news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
9,048 |
Kovács Árpád: A korrupciós ügyek 80 százaléka ki sem derül
|
A korrupciós esetek 80 százalékára nem derül fény, vagy nincsenek ellene jogi eszközök - mondta a Kriminálexpón az Állami Számvevőszéki elnöke. Kovács Árpád hozzátette: a gazdasági válság növeli a korrupció kialakulásának lehetőségeit.
|
A korrupciós esetek 80 százaléka nem derül ki, hiszen ez az aktív és a passzív fél érdeke is. Az esetek egy része sosem kerül napvilágra, míg másik részükről beszámol a sajtó, ám azok nem sértenek tételes jogot, így a felelősségre vonás is elmarad - mondta az InfoRádiónak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Kovács Árpád hozzátette: ebben óriási felelőssége van az olyan jogászcsoportoknak is, amelyek úgy intézik ezeket a dolgokat, hogy azok még éppen törvényesek legyenek. Ezek általában a halasztott fizetéses ügyek, amelyekben nincs közvetlen pénzmozgás, csak kölcsönös szívességek, lobbitevékenység, egymásra utaltság.
A társadalom szövetét erőteljesen rongálja a láthatatlan korrupció - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke, aki szerint ezekkel az esetekkel legalább annyit kell foglalkozni, mint a jogi eszközökkel szankcionálható 20 százalékkal.
A magyar büntető törvénykönyvben a korrupció mint gyűjtőfogalom nem szerepel; az ellen védekezni Kovács Árpád szerint kiszámítható, következetes állami tevékenységgel, célrendszerekhez kapcsolt, átlátható állami intézményrendszerrel, valamint a következetes retorzióval lehet.
Az ÁSZ-elnök szerint a probléma megoldása érdekében fontos lenne kiszámíthatóbbá tenni a költségvetési politikát, beláthatóvá a szociális rendszert. Lényeges lenne még az állampolgári juttatások egységesítése és az előnyszerzés társadalmi visszautasítása - magyarázta.
Kovács Árpád úgy véli: a válság hatására újabb korrupciós lehetőségek nyílnak meg, hiszen számos területen hiány keletkezik, és csökken az állami megrendelések száma, a vállalkozók pedig a maguk módján próbálják meg feloldani ezeket a problémákat. Ebben a helyzetben igazán fontos az állami magatartás kiszámíthatósága - jegyezte meg.
A szociális rendszer átalakítása, a normativitásról a rászorultsági elvre való áttérés is lehetőséget nyit a korrupcióra, amit megfelelő módszerekkel kezelni kell - hangsúlyozta az Állami Számvevőszék elnöke.
Hanganyag: Litauszky Balázs
Kezdőlap Belföld Kovács Árpád: A korrupciós ügyek 80 százaléka ki sem derül
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/08/kovacs-arpad-a-korrupcios-ugyek-80-szazaleka-ki-sem-derul-276469
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kovacs-arpad-a-korrupcios-ugyek-80-szazaleka-ki-sem-derul
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,049 |
Vádirat várja a ciklus végén a képviselőt
|
A vádhatóság kivárja, amíg az MSZP-s Szabados József országgyűlési képviselőnek megszűnik a mentelmi joga, azután már nincs akadálya, hogy Baktalórántháza volt alpolgármestere ellen újra megindítsák a jelentős vagyoni kár okozásának gyanújával indított büntetőeljárást – tudta meg lapunk.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167276
|
https://web.archive.org/web/20090509020223/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167276
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadirat-varja-a-ciklus-vegen-a-kepviselot
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[
"Szabados József"
] |
[] |
[
"Baktalórántháza"
] |
[
"tanácsadás",
"juttatás"
] |
[] |
|
9,050 |
Zuschlag és a földön kívüli jelenségek
|
Zsebből negyvenezer forintot fizetett a munkáját segítő személynek Zuschlag János MSZP-s országgyűlési képviselőként.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167256
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-es-a-foldon-kivuli-jelensegek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[] |
[] |
[
"csalás",
"juttatás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
9,051 |
Csak a Jobbiknak fontos az átlátható pártfinanszírozás?
|
Meglepő eredménnyel zárult a Transparency International és a Freedom House koordinálásával, a Hírszerző részvételével, az átlátható pártfinanszírozásért zajló kampány első köre.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/107532_csak_a_jobbiknak_fontos_az_atlathato_partfi
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-a-jobbiknak-fontos-az-atlathato-partfinanszirozas
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"Jobbik",
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
|
9,052 |
Alexa Noémi
|
Jól tűrjük a korrupciót, ha fel sem vetődik az emberekben, hogy a kartellezés a korrupció egyik válfaja – mutat rá a Transparency International (TI) harcos ügyvezetője.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/egy_csesze_kave/20090421/alexa_noemi/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alexa-noemi
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-04-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
9,053 |
Privatizációs nyomozás
|
Számvevői kifogások nyomán négy, évekkel ezelőtt lezárult privatizációs ügylettel kapcsolatban indított eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Sok a homályos pont.
|
Privatizációs nyomozás
2009./19. szám - május 7.
* a
* a
* a
Cikk nyomtatása
Cikk küldése
Add a Startlaphoz
Dózsa György, Cseke Hajnalka -
Számvevői kifogások nyomán négy, évekkel ezelőtt lezárult privatizációs
ügylettel kapcsolatban indított eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Sok a
homályos pont.
Vizsgálatot indított még március végén a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) néhány
privatizációs ügylettel kapcsolatban. A szervezet az Állami Számvevőszék
(ÁSZ) egy tavaly szeptemberi jelentése kapcsán vette elő a Bábolna
Élelmiszeripari Rt., a Mol, a Földhitel- és Jelzálogbank, valamint a Magyar
Lóversenyfogadást Szervező Kft. ügyét, ám a Fővárosi Főügyészség által
elrendelt nyomozás ténye csak az utóbbi napokban szivárgott ki. Egyébiránt
a számvevők annak idején a pénzügyminisztertől is kérték, indítson
vizsgálatot a szabálytalanságok kivizsgálására; a tárca eleget is tett
ennek, a belső vizsgálat azonban azzal zárult, hogy nem történt személyes
felelősséget felvető szabálysértés.
Magyar derbi. Futnak a pénzek után. Fotó: MTI
Magyar derbi. Futnak a pénzek után. Fotó: MTI
A számvevők szerint a Bábolna-csoportnál a tulajdonosok és a menedzsment
egymásnak ellentmondó döntései vagyonfeléléshez vezettek. Az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. 2007 decemberében döntött úgy,
hogy a gyakorlatilag felszámolási helyzetben lévő Bábolna Zrt. hiteleit és
tulajdonosi kölcsöneit elengedi, s megmaradt vagyontárgyait értékesíti. A
lépéssorozat célja a veszteségek minimalizálása és a privatizáció
megalapozása volt. Ezzel szemben Bábolnán felgyorsult a vagyonfelélés, a
felvett hitelek visszafizetési határidejét módosították, s a társaság
megmaradt részeinek erkölcsi leértékelődése folytatódott – fogalmaz az ÁSZ
jelentése. Ráadásul a privatizátorok szerint ezért senkit nem terhelt
felelősség, annak ellenére, hogy az államnak 2007 végéig 10 milliárd forint
kára keletkezett, 2008-ra pedig a fedezetlen adótartozás meghaladta a 22
milliárd forintot. Az ÁSZ megjegyzi, hogy többször kezdeményezett személyi
felelősségre vonást, ám ezekből semmi nem lett.
A bábolnai botrányok sorát gyarapítja, hogy január végén Budai Gyula, a
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója és
Medgyasszay László fideszes országgyűlési képviselő hűtlen kezelés
gyanújával feljelentést tett. Abban arra hívták fel a hatóság figyelmét,
hogy a bábolnai vezetés egy 480 hektáros földterületet játszott át 192
millió forintért egy három személyből álló konzorciumnak.
Megválaszolatlan kérdések
Az NNI a Figyelő megkeresésére nem kívánt részletekbe bocsátkozni; Csécsi
Soma rendőr százados közölte, hogy a nyomozás érdekeire tekintettel nem
nyilatkoznak. Lapunk így fontos kérdésekre nem kaphatott választ:
1. Miért csak most indult büntető eljárás az említett ügyekben, holott az
ÁSZ már korábban, a 2007-ről szóló jelentésében felhívta a figyelmet a
privatizációs anomáliákra?
2. Miért ismeretlen tettesek ellen nyomoznak, ha privatizációs
szerződésekről van szó, amelyek aláírói jól beazonosíthatóak?
3. Van-e már valamelyik ügyben konkrét gyanúsított?
FHB-HOMÁLY. A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) magánosítását a számvevők
üzletileg sikeresnek minősítik a korábbi bankprivatizációkhoz képest.
Kifogásolják viszont, hogy nem készült átfogó felmérés a bank jövőbeni
szerepére, a pénzintézetben nem maradt meg az állami befolyás, s a
privatizáció végén ráadásul a fő tulajdonosok kiléte is homályban maradt.
Az FHB-t kezdetben szakmai befektetőknek kívánták felajánlani. A bankban
2005 végén 53,2 százaléknyi állami tulajdon volt, ezen belül a
szavazatelsőbbségi részvényesek közül egyedül az ÁPV Rt. rendelkezett 26
százaléknál nagyobb, vagyis érdemi részesedéssel. Így megvolt a lehetőség
arra, hogy hosszú távon is befolyása alatt tartsa a pénzintézetet. A
szakmai befektetőket célzó privatizáció előkészítésére pályázatot írtak ki,
ezt öt jelentkező közül a Raiffeisen Investment AG nyerte meg. Közben
azonban a kormány úgy döntött, hogy zártkörű, gyorsított
részvényértékesítéssel adják el az FHB-pakettet, s nem szakmai
befektetőknek kínálják fel azt. Az ÁPV Rt. az ügyletre a HSBC befektetési
bankkal szerződött, majd indoklás nélkül felmondta a Raiffeisennel kötött
kontraktust.
Az ÁPV Rt. később lemondott a bank feletti kontrollt biztosító
szavazatelsőbbségi részvények elővásárlásáról is. Mindezt úgy, hogy ezt
megelőzően nem készült koncepció sem a bank jövőjéről, sem a további állami
szerepvállalásról. Így viszont a szavazatelsőbbségi részvényekről való
lemondás pusztán pénzügyi döntés volt, az nem képviselte megalapozottan az
állami érdeket. A gyorsított részvényeladást követően ráadásul kiderült,
hogy a három legnagyobb, 10 százalékot meghaladó tulajdoni hányad
letétkezelők nevén bejegyzett befektetőkhöz került, így az FHB valós
tulajdonosi háttere nem ismert.
Az 1,9 millió Mol-rész¬vény eladására vonatkozó zártkörű pályázaton 2006-
ban a Hypo¬ve¬reins¬bank (HVB) nyert. A papírok értékesítéséből 40,3
milliárd forint állami bevétel származott. Az értékesítés költségei címén
218 millió forint díjat és 103 millió forint egyéb költséget számoltak el,
ez utóbbiból a pr-kiadások 55 millió forinttal, a jogiak pedig 42 millióval
részesedtek. Összességében a költségek és a díjak együttesen 376 millió
forintra rúgtak. Jóllehet ez az értékesítésből származó bevétel 1
százalékát sem érte el, az ÁSZ úgy ítélte meg, hogy az egyes jogcímeken
kifizetett összegek és az elvégzett munka nem csak a Molnál, de a
kibocsátás más résztvevőinél sem állnak arányban.
A HVB azt állította az ÁSZ-nak, hogy a Mol munkatársai két, egyenként
egyhetes időszakban áttekintették és ellenőrizték a részvények
értékesítéséhez szükséges tájékoztató füzetet. Az olajcég ezzel szemben azt
állította, hogy nem volt az elszámolás módjára vonatkozó pontos
meghatározás a megállapodásukban. A Molnál állították: munkatársaik aktívan
közreműködtek a kibocsátási tájékoztató összeállításában, nem csupán
ellenőrizték azt. Az ÁSZ szerint nehezen érthető, hogy az ÁPV Rt. végül
miért fizetett ki 55 millió forintot a Molnak, hiszen még arról is másként
nyilatkoztak, milyen tevékenységet végeztek az ügyletben. Az ÁSZ jelentése
„irreálisnak” nevezi a privatizációs költségek megtérítését.
DRÁGA FOGADÁS. Ami a negyedik vizsgálatot illeti, az ÁPV Rt. 2007-ben adta
el a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft.-t, előtte viszont 900
millió forint tőkét juttatott a társaságnak. Erre az akkori indoklás
szerint azért volt szükség, hogy a cég a hagyományos lóversenyfogadás
mellett bukmékeri rendszerű fogadást is szervezhessen. A szerencsejáték-
törvény ugyanis előírja, hogy az MLSZ-nek legalább 1 milliárd forint
alaptőkével kell ehhez rendelkeznie. Az ÁSZ szerint azonban üzletileg nem
volt megalapozott döntés a privatizáció előtti feltőkésítés. A bukmékeri
fogadás szervezéséhez szükséges tőkét úgy is be lehetett volna vonni, hogy
a kft. vevőjét kötelezik erre.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/gazdasag/20090505/privatizacios_nyomozas/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/privatizacios-nyomozas
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,054 |
A brit képviselők még magyar társaiknál is pofátlanabbak?
|
Saját bátyjának fizetett háza takarításáért Gordon Brown kormányfő, még pénzügyminiszterként 6577 fontot, majd a "költséget" visszaigényelte magának - ez az egyik legpikánsabb része annak a jelentésnek, amely a képviselői juttatásokról készült a brit parlamentben
|
http://hirszerzo.hu/kulfold/107564_a_brit_kepviselok_meg_magyar_tarsaiknal_is_
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-brit-kepviselok-meg-magyar-tarsaiknal-is-pofatlanabbak
|
Hírszerző
|
eu-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
|
9,055 |
Gyanús az ügyészségnek a sukorói kaszinóváros
|
Nyomozást rendelt el az ügyészség a Velencei-tó partján tervezett kaszinóváros miatt, mert a vádhatóság szerint a befektetők feltünően aránytalan cserével jutottak hozzá a 70 hektáros sukorói telekhez.
|
Nyomozást rendelt el az ügyészség a Velencei-tó partján tervezett kaszinóváros miatt, mert a vádhatóság szerint a befektetők feltünően aránytalan cserével jutottak hozzá a 70 hektáros sukorói telekhez. Az ügyről cikket közlő Heti Válasz szerint a területen el sem férne a befektetők által megálmodott komplexum, hiszen csak a golfpálya elfoglalná az egész telket.
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség a Velencei-tó északi partján, Sukoró területén tervezett kaszinóváros, fantázianevén a King City miatt - írta csütörtöki számában a Heti Válasz. Az ügyészség azt kifogásolja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) aránytalan földcserével segítette hozzá a befektetőket a 70 hektáros tóparti ingatlanhoz.
A földterület értéke az MNV által megbízott értékbecslő szerint több mint egymilliárd forint, míg az a két - albertirsai és pilisi - gyümölcsös, amit a befektetők cserébe adtak, mindössze 787 millió forintot ér. A különbség meghaladja a 15 százalékot, vagyis a vagyonkezelő saját szabályzata szerint a cserét nem lehetett volna nyélbe ütni. A hetilap szerint feltűnő, hogy a pilisi gyümölcsös nagyobb részéhez csak közvetlenül a csereszerződés előtt jutott hozzá a befektetőket képviselő Joav Blum izraeli üzletember.
A projektet a Gyurcsány-kormány egyik utolsó rendeletével kiemelt fejlesztéssé nyilvánította, ami azt jelenti, hogy akár 12 hónappal is rövidebb lehet az engedélyezési folyamat, mint más beruházások esetében. Az építési engedélyt például nem a területileg illetékes gárdonyi polgármesteri hivatalnak kell kiadnia, hanem rögtön a regionális államigazgatási hivatalnak.
A lap szerint a kaszinóváros el sem férne a 70 hektáros területen, hiszen csak az annak elvileg részét képező "professzionális szintű 18 lyukas golfpálya" - a Magyar Golf Szövetség adatai szerint - 60-80 hektárt igényel. Emellett pedig a befektetők még egy kaszinót, jégcsarnokot, fedett sípályát, konferencia- és lovasközpontot, illetve háromezer vendéget befogadni képes szállodát ígérnek. Ez még akkor sem férne el a területen, ha az amerikai-izraeli beruházóknak sikerülne megvásárolniuk a szomszédos tízhektáros ingatlant - írja a Heti Válasz, amely több olyan véleményt is közöl, melyek szerint a befektetők nem is akarnak építkezni, csak ingatlanspekuláció áll a háttérben.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/05/heti-valasz-nyomoz-az-ugyeszseg-a-velenceitavi-kaszinovaros-ugyeben
|
https://web.archive.org/web/20100110083422/https://www.origo.hu/itthon/20090508-heti-valasz-nyomoz-az-ugyeszseg-a-velenceitavi-kaszinovaros-ugyeben.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-az-ugyeszsegnek-a-sukoroi-kaszinovaros
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[
"Fejér megye",
"Sukoró"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"engedély",
"idegenforgalom",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
9,056 |
Békési vízberuházás: 100 millió folyt magánzsebekbe?
|
Büntetőeljárás indulhat a Békés megyei belterületi vízrendezési beruházás miatt, mivel úgy tűnik, hogy a megyei önkormányzat gesztorságával működő programra szánt pénzből eltűnt 100 millió forint.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269517
|
https://web.archive.org/web/20090511003712/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269517
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bekesi-vizberuhazas-100-millio-folyt-maganzsebekbe
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Békés megye"
] |
[
"támogatás",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
9,057 |
Süti, pornó és medencetisztítás: mire költötték a pénzt a brit honatyák?
|
Többek közt pornófilmeket, lótrágyát, csokimikulást és medencetisztítást számoltak el az adófizetők költségére a brit parlamenti képviselők; az ügy - különösen a gazdasági válság idején - közfelháborodást váltott ki a szigetországban.
|
Süti, pornó és medencetisztítás: mire költötték a pénzt a brit honatyák?
Többek közt pornófilmeket, lótrágyát, csokimikulást és medencetisztítást számoltak el az adófizetők költségére a brit parlamenti képviselők; az ügy - különösen a gazdasági válság idején - közfelháborodást váltott ki a szigetországban.
A The Daily Telegraph című napilap a birtokába került információk alapján 13 miniszter költségelszámolásáról számolt be részletesen, de emellett törvényhozók és a parlamenthez tartozó hivatalok számláinak százairól tett említést. A dokumentumok feltárják, hogy néhány képviselő miként használta ki a rugalmas jogszabályi kereteket arra, hogy elszámolja házának bebútorozását. Akadtak olyan fösvény honatyák is, akik még az egy fontot érő gyömbéres kekszet, vagy a macskájuknak szánt eledelt is elszámolták, nem is szólva a filléres bevásárlószatyorról, vagy a csokimikulásokról.
Egy képviselő a vidéki házához tartozó medencéjének tisztítását, kollegája a kertjét feldúló vakondok elfogásával megbízott szakember díját fizetette ki az adófizetőkkel - írja a napilap.
Gordon Brown kormányfő még pénzügyminiszter korában 6500 fontot (kétmillió forintot) fizetett 2004 és 2006 között fivérének a takarításért, amelyen üzlettársával osztozott.
A tavalyi évben a parlamentben helyet foglaló 646 képviselő összesen 93 millió font (28,82 milliárd forint) összegben kapott visszatérítést. A politikusok korábban nem szívesen számoltak be tételesen a közpénzből kapott költségtérítésről, míg aztán az információ szabadságát garantáló törvények alapján rá nem kényszerültek az összes kiadás igazolására. A szabályozás szerint júliusban mintegy kétmillió számlát tárnak a nyilvánosság elé - ezeket szerezte meg idő előtt a napilap.
"Nem is szolgálhat jobb indok a képviselők költségtérítésének teljes körű megreformálására annál a ténynél, hogy vezető kormánytagok álltak elő ilyen kétséges követelésekkel" - mondta a TaxPayers, Alliance nevű lobbicsoport vezetője.
Jack Straw igazságügyi miniszter a be nem fizetett ingatlanadó után kért költségtérítést, amelyet később aztán visszafizetett a hatóságoknak. Az eset után a hibáját magyarázóm kézzel írt feljegyzésében Straw úgy fogalmazott: úgy tűnik, nem a könyvelés a legerősebb oldala.
Andy Burnham kulturális miniszternek is akadt kínos megnyilvánulása: a tárcavezető sürgette a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a költségtérítés kifizetését, mivel akár "válás is várhat rá, ha nem jut gyorsan a pénzhez".
Jacqui Smith belügyminiszter márciusban volt kénytelen bevallani, hogy elszámolta a férje által megnézett két fizetős pornófilmet. Állítása szerint a politikus később visszafizette az összeget. "A rendszer nem működik, meg kell változtatni" - mondta az ügy kapcsán a BBC közszolgálati médiumnak Gordon Brown.
A költségtérítés jelenlegi rendszere lehetővé teszi a hivatali kiadások elszámolását, a Londonon kívül élő képviselők pedig "lakhatási támogatást" kapnak egy fővárosi lakás, vagy "második otthon" fenntartására. Akadtak azonban olyan honatyák, akik rendszeresen változtatták egyik otthonukat, így az adófizetők pénzéből bútorozhatták be és szerelhették fel otthonaikat.
|
https://hvg.hu/shake/20090508_brit_honatyak_koltsegelszamolas
|
https://web.archive.org/web/20240126193011/https://hvg.hu/shake/20090508_brit_honatyak_koltsegelszamolas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/suti-porno-es-medencetisztitas-mire-koltottek-a-penzt-a-brit-honatyak
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,058 |
Szabálytalan ajánlatkérés miatt támadják a frekvenciatendert
|
A GTS-Datanet alternatív távközlési szolgáltató szabálytalan ajánlatkérési eljárásra hivatkozva megtámadná a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 26 GHz-es frekvenciasáv használatára vonatkozó pályázatának eredményét.
|
Szabálytalan ajánlatkérés miatt támadják a frekvenciatendert
A GTS-Datanet alternatív távközlési szolgáltató szabálytalan ajánlatkérési eljárásra hivatkozva megtámadná a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 26 GHz-es frekvenciasáv használatára vonatkozó pályázatának eredményét.
Az NHH a múlt év októberében hét frekvenciacsomag használatára írt ki pályázatot, ezek közül végül csupán kettő esetében hirdettek eredményt. A 26 GHz-es sáv „E” frekvenciablokkjára a GTS-Datanet és az Antenna Hungária pályázott. Az NHH 2009. április 30-án közzétett döntése szerint a frekvenciasáv tíz évre szóló kizárólagos használati jogát végül az Antenna Hungária nyerte el.
A GTS-Datanet álláspontja szerint az NHH határozata olyan ajánlatkérési eljáráson alapul, amely nem felel meg sem a pályázati kiírási dokumentációnak, sem a hatályos jogszabályoknak, így a cég a jogszerűtlen első fokú határozat megsemmisítését és új eljárás lefolytatását kívánja kezdeményezni.
Az eredeti pályázati kiírás szerint a tárgyalások legkorábban 2009. január 7-én indultak volna meg az NHH és a pályázók között. Ennek ellenére a tárgyalások már december 18-án megkezdődtek, melyről a Hatóság csak december 16-án kelt levelében értesítette a pályázókat.
Az eljárás menetének megváltoztatása a pályázati kiírás módosításának minősül, amely a vonatkozó jogszabály szerint leghamarabb annak közzétételétől számított 5. napon léphet hatályba, így az NHH eljárása nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek.
„Cégünk az eljárás során írásban és szóban többször sérelmezte az eljárás jogszerűtlenségét, amelyre választ nem kapott” – mondta el Szép Tibor, a GTS-Datanet stratégiai, termékfejlesztési és kommunikációs igazgatója. „Az NHH 2008. december 22-e és az eredményhirdetés között eltelt több mint négy hónapban újabb ajánlattételi lehetőséget nem biztosított a pályázók számára. Az ajánlatkérési eljárás fenti szabálytalanságai miatt azt fontolgatjuk, hogy megtámadjuk az NHH döntését” – tette hozzá.
2009. február. 04. 14:31 MTI Itthon
A Sláger frekvenciáját szeretné megszerezni a Kossuth
A Sláger Rádió frekvenciájára cserélné a Kossuth adó hullámsáv-tartományát a Magyar Rádió (MR) - hangzott el az egyik, neve elhallgatását kérő tag közlése szerint a médiahatóság szerdai ülésén.
2009. március. 03. 19:23 MTI Itthon
Tárgyalhatják a Sláger és a Danubius frekvenciapályázatát
Akár már márciusban tárgyalhat a két országos kereskedelmi rádió november végén felszabaduló hullámsáv-tartományának megpályáztatásáról az ORTT, miután a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) megküldte a kért frekvenciaparamétereket.
2008. december. 31. 10:00 MTI Kult
Vége a frekvenciamoratóriumnak
Az év utolsó napján éjfélkor ér véget a több mint egy éven át érvényben lévő frekvenciamoratórium: a médiahatóság ismét oszthat ki hullámsávokat, illetve dönthet koncessziósdíj-csökkentési ügyekben.
2008. augusztus. 08. 11:18 MTI Gazdaság
Csökken a szolgáltatóknak a frekvencia-lekötés- és használat díja
A mobiltelefon hálózatok üzemeltetőinek 34 százalékkal kevesebb díjat kell fizetniük a harmadik negyedévtől a frekvencia-lekötés és használat után egy pénteken megjelent rendelet szerint; ennek köszönhetően a szolgáltatók várhatóan bővítik kapacitásaikat, elsősorban az eddig gazdaságosan le nem fedhető területeken.
2009. január. 22. 09:54 MTI Itthon
Új jelentkező az országos rádiófrekvenciára
Versenybe szállna a két országos kereskedelmi rádiós frekvencia egyikéért a radiocafé 98.6 tulajdonosa, ha megpályáztatják a hullámsávokat – közölte Kádár Tamás, az Est Media Group ügyvezetője.
|
http://hvg.hu/Tudomany.cool/20090508_gts_ah_frekvencia_tender_szabalytalan_nhh
|
https://web.archive.org/web/20231129145613/https://hvg.hu/tudomany/20090508_gts_ah_frekvencia_tender_szabalytalan_nhh
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabalytalan-ajanlatkeres-miatt-tamadjak-a-frekvenciatendert
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"Antenna Hungária Zrt.",
"Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH)"
] |
[] |
[
"pályázat",
"távközlés / telekommunikáció"
] |
[] |
9,059 |
Jelentős vagyonvesztés a HM-nél
|
Több mint hétszázmillió forintot vesztett el a vagyonából a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt öt-hat évben, mert olyan laktanyákat újíttatott fel, amelyeket egy-két éven belül feleslegesnek nyilvánított és bezárt.
|
2009.05.18. 22:00
Több mint hétszázmillió forintot vesztett el a vagyonából a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt öt-hat évben, mert olyan laktanyákat újíttatott fel, amelyeket egy-két éven belül feleslegesnek nyilvánított és bezárt.
Katonai körökben az elmúlt években gyakran lehetett hallani azt a tréfát: csak nehogy felújítsák a laktanyát, mert akkor egy éven belül biztos bezárják, és a legénység az utcára, vagy jobb esetben egy száz kilométerre működő másik honvédségi objektumba kerül. Az aggodalom nem volt teljesen alaptalan, hiszen információink szerint 2002-től kezdve a Honvédelmi Minisztérium (HM) több mint hétszázmillió forintot vesztett el a vagyonából az ilyen esetek miatt. Az említett időszakban ugyanis a hangzatos elnevezésű Laktanya-rekonstrukciós program költségeire előirányzott több tíz milliárd forintból 733,4 milliót olyan honvédségi objektumokban használtak fel, amelyeket az úgynevezett haderőreformra (finomabb megfogalmazás szerint védelmi felülvizsgálatra) hivatkozva bezártak és felszámoltak. Felújításokat végeztek például a tüzérezred később bezárt pécsi laktanyájában, a taszári Kapos Repülőbázison, a szintén felszámolt aszódi vezetésbiztosító ezrednél, a megszüntetett szombathelyi és tapolcai kiképzőközpontban.
Mint arról korábban beszámoltunk, az utóbbi létesítmény felújítására csak 2004-ben, a bezárása előtt egy évvel mintegy 250 millió forintot költöttek el a szaktárca költségvetéséből.
Úgy tűnik, hogy fölöslegesen fizettek ki 2002-ben a laktanya-rekonstrukciós program keretében 138,8 millió forintot a szombathelyi laktanyára is a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből, mert az inkább a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát gazdagította, amelynek ingyen adták át az objektumot 2004-ben, hogy ott börtönt alakítsanak ki.
Ez a tendencia azt jelentheti, hogy a szakminisztérium a reformtervek sokasága ellenére sem rendelkezett hosszú távú koncepcióval az ingatlanaival kapcsolatban. Arra ugyanis még csak gondolni sem merünk, hogy egyes helyőrségekre éppen azért költöttek százmilliókat, hogy később azokat alacsony haszonnal értékesítsék. Az ingatlan-adásvételek terén ugyanis a Honvédelmi Minisztérium nem tud felmutatni jelentős eredményeket az elmúlt öt-hat esztendőben. A 2004 és 2008 között dobra vert tizenöt értékes ingatlanból ugyanis a hivatalos adatok szerint összesen 14,2 milliárd forint folyt be a Honvédelmi Minisztérium kasszájába.
Ez azért is különös, mert csak XI. kerületi Petőfi laktanya és a Zrínyi egyetem Üllői úti campusának eladásából több mint tízmilliárd forint gazdagította a Honvédelmi Minisztérium kaszszáját.
A honvédség vagyonát nagymértékben csökkentette továbbá az is, hogy számtalan ingatlant adtak át ingyen az önkormányzatoknak és egyéb költségvetési szerveknek is. 2004 és 2008 között 106 önkormányzat kapott meg a Honvédelmi Minisztériumtól különböző ingatlanokat ingyen több mint harmincötmilliárd forint értékben. Ezzel 304 önálló helyrajzi számmal rendelkező – összesen 2111 hektár nagyságú – katonai célú ingatlan került ki a honvédség kezeléséből.
A Magyar Nemzet arról korábban szintén beszámolt, hogy az ingatlaneladások korántsem fejeződtek be. Nemrégiben csaknem nyolcvanezer futballpályának megfelelő alapterületű ingatlancsomagot adott át a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az átadott létesítmények között laktanyák, kiemelt nyaralóövezetekben lévő csapatpihenők és honvédüdülők is vannak. Eladhatják mindemellett a közel 170 hektáros nagykanizsai repülőteret, s erre a sorsra juthat a katonai hírszerzés budapesti épülete is.
A honvédelmi tárca 2005 és 2008 közötti időszakban befolyt 14,2 milliárd forintos ingatlan elidegenítési bevételét teljes egészében felhasználták a laktanya-rekonstrukciós program feladataira – közölte lapunk érdeklődésére a minisztérium sajtóosztálya. Az objektumokban felújították többek között az egészségügyi ellátást célzó létesítményeket, a legénységi elhelyezési épületeket, a konyha-étterem komplexumokat, a haditechnika elhelyezésére, illetve ellátására szolgáló épületkomplexumokat, valamint a csapatművelődési otthonokat, a sportlétesítményeket és az oktatási létesítményeket.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/jelentos-vagyonvesztes-a-hm-nel
|
https://web.archive.org/web/20090515125927/http://mno.hu/portal/635275
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelentos-vagyonvesztes-a-hm-nel
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-09 00:00:00
|
[] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,060 |
Kórházba szállították az éhségsztrájkoló tajvani ex-elnököt
|
Kórházba kellett szállítani Tajvan szigetén szombaton az ország korábbi elnökét, akit korrupciós gyanúk miatt tavaly november óta vizsgálati fogságban tartanak, s aki emiatt éhségsztrájkkal tiltakozott.
|
Kórházba szállították az éhségsztrájkoló tajvani ex-elnököt
Kórházba kellett szállítani Tajvan szigetén szombaton az ország korábbi elnökét, akit korrupciós gyanúk miatt tavaly november óta vizsgálati fogságban tartanak, s aki emiatt éhségsztrájkkal tiltakozott.
Csen Suj-pien (Chen Shui-bian) ellen kenőpénz elfogadása, pénzmosás, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás miatt emeltek vádat. Az 58 éves exelnök - aki 2000-től tavaly májusig töltötte be a legmagasabb közjogi méltóság tisztét - tagadja a vádakat, s azt állítja, hogy a jelenlegi elnök, Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeou) kormánya üldözi őt radikális Peking-ellenessége miatt.
Nyolcévnyi ellenzéki státus után a szárazföldi Kínával szorosabb gazdasági kapcsolatokat és párbeszédet szorgalmazó Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltje nyerte meg tavaly a tajvani elnökválasztást. Egyebek közt éppen azért történhetett váltás az ország élén, mert a Csen elleni korrupciós vádak beárnyékolták személyét és a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Pártját (DPP).
A volt államfő már két évvel ezelőtt korrupció gyanújába keveredett, de akkor nem indulhatott ellene eljárás a hivatalban lévő elnököt megillető mentelmi jog miatt.
|
https://hvg.hu/vilag/20090509_tajvan_ehsegsztrajk
|
https://web.archive.org/web/20130301174132/https://hvg.hu/vilag/20090509_tajvan_ehsegsztrajk
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korhazba-szallitottak-az-ehsegsztrajkolo-tajvani-ex-elnokot
|
HVG
|
world-news
|
2009-05-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
9,061 |
Privatizációs nyomozás: hallgat az NNI
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a nyomozás érdekeire hivatkozva továbbra sem árul el részleteket az állami cégek privatizációja miatt, ismeretlen tettes ellen indult eljárásról.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269907
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/privatizacios-nyomozas-hallgat-az-nni
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-10 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
9,062 |
Botrányos költségtérítések után szigorítanak a britek
|
Szigorítanak a brit parlamenti képviselők költségtérítésén, mert a jövőben független számvevő testület fogja ellenőrizni, hogy milyen kiadásokat akarnak elszámoltatni az adófizetők pénzén.
|
Az intézkedést a The Daily Telegraph című napilap leleplező cikke váltotta ki. A múlt héten közölt írásból kiderült, hogy a törvényhozók többek között pornófilmekről, lótrágyáról, csokimikulásról, macskaeledelről, medencetisztításról és a háztartásban végzett apró-cseprő javításokról is számlát nyújtottak be. Mohóságuk - különösen a gazdasági válság idején - közfelháborodást váltott ki a szigetországban.
A botrány más politikusok mellett Gordon Brown miniszterelnököt is kínosan érintette. Az olvasók megtudhatták, hogy a kormányfő még pénzügyminiszter korában, 2004 és 2006 között 6500 fontot (kétmillió forintot) fizetett fivérének takarítás címén.
Bár a rugalmas elszámolási szabályoknak köszönhetőn a törvényhozók az esetek többségében jogosan igényelték a visszatérítést, az alsóház tekintélye csorbult, és az adófizetők nevében sokan az elszámolható kiadások szigorítását követelték.
Stuart Bell, a Munkáspárt képviselője mindezek fényében jelentette be vasárnap, hogy a parlament független számvevő testületet hoz létre, amely a jövőben az összes költségtérítési igényt tüzetesen ellenőrizni fogja.
|
https://hvg.hu/vilag/20090510_koltsegterites_britek
|
https://web.archive.org/web/20231206191420/https://hvg.hu/vilag/20090510_koltsegterites_britek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/botranyos-koltsegteritesek-utan-szigoritanak-a-britek
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,063 |
Békésen tiltakoztak a botrányokkal övezett megaberuházás ellen
|
Békés tiltakozást rendezett a Velencei-tó partján az Élőlánc Magyarországért, helyi civil szervezetekkel a King's City néven ismertté vált megaberuházás ellen szombaton.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269872
|
https://web.archive.org/web/20090514022423/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=269872
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bekesen-tiltakoztak-a-botranyokkal-ovezett-megaberuhazas-ellen
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-10 00:00:00
|
[
"Joáv Blum"
] |
[
"King's City"
] |
[
"Sukoró"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közokirat-hamisítás",
"idegenforgalom"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
|
9,064 |
Sólyom: igazuk van a tiltakozóknak
|
Igazuk van azoknak, akik tiltakoznak a szentkirályszabadjai polgári repülőtér megépítése ellen - mondta Sólyom László köztársasági elnök vasárnap újságíróknak, miután megtekintette a szentkirályszabadjai repülőtér építését.
|
Sólyom: igazuk van a tiltakozóknak
Igazuk van azoknak, akik tiltakoznak a szentkirályszabadjai polgári repülőtér megépítése ellen - mondta Sólyom László köztársasági elnök vasárnap újságíróknak, miután megtekintette a szentkirályszabadjai repülőtér építését.
Magyarország értékeit meg kell védeni - fogalmazott az államfő, aki vasárnap kezdte meg látogatását a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a repülőtér beruházója egy off-shore cég, amelyik a Seychelles-szigeteken van bejegyezve.
A Balaton Magyarország nemzeti értéke, ide akarnak telepíteni egy nemzetközi teherrepülőteret, ahol naponta átlagosan 51 leszállás történne, azaz 20-30 percenként dübörögnének el gépek a balatoni települések felett - mondta Sólyom László. Mint az államfő megjegyezte, a szakhatóságoknak ezt kellene vizsgálniuk. A köztársasági elnök szerint az ügyben mindenki elteszi a "harminc ezüstpénzt". Emlékeztetett arra, hogy a repülőtér értéke 5,5 milliárd forint, és ennek ellenére egymilliárd forintért vették meg, a veszprémi polgármester pedig "mossa a kezét".
Nem lehet egy egészen szűk profitérdeket egy nemzeti érték elé állítani - jelentette ki az államfő, hozzátéve, igazuk van azoknak, akik tiltakoznak a szentkirályszabadjai polgári repülőtér megépítése ellen.
Az ügy előzménye, hogy a volt katonai repülőteret Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatai a kormánytól ingyenesen megkapták azzal a feltétellel, hogy azt polgári repülőtér kialakítására, ipari-, logisztikai-, tudományos park létesítésére használják.
2006 júniusában Balatonalmádi képviselő-testülete határozatot hozott, hogy nem tudja elfogadni a leendő repülőtér olyan működését, amely azzal járna, hogy Balatonalmádi közigazgatási területe felett szállnának le és fel a repülőgépek. 2006 decemberében lépett hatályba az a törvény, amely a korábbi katonai hasznosítású repülőteret kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtérként sorolta be. A két önkormányzat pedig a volt repteret nettó egymilliárd forintért értékesítette a Budawest Airport Zrt-nek.
A szentkirályszabadjai volt katonai repülőtéren nagygépek fogadására alkalmas nemzetközi kereskedelmi repülőteret kívánnak létesíteni úgy, hogy annak összes alacsony fel-, illetve leszálló légifolyosói a Balaton keleti medencéje, illetőleg Balatonalmádi belterülete felett húzódnának. A tervezett le- és felszállások száma az első évben 11.256 (az év minden napjára jut 30), és ez a későbbiek folyamán évi 18760-ra emelkedne.
A tervezett repülőtér 100 kilométeres körzeten belüli hetedik (Ferihegy, Tököl, Győr, Sármellék, Székesfehérvár, Siófok után), a szűkebb térséget tekintve pedig negyedik (Sármellék, Székesfehérvár, Siófok) repülőtér lenne. A szentkirályszabadjai nemzetközi polgári repülőtér megnyitását 2010. szeptember 25-re tervezik.
|
https://hvg.hu/itthon/20090510_szentkiralyszabadjai_solyom
|
https://web.archive.org/web/20231223062610/https://hvg.hu/itthon/20090510_szentkiralyszabadjai_solyom
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/solyom-igazuk-van-a-tiltakozoknak
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-10 00:00:00
|
[] |
[
"Budawest Airport Zrt."
] |
[
"Szentkirályszabadja"
] |
[
"offshore",
"repülőtér / légügy"
] |
[] |
9,065 |
Egy Ferrari miatt szakít Rogán a parkolási céggel
|
Az V. kerület polgármestere és Csipak Péter között azért vált hűvössé a viszony, mert kiderült, hogy az üzletember tulajdonában lévő Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt., titokban egy Ferrarit lízingelt a bevételekből.
|
Egy 60 milliós sportkocsi miatt szakít Rogán Antal a belváros egyik befolyásos nagyvállalkozójával. Az V. kerület polgármestere és Csipak Péter között azért vált hűvössé a viszony, mert kiderült, hogy az üzletember tulajdonában lévő Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt., amely 1997 óta felügyelte a kerület közterületi parkolóit, titokban egy Ferrarit lízingelt a bevételekből. Rogán emiatt kezdeményezi az évtizedes szerződés azonnali felbontását.
Az Index információi szerint Rogán Antal, az V. kerület polgármestere a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keddi ülésén javasolni fogja a társtulajdonos fővárosi önkormányzatnak, hogy azonnali hatállyal bontsanak szerződést Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt.-vel (BL Zrt.).
Rogán az Indexnek elmondta, azért döntött úgy, hogy felbontja a 12 éve, 1997-ben kötött üzemeltetési szerződést, mert az elmúlt napokban lefolytatott belső ellenőrzés során egy 67 és fél millió forintos, addig nem ismert lízingszerződésre bukkantak. A papírok szerint a közterületi parkolás üzemeltetéséből 140 millió forintos árbevételt produkáló magáncég még 2007-ben 60 hónapra szóló megállapodást kötött egy Ferrari F131-es sportkocsi lízingelésére.
A parkolási részvénytársaság Csipak Péter érdekeltségébe tartozik, 10 százalékban ő a tulajdonos, 90 százalékban pedig a nevét viselő befektetési cég.
A polgármester azt állította, hogy a parkolók üzemeltetésével nem volt gond, sőt a BL Zrt. az elmúlt években növekedést produkált az önkormányzathoz befizetett összegekben. Rogán szerint enne ellenére elfogadhatatlan, hogy egy közpénzekből gazdálkodó cég, még akkor is, ha magáncég, luxuskocsi beszerzésére költse a bevételeit. A felmondási határidő augusztusi lejárta után a polgármester újabb magáncég helyett a kerületi közterület-felügyeletre akarja bízni a parkolók ellenőrzését.
A belváros fideszes vezetője és Csipak között eddig olajozottan mentek a dolgok. Csipak ugyanis nemcsak a parkolási üzletet uralta, hanem az V. kerület központi részeinek ingatlanfejlesztéseit is. Az üzletember az elmúlt években milliárdos tételben vásárolta fel a Vörösmarty és a Deák tér környéki háztömböket, és az ő cége bonyolította le az önkormányzat támogatásával a Fashion Street projektet a Deák Ferenc utcában.
A Ferrari-üggyel kapcsolatban megkerestük Csipak Pétert is, aki azt állította, eddig nem tudott arról, hogy a kerület fel akarja mondani cége szerződését.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/09/egy_ferrari_miatt_szakit_rogan_a_parkolasi_ceggel/
|
https://web.archive.org/web/20230130060026/https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/09/egy_ferrari_miatt_szakit_rogan_a_parkolasi_ceggel/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ferrari-miatt-szakit-rogan-a-parkolasi-ceggel
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-09 00:00:00
|
[
"Csipak Péter"
] |
[
"Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt."
] |
[
"Bp. V. kerület"
] |
[
"parkolás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,066 |
Továbbra is hallgat az NNI a privatizációs nyomozásról
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a nyomozás érdekeire hivatkozva továbbra sem árul el részleteket az állami cégek privatizációja miatt, ismeretlen tettes ellen indult eljárásról.
|
2009.05.10. 14:47
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a nyomozás érdekeire hivatkozva továbbra sem árul el részleteket az állami cégek privatizációja miatt, ismeretlen tettes ellen indult eljárásról.
Azt sem lehet tudni, hogy hány embert és kiket hallgattak már ki eddig. Szombaton az országos rendőrfőkapitány szavaiból az derült ki, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda óvatosságból nem gyanúsította meg azokat a személyeket hűtlen kezeléssel, akik az állam képviseletében aláírták a Bábolna, a Mol, az FHB és a Lóverseny-szervező kft. privatizációs szerződését.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/05/Tovabbra-is-hallgat-az-NNI-a-privatizacios-nyomozasrol
|
https://web.archive.org/web/20100222214401/http://mno.hu/portal/635468
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-is-hallgat-az-nni-a-privatizacios-nyomozasrol
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-10 00:00:00
|
[] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Zrt.",
"Földhitel és Jelzálogbank",
"Magyar Lóversenyfogadást-Szervező Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,067 |
Offshore háttér a Magyar Nemzet, a HírTV és a Heti Válasz tulajdonosainál
|
Több, a Fideszhez hű média tulajdonosának is van offshore cége, miközben a legnagyobb ellenzéki párt átkozza politikai ellenfelei hasonló vállalkozásait - mondta Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő.
|
Az MSZP-s politikus egy sajtótájékoztatón közölte: a Magyar Nemzet tulajdonosa, Liszkay Gábor több mint három évig képviselt egy Amerikában bejegyzett offshore céget, amely egyik ingatlanhasznosító vállalkozásának is társtulajdonosa volt.
Hozzátette, hogy a HírTV-t birtokló Töröcskei István egyik pénzügyi cégének társtulajdonosa egy libériai bejegyzésű társaság. Ennek a társaságnak a kézbesítési megbízottja nem más, mint Boros Imre, az Orbán-kormány egykori minisztere - jegyezte meg.
Török Zsolt azt mondta, a Heti Válasz tulajdonosa, Lantos Csaba csak az elmúlt két évben legalább négy esetben volt tulajdonosa offshore cégeknek, vagy adta el társaságait ilyen vállalkozásoknak.
Elmondta: sokan azért jegyzik be a cégüket adóparadicsomokban, mert ott kedvezőbbek az adózás feltételei. "Ez az adóenyhítésnek olyan törvényes formája, amelyet az Európai Unió minden országában alkalmaznak" - vélekedett, megjegyezve, hogy a pénzek adóparadicsomba menekítése nem törvénytelen, de előnytelen Magyarország számára.
A Fidesz az elmúlt időszakban többször is ostorozta ezeket a cégeket, és az azok megszüntetésére tett javaslatokat várta el - fűzte hozzá. Az MSZP politikusa szerint joggal adódik a kérdés, hogy a Fidesz "a jobboldali médiacézárokat támogatja, vagy az embereket". Török Zsolt azt mondta, a jövőben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az offshore cégek ne tudják kivinni a pénzt Magyarországról adózatlanul.
Bajnai Gordon miniszterelnök április közepén beszélt arról, a kormány tervei között szerepel, hogy jövőre az "adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont" bevonnák az adóalapba.
Cser-Palkovics András: az emberekben joggal merül fel a kérdés
Csodálatra méltó bátorságról tett tanúbizonyságot Török Zsolt akkor, amikor az adófizetési kötelezettségeiket offshore cégeken keresztül megkerülő emberekről beszélt, hiszen Bajnai Gordon éveken keresztül volt egy offshore cég kézbesítési megbízottja, és az Oszkó Péter által vezetett cég tulajdonosa is egy Cipruson bejegyzett vállalkozás - fogalmazott közleményében Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Az emberekben joggal merül fel a kérdés, jegyezte meg, hogy a jelenlegi kormány tagjainak offshore tevékenysége nyomán hány százmillió forintnyi adóbevételtől esett el a magyar költségvetés?
|
http://nol.hu/belfold/offshore_hatter_a_magyar_nemzet__a_hirtv_es_a_heti_valasz_tulajdonosainal_-332069
|
https://web.archive.org/web/20130603085527/http://nol.hu/belfold/offshore_hatter_a_magyar_nemzet__a_hirtv_es_a_heti_valasz_tulajdonosainal_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/offshore-hatter-a-magyar-nemzet-a-hirtv-es-a-heti-valasz-tulajdonosainal
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore",
"média",
"átláthatóság"
] |
[] |
9,068 |
Hargitai Miklós: Lesz Vegas?
|
Ha valaki nem tudná, hogyan lehet egyetlen ügybe belesűríteni az összes előítéletet, ami a szerencsejátékokat, az ingatlanspekulációt és az izraeli tőkebefektetéseket kíséri, az figyeljen Sukoróra, és jegyzeteljen szorgalmasan.
|
Amit a tó északi partjára tervezett szórakoztatóipari beruházásról tudni lehet, az kevés, de így is több mint aggasztó. Európa talán legnagyobb szerencsejáték- és szabadidőcentrumát álmodja az utolsó, nagyjából természetes állapotban megmaradt partszakaszra egy izraeli hátterű befektetőcsoport. A jelenlegi tulajdonos a gyanú szerint nem teljesen értékarányos csere útján juthatott - a Nemzeti Vagyonkezelő közreműködésével - az ingatlanhoz, ez ügyben már nyomoznak. A terület természetvédelmi okok miatt alkalmatlan egy hasonló léptékű, évente ötmillió látogatóval számoló kaszinóváros befogadására, ennek ellenére az engedélyezés egyelőre zavartalanul halad. Sőt, a távozó Gyurcsány-kormány az utolsó ülésén kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, ami az ellenzők mozgásterét alaposan leszűkíti.
Az eddigiekből egyetlen következtetés vonható le: valaki nagyon szeretne sokat keresni a sukorói telek segítségével, és ezt a "legmagasabb körök" is támogatják. Hogy pontosan mi okból, az nem teljesen világos. Az pedig végképp érthetetlen, hogy miért országos érdek a lassan magára találó, új idegenforgalmi beruházásokat is vonzó, páratlan természeti értékű tó arculatát véglegesen "átalakítani" a gigakaszinóval. Az ügylet gyanús, és ezen az sem változtatna, ha a befektető pénze történetesen a Vatikánból érkezne. Helyi vélemények szerint a beruházó talán nem is akarja felépíteni a vigalmi negyedet. Valószínűleg beérné egy luxuslakóparkkal is, amire némi időhúzás után gyorsan megkapja majd a megkönnyebbült hatóságok engedélyét. De: lehetséges, hogy valaki egy ilyen egyszerű trükkel, kormányzati segédlettel olcsón megszerezheti és beépítheti a Velencei-tó talán legértékesebb ingatlanát?
A világ legnagyobb, Las Vegas-i kaszinókomplexuma nem véletlenül épült a sivatagba: ott nincs más természeti erőforrás, kénytelenek voltak a megélhetést a pénzsóvárságra alapozni. Igaz, az európai kaszinók többsége látványos természeti díszletek közé épült, de a játékosokat nem érdekli a környezet szépsége. A magyar Velence a jelek szerint nem akar sem lakóparkká, sem Las Vegasszá vagy Monacóvá válni. Ma délután békés demonstráció lesz a sukorói evezőspályán a beruházás ellen, a tiltakozók így kívánják a közvélemény tudtára adni, hogy nem kérnek a King's Cityből, és minden tőlük telhető módon megpróbálják megakadályozni annak felépítését. Az esélyek nem mellettük szólnak, de ettől még akár nyerhetnek is. Éppúgy, mint a kaszinóban.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090509-20090509_2-32-332168
|
https://web.archive.org/web/20090721062001/http://nol.hu/archivum/lap-20090509-20090509_2-32
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hargitai-miklos-lesz-vegas
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-09 00:00:00
|
[] |
[
"King's City"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"környezetvédelem"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
9,069 |
Baranyai rokonok
|
Hét év alatt 800 millió forintról 31 milliárdra emelkedett Pécs adóssága. A május 10-i időközi polgármester-választás kampányában az ellenzék presztízsberuházásokat, korrupciót, előnytelen szerződéseket emleget, de részletes kivizsgálást ígér a szocialista Szili Katalin is.
|
Baranyai rokonok
Polgármester-választás előtt Pécs
2009./19. szám - május 7.
Cseke Hajnalka -
Hét év alatt 800 millió forintról 31 milliárdra emelkedett Pécs adóssága. A május 10-i időközi polgármester-választás kampányában az ellenzék presztízsberuházásokat, korrupciót, előnytelen szerződéseket emleget, de részletes kivizsgálást ígér a szocialista Szili Katalin is.
Mediterrán Moszkva! Ez a gúnyneve internetes fórumokon Pécsnek. Az elnevezés még akkor született, amikor a város erős emberei, Toller László korábbi polgármester, illetve Szili Katalin pécsi illetőségű parlamenti házelnök (akit a blogolók csak Kátyaként emlegetnek) – a többi dél-dunántúli MSZP-s honatyával együtt – a „baranyai szoci lobbit” képviselték az Országgyűlésben. Tollernek szabad bejárása volt Medgyessy Péterhez és Gyurcsány Ferenchez is, gyakorlatilag azt szerzett meg a városnak, amit akart. Többször ajánlottak fel neki miniszteri bársonyszéket, mindannyiszor visszautasította. Közben megkezdődött a Baranyába vezető autópálya építése, a Zsolnay porcelángyár jelképes 1 forintért a város tulajdonába került, Toller „lobbizásának koronájaként” pedig több magyar város közül Pécs nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 címet, amitől mindenki a megyeszékhely kulturális felvirágzását remélte. Toller tragédiája, 2006-os rendkívül súlyos balesete óta azonban megváltoztak a dolgok.
