date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2021-09-15 13:34:00 | Ez már tényleg rendszerszintű korrupció: a kultúrkasszát is megfúrták a Fidesz "civiljei" | true | null | 1 | valaszonline.hu | null | Ahogy szeptember elején is felidéztük, a magyar kormányzat nem tartott igényt a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintra, mert a négymilliárdos civil alkassza szétosztásába szerinte ideológiailag vállalhatatlan szervezetek is beleszólnának, sőt: „nyilvánvalóan” politikai alapon szelektálnának. Majd a kabinet fogta magát, a Miniszterelnökség által biztosított forrásból meghirdette maga a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapját (VCA), és ellenkező előjellel úgy szelektált politikai alapon – a norvégoknál messze durvábban, „meghosszabbítva Bicskéig” –, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés tankönyvi esete látszik kirajzolódni.
És ez nem holmi dobálózás a büntetőjog fogalomkészletével. A Fidesz általában figyel arra, hogy törvényileg is megágyazzon a vagyonkiszervezéseknek – így kaphatott például nemrég 35 éves kaszinókoncessziót a „nemzeti nagytőke”, illetve ilyen módszerrel került közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokba a magyar állam egy része. Olyan magyar jogszabály azonban nincs, amely szentesítené, hogy egy civil alap a gyakorlatban „Választókerületi Pártalapként” működjön, és de facto majdnem mindenki csak a helyi fideszes parlamenti képviselők és jelöltek érdekei szerint nyerhessen állami pénzt (kampány)buszra, (kampány)kommunikációra és (kampány)rendezvényekre.
Két hete az első mélyfúrásunk során a VCA-nyertesek listáján szereplő hétszáz szervezet mindegyikének kikerestük a székhelyét a bírósági nyilvántartásból, majd választókerületenként csoportosítottuk a győzteseket. Egyértelműen kiderült, hogy nem valamiféle országos norma szerint osztódtak el a civil pénzek, hanem választókerületenként eltérő módon – viszont abban egységes volt a gyakorlat, hogy a körzetek legnagyobb nyertesei között messze túlreprezentáltak a Fidesz hatalmi céljaihoz illeszkedő „civilek”.
Előző cikkünk megjelenése után véletlenül „szembejött” egy másik győzteslajstrom, pontosabban kettő – ezért született most meg ez a második fejezet. A kormány ugyanis nemcsak a Norvég Alap forrásai helyére tett új pénzeszsákot, hanem az előadó-művészeti szervezetek számára nyújtott, majd két éve megszüntetett tao-támogatást is felváltotta egy egyedi forráselosztási rendszerrel. A program gazdája itt nem a VCA-val maradandót alkotó Miniszterelnökség, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a lebonyolító szervezet pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET). Az Emmi eddigi döntési listáinak zöme többé-kevésbé vállalható és átlátható: sokféle színház, táncegyüttes, egyéb művelődési intézmény működését finanszírozzák – részben vagy egészében – ebből a kasszából.
Csakhogy az idén júniusban kihirdetett 1/b jelű, valamint a júliusi 1/c megnevezésű sikerjelentésen már ránézésre hemzsegtek az ilyen-olyan életmódi, hagyományőrző, ifjúsági vagy nyugdíjasszervezetek. Vettünk hát egy mély levegőt, és összeolvastuk a drámaian pártosra sikeredett VCA-listát és az EMET fenti két döntési csomagját. Ahogy írtuk, elvileg két különböző minisztérium határozott a támogatásokról – saját belső szabályok szerint. Elvileg. A gyakorlatban viszont az történt, hogy – mint alább egyenként is végigbogarászható – összesen 130 olyan egyesületet és alapítványt azonosítottunk, amely egyaránt szerepel VCA és az EMET lajstromain. Csak azért nem többet, mert a városi alap – a nevéből adódóan – kizárólag a nagyobb településeket célozta, az előadó-művészeti szervezetek kultúrtámogatásában viszont ott vannak a falvak is. Ami a lényeg, hogy a 130 duplán finanszírozott érdekeltség 80 százalékánál találtunk valamilyen fideszes kötődést. Jellemzően országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi képviselők zsebszervezeteiről van szó, bár megengedjük: a nyertesek között akadnak valódi és fontos tevékenységet folytató egyesületek is, de aligha ez lehetett a kiválasztás legfőbb szempontja.
Személyes kedvencünk az alábbi felsorolásban a 99. pont alatt szerénykedő diósdi Pro Civitate – A Városért Egyesület, amelynek létesítő okiratba is foglalt célja „a Fidesz–KDNP kormány működésének helyi szinten történő támogatása”. Továbbá az itt a 70. számon feltűnő, hivatalos elérhetőségként egy fideszes mailcímet megadó tatabányai Hétvezér Egyesület. A csúcskategóriás pályázatnyerők között „természetesen” ott találjuk a Semjén Zsolték harsonájaként funkcionáló Vasárnap.hu kiadóját, továbbá Tessely Zoltán, Vécsey László, Szabó Zsolt, Tasó László parlamenti képviselők, vagy épp a vádlotti sorban lévő Simonka György udvartartását – és jószerivel csak a „futottak még” kategóriás győzteseknél látszik néhány valóban független, tisztán kulturális egység.
Összegezve: előfordulhat, hogy alulról nézve ez nem korrupció, hiszen a pályázók csak jelentkeztek a meghirdetett kiírásokra. Ám a korábbi és a mostani cikkünkben feltárt ténytömeg ismeretében lehetetlen, hogy ne legyen egy „láthatatlan kéz” vagy hivatali hatalmasság, aki épp a közelgő választásokra optimalizálja az állam civil és kulturális támogatási rendszerét.
A Városi Civil Alapból és azelőadó-művészeti szervezetek idei többlettámogatásából egyaránt részesülő alapítványok, egyesületek – és az elnyert pénzeik (forintban)
(VCA = Városi Civil Alap, EMET = Előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőn keresztül)
1. 23 millió – Kovács K. Zoltán Alapítvány, 1114 Budapest, Bartók Béla út 51. 1. em./3.; a KDNP-közeli Vasárnap.hu kiadója; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Liturgia és profán harmóniája a zenében” címszóval
2. 23 millió – Pannónia Szíve Alapítvány, 2060 Bicske, Bartók Béla u. 6.; a szervezet elnöke, Strommer Mátyás a fideszes képviselő Tessely Zoltán jobbkezeként dolgozik; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től a Pannónia Szíve program népszerűsítése
3. 23 millió – Összefogás Egyesület, 2030 Érd, Alsó út 10.; a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Érdi Szomszédünnepekre”
4. 23 millió – Bonum Publicum Egyesület, 2141 Csömör, József Attila u. 8.; a szervezet vezetője, Mavrák Krisztina a fideszes parlamenti képviselő, Vécsey László munkatársa; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Kultúrával az újranyitásért” jeligére
5. 23 millió – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület, 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.; ez a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Természet a zenében” címszóval
6. 23 millió – „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, 3534 Miskolc, Előhegy u. 1/a.; a szervezet elnöke, Seresné Horváth Zsuzsanna korábban fideszes önkormányzati képviselő volt; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Télköszöntő vigadalomra”
7. 23 millió – Martonvásári Kulturális Egyesület, 2462 Martonvásár, Budai u. 13.; a szervezetet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő is; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től az egyesület 2021. évi programjaira
8. 23 millió – Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület, 5700 Gyula, Tiborc u. 43. fsz./3.; a szervezetet vezető Sárosiné Hőh Henriett férje megyei tisztifőorvos; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től a „Covid-helyzet okozta társadalmi problémák kezelése kulturális programok megvalósításával” jogcímen
9. 23 millió – Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok út 8/A. 3/1.; a szervezet vezetője a Komárom város és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, Vizeli Csaba; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től az intézmény szakmai programjának támogatására
10. 23 millió – Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület, 2711 Tápiószentmárton, Bartók Béla út 6/A.; a szervezetet tavaly jegyezték be, vezetője, Bohacsek Jánosné korábban a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület titkára volt; 15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től nyugdíjasházra
11. 22,94 millió – Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, 4254 Nyíradony, Szakolykert tanya 87.; a sajtóban ez a szervezet Tasó László fideszes képviselő udvari egyesületeként jelenik meg; 14,94 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től kulturális fesztiválra
12. 22,34 millió – Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület, 8060 Mór, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid; 14,34 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től zenés irodalmi napokra
13. 21,1 millió – Református Szalon Egyesület, 3519 Miskolc, Baghy Gyula u. 6.; a szervezet elnöke, Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon; 15 millió a VCA-ból, 6,1 millió az EMET-től roma közösségek kulturális programjaira
14. 21 millió – Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 29. II./208.; a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a közelmúltig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen; 15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től kulturális programokra
15. 21 millió – mÓZDulj meg Egyesület, 3600 Ózd, Baranyai u. 3.; a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt; 15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től rockfesztiválra
16. 21 millió – Nagyatádi Erdélyi Kör, 7500 Nagyatád, Dózsa Gy. u. 34.; a szervezet elnöke, Orbán Csaba a Fidesz régi alapembere Nagyatádon; 15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től Kós Károly-emlékévre
17. 20,99 millió – Békéscsabai Turisztikai Egyesület, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán; 14,99 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től közösségi kultúrára
18. 20 millió – Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, 4400 Nyíregyháza, Damjanich út 4-6.; ismert fideszes család áll a szervezet mögött; 15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től nyugdíjas Ki-Mit-Tud?-ra
19. 20 millió – Kontaktus Egyesület, 4400 Nyíregyháza, Móra Ferenc út 11/a.; 15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „szépkorúak sportversenyére”
20. 19,96 millió – Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, 3360 Heves, Pacsirta u. 1.; a szervezet Lányi József hevesi fideszes önkormányzati képviselő törekvéseit támogatja; 14,96 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től hagyományőrző Fesztiválra
21. 19 millió – Putnok Városért Egyesület, 3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től krumplifesztiválra
22. 19 millió – Közösen a Fejlődésért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Klapka György út 11.; a szervezet elnöke, Kondorné Sztojka Ágnes fideszes önkormányzati képviselő Kazincbarcikán; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től családi napra
23. 19 millió – Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete, 2370 Dabas, Bartók Béla út 31.; Fidesz-szövetséges szervezet Dabason; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től sportágválasztó napra
24. 19 millió – Szeretem Polgárdit Egyesület, 8154 Polgárdi, Batthyány u. 9.; a szervezet a Fidesz által támogatott polgármester, Nyikos László „civil” hátországát jelenti; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től őszi vigasságokra
25. 19 millió – Barcsi Turisztikai, Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, 7570 Barcs, Báthori I. u. 6.; a tavaly bejegyzett egyesület a barcsi fideszes városvezetés partnerszervezete; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től ifjúsági programokra
26. 19 millió – Szóda Lokálpatrióta Érdekvédelmi Egyesület, 2170 Aszód, Papföldi út 27.; a szervezet erős kapcsolatokat épített a térségi Fidesz-vezetőkkel; 15 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től kulturális napokra
27. 18,25 millió – Összefogással Barcikáért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Pattantyús u. 2.; a szervezet képviselője, Rizner József a Fidesz polgármesterjelöltje volt Kazincbarcikán; 14,75 millió a VCA-ból, 3,5 millió az EMET-től „hétvégi kavalkádra”
28. 18 millió – Élet Forrása Egyesület, 4481 Nyíregyháza, Fejedelem út 1.; Vinnai Győző fideszes parlamenti képviselővel kooperáló szervezet; 10 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „a művészet gyógyító ereje” című programra
29. 17,86 millió – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán; 15 millió a VCA-ból, 2,86 millió az EMET-től aratónapra
30. 17 millió – Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület, 4254 Nyíradony, Ady Endre u. 2.; ez a szervezet is Tasó László mellől indult; 12 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től ifjúsági rendezvényekre
31. 17 millió – Nők Együtt Sikeresen Egyesület, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 92/C. II/7.; az egyesület minden tisztségviselője (Pataki Gabriella, Manyaszekné Várnai Judit, Tóth Szilvia) egykori vagy jelenlegi fideszes önkormányzati vagy politikai munkatárs Siklóson; 10 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től „Borkultúra női szemmel” jeligére
32. 17 millió – „Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület, 3521 Miskolc, Benczur Gyula u. 5.; a szervezet elnöke, Papp Ágnes az ősfideszes Wachsler Tamás testvére; 15 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től „Bükki vigasságokra”
33. 16 millió – Dunamenti Polgári Egyesület, 7130 Tolna, Mikszáth u. 9.; a szervezet elnöke a város fideszes alpolgármestere; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től közösségépítésre
34. 16 millió – Női Erőforrás Társaság Egyesület, 9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 29.; a szervezet korábbi elnöke Varga Zsoltné Szalai Piroska volt, aki később Varga Mihály pénzügyminiszter környezetében folytatta; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „a családokat érintő kihívások a XXI. században” címszóval
35. 16 millió – Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület, 9700 Szombathely, Középhegyi út 5.; a szervezet elnöke, Sátory Károly fideszes önkormányzati képviselő a városban; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től családi napra
36. 16 millió – Polgári Egyesület Szombathelyért, 9700 Szombathely, Kőszegi u. 25. I/5.; egyértelműen fideszes hátterű szervezet; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Hit és értékek” programra
37. 16 millió – Szentendre Barátai Egyesület, 2000 Szentendre, Deli Antal u. 44/2.; a szervezetet elnöklő Benes Edvárd az egyik új „közérdekű” vagyonkezelő alapítvány kurátora; 11 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „A jazz mindenkié” sorozatra
38. 16 millió – EU-Roma Országos Egyesület, 4031 Debrecen, Pósa u. 1.; a szervezet elnöke Aba-Horváth István, a debreceni roma önkormányzat vezetője, aki festményt készíttetett Kósa Lajosról és más fideszes városi vezetőkről (korábban maga is megyei képviselő volt); 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Őszi ízek fesztiváljára”
39. 16 millió – Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, 4031 Debrecen, Hámfa u.18. 2.; az alapítvány az imént említett Aba-Horváth István ingatlanában működik; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Együtt lenni jó!” programokra
40. 16 millió – Márai Sándor Kulturális Polgári Kör, 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. II./209.; a szervezet elnöke, M. Román Béla korábban fideszes helyi képviselő volt; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től közösségi rendezvényekre
41. 16 millió – Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka u. 79.; a szervezet vezetője, Gmoser András fideszes önkormányzati képviselő, az alelnök, Szedmák Tamás pedig alpolgármester Kiskőrösön; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től családi hétvégére
42. 16 millió – Soli Deo Gloria Közösség, 2336 Dunavarsány, Habitat u. 10-12.; a fideszes parlamenti képviselő, Bóna Zoltán édesapjának református közösségét segítő szervezet; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „államalapításunk közös megünneplése a kárpát-medencei magyar testvértelepüléseinkkel”
43. 16 millió – Jobb Bajáért Polgári Egyesület, 6500 Baja, Nagy István u. 33/A.; a szervezet a helyi Fidesz bejáratott partnere; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től borfesztiválra
44. 16 millió – Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, 2903 Komárom, Koppány vezér út 201.; a 2019-ben a szervezet alelnökeként nyilatkozó Vajda Bence ma fideszes önkormányzati képviselő Komáromban; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től közösségi rendezvényekre
45. 16 millió – Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sport Egyesület, 7900 Szigetvár, Turbéki u. 82.; a szervezet alapítója volt Fazekas Róbert, a helyi Fidesz-frakció vezetője; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től hagyományőrző előadásokra
46. 16 millió – „Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület, 9011 Győr, Andrásvári u. 33.; a győri fideszes városvezetés által is támogatott egyesület; 8 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től rockfesztiválra
47. 15,73 millió – Patrióta Civil Kurázsi Közösségi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Egyesület, 6000 Kecskemét, Homokkő u. 1/C. B. II/4.; az idén bejegyzett egyesület eddig a fideszes vezetésű önkormányzat partnereként mutatta meg magát; 7,73 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „A tehetség sokszínű, adj neki teret!” rendezvényre
48. 15 millió – Ökotudatos Fiatalokért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Vértanú u. 23.;a szervezet elnöke, Fromvald Júlia Flóra az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány kötelékében kiszervezett állami feladatot hajt végre; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „KultALBA” című rendezvényre
49. 15 millió – Fiatalok Fehérvárért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Budai u. 14. fszt./1.; ez a szervezet is köthető Fromvald Júlia Flórához; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „CultBurg” című rendezvényre
50. 15 millió – A Mi Városunk Egyesület, 6500 Baja, Kölcsey Ferenc u. 42. fszt./7.; a szervezet működteti a helyi Fidesz-közeli amve.hu portált; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „társadalmi kohézió erősítésére gasztronómiai rendezvény által”
51. 15 millió – Ficsak Székesfehérvár Alapítvány, 8000 Székesfehérvár, Újbányai u. 9.; az alapítványt létrehozó Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete egyértelműen köthető a Fideszhez; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Kultúra és Család” jeligére
52. 15 millió – Cselekvő Fiatalokért Egyesület, 6500 Baja, Duna u. 10. 4/15.; a szervezet elnöke szinte kizárólag kormányzati és fideszes tartalmakat oszt meg a közösségi médiában; 7 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „fiataloknak szóló e-sport rendezvény megvalósítására”
53. 14 millió – Csabai Jövőért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kastély u. 18.; az egyesület a békéscsabai Fidesz partnerszervezete; 8 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től közlekedési vetélkedőre
54. 13,85 millió – Tiszaföldvári Vállalkozók Egyesülete, 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zsilinszky út 20.; a szervezet elnöke Cseuz Zsolt fideszes önkormányzati képviselő; 5,85 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től egyesületi célokra
55. 13 millió – Cegléd Kapuja Polgári Egyesület, 2738 Cegléd, Tarló u. 3.; a szervezet titkára, Ferenczi Norbert fideszes önkormányzati képviselő Cegléden; 8 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től nótaestekre
56. 13 millió – Pillér Egyesület, 7621 Pécs, Rákóczi út 55. fszt. 7.; a szervezet elnöke, Konkoly Gergő a Baranyai Megyei Közgyűlés fideszes tagja; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től a roma kultúra megismertetésére
57. 13 millió – Lajta Kamra Termelőkért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Tízház u. 24.; Kránitz Roland kuratóriumi elnök egyben dohánybolt-tulajdonos is lehetett Mosonmagyaróváron; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től jazzpiknikre
58. 13 millió – Dunaföldvári Kertbarátok Városvédő Egyesülete, 7020 Dunaföldvár, Felső Bölcske u.18.; 8 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „45 éve Dunaföldváron” rendezvényre
59. 13 millió – Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítvány, 9400 Sopron, Petőfi tér 3.; 8 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „kulturális és zenei kavalkádra”
60. 13 millió – Gyöngyszív Közéleti Roma Nők Egyesülete, 4026 Debrecen, Csokonai u.44. fszt/4.; a szervezet elnöke, Horváth Andrea a debreceni roma önkormányzatot vezető Aba-Horváth István helyettese; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Szívvel lélekkel a családokért!” programra
61. 13 millió – „Több lábon” Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Szent László tér 4.; a szervezet elnöke, Csalló Gábor a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara térségi vezetője; bejáratott kapcsolata van a város parlamenti képviselőjével, az agrárminiszter Nagy Istvánnal; 5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Lajta Party 7végére”
62. 12,5 millió – iGenerációért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 25.; 5,5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től kulturális programokra
63. 12 millió – Bicskei Torna Club Egyesület, 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.; a szervezet elnöke Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „közösségépítő kulturális rendezvényekre”
64. 12 millió – Sygeth Civitas Egyesület, 7900 Szigetvár, Zárda u. 1. I/4.; a szervezet motorja a fideszes Simon János; 5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től kulturális programokra
65. 12 millió – Floriana Egyesület, 8083 Csákvár, Kiss Ernő u. 4.; a szervezet elnöke, Knausz Imre Csákvár fideszes alpolgármestere; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től egyesületi célokra
66. 12 millió – Ligetaljai Kerékpáros Egyesület, 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.; a fideszes parlamenti képviselőként jegyzett Tasó László partnerszervezete; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Nyírség és Érmellék kulturális értékeinek bemutatására”
67. 12 millió – Kosztolányi Dezső Céltársulás Egyesület, 7622 Pécs, Mártírok útja 42. III tt./7.; egyértelműen fideszes háttérszervezet; 5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től civil fesztiválokra
68. 12 millió – Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, 5540 Szarvas, Tanya III. kk. 411.; a szervezet elnöke, Závoda Ferenc helyi fideszes önkormányzati képviselő; 4 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Hagyományőrzés aratástól-adventig” jeligére
69. 12 millió – Vörös Sárkány Kulturális Egyesület, 7631 Pécs, Nagypostavölgyi út 49.; a szervezet elnöke, Tóth Róbert fideszes színekben indult a legutóbbi önkormányzati választáson; 5 millió a VCA-ból, 7 millió az EMET-től „Kertvárosi napra”
70. 12 millió – Hétvezér Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; az egyesület fideszes e-mail-címet adott meg elérhetőségként; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Cool-túra” címszóval
71. 12 millió – Mosonmagyaróvár és Környéke Nyugdíjas Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.; 4 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „az egyesület kulturális, hagyományőrző csoportjainak támogatására”
72. 12 millió – Gyöngyöshermán-Szentkirály Szabadidő- és Sportegyesület, 9700 Szombathely, Bogáti u. 74.; 8 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től családi napra
73. 11,76 millió – Városom, szeretlek Egyesület, 3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 5. II/3.; a szervezet a fideszes Klausmann Viktor háttérintézménye volt a 2019-es önkormányzati választás előtt; 7,95 millió a VCA-ból, 3,81 millió az EMET-től „kulturális és közéleti előadói estekre”
74. 11,5 millió – Dunakanyar Művészeti Egyesület, 2600 Vác, Bottyán u. 61.; Kásler Miklós miniszter személyes támogatottja; 3,5 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Zenélő Dunakanyar” programra
75. 11 millió – Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület, 5800 Mezőkovácsháza, Kodály u. 9.; a szervezet szerepel a vádlotti sorban lévő fideszes Simonka György körüli hálóban; 5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től szabadidős tevékenységre
76. 11 millió – Szerencsi Polgári Együttműködés Egyesület, 3900 Szerencs, Kórház köz 2.; a szervezet elnöke a korábbi szerencsi fideszes alpolgármester, Egeli Zsolt; 5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től „koncertre polgári körökben”
77. 11 millió – Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, 5700 Gyula, Semmelweis u. 20.; a szervezetet elnöklő Alt Norbert fideszes alpolgármester Gyulán; 8 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „online kulturális hálózat kiépítésére”
78. 11 millió – Roma Inkubátor Művészeti Egyesület, 2700 Cegléd, Szép u. 15.; a szervezet elnöke, Jakab István a ceglédi roma önkormányzat elnöke; 8 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „roma művészek felzárkóztató támogatása” címén
79. 10,96 – Kanizsa Lovasklub Sportegyesület, 8800 Nagykanizsa, Kisfaludy út 30.; a szervezet képviselője, Dobri Lajos a város fideszes polgármesterének javaslatára tavaly állami kitüntetést vett át Áder Jánostól; 2,96 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től klubrendezvényekre
80. 10,55 millió – Otthonunk Komárom Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok útja 66. 1/2.; a szervezet elnöke, Zsédenyiné Horváth Krisztina a fideszes vezetésű önkormányzat által birtokolt Komáromi Városgazda Kft. programszervezője; 2,55 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „közösségi rendezvényekre az újranyitás tükrében”
81. 10 millió – Hajdúböszörményi Polgári Szövetség Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Bíró Péter u. 46.; a szervezet egyik alelnöke Fórizs László, aki egyben fideszes alpolgármester, a másik alelnök pedig Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő; 2 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Ismét a programoké a főszerep a Hajdúságban” jeligére
82. 10 millió – Ibrányi Polgári Kör Egyesület, 4484 Ibrány, Palocsa u. 18.; Kovács Ferenc elnök az ibrányi képviselőtestület fideszes tagja; 5 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „közösségépítő programokra”
83. 10 millió – Szolnoki Művészeti Egyesület, 5000 Szolnok, Gutenberg tér 12/12.; a szervezet elnöke az a Pogány Gábor Benő, akinek tárlatát és intézményét Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége nyitotta meg; 2 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től „Nyárzáró Művészeti Fesztiválra”
84. 10 millió – Taksonyi Lokálpatrióta Egyesület, 2335 Taksony, Baross tér 5.; a szervezet alelnöke, Wágnerné Bartha Zsuzsanna a fideszes vezetésű taksonyi önkormányzat alpolgármestere; 6 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Lokálpatrióta Rendezvényekre”
85. 10 millió – Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület, 8790 Zalaszentgrót, Csáfordi út 25.; a szervezet képviselője, Horváthné Németh Zsuzsanna korábban fideszes polgármesterjelöltként is indult a térségben; 4,5 millió a VCA-ból, 5,5 millió az EMET-től kulturális programokra
86. 10 millió – Tapolcai Értékmegőrző Egyesület, 8300 Tapolca, Fő tér 7 4; Neszler Imre Attila elnök aktívan együttműködik a térség fideszes parlamenti képviselőjével; 4 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től „kultúrtörténeti előadásokhoz kapcsolódó e-bike-, illetve pincetúrákra”
87. 10 millió – Vacsiköz Fejlődéséért Egyesület, 6000 Kecskemét, Gázló u. 7.; 5 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től családi rendezvényre
88. 9,5 millió – Körös-Torok Kultúrájáért Egyesület, 6640 Csongrád, Körös-torok üdülő-telep 53.; 3,5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től művészeti programokra
89. 9,5 millió – Civil Fórum Padragkútért, 8451 Ajka-Padragkút, Iparos u. 5.; 3,5 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től saját célokra
90. 9,1 millió – Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete, 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 4.; a szervezet elnöke, Szegedi Dezsőné korábban a Fidesz-közeli az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolna Megyei Szervezetének képviselője volt; 8 millió a VCA-ból, 1,1 millió az EMET-től „Bukovinai székelyek menekülési útvonala Zalába” programra
91. 9 millió – Balmazújvárosi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesület, 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 12.; a szervezet elnöke, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő; 5 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től alkotótáborra
92. 9 millió – Ezerszín, Ezernyi Szív Egyesület, 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 16-18.; a Fidesszel szövetséges Polgári Salgótarjánért Alapítvány partnerszervezete, a székhelyük is megegyezik; 4 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től „Gasztronómiai Barangolásra”
93. 9 millió – Békés Megyei Polgári Összefogásért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kis-Tabán u. 5.; a szervezet elnöke, Horváth László békéscsabai fideszes önkormányzati képviselő; 3 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től „időskorúak kulturális rendezvényeire”
94. 9 millió – Nép és Gazdakör Pilis, 2721 Pilis, Dózsa György u. 2.; a szervezet elnöke, Laczkóné Bálint Erika fideszes képviselőjelöltként indult a legutóbbi önkormányzati választáson; 8 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től szüreti bálra
95. 9 millió – Pécsi Munkás Sport Club Egyesület, 7621 Pécs, Jókai tér 5.; a szervezet elnöke, Rabi Csaba Fidesz-közeli vállalkozóként szerepel a pécsi közéletben; 6,5 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től programszervezésre
96. 9 millió – Sándorfalvi Civil Szövetség, 6762 Sándorfalva, Ady Endre u. 7.; 7 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től kulturális napokra
97. 8,95 millió – Csimota Jövő Egészségmegőrző és Kulturális Alapítvány, 4225 Debrecen, Október 6. u. 65.; Kárándi Renáta elnök egy címre van bejelentve a debreceni vagyonvédelmipiac-felosztás egyik meghatározó alakjával, Miterli Györggyel; 1 millió a VCA-ból, 7,95 millió az EMET-től saját célokra
98. 8,5 millió – Bátaszéki Székelyek Baráti Köre, 7140 Bátaszék, Szent I. tér 7.; a szervezet elnöke, Molnár Péter Fidesz-színekben indult a legutóbbi önkormányzati választáson; 6 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től „felkészülés minősítésre” címen
99. 8,3 millió – Pro Civitate – A Városért Egyesület, 2049 Diósd, Jókai u. 13., egyértelmű Fidesz-segédszervezet; 4,5 millió a VCA-ból, 3,8 millió az EMET-től „Szent István Diósdon” jeligére
100. 8 millió – Hatodik Tálentum Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; a szervezet háttere lényegében megegyezik a szintén tatabányai, fideszes kötődésű Hétvezér Egyesületével; 5 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „Önkéntesek Világnapjára”
101. 8 millió – Komlói „Fekete Láng” Érdekvédelmi Egyesület, 7300 Komló, Vörösmarty u. 11.; az elnök, Orsós Ferenc Fidesz-jelöltként indult az önkormányzati választásokon (és élelmiszeradományokat használt kampánycélra), majd be is jutott a testületbe; 5 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től folklórfesztiválra
102. 8 millió – Felső-Kiskunsági Turisztikai Egyesület, 6090 Kunszentmiklós, Mészöly Pál u. 10.; Horváth Eszter Andrea elnök a fideszes polgármesteri vezetéshez tartozik a hivatal munkatársaként; 3 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től egyesületi programokra
103. 8 millió – Pannon Kapu Kulturális Egyesület, 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7.; a fideszes vezetésű szentgotthárdi önkormányzat kulturális partnerszervezete; 4 millió a VCA-ból, 4 millió az EMET-től „Történelmi Napokra”
104. 7,93 millió – Kákafoki Horgász Egyesület, 5400 Mezőtúr, Földvári u. 15.; 2,93 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től hagyományőrző fesztiválra
105. 7 millió – Vésztőért Városfejlesztési Egyesület, 5520 Vésztő, Wesselényi út 19.; az egyesület a Fidesz partnerszervezete; 4 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től közösségi rendezvényekre
106. 7 millió – Tegyünk Izsákért Egyesület, 6070 Izsák, Szabadság tér 1.; a szervezet elnöke, Boldoczki Tímea fideszes jelöltként indult a 2019-es önkormányzati választáson; 5 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től sportnapra
107. 6,5 millió – Pápai Fúvósok Közhasznú Egyesülete, 8500 Pápa, Toldi u. 5.; a szervezet elnöke Mógor-Schmidt Katalin – az egyesületet Kövér László házelnök is támogatta személyes keretéből; 3,5 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től koncertekre, hangszerre és digitális kottaolvasóra
108. 6 millió – Patrióta Békéscsaba Mozgalom Egyesület, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 21.; a szervezet aktív kapcsolatot ápol Herczeg Tamás fideszes parlamenti képviselővel; 3 millió a VCA-ból, 3 millió az EMET-től „Jótékonysági Focikupára”
109. 6 millió – Hagyományok Hegye Egyesület, 8500 Pápa, Hantai malom 1.; a helyi fideszes önkormányzat partnerszervezete; 3,5 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től „A történelem viharai Pápán” című programra
110. 6 millió – Jó itt élni! Lokálpatrióta, Kulturális és Városfejlesztő Egyesület, 2230 Gyömrő, Szent István út 31.; a szexorgiáival lebukott Gyenes Levente a gyömrői polgármester szervezete – elvileg ő a Fidesz ellenfele volt; 4 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től kulturális rendezvényekre
111. 5,5 millió – Bajnóca Néptánc Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Halász u. 22.; 3,5 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től térségi népzenei találkozóra
112. 5 millió – Óvári Ferenc Baráti Kör Veszprém, 8200 Veszprém, Mártírok u. 11.; Baumgartner Lajos elnök korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Veszprémben; 3 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től „Közösségformáló programok megvalósítására”
113. 5 millió – Rábaköz Öröksége Alapítvány, 9330 Kapuvár, Fő tér 22.; 3 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től népművészeti programokra
114. 4,74 millió – Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület, 4150 Püspökladány, Kaán Károly út 54.; 3,74 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től „Márton napi libaságokra”
115. 4,48 millió – A Kecskeméti Kodály Iskoláért Alapítvány, 6000 Kecskemét, Dózsa György út 22.; 2,48 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től a szervezet saját céljaira
116. 4,2 millió – Bihari Természetbarát Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Kálvin tér 1.; 2,5 millió a VCA-ból, 1,7 millió az EMET-től „Környezetkulturális napra”
117. 4 millió – Pápa Város Vegyeskara Egyesület, 8500 Pápa, Huszár lakótelep 3.; a szervezet elnöke, a Schmidt Dezső Gusztávné a Pápai Fúvósok Közhasznú Egyesületénél emlegetett Mógor-Schmidt Katalin édesanyja. 1,5 millió a VCA-ból, 2,5 millió az EMET-től jubileumi évre
118. 3,66 millió – Szekszárdi Nyugdíjas Polgári Egyesület, 7100 Szekszárd, Mészáros Lázár u. 7.; a szervezet elnöke, Bóvári Jánosné a korábban említett Szegedi Dezsőnéhez hasonlóan a Fidesz-közeli az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolna Megyei Szervezetének exképviselője; 1,66 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től kulturális programokra
119. 3,44 millió – Derecskéért Civil Összefogás Egyesület, 4130 Derecske, Köztársaság u. 107.; 0,24 millió a VCA-ból, 3,2 millió az EMET-től „Megújulás a civil összefogásban” címszóval
120. 3,41 millió – Zene a Fiatalokért Egyesület, 4150 Püspökladány, Kalapács u. 34/1.; 2,41 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től kulturális napokra
121. 3 millió – Csongrádi Múzsa Művészeti Egyesület 2000, 6640 Csongrád, Vasvirág u. 40.; 2 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től „művészeti koncertre”
122. 3 millió – Püspökladányi Kossuth Olvasókör, 4150 Püspökladány, Bocskai u. 48.; 2 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től évzáró gálaműsorra
123. 3 millió – Hétkerék Közösségfejlesztő, Hagyományőrző, Természetbarát Egészségvédő Turisztikai Sportegyesület, 6760 Kistelek, Kisteleki Ede u. 15.; 2 millió a VCA-ból, 1 millió az EMET-től „hagyományőrzés a jégen” rendezvényre
124. 3 millió – „Szandaszőlősért” Egyesület, 5008 Szolnok, Simon Ferenc út 32.; a szervezet elnöke, Hegyiné Mladoniczki Éva volt Fidesz-jelölt helyben; 1,5 millió a VCA-ból, 1,5 millió az EMET-től „Újrahangolva” programra
125. 2,98 millió – Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület, 4150 Püspökladány, Szabó Pál u. 24.; 2 millió a VCA-ból, 0,98 millió az EMET-től közösség fejlesztésre
126. 2,8 millió – Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete, 5000 Szolnok, Kisgyep u. 24.; 1,5 millió a VCA-ból, 1,3 millió az EMET-től „Szolnok Idősként is Megbecsülve” program
127. 2,7 millió – Bihari Népművészeti Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Tavasz krt. 10.; a szervezet elnöke, Kolozsvári István anno Fidesz-jelöltként is működött; 2 millió a VCA-ból, 0,7 millió az EMET-től „Bihar népművészeti értékeinek bemutatására”
128. 2,68 millió – Borosjenői Kádár István Hagyományőrző Íjász Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Kálvin tér 1.; 1,08 millió a VCA-ból, 1,6 millió az EMET-től „Megidézett középkor” programra
129. 2,45 millió – Körös Menti Hagyományőrző Lovas Klub, 4138 Komádi, Fő u. 125.; a szervezetben elnökségi tag Héder Zoltán Bálint, Komádi fideszes alpolgármestere; 0,45 millió a VCA-ból, 2 millió az EMET-től lovasszínházi előadásra
130. 1 millió – Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, 8500 Pápa, Varga u. 5.; a szervezet elnöke Schmidt Orsolya, a Pápai Fúvósok Közhasznú Egyesületénél emlegetett Mógor-Schmidt Katalin testvére. 0,5 millió a VCA-ból, 0,5 millió az EMET-től „Hagyományőrzés a művészetek útján” témára
Nyitókép: AFP/Photononstop nyomán
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#civil alap#korrupció#NER | Ez már tényleg rendszerszintű korrupció: a kultúrkasszát is megfúrták a Fidesz "civiljei" - Válasz Online | null | https://www.valaszonline.hu/2021/09/15/varosi-civil-alap-rendszerszintu-korrupcio-kulturkassza-fidesz-civiljei/ |
2014-11-01 00:00:00 | C. Ronaldónak 100 mp kellett, James ellopta a show-t, de C visszalopta - A kolumbiai olyan nagy gólt lőtt, mint a vb-n. A portugál zseniális gólpasszal is kitűnt, Puskás-csúcsot döntött. | false | [
"james",
"cristiano ronaldo",
"gól",
"sport"
] | 0 | null | 0 | 700. meccsét játszotta szombat délután Cristiano Ronaldo Granadában, és a Real Madrid sztárja természetesen győzelemmel, góllal és gólpasszal ünnepelt.
