft. kasszírozott a legtöbbet, a teljes bevételük 3,269 milliárd forint volt (1,977 milliárd a díjból, 1,292 milliárd pedig a pótdíjból származott). A korábbi két évben is hasonló nagyságrendű eredményt könyvelhetett el a Centrum, azzal az érdekességgel, hogy 2007-ben a pótdíjbevétel 150 millió forinttal meghaladta a sima díjbevételt, ami mutatja a cég legendás behajtási hatékonyságát.
A Centrum bevételeinek 43-44 százaléka jutott el az érintett kerületi önkormányzatokhoz. Ez az arány csak akkor ilyen relatív magas, ha az önkormányzati bevételhez számítjuk a saját beruházások költségét, ami majd az önkormányzatokhoz kerül, valamint a kerületek helyett elvégzett munkák (jelfestés, felújítás) költségét. Ezeket nem számítva az önkormányzatokat a bevételnek mindössze 22 százaléka illette meg, azaz ennyi pénzt láttak a bevételből például 2008-ban.
Belvárosi elhelyezkedésének köszönhetően az FKPT működhet a leghatékonyabban: az 5600 férőhelyen 25 parkolóőr 1,6 milliárd forintot segített beszedni tavaly. Itt a legmagasabb az átlagos parkolási díj is: 270 forint óránként. (Összehasonlításképpen: a Centrumnál 171 parkolóőr dolgozott, az átlagos díj pedig 140 forint volt óránként 2008-ban.)
Az FKPT tavaly 1,6 milliárd forint bevételt ért el, ebből egymilliárdon osztozott a két tagönkormányzat, a fővárosi és az V. kerületi, 600 millió maradt az üzemeltetőnek. Csakhogy a FÖPT-vel szemben itt az üzemeltető cég is önkormányzati tulajdonban van, nem úgy mint a Centrum Kft.
A IX. és XIII. kerületben működő BÖP Kft. is önkormányzati tulajdonú, ez a cég tavaly 1,4 milliárd forintos bevételhez jutott. A BÖP Kft. 2006-ban és 2007-ben a bevétel 52-57 százalékát adta vissza az önkormányzatoknak, 2008-ban az arány viszont leesett 30 százalékra.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/04/30/a_centrum_tavaly_22_-ot_adott_a_keruleteknek/
|
https://web.archive.org/web/20230603215654/https://index.hu/belfold/budapest/2009/04/30/a_centrum_tavaly_22_-ot_adott_a_keruleteknek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-centrum-22-szazalekot-adott-a-keruleteknek
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társasága"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
8,960 |
Minden 10 forintból 9 illegális úton kerül a pártokhoz
|
Társadalmi nyomásra van szükség a szigorúbb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb párt- és kampányfinanszírozási szabályok bevezetéséhez – fogalmazott Molnár Bálint, a Freedom House Europe igazgatóhelyettese egy mai műhelykonferencián.
|
Társadalmi nyomásra van szükség a szigorúbb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb párt- és kampányfinanszírozási szabályok bevezetéséhez – fogalmazott Molnár Bálint, a Freedom House Europe igazgatóhelyettese egy műhelykonferencián.
A civil szervezetek főbb javaslataikként a rövidebb, korlátozott kampányidőszakot, a kampányszámla bevezetését, a kormány- és önkormányzatok nélküli korteshadjáratokat, átlátható médiakampányokat, a pártok valós ellenőrzését, illetve az átlátható pártalapítványokat nevezte meg.
Hack Péter, az ELTE oktatója, a Transparency International tanácsadó testületének tagja komoly hibának nevezte, hogy tíz éve titkos tárgyalások folynak a kérdésről a pártok között. Továbbá a Gyurcsány-kormány által 2007 novemberében az Országgyűlésnek beterjesztett törvénymódosítás azóta is napirenden van, és csak a határozathozatalra vár.
Hack mellett Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is egyetértett abban, hogy a szabályozási elképzelés elfogadása politikai akarat kérdése, s a jelenlegi helyzethez képest sok mindenben előrelépést jelentene. Kovács azonban óvatosságra intett, mondván, hogy a szigorúbb ellenőrzés több százmilliós plusztételt jelentene a költségvetésnek.
Mint Molnár Bálint elmondta, becslések szerint minden tíz forintból 9 átláthatatlanul, illegális úton kerül a pártokhoz. Másrészt a lakosság 16 százaléka hiszi, hogy a pártok betartják a vonatkozó szabályokat.
A Freedom House Europe, a Transparency International és a Nézőpont Intézet több más civil szervezettel együttműködve másfél éve dolgozik a párt- és kampányfinanszírozás hatékonyabb átalakításán.
Főbb javaslataik:
Rövidebb, korlátozott kampányidőszakot:
1. Magyarországon is szükséges a kampányidőszak pontos időkeretének meghatározása, s ezen belül a rövidebb kampány irányába ható szabályozás bevezetése
2. Hazánkban 15‐30 napos kampányidőszak bevezetése szükséges
3. A hivatalos kampányidőszakon kívül minden, pártokhoz kapcsolódó hirdetést egyöntetűen tiltani kell
4. A rövidebb időkeret bevezetésével együtt, a kampányoló szervezetek számára a médiafelületekhez és –platformokhoz való hozzáférésben is meg kell teremteni az esélyegyenlőséget
Kampányszámlát minden választásra:
1. A választási kampányokban elkölthető összeg felső határát a jelenlegi tízszeresére kell emelni
3. Az egyes tételek azonosítókat kapnak, a kifizetéseket egy kijelölt személy engedélyezheti, a pártokat pedig kötelezni kell hirdetési és eseménynapló vezetésére is
4. A számlaadatokat az ÁSZ honlapján is közzé kell tenni
5. Az elszámoltatási rendszernek ki kell terjednie a pártok kampányait segítő egyesületekre, alapítványokra, sőt magánszemélyekre és cégekre is
6. Csak olyanok tehetnek közzé politikai hirdetést a kampányidőszakban, akik előzetesen regisztráltatják magukat az Országos Választási Bizottságnál. Kiadásaikat pedig csak az ÁSZ által ellenőrzött kampányszámláról tehetik meg
7. Szigorú és átfogó szankciórendszert kell bevezetni a számlaszabályok megsértésének esetére
Kormány- és önkormányzat nélküli korteshadjáratot:
1. Az állami, kormányzati és önkormányzati kommunikációt a kampányidőszakban általános, tiltó szabályozás alá kell helyezni
2. A korlátozás az országgyűlési és helyhatósági választásokat, valamint a népszavazásokat egyaránt érintse
3. Az állami és önkormányzati szervek választási hadjárat időtartama alatti költéseinek ellenőrzését fokozni kell
4. A közintézmények tárgyidőszakban tett költéseit az Állami Számvevőszéknek kell fokozottan ellenőriznie – különös tekintettel a kiadások törvényességére
5. Az ÁSZ hatáskörét bővíteni kell, hogy kontroll‐funkcióját ne csak visszamenőlegesen, hanem a választási időszak során folyamatosan gyakorolni tudja
Átlátható kampányt a médiában:
1. Az új kampányfinanszírozási rendszerben a médiumok által a politikai szereplőknek adható kedvezmények egységes szabályozására, vagy a kedvezmények teljes tiltására van szükség
2. A kampányidőszakban politikai hirdetésnek helyt médiumoknak a választás napját követő 30 napon belül nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen forrásból származó bevételeiket
Valós ellenőrzést a pártok felett:
1. Létszámában és felkészültségében is szükséges az ÁSZ intézményének megerősítése
3. A pártok egy hónappal a vizsgálat előtti értesítésének gyakorlatát be kell szüntetni
4. Az ÁSZ vizsgálatait ki kell terjeszteni a pártok üzleti vállalkozásaira, alapítványaira és ifjúsági szervezeteire
5. Az ÁSZ számára új, a jelenlegi hatáskörében még nem szereplő nyomozati jogköröket szükséges biztosítani
6. Az ÁSZ a jövőben közvetlenül a bírósághoz fordulhasson a pártok gazdálkodási törvénysértéseinek esetén
Átlátható pártalapítványokat:
1. A pártalapítványokat gazdasági és számviteli szempontból a pártokkal azonos módon kell ellenőrizni
2. A politikai alapítványok valóban csak oktatási, ismeretterjesztő, tudományos, kutatási munkát végezzenek
3. A pártalapítványok évente részletesen tegyék közzé támogatóik nevét, s azt, hogy a befolyó összegekből milyen célokra költöttek
4. A pártalapítványok politikai célokat szolgáló cégeket ne hozhassanak létre
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/04/minden-10-forintbol-9-illegalis-uton-kerul-a-partokhoz
|
https://web.archive.org/web/20240126181014/https://www.vg.hu/kozelet/2009/04/minden-10-forintbol-9-illegalis-uton-kerul-a-partokhoz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-10-forintbol-9-illegalis-uton-kerul-a-partokhoz
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
8,961 |
Ingatlanbotrányok a Józsefvárosban: Hunvald nyomdokain
|
Két szerv, két ügyben is nyomoz józsefvárosi önkormányzati ingatlanok hasznosítása kapcsán - tudta meg az inforadio.hu. A BRFK egy Hock János utcai, vélhetően áron alul eladott önkormányzati ingatlan értékesítését vizsgálja, míg az ügyészség egy Rákóczi úti ingatlan hasznosítása kapcsán kért adatokat a kerületi jegyzőtől.
|
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomoz 2008 júniusa óta a budapesti, VIII. kerületi Hock János utca 16. szám alatti, korábban önkormányzati tulajdonban lévő udvari épület eladása kapcsán - erősítette meg az inforadio.hu-nak a nyomozás tényét a kerület jegyzője.
A Magyar Hírlap beszámolója szerint az 530 négyzetméteres ingatlan értékesítéséről 2006. június 29-én tárgyalt volna a képviselő-testület, ám végül a kérdés nem került napirendre. A Mitus Zsuzsanna alpolgármester (MSZP) előterjesztésében szereplő értékbecslésben még bruttó 74 millió forint volt az ingatlan értéke. Az augusztus 10-én sürgősséggel elfogadott előterjesztésben viszont a józsefvárosi képviselő-testület már az új, bruttó 24 millió forintos becslés alapján döntött az eladásról.
A lap információi szerint az új értékbecslés mindössze egy nap alatt készült el, megrendelője pedig az ingatlanra pályázó Korona 97. Kft. ügyvezetője volt. Augusztus 9-én a hivatal, megváltoztatva álláspontját, zártkörű pályáztatást javasolt, másnapi döntésében a képviselő-testület ezt elfogadta, és kikötötte, hogy a Korona 97. Kft.-t hívják meg, több ajánlattevőt nem jelöltek meg. A kerületi kapitányság bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást.
Csécsei Béla nem tud semmit
Az inforadio.hu a kerület jegyzőjétől, Xantus Judittól megtudta: nem ez az egyetlen ingatlanügy, amelynek kapcsán adatokat kértek a kerülettől. A Rákóczi út 17. szám alatti ingatlan kapcsán a nyomozó ügyészség két hete kereste meg őt, hogy információt kérjen. Ez utóbbit nem el-, hanem bérbe adta az önkormányzat.
Az inforadio.hu az ügy kapcsán megkereste a kerület polgármesterét, Csécsei Bélát is, aki azt mondta: az ügyekről semmit nem tud, mivel október eleje óta táppénzen van (korábban az önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy hivatalosan február óta van betegállományban a polgármester, akit azóta az egyik alpolgármester, Takács Gábor helyettesít).
A polgármester, aki a lábát fájlalja, arra sem tudott válaszolni, mikor tér vissza hivatalába, mert mint mondta, vár még rá egy műtét, amelynek még az időpontját sem jelölték ki az orvosai.
Nem ő az egyetlen polgármester, aki hónapok óta nem vesz részt saját kerületének irányításában. A VII. kerületi, szocialista Hunvald György február közepe óta van előzetes letartóztatásban, kerületi ingatlanértékesítéssel való visszaélés gyanúja miatt.
Erzsébetváros és Józsefváros ügyei között sok hasonlóság van, de olyan embereket - ingatlanszakértőket, tanácsadókat - is találunk, akiknek a neve mindkét ügy kapcsán felmerült. Ilyen például Patzinger Ferenc, aki a Magyar Hírlap információi szerint nemcsak a Józsefvárosban vett részt már beárazott önkormányzati ingatlanok leértékelésében, hanem az Erzsébetvárosban is ő készített egy ingatlanszakértői jelentést, amelyben jogszerűnek nevezte azokat az eladásokat, amelyek miatt az ottani polgármestert előzetes letartóztatásba helyezték.
Kezdőlap Belföld Ingatlanbotrányok a Józsefvárosban: Hunvald nyomdokain
|
https://infostart.hu/belfold/2009/04/30/ingatlanbotranyok-a-jozsefvarosban-hunvald-nyomdokain-274389
|
https://web.archive.org/web/20090503071813/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-274389
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlanbotranyok-a-jozsefvarosban-hunvald-nyomdokain
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[
"Patzinger Ferenc"
] |
[
"Korona 97 Kft."
] |
[
"Bp. VIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,962 |
László Csaba: Ha Sas József tényleg adót csalt, ne ússza meg!
|
A Bajnai-csomag intézkedéseinek többségével egyetértek, ami nekem hiányzik belőle, azok a bürokrácia és a korrupció elleni hatékony lépések, továbbá az önkormányzatok kérdése – mondta László Csaba, egykori pénzügyminiszer a Figyelőben.
|
A KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója a lapnak kifejtette: régi támogatója az ingatlanadónak, ám a számtalan megválaszolatlan nyitott kérdés és a várható politikai ellenállás miatt nem hiszi, hogy 2010-től sikerül bevezetni.
Szerinte a nyilvánvaló kiskapuk bezárásával meg lehet drágítani az adóelkerülést, de az igazán nagy halak némi többletköltség árán továbbra is el tudnak tűnni a hatóságok elől. László Csaba a lapnak az adócsalással vádolt Sas József perével kapcsolatban feltett kérdésére elmondta: egyetlen nagy nevet sem szeretne elmeszelve látni, ha az illető ártatlan, de ne is ússza meg senki az adócsalást csak azért mert közismert személy.
"A mai ellenőrzési lehetőségek, igazságszolgáltatási, alkotmánybírósági gyakorlat mellet még az átlagemberek is gyakran megússzák az adócsalást, miért az ismertek lennének kivételek" - tette hozzá.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/04/laszlo-csaba-ha-sas-jozsef-tenyleg-adot-csalt-ne-ussza-meg
|
https://web.archive.org/web/20100815065555/http://vg.hu/kozelet/vg_online/kozelet_-_belfold/090430_laszlo_271260
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/laszlo-csaba-ha-sas-jozsef-tenyleg-adot-csalt-ne-ussza-meg
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
8,963 |
Kartellgyanús kertészek
|
Négy kertészeti vállalkozásnál tartott helyszíni szemlét előzetes értesítés nélkül a GVH, mert azt gyanítja, hogy azok 2004-től felosztották egymás között a fővárosi parkrendezési piacot.
|
Előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a Főkert Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Kft., a Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft., a Lián Kertészeti Kft. és a Pannon Park Forrest Parkfenntartó és Parképítő Kft. székhelyein a GVH 2009. március 31-én.
Előzetes megállapodás
A versenyhatóság rendelkezésére álló információk alapján feltehető, hogy a négy vállalkozás 2004. évtől a főváros kerületi önkormányzatai és /vagy azok saját tulajdonú vállalkozásai által, parkrendezésre kiírt közbeszerzési eljárásai során előzetesen megállapodtak a fő – és alvállalkozói pozíciók elosztásáról, valamint a várható nyertesek személyéről. (A parkrendezés magában foglalja a park- és játszótérépítést, rendezést, továbbá a fasorok telepítését, gondozását de nem foglalja magában a játszószer beszerzést és helyszíni telepítését.)
A feltételezett megállapodások kiterjedtek arra is, hogy a miután a cégek egymás között lejátszották, ki nyerjen, a többiek direkt nála magasabb árakat adtak be a tendereken.
Rajtaütés
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/30/kartellezo_kerteszek/
|
https://web.archive.org/web/20210927205110/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/30/kartellezo_kerteszek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanus-kerteszek
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"Főkert Parkfenntartó Kft.",
"Garden Kertészeti Kft.",
"Lián Kertészeti Kft.",
"Pannon Park Forrest Kft."
] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
8,964 |
A kertészek is kartelleznek? - A Főkertnél razziázott a GVH
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott négy kertészeti vállalkozásnál, mert azt gyanítja, hogy azok 2004-től felosztották egymás között a fővárosi parkrendezési piacot.
|
A 2009. március 31-én előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a Főkert Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Kft., a Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft., a Lián Kertészeti Kft. és a Pannon Park Forrest Parkfenntartó és Parképítő Kft. székhelyein.
A versenyhatóság rendelkezésére álló információk alapján feltehető, hogy a négy vállalkozás 2004. évtől a főváros kerületi önkormányzatai és /vagy azok saját tulajdonú vállalkozásai által, parkrendezés tárgyában (amely magában foglalja a park- és játszótérépítést, rendezést, továbbá a fasorok telepítését, gondozását de nem foglalja magába a játszószer beszerzést és helyszíni telepítését) kiírt közbeszerzési eljárásai kapcsán előzetesen megállapodtak a fő – és alvállalkozói pozíciók elosztásáról, valamint a várható nyertesek személyéről.
A feltételezett megállapodások kiterjedtek arra is, hogy a megállapodással érintett nyertes vállalási árához a megállapodásban résztvevő vállalkozások azt meghaladó ajánlati árakat adtak.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2009/04/a-kerteszek-is-kartelleznek-a-fokertnel-razziazott-a-gvh
|
https://web.archive.org/web/20121125002546/http://vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/090430_kertesz_271259
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kerteszek-is-kartelleznek-a-fokertnel-razziazott-a-gvh
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"Főkert Parkfenntartó Kft.",
"Garden Kertészeti Kft.",
"Lián Kertészeti Kft.",
"Pannon Park Forrest Kft."
] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
8,965 |
Törvénytelenül "segélyezik" az önkormányzatok a pártokat
|
Törvénytelenül adnak bérbe önkormányzatok piaci ár alatt ingatlanokat pártok számára - állítja az Állami Számvevőszék. A legtöbb budapesti kerületben és megyeszékhelyen bevett gyakorlat, hogy a pártok helyi szervezetei akár 100 Ft/négyzetméteres áron bérelnek irodát, pedig egy alkotmánybírósági határozat ezt tiltja.
|
Évente milliókat spórolnak a pártok azon, hogy egyes önkormányzatok jóval a piaci ár alatt adnak nekik bérbe ingatlanokat, hogy ott helyi irodákat működtessenek. A pártok gazdálkodását vizsgáló állami számvevőszéki jelentésekből kitűnik, a legtöbb budapesti kerület és megyeszékhely több százezres, illetve többmilliós adományokat ad a pártoknak.
Mint kiderült, a helyhatóságok nem fizetnek közvetlenül pénzt, az ingatlanok bérbeadásakor viszont óriási, gyakran 90-100 százalékos kedvezményeket adnak a helyi pártszervezeteknek. Miskolcon például 2004-ben mindössze havi nettó 34 ezer forint folyt be a pártok bérleti díjából, piaci áron viszont közel 600 ezer forintra tehetett volna szert az önkormányzat. Ez alapján a borsodi megyeszékhely egy év alatt 6,5 millió forint pluszveszteséget könyvelt el.
De ugyanígy Eger városa, amely csak az MSZP-nek több mint hétmillió forintot spórolt meg 2006-ban, az MDF-nek pedig félmilliót. A X. kerület 2005-ben és 2006-ban 3-3 millió forinttól esett el az SZDSZ-nek bérbe adott kedvezményes ingatlanok miatt, Kispest pedig közel négymilliós kedvezményt ad évente az MSZP-nek, több mint 3 milliót az SZDSZ-nek, és több mint 700 ezret a Fidesznek.
Gajda Péter polgármestertől megkérdezte az InfoRádió, hogy miért adják bérbe az ingatlanokat piaci ár alatt a pártoknak, mikor az önkormányzatok rendre hangoztatják, hogy nincs pénzük. "Abban önnek igaza van, hogy minden pénz számít, de az is igaz, hogy a pártok a piaci bérleti díjat nem tudnák kigazdálkodni" - válaszolta.
A tilalom ellenére bevett gyakorlat
A felvetésre, hogy a pártok évente több százmilliós állami támogatást kapnak, azt felelte: ez országos szinten elképzelhető, de ebből a pénzből az országos pártirodákat kell fenntartani, helyi szinten viszont így akarják segíteni a pártszervezeteket abban, hogy egyáltalán működni tudjanak.
Az Állami Számvevőszéktől megtudtuk: egy 2002-es alkotmánybírósági határozat megtiltotta, hogy az önkormányzatok kedvezményesen vagy ingyenesen adjanak bérbe ingatlant pártoknak. A testület kötelezte is a helyhatóságokat, hogy semmisítsék meg az ezt lehetővé tevő rendeleteket. Ehhez képest azonban több önkormányzatnál még mindig bevett gyakorlat a piaci ár alatti bérbeadás.
Az InfoRádió által megkérdezett önkormányzatok nagy részének ráadásul fogalma sem volt arról, hogy miért szerepelnek a pártok pénzügyi beszámolóiban helyhatósági adományok.
Kezdőlap Belföld Törvénytelenül "segélyezik" az önkormányzatok a pártokat
|
https://infostart.hu/belfold/2009/04/30/torvenytelenul-segelyezik-az-onkormanyzatok-a-partokat-274640
|
https://web.archive.org/web/20090603013257/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-274640
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenytelenul-segelyezik-az-onkormanyzatok-a-partokat
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"ingatlan",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
8,966 |
Nyomoznak a Bábolna és a Mol privatizációja után
|
Büntetőeljárást indított a rendőrség több nagy állami cég privatizációjával kapcsolatban ismeretlen tettes ellen. A nyomozás számvevőszéki jelentések alapján indult, amelyek szerint a cégek - például a Bábolna Rt. és a Mol - értékesítésekor legkevesebb 15 milliárd forint kár érte az államot.
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Bábolnai Élelmiszeripari Rt., a MOL Rt., a Földhitel és Jelzálogbank, valamint a Lóversenyfogadást szervező Kft. privatizációjával kapcsolatban - közölte a Magyar Televízió híradója szerda este. A nyomozás az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítási alapján indult, ezek szerint 2004 és 2007 között legkevesebb 15 milliárd forint kárt okoztak az államnak a cégek privatizálásakor.
A híradó riportjában megszólaló Podonyi László, az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese szerint Bábolnán a tulajdonos utólag tudomásul vett olyan intézkedéseket, amit ha nem engedélyez korábban, akkor nem lett volna több tízmilliárd forintos kár a cégnél.
Az ÁSZ jelentése szerint az ÁPV Rt. 2007-ben úgy adta el a Földhitel és Jelzálog Bank részvénycsomagját, hogy az államnak végleg le kellett mondania a tulajdonosi jogairól, és ma nem állapítható meg a pénzintézet valódi tulajdonosi köre.
A számvevőszék elfogadhatatlannak tartja a MOL Rt. eladásakor felmerült csaknem 400 millió forintos közreműködői díjat is. A jelentés szerint ezért a pénzért több cég is részben ugyanazt a munkát végezte el. Kifogásolják a Lóversenyfogadást Szervező kft. privatizációját is, mert indokolatlannak tartják az eladás előtti 900 millió forintos tőkeemelést.
Bartha László, az NNI szóvivője a híradónak elmondta: az ügyben hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/04/nyomoznak-a-babolna-es-a-mol-privatizacioja-utan
|
https://web.archive.org/web/20100122133923/https://www.origo.hu/itthon/20090429-nyomoznak-a-babolna-es-a-mol-privatizacioja-utan.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoznak-a-babolna-es-a-mol-privatizacioja-utan
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Élelmiszeripari Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,967 |
Ciprusfélék
|
Soha ennyi adóoptimalizátor nem ült még állami csúcspozícióban, mint a most kezdődő Bajnai-érában. A Heti Válasz megtudta: az Oszkó Péter pénzügyminisztert "kibocsátó" Deloitte-csoport ciprusi hálózatát használta adóoptimalizálásra az új kormányfőn és Kóka János családján kívül megannyi olyan vállalkozás, amely állami megrendelések kedvezményezettje.
|
Ciprusfélék
Offshore: ismerős nevek Oszkó Péter cégének ügyféllistáján
Bódis András, [email protected]
9. évfolyam 17. szám, 2009.04.23
Soha ennyi adóoptimalizátor nem ült még állami csúcspozícióban, mint a most
kezdődő Bajnai-érában. A Heti Válasz megtudta: az Oszkó Péter
pénzügyminisztert "kibocsátó" Deloitte-csoport ciprusi hálózatát használta
adóoptimalizálásra az új kormányfőn és Kóka János családján kívül megannyi
olyan vállalkozás, amely állami megrendelések kedvezményezettje.
Többé-kevésbé magától értetődik, hogy van átjárás az üzletemberi-
csúcsmenedzseri világ és a közszféra között; a rendszerváltozás óta minden
kormány igazolt szakembert a piacról - ám a miniszterelnökök igyekeztek úgy
választani, hogy a "pénzes hátterű" kollégák se legyenek híján az
államigazgatási tapasztalatoknak. A főhivatali útvesztőkben járatlan
Gyurcsány Ferenc beemelése a Medgyessy-kabinetbe még szabályt erősítő
kivételnek tűnt, ám később bársonyszékhez jutott az ugyancsak rutintalan
Kóka János, Bajnai Gordon, legutóbb pedig Oszkó Péter (lásd listánkat).
Ennél különösebb, hogy miközben a világ vezető hatalmai hadat üzentek az
adóparadicsomoknak, a Gyurcsány-Bajnai-időszak alapembereinek többsége
éppen a paradicsomi adózók világából lépett elő.
A Deloitte segít
Lapunk kiderítette: az új miniszterelnök családja és az általa 2005-ig
vezérigazgatott Wallis Zrt., valamint a mostani kormánynak támaszt nyújtó
Kóka János SZDSZ-frakcióvezető rokoni-üzleti köre, továbbá az elmúlt
időszak udvari sztrádaépítőjeként jegyzett Strabag lobbistáihoz bekötött
cégek egyaránt a Deloitte-csoportot használták-használják
adóoptimalizálásra (a gyakorlatban a magyar adórendszer megkerülésére).
Mindez azért érdemel említést, mert Simor András jegybankelnök ugyanúgy a
Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatói posztját hagyta hátra, mint az
új pénzügyminiszter, Oszkó Péter - utóbbi ráadásul a nemzetközi adótervezés
első számú szakértője volt. (A Deloitte még Oszkó idejében fellépést
vállalt azon a május 7-i adótervezői konferencián, melynek egyik mottója,
hogy "az offshore cég nem végez illegális tevékenységet".)
A Deloitte leánycége, a ciprusi Meritservus Ltd. több bejegyzési helyet is
biztosított a fenti érdekközösségnek. Ezek közül leggyakrabban két
limasszoli címet vettek igénybe a kliensek (részben azért, hogy az állammal
üzleteljenek): a Chrysanthou Mylona utca 3. alatti épületét, valamint az
Eftapaton udvari Deloitte-irodáét. A céginformációs adatbázisokban közel
száz olyan, jelenleg is működő Wallis-alegységet találtunk, melynek e két
postacím valamelyikére jegyezték be az anyavállalatát (olyan neveken, mint
Fleminghouse, Vitonas, Marivaux, Dominato, Arsida, Virini vagy Nordking
Ltd.). A szintén a Wallisból indult milliárdos, Nagy György Erdért-
csoportja is a fenti ingatlanokban "optimalizál" (a Jezomme, az Ackroyd és
az Erdert Investments Ltd. képében), csakúgy, mint a Kóka János sógor-
mentoraként ismert Lepp Gyula, illetve a hozzá köthető cégek (Corbeil és
Del Rugercia Ltd.).
Gyanús Dataplex-ügy
Ezek után aligha csoda, hogy a pártfinanszírozás-gyanúba - valamint a bécsi
és a budapesti nyomozóhatóság látókörébe - keveredett Strabag-konszern
magyarországi érdekkijárója, Aczél Zoltán és rokonsága körül a mi-nap
szintén feltűnt egy Chrysanthou Mylona utcai "ciprusféle" (a Thyra mond
Ltd.).
A ciprusi gyökerű Wallis-Kóka-Lepp közösség az elmúlt években élénk
kapcsolatot ápol(t) a magyar állammal - jó néhány "nyomott" áras
ingatlanvásárlás és más ügyletek erejéig (ízelítőül lásd keretes
írásunkat). Ezek közül a Heti Válasz által 2007-ben feltárt Dataplex-
történetre immár a Nemzeti Nyomozó Iroda is rárepült - miként a Magyar
Nemzet megtudta, az eljárás hűtlen kezelés gyanújával folyik. Dióhéjban:
ciprusi offshore társaságok három hónap alatt hárommilliárd forintot
kerestek egy szerverszálló 2005-2006-os adásvételén (az értéknövekedés
részben abból származott, hogy a Kóka vezette gazdasági tárca felügyelete
alá tartozó állami mamutvállalatok kezdték igénybe venni az addig
kapacitásfelesleggel küzdő "Dataplex-hotel" szolgáltatásait). Lepp Gyula a
Hír tévében elismerte, hogy az egyik nyertes ciprusi cég az övé volt, de
Fleminghouse nevű limasszoli érdekeltségével a Bajnai Gordon vezette Wallis
is képviseltette magát a bizniszben.
Nincs információnk arról, hogy az MSZP balszárnyát képviselő Szanyi Tibor
ezen ügyletek miatt viseltetik-e ellenszenvvel az adóparadicsomok iránt, a
politikus azonban leszögezte: "Az offshore-dolgoknak vége, jönnek a
javaslatok, hogy ilyen cégek ne indulhassanak Magyarországon közbeszerzési
eljárásokon", hisz' a [legfejlettebb államokat tömörítő] G20 úgy letörölte
az offshore-okat, mint a szél." A "letörlés" kifejezés túlzás, ám tény,
hogy Nicolas Sarkozy francia elnök és Gordon Brown brit kormányfő
kiiktatandó árnyékzónaként emlegeti az adóparadicsomokat. Papp József, a
Corvinus Egyetem Vállalkozás-fejlesztési Intézetének docense pedig tavaly
arra figyelmeztetett lapunkban: bár az offshore társaságok eredetileg a
tőkejövedelem kivonását szolgálták, ma már "a bér- és jutalomkimentés
eszközei is". Például egy Cipruson bejegyzett - de tevékenységét nem a
szigetországban végző - cég igazgatósági tagja évi 20 ezer euróig
elvonásmentesen vehet fel tiszteletdíjat, s az e feletti összeg is csak 10
százalékkal adózik odaát.
Az adóparadicsom-ellenes világkampány közepette Simor András jegybankelnök
a közelmúltban védelmébe vette ciprusi vállalatát - mondván: az eleve nem
lehet offshore -, majd a múlt heti Magyar Narancsban Oszkó Péter
figyelmeztetett: "Sokan olyan országokat is offshore-nak neveznek, amelyek
valójában nem azok." E magyarázatok szépséghibája, hogy noha Ciprus az
Európai Unió tagállama, minden offshore-közvetítőiroda alacsony adózású
paradicsomként (low tax haven) ajánlja a szigetet a nagypénzűek szíves
figyelmébe. (Nem mellékesen: az új pénzügyminiszter maga is társtulajdonos
volt a Deloitte közép-európai cégében, amely Cipruson székel.)
Felettes ének
Ilyen előzmények után kérdéses, hogy az offshore-kiskapuk bezárása - amit
Bajnai Gordon múlt vasárnap harangozott be - vonatkozik-e majd a "nem
offshore" Ciprusra. Vagy éppenséggel az új kormány azt célozza meg, hogy
Magyarországon olyan adórendszert hozzon létre, amely vetekszik a
ciprusival, ezért szükségtelenné teszi a vállalkozói menekülést a
túlzottnak ítélt adóprés alól.
Ez utóbbi megoldás lenne kívánatos. Mi több, szükséges.
Egy biztos: az új miniszterelnöknek nem akárkikkel kell szembeszegülnie, ha
gyengíteni akarja a "limasszoli lobbi" erejét. Például a nagyüzemi
adóoptimalizálásról elhíresült Wallis Zrt. ex-tisztségviselőivel - tehát
elsősorban önmagával, illetve az állami Magyar Gazdaságfejlesztési Központ
vezérigazgatójával, Ormosy Gáborral és az MSZP-s "nagy öreg" Gál Zoltánnal,
akinek felesége az Augustian Holdings nevű ciprusi Wallis-cég kézbesítési
megbízottja. S rajtuk kívül a Deloitte-különítménnyel, valamint az újra a
kormány drukkerévé vált Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetőjének
"felettes énjével", Lepp Gyulával.
HOL SEGÍTETT A LIMASSZOLI DELOITTE-IRODA?
Dataplex-ügylet (2005-2006): A szerverhotelt működtető Dataplex Kft.
adásvételében közreműködő három ciprusi cég közül kettőt - Lepp Gyuláét és
a Wallisét - a Deloitte leányvállalataként működő Meritservus Ltd.
limasszoli irodájába (Chrysanthou Mylona u. 3.) jegyeztek be (Heti Válasz,
2007. február 22.).
A Szabadkikötő megvétele (2006): A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.
magánosításán győztes Erdért-konzorcium szintén a Chrysanthou Mylona u. 3.
alatti cégek magyarországi leányvállalataiból állt össze. Az egykori Wallis-
vezetőket maga mögött tudó Erdért versenytársa egy Wallis-érdekeltség,
valamint a Waberer's Holding volt - utóbbi társaság később belépett a
Szabadkikötő működtetői körébe.
Cardnet-akció (2006-): Az Állami Autópálya-kezelővel viszonteladói
szerződést kötő Cardnet Zrt. - Lepp Gyulához köthető - tulajdonosa, a Del
Rugercia Investments Ltd. ugyancsak a Deloitte-Meritservus által
biztosított székhelyet használja. A Cardnet az elektronikus autópálya-
matricák értékesítésében segíti a gazdasági tárca sztrádavállalatát (Heti
Válasz, 2007. április 5.).
Duna Passage-beruházás (2007-): A Wallis ingatlanfejlesztő cégének (Wing
Zrt.) legnagyobb fejlesztése lehet a Lágymányosi hídtól délre eső pesti
Duna Passage projekt, melyhez egy állami érdekeltségtől vettek - piaci ár
alatt - területeket. A Wing Zrt. tulajdonosa szintén egy Chrysanthou Mylona
utcai társaság, a Virini Holdings.
Az új MTV-székház felépítése (2007-): A Magyar Televízió új, Bojtár utcai
székházának építési, működtetési jogához pályázat nélkül jutott hozzá a
Wallis-csoport. A Millenniumi Média Kft. nevű projektcégben résztulajdonos
Arsida Investments Ltd.-t szintén a Deloitte fogadta be Cipruson.
A postapalota megszerzése (2008): Az állami tulajdonú Magyar Posta patinás,
Moszkva téri székházára szintén egy Wallis-csoporttag csapott le (egyedüli
pályázóként). A győztes WPR Primus Kft. ugyancsak a ciprusi Arsida
Investments tulajdonában van.
Menhely a Strabag-lobbistáknak (2009): A MSZP-SZDSZ sztrádaprogramjának fő
haszonélvezőjeként ismert Strabag magyarországi érdekkijárói - Aczél Zoltán
és Alexander Zach - 2005-ben tanácsadó céget alapítottak Z+A Consulting
Kft. néven. E társaság tulajdonjoga a Chrysanthou Mylona u. 3. alatti
Thyramond Investments Ltd.-re szállt, az ügyvezetés "terhe" pedig Aczél
egyik rokonára.