Pécs, Széchenyi tér. A kulturális főváros lehetőségeiből alig valamit tudnak majd kiaknázni. Fotók: Kőhalmi Péter
Pécs, Széchenyi tér. A kulturális főváros lehetőségeiből alig valamit tudnak majd kiaknázni. Fotók: Kőhalmi Péter
Nyolc hónappal az EKF-évad nyitánya előtt a baranyai megyeszékhely belvárosa a verőfényes tavaszi napsütésben, szombat délelőtt szinte teljesen kihalt. Járókelőket alig látni, a központként szolgáló Széchenyi téren és Ferencesekről elnevezett sétálóutcában több üzlet üvegportálja csomagolópapírral van beragasztva. A régi tulajdonos kimenekült, új még nem jelentkezett. Amely üzletek nyitva vannak, azok sem hangolnak jó kedvre, harmadosztályú ruhaneműk lógnak fogasokon vagy kosárba ömlesztve. Az utcán kéregető koldusok, a falakon firka, a szökőkutakban szemét, s gaz mindenütt. Ha ez a kép fogadja 2010-ben is az Európából ide zarándoklókat, fölösleges minden országimázsra költött forint. Egyedül a székesegyházon látszik valami a készülődésből: ponyvával vonták be, renoválják.
Bezárt belvárosi üzlethelyiség. Kimenekült tulajdonosok.
Bezárt belvárosi üzlethelyiség. Kimenekült tulajdonosok.
A látvány azt sugallja, hogy Pécs a kulturális főváros nagy lehetőségéből alig valamit tud majd kiaknázni. A számok pedig azt támasztják alá, hogy közben a baranyai város a csőd közelébe került. Adósságállománya átlépte a 30 milliárdot, holott 2002-ben még csak 800 millió forint volt. Az EKF öt nagyberuházása közül egy indult el időben: az utak, közterek és közparkok rehabilitációja. A többi csúszik, vagy talán soha nem készül el, jóllehet a hivatalos kommunikáció továbbra sem hajlandó szembenézni a tényekkel. „A beruházások haladnak a maguk rendje szerint” – ezt mantrázzák Pécsett és a fővárosban is. Nem jött még el az igazság pillanata.
POLIP. Egyelőre a soros időközi választások kampánya köti le a helyiek figyelmét: egybefolyik a május 10-i polgármesteri és a júniusi képviselői választás ráhangolása. Ez pedig nem a jövőbeli blamázsra, hanem a közelmúlt kirívó visszásságaira és a kialakult pénzügyi helyzetre koncentrál. Az egyik legaktívabb helyi civil szervezet, az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) frakcióval is rendelkezik a pécsi közgyűlésben. Kővári János frakcióvezető, aki a Fidesz–KDNP támogatásával indul a Toller László megüresedett helyére kiírt júniusi időközi országgyűlési képviselői választáson, a Figyelőnek úgy fogalmazott: ma a legsúlyosabb gond a város költségvetése. „A büdzsé gégemetszés előtti állapotban van, idő kérdése, hogy csődbiztost kelljen kirendelni.” Minden valószínűség szerint az EKF évében még kap valamennyi támogatást a város, hogy az üzemszerű működés biztosítva legyen, s rendben lemenjenek a programok. „A csőd majd 2011-ben következhet be” – prognosztizálja Kővári. Ő abban jelöli meg az okokat, hogy „egy végtelen karú polip tekeredik a városra, amely részben egyes politikai szereplők, részben a gazdaság egyes szereplőinek egyéni érdekeit szolgálja”.
Sajátos vízmű-privatizációs kísérlet
Magánkézbe tervezték adni a szocialisták a Pécsi Vízmű Zrt. városi tulajdonú részvénycsomagja egy részét. A cégben lévő 50,05 százalékos városi tulajdonú üzletrészt apportálták a Pécs Holding Zrt.-be, s a víz közmű részvények 49 százalékát hirdették meg eladásra. A privatizációs eljáráson a Suez Environnement és a Keleti Kft. indult, a holding igazgatótanácsa pedig az utóbbi kis cég 1,3 milliárdos ajánlatát javasolta elfogadni. Egy olyan vevőét, amely jóindulattal sem tekinthető szakmai befektetőnek, ugyanis addig útfelbontásokkal foglalkozott. A vízmű egyébként azon kevés önkormányzati többségi tulajdonú cég közé tartozik, amely nyereséges, ezért is volt aggályos, hogy a profit azt követően a vevő zsebét gazdagította volna.
Ám a közgyűlés mindehhez a fizetési határidő lejártáig nem adott felhatalmazást. Az ellenzék és a jegyző közbelépése nyomán a szaktárca fejlesztési igazgatósága még múlt év őszén indított vizsgálatot folyamatban lévő, többmilliárdos uniós támogatásokkal, ISPA-projektekkel összefüggésben. Kovács Katalin, az ISPA-projekt vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett privatizáció aggályos, mert egy magáncég lenne a vásárló, s Brüsszel nem támogat magántulajdonosi érdekeket. Veszélybe kerülhet tehát a beindított csatornázási program befejezése. A magánosítás a dagadó botrány miatt
végül elmaradt. A meghiúsult privatizációt követően a holding 350 millió forintot kért az önkormányzattól a részvények visszaadásáért (ekkora értéken, de ingyenesen apportálta az önkormányzat tavaly a cégbe a részvényeket), ehhez azonban a Fidesz és az ÖPE tiltakozása nyomán – feljelentést helyeztek kilátásba hűtlen kezelés miatt – a közgyűlés nem járult hozzá. A részvények most térítésmentesen kerülhetnek vissza a város vagyonába. A privatizációs kísérletet Tóth Bertalan alpolgármester lapunknak így kommentálta: „2008-ban további befektető bevonására nem került sor, az eljárásból a pécsi önkormányzatnak kára nem keletkezett.”
Révész Mária, a Fidesz pécsi szervezetének vezetője konkrétabb támadást intézett a nyilvánosság előtt a várost irányító szocialista politikusok ellen: „Osztogatnak, egymás között üzletelgetnek a város pénzével és vagyonával, egymást juttatják zsíros pozíciókba. A szakértelem és a hozzáértés nem számít, így kaphat egy szocialista képviselő cége milliárdos megbízást, ezért szerezhettek a fiatal pécsi szocialisták két év alatt több tízmilliós autót, földet és ingatlanokat.” Szavai visszhangtalanul és következmények nélkül repültek tova az éterben. Se cáfolat, se jogi számonkérés. Az ország aktuális tükörképe, kicsiben.
Páva Zsolt polgármesterként nem akarna boszorkányüldözést, de teljes körű gazdasági-pénzügyi átvilágítást rendelne meg. Szili Katalin is elégedetlen némely beruházással és szerződéssel, de inkább előr
Páva Zsolt polgármesterként nem akarna boszorkány-üldözést, de teljes körű gazdasági-pénzügyi átvilágítást rendelne meg.
Ami tény: a Toller-érában méregdrága, utólag elhibázottnak bizonyult beruházásokról döntöttek, és olyan szerződések születtek, amelyek több száz milliós törlesztő részletét az évtized végéig, vagy még tovább nyögik a helyiek. Ilyen az Expo Center (lásd a keretes írást), vagy a Pécs–Pogány repülőtér. Utóbbinál a város hasztalan vár befektetőt, aki hajlandó lenne 2–3 milliárd forintért két kilométerrel meghosszabbítani a kifutópályát, és továbbfejleszteni a repteret, hogy alkalmas legyen fapados járatok fogadására. A 2006-os országgyűlési választási kampányban átadott presztízsberuházásra a város eddig 3 milliárdot költött saját forrásból és banki hitelekből, éves fenntartása 120 milliójába kerül. Akkor lehetne jövedelmező vállalkozás a szakértők szerint, ha évente 100 ezer utas fordulna meg ott, ettől azonban még igencsak messze állnak. Nincs rá hivatalos magyarázat, hogy ha már egyszer belefogtak a beruházásba, miért tervezték olyan rövidre a kifutópályát, hogy az csak kisebb magángépek fogadására alkalmas.
A Fidesz polgármesterjelöltje, a városi közgyűlés Fidesz–KDNP frakciójának vezetője, Páva Zsolt szerint Pécs ha akarna sem tudna több hitelt felvenni, annyira eladósodott. Pedig az Európa Kulturális Fővárosa év során olyan pluszfeladatokat kellene ellátnia – a közbiztonság megerősítése, a turisták fogadására való felkészülés, szemétszállítás, információs turisztikai pontok működtetése –, amelyek további jókora forrásokat igényelnének. Szerinte kormányzati segítség nélkül Pécs képtelen lesz 2010-ben helytállni.
Tóth Bertalan szocialista alpolgármester persze inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a város a 2008-as költségvetését pozitív mérleggel zárta. Értékesítették ugyanis a stratégiai ingatlancsomagot, mintegy 6 milliárd forintért, a költségcsökkentő intézkedések pedig 1,5 milliárdos megtakarítást eredményeztek. „A város folyószámlája jelenleg is pozitív, fizetésképtelenségről nincs szó” – húzta alá írásos válaszában Tóth Bertalan, ám sem a felhalmozott adósságok kiegyenlítésére, sem az EKF kapcsán esedékes többletkiadások lehetséges forrásaira nem tért ki.
Szili Katalin is elégedetlen némely beruházással és szerződéssel, de inkább előre tekintene.
Szili Katalin is elégedetlen némely beruházással és szerződéssel, de inkább előre tekintene.
A helyi szocialisták megosztottak. A balesete óta kómában fekvő Toller László és utóda, a januárban betegségben elhunyt Tasnádi Péter tragédiái rövid idő alatt kétszer is átrendezték a helyi MSZP-s erőviszonyokat. Toller egyik közvetlen munkatársa, Juhász István, aki még Tasnádi polgármestersége alatt is maradhatott a gazdasági bizottság élén, amióta az „új generáció”, Tóth Bertalan polgármester-helyettes és köre vette át a vezetést, a saját párttársaira támadt. „A szocialistákat a négyek bandája irányítja, az irigység, a gyűlölet, a bosszú, a megfélemlítés és a hatalommal való visszaélés köti össze őket” – mondta. E kijelentéséért felelnie kellett, elküldték addigi biztos állásából, a város tulajdonában lévő tömegközlekedési cég egyik vezetői posztjáról, és megfosztották a közgyűlésben az MSZP-hez köthető pozícióitól, gazdasági bizottsági elnöki helyétől, ami után ki is lépett a szocialista pártból.
ÁTVILÁGÍTÁS. Ám egyre több dologra kellene a városvezetésnek magyarázatot adnia. Tavaly a városháza belsőellenőrzési osztálya is vizsgálta a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (új nevén Pécs Holding Zrt.) működését. A revizorok csaknem 100 pontban fogalmazták meg észrevételeiket. Megállapították egyebek közt, hogy a PVV Zrt. tulajdonába került Pécsi Parkfenntartó Kht. esetében súlyos összeférhetetlenség fedezhető fel: olyan konzorciummal kötött megállapodást a kht., amelynek egyik társaságában a parkfenntartó ügyvezetője 40 százalékos, irányítást biztosító befolyással rendelkezett. Tehát olyan cégnek adott tovább egyes munkákat, amelyben magántulajdonosként szerepelt. A kht. ráadásul az alvállalkozói által elvégzett munka árát a PVV Zrt. felé való továbbszámlázásakor elképesztő mértékben, esetenként 100 százalékban növelte meg. A cégnek a rendőrség által is vizsgált ingatlanértékesítéseit külön anyagban tárgyalják a városháza belső ellenőrei. S ez csupán néhány az aggályos ügyletek, összefonódások közül.
Hókészenlét aranyárban
Pécsnek havazás nélkül is sokba kerül a hó eltakarítása. A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő (PVV) Zrt. a BS-Axis Kft.-vel szerződött arra, hogy százmilliókat fizessen ki a hóeltakarító gépek készenlétbe helyezésére. (A mediterrán éghajlatú városban alig esik hó, évente legfeljebb kétheti munkát igényel az eltakarítása.) A díj azért horribilis, mert fedezetet nyújt a munkagépek megvásárlására is, azaz lényegében az önkormányzat finanszírozza a vállalkozók beszerzéseit. Nehezen magyarázható a PVV-nek az a lépése is, miért vett egy mélygarázsban 132 parkolóhelyet egy 317 millió forintos ügylet keretében, amelyről ingatlanszakértők kimondták, esély nincs a megtérülésére. A PVV Zrt. a Wigo Kft.-től 2006-ban vásárolta meg parkolóhelyeket a Királyházban. Ez utóbbi ügyben nemrég rendelt el újabb nyomozást az ügyészség.
A holding tavalyi megalapításától évi 1,5 milliárd forintos megtakarítást vártak, ehhez képest hitelállománya meghaladja az 5 milliárd forintot és a működéséhez évente több mint 1 milliárddal járul hozzá az önkormányzat. Vezérkarában ott ül Soó László, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke. A Pécs Holding megpróbálta privatizálni a vízmű-részvényeket (lásd a keretben), ami az ellenzék tiltakozása nyomán hiúsult meg, csakúgy, mint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. eladása egy Máltán bejegyzett, olasz–magyar tulajdonú off-shore cégnek.
Szili Katalin, az MSZP polgármesterjelöltje is elismerte, hogy a tavaly több önkormányzati cég kezelésére létrehozott Pécs Holding Zrt. a jelenlegi formájában nem funkcionál megfelelően. Működtetésébe a közgyűlés ma jóformán alig lát bele. Korábban az egyes önkormányzati cégek évenként beszámoltak a testületnek, tavaly óta azonban a holding egységes előterjesztést készít, amely elfedi az egyes cégek belső viszonyait, eredményességét vagy éppen veszteséges működését. Az ellenzéknek komoly harcot kellett azért is vívnia, hogy egyáltalán némelyik társaság felügyelőbizottságába ellenzéki képviselő kerüljön.
Páva Zsolt a Figyelőnek kijelentette: polgármesterként nem akarna boszorkányüldözést, de mint a város felelős vezetője, kötelessége lenne átvizsgáltatni minden olyan kontraktust, beruházást, amely milliárdokkal, százmilliókkal terheli a helyi büdzsét. Megválasztása esetén minden, az önkormányzatra nézve káros szerződést megszüntetne. „Teljes körű gazdasági-pénzügyi átvilágítást rendelnék meg egy független szakértő cégtől, hogy a pécsi polgárok is tisztában legyenek a város tényleges helyzetével.” Ennek kapcsán, ha bármilyen tény, adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a városvezetés valamely tagját személyes felelősség terheli, Páva Zsolt feljelentést kezdeményezne. „Nem politikai bosszúhadjáratról van szó, ilyen esetben kötelességem lépni” – húzta alá a jelölt.
A polgármesteri székért az MSZP színeiben induló Szili Katalin szintén vizsgálatot helyezett kilátásba a „pécsi ügyekkel kapcsolatban”. Kétségtelenül sajátos helyzetet teremtene, ha városvezetőként a saját frakciótársai ellen kellene majd eljárást indítania. Újabban azonban hangot váltott, s az eredményekről és a jövőről beszél. Érthetően nem feszegetné az MSZP-SZDSZ városvezetés múltbéli döntéseit.
Használhatatlan Expo Center
Rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, sőt életveszélyes a megépített nagysátor, amely javítása után sem éri el a ponyvaszerkezetekkel szemben támasztott követelményeket – az elmúlt évek legnagyobb vihart keltett pécsi beruházásáról ezt állapították meg utólag a szakértők. Akik ezért a 2,9 milliárd forint hitelből épült Expo Center elbontását javasolták.
Központ, gyenge sátortetővel. Afrikában sem állná ki a minőségi próbát. Fotó: Kőhalmi Péter
Központ, gyenge sátortetővel. Afrikában sem állná ki a minőségi próbát. Fotó: Kőhalmi Péter
A monstrum 2005 óta évi 300 millió forint törlesztő részlettel terheli az önkormányzat gazdasági társaságait tömörítő holding költségvetését. Teszi mindezt 2022-ig, ráadásul a fenntartása is százmilliókba kerül, ehhez képest csekély kihasználtságú. Az Expo Center kapcsán számos per van folyamatban, mert a kivitelezésben részt vevő cégek máig nem jutottak hozzá 600 millió forintos követelésükhöz. Az építménynek annyira rossz a híre, hogy már tavaly sem találtak egyetlen jelentkezőt sem, aki a Pécsi Ipari Vásár idején ott szeretett volna kiállítani. Az ipari vásárt végül Szekszárd vitte el Pécs orra elől: átcsábították a résztvevőket.
Amikor 2005-ben már láthatóak voltak a gondok, az akkori polgármester, Toller László a kritikákra így reagált: az Expo Center nem kudarc, csupán nincs befejezve. „Úgy gondolom, nem a sikertelenség, hanem a siker szimbóluma ez a 2 milliárdos beruházás” – mondta Toller, jóllehet a ponyva már akkor is oly mértékben laza volt, hogy néhány kilométeres sebességű széltől is elszakadt. A 2006. januári bejárás alkalmával újabb szakvélemény született, amely szerint a sátor semmiféle normának nem felelne meg Európában, de még Afrikában sem. Az egyik alvállalkozó a generálkivitelező ellen indított pert az idén tavasszal megnyerte, ennek értelmében utóbbit 150 millió forint megfizetésére kötelezték. A generálkivitelező azonban a beruházóra, a holdingra mutogat: neki is tartoznak 700 millióval. A városvezetés a mai napig vitatja, hogy felelőssége lenne az elhibázott invesztícióért. Tóth Bertalan ezt a Figyelőnek meg is erősítette: „Az Expo Centert a Pécs Holding építette, annak költségei az önkormányzat költségvetését nem terhelik” – határolja el meglepő módon a város vezetését a következmények vállalásától az alpolgármester. Az elmúlt évek megaprodukciói, amellyel a helyszínt kívánták népszerűsíteni, nem igazán jól sültek el. Amikor felkérték José Carrerast a pécsi vendégszereplésre, s a világhírű énekes megnézte a helyszínt, kis híján visszamondta a fellépést. Végül a center előtt állítottak fel neki színpadot. Tavaly pedig Plácido Domingo koncertje alatt kellett szerelni a kivetítőt, az ugyanis az előadás közben majdnem leszakadt.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/gazdasag/20090505/baranyai_rokonok/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baranyai-rokonok
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"BS-AXIS Építőipari Kft.",
"Expo Center (Pécs)",
"MSZP",
"Pécs Holding Zrt.",
"Pécsi Parkfenntartó Kht.",
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Baranya megye",
"Pécs"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"közmű",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,070 |
Szerveres fejlődés
|
Tetemes felár és közbeiktatott off-shore cégek teszik érdekessé a Dataplex szerverhotel 2005-ös adásvételét, amelyben részt vett az akkor még Bajnai Gordon irányította Wallis is. A nyomozás folyik.
|
Szerveres fejlődés
Nyomozás Dataplex-ügyben
2009./17. szám - április 23.
* a
* a
* a
Cikk nyomtatása
Cikk küldése
Add a Startlaphoz
Halaska Gábor -
Tetemes felár és közbeiktatott off-shore cégek teszik érdekessé a Dataplex szerverhotel 2005-ös adásvételét, amelyben részt vett az akkor még Bajnai Gordon irányította Wallis is. A nyomozás folyik.
Bajnai Gordon miniszterelnöki beiktatása után egy nappal kapott szárnyra a hír: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), azaz a magyar FBI-nak is becézett szervezet gazdaságvédelmi osztályán nyomozás folyik egy immár három és fél éve lezajlott, a Dataplex Kft.-hez kötődő adásvétel kapcsán. Ebben az akkor még Bajnai által vezetett Wallis-csoporthoz köthető egyik off-shore cég és Kóka János sógorának, Lepp Gyulának az egyik érdekeltsége is szerepet kapott.
Bartha László, az NNI szóvivője lapunknak is megerősítette az ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés ügyében folyó nyomozás Magyar Nemzet által közölt hírét. Mint mondta, mivel külföldi hatóságok megkeresésére várnak a nyomozók, az eljárást felfüggesztették. Többet azonban nem árult el. A Figyelő úgy tudja, a megkeresett külföldi hatóság a ciprusi, amit az magyaráz, hogy 2005 végén három ciprusi off-shore cég vett részt a tranzakcióban. Az érintett Wallis-csoportnál lapunk kifejezett kérdésére sem kívánták kommentálni a nyomozás hírét, illetve az egykori ügyletet.
Fotó: Fotolia
Fotó: Fotolia
FELTŰNŐ ÁRKÜLÖNBSÉG. A történet lényege, hogy a budapesti VIII. kerületben működő, első igazán nagyméretű honi számítógépes adatközpont, a bérbe adható szerverhotelt üzemeltető Dataplex Kft. néhány hónap eltéréssel végrehajtott két adásvétele során feltűnő árkülönbség mutatkozott. A 8800 négyzetméteres hipermodern központot a Merrill Lynch és a Chase Manhattan által birtokolt CityReach nemzetközi csoport alakította ki 8 létesítményből álló európai hálózatának egyetlen közép- és kelet-európai tagjaként. Már majdnem kész volt a régió legkorszerűbb infokommunikációs infrastruktúra-szolgáltató központja, amikor az elektronikus iparágban tevékenykedő cégeket jegyző Nasdaq összeomlott, s a pénzügyi befektetők menekülni kezdtek az ágazatból (Magyarosítva – Figyelő, 2003/25. szám).
Így vásárolta meg az eszközöket 2002 januárjában a Béres Rt., ugyanis a szerverhotel székhelye éppen e gyógyszeripari cég egyik – raktárbázisként szolgáló – telephelyén volt. Később azonban úgy döntött, értékesíti az üzletet. A Heti Válasz 2007 elején született cikke szerint három cég vette meg a Dataplexet. Az egyik nagyvásárló 2005 szeptemberében a Bajnai Gordon által vezetett Wallis-csoport számos tagvállalatában tulajdonosként jelenlévő „házi” off-shore cég, a Fleminghouse Investments volt, amely 49 százalékot szerzett a társaságban. Ugyanekkora részt a Lepp Gyula érdekkörébe tartozó Corbeil Holdings vett meg (ezt egy interjúban maga Lepp is megerősítette). A maradék 2 százalék a Romnio Investmentsé lett, amely két másik Wallishoz köthető tranzakcióban (Geohidroterv megvásárlása, Expert-Kerepesi építési-projektcég) is szerepelt. Lepp Gyula egyébiránt Kóka János sógora és hosszú ideig üzlettársa volt. Lepp és Kóka alapította az Elender internetes céget, amelyet az amerikai PSINetnek adtak el, később pedig, amikor az tönkrement, a Wallisszal együtt vásárolták vissza 2002-ben, majd közösen értékesítették újra az Eurowebnek. A Corbeil Investments céget az a Forgó Zoltán ügyvéd képviselte kézbesítési megbízottként, aki Lepp és Kóka ügyeit rendszeresen intézi. A Corbeil egyik igazgatója pedig Rácz Krisztián volt, aki a Kóka-féle Elenderben termékfejlesztési vezetőként dolgozott.
Lapunk úgy tudja: 2005 szeptemberében 2,2 milliárd forintot fizetett a fenti három ciprusi cég a Dataplexért a lízingelt ingatlannal együtt, s azt még ugyanazon év decemberében 5,1 milliárd forintért adták tovább a Magyar Telekomnak (MT), immár az ingatlan nélkül. Az MT 230 millió forint jelenértékű eszközlízing kötelezettséget is átvállalt. A kérdés az, hogy a 2005 kora őszi vétel és a téli továbbadás közt eltelt néhány hónap alatt miért és hogyan értékelődött fel több mint 3 milliárd forinttal az akkor 30 százalék körüli kihasználtsággal működő szerverhotel, miközben az ingatlan is kikerült belőle.
A Heti Válasz említett cikke azt állította: 2005 szeptembere és decembere között kezdett érdeklődni potenciális ügyfélként a gazdasági tárca által – közvetve vagy közvetlenül – felügyelt, illetve résztulajdonolt vállalatok közül a MÁV Informatika és a rendszerirányító Mavir, de bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Posta (MP) is. Az ezzel kapcsolatban feltételezett „ráhatást” azonban Kóka a leghatározottabban cáfolta; szerinte „össze nem illő valóságelemekből felépített sejtetésekről van szó” a cikkben, illetve a jobboldal rágalomhadjáratának része az írás. Ugyanakkor nem tagadta, hogy az ügyben hozzá közelállók érintettek, illetve, hogy egykori cége, az Elender révén ismerte a Dataplex tevékenységét.
VIHARTEMPÓ. A Heti Válasz cikke nem állította, hogy az említett cégek ténylegesen be is költöztek a szerverhotelbe. A Figyelő úgy tudja, közülük csak kettő döntött így. Az egyik az MP, amely nem a gazdasági tárca felügyelete alá tartozott, a másik pedig a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt., amely mindössze 40 négyzetmétert vett ki a 8800-ból. Értesülésünk szerint beköltözött viszont a Google, amit megerősít, hogy a Dataplex 2005-ös éves beszámolójának kiegészítő mellékletében szerepel „Google bérleti díj” meghatározás. Úgy tudjuk, egyébként is nemzetközi vállalatoktól származik az árbevétel túlnyomó része, miközben az állami cégektől kevesebb mint 10 százalék. Mindenesetre a 2001 és 2005 közötti árbevétel alapján, a Deloitte által készített Technology Fast 50 rangsor Rising Star kategóriájában 4. helyre besorolt Dataplex az adásvétel után is gyorsan nőtt; 2006-ra a kihasználtság meghaladta az 50 százalékot, sőt, azóta már bővíteni is kellett a szerverhotelt – tavaly augusztusban 4,2 milliárd forintos beruházás keretében 5600 négyzetméterrel gyarapodott az immár az MT tulajdonában álló cég.
Mindez azonban utólag sem ad magyarázatot a 2005-ös két tranzakció kirívó árkülönbözetére. Az ügylet azért is érdekes, mert azt off-shore cégek közbeiktatásával bonyolította le az SZDSZ jelenlegi frakcióvezetőjének, korábbi gazdasági miniszternek a sógora, és a szocialista párthoz közel állónak tartott Wallis (például korábban a csoport jogásza volt Gál Zoltánné, az 1990-es kormányváltás idején megbízott belügyminiszter, későbbi parlamenti elnök Gál Zoltán felesége), amelynek vezérigazgatója abban az időben a jelenlegi miniszterelnök, Bajnai Gordon volt. A vásárlási döntés hátteréről az MT kommunikációs igazgatósága szűkszavúan nyilatkozott: a „más intézményekre és vállalatokra vonatkozó értesüléseket” nem kívánták kommentálni. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen értékelés alapján fizettek ekkora összeget a Dataplexért, csak a korabeli sajtóközleményüket küldték el válasz gyanánt. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy „az akvizíciónak köszönhetően a Magyar Telekom Csoport jelentős piaci növekedést és szolgáltatásportfólió-bővítést érhet el a vezetékes szegmensben”.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/ceg_piac/20090421/szerveres_fejlodes/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerveres-fejlodes
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-04-23 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Kóka János",
"Lepp Gyula"
] |
[
"Corbeil Holdings",
"Dataplex",
"Elender Rt.",
"Fleminghouse Investments",
"Gazdasági Minisztérium",
"Magyar Posta Zrt.",
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Mavir Zrt.",
"Romnio Investments",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,071 |
Dataplex-nyomozás
|
A következő megjegyzés olvasható cégünkkel kapcsolatban a lapnak a Dataplex-ügyben folyó nyomozást körüljáró írásában (Szerveres fejlődés – Figyelő, 2009/17. szám): „Az érintett Wallis csoportnál lapunk kifejezett kérdésére sem kívánták kommentálni a nyomozás hírét, illetve az egykori ügyletet.”
|
Dataplex-nyomozás
Posta
2009./18. szám - április 30.
* a
* a
* a
Cikk nyomtatása
Cikk küldése
Add a Startlaphoz
Dataplex-nyomozás
Akövetkező megjegyzés olvasható cégünkkel kapcsolatban a lapnak a Dataplex-ügyben folyó nyomozást körüljáró írásában (Szerveres fejlődés – Figyelő, 2009/17. szám): „Az érintett Wallis csoportnál lapunk kifejezett kérdésére sem kívánták kommentálni a nyomozás hírét, illetve az egykori ügyletet.” Cikke megírása előtt a szerző valóban felhívta kollégánkat, és megkérdezte, kívánjuk-e kommentálni a szóban forgó nyomozást. Elmondtuk, hogy hivatalosan nincs tudomásunk nyomozásról, és azt nem kívánjuk kommentálni. Ezt az álláspontunkat továbbra is fenntartjuk. Tudomásunk szerint sem a Wallis, sem bármely tulajdonában lévő leányvállalat ellen nem folyik semmiféle eljárás, nyomozás Dataplex-ügyben. Más kérdést a cikk szerzője nem tett fel, pedig nem zárkóztunk volna el, hiszen már többször publikáltuk az üggyel kapcsolatosan az álláspontunkat.
Tisztázzuk tehát a tényeket.
A Fleminghouse Ltd. nem off-shore cég, hanem a Wallis Zrt. tulajdoni körébe tartozó ciprusi leányvállalat, amely az európai uniós jog hatálya alatt végez befektetési tevékenységet, azzal konform módon működik, és fizeti adóját.
A Dataplex Kft. info¬kom¬mu¬ni¬ká¬ci¬ós infrastruktúra vállalat egy 2005 júniusában lezárult versenytárgyalás eredményeként került a Wallis Zrt. kisebbségi tulajdonába a Béres-csoporttól. Az átvételt követően a Dataplex tulajdonosai sikeres működési, irányítási és finanszírozási átszervezést hajtottak végre a kft. gazdálkodásában, valamint megteremtették a gépterem bővítésének pénzügyi és fizikai lehetőségét, aminek eredményeképpen fejleszthetővé vált a jelentős értéktöbblettel bíró szerverhotel-üzemeltetési tevékenység. Új ügyfelek belépésével a bérlők köre is igen jelentős mértékben bővült, s az ő fogadásukhoz több százmillió forintos beruházást kellett végrehajtani. A bérlők sorában pénzintézetek, biztosítók, telekom cégek voltak, köztük a világ egyik legnagyobb internetszolgáltató vállalatának kelet-európai regionális központja is. A Wallis kisebbségi tulajdonlása idején új állami tulajdonban álló társaság nem költözött a létesítménybe, ilyenektől tehát a cég árbevételt nem realizált.
A vételi és az eladási tranzakció közötti értéknövekmény hátterében tehát egyrészről a továbbértékesítésig megtöbbszöröződött bérlői állomány, illetve a beruházások miatt megnövekedett eszközállomány, harmadrészt pedig a bővítési lehetőségekben rejlő növekedési potenciál beárazása állt. A Magyar Telekom csoport az ingatlant tulajdonló céget nem kívánta megszerezni, így csak a szolgáltató céget vásárolta meg, alacsony hitelállománnyal, s a fentebb vázolt egyéb feltételekkel. Az adatközpont ingatlankomplexuma felett korábban is rendelkező céget tulajdonosai nem értékesítették, e cég az ingatlanegyüttest a CIB Lízing finanszírozásában, többmilliárdos fizetési kötelezettséget vállalva, 15 éves futamidőre lízingeli.
MÜLLNER ZSOLT, vezérigazgató, Wallis Zrt.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20090428/dataplex_nyomozas/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dataplex-nyomozas
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"Dataplex",
"Fleminghouse Investments",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"informatika"
] |
[] |
9,072 |
Száz gyanúsított a MAN korrupciós botrányban
|
A MAN konszern ellen indított, egész Németországra kiterjedő ügyészségi vizsgálat nyomán már több mint száz a gyanúsítottak száma.
|
Két személyt a múlt héten már őrizetbe vettek. A konszern jelenlegi vezetőségi tagjait nem érinti az ügy. Néhány napja a német államügyészség próbálja kideríteni a német MAN gép- és haszonjárműgyártó konszern állítólagos értékesítési visszaéléseit. Az ügyészség gyanúja szerint a teherjárművek és a buszok értékesítésének elősegítésére a cég olyan rendszert hozott létre, amely lehetővé teszi, hogy az eladó jutalékot, vagyis kenőpénzt fizessen a vevőnek.
Az államügyészség a 2002-2005-ös időszakot vizsgálja. A gyanú szerint csak Németországban mintegy egymillió euró értékben fizettek ki jutalékokat ebben az értékesítési rendszerben a MAN-nál.
|
http://hvg.hu/cegauto.autoshirek/20090511_szaz_gyanusitott_man_botrany?s=24h
|
https://web.archive.org/web/20231209073112/https://hvg.hu/vilag/20090511_szaz_gyanusitott_man_botrany
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/szaz-gyanusitott-a-man-korrupcios-botranyban
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[
"MAN"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
9,073 |
Ütött a képviselők órája
|
Független testület vizsgálja a jövőben a brit parlamenti képviselők költségtérítését. Az elmúlt hetekben kipattant botrány miatt megalakuló számvevő bizottság várhatóan szigorítja majd, hogy a törvényhozók a képviselői munka költségeként milyen kiadásokat számolhatnak el az adófizetők pénzén.
|
http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=270107
|
https://web.archive.org/web/20090515034824/http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=270107
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/utott-a-kepviselok-oraja
|
HírTv
|
eu-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
|
9,074 |
A képviselők arcátlansága miatt kért elnézést a brit kormányfő
|
Elnézést kért hétfőn Gordon Brown brit kormányfő azért, mert a brit alsóházi képviselők több olyan tételt is elszámoltak költségtérítésként, amelyeket nem lehetett volna.
|
Nyilvánosan elnézést kért a parlamenti képviselők költségtérítési botránya miatt hétfőn Gordon Brown, brit kormányfő.
A brit miniszterelnök nemcsak a kormányzó Munkáspárt, hanem az összes politikai párt nevében bocsánatot kért, miután a legnagyobb brit konzervatív napilap, a Daily Telegraph leleplező riportsorozatot közölt arról, hogy mi mindent számoltak el hivatalos költségként az alsóházi képviselők.
A felsorolt tételek között szerepeltek férfi kormánytag által elszámolt női ruhák, a konzervatív ellenzék egyik vezetője pedig teniszpályájának szivárgó öntözőcsövét javíttatta az adófizetők pénzén.
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2009/05/elnezest-kert-a-kepviselok-koltsegteritesei-miatt-a-brit-kormanyfo
|
https://web.archive.org/web/20220704004752/https://www.origo.hu/nagyvilag/20090511-elnezest-kert-a-kepviselok-koltsegteritesei-miatt-a-brit-kormanyfo.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-kepviselok-arcatlansaga-miatt-kert-elnezest-a-brit-kormanyfo
|
Origo
|
eu-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,075 |
Már több mint 100 vádlottja van a gigantikus korrupciós botránynak
|
Tovább gyűrűzik a MAN gépgyártó cég korrupciós botránya: az ügyészség tájékoztatása szerint immár 100 munkatárs és vásárló ellen nyomoznak.
|
Miután a müncheni ügyészség kiterjesztette nyomozását az egész országra, az előző heti három gyanúsított után immár sokkal több ember ellen folyik eljárás kenőpénzek elfogadásának ügyében. Megvesztegetés, megvesztegethetőség és adócsalás áll a nyomozás középpontjában.
Az elmúlt heti nyomozások során kedden országszerte razziát tartottak a MAN üzlethelyiségeiben, valamint átkutatták három vádlott lakását. Az akcióban 300 rendőr, 100 adóellenőr és 26 ügyész vett részt. Két embert átmenetileg le is tartóztattak, ám azóta ismét szabadlábra engedték őket.
A vizsgálandó külföldi ügyletek egészen 2002-ig mennek vissza. A feltételezések szerint teherautók és buszok eladásakor fizettek kenőpénzeket, melyek Olaszországba, Líbiába, Algériába, Luxemburgba, Görögországba és Norégiába folytak. Az ügyleteket fantomcégeken keresztül hajtották végre.
A legnagyobb jelentőséggel ezek közül is a görög piac rendelkezhet: egyedül 2002-ben a MAN csoporthoz tartozó Neoplan 90 sima- és 40 csuklósbuszt adott el az ország állami vállalatának (ILAP). Továbbá a görög hadügyminisztérium 2000 és 2003 között 21 millió eurónyi üzletet kötött a MAN csoporttal - hivatkozik a Spiegel Online a Süddeutsche Zeitungra. Egy harmadik esetben a MAN a Siemens-szel közösen szerződött a görög hadsereggel.
A MAN információi szerint Németországon belülre egy millió, külföldre 13 millió euró kenőpénz folyhatott. A cég már a múlt hét végén beismerte, hogy korábban már tudomására jutottak kérdéses ügyletek, és megvált több munkatársától. Két évvel ezelőtt 2002 és 2005 közötti kifizetések kapcsán egy különleges belső felülvizsgálatra is sor került. Amennyiben a nyomozás újabb dolgozók személyes érintettségére derít fényt, a vállalat maga is további lépésekre készül.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2009/05/mar-tobb-mint-100-vadlottja-van-a-gigantikus-korrupcios-botranynak
|
https://web.archive.org/web/20240126072614/https://www.vg.hu/cegvilag/2009/05/mar-tobb-mint-100-vadlottja-van-a-gigantikus-korrupcios-botranynak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/mar-tobb-mint-100-vadlottja-van-a-gigantikus-korrupcios-botranynak
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[
"MAN"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
9,076 |
Tucatnyi korrupt rendőr pere kezdődik Budapesten
|
Tucatnyi dunaújvárosi rendőr másodfokú büntetőpere kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön.
|
Tavaly a hatályon kívül helyezés folytán megismételt elsőfokú eljárásban a 25 vádlott - rendőrök és civilek - közül nem jogerősen ketten kaptak egy év két hónap, illetve egy év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztést, többen felfüggesztettet, illetve 50-100 ezer forint közötti pénzbüntetést, de volt olyan is, akit felmentett a Fejér Megyei Bíróság.
Február 7-től nagyobb komfort várja a Déli pályaudvar utasait. A régi Bisztró átalakításával a családok számára is könnyen használható wc áll az utasok rendelkezésére.
„Tiszteletben tartjuk a köztársasági elnök döntését” – ezt nyilatkozta a miniszterelnök politikai igazgatója a sajtónak a háromnapos kihelyezett kormányülés helyszínén Orbán Balázs ugyanakkor nem zárta ki, hogy törvénymódosítást hoznak arról, hogy a kegyelem indoklása nyilvános legyen a jövőben.
Lépett a Belügyminisztérium a nyugdíj előtt álló pedagógusok kapcsán: elismerték a korábbi méltánytalanságot.
Soroksáron 10 ezer négyzetméteren lángol az Oázis kertészet. Frissítés: eloltották a tüzet.
|
https://168.hu/itthon/tucatnyi-korrupt-rendor-pere-kezdodik-budapesten-128060
|
https://web.archive.org/web/20090508220011/http://www.168ora.hu/itthon/tucatnyi-korrupt-rendor-pere-kezdodik-budapesten-35460.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tucatnyi-korrupt-rendor-pere-kezdodik-budapesten
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] |
[] |
9,077 |
Államfői rovó repülőtér-építőknek
|
Vihart kavart Sólyom László vasárnapi nyilatkozata, amelyben elítélte a szentkirályszabadjai repülőtér-fejlesztést. Az érintettek közül akadnak, akik osztják az államfő aggályait, mások érthetetlennek tartják a feddést.
|
Államfői rovó repülőtér-építőknek
Egyetértő és kritikus vélemények Sólyom László megnyilvánulására
Vihart kavart Sólyom László vasárnapi nyilatkozata, amelyben elítélte a szentkirályszabadjai repülőtér-fejlesztést. Az érintettek közül akadnak, akik osztják az államfő aggályait, mások érthetetlennek tartják a feddést.
Cseri Péter, Veszprém| Népszabadság| 2009. május 12.|
Az elnök távcsővel kémleli a repteret Szentkirályszabadján
MTI - Illyés Tibor
Igazuk van azoknak, akik tiltakoznak a veszprém-szentkirályszabadjai polgári repülőtér megépítése ellen - mondta az MTI jelentése szerint Sólyom László államfő vasárnap, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban tett látogatása során.
Az államfő egyebek közt azt kifogásolta, hogy a repülőtér beruházója egy offshore cég, amit a Seychelle-szigeteken jegyeztek be. Azt is hangsúlyozta: a szakhatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a Balaton mellé szabad-e telepíteni egy olyan repülőteret, ahol a tervek szerint 20-30 percenként dübörögnének el gépek a tóparti települések felett. Sólyom László értetlenségének adott hangot, hogy az 5,5 milliárd forintra taksált légikikötő miként juthatott egymilliárd forintért a beruházó cég tulajdonába. Az államfő szerint a projektben érdekelt két önkormányzat - Veszprém és Szentkirályszabadja - különböző intézkedéseikkel segítik a vitatott beruházás megvalósulását, a települések vezetői pedig utólag "mossák a kezüket". Sólyom szerint gazdaságilag sem indokolt a létesítmény megépítése, hiszen a Balaton környékén a sármelléki és a siófok-kiliti repülőterek elegendőek a légi forgalom lebonyolítására.
A 440 hektáros egykori katonai repülőteret Veszprém és Szentkirályszabadja 2006-ban kapta tulajdonba térítésmentesen az államtól, majd a légikikötőt még abban az évben értékesítették egy szakmai-pénzügyi befektetőnek, az angol-amerikai-magyar tulajdonú Budawest Airport Holding Zrt.-nek. A két település 500-500 millió forintot kapott az üzletért. Megjegyzendő: az ingatlanegyüttes forgalmi értékét jelentősen csökkentette, hogy mind az állam, mind az érintett önkormányzatok szigorúan megszabták a hasznosítás feltételeit, így az új tulajdonosnak mindenképpen meg kell építenie a polgári repülőteret. (Az érintett terület nem része ugyan a nemzeti parknak, de vannak ott Natura 2000 program által védett övezetek.)
HIRDETÉS
A beruházást a balatonalmádiak ellenzik. Mégpedig azért, mert Veszprém és Szentkirályszabadja rendezési tervének tavaly ősszel elfogadott módosítása alapján az új repülőtér 2010-re tervezett megnyitása után a gépek egyetlen irányból közelíthetnék meg, illetve hagyhatnák el a légikikötőt: Balatonalmádi fölött. A tóparti város határa három kilométerre van a kifutópályától, így a gépek alig 250-500 méter magasan haladnának el a házak fölött.
Sólyom László megnyilatkozása tehát a legjobban az almádiaknak tetszett. Keszey János, a város fideszes polgármestere azt mondta: reméli, az államfő szavainak komoly súlya lesz az engedélyeztetési eljárás során. Ők csak abban az esetben fogadják el a projektet, ha megváltoztatják a repülési irányt.
Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója kérdésünkre közölte, a repülőtérrel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás ügyében a közeljövőben várható határozat, eddig 14 szakhatóság állásfoglalását kérték ki. Csak az előzetes vizsgálati eljárás lezárta után kezdődhet a környezeti hatásvizsgálat. Soha nem látott civil érdeklődés kíséri a zöldhatóság munkáját: eljárásában 11 társadalmi szervezet, 3 önkormányzat és 770 magánszemély kapott úgynevezett ügyfélstátust - így bármikor betekinthetnek valamennyi iratba, észrevételeket tehetnek, a határozattal szemben jogorvoslattal élhetnek.
Ciráki Csaba, a Budawest Zrt. képviselője lapunkkal azt közölte, néhány napon belül sajtóközleményben reagálnak az államfő szavaira. Katanics Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő ugyanakkor nyílt levélben tiltakozott az államfő megnyilatkozása ellen. Levelében arra kérte Sólyom Lászlót, ne avatkozzon be az ügybe, mert azt a térségben élők a jogszabályok betartásával maguk is képesek megoldani. Debreczenyi János, Veszprém fideszes polgármestere - személyes érintettsége ellenére - nem kívánta kommentálni Sólyom László szavait. Iványi András, Szentkirályszabadja független polgármestere méltatlannak nevezte, hogy bár jelen volt az államfő látogatásakor, mégsem fejthette ki az álláspontját Sólyom Lászlónak, aki így szerinte csupán a beruházás ellenzőitől származó egyoldalú információk alapján fogalmazta meg éles véleményét.
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője kérdésünkre azt mondta, mielőtt Sólyom László exponálta volna magát a témában, előzetesen kellő mélységben tájékozódott a repülőtér-fejlesztésről, így nemcsak a projekt ellenzőitől, hanem a beruházó cég szakértőjétől is kért írásos tájékoztatót. Kumin szerint az államfő nem a hatóságokra kívánt nyomást gyakorolni, hanem a nyilvánosság figyelmét szerette volna a problémára irányítani.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090512-20090512-15
|
https://web.archive.org/web/20090515114951/http://nol.hu/belfold/lap-20090512-20090512-15
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allamfoi-rovo-repuloter-epitoknek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[
"Budawest Airport Zrt."
] |
[
"Szentkirályszabadja"
] |
[
"ingatlan",
"offshore",
"környezetvédelem",
"repülőtér / légügy"
] |
[] |
9,078 |
Szerződést bontottak a ferraris parkolócéggel
|
A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keddi ülésén döntöttek arról, hogy felmondják Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt. 1997 óta tartó megbízatását.,
|
A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keddi ülésén döntöttek arról, hogy felmondják Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt. 1997 óta tartó megbízatását. A cég menesztését Rogán Antal, V. kerületi polgármester javasolta, miután kiderült, hogy a fashionstreetes Csipak Péter parkolás-ellenőrzésre specializálódott vállalkozása a bevételekből egy Ferrari F430 Spidert lízingelt. A magánellenőröket októbertől közterületesek váltják majd.
Információink szerint a fővárosi önkormányzat képviselői kis vonakodás után bólintottak rá a belvárosi polgármester indítványára. Az V. kerülettel közösen tulajdonolt Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás tanácsában így egyhangú döntés született a 12 éve meghatározatlan időre kötött szerződés bontásáról.
Az Index szombaton írt arról, hogy Rogán Antal a szakítás mellett döntött, mert a parkolási ügyek belső ellenőrzése során egy 67 és fél millió forintos lízingszerződésre bukkantak. A Csipak Péter tulajdonában lévő Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt. (BLP) 25 milliós kezdőrészlet befizetése után 60 hónapra szóló megállapodást kötött egy Ferrari F430 Spiderre (a szerződésben F131 szerepel).
Rogán szerint a luxus sportkocsi-lízingelés rávilágított arra, hogy a rendszerben még mindig nagy tartalékok vannak a spórolásra. Ezért magáncég helyett októbertől a kerületi közterület-felügyeletre bízzák a parkolók ellenőrzését.
A BLP egyébként nem teljesített rosszul. A társulás tavaly összesen 1,6 milliárd forintot könyvelhetett el parkolási bevételekből, amelyből 800 millió gazdagította az V. kerület, 200 millió a főváros kaszáját. Ez kétszer-háromszor magasabb arány, mint a Centrummal dolgoztató kerületekben.
Az ellenőrzési feladatok elvégzéséért a BLP 2008-ban 240 millió forintot kapott. Októbertől ez az összeg is a kerületnél marad. A polgármester szerint az önkormányzati alkalmazottakból álló közterületesekkel olcsóbban lehet majd helyettesíteni a BLP-t, amely egyébként a hétvégén még reménykedett, hogy Rogán kezdeményezése valamilyen félreértésből fakad.
Rogán elmondta, hogy a mostani szakítás ellenére továbbra is támogatja a tulajdonos többi, „a kerület számára haszonnal járó projektjét". Csipak Péter ugyanis nemcsak a parkolási üzletet uralta, hanem az V. kerület központi részeinek ingatlanfejlesztéseit is. Az üzletember az elmúlt években milliárdos tételben vásárolta fel a Vörösmarty és a Deák tér környéki háztömböket, és az ő cége bonyolította le az önkormányzat támogatásával a Fashion Street projektet a Deák Ferenc utcában.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/12/szerzodest_bontottak_a_ferraris_parkolo_ceggel/
|
https://web.archive.org/web/20230210074953/https://index.hu/belfold/budapest/2009/05/12/szerzodest_bontottak_a_ferraris_parkolo_ceggel/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerzodest-bontottak-a-ferraris-parkoloceggel
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[
"Csipak Péter"
] |
[
"Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] |
[
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,079 |
Kivételeznének a Tv2-vel és az RTL Klubbal
|
Az ORTT szocialista delegáltjai engedtek a kereskedelmi tévéknek, csökkentenék a koncessziós díjat. Az RTL Klub és a Tv2 a világgazdasági válsággal érvel, meg persze azzal, hogy az állam elszórja az általuk befizetett milliárdokat.
|
Miközben a Magyar Televízió és a Duna Tv egymást támogatva könyörög és tiltakozik, sőt perrel fenyegetőzik, az ORTT szocialista és liberális delegáltjai mégis napirendre akarták tűzni ma is a két országos kereskedelmi csatorna koncessziós díjának kérdését. Már a múlt héten döntenie kellett volna a testületnek a közmédia számára kétmilliárd forintos megvonást jelentő kérdésről, de Majtényi László, az ORTT elnöke hirtelen berekesztette az ülést, információink szerint azért, hogy időt nyerjen. Pont ugyanez történt most is, az ORTT végül nem tárgyalta az ügyet, az ellenzéki delegáltak az időt húzzák, és reménykednek.
A háttérben az Index információi szerint a digitális átállás életben tartására kötött alku állhat: a két nagy kereskedelmi csatorna felmegy a nézetlen és teljesen üres digitális földfelszíni multiplexre, cserébe kevesebbet kell majd ezentúl fizetniük a lakosság 19 százaléka által nézett analóg frekvencia használatáért. Az RTL Klub a múlt héten már alá is írta a tizenkét éves szerződést az Antenna Hungáriával, pedig decemberben még pereltek az előnytelen feltételek miatt. És úgy tudjuk, hogy a Tv2 is közel áll a megállapodáshoz.
Ennek ellenére sokak szerint a gyengekezű politikai nem is a digitális átállást mentené, hanem egyszerűen csak beijedt: ha ugyanis a Tv2 és az RTL Klub dühében visszaadja az országos frekvencia használati jogát, akkor várhatóan a lakosság legszegényebb tizenöt százaléka marad napi betevő Barátok közt és Áll az alku nélkül.
Kevesebb, de sokmilliárd
Az RTL Klub és a Tv2 jelenleg 1,9 milliárd forintot fizet évente az országos analóg frekvencia használatáért, és december óta már többször próbálkoztak a díjcsökkentéssel, az ORTT azonban eddig minden kérelmüket visszadobta. Először az összeg felezését akarták volna elérni, de egy új javaslat szerint a két csatornának az árbevétel alapján kéne fizetnie. Eszerint például tavaly az RTL Klub 1 milliárd 250 milliót, a TV2 pedig 930 milliót fizetett volna.
A szocialista delegáltak által támogatott tervezet egyik legfurcsább pontja, hogy amíg a két nagy országos kereskedelmi csatorna nettó árbevétele 3,5 százalékát fizetné ezentúl az ORTT-nek, addig a sokkal kisebb nyereséget termelő rádiók 10 százalékot fizetnének, sőt a gyakran az életben maradásért küzdő helyi tévéknek is 7 százalékot kéne leadniuk.
A díjcsökkentésben annak ellenére egyetértenek az ORTT szocialista és szabaddemokrata delegáltjai, hogy tavaly mindkét cég rekordárbevételt ért el, az RTL Klub 35,6 milliárd forintot, míg a Tv2 26,5 milliárdot termelt a tulajdonosok legnagyobb örömére. Ennek ellenére most a gazdasági világválságtól félnek, pedig a legrosszabb számítások szerint is csak legfeljebb 15 százalékkal csökkentek a reklámbevételeik az idei szűk esztendő első három hónapjában 2008 azonos időszakához képest. Ráadásul mindkét adó tervez idén is milliárdos fejlesztéseket, például a Tv2 megvette a Bajnokok Ligája jogait.
Ezért fizetnek?
Ha az RTL Klub és a Tv2 közel kétmilliárddal kevesebbet fizetne, akkor az az MTV-nek és a Duna Televíziónak jönne nagyon rosszul: az MTV 600 millióval kevesebbhez jutna, míg a Duna 300 millió forinttal kevesebből gazdálkodhatna. Perrel fenyegetőzik éppen ezért a két köztévé, bár arra nem adnak érdemi választ, hogy a két csatorna együttesen közel 40 milliárdos éves költségvetése mellett mégis miért fenyeget a működésképtelenség réme emiatt az alig több mint 2 százalékos bevételkiesés miatt.
Ráadásul a Tv2 befizetéseit ugyan 70:30 arányban az MTV és a Duna közt osztják be, de az RTL Klub pénze már a digitális átállás támogatására megy, illetve az ORTT saját Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetét, valamint helyi televíziókat, határon túli színházi fesztivált, és az ORTT-tagok számára kedves egyéb projekteket pénzelnek belőle. Sőt az ORTT évek óta túllépi a törvényben számára előírt költségvetést, tehát tulajdonképpen a kereskedelmi csatornák pénzéből fedezi a rezsi- és bérköltségek egy részét, meg persze a március 15-ei, rendkívüli jutalmak költségeit.
A Tv2 és az RTL Klub pénze tehát fájhat a köztévéknek, de azért a koncessziós díjak pazarló felhasználását elég nehéz védeni. Az RTL Klub például az utóbbi 12 évben közel 20 milliárd forintot fizetett a kábelhálózatok fejlesztésére, és digitális átállásra: az előbbi sok szakértő szerint kidobott pénz volt, hiszen a tőkeerős cégek maguk is elvégezték volna ezt a munkát, az utóbbi pedig egyszerűen kudarc.
Akkor inkább itt sincsenek
A Tv2 és az RTL Klub azonban nem csak az általuk befizetett pénz elherdálásával érvelhet a díjcsökkentés mellett. Úgy tudjuk, hogy felmerült az is, hogy a két csatorna egyszerűen visszaadja az országos analóg frekvenciát, és csak a szolgáltatók kínálatában lesznek ezentúl megtalálhatóak.
