date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2016-10-19 00:00:00 | Egy képzett fiatalnak az állami munkahely nem opció, így a hazai vállalkozások sem az állami szférával versenyeznek, ha munkaerőt szeretnének találni, derült ki egy beszélgetésen. | true | [
"fizetés",
"it",
"multi",
"munkaerőpiac",
"ssc",
"startup",
"vállalati szervezet",
"workplace futurists"
] | 0 | null | 0 | A képzett fiataloknak a pénz nem elsődleges szempont egy munkahely kiválasztása során. Legalább annyira fontos a munkakörnyezet vagy a feladat minősége – tudtuk meg a Workplace Futurist (WF) csapatától.
Névjegy A Workplace Futurists öt startupból áll, amelyek munkaerő kiválasztással, szervezeti értékekkel, belső csapatépítéssel foglalkoznak. Céljuk, hogy összefogják azokat a hazai startupokat, amelyek a jövő HR technológiájával foglalkoznak. Ügyfeleik között hazai és külföldi vállalatok találhatóak. Egy speciális munkaerő-piaci rétegről, a képzett magyar fiatalok lehetőségeiről kérdeztük őket. Mit látnak ők a saját területükön? Milyen munkavállalókért versengenek a cégek a digitális iparban? Mennyit kereshet egy képzett fiatal?
A WF tapasztalatai szerint a generációjukból a digitális iparban egyre többen dolgoznak külföldön, távmunkában Magyarországról. Nemcsak fejlesztők, hanem marketingesek, kommunikációs, médiás, szakemberek, grafikusok is. Vannak persze, akik egyből kimentek külföldre, de most inkább a távmunka a kedveltebb irány. Azaz nyugati fizetésért, Budapestről dolgoznak, egyszerre több külföldi cégnek 4-6 órában, és ebből jól megélnek, mondták.
Akár egymilliót is kereshet egy fejlesztő
Azt tapasztalják, hogy mostanában sok külföldi startup Budapestre helyezte ki a teljes fejlesztői csapatát. Arra a kérdésre, hogy mennyit kereshet egy fejlesztő Magyarországon, azt mondták, hogy:
egy 3-5 éves tapasztalattal rendelkező informatikai fejlesztő milliós fizetést kap, itthon és külföldön is.
Egy képzett fiatalnak az állami munkahely nem opció, így a hazai vállalkozások sem az állami szférával versenyeznek, ha munkaerőt szeretnének találni.
– mondja Hári Péter szervezetpszichológus, az CX-Ray alapító-ügyvezetője szerint a képzett pályakezdők számára alapvetően két út létezik. Vagy a multik világába lépnek be, például egy szolgáltató-központ (ssc) munkatársaként, és lépdelnek feljebb a ranglétrán, vagy tenni, hatni akaró fiatalként valamelyik feltörekvő, hazai céghez csatlakoznak.
Illés Kata, az Indivizo társalapítója szerint akkora a munkaerőhiány, hogy ha felbukkan egy új, kitűnőnek ígérkező jelölt a piacon, már másnap leigazolják a cégek. A szolgáltatóközpontokban ugyanakkor nagy a fluktuáció, az elvándorlás. Bár vannak olyan IT SSC-k, amelyek egyre magasabb hozzáadott értéket termelnek, itt nem csak fejlesztők dolgoznak, a derékhad ügyfélkezelő, service desk-es fiatal, akiket azért vettek fel, mert több nyelvet beszélnek.
Sok multinál van egyfajta “könnyen jön, könnyen megy" érzés: nem azt kapják a felek, amit elvárnak az állásinterjún, és ilyenkor óhatatlan a csalódás, mondták.
Magos Anna, szervezetpszichológus, a Practify munkatársa szerint a munkavállaló ügyfeleik a hazai szolgáltató-központokkal versenyeznek, mint amilyen az amerikai GE, a német gyökerű ITSH. Magyarországon egyértelműen Budapest a munkaerőpiaci központ, az állások 60 százalékát itt hirdetik meg a cégek.
Jakus Szilárd a Battlejungle társalapítója szerint a munkaerő megtartásáért vívott küzdelemben nem szabad lebecsülni a szájhagyományt erejét. Megoldásuk egy vállalati online csapatépítő eszköz, melynek segítségével a szervezeten belül bárki kezdeményezhet olyan kihívásokat és bajnokságokat melyek a munkatársak közötti kapcsolatok kiépítését segíti és élményt ad az ott dolgozóknak amit egy kattintással megoszthatnak barátaikkal.
Ha a moziban egy vállalati reklámot látok a film előtt, az kevésbé erős érdeklődést vált ki belőlem a cég iránt, mint például az, hogy az ismerősöm az irodai ping-pong bajnokságon szerzett élményeit meséli heteken át
– mondta Jakus, aki szerint mindenkit elutasítanak legalább egyszer egy állásinterjún. De a multik által elutasított jelöltek csak 14 százaléka kap érdemi visszajelzést, indoklást. Aki nem méltatja érdemi válaszra a jelöltet, azt sugallja, hogy a saját munkatársaival is így bánik, mondta.
Csalódás is lehet belőle
Bár sok SSC komolyan veszi a fluktuáció csökkentését, amelyhez hajlandó a szervezeti kultúráját is alakítani, a magas fluktuációban a nem megfelelő kiválasztás is közre játszhat. Ennek egyik oka lehet, hogy a multik HR-kiválasztása személyes értékesítő alapú, és ez elmarad a nemzetközi, például adatvezérelt kiválasztási rendszerekhez képest, mondták. Utóbbira jó példa Illés Kata cége, amely a norvég Telenor partnereként, Budapestről szolgáltat a távközlési multinak. Olyan automatizált online video interjúztató rendszert fejlesztettek ki, amely harmadára rövidíti a jelöltek első körös meghallgatásának idejét
A HR nem lehet ma egy kapunyitogató szerv, amely megmondja, hogy ki jöhet be az ajtón, hanem egy mágnes, aki bevonzza a tehetségeket
– mondta Illés Kata.
Ha egy multi sok olyan embert vesz fel, akiről nem tudja kiszűrni, hogy gyorsan odébbáll, mert eleve ez volt a célja a saját okai miatt, az nem csökkenti a fluktuációt. De az sem, ha a jelöltnek nyalókát ígér az állásinterjú során, ám még vizet sem ad neki, miután belépett a céghez. Bár a kiválasztási rendszert lehet finomítani, és mindig vannak új kulcsszavak, amelyekre rá lehet harapni, ezek önmagukban nem képesek csökkenteni a kilépések számát. Kata szerint a helyben maradási vágy felkeltése már a kiválasztásnál megkezdődik.
Az sem segít, ha egy multicég úgy csinál, mintha meghallgatná a dolgozóit, de valójában semmi sem változik. Ha magában a kiválasztási folyamatban eltűnik az, amit reklámozni akarok, annak óriási csalódás lesz a vége. Például hiába bátorítják a dolgozókat, hogy mondják el a véleményüket, ha ennek nem lesz foganatja, az nem vonzó. Az ilyen szervezet lassú sorvadásra van ítélve, mondják.
Miben lehet erős egy startup?
Magos Anna szerint ez akár a startupoknak szóló üzenet is lehetne, hogy mivel tudják hosszú távon megtartani a jó munkaerőt. Például, úgy, hogy a dolgozó beleszólhasson a dolgok menetébe és személyesen fejlődjön, cserébe a kicsit kevesebb fizetésért.
Hiszen sokkal lelkesebben lehet dolgozni, ha van önállósága, tétje a munkámnak. A multiknál azért ebből a fajta szabadságból jóval kevesebb van.
Amiben egy hazai startup erős, az a támogató kommunikáció, önmagunk erősítése, az együttműködés. A hazai startupok sokat tudnak egymásról és segítik is egymást. Azokban a cégekben, ahol bizalmi légkör van, sokkal jobban kiveszik a részüket a közös munkából az emberek, mint ahol titkolózó a hangulat, mondta Anna.
Természetesen nincs csodaszer, a WF által kínált megoldások önmagukban "csak" eszközök, amit a HR-esnek kell tudatosan használnia a kiválasztási folyamatban. Ha jól használja, akkor tehermentesíti őt egy csomó olyan dologtól, amiben igazán jó lehet. Például fontos lehet, hogy a videointerjút a kiválasztás melyik fázisában teszi be, azokat később hogyan elemzik ki, illetve milyen rendszer szerint archiválják őket. | Állami munkahely? Na, ne röhögtess! | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/2016/10/19/allami-munkahely-na-ne-rohogtess |
2009-09-22 00:00:00 | Egy órán belül elfogták azt a 43 éves budapesti férfit, aki kirabolta kedden a dunaújvárosi 2-es postát; a bűncselekmény során senki sem sérült meg, az elrabolt pénz később hiánytalanul előkerült - közölte a rendőrség. | false | [
"bulvár"
] | 0 | null | 0 | A férfi fegyverrel a kezében követelte a kasszában levő pénzt, majd miután megkapta, távozott a helyszínről - mondta el a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A rablás után alig egy órával koccanásos közlekedési baleset történt a Hankook gyár előtti körforgalomnál. A baleset okozója nem akarta elismerni a vétkességét, sőt, szemmel láthatóan ittas volt. A történtekre és a vitára felfigyeltek az éppen zajló kerékpáros felvonulást biztosító rendőrök - tette hozzá R. Szabó Ágnes.
Tájékoztatása szerint a rendőröknek az akkor már birtokukban levő személyleírás alapján ismerősnek tűnt a férfi, annak ellenére, hogy az időközben pirosra váltotta a postarablásnál használt szürke pólóját és levette az akkor viselt baseballsapkát. A rablásnál viselt holmikat és a rabolt pénzt a kocsiban, egy szatyorban meg is találták a rendőrök.
Folyik a férfi gyanúsítotti kihallgatása. Az első információk szerint azt mondta, hogy anyagi gondjai voltak, s mivel áruterítőként jól ismerte a környéket, postarablással akart pénzhez jutni.
19:30 Feliratkozom | Villámgyorsan elfogták a dunaújvárosi posta kirablóját | 0 | https://infostart.hu/bulvar/2009/09/22/villamgyorsan_elfogtak_a_dunaujvarosi_posta_kirablojat-304744 |
2023-12-23 10:51:00 | Mészáros új cége a hazai gyárakat sújtó sarcokból, és az új paksi atomblokk beinduló építkezésének anyagigényéből is profitálhat. | true | null | 1 | G7 | null | A horvát után idén idén a bosnyák piacra is belépett a Mészáros Csoport azzal, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis megvette a Lukavac cementgyárat.
Mi történt? A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. csütörtökön lezárta a boszniai Lukavac Cement felvásárlását, amelyről még júliusban írták alá a szándéknyilatkozatot az osztrák Asamer Baustoffe AG-vel.
A Mészáros Csoport ezzel Horvátország, Románia, Ausztria, és Németország után Boszniában folytatta a nemzetközi terjeszkedését.
Előzmények: Orbán Viktor 2019-ben hirdette meg a kifektetési stratégiát, amelynek keretében a kormány ösztönzi a magyar cégek külföldi terjeszkedését, hogy aztán az ott megtermelt profitot hazahozzák.
Mészáros idén rákapcsolt ennek a megvalósítására, a tulajdonában álló Talentis Agro Zrt. az MKB Magántőkealappal közösen megvette Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelőjét, a horvát RABO d.o.o.-t is.
Tágabb kontextus: a vállalat éves kapacitása évi 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint egymillió tonna cement. Emellett 50 százalékos részesedése van egy mészkőbányában. A céghez két betonüzem is tartozik Szarajevóban és Banja Lukában.
“A magyar építési piac szereplői számára ez a cementgyár egy új beszerzési forrást, ezáltal választékbővülést jelenthet, és hozzájárulhat a hazai alapanyag ellátás biztonságához és a beszerzési árak csökkenéséhez” – mondta a szándéknyilatkozat aláírása után júliusban Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Felülnézet: a magyarországi külföldi tulajdonú cementgyáraknak bányajáradékot és szén-dioxid kvóta adót is kell fizetniük, így Mészáros cementgyára is profitálhat abból, hogy az importra ilyen terhek nem hárulnak.
Lázár János építésügyi miniszter néhány hete arról beszélt, hogy az új paksi atomblokk építéséhez sok betonra lesz szükség. Ennek az alapanyaga a cement, ezért is nagy jelentősége lehet, hogy Mészáros most vett új cementgyárat. | Rákapcsolt idén a kifektetésre Mészáros Lőrinc, horvát agrárcég után bosnyák cementgyárat vett | null | https://g7.hu/vallalat/20231223/rakapcsolt-iden-a-kifektetesre-meszaros-lorinc-horvat-agrarceg-utan-bosnyak-cementgyarat-vett/ |
2014-01-29 14:13:00 | Továbbra sem tudni, hol fejeződik be a BKV-per vagy a Sukoró-ügy, mert a Kúria ügyviteli hiba miatt érdemben nem dönthetett az illetékes bíróság kijelöléséről – tájékoztatott Kónya István elnökhelyettes. Így jelenleg nagyjából féltucatnyi, korábban a fővárosból valamelyik vidéki törvényszékhez áthelyezett ügy esetében továbbra is bizonytalan, hogy a verdiktet hol mondják majd ki. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A korábbi – időközben hatályon kívül helyezett – rendelkezések szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője kiemelt perek esetében az eljárás lefolytatására az általános illetékességi szabályoktól eltérő bíróságot is kirendelhetett. Ezt a lehetőséget, miután sérült a törvényes bíróhoz való, az alaptörvényben és nemzetközi egyezményben is deklarált jog – részben uniós nyomásra –, megszüntették. Az időközben hatályon kívül helyezett passzusokat tavaly decemberben az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Erre hivatkozással döntött úgy először a Balassagyarmati Törvényszék, hogy egy a szerzői jogok megsértésével többmilliárdos kárt okozó társaság büntetőperét visszautalja Budapestre. Nem sokkal később ugyanígy határoztak a Hagyó-ügyben Kecskeméten, illetve a Sukoró-perben Szolnokon. A Fővárosi Törvényszék viszont másként értelmezte az AB határozatát, és végzéseiben saját illetékességének hiányát állapította meg.
Ezzel a jog nyelvén szólva negatív illetékességi ütközés állt elő, egyszerűbben fogalmazva: egyes ügyek gazdátlanul maradtak. Ha pedig különböző ítélőtáblákhoz tartozó bíróságok dobálják egymás között az aktákat, a Kúriának kell kijelölnie, hol kell az eljárást lefolytatni. Kónya István kérdésünkre elmondta: a legfőbb bírói fórum elé terjesztett ügyekben azonban nem tudtak dönteni, mert az iratokból nem derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék saját illetékességét kimondó végzései jogerőre emelkedtek-e.
A Kúria álláspontja szerint a törvényszék ilyen döntései ellen fellebbezésnek van helye, ám az aktákból nem tudták megállapítani, hogy élt-e valaki a jogorvoslati lehetősséggel, illetve letelt-e az erre biztosított nyolc nap. Emiatt az iratokat visszaküldték a fővárosnak, hogy pótolja ezt a hiányosságot. Fellebbezést egyébként az ügyész, a vádlottak és jogi képviselőik is benyújthattak volna. Csakhogy az érintettek számára kézbesített végzésekből hiányzott a jogorvoslati lehetőségre történő utalás – tudtuk meg Kádár Andrástól, Hagyó Miklós ügyvédjétől. Ha valóban ez történt, Kónya István szerint a Fővárosi Törvényszéknek az érintettek számára ismét postáznia kell a döntést, kiegészítve azt a fellebbezésre utaló tájékoztatással. Amikor ezt megteszik, nyolc nap áll majd rendelkezésre a jogorvoslati kérelem beterjesztésére.
A Kúria elnökhelyettese elmondta: ha valaki fellebbezne, két lehetőség van. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult Fővárosi Ítélőtábla kimondhatja, hogy a törvényszék a hatáskörének hiányát tévesen állapította meg, és akkor Budapesten kell tárgyalni az ügyeket. Amennyiben viszont a tábla a főváros döntését helybenhagyja, a Kúriának kell kijelölnie az illetékes bíróságot. Kónya István arra a kérdésünkre azonban, hogy ilyen esetben miként döntenének, nem kívánt válaszolni.
Egyelőre Kádár András sem nyilatkozott, hogy a Hagyó-ügyben hozott végzést megtámadja-e. Igen valószínű azonban, hogy ezt fogja tenni, hiszen a BKV-per Kecskemétre helyezése miatt alkotmányossági panaszt nyújtott be, majd az első tárgyaláson azt kérte a törvényszéktől, hogy az AB döntéséig függesszék fel az eljárást. Így csaknem bizonyos, hogy él majd a jogorvoslati lehetőséggel, és akkor a táblának is mondania kell valamit. | Belföld: Tologatják a Hagyó-pert - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20140129-tologatjak_a_hagyo-pert-1441103 |
2021-05-10 14:31:00 | A szakmai tiltakozás sem tudta megmenteni a budapesti Kossuth tér legrégebbi és védett épületét: egy május 6-tól hatályos rendelet végleg szabad utat ad az Agrá | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A 4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet több műemlékvédelmi ügyről rendelkezik, köztük az Agrárminisztérium épületének sokak által hónapok óta vitatott átalakításáról is. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Parlamenttel szemközti védett műemléket a tervek szerint legalább felerészben lebonthatják, mélygarázst építenek alá és egy, a bevásárló-központokra jellemző „passzázst” nyitnak benne.
Egy szakmai forrásunk akkor úgy fogalmazott: „érthetetlen, hogy egyáltalán felmerül, hogy egy mélygarázs előnyt élvezzen az 1950 óta a legmagasabb szintű, ún. I. kategóriás védettség alatt álló műemlékkel szemben”. Beszámoltunk arról is hogy az átalakítás ellen közleményben tiltakozott több elismert szakmai szervezet: a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és az ÓVÁS Egyesület.
Ezúttal maga a kormány készül műemlék-rombolásra, kibelezik az agrárminisztériumot
Úgy tűnik, nem érdemli meg a Kossuth tér legrégebbi és védett épülete, hogy megmaradhasson. December óta tudni lehet, hogy radikális átépítés vár a Parlamenttel szemközti Agrárminisztérium műemlék épületére, és egy januártól hatályos jogszabály jóvoltából most az utolsó akadály is elhárult az épület sokak szerint műemlékrombolással egyenértékű átalakítása elől.
Részleteztük azt is, hogy annak bizonyítására, hogy az Agrárminisztérium javának eldózerolása szakmai szempontból is igazolható, a kormány 2018-ban készíttetett egy ún. értékleltárt, hogy az rögzítse, melyek a mindenképp megőrzendő értékek a műemlékben. Mivel a szakmai dokumentum készítői nem voltak kaphatóak arra, hogy törvényellenesen bonthatóként tüntessék fel az értékes épületrészeket, a megrendelők 2020-ban „felülíratták” a 2018-ban készített korábbi dokumentumot. Az új változat kimondta, hogy amit a kormány akar, az szakmailag is jó.
A farok csóválja a kutyát
Nem szakmai szemmel nézve azt mondhatnánk a mostani rendeletről, hogy mivel többek között az épület védendő részeit is sorolja, esetleg a korábbinál nagyobb védettséget biztosít ezeknek. Csakhogy erről szó sincs – nyilatkozta az Átlátszónak Klaniczay Péter építész, műemléki szakmérnök, aki szerint „ez tulajdonképpen arra jó, hogy ne arról szóljon, amiről kéne, vagyis hogy a védendő épület minden értékes részlete védett, a maga saját és eredeti építőanyagával együtt védett”.
Forrásunk az ügyről így fogalmazott:
„Az Agrárminisztérium korábban egy VK (városképi) minősítésű épület volt, majd a kategóriák egységesítésével a 90-es években műemlék minősítést kapott, amit néhány éve műemlék II. kategóriára változtattak. Ezt követte előbb törvényileg a »védett műemlék« (mint alacsonyabb fokozat) a tavalyi törvénnyel, ahol kimondták, hogy a végleges nyilvántartáshoz ezek értékeit egyenként kell részletezni.
Jól látszik, hogy a lózungok mellett miről van szó: ami konkrétan nincs benne a rendeletben, az nem érték, azt fizikailag nem kötelező megtartani. Vagyis egy ugyanilyen, a térre néző tömegű és hasonló tetőformájú épület lesz, három udvarral, a lépcsőházakkal, a térre néző teremsorral, és mivel egyetlen nyílászáró sincs kiemelve a rendeletben, ezért azok mind, vélhetően a díszkapukkal együtt »repülnek«.
Tehát a rendeletet tulajdonképpen a már engedélyezett tervhez igazították. Vagyis a farok csóválja a kutyát.
Ráadásul a KNEB (Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság) hatáskörébe utalták tavaly egy szerény módosítással az épület megmaradó részén történő olyan kisebb igazításokat (átjáró átalakítása, boltozatának áttörése stb.), amit ők tartanak jónak – már ha értenének is hozzá. Szóval ez az egész egy remekül felépített konspiratív állami akció minden szakmai konszenzus nélkül. A miniszter közvetlen kötelékébe tartozó néhány tucat ember, pedig minden nap kanosszát jár, hogy hogyan sasszézzon a szakmai tisztesség és az állásvesztés réme között. Vélhetően hasonló dolog lesz a Citadellával, hiszen normális körülmények között nem lehetne csak úgy össze-vissza bontogatni az eredeti külső falakat, az erőd jelleg legfőbb meghatározóját.”
Lefokozták az épület védettségét
Az Egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról címet viselő, április végén megjelent új rendelet így fogalmaz:
„3. § (1) Az 1620-24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest V. kerület, 24891 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15376 törzsszámon és 510 azonosító számon nyilvántartott Földművelésügyi Minisztérium épületének helyet adó ingatlan műemléki védettségét fenntartom, valamint az épület műemléki kategóriába sorolását védett műemlékre módosítom.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a Kossuth Lajos téren képviselt szimbolikája és építése óta tartó folyamatos mezőgazdasági minisztériumi épületként történő használata,
b) a Kossuth Lajos tér részeként a városszövetben elfoglalt helye, monumentalitása, a három belső udvar és az azokat körülölelő szárnyak alkotta geometriával beépített tömege, tagolása, aránya; lépcsőtornyokkal tagolt, részben megmaradt építéskori tetőformája, a Kossuth Lajos tér felőli árkádsora,
c) a Kossuth Lajos téri térfal részeként a historizmus formajegyeit viselő egységes arculatú homlokzati kialakítás és a homlokzatok műformái a Kossuth Lajos téri fő- és a tér közvetlen látványában szerepet játszó oldalhomlokzatokra vonatkozóan,
d) épületrész tekintetében a Kossuth Lajos téri szárny reprezentatív terei, előcsarnok és a két díszlépcsőház.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.”
Mindez annyit jelent, hogy az Agrárminisztérium épületét kiemelten védett műemlékből „védett műemléki” kategóriába sorolták át, azaz lefokozták.
Ezúttal tehát nem került sor védelem-megszüntetésre, mint például a Radetzky-laktanya ügyében. Ugyanakkor ez az átsorolás (visszafokozás) a műemlékes szakma szerint éppúgy jogellenes és megalapozatlan, mint a védettség-megszüntetési gyakorlat.
Mivel a kiemelten védett műemlék esetében nem lenne magyarázható, miért bontják le a műemléket félig, amikor mindenre kiterjed a védettség, ezért sorolták át „sima” védett műemlékké, amelynél már behatárolható, mire is terjed ki a védettség konkrétan. Így az épület bontásra szánt felét ki lehet hagyni a védett elemek (az ún. nevesített műemléki értékek) köréből, pedig ezek ugyanolyan értékesek.
Forrásaink szerint „a kormány ezzel csinál magának felhatalmazást arra, amit tenni akar, így próbál az önkényes és teljesen jogellenes bontásnak jogszerű látszatot adni”.
Fotók: Németh Dániel | Tényleg szétszedhetik az Agrárminisztérium műemlék épületét, lefokozták a védettségét | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/10/tenyleg-szetszedhetik-az-agrarminiszterium-muemlek-epuletet-lefokoztak-a-vedettseget/#:~:text=T%C3%A9nyleg%20sz%C3%A9tszedhetik%20az%20Agr%C3%A1rminiszt%C3%A9rium |
2016-03-06 00:00:00 | A TV2 színésznője gyönyörű ruhában, alig néhány vendég jelenlétében kötötte össze életét szerelmével. | false | [
"jóban rosszban",
"sallai nóra"
] | 0 | null | 0 | A Jóban Rosszban csinos nővérkéjét alakító Sallai Nóra felhőtlenül boldog és szerelmes. A színésznő néhány héttel ezelőtt házasodott meg: január 30-án, hófehér menyasszonyi ruhában állt anyakönyvvezető elé, és mondta ki az igent párjának, akinek kilétét nem akarja felfedni a nyilvánosság előtt. Nóra újdonsült férje egy olaszországi nyaralás közben lepte meg a lánykéréssel, a polgári szertartás szűk körben, titokban zajlott.
“Ez csupán polgári szertartás volt, kilenc vendég volt jelen. A templomi esküvőt nyárra tervezzük, és oda természetesen nagyobb vendégsereget várunk. Csodálatos érzés feleségnek lenni, nagyon boldog vagyok! (...) Január 30-án volt két éve, hogy Bence megszólított egy közlekedési lámpánál, ezért tartottuk az esküvőnket ezen a napon. Már messziről kiszúrtuk egymást, nagyon jóképű volt. Meghívott egy kávéra, de nemet mondtam. Ő viszont nem adta fel, és végül abban maradtunk, hogy vasárnap (aznap csütörtök volt) délelőtt 11 órakor ugyanott, a jelzőlámpánál találkozunk"
– mondta a Borsnak Sallai, aki hozzátette: az esküvő után mini nászútra utaztak, két napig romantikáztak Visegrádon. | Titkos esküvőjéről mesélt a Jóban Rosszban színésznője, Sallai Nóra | 0 | http://24.hu/szorakozas/2016/03/06/titkos-eskuvojerol-meselt-a-joban-rosszban-szinesznoje-sallai-nora |
1999-06-23 14:45:00 | Rapcsák András Hódmezővásárhely négy és fél hónappal ezelőtt állásából felfüggesztett polgármestere feljelentette helyettesét, Novák Imrét. Rapcsák hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt kezdeményezett eljárást. | true | null | 1 | Origo | null | A város mostani vezetői az útépítésre tartalékolt több mint 1 milliárd forintból az eltelt hónapok alatt korrupciógyanús szerződésekkel fél milliárd forintot - ahogy fogalmazott - "lenyúltak". Emellett működésképtelenné tették az önkormányzatot és a várost, jó szakembereket menesztettek intézményekből és bizottságokból, s durván beletiportak a demokrácia értékrendjébe - mondta Rapcsák indoklásában. Szerinte a politikai ügyeket nem lehet a jog eszközeivel megoldani, ezért, élve a demokrácia adta lehetőségekkel, hamarosan népgyűléseken, demonstrációk szervezésével tiltakoznak a jelenlegi vezetők törvénysértő eljárásai ellen. A helybéli polgárok közül egyre többen ítélik el ezeket a módszereket, amelyeket a közigazgatási hivatal mellett immár a bíróság is törvénysértőnek minősített - hangsúlyozta Rapcsák András. Véleménye szerint azzal, hogy a Szegedi Munkaügyi Bíróság hétfői nem jogerős ítéletével kötelezte a közgyűlést az ellene indított első fegyelmi eljárás lezárására, a testület lehetőséget kapott visszatérni a jog útjára.
Még nem kapták meg a bíróságtól írásban az ítéletet, ezért nem dönthettek arról, fellebbez-e az önkormányzat - közölte Túri József alpolgármester. Valótlan állításnak mondta továbbá, hogy a tartalékolt pénzből 500 millió forintot elköltöttek .
1999. június 21. | Rapcsák feljelentette helyettesét<br/> | null | https://www.origo.hu/itthon/1999/06/19990623egyujabb |
2009-02-27 00:00:00 | El fog tűnni a kislábujjunk - Az ősember sokat futott, mi már csak sétálunk, így egyes kutatók szerint a lábunk is átalakul. | false | [] | 0 | null | 0 | A közhiedelemmel ellentétben az evolúciós folyamat nem ért véget, de emberi léptékkel mérve nagyon lassú folyamat. Tudósok szerint valószínűleg az ősember életmódjának köszönhetően rövidek a lábujjaink, ezzel az antropológiai jellemzővel a főemlősök közül teljesen kilógunk.
Az végtagjaink közül talán a lábfejünk a leginkább egyedülálló. A főemlősökéhez képest rövid, csökevényes lábujjaink vannak, amelyek első látásra talán funkciótlannak tűnhetnek. A rövid lábujjak ugyanis az állatvilágban általában futásra lettek optimalizálva.
Elemzések azt mutatják, hogy a több erőt igényelne a futás, ha hosszú lábujjunk lenne, nem is beszélve arról, hogy a láb ízületeinek se tenne jót, ha a nagy lábujjak miatt nagyobb ütés érné a talp felületét. Az őseinknél a rövid lábujj valószínűleg ez a vadászat során vált előnyössé, miközben a zsákmányt üldözték - vagy éppen akkor, mikor a zsákmánnyá válást próbálták elkerülni.
"A hosszabb lábujjak több izommunkát igényelnének, és az egyensúly fenntartása is nagyobb problémákkal járna a kis ujjakhoz képest" - mondta Campbell Rolian, a Calgary Egyetem antropológusa a New Scientistnek - "Olyan sokáig volt szükségünk a futásra, hogy a természetes szelekció során a rövid lábujjakat váltak gyakorivá az előemberek körében."
A legtöbb főemlős - még a hozzánk legközelebb álló, a csimpánz is - jóval hosszabb lábujjakkal rendelkezik, mint az ember. A mienk ezekhez képest törpe, és csak hajlítani tudjuk, de nem tudunk fogni, kapaszkodni vele. A legtöbb futó életmóddal rendelkező állatnak is kifejezetten rövid lábujjai vannak, ami majdnem teljesen kitölti a mancsukat. Ez a tény vezette Rolian csapatát arra a következtetésre, hogy a futás lehet a rövid lábujjak kialakulásának.
Rolian tanulmánya azt is kiemeli, hogy milyen fontosak a lábujjak a futás során. A séta folyamán ugyanis egyik láb a másiktól váltva veszi át a testsúlyt, mikor éppen mindkét láb a földön van. Futás esetén viszont az úgy löki fel a testet a levegőbe a lábfej, hogy a másik még nincs a földön, tehát az egész test súlyát kell megmozgatnia. Ez a súly mind a lábujjakra nehezedik.
Daniel Liebermann, a Harvard Egyetem szakértője felteszi a kérdést, hogy az őseink, akik a nagy ragadozókhoz képest kicsik, és gyengék voltak, hogyan ejthettek el mégis ilyen óriási állatokat zsákmányul. "A válasz, az, hogy üldözték őket. Arra kényszerítettük a zsákmányállatokat, hogy kifulladjanak. Az ősember a gazellával is bírta tartani az iramot, sőt, hosszabb ideig bírta a futást, mint a gazella.
Természetesen a mai világban a hosszútávfutás már csak rekreációs kikapcsolódás, és a gumitalpú cipők sokat elnyelnek a futás közben a lábat érő ütésből. Vajon most, hogy már nincs szükség a lábunk evolúció által kialakított futó-formájára, mi fog történni vele?
"Túl korai még megmondani, de ez általában egy olyan kérdés, amit az ember anatómiával kapcsolatban sokszor feltehetnénk. Például a kislábujj úgy tűnik, hamarosan eltűnik." Ezzel azonban nem mindenki ért egyet: "A járás és a futás ugyanazokat a testrészeteket mozgatja meg" - Mondja John Hawks, a Wisconsini egyetem paleoantropológusa, aki nem vett részt a kutatásban - "Nehéz eldönteni, hogy a testalkatunk speciális tulajdonságai a járás, és a futás hatására alakultak ilyenné, vagy kifejezetten a hosszútávfutásnak köszönhető". | El fog tűnni a kislábujjunk | 0 | http://index.hu/tudomany/2009/02/27/el_fog_tunni_a_kislabujjunk |
2001-11-16 00:00:00 | [FN, MTI-Eco] Októberben 14.442 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, így a hónap végén a munkaügyi központok 330.157 munkanélkülit tartottak nyilván - tette közzé pénteken a Gazdasági Minisztérium, jelezve, hogy az adatok 1991 óta nem voltak ilyek kedvezőek. Az egy évvel korábbi regisztrált munkanélküli-számhoz képest ez 33.041 fős csökkenésnek felel meg. A munkanélküliségi ráta Budapesten októberben 2,4 százalék volt, ugyanakkor B | false | [
"archívum"
] | 0 | null | 0.004454 | Belföld Tízéves rekordot ért el a munkanélküliségi ráta
[FN, MTI-Eco] Októberben 14.442 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, így a hónap végén a munkaügyi központok 330.157 munkanélkülit tartottak nyilván - tette közzé pénteken a Gazdasági Minisztérium, jelezve, hogy az adatok 1991 óta nem voltak ilyek kedvezőek. Az egy évvel korábbi regisztrált munkanélküli-számhoz képest ez 33.041 fős csökkenésnek felel meg. A munkanélküliségi ráta Budapesten októberben 2,4 százalék volt, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17,6 százalék. Egy évvel korábban ezeken a területeken 2,8, illetve 19,5 százalékos volt a regisztrált munkanélküliek alapján számított ráta.
Ajánlom a Facebookon 0 | Tízéves rekordot ért el a munkanélküliségi ráta | 0 | http://24.hu/belfold/2001/11/16/tizeves_rekordot_ert_el |
null | A köldökvillantó top használatát a nőknek (ilyenben ügyködnek az atléták), a mezítelen felsőtestű edzést a férfiaknak tiltotta meg az I. kerületi Czakó utcai sporttelep vezetője. Fordítva kétségkívül furcsább lenne, de legalább kevesek öltözködési szokását korlátozná, így viszont aláírásgyűjtés támadt a direktívából. A 444 által kiszúrt „viktoriánus-tálib” hangulatú rendelkezés egyelőre nem olvasható ki a Budavári Önkormányzat honlapján elérhető házirendből, ott csak a tevékenységnek megfelelő ruházatot kérik, és a fürdőruha mellőzését, ám hogy valami történik, arra bizonyság a hamarosan leköszönő V. Naszályi Márta polgármester közvélemény-kutatása. Nem perdöntő, de kétségkívül a tiltásellenesek felhördülését mutatja. Megjelent x plusz n számú vélemény, aztán hamarosan jön a fideszes többség (merthogy a jobbikosok kiválása után két éve az van), és megmondja, hogyan legyen. De előtte megmérik, mint rendesen, mivel tesznek a többség kedvére. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | A köldökvillantó top használatát a nőknek (ilyenben ügyködnek az atléták), a mezítelen felsőtestű edzést a férfiaknak tiltotta meg az I. kerületi Czakó utcai sporttelep vezetője. Fordítva kétségkívül furcsább lenne, de legalább kevesek öltözködési szokását korlátozná, így viszont aláírásgyűjtés támadt a direktívából. A 444 által kiszúrt "viktoriánus-tálib" hangulatú rendelkezés egyelőre nem olvasható ki a Budavári Önkormányzat honlapján elérhető házirendből, ott csak a tevékenységnek megfelelő ruházatot kérik, és a fürdőruha mellőzését, ám hogy valami történik, arra bizonyság a hamarosan leköszönő V. Naszályi Márta polgármester közvélemény-kutatása. Nem perdöntő, de kétségkívül a tiltásellenesek felhördülését mutatja. Megjelent x plusz n számú vélemény, aztán hamarosan jön a fideszes többség (merthogy a jobbikosok kiválása után két éve az van), és megmondja, hogyan legyen. De előtte megmérik, mint rendesen, mivel tesznek a többség kedvére.
Izgalmas játék ez a demokrácia, kár, hogy nincs. Ez volt az első gondolatom, amikor beleolvastam a véleményekbe. Olyan szépek a sutaságukkal és/vagy kívülállóságukkal együtt. Szent szubszidiaritás! Ahol bármelyik sporttelepvezető kiszavazható, ha 1. elkapja a hatalmi gépszíj, 2. belefárad az értelmes döntésekbe, vagy 3. elkezdik zavarni az emberek. Láttunk már ilyet. Persze, otromba hiba volna minden hülyeség mögé orbánizmust orrontani. De: ahol az állam belebeszél mindenbe, ott az emberek is belebeszélnek mindenbe. Egészpályás feltámadás, elrugaszkodás házmestertempóval. Szabályoznak, mintha muszáj volna. Partvonalról is bekiabálnak, bár az életükben nem futottak egy métert se. Határon túlról fideszesek, de nem tetszettek az anyaországi ellenzékiség kenyerét enni tíz hosszú percig sem.
Az iskolai mobiltelefon-tiltással sem a probléma észlelése a gond, hanem az elvágólagos, élére vasalt, napiparancsot idéző izomreakció. A túltolás. Ha tisztelet nincs, faragni kell. Madách-igazgatóból, Szabadság-szoborból, jótét lelkészből. Ganz egal. | Túltolás | null | https://nepszava.hu/3248920_tultolas |
null | A magyar társaságot a The New York Times szerint az izraeli titkosszolgálat alapította. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | - Nem Bulgárián keresztül kerültek Libanonba és Szíriába a Hezbollah fegyveres csoport által használt és felrobbantott csipogók. A beszerzésüket intéző norvég tulajdonú cég, a Norta Global csupán Szófiába van bejegyezve - közölte a bolgár nemzetbiztonsági hivatal. Hozzátették, hogy "Bulgárián keresztül csak pénz folyt át, körülbelül 1,6 millió euró. A pénzt Magyarországra küldték".
Az egyre szövevényesebbé váló ügy akkor robbant ki, amikor előbb kedden a Hezbollah tagjai által használt csipogók, azaz személyhívók robbantak fel tömegesen (akkor tucatnyi ember halt meg és több ezren megsebesültek), majd szerdán az ugyancsak a szélsőséges Hezbollah által használt adó-vevő készülékek robbantak fel a főváros, Bejrút déli külvárosaiban, a Bekaa-völgyben és Dél-Libanonban, vagyis olyan területeken, amelyeket a csoport fellegvárának tekintenek. A szerdai, második hullámban legalább 20 ember halt meg és több mint 450-en megsebesültek. A Hezbollah Izraelt tette felelőssé a támadásért.
A csipogókat forgalmazó tajvani cég, a Gold Apollo vezérigazgatója, Hszu Csing-kuang igyekezett a felelősséget hárítani, és arról beszélt: az AR-924-es csipogókat valójában egy BAC Consulting Kft. nevű magyarországi cég gyártotta licenc alapján. Ezt viszont később Magyarországon cáfolták: a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán arról beszélt, hogy "a magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon".
A Telex később arról írt, hogy a BAC kizárólag közvetítői szerepet töltött be, és a cég mindössze egy székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve. Bár papíron a BAC kötött szerződést a Gold Apollóval, valójában - írta a portál - a magyarországi cég vezetője, Cristiana Bársony-Arcidiacono a szófiai Norta Globallal állt kapcsolatban, és ez a cég intézte a beszerzést. Vagyis eszerint a személyhívókat Tajvanról eleve nem a BAC, hanem a bolgár cég hozhatta be, és a szállítást is maga végezte, továbbá ők is adták tovább a szerkezeteket, amelyek később a libanoni szélsőséges szervezethez kerültek. Ezután érkezett a már idézett bolgár cáfolat.
A történetet tovább bonyolítja, hogy a bolgár cég tulajdonosa norvég, 2022 áprilisában alapították, és papíron projektirányítással foglalkozik. A lap szerint a magyar cég szerepe mindössze a bolgár szál elfedése volt az ügyben. A The New York Times pedig arról írt, hogy a BAC Consulting Kft-t az izraeli titkosszolgálat alapította. Az amerikai lap úgy tudja, hogy a magyar cég csupán része volt egy nagyobb céghálózatnak, melyet az izraeli titkosszolgálatok azért alapítottak, hogy rábírják a libanoni iszlamista Hezbollahot, hogy tőlük vásároljanak kommunikációs eszközöket. Ezeket a csipogókat azért vették a libanoniak, mert biztonságosnak tartották, miután a Hezbollah-vezér felszólította a szervezete tagjait, hogy biztonsági okokból egyáltalán ne használjanak mobiltelefonokat. | Libanoni robbantások: a bolgár cég is tagad, de utalt pénzt Magyarországra | null | https://hang.hu/kulfold/libanoni-robbantasok-a-bolgar-ceg-is-tagad-de-utalt-penzt-magyarorszagra-167719 |
2016-09-29 00:00:00 | Az utóbbi években alattomos támadást indított a közérdekű adatok megismerhetősége ellen a kormány: ha valamit nem szeretnének kiadni, gyorsan hoznak egy korlátozó jogszabályt. Ez szerencsére nem mindig sikerül nekik, de a tendencia aggasztó. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Magyarországon törvény biztosítja, hogy bárki megismerhesse a közérdekű adatokat, egyebek közt olyan központi és önkormányzati szervek működését, gazdálkodását, amelyeket az adóforintjainkból tartanak fenn. Hogy az átláthatóság nem erőssége a kormányzatnak, azt kiválóan mutatja az is, hogy miként bánnak az olyan adatigénylésekkel, amelyekre különböző okokból nem akarnak válaszolni. Sok esetben, bár kötelességük lenne, egyszerűen nem teljesítik az adatigényléseket, bízván abban, hogy a kíváncsiskodók nem indítanak ezért pert. Az viszont már abszurd lépés, amikor egy bírósági eljárás megindulta után a kormányzat jogszabályalkotással vagy -módosítással próbálja elérni, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra azok az adatok, amelyekre valamiért nagyon vigyáznak. Megnéztük, hogy az utóbbi években melyek voltak azok a fontosabb esetek, amelyek során ez utóbbi módon koptattak le – olykor sikerrel, olykor eredménytelenül – ellenzéki országgyűlési képviselőket, újságírókat vagy civil szervezeteket.
Adat kell? Fizess!
Egy normálisan működő demokráciában föl sem merülne, hogy a hatalmon lévő kormány jogszabályt módosít azért, mert nem hajlandó eleget tenni azon törvényes követeléseknek, hogy az állampolgárok megtudhassák, mire költi az állam az adófizetők pénzét, vagy hogyan hozza meg az ország jövőjét meghatározó döntéseit. Magyarországon azonban nem is egy ilyen esettel találkoztunk, és a jelek szerint tendenciáról van szó, hiszen így elgáncsolni a kellemetlenebb adatigénylések egy részét kevésbé föltűnő, mint rendszeresen durva módosításokkal mind szűkebbre szabni az információszabadság-törvényt. Azért utóbbira is akad példa, elég csak azt a 2015-ös szigorítást említeni, amely kiszélesíti annak a lehetőségét, hogy egy közfeladatot ellátó szerv előzetes költségtérítést állapítson meg a közérdekű adatigénylés teljesítéséért; nemcsak az adathordozóért, hanem a munkáért is, hogy összeszedik a kért, egyébként nyilvános információkat. Az így megállapítható költségtérítésről azonban egy külön jogszabály rendelkezne, ha a kormánynak ezt sikerült volna összehoznia – igaz, az Igazságügyi Minisztériumban egyszer már nekiláttak –, úgyhogy elvileg továbbra is csak az adathordozó költségeinek megtérítése jöhet szóba.
Ennek ellenére a közelmúltban több közpénzből gazdálkodó szerv is úgy gondolta, hogy benyújtja a számlát: tavaly a Nemzeti Földalap 7,7 millió forintot kért volna az LMP-től az állami termőföldpályázatok eredményével kapcsolatos adatok kiadásáért. Idén az Átlátszótól szedett volna be a Szépművészeti Múzeum először 450-600 ezer forintot azért, hogy közölje, kik kölcsönözhettek a gyűjteményükből képeket az elmúlt tíz évben. Az összeget aztán lejjebb vitték, végül Baán László igazgató utasítására kiadták a listát ingyen. Áprilisban a Magyar Posta és az állami cég tulajdonában lévő Díjbeszedő Holding összesen mintegy 75 millió (!) forintot kért az MSZP-s Tóth Bertalantól azért, hogy elküldjenek neki egy rakás szerződést.
Ha nagy a baj
Erről a gyakorlatról Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnöke is nyilatkozott, és azon az állásponton volt, hogy nem lehet pénzt kérni az adatkiadás teljesítéséért, maximum az adathordozók árát (DVD, papír stb.) háríthatják át az adatigénylőkre.
Az első látványos példa arra, hogy a Fidesz hajlandó akár országgyűlési többségét is bevetni, ha egyedi ügyeket akar eltussolni, egy 2013-as törvénymódosítás volt. Ekkor úgy írták át az információszabadságról szóló törvényt, hogy a kormányzat által visszaélésszerűnek nevezett adatigényléseket, amelyek során a kíváncsiskodó „általánosságban kér mindenféle adatot”, és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt. Az ellenzéki képviselők közül többen is felvetették: szerintük a módosítás annak köszönhető, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Hogy ebben lehet valami, azt az is mutatja, hogy több adatigénylés is indult már 2013 áprilisában azért, hogy nyilvánosságra kerüljenek a trafikpályázatok, majd az Országgyűlés április 30-án – sürgős eljárásban tárgyalva – szavazta meg az infotörvény fentebb említett módosítását. Ezt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, amely 2013. június 11-én – kisebb korrekcióval az előző változathoz képest – újra megszavazta azt. A június 11-i szavazás előtt néhány nappal került nyilvánosságra, hogy hat szervezet – köztük a Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért és az Index is – pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafikpályázatok nyilvánosságáért.
Az arcukra van írva (Varga László és Matolcsy György)
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Az akkor durvának tűnő korlátozási kísérlet végül nem járt sikerrel, egy DK indította per után a trafikpályázatok is nyilvánosságra kerültek. Nem tudunk olyan esetről, hogy a kormány vagy bármely állami cég a bíróságon erre hivatkozva akadályozta volna közérdekű adat nyilvánosságra kerülését, bár ez részben a módosított jogszabály felületességének is köszönhető. Ezt a Transparency International is tesztelte, amikor a Magyar Államkincstár (MÁK) ellen indítottak pert azért, hogy megkapják a 2014. évi parlamenti választások egyéni jelöltjeinek kampányelszámolását. A MÁK a számlaszintű adatigénylésre hivatkozva tagadta meg először az adatszolgáltatást, de a bíróságon jogerősen is elbukták az ellenük indított pert.
