date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2013-04-19 22:01:00 | Azt kéri Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Moltól, hogy hagyjon fel azzal a támogatási politikával, amely keretében a Haza és Haladás Alapítványnak is adtak pénzt 2011-2012-ben. Az alapítvány Bajnai Gordon nevéhez köthető. | true | null | 1 | Origo | null | Tájékoztatást kér a Mol támogatási politikájáról Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, miután kiderült, hogy az olajipari vállalat támogatta a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz köthető Haza és Haladás Alapítványt.
A miniszter a Hír TV pénteki műsorában arról beszélt, hogy az állam meghatározó, de kisebbségi részvénycsomag tulajdonosa a Molban, és semmilyen módon nem szól bele a társaság üzletvitelébe, így támogatási politikájába sem.
Ugyanakkor nem tartja helyesnek, hogy egy részben állami tulajdonban álló vállalat bármilyen politikai formációnak anyagi támogatást nyújtson. Németh Lászlóné a televíziónak elmondta, hogy több kérdésre is választ vár az olajvállalat vezetésétől, és az eddigi gyakorlat befejezését kéri majd tőlük. | Németh Lászlóné arra kéri a Molt, ne támogassa Bajnai Gordont | null | https://www.origo.hu/itthon/2013/4/arra-keri-a-kormany-a-molt-ne-tamogassa-bajnai-gordont |
2020-05-25 00:00:00 | Linus Torvalds 15 év után dobta az Intelt - A Linux kernel fejlesztője az AMD Threadripper nevű brutális processzorát választotta. | true | [
"linus torvalds",
"linux",
"fejlesztés",
"számítógép",
"amd",
"threadripper",
"intel",
"tech-tudomány"
] | 0 | null | 0 | Lecserélte számítógépét a Linuxot létrehozó, annak fejlődését ma is felügyelő Linus Torvalds, és ezzel búcsút mondott az Intel processzoroknak. A világszerte ismert fejlesztő egy viszonylag unalmas, a munkájával kapcsolatos helyzetjelentésbe szúrta be megjegyzésként az eseményt.
A héten a legnagyobb izgalom számomra az volt, hogy frissítettem a gépemet, és körülbelül 15 év után először nem Intel alapú a rendszerem. Nem, még nem váltottam az ARM-ra, egy AMD Threadripper 3970x-et hajtok. Az 'allmodconfig' teszt build futtatása most háromszor gyorsabb, mint régen.
Ennél több részletet nem árult el, de valószínű, hogy Torvalds az egész pc-jét lecserélte, mert az AMD Threadripper speciális foglalatot igényel az alaplapon. Ez a csip igazi szörnyeteg, 32 magja van és 64 szálat kezel, alapból 3,7 GHz-en, de ha kell, akkor egészen 4,5 GHz-ig felpörgethető az órajele.
Elképzelhető, hogy Torvalds ezt is csak átmeneti megoldásnak tekinti, mégiscsak utalt rá, hogy a jövőben akár egy ARM alapú konfiguráción is dolgozhat.
(The Register) | Linus Torvalds 15 év után dobta az Intelt | 0 | https://index.hu/techtud/2020/05/25/linus_torvalds_15_ev_utan_dobta_az_intelt |
2019-01-17 00:00:00 | Két halálos balesetben négy ember halt meg, egy ötödik ember halálát pedig egy kidőlt fa okozta. | true | [
"havazás",
"hó",
"kalifornia"
] | 0 | null | 0 | Már halálos áldozatai is vannak a kaliforniai hóviharoknak
Már halálos áldozatai is vannak a kaliforniai hóviharoknak
Heves felhőszakadás és hóviharok következtében legalább öt ember vesztette életét a héten az egyesült államokbeli Kalifornia államban.
A meteorológiai szolgálat helyi idő szerint szerdán arra figyelmeztetett, hogy a Sierra Nevada hegységben péntekig akár kétméteres hó is hullhat, és folytatódik az erős széllökésekkel kísért ítéletidő.
A nyugati parti szövetségi állam egyes részein számos közút víz alá került, helyenként földcsuszamlások okoztak fennakadásokat, és a légi közlekedés is akadozik a heves esőzés és az erős szél miatt.
A csapadéktól síkossá vált autópályákon két halálos balesetben négy ember halt meg, egy ötödik ember halálát pedig egy kidőlt fa okozta. Egy autópályán a sűrű köd okozott tömegkarambolt, 14 jármű összeütközése miatt több mint egy tucat ember könnyebben megsérült.
Los Angeles és Santa Barbara megyékben a rendőrség több ezer ember evakuálását rendelt el azokon a területeken, ahol a tavalyi erdőtüzek elpusztították a növényzetet, és most a heves esőzés miatt ezeken a lecsupaszított domboldalakon fokozottá vált a földcsuszamlás veszélye. (MTI) | Már halálos áldozatai is vannak a kaliforniai hóviharoknak | 0 | https://24.hu/kulfold/2019/01/17/mar-halalos-aldozatai-is-vannak-a-kaliforniai-hoviharoknak |
2018-08-29 00:00:00 | A kamu Ramos-dobással még a bírót is átverte - A Dinamo Zagrebet a BL-ből kiejtő csatár trükkje egy büntetőt is megért. | false | [
"dinamo zagreb",
"young boys",
"bajnokok ligája",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A Mainzból igazolt német kapus, Karius míg él megemlegeti a 2018-as BL-döntőt. Elképesztő gólokat kapott. Bale ollózása varázslatos volt, jobban nem sülhet el egy csere. Szalah gyors sérülése a legrosszabbkor jött a Liverpoolnak.
Ahogy Szalahot földre vitte, az egy zseniális megoldás, de fociban egy veszélyes és sunyi húzás. A húsz éve kempózó Gergő meg is mutatja, miért. Az egyiptomi örülhet, hogy megúszta durva sérülés nélkül.
A svájci Young Boys 3-2-es összesítéssel ejtette ki a Dinamo Zagreb a Bajnokok Ligájából úgy, hogy a párharc második meccsét idegenben nyerte 2-1-re. A Young Boys mindkét gólját a francia Guillaume Hoarau szerezte, az elsőt büntetőből, amihez bevetett egy kis trükköt.
Obviously bias, but it looks like the defender causes the fall by hooking the arm and falling down. #dinamo #youngboys pic.twitter.com/stuLHeBpev — CroatianSports (@CroatianSoccer) 2018. augusztus 28.
A svájciak csatára a a 63. percben Marian Leovaccsal küzdött a 16-osnál, egy sarkazással át is verte a védőt, de megkerülni már nem tudta. Leovac megpróbálta kitolni a pályáról, ki is tette a kezét. Hoarau azonban elég harcos volt, hátulról érkezve együtt esett el Leovaccsal. Az eset elsőre hasonlított a Ramos által a BL-döntőn bemutatott karbefogós dobásra, ezért is fújhatott büntetőt a játékvezető.
Hoaraua be is lőtte a 11-est, majd két perccel később még egy gólt szerzett, ezzel lett 2-1. | A kamu Ramos-dobással még a bírót is átverte | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/08/29/young_boy_bunteto_trukkos_eses_dinamo_zagreb |
null | Egyes ágazatokban egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon a munkaerőhiány, így a tartósan betöltetlen pozíciókat ukrán vendégmunkásokkal töltenék fel. A program már tavaly beindult 180 millió forintos költséggel. | true | [
"munkaerőhiány",
"ukrán",
"vendégmunkás",
"NGM"
] | 0 | null | 0 | 180 milliót költöttek Orbánék ukrán vendégmunkások behozatalára
Egyes ágazatokban egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon a munkaerőhiány, így a tartósan betöltetlen pozíciókat ukrán vendégmunkásokkal töltenék fel. A program már tavaly beindult 180 millió forintos költséggel.
Miközben az ország keleti felében a munkanélküliség okoz nagyobb problémákat, addig a nyugati megyékben sokkal inkább a megfelelő munkaerő hiánya fogja vissza a gazdaság száguldani akaró paripáit. A probléma megoldása akkor került igazán fókuszba, amikor tavaly a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kidolgozott egy javaslatot, amit be is mutattak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Szerintük egyebek mellett jól működne egy olyan kormányzati program, ami a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására irányulna. Erre példaként Lengyelországot hozták fel, ahol 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan hazánk esetében 250 ezer munkavállalót jelentene. Az akkor hírek szerint az ötlet tetszett is a nemzetgazdasági miniszternek, és azóta több információ is megjelent a témával kapcsolatban, melyek arról szóltak, milyen eszközökkel könnyíti a kormány a harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását.
Igaz, nagydobra nem verték a programot, hiszen a migránsok betelepítése elleni küzdelem közepette meglehetősen kellemetlen lett volna egy hasonló bejelentés. Fű alatt azonban zajlott a munka.
Idén januárban derült ki ugyanis, hogy médiakampányt indítunk azért, hogy az ukránok jöjjenek dolgozni hozzánk. Ennek megszervezését egy debreceni munkaerőközvetítő cég, a Human Service Agency leányvállalata, a Horizon2020 Nonprofit Kft. kapta meg. Ungváron, Kijevben, Harkovban, Lvovban, Odesszában és Krivoj Rogban jelentek meg a hirdetések. A kommunikációs stratégiára, a plakátokra, a reklámfilmekre és a rádiós bejátszásokra 82 millió forint állt rendelkezésre a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból.
A 2016-os költségvetés zárszámadási törvényjavaslatából kiderül, valójában még ennél is nagyobb összeget költött el a kormány az ukrán munkások behozatalára. Mint olvasható:
"az "Ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatása" központi program célja, hogy egy foglalkoztatási hálózat működtetésével folyamatos és rugalmas utánpótlást biztosítson a magyar vállalkozások számára olyan szakmák és munkahelyek tekintetében, amelyek a magyar gazdaság fejlesztését stratégiai szinten elősegítik és fenntartják".
Erre tavaly 180 millió forint került kifizetésre, a kormány viszont még ennél is nagyobb keretet, 450 millió forintot biztosított.
A zárszámadás szerint tavaly a következő tevékenységek valósultak meg:
megállapodás ukrán székhelyű jogi személyiségű szervezetekkel Magyarországra irányuló munkaerő-közvetítési tevékenységi engedéllyel,
toborzó és közvetítő irodák kialakítása Ukrajna jelentősebb foglalkoztatási régióiban,
magyar vállalkozások munkaerő-igényéről informatikai adatbázis létrehozása,
logisztikai szervezés, tanácsadás,
750 harmadik országbeli munkavállaló toborzása, szűrése, felkészítése, szükség esetén átképzése és Magyarországon való munkába állítása.
Nem mindenhol értenek ezzel egyet
Noha az NGM-ben, az iparkamaránál és a gyáriparosok szövetségénél jó ötletnek tartják az ukrán munkaerő behozatalát, nem mindenhol ennyire egységes vélemény alakult ki.
Miskolcon például az alacsony bérek miatt elvándorolnak a szakemberek, akik a helyi cégek helyett Szlovákiába vagy akár Romániába is elmennek dolgozni, így munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie a városvezetésnek. Az ukrán vendégmunkásokat azonban a képviselő testület nem minden tagja tartja megfelelő megoldásnak - derül ki egy áprilisi közgyűlési jegyzőkönyvből.
A városvezetés korábban úgy gondolta, hogy ha már nem lesz elég munkaerő, akkor beindulnak a piaci mechanizmusok és bérek emelkedni kezdenek. Ez nem történt meg, pedig segíthette volna a munkaerőhiány leküzdését. Ilyen körülmények között a kormány arra buzdítja a vállalkozásokat, hogy alkalmazzanak olcsó, ukrán munkavállalókat, ráadásul a városvezetés tavaly megállapodást kötött Krivoj Roggal, hogy többek között Miskolcra is toborozzanak olcsó, ukrán munkaerőt - vázolta a helyzetet az áprilisi közgyűlésen Jakab Péter, jobbikos képviselő.
Az ukrán munkaerő behozatalát ellenzők attól tartanak, hogy az alacsony ukrán munkabérek még jobban le fogják majd törni a miskolci fizetéseket, ez pedig idővel akár további elvándorláshoz is vezethet.
Márpedig Magyarország északi, keleti megyéi egyáltalán nem a versenyképes fizetésekről lennének híresek, így a miskolci ellenzőkhöz hasonló vélemény minden bizonnyal nem egyedi.
Kapcsolódó anyag:
Óriási hízott a bérszakadék Magyarországon
| 180 milliót költöttek Orbánék ukrán vendégmunkások behozatalára | 0 | http://mfor.hu/cikkek/makro/180_milliot_koltottek_Orbanek_ukran_vendegmunkasok_behozatalara.html |
2016-12-14 19:33:00 | Kiadók, hotelek, focicsapat – ezeket zsákolták be Mészáros Lőrinc rokonai, barátai és üzletfelei 2016-ban | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A média és a szállodaipar az a két ágazat, amelyekben Mészáros Lőrinc új belépőként próbált szerencsét az elmúlt évben. Nem aprózta el a terjeszkedést egyik szektorban sem: a vidéki napilappiacon súlyos erőfölényben lévő, s egyéb kiadványokkal is büszkélkedő Mediaworks, illetve az ezoterikus-jobbos Echo TV a fő zsákmány. Frissen megszerzett kastélyai, hotelei pedig egyenként is milliárdos értékűek.
Néhány éve vagyontalan falusi elöjáróként ismerhettük meg Mészáros Lőrincet. Aki ráadásul vigaszágon került Felcsút élére: személyre szabott törvénnyel vadászták le elődjét, a független, később LMP-s Varga Györgyöt 2011-ben. Mészáros Lőrinc vagyonát 2014 márciusában még "csak" 2,5 milliárd forintra becsülte a HVG. Jelezve ugyanakkor, hogy a növekedés ütemét tekintve Mészáros áll a legígéretesebb jövő előtt az akkor átvilágított oligarchák közül: a hetilap számításai szerint Felcsút polgármestere 2010-2014-ben megötszörözte a vagyonát. A Napi.hu 2015-ben már 15,4 milliárdra, az idén pedig 23,8 milliárdra becsülte Mészáros javainak értékét. Az idei halmozás alapján megjósolható, 2016-ra még a korábbiaknál is szerencsésebb évként emlékezhetnek majd a Mészáros-famíliában. Íme a főbb szerzemények.
Mediaworks kiadóvállalat
Az Ausztriában sikkasztással vádolt Heinrich Pecina egykori médiabirodalmának nem erőssége a honlapfrissítés. Cikkünk írásakor, december közepén még a Népszabadság volt a Mediaworks kiadó zászlóshajója a közéleti média portfolióban. Holott a Népszabadságot 60 év megjelenés után október elején botrányos körülmények között bezárták. A balhét még Pecina vitte el, aki a hónap végén túladott a teljes kiadón, benne egyebek mellett 12 megyei napilappal, a Nemzeti Sporttal, a Világgazdasággal, nyomdával és magazinokkal.
A pár hónappal korábbi PLT-Mediaworks fúzió eredményeképp 25 milliárd forintos árbevételű, több mint ezer főt foglalkoztató kiadó jött létre. Ez a számos szegmensben, elsősorban a vidéki lappiacon erőfölényes helyzetű médiabirodalom került október végén a márciusi alapítású Opimus Press Zrt. tulajdonába. Az új tulajdonos anyacége, a tőzsdén jegyzett Opimus Group Nyrt. gyakorlatilag a becsődölt Buda Cash-es vagyon kezelője, s bonyolult személyes szálakkal lehet Mészároshoz kötni.
A Mediaworks igazgatóságában október 26-én megjelent Liszkay Gábor, aki korábban évtizedekig Simicska Lajos médiabirodalmát irányította. Az Orbán-Simicska háború kitörése után azonban a miniszterelnökkel tartott, és az új kormányszócső Magyar Idők kiadóját vette a nevére.
Echo TV
"Nagyon fontos volt, hogy a leendő tulajdonossal politikailag is félszavakból értsük egymást. Mészáros Lőrinc ilyen ember" – ezt Széles Gábor ufó- és Orbán-hívő milliárdos nyilatkozta saját újságjának, a Magyar Hírlapnak, amikor nemrégiben bejelentette: eladta az érdekeltségében álló Echo TV-t Mészárosnak.
Itt tisztább a tulajdonosi kép, mint a Mediaworks esetében: nem kell lámpással keresni Mészárost, Széles maga tolta rá a reflektorfényt. A cégbíróságra benyújtott alapítóokirat-frissítés december 2-i dátumú: az új részvényes a Mészárosék érdekeltségében lévő hergechalmi Talentis Group Zrt., amelynek a nevében Csík Zoltán írta alá a dokumentumot. Az egykori gyilkosságis rendőrnyomozó, akit újabban Mészáros intézőjeként emlegetnek, maga is bekerült az Echo Tv igazgatóságába.
Az is kiolvasható a cégadatokból, hogy ebben az esetben Mészáros inkább szívességet tett, mintsem nagy üzletet kötött a kormánypárti tévé átvételével: a csatorna üzemeltetője folyamatosan súlyos veszteséggel működött, 2015-ben már több mint 180 millió volt a mínusz, a kötelezettségek pedig százmilliós tételt tettek ki.
A Buda-Cash-vagyon gyöngyszemei
2016 tavaszára szorultak ki az egykori Buda-Cash-es főnökök az Opimus Group Nyrt.-ből, s kerültek birtokon belülre a Mészároshoz köthető figurák. Papíron az nyrt. fő tulajdonosai egy-egy nigériai és seychelles-i offshore cég, illetve egy fidesz-közeli magyar vállalkozás.
A valahai Buda-Cash-vagyonból került apportként a céghez egy négycsillagos ausztriai szálloda, a keischbergi Hotel Relax Resort, két viharsarki mezőgazdasági vállalkozás (Hidashát és Csabatáj), és a Wamsler SE kandallógyár. Ebben az időben szerzett közvetett tulajdont az Opimus a Révay utca 10. szám alatti budapesti irodaházban is. Még a Buda-Cash-apportot megelőzően érkezett az Opimus jogelőde, a Phylaxia 1912 Holding a győri magasépítő Euro Generál Zrt.-be, amelyben március óta megintcsak Csík Zoltán erősíti az igazgatóságot.
Hunguest Hotels
15 saját és 8 franchise-üzemeltetésű, zömében 3-4 csillagos szálloda tartozik a Hunguest Hotels szállodaláncba. Az idegenforgalomban járatosak már hónapokkal korábban azt suttogták, hogy Mészáros rátenyerelhet a középkategóriás hotelekre, a Heti Válasz pedig ki is szúrta az erre utaló céges változásokat december elején.
A szállodalánc sztorija kormányokon és oligarchákon átívelő történet. Az ügyészség az első és a második Orbán-kormány idején megpróbálta kideríteni, volt-e bűncselekmény annak hátterében, ahogy annak idején összefonódott az egykori állami-szakszervezeti Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, illetve Leisztinger Tamás akkor még balosnak mondott oligarcha vagyona. A nyomozások elhaltak, Leisztinger pedig nemrégiben túladott a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt.-n.
Jászai Gellért, a felszámolásba dőlt SCD-csoport egykori frontembere azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy az ő érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport a vevő a 18-ból 14 hotelre, a márkanévre és a franchise-jogokra. Alig akad azonban a gazdasági szakértők között, aki Jászait ne tartaná strómannak: szeptember elején a Jászai érdekeltségébe tartozó, Hunguest-vevő KZBF Invest Kft.-re három bank, köztük az állami Eximbank és MKB jelzálogjoga került. Október közepén pedig bekerült a Hunguest felügyelőbizottságába Malasics András, a Mediaworks-tulajdonos Opimus Group igazgatótanácsi tagja.
Szintén Leisztinger vagyonába tartozott az az öt Fejér megyei agrárcég, amelyeket Garancsi István szerzett meg. Az agrárcégek ügyvezetője az Orbán- és a Mészáros-klánnal egyaránt bizalmas viszonyt ápoló felcsúti Flier-család tagja, Flier Nikoletta lett.
Talentis: üzleti park és kísérleti gazdaság
Az egykori gázszerelő cégcsoportja februárban megszerezte a Talentis Group Zrt.-t – erről elsőként az Átlátszó adott hírt. Június végén pedig a Talentis-csoportba tartozó TBP Ingatlanhasznosító Zrt. is Mészárosé Lőrincé lett. Az időközben szintén Mészáros-közelben landolt Világgazdaság napilap beszámolt arról, hogy a cég nem gondolkodik fejlesztésben; azt az irodaházat akarja működtetni, amely az M1-es autópálya mellett található, és amely a vállalkozás vagyonát jelenti. Értékét körülbelül 2,4 milliárd forintra teszik, a cég tartozása 1,7 milliárd forint körüli.
Egy értékes budaörsi telek
Még márciusban írta meg az Átlátszó, hogy Csík Zoltán sertepertél egy értékes budaörsi telken, amellyel kapcsolatban azt rebesgették, hogy az állam ott menekültszállást nyitna. A két hektár nagyságú és több százmillió forint értékű terület tulajdonosa a delaware-i érdekeltségű APD Hungary Kft., amely felszámolás alatt áll. Az Erste Bank 2008-ban 4,7 millió euró hitelt adott az ingatlantömbre, de mivel az adós cég elmaradt a törlesztéssel és felszámolásba dőlt, az Erste eladta a követelést egy faktorcégnek.
Alcsútdobozi házak
A Magyar Narancs munkatársai figyeltek fel arra, hogy Mészáros Lőrinc az alcsúti arborétumtól nem messze két mutatós házat építtetett, az egyik az ő, a másik a felesége nevén van. Utóbbihoz tartozik egy udvar is, ahol bográcsozásra és ökörsütésre alkalmas eszközök, egy kinti kemence, és egy jókora, fából készült, fedett asztalsor is található. A munkálatokban részt vett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Zrt. építőcég is.
Az alcsúti Habsburg-rom
Az arborétumban található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabja, a kiemelt műemléki védettségű Mosóház kakukktojás az ingatlanok sorában, ugyanis a klasszicista épületet nem Mészáros vagy valamelyik cége szerezte meg, hanem a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A Mészáros által elnökölt szervezet 70 millió forintot fizetett a műemlékért az Artemis Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.-nek. Az alapítvány a cégből nonprofit kft.-t csinált, a székhelyét pedig Budapestről áttette Felcsútra.
A bicskei Batthyány-kastély
November elején számolt be a Bors arról, hogy a bicskei gyermekotthont év végén kiköltöztetik az épületéből, a 250 éves Batthyány-kastélyból. A lap értesülését az Ember Erőforrások Minisztériuma is megerősítette. A helyiek úgy tudják, hogy az ingatlan új gazdája Mészáros Lőrinc lehet.
Az egerszalóki Saliris Hotel
A 2015 augusztusában még felszámolás alatt álló négycsillagos, 200 szobás egerszalóki Saliris Hotel szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe került. Eredetileg ukrán befektető érdeklődésére számítottak, de helyette a felcsúti milliárdos tehette rá a kezét az ingatlanra. A hírrel kapcsolatban csak annyit ismert el a Szalók Holding Zrt. felszámolója, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., hogy személyi cseréket hajtott végre az igazgatói posztokon.
Az üzemeltető Szalók Holding fő hitelezője, az állami tulajdonú MFB pedig mintha lemondott volna tetemes, 16,5 milliárdos követelése teljes visszaszerzéséről: tavaly tavasszal az MFB-tulajdonú Magyar Követelés Kezelő lett az ingatlan hitelezője, az idén februártól pedig egy budapesti faktorcég, bizonyos Hórusz Zrt. A Hóruszról annyit tudni, hogy egy szerződés-tervezet elkészítéséig biztosan eljutottak a Mészáros és Mészáros Kft.-vel. Az együttműködés célja az Átlátszó birtokában lévő dokumentum szerint az, hogy a Hórusz felszámolási javakból mazsolázzon a Mészáros-cég javára.
A mátraházai Life-Style Hotel
Idén áprilisban üzemeltetőt váltott a hotel: mint a 24.hu megírta, a Quaestor által tulajdonolt Bérc Hotel Kft.-t az Event-Immo Kft.-re cserélték le. A Quaestor károsultjai arra számítottak, hogy az üzletileg jól működő szálloda eladásával valamennyit viszontlátnak a pénzükből, de ez nem így lett. Az új üzemeltető cég Schmidl Péteré és a Scnetrum Kft.-é, amelynek egyik tulajdonosa ismét Csík Zoltán, aki több Mészáros-cégben tölt be vezető tisztségviselői posztokat.
A balatonalmádi Ramada Aurora Hotel and Resort
A Life-style-hoz vagy az egerszalóki Saliris Hotelhez képest konkrétabb Mészáros Lőrinc kötődése a balatonalmádi négycsillagos Ramada Hotel and Resorthoz. Ugyanis míg az Event-Immo Kft. idén nyáron átvette annak üzemeltetését az Aurora Hotels Kft.-től, addig a milliárdos tulajdonában levő R-Kord Kft. megvásárolta a hotel épületét is.
A visontai búzafeldolgozó
A mélyépítésekre kiírt közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt és a Mészáros és Mészáros Kft. tavaly hozta létre a Visonta Projekt Kft.-t, amely búzafeldolgozót tervez építeni. A 110 millió eurósra becsült beruházást kiemeltté minősítette a kormány. Ez a gyakorlatban jelentősen meggyorsított hatósági eljárást jelent.
NK Osijek focicsapat
Februárban jelentette be a horvátországi Eszék (Osijek) polgármestere Ivica Vrkic a horvátországi város labdarúgócsapatának értékesítését Mészáros Lőrincnek. Az ünnepélyes bejelentés fényét emelte a világklasszis Davor Suker, a klub korábbi játékosa, aki egyenesen Orbán Viktornak köszönte meg a foci támogatását. Mészáros a horvát bajnokság kieső helyén álló csapat bennmaradását, illetve stadionrekonstrukciót ígért.
700 milliós villa és luxusjacht az Adrián
Az NK Osijek átvételekor Mészáros horvátul köszöntette a hallgatóságot. Volt módja gyakorolni a nyelvet: nyáron derült ki a Zadarski.hr horvát lap jóvoltából, hogy Ivan Rakitic, a Barcelona focistája "az NK Osijek tulajdonosának" tengerparti házában nyaralt. A tulaj valójában egy olyan cég, amelyben Mészáros Lőrincnek is tulajdonrésze van. A Villa Maria építőjének elmondása szerint a milliárdos 2015-ben 2,2 millió euróért szerezte meg az ingatlant.
A horvát lap megemlített egy luxusjachtot is, a Magyar Narancsnak pedig sikerült levideóznia is, ahogy a fedélzetén uraskodik Mészáros. A máltai érdekeltségű, Artemy nevű hajó 12 vendég és 6 fős legénység elszállásolására alkalmas, 5 kabinja fürdőszobával felszerelt, ezen kívül fitnessz-terem, jakuzzi, napozófedélzet szolgálja az utasok kényelmét. Utóbb az is kiderült, hogy az Artemy Mészáros nyaralásának idején Gaith Pharaon Interpol-körözés alatt álló szaúdi üzletember jachtjának szomszédjában horgonyzott a spliti kikötőben.
Csikász Brigitta – Rádi Antónia | Kiadók, hotelek, focicsapat - ezeket zsákolták be Mészáros Lőrinc rokonai, barátai és üzletfelei 2016-ban | null | https://atlatszo.hu/2016/12/13/kiadok-hotelek-focicsapat-ezeket-zsakoltak-be-meszaros-lorinc-rokonai-baratai-es-uzletfelei-2016-ban/ |
2015-09-28 00:00:00 | A teljes holdfogyatkozás tüneményének lehetett tanúja. Ha mégsem kelt a tyúkokkal, mutatjuk a vérholdat. | false | [
"holdfogyatkozás",
"vérhold"
] | 0 | null | 0 | Az MTI fotósa Salgotarjánban készítette a képeket.
A teljes holdfogyatkozásról bővebben tegnap délután írtunk: az előrejelzések szerint a holdkorong hajnali 3:07-kor érintiette a teljes árnyék peremét, a nyugati irányban egyre alacsonyabbra süllyedő holdkorong pedig 4:11-re merül tteljesen a Föld árnyékába, amiből 5:23-kor kezdett el kilépni. Tudja, hogy miért hívják vérholdnak is a jelenséget? Ha nem, kattintson! | Reméljük hajnalban felnézett az égre, mert gyönyörű volt | 0 | http://24.hu/kozelet/2015/09/28/remeljuk-hajnalban-felnezett-az-egre-mert-gyonyoru-volt |
2020-08-31 00:00:00 | Hartai Béla eladta azt telket, amelyen turisztikai fejlesztést kellett volna végrehajtania 2022-ig. Az önkormányzat ügyvédje szerint jár nekik a kötbér, az alpolgármester viszont nem akar fizetni, így per jöhet. | true | null | 1 | 24.hu | null | Jogosan kérhet 20 millió forint meghiúsulási kötbért az alpolgármestertől a badacsonytomaji önkormányzat
– ezt a jogi álláspontot ismertette a testület múlt heti ülésén a képviselőkkel a település polgármestere. A Krisztin N. László által felolvasott ügyvédi levél szerint helyettesének, Hartai Bélának azért kell kifizetnie ezt az összeget, mert feldarabolta és eladta azt az önkormányzattól jutányos áron kapott telket, amelyen turisztikai fejlesztést kellett volna végrehajtania. Az ígért beruházás azonban elmaradt, miközben az alpolgármester jelentős hasznot húzhatott az ügyletből.
A 24.hu júliusban írta meg, hogy Hartai (még mielőtt alpolgármester lett volna) szerződésben vállalta: 2022-ig pincesort épít a területre. A Krisztin polgármesterrel együtt aláírt megállapodás azt is tartalmazta, hogy ha nem valósul meg a beruházás, az önkormányzat visszaveheti tőle az ingatlant, és a vállalkozó kötbért is fizet. Az élő szerződés ellenére az alpolgármester a terület nagyobb részét idén májusban eladta a Vértes-Út Építő Kft. tulajdonosának, Patányi Gergelynek.
Hartai, aki a polgármester oldalán hallgatta végig az ügyvédi véleményt, válaszként azt mondta, az ő jogi képviselője természetesen nem osztja az önkormányzat ügyvédjének álláspontját, így az ügy minden bizonnyal bíróság elé kerül majd.
Hartai felszólalásában libalegelőnek titulálta a szóban forgó ingatlant, amely a környék legmenőbb szállodái és borászatai szomszédságában található. Közölte, ő csak a vásárlás után tudta meg, hogy az építési szabályzat szerint alacsony a terület beépíthetősége. Mint mondta, egy pincesort, egy éttermet és több apartmanházat tervezett megépíteni, de végül talált egy olyan befektetőt, aki megelégedett az alacsonyabb beépíthetőségi szinttel is.
Orbán Péter, Badacsonytomaj 2018 előtti alpolgármestere lapunknak azt állította, hogy Hartai neki már két éve egy asztaltársaság előtt azt mondta, 100 milliós vevőt talált az önkormányzattól 35 millió forintért megszerzett területre. Szerinte kizárt, hogy erről a telekspekulációról Krisztin N. László polgármester csak a sajtóból értesült volna. Ez azért is valószerűtlen, mert a 2018 előtti testület épp azért találta ki a kötbéres szerződést Hartaival, mert gyanúsnak találta, hogy le akarja vetetni az önkormányzat visszavásárlási jogát a terület tulajdoni lapjáról – jelentette ki Orbán.
A képviselő-testületnek Hartai kérésére egy évvel az eladás után kellett újra foglalkoznia a telek ügyével. Hartai akkor azt állította, indulni szeretne a turizmusfejlesztési Kisfaludy-program egyik pályázatán, de a visszavásárlási garanciát tartalmazó bejegyzés akadályt jelent, mert az ingatlannak teher- és igénymentesnek kell lennie. Ekkor egyébként Hartai ígérete csak egy pincesor felépítéséről szólt, pontosabb beruházási terveket nem kapott a képviselő-testület. | A badacsonyi önkormányzat 20 milliót követelhet az alpolgármestertől | null | https://24.hu/belfold/2020/08/31/badacsonyi-alpolgarmester-perrel-fenyeget-onkormanyzat-ingatlan/ |
2023. 08. 30. 00:00:00 | A jegybank alelnöke aggódik, hogy túl magas lesz a jövő évi béremelés. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A jegybanki kamatdöntés utáni tájékoztatón olyan téma is felmerült, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonképpen élesen szembe megy a kormánnyal - figyelt fel rá az Azenpenzem.hu. Miközben ugyanis a miniszterelnök a reálbérek emelését tartja kulcskérdésnek, az MNB már most aggódik: túl magas lesz a jövő évi béremelés.
Ami a béremeléseket illeti, a miniszterelnök maga is többször utalt rá, hogy tovább kellene folytatni, illetve elérni, hogy a reálbér ne csökkenjen, hanem újra növekedjen.
Munka van bőven: az inflációt letörjük, de itt nem állunk meg! Beindítjuk a gazdasági növekedést és tovább fogjuk emelni a béreket!
- fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztjában, melyben azt is közölte, hogy kormányülést hívott össze. Pár nappal később a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki interjújában is szóba kerültek a bérek, azzal, hogy (a miniszterelnök focis hasonlatával élve) ha a bérekről van szó, akkor B-Közép rigmusa az érvényes: még, még, még, ennyi nem elég. Elmondta, Magyaroroszágon történelmi lemaradás van a béreknél. Helyes dolognak tartja, hogy segítik a munkaadók és munkavállalók tárgyalását, de nem avatkoznak közbe. Egyelőre nem vagyunk kint a vízből a miniszterelnök szerint, és úgy vélte, augusztusban jöhet a változás.
A reményünk az, mit remény, azért dolgozunk, hogy augusztus után a bérek érjék utol az áremelkedés ütemét
- nyilatkozta a miniszterelnök.
Az MNB alelnöke, Virág Barnabás úgy véli, ahogy csökken az infláció, úgy térhet vissza a magyar lakosság fogyasztási kedve. A költéseket pedig fűtheti, hogy rövidesen a reálbérek is magukhoz térhetnek. Ezzel kapcsolatban a portál emlékeztet rá, hogy az OECD korábbi munkaerőpiaci jelentéséből az derült ki, hogy idén a bérek sehol sem értéktelenedtek el annyira, mint Magyarországon. És tulajdonképpen mintha a jegybank azt várná, hogy a szépülő inflációs adatoktól egy csapásra javul majd a helyzet - tették hozzá.
Arra, hogy ez mennyire így van, a jegybanki tájékoztató is rávilágított. Az alelnök ugyanis aggodalmának adott hangot a miatt, hogy esetleg túl nagy lesz a jövő évi béremelés mértéke. Mint Virág Barnabás elmondta, olyan béremelési megállapodásra lenne szükség 2024-ben, ami elősegíti az infláció csökkentését. A közelmúltban pedig a kormány egyre több tagja beszélt a bérek felzárkóztatásáról, mint kiemelt célról. Ennek részleteiről ugyanakkor - állapította meg erről szóló cikkében a Napi.hu - egyelőre senki sem tud semmit. (A szerkesztő szerint a jegybank talán mégis hallhatott valamit - a szerk.). | Orbán Viktorral szemben az MNB fékezné a béremeléseket | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/30/orban-viktor-beremeles-mnb-fekezes-inflacio |
2022-01-11 10:35:00 | Simonka György fideszes országgyűlési képviselő játssza a főszerepet abban a perben, ami bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás vádja miatt folyik a Fővárosi Törvényszéken. Kedden a büntetőtanács olyan tanúkat hallgatott meg, akik a politikushoz szorosan kötődő Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolásában vettek részt. Felmerült, hogy a vagyonelemek egy részét a képviselő megpróbálhatta magának átjátszani. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolására a budapesti székhelyű Pre-Holding Kft. kapott megbízást, amelynek tulajdonosát hallgatta meg tanúként a bíróság. Az eset azért is érdekes, mert a cég két felszámolója a vádlottak között van, miközben a felszámoló cég tulajdonosának meggyőződése, hogy feladatukat jól látták el, nem tettek semmi törvénybe ütközőt. A most tanúként meghallgatott tulajdonos a nyomozás során tett és most megismételt vallomásában is utalt arra, hogy a cég könyv szerinti tulajdona és értéke valójában nagyobb volt, mint a valóságos. Ezt azzal is indokolta, hogy megítélése szerint a könyvelésben szereplő vagyonelemek közül több is hiányzott. Így az elvileg nagy mennyiségben számon tartott göngyölegek és a gépkocsik is.
K. tanúvallomásában elmondta, hogy az ügylettel összefüggésben egyszer találkozott Simonka Györggyel. Akkor éppen arról tárgyaltak, hogy a könyvelésben szereplő göngyölegek hol vannak. Amikor feltette ezzel kapcsolatos kérdését a politikusnak, akkor sokáig nem válaszolt, majd félre nézve azt mondta, valahol megvannak. A felszámoló cég tulajdonosa azt mondta, neki ebből egyértelmű volt, hogy ezek a vagyonelemek már nincsenek meg. „Ilyen események után kialakult bennem egy kép Simonkáról, amely nem volt feltétlen kedvező” – ismételte meg korábbi vallomását K.
Rejtélyes telefonhívás
A vádlottak padján ülő egyik felszámolótól azt hallotta a felszámoló cég tulajdonosa, hogy amikor egy lehetséges vevő figyelmét felhívta a Magyar Termés TÉSZ Kft. medgyesbodzási telephelyére, akkor ez a befektető rejtélyes telefonhívást kapott. „Nem tanácsos másnak megvenni” – szólt ekkor az állítólagos figyelmeztető hívás. A lehetséges befektető ezt követően már el sem indult, hogy megnézze a szóban forgó Békés megyei ingatlant.
Mindezzel szemben Simonka és védője azt állította, minden olyan vagyonelem, ami a könyvelésben szerepelt, így a nagy mennyiségű göngyöleg is, valójában megvolt és megvan ma is. Másrészt a fideszes parlamenti képviselő azt firtatta kedden a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt, hogy ki lehetett az említett rejtélyes telefonáló. Mint kiderült, erre a vádirat nem tér ki, ennek minden valószínűség szerint az ügyészség nem járt utána. A politikus azt is szóvá tette, hogy miért az ő személyével szemben alakult ki negatív véleménye a felszámoló cég tulajdonosának. Szerinte utólag adták az egyik, a vádlottak padján ülő, de az ügyészséggel együttműködő felszámoló szájába azt a mondatot, hogy nem tanácsos másnak megvenni a Magyar Termés TÉSZ Kft. medgyesbodzási telephelyét ingatlanostul. Ám azt Simonka nem tisztázta, hogy ki és miért adta volna utólag mindezt az egyik vádlott szájába.
Hűtőház, sok hibával
Egy a keddi tárgyalsi napon meghallgatott másik tanú a felszámolás alatt lévő Magyar Termés TÉSZ Kft. balkányi hűtőházát vásárolta meg a kikiáltási ár alatt, 50 millió forintért. M. elmondta, az ügylet során semmilyen nyomás nem érte. Hozzátette, utólag derült ki, hogy a hűtőház hűtési rendszere hibás. Azóta többször javították, és az elmúlt években ráköltött legalább 15-20 millió forintot, de még mindig nem tökéletes. Az ócsai központtal dolgozó zöldség- és gyümölcskereskedőnek azért volt szüksége a hűtőházra, mert sok gyümölcsöt szállít hipermarketeknek, konzervgyáraknak és italgyártó cégeknek. De az ingatlanban bértárolást is végez.
Ráment Simonka képviselősége
Ahogy arról a Narancs.hu az elmúlt időszakban többször beszámolt, a vádirat szerint Simonka György, aki most a büntetőper harmadrendű vádlottja, 2007-ben elhatározta, hogy közeli családtagjai és bizalmi emberei segítségével, az általuk létrehozott cégek közreműködésével személyi kört és céghálót épít fel. Ennek célja, hogy az általuk alapított zöldség-gyümölcs termelői csoportokon és termelői szervezeteken (TÉSZ) keresztül európai uniós, illetve hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatások igénybevételével jogtalan haszonhoz jussanak és ezzel részben a magyar, részben pedig az uniós költségvetésnek vagyoni hátrányt okozzanak. A vádlottak Simonka irányítása mellett, összehangoltan, a döntéshozókat megtévesztve követték el a fideszes politikus által meghatározott bűncselekményeket. Az ügyészség a vádlottakat többek között üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségével, társtettesként vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, valamint önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. A per legutóbbi fejleményeiről e cikkeinkben írtunk:
A Simonka-per súlya időközben sokat veszített jelentőségéből. Bár még áprilisig a törvényhozás tagja a vádlottak padján ülő fideszes politikus, de éppen sorozatos ügyei és balhéi miatt a Fidesz a tavaszi választáson már nem őt, hanem Erdős Norbert volt európai parlamenti képviselőt, az agrártárca jelenlegi egyik államtitkárát indítja a dél-békési körzetben. Megírtuk, hogy ezt Simonka próbálja úgy beállítani, a családja adott ultimátumot neki, holott a múlt év végi jelölési folyamatban saját párttársai váltották le azzal, hogy nagyon kevés választókerületi Fidesz-csoporttól kapott csak támogatást. | Simonka-per: "Nem tanácsos másnak megvenni" - szólt a figyelmeztető hívás a felszámolás közben | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-per-nem-tanacsos-masnak-megvenni-szolt-a-figyelmezteto-hivas-a-felszamolas-kozben-245042 |
2011-08-05 00:00:00 | Hekkereket támogat az amerikai hadsereg - A DARPA az egyre nagyobb kiberfenyegetettség miatt szeretne összefogni a számítógépes undergrounddal. | true | [
"hekkerek",
"darpa",
"usa",
"tech"
] | 0 | null | 0 | A Las Vegas-i hekkertalálkozón, a Black Haten jelentette be egy korábbi hekker, a jelenleg az Egyesült Államok stratégiai (zömében katonai célú) kutatásokat menedzselő intézeténél, a DARPA-nál dolgozó Peiter "Mudge" Zatko, hogy elindították új projektjüket, a Cyber Fast Tracket. A program célja, hogy az egyre nagyobb kiberfenyegetettség ellen egyesítse azokat a szakmai csoportokat, akik eddig nem, vagy csak mérsékelten dolgoztak együtt a kormánnyal. Szeretnék a biztonsági szakma underground csoportjait (kisebb biztonsági cégeket, hekkereket, biztonsági technológiákkal csak hobbiszinten foglalkozókat) is bevonni a koordinált közös munkába.
Ezt a programot még az év elején jelentették be, Zatko akkor elmondta, hogy a DARPA ennek keretében évente 20-100 kisebb projektet szeretne finanszírozni. Ennek érdekében egyszerűsítették a dollármilliós megbízásokat kiadó DARPA pályázati rendszerét, és ezeket a fix áras, néhány hónapra szóló megbízásokat, ezek adminisztrációját a bürokrácia már nem fogja hátráltatni.
Zatko projektvezetőként azt is megígérte, hogy egy régi sérelmet is orvosolni fog a jövőben, a szerzői jogi helyzet problémáit: a fő gond itt az, hogy azok a kutatók, kisebb vállalkozások, akik egy-egy projektben a hadsereg, a védelmi minisztérium részére fejlesztenek termékeket, később a munkájukat gyakorlatilag nem tudják pénztermelésre fordítani, ugyanis kénytelenek átadni a jogokat a megbízónak. A jövendőbeli projektek lezárása után a termékek kereskedelmi jogai a fejlesztőt illetik meg, azzal a feltétellel, hogy a kormányzat széles körű felhasználási jogosultságot szerez rájuk.
Arról egyelőre sem Zatko, sem a Védelmi Minisztérium nem nyilatkozott, hogy összesen mekkora összeget szánnak a Cyber Fast Track projektjeinek támogatására. | Hekkereket támogat az amerikai hadsereg | 0 | http://index.hu/tech/biztonsag/2011/08/05/hekkereket_tamogat_az_amerikai_hadsereg |
2005-10-29 00:00:00 | A Milan megállította a Juventust - A sorrendben kilencszer nyertes és hibátlan Juventus egy félidőt alatt hármat kapott Milánóban. | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Az olasz bajnokság tizedik fordulójában az eddig még hibátlan Juventus egy félidő alatt veszített három gólt kapva a Milan otthonában. Az Inter a Sampdoria otthonában döntetlenezett.
A Juve kapusa két gólban is benne volt
A Juventus rekordot állított fel szerdán, amikor a Sampdoriát legyőzve megszerezte sorrendben kilencedik győzelmét az idei szezonban. Szombaton a Sevcsenkót nélkülöző - Gilardino és Inzaghi volt a két csatár - Milan várt Fabio Capello csapatára, és a hazai csapat nagyon reménykedett abban, hogy képes megállítani az eddig kiválóan játszó torinóiakat.
Jól kezdte a meccset a hazai csapat, hiszen Seedorf lövése utat talált Chimenti hálójáig a tizennegyedik percben. A holland középpályás huszonkét méterről próbálkozott, a labda felperdült Thuram lábán, a dermedten álló kapus helyből próbált hárítani, pedig sokkal sikeresebben járhatott volna, ha hátrasasszézik.
Kicsit ludas volt a gólban, de korántsem annyira, mint a harmadikban. Pirlo középerős és nem túl jól helyezett szabadrúgását ugyanis maga mellé ütötte a földre, ahonnan a léc alá vágódott a labda.
Két pontra olvadt a Juventus előnye
A második gólt Kaká érte el nagy kavarodás után, szép mozdulattal vágta tíz méterről a labdát a léc alá. A második félidőben mindkét csapat visszafogottan mozgott, az enervált Trezeguet egyszer villant, a csereként beálló Vierinek azonban nem sikerült a gólszerzés. A Milan két pontra megközelítette az éllovas Juvét.
Az Internazionale a Sampdoria otthonában nem tudott nyerni, és a védekező játékosok mentettek pontot. | A Milan megállította a Juventust | 0 | http://index.hu/sport/futball/2005/10/29/serie1029 |
2016-06-03 00:00:00 | A gyermek halálakor mindössze 17 kilogrammot nyomott. | false | [
"bűnügy",
"halál",
"halálra éheztetett",
"kanada"
] | 0 | null | 0 | A Calgaryban élő Emil és Rodico Radita arra ért haza a templomból 2013 májusában, hogy 15 éves gyermekük nem lélegzik, majd végignézték, ahogy meghal. Két órán át imádkoztak, miután úgy döntöttek, mentőket hívnak.
A boncolás során kiderült, a fiú alultápláltság és elhanyagoltság miatt vesztette életét – írja a National Post.
Az orvosszakértő arról számolt be, a fiú fogai elrohadtak, bőrén fertőzés miatt fekélyek alakultak ki. Halálakor mindössze 17 kilogrammot nyomott.
Hozzátette, elképzelhető, hogy a szülők még el sem indultak a templomba, amikor a fiú már nem lélegzett. Szüleit emberöléssel vádolják.
Larry Pugliese csendőr, aki elsőként, 22 óra körül ért a helyszínre elmondta, az áldozat úgy nézett ki súlyos soványsága miatt, mint egy csontváz.
A fiú elképesztően vékony volt. Nem volt rajta póló, a bordái kiálltak
– fogalmazott a férfi a meghallgatáson. | Két órán át imádkozott a házaspár, mire mentőt hívtak haldokló fiukhoz | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/06/03/ket-oran-at-imadkozott-a-hazaspar-mire-mentot-hivtak-haldoklo-fiukhoz |
2020-10-21 00:00:00 | Mélyen áron alul juttatta telekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | “Ugye tudják, hogy a hónapok óta, válogatás nélkül ránk zúduló koholmányokhoz hasonlóan, most sem a feljelentés és annak jogi következményei a lényegesek? (…) Itt sokkal inkább a politikai népszerűség elvtelen hajhászásáról, a folyamatos ellenségkép-keresésről, az ártatlanok megfélemlítéséről van szó!” – írta Facebook oldalán szeptember végén Elek Sándor, Törökbálint fideszes polgármestere.
Elek azután fakadt ki ilyen szenvedélyesen, hogy az érdi rendőrkapitányság előtt két LMP-s politikus, Bruder Márton törökbálinti képviselő és Tetlák Örs érdi alpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be: feljelentést tesznek Elek Sándor ellen.
A mellékleteivel együtt igencsak terjedelmes feljelentést jegyző Bruder szerint a fideszes polgármester a képviselő-testületet megkerülve, áron alul döntött telkek eladásáról. Facebook oldalán a zöldpárt törökbálinti szervezete így fogalmaz:
“a kedvezményezettek, akik sok millió forinttal olcsóbban jutottak ingatlanhoz, a személyes asszisztense és a közbeszerzésekért felelős ügyintéző hölgy volt”.
“A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást az ügyben” – közölte a rendőrség kommunikáció osztálya az Átlátszóval.
Eleket arról kérdeztük, hogy a korábbi nyilatkozatain túl kívánja-e kommentálni a nyomozás elrendeléséről szóló hírt, ám a fideszes politikus azt mondta: az eljárás ezen fázisában nem kíván nyilatkozni. Korábban Törökbálint első embere jogi eljárásokat helyezett kilátásba az ingatlanügy részleteinek kiteregetése miatt.