Ha bármelyik adó ezzel egy időben külföldre helyezné át a székhelyét, évente körülbelül 4 milliárd forintot tudna megspórolni a különböző díjakon, adókon. Már nagyrészt ez fedezhetné azt, a számításaink szerint 4-5 milliárd forintos, átmeneti bevételkiesést, amit a csak szobaantennával tévéző emberek elvesztése okozna, ráadásul ezután mindkét adó előfizetési díjat szedhetne a tematikus adókhoz hasonlóan a szolgáltatóktól, ami egy minimális díjjal számolva is 3-4 milliárd forintos többletbevételt jelentene.
Ha ez megtörténne, akkor a lakosság 19 százaléka maradna Tv2 és RTL Klub, vagyis ingyenes szórakozás nélkül, és számítások szerint csak az eddig szobaantennával tévézők 20 százaléka tudna és akarna hirtelen előfizetni egy kábel- vagy műholdas szolgáltatásra. Vagyis a háztartások 15 százalékában idén már csak az MTV maradna.
Ez egyrészt 15 százalék nagyon dühös választót jelentene, másrészt viszont egyes számítások szerint a hirtelen jött nézettségnövekedés éves szinten akár egymilliárd forintos plusz reklámbevételt is jelenthetne az MTV-nek. Vagyis meg sem éreznek a koncessziós díjakból származó támogatások elmaradását.
De persze felesleges ennyire előreszaladni, hiszen sem a Tv2, sem az RTL Klub nem fontolgatja komolyan a távozást, leginkább azért, mert ezzel óriási előnyhöz juttatnák a másikat. De persze ettől még rémisztgethetnek ilyesmivel.
Miért pont most, miért pont ők?
Az uniós átlaghoz képest magas koncessziós díj, a gazdasági válság és a befizetett pénzek felelőtlen felhasználása persze mind jó érv a két nagy kereskedelmi csatorna kezében. Csak az a kérdés, hogy ha az RTL Klub hosszú távú, tizenkét éves szerződést köt a digitális földfelszíni platformra, és ha egyébként is mindkét adónak így is nagyon megéri az analóg frekvencia használata, akkor mégis miért kéne csökkenteni a díjat? És miért pont abban az évben, amikor a kormány növeli az adókat? Miért pont a nyereséges tévés piacon, amikor más, kevésbé szerencsés szektorokban nem terveznek ilyen enyhítéseket?
A köztévék és az ORTT ellenzéki delegáltjai éppen a kivételezés miatt támadnák a döntést, ha mégis csökkentenék a díjakat. Az európai gyakorlat alapján ugyanis állami támogatásnak minősül minden állami forrásból érkező előny, és kifejezetten tiltott abban az esetben, ha csak meghatározott vállalatok, ágazat vagy régiók számára nyújtják.
|
https://index.hu/kultur/media/2009/05/12/kiveteleznenek_a_tv2-vel_es_az_rtl_klubbal/
|
https://web.archive.org/web/20220927220934/https://index.hu/kultur/media/2009/05/12/kiveteleznenek_a_tv2-vel_es_az_rtl_klubbal/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiveteleznenek-a-tv2-vel-es-az-rtl-klubbal
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP",
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub",
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"média",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,080 |
Zuschlag-per: buli volt az egyesületalapítás
|
A zuglói MSZP-szervezet irodájában egy éjszakába nyúló buli után, Zuschlag János javaslatára alapították meg a Fiatal Városért Egyesületet, amelyről minden jelenlévő tudta, hogy pénzszerzési céllal alakult meg ...
|
A NATO-csatlakozás körül alapították meg a Fiatal Városért Egyesületet, a zuglói MSZP-irodán volt egy éjszakába nyúló buli, aminek a végén előkerültek papírok, azért, hogy alapítsanak egyesületet - mondta a jelenleg bankmenedzserként dolgozó tanú a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, a per keddi tárgyalási napján. Az egyesület alapítása "emlékeim szerint Zuschlag János ötlete volt" - fűzte hozzá.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: a jelenléti ívet aláírók közül mindenki tudott arról, hogy pénzszerzési céllal hozták létre az egyesületet. A bíróság előtt tett tanúvallomásból kiderült: "a szokásos baráti kör" vett részt ezen a rendezvényen, ahol Zuschlag János mellett többek között ott volt Arató Gergely, jelenlegi oktatási államtitkár, "valószínűleg" Tüttő Kata, aki jelenleg a fővárosi közgyűlés MSZP-frakciójának a tagja, valamint Krausz Csaba ötödrendű vádlott is.
A bíróság folytatta annak a tanúnak a kihallgatását, aki a másodrendű vádlott, Lados István előtt Zuschlag János ügyeit intézte.
A tanácsvezető bíró emlékeztette a tanút arra, hogy a nyomozati szakban valótlan dolgokat is állított a kiskunhalasi ügyészségen. "Amit elmondtam az ügyészi kihallgatáson, azt elvtársi és baráti szolidaritásból tettem, amivel Őri Andrást (negyedrendű vádlott) akartam segíteni" - mondta a tanú. Határozottan tagadta, hogy felkészítette volna Zuschlag János arra, hogy mit kell vallania az ügyészségen, de azt elismerte: kihallgatása előtt beszélt az elsőrendű vádlottal. "Az első ügyészségi kihallgatásomkor reális veszélyként értékeltem azt, hogy Zuschlag János politikai kapcsolatait kihasználva bosszút áll, ha neki nem megfelelő vallomást teszek" - mondta kérdésre válaszolva a tanú.
A per délután folytatódott, amikor is éles szóváltás alakult ki Prácser László kilencedrendű vádlott védője és az egyik tanú között. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint a védő a tanút vallomásában össze akarta zavarni, ezért a tanú egyre ingerültebbé vált, és az eljárás rövid időre hangos vitává fajult. A tanácsvezető bíró rendreutasította az ügyvédet, a tanút pedig nagyobb türelemre intette.
A tanú kihallgatásának elhúzódása miatt a bizonyítási eljárás tervezett menete csúszott. Fodor Endre bíró a tárgyalást 15 órakor befejezte, így Tüttő Katának, az MSZP Budapesti Területi Szövetsége elnökségi tagjának, a Fővárosi Közgyűlés tagjának kihallgatására egy későbbi időpontban kerül sor. A tárgyalás csütörtökön újabb tanúk kihallgatásával folytatódik.
|
http://nol.hu/belfold/zuschlag-per__buli_volt_az_egyesuletalapitas-332533
|
https://web.archive.org/web/20090515115002/http://nol.hu/belfold/zuschlag-per__buli_volt_az_egyesuletalapitas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-per-buli-volt-az-egyesuletalapitas
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[
"Arató Gergely",
"Krausz Csaba",
"Őri András",
"Tüttő Kata",
"Zuschlag János"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. XIV. kerület"
] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,081 |
Temetők miatt vizsgálódnak
|
A soroksári sváb temetők kiürítése ügyében végzett ombudsmani vizsgálat nyomán a Fővárosi Főügyészség hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendel el...
|
Temetők miatt vizsgálódnak
A soroksári sváb temetők kiürítése ügyében végzett ombudsmani vizsgálat nyomán a Fővárosi Főügyészség hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendel el - erősítette meg az MTI-nek a hirado.hu értesülését Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, valamint Tafferner Éva, a BRFK kommunikációs osztályának vezetője pénteken.
2009. május 8. péntek 15:43 - HírExtra
Az országgyűlési biztos elmondta: a XXIIII. kerületi temetőben főleg azoknak a sváboknak a hozzátartozói nyugodtak, akiket a második világháború idején Németországba telepítettek, így nem volt, aki tovább gondozza a sírokat. Kutatások szerint ez több mit hat és fél ezer embert jelent. Az év eleji vizsgálat a 7.200 négyzetméteres déli és az északi, Szentlőrinci úti 27 ezer négyzetméteres temetőre vonatkozott.Az ombudsman emlékezetett: a vizsgálati jelentésének elkészítésével egy időben arra kérte a fővárosi főjegyzőt, vizsgálja meg, az exhumálás és a hamvak szétszórása jogszerűen történt-e, a kiürítést végző cég beszerezte-e a szükséges engedélyeket, valamint foglaljon állást, jogi értelemben kiürítettnek tekinthető-e a sírkert. Kállai Ernő azt mondta, a főjegyző még nem tájékoztatta a vizsgálata eredményéről.Hozzátette: az ÁNTSZ-től arra várt választ, hogy a hamvak szétszórásakor - a jogszabályi előírás szerint - a szervezet szakemberei jelen voltak-e, valamint hogy indítottak-e vizsgálatot a temetkezési jogszabályok megsértése miatt.Kállai Ernő tájékoztatása szerint a fővárosi ÁNTSZ azt közölte az ombudsmani hivatallal, sem az önkormányzat, sem a kiürítést végző cég nem kérte közreműködésüket. Megjegyezte, várják a kaposvári ÁNTSZ vizsgálatát is, hogy részt vettek-e a hamvak szétszórásábanA nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa azt is elmondta, a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezte, hogy kegyeletsértés miatt akkor is eljárást lehessen indítani, ha az elhunytnak nincs fellelhető hozzátartozója, aki eljárást kezdeményezhetne. A törvényjavaslatról hamarosan egyeztetnek az igazságügyi tárcával - fűzte hozzá.
|
https://www.hirextra.hu/2009/05/08/temetok-miatt-vizsgalodnak/
|
https://web.archive.org/web/20220707003731/https://www.hirextra.hu/2009/05/08/temetok-miatt-vizsgalodnak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/temetok-miatt-vizsgalodnak
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. XXIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"temetkezés",
"építőipar",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,082 |
Békés nem számít korrupt megyének
|
Kiválónak nevezte a Békés Megyei Főügyészség munkáját mai sajtótájékoztatóján dr. Belovics Ernő legfőbbügyész-helyettes. Az elmúlt évet értékelő összügyészi értekezletet követően megtudtuk, hogy Békésben tavaly 6 korrupciós ügy miatt indult eljárás.
|
— A kimagasló eredmények mögött az ügyészi kar szakmai felkészültsége áll, s az a tény is mérvadó, hogy Békésben tavaly nem kellett számolni olyan jellegű, például a szervezett bűnözéshez köthető jogsértésekkel, melyek jelentős erőket kötöttek volna le — értékelte a megyei ügyészek tevékenységét dr. Belovics Ernő legfőbb ügyészhelyettes.
Az ismertté vált bűncselekmények száma, a korábbi évek emelkedése után, 2008-ban 30 százalékkal csökkent, az elkövetők száma viszont emelkedett. Közülük 5,2 százalékkal több a fiatalkorú, míg a gyermekkorú bűnelkövetők körében 9 és fél százalékos visszaesés mutatkozott. Békés megye ügyészeinek váderedményessége 98,7 százalék, vagyis a bíróság az ügyek túlnyomó többségében kimondta a vádlott bűnösségét. Ez az arány a második legjobb az egész országban.
— Az ügyészek nem fellebbeztek többet, mint az előző évben, ám eredményességük javult. Az ítéletek súlyosítását kérő beadványok közel fele célba ért, ami országos viszonylatban is magas aránynak számít — tudtuk meg dr. Veress Gabriella megyei főügyésztől. Ehhez csatlakozva a legfőbb ügyészhelyettes hozzátette: csak a megfelelően szigorú ítéleteknek lehet visszatartó ereje, vagyis a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezések a hatékony bűnmegelőzést szolgálják.
A nyomozó ügyészségre érkező ügyek száma 2008-ban az előző évi egynegyedével emelkedett. A feljelentések alapján 88 esetben elrendelték a nyomozást, 76 ügyben pedig elutasították. A nyomozások zöme az igazságszolgáltatás elleni jogsértésekből (például hamis vád, hamis tanúzás, hatóság félrevezetése, bűnpártolás), illetve a rendőrök által elkövetett bűncselekményekből tevődött ki. Míg az előbbi 30 százalékkal, addig az utóbbi, hivatali bűncselekmények miatt tett feljelentések száma 20 százalékkal gyarapodott tavaly.
— Megyénkben a korrupciós jellegű bűncselekmények jelenléte továbbra sem jellemző. Vesztegetés gyanúja miatt 2008-ban hat esetben érkezett feljelentés a nyomozó ügyészséghez — mondta dr. Veress Gabriella. A főügyész hozzátette: a hivatalos személy elleni erőszak miatti eljárások száma csaknem azonos a 2007-es év adataival. Kilenc ilyen ügyben nyomoztak, s négy esetben vádat is emeltek a támadókkal szemben. A feljelentések száma ebben a körben persze jóval magasabb. Megyénkben tavaly 80 rendőrt és három vámost panaszoltak be, ugyanakkor a büntetésvégrehajtás emberei ellen — akárcsak 2007-ben — tavaly sem emelt kifogást senki.
Kérdésünkre, miszerint, milyen a kapcsolata az ügyészségnek megyénk politikusaival, dr. Veress Gabriella kijelentette: — Februárban volt nyolc éve, hogy főügyészként dolgozom Békés megyében, de eddig egyetlen párt részéről sem próbáltak ránk nyomást gyakorolni, s durva kritikát sem kaptunk.
|
https://www.beol.hu/bekes/kozelet/bekes-nem-szamit-korrupt-megyenek-223620
|
https://web.archive.org/web/20090405132449/https://www.beol.hu/bekes/kozelet/bekes-nem-szamit-korrupt-megyenek-223620
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bekes-nem-szamit-korrupt-megyenek
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2009-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
9,083 |
A halott is kapott segélyt, de bűncselekmény nem történt
|
Kevermesen halott is kapott segélyt, idősek gyermeknevelési támogatást. A rendőrség hűtlen kezelés, adócsalás gyanújával adta át az ügyet a pénzügyőrség nyomozó hivatalának, ahol megállapították: nem történt bűncselekmény.
|
A még 2007 végén szárnyra kapott hírekkel a helyi képviselők a könyvvizsgálói jelentésben is szembesültek. A település polgármestere, Bugyi Ferenc, a lapunkban 2007 decemberében megjelent cikkben nyilatkozó Lévai Lajos alpolgármestert beperelte a Békés Megyei Bíróságon.
— Bugyi Ferenc polgármester kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy védencem, Lévai Lajos valótlan tartalmú kijelentést tett, azt is kérvényezte, hogy az alpolgármestert a bíróság tiltsa el a további jogsértésektől — tudtuk meg dr. Varga István ügyvédtől. A polgármester azt is kérte, hogy Lévai Lajos a saját pénzén jelentesse meg a Békés Megyei Hírlapban és a Csongrád megyében megjelenő Dél-Magyarországban, hogy állításai nem igazak. A polgármester ezenfelül egymillió forint kártérítést is követelt jó hírneve megsértéséért.
— A bíróság lefolytatta a bizonyítási eljárást, meghallgatta a tanúkat. Beszerezte a polgári perhez a büntető ügyben keletkezett igazságügyi szakértői véleményt is, amelyből szintén kitűnt, hogy Lévai Lajos a cikkben valós dolgokat állított — nyilatkozta dr. Varga István. Az ügyvédtől megtudtuk, a szakértői véleményben foglaltak megismerése után Bugyi Ferenc polgármester elállt a pertől. A Békés Megyei Bíróság pedig a polgármestert a perköltség megfizetésére kötelezte.
Mindeközben a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya is nyomozott ismeretlen tettes ellen. Feljelentés-kiegészítést rendeltetek el, majd lefoglalták a település hároméves könyvelését is.
A nyomozás során keletkezett ügyiratokat a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala Békés megyei osztályának adta át a rendőrség, az elkészült határozattal együtt — tudtuk meg Albert István Norberttől, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől.
Az ügyben ugyanis olyan bűncselekmények — hűtlen kezelés, adócsalás — gyanúja merült fel, melynek lefolytatására a vám- és pénzügyőrség illetékes.
Azt már Némedi Varga Évától, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága sajtófelelősének közleményéből tudtuk meg, hogy a nyomozást időközben megszüntették. Erről az ügy „szereplői” lapunktól értesültek. „A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kezdeményezése alapján a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala nyomozást indított jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A büntetőeljárás vizsgálata alapján a feljelentett cselekményről a nyomozó hivatal megállapította, hogy az nem bűncselekmény, ezért a nyomozás megszüntetésre került.”
|
https://www.beol.hu/bekes/kozelet/a-halott-is-kapott-segelyt-de-buncselekmeny-nem-tortent-230886/
|
https://web.archive.org/web/20130122184731/http://www.beol.hu/bekes/kozelet/a-halott-is-kapott-segelyt-de-buncselekmeny-nem-tortent-230886
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-halott-is-kapott-segelyt-de-buncselekmeny-nem-tortent
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2009-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kevermes"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás"
] |
[] |
9,084 |
Összeférhetetlen mezőberényiek
|
Egymást érik az összeférhetetlenségi ügyek Mezőberényben. Legutóbb Debreczeni Gábort, az MSZP helyi elnökét panaszolta be egy, a neve elhallgatását kérő bejelentő.
|
P. G.
Lassan minden hónapra jut egy-egy összeférhetetlenségi ügy Mezőberényben, hiszen rövid időn belül már a harmadik ilyen esetről tárgyalt a képviselő-testület. A törvényi előírások szerint az önkormányzat tagjai, illetve a polgármester bizonyos tevékenységeket nem végezhet és egyes tisztségeket sem láthat el. Ha ezt mégis megteszi, a testületnek ki kell mondania az összeférhetetlenséget, mellyel akár megbízása is megszűnhet.
— Koncepciós szándékú, de a komolyságában leginkább a kabátlopási ügyekre emlékeztető támadás ért — jellemezte röviden a helyzetet Debreczeni Gábor. A szocialista politikust azért panaszolta be egy, a neve elhallgatását kérő lakossági bejelentő a polgármesteri hivatalnál, mert úgy vélte, Debreczeni Gábor a jogszabályok szerint nem lehet egyszerre képviselő és a helyileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója.
A politikus azonban megbízási szerződéssel tevékenykedett a DARFT-nál, így a helyi képviselő-testület ki is mondta, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség. — A bejelentés következménye lehet annak a folyamatnak, amely Mezőberényben zajlik — hangsúlyozta az MSZP városi elnöke.
Korábban Onody Gyuláné esetében állt fent összeférhetetlenség. Mint ismert, miután a politikus asszonyt megválasztották az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ igazgatójává, amelynek alapító okiratában szerepelt a képviselők számára „tiltott” lapkiadás is, lépni kellett. A testület előbb a polgármesteri hivatalhoz helyezte át a Mezőberényi Hírmondó kiadását, majd — nem kis vitát kiváltva ezzel — egy hónappal később módosította a művelődési intézmény alapító okiratát.
Az összeférhetetlenségi ügyek azonban ezzel még nem értek véget. Tomka Mihály újságíró, laptulajdonos felvetésére válaszul a képviselő-testület legutóbb ugyanis kimondta, hogy Cservenák Pál Miklós polgármester helyzete sem összeférhetetlen, hiszen a Mezőberényi Hírmondó kiadásáért a jegyző, dr. Baji Mihály felel.
|
https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2009/05/osszeferhetetlen-mezoberenyiek
|
https://web.archive.org/web/20240127130529/https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2009/05/osszeferhetetlen-mezoberenyiek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlen-mezoberenyiek
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2009-05-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Mezőberény"
] |
[
"összeférhetetlenség",
"média",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,085 |
„Nem politikai leszámolás lesz” - interjú Páva Zsolttal
|
Nem politikai leszámolás, hanem törvényes ellenőrzés lesz a kétes ügyekben, mondta Páva Zsolt, Pécs megválasztott polgármestere, aki egy év múlva egy vidámabb várost szeretne látni.
|
– Az időközi választásokhoz képest jelentős részvételi arány mellett 36 ezer voksot kapott, mintegy nyolcezerrel többet, mint 2006-ban. Mi lehet ennek az oka?
– A nagyarányú győzelemnek sok oka van, s képmutatás lenne, ha nem mondanám, hogy a kormány elleni protestszavazatok nagyon nagy szerepet játszottak. Nagy szerepe volt ezen túlmenően az üzenetünknek, amit úgy fogalmaztunk meg: valós változást akarunk. Ez azt is jelenti, hogy a pécsi civileket be kell vonni a politikai és a közösségi döntések meghozatalába – ezt természetesen most, a választás után is így gondolom. Ezen kívül visszájára fordult ellenfeleim negatív kampánya. Talán ezek az okok vezettek a jelentős különbséghez. S azt hangsúlyoznám: Pécs városa nyert, s szeretném mindenkinek megköszönni, aki rám szavazott, aki pedig nem rám adta a voksát, azoknak is szeretnék jó polgármestere lenni.
– Egy elemző mondta: kétharmadot nyert a szavazóktól, de kisebbségben van a közgyűlésben. Tervezi-e a Fidesz, hogy valamilyen módon többséget szerez, akár képviselők úgymond átcsábításával?
– Van egy előfeltevés, mindenki azt mondja, hogy az MSZP-többség a közgyűlésben zsigerből elkaszálja a polgármester minden törekvését. Szerintem ez nem így van. Én azt mondom: próbáljuk ki! Nem lehet úgy belemenni egy ilyen dologba, hogy az ellenfélről a legrosszabbat tételezzük fel. De természetesen, ha ez nem működik, kiderül, hogy a szocialista többség nem akar együttműködni, akkor lehetnek egyéb eszközök, de ezekbe én most nem is akarok belegondolni. Én nem csatázni megyek, nem háborúzni.
– Mennyire tud majd együttműködni a szocialista alpolgármesterekkel? Őket a törvény szerint lemondatni nem lehet, de a jogkörüket a városvezető elvonhatja.
– Az alpolgármester urakkal várhatóan szerdán tudok leülni egyeztetni. Az a szándékom, hogy őszintén és bizalommal próbáljunk együttműködni. Nyilván ennek a beszélgetésnek lesz a következménye, hogy a hatáskörök, jogkörök elosztása változik-e vagy sem. De nem a sajtóból akarok üzenni nekik.
– Újabb, jobboldali alpolgármester kinevezését beterjeszti-e a közgyűlésnek?
– Most azt mondom, hogy újabb alpolgármester felkérését nem tartom időszerűnek, egy későbbi időre tervezem ennek megvitatását.
– S a tanácsnoki rendszer illetve a szintén gyakran képviselők által betöltött felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tagságok terén mi a helyzet? Ezért külön díjazás is jár az érintett városatyáknak.
– A tanácsnokok működését nézve úgy látom, hogy különösebb hasznot nem hozott a tevékenységük, ezért nem tartom indokoltnak a rendszer fenntartását. Ez többség-kisebbség kérdése, próbálom tárgyalásos úton ezt megoldani, együtt a felügyelőbizottság, igazgatótanácsi tagsággal kapcsolatos ügyekkel. Mindent megteszek, hogy a programom ezen része is megvalósuljon.
– A kampányban hangsúlyosan jelent meg a felelősségrevonás. Ön már említette, hogy az Állami Számvevőszéktől kér vizsgálatot, de milyen ügyekben? Az Expo Center ügylete, a B52 disco épületének sokszázmilliós megvétele, ingatlanügyek – ezek mind-mind felmerültek az elmúlt években.
– Nem említek meg konkrétan ügyeket, mert megválasztott polgármesterként nem akarok rámutatni, eleve megnevezni kétesnek tartott ügyeket. Ki tudja, milyen ügyek vannak még? A számvevőszéknek, ha vállalja a felkérést, meg kellene vizsgálni a pécsi önkormányzat valamennyi vagyonértékesítését, a megkötött külső és egyéb szerződéseket. Azok kedvezőek-e, nem okoztak-e hátrányt a város számára? S ha ezen vizsgálatkor kiderül, hogy történt anyagi kár, a város rosszul járt, akkor ezt nevezze meg a független vizsgálat, s azt is, ki lehet ezért a felelős. S ha ez megtörténik, nekem polgármesterként kötelességem reagálni, s ekkor akár a rendőrség, akár az ügyészség felé tett jogi lépésre szükség lehet. Ezt nem én fogom eldönteni. Hangsúlyozom, független és törvényes vizsgálat, s nem politikai leszámolás következik.
Páva Zsolt (fotó: Pásztor Éva)
– Azt ígérte, hogy beiktatás után valamennyi városházi számlát, szerződést személyesen ellenőriz, s csak az indokolt kifizetéseket hagyja jóvá. Ezt hogyan képzeljük el, lesz valamilyen értékhatár, vagy valamennyi kisebb-nagyobb számla bekerül Ön elé?
– Minden számla. Úgy vélem, a város jelenlegi anyagi helyzetében csak ezt lehet tenni. A későbbiekben lehet, hogy lesz valamilyen értékhatár, de jelenleg ehhez ragaszkodom.
– Az elmúlt hetekben többször is szóba került, hogy az EKF-ből száműzni kívánja a politikusokat. Hogyan lehet ezt megvalósítani?
– Úgy, hogy magát a programot viszem távolabb a politikusoktól, olyan formában, hogy a civileknek sokkal több jogot és beleszólást engednék. Ebben az ügyben nagyon gyorsan elkezdem a tárgyalásokat azokkal a civil erőkkel, akik ebben az ügyben a pályázat megírása óta jelen voltak. Remélem, meg tudok velük egyezni úgy, hogy ők a korábbi és a programhoz méltó szerepükhöz jussanak.
– Ez azt is jelentheti, hogy az EKF-vezetésben személyi változások is lehetnek?
– Ez bármit jelenthet. De azt szeretném hangsúlyozni, hogy az EKF annyi hányattatáson ment keresztül, hogy ez már egy nagyon törékeny hajó. Így minden lépést, döntést abból a szemszögből fogok megvizsgálni, hogy az a programnak árt vagy használ. Hat hónappal az EKF éve előtt nagyon át kell gondolnunk, milyen döntéseket hozunk meg, nem szabad ugyanis több időt vesztegetni.
– Vannak olyan helyzetek, ügyek, amelyek nem az EKF-fel kapcsolatosak, de a pécsieknek fontosak. Csak egy példa: a parkolási rendszer.
– A parkolási rendelet egyértelműen felülvizsgálatra szorul. Az egész rendszert újra kell tárgyalni, beleértve a különböző kedvezmények megadását, beleértve a zónák kiterjesztését, s mindent, ami ezzel összefügg, a belváros forgalmi rendjét is. Nagyon alapos felülvizsgálatra van itt is szükség.
|
https://www.bama.hu/baranya/kozelet/nem-politikai-leszamolas-lesz-interju-pava-zsolttal-231845
|
https://web.archive.org/web/20100820012420/https://www.bama.hu/baranya/kozelet/nem-politikai-leszamolas-lesz-interju-pava-zsolttal-231845
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/anem-politikai-leszamolas-lesza-interju-pava-zsolttal
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Pécs"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,086 |
Az ingatlanspekulációt és a vízvagyon kiárusítását tagadták Bajnainék (+videó)
|
Nem ingatlanspekulációt, hanem komoly beruházási szándékot lát a miniszterelnök a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóváros mögött.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=270126&_voteadmin_site=1219
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ingatlanspekulaciot-es-a-vizvagyon-kiarusitasat-tagadtak-bajnainek-video
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Sukoró"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"közokirat-hamisítás",
"idegenforgalom"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
|
9,087 |
Belpolitikai válsággá fajul a brit képviselők költségtérítési botránya
|
Belpolitikai válsággá kezd fajulni a brit alsóházi képviselők költségtérítési igényeivel kapcsolatos, egyre szélesedő botrány, amelynek nyomán egy keddi felmérés szerint a bal- és a jobboldal két fő pártjának támogatottsága egyaránt meredeken zuhan.
|
A The Daily Telegraph, a legnagyobb konzervatív napilap a múlt hét vége óta leleplező riportsorozatban tárja a nyilvánosság elé, hogy mi mindenre igényeltek visszatérítést a képviselők.
Jelenleg a konzervatív törvényhozók vannak soron: a keddi összeállításban szereplő tory képviselők egyebek mellett várárok-tisztításért és helikopter-leszállóhely kialakításáért kértek költségtérítést.
A vidéki birtokát körülölelő vizesárok megtisztításának több mint kétezer fontos számláját Douglas Hogg, a korábbi konzervatív kormány volt mezőgazdasági minisztere számolta el hivatalos költségként. Hogg emellett zongorájának hangolási költségét is feltüntette visszatérítési igényében.
A helikopter-leszállóhely költségtérítési igénye Sir Michael Spicer konzervatív alsóházi képviselő összesen 5650 fontos kertrendezési számlájának egyik tétele, bár Sir Michael a keddi Telegraphnak azt mondta, hogy mindössze "családi tréfáról" volt szó.
James Arbuthnot, az alsóház védelmi bizottságának konzervatív elnöke - több más pártbeli társához hasonlóan - úszómedencéjének tisztítási költségeit számolta el, de közölte, hogy ezt a tételt visszafizeti.
Sir Alan Haselhurst, az alsóház alelnöke az elmúlt hét évben összesen több mint 140 ezer fontot (46 millió forintot) igényelt vissza vidéki otthonának fenntartási költségeire, David Davis, a tory árnyékkormány volt belügyminiszter-jelöltje pedig 10 ezer fontot számolt el lakása renoválására és bútorozására.
A Telegraph az elmúlt napokban a kormányzó Munkáspárt képviselőiről, sőt Gordon Brown miniszterelnökről is közölt visszatérítési igényekkel kapcsolatos kínos értesüléseket.
Brown már hétfőn, David Cameron, a Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje pedig The Daily Telegraph keddi kiadásában kért elnézést a választóktól a pártok nevében. Cameron közölte: fegyelmi eljárást fontolgat a lap által közölt egyes visszatérítési igények ügyében.
A botrány hatása azonban máris látványosan mutatkozik a két nagy párt támogatottságában, amely teljesen azonos mértékben, meredeken esik. A The Times megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás kedden közölt eredménye szerint mind a Munkáspárt, mind a Konzervatív Párt egy hónap alatt négy pontot vesztett népszerűségéből; az előbbi most 26 százalékon, az utóbbi 39 százalékon áll.
A két nagy párt népszerűségvesztésének egyértelmű nyertesei az örök harmadik Liberális Demokraták, akiknek támogatottsága éppen négy ponttal 22 százalékra nőtt.
Igyekszik hasznot húzni a botrányból a brit szélsőjobb legnagyobb ereje, a parlamenten kívüli Brit Nemzeti Párt is, amely "Büntessük meg a disznókat" feliratú szórólapokkal indította európai parlamenti választási kampányát.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20090512_nagy-britannia_kepviseloi_koltsegterites
|
https://web.archive.org/web/20231224221735/https://hvg.hu/gazdasag/20090512_nagy-britannia_kepviseloi_koltsegterites
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/belpolitikai-valsagga-fajul-a-brit-kepviselok-koltsegteritesi-botranya
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,088 |
Zuschlag-per: meghallgatják Tüttő Katát
|
Tanúkihallgatásokkal folytatódott a Zuschlag-per a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=270212&_voteadmin_site=1219
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-per-meghallgatjak-tutto-katat
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[
"Tüttő Kata",
"Zuschlag János"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
9,089 |
Lemondott a hírhedt "Romboló"
|
Korrupciós botrány miatt végül lemondott Japánban a legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
|
Ozava, aki több mint negyven éven át a japán politikai élet meghatározó alakja, 1969-ben maga is a Liberális Demokrata Párt (LDP) színeiben lett képviselő. Miután 1993-ban kivált a pártból, több önálló politikai formáció létrehozásával is próbálkozott mielőtt 2003-ban belépett a DPJ-be.
Vezetősége alatt 2007 júliusában sikerült a pártnak megszereznie a többséget a japán parlament felsőházában, ezzel megtörve az LDP több mint félévszádos, a törvényhozás mindkét szegmensére kiterjedő egyeduralmát. Habár soha nem állt karizmatikus, jó előadói képességekkel rendelkező szónok hírében, szakmai tekintélye és kapcsolati hálózata miatt kérdéses, tud-e az DPJ méltó utódot találni a helyére. Egy olyan vezetőt, akivel a pártnak lehetősége nyílik az alsóházi győzelemre is.
|
http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2009/05/12/korrupcios_botrany_miatt_lemondott_az_ellenzek_vezere/
|
https://web.archive.org/web/20150403024614/http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2009/05/12/korrupcios_botrany_miatt_lemondott_az_ellenzek_vezere/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/lemondott-a-hirhedt-rombolo
|
Kitekintő
|
world-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Japán"
] |
[] |
[] |
9,090 |
Megszűnhet a vesztegető szocialista jogviszonya
|
3 millió forint nem vagyoni kártérítésre és kamataira perelte be a dombóvári szocialista polgármestert Naszvadi Balázs Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő. Szerinte Szabó Loránd korábbi állításaival súlyos érdeksérelmet okozott neki.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=270143&_voteadmin_site=1219
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszunhet-a-vesztegeto-szocialista-jogviszonya
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[
"Szabó Loránd (Dombóvár)"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Dombóvár"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
9,091 |
VPOP: az áfacsalók kifogyhatatlanok az ötletekből
|
Egyre bonyolultabbá válnak a százmilliós, milliárdos áfacsalási ügyek, a bűnözők finomítják módszereiket, s egyébként is: ha fiktív ügyletekről van szó, kifogyhatatlanok az ötletekből. Interjú a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) parancsnokhelyettesével, Mózs Elekkel.
|
VPOP: az áfacsalók kifogyhatatlanok az ötletekből
Egyre bonyolultabbá válnak a százmilliós, milliárdos áfacsalási ügyek, a bűnözők finomítják módszereiket, s egyébként is: ha fiktív ügyletekről van szó, kifogyhatatlanok az ötletekből. Interjú a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) parancsnokhelyettesével, Mózs Elekkel.
hvg.hu: Lapunk az elmúlt hetekben több, nagy horderejű áfacsalási üggyel is foglalkozott, a VPOP azonban ezekkel kapcsolatos megkereséseinkre nem, vagy csak nagyon visszafogottan nyilatkozott. Mégis, miért nem beszélnek róluk?
Mózs Elek
Mózs Elek: Az utóbbi időben azért nyilatkozunk óvatosabban a felderített ügyekről, mert több olyan eset is volt köztük, amelyek az idő során elenyésztek, nem sikerült bennük eredményt felmutatni. Egyrészt a megváltozott jogszabályok miatt az elkövetett tett már nem számított bűncselekménynek, így például az uniós csatlakozás után a határokon belül történt csempészés miatt folytatott ügyeket megszüntették, másrészt előfordult, hogy az eljárás végére az elkövetési érték jelentősen csökkent, ami kisebb büntetéssel járt.
Amikor 2006 szeptemberében egyes pénzügyi és gazdasági bűncselekmények – mint a csődbűncselekmény, az adócsalás vagy az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett csalás – nyomozása hozzánk került, megkaptunk ötezer ügyet, s azok között találtunk olyanokat, amelyekben a nyomozás elrendelésén kívül nem sok minden történt. A nyomozások határideje egyébként még a kiemelt ügyek esetében is tartható, egy évre visszamenően elmondhatom, hogy a nálunk indult büntetőeljárások többsége befejezés előtt áll. Azzal együtt, hogy egy ilyen, ötven millió forintot meghaladó adócsalási ügyben, amelyért akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, általában tíz gyanúsított van, és akár ezer tanú meghallgatására is sor kerülhet.
hvg.hu: A Vám- és Pénzügyőrség nyomozásai mennyire állják ki a próbát ügyészi szakban?
M. E.: A nyomozásaink alaposságát pedig jól mutatja, hogy az eljárások elején megállapított elkövetési értékek általában nem változnak. Egy széles nyilvánosságot kapott alapítvány ügyében a nyomozás eredményei eddig szintén a Vám- és Pénzügyőrséget igazolták, mert a vámeljárással kapcsolatos közigazgatási pert megnyertük, és nem változott az 1,1 milliárd forintos csempészet és a 900 millió forintos sikkasztás gyanúja sem. (Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány viselt dolgairól itt olvashatnak - a szerk.)
Egy másik, hazai pénzintézet tulajdonában lévő kft. kapcsán ennél jóval nagyobb összegre derített fényt a vizsgálat, amely tavaly szeptember 1-jén indult 8,3 milliárd forintos áfacsalás és 2 milliárd forintos adóbevételt csökkentő adócsalás miatt. A bűnös tevékenység gyanúját az eljárás során folytatott titkos információgyűjtés is alátámasztotta. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tényállás tekintetében vizsgálódtunk, hanem vagyonfelderítést is végeztünk, hogy megtudjuk, mi lett a jogtalanul visszaigényelt általános forgalmi adóval. (Az OTP Trade-del kapcsolatos tízmilliárdos áfacsalási ügyről itt talál részleteket - a szerk.) Hozzátenném, hogy a kereskedelmi tevékenységet a jogszabályok kellőképpen körülírják, és még ha közvetítői szerepről beszélünk is az ügyben, akkor is megfelelő ellenőrzésre – a láthatólag elégnek tűnő szállítmányozási papírok kontrollján túl – van szükség a tulajdonos részéről az áfa visszaigényléséhez.
hvg.hu: Az áfacsalók - illetve az ilyen ügyek gyanúsítottjai - mennyire felkészültek, s az általuk alkalmazott csalási módszerek mennyire vannak gondosan kimunkálva?
M. E.: Az biztos, hogy körbejárják a lehetőségeket, és igyekszenek megtalálni a kiskapukat, de korántsem biztos, hogy mindehhez a legjobb szakembereket találják meg. Az alapítványi ügy kapcsán például bármit fel lehet hozni védekezésként, de a Távol-Keletről elvileg adományként behozott áruk elidegenítése akkor is megtörtént. Az ügy egyébként úgy is alakulhatott volna, hogy a gyanúsítottak megtérítik a kárt, és akkor bírlói mérlegelés alapján enyhébb felelősségre vonásra számíthatnak.
hvg.hu: Az áfacsalási ügyletek általában bonyolultak és érintettek benne külföldi cégek is. Hogyan lehet utánuk nyúlni, s milyen az együttműködés a külföldi hatóságokkal?
M. E.: A vámcsempészet területén az áruforgalomra vonatkozóan napi kapcsolatban állunk a társszervekkel, és a külföldi hatóságokkal való szorosabb együttműködés mellett rendszeresek a nemzetközi megkeresések is. Legutóbb például belga kollégák jártak itt, előtte pedig olaszoknak és izraelieknek nyújtottunk segítséget. Az együttműködések terén elsőként Szlovákiával fogtunk össze, amikor elkezdődött az a módszer, hogy a csalók a Távol-Keletről importált árukra északi szomszédunknál kértek vámfizetést, az áfát viszont nem rótták le, mondván, azt majd Magyarországon teljesítik, de aztán ez teljesen elmaradt. Miután akkor több ügyről lerántottuk a leplet, azt gondoltuk, hogy az elkiövetők leállnak az ilyen bűncselekményekkel, de persze nem így lett.
hvg.hu: Az áfacsalók arra törekednek, hogy legalábbis papíron minden tökéletesnek tűnjön?
M. E.: A látható dolgokra ügyelnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel biztosítják azt, hogy nem buknak le. Sőt, volt egy olyan kétmilliárd forintos áfacsalás és a 9,7 milliárd forint értékű pénzmosás kapcsán 2007. május 15-én indult bűnügyünk, amelyikben nemcsak a tetteseket sikerült elkapnunk, hanem nyomon tudtuk követni a fiktív ügyletek után felvett készpénz útját is. Az ügy jelenleg vádemelés előtt áll, és mi is kíváncsiak vagyunk a végére, hiszen Magyarországon pénzmosás miatt még nem sok ítélet született. Hangsúlyoznám, hogy nagy eredménynek számít, ha az okozott kár megtérülése érdekében számlán lévő pénzt tudunk zár alá venni. Így biztosítottunk például az állam számára 235 millió forintot egy két évvel ezelőtt indult büntetőeljárásban, vagy kétmilliárdot egy másik, acélszerkezetekkel csak papíron kereskedő kft. ügyében. Az eljárásainkra vonatkozó statisztikákat egyébként rontja, hogy az elődszervezetektől megkapott ügyek egy részében „élő ember” már nem volt, a delikvens nem volt előkeríthető, vagy maga a cég tűnt el. Nyilvánvaló, hogy ezekben az esetekben nem tudtuk elvinni a történetet a vádemelésig.
hvg.hu: A Vám- és Pénzügyőrség által folytatott büntetőeljárásokkal kapcsolatban viszont egy ügyvéd forrásunk azt mondta, hogy a nagy csinnadrattával beindult nyomozások többségének a végén csupán okirat-hamisításért ítélik el az áfacsalókat. Így van?
M. E.: Erről nehéz bármit is mondani, hiszen még a 2006-os eljárásokban sincs jogerős ítélet. Mindenesetre megjegyezném, hogy egy - vélhetően másik - ügyvéd azt mondta nekem, hogy azért nem szeret hozzánk járni, mert mi okiratot mutatunk, amit nehéz kimagyarázni.
hvg.hu: Egy informátorunk azt is mondta, hogy egy-egy áfacsaló-hálózat azért nem bukik le évekig, mert a vám- és az adóigazgatásban meglévő korrupció segíti őket. Mekkora gondot jelent ez a Vám- és Pénzügyőrségnél?
M. E.: A VPOP-nál komolyabb számban nem fordulnak elő korrupciós ügyek, de persze a látencia nagyobb lehet. A vesztegetések száma az uniós csatlakozás előtt volt jelentősebb, akkor a korrupció ellen meghirdetett stratégia révén sok belső ügyet feltártunk.
hvg.hu: Az eltelt évek alatt hogyan változtatták módszereiket a csalók?
M. E.: A bűntettek bonyolultabbak és kifinomultabbak lettek, például megfigyelhető, hogy a banki részbe több biztonsági elemet építenek be. Az áfacsalók azonnal követik a különböző technikai újításokat és jogszabályi változásokat, az viszont egyre kevésbé fordul elő, hogy egy címre ötvenezer céget jelentenek be. Az offshore vállalkozások azonban továbbra is problémát okoznak.
2009. április. 30. 06:30 HVG Itthon
Gigantikus áfacsalás gyanújával nyomoznak
„A rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy az OTP Trade Kft. a 2006. és 2007. évi áfabevallásaiban valótlan gazdasági eseményekről kiállított számlák áfatartalmának levonásba helyezésével igényelte vissza az általános forgalmi adót, illetőleg a fiktív számlák felhasználásával adófizetési kötelezettségét jogellenesen csökkentette” – áll a Vám- és Pénzügyőrség központi bűnüldözési parancsnokságának 2008. szeptember 10-én kelt jegyzőkönyvében.
2009. május. 06. 15:13 Csikász Brigitta Itthon
A legnagyobb illegális ügylet az áfacsalás
Az elmúlt héten nyilvánosságra került, az OTP Trade-hez kapcsolódó gigantikus áfacsaláshoz hasonló ügyek hátterében a vám- és az adóigazgatási folyamatokban éveken át zavartalanul tevékenykedő hálózatok állnak. Az áfacsalás manapság legalább akkora biznisz, mint a korábbi illegális olajpancsolás.
2009. április. 14. 14:12 MTI Itthon
Félmilliárdos áfacsalás Fejér megyében
Több mint 550 millió forinttal károsította meg a gyanú szerint az állami költségvetést az áfabefizetési kötelezettség elmulasztásával négy székesfehérvári, használtautó-kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság - jelentették be a vám- és pénzügyőrség munkatársai kedden sajtótájékoztatón Székesfehérváron.
2008. augusztus. 29. 11:13 MTI Itthon
Félmilliárdos áfacsalást leplezett le az adóhatóság
Csaknem félmilliárd forintnyi ÁFA-t igényelt vissza jogosulatlanul egy toll értékesítésével foglalkozó dél-alföldi cég az adóhatóság megállapítása szerint, s az APEH vizsgálatának eredményét ítéletében már a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta - tájékoztatta Varga Zsuzsanna, az APEH regionális igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.
2008. december. 01. 14:02 hvg.hu Itthon
Ötmilliárdos áfacsalás az OTP Trade ügyfeleinél?
Ötmilliárd forintos áfacsalás és pénzmosás gyanúja kapcsán nyomoznak az OTP leányvállalatával, az OTP Trade-del szerződésben lévő kereskedő cégek tevékenysége miatt – tudta meg a hvg.hu. A pénzügyőrök gyanítják, hogy a kereskedő cégek nem mindegyike fizette be az áfát a forgalmazott elektronikai termékek után. Az érintettek viszont állítják, hogy szabályosan jártak el.
2009. április. 03. 14:51 MTI Itthon
Milliárdos cukorbiznisz: áfacsalás és pénzmosás
A Vám- és Pénzügyőrség (VP) egy nagyszabású akcióban felszámolt egy jellemzően cukor illegális forgalmazására szakosodott bűnözői csoportot, amely legalább 335 millió forint áfával rövidítette meg az állami költségvetést, és gyanú merült fel közel 768 millió forint pénzmosásra is, amelynek elkövetői magyar állampolgárok - jelentette be a VP.
2008. április. 16. 00:00 Hét nap gazdaság
Áfacsalás cukorral
Több száz tonna kristálycukor általános forgalmi adóját spórolta meg magának az a magyar társaság, amelynek négy...
2008. május. 21. 00:00 Hét nap gazdaság
Négymilliárdos áfacsalás
Komoly piaci részt hasítottak ki az évi 25-26 ezer darabos magyar használtautó-importból azok a cégek, amelyek 3 ezer...
|
https://hvg.hu/itthon/20090512_afacsalas_egymasert_otp_vpop_mozs
|
https://web.archive.org/web/20150505051135/https://hvg.hu/itthon/20090512_afacsalas_egymasert_otp_vpop_mozs
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vpop-az-afacsalok-kifogyhatatlanok-az-otletekbol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[
"OTP Trade Kft.",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[] |
[
"belföld",
"sikkasztás",
"offshore",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"csalás"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
9,092 |
„Tízmilliárdos nagyságrendben folyik el a közpénz a MÁV-tól”
|
Felháborítónak tartja a KDNP, hogy miközben a kormány 40 milliárd forintot akar elvonni a MÁV-tól, elnézi, hogy a közbeszerzéseknél hasonló nagyságrendben folynak el a közpénzek.
|
http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=270228
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atizmilliardos-nagysagrendben-folyik-el-a-kozpenz-a-mav-tola
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
9,093 |
Nem tudni, hová folyik az EU pénze
|
Hiába kötelezte az Európai Bizottság még tavaly márciusban a tagállamokat arra, hogy tegyék átláthatóvá és nyilvánossá az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásaiból részesülők listáját, a 27 tagállamból összesen nyolc járt sikerrel.
|
A rendelkezésre álló adatok alapján 2008-ban a vállalatok rangsorában Olaszország vitte el a pálmát: a dobogón csak olasz céggel találkozhatunk, és az első hat helyen is csak az ír Greencore Groupnak sikerült megtörnie az olasz hegemóniát. Az Italia Zuccheri és az Eridanai Sadam az a két cég, amelyek 100 millió euró fölötti támogatást kaptak: 139,8 illetve 125,3 millió eurót – derül ki a Farmsubsidy.org tanulmányából.
A listára felkerülő cégek között összesen 180 olaszt találhatunk, 165 spanyolt, míg a közös agrárpolitikából összességében legtöbb hasznot húzó – az 55 milliárd eurós keretből 10,4 milliárdot megkaparintó – Franciaország 142 vállalata kap egymillió eurónál nagyobb összeget. A legnagyobb francia haszonélvező a Doux Group névre hallgató csirkéből készült termékeket forgalmazó vállalat, a maga 62,8 millió eurós támogatásával, amivel a hetedik helyet szerezte meg a cégek között. A ranglistán magyar jutalmazottakat hiába keresünk, ugyanis a magyar hatóságok egy teljesen strukturálatlan, több mint 13 000 oldalas pdf dokumentummal „járultak hozzá” a kifizetések átláthatóbbá tételéhez – így a tanulmány készítői egyelőre eltekintettek a magyar adatok sorozatba vételétől.
A legérdekesebb Németország esete: Berlin megtagadta a statisztikák átadását, helyi adatvédelmi törvényekre hivatkozva – azonban az Európai Bizottság nem nézte jó szemmel a különcködést és könnyen elképzelhető, hogy ha Németország nem áll be a sorba, akkor jogsértési eljárást indíthat ellene a Bizottság.
|
http://kitekinto.hu/europa/2009/05/12/13_ezer_oldalon_valaszoltunk_az_unios_kerdesre/
|
https://web.archive.org/web/20091227121654/http://kitekinto.hu/europa/2009/05/12/13_ezer_oldalon_valaszoltunk_az_unios_kerdesre/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nem-tudni-hova-folyik-az-eu-penze
|
Kitekintő
|
eu-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"EU"
] |
[] |
9,094 |
Hogyan trükköznek a közpénzzel a képviselők?
|
Külső számviteli szerv fogja felügyelni a brit képviselők költségelszámolását az utóbbi napok egyre hangosabb botrányai nyomán. Több újság is újabb adatokat közöl arról, mire is költötték költségtérítés címén a képviselők a közpénzeket: például kertészre, lakásfelújításra, kutyaeledelre. Gordon Brown miniszterelnök minden politikus nevében bocsánatot kért.
|
Szokatlan beszéd - miniszterelnöki bocsánatkérés az összes politikus nevében. "Aki ezt a pályát választja, azért teszi, hogy a közt, és ne a saját érdekét szolgálja" - mondta Gordon Brown. Előzőleg David Cameron konzervatív vezér kényszerült hasonló bocsánatkérésre.
A parlamenti demokráciákban általában ritkán fordul elő, hogy ellenzék vagy kormányoldal tartózkodik egymás ócsárlásától. Ez történik azonban a parlamenti demokrácia egyik őshazájában, Nagy-Britanniában. Az ok a parlamenti képviselők költségelszámolása.
Azóta, hogy a Daily Telegraph című konzervatív lap a múlt héten elkezdte publikálni először a kormánypárti, majd most már a konzervatív képviselők költségelszámolását, egyre jobban dagad a botrány.
Az adatokból úgy tűnik: ha törvénybe ütközőt nem is tett a legtöbb képviselő, a puritán hagyománynak hátat fordítva ott játszotta ki a rendszert, ahol tudta. Cheryl Gillan, aki a toryk választási győzelme esetén a walesi ügyek minisztere lenne, például 1500 forintnak megfelelő összeget számolt el kutyaeledelért. Kollégája, Oliver Letwin 660 ezer forintért nyújtott be számlát, miután kicseréltetett egy szivárgó csövet a teniszpályája alatt. Andy Burnham oktatási miniszter egy 7000 forintos IKEA fürdőköpeny árát kérte vissza.
Legjobb buli az ingatlan
Ezek a költségtérítési tételek - sajtónyelven szólva - a színes sztorik. Amivel a brit képviselők valóban sok pénzt szereztek vissza, az az ingatlanköltségek manipulálása volt. Az egyik gyakori trükk az úgynevezett elsődleges és másodlagos otthon változtatása, a "flipping" volt.
A legtöbb vidéki képviselő Londonban is vett lakást, és ezzel a törlesztőrészletektől kezdve a felújításon át a bútorig sok költségből igényelhetett vissza pénzt maximum évi 8 millió forintig. Amikor azonban a családi ház szorult felújításra, akkor azt nevezte meg másodlagos otthonnak. Ráadásul, a brit törvények értelmében az első lakás eladása után nem kell adót fizetni, de a másodikért igen.
Sok képviselő úgy maximalizálta a profitját, hogy a fővárosi lakást tette meg elsődleges otthonnak, majd adta el, megúszva ezzel az adófizetést. Alistair Darling pénzügyminiszter négy év alatt négyszer váltott otthont, és közel egymillió forintnyi illetéket és ügyvédi költséget igényelt vissza lakásvásárlása után. Margaret Beckett volt külügyminiszter ingyen lakhatott Londonban, de négy év során 24 millió forintot kért fenntartási költségeiért, holott otthonát semmiféle jelzálog nem terhelte.
A botrány miatt a Daily Telegraph-ot is bírálták. Hírek szerint az újság több tízmillió forintos összegért vette meg azt a CD-t, amin a képviselői költségelszámolás található, emellett nem mindig adott kellő időben lehetőséget a képviselőknek arra, hogy megválaszolják a vádakat.
A képviselői költségeket most egy parlamenten kívüli, külső auditáló hivatal hagyja majd jóvá. Az ügy eredményeképp azonban az amúgy is jelentős mértékben apolitikus brit lakosság hite még inkább megrendülhet a demokrácia intézményeiben - figyelmeztetnek kommentátorok.
Kezdőlap Külföld Hogyan trükköznek a közpénzzel a képviselők?
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/11/hogyan-trukkoznek-a-kozpenzzel-a-kepviselok-277070
|
https://web.archive.org/web/20090514022402/http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-277070
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/hogyan-trukkoznek-a-kozpenzzel-a-kepviselok
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,095 |
Sólyom megdöbbentő nyilatkozata - mi lesz a következmény?
|
A köztársasági elnök oknyomozásra buzdította a sajtót vasárnapi szentkirályszabadjai nyilatkozatában. Sólyom László szerint a Veszprém és Balatonalmádi között tervezett repülőtér ügye számos olyan kérdést vet fel, mint amilyenek feltehetőek a szintén vitatott szerencsi szalmaerőmű vagy a sukorói ingatlanberuházás esetében. A nyilatkozat ezen részei nem szerepeltek a tudósításokban - derül ki az elnök szavait megörökítő videó-felvételből.
|
A köztársasági elnök vasárnapi nyilatkozatáról viszonylag bőséges terjedelemben beszámolt a magyar sajtó. A tudósításokból azonban kimaradt néhány fontos elem, ezek megismerhetőek abból a videó-felvételből, amely teljes egészében tartalmazza Sólyom László nyilatkozatát. A cikkünk végén látható felvételt Kepli Lajos készítette.