Már több, a korábban megtagadott adatigénylések utáni per is folyamatban volt akkor, amikor tavaly márciusban az Országgyűlés elfogadta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos jogszabály-változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg. Vagyis ennyi időre gyakorlatilag minden titkos a beruházás körül (már ha tényleg megvalósul). A Szekszárdi Törvényszék a márciusi döntés után egy nappal tárgyalta volna az LMP-nek az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztési Zrt.-vel szemben indított perét, melyben a párt a paksi bővítés előkészítő hatástanulmányaihoz és az új blokkok építésének ütemtervéhez akart hozzájutni, de a tárgyalást a titkosítást kimondó törvény megszavazása előtt indoklás nélkül elhalasztották. A párt ekkor kiadott egy közleményt, amelyben jelezte: a bíróság azért dönthetett a halasztás mellett, mert közben életbe léphet a paksi bővítés adataira vonatkozó titkosítási törvény. Életbe is lépett, a jogerős döntés értelmében az új törvény hatálya alá eső adatokat nem, csupán a bővítést előkészítő környezetvédelmi hatástanulmányok egyes dokumentumait kellett kiadni.
A Századvég-tanulmányok miatti hosszas pereskedés alatt is történt egy olyan törvénymódosítás, amely gyaníthatóan azért született, hogy ne, vagy csak időhúzás árán kerülhessenek ki a Fidesz holdudvarába tartozó Századvég-csoport állami megrendelésre készített munkái. A Társaság a Szabadságjogokért egy újságíróval együtt perelte be a Miniszterelnökséget, hogy megkaphassák a tárca által 4 milliárd forint értékben még 2012-ben megrendelt tanulmányokat. A pert a TASZ és Joó Hajnalka másodfokon is megnyerte, de közvetlenül a jogerős bírósági ítélet után szigorodtak a közérdekű adatok megismerését biztosító törvény szabályai; egy 2015-ös jogszabály-módosítást követően törvénybe iktatták, hogy ha szerzői jogi védelem alatt áll egy tanulmány, akkor a benne foglalt közérdekű adat kiadása helyett elég csak betekintést biztosítani. A Miniszterelnökség ezután a megváltozott jogszabályi környezetre is hivatkozva nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, de a Kúria tavaly novemberi döntésének köszönhetően a már jogerősen lezárt perek kimenetelébe utólag nem lehet beavatkozni – a dokumentumokat ki kellett adni az újságírónak.
Közpénzjelleg
A kormányzati hadjárat a közérdekű adatok megismerése ellen idén márciusban tetőzött, amikor a fideszes többség gyorsított eljárásban megszavazta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását, amely kimondta, hogy az MNB és annak alapítványai gazdálkodásával, így a jegybanktól az alapítványokhoz juttatott közpénzzel sem kellene elszámolni a nyilvánosság előtt. Az emlékezetes indoklás szerint az MNB-alapítványok pénze „elvesztette közpénzjellegét”. Ez a rendelkezés visszaható hatályú lett volna, amely azért is fontos, mert a törvénymódosításkor több olyan adatigénylési per közeledett a végéhez, amely végül jogerősen kötelezte a jegybankot és az alapítványokat az igényelt gazdálkodási adatok kiadására. A módosítást Áder János köztársasági elnök vétóját követően az Alkotmánybíróság március végén alkotmányellenesnek minősítette. Ha a dátumokat nézzük, árulkodó az MSZP-s Tóth Bertalan egyik peres eljárása, amelyet a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvánnyal (PADA) szemben nyert meg. Az erről szóló ítéletet Tóth jogi képviselőjének március 25-én kézbesítette a posta, de a PADA ekkor még nem volt hajlandó átvenni a levelet, megvárták az alkotmánybírósági döntést. Az alapítványok aztán április 22-én kezdték kirakni a honlapjaikra a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumaikat, amelyekből kiderült, hogy a Matolcsy György jegybankelnök felügyelete alá tartozó alapítványoknál ész nélkül szórták a pénzt.
Az MNB-t érintő módosító elkaszálása ellenére az Alkotmánybíróság átengedte a postatörvénnyel kapcsolatos változtatásokat, amelyekre azért is került sor, mert a kormány szerint a Magyar Postával (MP) szemben rengeteg közadatper volt folyamatban. Hogy a kormánynak miért volt túl sok az akkor folyamatban lévő hét per, nem tudni, mindenesetre elérte, hogy a Magyar Postának nem kell kiadni a jövőben azokat az információkat, amelyek a cégnek „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoznak”. Még az előtt, hogy Áder vétója után az Alkotmánybíróság szabad utat adott volna az új szabályoknak, első fokon több közérdekű adatigénylési pert is nyert az MP ügyében Tóth Bertalan, aki még 2015-ben fordult a Postához, illetve az állami cég által irányított gazdasági társaságokhoz. Az első fokon született három kedvező ítélet után egyelőre nincsenek jogerős ítéletek, de a törvény visszamenőleges hatálya miatt minden bizonnyal a Magyar Posta nyer másodfokon. Erre utal az is, hogy az egyik adatigénylési perben már a postatörvény életbelépése után, idén júliusban született egy ítélet az új jogszabályra hivatkozva, amely szerint nem kell kiadni az állami cég szerződéseit.
A jelenlegi hatalom a közérdekű adatok nyilvánossá tételében évről évre korlátozóbb. A megtagadott adatigénylések utáni perek többségében általában az időhúzásra játszik az adott kormányzati szerv jogi képviselője, sok esetben alperesi védekezésük átlátszóan komolytalan, mégis rendre végig kell járni a bírósági utat, amely akár több évig is eltarthat. Ráadásul az eljárások végén egy esetleges kedvező ítéletnél sem biztos, hogy időben és megfelelően eljutnak a közérdekű információk az adatigénylőhöz (lásd keretes írásunkat). Sok esetben utólagos törvénymódosításokkal lép közbe az állam, ráadásul a Fidesz nemrég bedobta a különbíróság létrehozását, ahová a politikailag kényes ügyek kerülhetnek majd, így akár egyes adatigénylési perek is, amelyek végkimenetele az előzmények ismeretében aligha lesz kétséges.
Addig húzzák, ameddig akarják
Komédiába illő eljárás kíséri a DK egyik adatigénylését, amellyel még mindig azt szeretnék megtudni, hogy a Fidesz-közeli Pesti Srácok és az V. kerületi önkormányzat között milyen szerződések születtek 2014 májusa és novembere között. Az önkormányzat nem akarta kiadni a kért adatokat, mondván, nem támogatta a portált. Közben kiderült, hogy tényleg nem közvetlenül az önkormányzat, hanem annak egyik cége szerződött a Pesti Srácokkal, de az sem volt hajlandó adatot szolgáltatni – ezért fordult bírósághoz a párt. A pert a DK megnyerte, a cég nem fellebbezett az első fokon meghozott ítélet ellen, így az jogerőre emelkedett. Ám közben a cég csődöt jelentett, végelszámolták, így az iratokért a felszámolókhoz kellett fordulni, akik nem adtak ki minden kért adatot, bár az azért kiderült, hogy tényleg jelentős közpénzek kerültek a Pesti Srácokhoz 2014 májusától novemberig. Kiderült az is, hogy az önkormányzat blokkolta az iratok egy részének kiadását, így a DK-sok beperelték a felszámolást végző céget is. A pert első fokon az ellenzékiek nyerték idén januárban, de a vállalkozás fellebbezett, jogerős ítélet tehát nincs. Az eredeti cég végelszámolása befejeződött, az iratait egy iratmegőrző vette át; a párt őket is megkereste, de ott se akarják kiadni a jogerősen megítélt adatokat, így velük is perben áll a DK – miközben egyáltalán nem biztos, hogy a papírokat már nem semmisítették meg. | Nem tartozik ránk - Közérdekű adatok blokkolása | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-tartozik-rank-100966 |
2009-12-14 00:00:00 | Az általános felelősséget is vizsgálni kell a BKV-t érintő nyomozás során - mondta Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. A közlekedési vállalat által kötött tanácsadói szerződések és végkielégítések ügyében gyanúsított még nincs, a rendőrség hosszú nyomozásra számít. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Hosszú nyomozásra készülnek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, de, mint mondják,: a személyi felelősség megállapításától messze vannak. Összesen 70 cég 144 tanácsadói szerződését vizsgálják, a végkielégítések ügyében pedig 110 egykori alkalmazott anyagát tekintik át - tájékoztatta a sajtó képviselőit Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, valamint Hruska Csaba, a gazdaságvédelmi főosztály vezetője.
Az elmúlt 4-5 évben kötött, kommunikációs és marketing, jogi, illetve műszaki jellegű tanácsadói szerződések összértéke elérheti a félmilliárd forintot - mondta Bodnár Zsolt dandártábornok.
A budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese beszámolt arról is, hogy amennyiben maga a rendszer lehetővé teszi a visszaéléseket, akkor a BKV tulajdonosi szervezeteit, így a fővárosi önkormányzatot és az igazgatóságot is általános felelősség terheli.
Hruska Csaba elmondta: a helyzetet nehezíti, hogy a végkielégítések ügyében elsősorban munkajogi kérdéseket kell tisztázni, a büntetőjogi felelősség csak ezután állapítható meg. Hozzátette: a nyomozást kiterjesztik a 2007-es, mintegy hétszáz főt érintő létszámleépítésre is, így összesen csaknem 800 személy távozását vizsgálják.
A rendőrség beszámolt arról, hogy külön ügynek tekintik a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság által kezelt vesztegetési ügyet, annyit azonban elismertek: vannak átfedések a BKV-s nyomozásokkal. Ilyen például a BKV jogi igazgatójának a szerepe, vagy azoknak az ügyvédi irodáknak a megbízásai, amelyek mind a Budapest Airporttal, mind a BKV-val kötöttek szerződést korábban.
Bodnár Zsolt elmondta: a vesztegetési ügy vélhetően hamarabb feltárható, így ott gyorsabban zárhatják le a nyomozást, és tehetnek vádemelési javaslatot az ügyészségnek.
Kezdőlap Belföld BKV-ügyek: Az általános felelősséget is vizsgálja a rendőrség | BKV-ügyek: Az általános felelősséget is vizsgálja a rendőrség | null | https://infostart.hu/belfold/2009/12/14/bkv-ugyek-az-altalanos-felelosseget-is-vizsgalja-a-rendorseg-321388 |
2010-06-04 13:33:00 | Az ügyészség megerősítésével kíván gátat szabni az új kormány a korrupciónak. Elképzelhető, hogy speciális, kifejezetten vesztegetésekkel kapcsolatos ügyekben nyomozó egység jön létre a vádhatóságnál. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Erőteljes eszközökkel lép fel az Orbán-kormány a mindent átszövő korrupció ellen. Erről Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt egy tegnapi szakmai konferencián. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: új hivatal létrehozása helyett inkább a már meglévő bűnüldöző szerveket, s különösen a vádhatóságot erősítenék meg. Kérdésünkre, miszerint elképzelhető-e egy, az ügyészségen belüli speciális korrupcióellenes egység felállítása, úgy fogalmazott: a jelenlegi lehetőségeket kell kihasználni, amibe akár ez is belefér. Mint mondta, a vádhatóság megerősítésének mikéntjéről, az intézkedések részleteiről egyeztetnek majd a szakmával. Végezetül rögzítette, hogy a kormány minden lehetséges módon támogatja a vesztegetések hatósági feltárását.
Szakmai körökben üdvözölték a korrupciós ügyek vádhatósághoz utalásának gondolatát. A Transparency International (TI) magyarországi szervezetének vezetője úgy vélekedett, hogy a vesztegetéses esetek nyomozását kizárólag egyetlen hatósághoz kellene rendelni. | Ügyészséggel a korrupció megfékezéséért | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/ugyeszseggel-a-korrupcio-megfekezeseert |
2015-11-20 00:00:00 | Önként mondott le mintegy 300 ezer forint bérről Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A politikus ezt pénteken az MTI-ben jelentette be, s egyben közölte azt is, hogy csak két hétig kapott magasabb fizetést, mint államtitkár társai. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Mint emlékezetes a Népszabadság másfél hete jelezte, hogy az új egészségügyért felelős államtitkárt elődjénél harminc százalékkal magasabb bérért szerződtette a humán tárca vezetője. A kormány honlapján hozták nyilvánosságra Ónodi-Szűcs Zoltán havi járandóságának adatait. Ebből derül ki, hogy míg az Orbán-kormány két előző államtitkára – Szócska Miklós és Zombor Gábor egyaránt havi, bruttó 997 ezer forintot vihetett haza, sőt az ugyancsak nemrég hivatalba lépett sport ügyekért felelős államtitkár, dr. Sávolt Szabó Tünde is ennyiért dolgozik.
A törvény szerint az államtitkárok alapilletménye bruttó 997 ezer forint, míg a helyettes államtitkároké 748 ezer. Ezt az összeget, ha a miniszter elégedett a munkájukkal, 30 százalékkal megemelheti. Ónodi- Szűcs Zoltán megkapta ezt az összeget.
Ónodi- Szűcs Zoltán
Akkor kérdésünkre, mely a változás okát firtatta, a tárca azt válaszolta: „Dr. Ónodi–Szűcs Zoltánnak korábbi főigazgatói megbízatására tekintettel, a jogszabály alapján magasabb alapilletmény került megállapításra. A pozíció betöltése és ellátása érdekében, szakmai és emberi szempontokat egyaránt figyelembe véve, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések kereteit betartva, a korábbi illetményének megfelelő összeg lett számára megállapítva.
Arra a kérdésünkre, hogy miért most mondott le a többletbérről, és miért nem azonnal Ónodi-Szűcs Zoltán azt válaszolta: munkajogi szempontból áthelyezéssel került az államtitkári tisztségbe a korábbi Állami Egészségügyi Központ főigazgatói székéből, ezért korábbi főigazgatói illetményét kapta meg. A háttérintézmények vezetőinek ennyi a jövedelme. A munkáltató a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény szerint az áthelyezéssel nem csökkenthette a munkabért. Megjegyezte: nem is nagyon figyelte, hogy a jogszabályban milyen összeget jelöl meg államtitkári fizetségként. A Népszabadság cikke után szembesült azzal, hogy más a javadalmazása, mint államtitkártársainak. Szólt és önként lemondott a többletről. | Havi 300 ezerről mondott le az államtitkár, mert szembesítettük azzal, mennyit keres | null | http://nol.hu/belfold/olcsobb-lett-az-egeszsegugyi-allamtitkar-1576127 |
2016-06-24 00:00:00 | Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bírójelöltje – áll a Helsinki Bizottság közleményében. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Civil szervezetek levélben fordultak az igazságügyi miniszterhez. A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány blamálja magát és a jelölteket.
2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának hivatali ideje. Magyarország számára 2016. augusztus 26-ig áll nyitva a határidő arra, hogy a három bírójelölt listáját beterjessze az Európa Tanács Parlamenti (Tanácskozó) Közgyűléséhez. A testület közülük választja ki majd Sajó utódját. Feltéve, ha a jelöltek személye és kiválasztásuk módja megfelel az előírásoknak. És itt mutatkozik most probléma.
A Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. Értékelhető választ a jogvédő szervezet nem kapott – sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhette meg.
Strasbourgi ülésterem
Fotó: MTI/EPA
Pedig az Európa Tanács (ehhez tartozik a strasbourgi bíróság) szabályzatai szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak, átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie. A tagállamok kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára. Ugyanis a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében fontos szerepe van a bíróválasztás folyamatának, ezen belül a tagállami jelöltállítási szakasznak, amely megelőzi a közgyűlés végső döntését.
Ha a hazai kiválasztási folyamat nem tisztességes, átlátható és konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát. Márpedig az igazságügyi tárca eddig csak annyit árult el, hogy van ilyen lista, amelyet kormány már be is nyújtott az ET-nek. A jelölteket Trócsányi miniszter – „szakértőkkel történt konzultáció alapján” – terjesztette fel a kormánynak.
A levélíró civilek most arra kérik a minisztert, hogy „vonja vissza a benyújtott listát, és a megszabott határidőig rendelkezésre álló két hónapot kihasználva alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját”.
Ha mindezt a miniszter nem tenné meg, Magyarország úgy járhatna, mint Szlovákia kétszer és Azerbajdzsán egy alkalommal, amikor mindhárom jelöltjüket elutasította az ET közgyűlése.
Az aláíró szervezetek:
Amnesty International Magyarország,
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet,
Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC),
Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC),
Magyar Helsinki Bizottság,
Magyar LMBT Szövetség,
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség,
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda,
PATENT Egyesület,
Társaság a Szabadságjogokért,
Transparency International Magyarország | Hatalmasat sumákol a kormány: nem mondja meg, kiket jelölt strasbourgi bírónak | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/hatalmasat-sumakol-a-kormany-nem-mondja-meg-kiket-jelolt-strasbourgi-bironak-99873 |
2022-01-02 00:00:00 | Marjorie Taylor Greene ismételten megszegte a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hamis, illetve félrevezető információk terjesztése ellen hozott irányelveket. | true | [
"twitter",
"letiltás",
"republikánus"
] | 0 | null | 0 | A Twitter végleg letiltotta Marjorie Taylor Greene amerikai republikánus képviselő személyes fiókját.
Az internetes cég indoklása szerint a képviselőnő ismételten megszegte a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hamis, illetve félrevezető információk terjesztése ellen hozott irányelveket mikroblogján. Egyebek mellett több figyelmeztetést is kapott, mert olyan alaptalan összeesküvés elméleteket terjesztett, amelyek megkérdőjelezték az oltások, illetve a maszkviselési szabályok hatásosságát. A Twitter eddig négy alkalommal függesztette fel Greene mikroblogját, a cég szabályai szerint az ötödik felfüggesztés véglegesnek számít.
Greene személyes Twitter-fiókjának bejegyzéseit (@mtgreenee) csaknem félmillióan követték.
A képviselő ugyanakkor továbbra is hozzáférhet hivatali Twitter-fiókjához (@RepMTG), amelynek majdnem 400 ezer követője van.
Greene a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson reagált elítélve a Twitter döntését. Mint írta, fiókját annak nyomán függesztették fel, hogy egyik bejegyzésében feltüntette a vakcinák nemkívánatos mellékhatásaival foglalkozó egyik kormányzati adatbázis statisztikáját, amely azonban nem megerősített nyers adatokat is tartalmazott.
"A Twitter Amerika ellensége és nem képes elviselni az igazságot" - hangoztatta üzenetében Greene.
A Donald Trump volt elnök hívének számító képviselő 2020-ban történt megválasztása óta provokatív kijelentéseivel és cselekedeteivel hívta fel magára a figyelmet. Néhány hónapja például
a zsidóüldöztetéshez hasonlította a koronavírus járványa nyomán elrendelt korlátozásokat.
Ezen megnyilvánulásáért később azonban bocsánatot kért.
A járványügyi korlátozásokkal kapcsolatban ismételten "kényszermaszkokról", illetve "kényszeroltásokról" beszél. Elutasítja a kongresszusban a maszkviselési kötelezettség betartását, ami miatt több alkalommal is pénzbírságot kellett fizetnie.
Erőszakra felbujtó nyilatkozatai miatt az amerikai törvényhozás alsóháza tavaly februárban megfosztotta Greent bizottsági helyeitől.
(Nyitóképünkön Marjorie Taylor Greene georgiai republikánus képviselő leveszi koronavírus elleni védőmaszkját, miközben átmegy a washingtoni törvényhozás épületének, a Capitoliumnak egyik oldaláról a másikra 2021. július 30-án.)
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo | Végleg letiltotta a balhés republikánus képviselőnő fiókját a Twitter | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2022/01/02/vegleg-letiltotta-a-balhes-republikanus-kepviselono-fiokjat-a-twitter |
2016-04-25 10:48:45 | Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól – de sikerült? | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Öt ingatlan-adásvételi ügylet előkészítésére és lebonyolítására szerződtek az MNB alapítványai a Tórcsányi László igazságügy-miniszter résztulajdonában álló ügyvédi irodával. A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda órabére nettó 55 ezer forint volt, egy esetben ennél is több.
Alighanem próbára teszi az igazságszolgáltatás függetlenségét a DK jegybank-alapítványi költekezések miatt belengetett feljelentése. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által pénteken – bírósági és alkotmánybírósági határozatok alapján – közzétett megbízási listáiból az is kiderül: két alapítvány összesen öt megbízást adott a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának, amelynek jelenleg is partnere Tócsányi László igazságügyminiszter.
A Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány az Ybl Miklós tér 9-11. és a Döbrentei tér 2. szám alatt található ingatlan megszerzésével (átvilágítás, adásvétel lebonyolítása, földhivatali teendők) bízta meg a miniszter irodáját, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pedig az Úri utcában, a Mátyás király úton, illetve az I. kerület egy belterületi helyrajzi számán tervezett vásárláshoz vette igénybe.
A Nagy és Trócsányi iroda óradíja a legtöbb esetben nettó 55 ezer, egy esetben 58 ezer forint volt, ugyanakkor a felek azt is meghatározták, hogy a végösszeg nem lehet több 10-25 millió forintnál. Ehhez járulhatott még 2 százalékos költségátalány, illetve letéti díj megállapodás szerint.
A jegybank bizalma töretlen Tócsányi irodájában: ez a jogászcsapat működött közre az Eiffel Palace és a Kasselik-ház adásvételi szerződésének megkötésében is.
Rádi Antónia | Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól - de sikerült? | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2016/04/30/az-mnb-alapitvanyai-kivonjak-magukat-a-kozbeszerzes-es-a-nyilvanossag-alol-de-sikerult/ |
2020-06-02 06:57:00+01:00 | Kisebb földrengés keletkezett 2020. június 1-jén este 19 óra 24 perckor a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorjától 6 kilométerre északnyugati irányban. | false | [
"földrengés",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"katasztrófavédelem",
"Jánossomorja"
] | 0 | null | 0 | Földrengés volt Győr-Moson-Sopron megyében
2,3-as erősségű földrengés rázta meg Győr-Moson-Sopron megyét. / Fotó: Northfoto
Gyász: életét vesztette a világhírű színész, akinek a koronavírus miatt kellett amputálni a lábát néhány hónapja
Nagy Réka lenyomta első hetét a tévénél időjárás-jelentőként: feszülős, világoskék ruhája mindent vitt – fotók
A 19 óra 24 perckor észlelt rengés a Magyar Tudományos Akadémia CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye szerint a Richter-skála szerinti 2,3-as erősségű, fészkének mélysége pedig 7 kilométer volt.
A földrengést az epicentrum térségében mindössze néhányan érzékelték, a katasztrófavédelem szerint károkat egyelőre nem jelentettek. | Földrengés volt Győr-Moson-Sopron megyében | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/foldrenges-gyor-moson-sopron-megye-janossomorja-katasztrofadelem/1vrzn4p |
2013-09-25 00:00:00 | Csökkentette bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin, illetve 7 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. | false | [
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | A lépéssel a benzin átlagára 406-407 forintra, a gázolajé 426-427 forintra csökkent.
A Mol a múlt héten kétszer is mérsékelte az árakat: pénteken bruttó 4 forinttal a benzin és 3 forinttal a gázolaj árát, szerdán pedig bruttó 7 forinttal és 5 forinttal. A benzin ára az azt megelőző héten is 11 forinttal mérséklődött.
A társaság február elejétől heti két alkalommal dönt az üzemanyagár-változásokról, így már nemcsak a hét első munkanapján, hanem a hét közepén is határoz az aktuális valutaárfolyam és a tőzsdei jegyzések alapján az árról.
A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a különböző kutaknál.
19:30 Feliratkozom | Tovább csökkent az üzemanyagok ára | 0 | http://infostart.hu/gazdasag/2013/09/25/tovabb_csokkent_az_uzemanyagok_ara-587432 |
2012-04-13 21:27:00 | A volt köztársasági elnök vagyonnyilatkozatában nincs feltüntetve lakáskiadásból származó bevétel, holott egy villáját egy diplomatacsalád bérli. Schmitt Pál hivatalvezetője szerint az ingatlan felerészt Schmitt feleségéé, így a hasznosításából származó bevétel után ő adózott, és ő is vallotta be a jövedelmet. | true | null | 1 | Origo | null | Nem titkolta el lakóingatlanból származó bevételét Schmitt Pál - mondta a Blikk információira reagálva a volt köztársasági elnök hivatalvezetője, Kiss Norbert. Az újság pénteki cikkében közölte, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a lemondott köztársasági elnökkel szemben az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságánál, mert Schmitt vagyonnyilatkozatában nincs feltüntetve, hogy származik-e jövedelme lakáskiadásból.
Schmitt budaligeti, 320 négyzetméteres házát ugyanis jelenleg egy diplomatacsalád bérli, egy ilyen házat az újság által megkérdezett szakértő szerint havi 2-4 ezer euróért is ki lehet adni.
Kiss Norbert szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan fele a lemondott köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin tulajdonát képezi, aki az ingatlanrész hasznosításából származó bevétellel kapcsolatban az adózásra vonatkozó jogszabályoknak, az adózás rendjének, valamint vagyonbevallási kötelezettségének mindenkor eleget tett.
Azt a Blikk is megjegyezte, elképzelhető, hogy a bérbeadásból származó bevételek Makray Katalin vagyonnyilatkozatában szerepelnek, de az ő vagyonnyilatkozata nem nyilvános, így abba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be, vagyonnyilatkozati eljárás esetén. | Nem Schmittnek fizetnek a bérlők | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/kiss-norbert-szerint-nem-titkolta-el-lakoingatlanbol-szarmazo-bevetelet-schmitt |
2007-09-17 00:00:00 | Vadai védi a svéd állam érdekeit is | true | null | 1 | Index | null | A kancelláriaminiszter megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2001. évi Gripen bérleti szerződés dokumentációját az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága mielőbb megismerhesse.
Orbánék miért döntöttek a vadászgépek Volkswagenje mellett? Medgyessyék miért akartak még többet fizetni a Gripenekért? Mit keres Mensdorff-Pouilly gróf tógában a tógás Bárándy Péter mellett? Szájbarágó.
A miniszterelnök felkérésére végez vizsgálatokat egy bizottság, amelynek a feladata a Gripen-vadászgépek beszerzése körüli ügyek tisztázása. Vadai Ágnes, a testületet irányító szocilaista honvédelmi államtitkár a Nap-keltének hétfőn elmondta, hogy törvényességi és célszerűségi problémákat találtak, de korrupcióra utaló jeleket nem.
Nem vizsgálták a korrupciót
A korrupciót nem is vizsgálja a testület, reagált ezzel Vadai arra a kérdésre, hogy találtak-e olyan adatot, ami a svéd államügyészek immár lassan Magyarországra is kiterjedő nyomozásához kapcsolódik.
Vadai szerint "érdekes" körülményekre bukkantak a pénzügyi tranzakciók áttekintésekor, de részleteket nem árult el, így azt sem, hogy a törvénytelenségek a 2001-es Gripen-vásárláskor (az Orbán-kormány idején), vagy a Medgyessy-kabinet fennállása alatt kiadott újabb megrendelések, a program kibővítése idején történtek-e.
F-16-os helyett Gripen
A politikus elmondta, hogy eredetileg MIG-29-eseket akartak felújítani az Orbán-kormány idején, aztán szóba kerültek az F-16-osok, és Szabó János akkori védelmi miniszter így is ment be arra a nemzetbiztonsági kabinetülésre, amelyen az Orbán-kormány idején végül döntöttek a beszerzésről.
A miniszter ugyan F-16-osok beszerzését támogatta, de aztán Vadai szerint "kiscsoportos foglalkozás után" úgy döntöttek, hogy Gripent vásárolnak. Vadai szerint az akkori miniszterelnök (vagyis Orbán Viktor) a Gripen-beszerzést támogatta.
Nonszensz
A szocialista politikus szerint nonszensz volt az a döntés az Orbán-kormány idején, amely szerint az ellentételezést 50 százalékos súllyal vették figyelembe a döntéskor. (Az ellentételezés a svédek által a Gripenek vásárlásával párhuzamosan felajánlott magyarországi munkahelyteremtő beruházásokat jelentette.)
Ugyanakkor Vadai nem tudott választ adni arra az újságírói kérdésre, hogy a 2003-as szerződésmódosításkor (Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején) megrendelt levegőbeli utántöltés lehetőségével hányszor élt azóta a magyar légierő. Az utántölthetőség szerinte NATO-követelmény a harci gépeknél.
Utántölthetőség
A Medgyessy-kormány idején három lehetőség merült fel a Gripenekkel kapcsolatban: az egyik a szerződés felmondása lett volna az államtitkár szerint, erre azonban Magyarország küszöbön álló európai uniós csatlakozása miatt nem volt esély. Felmerült az is, hogy módosítják a szerződést, és az is, hogy változatlanul hagyják az egész konstrukciót.
Végül azért döntöttek a módosítás mellett, mert a Gripenek bérleti díja rendkívüli módon megterhelte a magyar költségvetést, magyarázta immár a szocialista kormány eljárását Vadai.
Az államtitkár elmondta, hogy a most készülő bizottsági jelentés kitér majd a 2001-es szerződéskötés és a 2003-as módosítás körülményeire, de az egész jelentés nem biztos, hogy nyilvános lesz. A megállapításokat szeretnék megismertetni a nagyközönséggel, de az összes részletet nem közölhetik. A jelentés egy részét valószínűleg szolgálati titokká minősítik, ezt részben a magyar, részben pedig a svéd állam érdekei követelik meg. | Vadai védi a svéd állam érdekeit is | null | https://index.hu/belfold/vadfved56353/ |
2023-03-16 00:00:00 | A második a Pesti Srácok lett, ami 12 perből 8-at vesztett el. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Fővárosi Törvényszéktől kapott összesítés szerint összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek tavaly a Fidesz-közeli médiatermékek. A rekorder az Origo 13 elmarasztaló ítélettel, a második helyen pedig a Pesti Srácok áll 8 elbukott perrel. Az Átlátszó csupán 1 pert vesztett el tavaly, de idén másodfokon azt is megnyertük: Érd volt fideszes alpolgármestere a bíróság szerint is rokona a város óvodaépítési tenderein taroló cég tulajdonosának.
Már ötödik éve követjük figyelemmel, hogy hány esetben hazudtak a bíróság szerint is a kormánypropagandát toló médiatermékek, és hányszor bukott el helyreigazítási pert a független sajtó. Bár tavaly a keresetek és így az ítéletek száma mindkét oldalon csökkent, a tendencia változatlan: a Fidesz-közeliekről sokkal többször bizonyosodik be, hogy hazugságot közöltek tényként.
Ahogy a kormánypárt állami hirdetésekkel és „baráti” tulajdonszerzésekkel egyre jobban jobban leuralta a magyar médiapiacot, úgy lettek egyre hangosabbak és képtelenebbek a kormány ellenségeiről szóló lejárató anyagok a Fidesz holdudvarába tartozó sajtótermékekben. A képlet egyszerű: mondani/hazudni valami durvát, ami bevésődik a szavazótábornak, aztán ha az érintett perel és nyer, akkor néhány hónap/év múlva kitenni csendben egy apró betűs helyreigazítást, amit senki nem vesz észre, és már nincs is jelentősége.
2018 elején közöltünk először adatokat a különböző médiatermékek által elvesztett sajtó-helyreigazítási perekről. A számokat a Fővárosi Törvényszéktől kaptuk, miután közadatigényléssel fordultunk hozzá az ügyben. Azóta is figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben pedig 54-et. Vagyis ez alatt az öt év alatt összesen közel 400 helyreigazítási pert vesztettek el a Fidesz-barát médiatermékek.
Közel 400 pert vesztett 5 év alatt a Fidesz-barát média, ebből 103-at az Origo bukott | atlatszo.hu
A fideszes propagandát toló közmédia, Origo, Magyar Nemzet, Pesti Srácok és társai mellett minden évben bemutattuk a kormány által támadott szerkesztőségek által elvesztett helyreigazítási perek számát is. A független sajtó 5 év alatt mindössze 40 pert vesztett el részben vagy egészben, vagyis tizedannyit, mint a Fidesz-média.
A hagyományoknak megfelelően idén is közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől az előző évben elbukott sajtóperek adatait. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Ripost, a Lokál, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a közmédia, az Origo, a 888, a TV2 és a HírTV ellen hány darab sajtó-helyreigazítási kereset érkezett, és hány ilyen pert vesztettek el ezek a szerkesztőségek.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok alapján 2022-ben összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek a kormányközeli médiatermékek.
Összesen 46 keresetet nyújtottak be ellenük, vagyis az esetek 63 százalékában buktak el, ami nagyon magas arány. A lista első helyén – mondhatni szokás szerint – az Origo áll, amely 13 sajtópert vesztett (16 keresetből, tehát ez 81%-os bukási arány), a második pedig a Pesti Srácok 8 elbukott perrel (12 keresetből, vagyis 66%-ban vesztettek).
Összehasonlításképpen a korábbi évekhez hasonlóan most is kikértük a kormányfüggetlen sajtótermékekre vonatkozó helyreigazítási adatokat is. A bíróságtól kapott adatok szerint
a 444, az RTL, a Telex, a 24.hu, a HVG, a Magyar Hang és az Átlátszó összesen mindössze 6 helyreigazítási pert vesztett el.
A 24.hu (3 kereset) és a nyomtatott HVG (1 kereset) egyetlen pert sem bukott, az RTL és a Magyar Hang (nyomtatott és online) ellen pedig nem is adtak be keresetet a bíróságra.
Az Átlátszó ellen 1 kereset érkezett tavaly, és azt a pert akkor első fokon elvesztettük – ám idén, másodfokon megnyertük. A kérdés az volt, hogy jogosan neveztük-e rokonnak Érd fideszes volt alpolgármesterét és a város óvodaépítési közbeszerzésein taroló cég tulajdonosát az alapján, hogy a testvéreik házasságot kötöttek. Az elsőfokú bíróság a Polgári törvénykönyvből (Ptk.) indult ki, azonban abban csak a „közeli hozzátartozó” fogalma szerepel, ami közös elődtől való származáson alapuló vagy házassággal létrejövő családi kapcsolatra utal.
Fellebbezésünkben jeleztük, hogy a magyar jogszabályok nem definiálják a „rokon” szó fogalmát, azonban a köznyelvben a Ptk.-beli meghatározásnál jóval tágabb a fogalma. Beadványunkban hivatkoztunk Móricz Zsigmond egyik leghíresebb regényére, a Rokonokra is, a másodfokú bíróság pedig nekünk adott igazat.
Móricz Zsigmond segítségével jogerősen pert nyertünk Érd fideszes volt alpolgármestere ellen | atlatszo.hu
Van-e mélyebb tanulsága, hogy a művészvilágban és a fiatalok körében népszerű pesti vendéglátóhelytől az ellenzéki önkormányzat megvonja az éjjeli nyitvatartásra vonatkozó engedélyét?
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Frissítés, 2023.03.16.: Cikkünk korábbi verziójában a címlapképen és a második ábrán tévesen az szerepelt, hogy a független sajtótermékek az ellenük indított perek egyhatodát vesztették el. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. | 29 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormánymédia, ebből 13-at az Origo bukott | null | https://atlatszo.hu/adat/2023/03/15/29-helyreigazitasi-pert-vesztett-tavaly-a-kormanymedia-ebbol-13-at-az-origo-bukott/ |
2011-12-19 13:38:00 | Kihallgatta Hernádit az ügyészség - A MOL-vezér nagyon nehezen tudott közvetlen kapcsolatot kiépíteni Sanaderrel. | true | null | 1 | Index | null | November 29-én hallgatta ki tanúként Budapesten a Központi Nyomozó Ügyészség Hivatala a MOL-INA-korrupciós üggyel kapcsolatban Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját – számolt be a zágrábi Jutarnji List vasárnapi számára hivatkozva a Serbia Insajd.
A kihallgatáson a MOL-vezér elmondta, hogy nagyon nehezen tudott közvetlen kapcsolatot kiépíteni Ivo Sanader akkori horvát kormányfővel. A MOL egy lobbistát keresett az akkor regnáló horvát kormányhoz, és Wim Van Velzen, az Európai Néppárt egykori alelnöke volt az, aki tanácsadóként mindezt el tudta érni. Wim Van Velzen ugyanis Sanader tanácsadójaként is ténykedett. 2004-ben sikerült az első találkozót összehozni Hernádi és Sanader között, ugyanis az akkori horvát miniszterelnök az összes korábbi megkeresést következetesen elutasította.
Az első megbeszélés meglehetősen rideg légkörben zajlott. Sanader a MOL előretörését az INA-ban kormánya mozgásterének korlátozásaként élte meg és egyáltalán nem volt nyitott a MOL többségi részesedésszerzésében az INA-ban, viszont Sanader kormányának jól jött a további INA tulajdonrész értékesítés a horvát függetlenségi háború veteránalapjának feltöltéséhez, hiszen a háborús veteránok rokkantnyugdíját és egyéb járandóságát a horvát kormánynak stratégiai szempontból is mindenképp folyamatosan ki kellett fizetnie.
Hernádi az ügyészek kérdésére azt is elmondta, hogy Sanader lemondását követően is találkoztak, utoljára 2010-ben. Ekkor már Sanader kereste a kapcsolatot, ugyanis tanácsadással kezdett foglalkozni, azonban közte és a MOL között soha sem jött létre semmilyen szerződéses kapcsolat.
A kihallgatás kapcsán a MOL megerősítette, hogy Hernádi Zsoltot több más személy mellett meghallgatta a magyar ügyészség az állítólagos vesztegetési ügyben. Tájékoztatásuk szerint Hernádi Zsolt készségesen válaszolt a hatóság minden kérdésére. Mivel azonban az ügy nyomozati szakaszban van, a MOL nem kívánja semmilyen formába kommentálni a Jutarnji List-ben megjelent cikket, vagy annak tartalmát. Egy dolgot azonban alá kívánnak húzni: a vallomással végre tiszta víz került a pohárba. | Kihallgatta Hernádit az ügyészség | null | https://index.hu/gazdasag/2011/12/19/kihallgatta_hernadit_az_ugyeszseg/ |
2012-03-28 22:03:00 | Pálinkás József politikai indíttatásúnak nevezte a plágiumügyet, és szerinte a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy rövid időn belül lezáruljon. | true | null | 1 | Origo | null | Súlyos károkat okoz Magyarország és a magyar tudományos közélet számára a Schmitt Pál kisdoktori címe miatt kirobbant botrány - áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerda este kiadott hivatalos állásfoglalásában.
Pálinkás József, az Akadémia elnökének közleménye szerint a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon Schmitt Pál doktori disszertációjának ügye.
"A minden bizonnyal politikai indíttatású ügy mára nemzetközi botránnyá dagadt, amely súlyos károkat okoz Magyarország és a magyar tudományos közélet számára, akkor is, ha az államfő doktori címe nem minősül tudományos fokozatnak, és azt a rendszerváltás előtti idők nem példa nélküli eljárása szerint szerezte meg" - olvasható a közleményben.
A tudomány képviselői és a közvélemény fokozott várakozásától kísért vizsgálóbizottsági jelentés világosan feltárta a tényeket. A történtekért mind a doktori értekezés szerzője, mind a dolgozatot akkor gyorsan és gondatlanul elbírálók felelősek - olvasható az MTA állásfoglalásában.
A Schmitt Pál plágiumgyanús kisdoktorija miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért testület azt állapította meg, hogy a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A testület megállapította azt is, hogy az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben. | Plágiumügy: Schmitt is felelős az MTA-elnök szerint | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/03/schmitt-is-felelos-az-mtaelnok-szerint-plagiumugy |
2008-08-14 15:53:00 | Baranya Megyei Bíróság hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta sikkasztás miatt Ernyes Mihály volt Baranya megyei rendőrfőkapitányt a közelmúltban hozott jogerős ítéletében - közölte a bíróság sajtószóvivője. | true | null | 1 | 24.hu | null | A bíróság helybenhagyva az ügyben korábban eljárt Pécsi Városi Bíróság ítéletét, sikkasztásban találta bűnösnek a nyugállományba vonulása óta ügyvédként dolgozó dandártábornokot, akit mellékbüntetésként két évre eltiltott foglalkozásának gyakorlásától. Kötelezte továbbá 50 ezer forint, és az általa a sértettnek okozott mintegy 2 millió forintos kár megfizetésére – mondta Hajdu István bíró a júliusban született, de csak csütörtökön napvilágra került határozat részleteiről.
A szóvivő elmondta: a tényállás szerint Ernyes Mihály még 2005-ben ügyfele meghatalmazásával mintegy 2,2 millió forintot vett fel egy biztosító társaságtól egy személyautóban keletkezett kár rendezésére, a pénzt azonban nem adta át, hanem elköltötte.
Megbízója ezért feljelentést tett ellene, az ügyvédi kamara pedig később kizárta tagjainak sorából.
Hajdu István megjegyezte, hogy a volt rendőrfőkapitány ellen többrendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás miatt jelenleg is folyik eljárás a Pécsi Városi Bíróságon.
Ernyes Mihály 1991 és 2000 között állt a baranyai rendőrség élén. | Sikkasztott a volt rendőrfőkapitány | null | https://24.hu/belfold/2008/08/14/sikkasztott_volt_rendorfokapitany/ |
2015-04-18 11:27:00 | A Kun-Mediátor Kft. károsultjait képviselő ügyvéd szerint a kár mértéke változhat. | true | null | 1 | fn.hu | null | Sok karcagi ügyfélnél van olyan papír, amely azt rögzíti, megállapodtak, hogy mennyi időre köti le a pénzt a cégnél és mekkora kamatot fizet a vállalkozás. Ezen felül, ha megnézik a cég bankszámlaforgalmát az elmúlt években, abból is kiderülhet sok információ – mondta el Dobrossy István az M1 műsorában.
Az ügyvéd tudomása szerint már Magyarországon van a Kun-Mediátor Kft. résztulajdonosa, Kemecsi László – aki a cég körözés alatt álló ügyvezetőjének, Dobrai Sándornénak a veje – és aki korábban, még külföldi tartózkodása közben jelezte, együtt fog működni a hatóságokkal.
A rendőrség kedden este tette közzé, hogy sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indítottak, miután a vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. fő tevékenységként utazási irodaként működött, utazásközvetítéssel foglalkozott, amely mellett pénzváltási tevékenységet is folytatott, de pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélye nem volt. A Magyar Nemzeti Bank jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított a kft.-nél. A cég utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó engedélyét pénteken visszavonta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.
Dobrai Sándornét, a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. ügyvezetőjét körözi a rendőrség. | Karcagi brókerbotrány: Öt és húszmilliárd forint között lehet a kár | null | https://24.hu/fn/penzugy/2015/04/18/karcagi-brokerbotrany-ot-es-huszmilliard-forint-kozott-lehet-a-kar/ |
2018-03-22 00:00:00 | Mi mást csinálnának a választások előtt két héttel. | true | [
"dk",
"lmp",
"mszp",
"polt péter",
"szél bernadett"
] | 0 | null | 0 | Beleszállt az MSZP és a DK az LMP-be
Beleszállt az MSZP és a DK az LMP-be
Molnár Gyula, a szocialisták elnöke szerda este egy kemény közleményt jelentetett meg, amelyben közölte, hogy a választások után menesztenék Polt Pétert.
De az Index szerint a közlemény valójában nem is Polt Péterről szólt. Szerepelt benne egy olyan félmondat, hogy
Szél Bernadettel szemben úgy gondolják, hogy felelős politikus nem bízhat abban, hogy Orbán rendszerének leváltása után a jelenlegi legfőbb ügyész megváltozna.
Ezt a lap nem írta bele, mert kontextuson kívülinek érezték. Ezután viszont felhívták őket az MSZP-től, hogy jelezzék, Szél Bernadettel kapcsolatban tartják fontosnak a közleményt, ugyanis Szél az MTI keddi tudósítása szerint az Ökopolisz Alapítvány keddi, a korrupció visszaszorításáról szóló rendezvényén azt mondta, hogy
ha Polt Péter egy kormányváltás után hajlandó lesz elvégezni a munkáját, és nem csak a fideszesek "pecsenyéjét akarja mosni", akkor maradhat, ha nem, akkor szakmailag alkalmatlan és távoznia kell.
Ezután nem sokkal a DK szóvivője az ATV-ben közölte, hogy Szél Bernadett a helyén tartaná Polt Pétert. Szél egyébként eddig ennek az ellenkezőjét mondta, hozzátéve, hogy szakmai alapon kell eltávolítani.
Ha Polt hirtelen elvégezné a munkáját, remek. Ha nem, akkor pedig nem politikai, hanem szakmai okok miatt kellene vennie az útilaput
– tette hozzá akkor. | Beleszállt az MSZP és a DK az LMP-be | 0 | https://24.hu/belfold/2018/03/22/beleszallt-az-mszp-es-a-dk-az-lmp-be |
2017-09-26 20:39:02 | Bedurvult a Jobbik-Fidesz plakátháború - A kormányhivatalok két nap múlva rendőri segítséggel fogják letépkedni Simicskáék plakátjait. A válasz: feljelentés hivatali visszaélés miatt és a plakátok visszaragasztása. | true | null | 1 | Index | null | A Hvg.hu információi szerint több megyei kormányhivatal is arról értesítette Simicska Lajos reklámcégeit, hogy jogsértőek a titokzatos magánszemély megrendelésére kikerült óriásplakátok, ezért le kell szedniük azokat. Azokról a plakátokról van szó, amelyeken az Orbán-Habony-Mészáros-Rogán kvartett alatt egy gengszter-felirat látható, míg más plakátokon az Ők a félelem - Mi a remény felirat felett ábrázolják az említett szereplőket.
Az Index kérdésére Puskár Anett, a Publimont szóvivője megerősítette a hírt. Azt mondta, a kormányhivatalok szó szerint megegyező érveléssel arra hivatkoznak, hogy a magánmegrendelő társadalmi célú üzenete „nagyobbrészt azonos” a Jobbik korábbi plakátkampányával.