ÜZLETEMBEREK ÉS CSÚCSMENEDZSEREK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI KABINETEKBEN
Államigazgatási, állami cégvezetői tapasztalat nélkül
Antall-Boross-kormány: -
Horn-kormány: -
Orbán-kormány: -
Medgyessy-kormány:
- Gyurcsány Ferenc ifjúsági miniszter (2003-2004); 2002-ig az Altus
Befektetési Rt. tulajdonos-vezérigazgatója
Gyurcsány-Bajnai-kormányok:
- Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos (2006-2007)
önkormányzati, majd fejlesztési miniszter (2007-2009), miniszterelnök (2009-
); 2005-ig a Wallis Rt. vezérigazgatója
- Kóka János gazdasági miniszter (2004-2007); 2004-ig az Elender Rt.
tulajdonos-vezérigazgatója
- Oszkó Péter pénzügyminiszter (2009-); Miniszteri kinevezéséig a Deloitte
Magyarország elnök-vezérigazgatója
Államigazgatási, állami cégvezetői tapasztalattal
Antall-Boross-kormány:
- Kupa Mihály pénzügyminiszter (1990-1993); A rendszerváltozás előtt a
Pénzügyminisztérium adóreform-titkárságát vezeti, 1990-ben a Deloitte
Könyvvizsgáló Kft. jogelődjeként ismert DRT pénzügyi tanácsadó cég első
embere
Horn-kormány:
- Békesi László pénzügyminiszter (1994-1995); 1989-90-ben pénzügyminiszter,
később a Girozentrale Rt. tanácsadó testületének elnöke és a Várszegi Gábor
vezette Fotex igazgatósági tagja
- Bokros Lajos pénzügyminiszter (1995-1996); 1980-tól a Pénzügyminisztérium
háttérintézményében dolgozik, aztán az MNB ügyvezetője, tőzsdeelnök, majd a
Budapest Bank elnök-vezérigazgatója
- Dunai Imre ipari miniszter (1995-1996); 1990-ig kereskedelmi államtitkár,
majd az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese
- Fazakas Szabolcs ipari miniszter (1996-1998); 1989-90-ben a Kereskedelmi
Minisztérium nemzetközi titkárságán kormánymegbízott, majd az osztrák
állami ipar magyarországi vezérképviselője, 1995-96-ban az ipari tárca
közigazgatási államtitkára
- Medgyessy Péter pénzügyminiszter (1996-1998); A rendszerváltozás előtt
miniszterelnök-helyettes, majd a francia érdekeltségű Magyar Paribas Rt.,
1994-től a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója
Orbán-kormány:
- Boros Imre Phare-miniszter (1998-2002), megbízott agrárminiszter (2001);
1990-ig a Magyar Hitel Bank nemzetközi vezérigazgató-helyettese, később a
moszkvai East-West International Bank elnökhelyettese és a prágai
Interbanka elnöke, majd a Banque Indosuez Rt. vezérigazgatója
- Járai Zsigmond pénzügyminiszter (1998-2000); 1989-90-ben pénzügyminiszter-
helyettes, az Állami Bankfelügyelet vezetője, majd egy londoni
tőzsdeügynökség igazgatója, 1997-ig a Magyar Hitel Bank, később az ABN Amro
vezérigazgatója, tőzsdeelnök
Medgyessy-kormány:
- Csillag István gazdasági miniszter (2002-2004); 1986-ig a
Pénzügyminisztérium osztályvezetője, 2002-ig a Pénzügykutató Rt. ügyvezető
igazgatója, vezérigazgató-helyettese
- Draskovics Tibor pénzügyminiszter (2004); 1994-ig a Pénzügyminisztérium
munkatársa, majd közigazgatási államtitkára, 2001-ig a Kereskedelmi és
Hitelbank vezérigazgató-helyettese, később Medgyessy Péter kabinetfőnöke
- László Csaba pénzügyminiszter (2002-2004); 1998-ig a Pénzügyminisztérium
munkatársa, majd közigazgatási államtitkára, 2002-ig a Kereskedelmi és
Hitelbank vezérigazgató-helyettese
- Medgyessy Péter miniszterelnök (2002-2004); Lásd előbb
Gyurcsány-Bajnai-kormányok:
- Baráth Etele tárca nélküli miniszter (2004-2006); 1990-től helyettes
államtitkár a környezetvédelmi tárcánál, később az Ingatlanpiac Rt. elnöke
és a Geo holding Rt. alapítója, 2004-ig a fejlesztési pénzeket felügyelő
államtitkár
- Draskovics Tibor pénzügyminiszter (2005), tárca nélküli (2007-2008), majd
rendészeti miniszter (2008-); Lásd előbb
- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (2004-2009); Lásd előbb
- Hónig Péter közlekedési miniszter (2009-); 2000-ig a gazdasági tárca
helyettes államtitkára, később több állami cég első embere, legutóbb a
Budapesti Erőmű vezérigazgató-helyettese
- Kákosy Csaba gazdasági miniszter (2007-2008); 2004-ig az MNB jogi
szakértője, közben egy ingatlanforgalmazó cég tulajdonosa, 2007-ig Kóka
János minisztériumi kabinetfőnöke
- Szabó Pál közlekedési miniszter (2008); 1998-ig az ÁPV Rt., később az
Ápisz Rt., majd a Magyar Posta vezérigazgatója
- Szilvásy György kancelláriaminiszter (2006-2007), titkosszolgálati
miniszter (2007-2009); 2002-ig az Altus-Perfekt cégháló tisztségviselője,
majd több tárca államtitkára
- Szűcs Erika munkaügyi miniszter (2008-2009); 1999-ig a Rákóczi Regionális
Fejlesztési Bank vezérigazgatója, később a Perfekt Rt. területi igazgatója,
2008-ig Miskolc alpolgármestere
|
http://valasz.hu/itthon/ciprusfelek-22318/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ciprusfelek
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-04-23 00:00:00
|
[
"Kóka János",
"Lepp Gyula",
"Oszkó Péter"
] |
[
"Dataplex",
"Deloitte & Touche",
"Meritservus Ltd.",
"Strabag",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"offshore"
] |
[] |
8,968 |
Hack:Meg kell változtatni a finanszírozásra vonatkozó törvényt
|
A politikai pártok a 6-7-szeresét költik kampányfinanszírozásra, mint amennyit a jelenleg hatályban lévő 1997-es törvény megenged, ezért az ezt szabályozó törvényt meg kell változtatni - mondta Hack Péter, a Transparency International tanácsadó testületének tagja szerdán Budapesten az Átláthatóságot és elszámoltathatóságot a párt- és kampányfinanszírozásban! című műhelykonferencián.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=79709
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hackmeg-kell-valtoztatni-a-finanszirozasra-vonatkozo-torvenyt
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-04-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
|
8,969 |
Szeplős fogantatás
|
Alig lett miniszterelnök Bajnai Gordon, máris feljelentették. Az ok természetesen a Hajdú-Bét Rt. felszámolásának körülményei, amelyek zömében felszínes és egyoldalú információkon alapszanak.
|
PUBLICISZTIKA - RIPORT - LIII. évfolyam 17. szám, 2009. április 24.
Alig lett miniszterelnök Bajnai Gordon, máris feljelentették. Az ok természetesen a Hajdú-Bét Rt. felszámolásának körülményei, amelyek zömében felszínes és egyoldalú információkon alapszanak. A jogilag már kikezdhetetlen történetnek azonban van egy eddig még tisztázatlan és érdekes epizódja: miért kellett a felszámolást megfellebbező Hajdú-Bét Rt. székhelyét sebtiben elhelyezni Debrecenből, és miért éppen Kecskemétre, ahol végül önmaga ellen kért felszámolást? Nagy valószínűséggel egy másik felszámoló kijelölése miatt. De miből gondolták, hogy Bács-Kiskun megyében a cég számára előnyösebb felszámolót jelölhetnek ki? Az alábbi büntetőügyek aktái, amelyek a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság által elrendelt felszámolásokhoz kapcsolódnak, elgondolkodtatóak a Hajdú-Bét történetének utolsó felvonása szempontjából.
|
https://www.es.hu/cikk/2009-04-29/rajnai-attila/szeplos-fogantatas.html
|
https://web.archive.org/web/20240127122156/https://www.es.hu/cikk/2009-04-29/rajnai-attila/szeplos-fogantatas.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeplos-fogantatas
|
Élet és Irodalom
|
hungarian-news
|
2009-04-24 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Berta Attila",
"Borbély József",
"Kovács Zoltán",
"Magyari József",
"Pintér Sándor",
"Rácz Lajos",
"Tóth Ferenc",
"Varga Miklós"
] |
[
"Berta Kft.",
"Duna-Libra Közgazdász Rt.",
"Euro Möbel Line Kft.",
"Glória Bútoripari Rt.",
"Hajdú-Bét Rt.",
"Hunyadi Rt.",
"Immobil 2000 Kft.",
"Kossuth Holding Rt.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[
"Bács-Kiskun megye"
] |
[
"ingatlan",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"őrzés-védés",
"bíróság"
] |
[] |
8,970 |
Grófi kenőpénzek
|
A Format című osztrák hetilap szenzációsnak mondott leleplezései után jottányival sem vagyunk előrébb annak a felderítésében, hogy a svéd Gripen harci gépek beszerzése körül ki kit mikor és mennyivel „kent meg”.
|
A Gripen-sztori (I.)
A Gripen-ügyben a korrupció gyanújának jár a nyomában évek óta egy különleges megbízatással felruházott, ám felette szűkszavú svéd ügyész. Vele párhuzamosan, mint a Format nyilvánosságra hozta, dolgozott, illetve dolgozik az ügyön a legsúlyosabb csalások felgöngyölítésében illetékes brit nyomozóhivatal (SFO), amely 30 oldalas, titkos jelentést készített az osztrák belügyminisztérium számára – lévén az ügy főszereplője, Mensdorff-Pouilly gróf osztrák állampolgár. A svéd, a brit és az osztrák szál úgy találkozik össze, hogy a Csehország és Magyarország által megvásárolt Gripent a British Aerospace (BAE) Systems és a svéd Saab konszern közösen gyártja; ugyanez a BAE 33 százalékig érdekelt az osztrákok által megvásárolt Eurofighter harci repülőgép gyártásában; végül pedig a gróf úr unokahúgának a férjével, az időközben elhunyt Timothy Landon brigádtábornokkal évek óta kijárója és tanácsadója volt a BAE-nek.
Postaládalánc
Ha igaz, amit a Format az SFO titkos aktájára hivatkozva előadott, akkor BAE „Vörös Gyémánt” néven egy bonyolult, „postaládákkal” (értsd: pénzátfolyató helyekkel) tarkított kifizetői láncolatot működtetett, amelynek a végpontjain rendre Mensdorff-Pouilly cégei álltak. Az SFO állítólag „nem alaptalanul” feltételezte, hogy abból a több mint 100 millió euróból, amely a gróf cégeihez eljutott, jobbára „harmadik személyeknek” – megvásárolt politikusoknak, katonáknak, üzletembereknek – osztogattak kenőpénzt, de hogy konkrétan kinek, mennyit és mikor, arról nem szól a fáma. Az olyan értesüléssel, hogy „négy magyar állampolgárnak 13 millió eurót javasolt” (ismétlem: javasolt) Mensdorff-Pouilly, szinte semmit sem lehet kezdeni. Noha a gróf cégei állítólag Ausztriában fizették ki a legtöbbet, az osztrák ügyészséget – amely egy hónapon át vizsgálati fogságban tartatta a gyanúba keveredett embert – érdekes módon ez nem is igen érdekelte, amit két ténnyel lehet alátámasztani. Egy: Mensdorffot pénzmosás, hamis tanúzás és okirat-hamisítás vádjával vették őrizetbe; kenőpénzosztás tudomásom szerint szóba sem került. Kettő: ha a gróf ellen vádat emelnek, annak döntő módon az adóelkerülés lesz az oka. Az osztrák ügyészség a nyomozást villámgyorsan lezárta, magyar és cseh korrupciós kérdésekkel a jelek szerint nem foglalkozott, a nyomozati eredményeket most Londonban az SFO vizsgálja.
Kit vettek meg?
A magyar „szál” a harmincoldalas, Londonban keletkezett SFO-aktában – amely ugye az osztrák belügyminisztériumhoz, majd a Format szerkesztőségébe került – egy ponton azonban megfogható. A szövegrészt érdemes szó szerint idézni, mert jelentős feltűnést keltett idehaza:
„A politikai természetű kifizetésekre való utalások sokkal egyértelműbbek. Ez kiderül egy feljegyzésből, amely a BAE két alkalmazottjának, Julian Scopesnak és David White-nak a 2001. október 3-i megbeszéléséről készült. A feljegyzés hivatkozik egy „7,5 százalékos kifizetésre a szocialistáknak”. Érdekes, hogy a magyarokkal kötött szerződést 2001. december 20-án hozták nyilvánosságra.”
Ez valóban nagyon érdekes, hogy azt ne mondjam: egészen rejtélyes. Ha igaz, akkor Mensdorff-Pouillynak arról kellett értesítenie megbízóit, hogy valamilyen összegnek a 7,5 százaléka a magyar szocialistákat illeti meg; vagy arról, hogy a hozzá eljutott pénz 7,5 százalékát már kifizette Budapesten (vagy bárhol). Mi az, amiből éppen 7,5 százalék illette meg az MSZP-t, és kinek jutott akkor a maradék 92,5 százalék? – kérdezhetnénk. De ez még hagyján. Az egész konstrukciót az teszi szinte teljesen valószínűtlenné, hogy 2001 októberében nem az MSZP, hanem a Fidesz kormányzott, következésképp ha a (Saab konszern marketingalapjával is gazdálkodó) BAE-nek az osztrák gróf közbejöttével valakit el kellett köteleznie a Gripenek megvásárlása mellett, akkor az az Orbán-kormány volt, nem pedig az ellenzéke.
Tegyük fel azonban, hogy a gróf biztosra akart menni, s ezért „megvette” azokat az esetleg szocialista szimpátiákkal rendelkező magyar katonai szakértőket is, akik az Orbán-kormány számára a repülőgép-beszerzés ügyében – felkérésre – javaslatot tettek. Ez a feltételezés azonban nem állja meg a helyét, mert a katonák a Gripennel szemben éppen hogy az amerikai F–16-osok megvásárlását javasolták, mégpedig teljes egyetértésben. Az ő szakvéleményüket 2001.
szeptember 10-én, a nemzetbiztonsági kabinet ülésén maga Orbán Viktor söpörte félre. A döntés, hogy a magyar honvédség Gripeneket vegyen, kizárólag és csakis az övé volt. De ha már egyszer ez a döntés a kérdéses napon megszületett, akkor bő három hét múltán hogyan kerülhetett két BAE-alkalmazott között napirendre egy „7,5 százalékos kifizetés a szocialistáknak”? Csak nem őrült meg a BAE (vagy Mensdorff), hogy az ellenzéknek utólag fizessen azért, amit a kormánytól már megkapott?
Erre a kérdésre valószínűleg soha nem lesz válasz, amiképp arra sem, hogy valójában kit vesztegettek meg, ha egyáltalán. Direkt módon – ahogyan a Lockheed Corporation 1976-ban Tanaka japán miniszterelnököt – valószínűleg egyetlen politikust sem. Hogy indirekt módon kit, és a pénz végül kinek a számláján landolt, azt Mensdorffon kívül csak az immár halott rokon, Landon, meg a gróf egy osztrák üzlettársa tudta. A két élő ember mint közvetítő biztosan nem fog beszélni, mert ha igen, örökre kiírja magát az ilyen üzletekből. Tanaka sem bukott volna le, ha a Lockheed egyik alelnöke egy szenátusi vizsgálóbizottság előtt be nem köpi őt... Szóval itt, ha volt megvesztegetés, akkor vagy a BAE, vagy a Saab vezetőinek kellene nyilatozniuk. (Nyugtázom: van egy olyan leleményes magyarázat is, hogy a „szocik” száját be kellett tömni, nehogy kampányolni kezdjenek a Gripenek ellen. Ez a magyarázat azonban azt a régi viccet idézi, miszerint „amíg van liba, addig ötlet is van”.)
Szabványváltás
A „Gripen vagy F–16-os?” egyébként nem Magyarország s főként nem a Magyar Honvédség, még csak nem is a kisgazda-vezetésű (dr. Szabó János) HM dilemmája volt. Egyrészt azért nem, mert az Orbán-kormány hivatalba lépése után perfektuálódott NATO-tagság semmi olyan előfeltételhez nem kötődött, hogy a magyar légierő MIG–29-es, orosz gyártmányú gépeit nyugati típusokra cserélik le. Magyarország azt vállalta, hogy a nála meglévő 21 harci repülőgépből meghatározott mennyiséggel egészíti ki a szövetség vadászgépállományát, és az együttműködés technikai feltételeinek megvalósításához e gépek bizonyos berendezéseit „keleti szabványúról” nyugatira cseréli ki. Másrészt azért nem, mert maga Szabó miniszter előzőleg szándéknyilatkozatot írt alá az orosz Roszvoruzsenyije fegyverexportőrcég, a MIG-konszern és a német– amerikai DASA cég képviselőivel az imént említett technikai korszerűsítés elvégzéséről. Ez 2000 augusztusában történt, bő fél évvel később állt be Magyarországon a fordulat. Amelynek nyitánya a Honvédelmi Minisztérium úgynevezett feladatszabó értekezlete (2001. március 1-je) volt, ahol is nagy beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.
|
https://168.hu/kulfold/grofi-kenopenzek-128559
|
https://web.archive.org/web/20090503222916/http://www.168ora.hu/globusz/a-gripen-sztori-grofi-kenopenzek-34961.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/grofi-kenopenzek
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[
"Mensdorff-Pouilly Alfons",
"Orbán Viktor"
] |
[
"BAE Systems-SAAB",
"Fidesz",
"MSZP",
"Red Diamond"
] |
[] |
[] |
[
"Gripen-ügy"
] |
8,971 |
Gyorsabbak lehetnek a közbeszerzések
|
Az Európai Bizottság (EB) állásfoglalása szerint a jelenlegi gazdasági helyzet megalapozhatja a gyorsított közbeszerzési eljárás alkalmazását a jelentős, nagy értékű közületi építési beruházások és egyéb beszerzések esetén.
|
A Napi Gazdaság cikkeA Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnökének az EB pénzügyi válságra tekintettel kiadott iránymutatása alapján megjelent tájékoztatója tartalmazza a fenti megállapítást. A bizottság belső piaci főigazgatósága ugyanakkor kiemelte, hogy a válságra tekintettel csak akkor van jogszerű lehetőség a gyorsított eljárás alkalmazására, ha a sürgősség kifejezetten a gazdasági válság kezelésének szándékából adódik, tehát nem lehet azt megszorítás nélkül bármely jelenleg indított közbeszerzési projektre alkalmazni.A gyorsított eljárás alkalmazását az ajánlatkérőknek indokolniuk kell. Gyorsított eljárást a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében alkalmazhatnak, ha a beszerzés sürgőssége miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatók. Így a részvételi határidő - a részvételi felhívás feladásának napjától számított - 15 napra csökkenthető, illetve elektronikus hirdetményfeladás esetén 10 napra. A gyorsított meghívásos eljárásnál szintén legalább 10 nap az ajánlattételi határidő, amelyet az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kell számítani.Az EB által javasolt másik lehetőség a közbeszerzések gyorsítása érdekében az elektronikus közbeszerzés alkalmazása, amellyel szintén csökkenthetők az eljárási határidők. A KT is különösen hasznosnak tartaná, ha az ajánlatkérők élnének a közbeszerzési törvény által biztosított elektronikus eljárási lehetőségekkel, amelyek jelenleg a hirdetmények elektronikus úton történő feladását, illetve a dokumentáció térítésmentes, közvetlen elektronikus elérhetőségét jelentik. A határidő-rövidítés az előbbi esetében hét, az utóbbinál pedig további öt nap lehet.
|
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/gyorsabbak_lehetnek_a_kozbeszerzesek.405353.html
|
https://web.archive.org/web/20231212130512/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/gyorsabbak-lehetnek-a-kozbeszerzesek.405353.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorsabbak-lehetnek-a-kozbeszerzesek
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés"
] |
[] |
8,972 |
A Józsefváros mélyén összeérnek a házügyek
|
Egy józsefvárosi önkormányzati ingatlan eladása miatt hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség.
A Magyar Hírlap a cikkel kapcsolatban 2009.05.29.-én helyreigazítást jelentetett meg.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166466
|
https://web.archive.org/web/20090429220958/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166466
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jozsefvaros-melyen-osszeernek-a-hazugyek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-04-27 00:00:00
|
[
"Patzinger Ferenc"
] |
[
"Korona 97 Kft."
] |
[
"Bp. VIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
8,973 |
Korrupciógyanús rendszer
|
Konkrét javaslatokkal álltak elő a szakmai és jogvédő szervezetek a kampányfinanszírozás átláthatóságának javítására.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166699
|
https://web.archive.org/web/20090502024037/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166699
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupciogyanus-rendszer
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
8,974 |
Privatizációs ügyletekben indult eljárás: 15 milliárdot bukhatott az állam
|
Legalább 15 milliárd forint értékben tárt fel szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék négy egykori állami vállalat privatizációjánál.
|
Hűtlen kezelés miatt nyomozást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda négy egykori állami cég privatizációjával összefüggésben. A nyomozás az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján indult.
A gyanú szerint az államnak 15 milliárd forint kára származott 2004 és 2007 között, amikor az ÁPV Rt. eladta a Bábolnai Élelmiszeripari Rt-ben, a Molban, a Földhitel- és Jelzálogbankban, valamint a lóversenyfogadást szervező kft-ben lévő állami tulajdont.
A szervezet igazgatóhelyettese az InfoRádiónak elmondta: a legnagyobb kár a bábolnai cég magánosításakor keletkezett. Podonyi László szerint a vállalatot gyakorlatilag a döntéseket utólag jóváhagyó kormányhatározatokkal irányították.
Mint elmondta: 1998-ban még több mint negyvenmilliárd forint volt a Bábolna eszközértéke, és tízmilliárd a forgóeszköze, ami 2007 végére elveszett. Közben pedig még jelentős állami támogatásokat is kapott. Azaz negyvenmilliárd forint vagyonveszteség mutatható ki. Amikor nem is volt előzetes kormányhatározat, minden tranzakciót jóváhagyattak utólagos kormányhatározatokkal, mivel a kormány hajlandó volt ezt megtenni a vagyoncsökkentés mimimalizálása érdekében.
Az Állami Számvevőszék kifogásolja a Lóversenyfogadást Szervező kft privatizációját is. Leginkább pedig azt, hogy az ÁPV Rt. kilencszázmillió forinttal megemelte a cég alaptőkéjét, közvetlenül az eladás előtt úgy, hogy ennek megtérülését alaptalan feltételekhez kötötte.
Gond volt a Földhitel- és Jelzálogbank, valamint a Mol eladásával is, a számvevőszék helyettese az InfoRádiónak hangsúlyozta: nem a magánosítással volt baj, sőt az FHB privatizációja kifejezetten előnyös volt, sokkal inkább az ezeket előkészítő költségekkel.
Kifejtette: az FHB és a Mol privatizációja abból a szempontból érdekes, hogy a felmerült tanácsadói díjak, tehát az értékesítés díjának az elszámolásával volt probléma. A tanácsadói feladatok között ugyanis átfedések voltak. Ugyanazt a munkát több társaságnak is kifizették, így négyszázmillió forintra rúgott a közreműködői díjak összege.
Az FHB eladása egy nap alatt ment végbe, a privatizáció átláthatatlan volt, így a mai napig nem állapítható meg a bank valódi tulajdonosi köre.
|
https://infostart.hu/belfold/2009/04/30/privatizacios-ugyletekben-indult-eljaras-15-milliardot-bukhatott-az-allam-274710
|
https://web.archive.org/web/20231112150241/https://infostart.hu/belfold/2009/04/30/privatizacios-ugyletekben-indult-eljaras-15-milliardot-bukhatott-az-allam-274710
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/privatizacios-ugyletekben-indult-eljaras-15-milliardot-bukhatott-az-allam
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Élelmiszeripari Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"belföld",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,975 |
Postabanki könyvvizsgálok pere - abszurd színjáték
|
Abszurd körülmények közt tett pontot a Fővárosi Ítélőtábla a hajdani Postabank könyvvizsgálói ellen folytatott perre, a Magyar Államot minősítve jogerősen pervesztesnek.
|
Valószínűleg az ötödik felvonással sem ért ténylegesen véget az a bírósági csata, amelyet a Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium kezdeményezett a hajdani második legnagyobb pénzintézet, a Postabank Rt. könyvvizsgálói ellen. A Fővárosi Ítélőtábla (FÍ) pénteki, jogerős ítélete szerint a felperes teljes mértékben elvesztette a pert, ráadásul mintegy 500 millió forint perköltséget köteles fizetni a három alperesnek, a Deloitte, a Prudentia és az Arthur Andersen könyvvizsgáló társaságoknak.
A történet gyökerei a '90-es évek második felére nyúlnak vissza, amikor a Princz Gábor elnök-vezérigazgató által erőltetett fejlődési pályára állított Postabank Rt. megrendült, majd gyakorlatilag összeomlott (HVG, 2009. február 21.). Az államnak, pontosabban az adófizetőknek százmilliárdos nagyságrendű veszteséget – az összeget, mivel a részadatok gyakran ellentmondanak egymásnak, mindmáig csak becsülni lehet – okozó krach felelőseit több hivatalos eljárásban is elkezdték keresni. A legnagyobb figyelem természetesen a Princz és társai elleni büntetőeljárást kísérte, amelynek végén 1,8–3,6 millió forintos pénzbüntetéssel sújtották a vádlottakat.
Miután az nyilvánvaló volt, hogy a százmilliárdos kárból Princzéktől érdemi összeget nem lehet visszaperelni, logikus lépésnek tűnt az angol–amerikai jogi terminológiában előszeretettel használt „mély zseb” keresése: olyan potenciális felelősé, akitől a kár jelentős részének megtérítése várható. Így kerültek célkeresztbe a Postabank könyvvizsgálói, közülük is kiemelten a Deloitte Kft. (HVG, 2005. június 11.). Alapul az szolgált, hogy a független könyvvizsgálók nem figyelmeztették idejében a tulajdonosokat a Postabank tényleges helyzetét, pénzügyi nehézségeit leleplezni próbáló „kreatív könyvelésére”, holott nekik fel kellett volna ismerniük a trükközést.
Újságírók már 1994-ben felhívták a figyelmet a postabankos machinációkra, arra, hogy kivételezett ügyfelek hogyan gazdagodhattak a pénzintézet kárára, majd előkerültek a VIP-listák is, a lufi mégis csak 1997 februárja, az emlékezetes bankpánik után durrant ki. Az igazságszolgáltatásnak alapvetően ennek a „vakságnak” a felelősségéről kellett volna döntenie. Első körben, a Fővárosi Bíróságon (FB) 2005-ben még döntetlent hirdettek, mondván, az állam mint tulajdonos és a könyvvizsgálók fele-fele arányban marasztalhatók el a vagyonvesztésért. Ezt követően viszont zsinórban nyertek az alperesek, az FÍ új eljárást rendelt el, a Legfelsőbb Bíróság (LB) ezt megerősítette, majd az FB második verdiktje 2008. október 31-én már elutasította az állam keresetét, s végül ezt emelte jogerőre a múlt héten az FÍ. Ami különösen megdöbbentő, hogy erre nem a különböző szakértői vélemények gondos elemzésével jutott a bíróság, hanem gyakorlatilag a felperes hanyagsága miatt, eljárási okokból hirdethette győztesnek az auditáló cégeket.
A per pontos részletei ugyan nem ismerhetőek meg – mivel a Deloitte üzleti titkainak védelmére hivatkozva, abszurd módon, annak ellenére zárt tárgyalást tartottak, hogy a költségvetést, vagyis közpénzeket érintő százmilliókról–milliárdokról kellett dönteni – néhány fogódzót mégis adott az ítélet indoklása. Mint elhangzott, 2007 októberében a felperes kárairól úgynevezett magánszakvéleményt csatolt, amit azonban ellenfelei nem fogadtak el, s így a bíróság végzésben szólította fel az államot új bizonyíték, igazságügyi szakértői vélemény benyújtására három hónapos határidővel. Teljesen érthetetlen módon a felperes, gyakorlatilag a Pénzügyminisztérium ezt nem teljesítette, így vesztette el a pert.
Fölmerül, hogy vajon nem hagyták-e nyerni a pénzvilágban különleges „káderforrásnak” bizonyult Deloitte-csoportot, amelynek éléről vállalta el a közszolgálati megbízatást Oszkó Péter pénzügyminiszter, valamint elődje, az MNB-elnök Simor András is. A Deloitte ügyvédei, Éles Tamás és Fejes Gábor szerint a magyarázat inkább az, hogy a felperesi oldalon nem értették meg a perrendtartási „rendszerváltást”. Azt, hogy a bíróság az állam mint peres fél érdekében sem folytathat maga bizonyítást, hanem az úgynevezett rendelkezési elv alapján csakis a felek által elé tárt bizonyítékokat értékelheti.
Csakhogy a jogerős ítélet egyszerű tudomásulvétele és a monumentális perköltség további vita nélküli megfizetése éppen Oszkó Péter pénzügyminiszteri kinevezése után olyan látszatot keltene, amit aligha vállalhat a kormány. Így valószínű, hogy keresnek még egy utolsó fogást a lassan már egy évtizede folyó perben, és megpróbálják az LB elé vinni az ügyet rendkívüli perorvoslat, felülvizsgálati kérelem formájában.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.18/200918_PoSTABANKI_KoNYVVIZSGALoK_PERE_Deloittediad
|
https://web.archive.org/web/20131227020232/http://hvg.hu/hvgfriss/2009.18/200918_PoSTABANKI_KoNYVVIZSGALoK_PERE_Deloittediad
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabanki-konyvvizsgalok-pere-abszurd-szinjatek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-01 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Deloitte & Touche",
"Postabank"
] |
[] |
[
"könyvvizsgálás",
"ítélet/döntés"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
8,976 |
"Ha esik, ha fúj, egy pártra szavaznak"
|
A dél-afrikai választásokról és az ország jövőjéről beszélgettünk Búr Gábor Afrika-kutatóval, az ELTE docensével.
|
A kérdés jogos, mert vannak erre utaló jelek. Egy ilyen jel, hogy Zuma nem egy integráló, hanem egy megosztó személyiség. Természetesen ezzel a megállapítással sokan nem értenek egyet, és azt mondják, hogy Zuma visszatér majd a mandelai hagyományokhoz. Valaki Zuma környezetéből nemrég például úgy nyilatkozott, hogy mivel az új elnöknek alig-alig van formális iskolai végzettsége, rá lesz utalva arra, hogy sok embert megkérdezzen, sokakra hallgasson.
Egy elnöki karrier kezdetén nyitott a pálya, és majd csak néhány hónap múlva lehet megmondani azt, hogy milyen irányba megy majd Zuma. Ezt ma még nem lehet látni, de veszélyek mindenféleképp vannak. Nem véletlen tehát, hogy sok elemző úgy vélekedik: Zuma megválasztásával Dél-Afrika nem az érett demokráciák sorát fogja gyarapítani, hanem megindul az afrikai országok nem éppen irigylésre méltó útján. Â
Azért ne menjünk el szó nélkül Zuma botrányai mellett, hiszen a dél-afrikai hatóságok - többek között - többrendbeli korrupciós ügyek miatt nyomoztak ellene néhány héttel ezelőttig, amíg eljárásbeli szabálytalanságokra hivatkozva fel nem függesztették az eljárást.
Jacob Zuma
A véletlenek szerencsés öszejátszásának köszönhetően Dél-Afrikában - ellentétben a legtöbb afrikai országgal - az eddigi elnökök nem rendelkeztek korrupciós ügyekkel befeketített múlttal. Azt is hozzá kel tenni, hogy idáig Dél-Afrikában a bíróságok afrikai viszonylatban kirívóan függetlenek. Konkrétan egyelőre egyetlen bíróság sem tudta bizonyítani a Zuma elleni vádakat, és ráaadásul arra nagyon is van bizonyíték, hogy Thabo Mbeki (Dél-Afrika elnöke 1999-2008 között) belepiszkált a Zuma elleni nyomozásba. Mbeki tehát biztosan cinkelt kártyákkal játszott - és vesztett, míg Zumáról ezt csak sejteni lehet. Nekem az a sanda gyanúm, hogy az igazság ezekben a korrupciós ügyekben Zuma elnöksége alatt nem fog kiderülni. A korrupciós és egyéb botrányoktól függetlenül azonban látni kell, hogy Dél-Afrikában sokan vannak, akik ha esik, ha fúj, az ANC-re szavaznak, mert az ANC hozta el az apartheid évei után a szabadságot. Ezeket a szavazókat valószínűleg kevéssé érdekelte a Zuma ellen folyó eljárás.
Sarkosan fogalmazva viszont akkor ezek alapján azt is kérdezhetnénk, hogy a dél-afrikaiak az ördögöt is megválasztanák, ha ANC színekben indulna?
Valószínűleg igaz, hogy az ANC nem tud olyan rosszat tenni, hogy kiábránduljon a pártból ez a biztos szavazóbázis. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a dél-afrikai demokráciában működnek azért bizonyos szűrők. A nagy filter Dél-Afrika esetében nem a szavazás folyamata, hanem maga az ANC és vezetői, akik az elnökjelöltjet megválasztják. Dél-Afrika politikai rendszere elég szofisztikált ahhoz, hogy a nem elfogadható politikusok fennakadjanak ezeken a szűrőkön.
De pont az ANC-t vádolják sokan, hogy 15 évnyi kormányzás után a korrupció és nepotizmus uralkodott el a pártban ...
15 évnyi kormányzás után tényleg láthatóak az elhasználódás jelei, de az ANC-nek óriási hitele van. Ne hallgassuk el, hogy az ANC-ról nagyon sok jót is el lehet mondani. A legfontosabb, hogy az apartheid kegyetlensége ellenére sem robbantottak ki háborút a fehérek ellen. Az ANC-nek köszönhetően a lakosság túlnyomó többsége egészséges ivóvízhez jutott az utóbbi években, de óriási előrelépés van az iskolázottság és a lakáshoz jutás mutatóiban is.
Ejtsünk néhány szót a legfontosabb ellenzéki erő, a Helen Zille vezette Democratic Alliance (Demokratikus Szövetség) szerepléséről is, akik túlszárnyalva a várakozásokat 16,6%-ot szereztek,és ezzel a második helyen végeztek. Mennyiben várható, hogy a DA középtávon az ANC vetélytársa tud lenni?Â
Érett demokráciákban legtöbbször váltógazdaság van, ezért Dél-Afrikának is azt kívánhatjuk, hogy erősödjön az ellenzék, és idővel legyen képes választást nyerni. Ugyanakkor azt hiszem, hogy ennek a realitása még középtávon sem túl nagy. A DA stigmája az, hogy a fehérek pártja, és ez a stigma jelenleg még túlságosan erős, még akkor is, ha Zille az apartheid alatt közismerten a feketék egyenjogúsításáért küzdött. Az ANC még jó néhány választást fog fölényesen megnyerni. Â
#anc
#dél-afrika
#mbeki
#zuma
|
https://kitekinto.hu/afrika/2009/05/01/ha_esik_ha_fuj_egy_partra_szavaznak./
|
https://web.archive.org/web/20160623145621/https://kitekinto.hu/afrika/2009/05/01/ha_esik_ha_fuj_egy_partra_szavaznak./
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/ha-esik-ha-fuj-egy-partra-szavaznak
|
Kitekintő
|
world-news
|
2009-05-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-afrikai Köztársaság"
] |
[] |
[] |
8,977 |
Kampányfinanszírozás: kódolt korrupció
|
Rövidebb kampányidőszakot, több, de átláthatóbb állami támogatást a pártoknak, a mostaninál sokkal szigorúbb ellenőrzést - a jelenleg átláthatatlan hazai kampányfinanszírozási rendszer rendbetétele érdekében kívánnak nyomást gyakorolni a politikai döntéshozókra a Freedom House (FH) és a Transparency International (TI) nemzetközi civil korrupcióellenes szervezetek.
|
Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál
Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A "főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.
Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket
A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.
Kerüli a kínos kérdést a kormány: vannak-e elhunytak a választói jegyzékben
Még az igazságügyi miniszter sem tudta megmondani, hogy vannak-e elhunytak a választói névjegyzékben - derült ki Trócsányi László válaszából, amelyet a Jobbik parlamenti képviselőjének, a külhoni magyarság ügyeivel foglalkozó Szávay Istvánnak adott.
Szijjártó kioktatta az Európai Bizottság elnökét
Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének Európa érdekeit kellene védenie - fogalmazott közleményében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megjegyezve: "de legalább ne sértődjön meg, amikor helyette ezt a magyar kormány megteszi".
Kiépül az egészségügy Klik-rendszere?
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emmi egészségügyért felelős államtitkára pénteken Debrecenben utalt arra, hogy bevezetik az egyetemi kórházi státuszt. Az elképzelés már most óriási felháborodást vált ki országszerte.
Kitiltották a nindzsákat a márianosztrai fegyházból
Kitiltatta a Márianosztrai Fegyház és Börtön területéről a nindzsákat, azaz a fekete csuklyát viselő bevetési egységek tagjait a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. A jövőben csak az intézmény falain kívül takarhatják el az arcukat.
Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók
Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.
"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"
A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.
Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral
Érzelmileg színesen fejezi ki magát - így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.
Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa
Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090502-20090502_2-23
|
https://web.archive.org/web/20100124103046/http://nol.hu/belfold/lap-20090502-20090502_2-23
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampanyfinanszirozas-kodolt-korrupcio
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
8,978 |
Tovább erősítheti a korrupciót az ingatlanadó bevezetése?
|
A korrupciót erősítheti az értékalapú ingatlanadó bevezetése a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke szerint.
|
2009.05.03. 10:01
A korrupciót erősítheti az értékalapú ingatlanadó bevezetése a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke szerint. Petrovszky Gábor a HírTV-nek elmondta: az a gond, hogy Magyarországon nincs rendes ingatlannyilvántartás, arra pedig külön apparátust kellene kiépíteni, hogy hivatalosan felbecsüljék az épületek értékét.
A szakember szerint ráadásul a 2010 januárjától bevezetendő ingatlanadó abban tenné érdekeltté az embereket, hogy vagyonuk minél kevesebbet érjen, hiszen így a fizetendő teher is kisebb lenne utána.
Petrovszky Gábor elmondta, az államnak nehéz lesz felmérnie az ingatlan valódi értékét, valamint a tulajdonos számára is nehézség lesz bizonyítani azt. „Ezek nagyon szubjektív rendszerek” – fogalmazott az alelnök. „A szubjektív rendszer pedig – akár tetszik, akár nem – a tévedés és a korrupció melegágya” – tette hozzá.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/05/tovabb-erositheti-a-korrupciot-az-ingatlanado-bevezetese
|
https://web.archive.org/web/20100218091829/http://mno.hu/portal/633830
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-erositheti-a-korrupciot-az-ingatlanado-bevezetese
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"ingatlan"
] |
[] |
8,979 |
Csizmár volt az utolsó
|
Megérte kormánytagként jubilálni! Már sok évvel ezelőtt is százezreket fizettek ki, de az utóbbi években a 3-5 milliós jutalmak sem voltak ritkák a kormánytagok és államtitkárok, illetve helyetteseik körében.
|
Csizmár volt az utolsó
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
BUDAPEST — Megérte kormánytagként jubilálni! Már sok évvel ezelőtt is százezreket fizettek ki, de az utóbbi években a 3-5 milliós jutalmak sem voltak ritkák a kormánytagok és államtitkárok, illetve helyetteseik körében. Újabb érdekes listát sikerült szereznie a Blikknek! Hosszas huzavona után a Kormányszóvivői Irodától megkaptuk, mennyi köztisztviselői jubileumi jutalmat fizettek ki 25, 30, 35 és 40 év munkaviszony után 1999 óta vezető politikusoknak. A lista mindenesetre így is csinos: az elmúlt 10 évben 84 alkalommal kaptak jubileumi jutalmat az állami vezetők összesen 197 millió forintért. Ez az összeg a hivatalos inflációs számokat nézve mai áron meghaladja a 252 millió forintot. Az utolsó szerencsés Csizmár Gábor volt, aki a tomboló válság tetőfokán, februárban lett jogosult 3,7 milliós, 30 éves jutalmára a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként. Meg szerettük volna kérdezni Csizmárt arról, nem gondolt-e arra, hogy ezt az egyébként jogosan járó öszszeget visszautasítja. Hiszen a kormány már tavaly tudta, hogy drasztikus megszorításokra lesz szükség, s ezért el kell venni a közalkalmazottak 13. havi bérét. Sőt Csizmárnak új beosztásában azokkal a társadalmi szervezetekkel - nyugdíjasokkal, szakszervezetekkel - kell egyeztetnie, akiket a megszorítások különösen érintenek. Az államtitkárt azonban nem tudtuk elérni, a munkatársai csak azt közölték, hogy szabadságon van. A listát nézve jól látszik, hogy az állam nagyon udvarias, ha megszorításokról van szó, a spórolás terén mindenkit maga elé enged. A legnagyobb, több mint 45 millió forintos kifizetés 2006ban volt, amikor már Gyurcsány kormányfő arról beszélt, hogy az ország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ebben az évben 14-en jubiláltak, s a legkisebb kifizetés is 1,7 millió forint volt. Sőt tavaly, a válság évében is több mint 18 millió ment el a jutalmakra. Más furcsaságok is kiderültek a listáról. A legbőkezűbben honorált köztisztviselő Héthy Lajos, az egykori Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Héthy 2005-ben 3,9 millió forintos, 35 éves jubileumi jutalmat kapott, majd alig egy évre rá több mint 5,1 milliót vehetett fel 40 éves jubileumi jutalom címén. A nagyvonalúságra azonban itt is van magyarázat. A törvény szerint ugyanis ha nyugdíjazáskor a 40 éves köztisztviselői jogviszonyig kevesebb mint 4 év van hátra, úgy a nyugalomba vonuláskor ez a jubileumi jutalom is jár. Vagyis ez magyarázza az alig több mint egy év alatt kapott 9 milliós extra pénzt.Ennek a bőkezűségnek azonban vége. A Bajnai-kormány első törvényjavaslata többek között arról rendelkezett, hogy a köztisztviselői jubileumi jutalomra a miniszterelnök, miniszterek és államtitkárok többé már ne legyenek jogosultak.