A köztársasági elnök oknyomozásra buzdította a sajtót: nézzenek utána, milyen szempontok alapján születtek meg bizonyos döntések a vitatott szentkirályszabadjai repülőtér-beruházást megelőzően.
Sólyom László feltette a kérdés: vajon miért úgy adták át az érintett önkormányzatoknak a volt katonai repülőteret hasznosítása, hogy polgári légi forgalmat kell lehetővé tenni a Veszprém és Balatonalmádi közötti területen? És vajon hogyan lehetséges az, hogy a döntést követő napon már meg is alakulhatott Magyarországtól távol a repülőteret hasznosító offshore cég?
Az elnök "Nem szabadja!" Szentkirályszabadján
A köztársasági elnök leszögezte: a repülőtér megvalósulása esetén "értékrombolásról lenne szó, ezért szeretnék ennek különös nyomatékkal hangot adni. Egy szemlélet ellen szeretnék kiállni." Beszélt arról is, hogy egyetért azokkal, akik tiltakoznak a szentkirályszabadjai repülőtér megvalósulása ellen. Mint mondta: ez az ügy hasonló kérdéseket vet fel, mint a szintén vitatott szerencsi szalmaerőmű vagy a sukorói ingatlanberuházás.
Az elnöki nyilatkozat kitért arra, hogy a környezetvédelmi szakhatóságoknak minden szempontot értékelve kell felelős döntéseket hozniuk az ilyen ügyekben.
Sólyom László arra is felhívta a figyelmet, hogy balatoni utazása az "értékőrző tájak és emberek" sorozatba illeszkedik. Mint mondta, a Balaton és környéke nemzeti érték, kiemelt üdülőkörzet, ezért itt minden beruházás esetében nagy figyelemmel kell vizsgálni, hogy ne kerülhessen sor értékek lerombolására.
"Mi még itt vagyunk!"
Az államfő kiemelte, hogy szavai nem a külföldi beruházások ellen irányulnak. Hozzátette: csak olyan beruházást szabad támogatni és megvalósítani, "amely összhangban van az ország érdekeivel." Olyan külföldi beruházókat várunk, "akiknek nem csak térkép Magyarország. Mi még itt vagyunk!" - fejezte be nyilatkozatát Sólyom László, nyomatékosítva, hogy a helyi lakosság és általában az ország érdekeit egyetlen beruházásnál sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Kezdőlap Belföld Sólyom megdöbbentő nyilatkozata - mi lesz a következmény?
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/11/solyom-megdobbento-nyilatkozata---mi-lesz-a-kovetkezmeny-277125
|
https://web.archive.org/web/20090531035454/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-277125
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/solyom-megdobbento-nyilatkozata-mi-lesz-a-kovetkezmeny
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szentkirályszabadja"
] |
[
"offshore",
"környezetvédelem",
"repülőtér / légügy"
] |
[] |
9,096 |
50 millós jutalmat kaphat, ha kartellezőket leplez le
|
A Gazdasági Versenyhivatal mellett, hasonló felépítéssel és jogokkal működne a szeptemberben felálló Közérdekvédelmi Hivatal - mondta az InfoRádiónak a versenyhivatal elnöke. Nagy Zoltán hozzátette: a versenyhivatal végezné a piaci vizsgálatokat, míg a Közérdekvédelmi Hivatal a közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati döntési folyamatokat ellenőrizné.
|
A Közérdekvédelmi Hivatal működése, jogállása, eljárás- és kinevezési rendje is hasonlít a Gazdasági Versenyhivataléhoz, és hasonlóképpen kívül áll majd a kormányzat napi döntéshozatali folyamatán, nem lesz közvetlen kapcsolata a kabinettel - mondta az InfoRádiónak a GHV elnöke.
Az új hivatal feladata a közigazgatási eljárások tisztességes menetének biztosítása lenne, míg a GVH továbbra is a piaci verseny tisztaságát felügyeli majd. A Közérdekvédelmi Hivatal elnöke közvetlenül a parlamentnek felelne - magyarázta Nagy Zoltán.
Informátori díj
A hivatal védi majd a bejelentőket, ha megalapozott információt adnak, amelynek alapján eljárás indulhat - mondta a GVH elnöke. Hozzátette: jelenleg, ha egy cégvezető úgy dönt, hogy kilép egy kartellből, és feltárja az információkat, adott esetben mentesülhet a büntetőjogi következmények alól, míg vállalkozásának nem kell bírságot fizetnie.
A versenyhivatalt érintő változás lehet, hogy a következőkben bárki, aki kartellezésről értesül, bejelentést tehet, ha pedig ennek alapján bírságot szab ki a versenytanács, annak 1 százalékát, de legfeljebb 50 millió forintot informátori díjként meg is kaphat - közölte Nagy Zoltán.
A Közérdekvédelmi Hivatalhoz hasonló szervezet külföldön nem létezik, általában a bűnüldöző szervek dolga, hogy ezeket a jelenségeket feltárják - mondta a GVH elnöke, megjegyezve: Magyarországon akkora a korrupció, hogy rontja a versenyképességet.
Hanganyag: Kaputa Júlia
|
https://infostart.hu/gazdasag/2009/05/12/50-millos-jutalmat-kaphat-ha-kartellezoket-leplez-le-277334
|
https://web.archive.org/web/20090517013952/http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-277334
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-millos-jutalmat-kaphat-ha-kartellezoket-leplez-le
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"antikorrupció",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,097 |
Vizsgálat az Eurojust portugál elnöke ellen
|
Portugáliában korrupció gyanúja miatt fegyelmi eljárás indult a főügyész ellen, aki egyben az Eurojust elnöke is. A gyanú szerint José Luís Lopes da Mota nyomást gyakorolt a hatóságokra, hogy minél előbb zárják le a Freeport-ügy néven ismertté vált korrupciós vizsgálatot.
|
A Freeport bevásárlóközpont állítólag kormányzati tisztségviselők megvesztegetésével épült meg 2002-ben egy természetvédelmi területen Lisszabon mellett, abban az időben amikor az azóta kormányfővé választott José Sócrates volt a környezetvédelmi miniszter.
Ő oldotta fel a területre vonatkozó korlátozásokat, hogy a brit Freeport vállalat engedélyt kaphasson Európa legnagyobb outlet központjának megépítéséhez. A főügyésszel szemben márciusban merült fel a gyanú, hogy köze lehet a korrupciós ügyhöz. A szocialista José Sócrates tagadja a vádakat és azt állítja, hogy politikai célú lejárató kampány zajlik ellene a közelgő őszi parlamenti választások előtt.
Kezdőlap Külföld Vizsgálat az Eurojust portugál elnöke ellen
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/13/vizsgalat-az-eurojust-portugal-elnoke-ellen-277539
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vizsgalat-az-eurojust-portugal-elnoke-ellen
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Portugália"
] |
[] |
[] |
9,098 |
Sólyom SZDSZ-es államtitkárral csaphat össze a repülőtér miatt
|
A köztársasági elnök Szentkirályszabadján elmondott éles hangú kritikájának egyik címzettje Dióssy László, az SZDSZ környezetvédelmi szakállamtitkára lehet. Dióssy 16 éven keresztül volt Veszprém polgármestere, és sokat tett a város mellé tervezett repülőtérért.
|
Érdekes helyzet alakult ki a tervezett Veszprém-Szentkirályszabadjai Repülőtér ügyében. A repülőtér egykori lobbistája, Dióssy László jelenleg a környezetvédelmi tárca egyik szakállamtitkára. Dióssy 1990-től 16 éven keresztül volt Veszprém polgármestere, és ebben a tisztségében sokat tett az egykori katonai repülőtér polgári hasznosításáért.
Polgármesterből államtitkár
Az SZDSZ színeiben politizáló Dióssy Lászlót 2006-ban nem választották újra polgármesternek, ám rövidesen a szakállamtitkári kinevezéssel vigasztalódhatott. Bár az SZDSZ már nem tagja a kormánynak, és a zöld tárcát azóta a harmadik miniszter irányítja, Dióssy László biztosan őrzi a szakállamtitkári pozíciót.
A vitatott repülőtér ügyében kialakult helyzet másik "érdekessége", hogy a beruházás folytatásának engedélyezéséről döntő hatóság, a székesfehérvári Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi igazgatója, Kling István egy ideje szintén a környezetvédelmi tárca felső vezetésében dolgozik. Ő a tárca államtitkára.
Kling István utóda, Csehóné Szilasi Judit a repülőtér-beruházás ellen környezetvédelmi szempontok miatt tiltakozók véleményére reagálva a Magyar Televízió Szempont című műsorában elmondta, hogy a szakhatóságnak nem feladata vizsgálni az egyes beruházások "lakossági beágyazottságát".
A repülőtér elleni lakossági tiltakozást koordináló egyesület a fenti személyi viszonyokat "különösen aggasztónak találja" - mondta el az Inforadio.hu kérdésére Dávid Gyula, az egyesület elnöke. Hozzátette: Dióssy László szerepéről a vasárnap Szentkirályszabadjára látogató köztársasági elnököt is tájékoztatták.
Dávid Gyula elmondta, nehezményezik azt is, hogy a környezetvédelmi felügyelőség információik szerint kizárólag zajvédelmi szempontból vizsgálja a beruházást, nem pedig a környezeti hatások teljességére vonatkozóan.
Ami jó Veszprémnek, nem biztos, hogy jó a Balatonnak
Dióssy László a tervezett repülőtérrel kapcsolatban az IndexVeszprém kérdésére korábban elmondta: "Én magam is azok közé tartozom, akik támogatják a beruházást, hiszen még annak idején mi értékesítettük a repteret. Már látszik, hogy egyre nagyobb a lakossági ellenállás és az ellenzők minden jogorvoslati fórumot ki fognak használni. Pedig ennek a reptérnek a megvalósítása nagyon komoly idegenforgalmi, gazdasági előnyt jelenthet Veszprémnek és a Balatonnak. Olyan megoldást kell találni, ami legkevésbé sem zavarja a lakókat. Vannak ilyen megoldások, csak az a kérdés, hogy ezek mennyibe kerülnek."
Az államfő kérdezte a sajtót
Az államfő felvetette vasárnap az őt hallgató újságíróknak azt a kérdést is, vajon miért alakult úgy a volt katonai reptér átadása, hogy az új tulajdonosok, Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzata már csakis polgári repülőtér kialakítása felé indulhattak, amikor 2005 végén ingyen megkapták a területet.A Balaton Fejlesztési Tanács 2004. június 24-én együttes ülést tartott a Balaton körüli három megye - Zala, Somogy és Veszprém - önkormányzatával. Itt az egyik napirendi pont a Balaton régió infrastruktúrájának fejlesztési terve volt. A téma előadója, a gazdasági és kereskedelmi tárca helyettes államtitkára, Kovács Ferenc volt.
A döntés értelmében kérték a kormányt, hogy a Szentkirályszabadjai volt katonai repülőtér kerüljön olyan kategóriába, hogy megindulhasson a nemzetközi reptérré való fejlesztése olvasható az ülés jegyzőkönyvében. A dokumentum aláírói, Kuti Csaba a Veszprémi-, Gyenesei István a Somogyi- és Kiss Bódog Zoltán a Zala megyei közgyűlés elnöke, továbbá Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt kérték, hogy ehhez a tervhez 2005-ben a kormány nyújtson "jogi és költségvetési támogatást."
Három repülőtér egy helyett?
A megyei vezetők szorgalmazták továbbá, hogy a Szentkirályszabadja melletti repülőtérrel párhuzamosan a gazdasági tárca támogassa a Sármelléki és a Siófok-Kiliti repülőteret is. Történt mindez annak ellenére, hogy akkor már ismertek voltak azok a tanulmányok, amelyek szerint nem hogy a Balaton régióban, de az egész Dunántúlon sem működhet gazdaságosan kettőnél több polgári repülőtér.
Sőt, egyes vélemények szerint az egész Dunántúl csupán egy polgári repülőteret "bír el". Erre a pozícióra akkor már több jelentkező volt, például Győr, a Székesfehérvár melletti Börgönd és Sármellék - írta 2000 szeptemberében a Népszabadság.
A Gyurcsány-kormány 2005-ben nem vette figyelembe a fenti elemzéseket, és egy kormányhatározattal úgy adta át Veszprémnek és Szentkirályszabadjának a volt katonai bázis tulajdonjogát, hogy ott polgári repülőteret kell létesíteniük.
Szerző: Kovács András István
Kezdőlap Belföld Sólyom SZDSZ-es államtitkárral csaphat össze a repülőtér miatt
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/13/solyom-szdsz-es-allamtitkarral-csaphat-ossze-a-repuloter-miatt-277377
|
https://web.archive.org/web/20090615205150/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-277377
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/solyom-szdsz-es-allamtitkarral-csaphat-ossze-a-repuloter-miatt
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[
"Dióssy László"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[
"Szentkirályszabadja"
] |
[
"lobbi",
"környezetvédelem",
"repülőtér / légügy"
] |
[] |
9,099 |
Visszafizetteti a képviselőkkel a pluszpénzt a pártelnök
|
Azonnal fizessék vissza a kiutalt összeget - utasította David Cameron, a brit ellenzéki konzervatívok vezetője pártja parlamenti képviselői közül azokat, akik túlzó költségtérítéseket vettek fel A példát igen gyorsan követték a kormánypárt érintett politikusai is.
|
David Cameron azzal fenyegette meg a pénzsóvár politikustársait, hogy ha nem fizetik vissza a túlzó költségtérítéseket, kizárják őket a konzervatív pártból. A közvélemény pozitívan reagált Cameron szigorára, s mivel a baloldali kormánypárt a felmérések szerint jelenleg alaposan lemarad népszerűségben a az ellenzéki konzervatívok mögött, Gordon Brown miniszterelnök sietve megszólalt az ő frakcióját még erősebben érintő ügyben, és elrendelte, hogy a parlamenti képviselők költségtérítési igényléseit négy évre visszamenőleg vizsgálják felül, majd tételenként hozzák nyilvánosságra.
Nemrég például az derült ki, hogy a fiatal külügyminiszter, David Milliband babakocsi vásárlása után nyújtott be igénylést, de ennek kifizetését az illetékes parlamenti bizottság elutasította, mondván, hogy erre aztán igazán telhet a saját, nem éppen szerény fizetéséből is.
Az érintett képviselők szinte mindahányan bizonyítani tudják, hogy tulajdonképpen járt nekik költségtérítés, de elismerik, hogy amikor Nagy-Britannia súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, olyan triviális tételekre, mint például a privát teniszpálya öntözőcsövének megjavítása, nem volt helyes térítést igényelni, hiszen ez a közvéleményt felháboríthatja.
Az ingatlan a legjobb buli
Voltak persze képviselők, akik a lehetőségeket túlzott mértékben használták ki. A konzervatív párt oktatásügyi árnyékminisztere például 7000 fontot költött lakásfelújításra, ezt visszaigényelte, majd az ingatlant azonnal eladta. Ez a képviselő a bankszámlájáról most sietve átutalt 7000 fontot az államkasszába.
A legtöbb visszaélés a vidéki képviselőknek járó fővárosi lakások körül van. A belügyminiszter asszonyról derült ki, hogy a parlamenti ülésszakok idején rokonoknál száll meg, de lakásfenntartási költségeket igényelt.
Gordon Brown miniszterelnök, most a lakásfenntartás szigorú ellenőrzését kezdeményezte. A konzervatív ellenzék pedig javasolja, hogy bútorra, lakberendezésre egyáltalán ne lehessen pénzt igényelni. Hogy a kormány szégyenben ne maradjon, Hazel Blears kommunális miniszter azonnal kiírt egy több mint 13 ezer fontra szóló, azaz mintegy 4 millió forintnak megfelelő átutalást az adóhivatalnak, mert amikor eladta a vidéki képviselőként fenntartott második lakását, azt fő lakóhelyeként jelölte meg, hogy a nyereségét ne adóztassák meg.
David Cameron elmondta, hogy a párttársait megregulázó gyors lépésére akkor határozta el magát, amikor fülébe jutott, hogy közeli munkatársa, az arisztokrata Doglas Hogg állítólag a XIII. századi kastélya várárkának a kitisztítási költségeire igényelt térítést.
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/13/visszafizetteti-a-kepviselokkel-a-pluszpenzt-a-partelnok-277602
|
https://web.archive.org/web/20090531050738/http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-277602
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/visszafizetteti-a-kepviselokkel-a-pluszpenzt-a-partelnok
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,100 |
Struccpolitika és számlagyár
|
Akár a számlagyárak és az offshore cégek sokadvirágzását is hozhatja a kormány legújabb ötlete: az egyszerűsített vállalkozói adó ötszázalékos emelése.
|
2009.05.22. 22:00
Akár a számlagyárak és az offshore cégek sokadvirágzását is hozhatja a kormány legújabb ötlete: az egyszerűsített vállalkozói adó ötszázalékos emelése. A terv költségvetési bevételeket nem, csak az adóelkerülést növelheti.
Egyes hírek szerint a kormány jövőre a jelenlegi 25-ről harminc százalékra emelné az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát. Az emelést a kormányzatnál azzal magyarázzák, hogy az általános forgalmi adó normál kulcsa idén júliustól öt százalékkal nő, ami az evások bevételét is emeli.
Érdemes mindezt egy kissé egyszerűsített példával szemléltetni. Eddig ha az evás vállalkozó százezer forintot kért munkájáért, akkor arra felszámíthatta a húszszázalékos áfát. Így 120 ezer forint után kellett a 25 százalékos evát megfizetnie, s maradt 90 ezer forintja. Jövőre az áfa és az eva növelése miatt 125 ezer forint képezi majd az adó alapját, és az evás vállalkozó 87 500 forintra tesz szert. Vagyis százezer forintnál két és fél ezerrel csökken az evások jövedelme. – Az evát annak idején azért hozták létre, hogy a csekélyebb közterhet minél többen fizessék meg, és csökkenjen az adóelkerülők száma – mondta lapunknak Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint az eva újabb drasztikus emelésével a kormány bakot lő. Ugyanis az adó növelése nem hoz majd jelentős költségvetésibevétel-növekedést. – Akinek még ekkora adó mellett is megéri az eva, az maradni fog, a többiek azonban az adóelkerülés különfajta módjaihoz folyamodnak majd – véli a szakember. Szerinte a számlagyárak és az offshore cégek virágzását hozhatja az eva emelése. – A kormány struccpolitikát folytat: azt hiszi, ha öt százalékot emel az eván, akkor abból nem 200, hanem 210 milliárd forint jön be, de ez nem így lesz – fogalmazott Ruszin Zsolt.
Jövőre a személyi jövedelemadón (szja) is módosítana a kabinet. Az alsó sáv határa ötmillió forintra nőhet, az alsó kulcs 17, míg a felső 32 százalékra változna.
– Az ördög a részletekben rejlik – mondta kérdésünkre Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adószakértője. – Mivel bruttósítanak majd, nem tudni, ki jár jól – tette hozzá. Szerinte az új rendszer az átlagbér környékén keresőknek lehet jó, de a lépés kissé reklámszagú: külföldre azt üzeni, mi adót csökkentünk. Viszont a döntés nyomán a cégeknek át kell állítaniuk rendszereket, ami gondokat okozhat.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/struccpolitika-es-szamlagyar
|
https://web.archive.org/web/20240126063312/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/05/struccpolitika-es-szamlagyar
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/struccpolitika-es-szamlagyar
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore"
] |
[] |
9,101 |
Parkolj, fizess, tűnj el!
|
Felbontja a szerződést Budapest V. kerülete a Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt.-vel, és november elsejével az önkormányzathoz rendelik a parkolás ellenőrzését - jelentette be tegnap Rogán Antal.
|
Az V. kerületben a parkolást működtető Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás tizenkét éve kötött megállapodást erre a munkára. Akkor határozatlan időre, a jelenlegi állás szerint konkrétan ez év novemberéig. Rogán Antal polgármester ugyanis bejelentette, hogy felbontja a szerződést. Egy belső ellenőrzés ugyanis feltárt egy szerződést, amely szerint a társaság 2007-ben egy Ferrarit lízingelt 60 millió forintért - mondta Rogán, és hozzátette: elfogadhatatlan, hogy valaki közpénzből ilyen autót finanszírozzon. Ezért kezdeményezte a kerületi parkolókat üzemeltető Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keddi ülésén a szerződés felmondását és azt, hogy a parkolás ellenőrzése kerüljön önkormányzati hatáskörbe. A határozatot a társulás elfogadta. A Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt. 1997-ben jutott az üzletághoz. A magáncég a parkolóőrök ellenőrzéséért fix díjként évi 237 millió forintot kapott.
A Ferrari-eset is azt bizonyítja, hogy a parkolásban extraprofit képződik. A minap az MDF javaslatára elfogadták, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a parkolás rejtelmeinek feltárására.
Jelenleg Budapesten három társaság működteti a fizetőparkolást. Ebből kettő önkormányzati. A IX. és a XIII. kerületben a kerületi és a fővárosi tulajdonú utak mentén, illetve a VI., a VII., és a VIII. kerületi fővárosi (!) utak mellett a Budapest Önkormányzati Parkolási Társulás az illetékes. A szintén önkormányzati Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás szedi a pénzt az V. kerületben a kerületi és a fővárosi utak mentén.
A magánszemélyek által tulajdonolt Centrum Parkoló Rendszer Kft. az I., a II., a VI., a VII., a VIII., a XI., és a XII. kerületben szedi a díjat. A két önkormányzati cég közpénzből szerzi be az eszközöket (automaták és ellenőrző eszközök), a Centrum saját forrásból.
Három év alatt közel húszmilliárd forintot fizettek az autósok a parkolásért. Ebből a pénzből 8,9 milliárd került
vissza az önkormányzatokhoz. Tízmilliárd az üzemeltetőké.
Az átlagos nettó parkolási díj 2008-ban 178 forint volt Budapesten. De nagyok a területi differenciák. A BÖPT területén 124, a Centrumén 139, a ferraris ellenőrző céggel gáláns szerződést kötő FKPT V. kerületi utcáin 270 forint az átlag. Az önkormányzatot megillető összegek folyamatosan nőttek a Belvárosban, viszont a BÖPT és a Centrum területén csökkentek 2007-hez képest. Az FKPT öszszes tavalyi bevételének (1,6 milliárd Ft) 63 százalékát utalta át az önkormányzatnak (1 milliárd Ft), a Centrum 3,2 milliárdot, vagyis 43 százalékot. A BÖPT esetében ez csak 30 százalék volt (1,4 milliárdból 434 millió Ft). A korábbi években a visszajuttatott összeg a bevételek 50-55 százalékát is elérte. Rogán Antal szeretné, hogy a parkolás fölött az önkormányzat rendelkezzen, s hogy 2010-11-től a visszajuttatott öszszeg elérje a bevételek 75 százalékát. Ezt tartaná reálisnak.
A Centrum - mely 2007-ben a pótdíjakból 2 milliárdot kaszszírozott az 1,8 milliárdos rendes díj mellé - nagyságrendekkel többet költött technikára, mint önkormányzati pénzekből beruházó társai. Embereit mára olyan műszerrel szerelte föl, melynek adataival a cég teljes biztonsággal mehet a bíróságra a vitás esetekben.
A mobillal való fizetés bevezetésében is élen járt a Centrum. A rendszer bevezetését nem a mobilcégek késleltették, maguk a parkolótársaságok gondolták úgy, nem kell elkapkodni. Bizonyára el akarták kerülni, hogy a befolyó milliókból most egy új cég (az EME Zrt.) újabb falatot lecsíphessen.
A parkolásüzlet a rendszerváltás forgatagában hamar elkelt. A díjat Budapest frekventáltabb helyein 1972 óta kasszírozó Fővárosi Garázsipari Vállalat kft.-vé alakult, az üzemeltetés a Petrolex Top-Garázs kezébe került. Önkormányzati parkolási társulást azért kellett az V. kerületben alapítani, mert a főváros rájött: elhappolták előle a Belvárost. A kerületi és a fővárosi ellenségeskedés abszurd helyzetekhez vezetett. A főváros például nem vezetett be díjfizetési kötelezettséget főutakon, mint az Alkotás utca vagy a Krisztina körút, mert az centrumos felségterületnek számított. De ezzel azt érte el, hogy a kerületek nem a legjobb szerződéseket kötötték a kieső bevételeket kompenzáló társasággal.
Ha lesz parlamenti vizsgálóbizottság, kutathatná azokat a személyi kapcsolódásokat, amelyek kezdetek óta átszövik a budapesti parkolást. Ott találnák benne a fideszes Kupper András azonos nevű nagybátyját, a Centrum hajdani, 75 százalékos tulajdonosát. Fürst György karrierjéről a Figyelőnet számolt be szemléletes cikkben. Személyi titkárként tűnt föl, majd VI. kerületi képviselő lett, végül 2002 és 2006 között Terézváros vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármestere volt, több Andrássy úti palotát vitatható sietséggel ekkor adtak el. Fürst felügyelte a FÖPT tevékenységét, majd a konkurens, a Centrum vezérigazgatói széke várta 2006-ban. S az EME Zrt. rajtja után bevezette, hogy az autósok fizessenek ötezer forintot azért, hogy mobiljukkal parkolhassanak. A zűrzavarban nehéz volt, s ma is nehéz a parkolásra nagyvárosi logisztikai problémaként tekinteni. Pedig eredetileg az volna. A parkolási díj célja - elvileg - nem az, hogy bevételi forrása legyen magáncégeknek vagy önkormányzatoknak, hanem hogy csillapítsa a forgalmat. A Nagykörúton egy felmérés szerint napközben minden harmadik autós parkolóhelyet keresve araszol. Ez kőkemény környezetszennyezés.
Budapesten a három parkolótársaság fennhatósága alatt 53 469 parkolóhely működik. A Parking Kft. ügyvezető igazgatója, Gyarmati Zoltán a kedvezményes parkolási engedélyek nagy számát sérelmezi.
A BÖPT területén nagyjából annyi engedélyt adnak ki, ahány parkolóhely van. Ugyanez a centrumnál 1,42, az V. kerületben 1,28 jut egy helyre.
A ferraris eset bizonyítja, hogy erre is csak ki lehetett találni valamit.
A Parking sajátos helyzetben lévő szakcég. Eredetileg a teherautó-behajtási engedélyek kiadására alapították, emellett 600 P+R parkolót üzemeltet, s megkerülhetetlen a közlekedésszervezésben és a mélygarázsfejlesztésben is. A fővárosi önkormányzat megbízta a társaságot a parkolási stratégia kialakításával. Erre épül az új rendelet, melyben olyan szigorú passzusok szerepelnek, hogy ötvenparkolónként mozgáskorlátozottaknak kell helyet létesíteni, aki pedig illetéktelenül ideáll, büntessék a pótdíj háromszázszorosával.
A két és fél milliós Rómában 2008-ban 95 ezer "kék csíkos" fizető-parkolóhely volt. (Budapesten 53 ezer hely van, 1500 automatával, melyek darabja hárommillió forintba kerül.). A közvélemény elégedetlen volt a parkolás intézményével. 2008 májusában egy bírói ítélet nyomán hat napra föl kellett függeszteni az olasz fővárosban a fizetőparkolást. A hurrá három napig tartott: Róma közlekedése összeomlott.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090513-20090513-25-332599
|
https://web.archive.org/web/20170130063459/http://nol.hu/belfold/lap-20090513-20090513-25-332599
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolj-fizess-tunj-el
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[
"Fürst György",
"Kupper András (parkolás)"
] |
[
"Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társasága"
] |
[
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] |
[
"parkolás",
"forgóajtó",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,102 |
Taktikai határozatképtelenség az ORTT-ben
|
Tegnap sem döntött a médiahatóság az RTL Klub és a TV 2 díjcsökkentési kérelméről, holott eredetileg ez szerepelt a testület napirendjén.
|
Az ORTT tegnapi ülésén határozatképtelenné vált, így nem is dönthetett a két országos kereskedelmi televízió koncessziósdíj-csökkentési kérelméről. Döntés a legkorábban jövő szerdán, a médiahatóság következő ülésén születhet.
Ami a határozatképtelenséget illeti: a fideszes Szalai Annamária írásban jelezte, hogy nem vesz részt az ülésen, és kérte: távollétében ne tárgyalják a díjcsökkentési napirendi ponthoz benyújtott módosító indítványait (az ügyrend szerint joga van ezt kérni). A két MSZP-s tag - Gyuricza Péter és Ladvánszky György - ezt követően döntött úgy: nem vesznek részt az ülésen. Hármójuk távolmaradása miatt határozatképtelenné vált a testület.
Szalai Annamária szerint alapvetően uniós szabályozásba ütközik (tiltott támogatásnak minősül) a tervezett díjcsökkentés. Továbbá - állította lapunknak nyilatkozva - az ORTT költségvetését is "átszabnák", ha elfogadnák a tévék kérelmét. Az RTL Klubtól befolyó pénzek egy részét ugyanis az Országgyűlés osztja el a költségvetési törvényben, a parlament döntését pedig nem írhatja felül az ORTT. A tévék kérelmének támogatásával pedig épp ezt tennék.
Más okai is voltak az ORTT-ülés meghiúsulásának. Szalai Anamária például nem cáfolta azt a felvetésünket, hogy a következő ülésig hátralévő egy hétben még tervez újabb ellenlépéseket a díjcsökkentési tervekkel szemben; konkrétumokat azonban nem árult el.
Úgy tudjuk, a kormánypárti oldalon is módosulnak a tervek. Információink szerint az ORTT kormánypárti tagjai a nagy vihart kavart ügyben "megosztanák" a felelősséget az MSZP-frakcióval. Ez annyit jelent: ha megszavaznák is a kereskedelmi tévék kérését az ORTT-ben, az csak azt követően lenne érvényes, miután az Országgyűlés már módosította a médiahatóság idei költségvetését (ezzel Szalai Annamária egyik kifogásának is elébe mennének). Büdzséjük módosítására az ORTT tenne javaslatot a parlamentnek. Ebben azt is megmutatnák: hogyan változik a médiafinanszírozás rendszere, ha átszabnák a frekvenciadíj-fizetési rendszert. Információink szerint politikai döntés is született az SZDSZ-ben: a kereskedelmiek díjcsökkentési kérelme csak akkor kaphat zöld utat, ha a köztévék kieső bevételeit pótolni tudják.
Tímár János SZDSZ-es médiahatósági tag ezt lapunknak nem erősítette meg, viszont megvédte javaslatát. Eszerint a mai fix díjak helyett a médiavállalkozások bevételeihez igazodó frekvenciahasználati díjakat szedne be a hatóság, és ehhez képest gondolnák újra a kereskedelmi bevételekből finanszírozott médiaterületek támogatását. Tímár János lapunknak nyilatkozva azt mondta: az ORTT-nek igenis kötelezettsége reagálni a médiavállalkozások piaci környezetének jelentős módosulására, például a mostani gazdasági válságra.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090513-20090513-28-332602
|
https://web.archive.org/web/20231103074618/http://nol.hu/belfold/lap-20090513-20090513-28-332602
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/taktikai-hatarozatkeptelenseg-az-ortt-ben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"MTM SBS",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"RTL Klub"
] |
[] |
[
"média",
"támogatás"
] |
[] |
9,103 |
Nem állítják, hogy a Siemens korrupt, de zavarják őket a perek
|
A Magyar Jogász Egylet 5 millió forintos támogatást fogadott el a magyar Siemens Rt.-től, bár az elnökség több tagjában is felmerült, helyes-e pénzt elfogadni egy olyan cégtől, melynek számos pere van folyamatban.
|
Nem állítják, hogy a Siemens korrupt, de zavarják őket a perek
Hírszerző információ
2009-05-13 15:52
A Magyar Jogász Egylet 5 millió forintos támogatást fogadott el a magyar Siemens Rt.-től, bár az elnökség több tagjában is felmerült, helyes-e pénzt elfogadni egy olyan cégtől, melynek számos pere van folyamatban.
hirdetés
Kapcsolódó cikkek
* Megszületett az első beismerő vallomás a Siemens-ügyben cikktárba
* "Hajléktalan ügyvezető" - visszautasítja a vádakat a Siemens cikktárba
* Siemens-botrány - mindenki vádol mindenkit cikktárba
* Siemens-ügy: egyelőre nincs politikai szál cikktárba
* Hatmillió eurós kenőpénz: elítélték a Siemens két volt vezetőjét cikktárba
* Botrányok után: Magyarországon is vezetőt váltott a Siemens cikktárba
* Siemens: újabb illegális számlára bukkantak - de kinek ment a kenőpénz? cikktárba
* Kiterjedt korrupcióra derült fény a Siemensnél cikktárba
A magyar Siemens Rt. 5 millió forintos szerződési ajánlatot tett a Magyar Jogász Egyletnek az októberben tartandó 5. Európai Jogász Fórum támogatására, kezdte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóját Farkas Imre, a felszámolás alatt álló Satelite TV elnök-vezérigazgatója. (A dologhoz hozzá tartozik, hogy cége hat éve perben áll a Siemens-szel egy 2000-ben kötött, 1,5 milliárd forint értékű támogatási szerződés ügyében.)
Farkas Imre kikérte a közhasznú egyesületként bejegyzett Magyar Jogász Egylet legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét, melyből kiderül, a testület elnökségének több tagjában is felmerült, helyes-e elfogadni a felajánlott támogatást.
A Siemens megtisztult
Molnár József jogtanácsos például nem javasolta, hogy elfogadják, mert "a cég korrupciós ügyeitől volt hangos a sajtó az utóbbi időben".
Siemens termékek Budapesten - a céget több botrány is érintette az elmúlt években Európában
(Fotó: Járdány Bence)
Bakonyi Elvira közjegyző határozottan ellenezte, és arra kérte az elnökség tagjait, zárkózzanak el a Siemens támogatási ajánlatától, és kérte, hogy az elnök rendeljen el szavazást a kérdésben.
Farkas Imre szerint azért tiltakozhatott a közjegyző ennyire a javaslat ellen, mert információi szerint a Siemens nagyon komoly összegre perli a Közjegyzői Kamarát egy közöttük létrejött szerződés felbontása miatt.
Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke azt mondta, nem helyes a "szponzorok köréből kihagyni azokat a cégeket, melyeknek egy-egy munkatársa eljárás alatt áll vagy állt".
"Máthé Gábor a vitát azzal zárta le, hogy a Siemens megtisztulási folyamaton ment át, a korrupt személyektől a cég megvált" - áll a jegyzőkönyvben. Végül 2 ellenszavazat, 3 tartózkodás mellett az elnökség jelenlévő tagjai elfogadták a Siemens ajánlatát.
Ne támogasson, akiből ügyfél lehet
Farkas Imre nem állítja azt, hogy egy ilyen támogatás elfogadása után például a Fővárosi Bíróság, mely az ő cégének Siemens elleni perét tárgyalja, nem fog objektív ítéletet hozni. És azt sem állítja, hogy a Siemens azért adja ezt a támogatást, mert ettől remél valamit.
"De tudja, ilyenkor óhatatlanul is eszébe jut az embernek a Tanú című film, ahol ugye Virág elvtárs mindig azt mondja Pelikánnak, hogy egyszer majd kérünk valamit" - mondja Farkas Imre, aki szerint nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani.
Véleménye szerint nem helyes, ha egy igazságszolgáltatáshoz kötődő szervezet támogatást fogad el gazdasági társaságoktól, melyek bármikor kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy érdekeiknek bíróság előtt próbálnak érvényt szerezni, vagy éppen őket pereli be valamelyik üzletfelük.
Farkas úr az ügyben szeretné az igazságügyi miniszter véleményét is kikérni.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/108119_nem_allitjak_hogy_a_siemens_korrupt_de_zava
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-allitjak-hogy-a-siemens-korrupt-de-zavarjak-oket-a-perek
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Jogász Egylet",
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"támogatás",
"bíróság"
] |
[] |
9,104 |
Válságban nő az adócsalási hajlam
|
Az adócsalás szabályozási kudarcok következménye, ám az adórendszer egyszerűsítése önmagában nem hozhat gyors megoldást...
|
A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a szabályozási kudarcokból eredő rejtett gazdaságot nem lehet egyedi kormányzati intézkedésekkel visszaszorítani. Az adórendszer elszigetelt - csak az adómértéket vagy alapokat - érintő változásai, az adóadminisztráció szigorítása, az adórendszer egyszerűsítése önmagában nem hozhat eredményt a rejtett gazdaság csökkentésének.
Csak átgondolt komplex intézkedéscsomagtól remélhető, hogy érdemben növeljék a rejtett gazdaságban való foglakoztatás „költségeit", a rendszer toldozgatása, speciális csoportokra kitalált új adózási formák bevezetése elkerülhetetlenül újabb szabályozási (kormányzati) kudarcokhoz vezet, hisz ilyenkor azonnal megjelennek a kivételek, kedvezmények mentességek, amely maga az adórendszer kudarca.
Sajnos nincs jó helyzetben az kormány, amely épp most szeretné jelentősen csökkenteni a rejtett gazdaság mértékét, ugyanis a szabályozási környezet javulása a romló gazdasági környezetben kevés eredményt hozhat. A válság miatt romló üzleti klíma miatt kicsi a valószínűsége, hogy az adóadminisztráció szigorítása önmagában képes lenne megakadályozni, hogy a rejtett gazdaság súlya a következő években ne emelkedjen. Az adótudatosságot közvetlen hatásokkal lehet növelni - az adózáshoz közvetlenül nem kapcsolódó „kormányzati" szolgáltatások (közlekedés, egészségügy) színvonalának növelése, a megfelelő szolgáltatás növelheti az adótudatosságot.
Az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) bevezetése nem hozott egyértelmű eredményt - mondta Semjén András kötet társszerkesztője, az MTA közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa. Ugyan csökkent az evát választó vállalatok részvétele a rejtett gazdaságban , ugyanakkor a tovagyűrűző hatásaként növelheti a számla nélküli vásárlásokat és a be nem jelentett munkát. Az alkalmi munkavállóli könyv a illegális foglalkoztatás, a rejtett gazdaság melegágya - ezt interjús vizsgálatok is bizonyították a kutatók számára.
Az adócsalás két terepe az áfacsalás, illetve illegális foglalkoztatás. A nagy cégek esetében 1996-2007 között csökkent a számla nélküli vásárlások jelentősége, ám szolgáltatási szektorban még mindig magas ennek a súlya. A nagyvállalati körben a külföldi cégek megjelenése a magyar gazdaságban hozta magával a gazdaság fehéredését. A lakossági fogyasztásban viszont egyes szegmensekben - autószerelés- a számla nélküli vásárlások aránya eléri a hatvan százalékot a háztartási felmérések szerint. Jellemzően a fővárosban gyakoribb a számla nélküli vásárlások, és a vidékiek adótudatosabbak is. Míg a fővárosban csak a válaszadók negyven százaléka tartotta az adócsalást erkölcstelennek, addig a vidéki válaszadók hetven százaléka vélekedett így.
A be nem jelentet foglalkoztatás mintegy 1450 milliárd forintot tehet ki, ami a GDP hét százaléka. A 18-64 éves korú lakosság az utóbbi két évben kapott számlára, illetve zsebbe „fizetést". A magas iskolai végzettségűek inkább számlára, míg az alacsonyabb végzettségűek szimplán zsebbe kapják feketejövedelmüket. Az a munkavállaló aki volt már munkanélküli a tapasztalatok szerint nagyobb valószínűséggel fogadja el a szürke vagy feketefoglalkoztatást - vagyis rejtett gazdaság ezen szintje szegénységgel is összefügg - mondta Tóth István János a kötet társszerkesztője, az MTA Közgazdasági Intézetének munkatársa.
|
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/valsagban_no_az_adocsalasi_hajlam.406592.html
|
https://web.archive.org/web/20231206112801/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/valsagban-no-az-adocsalasi-hajlam.406592.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valsagban-no-az-adocsalasi-hajlam
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[] |
9,105 |
Ma is elloptak öntől néhány milliárdot
|
Miközben a legtöbb ember az idén 400 milliárd forintosra tervezett megszorítástól szenved, addig politikusok és állami vezetők a sleppjükkel együtt hasonló összeggel károsítják meg az országot évről évre.
|
Miközben a legtöbb ember az idén 400 milliárd forintosra tervezett megszorítástól szenved, addig politikusok és állami vezetők a sleppjükkel együtt hasonló összeggel károsítják meg az országot évről évre. Hívják ezt sok mindennek - például pártfinanszírozásnak -, pedig egyszerű lopásról van szó, és ugyan sokan szónokolnak a felszámolásáról, de semmit nem tesznek ellene. Sőt, a lenyúlásokat egyre profibban, egyre kifinomultabb módszerekkel hajtják végre. Bennfentesekkel beszéltünk az ország kirablásáról.
A befolyásos önkormányzati politikus egy szálloda halljában találkozott a cég képviselőivel. A beszélgetés nagyjából 20-30 percig tartott, és szinte végig csak általánosságok kerültek szóba, például az, hogy milyen a gazdaság helyzete, illetve, hogy mik a város vezetésének tervei. Azt, amiért a találkozót egyáltalán összehozták, elintézték néhány mondattal. A politikus közölte az üzletemberekkel, hogy mely vállalkozásokon keresztül fizessék ki azt a százmillió forintot, amelyért cserébe ő elintézi, hogy a képviselőtestület az érdekeiknek megfelelő döntést hozzon.
A történtekről egy olyan névtelenséget kérő forrás számolt be az [origo]-nak, aki állítása szerint jelen volt a találkozón, amelyhez hasonlók minden bizonnyal nap, mint nap zajlanak Magyarországon. A korrupció általános, az állam működését egyre jobban meghatározó jelenség - erre hívják fel a figyelmet tudományos kutatások és ez derült ki azokból a beszélgetésekből is, amelyeket olyan emberekkel folytattunk, akik közelről látják, hogy politikusok, állami vezetők és a környezetükbe tartozó emberek hogyan lopják el az adófizetők pénzét, illetve hogyan hoznak meg fontos döntéseket szívességi alapon.
Márciusban és áprilisban készítettünk tizenhárom, egyenként egy-két órás interjút vállalati vezetőkkel, valamint az állam és a gazdasági szféra kapcsolatát jól ismerő üzleti tanácsadókkal és jogászokkal. A téma érzékenysége miatt csak azzal a feltétellel vállalták a beszélgetést, ha névtelenséget biztosítunk nekik, és a cikkben idézett történetekből sem lehet beazonosítani őket. Az általuk elmondottakból, valamint a Transparency International nevű nemzetközi szervezet és a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának tanulmányaiból így is kirajzolódtak a korrupciós mechanizmusok és módszerek.
"Nagy a szemvesztés a mezőtől a hombárig"
"Megdöbbentem, hogy mindenki triviálisnak tartja: 10-20 százalék az átlagos komisszió" - fogalmazott egy pénzügyi tanácsadással foglalkozó jogász, aki állami megbízásokat végző nagyobb cégeknek szokott bedolgozni. Egy ingatlanfejlesztéseken dolgozó forrásunk pedig megjegyezte, az elmúlt öt évben nem volt egyetlen olyan projektje sem, ahol ne kellett volna megkenni valakit. "Szerteágazó, mély és mára egy kritikus pontot elért jelenség" - idéznek egy vállalati vezetőt a Corvinus kutatói, és ugyan a tanulmányokból és az általunk folytatott beszélgetésekből is az derül ki, hogy nem minden politikus, állami tisztviselő és cégvezető korrupt, de van épp elég olyan szereplő, aki életben tartja ezt a rendszert.
Ezzel együtt több jel is utal arra, hogy nem csupán a rendszer életben tartásáról van szó, de a korrupció egyre terjed, egyre jobban átsző mindent. A Transparency International által közzétett, úgynevezett korrupció-érzékelési index (amely azt mutatja, hogy elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a problémát az adott országban) szerint tavaly Magyarországon romlott a helyzet, és így az ország a 39. helyről a 47. helyre csúszott vissza a 180 államot tartalmazó listán. A Corvinus kutatói pedig egy idén márciusban közzétett elemzésükben arra mutattak rá, hogy a nyilvánosságra került visszaélések között egyre nagyobb arányban vannak "többszereplős, láncba szerveződő korrupciós esetek", ami alapján arra következtetnek, hogy "a korrupciós ügyletek egyre inkább mutatják az intézményesülés jegyeit".
A visszaélések tehát már rég nem arról szólnak, hogy egy cégvezető zsebből lefizet egy polgármestert vagy egy képviselőt, a két végpont között ugyanis egy láncolat jött lére közvetítőkkel, pénzelosztó cégekkel és magukat lobbistáknak nevező ügyeskedőkkel. Ez persze azzal jár, hogy mindenki lecsippent magának valamennyit a pénzből, és így a szereplők számának növekedésével a korrupciós összeg is egyre jobban dagad. "Nagy a szemvesztés a mezőtől a hombárig" - fogalmazta meg ezt szemléletesen egy milliárdos forgalmú cég vezetője.
Az ellopott pénz összegét nyilván csak megbecsülni lehet, de az így kapott adatokból még az alacsonyabbak is riasztóak. A cégvezetőkkel folytatott interjúkból az derült ki, hogy az állami megbízásoknál 10-20 százalék körül mozog a korrupciós díj, a Transparency szerint pedig a visszaélések akár 20-25 százalékkal is drágíthatják a beszerzéseket. A magyarországi közbeszerzések összegéről a legfrissebb adat 2007-es, akkor mintegy 1750 milliárd forintot költött el az állam ilyen módon. Ha a legalacsonyabb, 10 százalékos korrupciós arányt vesszük, akkor 175 milliárd, ha a Transparency becslésének felső, 25 százalékos határát nézzük, akkor 437 milliárd folyt el az adófizetők pénzéből.
A képet árnyalja, hogy több forrásunk is megjegyezte, a 10-20 milliós beszerzéseknél nem feltétlenül kell kenőpénzt fizetni, bár volt, aki hozzátette, hogy ilyenkor is szükség lehet kisebb szívességekre. "A döntéshozók kapnak egy saját használatú laptopot, ami véletlenül náluk marad" - példálózott pénzügyi tanácsadó forrásunk, míg egy cégvezető megjegyezte, velük előfordult, hogy vállalkozásán keresztül fizettették ki egy önkormányzati vállalat vezetőjének prémiumát.
"Ahogy haladsz felfelé, úgy nőnek az összegek"
A közbeszerzéseken történő visszaélések azonban csak egy szeletét jelentik az adófizetők megrövidítésének. A Zuschlag-ügy egyértelművé tette, hogy az állami támogatásokból is tűnnek el pénzek, és hasonló gyanú merül fel a nagy állami cégek esetében is. A Magyar Villamos Művek jogi képviselője például épp április elején tett feljelentést a rendőrségen "a társaság korábbi vezetése által kötött kétes ügyletek miatt". (Az Index az MVM-nél lefolytatott belső vizsgálatra hivatkozva azt írta, hogy több milliárd forint aggályos pénzmozgást tártak fel a cégnél.) A tavaly megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal korábbi elnöke, Antal Dániel pedig szintén áprilisban nyilatkozott arról a Magyar Nemzetben - konkrét esetek említése nélkül, becslésre alapozva -, hogy a MÁV-tól évente 11 milliárd forint közpénz folyik ki korrupciós csatornákon. A vasúttársaság visszautasította ezt, és közölte, hogy jogi lépéseket tesz Antal ellen.
Más kategóriába tartozik, amikor hatósági engedélyért vagy valamilyen testületi döntés elfogadtatásáért fizetnek kenőpénzt. Ennek vannak egészen pitiáner formái, például, amikor egy építési engedély ügyintézőjét korrumpálják. "Ő magától nem kér semmit, de ha adsz neki, akkor gyorsabb lesz. Adsz neki eurót, mert tudod, hogy mennek nyaralni, vagy adsz neki egy vásárlási utalványt" - mondta ingatlanfejlesztéssel foglalkozó forrásunk, hozzátéve, "ahogy haladsz felfelé, úgy nőnek az összegek."
Az egyszerű lopások, vesztegetések, a valódi verseny nélkül osztogatott és ezért az indokoltnál drágább állami megbízások által okozott kár tehát még a legszemérmesebb becslések szerint is több százmilliárd forintra rúg, ami már nemzetgazdasági szempontból is jelentős tétel. Elég csak belegondolni, hogy a Bajnai-kormány által tervezett, a lakosság túlnyomó részét fájdalmasan érintő válságkezelő csomag megszorító intézkedései idén 400 milliárd forintot tesznek ki. Igaz, a válságban elvileg a lenyúlható állami pénzek összege is csökken, de a mohóságot ez nem szünteti meg. Egy informatikai vállalat felsővezetője szerint "mivel nincs munka, így a cégek srófolják fel az árat", vagyis van, aki a szokásos 10 százalékos kenőpénz helyett "megadna mondjuk 12,5 százalékot is".
A százmilliárdos nagyságrendet figyelembe véve nem állja meg a helyét az a feltételezés sem, hogy az eltűnő pénz pusztán a pártok működésének és kampányainak finanszírozására folyik el. A TNS Media Intelligence nevű ügynökség szerint még a meglehetősen intenzív 2006-os parlamenti választási kampányban is összesen 5,5 milliárd forintot költött hirdetésekre az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF. Ez is jóval több annál, amennyit a törvény megengedne számukra, de közelébe se ér a becsült korrupciós összegnek, ami azt jelenti, hogy a lenyúlt pénzeknek csak egy része jut el a pártkasszákig. Erre a megállapításra jutott a Transparency tavalyi kutatása, és hasonlóan vélekedtek forrásaink is, akik szerint a pénz többsége minden bizonnyal magánzsebekben köt ki.
"A politikusok magasabb tarifával dolgoznak"
A politika ettől függetlenül főszerepet játszik a korrupcióban. Több, az informatikai ágazatban dolgozó forrásunk egybehangzóan azt állította, hogy az értékesebb - több százmilliós, illetve milliárdos - beszerzéseket például csak úgy lehet megkapni, ha ahhoz valamelyik befolyásos, magas pozícióban lévő politikus is támogatását adja. A korrupció által szintén fertőzöttnek tartott építőipar kartellező nagyvállalatairól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Nagy Zoltán mondta azt egy februári interjúban, hogy ezek a cégek "biztosak abban, hogy a politika részéről védettséget élveznek" és amikor a GVH keresztbe tesz nekik, akkor politikusok is próbálnak nyomást gyakorolni a hivatalra. (Szerettünk volna részleteket is megtudni a nyomásgyakorlásról, de a GVH részéről senki nem akart nyilatkozni az [origo]-nak.)
A főként önkormányzatokkal dolgozó ingatlanfejlesztő forrásunk pedig arról beszélt: előfordul ugyan, hogy hivatalnokokat is lefizetnek, de "összegszerűen a pénz 95 százaléka politikusokhoz megy". Forrásunk hozzátette azt is, sokkal olcsóbb, ha valamit hatósági szinten kell megoldani vesztegetéssel, a politikusok ugyanis magasabb tarifával dolgoznak.
Az egymást követő kormányok ugyan sorra jelentettek be korrupcióellenes csomagokat, de ezek hatástalannak bizonyultak, akárcsak a közbeszerzési szabályozás újabb és újabb verziói. Forrásaink egybehangzóan azt mondták, a közbeszerzés a melegágyát jelenti a visszaéléseknek. "Iszonyatosan bürokratikus, túlzottan körül van bástyázva jogszabályokkal, ami kiskapuk ezreit szüli meg. Ebben a közegben aztán könnyű manipulálni az eljárásokat" - magyarázta egy milliárdos forgalmú cég korábbi vezetője. A forrásainkkal folytatott beszélgetésekből az derül ki, hogy a közbeszerzéseknél épp az eredeti cél - vagyis a tiszta és átlátható verseny - nem érvényesül. "Ha egy munkáról akkor értesülsz először, amikor megláttad a kiírást, akkor esélyed sincs arra, hogy megnyerd" - mondta egy tanácsadó cég vezetője, és ezt szinte ugyanezekkel a szavakkal megerősítette többi forrásunk is.
Egy közbeszerzések lebonyolítására szakosodott ügyvédi iroda korábbi munkatársa szerint a nagyobb értékű pályázatok kiírását meg sem kezdik addig, amíg nincs politikai döntés arról, hogy ki lesz a győztes, és ezt megerősítette több cégvezető is. "A nagy állami beruházásoknál van egy 10 százalékos beugró, anélkül labdába sem lehet rúgni" - mondta egy informatikai vállalat felsővezetője, aki a megbízásszerzésnek ezt az első szakaszát "előminősítés"-nek hívja. Ez még jóval az előtt történik, hogy egyáltalán kiírnák a pályázatot, itt legfeljebb még csak a fejlesztés ötlete fogalmazódott meg a minisztérium vagy más állami szerv részéről. Amikor ugyanis egy cég értesül ezekről a tervekről, akkor először megérdeklődi valamelyik befolyásos politikusnál, hogy egyáltalán érdemes-e rárepülnie erre a munkára - mondták az informatikai ágazatban dolgozó, egymástól független forrásaink.
Ha a politikus igent is mond, az nem jelenti azt, hogy az adott cég sínen van. Egyszerre ugyanis akár három jelentkezőnek is meg szokták ígérni, hogy bizonyos összegért támogatják a pályázatukat. "Nekik mindegy, hogy ki nyer, az a lényeg, hogy a pénz a rendelkezésükre álljon" - magyarázta egy korábbi cégvezető.