A plakátjait jogellenesen Jobbik-plakátokká minősítik, eltávolításukról pedig két napon belül a rendőrség közreműködésével gondoskodnak
- mondta Puskár az Indexnek, aki hozzátette: minden esetben jogi lépésekkel válaszolnak. "Amennyiben a jogsértő határozatokat nem vonják vissza, bírósághoz fordulunk, és hivatali visszaélés miatt feljelentést teszünk" - mondta a szóvivő, aki azt is megjegyezte, hogy az eltávolított plakátokat "természetesen" visszarakják.
A Jobbik szerint a kormányhivatal megsérti a magántulajdonukat
Ezzel párhuzamosan a kormányhivatalok dolgozói a Jobbik titokzatos körülmények között megszerzett plakáthelyein megjelent hirdetéseket már el is kezdték lekaparni - legalábbis erről számolt be a Jobbik-közeli Alfahir.hu, valamint Szilágyi György jobbikos képviselő is erről tartott délután sajtótájékoztatót.
"A hatalom a kormányhivatalokon keresztül, erővel, törvénytelenül kezdte lekaparni a Jobbik tulajdonában lévő plakáthelyeket. A kormányhivatal cselekedete kimeríti a rongálás fogalmát és a magántulajdonhoz fűződő jogok sérelmét. Minden jogi lépést megteszünk a kormányzati szintre emelt rongálások és a rongálók ellen" - közölte Szilágyi.
A Jobbik pár napja jelentette be, hogy 1100 köztéri reklámhelyet vásároltak, valamint újabbak megvételét tervezik. "A reklámeszközök beszerzése adásvételi szerződéssel, részletfizetési konstrukcióban történt. A finanszírozást egyelőre hitel felvétele nélkül, saját erőből, a részünkre biztosított állami támogatásból oldjuk meg. A konkrét összeg üzleti titok részét képezi" - válaszolták erről az Index kérdésére.
A párt ezzel próbálja kijátszani a Fidesz valószínűleg alkotmányellenes plakáttörvényét, amelyet a kormánypárt erőből nyomott át a parlamenten. Ennek részleteiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A Fidesz pártfinanszírozási botrányt emleget, de nem tett feljelentést
A Jobbik legújabb plakátkampányára reagálva Hollik István, a Fidesz-KDNP képviselője azt mondta, hogy Vona Gábor eladta Simicskának a Jobbikot. "A plakát-ügy a Jobbik pártfinanszírozási botránya; a Jobbik újabb milliárdos támogatást kapott Simicska Lajostól" - mondta Hollik.
"Nincs arról szó, hogy bárki bármilyen plakát elhelyezését szeretné megtiltani. Az a kérdés, hogy megvalósul-e a fekete-, tiltott pártfinanszírozás vagy sem" - idézte az MTI Kósa Lajost. Megkérdeztük a Fidesz sajtóosztályát, hogy a kormánypárt tett-e feljelentést azzal összefüggésben, hogy Jobbik közterületi reklámeszközöket vásárolt, mire azt válaszolták, hogy nem.
Idén már biztos nem vizsgálják a jobbikos plakátokat
Megkérdeztük a pártok gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszéket (ÁSZ), hogy a jobbikos plakátok miatt indítottak-e vagy indítanak-e vizsgálatot. A rövid válasz az, hogy nem. Az ÁSZ többek között a következőket közölte az Index-szel | Bedurvult a Jobbik-Fidesz plakátháború | null | https://index.hu/belfold/2017/09/26/plakat_fidesz_jobbik_simicska/ |
2017-08-13 00:00:00 | Össztűz alá került Trump, mert nem ítélte el a neonácikat - Még a saját pártja is támadni kezdte a nyilatkozata miatt. | false | [
"donald trump",
"náci",
"nyilatkozat",
"usa",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Donald Trump is megszólalt a Charlottesville-ben történt gázolás kapcsán: minden oldalról elítéli a gyűlöletet és az erőszakot. Ezzel azonban nem elégítette ki az embereket, a republikánus és a demokrata politikusok is támadni kezdték, írja a Guardian.
Közelről követtük a borzalmas eseményeket Virginiában. A lehető leghatározottabban elítéljük az erőszak, az előítélet és a gyűlölet minden formáját valamennyi oldal részéről
- nyilatkozta az elnök.
Hozzátette, hogy az amerikaiaknak tisztelniük és szeretniük kell egymást, miközben együtt ápolják a történelmüket és a jövőjüket. Azonban elfelejtette külön kiemelni és elítélni a fehér szupremácistákat (a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket), ami miatt nemcsak a demokraták, de a saját pártjának tagjai is neki mentek.
A republikánus szenátor Cory Gardner és Orrin Hatch szerint is nevén kell nevezni az ördögöt. A demokrata Brian Schatz szerint
Nem olyan nagy kérés, hogy olyan elnökünk legyen, aki elítéli a nácikat.
Bernie Sanders szerint sem elég az, ha Trump csak úgy általánosságban ítéli el az erőszakot. Tweetjében azt üzeni az elnöknek, hogy ez egy neonáci provokáció volt, ami szítani akarta a rasszizmust és a gyűlöletet, és erőszakot akart teremteni. Szerinte is nevén kell nevezni a dolgokat, illetve a lehető legkeményebben elítélni.
Egy szobor miatt tüntettek
Több száz fehér amerikai náci vonult fel szombaton Charlottesville-ben, a University of Virginián, hogy tiltakozzon Robert Edward Lee tábornok szobrának tervezett eltávolítása ellen. Lee tábornok az amerikai polgárháborúban a rabszolgaságpárti déliek hadseregét vezette. A felvonulás ellen szerveződött egy spontán ellentüntetés, amibe egy a kocsi belehajtott, megsebesítve 26 embert és megölve egy 32 éves nőt. | Össztűz alá került Trump, mert nem ítélte el a neonácikat | 0 | http://index.hu/kulfold/2017/08/13/donald_trump_virginia_naci_tuntetok_nyilatkozat_eroszak |
2016-11-03 00:00:00 | Lázár János szerint így csúszott ki a kezeik közül. | true | null | 1 | 444 | null | Az Interpol által is körözött szaúdi üzletember azért kaphatott magyarországi vízumot, mert Németország külön nyilatkozott arról, hogy Ghaith Pharaon belépése a schengeni övezetbe nem sérti a nemzetbiztonsági érdekeit, mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. Hozzátette, hogy a többi uniós tagállam sem tiltakozott.
Ugyanakkor Lázár János szerint az Egyesült Államokat és Szaúd-Arábiát hiába kérdezték Pharaonról 2014-ben, azok nem válaszoltak a magyar hatóságoknak.
Lázár elmondta, hogy vizsgálatot is folytattak Pharaon miatt, de az Alkotmányvédelmi hivatal és az Információs Hivatal arra jutott, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit nem sérti, ha megkapja a vízumot.
De valamiért az Interpolt már csak a vizsgálatok után, fél évvel ezelőtt keresték meg, akik közölték a magyar hatóságokkal, hogy ők még mindig körözik Pharaont.
Lázár János azt mondta, ha ezt hamarabb tudják, akkor elfogták volna a pénzmosásért keresett üzletembert. Azt nem tudta megmondani, hogy van-e még érvényes vízuma Pharaonnak Magyarországon.
Pharaon ellen 1991 novemberében adtak ki elfogatóparancsot az amerikai hatóságok, a sikkasztással és csalással vádolt szaúdi bankárt az Interpol is körözi.
Pharaon 2015-ben vásárolt villát Budán, Orbán Viktor miniszterelnök Czinege utcai otthonával szemközt. A miniszterelnök saját bevallása szerint személyesen is találkozott már a bankárra. | A magyar hatóságok azért nem kapták el Pharaont, mert későn jutott eszükbe megkérdezni az Interpolt, hogy körözik-e | null | https://444.hu/2016/11/03/a-magyar-hatosagok-azert-nem-kaptak-el-pharaont-mert-keson-jutott-eszukbe-megkerdezni-az-interpolt-hogy-korozik-e |
null | Körözött személyeket fogtak el a jászkunsági rendőrök hétfőn. | true | [
""
] | 0 | SZOLJON | null | A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén az elmúlt 24 órában 2 közúti közlekedési baleset jutott a rendőrség tudomására, valamint a vármegye rendőrei 4 személyt fogtak el, az ellenük érvényben lévő körözés alapján. | Több körözött személy csuklóján kattant a bilincs | null | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/korozes-ittas-vezetes-jaszkunsag-hetfo |
2011-10-18 23:24:00 | Az EU nem áll szóba Janukoviccsal - Brüsszel így tiltakozik a Timosenko-ítélet ellen. | true | null | 1 | Index | null | A Timosenko-ítélet elleni tiltakozás jegyében lemondta az Európai Unió a Viktor Janukovics ukrán elnökkel csütörtökre Brüsszelbe tervezett találkozókat – közölték diplomáciai források.
Az ukrán államfő Herman Van Rompuyjel, az uniós országok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint José Manuel Barrosóval, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnökével folytatott volna megbeszélést.
Az EU részéről azonban éles bírálatot váltott ki, hogy Kijevben egy héttel ezelőtt első fokon hét év börtönbüntetésre ítélték Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt. Brüsszel szerint az ítélet mögött politikai motiváció mutatható ki. | Az EU nem áll szóba Janukoviccsal | null | https://index.hu/kulfold/eu/2011/10/18/az_eu_nem_all_szoba_janukoviccsal/ |
2015-05-15 18:17:00 | Egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a román legfelső bíróság pénteken Liviu Dragneát, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnökét, közigazgatási és regionális fejlesztési minisztert a 2012-es - az akkori államfő leváltásáról kiírt - népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. | true | null | 1 | Népszava | null | korrupció;Románia;Liviu Dragnea;
2015-05-15 11:14:00
Börtönre ítélték a befolyásával visszaélő politikust
Egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a román legfelső bíróság pénteken Liviu Dragneát, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnökét, közigazgatási és regionális fejlesztési minisztert a 2012-es - az akkori államfő leváltásáról kiírt - népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) választási csalás megszervezése és befolyással való üzérkedés vádjával állította bíróság elé Dragneát, akit azzal gyanúsítottak, hogy csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Basescu akkori államfő leváltását eredményezte volna. Az ügy másik 74 vádlottja felfüggesztett büntetést vagy felmentő ítéletet kapott. Az első fokon meghozott ítélet ellen a legfelső bíróság egy másik bírói tanácsánál lehet fellebbezni. | Börtönre ítélték a befolyásával visszaélő politikust | null | https://nepszava.hu/1057296_bortonre-iteltek-a-befolyasaval-visszaelo-politikust |
2023-05-03 00:00:00 | Volt olyan gyanúsított, aki nem tudta, hogy millióit a háza melyik részében rejtette el. | true | null | 1 | 444 | null | Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként a NAV nyomozói, miután több mint 4,5 milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató, számlagyárat működtető bűnszervezet. A NAV a közleményben azt írja, hogy a harmincból hat embert vettek őrizetbe, közülük négy főt tartoztattak le.
A bűnszervezet stróman ügyvezetők bevonásával és valótlan gazdasági ügyletek lebonyolításával foglalkozó céghálózatot működtetett. A hálózatban érintett cégek vagyonőrként és raktárosként dolgozó alkalmazottjait a látszólagosan az elkövetők érdekeltségébe tartozó alvállalkozói cégek láncolatába szervezték ki, ezáltal olyan számlákra tettek szert, amikkel a fizetendő áfát jogosulatlanul csökkenteni tudták, írta a NAV.
Az elkövetők számlagyárat is működtettek. Az általuk kiállított számlákon szereplő gazdasági események a valóságban, a felek között sosem jöttek létre, mivel a kérdéses munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlázó társaság nem rendelkezett, a számlák kiállításának kizárólagos célja az adócsalás volt.
A NAV nyomozói egyetlen nap leforgása alatt az ország számos pontján, összesen 50 helyszínen tartottak kutatásokat és lefoglalásokat. A bűnszervezet vezetőinek otthonában összesen több mint 350 millió forintnyi és több mint 220 ezer eurónyi készpénzt, valamint több mint 70 nagy értékű ékszert találtak. A különösen nagy mennyiségű készpénzen és ékszereken túl, luxusingatlanok, prémiumjárművek lefoglalásával, bankszámlák zárolásával több mint 2,4 milliárd forintnak megfelelő vagyont foglaltak le.
A közleményben azt is írták, hogy volt olyan, ahol már maga az elkövető sem tudta, hogy millióit a háza melyik részében rejtette el. Szerencsétlenségére a pénzügyőrök az eldugott pénzkötegek pontos helyéről kézzel írt feljegyzéseket találtak. A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyik. A szervezet irányítói akár 20 évre is rács mögé kerülhetnek. | 4,5 milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyár | null | https://444.hu/2023/05/03/45-milliard-forint-adot-csalt-el-egy-biztonsagi-oroket-foglalkoztato-szamlagyar |
2019-07-23 00:00:00 | A magyar úszónak sikerült a negyedik, a svéd klasszis Sarah jöströmnek azonban beletört a bicskája az ötödikbe. | false | [
"margaret macneil",
"sarah sjöström",
"sport",
"vizes vb 2019",
"vizesvb2019",
"úszás"
] | 0 | null | 0 | Hosszú Katinka: Jobb is, hogy nem úsztam világcsúcsot
Hosszú Katinka 2009 óta minden világbajnokságon döntőbe jutott 200 vegyesen, hétfőn pedig Kvandzsuban egy nagyon jól felépített úszással immár sorozatban negyedjére nyerte meg a finálét.
Hosszú Katinka sorozatban negyedszer lett világbajnok 200 vegyesen megállíthatatlan az Iron Lady, harmadjára védte meg a világbajnoki címét.
Az Iron Lady maga is mosolyogva nyilatkozott fölényes győzelméről – több mint egy másodpercet vert a második helyezett Je Si-venre – de ha bárki azt hiszi, ez magától értetődő dolog, óriásit téved.
A nap bombameglepetéseként ugyanis Sarah Sjöströmöt megverte 100 pillén egy mindössze 19 esztendős kanadai lány, Margaret MacNeil.
Aki esetleg nem ismerné a svéd úszónőt, annak gyorsan összefoglaljuk:
egyszeres olimpiai bajnok,
hétszeres világbajnok,
tízszeres Európa-bajnok,
egy időben egymaga tartotta az 50 méteres gyorsúszás, a 100 méteres gyorsúszás, a 200 méteres gyorsúszás (rövid pálya), az 50 méteres pillangóúszás és a 100 méteres pillangó úszás (nagy – és rövid pályás medencében egyaránt) világrekordját is.
Hosszú Katinka mellett a korszak egyik legnagyobb úszójáról beszélünk, akit szinte a semmiből előzött meg a kanadai kihívó, mi több, minden idők második leggyorsabb 50 méterét úszta MacNeil 55.83-mas részidejével. És hogy jön ide az Iron Lady?
Sjöström zsinórban ötödik világbajnokságán nyert volna aranyérmet 100 pillangón, ha nincs MacNeil bravúrja. Ez is mutatja, egyáltalán nincs olyan, hogy biztos első hely az úszásban. A svéd klasszis mellett egyébként egy másik nagyúgyú is megégett Kvandzsuban: a 400 méteres gyorsúszás vasárnapi fináléjában az ausztrál Ariarne Titmus legyőzte a hét éve veretlen Katie Ledeckyt.
Magyar eredmények 100 női pillangó 1. Margaret MacNeil (Kanada) 55.83
2. Sarah Sjöström (Svédország) 56.22
3. Emma McKeon (Ausztrália) 56.61
4. Elena Di Liddo (Olaszország) 57.07
5. Brianna Throssell (Ausztrália) 57.09
6. Keisi Dahlia (Egyesült Államok) 57.11
7. Louise Hansson (Svédország) 57.16
8. Marie Wattel (Franciaország) 57.29 200 méteres női vegyes 1, Hosszú Katinka 2:07.53 perc
2. Je Si-ven (Kína) 2:08.60
3. Sydney Pickrem (Kanada) 2:08.70 100 méteres férfi hát 1. Hszü Csia-jü (Kína) 52.17 – világbajnoki csúcs
2. Jevgenyij Rilov (Oroszország) 52.44
3. Ryan Murphy (Egyesült Államok) 52.44
...15. Bohus Richárd (Magyarország) 53.94 50 méteres férfi pillangó 1. Caeleb Dressel (Egyesült Államok) 22.35
2. Oleg Kosztin (Oroszország) 22.70
3. Nicholas Santos (Brazília) 22.79
4. Michael Andrew (Egyesült Államok) 22.80
5. Szabó Szebasztián (Magyarország) 22.90
6. Andrij Govorov (Ukrajna) 22.91
7. Benjamin Proud (Nagy-Britannia) 23.01
8. Andrej Zsilkin (Oroszország) 23.11 200 méteres férfi gyors 1. Clyde Lewis (Ausztrália) 1:44.90
2. Szun Jang (Kína) 1:45.31
3. Danas Rapsys (Litvánia) 1:45.44
...6. Kozma Dominik (Magyarország) 1:45.57
Kiemelt fotó: Catherine Ivill/Getty Images | A vizes vébé meglepetése megmutatja, mit is vitt véghez Hosszú Katinka | 0 | https://24.hu/sport/2019/07/23/vizes-vb-sarah-sjostrom-maggie-macneil-meglepetes |
2021-07-20 15:47:00 | Hamis volt a több száz milliós vád, pert nyert a VII. kerületi önkormányzat az Origo ellen - A jogerős ítélet szerint nem sikerült a hiteles tájékoztatás. | true | null | 1 | Index | null | A jogerős ítélet szerint az Origo internetes lap a 2020. augusztus 8-án „Niedermüller Péter több száz millió forintot játszik át az önkormányzat kasszájából egy parkolási cégnek” című írásával megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Az önkormányzat az Origo cikkben azt sérelmezte, hogy „a VII. kerületnek keletkezett hétszázötvenmillió forint behajtatlan követelése, amely parkolási büntetésekből jött össze”. Továbbá, hogy erről a kintlévőségről azt írták, hogy „a baloldali városvezetés úgy döntött, hogy a kintlévőségeket eladja egy külsős cégnek, akik behajtják a tartozásokat”. Majd azt is közölték, hogy „az önkormányzat átadta a hétszázötvenmillió forintnyi tartozást Kupperék cégének”. Az írás végén arról értekezett a szerző, hogy „a behajtás pusztán levelezésből áll: levél az adósnak, a NAV-nak, a banknak. Ennél többet senki nem tehet törvényes keretek között, a kártalanítás pedig az adós értékeinek lefoglalásából történik. Ezt az önkormányzat is megtehetné”.
A bíróság ítéletének indoklása kimondja, az írás nem tájékoztatott hitelesen, ehelyett téves és hiányos adatokból kiindulva következtetéseket fogalmazott meg az állítás szintjén.
Erzsébetváros Önkormányzata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti média lapjai a hamis információkat egymásra hivatkozva átveszik és terjesztik. Ennek köszönhető, hogy egy másik portálon is olvasható a kifogásolt tartalmú cikk.
A most meghozott ítélet szerint a lap a perköltség mellett 450 000 forint sérelemdíjat köteles fizetni Erzsébetváros Önkormányzatának. | Hamis volt a több száz milliós vád, pert nyert a VII. kerületi önkormányzat az Origo ellen | null | https://index.hu/belfold/2021/07/20/pert-nyert-a-vii.-keruleti-onkormanyzat-az-origo-ellen/ |
2010-10-26 00:00:00 | A Sapa Fehérvár AV19 együttese a listavezető Klagenfurt otthonában kapott ki 5-2-re. | true | [
"jégkorong",
"hoki",
"sapa fehérvár av19",
"ebel",
"palkovics krisztián"
] | 0 | null | 0 | A Sapa Fehérvár AV19 együttese a listavezető Klagenfurt otthonában kapott ki 5-2-re.
Énekes Lajos, a székesfehérváriak megbízott trénere a meccs felevezetése gyanánt elmondta, a kapuban Tommi Satosaari kezd majd, mivel a Ljubljana elleni meccsen is sokat tett a sikerért. A finn hálóőrrel Klagenfurtban sem volt probléma, más kérdés, hogy ez kedden nem ért pontot.
Az első harmadból rögtön egy meccsre való lövést kapott, egyszer azonban kapitulálni kényszerült, Brandner használta ki, hogy Hegyi Ádám kiállítása miatt emberhátrányban játszottak a magyarok.
A második harmadban tovább növelte előnyét a hazai együttes, majd a záró etap elején már négy virított közte. Palkovics Krisztián szűk két perc alatt szerzett két góljával életben tartotta a fehérvári reményeket, Geirer azonban nem sokkal a vége előtt bevitte a kegyelemdöfést.
Satosaari végül 45 védéssel zárt, a túloldalon Chiodo kapujára 19 lövés ment.
Klagenfurt - Sapa Fehérvár AV19 5-2 (1-0, 2-0, 2-2) | Palkovics duplája kevés volt | 0 | https://24.hu/sport/2010/10/26/palkovics-duplaja-keves-volt |
2016-07-26 00:07:00 | Nem nyomoz az ügyészség Rogán után - Elutasították a feljelentést Rogán megvesztegetésének gyanúja miatt. Portik azt állította, 10 milliót adott át a politikusnak. | true | null | 1 | Index | null | A fideszes Tényi István, illetve a PM-es Szabó Tímea tett feljelentést Rogán Antal ellen hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt, miután a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként elítélt Portik Tamás azt nyilatkozta, hogy tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át Pápa Marianne nevében Rogán Antalnak. Tényi elküldte az ügyészség elutasító határozatát, amelyben azt írják, hiányzik a bűncselekmény gyanúja: Portik személye sem túl hiteles, amiket mondott, azok pedig nem egyértelmű állítások.
Portik Tamást abban a személyiségi jogi perben hallgatták meg, amelyet Rogán Antal indított Juhász Péter ellen. A tanúként kihallgatott Portik Tamás azt vallotta, tízmillió forintnyi eurót adott át Habony Árpád nagynénje, Pápa Marianne nevében Rogán Antalnak. Ezután tett feljelentést Tényi.
Az ügyészség június 23-án vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt feljelentéskiegészítést rendelt el, ami kétszer 15 nap volt. Ennek keretében, mostani döntésük előtt megkérték a bíróságtól a Juhász-Rogán-per jegyzőkönyvének azt a részét, amiben Portik vallomása van, az ügyészség tehát ez alapján dolgozott. Elutasító határozatából következően nem rendelt el nyomozást.
Azt írják, Portik a pénz átadásának helyszínénél nem volt egyértelmű. Először azt mondta, a Centrál Kávéház melletti szűk utcában valamilyen pártirodában történt − ami az ügyészség szerint a Fidesz ötödik kerület, Cukor utca 5. szám alatti irodája −, ám később már az Aulich utcai pártirodát jelölte meg. Ráadásul kérdésre nem tudta felidézni, hogy nézett ki a helyiség.
Az átadott pénzzel kapcsolatban is voltak az ügyészségnek aggályai: Portik 10 millió forintnak megfelelő euróról beszélt, de ezen túl semmit nem mondott. Az ügyészség szerint Portik a vallomásában ugyanis nem tért ki „ a pontos euró összegre, annak forrására, címletezésére, illetve egyéb olyan jellemzőire, ami nyilatkozatát tartalommal töltené meg és hitelt érdemlővé tenné".
Összegzésében az ügyészség úgy fogalmaz, hogy a Portik által elmondottak „valóságtartalmával szemben olyan ésszerű kételyek támaszthatók, amik a bűncselekmények a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanújának hiányát eredményezik, így nyomozás elrendelésére nincs törvényes alap és a feljelentések elutasítása felől kellett határozni".
Rogán Antal egyébként feljelentette Portik Tamást hamis vád miatt, ám az ügyészség azt elutasította.
Portik a fent említett tárgyaláson többek között arról beszélt, hogy a kétezres évek közepén-végén ismerte meg Rogánt, nagyvilági életet élt ekkor. Pápa Marianne-t, Habony Árpád nagynénjét állítása szerint 2008-2009-ben egy bírósági tárgyaláson ismerte meg. Ő 5-6 éve "Árpival", vagyis Habony Árpáddal felvezettek neki egy üzleti tervet az olcsó belvárosi ingatlanokról.
A Tóni intézi a piaci árnál jóval alacsonyabban a belvárosi ingatlanokat
– mondta a tárgyaláson Portik. Mindezt úgy csinálják, hogy a piaci ár alatti összeget hoz ki az önkormányzatnak dolgozó értékbecslő, majd a kerületi rendelet szerinti egy összegben történő fizetés miatt adható kedvezménnyel együtt akár a piaci ár feléért juthatott ingatlanhoz a kedvezményezett. Azt is elmondta, hogy egy alkalommal Habony Árpád kérésére Pápai Marianne egy alkalommal 10 millió forintnak megfelelő összegű eurót küldött rajta keresztül Rogán Antal, akkori belvárosi polgármesternek. | Nem nyomoz az ügyészség Rogán után | null | https://index.hu/belfold/2016/07/26/nem_nyomoz_az_ugyeszseg_rogan_utan/ |
2016-01-25 00:00:00 | Három darab külön-külön is agyzsibbasztó promó jelent meg a Ben Stiller és Owen Wilson főszereplésével közelgő modelles vígjátékhoz. | false | [
"ben stiller",
"mozi",
"owen wilson",
"videó",
"zoolander",
"zoolander 2"
] | 0 | null | 0 | Három darab külön-külön is agyzsibbasztó promó jelent meg a Ben Stiller és Owen Wilson főszereplésével közelgő modelles vígjátékhoz.
Tizennégy évvel az első rész után készül a félnótás férfimodellekről szóló Zoolander, a trendkívüli folytatása, amelyben Derek Zoolander (Ben Stiller) és Hansel McDonald (Owen Wilson) párosa visszatér, hogy a titkos ügynök Valentinának (Penélope Cruz) asszisztálva beépüljenek a divat világába, és segítsenek neki megtalálni egy hírességeket gyilkoló rejtélyes alakot. Az őrült produkcióból persze nem fog kimaradni az alapfilm gonosza, Mugatu (Will Ferrell) sem, a további mellékszerepekben pedig Kristen Wiig, Benedict Cumberbatch, Olivia Munn és az önmagát játszó Justin Bieber fog feltűnni Az alkotáshoz most közzétett három félperces tévészpotban túlnyomórészt a már korábban is elsütött momentumokat kapjuk meg ismét, ugyanakkor akad pár új is, amelyek szintén irtó röhejesek. A Ben Stiller rendezte Zoolander 2 március 17-én kerül a magyar mozikba. | Ben Stillerék ritka fárasztóak a Zoolander 2 új tv-szpotjaiban | 0 | http://24.hu/kultura/2016/01/25/ben-stillerek-ritka-farasztoak-a-zoolander-2-uj-tv-szpotjaiban |
null | Azokat az ellenzéki politikusokat, akik érdemben képesek cselekedni, hazug szórólapokkal, plakátrongálással járatják le – emlékeztetett. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | "Az Origo és Kocsis Máté hazudott: a héten jogerősen pert nyertem a Fidesz-propagandával szemben" - közölte egy vasárnap délelőtti Facebook-posztban a Párbeszéd frakció országgyűlési képviselője.
Jámbor András szerint azokat az ellenzéki politikusokat, akik érdemben képesek cselekedni, hazug szórólapokkal, plakátrongálással járatják le. "Ismerjük már a forgatókönyvet, ezt csinálták végig Juhász Péterrel, Vona Gáborral és Hadházy Ákossal is, meg mindenkivel, aki érdemben szállt szembe a rendszerrel" - írta. Szerinte abban is van ismétlődés, ahogy az előbb említett politikusok, úgy az ő esetében is megerősítést nyert igaza: pert nyert az Origóval szemben. A Fidesz egyik kedvenc propagandaoldalának helyreigazítást kell közölnie rólam. Kíváncsi vagyok, teljesítik-e...- tette fel kérdését.
A Szikra Mozgalom vezetője szerint fontos a mostani győzelem, mivel ez erősebbé teszi közösségüket. "Részünkről dolgozunk tovább azért, hogy ne csak Ferencvárosban és Józsefvárosban váltsunk most már rendszert, hanem két év múlva az egész országban" - zárta posztját Jámbor András. | Pert nyert Jámbor András az Origo ellen | null | https://nepszava.hu/3253713_jambor-andras-origo-helyreigazitas-per |
2017-01-19 11:50:00 | Apró kis kabinetirodaként indult, mára már 272 fő várja a Rogán-féle minisztériumban a miniszterelnök utasításait. Emellett működik még a kancellária feladatait ellátó Miniszterelnökség ahol tovább 1659 köztisztviselő dolgozik. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A miniszterelnöki kabinetiroda - mint minden minisztérium - nyilvánosságra hozta vezetőinek elérhetőségét, ebből érdekes részletek derülnek ki szervezet működésről.
A miniszterelnöki kabinetirodát vezető államtitkár alatt működik külön programszervező főosztály, a nemzetközi kapcsolatok osztálya. A Miniszterelnöki Titkársági főosztály alatt külön levelezési osztály működik osztályvezetőkkel, főosztályvezetőkkel. De van külön külügyi főosztály és Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály gondoskodik a bürokrácia működtetésről - minden szervezeti egységhez termesztésen külön vezetők és beosztottak tartoznak.
A számos államtitkárság közül említést érdemel a Dömötör Csaba vezette parlamenti államtitkárság, ahol külön Online-Kapcsolattartási Főosztály emellett pedig Tartalom-előkészítési Főosztály működik termesztésen. A Dömötör-féle államtitkárságon kapott helyett a Deutsch Tamás vezette Digitális Jólét Program titkársága is.
A Tuzson Bence által vezetett Kommunikációs államtitkárság is külön birodalomnak tűnik csak a címek és titulusok alapján: mint a leírásból kiderül, a Kormányszóvivői Iroda mellett létezik a tájékoztatási főosztály, amin belül - ki gondolná - külön Médiakapcsolatokért Felelős Osztály is működik. Ezért kell külön osztály az újságírókkal való kapcsolattartásért, mert létrehoztak egy Minisztériumi Kapcsolatokért Felelős Osztály - természetesen külön osztályvezetővel és beosztottakkal.
Ezek után már nem is olyan meglepő, hogy az eredetileg 40-50 fős kabinetirodának indult minisztériumban engedélyezett létszáma 272 fő, igaz ebből 245 köztisztviselői helyett töltenek idén be - legalább is a tavaly márciusban elkészített idei költségvetési tervek szerint. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felel a miniszterelnök által kiemelt ügyek koordinálásáért, a kormányzati kommunikációért, így a nemzeti konzultációkért. Az MK-n belül működik a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, amely a kormányzat teljes médiaköltéseit - így kimondatlanul a baráti sajtó finanszírozását - koordinálja. A médiaköltéseket 30 fő intézi, erre 15,6 milliárd forint áll rendelkezésükre - igaz a tavalyi gyakorlat alapján ez összeg év közben akár emelkedhet is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 22 milliárd forintból gazdálkodhat az idén, a bérköltségek ebből 2,7 milliárd forintot tesznek ki.
A 250-270 fős stáb már arra is magyarázatot ad, hogy miért akart a miniszterelnök külön épületbe a Budai Várba költözni. Ráadásul a több tízmilliárdból átépített volt Karmelita kolostor szűknek bizonyult a stáb számára ezért a kolostor mellett új irodaépületet is felhúznak - igaz ide már a Miniszterelnökség egy részének is be kell férnie. | Hatalmasra nőtt Rogán csapata | null | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/hatalmasra_nott_rogan_csapata.628150.html |
2022-02-04 00:00:00 | Az Európai Csalás Elleni Hivatal azonban több részletet is kitakart az Elios korrupciógyanús közvilágítási beruházásait vizsgáló dokumentumból. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa.
A dokumentumből kiderül, hogy milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök veje volt cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban.
Az Eleven Gyál a TASZ segítségével az Európai Unió Törvényszékén perelte be az Európai Bizottságot az Elios-vizsgálati jelentés kiadásáért. Ugyanis az Elios Zrt. uniós forrásból korszerűsítette a Pest megyei Gyál közvilágítását is LED-es lámpákkal, sok más magyarországi településhez hasonlóan. Azonban a beruházásokkal kapcsolatban korrupciós gyanú merült fel, ráadásul a gyáli civilek szerint az új közvilágítás minősége sokkal rosszabb lett.
Az ügyben a magyar hatóságok megszüntették a nyomozást. Az OLAF ugyan vizsgálódott Magyarországon, az elkészült jelentés kiadását megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala sértené a vizsgálat céljait.
A jelentés nem teljes, a szövegből bizonyos személyes adatokat és más információkat kitakartak. Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője közölte: „A jelentés kitakart részeinek megszerzése még előttünk áll, de az oknyomozó újságírók végre megkezdhetik azt a munkát, ami fényt derít a visszaélések részleteire. A nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy tisztán lásson”. | Nyilvánossá tették a Tiborcz István volt cégére vonatkozó OLAF-jelentést | null | https://rtl.hu/belfold/2022/02/04/tiborcz-istvan-orban-viktor-olaf-elios-jelentes-korrupcio-kozvilagitas-europai-unio-gyal-tasz |
2020-01-17 00:00:00 | Vizet prédikált a Fidesz: Tiborcz-partnerekhez került a Svábhegy maradéka | true | null | 1 | valaszonline.hu | null | 1. Az ellenzéki Fidesz 2007-ben elnöki szintről is támadta a „kórházbezárások mögötti ingatlanspekulációt”. A Gyurcsány-kormány egyebek mellett a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetet is megszűnésre ítélte. Ehhez a kórházhoz tartozott a Béla király úti gyermek-tüdőszanatórium – melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla –, a korábbi Svábhegyi Nagyszálló épülete az Eötvös út 2. szám alatt (a fogaskerekű mellett), valamint a Mártonhegyi út és a Költő utca közötti, modernebb szárnyakból álló házcsoport (a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közelében).
2. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. újra és újra próbált túladni a fenti ingatlanegyüttesen, de – talán a gazdasági világválság, talán más okok miatt – csak nem akartak megérkezni a beharangozott spekuláns-nagytőkések. A kormányra került Fidesz eleinte az érintett területek közösségi hasznosításról beszélt. Mindeközben pedig az állam a Normafa út 20. szám alatti volt MÁV-szanatóriumot is árulni kezdte, ugyancsak sikertelenül, így a svábhegyi portfoliót konkrétan benőtte a gaz.
3. 2019 június-júliusában az MNV két hét alatt „elpattintotta” a fenti telkeket – úgy ráadásul, hogy a korábbi kórházépületeket összecsomagolták más budapesti és vidéki ingatlanokkal. Az első pályázati pakkba került a Béla király úti tömb mellé a fertőszentmiklósi volt laktanya, a megyaszói kastély, egy gárdonyi földterület, továbbá egy II. és egy XIV. kerületi ingatlan. A második csomag tételei között pedig ott voltak az említett Mártonhegyi, Eötvös és Normafa úti egységek, továbbá II. és III. kerületi telkek. Köztük egy jelentősebb is: a Pál-völgyi-barlanghoz közeli Szalamandra út volt katonai híradóközpontja, amely már 2015-ben Tiborcz-holdudvarba került volna, ha Hende Csaba honvédelmi miniszter nem vétózza meg a bizniszt. (Ugyanő egy hónappal később lemondani kényszerült a tárcairányításról. A hivatalos okok között nem szerepelt az ingatlanügyi „önkényeskedés”.)
4. A Hende-kitérő után vissza a 2019-es pályázathoz! Az árverési eljárás erősen „bennfentesnek” tűnt, hiszen a későbbi győzteseknek 10-15 napjuk volt arra, hogy észleljék a kiírást, döntsenek az össze nem tartozó célingatlanok csomagban történő megvásárlásáról, lejárják a (részben vidéki) helyszíneket, osszanak, szorozzanak, illetve ajánlati biztosíték címén azonnal utaljanak közel egymilliárd forintot az MNV-nek. Mindez persze életszerűtlen. Még akkor is, ha a vagyonkezelő korábban is dolgozott hasonló határidőkkel egy-egy telek meghirdetésekor. A csomagban történő értékesítésnél – ezt tavaly új módszerként kezdték alkalmazni – azonban szinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy pályázó képes ilyen tempóban teljesíteni. A gyanút csak fokozta, hogy végül hiába sikerült 12 év vesződség után túladni a svábhegyi kórházi területeken (is), a kormányzat nyáron nem nevezte meg a győzteseket.
5. A Válasz Online a földhivatali nyilvántartás alapján kiszúrta, hogy a Béla király úti szanatóriumot is tartalmazó, az MNV által csak „lakásfejlesztőnek” nevezett első csomagot a Central European Ingatlanalap vette meg nettó 3,19 milliárd forintért. A második, hivatalosan „profilváltónak” mondott telekegyüttes tulajdonosa pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalap lett – nettó 2,78 milliárdért. Előbbi kezelője az Equilor-csoport, melynek főalakja a nyitóképünkön Tiborcz István társaságban mulató Szécsényi Bálint. Aki, mint látni fogjuk, egyéb vonalakon is részese a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. A másik nyertes alapot pedig Jellinek Dániel ingatlanguru Indotek Groupja irányítja; ez az a cég, amely a minap szélsebesen eladott egy balatonfüredi, hamarosan állami fejlesztési forrásokra „érdemesíthető” vitorláskikötő-üzemeltetőt a kormányfő vejéhez tartozó Appeninn Nyrt.-nek. Mire alapozzuk, hogy Tiborczék közpénzekre utaznak? A cégbírósági dokumentáció szerint az Appeninn külön kérte a tulajdonjoga soron kívüli bejegyzését, „figyelemmel arra, hogy a társaság olyan állami támogatási programon kíván pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”. Alighanem erről a kikötőfejlesztési pályázatról lehet szó, melynek beadási időpontját nemrég tolták ki január utolsó napjára. Mindemellett arra a tényre is rábukkantunk, hogy Jellinek Dániel régi, bizalmi könyvvizsgálója, a jelenleg is több tucat Indotek-vállalatnál szolgáló Guttmann György három hónappal ezelőtt bekerült a Tiborcz-féle Appeninn igazgatóságába. A felek tehát biztosan nem konkurensként tekintenek egymásra.
6. Bár Jellinek Dániel – mint alább kiderül – egyre élénkebb kapcsolatot ápol a NER nagyjaival, semmiképp nem a mai hatalom tette topgazdaggá. A piac még azt is elhiszi neki, hogy önerőből vette meg nemrég a budapesti Gellért Szállót, a Sofitelt, több hazai plazát, illetve szinte mindent, amibe belebotlott. Ugyan az imént említett Tiborcz-kapcsolat faktum, az is egyértelmű, hogy az üzletember az Indotekben olyan amerikai társakkal működik együtt (a cég harmada a tengerentúliaké), akik hagyományosan Soros Györggyel koalícióban küzdenek a Demokrata Pártért, most a Trump-rezsim ellen – az úgynevezett Democracy Alliance (DA, Demokrácia Szövetség) keretei között. Az amerikai partnereknek nevük is van persze: a Fidesz-közeli lapokban megvetőleg emlegetett DA egyik igazgatósági tagja, Joe Zimlich a szervezet honlapján teszi nyilvánvalóvá, hogy az Indotek Groupban is vezető tisztségviselő. Továbbá ott áll a magyar vállalat mögött a magát szintén DA-s politikai aktivistaként azonosító Pat Stryker is. (Noha bizonyos magyarországi médiumok ilyen esetben vad Soros-ügynöközésbe szoktak kezdeni, mi nem gondoljuk, hogy egy magyar ingatlanmágnás ne vállalkozhatna közösen az amerikai baloldal nyílt támogatóival.)
Aki mindezek után a 2019 nyarán privatizált két nagy ingatlancsomag minden tételéről tudni akar, a cikkünk végén lévő leltárban megtalálja az adatokat. Aki pedig csak a lényegre összpontosítana, vagyis a budai Svábhegyen elhelyezkedő volt gyermekkórházi területek fekvésére kíváncsi, ezen a térképen böngészhet:
Folytatásképpen pedig, ahogy ígértük, pikáns részletekkel fűszerezzük a fenti, hatpontos tényközlést. Mire alapoztuk például azt a kiinduló állításunkat, hogy az ellenzéki Fidesz 2010 előtt még ingatlanmutyit orrontott a kórházbezárások mögött? Idézet Orbán Viktor 2007-es évértékelőjéből: „Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik.” Ugyanebben az időszakban Mikola István is potenciális mutyikat emlegetett. A Fidesz akkori egészségügyi szakpolitikusa úgy látta, a baloldali kormánynak kedves „újtőkések” magánklinikákat nyitnak majd a korábbi kórházépületekben – legalábbis erre következtetett abból, hogy részben olyan egészségügyi intézményeket ítéltek megszűnésre, amelyek ősparkok közepén lévő (például svábhegyi) kastélyokban, kúriákban működtek. A fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett területekre, amely aztán a 2010-es hatalomváltás után „oldódott” fel. Ez idő tájt Váczi János korabeli alpolgármester az ingatlanok régebbi funkcióinak visszaállításáról, közösségi érdekű működtetésről beszélt, sőt még a tulajdonos államot képviselő MNV is úgy fogalmazott, hogy „az értékesítés mellett egyéb hasznosítási mód elvi lehetősége is felmerülhet”.
Van tudomásunk arról, hogy ilyesmi időről időre, még a közelmúltban is felvetődött, ám a közösségi hasznosítás elvi és gyakorlati lehetőségét végül felülírta a kormányzat privatizációs akarata – amely 2019 nyarán „teljesedésbe is ment”.
Mivel pedig a júliusi árverés során az MNV már úgynevezett „lakásfejlesztő” és „profilváltó” csomagokban kínálta az eladandó portékáit, feltűnően gyors lefolyású pályázatot szervezett, majd elfelejtett büszkélkedni a győztesek nevével: alighanem klasszikus ingatlanspekulációval van dolgunk (vö.: Orbán Viktor, 2007).
Mit érdemes még tudni az új telektulajdonosokról? Már említettük, hogy a nyertes ingatlanalapokat kezelő cégek egyikét Szécsényi Bálint, a másikat Jellinek Dániel jeleníti meg a nyilvánosság előtt. Előbbi egyértelműbben kötődik a NER-hez, utóbbi csak újabban került közel a tűzhöz – és fontos szempont, hogy mindegyiküknek van kapcsolata az MNV-t 2018-ig irányító, Tiborcz Istvánnal jócskán összefonódott Szivek Norberttel. Utóbbiról nem állíthatjuk, hogy a nagy Svábhegy-bizniszt még ő készítette elő a vagyonkezelőnél, ugyanakkor
egyre több jel utal arra, hogy kialakulóban van egy Tiborcz–Szivek–Szécsényi–Jellinek-sorsközösség.
Ezt bizonyítandó most olyan csűrcsavarok következnek, amelyek egyenként is cikkért kiáltanának, de most épp csak ideidézzük őket. Az Átlátszó korábban jelezte, hogy Szivek Norbert már akkor bizalmi-üzleti viszont ápolt Szécsényi Bálinttal, amikor még szó nem volt Fidesz-kormányról. Majd utóbbi a közelmúltban – egy magántőkealap nevében – rövid időre beszállt a volt MNV-vezér körei által menedzselt Virányos úti lakóparképítésbe. A korábbi fővagyonőr Ferencvárosban is beindított egy lakótömb-fejlesztést Pápay Park néven – a projektcéget viszont tavaly tavasszal eladta az Indotek-csoportnak (lássunk csodát, az ügyvezetői poszton meghagyták Szivek emberét). Mindeközben a Szécsényi Bálint által kezelt egyik magántőkealap résztulajdonos lett a Tiborcz és Jellinek cégeit kommunikációs szolgáltatásokkal segítő Goodwill Communications Kft.-ben. És ha mindehhez hozzátesszük, hogy a nyári svábhegyi bevásárlást végző egyik egység, a Szécsényi Bálinték által képviselt Central European Ingatlanalap korábban az Indotek felügyelete alatt állt, illetve ugyanez az érdekeltség több olyan társaságot is birtokol, ahol máig Jellinek az ügyvezető, akkor ebből a katyvaszból egyetlen kiút kínálkozik. Az, hogy tényleg létezik egyfajta Tiborcz–Szivek–Szécsényi–Jellinek-sorsközösség – amely jócskán túlnyúlik a Svábhegyen.
Milyen ingatlanokat adott el az állam 2019 nyarán a Szécsényi–Jellinek-érdekkörnek?
I. A Central European Ingatlanalap (Equilor, Szécsényi Bálint) által nettó 3,19 milliárd forintért megvett „lakásfejlesztő” csomag elemei:
– Budapest XII. kerület Béla király út 18/A., 18/B., 20., Laura út 1.: Az összesen 3,34 hektáros terület környezetében ősfás lakóingatlanok, villák, intézményi és követségi rezidenciák vannak. A telken a volt svábhegyi gyermekkórház központi és melléképületei állnak.
– Budapest II. kerület Ganz utca 15.: A cím alatt egy 396 négyzetméteres, használaton kívüli orvosi rendelő található.
– Budapest XIV. kerület Öv utca: Ez egy1445 négyzetméteres beépítetlen rész, amely ipari és vasúti területek mellett helyezkedik el.
– Megyaszó külterület: A 19,49 hektáros ingatlan a község déli határában helyezkedik el; központi épülete egy korábban nevelőintézetként hasznosított kastély. Az Országos Roma Önkormányzat az elmúlt években bentlakásos sportiskolává tervezte átalakítani, de ebből nem lett semmi, így az állam túladott a területen.
– Fertőszentmiklós külterület: A 17,63 hektáros ingatlant régebben laktanyaként hasznosították; a területen nyolc vasbeton szerkezetű, földbe süllyesztett rakétakilövő állomás is található.
– Gárdony belterület: A 4,65 hektáros ingatlan a Velencei-tó fővárosának számító Gárdony városban, az M7-es autópálya közelében található.
II. A Middle-Europe Convergence Ingatlanalap (Indotek, Jellinek Dániel) által nettó 2,78 milliárd forintért megvett „profilváltó” csomag elemei:
– Budapest XII. kerület Mártonhegyi út 6/A. (Költő u. 27.): Az egykori svábhegyi gyermekkórház 2,58 hektáros telke. A lejtős ingatlan egyes épületeiből remek panoráma nyílik a Dunára.