Ezeket látta már?
Titokban férjhez ment a TV2 gyönyörű sztárja: Ruszó Tibi volt a sztárvendég a lagzin - Itt vannak az első fotók
Benkő Dániel százmilliós villája borzalmas állapotban van, a birtokot felemészti az enyészet: "Az emléke többet érdemel ennél"
M. L.
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
|
https://www.blikk.hu/csizmar-volt-az-utolso/502tr1h
|
https://web.archive.org/web/20090507110150/http://www.blikk.hu/aktualis/csizmar-volt-az-utolso-145385.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csizmar-volt-az-utolso
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"juttatás"
] |
[] |
8,980 |
Feketebörtönökbe zárják a korrupció ellen lázadó kínai szülőket
|
Egy éve, a Szecsuánt sújtó földrengésben ezrek haltak meg a hanyagul felhúzott épületek romjai alatt, de a kommunista hatalom szerint erről nem illik beszélni. Meghurcolják azokat, akik ezt felemlegetik.
|
Őrizetbe vétel és zaklatás vár a tavalyi pusztító erejű kínai földrengés túlélőire, ha tiltakoznak a hanyagság és panamák miatt összedőlt iskolák vagy más jogsértések miatt, állítja az Amnesty International (AI) hétfőn közzétett jelentésében.
Miközben Peking dollármilliárdokat költ Szecsuan (Sichuan) tartományban a tavaly május 12-i földrengésben letarolt városok újjáépítésére, a kormány egy kevésbé nyilvános kampányt is folytat azok ellen a helyi lakosok ellen, akik nem csak a természeti csapásban látják annak okát, hogy olyan sok iskola romba dőlt, gyerekek ezreinek halálát okozva - közölte a nemzetközi emberjogi szervezet.
Az ügyvédeket is megfélemlítik
Az AI szerint "feketebörtönökbe" - hivatalokban vagy szállodákban lévő, nem hivatalos fogdákba - zárják azokat a szülőket, akik annak kivizsgálását követelik, hogy a korrupció és a minőségellenőrzés hanyagsága is hozzájárult-e a iskolák összeomlásához. A gyászoló családoknak segítséget ajánló kínai ügyvédeket és emberjogi aktivistákat megfélemlítik és őrizetbe veszik, a panaszok nem jutnak el a bíróságig - tette hozzá.
"A halott gyerekek szüleinek törvénytelen elzárásával a kormány csak növeli azok szenvedését, akik elmondásuk szerint sok esetben mindent elvesztettek a szecsuani földrengésben" - hangsúlyozta Roseann Rife, az AI ázsiai és csendes-óceáni programigazgatója a jelentéshez fűzött közleményében. Az emberjogi szervezetnek becsült adata sincs arról, hány szülőt vagy tiltakozót vettek őrizetbe, de "csak kevés visszaélésről hallottunk" - egészítette ki Rife a jelentésben foglaltakat Hongkongból adott nyilatkozatában.
Visszautasítják a vádakat
A kormány propagandahivatalának egyik szecsuani tisztségviselője visszautasította a vádakat, bár hozzátette, hogy még nem látta az AI jelentését. "Kína nagy eredményeket ért el az újjáépítésben, miért a problémákat nagyítják fel és ferdítik el?" - kérdezte az illetékes. A tavalyi természeti csapásnak mintegy 80 ezer halálos áldozata volt Kínában.
|
https://index.hu/kulfold/2009/05/04/feketebortonokbe_zarjak_a_korrupcio_ellen_lazado_kinai_szuloket/
|
https://web.archive.org/web/20230327084309/https://index.hu/kulfold/2009/05/04/feketebortonokbe_zarjak_a_korrupcio_ellen_lazado_kinai_szuloket/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/feketebortonokbe-zarjak-a-korrupcio-ellen-lazado-kinai-szuloket
|
Index
|
world-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
8,981 |
Ki felel az állami vagyonvesztésért?
|
A nyomozók által vizsgált négy privatizációs ügy csak a jéghegy csúcsa - Törvénytelenül működhet az MNV.
|
2009.05.11. 22:00
Hozzávetőlegesen 15 milliárd forintos hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A rendőrség négy állami vagy részben állami cég, nevezetesen a Mol, az FHB, a Bábolnai Élelmiszeripari Rt., illetve a Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációjának körülményeit vizsgálja.
A 2004 és 2007 között lebonyolított ügyleteket vizsgáló nyomozás példátlan a tekintetben, hogy korábban még sosem vetődött fel, hogy esetleg komoly vagyonvesztés érhette az államot különböző vagyonelemek magánosításakor, holott ilyenekre rendre felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék, egyes esetekben személyi felelősségre vonást követelve. Utóbbiakból ez idáig nem lett semmi, s az NNI nyomozása is ismeretlen tettes ellen folyik egyelőre. Elvben az ÁPV Rt. teljes vezérkara, sőt a privatizációs szervezetet felügyelő pénzügyi tárca akkori vezetői, Draskovics Tibor és Veres János felelőssége is felmerülhet. A szóban forgó 15 milliárd forint egyébként minden bizonnyal csupán a jéghegy csúcsa, mert csak Bábolnán ennek többszöröse veszett oda az elmúlt esztendők kusza ügyletei közben.
Információink szerint ma sem mennek sokkal jobban a dolgok az állami vagyon kezelése körül, mint korábban. Úgy tudjuk, hogy lényegében törvénytelennek minősítette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. működését a vagyonkezelő ellenőrző bizottsága. Ez lehet az oka annak, hogy az MNV Zrt. keretein belül működő, az állami földeket kezelő Nemzeti Földalapkezelő május 11-re „véleményegyeztető” megbeszélésre hívta Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. vezérigazgatóját, Oszkó Péter pénzügyminisztert, Draskovics Tibor igazságügyi minisztert és Gráf József agrárminisztert.
Nekik egyebek mellett azzal kell majd szembesülniük, hogy az MNV Zrt. a rábízott vagyont sem megalakulását követően, 2007-ben, sem 2008. január elsejével nem vette nyilvántartásba. Nem készült vagyonleltár és vagyonmérleg sem.
Továbbiak a 13., vezércikk a 7. oldalon
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/ki-felel-az-allami-vagyonvesztesert
|
https://web.archive.org/web/20240301122927/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/ki-felel-az-allami-vagyonvesztesert
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-felel-az-allami-vagyonvesztesert
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-02 00:00:00
|
[] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Élelmiszeripari Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,982 |
Nem akartak a korrupcióról beszélni a kiadók
|
Nem jelentek meg a kiadók meghívott képviselői az MPRSZ a sajtó és a pr-szakma közti korrupcióról szervezett klubbeszélgetésén. A MÚOSZ elnöke szerint a válságban szaporodni fognak az etikátlan esetek.
|
Ön még nem előfizetője a Kreatív Online internet-oldalnak, illetve még nem lépett be előfizetői felhasználónevével és jelszavával.
Amennyiben szeretne előfizetni, itt megteheti.
|
http://www.kreativ.hu/cikk/nem_akartak_a_korrupciorol_beszelni_a_kiadok
|
https://web.archive.org/web/20101005051232/http://www.kreativ.hu/cikk/nem_akartak_a_korrupciorol_beszelni_a_kiadok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-akartak-a-korrupciorol-beszelni-a-kiadok
|
Kreatív
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"média",
"PR"
] |
[] |
8,983 |
Zuschlag-per: Arató Gergely mindent tagadott
|
Arató Gergelynek, az oktatási tárca államtitkárának meghallgatásával folytatódott a Zuschlag János és más volt szocialista politikusok nevéhez köthető büntetőper tárgyalása.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166745
|
https://web.archive.org/web/20090503221402/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166745
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-per-arato-gergely-mindent-tagadott
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-01 00:00:00
|
[
"Arató Gergely",
"Lados István"
] |
[
"Fiatal Városért Egyesület",
"Ifjú Szocialista Mozgalom"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"pályázat",
"támogatás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
8,984 |
Kölcsönspirálra és elsietett tőkeinjekcióra harapott rá az NNI
|
Kölcsönspirál, kifogásolt részvényüzlet, jól fizetett tanácsadók, elsietett tőkeinjekció - az Állami Számvevőszék által kifogásolt gyanús privatizációs ügyletek miatt kezdett nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda.
|
Kölcsönspirál, kifogásolt részvényüzlet, jól fizetett tanácsadók, elsietett tőkeinjekció - az Állami Számvevőszék által kifogásolt gyanús provatizációs ügyletek miatt kezdett nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Bábolna, az FHB Bank, a Mol és a Lóversenyfogadást Szervező Kft. érintett az ügyekben, melyekben az ÁSZ szerint az állam milliárdokat bukott, és amelyekhez a privatizációt felügyelő ÁPV Rt. is segédkezet nyújtott.
Tizenöt milliárd forintot bukhatott az állam az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. néhány 2004 és 2007 között nyélbe ütött üzletein. A gyanú miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálódik.
Az NNI az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy jelentésének megállapításai miatt nyomoz. Körmendi Gábor, az ÁSZ szóvivője szerint egy 2008 augusztusában készült számvevőszéki jelentés a nyomozás alapja, melyben a számvevők az ÁPV Rt. 2007-es tevékenységét vizsgálták. A jelentés kimondja ugyan, hogy az "ÁPV Zrt. működése összességében összhangban volt a hozzárendelt vagyonra vonatkozó szabályozással", megjegyzi ugyanakkor, hogy a társaság korábbi vagyonkezelési hiányosságok miatt bizonyos cégek értékesítésénél nehézségekbe ütközött. (A jelentést itt olvashatja!)
Gyanús ügyek - Bábolna, a legdrágább
A legsúlyosabb - az ÁSZ jelentése szerint tízmilliárdos veszteség - kár a Bábolnai Élelmiszeripari Zrt. privatizációjakor érhette az államot a gyanú szerint.
Hogy privatizálni tudják a Bábolnát, stabilizálni kellett a céget, és ehhez elengedhetetlen voltaz állammal szembeni 22 milliárd forintos tartozás elengedése vagy törlesztése. "A veszteségminimalizáló és a privatizációt megalapozó intézkedéssorozat céljával ellentétben, következetlenségei miatt azt eredményezte, hogy folytatódott a Bábolna Zrt. gazdálkodásának hanyatlása" - írja az ÁSZ, a további felvett hitelek miatt adósságcsapdába került a cég, és a jelentés megfogalmazása szerint "a társaság megmaradt részeinek erkölcsi leértékelődése folytatódott". "A Bábolna csoportnál a számonkérés hiánya, a piaci változásra nem megfelelően reagáló, egymásnak ellentmondó tulajdonosi és menedzsmenti intézkedések miatt tovább folytatódott a vagyon felélése" - olvasható a jelentés összegzésében.
Az ÁSZ jelentésének egyik lábjegyzete szerint a Bábolna tulajdonosai és részvényesei sosem törődtek a számvevőszéki ajánlásokkal. "A gazdálkodásban és a privatizációs koncepciókban meglévő ellentmondások" miatt az ÁSZ többször kezdeményezett "személyi felelősségre vonást, de ezek folyamatosan elmaradtak" - írják a dokumentumban. "Mindezek- a fő tulajdonos az ÁPV Zrt. értékelése szerint - úgy mentek végbe, hogy személyi felelősség senkit nem terhel" - olvasható az ÁSZ jelentésében.
A Bábolnát végül felszámolták, a kölcsönök az államra maradtak, amelyre így 10 milliárdos veszteség maradt a cég után.
FHB, az elhomályosult tulajdon
A Földhitel és Jelzálogbank (FHB) Nyrt.-ben 2005 végén még 53,2 százalékos részesedéssel rendelkezett az állam, aminek durván a fele az ÁPV Rt.-é volt. Az ÁPV 2007-ben az osztrák Raiffeisen Investment AG-val megállapodott a részvénycsomag értékesítésének előkészítésében, majd a privatizációs társaság ezt indoklás nélkül felmondta, és a brit HSBC-vel kötött szerződést a gyorsított értékesítésre. 66,8 milliárd forintos bevétel származott a gyorsított értékesítésből, ami "az ÁSZ szerint a korábbi bankprivatizációkhoz képest megfelelő és üzletileg sikeres volt".
Viszont az ÁSZ szerint azonban több probléma is volt az ügylettel. "A privatizációt megelőzően nem készült az FHB jövőjét, illetve az állam befolyásoló mértékű tulajdoni hányadának értékét bemutató tanulmány, stratégiai terv" - írja jelentésében a számvevőszék. Ez azért probléma, mert az ÁSZ szerint már a cég egyes részvényeinek értékesítése előtt is felmerült, hogy a vásárlás mögött spekulációs szándék állhat.
Az FHB eladását az ÁSZ azért is kifogásolta, mert a cég alapszabálya szerint egy befektető vagy befektetői csoport sem rendelkezhet a szavazatok 10 százalékánál nagyobb részesedéssel, ha az állami tulajdoni hányad 50 százalék alá csökken. "A részvényértékesítést követő részvénykönyvi megfeleltetés alapján a három legnagyobb, 10% mértéket meghaladó tulajdoni hányad letétkezelők neve alatt van bejegyezve, amely alapján nem állapítható meg az FHB Nyrt. valódi tulajdonosi köre" - fogalmaz az ÁSZ-jelentés, utalva arra, hogy a letétkezelő pénzintézetek mögött sok, fel nem fedhető kilétű tulajdonos állhat. Így az állam számára átláthatatlanná vált a bank új tulajdonosi köre.
Mol, irreális költségek
A Mol majdnem 1,9 millió részvényének értékesítését 2005-ben hagyta jóvá az ÁPV és a kormány, itt a lebonyolítást segítő tanácsadók díjazását kifogásolta az ÁSZ, amely szerint munkájuk aránytalan anyagi terhet jelentett. "A költségek és díjak együttes értéke (376 millió forint) nem éri el az értékesítésből származó bevétel 1 százalékát, ennek ellenére az egyes címeken kifizetett összegek és az elvégzett munka aránya nem csak a Mol, hanem a kibocsátás más résztvevőjénél sincs megalapozva" - olvasható a jelentésben a 40 milliárdnyi bevételt hozó üzletről.
A privatizációs tanácsadók alkalmazása ugyanis a "privatizációs költségek megtérítését irreálissá" tette - állítja az ÁSZ. Ezenkívül a Mol-tól olyan elszámolásokat fogadott el az ÁPV az ÁSZ szerint, amelyek a részvényértékesítési szerződéssel nincsenek összhangban. Az ÁSZ szerint a privatizációkor elvégzett - a gyanú szerint sokszor egymást átfedő - szakértői munkák "és a kifizetés ellenértékének az aránya a szerződés és az elszámolás hiányosságai miatt nem igazolható".
Lovi, a megelőlegezett tőkeinjekció
Az ÁPV 2007-ben túl akart adni a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-n (MLSZ Kft.) is. Ennek érdekében 900 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre a jelentés szerint a cégben, hogy ezzel bukmékeri jogosultságot szerezzenek annak. "Üzletileg nem megalapozott az MLSZ Kft. magánkézbe adása előtt törzstőkéjének felemelése" - írja a jelentés, majd hozzáteszi, ez a privatizáció nyertes pályázójának lett volna a feladata.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/04/az-asz-mar-tavaly-figyelmeztetett-az-apv-gyanus-ugyleteire
|
https://web.archive.org/web/20100111044322/https://www.origo.hu/itthon/20090430-az-asz-mar-tavaly-figyelmeztetett-az-apv-gyanus-ugyleteire.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kolcsonspiralra-es-elsietett-tokeinjekciora-harapott-ra-az-nni
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-05-02 00:00:00
|
[] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,985 |
Hová tűntek Bajnai Gordon milliárdjai?
|
Átláthatatlan Bajnai Gordon vagyoni helyzete. A miniszterelnök másfél évvel ezelőtt – még önkormányzati miniszterként – bekerült a 150 leggazdagabb magyar embert bemutató kiadványba.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166743
|
https://web.archive.org/web/20090503221350/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166743
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-tuntek-bajnai-gordon-milliardjai
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-01 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[] |
[] |
[
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
8,986 |
Hűtlen kezek nyoma a vagyonon
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt indított büntetőeljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda az államnak okozott mintegy tizenötmilliárd forintos privatizációs kár nyomán.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166748
|
https://web.archive.org/web/20090503221407/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166748
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezek-nyoma-a-vagyonon
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-01 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Élelmiszeripari Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
8,987 |
Tabajdi lemondatná az EU-diplomatákat pénzük egy részéről
|
Méltányos és elvárható lenne, hogy az egész Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején az Európai Bizottság tagjai is tanúsítsanak önmérsékletet, és mondjanak le végkielégítésük egy részéről - hangsúlyozta Tabajdi Csaba hétfőn Strasbourgban, az EP plenáris ülésén elhangzott napirend előtti hozzászólásában.
|
Tabajdi lemondatná az EU-diplomatákat pénzük egy részéről
Méltányos és elvárható lenne, hogy az egész Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején az Európai Bizottság tagjai is tanúsítsanak önmérsékletet, és mondjanak le végkielégítésük egy részéről - hangsúlyozta Tabajdi Csaba hétfőn Strasbourgban, az EP plenáris ülésén elhangzott napirend előtti hozzászólásában.
"Az Európai Bizottság tagjai az uniós jogszabályok szerint tisztségük megszűnését követően bőséges végkielégítésre jogosultak" - emlékeztetett az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője, aki szerint "válság idején a kormányzati szerveknek és a politikai vezetőknek példát kell mutatniuk".
Magyarországon 15 százalékkal csökken a miniszterek fizetése, és korlátozzák az állami vezetők által igénybe vehető pénzbeli juttatásokat. Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök maximálta az állami támogatásban részesített vállalatok vezetőinek fizetését, és hasonló intézkedést foganatosítottak Németországban is - tette hozzá.
Az Európai Bizottság tagjai, a biztosok havi 19.900 és 24.400 euró (5,77 és 7,19 millió Ft) közötti fizetést kapnak. Hivataluk megszűnését követően a biztosok megkapják egyhavi fizetésüket, amellyel hazaköltözésüket támogatják, majd akár három évig jogosultak korábbi alapfizetésük 40-65 százalékára. A bőkezű juttatás a korábbi biztosok függetlenségét hivatott biztosítani.
A jelenlegi gazdasági körülmények között azonban - vélekedett a magyar szocialista EP-képviselő - méltányos lenne, ha a bizottság tagjai önkéntesen lemondanának e rendkívül nagy összegű juttatásnak egy részéről. Ez - még ha csupán szimbolikus jelentőségű lenne is - szerinte "azt mutatná az állampolgároknak, hogy az európai uniós vezetők is készek részt vállalni a válság negatív hatásaiból".
2007. február. 02. 14:52 Itthon
Tabajdi: legalább most itthon, s nem Brüsszelben okoznak kárt
Tabajdi Csaba szerint nincs rendjén, hogy a Fidesz magyarországi országgyűlési képviselői nem tartják be a magyar alkotmányos normákat - s különösen nincs rendjén, hogy az európai parlamenti képviselők is részt vesznek egy törvény- és alkotmányellenes akcióban, miközben pontosan tudják, hogy a jogállamiságot mindenhol számon kérik az EU-tagállamokban.
2009. január. 07. 13:13 MTI Világ
Tabajdi uniós csúcsot sürget gázügyben
Rendkívüli uniós csúcstalálkozót javasolt szerdán Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője a gázválság megoldásának előmozdítása érdekében.
2007. október. 02. 19:45 MTI Világ
Tabajdi: ostobaság a kormányzati negyeddel kapcsolatos riogatás
Felháborodásának adott hangot Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője "azokkal az elmúlt napokban megjelent nyilatkozatokkal és véleményekkel kapcsolatban, amelyek a budapesti kormányzati negyed terrorfenyegetettségét boncolgatták".
2009. január. 07. 17:36 MTI Itthon
Tabajdi: Sólyom nem érti
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője szerdán sürgősségi kérdést tett fel az Európai Bizottságnak arról, jogszerű-e Sólyom László alkotmánybírósági beadványa, amelyben a magyar köztársasági elnök kifogásolta az egységes területalapú támogatási rendszer (SPS) magyarországi bevezetéséről szóló törvényt.
|
http://hvg.hu/itthon/20090504_eu_diplomatak_fizetese
|
https://web.archive.org/web/20231213153712/https://hvg.hu/vilag/20090504_eu_diplomatak_fizetese
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tabajdi-lemondatna-az-eu-diplomatakat-penzuk-egy-reszerol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"EU",
"juttatás"
] |
[] |
8,988 |
Hirdetésben számol el vagyonával a fideszes jelölt
|
Fizetett hirdetésekben teszi közzé vagyoni helyzetének részleteit a sajtóban a következő napokban Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármesterjelöltje, aki ezt a korrupcióellenes küzdelemmel és politikai ellenfelei vádaskodásának megelőzésével indokolta hétfőn, a baranyai megyeszékhelyen tartott tájékoztatóján.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=487534
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hirdetesben-szamol-el-vagyonaval-a-fideszes-jelolt
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
8,989 |
Jogszerűtlen uniós támogatások - a kormányszóvivő az önkormányzatok felé hárított
|
A többségükben ellenzéki vezetésű önkormányzatokra igyekezett hárítani a politikai felelősséget a kormányszóvivő az uniós források szabálytalan felhasználásáért.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=268890
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogszerutlen-unios-tamogatasok-a-kormanyszovivo-az-onkormanyzatok-fele-haritott
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
8,990 |
Tényleg vége az offshore-nak: nincs menekvés?
|
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében adót vetnek ki az adóparadicsomokba menekített jövedelmekre és vagyonra.
|
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt
adozona.hu
Eljött az offshore alkonya: Bajnai szigorításai a gyakorlatban
//adozona.hu/archive/20090504_vagyon_ado_offshore_Bajnai_valsagkezeles
Eljött az offshore alkonya: Bajnai szigorításai a gyakorlatban
dr. Marosi Andrea
2009.05.04., 10:14 Frissítve: 2009.05.04., 10:43
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében adót vetnek ki az adóparadicsomokba menekített jövedelmekre és vagyonra. A Bajnai-kormány válságkezelő programja szerint egyrészt forrásadót vezetnének be az olyan országokba történő kifizetésekre, amelyekkel hazánk nem kötött kettős adóegyezményt, másrészt szigorítanák a társasági adóról szóló törvényben az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát és megadóztatnák a hozzájuk utalt jövedelmeket.
Az Adózóna már egy évvel ezelőtt - az Offshore alkonya avagy búcsú a kimentett vagyonoktól című cikkében előrevetítette, hogy az állam szerepének felerősödése előbb-utóbb az adóparadicsomok korlátozásához illetve megszüntetéséhez vezet. És affelől sem hagyott kétséget: minden, ami gyengítheti az ellenőrzést, illetve az állami bevételek kiesésével jár, haragra gerjeszti az erős állam illúziójában hívőket. Ezt jól mutatták a G20 csúcstalálkozón kilátásba helyezett szankciók: a bankszámlanyitás hátráltatása, mindaddig, amíg a valós tulajdonost nem igazolja az off-shore vállalkozás. A büntetés másik formája információszerzés nélkül elképzelhetetlen: az OECD elsősorban az adóügyeket érintő adatok átadási hajlandósága szerint definiálja a nem vagy kevésbé együttműködő országokat.
A cél tehát világos: az adókikerülés visszaszorítása. Kérdés hogyan lehet ezt megvalósítani? És nem utolsósorban mely országok tekinthetőek adóparadicsomnak?
Az utóbbira kézenkekvő válasz lehetne: azok az országok, melyeket az OECD nem tekint együttműködőnek, de ez így nem teljesen igaz. A nem együttműködő jelző sokkal inkább azokra az országokra utal, amelyek az off-shore cégek alapításánál nem tekintik magukénak a világ vezető partner országai által megfogalmazott adózási normákat.
A holding társaságok számára jelenleg sok ilyen európai ország kínál kedvező adózási feltételeket és üzleti környezetet. Ráadásul a magyar adórendszerben is vannak olyan szabályok, amelyek ösztönzik az úgynevezett holding cégek letelepedését.
Magyarországon az off-shore cégeket három fő okból alkalmaztákAz értékpapír, áru és szolgáltatás adásvételek során való bekapcsolása, közvetítőként. (Valós ügyletek lefölözése)
Az off-shore cég által kiszámlázott látens költségek elszámolása, vagyis pl. jutalékok, piackutatás, marketing és menedzsment szolgáltatások. (Látens ügyletek elszámolása)
Az értékpapírok, üzletrészek értékesítésekor a nyereség off-shore cégnél való realizálása. (A valós tulajdonos rejtése mellett jövedelem helyének megváltoztatása)
Forrás: MKOE
A nemzetközi tapasztalatokat és tendenciákat követve érthető a fenti szabályok finomítására, kiegészítésére irányuló kezdeményezés. Vagyis az a – Bajnai kormány által - nemrégiben válságkezelő programban javaslat, amely korlátozná e társaságok lehetőségeit az adózási területén. Vagyis, hogy szigorítanák az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Jelenleg nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a személy, amelynek a székhelye, a telephelye vagy az illetősége az Európai Unió valamely tagállamában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát kiterjesztenék arra a személyre is, amelynek az illetősége van olyan államban, ahol a társasági adó nem éri el a magyar adómérték kétharmadát. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy magyarországi székhelyű vállalkozás is lehet ellenőrzött külföldi társaság., ha az üzletvezetési helyét külföldre helyezi és amiatt más államban minősül belföldi illetőségűnek. Vagyis a jogszabály azt szeretné, egy olyan vállalat is „fülön csíphető” legyen, aki azért tette át székhelyét Magyarországról más államba, mert ott az adómérték jóval kevesebb. Csakhogy ehhez épp azoktól az államoktól kellene információt szereznie a magyar adóhatóságnak, akik idáig sem voltak együttműködőek, legalábbis az OECD definíciója szerint. Végül - nem teljesen érthető módon – kimaradt javaslatból,, hogy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a személy, aknek az adott országban valódi gazdasági jelenléte van, annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagycsak minimális adót fizet
A jogszabály szigorítására irányuló kezdeményezés a gyakorlatban tehát szélesítené az ellenőrzött külföldi társaságok adókötelezettségét. Nemcsak az onnan kivont, hanem- mind magánszemélyek, függetlenül attól magánszemély vagy cég-e a tulajdonos.
Kérdés ezekután, hogy mikor tekinthető egyáltalán jövedelemnek bármely adóparadicsomba átutalt, vagy onnan visszautalt pénzösszeg.
Számoljon itt!Kattintson az Adózóna vagyonosodási kalkulátoráért ide!
Társaságnál csak az adó alapjaként meghatározott összeg tekinthető jövedelemnek. Vagyis nem az átutalás kedvezményezettjének a fent idézett jogszabályok szerinti meghatározása, hanem a kifejezetten a megjelenő eredmény hozadéka, amelyet esetleg az adózás elől off-shore cégbe kívánnak kijuttatni. Ez azonban csak akkor képzelhető el, ha a társaság vezetői úgy gondolták, hogy várható eredményüket – meglehetősen lusta módon - csak záráskor kívánják kezelni. Ugyanez magánszemélyek esetén még sokkal bonyolultabb: Előbb ugyanis az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy az az összeg, amelyet külföldre utaltunk valóban jövedelem volt, és mondjuk nem kölcsön. Ennek eredményességét, már megismertük a vagyonosodási vizsgálatok során, ahol is az eljárást kísérő túlkapások ellenére, nem sikerült egyértelműen megjelölnie az adóhatóságnak, a pénzügyi bevétel forrását.
A pénzeszköz a vagyon része, így a címben rejtőzködő jövedelem és vagyon fogalmát nem árt külön tisztázni. Ehhez pedig fontos leszögezni, vagyon esetén nem számít annak az eredete. A lényeg csupán, hogy a mozgatásának célja a menekítés legyen, továbbá, hogy - jogszabály szerint ugyan nem pontosan meghatározott - úgynevezett adóparadicsomba kerüljön. Nem kérdés ezekután, hogy a végcél az állampolgár teljes ellenőrzése az erős Állam által, de az sem kétséges, hogy pár évig mégcsak a jogbiztonság fokozatos leépítésével érvényesíthetőek a programban vázolt elképzelések.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Ön már az előfizetőnk?
exit_to_app Lépjen be a cikk elolvasásához
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
|
https://adozona.hu/archive/20090504_vagyon_ado_offshore_Bajnai_valsagkezeles
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-vege-az-offshore-nak-nincs-menekves
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[] |
8,991 |
Fidesz: a kormány állítson le minden privatizációs eljárást!
|
A Fidesz szerint "a nemzeti vagyon elherdálása során súlyosan korrupciógyanús esetek" történtek, és ezeket ki kell vizsgálni.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/107038_fidesz_a_kormany_allitson_le_minden_privati
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-a-kormany-allitson-le-minden-privatizacios-eljarast
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Élelmiszeripari Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
8,992 |
GVH: kartellgyanú a tankönyvkiadóknál
|
Kartellezés gyanúja miatt előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a Konsept-H Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.-nél, a Műszaki Könyvkiadó Kft.-nél, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.-nél, valamint a School Oktató, Kiadó és Gazdasági Szolgáltató Bt.-nél Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
|
A GVH hétfői közleménye szerint a szervezet azért indított eljárást, mert a rendelkezésére álló információk alapján feltehető, hogy a könyvkiadó vállalkozások előzetesen megállapodást kötöttek az Oktatási Minisztérium által 2001. május 31-én megjelentetett, az értelmi fogyatékos tanulók által használatos tankönyvek kifejlesztésére és gyártására kiírt pályázatának elnyerése érdekében.
A közlemény kitér arra is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.
A gyanú szerint a vállalkozások arról egyeztek meg, hogy a pályázati kiírásban szereplő egyes tételekre melyik kiadó jogosult egyedül és kizárólag pályázatot benyújtani, s tájékoztatták egymást a jövőre vonatkozó fejlesztési elképzeléseikről is.
A feltételezések szerint a kiadók 2001-től napjainkig tartó folyamatos magatartással és feltehetően további egyeztetésekkel, megállapodásokkal osztották fel egymás között a sajátos nevelési igényű, fogyatékos tanulók tankönyvi piacát.
A közlemény szerint az előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle lehetőségét a GVH számára a versenytörvény biztosítja. A versenytörvény rendelkezései értelmében a helyszíni szemléhez előzetes bírósági jóváhagyás szükséges.
Kezdőlap Gazdaság GVH: kartellgyanú a tankönyvkiadóknál
|
https://infostart.hu/gazdasag/2009/05/04/gvh-kartellgyanu-a-tankonyvkiadoknal-275430
|
https://web.archive.org/web/20231207101422/https://infostart.hu/gazdasag/2009/05/04/gvh-kartellgyanu-a-tankonyvkiadoknal-275430
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gvh-kartellgyanu-a-tankonyvkiadoknal
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[
"Konsept-H Könyvkiadó Kft.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"School Kiadó Bt."
] |
[] |
[
"pályázat",
"oktatás",
"versenykorlátozás - kartell",
"könyvkiadás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] |
[] |
8,993 |
A hivatal önmagában kevés
|
A Közérdekvédelmi Hivatalra szükség van – mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus azonban nem adna erős nyomozati jogkört az új hatóságnak.
|
2009.05.14. 22:00
A Közérdekvédelmi Hivatalra szükség van – mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus azonban nem adna erős nyomozati jogkört az új hatóságnak. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem oktatója szerint az új szervezet nem sokat ér, ha a politikai elit nem tisztázza a közpénzekhez fűződő viszonyát.
A kormány a korrupció elleni fellépés erősítéséért Közérdekvédelmi Hivatal elnevezéssel új hatóságot hozna létre. Ön egyike volt azoknak a szakértőknek, akik véleményt mondtak a felállítandó szervezetről. Megítélése szerint szükség van újabb hivatalra?
– Annyi bizonyos, hogy a magyar igazságszolgáltatás jelenleg nem képes hatékonyan feltárni a korrupciós ügyeket. Ennek számos oka van. Nemzetközi tanulmányokból ugyanakkor világosan kiderül, hogy a korrupció nemcsak idehaza, vagy a posztkommunista államokban, esetleg a harmadik világban jelent komoly gondot, hanem az évszázada demokratikusan működő országokban is. Éppen ezért számos állam új megoldásokat keres. A Közérdekvédelmi Hivatal ötletét emiatt nem vetem el.
– A kabinet tervei szerint az új hatóságnak széles nyomozati jogköre lenne. Házkutatást tarthatna, személyeket hallgathatna ki, iratokat és más bizonyítékokat szerezhetne be. Szabó Máté ombudsman ezzel kapcsolatban alkotmányos aggályokat emlegetett. Ön miként vélekedik erről?
– Nekem nem nagyon tetszik, hogy a Közérdekvédelmi Hivatalt nyomozati jogkörrel kívánják felruházni. De még így sem utasítom el az új hatóság tervét, ugyanis a semminél mindenképpen jobb lenne.
– Ön miképpen alakítaná ki a hivatalt?
– Véleményem szerint a felállítandó szervezet az ombudsmani rendszer mintájára épülhetne fel. Az új hatóságnak a korrupcióval kapcsolatos információk gyűjtését kellene feladatául szabni. A visszaélésekről tudomást szerzők itt anonim módon tehetnék meg a bejelentéseket, és az új hivatal meg is védené őket. Emellett képzéseket tartana a korrupció természetéről az igazságszolgáltatásban dolgozóknak és a vállalati szakembereknek. Az így kialakított szervezet ugyanolyan hatékonyan működhetne, mint egy erős nyomozati jogkörrel bíró hatóság. Akárhogyan hozzák is létre a hivatalt, a legfontosabb, hogy utóbb megvizsgálják, jól látja-e el a feladatát.
– Milyen következménnyel járna, ha az utólagos hatásvizsgálat elmaradna?
– Gyakran előfordul, hogy a már meglévő állami hatóságok működési zavarait egy újabb, ám szintén rosszul működő szervezet létrehozásával kívánják megoldani. Aztán utóbb nem ellenőrzik, hogy az új intézmény hasznos-e. Így pedig nem történik más, minthogy felállt egy újabb szervezet, de a feladatokat továbbra sem végzik el megfelelően. Sajnos az a tapasztalatom, hogy ha egy hivatalt létrehoztak, azon akkor sem módosítanak, ha rosszul működik. Például, mert a szervezet élére kinevezett személyek védik saját pozícióikat.
– Elképzelhető ön szerint, hogy a Közérdekvédelmi Hivatalt a politikai ellenfél besározására használják majd fel?
– Ennek a veszélye természetesen fennáll. Én mégis inkább attól tartok: a politikai elitnek nem áll majd érdekében, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal érdemi tevékenységet fejtsen ki. Vagyis, a szervezet ugyan működne, de pusztán csak arra szolgálna, hogy a hatalmon lévők kipipálhassák a korrupció elleni küzdelmet. Remélem, hogy az új hatóságot hagyják majd dolgozni.
– Milyen eredmény várható a hivataltól?
– Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Mivel nem tudjuk, hány korrupciós ügy lehet Magyarországon, így az sem mondható meg, hány eset feltárása számítana sikernek. Azt azonban tisztán kell látnunk, hogy egy ilyen hatóság csak hosszú évek múltán fejtheti ki kedvező hatását, s az is egyértelmű, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal önmagában nem oldja meg a korrupció okozta gondokat. Ez csupán az első lépés. Szükség lenne még számos döntésre, és a társadalom szemléletének módosulására is.
– Utóbbin mit ért?
– Sokszor emlegetik a svédek magatartását. Ott a polgárok tudják: azért kell az adót befizetniük, hogy például a gyermekeiknek legyen óvoda. S a közpénzekre úgy tekintenek, mint a sajátjukéra. Persze nem abban az értelemben, hogy a köz pénzét el lehet venni. Magyarországon egészen más a helyzet. Az emberek azt látják, hogy a közpénzek negyede eltűnik, főként magánzsebekben. Ezek után sokan joggal kérdezik: miért fizessek adót, ha egy részét úgy is ellopják?
– Hogyan lehet ezen változtatni?
– Valahol el kell kezdeni, és a legjobb az lenne, ha a politika magán kezdené. Az elit húzza ki a közpénzekben turkáló kezét és mutassa fel. Legyen mód megbizonyosodnunk arról, hogy ez a kéz mocskos-e vagy sem. Amíg ez nem történik meg, s nem tisztázódik, milyen kapcsolat fűzi a politikát a közpénzekhez, nincs az a hivatal, amelyről elhinnék, hogy tisztességes célok szolgálatában hozták létre.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/a-hivatal-onmagaban-keves
|
https://web.archive.org/web/20240126004017/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/a-hivatal-onmagaban-keves
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hivatal-onmagaban-keves
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
8,994 |
Ami a Ferencvárosban törvénytelen, Kispesten nem az
|
Nem tekinthető törvénytelennek, hogy a budapesti kerületek és megyeszékhelyek többsége mélyen a piaci ár alatt ad bérbe ingatlanokat pártoknak. Bár a gyakorlat az Alkotmánybíróság határozata szerint jogellenes, ezt a tényt csak konkrét panaszra indult egyedi vizsgálat során mondhatja ki, ezt pedig eddig egyedül Ferencváros esetében tette meg.
|
Évente milliós bevételektől esnek el a forráshiányukra rendre panaszkodó önkormányzatok egy évtizedes politikai gyakorlat miatt. Az InfoRádió korábban beszámolt arról, hogy a legtöbb budapesti kerületben és megyeszékhelyen bevett szokás, sőt, a helyi képviselők nyilvánvaló egyetértésével rendelet is született arról, hogy a pártok helyi szervezetei akár 90-100 százalékos kedvezménnyel kaphatnak bérbe irodát önkormányzati ingatlanokban.