A vételár többszörösére adott jelzálogot a bank
Bruder a feljelentésben – az átala felkért értékbecslők számaira is hivatkozva – lényegében azt állítja: alulértékelték az eladásra szánt ingatlanokat, történetesen 15 millió forint alá. Így a helyi rendelkezések szerint a polgármesternek jogában állt egyedül dönteni az eladásról, nincs szükség a képviselő-testület jóváhagyására.
Az első ingatlan Törökbálint – Bruder megfogalmazása szerint – nagyon felkapott és nagyon drága Tükörhegy alatti első utcában helyezkedik el: egy 578 négyzetméter alapterületű telek egy 56 négyzetméter alapterületű lakóházzal. “A polgármester úr a 2018. július 31. napján kelt, 23/2018. számú polgármesteri döntésével az általa felkért értékbecslő szerint 8.800.000,- Ft-os ingatlant 8.000.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának” – írja az LMP politikusa a feljelentésben.
A másik ingatlan egy 796 négyzetméter alapterületű telek volt, amit a polgármester a 2019. január 14. napján kelt, 4/2019. számú polgármesteri döntésével, az általa felkért értékbecslő szerint 5.030.000,- Ft-os ingatlant 4.500.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának – olvasható a feljelentésben.
Bruder szerint elfogadhatatlan a döntés polgármesteri indokolása, amely szerint: „a vételárat bruttó 4.500.000 Ft-ban állapítom meg az ingatlan műszaki állapotára való tekintettel. A fenti összeget a szakértői értékbecslés és a beérkező ajánlat alapján állapítottam meg. Továbbá a vételár megállapításánál figyelemmel voltam arra, hogy az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatalunk dolgozója 10 éve és Törökbálinton kíván családjával letelepedni, és a megvásárolt ingatlan bár építési telek, de építési övezeti besorolása miatt a ráépítők a családtámogatási kedvezményeket nem tudják igénybe venni.”
Ugyanakkor több jel arra utalt, hogy a telek értéke pár hónap alatt a többszörösére emelkedett.
A tulajdoni lap szerint a vevők tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét 2019. január 23-án iktatták a négy és félmillió forint forgalmi értékű ingatlanra, de hét hónappal és 12 nappal később már huszonnégymillió forint kölcsönt adott rá ebben a nehéz időszakban az egyáltalán nem könnyelmű pénzintézet – hívta fel a figyelmet az érdekes fejleményre a zöld párt politikusa.
“Köztudomású, hogy a pénzintézetek legfeljebb az ingatlan forgalmi értéknek 60%-áig adnak kölcsönt (menekülési érték). Ha ezt vesszük alapul, akkor ennek egy negyvenmillió forintos ingatlannak kellett lennie. 2020. június 16-án iktatják a földhivatalban az épületfeltüntetési vázrajzot, aminek a száma 2020. évben keletkezett, tehát a hitel folyósítsa idején az épület még nem volt kész” – érvel Bruder.
Elek: ártatlanokat hurcolnak meg
A polgármester – még a nyomozás elrendeléséről szóló hír napvilágra kerülése előtt – az ingatlan értékének gyors növekedését azzal magyarázta, hogy a szerződések megkötése után a tulajdonosok komoly összeget fordítottak a telkek rehabilitációjára.
Közműveket vezettek be, támfalat építettek, életveszélyesnek minősített épületet bontottak, szemetet és építési törmeléket szállítottak el.
“Tehát a tulajdonosok a vételáron felül komoly összeget fektettek bele a rendezésbe”
– írta a Facebookon Elek.
“Az ingatlanbecslés szabályosan és reálisan állapította meg azt az összeget, melyen a telkeket – a szabályokat betartva – értékesíteni lehetett” – szögezte le a 14 ezer lelket számláló Pest megyei város polgármestere.
“A cirkusz Önöknek szól! – írta Elek Törökbálint polgáraihoz fordulva. – Bruder Önöket akarja átverni, és ennek érdekében ártatlanok meghurcolásától sem riad vissza. Bruder úr megvalósítja azt a politikát, melyről azt hihettük, hogy évtizedekkel ezelőtt magunk mögött hagytuk, mely koncepciós pereken, koholt vádakon, megfélemlítésen és becsületes polgárok alaptalan lejáratásán alapszik.”
2019. október 13-án, az önkormányzati választásokon egy magát civilként meghatározó ernyőszervezet került hatalomra Törökbálinton. A hat ellenzéki képviselőt tömörítő Törökbálint Holnap elvileg szűk többséggel rendelkezik, míg a polgármestert és az egyetlen alpolgármestert adó Fidesz-KDNP színeiben öten jutottak be a képviselő-testületbe. Az MSZP-Liberálisok-Párbeszéd-Szolidaritás koalíció kompenzációs listáról egy képviselői széket szerzett.
Az országos sajtó januárban cikkezett arról, hogy a látszólagos szűk ellenzéki többség ellenére patthelyzet akadályozza a képviselő-testület munkáját, ugyanis az MSZP-s képviselő rendszeresen a Fidesszel szavaz. Értesüléseink szerint a helyzet azóta lényegében nem változott. | Áron alul adhattak el önkormányzati ingatlanokat Törökbálinton, nyomozás indult az ügyben | null | https://atlatszo.hu/2020/10/21/aron-alul-adhattak-el-onkormanyzati-ingatlanokat-torokbalinton-nyomozas-indult-az-ugyben/ |
2020-05-29 00:00:00 | Mintha pont rájuk találták volna ki a jogszabályt. | true | null | 1 | 444 | null | Csütörtök este jelent meg az a kormányrendelet, ami kizárólag erre a hétvégére engedélyezi az autós könnyűzenei koncertek megtartását, vagyis mindenkinek abban a a kocsiban kell buliznia, amivel érkezett. Márpedig aki nem tudott erről előre, ilyen szűk határidő mellett nem tud koncertet szervezni.
De a MOL által szponzorált Tankcsapda valahogy ráérezhetett a kormány terveire, mert már múlt hét elején bejelentette a Petőfi Rádióban, hogy május 29-én Debrecenben, május 30-án pedig Székesfehérváron autós élő dalpremiert tart a Szüless meg újra című számnak.
Hogy az örök lázadó zenekarnak miért lehetett ekkora mákja, azt nem tudni, de az biztos, hogy a héten pont találkoztak Kósa Lajossal egy sajtótájékoztatón, amin bemutatták a Tankcsapda és a Jim Beam közös viszkijét, aminek a bevételét a Debrecen Városi Segélyalapnak ajánlották fel. Az eseményről a Fidesz alelnöke is osztott meg képeket az oldalán.
A Tankcsapda Debrecenben körszínpadon játszik majd, a „nézőtéren” pedig körülbelül 600 autó fér el, Székesfehérváron pedig nagyjából 300 autó tud majd leparkolni. Az autós koncertekről szóló kormányrendelet vasárnap már hatályát is veszti, így az engedmény pont arra a kép napra érvényes, amit a Tankcsapda előre leszervezett. | A Tankcsapda pont arra a két napra szervezett autós koncerteket, amikor a kormány megengedte | null | https://444.hu/2020/05/29/a-tankcsapda-pont-arra-a-ket-napra-szervezett-autos-koncerteket-amikor-a-kormany-megengedte |
2022-08-17 00:00:00 | MindeközbenAugusztus 21-én startol el a Trónok Harca előzménysorozata az HBO Maxen, ami a Sárkányok Háza címet viseli, és a Targary... | false | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | null | 0 | Augusztus 21-én startol el a Trónok Harca előzménysorozata az HBO Maxen, ami a Sárkányok Háza címet viseli, és a Targaryen ház tagjait helyezi középpontba, meg persze tűzokádó kedvenceit.
Londonban a minap tartották meg a sorozat vörös szőnyeges premierjét, ahol minden főbb szereplő tiszteletét tette. | Mindeközben - Tüzesre sikerült a Sárkányok Háza londoni díszbemutatója | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2022/08/17/tuzesre-sikerult-a-sarkanyok-haza-londoni-diszbemutatoja |
2019-04-23 10:41:00+02:00 | Bemutatta az amerikai autógyártó a legfrissebb önvezető rendszerét. | false | [] | 0 | null | 0 | A Tesla egy demó videót tett közzé az új, Full Self-Driving (FSD) fedélzeti számítógépének képességeit bemutatva. A legfigyelemreméltóbb, hogy vezetés közben az autó már nem is kéri, hogy fogjuk meg a kormányt. Az új fedélzeti elektronikai egységét szerényen a világon a legjobbjának nevezte Elon Musk.
Ezeket az új kis méretű számítógépeket már el is kezdték a legújabb Model X, S, és 3-asokba beépíteni. A rendszer úgynevezett neurális hálózati minták alapján képes tanulni, felismerni embereket, tanulmányozni a közlekedési infrastruktúrát.
A videóban azt látni, hogy kifejezetten olyan helyzeteket is beraktak a kocsi útvonalába, amelyeknél eddig a Tesla autói igényelték az emberi közreműködést – autópálya-lehajtó, kereszteződések, illetve körforgalom esetében. Az ilyen közlekedési helyzetek megoldására a korábbi 2.5-ös hardverrel ellátott Autopilot még nem volt képes. Az is látható, hogy új grafikát kapott a kijelző, kékkel jelöli mostantól a szoftver azt a sávot, amelyen az autó halad.
Az a mikrochip, amely a Full Self Driving (Autopilot Hardware 3.0) rendszert kiszolgálja és az Autopilot rendszer érzékelőiről származó adatok feldolgozásáért felelős, 6 milliárd tranzisztorból áll, két gigahertzes frekvencián működik és másodpercenként 72 billió műveletet hajt végre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. | Autó: Videó: Már nem is kéri a Tesla autója, hogy néha fogjuk a kormányt | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20190423_tesla_autopilot_full_self_diving_autos_video |
2013-07-16 00:00:00 | Levágott fejüket a lábuk közé tették, hogy ne térhessenek vissza a sírból. Máshol karót szúrtak a holttestbe, téglát tettek a szájába, vaspántokkal erősítették meg a koporsót vagy köveket halmoztak rá. | false | [
"sír",
"vámpír",
"halott",
"babona",
"vérszívó"
] | 0 | null | 0 | Levágott fejüket a lábuk közé tették, hogy ne térhessenek vissza a sírból. Máshol karót szúrtak a holttestbe, téglát tettek a szájába, vaspántokkal erősítették meg a koporsót vagy köveket halmoztak rá.
Gliwice közelében egy útépítéshez kapcsolódó feltárás során furcsa sírokra bukkantak lengyel régészek. A környéken rendszerint második világháborús maradványok szoktak előbukkanni, ám a sírok ezúttal feltehetően vámpírokat rejtettek. A négy halott fejét elhantolásuk előtt ugyanis levágták és a lábai közé helyezték.
A szláv országokban gyakran ezzel a módszerrel akarták megakadályozni, hogy a halott visszatérjen a sírból az élőket terrorizálni. A fejet vagy levágták, vagy akasztás után addig hagyták lógni, míg az oszlás miatt a test súlya miatt magától leszakadt. A sírokat a XVI-XVII. századra datálták, és a vámpírsztorit erősíti az is, hogy az elhunytak mellett semmiféle tárgyat nem helyeztek a sírba.
Mai tudásunkkal is megremegne a lábunk
Nehéz magunkat beleképzelni a több száz évvel ezelőtt élt falusi ember helyébe. A számukra értelmezhetetlen jelenségeket teljesen emberi módon magyarázták természetfeletti erőkkel. Sőt, még egy mai, tanult felnőttet is meghökkentene a látvány: hetek, hónapok óta elhunyt embert kihantolnak, ám a test nem indult bomlásnak. Sőt, felpuffadt, elszíneződött és a szájából vér szivárog...
Ma már tudjuk, hogy egy jól lezárt koporsóban, főleg télen elhantolt halott nem indul azonnal oszlásnak. A belső szervek bomlása viszont felpuffasztja a testet, a nedvek pedig még a természet adta úton, a szájon keresztül szivárognak a nyomás hatására. A modern tudomány ismeretei hiányában mindenki számára kézenfekvő, hogy a koporsóban egy vámpír fekszik.
Sírásók azonosították a vámpírt
Persze minden közösségnek megvoltak a módszerei a holtak föld alatt tartására a jól ismert karós módszertől a koporsó vaspántokkal való megerősítéséig. Bulgáriában például egy nyolcszáz évvel ezelőtt élt férfi mellkasából vaspálca állt ki: vélhetően többször is hasba és mellkasba szúrták, mivel kortársai attól tartottak, hogy a halott vámpírként kel ki a sírból – írja a Múlt-kor.hu.
Csehországban az elhunytakra sziklákat helyeztek, megakadályozva ezzel, hogy a halottak kimásszanak sírjaikból. Néhány esetben az eltemetett, vámpírnak vélt halottak szájába téglát helyeztek, hogy felkelve ne tudja megenni a pestisben elhunytakat. A közhiedelem szerint a járványban meghaltak mellé temetett "vámpírok" ugyanis szomszédjaikból táplálkoztak, amíg elég erősek nem lettek ahhoz, hogy kimásszanak a föld alól, és újra megtámadják az élőket.
A vámpírok azonosítása a halottak között a sírásók feladata volt, ennek során nagyon gondosan vizsgálták meg a tetemeket, és amelyiket gyanúsnak vélték, annak téglát tettek a szájába.
Vér szivárgott a szájából
A mai Szerbiához tartozó Kisilovában pedig 1725-ben a következő eset történt. Plogojovics Péter állítólag kilenc társát ölte meg az után, hogy eltemették. "És mivel az ilyen emberek esetében (akiket vámpíroknak neveznek) számos jelet lehet látni, vagyis, a test nem indul oszlásnak, a bőr, a haj, a szakáll, a körmök tovább növekednek – a falubeliek egyhangúan elhatározták, hogy felnyitják Plogojovics Péter sírját, és megvizsgálják, hogy a fent említett jelek valóban láthatóak-e a testén".
Az osztrák provizor feljegyzéséből ismert vámpírtörténet úgy folytatódott, hogy végül állítólag valóban felnyittatták a szerb paraszt sírját, amelyben meglepetten látták, hogy a férfi szájából vér szivárog, karomszerű körmei és egészségesnek tűnő bőre van. Ekkor a provizor megjegyezte, hogy a test még nem indult oszlásnak, mire a helyiek egy cölöppel szíven szúrták a férfit, holttestét pedig elégették. | Levágott fejjel temették - vámpírok voltak | 0 | https://24.hu/tudomany/2013/07/16/levagott-fejjel-temettek-vampirok-voltak |
2024-03-05 09:00:00 | Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát. | true | null | 1 | HVG360 | null | Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.hirdetésA milliárdosok új hóbortjának egyik első képviselője lett tavaly nyáron ifjabb Sánta János. A hódmezővásárhelyi Sánta család már tíz évvel ezelőtt is úttörő volt, amikor aktív szerepet vállalt az olyan kistulajdonosok javainak újraelosztásában, mint a trafikosok. Lázár János akkori fideszes frakcióvezető ismerőseként az üzletember részt vehetett a jogszabályi környezet kialakításában, majd a dohánykoncessziók egyik kedvezményezettje, sőt a dohányboltokat ellátó monopólium haszonélvezője lett.Sántáék a 40 milliárd forintosra becsült vagyonukkal tavaly már az ország 53. leggazdagabb családjának számítottak, úgyhogy időszerű volt gondoskodniuk arról, mi legyen ezzel a jószággal. Júliusban és augusztusban az ifjabb Sánta létre is hozta a Solidium Capital és a Project Six Pro Vagyonkezelő Alapítványt, amivel ismét úttörő lett a családja. A milliárdosok ugyanis tavaly nyáron találtak rá tömegesen a bizalmi vagyonkezelés intézményére, és néhányan már akkor rákaptak az alapítványi formára, a többségük pedig az ősszel követte őket. Úgy tűnik, ez utóbbinak van néhány pótlólagos előnye.hirdetésAz angolszász hagyományokból ismert bizalmi vagyonkezelés eredendően valóban a nagy családi vagyonok egyben tartását és generációkon átívelő szakértő kezelését garantálná. Amikor azonban az erről szóló törvény 2014-ben megszületett Magyarországon, korántsem évszázados múltra visszatekintő javak környékén tűntek fel egyes üzletszerű vagyonkezelők (tehát amelyek cégként vállalkoznak arra, hogy gazdag emberek jószágát kezeljék), hanem a kormányhoz közeli bizniszeknél, így például az MKB Bank privatizációjánál, vagyis Mészáros Lőrinc bankárdinasztiájának éppen csak a megalapozásánál.Ezek a formációk ráadásul csodás ajándékot kaptak: haszonélvezőik szinte adómentesen pakolhatták be a vagyonokat a bizalmi vagyonkezelésbe és vehették ki onnan. Tavaly aztán a kormánypártok úgy döntöttek, hogy azért ne legyen ennyire jó boldog-boldogtalannak, és 2023. szeptembertől alaposan megnyirbálták az adóelőnyt. Ekkor bohózatba illő kapkodás vette kezdetét. Először is szeptemberig mindenki igyekezett még becsusszanni az adókedvezmény hatálya alá, majd a lobbisták nyomására a kormány megfutamodott, és 2024 első napjától kezdődően szinte teljesen visszacsinálta az eredeti állapotot.Közben azonban történt még egy meglepő fordulat: a Magyar Nemzeti Bank, amely pénzügyi felügyeletként jogosult arra, hogy az üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelők működését engedélyezze, górcső alá vette a legelső és legnagyobb ilyet, a Primus Trustot. És ha már vizsgálta, talált is valamit: az MNB megítélése szerint a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. éveken át nyújtott üzletszerűen kölcsönöket, miközben a hitelezői tevékenységre nem volt engedélye.A megállapítást hatalmas, 300 millió forintos bírság követte, amit a felügyelet a vélt hozamok alapján kalkulált. A Primus Trust vitatja az MNB állításait, szerinte ezek csak vagyonkiadási előlegek voltak, ami a nemzetközi gyakorlatban bevett módszer, így haszon sem keletkezhetett. Ennek megfelelően bíróságon meg is támadták az MNB határozatát; a per jelenleg is tart, legközelebb áprilisban lesz tárgyalás, és előbb-utóbb elsőfokú ítélet.A vagyonos emberek egy nem csekély része azonban gyorsan levonta a tanulságot. Miközben a céges formában üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelőkön már az első pillanatban, vagyis az engedélyezésnél rajta van a pénzügyi felügyelet embereinek a szeme, az alapítványoknál elég egy bírósági bejegyzés, és máris a társadalmi szervezetek népes táborába tartoznak. Természetesen az ő esetükben is vizsgálódhat az MNB, ha a pénzügyi szabályok megsértését gyanítja, de sokkal komolyabb odafigyelést igényel, hogy egyáltalán észrevegyék ezeket az alapítványokat. A gigabírság kiszabása óta például ilyen alapítványba, a Continuumba vitte vagyona egy részét, benne Mol-részvényeket is, az olajvállalat elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt. Alapítványi vagyonkezelés mellett döntött a Sárhegyi–Bártfai ügyvéddinasztia is. Az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány létrehozója Sárhegyi Zoltán és Bártfai Beatrix, akiknek az ügyvédi irodája jó néhány milliárdos megbízást kapott az államtól, valamint fiuk, Sárhegyi István, aki sajátos star warsos hobbijának is köszönhetően űrjogász lett, és becsatlakozott az Orbán-kormány egyik legfontosabb projektjébe, a nemzeti telekommunikációs cégbirodalom, a 4iG tevékenységébe. Az alapítványi vagyonkezelést választók között van Kis-Szölgyémi Ferenc, akinek B+N nevű cégcsoportja az állam legnagyobb takarítószolgáltatója, az ő vagyonát immáron a Gamma Fund alapítvány fogja össze. Rákosfalvy Zoltánnak, a jachtbotrányos Borkai Zsolt ügyvéd barátjának, ugyancsak van alapítványa: a Treff-Center vagyonkezelő három vidéki kaszinókoncessziót kebelezett be.A Primus Trust is váltott, és visszaadta az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési engedélyét. Tulajdonosai immár az alapítványi forma felé terelik vagyonkezelést akaró ügyfeleiket.A felső tízezerbe tartozó családokKétségtelen, hogy az alapítványi megoldásnak több előnye is van, nem csak az MNB-kolonctól való szabadulás. Így például itt a vagyon végső kedvezményezettje előzetesen nem feltétlenül ismert, mert lehetőség van arra, hogy annak személyét a kuratórium nevezze meg a vagyonkiadásról hozott döntéskor. Ez azt jelenti, hogy például egy alapítványi tulajdonban álló vállalkozás esetében csak azt lehet tudni a cégbírósági iratokból, hogy ki a társaság tulajdonosa, de azt nem, hogy ki az alapítvány kedvezményezettje.A jogelmélet azzal érvel emellett, hogy a (pénzügyi) magánszféra védelme egy roppant fontos alkotmányos alapelv. Azok viszont, akik döbbenten nézik, mennyi közpénz jut olyan milliárdosok kezébe, akik utóbb vagyonkezelő alapítványokba viszik a felhalmozott tőkéjüket, egy fekete lyukat látnak a vagyonkezelő alapítványokban.A nagy alapítványi boom közepette a vagyonkezelői szakma egy része azt feszegeti, hogy talán nem is az MNB a legmegfelelőbb hatóság a magánvagyon-kezelés felügyeletére, hiszen a bizalmi vagyonkezelés nem a pénzügyi piac része. Sőt egyre gyakrabban vetik fel azt is, hogy a pénzügyi felügyeleti jogosultságok sincsenek a megfelelő helyen az MNB-nél, amely a monetáris politika irányítójaként alkotmányjogi védelmet élvez.A korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az akkor kinevezett Matolcsy György jegybankelnök hozományaként, 2013-ban olvadt be az MNB-be. Ez nem volt ördögtől való lépés, Európa számos országában működik egy tető alatt a jegybank és a felügyelet. De az ellenkezőjére is számos példa van Németországtól kezdve Luxemburgon keresztül Lengyelországig. Az szól a közösködés ellen, hogy a hatósági felügyeleti tevékenységet önmagában nem illeti meg semmilyen alkotmányos védelem.Noha kormányzati szinten ma még nem érzékelhetők jelei, hogy a pénzügyi felügyeletet leválasztanák az MNB-ről, a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos hatósági jogkör kiemelése a jegybanki ölelésből már nem tűnik lehetetlennek. Decemberben az Igazságügyi Minisztérium már az Országgyűlés elé is terjesztett erről egy törvényjavaslatot, ám a bizottsági viták szakaszában ez végül kikerült a jogalkotás folyamatából.Továbbra is tartja azonban magát a szóbeszéd, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – aki amúgy is élesen szembekerült korábbi felettesével, Matolcsy György elnökkel – felkarolná a magánvagyon-kezelés ügyét, és kivenné azt a jegybank szárnyai alól. A bizalmi vagyonkezelés ugyanis nemcsak magyarországi szereplők számára lehetséges, hanem a világon bármely vagyonos üzletember vagy család rábízhatja a jószágait magyar szolgáltatóra. Miután pedig a magyar szabályozás kifejezetten kedvező a milliárdosok számára, ez exportképes szolgáltatássá válhatna. | A NER titkolózó milliárdosai újabban nem bizalmi, hanem alapítványi vagyonkezelőknél rejtik el a pénzüket | null | https://m.hvg.hu/360/20240305_hvg__milliardok_alapitvanyban__mnb__matolcsy_kontra_nagy__bizalmatlan_vagyonkezeles |
2015-03-26 17:36:14 | A magyarországi vállalkozások 2010-hez képest 2013 júniusáig erőteljes korrupciónövekedést érzékeltek. A friss adatok alapján úgy látszik, hogy a helyzet azóta csak rosszabbodott - adta hírül a GKI Gazdaságkutató Zrt. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A gazdaságkutató 2015 márciusában 898 vállalkozást kérdezett meg. A cégek 34 százaléka szerint (saját tapasztalataik alapján) az állami intézményeknél, 30 százalékuk szerint az önkormányzatoknál nőtt a korrupció szintje. Az eredmények alapján 55-59 százalékuk szerint a korábbi, igen kedvezőtlen helyzet már nem romlott tovább, míg 11-12 százalékuk javulást érzékelt.
Összességében amíg a vállalatközi kapcsolatokban gyakorlatilag nem történt változás a korrupció szintjében az elmúlt két évben, addig az állami-önkormányzati intézmények esetében jelentősen romlott a helyzet.
Átlag feletti mértékben érzékelték a korrupció növekedését az állami és az önkormányzati intézmények esetében a nagyvállalatok, míg a közepes (151-250 fős) cégek csak az állami intézményrendszert tartják átlag feletti mértékben korruptabbnak.
Meglepő módon a kormány által különösen kedvelt ipari cégek a leginkább kritikusak ágazati szempontból, hiszen átlag feletti mértékben érzékelték a megvesztegetés iránti igényt mind az állami, mind az önkormányzati szférában (ennek oka az lehet, hogy tevékenységük végzéséhez sokkal több engedély kell, mint más ágazatokban, így több hivatali ügyük van) - vélik a kutatók.
A vállalkozások szerint két év alatt az átlagnál erőteljesebben fertőződtek meg az észak-magyarországi valamint a közép-dunántúli állami és önkormányzati intézmények, de ez nem jelenti azt, hogy a többi régióban javuló helyzetről számoltak volna be. | Mennyire korrupt a magyar? - Economx.hu | null | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mennyire_korrupt_a_magyar.595527.html |
2019-09-13 16:19:00+02:00 | A párbeszédes Tordai Bence egy faültetésen tudakolta a főpolgármestertől, hogy mikor áll ki vitázni az ellenzéki jelölttel. Erre Tarlós hosszan veszekedett vele, az első percekben megafonnal a kezében. | false | [] | 0 | null | 0 | 2019. szeptember. 13. 16:19 Utolsó frissítés: 2019. szeptember. 13. 16:54
A párbeszédes Tordai Bence egy faültetésen tudakolta a főpolgármestertől, hogy mikor áll ki vitázni az ellenzéki jelölttel. Erre Tarlós hosszan veszekedett vele, az első percekben megafonnal a kezében.
Egészen megdöbbentő jelenet alakult ki Tarlós István főpolgármester és Tordai Bence párbeszédes országgyűlési képviselő között: utóbbi egy nyilvános sajtóeseményre ment, hogy megkérdezze a városvezetőt, mikor áll ki vitára Karácsony Gergellyel.
Válaszul Tarlós a kezében lévő megafonnal közvetlenül Tordai arcába kezdett kiabálni, ez látható a Párbeszéd felvételén:
A főpolgármester a megafonozással visszavágott a Párbeszéd minapi akciójáért. Az aktivisták akkor is a vitát kérték számon Tarlóson, de nem volt náluk megafon.
Tegnap önök rászoktattak erre, egy méterről ordított a fülembe a barátjuk, hátha ön is nagyot hall
– magyarázta Tarlós tette okát. Nagyjából két percet beszélt a megafonba, amit Tordai többször próbálta elhajtani az arca elől, de nem járt sikerrel.
Tarlós és Tordai percekig párhuzamosan beszélt, majd a főpolgármester lerakta a megafont. Egyre jobban felhergelte magát, azt mondta, Karácsony összevissza hazudik,
a választáson jól meg fogom verni a maguk tétova, tutyimutyi, mama kedvence főnökét.
Tordai nem hagyta magát lerázni, ő is legyávázta Tarlóst, mire az azzal vágott vissza, Tordai "beteg, menjen orvoshoz", máskor meg azzal fordult az újságírókhoz, méltányolják, hogy
ezzel az egy szál emberrel milyen türelmesen viselkedik, miközben a másik egy közterületen zaklatja.
Tarlós zárszava az volt, hogy "menjen a csodába, maga szerencsétlen alak", majd elkezdte a sajtótájékoztatót Nagy István miniszterrel, és elültették Budapest tízezredik, és Magyarország első fáját. A vitáról napok óta vitáznak, Tarlós már nyílt levelet is írt. | Itthon: Megafonnal kiabált Tordai Bence arcába Tarlós István - videó | 0 | https://hvg.hu/itthon/20190913_tarlos_istvan_tordai_bence_megafon_margitsziget_faultetes_onkormanyzati_valasztas/nyomtatas |
null | A politikai beszéd egyik érdekes jelensége a virágnyelven „igazságon túlinak” nevezett kijelentések – egyszerűbben fogalmazva: a hazudozások – köré épülő narratíva. Első ránézésre egyszerű a dilemma: az olyan populista politikusok, mint Trump, a brazil Jair Bolsonaro, a még konszolidáltan viselkedő egykori Vlagyimir Putyin vagy Orbán Viktor rendre összevissza hazudoznak a nagy nyilvánosság előtt, mely hazugságok akár egy rövid netes keresés után cáfolhatók, a szavazóik szemében mindez mégsem csorbítja a hitelüket. | true | [
""
] | 0 | Magyar Narancs | null | Előbb-utóbb lesz tétje
Legutóbb Anne Applebaum történész és Peter Pomerantsev kutató az Autocracy in America című podcastben fejtették ki, hogy az említett politikusoknak nem is annyira az a céljuk a hazugságokkal, hogy elhiggyük azokat. Az összeesküvés-elméletek célja sokkal inkább a nagy közös hazugság: és például az olyan teljesen képtelen közléseknél, mint hogy Németországban nemváltoztató műtéten esett át óvodások tömege, a valóság egyszerűen elvesztette fontosságát. (A politikusi hazugságok tárgyában érdemes elolvasni Federico Finchelstein filozófus Fasiszta hazugságok vagy Timothy Snyder A szabadság felszámolása című művét is.)
Az összeesküvés-elméletek manapság egyfajta hűségeskük: annak megállapításában segít az autokrata vezetőknek, hogy ki áll a "megfelelő" oldalon. Ha megígérjük, hogy hiszünk egy kitalált történetben, akkor jó helyen dolgozhatunk, előre is léphetünk a párt környékén - márpedig egy autokrata rendszerben minden attól függ, hogy mennyire tűnünk megbízhatónak. Kétely nélkül kell elfogadni, hogy mondjuk a Nyugat tényleg ránk akar-e kényszeríteni gusztustalan rovarokat a jól megszokott rántott hús helyett (dehogy akar), mert az a legfontosabb, hogy a feltétlen hit bizonyítsa a feltétlen lojalitást. Márpedig erre mi lehetne jobb bizonyíték annál, mint egyetértőn bólogatni valamire, amit mi magunk sem hiszünk el?
Ezek a hazugságok aztán éles helyzetekben válnak igazán fontossá: az orosz médiában tíz évet eltöltő Peter Pomerantsev a saját szemével látta, hogy azok a kollégái, akik csak egyfajta hatalmi játéknak fogták fel a putyini propaganda által kitalált álhírek terjesztését, cinikusan tét nélküli színházként beállítva az egészet, mekkorát nyeltek, amikor az Ukrajna elleni orosz invázió után már volt súlya a korábbi állításaiknak. Ezek az álhírek pedig egy nácik által befolyásolt Ukrajnáról szóltak, meg donyecki népirtásról. Amint ezek az addig sima néphülyítésnek tűnő állítások egy háború ürügyei lettek, a tét is nőtt: ha megtagadják ezeket, akkor azonnal az állam ellenségeivé válnak. A mentális korrupció egyszer csak valósággá vált, és a vezető szava felülírta mindazt, amit látunk vagy tapasztalunk. | Nem azért hazudnak, hogy elhiggyük | null | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/nem-azert-hazudnak-hogy-elhiggyuk-271080 |
2020-10-22 09:03:00+02:00 | A betegségben elhunytak száma pedig 46 fővel emelkedett. | false | [
"Makró",
"Koronavírus"
] | 0 | null | 0 | Az Operatív Törzs friss tájékoztatása szerint 2032 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 52 212 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Ez példa nélküli, nem volt még ennyi új eset egy nap leforgása alatt.
Egyre nagyobb hullámokban támad a járvány Egyre nagyobb hullámokban támad a járvány
Elhunyt 46 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 1305 főre emelkedett, 15 254-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 35 653 fő. Az aktív fertőzöttek 30 százaléka, az elhunytak 38 százaléka, a gyógyultak 30 százaléka budapesti. Kórházban 2132 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 197-en vannak lélegeztetőgépen.
A törzs újra emlékeztetett arra, hogy a járvány második hulláma zajlik Magyarországon. A kormány célja, hogy az ország működőképességét megtartsuk, és ne hagyjuk, hogy a vírus megbénítsa a mindennapokat. Ehhez azonban az általános óvintézkedések betartására van szükség. A kormány szerdai ülésén is értékelte a járványügyi helyzetet, erről a mai Kormányinfón adunk tájékoztatást.
Egész Európában dinamikusan terjed a vírus, ezért a határellenőrzés és a beutazási korlátozás továbbra is érvényben van. Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos keddi tájékoztatóján arra kérte az embereket, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket.
Idézve a tájékoztatóból: "Felhívjuk a figyelmet, hogy kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, a bevásárlóközpontok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint ügyfélfogadási irodákban is. 23 óra után a vendéglátóhelyeket és szórakozóhelyeket be kell zárni. A közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát."
Kiemelten fontos az idősek és krónikus betegek védelme. Az időseket is kérik, hogy fokozottan figyeljenek magukra és az általános óvintézkedések betartására. A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van érvényben. Az idősotthonok fenntartóinak pedig mindent meg kell tenni a fertőzések elkerüléséért. Ha egy szociális intézményben vagy bárhol más közösségben gócpont alakul ki, akkor a járványügyi bevetési egység megteszi a szükséges intézkedéseket.
Az iskolákban és óvodákban kötelező a testhőmérséklet-mérés annak érdekében, hogy kiszűrjék a lázas gyermekeket és pedagógusokat, és ezzel is védjük az óvodák és iskolák zavartalan működését. A most kezdődő őszi szünetben fertőtlenítő nagytakarítást végeznek az iskolákban, hogy a tanítás továbbra is zavartalanul folytatódjon. Az Operatív Törzs jelenleg 73 óvodában és 40 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 172 osztálynál és 16 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt.
A kormány az egészségügyi védekezés fenntartása mellett, további gazdaságvédelmi és családvédelmi intézkedéseken is dolgozik. | Bedurvult a járvány, egy nap alatt több mint kétezer új fertőzöttet találtak! | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/bedurvult-a-jarvany-egy-nap-alatt-tobb-mint-ketezer-uj-fertozottet-talaltak.html |
null | Ásós Géza, az ország első cigány étterme, a békési Kira vendéglő vezetője a rá jellemző kegyetlenül őszinte módon beszélt a túlárazott fesztiválokról. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | A hétvégén rendezik meg a Szegedhez tartozó Tápén a Diófa étterem a XV. Pacalpárbajt, amelyre három vármegye legjobb pacalosai kaptak meghívást.Ásós Gézais fontos szereplője az eseménynek - írja a delmagyar.hu
Még a hétfői munkamegbeszélésen szóba kerültek a fesztiválok, miután a szervező, Veres Orsolya azt mondta, hogy sajnos Szegeden "haldokolva szenvednek", vagy már meg is haltak a gasztronómiai fesztiválok. Ezzel utalt például a Toros Pálinkafesztiválra, amely idén elmaradt. Ugyanígy járt a város legnagyobb gasztronómiai rendezvénye, a halfesztivál, ami 26 éven keresztül volt Szeged egyik turisztikai attrakciója. Ennek kapcsánnyilvánult megÁsós Géza egy tányér pacal mellett és azt mondta, talán nem kellene süllőt árulni 18 ezer forintért.
Gézaúgy fogalmazott, ha egy vendéglátós monopolhelyzetben van egy fesztiválon, annyiért adja az ételeket, amennyiért akarja.
- Azért van egy lélektani határ, ami fölé nem árulhat. Ha valahova lehívnak, és nem bírom azt az összeget árusítani, akkor nem megyek el, vagy mondjuk nem árulok egy halfesztiválon süllőt 18 ezerért, hanem árulok pacalt vagy töltött káposztát, amit 3000-4000 forintért még el tudok adni - emelte ki. | Ásós Géza: nem kellene süllőt árulni 18 ezerért - videóval | null | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/asos-geza-tularazott-fesztivalokrol |
null | Kövér László házelnök több, mint 14 millióra büntette Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Az ellenzéki párt sajtóirodájának MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az ügy előzménye, hogy múlt heti parlamenti felszólalásában Gyurcsány Ferenc azt mondta,
Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van.
Az ellenzéki frakcióvezetőtől, mivel Kövér László rendreutasítását követően kijelentette, hogy "a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedik", az ülésvezető megvonta a szót.
Az esetet itt nézheti meg:
A párt közleménye hangsúlyozza, hogy felszólalásában a politikus nem a hazaáruló, hanem az áruló szót használta, illetve úgy vélekedik, hogy Kövér László visszaélt házelnöki hatalmával, korlátozva a képviselők szólásszabadságát. | 14 millió forintba került Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalása | null | https://www.economx.hu/belfold/14-millio-forintba-kerult-gyurcsany-ferenc-parlamenti-felszolalasa.797854.html |
2022-03-29 00:00:00 | 47 millió forintot fizettek a sportlétesítményért, de a falunak nem ebből kell újat építenie: állami támogatást kapott a fejlesztésre. | true | null | 1 | 24.hu | null | A 24.hu információja szerint a turai önkormányzat soron kívüli ülésén egyhangúlag szavazta meg, hogy eladja a kastély szomszédságában található városi futball- és sportpályát a TRA Real Estates Kft.-nek. A képviselő-testület januárban hozott határozata szerint a kft.-nek nettó 47,7 millió forintot kell fizetnie a 19 ezer négyzetméteres ingatlanért. A kastélyszálló körüli park mérete az egyesítés után így több mint 12 hektárosra növekszik majd.
A területvásárlásról már hosszú ideje zajlott az egyezkedés. Az ingatlan korábban az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni köréhez tartozott, ezért a Szendrei Ferenc polgármester által vezetett testületnek előbb át kellett vezetnie a forgalomképes körbe, és a sporttevékenységnek más helyet kellett keresni. Az adásvételt hivatalosan egyelőre nem regisztrálták a sportpálya tulajdoni lapján.
Szendrei a 24.hu megkeresésére azt mondta, azért adták el a sportpályát, mert a terület korábban is a kastélyhoz tartozott, így természetesnek tartották, hogy az új tulajdonosok egyesíteni próbálják a két területet, amit valamikor a szocializmus idején választottak el egymástól. A polgármester szerint azért nem ragaszkodtak a sportpályához, mert az amúgy is rossz állapotban volt.
Szerencsére nem a 47 millióból kell új pályát építeni, állami támogatást kapunk egy új, nagyobb sportkomplexum megépítéséhez, ahol edzőpályát is ki lehet majd alakítani
– mondta a polgármester.
A Pest megyei településen kastélyszállót működtető TRA Kft. az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. egyik leányvállalata. Azt, hogy mit kezdenek majd az új területtel, az BDPST Zrt.-től kérdeztük. Válaszuk szerint a tervbe vett kapacitásbővítés miatt vették meg a sportpályát.
A stratégiai fejlesztési tervek egyik fontos eleme a Botaniq Turai Kastély szálláshely-kapacitásának növelése, amely a létesítmény hosszú távú gazdaságos üzemeltetéséhez járul hozzá
– válaszolta a cég, amely közölte azt is, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a kastélypark zöldfelületeinek megóvása és harmóniájának megőrzése miatt hasonló fejlesztés csak a kastély jelenlegi területén kívül valósítható meg. A BDPST Zrt. arra is felhívta a figyelmet, hogy a turai önkormányzat által nyilvános pályázatán keresztül meghirdetett terület anno a történeti kastélykert szerves részét képezte. „A szóban forgó terület rehabilitációja a korabeli tervek nyomán zajlik majd, ahogyan az a Botaniq Turai Kastély jelenlegi, szakmai nívódíjjal kitüntetett parkjánál is történt” – közölték.
A TRA hét éve hatalmas kölcsönökből szerezte meg és újította fel az egykori Schlossberger-kastély 140 éves, leromlott állapotú épületét. 2016-ban megvették a kastélyparkkal szemben, a Régi Vásártér túloldalán található több száz éves magtárépületet is. A magtárhoz eddig nem nyúltak, ám a kastély felújítási munkálatai 2020-ra befejeződtek, és még abban az évben meg is nyitották a 19 szobás luxushotelt. Az első gazdasági év azonban nem sikerült túl fényesen a cég számára: a járványidőszakban 127 milliós forgalom mellett 236 millió forintos veszteséggel zártak.
A veszteség viszont eltörpül azokhoz az összegekhez képest, amelyekkel a cég tartozik. A TRA Kft.-nek ugyanis a 2020-as, az utolsó hivatalos mérleg szerint 7,7 milliárdos tartozásállománya volt. Ebből csak egy kisebb részt, 2,2 milliárd forintot jegyeztek be jelzálogként az ingatlanra. A kölcsönt a Gránit Banktól vették fel több részletben 2018 ősze és 2020 nyara között. NER-es csavar a történetben, hogy
2021 végén a TRA anyacége, a BDPST lett a Gránit Bank Zrt. főrészvényese, így ezek a jelzálogkölcsönök is házon belülre kerültek.
A TRA cégbírósági beszámolója szerint a kölcsönök többségét nem bank, hanem maga a BDPST adta a turai cégnek. A 2020 adatok szerint ez a belső hitelösszeg 5,3 milliárd forintra rúgott.
A keresztfinanszírozások miatt a BDPST helyzete roppant nehezen tekinthető át, hiszen a portfóliójában a turai kastély mellett több olyan nagy értékű hotel, villa és irodaház szerepel, melyeket külön leánycégek működtetnek. Ezek a cégek maguk is vehetnek fel hiteleket, miközben a Turát hitelező BDPST-nek önmagában több mint 8 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettsége van a cégadatok szerint. | Tiborczék turai kastélya bekebelezte a város sportpályáját, hogy legyen hely a kapacitásbővítésre | null | https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ |
2010-09-23 12:39:00 | Egy ÁSZ-jelentés szerint áprilisig 21 milliárd forintot költöttek tanácsadókra és szakértőkre a metróépítésnél, a kifizetés sokszor nem állt arányban az elvégzett munkával. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Eddig huszonegy milliárd forintot költöttek el szakértőkre és a tanácsadókra 4-es metró építkezéséhez kötődően - ez is kiderül a 4-es metró beruházást vizsgáló számvevőszéki jelentésből - írja a bírtokába jutott vizsgálati anyag alapján az MR1-Kossuth Rádió. Ezt a pénzt a tervezés megkezdésétől 2010. április 30-ig fizették ki.
A dokumentum megállapítja, hogy a kifizetett összegek többször nem álltak arányban a teljesítéssel - írja a rádió honlapja. A Metróber Kft. például napi 16 órában nettó 25 ezer forintos óradíjjal dolgozott, ám a számvevők szerint az elvégzett feladat tartalma és színvonala ezt a kifizetést nem indokolta.
Hasonló óradíjjal dolgozott az AAM TAnácsadó Kft. is, amellyel még 2007-ben Antal Attila akkori BKV-vezérigazgató kötött szerződést öt évre, hárommilliárd forintos kerettel. A cégnek az ÁSZ-jelentés szerint két részletben 154 milliót fizettek ki, és a számvevők szerint 49 millió kifizetése nem állt arányban a teljesítéssel.
Több mint 530 milliót fizettek ki jogi tanácsokra is. Volt olyan ügyvédi iroda, amelynek csak 17 ezret, de volt olyan is, amelynek 38 ezret fizettek óránként, amellett, hogy sikerdíjat is kaptak.
Huszonegy milliárd egy 370 milliárdos beruházásnál nem sok tanácsadókra - mondja az ÁSZ-jelentést vizsgáló fővárosi munkacsoport vezetője a rádiónak. Gyekiczki András szerint átlagos összegről van szó, amelyben hétmilliárd a mérnöki tevékenységre ment el. A körülbelül tízszázaléknyi szakértői költség szokásos és átlagos, azt pedig az ÁSZ ellenőrei sem írták le az anyagban, hogy szerintük mennyi lenne az ideális tarifa.
Az AAM tanácsadó cég értetlenül áll az ÁSZ megállapításai előtt. Dobozi Sándor vezérigazgató a Krónika címűműsorban azt mondja: ők átlagáron, sőt annál kicsit olcsóbban is dolgoznak a 20 ezer forintos óradíjjal, és teljesítményüket szerinte a számvevőszék sem kérdőjelezte meg.
A 4-es metró Baross tér Keleti pu állomására érkezett a fúrópajzs. A pajzsot kezelő munkás fényképez, még a túloldalról. 2010. június 18. Fotó Reviczky Zsolt | Belföld: 4-es metró: 21 milliárd tanácsadókra - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/4-es_metro__21_milliard_tanacsadokra-819351 |
2009-03-20 00:00:00 | Észak-Korea tájékoztatta a szomszédos Dél-Koreát, hogy szombaton ismét üzembe helyezi a forródrótot – közölte a dél-koreai országegyesítési minisztérium. Az észak- és dél-koreai hadsereg közötti közvetlen kommunikációt lehetővé tevő telefonvonalat március 9-én kapcsolta ki Észak-Korea, hogy így tiltakozzon az amerikai és a dél-koreai hadsereg közös hadgyakorlata ellen. | false | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Észak-Korea tájékoztatta a szomszédos Dél-Koreát, hogy szombaton ismét üzembe helyezi a forródrótot – közölte a dél-koreai országegyesítési minisztérium. Az észak- és dél-koreai hadsereg közötti közvetlen kommunikációt lehetővé tevő telefonvonalat március 9-én kapcsolta ki Észak-Korea, hogy így tiltakozzon az amerikai és a dél-koreai hadsereg közös hadgyakorlata ellen. | Mégsem háborúzik a két Korea? | 0 | http://24.hu/kulfold/2009/03/20/megsem_haboruzik_ket_korea |
2018-03-14 12:26:00 | A Kósa-gate összekapcsolódhat a sokak által koncepciós eljárásnak tartott Czeglédy-üggyel. | true | null | 1 | 168 óra | null | A Kósa Lajost saját állítása szerint átverő nő szoros üzleti kapcsolatban áll Fiák Istvánnal, akitől Kósa Lajos felesége vett egy céget 6 millió forintért
– tette közhírré Hadházy Ákos. Az LMP társelnöke arra emlékeztetett, Fiák az, akitől Kósa felesége 110 milliós ajándékot kapott akkor, amikor 6 millió forintért vehetett meg egy céget – írta Hadházy a Facebook-oldalán. Fiák lánya és másik cége (a Kis Hal Kft.) közös céget birtokol Szabó Gábornéval, azzal a csengeri háztartásbelivel, aki nek az állítólagos 4,3 milliárd eurós örökségét a miniszter kezelhette. Ez a cég az Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft.
Hadházy az Opten adatai alapján azt állítja, Czakó János is érdekelt ebben a cégben – a Magyar Nemzet legfrissebb állítása szerint ez a férfi volt az egyik megbízott a szövevényes történetben. Czakó a cégnyilvántartás szerint 2015. decemberéig volt a társaság tagja, azt megelőzően az ügyvezetője is.
Hadházy szerint azt a gyanút, hogy itt egy Kósa körül kialakult pénzmosásban utazó hálózat is lehet, erősíti a cég negyedik tagjának személye, Orendi Mihály is, aki Hadházy kutatása szerint 2012 karácsonyáig tulajdonos volt az AVE PRO Kft-ben – most az Észak-Atlanti Kft tulajdonosa és vezetője –, de korábban vezető volt a Debreceni Sportcentrum Kft-ben is. Az AVE PRO-t pedig több szál köti a DVSC-hez. Orendi, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, a Debreceni Sportcentrum visszavonult igazgatója, Kósa korcsolyaszövetségének ügyvezető igazgatója, Kósa phjongcshangi útitársa minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal rendelkezik.
A közös cég a debreceni sportuszoda címére, a debreceni Zákány utca 4-be van bejegyezve. A már említett Orendi Mihályon és Fiák Blankán kívül cégjegyzésre jogosult Czakó János is, aki a Magyar Nemzet birtokába került egyik, 2015-ös irat szerint jogosultságot kapott 25 millió euró felvételére a megbízó svájci széfjéből.
Hadházy szerint „Kósa nagyon nagy bajban” van, ez az egész nem tűnik másnak, mint egy nagy pénzmosó hálózatnak.
A 168 Óra a múlt héten számolt be arról arról, hogy Kósának és Fiáknak jelentős érdeke fűződhetett ahhoz, hogy Czeglédy Csabát mihamarabb ismét előzetes letartóztatásba helyezzék, hiszen a baloldali szombathelyi politikus üzleti és politikai értelemben is sokat tudhat. Sőt, az egész Czeglédy-ügy mögött feltűnt a miniszter bizalmasa.
Fiák ugyanis a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉsz) elnöke, az úgynevezett „Czeglédy-károsultak” jogi képviseletét ellátó, de legalábbis erre bejelentkezett ügyvéd, akiről időközben kiderült ez-az.
Például, hogy köze lehet – tisztséget is visel – abban a cégben, amely lényegében a Human Operator Zrt. (Czeglédy büntetőeljárásban érintett cége) konkurenciája volt, most pedig helyét venné át. Fiák ugyanis igazgatósági tag a Meló-Diák iskolaszövetkezetben, amelynek mozgása kifejezetten a Czeglédy-cég ellen irányult.