– Budapest XII. kerület Eötvös út 2. (Karthauzi utca eleje): Ez a volt Svábhegyi Nagyszálló 3519 négyzetméteres telke; az épület később szintén a gyermekklinikához tartozott.
– Budapest XII. kerület Normafa út 20.: Ezen a 6916 négyzetméteres ingatlanon áll a volt MÁV-szanatórium.
– Budapest II. kerület Szalamandra út 39.: A 1,38 hektáros ingatlan korábban laktanyaként és híradóközpontként funkcionált. A telek 2015-ös eladását Hende Csaba arra hivatkozva állíttatta le, hogy „az új kormányzati vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáig nem kerülhet sor feleslegessé nyilvánított, állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére”.
– Budapest II. kerület Huba vezér utca 63., 65., 67.: Három, egymás melletti beépítetlen telek, összesen 2633 négyzetméteren.
– Budapest III. kerület, telekszelvény a Római-part közelében: Ez egy 1945 négyzetméteres beépítetlen ingatlan.
Nyitókép: Tiborcz István és Szécsényi Bálint a 2016-os Sziget Fesztiválon. A felvételt köszönjük: 444.hu/Botos Tamás
#Szivek Norbert#Tiborcz István | Vizet prédikált a Fidesz: Tiborcz-partnerekhez került a Svábhegy maradéka - Válasz Online | null | https://www.valaszonline.hu/2020/01/17/tiborcz-szivek-szecsenyi-jellinek-svabhegy-korhaz-ingatlan-privatizacio/ |
null | A korábbi trenddel ellentétben az idén az első fél évben nem képződött külkereskedelmi többlet a bérmunkában. Ez elsősorban a kivitel megtorpanásának köszönhető, aminek az okai egyelőre nem világosak. A bérmunkával korrigált adatok szerint egyelőre nincs szó külső egyensúlyromlásról. | true | [
"Vállalatok"
] | 0 | null | 0 | Kedvezőtlen bérmunkafordulat
Az első fél év során az ország bérmunkaegyenlege negatív volt. A korábbi esztendőkben a 12 hónap alatt viszonylag egyenletesen halmozódott fel az 500--700 millió euró közötti többlet, tavaly például az első hat hónapban 308 millió eurós szufficit keletkezett a "bérmunkamérlegben". Az idén ugyanezen időszak alatt a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 4,3 millió euró hiány halmozódott fel. Már az első három hónap is a szokásosnál gyengébb eredményt hozott, a második negyedévben azonban kifejezetten rossz adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal.
A január--júniusi időszakban a bérmunkához kötődő export mindössze 4,4 százalékkal nőtt, eközben az import 17,7 százalékkal bővült. Az egymástól elszakadó kiviteli és behozatali dinamika -- a tevékenység jellege folytán - meglehetősen szokatlan jelenség (lásd keretes írásunkat). A hirtelen megugró bérmunkaimport minden bizonnyal előbb-utóbb a kiviteli oldalon is megjelenik, bár a késlekedés oka nem világos -- mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Az kevéssé valószínű, hogy a bérmunkához behozott anyag hazánkban maradna, hiszen ehhez a tulajdonosnak nem fűződik érdeke.
Sok szakértő egyébként a Magyarországon történő bérmunkáztatási tevékenység visszaszorulására számít. Ennek az az oka, hogy a döntésben kizárólag a bérköltségek játszanak szerepet. Az euróban mért bérköltség pedig május óta -- a forint felértékelődésének következtében -- 8-10 százalékkal emelkedett.
A második negyedév rossz adatai azonban minden bizonnyal még nem a bérmunkáztatás megszüntetését jelzik. Az ugyanis az aktív bérmunkaanyag behozatalának csökkenésében jelentkezne először, és a megmunkálás időigényének függvényében 1-3 hónappal később látszódna a kiviteli számokban.
A bérmunka gyenge teljesítménye egy érdekes jelenségre is rávilágít: a hagyományos külkereskedelmi termékforgalom tekintetében az első fél évben nemhogy romlás, hanem kismértékű javulás is megfigyelhető. Az idei 2002 millió eurós deficittel szemben ugyanis 2000-ben 2061 milliós hiány keletkezett. (Még szemléletesebb példa arra, hogy a külső egyensúly egyelőre nem romlik, hogy a külkereskedelmi mérleg fizetési mérlegben is szereplő tételeinek 1,25 milliárd dollár deficitje mintegy 300 millióval kisebb, mint tavaly ilyenkor -- mondja Nagy. Igaz -- figyelmeztet az elemző --, a két mérleg közötti összefüggések a mai napig feltérképezetlenek.)
A bérmunka trendjében beálló változások a GDP-re is kihatnak. A bérmunkaexport megtorpanása nem rontotta a tevékenység hozzáadott értékét, a bruttó hazai termék statisztikájába viszont -- a bérmunkával történő korrekció után -- nagyobb export- és kisebb importdinamika kerül. Kismértékű cserearány-javulással számolva GDP-alapon akár 2 százalékos is lehet a bővülési ütemek közötti különbség a kivitel javára -- mondja Nagy.
Bérmunkának nevezi a statisztika azt a tevékenységet, amikor egy tulajdonos más országban végeztet el megmunkálási, összeszerelési tevékenységet. Ezek a termékek feldolgozott formában visszakerülnek a tulajdonoshoz. Magyar szempontból "aktív" a bérmunka, ha hazánkban történik az anyagmegmunkálás. Amennyiben magyar tulajdonos végeztet ilyen munkát külföldön, passzív bérmunkáról beszélünk. Nálunk az előbbi ügylettípus nagyságrendekkel nagyobb értéket képvisel. A bérmunka a külkereskedelmi mérlegben is szerepel -- az utóbbi évek tapasztalatai alapján jelentősen (akár 15-20 százalékkal is) csökkenti a hiány mértékét.
| Kedvezőtlen bérmunkafordulat | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Kedvezotlen_bermunkafordulat_.html |
2011-12-18 11:19:00 | Az amerikai katonai bíróság elutasította a védelem azon panaszát, miszerint a bíró elfogult lenne védencükkel szemben. Ha rábizonyítják a vádpontokat, a WikiLeaks-nek szivárogtató közlegény életfogytiglant is kaphat. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Elutasították a WikiLeaks-kiszivárogtató Bradley Manning amerikai őrvezető kérését, akinek pénteken kezdődött meghallgatása. Védői az ügyében illetékes katonai bíró visszalépését kérték, arra hivatkozva: Paul Almanza altábornagy egyben az - Amerikában a vádhatóság szerepét is betöltő – igazságügyminisztérium ügyésze is. Márpedig a washingtoni tárca vizsgálatot folytat Julian Assange, a temérdek amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató WikiLeaks ausztrál alapítójával szemben.
A közlegény ügyének második tárgyalási napján, egyben Manning 24. születésnapján, a védelem az ügyben nyomozó bírót elfogultsággal gyanúsította, írja a BBC.
Manning 22 vádponttal kell szembenézzen, amiért államtitkokat osztott meg a Wikileaks nevű oknyomozó portállal. A vádak közt szerepel, hogy jogosulatlanul birtokolt több mint 720 ezer titkos katonai és diplomáciai iratot, de az is, hogy az ellenséget segítette - ami halálbüntetést von maga után. Az előreláthatólag öt napos nyitómeghallgatás tétje is az, hogy a fiatal katonának hadbíróság előtt kell-e felelnie tetteiért; ebben az esetben életfogytiglani börtön is lehet a sorsa.
A tanúk kikérdezésekor tegnap a védelem ügyvédei azt szerették volna bizonyítani, hogy nem ügyfelük volt az első, aki hozzáférhetett a bizalmas dokumentumokhoz. A tanúk szerint Manning homoszexuális katonaként nagy nyomás alatt állt, mert akkoriban a katonák a hatályos szabályok szerint nem beszélhettek nyíltan szexuális orientációjukról. Az Obama-kormányzat azóta megszűntette a hadseregben honos „Don’t ask, don’t tell” szabályt, melynek értelmében nyíltan homoszexuális katonák nem szolgálhatták a hazájukat.
A katonai bázis előtt, ahol a tárgyalást tartják, több mint 100 ember demonstrált szombaton Manning érdekében. A védelem a következő tárgyalási napon valószínűleg azzal érvel majd, hogy a kiszivárogtatás nem okozott jelentős kárt és a dokumentumok közzététel a társadalom érdekében történt. | Külföld: Elutasította az amerikai bíróság a WikiLeaks-kiszivárogtató panaszát - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/elutasitotta_az_amerikai_birosag_a_wikileaks-kiszivarogtato_fellebbezeset-1292017 |
2017-10-19 07:02:00+02:00 | A New York-i Egyetem kutatói szerint az agyunk a halál beállta után egy rövid ideig még képes felfogni a körülöttünk lévő dolgokat – akár azt is, hogy az orvos bejelenti a halál időpontját. | false | [] | 0 | null | 0 | A New York-i Egyetem kutatói szerint az agyunk a halál beállta után egy rövid ideig még képes felfogni a körülöttünk lévő dolgokat – akár azt is, hogy az orvos bejelenti a halál időpontját.
Ritkán használjuk az "egészen megdöbbentő" kifejezést, a New York-i Egyetem kutatói azonban olyan eredménnyel álltak elő, amire nehéz lenne más jelzőt találni. Az orvostudományokkal foglalkozó Langone School of Medicine szakemberei szerint ugyanis a halál beálltát követően az agyunk nemcsak hogy képes felfogni a körülöttünk zajló eseményeket, de akár még azt is hallhatjuk, hogy az orvos halottnak nyilvánít bennünket.
Az Independent beszámolója szerint a kutatást vezető Dr. Sam Parnia, az intézet a sürgősségi ellátásért és újraélesztésért felelős igazgatója csapatával olyan embereket vizsgált, akiknek megállt a szívük – vagyis gyakorlatilag meghaltak –, utána azonban sikerült őket újraéleszteni.
A tanulmány szerint többen állították, nemcsak, hogy tudatában voltak annak, ami körülöttük zajlott, de "látták" is az eseményeket. Dr. Sam Parina szerint technikai értelemben véve a halált akkor állapítják meg az orvosok, ha a szív megáll, és nem tudják újra elindítani. Ekkor az agy azonnal elveszíti a vérellátását, így az agyműködés is azonnal leáll.
Ugyanakkor arra is van bizonyíték, hogy ilyen állapotban az agyi aktivitás megnőhet. 2013-ban a Michigani Egyetem kilenc olyan patkány agyi jeleit vizsgálta, amelyeknél szívrohamot idéztek elő. A beszámoló szerint a halál utáni rövid időszakban hirtelen megugrott az állatok agyi aktivitása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Ez lenne az élet a halál után? Miután meghalunk, a tudat még tovább működik - állítják tudósok | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20171019_halal_klinikai_halal_agyi_aktivitas |
null | A Budapesi I. és XII. Kerületi Ügyészség vádirata alapján elítélték első fokon azt a férfit, aki a börtönből szervezett és követett el csalásokat. A férfi a büntetés-végrehajtási intézetbe jogellenesen bevitt mobiltelefonokon hívta fel az időskorú sértetteket. A bíróság a társai bűnösségét is megállapította. Az ügyészség több vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | A vádirat szerint a jogerős szabadságvesztés büntetését töltő 40 éves férfi a csalásokat 2020. február 28. és 2020. április 18. között követte el, bűntársak segítségével. A férfi a büntetés-végrehajtási intézetbe jogellenesen bevitt mobiltelefonokon hívta fel az időskorú sértetteket. A hívások során az unokájuknak, gyermeküknek, vagy barátjuknak adta ki magát és elhitette velük, hogy nagy bajban van, fogva tartják, és csak nagy összegű készpénz, vagy ékszerek átadása esetén engedik el. A megtévesztett sértettek által összegyűjtött pénzért rendszerint a rokonait és ismerőseit küldte, akikkel a megszerzett pénzt egymás között szétosztották, illetve annak egy részét neki a börtönbe eljuttatták.
Az ügynek 9 vádlottja van: a csalásokban részt vett a férfi édesanyja, unokatestvére, mostoha testvére, fiatalkorú mostoha unokahúga - aki az elkövetés idején 16 éves volt - és más ismerőseik. A férfi egyszer az egyik zárkatársát is bevonta. Az ügynek 6 sértettje van, többnyire 80 év felettiek.
A vádlott - társai közreműködésével - több mint 8,7 millió forint kárt okozott. Ebből egy idős házaspár 8 millió forintot adott át a futárnak.
Egy 88 éves nő szomszédja közbelépésének köszönhetően nem adott át pénzt a csalóknak. Egy másik sértett 2020. március 1-jén a férjével rájött a csalásra, a sértett felismerte, hogy nem a fiával beszél, de eljátszotta a megtévesztett áldozat szerepét, miközben értesítették a rendőrséget. A rendőrök a két futárt tetten érték, és elfogták.
A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Részlege a főszervező, különös és többszörös visszaeső férfival szemben 6 rendbeli minősített csalás bűntette, illetve kísérlete miatt emelt vádat. Az ügyészség a férfit - mivel fiatalkorú rokonát bírta rá az elkövetésre - kiskorú veszélyeztetésével is megvádolta, és fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Társait csalással, illetve abban közreműködéssel, továbbá pénzmosással vádolta a főügyészség. Mindegyik vádlottal szemben szabadságvesztés volt a vádirati indítvány.
Megvan az elsőfokú ítélet
A Budai Központi Kerületi Bíróság a 40 éves férfit 12 év fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság egy különös és többszörös visszaeső nőt 5 év fegyházbüntetésre ítélt. Társaikat is szabadságvesztés büntetéssel sújtotta, azonban 5 elkövető esetében a büntetések végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. A bíróság vagyonelkobzásokat is alkalmazott, illetve kártérítési igényeket is megítélt.
Az ítélet ellen az ügyészség 4 vádlott kapcsán a szabadságvesztések felfüggesztésének mellőzése, vagyis letöltendő szabadságvesztés kiszabása érdekében és egyes egyéb kérdésekben jelentett be fellebbezést. Több vádlott és védő felmentésért vagy enyhítésért élt perorvoslattal.
A Fővárosi Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartja alaposnak. Az ügy a Fővárosi Törvényszéken folytatódik - közölte a Fővárosi Főügyészség sajtóközleményben. | A börtönből szervezték a csalásokat, megvan az elsőfokú ítélet | null | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/csalo-banda-bunteteserol-dontott-a-birosag/b19brf4 |
2014-02-03 16:19:00 | Hatszázezerről 1,2 millióra emelték a főpolgármesteri fizetését, amiből 4 millióért kincstárjegyet vásárolt. | true | null | 1 | Origo | null | A főpolgármesternek a nyilatkozata szerint nincs saját autója, se egyéb nagy értékű ingósága, és ingatlana is csak egy, egy III. kerületi, 77 négyzetméteres lakás, aminek csak felerészben tulajdonosa. | Tarlós István dupla fizetésből takarékoskodott tavaly | null | https://www.origo.hu/itthon/20140203-tarlos-istvan-dupla-fizetesbol-takarekoskodott-tavaly.html |
2018-08-13 15:48:00 | Kásler Miklós az egészségügyes átlag 20-25-szörösét kereste: hogyan juthattak kiugró jövedelmekhez a magyar egészségügy egyes személyiségei? | true | null | 1 | 24.hu | null | Az egészségügyi-szociális szektorban 2017-ben emelkedtek a bérek, de a havi átlagkereset így is 200 ezer forint alatt maradt.
A legjobban kereső egészségügyi szakdolgozók bruttója 400 ezer forint körül volt.
Akadtak azonban olyanok, akik a nagy átlag 20-25-szörösét tehették zsebre.
Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek 2017-ben –, amikor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói székében ült – 4,75 millió forintos hivatalosan bevallott havi bruttó jövedelme volt. Már írtunk róla, hogy hiába kérdeztük kitartóan a minisztériumot, hónapok óta nem árulják el, hogy az egészségügy kormányzati felelőse hogyan tudott összeszedni ennyi pénzt.
Az állami egészségügyben az elmúlt években, évtizedekben hatalmas szakadék alakult ki: miközben szakképzett ápolók és orvosok tömegei hagyták el az országot a megszégyenítően alacsony bérek miatt, egyes vezető pozíciók birtokosai olyan keresetre tehettek szert, amely a nyugati országok elitjében is versenyképes lehetne. A Mercedesekben, ingatlanokban realizálódó milliók egyik – és nem az egyetlen – forrását a külföldi gyógyszercégek biztosították.
A klinikai gyógyszervizsgálatok (más néven gyógyszer study-k) egészen a legutóbbi időkig jelentős magánvagyonokat generáltak, és csak elenyésző részben járultak hozzá a költségvetési intézmények bevételeihez.
A klinikai vizsgálatok a vadonatúj, innovatív gyógyszerek piaci megjelenését megelőző főpróbát jelentik. Ilyenkor sok páciens bevonásával, néha több országban párhuzamosan nagy csoportokon vizsgálják a hatóanyagok működését.
A főpróbát csak akkor lehet megtartani, ha előtte már bizonyították, hogy a készítmény hatásos és nincsenek ártalmas mellékhatásai. Ezért a klinikai vizsgálatokat évekig tartó, hatalmas összegeket felemésztő kutatások, laborkísérletek előzik meg. Majd amikor az önkéntes jelentkezőkön végzett emberi tesztek is lezárultak, a cégek ismét mélyen a zsebükbe nyúlnak, hogy ellenőrzött körülmények között, szaktekintélyek bevonásával végső próbának vessék alá a készítményt.
A külföldi gyógyszergyárak Magyarországon végzett klinikai vizsgálatainak pozitív oldala, hogy a programokba bevont betegeknek nem kell évekig várniuk a szerek magyarországi törzskönyvezésére, a fejlesztéssel egyidőben részesülhetnek a legmodernebb gyógyszeres kezelésben. Az igazán nagy előny pedig az, hogy ingyen juthatnak hozzá a piacra dobás után már csak megfizethetetlenül drágán beszerezhető gyógyszerekhez. Ez különösen fontos a Kásler dominálta onkológia területén, amelyen az utóbbi időszakban nagyon felgyorsultak kutatások, de csillagászati összegekbe kerül egy-egy új termék kifejlesztése.
A gyártók nemzetközi közvetítő irodákon keresztül keresnek olyan kórházakat, amelyekben ismert elméleti kutatókat, klinikavezető orvosprofesszorokat vonhatnak be a vizsgálatokba. A megállapodás létrejöttéhez szükség van a gyógyszerügyi hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélyére.
A magyar hatóság szigorú kritériumok alapján adja ki a hozzájárulását, a tényleges lebonyolítás azonban a 24.hu-nak nyilatkozó orvosok szerint kevésbé akkurátusan volt szabályozva. Nem mindig volt világos például, hogy az intézményi dolgozóknak munkaidőben vagy azon túl kell-e végezniük a kutatáshoz szükséges tevékenységeket.
Forrásaink szerint általános gyakorlat volt az is, hogy a gyógyszercégek kettős szerződést kötöttek. A kisebb összeget a lebonyolításnak helyet adó intézmény kapta, a nagyobbat pedig a professzor.
A szerződéseket legálisan kötötték, de a részleteket természetesen nem kötötték senki orrára. A szürke zónában voltak olyanok is, akik trükközni próbáltak a megbízásokkal. Egy intézményvezető azt mesélte, hogy jóval a projekt lezárulta után derült ki, hogy az egyik orvosa külföldi számlát nyittatott, és oda utaltatta a pénzt, elrejtve az extra jövedelmet a hatóságok és a kollégák szeme elől.
A díjazás projektenként változott, egy orvosigazgató elmondása szerint többnyire a bevont páciensek létszámához igazították.
A vizsgálati alanyok után járó fejpénz elérhette az egymillió forintot is, így egy százfős csoporttal rövid idő alatt egy átlagos egészségügyi dolgozó 40-50 évi bérét is megkereshette a kutatásvezető.
Egy másik forrásunk azt hangsúlyozta, hogy korábban sem mindenhol engedték a magánérdekek érvényesülését, napjainkban pedig általánossá vált az úgy nevezett egykapus szerződési rendszer, amelyben csak az intézmény köthet megállapodást a cégekkel, és házon belül dől el, ki és mekkora arányban részesül a bevételből. | Így gazdagodhattak az egészségügy orvosbárói | null | https://24.hu/belfold/2018/08/13/kasler-miklos-egeszsegugy-gyogyszergyar-gazdagodas/ |
2013-04-15 15:18:23 | Leisztinger-ügy: zsarolás helyett önbíráskodás - Nyáron lezárulhat az öt éve húzódó nyomozás, ami egy újbudai ingatlanügyben indult zsarolás miatt. | true | null | 1 | Index | null | A Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya önbíráskodás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen, tudtuk meg, amikor a rendőrségnél arról érdeklődtünk, hogy áll az öt éve indult ügy. A rendőrségen hozzátették, hogy a nyomozás 2013. június 7-én várhatóan lezárul.
Mint megírtuk, négyen is Leisztinger Tamás üzletemberre vallottak egy ingatlanos zsarolási ügyben, amelyben 2011-ben felfüggesztette, 2012-ben azonban újraindította a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
"Megbízóim köztiszteletben álló fehér kesztyűs urak, akik nem kívánják bemocskolni a kezüket.", "Lelövesselek vagy agyonveresselek?", "Lecsukatok mindenkit!" – ilyen mondatok hangzottak el három vállalkozó és egy állami cég volt vezérigazgatójának a tanúvallomásai szerint egy, az úgynevezett infoparkos telkekkel kapcsolatos zsarolási ügyben. A sértettek valamennyien Leisztinger Tamás üzletembert említik a fenyegetések kiindulópontjaként.
Mint arról korábban beszámoltunk, az újbudai ingatlanügyhöz kapcsolódóan 2008-ban indult a nyomozás, a zsarolási ügyben érintett egy volt fővárosi MSZP-s képviselő is. A feljelentést tevő üzletembereket a Parlament Caféba invitálták beszélgetésre, ahová mindkét fél részéről hárman-hárman mentek el. A beszélgetésen a fővárosi képviselő állítólag kijelentette, hogy megbízói köztiszteletben álló fehér kesztyűs urak, akik nem szeretnék bemocskolni a fehér kesztyűjüket, ezért rábízták az ügyet.
A képviselő hozzátette, hogy 400 millió forintot tud felajánlani, ha a projekt szerződéseit megsemmisítik vagy a projektcéget eladják, ellenkező esetben baleset vagy nagyon nagy baj fogja érni őket, le fogja őket csukatni a rendőrséggel. Ezek után a megfenyegetett üzletemberek egyike feljelentést tett a rendőrségen, ahol a beszélgetésről hárman egybehangzó tanúvallomást tettek.
A szóban forgó 62 ezer négyzetméteres ingatlan, amely a Budapest, XI. ker. Budafoki és Dombóvári út kereszteződésénél található az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt (Infopark Zrt.) területén van, a Lágymányosi híd déli oldalán. Az ingatlanra 2008. februárban a Noveco Bt. 87 évre földhasználati és beépítési jogot szerzett, ami sértette az új tulajdonos érdekeit.
A feljelentéskiegészítésben az üzletemberek továbbmentek, és a Parlament Caféban történtek utánról is beszámoltak. Eszerint az Infopark korábbi vezérigazgatóját – aki a Novecóval földhasználati szerződést kötött – berendelte az Arago székházban található irodájába Leisztinger Tamás, aki a volt vezérigazgató szerint a hozzá köthető cégeken keresztül a telkek tulajdonjogával rendelkezett, és azt mondta neki: "Mit csináljak veled? Lelövesselek vagy agyonveresselek?" Közölte, hogy a szerződést azonnal vissza kell csinálni, mert ez az ő üzlete. Ezt követően a volt vezérigazgató tájékoztatta Berki Józsefet, a Noveco egyik tulajdonosát, az egyik sértettet, hogy azonnal menjen be Leisztinger Tamáshoz, mert hívatja a szerződés ügyében.
Berki tanúvallomása szerint két képviselőjét küldte el az Arago székházba. Szász Róbert és Berki Zsolt tanúvallomása szerint Leisztinger várta őket, és a megkötött szerződések megsemmisítésére vagy a cégük eladására adott ultimátumot. Mondván, ha nem engedelmeskednek, jó rendőrségi és ügyészségi kapcsolatait felhasználva lecsukat mindenkit. A tanúvallomások szerint Leisztinger azt mondta, hogy "ő az állam, ő rendelkezik mindenről és mindenkiről, és nem tűri, hogy bárki az ő üzletébe belerondítson. És ezt vegyék fenyegetésnek". | Leisztinger-ügy: zsarolás helyett önbíráskodás | null | https://index.hu/belfold/2013/04/15/leisztinger-ugy_zsarolas_helyett_onbiraskodas/ |
2010-05-05 00:00:00 | A Szupersasok eredetileg a durbani Hampshire Hotelben laktak volna, de múlt héten egy terepszemlére érkezett küldöttség kifogásolta az ottani körülményeket, mondván: az épület zajos, nem biztonságos, ráadásul sok a szúnyog. A szövetség vezetői ezért úgy döntöttek, hogy a Richards Bayben található Hotel Waterfront lesz a csapat főhadiszállása, még ha – szerződésszegés miatt – 125 ezer [...] | false | [
"labdarúgás",
"foci",
"foci-vébé 2010",
"nigéria"
] | 0 | null | 0 | Johannesburg, 2010. május 5., szerda (MTI/AP) - Bírságot kell fizetniük a nigériaiaknak, mivel a számukra kiutalt helyett egy másik hotelben szállnak meg a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság alatt.
A Szupersasok eredetileg a durbani Hampshire Hotelben laktak volna, de múlt héten egy terepszemlére érkezett küldöttség kifogásolta az ottani körülményeket, mondván: az épület zajos, nem biztonságos, ráadásul sok a szúnyog.
A szövetség vezetői ezért úgy döntöttek, hogy a Richards Bayben található Hotel Waterfront lesz a csapat főhadiszállása, még ha – szerződésszegés miatt – 125 ezer dolláros kártérítést is kell fizetniük a Hampshire-nek. | Vb-2010: büntetés a hotelt váltó nigériaiaknak | 0 | https://24.hu/sport/foci/2010/05/05/vb-2010-buntetes-a-hotelt-valto-nigeriaiaknak |
2008-03-13 00:00:00 | Gyurcsány Ferenc kormányzati negyedét másolva az MSZP Csepelen is megindította a helyi polgármesteri hivatal felújításának előkészületeit. A két projekt azonban nemcsak céljaiban, hanem kimenetelében is kísértetiesen hasonlít egymáshoz. A tervek kivitelezését ugyanis a közelmúltban Csepelen is leállították, de mindez még így is 242 millió forintjába kerül a kerület adófizetőinek – értesült egy internetes lap. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2008.03.13. 15:35
Gyurcsány Ferenc kormányzati negyedét másolva az MSZP Csepelen is megindította a helyi polgármesteri hivatal felújításának előkészületeit. A két projekt azonban nemcsak céljaiban, hanem kimenetelében is kísértetiesen hasonlít egymáshoz. A tervek kivitelezését ugyanis a közelmúltban Csepelen is leállították, de mindez még így is 242 millió forintjába kerül a kerület adófizetőinek – értesült egy internetes lap.
A csepeli önkormányzat MSZP-s vezetése „főtér rekonstrukciós program” keretében újította volna fel a helyi polgármesteri hivatalt – írja a Csepel.info. Bár a tervekben szerepelt a kerület központja, a Szent Imre tér felújítása is, a költségek java részét a helyi polgármesteri hivatalra költötték volna. A Szent Imre téren egyébként 2006 óta ez lett volna a harmadik felújítási munka, miközben a kerületben 60 km-es útszakaszon nincs csatorna és szilárd útburkolat.
A Csepel.info úgy tudja, hogy eleve ködös és átláthatatlan volt a kivitelezés pénzügyi háttere, ugyanis javarészt uniós forrásokból állták volna a kiadások egy jelentős résztét, azonban az uniós támogatás mértékét, és a kivitelezés költségeinek nagyságát sem tudták meghatározni. Ehhez képest a „csepeli önkormányzati negyed” programja még így is 242 millió forintba kerül az adófizetőknek. Az eddigi költségekből a portál értesülései szerint az önkormányzat 172 millió forintot már ki is fizetett.
Adót csalt a szocialista polgármester?
Nem ez az első súlyos pénzügyi botrány azonban, amely az elmúlt hónapokban a csepeli önkormányzattal kapcsolatban kipattant. A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a csepeli TESCO még 2005-ben 560 millió forintot adott át az önkormányzatnak az elkerülő út megépítésére. Ez a pénz azonban eltűnt. Ebben az ügyben akár adócsalás gyanújába is keveredhet Tóth Mihály MSZP-s polgármester – állítja Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP-s frakcióvezetője. Tóth Mihály ugyanis semmilyen felhatalmazást sem kapott az önkormányzati képviselőtestülettől arra, hogy az eset után kiadjon a TESCO-nak egy, a hipermarket társasági adójának csökkentését eredményező nyilatkozatot.
(Csepel.info) | (Ön)kormányzati negyed: 242 milliós beruházás Csepelen | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/03/onkormanyzati-negyed-242-millios-beruhazas-csepelen |
2013-04-11 15:07:00 | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | true | null | 1 | Origo | null | egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette,
a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól,
a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt,
és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok.
Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. „ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő „rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak.
Elnézést kérünk
A Barabás fivérek ütemérzéke kiváló. Barabás Zsolt börtön nélkül megúszott egy jelentős cukorcsempészési ügyet, és testvérével, Ernővel együtt azt is tudták, mikor kell kiszállniuk a szüleik tulajdonában lévő Hell Energy napi irányításából. Az energiaital-piac királyai lettek, ám mindketten rejtőzködnek a nyilvánosság elől.
Vámosok leptek el egy miskolci családi házat 2002. november 8-án. Házkutatást tartottak, és nagy mennyiségű cukrot találtak. A ház lakói, idősebb Barabás Ernő és két fia, Ernő és Zsolt akkoriban cukorral kereskedtek, mint az kiderült, részben úgy, hogy nem fizettek utána vámot. A családi cég egy nagyobb, sok vámost is érintő korrupciós ügy miatt bukott le, a telefonlehallgatások és a házban talált áru alapján pedig büntetőügy indult. Ennek egyik vádlottja Barabás Zsolt volt.
A perben 2007. június 8-án kemény ítéletet hozott a megyei bíróság, Barabás Zsoltot első fokon, nem jogerősen háromévi börtönre, háromévi közügyektől való eltiltásra és 3 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűnlajstrom elég hosszú, a vádlottat többek között hivatali vesztegetésben találták bűnösnek, és bizonyítást nyert, hogy 74-szer bujtott fel hivatalos személyt közokirat-hamisításra.
Az elsőfokú ítélet ellenére Barabás Zsoltnak minden esélye megvan arra, hogy cukorügy ne hagyjon nyomot a múltján. Az ügyet ismerők közül többen is úgy tudják, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor Barabás Zsolt Új-Zélandon tartózkodott, majd miután elfogató parancsot adtak ki ellene, egy idő után hazatért.
Másodfokon azonban a bíróság két év börtönre enyhítette a büntetését, és ezt még ötévi próbaidőre fel is függesztette. Mivel a jogerős ítélet 2009. február 3-án született meg, Barabás Zsoltnak még mindig vigyáznia kell, kirendelt pártfogó felügyelőjénél bizonyos időközönként meg kell jelennie.
Az ítélet konkrétan nem szól arról, hogy mi a jelentős enyhítés indoka, az általános indoklás szerint nagy nyomatékkal értékelték a bűnösségre kiterjedő, megbánást is mutató, tényeket feltáró vallomásokat. Emellett figyelembe vette a bíróság, hogy a cselekmény elkövetése és elbírálása között jelentős idő múlt el, enyhítő körülménynek számított a büntetlen előélet, és az is, hogy a vádlottnak tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói voltak.
2014. február 2-án éjjel, a felfüggesztés leteltével azonban pezsgőt bonthat, mert ha másnap kér egy erkölcsi bizonyítványt, akkor az szűziesen tiszta lesz. Ha van stílusérzéke - és állítólag van -, akkor a pezsgő mellé egy energiaitalt is bedob, a Hell energiaital felfutásának ugyanis sokat köszönhet.
A leggazdagabb 100 között
Barabás Zsolt ma az energiaital-piacot évi közel 6 milliárd forintos bevétellel vezető Hell Energy Kft. egyik informális irányítója, és több, a Hellhez köthető cég résztulajdonosa.
A Barabás testvérek szülei - mint a Hell tulajdonosai - az idén felkerültek a Napi Gazdaság által összeállított, 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listára is. Ennek szerkesztői úgy vélik, hogy a családi vagyon értéke jelenleg 6,9 milliárd forint, ami a 86. helyet biztosítja számukra.
A sikeres, de a cég működésében csak háttérből részt vevő, a nyilvánosság előtt nem mutatkozó magyar vállalkozó szerepébe az idén 36 éves Barabás Zsolt és bátyja, a 42 éves Ernő az évek alatt jól belesimult. Egy tárgyalópartnerük - a saját piacán meghatározó nagyvállalat elismert, első emberéről van szó - közvetlen, őszinte, természetes embernek írta le a fiatalabb testvért, akivel jól tud együtt dolgozni. "Nagyon sikeres, ért ahhoz, amivel foglalkozik" - mondta róla. Pedig a cégbírósági adatok szerint a Hellt hivatalosan nem is ő, hanem Ernő vezeti, de ismerői szerint Zsoltnak is meghatározó szerep jut benne.
Mivel ő és a bátyja a sajtóban nem szerepelnek, és lapunk megkeresése elől is elzárkóztak, történetük egyes elemeit mások elmeséléséből állítottuk össze. Beszéltünk versenytársaikkal, egy cukorkereskedővel és egy volt vámossal is.
Helyben pacsizik veled
A per, amelyben Barabás Zsoltot elítélték, meglehetősen összetett. Fő vádlottja egy vámos vezető, akit többfajta vesztegetési ügyön kaptak rajta, és repertoárjának csak egy szelete volt az, amikor a Barabás fivérek egykori cégét (tehát nem a Hellt) több közreműködővel együtt jogtalan módszerekkel segítette. Az ítéletből kiderül, hogy 2001 és 2002 novembere között cukrot, édesipari terméket hoztak be nagy tételben, a rakományt a vámosok segítségével tranzitárunak könyvelték el, a papírokat meghamisítva. Az áru valójában Magyarországon maradt, a vám megfizetése nélkül.
Az ítéletben közel 335 millió forint értékű csempészáru behozatalát tárták fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint akkoriban ebben a termékfajtában a vámtétel az áruféleségtől függően 30-68 százalék, az áfateher pedig 25 százalék volt, a csalásokkal tehát 100 millió forintot vagy akár annál is többet lehetett keresni.
Először a cég csak apróbb szívességet kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, azt, hogy 45-70 ezer forint ellenében soron kívül kezeljék az áruit. A román és ukrán határon gyakran így kerülték ki a kígyózó sorokat. Az együttműködést idővel elmélyítették, a cukrot szállító, az egymás közötti beszélgetésekben következetesen csak kicsi és nagy kocsiknak hívott teherautók és kamionok esetében Barabás Zsolt kilónként 10 forint kenőpénzt adott, hogy a papírok is rendben legyenek. Ekkor a ténylegesnél kisebb tömeget tüntettek fel az iratokon, ennek következtében pedig azt egy olyan határátkelőhelyen lehetett kiléptetni az országból, ahol szintén dolgoztak korrupt vámosok. Oda azonban a cukorárut már el sem vitték, a rakomány csak papíron hagyta el Magyarországot.
Amikor a kicsi és nagy kocsik jöttek-mentek, a felek élénken egyeztettek telefonon, nem sejtve, hogy a rendőrség 2002 őszén már lehallgatja őket. Az ítélet szerint Barabás Zsolt egyszer például kifejezetten szóvá tette, hogy egy korábbi határátlépés során az egyik sofőrjénél az eljáró vámosok firtatták, cukorért megy-e ki. Erre a vámos azt felelte: "...várjál már egy picit, mindjárt megnézem még egyszer..., hogy kik vannak ott, de én nem tudom egyszerűen, el nem bírom képzelni, hogy ki izé..., ki pofáz..., ez a buzi gyerek van ott".
Egy cukorral ma is kereskedő vállalkozóval, illetve egy egykori vámossal folytatott beszélgetés alapján a hasonló édesipari termékekkel való ügyeskedés az ezredforduló idején nem volt kivételes eset. Sokan megpróbálkoztak ilyesmivel, a kérdéses ügy inkább a mennyisége és a kifinomult, bejáratott, rendszerszerű üzeme miatt tűnt fel, és váltott ki nagyobb visszhangot. "Galoppírozzál már át a ..... oldalra, lesz ott egy ismerős..., meg délután majd jön egy kicsi befele..., meg egy másik nagy is fog kimenni...az helyben pacsizik veled" - mondta például egy másik alkalommal a vámos a szintén beszervezett kollégájának a lehallgatott felvételek szerint.
A felállás ma is hasonló
A Barabás fivérek a cégbírósági adatok szerint 2000 augusztusában alapították meg a cukorcsempészési ügyben érintett cégüket B & B CHOKO néven. Az első évben Zsolt volt az ügyvezető, 2001 augusztusában azonban - még a rendőrség által vizsgált időszak előtt - kiszállt. Ekkor a fivérek édesapja, idősebb Barabás Ernő lett a 90 százalékos tulajdonos, ifjabb Barabás Ernő pedig az ügyvezető. Az időközben B & B CSOKI nevet felvevő céget 2005-ben eladták két szlovák állampolgárnak, majd 2008-ban felszámolták.
A társaságnak cégjogilag nincs köze a Hell Energy Kft.-hez, illetve elődjéhez. A felállás azonban ma is némileg hasonló, hiszen a Hellben is idősebb Barabás Ernő a minősített többségi tulajdonos, fia, Ernő az ügyvezető, Zsolt pedig egy nagyon rövid időszakot kivéve nem jelent meg a nyilvántartásokban. Ennek ellenére vezető szerepére utal, hogy Mengyi Roland, a megye fideszes képviselője a honlapján Zsolttal látható egy közös fotón, a politikus pedig a képaláírás szerint a Hell Energy vezetőjének tartja őt.
Hivatalosan azonban Barabás Zsolt ma csak a csoporthoz kapcsolódó logisztikai cégekben van jelen tulajdonosként, ilyen például a XIXO Water Kft. vagy a BHS Trans Kft. Ugyanakkor az is látványos egybeesés, hogy lakhelye Budapesten, a Károly körúton van, pont ott, ahol 2007 februárja óta a Hell székhelye is található (miközben a cég operatív irányítását egy budaörsi irodaházból vezénylik).
Ügyesen összerakott cég, jókor elindítva
Az energiaital-piac több ismerője szerint a Hell egy jól összerakott, ügyesen navigált társaság. A Hell azt állítja magáról, hogy indulásához nem volt szükség nagyobb tőkére, kezdetben lengyelországi bérgyártásban készültek az italai, a marketing pedig rendezvények támogatásán alapult. Az energiaital-piachoz értők szerint ez lehetséges, ráadásul a Barabás testvérek jókor éreztek rá a trendekre, és ügyesen építették fel a márkát.
Energiaital-céget indítani elvileg nem nagy kunszt, az italreceptek viszonylag egyszerűek, és könnyen lehet olyan üzemet találni, amely 3-5 millió forintért legyártja az induló készletet. Nem csoda, hogy a különféle márkák jönnek-mennek, sokan próbálkoznak, és sokan el is buknak, a piacon jelenleg is több tucat fajta energiaital kapható. A nehézség ugyanis a logisztikában és a kereskedelmi értékesítésben van, ehhez már több pénz és szakértelem szükséges. Barabásék arra is ráéreztek, hogy a márkaépítésre kell koncentrálniuk, csak ezzel tűnhetnek ki az egyébként akkor még teljesen egyforma, tutti-frutti ízvilágú tömegből.
A Gfk Hungária piackutatótól kapott adatok megerősítik, hogy a piac mostanra konszolidálódott, a teljes Magyarországon eladott energiaital mennyiség közel 60 százalékát három márka, a Hell, a Bomba és a Red Bull fedi le. Egészen sokáig aranybánya volt a termék, a fiatalok körében a fogyasztás folyton nőtt, ez a trend csak 2012-ben szakadt meg, akkor összességében 2 százalékkal csökkent a vásárlók száma. Így is a háztartások közel negyede vásárol rendszeresen energiaitalt, évente 160 millió doboz fogy. Barabásék és a Hell vezetői azonban ezúttal is időben léptek, az utóbbi években az exportra koncentrálnak - külföldi értékesítésük számairól azonban nem nyilatkoznak.
Felismerték, mikor kell háttérbe vonulni
A legnagyobb szava a családban a testvérpárt ismerők szerint mindig idősebb Barabás Ernőnek volt, akinek tekintélye üzleti és családi szempontból egyaránt megingathatatlan, fiai legendának tartják az apjukat. A Barabás fivéreket kifejezetten jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozóknak tartják. Rejtőzködésüket részben a cukorügynek, részben pedig annak tudják be, hogy azon a vállalati szinten, amelyre eljutottak, már nem mozognak otthonosan. "Nem öltönyösök, inkább farmernadrágosok" - mondta róluk egy üzletember. Szerinte ha egy szórakozóhely-üzemeltetővel kell üzletelni, ahhoz kiválóan értenek, vérükben van az utcai kereskedők ösztöne. A budapesti menedzservilágban azonban már nem boldogulnának jól.
A versenytársak nagyra tartják a Barabás testvéreknek azt a képességét, hogy időben hajlandóak voltak a háttérbe vonulni, és a menedzseri, vállalatvezetési feladatokat olyanokra bízni, akik tényleg profik a szakmában. Amikor a Hell 2006-tól kezdve felpörgött, a a vállalat vezetésére az üdítőital- és élelmiszerpiacról igazoltak profikat, akik nagyot lendítettek a cég szekerén, ma pedig már piacvezetőként diktálhatnak. A Hell 2011-ben 5,9 milliárd forintos árbevétel mellett 538 milliós üzemi nyereséget könyvelt el.
Egy Ferrari Miskolcon
A társaság eddig összesen kilenc - uniós és magyar - pályázat keretében 1 milliárd 450 millió forint támogatást is kapott, ezt később a versenytársak és a sajtó is támadta. A társaság szerint beruházásaik összértéke 5 milliárd forint, a folyamatban lévő projektek mellett a teljes fejlesztési összeg pedig meghaladja majd a 7 milliárdot.
Ernő és Zsolt információnk szerint autómániás, a garázsban otthon nagy értékű kocsik sorakoznak. Ha Miskolc utcáin valaki egy Ferrarit lát, az könnyen lehet Barabás Zsolt autója. Ehhez is köthető, hogy a Hell kifejezetten szeret az autós rendezvények promóciós szponzora lenni, sőt, első magyar cégként még egy Forma-1-es csapat, a Williams támogatásába is beszállt pár évig. | Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya | null | https://www.origo.hu/gazdasag/20130411-barabas-zsolt-es-barabas-erno-portreja-a-hell-energy-felfutasa.html |
2016-08-02 00:00:00 | A Quaestor-károsultak nevében próbapert akar indítani Magyar György ügyvéd, aki számos becsapott embert képvisel. Szerinte a felügyeleti hatóságnak, a Magyar Nemzeti Banknak tudomása lehetett a Quaestor-brókerháznál folyó visszaélésekről, ezért felelősséggel tartozhat az ügyfeleknek okozott kárért. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Ez az ügy az MNB esetleges felelőssége mellett más szempontból is érdekes: most vetődik fel talán először, hogy a megszokottnál jóval nagyobb tömegű, elektronikus formában rendelkezésre álló bizonyítási eszközzel az igazságszolgáltatás képes-e megbirkózni. E kérdés fontosságára figyelmeztet, hogy a kétszázmilliárdos kárt okozó bűncselekmény-sorozat első tárgyalási napján július derekán először az informatikai problémák kerültek napirendre.
A büntetőeljárás legelején a rendőrség kiszállt, s a negyedszázada működő brókerházban talált adathordozókról mindent vitt, és az értékpapírügyletekre vonatkozó információk mellett komplett levelezési listákat, valamint az adott ügy szempontjából vélhetően közömbös más adatok sorát is lemásolták. Így jött össze az elképesztő méretű, két és fél millió oldalt kitevő halmaz.
A Fővárosi Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint ennek elemzéséhez többféle, kereskedelmi forgalomban kapható szoftvert használtak, közte egy speciális programcsomagot is. Ezt harmincmillió forintért vásárolták meg. Úgy tudjuk, arról, hogy ilyen programot fognak bevetni, a bíróságot előzetesen értesítették, de a tárgyaláson a bíró közölte: ezt nem kívánják megvenni.
Utóbbi szoftver része egy vizuális elemző alkalmazás, amelynek segítségével az ügyészség az egyes adatok között meglévő összefüggéseket vizsgálta, s a számítástechnikai támogatás révén felismerhették a különféle komplex rendszerek működése mögött rejlő logikát. Ezt nem fejtették ki, de vélhetően arról lehet szó, hogy az egyes dokumentumok áttanulmányozása nélkül követhették nyomon például a pénzmozgásokat.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az ügyben nem maga a szoftver a bizonyíték, hanem az elemzett adathalmaz. Az elektronikus bizonyítékok megtekintéséhez pedig már nincs szükség speciális szoftver használatára, mert a nagyrészt PDF- és Excel-fájlok, valamint Word-dokumentumok bármilyen számítógépen megtekinthetők. Valamilyen informatikai ismeretekre persze ehhez is szükség van.
A Fővárosi Törvényszék ezzel kapcsolatos kérdésünkre közölte: a bírák felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkeznek, és az informatikai rendszerek használatára történő felkészítésük folyamatosan zajlik. A törvényszéken egyébként 44 informatikus felel a számítástechnikai hálózat működtetéséért, és ők nyújtanak segítséget szükség esetén a bíráknak is.