Az informatikai felsővezető által emlegetett "előminősítés" után ezért jön az "érdemi sales munka", amikor a cégnek már a pályázatot kiíró és menedzselő embereket és hivatalokat kell meggyőzni, hogy az ő ajánlatukat válasszák. Itt már nemcsak az számít, hogy kinek vannak jobb kapcsolatai, illetve ki tud nagyobb kenőpénzt fizetni, hanem az is, hogy ki tesz le szakmailag jobb pályázatot az asztalra, mert ugyan a hivatalnokok között is akadnak olyanok, akik - egyik forrásunk megfogalmazása szerint - "pénz nélkül meg sem hajlandók mozdulni", de sokan vannak, akik nem megvesztegethetők.
Ennek az emberi tisztesség mellett részben az is az oka, hogy van köztük egy általános félelem, hogy ha fény derül valamilyen visszaélésre, akkor őket veszik elő. "Ők tartják a seggüket" - mondta egy korábbi cégvezető, aki szerint az apparátus ezért legtöbbször odafigyel arra, hogy egy pályázaton a nyertes cég szakmailag és az ár szempontjából is rendben legyen. A lopást azonban ezzel nem tudják megakadályozni, mert bárki is nyeri a munkát, az "előminősítés" során megígért 10 százalékot mindenképp ki fogja fizetni a cég az őt támogató politikusnak.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/05/korrupcio-partfinanszirozas-modszerek-technikak
|
https://web.archive.org/web/20220630173212/https://www.origo.hu/itthon/20090511-korrupcio-partfinanszirozas-modszerek-technikak.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-is-elloptak-ontol-nehany-milliardot
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-05-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"offshore",
"háttér",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"versenykorlátozás - kartell",
"lobbi",
"antikorrupció",
"strómanok",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,106 |
Csak írják a csekkeket a brit képviselők
|
Mindhárom nagy brit párt vezetője határozott fellépést ígért a képviselői juttatások rendszerével visszaélő frakciótagokkal szemben.
|
Nehéz lesz elfelejteni például, hogy Jacqui Smith belügyminiszter káddugó-, Cheryl Gillan, a toryk Walesért felelős szóvivője kutyaeledel-, Sir Menzies Campbell korábbi liberális demokrata vezető szappan- és WC-kefe használatáról nyújtott be számlát a parlament illetékes hivatalának.
Bár a közvélemény fantáziáját megragadták a filléres pitiáner tételek, igazi felháborodást azok a honatyák váltottak ki, akik többször is elcserélték „második” otthonukat, és mindannyiszor zsebre vágták a tranzakcióval járó vagyonnövekedést – elmulasztva a közönséges földi halandót sújtó adó befizetését.
Először állt ki szerdán az alsóház elé Gordon Brown kormányfő, az immár hatodik napja újabb és újabb meglepetéseket tartogató botrány kirobbanása óta. Mire az interpellációkra sor került, mindhárom vezető brit párt – amelyek aligha tehetnek egymásnak szemrehányást az ügyben – szankciókat helyezett kilátásba a túlkapásaikat nem korrigáló képviselőkkel szemben. Több munkáspárti miniszter máris bejelentette, hogy postára adta a Daily Telegraph napilap által közzétett elszámolási trükkökből származó bevételeit visszafizető csekket.
A kínos történetből David Cameron, az ellenzék vezére került ki viszonylag legjobban. Előbb egyenként behivatta irodájába az árnyékkormány tagjait, és közölte velük, hogy ha meg akarják őrizni pozíciójukat, maximum 11 ezer fontot vissza kell szolgáltatniuk az eddig élvezett kedvezményekből. Ezután Westminsterben rendezett sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta a nevüket, köztük George Osborne árnyék-pénzügyminiszterét, aki borsos, 400 fontos taxiszámlát nyújtott be.
A kormányfői kérdezz-felelek során Cameron kétségének adott hangot, hogy a Brown által felállított, az elmúlt öt évre visszatekintő független bizottság talál-e majd bizonyítékokat a képviselői visszaélésekre. Az ellenzék vezére hangoztatta, hogy a költségtérítések visszafizetése „nem igazán jogi, hanem erkölcsi-etikai kérdés”. A pártokat sürgeti az idő, hogy a képviselők kapzsisága mielőbb lekerüljön a lapok címoldaláról, hiszen a június 4-re kiírt európai parlamenti (és részleges helyhatósági) voksoláson megkaphatják a magukét a választóktól.
David Cameron
|
http://nol.hu/kulfold/csak_irjak_a_csekkeket__a_brit_kepviselok-332702
|
https://web.archive.org/web/20231217061416/http://nol.hu/kulfold/csak_irjak_a_csekkeket__a_brit_kepviselok-332702
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/csak-irjak-a-csekkeket-a-brit-kepviselok
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,107 |
Búcsúcédulák
|
Hamis ajánlások, feltört autó, indulást akadályozó ügyintézés – efféle ügyek miatt jogi eljárások sorozata bonyolítja az európai választási listák jóváhagyását.
|
Búcsúcédulák
Hamis ajánlások, feltört autó, indulást akadályozó ügyintézés – efféle ügyek miatt jogi eljárások sorozata bonyolítja az európai választási listák jóváhagyását.
„Szánalmas komédia” – így minősítette a MIÉP az európai parlamenti (EP) választásokat. Csurka István csapata eredetileg persze indulni akart a júniusi voksoláson, ám nem sikerült listát állítania, ehhez ugyanis 20 ezer hiteles ajánlás szükséges, ami nem jött össze időre. A párt szerint külső okból, feltörték ugyanis az egyik gépkocsijukat, és ellopták az ajánlócéduláik egy részét. A MIÉP-et a jelek szerint üldözi a sors. Gazdálkodásának érdemi vizsgálatát nemrég állítólag az hiúsította meg, hogy egy számvevőnek látszó ismeretlen elvitte tőlük az eredeti bizonylatokat (az ügyről lásd hírünket a 13. oldalon), most meg a kocsiból ellopott cédulákat nem tudták pótolni a múlt pénteki határidőig. Pontosabban 20 058 darab összejött, ám ezek valódiságát még ellenőrizni kellett volna. A Csurka-párt ettől visszalépett, mert nem érezte felhatalmazva magát arra, hogy „a bennünket önzetlenül támogató nemzettársak adatait piszkos kezek vizsgálódásainak tegyük ki”. De találtak más hivatkozási alapot is a visszakozásra, a francia eszmetárs Jean-Marie Le Pennel szembeni „súlyos diszkriminációt”, vagyis az EP házszabályának olyan módosítását, hogy korelnökként ő még átmenetileg se vezethessen ülést.
Lemaradt a listaállításról a magyar politikai élet új celebje, Seres Mária is. Miután sikerrel összegyűjtötte a képviselői költségtérítés reformjáról szóló népszavazáshoz az aláírásokat (a referendumot a Ház ki is írta, most az Alkotmánybíróságra vár a kifogások elbírálása), megcélozta Brüsszelt. A hirtelenjében létrehozott Civil Mozgalom elnevezésű pártja bejegyzése viszont csak április 24-én vált jogerőssé, így kevés ideje maradt a cédulagyűjtésre. A csoda elmaradt, valamivel több mint ezer ajánlás hiányzott a lista jóváhagyásához.
A Zöld Baloldal még rosszabbul járt, neki már az indulási szándékot jelző nyilvántartásba vétel se sikerült. A párt a Zöld Demokraták átnevezett változata, ám épp az átkeresztelési procedúra okozta a vesztét. A bejegyzésről már áprilisban bírósági döntés született, ám az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) benyújtandó igazolást tévedésből még a régi névre állították ki, és mire a bíróság kicserélte, gyakorlatilag lejárt a jelentkezési határidő. Múlt pénteken 11-kor megkapta ugyan a párt a javított papirost, de nem tudta időben felmutatni, mert az OVB csak délután ötkor ült össze – miközben négykor lejárt a listaállítási határidő. Így aztán hiába az összeszedett 21 861 ajánlás, a Tamás Gáspár Miklós vezette lista nem lesz a szavazólapon.
Az EP-választásra elsőként listát állított Jobbik képviselője közben két elfogadott lajstromot is megtámadott. Novák Előd az MCF Roma Összefogás Párt adathibás – és ezért kizárt – céduláit átnézve arra jutott, hogy azok harmada hamis, éppen ezért szerinte át kellene nézni az elfogadott 21 207-et is. Az OVB vasárnap ezt elutasította, Novák ezért bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordul (május 13-án, szerdán 16 óráig kell megérkeznie oda a felülvizsgálati kérelemnek). Ugyanígy járt a Jobbik-delegált az SZDSZ-listával is, ott a keltezés hiányát vette észre, és ezt tekinti kizárást érő formai hibának.
Hacsak az LB lapzártánk után másképp nem dönt – hozzá fordult a magát adminisztratív hiba áldozatának tekintő Zöld Baloldal is – , akkor nyolc listából választhatnak a magyarok június 7-én. Az öt parlamenti párt kínál négyet (a Fidesz és a KDNP közösen indul). A versenyben maradt kicsik közül a Morvai Krisztina jogásszal kampányoló Jobbik és az elnökét, Thürmer Gyulát az élre állító Munkáspárt már régi politikai szereplőnek látszik, sőt Kolompár Orbán MCF Roma Összefogása is 2002-es születésű (a listavezetőjük Kis Zsolt közgazdászhallgató). Igazán új erőnek az idei bejegyzésű Lehet Más a Politika számít csak, amely a Humanista Párttal közös listát indított – élén Szabó Tímea menekültügyi jogásszal.
A célegyenesbe fordult kampány tervezett költségeiről eddig az MSZP és az SZDSZ egyaránt 100 millió forintot emlegetett, a Jobbik pedig 30 milliós keretet említett. Az utóbbi esetében részint az teszi lehetővé a korteskedést, hogy a MIÉP-pel közös – de Csurka által vezetett – választási pártjuk, a Harmadik Út 2006-os szavazateredménye alapján járó állami támogatásból hosszas huzakodás után 26 millió forint eljutott a Jobbikhoz.
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.20/200920_EPLISTAALLITASI_BoNYoDALMAK_Bucsucedulak
|
https://web.archive.org/web/20231111181411/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.20/200920_EPLISTAALLITASI_BoNYoDALMAK_Bucsucedulak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bucsucedulak
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"MIÉP"
] |
[] |
[
"belföld",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás"
] |
[] |
9,108 |
Több, mint egymilliárd euróra büntette az EU az Intelt
|
Rekord nagyságú, több, mint egymilliárd eurós büntetést szabott ki szerdán az Európai Unió az Intel számítástechnikai óriáscégre, azzal érvelve, hogy a kaliforniai székhelyű lapkagyártó üzleti politikája sértette az uniós versenyszabályokat, ellehetetlenítvén versenytársát, az AMD-t. Az Intel fellebbez.
|
Több, mint egymilliárd euróra büntette az EU az Intelt
Rekord nagyságú, több, mint egymilliárd eurós büntetést szabott ki szerdán az Európai Unió az Intel számítástechnikai óriáscégre, azzal érvelve, hogy a kaliforniai székhelyű lapkagyártó üzleti politikája sértette az uniós versenyszabályokat, ellehetetlenítvén versenytársát, az AMD-t. Az Intel fellebbez.
Ekkora bírságot még a Microsoft számítástechnikai cégre sem szabott ki az Európai Bizottság, pedig az is hosszú éveken át szálka volt a brüsszeli hivatal szemében. Az Intel-bírság pontos összege egymilliárd-hatvanmillió euró, vagyis 1,44 milliárd dollár.
Az Intel a világ mikroprocesszor-piacának mintegy 80 százalékát ellenőrzi a személyi számítógépek szegmensében. Egyetlen riválisa ezen a piacon az AMD, vagyis az Advanced Micro Devices Inc. Brüsszel megállapítása szerint az Intel jutalékot adott az Acer, a Dell, a HP, a Lenovo és a NEC számítógép-gyártónak az Intel-termékek beépítése fejében, illetve azért is fizetett nekik, hogy halasszák el az AMD-lapkákkal működő számítógépeik piacra dobását. Szintén lefizette az Intel 2002 és 2007 között a Media Saturn Holdingot, Németország legnagyobb elektronikai kereskedőházát - a MediaMarkt áruházak fenntartóját -, hogy csak Intel-lapkákkal futó készülékeket tartson raktáron.
Neelie Kroes versenyügyi EU-biztos megfogalmazása szerint az Intel az európai fogyasztók millióinak okozott kárt a versenytársaknak a piactól való távol tartásával. "Nem lehet eltűrni az EU trösztellenes szabályainak ilyen súlyos és folytatólagos megsértését" - indokolta Kroes a kemény bírságot.
A világon évente mintegy 22 milliárd euró értékben adnak el számítógéplapkákat, ennek 30 százalékát Európában. Az Intel jogsértő magatartását a brüsszeli bizottság öt év és három hónap időintervallumra nézve állapította meg. Felszólította az amerikai céget, hogy amennyiben még most is folytat jogellenes tevékenységet, azt haladéktalanul szüntesse be.
Az uniós szabályok szerint a nagy mennyiségre történő megrendelés esetén a jutalék, illetve árengedmény nem jogellenes ugyan, de akkor már igen, ha függővé teszik attól, hogy a kereskedő kevesebbet vagy egyáltalán ne vásároljon a konkurencia termékéből. Az Intel esetében - állapította meg az Európai Bizottság - ez a jutalék akkora árengedményt tett lehetővé, hogy az AMD-nek önköltségi ár alatt kellett volna árulnia saját termékét, ha versenyképes akar maradni.
Az Intel bejelentette, hogy fellebbez az Európai Bizottság bírságot kiszabó döntése ellen. Paul Otellini elnök-vezérigazgató szerint a döntés hibás, nem veszi figyelembe a mikroprocesszorok piacának jellegzetességeit. E piacot - állítja Otellini - a folyamatos innováció, a termékek növekvő teljesítménye és az árak csökkenése mellett az erős versenyhelyzet is jellemzi. "A fogyasztókat semmilyen kár nem érte" - hangsúlyozta Otellini.
Elképzelhető, hogy az Intel fellebbezése nyomán hosszadalmas eljárás következik, miként ez történt az Európai Bírósághoz forduló Microsoft esetében is. Igaz, a szoftveróriás ezen végül még többet bukott, mert a luxembourgi taláros testület sem neki adott igazat, és a bírság a késedelmi kamatokkal is emelkedett.
|
https://hvg.hu/tudomany/20090513_intel_eu_egymilliard_euro_buntetes
|
https://web.archive.org/web/20160722083519/https://hvg.hu/tudomany/20090513_intel_eu_egymilliard_euro_buntetes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/tobb-mint-egymilliard-eurora-buntette-az-eu-az-intelt
|
HVG
|
world-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"Intel"
] |
[] |
[
"informatika"
] |
[] |
9,109 |
Jogászkonferenciát pénzel a Siemens?
|
A Magyar Jogász Egylet (MJE) elnökségi ülésének jegyzőkönyve szerint, ötmillió forintos támogatást fogadott el az egylet egy jogászkonferencia szervezésére, a Siemens hazai leányvállalatától - áll abban a közleményben, amelyet a Siemenssel vitában álló Farkas Imre, a TVEgy Rt. és a volt Satelit Televízió volt elnök-vezérigazgatója tett közzé. Siemenes források a támogatás tényét cáfolták.
|
Jogászkonferenciát pénzel a Siemens?
A Magyar Jogász Egylet (MJE) elnökségi ülésének jegyzőkönyve szerint, ötmillió forintos támogatást fogadott el az egylet egy jogászkonferencia szervezésére, a Siemens hazai leányvállalatától - áll abban a közleményben, amelyet a Siemenssel vitában álló Farkas Imre, a TVEgy Rt. és a volt Satelit Televízió volt elnök-vezérigazgatója tett közzé. Siemenes források a támogatás tényét cáfolták.
"A szponzoráció önmagában nem lenne megkérdőjelezhető, ám a cégnek jelenleg is folyamatban vannak perei, ami rögtön más megvilágításba helyezi az igazságszolgáltatás támogatását és a pénz elfogadását" - mondta Farkas Imre szerdai sajtótájékoztatóján. A TVEgy Rt. valamint a felszámolás alatt álló Satelit Televízió volt elnök-vezérigazgatója elmondta, öt és fél éve pereskedik a multinacionális céggel. Mint mondta az ülés jegyzőkönyvét azért hozta nyilvánosságra, mert a Fővárosi Bíróság (FB) gazdasági kollégiuma tárgyalja a társasággal szemben indított ügyét. Farkas éppen ezért megdöbbentőnek tartja, hogy a támogatás elfogadását Gatter László az FB elnöke is tevékenyen támogatta.
Az elnök úr az ülésen a jegyzőkönyv szerint kijelentette: a szponzorok köréből nem helyesli kihagyni azokat a cégeket, amelyeknek egy-egy munkatársa eljárás alatt áll, vagy állt – közölte a sajtótájékoztatón Farkas Imre.
Kitért arra, hogy Bakonyi Elvira közjegyző, az MJE tagja kifejezetten ellenezte a pénz elfogadását a Siemenstől. Farkas ehhez hozzátette, információi szerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a multinacionális cég jelenleg is milliárdos tételű perben áll egymással egy korábban kötött szerződés miatt. A Satelit Televízió korábbi vezetője kitért arra, hogy a tagok sem értettek egyet a szponzoráció kérdésében, volt aki arra hivatkozott az elutasítás mellett érvelve, hogy a cég korrupciós ügyeitől volt hangos a sajtó az utóbbi időben.
Farkas Imre kijelentette, nem feltételezi, hogy a független bíróságokat bármilyen szempontból is befolyásolná a támogatás, ám erkölcsi és összeférhetetlenségi szempontból aggályosnak tartja, ezért a szponzoráció miatt beadványt intéz Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterhez. Az MJE döntése után is bízom az igazságszolgáltatás függetlenségében, és az objektív, minél hamarabbi döntéshozatalban – közölte Farkas Imre.
Siemens-források lapunknak tagadták, hogy a Magyar Jogász egylet ilyen támogatást kapott. Elmondták, a cég csak a szakmai tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tevékenységeket támogatja.
OTS-hvg.hu
2006. december. 01. 15:35 Gazdaság
Farkas Imre megmosolyogja a Siemens közleményét
A SATeLIT TV egykori tulajdonosa feljelentést tett a Siemens Rt. ellen. A nagyvállalat 'cserébe' jó hírnév megsértése miatt készül perelni Farkas Imrét. A volt tévétulaj szerint nevetséges blöff a Siemens fenyegetőzése, mely csupán arra jó, hogy eloszlassa a cég körül egyre gyűlő viharfelhőket.
2006. december. 13. 21:15 hvg.hu Itthon
A Siemens haragosára vallottak a gyémántügyben
A gyémántügy néven elhíresült büntetőper tárgyalásán az egyik tanú azt állította, hogy a Siemens magyar érdekeltségeivel perben és haragban álló Farkas Imre vállalkozó fontos szerepet kapott egy fantomcég, a Voluta Kft. ügyvezetőjének kiválasztásában.
2006. november. 29. 16:50 MTI/hvg.hu Itthon
A Siemens perelni akar, de nem válaszolnak minden kérdésre
A Siemens azt tervezi, hogy a rendőrségi nyomozás lezárulta után jó hírneve megsértése miatt beperli az egykori SATeLIT TV tulajdonosát, Farkas Imrét - közölte a vállalat kommunikációs igazgatója.
2006. november. 30. 09:12 Itthon
A Siemens-botrány hullámai
Lassan fél Európa zeng a német Siemens elektronikai cég botrányától, már Ausztriában, Olaszországban is próbálják visszakeresni a feketepénzek mozgását.
2007. november. 24. 17:00 hvg.hu Itthon
Satelit kontra Siemens: zárt ajtók mögött
Zárt tárgyaláson folytatódott november 23-án a Satelit TV (TVEgy) kontra Siemens-per a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán, annak eldöntésére, hogy a multi jogtalan szerződésbontás miatt köteles-e 425 millió forintot megfizetni. Ítélet egyelőre nem született, a tárgyalás jövőre folytatódik.
2006. december. 11. 09:47 Sipos Anett Itthon
Hajléktalanok fantomcégei – újabb magyar Siemens botrány
Kutrucz László és Baráth László többedmagukkal évekig sikeres hajléktalanoknak számítottak: ügyvezetőkké avanzsáltak a Schrödl András kezdeményezésére alapított cégekben. Ügyfeleik között tudhatták a Siemenset is. A fedél nélküli ügyvezetőket a Nemzeti Nyomozó Iroda most okirat-hamisítással és sikkasztással vádolja.
|
https://hvg.hu/itthon/20090513_jogaszok_siemens_farkas_imre
|
https://web.archive.org/web/20240103120909/https://hvg.hu/itthon/20090513_jogaszok_siemens_farkas_imre
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogaszkonferenciat-penzel-a-siemens
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Jogász Egylet",
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"támogatás",
"bíróság"
] |
[] |
9,110 |
Az ombudsman hiányosságokat lát az NKA támogatási rendszerében
|
A jogszabályi rendelkezések hiányosságai miatt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási rendszerében elutasított pályázók nem kapnak tájékoztatást a döntés érdemi indokairól, és nem biztosított a jogorvoslathoz való joguk sem - tudatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerdán.
|
Az ombudsman hiányosságokat lát az NKA támogatási rendszerében
A jogszabályi rendelkezések hiányosságai miatt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási rendszerében elutasított pályázók nem kapnak tájékoztatást a döntés érdemi indokairól, és nem biztosított a jogorvoslathoz való joguk sem - tudatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerdán.
Szabó Máté közleményében kiemelte: sérül a jogbiztonság elve és a tisztességes eljáráshoz való jog, pedig az NKA pályázatait a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében írják ki.
Az ombudsman elengedhetetlennek tartja, hogy pályázati eljárások során teljes körűen érvényesüljön a tisztességes eljárás követelménye, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, így különösen a döntés – nemcsak formális, hanem érdemi – indokolása, valamint a jogorvoslathoz való jog biztosítása.
A kommüniké kitér arra, az Nemzeti Kulturális Alap ügyrendje és más szabályozás sem írja elő, hogy kötelező volna megindokolni, ha egy pályázatot elutasítanak. Az NKA támogatási szabályai értelmében a szakmai kollégiumoknak nagyon széles, szinte parttalan mérlegelési jogkörük van, és e döntéshozatali eljárásrend magában hordozza az önkényes jogalkalmazás lehetőségét – állapította meg a biztos.
Szabó Máté szerint a döntések tisztességes voltának (a tisztességes eljárás keretében hozott tisztességes döntésnek) egyik alapja a döntés átláthatóságának biztosítása, ami nem azonos a nyilvánosságával. Emlékeztetett arra, hogy a támogatások és támogatásban részesülők bizonyos adatait jelenleg is nyilvánosságra kell hozni, a döntés azonban ettől még nem lesz átlátható, hiszen az indokai nem ismerhetők meg. A biztos ezért tartja elengedhetetlennek az érdemi indokolást, aminek éppen az átláthatóság biztosítása érdekében - még a széles mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében is - kiemelkedő szerepe van.
A mérlegelési jogkör nem jelenti, hogy a döntéshozó minden tekintetben szabadon dönthet: tevékenységének alapvető korlátja, hogy a döntése nem lehet diszkriminatív, és minden esetben vannak indokai, amiket az ombudsman szerint az eredménnyel együtt kellene közölnie. Mint fogalmazott, a fair döntés fokmérője az is, hogy megkérdőjelezhető-e, vagyis biztosított-e a jogorvoslat lehetősége, megvannak-e azok a fékek és ellensúlyok, amelyek garantálják, hogy kétség se férhessen a döntés tisztességes voltához. Ennek fényében a jogorvoslat lehetőségét minden állami támogatásról szóló döntéssel szemben biztosítani kell.
A biztos nem tartja e követelménnyel szemben elfogadhatónak azt az esetleges érvet sem, hogy az NKA esetében a jogorvoslat a döntésekkel szemben azért nem biztosítható, mert a döntések meghozatala széles mérlegelési jogkörben történik. Hangsúlyozta: még ekkor is teljes körűen biztosítani kell az esélyek egyenlőségének, a hátrányos megkülönböztetés kizárásának, valamint az elbírálás formai előírásainak követelményeit.
2007. december. 04. 19:33 MTI Kult
NKA: 100 millió forint a kortárs képzőművészet támogatására
A kortárs képzőművészet speciális támogatási programjára 2008-tól 100 millió forintos keretösszeget fordítana a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) - mondta Harsányi László elnök kedden, egy galériások, műgyűjtők, művészek és újságírók számára szervezett budapesti rendezvényen.
|
https://hvg.hu/itthon/20090513_szabo_mate_ombudsman_nka
|
https://web.archive.org/web/20240128050228/https://hvg.hu/itthon/20090513_szabo_mate_ombudsman_nka
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ombudsman-hianyossagokat-lat-az-nka-tamogatasi-rendszereben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)"
] |
[] |
[
"pályázat",
"átláthatóság"
] |
[] |
9,111 |
Akik a buldózert hívták, és akik elküldenék
|
A jelenlegi szabályozás nem alkalmas, a hatóságok nem képesek, sokszor nem is akarnak gátat szabni a régi pesti zsidónegyed eltüntetésének. Bár a 226 épületből álló együttesből 92 háznak egyedi műemléki védettsége van, a terület átfazonírozását ez nem akadályozza.
|
Akik a buldózert hívták, és akik elküldenék
A jelenlegi szabályozás nem alkalmas, a hatóságok nem képesek, sokszor nem is akarnak gátat szabni a régi pesti zsidónegyed eltüntetésének. Bár a 226 épületből álló együttesből 92 háznak egyedi műemléki védettsége van, a terület átfazonírozását ez nem akadályozza. Kinek jó ez? Közéleti vitával zárult az Óvás! Egyesület kiállítása a Centrális Galériában.
Hat meghívottból mindössze egyetlenegy jelent meg az Óvás! Egyesület invitálására azon a vitán, amelynek a régi pesti zsidónegyed sorsa volt a témája. Mezős Tamás eljött, s noha szavait a szép számú közönség nem fogadta kitörő lelkesedéssel, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke legalább szívósan állta a sarat, ám szerepléséről más pozitívumot nehéz lenne mondani. Mit kezdjünk például azzal, hogy a terület 226 épületére vonatkozó értékvizsgálatot a KÖH titkosította, mondván, az döntés-előkészítő anyag, és még a szakértők se biztosan értik; Mezős most mégis arról beszélt, hogy a dokumentumnak „nincs jelentősége”. Az biztos, ameddig a mundér mellett hasonló vehemenciával védi az épített örökséget, addig nem lehet baj.
A műemléki hivatal vezetéséhez képest Hiller István oktatási és kulturális miniszter csak egyik alacsony beosztású munkatársát delegálta, akinek a megszólalásra se volt mandátuma, igaz, annyit elárult, hogy jövő januárban a parlament elfogadhatja a világörökségi törvényt, a koncepció már kész. Ha így lesz, a negyedik efféle lesz a világon. Ami dicséretes, csakhogy a miniszteri követ elfelejtette megjegyezni, hogy a törvényt éppen az erzsébetvárosi rombolás nyomán elkészített UNESCO- (más néven Polge-) jelentés javasolta nyomatékkal a kormánynak. Hiller küldöttje azt is leszögezte, a miniszternek ma nincs hatásköre abban, mi történik a védett területekkel és épületekkel, a világörökségi területen s azon túl, ott, ahol a kis buldózer túr. Ezek után akár el is mehetett volna, ehhez képest tisztességgel végigülte a háromórás purparlét.
Akácfa u. 59. Védőangyal
Nem tűnt kompetensebbnek Soós Gábor sem, aki Fejérdy Tamást, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkárságvezetőjét helyettesítette. Ő azzal keltett kisebb feltűnést, hogy azt állította, a műemlékek már ma is bonthatók gazdasági okokból. A teremben erre zavar támadt.
A Centrális Galériában támadt káosz azonban semmi ahhoz a zűrzavarhoz képest, amit a nagyobb részt az Erzsébetvárosban, kisebb részt a Terézvárosban elterülő zsidónegyed kapcsán élünk át az utóbbi években. A 2002-ben a világörökség részének nyilvánított Andrássy út műemlékvédelmi pufferzónájában XIX. századi házak tucatjai tűntek el, hogy helyükre akár háromszoros beépítéssel újak épüljenek.
Aki nem járt a területen, annak a változásokat jól szemlélteti, hogy míg korábban a negyed – a beépítettség töménységét mérő – szintterületi mutatója 2–2,5 volt, addig a VII. kerületi önkormányzat építésügyi szabályozási terve 4,5–6 engedélyez, amit az ingatlanberuházók maradéktalanul ki is használnak: az egykori egy-, két-, háromemeletes házak vagy az udvarok helyére nyolcemeletes monstrumokat húznak. Mindeközben Párizs régi részein most csökkentették 3,5-ről 3-ra az előírásos mutatót – tudhattuk meg Perczel Anna építésztől, az Óvás! Egyesület spiritusz rektorától.
Vasvári Pál u. 4. Van grund
A hatóságok, intézmények képviselői többnyire csak széttárták a karjukat, miszerint ők tehetetlenek, bár „érzékelik” az anomáliákat. Mezős elnök úr még azt is készséggel elismerte, hogy a Klauzál utcában épülő egyik ház „randa lesz”. De legalább jogszerű. A Demszky Gábor főpolgármestert képviselő Beleznay Éva fővárosi főépítész több, az utóbbi időben készült tervről is beszámolt, amelyek a terület áldatlan állapotán változtattak volna, de szavaiból kiderült, leginkább a kerületek feküdtek keresztbe a nemes, ámbátor erőtlen erőfeszítéseiknek.
Mert hát, ahogy nálunk ez már lenni szokás, leginkább azokon verték el a port, akik nem voltak jelen. Nem mintha nem érdemelték volna meg a távolmaradók. Az sem lehet véletlen, hogy az időnként túlfűtött hangulatú, lakógyűlésre emlékeztető tanácskozásra nem jött el senki sem a VI. és a VII. kerület önkormányzati vezetői közül. Erre még az sem magyarázat, hogy Hunvald György erzsébetvárosi polgármester előzetes letartóztatást tölti. A városvédők régóta mondják, mindenki megéri a pénzét a szereplők közül, de a kerületek hibáztathatók leginkább. Az anarchisztikus önkormányzati rendszer ugyanis hozzájuk telepítette a legfontosabb jogosítványokat, miközben alig van mód döntéseik kontrolljára. – Az országos, sőt világörökségi szintű épített örökségünkről jelenleg a kerületek döntenek – fogalmazott Beleznay. Márpedig – láthatóan – rosszul sáfárkodnak a rájuk bízott értékekkel. Hozzá nem értés, bürokratikus, sőt antidemokratikus hozzáállás, túlzott megfelelés a befektetőknek, korrupció – néhány a teremben elhangzott megfejtés az okokra.
A vita témájának eredetileg az Óvás! alternatív városrész-fejlesztési terveit szánták, amelyekről a kiállítás is szólt, ám ezeket alig sikerült érinteni. Mezős Tamás és Beleznay Éva leginkább a gazdasági számításokat hiányolta a tervek mögül, miszerint azok nélkül az elképzelések nem elég „profik”. Soós Gábor is felvetette, hogy érdekeltté kellene tenni a beruházókat, mert különben nem fektetnek be, és elrohadnak a műemlékek. A Polge-jelentés megállapításai közül Mezősék leginkább a felújításra, rehabilitációra adott adókedvezmények bevezetését szorgalmazták. A fővárosi főépítész elárulta, ők is ajánlották ezt a megoldást a kormánynak, ám az mostanában utasította el ötletüket.
Ladányi János szociológus – egyébként kerületi lakos –, aki részt vett az alternatív tervezet elkészítésében, élesen ellenezte, hogy a befektetőket újabb kedvezményekhez juttassák. Véleménye szerint az önkormányzati vagyon példátlan kiárusítása, a bagóért megszerzett telkek, a laza építésügyi előírások mind-mind a befektetők érdekeit szolgálták, míg a kedvezményes áfa csak növelné eddigi busás hasznukat, és semmi nem áramlana vissza belőle a területre. Az Óvás! tehát ellenzi az adókedvezményt. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ingatlanberuházók a zsidónegyedben nem vesznek részt a házak működtetésében, nem akarnak háztulajdonosok lenni, és a gyors profitrealizálás érdekében továbbadják házaikat. Talán ennek is köszönhető, hogy az új házakban a négyzetméterárak akár az egymilliót is elérik.
Rumbach Sebestyén u. 8.
„Halott város épül a régi pesti zsidónegyed helyén” – véli Perczel Anna, mert a bontott épületekben már nem, az új épületekben még nem laknak. A hvg.hu tudósítója csak megerősíteni tudja, a legújabb házak jó része üres, a legtöbb értékesített lakás külföldié, akik befektetési céllal vásárolták meg őket.
„Alkotmánymódosítás kellene.” „Fejlesztési társaság kellene.” „Városrészmenedzsment kellene.” „A műemléki területek direkt finanszírozása kellene.” Mondták a meghívottak. Perczel Annáék szerint azonban erre már nincs idő, jelenleg is 15 házat ürítenek vagy ürítettek ki, miközben 37 telek áll teljesen üresen. A belső részek negyven százalékának beépítése megváltozott, és a kerületi szabályozás nemhogy mederbe terelné, egyenesen erősíti a rombolási folyamatot. Az Óvás! állítja: most már egyáltalán nem lenne szabad bontani, mert végképp eltűnik az, ami a területet értékessé, egyedivé teszi.
Zádori Zsolt
2007. november. 16. 07:11 Itthon
Sportcsarnok a Nyugatiból
Megy a hörgés, hogy a kormányzati negyed miatt esetleg nem fogad majd vonatokat a Nyugati. Pedig az ötlet már jó hetvenéves. Mint ahogy az is, hogy a mai helyén a Délire sincs szükség. Egy európai formátumú építész, Vágó József komolyan hitt az igazában. Hazája azonban nem, és attól is megfosztották, hogy tervezhessen, így a telefonkönyvben ez állt a neve mellett: „magánzó, a genfi népszövetségi palota tervezője”. Holnap ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
2008. június. 12. 10:35 Itthon
Buldózeres városrehabilitáció
Az utóbbi években felgyorsult a budapesti Belső-Erzsébetváros régi pesti zsidónegyedként ismert részének a pusztulása.
2007. október. 16. 06:58 Itthon
Impotencia és abortusz az építészetben
A legtöbb építészeti terv nem valósul meg. S ez persze nem olyan nagy baj. Ahogy a felejtés is karbantartja az elmét, úgy alakítják a várost a meg nem épült házak. Egy ma nyíló kiállításon azért szép számmal látni olyan épületterveket, amelyek alakot öltve jobbá tehetnék az életünket.
2007. április. 20. 11:47 Itthon
Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen
Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig.
2009. május. 06. 06:26 Sorkövető
Amihez buldózert hívtak. Az eltüntetett zsidónegyed
A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi.
2007. május. 14. 11:57 Itthon
A metróépítésen a meleg csákányváltás sem segített
A fővárosiak szenvedélyesen szeretnének metrót, mindjárt az első átadásáig 17 tervet készíttettek. A be nem teljesült szerelemnek is ára volt/van, nem is kevés. Az ötvenes évek elvetélt ősmetrója a sztálinvárosi megaberuházás után a második legtöbbe került. Az első Nagy Imre-kormánynak jött meg az esze, és állította le a lázas munkát. Bár az is igaz, lehet, ha nem kezdenek hozzá, sohasem épül meg a kettes metró.
2007. április. 16. 06:44 Itthon
Toronyóriás és hét vezér a Margit híd közepén
Milyen lenne, ha a Margit híd közepén egy 66 méter magas gótikus torony emlékeztetne bennünket a honfoglalás és a kiegyezés nagyszerűségére? Combinók porzanának el Tas, Huba és Töhötöm csizmatalpa alatt, s Magyarország angyali szépségű allegóriája mosolyogna megértően a dugóban anyázó autósokra? Nem volt elég pénz hozzá, de a tervek megszülettek.
2007. március. 28. 06:25 Itthon
Zsidó „templom” a Kossuth térnél
Hetekig morális atléták zsidóztak a Kossuth téren, mire a rendőrök hónapokra műveleti területnek nyilvánították a virágágyásokat. A Mazsihisz az ünnepen otthon marasztalta a zsidókat. Azóta játszótérépítésről, csúszdáról, libikókáról egyeztetnek közjogi méltóságok. Mi volna, ha az Országházhoz közel állna Európa legnagyobb, ötezer négyzetméteres és 70 méter magas zsinagógája? Volt rá esély, ha pénz nem is.
|
http://hvg.hu/itthon/20090513_zsidonegyed_ovas_mezos_perczel_beleznay
|
https://web.archive.org/web/20231208211311/https://hvg.hu/sorkoveto/20090513_zsidonegyed_ovas_mezos_perczel_beleznay
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akik-a-buldozert-hivtak-es-akik-elkuldenek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
9,112 |
Főkapitányi pingpong: elfogult rendőrök?
|
Két megyei rendőrfőkapitány is elutasította elfogultságra hivatkozva, hogy egy vállalkozó Pintér Sándor volt belügyminisztert érintő feljelentése alapján nyomozzon.
|
Két hónap alatt már a harmadik megyei rendőr-főkapitányságnál jár Borbély József kecskeméti vállalkozónak, a tavaly bejegyzett Tiszta Energiával Magyarországért Párt (Tempo) elnökének sikkasztás gyanújával tett feljelentése. Első körben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője azért vallotta magát elfogultnak, mert az általa vezetett nyomozó hatóságot is hivatali visszaéléssel hozta összefüggésbe Borbély a feljelentésében, illetve a párt honlapján olvasható dokumentumokban. Másodiknak Csongrád megyét jelölték ki az eljárásra, de az ottani főkapitány is visszadobta a labdát. Lukács János dandártábornok arra hivatkozott, hogy „szolgálata során, különféle beosztásokban közvetlen munkatársa, illetve alárendeltje volt Pintér Sándornak, aki ellen – mások mellett – a feljelentés irányul”.
Pintér Sándor, egykori belügyminiszter Csányi Sándor társaságában
Így végül Bencze József országos rendőrfőkapitány nevében a helyettese, Házi István tábornok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságra szignálta át az ügyet. Csakhogy gyakorlatilag bármelyik megyei főkapitány hivatkozhatna arra, amire Lukács tábornok, legfeljebb a büntetőeljárás-jog szerinti „relatív kizárási ok” erősségében lehetnének kisebb-nagyobb különbségek. Aligha lehetne találni olyan magasabb beosztású rendőr főtisztet vagy tábornokot, akinek akár még országos főkapitányként, akár utóbb közvetve a Fidesz-kormány belügyminisztereként ne lett volna a főnöke Pintér. Ez vonatkozik a határőrökből lett rendőrökre is, hisz Pintér idejében az időközben megszűnt határőrség is a Belügyminisztériumhoz tartozott.
Elvben tehát akár az összes főkapitányság kérhetné a kizárását a nyomozásból, folyamatosan utaztatva az aktát az országban. Még nem tudni, hogy a legkeletibb megyében hogyan fogadják a rájuk szignált feladatot, de mint Bencze a HVG kérdésére leszögezte, a gyakorlatban nem történhet meg az ide-oda passzolgatás. Érdemben el fog járni a rendőrség – mondta –, hiszen már az is ritkaságnak számít, hogy ugyanabban az ügyben két megye is a kizárását kérje.
Maga az alapügy meglehetősen bonyolult, sok szálon futó privatizációs, majd felszámolási történet. A kecskeméti bútorgyárat még 2002-ben szerezte meg 300 millió forintért Borbély József, aki azon bukott el, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) nem kapta meg az ígért hitelt (HVG, 2006. június 3.). Hiába értékelte 922 millió forintra az MFB az üzemet, a felszámolási eljárás során ennek tizedéért, 96 millió forintért talált csak gazdára egy Pintér érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásnál. Az ügyben további hajdani főrendőrök neve is felbukkant, az üzemet például a volt budapesti főkapitány, Berta Attila biztonsági vállalkozása őrizte, a vevő Immobil 2000 Kft. nevében pedig több ízben Ruszó Gyula ezredes, a Hajdú-Bihar megyei főkapitányság több bűncselekménnyel megvádolt és előzetes letartóztatásba is helyezett, de utóbb jogerősen felmentett gazdasági igazgatója járt el.
Borbély polgári perben is küzd az igazáért, feltűnő értékaránytalanság megállapítását kérve a bíróságtól – a Pintér-érdekeltségű céget ügyvédként úgyszintén hajdani rendőr tábornok, Heves megye korábbi főkapitánya, Lantos Bálint képviseli –, de több büntetőeljárást is kezdeményezett. Ezek egyike a 22 millió forintos sikkasztás gyanújával tett, most megyéről megyére járó feljelentés, amely szerint saját gépeit sem adta ki neki a kecskeméti gyár felszámolója.
Borbély egyébként az általa bizonyíthatónak tartott korrupció ellen szinte keresztes hadjáratot indított. Több, általa kezdeményezett eljárás van folyamatban, de mindmáig nem született elmarasztaló ítélet a gyanúi alapján korábbi rendőri vezetők ellen, ahogy a vele szemben indított különböző eljárások sem zárultak le.
FAHIDI GERGELY
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.20/200920_ELFoGuLT_RENDoRoK_Fokapitanyi_pingpong
|
https://web.archive.org/web/20101121033621/http://hvg.hu/hvgfriss/2009.20/200920_ELFoGuLT_RENDoRoK_Fokapitanyi_pingpong
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fokapitanyi-pingpong-elfogult-rendorok
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-17 00:00:00
|
[
"Pintér Sándor"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
9,113 |
A vádlottak padjára kerülhet az SZDSZ-es expolgármester
|
Újabb szabad demokrata politikus kerülhet a vádlottak padjára. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerint Balmazújváros volt SZDSZ-es polgármestere megalapozottan gyanúsítható hűtlen kezeléssel. A nyomozók úgy számolnak, Gál István hatvanmillió forintnyi kárt okozott a településnek még 2005-ben. Gál István jelenleg az uniós pénzek felhasználását felügyeli.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=270489
|
https://web.archive.org/web/20090514235115/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=270489
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vadlottak-padjara-kerulhet-az-szdsz-es-expolgarmester
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[
"Gál István"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[
"Balmazújváros"
] |
[
"hűtlen kezelés"
] |
[] |
|
9,114 |
Ítélet az illegális német szemét ügyében
|
Másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Halász Istvánt, Kunbaja polgármesterét a Németországból származó szemétbálák illegális elhelyezése ügyében.
|
Másfél év börtön Kunbaja polgármesterének
Másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Halász Istvánt, Kunbaja polgármesterét a Németországból származó szemétbálák illegális elhelyezése ügyében.
Tudósítóinktól| NOL| 2009. május 14.|
El nem szállított bálák ...
El nem szállított bálák egy lakatlan kerekegyházi tanya körül
Fotó: NOL
Nem először áll már bíróság előtt Halász István, Kunbaja polgármestere. A Németországból származó szemétbálák három évvel ez előtti, illegális elhelyezésének az ügyében másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Felesége felfüggesztett börtönt kapott. A per tizenkilenc vádlottjából egyet felmentettek, tizenötöt pénzbüntetésre, valamint közérdekű munkára ítéltek. Az ítélet nem jogerős. A hazánkba beszállított több mint négyezer tonna kommunális szemétből mintegy ezer tonna még az elszállításra vár.
Tizennyolc bűnös
Hulladékgazdálkodás megsértésének bűntettében találták bűnösnek Halász Istvánt, Kunbaja polgármesterét a Kecskeméti Városi Bíróságon és ezért - nem jogerősen - másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Emellett két évre eltiltották a közügyektől, valamint meg kell fizetnie egymillió forint bűnügyi költséget és ötszázezer forint pénzbüntetést. Feleségét tíz hónap két évre felfüggesztett börtönre, valamint háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélték. A harmadrendű vádlott, P. Ferenc büntetése egy év felfüggesztett börtön. A per további tizenhat vádlottja közül Lehoczky Zoltán büntetőtanácsa egyet felmentett a vád alól, tizenötöt pedig negyvenezertől százhúszezer forintig terjedő pénzbüntetésre, illetve közérdekű munkára ítélte.
HIRDETÉS
Tonnánként nyolcvan euró
Ajánlott cikkek
szövegkép Dagad a szemétbotrány
.
szövegkép Ezer tonna német hulladék ma is itt van
.
szövegkép Mi lesz ezernyolcszáz tonna szeméttel?
Halász István, és a felesége által irányított Szinkron 99 Kft. majd később még két cég, a Bazax Kft. és a Kőrös Top Kft. volt főszereplője a büntetőügynek. Ezeknek a cégeknek a közreműködésével zajlottak ugyanis a szemétszállítások 2006. júniusától decemberig négy németországi - Augsburg, Aitrach, Tussenhausen, Rehau - városból. A bírói indoklás szerint szerint Halász István 2006-ban megegyezett Helmut Slima német állampolgárral, hogy tonnánként nyolcvan euróért elszállítja a szemétbálákat és annak elhelyezéséről gondoskodni fog. A hulladék kezelésére, elhelyezésére, szállítására azonban hatósági engedélyekkel nem rendelkeztek.
Zöld listás szállítmányok
Halász Istvánt, Kunbaj...
Halász Istvánt, Kunbaja polgármesterét a tárgyalóterembe vezetik a Kecskeméti Városi Bíróságon, 2006. december 21-én
MTI/archív - Ujvári Sándor Az első szállítmányok - zöld listás, vagyis engedélyhez nem kötött rakományként - érkeztek az egykori kunbajai termelőszövetkezet majorjába, valamint egy közeli, használaton kívüli laktanya területére. A további rakományok elhelyezése azonban gondot okozott, ezért ellenszolgáltatás ellenében egyre többen - a per további vádlottjai - kezdték meg a szemét elhelyezésének intézését. Volt aki a tulajdonában lévő ingatlant ajánlotta fel, mások használaton kívüli ingatlanokat, vagy olcsó bérleti lehetőségeket kutattak fel. Így került több, mint négyezer tonna bálázott kommunális szemét Duna-Tisza közi tanyaportákra, elhagyott téeszmajorokba, valamint Pest, Komárom-Esztergom, Békés, Csongrád és Fejér megyei településekre.
Veszélyes hulladék
A hatóságok által felkért igazságügyi szakértő szerint a hulladékbálák nem "zöldlistásnak" minősültek, hanem ártalmasak voltak a környezetre és az egészségre, több rakományban kis mennyiségben fellelhető volt többek között infúziós szerelék, pelenka, ceruzaelem, növényvédő valamint motorolajos flakon, amely veszélyes hulladéknak minősül.
A nyárra eltüntetik
Az eljárás során a környezetvédelmi tárca tárgyalásokat folytatott a szemétkezelő cégek telephelye szerinti német tartományok illetékeseivel a szemétrakományok visszaszállításának az ügyében. A több mint 4000 tonna kommunális szemétből a berlini szemétégetőbe eddig a Bács-megyei Kiskunmajsáról, Kunbajáról, Kiskunhalasról, Soltvadkertről, a Kecskemét melletti Hetényegyházáról és a Komárom-Esztergom megyei Ácsról, a Csongrád megyei Balástyáról és a Békés megyei Okányból szállították már el a szemetet, további, mintegy 1000 tonna szemétbála maradt Bácsban Pirtón, Kerekegyházán, Imrehegyen, Jászszentlászlón, a Pest megyei Délegyházán. A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közlése szerint a maradék bálák a nyárra végleg elfognak tűnni.
Illegális hulladéklera...
Illegális hulladéklerakó Kunbaján
Népszabadság - Teknős Miklós Rekordbüntetés
A Környezetvédelmi Főfelügyelőség az importszemét ügyében eddig 481 millió forint bírságot vetett ki illegális hulladékbeszállítás címén három jogi személyre. Ebből rekordmennyiségű, 402 millió forintos büntetést a szemétbálákat zömét megrendelő kunbajai székhelyű Szinkron 99 Kft. kapta, amelynek ügyvezetője a helyi polgármester, Halász István felesége. Az ügy kirobbanását követően a környezetvédelmi tárca szigorította az országhatáron áthaladó hulladékszállítást. Jelenleg az eddig engedélyhez nem kötött, úgynevezett "zöld listás" hulladék behozatalát is be kell jelenteni, valamint a fuvarozónak pénzbeli biztosítékot kell letétbe helyeznie az esetleg felmerülő vitás kérdésekből adódó elszállítási költségek fedezésére.
|
http://nol.hu/belfold/itelet_az_illegalis_nemet_szemet_ugyeben
|
https://web.archive.org/web/20120617122617/http://nol.hu/belfold/itelet_az_illegalis_nemet_szemet_ugyeben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itelet-az-illegalis-nemet-szemet-ugyeben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[
"Halász István"
] |
[
"Szinkron 99 Kft."
] |
[
"Kunbaja"
] |
[
"ítélet/döntés",
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás"
] |
[
"Kunbajai hulladékbiznisz"
] |
9,115 |
Nyilvános lesz az MTV új székházának bérleti szerződése?
|
Várhatóan még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák a Magyar Televízió (MTV) új, óbudai székházának bérleti és üzemeltetési szerződését – döntött a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége szerdán.
|
2009.05.13. 17:17
Várhatóan még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák a Magyar Televízió (MTV) új, óbudai székházának bérleti és üzemeltetési szerződését – döntött a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége szerdán. • MTV-székház: 50 éves álom – offshore cégnek utalt 115 milliárdból
Több tag tájékoztatása szerint egyhangúlag hozták meg határozatukat, amely kitér arra is: következő – két héten belül tartandó – ülésükig jogi szakértőjük megvizsgálja, mely passzusok nem tehetők közzé. A testület Fidesz és KDNP által delegált tagjai régóta követelik a megállapodás nyilvánosságra hozatalát.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/05/nyilvanos-lesz-az-mtv-uj-szekhazanak-berleti-szerzodese
|
https://web.archive.org/web/20240127191313/https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/05/nyilvanos-lesz-az-mtv-uj-szekhazanak-berleti-szerzodese
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanos-lesz-az-mtv-uj-szekhazanak-berleti-szerzodese
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"média",
"átláthatóság"
] |
[] |
9,116 |
4-es metró: elúszott hatvanmilliárd uniós forint
|
Az EU ugyanis tizenegy szerződésnél hiányolta a nyílt tendereztetést, és azok ellenértékét nem fizeti ki.
|
Hatvanmilliárd forinttal is kevesebb lehet a Brüsszeltől a 4-es metró építéséhez várt támogatás - értesült lapunk. A 4-es metróhoz kapcsolódva eddig úgy ötven, közbeszerzés alapján köttetett szerződés született, ezek közül - 2004-ből és 2005-ből - 11-et tart szabálytalannak Brüsszel; azok ugyanis meghívásos tenderek voltak, márpedig ez a fajta közbeszerzés az EU szerint indokolatlanul szűkíti a versenyt.
Úgy tudjuk, az NFÜ a szerződések értékét - azaz a hatvanmilliárd forintot - az unióhoz benyújtott támogatási kérelemből kivenné, mert így lehetne csökkenteni annak kockázatát, hogy a vitatott közbeszerzések miatt Budapestnek esetleg vissza kelljen fizetnie a támogatás egy részét. A hiányzó hatvanmilliárdot így hazai forrásból, a fővárosi önkormányzat költségvetéséből vagy az államkasszából kellene pótolni.
Információink szerint az NFÜ arról győzködi az Európai Bizottságot: az említett összeget a metró első - Kelenföldi és Keleti pályaudvar közötti - szakasza helyett a beruházás második üteménél, a Bosnyák térig tartó folytatásnál használhassa fel Budapest.
Szakértők szerint ez azért is jelenthet gondot, mert Brüsszel már tavaly, a támogatásról szóló tárgyalások megkezdésekor jelezte: csak az első szakaszra ad pénzt. A Keleti pályaudvar és Bosnyák tér közötti szakaszt ugyanis az előzetes becslések szerint olyan kevesen vennék igénybe, hogy a rossz megtérülési mutatók miatt azt az EU semmiképp nem finanszírozná.
(Az NFÜ-t lapzártánkig nem sikerült megszólaltatnunk.)
Kérdéses az is, mikor születhet egyáltalán döntés Brüsszelben a 4-es metróhoz várt egymilliárd euró odaítéléséről. Demszky Gábor főpolgármester egy tegnapi tájékoztatón azt mondta: a 4-es metró építése épp félúton van, és reméli, hogy "még ebben a ciklusban" meghozhatják a döntést. A kijelentést a városháza sajtóirodája később úgy pontosította, hogy a főpolgármester az európai parlamenti választásokig hátralévő, azaz júniusig tartó ciklusra gondolt.
|
http://nol.hu/belfold/20090514-4-es_metro__eluszott_hatvanmilliard_unios_forint-332760
|
https://web.archive.org/web/20170201222242/http://nol.hu/belfold/20090514-4-es_metro__eluszott_hatvanmilliard_unios_forint
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-es-metro-eluszott-hatvanmilliard-unios-forint
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"közbeszerzés",
"támogatás",
"metró",
"EU",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,117 |
King City: hűtlen kezelés miatt nyomozás indult
|
A Központi Nyomozó Főügyészség megkezdte a nyomozást közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt a sukorói gigaberuházás területének megszerzése ügyében – erősítette meg lapunknak Keresztes Imre főügyész.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167382
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/king-city-hutlen-kezeles-miatt-nyomozas-indult
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"King's City"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közokirat-hamisítás",
"idegenforgalom"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
|
9,118 |
"Érdekes közbeszerzések?" A KDNP szerint elfolyik a közpénz
|
Felháborítónak tartja a KDNP, hogy a kormány elnézi, hogy a közbeszerzéseknél tízmilliárdos nagyságrendben folynak el a közpénzek.
|
Molnár Béla KDNP-s képviselő szerint a MÁV évről évre több pénzt kap, még sincs látszatja a dolognak. Most azonban, hogy Bajnai Gordon 40 milliárd forintos elvonást jelentett be, képtelenség lesz a jelenlegi vonatszámot elindítani - mondta az ellenzéki politikus.