A pártok pénzügyi beszámolóiból kitűnik, hogy a XIX. kerület a legbőkezűbb. Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere az InfoRádiónak azt mondta, a pártok nem tudnának a kedvezmény nélkül működni a kerületben.
Az Alkotmánybíróság 2002-ben egyértelműen kimondta: sérti a párttörvényt, ha egy helyhatóság ilyen módon ad adományt egy pártnak. Csakhogy ez az ítélet nem tekinthető mindenki számára kötelezőnek, a testület ugyanis a Fővárosi Közigazgatási Hivatal beadványára csak a ferencvárosi gyakorlatot vizsgálta - tudtuk meg Sereg Andrástól, az Alkotmánybíróság sajtófőnökétől.
"Miután a döntések egyedi önkormányzati jogszabályokkal kapcsolatosak, ez esetben az Ab a ferencvárosi önkormányzat néhány rendelkezését semmisítette meg. A döntés így tehát csak a Ferencvárosi Önkormányzatra kötelező, önmagában nem hat ki a többi önkormányzati rendeletre közvetlenül" - fogalmazott.
Közvetetten azonban igen, a gyakorlatot ugyanis törvénytelennek minősítette az Alkotmánybíróság, amely azonban a többi település ugyanilyen tartalmú önkormányzati rendeletét még nem vizsgálta, azokat ugyanis nem is kifogásolta hivatalosan senki.
Így alakulhat ki az a helyzet, hogy ami Ferencvárosban törvénytelen, az például Kispesten nem az. Sereg András felhívta a figyelmet: az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a regionális államigazgatási hivatalok látják el, így az ő feladatuk lenne figyelmeztetni az önkormányzatokat egy-egy rendelet esetleges jogellenességére.Mi van a többiekkel?
A hasonló tartalmú önkormányzati rendeletek de jure nincsenek hatályon kívül, azaz nem alkotmányellenesek, ám az Alkotmánybíróság határozataiból kiolvasható jogfejlesztés most sem csak a konkrét esetre vonatkozik - mondta az InfoRádió által megkérdezett jogszociológus.
Fleck Zoltán hozzátette: a jóhiszemű joggyakorlásból következően az önkormányzatnak abból kell kiindulnia, hogy ha bepanaszolják, amiért ugyanolyan gyakorlatot folytat, mint a ferencvárosi, azt az ő esetében is alkotmányellenesnek fogja kimondani az Alkotmánybíróság.
A szakértő közölte: súlyos politikai és erkölcsi felelőssége van azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem veszik figyelembe az Alkotmánybíróság döntését. A mai szabályozás alapján legfeljebb az vethető fel - jegyezte meg.
A jogalkotónak végig kellene gondolnia, hogy az önkormányzatok működése feletti törvényességi felügyelet rendben van-e - véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint a konkrét esettel összefüggő állami feladat a pártfinanszírozás megoldása lenne.
Kezdőlap Belföld Ami a Ferencvárosban törvénytelen, Kispesten nem az
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/05/ami-a-ferencvarosban-torvenytelen-kispesten-nem-az-275565
|
https://web.archive.org/web/20090608041004/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-275565
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ami-a-ferencvarosban-torvenytelen-kispesten-nem-az
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"ingatlan",
"önkormányzat"
] |
[] |
8,995 |
A birodalom botlásai
|
Mégsem kell keresztet vetniük a Hajdú-Bét károsultjainak arra a 13 milliárd forintra, amellyel a cég 2003 óta adósuk?
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166860
|
https://web.archive.org/web/20090507135828/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166860
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-birodalom-botlasai
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-03 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Hajdú-Bét Rt.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
8,996 |
A magyar állam kirablói többet vittek el, mint eddig hittük
|
Nagyobb kárt okoztak az eddigi kormányzati presztízsprojektek, mint azt a 15 milliárdot, amit már a Nemzeti Nyomozó Iroda is keres.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166947
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-allam-kirabloi-tobbet-vittek-el-mint-eddig-hittuk
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Élelmiszeripari Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"Malév Rt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kormányzati negyed"
] |
|
8,997 |
Távozik a korrupcióval vádolt miniszter
|
Újabb miniszter távozik a szlovák kormányból, kétes, botrányos üzleti ügy miatt. A környezetvédelmi miniszter állítólag áron alul adta el egy amerikai cégnek az ország légkörszennyezési kvótáinak egy részét.
|
Újabb miniszter távozik a szlovák kormányból, kétes, botrányos üzleti ügy miatt. A környezetvédelmi miniszter állítólag áron alul adta el egy amerikai cégnek az ország légkörszennyezési kvótáinak egy részét.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden bejelentette: javasolni fogja az államfőnek Ján Chrbet környezetvédelmi miniszter visszahívását. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt miniszter a pozsonyi sajtó szerint botrányos módon, ellenőrizetlenül és Szlovákia számára kedvezőtlenül áron alul adta el egy amerikai cégnek az ország légkörszennyezési kvótáinak egy részét. "Nem a szerződés miatt hívom vissza tisztségéből a minisztert, hanem azért, mert politikailag csődöt mondott, és igyekszik megszabadulni a felelősségtől" - mondta újságíróknak Fico rendkívüli sajtóértekezleten.
Chrbet a bírálatok után is korrektnek és jónak minősítette az eladási szerződést, de ugyanakkor felajánlotta a kormánynak, hogy szavazzon a szerződéstől való visszalépésről. "Egy miniszter nem bújhat ki a felelőség alól azzal, hogy a döntést átruházza a kormányra" - közölte Fico. Hozzátette: döntéséről már tájékoztatta Ján Slotát, az SNS elnökét, s azt várja, hogy a párt javaslatot tegyen az új miniszter személyére.
A távozó miniszter azt állítja: nem teljesítheti a kormányfő kérését, hogy az Interblue Group céggel tavaly megkötött szerződést nyilvánosságra hozza, mert a cég ezt elutasítja. Bár Chrbet azt javasolta a kormánynak, hogy szavazzon a szerződés felmondásáról, a maga nevében bejelentette: ő a szerződés felbontását nem fogja támogatni.
Alig két héten belül ez már a második eset, hogy gazdasági visszaélés gyanúja miatt az SNS miniszterének el kell hagynia a szlovák kormányt. Április második felében Marian Janusek építésügyi és regionális fejlesztési minisztert váltották le az úgynevezett "faliújságtender" miatt. Janusek ügyében Fico csak azután lépett, hogy az Európai Bizottság felszólította Pozsonyt: 60 napon belül tisztázza azokat a kérdéseket, amelyek a 120 millió euró értékű, "faliújságtenderként" elhíresült eset kapcsán felmerültek, különben elveszítheti ezt az uniós támogatást. A pályázat tárgyát építkezések és szolgáltatások képezték. A nagy értékű pályázatot csak a tárca faliújságján tették közzé, s azt az SNS-hez, illetve annak elnökéhez Ján Slotához közel álló konzorcium nyerte meg.
Az ellenzék hónapok óta mindkét esetben súlyos korrupcióról beszél, és a szerinte az SNS-nek kedvező tranzakciók megsemmisítését követeli. Fico egészen az utóbbi napokig mindkét miniszterét védte, s hazafiatlansággal, az állam érdekeinek semmibevételével, felforgatással vádolta az ellenzéket és a sajtót.
|
https://index.hu/kulfold/2009/05/05/tavozik_a_korrupcioval_vadolt_miniszter/
|
https://web.archive.org/web/20201021174751/https://index.hu/kulfold/2009/05/05/tavozik_a_korrupcioval_vadolt_miniszter/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tavozik-a-korrupcioval-vadolt-miniszter
|
Index
|
eu-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
8,998 |
MDF: el kell számoltatni a parkolótársaságokat!
|
Az MDF szerint a budapestiek érdekében mielőbb elszámoltathatóvá kell tenni a parkolási társaságokat - írta keddi közleményében Dávid Ibolya, az MDF elnöke.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=488010
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-el-kell-szamoltatni-a-parkolotarsasagokat
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[
"Parking Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
8,999 |
Az Akadémiát nem tudta bevenni a korrupció
|
Az Akadémia által képviselt értékek, s ezen keresztül az Akadémia léte maga politikai jelentőséget nyer – emelte ki az MTA közgyűlését köszöntő beszédében tegnap Sólyom László köztársasági elnök.
|
„A tudománynak olyan ismérvei vannak, mint a folyamatos kérdezés és kutatás, ebből következőleg a folyamatos önkritika és önkorrekció. A pontosság. A nemzetközi kommunikáció és vita általi minőségellenőrzés, ahol a mérce abszolút, s nem értékelhető, hogy milyen – például az itthoni – körülmények között érték el az eredményt. A saját mércéhez való ragaszkodás az idegen befolyással szembeni autonómia” – hangoztatta Sólyom László köztársasági elnök az Akadémia 179. közgyűlését köszöntő felszólalásában, aki szerint a tudománynak ezek az értékei tündökölnek egy olyan társadalomban, amelyben leginkább ezek az értékek hiányoznak, vagy éppen az ellentétük a jellemző.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átadja az Akadémiai Aranyérmet Császár Ákos matematikusnak
– Nem véletlen tehát – vélte a köztársasági elnök –, hogy az Akadémia hitelességére ma olyan sokan támaszkodnának. Ez egyrészt pozitívum, mert akkor a tudomány és az Akadémia értékrendjét is akceptálniuk kell, hiszen az Akadémia együttműködésével is terjednek az értékei és követelményei. Másrészt, éppen ezért nem szabad beengedni a székházba olyan rendezvényeket, amelyek csupán a Magyar Tudományos Akadémia presztízsét akarják a saját javukra hasznosítani azzal, hogy fizikailag az MTA épületében tartják őket.
A köztársasági elnök beszédében utalt arra, hogy örül annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát nem tudta bevenni a korrupció, holott a korrupció áradásának kevés intézmény tudott és tud ellenállni.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitó beszédében kiemelte: „közéletünk válsága közepette, felhőtlennek épp nem mondható gazdasági körülmények között a magyar tudomány különböző szereplői becsülettel tették a dolgukat”.
A szokásoknak megfelelően átadták az MTA legfontosabb elismeréseit. Az idei Akadémiai Aranyérmet Császár Ákosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az ELTE Természettudományi Kara professor emeritusának ítélték oda. A MTA Elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseként 11 kutatót részesített Akadémiai Díjban. Az idei Akadémiai Újságírói Díj kitüntetettje Babinszki Edit, a Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztősége szerkesztője, Silberer Vera, a Természet világa olvasószerkesztője és Simon Tamás, az origo.hu tudományos rovatvezetője.
|
http://nol.hu/belfold/az_akademiat_nem_tudta_bevenni_a_korrupcio-331476
|
https://web.archive.org/web/20231220071324/http://nol.hu/belfold/az_akademiat_nem_tudta_bevenni_a_korrupcio-331476
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-akademiat-nem-tudta-bevenni-a-korrupcio
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
9,000 |
Megnyílt a 17. Kriminálexpo
|
A korrupció és a hamisítások elleni fellépés a kiemelt téma a 17. Kriminálexpón, a háromnapos nemzetközi biztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, informatikai konferenciát és kiállítást Kovács Tamás legfőbb ügyész nyitotta meg kedden Budapesten.
|
2009.05.05. 09:29
A korrupció és a hamisítások elleni fellépés a kiemelt téma a 17. Kriminálexpón, a háromnapos nemzetközi biztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, informatikai konferenciát és kiállítást Kovács Tamás legfőbb ügyész nyitotta meg kedden Budapesten.
A rendezvény célja a tágabb értelemben vett biztonság erősítése az állami és társadalmi struktúrában szerepet játszó igazságszolgáltatási, államigazgatási szervek, kutatóműhelyek és civil szervezetek párbeszéde által – mondta beszédében Kovács Tamás. A programban szerepel a korrupció, az élelmiszer- és gyógyszerhamisítás elleni küzdelem, a büntetés-végrehajtás aktuális problémáinak megvitatása, valamint közbiztonsági és közrendvédelmi témák tárgyalása – mondta a legfőbb ügyész, hozzátéve: a Kriminálexpo olyan rendezvénysorozat, amely komplexitásából adódóan is kiemelt figyelmet érdemel.
Az esemény vezető témája az idén a korrupció elleni küzdelem. A témáról háromnapos szekció keretei között az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek reprezentánsai tartanak előadásokat, áttekintve azt a korrupció tartalmi-fogalmi elemeinek meghatározásától a törvényhozási és kormányzati feladatok, programok ismertetésén keresztül a végrehajtásig. Kiemelt hangsúllyal szerepel a rendezvényen a közegészségre a leginkább veszélyt jelentő élelmiszer- és gyógyszerhamisítások elleni hatékony védekezés, az okmányvédelem, valamint a droghasználók körében alkalmazott elterelés.
A Kriminálexpo tematikájához kapcsolódó állami és civil szervezetek, valamint a biztonsági, informatikai, kommunikációs és más vállalkozások részvételével – a konferenciákkal párhuzamosan – 3 napon keresztül a bűnüldözéssel, a bűnmegelőzéssel és a közbiztonsággal foglalkozó szakkiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. A kiállításon saját pavilonja van a többi között az Országos Rendőr-főkapitányságnak, az APEH-nak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek.
Számos biztonságtechnikai és informatikai cég is bemutatja szolgáltatásait. A Kriminálexpo létrehozását 1991-ben kezdeményezte az Ügyészek Országos Egyesülete – akkor még elsősorban az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés informatikai fejlesztésének igényével. A rendezvénysorozat társrendezője a Legfőbb Ügyészség, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. A csütörtökön záruló ingyenes programsorozat helyszíne az Európa Kongresszusi Központ.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/05/megnyilt-a-17-kriminalexpo
|
https://web.archive.org/web/20240126195211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/05/megnyilt-a-17-kriminalexpo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megnyilt-a-17-kriminalexpo
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,001 |
Szocialista javaslatra juthatna százmilliókhoz az RTL Klub és a TV2
|
Két indítvány is van a médiahatóság asztalán, amely az RTL Klub és a TV2 által fizetett koncessziós díjakat csökkentené más-más formában.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/107065_szocialista_javaslatra_juthatna_szazmilliok
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-javaslatra-juthatna-szazmilliokhoz-az-rtl-klub-es-a-tv2
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média",
"lobbi"
] |
[] |
|
9,002 |
Sinkovics Ferenc: Az állunkig ér
|
Nekünk egy rendszer okozza a gondot. Egy rendszer, amely igazából még nevet sem kapott. Csak körülírni lehet. Például a spontán privatizációnak nevezett pártállami trükkökkel, a kádári technokraták elképesztő szakmai tehetségtelenségével és az egykori elit hálózatszerűen kiépített kapcsolataival.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166067
|
https://web.archive.org/web/20090426024641/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=166067
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sinkovics-ferenc-az-allunkig-er
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-04-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"privatizáció",
"metró",
"antikorrupció",
"építőipar"
] |
[
"Kormányzati negyed"
] |
|
9,003 |
Kings City: jogsértések a parti sávban
|
Több óvást is emelt az ügyészség a Kings City néven ismert nagyszabású sukorói fejlesztéshez kapcsolódó telekalakítások miatt. A jogsértő határozatokat hatályon kívül helyezték.
|
Törvényességi vizsgálatot végzett a Fejér Megyei Főügyészség a Velencei-tó északi partján, Sukoró külterületén található egykori állami ingatlanok cseréje ügyében. Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly a mintegy 70 hektáros területet egy bonyolult csereügylettel egy izraeli származású magyar állampolgár szerezte meg a magyar államtól, hogy ezen a részen a későbbiekben egy izraeli, amerikai, német és magyar befektetőkből álló csoport felépíthesse Európa legnagyobb turisztikai centrumát, a másfél milliárd euróra becsült Királyok városát (Kings City).
Várhomokiné dr. Rabi Noémitől, az ügyészség szóvivőjétől megtudtuk: nem a csereügylet jogszerűségét vagy korrupció gyanúját vizsgálták, hanem azoknak a hatóságoknak az eljárását, amelyek közreműködtek az ingatlancseréhez kapcsolódó telekalakításokban. Ehhez tudni kell, hogy a 70 hektáros terület korábban egészen a tó partjáig terjedt, ám magánkézbe kerülése miatt lemetszettek belőle egy tíz méter széles parti sávot, hogy a Velencei-tó partja továbbra is köztulajdonban maradjon, és bárki számára megközelíthető legyen.
Az új parti sáv létrehozását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezte, a telekalakítási eljárást - építési hatóságként - a gárdonyi jegyző folytatta le. Az ügyészség vizsgálata szerint azonban a jegyző nem hozhatott volna döntést az ügyben, erre csak a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek lett volna hatásköre, így a parti sáv földhivatali bejegyzését is jogszerűtlennek találták.
Várhomokiné dr. Rabi Noémi kérdésünkre elmondta, az érintett hatóságok az ügyészi óvásokat elfogadva hatályon kívül helyezték a jogsértő határozataikat és új eljárásokat indítottak.
Megjegyzendő, hogy a telek-alakítások jogerős befejezése előtt nem kerülhet sor a tulajdonjog bejegyzésére a 70 hektáros területre, ami egyik magyarázata lehet annak, hogy a befektetők a mai napig nem álltak a nyilvánosság elé a Kings City részletes terveivel.
|
http://nol.hu/mozaik/lap-20090504-20090504_2-19-331378
|
https://web.archive.org/web/20231125063014/http://nol.hu/mozaik/lap-20090504-20090504_2-19-331378
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kings-city-jogsertesek-a-parti-savban
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Gárdony"
] |
[
"ingatlan",
"engedély",
"környezetvédelem"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
9,004 |
Azt állítja a Magyar Hírlap...
|
Azt állítja a Magyar Hírlap vezércikke hogy Lengyelországban a korrupció elleni hivatal létrehozása után meglódult a gazdasági fejlődés.
|
http://www.168ora.hu/globusz/azt-allitja-a-magyar-hirlap-vezercikke-34954.html
|
https://web.archive.org/web/20090610063818/http://www.168ora.hu/globusz/azt-allitja-a-magyar-hirlap-vezercikke-34954.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azt-allitja-a-magyar-hirlap
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"privatizáció",
"metró",
"antikorrupció",
"építőipar"
] |
[
"Kormányzati negyed"
] |
|
9,005 |
Zöld babérokra tör a sziciliai maffia
|
Történelmi befolyását kihasználva, a szicíliai maffia a helyi gazdaság új ágazataiba, többek között a megújuló energiaszektorba próbál betörni. Egy helyi vizsgálóbíró azután nyomoz, hogy a Cosa Nostrához juthattak-e a szélerőművek támogatására adott olasz és EU-pénzek.
|
Maffiaellenes vizsgálóbírók a Szicílián épülő szélerőművek ügyében folytatnak nyomozást. Az állami és EU-támogatások révén itt veszi át a legmagasabb garantált áron a világon a szélturbinák által megtermelt áramot.
Egy kilowattóráért 180 eurót fizetnek és a várható haszon megmozgatta a maffia fantáziáját. A brit Financial Times interjút készített Roberto Scarpinato ügyésszel, aki azt vizsgálja: pénzt és politikai szavazatokat ígért-e a maffia cserébe azért, hogy szélerőművek építésére kapjon engedélyt.
A hatóságok szerint ez valóban megtörtént, a megépült telepeket pedig olasz, és külföldi energiacégeknek adják tovább. Eddig nyolc embert, helyi vezetőket, üzletembereket és egy állítólagos maffiafőnököt vettek őrizetbe az ügyben.
A lap megemlíti, hogy felmerült a gyanú: a maffia rongálhatta meg azt a két szélkeréktornyot, amelyet Észak-Európában gyártottak és egy helyi kikötőben tároltak - ezzel a gyanú szerint meg akarta erősíteni pozícióját az ágazatban.
Az ügyészek szerint bár sok "zöld" cég létezik, valójában néhány ember áll mögöttük, akik le tudják fizetni a politikusokat. Vannak olyan telepek, amelyek ugyan megépültek a közpénzekből, de a kivitelezés gyenge minősége miatt évek óta állnak. Pedig amiben Szicília nem szenved hiányt, az a szél.
Nem forognak a szélturbinák például a Keresztapa-trilógiából ismert Corleone közelében. Az olasz törvények értelmében a nemzeti elektromos hálózat akkor is fizet a szélkerék-tulajdonosoknak, amikor azok nem termelnek áramot. Ez sok "spekulánst" vonzott - mondta a helyi környezetvédelmi ügynökség vezetője.
A legtöbb szélerőművet külföldi cégeknek adják tovább, a legnagyobb játékos például a brit érdekeltségű International Power, de az olasz Enel, a német Eon és a francia EDF is rendelkezik szicíliai szélerőművekkel. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a külföldi vásárlók tudhattak a maffia érintettségéről - jegyzi meg az FT.
Olaszország, mint EU-tagállam lemaradt üvegházi-emissziós vállalásai terén, ennek ellenére negyedik a szélerőműveket építő európai országok listáján.
Kezdőlap Külföld Zöld babérokra tör a sziciliai maffia
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/05/zold-baberokra-tor-a-sziciliai-maffia-275668
|
https://web.archive.org/web/20090512172804/http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/hir-275668
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/zold-baberokra-tor-a-sziciliai-maffia
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
9,006 |
Törvénytelen, hogy önkormányzatok kedvezményesen adnak bérbe ingatlant pártoknak
|
Egyre kevesebb önkormányzat ad bérbe kedvezményesen ingatlant pártoknak, de az így adott juttatások még mindig több tízmillió forintot tesznek ki. A gyakorlat törvénytelen, ezt az Alkotmánybíróság is kimondta, az ítélete azonban csak Ferencvárosra vonatkozik, itt volt ugyanis egyedül konkrét panasz.
|
2006-ban 85 millió forint, 2007-ben már csak 76 millió forint adományt kaptak a pártok az önkormányzatoktól - mondta az InfoRádió megkeresésére az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese. Bár a budapesti kerületek és a megyeszékhelyek hangsúlyozzák, nem adományról van szó, ők ugyanis nem utalnak közvetlenül pénzt a pártoknak, lényegében mégiscsak erről van szó, a legtöbb helyhatóság ugyanis mélyen áron alul, adott esetben 90-100 százalékos kedvezménnyel ad bérbe ingatlant pártoknak. Horváth Balázs azt mondta, bár erre a gyakorlatra helyi rendeletek hatalmazzák fel az önkormányzatokat, azok törvényessége mégis vitatható.
Az Alkotmánybíróság ugyanis konkrét panaszra megsemmisítette a ferencvárosi önkormányzat ez irányú rendeletét. A bérleti díjkedvezmény sérti az alkotmányban foglalt jogegyenlőség követelményét, továbbá az önkormányzati törvény egyes rendelkezéseibe is ütközik, a pártok támogatása ugyanis nem tartozik a helyi közügyek körébe, nem szolgálja az önkormányzati feladatellátási célokat.
Horváth Balázs szerint az Alkotmánybíróság döntéséhez illeszkedően a Legfelsőbb Bíróság is precedensértékű ítéleteket hozott. Kérdés, hogy mit tegyen a többi önkormányzat. Fleck Zoltán jogszociológus szerint nekik is igazodniuk kellene a testület ítéletéhez, még ha az közvetlenül nem is rájuk vonatkozott. "A mai szabályozás alapján tényleg az vethető fel legfeljebb, hogy súlyos politikai és erkölcsi felelőssége van azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt nem veszik figyelembe" - mondta.
Az Állami Számvevőszék már egy évtizede felhívta erre a problémára a figyelmet, az akkor formálódó, és erre megoldást kínáló pártfinanszírozási törvényjavaslatot azonban nem fogadta el az Országgyűlés. Az ellenőrző hivatal azt tartaná jó megoldásnak, ha nevesítve, legálisan adhatnának az önkormányzatok kedvezményeket, a jogegyenlőség megteremtésével. Addig is azonban tendencia, hogy egyre több önkormányzat ajánlja fel a pártoknak, hogy megvásárolhatják az adott ingatlanokat. Erre kedvezményes hitelből állítólag van is igény. Horváth Balázs azonban hangsúlyozta, a jogi probléma rendezése a politikai döntéshozók felelőssége, nem az Állami Számvevőszéké.
Kezdőlap Belföld Törvénytelen, hogy önkormányzatok kedvezményesen adnak bérbe ingatlant pártoknak
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/05/torvenytelen-hogy-onkormanyzatok-kedvezmenyesen-adnak-berbe-ingatlant-partoknak-275743
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenytelen-hogy-onkormanyzatok-kedvezmenyesen-adnak-berbe-ingatlant-partoknak
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"ingatlan",
"támogatás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,007 |
Növekedhet a korrupció a válság miatt
|
Növekedhet a korrupció az elkövetkező időszakban Magyarországon - erre Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke hívta fel a figyelmet a kedden megnyílt Kriminálexpo plenáris ülésén, Budapesten.
|
Növekedhet a korrupció a válság miatt
Növekedhet a korrupció az elkövetkező időszakban Magyarországon - erre Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke hívta fel a figyelmet a kedden megnyílt Kriminálexpo plenáris ülésén, Budapesten.
2009. május 5. kedd 16:26 - HírExtra
Kovács Árpád közölte: a korrupció azért rendkívül veszélyes jelenség, mert dezorientálja az államszervezet működését és kiszámíthatatlanná teszi azokat a viszonyokat, amelyek jogrendszerbeli kiszámíthatóságával számolunk.Mint mondta, Magyarország - más kelet-európai országokhoz hasonlóan - sajátos helyzetben van az elhúzódó rendszerváltás miatt. A régi - Kádár-rendszerből örökölt - szabályok rendkívül erősen gyökereznek a társadalomban, viszont az új szabályok és az új "társadalmi érzékenység" még nem épült ki megfelelően - tette hozzá.Szerinte a gazdasági és az állami életben három megnyilvánulási területe van a korrupciónak. Az egyik, amely szinte kimutathatatlan a bűnüldözés szempontjából, a kölcsönös szívességek és a halasztott fizetések világa, s ezeken a területeken jelentkezik a korrupciós kockázatok negyven százaléka. E jelenségek nagyon erősen jelen vannak a magyar gazdaságban, az államháztartás területén és az önkormányzatokban is - mondta, rámutatva arra, hogy az ÁSZ-nak itt különleges szerep jut: kiszámíthatóvá kell tennie az állami életet és a költségvetési folyamatokat.Kovács Árpád közölte: a másik negyven százalékot azok az ügyek teszik ki, amelyek kezelhetők ugyan büntetőjogi szempontból, de "büdösek". Ezek egy időre láthatóvá válnak, a média és a társadalom foglalkozik velük, majd elsikkadnak. A maradék húsz százalék az, ami felszínre jut és kezelhető. Véleménye szerint nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy Magyarországon ezek a folyamatok megváltozzanak.Az ÁSZ elnöke kitért arra, hogy a korrupció növekedése együtt mozog a nagyléptékű fejlesztési - például uniós - programokkal. Mint mondta, az állam költekezése, a gazdaságélénkítő lépések korrupciót teremtenek. Úgy véli, a javuláshoz jelentős változásra volna szükség az emberek magatartásában és az állam kiszámíthatóságban.Felhívta a figyelmet arra, hogy a most következő időszak inkább növelni, mint csökkenteni fogja a korrupciót Magyarországon. A normatív juttatásokról a rászorultsági elvre való áttérés új lehetőséget teremt a kölcsönös szívességek világába, mint ahogy a gazdasági pozíciók romlása, a tartozások, az önkormányzati rendszer finanszírozási problémái is ebbe az irányba mutatnak.Kovács Árpád szerint mindemellett jelentős vállalkozói rétegek szálltak be a közhatalmi intézmények munkájába, ezáltal a korrupciónak olyan új síkjai - politikai, lokális vállalkozói érdekek - jelennek meg, amelyekre az ország nem készült fel.Reményét fejezte ki, hogy megalkotnak egy korrupciós térképet, amely lehetővé teheti a szabályozás és az átláthatóság megteremtését. A térkép olyan intézményesített cselekvésre adhat lehetőséget, amely a problémákat egyedien kezelhetővé teszi, ugyanis a különböző területeken eltérőek a korrupciós kockázatok.Szavait összegezve az ÁSZ elnöke elmondta: arra van szükség, hogy az állami szféra a legkövetkezetesebb legyen, és készüljenek el azok a szabályok és esetleg azok az intézmények, amelyek ehhez szükségesek.Bencze József országos rendőrfőkapitány A rendőrség feladata a globális kihívásoktól a lokális válaszokig címmel tartott előadásában szólt arról, hogy a gazdasági világválságnak várhatóak kriminológiai hatásai.Mint mondta, számot kell vetni azzal, hogy a társadalomban meglévő és növekvő érdekellentétek kiéleződése - az esélyegyenlőség csökkenése - miatt hétköznapos lehet majd az önbíráskodás, s a vagyon elleni bűnözés részben a szűkös társadalmi javak újraelosztásának módjává válhat.A válság közbiztonsági kockázataira is tekintettel ideológiai kötöttségektől mentes, konszenzuson alapuló kriminálpolitikát szükséges alkalmazni - közölte Bencze József, hozzátéve: a korlátozó-beavatkozó és az engedő-támogató kriminálpolitika között kell a helyes irányt megteremteni.A rendőrfőkapitány a kollektív közbiztonság, a közösségi rendészet elvének fontosságát hangsúlyozta, amely - mint mondta - egy újfajta társadalmi munkamegosztást jelent a rendészet területén az állami, az önkormányzat, az önkéntes és a magánrendészet vonatkozásában.Megjegyezte: valószínűnek tartja, hogy át kell alakítani a következő időszakban a rendészet kormányzati irányításának, felügyeletének rendszerét is.Bencze József közölte, hogy a válság várható kriminológiai hatásai miatt a magyar rendőrség kidolgozott egy rendészeti stratégiát, amely jelenleg az igazságügyi minisztériumnál van.
|
https://www.hirextra.hu/2009/05/05/novekedhet-a-korrupcio-a-valsag-miatt/
|
https://web.archive.org/web/20221208224204/https://www.hirextra.hu/2009/05/05/novekedhet-a-korrupcio-a-valsag-miatt/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/novekedhet-a-korrupcio-a-valsag-miatt
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,008 |
A korrupciónak kedvez a következő időszak
|
A korrupciónak kedvez majd a következő időszak Magyarországon a normatív támogatási rendszerek átalakítása miatt.
|
A korrupciónak kedvez majd a következő időszak Magyarországon a normatív támogatási rendszerek átalakítása miatt. Az Állami Számvevőszék szerint ugyanakkor veszélyt jelent az is, hogy a közhatalmi szervezetek munkájában részt vevő, nem állami tulajdonú vállalkozások a magánszférában uralkodó normákat követik.
|
https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/a-korrupcionak-kedvez-a-kovetkezo-idoszak.405792.html
|
https://web.archive.org/web/20240128134111/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/a-korrupcionak-kedvez-a-kovetkezo-idoszak.405792.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcionak-kedvez-a-kovetkezo-idoszak
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,009 |
Vissza is bonthatják a lakókat elfalazó hotelt
|
Az ötödik kerületi önkormányzat leállítaná a Bohém Szálló építését. Egy udvart szinte teljesen kitöltő szállodát épített egy vállalkozó, sötétségbe borítva a körfolyosós ház lakásait.
|
Elkészült a szakértői vizsgálat, amely annak járt utána, milyen mulasztások történtek az ötödik kerületben, hogy a körfolyosós házak udvarára felhúzhattak egy hatemeletes szállodát. (Az elfalazott lakók teljes története.)
A lakókat a napfénytől elzáró, a lakások értékét töredékére csökkentő beruházásról a szakértő megállapította, hogy alapvetően szabályosan kapott engedélyt. Meglepetésre az is kiderült, hogy a Molnár utca 35. szám alatti szálloda nagyobb, mint amekkorára tervezték. A tervezők ugyanis trükköztek a számokkal.
A Frigy Antal által készített, és kedd délután lapunkhoz eljuttatott szakértői vélemény arra kereste a választ, hogy szabályosan adták-e ki a szálló engedélyeit. Vizsgálták a lakók panaszait az építkezés szabályosságát illetően. Végül arra keresték a választ, hogy az építkezés az engedélyeknek megfelelően zajlott-e.
A látszat csal
A tanulmány legfontosabb megállapítása nem kedvez a lakóknak. Az építkezés csak úgy történhetett meg, hogy az udvart légudvarnak minősítették, ahová ezért beépíthető egy másik épület. A lakók szerint azonban az udvar, amire ablakaik nyílnak, valódi udvar. Az ablakoktól két méterre álló tűzfal pedig nagy mértékben csökkenti az ingatlanok lakhatóságát.
A szakértő ezzel szemben arra jutott, hogy a két épület homlokzata a Havas és az arra merőleges Molnár utcára néz, azaz a hátsó traktus olyan falfelület, amely elé tűzfal építhető. A lakók tehát csak egy légudvarnyi térre jogosultak az ablakaik előtt.
A szakértői véleményről megkérdeztük az ötödik kerület alpolgármesterét, Puskás Andrást, aki elismerte: a szakvélemény nem biztos, hogy figyelembe vette azt, hogy az egykor nagy alapterületű lakásokat leválasztották, így egyes lakások minden ablaka a hátsó traktuson van.
Nagy, közös kémény
Megvizsgálták azt is, hogy a tűzfal nem veszélyezteti-e a konvektorral fűtött lakások lakóinak egészségét. A konvektorokat évtizedekkel ezelőtt még annak tudatában engedélyezték, hogy az ablak alatt elhelyezett kiömlőnyílásuk közelében nincs fal.
A mostani helyzetben, amelyben az udvart már légudvarként kezelik, ez a fűtési mód veszélyes is lehet, így az önkormányzat megoldási javaslattal állt elő: közös kéményt épít, és abba beköti a konvektorokat.
Meglepetés
A felmérés utolsó megállapítása okozott igazi meglepetést. Kiderült, hogy a ház teljes alapterülete nagyobb az engedélyezettnél. „Súlyos problémának tekinthető, hogy az építési engedély kiadása során az épület tervezője félrevezette a hatóságokat. Így alakulhatott ki, hogy a kivitelezés során az építtető túllépte a maximálisan megengedhető szintterületi mutatót.”
„Sajnálatos, hogy a másodfokon eljáró hatóság, a Közigazgatási Hivatal is jóváhagyta ezt a félrevezető tervezői számítást” – mondta az alpolgármester. Az engedélyezett 5,5 helyett 6,3 lett az épület szintterületi mutatója. (A szintterületi mutató az épület összes szintjének alapterülete osztva a telek területével.)
Puskás András elismerte, hogy az eltérést sem az önkormányzat, sem a közigazgatási hivatal nem vette észre. Az építési engedély kiadóját azonban nem tudják felelősségre vonni, mivel azóta már a hatodik kerületi hivatalnál dolgozik.
Az alpolgármester elmondta, hogy az engedélyezettnél nagyobb alapterület miatt a fővárosi ügyészséghez fordulnak, azt kérték, hogy állíttassák le az építkezést.
Ha valóban megsemmisítik az építési engedélyt, akkor az önkormányzat a lakók érdekérvényesítését segítő döntést hozna. Csak akkor adnák ki az újabb építési engedélyt, ha a befektető vállalja, hogy megegyezik a lakókkal, orvosolva a panaszokat. Puskás szerint a megegyezésnél szóba jöhet akár az is, hogy az épületet valameddig visszabontják.
Az önkormányzat ráadásul cserelakást ajánl fel azoknak a lakóknak, akiknek minden ablaka a szálloda tűzfalára nyílik. A lakások értékbecslésénél az elfalazott ingatlanok korábbi, az értékromlás előtti előtti árát veszik alapul. Az alpolgármester szerint öt-hat lakás részesülne ebben a felajánlásban. A többi lakónak az önkormányzat jogi segítséget ad, hogy ingatlanjuk értékvesztéséért kárpótlást kapjanak a befektetőtől.
Elrendelték továbbá, hogy mérjék fel a kerület összes légudvarát, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő.
Ki fizet, és miért?
Az önkormányzat lépései nyilván örömmel töltik el a szálloda miatt nehéz helyzetbe került lakókat, ugyanakkor kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy ki tehető felelőssé a furcsa beruházásért.
Ha ugyanis a szakvélemény megállapításai helyesek, tehát az udvar mégis légudvar, akkor az önkormányzat jogosan adott ki építési engedélyt. Így viszont nem érthető, miért vállal át terheket a befektetőtől. Hiszen a kéményépítés, az elértéktelenedett lakások cseréje és a jogi képviselet is jelentős közpénzeket mozgat meg. Az anyagi áldozatot pedig csak akkor lenne értelme az önkormányzatnak vállalnia, ha maga is mulasztást követett el. (Az, hogy a szálló végül nagyobb is lett, bár súlyos hiba, nem ériniti az eredeti problémát. Egy kisebb alapterületű épület is ugyanennyire elzárná a fényt és a lakások szellőzésését.)
Puskás András szerint ebben az esetben az önkormányzat az „emberi oldalt” vette alapul, mert az „önkormányzat felelősnek érzi magát a lakókért”. Ráadásul a házban vannak önkormányzati lakások is, amelyek miatt amúgy is perelnék a Bohém beruházóját, Szy Sándor vállalkozót. Úgy vélik, a lakások értékkülönbözete és a kéményépítés „minimális költséget” jelent.