A Quaestor-ügyben egyébként azért hallgattak meg informatikai szakérőket még a bizonyítási eljárás megkezdése előtt, hogy tisztázzák, a tárgyaláson miként használhatják fel zökkenőmentesen a rendkívül nagyszámú elektronikus adatot. A szakértőkhöz a bíróság tagjain kívül az eljárás más szereplői, így a vádlottak és a védők is – mint átlagos informatikai ismeretekkel rendelkező felhasználók – számos kérdést intéztek – emlékeztetett a törvényszék.
Azt, hogy mindenre kaptak-e választ, csak később fog kiderülni, de egyelőre az eljárásban érintett ügyvédek sem értenek mindenben egyet. Van, aki igényt tart a két és fél millió oldalnyi teljes dokumentációra, más beéri az 1500 oldalas – önmagában is szokatlan méretű – vádirattal, meg a harmincezer oldalnyi nyomozati anyaggal. Akár így, akár úgy döntenek, Magyar György szerint ez egy átláthatatlan, nehézkes és körülményes per lesz.
A helyzetet jellemzi – mondta –, hogy első nekifutásra az ügyész is képtelen volt elfogadható vádiratot benyújtani: a bíró nem tudta az egyes cselekményeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat – több mint ötezer vádpontról van szó – összekapcsolni. Ha a vádhatóságnak is kétszer kellett nekifutnia a dolognak, Magyar végképp nem irigyli a kollegáit.
A teljes iratanyagot képtelenség áttanulmányozni, miközben az ügyvéd nem vitatja: a védelem dolga, hogy rámutasson a vádirat hiányosságaira vagy esetleges megalapozatlanságára, s olyan enyhítő körülményeket találjon, amelyeket az ügyész figyelmen kívül hagyott. Magyar szerint mindez előrevetíti, hogy rendkívül hosszadalmas eljárásra lehet számítani, és hosszú éveket is várni kell, míg ítélet születik. | Matolcsyékat is perelnék a Quaestor-botrány miatt | null | http://nol.hu/belfold/matolcsyekat-is-perelnek-a-quaestor-botrany-miatt-1626015 |
2022-11-08 08:10:00 | A finn cégtől beszerzett rendszer kézírás alapján is azonosítja a levelek feladóját és címzettjét. | true | null | 1 | Magyar Hang | null | Miközben januártól több mint 300 dolgozót bocsát el a Magyar Posta, és összesen 360 postahivatalt zárnak be energiatakarékossági okokra hivatkozva, a vállalat csendben egy hatalmas beszerzést is lebonyolít. Az uniós Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy október végén egymilliárd forintért vásároltak meg egy számítógépes támogatású manuális levélfeldolgozó rendszert egy finn cégtől, a Mailroom Solutions Oytól.
A feldolgozórendszerre még tavaly decemberben írt ki nyílt pályázatot a Posta, az egyedüli pályázóként jelentkező finn vállalattal pedig idén október 27-én írták alá a szerződést.
A közbeszerzési dokumentumokból az is kiderül, hogy a posta Országos Logisztikai Központjában egészen eddig kézzel válogatták a napi 400-500 ezer befutó levelet – a most beszerzett osztályozó rendszer viszont valószínűleg felgyorsítja majd a munkát.
A finn fejlesztés lényege, hogy a vonalkód olvasó mellett optikai karakterfelismerésre is képes: legalább 75 százalékban felismeri a leveleken olvasható nyomtatott név és címadatokat, és legalább 40 százalékos pontossággal a kézírást. A feladó adatait 50 százalékban kell, hogy felismerje nyomtatott és 40 százalékban kézírás esetében.
A rendszer nem csak felismerni és értelmezni képes a borítékon látható írást, de szinkronizálja is az „Országos Egységes Címadatbázis és Címmenedzsment Rendszer” adatbázisával is, így 4 millió magyar háztartás adataihoz lesz hozzáférése. A folyamatból nem persze nem marad ki az emberi munkavégzés és a manuális leválogatás sem, a finn fejlesztés lényegében ehhez nyújt majd segítséget.
A szerződéshez mellékelt dokumentumok alapján, a Mailroom Solutions Oy három éves gyártói támogatást is biztosít a több elemből álló rendszerhez, beleértve a kezelők oktatását és az üzembe helyezést is. Öt évre vállalták emellett „fix általánydíjas szolgáltatásként” a hibaelhárítás, és két évre a távoli hozzáférés feladatkörét is. Az üzemeltetés támogatásáért ugyanakkor további 30 ezer eurós díjat, az átalánydíjas feladatokért pedig 658 500 eurót számolnak fel. Ez a jelenlegi euróárfolyamon számolva plusz 277 millió forintos kiadást jelent a Magyar Postának. | Olvasni is tud a Magyar Posta egymilliárdért vásárolt levélfeldolgozó rendszere | null | https://hang.hu/belfold/olvasni-is-tud-a-magyar-posta-egymilliard-vasarolt-levelolvaso-rendszere-148125 |
2015-07-12 00:00:00 | Rory MacDonald arcán patakokban folyt a vér az UFC 189 elnevezésű amerikai MMA-gálán. | false | [
"sport",
"ketrecharc",
"küzdősport",
"rory macdonald",
"robbie lawler"
] | 0 | null | 0 | Rory MacDonald arcán patakokban folyt a vér az UFC 189 elnevezésű amerikai MMA-gálán.
A váltósúlyú bajnok Robbie Lawler nem kímélte riválisát magyar idő szerint szombat éjjel Las Vegas-i MGM Grand Garden Arenában.
A kanadai MacDonald az ötödik menetben fogott padlót, majd ezt követően felkelni sem bírt a ringben. Később edzője elmondta, jobb lába és orra is eltörött a küzdelem során.
A komolyabb sérülések mellett a ketrecharcosnak több helyen is felszakadt az arca.
Videó – Az utolsó ütések
Videó – A KO utáni pillanatok | Félelem ült ki a félholtra vert ketrecharcos arcára | 0 | https://24.hu/sport/2015/07/12/felelem-ult-ki-a-felholtra-vert-ketrecharcos-arcara |
2008-12-29 00:00:00 | Elképzelhető, hogy megszűnik a miniszterelnök által létrehozott antikorrupciós testület, a kormány ugyanis eddig a grémium egyetlen javaslatát sem fogadta el, emiatt a bizottságot már négyen elhagyták. Mások szerint nem biztos, hogy a korrupció felszámolásához egy testület hatékony eszköz. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | A bizottság egyik tagja, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, Finszter Géza az InfoRádiónak azt mondta: nem biztos benne, hogy bizottságok alakításával fel lehet számolni a korrupciót.
Több mint egy évvel ezelőtt, 2007 szeptemberében alakult meg az Antikorrupciós Koordinációs Testület, ennek ellenére a grémium még egyetlen javaslata sem került a kormány elé. Pedig a civil szervezetek és jogászok, valamint intézetek képviselőiből álló testület már februárra elkészített egy dokumentumot. A kormányzat célja egy korrupcióellenes intézkedéscsomag elfogadása, az ennek alapját adó javaslatokat várhatóan januárra készíti el a testület.
A grémiumból négyen már kiléptek, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke, Alexa Noémi, a Transparency International vezetője, valamint Hack Péter büntetőjogász és Farkas Ákos független szakértő az időhúzás miatt hagyta el az AKT-t.
Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa azonban úgy véli: amíg értelmes feladatuk van, nem szabad elhagyni a testületet. Azt azonban ő is érzékeli, hogy a grémium munkájával nincs minden rendben, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nem a bizottsági forma a legalkalmasabb arra, hogy megoldja a korrupció problémáját, mert mint mondta, túl kicsi a kompetenciája.
Ezt támasztja alá Alexa Noémi véleménye is, aki azzal ugyan egyetért, hogy a testületnek csak tanácsadói jogköre van, nyomozati nincs, ennek ellenére nem tudja elfogadni, hogy a bizottság szó nélkül ment el az elmúlt évek korrupciós botrányai mellett. Ő ezzel is indokolta azt, hogy elhagyta a testületet.
Kezdőlap Belföld Értelmetlenné vált az antikorrupciós testület? | Értelmetlenné vált az antikorrupciós testület? | null | https://infostart.hu/belfold/2008/12/29/ertelmetlenne-valt-az-antikorrupcios-testulet-247963 |
2015-10-07 00:00:00 | Az MSZP szerint gyenge próbálkozás Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről összemosni a korábbi szocialista és az Orbán-kormányok állami vagyongazdálkodással kapcsolatos tevékenységét. | true | null | 1 | 168 óra | null | Lázár János a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának keddi ülésén azt mondta: azért kellett az állami tulajdonú mezőgazdasági cégeket eladni, mert az állam nem tudott jól gazdálkodni. A kancelláriaminiszter szerint ha léteznének még ilyen vállalatok, azt a fideszes menedzsment is szétlopná.
A szocialisták közleményükben azt írják: kormányzásuk idején az árverezések során nem a földeket, hanem a földbérleti jogokat értékesítette az állam. A 2010 előtti MSZP-kormányok idején az állami földvagyon nemhogy nem csökkent, hanem mintegy harmincezer hektárral gyarapodott.
„Nem mi adtuk bérbe fideszes földoligarcháknak az állami földeket az országos földmutyi keretében az előző ciklusban, és nem mi akarjuk kilóra eladni a jelenlegiben. Hiába akarja Lázár János a tegnapi kijelentésével elterelni a figyelmet az elmúlt negyed évszázad legnagyobb rablási kísérletéről, a tény az, hogy eddig lopták, ezután pedig rabolni akarják a magyar földet.Az MSZP parlamentivitanap-kezdeményezése az állami földeladásokról ma célba ért, megvan a szükséges mennyiségű aláírás, úgyhogy Lázár János a parlamentben is elmondhatja majd, hogyan lopta szét a »fideszes menedzsment« az állami vagyont” – zárul a közlemény. | "Orbánék eddig loptak, ezután rabolni akarnak" | null | https://168.hu/itthon/orbanek-eddig-loptak-ezutan-rabolni-akarnak-23800 |
null | Az Airbnb-t is sikerült olyan élménnyé tenni idehaza, mintha maga a tűz volna: van, aki békésen melegszik mellette (politikusok sora fektet rövid távú kiadólakás-portfólióba), más pedig megégeti magát vele, csak a rosszat kapja belőle. Magyaros történet. Elpuskázott lehetőség. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Kizsigerelt erőforrás. Mert hát, hogy is kellene működnie? Igényes szállóvendégek, minőségi turisták adhatnák egymásnak a kilincset, fogyasztást élénkítve, adóbevételt generálva, messze elcipelve a kiváló magyar vendégfogadás hírét. Utóbbi nem létezik, a vendégkör pedig a buliturizmusban kulminál, amivel nem is volna olyan nagy baj, ha keretek között hömpölyögne a jókedv.
De erről még nem volt nemzeti konzultáció. A megosztó kérdéseket nem szívleli a hatalom. Pedig a kormányzás a gordiuszi csomók megoldásánál kezdődik, minden másra ott a mesterkard. Alább Becz Dorottya külsős szerzőnk osztja meg személyes élményeit, bátran vállalva ezek szubjektivitását: sokat fogunk még erről vitatkozni. De addig jó. Ha törvény lesz, a vita már hasztalan. | Aló mars, lakóközösség! | null | https://nepszava.hu/3251560_alo-mars-lakokozosseg |
null | A korábban irigyelt és jó hírű kisvárosból az elmúlt években inkább szétszabdalt közösséggel rendelkező, helyben toporgó város lett. Az új polgármester, dr. Pohl Marietta szerint alapvető változásokra van szükség, de a pénzügyi lehetőségek beszűkültek. | true | [
""
] | 0 | BAMA | null | Részben új testületi tagokkal, de teljesen új városvezetővel vág neki a következő ciklusnak Kozármisleny, hiszen Biró Károly helyett Pohl Mariettát választották meg, és négy főből álló csapata is bekerült a nyolc független képviselőből álló testület be. Az új polgármester már alakulóülés kapcsán közölte: bízik abban, az egység és együttműködési szándék fogja végig kísérni az önkormányzati ciklust.
- A pénzügyi helyzetünk nem túl jó, hiszen az átadás-átvételi jegyzőkönyvben 104 millió forint felhasználható összeg szerepelt, de a nem lekötött pénz ebből nagyjából 30 millió forint - mondta lapunknak dr. Pohl Marietta. - A pénz nagyobb része rövid távú kötelezettségekkel terhelt, az önkormányzat likviditása tehát 30 millió forint, ez nagyon rossz mutató.
Példaként megemlítette, hogy néhány eladott telek után a bevétel már befolyt az önkormányzat kasszájába, de a közművesítést már az új ciklusban kell elvégezni. Az, hogy ez a harmincmillió forintos mozgástér mit jelent, összehasonlításként megjegyezendő, hogy az önkormányzat költségvetésének főösszege hárommilliárd forint.
- A legsürgetőbb feladat az, hogy helyreállítsuk a város pénzügyi stabilitását, ami azért nehéz, mert szinte mindennap derülnek ki újabb és újabb tételek, amiket sorra meg kell vizsgálnunk - tette hozzá, aki szerinte szoros költségvetéssel, teljesen más típusú gazdálkodásra van szükség úgy, hogy ez a lakosság komfortérzetében nem okozzon változást. Az új polgármester új szemléletet is szeretne meghonosítani a fejlesztési források tekintetében.
- Azon vagyunk, hogy fejlesztéseket hozzunk, ezért több irányba indultunk el: a külterületi utak felújítására vonatkozó pályázaton fogunk indulni, horvát partnerekkel is tárgyalunk két határon átnyúló pályázati együttműködésről. A vármegyei önkormányzattal már egyeztetésben vagyunk a TOP-Plusz forrásokról, figyeljük a különböző pályázati lehetőségek is, sőt, azokat a tendereket is, amelyekkel a helyi vállalkozásokat tudjuk segíteni - tette hozzá a Pécs melletti város polgármestere.
Arra is kitért, hogy egy megosztott várost kaptak örökül, ami nemcsak a hivatalban, az önkormányzatnál, hanem kisebb-nagyobb közösségekben is érezhető.
- A megosztottság a város külső kapcsolataira is igaz, minden kapcsolatot újra kell építenünk, vagy teljesen újat kell építenünk - mondta. - Nem vagyunk könnyű helyzetben, de az alakulóülésen tapasztaltak szerint megvan a város és a testület részéről is a bizalom és a támogatás, ezért bízhatunk abban, hogy a " Kozármisleny összetart " kifejezést meg is tudjuk tölteni tartalommal - jegyezte meg. | Polgármester: Alapjaiban kell felrázni a várost! | null | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/polgarmester-alapjaiban-kell-felrazni-a-varost |
2021-11-15 00:00:00 | Dosztojevszkij születésének 200. évfordulójára életműsorozatot indít a Helikon Kiadó - A végén kezdik, A Karamazov testvérekkel. | false | [
"dosztojevszkij",
"helikon kiadó",
"orosz irodalom",
"regény",
"irodalom",
"kultúr",
"ce femina"
] | 0 | null | 0 | Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésnek kétszázadik évfordulója alkalmából a Helikon Kiadó életműsorozatot ad ki, mely az író életművének záró regényével, A Karamazov testvérekkel indul.
November 11-én volt éppen kétszáz éve, hogy az a szerző, aki az egyik legnagyobb hatással volt nemcsak az európai irodalomra, de az európai kultúrtörténetre is, aki a XIX. századi orosz regényt soha nem látott magasságokba emelte, második gyermekként megszületett egy nyolcgyermekes családba Szentpéterváron. A nehezebb indulás után páratlan pálya bontakozott ki nagyregényekkel, melynek A Karamazov testvérek a csúcsa, a szerző művészeti és filozófiai hitvallásának végső összegzése.
Ezzel a kötettel indul most a Helikon Kiadó életműsorozata.
A Karamazovok botrányos, gyilkosságba és bírósági drámába torkolló krónikáján keresztül Dosztojevszkij korának legkínzóbb kérdéseivel, küzdelmeivel és vívódásaival vet számot. A Karamazovok kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, egymás szöges ellentétei, akik hol keresik, hol kísértik az Istent, tökéletes megtestesítői egy válaszút elé érkezett, a szélsőséges világnézeti különbségektől kikezdett társadalomnak, ahol a hit válságba kerül, a régi törvények már nem képesek megfékezni a feltörni vágyó ösztönöket, a jó és a rossz határai egyre inkább elmosódnak. Dosztojevszkij utolsó nagy műve páratlan szépirodalmi kísérlet a lélek mélységeinek feltérképezésére, napjainkban is változatlanul érvényes látlelet az embert feszítő ellentmondásokról, miközben a világba vetve keresi az élet értelmét.
Freud a legnagyszerűbb regénynek tartotta, ami valaha írtak, Mészöly Miklóst az eszméletlenségig tudta sodorni a képzelgésben, de hatott Pilinszkyre, Joyce-ra, Orhan Pamukra és Herman Hessére is, akik mind szubjektív szuperlatívuszokban beszéltek róla.
Nincs az a társadalmi, vallásfilozófiai vagy ontológiai aspektus, mely ma, 200 év távlatában ne lenne ugyanolyan érvényes és kínzóan aktuális. A Karamazov testvérekben Dosztojevszkij így ír a vadállati kegyetlenségről:
Néha az ember vadállati kegyetlenségéről beszélnek, pedig ez szörnyű igazságtalanság és sértő a vadállatokra: a vadállat sohasem tud olyan kegyetlen, olyan művészi tökéllyel kegyetlen lenni, mint az ember. A tigris csupán tép, marcangol; és csakis ehhez ért. Eszébe sem jutna, hogy embereket fülüknél fogva kiszögezzen éjszakára, még akkor sem, ha meg tudná tenni.
(Borítókép: Helikon Kiadó) | Kultúr - Dosztojevszkij születésének 200. évfordulójára életműsorozatot indít a Helikon Kiadó | 0 | https://index.hu/kultur/2021/11/15/dosztojevszkij-helikon-kiado-orosz-irodalom-regeny |
2010-03-31 21:48:00 | Pakisztán elnökét pénzmosási per fenyegeti Svájcban - A pakisztáni hatóságok az európai országban akarnak eljárást, a svájci államügyész nem érti a felvetést. | true | null | 1 | Index | null | Zardarit és néhai feleségét, Benazir Bhuttót 2003-ban távollétükben egy genfi bíróságon 13 millió dollár összegre rúgó pénzmosásért nem jogerősen féléves szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték. 2008-ban a pakisztáni kormány kérésére ejtették a vádat egy széles körű amnesztia keretében, amely része volt a Bhutto visszatéréséről kötött megállapodásnak.
Tavaly decemberben azonban a pakisztáni legfelsőbb bíróság megsemmisítette az amnesztiát, és az ország korrupcióellenes hivatala ennek alapján kérte a svájci hatóságokat az ügy felújítására. Svájc államügyésze, Daniel Zapelli szerdán cáfolta, hogy ilyen kérvényt kaptak volna, szerinte Zardarit államfőként egyébként is védi mentelmi joga a nemzetközi jog értelmében.
Zapelli szerint az ügyben a mentelmi jog a kulcskérdés. "Nem emelhetünk vádat ellene, hacsak Pakisztán nem függeszti fel mentelmi jogát" - fűzte hozzá, majd feltette a kérdést: "ha már nem élvezne mentelmet, akkor miért nem állítják Pakisztánban bíróság elé?"
A pakisztáni legfelsőbb bíróság azzal fenyegette meg kedden a korrupcióellenes hivatal vezetőjét, hogy bebörtönözteti, hacsak nem indítanak új eljárást Zardari és más politikusok, párt- és állami funkcionáriusok ellen, akikre szintén vonatkozott a korábbi amnesztia. Kedden már őrizetbe is vették a rendőrség egyik vezetőjét, aki közel áll Zardarihoz.
Bár Zardari hívei is az elnök mentelmi jogára hivatkoznak, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy 2008-ban nem is indulhatott volna a választásokon a korábbi korrupciós vádak miatt. | Pakisztán elnökét pénzmosási per fenyegeti Svájcban | null | https://index.hu/kulfold/2010/03/31/pakisztan_elnoket_penzmosasi_per_fenyegeti_svajcban/ |
2017-08-06 00:00:00 | A megbolondított távolugrással kirepültek volna a világból - Az 1970-es években több atléta is szaltózva ugrott távolt. Meg is magyarázták, miért jobb így, mint a hagyományos módszerrel. A szovjetek titkos fegyvere lehetett volna. Betiltották. | false | [
"távolugrás",
"szaltó",
"tuariki delamere",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Idén 20 éves a Powell 895 centiméteres csúcsa, 23 évig Beamon volt a király. Mi kell egy igazán nagy ugráshoz? A magyar rekorderrel kerestük a választ.
Javier Sotomayor 1993-as magasugrócsúcsa már nem tűnik elérhetetlennek, óriási versenyeken ostromolják. Legnagyobb eséllyel a flegma ukrán Bondarenko vagy a katari Barshim ugorhatja túl a 245 centit.
Richard Fosbury nemcsak kitalálta az új technikát, meg is nyerte vele a 68-as olimpiát.
A sport mindig a nagy újítókról is szólt, a magasugrás világcsúcsa vagy húsz centivel kevesebb lenne, ha nincs Dick Fosbury, aki kitalálta a flopot. A diszkosz sem repülne olyan messzire, ha nem jönnek rá a forgásos technikára. Elsőre őrült ötletnek tűnhettek ezek is, ahogy a szaltóval megbolondított távolugrás, de ez utóbbi sosem honosodott meg. Pedig azt várták tőle, hogy a 9 méteres álomhatárt is áttörhetik vele.
A szaltózós távolugrás nem ökörködésből született, vagy tornászok fejéből pattant ki, két tudós biomechanikai tanulmányban próbálta igazolni 1970-ben, hogy messzebbre lehet vele repülni, mint a hagyományos módon. A gyakorlatnak persze igazolni kellett őket, noha a Sports Illustrated szerint már 1925-ben is ugrottak így néhányan.
Fotó: John Denniston
Az új stílusú ugrást, ha nagyon népszerű nem is lett, sok helyen megismerték szinte egyidejűleg. Egy iowai rúdugró, Dave Nielsen 1973-ban gyakorolta a szaltózós távolt, amivel meg is javította egyéni legjobb eredményét. 685 centire jutott. Nem sokkal később egy stockholmi versenyen egy svéd rúdugró, Hans Lagerqvist is megtanulta tőle az ugrást. Kanadában a képeinken szereplő Rey Delago volt az egyik újító. Lagerqvist aztán egy a német tévék által is közvetített versenyen szaltózott. Naná, hogy az NSZK-ban is használni kezdték, a 32 éves Bernhard Stierle 750 centimétert ért el, így egyre többen láttak fantáziát az új stílusban.
A washingtoni egyetemre járó Tuariki Delamere-nek a későbbi olimpiai bajnok tízpróbázó Bruce Jenner beszélt először a meglehetősen szokatlan technikáról. Edzésen Jenner is kipróbálta, de versenyen nem szaltózva ugrott távolba, maradt a hagyományos stílusnál.
Delamere viszont bevállalta: a 1974-es amerikai egyetemi bajnokságon mindenkit meglepve a rohama után előrebucskázott, és egy elnyújtott szaltóval érkezett a távolugró gödörbe. Lábbal.
Ez a szerencsésebb eset, mert a szaltózás nem veszélytelen. "Amikor először kipróbáltam a homokban, a kórházban kötöttem ki. Lefagytam az elrugaszkodásnál, és nem pörögtem elég sokat, így a vállamon és hátamon landoltam" – nyilatkozta nemrég a Nzheraldnak Delamere.
Delamere is azt mondja, az ugrásnál előredőlő atléta eleve elindít egy forgó mozgást, amikor dobbant, kár ebből hátradőlni, inkább folytassák ezt a mozdulatot. Ráadásul, ahogy arra a sporttudósok rámutattak, az ugrás dinamikusabb és aerodinamikailag is kedvezőbb.
Az új-zélandi nagy csodát nem tett, nem verte meg a világot a szaltójával, de egy versenyen ugyanakkorát ugrott, mint az olimpiai bajnok Randy Williams. Legjobb, 779 centiméteres ugrása azért nem kicsi – több mint negyven év telt el azóta, de az országos ranglistán még mindig hatodik ezzel.
Delamare úgy véli, ha nem tiltják be a technikát, és lett volna mód finomítani, akkor ma 9 és fél méter körüli lenne a távolugrás világcsúcsa, nem pedig 895 centiméter. A fejlesztésével többen próbálkoztak, az NDK-ban azon gondolkodtak, hogy még egy csavart is beletesznek, így az ugró a landoláskor a deszka felé néz. Állítólag a szovjetek az 1976-os olimpiára is készültek tökéletesített szaltós ugrásokkal, de végül nem mutatták, mutathatták be.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség ugyanis a technikát betiltotta, mert túl veszélyesnek ítélte meg. Ezzel az állítással Delamere is vitatkozik, szerinte nem rizikósabb, mint a rúdugrás, ahol szintén akrobatikus képességre van szükség, és hat méter magasról zuhannak le az atléták.
Nagy versenyen nem látni már a szaltós távolt, de elég csak körbenézni a Youtube-on, és látszik: az ötlet még most is sokakat megmozgat, az újításokra vágyó atlétikának akár a modernizált távolugrás lehet az egyik kitörési pontja. | A megbolondított távolugrással kirepültek volna a világból | 0 | https://index.hu/sport/alapvonal/2017/08/06/tuariki_delamare_tavolugras_szaltozva |
2012-06-21 11:45:00 | Hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő csütörtökön a legfőbb ügyésznél a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nél történtek miatt. A Főpolgármesteri Hivatal közölte: az ügyben hónapok óta tart a nyomozás. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Staudt Gábor bejelentésekor kiemelte: a BTI 2011-es éves - idén márciusban elkészült - könyvvizsgálói jelentése kimondja, hogy a társaság a hosszú lejáratú kötelezettségeivel szemben összesen 3,6 milliárd forint értékű, nagyrészt fővárosi tulajdonban lévő ingatlant és telket szerepeltet az eszközei között, mint vagyonkezelésbe átvett vagyontárgyak.
A politikus idézett is a nyilvános könyvvizsgálói jelentésből, amely szerint ha a BTI "a beszámolójában olyan vagyonelemeket és ezzel szemben olyan kötelezettségeket mutat ki, amelyekre hatályos szerződés hiányában nem jogosult, akkor annak kockázatát rejti magában, hogy a beszámoló nem megalapozott információkat szolgáltat a társaság vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről".
A jelentés emellett kitér arra is, hogy a BTI 2010-es, egy másik cég által készített könyvvizsgálói jelentésében is szerepel, hogy a társaság vagyonkezelői szerződés hiányában feltüntetett az állam és a főváros tulajdonában lévő ingatlanokat.
Staudt Gábor hangsúlyozta: reméli, hogy a legfőbb ügyész mihamarabb fényt derít a pontos bűncselekményekre, azok kezdetére és az elkövetőkre. Hozzátette: a BTI körüli szabálytalanság felveti a fővárosi vezetők felelősségét is. Szerinte ez a felelősség Demszky Gábor volt főpolgármester ideje alatt kezdődött, de "nem megkerülhető a jelenlegi fideszes városvezetés mulasztása sem", hiszen ők az elmúlt két évben többek között új vagyonrendeletet is alkottak, így mindössze a saját szabályaikat kellene betartaniuk és betartatniuk.
Staudt Gábor elmondta még, hogy az ügyben Domokos Lászlóhoz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökéhez is fordul, hogy kiderüljön: van-e másik ilyen gyakorlatot folytató cég, illetve mit lehet tenni a szabályok betartása érdekében. A Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön úgy reagált az ellenzéki politikus bejelentésére, hogy örömmel vették tudomásul a feljelentést, mindazonáltal az ügyben már hónapok óta tart a nyomozás. | Belföld: Jobbikos feljelentés a temetkezési intézetnél történtek miatt - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/jobbikos_feljelentes_a_temetkezesi_intezetnel_tortentek_miatt-1314547 |
2016-03-30 21:31:00 | Oligarchaélet a G-nap után: Zsolt Nyerges, a madeirai hitelező | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Hová tűnt Nyerges Zsolt? – akinek hiányzik a reflektorfényből a Közgép elnöke, alighanem felüthet egy térképet a Portugáliához tartozó Madeira szigetéről. Bizonyos "Zsolt Nyerges" neve tűnik fel legalábbis egy csődbe jutott helyi ingatlanberuházó hitelezői között – értesült az Átlátszó. Több jel is utal arra, hogy az egyezés több mint névazonosság. Az oligarchaháború nyomán Magyarországon háttérbe szorult ügyvéd-nagyvállalkozó megtartotta itthoni érdekeltségeit, de a jelek szerint jobbára sportügyekben aktív.
Magyarra a Visszafordulás fokának szokás fordítani a Madeira déli részén, a szigeti autonóm régió fővárosától, Funchaltól húsz kilométerre található turistalátványosság, a világ második legmagasabb, tengerbe szakadó sziklafala, a Cabo Girao nevét. A szirtet jelentő portugál cabo kifejezés angol fordítása (cliff) alapján kapta nevét a környék rengeteg turistacsapdája: számos hotel, apartman, vendéglő.
Ocean Cliff Residence néven kezdett például nagy ívű fejlesztésbe a Nanab Lda ingatlanberuházó: luxusapartmanház építésébe fogtak 2012-ben az óceánparton. Csakhogy a Nanab 2014-ben csődbe ment, megindult az egyezkedés a hitelezőkkel.
Márpedig ők egy interneten keringő beszámoló szerint számosan vannak, köztük bankok, építőipari vállalkozások, a helyi vámhatóság, közüzemi szolgáltatók, illetve magánszemélyek. Utóbbiak körében, a sok portugál között akad egy magyar név is: Zsolt Nyergesé.
Hogy az illető bizonyossággal azonos-e Nyerges Zsolttal, Simicska Lajos kegyvesztett fidesz-közeli oligacha évtizedes szárnysegédjével, a Közgép Zrt. elnökével, igyekeztünk tisztázni magával az érintettel: szolnoki ügyvédi irodája titkárságán üzenetet hagytunk, illetve a Közgép címén email-ben is érdeklődtünk, várjuk jelentkezését.
Korábbi portrénk Nyergesről Kis Oligarchatározó: Nyerges Zsolt
Egy a sok hitelezőből
Az, hogy Nyerges a turisztikai közhelyszótárban az örök tavasz szigeteként emlegetett Madeirán gyarapítja érdekeltségeit, nem különösebb titok, az Átlátszó munkatársának legalábbis többen jelezték Fidesz-közeli berkekből – történetesen éppen ezért kezdtünk internetes keresésbe a nyomok után, s így bukkantunk a Nanab hitelezői listájára.
Mások is hallhatták a hírt. Az Oltyán József kecskeméti médiavállalkozó által bejegyzett domainen futó Magyar Építők iparági hírportál tavaly őszi írása legalábbis erősen utal erre. A cikk voltaképpen nem kapcsolódik madeirai ügyekhez, a Közgép és a Közbeszerzési Döntőbizottság emlékezetes viaskodásának aktuális állását ismerteti. Csakhogy a bevezető szövegben – zsurnálszlengben lead-ben – akad egy árulkodó mondat, miszerint
"Talán a madeirai fények vakították el a dúsgazdag párost, hiszen amire tudomást szereztek a felfüggesztésről, addigra a Közbeszerzési Döntőbizottság megtámadta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eltiltást felfüggesztő végzését"
Dúsgazdag páros = Nyerges és Simicska. Ráadásul a cikk illusztrációja hatalmas képeken a szépséges portugál sziget fényképalbuma – márpedig ez csak a beavatottak számára dekódolható üzenet.
Az impresszumban közzétett telefonszámon elérhető szerkesztő készséges volt, de mint elmondta, a cikket a "főnökük" jegyezte, akinek azonban – ez egy újabb körös egyeztetés után derült ki – sajnos nem volt mondanivalója az írás hátteréről. Oltyán amúgy különös figura Bács-Kiskun megyében, valaha MSZP-közelinek ismerték, a volt megyei pártelnök, az utóbb csalás miatt ült Zuschlag János köreibe tartozónak mondták, aki a jelek szerint képes volt a rugalmas váltásra, s került közel forrásaink szerint a helyi Fideszhez. Jelenleg médiabirodalmához tartozik a régió nem hivatalos honlapja, a Bácsmegye.hu is.
Ha a pletykát megpendítő szakújságot nem is izgatja már a madeirai sztori, nem érdektelen, hogyan lett "Zsolt Nyerges" a bedőlt funchali ingatlancég hitelezője. Például eleve őneki tartozott a vállalkozás vagy faktorálta mások a követelését, mennyivel jön neki a Nanab, s az mekkora aránya az összes követelésnek?
Kérdéseket írtunk a csődelejárásban illetékes funchali bíróságnak és a csődbiztosnak is. Válasz egyelőre nem érkezett, a csődbiztost, Napoleao de Oliveira Duartét ugyanakkor elérte telefonon munkatársunk. Ő azonban csak annyit árult el:
"Nyerges úr egy a sok hitelező közül"
Így legalább tudható, hogy az interneten fellelhető lista ebből a szempontból még aktuális -, a csődegyezség azonban közel, már csak egyetlen hitelező tiltakozik a megállapodás ellen. Hogy az illető Nyerges-e vagy más, egyelőre nem tudtuk meg a csődbiztostól, aki azonban azt ígérte, rövidesen írásban válaszol a többi kérdésünkre is.
A Nanab egyébként ígéretes befektetés lehetett kezdetben, a cég egy ismert helyi építész, Norberto Melim érdekeltségébe tartozó Melim Holdinghoz tartozott, akárcsak az Ocean Cliffet is tervező iroda, az Atalier Melim Lda. Utóbbi jelenleg szintén csődeljárás alatt áll, a Nanabhoz hasonlóan a hitelező Novo Banco kérésére. Kevés információ szedhető össze az internetről az Oceans Cliffről, ezekből több mint valószínű, hogy a luxusapartmanház egyelőre nem készült el, nyilván nem függetlenül az anyagi nehézségektől.
15,5 milliárd osztalék háború idején
A madeirai liezon dacára sem mondható azonban, hogy Nyerges, ahogy az elhíresült G-nap idején hírlett, végleg lelépett volna, s főképp, hogy feladná magyarországi céges érdekeltségeit. Ellenkezőleg, Nyerges jelenleg is a Simicska-birodalom kulcsembere mind a reklám-média, az infrastruktúra-beruházás és az agrárium területén (lásd táblázatunkat).
A tavalyi céges beszámolók még nem hozzáférhetőek, a 2014-re vonatkozókon az látszik, hogy nagy gond azért a jövedelmezőséggel továbbra sincsen. Csak a Közgép 11 milliárd forint tiszta osztalékot fialt abban az évben, az összes pedig 15,5 milliárdot, holott akkor már állítólag tartott a hadviselés.
A duónak az oligarchaháború okozta eddigi teljes vesztesége kalkulásához azonban meg kell várni a májusban esedékes mérlegzárást.
Ami a nem túl távoli jövőt illeti, komoly gondjaik akadhatnak Nyergeséknek az agrárszektorban. A Simicska-házaspár többségi, Nyerges kisebbségi érdekeltségében lévő Mezort-csoport – amelynek központi cégében tavaly felügyelőbizottsági titulust kapott Vida Ildikó volt NAV-elnök is – vállalkozásai tavaly összesen 735 millió forint területalapú támogatást kaptak, ami 10,5 ezer hektáros birtokot feltételez.
Az Origó ennél többet, 18 ezer hektárt írt cikkében – a lényeg azonban nem is annyira a pontos méret, hanem a konstrukció: a Mezort-birtok zöme állami föld, amit a Simicska-cég rendkívül jutányos módon, a piaci ár kevesebb, mint a feléért bérel 2051-ig.
Lex Simicska
Az agrárpiacon jártas forrásaink szerint voltaképpen az egész mostani állami földárverés-sorozat fölfogható egy Simicska-ellenes akcióként is. Lex Simicskaként híresült el például a T. Házban az a törvénymódosító javaslat, amely alapján a földforgalmi törvény 2013-as elfogadása előtt bérbe adott állami földek bérleti díja megemelhető lett volna – ez az indítvány azonban nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. A második nekifutás azonban átment: e szerint a földárveréseken nyertes új tulajdonosok elkérhetik a piaci bérleti díjat.
A Nyerges-Simicska páros kezére játszik ugyanakkor, hogy csekély az érdeklődés a Mezort-csoport Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben található földjei iránt. Maga Nyerges például egyelőre nem fekteti saját pénzét a Mezort-földekbe, a Nemzeti Földalap nyilvántartása szerint legalábbis nem szerepelt a neve az észak-nyugat-dunántúli nyertesek között a földárverések első, téli ütemében.
A szolnokiak – túl a fénykoron
"Beleállt a kihívásba" – így kommentálták most az Átlátszónak kormányközeli források, hogyan fordulhatott elő, hogy az a Nyerges is a kegyvesztettek közé került, akit annak idején, a kétezres évek elején sokak szerint voltaképpen Simicska ellenőrzésére, komisszárként delegált a pártvezetés az akkoriban még elsősorban a Mahir-csoportból álló fidesz-közeli cégbirodalomba.
Nyerges kötődése ugyanis a fideszes pártelithez ha annyira nem is erős, mint Simicskáé volt, de azért gyengének nem mondható. Az évtizedeken át a párt betonbiztos hátországának számító Szolnokról származik, jelenleg is ott él a Tabán nevű kertvárosrészben, s a városban működteti ügyvédi irodáját. Barátja, a helyben ismert vállalkozó Ökrös Imre, a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub egykori társadalmi elnöke révén került közel a tűzhöz: Ökrös a szintén szolnoki származású Lévai Anikó testvérének élettársa.
Voltaképpen maga a Közgép is szolnoki segítséggel került Fidesz-közelbe. Az egykori szocialista nagyvállalat, a Közúti Gépellátó részvényeit az Inter-Európa Bank 1998-ban átadta a szolnoki Axon-csoport két cégének. A jelenleg felszámolás alatt álló Axon frontembere, Kun Zoltán hetedrendű vádlott volt a volt polgármester, későbbi pártigazgató, Várhegyi Attila büntetőperében, ahol is tiltott pártkampány-finanszírozást róttak a terhére, ügyvédje Nyerges volt (Kunt, Várhegyivel ellentétben utóbb felmentették).
Az Axon egy évvel később túladott az akkor még koránt sem szárnyaló Közgépen Nyerges két érdekeltsége számára – a tulajdonviszonyok több mint egy évtizedig kuszák voltak, egészen addig, amíg a Népszabadság 2012-ben meg nem szellőztette, hogy voltaképpen Simicska a gazda.
Az első Fidesz-kormány idején a "szolnoki csapat" mintegy megszállta a gazdaságot: Nyerges mellett Pomázi Csaba (akinél tartja magát a helyi mondás, hogy rokonságban áll Lévaiékkal, az biztos, hogy Lévai Anikó édesanyja Pomázi-lány) és Baji Csaba állami nagyvállalatok topmenedzserei lettek – Pomázi előbb, Baji utóbb távolodott el a közvetlen kormány-közelből.
Nyerges pedig maradt Simicska szárnysegédje. Aligha független ettől, hogy mintha az utóbbi időben befolyása visszaszorult volna a szolnoki sportélet színterére. Ott ellenben jelenleg is megkerülhetetlennek tűnik. A vállalkozó fiatalon vízilabdázott és kosarazott is, jelenleg mindkét csapat az ő alapítványa tulajdona, és ott van a helyi futball mögött is.
Nem meglepő, hogy éppen a sportsikerekről kérdezte tavaly nyáron a Szoljon.hu és a cikk címe is arra utalt, hogy keringenek egy ideje a Nyerges külföldre költözésével kapcsolatos pletykák. "Jövőre is itthon szurkol majd dr. Nyerges Zsolt" – írták, és a vállalkozó arról beszélt, hogy nem tudna huzamosabb ideig külföldön élni.
"Biztosan itthon szurkolok majd! A pletykákból csupán annyi az igazság, hogy a terveink szerint gyermekeim egy esztendeig az Egyesült Államokban fognak tanulni" – hangzott a cáfolat.
Nyerges a sportérdekeltségei közül zászlóshajónak mindenképp a Szolnoki Olaj kosárlabdaklub számít. A bajnokságot először 1991-ben nyert és a városban hagyományosan nagyon népszerű "Olaj"-nál 1997 óta vállal szerepet. Az elmúlt öt évben a kosárcsapaton is meglátszott a Közgép felfutása. Egyértelműen a legmeghatározóbb kosárklubbá nőtte ki magát a Szolnok, amely amellett, hogy a legutóbbi öt bajnokságból négyet megnyert, nemzetközi szinten magyar csapattól rég nem látott eredményeket ért el.
Nem verte végig Európát a csapat, de a magyar férfi kosár helyzetét tekintve az is nagyszerű dolog volt, hogy kétszer is legjobb négy közé került a harmadiknak rangsorolt európai kupában, idén pedig eggyel magasabb szinten is megállta a helyét.
A klubot működtető kft.-ben Nyerges nem vállal vezető szerepet. Tavaly őszig a felügyelőbizottságban foglalt helyet, de az fb novemberben megszűnt, pár héttel azután, hogy a tulajdonos a Nyergeshez kötődő Szolnoki Kosárlabda Jövőjéért Alapítvány lett.
A vállalkozó olyannyira itthonról szurkol, hogy amikor februárban már idén másodszor edzőt váltott az Olaj, akkor az erről szóló közleményt is ő jegyezte – mint a csapatot működető kft. felügyelőbizottsági elnöke (miközben ekkor már nem volt felügyelőbizottsága a cégnek).
Az adott sportágon belül még nagyobb durranás lett az, ami a vízilabdázóknál történt: a fél magyar válogatottat – például a Varga-testvéreket, Madaras Norbertet – és szerb klasszisokat gyűjtöttek a csapatba. A pólósok 2015-ben 51 év után újra bajnokok lettek és bejutottak Bajnokok Ligája hatos döntőjébe. A három érdekeltség közül itt a legegyértelműbb a Közgép megjelenése, miután Szolnoki Dózsa-Közgép néven szerepel a csapat.
A csapat már 2013-ban jelentős kormányzati segítséget kapott: ekkor adták át a szolnoki Vízilabda Arénát, amelyet több mint 800 millió forintért húztak fel.
Nyerges itt is egy alapítványon, a Szolnoki Vízilabdázás Jövőjéért Alapítványon keresztül érdekelt a klubban.
A harmadik sportos érdekeltség a helyi futballcsapat. A Szolnoki MÁV nincs olyan magasságokban, mint a másik két gárda, 2010-ben ugyan feljutott az NB I.-be, de csak egy szezont töltött el ott és kiesett. Nyerges megjelenése ez utánra tehető, 2011-ben a Szolnoki MÁV Utánpótlás Kft.-n keresztül.
A Szolnok azóta is NB II.-es középcsapat, jelenleg nem fenyegeti a feljutás veszélye. Taós forrásokból tavaly stadiont építettek, a tervek szerint kétmilliárd forintért, de a beruházás részleteiről elég keveset beszéltek az érintettek. A több mint kétezer férőhelyes stadiont a közeli napokban adják át hivatalosan.
Ha a jelek szerint a Nyerges-család – miközben Floridától, ha igaz, Madeiráig építi ki bázisait – Magyarországon be is szorult kicsit Szolnokra, ott azért jelenleg is potentátnak számítanak, s nem csak Nyerges. Az üzletember feleségével közösen tulajdonos a helyi teniszklubban, s Nyergesné Farkas Gabriella a Közgép SE Szolnok Kajak-Kenu Klub elnöke is, miközben s emelett fb-tag a helyi szimfonikus zenekart működtető, városi érdekeltségű cégben. 2009-ben Nyergesné még a területi választási bizottságba is bekerült az EP-választás előtt – efféle politikai funkciója azonban jelenleg már nincsen.
Mintha maga a város is vesztett volna politikai-gazdasági jelentőségéből az elmúlt időben – amióta például a súlypont áttevődött Felcsútra és környékére. Illetve a feltörekvő, második generációs Fidesz-vezetők kedvenc városaiba. Erre utalhat például, hogy a MÁV Dunakeszi Járműjavítója – a Szijjártó Péter és Tuzson Bence szűkebb pátriájában honos vállalat – végzi a zsíros, ám megkérdőjelezhető szükségességű – alvállalkozói munkát az orosz Metrovagonmasnak az M3-as metrószerelvények felújításában, holott a MÁV-nak Szolnokon is van járműjavítója.
Közreműködött: Csepregi Botond | Oligarchaélet a G-nap után: Zsolt Nyerges, a madeirai hitelező | null | https://atlatszo.hu/2016/03/30/oligarchaelet-a-g-nap-utan-zsolt-nyerges-a-madeirai-hitelezo/ |
2012-05-24 14:11:00 | Budai Gyula megint nagyot bukott az elszámoltatással. A rendőrség bűncselekmény hiányában az összes filozófusügyet lezárta. A döntésről a filozófusbotrányt meglehetősen bő lére eresztve tárgyaló kormányhű lapokban nem lehet olvasni. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Budai Gyula megint nagyot bukott az elszámoltatással. A rendőrség bűncselekmény hiányában az összes "filozófusügyet" lezárta. A döntésről a "filozófusbotrányt" meglehetősen bő lére eresztve tárgyaló kormányhű lapokban nem lehet olvasni.
Bűncselekmény hiányában a rendőrség az összes, az úgynevezett "filozófusüggyel" kapcsolatban folyó, gazdasági jellegű nyomozást megszüntette a napokban – erősítette meg a Népszava értesülését Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője. A négy különálló nyomozás közül egyet még a múlt hét elején zártak le, a másik hármat pedig azóta szüntették meg azzal, hogy a gazdaságvédelmi nyomozók bűncselekményre utaló jelet nem találtak a csaknem másfél éve folyó eljárások során.
Mindez azt jelenti, hogy alaptalanul hozta hűtlen kezeléssel összefüggésbe a hazai filozófia legjelesebb képviselőit az Orbán-kormány elszámoltatási kormánybiztosa, valamint a jobboldali sajtó. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ugyan ismeretlen tetteseket jelentett fel, ám a jobboldali sajtó segített "nevesíteni" az általa gyanúba kevert szakembereket, akadémikusokat. Egy ízben Budai azt mondta: azért jelentett fel ismeretlen tetteseket, mert "neki nem dolga megállapítani", ki mennyire felelős, de "úgy döntött", a büntetőjogi felelősség "megállapítható".