A Czeglédy-ügyben csúcsra járatott propagandamédiának feltűnően előzékenyen nyilatkozó Fiák például többször közölte: elvárja, hogy Czeglédy magánvagyonából fizesse ki a diákmunkásait, azonban Czeglédy képviselői hiába keresték meg azzal, hogy kifizetnék a hatósági akció miatt fizetés nélkül maradt diákokat, Fiák azóta sem küldte át a nála jogsegélyért jelentkezett diákok ügyvédi meghatalmazását.
Arra, hogy Fiáknak miféle kapcsolatrendszere van Kósával, jellemző, hogy a miniszter felesége tavaly márciusban egy 139 millió forintnyi vagyonnal rendelkező céggel lett gazdagabb. A 2014-es alapítása óta bevétellel nem rendelkező, mégis gazdag céget Fiák adta el neki a szövetkezeti törvény megalkotása és parlamenti elfogadása környékén. Fiák ráadásul elnökségi tag a Kósa elnökölte korcsolyaszövetségben is, de bekerült a Magyar Olimpiai Bizottság etikai és jogi bizottságába is. Ennek révén utazott a téli olimpiára is a miniszterrel. A cégügyben Polt Péter vezette Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította a feljelentést.
Érdekesség az is, hogy az Orbán-kormány éppen Czeglédy újbóli előzetes letartóztatásba helyezésének napján, március 5-én közölte a saját honlapján, hogy még előző héten, azaz szerdai ülésén döntött arról, hogy meghosszabbítja a Czeglédy-ügyben károsult diákok és nyugdíjasok kárrendezési kérelmének benyújtási határidejét. A károsultak június végéig kérhetik a kárrendezést. Czeglédy és a munkatársai azt állítállítják, száz alatt lehet azoknak a száma, akik máig sem kapták meg elmaradt bérüket, egy bírósági ítéletből azonban még abszurdabb következtetés rajzolódik ki, aszerint ugyanis mindössze tizenegyen jelentkeztek ilyen igénnyel. Fiák ezzel szemben több mint ezer károsulttal harsogta tele a kormánymédiát, s ő maga fordult a kormányhoz a kéréssel, hogy legyen kártalanítás. | Kósa Lajos bizalmasának, a "Czeglédy-károsultak" ügyvédjének véletlenül közös cége van a minisztert állítólag átejtő rejtélyes örökösnővel | null | https://168.hu/itthon/kosa-lajos-bizalmasanak-a-czegledy-karosultak-ugyvedjenek-veletlenul-kozos-cege-van-a-minisztert-allitolag-atejto-rejtelyes-orokosnovel-146733 |
null | Egyre több új fejlesztésű gyógyszer bukik el az amerikai placeboteszteken, a szakértők pedig úgy vélik: a kilencvenes években piacra dobott készítmények nagy részét bevonhatnák. Az emberi elme hatalmát gyógyulásunk felett még nem sikerült teljesen felmérnünk, de azt tudjuk: befolyásolja állapotunkat gyógyszereink színe és formája is - írja a Wired. | true | [
"placebo",
"gyógyszer",
"gyógyszeripar",
"klinikai teszt"
] | 0 | null | 0 | 2009. október 09., péntek, 07:00 • Utolsó frissítés: 2009. október 09., péntek, 07:17
Címkék: placebo; gyógyszer; gyógyszeripar; klinikai teszt;
Egyre több új fejlesztésű gyógyszer bukik el az amerikai placeboteszteken, a szakértők pedig úgy vélik: a kilencvenes években piacra dobott készítmények nagy részét bevonhatnák. Az emberi elme hatalmát gyógyulásunk felett még nem sikerült teljesen felmérnünk, de azt tudjuk: befolyásolja állapotunkat gyógyszereink színe és formája is - írja a Wired.
"A központi idegrendszert kell meghódítanunk, ha vezető szerepet akarunk a gyógyszeriparban" - nyilatkozta 2002-ben a Forbes-nak az egyik gyógyszeripari cég kutatási vezetője. Az év meglehetősen szerencsétlennek bizonyult a gyógyszeróriás számára: versenytársai mögött kullogott, öt készítménye került le a polcokról és három éve nem jött ki semmilyen új termékkel. Legnagyobb reményeiket a házon belül csak MK-869-ként becézett kísérleti antidepresszánshoz fűzték, amely a kezdeti gyógyszervizsgálatok alkalmával a eltüntette a legtöbb tesztalany feszültségét, oldottá tette őket és ugyanakkor alig társultak ehhez mellékhatások. A készítmény mégsem került a polcokra, ugyanannyian váltak ugyanis nyugodtabbá az egyszerű tejcukorból gyártott placebotablettáktól is az előzetes vizsgálatok alkalmával.
A készítmény csak egy a számos, hasonló okok miatt bevont gyógyszerek között: 2001 és 2006 között a placebóra hivatkozva 20 százalékkal több gyógyszer hullott ki a rostán a klinikai tesztek második fázisán (ezek során tesztelik a gyártók először készítményeiket placebo-szerek ellenében), a harmadik fázisból pedig 11 százalékkal többet vontak be. A gyógyszergyártók pedig hiába fordítják költségvetésük nagyobb százalékát fejlesztésre, ha a gyógyszereket reguláló amerikai szerv, az FDA csak 19 új készítményt engedett kereskedelmi forgalomba 2007-ben, s csak 24-et 2008-ban: így buktak be olyan nagyreményű gyógyszerek, amelyeket a Parkinson-kór vagy a skizofrénia kezelésére fejlesztettek ki.Arra, hogy a morfium helyett a sósvizes oldat is tökéletesen csillapítja a fájdalmat, a második világháborúban döbbent rá Henry Beecher aneszteziológus és nővére, akik hatóanyag híján egyszerű oldatot fecskendeztek be a sérült katonákba - meglepő eredményekkel. A háborúból visszatérve Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett The Powerful Placebo című tanulmányát, amelyben azt írta: a betegek nem feltétlenül a gyógyszer hatóanyagától lesznek jobban, ugyanis már az a tény gyógyító hatással bír, hogy orvosságot kapnak bajaikra. Mindennek hatására 1962-ben az amerikai kongresszus olyan törvényt hozott (Food, Drug and Cosmetic Act), aminek értelmében az egyes gyógyszereket placeboszerek ellenében kell tesztelni. Az ilyen teszteken az önkénteseket két csoportra osztják: az egyik csoport a tesztelendő készítményt, a másik placebót kap, a próba végéig pedig sem az orvosok, sem a tesztalanyok nem tudhatják, pontosan mit vettek be. Beecher a placebo démonizálásával saját felfedezését ölte meg, problémává, nem vezérfonallá tette a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását.A placebo mostanra a gyógyszeripar rettegett mumusává vált. A Wired értesülései szerint két nagyobb, antidepresszánsokkal foglalkozó tanulmány is arra mutat, hogy a nyolcvanas évek óta gyakorlatilag megkétszereződött a placebohatások száma, a gyógyszerfejlesztők pedig úgy vélik: nem a készítmények váltak gyengébbekké, hanem úgy tűnik, maga a placebo vált erősebbé. Mindezek tudatában még aggasztóbb a tény, hogy a kilencvenes évek közkedvelt amerikai gyógyszerei közül sokat bevonhatnának, ha újra elvégeztetnék rajtuk a placeboteszteket. Hosszasabb adatgyűjtő vizsgálatokat az egyik gyógyszergyártó cég kisebb kutatócsoportja végzett (ez volt a világ első cége, amely tömegtermelésben állította elő a penicillint), eredményeik pedig ha nem is rengették meg alapjaiban a gyógyszeripart, kétségkívül meglepőek. | Tech: A gyógyszer színétől gyógyulunk, nem a hatóanyagtól? | 0 | http://hvg.hu/Tudomany/20091009_placebo_gyogyszer_hatoanyag_hatas |
2016-02-02 00:00:00 | A kinevezett vezetőnek RTL-es múltja is van. | false | [
"rtl klub",
"tv2",
"ökrös gergely"
] | 0 | null | 0 | A kinevezett vezetőnek RTL-es múltja is van.
Kinevezték a TV2 új programigazgatóját – az egyik legfontosabb pozíciót Shadia Nugud helyett ezentúl Ökrös Gergely tölti be. Ökrös eddig a csatorna kreatív igazgatója volt, és ezek után is megtartja ezt a tisztséget is, így egy személyben felel majd a TV2 programstruktúrájáért és a saját gyártású műsorokért – írja az Index.
Ökrös tévés pályafutása 1988-ban kezdődött, több hazai tévének, így a fő konkurens RTL Klubnak is dolgozott, és legalább ötven műsor fűződik a nevéhez, köztük a Survivor, a Való Világ, a Sztárban sztár és az Édes élet.
Kedden új programigazgatót neveztek ki a TV2-höz tartozó kábelcsatornák élére is Fischer Gábor személyében, neki szintén van RTL-es múltja: 2011 és 2014 között a konkurens televíziónál is a kábelcsatornákkal foglalkozott. | Új programigazgatója van a TV2-nek | 0 | http://24.hu/kozelet/2016/02/02/uj-programigazgatoja-van-a-tv2-nek |
2018-10-15 00:00:00 | Na jó, csak Twitteren pedzegette az ötletet, de tudjuk, hogy ez már csak egy lépés a megvalósításig. | false | [
"mecha",
"robot",
"elon musk",
"twitter"
] | 0 | null | 0 | A napokban Elon Muskról kiderült, hogy nagy anime-rajongó, és kifejezetten szereti a harcoló robotokról, mechákról szóló sorozatokat. Ki is tweetelte, hogy ideje lenne ilyeneket építeni, ami bárki mástól egyszerű poén lenne, de Musk híres arról, hogy a legképtelenebb ötleteit is valóra váltja, így könnyen lehet, hogy a következő millióit egy ilyen robotba fogja fektetni.
Elon Musk megint Twitteren garázdálkodik, ezúttal azonban nem gyerekmentő búvároknak szól be, és nem a vállalata részvényeseinek lelkivilágával szórakozik – hanem bejelentette, hogy szívesen építene óriási, verekedő animerobotot.
A SpaceX és a Tesla vezére arról írt a közösségi oldalon, hogy nagyon szereti a Mi a neved? című animét, ami két, életet és személyiséget cserélt tinédzserről szól. Erre persze azonnal ugrottak a felhasználók, és kifaggatták, milyen japán meséket bír még, és kiderült, hogy általában a tinédzser melodrámákat és Hayao Miyazaki műveit szereti, mint például a Chihiro Szellemországbant, A vadon hercegnőjét, vagy az Evangeliont, utóbbi például harcos robotokról, azaz mechákról is szól. Az animék, úgy tűnik, megihlették a dél-afrikai milliárdost, azt tweetelte ki ugyanis, hogy ideje építeni egy ilyen harcos robotot:
It is time to create a mecha — Elon Musk (@elonmusk) 2018. október 14.
Ha bárki mástól látnánk ezt az ötletet, egyszerűen legyintenénk, de
Musk híres arról, hogy megvalósítja a valószínűtlenebbnél valószínűtlenebbnek tűnő elképzeléseit.
Nemrég írtunk arról, hogy jön a Teslaquila alkoholos ital, ami egy áprilisi tréfából válhat valósággá, de az innovátor küldött már Teslát az űrbe csak úgy, és épített gyerekméretű tengeralattjárót is, amit ugyan soha nem vetettek be, de nagyon hamar elkészült.
Persze egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy Musk komolyan fontolgatja a robotépítést, de láttunk már tőle őrült ötleteket megvalósulni, így egyáltalán nem lepődnénk meg, ha tényleg elkészülne az életnagyságú mecha. Pláne úgy, hogy nem egy példátlan újdonságról van szó: mérnökök már jó ideje építgetnek ilyen robotokat, persze több-kevesebb sikerrel. | Elon Musk verekedő óriásrobotot akar építeni | 0 | https://24.hu/tech/2018/10/15/elon-musk-anime-oriasrobot-mecha |
1996-03-27 00:00:00 | A kommunizmus alatt a barter a központi terveket készítők számára maga volt az álom, hiszen rögzített áron lehetett kereskedni az árukkal. Általában szólva a barter akkor virágzik, amikor a pénzügyi szféra nem képes arra, hogy megolajozza a normális kereskedelem kerekeit. A WTO, az "Economist Intelligence Unit", az OECD és egyéb szervezetek becslései szerint az ellentételező [...] | false | [
"hetilap: lapszámok"
] | 0 | null | 0.005222 | A kommunizmus alatt a barter a központi terveket készítők számára maga volt az álom, hiszen rögzített áron lehetett kereskedni az árukkal. Általában szólva a barter akkor virágzik, amikor a pénzügyi szféra nem képes arra, hogy megolajozza a normális kereskedelem kerekeit. A WTO, az “Economist Intelligence Unit", az OECD és egyéb szervezetek becslései szerint az ellentételező kereskedelem különféle formái még mindig a kereskedelmi forgalom legalább egyharmadát teszik ki az átmeneti országok gazdaságában.
A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK: Lindita Xhillari (Albánia), Igor Pelipasz (Belarusszia ), Szpartak Keremidcsjev és Todor Gradev (Bulgária), Eva Klvacova (Cseh Köztársaság), Ajli Kukumagi (Észtország), Körösényi András és Havas Attila (Magyarország), Katerina Khomencsuk (Kazahsztán), Marat Temirkhanov és Asel Gyusupbekova (Kirgízia), Velga Vilne (Lettország), Romas Lazutka (Litvánia), Trajkó Szlaveszki (Macedónia), Szerdzsu Botezatu (Moldávia), Agneska Rybinszka és Joanna Dzialo (Lengyelország), Liviu Gaita (Románia), Maxim Kvasa (Oroszország), Eugén Jurzika (Szlovákia), Franci Krizanic (Szlovénia), Miroszlava Didukh (Ukrajna), Aliser Gyumanov (Üzbegisztán)
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Kenneth Murphy, Roman Frydman, Andrzej Rapaczynski
SEGÉDSZERKESZTŐK: Simon Nellis, Rebecca Schumann, Melissa Fleer, Pavel Sinev | BARTERI ÁLOM | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/1996/03/27/barteri_lom |
2021-05-28 00:00:00 | Bár az eredményt hivatalosan még nem hirdették ki, a helyi sajtóban már megjelent, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV építheti fel nettó 5,4 mil | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | Elsőként a Szekszárdi Hírek írta meg április végén, hogy a 2020. november és 2021. február között lefolytatott közbeszerzési eljárást a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte, így ez a cég építheti fel a szekszárdi Tudásközpontot a volt laktanya területén.
„Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Modern Városok Program keretében kezdeményezte az új interaktív könyvtár és levéltár kialakítását.
Kormányzati forrásból eddig több mint 4 milliárd forint támogatást biztosítottak a beruházáshoz.
Az Önkormányzat a beruházás előkészítését, tervezését 2017-ben elindította. A beruházás állami tulajdonú ingatlanon valósul meg. A megvalósítást a Beruházási Ügynökség végzi” – írta a portál.
Bár a döntés már februárban megszületett, az ekr.gov.hu-n még nincs fent a kivitelezővel kötött szerződés, ahogy a közbeszerzési értesítőben sem jelent meg az eredmény, és a BMSK márciusban frissült szerződéslistájában sem található.
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint mindenesetre egy olyan teljeskörűen akadálymentesített, többfunkciós „L” alakú építmény létrehozása a cél, amelynek központi aulájából (tudástárszerűen) mind a felnőtt könyvtár, mind a levéltár funkció elérhető lesz. Az aulához kapcsolódna ruhatár, kávéház, szociális blokk, egy legalább 200 fő befogadására alkalmas rendezvényterem, illetve a gyermekkönyvtárat is innen lehetne megközelíteni. Az ingatlanon emellett 62 db felszíni parkoló és 30 db kerékpártároló létesülne.
Mészáros Lőrincék cége a befutó
A létesítmény kivitelezésére kiírt tenderre 3 ajánlat érkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és az EB Hungary Invest Kft. egyformán nettó 5,7 milliárd forintért vállalta volna a munkát, míg a ZÁÉV Zrt. nettó 5,4 milliárdos ajánlatot tett. Utóbbi, vagyis a legalacsonyabb árat adó cég lett a győztes.
A Szekszárdi Hírek szerint a bruttó 7 milliárd 300 millió forintos „beruházás megvalósításához szükséges többlettámogatás a Kormány döntését követően biztosítható”.
A teljesítési idő 600 nap, a munkálatok a tervek szerint 2023-ban fejeződnek be. „A szükséges eszközbeszerzések, próbaüzemek, valamint a költözést követően az új szekszárdi tudásközpont – a jelenlegi ütemezés szerint – 2023 nyarán megnyílhat” – olvasható a portálon.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV már korábban is dolgozott a Tolna megyei városban. Ők végezték többek között Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztését nettó 34,5 millió forintért, a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítését 349 millió forintért, de dolgoztak az Illyés Gyula Főiskola épületén is.
Persze a ZÁÉV nemcsak Szekszárdon, de országszerte népszerű: a cég sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. A zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is, de a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében is szerepet vállalt. Emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el, és a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek a Magyar Építő Zrt.-vel együtt.
A cég értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 72 milliárd, 2019-ben pedig 72,9 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, az azt megelőző évben pedig 5,6 milliárd forint volt.
Nyitókép: A szekszárdi Tudásközpont látványterve. (Forrás: Ács Rezső polgármester Facebook-oldala) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Tudásközpont: 5,4 milliárdos tendert húzott be Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je Szekszárdon | null | https://atlatszo.hu/2021/05/28/tudaskozpont-54-milliardos-tendert-huzott-be-meszaros-lorincek-zaev-je-szekszardon/ |
null | Pintér Sándor: A szervezett bűnözés elleni harc Magyarország egyik prioritása | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A tárcavezető az uniós belügyminiszterek tanácskozását megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az ülésen a többi között a szervezett bűnözés, beleértve az online térben elkövetett bűncselekmények, a gyermekvédelem, illetve a schengeni övezettel kapcsolatos ügyek is szóba kerülnek. Mint mondta, ezzel kapcsolatban barométeres nyilvántartást és információt fognak kapni Ylva Johansson belügyi biztostól.
A nyilvántartások és egyéb ismertetést követően beszélnünk kell a visszatérítésről, amely a schengeni térség legnagyobb problémája
- jelentette ki Pintér Sándor, hozzátéve, hogy emellett egyeztetni kell Románia és Bulgária teljes csatlakozásáról is a schengeni övezethez.
Az EU határainál jelenleg is háború és fegyveres harcok dúlnak, ez pedig különös jelentőséggel ruházza fel a schengeni elvárások teljesítését
- figyelmeztetett a tárcavezető.
Borítókép: Pintér Sándor belügyminiszter beszél az árvíz elleni védekezésről tartott sajtótájékoztatón a budapesti Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban 2024. szeptember 16-án ( | Veszélyben a schengeni övezet | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/veszelyben-a-schengeni-ovezet |
null | A Fővárosi Közgyűlés nem választott főpolgármester-helyettest pénteki alakuló ülésén. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Karácsony Gergely korábbi közlése szerint hajlandó lett volna támogatni Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért - LMP-Zöldek) korábbi főpolgármester-jelölt helyettesi kinevezését abban az esetben, ha sikerül többséget alkotni az előző ciklus általános főpolgármester-helyettese, Kiss Ambrus kinevezése mellett is.
Hosszas vita után a Fővárosi Közgyűlés többsége úgy döntött, elnapolja a döntést a szmsz módosításáról, és a kormányhivatal állásfoglalását kéri arról: a főpolgármesternek szavazásra kell-e bocsátania azokat az szmsz-hez érkezett módosító indítványokat is, amelyeket előterjesztőként nem fogadott be.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözésére vonatkozó javaslatot
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a kormánypártok javaslatát, miszerint a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözését növeljék a korábbi szintre - közölte a Fidesz budapesti elnöke a Facebook-oldalán pénteken.
Szentkirályi Alexandra azt írta, javaslatuknak megfelelően, a fővárosi aluljárókban, parkokban, közösségi közlekedési járműveken és köztereken megvalósul a 24 órás jelenlét lehetősége.
"Vizsgáljuk meg, milyen jogkörökre és személyi állomány fejlesztésre van szükség, hogy Budapest utcái - különös tekintettel az aluljárókra - rendezettebbek és biztonságosabbak lehessenek" - fogalmazott a javaslatot ismertetve a kormánypárti politikus.
"Nekünk a budapestiek biztonsága az első" - hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra. | Nem választott főpolgármester-helyettest a Fővárosi Közgyűlés, maradt a régi szmsz | null | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-valasztott-fopolgarmester-helyettest-a-fovarosi-kozgyules-maradt-a-regi-szmsz/438068 |
2019-01-09 14:15:00 | Mintegy 2,3 milliárd forintból újul meg a Vörösmarty tér. A Podmaniczky tér is átalakul. | true | null | 1 | Népszava | null | Budapest;V. kerület;
2019-01-09 14:15:26
Milliárdokból újítják fel a Tiborczék szállodája melletti teret
Mintegy 2,3 milliárd forintból újul meg a Vörösmarty tér. A Podmaniczky tér is átalakul.
Teljesen megújul Budapest két nagy belvárosi tere, a Vörösmarty és a Podmaniczky tér – jelentette be Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere szerdán.
A polgármester az MTI tudósítása szerint a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy egy 21. századi új belváros jöjjön létre. A január 7-én elindult rekonstrukciós munkák a kerület beruházásában, a kormány és a főváros támogatásával valósulnak meg, a tervek szerint augusztus 31-ig befejeződnek.
Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta, hogy a főváros tulajdonában lévő Vörösmarty tér faltól-falig megújul, a több mint 30 éves beton térkő burkolatot magas minőségű, egyedi kialakítású és megjelenésű természetes lapkő burkolat váltja majd. Új köz- és díszvilágítási rendszer lesz a régi helyett, továbbá megújulnak az utcabútorok és „úttartozékok”. Szavai szerint a téren tartandó vásárok és a kulturális rendezvények igényeit jobban kiszolgáló teret hoznak majd létre, a felújítás során kialakítják az egységes arculatú árnyékoló rendszerek fogadószerkezeteit és a burkolatba rejtett szükséges elektromos csatlakozási lehetőségeket.
A polgármester kiemelte, hogy a Vörösmarty-szoborcsoport körül méltó környezetet alakítanak ki, illetve a tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a környező mellékutcákat is felújítják. Megújul a Deák Ferenc utca Bécsi utca és Apáczai Csere János utca közötti szakasza, valamint a Vigadó utca és a Harmincad utca. A Vörösmarty téren hét százalékkal nő majd a zöldfelület, és a lehetőségekhez mérten tizenöt új fát ültetnek: hetet a téren, a környező utcákban pedig nyolcat. Az Oroszlános kutat áthelyezik a Harmincad utca és a Vörösmarty tér csatlakozásához.
Az Arany János utcai metrómegállónál lévő Podmaniczky Frigyes tér felújításáról szólva Szentgyörgyvölgyi Péter közölte: a téren 30 százalékkal nő zöldfelület és 82 új fát ültetnek, megszűnik a trolibusz végállomás, megújul a közvilágítás, valamint természetes kőburkolattal látják el a területet. A cél az, hogy a Podmaniczky tér központi része valóságos városi ligetté váljon – hangsúlyozta.
A január 7-én elindult rekonstrukciós munkák a kerület beruházásában, a kormány és a főváros támogatásával valósulnak meg, a tervek szerint augusztus 31-ig befejeződnek. A Vörösmarty tér felújítása mintegy 2,3 milliárd forintból valósul meg állami támogatással, a Podmaniczky tér rekonstrukciója mintegy 1,2 milliárdból fővárosi támogatással. | Milliárdokból újítják fel a Tiborczék szállodája melletti teret | null | https://nepszava.hu/3021113_milliardokbol-ujitjak-fel-a-tiborczek-szallodaja-melletti-teret |
2004-06-24 00:00:00 | Csaknem hét órán keresztül tartott Kerék Csaba, a Britton Kft. K&H-ügyben meggyanúsított ügyvezetőjének gyanúsítotti kihallgatása tegnap. A nyomozók 88 darab banki bizonylatról és pár hozzá tartozó szerződésről kérdezték az üzletembert, aki elmondta: a számlájáról történt pénzfelvételek nagy részéről nem tud semmit, az ezeket igazoló okiratokon nem az ő aláírása szerepel. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2004.06.24. 06:01
Csaknem hét órán keresztül tartott Kerék Csaba, a Britton Kft. K&H-ügyben meggyanúsított ügyvezetőjének gyanúsítotti kihallgatása tegnap. A nyomozók 88 darab banki bizonylatról és pár hozzá tartozó szerződésről kérdezték az üzletembert, aki elmondta: a számlájáról történt pénzfelvételek nagy részéről nem tud semmit, az ezeket igazoló okiratokon nem az ő aláírása szerepel.
Reggel kilenc órától fél négyig folyt a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság budapesti Aradi utcai épületében Kerék Csaba gyanúsítotti kihallgatása. A Britton Kft. ügyvezető igazgatója a nyomozók szerint 336 millió forintos kárt okozott azzal, hogy a K&H Equities Rt. ügyfeleitől elsikkasztott pénzt felvette és eltüntette.
– A kihallgatáson (amelyen egy ügyész is részt vett) a rendőrök feltárták bizonyítékaikat, amely 88 darab banki bizonylatból és pár hozzá tartozó szerződésből állt – nyilatkozta Nehéz-Posony István, a terhelt védője. Az okiratok azt igazolják, hogy Kerék Csaba aláírásaival hozzájárult a sikkasztáshoz. – Az ügyvezető elismerte, hogy egyes bizonylatokon valóban az ő kézjegye szerepel, a jelentősebb pénzfelvételek kapcsán azonban Kerék azt állítja: ráhamisították nevét a dokumentumokra – közölte a gyanúsított ügyvédje. A Magyar Nemzet megtudta azt is, hogy az üzletember többször vett fel egy-kétmillió forintos tételeket számlájáról, amely felett Kulcsár Attila portfóliókezelőként rendelkezett, de arra is volt példa, hogy 20 millió forinttal távozott a pénztártól a vállalkozó. – Az általa kezdeményezett pénzfelvételek azonban jogszerűek voltak, ezzel nem követett el bűncselekményt – tolmácsolta védence álláspontját Nehéz-Posony. A lap kérdésére elmondta: a számláról más ügyletek mellett történt hatvan-, illetve huszonötmillió forintos pénzfelvétel is.
Kerék Csaba további kihallgatása attól is függ – magyarázta az ügyvéd –, hogy a kirendelt írásszakértő megerősíti vagy cáfolja a gyanúsított által mondottakat, vagyis azt, hogy ráhamisították nevét a papírokra. – Az előbbi esetben ugyanis bebizonyosodik, hogy Kulcsár Attila, a brókercég befektetési tanácsadója valótlanságot állított gyanúsítotti kihallgatásakor – közölte a jogász.
Kerék Csaba vallomása során részletekbe menően és igen aprólékosan beszámolt bizonyos ügyleteiről, illetve azok mechanizmusáról. Ennek során a nyomozók rákérdeztek különböző cégekkel kapcsolatos ismereteire, de a sajtóban rendszeresen emlegetett nevek nem merültek fel a kihallgatáson – tudta meg a Magyar Nemzet a Britton Kft. vezetőjének védőjétől. Korábban Répássy Róbert (Fidesz) úgy nyilatkozott, hogy a brókerbotrány a szocialista párt közvetlen közelébe ért Kerék Csaba letartóztatásával. | K&H-ügy: Kerék hatvanmilliót is felvett számlájáról | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/kh-ugy-kerek-hatvanmilliot-is-felvett-szamlajarol |
2008-01-22 00:00:00 | Megkapta a két hülye egy pár címet a bíróságtól egy rablóduó Ausztráliában, miután pénz helyett véletlenül kenyeret raboltak, ráadásul egyikük fenékbe durrantotta cinkosát. | false | [
"napi dinnye"
] | 0 | null | 0 | Megkapta a két hülye egy pár címet a bíróságtól egy rablóduó Ausztráliában, miután pénz helyett véletlenül kenyeret raboltak, ráadásul egyikük fenékbe durrantotta cinkosát.
A vegyespáros – egy 36 éves nő és 38 esztendős volt barátja – egy melbourne-i éttermet akart kirabolni. Tévedésből azonban egy kenyeres-zsákot kaptak fel, azt hitték, abban van az aznapi, 4,4 millió forintnyi bevétel.
Menekülés közben aztán a férfi előbb rossz autó felé rohant, utána pedig véletlenül fenékbe lőtte a nőt, pisztollyal.
A rendőrség szerint ilyesmire még nemigen volt példa. Az “ausztrál Bonnie és Clyde"-ot hamar elfogták. Bár az eset tavaly április elsején történt, ítéletet most hirdettek: a nő 8, a férfi 7 év börtönt kapott. | Napi dinnye: Farlövéssel végződött a rablás | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2008/01/22/napi_dinnye_farlovessel_vegzodott |
2007-06-14 00:00:00 | A Fidesz követeli, hogy a hozzák nyilvánosságra a MÁV és a reprezentatív szakszervezetek közötti titkos megállapodásokat, amelyekkel megveszik az érdekképviseleti vezetők hallgatását - mondta Kontur Pál, az ellenzéki párt munkástagozatának vezetője. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Fidesz követeli, hogy a hozzák nyilvánosságra a MÁV és a reprezentatív szakszervezetek közötti titkos megállapodásokat, amelyekkel "megveszik" az érdekképviseleti vezetők hallgatását - mondta Kontur Pál, az ellenzéki párt munkástagozatának vezetője.
"Követeljük, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a MÁV és szakszervezeti vezetők között köttetett titkos szerződéseket, valamint azt, hogy az egyes szakszervezetek számára biztosított kiemelt bértömeget miként osztották el" - hangsúlyozta a politikus.
Kontur Pál felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a MÁV titkos szerződést kötött a szakszervezeti vezetők kiemelt fizetésére vonatkozóan. Szerinte a "MÁV vezérek" úgy akarják elhallgattatni az egyre komolyabb megélhetési problémákkal küzdő alkalmazottakat, hogy "megveszik" szakszervezeti vezetőiket. (MTI) | A Fidesz követeli a MÁV és a szakszervezetek megállapodásának nyilvánosságát | null | http://nol.hu/archivum/archiv-450285-257423 |
2018-08-03 10:43:00 | Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak. | true | null | 1 | 168 óra | null | „Az Ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc IMF-hitelekkel adósította el 2008-ban az országot. 2013 közepén, amikor a letelepedési kötvényprogram bevezetésre került, az IMF-hitel kamata 4,09 százalék volt. Sokkal több, mint a letelepedési kötvényeké.
Így Önök vettek fel IMF-hitelt drágán, és többek között a letelepedési kötvények segítették Magyarországot, hogy az Önök által felvett drága IMF-hiteleket vissza tudjuk fizetni!"
– írta Tállai András adópolitikai államtitkár Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Varju Lászlónak.
A DK alelnöke azért fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez, hogy megtudja, miből akarják ifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait az Orbán-kormány. Felidézte, hogy miután öt évvel ezelőtt indították el a letelepedési kötvényprogramot, amivel több mint húszezer ember érkezett Magyarországra Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából és számos arab országból, most súlyos fizetési kötelezettsége fakad a programból Magyarországnak.
„Ezek az emberek nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, befogadásukra sem emberiességi megfontolások, sem nemzetközi egyezmények nem kötelezték Magyarországot. Ők azonban éltek a Fidesz letelepedési kötvénye által fölkínált lehetőséggel, hogy mintegy 90 millió forintnak megfelelő euró busás hozamra történő kölcsönzése ellenében családostul szabad beutazási és letelepedési engedélyt szerezhetnek Magyarországra és ezzel az EU-ba. Bár a kötvényeken nem a magyar állam keresett, hanem a Rogán Antal kijelölte offshore cégek,
most a költségvetésnek kell 35 milliárd forintot kifizetnie kötvényhozamként az így betelepítetteknek.
Csak összehasonlításként: ebből az összegből ki lehetne fizetni annak az adósságának a felét, amelyet csak kórházi adósságnak szoktak nevezni, holott azt az adósságot a magyar kormány halmozta föl azzal, hogy nem finanszírozza az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, és hárította át a kórházakra" – írta Varju, aki ezek után részletekbe menően – jogosnak tűnő – kérdésekkel fordult, az egyébként alaptörvényből fakadóan válaszadási kötelezettséggel rendelkező Varga Mihályhoz:
1. Miből fogják kifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait?
2. Szerepel-e erre fedezet a költségvetésben, és ha igen, melyik soron?
3. Mennyi pénzt vontak el a bevándorlók hozamaira a családtámogatásoktól, az oktatástól és az egészségügytől?
4. Milyen összegű tőke után fizetik az adófizetők ezt a hozamot?
5. Hogyan aránylik ez a hozam az elmúlt öt évben a világpiacon Magyarország számára elérhető hitelek kamatához?
6. Helyes értelmezés-e, hogy a magyar kormány a világpiacon elérhetőnél jóval drágábban vett föl hitelt a letelepedni kívánóktól, de ez a madzagra kent méz még nem volt elég, ezért bónuszként korlátlan európai letelepedést is fölkínált nekik és családjuknak?
7. Fogalmazhatjuk-e ezt úgy is, hogy az évek óta teli szájjal migránsozó kormánypárt jó drágán bérelt föl bevándorlókat, hogy betelepíthesse őket az országba?
8. Kifizetik-e a letelepedési kötvényük hozamait azoknak is, akikről azóta kiderült, hogy nemzetközi bűncselekményekben vagy terrorizmus támogatásában érintettek?
Érdemi választ Varju egyik esetben sem kapott, Tállai ráadásul igencsak nagyot lódított, hiszen a letelepedési kötvényprogram aligha járulhatott hozzá ahhoz, hogy a magyar adófizetők visszafizették a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt. Már csak azért sem, mert a valóságban Magyarországnak 2011-ben és 2012-ben okozott nehézséget az adósság finanszírozása, ezért is fordult a kormány (az előző kabinet 2008-2009-es hitelfelvétele után) 2011 novemberében az IMF-hez segítségért.
Aztán 2013 februárjában már sokkal kedvezőbb volt a helyzet, ezt bizonyítja, hogy ekkor bocsátott ki hazánk 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényeket, amelyekre négyszeres túljegyzés érkezett.
A letelepedési kötvényprogram viszont csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők.
Ráadásul – noha a letelepedési programból ekkor még semmiféle bevétele nem is keletkezhetett a magyar államnak – a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a kormány 2013. augusztus hatodikán minden tartozást kifizetett az IMF-nek – felváltva persze ezt a hitelt más, jóval drágább adósságokra.
Magyarán a Rogán Antal jelenlegi propagandaminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője által kitalált és az Országgyűlésen átvitt biznisznek aligha volt köze a szintén megkérdőjelezhető gazdasági manőverhez, miközben a kötvényprogram önmagában is a súlyos korrupció gyanújával, s óriási veszteséggel zárult a magyar költségvetés számára. A program célja elvileg az lett volna, hogy a kormány a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a program nem érte meg az államnak, hiszen az Államadósság Kezelő Központtól kibocsátott papírok alapján megírtuk,
a magyar állam összesen 17,5 milliárd forintot bukott a letelepedési kötvényprogramon (átszámolva: kötvényenként 882 ezer forintba került a program a magyar adófizetőknek), miközben az a nyolc – köztük kettő offshore hátterű – cég, amelyeket a kormány a kötvények értékesítésével bízott meg, összesen 156,2 milliárd forintnyi bevételre tett szert.
A program az első két évben viszonylag nyereséges volt, de 2015-től kezdve már csak veszteséget termelt az államnak. Végül
összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt.
Ez a bukás akkora volt, hogy az
első két év nyereségét is elvitte.
A veszteségben ráadásul az még nincs is benne az összesen 19 855 Európai Unión kívüli kötvényes állampolgár és 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem.
A letelepedési program ötéves volt, az államnak tehát most, a futamidő végén keletkezik fizetési kötelezettsége. Hogy mennyi:
Összesen 889,6 millió euró (280 milliárd forint) értékű letelepedési kötvény jár le 2018 és 2020 között, ebből idén 107,5 millió eurót (34 milliárd forint), 2019-ben 445,5 millió eurót (140 milliárd forint), 2020-ban pedig 336,6 millió eurót (106 milliárd forint) kell visszafizetni a hitelező bevándorlóknak.
A jelenleg – nem tudni, hogy átmenetileg vagy végleg – kivont letelepedési konstrukció szerint a kötvények diszkont áron kerültek forgalomba, vagyis a kamatot előre levonták a 300 ezer eurós állampapírok árából, és az ötéves futamidő végén a névértéket fizeti vissza az állam.
A gyakorlatban a kötvényvásárlók 271 ezer eurót utaltak át az államnak, majd most, öt év után 300 ezer eurót fizet ki számukra hazánk.
A 29 ezer euró, vagyis a 9 millió forintos különbözet tekinthető klasszikus értelemben vett hozamnak, fejenként ennyivel jutalmazza tehát az Orbán-kormány a „gazdasági bevándorlókat". | Tállai András képes volt azt állítani, hogy a tízmilliárdos veszteséget hozó letelepedési kötvényekből fizették vissza az IMF-hitelt | null | http://168ora.hu/itthon/tallai-andras-kepes-volt-azt-allitani-hogy-a-tizmilliardos-veszteseget-hozo-letelepedesi-kotvenyek-beveteleibol-fizettek-vissza-az-imf-hitelt-153948 |
2007-09-24 00:00:00 | Valahol Szabolcsban egy embert rajtakaptak, majd jogerősen elítéltek. Egy embert, valahonnan Szabolcsból, még több mint fél évvel az ítélet után sem találunk ott, ahol másvalaki hasonló esetben már régen a megérdemelt büntetését töltené. Egy ember, valahonnan Szabolcsból, megteheti, hogy bolondot csinál bíróságból, rendőrségből, és egy elmegyógyintézet falai között reméli kivárni, hogy a volt igazságügy-miniszter ügyvédi irodája bebizonyítsa: a bűnös ártatlan. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2007.09.23. 22:01
Valahol Szabolcsban egy embert rajtakaptak, majd jogerősen elítéltek. Egy embert, valahonnan Szabolcsból, még több mint fél évvel az ítélet után sem találunk ott, ahol másvalaki hasonló esetben már régen a megérdemelt büntetését töltené. Egy ember, valahonnan Szabolcsból, megteheti, hogy bolondot csinál bíróságból, rendőrségből, és egy elmegyógyintézet falai között reméli kivárni, hogy a volt igazságügy-miniszter ügyvédi irodája bebizonyítsa: a bűnös ártatlan.
Egy embert, valahonnan Szabolcsból, nem a rendőrség lel fel a búvóhelyéül választott lipótmezei kórházban, hanem lapunk munkatársa és a Hír TV riportere. Ez az ember korábban évekig Veres János pénzügyminiszter üzlettársa volt. Talán ezért van, hogy még most sem hiszi el, neki is felelnie kell tetteiért. De hát miért is hinné el, ha a hatalom láthatatlan keze a színfalak mögött érte dolgozott, sokáig meghökkentő eredményességgel.
Kabai Károly nyírbogáti vállalkozót a tavalyi önkormányzati választások előtt perbe fogta a bíróság nagy értékű adócsalásért és okirat-hamisításért. Ennek ellenére ő volt az MSZP polgármesterjelöltje, és pártja azóta sem tagadta meg vele a sorsközösséget. Akkor sem, amikor minden ügyvédi praktika és hivatali időhúzás ellenére elítélték, akkor sem, amikor nyáron elővezetési parancsot adtak ki ellene, és most sem, amikor több mint 36 óra késéssel a rendőrség kézhez kapta a bíróságtól az ellene kiadott elfogatóparancsot. Megnyugtató volna ezek után hivatalos helyről azt az evidensnek hitt kijelentést hallani, hogy adót csalni büntetlenül még a pénzügyminiszter egykori üzlettársának sem lehet, azaz a törvény előtti egyenlőség elve nem csupán alkotmányos fikció, mint a rendszerváltás előtt. Sajnos azt sem hallottuk, hogy az üzleti konkurencia megfenyegetése gengszterizmus, ami még a pénzügyminiszter családtagjainak sem megbocsátható, meg azt sem, hogy a kormánytagok saját érdekeltségébe tartozó ingatlanok hasznosítása egy demokratikus, jogkövető és erkölcsös országban nemhogy a jogszabályokba nem ütközhet, de még a jó ízlés határait sem feszegetheti. Csak az érthetőség kedvéért idézzük fel: egy munkahelyteremtő támogatással hazánkba települt külföldi vállalkozó egy Veres János érdekeltségi körébe tartozó üzemcsarnokot vett bérbe jövedelmező magyarországi tevékenységéhez.
Mindez persze nem történhetne meg Magyarországon, ha demokratikus átalakulás címszó alatt nem számoltak volna fel minden olyan kapaszkodót, ami tartást ad az embereknek. Ha a munka és tudás, az értelmes erőfeszítés helyére nem lépett volna egyik oldalon a gátlástalan ügyeskedés, másik oldalon az egészség, a család, végső soron az életfeltételek ellehetetlenítéséhez vezető reménytelenség. Ha a hatalom, a pozíció megőrzésének kényszere nem írna felül minden értéket Akkor természetes lenne, hogy a politikai befolyással rendelkező üzlettársak időben szólnak a Kabai Károlyoknak, hogy a jog és a tisztesség határainak átlépése következményekkel jár. És tényleg azzal is járna. Nem azért, hogy bűnbakként valaki elvigye a többiek balhéját. Inkább azért, hogy senkinek ne forduljon meg a fejében a gondolat: nem bízhat a bíróságban, az ügyészségben, a rendőrségben. Hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy vannak a törvény előtt egyenlőbbek, hogy a jog uralmát fenntartani hivatott intézmények félnek és kiszolgáltatottak, ezért csak a hatalmasok jogát védik, s közük sincs az igazságossághoz. Akkor talán Kabai Károly sem az idegösszeomlásban látná az egyetlen kiutat a maga ásta csapdából. | A Kabai-szindróma | null | https://magyarnemzet.hu/vezercikk/2007/09/a-kabai-szindroma |
2019-11-13 00:00:00 | Elutasította az olimpiai bizottság a Borkai Zsolt miatt elkészült jobbikos törvényjavaslatot - Steinmetz Ádám javaslata szerint erkölcstelen életmód miatt is meg lehetne vonni az olimpiai életjáradékot. | true | [
"steinmetz ádám",
"törvényjavaslat",
"borkai-botrány",
"magyar olimpiai bizottság",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A Borkai-botrány hatására kérdezte meg Steinmetz Ádám jobbikos képviselő, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó Orbán Viktort a parlamentben arról, nincs-e szükség egy olyan törvényjavaslata, ami arra vonatkozik, hogy a hasonló helyzetekben etikai bizottság elé kerüljenek az olimpikonok, ahol akár az életjáradék megvonásáról is dönthetnek az olimpikonok erkölcstelen életmódja miatt. A miniszterelnök akkor a Magyar Olimpiai Bizottsághoz passzolta a javaslattételi labdát, mely amellett, hogy megszüntette a korrupciós-jachtos-szexpartis botrányba keveredett politikus tagságát, gyors háromszögelést végrehajtva visszapasszolta a kormányhoz a kérdést, kimutatva, hogy az életjáradékról nem ők, hanem a vonatkozó törvény rendelkezik.
Steinmetz azonban saját törvényjavaslatát is leküldte a MOB elnökségének "szakmai véleményezésre“, mely szerdán elfogadott, a Hvg.hu által idézett állásfoglalásában leszögezte,
a törvényjavaslat nincs megfelelően előkészítve, nincs összhangban az olimpiai eszmével, és az alkotmányos jogokkal sem.
Bár létrehoznak az eddigi etikai és jogi bizottságból kiváló különálló etikai bizottságot, a MOB elnöksége hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják, hogy az olimpiai járadék feltételei objektívek maradjanak.
Borkai Zsolt, egykori olimpiai bajnok, Győr fideszes polgármestere pénteken adta be lemondását a polgármesteri posztról, miután a győztes választás után először a Fideszt volt kénytelen elhagyni, majd a MOB-tagságát is elbukta egy anonim blog által kirobbantott, több szálon futó botránya miatt. | Elutasította az olimpiai bizottság a Borkai Zsolt miatt elkészült jobbikos törvényjavaslatot | 0 | https://index.hu/sport/2019/11/13/borkai_mob_eletjaradek_steinmetz_torvenyjavaslat_velemeny |
2018-06-25 00:00:00 | Csoportelsők lettek a spanyolok, de Marokkó ellen a döntetlen is alig jött ösze - Jó meccs végén döntetlen, a marokkóiak dühöngve fogadták a VAR döntését. | false | [
"spanyolrszág",
"marokkó",
"vb 2018",
"futball-vb 2018",
"világbajnokság",
"sport"
] | 0 | null | 0 | D. Costa lábszára döntött. Irán a vereség ellenére igen kedvező helyzetben várja az utolsó kört.
Drámai utolsó percek, Irán videós büntetőből egyenlített a 93.-ban, majd csatára ziccerben volt. A spanyolok mázlis iksszel nyerték a csoportot, spanyol-orosz és uruguayi-portugál lesz.
Spanyolország viszonylag kedvező helyzetben várhatta a Marokkó elleni mérkőzést a csoportkör utolsó fordulójában. A világbajnokság előtti napokban edzőcserén áteső válogatott számára nem annyira a továbbjutás, mint inkább a csoportelsőség megszerzése volt a tét a meccsen. Egyedül akkor eshettek volna ki, ha jobban kikapnak Marokkótól, mint a B csoport másik meccsén Portugália Irántól, vagy legalább kettővel verik őket, miközben odaát döntetlen születik. Nincsenek már kis csapatok, de ezeket a forgatókönyveket azért már a meccs előtt eldobhattuk.
Aztán majdnem mehetünk is keresni, mert pár kisebb spanyol helyzetet követően a 8. percben könnyen döntő fordulatot vehetett volna a mérkőzés. Pique tankönyvbe illően szabálytalanul, méterekről berepülve, talppal és páros lábbal csúszott be ellenfelének, szerencsére Boutaib megúszta súlyosabb sérülés nélkül a védő akcióját. Az ilyen megmozdulásokért automatikusan piros lap járna, kivéve Irmatov játékvezetőnél, aki érthetetlen módon még sárgát sem adott az esetért.
Ezt tehát megúszták a spanyolok, de Boutaib bosszúját már nem, aki alig 5 perc múlva gólt szerzett. A marokkói vezetéshez egy burleszkbe illő bénázás vezetett Iniesta és Ramos valószínűtlen főszereplésével, akik egymásra várva otthagyták a labdát Boutaibnak, aki elől Ramos aztán még el is lépett. Így aztán szabadon futhatott a kapuig, majd elgurította De Gea alatt a labdát.
Miközben a támadójátékkal elégedettek lehettek a spanyolok, – bár a helyzetek kimaradtak –, a védekezésük már közel sem nézett ki olyan jól. Szerencséjükre ezt Marokkó – a gólt leszámítva – nem tudta különösebben. kihasználni.
A támadások helyett inkább a rúgdosódással voltak elfoglalva, gólszerzőjük pedig a félidő végén könnyen a kiállítás sorsára juthatott volna, ám Isco felrúgásáért nem kapta meg a második sárgáját. Ez persze a bírót ismerve már nem okozott akkora meglepetést.
A második félidő egy gyorsan megúszott Piqué sárgával kezdődött a változatosság kedvéért. Ezúttal szándékosan kezezett a tizenhatos előtt, de Irmatov ezúttal sem bajlódott figyelmeztetéssel. A spanyol válogatott elég pontatlanul és dekoncentráltan játszott, ami több marokkói helyzethez vezetett a félidő elején, Amrabat pedig egy hatalmas kapufát is lőtt.
22 Galéria: Futball vb 2018, Spanyolország-Marokkó: 2-2 Fotó: Christian Hartmann / Reuters
Az idő múlásával aztán fáradni kezdtek Benatiáék, ami a spanyol helyzetek szaporodásában is meglátszott, de egy-egy hibás megoldás mindig közbejött a végén, különösen Thiago és Costa fogott ki rossz napot, de Silva is csúnyán elhibázta az átvételt egy ígéretes helyzetben.Thiago és Costa helyett aztán a 72. percben jött Aspas és Asensio, akiknek pályára küldésétől nyilván gólt várt Hierro.
Meg is jött, de a túloldalon. A fáradtan is becsülettel hajtó, és bátor játékával a meccset élvezetessé tevő marokkói válogatott a 81. percben egy szögletet követően talált be a csereként beálló el-Nesziri fejesével.
A gólra válaszul Hierro ellőtte harmadik cseréjét is, David Silva helyett Rodrigo jött be. Az állás ellenére nem fenyegette a spanyolokat a kiesés réme, mivel a másik meccsen Portugália vezetett, a csoportelsőség viszont távolodni látszott.