Bő másfél perc után máris kapuba talált, majd az első félidő közepén James Rodriguez rúgott óriási gólt. A kolumbiai a tizenhatos jobbsarkáról, kapásból vágta be a hosszú felsőbe a labdát, tényleg csodaszép gól volt, és technikailag nagyon nehéz. A vb-n lőtt gólja a csúcs, de ez is ott van mögötte, igen közel.
A második félidőben aztán újra C. Ronaldót csodálhattuk, sarokkal játszotta meg Benzemát olyan szituációban, hogy ezt senki nem várta. Még Benzema is meglepődött kicsit, de jobb külsővel ügyesen a hosszúba helyezett.
James a végén lőtt még egyet szép akció végén, ami még szebb lett volna, ha a meghúzódott Carvajal helyére beállt Arbeloa nem szúrja el a gólpasszt. Cristiano Ronaldo mögé tette a labdát, aki így csak belebotlani tudott, a lecsorgót James egy méterről tolta kapura, a labda végül a becsúszó védő lábáról került a vonal mögé.
Sorozatban 10. meccsét nyerte a Real a szezonban, C. Ronaldo zsinórban nyolcadik bajnokiján szerzett gólt, ezzel megdöntötte Puskás hetes rekordját. 9 meccsen 17 találatnál jár a ligában, a szezonban 15 mérkőzésen 22-t vágott.
Az Atlético fejesekkel ment előre
Győzelmével a Madrid átvette a vezetést is a bajnokságban, de az Atlético sem akart nagyon lemaradni mögöttük a Córdoba ellen.
Diego Simeone csapata az első félidőben egy öngóllal szerzett vezetést, majd az 53. percben bajba kerültek, amikor Gilasz kiegyenlített, utána viszont rákapcsoltak és előbb Griezmann, majd Mandzukic fejesével 10 perc alatt el is húztak. Végül Raúl Garcia döntötte el a mérkőzést a hajrában, a spanyol támadó szintén fejjel volt eredményes, így Gilasz második gólja csak a szépítésre volt elég. | C. Ronaldónak 100 mp kellett, James ellopta a show-t, de C visszalopta | 0 | http://index.hu/sport/futball/2014/11/01/c-nek_100_mp_kellett_de_james_ellopta_a_show-t |
2007-10-03 00:00:00 | Nem támogatjuk, hogy a parlamenti képviselők kizárólag parlamenti képviselők legyenek – mondta az SZDSZ ügyvivője az MTV Nap-kelte című műsorában. | true | null | 1 | fn.hu | null | „Azt mi nem támogatjuk, hogy a parlamenti képviselők kizárólag parlamenti képviselők legyenek, ugyanakkor azt magunk kezdeményeztük, hogy a parlamenti képviselők jelenlegi összeférhetetlenségét tágítsuk a jelenleginél szélesebbre” – mondta Horn Gábor. A kérdésben egyeztetést kezdeményeztek az öt parlamenti párt frakcióvezetőjével. „Ott el kell dönteni, hogy mit értünk ezeken a szavakon” – fogalmazott.
Szükség van a költségtérítésre
Gyurcsány Ferenc hétfőn ismertette hétpontos javaslatát a közélet megtisztítása érdekében, amelyben egyebek mellett kezdeményezte a főállású parlamenti képviselőség intézményének visszaállítását, mert szerinte a képviselők feladatai nem végezhetők el félállásban. A miniszterelnök azt javasolta, hogy a következő parlamenti ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai.
A képviselői jövedelmek kapcsán azt mondta, hogy ezt a kérdést is újra kell gondolni: Vannak a képviselői munkával járó költségeknek olyan elemei, amelyek nem oldhatóak meg bér formájában. „Egyben kell az asztalra tenni a dolgokat, újra gondolható az alapjövedelem, de nem szüntethető meg a költségtérítés” – hangsúlyozta. A magyar társadalomtól ugyanakkor jogos elvárás, hogy ezen a területen tiszta legyen a helyzet. | Az SZDSZ nem támogatja Gyurcsányt | null | https://24.hu/belfold/2007/10/03/szdsz_nem_tamogatja_gyurcsanyt/ |
null | Hatalmas pénzeket kerestek, ám most súlyos bűncselekményekkel gyanúsították meg a bandatagokat. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Tíz embert fogott el a rendőrség, akik a gyanú szerint egy illegális benzinkutat üzemeltettek Székesfehérváron - közölte oldalán a rendőrség.
Mint írják, a gyanú szerint a városban, kamionmosóként üzemelő kft. feketén üzemanyagot szerzett be, majd azt továbbértékesítette. A 44 éves cégvezető az illegális üzletet 19 éves fiával működtette. Egy budapesti szállítmányozási cég sofőrjei jártak naponta a mosóba, majd a szállítással rájuk bízott üzemanyag egy részét ott kannákba fejtették. A tartályautók rekeszeiből hol benzint, hol gázolajat szívtak le. A nyomozók úgy sejtik, hogy nyolc sofőr vett részt az üzelmekben, köztük a kamionmosót üzemeltető férfi öccse.
A konspirált módon működő bűnszervezet tagjai feltehetően ötvenmillió forintot kerestek az év eleje óta. A rendőrség összehangolt akciót szervezett elfogásukra, 12 helyen tartottak egyszerre házkutatást, többek közt Székesfehérváron, Gárdonyban, Magyaralmáson, Öskün és Várpalotán. Volt egy gyanúsított, akiért a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai mentek.
A kutatások során a rendőrök lefoglaltak minden olyan eszközt és iratot, mely bizonyítékként szolgálhat. Emellett vagyonvisszaszerzés keretében lefoglaltak több mint 17 millió forintot, közel 4 ezer eurót és öt nagy értékű járművet: három autót és két motorkerékpárt.
Mind a tíz férfit gyanúsítottként hallgatták ki. Apát és fiát jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, míg a nyolc sofőrt nagyobb értékre üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt. Mindenki szabadlábon védekezik.
A nyomozás itt nem ért véget, ugyanis a rendőrök vizsgálják, kik vehettek még részt az illegális tevékenységben. | Illegális benzinkutat üzemeltetett egy bűnszervezet Székesfehérváron, a rendőrök vetettek véget a biznisznek | null | https://nepszava.hu/3250862_illegalis-benzinkut-bunszervezet-sikkasztas-penzmosas-szekesfehervar-elfogas |
2022-09-13 00:00:00 | Homolya József szerint ő nem közszereplő, nem kíván foglalkozni az üggyel. V. Naszály Márta I. kerületi polgármester szerint mulasztás történt, a városrész előző vezetésének minden évben felül kellett volna vizsgálnia a jogosultságokat. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Érdekes poszttal jeletkezett a múlt héten Varga Zoltán dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselő. Nem kevesebbet állított, mint hogy Homolya József, a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője (és korábbi fideszes önkormányzati képviselő) 18 ezer forintos bérleti díjért kapott tíz éven át önkormányzati bérlakást. A bejegyzés az alábbiakban foglalható össze.
Varga szerint egy júliusi testületi ülésen hosszabbította meg a fideszes többség Homolya József ügyvezető tisztségét a Dunakeszi Közüzemi Kft. élén.
Homolya a munkájáért 2019-ben havi 774 ezer, 2020 és 2021-ben 840 ezer forintos bruttó keresete mellé 37 500 forint cafetériát is kapott, de már 2001-ben is ügyvezetője volt a cégnek.
Varga Zoltán birtokába került lakásbérleti szerződések szerint az ügyvezető az I. kerületi, budavári önkormányzat jóvoltából 2010. január 18. napjától kezdődően egészen 2021 júliusának végéig, azaz tavaly nyárig 17 640 forintos havi bérleti díjért bérelt 70 négyzetméteres bérlakást a budai Várban.
2021-ben aztán egy peres ügy miatt cserelakást biztosított neki az I. kerületi önkormányzat, így tavaly nyártól kezdve egy 65 négyzetméteres cserelakásért már 42 101 forintot fizetett havonta. (Varga bejegyzésében hozzátette, a szerződések megengedik a bérleti díj inflációkövető indexálását, így vélhetően 2010 és 2021 között is emelkedett néhány ezer forinttal a bérleti díj a 17 640 forinthoz képest.)
Varga Zoltán a bejegyzése megírása előtt megkereste a 2019 óta ellenzéki vezetésű önkormányzat polgármesterét. Mint írja, „becsületére legyen mondva, hogy vasárnap este, családi program közben, a közvetlen telefonjáról keresett meg V. Naszályi Márta, hogy tájékoztasson a fennálló helyzetről”.
A polgármester elmondta neki, hogy mivel az első ingatlan per alatt állt, melyet a kerületi önkormányzat elveszített, a jelenlegi kerület és nem vizsgálta a lakók hátterét, hanem mindenkinek, aki a korábbi, fideszes többség által megalkotott helyi lakásrendelet szerint bérlakást bérelt a kerületben, cserelakást biztosított a perben elveszített lakások helyett.
Az önkormányzat nem vizsgálta sem a lakók hátterét, a politikai hovatartozásukat, csak azt, hogy a korábbi vezetéstől örökölt lakásrendelet alapján jogosultak-e a szociális bérlakásra, „hiszen az is hasonló támadási alapot adhatott volna, hogy valakinek, aki a Fidesztől örökölt rendelet szabályai szerint jogosult rá, pusztán azért nem biztosít cserelakást a kerület, mert mondjuk kiderül róla, hogy a dunakeszi fideszes vezetés kegyeltje az illető”.
A polgármester a telefonban elmondta, hogy a bérlakások kiadásának jogalapját felülvizsgálja a kerület vezetése, kizárólag a bérlők anyagi körülményeire figyelemmel és függetlenül a személyes politikai meggyőződésüktől, ehhez azonban először a korábbi kerületi vezetéstől „örökölt” lakásrendelet felülvizsgálatára van szükség (ez a munka már korábban elkezdődött).
Varga úgy döntött, hogy fél szemmel figyelni fogja, hogy „a korrekicó” az ellenzéki kerületvezetés alatt valóban megtörténik-e. „Az eseményekről mindenképpen be fogok számolni” – írta.
Varga Zoltán teljes bejegyzése alább olvasható, amiben egyébként látható a 17 ezres bérleti díjról szóló szerződés is.
Megkerestük V. Naszályi Mártát. A polgármester szerint 2010-ben az előző polgármester jóváhagyásával Homolya József csereszerződés révén költözött be a budavári lakásba, a bérleti jogért egy szövetkezeti lakás tulajdonjogát adta az előző bérlőnek. Ekkor az önkormányzati lakásokért igen alacsony bérleti díjat kellett fizetni, ami 2013-ban változott meg; a szociális mellé bejött a még mindig kedvező ún. költségelvű, valamint a piaci bérleti díj, azonban az élő szerződéseket nem vizsgálta felül az önkormányzat, így maradhatott Homolyának a kevesebb mint 18 ezer forintos lakbér.
V. Naszályi úgy gondolja, hogy mulasztást történt az önkormányzat részéről; a jövedelmi jogosultságot minden évben felül kellett volna vizsgálni. Sőt, Nagy Gábor Tamás korábbi kormánypárti polgármester a lakáscserét úgy engedélyezte, hogy tudta, az ingatlan bejegyzett tulajdonosa nem az önkormányzat, annak birtokba adása iránt per van folyamatban, és erről valószínűleg nem tájékoztatta a cserélőket. A kerület vezetését 2019 októberében váltották le, a per pedig 2020 elején zárult; a Magyar Tudományos Akadémia jogerősen megszerezte az ingatlant, az önkormányzatnak mintegy 30 millió forint kártérítést kellett fizetnie, a bérlőknek pedig felajánlották, hogy lakást kaphatnak. Homolya élt is a lehetőséggel, viszont ezzel együtt átkerült a költségelvű kategóriába, ezért nőtt meg a bérleti díja 42 ezer forintra.
A polgármester szerint miután kitört a koronavírus-járvány, nem voltak abban a helyzetben, hogy a jövedelmi viszonyokat felülvizsgálják, a bérleti díj emelését kormányrendelet tiltotta. Azonban ez a munka mostanra elkezdődött, és elindítottak két próbapert is. Erre azért van szükség, mert mint az elmúlt években kiderült, sokan visszaéltek a lakáscsere lehetőségével. Ezt az opciót annak idején azért találták ki, hogy a lakásmaffia ne tudja kijátszani az önkormányzati lakásokból a benne lakókat, ugyanis csak úgy bérelhet valaki egy kerületi lakást, ha a cserébe egy másik (nem feltétlenül I. kerületi) ingatlan bérleti vagy tulajdonjogát átadja.
Homolya: Nem vagyok közszereplő, nincs köze hozzá, az ügy lezárva
Megkerestük Homolya Józsefet, hogy Varga Zoltán bejegyzésében lévő állításokkal szembesítsük. A Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője megkeresésünkre azt írta, a jobbikos képviselő bejegyzését nem olvasta, „de ebben a formában több pontatlanságot és jelentős ferdítést tartalmaz”. „Varga képviselő közszereplőként olyan privát szférát érintő dologról cikkez, melyről engem (nem közszereplő személyt) érintettként nem kérdezett, nem szólított meg, mely inkorrekt hozzáállásáról tanúskodik. Egyébként, álláspontom szerint nincs köze hozzá, foglalkozni nem kívánok vele, az ügyet – melyről nem is tudtam – részemről lezártnak tekintem” – írta Homolya.
Ugyanakkor mivel az előző városvezetés az ilyen ügyleteket nem vizsgálta, a cseréket pedig jóváhagyta, ezért előfordult, hogy a valóságban lakhatatlan (telek, faház stb.) ingatlanokra cseréltek budavári lakásokat, vagy színlelt lakáscsere történt. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant, amire elvileg elcserélték a budavári lakás bérleti jogát, az új bérlő az üzlet megkötése után rövid idő múlva visszaszerezte (mondjuk egy hozzátartozója visszavásárolja), és így mindkét ingatlan hozzákerült (Bayer Zsolt kormánypárti publicista elhíresült cserelakás ügyében is pontosan ez történt, ő két budavári lakást is „elcserélt” egy pilisszentkereszti házra, ami a 24.hu 2020-ban megjelent cikke szerint a fia tulajdonában van).
A pereskedésekre az ilyen ügyek tisztázására lehet szükség a jövőben, amennyiben a próbaperek pozitív kimenetellel zárulnak. Ugyanakkor V. Naszály hangsúlyozta, azt nem fogják vizsgálni, hogy az illetőnek milyen a politikai hovatartozása. A polgármester pusztán azt szeretné, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően béreljen lakást az I. kerületben. Homolya ügyét is felül fogják vizsgálni. Azonban megkeresésünk után konzultált hivatala jogi szakértőivel, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy visszamenőleg nem lehet vizsgálni a szociális lakbérre való jogosultságot (magyarul, ha nem is volt rá jogosult Homolya, akkor sem lehetne tőle visszamenőleg ezért pénzt beszedni).
A polgármester arról is tájékoztatott, hogy nem adhatja ki a szövetkezeti lakás címét, aminek tulajdonjogát adta Homolya még 2010-ben a budavári lakásért cserébe. Rákérdeztünk erre a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetőjénél is; ha érkezik tőle válasz, frissítjük cikkünket.
(Címlapképünkön: Műemlék épületek sorai az Épített Világörökség részét képező Budai Várnegyed Úri utcájában, parkoló személyautók sokaságával. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba) | Tíz évig 18 ezer forintért bérelt lakást a budai Várban a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-18-ezer-forintert-berelt-lakast-a-budai-varban-a-dunakeszi-kozuzemi-kft-ugyvezetoje-252116# |
2021-05-20 15:00:00 | Karácsony Gergely intelme ellenére Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter újabb öt ingatlant adott el a főváros elővételi jogát figyelmen kívül hagyva. A vevők között a kormányfőhöz közelálló üzletember is van. | true | null | 1 | HVG360 | null | olvasási idő
3 perc
megjelent
2021.05.20. 13:00
Karácsony Gergely intelme ellenére Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter újabb öt ingatlant adott el a főváros elővételi jogát figyelmen kívül hagyva. A vevők között a kormányfőhöz közelálló üzletember is van. | Budapest megvehette volna, de elkótyavetyélte az ingatlanokat a fideszes polgármester | null | https://hvg.hu/360/20210520_Hiaba_figyelmeztetett_Karacsony_a_belvarosi_kotyavetye_miatt |
2024-08-14 05:15:00 | A mulasztásra magyarázat nincs, de az biztos, hogy június vége helyett a kormányzat csak ősszel tervezi teljesíteni saját vállalását. Pedig egyszer már kitolták a határidőt, hogy beszámoljanak a Fudan Egyetem budapesti beruházásáról, amit éppen jegelnek. | true | null | 1 | HVG | null | Itthon: Saját törvényét sem tartja be az Orbán-kormány, őszig marad a jogsértés Fudan-ügyben | null | https://hvg.hu/itthon/20240814_Sajat-torvenyet-sem-tartja-be-az-Orban-kormany-oszig-marad-a-jogsertes-Fudan-ugyben |
|
2023-06-04 08:15:00 | Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet. | true | null | 1 | HVG360 | null | olvasási idő
5 perc
megjelent
2023.06.04. 06:15
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet. | Ahogy most kinéz, nem kell félniük a korruptaknak a hazai korrupcióellenes intézményektől | null | https://m.hvg.hu/360/20230604_korrupcio_kozbeszerzes_HVG_Integritas_Hatosag_Korrupcioellenes_Munkacsoport |
2015-02-24 12:54:00 | Harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. Tíz intézménynél több eset is előfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsőoktatási intézmény érintett – sorolta. A hat intézménynél nyolc esetben kezdeményeztek személyi felelősségre vonást, és négy rektornak tettek javaslatot arra, hogy kezdeményezzenek munkaügyi felelősségre vonást, mert beosztottjaiknál szabálytalanságot találtak.
Domokos László általános tapasztalatként említette: az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek – állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.
A számvevőszék elnöke nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte az ellenőrzéseket, hozzátéve: a pénzügyi, vagyoni szabályszerűséget tekintették át. Domokos László jelezte, hogy ilyen átfogó, az egyes intézmények gazdálkodásához köthető ellenőrzést az elmúlt húsz évben nem végeztek. Minden egyes intézményről képet kaphatnak, és a rendszer sajátosságai, magas kockázati elemei, jó gyakorlatai is kiderülnek.
Kisgergely István felügyeleti vezető a hat felsőoktatási intézmény általános tapasztalatairól szólva kiemelte, hogy a minisztérium az alapítói és egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el, ugyanakkor nem készült a felsőoktatási rendszerre vonatkozó, kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv. A korábban tett javaslatok nem hasznosultak teljes körűen, hiányzott a felülvizsgálati program, az intézmény gazdasági társaságainak eredményességét értékelő rendszer.
Hozzátette: az intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, a beszámoló elfogadása. Egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, többségük nem döntött fejlesztések indításáról; sokszor nem azon a szinten, illetve nem azok hozták meg a döntéseket, ahol, illetve akiknek kellett volna. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, több helyen megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó eljárásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték; nem volt a térítési díjaknál önköltségszámítás sem.
Öt felsőoktatási intézménynél folyamatosan költségvetési felügyelőt rendeltek ki, kivéve a Kecskeméti Főiskolát – emlékeztetett. Itt jól működött a belső kontrollrendszer, a döntéshozó szervek ellátták a feladatukat, a pénzügyi és vagyongazdálkodás alapvetően jól működött, szabályszerű volt a közpénzfelhasználás.
A kiosztott anyagok szerint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosítva, 2010–12-ben a likviditási mutatók a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét jelezték. Számos hiányosságot tártak fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, az előirányzatok tervezését azonban szabályszerűen hajtották végre.
Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a ppp projektek bérleti díjának fizetése. A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a költségvetési támogatások csökkenése és a ppp-díjak miatt, a szenátus gazdálkodási joggyakorlata nem felelt meg teljesen az előírásoknak.
A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége az ellenőrzött időszakban részben volt biztosítva, hiányosságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek kialakításának és működtetésének hiányosságai a pénzügyi és vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságokat okozott.
A felügyeleti vezető – aki tavaszra a felsőoktatási törvény módosítását valószínűsítette – javaslataik közül kiemelte, hogy az emberi erőforrások minisztere intézkedjen a belső kontrollrendszerrel, a pénzügyi és vagyongazdálkodással, a kincstári körön kívüli számlavezetéssel kapcsolatos felelősség kivizsgálásáról. | Hiányosságok a Corvinus pénzügyeiben is | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2015/02/hianyossagok-a-corvinus-penzugyeiben-is |
null | Az elmúlt időszak egyik legkelendőbb terméke a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) volt, jelentős családi és magánvagyonok kerültek át vagyonkezelőkhöz. Ugyanakkor amíg a céges részesedések bvk-ban való tartása több adózási és vagyontervezési előnnyel is jár a cégtulajdonosoknak, addig azok értékesítése egy M&A tranzakció alkalmával számos kérdést és megoldandó problémát hoz fel. Cikkünkben ezekből próbálunk néhányat megválaszolni. | true | [
""
] | 0 | szegeder.hu | null | Az elmúlt időszak egyik legkelendőbb terméke a bizalmi vagyonkezelés ("bvk") volt, jelentős családi és magánvagyonok kerültek át vagyonkezelőkhöz. Ugyanakkor amíg a céges részesedések bvk-ban való tartása több adózási és vagyontervezési előnnyel is jár a cégtulajdonosoknak, addig azok értékesítése egy M&A tranzakció alkalmával számos kérdést és megoldandó problémát hoz fel. Cikkünkben ezekből próbálunk néhányat megválaszolni.
Bizalmi vagyonkezelés
A bvk a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződés, amely alapján a vagyonrendelő (ebben a példában egy cégtulajdonos) a vagyonát vagy annak egy részét átadja a vagyonkezelőnek azzal a céllal, hogy azt a vagyonkezelési szerződésben megfogalmazottak alapján kezelje, valamint hasznosítsa. A vagyonkezelő a vagyont és annak hozamait a szerződésben meghatározottak szerint köteles a kedvezményezetteknek (általában a vagyonrendelő családtagjainak) kiosztani. Vagyonok bvk-ba adása számtalan előnyt biztosíthat a vagyonrendelő (cégtulajdonos) részére:
meg tudja védeni a vagyont a személyes kockázataival szemben;
biztosítani tudja a vagyon generációk közötti szofisztikált átadását;
a vagyontárgyak bvk-ba adásával több adózási előnyhöz is juthat.