A kormánybiztos tavaly év elején elmondta, az azt megelőző hónapokban hat, összesen csaknem 500 millió forint összegű pályázatot vizsgált, ezek közül kettőnél állapították meg, hogy nem történtek jogszabálysértések, négyben viszont feljelentést tett, mert úgy találta, hogy több olyan külsős cég volt, amelyekhez "kiszervezték" a filozófiai tárgyú pályázatok megvalósítását, pedig – mint mondta – a filozófusok "munkaköri leírásához tartozott", hogy részt vegyenek ezekben a projektekben.
A Budai által vizsgált ügyek egy része a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programhoz (NKFP) kapcsolódó pályázat volt, jellemzően 2004–08 közötti időkből. Holott volt számos olyan jobboldali gondolkodó, akik 2001 után komoly összegeket nyertek NKFP-s pályázatokon. Legtöbbjük tagja a Professzorok Batthyány Körének, és akárcsak a Magyar Nemzet által támadott "Heller Ágnes és köre", több tízmilliót nyertek (Hellerrel, aki úgy nyilatkozott, a nyilvánosan kezdett eljárásokat titokban szüntetik meg, azt sem közölték, hogy a nyomozást korábban megszüntették – A szerk.). Nyíri Kristóf például, aki a botrány nyomán arról beszélt, hogy a filozófia "olcsó tudomány", 2001-ben 43 millió forintot kapott.
A nyomozások megszüntetéséről most mélyen hallgató jobboldali sajtó – mintegy ráerősítve Budai vádjaira – 2010-11-ben cikksorozatot szentelt a témának. Egy időben már olyan méreteket öltött a filozófusok elleni elszámoltatási és sajtóhadjárat, hogy a külföld felháborodása nyomán ezt már a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke sem hagyhatta szó nélkül. Pálinkás József közölte: "a sajtó munkatársainak feladata, hogy a közvéleményt minderről hitelesen és kiegyensúlyozottan tájékoztassák, ugyanakkor elkerüljék az igaztalan vádaskodást, a megelőlegezett ítélkezést". Az elnök egyúttal elítélte a szakszerűtlenséget, a megfontolatlanságot és a "mesterségesen gerjesztett politikai sárdobálást".
Reviczky Zsolt 2009.10.08. Digitális Budai Gyula MAGOSZ Oszkó Péter, pénzügyminiszter. | Belföld: Budai újabb melléfogása: a BRFK halkan lezárta a filozófusügyet - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/budai_ujabb_mellefogasa__megszuntettek_a_filozofusok_elleni_eljarasokat-1310976 |
2016-07-30 00:00:00 | Benyújtotta a fellebbezést Hiszékeny Dezső és vádlott-társa ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a Magyar Idők. A másodfokú vádhatóság az ügyet első fokon tárgyaló Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) indítványa alapján a verdikt hatályon kívül helyezésére tett előterjesztést. A Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott indítvány részleteit a fellebbviteli főügyészség hétfőn ismerteti. Mint ismert, Hiszékeny Dezső ellen … | true | null | 1 | Magyar Idők | null | Új eljárást kezdeményezett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Hiszékeny Dezső büntetőperében. Az egykori angyalföldi szocialista alpolgármester a vád szerint kenőpénzt fogadott el, ám első fokon felmentették.
Benyújtotta a fellebbezést Hiszékeny Dezső és vádlott-társa ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a Magyar Idők. A másodfokú vádhatóság az ügyet első fokon tárgyaló Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) indítványa alapján a verdikt hatályon kívül helyezésére tett előterjesztést. A Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott indítvány részleteit a fellebbviteli főügyészség hétfőn ismerteti.
Mint ismert, Hiszékeny Dezső ellen vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat tavaly januárban a Központi Nyomozó Főügyészség, de a szocialista politikust a Fővárosi Törvényszék első fokon felmentette. Hiszékeny a tárgyalásokon folyamatosan tagadta a terhére rótt bűncselekményt, és koncepciós perről beszélt, korábban pedig saját maga kezdeményezte az Országgyűlésnél mentelmi jogának felfüggesztését. Az MSZP-s politikus nehezményezte, hogy az ügyészség egy fedett nyomozó jelentésére és egy titkos körülmények között felvett hangfelvételre alapozta a vádakat.
A politikust lebuktató beépített ember a Hiszékennyel való találkozásokat – az Atlantis étteremben és a politikus irodájában rögzített hangfelvételek mellett – úgy dokumentálta, hogy a politikus bólintással jelezte: elfogadja a vesztegetésre szánt összeget, és a bal kezével kétszer is ötöt mutatott, ami az ötmillió forintot jelentette.
Hiszékeny azzal védekezett: legfeljebb négy és fél millióra tudott volna utalni, mivel nem tudja kinyújtani a kisujját. A vádirat szerint a „jogtalan vagyoni előny” átadása végül nem következett be, azonban a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezettnek tekinthető.
Kalina József bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta: tagadhatatlan, hogy „az ügy politikailag frekventált” volt, azonban ezzel nem foglalkozhatott. A lehallgatások ellenére a bíróság megállapította, hogy Hiszékeny nem tett olyan kijelentést, amely konkrétan utalna az ötmilliós kenőpénzre.
A bíró szerint egy bólintás vagy kézmozdulat alapján ilyen súlyú ügyben csak akkor lehet valakit elítélni, ha egyértelműek ezek az utalások, ám ezt itt nem ítélte annak a bíróság.
A bíróság Szabó Sándor másodrendű vádlottat viszont elítélte első fokon.
A férfit befolyással üzérkedés miatt kétévi, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Kalina József vezette bírói tanács. A KNYF korábban úgy értékelte, hogy az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék felderítette ugyan a tényállást, ám a tényekből helytelen következtetéseket vont le és ezek alapján hozta meg a döntését. Az ügyészség akkori vádirata szerint 2013 januárjában az MSZP akkori angyalföldi alpolgármestere Szabó Sándor közvetítésével ötmillió forintot kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő cukrászda bérleti jogát egy vállalkozónak adja. | Elölről kezdenék Hiszékeny perét | Magyar Idők | null | https://www.magyaridok.hu/belfold/elolrol-kezdenek-hiszekeny-peret-877687/ |
null | Nem állta meg a helyét az emberrablás a cibakházi önbíráskodó büntetőügyben | true | [
""
] | 0 | SZOLJON | null | A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség tavaly nyáron társtettesként elkövetett emberrablás bűntette miatt emelt vádat három huszonéves abonyi fiatalemberrel szemben. Ők a vád szerint 2022. január 27-én este, Cibakházán, egy harmincnégyezer forintos tartozás behajtása érdekében elraboltak egy helyi fiatalembert. A cibakházi emberrablás megrémítette a helyieket is.
Az ügy érintettjei, vádlottak, sértettek és egyes tanúk is mindannyian a kábítószer-fogyasztói társadalom tagjai (voltak). A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a cibakházi fiatalember a bűncselekmény idején droggal kereskedett, míg az abonyi vádlott azt sérelmezte, hogy az előre kifizetett pénzéért nem kapta meg a rendelt árut. Hosszadalmas követelése után úgy kívánta megleckéztetni a cibaki dílert, hogy abonyi barátaival elutaztak a faluba, majd betuszkolták a sértettet a kocsijukba, ahol fenyegetéssel igyekeztek jobb belátásra, azaz a tartozása rendezésére bírni. A kábítószer-kereskedelem egyébként manapsága Jászkunságban is felütötte a fejét.
A járműben veréssel és vascsővel való megveréssel, illetve a megerőszakolásával is megfenyegették, ha nem fizet. Elvették a táskáját, a pénztárcáját és a mobiltelefonját. Ennek hatására a sértett végül belement, hogy a vádlottak levegyék a bankszámlájáról a követelt összeget.
Egy helyi bankautomatához hajtottak, ahol a sértett átadta a bankkártyáját a vádlottaknak, de szándékosantéves PIN-kódot adott meg. Miközben a vádlottak pénzt próbáltak felvenni, kitépte magát a szorításukból, és sikerült elmenekülnie.
A szerdai perbeszédek alatt a vád képviselője annak ellenére is fenntartotta az emberrablás bűntett megállapítására tett indítványát, hogy dr. Nagy Orsolya bírónő jelezte, miszerint a vád a jogalkotói felfogás szerint a cselekmény módosítható önbíráskodásra, illetve személyi szabadság megsértésére is.
Az ügyész több éves letöltendő szabadságvesztést indítványozott a három vádlottra.
Perbeszédükben a védők egyike sem értett egyet a vád emberrablásra vonatkozó jogi minősítéseivel, ezért az első- és másodrendű vádlottra legfeljebb a személyi szabadság megsértése felelősségének megállapítását, míg a harmad rendű vádlottra "csupán" a bűnsegédi magatartást indítványozta a bíróság felé.
Dr. Nagy Orsolya két óra szünet elteltével meghozta az ítéletet: a három fiatalember nem bűnös emberrablásban, viszont bűnös önbíráskodásban, illetve személyi szabadság megsértésében. Mindannyiukra egyaránt két-két-két év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Az ügyész súlyosításért fellebbezett, míg az első- és harmadrendű vádlott és védőik 3 nap gondolkodási időt kértek, míg a másodrendű vádlott és ügyvédje tudomásul vette az ítéletet.
Az ítélet az ügyészi fellebbezés miatt nem jogerős, a végső szót a Szegedi Ítélőtábla mondja majd ki. | Önbíráskodásra "enyhítették" a cibaki emberrablást | null | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/cibakhazi-emberrablas-onbiraskodas |
null | A mindennapi patriotizmus minisztériumaként határozta meg tárcáját hétfőn Budapesten a kultúráért és innovációért felelős miniszter, hangsúlyozva: minden intézkedésüknek ez kell legyen a zsinórmértéke. | true | [
""
] | 0 | BAMA | null | A Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) június óta vezető Hankó Balázs a Kereszténydemokrata Est című pódiumbeszélgetésen emlékeztetett arra, hogy az uniós Erasmus és Horizon ösztöndíjprogramokból ki lettek szorítva a magyar fiatalok, a kormány azonban elindította a Pannónia programot, amely "nem pótlék, nem alternatíva, hanem jobb".
Kiemelte, hogy egyetemi kezdeményezésre alakították át a magyar felsőoktatást, amely ráadásul nemzeti hatáskör, ezért az EU-nak semmi köze hozzá. Úgy fogalmazott: "A gyerekeinken keresztül akarnak zsarolni bennünket."
Hozzátette: Brüsszelből akarják megmondani a magyar egyetemeket fenntartó testületek összetételét, bele akarnak szólni oktatási kérdésekbe, noha ezek szuverenitási kérdések.
A nemrég indult Pannónia ösztöndíprogramot méltatva hangsúlyozta, hogy tágabb lehetőségeket nyújt, mint az Erasmus, és a tervek szerint több magyar diáknak ad majd lehetőséget. Értékelése szerint "jobbat csináltunk, eközben szuverenitási kérdésben nem kötöttünk alkut".
Hankó Balázs arról is beszélt, hogy Ursula von der Leyen és Manfred Weber uniós politikusok "hungarofóbiáját" is ingerelve benyújtják az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyet 2023 novemberében már kiküldtek az Európai Bizottságnak.
Ez a javaslat részben az egyetemi kuratóriumi tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségekről szól majd - jelezte, hozzátéve, Brüsszel szerint az EP-képviselői tisztség nem összeférhetetlen, csak a magyar országgyűlési képviselői poszt.
A miniszter elmondása szerint immár 15 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, és van olyan képzési területünk, amely a 8. leghivatkozottabb a világon. Ezeket az eredményeket nem elismerni nemzetárulás - jelentette ki.
Hozzáfűzte, Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal van vitája, hanem az autonóm szenátusokkal, amelyek az új egyetemi modell mellett érveltek.
A családvédelemről szólva kiemelte, hogy a szülőképes nők jelenlegi alacsony számához a Bokros-csomag is hozzájárult.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy 3600 milliárd forintnyi családi adókedvezmény maradt a családoknál az elmúlt években.
A kormány ráadásul a családi adókedvezmény duplázására készül, támogatja az otthonteremtést, bevezették a csok pluszt, a falusi csokot, bővítették a Babaváró elérhetőségét, hogy anyagi biztonságot tudjanak biztosítani a családoknak - sorolta.
A családpolitikai támogatások fenntartására mindig lesz pénz
- emelte ki.
Hankó Balázs a kutatásfejlesztés irányairól szólva elmondta, a hatásvezérelt kutatások támogatására álltak át, az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás témáival a fókuszban.
Hozzátette, 2010 óta megduplázták a kutatók számát, az elmúlt 5 évben pedig a doktoranduszok számát, Magyarország pedig innovációs teljesítménye alapján a 33. helyen áll a világban.
A miniszter kitért a gazdasági semlegességre is, hangsúlyozva: azzal kell gazdasági, kutatási és más értelemben is együttműködni, aki a magyar nemzet hasznát hozza.
Az Európai Unió gazdasága egyre kevésbé versenyképes, a magyar EU-elnökség programja ezért éppen az uniós versenyképességi fordulatról szól - közölte Hankó Balázs. | Hankó Balázs: a KIM a mindennapi patriotizmus minisztériuma | null | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/hanko-balazs-a-kim-a-mindennapi-patriotizmus-miniszteriuma |
2014-01-20 06:55:00+01:00 | Késsel támadt az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén, Lancsou repülőterén a biztonsági emberekre egy férfi hétfőn reggel – jelentette a kínai online média. | false | [] | 0 | null | 0 | Késsel támadt az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén, Lancsou repülőterén a biztonsági emberekre egy férfi hétfőn reggel – jelentette a kínai online média.
A repülőtér szóvivője azt mondta, hogy a támadó áthatolt a biztonsági ellenőrzésen és az őt megállítani akarókat szúrta meg. A három sérült közül kettő állapota válságos, valamennyien kórházban vannak.
2012 nyarán egy a szomszédos Hszincsinag-Ujgur autonóm területen közlekedő légi járaton fogtak le merényletre készülő embereket. A gyanúsítottak kasgári ujgur nemzetiségűek voltak, és egy alumínium mankó darabjának segítségével akartak betörni a pilótafülkébe, illetve robbanóanyagot akartak meggyújtani.
2011 őszén pokolgépes fenyegetés miatt kényszerleszállást hajtott végre Kanszu tartományban egy Pekingből Hszincsiang székhelyére, Urumcsiba tartó repülőgép, mert egy utas azzal fenyegetőzött, hogy robbanószerkezet van a gépen.
2008 márciusában egy Urumcsiból a kínai fővárosba indult gép hajtott végre öt perccel a felszállás után kényszerleszállást Kanszu tartományban, mert egy nő "légi katasztrófát" akart okozni – adta hírül akkor a kínai média. Sajtóbeszámolók szerint a személyzet a mellékhelyiségben tűzveszélyes anyagot talált. | Világ: Durva reptéri késelés Kínában - három sérült | 0 | https://hvg.hu/vilag/20140120_repteri_keseles_kinaban |
null | A legfőbb ügyész Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte, miután nyomozás indult ellene a „diszkóbotrány” néven elhíresült mulatozásával összefüggésben, amikor elvette és a Dunába dobta egy férfi telefonját. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | Az egész hazai sajtót bejárták azok a felvételek, amelyeken az látható, hogy Magyar Péter az Ötkertben lányok lába között mászik, majd pedig biztonsági őrök a nyakánál fogva vezetik ki a botrányos viselkedése miatt a szórakozóhelyről. Azonban ennek a júniusi éjszakának ezzel még nincsen vége.
A Magyar Nemzetnek is nyilatkozott korábban az a férfi, aki azt állítja, hogy az ominózus estén Magyar Péter többször megütötte, elvette a telefonját, majd aDunába hajítottaazt. Az üggyel összefüggésben szinte azonnal nyomozás indult, a legfőbb ügyész pedig múlt héten kezdeményezte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője a Magyar Nemzetet most arról tájékoztatta, hogy a legfőbb ügyész az Európai Parlamenthez fordult Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése érdekében, hiszen a Központi Nyomozó Főügyészség előtt lopás bűncselekménye miatt folyamatban van egy eljárás. Ahhoz pedig, hogy az esetleges további intézkedéseket le lehessen folytatni a képviselővel szemben, szükséges a mentelmi jog felfüggesztése.
Az ügy további érdekessége, hogy Magyar Péter még a kampányidőszakban többször is elmondta, hogy ha hatalomra kerül, el fogja törölni a mentelmi jogot, most pedig már a közösségi oldalán is egyértelművé tette, hogy élni kíván a mentelmi jogával vagy legalábbis feltételekhez köti, hogy lemondjon róla.
A Magyar Nemzet egyébként többször is kérdezte az ügyben a politikust, ő azonban sem arra nem volt hajlandó válaszolni, hogy bedobta-e a szóban forgó telefont a Dunába, sem arra, hogy továbbra is megkívánja-e szüntetni a mentelmi jogot.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint nagy esély van arra, hogy Magyar Péter mentelmi jogát nem függesztik fel. Az alkotmányjogász szerint előfordulhat, hogy az Európai Néppárt, azért, hogy Magyarország politikájába ilyen módon is beleavatkozzon, meg fogja védni Magyar Pétert.
Tehát a szakmai érvek és a politikai akarat ütközik most egymással és minden arra mutat, hogy a politikai érdekek felül tudnak emelkedni a szakmai érveken. | Mit tudhatunk eddig Magyar Péter mentelmi ügyéről? | null | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-mentelmi-ugy-video |
2024-01-30 06:05:00 | Elkészült a Transparency International korrupcióérzékelési indexe, és az egymást követő második évben is az EU utolsó helyére kerültünk. | true | null | 1 | HVG | null | Egyetlen pontot sem tudott javítani Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési indexében, így ahogy tavaly, úgy most is az Európai Unió legkorruptabb országa lett. A hátrányunk azonban nagyobb lett: a 0-tól 100-ig terjedő skálán (ahol a 0 a legkorruptabb, a 100 a tökéletesen tiszta ország) ugyanúgy 42 pontot szerzett Magyarország, mint egy éve, viszont az utolsó előtti Bulgária 43-ról 45 pontra javított. A harmadik legrosszabb uniós tag, Románia, 46 pontot szerzett, ugyanannyit, mint egy éve.
A korrupcióellenes szervezet berlini központja most tette közzé a 2023-as adatait, ezek szerint a világ leginkább korrupciómentes országa Dánia maradt, 90 ponttal. A második helyen is ugyanúgy Finnország áll, 87 ponttal, viszont már nem holtversenyben Új-Zélanddal, az ugyanis 85 pontra rontva lecsúszott a harmadik helyre.
Magyarország a legjobb helyezését 2007-ben érte el a listán, utána már lejtmenetbe kapcsolt (egy kicsi, 2009-es javítással), 2012-ben pedig, amikor a TI átállt a mostani módszertanára, az EU 9. legkorruptabbja volt. Onnan majdnem folyamatos volt a visszaesésünk, egyedül 2018-ban sikerült javítani egyetlen ponttal. 2020-ra jutottunk el oda, hogy Romániával és Bulgáriával hármas holtversenyben az EU legkorruptabbjai legyünk. 2021-ben Bulgária még nálunk is nagyobbat rontott, 2022-re viszont visszaszereztük az unió legkorruptabb tagállama címet, immár egyedül, és 2023-ban is megtartottuk ezt a helyezést.
A Transparency International Magyarország a délelőtt mutatja be a felmérés Magyarországot érintő részleteit és bővebb elemzését a magyar helyzetről, erről is beszámolunk majd. | Gazdaság: Idén is az EU legkorruptabb országa Magyarország a Transparency International listáján | null | https://hvg.hu/gazdasag/20240130_transparency_korrupcio |
2015-10-26 00:00:00 | Újabb közel ezermilliárd forintot tervez költeni a kormány egy kiszivárgott anyag szerint az energiaszektor államosítására. Kérdés, megéri-e nekünk, és mi a valós céljuk ezzel Orbánéknak? | true | null | 1 | 168 óra | null | Az Orbán-kormány az elmúlt öt évben tudatosan törekedett arra, hogy több stratégiailag fontos gazdasági területet közvetlen ellenőrzése alá vonjon. Ennek legegyszerűbb módja az államosítás, azaz a magánkézben, jellemzően külföldi többségi tulajdonú cégeket olyan helyzetbe hozni, hogy megérje nekik lemondani itteni érdekeltségeikről. A vevő maga az állam, amelynek jelenlegi vezetői nem sajnálják az adófizetők pénzét a számukra fontos területek megszerzésére.
Az első, nem igazán végiggondolt lépés a MOL-részvények egyötödének megszerzése volt, potom 500 milliárd forintért. Sokra ezzel nem mentek, viszont azóta a pakett értéke csaknem a felére esett, azaz jóval több mint 200 milliárdot vesztett az állam a vétellel. Senkit nem vontak felelősségre ezért a gigantikus bukásért, miközben a meg sem valósult sukorói telekcsere az ügyészség szerinti bő egymilliárdos, soha meg nem történt állami értékvesztéséért évek óta meghurcolják, sőt egy justizmord elsőfokú bírósági ítélettel börtönbe is küldenék a vagyonkezelő akkori vezetőit.
Ahogy azt sem firtatja senki, hogyan kerülhetett összességében több mint 400 milliárdjába az államnak az E.on gázkereskedelmi cége és azóta is csak félig kihasznált tárolói kapacitása. A kormány felettébb nagyvonalúan bánik a pénzünkkel, mikor államosít, miközben hiányoznak a korrekt és alapos előkészítő tanulmányok. Nem áttekinthető, milyen szempontok alapján, milyen üzleti koncepcióval, milyen reális értékbecsléssel alátámasztva költ százmilliárdokat az Orbán-kormány jórészt veszteséges vállalatok kivásárlására.
A lényeg a jelek szerint az, hogy az ország ellátását szolgáltató közművek állami kézbe jussanak, kerül amibe kerül. És itt nem csupán a nagyvonalú vételár jelenti a kiadást, hanem a megszerzett cégek további működtetése, valamint az eddigi tulajdonosok által fizetett adókról való lemondás. Ne feledjük, az elmúlt években Orbánék különféle különadók kivetésével igyekeztek csökkenteni a költségvetési hiányt, amelyek kiemelten sújtották a kiszemelt energetikai cégeket, valamint a bankokat. Az államosítással ez a bevételi lehetőség jelentősen leszűkül.
A kierőszakolt rezsicsökkentés további gondot jelent, mert elszakította a fogyasztói árakat a tényleges piaci árviszonyoktól. Ez küldte leginkább padlóra az energia-szolgáltatókat, ami elősegíti ugyan azok államosítását, az árkockázat viszont ettől kezdve közvetlenül a költségvetést terheli. Ha tehát nőnek az energiahordozók világpiaci árai, vagy emelni kell a hazai díjakat, vagy a termelődő veszteséget adófizetői pénzből pótolni. A büdzsé tehát nem csupán százmilliárdos nagyságrendű adótól esik el, de még a működést is finanszírozni kell.
Az egyetemes gáz-és áramszolgáltatók államosítása a tervek szerint másfél éven belül befejeződik, de a kormány hírek szerint nem áll meg itt. Egy minisztériumi tanulmány az elosztó, az infrastruktúrát és hálózatot birtokló cégek megvásárlását is célul tűzi ki, nem kevés pénzt, közel ezermilliárd forintot szánva erre. A 2017 végéig lebonyolítandó ügylethez a fedezet nagy részét az MFB kölcsöne adná, azaz az állam saját magától venne fel hitelt a vásárláshoz. Ezzel sietni kell, mert az effajta finanszírozás az EU-ban nemsokára tiltott lesz, és a lebonyolítás nem csúszhat 2020 utánra.
Hogy a vételárakat milyen alapon állapítják majd meg, nem világos. Az viszont biztos, hogy nem igazán jó az alkupozíció, ha az eladó tudja, hogy a kormánynak az ügylet sürgős. Nem ez az egyetlen érdekesség a kiszivárgott tervben. Mivel a kiszemelt cégek momentán általában veszteségesek, ezt az anyag úgy kívánja megoldani, hogy az adásvétel után módosítani kell majd a működési és adózási szabályokat. Ez első ránézésre annyit jelenthet, hogy lazítanak a szigorú előírásokon, ami minőségi és fejlesztési kérdőjeleket vet fel, és csökkentik az adókötelezettségeket, ami pedig bevételkiesés az országnak.
Hogy ez miért érné meg nekünk, egyelőre rejtély. Olyan apróságról nem is beszélve, hogy szomorú tapasztalataink alapján az állam nem igazán jó gazda, kevésbé hatékonyan működtet, mint a magántulajdonos. Arról nem is beszélve, amit tudtunk, de a meglepően őszinte Lázár János közhírré is tett, nevezetesen hogy a politikai hátterű menedzsment szétlopja az állami cégeket. Ezt a földeladás melletti ütős érvként hozta fel, holott legyünk őszinték, a földet aligha lehet ellopni, a művelést végző cégből persze sokat ki lehet venni, de hol van ez az energiaellátáshoz kapcsolódó vállalatok ezermilliárdjaihoz képest? Ha valahol, hát azoknál tényleg nagy tételekben tudnak lopni.
Ha a formális logika szabályai szerint tesszük egymás mellé Lázár vallomását és a nagy energetikai államosítási szándékot, sajátos következtetésre juthatunk a fideszes célokat illetően. Kérdés az is, tartósan állami tulajdonban akarják-e tartani Orbánék a megszerzett cégeket, vagy kistafírozva őket adott pillanatban visszaprivatizálják. Addig ugyanis, amíg ők vannak hatalmon, jó lehet nekik ez a helyzet, de fel kell készülniük arra, ha majd valamikor netán kikerül a kezükből az irányítás. Ha ezt a veszélyt megérzik, gyorsan előkerülhetnek az energetikában is az állami földvagyon kiárusítása melletti Lázár-féle érvek. | Ha szétlopják az állami cégeket, miért államosítunk? | null | https://168.hu/penz/ha-szetlopjak-az-allami-cegeket-miert-allamositunk-23369 |
2020-06-08 00:00:00 | Tételesen reagált Kásler Miklós magyarázatára a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke - A gyógyszertárak szakemberei a törvények értelmében egészségügyi dolgozók, mégsem kapnak az 500 ezer forintos egyszeri juttatásból. | true | [
"hankó zoltán",
"gyógyszerészi kamara",
"magyar gyógyszerészi kamara",
"bérjuttatás",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Kétoldalas dokumentumban reagált hétfőn Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azokra a mondatokra, amiket Kásler Mikós Emmi-minisztertől idézett a Demokrata hetilap online verziója. Ebben a miniszter többek között azt mondja, hogy habár a gyógyszerészek valóban szerepeltek először a kormány elé kerülő díjazottak listáján, de kérdőjellel, mert az ágazat eleve magas, huszonöt százalékos haszonnal dolgozik.
Miniszter úr a "haszon" (profit) helyett valószínűleg a "haszonkulcs" (árrés) kifejezést akarta használni, de ez sajnos még így sem igaz. Ma a közfinanszírozott gyógyszerek fogyasztói árának százalékában kifejezett, miniszteri rendeletben rögzített átlagos árrése már csak 10 (!) százalék körüli, ráadásul egyre több olyan gyógyszert forgalmaznak a gyógyszertárak, amelyek árrése még a beszállítónak kifizetendő összeg banki átutalási költségét sem fedezi. A szabadáras egyéb termékek árképzése ezt a kiesést csak részben kompenzálja, a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak helyzete pedig csak egyre nehezebb. Évek óta eredmény nélkül könyörgök a korrekcióért, ráadásul úgy, hogy az ágazati átlagbér jóval a nemzetgazdasági átlag alatt van
– írja Hankó, aki még levele elején leszögezi, hogy írása nem ellenzéki támadás, ő maga nemzeti elkötelezettségű, hívő és konzervatív értékrendű székely-magyar ember.
Az elnök szerint kollégái joggal várták, hogy kapjanak az egyszeri bruttó 500 ezer forintos juttatásból, hiszen a törvények értelmében egészségügyi dolgozók, ráadásul egészségügyi intézményben dolgoznak. Hivatkozik Kásler március 20-án datált levelére is, amit a gyógyszertári dolgozóknak küldött: ebben az áll, hogy fokozottan számítanak a helytállásukra, és előre is köszöni lelkiismeretes munkájukat.
Hankó kitért arra az állításra is, hogy a gyógyszertár-tulajdonosok közel egyharmada külföldi. "Ez lehet, hogy igaz – sajnos. A 2010-2018 közötti két kormányzati ciklusban a Kormány és a Kamara együttműködésével sikerült megteremteni a jogi alapjait, hogy valamennyi gyógyszertári vállalkozás többségi gyógyszerészi tulajdonban működjön. Ezért a Kormány még az uniós kötelezettségszegési eljárást is bevállalta. Ha a gyógyszertárak tényleges tulajdonosi szerkezetével probléma van (van!), akkor az ágazati vezetés feladata a jogszabályi előírások érvényesítése mind a tulajdonlás, mind a gyógyszertár-működtetés területén. Évek óta hiába kérem a tárcától az ez irányú intézkedéseket."
Arra, hogy a gyógyszertárak egyébként is azt tették, amit járvány nélkül is tettek volna, egy kérdéssel reagált. "Bocsánat, a többi egészségügyi intézményben nem ugyanazt csinálták, amit járvány nélkül is tettek volna, tehát a betegeik ellátását?"
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere múlt hét pénteken jelentette be, hogy július 1-jével kapják meg a bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásukat az egészségügyi dolgozók. Ez az egyszeri bérkiegészítés 160 ezer embert érint. | Tételesen reagált Kásler Miklós magyarázatára a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke | 0 | https://index.hu/belfold/2020/06/08/hanko_zoltan_gyogyszereszi_kamara_mgyk_reagalas_kasler_miklos |
null | A gázártámogatási rendszer 2022-es változásához kapcsolódva az MVM módosította az átalánydíjas elszámolást, így több milliárd forint kamatmentes hitelhez jutott az ügyfeleitől. | true | [
""
] | 0 | G7 | null | (A szerző közgazdász. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Az átalányelszámolást választó lakossági gázfogyasztók jelentős hányada tudtán és akaratán kívül egy évre jelentősebb összegű kamatmentes hitelt nyújtott szolgáltatójának, az MVM-nek.
Ahogy azt korábbi írásomban részletesen bemutattam, az MVM a 2022-23-as elszámoló számlák kibocsátásakor úgy döntött, hogy az egyenletes számlázást választó ügyfeleknél visszamenőleg átírja az éves részszámlákat. A fogyasztók jóváhagyásával megállapított havi egyenlő mennyiségek helyett az úgynevezett jelleggörbe szerinti becsléssel állapította meg a fogyasztás éven belüli eloszlását, azaz egyoldalúan felrúgta az ügyfeleivel kötött megállapodást. (A fogyasztási jelleggörbét az MVM készíti, és azt tükrözi, hogy a különböző évszakokban az időjárás függvényében jelentősen eltér a gázfelhasználás.)
Ennek következtében a fogyasztók jelentős része a 2022-23-as támogatási évben (2022. augusztus 1-től 2023. július 31-ig) nem juthatott hozzá a támogatott árú gáz teljes mennyiségéhez, azaz fogyasztása egy számottevő részét közel nyolcszoros, úgynevezett lakossági piaci áron kellett megfizetnie. Azt a kérdést azonban csak a következő évi számlák ismeretében lehetett megválaszolni, hogy ez a fogyasztókat megkárosító megoldás évről évre ismétlődik-e, gördülő hitelezés lesz-e belőle, vagy a 2022. augusztus 1-jével megváltozó szabályozáshoz kapcsolt egyszeri alkalomról beszélhetünk.
Egy év elteltével kiderült, hogy az MVM azt az ártámogatást, amit a 2022-23-as évben jogtalanul elvett a fogyasztóktól, a 2023-24-es támogatási évben gyakorlatilag azonos mennyiségben visszaadta az érintett ügyfeleknek.
Közgazdasági értelemben tehát az egyenletes számlázást választó fogyasztók 2022-23-ban kényszerhitelezőivé váltak az MVM-nek, azaz
a legnagyobb magyar közszolgáltató állami vállalat egyéves lejáratú kamatmentes kölcsön nyújtására kényszerítette az érintett ügyfeleit.
A kényszerítés eszköze a fogyasztásból való kizárás lehetősége volt.
Az "innovatív" új számlázás bevezetésekor az MVM a támogatási év 365 napjára a tényleges fogyasztást jóval meghaladó fiktív felhasználást számolt el, amelynek számottevő hányadára még az átlagfogyasztás esetén sem jutott elegendő támogatás. A szabályozás szerint az átlagfogyasztás teljes mennyisége támogatott áron vásárolható meg. A bevezetést követő évben ugyanakkor a tényleges fogyasztást meghaladó teljes fogyasztással azonos, a 365 napra adhatónál akár magasabb támogatást is elszámolt a szolgáltató.
Utóbbi megoldás a vonatkozó jogszabály átlépését jelenti, hiszen a teljes támogatott mennyiség nem haladhatja meg az átlagfogyasztásnak megfelelő mennyiséget. A jogszabály egyértelműen azt mondja, hogy a kedvezményes gázmennyiséget naparányosan kell elszámolni az adott évben, átalánydíjnál havi bontásban, az adott hónapban lévő napok számának megfelelően*"A lakossági fogyasztó az e rendelet szerinti kedvezményes mennyiségeket időarányosan jogosult igénybe venni. Ennek érdekében az egyetemes szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz, amelynek alapján a felhasználó számára kiállított számlában a kedvezményes mennyiség 1/365-öd részének és a számlázási időszak napjainak szorzatát érvényesíti...A kedvezményes mennyiség elszámolása átalánydíj esetén minden hónapban a napok arányában történik.".
A helyzet abszurditását jelzi, hogy az "innovatív" megoldás bevezetése és annak kivezetése egyaránt csak a jogszabályok átlépésével vált lehetővé. Némiképp megnyugtató, hogy az új gázártámogatási rendszer bevezetését szabályozó rendelkezések nem adtak lehetőséget az MVM által alkalmazott megoldásra, ugyanakkor elkeserítő kordokumentum, hogy az elmúlt másfél évben eddig nem akadt egyetlen olyan, a fogyasztókat védő vagy a szabályozott piaci magatartás betartását felügyelő intézmény sem, melynek szűrőjén fennakadt volna ez az ügy.
Valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, mi volt az ötlet kitalálójának eredeti szándéka, de könnyen elképzelhető, hogy csak a 2023-24-es számlázási év első részszámláinak kibocsátását követő elemi erejű felzúdulásnak köszönhetjük, hogy az MVM végül törölte eszköztárából a kamatmentes ügyfélhitel kikényszerítését. Az egyenletes számlázással semmilyen módon össze nem egyeztethető jelleggörbe alkalmazásához azonban továbbra is ragaszkodik, és ezzel továbbra is megsérti a fent hivatkozott kormányrendeletet.
Egy fiktív példával részletekbe menően is jól bemutatható, hogy mi történt a szóban forgó két évben. A modell konkrét számokkal való leírása a mondat végén lévő csillagra kattintva olvasható (nem külön oldalon, hanem a cikk szerves folytatásaként)*Nézzünk egy olyan háztartást, amely mindkét érintett év (2022/23 és 2023/24) minden hónapjában a támogatott átlagfogyasztásnak megfelelő mennyiségű, azaz éves szinten 63.645 MJ fűtőértékű gázt használ fel, egyenletes számlázást választ, és éves leolvasásának időpontja például június 15. Normális esetben - ha az MVM nem rúgja fel az egyenletes számlázást választó fogyasztókkal kötött megállapodását - az átlagfogyasztónk a szóban forgó több mint két év minden hónapjában azonos mennyiségről, teljes mértékben támogatott áron kapott volna számlát. A módosított elszámolási módszer szerint azonban mindkét évben az augusztus 1-től a következő év július 31-ig tartó 365 napra (a jogszabályban rögzített támogatási évre) a szolgáltató az éves tényleges fogyasztásnál lényegesen többet számolt el. A június 15-től július 31-ig tartó időszak felhasználásából ugyanis jelentős mennyiséget (példánkban 40 napnak megfelelőt) augusztus 1. utánra csoportosított át. Így 2022. és 2023. augusztus 1-től 2023. és 2024. július 31-ig tartó 365 napra 405 napnyi fogyasztást számol el. A 2023/24. évi első két részszámla (2023/06/15-08/15-ig, amelyek havi egyenletes mennyiségekről készültek, mert csak az éves számlákban használja az MVM a jelleggörbe szerinti fogyasztást) 40 napjára - a fenti trükk miatt - már nem jut támogatás, azt a fogyasztást piaci áron vetették meg az átlagfogyasztóval. Ugyanakkor a 2024-25. év első két részszámlájánál, 2024/06/15-08/15-ig, a teljes fogyasztás támogatott áron érhető el a fogyasztó számára! Ez esetben 405 napnak megfelelő támogatást számol el az MVM a támogatási évben. A kényszerhitelezés vagy a fenti fiktív példában bemutatott mennyiségek elég abszurd felvetésnek tűnhetnek, ezért egy személyes adattal szeretném alátámasztani állításaim valóságtartalmát. A 2023-24-es éves elszámoló számla szerint az egyenletes számlázást választó háztartásunk első 11 havi részszámlában fizetett energiadíja 84,5 százalékkal haladta meg az éves mért fogyasztásunk szerint számított energiadíjat. Érthetőbben fogalmazva: a szóban forgó év egészében a befizetésünk csaknem felével kényszerhiteleztük a szolgáltatót annak tisztességtelen elszámolási gyakorlata miatt! A "hitelnyújtás" döntő hányada ráadásul az elszámolási év első két hónapjában történt, az alkalmazott módszernek köszönhetően..
Bár az érintett fogyasztók számát csak maga a szolgáltató tudhatja, az biztos, hogy mindazon ügyfelek, akiknek éves fogyasztása közelíti vagy meghaladja a szabályozás szerint kedvezményes áron biztosított 63 645 megajoule (MJ) fűtőértéket, a 2023-24-es számlázási évben a "hitelezők" közé tartoznak. E sokaság az MVM sajtótájékoztatói alapján körülbelül 100 ezer háztartást jelenthet, a nyújtott hitel összege pedig sok milliárd forint lehet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? - észrevételek az MVM tájékoztatásáhozAz átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlájaSzámos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Kamatmentes hitelt nyújtottak a gázfogyasztók az MVM-nek, akaratukon és tudtukon kívül | null | https://g7.hu/vallalat/20241023/kamatmentes-hitelt-nyujtottak-a-gazfogyasztok-az-mvm-nek-akaratukon-es-tudtukon-kivul |
2020-07-20 00:00:00 | A rendőrök jelenleg is keresik. Segítséget kérnek megtalálásához. | false | [
"eltűnt",
"eltűnés",
"bűnügy",
"15 éves",
"gyermekotthon"
] | 0 | null | 0 | Eltűnt egy 15 éves lány a VIII. kerületből
Eltűnt egy 15 éves lány a VIII. kerületből
A rendőrök jelenleg is keresik. Segítséget kérnek megtalálásához.
A VIII. kerületi kapitányság keresi Tirpák Vanessza Máriát. A rendelkezésre álló adatok szerint a 15 éves lány vasárnap délután egy VIII. kerületi gyermekotthonból ismeretlen helyre távozott. Azóta nem adott életjelet magáról – írja a police.hu.
Tirpák Vanessza Mária körülbelül 160 centi magas, sötét, hosszú hajú. Eltűnésekor barna mellényt, világos farmert, valamint fehér cipőt viselt.
Kérik, aki a képen látható lányt felismeri, tartózkodási helyéről, eltűnéséről bármit tud, névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenes Telefontanún (06-80-555-111), a 107-es vagy 112-es központi segélyhívók valamelyikén. | Eltűnt egy 15 éves lány a VIII. kerületből | 0 | https://24.hu/belfold/2020/07/20/eltunt-15-eves-lany-viii-kerulet |
2013-06-15 13:06:00 | A Facebook és a Microsoft új, de még mindig elég korlátozott adatokat hozott nyilvánosságra arról, hogy 2012 második felében hány ezer kérést kaptak kormányzati szervektől a felhasználók adataira vonatkozóan. A számokon kívül gyakorlatilag semmi sem derül ki. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Facebook és a Microsoft – a nemzetbiztonsági szervekkel történt megbeszélések után - új, de még mindig elég korlátozott adatokat hozott nyilvánosságra arról, hogy 2012 második felében hány ezer kérést kaptak kormányzati szervektől a felhasználók adataira vonatkozóan.
A Facebook 9-10 ezer kérést kapott helyi és szövetségi szintű kormányzati szervektől 18-19 ezer felhasználó profillal kapcsolatban, közölte Ted Ullyot, a közösségi oldal ügyvédje péntek este. A skála elég széles: próbáltak így megtalálni eltűnt gyereket, katonaszökevényt, nyomoztak terrorfenyegetést ügyében. Ullyot szerint havi 1,1 milliárd aktív profillal ez azt jelenti, hogy csupán a felhasználók 1 százalékát érintették a szövetségi vagy a helyi kormányzati szervek kérései. A Facebook - ugyanúgy, mint máskor - most is hangsúlyozta, hogy elszántan védelmezik a felhasználók adatait, és csak 79 százalékban teljesítették a kormányzati kéréseket, sőt, sokszor jóval kevesebb információt adtak át a hatóságoknak, mint amennyit azok szerettek volna megkaparintani.
John Frank, a Microsoft alelnöke szerint ők 2012 második felében 6-7000 kormányzati kérést kaptak, ami összesen 31-32 ezer felhasználói fiókot érintett. Frank szerint azok az információk, amelyeknek nyilvánosságra hozatalára most engedélyt kaptak, nem sokat segítenek a társadalomnak, hogy megértsék ezeket a dolgokat.
A közölt kérések esetében nem igazán lehet megállapítani, hogy melyik szolgált nemzetbiztonsági célokat. Ullyot állítása szerint most azon dolgoznak, hogy e tekintetben is nagyobb legyen az átláthatóság, írja a CNN. A cégek arra sem kaptak felhatalmazást, hogy nyilvánosságra hozzák, egyes szervektől pontosan mennyi kérés érkezett.
A Facebook és a Microsoft azután hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy kirobbant az utóbbi idők legnagyobb megfigyelési botránya. Az elektronikus megfigyelést végző amerikai titkosszolgálat, a Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) munkatársaként Edward Snowden nemrég dokumentumokat adott át a sajtónak arról, hogy Washington évek óta amerikaiak és külföldiek millióinak internetes és mobiltelefonos kommunikációjához fér hozzá. A dokumentumok szerint az NSA Prism (Prizma) programja szabadon kutakodhatott a vele együttműködő cégek (köztük a Facebook, a Google, a Microsoft és a Skype) szerverein. A cégek tagadták, hogy hozzáférést nyújtottak volna szervereikhez, és a Facebook, illetve a Microsoft most is kiemelte, hogy nem a megfigyelési botrány miatt közli az adatokat.
A Google egyelőre nem nyilatkozott, a cég ugyanis megvárná, hogy engedélyt kapjanak minél pontosabb információk közlésére. „Mindig is úgy gondoltuk, fontos különbséget tenni a különböző kormányzati kérések között. Már nyilvánosságra hoztunk bűnügyekkel kapcsolatos kérvényeket, amelyeket elkülönítettünk a nemzetbiztonsági ügyektől. A két kategória összekeverése visszalépést jelentene a felhasználók számára. A kérésünk a kormány felé világos: publikálhassuk a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kéréseket, beleértve a FISA dokumentumokat is” – áll a Google közleményében. A külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó törvény (FISA) értelmében a különböző vállalatok az igazságügyi miniszter és a nemzeti hírszerzés igazgatójának utasítására kötelesek hozzáférést adni adatforgalmukhoz az FBI lehallgatási részlegének. A FISA megtiltja az érintett cégeknek, hogy egy ilyen utasításnak akár a puszta létét is nyilvánosságra hozzák. | Külföld: A Google a nemzetbiztonsági szervek adatkéréseit is nyilvánosságra hozná - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/a_google_a_nemzetbiztonsagi_szervek_adatkereseit_is_nyilvanossagra_hozna-1393883 |
2017-03-13 16:06:37 | Nincs az a pénz, amit az 56-os emlékbizottság el ne tudna égetni, ráadásul közben Gulág-emlékév is van, nyilván az sincs ingyen. Tavaly nyáron a Gulág-em | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Nem mintha nem lenne szükség a Gulag-évek történetének feldolgozására, és az oral history, a helyi emlékezet-megközelítéssel sincs semmi probléma, csak hát megint Stefka, a fáradhatatlan antikommunista. Az még az elfogadható hibahatáron belül van, ha jut némi apró azoknak is, akik nem éppen a kommunizmus lebontásával biztosították a helyüket az új rendszer hivatásos ünneplői között, de Stefka István megemlékezésügyi megbízatásai jóval túlmennek ezen a mértéken.
Nemrég az RTL Híradója szedte össze, hogy az 56-os emlékév kapcsán mennyi támogatás landolt a Pesti Srácok (PS) környékén. (Lapigazgató: Stefka István.) 2 milliót kapott a PS-t kiadó Gerilla Press Kft tulajdonában álló, tavaly nyárig viszont a lapigazgató érdekeltségébe tartozó Dr. Sziget Bt. Ez utóbbi üzleti tevékenysége lényegében egy Bem rakparti kocsma üzemeltetéséből áll, ennek forradalmi stílusú átfazonírozásához jött 2 millió az 56-os emlékbizottságtól. További 68 millióval támogatta az emlékbizottság a Pesti Srácok Emlékpark-projektet.
Stefka A fehérballonos című filmjére is kapott 5 milliót az 56-os emlékbizottságtól, de a film támogatói közt felbukkan az Országgyűlés Sajtóirodája, illetve a Pesti Srácokkal korábban szerződő Földművelésügyi Minisztérium is. (A támogatásról szóló szerződést nem találtuk a minisztérium közzétételei között.) Stefka másik 56-os filmjét (Davaj gitár) pedig az állam részéről az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. támogatta. Vagyis a Stefka-filmekhez nyújtott állami szponzoráció csak akkor nem több, mint az emlékbizottságtól kapott 5 millió, ha a fent említett szervezetek mindössze elvi jellegű támogatást nyújtottak az alkotónak.