Hogy végül mégis meglett, ahhoz valószínűtlen események vezettek. Egyrészt Irán kiegyenlített Portugália ellen, másrészt Aspas utolsó pillanatokban lőtt álomszép gólját hosszas videózást követően megadták, a marokkói játékosok legnagyobb felháborodására. Lesnek tűnt tényleg, de pár centi híján nem volt az.
Borítókép: Christian Hartmann / Reuters. | Csoportelsők lettek a spanyolok, de Marokkó ellen a döntetlen is alig jött ösze | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/vb/2018/06/25/spanyolorszag-marokko_osszefoglalo |
2016-05-11 00:00:00 | Férfi kajak egyesben Dombvári Bence, kenu kettesben a Vasbányai Henrik, Mike Róbert duó győzött az I. olimpiai válogatóversenyen Szegeden 1000 méteren. | false | [
"kajak-kenu",
"dombvári bence",
"vasbányai henrik",
"mike róbert",
"kozák danuta"
] | 0 | null | 0 | A tavalyi versenyszezon nagy részét kihagyó Dombvári Bence kiválóan felépítette a döntőt, és végül magabiztosan nyert a jól hajrázó Pauman Dániel előtt.
Vasbányai Henrik és Mike Róbert is a szokásos taktikát követte: a páros visszafogottan kezdett, féltávnál állt az élre, és simán győzött.
A harmadik A-döntőt a női kajak egyesek 500 méteres számában rendezték a Maty-éren a két háromszoros olimpiai bajnok, Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa nélkül. A Honvéd klasszisa az elődöntőben már nem indult, míg a Győr versenyzője nem is nevezett erre a számra ezúttal. Óriási csatát hozott a döntő, amelyet végül Kozák Danuta, a szám olimpiai bajnoki címvédője nyert meg Csipes Tamara és Kárász Anna előtt. Kozák Danuta az elődöntőjében csak a harmadik lett.
Férfi kajak kettesben 200 méteren a Horváth Bence, Szomolányi Máté duó legyőzte a vb-címvédő Tótka Sándor, Molnár Péter párost. | Kozák Danuta altatott, majd aratott | 0 | https://infostart.hu/sport/2016/05/11/kajak-kenu-valogato-szeged-kozak |
2020-03-31 17:26:00+02:00 | Elrendelte a kormány a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meghosszabbítását és megjelent a rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről. | true | [] | 0 | null | 0 | Elrendelte a kormány a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meghosszabbítását és megjelent a rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről.
Meghosszabbította a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő – a járvány elleni védekezés hatékonyságát növelő, a fertőzések és megbetegedésének számát csökkentő és a járvánnyal járó gazdasági károkat mérséklő – rendkívüli intézkedések hatályát a kormány. Az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
Ennek értelmében a kormány a veszélyhelyzet végéig fenntartja
az olyan családvédelmi intézkedéseket, mint a gyed, gyes, gyet ellátások meghosszabbítása.
az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseket, így a hiteltörlesztések és végrehajtások felfüggesztését, a kata megfizetésének halasztását, az egyes szektorokban a járulékfizetési kötelezettséget.
a kórházparancsnokok megbízásáról szóló jogszabály hatályát.
azt a rendelkezést, hogy a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-ig nem lehet felmondással megszüntetni. Ezekben az ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.
a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük.
Minderre a Fidesz-kétharmad adott felhatalmazást a kormányzatnak: a kormánypárti országgyűlési képviselők hétfőn szavazták meg a törvényjavaslatot, miután annak napirendre vételét az előző héten nem szavazta meg a képviselők négyötöde. Az így elfogadott jogszabályt Áder János azonnal aláírta, mivel szerinte "megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható". A voksolás után tíz órával, hétfőn éjfélkor hatályba is lépett az új törvény.
Benyújtották a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot Az alkotmányjogász szerint az Orbán-kormány által bevezetett különleges jogrend kifejezés jogi eufemizmus, mert valójában súlyos szabadságkorlátozást jelent. Majtényi László a HVG-nek írt cikkében arra is figyelmeztet, hogy a legnagyobb veszély az információszabadságot fenyegeti.
Megjelent a közlönyben a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló kormányrendelet is, amelynek célja a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint, hogy a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt is garantált legyen a jogbiztonság és biztosítottak legyenek az állami eljárások és azok esetleges megakadása ne legyen hátrányos az állampolgárokra, gazdasági vállalkozásokra nézve.
Ebben sorra veszik a különböző eljárásjogi kérdéseket: így többek között a veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés, a fizetési meghagyás és a lejáró biztonsági tanúsítványok ügyét, a határozott idejű bírósági vezetői kinevezéseket, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló szabályokat, a polgári peres eljárásokra és a közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó szabályozást, valamint az ügyvédi esküt.
Mint írták, a veszélyhelyzet ideje alatt a kézbesítési kifogás, valamint a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnéséig. A veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
A veszélyhelyzet ideje alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény is eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le. A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.
A rendelet kitér a polgári peres eljárásokra is, többek között kimondja, hogy veszélyhelyzet ideje alatt nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
A rendelet tartalmazza a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői nemperes eljárásokra, a közigazgatási perekre, a büntetőeljárásokra vonatkozó jogszabályokat is, továbbá kitér a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi tevékenységre is. A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti az ügyvédi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. | Itthon: Kijött a közlönyben: meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseket | 0 | https://hvg.hu/itthon/20200331_koronavirus_jarvany_magyar_kormany_felhatalmazasi_torveny_veszlyhelyzet_rendelkezesek |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Bemutatja a valóságshow-gyártás kulisszatitkait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánykötete - adta hírül közleményében a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Mint írták, már elnököt is adhatott Amerikának napjaink egyik legvitatottabb műsorformátuma, a második aranykorát élő valóságshow, és a műfaj már megnevezésében a leplezetlen valóságot ígéri a közönségnek, de valójában erősen szerkesztett műsorszámot kínál, amelynek alapvető céljai is homályosak. Kiemelték:
a friss kiadványában a ValóVilág 11 tudományos igényű elemzésével mutatja be a realitygyártás világát az NMHH Médiatudományi Intézete.
A kötetben az áll, hogy a valóságshow-készítés fontos médiagazdaságtani funkciója a sztárgyártás. Ezen műsoraikban a kereskedelmi médiumok "legyárthatják" saját celebjeiket, akiket utána különféle egyéb produkcióikban is tovább futtathatnak, amíg egy következő valóságshow ki nem neveli a hírességeik újabb generációját.
A szereplők azonban hosszú távon többnyire mégsem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött ismertségükkel, bár időnként egy-egy realityszereplő valóban képes meglovagolni a hirtelen jött népszerűségét
- fejtették ki, hozzátéve, hogy Magyarország egyik legismertebb ilyen szereplője VV Majka, vagyis Majoros Péter volt a ValóVilág első évadából, aki hirtelen ismertségére építve mára egy, az egykori villalakói szerepétől teljesen elkülöníthető zenei karriert is befutott.
Nemzetközi kitekintésben Donald Trump amerikai elnökké válásában is nagy szerepe lehetett annak, hogy előtte számos valóságshow-ban szerepelt,
a többi között a "The Apprentice" című - Magyarországon jelenleg "Az álommeló" néven futó - üzleti realityben, amely kidomborította a nézők és későbbi szavazók előtt Trump minden olyan képességét, amely mind egy sikeres üzleti, mind egy sikeres politikai vezetőnél elengedhetetlen - írták.
A kötet kiemeli, hogy a realityműsorok időről időre fontos közéleti témákra is ráirányíthatják a figyelmet: az alkotók az 1990-es évektől rendszeresen beemeltek a műsoraikba olyan figyelemre érdemes topikokat, mint a kisebbségi jogok kérdése vagy a HIV-vírus terjedése. Hangsúlyozták:
ezeket az izgalmas és gyakran megosztó témákat természetesen elsősorban a nézettségük növeléséért mutatták be, de vitathatatlan, hogy ezzel hatékonyan formálták a társadalom valóságérzékelését és a kulturális közbeszédet .
A kötetben elemzés olvasható a műsorban megjelenített fizikai és verbális agresszióról is, valamint azon esetekről, amikor a szereplők megalázó helyzetbe kerültek.
Az is megtudható az elemzésből, hogyan jelenítette meg a nemi szerepeket a show-műsor, milyen társadalmi üzeneteket közvetítettek ezzel a készítők, és hogyan próbálták maximalizálni a nézettségüket e témák behozatalával. A kötet ezen a linken ingyenelérhető.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: RTL Klub/Facebook) | Beszámolt az NMHH, ilyen volt a ValóVilág kulisszái mögött | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/beszamolt-az-nmhh-ilyen-volt-a-valovilag-kulisszai-mogott |
null | A teljes magyar GDP egyhatodára rúg a magyar háztartások hosszú távú megtakarítása, ennek fele nyugdíjcélra félretett pénz. Nagy Márton ennek az irdatlan vagyontömegnek az ingatlancélra fordításával növelné a fogyasztást, így a gazdasági teljesítményt is. Ám nem látni, az utca embere számára vajon milyen tényleges előnyökkel járna a megtakarítási cél megváltoztatása. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | Egyelőre még vajmi kevés részlet ismert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentéséből, de az már most kijelenthető, nagyobb volumenű vagyonmozgás lehet belőle, mint a magánnyugdíjpénztári vagyon 2011-es, állami nyugdíjrendszerbe történt visszatereléséből. Mint ismert, a tárcavezető a Gazdasági Kabinet ülését követően jelentette be, megvizsgálták, "hogy a hosszútávú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából". A gazdasági tárca közleménye csupán "megvizsgálást" ír, míg a kommüniké végén úgy fogalmaznak, "az elfogadott döntéseket a Kabinet a Kormány szeptemberi ülésre terjeszti elő", így nem világos, ezzel kapcsolatban hoztak-e a kormányülés elé terjesztendő döntést, mindenesetre Nagy Mártonék belebegtetett terve/ötlete nagy vihart kavart.
Nem csoda, hiszen több ezermilliárd forintos hosszú távú megtakarítást jelentő vagyon pihen, pontosabban dolgozik a magyar háztartásoknál. A legtöbb embert az önkéntes nyugdíjpénztárakban megtakarított pénze érinti. Ebben a formában 1,07 millió fő összesen 2040 milliárd forintnyi vagyont tett félre eddig idős korára. Szintén jelentős létszámot, 1,5 millió főt képvisel az élet- és nyugdíjbiztosításban megtakarítók népes tábora, akiknek ilyen formában félretett pénze összesen 2688 milliárd forintra rúg. Közülük a nyugdíjbiztosítást kötöttek száma idén nyáron lépte át a félmilliót. A nyugdíj-megtakarítások harmadik formájában, a nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) 93 ezer fő 538 milliárd forintja található. Az egyre népszerűbb tartós befektetési számlára (tbsz) 358 ezren fizettek be eddig 5367 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy
az összes hosszú távú megtakarítási formában tárolt 10 663 milliárd forint több mint felét ebben az öt (plusz egy) éves megtakarítási formában helyezték el a magyar háztartások,
de a nyugdíjcélú megtakarítások állománya is 5296 milliárd forintot tesz ki.
Nagy Márton a fogyasztás visszapattanásának elmaradását (így a gazdasági növekedés vártnál kedvezőtlenebb alakulását is) azzal magyarázza, hogy a nehezen oldódó óvatossági motívum miatt a háztartások hiába érnek el tíz százalékos reálbér-emelkedést, azt nem költik el, hanem inkább megtakarítanak.
Ezt az óvatossági tényezőt kívánja oldani a gazdasági tárca azzal, hogy ezt az irdatlan mértékű, a teljes GDP egy hatodát (!) kitevő vagyontömeget megmozgatná. Csak emlékeztetőül: a magánnyugdíjpénztári vagyon 2011-ben, amikor a tagokat "szelíd erőszakkal" visszaterelték a tisztán állami rendszerbe, ennél jóval kevesebbet, "csupán" 3000 milliárd forintot tett ki.
Kérdés persze, hajlandóak lennének-e a magyar háztartások ingatlanba fektetni az eddigi megtakarításaikat. A fenti formák közül ugyanis a tbsz-ből származó jövedelem az ötéves időszak után, míg a nyugdíjcélú megtakarítások hozama tízévnyi befektetés után
mentes a személyi jövedelemadó és így a szociális hozzájárulási adó alól is.
(Sőt, a tbsz-ből származó jövedelem a teljes futamidő alatt mentes a szociális hozzájárulási adó alól.) Emellett a nyugdíjcélú befizetések után az állam adó-visszatérítést is nyújt az öngondoskodó számára. Éppen fél évvel ezelőtt épp a kormányzat vezette be a teljesen ingyenes, a Magyar Államkincstárnál nyitható nyesz-t, ahol nyugdíjcélú megtakarításként vásárolható állampapír, természetesen adójóváírási lehetőséggel együtt. Nagy Márton mostani ötlete azonban épp ellene megy az öngondoskodást ösztönző intézkedéseknek, nem véletlen, hogy a nyugdíjasok érdekvédelmi ernyőszervezete is kemény közleményben támadta a gazdasági tárca vezetőjét.
Az előbbiekből következik, hogy csak a fent említett öt, illetve tíz évnél rövidebb ideje meglevő megtakarítások esetén lehet előny a gazdasági tárca által említett adómentesség. Azokban viszont épp a rövidebb időtartam miatt nem gyűlt össze akkora vagyon, amekkorának megmozgatása érdemben javíthatná a Nagy Márton által kifogásolt makrogazdasági számokat.
És természetesen felmerül a kérdés: egy ilyen gazdaságpolitika hogyan ösztönzi az időskori öngondoskodást? | A 2011-es államosításnál is nagyobb nyugdíjvagyont szemelt ki magának Nagy Márton | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/nagy-marton-ingatlan-nyugdij-ongondoskodas-fogyasztas-gdp.html |
null | Egyeztetésre hívta a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt a Mátészalkaleaks csoport Mátészalkára. Egyetlen kérésük: vonattal érkezzen meg. | false | [
"Befektetés",
"Kötött pálya"
] | 0 | null | 0 | Felültetnék a csigánál is lassabb vonatra az államtitkárt a civilek
A meghívás nem véletlenül tartalmazza azt a kérést, miszerint Mosóczi László, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár vonattal tegye meg a Budapest-Mátészalka útvonalat. A Mátészalkaleaks csoport tagjai ugyanis szeretnék, ha az államtitkár saját bőrén tapasztalhatná meg, milyen vasúti viszonyok uralkodnak a Debrecen-Mátészalka viszonylatban.
Mint arról már mi is többször beszámoltunk, a Debrecen-Mátészalka vonal felújítása már halaszthatatlanná vált. Bár korábban szerepelt ez a tétel is az uniós projektek listájában, végül az előkészítetlenségre hivatkozva törölték onnan az illetékesek. Így a vonalon közlekedőknek a csoport számításai szerint egészen 2022-ig kell várniuk arra, hogy valamivel gyorsabban eljussanak Mátészalkáról Debrecenbe és fordítva.
Mivel a pálya annyira kritikus állapotban van, hogy arra már menetrendet is nehéz készíteni, a vonatok ma már szó szerint a csigáénál is lassabb tempóban közlekednek helyenként, ami nemrég bizonyítást is nyert szintén a Mátészalkaleaks csoport akciója nyomán. Egy csigajelmezbe öltözött férfi ugyanis szinte játszi könnyedséggel tudta lefutni a közlekedő vonatot.
Bár részeredményeket sikerült elérnie a civileknek, a céljuk az lenne, hogy ne csak szakaszok javítgatása történjen meg, hanem a teljes felújítás és átépítés. Éppen ezért egy szabolcsi ebéd melletti egyeztetésre hívták meg Mátészalkára Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt. | Felültetnék a csigánál is lassabb vonatra az államtitkárt a civilek | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/felultetnek-a-csiganal-is-lassabb-vonatra-az-allamtitkart-a-civilek.html |
2023. 08. 21. 00:00:00 | Semmilyen nyugdíjrendszer nem fenntartható Olaszország jelenlegi demográfiai helyzetében. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Semmilyen nyugdíjrendszer nem fenntartható Olaszország jelenlegi demográfiai helyzetében - hangoztatta az MTI tudósítása szerint Giancarlo Giorgetti, a jobboldali olasz kormány gazdasági minisztere a Meeting Rimini találkozón hétfőn.
Giorgetti kifejtette, az ország gazdasági jövője nem kizárólag a sokat szorgalmazott környezetvédelemi fenntarthatóságtól függ, hanem legalább ugyanakkora mértékben attól is, hogy sikerül-e folytonosságot biztosítani a generációk között.
A születések rohamos csökkenése alapvető problémát jelent, és nem létezik semmilyen nyugdíjreform vagy társadalombiztosítási intézkedés, amely közép- vagy hosszú távon megvalósítható lehet a jelenlegi demográfiai adatokkal - hangoztatta Giorgetti, a Liga politikusa.
A pénzügyi és gazdasági tárcáért felelős miniszter a Riminiben zajló katolikus találkozón szólalt fel egy héttel az idei költségvetés első vázlatának bemutatása előtt, amely a tavaly októberben megalakult Meloni-kormány első államháztartási csomagja lesz. A jobboldali kormány családügyi minisztériumot is létrehozott, amelynek egyik feladata a népességcsökkenés megállítása.
Az ország 1861-es egyesítése óta regisztrált számok alapján tavaly először négyszázezer alá csökkent a születések száma, miközben 700 ezren hunytak el.
Az olaszok 57,4 százalékának van legalább egy gyermeke.
A kormány célja, hogy 2033-ra évi 500 ezerre emelje a születések számát.
A magyar kormány közben nyugdíjreformon dolgozik, elképzelhető, hogy emelik a nyugdíjkorhatárt. | Nem fenntartható a nyugdíjrendszerünk, mondja az olasz gazdasági miniszter | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/21/nyugdij-nyugdijrendszer-nem-fenntarthato-olaszorszag |
2015-12-29 00:00:00 | Szeretkezni, szinte bármikor jó, de a tudomány szerint van egy napszak, amikor még annál is jobb. | false | [
"hormonok",
"időpont",
"szerelem",
"szex",
"tudomány"
] | 0 | null | 0 | Ha hihetünk a tudománynak, most egy lépéssel közelebb kerülünk a tökéletes szexhez. Rengeteg a fontos összetevő, kezdve természetesen az odaadó partnertől, a megfelelő pózokon át, az ideális környezetig, ahogy az sem mindegy, hogy mit és mennyit eszünk-iszunk előtte. A számtalan aspektust cikkek és szakkönyvek százai elemzik, a megfelelő időpontot, tudományos szempontból eddig azonban nem vizsgálták.
Egy hormonszakértő, Alisa Vitti árulta el a Daily Mail-nek a tökéletes szexidőpont titkát. A felnőtt emberiség legnagyobb hányadának sajnálatára azonban, nem kis szervezést igényelhet a kipróbálása. A tudomány szerint ugyanis éppen munkaidőben, délután háromkor a legjobb a szex, már ami a heteroszexuális párokat illeti.
A nők délután a legéberebbek, legenergikusabbak mert a szervezetükben ilyenkor a legmagasabb a kortizol szintje. A férfiaknál viszont az ösztrogénszint van ekkor a csúcson, vagyis ilyenkor a leginkább érzékenyek partnerük rezdüléseire, nő és férfi között ilyenkor a legnagyobb az összhang.
Az urak egyébként reggelente a leginkább akcióra készek, mert ébredés után szökik fel a tesztoszteronszintjük, de a hölgyek kedvéért érdemes várniuk délutánig. A dolgos hétköznapokon, persze nehéz összehozni egy háromórai légyottot, de a hétvégékre érdemes tervezgetni. | Hány órakor a legjobb a szex? | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2015/12/29/hany-orakor-a-legjobb-a-szex |
null | A Dönts Velünk program keretében újabb környezetvédelmi fejlesztések indulnak a városban. Pécsen a Rákóczi út két egymáshoz közeli pontján is új zöldfelületeket létesítenek a burkolatok elbontásával a BIOKOM NKft. munkatársai. Az első projekt a Rákóczi út 1. szám mellett veszi kezdetét, míg a másik, egy klasszikus esőkert mindössze 100 méterrel távolabb, a Rákóczi út 5-7. számú épületeknél valósul meg. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | Az esőkertek célja a környezet zöldterületeinek bővítése és a városi fák egészségének javítása. Kollégáink a Kórház tér keleti oldalán található Rákóczi út 1. számnál - a kivitelezés első lépéseként - a fák körüli favermeket bővítik, amelyek így nagyobb helyet biztosítanak a meglévő és az újonnan ültetett növényeknek egyaránt.
Ezen a helyszínen a környező burkolatok felszínéről lefolyó csapadék jelenti majd a növényzet számára a plusz vizet, mely a süllyesztett szegélyek miatt könnyen folyik majd a zöldfelületre a fák tövéhez.
Négy fa körül így összefüggő zöldterületet hozunk létre a térkőburkolat elbontásával, míg két fa esetében a zöldterület lokálisan bővül. Összesen mintegy 130 m² térkőburkolatot számolunk fel, amelyet a kivitelezés ideje alatt kordonokkal és szalagokkal határolunk körbe a biztonság érdekében. A gyalogos közlekedés zavartalanul biztosítva lesz a munkálatok teljes időtartama alatt.
A Rákóczi út 1. szám melletti terület átalakítását követően kezdődik meg a Rákóczi út 5-7. számú épületek melletti esőkert kialakítása.
Az úttest keleti oldalán végzett bontási munkálatok a gyalogjárda és az úttest burkolatát egyaránt érintik. A gyalogos közlekedés itt is folyamatosan biztosított lesz, azonban a gépjárműforgalom esetében forgalmi rend változásokra kell számítani, amelyekre jelzőtáblák hívják majd fel a figyelmet.
A térkővel burkolt felületek csökkentése, és különösen az esőkertek kialakítása hozzájárulnak a város zöldfelületeinek növeléséhez, a vízmegtartó képesség javításához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez. | Zöldebb lesz a belváros | null | https://pecsistop.hu/regio/zoldebb-lesz-a-belvaros/529818 |
2021-06-13 18:47:00+01:00 | Több ezren lehetnek olyanok, akik nem adatták be maguknak a koronavírus elleni oltás második dózisát. Pedig korai még fellélegezni, pláne indokolatlan felelőtlenül viszonyulni a járványhelyzethez. | false | [
"oltás",
"Rusvai Miklós",
"Koronavírus",
"koronavírus hírek",
"nyájimmunitás",
"védettség",
"vakcina",
"virológus"
] | 0 | null | 0 | Rusvai Miklós nem kertelt: elmondta, csak így érhető el a nyájimmunitás
Több ezren lehetnek olyanok, akik nem adatták be maguknak a koronavírus elleni oltás második dózisát. Pedig korai még fellélegezni, pláne indokolatlan felelőtlenül viszonyulni a járványhelyzethez.
Rusvai Miklós víruskutató szerint ők már őszre védtelenné válhatnak a vírussal szemben. Elmondta, hogy három fő csoport van: vannak, akik a megadott időpontban elmennek a második vakcináért, vannak, akik elfogadható ok miatt halasztják (például betegség vagy utazás esetén), és vannak, akik azt gondolják, hogy már van védettségük az első dózis után is, megkapták az igazolást, és nekik már nem szükséges újabb oltás.
De szükséges a második dózis is az új típusú vakcinából ahhoz, hogy tartós védettséget érhessenek el. Ezek ugyan 70-80 százalékos védettséget adnak kb. három hét után, de ez csak fél évig véd a súlyos megbetegedéstől vagy halálesettől. 20-25 százalékuk viszont megbetegszik. Ahhoz, hogy az immunválasz teljes és hosszú távú legyen, mindkét oltást fel kell venni. Az RTL Klubnak nyilatkozó víruskutató szerint az ismétlőoltással akár egy évre is védetté válhat a szervezet. Rusvai Miklós szerint egyéni és közösségi érdek is mindkét oltás felvétele. A nyájimmunitás kialakításában ugyanis csak azok segítenek, akik teljes védettséget szereznek.
Kapcsolódó: Fontos dologra mutatott rá Rusvai Miklós: akik nincsenek beoltva, az oltottakat is veszélyeztetik | Rusvai Miklós nem kertelt: elmondta, csak így érhető el a nyájimmunitás | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/rusvai-miklos-ket-oltassal-johet-nyajimmunitas/te884zg |
2017-11-28 10:55:08 | Ha valami, hát ez még pont hiányzott Mészáros Lőrinc felemelkedéséhez. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Októberben szponzorációs szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. a bodrogkeresztúri székhelyű Kultúra a Magyarságért Kft.-vel, aminek keretén belül a cég 9 millió forint plusz áfa (összesen 11,43 millió forint) állami forrásból származó támogatást zsebelhetett be. Az összeg ugyan nem túl nagy, a cég annál érdekesebb háttérrel rendelkezik.
A hivatalos cégkivonat szerint a társaság idén márciusban ment át nagyobb változáson. Elhagyta a Henye Meliorációs Kft. nevet, a fő tevékenysége pedig növénytermesztési szolgáltatás helyett a művészeti létesítmények működtetése lett. Mellette viszont foglalkozik még saját tulajdonú ingatlan adásvételével, bérbeadással, építményüzemeltetéssel, út, autópályaépítéssel és épületépítési projekt szervezésével.
A Kft.-nek négy tulajdonosa van:
a Dereszla Kft.,
a Henye Borászat Kft.,
a Tokaj-Major Kft.,
valamint a Mészút Építő Kft.
A Dereszla, a Henye Borászat és a Tokaj-Major tulajdonosa pedig a felcsúti polgármester egyik cége, a Búzakalász 66 Kft.
A Kultúra a Magyarságért Kft. tavalyi éve (amikor még Henye Meliorációs Kft.-ként működött) nem hozott túl sok sikert. Mindössze 180 ezer forintos bevételt realizált, az előző évi dupláját, melyből 14 milliós veszteség lett a végén. A 2017-es év Mészárosékkal nagyobb eredményekkel kecsegtet.
Egyrészt kaptak bruttó 11,43 milliót a Szerencsejáték Zrt.-től, másrészt egy, a Nemzeti Kulturális Alap honlapján szereplő dokumentum alapján 2 millió forintos miniszteri támogatást is bezsebelt a cég. Ezt a Keresztúri esték című rendezvénysorozat megvalósítására kapták.
A Keresztúri esték március 31-én indult el, melynek a programsorozat kiemelt partnere, a Dereszla Pincészet (ez is Mészárosé) adott otthont. A programok október végéig minden pénteken szórakozási lehetőséget kínáltak a helyieknek és az arrajáróknak. A Hungesthotels honlapja szerint áprilisban a felvidéki For You Acapella együttes adott koncertet, májusban swing koncert és sanzon est volt a kínálatban. A jegyek 1000 forintba kerültek, a bevételt pedig a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlották fel. | Mészáros cégének is csorgatott támogatást a Szerencsejáték | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Meszaros_egyik_cegenek_is_leosztott_parmillio_tamogatast_a_Szerencsejatek.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct |
2017-12-04 11:06:50 | A legrosszabb feltevések látszanak megvalósulni a fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadását célzó ún. kitagolási programmal kapcsolatban. [sharedcon | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A legrosszabb feltevések látszanak megvalósulni a fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadását célzó ún. kitagolási programmal kapcsolatban.
22 milliárd forintból, plagizált tanulmányokra támaszkodva alakítják át a fogyatékosok ellátórendszerét
Több helyen is tiltakoznak a helyiek a fogyatékossággal élő emberek beköltöztetése ellen
Földi pokol a gödi fogyatékos otthonban: kikötözik, ketrecbe zárják és éheztetik a bentlakókat
Februárban számoltunk be arról, hogy a teljes ellátórendszert, de még a romafelzárkóztatást is maga alá gyűrő mamutszervezet, a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság (SzGyF) erőltetett tempóban próbálja végrehajtani a nagy intézetek kiváltását:
„Az SzGyF sorra kéri be az intézményektől a pályázathoz szükséges adatokat: a szabályok értelmében a pályázatot a konkrét intézmény nevében az SzGyF jogosult beadni. Az egész folyamat sikere szempontjából komoly kockázatot jelent, hogy immár szó sincs önkéntességről, vagy akár csak kooperációról: sietni kell, hogy március végére a megfelelő számú pályázattal le legyen kötve az előirányzott 21 milliárd.” – írtuk akkor.
Májusban arról számoltunk be, hogy a rosszul, vagy éppen sehogy sem előkészített projektek több településen is a helyiek tiltakozását váltották ki, de az SzGyF nem vett vissza a kezdeti lendületből.
Néhány nappal ezelőtt viszont megszólalt a fogyatékosügy egyik legfontosabb érdekvédelmi szervezete, az ÉFOÉSZ, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége. A véleményként megfogalmazott értékelés éppen azokat az aggályokat látja megvalósulni, amelyeket a program kritikájaként egy évvel ezelőtt a TASZ szakértője, Verdes Tamás fogalmazott meg az SzGyF által irányított folyamattal kapcsolatban. Az ÉFOÉSZ szakértői olyan súlyosnak látják a helyzetet, a hogy a program felfüggesztését kérik:
„A kiváltási folyamat leállítását és újratervezését kérjük a Kormánytól, mert úgy látjuk, hogy a pályázati programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.”
Vagyis az érdekvédők szerint a 77 milliárdos projekt megvalósításával épp azt a célt nem lehet elérni, amire az egészet kitalálták.
Idén májusban adatigénylésben kérte az ÉFOÉSZ a programot irányító SzGyF-től az „Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás” című kiírásra a főigazgatóság által benyújtott 29 darab pályázat szakmai programját.
Ahogy ez ma már általános gyakorlat az államigazgatásban, a dokumentumokat az SzGyF nem adta ki, míg mind a NAIH, mind jogerős bírói ítélet nem kötelezte erre, így az érdekvédők szeptemberben megkapták a szakmai programokat. A most közzétett értékelés azonban nemcsak ezeket, de a teljes pályázatokat vizsgálva jutott arra, hogy az egész programot újra kell tervezni.
Elnéptelenedő falvakba integrálódnak
A nagylétszámú intézmények a szocializmusból öröklött területi elosztás alapján jellemzően a nagyobb településektől távol, volt kastélyokban, kúriákban működnek – részben ez az oka annak, hogy a fogyatékos személyek fizikailag is szegregáltan élnek ezekben az intézetekben.
A társadalmi inklúziónak, a fogyatékkal élő emberek befogadásának egyik legfőbb akadálya, hogy a világvégi intézményekben elzártan élők a társadalom számára láthatatlanok. A kiváltás során lakásokba és kisebb létszámú lakóotthonokba költöztetik az intézetek lakóit: értelemszerűen a társadalmi befogadás akkor valósulhat meg, ha ez a földrajzi szegregáció is megszűnik.
Ehhez képest az érdekvédők által megszerzett dokumentumok szerint az alábbi településeken fognak integrálódni szerencsés kiköltözők (zárójelben a települések lélekszáma): Sopronnémeti (297 fő), Vág (440 fő), Bodonhely (287 fő), Szilsárkány (652 fő), Und (322 fő), Tormásliget (292 fő), Szakony (412 fő), Szabás (622 fő), Drávatamási (393 fő), Pusztaottlaka (474 fő), Vaspör (354 fő), Esztergályhorváti (484 fő), Fülpösdaróc (320 fő), Gacsály (918 fő).
A legnagyobb település, ahol fogyatékos személyek élhetnek majd a többi polgár között, a 75 ezer lakosú Szombathely, lélekszám szerint a tízedik legnagyobb város – . Ugyanakkor több olyan sorvadó kistelepülésre is költöznek majd az otthonok lakói, ahol lényegében nincs gazdasági tevékenység, nincsenek szolgáltatások, a lakosság még aktív része pedig gyors tempóban távozik.
A konkrét helyszínek kiválasztásánál is ugyanez a szemlélet érhető tetten: miközben a nagyintézmények felszámolása a cél, számos esetben a működő intézmény közvetlen szomszédságában, sok esetben telekleválasztással létrehozott „új” telken épülnek az intézmények lakóinak az új, 12 fős lakóotthonok.
A 630 fős lélekszámú Somogy megyei Kálmáncsán például egy idősotthonként működő kastélyépület parkjában építik fel a házakat. Négy darab 12 férőhelyes lakóház épül Táplánszentkereszten, „mely látásfogyatékkal, illetve mozgásfogyatékkal élő személyek elhelyezését biztosítja” – írja a főigazgatóságnak a szombathelyi intézmény kiváltását célzó „Nyitott világ kapujában” című pályázata. Csakhogy Táplánszentkereszten a meglévő intézményi telekből hozták létre az új ingatlant telekmegosztással, a projekttel kiváltandó szombathelyi intézmény lakóinak egy része pedig egyenesen az intézet szombathelyi telkén felépítendő házakban fog élni.
Vagyis a bruttó 630 milliós projekt keretében az intézményből az intézmény mellé költöznek a lakók.
Van olyan intézmény, amelynek a kiváltásával földrajzi vagy infarstrukturális ellátottság szempontjából rosszabb helyre kerülnek a lakók. A búcsúszentlászlói intézetből például a tervek szerint 72 lakó költözik majd ki, de a kiválasztott öt „céltelepülésből” három kisebb lélekszámú és rosszabb adottságokkal rendelkező település, mint az intézeti lakók jelenlegi lakóhelye. A búcsúszentlászlói intézményi székhelyen 200 Budapestről ide került ellátott él jelenleg – a pályázat alapján
fel sem merült, hogy ezeket az embereket a saját „származási helyükre”, azaz a fővárosba próbálják visszaköltöztetni. E helyett például Vasföldén és Bocföldén fog zajlani az ő társadalmi befogadásuk.
Ráadásul az új lakóotthonok többsége megközelíthetőség szempontjából rosszabb helyen van, mint a búcsúszentlászlói intézmény, így fennáll annak a kockázata, hogy az ide kerülő lakókat kevesebbet fogják tudni látogatni Pestről a hozzátartozóik – vagyis társadalmi befogadás helyett a még meglévő „kinti” kapcsolataik is meglazulnak.
Hasonlóképp problémás az ún. szolgáltató központok helyzete. Az eredeti koncepció szerint ezek a társadalmi integráció kulcsfontosságú helyszínei lennének, ahol a fogyatékos emberek a többiekkel együtt vehetnek igénybe különböző szolgáltatásokat – ehhez képest a pályázatokból az derül, hogy a főigazgatóság több helyen a meglévő intézetek területén alakít ki szolgáltató központot, vagyis a lakók ugyan kiköltöznek, de az életük jelentős része továbbra is az intézmény külvilágtól elzárt keretei közt zajlik.
A konkrét napirend nagyjából úgy néz ki, hogy az intézményi kisbusz – minden pályázatban 12 066 390 forintért szerzik be ezeket – reggel összeszedi a „kitagolt” lakókat, és beszállítja őket a nappali ellátás helyszínére, az intézménybe, ahol megkapják mindazt, amit a kitagolt szolgáltató központnak nyújtania kell, majd este visszaszállítják a lakókat a kitagolt lakhatásba.
Az így megvalósuló kitagolt lakhatás nem lesz éppen olcsó, akármelyik pályázatot is nézzük. A barcsi projektben például 827 millió forint a közvetlen beruházási költség, ennyibe kerül a 12 fős lakóotthonok tervezése és komplett kivitelezése. Ezért a pénzért összesen 120 embert fognak tíz helyszínre kiköltöztetni.
Tehát egy személyre 6,9 millió forint infrastrukturális beruházási költség jut, de ha leszámítjuk a projekt részeként megvásárolt három egyenkisbuszt, még akkor is bő 6,5 millió. Vagyis a 12 fő számára épülő egyenlakóotthonok darabonként 80 millióba fognak kerülni.
Ehhez képest Barcson tucatnyi jó állapotú 4 szobás házat hirdetnek 15 millió forint körüli áron, vagyis ennek az összegnek alig több mint a feléért el lehetett volna helyezni három családi házban ugyanezt a tucatnyi intézeti lakót.
Persze nem ez a nyilvánvaló pazarlás és voluntarizmus a legfájóbb ebben a látványos kamuprojektben, hanem az elszalasztott esély: belátható időn belül nem lesz pénz annak az intézményi kultúrának a humanizálására és korszerűsítésére, amit most készül 77 milliárdból bebetonozni az európai adófizetők pénzén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. | Épp most szórnak el 77 milliárdot a férőhelyek kiváltására, de ettől nem lesz jobb az intézetben élők helyzete | Régi blogok | null | https://szocio.atlatszo.hu/2017/12/04/epp-most-szornak-el-77-milliardot-a-ferohelyek-kivaltasara-de-ettol-nem-lesz-jobb-az-intezetben-elok-helyzete/ |
2018-12-12 00:00:00 | A választásra és a trutyigyurmára volt a legkíváncsibb 2018-ban Magyarország - A frankfurti leves országa lettünk, a politika legyőzte a focit. Térképre tettük a Google Trendeket. | false | [
"google",
"google trend",
"keresőkifejezések toplistája",
"tech-tudomány"
] | 0 | null | 0 | A parlamenti választásokra kerestek rá legtöbben 2018-ban Magyarországon, ez lett az év keresőszava a Google szerint Magyarországon. Ezzel a politikai fókusszal elég kivételesek vagyunk Európában, majdnem mindenhol a foci világbajnokság nyert ebben az évben. Itthon közben érthetetlen módon élre kúszott a frankfurti leves, erős versenyben előzi a rizskochot, ami legalább ehető.
Mind minden évben ilyentájt, a Google nyilvánosságra hozta az év internetes keresési trendjei alapján a maga toplistáját, illetve toplistáit. Van külön dalszöveg, TV műsor és recept best of, az egyes országokra külön és globálisan, csodálatos tükröt nyújtva a 2018-as Zeitgeistnek.
Eseményszinten a focivébé mindent vitt idén a világban, azon kívül a Florence hurrikán, az amerikai megalottó húzásai és a királyi esküvő érdekelte még a legtöbb embert globálisan, valamint Avicii halála. A színészek közül még mindig / már megint Sylvester Stallone, filmek közül a Fekete párduc és a Deadpool 2, zenészek közül meg Demi Lovato.
Ennél érdekesebb a hazai univerzum, már csak azért is, mert Magyarország némileg szembement idén a trendekkel. Míg a legtöbb országban Európában a focivébé volt a numero uno keresőszó, nálunk megelőzték a választások.
Nézzék a leggyakoribb kereséseket térképen:
Az oroszországi VB majdnem mindenhol tarolt, annál érdekesebb a kevés kivétel: a politika Magyarország mellett csak a finneknél és közvetve a franciáknál előzte meg a sportot, előbbieknél az elnökválasztás, a galloknál a tüntetéseken is aktív tűzoltók volt a neten a legfontosabb szó. A szerbeknél és görögöknél egy-egy valóságshow, Törökországban egy tévésorozat volt az év legfontosabb történése a Google-statisztikák szerint. Két térségbéli országban a nemzeti sajátosságok a keresésekben is remekül kiütköznek: a cseheknél az olimpiai hokitorna tudott odaérni az első helyre, Romániában pedig a rettegett érettségi eredményekre kerestek rá a legtöbben.
Magyarországon (is) a Bohemian Rhapsody apropóján a Queen tört előre, tévéműsorokban a Való Világ, filmek között a Venom az első, követi a Mamma Mia 2.
És végül a receptek: 2017-es második helye után ebben a kategóriában élre állt a frankfurti leves, ami a menzaváltozatot ismerve elég ijesztő jele a végromlásnak. Persze ha azért guglizi meg mindenki a virslis-kelkáposztás formációt, hogy valami radikálisan izgalmasabbat komponáljon , mindjárt más a helyzet, de ez egy gyanúsan kultúroptimista forgatókönyv lenne abban az országban, ahol az egyik legtöbb lájkot Facebookon a csirketorta kapja. Ezüstérmes a rizskoch, harmadik helyezett az ovisok és kisiskoláslányok kedvenc trutyigyurmája, a slime. | A választásra és a trutyigyurmára volt a legkíváncsibb 2018-ban Magyarország | 0 | https://index.hu/techtud/2018/12/12/a_valasztasra_es_a_trutyigyurmara_volt_a_legkivancsibb_2018-ban_magyarorszag |
2016-11-04 15:05:00 | Hétszázmilliárdba kerülhet a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.
A határozat meghozatalakor a beruházás értékét még 472 milliárd forintra becsülték, ám ez időközben – az olimpiai pályázatban rögzített egyéb tervek miatt – már 550 milliárdra emelkedett. Informátorunk szerint a kamatot 2 és 3 százalék közé lőtte be a kabinet, de ez függhet attól is, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbízáshoz jutnak a fejlesztésben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, a megállapodás feltétele, hogy Peking ajánlatai kedvezőbbek legyenek majd, mint bármely európai fejlesztési banké.
Ha információink helytállók, akkor – 467,5 milliárdos hitel és húszéves futamidő esetén – legalább 97,5, legfeljebb 146 milliárd forintot tesz majd ki a kamat, azaz összesen 565–613 milliárd forintot kell visszafizetnie hazánknak. Ehhez jön még hozzá a beruházás 15 százalékos, 82,5 milliárd forintnyi önereje, így – ha nem változnak a számok – az 550 milliárdos beruházás valójában 647,5–695,5 milliárd forintjába fog kerülni a magyar adófizetőknek.
A beruházás körül egyelőre meglehetősen sok a tisztázatlan kérdés, ám ezek egy része a napokban tisztázódik. Korábbi hírek szerint Pekingnek október 31-ig kellett kidolgoznia a finanszírozási ajánlatot, és – mint Szijjártó Péter jelezte – a részleteket a ma kezdődő, kétnapos rigai csúcsértekezleten tárgyalják meg. (A lett főváros ad otthont tizenhat közép- és kelet-európai ország, valamint Kína csúcsvezetői tanácskozásának.) A beruházásnak ugyanakkor keresztbe tehet az Európai Bizottság, amely még májusban elindította a beruházást blokkoló kötelezettségszegési eljárás előkészületeit. A vizsgálatról elsőként lapunk számolt be szeptember közepén; információink szerint korrupció gyanúja vetődött fel, a tendereztetés hiánya miatt, illetve hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló kínai–magyar konzorciumban.
A finanszírozási modell is fennakadhat az uniós bürokrácián: brüsszeli forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a hitel felvétele – egyéb költségcsökkentés híján – ellentétes lehet a 2016–2020-ra vonatkozó konvergenciaprogrammal, amely rögzíti az államadósság csökkentését, mégpedig a mostani GDP-arányos 75 százalék körüli szintről 65 százalék alá. A lépés emellett hazai alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen a 2012 januárjától hatályos alaptörvény szintén rögzíti: csökkenteni kell az államadósság mértékét mindaddig, amíg a teljes hazai össztermék felét meghaladja.
Az üggyel kapcsolatban a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk megkeresésére mindössze annyit közölt, hogy zajlanak az egyeztetések a hitelről, így részletekről nem adnak tájékoztatást. A kabinet egyébiránt nemcsak a finanszírozás, hanem az egész fejlesztés megtérülésének kérdésében sem közlékeny. Hiába kértük több alkalommal is, különböző okokra hivatkozva eddig megtagadta kérésünket a kormány, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházás megvalósíthatósági tanulmányát. Lázár János kancelláriaminiszter szerint erre legkorábban az uniós vizsgálat lezárulta után kerülhet sor, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt közölte, a háttéranyag mint a döntéseket megalapozó dokumentum tíz évig nem nyilvános.
A logisztikai iparágat ismerő forrásaink egyöntetű véleménye, hogy egyhamar nem fog megtérülni a beruházás. Mint egyikük kifejtette, a nagyon nagy forgalmat lebonyolító belső európai vasúti korridorok fejlesztéséhez – ilyen például a Budapest–Bécs vasútvonal is – 85 százalékos támogatást ad az unió, magyarán a tagállamoknak jelentős áruforgalom esetén is csak olyan mértékű szubvenció mellett éri meg a kötött pályások fejlesztése, mint amekkora kölcsönt épp felvenni készülünk.
– Kína egy új „selyemútban” érdekelt. A kérdés csak az, a magyar kormány miért partner abban, hogy a kínaiak csak mint kivitelezők vegyenek részt a vasúti fejlesztésben, míg a finanszírozás teljes egészében az adófizetőkre hárul – mondta lapunknak neve említésének mellőzését kérő kormányközeli forrásunk. A Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról első ízben 2013 májusában írt alá szándéknyilatkozatot a MÁV és a Szerb Államvasutak vezérigazgatója, majd az egyeztetés kormányszinten folytatódott, kínai vezetők bevonásával. Tény, hogy a beruházás első sorban Kína érdeke, hiszen a távol-keleti ország már felvásárolta a görögországi Pireusz kikötőjét, ahonnan a Kínából származó árut szeretné gyorsan Európába juttatni. A korábbi tervek egyébiránt arról szóltak, hogy a beruházás 2017 végéig megvalósul, ám erre nem sok esély van, mivel eddig egyetlen kapavágást sem tettek, ráadásul az uniós vizsgálatok hosszú hónapokig elhúzódhatnak. | Drága lesz a kínaiak üzlete | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/11/draga-lesz-a-kinaiak-uzlete |
null | Ezt az orosz-magyar gazdasági együttműködési bizottság ülése örvén jegyezte meg. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | Nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése Magyarország és Oroszország között a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, ahogy mindenki más is ezt teszi, csak a többség leginkább titokban bizniszel az oroszokkal - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Mi, magyarok azt akarjuk, hogy itt a szomszédban, Ukrajnában a háború mielőbb véget érjen, mi békét akarunk - szögezte le. Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, ráadásul az európai cégek és országok egy jelentős része bár kerülőúton, de továbbra is fenntartja a gazdasági együttműködést.
Mi sem értünk egyet a szankciókkal, viszont mivel európai jogszabályokban jelennek meg, tiszteletben tartjuk őket természetesen - mondta, hozzátéve, hogy a kormány akkor szokott vétózni, ha egy adott európai uniós javaslat súlyosan sértené a nemzeti érdekeket.
Ugyanakkor a szankciók által nem érintett területeken az a célunk, hogy Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése fejlődjön. Ez a nemzetgazdasági érdekünk, nemzetbiztonsági érdekünk és a nemzetstratégiai érdekünk is - hangsúlyozta.
iÜdvözölte, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a Magyarország földgáz- és kőolajellátását garantáló szerződések betartása mellett. A Török Áramlat vezetéken idén már 5,3 milliárd köbméter földgáz érkezett, s ez szinte felér a tavalyi egész éves mennyiséggel. Bejelentette, hogy megegyeztek az MVM és a Gazprom együttműködésének további bővítéséről, hogy a magyar vállalat nagyobb szerephez juthasson a regionális gázkereskedelemben.
Kitért arra is, hogy idén 3,2 millió tonnányi kőolaj érkezett a Barátság vezetéken keresztül, és a magyar és az orosz vállalati szereplők rugalmassága lehetővé tette az ellátás biztonságának fenntartását annak ellenére is, hogy ezt veszélyeztető intézkedések születtek a közelmúltban, illetve hogy az EU magasról tett arra, hogy mi történik.
A paksi bővítés kapcsán arról számolt be, hogy újabb mérföldkőhöz ért a folyamat, már több mint ezren dolgoznak a helyszínen, köztük amerikai, német és francia alvállalkozók alkalmazottai is, idén pedig az első beton is a földbe kerülhet.
Közölte, hogy megállapodást írtak alá a felsőoktatási együttműködésről is, így jövőre sor kerülhet az első magyar-orosz rektori konferenciára, továbbá létrejön egy magyar-orosz egyetemi szövetség, és továbbra is évi kétszáz orosz hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal hazai egyetemeken. (MTI) | Szijjártó: Mindenki bizniszel az oroszokkal, csak próbálják titkolni | null | https://www.klubradio.hu/hirek/szijjarto-mindenki-bizniszel-az-oroszokkal-csak-probaljak-titkolni-146927 |
null | Interjút adott a Klubrádiónak Robert Biedroń lengyel baloldali európai parlamenti képviselő, aki többek közt arról beszélt, sokkolja a magyarországi korrupció mértéke, ami szerinte mindenhol aláássa a magyaro kormány iránti bizalmat Európában. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | E hétvégén kétnapos konferenciára érkezik hozzánk előadás céljából. Miért fontos önnek a Több nőt a közéletbe konferenciára eljönni? - kérdezte Csernyánszky Judit riporter Robert Biedroń lengyel baloldali (The Left/ Nowa Lewica) európai parlamenti képviselőt, aki Kaczynskiékkal szemben pártot alapított Tavasz néven 2019-ben, és 2020-ban indult a lengyel elnökválasztáson is. Most viszont második terminusát kezdte meg Brüsszelben.
Robert Biedroń: Azt az üzenetet szeretném átadni a magyaroknak, hogy nincsenek egyedül. A szolidaritás fontos, különösen nekem, aki a "Szolidaritás" hazájában él (Solidarność lengyel szakszervezeti föderáció, 1980-ban, a Gdański Lenin Hajógyárban alapították. Első vezetője Lech Wałęsa volt). Magyarországon visszaélnek a nőket megillető jogokkal. És általában is: sérülnek az emberi jogok. Jarosław Kaczyński Lengyelországa a példa rá. Én testvéreimnek tartom a magyarokat, és az ember a testvérét nem hagyja az út szélén, különösen akkor nem, ha szükség van a segítségre.