A KDNP szerint a megszorítások ellenére továbbra sem figyel senki arra, hogy a közbeszerzések milyen pazarló módon történnek. Jó példa erre a felsővezetékek üzemeltetésének és karbantartásának esete - mondta a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Ezzel az elmúlt 4 évben két céget bíztak meg, amelyek szerződését kétszer is meghosszabbították. Ezek azonban 2008 decemberében lejártak, ezért közbeszerzési pályázatot írtak ki, "meglehetősen furcsa feltételekkel" - mondta a politikus.
Csak az indulhat eséllyel, amely az elmúlt 3 évben legalább 150 milliós forgalmat bonyolított az adott területen, sőt valamelyik évben 500 milliós forgalmat tud felmutatni. Mivel a munka végrehajtásához minden szükséges munkaerőt és eszközt rendelkezésre bocsát a MÁV, akár ő is elvégezhette volna a munkát, ha költségcsökkentés címén nem szervezte volna ki korábban az ehhez értő szakmai vezetőket és cégeket - tette hozzá a politikus.
A KDNP szerint ezt a hazai cégek közül csak a korábban szerződött cégek tudják teljesíteni, további feltételekkel pedig gyakorlatilag a más EU-országokban gyakorlatot szerzett cégeket is kizárták, amellyel a jelenlegi partnereket monopolizálja a MÁV - mondta Molnár Béla. Hozzátette: ezzel a nyertes cégek lehetőséget kapnak arra, hogy akkora nyereséget kalkuláljanak, amennyit nem szégyellnek, hiszen konkurencia, illetve más lehetőség nincs.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/05/erdekes-kozbeszerzesek-a-kdnp-szerint-elfolyik-a-kozpenz
|
https://web.archive.org/web/20240128130249/https://www.vg.hu/kozelet/2009/05/erdekes-kozbeszerzesek-a-kdnp-szerint-elfolyik-a-kozpenz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdekes-kozbeszerzesek-a-kdnp-szerint-elfolyik-a-kozpenz
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,119 |
Buli után újabb egyesület
|
Zuschlag Jánosék egy ifjúszocialista buli után is egyesületet alapítottak.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=167790
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buli-utan-ujabb-egyesulet
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-05-13 00:00:00
|
[
"Arató Gergely",
"Krausz Csaba",
"Prácser László",
"Szalkai István",
"Tüttő Kata"
] |
[
"Fiatal Városért Egyesület"
] |
[] |
[
"pályázat",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
9,120 |
Hűtlen kezelés gyanúja Bábolnán
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség a Bábolnán és környékén tavaly értékesített állami termőföldek ügyében.
|
A Magyar Nemzet azt írta: a megyei vezetés többek között azt kifogásolta, hogy a pályázatokat kiíró, illetve azokat lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. olyan esetekben is meghosszabbította a fizetési határidőket, amikor a vevők az állami területeket elővásárlási jog alapján szerezték meg. Völner Pál, a közgyűlés fideszes elnöke a lapnak azt mondta: amennyiben az elővásárlási joggal élők a vételárat az eredeti határidőig nem fizetik meg, a megállapodások automatikusan semmis szerződésekké válnak.
Kezdőlap Belföld Hűtlen kezelés gyanúja Bábolnán
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/14/hutlen-kezeles-gyanuja-babolnan-277786
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-gyanuja-babolnan
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Zrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] |
[] |
9,121 |
Wellnesshotelekben képeznek hivatali vezetőket
|
Szállodákban tart képzéseket több száz állami hivatali vezetőnek egy a Miniszterelnöki Hivatal által felügyelt központ. A szállodák közül több is kifejezetten wellnesshotelként hirdeti magát.
|
Szállodákban tart képzéseket több száz állami hivatali vezetőnek egy a Miniszterelnöki Hivatal által felügyelt központ. A szállodák közül több is kifejezetten wellnesshotelként hirdeti magát. A 47,8 millió forintos szállodai költség a szervezők szerint a válság és megszorítások idején is indokolt, mert máshol nem lehet elvégezni az oktatást, a programot pedig amúgy is az Európai Unió pénzeli.
"Lobbi-bár széles italkínálattal, beauty-szalon, wellness-sziget (úszómedencével, pezsgőfürdővel, finn és infra szaunával, gőzfürdővel, jégkásazuhannyal)" - ezekkel csalogatja a látogatókat honlapján a bükfürdői Hunguest Hotel Répce Gold. Ezek a szolgáltatások minden vendég számára elérhetők, így azoknak az állami hivatalnoknak is, akik részt vesznek a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által a hotelben tartott vezetőképzésen.
A Hotel Répce Gold egyike ugyanis annak a 18 szállodának, amelyek tulajdonosaival a Miniszterelnöki Hivatal által felügyelt központ szerződést kötött "vezetőképzéshez szükséges szállodai és éttermi szolgáltatás, valamint a képzéshez szükséges oktatási termek feltételeinek" biztosítására - olvasható a Közbeszerzési Értesítő május 11-i számában.
Osztályvezetőktől elnökig
A központ az [origo] kérdésére közölte, hogy a szállodákban zajló képzésekben az úgynevezett központi hivatalok és területi államigazgatási szervezetek vezetői (osztályvezetőktől elnökhelyetteseken át igazgatókig és elnökökig) vesznek részt, állami vezetők - tehát miniszterek vagy államtitkárok - azonban nem. Ez összesen 56 szervezet 648 munkatársa (közülük 408-at most képeznek vezetővé, 240 pedig már főnöki pozícióban van), akik egymást váltó turnusokban részesülnek a március elején kezdődött és június 4-én véget érő oktatásban. Egy-egy csoport néhány napot tölt el a szállodákban.
A Közbeszerzési Értesítőből kiderül, hogy a kormányzati személyügyi központ összesen nettó 47,8 millió forintot fizet a szállodáknak. Ez minden bizonnyal jól jön a hoteleknek, az ágazatot ugyanis különösen keményen sújtja, hogy az egyik fő bevételi forrásnak számító céges foglalások a válság miatt megcsappantak. "A vállalatok ezeken a költségeken spórolnak, elhalasztják például a továbbképzéseket" - magyarázta az [origo] kérdésére Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára. Kovács szerint pontos számok ugyan nincsenek, de 20-30 százalékra vagy még annál is nagyobbra becsülhető a visszaesés. Hozzátette, már tavaly év végén is érezhető volt a gyengülés, mostanra pedig egyértelművé vált.
Önismeret és kommunikáció
A kormányzati személyügyi központ kérdésünkre közölte, a válság és az általános megszorítások ellenére ők azért nem álltak el a szállodai képzésektől, mert azokat teljes egészében uniós forrásból finanszírozzák, ha pedig leállították volna a projektet, akkor elbukták volna ezt a támogatást. A központ hangsúlyozta, hogy az egész képzési programot még a válság kialakulása előtt, 2007-ben kezdték előkészíteni, az uniós támogatásról szóló szerződést pedig tavaly áprilisban írták alá.
Az oktatásban részt vevő hivatali vezetőknek többek között konfliktuskezelést, csoportépítést, önismeretet, kommunikációt tanítanak - derül ki a kormányzati személyügyi központ tájékoztatásából. Egy részüknek ugyanakkor lesz lehetőségük a kikapcsolódásra és ellazulásra is, a 18 - közbeszerzési pályázaton kiválasztott - szálloda közül 8 ugyanis vagy eleve wellnesshotelként hirdeti magát a honlapján, vagy pedig szolgáltatásai között kínál fürdőt és szaunát. A kormányzati személyügyi központ ugyan közölte, hogy "wellness szolgáltatást külön nem rendelt és nem finanszírozott", de ezek rendszerint minden vendég számára hozzáférhetők, legfeljebb a masszázsért és más hasonló kényeztetésekért kell extra díjat fizetni.
Négycsillagos hoteleket is választottak
A központ tájékoztatása szerint a helyszínek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy legfeljebb háromcsillagos szállodák legyenek, az uniós projektben ugyanis maximum ennek a színvonalnak a finanszírozása engedhető meg. A központ által felsorolt szállodák valóban mind háromcsillagosak, kivéve kettőt - a már említett Hunguest Hotel Répce Goldot és az ipolytarnóci Christina Park Hotelt -, amelyek négycsillagosként hirdetik magukat a honlapjukon. A kormányszóvivői iroda közölte, hogy ezek a hotelekkel azért kötöttek mégis szerződést, mert azok vállalták, hogy háromcsillagos árat számolnak fel.
A központ szerint a képzések lebonyolításához mindenképp szükség van szállodákra, "ugyanis ilyen nagyságrendű képzés ilyen ütemezésű megszervezéséhez saját helyszínek nem állnak rendelkezésre". Felvetésünkre, hogy nem lehetetett volna-e megoldani a képzést ingyen is használható állami ingatlanokban, azt válaszolták, hogy ilyenek nincsenek, és az egyes minisztériumok háttérintézményei is csak bérleti díjért cserébe biztosítanának helyet egy ilyen nagyszabású program számára. A központ hozzátette ugyanakkor, hogy van két csoport, amelynek képzése saját helyszínen folyik, "mivel az adott állami szervezetek megfelelő infrastruktúrát tudtak biztosítani".
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/05/hivatali-vezetoi-kepzes-wellness-hotelekben
|
https://web.archive.org/web/20110912095932/https://www.origo.hu/itthon/20090514-hivatali-vezetoi-kepzes-wellness-hotelekben.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wellnesshotelekben-kepeznek-hivatali-vezetoket
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"oktatás",
"fürdő",
"juttatás",
"idegenforgalom"
] |
[] |
9,122 |
Megtaláltuk a Hospinvest-csapdát
|
A túlélés érdekében adta el öt önkormányzat saját kórházának üzemeltetését az áprilisra csőd közelébe jutott Hospinvestnek. A cég a veszteségesen működő kórházak fejlesztését és átalakítását vállalta, illetve ígéretet tett olyan fejlesztésekre is, amelyekről az önkormányzatok nem is álmodtak.
|
A túlélés érdekében adta el öt önkormányzat saját kórházának üzemeltetését az áprilisra csőd közelébe jutott Hospinvestnek. A cég a veszteségesen működő kórházak fejlesztését és átalakítását vállalta, illetve ígéretet tett olyan fejlesztésekre is, amelyekről az önkormányzatok nem is álmodtak. Az [origo] által megtekintett privatizációs szerződések szerint azonban nehéz helyzetbe kerülhet több, a Hospinvesttel szerződő önkormányzat. Ha a cég bedől, akkor pénzt követelhet tőlük olyan beruházásokért is, amelyeket nem is akartak végrehajtani. Kiskunhalason 665 millión áll a számla.
Csőd közelébe került az önkormányzati kórházak működtetésének megszerzésére specializálódott Hospinvest Zrt., a cég megszűnése azonban nem csak a tulajdonosoknak, hanem a vele szerződésben álló önkormányzatoknak is súlyos fenyegetést jelent. Az [origo] megtekintette az öt kórházat - Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Parádfürdő - működtető Hospinvest két privatizációs szerződését, amelyekből kiderül: ha bedől a cég, százmilliókat követelhet az érintett önkormányzatoktól részben olyan beruházásokért, amelyeket senki nem kért tőlük.
A cég anyagi helyzete idén év elején vált problémássá, amikor az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) - amely 2007-ben 4 millió euróval szállt be a cégbe - bejelentette, hogy kiszáll a Hospinvest finanszírozásából. A cég április 3-án jelentette be, hogy csődvédelmet kér. Július végéig van rá lehetősége, hogy megállapodjon a hitelezőivel, ellenkező esetben megkezdhetik felszámolását.
Kölcsönös előnyök
A Hospinvest üzleti modelljének lényege, hogy olyan önkormányzatok kórházainak üzemeltetési jogát vásárolta meg, amelyeknek nem volt pénzük a színvonalas ellátás biztosítására, nem tudták fenntartani a kórházat, de bezárni sem akarták az intézményt. Az eladás után a kórházépületek továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak, a felújításokról, fejlesztésekről, gazdálkodásról viszont a Hospinvest dönt. Az üzlettel jól járhat az önkormányzat, hiszen egy vasat sem költenie a többnyire veszteségesen működő intézményekre, és megússza a kórház bezárásával járó népszerűtlenséget, a cég pedig - főleg ha már több kórházat is megszerzett - spórolásokkal, összevonásokkal profitot termelhet. A megtérüléséhez azonban idő kell, a Hospinvest a vele szerződött önkormányzatok kórházait 20 évre vette meg.
A [origo] által megtekintett - az egri és a kiskunhalasi kórház megvételéről szóló - szerződésekben a Hospinvest jellemzően kétféle fejlesztést vállal. Egyrészt tételesen felsorolják, hogy a kórház üzemeltetésének átvételével együtt milyen fejlesztéseket köteles végrehajtani a cég. Ezek többmilliárdos beruházások. Az egri kórházban például a műtő és az intenzív osztály felújítását, az egynapos sebészet felfuttatását, és stroke-részleg kialakítást vállalta a cég. Kiskunhalason pedig azt szabták meg, hogy mennyi pénzt kell fejlesztésekre fordítani.
Ami már nincs ingyen
Van azonban a fejlesztéseknek egy sokkal kevésbé körülhatárolt része is. Kiskunhalas 2004-ben a helyi Semmelweis Kórház 1,5 milliárd forintos felújítására keresett befektetőt. Egyedüli pályázóként a Hospinvest azt vállalta, hogy a működtetés átvételéért cserébe végrehajtja az 1,5 milliárdos fejlesztést és ezen felül legfeljebb tovább 1,1 milliárdot (azaz összesen 2,6 milliárdot) költ a kórházra. A többletfejlesztéseket a Hospinvest arra hivatkozva vállalta, hogy szeretne magasabb színvonalú, hotelszolgáltatást is nyújtó kórházat kiépíteni Kiskunhalason.
A kötelezően vállalt fejlesztésekre Kiskunhalason eddig összesen 891 milliót költött a Hospinvest: ebből 500 milliót eszközfejlesztésre, 391 milliót pedig ingatlanfejlesztésre fordítottak. A Hospinvest - márciusi beszámolója szerint, amelyet még nem fogadott el a kiskunhalasi képviselőtestület - hozzákezdett a többletberuházásokhoz is. A vállaltnál 47 millió forinttal többet költöttek például eszközbeszerzésre. A kötelező vállalásokon felül költöttek el 618 milliót energetikai fejlesztésekre (például a fűtési rendszer rekonstrukciójára).
A megállapodás súlyos helyzetbe hozhatja Kiskunhalast. A szerződésben ugyanis szerepel, hogy a város által nem kért, de a cég által bevállalt, legfeljebb 1,1 milliárd forint értékű fejlesztéseket meg kell térítenie a városnak, akkor is, ha a privatizációs szerződés a cég hibájából, például megszűnése miatt bomlik fel. A megvásárolt eszközöknél még felmerülhetne, hogy azokat a cég magával viszi, az energetikai fejlesztésnél viszont ez nyilvánvalóan irreális.
A kiskunhalasi önkormányzat már jelezte, nem ért egyet minden fejlesztéssel, az energetikai beruházások egy részét például vitatják. A konkrét szituációtól függ, hogy mi történik a szerződés felbomlásakor, de a Hospinvest megszűnése után valószínűleg az önkormányzatoknak kéne fizetniük - mondta az [origo]-nak Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke. Kollányi szerint több kórházban is voltak programon kívüli beruházásaik milliós tételekben, pontos összeget azonban nem tudott mondani. Kószó János szocialista önkormányzati képviselő, a kórház felügyelőbizottságának elnöke az [origo]-nak kijelentette: komolyan aggódnak amiatt, hogy a Hospinvest ellehetlenülése esetén a számlát hogyan fizetik ki, de megjegyezte azt is: ha felbomlana a szerződés, akkor sem biztos, hogy minden követelésért fizetni fognak.
Nem egyértelmű a helyzet Egerben sem. A Heves megyei önkormányzatnál az [origo]-val azt közölték, hogy az egri kórházat november elejétől vette át a Hospinvest, így programon felüli beruházások még nem voltak. Kollányi viszont azt mondta az [origo]-nak, hogy az önkormányzatnak azokat az eszközöket ki kéne fizetni, amelyeket - a cég állítása szerint - a kórház átvételekor loptak el. A cég november elején azt állította, hogy egyes dolgozók notebookokat, digitális vérnyomásmérőket loptak el, számítógépeket tettek használhatatlanná, illetve több helyen feltépték a szőnyeget.
A befulladt reformok átka
A Hospinvest vesszőfutása tavaly, az egri kórház megszerzésével kezdődött. A céget az egri privatizáció miatt támadta legtöbbet a Fidesz, sőt az ellenzéki párt vezetői az [origo]-nak azt mondták, a cég működését egy kormányváltás után érdemes lenne megvizsgálni. (A Fidesz számonkérési terveiről itt olvashat.) A privatizáció ellen több orvos is tiltakozott, így a cégnek jóval magasabb bérért új orvosokat kellett szereznie. Egy, a cég ügyeit ismerő önkormányzati képviselő szerint a londoni székhelyű EBRD március végén az egri kórház körüli nehézségek, illetve az egészségügyi reform leállása miatt szállt ki a Hospinvest finanszírozásából. Az egészségügyi reform több tervezett lépése ugyanis kedvezett volna a magántőkének: ilyen volt többek között a visszavont egészségbiztosítási törvény vagy a népszavazáson eltörölt vizitdíj. A cég egyik hitelezője, a CIB Bank pedig április megelégelte a finanszírozási nehézségeket és a hitelkeretének növelését kérő Hospinvest számlájáról leemelt 1,2 milliárd forintot.
Nem csak a magáncégek által működtetett kórházak vannak nehéz helyzet. Az önkormányzati kórházakkal csak azért türelmesebbek a hitelezők, mert az önkormányzatokat elfogadják olyan partnereknek, amelyek előbb-utóbb kifizetik a tartozásaikat - mondta az [origo]-nak Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. A közgazdász szerint a Hospinvest nehéz helyzete arra utal, hogy az államnak be kell avatkoznia az egészségügybe, bizonyos reformlépésekre szükség lenne. Egyrészt a kormánynak olyan jogszabályokat kéne hoznia, hogy az önkormányzatok jó szerződéseket tudjanak kötni. Sinkó szerint az önkormányzatok maguktól nem tudnak jól szerződni, nem mindig látják át a csapdahelyzeteket. Ráadásul a betegellátást is át kéne szervezni, jelenleg ugyanis jóval több a kórház, mint amennyit a rendelkezésre álló pénzekből finanszírozni tud az ország.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/05/fizethetnek-az-onkormanyzatok-a-becsodolt-hospinvestnek
|
https://web.archive.org/web/20170724005141/https://www.origo.hu/itthon/20090512-fizethetnek-az-onkormanyzatok-a-becsodolt-hospinvestnek.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtalaltuk-a-hospinvest-csapdat
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"HospInvest Zrt.",
"Kiskunhalas Város Önkormányzata"
] |
[
"Kiskunhalas"
] |
[
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"kiszervezés"
] |
[] |
9,123 |
Arató felesége sok bulira emlékszik a zuglói MSZP-irodában
|
Kinisch Andrea, az MSZP zuglói önkormányzati képviselője a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön elhangzott tanúvallomásában nem emlékezett arra, hogy egy éjszakába nyúló buli után alapították volna meg az egyik, Zuschlag Jánoshoz köthető egyesületet
|
2009.05.14. 12:01
Kinisch Andrea, az MSZP zuglói önkormányzati képviselője a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön elhangzott tanúvallomásában nem emlékezett arra, hogy egy éjszakába nyúló buli után alapították volna meg az egyik, Zuschlag Jánoshoz köthető egyesületet. • Buli után, Zuschlag javaslatára „dobták össze” az egyesületet • Ufókutató segítette Zuschlagot: „János egy zseniális szélhámos” • Arató Gergely „nem tette szóvá” Zuschlag tevékenységét + Képriport • Lados a barátnője nevét hamisította a jegyzőkönyvekre • Indulatos kirohanások a Zuschlag-per újabb tárgyalásán
A per keddi tárgyalási napján mondta az egyik tanú: a zuglói MSZP-szervezet irodájában egy éjszakába nyúló buli után, Zuschlag János javaslatára alapították meg a Fiatal Városért Egyesületet, amiről minden jelenlévő tudta, hogy pénzszerzési céllal jött létre. A bíróság kérdésére Kinisch Andrea – aki Arató Gergely oktatási államtitkár felesége – kijelentette: erre nem emlékszik, de hangsúlyozta: nagyon sok rendezvény volt az MSZP zuglói irodáján.
Kinisch Andrea, az MSZP zuglói önkormányzati képviselője 2000-től 2002-ig az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) budapesti elnöke volt. A tanú a perben szereplő Fiatal Városért Egyesület tagja volt, aláírása több jegyzőkönyvön szerepel, melyek közül többet sajátjaként ismert el, de többről kijelentette: nem ő írta alá.
Fodor Endre tanácsvezető bíró több olyan tanút is kihallgatott, akik a Szövetség a Modern Magyarországért Egyesület közgyűlési jegyzőkönyveiben szerepeltek. A tanúk többsége nem volt tagja politikai szervezetnek vagy egyesületnek. Vallomásuk szerint a jegyzőkönyveken szereplő aláírások nem tőlük származnak.
A bíróság kihallgatta Váradi Krisztiánt, az MSZP kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét is. A tanú tagja volt az ISZM halasi szervezetének, azonban a perben szereplő, Szövetség a Modern Magyarországért Egyesületnek nem volt tagja, a jegyzőkönyveken szereplő aláírások nem tőle származnak. A tanú két alkalommal Zuschlag János számlájára átutalt több százezer forintot, de ezek – vallomása szerint – magánjellegű kölcsönök voltak, amiket az elsőrendű vádlott készpénzben visszafizetett. Vallomásában kitért arra: Zuschlag Jánossal jó kapcsolatban volt, ezért kisegítette. Váradi Krisztián vallomásában kitért arra: az MSZP kiskunhalasi szervezetében aktív tag volt, de azt nem tudta, hogy az ISZM helyi rendezvényeit ki szervezte. Váradi Krisztián – Zuschlag János elnök mellett – a kiskunhalasi MSZP-szervezet ügyvezető elnöke volt a szervezet feloszlatásáig. A per korábbi szakaszában az egyik lejátszott telefonbeszélgetésben Zuschlag utalt Váradi Krisztián kiskunhalasi önkormányzati kampányára is, amelyet szavai szerint ő finanszírozott az egyesületek pályázataira befolyt pénzekből, és az nagyon sokba került.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/05/arato-felesege-sok-bulira-emlekszik-a-zugloi-mszp-irodaban
|
https://web.archive.org/web/20180420231054/https://mno.hu/portal/636482
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arato-felesege-sok-bulira-emlekszik-a-zugloi-mszp-irodaban
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[
"Kinisch Andrea",
"Váradi Krisztián"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"Fiatal Városért Egyesület",
"MSZP",
"Szövetség a Modern Magyarországért"
] |
[] |
[
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,124 |
Előzetesben a Gripenek lobbistája
|
Letartóztatták azt az osztrák grófot, aki a gyanú szerint Magyarországon is a Gripen vadászgépek beszerzése mellett lobbizott.
|
2009.03.12. 23:00
Letartóztatták azt az osztrák grófot, aki a gyanú szerint Magyarországon is a Gripen vadászgépek beszerzése mellett lobbizott. Alfons Mensdorff-Pouillyt azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzeket fizetett olyan magyar és cseh politikusoknak, akiknek döntéshozó szerepük volt a SAAB Gripen harci repülőgépek vásárlásában. A gróf ügyvédje tegnap elismerte, hogy kifizetett bizonyos összegeket, de ezek állítása szerint nem politikusok, hanem cseh üzletemberek zsebébe vándoroltak.
Bilincsbe verve vitte el bécsi lakásából az osztrák rendőrség a svéd Bofors és a Hägglunds fegyvergyárakat birtokló és a SAAB-bal együttműködő angol BAE fegyverrendszer-konszern ügynökét, Alfons Mensdorff-Pouilly grófot, akit előzetes letartóztatásba helyeztek – írta meg a Profil ausztriai hírportál. A grófot azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzeket fizetett magyar és cseh politikusoknak, akiknek döntéshozó szerepük volt a SAAB Gripen harci repülőgépek vásárlásában.
Az ügyben tegnap megszólalt Christer van der Kwast svéd főügyész is, aki a brit hatóságokkal együttműködve már egy éve vizsgálja az ügyet. Mint mondta, ráismer az összegekre, az átutalásokra, amelyeket eddig feltártak, szinte azonosak azzal, amiket az osztrákok most kiderítettek. A lobbista Ausztriában azért került gyanúba, mert félrevezetve az osztrák parlament bizottságát, a BAE konszern által kifejlesztett Eurofighter gépek beszerzését javasolta. A Profil azt írta: az ügynök 13 millió eurónyi tisztázatlan célú összeget kapott a BAE konszerntől, és ezt a pénzt hamis dokumentumok felhasználásával kísérelte meg legálissá tenni. Emiatt most már pénzmosással is alaposan gyanúsítható. A gróf ügyvédje elismerte: ügyfele bizonyos összegeket kifizetett Csehországban, de állította: csak üzletembereknek adott kenőpénzt, nem politikusoknak.
A Gripen-beszerzéséről még az Orbán-kormány idején döntött a nemzetbiztonsági kabinet 2001-ben, majd a Medgyessy-kormány 2003-ban módosította a szerződést, csaknem a duplájára növelve a bérlés értékét. A BAE Systems és a svéd SAAB AB ipari csoport közös tulajdona a Gripen International, amely a Gripen harci repülőgépeket értékesíti. A svéd sajtóban megjelent hírek szerint a SAAB és a BAE Systems együttműködött a piac megdolgozásában, a cégek azonban visszautasították a vádakat.
A svéd államügyész hazánkban csak a 2003-as szerződésmódosítást vizsgálja, amellyel a Medgyessy-kormány idején 108 milliárdról több mint 214 milliárd forintra emelték a beszerzés költségeit. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Vadai Ágnes vezetésével viszont tavaly létrejött egy kormánybizottság, amely szinte kizárólag az eredeti kontraktus megkötésének időszakában talált állítólagos viszszásságokat. A kormány által létrehozott testület nem lelt ugyan korrupcióra utaló nyomokra, de azt hangsúlyozta, hogy a 2001. szeptemberi döntés rendkívül gyorsan született, pedig szerintük semmi nem indokolta új vadászgépek gyorsított ütemű beszerzését, miként a közbeszerzési eljárás elmaradását sem. A Vadai-bizottság megemlítette azt is, hogy a MiG–29-es vadászgépek felújítása tízmilliárdokkal olcsóbb lett volna.
Szijjártó Péter (Fidesz) úgy reagált: az Orbán-kormány idején 2001-ben biztonsági és nemzetgazdasági szempontból is a lehető legjobb döntés született, hiszen a Gripen vadászgépek bérlésével párhuzamosan a svéd fél 110 százalékos ellentételezést vállalt. Azt viszont azóta sem tudta megmagyarázni senki, hogy a szocialisták 2003-ban miért módosították úgy a Gripen-szerződést, hogy légi utántöltéssel és precíziós bombázási képességekkel látják el a vadászgépeket, hiszen az felesleges volt és hátrányos is Magyarország számára.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/elozetesben-a-gripenek-lobbistaja
|
https://web.archive.org/web/20240128130122/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/elozetesben-a-gripenek-lobbistaja
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/elozetesben-a-gripenek-lobbistaja
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
eu-news
|
2009-03-03 00:00:00
|
[
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] |
[
"BAE Systems-SAAB"
] |
[
"Ausztria"
] |
[] |
[
"Gripen-ügy"
] |
9,125 |
Újabb BKV-s százmillió tanácsadásra
|
Több mint húsz céggel kötöttek botrányos, közel százmillió forint értékű szerződéseket a BKV Zrt.-nél tavaly szeptembertől – derült ki a cég hivatalos tájékoztatójából. Eszerint a legtöbb közpénzt két külföldi cégnek fizették ki, elsősorban pénzügyi tanácsadásért.
|
Az Index cikke szerint a BKV-nál az egyre mélyülő gazdasági válság ellenére sem fukarkodtak: formacipő-tanácsadót fogadtak például 780 ezer forintért. A szerződések listáján kiemelt helyen szerepel a BKV „holdingszervezetté alakulásának” feladatai, amelyért annak ellenére fizettek ki 7,8 milliót, hogy azt az MSZP–SZDSZ-es városvezetés is elvetette. Üzleti szervezéshez egy Fazeno nevű betéti társaságot alkalmaztak határozatlan időre, havi 300 ezerért. A Group Moguchi & Peters Kft. csaknem havi egymillióért „válságkommunikál”. A közlekedési cég nagy értékű ingatlanvagyonának értékbecslése százezrekbe került, így hamarosan eladnák a BKV Akácfa utcai székházát és a Stadion-irodaházat is.
A több mint 80 millió forintos adósságállománnyal és évi 20 milliárdos veszteséggel küszködő BKV Zrt. közleménye szerint feladataik hatékony elvégzéséhez elengedhetetlenek a külső szakértők. – A beszerzések törvényes keretek között zajlottak, a szerződések egyenkénti összege nem érte el az 50 milliós közbeszerzési határt, így azokat közvetlenül kötötték – írták.
Ismeretes, a korábbi vezérigazgató, Antal Attila részben a sokmilliárdos tanácsadói szerződésekbe bukott bele, amelyek közül több esetben büntetőeljárás is indult. Kocsis István tavaly szeptembertől hivatalba lépett új vezérigazgató akkor határozott fellépést és a gyanús ügyek kivizsgálását ígérte.
Tarlós István (Fidesz) Demszky Gábor főpolgármestertől vár választ. – Magyarázzák meg, miért szórják vödörrel a pénzt ebben a helyzetben, az adófizetők rovására, mit kaptak valójában, miért folytatják a közműcégek burkolt privatizációját, míg a BKV és lassan a város is a csőd szélén áll – mondta. Vitézy Dávid, a BKV Zrt. felügyelő- bizottsági tagja vizsgálatot követel a grémium következő ülésén.
Közben kiderült az is, hogy a bértárgyalások eredménytelensége miatt rövid figyelmeztető sztrájkot bármikor tarthatnak a BKV buszos szakszervezetei.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/ujabb-bkv-s-szazmillio-tanacsadasra
|
https://web.archive.org/web/20240128082625/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/ujabb-bkv-s-szazmillio-tanacsadasra
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-bkv-s-szazmillio-tanacsadasra
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-03 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Dandy Trading Ltd.",
"Everest Capital S.A."
] |
[] |
[
"offshore",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
9,126 |
Bűnszervezet részmunkaidőben
|
Zuschlag János aktív politikusi életében elenyésző részt fordított a fiktív alapítványok működtetésére, finanszírozására, olyan apróságokra például, hogy adott-e utasítást hamis könyvelések elkészítésére, éppen ezért nem is nagyon emlékszik már...
|
2009.03.13. 23:00
Zuschlag János aktív politikusi életében elenyésző részt fordított a fiktív alapítványok működtetésére, finanszírozására, olyan apróságokra például, hogy adott-e utasítást hamis könyvelések elkészítésére, éppen ezért nem is nagyon emlékszik már – vallotta tegnap a bűnszervezetben elkövetett csalás elsőrendű vádlottja.
Azt azért nagyvonalúan hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy adott ilyen megbízást. A volt szocialista politikus elismerte büntetőjogi felelősségét abban is, hogy a nyomozási szakban beidézett tanúkat és gyanúsítottakat „instruálta”, miről beszéljenek és miről ne kihallgatásaikon. Beszámolója szerint sejtette, hogy a polgári titkosszolgálatok lehallgatják a telefonját.
– Egy bonyolult büntetőügyben óhatatlanul felmerül az emberben, hogy lehallgatják a telefonját – nyilatkozta Zuschlag János, aki közölte azt is: „elővigyázatosságból” egy-két kollégájának adott mobiltelefonokat, amelyekről azt gondolták, nincsen a szakszolgálat látókörében.
Erről akkor beszélt a politikus, amikor Fodor Endre tanácsvezető bíró egy olyan telefonlehallgatási jegyzőkönyv tartalmával szembesítette, amelyben Őri András negyedrendű vádlottal nagyon röviden közli, hogy a Köztársaság téren személyesen beszélgessenek inkább. A tárgyaláson tegnap egyébként egy sor lehallgatással kapcsolatban kérték Zuschlagot, hogy értelmezze azokat, ám a politikus nagyrészt nem emlékezett a beszélgetések részleteire. Tartva magát korábbi kijelentéséhez, Zuschlag nem kívánta kommentálni a rendőrségi kapcsolataira utaló telefonbeszélgetéseit, melyekben arról beszél, hogy a „rendőröket tudja fogni”, a „rendőrök már régen lesz…k az ügyet”, illetve hogy „k…a korrektül” állnak hozzá a nyomozáshoz. A volt szocialista országgyűlési képviselő azt azért elmondta, hogy állítólagos bűntársait azzal próbálta nyugtatni, hogy a rendőrség nem él azokkal a rendelkezésére álló eszközökkel, amelyekkel feltárhatnák a bűncselekményeket. Példaként említette, hogy a nyomozás elrendelése után másfél éven keresztül nem volt egyetlen házkutatás sem, bár sok tárgyi bizonyítékot begyűjthettek volna a hatóságok. A lehallgatási jegyzőkönyvek ismertetése során újra felbukkant Lusztig Péter volt MSZP-s képviselő, baranyai rendőrfőkapitány neve, Zuschlag János azonban ezekre a bizonyítékokra sem kívánt reagálni.
Zuschlag János ugyanakkor következetesen igyekszik cáfolni, hogy vádlott-társai tudtak az egyesületek bevonásával elkövetett jogellenes cselekményekről, ezzel vélhetőleg a bűnszervezetben való elkövetési mód ellen érvel. A politikus mellett 15 embert vádolnak azzal, hogy közreműködtek a 70 millió forintra elkövetett csalássorozatban.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/bunszervezet-reszmunkaidoben
|
https://web.archive.org/web/20240129135312/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/bunszervezet-reszmunkaidoben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunszervezet-reszmunkaidoben
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-04 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,127 |
Milliók a városvezető cégének
|
Harmincmillió forintot vett fel Giba Tamás nyíregyházi alpolgármester családi vállalkozása az önkormányzat tulajdonában álló Vay Ádám laktanyában végzett bontási munkálatokért.
|
2009.03.14. 23:00
Harmincmillió forintot vett fel Giba Tamás nyíregyházi alpolgármester családi vállalkozása az önkormányzat tulajdonában álló Vay Ádám laktanyában végzett bontási munkálatokért. Az önkormányzat egy meghiúsult adásvétel után – azt követően, hogy az elállt befektetőnek a kétszázmillió forintos előleget visszautalta – fizette ki a vevőjelölt által megrendelt munka ellenértékét.
Az ügy előzménye, hogy az ingyenes vagyonátadás keretében megkapott Vay Ádám laktanyából az önkormányzat tavaly megpróbált bevételre szert tenni, és először négyzetméterenként 12 ezer, majd 10 ezer forintért kínálta, ám vevő nem akadt rá csak augusztusban. Egy gazdasági társaság tíz hektár megvásárlását helyezte kilátásba, és a nyolcszázmilliós ajánlat komolyságát bizonyítandó kétszázmillió forint foglalót szurkolt le az önkormányzatnak. A szépen induló üzlet azonban októberben meghiúsult. A vevőjelölt elállt vásárlási szándékától, és a válságra mint vis maiorra hivatkozva visszakérte – és vissza is kapta – a kétszázmillió forint előleget. A történet ezzel nem ért véget, mert a bontás költségeit – amit először hatvan-, majd harmincmillió forintra taksáltak – a „befektető” az önkormányzattól kérte és meg is kapta. Ez lett a forrása aztán a munkálatokat végző kft. kifizetésének – tudta meg lapunk. Az ügy a hétfői közgyűlésen pattant ki, ahol Marinka Viktor fideszes városatya megkérdezte, milyen kapcsolatban áll az alpolgármester az Axis Kft.-vel, amely a bontást végezte. Giba Tamás elismerte, hogy a kft.-nek felerészben tulajdonosa (a másik ötven százalék a feleségéé), ám azt mondta, nem bontást végeztek, pusztán tanácsokat adtak. Úgy fogalmazott, elkerülte a figyelmét, hogy személyesen érintett. A képviselő-testület vizsgálóbizottságot állított fel, a vizsgálat végéig Csabai Lászlóné polgármester nem nyilatkozik.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/milliok-a-varosvezeto-cegenek
|
https://web.archive.org/web/20240127165713/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/milliok-a-varosvezeto-cegenek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliok-a-varosvezeto-cegenek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-05 00:00:00
|
[
"Giba Tamás"
] |
[
"Axis Kft."
] |
[
"Nyíregyháza"
] |
[
"összeférhetetlenség",
"önkormányzat"
] |
[] |
9,128 |
Bővült Hunvaldék bűnlajstroma
|
Újabb bűncselekményekkel gyanúsította meg tegnap a Központi Nyomozó Főügyészség Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros MSZP-s polgármesterét, Gál György volt frakcióvezetőt, valamint Kardos Pétert.
|
A megalapozott gyanú szerint 2006-ban és 2008-ban a gyanúsítottak – abból a célból, hogy a rokonuknak vagy ismerősüknek jogtalan előnyt szerezzenek – a hivatali helyzetükkel visszaéltek, és bérlakás kiutalása útján azonnali kedvezményes vételi lehetőséget biztosítottak a hozzájuk köthető személyeknek. 2006-ban Gál György sógornője, illetve Kardos Péter barátja, 2008-ban Gál barátnője jutott bérlakáshoz, amelyet az érintettek igen rövid időn belül, kedvezményes áron megvásároltak. Kardos saját tulajdonú lakással rendelkező barátján keresztül, kérelem nélkül szerezhetett lakást a szabad demokrata képviselő lánya, míg a gazdasági bizottság elnöke a megvásárlandó bérlakás árát is kifizette barátnője helyett – írta az ügyészség. A gyanúsítottak panasszal éltek. Ismeretes, a gyanú alapján tizenkét gyanúsított csaknem egymilliárd forintos kárt okozott az erzsébetvárosi önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárdos kár okozását kísérelték meg. Gál Györgyöt – aki a nyomozók szerint több mint 300 millió forint kenőpénzt tehetett zsebre – és társait, közöttük a másik szabad demokratát, Kardos Pétert többszörösen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással és más bűnökkel gyanúsítják.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/bovult-hunvaldek-bunlajstroma
|
https://web.archive.org/web/20240128083622/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/bovult-hunvaldek-bunlajstroma
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bovult-hunvaldek-bunlajstroma
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-05 00:00:00
|
[
"Gál György",
"Hunvald György",
"Kardos Péter"
] |
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hivatali visszaélés",
"csalás"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
9,129 |
Rejtélyes körök támadnak
|
Elégedett vagyok saját munkámmal, mert a BKV élén tavaly szeptember óta azon dolgozom, hogy elzárjam a csapokat, amelyeken keresztül elfolyhatnak a közpénzek – jelentette ki tegnap Kocsis István.
|
2009.03.14. 23:00
Elégedett vagyok saját munkámmal, mert a BKV élén tavaly szeptember óta azon dolgozom, hogy elzárjam a csapokat, amelyeken keresztül elfolyhatnak a közpénzek – jelentette ki tegnap Kocsis István az elmúlt fél évben csaknem százmillió forint értékben kötött tanácsadói szerződések ügyéről. A vezérigazgató az ügyben rejtélyes politikai körök támadását vélelmezte, a fővárosi ellenzék a főpolgármester válaszát várja.
Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója közölte: a csapok elzárása bizonyos politikai és üzleti köröknek nem érdeke, ezért támadják a BKV-t és őt magát személyesen. Az ellenérdekeltnek minősített politikai erők közül a vezérigazgató nem nevezett meg senkit, azonban végül a Hír TV konkrét kérdésére kijelentette, hogy nem Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettesre és nem a Fideszre gondolt. Mint mondta, általánosságban a BKV-nak huzamosabb ideje beszállító cégek egy részére és politikai kapcsolataikra utalt. – Közel egymilliárd forint „kophat el” a versenyeztetés hiánya miatt – hangsúlyozta Kocsis István. Kimutatásaik alapján 2007-ben a BKV tanácsadói kiadásai megközelítették a 730 millió forintot, 2008 első nyolc hónapjában a 400 millió forintot, addig szeptembertől idáig alig 42 milliót fizettek ki, a maradék 60 milliónyi összeg az idei kifizetéseknél jelentkezik majd.
A közlekedési társaságnál pontosított szerződéslista szerint tavaly szeptembertől összesen 26 tanácsadói, szakértői és ügyvédi megbízást adtak különféle cégeknek közel százmillió forint értékben. A legtöbb közpénzt két külföldi cégnek fizették ki elsősorban pénzügyi tanácsadásért. A bermudai székhelyű offshore cégnek, a Dandy Trading Ltd.-nek 2008. október közepe és 2009. február eleje között 23,5 millió forintot utaltak át „a devizapiaci változások várható hatásának elemzésére”, az Everest Capital S. A. nevű, svájci székhelyű cég a gazdasági válságnak „a BKV hitelfelvételi lehetőségeire gyakorolt jövőbeni hatás elemzéséért” kapott 24,5 milliót.
A vezérigazgató szerint munkájuk már rég megtérült, az offshore cégek alkalmazása pedig csak nálunk egyenlő a botránnyal. – A nagy világcégek egyrészt már nem is érdeklődnek irántunk, másrészt az elvégzett munka a lényeg – mondta.
Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke közölte: az SZDSZ-es főpolgármester egyelőre nem kíván reagálni a százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégnél történtekre.
Tarlós István, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciószövetség elnöke szerint viszont Demszky Gábornak két választása van: saját hatáskörben azonnal vizsgálatot rendel el, vagy pedig kiáll a Fővárosi Közgyűlés elé, és garanciát vállal. – A harmadik, hogy nem tesz semmit, az lenne a legárulkodóbb – tette hozzá.
Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottsági tagja már korábban vizsgálatot kezdeményezett.
Időközben a vezérigazgató személyes részvételével zajló bértárgyalásokon közeledtek az álláspontok a sztrájkra is kész szakszervezetek és a BKV között, az egyeztetések holnap folytatódnak.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/rejtelyes-korok-tamadnak
|
https://web.archive.org/web/20240301134013/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/rejtelyes-korok-tamadnak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-korok-tamadnak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-05 00:00:00
|
[
"Kocsis István"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Dandy Trading Ltd.",
"Everest Capital S.A."
] |
[] |
[
"offshore",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
9,130 |
Zuschlag sok kérdésre nem válaszolt
|
Vagyonosodási vizsgálat folyik Zuschlag János ellen, amely tisztázhatja, miből tudott kifizetni ötvenmillió forintot kárenyhítésre vagyona zárolása után – derült ki a volt MSZP-s politikus ellen maffiavád miatt folyó perben.
|
2009.03.15. 23:00
Vagyonosodási vizsgálat folyik Zuschlag János ellen, amely tisztázhatja, miből tudott kifizetni ötvenmillió forintot kárenyhítésre vagyona zárolása után – derült ki a volt MSZP-s politikus ellen maffiavád miatt folyó perben. Az elsőrendű vádlott egyébként számos ügyészi kérdésre nem kívánt válaszolni tegnap, így arra sem, a fiktív egyesületekkel kapcsolatban hányszor és mit beszélt Gyurcsány Ferenc volt ifjúsági miniszterrel.
Kis országban élünk, amelyben minden információ gyorsan terjed, itt lényegében mindenki mindent tud mindenkiről – ennyit kívánt hozzáfűzni Zuschlag János az ügyész azon felvetéséhez, hogy tudomása szerint folyt-e az őt is érintő nyomozás idején valamilyen információgyűjtés az ügyében eljáró ügyészekkel, azok magánéletével kapcsolatban. A politikus nem kívánt válaszolni a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséget képviselő Németh Zsoltnak arra a kérdésére sem, hogy kapott-e rendőrségi aktákat az eljárásról, és hogy járt-e Bánáti János (a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védi a hatodrendű vádlott Marsovszky Balázst, a Fiatal Baloldal volt elnökét) a Legfőbb Ügyészségen a nyomozás ideje alatt, hogy tájékozódjon annak állásáról. Zuschlag nem nyilatkozott arról sem, hogy honnan értesültek az ügyészség egy nyomozati cselekmény végrehajtására vonatkozó szándékáról, illetve hogy miképp került két mobiltelefon a zárkájába.
– Gyurcsány Ferenc volt ifjúsági és sportminiszterrel sokszor beszéltem, arról azonban nem kívánok nyilatkozni, hogy miről – ezt azzal kapcsolatban adta elő Zuschlag János, hogy a Buena Vista nevű budapesti étteremben 2004 januárjában más politikusok társaságában együtt vacsoráztak. Lados István korábban erről az estéről azt vallotta, hogy a jelenlegi miniszterelnök átkiabált a helyiségen, hogy „b…d meg Zuschlag, már megint mi van a k…a pályázataiddal”. Gyurcsány – akiről akkori bizalmasa, Szigetvári Viktor elmondta, hogy „hamar szembesült a szocialisták ifjúságpolitikai világával” – és Zuschlag ezután négyszemközt is tárgyaltak. Az elsőrendű vádlott szintén nem válaszolt a Lusztig Péterrel való kapcsolatára vonatkozó kérdésekre, hogy telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint a volt baranyai rendőrfőkapitány segítségével akarta leállíttatni a nyomozó ügyészt.
Az ügyészség kíváncsi lett volna arra is, hogy előzetes letartóztatása és vagyonának zárolása után miből tudott kifizetni a politikus ötvenmillió forintot, hogy enyhítse az általa és a vád szerinti bűnszervezete által okozott hetvenmillió forintos kárt. Ezt egyébként tisztázhatja az APEH-nél ügyészi kezdeményezésre Zuschlaggal szemben indított vagyonosodási vizsgálat, amelynek célja az is, hogy kiderítse, 2002 és 2006 között milyen forrásból került több tíz millió forint a vádlott bankszámlájára.
Zuschlag János az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (az ISZM 2002-ig működött, a csalások ennél a szervezetnél kezdődtek) vezetőivel kapcsolatban közölte, hogy az ötödrendű vádlott Krausz Csaba irodavezetőként, Tüttő Kata elnökségi tagként (ő most fővárosi képviselő is), Kinisch Andrea (Arató Gergely oktatási államtitkár felesége az ISZM irodavezetője, majd budapesti elnöke volt) is részt vett a „papírozásban”, hogy minél több, a szervezethez köthető civil egyesület jöjjön létre. Hozzátette, Krausz társadalmi munkában, Tüttő pedig ingyen segített a probléma megoldásában. Azt, hogy szervezeteket kell létrehozni és aktív pályázati tevékenységet kell kifejteni, Zuschlag emlékei szerint az aktuális irodavezetőkkel közölte, azt azonban már nem tudta megmondani, hogy a feladat-végrehajtást ki koordinálta. Közölte, ez 2003-tól Lados Istvánra, személyi titkárára hárult, aki most a büntetőeljárás harmadrendű vádlottja. A volt MSZP-s képviselő vallomásából kiderült az is, hogy az ifjúszocialista mozgalmak vezetői nem szívesen foglalkoztak azzal, honnan van pénz rendezvényeik lebonyolítására (a vád szerint sokszor illegális forrásból volt), a „pénzköltéssel” viszont mindenki örömmel foglalkozott.
Különböző pályázatokon nyertes fiktív egyesületektől (az egyik ilyen szervezet a „nők mint veszélyeztetett korcsoport” programjára kapott pénzt) ötvenhat alkalommal érkezett pénz Őri András negyedrendű vádlott, a Fiatal Baloldal volt zalai elnökének magánszámlájára. Zuschlag szerint azért nem a saját számlájára utaltatta az összegeket, mert „megírták volna az újságok”, ami politikailag kellemetlen lett volna.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/zuschlag-sok-kerdesre-nem-valaszolt
|
https://web.archive.org/web/20240129113211/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/zuschlag-sok-kerdesre-nem-valaszolt
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-sok-kerdesre-nem-valaszolt
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-06 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Kinisch Andrea",
"Krausz Csaba",
"Lusztig Péter",
"Tüttő Kata",
"Zuschlag János"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"pályázat",
"támogatás",
"csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"maffia"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,131 |
Az Erzsébetvárosban bővül a bűnlajstrom
|
Megdöbbentek Erzsébetvárosban a balliberális koalíció tagjai, miután szerdán kiderült: a Központi Nyomozó Főügyészség legutóbbi gyanúsítása szerint immár ezt a ciklust, illetve a hatalmat jelenleg is birtokló többséget is elérte a nyomozás.
|
Gergely József szocialista alpolgármester társai nevében korábban kijelentette: nincs ingatlanpanama, nem történtek bűncselekmények és Hunvald György ártatlan. Párttársa, Bán Imre frakcióvezető szerint álláspontjukat nem vizsgálják felül azután sem, hogy az ügyészség újabb, részben tavaly elkövetett bűncselekményekkel gyanúsította meg Hunvaldot, Gált és az időközben mandátumáról lemondott szabad demokrata Kardos Pétert.
Ismeretes, a különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények, közöttük vesztegetés miatt folytatott eljárásban immár hivatali visszaéléssel is gyanúsítják a politikusokat, amely szerint bérlakásokat utaltak ki rokonaiknak s ismerőseiknek, akik az ingatlanokat kedvezményesen rövid időn belül meg is vásárolhatták.
Vattamány Zsolt helyi fideszes frakcióvezető közölte: már benyújtották újabb önfeloszlatási javaslatukat, amelyről, ha lesz ülés, két hét múlva szavazhatnak majd.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/az-erzsebetvarosban-bovul-a-bunlajstrom
|
https://web.archive.org/web/20240127145116/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/az-erzsebetvarosban-bovul-a-bunlajstrom
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-erzsebetvarosban-bovul-a-bunlajstrom
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-06 00:00:00
|
[
"Gál György",
"Hunvald György",
"Kardos Péter"
] |
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"hivatali visszaélés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
9,132 |
Nastasét elítélhetik korrupció miatt
|
Többéves huzavona után szerdán megtörtént az, amit régóta várt a romániai közvélemény: a képviselők megvonták Adrian Nastase mentelmi jogát...
|
Pataky István
2009.03.15. 23:00
Többéves huzavona után szerdán megtörtént az, amit régóta várt a romániai közvélemény: a képviselők megvonták Adrian Nastase mentelmi jogát, ami azt jelenti, hogy bűnvádi eljárás indulhat a volt szociáldemokrata miniszterelnök ellen. Korrupciós ügyei miatt a politikust börtönbüntetésre is ítélhetik.
Boc spórol. Emil Boc román miniszterelnök drasztikus lépéssel jelezte, saját magán kezdi a válság miatti spórolást. Szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy a kormányfő kezdeményezésére feloszlatták a miniszterelnöki hivatalt. Boc azt is közölte: hatvan napon belül kormányzati szinten elfogadják a decentralizálásra vonatkozó dokumentumokat. (P. I.)
Öt évvel ezelőtt még legyőzhetetlennek tűnt a saját és posztkommunista pártja politikai befolyását a társadalom egészére kiterjeszteni próbáló Nastase, a nagy ívű – egyebek mellett államfői – terveknek azonban Bukarest akkori polgármestere vetett véget. Traian Basescu győzelme az elnökválasztáson nemcsak hatalomváltást hozott, hanem a korábbi, baloldali vezetés kiemelkedő figuráinak felelősségre vonásának esélyét is. A különböző politikai érdekek motiválta összezárás miatt évek és törvénymódosítások kellettek ahhoz, hogy megnyíljon az út a volt kormányfő bírósági számonkérése előtt. E folyamatban játszott szerepére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aligha lehet büszke. Az RMDSZ a 2004-es megméretésen Nastase támogatására szólította szavazóit, a magyarok többsége ennek ellenére Basescura voksolt. A Markó Béla vezette szövetség az egykori kormányfő mentelmi jogának megvonásáról szóló szerdai parlamenti szavazásnál sem hazudtolta meg önmagát, a frakciótagok lelkiismeretére bízta a döntést. Pedig Nastase mögül már saját pártjának egy része is kifarolt. Mircea Geoana, a jelenleg nagykoalíciós tag szociáldemokraták (PSD) elnöke a háttérből offenzívát indított a volt miniszterelnök ellen, a PSD „fiataljai” már nem kértek a számukra vállalhatatlanná vált Nastaséból.