Tavaly nyáron írt ki a másik, a Gulág Emlékbizottság a 2015-től 2017-ig tartó megemlékezés kapcsán 1,4 milliárd keretösszeggel pályázatot négy témakörben – a pályázatokról még az ősz folyamán döntés született, és a támogatásokat az év vége előtt ki is fizették. A nyertesek listáját böngészve az látszik, hogy a bizottság elég sokféle pályázót támogatott a kistelepülési önkormányzattól a Napkori Erdőgazdák Zrt-n át a Zempléni Német Iskolaegyletig. Mások mellett Stefka Istvánt is, aki Az üldözött Bethlen című pályaművére kapott 2 millió forint támogatást. A pályázatról kérdeztük a lapigazgatót, de választ nem kaptunk.
De ezzel még sincs vége a Stefka-féle megemlékezésművészeti projekteknek. A termékeny szerző a felelős szerkesztője a Magyarok a Gulágon című honlapnak, amely szintén a Gulág Emlékbizottság támogatásával jött létre – a támogatás összegéről viszont sehol nem találtunk információt. A produktum tízegynéhány szöveges aloldalból áll, van egy-két beágyazott videó- és hangfájl, az egyiken Dózsa László olvas föl egy Stefka-szöveget.
A Gulág-pályázat nyertesei közt bukkantunk rá a Csapó Harold Gábor-Kruchina Károly szerzőpárosra: ők a Menczer Gusztáv élete és küzdelmei I-II című dolgozat megírására kaptak 5 millió forintot. Csapó a III. kerületi Fidesz alelnöke, ami abból a szempontból biztosan előny, hogy ugyanitt alelnök Menczer Erzsébet, Menczer Gusztáv lánya. Kruchina nevét pedig a 2006-os zavargások kapcsán ismerte meg az ország, testvérével a rendőri túlkapások egyik áldozatává vált, jelenleg a magyar windsurf-szövetség alelnöke.
Szerencsére az 56-os emlékév – financiális értelemben legalábbis – nem ért véget 2016-ban, a kormány a napokban újabb 800 millió átcsoportosítását rendelte el. Kis szerencsével a nagyragadozók mellett a kisebbeknek is juthat még valami. | Még kétmillió emlékezetpolitikai forint a Pesti Srácok lapigazgatójának | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/03/12/meg-ketmillio-emlekezetpolitikai-forint-a-pesti-sracok-lapigazgatojanak/ |
2016-12-22 11:27:00 | Döbbenetes képek az ATV-tulajdonos Németh Sándor, Andy Vajna és Habony Árpád találkozójáról! Kaminski Fanny is közelről figyelte az eseményeket. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Németh Sándor, az ATV tulajdonosa, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze Andy Vajnával és Habony Árpáddal tárgyalt az exkluzív, belvárosi Nobu étteremben – adta hírül Juhász Péter, az Együtt alelnöke. A közösen elköltött ebédről lapunk is felvételeket készített. Kiszúrtuk, hogy a Vajnáékkal szomszédos asztalnál foglalt helyet Habony volt felesége, Kaminski Fanny, aki Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldaláért felelős, valamint az egyik összekötő kapocs lehet a Fidesz felső vezetése és a bulvármédia között.
Németh Sándor és Andy Vajna
Az elmúlt hónapokban több minden utalt arra, hogy a Fidesz médiabeli nyomulásának következő kiszemeltje a korábban markánsan ellenzéki beállítottságú ATV lesz. Ezek a feltételezések kaptak elég világos megerősítést azáltal, hogy a televízió tulajdonosa a kormánypárt két legfőbb médiaemberével mutatkozott. Andy Vajna filmügyi teendői mellett a Tv2-csoportot igazgatja, Habony Árpád nem hivatalos kormányfői tanácsadónak pedig a 888.hu és a Lokál kiadójában van érdekeltsége.
Hűségeskü?
Múlt héten került nyilvánosságra, hogy Kálmán Olga, az ATV legismertebb műsorvezetője a Simicska Lajos médiaportfóliójába tartozó Hír Tv-hez igazol. Egyúttal megszűnik a Szabad szemmel, a csatorna talán legnívósabb hírháttérműsora (bár a műsorvezető Mészáros Antónia állítólag marad az ATV-nél). Németh Sándor Kálmán Olga távozását Facebook-oldalán kommentálta, és a Simicskát ekéző mondatait elég nehéz volt nem az Orbán melletti kiállásként olvasni. „Kálmán Olga a Hír Tv-hez való szerződésével – akarva-akaratlan – Simicska és szövetségesei Orbán Viktor elleni vendettájának központi szereplőjeként kínálta fel magát” – írta a lelkész.
A Blikk információra hivatkozva a kormánypárti média azt kezdte terjeszteni, hogy Kálmán Olgát havi 4 milliós fizetéssel csábították át a konkurenciához. A Hír Tv ezt tagadja, szerintük a műsorvezető ATV-s fizetésénél számottevően alacsonyabb bért kap majd. Kormánypárti portálok és a Hit Gyülekezete saját blogja azt is nagy egyetértésben bizonygatták, hogy Kálmán Olga távozása nem lesz nagy érvágás az ATV-nek.
Németh, Vajna, Kaminski és Habony
Friderikusz Sándor – akinek már korábban megszűnt a műsora az ATV-n – egy az Indexnek adott októberi interjújában osztott meg érdekes részleteket a csatorna működéséről. Állítása szerint Németh Sándor eltúlzottnak találta műsorában az Orbán Viktort, illetve a kormányzását illető kritikákat, és egy alkalommal rákérdezett Friderikusznál, hogy a kormányfő vesztét kívánja-e. A tévésnek Németh Szilárd, az ATV hírigazgatója (és Németh Sándor fia) arról is beszámolt, hogy találkozni fog Habony Árpáddal és Andy Vajnával. Németh Sándor akkor tagadta a vádakat, Németh Szilárd pedig azt mondta, jogi úton szeretnének elégtételt venni.
Felültek a kvótavonatra
Az ATV fenntartások nélkül lehozta a népszavazási kampány menekültellenes kormányzati reklámjait is. Az Átlátszó cikke szerint például idén júliusban a Tv2-csoport és a közmédia után az ATV volt a kvótakampány legfőbb haszonélvezője, 12,7 millió forintos költéssel. Németh Szilárd erről így nyilatkozott lapunknak: „Nincs nagy portfóliónk, nincs mögöttünk nagy nemzetközi háttér sem. Egy ilyen helyzetben a kereskedelmi szempontok dominánsabbak, az értékesítés kevésbé mérlegeli a politikai kockázatot. Ezt a színvonalat egyébként nem tudná az ATV hozni, ha politikai vagy más okok miatt elkezdene a hirdetők között válogatni.”
A kampányban Németh és a Hit Gyülekezete más ismert személyiségei – például Hack Péter jogász – a kormányzati állásponttal megegyező „nem” szavazatra buzdítottak. Ennél nagyobb baj, hogy maga a csatorna is beleállt a félelemkeltésbe. A körmendi menekülttábor májusi megnyitása után arról írtak, hogy migránsok kézilabdás lányokra törték rá a tornacsarnok ablakát. Csakhogy a rendőrség szerint ebből semmi sem volt igaz, eleve csak szabálysértési vizsgálatot indítottak, és azt is hamar megszüntették.
Németh Sándor a Vajna–Habony-találkozóról egyelőre csak annyit mondott, ha Juhász Péter odamegy hozzájuk, vele is együtt ebédeltek volna. Megkérdeztük az ATV-től és a lelkésztől, miről volt szó az asztalnál, amint válaszolnak, közöljük. | Ebéd a Nobuban: saját fotóink tanúsítják, hogy az ATV lehet a fideszes terjeszkedés legújabb áldozata | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/ebed-a-nobuban-sajat-fotoink-tanusitjak-hogy-az-atv-lehet-a-fideszes-terjeszkedes-legujabb-aldozata-102013 |
2017-07-02 15:35:00 | Közel egymillió forint büntetést szabott ki a Közbeszerzési Hatóság Komló Város Önkormányzatára, miután megállapították, hogy súlyos jogsértést követett el egy adásvétel kapcsán. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Ahogy azt korábban megírtuk, a komlói képviselő-testület 2016 novemberében hozott egy határozatot, amely szerint tízmillió forintért megveszi egy magánszemélytől azokat a bányászati emléktárgyakat, amiket korábban már beépített egy emlékműbe. Az üzlet látszólag több sebből is vérzett – ezt gondolta Tényi István is, aki cikkünk nyomán feljelentést tett a Baranya Megyei Főügyészségen hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az ügyben nyomozás indult a Szigetvári Járási Ügyészségen, fokozott ügyészi felügyelet mellett.
A nyomozás során a közbeszerzési eljárás is vizsgálat alá került, a Közbeszerzési Hatóság pedig megállapította, hogy a komlói önkormányzat jogsértést követett el, amikor nem írt ki közbeszerzési eljárást a bányászrelikviák megvásárlására. Erre azért lett volna szükség, mert a beszerzés összege meghaladta a nyolcmillió forintot.
A Közbeszerzési Hatóság nyolcszázezer forint büntetést szabott ki a súlyos jogsértés miatt, és pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása, valamint az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása miatt.
A határozatban foglaltak szerint az önkormányzat arra hivatkozott, hogy 7,9 millió forint plusz áfa vételárral számoltak, amely alapján nem lett volna szükség a közbeszerzésre, valamint arra, hogy „nem a klasszikus áfakörbe tartozó féllel” szerződtek, ezért a személyi kifizetésekre vonatkozóan egészen más bruttó-nettó értéket kell számítani. Ezeket az érveket azonban a hatóság nem fogadta el. | Botrány Komlón: súlyos jogsértést követett el a fideszes városvezetés | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/botrany-komlon-sulyos-jogsertest-kovetett-el-a-fideszes-varosvezetes-105066 |
2008-06-06 00:00:00 | A Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) vezetésének tiltakozása ellenére megkezdődött a Herzl Passage projekt építése: a Dohány utcai zsinagóga közvetlen környezetében. A beruházó cég eredeti tulajdonosa nem más, mint a Mazsihisz egykori elnöke, majd alelnöke, Tordai Péter. Feldmájer Péter, a jelenlegi elnök bízik benne, hogy az építkezést még le lehet állítani. | true | null | 1 | HVG | null | Mi épül a zsinagóga nyakára?
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) vezetésének tiltakozása ellenére megkezdődött a Herzl Passage projekt építése: a Dohány utcai zsinagóga közvetlen környezetében. A beruházó cég eredeti tulajdonosa nem más, mint a Mazsihisz egykori elnöke, majd alelnöke, Tordai Péter. Feldmájer Péter, a jelenlegi elnök bízik benne, hogy az építkezést még le lehet állítani.
Herzl Passzázs projekt felülről
A történelmi városrészek, így a zsidónegyed jellegének megóvását célul tűző egyesület, az ÓVÁS! szakértője, Kemény Mária művészettörténész a hvg.hu-nak elmondta a beruházás három régi épületet érint: a közvetlenül a zsinagóga mellett álló Dohány utca 10-et, valamint a zsinagóga mögötti Síp utca 8-at és 10-et. A Síp utca 8. 1890-ben, a 10. 1867-ben, a Dohány utca 10. pedig még az 1840-es években épült, ez utóbbi Hild József tervei alapján.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2005-ben a két, nagyon rossz állapotban lévő Síp utcai épületet fölvette a védett épületek közé. Addigra az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal már mindkettőre bontási engedélyt adott ki. Az épületek addigra már a Mazsihisz akkori elnökének, Tordai Péternek a tulajdonában voltak. Hírek szerint Tordai azért vásárolhatta-e meg a két Síp utcai épületet, mert az önkormányzattól érkező belső információk 1999 és 2003 között nála, mint a Mazsihisz elnökénél landoltak, és a két épületet az önkormányzat eredetileg a Mazsihisznek ajánlotta föl megvételre.
Tordai cégének a KÖH-től kellett megszereznie az építési engedélyt. A KÖH kikötötte, hogy meg kell tartani a Síp utcai szárnyakat. "Ennek az volt a rejtett üzenete, hogy az épületek többi része bontható" – vélekedett Kemény Mária. A művészettörténész szerint annak fejében, hogy megmarad a két épület utcai frontja, megengedték a nagyobb méretű építkezést hátul, az udvari szárnyon. Hozzátette: a tervezett négyszintes mélygarázs radikálisan meg fogja növelni a gépkocsiforgalmat, és közlekedési térré változtatja a keskeny Síp utcát, szétrombolja annak kisvárosias hangulatát.
Az ÓVÁS! szerint az egész „műemlék jellegű területen” (mjt) – tehát a Terézvárosba is átnyúló, a Paulay Ede utca, a Nagymező utca, a Csányi utca, a Dob utca, a Kisdiófa utca, a Nagydiófa utca, a Rákóczi út, a Károly körút és a Bajcsy-Zsilinszky út által határolt övezeten - belül nem volna szabad olyan fejlesztésekbe fogni, amelyek meghaladják a történelmi beépítettség sűrűségét és átlagos magasságát. Mint Kemény Mária hangsúlyozta, ugyanez a véleménye Michel Polge-nak, az UNESCO Világörökség Bizottsága 2007 novemberében Budapesten járt szakértőjének is. A Polge-jelentés a műemléki rehabilitáció gazdasági környezetének jelentős javítását tartja kívánatosnak.
Sajti Zsuzsannától, a KÖH erzsébetvárosi referensétől azt szerettük volna megtudni, hogy miért nyilvánítottak olyan épületeket védettnek, amelyekre Erzsébetváros már kiadta a bontási engedélyt? Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy miért kapott építési engedélyt a két épületre a Tordai és Társai cég? Sajti először nyilatkozott lapunknak, majd annak közzétételéhez nem járult hozzá. A sajtóosztályról kapott e-mail alapján csak azt közölhetjük, hogy „a KÖH-ben az építéshatósági eljárás lefolytatása a jogszabályoknak megfelelően történt”. Ezt egyébként eddig sem vitattuk.
Az építkezést erősen ellenzi Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke is. Szerinte történtek bizonyos eljárásjogi hibák, amelyekbe bele lehet kapaszkodni, ennél többet azonban nem akart elárulni. „Amit megtehetünk azt meg is fogjuk tenni. A jogi eljárások némileg a sakkjátszmához hasonlíthatók, ezért nem lenne taktikus erről nyilatkoznom” – mondta kissé talányosan Hozzátette: az ügyészségnek át kellene tekintenie az iratokat, hogy megfelelően működtek-e az építészeti hatóságok. A Mazsihisz-elnök nem tudott arra válaszolni, hogy Tordai elnökként illetve alelnökként juthatott-e olyan információkhoz, amelyekkel versenytársaival szemben esetleg előnyre tett szert az ingatlanpiacon.
„Információk szerint az eladási ajánlat az önkormányzattól a Síp utca 8-10. szám alatti ingatlanra eredetileg a hitközséghez érkezett, hogy levélben vagy informális közlés útján, azt nem tudom. Az természetes, hogy a hitközséghez érkező leveleket, információkat egyaránt megismeri az elnök és az ügyvezető igazgató is” - fejtette ki a Mazsihisz elnöke. Arra a kérdésre, hogy az építkezés mennyire ütközik jogszabályokba, úgy válaszolt: „Jogilag nem tudok ebben állást foglalni, de úgy gondolom, hogy etikai okokból nem lett volna szabad Tordainak mint a Mazsihisz elnökének, illetve alelnökének üzleti tevékenységet folytatnia Magyarország legfontosabb zsidó műemlékének közvetlen szomszédságában.” Hozzátette: „azokat a terveket, amelyek örökre megváltoztatnák a zsinagóga látképét, nem szabad jóváhagynunk. Hogy nézne ki, hogy a Szent István Bazilika mellé építenének egy majdnem akkora épületet, mint maga a bazilika?”
Majd így folytatta: 2005 nyara óta, mióta ismét ő a Mazsihisz elnöke, ebben az ügyben világos az álláspontja: ellenzi a projektet és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató egyetért vele. (Zoltai 1991 óta tölti be a Mazsihisz ügyvezető igazgatói tisztjét). „Több ízben kifejtettük közvetlenül is Tordai Péternek, hogy nem értünk egyet a projekttel. A múlt év tavaszáig általában minden héten legalább egyszer találkoztunk, abban reménykedtünk, hogy megérti a józan érveket, és csak olyan léptékű építkezést valósít meg, amely nem változtatja meg az egész környezetet. Úgy tűnt, szavaink hatnak rá, de csalódnunk kellett" – mondta a Mazsihisz elnök.
Mikor vette az ingatlant Tordai? (Oldaltörés)
Síp utcai mélygarázs terve
Tordai Péter a hvg.hu-val közölte: kiszállt a passzázs építéséből, a család által alapított és tulajdonolt Tordai és Társai Kft.-t ugyanis 2007 májusában 100 százalékosan eladta az Urnova nevű spanyol cég magyar leányvállalatának, a Spanyol Ház Kft-nek.
Tordai úgy fogalmazott: „szurkolója vagyok annak, hogy ez a gyönyörű projekt megvalósuljon és Hild József nyugodtan aludja örök álmát”. Mint kifejtette: a Dohány utca 10. egy részét már tizennégy éve megvette a Tordai és Társai. Cáfolta, hogy a Síp utcai két épületet akkor vette volna meg, amikor Mazsihisz-elnök volt. „Jóval 1999 előtt vettem őket, kiürítésük 1996-ban vagy 1997-ben megkezdődött. Az zavarhatja meg Önt, hogy az épületeket tulajdonjog-fenntartással vettem, és a tulajdon csak 2001-ben, már Mazsihisz-elnökségem idején szállt rám, amikor a hatvanegy lakást kiürítették. A törvény akkor tette lehetővé, hogy a két ingatlant átírják a nevemre.” (A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az eladó úgy ad el egy ingatlant, hogy bizonyos feltételek – például az ott lakókkal történő megegyezés – teljesültéig fenntartja a tulajdonjogot. A földhivatalban akkor írják át az ingatlant a vevő nevére, amikor a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó feltételek teljesültek – Sz. P.)
Gergely József, a terület önkormányzati képviselője – aki egyben VII. kerületi alpolgármester is – a hvg.hu-nak határozottan állította: a Tordai és Társai először a 2000-es évek elején jelezte vételi szándékát a kerületnek. Márpedig akkor Tordai már Mazsihisz-elnök volt.
Szerettük volna megkérdezni az építkezésről a Spanyol Ház Kft. ügyvezető igazgatóját, Pedro Valenciát – aki egyben az építkezés projektmenedzseri feladatait ellátó Hi Grupo ügyvezető igazgatója is –, de nem tudtuk elérni. A Hi Grupo ügyvezetőigazgató-helyettese, Sierra-Alozie Claudia pedig érdemben nem volt hajlandó nyilatkozni. Mint a cég februárban kiadott, az építkezés honlapján is olvasható sajtóközleményéből kiderül, „ a Hi Grupo a fenntartható fejlődés jegyében elkötelezett híve a környezet védelmének. Feladatának tekinti Budapest művészeti és kulturális örökségének megőrzését.”
Szegő Péter | Itthon: Mi épül a zsinagóga nyakára? | null | https://hvg.hu/itthon/20080606_herzlpasszazs_mazsihisz_INGATLAN |
2024-04-04 00:00:00 | Az állami beruházási törvény miatt jöhet a súlyos brüsszeli retorzió. | true | null | 1 | Portfolio | null | Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.Március utolsó napjaiban nagyon szigorú hangvételű levelet küldött az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG Regio), amelyben mindössze egy hónapos válaszadási határidőt adva fogalmazott meg aggályokat a tavaly november óta hatályos állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény miatt. Az uniós végrehajtó szerv a jogszabályt jegyző Építési és Közlekedési Minisztériumtól több választ vár, jelezve, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni az ügyeket, akkor az az infrastrukturális és építési projekteket érintő operatív programok brüsszeli kifizetéseinek felfüggesztését eredményezheti.Kapcsolódó cikkünk2024. 01. 22.Fontos szabályt változtat meg az építkezéseknél az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény2023. 10. 25.Megszavazták: Lázár János kezébe kerülnek a települések beruházásaiAz Európai Bizottság a problémák tisztázására és részletes válaszadásra szólította fel a magyar kormányt, a levél keltezése alapján a határidő április végén jár majd le. Uniós tisztviselőktől úgy tudjuk, hogy túl azon, hogy a jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben, több forrásunk szerint az is lehetséges következmény, hogyfelfüggeszthetik egyes uniós programoknál a folyósításokat.Leegyszerűsítve ez azt jelentené, hogy nem fogadhat be és fizethet ki számlákat az Európai Bizottság azoknál az operatív programoknál, amelyekre megítélésük szerint kiterjed az építési törvény.Ezt alátámasztja, hogy az általunk megszerzett bizottsági levélben jelzik is, hogya létrehozott rendszer működésében mutatkozó hiányosságok miatt szinte minden közberuházás esetében rendszerszintű következtetéseket vonhatunk le, ami a kifizetési határidők és a kifizetések felfüggesztéséhez vagy akár a CPR-programok keretében történő pénzügyi korrekciókhoz is vezethet.A mondat első fele lényegében az uniós hétéves, 2021-2027 közötti ciklus költségvetés végrehajtásáról szóló horizontális feljogosító feltételek érvényesítésére tett utalás lehet. Mint emlékezetes, ezen szabályrendszer hiányosságai miatt függesztette fel az Európai Bizottság az összes kifizetést 2022 decemberében, és ennek teljesítéséhez kellett az igazságügyi reform, mely után tavaly év végén 10,2 milliárd eurónyi forrást szabadítottak fel.Bár nem írják le az uniós levélben, mely programoknál állíthatják le a számlák befogadását, az érintett magyar jogszabály úgy szól, hogy annak hatálya „a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a Magyar Falu Program és a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program céljára biztosított forrás felhasználásával megvalósuló építési beruházásokra” terjed ki. Valamint érintett minden nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési és védelmiipari beruházás is.Mindez a brüsszeli értelmezéstől teheti függővé azt, hogy a jövőben milyen korlátozó intézkedéseket alkalmaznak, és így akár 2-6,5 milliárd eurónyi állami infrastrukturális beruházást is érinthet a vonatkozó operatív programokon keresztül. Ha a horizontális feljogosító feltételek megsértésének veszik, – ez egészen szélsőséges eset lenne – akkor minden uniós kifizetést érinthet. Utóbbi hangsúlyosan a valószínűtlenebb forgatókönyv.De mik is a problémák a törvénnyel?Az Európai Bizottság aggályainak középpontjában a törvény kiterjesztett alkalmazási köre áll, különösen az egyes kedvezményezettekre és projektekre vonatkozó mentességekről szóló rendelkezések. Erről a törvény szövegében ugyanis az szerepel, hogy a kormány egyedi határozatában mentesítheti az adott állami építési beruházást a jogszabály alkalmazása alól az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében, „ha ahhoz kiemelt nemzeti vagy befektetésösztönzési érdek fűződik, vagy ha az építési beruházás – a legkisebb költség elvére figyelemmel – ezáltal alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósítható.”A Bizottság hangsúlyozta, hogy e mentességek mögött kimerítő indoklásra van szükség, kiemelve az uniós forrásokból támogatott valamennyi kedvezményezett méltányos bánásmódjának alapelvét. Ezen túlmenően kérdéseket vetettek fel az egyes mentességek megadására vonatkozó kormányzati döntések alapjául szolgáló kritériumok objektivitásával és átláthatóságával kapcsolatban, különösen a különleges nemzeti vagy beruházásösztönző érdekek tekintetében, mivel ezek külön nincsenek részletezve a paragrafusok között.Ezen túlmenően az uniós támogatásra jogosult műveletek kiválasztási folyamatát is problémásnak tartják. A Bizottság kétségbe vonja, hogy a törvény szelekciós kritériumai összeegyeztethetők az uniós rendeletekkel, valamint vitatják az uniós finanszírozás programcélokra való optimalizálását célzó intézkedések hatékonyságát. Különösen az egyes beruházások esetében a mentesítésekre vonatkozó paramétereket hiányolják, továbbá Brüsszelben a mérlegelési jogkörrel kapcsolatos döntéshozatal lehetősége miatt merültek fel aggályok.Különösen a projektek ágazati beruházási tervekkel és uniós finanszírozású éves keretprogramokkal való összehangolása tekintetében vannak fenntartásaik. Az EU-s végrehajtó szerv szerint a törvény nem határozza meg pontosan az „uniós támogatás” fogalmát, hanem olyan kifejezéseket használ, mint „nem közvetlen uniós támogatás”, „uniós támogatás” és „uniós társfinanszírozású projektek”, ezért nem világos, hogy pontosan mely EU-alapok és operatív támogatási programok tartoznak a törvény hatálya alá. Kérik, hogy a kormány tisztázza mire terjed ki a jogszabály, valamint hogy adja meg érintett programonként az EU által finanszírozott műveletek listáját, amelyeket érint a törvény.Az Európai Bizottság emellett rámutatott a tulajdonjogok átruházásával, a közbeszerzési eljárásokkal és a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi biztosítékokkal kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra is a levélben. A törvény ugyanis előírja, hogy a projektért felelős minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kell átadni azokat az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat és ingó vagyonelemeket, amelyek szükségesek az érintett építési beruházások megvalósításához.A jogok gyakorlását ráadásul ingyenesen, a megállapodás megkötésének napjával, könyv szerinti értéken kell a minisztérium részére átadni, amit át is kell vezetnie a földhivatalnak a tulajdonlapon és az adott tárca tájékoztatásán túl semmilyen dokumentumot nem kérhet a művelet végrehajtásához.Ezek részeként – a birtokunkba került dokumentum alapján – kérdéseket tettek fel a tulajdonjogoknak a beruházási szakaszban történő átruházása mögötti indoklással, egy központosított közbeszerzési szerv lehetséges létrehozásával, valamint az EU által finanszírozott projektek végrehajtása során az összeférhetetlenség megelőzésére szolgáló mechanizmusok megfelelőségével kapcsolatban.Az összeférhetetlenség esetében pedig az Európai Bizottság azt látja problémának, hogy egy minisztérium egyszerre lehet konzorciumi tag egy adott projektben, és résztvevője az érintett építési projekt előkészítésének valamint az azok végrehajtásának felügyeletéért felelős monitoring bizottságnak.Magyarországnak tehát bizonyítania kell, hogy az uniós források felhasználásával kapcsolatos közbeszerzési eljárásoknál valamilyen módon biztosítják az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését.Azt is kifogásolják, hogy értékelésük szerint az ingatlanátadásra kötelezett önkormányzatoknak nincs rendes jogorvoslati lehetőségük az ilyen döntésekkel szemben.A végrehajtási kihívások és a törvény alapvető reformjaira vonatkozó átmeneti időszak hiánya szintén intenzív vizsgálatot igényel az uniós végrehajtó testület szerint. A Bizottság mély aggodalmának adott hangot a részletes végrehajtási rendelkezések hiányának az uniós forrásokból támogatott tervezett beruházások időben történő végrehajtására gyakorolt lehetséges hatása miatt.Ezen túlmenően a döntéshozatali, törvényalkotási folyamat minőségével sem elégedettek az EB-nél: szerintük a jogszabály hatásvizsgálata nem történt meg, vagy nem volt alapos. Itt felróják, hogy annak ellenére történt ez így, hogy a magyar kormány a helyreállítási és ellenállóképességi tervében vállalta alapos hatástanulmányok elkészítését.Uniós tisztviselők ezt azzal magyarázták a Portfolio-nak, hogy problémásnak tartják, hogy a minisztérium mindössze egy féloldalas lapot csatolt a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet mellé, amely csak annyit tartalmaz, hogy az új eljárásrend nem jár plusz költségvetési kiadásokkal, valamint nem jelent adminisztrációs többletterhet. A brüsszeli indoklás szerint viszont a helyreállítási és ellenállóképességi tervében Magyarország vállalta, hogy részletes és transzparens hatásvizsgálatokat tesz majd közzé.Várhatóan a kormány és a Bizottság között több fordulóban is folytatódhat még a levelezés a jogszabályról. Semmi sem akadályozza meg a feleket, hogy a most megadott 30 napos határidőn túl is tárgyaljanak egymással.A dokumentum fejléce alapján egyébként az is látszik, hogy már tavaly áprilisban, májusban és júliusban, még jóval az építési törvény novemberi hatályossá válása előtt többször írásban egyeztetett az uniós végrehajtószerv a Lázár János vezette tárcával. Erre utal a szövegben az is, hogy a Bizottság helyenként hivatkozik arra, hogy már korábban jelezték az aggályaikat, de „csak néhány változtatást tettek meg a korábbi fenntartásaikra válaszul”.Ezt megerősíti, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztályán érdeklődésünkre azt közölték, hogy bár az uniós testülettel a törvény elfogadása előtt is többször egyeztetteknem kaptak hivatalosan tájékoztatást ebben az ügyben.A szintén a címzettek között szereplő Közigazgatási és Területfejlesztési tárca pedig annyit írta Portfolio megkeresésére, hogy „az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik”.A levél kapcsán írásban megkerestük az Európai Bizottságot, de onnan cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Az Európai Bizottság újra teljesen felfüggeszthet magyar uniós forrásokat | null | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20240404/az-europai-bizottsag-ujra-teljesen-felfuggeszthet-magyar-unios-forrasokat-678131 |
2014-01-15 08:41:00 | A debreceni református főiskola volt rektora többmilliós kárt okozott az intézménynek azzal, hogy a vád szerint jogtalanul vett föl pénzt óraadás után, sőt fiktív tanácsadói szerződést is kötött egy egyetemi oktatóval. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Megkezdődött a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekményekkel vádolt Völgyesi Zoltánnak, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt rektorának és két társának büntetőpere szerdán a Debreceni Járásbíróságon. Az ügy elsőrendjű vádlottja Völgyesi Zoltán, a másodrendű vádlott V. Tibor debreceni egyetemi oktató, a harmadrendű vádlott pedig V-F. Mónika, aki a bűncselekmények elkövetésekor a főiskola oktatásszervezője volt.
Az eljárásról Tatár Tímea, a bíróság szóvivője elmondta: az elsőrendű vádlott 2006-tól a Tiszántúli Református Egyházkerület kezelésében álló Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője volt. A 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így több külső óraadóval szerződtek - többek között V. Tibor másodrendű vádlottal - szemináriumok megtartására és kollokviumi vizsgáztatásra.
A vádirat szerint V. Tibor 2007 januárjától 2010 februárjáig a szerződésekben vállalt óraadói kötelezettségét egyáltalán nem teljesítette, a szemináriumokat és a vizsgákat kivétel nélkül az elsőrendű vádlott tartotta meg az akkori rektor tudta és beleegyezése nélkül. Az első- és másodrendű vádlottak a haladási naplókat minden esetben kiállították, a teljesítési igazolásokat az elsőrendű vádlott intézetvezetőként, a másodrendű vádlott vádlott óraadóként ellenjegyezte.
Tatár Tímea hozzátette: a harmadrendű vádlott, V-F. Mónika oktatásszervezőként kezelte a haladási naplókat, ő készítette el a benyújtott számlák alapján a kifizetési engedélyeket, s terjesztette a rektor elé. A rektor a kifizetési engedélyeket ellenjegyezte, a pénzt az elsőrendű vádlott, illetve az általa megbízott személy vette fel a főiskola pénztárából. A vád szerint a harmadrendű vádlott tudta, hogy a haladási naplók valótlan adatokat tartalmaznak. A volt rektor a másik két vádlott közreműködésével a főiskola vezetését jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette, s mintegy 1,3 millió forint kárt okozott – áll a vádiratban.
A médiaintézet éléről Völgyesit 2010. július 1-től nevezték ki a főiskola rektorává, így az intézmény vagyonának kezeléséért is ő felelt, és V. Tiborral 2010 őszén az oktatási tevékenység ellátásáról szóló szerződést mint rektor és mint megbízó írta alá. Ám az óraadói és vizsgáztatói tevékenységet továbbra is ő maga látta el. A vád szerint a 2010–2011-es tanévben újabb két szerződés született: az elsőrendű vádlott a főiskola rektoraként szakmai tanácsadói munkával bízta meg a másodrendű vádlottat összesen mintegy 1 millió forint értékben. A vádhatóság azt állapította meg, hogy a szerződés mögött valós tanácsadói tevékenység nem állt, így az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rá bízott vagyonból mintegy egymilliót jogtalanul eltulajdonított.
A szerdai tárgyaláson az ügy mindhárom vádlottja megjelent, de egyikük sem kívánt vallomást tenni. Korábbi kihallgatásaik során kiderült: nem ismerik el bűnösségüket. A tárgyalás áprilisban folytatódik. | Belföld: Bíróság előtt a csalással vádolt volt rektor - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/birosag_elott_a_csalassal_vadolt_volt_rektor-1438131 |
2014-01-17 22:42:00 | A Forma-1 ispánja elismerte, hogy fizetett pénzt egy német bankárnak,de szerinte ez nem vesztegetés. A bankár már 8 és fél évet kapott. | true | null | 1 | 444 | null | A száguldócirkusz teljhatalmú uráról csütörtökön derült ki, hogy bíróság elé kell állnia vesztegetés vádja miatt. Azzal vádolják, hogy a Forma-1 2006-os eladásakor kenőpénzt fizetett ki egy német bankárnak. Ecclestone elismerte hogy fizetett, de szerinte ez nem vesztegetés. Mindenesetre felajánlotta lemondását a Forma-1-et irányító Delta Topco vállalat vezetőségi gyűlésén, amit el is fogadtak. Folytathatja a napi munkáját, de fokozottan ellenőrizni fogják.
Amíg tart a per, nem térhet vissza a pozíciójába. A német bankárt, Gribowskyt bűnösnek találták és nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélték, Ecclestone pedig akár tíz évet is kaphat. | Lemondott Bernie Ecclestone | null | https://444.hu/2014/01/17/lemondott-bernie-ecclestone/ |
null | Az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez. Luxembourgban megalázták a magyarokat – vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az úgynevezett Spar-ítéletről. | true | [
""
] | 0 | DUOL (DH-online) | null | A lapban kedden megjelent interjúban Rigó Csaba Balázs tagadta, hogy a Spar ellen indított GVH-vizsgálat hatósági megtorlás lenne, és megjegyezte, hogy az általa vezetett szervezet úgynevezett utóvizsgálatot indított a Sparnál a cég több korábbi vállalása miatt.
Ahhoz nincs közünk, hogy lépésünk nagyjából egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely éppenséggel a Spar egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést
- fogalmazott.
Felidézte, hogy az EU luxembourgi székhelyű bírósága szeptember 12-én közzétett ítélete szerint a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor 2022-ben előírta, hogy a hazai boltok megfelelő mennyiségben tartsanak készleten ársapkás termékeket. A Spar ezt nem mindig tette meg, ezért 2023-ban megbírságolták, ami miatt a boltlánc pert indított Magyarországon.
Hozzátette, hogy a jogvita úgy került az unió bíróságához, hogy az eljáró hazai törvényszék kiküldte azt.
Rögzítem először is, hogy az ügyben a GVH semmilyen formában nem vett részt. Véleményem ugyanakkor nagyon is van róla. Mint azt korábban leszögeztem, az ársapkák bevezetése kemény beavatkozás volt a versenyviszonyokba, ilyen intézkedés pedig csak különleges körülmények között és kizárólag átmeneti jelleggel alkalmazható. A kormány akkor döntött az ársapkák mellett, amikor vágtató infláció volt, s garantálni kellett, hogy legalább az alapvető élelmiszerekhez hozzájuthassanak a fogyasztók megfizethető áron. Hús, cukor, tej, olaj, liszt és még sorolhatnám. A kormányzati döntés akkor - megítélésem szerint - helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta. Ezek után az elmarasztaló uniós ítéletről csak azt mondhatom: megalázták a magyar fogyasztókat, és nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is. Az uniós bíróság szerint ugyanis előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez
- fejtette ki a versenyhivatal elnöke az interjúban.
Hangsúlyozta, hogy
a kormánynak, legyen szó bármely ország bármely kormányáról, felelőssége, hogy megvédje az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől.
A cél eléréséhez az ársapka időszakos alkalmazása megfelelő eszköz volt
- tette hozzá.
Közölte azt is, hogy a Spart 2020-ban számos szabályszegésen érte a versenyhivatal:
a cég visszaélt jelentős piaci erejével a beszállítók kárára.
A GVH a jogsértés megállapítása mellett kötelezte a Spart vállalásainak teljesítésére, amely összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot tartalmazott, például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre. Most azt vizsgálják, hogy a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását - mondta Rigó Csaba.
Szólt arról is, hogy több nagy boltláncot is vizsgálnak, miután a nemzetgazdasági tárca augusztus végén megkereste a GVH-t. A minisztérium ugyanis azt tapasztalta, hogy
a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre több alapvető terméknél, így a cukornál, a lisztnél és bizonyos típusú tejnél.
A kérdés az elnök szerint, hogy a láncok összehangoltan léptek-e, amikor adott esetben nyolcvan, de akár száz százalékkal növelték áraikat.
Ahhoz, hogy a helyzetet tisztázzuk, panaszeljárást indítottunk, így első körben igyekszünk minden fontos adatot beszerezni a kiskereskedelmi cégektől, s tüzetesen át is tekintjük azokat. Ezután döntjük el, hamarosan, hogy szükség van-e további lépésekre
- mondta.
Kérdésre kifejtette, hogy tavaly két gyorsított ágazati vizsgálatot végeztek el, az egyiket a tartós élelmiszerek, a másikat a tejtermékek piacán, és akkor azt állapították meg, hogy az infláció mögött részben egyes boltláncok megnövekedett nyereségéhsége is állt, amelynek a lakosság ki volt szolgáltatva.
Akkor azt is megfigyelték - folytatta -, hogy a közértek a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket más árura terítették szét, így fokozva az élelmiszer-inflációt.
Ma már nem kérdés, hanem tény, hogy tetten értük a profit hajtotta inflációt. Mostani vizsgálatunkban a korábban kötelezően olcsóbban kínált termékek mai áraira koncentrálunk
- fogalmazott.
Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hozzáfogtak azoknak a hazai piacoknak az elemzéséhez, amelyeknél gyakran előfordult, hogy egy közbeszerzésen csak egy ajánlattevő indult, a kormány célja, hogy csökkentse az ilyen eljárások számát, ezt az uniós pénzek utalásának feltételeként el is várja az Európai Bizottság.
A Közbeszerzési Hatóság tényszerű kimutatásai szerint az elmúlt években csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, tehát van előrelépés ezen a területen
- tette hozzá.
Rigó Csaba Balázs kitért arra is, hogy fontos kérdés az, hogy a mesterségesintelligencia-alapú technológiához milyen hozzáférése van a piaci szereplőknek. Akadnak-e olyan cégek, esetleg szektorok, amelyek nehezebben jutnak hozzá ehhez a technológiához, illetve megnézik a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi vetületét is.
Összefoglalva: azt elemezzük, hogy mi a mesterséges intelligencia hatása a versenyre, a fogyasztókra és a vállalkozásokra, akár a nagyvállalkozásokra, akár a kisebbekre
- mondta. | Megalázták a magyarokat a Spar-ítélettel | null | https://www.duol.hu/hazai-gazdasag/2024/09/unio-birosag-spar-itelet-reakcio-gvh-elnok |
null | Mégsem a „propaganda” találta ki. | true | [
""
] | 0 | Mandiner | null | Nyitókép: Ficsor Márton / Mandiner
Mint aMandinermegírta,Magyar Pétermindent megtett azért, hogy eltitkolja öccsének kapcsolatát a Diákhitel Központ korábbi kifizetéseiből búsásan részesülő egyik céggel: Magyar Márton Facebook-oldalán évekkel ezelőtt munkahelyeként szerepelt a PlanB Magyarország Kft., de ezt azóta onnan törölték. Az internet azonban nem felejt, egy képernyőkép még őrzi ennek nyomát.
Miután Magyar Péter keddi sajtótájékoztatója elmaradt, szerdán reggel pár percre kiállt Strasbourgban az újságírók elé, igaz a legújabb botrányát követően itt is elsősorban az általa propagandának vélt sajtót kritizálta. A Magyar Nemzet szúrta ki, hogy a tájékoztatóban Magyar Péter elismeri, hogy
testvére attól a cégtől kapott pénzt, amely a Diákhitel Zrt. beszállítója volt
*** | Videón, ahogy Magyar Péter elismeri: testvére attól a cégtől kapott pénzt, amely a Diákhitel Zrt. beszállítója volt | null | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/videon-ahogy-magyar-peter-elismeri-testvere-attol-a-cegtol-kapott-penzt-amely-a-diakhitel-zrt-beszallitoja-volt |
2019-01-31 00:00:00 | Messi szuperzicceréből zseniális védés - Nagyobbat nem igen rontott, hárman legyőzték. | false | [
"messi",
"helyzet",
"barcelona",
"barca",
"sevilla",
"kihagyta",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Ránézésre simán jutott tovább a Barcelona a Sevilla ellen a Spanyol Kupában: az első meccset 2-0-ra elveszítette, de a visszavágón szerda este 6-1-re győzött.
Több feszült szakasza is volt viszont a meccsnek, előbb 1-0-nál az első félidőben, amikor a Sevilla büntetőhöz jutott. Ha Banega tizenegyese bemegy, a Barcának még három gól kellett volna egy helyett, az argentin lövését viszont kivédte Jasper Cillessen kapus. Messi később azt mondta, hogy a holland megmentette az életüket.
A következő feszült szakasz sokkal hosszabb volt, bár már 4-0-ra mentek a hazaiak, a Sevilla Cillessen hibája után - elpasszolta a labdát - szépített. 4-1-nél pedig támadott a második gólért a vendégcsapat, mert az a továbbjutását jelentette volna.
A Barca kontrázott, és egy Sevilla-labdavesztés után ziccerbe ugratták a fent ragadt Luis Suarezt. Egyedül vihette a kapusra a labdát a 74. percben, de inkább visszapasszolt Messinek, ami - így utólag - nem volt túl jó ötlet: az uruguayinak csak a kapust kellett volna legyőznie, míg társának még két védőt is. Messi remekül, bal lábára kapta a labdát, de nem lőtte el, inkább az átvétellel leültette az ellenfeleket. Túl sokat akart viszont, még közelebb ment, begyalogolt egészen az ötösön belülre.
Csakhogy ekkorra három - már álló és pozíciót fogó - emberrel találta magát szemben a kapuban: két védő a kapus mellett a gólvonalon. És kiderült, hiába nem kicsi egy futballkapu, ha három ember védi, az azért sok.
Ráadásul Messit sikerült balra szorítaniuk a sevillásoknak. A lövést nem tudták megakadályozni, ám Messi finesz helyett - ahogy általában szokta - most 4 méterről erőből akarta megoldani, és belebikázott a labdába anélkül, hogy helyezte volna. Juan Soriano kapus pedig szinte spárgázott, és jobb lábfejéről-bokájáról kipattant a labda. Zseniálisat védett.
Ekkora védést, illetve ilyen közelről elhibázott szuperziccert ritkán látni, érdemes megnézni két másik kamerából is, mekkorát védett Soriano:
A hajrában is támadott a Sevilla az elődöntőt jelentő szépítésért, de az utolsó percekben két kontrával a Barcának sikerült lezárnia a meccset. A hatodik gólnál Messi majdnem ugyanolyan helyzetbe került, mint a rontása előtt, csakhogy ekkor már helyezett és megemelte kicsit, be is ment. | Messi szuperzicceréből zseniális védés | 0 | https://index.hu/sport/futball/2019/01/31/messi_elete_helyzete_volt_talan |
2010-05-28 00:00:00 | Obama ismét megnézte az olajfoltot - Az elnök szerint történelmi tragédia a Mexikói-öbölben zajló olajkatasztrófa. | true | [
"obama",
"olajfolt",
"mexikói-öböl",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Ismét látogatást tett a Mexikói-öböl térségében az amerikai elnök, hogy tájékozódjon a katasztrófaelhárítási műveletekről és felmérje a károkat.
Barack Obama másodszor utazott az április 20-i platformrobbanás óta. Megnézte az olajipar egyik központja, Port Fourchon közelében lefektetett tengeri olajgátakat. Az ottani partvidék egy részét már sűrű olaj borítja. A partra sodort kátránydarabokat kézbe vevő Obama azt mondta, a fő gondot a szivárgás elállítása jelenti.
Az elnök a látogatása végén tartott tájékoztatójában történelmi tragédiáról beszélt, kijelentette, hogy Amerika még nem tapasztalt ehhez hasonló, ember által előidézett katasztrófát. Azt mondta, a katasztrófa mértéke meghaladja az Exxon Valdez tankhajó balesetét.
Elmondta, ugyanaz a cél, mint amikor 4 hete Louisianában járt: elállítani a szivárgást, megtisztítani a partot és segíteni a népességnek, hogy visszatérjen korábbi életéhez.
"A katasztrófát azonnal kezelni kell" - mondta. Egyeztetett több érintett állam kormányzójával, és a parti őrség parancsnokával, akinek világossá tette: megkapja, bármire van is szüksége.
Az elnök szerint az amerikai történelem legnagyobb kárelhárítási művelete van folyamatban, már több mint 20 ezer ember vesz részt a szennyeződés eltakarításában. Elmondta, utasítást adott arra, hogy megháromszorozzák a partoknál dolgozók létszámát. Arra is kitért: orvosok figyelik a dolgozók és a lakosok egészségi állapotát.
Obama újfent kijelentette, hogy a BP a felelős a történtekért. Azt is elmondta, hogy a szivárgás elállításával nem ér véget az ügy, hosszú távú helyreállításra lesz szükség. Az amerikaiaknak azt üzente, hogy leginkább úgy segíthetik az érintett államokat, ha turistaként a térségbe utaznak.