Csernyánszky Judit: Ön sosem csinált titkot abból, hogy meleg.
R.B.: Így van. Nyíltan felvállaltam. Tudom, mit jelent ma melegnek lenni - az Orbán-kormány idején. De szerintem nem is ez a fontos, hanem sokkal inkább az, hogy azonos értékeket valljunk a demokráciáról, a személyiségi jogokról, a szólásszabadságról. Másrészről, sajnos, az ember soha nem lehet biztos abban, hogy mikor rendeződnek vissza az állapotok Lengyelországban, és akkor meg nekünk lesz szükségünk mások segítségére, mások szolidaritására.
Cs.J.: Nem kis meglepetést okozva olvastam önről, hogy ön lett Lengyelország az első meleg polgármestere: 2014-ben választották meg Słupsk város vezetőjének. Sőt, ön volt az első, nyíltan vállalt, meleg képviselő is a szejmben. Bár az önök hazája vallásos ország hírében áll, társadalmi és emberi jogi vonatkozásban viszont előrébb tartanak, mint mi. Nálunk már 2007-ben volt államtitkár, aki nyíltan felvállalta a másságát.
R.B.:Nem akarnám a két országot ebből a szempontból összehasonlítani. Már csak azért sem, mert az önök szabadságszeretete és harca is épp olyan régre visszanyúlik, mint a miénk. Mondhatnám azt is, gyakran voltak közös céljaink a történelem folyamán, amikor a jogainkért szinte egyidőben álltunk ki. Jó lenne, ha nem kellene visszatérnünk abba a korszakba. De az az igazság, hogy édesanyám élte meg azt a rettenetes szovjet korszakot, amit ma az orbáni rezsimben újra meg kell élniük a magyaroknak. Számomra teljes mértékben elfogadhatatlan Orbán külpolitikája, az az "illiberális politika", ami őt Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez sodorta. Mint ahogy az Ukrajnához való hozzáállása is feldühít, mert az ukránoknak nem volt más választásuk, mint felvenni a harcot az oroszokkal. Tiltakozom, hogy elfojtotta a szabad sajtót, hogy megbénítja a civil szervezeteket, hogy semmibe veszi a női és az LMBTQ-jogokat. És miután egy közösséghez tartozunk, ezen az Európai Uniót értem, ezért mindent el fogok követni azért, hogy ezt az úgynevezett hibrid magyar rezsimet minél előbb fel lehessen számolni.
Cs.J.: Nemrég önök is hasonló helyzetben voltak. Értem ezen most éppen a 7-es cikkelyes eljárást. Bár még sem önök, sem Magyarország ellen nem kezdődött el a szavazati jog elvonásának hosszú folyamata, részben azért, mert Magyarország adott esetben megvétózta volna a PiS elleni szavazást, és fordítva is. De most önök már kinn vannak a gödörből, nincs 7-es cikkelyes eljárás. Hogyan sikerült ezt egyik pillanatról a másikra elintézni?
R.B.: Jó útra, a demokrácia útjára léptünk újra, egyik pillanatról a másikra visszaálltak a kormányzásban a jogállami normák. Így aztán felszabadították számunkra a befagyasztott uniós alapokat. Önöknél egyelőre változatlan a helyzet. Húszezermillió dollárt befagyasztottak be. De erre a pénzre nagy szüksége van az országnak, és személy szerint minden magyar embernek. A gazdasági növekedéshez. A vállalkozásoknak és az iskoláknak épp úgy kell ez a pénz, mint az egészségügynek. Modernizálni kell a lakóházakat, javítani az utakat...
Cs.J.: Melyik volt az a mozzanat, ami egycsapásra megváltoztatta a lengyel állapotot, azon túl, hogy a demokrata Donald Tusk jutott hatalomra?
R.B.: Szerintem a média függetlenségének a visszaállítása sokat nyomott a latban. Hiába próbálkozott Kaczynski, nem tudta megsemmisíteni a civil hálózatot, amelyik mindig résen volt és tüntetett a legkülönfélébb jogok visszaszerzéséért. Bizonyára emlékszik rá: óriási tüntetések zajlottak nálunk. A kormányváltással pedig célba is értek ezek a követelések. Így aztán hitelesekké is váltunk.
Cs.J.: El kell mondjam önnek, szerfölött furcsa volt azt tapasztalni, hogy nemzeti ünnepeink alkalmával tömegesen érkeztek a "lengyel barátok" - Orbánt ünnepelni a nagygyűlésekre...
R.B.: Ez engem is sokkolt. És akkor még tegyük hozzá, hogy rendszeresen járnak önökhöz a Marine Le Pen-féle szélsőjobbosok, Orbán barátai, akik egyáltalán nem titkolják oroszimádatukat. Miként ön, akként én is: rettegtem, rettegtünk attól, hogy visszatér történelmünk sötét korszaka. Ugyanakkor az is biztos, hogy a megpróbáltatások megerősítenek minket. Mint ahogy ön is említette, nekem, mint meleg politikusnak nagyon nehéz volt, de most már úgy érzem, szabadon lélegezhetem. Azt nem állítom, hogy törvényileg minden rendben lenne, de a légkör teljesen más, mint a PiS idején volt.
Cs.J.: Ebből kiindulva: embert próbáló lehetett az ön 2020-i kampánya, amikor indult az elnökválasztáson. Hogy tudta kezelni a rendkívüli helyzetét?
R.B.: Nehéz kampány volt, alapvetően azért, mert rendkívül polarizált a lengyel társadalom. A két rivalizáló pártot legszívesebben törzseknek nevezném, mert durva harcuk miatt szenvedtek az emberek. Ők fizették meg az ellenségeskedésnek az árát. Emiatt is szálltam be a versenybe. Az elviselhetetlen helyzet késztetett arra, hogy új politikai kultúrát kezdjünk el építeni, ahol le tudnak ülni egymással tárgyalni a politikusok.
Cs.J.: Végül csak 2,2%-ot ért el, de megmérettetett, és öné lett a hatodik hely.
R.B.: Tapasztalatom szerint a konzervatívok képtelenek őszintén beszélni a társadalmi igazságosság kérdéseiről. Az EU föderalizációs egységéről, a klímaválságról, a nők jogairól, lásd az abortusz-törvény szigorítását. Nagy eredménynek érzem, hogy a kampányban mindezekről tudtam beszélni. Meg a lakhatási válságról is, ami a magyarokat és általában az európaiakat egyaránt sújtja. Azt gondolom, ezeket a vitákat milliók követték, és akkor már megérte!
Cs.J.: Ennek köszönhetően meg is erősödött a pártja, a Tavasz és persze a Baloldali Szövetség, aminek szervezésében is része volt.
R.B.: Hát persze. Még ha veszít is az ember, akkor is nyer: tapasztalatot. És közben mindig egyre biztosabb terepre lép. Az elmúlt 18 évben a társelnökkel együtt sokat haladtunk előre. Bejutottunk a szejmbe, a parlamentbe, és most már a kormányban is ott vagyunk. Mi több az egyik miniszterelnök- helyettest is mi adjuk. Eddig csak küzdöttünk a problémák megoldásáért, most már meg is oldjuk őket. Alapvetően az egyenjogúsági, a szociális kérdésekben és a munkanélküliség problémáinak megoldásán dolgozunk - igazi baloldaliként. Tulajdonképpen kampányolni is fogok most Magyarországon, annak reményében, hogy önöknél is megerősödnek annyira a demokratikus erők, hogy végül kormányzóképesek lesznek.
Cs.J.: Nos, ha ennyire sikeresek lettek, akkor fel is vetődik: miért választotta az Európai Parlamentet a kormányzati munka helyett?
R.B.: Jó kérdés. Először is szeretem az európai szintű politizálást: nem véletlenül vágtam neki a második ciklusnak is. Másrészről a társelnökkel eleve eldöntöttük, hogy hagyunk helyet a manőverezésnek. Nem csupán miniszterelnök-helyettesünk van, de minisztereink is vannak a kormányban. És én innen, a háttérből másképp tudom bírálni a jelenlegi kormányt, miközben nagyon kritikus vagyok Donald Tusk kormányával szemben, talán hallotta is a migrációs...
Cs.J.: De mennyire! Kérdezni is akartam; váratlan hír volt, hogy a kormányuk nem akarja beengedni a belorusz határ felől érkezőket. Persze, az oroszok manipulálják a menekültkérdést.
R.B.: Donald Tusk fel akarja függeszteni a menedékkérői jogokat, ami azért elfogadhatatlan a számunkra, mert így megakadályozza azt is, hogy a Beloruszból menekülő ellenzékieknek menedéket adhassunk. Nos, éppen azért jó, hogy itt vagyok, mert innen ezt másképp látom a helyzetet. Egyébként az országos politikából kilépve, az Európai Parlament más eszközöket ad a kezembe, amivel élni tudok a belpolitikában is.
Cs.J.: Visszatérve erre a lépésre, nem úgy látszik, hogy most Donald Tusk éppen azt az orbáni politikát követi, ami ellen egykor maga is tiltakozott?
R.B.: Engem az lepett meg, hogy most épp a populista retorika irányába indult el Donald Tusk. Amit még nem is oly rég ő maga is keményen bírált. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy ennek ellenére soha nem lesz belőle olyan populista politikus, mint amilyen most Orbán és Kaczynski. Illetve: bízom abban, hogy nem tér le arról a demokratikus pályáról, ami tiszteletben tartja az emberi jogokat és figyelembe veszi a nemzetközi törvényeket, megállapodásokat. Biztos vagyok abban, meg fogjuk tudni állítani őt, hogy erre az útra lépjen, mert populistaként neki nem terem babér, semmi kétségem efelől.
Cs.J.: Soros uniós elnökként Orbán sok mindent igyekszik megakadályozni. Csak a leglényegesebbeket említem: az ukránok további megsegítését, a 7-es cikkelyes eljárás folytatását. Nincs is lehetőségük önöknek most bármiben is előbbre jutni, nemde?
R.B.: Igen, ez valóban összetett ügy. Ám az alapvető kérdés még mindig tisztázatlan a számomra: miért akarja megtörni Orbán az uniós egységet? Miért nem képes az alapvető követelményeket megtartani? Inkább fizeti a 20 milliós büntetést és a napi egymillió eurót? Felfoghatatlan paradox ez a számomra. Változatlanul állítom, hogy az Európai Unió léte az egyik legnagyobb vívmánya korunk Európájának. Nincs alternatívája. Sem stratégiailag, sem biztonsági, sem a gazdasági növekedés szempontjából.
Cs.J.: Csakhogy Orbán elég sikeres ennek a szétverésében...
R.B.: Hát ez az! Maga nyilván még többet tudna erről mondani. Hisz’ a többi között a Klubrádió is érintett ebben. Sokkoló számomra a korrupció, ami szerintem teljesen aláásta a magyar kormány iránti bizalmat otthon és itt is. Teljesen nyilvánvaló, hogy Orbán Putyin trójai falova, hiszen minden lépésével Putyint segíti abban, hogy szétverje az Európai Uniót. Az európai történelem legjobb alkotását. Orbán kettős játékot űz és közben úgy tesz, mintha nem is hamis kártyával játszana - mondta a beszélgetés befejezéséül Robert Biedroń lengyel baloldali európai parlamenti képviselő.
Az interjú a Hetes Stúdió 2024. október 19-i, szombati adásában hangzott el. A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! | "Kettős játékot űz a hamiskártyás Orbán: hazájának a sorsát teszi kockára" | null | https://www.klubradio.hu/adasok/kettos-jatekot-uz-a-hamiskartyas-orban-hazajanak-a-sorsat-teszi-kockara-147620 |
2018-09-03 11:25:00 | Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke az Átlátszónak azt mondta, hogy ez a per a tankönyv-választás szabadságáról, végső soron tehát az oktatás szabadságáról szól, mert ha elbuknak, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok az országban. Videóinterjú.
Mióta foglalkozik tankönyvekkel, tankönyvkiadással?
Ez egészen 1970-ig nyúlik vissza, ugyanis a tanítóképző elvégzése után feleségemmel Mogyoródon kezdtünk tanítani – úgy kell elképzelni hogy az egyik első osztályban a feleségem tanított, a másikban én. Miután öt évig nagyon intenzíven dolgoztunk, 1975-ben, alig 30 évesen megpályáztuk az első osztályos tankönyv megírásának jogát, és megnyertük ezt a pályázatot ilyen szemtelenül fiatalon. 1978-ban jelent meg az első osztályos tankönyvünk 190 ezer példányban, akkoriban mindenki ebből tanult, és egy korosztály még nem százezer gyereket jelentett, hanem 170-180 ezret. A rendszerváltás után saját magunk is tankönyvkiadásba kezdtünk, és egy teljes tankönyv-rendszert építettünk fel első osztálytól negyedikig. Tehát több mint 40 éves tapasztalatunk van a területen, amelyek alapján ki merem jelenteni hogy kompetens vagyok a témában.
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek from atlatszo.hu on Vimeo.
Milyen pereket indítottak el, és miért pont most?
Több tankönyves kiadó, négy kisebb és egy nagyobb cég azért indított pert a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerettük volna meghosszabbítani a tankönyveink engedélyét, hiába fizettünk be ezért sok pénzt, a kérelmünket eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Mi magánkiadók vagyunk, miközben a teljesen ugyanolyan paraméterű állami kiadó tankönyveinek az engedélyét meghosszabbították. Úgy gondoljuk hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, és azért perelünk, mert ha most ebbe belenyugszunk akkor 2019 után az iskolákban már nem lesznek használhatók azok a könyvek, amelyeket sok-sok éven át használtak. Ezzel nem csak a kiadók járnak rosszul, hanem elsősorban azok az iskolák, tanárok, tanítók, tanulók, és a szülők is, mert az eddig bevált tankönyvekkel nem tudják folytatni az oktatást. Tehát ez a per nem csak a kiadókért folyik, hanem a tankönyv-választás szabadságáért, vagy ha úgy tetszik az oktatás szabadságáért, hogy 2019-től már ne csak egy vagy két tankönyvből lehessen választani.
Milyen eredményt várnak a pertől?
Ezt nagyon nehéz megjósolni – sporthasonlattal élve, ha felmegyünk a pályára, nulláról kezdődik a mértkőzés, és nem tudom hogy mi vagyunk-e ennek a meccsnek az esélyesei, mert az állam gépezetének nagy ereje van. Mi azonban úgy gondoljuk hogy igazunk van, és bízunk benne hogy tisztességes eljárásban lesz részünk, Tacitus szavaival élve, harag és részrehajlás nélkül fognak dönteni a kérdésben. Ha rést tudunk ütni az egyentankönyv rendszer falán, azt elsősorban az iskolák fogják megérezni, jövőre is színes maradhat a tankönyv-választék, és lehetősége lesz a tanítóknak arra, hogy több tankönyv közül válasszák ki a nekik és a tanulóiknak megfelelőt. Egészen más tankönyvre lehet szükség például egy budapesti belvárosi iskolában vagy egy hátrányos helyzetű vidéki térségben.
Van tanárhiány vagy nincs? A pedagógusok szakszervezete szerint 4-5 ezer tanár hiányzik a rendszerből, a KLIK szerint viszont nincs országos probléma. Elkezdtünk utánajárni a pontos adatoknak, és várjuk a leveleiteket, hogy a ti gyermeketek iskolájában mi a helyzet: írjátok meg nekünk a [email protected] emailcímre, ha a ti gyermeketek iskolájában is tanárhiány van.
Hány tankönyv engedélyét szeretnék meghosszabbítani?
A négy kiadó összesen 21 tankönyvre adott be hosszabbítási kérelmet, így a bíróság 21 tárgyalást tűzött ki az ügyben – szeptember 5-én lesz az első tárgyalási nap a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Bonyolítja a dolgot hogy nem egy, hanem hat vagy hét bíró tárgyalja majd az ügyeket, tehát nem biztos hogy ugyanolyan következtetésekre jutnak. Úgyhogy ez egy izgalmas helyzet, amit még tovább fokoz az, hogy nem csak a kiadókról va szó, hanem azokról is, akik az iskolákban tanítanak, de ők nincsenek olyan helyzetben, hogy a saját munkaadójukkal szemben, a jogos problémáikat nyíltan felvessék.
Kinek az érdekei a legfontosabbak ebben az ügyben?
Nem az a legfontosabb hogy mi jó a pedagógusnak – bár az sem baj, ha annak is jó –, vagy az oktatás-irányításnak, vagy a központi költségvetésnek. Hanem az, hogy mi a jó a gyerekeknek, a jövő nemzedékének.
Bodoky Bence – Romvári Boldizsár | Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók - ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | null | https://atlatszo.hu/2018/09/03/az-oktatas-szabadsagaert-perlik-az-allamot-a-tankonyvkiadok-mert-csak-az-egyentankonyveket-engedelyeztek/ |
2018-06-13 00:00:00 | A konzervet hamarabb találták föl, mint a konzervnyitót - 45 évvel később áthidalták a problémát, de hogy az micsoda 45 év lehetett! | false | [
"konzerv",
"étel",
"napóleon",
"franciaország",
"tárolás",
"tudomány"
] | 0 | null | 0 | Hallottak már a csapvíz hajtotta turmixgépről? A szocialista tervgazdálkodásról, a hiánygazdaságról, a pult fölötti és alatti kereskedelemről is mesélnek a háztartási kisgépekről készült fotók.
Nicolas Appert párizsi szakács és cukrász az 1700-as évek végén kezdett kísérletezni az élelmiszerek tartósításával. Részleges sikereket ért el levesekkel, zöldségekkel, gyümölcslevekkel, lekvárokkal és szirupokkal. Üvegben tárolt, parafadugóval és viasszal eltömített, tartósított élelmiszereit forró vízben áztatta, mielőtt a raktárba tette volna őket.
Appert 1795-ben kezdte a kísérletezést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hollandok már az 1770-es évektől fogva árultak fémdobozban tartósított lazacot, de a nagy léptékű kutatásnak az adott lendületet, hogy 1800-ban Bonaparte Napóleon 12 ezer frankot ajánlott annak az iparosnak, aki egy új módszerrel tartósítani tudja az élelmiszert.
Fotó: Wikimedia Commons Nicolas Appert és az általa használt egyik üvegcse
Appert úgy érezte, eljött az ő ideje. 1806-ban, két évvel Napóleon császárrá koronázása után bemutatta a saját tartósítási módszerét a francia iparművészeti kiállításon. Díjat nem nyert, de 1810-ben a francia udvar megkörnyékezte a szakácsot, és megígérték, hogy megkapja a 12 ezer frankot, ha nyilvánossá teszi a módszert. Appert elfogadta az ajánlatot.
A L'Art de conserver les substances animales et végétales (Az ételek és növények megőrzésének művészete) 200 példányban jelent meg 1810-ben. ez volt az első korszerűen tartósított ételekről szóló szakácskönyv.
Rövidesen elindult a La Maison Appert. A Massy városában, Párizshoz közel működő üzemben készültek a világ első konzervjei. Akkor még üvegekbe csomagolták a tárolt élelmiszert. A fém használatától nem véletlenül tartózkodtak: Franciaországban akkoriban csak satnya minőségű bádogot lehetett szerezni. De Appert bebizonyította, hogy a vastag, nagy szájú üvegben mindent lehet tárolni: tojást, tejet, húst és levest is.
A módszert világszerte fölkapták. 1810-ben történt, hogy egy brit föltaláló, Peter Durand levédette a saját konzerválási módszerét, de ő bádogot használt, nem üveget – tulajdonképpen ez volt a ma használt konzervek őse. Két év múlva két angol befektető, Bryan Donkin és John Hall fölvásárolta mindkét szabadalmat, és megkezdődött a konzervek tömeggyártása. A konzerválásnak legalább egy évtized kellett, hogy elérje Amerikát is, de a 20. század elejéig várni kellett, hogy a konzervvásárlás népszokássá váljon.
Az átállást valószínűleg megnehezítette, hogy a konzervnyitót jóval később találták föl, mint magát a konzervet.
Az első konzervnyitó-szabadalmat az angol Robert Yeates adta be. 1855-ig várni kellett a csodálatos találmányra; az addig forgalmazott konzerveket kalapáccsal és szöggel, illetve vésővel lehetett fölfeszegetni. Az IKEA-korszak előtti háztartásokban a szög és a kalapács olyan gyakori volt, mint ma egy műanyag kávéspohár, de még így is átlagon felüli erőfeszítést igényelt, hogy valaki hozzájusson egy konzervdoboz tartalmához.
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary 1870-es metszet egy korabeli konzervgyárról
Yeates szabadalma után három évvel jelent meg a connecticuti Ezra Warner szabadalma egy hasonló felépítésű nyeles konzervnyitóról. Tulajdonképpen ők készítették el a hadtörténelem első konzervnyitóit, mivel a nyeles eszközök az ő formaterveik alapján készültek. Az amerikai polgárháború (1861-1865) katonái ezt használták, de a késre emlékeztető eszközt civil használatra túl veszélyesnek ítélték.
Az első kerekes – úgynevezett Baumgerten típusú – konzervnyitók szabadalmát 1870 júliusában adta be Willyam Lyman. Húsz évnek kellett eltelnie, mire a tömeggyártásuk is megkezdődött. De 1925-ben a San Franciscó-i Star Can Opener már nagy tételben gyártotta a háziasszony-kompatibilis, biztonságos, életveszély és fröcskölés nélkül használható konzervnyitóját. És többé senkinek sem kellett kétségbeesnie, ha légmentesen dobozolt élelmiszert látott. | A konzervet hamarabb találták föl, mint a konzervnyitót | 0 | https://index.hu/tudomany/til/2018/06/13/a_konzervet_hamarabb_talaltak_fol_mint_a_konzervnyitot |
2022-04-25 14:30:00 | A Maarif Alapítvány korábban iskolát alapított Budapesten, most európai szervezete két céget hozott létre Magyarországon. | true | null | 1 | HVG360 | null | A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tovább terjeszkedik Magyarországon a török elnök lobbiszervezete | null | https://hvg.hu/360/202216_maarif_hungary_holding_torokterjeszkedes |
null | Jelentős szakaszához érkezett a Pesti fonódó villamosprojekt II. ütemének előkészítése: a BKK feltételes közbeszerzési eljárást indított az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötésének, a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációjának, valamint a Nyugati tér megújításának, a felüljáró elbontásának a megtervezésére. | true | [
""
] | 0 | építészfórum | null | Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Cég, szervezet: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Beadási határidő: 2024.09.16. 00:00
Vélemények: 1
További adatok
↓
Jelentős szakaszához érkezett a Pesti fonódó villamosprojekt II. ütemének előkészítése: a BKK feltételes közbeszerzési eljárást indított az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötésének, a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációjának, valamint a Nyugati tér megújításának, a felüljáró elbontásának a megtervezésére.
A fejlesztés megvalósításával, melyről itt írtunk korábban, a Kelenföldről és Budafokról akár Káposztásmegyerig és Rákospalotáig is járhatnak majd a villamosok. A Deák Ferenc tér és a Lehel tér között visszaépítendő villamosvágányoknak köszönhetően átszállásmentes kötöttpályás kapcsolat jöhet létre Észak-Pest és Dél-Buda között.
A BKK a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ellenőrzését és jóváhagyását követően indította el a közbeszerzési eljárást. A projekt elemeinek megtervezésére irányuló feltételes ajánlati felhívás 2024. augusztus 9-én jelent meg.
A beruházás előkészítése és tervezése az IKOP+ program keretében, európai uniós támogatásból valósulhat meg, a BKK az erre vonatkozó támogatási kérelmét már 2024 márciusában beadta. A tervezési munkák főleg arra irányulnak, hogy a villamosok visszatérjenek a Bajcsy-Zsilinszky útra és a Váci út déli részére, vonzó közösségi közlekedési lehetőséget nyújtva az utasoknak a belvároson keresztül.
A tervező feladatai közé tartozik az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítése mellett az engedélyezési eljárások lefolytatása, a hozzájárulások megszerzése, továbbá a kivitelező kiválasztására irányuló ajánlattételi dokumentáció összeállítása, valamint a megvalósíthatósági tanulmány és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése is.
A tervezés ezeket az elemeket tartalmazza a BKK sajtóközleménye szerint:
A Lehel tér és a Deák Ferenc tér között csaknem 2,2 kilométer hosszú új villamospálya, illetve az akadálymentesen elérhető megállók kivitelezése.
Kiemelt figyelmet kap a leendő villamosvonal környezete, és a már meglévő szakaszokon több helyszínen a megállók akadálymentesítése.
Új külsőt kaphat a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út belső szakasza, emellett egy későbbi kivitelezés során teljesen átépülhet a Nyugati tér az Újjáéledő sugárutak programban foglaltak alapján.
A Nyugati téri csomópontban a jelenlegi felüljáró elbontását tervezik, létrehozva ezzel egy akadálymentes, emberközpontú, élhető városi közterületet.
A kiviteli tervek az eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása és az uniós források biztosítása esetén 2027 második felére készülhetnek el.
A közbeszerzési felhívás alapján a tervezési feladat a következő elemeket tartalmazza még:
Cél, hogy a jelenleg rendkívül széttagolt pesti villamoshálózatot egységes rendszerbe foglalja és lehetővé tegye minél többféle, a jövőbeni forgalmi változásokra könnyebben reagálva átalakítható hálózat kialakítását. Ennek megfelelően a tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a vágánykapcsolatok és peronelhelyezések megfelelő, minél sokoldalúbb használhatóságára.
A villamospályán lehetővé kell tenni az autóbusz és a trolibuszok (felsővezeték alatt történő) közlekedését is.
Az érintett közterületek megújítása, zöldítése is feladat, törekedve a nagyvárosias, urbanisztikailag esztétikus, valamennyi felhasználó számára hozzáférhető és biztonságos, valamint fenntartható kialakításra.
Biztonságos, összefüggő kerékpáros infrastruktúrát szükséges kialakítani, továbbá a zöldfelületek arányát is növelni kell, ahol a közművek elhelyezkedése megengedi.
A villamossal érintett szakaszokon a tervezőnek a közúti infrastruktúra és közterületek megújítása is a feladatát képezi.
Opciós tételként szerepel a feladatok között a Nyugati aluljáró teljes körű felújításának, valamint a Szabadság-híd megerősítésének a megtervezése.
A projektről bővebben ezen az oldalon olvashat.
Civilek és szakmai szervezetek is véleményezték a projektet
A budapesti mobilitás kérdéseivel foglalkozó civil szervezetek és szakmai egyesületek együttműködési fóruma, a BKK által szervezett Mobilitási Témacsoport idén áprilisban és júniusban is napirendjére tűzte a beruházás tervezését. A BKK több szempontból megvitatta a felekkel a felvetődő kérdéseiket, és az észrevételek alapján pontosította a műszaki leírást. A civil egyeztetések a teljes tervezési folyamatot végigkísérik.
A tavasszal tartott társadalmi egyeztetés keretében a BKK elsősorban a Lehel tér és a Deák Ferenc tér között megépülő új villamospályával, -megállókkal és azok környezetével kapcsolatos igényeket mérte fel, és a jövőben is lehetőséget biztosít arra, hogy az ott lakók, valamint az arra közlekedők elmondják véleményüket a tervezett fejlesztésről.
Forrás: BKK, Közbeszerzési Értesítő | Pályázatot írt ki a BKK a pesti fonódó villamos megtervezésére | null | https://epiteszforum.hu/palyazat-a-pesti-fonodo-villamos-megtervezesere |
2023. 08. 30. 20:05:00 | Pintér Sándor belügyminiszter helyett Rétvári Bence államtitkár számolt be az intézkedésekről, ám arra nem tért ki, hogyan fajulhatott idáig a helyzet. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Bútorokat és ruhákat is meg kellett semmisíteni a szentgotthárdi otthonban az ágyipoloska-fertőzöttség miatt
Folyamatos a poloskoairtás a szenttgotthárdi pszichiátrián - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára Bakos Bernadett (LMP) írásbeli kérdésére. Arra nem tért ki a miniszter válasza, hogy a probléma hogyan fajulhatott el olyan mértékben, hogy egy, az intézményben készült videó tanúsága szerint szó szerint elleptek egy ápoltat a rovarok. A fertőzöttség súlyosságát mutathatja, hogy a miniszter válasza szerint bútorokat és ruhákat is megsemmisítettek, és tisztasági festésre is szükség volt.
Bakos Bernadett (LMP) azért fordult írásbeli kérdéssel a belügyminiszterhez, mert az Átlátszó.hu megjelentett egy olyan videót, amin a szentgotthárdi pszichiátrián az egyik beteget ellepik az ágyi poloskák. "Információk szerint 2018 óta ez a helyzet az otthonban, mert teljes irtást nem végeznek, csak felületi kezeléseket, amik mindössze pár napig tartanak" - írta írásbeli kérdésében a képviselő, aki azt szerette volna megtudni, hogy mikor tervezik véglegesen felszámolni az ágyi poloskákat az otthonban, illetve hogy öt év alatt miért nem történt semmi az ügyben és ez kinek a felelőssége. Azt is tudni szerette volna, van-e a minisztériumnak információja arról, hogy országosan hány szociális intézmény van hasonló helyzetben?
Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence államtitkár azzal kezdte válaszát: a kormányzat "folyamatosan bővíti a szociális gondoskodás forrásait, hogy egyre jobb színvonalú legyen az ellátás". Majd arról írt, hogy a probléma megoldása "intézkedési terv alapján folyamatosan zajlik". A válaszból az derül ki, hogy jelenleg egy épületrész van lezárva a szentgotthárdi otthonban, ennek poloskamentesítése már megtörtént, és a tisztasági festés is megkezdődött. A fertőzött területről ide kerülnek át az ellátottak a miniszter szerint, de "a poloska irtása a lakott területen is folyamatos". A fertőzött bútorzatot és ruhákat is megsemmisítik a miniszter tájékoztatása szerint.
Kiderül a válaszból az is, hogy a népegészségügyi hatósággal történő egyeztetés után augusztus 3-tól intézmény-elhagyási tilalmat rendeltek el, és változtattak a látogatás rendjén is a fertőzés megfékezése érdekében.
Az államtitkár szerint minden hasonló esetben megtesz "minden szükséges irtási és mentesítési tevékenységet" a fenntartó, a népegészségügyi hatóság és az adott intézményvezető. | Bútorokat és ruhákat is meg kellett semmisíteni a szentgotthárdi otthonban az ágyipoloska-fertőzöttség miatt | 0 | https://hang.hu/belfold/butorokat-es-ruhakat-is-meg-kellett-semmisiteni-a-szentgotthardi-otthonban-az-agyipoloska-fertozottseg-miatt-157263 |
2018-01-18 00:00:00 | A vonatok sem járnak a 120-130 kilométeres sebességű szél miatt. | false | [
"németország",
"vihar"
] | 0 | null | 0 | A vonatok sem járnak a 120-130 kilométeres sebességű szél miatt.
Németországban is közlekedési fennakadásokat és károkat okozott csütörtökön az Európa nyugati részén végigsöprő szélvihar, többen meg is sérültek, és egy ember meghalt.
A Németország nyugati tartományaira óránkénti 120-130 kilométeres sebességes széllökésekkel érkezett Friederike nevű viharfront miatt több térségben felfüggesztették a vasúti közlekedést, így nem járnak a vonatok a legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, valamint Rajna-vidék-Pflazban és Alsó-Szászországban.
Akadozik a közlekedés a térség legnagyobb légiközlekedési csomópontjában, a Köln/Bonn repülőtéren is, ahol az erős szél miatt késésekkel és járatkimaradásokkal kell számolni.
A lehűlést okozó front miatt sok helyütt jegesek az utak. Alsó-Szászországban a rendőrség tájékoztatása szerint szinte percenként történnek koccanásos balesetek.
Máshol leszakadt felsővezetékek és tetőszerkezetek, kicsavarodott fák okoznak gondot és sérüléseket. A Westdeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint a holland határnál fekvő Kleve közelében egy férfit agyoncsapott egy kidőlő fa.
Az országos meteorológiai szolgálat (DWD) az ország egészére figyelmeztetést adott ki, a középső és nyugati régiókban a legmagasabb fokú, vörös riasztás van érvényben. A legerősebb, óránkénti 134 kilométeres sebességű szelet az ország középső térségében, a Hessen tartományi Geismar-Frankenberg mérőállomáson regisztrálták. A DWD előrejelzése szerint a viharfront péntekre virradóra hagyja el az országot, Lengyelország felé. (MTI, fotó: Europress / Oliver Berg / dpa) | Halálos áldozata is van a Németországban tomboló viharnak | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/01/18/halalos-aldozata-is-van-a-nemetorszagban-tombolo-viharnak |
2021-06-29 12:40:00 | A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat, a várólistákat pedig csak úgy lehet ledolgozni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula szerint alaposan elemezni kell, hogy miért haltak meg nálunk ilyen sokan a Covid idején. Interjú. | true | null | 1 | Telex | null | Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.
A járvány alábbhagyott, új korszak jöhet az egészségügyben, de vajon milyen pszichés és mentális állapotban vannak az orvosok egy ilyen rendkívül megterhelő időszak után?
Minden szempontból nagyon fáradt, rossz mentális és érzelmi állapotban vannak az orvosok, az egészségügyben dolgozók. Azt is ki merem mondani, hogy akár még az indokoltnál is rosszabb állapotban vannak az orvosaink, hiszen bár idén egy nagyon komoly alapbéremelést kaptak, ezt érzelmileg több minden felülírta. Olyan katasztrófahelyzetben, olyan terhelés alatt kellett dolgozniuk, amely a kollégák életében még soha nem fordult elő, elvégre nem éltek a spanyolnátha-járvány idején, és a háborúról is kevés embernek van tapasztalata. Ne feledjük: a védőoltások megjelenéséig az egészségügyi dolgozók közvetlen életveszélyben dolgoztak. Ehhez jött a bizonytalanság az átirányítások és kirendelések miatt, és hogy meddig tart még ez a dráma. Sokunkat zavart a jogállási törvény és a járvány elleni védekezés militáns hangulata is: az orvosok eddig legfeljebb törzset operáltak, de nem tudtak mit kezdeni az operatív törzzsel, és az onnan érkező utasításokkal. Ez egy ízig vérig civil szakma. Az is nagy lelki teher, hogy a kollegák sokszor hiába követtek el mindent a betegért a legjobb szakmai tudásuk szerint, a kezelések mégis eredménytelenek voltak, és tömegesen haltak meg a kórházakban a betegeink. Ezt sem könnyű feldolgozni.
Ahogy bemutattuk, a járvány alatti többlethalálozást tekintve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban van. A csütörtöki kormányinfón ezt még Gulyás Gergely sem csak a magyar lakosság rossz egészségi állapotával magyarázta, hanem azzal is, hogy elég nagy különbségek voltak a kisebb és a nagyobb kórházak teljesítménye között. Ön szerint mi volt az oka a magas hazai Covid-halálozásnak, és milyen tanulságok vonhatók le ebből?
A legfőbb tanulság szerintem az, hogy transzparenssé kell tenni a kórházakban végzett munkát és a minőségi mutatókat. Ehhez persze először mérni kell ezeket. Nem azért, hogy bárkit pellengérre állítsunk, hanem mert ennek a tudományos alapú feldolgozására van szükség. A koronavírus nemcsak a magyar egészségügyet, de az egész világban minden orvost vadonatúj helyzet elé állított. A szabályokat a meccs közben kellett kialakítani. Nem voltak előre elkészített, régről kipróbált protokollok. Senki nem tudhatta, hogy most mi van.
Mit lehetett tenni ebben a helyzetben?
Olvastuk a nemzetközi szaksajtó közleményeit, és próbáltunk belőle tanulni, reménykedni. Elég, ha a csodaszerekre utalok: először jött a klorokin, majd az ivermektin és egy magyar üdvöske, majd kiderült, hogy egyik sem igazán hatásos. Először arról volt szó, hogy mindenkit lélegeztetni kell, ezért össze is vásároltunk annyi lélegeztető gépet, hogy lélegeztetőgép nagyhatalom lettünk. Aztán kiderült, hogy önmagában a lélegeztetőgép nem sokat ér, sokkal fontosabb a beteg ellátása, és ez nemcsak orvosi, hanem ápolói munka is, mert meghatározó a beteg mozgatása, forgatása, sőt a pozíciója is. A következő tudás az volt, hogy nem mindegy, hogy invazív vagy non invazív módon lélegeztetjük a beteget. Ezt mind menet közben kellett megtanulni. Ezért nem is lehet azt mondani, hogy egy adott időpillanatban egy orvos rosszul döntött, hibázott. Baj, sőt hiba az lenne, ha ezt utólag nem elemezzük, és nem vonjuk le a tanulságokat, nem hozunk olyan értelmes és megalapozott szabályokat, amelyeket egy esetleges negyedik hullámban jó lehet hasznosítani.
Az orvosok mellett dolgozó ápolók, nővérek fizetése nem emelkedett, miközben ők
legalább akkora terhelés alatt dolgoztak, mint az orvosok. Tudjuk, hogy az orvosi
kamara az orvosokat képviseli, de mit tudnak tenni azért, hogy az egészségügyi
szakdolgozók bérét is emeljék?
A gyógyítás csapatmunka, és jól képzett, motivált szakdolgozók nélkül mi, orvosok
tehetetlenek vagyunk. Elemi emberi és szakmai érdekünk, hogy az ő fizetésüket is
rendezzék. Ez a helyzet bizony vezetett olyan feszültségekhez, hogy időnként az orvos
megkapta: „de doktor úr, magának legalább megemelték a fizetését”. Minden
fórumon igyekszem elmondani, hogy ha az egészségügyi szakdolgozók demonstrálni
fognak, akkor mi is velük leszünk.
Az orvosok és az ápolók márciustól az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá
kerültek. Ha már közös kalap alá vették őket az Országos Kórházi Főigazgatóság
irányítása alatt, kapnak valamilyen szervezett, állami segítséget a Covid által
okozott traumák és kiégés leküzdésére?
Nincs ilyen, pedig kellene. De ez amúgy is nehéz kérdés, mert egyrészt arra vagyunk
szocializálva, hogy mi gyógyítsunk, nem arra, hogy minket gyógyítsanak. Másrészt
nagy probléma, hogy kell ez, de mikor? Mert most, hogy örülhetnének a Covid által okozott nyomás enyhülésének, rögtön ott a következő feszültség. Jó lenne feltöltődni, magunkhoz térni, nagyon kellene a mentális támogatás, de közben már a várólistákat kellene ledolgozni. Be kellene pótolni az elhalasztott műtéteket, szűréseket, az elmaradt vizsgálatokat.
Miért nem halad ez?
Mert késnek az ezt megalapozó szakmai, szabályozási és pénzügyi döntések. A várólisták ledolgozása nem fog menni többletpénz nélkül, és a jelenlegi finanszírozási mód erre eleve alkalmatlan. Egyrészt van az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (TVK), amely csak bizonyos mennyiségű esetet finanszíroz a kórházakban. Másrészt most bázisfinanszírozás van, ami semmilyen módon nem ismeri el a teljesítményt. A járvány alatt a kórházak nem tudtak úgy működni, mint normál időben, ezért egy átlagfinanszírozást kaptak, ami arra az időszakra teljesen rendben volt. Most viszont már nincs járvány, és ha továbbra is így marad a finanszírozás, akkor hiába akar több műtétet végezni a kórház, nem kap ezzel arányos bevételt. Amikor azt mondom, több pénz kell, akkor nemcsak arról beszélek, hogy több forrást kell adni a műszerekre, a világításra, a villanyra és a dolgozók bérére, hanem arról is, hogy a dolgozók motivációját is meg kell teremteni.
Mondjuk ki nyíltan, hogy régen az egyetlen pénzügyi motivációt a hálapénz jelentette. Ezt általában nemcsak az orvos kapta, hanem a kórházi „kiskasszából” bizony a műtős, az aneszteziológus és az asszisztens is részesedett. Ha most nincs hálapénz, akkor mi ösztönzi több munkára a dolgozókat?
A véleményünk nem változott. Az orvosi kamara változatlanul és kitartóan küzd a hálapénz ellen, de az igaz, hogy a hálapénznek a számtalan és rendszert destruáló kára mellett ez az egyetlen előnye megvolt: teljesítmény-arányosságot és motivációt vitt a rendszerbe. Megérte többet operálni, bemenni éjszaka levezetni még egy szülést. Ha ezt a személyes motivációt nem hozzuk vissza valamilyen más, legális formában, akkor délután fél háromkor az orvos már nem fogja az mondani a műtősnőnek, hogy „Katika, csináljuk meg még a következő műtétet is, legfeljebb kicsit tovább maradunk”. Tehát az illegális ösztönző helyett legális ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy felpörögjön a várólisták ledolgozása.
A kamarának milyen javaslata arra, hogy legális módon visszahozzák ezt az ösztönzést az orvosoknak?
A várólisták ledolgozásához többletpénzt kell adni a kórházaknak, és ezt a többlettforrást a dolgozók ösztönzésére kell használni. Közgazdaságilag ez megalapozott és reális, mert a kórházi finanszírozás – sajnos inkább csak elvben – lefedi a kórház működési költségeit, a béreket, a hűtést–fűtést, a világítást stb. Ha plusz pénz érkezik, abból már nem kell újra a rezsit finanszírozni, hiszen az már ki van fizetve. Többletköltséget a felhasznált anyagok jelentenek. Így a többletforrás nagy része fordítható személyi ösztönzésre, azaz marad annyi, amiből a műtéteket végző orvosok és egészségügyi szakdolgozók többletmunkáját honorálni lehet. És rendeletben kell kimondani, hogy ez a pénz csak erre használható, mert különben a kórházak az újratermelődő adóság csökkentésre fogják használni.
Kívülről nézve kicsit pénzcentrikusnak tűnik ez a gondolkodás, mintha az orvosoknak semmi nem lenne elég.
Ez gyógyításközpontú gondolkodás. Tiszta viszonyokat egyértelmű szabályokat betegjogi garanciákat szeretnénk. Az betegérdek is, hogy az orvos ne ellenőrizetlen munkaidejű másod- és harmadállásokból éljen, mert nemcsak az orvosnak van joga pihenésre, de a betegnek is joga van kipihent, empatikus gyógyítóra. Ez meg nem megy pénz nélkül. Ez a kormány most tényleg soha nem látott mennyiségű pénzt tett az ágazatba. Akkor érdemes lenne megtoldani ezt annak a pár százalékával a munkabéke, az ellátásbiztonság érdekében.
Az orvosok azért is kaptak alapbéremelést, hogy a hálapénz eltűnjön a kórházakból. Nemrég egy sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat, aki 40 ezer forint
kenőpénzért állított ki vizsgálatok nélkül versenyengedélyt. Mire számíthatnak az
orvosok? Tömegesen fogják ellenőrizni és lépre csalni őket?
A büntetőtörvénykönyv módosítása szerint január 1-től tilos hálapénzt adni és elfogadni. Ezt ellenőrizni is kell. Mi ezt elfogadtuk, de azt kértük, hogy az ellenőrzéseket lehetőleg ne a Covid-járvány csúcsterhelése alatt kezdjék el. Elég teher a Covid, nem kell a kollegákat még ezzel is stresszelni. Az NVSZ ezt be is tartotta. Egyetértünk viszont azzal, hogy ha visszatérünk a normál üzemre, akkor el kell indulnia ezeknek az ellenőrzéseknek, mert ha visszaépül a hálapénzrendszer, akkor már nehezebb kiirtani. Tehát most kell lépni.
Mennyire megalapozottak azok a félelmek, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkosszolgálati eszközöket is bevet az orvosok lebuktatására?
Nagy volt a tanácstalanság és az információhiány az ellenőrzésekkel kapcsolatban, ami öngerjesztő félelmek és álhírek tömegét termelte ki. Félelem szintjén eljutottunk oda, hogy akkor mostantól minden orvos vécéjébe lehallgató berendezéseket telepítenek. Természetesen erről szó sem lehet: nem fogják lehallgatni az orvosok telefonját, és nem figyelik az emailjeiket sem. Hivatalos és pontos tájékozás hiányában azonba maradt az orvosi csetszobák, zárt csoportok egymást gerjesztő félinformációs világa. Miután nem volt hivatalos tájékoztatás, nekünk kellett elkészítenünk egy „hálapénz-kisokost” , ami megtalálható a honlapunkon. Az NVSZ-től ehhez megfelelő szakmai segítséget kaptunk. Sokan nem értik, hogy mit jelent az, hogy a Büntető törvénykönyv és a rendőrségi törvény bizonyos módosításával az egészségügyben dolgozók is az úgynevezett „védett állományba” kerültek, de még az „állomány” szó is visszatetsző. Tisztázni kellett, hogy mindez csak a jogviszonytörvény alá tartozókra vonatkozik, és a megbízhatósági vizsgálat közben nem lehet titkosszolgálati eszközöket bevetni, nincs lehallgatás, nem ellenőrizhetik a magánleveleket, még bírói engedéllyel sem. Egy testkamera lehet a próbavásárlást végző emberen, és kész. Ettől teljesen független dolog az, hogy ha valaki ellen komolyabb bűncselekmény gyanúja merül fel, és feljelentést tesznek, akkor a rendőrség bírói engedély birtokában a maga eszközeivel akár alkalmazhat lehallgatást is. De ez eddig is így volt.
Mi alapján választják ki azt, hogy melyik orvost ellenőrzik?
Nem véletlenszerűen, hanem valamilyen kockázatelemzés alapján készül az ellenőrzési terv. Az eddig ismertté vált két vizsgálat is ezt mutatta. A lebukott sportorvostól hamis igazolást kértek. Ő anélkül, hogy megvizsgálta volna a sportolót, pénzért kiadta neki a versenyengedélyt. A másik szintén tipikusan korrupciós nyomásnak kitett helyzet volt: egy krónikus belgyógyászati osztályra szerettek volna bejuttatni valakit, és ehhez tettek ajánlatot a főorvosnak. Az orvos azonban azt mondta: hiába minden, ez nem a pénzen múlik, rászorultsági alapon határozzák meg a sorrendet, és elutasította a vesztegetési pénzt. A negatív vizsgálat végeztével ezeket a felvételeket törölni kell, és értesítik is az illetőt, sőt a főnökét is, hogy a teszt negatív eredménnyel zárult.
A hálapénz elleni küzdelem és az orvosbéremelés meglepő módon új feszültségeket
szült. Legutóbb a zalaegerszegi megyei kórházban mondott fel hét traumatológus,
mert nem tudtak megegyezni az ügyeleti díjakról a kórház vezetésével. A Zala megyei kórház vezetése bérzsarolással vádolta az orvosokat. Erről mit gondol a kamara?
Értem én, hogy a kórház vezetése ezt így nevezi, de a magunk részéről ezt érdekérvényesítésnek és bérharcnak tekintjük. Azt mi nem nevezzük zsarolásnak, ha
valaki kiáll az érdekei mellett, és nem egyezik bele méltatlan feltételekbe. Azt
mondjuk ugyanakkor, hogy nem szabad különutas helyi alkukra bízni ezt a kérdést. Az
nem a megoldás, hogy Zalaegerszegen nagyobb összeget lobbiznak ki maguknak az
orvosok, mint Nyíregyházán. Ezért kezdeményeztünk tárgyalást a problémák
rendszerszintű megoldására.
Mindezt csak azért kérdeztem, mert a hétköznapi újságolvasó elég nehezen érti
meg, miért vannak ilyen konfliktusok azután, hogy az orvosok tényleg nagyon
komoly alapbéremelést kaptak.
Az orvosok jelentős részének jövedelme január előtt meghatározóan nem a hivatalos és méltatlanul alacsony alapbérből, hanem a többletmunkából, az ügyeletből, a másod- és harmadállásokból, a magánellátásból és a hálapénzből származott. Ugyan meg volt határozva a többletmunka hivatalos díja, azonban nem lehetett orvost találni ennyiért, ezért ezek a díjak helyi alkuk szerint alakultak. Sok orvos inkább katás vállalkozóként végezte a munkáját, mert így jobban megérte neki, és így végképp szabad alkuk – szabad és elszabadult árak voltak. Közben az orvosok másod- és harmadállásai tartják fönn ezt a rendszert most is, mert amíg a hazai ellátórendszer szerkezete olyan, mint most, nem lehet ennyi helyen mindenhol ügyeletet biztosítani – egyszerűen nincs ennyi szakorvos. Tehát a többletmunkára most is szükség van, de rendezett szakmai és pénzügyi körülmények között. Idén jelentősen megemelték az orvosok alapbérét, viszont azt mondták: ennek 70 százalékban határozzák meg a túlmunka óradíját.
Mi ezzel a baj?