A felajánlások azonban még csak tervek. A jogi segítségnyújtásra Rogán Antal polgármesternek kell rábólintania, a lakások cseréjéről a képviselőtestületi ülés dönt, az legközelebb május végén, majd június közepén ül össze.
|
https://index.hu/belfold/2009/05/06/vissza_is_bonthatjak_a_lakokat_elfalazo_hotelt/
|
https://web.archive.org/web/20211229004049/https://index.hu/belfold/2009/05/06/vissza_is_bonthatjak_a_lakokat_elfalazo_hotelt/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vissza-is-bonthatjak-a-lakokat-elfalazo-hotelt
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[
"Szy Sándor"
] |
[
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] |
[
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"kártalanítás",
"engedély",
"építőipar",
"önkormányzat"
] |
[
"Bohém Art Hotel"
] |
9,010 |
"Zuschlag zseniális szélhámos volt"
|
Zuschlag János MSZP-s országgyűlési képviselőként zsebből 40 ezer forintot fizetett a Képviselői Irodaházban a munkáját segítő személynek, akit tanúként hallgatott ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a per szerdai tárgyalási napján.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/107305_zuschlag_zsenialis_szelhamos_volt
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-zsenialis-szelhamos-volt
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
9,011 |
Afrikai elnökök korrupciós pere Franciaországban
|
Büntetőeljárás indulhat Franciaországban korrupció gyanújával három nyugat-afrikai ország elnöke ellen, miután egy párizsi ügyészségen befogadták a Transparancy International nemzetközi korrupcióellenes szervezet beadványát.
|
A három érintett Omar Bongo gaboni, Denis Sassou-Nguesso kongói elnök és Teodoro Obiang Nguema, Egyenlítői-Guinea államfője.
A Transparency International (TI) franciaországi részlege szerdán történelminek nevezte a párizsi ügyészség döntését, amely, mint fogalmaztak, jelentős előrelépés a korrupció elleni küzdelemben. Ha öt napon belül nem érkezik ellenvetés, a hatóság megindítja az eljárást.
A TI vádja szerint az afrikai államfők közpénzeket sikkasztottak el, s az eltérített pénzekből többek között drága lakásokat vettek Franciaországban. A szervezet már tavaly és tavalyelőtt is feljelentést tett ezen ügyekben, de kezdeményezése mindkétszer következmények nélkül maradt.
Omar Bongo gaboni elnöknek már korábban is meggyűlt a baja a francia igazságszolgáltatással. Februárban zárolták egy párizsi bankban vezetett folyószámláját, amelyen 4,2 millió euró volt. Előzőleg a bordeaux-i bíróság arra kötelezte, hogy fizessen 1,1 millió eurót egy francia üzletembernek, bizonyos René Cordonának. A férfi 1996-ban eladta halászattal foglalkozó cégét a Bongo-család egyik vállalkozásának, de az elnök később meggondolta magát, és szerette volna, ha semmisnek nyilvánítják az adásvételt. Cordona erre nem volt hajlandó, mire börtönbe zárták a gaboni fővárosban, Libreville-ben, s csak azután engedték szabadon, hogy kifizetett több mint 450 ezer eurót.
A gaboni elnök és családja állítólag háromtucatnyi franciaországi ingatlan és sok luxusautó tulajdonosa.
|
https://index.hu/kulfold/2009/05/06/afrikai_elnok_korrupcios_pere_franciaorszagban/
|
https://web.archive.org/web/20201021174751/https://index.hu/kulfold/2009/05/06/afrikai_elnok_korrupcios_pere_franciaorszagban/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/afrikai-elnokok-korrupcios-pere-franciaorszagban
|
Index
|
world-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Afrika"
] |
[] |
[] |
9,012 |
Miért pont a két nagy tévének kedveznek?
|
Miközben az egész médiát rendkívül súlyosan érinti a válság, az ORTT több tagja a viszonylag legkedvezőbb helyzetben lévő két nagy kereskedelmi csatornát kívánja támogatni a koncessziós díjak csökkentésével.
|
A testület elé terjesztett javaslatok szerint vagy felére kellene csökkenteni az RTL Klub és a TV2 által fizetett, egyenként évi 1,8 ill. 1,9 milliárd forintos koncessziós díjat, vagy azt a bevétel 3,5 százalékában kellene rögzíteni, ami lényegében hasonló eredményhez vezetne, az RTL 1250, a TV2 950 millió forintot fizetne. A fő indok az, hogy a válság miatt visszaestek a hirdetési bevételek, ami jelentősen rontja a csatornák jövedelmezőségét. A javaslat át is ment volna, ha az ORTT elnöke, Majtényi László állítólag a szavazás előtt be nem rekeszti a vitát, amely egy hét múlva folytatódik.
Majtényi már korábban kifejtette, hogy ellenzi a csökkentést, az indokokat megalapozatlannak tartja. Véleményével a szakma egésze egyetért, a médiaszakértők nem hogy sokallnák, hanem aránytalanul alacsonynak tartják a két nagy által fizetett koncessziós díjat. Együttes forgalmuk tavaly meghaladta a 60 milliárd forintot, mindketten sokmilliárdos nyereséget értek el. A koncessziós díj éves bevételük alig 6 százaléka, miközben például a kisebb tévécsatornáknál és a kereskedelmi rádióknál ez az arány ennek két-háromszorosa.
Teljességgel érthetetlen, miért pont a legjobb helyzetben lévők versenyelőnyét kellene tovább növelni, arról nem is beszélve, hogy a csaknem négymilliárd forintnak megvan a törvényben rögzített helye: fele a digitális átállásra, a másik fele pedig 70-30 arányban az MTV és a Duna TV költségvetésébe megy. /Érthető, hogy a köztévé azonnal tiltakozott a tervezett döntés ellen./ Ha mindennek a felét elveszik, a különbözetet az adófizetőknek kell fedezniük, csupán azért, hogy a két multinacionális cég profitja nagyobb legyen. Jó lenne tudni, hogy a józan megfontolások ellenére milyen saját érdekek alapján támogatják ezt a díjcsökkentést az ORTT érintett tagjai.
Arról nem is beszélve, hogy a mostani válság a két nagy tévét kevésbé sújtja, mint a média egészét. A tavaly nettó 200 milliárd forintosra becsült hazai reklámkiadások több mint negyedét ők teszik zsebre, míg a maradékon a többi csatorna, valamennyi rádió, a teljes sajtó és internet, a közterület és a mozik együttesen osztoznak. Az idei első negyedévben a hirdetési költések listaáron számolva mintegy tíz százalékkal csökkentek az előző év hasonló időszakához képest, a nettó bevételek visszaesése azonban a nagyobb kedvezmények miatt ennél drasztikusabb lehetett. Élen jártak ebben a recesszió fő áldozatai, a pénzügyi szféra, az autóipar, az elektronikai és hírközlési ágazat, holott korábban a legnagyobb hirdetők között voltak. A legérzékenyebben ez az amúgy is nehezen gazdálkodó kicsiket érintette: a reklámbüdzsék csökkenésével a nagy hirdetők néhány médiumra összpontosítanak, a kisebb elérést kínálók kimaradnak a kampányokból. A két vezető tévécsatorna pozíciói így nem gyengülnek, hanem tovább erősödnek.
Nem mondható ez el a média más területeiről. A fő veszteseknek a rádiók és a nyomtatott sajtó tekinthetők. Az előbbiek közül a két leghallgatottabbat, a Slágert és a Danubiust külön is leckézteti a médiahatóság. Ugyanaz az ORTT, amelynek egyes tagjai felettébb nagyvonalúak lennének az RTL Klubbal és a TV2-vel, ugyancsak kedden júniusra halasztotta a két nagy rádió által használt frekvencia újbóli pályázatának a kiírását. Ezzel tovább bizonytalanította a helyzetüket, ami a recesszió hatásaira rátesz még egy lapáttal. A bevételek átlagosnál nagyobb visszaesése és a tévékhez képest magas koncessziós díjak az egész rádiós szakmát válságba sodorják.
Nincsenek jobb helyzetben a lapok sem. A médiafogyasztási szokások változása és az egyébként is csökkenő olvasottsági trendek miatt lemorzsolódó példányszámokat a válság tovább apasztotta: az eladások az utóbbi egy évben átlagosan mintegy tíz százalékkal estek vissza. A leginkább érintettek az országos napilapok, a nagy példányszámú hetilapok és a magas árfekvésű havi kiadványok. Ezzel egyidejűleg a hirdetési bevételek is jelentősen visszaestek, miközben a forint árfolyamromlása miatt a nyomtatási költségek megugrottak. Ennek nyomán még a legnagyobb cégek is szigorú megtakarítási programokat indítottak, összességében több száz újságíró és kiadói szakember veszíti el az állását. A sajtópiac egésze elkerülhetetlenül átrendeződik, erősödik a koncentrálódás, a gyengébb lábon álló lapok tucatjai tűnhetnek el.
A válság gyorsítja a teljes médiapiac átalakulását a fejlett országokban, így hazánkban is. A nyomtatott sajtó szerepe csökken, az elektronikus média használata megváltozik, az internet, lassabban ugyan, de tovább erősödik. Jellemző, hogy amerikai példákra hivatkozva az egyik nagy tekintélyű magyar napilapnál is szóba került, hogy csak a hétvégi szám maradjon nyomtatásban, a többi napokon térjenek át az internetes kiadásra. Korántsem biztos, hogy ez az üdvözítő megoldás, de jól mutatja az útkeresés kényszerét. A jövőt egyelőre senki sem látja, de abban minden szakértő egyetért, hogy a válságból más, súlyosan érintett iparágakhoz hasonlóan a média is csak önmagát megújítva lábalhat ki.
|
https://168.hu/penz/miert-pont-a-ket-nagy-tevenek-kedveznek-128110
|
https://web.archive.org/web/20100204081458/http://www.168ora.hu/buxa/miert-pont-a-ket-nagy-tevenek-kedveznek-35410.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miert-pont-a-ket-nagy-tevenek-kedveznek
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média"
] |
[] |
9,013 |
Zsebből zsebbe fizetett Zuschlag
|
Zuschlag politikai ambícióinak kiszolgálását szolgálta az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) – olvasta ma a Bács-Kiskun megyei Bíróságon dr. Fodor Endre bíró az egyik tanú korábbi vallomását .
|
A Budapesten szociális munkásként dolgozó, egykor az ISZM-ben aktívan politizáló K. Szilárd tanút hallgatta meg ma (szerda) a bíróság a Zuschlag-perben. A tanú szerint Zuschlag „zseniális szélhámos” volt, aki felismerte, hogy pályázatok útján lehet pénzeszközökhöz jutni. Ezért alakut ki 2001-ben személyes ellentéte K. Szilárd és Zuschlag között, majd emiatt nem csak a politikustól, hanem az ISZM-től is eltávolodott.
K. Szilárd az ügyészségen korábban azt vallotta, hogy a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Zuschlag János jóságos keresztapaként funkcionált 2000-2001-ben a politikai életben. Zuschlag tisztában volt azzal, hogy pénz kell mindenhez, így a politikai kapcsolatok építéséhez is. Valamint elhangzott ma az is a Zuschlag-perben, hogy a tanút „feketén” alkalmazta Zuschlag János akkoriban: zsebből zsebbe havonta 40 ezer forintos juttatást adott K. Szilárdnak.
|
https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2009/05/zsebbol-zsebbe-fizetett-zuschlag
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsebbol-zsebbe-fizetett-zuschlag
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,014 |
Nádor utca
|
A Gyurcsány-Bajnai-kormányfőcsere zaja elnyomta a Magyar Villamos Művek előző vezetésének milliárdos offshore-akcióiról szóló híreket. Pedig a vitatott szerződések mögött a Horn-ciklus Nádor-ügyének kulcsfigurája állt.
|
Botrány! Így pumpáltak ki milliárdokat az MVM-ből
Bódis András / 2009.05.06., szerda 14:51 /
A Gyurcsány-Bajnai-kormányfőcsere zaja elnyomta a Magyar Villamos Művek előző vezetésének milliárdos offshore-akcióiról szóló híreket. Pedig a vitatott szerződések mögött a Horn-ciklus Nádor-ügyének kulcsfigurája állt. Szász András rendre beleszalad az állam utcájába egy-egy üzlet erejéig - legyen szó a Fradiról, a Princz Gábor-féle Postabankról vagy az orosz adósság lebontásáról.
Véletlen vagy sem, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-ben mindig akkor történik valami, ha épp a nagypolitikai üzem is csúcsra jár. Gyurcsány Ferenc 2008. március 11-én, a háromigenes népszavazás utáni fideszes eufória közepette menesztette Kocsis Istvánt az állami vállalat vezérposztjáról. A cég gyanús offshore-akcióiról szóló - az új MVM-menedzsmentnek dolgozó ügyvédi iroda által összefésült - jelentés aztán idén év elején, a miniszterelnök lemondása előtti hónapokban szivárgott el a sajtóhoz. Majd a Gyurcsány távozását hozó március 21-i MSZP-kongresszus harmadnapján a Paksi Atomerőmű igazgatóságából is visszahívták Kocsist - megint "rajtaütésszerűen" -, az MVM pedig a Bajnai-kormány beiktatása előtti héten feljelentést tett az adóoptimalizáló-tulajdonosrejtegető társaságokhoz vándorolt milliárdok ügyében.
Alkotmányos költségek?
Kocsis István tavalyi kiűzetését az MVM-ből többen azzal magyarázzák, hogy Gyurcsánynak "illett" már gyengíteni a kormányfőjelölt-keresősdi hangulatban rendre megerősödő Kiss Péter (akkori kancelláriaminiszter) hátországán. Más feltételezések szerint az OTP-t vezérlő Csányi Sándornak "kellett" megüzenni: nem teljesedhet be Kocsis törekvése, hogy - a pénzintézet segítségével - maga alakítsa át a villamos műveket a harmadik magyar "globálvállalattá". A kirúgott (majd a BKV vezérigazgatói székével kárpótolt) menedzser-üzletember ugyanis igazgatósági őstag Csányi bankjában, ráadásul mindig hangoztatta, hogy az OTP és a Mol mellett csak az MVM-nek van esélye regionális szereplővé válni - feltéve, ha növeli befolyását a Balkánon vagy Ukrajnában. "És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek "alkotmányos költségei" vannak, amiket az offshore konstrukció nyilván jobban kezel" - közölte Kocsis az MVM-es pénzszivárgásról cikksorozatot közlő Indexnek.
Ezt a mondatot akár a "kényszerkorrupció" beismeréseként is lehetne értelmezni, ám bizton csak annyit állíthatunk: a volt vezérigazgató havi kétszázezer forintért foglalkoztatott külső tanácsadója, Szász András javasolta, hogy az MVM az osztrák Meinl Bank szakértőit bízza meg a regionális terjeszkedés előkészítésével. A szerbiai, boszniai és romániai erőműépítéshez, -vásárláshoz szükséges offshore (vagy egyszerűen külföldi) cégeket már a "kávés" Julius Meinl bankja rántotta bele az együttműködésbe; ezek egyikét-másikát ugyanaz a Szász képviselte, aki az állami oldalon Kocsis fizetett tanácsadója volt. Sőt, az új MVM-menedzsment feljelentésében szinte csak olyan vitatott offshore-megoldások szerepelnek, amelyek végpontjain feltűnik a Horn-ciklus - titkosszolgálati eszközök beszerzésére irányuló - Nádor-ügyletének kulcsfigurája.
Hogyan lehetett egyszerre Kocsis István tanácsadója és az MVM-pénzek befogására szolgáló "egzotikus" cégek képviselője? - szegezzük a kérdést Szász Andrásnak, aki válasz gyanánt megnyugtat: "ez a konstrukció csak Magyarországon furcsa, másutt sehol". Hozzáteszi: amint az ország letett a térségi expanzióról - az MVM lefejezésével -, a német RWE rányomult a magyarok által kiszemelt szerbiai, boszniai befektetési célpontokra; "ennyit a racionalitásról". (A német energetikai óriás hirtelen eszmélésének ad némi stichet, hogy Kocsis a 2002-es kormányváltásig az RWE alkalmazottja volt.)
Pénzáram az MVM-től
A jelenleg Mártha Imre által vezérigazgatott MVM vizsgálati dokumentumában - amely megágyazott a későbbi büntetőfeljelentésnek - egymást érik a szövevényes, befektetési-tanácsadási szerződésekre épülő üzleti konstrukciók. A legegyszerűbb eset - az alapmodell - azonban eddig nem került nyilvánosságra: 2007-ben egy spanyol bejegyzésű cég, a Puerto 2006 S. L. közel 460 ezer eurós előleget kapott tanácsadás címén a villamos művektől. Noha a "nyomozást" végző ügyvédi iroda szerint dokumentumok nem igazolják a szerződésszerű teljesítést, a spanyolok képviseletében eljáró Szász András azt állítja, a megállapodás a szintén spanyol Fenosa vállalat bevonását szolgálta volna az MVM vízierőmű-projektjeibe - ám e törekvésből a vezérigazgató-váltás miatt nem lett valóság. Ugyancsak tavalyelőtt az állami vállalat 1,5 milliárd forintnyi eurót utalt át a ciprusi Aquifex Ltd. Meinl Banknál vezetett számlájára, úgymond befektetés-előkészítésre (vélhetően a balkáni terjeszkedéshez). A Kocsis-Mártha-váltás után persze ez a megbízás is okafogyottá vált, így a ciprusi társaságnak - amelyet megint csak Szász képvisel, bevallása szerint "egy amerikai úr nevében" - május végéig vissza kellene fizetnie az ismeretlen költségekre szánt eurómilliókat.
Miként az Index megírta, ugyancsak Szász András jegyzi azt a Kajmán-szigeteki-luxemburgi cégcsoportot, amely 2008-ban több tízmillió eurót kapott - befektetési kölcsönként - az MVM-től. Az MSZP-frakcióban ülő energiamilliárdos, Kapolyi László később ugyanezen offshore-cégháló segítségével kísérelte meg magánosítani a Vértesi Erőművet (egyelőre sikertelenül) - vagyis fennáll a gyanú, hogy magától a villamos művektől származott az MVM egyik leányvállalatának vételára, ami, ha igaz, privatizációtörténeti skandalum. Ezek után szinte bagatell, hogy a Szász-féle adóparadicsomi cégek 2007-2008-ban több kisebb paksi vállalkozásban is tulajdonjogot szereztek - vélhetően nem függetlenül az atomerőmű fejlesztési lehetőségeitől.
Minden gyanú felett
A fenti esetek nem egyediek Szász András életében: a rendszerváltás előtt a magyar-bolgár Intranszmas által foglalkoztatott, majd az NDK-ban, a Szovjetunióban és a Közel-Keleten elektronikai berendezésekkel "ügyező" pénzember pályája az állammal való szüntelen kapcsolatként is leírható. "Az orosz államadósság a kedvenc csemegém" - nyilatkozta tíz éve a HVG-nek, miután idehaza is üzleti előnyt tudott kovácsolni kiváló moszkvai kapcsolataiból (lásd keretes írásunkat).
Szász az elmúlt húsz évben két külhoni nagysággal lépett szoros üzleti szövetségre: a Postabank-vezér Princz Gábor körül is legyeskedő osztrák-izraeli Barak Alonnal és a magyar szülőktől származó, de Ausztriában élő Alexander Gerstllel. (Utóbbi név egy horvátországi szállodaügy kapcsán az MVM-aktában is szerepel, de az FTC Labdarúgó Zrt.-be beszállt Esplanade-csoport Andrássy úti cégeit is a Szász-Gerstl páros jegyzi.) A német nyelvű sajtóban visszatérő sejtetés, hogy a néhai NDK állampárti pénzei a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankján, a CW-n keresztül folytak el - s e pénzintézettel élénk kapcsolatot ápolt az ugyancsak osztrák bejegyzésű Trigon Bank, amit 1998-ban éppen a magyar Postabanktól vett meg a Szász vezette Nádor-konzorcium.
Ami biztos: az Alon család és Gerstl egyaránt részt vállalt a Nádor-'95 Rt. legemlékezetesebb akciójában. A társaság a Horn-érában kapott megbízást, hogy mobiltelefon-lehallgató berendezéseket szerezzen be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A Nádor a fejlesztésre 33 millió dollárnyi hitelhez jutott az akkor még állami tulajdonú Kereskedelmi és Hitelbanktól. Szászék rögtön felvették a pénzt - de csak egy részéért szállítottak berendezéseket, a többivel a korabeli gyanú szerint nem tudtak elszámolni. A Fővárosi Főügyészség aztán 2005-ben megszüntette a nyomozást a Nádor-ügyben - ám ha alaposnak bizonyul az MVM-jelentésben foglalt gyanú, Szász András megint a hatóság látókörébe kerülhet. Mint lapunknak mondja, az Orbán-kormány idején sem azért hagyta el néhány évre az országot, mert menekülni akart, egyszerűen külföldre tette át a székhelyét; "Most viszont itt vagyok, állok az érdeklődők rendelkezésére."
SZÁSZ ANDRÁS HAZAI PARTNEREI
MÁTÉ LÁSZLÓ és RIEB GYÖRGY - A Nádor-ügylet titkosszolgálati eszközeit, telefonlehallgató berendezéseit eredetileg az orosz államadósság terhére hozta volna be Szász András cége. Ám ezt a bizniszt végül a Kereskedelmi és Hitelbank dollárhitele tette lehetővé. A Nádor-vezér sikeres adósságügyleteket bonyolított viszont a ZIL teherautók importját intéző Lorry Kft. élén - miután átvette a cég irányítását a Magyar Szocialista Párt expénztárnokaként ismert Máté Lászlótól. Sőt, az Aleko gépkocsikra szakosodott, Rieb György fémjelezte Bertinus Kft.-nek is Szász teremtett importlehetőséget. A régi barátság újbóli szárba szökkenésére utal, hogy az FTC Labdarúgó Zrt.-be tavaly bevásárló brit befektetőt, Kevin McCabe-et szintén Szász András "kötötte össze" a Ferencvárosi Torna Club elnökével, Rieb Györggyel.
PRINCZ GÁBOR - A Princz Gábor vezette Postabank 1998-ban a Nádor-'95 Rt.-nek (és svájci partnerének) adta el bécsi leánycégét, a - 2001-re becsődölt - Trigon Bankot. Az ausztriai pénzintézet felügyelőbizottságának elnöke a brit felsőház tagja, Lord Selsdon lett, "operatív" elnökhelyettese pedig Szász András.
PINTÉR DEZSŐ és KULCSÁR ATTILA - A TV2 volt elnökének ibizai nyaralója Kulcsár Attila villájának tőszomszédságában volt; a botránybróker VIP-ügyfeleként jegyzett First Capital Invest (FCI) Llc. képviselőjeként pedig a Pintér Dezsővel egy háztartásban élő Könnyű Attila járt el idehaza. A K&H-;ügy 2003-as kirobbanásakor Könnyű Ausztriába is utánaeredt Kulcsárnak - az FCI számláján keletkezett hiány mibenléte felől érdeklődve -, ahova a nádoros Szász András kísérte el. Pintér ma a Szász által képviselt (és a Fradiba is befektető) Esplanade-csoport Andrássy úti székhelyén tart fenn irodát, sőt felügyelőbizottsági elnök az Esplanade Hungary Kft.-ben. (Pintér Dezső cikkünk megjelenését követően közölte, hogy már nem tölti be a tisztséget, noha a cégbírósági adatok ezt igazolják.) Ugyancsak az Andrássy út 100. alá jegyezték be a Könnyű Attila által vezetett - lemez kiadással foglalkozó - Mymaxmedia Kft.-t.
KOCSIS ISTVÁN - Kocsis István hivatali ideje alatt az MVM több, Szász András - illetve a vele gyakran "összeműködő" Alexander Gerstl - által képviselt külföldi céggel állt közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatban. Név szerint az Aquifex Ltd.-vel (Ciprus), a Clydena Ltd.-vel (Ciprus), a Jadran Invest ments Ltd.-vel (Egyesült Királyság), a Power Investments International (Kajmánszigetek) és a Power Investments International II. S.á.r.l. (Luxemburg) nevű társaságokkal, a Puerto 2006 S. L.-lel (Spanyolország), valamint a System Investment Corporationnel (Panama).
|
http://valasz.hu/uzlet/nador-utca-22464/
|
https://web.archive.org/web/20201203200058/http://valasz.hu/uzlet/nador-utca-22464/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nador-utca
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[
"Alexander Gerstl",
"Barak Alon",
"Kocsis István",
"Szász András"
] |
[
"Aquifex Limited",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Meinl Bank",
"Nádor 95 Rt.",
"Vértesi Erőmű"
] |
[] |
[
"offshore",
"energia",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
9,015 |
Tuti üzlet EP-képviselőnek lenni
|
Az EP-képviselők fizetésük felett tetemes költségtérítéseket és fontos juttatásokat kapnak. Akár milliókat is megspórolhat, aki ügyesen él a lehetőségekkel.
|
EP-képviselőnek lenni nem kényelmes, de igen jól jövedelmező állás. Rendszeresen kell repkedni, repülőtereken várakozni, transzfereken unatkozni. Bőröndben tartják a fél életüket a képviselők, két otthont és több irodát kell fenntartaniuk, havonta néhány napot Strasbourgban szállodázniuk. 23 nyelven kell felszólalásokat hallgatniuk vagy a szinkrontolmácsok monoton fordítására figyelniük a fület pállasztó fülhallgatón keresztül, idegen nyelven tartott ülésekre kell járni, és naphosszat idegen nyelven írt jogi sszakszövegeket olvasgatni.
Ugyanakkor a sok vesződséget nagyon rendesen megfizetik. A most megválasztandó képviselőkre valamivel szigorúbb elszámoltatási rendszer vár ugyan, de azért ezután is jó állásnak számít majd az európai képviselőség.
Nézzük, hogy a most távozó magyarok mennyit és hogyan kereshettek:
Az alábbiakban tételenként sorra vesszük, hogy mennyi pénz felett rendelkezhetett egy-egy magyar EP-képviselő 2004-2009-ben. Jussukat euróban kapják, de 290 Ft-os árfolyamon magyar pénznemre is átszámoltuk az összegeket.
Alapfizetés
A képviselők alapfizetését eddig saját országuk adta és határozta meg, így komoly különbségek voltak aközött, hogy ki melyik országból jött. Magyarország a mindenkori főtisztviselői bér két és félszeresét, vagyis körülbelül bruttó 1 200 000 forint fizetést adott képviselőinek
Utazási támogatások
A képviselők az EU-tól utazási költségtérítést is kapnak. Ez az összeg több részletből áll össze, és függ a képviselő otthonának földrajzi helyétől.
Az utazási térítés három tételből állt eddig. Első körben fizették a repülőjegyeket. Azonban nem a jegyek tényleges árát fizették ki nekik, hanem átalányt számolhattak el, épp úgy, mint ahogy a Kossuth téren dolgozóknak sem kell benzinszámlát adniuk, ha utazási térítést akarnak beszedni. Az EP-képviselőknek annyi kötöttségük van, hogy a beszállókártyáikat le kell adniuk, de nem a jegyük tényleges árát kapják meg, hanem az adott útvonal (esetünkben Budapest – Brüsszel – Budapest) első osztályára szóló jegyek átlagárát. Tehát aki esetleg fapadossal repül, vagy csak turista osztályon, az is az első osztályú hagyományos jegy árát kapja meg.
Ezen felül 37 cent/kilométer átalány is jár a képviselőknek otthonuk és az ahhoz legközelebbi olyan nemzetközi repülőtér között, ahonnan Brüsszelbe is járnak gépek.
Ezen felül létezik még a distance allowance nevű utazási költségtérítés is. Ez a képviselő anyaországi és brüsszeli irodája közti távolság alapján meghatározott összeg. A magyarokra a legmagasabb, 2400 kilométer feletti oda-vissza távolságra meghatározott átalánydíj vonatkozik, ami brüsszeli fordulónként 634 eurót (183 860 forintot) jelent.
Természetesen vonatra és autóra is vannak megfelelő táblázatok, a fenti rendszer csak a repülős utakra vonatkozik. A képviselők jellemzően minden hétvégén hazajárnak.
Napidíj
A képviselőknek ezenfelül napidíj is jár. Ha bemennek dolgozni az EP-be, akkor alá kell írniuk egy jelenléti ívet, és ezért máris jogosultak felvenni a 298 eurós (86 420 forint) napidíjukat. Ez ugye attól függ, hogy ki hány ülésen vesz részt, de fontos megjegyezni, ha valaki a kedd-csütörtök ritmusban dolgozó plenáris ülések után már csak pénteken tud hazautazni, akkor péntekre is jár napidíj. Aki csütörtök reggel aláír az EP-ben, de délután már hazarepül, az pedig csütörtökre is megkapja a 86 ezer forintját. A napidíjjal havonta újabb egymillió forint körüli összeghez juthatnak a képviselők.
Egyéb utazások
Előfordul, hogy az EP egyes testületei az EU-tagállamokon kívül gyűlnek össze. Például valamelyik nem EU-s országgal kapcsolatot tartó bizottság tagjai meglátogatják a helyet, amivel a kapcsolatot tartják. Elég sok ilyen bizottság van, volt már ilyen ülés a Karib-tengeren lévő Barbadoson is. Ilyenkor az EU fizeti a repülőjegyüket és kapják a kilométerenként járó 36 centes térítést is. Ráadásul a szokásos napidíj fele is megilleti a képviselőket, és a szállást is az EU fizeti, de az étkezések közül csak a szállodai reggelit állják.
Minden képviselőnek jár évente 4148 euró (valamivel több mint 1 200 000 forint) egyéb utazásokra. Ezt konferencialátogatásra vagy egyéb szakmai utakra fizetik. A képviselőknek nagyjából saját lelkiismeretükre van bízva, hogy mennyire szakmai épülésükre és mennyire inkább nyaralásra költik ezt a pénzt.
Egyéb kiadások
A fentieken túl havonta jár minden képviselőnek 4202 euró (1 218 580 forint) egyéb kiadásokra. Posta, telefon, belföldi utazások, internet-hozzáférés és irodaszerek fizethetők ebből a keretből, de ezzel sem kell tételesen elszámolni. Ha egy képviselő az adott hónapban az üléseknek kevesebb mint a felén vesz csak részt, akkor ennek az összegnek a felét vissza kell utalnia, kivéve, ha van orvosi igazolása.
Pénz alkalmazottakra
A legnagyobb falat maradt utoljára. Minden képviselőnek jár havi 17 540 euró (több mint ötmillió forint) asszisztensek, szakértők fizetésére. Ezzel a kerettel a képviselők szabadon gazdálkodnak, annyi asszisztenst fizetnek belőle amennyit akarnak, és olyan szakértői dokumentumokat kérnek érte, amilyet csak akarnak. Ugyanakkor szerződést kell kötniük minden kifizetésről, vagyis legalább papíron tényleg el kell költeniük ezt a keretet.
Ezt a hatalmas összeget van aki komoly apparátus működtetésére költi, de van olyan brit munkáspárti képviselő, aki a férjét alkalmazza asszisztensként. Előfordult a mostani ciklusban, hogy egy képviselőről kiderült, hogy saját családi cégétől rendelt szakértői szövegeket. Aki akar, és elég erkölcstelen hozzá, az könnyen kiszámlázhatja magának a pénz nagyobbik részét, ugyanakkor a magyar képviselők között is van olyan, aki három-négy teljes állásban dolgozó asszisztenst, néhány szakértőt és gyakornokokat is foglalkoztat a keretből.
További juttatások
Mindezeken felül pedig jelentős egyéb juttatások is járnak a képviselőknek. Évi ötezer euróig terjedő összeget (közel 1,5 millió forintot) lehet nyelvtanulásra költeni, továbbá az EP életbiztosítást, balesetbiztosítást és lopásból eredő kárra kötött biztosítást is köt képviselőire.
Egészségbiztosítás is jár nekik és közvetlen családtagjaiknak akkor, ha az adott kezelést saját otthoni TB-jük nem fizetné, a keret évi maximum harmincezer euró képviselőnként. Az EP fogorvosi kezeléseikbe, szemüvegükbe vagy műfogsorukba is tetemes összeggel beszáll, ha ezt a képviselők igénylik. Mindezeken felül végkielégítés jár annak, aki legalább három évet szolgált az EP-ben.
Látszik tehát, hogy aki kellőképpen gátlástalan, az akár tízmillió forintot is összeszedhet havonta, bár ilyen mértékű pofátlanság esetén reális a lebukás kockázata is. Büntetőügy vagy EP-n belüli eljárás eddig keveseket sújtott, de sok pletyka terjed az EP-ben számlákkal bűvészkedő politikusokról. A magyarok is pontosan tudják egymásról, hogy kik estek túlzásba az elmúlt ciklusban, és árulkodnak is egymásra otthoni pártszékházukban.
Kicsit szorosabb lesz a gyeplő
Több fontos dolog változik idén nyártól, szigorúbb elszámoltatásra számíthatnak a most megválasztandó képviselők. Erről éppen a mostani testület döntött még tavaly.
Az alapfizetésüket ezentúl nem otthonról, hanem az EU-tól kapják, mindenki egységesen a luxemburgi EU-s bírák fizetésének 38,5 százalékát, vagyis jelenleg 7665 eurót, vagyis több mint 2 200 000 forintot. Ez a magyaroknak jelentős emelést jelent, de például az eddig legjobban fizetett olasz képviselők alapbére több mint 3000 euróval csökken. Ez bruttó összeg, az új képviselők nettó 5963 euróhoz jutnak majd, és erre a képviselőt küldő államok további adót tehetnek, ha akarnak.
Nagyon fontos, hogy megszűnik az átalánydíjazás. Ezentúl a repülőjegyek valós árával kell elszámolniuk a képviselőknek, és dologi kiadásaikat is igazolniuk kell.
Sokkal jobban ellenőrzik majd az asszisztensekre költött pénzt is. Az asszisztensi keret legfeljebb negyedét lehet majd tanulmányokra költeni. A képviselők mellett dolgozó asszisztensek pedig egy EU által előírt bértábla szerint kapnak majd fizetést, amit nem közvetlenül a képviselők utalnak majd nekik, hanem egy erre létrehozandó EP-iroda osztja majd a fizetéseket. Tilos lesz továbbá családtagokat vagy azok cégeit fizetni ebből a keretből.
A szigorítások sok tekintetben csökkentik a csalások lehetőségét, de az EP-képviselőség még így is jó állás marad. Ahogy eddig is jólfizetett állás volt még a becsületeseknek is.
|
https://index.hu/kulfold/eu/2009/valasztas/tuti_uzlet_ep-kepviselonek_lenni/
|
https://web.archive.org/web/20210406001102/https://index.hu/kulfold/eu/2009/valasztas/tuti_uzlet_ep-kepviselonek_lenni/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tuti-uzlet-ep-kepviselonek-lenni
|
Index
|
eu-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"juttatás"
] |
[] |
9,016 |
Korrupciógyanú - azonnali belső vizsgálatot követelnek az MNV-nél
|
Egy ellenőrzőbizottsági jelentés szerint a nemzeti vagyonkezelő a rábízott vagyonról nem vezetett vagyonleltárt, nem alkalmazott számlarendet, megsértette a számviteli fegyelmet.
|
Korrupciógyanú - azonnali belső vizsgálatot követelnek az MNV-nél
MTI/FH
2009-05-06 15:27
Egy ellenőrzőbizottsági jelentés szerint a nemzeti vagyonkezelő a rábízott
vagyonról nem vezetett vagyonleltárt, nem alkalmazott számlarendet,
megsértette a számviteli fegyelmet.
Azonnali belső vizsgálat elrendelését kéri Oszkó Péter pénzügyminisztertől
Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének
(Magosz) szövetségi igazgatója.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV)
Zrt. ellenőrző bizottsága által készített jelentés szerint több
szabálytalanság is megállapítható az MNV Zrt. működésében.
Például az ellenőrző bizottság jelentése szerint a nemzeti vagyonkezelő a
rábízott vagyont elfogadott számviteli politika nélkül kezelte, nem
vezetett vagyonleltárt, nem alkalmazott számlarendet, megsértette a
számviteli fegyelmet. Budai úgy fogalmazott: az MNV az első perctől
törvénytelenül működik és súlyos, korrupciógyanús ügyleteket folytat.
A Magosz az összes privatizációs eljárás leállítását is követeli. Emellett
arra szólítják fel Oszkó Pétert, hogy tegyen büntetőfeljelentést az ügyben.
Budai felhívta a figyelmet arra is, hogy a vitatott államitulajdon-eladások
idején az államot képviselő Pénzügyminisztériumnak nem volt
vagyongazdálkodási stratégiája, a vagyonkezelőnek pedig elfogadott üzleti
terve, a szerződéseket ad hoc jelleggel kezelték.
|
http://hirszerzo.hu/profit/107320_korrupciogyanu_azonnali_belso_vizsgalatot_k
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupciogyanu-azonnali-belso-vizsgalatot-kovetelnek-az-mnv-nel
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,017 |
Korrupciógyanú az építéshatósági osztályon - újabb sértett jelentkezett
|
Újabb sértett jelentkezett a rendőrségen, akinek fizetnie kellett az ügyintézésért a kecskeméti városháza építéshatósági osztályán.
|
Galambos Sándor
Mint arról korábban beszámoltunk, a korrupció gyanúját a polgármesteri hivatal vezetői jelezték a nyomozóknak.
Röviddel ezután G. József vezető-főtanácsost tetten érték és őrizetbe vették a rendőrök, amikor az egyik presszó előtt pénzt vett át egy ügyfelétől.
Nyíkos Tamás, a megyei főkapitányság szóvívője elmondta: a veszetegetéssel gyanúsított ügyintéző szabadlábon várja a nyomozás végét.