Az egykori miniszterelnököt pénzmosással és hivatali hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsítják az egyik bukaresti ingatlanja felújítása, berendezése, illetve az alatta fekvő telek megvásárlása kapcsán. Egy másik ügyben a megvesztegetés gyanújával folyik eljárás, amiért miniszterelnöksége idején lefizette s a pénzmosás elleni hatóság vezetőjévé nevezte ki Ion Melinescut annak fejében, hogy ne induljon vizsgálat felesége, Dana Nastase hirtelen vagyongyarapodása miatt. A volt kormányfő nejének bankszámláin megjelent több százezer dollárt Nastaséék egy olyan nagynénitől származó örökséggel próbálták magyarázni, aki – mint kiderült – nyugdíjasként egyszobás bukaresti panellakásában tengette életét.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/nastaset-elitelhetik-korrupcio-miatt
|
https://web.archive.org/web/20240127063211/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/nastaset-elitelhetik-korrupcio-miatt
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nastaset-elitelhetik-korrupcio-miatt
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
eu-news
|
2009-03-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
9,133 |
Lélegeztetőgépen a Hócipő
|
Ötmillió forintos támogatást szavazott meg januárban az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak a kuratóriuma a Farkasházy Tivadarhoz köthető Hócipő Kft.-nek – tudta meg lapunk.
|
2009.03.16. 23:00
Ötmillió forintos támogatást szavazott meg januárban az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak a kuratóriuma a Farkasházy Tivadarhoz köthető Hócipő Kft.-nek – tudta meg lapunk. A Táncsics kuratóriumának elnöke az a Lamperth Mónika (MSZP), aki még munkaügyi minisztersége idején jelentős állami pénzekhez segítette hozzá a kiadványt az általa vezetett tárcától.
A kéthetente megjelenő, kormány közeli vicclapnak a munkaügyi tárcához tartozó Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) is ugyanekkora összeget, ötmillió forintot fizet tavaly óta egy, a távmunkát népszerűsítő cikksorozatért.
A 11 részes (tehát cikkenként mintegy 450 ezer forintnyi közpénzt felemésztő) sorozat a Munkaügyi ABC nevet viseli. A Hócipő legutóbbi számában másfél oldalnyi terjedelmet kapott a téma, amiben hat karikatúra és az azokhoz tartozó rövidke kísérőszöveg volt olvasható. Szerettük volna megtudni a munkaügyi minisztériumtól, hogy az OFA miért támogat olyan orgánumot, amelynek az eladási mutatói nem ismeretesek (hiszen a Hócipő nem auditáltatja magát a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetséggel), de lapzártáig nem kaptunk választ.
A Farkasházy Tivadar többségi tulajdonában lévő, de felesége által főszerkesztett lapot már jó ideje állami infúzióval próbálják életben tartani. Amint arról korábban hírt adtunk, a kiadvány hárommillió forintot kapott tavaly márciusban az akkor még Lamperth Mónika által vezetett Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól azért, hogy „a 100. nőnap alkalmából emlékező cikket jelentessen meg”. Bár a jelek szerint Lamperth Mónikának sokat köszönhet a vicclap, a legutóbbi számban Farkasházyék mégis finoman élcelődtek a politikuson. Az egyik képen a volt miniszter Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetővel látható, aki a képaláírásban azt kérdi tőle: „Ugye, most nem akarsz munkaügyi miniszter lenni?”
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/lelegeztetogepen-a-hocipo
|
https://web.archive.org/web/20240103134416/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/lelegeztetogepen-a-hocipo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lelegeztetogepen-a-hocipo
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-03-07 00:00:00
|
[] |
[
"Hócipő",
"Munkaügyi Minisztérium",
"Táncsics Mihály Alapítvány"
] |
[] |
[
"média",
"támogatás"
] |
[] |
9,134 |
Enyhítették a vesztegető dunaújvárosi rendőrök büntetését
|
Enyhítette a vesztegetéssel vádolt dunaújvárosi rendőrök büntetését a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön, a másodfokú ítélet nem jogerős, a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik a per.
|
A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának 13 hivatásos alkalmazottját - zászlósokat, tiszthelyetteseket - 2003 áprilisában vették őrizetbe az ügyészségi nyomozók, többnyire közúti ellenőrzés során, szabálytalan parkolással, gyorshajtással, ittas vezetéssel, műszaki vizsga vagy járművezetői igazolvány hiányával összefüggésben elkövetett pár tízezer forintos vesztegetések miatt. A rendőrök mellett tucatnyi civil vádlottja is van az ügynek.
Az elsőfokú büntetőpert korábban meg kellett ismételni, mert a titkos információgyűjtéssel, telefonlehallgatással beszerzett bizonyítékok felhasználása alkotmányellenes volt.
A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly a Fejér Megyei Bíróságon a több mint húsz vádlott közül nem jogerősen ketten kaptak letöltendő szabadságvesztést (1 év 8 hónap, illetve 1 év 2 hónap), többeket felfüggesztett börtönre vagy 50 és 100 ezer forint közti pénzbüntetésre ítéltek, de volt olyan is, akit felmentettek a vádak alól.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett másodfokú ítéletében a két letöltendő szabadságvesztést felfüggesztettre enyhítette, és több vádpontban megváltoztatta a cselekmények minősítését.
A szóbeli indoklás szerint a vádbeli cselekmények megingatják a rendőrség tekintélyét, a testületbe vetett bizalmat, ám a nagy időmúlás, a vádlottaknak fel nem róható okból több mint fél évtizede húzódó büntetőeljárás olyan fokú enyhítő körülmény, amely indokolttá tette a szabadságvesztés büntetések végrehajtásának felfüggesztését.
Az ügyész és több vádlott is fellebbezett az ítélőtábla ítélete ellen, így a vesztegetéssel vádolt dunaújvárosi rendőrök perében harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt majd.
|
https://hvg.hu/itthon/20090514_dunaujvaros_vesztegetes_rendor_buntetes
|
https://web.archive.org/web/20240103060014/https://hvg.hu/itthon/20090514_dunaujvaros_vesztegetes_rendor_buntetes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/enyhitettek-a-vesztegeto-dunaujvarosi-rendorok-bunteteset
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Dunaújváros"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
9,135 |
180 milliós McLarennel jár Slota
|
Egy 180 millió forintos luxusautóval jár Ján Slota. A autó a szélsőséges pártvezér 29 évi fizetésébe kerül, és nem is ez az egyetlen, megmagyarázhatatlanul drága vagyontárgya.
|
Egy Mercedes McLaren SLR kormánya mögött fényképezték le a napokban Ján Slotát, a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes vezérét. A 650 ezer eurós (180 millió forintos) autó Slota 25 éves fia nevén van, de a Bumm.sk szlovákiai magyar portál értesülései szerint a szélsőséges pártvezér használja.
Slotának jelenlegi fizetése mellett 29 évig kellett volna spórolnia az autóra, és a Sme szlovák napilap információi szerint eddigi összbevételei nem lettek volna elegendők az autó megvásárlására.
És ez nem is az egyetlen autója. Luxusautó-gyűjteményében van egy Lexus 600h L, egy Audi A8, egy Porsche Cayenne és egy Bentley Continental is. Van egy sportreülőgépe, egy jachtja és egy horvátországi villája is.
|
https://index.hu/kulfold/2009/05/14/180_millios_mclarennel_jar_slota/
|
https://web.archive.org/web/20201021174753/https://index.hu/kulfold/2009/05/14/180_millios_mclarennel_jar_slota/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/180-millios-mclarennel-jar-slota
|
Index
|
eu-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
9,136 |
MSZP: hétszázmilliós túlköltés
|
Elkészült az MSZP tavalyi évre vonatkozó pénzügyi elszámolása, amelyben bevételi oldalon 1,4 milliárd, míg a kiadási rubrikában 2,1 milliárd forint szerepel.
|
A törvény szerint minden év április 30-ig kell a politikai szervezeteknek az előző év gazdálkodásáról szóló zárszámadást elkészíteniük és közzétenniük. Az MSZP zárszámadásának főbb számai szerint a párt tavaly az előző évhez képest majd egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatott - igaz, 2007-ben az összeg kiugróan magas volt, mert akkor adták el a Köztársaság téri székházat. Tavaly 1,42 milliárd forint folyt be az MSZP kasszájába.
A szocialista párt tavaly 953 millió forint állami támogatást kapott, az "egyéb bevétel" rubrikában 285 millió forint áll. Az MSZP bevételei közt - minden más párthoz hasonlóan - magánszemélyek által fizetett adományok is szerepelnek, ezeket ötszázezer forint felett kötelesek közzétenni.
A magánadományokból származó bevételhez elsősorban - a párt belső szabályainak eleget téve - a szocialista EP-képviselők járulnak hozzá. (Egy megállapodás értelmében a hazai és a brüsszeli képviselők kötelesek fizetésük bizonyos százalékát befizetni a pártkasszába.
Tavaly egyébként Fazakas Szabolcs - az európai parlamenti delegáció tagja - adta a legtöbb pénzt pártjának: 1,2 millió forintot. Az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György 850 ezer forintot tett a közösbe.
A korábbi években is komoly összegek kerültek vissza a párthoz a szocialista képviselőktől. 2004-ben Göndör István frakcióvezető-helyettes, Hagyó Miklós, Tüttő Katalin, Botka László és Szili Katalin is a komolyabb támogatók között volt, 2005-ben Kovács László ex-pártelnök, az Európai Unió adóügyi biztosa fizette a legtöbbet: 3,5 millió forintot.
2006-ban, a választás évében a tavaly 1,2 milliót fizető Fazakas Szabolcs négymillióval támogatta a pártot, a nagy befizetők közt volt Hiller István (1,1 millió), Szili Katalin (1,4 millió), Hunvald György (1,1 millió), Nyakó István (953 ezer forint) és Hagyó Miklós is (641 ezer forint). A Brüsszelben dolgozó Kovács László akkor csak 832 ezer forintot dobott a közösbe.
Ami a kiadási oldalt illeti, tavaly a szocialista párt bevételeihez képest sokat, egészen pontosan 2,1 milliárd forintot költött. A legtöbb kiadás a székházvásárlás, felújítás kapcsán keletkezett, csak az "eszközvásárlás" rubrikában 943 millió forint kifizetés szerepel ehhez kapcsolódóan. Működésre 580 milliót, politikai tevékenységre (kampányok, konferenciák, kongresszus) 577 millió forintot költöttek. A kiadási oldalt növelte az a kedvezményes hitel is (nagyságrendileg 700 millió forint), amelyet ingatlanvásárlásra fordítottak. Összességében az MSZP tavaly majd hétszázmillióval költött többet a bevételeinél.
A legtöbb pénzt az új székház vásárlása és felújítása emésztette fel
|
http://nol.hu/belfold/20090515-mszp__hetszazmillios_tulkoltes-332918
|
https://web.archive.org/web/20201020191946/http://nol.hu/belfold/20090515-mszp__hetszazmillios_tulkoltes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-hetszazmillios-tulkoltes
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
9,137 |
Kiskunhalasi képviselő a Zuschlag-perben
|
Váradi Krisztiánt, a kiskunhalasi önkormányzati szocialista párti képviselőjét is tanúként hallgatta meg ma (csütörtök) a bíróság a Zuschlag-perben.
|
Ezt ne hagyja ki! Gyurcsányt megszondáztatták a lakossági fórumán
Szóba került a vallomásban az is, hogy Váradi, aki kifejezetten szoros, baráti kapcsolatban állt Zuschlaggal, két alkalommal pénzt, többszázezer forintot utalt át Zuschlag János számlájára.
– Ezek magánjellegű kölcsönök voltak. Ezeket azután János több alkalommal, és készpénzben törlesztette – vallotta a kiskunhalasi szocialista politikus.
A Zuschlag-perben délelőtt tanúként hallgatta meg dr. Fodor Endre bíró Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára feleségét, Kinisch Andreát is. A szocialista párt színeiben politizáló, egykor az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) budapesti elnökének megválasztott, jelenleg a zuglói önkormányzatban képviselőként dolgozó hölgy sok mindenre nem emlékezett már a 2000-es évek elején történt eseményekből. Így arra sem, hogy valóban megtörtént-e amit egy másik tanú állított korábban, hogy ittasan, egy éjszakába nyúló mámoros buli után alapították meg az ifjú szocialisták az egyik Zuchlag-egyesületet. Méghozzá a zuglói MSZP-szervezet irodájában..
– Abban az irodában sok esemény történt, nagyon sűrűn voltak ott rendezvények, és ezek közül sajnos már nem mindegyikre emlékszem – mentegetőzött.
|
https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/kiskunhalasi-kepviselo-a-zuschlag-perben-232459
|
https://web.archive.org/web/20210927132138/https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/kiskunhalasi-kepviselo-a-zuschlag-perben-232459/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiskunhalasi-kepviselo-a-zuschlag-perben
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[
"Kinisch Andrea",
"Váradi Krisztián",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"MSZP",
"Szövetség a Modern Magyarországért"
] |
[
"Bp. XIV. kerület"
] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
9,138 |
Az EU eljárást indít Szlovákia ellen
|
Az EU kifogásolja Szlovákia áramkereskedelmét és a fizetős autópályával kapcsolatos pályázatát is.
|
Az EU eljárást indít Szlovákia ellen
Az EU kifogásolja Szlovákia áramkereskedelmét és a fizetős autópályával kapcsolatos pályázatát is.
Csütörtökön az Európai Bizottság bejelentette, hogy bíróság elé viszi a szlovákok szerinte nem egyenlő elbírálást mutató gyakorlatát az áramhálózathoz való hozzáférésben.
Az átviteli rendszert működtető vállalat kedvezményez egyes piaci szereplőket a Magyarországról és Lengyelországból érkező áram esetében a határon, állapította meg egyebek között Brüsszel. Az uniós árampiac liberalizálása teljessé vált, ugyanakkor több esetben az egyes piacok nagy energiaellátó vállalatai új szereplők elől gyakorlatilag elzárják a hozzájutás lehetőségét szolgáltatásukhoz .
Szlovákiának tisztáznia kell a csütörtökön számára elküldött felkérés értelmében azt is, hogy megfelelt-e az uniós szabályoknak a nemzeti autópálya társaság elektronikus díjbeszedő rendszerével kapcsolatos pályázat és versenyeztetés. A brüsszeli bizottság szerint a szlovák hatóságok vélhetően megsértették ez ügyben az egyenlő elbánás elvét. Ha a szlovák válasz nem elégíti ki Brüsszelt, akkor Szlovákiát az Európai Bíróság elé idézhetik ebben az ügyben is.
2009. május. 13. 13:37 MTI Gazdaság
Túlzott deficiteljárás indul négy EU-tag ellen
Túlzott államháztartási hiány miatti eljárást kezdeményez az Európai Bizottság Lengyelország, Litvánia, Málta és Románia ellen, miután deficitjük mértéke meghaladja a bruttó össztermék (GDP) 3 százalékát.
2009. február. 09. 19:25 MTI Gazdaság
Túlzott deficit miatti uniós eljárás hat ország ellen
Uniós eljárás megindítása várható túlkzott deficit miatt legkevesebb hat EU-tagállam - Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Románia és Spanyolország - ellen a közeli jövőben, közölték hétfőn brüsszeli diplomáciai források.
2009. január. 13. 16:12 MTI Gazdaság
Megszüntette a Villamos Művek elleni eljárást az EU
Az Európai Bizottság megszüntette az MVM és társaságai ellen még 2006-ban indított eljárást, ez azt igazolja, hogy a cégcsoport üzleti gyakorlata és működése semmilyen tekintetben nem sérti az európai uniós normákat és jogszabályokat.
2009. február. 19. 13:43 MTI Gazdaság
Brüsszeli illetékjogi eljárás Magyarország ellen
Az Európai Bíróság előtt indít eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság, a lakóingatlan-vásárlásról szóló diszkriminatív illetékjogi rendelkezések miatt - közölték csütörtökön Brüsszelben.
2009. április. 15. 10:40 hvg.hu Gazdaság
Eljárást indít a Bizottság a magyar ingatlanvásárlási illeték miatt
Az Európai Bizottság eljárást indít az Európai Bíróságon, mert azok az EU-állampolgárok, akik más tagországban levő ingatlanukat értékesítve vásároltak lakóingatlant Magyarországon, a visszterhes vagyonátruházási illetéket a megvásárolt ingatlan teljes vételára után kötelesek kifizetni és ez hátrányosan érinti őket - olvasható a PricewaterhouseCoopers (PwC) hírlevelében.
|
http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/20090514_szlovakia_Eu_aramkereskedelem_autopalya.aspx
|
https://web.archive.org/web/20240103140213/https://hvg.hu/gazdasag/20090514_szlovakia_Eu_aramkereskedelem_autopalya
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-eu-eljarast-indit-szlovakia-ellen
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-14 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
9,139 |
Meghosszabbították a nyomozást a dombóvári vesztegetés ügyében
|
Két hónappal meghosszabbította a nyomozást a dombóvári vesztegetés és hivatali visszaélés ügyében a Tolna Megyei Főügyészség.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=270769
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghosszabbitottak-a-nyomozast-a-dombovari-vesztegetes-ugyeben
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[
"Szabó Loránd (Dombóvár)"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Dombóvár"
] |
[
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] |
[] |
|
9,140 |
Az MSZP megszüntetné a képviselők költségtérítését
|
A magánszemélyekkel azonos módon és feltételekkel adóznának a jövőben az országgyűlési képviselők, a költségtérítésük megszűnne - ezt tartalmazza a Göndör István (MSZP) által pénteken benyújtott, az alkotmányt is módosító törvényjavaslat.
|
Ha az Országgyűlés elfogadja az szocialisták indítványát, akkor 2010. január 1-től megszűnik a képviselők költségtérítése és kedvezménye. Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt indítványozza, hogy a képviselők a jövőben havonta "javadalomban" részesüljenek. Ez tiszteletdíjból - alapdíjból és pótdíjból - és pótlékból, illetve lakhatási támogatásból állna.
Megszűnne tehát a költségtérítés, az azt felváltó "javadalom" - a magánszemélyekkel azonos módon - pedig az szja-szabályok szerint adózna. Az új szabályok kimondanák, hogy a képviselők pótlékának mértéke attól függ, hogy milyen messze laknak Budapesttől, lakhatási támogatást pedig a vidéki képviselők kaphatnának a havi alapdíj 50 százalékának megfelelő összegben, egyik esetben sem nőne ennek mai összege.
A jövőben költséget csak számla ellenében lehetne elszámolni - az szja-adóbeválásban.
A javaslat a mai szinten rögzíti a képviselői nyugdíjak sorsát is, kimondaná, hogy az alapdíjból és a pótdíjból álló tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez.
Göndör István javaslatának parlamenti elfogadásához az MSZP-nek meg kell szereznie a Fidesz támogatását, hiszen a frakcióvezető-helyettes a kétharmados többséget igénylő, a képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről, kedvezményeiről szóló törvény címét, rendelkezéseit, és az Alkotmányt is módosítaná. Emellett módosulna az szja-törvény is.
Az Alkotmánybíróság (Ab) előtt van az az országgyűlési határozat, amelyben a parlament elrendelte a Seres Mária által a képviselői költségtérítésről kezdeményezett népszavazást.
Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással rendelték el a Seres Mária magánszemély által kezdeményezett népszavazást.
A népszavazásra feltett kérdés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"
Kezdőlap Belföld Az MSZP megszüntetné a képviselők költségtérítését
|
https://infostart.hu/belfold/2009/05/15/az-mszp-megszuntetne-a-kepviselok-koltsegteriteset-278152
|
https://web.archive.org/web/20090517013818/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-278152
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-megszuntetne-a-kepviselok-koltsegteriteset
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"juttatás"
] |
[] |
9,141 |
Vagyonnyilatkozatok! Nézze meg mennyiből élnek a kormánytagok!
|
Nyilvánosságra hozták pénteken Bajnai Gordon, és négy új miniszterének vagyonnyilatkozatát.
|
A mostani kormányfői vagyonnyilatkozat néhány ponton tér el a januárban leadott miniszteri nyilatkozattól: Bajnai Gordon gazdasági miniszterként majdnem bruttó 1 millió 300 ezer forintot kapott havonta, miniszterelnökként a jövedelme 1 millió 435 ezer 200 forint. A kormányfő korábban jelezte, hogy havi jelképes egy forintot keresne. A miniszterelnöki fizetés fennmaradó részét tehát valószínűleg nem veszi fel - olvasható a Magyar Rádió honlapján.
Nyilatkozatok! (pdf)
Bajnai Gordon továbbra is két budai ház, két telek és egy présház tulajdonosa, illetve egy BMW típusú autója is van. Viszont kevesebb a megtakarítása, mint januárban: az év eleji 170 millióval szemben a mostani nyilatkozat szerint 140 milliója van forintalapban. Bajnai Gordon 51,5 millió forinttal tartozik magánszemélyeknek.
A kabinet tagjai közül Balázs Péter külügyminiszter, Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, valamint Oszkó Péter pénzügyminiszter készített vagyonbevallást.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/05/vagyonnyilatkozatok-nezze-meg-mennyibol-elnek-a-kormanytagok
|
https://web.archive.org/web/20100814163024/http://vg.hu/kozelet/vg_online/kozelet_-_belfold/090515_vagyonnyilatkozatok_273250
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonnyilatkozatok-nezze-meg-mennyibol-elnek-a-kormanytagok
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
9,142 |
GVH: kartellgyanú a cukoriparban
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezésére álló információk alapján feltehető, hogy a Magyarországon érdekelt cukoripari vállalkozások 2003-tól napjainkig rendszeres tárgyalásokat folytattak piaci magatartásuk összehangolása érdekében - tartalmazza a GVH közleménye.
|
GVH: kartellgyanú a cukoriparban
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezésére álló információk alapján feltehető, hogy a Magyarországon érdekelt cukoripari vállalkozások 2003-tól napjainkig rendszeres tárgyalásokat folytattak piaci magatartásuk összehangolása érdekében - tartalmazza a GVH közleménye.
A hivatal szerint a feltételezett tárgyalások és a megállapodások kiterjedtek az egyes termékcsoport-árszintek meghatározására, illetve egyes vállalkozások megszerzett piaci részesedéseinek szinten tartására. Egyes esetekben sor kerülhetett a termékek árainak és egyes vevőknek szállítandó mennyiségek meghatározására is.
A GVH 2009. május 13-án előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Agrana Magyarország Értékesítési Kft., az Eastern Sugar Cukoripari Zrt., valamint a Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Zrt. telephelyén.
Az előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle lehetőségét a GVH számára a versenytörvény biztosítja, amelynek értelmében a helyszíni szemléhez előzetes bírósági jóváhagyás szükséges.
A hivatal emlékeztet arra: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az említett vállalkozások elkövették a jogsértést.
Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható - tartalmazza a GVH közleménye.
2009. április. 16. 15:27 MTI Gazdaság
GVH: 3 informatikai kartelldöntés már jogerős
Jogerőssé vált a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. évi szeptemberi döntése a Paksi Atomerőmű Rt. első közbeszerzési eljárásáról, s ezzel a hivatal által a feltárt informatikai kartellekből már három jogerős.
2009. május. 04. 14:10 MTI Gazdaság
GVH: kartellgyanú a tankönyvkiadóknál
Kartellezés gyanúja miatt előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a Konsept-H Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.-nél, a Műszaki Könyvkiadó Kft.-nél, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.-nél, valamint a School Oktató, Kiadó és Gazdasági Szolgáltató Bt.-nél a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
2009. január. 07. 18:05 MTI Tech
Kartellgyanú és házkutatás európai chipgyártóknál
Az árak összehangolásának gyanúja miatt az Európai Bizottság még októberben házkutatást tartott több európai chipgyártónál - erősítette meg szerdán a brüsszeli testület. A bizottság nem nevezete meg az érintett cégeket.
2008. december. 18. 17:05 MTI Gazdaság
GVH-nak kedvező bírósági ítéletek kartell perekben
Három kartellperben is a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) adott igazat a bíróság: jogerős ítélet születtet két informatikai, illetve elsőfokú döntés egy vadgazdálkodó vállalkozások között létrejött versenykorlátozó megállapodás ügyében, az esetekben összesen 114,4 millió forint bírságot rótt ki a GVH.
|
http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090515_GVH_cukoripar_kartell.aspx
|
https://web.archive.org/web/20231217125113/https://hvg.hu/gazdasag/20090515_GVH_cukoripar_kartell
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gvh-kartellgyanu-a-cukoriparban
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell",
"cukoripar",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] |
[] |
9,143 |
Börtönbe a költségtérítéssel manipuláló politikusokkal!
|
A Brit Adófizetők Szövetsége és a Daily Mail című napilap kampányt indít annak érdekében, hogy állítsák bíróság elé a képviselői költségtérítés lehetőségével tisztességtelenül manipuláló politikusokat. Közben a Lordok Háza két tagjáról kiderült, hogy megvesztegették őket törvényjavaslatok leszavazása érdekében.
|
Egyre-másra kerülnek napvilágra brit vezető politikusok tisztességtelen költségtérítési ügyei. Ezúttal Sahid Malik igazságügyi miniszter van soron, aki - vidéki képviselő lévén - a maximális visszaigényelhető összeget fizettette ki londoni másodlakása fenntartására, miközben nem ez volt a fő lakhelye, hanem egy alacsony bérű kis ház a választókerületében, Yorkshire-ben.
Három év alatt közel 67 ezer fontot igényelt vissza, ami mintegy 22 millió forintnak felel meg. A miniszter csütörtök este élő adásban közvetített tévévitán vett részt, és a közönség felháborodása ellenére jelentette ki, hogy egy fillért se fizet vissza, a pénz járt neki.
A brit politikusok tekintélyét alaposan megtépázza a hetek óta tartó botránysorozat. A nyilvános bocsánatkérést és a visszafizettetéseket a visszaélésekben kevésbé érintett ellenzéki konzervatív párt kezdte el, a kormányon lévő szocialisták azonban gyorsan követték a példát, annál is inkább, mert támogatottságuk jelenleg a legalacsonyabb, amióta csak elkezdték a felméréseket.
Gordon Brown miniszterelnök sietve menesztette környezetvédelmi főtanácsadóját, Elliot Morley volt minisztert, akiről kiderült, hogy lakása jelzálogkölcsön-részleteit térítteti meg az állammal, holott a kölcsönt már régebben törlesztette.
Rossz a rendszer
A konzervatív pártvezető, David Cameron egyik legközelebbi munkatársától, Andrew McKay képviselőtől vált meg hasonló okokból. McKay azzal manipulált, hogy a felesége is vidéki képviselő, és külön kértek lakásfenntartási költségtérítést. Egy felháborodott választó féltéglával törte be a házuk ablakát.
Nyilvánvaló, hogy a költségtérítési rendszer alapjában véve rossz, sürgősen meg kell változtatni.
Közben a botrány szele a főrendi házat is elérte. Lord Truscottról és Lord Taylorról kiderült, hogy jelentős összegekkel vesztegették meg őket bizonyos törvényjavaslatok leszavazása érdekében. Ezért most felsőházi tagságukat az ülésszak hátralévő fél évére felfüggesztették, amihez hasonló eset 400 éve nem fordult elő a Lordok Házában.
A brit közvélemény jelentős része látja úgy, hogy a politikusok túl könnyen megússzák nagy pénzek bezsebelését, egyszerű állampolgárok ilyesmiért már rég bíróság elé kerültek volna. Ezért indít kampányt bírói felelősségre vonásukért, sajtótámogatással az Adófizetők Szövetsége.
Kezdőlap Külföld Börtönbe a költségtérítéssel manipuláló politikusokkal!
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/05/15/bortonbe-a-koltsegteritessel-manipulalo-politikusokkal-278175
|
https://web.archive.org/web/20231216205611/https://infostart.hu/kulfold/2009/05/15/bortonbe-a-koltsegteritessel-manipulalo-politikusokkal-278175
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bortonbe-a-koltsegteritessel-manipulalo-politikusokkal
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,144 |
Költségtérítési botrány: felfüggesztettek egy brit államtitkárt
|
Valótlan költségtérítési igény gyanúja miatt felfüggesztették állásából a brit kormány egyik tagját - közölte pénteken a londoni miniszterelnöki hivatal.
|
Költségtérítési botrány: felfüggesztettek egy brit államtitkárt
Valótlan költségtérítési igény gyanúja miatt felfüggesztették állásából a brit kormány egyik tagját - közölte pénteken a londoni miniszterelnöki hivatal.
Shahid Malik igazságügyi államtitkár addig nem láthatja el teendőit, míg a vizsgálat ki nem deríti a The Daily Telegraph című londoni napilapban pénteken megjelent állítást. Eszerint a politikus visszaigénylésében azt állította, hogy tavaly londoni háza költségeire 23 ezer fontot (35 ezer euró) fizetett ki, holott az észak-angliai yorkshire-i választókerületében bérelt egy három hálószobás házat kedvezményesen, heti nem egészen 100 fontért.
A gyanúba keveredett politikus Gordon Brown kormányának első olyan tagja, aki belekeveredet a Nagy-Britanniában mindinkább terebélyesedő költségtérítési botrányba.
2009. május. 08. 17:50 MTI Shake
Süti, pornó és medencetisztítás: mire költötték a pénzt a brit honatyák?
Többek közt pornófilmeket, lótrágyát, csokimikulást és medencetisztítást számoltak el az adófizetők költségére a brit parlamenti képviselők; az ügy - különösen a gazdasági válság idején - közfelháborodást váltott ki a szigetországban.
|
https://hvg.hu/vilag/20090515_koltsegteritesi_botrany_nagy_britannia
|
https://web.archive.org/web/20231224221736/https://hvg.hu/vilag/20090515_koltsegteritesi_botrany_nagy_britannia
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/koltsegteritesi-botrany-felfuggesztettek-egy-brit-allamtitkart
|
HVG
|
eu-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
9,145 |
Korrupciós botrány a horvát privatizáció körül
|
Tizenegy évi börtönre ítélte egy horvát bíróság az ország privatizációs alapjának volt magas rangú tisztségviselőjét kenőpénz kikényszerítéséért és hivatali hatalommal való visszaélésért - jelentette pénteken a horvát média.
|
Josip Matanovicot, az állami privatizációs alap (HFP) 2004 és 2007 között hivatalban volt egyik alelnökét a zágrábi kerületi bíróság kötelezte arra is, hogy fizessen be az államnak 250 ezer eurót és 125 ezer 500 kunát (mintegy 23 ezer euró) – annyit, amennyit a különböző privatizációs ügyekben megvesztegetésként elfogadott.
Az eddigi legnagyobb léptékű horvát korrupciós perben a HFP egy másik alelnökét, Robert Pesát két évi szabadságvesztésre ítélték.
|
https://24.hu/kulfold/2009/05/15/korrupcios_botrany_horvat_privatizacio/
|
https://web.archive.org/web/20231220075111/https://24.hu/kulfold/2009/05/15/korrupcios_botrany_horvat_privatizacio/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcios-botrany-a-horvat-privatizacio-korul
|
fn.hu
|
world-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Horvátország"
] |
[] |
[] |
9,146 |
Pelle János: A számonkérés paradoxona
|
Kérdés, hogy az MSZP vezeklése bekövetkezik-e 2010 tavaszán. Mint ahogy az is, hogy az ellenzékben, amennyiben hatalomra kerül, lesz-e annyi bölcsesség, hogy megtalálja a kényes egyensúlyt a felelősök nyilvános megnevezése és a lejárató kampány, a tények feltárása és az alaptalan vádaskodás között.
|
Kérdés, hogy az MSZP vezeklése bekövetkezik-e 2010 tavaszán. Mint ahogy az is, hogy az ellenzékben, amennyiben hatalomra kerül, lesz-e annyi bölcsesség, hogy megtalálja a kényes egyensúlyt a felelősök nyilvános megnevezése és a lejárató kampány, a tények feltárása és az alaptalan vádaskodás között.
Orbán Viktor május 2-i, az EP-választás kampányát megnyitó, városligeti beszédében is nyilvánosan "megpendítette", hogy az országgyûlési választások után, amennyiben képviselői többségbe kerülnek, "felelősségre vonják" az addig kormányzó baloldali politikusokat az elmúlt két ciklusban elkövetett hibákért, mulasztásokért és korrupciós ügyekért.Magyarországon a számonkérés gondolata nem most először vetődik fel: ismeretes, hogy a szocialisták operáltak vele először a 2002. tavaszi választások előtt, majd amikor kormányra kerültek, fel is állították a "Közpénzügyi Kormánybiztosságot" Keller László vezetésével.Ez a szerv - valójában a Pénzügyminisztérium keretei között mûködő titkárság, néhány főből álló, de közel egymilliárd forintos költséggel mûködő, majd felszámolt iroda - jogi hatásköre azonban tisztázatlan volt. Tevékenysége pedig kifejezetten kiábrándító és improduktív: a Fidesz politikusaival összefüggésbe hozható "piszkos ügyletekből" egyet sem sikerült feltárni, jogerős bírói ítélettel lezárni az általuk az ügyészségen kezdeményezett vizsgálatot.Szemmel látható ugyanakkor, hogy a szocialisták idegesek attól, hogy a Fidesz esetleg hasonlóan bánik majd velük, ahogy ők tették 2002-ben. Nyugtalanító előjelnek tekintik, hogy a Fővárosi Ügyészség vádat készül emelni egy ingatlanspekulációkkal alaposan gyanúsítható önkormányzati politikus, az előzetes letartóztatásban lévő hetedik kerületi polgármester, Hunvald György ellen. Félelmeiket tükrözte a leköszönt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc támadása a bírák ellen, és az is, ahogy a szocialista képviselők szívósan ellenállnak a köztársasági elnök által jelölt főbíró megválasztásának.A baloldal, nem törődve népszerûsége rohamos csökkenésével, görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, félelmeket gerjeszt. Rémképeket vizionál arról, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezve erőszakot tesz a jogállamiságon, s a két ciklus alatt felhalmozódott zûrös és mocskos ügyek tömegét kiborítva, "pereket rendez", meghurcolja az ártatlan baloldali politikusokat.Ez a félelem a történelem fényében meglehetősen abszurdnak tûnik.A huszadik századi történelemben rendre a baloldal volt az, mely figyelmen kívül hagyta a Nulla crimen sine lege (Nincs bûn törvény nélkül) alapelvét. Ezt részletesebben is kifejti egy másik alapelv, melyet elsőnek Paul Johann Anselm Ritter von Feuerbach német büntetőjogász írt le, és foglalt Bajorország büntető törvénykönyvébe 1813-ban: Nullum crimen, nulla poena sine praevia lege poenali (Nincs bûn, nincs büntetés egy rá vonatkozó, előzetesen meghozott törvény nélkül).Ismeretes, hogy a kapitalizmust eleve "bûnös rendszernek" tekintő kommunista pártok valóságos sportot ûztek a "forradalmi törvénykezésből" azzal, hogy gátlás nélkül elítélték politikai ellenfeleiket, illetve az annak minősített személyeket. Olyan tettek miatt, melyek, amikor elkövették őket, nem voltak büntetendők, épp ellenkezőleg, megfeleltek az érvényben lévő jogrendszernek.De nem ez volt az egyetlen jogi eszköz a kommunisták számára ellenfeleik "törvényes" likvidálására: alkalmazták a jakobinusok módszereit is, a francia forradalom idejéből, azaz a bírói ítélet nélküli, határidő nélküli internálást "bûnmegelőzés céljából", továbbá a köztörvényes bûncselekmények hamis vádját, illetve az ezek alapján rendezett koncepciós pereket. (A magyar jogtörténetben 1945 után bőséges tárházát találjuk az efféle eljárásoknak, áldozatai között jobb- és baloldaliak, köztük szociáldemokraták, sőt kommunisták is voltak.)Magyarországon, a harmincas évek elején sajátos módon még a szociáldemokraták is populista hangot ütöttek meg a politikai felelősségre vonás vonatkozásában, kezdeményezték a tisztségéről lemondott miniszterelnök bíróság elé állítását. Az MSZDP képviselői Bethlen István bukása, 1931. augusztus 22-e után azt firtatták a parlamentben, ki tehet Magyarország katasztrofális gazdasági helyzetéről.Propper Sándor a következőképpen foglalta össze a párt álláspontját elméleti folyóiratuk, a Szocializmus 1931. novemberi számában: "A felelősség kérdését a szociáldemokrata parlamenti csoport vetette fel. Indítványt terjesztett be a képviselőházban a Bethlen-kormány vád alá helyezéséről, ami ma csak elméleti jellegû, ami azonban nem maradhat el, ha van még ebben az országban életösztön és önbecsülés. Egyébként a szociáldemokrata csoport vádindítványát most már alátámasztják a Népszövetség pénzügyi bizottságának delegátusai, az ország pénzügyi helyzetét és a Bethlen-kormány gazdálkodását vizsgáló jelentésükben lesújtó bírálatot mondtak erről a gazdálkodásról.A jelentés a diplomácia kötelező udvariasságával olvassa rá a Bethlen-kormányra a bûnök, mulasztások és fölös tékozlások sorozatát. Mindjárt a bevezetésben megállapítja a jelentés, hogy 'Magyarország helyzetét súlyosbította a kiadásoknak az elmúlt években a bevételt meghaladó mértéke, kölcsönöknek külföldön túlzott mértékben és gyakran nem produktív célokra történt igénybevétele és a ki nem elégítő hitelellenőrzés'. Íme, a tékozlás és a könnyelmû gazdálkodás a külföldi pártatlan szakértelem tükrében! A továbbiakban az ígért nagy kölcsön illúzióját tépi szét a jelentés. Így: 'Kölcsönök túlzott igénybevételéből eredő nehézségek végső megoldása nem kereshető a külföldi hitel további igénybevételében, de még ha a probléma olyan természetû lenne is, hogy a külföldi kölcsön fölvétele pillanatnyilag megfelelő megoldást nyerhetne, a világpiacok helyzete valószínûtlenné teszi ily mûvelet végrehajtását".A magyar jogrendszer a nyolcvanas években nem készült fel, s nem is készülhetett arra a helyzetre, amit a "létező szocializmus" alatt létrehozott, elvben kollektív tulajdonú javak és termelőeszközök privatizációja hozott magával. Az 1989-90-es rendszerváltás "gazdasági kerekasztala" fel sem állt, nem hozták meg azokat a törvényeket, melyeknek áthágásáért bárkit felelősségre lehetne vonni.Az átalakulás idején nem volt világos, hogy egy tisztán magántulajdonra, vagy vegyes tulajdonra épülő gazdaság alakul-e ki, és milyen elvek szerint, kiknek az érdekében fogja majd mûködtetni. Nem lehetett tudni, milyen formát öltenek majd a Szovjetunióhoz fûződő gazdasági kapcsolataink, melyek addig meghatározóak voltak. (Oroszország ma is meghatározó szerepet játszik energiaellátásunkban, gazdasági befolyását a Mol-részvényeinek spekulációra utaló legutóbbi felvásárlása is mutatja.)Arra tényleg senki sem számított, hogy az egykori állami javak kapcsolati tőkéjûket kamatoztató, fondorlatos kisajátítói, akik jobbára a volt állampárt fiatalabb évjáratú, "reformer" politikusai közül kerülnek ki, off shore cégek paravánja mögé bújva bonyolítják üzleteiket, és a hazai adórendszert megkerülve, alaposan megszedik magukat a különböző állami megrendelésekből.Kétségtelenül jó lenne tudni, hogy a magyar gazdaság katasztrofális fejleményeiért pontosan ki viseli a felelősséget. Csak az a kérdés, van-e esély arra, hogy a vizsgálatok, melyeket a hatalomváltás után feltehetően elrendelnek, hiteles információkhoz vezetnek, és az egyes politikusok elleni vádemelés nem túl kockázatos-e. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a kormányváltás után a Pénzügyminisztérium szekrényeiből tömérdek csontváz esik majd ki - hiszen az őszödi beszédben Gyurcsány Ferenc által is bevallott "trükkök százait" nem lehet nyomtalanul eltüntetni.De számoljunk le az illúziókkal: ne higgyük, hogy legkésőbb 2010 tavaszán "lehull a lepel", és "igazságot lehet tenni". Politikai bûnökért - amennyiben nem vezetnek népirtáshoz - politikailag kell vezekelni. Kérdés, hogy az MSZP vezeklése bekövetkezik-e 2010 tavaszán, az országgyûlési választásokon. Mint ahogy az is, hogy az ellenzékben, amennyiben hatalomra kerül, lesz-e annyi bölcsesség, hogy megtalálja a kényes egyensúlyt a felelősök nyilvános megnevezése és a lejárató kampány, a tények feltárása és az alaptalan vádaskodás között.
A számonkérés paradoxona - kommentek
2009-05-17 00:02:34 - diplomata iki_maska
Ennek beszélhetsz.
Blogen ott téved, azt hiszi, egy ilyen általa vizionált elszámoltatás majd a végső lesz. Nem, az elszámoltatókat is elszámoltatják majd később, amikor kilendül megint a politikai inga a másik irányba. Van értelme?
Ez az egész ügy azt üzeni nekem, gyenge lábakon áll demokráciánk. Ha lennének megfelelő fékek és ellensúlyok, egyetlen kormány sem evezhetne olyan vizekre, hogy az ellenzéke felelősségrevonásról beszéljen. iki_maskaEnnek beszélhetsz.Blogen ott téved, azt hiszi, egy ilyen általa vizionált elszámoltatás majd a végső lesz. Nem, az elszámoltatókat is elszámoltatják majd később, amikor kilendül megint a politikai inga a másik irányba. Van értelme?Ez az egész ügy azt üzeni nekem, gyenge lábakon áll demokráciánk. Ha lennének megfelelő fékek és ellensúlyok, egyetlen kormány sem evezhetne olyan vizekre, hogy az ellenzéke felelősségrevonásról beszéljen.
2009-05-16 23:21:09 - diplomata ben 2:
"ez az a fajta elszámolás, ami a keleteurópai kommunizmus bukásakor elmaradt"
Bár 1945-ben még nem éltem, de úgy tudom, volt azért némi differencia 1945 és 1989 között. Hálistennek.
(Egy közel 40 éve közszolga.) ben 2:"ez az a fajta elszámolás, ami a keleteurópai kommunizmus bukásakor elmaradt"Bár 1945-ben még nem éltem, de úgy tudom, volt azért némi differencia 1945 és 1989 között. Hálistennek.(Egy közel 40 éve közszolga.)
2009-05-16 21:50:15 - iki_maska Egyediség, általános mércék, korrupció... Nem kevertél össze valamit? Te nem egy random bot vagy? Ha nincsenek általános _jogelvek_, általánosan mindenkire érvényes _törvények_, hanem egyedi (szubjektív) elbírálás alá eshetnek tettek, sőt gondolatok, ha lehet kollektív bûnösségről beszélni (nem tett, hanem identitás, szervezeti tagság alapján), akkor mi alapján döntsön a jövőbeli "elkövető", hogy mit NE csináljon se egyedileg, se általánosan? A vérből lehet tudni, hogy akárhány év múlva ki kerül egy bírói székbe, és mit súg majd a politikai igazságérzete? Aljas zsarnokságpropaganda amit végzel, hagyj már föl vele! Tényleg elmehetnél már a pubertáskori zavaraiddal a nyálba, annyi sületlenséget írsz, hogy nem marad hely meg idegzet normálisan beszélgetni egy normális cikkről... Egyediség, általános mércék, korrupció... Nem kevertél össze valamit? Te nem egy random bot vagy? Ha nincsenek általános _jogelvek_, általánosan mindenkire érvényes _törvények_, hanem egyedi (szubjektív) elbírálás alá eshetnek tettek, sőt gondolatok, ha lehet kollektív bûnösségről beszélni (nem tett, hanem identitás, szervezeti tagság alapján), akkor mi alapján döntsön a jövőbeli "elkövető", hogy mit NE csináljon se egyedileg, se általánosan? A vérből lehet tudni, hogy akárhány év múlva ki kerül egy bírói székbe, és mit súg majd a politikai igazságérzete? Aljas zsarnokságpropaganda amit végzel, hagyj már föl vele! Tényleg elmehetnél már a pubertáskori zavaraiddal a nyálba, annyi sületlenséget írsz, hogy nem marad hely meg idegzet normálisan beszélgetni egy normális cikkről...
2009-05-16 21:24:26 - blogen Semmi "eddig", az olvasási nehézségeid még mindig problémát jelentenek. A számonkérőszék az számonkérőszék, a különleges bíróság az különleges bíróság, amely utóbbi lehet elszámoltatás intézménye is, részlegesen mûködhet számonkérőszékként is, mint a Hágai Bíróság például, de nem lesz számokérőszék soha, csak egy korrupt bíróság, amit pontosan az korrumpál, hogy arra használják, amire alkalmatlan: leszámolásra. A számokérőszék az elbírálandó tettek egyediségénél fogva csak akkor funkcionál, ha nem keverik bele a hatályos büntetőjogot és az igazságszolgáltatási rendszert, ami pontosan erre az egyediségre nincs felkészülve, mert arra hozták létre, hogy általános mércék alapján dolgozzon. Semmi "eddig", az olvasási nehézségeid még mindig problémát jelentenek. A számonkérőszék az számonkérőszék, a különleges bíróság az különleges bíróság, amely utóbbi lehet elszámoltatás intézménye is, részlegesen mûködhet számonkérőszékként is, mint a Hágai Bíróság például, de nem lesz számokérőszék soha, csak egy korrupt bíróság, amit pontosan az korrumpál, hogy arra használják, amire alkalmatlan: leszámolásra. A számokérőszék az elbírálandó tettek egyediségénél fogva csak akkor funkcionál, ha nem keverik bele a hatályos büntetőjogot és az igazságszolgáltatási rendszert, ami pontosan erre az egyediségre nincs felkészülve, mert arra hozták létre, hogy általános mércék alapján dolgozzon.
2009-05-16 20:41:40 - iki_maska Eddig az volt, hogy ne legyen bíróság, hanem tisztán politikai szervezet. Mi történt hirtelen? Eddig az volt, hogy ne legyen bíróság, hanem tisztán politikai szervezet. Mi történt hirtelen?
2009-05-16 20:40:13 - iki_maska Már nem tudsz meglepni. A valóság mindig érdekesebb... Már nem tudsz meglepni. A valóság mindig érdekesebb...
2009-05-16 20:30:57 - iki_maska Már nem tudsz meglepni. A valóság mindig érdekesebb... Már nem tudsz meglepni. A valóság mindig érdekesebb...
2009-05-16 20:26:59 - iki_maska A kisebbség nem a számszerûség miatt neveztetik annak, a többségnek is van pár fajtája, egyszerû, minősített, abszolút stb. Szerintem alapvető fogalmaknak utána kéne nézni...
Számonkérési fantazmagóriádhoz csak egy kérdés: mennyire reálisak ezek a szempontok egy olyan országban, ahol nem sikerült húsz év alatt sem rendezni az ügynökakták sorsát? A kisebbség nem a számszerûség miatt neveztetik annak, a többségnek is van pár fajtája, egyszerû, minősített, abszolút stb. Szerintem alapvető fogalmaknak utána kéne nézni...Számonkérési fantazmagóriádhoz csak egy kérdés: mennyire reálisak ezek a szempontok egy olyan országban, ahol nem sikerült húsz év alatt sem rendezni az ügynökakták sorsát?
2009-05-16 20:20:25 - blogen Igen, eljutottunk a végére, amikor a vergődésed tőmondatossá fajult, mert már csak ennyi tellik. Ha majd több, akkor próbáld újra! Igen, eljutottunk a végére, amikor a vergődésed tőmondatossá fajult, mert már csak ennyi tellik. Ha majd több, akkor próbáld újra!
2009-05-16 20:17:27 - blogen Nagyon fontos, hogy a számonkérőszék mûködhet különleges bíróságként, de ez problémás lesz, mint a Hágai bíróságot is súlyosan korrumpálta, hogy a szerbekkel való leszámolásra használták fel, miközben tömeggyilkos albán szervkereskedő maffiózók röhögve sétáltak ki onnan, így minden különleges bíróság problémát fog okozni a későbbiekben a számonkérést lefolytatóknak. A jobb az, ha tisztán politikai szervről van szó, amely különleges eljárás során, nem bírósági keretek közt, hanem lényegében egy politikusokból (túlélőkből, erkölcsileg feddhetetlenekből, stb.) álló bizottságként különleges, kifejezetten a számonkérés céljára a politikai bûnözők büntetésére alkotott törvények alapján ítél. Ezzel ugyanis nem lehet probléma, ezt nem lehet utólag kikezdeni, mert ez egy olyan világos szabályozást fog alkotni, amit ha következetesen alkalmaznak olyan helyzetet teremt az utókor számára, hogy vagy magát a számonkérés egészét elveti, vagy kénytelenek elfogadni az elődeik politikai döntését, mert a következetesen alkalmazott politikai szabályozás alapján a számonkérőszék ítéletei közt nem lehet majd mazsolázni, mivel minden ítélet azonos mérce szerint született. Nagyon fontos, hogy a számonkérőszék mûködhet különleges bíróságként, de ez problémás lesz, mint a Hágai bíróságot is súlyosan korrumpálta, hogy a szerbekkel való leszámolásra használták fel, miközben tömeggyilkos albán szervkereskedő maffiózók röhögve sétáltak ki onnan, így minden különleges bíróság problémát fog okozni a későbbiekben a számonkérést lefolytatóknak. A jobb az, ha tisztán politikai szervről van szó, amely különleges eljárás során, nem bírósági keretek közt, hanem lényegében egy politikusokból (túlélőkből, erkölcsileg feddhetetlenekből, stb.) álló bizottságként különleges, kifejezetten a számonkérés céljára a politikai bûnözők büntetésére alkotott törvények alapján ítél. Ezzel ugyanis nem lehet probléma, ezt nem lehet utólag kikezdeni, mert ez egy olyan világos szabályozást fog alkotni, amit ha következetesen alkalmaznak olyan helyzetet teremt az utókor számára, hogy vagy magát a számonkérés egészét elveti, vagy kénytelenek elfogadni az elődeik politikai döntését, mert a következetesen alkalmazott politikai szabályozás alapján a számonkérőszék ítéletei közt nem lehet majd mazsolázni, mivel minden ítélet azonos mérce szerint született.
2009-05-16 20:16:48 - iki_maska Pl. a pirézek sincsenek kizárva az általános választójogból. Akkor ők most nem kisebbség? Pl. a pirézek sincsenek kizárva az általános választójogból. Akkor ők most nem kisebbség?
2009-05-16 20:15:28 - iki_maska Nem lett volna muszáj válaszolni, elég hülyeséget írtál eddig is... Nem lett volna muszáj válaszolni, elég hülyeséget írtál eddig is...
2009-05-16 20:10:57 - blogen Először is a bûn fogalmát kell meghatározni, amely bûn lehet nyilvánvaló, mint egy kibontott tömegsír, de lehet még csak körvonalaiban ismert, feltárásra váró dolog, amit előbb ki kell deríteni. Ezért a számonkérőszék felállítása során vagy a már ismert bûnért felelősök felkutatása céljából alkotják meg a számonkérőszékről szóló törvényt, vagy első lépcsőben a bûn feltárása céljából alakítanak egy testületet, amelynek a végső jelentésére alapozva alakul majd csak meg a számonkérőszék.
Tehát a számonkéréshez először is kell egy bûn legalább.
Ha ez a bûn megvan akkor jöhet létre a számonkérőszék, amely előtt be kell majd bizonyítani, hogy kik követték el azt a bûnt és hogy elkövették e. Ez utóbbi politikai bûnök természeténél fogva a számonkérőszékek által legkevésbé vizsgált terület, mivel a legtöbb politikai bûnösnél nyilvánvaló, hogy az ő tudtával, az ő parancsára történhetett csak meg az adott tett vagy éppen azon parancsok egyenes következénye volt, míg az előbbi jóval bonyolultabb, mert az arról szól, hogy konkrétan az adott rendszer prominensei közül ki milyen mértékben felelős, a számonkérőszék előtt az oda citáltak vagy hárítani, vagy szétkenni igyekeznek majd e felelősséget, szal az igazi döntést a számonkérőszék a felelősség mértékéről hozza majd meg. Arról, hogy XY pontosan miért is felelt abban az eseménysorozatban ami az ismert bûnhöz vezetett.