Az orvosok számára érzelmileg, pszichésen is elfogadhatatlan, hogy a délutáni, éjszakai többletmunkáért, túlmunkáért kevesebb óradíjat kapjanak, mint a nappali munkáért. Olyan a világon nincs, hogy a túlóráért kevesebbet fizessenek, mint a normál munkaóráért. Maga az ügyelet díjazása is követhetetlen az orvos számára: mennyi pénzt kap a rendes munkaidőben, és
mennyit az elrendelt vagy az önként vállalt túlmunkáért. És az ügyeletben töltött idő
melyik részére melyik díjazás vonatkozik. Az orvos ebből csak annyit tapasztal, hogy nem délután négykor, hanem másnap reggel nyolckor megy haza a kórházból, közben ezért követhetetlen módon három különböző tarifát kap, ráadásul az ügyeletek utáni kötelező pihenőidőt meg levonják a béréből. Megértem a kollégáim elégedetlenségét. Szeretnénk egyszerűbb, átláthatóbb, egységesebb, a munkát értékén megfizető ügyeleti díjrendszert.
Erre utaltak, amikor a Kásler Miklósnak szóló levélben azt írták: itt az ideje tárgyalni, mert súlyosodó és éleződő problémák vannak?
A kamara tisztában volt a koronavírus-járvány súlyosságával, és bár akkor is elmondtuk, leírtuk a véleményünket, de türelmet tanúsítottunk. Azt mondtuk, a problémákat jelezni kell, de most a vírus elleni harc a központi kérdés. Most úgy látjuk, itt az ideje, hogy rendezzük a még nyitott kérdéseket. Ezért magas szintű tárgyalást kell kezdenünk ezekről a kérdésekről, különben félő, hogy a fent említett mentális állapotban lévő orvostársadalom és ellátórendszer rosszul reagál, és pályaelhagyás, szétesés következik. A kamara mindig ügyel arra, hogy nem csak követel, hanem a felvetett problémákra javaslatokat is tesz. Most is ezt tettük. Ebben a levélben is a problémák beazonosítása mellett javaslatokat tettünk, illetve az általunk képviselt elvárásokat és elveket írtuk le Van, ahol a problémának konkrét megoldását látjuk, és van, ahol az elveink mentén tárgyalásra van szükség.
Az ügyeleti díj a kérdésre a csütörtöki kormányinfón is felmerült. Mintha a kormány is érzékelné a problémát, mert Gulyás Gergely azt mondta: szerinte sem ugyanaz a munkaterhelés egy bőrgyógyászati és egy traumatológiai ügyeletben. Hogy fér ez
össze a kamarának azzal az elvével, hogy nem szabad különbséget tenni orvos és
orvos munkája között?
Az egyik alapelvünk az, hogy a túlmunkáért legalább ugyanannyi pénzt kapjon minden orvos, mint a normál munkájáért. Az a fajta „alap” megterhelés mindenkinél egyforma, hogy ezeken az éjszakákon vagy hétvégéken nincsenek a családjukkal, nem tudják pihenéssel, feltöltődéssel tölteni ezt az időt. Nincs szabadidejük. Ezen felül vannak különbségek szakmánként vagy progresszivitási szintenként. Például egy városi vagy egy megyei kórház ügyeletén más terheléssel találkoznak az orvosok. Ennek is meg kell jelennie a díjban. Az is egy fontos szempont, hogy a feladat súlya, és ne az orvos életkora szabja meg az ügyeleti díj mértékét, de természetesen emellett el kell ismerni pénzben is az idősebb, tapasztalt orvosok szaktudását is. A feladathoz kötött díjjal a fiatal rezidensek, szakorvosok helyzetén akarunk segíteni, akik a legtöbbet ügyelnek, és akiknek nincs egyéb mellékjövedelmük még máshonnan. Ez kell ahhoz, hogy egyáltalán legyen aki többletmunkát vállal.
Nemrég nyilvánosságra került az Országos Kórházi Főigazgatóság egy dokumentuma, amely szerint komoly átalakításokra készül a kórházaknál a kormány. A miniszterelnök aztán egy huszárvágással leállította ezt az egészet, és azt mondta, nem lesz itt semmilyen reform. A kamara szerint kell vagy nem kell egészségügyi reform?
Választások előtt mindig szómágia folyik. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a reform szót
tilos használni, de ettől a tartalmáról sokat kell beszélnünk. Az orvosi kamara nagyon érzékenyen áll hozzá ehhez a kérdéshez, mivel egy változtatás vagy reform mindig sért részérdekeket, és a tagjaink elvárják, hogy képviseljük ezeket. De ha a rendszer egésze nem javul, akkor mindenkinek sérül az érdeke, orvosé is, betegé is, tehát a rendszer egészét, a globális érdekeket nézve szükség van változásokra, az adaptivitás fokozására. Az egészségügy egy olyan üzem, ahol folyamatosan változik a szükséglet és a technológiai–tudományos környezet. A működőképesség érdekében ennek vissza kell hatnia magára a struktúrára, működésre is. De mást mondok: ki gondolta volna két évvel ezelőtt, hogy lesz Covid, és ilyen kapacitásokat köt le. Ha egy igazgató akkor kezdett volna el lélegeztetőgépeket felvásárolni a raktár számára, biztos kirúgták volna. Itt a bizonyíték, hogy az ellátórendszernek nagyon rugalmasnak kell lennie, mert nem lehet mindig előre látni, hogy mi következik. Azt viszont tudjuk, hogy minden szakmai, tudományos fejlődés alapvetően a járóbeteg-ellátás irányába mozdítja az ellátást, vagy éppen arra, hogy a beteg otthon alkalmazzon ellenőrzött
körülmények között terápiát. A másik oldalon pedig a kórházakban rendkívül erőforrásigényessé válik az ellátás: nagyon sok műszer, nagyon sok, speciálisan képzett szakember kell hozzá. Ez száz feletti ellátóhelyen nem oldható meg sem pénzügyi, sem szakmai okokból.
Jelentős részben épp erről szólt a kórházi főigazgatóság utólag „munkaanyaggá” minősített összefoglalója is a tervezett változtatásokról.
Ami a nyilvánosságra került anyagban olvasható, annak nagy részével mi egyetértünk. Egyetértünk azzal, hogy meg kell osztani a feladatokat a városi-, a megyei- és a fővárosi centrumkórházak között. A kivétel a gumicsont, hogy a kisebb kórházakban csak hétköznap és nappal lehessen szülni.
Miért volna ez gumicsont ez?
Mert született jóhiszemű vagyok. Felteszem, szándékosan dobták ezt be, hogy ezen rágódjon a sajtó, és ne arról beszéljenek, ami egyébként a lényeg, hogy igenis szükség van szerkezeti átalakításokra. Amikor Pintér Sándor bő egy évvel ezelőtt megkérdezett minket, hogy mi mit gondolunk a magyar egészségügy jövőjéről, mit kell csinálni a járóbeteg- és a fekvőbeteg ellátással, akkor mi a szülészetet kivéve hasonló javaslatokat fogalmaztunk meg. Teljesen egyértelmű, hogy ebbe az irányba kell menni. De nem mindegy, hogy ezt milyen fokozatossággal és milyen előkészítettséggel végzik. Ebben már vannak rossz tapasztalataink. A fokozatosság alatt nem a politikai óvatosságot értem, hanem azt, hogy egy ilyen, a kórházi ellátást szűkítő reform csak úgy működhet komoly károk nélkül, ha előbb a járóbeteg ellátást erősítik meg. A kórházak fölösleges kapacitásait csak akkor lehet megszüntetni, ha onnan a betegeket át lehet irányítani az emelt szintű járóbeteg ellátásba, mert nem lehet kilökni sem a betegeket, sem az orvost, a semmibe. Ha valamiben van különbség a kormány és az orvosi kamara „reformelképzelései” között, akkor az inkább ennek az átalakításnak a sorrendjében és szakmai előkészítésében van. És abban, hogy nem anyagok szivárogtatására, hanem szakmai párbeszédre van szükség. Rajtunk nem múlik. | Pályaelhagyás és szétesés következik, ha az orvosok túlórájáért kevesebbet fizetnek, mint a normál munkaóráért | null | https://telex.hu/belfold/2021/06/29/magyar-orvosi-kamara-kincses-gyula-interju-ugyeleti-dij-kieges-covid-korhaz-reform-varolista |
2017-01-19 14:40:00 | Alapos munkával kiderítettek mindent a hatóságok a kopaszokról. Volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el. Majd hirtelen úgy döntöttek, nem történt bűncselekmény. | true | null | 1 | 24.hu | null | 2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát.
A Nemzeti Választási Bizottság először Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, a Kúria azonban április 6-án megváltoztatta a döntést A bíróság szerint ugyanis Erdősiné a szocialista politikust akadályozó kopaszok jogellenes magatartása miatt tudta leadni elsőként kérdését.
A Magyarországon addig példátlan ügyben a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya március 4-én kezdett vizsgálódni. A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt elrendelt nyomozás eredményéről nem hoztak nyilvánosságra semmit, ám fél év múlva, augusztus 10-én váratlanul megszüntették az eljárást.
Büntetett előéletűek
A kopasz gate-ben végül – miután minden más vizsgálat leállt – Nyakó István pótmagánvád indítványt adott be a bírósághoz. Ez a két megnevezett kopasz és ismeretlen személyazonosságú társai elleni indítvány került időközben bírói szakba, ezért a politikus és jogi képviselője, Czeglédy Csaba a Fővárosi Törvényszéken betekinthetett a nyomozati iratokba.
Az összegyűjtött dokumentumokból derült ki, hogy az augusztusi leállás előtt a rendőrök maximálisan alapos munkát végeztek.
A nyomozás során kiderítették az összes verőember személyazonosságát, feltérképezték kapcsolataikat. Kiderítették, hogy mindannyian büntetett előéletűek, sőt volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el.
A rendőrség a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatalt is, az AH vizsgálati anyagában a 24.hu forrásai szerint az a kulcskifejezés is szerepel a tíz személy listája mellett, hogy ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.
A hatóságok azonban a gyanúsításokig nem jutottak el, mert végül arra jutottak, hogy a csoport mégsem jogellenesen zavarta az ellenzék politikusát.
Úgy tudjuk, a pótmagánvádas eljárásban Nyakóék hamarosan kiegészítik a listát, és a jelenlegi két vádlott mellé csatolják a további nyolc kopasz nevét is. | Az összes kopasz büntetett előéletű, aki megakadályozta az MSZP népszavazását | null | https://24.hu/kozelet/2017/01/19/az-osszes-kopasz-buntetett-eloeletu-aki-megakadalyozta-az-mszp-nepszavazasat/ |
2024-04-12 17:33:00 | Az RTL Híradó forrásai szerint a Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetője az, aki manipulált közbeszerzésekkel szerzett pénzt. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | Mint arról beszámoltunk, csütörtökön eljárást kezdeményezett a Nemzeti Védelmi Szolgálat az egyik budapesti tankerületi központ gazdasági vezetője ellen, akiről azt gyanítják, hogy vesztegetésben lehet érintett. A BRFK közleményében nem nevezte meg, pontosan melyik intézményről van szó, azonban az RTL Híradó több, az ügyre rálátó forrása is megerősítette:
a Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetője az, akit a rendőrök őrizetbe vettek vesztegetés gyanújával, és kezdeményezték a letartóztatását.
A gyanú szerint az általuk kiírt közbeszerzési eljárásokat úgy manipulálta, hogy azokon az előre kiválasztott vállalkozások nyerjenek, valamint a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki.
Hivatali helyzetével visszaélve a gazdasági vezető több tízmillió forinthoz juthatott így, de nem csak készpénzt fogadott el: megfelelt a több mint kétmillió forint értékű Forma-1 belépő, vagy egy harmincmilliós luxusautó használati joga is.
A rendőrök az összehangolt akció során iratokat, adathordozókat, több mint 63 millió forintot és külföldi fizetőeszközt foglaltak le, valamint két ingatlant zár alá vettek, mintegy 75 millió forint értékben. Három vállalkozót szintén gyanúsítottként hallgattak ki, ők szabadlábon védekezhetnek.
A 24.hu pénteken pedig azt tudta meg, hogy az érintett gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt. A portál értesülései szerint az egy hónapos letartóztatásba helyezett asszony a hallgatást választotta, és gyakorlatilag semmit sem mondott a csütörtöki bírósági meghallgatás során.
A Belső-Pesti Tankerületi központ korábban más ügy miatt került a figyelem középpontjába: az intézmény igazgatója volt az, aki polgári engedetlenségi akciókban részt vevő tanárokat bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok perre mentek, tavaly ősszel pedig egy feszült hangulatú tárgyaláson a bíró többször rendre utasította Marosi Beatrixot, amiért szerinte nem válaszolt egyértelműen a kérdéseire.
Nyitókép: RTL Híradó | Kiderült, melyik tankerületi központ vezetőjét vették őrizetbe | null | https://rtl.hu/belfold/2024/04/12/budapesti-tankeruleti-kozpont-gazdasagi-vezeto-bilincs-vesztegetes-orizetbe-vetel-belso-pesti-tankerulet |
2015-03-09 00:00:00 | Az egykori pornószínésznő lassan főállású légtornász lesz, de még mindig profitál a múltjából. | false | [
"aleska diamond"
] | 0 | null | 0 | Aleska Diamond már egy éve keményen dolgozik a légtornász karrierjén, szeretné, ha az emberek a pornós múltja helyett inkább ezzel azonosítanák. Pénteken este, a harmadik éles cirkuszi fellépésére viszont többen pont az előélete miatt váltottak jegyet. Ezt Aleska is tudja, de szerinte nincs azzal baj, ha egy apuka miatta dönt úgy, hogy elviszi a családot a bohócokhoz, elefántokhoz, és a testhez simuló ruhában kötélen lógó bombatestű nénihez.
Főleg, mert tényleg komoly teljesítmény van mögötte: az éppen életrajzi könyvét író Aleska tíz méter magasan, biztosító kötél nélkül mutatta be a művészi légtornász elemeket. Az előadás után pedig olyasmire is vállalkozott, amire még soha: egy kifeszített drótkötélen száguldó motorra erősítve egyensúlyozott. Az attrakció megálmodója, Simet László artista korábban ezt londoni paralimpia záróünnepségén is bemutatta. És expornóssal még sosem dolgozott korábban.
Ilyen szexin jógázik Dobó Kata. A fotóért kattintson IDE. | Apukák is költenek Aleska Diamondra - videó | 0 | https://24.hu/szorakozas/2015/03/09/apukak-is-koltenek-aleska-diamondra-video |
null | Vasútépítés, állomások felújítása és új MÁV-applikáció is szerepel a most bejelentett akciótervben. Lázár beismerte, a tömegközlekedés fejlesztése eddig nem kapott elég hangsúlyt, és a megváltozott időjárásra sincs felkészülve az infrastruktúra. | true | [
""
] | 0 | szegeder.hu | null | Ötpontos közlekedési akciótervet jelentett be Lázár János pénteken, a Közlekedési infó elnevezésű sajtótájékoztatón. Ennek a tervnek részét képezi többek között hitelfelvétel, vasútépítés, járművásárlás és rendszerfejlesztés is.
Egyelőre nem világos, hogy a közlekedés milyen jog, fogalmazott Lázár, azt ígérve, hogy szeptemberben új személyszállítási törvényt visz a Parlament elé. A közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá szeretné nyilvánítani, ennek keretében biztosítva az átszállás nélküli összeköttetést a járásszékhelyek, onnan pedig a megyeszékhelyek felé.
A második pillér a vasútépítés. Ahogy az már korábban kiderült, a kormány az Európai Beruházási Banktól vesz fel 1 milliárd eurónyi hitelt, ezt saját erőből további 1 milliárd euróval egészítik ki. A hitel 30 évre szól és négy év alatt kell megépíteni 500 km vasutat. Felújítják többek között a Kiskunfélegyháza-Szeged vonalat is.
A járműállománnyal kapcsolatban Lázár azt mondta, szükséges a vásárlás, de magunknak is kellene gyártani járműveket. A spanyol Talgo gyárat folyamatosan próbálják megszerezni, erre a miniszter szerint van is reális esély. Új járműveket leggyorsabban a GYSEV-től lehetne venni, de ha most megrendelnének egyet, az is csak 4 év múlva érkezne ide. A használt járművek vásárlásánál Lázár szerint minőségi kockázattal kell számolni, ettől függetlenül ésszerű opciónak tartja és gondolkodnak ilyen beszerzésben is.
Az utaskomfort fejlesztése jegyében érkezik az új MÁV-applikáció 2025-ben. Emellett felújítanak épületeket, állomásokat, külön projektként a Déli pályaudvart. Kisebb pályaudvarokat is érint a program, elsőként Gyulát.
Ötödik pillérként rendszerszintű átalakításra kell számítani a MÁV-nál. A MÁV Zrt.-nek három leányvállalata lesz, az egyik a személyszállításért, a másik a pályaműködtetésért, a harmadik a back office-ért felel majd. Az új rendszerhez Lázár szerint új menedzsment kell, ezért Pafféri Zoltán és Steininger Zsolt helyett Hegyi Zsolt és Dányi Gábor kerülnek a MÁV élére szeptembertől. Hegyi nevéhez köthető a tarifareform, az ország- és vármegyebérlet, a miniszter szerint benne megvan az az innovációs készség, amire a kormánynak szüksége van. | Felújítják a Kiskunfélegyháza-Szeged vasútvonalat, ötpontos akciótervet jelentett be Lázár János | null | https://szegeder.hu/belfold/2024-08-16/felujitjak-a-kiskunfelegyhazaszeged-vasutvonalat-otpontos-akciotervet-jelentett-be-lazar-janos/66bf42e747d3c002f0044d74 |
2022-02-11 00:00:00 | Fiktív számlákat fogadtak be, hogy ne kelljen fizetni az alkalmazottak után. | true | null | 1 | 444 | null | A Somogy Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hatvanas éveiben járó férfival és hét társával szemben, akik egy céghálózat kiépítésével csalták el a közterheket.
A vádlott és a cégek operatív működtetésében aktívan részt vevő két társa az elkövetéshez használt fővállalkozás alá szervezve egy olyan adózási rendszert dolgozott ki, aminek segítségével az általuk foglalkoztatott portások, illetve vagyonőri tevékenységet végző dolgozók után fizetendő közterhek fizetése alól mentesültek,
mivel a dolgozókat más strómancégekbe jelentették be.A vádlottak a fővallálkozásba a strómancégek által kiállított fiktív számlákat is befogadtak, amivel pedig az általános forgalmi adójukat csökkentették.
A több szinten szervezett cégpiramis úgy működött, hogy a fővállalkozás alá szervezett cégek tényleges tevékenységet nem végeztek, a névlegesen általuk nyújtott őrzési szolgáltatás ellenértéke csak keresztülfolyt a bankszámlájukon.
A cégek az ÁFA-bevallási kötelezettségüknek ugyan nagyrészt eleget tettek, azonban fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ellenben a cégpiramisban felettük álló gazdasági társaság részére az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amiket végül a fővállalkozás használt fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.
A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó vádlottak mellett öt társuk a strómancégek működtetésében működött közre. A vádlottak közel 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A Somogy Megyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában hat vádlottal szemben végrehajtandó, egy vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg egy vádlottal esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyészség emellett a haszonhúzó fővállalkozással szemben vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazására, valamint az egyik strómancég megszüntetésére is indítványt tett. | Strómanokra épített piramissal csalta az adót egy biztonsági cég Somogyban | null | https://444.hu/2022/02/11/stromancegekbol-epitett-piramissal-csalta-az-adot-egy-biztonsagi-ceg-somogyban |
2010-02-08 00:00:00 | A főpolgármester bízik az előzetes letartóztatásban lévő Mesterházy Ernő ártatlanságában. Demszky Gábor újságíróknak azt mondta: a BKV ügyeiben a kormány és a főváros közötti kapcsolattartásért felelős tanácsadó mindkét nagy párt számára kényelmetlenné vált, ezért támadják. Szavai szerint Mesterházy Ernő a választási kampány áldozata lehet. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Demszky Gábor azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a BKV-botránynak már öt gyanúsítottja van, többen előzetes letartóztatásban. A főpolgármester hangsúlyozta: bízik a rendőrségben és a bíróságban, ugyanakkor azt is elmondta, reméli, hogy az eljárás során kiderül többek ártatlansága.
A főpolgármester azt elismerte: Mesterházy Ernő túlzott politikai szerephez jutott, ezzel pedig számos ellenséget szerzett. Demszky Gábor azt mondta: Mesterházy Ernőnek komoly szerepe volt az MDF és az SZDSZ szövetségének előkészítésében, amellyel megsértették a nagyobb pártok érdekeit. A Fidesz és az MSZP ezért kriminalizálja az SZDSZ-t és az MDF-et, mert a két nagy párt attól tart, hogy a kisebb pártok szövetsége jelentős mennyiségű szavazatot vonhat el tőlük a választásokon.
Demszky Gábor elmondta: a főváros legnagyobb cége a legnagyobb problémája is egyben, az elmúlt 20 évben kizárólag ez a vállalat okozta Budapest gazdasági problémáját is, s ezért a cég felügyelőbizottsága, irányítói, az érintett szakbizottság és a főváros vezetése egyaránt felelős. Hozzátette: a BKV állami támogatása mindenkor politikai alkuk tárgya volt, így a kormányok sakkban tarthatták vele a városvezetést.
A főpolgármester saját felelősségét egyrészt abban látja, hogy ezt nem szüntette meg, másrészt abban, hogy hagyta: a cég több szolgáltatást nyújtson, mint amennyit a finanszírozás enged, emiatt kellett időről időre konszolidálni a közlekedési vállalatot.
Elmondta: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessé választását és megbízását a BKV felügyeletével azért támogatta, mert szerinte egy erős MSZP-s politikus egy szocialista kormánynál hatékonyabban lobbizhat, mint más, és a kormány jórészt meg is adta azt a támogatást a cégnek, amelyet a főváros kért.
Mesterházy Ernő szerepéről szólva a főpolgármester elmondta: 2006-tól lett tanácsadóként közvetítő a kormány és a főváros között a BKV-ügyekben, kinevezéséről a Miniszterelnöki Hivatalt akkor vezető Szilvásy György, valamint a főváros részéről Hagyó Miklós döntött. Feladata a a beruházásokkal, támogatásokkal kapcsolatos döntéselőkészítés volt, utasítási vagy döntési jogköre nem volt.
Ellenségeket szerzett
A 2006-os önkormányzati választás után - amikortól a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíció mindössze egy fős többséggel rendelkezett - Mesterházy Ernő politikai egyezetőt szerepe megtízszereződött, és számos ellenséget szerzett, majd a koalíciós egyeztetés is egyre nehezebbé vált.
Demszky Gábor újabb hibának nevezte, hogy ekkor számos hatáskör a közgyűléstől a bizottságokhoz került, (mindez csak néhány hónappal ezelőtt változott meg).
Ekkor lett főpolgármester-helyettes Hagyó Miklós, aki akkora hatáskörhöz jutott - a koalícióban többséget alkotó szocialisták révén -, mint korábban egyetlen főpolgármester-helyettes sem: a városüzemeltetési és a vagyongazdálkodási feladatok egyaránt hozzá kerültek. Demszky Gábor kijelentette: ő Hagyó Miklóst korábban nem ismerte, a politikus 2006-ban a fővárosi MSZP-n belüli belső küzdelmek egyik győztese volt, így Hunvald Györgyöt, Gy. Németh Erzsébetet és Molnár Gyulát legyőzve került előtérbe Steiner Pállal és Horváth Csabával együtt. Demszky ugyanakkor támogatta helyettesévé történő kinevezését, mivel a korábbi Gy. Németh Erzsébettel addigra már számos konfliktusa volt.
Hagyó Miklós azonban később olyan embert nevezett ki a BKV élére, aki nem ismerte a vállalatot, Antal Attila ráadásul a cég szinte minden vezetőjét lecserélte olyan emberekre, akik szintén újak voltak ezen a területen. Demszky Gábor szavai szerint egyre több kommunikációs szakember került a vállalathoz, míg egyre kevesebb közlekedési szakértő.
Botrány botrány hátán
A főpolgármester hibának nevezete, hogy Antal Attila azt hitte: csupán a belső reorganizációval, konszolidáció nélkül rendbe tehető a vállalat, de azt is, hogy Hagyó Miklós nem osztotta meg a feladatokat, mindenről maga akart dönteni. A városvezetők és az illetékesek eközben nem kaptak elegendő információt a BKV ügyeiről. Ezt követően robbant ki a három milliárd forintot kitevő végkielégítési, valamint a 4-es metróval kapcsolatos botrányok, amelyekből kiderült: a főváros a beruházásban nem tudta saját érdekeit érvényesíteni.
A főpolgármester kijelentette: bár neki nem dolga a fővárosi cégek felügyelete, hiszen ez az ágazati helyettesek, a szakbizottságok és az ügyosztályok feladata, mégis egyre többször kellett közvetlenül részt vennie a folyamatokban.
Először 2007 áprilisában jelezte a koalíciós egyeztető tanácsnak, hogy Hagyó Miklós rosszul értelmezi feladatát, azz első komolyabb beavatkozásra pedig 2008 januárjában került sor, amikor a BKV vezetése úgy írta ki a használt buszok beszerzésére vonatkozó tendert, hogy a szükséges források felhasználásáról nem kért közgyűlési hozzájárulást. Antal Attila ekkor eljárási hibákra hivatkozott, ám később kiderült, hogy a Volvo buszokat egy olyan cégtől akarta beszerezni, amelynél a fia dolgozott.
Demszky Gábor elmondta azt is: az új vezérigazgatónak, Kocsis Istvánnak kezdettől fogva konfliktusa volt Hagyó Miklóssal. Elmondta ugyanakkor: augusztusban arra kérte fel a vezérigazgatót, hogy a tanácsadói és egyéb szerződéseket átvizsgálva minden vitatott ügyben tegyen feljelentést.
Demszky Gábor azt is elmondta: szerdán dokumentumokat tesz közzé az üggyel kapcsolatban. | Demszky megvédte előzetes letartóztatásban lévő egykori tanácsadóját | null | https://infostart.hu/belfold/2010/02/08/demszky-megvedte-elozetes-letartoztatasban-levo-egykori-tanacsadojat-332370 |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Szót ejtett arról is, hogy csökkentik a munkát terhelő adókat, hogy növekedjen a foglalkoztatottság. Továbbá jelentősen mérsékelték a személyi jövedelemadót is, amivel minél több pénzt tud megtartani az, aki többet dolgozik. Rogán Antal elmondta, hogy gyakran éri a kormányt az a kritika, hogy az adópolitika a gazdagoknak kedvez, azonban ez nem igaz, mivel a gazdaságpolitika a legnagyobb segítséget az alacsony jövedelműeknek adta, így javult a jövedelmi pozíciója a legkevesebbet keresőknek.
Nem tudott olyan erősen növekedni a reáljövedelem, mint 2020 előtt, de így is megőrizte az értékét az elmúlt években
- jegyezte meg. A miniszter ismertette, hogy hazánk a garantált bérminimumot tekintve az EU középmezőnyében van, a következő két év célja pedig, hogy közeledjen egymáshoz a minimálbér és a garantált bérminimum.
A családtámogatások kapcsán elmondta: a cél, hogy aki gyereket nevel, az ne szegényedjen el, sőt anyagilag is járjon jobban azoknál, akik ezt nem teszik. Jelezte, hogy a családtámogatásokra fordított öszeg három és félszeresére növekedett 2010 óta.
A gyerekek után járó adókedvezmény megőrzése és növelése az egyik legfontosabb feladat
- rögzítette Rogán Antal a jövőre utalva, majd jelezte, hogy kétszeresére akarják növelni a kedvezmények mértékét minden kategóriában. A születésszámok kapcsán ismertette, hogy az uniós számokhoz képest a magyar értékek sokkal kedvezőbbek. Szerinte lesz esély arra, hogy visszatérjenek ahhoz a kedvező trendhez, ami 2020 előtt volt.
A rezsicsökkentés továbbra is működik
Az energiakiadásokról szólva elmondta, hogy a magyar fogyasztók fizetik a legalacsonyabb árat a villamos energiáért és a földgázért.
Az elmúlt években megjelenő veszélyekről szólva elmondta, hogy hazánk sikeresen átvészelte a koronavírus-járványt, míg az orosz-ukrán háború okozta háborús inflációt letörte a kormány.
A nagy sikert az jelentené, ha eljutnánk oda, hogy béke lenne. Nem csak azért beszélünk erről, mert erkölcsileg jó, hanem jó a gazdaságnak is
- fogalmazott a miniszter, jelezve, hogy a békeköltségvetés terve a fiókban van. Mint mondta, ennek tartalmaznia kell a családi adókedvezmények megduplázását, a megemelt otthonteremtési támogatásokat, a kisvállalkozások támogatását, a minimálbér megemelését a garantált bérminimum szintjére, továbbá a kormány vizsgálja a szakmunkáshitel bevezetését, ami a Diákhitellel azonos feltételekkel lenne elérhető.
Szuverén gazdaságpolitika nélkül nincsen stabilitás
- húzta alá Rogán Antal.
Ismertette, hogy az EU elvárása a rezsicsökkentés eltörlése, a társasági adó és az ingatlanadó növelése, a kétkulcsos adórendszer bevezetése, a 13. havi nyugdíj megszüntetése és a nyugdíjkorhatár emelése.
Aki Brüsszelben jófiú, attól ezt várják el
- hívta fel a figyelmet a tárcavezető, aki szerint az összes válsághelyzet kezelhető, de ha elveszítjük a szuverenitást, azzal az iránytűt vesztjük el. | Rogán Antal: A békeköltségvetés terve a fiókban van | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/rogan-antal-a-bekekoltsegvetes-terve-a-fiokban-van |
2018-11-27 00:00:00 | A WWF Magyarország nyílt levélben köszönte meg Nagy István agrárminiszter múlt hét végén kiadott állásfoglalását, melyben nyíltan kiállt amellett, hogy a Csarna-völgy háborítatlansága mindannyiunk érdeke, ezért a területre tervezett beruházást ellenzi, és az Ipoly-Erdő Zrt.-t az engedélykérelem visszavonására szólította fel. | false | [
"csarna-völgy",
"wwf",
"agrárminisztérium"
] | 0 | null | 0 | A tárca – ígérete szerint – soron kívül intézkedik arról, hogy a Csarna-völgy fokozottan védett erdeje mielőbb a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön. A nyílt levélben a WWF Magyarország kérte a minisztert, hogy a Csarna-völgy fokozottan védett erdeinek védelmét erősítse meg a nemzeti parki övezetek jogszabályi kijelölésével.
"A miniszter döntése fontos mérföldkő a Csarna-völgy védelmében. Reméljük, hogy a hatósági eljárás a beruházást illetően mielőbb lezárul. A Csarna-völgy háborítatlansága mindannyiunk érdeke, csakúgy, mint Magyarország fokozottan védett erdeinek védelme. Ehhez az egyik legfontosabb lépés a nemzeti parki zónarendszer kialakítása" – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Amíg a Csarna-völgybe tervezett beruházás engedélyeztetésének hatósági eljárása hivatalosan le nem zárul, addig a szervezet továbbra is fogadja mindazok aláírását, akik kiállnak a völgy érintetlensége mellett.
Nyitókép: WWF/Gálhidy László | Köszönetet mondott a WWF az agrárminiszternek | 0 | https://infostart.hu/belfold/2018/11/27/koszonetet-mondott-a-wwf-a-miniszternek |
2016-07-13 16:43:00+02:00 | Többéves hazai fejlesztést és a sorozatgyártás tavalyi elindítását követően Magyarországon is elérhetővé vált a kaposvári Hargamon Kft. lopásmegelőző eszköze. | false | [] | 0 | null | 0 | Az M2M, azaz gép és gép közti kommunikációs technológiára épülő rendszerek már évek óta elterjedtek az autóiparban, a magyar vállalkozás pedig arra törekszik, hogy felhasználóbarát és hatékony megoldásával a kerékpárosoknak is elérhetővé tegye ezt. Egy tengerentúli felmérés szerint az aktívan biciklizők felének lopták már el kerékpárját, de csak 2,4 százalékuk tudta azt visszaszerezni. A magyarországi bejelentett esetekről készült statisztikák szerint évente 10-11 ezer biciklit tulajdonítanak el.
A magyar fejlesztésű rendszer, a Velotrack úgy lett kialakítva, hogy a tulajdonos a lehető legtöbb információhoz és adathoz hozzáférjen a kerékpárról. A bicajba beépített nyomkövető eszköz GPS-koordinátákat és egyéb telemetriai adatokat gyűjt a bringa helyzetéről és mozgásáról. Az okostelefonra, illetve webes felületre fejlesztett alkalmazás segítségével a bicikli aktuális helyzete, illetve a megtett útról készült statisztika bármikor lekérdezhető. Az applikáció segítségével a kerékpár virtuálisan is lezárható, amely ha megmozdul, a tulajdonos azonnal értesítést kap.
A felhasználók adatait gyűjtve és elemezve a virtuális lakat arról is értesíti a tulajdonost, hogy mennyire biztonságos egy-egy környék, a közösségi statisztikák alapján az elmúlt időszak biciklilopásairól is információt nyújt. A rendszernek nem ez az egyetlen funkciója, a GPS nyomkövetőnek és mozgásérzékelőnek köszönhetően kiváló sport tracker megoldás is.
Magyar találmány vethet véget a biciklitolvajlásnak Egy magyar fejlesztésnek köszönhetően rögtön értesül, ha valaki ráteszi kezét a kerékpárjára, ráadásul bárhova nyomon követheti a tolvajt.
A rendszer magyar fejlesztői több kerékpárgyártóval együttműködve alakították ki az eszközt, többek között a magyar Gepida vagy az osztrák Biketronic kerékpárjaiban is elérhető a termék, de például a rendszer hivatalos beszerelő partnere, az Annyira Más Bringabolt a Bosch hajtásrendszeres kerékpárokba néhány perc alatt beépíti és élesíti a szolgáltatást – írja az SZTA blogja. | Vállalkozás: Már boltokban a biciklitolvajokat elriasztó magyar találmány | 0 | http://hvg.hu/enesacegem/20160713_biciklitolvaj_talalmany_biciklizar |
2023. 08. 22. 00:00:00 | Ilyen hely lehet Magyarország harminc év múlva - Interjú Ürge-Vorsatz Diánával. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | "Rendszerszintű változással tudjuk elősegíteni a megfelelő egyéni cselekvést, viszont addig nem lesz rendszerszintű változás, amíg nem érjük el a kritikus tömeget" - jelentette ki lapunknak Ürge-Vorsatz Diána fizikus. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, a CEU professzora a Milestone Intézet meghívására a Sziget Fesztivál Think for Tomorrow helyszínén tartott előadást, amely előtt interjút adott az Indexnek.
Ürge-Vorsatz Diána beszélt lapunknak többet között az
egyszer használatos műanyagok használatáról;
az ENSZ-ben betöltött pozíciójával járó feladatokról;
az átlaghőmérséklet kritikus emelkedéséről;
a fosszilis tüzelőanyagokról való leválásról;
az egyéni döntések, a politika és a nagyvállalatok felelősségéről.
Itt vagyunk a Sziget Fesztiválon, milyen tanácsokat tud adni a környezetkímélő fesztiválozáshoz?
Fontos, hogy minél kevesebb egyszer használatos műanyagot használjunk. Én is repoharat használok, inkább ilyenekből igyunk a palackok helyett. Valaki tányért, evőeszközt és bögrét is hoz, én is mindig viszem magammal a fém bögre- és tányérkészletet, ami bírja a forrót. A műanyaggal a környezetünk mellett magunkat is szennyezzük, a mikroműanyagok a szervezetünkbe kerülve zavarják a hormonháztartásunkat, a forró ételek/italok pedig rákkeltő vegyszereket oldanak ki a műanyagokból. Az sem mindegy, hogy mivel érkeztünk a fesztiválra, jó lenne, ha nem repülnénk, hanem vonattal és közösségi közlekedéssel, vagy biciklivel jönnénk.
Nem pénz, ez szerelem
Néhány nappal ezelőtti hír, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az alelnökévé választották. Milyen feladatok járnak ezzel a pozícióval?
A testület az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményeket összegzi, és tárja a döntéshozók elé. Jelentéseket készítünk, amelyek fontos szerepet játszanak a klímacsúcsokon születő nemzetközi egyezmények kialakításában, valamint általában a klímavédelemmel összefüggő döntéshozatalban. Társadalmi munkában végzett tisztség, rengeteg plusz feladattal jár, de nekem szerelem, majdnem húsz éve dolgozom a testületben, soha nem kaptam érte pénzt. A munka része a testület képviselete nemzetközi fórumokon, valamint kapcsolattartás, tárgyalások és a szakmai munka irányítása. Nagy felelősség, de csodálatos feladat.
Az átlaghőmérséklet-emelkedésnél a másfél fokot szokták kritikus pontként megjelölni. Hol tartunk most?
Körülbelül 1,2 Celsius-fokot emelkedett a globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest. Sokan erre legyintenek, egy szobában észre sem vesszük, ha egy fokkal hidegebb vagy melegebb van. Ha viszont megnézzük a történelmet, az ember a körülbelül 13 fokos globális átlaghőmérsékletre optimalizálódott. Az éghajlat stabilitása határozta meg, hogy hol élünk, hova telepedtünk le, hol építettünk városokat, utakat, vasutakat, hogy mit és hol termelünk, milyen gazdasági ágazatok vannak. Az egyensúly kibillentése már most stresszhelyzetet okoz a gazdaságnak és a népességnek. Már nem csak arról van szó, hogy feljebb kell tekernünk a légkondit, hanem például áradások tesznek tönkre településeket. Tavaly a hőhullámokban Európában több mint 60 ezer többlethalálozás volt. A magyar kukoricatermés háromnegyede, a búzatermés negyede ment tönkre, a gabonaárak az egekbe szöktek, így a péktermékek jobban drágultak. Mint az infláció, minden ember pénztárcájára hatással van az éghajlatváltozás. Azt már nem tudjuk megakadályozni, hogy elérjük a másfél fokos szintet, ott viszont fontos lenne megállnunk.
Hogyan lehet megállni?
Le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról. Nem szabadna több olajt, gázt és szenet égetnünk. A folyamat ezzel sem fordulna vissza, az éghajlat nem lesz olyan, mint a gyermekkorunkban, vagy tíz éve, amikor még tudtunk hóembert építeni.
Nehéz meghozni a döntést, de ki kell szállni
Komplett iparágak épültek a fosszilis a tüzelőanyagokra.
A legtöbb területen már létezik alternatív technológia, át lehetne térni, de jelenleg az olajjal, gázzal kapcsolatos iparágak erős és fontos szereplői a gazdaságnak, sok helyen az alappillérei. Ezek a cégek sok adót fizetnek, sok munkahelyet biztosítanak, a gazdasági súlyuk miatt viszonylag közel vannak a politikai döntéshozatalhoz is. Politikailag és gazdaságilag nehéz meghozni azt a döntést, hogy ki kell szállni a fosszilisokból, de minél előbb kezdjük el, annál fájdalommentesebb lesz az átállás.
Az egyéni döntéseinken, a politikai vezetőkön, vagy a vállalatokon múlik a folyamat megállítása?
Mindenkinek van ebben felelőssége, de végülis mindegyik egyénekből - belőlünk - áll. A vállalatok sem függetlenek tőlünk, mi működtetjük őket. Rendszerszintű változással tudjuk elősegíteni a megfelelő egyéni cselekvést, viszont addig nem lesz rendszerszintű változás, amíg nem érjük el a kritikus tömeget.
Rengeteg országnak van kibocsátáscsökkentési vállalása. Ki kérheti számon a teljesítést?
Nincs olyan nemzetközi bíróság, amelyik ezt vizsgálja, és esetleg valamilyen formában büntetne. Ugyanakkor a vállalások a legtöbb esetben a nemzeti törvénykezésbe vannak iktatva, és minden kormány felelős az adófizetőik felé is, hogy betartsák a saját törvényeiket. Ilyen szempontból léteznek jogi mechanizmusok, de a kormányok nem fogják saját magukat szankcionálni. A nemzetközi nyomás viszont egyre nagyobb, a világsajtó figyelmének középpontjában vannak a klímacsúcsok, ciki nem teljesíteni a vállalásokat. Összességében az ösztönzők megvannak, de nincs olyan mechanizmus, amellyel nemzetközi szinten a kibocsátáscsökkentés betartására lehetne kényszeríteni az országokat.
És a nagyvállalatokat?
Az lenne az ideális, ha nem kellene őket szabályozni, hanem a szennyezők más befektetési irányokat keresnének. Ráadásul sok olyan ország van, ahol a gazdasági kultúra nem tűri a nagyvállalatok szabályozását. Sok a szép szó és a gyönyörű vállalás, de a zöldmosás is. Ez nem a kormányközi testület álláspontja, de úgy gondolom, hogy valahogy ki kellene venni a folyamatos növekedési kényszert a gazdasági rendszerből, ez nemcsak az éghajlatnak, hanem az egészségünknek is a kárára megy. Taposómalomba kerültünk, soha semmi nem elég, még többet dolgozunk, hogy több pénzünk legyen, és többet tudjunk vásárolni. A rendszer alapjainak kellene megváltoznia, és hiába mutogatunk a cégekre, olyan szempontból kényszerpályán vannak, hogy a tőkepiacok, a részvénypiacok elvárása a folyamatos és könyörtelen növekedés.
Jó és rossz forgatókönyv előttünk
Milyen hely lehet Magyarország 20-30 év múlva?
A jó forgatókönyv szerint még jobb hely lehet, mint most. Napenergia-exportőrök lehetünk, ezen a területen nagy a potenciál. A tetőcserépbe integrált napelemek nem is olyan látványosak, ráadásul más infrastruktúrát is használhatnánk erre, például a parkolókat, járdákat, utakat. Ha emellett átalakítjuk az épületeinket nullenergiássá, akkor nemcsak a lakossági energetikai problémákat oldanánk meg, hanem függetlenítenénk magunkat az energiapiaci ársokkoktól. A mezőgazdaságon módszerváltással, más talajkezeléssel, terményfókusz-váltással tudnánk annyit javítani, hogy Európa zöldséges, gyümölcsös kosara legyünk a kiszáradó és felforrósodó mediterránum helyett. A városainkat élhetőbbé tudjuk tenni, az épületek benapozott oldalát lehet fákkal árnyékolni. Ha visszaintegráljuk a város szövetébe a természetet, akkor hűvösebbek, élhetőbbek lesznek a városok, ráadásul a zöld látványa a mentális és fizikai egészségnek is fontos. Átszervezéssel tizenötperces városokat lehetne kialakítani, minden elérhetővé válna tizenöt percen belül, megszűnne a dugó, ez egyébként nincs messze a magyar koncepciótól, csak hatékonyabb megvalósításra lenne szükség.
És a rosszabb forgatókönyv?
A kukoricatermésünk háromnegyedének elvesztése szinte rendszeresen, a búzatermelés csökkenése, burgonyatermelési nehézségek, ingadozó gyümölcstermelés. Járványok, és új betegségek felbukkanása. Hatalmas migrációs nyomás. Infrastrukturális problémák az áradások és viharok, özönvizek miatt, az útrendszer és a vasút a hőséget sem fogja bírni. A szélsőséges időjárási körülmények már most hatalmas károkat okoznak, ezek a jövőben jóval gyakoribbá és súlyosabbá válnak.
Említette már a közlekedést, Magyarországon vitatéma lett az akkumulátorgyárakból. Mit gondol erről a kérdésről?
Ha autózni akarunk, szükség van akkumulátorokra, mert az olajalapú autózásból sürgősen ki kell szállni. Azt nem tartom megoldásnak, hogy az akkumulátorgyárakat kizárólag a szegény országokba vigyék, a gazdagoknak is el kell viselniük a gyárak közelségét, ha használni akarják az ott készült termékeket. Magyarország akkumulátor-nagyhatalmi pozíciójával kapcsolatban az egyik szemem nevet, mert az biztos, hogy ez a jövő iparága, beleálltunk abba a szélbe, ami előre viszi a világot. Viszont a potenciális szennyezés és a zöld mezős beruházások miatt aggódom, a vízfelhasználás is problémás lehet, de az nem szakterületem. Örülnék, ha bio szigetelőanyag, bio építőanyag gyártó nagyhatalom lennénk inkább. Lehetnénk a nullenergiás felújítások fellegvára, az építőanyagokkal együtt a tudást is exportálhatnánk.
(Borítókép: Ürge-Vorsatz Diána. | Ilyen hely lehet Magyarország harminc év múlva | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/22/sziget2023-klimavaltozas-eghajlatvaltozas-globalis-felmelegedes-kornyezetvedelem-urge-vorsatz-diana-sziget-fesztival |
2019-05-04 12:27:00 | Ennyit költött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2015-ben megnyitott és nemrég bezárásra ítéltetett négy külföldi irodájának bérlésére és 15 munkatársára tavaly októberig – derült ki a jegybankelnök képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Jó öt éve az MNB azzal a céllal hozta létre külföldi kapcsolattartó irodáit, hogy – mint fogalmaztak – „a magyar jegybankot hatékonyan képviseljék a kijelölt relációkban, erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést”. E téren a német, a francia, az olasz és az osztrák jegybankok példáit követték. Matolcsy Györgyék eredetileg hat irodát szerettek volna nyitni, végül négyig jutottak. 2015-ben Hamburgban és Párizsban, 2016-ban Rómában, 2017-ben New Yorkban jelent meg az MNB, a bejrúti és a Buenos Aires-i iroda megnyitására viszont „az aktuális gazdaságpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt nem került sor” – indokolta Matolcsy György a képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.
Ám idén április elején az MNB közleményben jelentette be, hogy június 1-jéig valamennyi irodájukat bezárják, s azok munkatársai Budapesten, a jegybank Szabadság téri központjában folytatják a tevékenységüket. A bezárásokat azzal indokolták, hogy „az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak. A 24.hu közérdekű adatigénylésére tavaly novemberben az MNB azt közölte, hogy az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve a G7 úgy becsülte, hogy összesen egymilliárd forintba kerültek a jegybank külföldi irodái.
Az irodák által elért eredményeket az MNB elnöke a képviselő kérése ellenére nem számszerűsítette, csupán megismételte a bezárásukról április elején kiadott közleményben szereplő, a fentiekben idézett mondatokat.
Arra a kérdésre, hogy az MNB az irodák bezárásában is külföldi példákat követ-e, Matolcsy György kitérően válaszolt. Eszerint a magyar jegybankot „nem csupán a nemzetközi példák, hanem többes cél vezérelte a külföldi irodák megnyitásakor. Egyrészt vissza kívánt térni korábbi gyakorlatához, mely szerint az MNB több mint húsz évig tartott fenn nemzetközi irodákat a világ 7 városában, másrészről követte más jegybankok gyakorlatát külföldi kapcsolattartó irodák fenntartásában, harmadsorban pedig az irodák létrehozásával erősíteni kívánta az MNB külföldi jelenlétét, ezáltal bekapcsolva a jegybankban folyó elemző munkát a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, valamint a korábbi vezetés által kevésbé hangsúlyosnak tekintett társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai kapcsolatokat kívánta megerősíteni”. Ez a kapcsolati háló erősödhetett meg tehát New Yorkban másfél, Rómában három, Hamburgban és Párizsban pedig három és fél év alatt annyira, hogy az iroda dolgozói már itthonról is hatékonyan végezhessék a munkájukat. | Matolcsy szerint eddig több mint félmilliárdba került az MNB külföldi irodakalandja | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/matolcsy-szerint-eddig-tobb-mint-felmilliardba-kerult-az-mnb-kulfoldi-irodakalandja.html |
2021-11-16 00:00:00 | Minden iskolást letesztelnek Romániában - Koronavírus a világban – az Index keddi hírösszefoglalója. | false | [
"koronavírus",
"koronavírus a világban",
"koronavírus-járvány",
"covid-19",
"koronavírus a gazdaságban",
"vakcina",
"oltás",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | A covid-igazolások bevezetése, valamint a meghosszabbított tanítási szünet eredményesnek tűnt Szerbiában, legalább is valamelyest javult a járványügyi helyzet.
A neves balkáni járványügyi szakember, Predrag Kon kifejtette, hogy valóban láthatóak a javuló járványügyi adatok, azonban oltás nélkül nincs hosszútávú kiút a járványból.
A Magyarországgal szomszédos ország válságstábjának tagja elmondta, hogy az iskolákban és iskoláskor előtti intézményekben 18 százalékról egy hét alatt 13 százalékra csökkent a fertőzöttek száma. Emellett kifejtette, hogy 10 napig még várhatóan csökkenést mutatnak a napi statisztikák, de ezt követően azonban lassulhat majd a csökkenés üteme.
Predrag Kon szerint az egész azon múlik, hogy milyen mértékben jelenik majd meg a vírus az oktatási intézményekben. Ezen kívül kiemelte, hogy járványügyi szempontból olyan események jönnek, melyek a vírus terjedésének következnek, hiszen az ünnepek alatt zárt terekben összejönnek a családok, ilyenkor gyakoriak a céges évzáró rendezvények és a hasonló összejövetelek is.