Transzparencia
Egy bvk-ban levő cég értékesítésekor több dolog is eltérően működik, mint a magáncégeknél, ilyen például a transzparencia. Egy vevő számára fontos, hogy tudja kik az eladandó társaság tényleges tulajdonosai és kik milyen joggal rendelkeznek a vagyont illetően. Egy magántulajdonban lévő cégnél a társasági dokumentáció és a cégnyilvántartás alapján könnyedén megtalálható, hogy kik ezek a személyek, azonban egy bvk-ban levő részesedés esetén ez nem ennyire egyszerű. A vagyon feletti rendelkezési jogosultak rendelkezési köre egyedül a teljes bizalmi vagyonkezelés dokumentáció - különösen a vagyonrendelési szerződés - áttekintésével deríthető ki.
Fedezetelvonás mint rizikófaktor
A vagyonrendelő ingyenesen teszi át a vagyonát a bvk-ba. Mint minden ingyenes vagyonátruházásnál, ilyen esetekben is felmerül annak a kockázata, hogy a vagyonátadás fedezetelvonással jár. Márpedig, ha ezt megállapítják, az érinteni fogja a vagyontárgyak bizalmi vagyonkezelésbe való átadásának az érvényességét, így ezen vagyontárgyak eladhatóságát is.
Ennek következtében nagyon fontos, hogy a vevő a lehető legjobban meggyőződjön a vagyonrendelés körülményeiről. Különös tekintettel azon személyekre, akik a vagyonra esetlegesen igényt formálhatnak (pl. a vagyonrendelő közeli hozzátartozói) a vagyonrendelésről tudtak-e, valamint jóváhagyták-e azt. Érdemes ellenőrizni azt is, hogy nem merül fel olyan körülmény (pl. egy NAV ellenőrzés a vagyonrendelőnél) amely gyanút kelt a vagyonrendeléssel kapcsolatban.
Hogyan értékesíthető jogszerűen a bizalmi vagyonkezelésben levő üzletrész?
Egy magánvagyonban levő üzletrész eladása esetén némileg egyszerű tisztázni azt, hogy az értékesítő vállalhat-e jogszerűen kötelezettséget az eladásra: legtöbbször elég az eladó cégkivonatát, társasági szerződését és az ügyvezető aláírási címpéldányát megnézni.
Ezzel szemben a bvk-ban lévő vagyon esetén a helyzet sokkal bonyolultabb. Bár ilyenkor is érdemes átnézni a vagyonkezelő társasági szerződését, különös tekintettel arra, hogy az abban foglaltak szerint ki jogosult és milyen feltételekkel rendelkezni az üzletrész értékesítéséről. Ugyanakkor legalább ugyanennyire fontos a vagyonkezelési szerződés körültekintő átolvasása is, ami magában foglalja, hogy a vagyonkezelő milyen feltételek mellett jogosult a hozzá rendelt vagyonnal rendelkezni, azt eladhatja-e, ha igen, akkor mikor és milyen áron. Habár magát az értékesítés jogi érvényességét nem érinti, ha a vagyonkezelő az üzletrész értékesítésével megszegi a vagyonkezelési szerződést, mégis a vevő komoly jogi kockázatnak teheti ki magát ilyen esetben.
Az adásvételi szerződés megkötéséhez ajánlatos kikérni a kedvezményezettek hozzájáruló nyilatkozatát, mivel végső soron az ő érdekükben áll a bvk-ban lévő vagyontárgyak minél hatékonyabb hasznosítása. Emellett, ha a vagyonrendelő protektort bízott meg, úgy az eladáshoz szükséges lesz a protektor beleegyező nyilatkozata is.
Felelősségi kérdések
Részesedések bizalmi vagyonkezelésen keresztül való értékesítése számtalan extra felelősségi kérdéssel is jár. Ilyenkor a bvk-ba kerül a vételár. A vevőnek alapvető érdeke, hogy mindaddig, amíg fennállnak az eladó szavatossági és más kötelezettségei, a bvk-ban lévő vagyon fedezetet nyújtson az eladó esetleges követelésére.
Ennek a biztosítására több lehetőség is van.
Az eladó kötelezettséget vállalhat arra, hogy a vagyonkezelést nem szünteti meg a kötelezettségek lejártának végéig.
Szintén előírható lehet, hogy az eladásból befolyt vagyon (vagy annak megfelelő része) a kötelezettség lejártáig nem kerülhet felosztásra a kedvezményezettek között (a vagyonkezelési szerződés áttekintése ebben az esetben nagyon fontos, hiszen tartalmazhat ettől eltérő rendelkezést is).
Az vevő igény tarthat arra is, hogy a vagyonrendelő vagy a kedvezményezettek bármelyike beálljon kezesként a szavatossági kötelezettségek mögé.
Fontos még azt is tudni, hogy a szavatossági időszak alatt megváltozhat a vagyonkezelő személye és az eredeti vagyonkezelő helyét átveheti egy új, helyettes vagyonkezelő. A jogszabály szerint ilyen esetekben az eredeti vagyonkezelő által elvállalt kötelezettségek automatikusan az új vagyonkezelőre szállnak át. Ugyanakkor az adásvételi szerződésben feltétlenül szükséges kikötni legalább egy tájékoztatási kötelezettséget egy ilyen jogátruházás esetére, hogy a vevő tisztában legyen azzal, hogy esetleges igényét kivel szemben kell érvényesítenie a későbbiekben.
Érdekli a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: [email protected] | Hogyan vegyek meg olyan részesedést, ami bizalmi vagyonkezelésben van? (X) | null | https://szegeder.hu/tamogatott-tartalom/2024-08-20/hogyan-vegyek-meg-olyan-reszesedest-ami-bizalmi-vagyonkezelesben-van-x/66ccc1dc47d3c003ed2bab2c |
2024-08-29 09:02:41 | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt áll a Zalaegerszegi Törvényszék elé az a házaspár és könyvelőjük, akik gazdasági társaságok működtetésének látszatával nyújtottak be pályázati támogatások elnyerése érdekében kérelmeket a 2017 év és 2020 év közötti időszakban. | true | null | 1 | ZAOL (Zalai Hírlap) | null | ZAOL - Fiktív cégek működtetésével próbáltak 361 millió forintnyi pályázati támogatáshoz jutni | null | https://www.zaol.hu/helyi-kek-hirek/2024/08/fiktiv-cegek-mukodtetesevel-probaltak-361-millio-forintnyi-palyazati-tamogatashoz-jutni |
|
2017-01-10 10:46:00 | Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban. | true | null | 1 | Népszava | null | Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban.
Orbán dolgozószobáját Tisza István korábbi miniszterelnök "közismerten puritán berendezésű", ma Debrecenben található dolgozószobai bútorainak másolataival alakítják ki, így "semmilyen különleges beruházásra nincsen szükség" - közölte a hétvégén Tuzson Bence. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára amiatt kényszerült magyarázkodásra, hogy a kabinet egyik utolsó tavalyi intézkedésével újabb 3,9 milliárd forintot adott a Miniszterelnökség várbeli épületének "egyedi belsőépítészeti kialakítására". Tuzson az ezt követő sajtóhírekre úgy reagált: a külföldi közjogi méltóságok fogadására szolgáló tereket múzeumi tulajdonú vagy abba kerülő bútorokkal kívánják berendezni, a Miniszterelnökség hivatalának bútorzatával kapcsolatban pedig semmilyen döntés nem született.
Ezzel szemben Lázár János már tavaly nyáron többször nyilatkozott elképzeléseiről, például arról, hogy miféle grafikákat látna szívesen a budavári Karmelita kolostor mellékhelyiségeiben. A kancelláriaminiszter megelőlegezte az orbáni hivatal berendezésének nagy költségeit is, noha korábban egy kormányinfón azt is állította: "a miniszterelnök úr a legkevésbé tartozik azok közé, akik urizálnak".
Valójában a miniszterelnök és kormánya azóta végképp nem garasoskodik az adófizetők pénzével, ha új hivataláról van szó. A 2017-es költségvetésbe betervezett összeggel ugyanis immáron csaknem 21 milliárd forintot szán az egykori Karmelita kolostor átépítésére, illetve a mellé felhúzott új épületre a kabinet, s - mint közismert - a miniszterelnökségi épület rekonstrukciója csupán az első lépése a budai Várnegyedről szőtt, orbáni álmok megvalósításának. A nem urizáló miniszterelnök ugyanakkor mert nagyot álmodni, hiszen csupán a Karmelita, a 200-250 főt befogadó, 12 ezer négyzetméteres épület berendezésére szánt összeg alapján négyzetméterenként 1,6 millió forint jut majd.
Titkolóznak vagy bizonytalanok?
Hogy pontosan mire megy el a pénz, azt persze nem tudni, ami nem is lehet meglepő annak ismeretében, hogy az építkezés részleteit terrorveszélyre hivatkozva titkosították. Valójában ráadásul még azt sem tudjuk, mikor költöznek, pontosan a kormányapparátusból kik, és mennyiért. Munkatársunk október végén járt az építkezés helyszínen, ahol továbbra is minden el van kerítve, a helyszínen senkit sem lehet felfedezni - még építőmunkásokkal sem sikerült szóba elegyedni. Éppen ezért a Népszava kérdésekkel fordult a beruházásért felelős, tavaly szűkkörű sajtóbejárást szervező Miniszterelnökséghez. Lázár tárcájánál arról érdeklődtünk: a tervek szerint halad-e a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai várba költözése.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mikor költözhet maga Orbán Viktor. A Miniszterelnökség gyorsan reagált: megköszönték a megkeresést és dolgoznak a válaszokon - írták. Később telefonon is felvették a kapcsolatot lapunkkal és megígérték: néhány nap alatt készülnek el a kifejtett, pontos válaszukkal. Amikor azonban hosszas késlekedést követően végül megérkezett a "várt" válaszlevél, azzal szembesültünk, hogy új információt ezúttal sem nyújtott a Miniszterelnökség, hiszen mindössze ez szerepelt a levelükben: "a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Budai Várba költözésével kapcsolatos előkészítő munkálatok tervszerűen haladnak."
A kancellária Lázár többször hangoztatott érvét vette elő ismét, miszerint Kövér László házelnök döntése értelmében van szükség egyáltalán az egész hercehurcára, "Orbán Viktor a lehető leghamarabb költözhet a várba, hiszen a 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint, a végrehajtó hatalom szerveinek 2014. május 31-ig, el kellett volna hagyniuk az Országházat és átadni az épületet teljes egészében az Országgyűlésnek."
Az adófizetőknek igen drága, s nyilván valóban magyarázatra szoruló költözködésnek, nem az okát firtattuk, hanem a részleteire voltunk kíváncsiak. Éppen ezért, miután a kabinet újabb, idevágó pénzügyi döntést hozott, megismételtük a szakmai részletek iránt érdeklődő kérdéseinket. Csakhogy, úgy tűnik, az utóbbi két hónapban sem kristályosodtak kis a részletek a kancellária számára, hiszen szó szerint megismételték október végi válaszaikat.
Annyi biztos, hogy drága lesz
Érdemi válaszok és az elköltött adóforintokkal történő elszámolás hiányában továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy a jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése, s mindez csupán töredéke a budai Várnegyed átalakítási költségeinek.
Eredetileg persze a Karmelita kolostor felújítására 2014-ben még ötmilliárd forintos keretet hoztak létre a 2015-ös költségvetésben. A kormány 2016 nyarán döntött további 10,3 milliárd forintos beruházási keretről: a pénzt a költségvetés tartalékából különítették el. Ebből 8,2 milliárd megy a kolostor felújításra és további 2,3 milliárd a budai Vár más, de kapcsolódó részeinek rekonstrukciójára. A kabinet még tavaly februárban különített el a Miniszterelnökség irodáiban és fogadó tereiben elhelyezendő műtárgyak beszerzésére is egymilliárd forintot, s ehhez jött az újabb, 3,9 milliárdról szóló átcsoportosítás. A Karmelita-projektre ráadásul 2017-ben további 5,7 milliárd forintot terveznek a költségvetésben - így csak a kolostor felújításának költsége meghaladja a 25 milliárd forintot, s ez még korántsem a végösszeg.
Ismert tény, hogy a Karmelita maga csupán Orbánnak és a Miniszterelnökség bizonyos vezetőinek, valamint a heti rendszerességű kormányüléseknek otthont adó épület lesz, s önmagában a költözés is újabb tetemes kiadásokkal is jár majd, hiszen nemcsak könyvtárat kívánnak kialakítani az egykori Budai Táncszínház "romjain", hanem Lázár és csapata már további - tavaly nyáron vázlatosan bemutatott - terveket is megálmodott a Karmelita környezetéről. Így például a kormányfő irodája dunai panorámás óriáserkélyt is kap, emlékezetes, hogy emiatt teljesen át kellett építeni a világörökség részét képező ingatlan tetejét, meg is nagyobbítják az épületet, de a kancellária "egyszerű hivatalnokai" számára ez, illetve az azzal szemben található - szintén felújított - volt Honvéd Főparancsnokság nem is lesz elegendő, a több száz fős állomány számára más épületekre is szükség lesz. A Karmelita kolostorral szomszédos üres telekre új épületet húznak fel a Miniszterelnökség számára, ezért a korábbi, 2016-os költözésből két évvel későbbi céldátum lett időközben, s a jelenlegi tervek szerint 2018 tavaszán költözhet a kancellária a Várba, közvetlenül a választások előtt.
Terjeszkedő tervezgetés
Eközben a decemberi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Nemzetgazdasági- és a Belügyminisztérium költöztetésére és az ehhez szükséges beruházásokra újabb 15,014 milliárd forintot különített el a kormány a 2018-as költségvetésből, miután 2014 óta számos idevágó rendelkezést hoztak, s összességében tízmilliárdokat költöttek el tervezésre, ingatlanvásárlásra és a megkezdett rekonstrukciókra. A Nemzetgazdasági Minisztérium a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözik, a Szentháromság térre, előtte azonban felújítanák azt az ingatlant is. Utóbbira már elkülönítettek 26,7 milliárdot a 2017-es költségvetésben, ez a korábbi tervek szerint 3,8 milliárdba került volna (nem tudni, a két összeg egymáshoz adódik-e, vagy sem - a szerk.). Az épületben mindenesetre most a Magyar Nemzeti levéltárnak van nagy raktára, ennek a kiköltöztetésére még 246,2 milliót rakott félre a kormány.
Eközben a Belügyminisztériumnak (BM) az Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatt található épületeket alakítják majd át, egyelőre nem ismert, mekkora költséggel. A belügy teljes apparátusa ugyanis csak több épületben fér el, így több ingatlant is a tárcának adnak majd, ezekre összesen 15,6 milliárd forintot költenek. Az egyik épület esetében jelentős átalakításra is készülnek, az Országház utcai épületszárny Kapisztrán tér felé nyitott udvarát ugyanis lezárnák. A korábbi tervek szerint elbontották volna a volt Mavir-székházat, azonban a szakmai szervezetek kérésére a kormány elállt ettől a szándékától, így az üvegépület a BM irodaházaként működhet majd tovább. Megváltoztak az eredeti tervek a Telefónia Múzeum esetében is. Az épületben működik a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amelyet - mivel nem lehet sérülésmentesen elmozdítani -, végül mégsem költöztetnek el. A BM által jelenleg használt ingatlanokat - a kormányhatározat szerint - értékesítik vagy más módon hasznosítják.
A három tárca áttelepítésének összköltségét ugyanakkor növelhetik még a Várból kitúrt intézmények költöztetéséből adódó kiadások is. Az elsőként kipaterolt Nemzeti Táncszínház például a Millenáris Teátrumban folytathatja a munkát, ehhez azonban át kell építeni az épületet, ami 3,3 milliárd forintba kerül. Valójában ráadásul a kormány három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy csaknem 200 milliárd forintból - a Hauszmann-terv keretében - teljesen felújítja a Várnegyedet. A tavaly tavasszal, még L. Simon László alapkőletételével útjára indított várlovarda-felújítás 2 milliárdba, a főőrségi épületé és a Stöckl-lépcsőé körülbelül 3,5 milliárdba fáj majd, a Püspökkert helyére tervezett épület költsége mintegy 1,4 milliárd forint, a Táncsics-börtön felújítása első körben 400 millió, a Budapesti Történeti Múzeum kiköltöztetése pedig a Széchenyi teremből (és beköltöztetése a Kiscelli Múzeumba) 317 millió forint.
Határ a csillagos ég Az Orbán-dolgozószoba csinosítására és berendezésére adott csaknem 4 milliárdot a hazai műtárgypiac árai alapján nem lesz könnyű elkölteni - írta a HVG nemrég. Magyarországon ugyanis a bútorokkal foglalkozó egyik legnagyobb, Falk Miksa utcai galéria, a Darius Antiques legértékesebb darabja jelenleg például egy 2,5 millió forintot kóstáló, Mária Terézia korabeli szekrény. Biedermeier (szakértők szerint a jómód szimbóluma) komódot már 400 ezerért forintért is vásárolhatna majd Orbán. A Pintér Galéria online akciójának legdrágább tétele egy 3,1 millió forintos, védett, szecessziós irodabútor. A patinás Nagyházi Galéria utolsó katalógusában pedig alig találni milliós összeg feletti XVIII-XIX. századi bútort - írták, kifejtve: a hazai piac szűkössége miatt a megálmodott belsőt két éve közgyűjteményekből akarták megvalósítani, ám kiderült, hogy ehhez ki kéne söpörni a múzeumokat. A kormánynak túl snassz lett volna, holmi replikákkal berendezni az új birodalmat - ezt el is utasították -, így Orbán Viktor hat teremből álló dolgozószobáját külföldi aukciókon kell majd feltölteni. Itt viszont a határ már a csillagos ég: a bécsi Dorotheum árverésén 18 millióért kelt el egy barokk szekrény, de a Sothebys londoni, New York-i aukcióin egy XVI. Lajos korabeli japán ébenfa szekrényre már kétmilliárd forintot is el lehet verni a hivatal berendezésére szánt közpénzből.
Zoltai Ákos | Dagad az orbáni palotaterv | null | https://nepszava.hu/1117294-dagad-az-orbani-palotaterv |
2016-12-27 00:00:00 | Az NGM szerint a következő négy napban még elkészülhet. | true | null | 1 | 444 | null | Legkésőbb 2016. december 31-ig kellene elkészülnie annak a kisteleki gyógyszállónak, aminek a megépítésére 822 millió forintos uniós támogatást nyert egy szegedi cég. Azaz a beruházóknak még 4 napjuk van, hogy engedélyekkel együtt átadják az félkész, vakolatlan épületet, ami jelenleg üresen áll a pusztában. Legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben bízik. A gyógyszálló épülete - Fotó: Hadházy Ákos/korrupcioinfo.hu
A Délmagyar szerint a Hungaromed Hotel és Komplementer Gyógyászati Központnak eredetileg 2014 végéig kellett volna elkészülnie, az uniós pénzek felhasználását ellenőrző Miniszterelnökség idén áprilisban még azt mondta a lapnak, hogy az átadásra július 15-ig van lehetőség. Ugyanakkor most decemberben már azt a választ adták, hogy semmi közük a gyógyszállóhoz, azzal kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumot kell keresni.A hazánkban egyedülállóan komplex, innovatív egészségturisztikai fejles belülről - Fotó: Hadházy Ákos/korrupcioinfo.huKözben a gyógyszálló építésére szánt támogatást már szinte teljesen kifizették a hatóságok. A Royal Casa Kft.-nek 2012. december 10-én ítéltek meg 822,4 millió forintot. Az uniós és állami támogatás az 1,2 milliárdos beruházás teljes költségének a 70 százaléka volt. A tervek szerint szerint a „hazánkban egyedülállóan komplex, innovatív egészségturisztikai fejlesztésnek” 2015. október elsején kellett volna megvalósulnia.
A pályázati dokumentumok szerint már szinte a teljes támogatási összeget kifizették rá, azaz 822, 2 millió forintot. Ráadásul a Royal Casa Kft. a kisteleki önkormányzattól is felmarkolt 10 millió forint támogatást.
A gyógyszállót nemrég Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is meglátogatta, aki szerint ez egy újabb elképesztő példája az el nem készült, de készre jelentett és teljes egészében kifizetett, uniós pénzből finanszírozott beruházásoknak. | Egy teljesen üresen álló, félkész gyógyszállóra adott 822 milliós támogatást a kormány | null | https://444.hu/2016/12/27/egy-teljesen-uresen-allo-felkesz-gyogyszallora-fizetett-ki-822-millios-tamogatast-a-kormany |
2008-10-05 00:00:00 | Itt lenne végre az ideje, hogy néhány tökös ügyész abbahagyná az aktatologatást, a jobbra és balra tekingetést és tenné a dolgát. Az ügyészség vezetői pedig észbe kapnának, és az alkotmányos rend védelme érdekében olyan kiemelt ügyként kezelnék a vesztegetés gyanús botrányokat, mint azt tették a 90-es évek elején Olaszországban. | true | null | 1 | HVG | null | Mózer András: Strabag, Gripen - de hol vannak az ügyészek?
Itt lenne végre az ideje, hogy néhány tökös ügyész abbahagyná az aktatologatást, a jobbra és balra tekingetést és tenné a dolgát. Az ügyészség vezetői pedig észbe kapnának, és az alkotmányos rend védelme érdekében olyan kiemelt ügyként kezelnék a vesztegetés gyanús botrányokat, mint azt tették a 90-es évek elején Olaszországban.
A das Profilban közölt feljegyzések.
Egy demokráciában az ügyészség feladata az, hogy következetesen üldözze „az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető” cselekményeket, a bolti lopástól, a gyilkosságon át a vesztegetésig. A hangsúly következetességen van, ez a kifejezés azonban Magyarországon az elmúlt lassan húsz évben abban merült ki, hogy a kisstílű gazemberek következetesen lebuktak, a hatalmasoknak pedig következetesen sohasem görbült a hajuk szála sem. A Taxis Gyuszikat, a portásokat és a küldöncöket sikerült nyakon csípni, a pénztárnokokat, a bankárokat és a politikusokat sohasem. Ha valami, akkor éppen ez az ami súlyosan aláássa az alkotmányos rendet. Az aláásás eredményeit ezekben az években láthatjuk, beértek a hosszútávú trendek. Az elmúlt pár hét több remek példával szolgált arra, hogy miközben itt is és ott is füstölgő puskacsöveket látunk, a lődözők vígan szaladgálnak közöttünk.
Kezdjük a legfrissebbel. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos átiratban kérte be azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a Heti Válasz állítja: egy tanácsadó cégen keresztül a Strabag osztrák építőipari cég 13,5 milliárd forintot folyatott magyar pártkasszákba megrendelésekért cserébe. A dokumentumokon különböző számok és számítások mellett Puch László, az MSZP korábbi pártpénztárnoka és Matyi László egykori SZDSZ-es képviselő neve is szerepel - a pletyka szerint Matyi a szabaddemokratáknál működött pénztárnokként. Az ügyről hónapok óta cikkezik az osztrák sajtó, erről beszámolt a magyar is, egyetlen magyar ügyész sem mondhatja, hogy nem tud róla. Az ügyészségen április óta zajlik nyomozás, de a jelek szerint ezekhez a dokumentumokhoz nem sikerült még hozzájutniuk. Ha tudtak a létezésükről, de nem használták, akkor azért felelősek, ha nem tudtak róluk, akkor viszont az engedélyüket kellene visszaadni. Nem mentek el az érintett úriemberek lakásába, nem hallottunk házkutatásról, kihallgatásról, mentelmi jog felfüggesztéséről. A füstölgő puskacső lassan már nem is füstölög. Mire a mieink odaérnek, mindent eltüntetnek.
Aztán itt van a Gripen ügy, amiben a Központi Nyomozó Főügyészség nem talált bűncselekményre utaló adatot. A vadászrepülőgépek beszerzéséről még az Orbán-kormány döntött, majd az eredeti szerződést a Medgyessy-kormány módosította, mindkét aktus felettébb gyanús körülmények között történt. Minimum két kormányzat öt kormánypártjának pénztárnokának kezében füstölög még mindig a revolver. Tavaly egy svéd televízió, és a The New York Times is azt állította, hogy a magyar és cseh beszerzéseknél is korrupciógyanú merült fel, a nyomozás Svédországtól, Nagy Britannián keresztül a fél világon át halad, csak Magyarországon nem sikerült semmit sem találni, ami a vádhatósági fellépést indokolná.
A külföldiek nyomoznak (Oldaltörés)
Alfons Mensdorff-Pouilly. Magyar politikusokat
is megkent?
Csak jelezném, az osztrák és a brit nyomozók még nem adták fel. A múlt héten átkutatták a fegyvervásárlási korrupcióval gyanúsított Gripen lobbista osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly dél-burgenlandi házát. Miért van az, hogy a stockholmi, a bécsi államügyészség és a brit megavesztegetéseket kivizsgáló Serious Fraud Office (SFO) is úgy látja: elévülés ide vagy oda, van még keresnivalójuk, csak Magyarországon hallgat mindenki? Mi van, ha igazak a hírek és a gróf papírjai között valóban olyan jelentésekre bukkantak, amelyekben a megvesztegetésekről adott állítólag a számot a megbízóinak? Vajon a nyomozás lezárása előtt a magyar ügyészek beszéltek-e osztrák kollégáikkal, és az SFO-val, ezek a hatóságok ugyanis még mindig napirenden tartják a magyar vesztegetés ügyét? Miért fontosabb a brit és az osztrák ügyészeknek a magyar alkotmányos rend védelme, mint nekünk?
„Amikor kőműves voltam, egyenes falakat próbáltam építeni, rendőrként a bűnözőket akartam letartóztatni, ügyészként pedig arra törekedtem, hogy a bűnösök a bíróság előtt végezzék” - mondta egyszer az olasz Tangentopolit, vagyis Mutyifalvát leleplező híres Tiszta Kezek ügyészek közül a leghíresebb, Antoni di Pietro. És persze itt lenne az ideje, hogy mindenki tegye a dolgát ezekben az ügyekben. A politikusok ne azt nyilatkozzák, hogy a felhevült osztrák, svéd, amerikai választási kampányal magyarázhatók a botrányok, hanem független vizsgálatot rendelnének el és addig is előállnának azok, akik megszólíttattak. A sajtó pedig úgy viselkedne, ahogyan az amerikai vagy a svéd: addig nem tágít az úriemberek lakásának ajtaja elől, amíg nem kapja meg a választ. | Vélemény: Mózer András: Strabag, Gripen - de hol vannak az ügyészek? | null | https://hvg.hu/velemeny/20081004_strabag_gripen_korrupcio |
2010-01-16 00:00:00 | Ami biztos: legközelebb Horvátországot veszik fel az EU-ba – csak éppen azt nem tudni, mikor. (Ők maguk abban bíznak, hogy akár már két év múlva.) De nem csupán a horvátok várnak a belépésre: Európában összesen nyolc ország kopogtat az unió kapuján. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Külföld: A korrupción múlhat az EU-tagság - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/20100115-a_korrupcion_mulhat_az_eu-tagsag-506801 |
|
2011-12-03 10:40:00 | Előzetes letartóztatásba helyeztek két szúcsi lakost, akik két éve adtak uzsorakamatra kölcsönt helyieknek. A pénzzel tartozókat megfenyegették, sokan a saját lakásukba is féltek visszamenni. | true | null | 1 | Origo | null | Uzsora és zsarolás bűntett elkövetésének gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyeztek két szúcsi lakost - közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Soltész Bálint elmondta, hogy négy helybéli tett feljelentést a rendőrségen, miszerint kisebb kölcsönöket vettek fel egy magánszemélytől, aki azonban olyan magas összegeket követel vissza, hogy nem tudják kifizetni.
A 37 éves szúcsi lakos és élettársa a kölcsönt, illetve annak kamatait fenyegetőzéssel próbálta behajtani, ezért a sértettek már a lakásukba is féltek visszamenni. Az uzsorakölcsönök törlesztése két éve tart.
A rendőrök a házkutatáson a kölcsönadásra vonatkozó iratokat és feljegyzéseket is találtak. Egyikük ellen kábítószerrel visszaélés gyanúja miatt is eljárás indult. | Uzsorázó párt tartóztattak le Heves megyében | null | https://www.origo.hu/itthon/2011/12/uzsora-es-zsarolas-miatt-tartoztattak-le-egy-part-heves-megyeben |
2006-05-24 00:00:00 | A svéd rendőrség megszigorította a határellenőrzést, miután ellopták Edvard Munch norvég festő egyik értékes alkotását egy dél-svédországi kastélyból. A 107 ezer euró értékűre becsült festmény címét a hatóságok nem közölték. | false | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | A svéd rendőrség megszigorította a határellenőrzést, miután ellopták Edvard Munch norvég festő egyik értékes alkotását egy dél-svédországi kastélyból. A 107 ezer euró értékűre becsült festmény címét a hatóságok nem közölték.
Az 1944-ben elhunyt Edvard Munch művei az utóbbi években a műkincstolvajok kiemelt célpontjai közé tartoznak.
Leghíresebb festménye, A sikoly egyik változatát, valamint Madonnáját 2004 augusztusában rabolták el maszkos, fegyveres rablók az oslói Munch-múzeumból.