Ez alapján adott esetben komplett szervezetek tagságát lehet represszió alá vonni, csak nem érdemes, ha túl nagy számúak, a társadalom ugyanis nem nélkülözheti populációja java részét, ezért az ilyen döntés kontraproduktivitása miatt ritka, csak olyan rendszerek engedhetik meg maguknak, ahol racionális érvek nem számítanak, például a kommunisták, akik Magyarországon a nemzet teljes valamihez is értő rétegét elküldték juhásznak és rakodómunkásnak, hogy juhászokat és rakodómunkásokat ültessenek a helyükre. Rá is basztak, ezért érdemesebb csak a fejeseket elszámoltatni és a kisebb bûnösök közül legföljebb néhány precedens értékû pert lefolytatni. Mint ahogy egy korunkban részlegesen számonkérőszékként is üzemelő bíróságon, a Hágai Nemzetközi Bíróságon történik is, mikor azt vizsgálják, hogy azokba a bizonyos tömegsírokban kiknek a politikája következtében kerültek bele az áldozatok, ez alapján körözik a bosznai szerb entitás politikai vezetőjét többek közt és nem körözik a nagyszerb, nagyalbán, stb. lobogót lengető egyszerû milicistá százezreit, aki bár részesei voltak a folyamatnak, ott voltak amikor öltek, talán ők is öltek, biztos, hogy skandálták a jelszavakat és máig egyetértenek azzal ami történt, de olyan elemi szereplői voltak csak egy nagyobb egésznek, amihez képest eltörpül és aminek az origója azon politikai ötletadók és vezetők közt keresendő, akik személyesen felelősek azért, hogy a tömegsírokig vezető utat engedtek e folyamatoknak. Mondjuk Hába abból a szempontból rossz példa, hogy hiányzik az objektivitás, Hágában szimpla szerbellenes leszámolás zajlik, de nem is az objektivitásra hoztam példának. Először is a bûn fogalmát kell meghatározni, amely bûn lehet nyilvánvaló, mint egy kibontott tömegsír, de lehet még csak körvonalaiban ismert, feltárásra váró dolog, amit előbb ki kell deríteni. Ezért a számonkérőszék felállítása során vagy a már ismert bûnért felelősök felkutatása céljából alkotják meg a számonkérőszékről szóló törvényt, vagy első lépcsőben a bûn feltárása céljából alakítanak egy testületet, amelynek a végső jelentésére alapozva alakul majd csak meg a számonkérőszék.Tehát a számonkéréshez először is kell egy bûn legalább.Ha ez a bûn megvan akkor jöhet létre a számonkérőszék, amely előtt be kell majd bizonyítani, hogy kik követték el azt a bûnt és hogy elkövették e. Ez utóbbi politikai bûnök természeténél fogva a számonkérőszékek által legkevésbé vizsgált terület, mivel a legtöbb politikai bûnösnél nyilvánvaló, hogy az ő tudtával, az ő parancsára történhetett csak meg az adott tett vagy éppen azon parancsok egyenes következénye volt, míg az előbbi jóval bonyolultabb, mert az arról szól, hogy konkrétan az adott rendszer prominensei közül ki milyen mértékben felelős, a számonkérőszék előtt az oda citáltak vagy hárítani, vagy szétkenni igyekeznek majd e felelősséget, szal az igazi döntést a számonkérőszék a felelősség mértékéről hozza majd meg. Arról, hogy XY pontosan miért is felelt abban az eseménysorozatban ami az ismert bûnhöz vezetett.Ez alapján adott esetben komplett szervezetek tagságát lehet represszió alá vonni, csak nem érdemes, ha túl nagy számúak, a társadalom ugyanis nem nélkülözheti populációja java részét, ezért az ilyen döntés kontraproduktivitása miatt ritka, csak olyan rendszerek engedhetik meg maguknak, ahol racionális érvek nem számítanak, például a kommunisták, akik Magyarországon a nemzet teljes valamihez is értő rétegét elküldték juhásznak és rakodómunkásnak, hogy juhászokat és rakodómunkásokat ültessenek a helyükre. Rá is basztak, ezért érdemesebb csak a fejeseket elszámoltatni és a kisebb bûnösök közül legföljebb néhány precedens értékû pert lefolytatni. Mint ahogy egy korunkban részlegesen számonkérőszékként is üzemelő bíróságon, a Hágai Nemzetközi Bíróságon történik is, mikor azt vizsgálják, hogy azokba a bizonyos tömegsírokban kiknek a politikája következtében kerültek bele az áldozatok, ez alapján körözik a bosznai szerb entitás politikai vezetőjét többek közt és nem körözik a nagyszerb, nagyalbán, stb. lobogót lengető egyszerû milicistá százezreit, aki bár részesei voltak a folyamatnak, ott voltak amikor öltek, talán ők is öltek, biztos, hogy skandálták a jelszavakat és máig egyetértenek azzal ami történt, de olyan elemi szereplői voltak csak egy nagyobb egésznek, amihez képest eltörpül és aminek az origója azon politikai ötletadók és vezetők közt keresendő, akik személyesen felelősek azért, hogy a tömegsírokig vezető utat engedtek e folyamatoknak. Mondjuk Hába abból a szempontból rossz példa, hogy hiányzik az objektivitás, Hágában szimpla szerbellenes leszámolás zajlik, de nem is az objektivitásra hoztam példának.
2009-05-16 19:43:36 - blogen A szovjet rendszer soha nem volt népi demokrácia. Ugye megint ott tartunk, hogy halvány fogalmad sincs arról, amit hadoválsz, népi demokráciájuk többek közt a szocialistáknak volt, a kommunistáknál akik a SZU-ban voltak hatalomban mindvégig proletárdiktatúra volt. A kisebbséggel körüli kavarásodban meg nem találok értelmet, hogy jönnek ide a nők, ittál, vagy mi? Egy demokráciában a nők nem tudnak kisebbségben lenni, ha a szavazók közt többségbe kerülnek, mert a demokrácia csak ott van, ahol általános választójog és ezzel együttjáró általános törvény előtti egyenlőség van. Ergo nincs olyan demokrácia, ahol a nők, ha számszerûleg többségben vannak, kisebbségben lehetnének.
A többség pedig a demokráciában csak egyfajta létezik, az a számszerû többség egy bizonyos kérdés eldöntésekor. Ezt hívjuk többségnek a demokráciában. Ez a többség a demokráciák fennállása során minden pillanatban létezik és valóságos.
Szal próbálj meg értelmesen írni, mert ez a katyvasz ahhoz képest is hülyeség, hogy hülye vagy. :)
ui. a hülyeséged kórisméje amúgy balliberalizmus, szal értem én miért írod azt, amit írsz, tehát amit a kisebbségekről hadoválasz, akik akkor is léteznek, ha nem, mert a balliberális demokráciafelfogás alapja, hogy mindenki kisebbség, különben fehér középosztálybeli keresztény rasszista. Csak ezt a hülyeséget fogadja el az aki már szült sünt, mert neki már mindegy. Addig pedig maradjunk a demokrácia ókor óta ismert és használt fogalmánál, ami a többség uralmánál kezdődik és végződik és amelynek törvényszerûségei még a magát a kisebbségek uralmának tekintő liberális demokráciában is érvényesül a nagy szétbomlásig hatalmon lévő így vagy úgy megszerzett liberális többség uralma révén. A szovjet rendszer soha nem volt népi demokrácia. Ugye megint ott tartunk, hogy halvány fogalmad sincs arról, amit hadoválsz, népi demokráciájuk többek közt a szocialistáknak volt, a kommunistáknál akik a SZU-ban voltak hatalomban mindvégig proletárdiktatúra volt. A kisebbséggel körüli kavarásodban meg nem találok értelmet, hogy jönnek ide a nők, ittál, vagy mi? Egy demokráciában a nők nem tudnak kisebbségben lenni, ha a szavazók közt többségbe kerülnek, mert a demokrácia csak ott van, ahol általános választójog és ezzel együttjáró általános törvény előtti egyenlőség van. Ergo nincs olyan demokrácia, ahol a nők, ha számszerûleg többségben vannak, kisebbségben lehetnének.A többség pedig a demokráciában csak egyfajta létezik, az a számszerû többség egy bizonyos kérdés eldöntésekor. Ezt hívjuk többségnek a demokráciában. Ez a többség a demokráciák fennállása során minden pillanatban létezik és valóságos.Szal próbálj meg értelmesen írni, mert ez a katyvasz ahhoz képest is hülyeség, hogy hülye vagy. :)ui. a hülyeséged kórisméje amúgy balliberalizmus, szal értem én miért írod azt, amit írsz, tehát amit a kisebbségekről hadoválasz, akik akkor is léteznek, ha nem, mert a balliberális demokráciafelfogás alapja, hogy mindenki kisebbség, különben fehér középosztálybeli keresztény rasszista. Csak ezt a hülyeséget fogadja el az aki már szült sünt, mert neki már mindegy. Addig pedig maradjunk a demokrácia ókor óta ismert és használt fogalmánál, ami a többség uralmánál kezdődik és végződik és amelynek törvényszerûségei még a magát a kisebbségek uralmának tekintő liberális demokráciában is érvényesül a nagy szétbomlásig hatalmon lévő így vagy úgy megszerzett liberális többség uralma révén.
2009-05-16 19:43:19 - iki_maska Ha a bûn az, amit a bûnös elkövet, akkor a bûnös fogalmát kell meghatároznod törvényileg ahhoz, hogy eljárást indíthass. Bár tőled elvárható az akkurátus meghatározás, én mégis remélem, hogy nem az lenne az átfogó definíció, hogy X szervezet tagja, funkcionáriusa. Továbbá azt is meg kéne határozni, mely cselekedetei számítanak politikainak, illetve bûnnek:
- minden (pl. evés, ivás, ölelés, alvás); vagy
- csak azok, ami bizonyos helyen vagy időben követett el (hivatali helyiségben, közmédiumban stb.); netán csak azok,
- amik kapcsolatba hozhatók bizonyos, bizonyíthatóan káros (kinek? miben? mennyire?) tevékenységgel, eseménysorozattal (pl. kell-e akasztani egy kidőlt fa miatt?); vagy -- és erre gondolni se merek,
- amit a leszámítolók aznap annak vélnek. Ha a bûn az, amit a bûnös elkövet, akkor a bûnös fogalmát kell meghatároznod törvényileg ahhoz, hogy eljárást indíthass. Bár tőled elvárható az akkurátus meghatározás, én mégis remélem, hogy nem az lenne az átfogó definíció, hogy X szervezet tagja, funkcionáriusa. Továbbá azt is meg kéne határozni, mely cselekedetei számítanak politikainak, illetve bûnnek:- minden (pl. evés, ivás, ölelés, alvás); vagy- csak azok, ami bizonyos helyen vagy időben követett el (hivatali helyiségben, közmédiumban stb.); netán csak azok,- amik kapcsolatba hozhatók bizonyos, bizonyíthatóan káros (kinek? miben? mennyire?) tevékenységgel, eseménysorozattal (pl. kell-e akasztani egy kidőlt fa miatt?); vagy -- és erre gondolni se merek,- amit a leszámítolók aznap annak vélnek.
2009-05-16 19:32:57 - blogen Tehát a köztörvényes esetben konkrét személy ellen irányul a bujtogatás, például Sanyi anyagi javakkal kecsegteti Karcsit, ha a gyûlölt Ildikóval történik valami rossz és miután Karcsit letartóztatta a rendőrség, mivel megtalálták Ildikót feldarabolva a csomagtartójában, a vallomása alapján letartóztatják és bíróság elé állítják Sanyit, mint felbujtót.
Míg a politikai esetben konkrét rassz ellen például. A köztörvényes megöl valakit, vagy felbérel valakit, valakinek a megölésére, a politikai bûnöző soha, senkit nem öl meg adott esetben, mégcsak meg sem nevez senkit személy szerint, hogy meg kell halnia, gyakran nem is akarja, hogy bárki meghaljon, nem is tud róla, hogy bárki meghalt és ha meg is halt, akkor ő őszintén sajnálja az áldozatokat, ám egyvalami biztos: azok az áldozatok azért haltak meg, mert a politikai bûnt elkövető egy bizonyos politikát folytatott. Például a jobbikos nemzeti diktatúra felelősségre vonja Gyurcsány Ferencet az elhibázott belügyi és igazságügyi politikájának következtében a cigánybûnözőknek áldozatul esett állampolgárok ügyében, vagy a Havas Szófia vezette proletárdiktatúra felelősségre vonja Kötél Lászlót a szélsőségekkel kokettálás ügyében, aminek következtében korunk ötvenhatosai cigányokat gyilkoltak a kistelepülések szélső házsorain. Vagy egyszerûen csak megszavazzák a gyûlöletbeszédet büntető törvényt és akkor lecsuknak mindenkit aki szerint egy bizonyos ótvaros kisebbség tagjai nem szépek, mert színesbőrûek és e véleményével hozzájárult az adott kisebbséggel szembeni fenntartások erősödéséhez. A lényeg minden esetben az lesz, hogy az adott személyről a számokérés keretei közt törvényesen ki lehet mutatni majd, hogy bár talán nem is akarta, de a számonkérők rendszerének fogalmi keretei közt baj lett abból amit képviselt, vagy baj lehetett volna.
De nézzük a konkrét tettes példáján, konkrétan a gyilkosságon, Karcsi esete ugye egyértelmû, a Sanyitól remélt anyagi haszonért megölte Ildikót. Ez egy személyes indíték, amely egzisztenciális előnyhöz jutattja az elkövetőt, a motiváció egzisztenciális előny lesz. Nem áll mögötte politika, az elkövetőnek nincs ideológiai alapja a tette elkövetésére, meg se fogalmazódik benne olyan világnézeti kontextus, amibe bele kívánná illeszteni a tett elkövetésére sarkalló indokait.
A halálbrigád tömeggyilkosánál már nem ilyen egyértelmû, ő nem anyagi haszonért, nem személyes okból ölt, mondjuk vadidegeneket lőtt tömegsírba ipari számban, egy elesett város melletti erdőben pusztán azért, mert az ő nemzetiségével, vallásával, politikájával ellenséges nemzetiséghez, valláshoz, politikai mozgalomhoz tartoztak. Az ő esetében nem lehet kimutatni a személyes indítékot, a konkrét tettek kapcsán, az egész folyamat a véres közelség ellenére személytelen, nem az egyének, hanem egy bizonyos tulajdonságuk ellen irányul, ami gyûlöletes. Egzisztenciális előnye az elkövetőnek legföljebb járulékos módon származik tettéből. A motiváció politikai természetû lesz, egy olyan világnézet áll mögötte, amely mentén vadidegen embereket is el lehet pusztítani pusztán azért, amik és a konkrét tett elkövetésére e nézet fogja hajtani a bûnöst. Tehát a köztörvényes esetben konkrét személy ellen irányul a bujtogatás, például Sanyi anyagi javakkal kecsegteti Karcsit, ha a gyûlölt Ildikóval történik valami rossz és miután Karcsit letartóztatta a rendőrség, mivel megtalálták Ildikót feldarabolva a csomagtartójában, a vallomása alapján letartóztatják és bíróság elé állítják Sanyit, mint felbujtót.Míg a politikai esetben konkrét rassz ellen például. A köztörvényes megöl valakit, vagy felbérel valakit, valakinek a megölésére, a politikai bûnöző soha, senkit nem öl meg adott esetben, mégcsak meg sem nevez senkit személy szerint, hogy meg kell halnia, gyakran nem is akarja, hogy bárki meghaljon, nem is tud róla, hogy bárki meghalt és ha meg is halt, akkor ő őszintén sajnálja az áldozatokat, ám egyvalami biztos: azok az áldozatok azért haltak meg, mert a politikai bûnt elkövető egy bizonyos politikát folytatott. Például a jobbikos nemzeti diktatúra felelősségre vonja Gyurcsány Ferencet az elhibázott belügyi és igazságügyi politikájának következtében a cigánybûnözőknek áldozatul esett állampolgárok ügyében, vagy a Havas Szófia vezette proletárdiktatúra felelősségre vonja Kötél Lászlót a szélsőségekkel kokettálás ügyében, aminek következtében korunk ötvenhatosai cigányokat gyilkoltak a kistelepülések szélső házsorain. Vagy egyszerûen csak megszavazzák a gyûlöletbeszédet büntető törvényt és akkor lecsuknak mindenkit aki szerint egy bizonyos ótvaros kisebbség tagjai nem szépek, mert színesbőrûek és e véleményével hozzájárult az adott kisebbséggel szembeni fenntartások erősödéséhez. A lényeg minden esetben az lesz, hogy az adott személyről a számokérés keretei közt törvényesen ki lehet mutatni majd, hogy bár talán nem is akarta, de a számonkérők rendszerének fogalmi keretei közt baj lett abból amit képviselt, vagy baj lehetett volna.De nézzük a konkrét tettes példáján, konkrétan a gyilkosságon, Karcsi esete ugye egyértelmû, a Sanyitól remélt anyagi haszonért megölte Ildikót. Ez egy személyes indíték, amely egzisztenciális előnyhöz jutattja az elkövetőt, a motiváció egzisztenciális előny lesz. Nem áll mögötte politika, az elkövetőnek nincs ideológiai alapja a tette elkövetésére, meg se fogalmazódik benne olyan világnézeti kontextus, amibe bele kívánná illeszteni a tett elkövetésére sarkalló indokait.A halálbrigád tömeggyilkosánál már nem ilyen egyértelmû, ő nem anyagi haszonért, nem személyes okból ölt, mondjuk vadidegeneket lőtt tömegsírba ipari számban, egy elesett város melletti erdőben pusztán azért, mert az ő nemzetiségével, vallásával, politikájával ellenséges nemzetiséghez, valláshoz, politikai mozgalomhoz tartoztak. Az ő esetében nem lehet kimutatni a személyes indítékot, a konkrét tettek kapcsán, az egész folyamat a véres közelség ellenére személytelen, nem az egyének, hanem egy bizonyos tulajdonságuk ellen irányul, ami gyûlöletes. Egzisztenciális előnye az elkövetőnek legföljebb járulékos módon származik tettéből. A motiváció politikai természetû lesz, egy olyan világnézet áll mögötte, amely mentén vadidegen embereket is el lehet pusztítani pusztán azért, amik és a konkrét tett elkövetésére e nézet fogja hajtani a bûnöst.
2009-05-16 19:26:42 - iki_maska Nem tudsz te mást, mint indulatmorzsákat szemetelni, aztán amikor cikizve van a hibás szóhasználat, a fogalmi zûrzavar, akkor felelet helyett jön a kisóvodás *te mondtad* hülyesége. Legalább lennél kicsit következetes: a szovjet rendszert gondolom más postban inkább rezsimnek neveznéd, ehelyt viszont demokráciává nemesülne, mint népi.
Gondolom nem tudnád azt sem meghatározni (mint ahogy a demokrácia meghatározása sem teszi), melyik is az az ellenszenves (és miért is az?) kisebbség, egyszerûen a szóval van bajod. Mint afféle kóros önigazoló, győztes szeretnél lenni, a meccs jelenlegi állása szerint a közelebbről nem meghatározható többséget lehet annak vélelmezni, tehát a kisebbség, akármiért is, az csak ellenség lehet. De mondok egy érdekeset: a nők a világ sok országában jelentősen, máshol, így nálunk is, csak kicsit, de többen vannak, mint a pöcsösök. Mégis kisebbségben lévők. Ezt föl tudod fogni?
Nem mellesleg a legtöbb társadalomnak egyetlen olyan homogén csoportja sincs, ami minden szempontból, de laglább a jelentős társadalmi kérdésekben többségnek számítana. Na, ezért nem sérülhetnek demokráciában a kisebbségi jogok. Ha nem így van, akkor az nem demokrácia, legyen benne akár minden nap elsöprő többségû szavazás, lássák is el akármilyen jelzővel... Nem tudsz te mást, mint indulatmorzsákat szemetelni, aztán amikor cikizve van a hibás szóhasználat, a fogalmi zûrzavar, akkor felelet helyett jön a kisóvodás *te mondtad* hülyesége. Legalább lennél kicsit következetes: a szovjet rendszert gondolom más postban inkább rezsimnek neveznéd, ehelyt viszont demokráciává nemesülne, mint népi.Gondolom nem tudnád azt sem meghatározni (mint ahogy a demokrácia meghatározása sem teszi), melyik is az az ellenszenves (és miért is az?) kisebbség, egyszerûen a szóval van bajod. Mint afféle kóros önigazoló, győztes szeretnél lenni, a meccs jelenlegi állása szerint a közelebbről nem meghatározható többséget lehet annak vélelmezni, tehát a kisebbség, akármiért is, az csak ellenség lehet. De mondok egy érdekeset: a nők a világ sok országában jelentősen, máshol, így nálunk is, csak kicsit, de többen vannak, mint a pöcsösök. Mégis kisebbségben lévők. Ezt föl tudod fogni?Nem mellesleg a legtöbb társadalomnak egyetlen olyan homogén csoportja sincs, ami minden szempontból, de laglább a jelentős társadalmi kérdésekben többségnek számítana. Na, ezért nem sérülhetnek demokráciában a kisebbségi jogok. Ha nem így van, akkor az nem demokrácia, legyen benne akár minden nap elsöprő többségû szavazás, lássák is el akármilyen jelzővel...
2009-05-16 19:00:21 - blogen Először is gyilkosságra felbujtásért egyetlen embert se ítéltek el Nürnbergben, ilyesmi vádiratban se szerepelt. Másodszor is, a Nürnbergi perben lényegében egyetlen vádlottal szemben se lehetett volna eljárni szándékos károkozás vagy bármilyen más a német büntetőjogban akkor szereplő tétel alapján, nem is ez alapján ítélkeztek, szal arra hivatkozni, hogy nem látsz analógiát több mint fals.
Harmadszor meg a Btk. számos politikai bûncselekményt ma is büntet, ilyenek az állam elleni bûncselekmények (X. Fejezet), emberiség elleni bûncselekmények (XI. Fejezet), vagy éppen az államigazgatás és a közélet tisztasága elleni bûncselekmények (XV. Fejezet), de a közrend elleni bûncselekmények egy része is politikai bûn, gondoljunk csak az önkényuralmi jelképekkel visszaélésre. A "köztörvényes" kifejezés használata ezen bûncselekményekre nem helytálló abban a kontextusban, mintha ezek olyan bûncselekmények lennének, mint egy gyilkosságra való felbujtás. Mert ezen esetekben közvetlen károkozás gyakran nem is történik, pusztán csak olyan politikát képviselnek e bûnöket végrehajtók a gyakorlatban és a nagy nyilvánosság előtt, amely jelentős, életekben és anyagi javakban mérhető károkozáshoz vezet. Ez a politikai bûncselekmény klasszikus tétele, tehát, hogy a bûn maga az bûnös politikája, az az attitûd, amit képvisel és hangoztat és aminek a megvalósulását elősegíti. Először is gyilkosságra felbujtásért egyetlen embert se ítéltek el Nürnbergben, ilyesmi vádiratban se szerepelt. Másodszor is, a Nürnbergi perben lényegében egyetlen vádlottal szemben se lehetett volna eljárni szándékos károkozás vagy bármilyen más a német büntetőjogban akkor szereplő tétel alapján, nem is ez alapján ítélkeztek, szal arra hivatkozni, hogy nem látsz analógiát több mint fals.Harmadszor meg a Btk. számos politikai bûncselekményt ma is büntet, ilyenek az állam elleni bûncselekmények (X. Fejezet), emberiség elleni bûncselekmények (XI. Fejezet), vagy éppen az államigazgatás és a közélet tisztasága elleni bûncselekmények (XV. Fejezet), de a közrend elleni bûncselekmények egy része is politikai bûn, gondoljunk csak az önkényuralmi jelképekkel visszaélésre. A "köztörvényes" kifejezés használata ezen bûncselekményekre nem helytálló abban a kontextusban, mintha ezek olyan bûncselekmények lennének, mint egy gyilkosságra való felbujtás. Mert ezen esetekben közvetlen károkozás gyakran nem is történik, pusztán csak olyan politikát képviselnek e bûnöket végrehajtók a gyakorlatban és a nagy nyilvánosság előtt, amely jelentős, életekben és anyagi javakban mérhető károkozáshoz vezet. Ez a politikai bûncselekmény klasszikus tétele, tehát, hogy a bûn maga az bûnös politikája, az az attitûd, amit képvisel és hangoztat és aminek a megvalósulását elősegíti.
2009-05-16 18:45:19 - blogen A demokrácia az, ami a kisebbség rovására megy. A demokráciának ugyanakkor számos speciális formája van, mint a népi demokrácia, az iszlám demokrácia, vagy éppen a liberális demokrácia, ez utóbbi az, ami nem mehet a kisebbség rovására és éppen a szemünk láttára bukik bele abba, ha az a bizonyos kisebbség egy kiálhatatlan bûnöző népség. Többek közt a számonkérés motorját maga a liberális demokrácia hajtja a legjobban, az emberek felelőst keresnek, azt a felelőst aki rájuk szabadította ezt a kiálhatatlan kisebbséget azzal a dumával, hogy az ő rovásukra nem mehet társadalmi rend se.
A kocsmás példa a TE PÉLDÁD volt, a vergődésed a lex pofon kapcsán tipikusan a félhülyék önmaguk földhöz verése. Legközelebb ne a kocsmák közönségét hozd fel hivatkozási alapnak és akkor nem kell magyarázkodnod, ha még a kocsmai szintû önbíráskodásban is több demokratizmust mutatnak ki mint a demokratikusnak hazudott hülyeségeidben! A demokrácia az, ami a kisebbség rovására megy. A demokráciának ugyanakkor számos speciális formája van, mint a népi demokrácia, az iszlám demokrácia, vagy éppen a liberális demokrácia, ez utóbbi az, ami nem mehet a kisebbség rovására és éppen a szemünk láttára bukik bele abba, ha az a bizonyos kisebbség egy kiálhatatlan bûnöző népség. Többek közt a számonkérés motorját maga a liberális demokrácia hajtja a legjobban, az emberek felelőst keresnek, azt a felelőst aki rájuk szabadította ezt a kiálhatatlan kisebbséget azzal a dumával, hogy az ő rovásukra nem mehet társadalmi rend se.A kocsmás példa a TE PÉLDÁD volt, a vergődésed a lex pofon kapcsán tipikusan a félhülyék önmaguk földhöz verése. Legközelebb ne a kocsmák közönségét hozd fel hivatkozási alapnak és akkor nem kell magyarázkodnod, ha még a kocsmai szintû önbíráskodásban is több demokratizmust mutatnak ki mint a demokratikusnak hazudott hülyeségeidben!
2009-05-16 18:11:38 - nemhivo Lehet, nem u.arról beszélünk...
A háborús uszítás, a gyilkosságra felbujtás, (részvétel) stb KÖZTÖRVÉNYES bûntettek akkor is, ha az elkövetők politikusok (is)..
Én nem látok semmi analógiát a nürnbergi vádlottak, és a mai bukott politikusok között..
Ha a SZÁNDÉKOS károkozás bizonyítható lenne, akkor a jelenlegi btk alapján is el lehet járni..Ha ez nem bizonyítható, akkor (mint már mondtam) ."mindenkinek joga a hülyeség".. Lehet, nem u.arról beszélünk...A háborús uszítás, a gyilkosságra felbujtás, (részvétel) stb KÖZTÖRVÉNYES bûntettek akkor is, ha az elkövetők politikusok (is)..Én nem látok semmi analógiát a nürnbergi vádlottak, és a mai bukott politikusok között..Ha a SZÁNDÉKOS károkozás bizonyítható lenne, akkor a jelenlegi btk alapján is el lehet járni..Ha ez nem bizonyítható, akkor (mint már mondtam) ."mindenkinek joga a hülyeség"..
2009-05-16 18:05:45 - iki_maska Habár a helyi ügyek helyi rendezésének híve vagyok, a vázolt eseteket mégis önbíráskodásnak tekinteném, még ha sajátos formájú is. A demokrácia nem az ellenőrizhetetlen motivációjú szavazatok bármilyen lokális többsége, hanem a társadalmi többség szabad akaratát kinyilvánító alaptörvényre (ú. m. Alkotmány) alapított törvények uralma (ami nem mehet a kisebbség rovására).
Az akármilyen körülmények közt megszavazott "lex pofon" nincs kihirdetve, a törvény ellen nem lehet kifogással élni, alkalmazása nem független bíró vezette tárgyalással történik, miegymás. Szóval a kocsmai pofon sosem demokratikus... Habár a helyi ügyek helyi rendezésének híve vagyok, a vázolt eseteket mégis önbíráskodásnak tekinteném, még ha sajátos formájú is. A demokrácia nem az ellenőrizhetetlen motivációjú szavazatok bármilyen lokális többsége, hanem a társadalmi többség szabad akaratát kinyilvánító alaptörvényre (ú. m. Alkotmány) alapított törvények uralma (ami nem mehet a kisebbség rovására).Az akármilyen körülmények közt megszavazott "lex pofon" nincs kihirdetve, a törvény ellen nem lehet kifogással élni, alkalmazása nem független bíró vezette tárgyalással történik, miegymás. Szóval a kocsmai pofon sosem demokratikus...
2009-05-16 17:03:57 - blogen Rossz válasz. Ellenben ha a kocsma jelenlévő közönsége megszavazza a renitens italozónak kiosztandó pofont annak viselkedése miatt, akkor demokratikus pofonnal lesz dolgunk. Mint ahogy akkor is, ha a kocsma közönsége már korábban megválasztotta Bélát a helység kalapácsának, hogy a kritikus pillanatokban az alkoholizáló közösség nevében pofozkodjon, amíg szükséges. Rossz válasz. Ellenben ha a kocsma jelenlévő közönsége megszavazza a renitens italozónak kiosztandó pofont annak viselkedése miatt, akkor demokratikus pofonnal lesz dolgunk. Mint ahogy akkor is, ha a kocsma közönsége már korábban megválasztotta Bélát a helység kalapácsának, hogy a kritikus pillanatokban az alkoholizáló közösség nevében pofozkodjon, amíg szükséges.
2009-05-16 16:54:37 - iki_maska Így van! A kocsmában kiosztott pofon a legdemokratikusabb, mert egyben legősibb bíráskodási forma... Így van! A kocsmában kiosztott pofon a legdemokratikusabb, mert egyben legősibb bíráskodási forma...
2009-05-16 16:17:49 - blogen De ha már a demokratikus ítélkezésnél tartunk, egy választott politikusokkal, vagy legalább az országgyûlés által választott tisztviselőkkel feltöltött számonkérőszék is demokratikusabb intézmény lenne, mint bármelyik jelenlegi magyar bíróság, ahol a demokráciának az ítélethozatalban semmilyen szerep nem jut. De ha már a demokratikus ítélkezésnél tartunk, egy választott politikusokkal, vagy legalább az országgyûlés által választott tisztviselőkkel feltöltött számonkérőszék is demokratikusabb intézmény lenne, mint bármelyik jelenlegi magyar bíróság, ahol a demokráciának az ítélethozatalban semmilyen szerep nem jut.
2009-05-16 16:14:16 - blogen Namost az már nyilvánvaló, hogy nem tudsz olvasni, hiszen senki se írta, hogy nálunk jelenleg demokratikus esküdtbíráskodás lenne, csak azt hogy volt. Szal így igen nehéz lesz vitázni, mert ki tudja mit fogsz fel abból amit írok...
Az meg, hogy nem vagy tisztában a bíráskodás történetével és azzal, hogy a bíráskodás jelenleg alkalmazott összes leheséges módozata már megjelent a kora középkorban és azóta majdhogynem változatlan formában él tovább kortárs bíráskodásra létrehozott intézményeinkben is már meg sem lep. A bíráskodás összes demokratikus intézménye ősibb magánál a feudalizmusnál is, egyenesen a tribális állapotok nép, pontosabban klán, falusi, stb. gyûléseire vezethető vissza, szal már a feudálisozás is komoly mellélövés, mert a helyi szabad emberekre alapozó demokratikus bíráskodás annál jóval ősibb és a feudalizmus során a helyi autonómiák gyûléseire alapozó intézményei mindvégig szemben álltak a feudális urak pallosjogával. A pallosjoggal bíró személyek és testületek épp a demokratikus helyi bíráskodás alól vonták ki magukat, hogy mind saját, mind az uralmuk alá tartozó személyek ügyeiben maguk bíráskodhassanak. Namost az már nyilvánvaló, hogy nem tudsz olvasni, hiszen senki se írta, hogy nálunk jelenleg demokratikus esküdtbíráskodás lenne, csak azt hogy volt. Szal így igen nehéz lesz vitázni, mert ki tudja mit fogsz fel abból amit írok...Az meg, hogy nem vagy tisztában a bíráskodás történetével és azzal, hogy a bíráskodás jelenleg alkalmazott összes leheséges módozata már megjelent a kora középkorban és azóta majdhogynem változatlan formában él tovább kortárs bíráskodásra létrehozott intézményeinkben is már meg sem lep. A bíráskodás összes demokratikus intézménye ősibb magánál a feudalizmusnál is, egyenesen a tribális állapotok nép, pontosabban klán, falusi, stb. gyûléseire vezethető vissza, szal már a feudálisozás is komoly mellélövés, mert a helyi szabad emberekre alapozó demokratikus bíráskodás annál jóval ősibb és a feudalizmus során a helyi autonómiák gyûléseire alapozó intézményei mindvégig szemben álltak a feudális urak pallosjogával. A pallosjoggal bíró személyek és testületek épp a demokratikus helyi bíráskodás alól vonták ki magukat, hogy mind saját, mind az uralmuk alá tartozó személyek ügyeiben maguk bíráskodhassanak.
2009-05-16 15:59:26 - iki_maska Én eddig úgy tudtam, hogy az igazságszolgáltatás független hatalmi ág. És hogy Mo-n nem esküdt bíráskodás van. Kösz hogy szóltál, különben hülyén halok meg...
Ja, a feudalizmus helyi szerveinek demokratikus voltára például a Mátyás királyos mesék, mondák is elég jól rávilágítanak. Ajánlanám szíves figyelmedbe, nagyjából az való neked... Én eddig úgy tudtam, hogy az igazságszolgáltatás független hatalmi ág. És hogy Mo-n nem esküdt bíráskodás van. Kösz hogy szóltál, különben hülyén halok meg...Ja, a feudalizmus helyi szerveinek demokratikus voltára például a Mátyás királyos mesék, mondák is elég jól rávilágítanak. Ajánlanám szíves figyelmedbe, nagyjából az való neked...
2009-05-16 15:52:45 - iki_maska @blogen: Többször bizonyítottad, hogy nem tudsz statisztikát és ahhoz akpcsolódó szöveget értelmezni. Most sincs másként. Az összes megkérdezett (1024 fő) 46%-a (471 fő) szavazna biztosan. Ennek 5%-a (24 fő) szavazna a Jobbikra. Ezek között vannak többségben azok, akik 2006-ban nem szavaztak (Tehát legalább 13). A többi, legföljebb 11 között több az MSZP-ből kiábrándult, mint a Fideszből. De vannak köztük olyanok is, akik nem ábrándultak ki egyikből sem, mert esetleg más pártra szavaztak, de ha ezt nem nézzük, akkor is legföljebb 10:1 az arány. Tehát az általánosításod nem egészen 1% alapján hirdet szentenciát.
A Jobbik párttagságára nem igazán lehet következtetni ebből a felmérésből, mivel a választói habitust vizsgálja. Mint tudjuk, nem mindenki szavaz arra a pártra, amelyiknek tagja vagy amelyikre már szavazott, ezzel leginkább a párton kívüliek vannak így (egyelőre az országban ők vannak többségben). De hagyjuk is. A fenti adatok szerint 24 Jobbik-szavazóból legföljebb 10-ről mondható, hogy kiábrándult az MSZP-ből -- még így sem többség. Hülyeséget beszélsz. Persze ahogy visszaolvasok, nézhetem szándékos csúsztatásnak is... @blogen: Többször bizonyítottad, hogy nem tudsz statisztikát és ahhoz akpcsolódó szöveget értelmezni. Most sincs másként. Az összes megkérdezett (1024 fő) 46%-a (471 fő) szavazna biztosan. Ennek 5%-a (24 fő) szavazna a Jobbikra. Ezek között vannak többségben azok, akik 2006-ban nem szavaztak (Tehát legalább 13). A többi, legföljebb 11 között több az MSZP-ből kiábrándult, mint a Fideszből. De vannak köztük olyanok is, akik nem ábrándultak ki egyikből sem, mert esetleg más pártra szavaztak, de ha ezt nem nézzük, akkor is legföljebb 10:1 az arány. Tehát az általánosításod nem egészen 1% alapján hirdet szentenciát.A Jobbik párttagságára nem igazán lehet következtetni ebből a felmérésből, mivel a választói habitust vizsgálja. Mint tudjuk, nem mindenki szavaz arra a pártra, amelyiknek tagja vagy amelyikre már szavazott, ezzel leginkább a párton kívüliek vannak így (egyelőre az országban ők vannak többségben). De hagyjuk is. A fenti adatok szerint 24 Jobbik-szavazóból legföljebb 10-ről mondható, hogy kiábrándult az MSZP-ből -- még így sem többség. Hülyeséget beszélsz. Persze ahogy visszaolvasok, nézhetem szándékos csúsztatásnak is...
2009-05-16 15:52:30 - iki_maska @blogen: A bosszúállás jakobinus módja nem annyira demokratikus, de hajrá, mondjad csak, nálad mindenre van magyarázat. Ha jól értem, most épp a feudalista hûbérúr a demokrata politikus prototípusa...
Szerintem te a számvevőszékre gondolsz, ami modernizált formában ma is van, és nem politikai, hanem a közvagyonnal való gazdálkodás kérdéseiben illetékes...
Azért magyarázz meg valamit. Hogy ítélkezik valami demokratikus intézmény, ami nem bíróság, legyen a neve akár hokedli? Milyen jogalapja van?
- Előre le van írva, mi a tisztességes politizálás, az "igaz hit" (ez esetben minek pártok, parlament, egyáltalán politikai élet? csak kell egy jó erős hatóság, ami egyszerûen betartat mindent a köznéppel); vagy
- mindenki próbálkozhat, aztán az elvesztett hatalmi játszma végén a "győztes" hirtelenjében összetákolt, netán előre programként megfogalmazott alappontok szerint tort ül (és akkor most gondoljunk a szpáhi-birtokokra); vagy
- menet közben az ellenzéknek apellálni kell, s csak azon ügyekben lesz felelősségre vonás, hiszen már a döntés pillanatában is tudni lehetett annak hibáit (mi lesz az átülőkkel? és a tévesnek bizonyuló apellátákkal?); stb.
Aztán már csak az a kérdés, hogy a számonkérés hibáit ki fogja számonkérni? @blogen: A bosszúállás jakobinus módja nem annyira demokratikus, de hajrá, mondjad csak, nálad mindenre van magyarázat. Ha jól értem, most épp a feudalista hûbérúr a demokrata politikus prototípusa...Szerintem te a számvevőszékre gondolsz, ami modernizált formában ma is van, és nem politikai, hanem a közvagyonnal való gazdálkodás kérdéseiben illetékes...Azért magyarázz meg valamit. Hogy ítélkezik valami demokratikus intézmény, ami nem bíróság, legyen a neve akár hokedli? Milyen jogalapja van?- Előre le van írva, mi a tisztességes politizálás, az "igaz hit" (ez esetben minek pártok, parlament, egyáltalán politikai élet? csak kell egy jó erős hatóság, ami egyszerûen betartat mindent a köznéppel); vagy- mindenki próbálkozhat, aztán az elvesztett hatalmi játszma végén a "győztes" hirtelenjében összetákolt, netán előre programként megfogalmazott alappontok szerint tort ül (és akkor most gondoljunk a szpáhi-birtokokra); vagy- menet közben az ellenzéknek apellálni kell, s csak azon ügyekben lesz felelősségre vonás, hiszen már a döntés pillanatában is tudni lehetett annak hibáit (mi lesz az átülőkkel? és a tévesnek bizonyuló apellátákkal?); stb.Aztán már csak az a kérdés, hogy a számonkérés hibáit ki fogja számonkérni?
2009-05-16 15:46:56 - blogen "Ha jól értem, most épp a feudalista hûbérúr a demokrata politikus prototípusa..."
Hát nem, a számonkérőszék intézménye a vármegyében épp a választott vármegyei tisztségviselők számonkérését szolgálta, e latin neve "sedes sigillatoria" is arra a gesztusra utal, hogy ráütik a pecsét a tisztviselők intézkedéseire, akik ezáltal posztjukon maradhatnak, hogy azok rendben vannak. Szal a hûbérurazás nagyon mellélövés, épp a dolog demokratikus volta az őseredeti lényege is a számonkérőszéknek.
"Azért magyarázz meg valamit. Hogy ítélkezik valami demokratikus intézmény, ami nem bíróság, legyen a neve akár hokedli? Milyen jogalapja van?"
Ugyanaz ami a bíróságnak, az intézményt megalapító, vagy felhatalmazó törvény jogot ad neki az ítélkezésre. A bíróság nem valami őseredeti intézmény, a bíróság az állam kreatúrája, amit az állam, felruházott a birtokában lévő joggal arra, hogy levezesse a bíráskodás eljárását. Demokratikus intézmény pedig úgy ítélkezik, ahogy a világon az összes esküdtbíróság teszi, az esküdtek megszavazzák, hogy szerintük bûnös e! :D
Általában e folyamat során a népfelségre hivatkoznak, mint például a franciák, vagy az amerikaiak, tehát, hogy az ítélkezés joga a népé, a népből pedig kisorsolják azt a limitált számú polgárt, akik meghallgatják a vádakat és védelmet majd saját erkölcsi normáik alapján megszavazzák, hogy a vádlott bûnös e, vagy ártatlan.
Ja igen, az esküdbíróság például Magyarországon a számonkérőszékhez hasonló ősi intézmény volt, amíg a kiegyezéssel az ősi autonómiákat fel nem számolták az esküdtbíráskodással együtt. Az ún "székgyûlés" dettó kezdettől fogve igen demokratikus intézményéből nőtt ki. Látható, hogy mind a vármegyei számokérőszék, mind a székgyûlés ugyanarra, a helyi közösségek kollektív szabadságjogait szabályozó autonómia bírói székére vezethető vissza a jogtörténet szempontjából a korai középkorunkban. "Ha jól értem, most épp a feudalista hûbérúr a demokrata politikus prototípusa..."Hát nem, a számonkérőszék intézménye a vármegyében épp a választott vármegyei tisztségviselők számonkérését szolgálta, e latin neve "sedes sigillatoria" is arra a gesztusra utal, hogy ráütik a pecsét a tisztviselők intézkedéseire, akik ezáltal posztjukon maradhatnak, hogy azok rendben vannak. Szal a hûbérurazás nagyon mellélövés, épp a dolog demokratikus volta az őseredeti lényege is a számonkérőszéknek."Azért magyarázz meg valamit. Hogy ítélkezik valami demokratikus intézmény, ami nem bíróság, legyen a neve akár hokedli? Milyen jogalapja van?"Ugyanaz ami a bíróságnak, az intézményt megalapító, vagy felhatalmazó törvény jogot ad neki az ítélkezésre. A bíróság nem valami őseredeti intézmény, a bíróság az állam kreatúrája, amit az állam, felruházott a birtokában lévő joggal arra, hogy levezesse a bíráskodás eljárását. Demokratikus intézmény pedig úgy ítélkezik, ahogy a világon az összes esküdtbíróság teszi, az esküdtek megszavazzák, hogy szerintük bûnös e! :DÁltalában e folyamat során a népfelségre hivatkoznak, mint például a franciák, vagy az amerikaiak, tehát, hogy az ítélkezés joga a népé, a népből pedig kisorsolják azt a limitált számú polgárt, akik meghallgatják a vádakat és védelmet majd saját erkölcsi normáik alapján megszavazzák, hogy a vádlott bûnös e, vagy ártatlan.Ja igen, az esküdbíróság például Magyarországon a számonkérőszékhez hasonló ősi intézmény volt, amíg a kiegyezéssel az ősi autonómiákat fel nem számolták az esküdtbíráskodással együtt. Az ún "székgyûlés" dettó kezdettől fogve igen demokratikus intézményéből nőtt ki. Látható, hogy mind a vármegyei számokérőszék, mind a székgyûlés ugyanarra, a helyi közösségek kollektív szabadságjogait szabályozó autonómia bírói székére vezethető vissza a jogtörténet szempontjából a korai középkorunkban.
2009-05-16 15:25:28 - iki_maska @blogen: A bosszúállás jakobinus módja nem annyira demokratikus, de hajrá, mondjad csak, nálad mindenre van magyarázat. Ha jól értem, most épp a feudalista hûbérúr a demokrata politikus prototípusa...
Szerintem te a számvevőszékre gondolsz, ami modernizált formában ma is van, és nem politikai, hanem a közvagyonnal való gazdálkodás kérdéseiben illetékes...
Azért magyarázz meg valamit. Hogy ítélkezik valami demokratikus intézmény, ami nem bíróság, legyen a neve akár hokedli? Milyen jogalapja van?
- Előre le van írva, mi a tisztességes politizálás, az "igaz hit" (ez esetben minek pártok, parlament, egyáltalán politikai élet? csak kell egy jó erős hatóság, ami egyszerûen betartat mindent a köznéppel); vagy
- mindenki próbálkozhat, aztán az elvesztett hatalmi játszma végén a "győztes" hirtelenjében összetákolt, netán előre programként megfogalmazott alappontok szerint tort ül (és akkor most gondoljunk a szpáhi-birtokokra); vagy
- menet közben az ellenzéknek apellálni kell, s csak azon ügyekben lesz felelősségre vonás, hiszen már a döntés pillanatában is tudni lehetett annak hibáit (mi lesz az átülőkkel? és a tévesnek bizonyuló apellátákkal?); stb.
Aztán már csak az a kérdés, hogy a számonkérés hibáit ki fogja számonkérni? @blogen: A bosszúállás jakobinus módja nem annyira demokratikus, de hajrá, mondjad csak, nálad mindenre van magyarázat. Ha jól értem, most épp a feudalista hûbérúr a demokrata politikus prototípusa...Szerintem te a számvevőszékre gondolsz, ami modernizált formában ma is van, és nem politikai, hanem a közvagyonnal való gazdálkodás kérdéseiben illetékes...Azért magyarázz meg valamit. Hogy ítélkezik valami demokratikus intézmény, ami nem bíróság, legyen a neve akár hokedli? Milyen jogalapja van?- Előre le van írva, mi a tisztességes politizálás, az "igaz hit" (ez esetben minek pártok, parlament, egyáltalán politikai élet? csak kell egy jó erős hatóság, ami egyszerûen betartat mindent a köznéppel); vagy- mindenki próbálkozhat, aztán az elvesztett hatalmi játszma végén a "győztes" hirtelenjében összetákolt, netán előre programként megfogalmazott alappontok szerint tort ül (és akkor most gondoljunk a szpáhi-birtokokra); vagy- menet közben az ellenzéknek apellálni kell, s csak azon ügyekben lesz felelősségre vonás, hiszen már a döntés pillanatában is tudni lehetett annak hibáit (mi lesz az átülőkkel? és a tévesnek bizonyuló apellátákkal?); stb.Aztán már csak az a kérdés, hogy a számonkérés hibáit ki fogja számonkérni?
2009-05-16 15:08:40 - blogen "A Jobbik jelenlegi szavazói között a legtöbben azok vannak akik a 2006-os választáson nem szavaztak, és az MSZP csalódott szavazói valamennyivel magasabb arányban vannak k
|
http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_szamonkeres_paradoxona.108407.html
|
https://web.archive.org/web/20090519204838/http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_szamonkeres_paradoxona.108407.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pelle-janos-a-szamonkeres-paradoxona
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"antikorrupció",
"történelem"
] |
[] |
9,147 |
Mong Attila: Lehetünk-e Cipruson offshore nyugdíjasok?
|
A magyar politikai és gazdasági közélet szereplőiről gyakran kiderül, hogy Cipruson bejegyzett üzleti vállalkozásokkal állnak vagy álltak kapcsolatban.
|
"Ez nem egy offshore cég, az Európai Unió egyik tagországában, Cipruson van, ott, ha nyeresége van, adót fizet" - olvashattuk néhány nappal ezelőtt a miniszterelnök nyilatkozatát a Blikkben, miután az újság kiderítette: Bajnai Gordon még a politikai színpadra lépése előtt eladta a hirtelen feleslegessé váló tanácsadó cégét egy ciprusi cégnek, amelyet mellesleg az Ausztriában élő szülei jegyeznek. Kísértetiesen hasonló volt Simor András jegybankelnök érvelése is márciusban, neki is van ott egy vállalkozása, ami "normális, a helyi törvények szerint adózó" cég. De idézhetnénk Oszkó Péter pénzügyminisztert is, aki a bizottsági meghallgatásán bátran mondhatta a képviselők szemébe, hogy nincs offshore cége, majd az interjúiban azért halkan hozzátette, hogy bizony volt külföldi vállalkozása, továbbá társtulajdonos korábbi munkáltatója, a Deloitte - egyébként Cipruson bejegyzett - régiós cégcsoportjában, hiszen - ezt is tudnunk kellene - a nemzetközi könyvvizsgáló cégek partnerei a jövedelmük egy részét így kapják.
Köszönjük a rövid gyorstalpaló oktatást, mindent értünk. Ha létezik egyszerű, olcsó és főleg törvényes megoldás arra, hogy ne a rettenetes hazai jogszabályok szerint szabaduljunk meg cégünktől (tételes APEH-vizsgálat, ugye), vagy ne a szörnyű magyar adóterhelés mellett vegyük fel a jövedelmünket, akkor miért ne? "Ha egy piacon talpon akarunk maradni, akkor használni kell minden olyan eszközt, amelyet a multik saját maguknak kitaláltak. Ha nem használjuk, akkor menthetetlenül elpusztulunk. Üzletileg miért elítélendő?" - méltatlankodott évekkel ezelőtt a Manager Magazinnak adott interjújában Vitézy Tamás konzervatív üzletember, amikor erről a kényelmetlen offshore-ozásról faggattuk. Vagyis már tudjuk, nem offshore az sem. Ő éppen angol befektetői háttérrel szállt be a gázüzletbe, akik persze úgy angolok, ahogyan a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet.
Mielőtt azonban napirendre térnénk a dolog fölött, és megértő bólogatással elfogadnánk, hogy a globalizáció miatt ez már csak így van, engedtessék meg néhány észrevétel azok részéről, akik az elmúlt húsz évben elfelejtettek vagyont felhalmozni, felköltözni a Rózsadombra, adót optimalizálni és jachtot bejegyezni Cipruson, ehelyett viszont az egzotikus magyar törvényeket néha kicsit kitrükközve, megkerülve, de azért mégiscsak itthon fizettek adót, itthon akartak boldogulni.
A problémák ugyanis éppen ott kezdődnek, ahol a fenti definíciós vita bezárul. Ciprussal nem az a baj, hogy offshore (vagy nem), a definíciókat mindenki tisztázhatja magának. Sokkal inkább az, hogy egyrészt nagyon máshol van, mint Magyarország, másrészt mintha egy adott jövedelmi decilisben kicsit túl sok is lenne ott a forgalom, harmadrészt pedig, hogy amikor néhányan ebből a decilisből közfunkciót vállalnak, akkor egypár fontos mondatot elfelejtenek kimondani. Csak a definíciós kioktatásig jutnak.
Először is tehát, Ciprus valóban EU-tagállam, de nem régóta. Előtte egyszerű, obskúrus adóparadicsom volt, ahova részben az alacsony adók miatt menekítették ki a pénzüket magánemberek és cégek, részben pedig azért, mert a napfényben is rejtve, névtelenek maradhattak. A sziget főleg a volt kommunista országok oligarcháinak, titkosszolgáinak, politikusainak, maffiózóinak illetve az általuk alakított különféle csoportoknak volt kedvelt terepe, és furcsa módon ma is az. Ciprust éppen az uniós tagsága teszi ravasz helyszínné, most már bátran lehet vele érvelni, és mint láttuk, teszik is. A cégér valóban megváltozott, de Limassol főutcáján ma is a fenti okokból nagy a forgalom. Az adóterhelés szinte itt a legalacsonyabb az unióban, tehát adóparadicsom maradt, és a tulajdonosok kilétét ma sem könnyű kinyomozni.. Immár EU- és OECD-konform trükkök tucatjai teszik gyakorlatilag lehetetlenné, hogy gyorsan, viszonylag kis költséggel, használható adatokat kapjon az ember. Legyen elég annyi, hogy Nicosiában dél és egy óra között van nyitva a nyilvánosság tájékoztatására hivatott iroda, a további trükköket egy kiváló újságírói kézikönyv ismerteti.
Másodjára: mintha kicsit sok lenne a magyar arrafelé, főleg abból a körből, amely itthon a pénz és a hatalom birtokában van, tehát az elmúlt években a legtöbbet tehette volna azért, hogy ne kelljen a ciprusi helyi törvények védelmébe menekülni a magyar helyi körülmények elől. És mintha direkt ott beszélnék meg azokat a találkozókat, amelyeket a magyar törvények vagy a magyar választópolgárok elől el szeretnének rejteni. Mintha az ártalmatlan adóoptimalizálás után esténként leginkább mégiscsak arról esne szó a konyak és a szivar mellett, hogy a nemzeti jövedelem egy részét hogyan lehetne fájdalommentesen Ciprusra optimalizálni.
Egészséges rosszindulat nélkül nem nagyon érthető ugyanis, hogy miért kell a közelgő világjárvány miatt potenciálisan óriási üzletet jelentő, államilag is megtámogatott nemzeti oltóanyagcéget ciprusi tulajdonba vinni? Miért kell továbbá olyan állami cégeknek, mint a BKV vagy az MVM ciprusi vállalkozásoktól tanácsadást, tanulmányt vagy bármit is megrendelni, miért kell az MTV-székház építéséhez ciprusi hátterű vállalkozást igénybe venni? - hogy egyelőre csak az olyan ügyleteket idézzük ide, amelyekben közpénz sorsa a tét. A sor könnyen kiegészíthető lenne olyan tranzakciókkal, amelyek ugyan magánemberek, magáncégek között zajlanak, de valahogyan Cipruson végződnek, pont azokban az iparágakban - az építőipartól az informatikáig -, amelyeket a Transparency International is a legkorruptabbaknak tart, és a hazai politikafinanszírozáshoz a leginkább kötődnek.
Ezen kérdések után talán már érthető, miért is probléma az, hogy amikor ezen üzletek résztvevői vagy olajozói közfunkciót vállalnak, akkor erről a korszakukról valamit tartalmilag is kellene mondaniuk. Nem léphetnek át csak úgy Nicosiából Budapestre, nem térhetnek napirendre felette azzal a magától értetődő nemtörődömséggel, amit látunk tőlük. Nem üthetik el a problémát egy definíciós tisztázással, főleg, amikor azoknak a rettenetes szabályoknak a betartására kérik az embereket, amelyek elől ők maguk is elmenekültek. Nem lehet fél lábbal Ciprusról megmondani, hogy hogyan tovább azoknak, akik kalandvágyból itthon maradtak, vagy akik most éppen ebbe születnek bele, majd dolgunk végeztével visszamenni Ciprusra és újraéleszteni a vállalkozásunkat. Illetve lehet, csak akkor azt is el kellene mondani, hogy mi vár ránk, itthon megöregedőkre.
|
http://www.komment.hu/tartalom/20090515-velemeny-a-koztisztviselok-cipruson-bejegyzett-offshorecegeirol.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mong-attila-lehetunk-e-cipruson-offshore-nyugdijasok
|
Komment.hu
|
hungarian-news
|
2009-05-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore",
"antikorrupció"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.