Az olajszennyeződés egyre növekvő nyomást jelent Obamára, különösen a novemberi kongresszusi választások közeledtével. A CNN szerint a katasztrófa miatt politikailag sérülhet Obama tekintélye. Az elnök igyekszik elkerülni, hogy kormánya reagálását a 2005-ös Katrina hurrikán utáni késedelmes szövetségi válaszhoz hasonlítsák, amely súlyos csorbát ejtett a Bush-kormány tekintélyén.
A felmérések szerint a közvélemény nagyobb része elégedetlen Washington fellépésével, és már nemcsak ellenzéki, hanem a demokrata párti politikusok és véleményformálók is erőteljesebb választ követelnek a Fehér Háztól az ötödik hete tartó katasztrófa ügyében.
Tony Hayward, a BP vezérigazgatója az NBC televízióban azt mondta: a szivárgás elfojtását célzó, szerdán megkezdett művelet "némi sikert" mutat, de a végkimenetel még bizonytalan, további 48 órára lehet szükség az eredményre, vagyis vasárnap lehet majd csak megmondani, hogy sikert vagy kudarcot hozott az eljárás.
"Még nem tudjuk, hogy sikerül-e úrrá lennünk a szivárgáson" - fogalmazott. Korábban úgy becsülte, 60-70 százalék esély van a sikerre.
Az amerikai földtani intézet úgy becsülte: már 17-39 millió gallon (64-147 millió liter) olaj folyt ki a kútból. Az intézet szerint eddig naponta átlagosan 12-19 ezer hordó (1,9-3 millió liter) olaj ömlött a vízbe az 1500 méteres mélységben.
A CNN tudósítása szerint a nyersolaj péntekig már 240 kilométeres partszakaszt szennyezett be Louisiana államnál. Súlyosan sérül a mocsárvilág törékeny élővilága, sűrű, nyúlós olaj borítja a növényeket és az állatokat. | Obama ismét megnézte az olajfoltot | 0 | https://index.hu/kulfold/2010/05/28/obama_ismet_megnezte_az_olajfoltot |
null | A „jogosulatlanul forrásgyűjtési tevékenység” során az MNB szerint „nagymértékű veszteséget könyvelt el”. | true | [
""
] | 0 | 444 | null | Piacfelügyeleti eljárást indított a Magyar Nemzeti Bank egy magánszeméllyel szemben, aki legalább kétszáz emberrel kötött megbízási szerződést tőzsdei kereskedésre úgy, hogy erre nem volt engedélye. A befektetők az elmúlt öt évben több mint kétmilliárd forintot utaltak át neki, írja az MTI a jegybank közleménye nyomán.
Az álbrókernek - aki 100 százalékos tőkegaranciát vállal a részére átadott pénzeszközökre, csupán sikerdíjat kért a munkájáért -, nemcsak az engedélye hiányzott, hanem a tudása is, derül ki az MNB közleményéből. Az elmúlt öt évben összeszedett 2 milliárd forintból csaknem 400-400 millió forintot továbbutalt tovább egy magyarországi és egy ciprusi értékpapírszámlájára. Hogy a többi 1,2 milliárddal mi történt, azt nem tudjuk, csak azt, hogy a két számlán állítása szerint devizapárokkal kereskedett. Ami biztos az MNB szerint, az az, hogy "a magánszemély az MNB engedélye nélkül jogosulatlanul forrásgyűjtési tevékenységet végzett, illetve végez, és annak során ráadásul nagymértékű veszteséget könyvelt el". | Simán összeszedett 2 milliárd forintot az álbróker, majd pont az történt, amire számítani lehetett | null | https://444.hu/2024/08/26/siman-osszeszedett-2-milliard-forintot-az-albroker-majd-pont-az-tortent-amire-szamitani-lehetett |
2020-06-09 00:00:00 | Jelenleg a teljes kapacitás 0,26 százalékát használják a koronavírusos betegek ellátásában. | true | null | 1 | 444 | null | Csak a múlt héten újabb 1800 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be vasárnap.
A külügyminiszter összesítést nem adott, de a korábbi bejelentései alapján eddig legalább 6500 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy eddig összesen 4014 embernél mutatták ki igazoltan a Covid-19-et Magyarországon. Most vasárnap, amikor Szijjártó az újabb szállítmányokról adott hírt, Magyarországon 386 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük mindössze 21-en voltak lélegeztetőgépen.
Szijjártó az újabb és újabb eszközbeszerzéseket azzal indokolja, hogy „a koronavírus-világjárványról senki nem tudja, hogyan alakul a jövőben, lesz-e második hullám. Mindenesetre nekünk a legrosszabb forgatókönyvre is felkészültnek kell lennünk”.
Magyarországon a járvány csúcsán sem voltak kórházban 1027-nél többen, a lélegeztetőgépeken lévők száma pedig átlagosan 60 körül alakult. (Kétszer volt kiugrás az operatív törzs adatai alapján, de csak egy-egy napra, majd visszaállt a korábbi értékre. Gyanúsnak tűnik, hogy ez valami hiba a jelentésben, ami az operatív törzsnél előfordul. De ha ezeket a kiugrásokat is számoljuk, akkor is legtöbben csak 82-en voltak egyidőben lélegeztetőgépen a koronavírus-fertőzöttek közül.)
Orbán Viktor április 10-én beszélt a Kossuth Rádióban arról, hogy szerinte hamarosan elér Magyarország a tömeges fertőzés szakaszába, és addigra a kétezres lélegeztetőgépparkot fel kell futattni nyolcezresre.
„Amikor a legnagyobb baj – elméletben a legnagyobb baj bekövetkezhet – Magyarországon , tehát tömeges lesz a fertőzés, amiben ugyan mindenki reménykedik, hogy elkerülhetünk, ezt látom, bárhol járok, megúszhatjuk, mindenki ezt gondolja, de azt látom, hogy senki sem úszta meg eddig, tehát ez mindenhol bekövetkezett, érdemes tehát erre felkészülni. A felkészülést ezen a szemüvegen keresztül kell nézni és szervezni. Tehát amikor majd a nagy terhelés alatt leszünk, akkor azért hétezer-ötszáz-nyolcezer olyan intenzív kórházi ágy és lélegeztető készülék is kellhet, ahol az időseket – mert leginkább róluk van szó – el tudjuk látni, és életet tudunk menteni. Normális, békeidőben Magyarországon a lélegeztető készülékek, altatógépek – mert azok alkalmasak erre – olyan kétezer körül vannak, ezt kell nekünk fölfuttatni nyolcezerre, és nemcsak a gépek számát, nemcsak az ágyakét, hanem az azt kezelni képes orvosok, ápolónők számát is”
- mondta Orbán április 10-én, majd megismételte ugyanezt egy héttel később. A tömeges fertőzést mégis sikerült elkerülni, a 33 ezer kiürített ágyra sem volt szükség, az egészségügy a meglévő lélegeztetőkapacitással bőven el tudta látni a koronavírusos fertőzötteket is.
Szijjártó április közepén azt mondta, hogy a kínaiakkal 148 millió 700 ezer maszkra szerződtünk, 3,3 millió tesztre és 47,7 millió védőfelszerelésre. Azt nem említette, hogy mennyi lélegeztetőre. Április 7-én jelezte először, hogy lélegeztetőgépek érkeztek Kínából, akkor még csak 152 darab. Április 20-ára 538-nál jártunk, ez aztán ütemesen nőtt, május 16-án már 3062-nél jártunk, a mostani újabb 1800 készülékkel pedig összesen 6521-nél. Hogy jön-e még, és mennyire szerződtünk összesen, azt hiába kérdeztük a külügyminisztériumtól.
A raktárak feltöltése védőfelszerelésekkel, maszkokkal indokolt, jöhet második hullám, ne történjen meg újra, hogy az utolsó pillanatban, öldöklő küzdelemben próbálunk felszereléshez jutni Kínában. De a 8000 lélegeztetőgép már akkor is nagyon soknak tűnt, amikor Orbán Viktor a legrosszabbra készült. Ennek a századára volt csak szükség a járvány csúcsán is.
Összehasonlításként a Magyarországnál 8-szor népesebb Németországban 30 ezer lélegeztetőgép van. A 67 milliós Franciaországban, ahol súlyosabb volt a járvány, mint Németországban, vagy mint nálunk, a járvány csúcsán, április 9-én hétezren voltak lélegeztetőgépen.
Május 8-án, amikor már 3565 lélegeztetőgép volt Magyarországon, Orbán Balázs államtitkár azt mondta, hogy „továbbra is az a számításunk alapja, hogy ha a járvány elszabadul, nyolcezer lélegeztető- és altatógépre szükség lehet annak érdekében, hogy az emberéletek között az orvosoknak ne kelljen választaniuk. Ehhez igazodnak a beszerzési terveink”. Egyébként éppen ezen a napon ugrott meg 50-ről 74-re a statisztikában a lélegeztetőn lévők száma, majd tért vissza másnapra 50-re a számuk. Vagyis a csúcson az ekkor már bővített kapacitás két százalékát kötötték le a koronás betegek. Azóta további 4200 lélegeztető érkezett Kínából (és 200-at szlovén közvetítőkön keresztül is beszereztünk Szijjártó bejelentése szerint). Az a korábban meglévőkkel együtt már 7964 lélegeztető, vagyis meglehet a célul kitűzött 8000, de közben a járvány első szakasza lecsengett: a teljes kapacitás 0,26 százalékát használják most koronavírusos betegek ellátásában, 20-21-en vannak lélegeztetőn.
Próbáltuk megtudni a külügyminisztériumtól azt is, hogy mennyit fizettünk a lélegeztetőkért, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Mindenesetre a Semmelweis Egyetem egyik, nyilvánosságra került közbeszerzése szerint 3,2 millió euróért vettek Kínából 56 darab NIV és 140 darab IV lélegeztető gépet. De ez mindössze 196 darab gép. az ár pedig nagyban függ attól is, milyen típusú eszközről van szó.
Egy nagy összefoglaló adat van, ebben a lélegeztetőkön kívül mind egyéb beszerezés is benne van. Az idén május végéig 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, és 450 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek költségei.
Az Emmitől azt kérdeztük, hogy mi a sorsa ezeknek a gépeknek, kiviszik kórházakba, egyáltalán üzembe helyezik-e őket vagy raktárakba kerülnek? A külügyhöz hasonlóan az Emmi sem válaszolt. A kormány ugyanakkor amellett, hogy a világjárvány miatti többletkiadásokra pénzt kér az EU-tól, szívesen alakítana ki raktárat is az EU számára az uniós forrásból beszerzett lélegeztetőgép-készlet tárolására.
Próbáltuk megtudni azt is, hogy milyen típusú lélegeztetőgépekről van szó. Ez ugyanis egyáltalán nem mindegy. Egy szegedi aneszteziológus, Lovas András május 15-én írt egy posztot a Facebookra, amiben szakmai érvekkel alátámasztva leírta, hogy a kórházak intenzív osztályaira kiszállított ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép nem a legjobb választás súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek kezelésére.
Valójában otthoni használatra fejlesztettek ki, non-invazív lélegeztetésre alkalmas csak, vagyis a beteg orra és szája, vagy orra elé illesztett, szorosan záró maszkon keresztül lehet őt lélegeztetni. Miközben a koronavírusos betegek jelentős része invazív gépi lélegeztetésre szorul (a szájon keresztül, a légcsőbe vezetett tubuson keresztül gépi lélegeztetik a beteget), de erre a ResMed Lumis 150 készülék nem alkalmas.
További probléma Lovas szerint, hogy ez a gép „nem biztosítja a FiO2 (fraction of inspired oxygen – belélegzett oxigén arány) állítás lehetőségét, tehát azt, hogy pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázkeverékkel kívánjuk a pácienst lélegeztetni. Tüdőgyulladás esetén ezen érték beállítása rendkívül fontos, hiszen oxigént változó mértékben igényelnek a tüdőgyulladásban szenvedők. Másik alapfeltétele a biztonságos használatnak, hogy tudjuk, pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázt ad le az eszköz. Ezt a nagyobb tudású lélegeztető gépekben egy oxigén szenzor (érzékelő) biztosítja, ami ebben a termékbe nincs beépítve”.
Lovas azzal zárta a posztját, hogy „összességben elmondható, hogy a beszerzők minden jóakarata ellenére a ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép SARS-CoV-2 vírusfertőzöttek intenzív osztályos, non-invazív lélegeztetésére sem alkalmas. Ezt erősíti, hogy azon munkatársaim, akik intenzív osztályon dolgoznak, gépi lélegeztetéssel rendszeresen foglalkoznak, azok ugyanígy vélekednek”.
A Magyar Hang azt írta, hogy a külföldi webboltokban egyébként 750-850 dollár (245-275 ezer forint) körüli áron lehet beszerezni az alapvetően alvásfüggő légzészavarok, és egyéb tüdőbetegségek kezelésére alkalmas gépet. Vagyis nemcsak tudásuk, de áruk is töredéke az intenzív terápiában használatos lélegeztetőgépeknek, amelyek ára több milliótól több tízmillió forintig terjed.
Lovas véleményére reagált a Szegedi Egyetem. Szerintük a WHO kifejezetten a non-invazív lélegeztetést ajánlja, ez a lélegeztető pedig abban segíti a szakembereket, hogy minél inkább elodázzák, lehetőség szerint teljesen megelőzzék az invazív lélegeztetést. A non-invazív eszközök a lélegeztető gépről lekerült betegek utógondozásában is hasznosulnak. „Az egyetemek a 56 non-invazív eszköz mellett közel háromszor annyi, 140 invazív lélegeztetőgépet is kaptak a legsúlyosabb állapotú fertőzöttek kezeléséhez.”
Menczer Tamás külügyi államtitkár is azzal védte meg a beszerzést, hogy kétféle lélegeztetőgép van, a Lovas által bíráltakat a kezelés első és harmadik fázisában, intubálás előtt és extubálás után, vagyis a lélegeztetőgépes kezelés előtt és után vethetik be a légzés megkönnyítésére.
Megkérdeztük a külügyet, hogy eddig milyen típusú lélegeztetőgépeket szereztek be, de nem kaptunk választ erre sem.
Miközben pedig Kínából továbbra is jönnek egy későbbi, a mostaninál sokkal súlyosabb járványra készülve ezerszámra az eszközök, kormányzati támogatással itthon is elindult a magyar fejlesztésű lélegeztetőgépek gyártása, amit megtekintett május 28-án Pintér Sándor, Palkovics László és Kásler Miklós is. Az átadott gyártócsarnokban naponta tíz lélegeztetőgépet szerelnek össze. | Annak ellenére is ezerszámra veszi a kormány Kínából a lélegeztetőgépeket, hogy a járvány csúcsán is csak 82-en szorultak ezek segítségére | null | https://444.hu/2020/06/09/annak-ellenere-is-ezerszamra-veszi-a-kormany-kinabol-a-lelegeztetogepeket-hogy-a-jarvany-csucsan-is-csak-82-en-szorultak-ezek-segitsegere |
2018-09-22 00:00:00 | Elsüllyedt egy szíriai menekülteket szállító hajó Libanon partjainál - Legalább egy gyerek vízbe fulladt. | false | [
"szíria",
"menekültek",
"hajó",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Elsüllyedt egy szíriai menekülteket szállító hajó szombaton Libanon partvidékén. Három tucatnyi embert kimentett a libanoni parti őrség, de legalább egy gyerek vízbe fulladt - közölték libanoni biztonsági források, írja az MTI.
A szíriai menekültek Libanonból Ciprusra akartak eljutni, de még mintegy 180 kilométerre voltak az úti céltól, amikor Libanon északi partvidékén elsüllyedt hajójuk. A túlélők közül három embert súlyos állapotban vittek kórházba.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint Libanon nagyjából egymillió szíriai menekültet fogadott be. A libanoni kormány másfél millióra teszi ezt a számot. | Elsüllyedt egy szíriai menekülteket szállító hajó Libanon partjainál | 0 | https://index.hu/kulfold/2018/09/22/elsullyedt_egy_sziriai_menekulteket_szallito_hajo_libanon_partjainal |
2016-11-17 13:20:00 | Jó, ha tudja: a jegybank és vezetése elkötelezett a pártatlanság, az elfogulatlanság és az erkölcsi feddhetetlenség mellett. És még a közérdek egyéni érdekek elé helyezése mellett is. A cikk végén listáztuk, mit tettek ez ügyben csak 2016-ban. | true | null | 1 | HVG | null | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Közbeszerzési Hatóság (KBH) egy korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló összefogáshoz csatlakozott csütörtökön – tudósít az állami hírügynökség.
A KBH nevében Rigó Csaba Balázs elnök, az MNB-től Windisch László alelnök írta alá a nyilatkozatot. Ezzel vállalták, hogy erősítik a két szervezet "korrupcióval szembeni ellenálló-képeségét", és fejlesztik "korrupcióellenes eszköztárukat".
Nézzük, mit tett mostanában a KBH a korrupció ellen? Több mindent, de ezek közül Rigó azt emelte ki, hogy információbiztonsági átvilágítást végeztek az intézményben. Így már a legmodernebb informatikai eszközökkel sem lehet betörni a szervezetbe, ami ezek szerint hozzájárul a korrupció visszaszorulásához.
Windisch László pedig elmondta, mit vállal be a jegybank azzal, hogy aláírta ezt a nyilatkozatot: jelzi, hogy
elkötelezett a szakmai felkészültség, pártatlanság, elfogulatlanság és az erkölcsi feddhetetlenség, valamint a közérdek egyéni érdekek elé helyezése mellett.
És most nézzük, milyen eredményeket ért el az MNB csak 2016-ban erkölcsi feddhetetlenség és az egyéni érdekek háttérbe szorításának tárgykörében:
Január:
Tényleg állami Matolcsy-hitelt kapott Matolcsy fia
Tovább hízik a jegybankelnök rokonának bankja
Február:
Most már biztos: saját testőrségük van Matolcsyéknak
Március:
Fura pályázaton viszi el Matolcsy rokona a Buda-Cash-vagyont
Kövér aláírta a 250 milliárdos MNB-s alapítványi pénzt szemünk elől eldugó törvényt
Felnyomták az MNB-t az ügyészségen, másnap Polt és Matolcsy együtt borozott
Matolcsyék azzal újíttatják fel az Eiffel Palace-t, akitől vették
Április:
Magyarázkodik a vs.hu az MNB-alapítványoktól kapott százmilliók miatt
Matolcsy elmondta, miért van nagyon rendben, hogy ötmillió forint a fizetése
Öt jegybanki alapítvány is megvette ugyanazt a jelentést Matolcsy unokatestvére cégétől
Matolcsy ismerőseivel vannak tele az MNB-alapítványok
165 millió forintért rendelt szőnyegeket a Matolcsy-alapítvány a Windsori kastélyt és a Fehér Házat is ellátó cégtől
Május:
Csúszik a milliárdokat szétosztó MNB-alapítványok vizsgálata
Nyíltan beszélt a közgazdász: az MNB alapítványok a választások megnyeréséhez kellenek
Matolcsy rokona igenis tulajdonosként járt a VS.hu-nál – mondja a volt főszerkesztő
Június:
Az MNB-alapítványok újabb 300 milliónyi költésére derült fény
Valószínűleg ez lesz az utolsó cikkünk a Matolcsy-Trócsányi unokatestvér-ügyben
Július:
Népszabadság: Matolcsy fia használja Szemerey 200 milliós lakását
Augusztus:
Tíz, hét és öt posztjuk van egyszerre az MNB-alapítványok rekordereinek
Kecskemét Matolcsy-Szemerey-hálóban
Szeptember:
A Matolcsyval összefüggésbe hozott nő anyja cégét is jól tartotta az MNB
A legjobban fizetett 4-5 százalékba tartozott a jegybankban a Matolcsyhoz közel kerülő személyi titkár
Vajda Zita nem közszereplő, akik róla írnak, azok meg szexisták – az MNB visszavág
Október:
Matolcsy egy várbeli luxuslakást használ, ki nem találná, kiét
Matolcsy már 6 éve közelről figyelte Vajda Zita karrierjét – a bezáratott Népszabadság utolsó számában megjelent Matolcsy-tényfeltárás | Gazdaság: A korrupció vajon mi? Összefog ellene Matolcsy jegybankja is | null | https://hvg.hu/gazdasag/20161117_mnb_kozbeszerzesi_hatosag_antikorrupcio |
2022-01-27 00:00:00 | Az eSIM által foglalt minimális helyet is felszabadítaná az iSIM - Az összes SIM-funkciót a készülék fő processzorába ágyaznák. | false | [
"isim",
"esim",
"sim-kártya",
"iot",
"telefon",
"tech",
"ce napi"
] | 0 | null | 0 | Új technológiát mutatott be a Qualcomm, a Vodafone és a Thales. Az Integrated SIM (röviden iSIM) segítségével az internetre kapcsolódó eszközök rendszerprocesszorába ágyaznák a SIM-szolgáltatásokat, ezzel azt a minimális helyet is felszabadítva, amit jelenleg az eSIM használatához szükséges chip foglal el.
Az iSIM a fejlesztők szerint jobb integrációt, magasabb teljesítményt és jobb memóriakezelést is lehetővé tesz azzal, hogy a processzor maga végzi el a dedikált chip feladatait. A felszabaduló hellyel könnyebbé válhat az eszközök tervezése, illetve más veheti át a dedikált chip helyét. Emellett a hálózati beállításokat, az adminisztrációs feladatokat, és az IoT-eszközök internetre csatolását is megkönnyítené az iSIM.
A prototípus megfelel a GSMA-előírásoknak, a technológiát egy Qualcomm Snapdragon 888 lapkakészlettel dolgozó Samsung Galaxy Z Flip 3 készülékkel demózták. A prototípuson módosított operációs rendszer futott, de az iSIM segítségével mindenre képes volt, amire a fizikai SIM-kártyával vagy az eSIM-mel is.
A technológia szoftveres oldalát fejlesztő Thales úgy számol, az elkövetkező három évben félmilliárd eszközbe kerülhet be a fizikai és az eSIM helyett az iSIM. Az újdonság gyors elterjedésének útjába – amennyiben a gyártók adaptálják – csak az operátorok állhatnak. Szolgáltatói részről ugyan nincsen semmilyen akadálya az iSIM használatának, amennyiben az operátor támogatja az eSIM-et. | Az eSIM által foglalt minimális helyet is felszabadítaná az iSIM | 0 | https://index.hu/tech/cellanaplo/2022/01/27/az-esim-altal-foglalt-minimalis-helyet-is-felszabaditana-az-isim |
2020-12-08 00:00:00 | Nemesi Pál vállalkozása nyerte egy szegedi kutatólabor kiépítését Szegeden. Ő egyben a térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos is. | true | null | 1 | 444 | null | Kedden jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Ferroép Zrt. nyert meg egy szegedi közbeszerzést. A cég építhet meg egy egészségügyi laboratóriumot és a hozzá tartozó irodákat, összesen 1,73 milliárd forintért.
A Ferroép Nemesi Pál érdekeltsége. 2019-ben őt támogatta a Fidesz a szegedi polgármester-választáson, de abban a versenyben alulmaradt Botka Lászlóval szemben.
Idén szeptemberben kormányzati megbízást kapott Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki Orbán Viktor. Ebben a zónában van Szeged is, ahol a közbeszerzést Nemesi cége megnyerte.
Amikor a közbeszerzést tavasszal kiírták, és a Ferroép jelentkezett rá, akkor Nemesi még nem volt kormánybiztos, de mire kiválasztották a cégét a munkára, addigra már az volt. | Közbeszerzést nyert a helyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos cége | null | https://444.hu/2020/12/08/kozbeszerzest-nyert-a-helyi-fejlesztesekert-felelos-kormanybiztos-cege |
2015-03-20 01:21:00 | Őrizetbe vették hétfőn Horia Georgescut, a román Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét, akit többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA). | true | null | 1 | Szabad Föld | null | Az ANI maga is egy korrupcióellenes hatóság, amely a tisztségviselők vagyonosodását, összeférhetetlenségi eseteit vizsgálja. Georgescut azonban nem az ANI elnökeként, hanem az Ingatlanvagyon Visszaszolgáltatási Ügynökség keretében működő központi kártérítési bizottság volt tagjaként gyanúsítják korrupcióval.
Georgescu a gyanú szerint – a testület tagjaként – tudatosan a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg a kommunizmus idején államosított olyan ingatlanokért, amelyeket nem lehetett természetben visszaszolgáltatni, és ezzel 75 millió eurós kárt okozott az államnak. A bizottság több mint 80 esetben ítélt meg egymillió eurónál nagyobb kártérítést, sokszor nem is a jogosultaknak, hanem azoknak az üzéreknek, akik a piaci ár töredékéért megvásárolták a visszaigénylési jogot a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosaitól.
Tavalyelőtt olyan jogorvoslati törvényt hoztak Romániában, amely szerint csak a tulajdonosok vagy örökösök kaphatnak teljes kártérítést. | Téves értékítélet - a korrupcióellenes ügyészség elért a korrupciót üldöző hivatalnokig - Szabad Föld | null | https://szabadfold.hu/orszag-vilag/2015/03/teves-ertekitelet-a-korrupcioellenes-ugyeszseg-elert-a-korrupciot-uldozo-hivatalnokig |
2016-02-18 14:59:00 | Egy titokzatos új cég mellett Garancsi István milliárdos üzletember is megvenné a Figyelő hetilapot. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Két komoly érdeklődő tűnt fel a felszámolási eljárás alatt lévő MediaCity Magyarország Kft. kiadásában megjelenő Figyelő körül; az egyik - a friss Heti Válasz médiapiaci változásokról szóló cikke szerint - Garancsi István üzletember, a Videoton fociklub többségi tulajdonosa, a Market Építő Zrt. többségi tulajdonosa.
Információink szerint a Figyelő iránt évek óta érdeklődött a korábban a médiába is beszállt kormányzati "agytröszt", a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amely a Napi Gazdaság című napilap mellett szándéka szerint hetilapot és rádiócsatornát is vásárolt volna. A Századvég azonban tavaly áprilisban eladta üzletrészét Liszkay Gábor volt magyar nemzetes főszerkesztőnek, majd a tulajdonosi kör kibővült Sánta János dohányipari vállalkozóval, s a gazdasági napilap Magyar Idők néven "konzervatív közéleti napilappá" változott.
A Figyelő másik vevőjelöltje egy januárban bejegyzett új vállalkozás, a Figyelő Centrál Kft. lenne. A Céginfo.hu adatai szerint a 300 millió forint alaptőkéjű cég ügyvezetője és kisebbségi tulajdonosa Csorbai Hajnalka, míg a többségi Szincsák Anita. A két név egyelőre ismeretlen a médiapiacon. A fizikus végzettségű Csorbai az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója is, míg Szincsák már több vállalkozásban megfordult. Csorbai a Napi.hu kérdésére, hogy miért alapították az új társaságot, egyelőre nem kívánt válaszolni. Információink szerint azonban nem véletlen a Figyelő Centrál névválasztás, a cég pályázik a Figyelő hetilap megvásárlására. (Szincsák jelenleg a Physilab Mérésautomatizálási Kft. ügyvezetője, s tulajdonrésze van a CadControl Mérnöki Bt.-ben és a nagykereskedelemmel foglalkozó Innocont Kft.-ben.)
A Figyelő megvásárlása kapcsán kerestük Garancsi Istvánt és a MediaCity felszámolóját is, de egyelőre nem reagáltak lapunknak.
A többek közt a Figyelőt, az IPM-et, a Motorrevüt és a Hello! magazint kiadó MediaCity felszámolása tavaly novemberben indult el. A tulajdonosok közötti elmélyülő vita, valamint a cégvezetés oda nem figyelése, elsősorban számviteli problémák vezethettek el ahhoz, hogy felszámolási eljárás indult a kiadó ellen - mondta korábban lapunknak Börcsök Sándor felszámolóbiztos, a kijelölt felszámoló Economix Zrt. munkatársa.
A felszámolás elindulása után is megjelent a kiadó valamennyi lapja, egyelőre biztosítva van a kiadásuk. A MediaCity 2015. november 3-ai fordulónappal készített, tevékenységet záró beszámolója szerint a kötelezettségállománya 602 millió forintot tett ki; a szállítóknak 129 millió forinttal tartozik. | Orbán barátja beszállna a médiába is | null | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/orban_baratja_beszallna_a_mediaba_is.610418.html |
null | Eladta a tulajdonrészét Lénárd András, így kiszállt a Csíki Sörből. A vállalkozónak 50 százalékos tulajdonrésze volt a cégcsoportban, amely a Csíki Sört is magába foglalta. Lénárd András megerősítette a híreszteléseket, elárulva, hogy a tranzakció is megtörtént, a részét a tulajdonostársa vásárolta meg. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Eladta a Csík Sörgyárat is magában foglaló cégcsoportban lévő ötvenszázalékos részesedését Lénárd András - számolt be a Székelyhon.
(Friss híreink)
Meg tudom erősíteni a hírt, a napokban meg is történt a tranzakció, a tulajdonostársam valóban kivásárolta az 50 százalékos részvénycsomagomat
- mondta a portálnak a vállalkozó.
- Ez tulajdonképpen a Csíki csoport, amely több céget és több tevékenységet foglal magában. A leghangsúlyosabb természetesen a Csíki Sörgyár és a Csíki Csipszgyár, de ezen kívül vannak kisebb fesztiválszervező vagy éttermeket működtető, valamint disztribúciós cégek is mind Magyarországon, mind Romániában - fogalmazott Lénárd.
De miért adta el részesedését a vállalkozó?
A Székelyhon úgy tudja, a kivásárlás körülbelül 50 millió eurós cégértékelésen történt, ám a kiszállás miértjét egyelőre homály fedi, erre ugyanis nem adott választ Lénárd András. | Ennyi volt, Lénárd András kiszállt a Csíki Sörből | null | https://www.blikk.hu/gazdasag/vasarlas/csiki-sor-lenard-andras-kiszallt/mbd68tb |
2023. 08. 25. 00:00:00 | A Fidesz viszi az EP-választást, Kaletának pedig súlyosabb büntetést kellett volna kapnia, ezekben egyetértett a miniszter és a hódmezővásárhelyi polgármester a fideszes Tranzit fesztivál vitáján. Márki-Zay szerint Gulyás az egyik legtisztességesebb miniszter, de az emberek egy aberrált, bűnöző pártra szavaztak. Közben egy meglepetésvendég hallgatta őket az első sorból. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Márki-Zay Péter: "Ha ön holnaptól azt mondja, kislány akar lenni, én támogatom."
Gulyás Gergely: "Ha polgármester úr azt mondja, hogy holnaptól emu akar lenni, attól még nem lesz emu."
Így vitázott péntek délután Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az ország legfideszesebb fesztiválján, a Tihanyban tartott Tranziton.
Ez egyébként nem egy fesztiváljellegű esemény, inkább politikusok vitázgatnak rajta vagy tartanak előadásokat. A Telex személyesen is ott akart lenni az eseményen, meg is próbáltunk regisztrálni rá, de azt a választ kaptuk, hogy "a Tranziton médiapartnerekkel dolgozunk, regisztrációt csak nekik tudunk biztosítani". Ez azt jelenti, hogy a Hír Tv-n lehet értesülni arról, mi hangzott el ott, de a kormánypárti és ellenzéki garázsvitákat a fesztivál Facebook-oldalán élőben is közvetítik.
A miniszter és a polgármester a "Merre tovább, melyik úton? Vita az ország helyzetéről" címmel vitázott egy órát, de inkább beszéltek ide-oda guruló pénzekről, kínai vakcináról és Kaleta Gáborról, miközben igazi presztízsvendég hallgatta őket az első sorból: a már fideszes Győzike.
Győzike az első sorban - Forrás: Tranzit Facebook
De vissza a kislányokhoz! A téma a melegellenessé eltérített pedofiltörvénnyel jött fel, amit Márki-Zay szerint a kormány hiába hozott meg, amíg például "Kaleta Gábor még mindig szabadlábon van. Amíg a fideszes pedofiloktól nem tudják megvédeni a gyerekeket, addig semmilyen törvény nincs rendben" a polgármester szerint. Gulyás erre azt mondta, ő egyetért abban, hogy "a bíróság döntése felháborító és elfogadhatatlan" a Kaleta-ügyben, de a bíróságot nem a magyar kormány irányítja vagy befolyásolja. A volt perui nagykövet felfüggesztett szabadságvesztést és alig több mint félmillió forintos pénzbüntetést kapott a pedofilügyéért.
Kifütyülések, nevetések, aberrált dolgok
Valamennyire a jövőbeni célok azért szóba kerültek. Gulyás röviden azt mondta, ők az EP-választásokat akarják megnyerni, mire Márki-Zay csak egyetérteni tudott: "a Fidesz meg is fogja nyerni. Én már most kihirdetem az eredményt, a legtöbb képviselője a Fidesz-KDNP-nek lesz". Ez nagy tapsot váltott ki a közönségből, ami egyébként nem meglepő: a fideszesek fesztiváljára főleg fideszesek ülnek be, a polgármesternek kevés támogató jutott.
Ez el is hozta azt a helyzetet, hogy a vita egy pontján a közönség nem hallgatta elég türelmesen Márki-Zay-t, mire ő azt mondta, "ez jellemzi a közönség színvonalát" - erre viszont kifütyülést és nevetést kapott cserébe a közönségtől.
A hódmezővásárhelyi polgármester arról is beszélt, hogy pártjával, a Mindenki Magyarországa Néppárttal ők "a Szent István-tervet akarják végrehajtani", nem pedig "bukott politikusokat, keleti diktátorokat" Magyarországra hívni. Azt is mondta - a közönség nagy mulattatására - hogy a pártjával ők keresztény-konzervatív elveket fognak vallani, hiszen "sokkal régebb óta vagyok keresztény és konzervatív, mint a Fidesz", és
"más politikusokkal ellentétben én nem váltogatom az ideológiámat, mint az alsóneműt, és nem építek fasiszta államot".
Forrás: Tranzit Facebook
Programjuk első lépését szerinte már meg is tették: "csökkentjük a pedofiltámogatók számát Magyarországon" - ezzel utalt arra, hogy a Hír Tv az első napja után kirúgta Pálffy Istvánt, miután azt mondta Márki-Zay-nak élő műsorban, hogy bizonyos türelemmel kell lenni a pedofília mint betegség iránt. Erre a polgármester semmilyen reakciót nem kapott a közönségtől.
Ha már választások. Nem csak az elkövetkező választások, de a már elmúlt országgyűlési választás is szóba került, amiről Márki-Zay egyszerűen azt mondta: az emberek 2022-ben "a migránsbetelepítő, aberrált, bűnöző pártra szavaztak, csak nem tudták", hiszen "Göbbels majdnem olyan hatékonyan befolyásolta a német népet, mint az önök propagandája".
Megpendítette azt is, hogy ő bár egy százalék esélyt látott rá, mégis megpróbálta legyőzni a Fideszt, mire
Gulyás úgy replikázott: "én biztatnám az ellenzéket, mert attól, hogy önnek nem sikerült, másnak még sikerülhet".
A pénzek is gurultak mindenfelé a vitában: Márki-Zay Péter szerint az eurók, a rubelek és a jüanok gurulnak Orbán Viktor felé, Gulyás szerint meg a dollárok a hódmezővásárhelyi polgármester felé. Márki-Zay erre úgy reagált a CÖF-re utalva, hogy az elkövetkező kampányban "állami cégek által kamuszervezeteknek juttatott pénzt sosem fogunk elfogadni". A korábban, még mozgalomként kapott pénzről azt mondta: azt nem fogják - nem tudják - felhasználni jövőre a kampányban, mert a pártja azt a törvények szerint már nem használhatja fel.
Ukrajna biztosan hálás Orbánnak
Nincs vita 2023-ban háború nélkül, ami röviden itt is szóba került. Gulyás szerint több esély van arra, hogy jövő tavasszal-nyáron még tartani fog az orosz-ukrán háború, mint arra, hogy nem. A miniszter szerint az nem vitás, hogy az orosz agresszió durván megsérti a nemzetközi jogot, ahogy az sem, hogy a magyar kormány "jelentős, tiszteletreméltó humanitárius segítséget adott Ukrajnának".
Márki-Zay egyetért abban, hogy azonnali tűzszünetre és békére van szükség, majd arról beszélt: "biztos hálás Ukrajna, hogy Orbán Viktor az összes szankciót megszavazta kivétel nélkül", és hogy Magyarországon keresztül fegyverek, drónok, harckocsik mennek Ukrajnába.
Gulyás erre úgy reagált: az szerinte nem igaz, hogy ők megszavazták a szankciókat, csak "nem tették lehetetlenné a szankciók hatálybalépését".
Márki-Zay szerint a kettő ugyanaz, Gulyás szerint maximum a polgármester világában, de amúgy nem.
Forrás: Tranzit Facebook
Ezután belementek egy rövidebb szájkaratéba arról, hogy a kormány mennyiért szerezte be a kínai vakcinákat. Márki-Zay szerint sokkal többért, mint a Pfizert; legalább kétszer annyiért, mint Szenegál. Erre Gulyás így reagált: nem gondolta, hogy 2023 nyarán ez lesz a legfontosabb téma, de ő úgy emlékszik, hogy az orosz vakcina volt nekik a legolcsóbb, aztán a Pfizer, majd "valamivel - kevéssel - volt drágább a kínai". A következő pillanatban már átugrottak a lélegeztetőgépek számára, amiből a polgármester szerint a kormány túlvásárolta magát. Gulyás azt mondta, "a prognózis valóban pontatlan volt" arról, mennyi kell a gépekből, mindenesetre "örüljünk annak, hogy egy részét feleslegesen szereztük be".
A vita végén Márki-Zay-tól azért egy dicséret is elhangzott: szerinte ugyanis Gulyás Gergely "az egyik legtisztességesebb miniszter a kormányban - ez nem nagy szó, de mégis. Hozzá nem kapcsolódnak korrupciós botrányok". Gulyás szerint Márki-Zay csak zavarba hozza őt azzal, hogy a vita végén megdicséri, de ő már nem osztogatott szép szavakat a polgármesternek.
Idén kivételesen Orbán Viktor is ott lesz a Tranzit fesztiválon, a miniszterelnök péntek este vesz részt egy beszélgetésen, amit a Telex percről percre tudósít. Rogán Antal viszont szigorúan zárt körben beszél majd háborúról és békéről. | Márki-Zay: Ha Gulyás kislány akar lenni, támogatom! - Gulyás: Ha Márki-Zay emu akar lenni, még nem lesz az | 0 | https://telex.hu/belfold/2023/08/25/gulyas-gergely-marki-zay-peter-vita-tranzit-fesztival |
null | Az egri alakuló közgyűlésen a bizottsági struktúráról és az illetményekről is döntöttek. | true | [
""
] | 0 | HEOL | null | Várkonyi György, az Egri Fertálymesteri Testület főkapitánya is szólt a csütörtöki közgyűlésen a képviselőkhöz. Elmondta, ebben a ciklusban is készek minden olyan döntést teljes erejükkel támogatni, melyek a város boldogulását szolgálták. Meghívta Vágner Ákos polgármestert a jövő pénteki nagysuttogóra, ahol szeretnék meghallgatni a várossal kapcsolatos észrevételeit, egyeztetnének az együttműködésről.
Azalakuló közgyűlésen apolgármester illetményéről is döntöttek. Ez 1 millió 300 ezer forint, melyhez a középfokú nyelvpótlék összege, 23 ezer 190 forint is jár illetve költségtérítés 198 ezer forint összegben. A főállású alpolgármester 1 millió 40 ezer forintot és 156 ezer forint költségtérítést, a másik két alpolgármester Gál Judit és Gulyás László 500 ezer forint illetményt kap, költségtérítésüket pedig 75 ezer forintban állapították meg.
Egymásik napirendi pontbanaz alapokmányon belül a bizottsági struktúrát vizsgálta felül a közgyűlés, ennek célja a jogtechnikai korrigálás, illetve a bizottságok hatékonyabb működése. Az indoklás szerint nemcsak a bizottságok elnevezése módosul, hanem azok tartalmi elemei is arányosan oszlanak el a feladat-és hatáskörök tekintetében:
kulturális és idegenforgalmi bizottság 7 tag
köznevelési, szociális és sport bizottság 7 tag
pénzügyi-, gazdálkodási és ügyrendi bizottság 7 tag
urbanisztikai bizottság 7 tag
Domán Dániel (MKKP)benyújtotta módosító javaslatait, melyeket már ismertettünk, illetve a korábbi ciklusban számos vitát generált sürgősségi indítványok benyújtásának módját, lehetőségét szabályozza le, valamint a kérdésekre rendelkezésre álló időintervallumot 2 percre javasolja bővíteni. Elmondta, hogy az általa létrehozni javasolt költségvetési ellenőrző bizottság komoly ellenőrző funkciót töltene be, jogosult lenne benyújtani a költségvetést előterjesztésként, illetve a közbeszerzésekben is ellenőrző funkciót töltenének be.
Dr. Bánhidy Péter jegyző válaszolt a javaslatokra, elmondta, hogy szerinte a tervezet jól működhet, javasolja nézzék meg, hogyan működik majd a 4 bizottságot magába foglaló struktúra. Pál György (DK-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Zöldek) elmondta, szerinte a közbiztonság és a környezetvédelem témája megnevesítve nincs a bizottságoknál, jobb struktúrát is el tudott volna képzelni.
- Az a többség aki most itt ül, egy 30 százalékos többség. A lakosság 70 százaléka nem önökre szavazott. A győztes mindent visz, és a most megtehetjük mentalitás egyszer már önöket váratlan bukásba taszította - mondta, majd javasolta, bizottsági szakaszban tekintsék át Domán javaslatait.
Huszti Péter (CKE) javasolta, minden évben írásban számoljanak be a képviselők az éves elvégzett munkáról. A jegyző szerint mivel ez alapvetően kötelessége az önkormányzati törvény szerint a képviselőknek, így nem kell ezt külön rögzíteni. Pál György érdeklődött a két új önkormányzati tanácsadó pozícióról, illetve hogy az egyházakkal kapcsolatot tartó külön pozícióra mi szükség van. Domán szerint is feleslegesek ezek a pozíciók illetve külön közbiztonsági tanácsnokot kijelölni is, hiszen az önkormányzat tartja a kapcsolatot a rendőrséggel. Vágner Ákos elmondta, többször is megbeszélték már az ülés előtt, hogy milyen szakmai indokok mentén döntöttek a bizottsági struktúrától. Kérte, hogy a jövőben minden módosító javaslatot közösen vitassanak meg az ülések előtt, s ha szakmailag egyetértenek, akkor ezeket támogatni fogják, de most szavazásra bocsátotta a módosító javaslatokat. Domán és Huszti módosító javaslatát sem szavazták meg, ellenben az új bizottsági struktúrát igen.
A vagyonrendelet módosítása is napirendre került, ezzel részben azt a helyzetet szüntették meg a képviselők, mely Mirkóczki Ádám polgármestersége alatt alakult ki, a képviselők ugyanis 1 millió forintos összeghatárban szabták meg akkor a polgármesteri döntések hatáskörét az eladások terén. Ezentúl a polgármester az ingó vagyon elidegenítésénél és megszerzésénél 7 millió forint összeghatárig visszakapja a döntési hatáskört. Domán a napirendnél érdeklődött, hogy lesz-e beszámolója a polgármesternek a két ülés között eltelt időszakban végzet munkájáról. Vágner Ákos azt mondta, természetesen erre van lehetőség.
A költségvetés módosításával kapcsolatban Domán Dániel elmondta, a múltban nem megfelelően használták fel a körzeti alapokat, szerinte nem is biztos, hogy szükség van rá. Bódi Zsolt (független) szerint viszont nagyon is fontos ez az alap.
A Heves Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felülvizsgálata nyomán külön rendeletet kellett alkotnia az új közgyűlésnek a képviselők tiszteletdíjáról. Minden önkormányzati képviselő havonta bruttó 200 ezer forint alapdíjra jogosult. Ahogy eddig úgy a jövőben is külön tiszteletdíj jár a bizottsági tagoknak az alapdíjon felül: tagság esetén a képviselők alapdíja annak 45 százalékával növekszik. Az elnök az alapdíj 190 százalékát kapja tisztségéért, akkor is, ha több bizottságban vesz részt. A külsős bizottsági tagok tiszteletdíja szintén a képviselői alapdíj 45 százaléka. A tanácsnokok úgyszintén az elnökök díjazását kapják.
A bizottságok elnökeit és tagjait is megválasztották az alakuló ülésen. A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke dr. Rák Sándorné lett, tagjai Huszti Péter (alelnök), dr. Hadnagy József és Bognár Ignác, külsős tagjai Homa János, Badacsonyiné Bohus Gabriella és dr. Váczyné Juhász Zsuzsanna. A Köznevelési, Szociális és Sport Bizottság elnöke dr. Hadnagy József, tagja Pál György (alelnök), Majorosné Juhász Eszter és dr. Rák Sándorné. Külsős tagja Kiss Tibor, Ujjady Péter és Tomaschik Attila. A Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság elnöke Csákvári Antal, tagja Domán Dániel (alelnök), Hrabóczky Zsolt és Molnár Tibor. Külső tag Prokaj Lászlóné, Mizsei Attila és Farkas Attila. Az Urbanisztikai Bizottság elnöke Hrabóczky Zsolt lett, tagja Bódi Zsolt (alelnök), Bognár Ignác, Molnár Tibor, külsős tag Hruska János, Varga Péter és Bátori István.
Molnár Tibor képviselőt a város közbiztonsági, bűnmegelőzési és drogprevenciós ügyeiért, illetve a városban működő polgárőr szervezetekkel és a közbiztonság-, rendvédelem és bűnüldözés terén tevékenykedő hivatásos szervezetekkel, rendőrséggel, civil szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tanácsnoknak választották. Majorosné Juhász Eszter képviselőt a város Egészségfejlesztési Koncepciójának kidolgozásáért, továbbá az önkormányzat és a városi civil szektor kapcsolatának fejlesztéséért, az idősügyi feladatok koordinálásáért felelős tanácsnok választották. Ezt követően a megválasztott külső tagok esküt tettek. | A vagyonrendelethez is hozzányúlt az egri közgyűlés | null | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/vagyonrendelet-egri-kozgyules-alakulo |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.