Három norvég férfit ítéltek el a lopás miatt, de a nemzetközi körözés ellenére mindmáig nem találták meg az alkotásokat. | Ismét elloptak egy értékes Munch-képet | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2006/05/24/ismet_elloptak_egy_ertekes_munch-kepet |
2019-05-07 00:00:00 | Lelőttek egy kormánygépet a líbiai hadúr csapatai Tripolinál - Halífa Haftár katonái szemtanúk beszámolói szerint folyamatosan törnek a főváros felé. | false | [
"líbia",
"halifa haftár",
"líbiai polgárháború",
"tripoli",
"kalifa haftar",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Lelőttek egy kormányzati repülőgépet Líbiában a fővárostól, Tripolitól délre, írja a Reuters. A támadást a kelet-líbiai hadúrhoz, Halífa Haftárhoz hűséges Líbai Nemzeti Hadsereg (LNA) követte el, és jelentette a hírügynökségnek, de tőlük független szemtanúk is megerősítették a hírt.
Az LNA közölt egy képet is, amin elmondásuk szerint a kormányhű gép pilótája látható vérző fejjel, amint orvosi ellátást kap. A nemzetközileg elismert líbiai kormány szóvivője egyelőre nem kommentálta az értesülést.
Április elején indított offenzívát a Haftár vezette LNA a líbiai kormány ellen, és bár csapataikat a kormányhű erők Tripoli külvárosainál megállították, a harc folyamatos. Pár hete egy feltételezhetően Haftárhoz köthető milícia lövöldözött egy zárt menekülttáborban, hétfőn pedig a muszlim böjti hónap, a ramadán kezdetén arra utasította katonáit a tábornok, hogy foglalják el a fővárost, Tripolit.
A líbiai fővárostól 80 km-re fekvő Gharyan lakosai a Reutersnek elmondták, először egy repülő zaját hallották, majd azt, hogy tüzet nyitnak a gépre, végül egy robbanást, ahogy találatot kapott. Az egyik szemtanú szerint a közeli Al-Híra városánál lőtték ki a gépet, majd a pilótát az LNA csapatai fogták el.
Moammer el-Kadhafi 2011-es bukása és meggyilkolása óta az ország minél nagyobb területeinek ellenőrzéséért rivális fegyveres csoportok harcolnak egymással. Bár Tripoliban felállt egy nemzetközileg elismert és az ENSZ által támogatott kormány, az ország területének 80 százalékát Halífa Haftár és csapatai ellenőrzik. | Lelőttek egy kormánygépet a líbiai hadúr csapatai Tripolinál | 0 | https://index.hu/kulfold/2019/05/07/kormanygepet_lottek_le_a_libia_hadur_csapatai_tripoli_haftar |
2023-06-15 15:55:27 | Az Újpesi Önkormányzat sem tudott róla, hogy az állam árverésre bocsátotta a 2013-as bezárásával nagy port kavart Árpád Kórház épületét a kerületben. Hogy ez mennyire illeszkedik az új, Takács Péter-féle egészségügyi reformhoz, egyelőre nem lehet tudni. | true | null | 1 | mfor.hu | null | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapján pár nappal ezelőtt, június 8-án jelent meg az újpesti Árpád Kórházról szóló árverési hirdetmény.
A licit kezdetét június 15-én reggel 8 órára, azaz cikkünk megjelenése után mintegy két és fél órát követő időpontra írták ki, amely június 22-én 21 órakor ér véget. A közel 400 millió (egész pontosan 361,1 millió) forint árverési biztosíték megfizetésének határideje pedig június 13-án 23 óra 59 perckor járt le.
A kórházi épület kikiáltási ára több mint 1,4 milliárd (egész pontosan 1 446 531 000) forint, és 2-2 millió forintos licitlépcsőkkel lehet ráígérni.
"A döntésről nem tudtunk, csak bíztunk abban, hogy a kormány jobb belátásra tér, és nem rontja tovább az amúgy sem 21. századi módon működő egészségügyi ellátórendszert. Bíztunk, de közben nem ért minket meglepetés, hiszen tudjuk, ha valami megtetszik a hatalomnak, azt szó nélkül elveszi" - válaszolta lapunk megkeresésére az Újpesti Önkormányzat sajtóosztálya.
Mint válaszukban írják: "Újpest, ha önálló város lenne, lélekszámát tekintve ma is Magyarország 13. legnagyobb települése lenne. Így természetesen hatalmas érvágás egy fontos egészségügyi intézmény elvesztése. Hajdan hét nagyobb méretű egészségügyi centrum működött, 2023-ra az Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet mellett csupán a Károlyi Sándor Kórház két rehabilitációs célú telephelye maradt kerületünkben."
Az egykor szebb napokat látott Árpád Kórház elég romos állapotban várja új gazdáját. 2013-ban a tiltakozások ellenére zárták be, majd öt évvel később Hegedűs Lórántné, a Jobbik egykori országgyűlési képviselője a 2018. évi központi költségvetésből 10 milliárd forintot javasolt az újranyitására, mondván, az újpesti embereknek égető szükségük van a kerülettől elvett, és hiányzó negyedik egészségügyi intézményre.
Sokan nem értették, és nem is derült ki, hogy mi volt a bezárás valódi oka. Talán kevesen emlékeznek már, de a kormány már akkor (is) elrendelte, hogy az egészségügy olyan intézményeit, amelyek korszerűtlenek, kihasználatlanok, számolják fel, annak érdekében, hogy az egészségügy hatékonysága növekedjen. Csakhogy az Árpád Kórház baleseti sebészetének összes műtőjét 2010-ben teljesen felújították, ahogy szintén korszerűsítették a negyvenágyas neurológiai osztályt is, ami magas színvonalon látta el Újpest és Rákospalota betegeit.
Az Árpád Kórház bezárása különösen fájó pont volt akkoriban, hiszen a balesetet szenvedett sérültek attól kezdve csak a főváros távolabbi pontjain juthattak ellátáshoz. A bezárás miatt Újpest lakói elsősorban a Honvéd Kórházra zúdultak rá, ezért Hegedűs Lórántné volt országgyűlési képviselő petíciót hozott létre az Árpád Kórház visszaállítására. Azt javasolta, hogy a Honvéd Kórház fióktelepeként működjön az Árpád Kórház. Az ötlet soha nem valósult meg.
Két évvel később, 2020-ban aztán a 2019 óta polgármesterként tevékenykedő Déri Tibor arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy ismeretlen eredetű munkálatok kezdődtek a kórház területén. Információt a Kormányzati Ingatlanüzemeltetési és Beruházási Igazgatóságtól sikerült szereznie, akik elárulták, hogy az egykori kórház területén a veszélyes kültéri- és épületrészek, valamint a belső, illetve külső kőkerítés részleges bontása, az elhalt vagy korhadt növényzet eltávolítása, a zöld növényzet fiatalítása, és a beltéri és kültéri hulladék eltávolítása zajlik.
Déri Tibor akkor emlékeztetett: november végén a Belügyminisztériumtól azt az ígéretet kapták, hogy a kormány a IV. kerületi Önkormányzat beleegyezése és tudta nélkül nem vág bele az Árpád Kórház épületét érintő beruházásba, a sorsáról közös döntés születik.
2020 novemberében úgy döntött az újpesti képviselőtestület, hogy a kerület egészségügyi célokra, ingyenes vagyonjuttatásként visszakéri az államtól az Árpád Kórház épületegyüttesét, ahol a kormány korábban hajléktalanotthont, majd munkásszállót alakított volna ki. A képviselőtestület egyúttal felkérte a polgármestert, hogy készíttesse el a tanulmánytervet az újpesti kórház létesítéséhez szükséges szakmai koncepcióra, és kezdeményezzen tárgyalásokat a kormánnyal. Egyúttal felkéri a kabinetet, hogy mielőbb hozzon határozatot a kórház létesítéséről, és biztosítsa az ehhez szükséges kormányzati forrásokat.
A IV. kerületi önkormányzat abban reménykedik, hogy ha már árverésre bocsátották az egykori kórház épületét, az ingatlanra vonatkozó hatályos kerületi építési szabályzatnak megfelelő céllal fogja a vevő felhasználni a területet, illetve olyan tevékenységet fog végezni, amely az újpesti lakosok érdekeit is fogja szolgálni. | "Ha valami megtetszik a hatalomnak, elveszi" - árverezi az állam az újpesti szellemkórházat | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/ha-valami-megtetszik-a-hatalomnak-elveszi--elado-az-ujpesti-szellemkorhaz-.html |
2022-12-20 00:00:00 | A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhan | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | December 16-án az Európai Unió újabb lépéseket tett a Kreml-barát propagandacsatornák visszaszorítására: a Russia Today-en és a Sputnikon kívül további három, az Orosz Föderáció direkt, vagy indirekt befolyása alatt álló hírszolgáltató ellen vezettek be szankciókat „az Oroszországi Föderáció a szomszédos országai, valamint az EU és annak tagállamai destabilizálását célzó szisztematikus nemzetközi dezinformációs és információmanipulációs kampányának a kezelése érdekében”.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) meghatározása szerint az információs hadviselés célja az információk terjesztése, módosítása, megzavarása és degradálása, annak érdekében, hogy a terjesztő előnyre tegyen szert az ellenféllel szemben – a Hazugság Csatornái (Firehose of Falsehood) projekt által vizsgált webszájtok esetében többnyire az európai állampolgárok jelentik az információs hadviselés alanyát, tehát az „ellenfelet”. Az információs hadviselés legfőbb eszköze a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek terjesztése.
A hivatalos orosz hírcsatornákon túl egy rendkívül kiterjedt ökoszisztéma ontja magából Közép- és Kelet-Európában az orosz párti dezinformációs narratívákat. Kutatásunkban ezt a dezinformációs ökoszisztémát vettük górcső alá: kielemeztük, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz az Európában működő dezinformációs webszájtok, és hogyan terjesztik az orosz propagandát és az összeesküvés-elméleteket az általunk vizsgált 13 országban: Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában.
Vizsgálatunk eredményeként egy kiterjedt hálózatot sikerült azonosítanunk. Ezeknek egy része közvetlenül orosz propagandaoldalakhoz kapcsolódik, másik részük (Breitbart és proxyjai) egy alt-right csoportosulást alkot, egy harmadik csoportjuk pedig olyan domainekből áll, amelyeket az orosz propagandaoldalak maguk is idéznek, ilyen oldal például a Zerohedge, vagy a Global Research. Az utóbbi különösen fontos szerepet tölt be az információs hadviselésben: évek óta az orosz dezinformációs tartalmak kapujaként szolgál az Egyesült Államokba.
Számos olyan weboldal létezik, amelyek több elemzés szerint is közvetlenül kapcsolódnak az orosz titkosszolgálatokhoz (a GRU-hoz, az SVR-hez és/vagy az FSZB-hez). Ezek közül néhányan orosz nyelven teszik közzé tartalmaikat, de vannak olyanok is – például a News Front, amit ebben a cikkben vizsgáltunk –, amelyek több nyelven publikálnak. A News Front-on kívül még viszonylag ismert weboldalnak számít a SouthFront, a Katehon, a Geopolitica.ru, a The Strategic Culture Foundation és a New Eastern Outlook. Az orosz propagandaoldalak listája azonban korántsem teljes, a jelenlegi információs hadviselésben számos kevésbé ismert oldal (mint például a Ruskaya Vesna) is fontos szerepet játszik.
A Hazugság Csatornái projekt egy interaktív vizualizáción mutatja be a közép- és kelet-európai országok dezinformációt közlő weboldalai közötti összefüggéseket. Az összefüggéseket a bejövő (vagyis más webhelyen az adott domainre mutató) és a kimenő (vagyis az adott domainről más webhelyre mutató) linkek alapján rajzoltuk fel. A vizualizációt ezen a térképen tudod böngészni, ahol rövid betöltési idő után az egyes pontokra kattintva egyesével tudod tanulmányozni a kelet-közép-európai dezinformációs ökoszisztémát:
A grafikonon azokat a weboldalakat tüntettük fel, amelyeket Kreml-párti narratívákat terjesztőként kategorizáltunk – a kategorizálás részletes módszertanát a cikk végén részletesen kifejtjük. A weboldalakat a különböző színkóddal ellátott pontok jelölik. A weboldalakat összekötő vonalak azt mutatják meg, hogy melyik oldalra mutat az adott weboldalon szereplő link, vagy milyen oldal linkelte az adott weboldalt. Az egyes pontokra kattintva megjelenik azoknak a domaineknek a listája, amelyekre legalább öt link mutat az adott domainről, és azoknak a domaineknek a listája, amelyekről legalább öt link mutat az adott domainre.
Az adatok az Ahrefs.com oldalról származnak. A weboldalakat jelölő pontok mérete az adott weboldal szerepének mértékét mutatja a Kreml-párti narratívák megosztásában (ezt közöttiségközpontiságként számoltuk ki). A csomópontok színe az egyes országoknak felel meg, kivéve az Egyesült Államokban és Kanadában az alt-right, a szélsőjobboldali és az összeesküvés-elméleteket népszerűsítő oldalakat, amelyeket együttesen radikálisnak nevezünk el.
Az ábrából jól látszik, hogy néhány központi oldal (Breitbart, Zerohedge és Global Research) tartalmait szinte minden országban népszerűsítik, továbbá az is kirajzolódik, hogy míg Bulgáriában és a balti országokban az orosz dezinformációs oldalak az elterjedtebbek, Szlovénia és Horvátország inkább az alt-right-hoz áll közel. A közép-európai országokban (különösen Németországban, Csehországban és Szlovákiában) pedig a kettő egyszerre érvényesül.
Cikksorozatunk következő részeiben részletesen fogjuk vizsgálni, hogy hogyan terjednek az egyes weboldalak tartalmai a közösségi médiában, és a határokon átnyúló együttműködés néhány konkrét esetébe is részletes betekintést nyújtunk.
Hogyan állítottuk össze a listát?
A Hazugság Csatornái projekt az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által összegyűjtött, Oroszország Dezinformációs- és Propaganda-pillérei (Russia’s Pillars of Disinformation and Propaganda) néven kategorizált weboldalak listájából indult ki a projekt által vizsgált weboldalak listájának összeállítása során. Ezt a listát először azokkal a a weboldalakkal bővítettük ki, amelyek rendszeresen osztják tovább az Egyesült Államok külügyminisztériuma által felsorolt weboldalakról származó tartalmakat vagy összeesküvés-elméleteket és Kreml-párti narratívákat osztanak meg.
Ezt a kibővített listát a Ahrefs webes szolgáltatás segítségével gyűjtöttük össze. Emellett a Similarweb online eszköz segítségével azt is meg tudtuk állapítani, hogy milyen egyéb weboldalakat látogatnak azok az olvasók, akik az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által felsorolt weboldalakról tájékozódnak. Dezinformációs weboldalnak tekintettük még azokat a domaineket is, amelyeket az EUvsDisinfo adatbázis gyakran jelölt meg ilyenként.
A következő körben bevontuk a vizsgálatunk fókuszába a projekt által vizsgált közép- és kelet-európai országokban jelenlévő, Kreml-párti összeesküvés-elméleteket és alt-right tartalmakat terjesztő weboldalakat. Végezetül olyan weboldalakat is felvettünk (például a Breitbart, Zerohedge), amelyekre gyakran hivatkoznak az általunk korábban összegyűjtött oldalak. Ezután az Ahrefs.com segítségével letöltöttük a listánkon szereplő weboldal összes hivatkozását, és összekapcsoltuk őket.
A weboldalak Kreml-barát, dezinformációs, összeesküvés-elméletet terjesztő és alt-right kategóriákba sorolása során a területen végzett korábbi kutatásokra támaszkodtunk (például a Harvard Kennedy School „Misinformation in action” című tanulmányára). Különösen az EU vs. Disinfo adatbázisra támaszkodtunk, amely összegyűjti és elemzi a hamis információs/dezinformációs példákat, és kategorizálja a dezinformációt és manipulált tartalmakat terjesztő csatornákat és weboldalakat. Ezen kívül a helyi tényellenőrző szervezetek tartalomelemzéseire is alapoztunk. | A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/19/a-hazugsag-csatornai-igy-kapcsolodnak-ossze-a-dezinformaciot-terjeszto-oldalak/ |
2016-07-28 00:00:00 | De azért reméli, Putyin kedveli őt. | false | [
"amerikai elnökválasztás",
"barack obama",
"donald trump",
"obama",
"putyin"
] | 0 | null | 0 | Egy szerdai sajtótájékoztatón Trumpnak megint sikerült váratlant alakítania. Kezdte azzal, hogy Putyin egyszer az “n-betűs szót" használta Obamára, majd azzal folytatta, hogy reméli, Putyin kedveli őt.
Itt a bizonyíték is.
Trump talking Putin goes from “he called Obama the n-word" to “I hope he likes me" in 20 seconds. pic.twitter.com/u1iNXOpQmL — Elliott Schwartz (@elliosch) 2016. július 27.
Természetesen Trump állítását semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.
És mindezt ugyanazon a napon, amikor a republikánus elnökjelölt az oroszok segítségét kérte Hillary Clinton leveleinek megtalálásához.
(Vox) | Trump szerint Putyin egyszer lenégerezte Obamát | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/07/28/trump-szerint-putyin-egyszer-lenegerezte-obamat |
2008-01-07 00:00:00 | Ezt a postot senki se olvassa el! - Borzasztó kép következik, ne kattintson! Mi szóltunk. | false | [
"ces'08",
"tech"
] | 0 | null | 0 | Borzasztó kép következik, ne kattintson!Mi szóltunk. Mert mi lehetne borzasztóbb, mint egy Hello Kitty -s laptop? Az afrikai éhínségek és a fertőző bőrbetegségek után ezt a kütyüt szégyellhetné leginkább az emberiség, mégis kiállításokon mutogatják a rózsaszín dobozba bújtatott, gusztustalan üvegekkel kirakott, AMD-alapú NEC-laptopot. Jelentős büntetés kiszabásában reménykerünk. | Ezt a postot senki se olvassa el! | 0 | https://index.hu/tech/blog/2008/01/07/ezt_a_postot_senki_se_olvassa_el |
2014-04-25 12:39:00 | A szövetség a Takarékbank közgyűlése után feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt. | true | null | 1 | 24.hu | null | Az ellenzéki tömörülés közleménye szerint a Takarékbank Zrt. pénteki közgyűlésén “a Magyar Takarék nevű oligarchakör olyan határozatot akar elfogadtatni, melynek célja, hogy az alkotmánybírósági eljárást és a pályázatot megkerülje”. Ez igazolja, hogy a “cél egy fideszes maffiabank létrehozása”, ahogy ezt a szövetség már a takarékszövetkezetek “integrációjáról” szóló törvény nyári elfogadásakor is mondta. A pártszövetség hűtlen kezelés gyanújával haladéktalanul feljelentést tesz az ügyben.
Az Együtt-PM felidézte, hogy a Fővárosi Törvényszék egy hete megtiltotta a Takarékbank eladásának lezárását, mert álláspontja szerint “a tavaly nyáron elfogadott integrációs törvény sérti a tulajdonjogot, a jogállamiságot és a versenyt, ezért az Alkotmánybíróság vizsgálata szükséges. Amíg pedig ez a vizsgálat le nem zárul, a privatizációt nem lehet lefolytatni”.
A közgyűlés elé kerülő javaslat viszont arról szól, hogy a Takarékbank 600 millió forintért úgynevezett átváltozó kötvényeket bocsát ki, melyeket a Magyar Takarék lejegyez. “Ezek a kötvények részvénnyé alakulnak, ha a március 10-én aláírt adásvételi szerződés szerint megkapja az MFB takarékbankos részvényeit, és idén december 31-éig nem kapja meg a Magyar Posta takarékbankos részvényeit”. Az ellenzéki párt szerint az ügylet célja, hogy a Magyar Takarék az Alkotmánybíróság esetleges negatív döntése ellenére is többségi tulajdonhoz juthasson a Takarékbankban. Az Együtt-PM Szövetség szerint ez kimeríti a hűtlen kezelés jogi kategóriáját, ezért a közgyűlési határozat elfogadása után haladéktalanul feljelentést tesz az ügyben. | Együtt-PM: alakul a Fideszes maffiabank | null | https://24.hu/valasztasi-hirek/2014/04/25/egyutt-pm-alakul-a-fideszes-maffiabank/ |
2008-07-21 00:00:00 | Makelele a PSG-hez igazolt - A 35 éves, 68-szoros francia válogatott játékos korábban játszott a Real Madrid és a Chelsea együttesében is. | false | [
"makelele",
"psg",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A Paris Saint-Germain leigazolta Claude Makelelét a Chelsea labdarúgócsapatától.
A francia klub közlése szerint hétfő délután mutatják be hivatalosan a 35 éves középpályást. A szerződés részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Makelele 2003-ban a Real Madridtól szerződött a londoni együtteshez, a francia válogatottban 68-szor lépett pályára, s a júniusi Európa-bajnokság után lemondta a további szereplést. | Makelele a PSG-hez igazolt | 0 | https://index.hu/sport/futball/hirek/2008/07/21/makelele_a_psg-hez_igazolt |
2016-09-20 00:00:00 | Mindenkit kihallgatnak, akinek valamilyen megbízási szerződése volt az Országos Roma Önkormányzattal | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Az adóhatóság árnyalta a képet. Tájékoztatása szerint a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó főosztályán valóban eljárás folyik, de a pénzügyi nyomozók csak tömegesnek nem mondható számban terveznek tanúkihallgatásokat.
Az önkormányzat ellenzéki képviselői tavaly, az NNI előtti sajtótájékoztatón - több ügyben is feljelentést tettek
Arról legalább nincs vita, hogy a kihallgatások jövő szerdán lesznek. Lakatos Oszkárt szintén tanúként hallgatják ki: ő mintegy harminc feljelentésről tud, amit roma politikusok, ellenzéki pártok képviselői és „külsős” magányszemélyek tettek visszaélések gyanúja miatt. Elsősorban a Híd a munka világába elnevezésű foglalkoztatási program pénzfelhasználása van célkeresztben, de Lakatos szerint bőven akadnak más furcsaságok is.
Az ORÖ kasszája üres, ezért többeknek az országos önkormányzat egyik intézményével, a módszertani központtal volt szerződésük – mondta. A gond csak az, hogy a módszertani központ éves költségvetése csupán 30 millió forint körül mozog, a kifizetések viszont Lakatos becslése szerint százmilliós nagyságrendben történtek. Lakatos Oszkár maga is kíváncsi rá, hogyan lehetséges ez. | Belföld: Mindenkit kihallgatnak, aki szerződött az ORÖ-vel - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/mindenkit-kihallgatnak-aki-szerzodott-az-oro-vel-1632555 |
2021-05-22 07:00:00 | Tűzzel-vassal visszaállamosítaná a Budapest Airportor Orbán Viktor kormánya, csakhogy ez annyiba kerülne, amennyit még a NER oligarchái sem varázsolhatnak elő. Kapóra jöhet persze egy újabb kínai hitel. | true | null | 1 | HVG360 | null | 2021.05.22. 05:00
Tűzzel-vassal visszaállamosítaná a Budapest Airportor Orbán Viktor kormánya, csakhogy ez annyiba kerülne, amennyit még a NER oligarchái sem varázsolhatnak elő. Kapóra jöhet persze egy újabb kínai hitel. | Nagyon kell a ferihegyi reptér a kormánynak, Brüsszellel is bajszot akaszt érte | null | https://hvg.hu/360/202120__budapest_airport__nyomasgyakorlas__csuszo_gyorsvasut__repulorajt |
null | Egy német gyártótól származó hajtóművet találtak az Izraelben lezuhant Hezbollah-drón roncsaiban. Nem ez az első eset, hogy nyugati alkatrészeket találnak és használnak fel valamelyik háborúban. Az export nem megfelelő ellenőrzése veszélyes kiskapukat tár fel. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Néhány nappal ezelőtt az Észak-Izraelben élő Nir Eylont légvédelmi szirénák ébresztették fel álmából. A férfi a Hezbollah egyik drónját látta elrepülni a háza felett, amelyet ezután az izraeli hadsereg lelőtt. A férfi nagyon meglepődött, amikor megvizsgálta a roncsot - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Biztos voltam benne, hogy amikor közelebb megyek a roncshoz, arab és perzsa feliratokat fogok látni. Nem hittem a szememnek, amikor megláttam, hogy Made in Germany van ráírva. Hogyan lehetséges, hogy német alkatrészek kerülnek terroristák kezébe?
- mondta Eylon az N12News televíziónak. Hozzátette, hogy a holokauszt után nehéz elviselni a gondolatot, hogy német alkatrészek jelenjenek meg olyan fegyverekben, amelyeket arra terveztek, hogy minél több zsidót megöljenek. Arról már a Die Welt német lap írt, hogy ennek a Közel-Keleten is van némi hagyománya, elvégre Hitler rakétamérnökei voltak azok, akik a háború utáni Egyiptomban rakétaprogramot hoztak létre Izrael elleni harcra.
A felrobbant drónról készült képekből kiderül, hogy a motorja a hanaui 3W Professional nevű cégtől származik, amely műrepülőgépek kétütemű motorjait gyártja.
Megdöbbenéssel tölt el bennünket, hogy az egyik motorunkat egy drónba építették be, és hogy azzal egy terrorista szervezet visszaél
- reagált Kai Weinhold, a 3W vezérigazgatója. Weinhold szerint érthetetlen, hogyan kerülhetett az egyik motorjuk egy terrorista szervezet drónjába. "Nem adjuk el motorjainkat embargóval sújtott országoknak, és betartunk minden exporttörvényt és ide vonatkozó szabályt" - szögezte le.
Ugyanakkor nem ez az első eset, hogy a cég motorjai Iránnal szövetséges szereplők fegyvereiben tűnnek fel. "A 3W motorokat először 2018-ban találták meg a húszik által használt drónokban, amelyeket többek között dubaji repülőterek megtámadására használtak - mondta a Weltnek Wolf-Christian Paes fegyverszakértő, aki a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének berlini székhelyén dolgozik.
Annak idején az Irán által kifejlesztett Samad drónsorozatról volt szó. Ezeket a drónokat általában kínai motorok hajtják, de a német alkatrészek megbízhatóbbak - emelte ki a szakértő. A 3W egyébként nem az egyetlen német cég, amelynek a termékeivel ilyen módon visszélnek. A Limbach cég alkatrészei néha iráni drónokban is megtalálhatók, és német technológiát használnak iráni rakétákban is. Különösen a kisebb cégek gyakran nehezen tudják ellenőrizni, hogy hova kerülnek a motorjaik.
Paes egy korábbi kutatása során kiderítette, hogy egy görögországi közvetítő hazudott a 3W-nek a motorok felhasználásáról. Ezeket ugyanis nem a görög piacra szánták, ahogyan azt állították, hanem Iránba adták tovább. Egy másik, 2020-as esetben a motorokat Kínán keresztül exportálták.
"Sajnos nem tudjuk ellenőrizni a motorjaink viszonteladását. Ez azt is jelenti, hogy nem tudjuk megakadályozni, hogy egyes terrorszervezetek felhasználják azokat" - mondta a 3W vezérigazgatója, majd hozzátette, hogy korábban már felhívta a rendőrség figyelmét a problémára.
Paes szerint ugyanakkor a gond az, hogy Németország nem is minősíti ezeket az alkatrészeket kettős felhasználású áruknak, ami azt jelenti, hogy semmilyen nemzetközi szabályozás nem vonatkozik rájuk.
Egy egész sor olyan termékünk van Németországban, amelyeket fegyverekben használnak fel, és amelyekre nem vonatkozik a szabályozás
- jegyezte meg Paes. Például nyugati alkatrészek is újra és újra megjelennek olyan drónokban és rakétákban, amelyeket az orosz-ukrán háborúban használnak fel civilek ellen. Paes szerint az is probléma, hogy a német kormány még a szabályozott termékek esetében is kevésbé ellenőrzi a vásárlókat. Ha egyikük például megerősíti, hogy a termékeket nem használja kétes célokra, és nem exportálja újra, akkor az bőven elég a hatóságoknak. | Német alkatrészek vannak a Hezbollah fegyvereiben | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/08/nemet-alkatreszek-vannak-a-hezbollah-fegyvereiben |
2014-09-11 16:22:00 | A magyar hatóságok egyre nagyobb erőket vetnek be, hogy bebizonyítsák: törvénytelen a norvég pénzek szétosztása. | true | null | 1 | Figyelő | null | VITATOTT TÁMOGATÁSOK
Figyelő Online - Dózsa György
2014.09.11 06:01
A magyar hatóságok egyre nagyobb erőket vetnek be, hogy bebizonyítsák: törvénytelen a norvég pénzek szétosztása. Oslo eközben nemzetközi diplomáciai szintre emelte az ügyet. | Durvul a norvég hadművelet | null | http://archive.figyelo.hu/cikkek/409240-durvul_a_norveg_hadmuvelet |
2019-03-28 12:13:45+01:00 | Kiderült, milyen típusokból tulajdonítanak el a legtöbbet ma Magyarországon a tolvajok. | false | [] | 0 | null | 0 | Friss, megdöbbentő adatok: sosem találja ki, mely típusokra vadásznak leginkább a magyar autótolvajok
Kiderült, milyen típusokból tulajdonítanak el a legtöbbet ma Magyarországon a tolvajok.
Jó hír az autótulajdonosoknak, hogy 2018-ban jelentősen csökkent az autólopások száma Magyarországon, ám a Vezess által közzétett friss járműlopásos toplistákat megvizsgálva rengeteg érdekességet találhatunk.
A rendőrségtől kikért adatokból kiderül, hogy Volkswagenből, Fordból és Opelből lopnak a legtöbbet, a népautók közül kevésbé veszélyeztetettek a Suzukik.
Meglepő lehet, hogy a bűnözők körében népszerűek az egykori KGST-s járművek, amelyekre szó szerint vadásznak a tolvajok: Ladákat, Trabantokat, valamint Simsonokat és Csepeleket is eltulajdonítanak.