Jelenleg a rendőrök az újabb sértett kihallgatását végzik, az általa elmondottak kiértékelésén dolgoznak.
|
https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2009/05/korrupciogyanu-az-epiteshatosagi-osztalyon-ujabb-sertett-jelentkezett
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupciogyanu-az-epiteshatosagi-osztalyon-ujabb-sertett-jelentkezett
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kecskemét"
] |
[
"vesztegetés",
"engedély",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,018 |
Korrupcióellenes nyilatkozatot akarnak
|
Korrupcióellenes nyilatkozat aláírására szólította fel a magyarországi politikai pártokat a Transparency International Magyarország - közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
|
Korrupcióellenes nyilatkozatot akarnak
Korrupcióellenes nyilatkozat aláírására szólította fel a magyarországi politikai pártokat a Transparency International Magyarország - közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
2009. május 6. szerda 17:17 - HírExtra
A szervezet egy olyan, általuk előre megfogalmazott nyilatkozat aláírását szorgalmazza, amelyet közlésük szerint még kedden küldtek el a Fidesz, a KDNP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ vezetőinek.Ha a pártok aláírnák a Transparency International Magyarország által megszövegezett nyilatkozatot, annak értelmében egyetértenének azzal, hogy "a jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabályokon túl nem tölthet be állami vezetői funkciót, és nem lehet közpénzből működő társaság vezető tisztségviselője olyan személy, akivel szemben (vagy az általa vezetett olyan társasággal szemben, amelyben ő jelentős befolyással bír), a kinevezésére tett javaslatot megelőző tíz évben polgári, büntető, versenyjogi vagy egyéb jogerős marasztaló határozat született közpénzek felhasználásával, adók, járulékok, köztartozások be nem fizetésével kapcsolatban".A nyilatkozat aláírásával a pártok arra is kötelezettséget vállalnának, hogy minden év december 9-én, a korrupció elleni világnapon értékelik a nyilatkozatban foglaltak megvalósulását, és áttekintik a nyilatkozat tartalmát, azzal a céllal, hogy fokozatosan szigorítsák a közfunkciókat betöltő személyekre vonatkozó etikai elvárásokat - olvasható a közleményben.A szervezet a nyilatkozatot ugyan csak a Fidesznek, a KDNP-nek, az MDF-nek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek küldte el, de ahhoz további pártok is csatlakozhatnak - olvasható a szövegben.
|
https://www.hirextra.hu/2009/05/06/korrupcioellenes-nyilatkozatot-akarnak/
|
https://web.archive.org/web/20231112113211/https://www.hirextra.hu/2009/05/06/korrupcioellenes-nyilatkozatot-akarnak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcioellenes-nyilatkozatot-akarnak
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,019 |
Ne lehessen állami vezető tisztviselő, akit elmarasztaltak közpénzek felhasználásában
|
A közélet tisztasága érdekében nyilatkozattételre hívta fel a Transparency International Magyarország az öt parlamenti párt vezetőjét.
|
A nyilatkozat értelmében nem tölthetne be állami vezetői funkciót, és nem lehet közpénzből működő társaság vezető tisztségviselője olyan személy, akivel szemben vagy az általa vezetett olyan társasággal szemben, amelyben ő jelentős befolyással bír, a kinevezésére tett javaslatot megelőző 10 évben polgári, büntető, versenyjogi vagy egyéb jogerős marasztaló határozat született közpénzek felhasználásával, adók, járulékok, köztartozások be nem fizetésével kapcsolatban.
Az aláírók kötelezettséget vállalnának, hogy minden év december 9-én, a korrupció elleni világnapon értékelik a nyilatkozatban foglaltak megvalósulását és áttekintik tartalmát, azzal a céllal, hogy fokozatosan szigorítsák a közfunkciókat betöltő személyekre vonatkozó etikai elvárásokat.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/05/ne-lehessen-allami-vezeto-tisztviselo-akit-elmarasztaltak-kozpenzek-felhasznalasaban
|
https://web.archive.org/web/20240129183123/https://www.vg.hu/kozelet/2009/05/ne-lehessen-allami-vezeto-tisztviselo-akit-elmarasztaltak-kozpenzek-felhasznalasaban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ne-lehessen-allami-vezeto-tisztviselo-akit-elmarasztaltak-kozpenzek-felhasznalasaban
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,020 |
Kalandorok kíméljenek!
|
Bűnöző diplomaták és állovagok paradicsoma lett Magyarország - figyelmeztet a Nemzetbiztonsági Hivatal. A hírbe hozott tiszteletbeli konzulok és alternatív máltai vitézek között sok az átfedés; az illusztris testületekben csak úgy hemzsegnek a pártállamból itt maradt figurák.
|
Döbbenet! Bűnöző diplomaták paradicsoma lett Magyarország
Szőnyi Szilárd / 2009.05.06., szerda 17:12 /
Bűnöző diplomaták és állovagok paradicsoma lett Magyarország - figyelmeztet a Nemzetbiztonsági Hivatal. A hírbe hozott tiszteletbeli konzulok és alternatív máltai vitézek között sok az átfedés; az illusztris testületekben csak úgy hemzsegnek a pártállamból itt maradt figurák.
A tiszteletbeli konzulátus intézményének "olyan tendenciája látszik meghonosodni, amely gyakran felveti a jogellenes tevékenység gyanúját" - hökkenti meg a magas hivatal viselőire megbecsüléssel tekintőket legújabb évkönyvében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH). Az NBH az országra veszélyt jelentő tevékenységek körébe most veszi fel először a diplomáciai mentességgel való visszaéléseket, és leszögezi: egyes, főként harmadik világbeli államok esetében hazai bűnözői körök szerzik meg a magas tisztséget. Teszik ezt olykor csúszópénz fejében, hogy aztán a diplomáciai mentességgel visszaélve kétes üzelmeket folytassanak.
Az évkönyv kitér a magukat csalárd módon diplomataként feltüntető lovagrendekre is. "Tevékenységüknek gyakran törvényellenes vetületei vannak, amelyek elsősorban gazdasági bűncselekményekben (pl. adó- és egyéb kedvezmények jogosulatlan igénybevétele) öltenek testet" - írja a hivatal. Az NBH szerint e lovagok "jellemzően a harmadik világbeli, illetve kelet-közép-európai államokban igyekeznek hálózatokat építeni. Előbbiekben a törvényi szabályozás hiányától, valamint a nagyarányú korrupciótól remélnek előnyöket, utóbbiakban valószínűsíthetően az alacsony ingatlanárak, továbbá a folyamatban lévő beruházások vonzzák őket."
Mivel a Külügyminisztérium tavaly közleményben határolódott el a francia eredetű Szent Ouen és a Csillag Lovagrendtől, valamint a közismert máltai lovagokra a megtévesztésig hasonlító Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetségétől, az NBH jelzői mögött főként őket kell sejteni. A tárca akkor nevezte néven e két szervezetet, amikor kiderült: egyes tagjaik jogtalanul kiállított útlevelekkel harmincmilliárd forint értékben károsítottak meg takarékszövetkezeteket, törvénytelenül használtak diplomatarendszámot, és megalapozatlanul hivatkoztak különféle mentességekre.
Bűnös cselekmények
A tiszteletbeli konzulok körében kétszer is felmerült a bűncselekmény gyanúja. A K&H; brókercégénél kirobbant botrányban az utóbb visszahívott libériai konzul, Nagy Károly, illetve a Kirgíziát ma is képviselő Erdős Endre neve fonódott össze Kulcsár Attiláéval. A bróker a 2002-2003-as ügy idején - papíron - Nagy Károly sofőrje volt, és amikor Magyarországon felforrósodott lába alatt a talaj, Erdős autóján hagyta el az országot. Kovács László akkori külügyminiszter a botrány hatására a tiszteletbeli konzuloktól megvonta a megkülönböztető HC rendszám használatának jogát, a továbbiakban nem hozhattak be vámmentesen gépkocsit az országba, elestek a benzin fogyasztási adójának visszatérítésétől, s alkalmazottaiktól elvették a külügyi igazolványt.
"Ezzel politikai okokból kollektív büntetést alkalmaztak valamennyiünkkel szemben" - panaszolja lapunknak Suha György. A hazánkba akkreditált tiszteletbeli konzuli testület elnöke sérelmezi, hogy nem hívják meg őket az állami ünnepségekre, s hogy előjogaikból hovatovább egyetlen - igaz, annál jelentősebb - tétel maradt. A tiszteletbeli konzulok feladatuk ellátásának körében mentesülnek a bírói és államigazgatási joghatóság alól; vagyis ha gyorshajtáson vagy egyéb szabálytalanságon érik őket, Magyarországon nem indulhat eljárás ellenük. Akit pedig a küldő ország diplomata-útlevéllel is ellát - Suha testületének úgy 25 százaléka részesül e kiváltságban -, arra további mentességek vonatkoznak.
Egyéni haszonszerzés
Ma 43 ország képviseletében 55 tiszteletbeli konzul dolgozik hazánkban, Magyarországot pedig kétszáznál is többen képviselik a világ 92 országában. Míg a nagykövetségek kötelékében működő konzulok államuk tisztviselői, tiszteletbeli társaik - legalábbis elvileg - köztiszteletben álló személyek, akik önszorgalomból látják el a megbízást adó ország polgárainak érdekvédelmét. Mindezért fizetséget nem, legfeljebb költségtérítést kaphatnak. Jobbára tehetős személyekről van szó, s olyan ismert üzletembereket is találunk köztük, mint a Grenadát képviselő Fotex-vezér Várszegi Gábor, a Máltától megbízást elnyerő Sugár András egykori T-Mobile-főnök, vagy újabban Monaco képviseletében a Vegyépszer-tulajdonos Nagy Elek.
Még ha feltételezhetjük is, hogy sok tiszteletbeli konzult az elhivatottság vezérel, sejthető, hogy többüket a politikai, gazdasági kapcsolatrendszer kiaknázásából fakadó egyéni előnyszerzés is ösztönzi. Ezt Suha György sem tagadja - neki is vannak üzleti érdekeltségei Gambiában -, de szerinte nem arról van szó, hogy valaki az állami megbízását magáncélra használja. "Pont fordítva: a küldő állam használja ki, hogy valaki gazdasági és más kapcsolatot ápol egy adott országgal" - állítja a konzuli testület elnöke.
Erről a jelek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnak más a véleménye. Az NBH ugyanakkor nem csak a Kulcsár-ügyre gondolhatott, amikor figyelmeztetését megfogalmazta, hiszen a brókerbotrány idestova hat éve robbant ki. Úgy tudni, értékelésüket újabb visszaélések ismeretében tették közzé; ez azért is valószínű, mert a világból rendszeresen érkeznek hírek tiszteletbeli konzulok ügyleteiről: hol hivatali visszaélésen, hol útlevelekkel való üzérkedésen, hol csempészésen, hol kémkedésen kapják őket.
Suha György persze vitatja az NBH minősítéseit. "Az évkönyv homályos utalásokon kívül nem tartalmaz konkrétumot. Úgy fest, a Nemzetbiztonsági Hivatal így próbál érveket szolgáltatni a Külügyminisztérium politikai döntéséhez. Amikor pedig egy tiszteletbeli konzult kineveznek, a fogadó ország dönt, elfogadja-e az illetőt, és vélelmezhető, hogy az NBH - legalábbis informálisan - átvilágítja őt. Ezért érthetetlen, hogy utóbb miért vádolnak minket." Erre megkeresésünkre a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese azt válaszolja: "A törvény a magyar államtitokkal kapcsolatba kerülők átvilágítását rendeli el, a tiszteletbeli konzulok pedig nem tartoznak ebbe a körbe. Az évkönyv ugyanakkor nem vádol, hanem egy jelenségre hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az intézmény a Magyar Köztársaság jogrendjébe illeszkedik."
Moszkvai gyökerek
A hazánkba akkreditált tiszteletbeli konzulok testületének kacskaringós előéletű tagjai és az alternatív máltai lovagok között nem egy átfedést találunk (lásd táblázatunkat). Olyan személyi körről van szó, melynek számos, a mai MSZP-hez kötődő tagja a szocializmus kiszolgálója volt, s diplomáciai ismereteit a KGB által felügyelt moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte. Megtaláljuk őket a szocialisták gazdasági holdudvarában, egyes baloldali orgánumok mögött, biztonságtechnikai, illetve magánnyomozó cégek közelében. Közös jellemzőjük a hangzatos címek, a történelmi látszatot kölcsönző maskarák és a kétes nemzetközi ügyek iránti vonzalom; az alternatív máltai lovagok legutóbbi akciója, hogy gyűjtést kezdeményeztek a Bolíviában merénylet előkészítésével vádolt Tóásó Előd jogi képviseletének finanszírozására.
Teszik mindezt úgy, hogy terület nélküli államnak nevezik magukat, miközben a világon mindössze öt afrikai ország ismeri el őket. Kormányt működtetnek, melynek egyetlen tagját sem ismeri el a Magyar Köztársaság; útlevelet bocsátanak ki, és újabban zacchini néven saját pénzt vernek anélkül, hogy az bárhol érvényes lenne. Tagjaik között találunk fél tucat szocialista politikust, köztük Bárándy Gergelyt, Danielisz Bélát, Élő Norbertet, valamint Hunvald György előzetes letartóztatásban lévő VII. kerületi polgármestert. Soraikat erősíti ifj. Lasz György, az In-Kal Security vezetője, Schmuck Andor, a Tisztelet Társaságának alapítója, Schobert Norbert fitneszguru, Mága Zoltán hegedűművész, Oszter Sándor színész és Kovács József operetténekes. A hitélet tisztasága felett pedig olyan személyiségek őrködnek, mint Lipp László katolikus lelkész, B. Juhász Levente református püspök, Lazarovits Ernő, a Mazsihisz külügyi vezetője, illetve I. Ankh, alias Nagy János, az Ankh egyház vezetője.
Kulcsfigurák
Popper György - Az alternatív máltai lovagrend nagyperjele, doktora, professzora, grófja, altábornagya, kormányfője, a nagy nyakék lovagja. A hetvenes években a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hallgatója, 1979-től 1999-ig a Magyar Karateszövetség vezetője; 1983 és 1987 között a Minisztertanács protokollfőnöke. A rendszerváltozás óta üzleti tanácsadó, testőrcégek felügyelőbizottsági tagja, a Nemzetközi Testőr- és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének elnöke.
Elek István - Magyarország tiszteletbeli főkonzulja Monacóban. Az MSZP befolyásos háttérembereként a Diplomata Magazin teljes jogú és az ATV résztulajdonosa. Az alternatív máltai lovagrend tagja, az Escort Védelmi Szolgálat, a Top Cop Security és az NBI Security vezérigazgatója.
Erdős Endre - Kirgízia tiszteletbeli konzulja. A rendszerváltás előtt az MSZMP agitációs és propagandaosztályának munkatársa, az Ifjúkommunista című lap főszerkesztője. 1990 után a K&H; Bank főosztályvezetője, a brókerbotrányban a K&H; Equities VIP-ügyfele. Kulcsár Attila 2003-ban az ő autóján szökött el az országból. Szerencsejátékkal foglalkozó cégek vezetője, a Magyar Turizmus Zrt. jelen legi, a Malév volt igazgatósági tagja.
Suha György - Gambia tiszteletbeli konzulja, az afrikai állam bécsi ENSZ-képviseletének vezetője, a hazánkba akkreditált tiszteletbeli konzulok testületének elnöke. A nyolcvanas években az ELTE KISZ Bizottságának titkára, 1990 után az ORFK szóvivője, majd Horn Gyula kormányfő sajtótitkára. Ma PR- és lobbicégek tulajdonosa, az MSZP külügyi műhelyének vezetője.
Fodros István - Săo Tomé és Príncipe tiszteletbeli konzulja. A hetvenes években a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának munkatársa, 1980-tól a Szovjetunióban a KGST szakértője, a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének hallgatója. A Magyar Média nevű cég igazgatójaként az 1986-os, Molnár Csilla öngyilkossága miatt botrányossá vált szépségverseny szervezője. A rendszerváltozás után a Pszt!, a Szuper Pszt és a Sztár Revü Magazin szerkesztője, ma a Hekus és a Diplomata Magazin főszerkesztője. A Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének munkatársa, az alternatív máltai lovagrend tagja.
Nyíri Iván - Ecuador tiszteletbeli konzulja. A moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének egykori magyar diákjait tömörítő egyesület tagja. Szovjetunióbeli tanulmányai után a tanzániai pénzügyminiszter, majd Lesothóban a Központi Bank főtanácsadója. A kilencvenes években a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító vezérigazgatója, később a BorsodChem, a Malév igazgatóságának tagja és a Mahart vezetője. A Malévtól azért kényszerült távozni, mert kiderült, hogy - a korábban máltai tiszteletbeli konzul - Huszty András elnökletével működő testület jogsértő módon adott megbízást Kiss Elemér korábbi MSZP-s kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának.
|
http://valasz.hu/itthon/kalandorok-kimeljenek-22449/
|
https://web.archive.org/web/20210303131503/http://valasz.hu/itthon/kalandorok-kimeljenek-22449/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kalandorok-kimeljenek
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[
"Erdős Endre",
"Nagy Károly"
] |
[
"Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjel",
"Szent Ouen és a Csillag Lovagrend"
] |
[] |
[
"diplomácia"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
9,021 |
"Nem közérdek, hogy a pártoknak legyen pénzük"
|
Az InfoRádió híradása nyomán az Alkotmánybírósághoz fordult a Lehet Más a Politika az önkormányzati ingatlanok kedvezményes bérbeadásának jogosságát kifogásolva.
|
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Lehet Más a Politika (LMP), miután az InfoRádióból értesült arról, hogy sok önkormányzat kedvezményes áron vagy éppen ingyen biztosít ingatlanokat a parlamenti pártoknak. Schiffer András szóvivő elmondta: először az egri önkormányzat rendeletét támadták meg, de a többire is sort kerítenek. Ahol ez a kedvezményes, minden alapot nélkülöző juttatás még helyi rendelet sem tud maga mögött, vélhetően büntető feljelentést kell tenni - fűzte hozzá.
Az Alkotmánybíróság 2002-ben, a ferencvárosi önkormányzat gyakorlatát vizsgálva kimondta: sérti a párttörvényt, ha egy helyhatóság ilyen módon ad adományt egy pártnak. Schiffer András ennek kapcsán hangsúlyozta: a testület döntései túlmutatnak a vizsgált eseteken, a ferencvárosi rendeletben pedig nem volt olyan speciális kitétel, ami miatt az arról született döntést nem lehetne akár az egri, akár a kispesti gyakorlatra vonatoztatni.
A szóvivő kijelentette: az LMP osztja az Alkotmánybíróság 2002-es döntésében megfogalmazott üzenetet, amely szerint nem az önkormányzatok feladata, hogy az egyébként fontos alkotmányos funkciót betöltő pártok egzisztenciájáról gondoskodjanak.
Nincs ellenőrzés
Január 1-je óta nincs törvényességi ellenőre az önkormányzatoknak, a korábban ezt a feladatot ellátó közigazgatási hivatalok ugyanis egy alkotmánybírósági döntés értelmében nem ellenőrizhetik a helyhatóságokat. Az Ab szerint a kérdést a önkormányzati törvényben kell szabályozni, ám annak módosításához nem volt meg a kétharmados támogatás a parlamentben - mondta az InfoRádiónak az önkormányzati tárca államtitkára.
Jauernik István közölte: a minisztérium csak akkor tehet törvényességi észrevételt, ha valaki olyan önkormányzati rendeletek, határozatok miatt fordul hozzájuk, amelyek ellentétesek a párttörvénnyel.
Az Alkotmánybírósághoz a kormány fordulhatna, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ha a korábbi rendnek megfelelően az önkormányzatok beküldenék a képviselőtestületi üléseken készült jegyzőkönyveket, és lenne, aki megvizsgálja, hogy a meghozott rendeletek, határozatok törvényesek-e - tette hozzá az államtitkár.
Kezdőlap Belföld "Nem közérdek, hogy a pártoknak legyen pénzük"
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/06/nem-kozerdek-hogy-a-partoknak-legyen-penzuk-276058
|
https://web.archive.org/web/20090609122654/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-276058
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kozerdek-hogy-a-partoknak-legyen-penzuk
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] |
[
"Eger"
] |
[
"ingatlan",
"támogatás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,022 |
Nem tudtak a legfelső vezetők a megvesztegetésről?
|
A Siemens konszern után most egy másik nagy német cég, a főleg gépjárműveket és autóbuszokat gyártó MAN irodáiban rendelt el házkutatást a müncheni államügyész, miután nagyértékű megvesztegetés gyanúja merült fel.
|
Az államügyészség utasítására a rendőrség nyomozói az MAN közel 40 németországi telephelyén, valamint három magánszemély lakásán tartottak házkutatást. Az adóhivataltól származó értesülések alapján felmerült ugyanis a kiterjedt megvesztegetés alapos gyanúja.
2002 és 2005 között a cég középszintű vezetői több millió euró csúszópénzt fizettek ki jutalék címén Németországon kívül, de csaknem egymilliót az országon belül is, hogy a közvetítők tegyenek meg mindent az MAN gépjárműinek megvásárlása, illetve a versenytársak ajánlatainak háttérbe szorítása érdekében.
Eddig nem közölték, hogy mely országok érintettek a botrányban. Az MAN vezetősége a házkutatást követően azt hangoztatta, hogy a legmesszebbmenőkig együttműködik a hatóságokkal az ügy maradéktalan felderítésében, ugyanakkor utalt arra, hogy a cég alkalmazottainak tilos bármilyen megvesztegetési kísérletben való részvétel.
Jól értesült források szerint úgy tűnik, hogy a Siemensszel ellentétben a MAN legmagasabb rangú vezetői nem érintettek a botrányban.
Kezdőlap Külföld Nem tudtak a legfelső vezetők a megvesztegetésről?
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/06/nem-tudtak-a-legfelso-vezetok-a-megvesztegetesrol-275908
|
https://web.archive.org/web/20091208182907/http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-275908
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nem-tudtak-a-legfelso-vezetok-a-megvesztegetesrol
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"MAN"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
9,023 |
Antal Dániel: Mire jó egy Közérdekvédelmi Hivatal?
|
Új közhivatal felállítása szerepel a kormány - elődjétől örökölt - tervei között. Vajon lenne-e esélye egy új, hatvanfős szervezetnek arra, hogy felszámolja a visszaéléseket?
|
http://www.komment.hu/tartalom/20090506-velemeny-a-korrupcio-ellen-tobbet-tehetnenk-esszel-mint-erovel.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/antal-daniel-mire-jo-egy-kozerdekvedelmi-hivatal
|
Komment.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
9,024 |
Zaklatás miatt tett feljelentést Nagykanizsa polgármestere
|
Zaklatás miatt feljelentést tett a rendőrségen Marton István, Nagykanizsa polgármestere, miután észlelte, hogy autóját követik és telefonját valószínűleg lehallgatták.
|
Zaklatás miatt tett feljelentést Nagykanizsa polgármestere
Zaklatás miatt feljelentést tett a rendőrségen Marton István, Nagykanizsa polgármestere, miután észlelte, hogy autóját követik és telefonját valószínűleg lehallgatták.
Hétfő délután vette észre, hogy autóját követik. Az úti céljánál már egy másik autó várakozott mindaddig, míg elbúcsúzott vendéglátójától. Ekkor egy vakut látott villanni, majd miután elindult, ez az autó is követte. Közben le tudta olvasni az őt követő gépjármű rendszámát, és feljelentést tett a rendőrségen. A ház előtt várakozó autós csak az irodában lefolytatott telefonbeszélgetésből szerezhetett információt a kora esti programjáról - mondta újságíróknak kedden Nagykanizsán.
Marton István, aki Fidesz többséggel megválasztott polgármester, közölte: korábban már több alkalommal is érte atrocitás és fenyegetés is. A rendőrségen eddig három alkalommal tett feljelentést: kiszúrták autógumiját, majd savval leöntötték az autóját, ezt követően pedig a háza az üvegtéglaablakát törték be egy betondarabbal.
Salamon Róbert, a megyei rendőrkapitányság sajtóreferense megerősítette, hogy Nagykanizsa polgármestere zaklatás miatt hétfőn feljelentést tett a nagykanizsai rendőrkapitányságon, az ügyet a rendőrség vizsgálja.
A polgármester a Kanizsai Dorottya Kórház CT-berendezésének beszerzésével kapcsolatban elmondta: szerinte Tuboly Marianna főjegyző nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének és nem végezte el a bizottságok által rá kirótt feladatokat, így közvetett módos súlyos károkat okozott a városnak.
A testület 2008 áprilisában egyhangúlag a műszer pályázati kereten belüli beszerzéséről döntött, de a későbbi közgyűléseken a főjegyző erre nem figyelmeztette a testületet, így "ismeret hiányában" a képviselők az "önerős" beszerzés mellett voksoltak. Marton István szerint a főjegyzőnek erre fel kellett volna hívni a figyelmet. Az eljárásról az MTI szerette volna a főjegyzőt is megkérdezni, de a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Tuboly Marianna jelenleg szabadságon van, így nem érhető el.
A nagykanizsai közgyűlés a Kanizsai Dorottya Kórház vezetésével januárban megbízott főigazgató beszámolója alapján indított vizsgálatot a januárban üzembe állított CT beszerzéséről. A tájékoztató szerint az intézmény korábbi - a közgyűlés által felmentett - vezetői előnytelen szerződést kötöttek. Az új CT bérleti formában került a kórházba, de az eddigi számítások szerint a valós értékének mintegy kétszeresét fizeti ki öt év alatt az intézmény, és a közgyűlés eredeti közbeszerzési kiírása ellenére sem kerül majd a kórház tulajdonába.
A kórház megbízott gazdasági vezetőjének tájékoztatása szerint az új CT működtetése évente 51 millió forintba kerül, mintegy 45 millió forintért bővíteni kell az archiváló rendszert, továbbá a devizában fizetett bérleti díj a forint gyengülése miatt jóval több lesz a tervezettnél.
|
https://hvg.hu/itthon/20090505_zaklatas_nagykanizsa_polgarmestere
|
https://web.archive.org/web/20231214101610/https://hvg.hu/itthon/20090505_zaklatas_nagykanizsa_polgarmestere
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zaklatas-miatt-tett-feljelentest-nagykanizsa-polgarmestere
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-05 00:00:00
|
[] |
[
"Kanizsai Dorottya Kórház"
] |
[
"Nagykanizsa"
] |
[
"közbeszerzés",
"egészségügy"
] |
[] |
9,025 |
Amihez buldózert hívtak. Az eltüntetett zsidónegyed
|
A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi.
|
Amihez buldózert hívtak. Az eltüntetett zsidónegyed
A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi.
Rombolj, hogy építhess – ezt az utasítást adta az Úristen Gedeonnak a Bírák könyvében, mire az lerombolta Baal oltárát, kivágta a szent fát, és feláldozta apja legszebb hétéves bikáját. Forradalmi újítók, avantgardisták szívesen idézik fel a jelmondatot, de imposztorok szintén igazolásnak tekintik az ószövetségi parancsot. Mussolini is így tett, amikor nekilátott Róma régi házainak lebontásához azzal a felkiáltással, hogy most már beszéljen a csákány. Igaz, a hagyományok és az ősök tiszteletére, a kapzsiság elutasítására vagy a hamis prófétákra is akad elég használható bibliai passzus.
A mostanában „régi pesti zsidónegyedként” emlegetett VII. kerületi városrész védelmére szerveződött Óvás! Egyesület példaértékű munkát végez. A szervezet neve egyszerre utal védelemre és protestálásra, egyenesen a vétóra. A civil kurázsi esetükben nem a politikai giccsszótárból kölcsönöztetett, hanem valódi kiállást jelent a politikai és hivatali döntéshozók felelőtlensége, illetve a befektetők mohóságával szemben. A múlt héten alternatív tervvel rukkoltak elő, amely megóvná a további rombolástól az UNESCO által 2002 óta védett területet és kapcsolt részeit. A plánumot a Centrális Galériában állították ki, néhány napig még látható.
A negyed. Bőven véve
© hvg.hu
A civilek első akciója 2004 júniusában egy felhívás volt, amelyben a régi pesti zsidónegyed műemléki értékű épületeinek lebontása ellen tiltakoztak. A felhíváshoz rövid idő alatt több mint kétezren csatlakoztak, nyomatékot adva a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökének címzett levélnek, amelyben a súlyosan veszélyeztetett terület utcáinak és épületeinek ideiglenes, majd végleges műemléki védelem alá helyezését kérték. A mozgalom szellemi vezetője Perczel Anna építész, aki aprólékos munkával tárta fel a terület egyedülálló és kiszolgáltatott építészeti értékeit.
Fiatalok, városvédők és rutinos tiltakozók találtak egymásra az egyesületben. Tüntetés, sajtótájékoztató, kiállítás, konferencia és körséta is segítette erőfeszítésüket. A zsidó kultúra reneszánsza vagy éppen a kerülettel szerelembe esett külföldiek elszántsága is erősíti őket, és az a világtendencia, hogy egyre több helyen újítják fel az egykori zsidónegyedeket.
Mitől zsidónegyed?
Noha a VII. kerület tulajdonképpen sohasem volt egyértelműen zsidó szegregátum, a Belső-Erzsébetvárost mégis jogos zsidónegyednek nevezni. A pesti letelepedés engedélyezése után itt települtek meg legkorábban, itt épültek a legfontosabb zsinagógáik (Komoróczy Géza beszél a Rumbach, a Dohány és a Kazinczy utcai templomok által meghatározott „zsidó háromszögről”). De nemcsak hitéleti, hanem gazdasági és közösségi centruma is lett ez a kerületrész a pesti zsidóságnak, noha a negyed etnikailag és szociálisan felszabadítóan színes maradt. A vészkorszakban pedig itt létesült a központi gettó, amelynek maradványait is az Óvás! tárta fel teljes körűen.
Akácfa u. 59. Őrangyal
A mozgalom egyik legfontosabb eredménye, hogy a kulturális tárca 2005-től végleges műemléki területi védelmet biztosított az Andrássy úti világörökségi terület védőzónájaként ismert régi pesti zsidónegyednek. Emellett 2005 során 51 épület lett műemlék a területen, köztük nyolc olyan korai lakóház is (Kazinczy utca 47., 49., Síp utca 8., 10., Dob utca 19., 21., 29., Kazinczy utca 32.), amelyet egyéni védelem hiányában lebontottak volna. Akadt olyan is közülük, amin még ez sem segített.
A tiltakozás hatására a VII. kerületi önkormányzat lemondott a Dob utca árkádosításáról, és megmenekült a Rumbach Sebestyén utca 10. szám alatti átjáróház is. A műemléki kutatás eredményeként további épületek kerültek védelem alá, köztük előzetesen már bontásra szántak is (Klauzál utca 7., 15., Akácfa utca 47., 49., Csányi utca 5., Dob utca 18., Akácfa utca 61.). Az egyesület hónapokon át küzdött a Király utca 40. alatti Hild-ház megmaradásáért. A törvénytelen bontást végül leállították ugyan, de házat addigra tönkretették.
Mit óvnak az óvók?
Nem csak az egyedi épületek megmentését szeretnék elérni, hanem a negyed értékőrző felújítását, revitalizációját, mégpedig úgy, hogy a városrész megőrzi évszázadokon át kialakult eredeti városépítészeti és kulturális sajátosságait, a városszövet és az utcák karakterét és az itt élőket, az új építkezéseket pedig ehhez igazítja. Tehát a „buldózeres városrehabilitáció” elleni harc nem egyszerűen műemlékvédelem, hanem társadalmi/közösségi program. Erről szól a mostani kiállításuk.
Az Óvás! ennek érdekében a bontási és építési engedélyek kiadásának, illetve a bontásoknak a teljes leállítását, változtatási tilalom elrendelését és értékőrző rehabilitációs programra épülő új szabályozás kidolgozását kérte a fővárostól és a VII. kerülettől, valamint az örökségvédelmi hivataltól.
Az UNESCO, pontosabban a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) tavalyi határozott fellépése nyomán sikerült kikényszeríteni Erzsébetvárostól az új szabályozási tervet, amivel azonban a városvédők elégedetlenek, és, meglehet, a nemzetközi szervezet sem lesz elégedett.
A KÖH időközben elkészítette a negyed 226 épületre kiterjedő műemlékvédelmi értékleltárát, ám ezt a civilek és lapunk sem ismerhette meg. Újságírónk nem jogerősen pert nyert a KÖH ellen, idáig mégsem válhatott közkinccsé a közpénzen elvégzett feltárás. A kerület a helyi rendeletébe nem sietett beépíteni a mostanában az ingatlanfejlesztőkkel mind megértőbb KÖH-nek a szabályozási javaslatát.
A homlokzat kevés
Különös véletlen, hogy a hivatalt 2007 nyara óta az a Mezős Tamás vezeti, aki korábban egy Akácfa utcai műemléki tömbhöz tervezett egy faszádista megoldást az új tulajdonosnak, a Sabor Kft.-nek. A faszádizmust sokan bírálják, így az Óvás! is. Úgy vélik, porhintés csupán a régi homlokzatot megőrizni, ha hat méterrel hátrébb a bontott területen több emelettel magasabb új házakat húznak fel. A KÖH mindenesetre megengedőbb ezzel a metódussal.
Az Óvás mintát ad, és számos szervezet csatlakozott hozzá. Sőt, nyomában még újak is alakulnak, mint például a Nagydiófa utca 8. megmentéséért küzdő egyesület. A városvédőknek kulcsszerep jutott abban, hogy nyilvánosságot kapott számos korrupciós vagy korrupciógyanús ügy az Erzsébetvárosban és a Terézvárosban. Most már az igazságszolgáltatásnak kell bizonyítani – kétszeresen is.
Perczel Anna gáláns segítségével összegyűjtöttük, milyen visszafordíthatatlan változások történtek a zsidónegyedben a kapcsolt részeiben a VI. és a VII. kerületben, illetve a városvédők miktől tartanak még. Nem állíthatjuk mindegyik esetben határozottan, hogy a változás iránya egyértelműen rossz, de a rombolás fokozott intenzitása még a legoptimistábbakat is el kell, hogy gondolkodtassa. És azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi épült a főváros XIX. századi építészeti öröksége helyére.
Victor Hugo már a XIX. században hadat üzent a városrombolóknak, mondván, az épület használata a tulajdonosé, a szépsége azonban mindenkié: „aki az épületet lebontja, másik jogába gázol”. Óvja minden az Óvás! „korszerűtlen” romanticizmusát!
Szerény búvárlatunk elsősorban Perczel Védtelen örökség c. könyvére és Déry Attilának a VI. és a VII. kerület épületanyagát feldolgozó építészeti topográfiájára hagyatkozott.
Veszteséglista - VI. kerület (Oldaltörés)
2002 óta elbontott vagy megcsonkított házak a VI. kerületi oldalon
Káldy Gyula utca 3.
Nyoma sem maradt a korábbi épületnek (állítólag Freund Vilmos tervezte). Helyette ötemeletes társasház épült (Vadász Bence tervezte).
Király utca 40.
Király u. 40. Fejetlenül
Robitsek József textilkereskedő egykori sarokházát Hild József építette 1844-ben. 2006-ban hónapokig tartó harc folyt a VI. kerület és az Autóker Holding, illetve az Óvás! között, ami papíron a civilek sikerével zárult, a törvénytelen bontást leállították, de a tető nélkül maradt és erősen megrongálódott ház sorsa azóta is bizonytalan. Krúdy egykoron ide, Weisz Antalhoz tért be jó schwechati sörért. A háromemeletes ház helyére az új tulajdonos nyolcemeletes, 99 lakásos lakóházat tervez. Az Óvás! és az Octogon folyóirat ötletpályázatot írt ki az épület megújítására, ennek teveiből is szemezget a mostani kiállítás.
Nagymező utca 5.
Az 1885-ben épült egyemeletes lakóházat két éve lebontották.
Paulay Ede utca 45.
Az 1905–1906-ban épült szecessziós épületnek csak a homlokzata maradt.
Vasvári Pál utca 4.
Vasvári Pál u. 4. Műveleti terület
Az utca páros oldalának mindegyik épülete a XIX. század első felében épült. A 4. szám alatti 1840 körül épülhetett, 2006-ban történő lebontásáig idősek napközijeként működött. Műemléki védetté nyilvánítása előkészületben volt. A Király u. 40. bontásával összekapcsolnák a két telket.
Befektetői tulajdonba került, kiürített, veszélyeztetett házak a VI. kerületi oldalon
Paulay Ede utca 33. (műemlék)
A Vogel-ház kétemeletes, kétudvaros bérház. A klasszicista épületet Pollack Mihály tervezte és építette. Hotel kerülne a helyére.
Király utca 36. (műemlék)
A háromemeletes klasszicista Medecz-házat Hild József tervezte és építette 1846–1847-ben. A belső szárnyak veszélyben vannak.
Király utca 46. (átmenetileg bérli a Kuplung)
Földszintes klasszicista „épületmaradvány” 1840 tájékáról.
Veszteséglista - VII. kerület (Oldaltörés)
2002 óta elbontott vagy megcsonkított házak a Belső-Erzsébetvárosban
Dob utca 27.
Dob u. 27. Tömegalakítás
A telken állott egyemeletes lakóház 1830 táján épült, és 2007-ben bontották le. Helyére két egykori lakóház, valamint a bölcsőde zöldterületének helyére a megbízó VII. kerület 35 lakásos társasházat építtet.
Dohány utca 52.
Az eklektikus alapréteg 1860 tájáról - volt.
Dohány utca 64.
Egykoron egyemeletes, romantikus stílusú bérház 1851-ből, tavaly óta hotel.
Holló utca 11.
Holló u. 11. Tányéron
Fleischmann Lipót ezüstműves háromemeletes szecessziós bérháza 1909-ben született és 2004-ben „hunyt el”. A VII. kerületi önkormányzat nagy tiltakozás ellenére bontatta le, miközben műemléki védelemre terjesztették fel a házat. Az Óvás! Egyesület első, sikertelen házvédő akciója ennek az épületnek a megmentésére irányult.
Holló utca 12.
Az 1905-ben felhúzott, fővárosi védettséget élvező szecessziós épületből csak a homlokzat és az első traktus maradt meg, belső szárnyait és tetőzetét lebontották, külsejét a Gozsdu-udvar új épületének „színvonalához” igazították. A megrendelő az Autóker Holding.
Kazinczy utca 9.
Az 1850-ban épített egyemeletes lakóépületet elbontották, helyére ötemeletes, tetőtéri beépítéses 90 lakásos ház került.
Kazinczy utca 37.
Az ötemeletes, a XX. század közepén épült Bauhaus stílusú házat már bontják.
Kazinczy utca 41. (csak utcai szárny)
Kazinczy u. 41. Lepelben
Ebben az 1840 körül keletkezett házban működött a negyed utolsó kóser kolbász- és szalámigyára. Idők során újabb emeletet és műhelyt is kapott. 2002 óta üresen áll. 2005-ben autonómisták – a Centrum csoport – akarták elfoglalni és „társadalmasítani” (squat), de nem sikerült nekik. Hunvald György kezdeményezésére átmeneti hajléktalanszálló is volt a házban. Ma már bontják.
Kazinczy utca 50.
A kétemeletes, eklektikus bérházat 2004-ben lebontották. Helyére és a Holló utcai bontások területére húzták fel az Eszterház nevezetű épületet.
Kertész utca 6.
Az 1873-ban épült eklektikus egyemeletes lakóházat elbontották.
Kertész utca 8.
Az 1873–1874-ben megépített, kétemeletes eklektikus lakóházat lebontották.
Kertész utca 21.
2006-ban végeztek az 1850 körüli klasszicista lakóépülettel. A bontás egy ’56-os film forgatásánál szolgált háttérül.