(via Pannon RTV) | Külföld - Több mint 800 millió forintból tesztel Ukrajna - Koronavírus a világban - az Index keddi hírösszefoglalója - Percről percre | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/11/16/koronavirus-a-vilagban-az-index-keddi-hirosszefoglaloja-covid-19-vakcina-oltas-jarvany-pandemia/800-millio-forintot-kolt-tesztelesre-ukrajna |
2024-07-04 00:00:00 | 2022-ben született kormányhatározat arról, hogy a Rétvári Bence közvetlen munkatársa által vezetett alapítvány tulajdonába kerül Szobon egy több mint ezer négyzetméteres, központi ingatlan. A tulajdonlap szerint azonban ez nem történt meg. Az épület jelenleg gazdátlannak, kihasználatlannak tűnik, pedig az önkormányzat tudná mire használni. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Úgy tűnik, végül mégsem került a Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető alapítvány tulajdonába az értékes szobi ingatlan, hiába született erről kormányhatározat még 2022 áprilisában. Az ingatlan tulajdonlapja szerint ugyanis az 2014 óta a Magyar Állam tulajdonát képezi, ebben nem történt változás - értesült a Narancs.hu.
A 2022-es országgyűlési választás után indult be egy folyamat, melynek részeként a Rétvári közvetlen munkatársa, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Bajor Gergő által vezetett Dunakanyari Védegylet Alapítvány megszerzett egy váci, valamint egy szobi ingatlant. Utóbbi azért is volt érdekes, mert Ferencz Gyöngyi, Szob polgármestere több mint két évvel ezelőtti megkeresésünk alkalmával értesült arról, hogy az Ipolysági utca 26. - Ady Endre utca 26. szám alatt található, több mint ezer négyzetméteres, minden bizonnyal több száz millió forint értékű ingatlan tulajdonosi jogait az alapítvány kaparintotta meg.
Végül nem lett az alapítvány tulajdona
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány alapította a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványt, amely jelentős állami támogatásból újítja fel a Zebegényben található Dohánypavilont. Mármint újítaná fel, ha találna ehhez kivitelezőt, de az eddigi közbeszerzési tapasztalatok alapján gondokba ütközött a szervezet. Ugyanakkor egy Duna-parti hotel felújításával is megpróbálkoznak, melyről a múlt héten számoltunk be.
Az alapítvány által 2022-ben megszerzett váci ingatlant az önkormányzat közösségi térré alakította volna, voltak is ezzel kapcsolatban előremutató egyeztetések a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, azonban a tárgyalások meghiúsultak. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány gondozásában az épületben most Papp László műgyűjteménye tekinthető meg.
Egyedül a szintén 2022-ben az alapítványnak juttatott szobi ingatlan esetében nem lehet tudni, hogy mik a tervek vele, történtek-e bármilyen fejlesztések. Lapunk munkatársa a több mint két év alatt többször is elhaladt az épület mellett, de nem tapasztalt semmilyen mozgást körülötte. Letöltöttük a tulajdoni lapját, melyen az olvasható, hogy a több mint ezer négyzetméter területű, kivett melléképület és irodaház tulajdonosa 2014 óta a Magyar Állam.
Magyarán hiába született kormányhatározat a tulajdonosváltásról, ez végül nem történt meg (a kormány egyébként "átvállalt sport és ifjúsági ügyek elősegítése" címszó alatt adta volna oda az ingatlant az alapítványnak). Megnéztük, hogy ugyanez történt-e a váci ingatlan esetében: ezen épület esetében azonban megvalósult a tulajdonosváltás, 2022 novembere óta a Dunakanyari Védegylet Alapítvány tulajdonát képezi.
Kihasználatlan
Úgy tűnik tehát, hogy végül valamelyik fél visszakozott. Megkerestük az MNV-t és a Dunakanyari Védegylet Alapítványt is, hogy megtudjuk, mi történt, de nem kaptunk választ megkeresésünkre. Írtunk Ferencz Gyöngyi polgármesternek is, hátha van információja: a hivatalától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs neki.
Megkerestük több helyi forrásunkat is. Egyik önkormányzat foglalkoztatásában álló informátorunk szerint nem történt változás az épületben, minden ugyanúgy áll, mint eddig. Olyan, mintha gazdátlan lenne, a felújítást nem kezdték meg. Az épület két szárnyból áll, legutóbb az összevont önkormányzati és EP-választás során volt nyitva, mint szavazóhely, de nem tudja, ki nyitotta ki.
Az épület egyébként vasúti laktanyaként funkcionált, mozdonyvezetőknek, kalauzoknak volt a pihenőhelye, ugyanis Szob végállomás, tehát valahol meg kellett szállniuk a vasút munkatársainak az utolsó járat után. Az önkormányzatnak több terve is volt az épület hasznosítására, de akkor még nem volt eladó. A "falusi turizmus" fellendítése miatt voltak elképzelések az épület használatára, ugyanis központi helyen van, a főút mellett, a busz- és a vasúti pályaudvar közvetlen közelében. (Egy 2016-os jegyzőkönyv szerint az önkormányzat lakásokat tervezett kialakítani az épületben).
"Melyik dunakanyari községnek nincs arra szüksége, hogy a turizmusát fellendítse?"
- fogalmazott forrásunk, aki szerint ők is "csak hátulról tudták meg", hogy az alapítványhoz került, ugyanis a lakosság között téma volt a kormánydöntés. Szobon egyébként a kerékpáros és vízisporttal kapcsolatos turizmus fejlődik, ami részben a bicikliút-fejlesztéseknek is köszönhető, ezért biztosan értelmesen be lehetne illeszteni az ingatlant a város életébe. "Az én olvasatomban jelenleg semmire nincs használva" - tette hozzá forrásunk.
Pár hete egy másik dunakanyari témát is feldolgoztunk: arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatása van annak, hogy - vélhetően politikai okokból - a VéNégy Fesztivál elköltözött Vácról Nagymarosra. | Úgy tűnik, mégsem került Rétvári Bence környezetébe az értékes szobi ingatlan | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/ugy-tunik-megsem-kerult-retvari-bence-kornyezetebe-az-ertekes-szobi-ingatlan-269218 |
2015-04-30 13:58:00 | Karcag — Már nemcsak az Interpol liheg a karcagi álbróker, Dobrai Sándorné Marcsika (61) nyakában, hanem a hitelezői is. A Blikk megtudta, két vállalkozás „vérdíjat” tűzött ki rá, vagyis pénzt ajánl annak, aki információval szolgál a Kun-Mediátor Kft. sokmilliárdos csalással gyanúsított vezetőjéről. | true | null | 1 | Blikk | null | A Blikk számos károsultat keresett meg, akik közül többen tudtak a nyomravezetői díjról. Azt nem akarták megmondani, mekkora összegről van szó, de lapunk úgy tudja, a jutalom milliós. Ez érthető, hiszen információink szerint a zabos károsultakról hatalmas vagyont akasztott le a 20 százalékos kamatot ígérő Marcsika. A Blikk többször is kereste mindkét említett kft. vezetőjét. Szerettük volna megtudni, mihez kezdenének, ha a rendőrök előtt találnának rá az asszonyra. Az egyik kft. titkárságán azt mondták, hogy az igazgató tárgyal, végül közölték, hogy nem nyilatkozik. De a másiknál is elhárították az érdeklődésünket.
– A két cég jól ismert a városban, az egyik állítólag 900 millió forint körüli összeget tartott Marcsikánál. A másik 200 milliót adhatott át az asszonynak. A cégvezetők állítólag együtt döntöttek arról, fizetnének annak, aki feldobja Marcsikát – mondta névtelenséget kérő informátorunk. A szervezkedést az egyik ügyvéd is megerősítette.
– A károsultak valóban beszéltek arról, hogy vannak, akik magánúton próbálják felkutatni a Kun-Mediátor szökésben lévő tulajdonosát. De egyéb részleteket nem tudok – mondta a Blikknek Séllei Ilona. S mint azt a károsultak egy másik csoportját képviselő Dobrossy Istvántól megtudtuk, újabb ügyfelek vehetik kezükbe az ügy intézését. Ők az ügyvéd szerint magánnyomozót bérelnének fel, hogy a szakember elsősorban az elsíbolt pénz nyomára jusson. Hiszen az átvett óriási összegek ellenére alig van lefoglalt vagyon, tehát ezeknek a pénzeknek valahol lenniük kell.
Az „embervadászattal” akár a börtönt is kockáztathatják a százmillióikat visszaszerezni próbáló ügyfelek. Pedig nem szabálytalan a nyomravezetői díj felajánlása.
– Nincs törvényi akadálya annak, hogy valaki jutalmat tűzzön ki egy személy felkutatására, ám nem mindegy, hogy mi célból teszi – magyarázta Kamarás Péter, a Blikk jogi szakértője. – Sokféle kimenetele lehet, ha valaki egy körözött személlyel veszi fel a kapcsolatot a nyomravezetői díjnak köszönhetően. Hiszen ha utána futni engedi, s ezt nem jelzi a hatóságoknak, akár bűnpártolásért is felelősségre lehet vonni – tette hozzá. Ez pedig nem kis tétel. Aki ugyanis a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el – vagyis alkut köt a szökésben lévő álbrókerrel –, három év börtönt is kaphat.
Itt mindent megtalálsz Marcsikáról! | Vérdíjat tűztek ki Marcsikára volt ügyfelei | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/verdijat-tuztek-ki-marcsikara-volt-ugyfelei-2353613 |
2017-03-08 00:00:00 | A város alatt 333 kilométer hosszan futó vonalakat sokszor főúri báltermekre emlékeztető állomások és modern csodák törik meg. | false | [
"csodálatos építészet",
"metró",
"moszkva",
"moszkvai metró",
"oroszország",
"építészet"
] | 0 | null | 0 | A város alatt 333 kilométer hosszan futó vonalakat sokszor főúri báltermekre emlékeztető állomások és modern csodák törik meg. Bemutatjuk a legszebbeket.
A moszkvai metró szépségéről már az első, mindössze tizenegy kilométeres vonal 1935-ös megnyitása óta áradoznak világszerte, de az azóta megnyílt újabb állomások és az orosz fővárost immár 333 kilométeren át behálózó vonalak is öregbítették a szocializmus technológiai és ideológiai győzelmét hirdető, brit mérnökök és specialisták találékonyságának és tehetségének köszönhetően megszületett hírnevét.
Az óriási domborművekkel, freskókkal, márványszobrokkal, mozaikokkal és lenyűgöző csillárokkal gyakran teletömött állomások közt járva könnyen a két világháború közt még jócskán bálok tömegét tartó felső tízezer palotában, vagy épp egy modern milliárdos dácsájában érezhetjük magunkat.
Egy kanadai fotós, David Burdeny 2014 és 2015 folyamán Russia: A Bright Future (Oroszország: Egy fényes jövő) címet viselő sorozatának készítése közben összesen két hetet töltött a díszleteknek beillő állomásokon, és a profi fotósok közül jó eséllyel elsőként fotózta végig őket utasok nélkül. | Fotósorozat: A moszkvai metró szemet gyönyörködtető állomásai | 0 | http://24.hu/kultura/2017/03/08/fotosorozat-a-moszkvai-metro-szemet-gyonyorkodteto-allomasai |
2011-03-03 11:53:37 | Halálra is ítélhetik azt az amerikai katonát, aki a vád szerint titkos dokumentumokat juttatott el a WikiLeaks-hez - írja a brit Guardian. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Halálra is ítélehtik Bradley Manninget, az amerikai katonát, aki a vád szerint hatalmas mennyiségű titkos adatot és dokumentumot kuttatott el a kiszivárogtatásokra szakosodott WikiLeaks portálnak. Most huszonkét vádponttal bővítette az amerikai hadsereg a vádiratot, többek közt már "az ellenségnek való segítségnyújtással" is vádolják, ami főbenjáró bűnnek számít, amiért akár halálra is ítélhetik. A vádirat nem tér kiarra, hogy ki az, vagy milyen az az ellenség, amelyet Manning az ügyészek szerint segített. Korábban Hillary Clinton amerikai külügyminsizter úgy fogalmazott, hogy a WikiLeaks maga indított támadást Amerika ellen.
Az amerikai ügyészek állítólag nem kérnek majd halálbüntetést Manningre, viszont a 23 éves katona így is élete végig börtönben ülhet. Manning 10 hónapot töltött magánzárkában a virginaiai Quantico szuperbiztos börtönében. | Külföld: WikiLeaks: Halálra is ítélhetik a kiszivárogtatót - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/wikileaks__halalra_is_itelhetik_a_kiszivarogtatot-999361 |
2015-07-22 11:11:00 | Még tavaly októberben kértük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződése i k listáját , ám igénylésünket a NAK megtagadta. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Még tavaly októberben kértük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, ám igénylésünket a NAK megtagadta. Később a NAIH felszólítására kiadták ugyan a 2014-es adatokat, ám a korábbiakat nem. A NAIH viszont semmisnek minősítette a NAK kifogásait, így annak ki kell adni minden általunk kért adatot, a 2012 augusztusa óta kötött valamennyi szerződés listáját.
Nem sokkal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ellen elsőfokon megnyert per után, 2014 októberében közadatigénylésben kértük ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, amely éves bontásban tartalmazza a szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét és időtartamát.
Az adatszolgáltatást a NAK először teljesen megtagadta, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólítására a 2014-es adatokat kiadta – a korábbi szerződések adatait azonban nem. A kamara arra hivatkozott, hogy a törvény szerint számlaszintű, tételes adatszolgáltatásra nem köteles, továbbá, hogy ilyen formában kigyűjtve az adatok nem állnak rendelkezésre.
A NAIH ezt követően kiadott és június 30-án közétett jelentése mindkét kifogást semmisnek tekinti, egyúttal iránymutatást ad e két sokat hivatkozott megtagadási okról: mi nem minősül számlaszintű ellenőrzésnek, és mikor nem lehet hivatkozni arra, hogy a kért adatok új adat előállítását jelentenék.
Miért kértük ki az Agrárkamara szerződéseit?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működése a 2012. évi CXXVI. törvénnyel jelentősen megújult: mint azt saját honlapjukon írják, „a törvény egyik kulcseleme, hogy alanyi tagságot vezet be a mezőgazdasági, élelmiszeripari, agráripari és vidékfejlesztési szektorban. Ez jelentős, közel 400 ezer főre bővülő tagnövekedést jelent a NAK számára.”
A korábbi 5ezer forintos tagdíj helyett azóta sávosan kell fizetnie minden „tagnak a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele alapján”:
I. tagdíjfizetési osztály 0 Ft-tól 600 ezer Ft. tagdíjalapig 2.000 Ft
II. tagdíjfizetési osztály 4 millió Ft. tagdíjalapig 5.000 Ft
III. tagdíjfizetési osztály 10 millió Ft. tagdíjalapig 10.000 Ft
IV. tagdíjfizetési osztály 25 millió Ft. tagdíjalapig 15.000 Ft
V. tagdíjfizetési osztály 50 millió Ft. tagdíjalapig 30.000 Ft
VI. tagdíjfizetési osztály 80 millió Ft. tagdíjalapig 50.000 Ft
VII. tagdíjfizetési osztály 150 millió Ft. tagdíjalapig 100.000 Ft
VIII. tagdíjfizetési osztály 350 millió Ft. tagdíjalapig 250.000 Ft
IX. tagdíjfizetési osztály 750 millió Ft. tagdíjalapig 500.000 Ft
X. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalapig 750.000 Ft
XI. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalap felett 1.000.000 Ft
Az Agrárkamara honlapján azonban még 2014-ben sem találtunk Üvegzseb-menüpontot, ezért gondoltuk, utánajárunk, hogy vajon mégis mire költik a törvényi erővel megnövelt létszámú tagoktól beszedett tagdíjakat, és esetleges egyéb bevételeiket, ugyanis közfeladatot ellátó szervezetként az általuk kezelt adatok közérdekű adatok.
A kamara átláthatóságával kapcsolatban az adatkérés kapcsán két problémára is fény derült. Egyrészt nem voltak fent a szervezet honlapján az ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződések, amelyeket pedig törvényi előírás alapján köteles közzétenni. Ezt 2015. március 13-án pótolták, így ezek az adatok ma már elérhetők. Másrészt kérésre sem adták ki a szerződések egyes adatait.
A szerződéslista nem számlaszintű ellenőrzés
Az első körben általában csak listákat kérünk a szerződésekről, és nem a szerződések másolatait, hiszen nem feltétlenül akarunk minden szerződést látni. (Adott esetben ezzel sok ezer oldal másolását spórolhatjuk meg az adatgazdáknak.) Ahhoz viszont, hogy el tudjuk dönteni, konkrétan mely szerződéseket kérjük ki, tudnunk kell, hogy egyáltalán milyen szerződéseket kötöttek.
Így jártunk el a NAK esetében is. Ennek ellenére először teljes elutasítással találkoztunk, majd megkaptuk a 2014-es évre vonatkozó adatokat – a többit nem, mondván, azok megismerése a NAK gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzését jelenti.
Abban a kamara által levezett érvelésben nem keresnénk logikát, hogy ha a 2014-es szerződések megismerésének igénye legitim, akkor a 2013-as szerződésekre vonatkozóan ugyanez az igény miért nem az. És most azon sem kötözködnénk, hogy miképp lehet számlaszintű ellenőrzésről beszélni egy olyan adatkérés kapcsán, amelyben a számla szó nem is szerepel. A NAIH állásfoglalása ugyanis egyértelművé tette az egyébként is nyilvánvalót: a megkötött szerződések adatai minden esetben korlátozás nélkül, bárki által megismerhető információk.
A NAIH egyértelművé tette azt is, hogy ha a kért adatok bármilyen formában a kamara rendelkezésére állnak, akkor azokat köteles az adatigénylő által kért módon csoportosítani, amennyiben az nem jelent aránytalan terhet. Vagyis nem minősül új adat előállításának a szerződések adatainak táblázatba történő bemásolása. Az pedig nem vitatott, hogy a NAK által kötött szerződéseket a NAK kezeli, így az azok tartalmát képező minden adat már létező és kezelt adat, azokat nem az közérdekűadat-igénylés miatt kell létrehozni.
Megjegyezzük, hogy amennyiben egy ilyen adatkérés esetében az aránytalan nehézségre való hivatkozással próbálkozik egy adatgazda, akkor, más megoldás híján, a teljes szerződésállományról kérhetünk másolatot. Ez ugyan biztosan nagyobb terhet jelent az adatgazdának, de megtagadni ezt a kérést jogszerűen nehezen lehetne, hiszen csupán másolatokat kérnénk a létező iratokról.
Érdemes tehát az adatgazdáknak is végiggondolni, mikor tagadnak meg egy ilyen adatkérést az aránytalan munkateherre hivatkozva: könnyen lehet, hogy a megtagadás következménye valóban jelentős munkateher lesz.
Előadások tömkelege, lízingelt Opelek, és a Lounge Design Kft.
Nemrégiben megkaptuk az Agrárkamarától a 2013-as és 2014-es szerződések listáját, amely elég vegyes képet mutat. Az például nem derül ki, hogy pontosan mekkora összeget képviselnek a NAK ezen szerződései, ugyanis a „szerződés értéke”-oszlopban nagyon sok esetben _havi_ X forint szerepel, ám a „szerződés időtartama”-oszlopban nem a számolást megkönnyítő, dátumtól-dátumig megadott időtartam szerepel, hanem csak annyi, hogy határozott vagy határozatlan.
Mint a mesében: adtak is adatot, meg nem is, köszönjük.
Az viszont látszik a táblázatból, hogy a szerződések ellenértékét az Agrárkamara részben a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) és a Magyar Vidékfejesztési Hivataltól (MVH) kapott, valamint TÁMOP-támogatásokból fedezte, részben pedig saját forrásból fizette – nyilván ez utóbbi lehet a kötelezően beszedett tagdíj.
Több megállapodás keretében összesen 37 millió forint értékben szerződött az Agrárkamara a Lounge Design Kft.-vel, amely 2011 óta kap állami megbízásokat. Ez a cég tervezte többek között a „Magyarország jobban teljesít!”-kampány, majd a bevándorlásellenes plakátkampány, és a kormányzati sikerekről szóló jelenlegi kampány („A Magyar Reformok Működnek”) kreatívjait is.
A Fehérvári úti Multi Plázában található központi irodáját az Agrárkamara havi nettó 3,1 millió forintért (+ havi nettó 200 ezer forint két raktárért és 9 db parkolóhelyért) bérli a Kométa-B Kft.-től, amely egy osztrák cégen keresztül az egyik leggazdagabb magyarként számontartott Bolgár György, és lánya, a leggazdagabb magyar nők listáján 2009-ben második helyen szereplőDálnoki-Bolgár Judit tulajdona.
A Bolgár család vagyonát megalapozó, 1993-ban alapított, az egykaros csaptelepek belső keverőegységét, a kartust gyártó Kerox Kft. 2014-ben Szijjártó Péterrrel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 4,45 milliárd forintból építenek új gyárat Diósdon, és ezt egyedi kormányzati döntésen alapuló támogatás teszi lehetővé.
A listán 20 db, a Merkantil Zrt.-vel kötött autólízing-szerződés is szerepel: 11 esetben Opel Antara gépkocsikról van szó, 9 esetben nem szerepel a gépkocsik típusa, csak a rendszáma. 4 (gépkocsitípus-megnevezés nélküli) autólízingért egyszeri alkalommal szerződésenként 5.274.567 forintot, a többi tizenhatért darabonként 3.870.390 forintot fizettek.
Ezenkívül a Porsche Inter Auto Kft.-től bérelnek 5 autót havi 160 ezer Ft/db áron, illetve szerepel a táblázatban egy, a Császár Autószervíz Kft.-vel a LOF-484 rendszámú autóra vonatkozó kölcsönszerződés is, ám ennek értékét nem tüntették fel, ahogy az Oros-Car Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kötött, „bérleti alapmegállapodás (gépjármű)” tárgyú szerződését sem.
Ennyi autó fényében azonban teljesen érthető, hogy van egy üzemanyagkártyára vonatkozó, nettó 3 millió forintos keretmegállapodásuk is a MOL-lal – az viszont sajnos nem derül ki a táblázatból, hogy a benzinpénz havonta vagy évente 3 millió Ft az Agrárkamaránál.
Sok magánszemélynek és néhány cégnek fizetett a kamara különböző előadások megtartásáért, szintvizsga feladatok elkészítéséért és lektorálásáért, mesterszakok írásbeli tételeinek elkészítéséért és lektorálásáért, valamint a tételkészítők koordinálásáért 40.000- 525.000 forint közötti ellenértéket összesen 8,9 millió Ft értékben.
Egy OSZTV vagy SZKTV versenybizottság munkájában való részvétel – pontozóként, szakmai segítőként – 30 és 95 ezer forintot ért, egy-egy ilyen szakmai (szántó-, cukrász, virágkötészet-, stb.) verseny lebonyolításért pedig jellemzően 1,9 millió forintot kaptak az iskolák, bár voltak ennél olcsóbbak és drágábbak is: a cukrász hagyományőrző verseny 500 ezer, a szántóverseny 600 ezer, az „országos ifjúsági őszi kegyeleti virágkötészeti verseny” csak 250 ezer, viszont a mezőgazdasági gépszerelő/gépjavító és növénytermesztési gépüzemeltető/gépkarbantartó vetélkedő együtt 3,8 millió forintba került.
A térségi és megyei gazdaszövetségek „Szakmai támogatás vizsgabizottság tagjának delegálásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásához” címszóval 160-960 ezer forint közötti összegeket kaptak az Agrárkamarától.
Több cégtől és önkormányzattól bérel(t) különböző helyiségeket az Agrárkamara, a legolcsóbbnak közülük Mezőkovácsháza tűnik, ahol egy irodáért havi 650 (azaz hatszázötven) forintot kell(ett) fizetniük. Ásotthalom önkormányzata pedig a „2013. november 9-i III. Batáta fesztivál és disznótoros rendezvény” tárgyú megállapodás szerint nettó 39.370 forintot kapott a kamarától.
Marketing, tanácsadás, és némi jótékonyság
A Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. egyszeri nettó 236.220 forintot kapott az „előre egyeztett időpontban korrekt tájékoztatás nyújtása” megnevezésű szerződés értelmében, ami gyakorlatilag úgy hangzik, mint egy hirdetésvásárlás.
Az Agrárkamara a táblázat szerint egyébként is nagy hangsúlyt fektet a PR-tevékenységre: a Lounge Design Kft.-vel kötött megállapodásokon kívül havi nettó 572 ezer forintért szerződtek kommunikációs tanácsadásra a Lounge Communication Kft.-vel, és szintén velük az Agromash Axpo stand dekorációjának tervezéséért és kivitelezéséért 4,6 millió forint értékben állapodtak meg.
A két cég két tulajdonosa Balásy Gyula és Mamusits Péter Dávid, utóbbi pedig egészen 2012 októberéig többségi tulajdonosa volt annak a Moonlight Event Kft.-nek, amellyel az Agrárkamara 23,9 millió forint értékben szerződött a 2013-as tájékoztatási tevékenységéhez kacsolódó feladatok ellátására – a cég egyedüli tulajdonosa azóta a korábbi kisebbségi tulajdonos, Szirtesi Zsuzsanna.
A Bartha János és Gombás Margit tulajdonában lévő Maja Consulting Kft.-nek havi nettó 960 ezer forintot fizetett az Agrárkamara tanácsadásért, valamint egyszeri alkalommal 1,9 millió forintot egy meg nem nevezett valami kivitelezéséért. Ezeket a szerződéseket – a többi érdekesnek tűnővel, vagy épp hasonlóan értelmezhetetlennel (pl. V.M. Komm Kommunikációs Tanácsadó Kft.-vel kötött 34,5 millió forint értékű valamilyen vállalkozási szerződés) együtt újabb közadatigénylésben kérjük ki, hogy részletesen megismerhessük a tartamukat.
Azért a tagoknak is jutott valami a befizetett tagdíjakból: az Agrárkamara 5,3 millió forintot fizetett választási értesítő levelek postai úton való eljuttatásáért, és 42 milliót „Kamarai tagok részére tagsági dokumentumok nyomdai előállítása és postázása tagok részére” címszóval az A4C Marketing Kft.-nek, amely három magánszemély, Hrehuss Pál, Szijj György, és Vas Zoltán tulajdonában van.
Jótékonyságra is áldozott vásárlás közben az Agrárkamara, igaz, nem sokat: összesen 140.800 forintért vettek névjegykártyákat a Kézenfogva Alapítványtól, amely a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért dolgozik 1993 óta.
Az Agrárkamarától kapott szerződéslista itt megtekinthető (Google Drive).
Erdélyi Katalin – M.Tóth Balázs
Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk | Megkaptuk és közzétesszük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerződéseinek listáját | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/07/22/megkaptuk-es-kozzetesszuk-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara-szerzodeseinek-listajat/ |
2014-10-13 00:00:00 | A sérültért mentőhelikopter érkezett. | true | [
"tűz",
"délnyugat-magyarország",
"gázömlés",
"baranya"
] | 0 | null | 0 | Vízvezeték-fektetési munkálatok közben átvágtak egy gázvezetéket hétfő kora délután Komló belterületén, az Ipari úton. A szabadba jutó nagy mennyiségű gáz lángra lobbantotta a közelben álló traktort. Mire a tűzoltók a helyszínre értek, a járművet már teljesen beborították a lángok.
A balesethez Pécsről és Komlóról riasztottak tűzoltókat, akik rövid idő alatt eloltották a tüzet, majd elszorították a gázvezetéket, amíg a helyi gázszolgáltató szakemberei a helyszínre érkeznek.
A tűzben az elsődleges információk szerint egy ember súlyos égési sérüléseket szenvedett, érte mentőhelikoptert küldtek - közölte a katasztrófavédelem.
Az utómunkálatok, valamint a sérült gázvezeték javítási munkálatai idejére a komlói Ipari utat a benzinkút közelében teljes szélességében lezárták, ezért kérik a sofőröket, hogy kerüljék el a helyszínt. | Gázömlés miatt égett meg egy ember Komlón | 0 | https://24.hu/kozelet/2014/10/13/gazomles-miatt-egett-meg-egy-ember-komlon |
2009-01-27 00:00:00 | A Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország együttműködési megállapodást írt alá nyolc médiummal a párt- és kampányfinanszírozásról. A kezdeményezés – amelyhez lapunk is csatlakozott – célja, hogy a nyilvánosság erejével, az oknyomozó újságírás eszközeivel küzdjön a korrupció ellen. | true | null | 1 | fn.hu | null | Együttműködési megállapodást írt alá kedden a Freenódom House Europe és a Transparency International Magyarország kezdeményezésére nyolc médium, köztük a FigyelőNet és a Figyelő.
A társuló médiumok (Figyelő, FigyelőNet, Hírszerző, Bors, Origo.hu, Kreatív, Magyar Televízió és a Pannon Lapok Társasága) vállalják, hogy politikai hirdetésekből származó bevételeiket negyedévente nyilvánosságra hozzák. Ezen felül szerepet vállalnak egy olyan, a két szervezet által koordinált oknyomozó projektben, amelynek kifejezett célja párt- és kampányfinanszírozási visszaélések feltárása.
A programot összesen tízezer euróval támogatja Nagy-Britannia és Hollandia magyarországi nagykövetsége is. Mint a két ország nagykövete elmondta, Magyarországon jelenleg magas a korrupció és rossz az adózási morál, ez pedig destabilizációhoz vezethet – mondta Ronald Alexander Mollinger, Hollandia magyarországi nagykövete. Hozzátéve: az újságíróknak nem kell félniük retorzióktól, ha ilyen témákat feszegetnek.
Greg Dorey, az Egyesült Királyság nagykövete pedig a kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón – magyarul – tartott beszédében kiemelte: valamennyi demokrácia számára fontos, hogy a média ellenőrző szerepet lásson el, elsősorban az oknyomozó újságíráson keresztül.
A Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország üdvözli, hogy a civil szervezetek eddigi erőfeszítéseihez csatlakozva immáron a magyar média vezető képviselői is tevőlegesen tesznek a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságának javításáért. Mint Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország vezetője kifejtette: a közös projekt ötlete azért vetődött fel, mert így a kiadók és szerkesztőségek közös munkájával talán nagyobb eredményeket tudnak elérni. | Összefogott a sajtó a tiszta pártfinanszírozásért | null | https://24.hu/belfold/2009/01/27/osszefogott_sajto_tiszta/ |
null | A Fidesz távollétében a frakciók egyhangúlag támogatták, hogy a főváros lépjen fel a HÉV járatritkításának terve ellen. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | A kormánypárti képviselők nem mentek el, így végül egyhangúlag fogadta el a főváros szakbizottsága Vitézy Dávid javaslatát, ami felkéri a közgyűlést arra, hogy jelezze egyet nem értését a HÉV járatainak ritkításáról szóló tervekkel kapcsolatban. Az említett fővárosi szakbizottság - hivatalos nevén Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság - hétfőn délelőtt alakult meg Vitézy elnöklésével. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciójának vezetője azt követően hívta össze a bizottság alakuló ülését, hogy kiszivárgott: felmerült a HÉV-járatok ritkításának a terve. A MÁV-HÉV-et felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vezetője, Lázár János még a politikában is szokatlanul durva, személyeskedő stílusban utasította vissza, hogy erről döntés született volna, amire Vitézy azt üzente vissza, idegei megnyugtatására fogyasszon inkább hársfateát a miniszter.
Ugyan végül még a bizottsági ülésre is készítettek hársfateát Vitézyék, sem Lázár János, sem pedig az ÉKM vagy a MÁV nem képviseltette magát azon. Sőt: a fővárosi bizottság két fideszes tagja sem jelent meg, illetve a közgyűlésben függetlenként ülni kénytelen, egyébként MSZP-s Tüttő Kata sem, igaz, Tüttő előre jelezte, hogy más elfoglaltsága lesz, míg a kormánypártiak ezt nem tették meg Vitézy szerint. A bizottsági tagokon kívül részt vett az ülésen Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Walter Katalin BKK-vezérigazgató, illetve Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója.
Vitézy javaslatai többek közt arra vonatkoztak, hogy a fővárosi közgyűlés fejezze ki egyet nem értését a szolgáltatáscsökkentések és a járatritkítások tervével, kérjék fel a főpolgármestert, hogy adjon tájékoztatást a Fővárosi Önkormányzat jogérvényesítési lehetőségeiről, ha a minisztérium mégis a kínálatszűkítés mellett dönt, továbbá hogy a BKK és a BKV vizsgálja meg, hogy a főváros tudna-e segíteni a MÁV-HÉV Zrt. szolgáltatásának fenntartásában, ha annak fenntartása a korábbi színvonalon képtelenné válik. Miután 2024 őszén új CAF-villamosok érkeznek Budapestre, így például elképzelhető, hogy az új járműgazdálkodási mozgástérnek köszönhetően akár más (nem CAF, hanem hannoveri) villamosok is járjanak a csepeli, H7-es HÉV vonalán - persze ezeket ahhoz, hogy alkalmasak legyenek rá, át kellene alakítani.
Vitézy Dávid az előterjesztését többek közt azzal indokolta, mind Lázár János, mind közlekedési államtitkára, Nagy Bálint, mind pedig a MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek arról, hogy lesznek-e járatritkítások decembertől.
Kiss Ambrus főigazgató többek közt arról beszélt, támogatják, hogy ne ritkítsák a menetrendet, de a közigazgatás írásbeli műfaj, és hivatalosan sem az ÉKM, sem a MÁV nem jelezte feléjük, hogy ilyen szándékuk lenne. Így a következő, október 30-ai közgyűlésre még lehet, hogy nem fogják tudni, mit is akar a kormányzat valójában, szerinte pedig akkor kellene álláspontot megfogalmazniuk az ügyben, ha már ezt tudják. Egyébként ha a kormány a főváros szándéka ellenére ritkítana, akkor az vagy azt jelenti, hogy a velük kötött szerződés felmondhatóvá válik vagy bírósághoz fordulhatnak a közigazgatási perrendtartás alapján, hogy teljesítsék a kötelezettségüket. Később arról is beszélt, hogy "hogy rohadtul nincs rendben", hogy miközben az állam átvállalta ennek a közszolgáltatásnak a biztosítását, már megint a fővárosnak kellene azt megoldania helyette a villamosok biztosításával, miközben nagyon sok pénzt vesznek el Budapesttől. Vitézy Dávid ehhez azt tette hozzá, hogy ha tényleg átvennék a szolgáltatás biztosításának egy részt, akkor annak költségeit az állam felé érvényesíteni kellene. Walter Katalin szavaiból pedig később az derült ki, hogy az említett hannoveri villamosok átalakítása sok idő és pénz lenne, és szerinte legkorábban 2026 végére lehetne odajutni, hogy ezek kisegítsék a HÉV-et a csepeli vonalon. Vitézy szerint az a fontos, hogy legyen a birtokukban annak tudása, a főváros hogyan tudna segíteni, ha a helyzet annyit romlana.
Kiss Ambrus pedig később azt is ígérte a bizottsági felvetésekre válaszul, hogy kollégái figyelni fogják, nem hajt-e végre a minisztérium bujtatott járatritkítást. Vitézy szerint egyelőre ilyet nem tapasztalni, ő maga múlt héten ellenőrizte személyesen, hogy a HÉV-ek az előírt számú hat kocsival jártak a menetrend szerint.
Az eseményen felszólaló különböző frakciók politikusai - a Tisza több delegáltja, a Párbeszéd, de még a vendégként jelen lévő DK-s képviselők is - jelezték, támogatni fogják a javaslatot. Ugyan például a tiszás Porcher Áron nem tagja a szakbizottságnak, de így is felszólalt az ülésen bírálva, hogy a fideszesek annak ellenére hiányoznak, hogy több tízezer embert képviselnek a közgyűlésben, és arra kaptak felhatalmazást, hogy a budapestieket szolgálják, ne a pártjukat vagy a minisztert. Vitézy a vita végén megjegyezte, csak az elmúlt néhány évben ezermilliárd forintnyi gyorsforgalmi úti fejlesztésről döntött a kormány, vagyis a közlekedési ágazaton belül igenis lehetett volna forrást találni a HÉV-ek fejlesztésére. A politikus javaslata végül egyhangúlag átment.
Vitézy személyesen is csalódott, hogy Lázár nem jött el
Az ülés után a Magyar Hang arról kérdezte Vitézy Dávidot, csalódott-e, hogy hiába készítettek hársfateát, sem Lázár János, sem a delegáltjai nem jöttek el a fővárosi bizottság ülésére. - Lázár János távolmaradása miatt személyesen is csalódott vagyok, de fővárosi képviselőként és bizottsági elnökként felháborítónak tartom, hogy a MÁV, a MÁV-HÉV és a minisztérium sem jött el erre az ülésre, hiszen ez nem szabadidős program a számukra. A HÉV-eket egy fővárossal kötött megállapodás alapján működteti a MÁV, feladatuk lenne részt venni egy ilyen ülésen. A távolmaradás épp azt mutatja, hogy nincsen olyan mondanivalójuk, amit a nyilvánosság előtt meg mertek volna osztani - vélte. Szerinte ez azzal is összefügg, hogy Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató teljesen mást mondott az Indexnek adott interjújában, mint két napja Lázár János. - Lázár János azt mondta, hogy nem lesz járatritkítás, most meg a MÁV már csak annyit mond, hogy még nem tudják, hogy mikor és milyen lesz, ami elég nagy különbség - jegyezte meg. És hogy hogyan tovább, mit tehet még a főváros a járatritkítás ellen? Vitézy szerint a közvélemény figyelmét tudják minél inkább ráirányítani a kérdésre, ezt most is megtették, ahogy a közgyűlésen is fogják. - Azt remélem, jogilag is van relevanciája, ha a főváros világosan kimondja, hogy nem ért egyet a szolgáltatásszűkítéssel - tette hozzá megjegyezve, emberek százezrei állnak mögöttük, hiszen például az egész békásmegyeri lakótelep, Csepel, a XVI. kerület, Pesterzsébet és Soroksár is HÉV-vel járnak be, akárcsak az agglomerációk lakosai.
Balogh Balázs, a Tisza Párt fővárosi képviselője, aki egyben a szakbizottság tagja is, arról beszélt a Magyar Hang kérdésére az ülést értékelve: úgy érzi, hogy bebizonyosodott, lehet ügyek mentén politizálni egy bizottságban is, alapvetően konstruktív beszélgetés zajlott, de szerinte sokatmondó volt, hogy a fideszes bizottsági tagok meg sem jelentek. Hangsúlyozta: alapvetően éppen a kormány felelőssége lenne a HÉV-közlekedés ügyében megoldást keresni, "a labda náluk pattog", de örül, hogy a BKK és a BKV is felkészül a legrosszabb forgatókönyvre. A képviselőt arról is kérdeztük, hogy mit szóltak Lázár János Vitézy Dávidot érintő személyeskedő kritikájára. - Mi a Tiszánál azon dolgozunk, hogy a közbeszéd minősége ne ezen a szinten folyjon, úgyhogy ha lehet, én ezt nem is kommentálnám, mert szerintem ilyennek nincs helye sem a politikában, sem a közéletben - tette hozzá. | Hiába főztek hársfateát Vitézyék, Lázárék egyetlen embere sem ment el a szakbizottság ülésére | null | https://hang.hu/belfold/hev-vita-hiaba-foztek-harsfateat-vitezyek-lazarek-egyetlen-embere-sem-ment-el-a-szakbizottsagra-168505 |
2011-08-19 12:33:00 | Az önkormányzati választások óta kriminalizálódott Ajka közélete. A küzdelem nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a 33 ezres lélekszámú Veszprém megyei városban tavaly ősszel a 2002 óta regnáló szocialista polgármesternek sikerült megőriznie a székét, Schwartz Béla 2010-ben már a harmadik városvezetői ciklusát kezdhette meg, ezúttal egyfős többségre támaszkodva. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A helyi erők konfliktusa valójában már a választások előtt kiéleződött, amikor az ellenzékben lévő Fidesz két ajkai beruházás kapcsán hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A jobboldali városatyák szerint a sportcsarnok felújításával, és az ipari parkon belüli útépítéssel összefüggésben több tízmillió forintos kár érte a várost. A két ügyben még mindig tart a vizsgálat. A választások óta folyik az a számháború is, amely arról szól, hogy csődhelyzetben van-e Ajka, illetve indulhat-e felszámolási hullám a fizetésképtelenség határán lavírozó önkormányzati cégek ellen.
– A jobboldali ellenzék folyamatosan rémhírekkel sokkolja a városlakókat – állítja Schwartz Béla. – Ajka adóssága 3,3 milliárd forint. Egyetlen cég sincs csődközeli helyzetben. Számos kormánypárti irányítású város örülne, ha hasonlóan megnyugtató pénzügyi helyzetben lenne, mint mi.
Ravasz Tibor fideszes önkormányzati képviselő szerint a polgármester csúsztat, amikor kizárólag a hitelállományról beszél, mivel a város fennálló összes pénzügyi kötelezettsége valójában eléri a hétmilliárd forintot.
– Az ajkaiakat nem az érdekli, hogy más városokmég nehezebb helyzetben vannak, hanem az, hogy a saját településükön már régen meg kellett volna indítani az adósságrendezési eljárást – teszi hozzá. Schwartz Béla szerint azonban erre semmi ok nincs, a lejárt tartozások esetében ugyanis az önkormányzatnak minden egyes hitelezővel sikerült külön megállapodást kötnie a kifizetések átütemezéséről.
Vita alakult ki a középiskolai rendszer átalakításról is. Az ellenzék szerint a szocialista városvezetés politikai bosszúhadjáratra használta az intézmények átalakítását, ezért tették utcára mások mellett a testnevelőtanárként dolgozó Stolár Mihályt, a Fidesz ajkai elnökét, illetve a lányát, továbbá ezért mentették fel tisztségéből Fenyvesi Zoltán iskolaigazgatót, fideszes önkormányzati képviselőt, valamint a szintén intézményvezetőként dolgozó Nagy Pétert, aki a szomszédos Devecserben fideszes városatya.
Schwartz Béla kérdésünkre azt mondta, szó sincs politikai motivációról, az elbocsátandó pedagógusokat kizárólag szakmai szempontok alapján választották ki. Hozzátette: „a leggyengébbeknek kellett távozniuk”. (Mellékszál: Schwartz Béla legutóbbi sajtótájékoztatóján azt állította Stolár Mihályról, hogy számos probléma volt a munkájával, évekkel ezelőtt például bántalmazta a tanítványait. Stolár a kijelentésre reagálva rágalmazással vádolta meg a polgármestert, hozzátéve: soha nem vert meg egyetlen diákot sem, így nem is indult ellene fegyelmi eljárás.)
Schwartz Béla szerint az áldatlan helyzetért a felelősség a fideszeseket és Ékes József parlamenti képviselőt terheli, akik egy egyeztető tárgyalás titokban rögzített hangfelvételét megvágott-manipulált formában eljuttatták a jobboldali médiumokhoz.
– A nyilvánosságra került anyagból nem derül ki, hogy az általam felkínált bizottsági elnöki, alelnöki és tanácsnoki pozíciókat eredetileg maguk a fideszes képviselők kérték egy korábbi egyeztetésen – állítja Schwartz Béla. – Hazugság, hogy a folyamatban lévő állami számvevőszéki vizsgálat leállítására kértem volna Ékes Józsefet, hiszen a megbeszélés időpontjában a szóban forgó vizsgálat érdemi része már lezárult. A kérésem a jövőre vonatkozott: azaz a jobboldali képviselők ne akadályozzák a város működtetését egy újabb ÁSZ-feljelentéssel.
Ravasz Tibor szerint a polgármester nem mond igazat: a hangfelvétel egyértelműen bizonyítja, hogy a városvezető nem a jövőről beszélt, hanem az éppen folyó ÁSZ-vizsgálat leállítására próbálta meg rávenni a parlamenti képviselőt. Ékes Józsefet hiába kérdeztük, megkeresésünkre azt mondta: a kistérség parlamenti képviselőjeként nem kíván megszólalni az ajkai helyi politikai vitában. Ez kissé meglepő, tekintettel arra, hogy ő készítette az ominózus hangfelvételt, ráadásul alig egy hónapja éppen egy helyi politikai kérdésben tartott sajtótájékoztatót Ajkán. A felvételt az ajkai Fidesz szivárogtatta ki, miután az ügyben vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt még tavaly tett feljelentésüket az ügyészség elutasította. – Nem véletlen, hogy a nyilvánossághoz fordultunk. Az ügyészség szerint ugyanis „a polgármester e bűncselekmény alapos gyanúja miatti felelősségre vonására azért nincs lehetőség,mert a befolyással üzérkedés esetében a törvény az arra irányuló felbujtói magatartást nem tette büntetendővé” – idézi a határozatot Ravasz Tibor.
– Emiatt most törvénymódosítást készítünk elő: az általunk „lex Schwartz”-nak titulált jogszabály-változtatásról még folyik az egyeztetés a Fideszen belül, de a lényege az lesz, hogy ameg nem valósult befolyással üzérkedés esetén is büntethető legyen a felbujtó.
Az ajkai háborút az teszi totálissá, hogy jelenleg három fideszes politikus feljelentése alapján eljárás folyik rágalmazás és becsületsértés miatt Schwartz Béla ellen, míg a polgármester öt ellenzéki politikust jelentett fel az ügyészségen hasonló vádakkal. Az ellenzékiek szerint Schwartz ténykedése lejáratja a várost. A polgármester erre úgy reagált: akik lejárató kampánnyal akarják őt térdre kényszeríteni, „örökös lúzerek maradnak”. Az általunk megkérdezett ajkai politikusok pártállástól függetlenül egyetlen dologban értettek egyet: a kialakult helyzet sokat árt a város megítélésének. Ez kompromisszumnak elég kevés. | Lex Schwartz és a lúzerek: totális háború az MSZP-s polgármester és ellenzéke között | null | http://nol.hu/belfold/20110819-lex_schwartz_es_a_luzerek-1173741 |
2015-11-26 00:00:00 | ...mennyi terrorista van a menekültek között. | false | [
"menekültek",
"németh szilárd",
"terrorizmus"
] | 0 | null | 0 | ...mennyi terrorista van a menekültek között.
A várakozások szerint egyre több migráns fog érkezni Európába, és nem tudni, hogy közülük hányan “álcázott terroristák", fogalmazott a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a Fidesz Ajkán tartott lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.
Németh Szilárd azt mondta, a titkosszolgálatok rámutattak a kötelező bevándorlási kvóta veszélyeire, hiszen ha ekkora tömegben érkeznek a migránsok, akkor a terroristák elküldhetik embereiket az Európai Unióba.
Két héttel ezelőtt ezt megtapasztalhattuk a párizsi terrortámadások esetében is, tette hozzá.
Kijelentette, a kötelező betelepítési kvóta jogtalan, mert ránk akarják erőszakolni, és el akarják venni tőlünk azt a jogot, hogy meghatározhassuk, kivel akarunk együtt élni. A jelenlegi számok alapján a kvóták 166 ezer ember elosztását jelentik, de már több mint egymillióan vannak Európában – mondta. Németh Szilárd szerint ezek alapján három-négy éven belül Magyarországon egy “Szeged városnyi" illegális bevándorlót kellene fogadni.
A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke kimondta: a kormányzati intézkedések hatására – műszaki és jogi határzár, a honvédség bevonása – Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az illegális bevándorlás, holott a migránsok száma az év korábbi időszakában meghaladta a 390 ezret. Közülük pedig csak 170 ezren voltak együttműködőek, a többiek “lerohanták az országot, majd átrohantak Ausztriába és tovább arra a célra, amit maguknak kinéztek".
Fenyvesi Zoltán, a Fidesz helyi választókerületi elnöke úgy fogalmazott: a kvóták elleni fellépés azért fontos, mert meg kell védeni hazánkat és Európát, valamint meg kell védeni elveinket is. | A rezsipápa nem tudja, hogy... | 0 | http://24.hu/kozelet/2015/11/26/a-rezsipapa-nem-tudja-hogy |
2017-05-22 00:00:00 | Ezt maga az akciólegenda jelentette be egy interjúban a cannes-i filmfesztiválon. | false | [
"arnold schwarzenegger",
"cannes",
"cannes 2017",
"franchise",
"ikrek",
"james cameron",
"mozi",
"terminator",
"terminátor",
"triplets"
] | 0 | null | 0 | Ezt maga az akciólegenda jelentette be egy interjúban a cannes-i filmfesztiválon.
Még januárban járta be a világhálót a nagy hír, miszerint a Terminátor-franchise jogaitól 2009-ben megváló James Cameron úgy döntött, visszavásárolja azokat, hogy egy reboot/sequel formájában újraindítsa/folytassa a filmsorozatot. Hogy pontosan mit tervez, az nem derült ki.
Azóta nem érkezett újabb infó a projekttel kapcsolatban, mígnem aztán a hétvégén a 70. Cannes-i Filmfesztiválon vendégeskedő Arnold Schwarzenegger a Screen Daily egyik munkatársának elárulta, hogy nemrég találkozott és egyeztetett is Cameronnal az új Terminátor-moziról.
Visszatért. Már halad előre a dolog. Cameronnak van pár remek ötlete arra, hogyan lehetne folytatni a franchise-t. Én is játszani fogok a filmben.
– fogalmazott tömören a 70 éves legenda. Schwarzenegger ugyanakkor azt nem tisztázta, hogy ismét kiborgként láthatjuk-e majd viszont a sorban hatodik Terminátor-filmben, melyet állítólag a tavalyi Deadpoolt levezénylő Tim Miller rendezésére akar bízni James Cameron.