A Vezess elkészítette a különféle márkák veszélyeztetettségi sorrendjét is, amely megmutatja, hogy egy-egy személyautóból az utakon futó mennyiséghez képest mennyi tűnik el. Meglepő, de ma Magyarországon a legveszélyeztetettebbek képzeletbeli dobogóján a Trabant, a BMW és a Lada áll.
Az elemzésből az is kiderül, hogy mely autómárkákat nem lopják, illetve, hogy a motorkerékpárok tekintetében a legnagyobb számban a Yamahákat, a Simsonokat és a Hondákat viszik a bűnözők.
A teljes listákat – a részletes számokkal és elemzéssel – az alábbi linken tekintheti meg: https://www.vezess.hu/magazin/2019/03/28/lopott-autok-motorok-toplista-2018/ | Friss, megdöbbentő adatok: sosem találja ki, mely típusokra vadásznak leginkább a magyar autótolvajok | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/toplista-autolopas-magyarorszag-rendorseg-autotolvaj/swqye08 |
2022-09-22 05:16:00 | Az érintettek két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek. Hatvanhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, tíz pártot pedig megszüntetnének. | true | null | 1 | HVG | null | A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény alapján a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az ügyészség indítványára a bíróság megállapítja a párt megszűnését, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az idei országgyűlési választást követően a főügyészségek elvégezték az érintett pártok kiszűrését, ennek alapján 73 párt esetében merült fel az ügyészi perindítás indokoltsága. A főügyészségek 63 párt ellen már benyújtották a keresetet, indítványozva, hogy a bíróság mondja ki: a párt működése megszűnt, de ezek a szervezetek egyesületként tovább működhetnek.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt felhagyott a tevékenységével és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is jogutód nélkül megszűnik, és törlik a nyilvántartásból. További négy ügyben még tart a keresetelőkészítés, ezeknél a pártoknál arra utaló adatok merültek fel, hogy az érintett pártok tevékenységükkel felhagytak és vagyonukról nem rendelkeztek. Ezekben az ügyekben a kereset benyújtásához, a jogalap meghatározásához további adatok beszerzése szükséges.
A 2018-as országgyűlési választás után 23 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, és hat ellen, mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek. | Itthon: Hetvenhárom párt ellen indítanának pert a főügyészségek | null | https://hvg.hu/itthon/20220922_partok_kereset_valasztas_fougyeszsegek_jeloltek |
2024-01-02 17:48:00 | Az ellenzéki politikus szerint még Ausztriában is dupla ekkora bölcsődét lehetett felhúzni fele ennyi pénzből. | true | null | 1 | HVG | null | 677 millió forintból épült fel egy 12 férőhelyes bölcsőde Kazáron, egy határmenti, 1600 fős nógrádi településen – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
A független országgyűlési képviselő szerint rekord drága beruházásról lehet szó. Nógrádban egy új ház négyzetméter ára 650 ezer forint körül van a KSH adatai alapján, ehhez képest a folyosókkal, tornaszobával együtt kb. 300 négyzetméteres bölcsőde négyzetméterára 2,25 millió forintra jön ki.
Hadházy arra is felhívta a figyelmet, hogy
egy férőhelyre 56 millió forintnyi EU-s támogatás jutott;
Ausztriában pedig fele ennyi pénzből is dupla ekkora bölcsődéket tudtak felépíteni.
Az épületet kívülrő körbejárva is bemutatta a politikus, aki szerint ha a fedett teraszt leszámítjuk, akkor a bölcsőde hasznos alapterülete a 200 négyzetmétert sem éri el:
A bölcsőde építésére eredetileg 240,2 millió forint vissza nem térítendő támogatás ítéltek oda a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, de ezt az összeget tavaly februárban a Magyar Közlönyben közzétett döntés szerint 436,6 millió forint extra támogatással toldották meg.
Gecse Ákos, a község polgármestere nool.hu-n a mára elérhetetlenné vált cikkben arról beszélt, hogy a közbeszerzési eljárás után szembesültek vele, hogy a projektet az elnyert támogatásból nem tudják megvalósítani. Gecse ezután elbüszkélkedett azzal, hogy
A polgármestert írásban kerestük, hogy megtudjuk, mi indokolta a többletköltségeket és hogyan sikerült kijárni az extra támogatást a minisztériumnál. Ha reagál a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük. | Itthon: Hadházy: Több mint 2 millió forintos négyzetméteráron épült bölcsőde egy nógrádi településen, EU-s pénzből | null | https://hvg.hu/itthon/20240102_Tobb_mint_2_millio_forintos_negyzetmeteraron_epult_bolcsode_egy_kis_nogradi_faluban_EUs_penzbol |
2020-11-06 00:00:00 | November végén tesztelik koronavírusra az összes budapesti pedagógust - Ötvenezer gyorstesztet szerez be a főváros, hogy harmincezer pedagógust teszteljenek. | true | [
"koronavírus",
"teszt",
"pedagógusok",
"főváros",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | A fővárosi önkormányzat százezer antigéngyorstesztet fog vásárolni. A teszt holland termék, ezt használja a holland kormány is
- mondta a 24.hu-nak Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka. Arról is beszélt, hogy egyeztettek már néhány kerület képviselőjével és eddig mindenki nyitottnak tűnt a lehetőségre. Úgy fogalmazott:
Ötvenezer tesztet lakosságarányosan fogunk szétosztani a kerületi önkormányzatok között, a mintavételt pedig nekik kell megszervezniük. Annyit kérünk tőlük, hogy a náluk jelentkező oktatási dolgozóknál - a pedagógusoktól a portáson át a konyhás néniig - végezzék el a tesztet, a fennmaradó mennyiséget pedig saját döntésük szerint használhatják fel.
Arról is beszélt, hogy Budapesten nagyjából harmincezer egészségügyi dolgozó van, ami azt jelenti, hogy az ötvenezer teszt biztosan elég. Számítanak arra is, hogy mivel a program önkéntes, valószínűleg nem vesz majd részt benne mindenki.
Hozzátette, hogy a tesztek beszerzése folyamatosan zajlik majd, jelenleg azzal számolnak, hogy november végén érkezik meg 25 ezer, majd utána hetente-kéthetente újabb 25 ezer teszt. | November végén tesztelik koronavírusra az összes budapesti pedagógust | 0 | https://index.hu/belfold/2020/11/06/koronavirus_budapest_pedagogusok |
2021-07-21 10:44:00+01:00 | Előre kitervelten elkövetett emberölés miatt emelt vádat Portik Tamással és társaival szemben. | true | [] | 0 | null | 0 | Titokzatos kelenföldi gyilkosság gyanúsítottja lett Portik Tamás – A vád: gépfegyverrel végeztetett ki valakit
Előre kitervelten elkövetett emberölés miatt emelt vádat Portik Tamással és társaival szemben.
Ahogy arról a Blikk még februárban beszámolt, elfogtak és őrizetbe vettek egy férfit, akit egy 22 évvel ezelőtti gyilkossággal gyanúsítanak. 1999. április 25-én ugyanis Budapest XI. kerületében, a Karinthy úton lévő egyik albérletben lőfegyverrel megöltek egy 36 éves embert. A gyilkossággal gyanúsított 52 éves K. Gábort február 3-án egy összehangolt rendőri akció során fogták el.
A Fővárosi Főügyészség legújabb közleményéből kiderül, hogy előre kitervelten elkövetett emberölés miatt emeltek vádat Portik Tamással és társaival szemben a fentebb említett gyilkossággal kapcsolatban.
Portik Tamás az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak pedig az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. A vád szerint az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. A vádirat szerint Portik már fiatalkora óta ismerte a sértettet, ám 1999-ben megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg a férfit.
Az emberöléssel megbízott két férfi 1999. április 25. napja körül megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, leparkoltak, majd felcsöngettek a sértetthez. A sértett beengedte őket a lakásba. A vád szerint a lakásban az emberölés tettese a fürdőszobába ment, ahol elővette a szatyrából az emberölés végrehajtásához előzetesen beszerzett, hangtompítóval ellátott géppisztolyt, majd a fürdőszobából kilépve a fegyverrel célzott lövést adott le a sértettre, aztán közelebb lépett hozzá és még többször rálőtt.
A sértett a helyszínen életét veszítette. A sérülések olyan súlyosak voltak, hogy életét az azonnal érkező szakszerű orvosi segítség sem menthette volna meg. A cselekményt követően a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjéhez hajtott, ahol a lőfegyvert a Dunába hajították. A lőfegyvert később, hajléktalanok megtalálták a Duna-parton, és azt leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakás tulajdonosa által megbízott személy 1999. május 06. napján fedezte fel, amikor a bérleti díjért megjelent a lakásban.
A Fővárosi Főügyészség Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse, a Portik ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntető ügyhöz.
A harmadik férfival, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja; a vád szerint egy 1998-as emberölési ügy miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017-2018. évben, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett oly módon, hogy a birtokában lévő, ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított személynek, illetve ügyvédjének - írja az Ügyészség.
Az egyik gyanúsított letartóztatásáról korábban felvétel is készült: | Titokzatos kelenföldi gyilkosság gyanúsítottja lett Portik Tamás - A vád: gépfegyverrel végeztetett ki valakit | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/portik-tamas-kelenfoldi-gyilkossag-vad/mrdygdq |
2015-05-23 00:00:00 | Huszonhárom éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság az országban, mint az utóbbi hónapokban - mondta Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján. | false | [
"fidesz",
"foglalkoztatottság",
"tuzson bence"
] | 0 | null | 0 | Huszonhárom éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság az országban, mint az utóbbi hónapokban - mondta Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta: az utóbbi 14 hónapban már 4 millió felett van a foglalkoztatottak és tartósan 400 ezer alá csökkent a munkanélküliek száma.
Hozzátette: a Fidesz a foglalkoztatottsággal kapcsolatban elsősorban arra törekedett, hogy megváltozzon az a tendencia, ami 2002 és 2010 között – a szocialista kormányok idején – jellemezte az országot; abban az időszakban a munkanélküliek száma megduplázódott, és mintegy negyedmillió ember vesztette el a munkáját. | Fidesz: csúcson a foglalkoztatottság | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2015/05/23/fidesz-csucson-a-foglalkoztatottsag |
null | A klímát, a régi menetrendet is hiányolták az utasok, amikor arról beszéltek, miért nem elégedettek a HÉV járataival. A napokban felmerült egyes HÉV-járatok ritkítási ötlete, ez nem csak Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár nemtetszését váltotta ki, hanem az utasokét is. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Fontos lenne, hogy megtörténjen a vasúti kocsik beszerzése, mert az oldaná meg, hogy ne legyenek járatritkítások, sokan az agglomerációból semmi mással nem tudnak Budapestre jönni - így vélekedtek az Index által megkérdezett utasok a HÉV állapotáról, a jártok sűrűségéről. Volt, aki azt is megjegyezte, hogy nincs gusztusa felszállni a kocsikra, vagy a vagonban leülni, de volt, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy most is zsúfoltak a járatok, ha ritkítják azokat, és "jön az influenzás időszak, még több beteg ember lesz."
37 éve hallgatom az ígéreteket, hogy bejön a HÉV a Kálvin térig, de örülünk, ha Borárosra egyáltalán be tud jönni
- vélekedett egy másik utas.
A megoldást sokan megadták, új HÉV-kocsik beszerzése kell.
Folyamatosan javítják a kocsikat, van velük mit csinálni, bízom benne, hogy ennél rosszabb nem lesz, mondta az egyik utas, aki sokszor látja, hogy a remízben megfeszítve dolgoznak a szerelők.
Jöjjön egyszer Orbán Viktor és utazzon a HÉV -en akkor, amkor a legmelegebb van. Nincsen semmi klíma, talán akkor egy kicsit elgondolkoznának, hogy miért is lázadnak az emberek.
- vélekedett egy asszony. | "Ki kellene rúgni Lázárt - mondjuk az egész kormánnyal együtt" | null | https://www.economx.hu/gazdasag/video-hev-jaratritkitas-velemenyek.797799.html |
2016-01-06 00:00:00 | Elképesztő NHL-csúcs: 2 gól 2 másodperc alatt - A Columbus-Minnesota meccsen állították be az 1987-es rekordot, tizedszer nyert egymás után a Florida. | false | [
"jégkorong",
"nhl",
"rekord",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A Florida Panthers 5-1-re nyert a Buffalo Sabres otthonában kedden, és így sorozatban tizedszer az NHL-ben. Jaromir Jágr megint eredményes volt, a 44 éves cseh szezonbeli 14. gólját ütötte, de ami még ennél fontosabb adat, ez volt pályafutása 735. találata és ezzel már csak ötre van a liga örökrangsorában harmadik helyen álló Brett Hulltól.
A Minnesota Wild úgy verte 4-2-re Columbust, hogy Zach Parise mesterhármast ütött, pályafutása során ez volt a negyedik tripla. A találkozó utolsó percében két gól esett 2 másodperc alatt, ami NHL-csúcsbeállítás. A hazai Blue Jackets Boone Jenner révén 59:44-nél szépített, majd lehozta a kapusát az egyenlítés reményében, azonban közvetlenül a bedobás után, a félpályáról a minnesotai Mikael Granlund az üres kapuba lőtt.
Ezelőtt 1987. december 19-én született két gól ilyen rövid idő alatt. Akkor a bostoni Ken Linseman góljára két másodperc múlva válaszolt a St. Louis-i Doug Gilmour.
A Washington Capitals - miután győzött Bostonban és a Dallas Stars kikapott a New York Rangers vendégeként - 61 pontjával a legjobb lett a ligában, a Dallasnak 60 pontja van.
A New York Rangersben Derek Stepan duplázott, a Chicago Artyom Panarin győztes góljával verte Sidney Crosbyékat, a Pittsburgh sztárja gólt is szerzett.
Boston Bruins-Washington Capitals 2-3
Buffalo Sabres-Florida Panthers 1-5
Columbus Blue Jackets-Minnesota Wild 2-4
New York Rangers-Dallas Stars 6-2
Pittsburgh Penguins-Chicago Blackhawks 2-3, hosszabbítás után
Philadelphia Flyers-Montreal Canadiens 4-3
Nashville Predators-Winnipeg Jets 1-4
Calgary Flames-Tampa Bay Lightning 3-1 | Elképesztő NHL-csúcs: 2 gól 2 másodperc alatt | 0 | http://index.hu/sport/jegkorong/powerplay/2016/01/06/elkepeszto_nhl-csucs_2_gol_2_masodperc_alatt |
2017-06-22 18:08:00 | Elvileg a felújítás után ide kerülnek majd a Szépművészeti gipsz szobormásolatai. | true | null | 1 | HVG | null | A Liget Budapest Projekt keretében hatmilliárd forintos beruházással felújítják a komáromi Csillag erődöt, és itt mutatják be a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait. A beruházás alapkövét csütörtökön helyezték el az erőd udvarán.
Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa köszöntőjében ismertette, hogy a komáromi tárlat a tervek szerint 350 szobormásolatot mutat be. Elmondása szerint az új tárlaton az ókortól a reneszánszig követhető majd a szobrászat fejlődése. A restaurátorok már megkezdték a művek felkészítését a kiállításra.
Mányi István, a beruházás tervezője elmondta, hogy az erőd épülete különösen alkalmas a gipszmásolatokból álló tárlat létrehozására. A monumentális méretű alkotásoknak pedig
az erőd belső udvarában egy új csarnokot emelnek.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, a fővárosban megvalósuló múzeumi fejlesztéseknek köszönhetően Komárom "egy egyedülálló attrakcióval kerül fel a múzeumi térképre". A képviselő szerint a kiállítás nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egy helyen a szobrászat leghíresebb alkotásait megtekinthessék a látogatók, de hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve a múzeum számos információt nyújt majd a megidézett történeti korszakokról és az eredeti műtárgyakról.
A Liget Budapest Projekt részeként a Csillag erőd felújítása és bővítése 2018 második felére készül el, a gipszgyűjtemény állandó kiállítása 2019-ben nyílik meg. A kibővített komplexumban vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap.
A Szépművészeti Múzeum szobormásolati gyűjteményének másik felét Budapesten helyezik el a Szabolcs utcai egykori kórházépület-együttes területén létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.
Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították. Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.
A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.
A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer a Habsburg Birodalom egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék. | Gazdaság: A Liget Budapest Projekt (!) keretében költenek 6 milliárdot a komáromi erődre | null | https://hvg.hu/gazdasag/20170622_A_Liget_Budapest_Projekt__kereteben_koltenek_6_milliard_a_komaromi_erodre |
2005-06-08 00:00:00 | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | NOL.hu | null | http://www.nol.hu/budapest/cikk/365331/ |
|
2014-05-21 17:38:00 | Az kutatási pénzt Brüsszel szerint rosszul költöttük el. Egy internetfejlesztési pályázaton csalók győzhettek. Az aszfaltvita politikai szintre emelkedett, tízmilliárdokról kell alkudozni. Az új pénzosztási rendszert még vizsgálja az EU. Sok ok van, amiért Brüsszel nem vezet Magyarországnak. | true | null | 1 | 444 | null | Ismét hozzájutottunk egy brüsszeli levélhez, amiben újabb kifizetések elakadásáról tájékoztatja a magyar kormányt az Európai Bizottság. Walter Deffaa főigazgató-helyettes (regionális támogatások főigazgatósága) április 18-i levelében arról ír, hogy a bizottság egyelőre nem egyenlíti a ki decemberben leadott, kutatás-fejlesztési pályázatokra beadott számlákat. A levél szerint jelentős problémákat találtak a pályázatok menedzselésében és az ellenőrzési rendszerben.
Amikor a Miniszterelnökséghez fordultunk magyarázatért, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár további vizsgálatokról is lerántotta a leplet. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen pénzek miért nem érkeznek jelenleg Magyarországra.
Felfüggesztés vagy mi a franc
Előtte egy fontos definíciós problémát még fel kell oldani. Előző, az intézményrendszer átalakítása miatti brüsszeli pénzvisszafogásról írt cikkünk után a bizottság és a Miniszterelnökség is sietett közölni, hogy nincs felfüggesztés. Ezért sokan azt gondolták, hogy probléma sincs.
Amikor a bizottság problémát lát, akkor három lépcsőben jár el: első körben kéri, hogy az adott területről ne küldjenek neki számlát. Második szint, amikor a kifizetés "megszakításáról" döntenek. A számlák kifizetésére 60 napja van a bizottságnak, ám ilyenkor a naptár megáll, és a vita elültéig nem számít az eltelt idő. A harmadik fázis a "felfüggesztés": ebben az esetben már a biztosoknak kell dönteniük, vagyis politikai jelentősége is van a határozatnak, és innen már pénzbüntetés vagy bírósági per nélkül nem szoktak szabadulni a tagállamok.
Mindhárom esetben közös, hogy nem jön pénz.
És most lássuk, hogy hol vannak vitáink Brüsszellel, és hol miért nem fizetnek éppen.
Innovációs pénzek
Erről a problémáról még nem számolt be senki. A kutatásra költött pénzt nem is kutatásra költöttük?
A GOP (gazdasági operatív program) úgynevezett „első prioritása”, vagyis a kutatás-fejlesztésre szánt pénzek érintettek. December 18-án adott le Magyarország utoljára számlákat ezen a területen, azt nem fizetik egyelőre ki.
A másodikban, vagyis a „kifizetések megszakítása” az, amiről a bizottság április 22-n értesítette Magyarországot.
Pontos összeget nem tudunk, de egy szakértő azt mondta, hogy „nem nagy tétel”. Viszont aggasztó, hogy az ügy tétje túlmutat a tavaly év végi számlákon: erre a célra 300 milliárd forint van összesen, és mint látni fogjuk, az egész elköltését megkérdőjelezték. Vagyis ha büntetés (EU-nyelven „korrekció”) lesz a vége, akkor azt jó eséllyel egy ehhez közelítő összegre, az eddig lehívott összes K+F pénzre vetítik ki.
Az Európai Számvevőszék, véleménye szerint „jelentőset”.
Szúrópróbaszerűen néztek át pályázatokat, és arra jutottak, hogy a pénzt nem mindig kutatásra költötte az ország. Túl sok volt a tanácsadói díj, a bérek, az eszközök aránya a vizsgált pályázatok többségénél.
Egy ügyet ismerő szakértő szerint alapvető strukturális probléma, hogy a pályázati pénzek nem arra mennek, amire adják őket. „Nehéz megmondani hol lesz a vége, ha ezeket komolyan mérni kezdik” - vélekedett.
Nem lehet néhány szúrópróbaszerű ellenőrzésből messzemenő következtetést levonni. Bízik a Miniszterelnökség abban, hogy a bizottság nem ad helyt a számvevőszék kifogásainak. Ha mégis, akkor jöhet az alkudozás, hogy a 2007 óta kiosztott pénzek hány százaléka lesz büntetés.
Aszfalt
Ez egy tavaly nyár vége óta húzódó ügy, januárban mi is beszámoltunk róla, és a régebbi viták közül itt forog kockán a legtöbb pénz. Itt már az EU definíciója szerint is mondhatjuk azt, hogy „felfüggesztés”.
A 7 ROP (regionális operatív program) útépítéseit és a KÖZOP (közlekedési operatív program) két prioritását érinti. Háromnegyed éve nem finanszírozza az EU a magyarországi útépítéseket. Sztráda ugyan most nem készül, de több száz kilométer mellékutat újítottak fel a vita kezdete óta, itt a költségeket a magyar állam kénytelen meghitelezni.
Most tavasszal lépett a harmadikba, vagyis itt már „felfüggesztés” van.
Itt 2007 óta vizsgálják az útépítési támogatásokat, összesen 495 milliárd forint értékben (ez kb. a 4-es metró ára). A bizottság 25 százalékos büntetést javasolt első körben, az alku vége még nem látszik, ennél nagyságrenddel kevesebbet szeretne elérni a kormány.
Az Európai Bizottság ellenőrei.
Az útépítéseknél csak olyanok pályázhattak aszfaltozásra, akiknek az építkezéstől számított 50 kilométer sugarú körben volt aszfaltkeverő telepük. Ez a szabad verseny korlátozása szerintük, mert például kizárták a mobil aszfaltkeverővel felszerelt cégeket.
Külföldi cégek nyerték így is a legtöbb útépítési pénzt, ez bizonyítja, nem diszkriminatív a rendszer. Ezzel együtt nem akar a kormány bíróságra menni, mert túl sokára lenne ítélet, és kellene nagyon a pénz az útépítések után. Lázár Jánosnak Johannes Hahn biztossal kell megegyeznie, hogy a 495 milliárd hány százaléka lesz a büntetés. Itt az idő kezd nagyon sürgetni.
Szélessávú internet (vidéken)
Erről az ügyről 2013 elején már írt a sajtó, amikor gyanús cégek nyertek egy pályázaton. Hogy komoly következményei lettek, arról most számolt be a Miniszterelnökség.
Egy konkrét GOP-os pályázat akadt fenn, amin 21,25 milliárd forintot osztottak ki összesen 33 projektre. A cél az volt, hogy minden magyar kistérségben legyen szélessávú internet. Egyértelműen csak itt látszik, hogy a pénzvisszavonás oka korrupció.
A pályázat gyanús részét már visszavonták, és a Miniszterelnökség szeretné az egészet visszaszívni.
21,25 milliárd forintról, aminek egy részét végül el se költötték, vagyis ezt a pénzt még elvben újra meg lehet majd pályáztatni, egy tisztább kiírással.
Az OLAF, vagyis az EU csalás elleni hivatala.
A 33 projektből 13-at gyanús cégek nyertek. A 13 gyanús győztes 5 céghez kötődik: mindegyiket ugyanaznap, a pályázat elbírálása előtt 18 nappal, ugyanarra a címre bejegyezve alakították, és a tulajdonosok között is átfedések vannak.
A Miniszterelnökség osztja az OLAF aggodalmait, Lázár János megköszönte nyomozásukat, és azt ígérte, hogy további vizsgálatok után felelősségre vonják a pályázatról döntő – azóta kirúgott – vezetőket.
A nagy átszervezés
Ez az a vita, ami miatt most függőben van minden április 15. óta leadott számla, és amiről április végén számoltunk be.
A vizsgálat a teljes magyar EU-s pályázati rendszert érinti, minden számlát, ami április 15. óta keletkezett.
Az elsőben, vagyis Brüsszel azt kérte, hogy ne nyújtson be a magyar fél számlákat. Ezt múlt szerdán úgy enyhítették, hogy ha akar a kormány, akkor küldhet számlát, de a vizsgálat végéig nem egyenlítik ki őket. Június második felében küldenénk ki az április közepe óta felgyülemlő számlákat egy csomagban, normális esetben ezt augusztus második feléig kellene kifizetnie Brüsszelnek.
Ez még nem látszik, néhány száz milliárd forintnyi számla keletkezhet ebben a negyedévben, de minden attól függ, hogy mikor oldódik meg ez a vita.
Az Európai Bizottság.
Áprilistól a magyar kormány megszüntette azokat a cégeket, amelyek úgynevezett közreműködő szervezetekként az egyes pályázatok sorsát követték. A feladatot szétdobták a minisztériumok között. A bizottság nincs meggyőződve arról, hogy az új stáb képes lesz megbírkózni a feladattal.
A rendszer egyszerűsödik az átszervezéssel, jó lesz majd. Sokan ugyan kevesebbet kereshetnek minisztériumi dolgozóként, de ez ellen nem lehet a bizottságnak kifogása. A kormány abban bízik, hogy június végéig elégedettséggel nyugtázza Brüsszel az átszervezést, és akkor nem lesz pénzügyi veszteség.
Mi ez az egész?
Csepreghy Nándor (Miniszterelnökség) szerint rutineljárások sorozata, ami jellemzően nem a nyilvánosság előtt zajlik, viszont minden tagállamban rendszeresen előfordul. Tudomása szerint az EU-ban futó közel 500 operatív program közel fele áll valamilyen vita miatt. Mostanában azért is sűrűsödtek meg szerinte az ilyen vizsgálatok, mert a gazdagabb tagállamok csúsznak az EU-s tagdíjakkal, és a bizottságnak nincs elég pénze, hogy egyszerre kifizessék az igényeket, így húzzák az időt, amikor lehet.
A pénzhiányról szóló magyarázatot a bizottság egyik tisztségviselője (név nélkül) cáfolta. Pontos számot nem tudott mondani, de szerinte 2013-ban az összes európai operatív programnak 20-25 százalékával lehetett fennakadás.
2015 végéig kell elkölteni a 2007-13 közti ciklusra kapott mintegy 8500 milliárd forintnyi EU-s támogatást. A pénzt papíron már kiosztották, van annyi győztes pályázat, hogy elvben felszívja ezeket az összegeket. Ám a késések, büntetések megnehezítik, hogy tényleg el lehessen költeni mindent.
Amikor Lázár János tavaly augusztusban átvette az EU-s pénzek felügyeletét, akkor felháborodottan beszélt arról, hogy a 15 magyarországi operatív programból különböző viták miatt 13-t éppen nem finanszírozott az EU. | Ezeket a számlákat nem fizeti ki Brüsszel a magyaroknak | null | https://444.hu/2014/05/21/ezeket-a-szamlakat-nem-fizeti-ki-brusszel-a-magyaroknak/ |
2008-08-29 00:00:00 | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | A KT szerint az egy eljárásra jutó magas érték másik eleme a közszolgáltatók és a központi költségvetés közbeszerzései. Az előbbieknél 661 millió, az utóbbiaknál pedig 600 millió forint volt a tavalyi érték. Részben magyarázat lehet erre a szaktárcának az M6-os és az M60-as gyorsforgalmi út építésére kiírt 266 milliárdos pályázata – véli a testület.
Ez a fajta koncentráció kedvezőtlen a kis- és középvállalkozások számára, ráadásul a korrupció esélyét is növeli – hívja fel a figyelmet a jelentés. Ezért sem tartják szerencsésnek, ha nagy értékű tendereket hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás formájában írnak ki, hiszen ez a típus természeténél fogva csak korlátozottan nyilvános. MK | Esély nyílik a korrupcióra - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/esely-nyilik-a-korrupciora |
2011-05-02 17:43:00 | A korábbi 24 helyett már csak 18 vádlott van a Kulcsár-ügy megismételt elsőfokú büntetőperében, amely hétfőn folytatódott a Fővárosi Bíróságon. A hat korábbi vádlott közül tanúként hallgatják meg a taxis Gyusziként ismert Sz. Gyulát, és egy volt televíziós riportert is. | true | null | 1 | Origo | null | Szakértői vallomások ismertetésével folytatódott a Kulcsár-ügy megismételt elsőfokú büntetőpere hétfőn a Fővárosi Bíróságon. A bíróság a sokmilliárdos sikkasztási ügyben a hétfői és várhatóan a következő, szerdai tárgyalást is a terjedelmes szakértői vélemények, mellékletek, illetve a szakértők által a korábbi elsőfokú büntetőper tárgyalásain tett nyilatkozatok szó szerinti felolvasásával tölti.
A 2008 augusztusában kihirdetett elsőfokú döntést ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla egy éve másodfokon a többi között azért helyezte hatályon kívül, mert álláspontja szerint az elsőfokú büntetőperben egyes iratokat nem a törvénynek megfelelő módon tettek az eljárás anyagává.