Kertész utca 23.
Kétemeletes eklektikus bérház volt 1888-ból. 2006 óta nincs.
Kertész utca 25.
A 21. alatti házzal egyszerre bontották. Koraeklektikus bérház volt 1870 tájáról.
Klauzál utca 7. (műemlék, csak homlokzat + 6 méter)
Az alapépületet 1840 táján emelték, emeletet 1773-ban kapott. 2006-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), az egykori műemléki felügyelet védelmét javasolta, de a kulturális minisztérium először nem fogadta el, később aztán mégis. Csak homlokzata maradt meg, a Klauzál u. 9. bontásával keletkezett területen nyolcemeletes lakóház épül mélygarázzsal, a lakásokat már értékesítik.
Kürt utca 8.
Az 1870 körül épült klasszicista lakóházat 1887-ben Novák Ferenc tervei alapján átalakították, 2007-ben pedig az önkormányzat közreműködésével lebontották.
Nyár utca 6.
Rumbach S. utca 8.
Rumbach Sebestyén u. 8. Parkolóban
Korai kereskedőház 1872-ből. Élt 130 évet. A Rumbach utcai zsinagógával átellenben álló patinás Jakabffy-házat a VII. kerületi önkormányzat bontatta el, hogy egy hétemeletes parkolóház épülhessen. A telek azóta üresen áll, szabadtéri parkoló.
Síp utca 8. (műemlék, csak homlokzat + 6 méter)
A kétemeletes bérházat Kőrös János építtette 1890-ben, a 44 évvel későbbi modernizálást Román Miklós építész jegyezte. 2005-ben műemlékké nyilvánították, ám belső szárnyait a KÖH engedélyével mégis lebontották. A megmaradt utcai homlokzatra három emeletet húznak, a lebontott kétemeletes szárnyak helyére hétemeleteseket építenek. A „fejlesztés” kiterjed a szomszédos Síp u. 10.-re is. Az új tulajdonos és építtető Tordai Péter, a Mazsihisz egykori alelnöke.
Síp utca 10. (műemlék, csak homlokzat + 6 méter)
Síp u. 10. Zöld megközelítés
Az 1866-ban emelt átjáróház a zsinagógához kapcsolódott. Tervezője Wechselmann (Izsák) Ignác, a pesti építő cég akkor egyetlen zsidó tagja, Feszl Frigyes munkatársa a Dohány utcai zsinagóga befejező munkálataiban. 1944-ben itt húzódott a gettó fala. Itt élt Tolnai Simon a Tolnai Világlapja tulajdonosa. 2005-ben lett műemlék, de a KÖH engedélyezte totális átalakítását, és csak a homlokzati fal marad.
Síp utca 22.
Befektetői tulajdonba került kiürített* vagy kiürítés alatt álló, veszélyeztetett épület
Akácfa utca 47.* (műemlék)
140 éve áll a helyén. A 49. és az 51. szám alatti épültekkel alkot kisvárosias egységet. Ezt a házat a 49.-cel együtt bontanák, de a változtatást egyelőre felfüggesztették. Egy ideig még nem lesznek új, magas épületszárnyak és mélygarázs.
Akácfa utca 49.* (műemlék)
Lásd fentebb. Pollack Mihály tervezte és építette 1838-ban.
Akácfa utca 51.*
Nincs védve, így bontása még fenyegetőbb, mint szomszédjának. A kétemeletes házat már korábban földszintesre visszabontották.
Akácfa utca 61.* (műemlék)
Pollack Mihály tervezte és építette klasszicista lakóház 1822-ből.
Dob utca 14.
A zsidónegyedben. Tört rész
A klasszicista eredetű egyemeletes lakóházat 1839-ben építették. Bár a 2002-es érzéketlen felújítása rontott az összhatáson, belső udvara megmaradt kisvárosiasnak. Az U alakú épület oldalszárnyait és a hátsó kétemeletes épületet a szabályozási terv és az önkormányzati döntés alapján lebontanák. Két ötemeletes épületet terveznek mélygarázzsal. Tervező a S.A.M.O. Kft.
Dob utca 18.* (műemlék, átmenetileg Mumus romkocsma)
A telekre először, 1845-ben L alakú ház épült, ezt bővítették U alakúra 1863-ban. Az 1906-os átalakítás során került a homlokzatra a szecessziós gipszornamentika. A Hoffer-féle húsfüstölő kiszolgálására új, földszintes oldalszárny épült. A KÖH csak az L alakú rész megtartásához ragaszkodik. Az oldalszárny bontása után ötemeletes ház épülhet. A tervező a S.A.M.O. Kft.
Dob utca 19. * (műemlék)
Az utca legrégibb beépítése a Síp utca 27/A-B és a Dob utcai épület összekapcsolásával jött létre. Utóbbi 1820 körül épülhetett, Hild József tervei alapján bővítették és kapott emeletet. 2003-ban a kiürített épületben vert tanyát egy évre a Szóda Udvar romkocsma. 2005-ben kapott védettséget, de az Óvás! szerint sorsa még bizonytalan.
Dob utca 21.* (műemlék)
Eklektikus lakóház 1835 tájáról.
Dohány utca 10.* (műemlék)
A Palmberger- vagy Polimberger-ház 1844-ben épült Hild József tervei alapján. 1870 óta háromemeletes.
Kazinczy utca 14.* (fővárosi védelem, átmenetileg Szimpla-kert romkocsma)
A Héber-féle kályhagyár a Pollack Mihály tervezte épületben telepedett meg. Az 1841-es alapépületre 1873-ban építettek rá egy emeletet. A kályhagyár igényei szerint 1911-ben építették be az udvart, és kapott üvegtetőt. A ház ma már rossz állapotú, de legtöbb részlete eredeti. Fővárosi védettsége ugyan van, de hiába terjesztették fel 2006-ban műemléki védelemre, bontására bármikor sor kerülhet.
Kazinczy utca 47.* (műemlék)
Házbelső. Rács mögött
Ipartörténeti emlék ez a száz éve épített szecessziós ház, amelyben Mika Tivadar esztergályos és fémcsiszoló műhelye is működött. A VII. kerületi önkormányzat 2004-ben ürítette ki a kétemeletes, tetőtéri műteremmel kiegészített házat.
Király utca 25. (műemlék)
1810 körül épülhetett, a mai Király utcából a legrégebben. Többször átalakították és bővítették a XIX. század folyamán az eredetileg barokk stílusú házat. Az 1990-es szabályozási terv szerint a reménybeli Madách sétány kedvéért lebontották volna a ház második udvarát, de ezt 1998-ban meghiúsították. Átmenetileg a Király 27 Kft. tulajdona lett éppúgy, mint a Király u. 15., illetve a 27. és a 29. A cég pereskedésbe bonyolódott a lakókkal. Ma lehet, hogy az önkormányzat rendelkezik az ingatlanokkal. A ház lakói kiköltözésre számítanak, úgy tudni, a befektetők nagyszabású bontást, magasabb épületet és mélygarázst terveznek.
Király utca 27. (műemlék)
Az 1833-ban emelt magépületet többször bővítették és fazonírozták, így formálódott klasszicista polgárházból munkásbérkaszárnyává. Rendkívül hosszú udvara lenyűgöző térhatású, fiatal építészek bontás helyett éppen ezért javasolják átjáróházzá alakítását kereskedelmi célokra vagy zöld udvarnak.
Király utca 29. (műemlék)
Hild József tervei alapján épült 1843-ban. A klasszicista bérházra 1863-ban fényképész műtermet is ráépítettek.
Klauzál utca 8.*
1894-ben lakóháznak épült, majd 1906-ban átalakították a több házra kierjedő Hungária fürdő igényei szerint, hogy aztán húsz év múlva újra lakóépület legyen. Egykoron a kiszolgáló épületként fungált, itt működött például a fürdő mosodája. Az önkormányzat tervei szerint a bérházra és szomszédjára is bontás vár, helyükre nyolcemeletes házat emeltetnének. A KÖH egyelőre nem engedélyezi a bontást.
Klauzál utca 9.*
Az 1838-as árvíz után, 1840 körül húzták fel, a kétemeletes, historizáló épületet is bontás fenyegeti, az udvari traktust már tavaly elintézték. Itt élt a XIX. század második felének leghíresebb karikatúristája, a stílusteremtő Jankó János. Az Óvás! további bontástól és nyolcemeletes háztól tart. Az önkormányzat mindenesetre ezt akarta, és a KÖH sem berzenkedett.
Klauzál utca 10.*
Az 1871-ben született épületben a XIX. század végén evangélikus iskola is működött. A ház ma üresen áll, az önkormányzat ezt az ingatlanát is bontásra ítélte. Nyolcemeletes monstrum venné át a helyét.
Klauzál utca 15.* (műemlék)
Hild Károly építette a klasszicista lakóépületet 1870-ben, ugyanő toldotta meg egy emelettel.
Klauzál utca 19.
Egyemeletes eklektikus bérház 1890 tájáról.
Klauzál utca 21. (műemlék)
Az egyébként konvencionális 1900 körüli építésű eklektikus házat a nagyon díszes ablakkeretezése teszi egyedivé.
Nagydiófa utca 8.*
A KÖH sem gördített akadályt a bontása elé, ám a házat védelmező NE! bíróságra vitte az ügyet. Jogerős döntés még nincs. Az eklektikus stílusú, földszintes ház 1874-ben épült Hild Károly tervei nyomán.
Önkormányzati tulajdonban lévő kiürített vagy kiürítés alatt álló, veszélyeztetett épület
Csányi utca 8. (műemlék)
Gottgeb Antal 1859-es klasszicista épülete. Az egykor földszintes bérház ráépítés következtében ma kétemeletes.
Csányi utca 10.
Kétemeletes eklektikus bérház 1876-os építéssel.
Kisdiófa utca 16.*
Az 1840-ben emelt, egyemeletes ház ma már üres, bontását várja – az engedély 2010-ig érvényes. Az Óvás! többször javasolta védelemre, eredménytelenül.
Zádori Zsolt
2008. november. 28. 11:55 Vélemény
Panama a zsidónegyedben - interjú a feljelentővel
Hoffmann László ügyvéd, az Óvás Egyesület jogi képviselője fogalmazta a feljelentést a hetedik kerület önkormányzata ellen; ennek alapján a Központi Ügyészség két évig nyomozott, majd elrendelte Nagy György építési vállalkozónak és Gál Györgynek, az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottsága elnökének, a képviselőtestület SZDSZ-es frakcióvezetőjének letartóztatását. Gált “különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással” gyanúsítják.
2008. március. 05. 17:02 MTI Itthon
Nyilvánosságra hozták a zsidónegyedről szóló ICOMOS-jelentést
A régi pesti zsidónegyedben történt bontásokat sajnálatosnak tartja, az ezek nyomán történt építkezésekről pedig úgy véli: azok színvonala csökkentette az örökség értékét, ezért gyors cselekvésre ösztönzi az illetékes szervezeteket Michel Polge, aki az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) felkérésére járt Magyarországon; a francia építész jelentését szerdán hozták nyilvánosságra Budapesten.
2006. június. 29. 13:00 MTI Gazdaság
Puffer zóna: mi lesz a régi pesti zsidónegyeddel?
Nem értett egyet a fővárosi önkormányzat várostervezési bizottsága azzal, hogy városrehabilitációs akcióterületté jelöljék ki a VII. kerület Károly körút, Király utca, Erzsébet körút, Rákóczi út által határolt részét, az úgynevezett régi pesti zsidónegyedet. Végleges döntést a Fővárosi Közgyűlés hoz csütörtöki ülésén.
2005. október. 18. 15:44 MTI Kult
Konferencia a pesti zsidónegyed megőrzéséért
Az Óvás Egyesület ismét nemzetközi konferenciát rendez a régi pesti zsidónegyedért október 20-án, csütörtökön 14 órától a Műcsarnokban.
2006. november. 10. 07:30 Vélemény
Király utca: a nem létező zsidónegyed főutcája
Sárközi Mátyás pompás kis irodalmi bedekkert (A Király utcán végestelen-végig) írt a Király utcáról, mely körül az utóbbi években magasra csaptak a viták. Miért terelődött a figyelem erre a patinás utcára? Nyilvánvalóan azért, mert Budapestnek a harmadik évezred elején fontossá vált, hogy merre fejlődik tovább, milyen lesz az identitása, márpedig e nagyfontosságú kérdésekre adott válasz messzemenően kötődik a Teréz- és az Erzsébetváros határát képező utcához, és körülötte elterülő, rekonstrukció alatt álló, sokak szerint felismerhetetlenné csúfított városnegyedhez.
2008. június. 12. 10:35 Itthon
Buldózeres városrehabilitáció
Az utóbbi években felgyorsult a budapesti Belső-Erzsébetváros régi pesti zsidónegyedként ismert részének a pusztulása.
2008. augusztus. 29. 08:25 MTI Itthon
Könnyebb házat bontani a pesti zsidónegyedben
A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése értelmében a jövőben kevésbé szigorúan szabályozzák az erzsébetvárosi, úgynevezett pesti zsidónegyedben álló épületek átépítését, felújítását, mint azt a városvezetés korábban akarta.
2008. december. 10. 14:46 MTI Itthon
Törvénysértő rendeletek alapján bontják a zsidónegyed házait
A Közigazgatási Hivatal vizsgálata alapján törvénysértőek Budapest VII. kerületi önkormányzatának azon rendeletei, amelyek alapján eddig a bontási engedélyeket kiadták Belső-Erzsébetvárosban - közölte Bakó Katalin, a törvényességi vizsgálatot kérő Nagydiófa Egyesület vezetője szerdán az Óvás civil szervezettel közös sajtótájékoztatón Budapesten. Lantos Péter, a VII. kerület főépítésze szerint a civilek több állítása is csúsztatás.
2005. december. 14. 14:12 MTI Itthon
Pert nyertek a régi pesti zsidónegyed védelmezői
Erzsébetváros önkormányzata köteles nyilvánosságra hozni a régi pesti zsidónegyed egyes épületeinek bontására és a felszabaduló területek beépítésére vonatkozó pályázókkal kapcsolatos információkat - mondta ki elsőfokú ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán, Budapesten.
|
https://hvg.hu/sorkoveto/20090506_pesti_zsidonegyed_ovas_rombolas_epites
|
https://web.archive.org/web/20201021230215/https://hvg.hu/sorkoveto/20090506_pesti_zsidonegyed_ovas_rombolas_epites
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amihez-buldozert-hivtak-az-eltuntetett-zsidonegyed
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"átláthatóság"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
9,026 |
„Meg kell találni az elhibázott privatizáció felelőseit”
|
Az összes privatizációs eljárás leállítását kéri a Magosz. Budai Gyula szövetségi igazgató szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az első perctől törvénytelenül működik és súlyos, korrupciógyanús ügyleteket folytat.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269372
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ameg-kell-talalni-az-elhibazott-privatizacio-feleloseita
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[
"Szilvásy György",
"Tátrai Miklós",
"Veres János"
] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
9,027 |
Lehet, hogy fizetnünk kell az EU-nak tiltott állami támogatás miatt
|
Az Európai Unió Bizottsága várhatóan július közepén dönt arról, hogy kaptak-e, és ha igen, mennyi tiltott állami támogatást magyar erőművek, s ezért terheli-e őket befizetési kötelezettség az uniós kasszába – közölte Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke.
|
A hivatal a jogszabályoknak megfelelően kidolgozta annak a módszertanát, hogy hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) alapján mekkora állami támogatáshoz jutottak Magyarország uniós tagsága óta az erőművek.
Horváth J. Ferenc megjegyezte, hogy akár „ki is olthatja egymást” a tiltott állami támogatás nagysága és az erőművek privatizációs szerződésében garantált, még meg nem térült befektetéseinek ellentételezése.
Az Európai Unió versenyhatósága 2008 júniusában hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 2008 végéig meg kell szüntetnie a htm-eket, és ezzel egyidejűleg vissza kell fizettetnie a termelőkkel az uniós csatlakozás óta nyújtott állami támogatást. Indoklásuk szerint ugyanis a htm-ek az áramtermelőknek nyújtott jogellenes, és a belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek.
A Magyar Villamos Művek (MVM) a múlt év végéig minden ilyen szerződést megszüntetett, ami miatt az amerikai tulajdonban lévő AES és a francia tulajdonú Dunamenti Erőmű választottbírósághoz fordult.
A washingtoni választottbíróság előtt lévő per a magyar állam és az AES között Horváth J. Ferenc elnök szerint jól áll: a magyar állam álláspontja szerint az 1995. évi privatizáció óta az AES az európai átlagot meghaladó haszonra tett szert. Most az amerikai tulajdonú áramtermelő egyetlen olyan év miatt perli a magyar államot, amikor a hosszú távú áramvásárlási szerződésben rögzítettnél kevesebb bevétele keletkezett.
A Dunamenti Erőmű választottbírósági eljárása még az előkészületi fázisban van – mondta a Magyar Energia Hivatal elnöke. Horváth J. Ferenc reméli, hogy az Európai Bizottság július közepére várható döntése összhangban lesz az energia hivatal által kidolgozott módszerrel, és ez a per lezárulásához vezethet.
|
http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090506_eu_tiltott_allami_tamogatas_eromuvek.aspx
|
https://web.archive.org/web/20240104114312/https://hvg.hu/gazdasag/20090506_eu_tiltott_allami_tamogatas_eromuvek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lehet-hogy-fizetnunk-kell-az-eu-nak-tiltott-allami-tamogatas-miatt
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"energia",
"támogatás",
"EU",
"tiltott állami támogatás"
] |
[] |
9,028 |
Legyen ön is milliárdos!
|
Milliárdos állami támogatáshoz juttatnák a médiahatóság szocialista és szabaddemokrata tagjai az RTL Klubot és a Tv2-t a gazdasági válságra hivatkozva, ám a részletekről a testület kedden nem tudott megállapodni.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.19/200919_SEGITSEGERT_LoBBIZo_KERESKEDELMI_TEVEK_Legy
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legyen-on-is-milliardos
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub",
"TV2 (televízió)"
] |
[] |
[
"média",
"támogatás",
"lobbi"
] |
[] |
|
9,029 |
Nincs gáz
|
Engedély nélküli gázkereskedelem miatt is bírsággal sújtották az egykori OTP Trade-et, amelyet – mint múlt heti számunkban írtuk – 10 milliárdos áfacsalás gyanújával folytatott nyomozás is érint.
|
„Az OTP Bank Ellenőrzési Igazgatósága 2007 augusztusa és októbere között átfogó vizsgálatot végzett az 50 millió forint alaptőkéjű OTP Trade Kft.-nél. A minden részletre kiterjedt belső vizsgálat gazdálkodási hiányosságokat tárt fel, amelyek a kft kárára történtek. Az OTP Bank megtette a szükséges munkajogi, társasági jogi lépéseket, a visszaélések, egyebek mellett hűtlen kezelés, csalás és csődbűntett gyanúja miatt büntető feljelentést tett” – áll az OTP Bank múlt heti közleményében. Ez a HVG kérdésére készült, de minden más, az áfacsalásról cikkünk nyomán érdeklődő sajtószerv is ezt a választ kapta, hangsúlyozva, hogy a hatósági eljárások érdekében a bank nem kíván semmi többet közölni.
A viszonylag kevés hivatalos információ alapján annyit lehet tudni, hogy a pénzügyőrök 10,3 milliárd forintos elkövetési értékű bűncselekmények miatt nyomoznak a számlázási láncolatban részt vevő kisebb cégek, valamint az áfa-előfinanszírozást végző OTP Trade Kft. két volt vezetője ellen. Az OTP közleménye azt sugallja, hogy a pénzintézet – amelynek szerves részeként, gyakorlatilag kereskedelmi főosztályaként működött az OTP Trade Kft. – maga derítette fel a visszaéléseket, tett büntető feljelentést, és a vétkeseket is elbocsátotta.
A fő gond ezzel a közleménnyel, hogy a rendelkezésre álló más információk szerint nem igaz. Az OTP Trade korábbi ügyvezetője, Kozár László érintettként állítja, hogy az OTP Bank rájuk, volt munkatársaira próbálja tolni a felelősséget, noha éppen a közleményben is szereplő belső ellenőrzés még mindent rendben lévőnek, szabályosnak talált, a feljelentést így értelemszerűen nem az OTP Bank tette. Ezt a verziót támasztja alá a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészségtől származó tájékoztatás is. Mint Skoda Gabriella szóvivő a HVG kérdésére írta, „a csalás és adócsalás miatt K. László és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben a nyomozás nem az OTP Nyrt. feljelentése alapján indult”. Ráadásul a vádhatóság nyilvántartásában nem is található olyan büntetőügy, amely milliárdos elkövetési értékű csalás, hűtlen kezelés vagy csődbűntett miatt, az OTP Bank Nyrt. vagy akár az OTP Trade Kft. feljelentése alapján indult volna. További adalék, hogy – legalábbis Kozár László állítása szerint – munkajogi szankcióról sem lehet beszélni, mivel az OTP Trade-től ő közös megegyezéssel, s nem munkáltatói felmondással vált meg.
Az a 2008. végén, az áfacsalás nyomozásának megkezdése után TradeNova névre átkeresztelt OTP Trade Kft. mérlegeinek kiegészítő mellékleteiből és a Deloitte könyvvizsgálói záradékaiból is kiderül, hogy a társaságnál már 2006–2007-ben is akadtak gondok. A 2006-os mérleget különböző hibák miatt utólag módosítani is kellett, de a nyereséget tekintve az még egészen jó év volt 568 millió forintos adózás előtti eredménnyel. A következő, 2007-es év viszont 1 milliárd 685 millió forintos veszteséget hozott.
Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, mi okozta a jókora veszteséget, de vannak olyan feltételezések, hogy az áfacsalásos ügyben nem szereplő egy-két partner csalárd csődje úsztatta el a mérleget. A mérlegeket böngészve feltűnő, milyen nagy mértékben függött az OTP Trade egy meg nem nevezett ügyfelétől, amelytől például 2007-ben teljes árbevételének 44 százaléka, 29,7 milliárd forint származott, míg a társaság eszközeinek 34 százalékát tette ki az a 11,6 milliárd forintnyi előleg, amit ugyanennek a partnernek folyósított természetes földgáz vásárlására.
Az OTP Bank igyekezett eltitkolni e stratégiai partner kilétét, azt írva, hogy „a TradeNova gázkereskedelemmel kapcsolatos ügylete megfelelő jövedelem realizálása mellett lezárult (...), a kereskedelmi partner megnevezésére a banktitok betartása miatt nincsen mód”. Egy dolog, hogy két kereskedelmi vállalkozás egymás közti kapcsolata legfeljebb üzleti titok lehet, nem a fokozottabban védett banktitok, sokkal fontosabb viszont, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) nyilvános, mindenki számára hozzáférhető 158/2007. számú határozatában 5 millió forint bírsággal sújtotta az OTP Trade-et engedély nélkül végzett földgáz-kereskedelmi tevékenység miatt.
A határozatból kiderül az ugyancsak 5 millió forintra büntetett titokzatos partner kiléte is: ez az ukrán hátterű Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft., az EMFESZ. A partneri kapcsolatról szóló információt az EMFESZ-nél is megerősítették, hozzátéve, zökkenőmentes és sikeres volt a kapcsolatuk az OTP Trade-del, ami idén áprilisig tartott, ennek mértékéről viszont nem kívánnak tájékoztatást adni. A MEH-határozatból – amelyet az EMFESZ nem támadott meg bíróság előtt, s befizette a kiszabott büntetést – az derül ki, hogy a jogsértő állapot 2006. október 6-ától 2007 márciusáig állhatott fenn, ezalatt az EMFESZ Kft. visszavásárlási megállapodás szerint 119 millió köbméter földgázt vásárolt az OTP Trade Kft.-től.
Az EMFESZ ukrajnai fő tulajdonosáról, Dmitrij Firtasról általában nem a leghízelgőbben ír a sajtó, hol Vlagyimir Putyin, hol az oroszokkal konfrontálódó ukrán államfő, Viktor Juscsenko bizalmasának minősítik. Az is közismert, hogy közös cége volt az egy ideig Magyarországon élő, maffia-bűncselekményekkel gyanúsított „keresztapával”, Szemjon Mogiljeviccsel (HVG, 2009. január 17., április 11.). Az mindenesetre tény, hogy az EMFESZ a magyar gázpiacon már 23 százalék körüli részesedéssel bír, s immár az orosz Gazprom is stratégiai tulajdonosa.
Csak találgatni lehet, miért érezte ezt a kapcsolatot az OTP Bank Nyrt. vezetése olyan kényelmetlennek, hogy igyekeztek a nyilvánosság elől eltitkolni. Mindenesetre a tőzsdei cégeket, különösen a magyar piac egyik legfontosabb szereplőjének számító OTP-t pontosan a transzparencia érdekében komoly tájékoztatási kötelezettség terheli. Ezzel se a banktitokra való indokolatlan hivatkozás, se egy büntetőeljárásban az ügyészségével ellentétes információ nyilvánosságra hozása nem tűnik összeegyeztethetőnek. A HVG ezzel kapcsolatos, írásos megkeresésére lapzártánk után jött meg a nehezen értelmezhető válasz. Ebben az OTP megerősíti, hogy a 2007-es belső vizsgálat nyomán büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. „Az OTP Bank tehát a feljelentést az előbbi konkrét ügyekben tette meg, s ezek ismeretei szerint nincsenek összefüggésben a (...) VPOP által vizsgált egyéb ügyekkel.”
FAHIDI GERGELY
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.19/200919_INFoRMACIoToRZuLAS_AZ_oTP_TRADENEL_Nincs_ga
|
https://web.archive.org/web/20231223161206/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.19/200919_INFoRMACIoToRZuLAS_AZ_oTP_TRADENEL_Nincs_ga
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-gaz
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"EMFESZ Kft.",
"OTP Trade Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"energia",
"csődbűntett",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás"
] |
[] |
9,030 |
Bajnaihoz köthető offshore céghez vándorolnak adófizetői milliárdok?
|
Át kell vizsgálni a köztévé (MTV) új székházának bérleti szerződését, mert az több ponton is aggályos – jelentette ki szerdán Szabó László, a televízió kuratóriumának fideszes elnökségi tagja.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269411
|
https://web.archive.org/web/20090509082230/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269411
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnaihoz-kotheto-offshore-ceghez-vandorolnak-adofizetoi-milliardok
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Millenniumi Média Kft."
] |
[] |
[
"offshore",
"átláthatóság"
] |
[] |
|
9,031 |
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a Centrum-ügyben
|
Az Alkotmánybíróság határozata értelmében létrehozhat vizsgálóbizottságot az önkormányzati parkolócégek ügyében az Országgyűlés.
|
Dávid Ibolya, az MDF elnöke 2007. május 3-án jelentette be, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Centrum Parkoló Kft. ügyében a Figyelő című hetilapban megjelent írás alapján. A viták során azonban felmerült, hogy erre a házszabály alapján nincs lehetőség, ezért a parlament alkotmányügyi bizottsága 2007 júniusában állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól.
A testület szerint nincs akadálya a helyi közügyek körébe tartozó feladatok ellátásának kivizsgálására, ha az Országgyűlés úgy ítéli meg, hogy az parlamenti nyilvánosságot igényel. A Figyelő című lapban 7 fővárosi kerület MSZP-s és fideszes vezetése, valamint a Centrum Parkoló Kft. közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásról írtak tényfeltáró riportot. A cég visszautasította a cikket és a Magyar Demokrata Fórum megállapításait is.
Kezdőlap Belföld Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a Centrum-ügyben
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/07/az-alkotmanybirosag-allasfoglalasa-a-centrum-ugyben-276193
|
https://web.archive.org/web/20090611150751/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-276193
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-allasfoglalasa-a-centrum-ugyben
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,032 |
Nincs több kifogás: vizsgálhatók a parkolási cégek!
|
Az Országgyűlés létrehozhat vizsgálóbizottságot az önkormányzati parkolócégek vizsgálatára - döntött az Alkotmánybíróság (Ab), amelynek határozata a legutóbbi Magyar Közlönyben olvasható.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=488934
|
https://web.archive.org/web/20090508093236/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=488934
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-tobb-kifogas-vizsgalhatok-a-parkolasi-cegek
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
9,033 |
„A Fidesz nem akar boszorkányüldözést”
|
Konkrét korrupciógyanús ügyekben akarunk vizsgálatot – mondta Budai, aki a bábolnai állami gazdaság privatizációjával kapcsolatban tett két ügyben is feljelentést.
|
http://www.atv.hu/belfold/090507__a_fidesz_nem_akar_boszorkanyuldozest____video
|
https://web.archive.org/web/20231112111113/https://www.atv.hu/belfold/090507__a_fidesz_nem_akar_boszorkanyuldozest____video
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aa-fidesz-nem-akar-boszorkanyuldozesta
|
ATV
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Zrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció"
] |
[] |
|
9,034 |
Feleségükön keresnek az országgyűlési képviselők
|
Fű alatt, de azért legálisan egészítheti ki a családi kasszát az országgyűlési képviselők. A honatyáknak semmi sem tiltja, hogy feleségüket vegyék fel az Országgyűlés által fizetett alkalmazotti helyre.
|
Az elszámolási kötelezettség nélküli támogatások mellett más módszer is rendelkezésre áll a parlamenti képviselők számára, hogy növeljék bevételeiket.
Nem verik nagydobra, de a magyar honatyák családjuk bevételeit minden hónapban kiegészíthetik a képviselői alapdíj 60 százalékával, csupán annyit kell tenniük, hogy az országgyűlés hivatala közeli hozzátartozójukat - kézenfekvő módon házastársukat - vegye alkalmazásba hivatali asszisztensként.
Bakos Emil, a hivatal vezetője az Index kérdésre elmondta, nekik nincs kimutatásuk arról, hogy a képviselők alkalmaznak-e rokont, ezt nem is vizsgálhatják, hiszen a képviselők javadalmazásáról szóló törvény nem tiltja. A jogszabály csupán annyit rögzít, a hivatal, tehát az állam „képviselőnként egy személy alkalmazásának pénzügyi feltételeit (személyi juttatásokat és annak járulékait) biztosítja". „A képviselő vállalkozóval is megállapodhat képviselői munkája segítéséről, és alapdíjának 60 százaléka erejéig számolhat el alkalmazottra." A bruttó 220 ezer forintos alapdíjjal számolva ez a tétel havi nettó 90 ezer forintra jön ki.
(A képviselők munkáját természetesen nemcsak ez a személyenként járó asszisztens segíti. Minden frakció köztisztviselőkből és "köztiszviselőnek nem minősülő alkalmazottakból" álló hivatali gárdát állíthat fel, és a függetleneknek is jár a hivatali feladatok ellátására egy másik keret.)
A módszer elterjedtségéről képet adhat, hogy az időközben megszűnt MDF-frakció tagjainak harmada feleségét szerződtette. Karsai Péterné és Dragon Pálné mellett a fizetési listán szerepel Csapody Miklós neje is, aki mellékfoglalkozásban látja el a feladatot. Főállása ugyanis az Oktatási és Kulturális Minisztériumban van, ahol 2006 óta a Nemzetközi Szakállamtitkárság Nemzetközi Koordinációs Főosztályát irányítja főosztályvezetőként.
Az üggyel kapcsolatban kerestük telefonon Csapody Miklóst, de nem vette fel. A mobiljáról átirányított hívást, nem felesége, hanem az MDF-es titkárság fogadta.
Hasonló módon jártak el a brüsszeli EU-képviselők is, amíg botrány nem kerekedett a rokonok alkalmazásából. Ott jóval nagyobb összeg, havi 17 540 euró (több mint ötmillió forint) sorsa a tét. Minden képviselő maximum ennyit költhet asszisztensekre és szakértőkre. Miután azonban kiderült, hogy sokszor, valódi munkavégzés nélkül a családi cégek számlájára vándorolt a pénz nagy része, az európai parlamenti képviselők a szigorítás mellett döntöttek. A következő ciklustól, azaz a júniusi választás után már tilos lesz a családtagok, rokonok felvétele.
|
https://index.hu/belfold/2009/05/07/felesegukon_keresnek_az_orszaggyulesi_kepviselok/
|
https://web.archive.org/web/20201027160546/https://index.hu/belfold/2009/05/07/felesegukon_keresnek_az_orszaggyulesi_kepviselok/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felesegukon-keresnek-az-orszaggyulesi-kepviselok
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[
"Csapody Miklós",
"Dragon Pál",
"Karsai Péter"
] |
[
"MDF",
"Parlament"
] |
[] |
[
"rokonok",
"juttatás"
] |
[] |
9,035 |
Meg lehet vizsgálni az MSZP, a Fidesz és a Centrum Parkoló Kft. rejtett kapcsolatait
|
Az Országgyűlés létrehozhat vizsgálóbizottságot az önkormányzati parkolócégek vizsgálatára - döntött egy 2007-es beadványról az Alkotmánybíróság (Ab), amelynek határozata a legutóbbi Magyar Közlönyben olvasható.
|
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az MDF kezdeményezése kapcsán alkotmányértelmezést kért, mert olyan cégről volt szó, amelyet több fővárosi önkormányzat alapított. Emiatt kérdésesnek tartották, hogy az autonóm helyhatóságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a parlamentnek van-e hatásköre. Az AB szerint az Országgyűlés egyetlen más hatalmi ág jogosítványait sem vonhatja el, ugyanakkor a hatalommegosztás elvéből az is következik, hogy nincs korlátozhatatlan hatalom. Vagyis: az, hogy a parlament minden közérdekű kérdés vizsgálatára bizottságot állíthat fel, épp a hatalommegosztás fontos garanciális eleme.
Az önkormányzati autonómiát az alkotmány elsősorban a kormánnyal és az államigazgatás rendszerével szemben védi, ami azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom a helyi közügyekbe nem avatkozhat be. Más azonban a parlament helyzete - szögezte le az AB -, hiszen a törvényhozás széles körű jogosítványokkal rendelkezik a helyhatóságok működési feltételeinek meghatározása terén.
A vizsgálóbizottság felállításának tehát nincs alkotmányos akadálya. Az AB felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy egy parlamenti vizsgálat során sem hozhatnak a helyhatóságokra kötelező döntéseket - kivéve az önkormányzati alapjogokat nem korlátozó törvényalkotást.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága 2007 júniusában fordult az Ab-hez alkotmányértelmezésért, mivel az előzetes viták során felmerült, hogy nem hozható létre önkormányzati ügyekben vizsgálóbizottság a házszabály, illetve azt értelmező ügyrendi bizottsági állásfoglalás alapján.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke 2007. május 3-án jelentette be: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a Centrum Parkoló Kft. ügyében a Figyelő című hetilapban megjelent írás alapján. A lapban hét fővárosi kerület MSZP-s és fideszes vezetése, valamint a Centrum Parkoló Kft. közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásról írtak tényfeltáró riportot. A Centrum Parkoló Kft. akkor visszautasította a cikket és a Magyar Demokrata Fórum megállapításait.
|
http://nol.hu/belfold/meg_lehet_vizsgalni_az_mszp__a_fidesz_es_a_centrum_parkolo_kft__rejtett_kapcsolatait-331861
|
https://web.archive.org/web/20120625000854/http://nol.hu/belfold/meg_lehet_vizsgalni_az_mszp__a_fidesz_es_a_centrum_parkolo_kft__rejtett_kapcsolatait
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-lehet-vizsgalni-az-mszp-a-fidesz-es-a-centrum-parkolo-kft-rejtett-kapcsolatait
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,036 |
Húszmilliárdos befektetéssel kaszálnak 115-öt az MTV-n?
|
Hozzák nyilvánosságra a Magyar Televízió új, óbudai székházának építésére és működtetésére kötött szerződést - egyebek közt ezt követelték a tulajdonos közalapítvány ellenzéki tagjai a tévészékház előtt.
|
Felizzottak az indulatok, pro és kontra röpködtek az érvek a Magyar Televízió Közalapítvány ellenzéki kurátorai mai sajtótájékoztatóval összekötött tüntetésén. A fideszes és KDNP-s kurátorok azért ismételték meg éppen most az óbudai tévészékház-beruházással szembeni kifogásaikat, mert ma először ülésezik a kuratóriumi elnöskég az új épületben.
A köztelevíziónak június végéig kell kiköltöznie az évekkel ezelőtt eladott és mostanáig bérelt Szabadság-téri székházából. Az új, óbudai székház-beruházásról pedig 2007-ben állapodott meg a médium és a Wing Zrt. (egykori Wallis Ingatlan) tulajdonában álló Millenniumi Média Kft. A magáncég saját pénzből és bankhitelből húzta fel az épületkomplexumot, a köztévé pedig 22+18 éven át bérli azt. A bérleti díjat havi 765 ezer euróban rögzítették. A drága euró miatt ez a konstrukció jelentős - idén mintegy egymilliárd forintos - többletkiadással jár a nagyobbik köztévének.
Hogy elejét vegyék a veszteség halmozódásának, az MTV menedzsmentjét a szerződés újratárgyalására, a bérleti díj forint alapon történő meghatározására utasította néhány héttel ezelőtt a tulajdonos kuratórium elnöksége. A szerződés megnyitása és újratárgyalása elől Pákozdy Zsolt, a beruházó és működtető cég ügyvezetője sem zárkózott el; tárgyalási hajlandóságát lapunknak nyilatkozva is megerősítette április közepén. A tévé menedzsmentjétől egyelőre nem sikerült megtudni, történtek-e lépések az ügyben, Pákozdy Zsolt pedig - bár jelen volt a mai tájékoztatón - a helyszínen nem kívánta kommentálni az elhangzottakat.
"Az MTV új bázisa 115 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek a negyven évre vállalt bérleti konstrukció alatt" - ezt már Szabó László, fideszes kurátor jelentette ki rosszallólag. Balogh László KDNP-s kurátor, a tulajdonosi testület elnökhelyettese pedig kijelentette: ő már az építtetésről szóló döntéskor is ellenezte a magáncég bevonását a kivitelezésbe, helyette a televíziónak kellett volna megépítenie - bankhitelből - az új bázisát. Az elképzelés életképességét Balogh nem támasztotta alá számításokkal - kérdéses például, hogy kaphatott volna-e a piacon hitelt az évek óta forráshiányos, rendkívüli bevételeit is rendre felélő Magyar Televízió?