A nevezett folytatásról egyelőre nem tudni sokat, így jelen állás szerint még az is bizonytalan, hogy valóban folyatás lesz-e, avagy reboot. Egyes források szerint Cameron azt találta ki, hogy fittyet hány az új évezredben készült Halálosztó-filmekre és a Terminátor 2 – Az ítélet napja után folytatja a szériát.
Schwarzenegger egyébként más projektekről is beszélt, így pl. megerősítette, hogy nem fog szerepelni az új Predator-filmben, illetve kijelentette, hogy a sokat rebesgetett Conan-reboot sem halott, csak ki kell pofozni a forgatókönyvét. Végezetül pedig elmondta, hogy elkészült az 1988-as Ikrek folytatásának szkriptje és még idén elkezdik forgatni a filmet, amelynek címe Triplets (Hármas ikrek) lesz. | Schwarzeneggerrel készül az új Terminátor-film | 0 | http://24.hu/kultura/2017/05/22/schwarzeneggerrel-keszul-az-uj-terminator-film |
2016-06-09 00:00:00 | Míg 2014-ben csak a forgalom, addig 2015-ben már az árak is erőteljesen növekedtek az ingatlanpiacon. | true | [
"csok",
"ingatlan",
"ingatlanpiac",
"lakás",
"lakásvásárlás",
"lakásár",
"lakásépítés",
"otp"
] | 0 | null | 0 | Míg 2014-ben csak a forgalom, addig 2015-ben már az árak is erőteljesen növekedtek az ingatlanpiacon. A januártól bevezetett lakásvásárlást ösztönző intézkedések hatására azonban idén már a lakásépítési kedv is megérkezett, és mint ahogy az OTP Jelzálogbank friss elemzéséből kiderül, ez a lendület a lakáspiacon még évekig kitarthat. A beruházók előrehozták a lakásaik meghirdetését, s a nagyobb projektek esetében már hónapokkal az építési engedély megszerzése előtt regisztrálni lehet a még csak a tervezőasztalon létező lakásokra. Budapesten csak az idei első öt hónapban kb. 120 új, vagy korábban félbehagyott, de most újraindított lakásprojekt lakásait kezdték hirdetni. A CSOK-ra jogosultak ugyanakkor egyelőre inkább csak érdeklődő tömeget alkotnak, mivel a többség vásárlásai később realizálódnak.
A lakáspiac elmúlt 7 évben tapasztalt folyamatait elemezve kiderül, hogy az öt éven keresztül regisztrált csökkenés és a 2014-ben mért csekély növekedés után 2015-ben 15 százalékos országos áremelkedést mutat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tranzakciós adatbázisát feldolgozó OTP Lakóingatlan Érték Indexe. A nominális árszint a 2009-es értéket, a reálár pedig a 2010-es szintet közelíti.
A forgalom nagyjából 15 százalékos bővülést mutat, de még így is ugyanennyivel elmarad a 2008-as szinttől. A fővárosi értéknövekedés 22% körül alakult, míg a többi településen összességében 9-12 százalékos volt a drágulás. Ingatlantípusonként vizsgálva, az olcsó, de kiadásukat követően kiváló megtérülést biztosító lakótelepi lakások ára egy év alatt 21 százalékkal, a téglalakásoké 19 százalékkal, míg az önálló házaké 10 százalékkal emelkedett.
Eltérő forgalmi adatok
A 2015-ös forgalom, annak ellenére, hogy 130 ezer feletti ingatlan cserélt gazdát, országosan nagyon eltérő adatokat mutat. Három megyében – Békés, Győr-Moson-Sopron és Heves – például a látványos 2014-es emelkedés után, tavaly már 6 és 13% közötti visszaesés volt tapasztalható a forgalomban. Pest megyében ugyanakkor közel negyedével, míg Zalában, Baranyában és Csongrádban, valamint a fővárosban is 20% felett növekedett az adásvételek száma.
Budapesten ezzel negyvenezer fölé emelkedett a tranzakciószám. A fővárosban egyébként csak egy kerület akad, a XI., ahol 3 százalékos visszaesés mérhető az előző évi, kiemelkedő, 55 százalékos növekedés után. Adásvétel szempontjából a legnépszerűbb kerület továbbra is a XIII., a legtöbb tranzakciót itt regisztrálták. Ezt követi szorosan egymás után a XIV., VIII. és a VII. kerület. A lakásállományhoz viszonyítva a VII. kerület piaca pörgött legintenzívebben, ahol a 7,7 százalékos forgási sebesség mutató azt jelenti, hogy ott átlagosan kevesebb, mint 13 év alatt cserél gazdát egy ingatlan – foglalta össze a tapasztalatokat az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője, Valkó Dávid.
Amennyiben a fővárosi kerületek árváltozását figyeljük meg, kiderül, hogy a budapesti átlag (22%) felett egyrészt a nagy lakótelepekkel rendelkező kerületekben (III., IV., X., XV., XVII.), másrészt a befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületekben (V., VII., VI.), illetve a bel-budai I. kerületben drágultak egy év alatt a lakások. Olyan kerület tavaly nem volt, ahol csökkentek volna az ingatlanárak. Irányítószám-körzet szintjén vizsgálva, valamivel 50% felett drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a VIII. kerület hagyományosan eddig legolcsóbb, Magdolna-negyed része. Kétségtelen, hogy piaci információk szerint ott egy új építésű társasház eladott lakásai húzták fel az átlagárat. Ugyanakkor, ha ezt az utcát kivesszük az elemzésből, akkor is közel 40 százalékos lakásár-emelkedést mutat ez a körzet, s ezzel a Békásmegyeri lakótelep mögött áll a dobogón.
Székesfehérváron csaknem 20 százalékkal nőtt az átlagár
Az OTP Jelzálogbank szakértője szerint az eladási árakat tekintve vidéken is hasonló a tendencia, mint a fővárosban. Míg 2014-ben a tizenkilenc megye közül csak négyben nőtt, tavaly már egyedül csak Nógrádban csökkent minimálisan az eladott lakóingatlanok átlagára. Az országos átlag 15% feletti volt a drágulás a főváros mellett Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A lista ellentétes végén Nógrád előtt Zala, Somogy és Heves állnak 6% alatti értékekkel.
A megyeszékhelyek között Székesfehérvár áll az élen, itt 19 százalékos volt az áremelkedés. A 15 százalékos érték felett nőtt emellett Békéscsabán, Debrecenben, Szombathelyen, Veszprémben és Tatabányán az eladott lakóingatlanok átlagára. Salgótarján az egyetlen olyan nagyváros, ahol 2,7 százalékal csökkentek az árak. A látványos pozitív irányú árváltozás több megyeszékhelyen egyértelműen a forgalom jelentős részét adó lakótelepi lakások átlag feletti drágulására vezethető vissza.
Győr mellett már Debrecenben is 200 ezer Ft/m2 felett az átlagár
A tavalyi árváltozások során kialakult négyzetméterre vetített átlagár ranglista nem tartalmaz nagy meglepetést: a megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 234 ezer Ft/m2 átlagárral. Nyugati határmegyénk 15 százalékot meghaladó áremelkedésével ráadásul tovább növelte árelőnyét a sorrendben következő Somogy és Pest megyéhez képest. A 200 ezres limitet még Somogy megye, a 175 ezres szintet Pest és Hajdú-Bihar megye haladja meg – sorolta Valkó Dávid.
A legolcsóbb átlagár hagyományosan Nógrád megyére jellemző, valamivel 70 ezer Ft/m2 feletti árszinttel; emellett még Borsod-Abaúj-Zemplén marad a százezres szint alatt. A legdrágább megyeszékhely 2015-ben is Győr volt 244 ezer Ft/m2-rel, s tavaly már Debrecenben is átlépte a 200 ezer forintot az átlagos négyzetméterenkénti árszint.
A fővárosban a nagyrészt a turisztikai célú, rövid távú lakáskiadás (’Airbnb’) hihetetlen népszerűségét követő befektetői roham okozta 30 százalékos árnövekedés után az V. kerület továbbra is messze vezeti a budapesti árrangsort, közel 480 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább II. kerület átlagára csak kevéssel haladja meg a 400 ezer Ft/m2-t. A 300 ezres szint fölé még az I., XII., VI., XI., XIII. és IX. kerületek jutottak. A statisztikák szerint a 200 ezer forint alatti árral rendelkező lakások zömében a XXIII., XXI. és XX. kerületekben találhatóak.
2016: berobban az új lakások piaca
Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője szerint jelenleg egy ciklikus ingatlanpiaci válság fellendülési stádiumában járunk, amely – a kedvezőtlenebb demográfiai folyamatok kivételével – szépen párhuzamba állítható az ezredforduló lakáspiaci történéseivel, amikor is a hosszabb recessziót követően a már önmagától is élénkülő keresletre állami kamattámogatott hitel és szocpol formájában komoly állami ösztönzők érkeztek.
Ezek az eszközök 2016-ban a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) bővítése, az új lakások áfájának csökkentése, valamint a magánépítkezések esetén az áfa-visszatérítésének lehetősége formájában jelentek meg. Az intézkedések piaci hatásai – noha a CSOK-ra jogosultak egyelőre inkább csak érdeklődő tömeget alkotnak, mivel a többség vásárlásai később realizálódnak – néhol már az idei év első hónapjaiban is látványosan megmutatkoztak az új lakások szegmensében.
Néhány példa:
A beruházók előrehozták a lakásaik meghirdetését, s a nagyobb projektek esetében már hónapokkal az építési engedély megszerzése előtt regisztrálni lehet a még csak a tervezőasztalon létező lakásokra. Budapesten csak az idei első öt hónapban kb. 120 új, vagy korábban félbehagyott, de most újraindított lakásprojekt lakásait kezdték hirdetni; a válság idején másfél év alatt regisztrált ennyi új beruházást az OTP Jelzálogbank.
A válság éveiben is építő kis számú beruházó mellett újra aktivizálódnak az elmúlt években "tetszhalott" kisebb-nagyobb cégek, valamint szép számmal várhatók új szereplőként – gyakran tapasztalatlan, s csak a piaci boom-ot meglovagolni szándékozó – piacra lépők is.
A budapesti tömegpiacon a valódi versenyhelyzet hozta árkorrekcióig (még egy-másfél évig biztosan) hozzá kell szokni a legkeresettebb kerületekben, így a IX. és a XIII. kerületben az 500 ezer Ft/m2 körüli / feletti, vagy a pesti belvárosban akár 8-900 ezer Ft/m2-t elérő fajlagos árakhoz. Mindeközben a megyeszékhelyek többségében is egyre gyakrabban hármassal – a nyugati határ mentén akár négyessel – is kezdődhetnek az új építésű lakások képzeletbeli négyzetméterenkénti árcédulái.
A keresettebb megyeszékhelyeken (pl. Győr, Veszprém, Pécs) akár 30-50%-kal nőtt a jó fekvésű telkek árszintje, amiért gyakran a kisebb társasházat építők és a családi házat tervezők között verseny indult meg.
Összefoglalva tehát, ami biztos, hogy az újlakás-piac kínálati oldalának látványos megindulása látszik kirajzolódni. Ami a piac lufi jellegére, az építési minőséget firtató, az esetleges csődhullámra vonatkozó kérdéseket illeti, azokra viszont egyelőre nem lehet felelősséggel válaszolni. Valkó Dávid a piac egészéről összességében azt gondolja, hogy – előre nem látható válsághatással nem kalkulálva – a forgalom emelkedő üteme a következő két-három évben mindenképpen kitarthat.
Ennek során a tranzakciószám az idénre becsült 150 ezer után középtávon beállhat a válság előtti néhány év átlagának tekinthető 170-190 ezres intervallumba. Az áremelkedés éves mértéke a 2015-ös meredek növekedés után már idén egy számjegyűre mérséklődhet, de a pozitív irány még évekig maradhat (az OTP Ingatlanpont eladásai az első negyedévben 9%-os emelkedést mutatnak a tavalyi teljes évhez képest). Ebben nem hoz változást a 2016-os módosítások összessége sem, hiszen az új lakások kereslete nem tud annyi vevőt elvonni a forgalom döntő részét adó használt lakás piacról, hogy ott árcsökkenés következzen be – ad előrejelzést az elemző. | CSOK-hatás alatt a lakáspiac - a pezsgés nem mindenhova ér el | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2016/06/09/csok-hatas-alatt-a-lakaspiac-a-pezsges-nem-mindenhova-er-el |
2014-04-28 20:15:00 | 3,5 milliárddal nyúltak túl a pártok a kampánytakarón - A TI szerint a Fidesz 180 százalékkal lépte át a törvényi limitet. 3 milliárd közpénz maradhatott a bizniszpártok zsebében. | true | null | 1 | Index | null | A TI és partnerei március közepén jelentették be, hogy közös projektet indítanak a pártok kampányköltéseinek figyelésére a kepmutatas.hu oldalon. Azt már akkor lehetett tudni, hogy a kormánypártok a CÖF és a kormány támogatásával legalább kétszeresen át fogják lépni a törvényben meghatározott 995 milliós limitet, a választás után pár nappal pedig már az is látszott, hogy ez a Fidesznek külső segítség nélkül is sikerült.
A végleges eredmények azonban a projektben részt vevő szervezeteket is meglepték: a civil kampánymonitor számításai szerint a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a parlamenti választási kampányra. A baloldali Kormányváltás pártjai közel 1,6 milliárdot, a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, az LMP pedig 730 millió forintot költött. A kampányköltések csaknem egymilliárdos határértékéből legfeljebb 700 millió forint származhatott állami forrásból.
A Fidesz mindenkire rávert
A Fidesz önmagában, azaz a pártot támogató kormányzati és civil hirdetések nélkül is mintegy 180 százalékkal lépte túl a kampányra fordítható maximális költési limitet. A TI összegzése szerint a párt által a kampányra elköltött majdnem 2,8 milliárd forintot további 1,1 milliárddal dobják meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) költései és a kormánypropaganda árai.
A teljes kampány során a CÖF majdnem 600 millió forintot kampányolt el a Fidesz érdekében, a kormány pedig bő félmilliárdot fordított a „Magyarország jobban teljesít”-kampányra. Erről egyébként a Kúria is megállapította, hogy valójában bújtatott pártreklám volt. Így a kormányoldal teljes kampányköltése kishíján elérte a 4 milliárd forintot.
Óriásplakátra ment a legtöbb pénz
Amint várható volt, a legnagyobb és legköltségesebb tételt a közterületi óriásplakátok jelentették, aminek az árait a pártok – a hatályos törvény alapján – titokban tarthatják. A Fidesz csak erre önmagában 1,1 milliárdot költött, többet, mint amennyit a kampány egészére fordíthatott volna. A Fideszt segítette a CÖF 500 millió forintos és a kormány 430 milliós plakáthadjárata is. Vagyis a kormánypártokat népszerűsítő óriásplakátokra több mint 2 milliárd forint ment el.
A Jobbik 664 milliót, a Kormányváltás 519 milliót, az LMP pedig 317 milliót kampányolt óriásplakátokon.
Élet a plakátokon túl
A kampánymonitor azt is vizsgálta, mennyit költöttek a pártok egyéb kampányeszközökre, így szórólapokra és direkt marketing (DM) levelekre. A szórólapok tekintetében az óriásplakátoknál kiegyensúlyozottabb volt a mezőny: a Fidesz 194, a Kormányváltás pártjai 172, a Jobbik 151, az LMP pedig 86,5 millió forintot költött erre.
Ez már kevésbé mondható el a postai levelekről, ahol a kormánypártok 642 milliós költésükkel több mint duplán rávertek a 248 millióért DM-levelező Kormányváltásra, a Jobbik 108, az LMP pedig 61 millióért küldött leveleket.
A kispártok is eltapsoltak négymilliárdot
A bőkezű állami kampánytámogatást bevezető kampányfinanszírozási szabályok másik könnyen megjósolható következménye a tucatnyi törpepárt színrelépése volt. Az állam közel 6 milliárdot költött 18 pártlista támogatására, ebből majdnem 4 milliárd forint jutott a bizniszpártoknak – írta a TI közleményében, azonban az nem egészen világos, hogy az összegzéskor a parlamentbe be nem kerülő pártok közül pontosan melyikeket tekintették bizniszpártnak. A TI és partnerei által készített mérések szerint ezek a pártok együttesen is csak 370 milliót költöttek a kampányukra, a rájuk eső állami támogatások 90 százalékának a sorsa egyelőre ismeretlen.
A parlamenten kívül rekedt pártok közül a JESZ és a Szociáldemokraták kapták a legtöbb állami támogatást – pártonként közel 448 millió forintot, azonban ennek a kampánymonitor készítői által vizsgált módokon láthatóan csak a töredékét fordították a kampányra: a JESZ 46,5, míg Schmuck Andor pártja csupán 2,3 millió forintot költött el. Leginkább a Független Kisgazdapárt kampányköltései voltak nyomon követhetőek: a 149 milliós támogatás 99,5 százalékát látható kampánytevékenységekre fordították.
A TI számításai szerint a kispártok közel 3 milliárd forintot tarthatnak meg a közpénzből származó kampánytámogatásból. Ráadásul, mivel a bizniszpártok egyike sem jutott mandátumhoz – a tucatnál több kamupárt együttesen sem szerzett 4 százaléknyi szavazatot – valószínűleg nem kell számítaniuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódására sem. A közpénzek legfőbb ellenőrei ugyanis a kieső pártokat „hivatalból” nem, csak bejelentésre vizsgálják. Ilyen bejelentést azonban csak a választásokon indult másik párt tehet, ráadásul a szabálytalan költekezést alátámasztó bizonyítékokat is kell hozzá csatolnia.
Bár civil szervezetként nem jogosultak a pártok kampányköltéseinek ellenőrzését kezdeményezni, a TI és partnerei elhatározták: a kampánymonitorozás adatait az ÁSZ elé tárják, és felkérik a szervezetet, hogy ezeket is vegyék figyelembe, amikor megvizsgálják a pártok beszámolóit.
Emelni kell a plafont
A 2014-es parlamenti választásokon debütált új kampányfinanszírozási törvény megbukott, mert nem képes szavatolni az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget
– jelentette ki Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Ligeti emlékeztetett: a január elsejétől hatályos szabályozás nemcsak az álcivilek kampányolását nem tiltja, hanem a kormánypropagandáról sem vesz tudomást, utóbbira körülbelül 500 millió forintot költöttek az adófizetők pénzéből.
A projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Ligeti kifejtette: a fenti visszásságokra egyrészt a kampányköltési plafon emelése, másrészt a pártok költéseinek átláthatóvá tétele jelentené. Előbbi mértékére vonatkozóan az érintett szervezetek konkrét javaslattal nem álltak elő, míg utóbbinak zálogát többek között abban látnák, hogy a pártok a teljes állami támogatást kincstári kártyán kaphassák meg.
A demokrácia drága dolog –
fogalmazta újra a fenti tételt Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A plafon emelésének szükségességével a beszélgetés többi résztvevője is egyetértett, arról viszont hosszas vita alakult ki, hogy az új választási rendszer összességében kedvez-e a kispártoknak.
Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója úgy vélte, hogy az új választási rendszer megalkotásánál a törvényalkotó a kispártok számára akart előnyt biztosítani. Ugyanakkor Varga Áron, a K-Monitor munkatársa úgy látta: a kormánypárt nem gesztust gyakorolt a kispártok felé, hanem vannak arra mutató jelek, hogy a nagy pártok szedték össze az aláírásokat, majd osztoztak a hasznon. Szerinte ezzel
nem a demokrácia irányába nyitották ki a rendszert, hanem inkább a korrupció irányába mozdult el.
Hasonlóan látta Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője is, aki a 4K!-ra utalva úgy fogalmazott: akik már régóta léteztek, azoknak az aláírásokat sem sikerült összegyűjteniük, míg kamu formációk tisztességtelenül gyűjtöttek aláírást. Bodoky szerint utóbbiaktól, ha a gyanú beigazolódik, vissza kellene igényelni a támogatást.
EP-választások: az a szabály, hogy nincs szabály
A közelgő európai parlamenti választásokat nem vizsgálja a három civil szervezet, a kampányfinanszírozási törvény ugyanis semmilyen módon nem szabályozza ezt a kampányt. Ezért, a „nincsen szabály, tehát nincsen szabályszegés sem” elv alapján, aligha lehetne szabálytalan pártköltéseket kimutatni – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
A TI azonban – a szervezet európai uniós irodájának a kezdeményezéséhez csatlakozva – korrupció elleni szándéknyilatkozatot készített, amelyet eljuttat valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek. A jelöltek a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén.
Eddig két párt vállalta a minimumot
Mint azt már korábbi cikkünkben is említettük, a három civil szervezet hat pontból álló minimumprogramot dolgozott ki a korrupció elleni sikeres fellépéshez. Eddig több mint 1100 magánszemély és 21 civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, továbbá két párt, az Együtt-PM és a DK vállalt kötelezettséget az abban foglaltak megvalósítására.
A követelések között szerepel a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele, a közbeszerzések ellenőrizhetőségének növelése, az állam által kötött szerződések nyilvánossága, érdemi társadalmi konzultáció megteremtése a törvényalkotási folyamatban és az információszabadság túlzott korlátozásának lebontása. | 3,5 milliárddal nyúltak túl a pártok a kampánytakarón | null | https://index.hu/belfold/2014/04/28/3_5_milliarddal_nyujtozkodtak_tul_a_partok_a_kampanytakaron/ |
2022-02-18 11:48:00+02:00 | Kihívás, hogy minden egyes weboldal esetében külön-külön kell lépni. A felhasználók nem, csak a fejlesztők tudják csak megoldani a pár hét múlva esedékes gondokat. | false | [
"Makró",
"Google",
"Microsoft",
"Internet"
] | 0 | null | 0 | A Google, a Mozilla és a Microsoft is rendszeresen ad ki frissítéseket böngészőjéhez, ennek köszönhetően a Chrome, a Firefox és az Edge is hamarosan elérkezik a 100-as verzióhoz. Ez pedig gondokat okozhat, mivel a weboldalak megjelenítéséről gondoskodó kódok hosszú évek óta a kétszámjegyű verziók lekezelésére vannak kalibrálva – figyelmeztet több technológiai szaklap, melyről a hvg.hu ír.
Március 29-május 2. között lehet számítani rá. Fotó: Depositphotos Március 29-május 2. között lehet számítani rá. Fotó: Depositphotos
Ha három számból áll a böngésző verzióját jelző mutató, akkor ezek az oldalak nem vagy nem jól töltődnek be:
hibaüzeneteket mutatnak, nem minden kattintható rajtuk, elcsúsznak vagy egyszerűen használhatatlanok.
A szervezet több weboldalon is tesztelte elméletét, és félelmei beigazolódtak. Rossz hír, hogy az elvégzett tesztek szerint több népszerű oldal sincs felkészítve a három számjegyből álló verziószám értelmezésére.
A Chrome, a Firefox és az Edge böngészők együttes globális piaci részesedése mintegy 85 százalékos, azaz sok internetező tapasztalhatja majd a jelenséget. A megoldás érdekében felhasználói oldalon nincs mit tenni. Illetve át lehet váltani egy másik, kevésbé ismert böngészőre, de azokat sokan éppen azért nem szeretik használni, mert eleve máshogy/problémásabban jelenítik meg a weboldalak egy részét, mint a jól megszokott, népszerű programok.
A helyzet kulcsa a weboldalak fejlesztőinek kezében van, az ő dolguk felkészíteni az oldalakat, egyenként.
A gond március 29. és május 2. között ütheti fel a fejét, ekkorra érnek el a böngészők 100. főverziójukhoz.
A Mozillánál felmerült, hogy ha a 100-as verziószám kiadása előtt úgy látják, még mindig sok weboldalnál okozna hibát, befagyasztják és addig 99-nél tartják a verziószámot, amíg a helyzet nem javul. | Brutális internet-kimaradás jöhet | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/brutalis-internet-kimaradas-johet.html |
null | Továbbra is kaphatnak ösztöndíjat a rászoruló egyetemista, főiskolás, valamint felsőoktatásba igyekvő békéscsabai fiatalok a Bursa Hungarica rendszer keretében – ismertették a minap sajtótájékoztatókon Szarvas Péter polgármester, valamint a Fidesz-KDNP-frakció képviseletében Nagy Sándor önkormányzati képviselő. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | A havonta biztosított ösztöndíj mértéke attól függ, hogy a családnak milyen a jövedelmi helyzete. Ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem
nem lépi túl havonta a 85 ezer 500 forintot, akkor havi 22 ezer forint;
nem lépi túl havonta a 114 ezer forintot, akkor havi 20 ezer forint;
nem lépi túl havonta a 151 ezer 50 forintot, akkor havi 17 ezer forint
a támogatás mértéke.
Azért, hogy majd ezeket az ösztöndíjakat kifizethessék, a következő évi költségvetésben elkülönítenek a célra 7,2 millió forintot.
A békéscsabai önkormányzat által adott támogatást egyébként kiegészítheti a vármegyei önkormányzat tetszőleges összeggel, továbbá az intézmény is biztosíthat bizonyos összeget. | Továbbra is adhatnak ösztöndíjat Békéscsabán | null | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/bekescsaba-bursa-hungarica-osztondij |
2021-10-08 15:01:00 | A nyertes az egyedül pályázó LBK Base Kft. lett. | true | null | 1 | Telex | null | E heti ülésén eredményt hirdetett az NMHH Médiatanácsa a Budapest FM 96,4 MHz 10+7 éves hasznosítására irányuló, egyetlen pályázó részvételével zajló „versenyben”. A győztes egy kormányközeli pályázó, az LBK Base Kft. lett – írta meg a Media 1.
Azt a médiahatóság ezúttal is titkolta, hogy a kormányközeli pályázó milyen médiaszolgáltatási névvel pályázott és nyert.
Az LBK-cégek mögött a kormányközeli megbízásairól ismert Litter-Biró ügyvédi irodánál dolgozó Litter Zsuzsanna ügyvéd áll, de a Media 1 úgy tudja, hogy a frekvencián ténylegesen nem a médiajogász fog rádiózni, hanem főleg a Rádió 1-ből érkező rádiós szakemberekkel folyt erről egyeztetés. | A Rádió 1 volt budapesti frekvenciája 10+7 évre kormányközelben landolt | null | https://telex.hu/gazdasag/2021/10/08/a-radio-1-volt-budapesti-frekvenciaja-10-7-evre-kormanykozelben-landolt |
2021-10-01 12:42:27 | A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán An | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | „A drogfogyasztók a heroinhasználatot magasabb presztízsűnek tartják a kokainhasználatnál” – olvasható a Drogkutató Intézet tavaszi elemzésében. Hogy tessék? – kérdezne vissza nemcsak a terület bármely szakértője, hanem mindenki, aki látta mondjuk a Trainspotting című film lecsúszott heroinistáit, vagy olvasta a már száz éve is arisztokraták élvezeti szereként ismert kokain itthoni jelenlétét körbejáró Magyar Kóla sikerkönyvet.
A minden szakmaiságot mellőző kijelentést közzétevő intézet alig másfél éve létezik, a szélesebb nyilvánosság számára nem különösebben látványosan. De kábítószerüggyel, ártalomcsökkentéssel foglalkozó körökben nincs túl jó híre ennek a Drogkutató Intézetnek, amelynek a létrehozása közvetve adóforintokból, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a kabinetirodát vezető Rogán Antal álcivil házipénztárának becézett Batthyány Lajos Alapítvány asszisztálásával történt.
Többen úgy gondolják: az intézet célja, hogy a kormány szakmaiatlan drogügyi lépéseit a nyilvánosság előtt kimagyarázza. Hasonló lépésre eddig egyetlen példát ismerünk.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
Politikai vitába szállt be a Drogkutató Intézet
A Drogkutató Intézet mindeddig először és utoljára idén februárban bocsátott ki nyilvános szakmai állásfoglalást, méghozzá amiatt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. Ennek az volt az előzménye, hogy a magyar delegáció az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kábítószerügyi bizottságának tavaly decemberi ülésén az előre elfogadott uniós állásponttal szemben szavazott.
Az uniós álláspont egyébként azt célozta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatával megegyezően a kannabisz a legeslegveszélyesebb kábítószerek jegyzékéről egy olyan, másik listára kerüljön, amely ugyan szintén tiltott kábítószereket tartalmaz, viszont ezeknek orvosi, tudományos felhasználása is elképzelhető.
„A magyar kormány ellene szavazott a civilizált világnak. Olyan országokkal szavaztunk együtt, mint Kína, Oroszország vagy Afganisztán” – mondta az Átlátszónak a kormány lépésével szemben kritikus közleményt is kibocsátó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) elnöke, Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus.
A bizottság online ülésén Dancs Ferenc migrációügyi kormánybiztos képviselte a kormányt, aki azzal indokolta a szavazatát, hogy a kannabisz átsorolása „drasztikus lépés a drogliberalizáció irányába (…) Magyarországon bármely kábítószer használata törvénytelen és büntetendő. Ezt nem szeretnénk megváltoztatni a jövőben, és határozottan tiltakozunk a nemzeti drogpolitikánkba való bármilyen beavatkozással szemben, ideértve a kannabisz másik listára helyezését.”
Drogliberalizációról egyébként szó sem volt a témában, ahogy ezt többek között egyébként a Magyarországhoz hasonlóan szavazó Oroszország, Kína és másik 27 ország által közzétett nyilatkozat is elismerte.
De a lényeg az: a 2020 márciusában bejegyzett Drogkutató Intézet valamiért szintén ebben az ügyben érezte fontosnak, hogy fennállása során először és mindeddig utoljára szakmai állásfoglalást adjon ki. Érdekes módon ráadásul nem a szavazás idején, hanem hónapokkal később, amikor az Európai Bizottság bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megkezdését – tehát nem a szakmai, hanem a politikai esemény idején.
Szereti a kormányoldali sajtó
Az aláírás nélküli, rövidke állásfoglalás úgy zárul: „A [WHO-]javaslat elutasításának tehát tudományos alapja van”. A Drogkutató írását rögvest szemlézte a kormányoldali sajtó zászlóshajója, a Mandiner. A Mandiner verziójában már direkte politikai verdiktént olvasható: „A Drogkutató Intézet álláspontja szerint a magyar kormány döntésének van tudományos alapja.”
Ez egy rendkívül tudománytalan cikk – mondta az Átlátszónak Szemelyácz János, aki szerint a Drogkutató Intézet állásfoglalásának az volt a funkciója, hogy a kormány döntéséhez ideológiai muníciót szolgáltasson a magyar nyilvánosságban.
A Szemelyácz által elnökölt KCKT saját közleményében jelezte: „a kannabisz átsorolása nem tekinthető »drogliberalizációnak«, hiszen továbbra is a nemzetközi egyezmények által szigorúan ellenőrzött kábítószerek között maradt”.
A Mandinernél amúgy láthatóan jól fekszik a Drogkutató: az elmúlt egy évben Haller József igazgatóval és Deák Csilla vezető kutatóval is készült interjú a lapba. Miközben a magyar kábítószerhelyzet számos tekintetben, például a dizájnerdrogok térnyerését tekintve is elszomorító, ezekben az interjúkban mintha csak egyetlen téma lenne: az egyik azt a címet viseli, hogy „a marihuána-legalizáció nem oldja meg a drogkérdést”, a másik meg azt, hogy „a marihuána nem gyógyszer, hanem kapudrog”.
Az intézet honlapja szerint tizenhárman dolgoznak náluk. De vajon miből futja erre? A Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. bejegyzésénél az alapító, a ma 26 éves Pongrácz Bálint László alig hárommillió forintot tett le. Azonban ennek az összegnek a tízszeresével járult hozzá a szervezet létrejöttéhez a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA).
Korábban megszereztük és nyilvánosságra hoztuk a BLA támogatásainak listáját, amelyben az is olvasható, hogy 2020-ban harmincmillió forintot adtak Pongrácz cégének a Drogkutató intézet létrehozására.
Korábbi cikkünkben írtuk: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdos támogatásait továbbosztó BLA eldugott perselyként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
„Rengeteg fiatal PhD tanonccal indultak […] de egyértelmű volt, hogy vannak jó színvonalú szakemberek, akiket nem látnának szívesen” – mesélte a Drogkutatóról Szemelyácz, akinek a szervezetét szintén megkereste valamilyen együttműködés reményében az új intézet.
A KCKT elnöke szerint az intézet megalapítása mögött elsősorban politikai érdekeket érdemes keresni: „Ha szakmaiatlanok a kormány kábítószerügyekkel kapcsolatos döntései, akkor azoknak a szakmai mázzal leöntött megtámogatására hozták létre” – mondta.
Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója korábban úgy jellemezte a Drogkutató Intézetet: közpénzt kiszivattyúzó alapítványi támogatásból létrehozott fantomintézet, ami mégis több munkatárssal rendelkezik, mint az egész nemzeti drogkoordináció.
Szemelyácz szerint „ha a kormánynak ez a terület valóban fontos lenne, akkor egy új nemzeti drogmegelőzési intézetet kellett volna létrehoznia”. Nem ez történt.
Pszichológiai összefüggések
A Drogkutató Intézet székhelye Lipótvárosban található, amelyet a cégbíróságra beadott iratok szerint szívességből használ. Ugyanezen a címen működik a Mindset Pszichológia Kft. is, amely Arany Bence és Partos Bence érdekeltsége. A lakás a cégbíróságon fellelhető iratok szerint Arany Bence édesanyjának tulajdona.
A pszichológiai ismeretterjesztő lapot kiadó, de tanácsadást, pszichoterápiát is kínáló Mindsetet a Drogkutató partnereként tünteti fel a honlapján, valamint a terápiás központhoz referálja a „segítségre szoruló” érdeklődőket. A Drogkutató egyes szövegei a Mindset kiadványaiban is megjelennek.
Érdekes egybeesés: a volt MCC-s hallgató Arany nemcsak a Mindset résztulajdonosa, hanem a Drogkutató létrehozását harmincmillió forinttal támogató BLA tulajdonába tartozó, a Hungarian Review folyóiratot kiadó BL Nonprofit Kft. ügyvezetője is.
Korábban a Magyar Narancs szedte elő, hogy Arany a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) anno létrehozó Tombor András érdekeltségében lévő és cseh repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója. Az MCC-világon keresztül a Habony Árpád hitelezőjeként is ismert Tombor tűnik az alternatív fideszes civilszféra egyik főalakjának.
Az MCC-n tavaly egyébként a Mindset együttműködésében pszichológiai képzés indult – a szakirány létrejöttét 7,9 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség.
Partos Bence, a Mindset másik résztulajdonosa a Mathias Corvinus Collegium (MCC) volt hallgatója, emellett a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyettese. Érdekesség: a Partossal azonos lakcímen bejelentett Mindset-pszichológus/coach Farkas Vera tulajdonában álló Volumen Communications Kft. regisztrálta a Drogkutató Intézet domainjét, és a 2019-ben bejegyzett kommunikációs vállalkozás tavaly már 67 millió forint forgalmat bonyolított.
Arany és Partos közösen gründolták a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt, továbbá a Transzparens Újságírásért Alapítványt is. Előbbi entitás 5 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől migrációkutatásra, kurátora Pongrácz Bálint, a Drogkutató Intézet alapítója. A második alapítvány ügyesen szerkesztett újságíró-portrékkal igyekszik alátámasztani az orbánista médiaelhárítás alaptézisét, miszerint nem létezik független újságírás. A szervezet egyik ilyen portréíró munkatársa Pongrácz Bálint.
Pongrácz Bálintot több kérdéssel kerestük. Személyes interjút ígért, amelyet lemondott, telefonos interjúlehetőséggel nem kívánt élni, e-mailben elküldött kérdéseinkre pedig a megadott időpontig semmilyen választ nem adott.
A kormányzat az elmúlt tíz évben megszüntette az összes olyan háttérintézményt, ami a kábítószerüggyel foglalkozó szervezetek számára irányadó tudott lenni, mindössze kettőnek sikerült megmaradnia, ahol pontosan öt fő dolgozik – mondta el Szemelyácz János. „Ha mégis van pénz erre a területre, akkor miért nem egy országos szakmai intézményt csinálnak?” – teszi fel a kérdést a szakértő. | Kormánypárti drogkutatókra is jutott Rogánék álcivil házipénztárából | null | https://atlatszo.hu/2021/10/01/kormanyparti-drogkutatokra-is-jutott-roganek-alcivil-hazipenztarabol/ |
2011-10-16 00:00:00 | Négy foga kitört a Novara-kapusnak - Samir Ujkani tisztázni futott ki, csapattársával ütközött. Az orra is betört, arccsontja megrepedt. | false | [
"novara",
"bologna",
"fog",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Samir Ujkani, a Novara koszovói kapusa durván megsérült a Bologna elleni mérkőzés 43. percében. Orra betört, négy fogát elvesztette, arccsontja is megrepedt.
Ujkani véletlen baleset áldozata lett, az ötösre rohant ki a kapujából, hogy kiüssön egy labdát, ám a felugró védő is ugyanezt akarta, fejjel.
A kapus beleugrott, még le sem ért, már látható volt, a foga is kitört. Természetesen azonnal levitték, később kiderült az arccsontja is megrepedt.
Az Ujkani helyére beállít Fontana szinte azonnal gólt kapott, majd a második félidőben még egyet, a Bologna nyert 2-0-ra. A bajnokságban a Novara a 16., a Bologna a 18. helyen áll. | Négy foga kitört a Novara-kapusnak | 0 | https://index.hu/sport/futball/mindenidok/2011/10/16/negy_foga_kitort_a_novara-kapusnak |
2017-10-10 00:00:00 | A tizedik meccsig kellett várni a tehetséges macedón első góljára. Spanyolországban amúgy parádézik. | false | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"levante",
"vb-selejtező",
"enis bardhi",
"foci-vb 2018"
] | 0 | null | 0 | Ebből a 30 névből kerül ki a 2017-es aranylabdás
Vanczák Vilmos: Nincs kire építeni a magyar válogatott mögött
Dzsudzsák Balázs: Mindenki a tavaly nyárba kapaszkodik
A nyáron az Újpestet a spanyol első osztályú Levantéra cserélő, amúgy macedón válogatott Enis Bardhi is betalált válogatottja Liechtenstein elleni gálájának apropóján.
A spanyol csapatában hat meccsen már három gólos középpályás pályafutása során tizedszer léphetett pályára a macedón nemzeti csapatban, és most sikerült megszereznie első találatát.
A 22 éves Bardhi a harmadik gólt szerezte a 4-0-ra végződő meccsen. Macedónia végül 10 meccsen 11 ponttal az ötödik helyen végzett a G csoportban. | Végre az Újpestről a La Ligába igazoló középpályás is betalált válogatottjában | 0 | http://24.hu/sport/foci/2017/10/10/vegre-az-ujpestrol-a-la-ligaba-igazolo-kozeppalyas-is-betalalt-valogatottjaban |
2005-07-01 08:51:05+02:00 | Jó, ha az utazók nem feledkeznek meg arról, hogy "ahány ház, annyi szokás", különben rács mögött végződhet a kellemesnek ígérkező flört. | false | [] | 0 | null | 0 | Jó, ha az utazók nem feledkeznek meg arról, hogy "ahány ház, annyi szokás", különben rács mögött végződhet a kellemesnek ígérkező flört.
A Connecticut állambeli Warrenville-ben például törvény tiltja szerelmi aktus közben a tubákolást. Észtország fővárosában, Tallinban pedig szigorúan tilos szeretkezés közben sakkozni.
Falk van Helsing német szerző és jogász "Szex közben szigorúan tilos sakkozni" című könyvében összegyűjtötte az ezzel az elsőrendű témával kapcsolatos képtelen törvényeket. Egy kis ízelítő a könyvből:
Az Egyesült Államokban különösen kényes kérdés férfi és nő kapcsolatfelvétele. Texas államban például tilos szemezéssel vagy kézjelzéssel flörtölni vagy ilyen jelzésekre reagálni. Michigan államban tilos ugyanis szerenádot adni szívünk választottjának. Georgia államban férfiak nem használhatnak lasszót kedvesük féken tartásához, Riverside-ban pedig a szerelmesek csak akkor csókolózhatnak, ha előzőleg karbolsavas rózsavízzel lemosták ajkukat.
El a kezekkel a férjezett brazil nőkről! Őket ugyanis törvény kötelezi házastársi hűségre. Férjük ellenben annyi szeretőt tarthat, amennyit meg tud engedni magának. A legtöbb országban tilos a bigámia, de van olyan állam, ahol annak, akinek ennek ellenére egynél több felesége van, az büntetésből köteles mindkét asszonnyal együtt élni ugyanabban a házban és szigorúan betartani minden házastársi kötelességet.
Kötelező sötétben szeretkezni többek között az oroszországi Volgográdban és az amerikai Virginia államban, az ilyenkor égő lámpa törvénybe ütközik.
Angliában jó ha vigyáznak a motorkerékpárosok, ott ugyanis tilos az út mentén leállított motorkerékpáron szeretkezni, csakúgy mint Birminghamben egy autó alatt vagy napnyugta után egy templom lépcsőin.
Nagyon sokba kerülhet a meztelenkedés is. Szingapúrban 275 ezer forintnak megfelelő összegű pénzbírsággal sújtják a ruhátlan fürdőzést, de azt is, ha meztelenül tartózkodik valaki saját lakásában. Az olaszországi Palermóban csak férfiaknak tilos a nudizmus, mégpedig azzal az indoklással, hogy "a férfi anatómiája akaratlanul is obszcén lehet".
Kínában viszont a lábak szemlélése ütközik a közerkölcsbe: el a szemekkel az idegen lábakról! - ez a jelszó. Míg ugyanis férfiak büntetlenül gyönyörködhetnek egy nő csaknem teljesen fedetlen testében, addig szigorúan tilos a meztelen nő lábfejét nézni. | Világ: Illegális az aktus közbeni tubákolás | 0 | https://hvg.hu/vilag/20050701aktus |
null | A LIBE Bizottságban a Nemzeti kártya programról szólt a vita. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Mivel a brüsszeli vezetőknek nem tetszett Magyarország döntése, hogy egyszerűsíti a munkavállalási vízumok kiadását orosz és belarusz állampolgárok számára, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottság pár órával az ülés kezdete előtt napirendre vette a Nemzeti Kártya programot is. Az ülés után László András a Fidesz-KDNP EP-képviselője, a LIBE Bizottság tagja úgy nyilatkozott, hogy valójában az Európai Bizottság egy olyan ügyet akar felnagyítani, ahol nincsen semmi látnivaló.
A Nemzeti Kártya program kapcsán folytatott levelezés az Európai Bizottság és Magyarország kormánya között már részben lefolyt, és az Európai Bizottság képviselője ma azt mondta, hogy eddig semmilyen bizonyítékot nem találtak az aggályaikra. A különböző európai parlamenti képviselők szegezhették volna a ma feltett kérdéseiket a magyar kormány képviselőjének, Bóka János miniszternek, aki itt volt az Európai Parlamentben
- emelte ki, majd hozzátette: "Kifejezett kérése volt a Patrióták Európáért frakciónak, az én közbenjárásommal, hogy hívják el a magyar kormány képviselőit is, hiszen párbeszédet úgy lehet folytatni, hogyha mindkét fél ott van. Ehelyett többször is kínosan elismételte a bizottság elnöke, hogy a magyar kormányzat nem kért felszólalási lehetőséget. Nem beszélve arról, hogy az elnökség is meghívhatott volna bárkit az ülésre" - mondta László András, majd hozzátette: "Többszörösen olyan kérdések hangzottak el, amelyek egyrészt már a magyar kormányzati levelezésekből, nyilatkozatokból kiderültek, valamint Gál Kinga képviselő asszonnyal közösen kiküldött tájékoztatólevelünkből is. Értelemszerűen vagy nem olvasták el ezt az anyagot a képviselők, vagy úgy tettek, mintha nem ismernék ezeket az információkat, mert semmilyen konkrét kifogást nem tudtak megfogalmazni."
A képviselő továbbá kitért arra is, hogy elenyésző számú új engedélyről van szó, tehát nincsen olyan nagyarányú beáramlás, mint amivel ijesztget a nemzetközi sajtó, és több nyugat-európai politikus egyaránt. Ezzel szemben viszont a migrációs válságra hosszú ideje nincsen megoldás, és milliók özönlöttek be az elmúlt tíz évben.
Ahogy arról lapunk is beszámolt az Európai Parlament háborúpárti többsége szerint a magyar Nemzeti Kártya program orosz és belarusz állampolgárokra történő kiterjesztése veszélyezteti az EU biztonságát. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a mai sajtótájékoztatón cáfolta ezt az állítást, ugyanis a programban részt vevő állampolgároknak továbbra is szigorú ellenőrzéseken kell átesniük. A miniszter kihangsúlyozta:
A program bevezetése óta csupán tíz orosz és négy belorusz állampolgár kapott nemzeti kártyát, miközben Európa-szerte több mint 720 ezer orosz és 85 ezer belorusz állampolgár tartózkodik.
Hozzátette: "Magyarországon csupán az unióban élő orosz és belarusz állampolgárok egy százaléka él, ezért a hazánk ellen agitáló háborúpárti baloldalnak inkább a többi európai tagállamot kellene vizsgálnia.
László András képviselő elmondása szerint felháborító és dühítő, hogy tíz orosz és négy belarusz állampolgár kérésére az Európai Parlamentben egyórás vitát szánnak, ám ez is mutatja, hogy "egy politikai támadásról van szó Magyarországgal szemben." Arról is szót ejtett, hogy az ügy közel sem zárult le, mivel a mai ülésen Ylva Johansson belügyi biztos közölte, hogy bár kapott választ az eddigi kérdéseire, újabb levelet küldött az ügyben.
Nyilván, amikor az ember olyan bizonyítékot keres, és olyan kockázatot keres, ami nincsen, akkor azt a végtelenségig lehet keresni
- vélekedett László András. | László András: Egy teljesen hiteltelen, cinikus színjátékot láthattunk | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/laszlo-andras-egy-teljesen-hiteltelen-cinikus-szinjatekot-lathattunk |
null | Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti Hankó Balázs miniszter munkáját október 1-jétől – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye alapján az MTI. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | A KIM közleményében azt írta: "Krausz professzor úr munkáját Nobel-díjas Iroda fogja támogatni. Mivel az új feladatkör összeférhetetlen a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) elnöki feladatkörével, így arról Krausz professzor úr szeptember 30-ával lemond. Október 1-jétől utódjaként, azaz a KKT új elnökének Domokos Péter fizikust, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatóját javasolta Krausz Ferenc, aki el is nyerte a KKT elnökét jelölő Hankó Balázs miniszter, Gulyás Balázs HUN-REN elnök és Freund Tamás MTA elnök támogatását.
Domokos Péter KKT elnöki feladatköre mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal - újonnan létrehozott - tudományos társelnöki pozícióját is betölti majd. Krausz Ferenc és Domokos Péter a magyar tudomány és kutatás megerősítésén fognak dolgozni: céljuk, hogy a magyar tudományos kiválóságok nemzetközi szinten is versenyképes feltételek mellett tudják végezni kutatásaikat, valamint, hogy minél több külföldön dolgozó magyar és külföldi kiváló kutatót sikerüljön Magyarországra, a magyar egyetemekre és kutatóintézetekbe vonzani.
Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként a korábbiaknál még erőteljesebben támogatja a hazai tudomány és kutatás megerősítését. Elsőszámú feladataként a jelenleg külföldön dolgozó, már bizonyítottan kiváló magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki a Nobel-díjas Iroda számára. Krausz Ferenc személyi javaslatát elfogadva és támogatva Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Domokos Pétert javasolta Gulyás Balázs HUN-REN és Freund Tamás MTA elnökök részére a KKT új elnökének 2024. október 1-jétől.
Domokos Péter fizikus, az MTA és az Academia Europaea rendes tagja, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium szakmai koordinátora elfogadta a három jelölő felkérését. Domokos Péter doktori fokozatát a párizsi Ecole Normale Superieure Kastler Brossel Laboratóriumában szerezte 1998-ban, ennek során 1995-ben megalkotta az első univerzális kétbites kvantum-logikai kapu működési elvét. Az atomok és fotonok kölcsönhatásán alapuló kvantumos műveletek kutatója, ebben a témában alapműnek számító, 2013-as áttekintő cikk társszerzője. Több EU-s keretprogramban vett részt konzorciumi partnerként.
A magyar kormány célja, hogy hazánk 2030-ra Európa legjobb 10, 2040-re a világ legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. Ehhez szükséges, hogy a magyar egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó kutatók számára rendelkezésre álljon egy hosszútávon kiszámítható, jelentős forrásokat magában foglaló kutatástámogatási rendszer. A KKT szerepének tovább erősítése, valamint az NKFIH tudományos társelnöki pozíciójának létrehozása ezt a célt szolgálja", közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor) | Krausz Ferenc a kulturális és innovációs miniszter tudománypolitikai főtanácsadója lesz | null | https://www.klubradio.hu/hirek/krausz-ferenc-a-kulturalis-es-innovacios-miniszter-tudomanypolitikai-fotanacsadoja-lesz-146883 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.