A megismételt elsőfokú eljárás pénteki tárgyalásán sor kerülhet egyes exvádlottak tanúkénti meghallgatására. A korábbi elsőfokú büntetőperben 24 vádlott volt, a jelenlegi megismételt eljárásban már csupán 18. Hat, kisebb súlyú cselekmény miatt 2008 augusztusában első fokon enyhébb büntetésekkel sújtott vádlott esetében ugyanis fellebbezések hiányában, illetve a bejelentett fellebbezések visszavonása miatt már korábban jogerőre emelkedhetett az elsőfokú döntés, amelyet a fennmaradó 18 vádlott vonatkozásában egy éve hatályon kívül helyezett a tábla, és esetükben új elsőfokú eljárás lefolytatására kötelezte az FB-t.
A hat korábbi vádlott, jelenleg tanúként meghallgatni kívánt ember között van a taxis Gyusziként ismert Sz. Gyula, aki sok évvel ezelőtt, a nyomozás során a többi között arról beszélt, hogy Kulcsár Attila megbízásából időről időre jelentős összegeket vitt készpénzben az ügy több vádlottjának, köztük például R. E. Tibornak, a K and H Bank volt elnök-vezérigazgatójának, Forró Tamás médiavállalkozónak, illetve Schönthal Henriknek. Ezekért a szolgálataiért Sz. Gyula az eljárás adatai szerint alkalmanként 300-400 ezer forintot kapott Kulcsártól, majd egy Saab típusú gépkocsit is. Szintén tanúvá lett K. Dóra, aki az egyik kereskedelmi televízió riporternője volt, és akit az ügyben egy autó adásvételével kapcsolatos okirat-hamisítással vádoltak meg.
Kulcsár Attila és társai ügyében azért folyik büntetőper, mert az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként rendkívül magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. | Tanúként hallgatnak meg exvádlottakat a Kulcsár-ügyben | null | https://www.origo.hu/itthon/2011/05/tanukent-hallgatnak-meg-exvadlottakat-a-kulcsarugyben |
2024-06-02 00:00:00 | Kalocsa KDNP-s polgármesterének idős édesanyja jachtot vásárolt. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Filvig Géza, Kalocsa KDNP-s polgármesterének 79 éves édesanyja birtokába került egy Crownline 270 CR típusú jacht - adta hírül a Magyar Hang a magyarországi kishajólajstrom nyilvános adatai alapján. A H-24302-es lajstromszámú hajót 2019 júliusában egyebek mellett azzal a szöveggel hirdette meg a fővárosi Wiking Yacht Club, hogy motorja 380 lóerővel repíti a háromtonnás hajótestet, amiben minden megtalálható, ami akár egy külfödli hajós túrához kell.
A kilencfős befogadóképességű, 2005-ben készült hajóban van többek között teljes felszereltségű konyha, négy férőhelyes kabin, hideg és meleg víz, valamint vécé. Hogy mennyiért hirdették meg, az ma már nem látható, mint ahogyan az sem, hogy pontosan mikor került a városvezető édesanyjának birtokába. Ennek a hajótípusnak az eredeti ára felszereltségtől függően elérheti a 60 millió forintot is. Persze nem elég megvenni, további milliókba kerül a fenntartása. A téli tárolás, a karbantartás, majd a nyári szezonban a leszállítása például az Adriára, ahol a kikötőhasználat és persze a tankolás is pénzbe kerül.
Az alig 16 ezres Bács-Kiskun megyei város kormánypárti polgármesterének havi fizetése a nyilvános adatok szerint bruttó 1,12 millió forint. Legfrissebb elérhető vagyonnyilatkozata szerint más bevétele nincs, ügyvédi foglalkozását is szünetelteti. Érdekesség, hogy a polgármester 2022-es vagyonnyilatkozatában szerepel egy Maxum 1800-as motorcsónak, valamint egy 9,6 millió forintos, pénzintézettel szemben fennálló tartozás is. A Magyar Hang elküldte kérdéseit a polgármesternek az üggyel kapcsolatban, de egyelőre nem kapott választ. A kormánypártok újraindítják Filvig Gézát Kalocsa polgármesteri posztjáért. | Csinos kis jachtja van az egyik kormánypárti városvezető 79 éves édesanyjának | null | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/csinos-kis-jachtja-van-az-egyik-kormanyparti-varosvezeto-79-eves-edesanyjanak.html |
2021-08-03 00:00:00 | Szinte a semmiből robbant be Érd építőipari piacára a Káblán Bau Kft., amely 2017-ben, bejegyzése után pár hónappal az önkormányzat két óvodaépítési beruházásár | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | Pár pontban összefoglalva a következőket találtuk:
feltűnő gyorsasággal százmilliókat nyert óvodaépítési közbeszerzéseken egy nemrég alapított érdi cég 2017-ben;
ez a kft., a Káblán Bau ezután feltűnő gyorsan, az önkormányzati választások után pár nappal a tatabányai cégtemetőben landolt;
a kiíró érdi önkormányzatnál nincs olyan dokumentum, amely tanúsítaná: kinek a javaslatára, milyen referenciák alapján hívták meg az addig teljesen ismeretlen céget a közbeszerzési eljárásra;
a Káblán Bau Kft. akkori székhelyének egyik tulajdonosa a későbbi rivális cég ügyvezetőjének hozzátartozója volt – ugyanide jegyezték be korábban a rivális cég ügyvezetője volt feleségének cégét is;
a rivális cég, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között feltűnő gyakorisággal, 1,5 milliárd forint értékben nyert (főleg óvodaépítési) közbeszerzéseket – a General-Invest Bau Kft. az egyik érintettje annak a rendőrségi nyomozásnak, amely egy érdi óvodaépítési közbeszerzés vizsgálata során feltárt összefonódás gyanúja miatt indult;
a Káblán Bau Kft. volt és a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője visszautasítja a két cég összefonódásáról szóló feltételezéseket.
Sikertörténet és meglepő győzelem
„Hát… Talán jó pályázat, jó árajánlat, minek esetleg?” – kérdezett vissza az 52 éves Kertész Gábor, a cég egykori tulajdonosa az Átlátszó érdeklődésére, amikor arról faggattuk, minek tulajdonítja cége káprázatos közbeszerzési sikereit 2017-ben.
A 2017. február 14-én bejegyzett Káblán Bau Kft. először a 2017. júniusában megindított, az Erdőszéle óvoda építésére kiírt meghívásos közbeszerzési eljárásban nyert el – a szerződés módosítása után – 272 millió forintot. A Napsugár óvoda felújítása – ugyancsak a szerződés módosítása után – 175 millió forintjába került az adófizetőknek. T. Mészáros András polgármester és Kertész Gábor ügyvezető 2017. szeptember 20-án írta alá a szerződést.
Az immár ENDUP 191017 KÁBLÁN BAU Korlátolt Felelősségű Társaság „kényszertörlés alatt” név alatt futó gazdasági társaságot más közbeszerzési eljárások során szintén ajánlattételre hívták. Ezeket a pályázatokat aztán feltűnően nagy gyakorisággal a General-Invest Bau Kft. nyerte meg.
A General-Invest Bau Kft. Érden a 2019. októberében (13 év után) letűnt Fidesz-világ közbeszerzési történelmének ragyogó csillaga volt. Az önkormányzat (és egyik cége) által kiírt pályázatokon 2011-től közel nettó 1,5 milliárd értékben söpört be sorozatban építési szerződéseket. Az érdi tankerület szintén kedvelte ezt a céget: 200 millió forint értékben kötöttek szerződéseket a korábban Érden, a Velencei út egyik teljességgel jelentéktelen, falusias házába bejegyzett céggel. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. A General-Invest Bau Kft. által elért lélegzetelállítóan szexi, 42 százalékos profitrátáról itt írtunk. Az adófizető állampolgárok pénzéből főleg óvodákat építő és felújító General-Invest Bau tulajdonosának, Steierlein Zoltánnak a testvére, a cég egykori tulajdonosa Érd fideszes volt alpolgármesterének a sógora. A később városvezetőként az érdi óvodaberuházásokat felügyelő Bács István egyik lakását a General-Invest Bautól vásárolta a tízes évek elején.
Ennek ellenére a szinte semmiből, semmilyen kamarai referenciával nem rendelkező Káblán Bau Kft. 2017. augusztusában legyőzte közbeszerzési eljárásban az óvodaépítésben temérdek tapasztalatot szerzett General-Invest Bau Kft-t, és így megkaparintotta 175 millió forintos Napsugár Óvoda-beruházást.
A Titkár utca 19. titka
2017. január 1-től fontos változások léptek életbe a közbeszerzési törvényben. A mind gyakoribbá váló korrupciós vádak ellenében 300 millió forint értékben húzták meg a határt a nem nyíltan induló építési közbeszerzési eljárások során. Felemelték a meghívandó cégek számát ötre. Olyan cégeket kellett ezután meghívni, amelyek szakmailag megbízhatóak, az építési feladat elvégzésére pedig dokumentálhatóan képesek. A törvénymódosítás 2017. január 1-i hatályba lépése után így hirtelen nagy kereslet kezdett mutatkozni a meghívható építési cégek iránt.
Érdekes egybeesés, hogy a 2017-es esztendő érdi sikercégét, a Káblán Bau Kft.-t 55 nappal a törvény hatályba lépése után jegyezték be. A cég székhelye: Érd, Titkár utca 19. lett. Ez idő tájt a Titkár utca 19. szám alatti ház és telek a fideszes alpolgármesterhez közel állónak nevezett General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, Lepp Tibor édesanyjának résztulajdonában állt. Lepp Tibor a 2000-es években volt már pár évig tulajdonosa az ingatlannak, aztán 2019-ben öröklés révén ismét résztulajdonos lett a Titkár utcai ingatlanban.
A Titkár utca 19-ben szerzett tulajdont, és ide jegyezte be a cégbíróság a korábban édesipari főtevékenységgel foglalkozó Királyfi & Fia Kft.-t is. A Káblán Bau Kft. 2017 februári bejegyzése idején a cég egyik tulajdonosa a General-Invest Bau ügyvezetőjének – mint később kiderült: elvált – felesége volt.
Leppné 2020. januárjában vált meg az üzletrészétől, ugyanekkor Lepp Tibor lett az egyik tulajdonos a Királyfi & Fiában. Felbukkant egy újabb fontos szereplő szintén 2020 januárjában az édesipari cégnél: tulajdonos lett a fideszes volt alpolgármester, Bács István testvére, a General-Invest Bau Kft.-t tulajdonló Steierlein Zoltán sógornője, Bács Ildikó.
Áttételes kapcsolat még a Káblán Bau és a General-Invest Bau között a közös könyvelőcég. Ugyanez a cég könyvelt Királyfi & Fiának, valamint Steierlein Zoltán egy másik cégének, továbbá a RO & MI Vill Kft-nek. Ekkor Bács nővérének másik, ingatlan-bérbeadással is foglalkozó cégének szintén ugyanaz a könyvelőcége, mint a Káblán Bau Kft-nek.
A RO & MI Vill Kft. és General-Invest Bau Kft.-vel közötti összefonódásokról és az együtt elkövetett közbeszerzési szabálytalanságról, annak 70 millió forintos szankciójáról itt írtunk.
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu
Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft.
Az ügy súlyosságát a kiszabott szigorú szankció mellett az is jelzi, hogy a Pest megyei rendőrség kartellezés gyanúja miatt – egyelőre ismeretlen tettes ellen – nyomozást indított a két cég között kimutatott tiltott összefonódás gyanúja miatt.
Tagadják az összefonódást
Kertész Gábor, a Káblán Bau Kft. egykori ügyvezető tulajdonosa az Átlátszónak nyilatkozva a leghatározottabban visszautasította a feltételezést, hogy a két, 2017-es közbeszerzési eljárás során a General-Invest Bau Kft.-vel vagy annak ügyvezetőjével, tulajdonosával tudtak volna egymásról mint piaci riválisról.
Szó szerint idézzük Kertészt, aki ezt válaszolta kérdéseinkre: „Nem”. Majd hozzátette: „nem”.
Két héttel később újabb kérdéseket tettünk fel Kertésznek, aki mint március végén, most is készségesen a rendelkezésünkre állt, még azt sem kérte, hogy ellenőrzésre küldjük el neki írásba foglalt nyilatkozatát. Kertész az Átlátszónak elmondta, hogy a könyvelője ajánlotta a Titkár utcai címet, mondván, hogy „ők tudnak székhelyszolgáltatást”.
– Lepp Tibor tudott arról, hogy ön bejelentkezett a cégével erre a címre, a Titkár utca 19.-be?
– Kertész: Mmmm… Nem tudok róla.
– Tehát nem tud róla.
– Értem, értem. Ööööö…
– Tehát sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, ahogy azt mondani szokták.
Az újságírószakmában a „sem megerősíteni, sem cáfolni”-formula gyenge igent jelent. De ki mondta azt, hogy mindenkinek tudnia kell, miről mit tart az újságírók szakmája?
Lepp Tibor, a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, a Királyfi & Fia Kft. tulajdona annyiban proaktívabb volt Kertésznél, hogy megfenyegette perrel az Átlátszót. Lepp ezt írta: „2017-ben a Királyfi és Fia Kft.-ben tulajdoni részesedésem nem volt és a gazdasági társaság ügyvezetését sem láttam el. 2017-ben a 2030 Érd, Titkár u. 19. szám alatti ingatlanban tulajdoni illetőséggel nem rendelkeztem. A fentiekre tekintettel kérem, hogy a feltevései megtétele előtt az információ forrásait ellenőrizze le. Amennyiben a továbbiakban is téves információk összemosásával mind a személyem mind a General-Invest Bau Kft. jó hírnevét megsérti, a szükséges jogi lépéseket megteszem” – írta 2021. április 1-jén Lepp Tibor.
A pontosított kérdéseinkre aztán 5 nappal később ezt a választ adta arra a felvetésre, hogy a kérdéses időszakban a felesége volt a Káblán Bauval közös székhelyen osztozó Királyfi & Fia egyik tulajdonosa és az édesanyja pedig az ingatlan résztulajdonosa.
„2017-ben már nem voltam házas és volt feleségemmel már évek óta nem éltem és nem élek egy háztartásban. Édesanyám idő közben elhalálozott, ezért őt sem tudom sajnos megkérdezni, miként vélekedik az Ön által feltett kérdésekkel kapcsolatosan.”
Önkormányzat: nincs dokumentum
Ezzel párhuzamosan adatigénylésekkel próbáltunk választ kapni arra, hogy miként eshetett az akkori fideszes önkormányzat választása a frissen megalapított Káblán Baura 2017-ben? Miért és mi alapján hívták meg a Káblán Bau Kft.-t a közbeszerzési eljárásokra? A dokumentumokkal alátámasztható válasz egy szóban foglalható össze: „Csak.”
A 2019-es választási hadjáratban a teljes átláthatóság eszméjét zászlajára tűző új ellenzéki városvezetés kőkeményen alkalmazta az Átlátszóval szemben az Orbán-adminisztráció által koholt Lex Nyunyóka szerinti 45 + 45 napos válaszadási határidőszámítás szabályait. Aztán a válaszadásra rendelkezésre álló, eleve meghosszabbított határidő 90. napja is régen lejárt, és csak további sürgetések, informális noszogatások, elkeseredett könyörögés után csikartuk ki a választ, amely kerülő úton, tehát nem a kért módon, az Átlátszó adatigénylési alkalmazásán, a KiMitTudon keresztül érkezett meg hozzánk.
Azt kértük az önkormányzattól 2021 tavaszán, hogy küldjék meg azokat a piacfelmerési dokumentumokat, amelyek alapján meghívták a frissen alapított Káblán Baut az óvodaépítési közbeszerzési eljárásba. Az önkormányzat válaszából kiderült, nincsenek ilyen dokumentumok. Ezt írták:
„Erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván. Az ajánlattételre felkértek körének meghatározása a Polgármesteri Hivatal által végzett piackutatáson alapul.”
Azt az információt már nem osztották meg az Átlátszóval, hogy konkrétan ki, mikor és milyen módon dokumentálva végezte el a piackutatást.
A piacfelmérési adatokat dokumentálni kell. A Közbeszerzési Hatóság írja az eljárások során tanúsítandó magatartási szabályok egyikeként: „az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek: (…) az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják…”
Ezek után nagyon úgy tűnik, hogy a Káblán Bau Kft. meghívásához elvezető önkormányzati döntéshozatali folyamat teljességgel átláthatatlan, és a hivatal alapvető magatartásszabályt sértett meg.
Nem tudni, mi alapján választották a céget
A hivatal válasza szerint úgy győződtek a meghívás előtt a Káblán Bau szakmai megbízhatóságáról, teljesítőképességéről, hogy „a közbeszerzési eljárás indítása, majd az eredmény megállapítása előtt lekérjük az ajánlattevők cégnyilvántartásban, kamarai nyilvántartásban és a közbeszerzési hatóság adatbázisában szereplő adatait”.
Ez a válasz azért meglepő, mert az első, 2017-es közbeszerzési eljárás előtt a céginformációs rendszerben legfeljebb annyit láthattak, hogy a Káblán Baut pár hónapja bejegyezték. A közbeszerzési adatbázisban lényegében semmit nem láthattak. A kamarai nyilvántartásban sincs semmilyen referencia a Káblán Bau Kft-ről. Egészen pontosan most is egy helyütt ez olvasható: „Vállalkozó nem adott meg alkalmasság megítélését elősegítő adatokat”. Az egyetlen érdemi adat: munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban egyetlenegy kőművest alkalmaztak 2017 márciusától.
Ezután a hivatal a másokra mutogatással folytatta: „a felelős akkreditált szaktanácsadó tájékozódott a 2017. február 14-én a cégbíróságon bejegyzett Káblán Bau Kft-ről teljesítőképességéről, szakmai megbízhatóságáról. Erre vonatkozó dokumentum nyilvántartásunkban nincs”. A szaktanácsadót a hivatalos nyilvántartásukban megadott email-címen kerestük, nem reagált a kérdéseinkre.
Akkor mégis kinek az ötlete volt, hogy a Káblán Bau Kft-t meg kell hívni az óvodaépítési közbeszerzési pályázatokra? Ki hozta meg a döntést? A válasz: „Erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván.”
Hozzáteszik: „(…) összességében azonban elmondható, hogy olyan cégeket kért fel ajánlattételre Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő, melyekkel már dolgoztunk együtt és kedvező volt a teljesítésükkel a tapasztalatunk, illetve székhelyük vagy telephelyük regionálisan kapcsolódik Érdhez”. (Az érdi óvodabeszerzési eljárásokban az egyik leggyakrabban meghívott cég, a Mimico Kft. székhelye történetesen Dunakeszi.)
A legdöbbenetesebb választ azonban az alvállalkozókra vonatkozó kérdésünkre kaptuk. Ezt írta ugyanis az önkormányzat a Napsugár óvoda beruházásáról: „(…) nincsenek lejelentett alvállalkozók”. A lejelentés elmulasztása súlyos probléma. „A közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés teljesítése során a leggyakoribb probléma az alvállalkozók nem, vagy nem megfelelő bejelentése. A mulasztás a szerződő felek számára jelentős bírságot eredményezhet” – írja a közbeszguru.
Összegezve: az uniós pénzekkel támogatott közbeszerzési eljárások leglényegesebb mozzanatairól, a döntéshozatalig tartó folyamatról nem állnak rendelkezésre dokumentumok.
Ez a két eljárás átláthatatlan, holott a közbeszerzési törvény egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság. A törvényszöveg 2. paragrafusa egészen pontosan így rendelkezik: „a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát”.
(Rákérdeztünk a Káblán Bau Kft. székhelye, a Titkár utca 19. körüli furcsaságokra, ezek után nyilván talán senkit nem lep meg a helyhatósági adminisztráció válasza: „Erre vonatkozó adat nyilvántartásunkban nincs.”)
Vállalkozók, alvállalkozók, alvállalkozók alvállalkozói
A zsenge sikercég, a Káblán Bau viharos gyorsaságú hanyatlásának első, kívülről látható jele az volt, amikor a cég elmulasztotta leadni a beszámolóját. Úgy tűnik, mintha Kertész minderről mit sem tudna.
Kertész elmondta, hogy miután az adózással „meg mindennel „rendben volt” a cég, egész egyszerűen nem tudott vele mit kezdeni. „Ha megnézi, a beszámolói rendben vannak, a NAV-nak nincs semmiféle problémája…” – mondta Kertész.
Kertésznek azonban pár fejlemény elkerülte a figyelmét, vagy megfeledkezett azokról. 2018-ban a Káblán Bau Kft. nem adott le beszámolót a cégbíróságnak.
Kertész azt mondta az Átlátszónak: „Ezeket a könyvelőnek kellett intézni. (…) Hogy ő mit csinált és mit nem… Én ezekhez pénzügyekhez nem is értek… A munkák el lettek végezve.”
Annyira nem volt minden rendben a céggel, hogy a bíróság 2019. július 10-én a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
Ezután, július 22-én pótlólag töltötték fel az e-beszámolóra a 2017-es beszámolót. A cég megmenekült, július 22-én a cégbíróság hatályon kívül helyezte korábbi végzését. A 2017-es beszámolóval együtt csatolásként feltüntetett kiegészítő beszámoló és taggyűlési jegyzőkönyv valójában egy üres fájl, nincs benne semmilyen szöveges vagy numerikus tartalom.
Ekkor már a Káblán menthetetlenül rohant a végzete felé. Kertész megszabadult a cégtől, amely négy nappal az október 13-i önkormányzati választások után hivatalosan is tulajdonost és székhelyet váltott. A Káblán Bau Tatabányára, a Komáromi utcai cégtemetőbe költözött.
2020 márciusában a cégbíróság elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását, miután a NAV törölte az adószámot.
Pár jel alapján arra is lehetett következtetni, hogy Kertész az alvállalkozók kilétével sincs teljesen képben – vagy egyszerűen csak nem emlékszik jól a nevekre. Az egykori ügyvezető elismerte, hogy alvállalkozókat kellett bevonnia (korábban idéztük a kamarai nyilvántartást, hogy a cég 2017 márciusában egyetlen egy bejelentett kőművést alkalmazott). Azonban az alvállalkozókat már nem tudta megnevezni.
„Nekem már semmilyen papírom sincs” – mondta Kertész. Megkérdeztük, segíthetünk-e úgy a memóriájának a felfrissítésén, ha cégneveket mondunk, és ezekre reagál.
Azt válaszolta: „Hát, nem tudom. De volt alvállalkozónak az alvállalkozója is, és hogy ő milyen cég alatt futott, azt nem feltétlenül tudom…” Aztán kimondtunk még egy cégnevet: a General-Invest Bau Kft-ét. „Hát, hallottam már róluk természetesen” – mondta Kertész Gábor.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Az Erdőszéle óvoda Érden. A szerző felvétele. | Gyorsan cégtemetőbe került a bejegyzése után 445 milliót elnyerő cég | null | https://atlatszo.hu/2021/08/03/gyorsan-cegtemetobe-kerult-a-bejegyzese-utan-445-milliot-elnyero-ceg/ |
2017-08-11 15:13:00 | Havonta 20-30 ezer, összesen 900 ezer forintot nyer Vajda Zita az alacsonyabb törlesztőrészletekkel azon, hogy kedvezményes kamaton kapott kölcsön korábbi munkahelyétől, a jegybanktól. | true | null | 1 | 24.hu | null | Már eddig is jutott bőven a jóból annak a Vajda Zitának, aki Matolcsy György jegybankelnök barátnője: az MNB-ben havi nettó 1,1 millió forintos fizetésével a legjobban fizetettek egyike volt nemzetközi szakmai titkárként, az egy évvel ezelőtti távozása után pedig ennél is többet húzhatott be a jegybanki alapítványoknál kapott posztjainak köszönhetően. Nem beszélve arról, hogy a jegybanki alapítványok által dotált pécsi doktori iskola hallgatójaként a busás ösztöndíjból is részesülhet. Ezt fejeli meg most azzal a munkáltatói kölcsönnel, amellyel a jegybank hozzásegítette lakáshoz Budapest egyik legmenőbb környékén.
Ezzel pedig kétszeresen is nyer.
Az eddig – a Zoom.hu jóvoltából – napvilágra került információk alapján 32,2 millió forintos munkáltatói hitelt nyújthatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Vajda Zitának, hogy ő 2015 májusában megvásárolhasson egy bő 60 négyzetméteres lakást a fővárosban, a Naphegyen. A 24.hu közérdekű adatigénylésére adott jegybanki válaszokból pedig az derül ki: ez kedvezményes (legfeljebb 10 éves futamidejű) lakáscélú hitel, mégpedig változó kamatozású, a kamat a mindenkori jegybanki alapkamattal egyezik meg. A változó kamatozás azt jelenti, hogy ahogyan módosul a jegybanki alapkamat, gyakorlatilag azonnal módosul a már felvett munkáltatói kölcsön kamata is.
Ilyen olcsón átlagos magánszemély nem juthat hozzá hitelhez. Ha kereskedelmi banktól vesz fel hitelt az ember, a bankok valamilyen kamatfelárat is felszámítanak, amiatt éri meg nekik hitelt nyújtani lakásvásárlásra, ezért a kereskedelmi bank által nyújtott lakáshitel drágább, mint a jegybanki alapkamaton ketyegő kölcsön.
A számok nyelvén: amikor 2015 májusában Vajda Zita megkaphatta az MNB-től a kedvezményes munkáltatói kölcsönt, azt 1,8 százalékos kamatra kaphatta meg (annyi volt a jegybanki alapkamat). Akkoriban egy kereskedelmi banktól hasonló kondíciók mellett felvett lakáscélú hitelt ennél érdemben magasabb, 3,7 százalék körüli kamattal adtak a hitelintézetek.
A jegybanki alapkamat időközben szépen fokozatosan csökkent, egy éve már csak 0,9 százalékos kamaton ketyeg Vajda Zita jegybankkal szembeni adóssága. A kereskedelmi bankoktól felvehető hiteleknél is látható a kamatcsökkenés, de még mindig többe kerül ez a kölcsön, az induláskor 3,7 százalékkal kezdett kamat mostanra 2,15 százalék körüli szintre jött le.
Ez a különbség pedig a törlesztőrészletekben is meglátszik.
Számításaink szerint jó darabig havonta 30 ezer forintot tudott spórolni Vajda Zita a Matolcsy-féle jegybanktól kapott munkáltatói kölcsöne révén, ennyivel volt kisebb annak a havi törlesztőrészlete egy normál kereskedelmi banki hitelhez képest. (290 ezer körüli törlesztőrészlet kontra 320 ezer forint.) Az elmúlt fél évben aztán kissé szűkült a rés a kettő között, de még most is havi 20 ezer forinttal jobban jár Vajda (280 ezer kontra 300 ezer forint).
Hiába hagyta ott az MNB-t, kölcsöne egy ideig még marad szuperolcsó
Annak ellenére, hogy Vajda bő egy éve, 2016 májusában – vagyis a kedvezményes kölcsön felvétele után egy évvel – kilépett a jegybanktól, egy ideig még élvezheti a kedvezmény előnyeit. A hatályos jegybanki szabályzat szerint ugyanis közös megegyezés (vagy a munkáltató – nem azonnali – felmondása) esetén a kölcsönszerződés a munkaviszony megszűnésétől számított két éven át még változatlan feltételekkel él tovább, és csak utána nő meg a kamat a jegybanki alapkamat+5 százalékra.
Vagyis Vajda Zita 2018 májusáig még ezen a nyomott jegybanki kamaton fizetheti a kölcsönét, utána érdemes lesz azt kiváltania egy kereskedelmi banktól felvett hitellel vagy egyösszegben visszafizetnie.
Ez annyit tesz, hogy összességében 2015 május-2018 május között kihasználhatja Matolcsy barátnője az olcsó jegybanki hitel előnyét.
Ebben az időszakban számításaink szerint összesen durván 900 ezer forintot tud spórolni a jegybanki kölcsönnek hála, ennyivel kevesebbet kell törlesztenie így, mintha kereskedelmi banki hitelből vette volna meg a lakást.
1,45 milliós “ajándék”, közpénzből
Ráadásul azért is jár jobban, mert 2018 májusában már kisebb lesz a tartozása. A kezdeti 32,2 millió forintos kölcsönből akkorra 22,9 millió forint marad fenn, míg ha kereskedelmi banktól piaci feltételekkel kapta volna a kölcsönt, akkor 23,45 millió forint lenne az adóssága.
Vagyis nemcsak a havi 20-30 ezer forinttal kisebb törlesztőrészlettel nyer Matolcsy barátnője, hanem azzal is, hogy amikor érdemes lesz lecserélnie vagy visszafizetnie a jegybanknak a kölcsönt, akkor 550 ezer forinttal kevesebb lesz a tartozása.
Ez így összességében az alacsonyabb törlesztőrészlet és a kisebb fennmaradó tartozás miatt durván 1,45 millió forintos “ajándék” Vajda Zitának. A jegybank pénze pedig közpénz, így közpénzből húz csaknem másfél milliós hasznot Matolcsy barátnője.
Az külön pikánssá teszi az egészet, hogy Vajda Zita azok között van, akik az egyik legnagyobb összegű kedvezményes munkáltatói kölcsönt kapták Matolcsy jegybankjától. Matolcsy néhány embere még ennél is nagyobb kedvezményes hitelhez juthatott az adófizetők pénzéből – tudta meg Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja egy másik, általa beadott közérdekű adatigénylésre adott válaszokból. Az öt legnagyobb igényelt hitelösszeg 39 és 50 millió forint közötti.
Eközben egy átlagos magyar család 6 millió forint értékben tud hitelt felvenni lakásvásárláshoz, azaz Vajda és társai az átlagosnál 6-8-szor nagyobb hitelekhez jutottak extra kedvező feltételekkel
– emelte még ki az Együtt politikusa.