Az ellenzékiek követelték: a Milleniumi Média Kft-vel kötött szerződés teljes egészében legyen nyilvános. Szabó László azt mondta: az adófizetők pénzéből fizetik a bérleti díjat, ezért a beruházási és bérleti szerződésnek teljes egészében nyilvánosnak kellene lennie. Többek között arra kíváncsiak: mennyiért épült meg a beruházás és ehhez képest mekkora nyereségre tesz szert a beruházó és működtető cég. Meg nem nevezett ingatlanpiaci szakértőkre hivatkozva Szabó László lapunknak azt mondta: a telek és az új székház felépítése mai áron nem kerülne többe húsz milliárd forintnál. Szerinte a Millenniumi Média Kft.-nek hat-hét év alatt megtérül a befektetése, a többi bevétel nyereséggé alakul.
Ezen a ponton jelent meg a színen Czeglédi László, a tévékuratórium szocialista elnöke és felkérés nélkül bekapcsolódott a tájékoztatóba. Néhány perc alatt felbomlott a rendezvény koreográfiája; az események kínos közjátékba, személyeskedő vitába torkolltak Czeglédi és az ellenzéki kurátorok között. Czeglédi szerint a másik szerződő féltől is függ, minden részletében nyilvánosságra hozható-e a szerződés. Szabó és Balogh László szerint a közpénzekre kötött szerződés minden részletének nyilvánosnak kell lennie.
Pákozdy Zsolt, a Millenniumi Média Kft. ügyvezetője később ígért válaszokat az ellenzék felvetéseire. Annyit azonban mégis elmondott a helyszínen: a székházszerződés szerintük minden lényegi elemét nyilvánosságra hozták. Korábban már szerkesztőségünk is szerette volna megtudni: a közpénzből fizetett, havi csaknem egymillió eurós bérleti díj - összevetve az építtetés és az üzemeltetés költségeivel - milyen hasznot jelent a fejlesztő magáncégnek az évtizedek folyamán. A válasz akkor így hangzott: ez természetesen üzleti titok. Illetve: a közpénz felhasználásáért felelős döntéshozók alaposan mérlegelték, vajon az ajánlat megfelel-e az általános piaci feltételeknek, ajánlatunk piackonform.
A fideszes kurátorok egyébként Bajnai Gordon miniszterelnökkel is összefüggésbe hozták a tévszékház ügyét. Kijelentették: a Millenniumi Média Kft. köthető a Wallis-csoporthoz, melynek élén több évig a jelenlegi miniszterelnök állt. A kormányszóvivő iroda MTI-nek küldött reagálásában az áll: a Magyar Televízió a kormányzattól független, részvénytársasági formában működő szervezet, felette a tulajdonosi jogokat éppen az a Magyar Televízió Közalapítvány gyakorolja, amelynek a Fidesz és a KDNP által delegált tagjai most politikai akcióba kezdtek. A közlemény szerint a Fidesz és KDNP delegáltjai úgy tesznek, mintha most ismerték volna meg az MTV székház bérlési konstrukciójának részleteit, pedig épp az lenne a kuratóriumi tagok dolga, hogy felügyeljék a közmédium ügyeit. A Közalapítvány tagjai azonban nem csak ettől a ténytől tekintenek el, amikor a kormányfő lejáratását célzó akcióba kezdenek, hanem attól is, hogy Bajnai Gordon 2005 óta már nem vezetője a Wallis Zrt -nek.
|
http://nol.hu/belfold/huszmilliardos_befektetesel_kaszalnak_115-ot_az_mtv-n_-331762
|
https://web.archive.org/web/20090509012643/http://nol.hu/belfold/huszmilliardos_befektetesel_kaszalnak_115-ot_az_mtv-n_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszmilliardos-befektetessel-kaszalnak-115-ot-az-mtv-n
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon"
] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Millenniumi Média Kft.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"média",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"építőipar"
] |
[] |
9,037 |
Módosítaná a közbeszerzési törvényt két fideszes képviselő
|
Két fideszes képviselő azt javasolja, hogy 25 millió forintig továbbra se kelljen közbeszerzést kiírni szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások megrendelése esetén...
|
2009.05.07. 11:18
Két fideszes képviselő azt javasolja, hogy 25 millió forintig továbbra se kelljen közbeszerzést kiírni szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások megrendelése esetén, mert ez ellehetetlenítheti például a külföldi előadók fellépését, vagy nemzetközi művészeti kiállítások megrendezését.
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere és Halász János fideszes alpolgármester javaslatukban azt írják, hogy korábban a szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások, valamint a szállodai és éttermi szolgáltatások esetében 25 millió forintig nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni. Ez a szabály azonban 2009. április 1-jétől úgy módosult, hogy nettó 8 millió forint felett közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami azt jelenti, hogy csak abban az esetben léphetnek fel a felkért művészek vagy együttesek, ha a közbeszerzési eljárást megnyerik. A két ellenzéki képviselő szerint az új szabály számos gyakorlati problémát idéz elő, például külföldi előadókkal vagy azok külföldi képviselőivel szinte lehetetlen lesz közbeszerzést lefolytatni, ugyanis erősen életszerűtlen, hogy a magyar közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő iratmintákat ki tudják tölteni.
A nemzetközi művészeti kiállítások lebonyolítása szintén lehetetlenné válik, hiszen a külföldi kiállításszervező cégek valószínűleg nem tudnak, és nem is akarnak a magyar közbeszerzési törvény alapján ajánlatot tenni, hiszen ez a nemzetközi gyakorlattól teljesen idegen – áll a javaslat indoklásában. Kósa Lajos és Halász János szerint szintén problémát okozhat, hogy a művészek többségét több promóter is ajánlja, a turnékat viszont általában egy cég szervezi: így nem biztos, hogy az az ajánlattevő nyeri a közbeszerzési eljárást, aki szervezi a turnét. Az is előfordulhat, hogy a közbeszerzési eljárás túlzott adminisztratív terhei miatt a promóter nem kíván részt venni a közbeszerzési eljáráson, vagy nem tud érvényes ajánlatot tenni, így az eljárás eredménytelen lesz, a fellépés pedig elmarad – írják a javaslat indoklásában. A két önkormányzati vezető szerint az új szabály gyakorlati problémákat okoz a szállodai és éttermi szolgáltatások megrendelése esetében is, mert a rendezvények időpontja és az igénybe vett szállás és étkezés mennyisége teljesen kiszámíthatatlan, így nagyon nehéz az igényelt szolgáltatás minőségét és mennyiségét előre meghatározni.
Mint írják, a sportrendezvények esetében szintén kiszámíthatatlan a résztvevők száma, illetve igénye a kvalifikációs feltételek miatt. Kósa Lajos és Halász János az említett gyakorlati problémák miatt azt javasolja, hogy állítsák vissza az eddigi bevált szabályokat, amelyek szerint a szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások, valamint a szállodai és éttermi szolgáltatások esetében 25 millió forintig nem kell közbeszerzést kiírni.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/05/modositana-a-kozbeszerzesi-torvenyt-ket-fideszes-kepviselo
|
https://web.archive.org/web/20090508202152/http://mno.hu/portal/634841
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/modositana-a-kozbeszerzesi-torvenyt-ket-fideszes-kepviselo
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"sport",
"idegenforgalom",
"kultúra - művészet"
] |
[] |
9,038 |
Sikkasztással vádolnak három afrikai elnököt
|
Előzetes vizsgálat indul Gabon, a Kongó Köztársaság és Egyenlítői Guinea hivatalban lévő elnökeinek franciaországi vagyonával kapcsolatban. Jogvédők szerint közpénzeket használtak fel a luxusautók és villák megvásárlásához.
|
Luxusautói, párizsi villái és tengerparti nyaralói vannak több olajtermelő afrikai ország vezetőjének is Franciaországban. A Transparency International korrupcióellenes szervezet és egy gaboni magánszemély szerint minderre nem lett volna elég az elnökök magánvagyona. Egy francia bíró tegnap helyt adott a keresetüknek, és előzetes vizsgálatot indított Gabon, a Kongói Köztársaság és Egyenlítői Guinea hivatalban lévő elnökeinek Franciaországban felhalmozott vagyona ügyében, hogy megállapítsa: szükséges-e nyomozást indítani.
Mindhárom elnök tagadja, hogy saját országuk állampolgárainak pénzét sikkasztották volna el. A bizonyítékok azonban vaskos dossziét tesznek ki, teli bankszámlaszámokat tartalmazó dokumentumokkal és elit környékeken található házak tulajdoni lapjaival.
A gaboni elnöknek, Omar Bongónak 30 háza, 70 bankszámlája és kilenc luxusautója van Franciaországban. Az egykori francia gyarmatnak, a szub-szaharai afrika negyedik legnagyobb olajtermelőjének elnöke 1967 óta áll az ország élén, így ő Afrika legrégebben szolgáló elnöke. A francia kormányokkal mindig jó kapcsolatokat ápolt. Az olajbevételek nem mindenkinek az életében hoztak azonban változást Gabonban: a lakosság nagy része nyomorúságos körülmények között él.
Denis Sassou-Nguessonak, a Kongói Köztársaság elnökének és családjának 24 ingatlana és 112 bankszámlája van. Sassou-Nguesso először 1979 és 1992 között állt az ország élén, majd 1997-ben egy puccsal szerezte vissza a hatalmat. A francia elnökökkel mindig jó viszonyt ápolt, Nicolas Sarkozy francia elnök idén márciusban tett nála látogatást. Sassou-Nguesso kijelentette: semmi köze azokhoz a franciaországi ingatlanokhoz, amelyek családja tulajdonában vannak.
Egyenlítői-Guinea, az egykori spanyol gyarmat elnökének, Teodoro Obiang Nguema Mbasogonak a házakon kívül a dokumentumok szerint 8 luxusautója van Franciaországban, amelyek összértéke 4,2 millió euró (több mint egymilliárd forint). Van köztük két Ferrari, két Bugatti és egy Rolls-Royce is. Obiang 1979-ben került hatalomra, amikor nagybátyját távolította el a hatalomból egy puccsal. Az Amnesty International szerint az emberi jogok terén Egyenlítői Guineában aggasztó a helyzet. Egyenlítői Guinea hivatalosan nem reagált a vádakra, azonban korábban már közölte: az ország minisztereinek joga van jutalékot elfogadni az üzleti megállapodások után.
Mindhárom országban jelentős befektető (és a legfontosabb olajtermelő) a Total, azonban számos más francia nagyvállalat is jelen van a térségben.
A francia ügyészség nem támogatja a vizsgálat indítását, és most öt nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezést nyújtson be a bírói döntés ellen, és megpróbálja megakadályozni a további vizsgálatot. Az ügy a Reuters szerint precedenst teremthet a korrupció ellen harcoló civil szervezetek számára világszerte. A hírügynökség arra is figyelmeztet: ha a vizsgálatot berekesztik, annak az lehet az üzenete, hogy bizonyos Afrikai vezetők "védettek", csupán azért, mert számos francia nagyvállalatnak vannak ott érdekeltségei.
|
http://nol.hu/kulfold/sikkasztassal_vadolnak_harom_afrikai_elnokot-331759
|
https://web.archive.org/web/20231128225414/http://nol.hu/kulfold/sikkasztassal_vadolnak_harom_afrikai_elnokot-331759
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/sikkasztassal-vadolnak-harom-afrikai-elnokot
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Afrika"
] |
[] |
[] |
9,039 |
Mong Attila: Magyar pártpénzek: Al Capone nyomában
|
Miért nem fog semmi sem változni a magyar politikafinanszírozásban, és miért fontos mégis mindaz, ami nem változik?
|
http://www.komment.hu/tartalom/20090507-velemeny-tul-kenyelmes-a-magyar-korrupcio-ahhoz-hogy-tegyenek-ellene.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mong-attila-magyar-partpenzek-al-capone-nyomaban
|
Komment.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
9,040 |
„Menekül” a leleplezett offshore cég
|
Telefonon elérhetetlen, a honlapjáról pedig eltüntette az ingatlanügyletekkel kapcsolatos információkat az a cég, amelyikről a Lánchíd Rádió kiderítette: mélyen áron alul, árverezés nélkül juttat bennfentes köröket a bedőlt hitelesek lakásaihoz.
|
http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=269560
|
https://web.archive.org/web/20101021031356/http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=269560
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amenekula-a-leleplezett-offshore-ceg
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Prestige Global Trading"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"offshore"
] |
[] |
|
9,041 |
Ötödszörre sem tudták lemondatni a vesztegetéssel gyanúsított MSZP-st
|
Ismét kihallgatták a vesztegetésen ért Szabó Lorándot, Dombóvár szocialista polgármesterét, vallomásáról azonban nem árul el részleteket az ügyészség. Az MSZP-s városvezetőt ötödszörre sem tudta lemondatni a helyi Fidesz. A keddi testületi ülésen sem vették napirendre a kezdeményezést. Szabó Loránd ezúttal technikai hibára hivatkozott.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269443
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otodszorre-sem-tudtak-lemondatni-a-vesztegetessel-gyanusitott-mszp-st
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[
"Szabó Loránd (Dombóvár)"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Dombóvár"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
9,042 |
Eltüntette kétes üzleteinek bizonyítékait a leváltott szlovák miniszter
|
Magával vitte távozásakor a kétes üzleteit bizonyító dokumentumokat a leváltott szlovák környezetvédelmi miniszter - közölték csütörtökön a sajtóval ellenzéki képviselők, akik éppen ezekbe az iratokba szerettek volna betekinteni a minisztériumban.
|
A képviselők elmondták, a minisztérium egyik osztályvezetője arról tájékoztatta őket, hogy Jan Chrbet összegyűjtötte az üggyel kapcsolatos iratokat és távozott velük. A leváltott minisztert azzal vádolják, hogy áron alul adta el egy amerikai cégnek az ország légkörszennyezési kvótáinak egy részét.
Pavol Freso, a Szlovák Keresztény és Demokratikus Unió-Demokratikus Párt (SDKÚ-DS) képviselője szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt miniszter törvényellenesen cselekedett. A tervezett ellenőrzésen nem volt jelen a megbízott miniszter, Jan Mikolaj, aki jelenleg az oktatási tárcát vezeti, s az államtitkárok sem jöttek el.
Egyelőre nem tudni, hogy ki lesz az új környezetvédelmi miniszter, akit a szlovák koalíciós megállapodás szerint az SNS-nek kell jelölnie.
|
https://hvg.hu/vilag/20090507_jan_chrbet_miniszter_dokumentum
|
https://web.archive.org/web/20240125101332/https://hvg.hu/vilag/20090507_jan_chrbet_miniszter_dokumentum
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/eltuntette-ketes-uzleteinek-bizonyitekait-a-levaltott-szlovak-miniszter
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
9,043 |
Szapáry az állami beruházásokról: "A korrupció nagyon drága dolog"
|
Szapáry György az mfor.hu-nak adott interjúban kiemelte, hogy sok pénzt meg lehetne takarítani az állami beruházásokkal kapcsolatos korrupció elleni küzdelem révén, ez azonban sok érdeket sértene.
|
Minél előbb 10-15 százalékpontos járulékcsökkentésre lenne szükség, aminek meg kellene teremteni az ellentételezését, mondta el az mfor.hu-nak adott interjúban Szapáry György. A pénzügyi szakember szerint a legkésőbb a jövő évi választások után megalakuló új kormánynak valószínűleg újabb IMF-hitelmegállapodást kell majd kötnie, még akkor is, ha nem lesz szükség a hitel lehívására. Ez - sok más lépés mellett - növelné a bizalmat, véli Szapáry, aki Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének az egyik tanácsadója. Kiemelte azt is, hogy sok pénzt meg lehetne takarítani az állami beruházásokkal kapcsolatos korrupció elleni küzdelem révén, ez azonban sok érdeket sértene.
"Hiányolom a Bajnai-csomagból a korrupció elleni fellépést" (Fotó: MTI)
- Szakmai körökben egyre többen vetik fel, hogy meg kellene állapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a három százalékos hiánycél módosításáról. Indokolt ez Ön szerint a jelenlegi recesszióban?
- Az IMF-fel mindig lehet tárgyalni, és ha megváltoznak a körülmények, akkor a szerződés feltételei is megváltozhatnak. A GDP-hez mért 2,9 százalékos hiány egy kisebb gazdasági visszaesésre - körülbelül 3,5 százalékra - volt alapozva. Amennyiben a GDP várt visszaesése ennél sokkal nagyobb - becslések szerint a hat százalékot is meghaladhatja 2009-ben -, akkor az IMF természetesen elvárja, hogy további kiigazító lépéseket tegyen a kormány. Ugyanakkor lehetséges, hogy a Nemzetközi Valutaalap is változtat kicsit a hiánycélon. Ugyanis nem az a célja, hogy az agyagba döngöljön egy gazdaságot, hanem az, hogy az adott ország minél előbb visszaszerezze a piacok bizalmát annak érdekében, hogy a tőkepiacokon tudja beszerezni a szükséges forrásokat, ne pedig az IMF-től, amely kölcsönei rövidtávúak.
- Mivel jár ez konkrétan Magyarországra nézve?
- Ez bizony azzal jár, hogy csökkenteni kell a költségvetési hiányt és az adósságot, valamint be kell indítani azokat a reformokat, amelyek hosszútávon biztosítani tudják a költségvetési egyensúlyt és a gazdasági növekedést
- Oszkó Péter pénzügyminiszter különböző adó-átalakítási terveket fogalmazott meg. Ön szerint ezek kimerítik a strukturális reform fogalmát, vagy inkább csak tűzoltó lépésekről van szó?
- Véleményem szerint inkább nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert például az áfa-emelést nem lehet strukturális reformnak minősíteni. Azt lehet hosszú távú elgondolásnak tartani, hogy csökkentik a munkát terhelő adókat és járulékokat. De ez önmagában véve nagyon szerény lépéssorozat, és ezért nem tekinthető reform értékű adóváltoztatásnak.
- A Bajnai-kormány 2009-re öt százalékpontos járulékcsökkenést tervez. Ez mennyiben segíthet a recesszió átvészelésében a cégeknek?
- Valamelyest segít, de valójában egy sokkal nagyobb adó- és járulékcsökkentésre volna szükség. Ezeknek azonban meg kellene teremteni a forrását a kiadási oldalon.
- Mekkora járulékcsökkentésben gondolkodik? Mennyi lenne az a mérték, amelyről úgy véli, hogy sínre rakná a gazdaságot?
- Egy 10-15 százalékpontos járulékcsökkentés lenne a jó lépés. Tíz minimum, de ha van rá lehetőség, akkor inkább 15. Ennek több pozitív következménye lenne: egyrészt javítaná a versenyképességet, másrészt hozzájárulna a gazdaság kifehérítéséhez. De hangsúlyozni kell, hogy a kifehérítés hosszabb folyamat még egy olyan országban is, ahol kiszámíthatóak az adólépések – hát még egy olyan országban, ahol annyiszor változtatták az adókat, mint Magyarországon. Nálunk az emberek nem bíznak abban, hogy tartós lesz egy lépés, még ha az jó irányba megy is. Ez is a hitelességi probléma része, amelynek visszaállítása sokáig fog tartani. De egyszer el kell kezdeni.
- A feketegazdasággal az a baj, hogy alig tudunk róla valamit. Milyen ennek a gazdaságnak a mérete és szerkezete?
- Csak a már napvilágot látott becslésekre tudok hivatkozni. Ezek szerint ez eléri a GDP legalább harminc százalékát, amin én nem csodálkoznék. Például Olaszországban is hasonló mértékről szoktak beszélni.
- Az embernek az a tapasztalata, hogy a feketegazdaságban két társadalmi réteg jelenik meg. Az egyik a nagyon szegények, akiknek a minimális adó is túl sok, a másik a nagyon gazdagok, akik még gazdagabbak akarnak lenni.
- Mindenképp szükséges, hogy az adóellenőrzést nagyon komolyan megerősítsék, és legyenek szankciók. De az is probléma szerintem, hogy a minimálbér nem adózik, hiszen erre jelentenek be számos munkavállalót, míg az e feletti részt zsebbe kapják meg. Maga az adózási kultúra is igen gyenge, vagyis egyszerre kellene az adó- és járulékcsökkentést és ellenőrzés-szigorítást végrehajtani.
- A 10-15 százalékpontos járulékcsökkentést már idén júliusban is bevezethetőnek tartaná?
- Ehhez az kellene, hogy a kiadásokat sokkal jobban visszafogják, mint ahogy most teszik. A Bajnai-csomagban nagyon hiányolom például a korrupció elleni fellépést, hiszen tudjuk, hogy ebben nagyon sok a kiadástöbblet. Az új kormány megalakulása erre nagyon jó alkalom lett volna, és nagyon népszerű is lehetne. De a korrupció elleni küzdelem sok érdeket sért. Továbbá az adminisztráción is sokat meg lehetne takarítani. Mindenki fanyalog, hogy ez kevés megtakarítást jelent, de ez nem igaz. Akármennyit is sikerülne spórolni most, az az évek során halmozottan növelné a megtakarításokat. Minél előbb megteszik, annál többet fog hozni a konyhára. Ha mindig azért nem csináljuk meg az adminisztrációs terhek csökkentését, mert kicsi az azonnali hatása, akkor sohasem fogjuk elkezdeni.
- A korrupció alatt mit is ért? Arra gondol, ami a sajtóban állandóan téma, az offshore cégek ügye és a drága állami beruházások.
- Elsősorban a drága állami beruházásokra, hiszen ezekről mindenki tudja, hogy sok pénz folyik el erre vagy arra. A korrupció nagyon drága dolog.
- Visszatérve a Bajnai-csomagra, vannak olyan elemei, amelyek komoly megszorításokat tartalmaznak. Ilyen például a 13. havi bérek és nyugdíjak ügye.
- Ezek tűzoltó lépések. A béreket és nyugdíjakat nem lehet tartósan csökkenteni vagy akár befagyasztani. Ezzel azt el lehet érni, hogy a költségvetési hiány csökkenjen egy adott évben, de ezek nem tartós lépések. Persze válság esetén sok mindent meg kell és meg lehet csinálni, de akkor sem ez lesz a hosszú távú megoldás.
- Ön szerint a 2009-es hiánycélt tekintve meddig lehetne elmenni?
- Erről nem szeretnék spekulálni, de ismerve, hogyan működik az intézmény, úgy vélem, hogy az IMF hajlik egy bizonyos fokú lazításra. Persze ez nem tartós megoldás, hiszen akkor jövőre tolódik át a probléma.
- Vannak olyan elemzések, amelyek szerint az októberben felvett 25 milliárd dollár idő előtt elfogy, és a valutát már idén ősszel felhasználjuk. Reális ez a veszély?
- A veszély kétségtelenül fennáll. Azonban ha nem vonul ki további tőke Magyarországról, a költségvetési hiány csak kis mértékben lesz nagyobb a korábban tervezetnél, az állam továbbra is tud forintkötvényt kibocsátani és az anyabankok továbbra is megújítják a lejáró hiteleiket a leánybankok felé, akkor az IMF hitelével lehet finanszírozni a fizetési mérleg várható hiányát 2009-ben. Ha azonban egy gyors változás következik be, és a tőke menekül az országból, a forintkötvényeket nem lehet eladni és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) erős intervencióra kényszerül a forint védelmében, akkor még az is előfordulhat, hogy a 25 milliárd dollár sem lesz elég.
- A választások utáni új kormánynak mindenkép új hitelhez kell folyamodnia.
- Igen, nagy valószínűséggel erre szükség lesz majd. Egy új hitelmegállapodás növelné a bizalmat, még akkor is, ha nem lesz szükség a hitel lehívására. Ez főleg azért is igaz, mert közben választások lesznek és egy új kormány fogja irányítani az országot. Ilyenkor a piacok kezdetben mindig óvatosak, és egy IMF által támogatott gazdasági program kétségkívül erősítheti a bizalmat.
- Jó lenne, ha a jelenlegi kormány állapodna meg az új hitelről, vagy ráér erre a következő kormány?
- Az IMF tisztában van azzal, hogy ha egy új kormány kerül hatalomra, akkor újra át kell tekinteni a programot. Ez persze nem jelenti azt, hogy a célok megváltoznak. A cél mindig ugyanaz - a piacok bizalmát helyreállítani és a külső finanszírozást biztosítani -, de változhatnak az eszközök. A szervezet minden alkalommal felkészül arra, ha bármely országban kormányváltásra kerül sor.
|
https://mfor.hu/cikkek/Szapary_az_allami_beruhazasokrol_____A_korrupcio_nagyon_draga_dolog_____.html
|
https://web.archive.org/web/20090510071603/http://www.mfor.hu/cikkek/Szapary_az_allami_beruhazasokrol_____A_korrupcio_nagyon_draga_dolog_____.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szapary-az-allami-beruhazasokrol-a-korrupcio-nagyon-draga-dolog
|
mfor.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,044 |
Korrupt tisztviselő lefejezése a sláger az interneten - képekkel
|
Egymilliónál többen nézték meg az interneten azokat a felvételeket, amelyek egy korrupt kínai tisztségviselő brutális kivégzéséről készültek.
|
Valóságos internetes sláger Kínában a kivégzésről készült képsorozat. Vang Sou-hszint harminc éve ölték meg Hejlongcsiang tartományban: a korrupt tisztségviselőt térdre kényszerítették, majd lefejezték, a holttestet pedig egészen közelről fotóztatták a kirendelt újságírókkal.
A kép felkerült egy kormányzati hírportálra is, s azóta legalább egymillióan nézték meg. A hatás azonban ellentétes a várttal: a legtöbben nem szimpátiát éreztek az asszony iránt, inkább azt sürgetik, hogy a mai korrupt politikusokat is végezzék ki.
Sorra érkeznek a levelek a Kínai Kommunista Párt lapjához; különösen a párttisztviselők korrupciója háborítja fel az embereket. Bár a pekingi kormányzat rendszeresen indít korrupcióellenes kampányokat, szinte percente robbannak ki újabb és újabb botrányok: tavaly hivatalos statisztikák szerint is 33.546 korrupciós esetre derült fény az országban.
A korrupcióba keveredett magas rangú tisztségviselőket azonban ritkán büntetik meg, legföljebb "átbuktatják" őket egy másik vezető állásba.
Kínában így is több embert végeznek ki, mint bármely másik országban. Az Amnesty International adatai szerint tavaly 2.390 kivégzés volt, más emberjogi aktivisták azonban 6.000 és 15.000 közé teszik az évente kivégzettek számát.
Kezdőlap Életmód Korrupt tisztviselő lefejezése a sláger az interneten - képekkel
|
https://infostart.hu/eletmod/2009/05/08/korrupt-tisztviselo-lefejezese-a-slager-az-interneten---kepekkel-276477
|
https://web.archive.org/web/20231222165218/https://infostart.hu/eletmod/2009/05/08/korrupt-tisztviselo-lefejezese-a-slager-az-interneten---kepekkel-276477
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupt-tisztviselo-lefejezese-a-slager-az-interneten-kepekkel
|
Infostart (Inforádió)
|
world-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
9,045 |
Az ombudsman a vizsgálatra vár a soroksári sváb temető ügyében
|
A kisebbségi ombudsman a vizsgálatok eredményét várja a soroksári sváb temető ügyében, hogy érdemben válaszolhasson a soroksári önkormányzatnak, amely megalapozatlannak, ellentmondásosnak tartja a kerület sváb temetőjének kiürítéséről végzett ombudsmani vizsgálat megállapítását, ezért arra kérték, hogy vizsgálja felül korábbi megállapítását.
|
Az ombudsmani vizsgálat elkészült, annak tartalma nyilvános. Lehet vitatni, de várjuk meg a főjegyzői és az ügyészségi vizsgálat eredményét - mondta az önkormányzat levelére Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pénteken.
Az év elején végzett ombudsmani vizsgálat szerint a soroksári egykori sváb temető kiürítése kegyeletsértő módon történt, ezért hatósági eljárást kezdeményezett az ombudsman, és arra kérte a feladatot végző céget és a városvezetést, kérjen bocsánatot a német közösségtől.
A soroksári képviselőtestület csütörtöki rendkívüli közgyűlésén a cég vezetője tételesen cáfolta az ombudsmani megállapításokat és a megjelent 14 képviselő két fideszes ellenszavazata mellett úgy döntött: arra kérik Kállai Ernőt, a szakértői jelentésük figyelembevételével, vizsgálja felül korábbi megállapításait.
Az ombudsman emlékeztetett: az év elején végzett, és március végén sajtótájékoztatón ismertetett, a kerület német kisebbségének panaszára indított vizsgálat eredménye alapján arra kérte a fővárosi főjegyzőt, vizsgálja meg, hogy az exhumálás és a hamvak szétszórása jogszerűen történt-e, a kiürítést végző cég beszerezte-e a szükséges engedélyeket, valamint fogaljon állást, jogi értelemben kiürítettnek tekinthető-e a sírkert.
Hozzátette: az ÁNTSZ-től arra vár választ, hogy a hamvak szétszórásakor, a jogszabályi előírás szerint, a szervezet szakemberei jelen voltak-e, valamint indítsanak vizsgálatot a temetkezési jogszabályok megsértése miatt, ugyanis a vizsgálat megállapítása szerint szakszerűtlenül, kegyeletsértően ürítették ki a 7200 négyzetméteres területű déli temetőt és az északi, Szentlőrinci úti temetőt, a amelyhez 27 ezer négyzetméternyi terület tartozik.
Kállai Ernő a megállapításai alapján arra kérte a fővárosi főügyészt, polgári és büntetőjogi szempontból is indítson vizsgálatot az önkormányzati szerződés megkötése és a munkabér kifizetése miatt, ugyanis önkormányzat annak ellenére kifizette a cégnek a bruttó 53 millió 964 ezer forint munkadíjat, hogy a feladatot nem végezte el.
Megjegyezte, a közbeszerzési pályázaton éppen az a cég nyert, amely korábban meg akarta vásárolni a területet, de a szerződést az ügyészség megsemmisíttette. A sírkertekben főleg azoknak a sváboknak a hozzátartozói nyugodtak, akiket a II. világháború után Németországba telepítettek. Így nem volt, aki gondozza a sírokat.
Schubert István, a kiürítési munkát közbeszerzési pályázaton elnyert Deponátor Kft. ügyvezetője a képviselő-testület tagjai előtt csütörtökön kijelentette: cége a jogszabályokat maximálisan betartva, szakmai tapasztalataik alapján a legjobb tudása szerint végezte a kiürítést, míg Napholcz József, a soroksári önkormányzat közbeszerzési és beruházási osztályvezetője azt mondta: a pályázat kiírása, a munkabér kifizetése és a sírkert kiürítése törvényes volt, és nem az önkormányzatnak, hanem az ombudsmannak és az alaptalanul feljelentőnek kell bocsánatot kérnie az érintett sváboktól.
Kezdőlap Belföld Az ombudsman a vizsgálatra vár a soroksári sváb temető ügyében
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/01/az-ombudsman-a-vizsgalatra-var-a-soroksari-svab-temeto-ugyeben-274872
|
https://web.archive.org/web/20240126052214/https://infostart.hu/belfold/2009/05/01/az-ombudsman-a-vizsgalatra-var-a-soroksari-svab-temeto-ugyeben-274872
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ombudsman-a-vizsgalatra-var-a-soroksari-svab-temeto-ugyeben
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. XXIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"temetkezés",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,046 |
Több mint tízmilliárd forintnak veszett nyoma
|
Több mint tízmilliárd forintos kár érte a magyar államot egy az exportra szállító kereskedők megsegítésére kidolgozott áfafinanszírozási konstrukcióban.
|
Egy évek óta sikerrel alkalmazott áfacsalási technika áldozatául esett 2006-2007-ben az OTP Bank százszázalékos tulajdonában lévő OTP Trade Kft., és volt vezetőit ártatlanul gyanúsítják nyolcmilliárdos csalással és kétmilliárdos adócsalással? Avagy K. László és S. Erika maga is aktív résztvevője volt az adólenyúlásnak? A kérdésekre közel egy éve keresi egymástól függetlenül a választ a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), a BRFK, valamint a VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága.
A rendőrség - az NNI hivatalos tájékoztatása szerint - tavaly május óta nyomoz hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen az OTP Bank feljelentése nyomán. Az OTP Trade és egy meg nem nevezett (jelenleg felszámolás alatt álló), édességeket gyártó és forgalmazó cég működését vizsgálják, miután a kft. egymilliárd forintnyi áruval nem tudott elszámolni az OTP Trade felé - írta pár hete a HVG.
Előzőleg az OTP Bank Ellenőrzési Igazgatósága 2007 augusztusa és októbere között átfogó vizsgálatot tartott az OTP Trade Kft.-nél, s a feltárt szabálytalanságok miatt egyfelől feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál; a bank akkori közleménye szerint "munkajogi lépéseket" is tett. Minden jel szerint ekkor távozott "közös megegyezéssel" az OTP Trade Kft.-től K. László és S. Erika. (Az OTP Bank feljelentésében foglaltak egy részét az NNI később áttette a BRFK-ra, egyes kérdésekben ezért már ott is nyomoznak.)
A VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága (KBP) pedig tavaly szeptemberben az APEH feljelentése nyomán indított eljárást adócsalás és csalás gyanújával K. László és S. Erika ellen. Az OTP szerint a két (illetve a BRFK-n folyóval együtt három) eljárásnak semmi köze egymáshoz. Hivatalosan ezt állítják a nyomozásról az amúgy az ügyben igencsak szűkszavúan nyilatkozó (inkább hallgató) nyomozó hatóságok is. Más kérdés, hogy a két eljárás - ha más-más megközelítésben is, de - ugyanarról szól: hogyan lehet immár évek óta és szinte háborítatlanul magáncélra lenyúlni az államot megillető áfabevételek egy részét fiktív ügyletekkel? A vizsgált ügyben - a gyanúsítottak verziója szerint - vállalkozók sora kereste meg mások mellett az OTP Bankot is, hogy segítsen finanszírozni azt a két-három hónapot, amíg az exportjuk után visszaigényelhető forgalmi adót az APEH visszautalja nekik. Az export után ugyanis a külföldi vevő csak a nettó árat és az árrést utalja a magyar eladónak, a forgalmi adót ő fizeti meg abban az országban, ahol a fogyasztónak értékesíti a terméket. A magyar eladó viszont áfás áron szerzi be a félkész vagy késztermékeket. Az eladott termék forgalmi adóját pedig az APEH-től igényli vissza.
A probléma általános: nem egy vállalkozás esik el jól jövedelmező üzlettől azért, mert nem tudja a termék árának 20 százalékát kitevő forgalmi adót "meghitelezni". Emiatt az elmúlt években több bank is ajánlott áfafinanszírozási megoldásokat az időleges pénzzavarba került vállalkozóknak. Az OTP (mivel a bank nem lehet áfaalany) létrehozta az OTP Trade nevű egyszemélyes kereskedelemfinanszírozási kft.-jét, amely egyfajta bizományosként ékelődött az értékesítési folyamatba. A vevő átutalta az OTP Trade-nél az eladó nevére nyitott számlára a megrendelt árunak az árréssel növelt nettó értékét. Miután a vevő igazolta, hogy az exportőr leszállította az árut, az OTP Trade a számlán lévő összeget kiegészítette az áfával (emellett persze levonta a saját jutalékát), majd az összeget továbbutalta az eladónak. Az APEH-től később már az OTP Trade igényelte vissza a forgalmi adót.
Mindez egyszerű és kényelmes, feltéve, hogy nem fiktív ügyletekről van szó. Az APEH azonban egyes áfa-visszaigénylések hátterét kutatva rájött, hogy számos tranzakció csak papíron történt meg. Az eladó nem adott el semmit, a vevő soha nem is létezett termékek átvételét igazolta, s így az OTP Trade jogosulatlanul igényelt vissza 2006 májusa és 2007 szeptembere között megközelítőleg 10,3 milliárd forint forgalmi adót.
Az ügyben gyanúsítottként kihallgatott volt OTP Trade-es vezetők szerint ők mindenben a bank belső szabályzatai szerint jártak el. A szerződések teljesítését a feleknek az OTP Trade felé ugyanazokkal az okmányokkal és nyilatkozatokkal kellett igazolniuk, mint amelyeket egy adóellenőrzés esetén az APEH is vizsgál. A papírokkal pedig minden rendben volt. Sőt, néhány esetben az OTP Trade emberei ellenőrizték az exportra szánt áru berakodását (ebben a fázisban papíron egyébként is az övék volt az áru), és mindent rendben találtak. Védekezésük szerint átverték őket. Ahogy áfacsaló bandák szervezett hálózatai évek óta átverik az APEH-et is. Igaz, az APEH egyre rövidebb idő alatt fedezi fel a csalásokat, és tesz feljelentést a pénzügyőrségen, ám az esetek többségében az elcsalt áfa jelentős részének nyoma vész, mire sikerül azonosítani az elkövetőket.
Csakhogy az OTP Trade bizományosi közreműködésével értékesített mintegy 60 milliárd forint értékű áru esetében szinte semmi sem lehetett rendben. A vámőrség nem nyilatkozik az ügyben, azt mondják, ez még korai lenne - ám egy nevének elhallgatását kérő vámnyomozótól sikerült megtudnunk: a vámosoknak vannak bizonyítékaik arra, hogy K. László és S. Erika tudtak a csalásokról. Ezt az információt megerősíteni látszanak az OTP intézkedései a már említett belső vizsgálat után. Azt az információt egyelőre sem az OTP-nél, sem a pénzügyőrségnél nem kívánták megerősíteni - de nem is cáfolták -, hogy az OTP áfafinanszírozási rendszerének bevezetését az egyik gyanúsított javasolta a bank vezetésének. Emiatt is lettek ők az ügy első számú gyanúsítottjai, s persze azért is, mert a fiktív export után benyújtott áfa-visszaigényléseket ők írták alá.
|
http://nol.hu/gazdasag/lap-20090508-20090508-64-332004
|
https://web.archive.org/web/20090511055814/http://nol.hu/gazdasag/lap-20090508-20090508-64
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-tizmilliard-forintnak-veszett-nyoma
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"OTP Bank Nyrt.",
"OTP Trade Kft.",
"TradeNova Kereskedelmi Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,047 |
Hihetetlen: még ma sem ért véget a Postabank-ügy!
|
Visszaköveteli a Magyar Állam tizenhét egykori postabanki kisrészvényestől azt a vételárat, amelyet perbeli egyezség alapján az értékpapírokért kifizetett számukra - ismerteti a jogi esetet a Világgazdaság.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=489340
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hihetetlen-meg-ma-sem-ert-veget-a-postabank-ugy
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"ítélet/döntés"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.