És mivel, amint lapunknak írták, az MNB 402 élő kölcsönszerződést tart nyilván 3,6 milliárd forint értékben, vagyis az átlagos munkáltatói kölcsön az MNB-ben 9 millió forint, ennek pedig a három és félszeresére rúg a Vajda által kapott összeg, nem túlzás azt állítani, hogy ahogyan a kereset alapján is az egyik legfelső polcon lehetett Matolcsy barátnője a jegybankban, úgy a kapott hitel tekintetében is előkelő helyet foglal el.
Sok tízmilliós lakásokat vehetnek meg nagyon sokan ezáltal
A több mint 400 felvett munkáltatói kölcsön mást is mutat. Mivel ez legfeljebb tízéves futamidejű, és az előző, 2007-től hivatalban volt elnök, Simor András alatt pedig nem igen volt ilyen (forrásaink egy része úgy emlékszik, egyáltalán nem is volt akkor ilyen kedvezményes munkáltatói lakáscélú kölcsön, másik részük úgy, hogy ha volt is, elhanyagolható azok száma, akik éltek vele), ezért gyakorlatilag szinte mind a 402 kölcsönt a Matolcsy-érában nyújthatta a jegybank a dolgozóinak. Az “adósok” között lehetnek olyanok is, akik azóta már kiléptek a jegybankból (ahogyan Vajda Zita esete is mutatja), és olyanok is, akik még ott dolgoznak. A jegybank dolgozóinak létszáma Matolcsy regnálása óta 1100-ról 1400 fölé duzzadt.
Mindezekből az látszik, hogy meglehetősen sokan éltek az olcsó hitel nyújtotta lehetőséggel, a Matolcsy-féle jegybank akár minden negyedik-ötödik egykori vagy mostani dolgozója is kaphatott.
Nem tudjuk hivatalosan, kik és milyen pozícióban levők, de két okból is valószínűsíthető, hogy fejesek is kaptak kölcsönöket. Egyrészt jegybanki forrásaink is arról számoltak be, hogy vezetőtől egyszerű elemzőig is vettek fel kedvezményes munkáltatói hitelt. Másrészt a hitel feltételei és a felvett top összegek is erre engednek következtetni. A hitel maximális nagysága a munkavállaló bérétől, a háztartásában egy főre eső jövedelemtől, az önrész mértékétől és a futamidő hosszától függ. (Az önrésznek amúgy legalább 30 százalékosnak kell lennie.) A már említett, 40-50 millió forint közötti top5 hitelt igénybe vett jegybanki személyek is alighanem jól keresnek házon belül.
A Matolcsy-érában osztott munkáltatói kölcsön pedig már nem szociális jellegű. Egyrészt minél magasabb valakinek a keresete, annál több hitelt vehet fel, másrészt az igénybe vett hitelek nagysága is ezt mutatja, és harmadrészt a megvásárolt lakások értéke is erre utal.
Az a személy, aki 50 milliót igényelt, az a 30 százalékos minimális önrész miatt legalább 70 millió forintos lakásra fente a fogát. (Ha a tényleges önrésze nagyobb volt, például a lakás értékének a fele, akkor az 50 milliós hitel 100 milliós lakáshoz segítette.) Vajda Zita 30 százalékos önrésszel számolva 46 milliós lakáshoz juthatott.
– kommentálta a kirajzolódó képet Spät, aki maga is dolgozott – még Surányi György és Járai Zsigmond idején, a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején – a jegybankban, ám nem vett fel ott hitelt.
Akkor pár millió forint kölcsönt kaphattak a dolgozók lakáscélra, ami tényleg az első, induló lakáshoz nyújtott némi segítséget. Akinek már volt lakása, az nem is kaphatott ebből a munkáltatói kölcsönből. | Kedvezményes kölcsönből is az egyik legnagyobbat kapta Matolcsy jegybankjától Matolcsy barátnője | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/08/11/kedvezmenyes-kolcsonbol-is-az-egyik-legnagyobbat-kapta-matolcsy-jegybankjatol-matolcsy-baratnoje/ |
2016-08-01 00:00:00 | A rendőrséghez olyan információk jutottak el, hogy a drogbáró egyszerűen megpróbálja kirobbantani magát a börtönből, így meglátogatták. Meglepődtek. | false | [
"a világ egy fura hely",
"börtön",
"börtöncella",
"drogbáró",
"dél-amerika",
"luxus"
] | 0 | null | 0 | A rendőrséghez olyan információk jutottak el, hogy a drogbáró egyszerűen megpróbálja kirobbantani magát a börtönből, így meglátogatták. Meglepődtek.
A brazil drogbáró Jarvis Chimenez Pavao-t 2009 decemberében pénzmosásért kapták el Paraguayban, a következő évben pedig megkezdte 17 év 8 hónaposra tervezett börtönbüntetését.
Az elmúlt években a férfi békésen élt, senki sem háborgatta, de nemrégiben a rendőrséghez olyan információk jutottak el, melyek szerint a férfi némi robbanóanyag segítségével egyszerűen ki akart törni a börtönből, így körülnéztek a cellában.
Nem várt luxust találtak, hiszen a háromszobás (!!) cellában konferenciaterem, plazmatévé, könyvtár és konyha is volt, nem beszélve a DVD-gyűjteményről – benne természetesen a kolumbiai drogcézár, az 1993-ban lelőtt Pablo Escobarról szóló sorozattal – szobához tartozó saját fürdőről, a légkondicionálóról, illetve a kényelmes bútorokról.
A férfi büntetését az elmúlt években csökkentették, így már jövőre szabadult volna, hogy a brazil határon átszállítva kábítószerügyeiért saját hazája bírósága elé állíthassák.
A Tacumbu börtönben élők az AFP hírügynökségnek azt nyilatkozták, hogy a cellát egy ötezer dolláros egyszeri díj, illetve napi 600 dollár ellenében bárki kibérelhette.
Fotók: Norberto Duarte / AFP, a BBC nyomán | Azt hitték, szökni akar, így körülnéztek a cellájában - elképesztő luxust találtak | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2016/08/01/azt-hittek-szokni-akar-igy-korulneztek-a-cellajaban-elkepeszto-luxust-talaltak |
2018-08-02 13:59:00 | Hát persze, hogy ennek a közbeszerzésnek is van köze a focipályákhoz. | true | null | 1 | 24.hu | null | A Magyar Labdarúgó Szövetség labdarúgópályák pályavilágításának kivitelezésére kiírt pályázatán megvan a nyertes az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi, a Közép-, Nyugat- illetve Dél-Dunántúli régióban. És a tavaly márciusban alapított, mindössze kétfős Ecomanage Mérnökiroda Kft. nem akármilyen mezőnyben győzött, mind az öt régióban, hiszen lenyomta a Strabagot is.
A kft.-nek első csonka évében kicsivel több mint 59 millió forint volt az árbevétele, és rögtön nyereséges is lett, 2,1 millió forint adózott eredményt mutatott ki. A most elnyert munkáért, 14 darab pályavilágítsért összesen nettó 298 millió forintot fog számlázni, bruttóban a tavalyi forgalma bő hatszorosát.
Korábban az Elios is benne volt a pályavilágítási bizniszben, pl. Ajkán is övék lett ez a munka.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI | 298 milliós munkát halászott el a tavaly alapított kis cég egy nagyágyú elől | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/02/298-millios-munkat-halaszott-el-a-tavaly-alapitott-kis-ceg-egy-nagyagyu-elol/ |
2015-01-09 00:00:00 | Maksa után Bill Cosby is elsütött egy nemi erőszakos viccet - Vigyázzon, mit iszik, ha a közelemben van! - mondta egy nőnek a sztár, akit azzal vádolnak, hogy korábban 16 nőt leitatott és megerőszakolt. | false | [
"bill cosby",
"maksa zoltán",
"nemi erőszak",
"vicc",
"hülye vicc",
"kultúr"
] | 0 | null | 0 | Tavaly novemberben közel 20 nő, köztük néhány ismert modell, színésznő és tévésztár is azzal vádolta meg nyilvánosan a 77 éves Bill Cosbyt, hogy a komikus a '80-as években valamilyen gyanús anyagot az italukba keverve elkábította majd megerőszakolta őket. Az áldozatok azonban évtizedeken át eltitkolták a történteteket, mert úgy érezték, fiatal nőként semmi esélyük nem lehetett a nyomozás és a bírósági tárgyalás alatt az ismert és közkedvelt sztár ellen (a konkrét esetekről itt írtunk bővebben).
Az újabb és újabb nyilvánosságra került,korábbi nemi erőszakok után a Netflix úgy döntött, nem mutatja be a sztár születésnapi stand-up műsorát, az NBC leállított egy Cosbyval tervezett sitcomot, a TV Land pedig levette műsoráról a Bill Cosby Show ismétléseit. Mások azonban továbbra is láttak fantáziát Bill Cosbyban, így például a kanadai Londonban (tényleg van ilyen város Ontario tartományban) is szerveztek neki egy stand-up estet. Itt sütötte el Cosby a következő viccet egy nőnek a közönségből, aki épp elindult, hogy igyon valamit:
Vigyázzon, mit iszik, ha a közelemben van!
A közönség soraiban egy pillanatra megfagyott a levegő, morgolódás támadt, amit később röhögés és taps váltott fel - erről a National Post riportere, Richard Warnica is beszámolt a Twitterén.
Egy férfi azonban nem találta poénosnak, hogy Bill Cosby ilyen viccekkel intézi el az ellene felhozott nemi erőszak vádját, ezért mérgesen bekiabálta, hogy:
Utálunk, Bill, te erőszaktevő!
A férfit a rendőrök végül kivezették a nézőtérről, miután másodjára is megszakította a show-t a bekiabálásával.
Six police officers surround the man pulled from the crowd. pic.twitter.com/CyVrgJL5pY — Richard Warnica (@richardwarnica) January 9, 2015
A Bill Cosby stand up szervezői egyébként a jegyek hátulján már előre nyomatékosan felhívták a nézők figyelmét arra, hogy az illetlenül viselkedőket elvezettetik. Egy másik felirattal pedig mindenkit megkértek, hogy ne legyen senkin trágár feliratú, Bill Cosbyt becsmérlő póló.
A helyszíni beszámolók szerint míg a 77 éves sztárt odabenn taps és nevetés fogadta, addig a show-nak otthont adó épület előtt többen is transzparensekkel tüntettek a Bill Cosby ellen. (via Dailydot.com) | Maksa után Bill Cosby is elsütött egy nemi erőszakos viccet | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2015/01/09/maksa_utan_bill_cosby_is_elsutott_egy_nemi_eroszakos_viccet |
2014-12-22 14:12:00+01:00 | Gazdasági stabilitással és bővüléssel számol a magyar cégvezetők kétharmada - derül ki az EY legfrissebb Tőkebizalmi Barométeréből. | true | [] | 0 | null | 0 | Gazdasági stabilitással és bővüléssel számol a magyar cégvezetők kétharmada - derül ki az EY legfrissebb Tőkebizalmi Barométeréből.
A megkérdezett cégvezetők 70 százaléka szerint jövőre is stabil vagy növekvő lesz a magyar gazdaság teljesítménye. A válaszadók 76 százaléka bizalommal tekint a magyar akvizíciós piac kilátásaira, globális szinten pedig a megkérdezettek mindegyike javulást illetve stabilizálódást vár 2015-ben.
A vezetők 96 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám megtartását vagy bővítését. Csupán 4 százalék válaszolt úgy, hogy létszámcsökkentést tervez jövőre.
A megkérdezett magyar cégek 68 százaléka a bővítésre fókuszál, amely közel 20 százalékkal haladja meg a nemzetközi várakozást.
Dezse Margaret, az EY tranzakciós tanácsadási szolgáltatások üzletágának vezető partnere a közlemény szerint elmondta, hogy jelentősen növekszik a tranzakciós aktivitás a magyarországi cégvezetők körében is. Az idei évhez képest a vállalatok jóval több tranzakciót terveznek a következő 12 hónapban.
A felmérésben résztvevő cégek körében egyre jobban előtérbe kerülnek a külföldi befektetések. Korábban nem kezelték kiemelten a nemzetközi akvizíciókat, jelenleg minden ötödik vezető tekinti ezt cége potenciális növekedési forrásának. A legfőbb befektetési célpontként Romániát, Oroszországot, Ausztriát, Szlovákiát és az Egyesült Államokat nevezték meg a cégvezetők.
A megkérdezett vállaltok a nemzetközi terjeszkedés mellett, főként a alaptevékenységük fejlesztésére és az új értékesítési csatornák felkutatására koncentrálnak. A vállalatok kétharmada tervezi versenytárs, vagy hasonló tevékenységi körű cégek megvásárlását - derül ki az EY kutatásából. | Vállalkozás: Optimistán számol a magyar cégvezetők kétharmada | 0 | https://hvg.hu/kkv/20141222_Optimistan_szamol_a_magyar_cegvezetok_ket |
2002-08-07 09:30:00 | A Magyar Nemzet szerint Medgyessy Péter egy olyan
erdélyi beruházáshoz segített állami
bankhitelt szerezni, amelyben egy ismerőse is érintett.
A 2,5 milliárdos befektetés a kormányfő
júliusi romániai útja előtt nem szerepelt a
hitelt nyújtó Eximbank terveiben - állítja a
napilap. | true | null | 1 | Origo | null | Medgyessy Péter miniszterelnök egy erdélyi ismerősének segített nagy összegű állami bankhitelt szerezni - állítja a Magyar Nemzet. Az Eximbank ugyanis hitelt nyújtott a Betonút Rt. határon túli fővállalkozásához. A július 30-án, Nagyváradon aláírt megállapodás szerint a pénzintézet hétesztendős futamidővel 10,6 millió euró (2,5 milliárd forint) hitelt adott a Lotus Market nevű bevásárlóközpont építéséhez, melyben a kormányfő egyik ismerőse is érdekelt.
A hitelszerződéshez a szintén állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Rt. nyújt biztosítást. A Magyar Nemzet szerint viszont a szocialista elképzelések szerint a két intézetet össze fogják vonni, így a hitelező önmaga számára garantál, s bukás esetén a magyar államkassza viseli a veszteséget.
A Magyar Nemzet úgy tudja: korábban az Eximbank tervei közt nem szerepelt romániai befektetés a magas országkockázat és a céltartalék-képzési kötelezettség miatt. | Medgyessyt baráti hitellel vádolják | null | https://www.origo.hu/itthon/2002/8/20020807medgyessy |
2020-11-25 00:00:00 | Borotválkozz úgy, mint egy modern szamuráj! | false | [
"panasonic",
"elektromos",
"borotva",
"infó"
] | 0 | null | 0 | Az oszakai Panasonic immár 87 éve biztosítja a legkorszerűbb technológiai megoldásokat, amelyeket már a kezdetek óta a japán takumikra, azaz mesteremberekre jellemző precizitással valósít meg. A tökéletességre való törekvés, a folyamatos fejlődés és tanulni vágyás minden takumi sajátja, ez a hozzáállás pedig időről időre olyan innovatív megoldásokat szül, amelyek életünket könnyebbé és kényelmesebbé teszi.
Elektromos borotvák a szamurájkardok mintájára
Innovatív és rendkívül precíz megoldások jellemzik a Panasonic legújabb elektromos borotváit is, amelyek a legkorszerűbb japán pengetechnológiák segítségével biztosítják a kényelmes és precíz borotválkozás élményét, ráadásul 5 év kiterjesztett garancia is jár számos modellhez. A Panasonic új, eddigi legélesebb borotvapengéi 30°-os fokos szögben helyezkednek el, aminek köszönhetően a borotválkozás gyors és egyszerű, ugyanakkor rendkívül biztonságos is.
Japán cégről lévén szó, a borotváknál tapasztalható innováció több évszázados hagyományokra épít. A Panasonic borotvacsalád darabjait a hagyományos japán fémművesség és az elegáns szamurájkardok inspirálták, amelyeknél mindig is fontos szempont volt a tökéletesség és a már-már emberi határokat feszegető precizitás elérése. Ez az ízig-vérig japános szellemiség járja a Panasonic borotváit is, amelyek mind küllemükben, mind technológiájukban a legmagasabb szintet képviselik.
A borotva útja
Az innovatív megoldások nem csupán a pengékben keresendők; a japán minőség és a takumi-hozzáállás a Panasonic borotvák egyéb okos megoldásaiban is visszaköszönnek. A borotvák teljesen vízálló technológiával készültek, így borotvahabbal vagy géllel, száraz és nedves borotválkozásra egyaránt alkalmasak. Ugyanez a könnyedség jellemző a készülékek tisztítására is, ráadásul a borotvacsalád néhány modellje külön tisztító- és töltőállomással is rendelkezik, aminek köszönhetően a borotvakészülékek karbantartása még egyszerűbben végezhető.
A borotvák egyenletes teljesítményét a beléjük épített lineáris motor biztosítja, aminek köszönhetően az akkumulátor töltöttségi szintjétől függetlenül a készülékek folyamatosan maximális teljesítményt nyújtanak. Ez percenkénti akár 14000 ciklust is jelenthet, amit még a legvastagabb szakáll sem képes lelassítani, ám az igazi szamurájokra jellemző hatékonyságot az ötpengés modellek jelentik, amelyeknél a teljesítmény 70000 ciklusra is emelkedhet.
A Panasonic borotvacsalád csúcsmodelljei azonban nem állnak meg itt; egyes készülékek szakállsűrűség-érzékelő technológiájuk segítségével már-már futurisztikus szintre emelik a borotválkozás élményét: az ilyen érzékelővel ellátott borotvák hatékonyan képesek detektálni a szakállsűrűséget, illetve azt, hogy az arc vizsgált területe már borotvált-e vagy sem. A borotva teljesítménye ennek alapján igazodik a borotválkozás műveletéhez, illetve alkalmazkodik a szőrzet hosszához. A tökéletes kényelem érdekében pedig a japán mesterek egy ötös forgásirányú, úgynevezett Multi-Flex borotvafejet fejlesztettek, amely minden pozícióban tökéletesen követi le az arc kontúrját, de a csúcsmodelleket olyan kényelmi funkciókkal is ellátták, amelyek segítségével pontosan tudni fogjuk, milyen szinten áll a borotva töltöttsége, mennyi ideig használhatjuk még a készüléket.
A garantált japán csúcsminőség
A technológiai és innovatív megoldások mellett a Panasonic 2021. december 31-ig számos borotvamodelljére 5 év kiterjesztett garanciát biztosít, aminek köszönhetően nem kell aggódnunk a készülékünkért, és mindenféle kompromisszum nélkül élvezhetjük a japános borotválkozás élményét. A kiterjesztett garancia érvényesítése rendkívül egyszerű folyamat: csupán regisztrálnunk kell az általunk vásárolt készüléket a Panasonic weboldalán, utána pedig élvezhetjük is a garancia minden előnyét. | Borotválkozz úgy, mint egy modern szamuráj! | 0 | https://index.hu/info/2020/11/25/borotvalkozz_ugy_mint_egy_modern_szamuraj |
2020-11-19 21:03:00 | A milliárdos több más cégének is ez az épület a székhelye. | true | null | 1 | HVG360 | null | olvasási idő
1 perc
megjelent
2020.11.19. 10:00 | A Mészáros-birodalom új palotacége is Mészáros palotájába költözött | null | https://hvg.hu/360/202047_status_palace_palota_dukal_meszarosnak |
2019-09-06 11:22:14 | Hiába a milliárdos csarnok, kiszorult belőle az élvonal Szombathelyen - A női kézilabdázók feljutottak az első osztályba, de egyelőre nem játszhatnak a városi sportcsarnokban. Hónapok óta áll a bál, aminek főbb szereplői: Mészáros Lőrinc veje, egy vitatott tartozás, illetve pár dorgáló levél a fideszes polgármestertől. | true | null | 1 | Index | null | A jövőbeni együttműködés feltétele az, hogy a múlt rendezetlen anyagi
természetű dolgai lezárásra kerüljenek
- válaszolta kérdésünkre Homlok Zsolt, a Haladás VSE (HVSE) elnöke, Mészáros Lőrinc veje, hogy a szombathelyi közgyűlés határozata ellenére miért nem játszhat a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia (SZKKA) női csapata a Haladás Sportkomplexumban. Milliós nagyságrendű tételt emleget, amivel Pődör Zoltán évek óta tartozik a Haladásnak. "A tételes összesítést írásban megküldtük, amire a mai napig nem érkezett válasz, így a tárgyalások megszakadtak" - tette hozzá Homlok.
Otthontalanokká váltak a szombathelyi kézisek
Nemrég mi is megírtuk, hogy 44 év után jutott a magyar bajnokság első osztályába a szombathelyi női kézilabdacsapat, ám Pődör klubja a várostól negyven kilométerre fekvő Répcelakon lesz kénytelen fogadni ellenfeleit. Nem kaptak helyet ugyanis a két éve átadott, 15,6 milliárd forintból felépült szombathelyi komplexumban, amelynek Gál Sándor, a szombathelyi Fidesz alelnöke az ügyvezetője, tulajdonosa pedig a városi közgyűlés.
Szombathelyen 2015-ben lett két kézilabda klub, miután egy vita miatt Pődör Zoltán vezetésével szinte a teljes csapat kivált a Haladásból, és egy új egyesületet alapítottak Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia néven. Míg a Haladás sorra bukdácsolt a másodosztályban, tavaly például utolsó lett, az SZKKA idén májusban kiharcolta a történelmi feljutást.
A Haladás felnőttcsapata olyannyira kudarcos volt a szétválás óta, hogy idén nyáron meg is szűnt, az utánpótlásnak ugyanakkor az idén is kibérelték a sportkomplexumot a 8 és 22 óra közötti intervallumban. Homlokék havonta több mint 17 milliót fizetnek a napközbeni csarnokhasználatért. Viszont Pődör klubja így csak éjszaka - este 10 és reggel 8 óra között - tudna ott edzeni és mérkőzéseket játszani, ami nyilvánvalóan nem kivitelezhető egy első osztályú csapat esetében.
Már a június 18-i szombathelyi közgyűlésen is téma volt, hogy nincs otthona az SZKKA csapatának. Mint azt Koczka Tibor fideszes alpolgármester kifejtette (azóta ő borított és szembement a pártjával), két olyan helyszín van a városban, amely megfelel az első osztály feltételeinek: az Aréna Savária és a Haladás Sportkomplexum.
Az egyikkel sikerült is, Pődör azt mondta, az Aréna Savariát üzemeltető cég ügyvezetője már másnap megkereste, és meg is egyeztek, hogy az öt nagy élcsapat ellen (a BL-győztes Győri ETO KC, FTC, Siófok, Érd, illetve Alba FKC) játszhatnak az arénában. A további nyolc hazai meccs azonban azért nem lehet ott, mert a város kosárlabdacsapata is ezt az arénát használja, márpedig a kézilabdához használt waxolás nem igazán fér össze más sportággal, még alapos takarítás után is csúszik minden.
Egy korábbi, vitatott tartozás
Az SZKKA elnöke azt fájlalja, hogy a Haladás Sportkomplexum vezetője napokig nem kereste, majd hosszú egyeztetések után csak július 9-én sikerült leülni vele tárgyalni. Mivel azonban addigra már élő bérleti szerződése volt Gálnak a Haladás kéziseivel, így Pődörnek valójában Homlok Zsolttal kellett megegyeznie. "A Haladással kötött megállapodás fontos eleme, hogy albérletbe adhatja a csarnokot, a Sportkomplexum ügyvezetőjének a hozzájárulásával, amelyet én a július 9-ei háromoldalú megbeszélésen előzetesen meg is adtam" - mondja Gál.
A tárgyalás nagyon hamar kudarcba fulladt, mert Homlok Pődör egy korábbi tartozásához, az úgynevezett nevelési költségtérítés megfizetéséhez kötötte annak folytatását. Mint megtudtuk az SZKKA vezetőjétől, 2011 és 2015 között a három szombathelyi klub között (SZKKA, Szombathelyi Sportiskola és Haladás VSE) volt egy megállapodás, mely szerint a városon belül egymáshoz igazoló gyerekek után nem fizetnek nevelési költségtérítést. "Ezeket a nevelési költségtérítéseket a Haladás sem fizette meg a másik két klubnak, ezért amikor a játékosok átigazoltak 2015-ben az SZKKA-hoz, nem is merült fel kérdésként, hogy fizetnie kellett volna nevelési költségtérítést a fogadó félnek.
Ezt utólag, most kéri a Haladás feltételként. Jogilag már nem kérhetné, viszont én a tárgyalások alatt kijelentettem, hogy a további együttműködés reményében ez egy vállalható kérés
- részletezte Pődör. A Haladás nem sokkal később be is nyújtotta a számlát, összesen 5 millió forintot követel az SZKKA-tól. Ez Pődör szerint viszont túlzás, ők csak 3,5 millió forintot számoltak össze a 2015-ös nevelési költségvetés-táblázat alapján, így nem fizetnek.
A polgármester megdorgálta a fideszes alelnököt
És hogy mi történt azóta? Gál Sándor a múlt héten kiadott közleményében azt írja, Homlok már másnapra egyeztetést javasolt az SZKKA ügyvezető elnökének. Pődör Zoltán viszont külföldi tartózkodásra hivatkozva elutasította a személyes egyeztetést, és később se válaszolt a megkeresésekre.
Nem, ez nem így történt. Én kerestem Homlok urat a július 9-i egyeztetés után, e-mailen és telefonon is, amire Homlok Zsolt nem reagált
- állítja ezzel szemben az SZKKA vezetője. Csatolt továbbá két levelet is, melyekben Puskás Tivadar, Szombathely fideszes polgármestere figyelmezteti Gál Sándort a közgyűlés határozatára. Azt írja, a Haladás VSE-vel kötött megállapodása nem mentesíti a kötelezettsége alól, hogy a sportkomplexum tulajdonosának, a közgyűlés határozatának eleget tegyen.
Három nappal később, augusztus 1-jén ismét írt egy dörgedelmesebb hangvételű levelet Puskás, amelyben felhívja Gál figyelmét, hogy
amennyiben a közgyűlési döntés végrehajtásának elmulasztása miatt önkormányzatunkkal, vagy az Ön által vezetett gazdasági társasággal szemben harmadik fél bármilyen igénnyel lép fel, úgy azért ügyvezető urat, mint a közgyűlési határozat végrehajtásáért felelős személyt fogja mindennemű felelősség terhelni.
Gál ugyanakkor széttárja a kezeit, mondván a szombathelyi közgyűlés is elfogadta és támogatta korábban, hogy bérbe adják a csarnokot a Haladásnak. "Részünkről én továbbra is nyitott vagyok az egyeztetésre és előzetesen is hozzájárulásomat adom kettejük megállapodásához" - mondja. | Hiába a milliárdos csarnok, kiszorult belőle az élvonal Szombathelyen | null | https://index.hu/sport/kezilabda/2019/09/06/szombathelyi_kezilabda_klub_es_akademia_haladas_sportkomplexum_homlok_zsolt_podor_zoltan/ |
2023-06-02 14:54:00 | Több mint húszmilliárdnyi vagyon és ugyanennyi hitel jelent meg a jegybankelnök fiának cégében 2022-ben, egy érdekes ügylet végeredményeként. | true | null | 1 | G7 | null | Durván 21 milliárd forintnyi befektetés és ugyanennyi hitel jelent meg 2022-ben a jegybankelnök fiának Magyar Stratégiai Zrt. nevű vállalatában. A kölcsön és a befektetés is euróalapú, minden bizonnyal ez magyarázza, hogy Matolcsy Ádám cége százmilliókat veszített az árfolyamok alakulásán.
Miért fontos ez? Matolcsy Ádám és köre a NER-elit talán leglátványosabban urizáló tagjai. Jelentek meg már nyilvánosan milliókat érő táskával, tízmilliós autókkal vagy százmilliós órákkal. A jegybankelnök fiánál azonban eddig nem igazán lehetett beazonosítani a luxus forrását.
Matolcsy Ádám barátainak és ismerőseinek gazdagodása elég egyforma séma szerint zajlott. A 444 tavalyi összeállításában ezt úgy foglalta össze, hogy a „jegybank a közpénzt átpakolja egy alapítványba, az alapítvány azt ígéri, hogy kizárólag a köz javára fogja felhasználni, de aztán a közvagyon valahogy Matolcsy Ádám és kompániájának keze között magánvagyonná konvertálódik”.
Legtöbbször ez milliárdos céges megbízások révén történt: a jegybank és alapítványai így juttatták hatalmas bevételhez és profithoz Matolcsy Ádám barátainak vállalatait.
Bár a modell valamennyire a jegybankelnök fiánál is működött, Matolcsy Ádám látható céges jövedelme NER-mértékkel nem volt nagy. Néhány nappal ezelőttig*A 2022-es év után járó osztalék kifizetéséről 2023. május 31-én döntött Matolcsy Ádám. 311 milliós forintnyi osztalékot vett ki cégeiből, ami egy átlagembernek rengeteg, de a mutatott luxust nem valószínű, hogy fedezi.
Mi történt? Tavaly ugyanakkor egyértelműen szintet lépet Matolcsy Ádám legfontosabb cége, a Magyar Stratégiai Zrt. A vállalatban megjelent bő 21 milliárd forintnyi vagyon, elsősorban egy céges befektetésnek köszönhetően.
Napokkal a 2022-es választások után a Magyar Stratégiai Zrt. több görög betűvel jelölt leánycéget is alapított. Ezek közül az alfa jelű felét nem sokkal később eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB-nak.
Ezután a felek közel 102 millió euró (akkori árfolyamon 40 milliárd forint) értékben tőkét emeltek a cégben. Matolcsy Ádám vállalata a rá eső részt egy 85 millió eurós hitelből finanszírozta, amit szintén az MKB-tól kapott.
A hitel fedezete – ahogy a Válasz Online tavaly kiderítette – egy halom ingatlan volt. Ezek tulajdonosa azonban nem a Magyar Stratégiai Zrt, hanem egy ismeretlen hátterű magántőkealapok kezében lévő cég.
A magántőkealapokat ugyan nem lehet összekötni Matolcsyékkal – hiszen ez a funkciójuk – de ahogy a Válasz Online fogalmazott: az már biztos, hogy a közel 150 milliárdosra értékelt céget a jegybankelnök fiának hatalmában áll saját érdekében megmozdítani, ami azt jelzi, hogy már „Matolcsy Ádám is a százmilliárdosok ligájában focizik”.
Következmény: pontosan nem tudni, hogy a Magyar Stratégiai Zrt. hogyan számolja el a devizás tőkeemelést, illetve az ennek fedezetéül szolgáló hitelt, de a jelentős devizakitettség miatt 2022-ben már az árfolyamok mozgása is érdemben befolyásolta a cég eredményét.
Számokban: a vállalat beszámolója szerint a devizaalapú tételek év végi átértékelésének árfolyamvesztesége közel 380 millió forint volt, több, mint a cég teljes adózott profitja.
Ez nagyjából az az összeg, amit a 85 millió eurós hitelen bukhatott a vállalat. A kölcsönt júniusban folyósították, amikor 395-398 forint között volt az euró/forint árfolyam. Év végén azonban 3-5 forinttal feljebb járt a kurzus, ami a tartozást nagyjából 250 és 420 millió forint közötti összeggel növeli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki programBárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejénekTiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki. | Jobban látni, miből urizál Matolcsy György fia, miközben százmilliókat bukott a cége | null | https://g7.hu/vallalat/20230602/jobban-latni-mibol-urizal-matolcsy-gyorgy-fia-mikozben-szazmilliokat-bukott-a-cege/ |
null | true | [
"külföld",
"háború",
"Ukrajna",
"Németország",
"Oroszország",
"Vlagyimir Putyin",
"nehézfegyverek",
"Olaf Scholz",
"páncélosok",
"Andrij Melnyk",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | null | 0 | Andrij Melnyknek nem tetszett Olaf Scholz davosi beszéde.
Ahogy arról már beszámoltunk, a berlini ukrán követ korábban "sértődött májas hurkának" nevezte a német kancellárt. Úgy néz ki, hogy Andrij Melnyk továbbra is hasonló modorban kommunikál Németországgal. Ezúttal azt kifogásolta, hogy a német kancellár a Davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében figyelmen kívül hagyta az ukrán érdekeket, és ezáltal cserben hagyta az országot - írja az Infostart.
Kijev azt remélte, hogy Németország kancellárja egyértelműen utal arra, kormánya milyen konkrét lépésekkel kívánja támogatni Ukrajnát - fogalmazott a nagykövet. Nehezményezte továbbá, hogy nem tett említést az Ukrajna által kért nehézfegyverek haladéktalan szállításáról, ami szerinte nélkülözhetetlen lenne a Donyec-medencei orosz offenzíva visszaveréséhez
Melnyknek az sem tetszett, hogy Ukrajna remélt uniós csatlakozásával kapcsolatban sem hangzott el semmifajta biztató jelzés a kancellár részéről.
Ehhez minden bizonnyal hiányzik a vezetői képesség és a bátorság" - jelentette ki.
A davosi Világgazdasági Fórumon egyébként arról beszélt Scholz, hogy Oroszország nem fogja megnyerni a háborút Ukrajnában, és a békefeltételeket nem diktálhatja majd Putyin. Emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna teljes lerohanása még távolabbinak tűnik, mint az offenzíva kezdetén, és ennek az a magyarázata, hogy az ukrán erők kellő hatékonysággal tudtak ellenállni, valamint Kijev nyugati szövetségesei példa nélküli büntetőintézkedésekkel sújtották Oroszországot, és támogatták Ukrajnát katonailag is.
Korábban Ukrajna már megvádolta azzal a német vezetést, hogy szándékosan blokkolják a megígért páncélosok szállítását.
Nyitókép: Soeren Stache / POOL / AFP | Mandiner | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220527_berlini_ukran_nagykovet_nemetorszag_cserbenhagyta_ukrajnat |
|
2023-04-25 12:00:00 | Nyikolaj Koszov tavaly őszig vezette a Magyarországról éppen kivonuló Nemzetközi Beruházási Bankot. A Direkt36 birtokába került iratok szerint a családja vagyonát Dubajba készült menekíteni az azóta amerikai szankciókkal sújtott orosz bankár. | true | null | 1 | Telex | null | Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse.
A Direkt36 birtokába került belső banki dokumentumok szerint Koszov és családja azt tervezték, hogy Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomokban tárolt vagyonukat Dubajba viszik át. Ő és felesége éppen abban az időszakban leveleztek erről egy dubaji befektetési tanácsadóval és egy, az offshore cégügyeiket évtizedek óta intéző jersey-i könyvelővel, amikor Koszov munkahelye, az IIB már rendkívül kritikus pénzügyi helyzetben próbált küzdeni a csőd ellen.
A bank körül azóta még jobban felgyorsultak az események: április 12-én nemcsak Koszovot magát, hanem az IIB-t is szankciós listára tette az Egyesült Államok, másnap pedig az orosz pénzintézet utolsó európai szövetségese, Magyarország is bejelentette kilépését. Ezután az IIB bejelentette, hogy kivonul Magyarországról.
A bank már az orosz–ukrán háború kitörése óta állandó krízishelyzetben működött: egyszerre vált ugyanis nemkívánatossá nyugaton és veszítette el az orosz állam egyértelmű támogatását. Ebben a helyzetben a budapesti székhelyű pénzintézet egyik utolsó támogatója a magyar állam maradt – erről korábban részletes cikket készített a Direkt36 az IIB-től kiszivárgott több száz belső dokumentum alapján.
Ezek között a dokumentumok között szerepeltek azok az emailek és csatolmányok is, amelyek Koszov és családja magánvagyonának ügyeibe adnak bepillantást. Az is kiderül belőlük, hogy ebben a turbulens időszakban Koszov a bankvezéri állását is elvesztette, nem sikerült ugyanis újraválasztani az elnöki posztra, az IIB pedig ezt a dokumentumok alapján igyekezett elhallgatni a nyilvánosság elől.
Koszov régóta használt offshore cégeket. Erre évekkel ezelőttről is van bizonyíték: a Direkt36 már a Panama-iratokként ismertté vált offshore-kiszivárogtatásban is több tucat olyan dokumentumra bukkant, amely többek között Koszovék és könyvelőjük levelezését tartalmazza. Ezekből kiderült, hogy a bankárcsaládnak 2015 környékén legalább 6, még a 2000-es években alapított offshore cége működött. Ezeken keresztül Koszovék elsősorban londoni ingatlanokat birtokoltak. A Panama-iratokban felbukkanó jersey-i könyvelő azonos azzal, aki tavaly év végén is segítette Koszovék ügyintézését.
A vagyon Dubajba költöztetéséről szóló tervek vélhetően összefüggtek a háború miatt megváltozott geopolitikai helyzettel. A Direkt36-nak egy, az offshore üzleti világot kutató német politológus, Andrea Binder azt mondta, Dubaj máig üzletel orosz nagybefektetőkkel, akik a világ nagy pénzügyi központjaiból kiszorultak. Ráadásul a nyugati szankciók ellen is menedéket nyújt Dubaj.
Nyikolaj Koszov az orosz pénzügyi elit prominens tagja, több bank vezetőségében megfordult, és ezen a pályán a fia, Pavel is követte. A család KGB-s múlttal rendelkezik: Koszov szülei az orosz hírszerzés felső elitjének tagjai voltak, apja például a budapesti KGB összekötője volt a hetvenes években: Nyikolaj Koszov így a fiatalkorát is Magyarországon töltötte, hogy aztán 2019-ben az IIB vezetőjeként újra visszatérjen Budapestre.
Nyikolaj Koszov és Natalja Koszova nem válaszolt a cikkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Nem reagáltak a dubaji vagyontanácsadók és a jersey-i könyvelő sem.
14 millió angol font
2022. december 15-én az IIB vezetősége és Nyikolaj Koszov – akinek bankelnöki megbízatása addigra már lejárt – nagyon rossz hírt kapott: a belga kincstár főigazgatója tájékoztatta őket, hogy nem oldják fel a bank általuk zárolt forrásait. Ezt azzal indokolta, hogy az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.
A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá a pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe, amit már a hitelportfóliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel, felmerült az is, hogy a banknak el kellene hagynia az EU-t.
Ezekben a napokban Nyikolaj Koszov figyelmét azonban valami más is lekötötte: felesége közreműködésével lépéseket tett, hogy a magánvagyonát Dubajba menekítse.
Ezt olyan dokumentumok bizonyítják, amelyek az IIB-től februárban kiszivárgott IIB-s belső iratok között vannak. A több száz, elsősorban a bank belső ügyeiről szóló email és egyéb dokumentum között ugyanis akad néhány, amely a bank ügyeit nem, csupán Nyikolaj Koszovot és családját érinti. Ennek feltehetően az az oka, hogy Koszov a munkahelyi emailcímét is használta ilyen célra, a felesége legalábbis több, magánügyekkel kapcsolatos levelezést ide továbbított.
A feleség, Natalja Koszova már december 6-án levelezésben állt egy Anton Jonov nevű, az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó befektetési tanácsadóval, akivel szerződni készültek. Koszova a szerződés tervezetét elküldte svájci ügyvédjének és jersey-i könyvelőjének, Jackie Ollerenshaw-nak is. Utóbbi néhány megjegyzést fűzött a szövegezéshez, az egyikből például kiderül, hogy két, Jersey-ben működő vagyonkezelő alapítvány (trust) és egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég tartozhatott a családhoz.
További kiszivárgott dokumentumok arra utalnak, hogy a vagyonukat vagy annak egy részét Koszovék az Egyesült Arab Emírségekbe készültek átcsoportosítani. Egy december 27-i keltezésű dokumentum, amelyben Koszov arról nyilatkozik, hogy vagyonát legális forrásból szerezte, illetve hogy úgynevezett politikai közszereplőnek (PEP) minősül-e, azt is felfedi, hogy egy Froxa Foundation nevű dubaji alapítvány létrehozásához volt szükség erre a nyilatkozatra. A Dubaji Nemzetközi Pénzügyi Központban (DIFC) bejegyzendő alapítvány tőkéjét Koszov fizeti majd be, áll a szövegben.
Egy másik, a fájlnév alapján december 14-én keletkezett dokumentum megvilágítja azt is, hogy mennyi pénzről lehet szó. Ez egy úgy nevezett KYC, azaz „Know Your Client” („Ismerd meg az ügyfeled”) űrlap, amely arra szolgál, hogy a pénzügyi szolgáltatók megismerjék a klienseik anyagi hátterét, és meggyőződjenek arról, hogy a vagyonuk tiszta forrásból származik. A kiszivárgott dokumentumok között megtalálható űrlap szerint Natalja Koszova lesz a leendő tényleges tulajdonos. A kézzel kitöltött, szkennelt dokumentumból kiderül, hogy Koszova orosz állampolgár, de svájci lakos, és svájci adószáma is van, a papírra tollal írt jegyzetek között pedig az olvasható, hogy „a vagyon teljes értéke körülbelül 14 millió angol font” (ez csaknem 6 milliárd forint). A vagyon forrásához azt írták: „Jersey-ben működő vagyonkezelői struktúrából”, illetve hogy „a férj életrajza csatolva”.
A több dokumentumban is említett dubaji vagyontanácsadó cég az M/HQ, amely többek között tehetős családok vagyonkezeléséhez nyújt segítséget, és kifejezetten ajánlja alapítványok létrehozását, amelyek alkalmasak családok vagyonának zökkenőmentes kezelésére, öröklési ügyek kontrollált intézésére, valamint vagyonvédelmet is jelentenek „hitelezőkkel, ellenséges felvásárlókkal” szemben.
Az nem világos, hogy az ügyintézés a végére ért-e már, vagy továbbra is folyik, mindenesetre cikkünk megjelenéséig a dubaji cégjegyzékekben nincs nyoma a Froxa Alapítványnak, sem pedig Koszov vagy családtagjai nevén lévő entitásoknak.
Dubaj a nagy nyugati pénzügyi központokkal és Hongkonggal, Szingapúrral szemben máig nem állította le az oroszokkal való üzletelést, vagyis logikus, hogy az orosz nagybefektetők pénze oda áramlik – mondta a Direkt36-nak a többek között az offshore világot kutató berlini politológus kutató, Andrea Binder. Másrészt Koszov számolhatott azzal, hogy előbb-utóbb maga is szankciók alá kerül. Mivel a Brit Virgin-szigetek és Jersey is a brit korona fennhatósága alá tartoznak, annak igazságszolgáltatásától sem függetlenek, magyarázta Binder, hozzátéve, hogy Dubaj viszont az, így a Nyugat keze nem ér el könnyen oda.
Korábbi dokumentumokból is kiderül, hogy Koszovtól nem idegen a nemzetközi befektetések világa, sőt, évtizedek óta érdekelt offshore cégekben. A Panama-iratok néven elhíresült, az offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkozó Mossack Fonseca ügyvédi irodától kiszivárgott óriási belső iratanyagban számos alkalommal felbukkan Nyikolaj Koszov neve. Ezek 2015-ös dokumentumok, részben belső levelezést tartalmaznak, köztük pedig ugyanannak a könyvelőnek – Jackie Ollerenshaw-nak – a neve bukkan fel Koszov üzleti ügyeivel összefüggésben, aki az IIB-től kiszivárgott tavaly decemberi dokumentumokban is Koszovék egyik levelezőpartnere.
Ezekből többek között az derül ki, hogy 2015-ben Koszovnak hat offshore érdekeltsége volt: az összes céget a 2000-es években jegyezték be a Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken. Jackie Ollerenshaw egyik, ebből az időből származó emailjéből pedig kiderül az is, hogy az offshore cégek londoni ingatlanokat birtokoltak elsősorban, egyikük az „ügyfél család” saját használatra fenntartott lakása volt. A többiben bérlők laktak.
A könyvelő egy 2014-es emailjében pedig utalt arra, hogy Jersey-ben – egy másik adóparadicsomban – működő pénzügyi szolgáltatók már 1994 óta intézték Koszov offshore ügyeit. „Mindig is elégedettek voltunk a Koszov úrról tárolt információkkal, és soha semmilyen szabályozási probléma nem merült fel. Az itteni szolgáltatók körében mindig a legnagyobb tiszteletet élvezte” – írta Jackie Ollerenshaw.
A Koszov család vagyonának pontos eredete – azon túl, hogy a vezető bankárokat általában jól megfizetik – nem világos, az azonban már korábban is kiderült, hogy gazdagok. Ebbe például egy 2007-es bulvárbotrány adott betekintést. Pavel Koszov ekkor házasodott, és a moszkvai esküvőjén az orosz oligarchák privát eseményein többször is éneklő Mariah Carey, illetve Mickey Rourke hollywoodi színész is fellépett. (Rourke azonban túl sokat ivott, agresszíven kezdett viselkedni, ezért sajtóbeszámolók szerint kidobták az esküvőről.)
Nem saját akaratából távozott
Tavaly év végén Nyikolaj Koszov számára nemcsak az offshore vagyon költöztetése okozott fejfájást, hanem az is, hogy elveszítette a vezetői pozícióját az IIB-ben. Bankelnöki mandátuma ugyanis 2022. szeptember 17-én lejárt, és a bank hivatalos weboldala szerint azóta se tölti be senki a helyét. Az IIB a nyilvánosság előtt Koszov távozásáról és utódlásáról semmiféle bejelentést nem tett azóta sem.
Koszov eltűnésének híre az IIB-ből már tavaly eljutott a Direkt36-hoz, ekkor rá is kérdeztünk, mikor és milyen okból hagyta ott a bank vezetését. „Az IIB alapszabályában foglaltakkal összhangban az igazgatótanács elnökének megbízatása 2022. szeptember 17-én lejárt. Az új elnök kinevezése a Kormányzótanács hatáskörébe tartozik. A Bank megvárja az ezzel kapcsolatos döntést. Addig az IIB-n belüli felelősségek az igazgatótanács meglévő tagjai között oszlanak meg” – írta akkori megkeresésünkre a bank.
A kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy volt próbálkozás arra, hogy Koszov maradjon a bank élén, de ez nem volt eredményes. Az IIB tavalyi kormányzótanácsának ülésén ugyanis Koszovot, akinek lejárt 2012 óta tartó mandátuma, további két évre mint ügyvivő bankelnököt meg akarták választani. Csakhogy a bankból való kilépését az ukrajnai háború miatt bejelentő Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia ellenállásán ez a javaslat elbukott.
Az egyik 2022. decemberi dokumentum, egy kormányzótanács-ülési jegyzőkönyv szerint Koszov újraválasztása mellett szavazott Oroszország, Magyarország, Kuba, Mongólia és Vietnám, míg a távozó négy ország ellene. Bár Koszov ezzel is megszerezte a szavazatok 68,5% százalékát, a bank szabályzata alapján háromnegyedes minősített többségre lett volna szüksége.
Koszov sikertelen újraválasztásának előzménye, hogy egy tavaly szeptemberi levél szerint Románia hivatalosan jelezte, nem akar orosz elnököt a bank élére. „Románia nyilatkozata rasszista. (...) Ellene vannak mindenkinek, aki orosz nemzetiségű. Elképesztően undorítónak tartom, és sajnos nem meglepő” – kommentálta a belső emailben a román álláspontot Elliott Auckland, az IIB pénzügyi vezetője.
Az egyik szeptemberi belső levelezés szerint a bank munkatársai ezután azon tanakodtak, vajon elhallgathatják-e a nyilvánosság elől, hogy nincs bankelnök, vagy muszáj ezt a hírt közzé tenniük. A levelezés szerint a bankban tisztában voltak azzal, hogy ez a hír negatívan érintené a bank pénzügyi lehetőségeit. „Nem csupán vezérigazgatót váltottunk, hanem képtelenek voltunk egy újat megválasztani” – írta az IIB egyik vezető orosz munkatársa. „A vállalatvezetés szempontjából ezt egy fontos eseménynek kell tekinteni. De én mégis azt javaslom, ne jelentsük be nyilvánosan, hacsak nincs közvetlen kötelezettség” – írta egy másik munkatárs.
„Szörnyen néz ki számunkra. Ha nem kell törvényesen közzétennünk, akkor ellenzem. Valószínűleg médiavihart fogunk kelteni, és a bank hitelminősítései ebben érzékeny nyomás alá kerülnének. A mi feladatunk az, hogy ne hívjuk fel magunkra a figyelmet, és csendben kezeljük a problémáinkat” – érvelt a már idézett Elliott Auckland. Vele egyetértve a bank egyik magyar munkatársa is a hallgatásra biztatta a többieket. „Ha bejelentjük, ismét zaj lesz körülöttünk. Ez nem tesz jót a minősítési vitánknak” – írta.
KGB-s család
A kiszivárgott levelek szerint Koszovnak november 28-án a bankból továbbítottak egy hivatalos iratot, ami a bankelnöki jogkörének törléséről szól. Koszov azt írta, erre azért van szüksége, hogy töröltesse magát és feleségét a Budapestre akkreditált diplomaták listájáról. Ezt a listát a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezeti, és a teljes körű diplomáciai mentességgel rendelkező személyek szerepelnek rajta. Ők azok, akik a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény értelmében számtalan előnyt élveznek az utazáskor, a vásárláskor (adómentesség), legfőképp pedig mentességet kapnak a fogadóországban zajló nyomozások, büntetőeljárások alól.
Az IIB központjának Magyarországra költözésekor a legnagyobb vitát éppen az váltotta ki, hogy az Orbán-kormány széles körű diplomáciai mentességet biztosított volna az intézménynek és dolgozóinak. Az Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek félelme szerint ugyanis az IIB diplomáciai mentességeit kihasználva Oroszország hírszerzőket telepíthetett volna Budapestre. A Direkt36 korábban kiderítette, hogy végül az amerikai nyomásgyakorlásnak engedve az Orbán-kormány belement egy olyan kompromisszumba, miszerint korlátozzák a bank számára biztosított diplomáciai jogosultságokat.
Az IIB és az orosz hírszerzés közti aktív kapcsolatról nem jelent meg semmilyen konkrét információ, az intézményt a magyar és nemzetközi sajtó mégis gyakran „kémbanknak” nevezi. A diplomáciai mentességek körüli viták mellett ennek fő oka maga Koszov családi háttere: a korábbi bankelnök szülei ugyanis a Szovjetunió hírszerző elitjéhez tartoztak, és többek között az Egyesült Államokban kémkedtek. Koszov édesanyja, Jelena Koszova volt az első női szovjet diplomata a New York-i szovjet ENSZ-képviseletnél – valójában azonban az amerikai atomtitkok ellopásában segédkezett. Édesapja, idősebb Nyikolaj Koszov szovjet tudósítóként dolgozott mellette New Yorkban, de valójában ő is kém volt. Később, az 1956-os forradalom leverésekor Koszov tagja lett egy Magyarországra küldött KGB-s különítménynek is. Ivan Szerov KGB-főnök olyan ügynököket irányított Budapestre, akik korábbi nyugati kapcsolataik alapján részt tudtak venni a magyar forradalom mögötti állítólagos nyugati összeesküvés felderítésében. Később, a 70-es évektől idősebb Koszov lett a KGB budapesti összekötője, így ifjabb Koszov is Magyarországon töltötte fiatalkorát.
Ifjabb Nyikolaj Koszov később a 80-as években maga is diplomata lett a Szovjetunió londoni nagykövetségén, ahol együtt dolgozott és összebarátkozott Andrej Kosztyinnal, akinek hatására átnyergelt a bankári szakmára. A Direkt36 már korábban írt róla, az orosz pénzügyi elit meghatározó figurájaként Kosztyin először a Vnyesekonombank, majd a VTB bank (korábbi nevén Vneshtorgbank) elnöke lett, és közben szoros munkakapcsolatban maradt a Koszov családdal. Nyikolaj Koszovot például 1998-ban első alelnöknek vette maga mellé a Vnyesekonombankhoz, majd immár a VTB vezetőjeként főnöke lett Nyikolaj Koszov fiának, az alatta szintén alelnökségig jutó Pavel Koszovnak.
Pavel Koszov ugyan nem szerepel nyugati szankciós listákon, de 2022 októberétől Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsa, illetve antikorrupciós hatósága is szankciókkal sújtotta. Pavel Koszov állami pozíciója miatt került szankciók alá, ő ugyanis jelenleg a mezőgazdasági hitelezéssel foglalkozó orosz állami Rosagroleasing vezérigazgatója. Pavel Koszovot tavaly júniusban Vlagyimir Putyin a Kremlben személyesen hallgatta meg a Rosagroleasing munkájáról, többek között arról, hogyan segítenek a leállított európai import kiváltásában, sőt meg is dicsérte.
Nyikolaj Koszovot egészen április 12-ig elkerülték a szankciók, ekkor azonban az Egyesült Államok az IIB-vel és annak több vezetőségi tagjával együtt őt is szankciós listára tette. Ez azt jelenti, hogy ha az egykori bankelnöknek volt az USA-ban ingó vagy ingatlan vagyona, ahhoz többé nem férhet hozzá, és mostantól nem is üzletelhet amerikai személyekkel vagy szervezetekkel.
Koszov annak ellenére került az amerikai listára, hogy már tavaly szeptember óta hivatalosan nem bankelnök. Az azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy akkor micsoda, ugyanis a belső emailek szerint a hivatalos, banki emailcímét még tavaly év végén is használta. Sőt, a már említett dokumentumban, amelyben arról nyilatkozott a dubaji vagyontanácsadónak, hogy politikai közszereplőnek minősül-e, ellentmondásos állításokat tett a saját pozíciójáról. Egy helyen arra utalt, hogy már nem visel az IIB-ben magas pozíciót, a következő sorban pedig aktív bankelnöknek nevezte magát. | Kiszivárgott, hogyan mentette offshore milliárdjait a szankciók előtt a budapesti orosz bank vezére | null | https://telex.hu/direkt36/2023/04/25/mikozben-a-budapesti-orosz-bank-az-osszeomlas-szelen-tancolt-az-orosz-bankvezer-az-offshore-vagyonanak-megmenteset-intezte |
null | Több mint 10 ezer férfi és női cipőt, mintegy 40 ezer láncfűrészt, fűnyírót, baltát, kalapácsot és egyéb barkácseszközt vont hatósági felügyelet alá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert az érintett cégek csaltak a fuvarozási adatokkal, és az áruk eredetét, tulajdonjogát sem tudták hitelt érdemlően igazolni. | true | [
""
] | 0 | Pénzcentrum | null | A NAV azt közölte kedden, hogy a Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóság munkatársai két kamiont ellenőriztek egy-egy raktárnál, amikor a háztartási és barkácseszközöket, valamint a cipőket és papucsokat megtalálták. A távol-keleti árucikkeket beszerző cég képviselője az áru eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről iratokat, bizonylatokat nem tudott bemutatni, ezért a revizorok hatósági felügyelet alá vonták a kockázatos termékeket, biztosítva az adókötelezettség teljesítését. Hozzátették, hogy a több kamionnyi áru egyelőre a hatóság felügyelete alatt marad, és ha nem igazolják 15 napon belül az érintettek a rendelkezési jogukat, a NAV árverésen értékesíti a termékeket. | Nagyüzemi adócsalókat buktattak le: óriási a kár, ezt nem fogják megúszni | null | https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20241008/nagyuzemi-adocsalokat-buktattak-le-oriasi-a-kar-ezt-nem-fogjak-meguszni-1157563 |
null | „A minimum elvárás, hogy a magyar hatóságok lépjenek, ugyan már eddig is kellett volna, de ha nem tették, akkor tessenek most megtenni!” Így „üzent” Bodnár Zoltán, jogász, az MNB korábbi alelnöke a sajtóban a múlt héten végigfutott hír kapcsán, miszerint egy Máltán élő magyar – állítólagos – üzletember két magyarországi székhelyű cégében százszor akkora vagyon van, mint Mészáros Lőrinc teljes vagyona. Az egyszemélyes tulajdonos ezzel Európa 5., a világ 36. leggazdagabb embere kellene legyen. Bodnár szerint a Magyar Nemzeti Banknak és az adóhatóságnak automatikusan vizsgálódnia kellene az ügyben. Hogy megtették-e, nem tudni, mindenesetre a Hírklikk a múlt héten kérdéseket intézett mind az MNB-hez, mint pedig a NAV-hoz. E cikk megírásáig az előbbi nem reagált, az adóhatóság pedig konkrét választ – az adótitokra hivatkozva – nem adott, az általános gyakorlatáról viszont igen. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | A G7 a múlt héten publikálta a cégbírósághoz leadott év végi beszámolók alapján oknyomozó írását, amelynek a lényege, hogy van egy Máltán élő magyar üzletember, akinek két, Magyarországon bejegyzett cégében összesen13,5 ezer milliárd forint van. Az egyik, az M3-as bevezetője mellett, egy zuglói ikerház egyik felébe bejegyezett, tavaly novemberben alapított Donor Zrt., amelyben 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt. Az iratok szerint a társaság - az amúgy joglilag nem létező - "hibernált" állapotban van, sem bevételei, sem kiadásai, sőt, a jelek szerint alkalmazottai sincsenek. A cég egyedüli tulajdonosa T. János György tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, a befizetésről ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum van, amit a vállalat vezérigazgatója is hivatalos - szintén ügyvéd által ellenjegyzett - iratban erősített meg. A 4532 milliárdos tulajdonosi tőke mellett a cégnek 2002 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége, azaz tartozása is van, ami szintén az egyetlen részvényestől érkezett.
Ugyanennek az üzletembernek van egy másik, szintén rejtélyes cége is, amelynek már a neve is sokatmondó: Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. Ennek az eszközállománya durván 400 milliárd forinttal még meg is haladja a Donor Zrt.-ét. Eredetileg kft.-ként alapították, majd tavaly év végén alakult át részvénytársasággá. Ebben is tavaly év végén emeltek tőkét, méghozzá 5099 milliárd forintosra. Emellett van 1857 milliárd forintnyi tartozása a cégnek, ugyancsak a tulajdonos felé.
Mindkét cég vagyonának az egyetlen eleme 2036-os lejáratú brazil állampapír. Mint azonban a G7 rámutat, 12 év múlva kifutó brazil dollárkötvény elvileg nincs, és az elmúlt években az államkincstár beszámolói szerint helyi devizában sem bocsátottak ki 2036-os lejáratú papírokat. Mindenesetre, ha a cégek valóban ekkora összegben rendelkeznek brazil kötvényekkel, akkor tulajdonosuk Brazília egyik legnagyobb hitelezője. A két társaságban lévő vagyon ugyanis a dél-amerikai ország teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg.
A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élő magyar üzletember, T. János György. Van máltai érdekeltsége is, az ottani cége azonban - beszámolója alapján - inkább csak a veszteséget termeli, érdemi vagyon nincs benne. Ugyanakkor a két magyarországi cégének a vagyonával toronymagasan a leggazdagabb magyar lenne, százszor gazdagabb, mint Mészáros Lőrinc, s a dollárban több mint 38 milliárdnyi vagyonnal a világon 36. lenne a Forbes milliárdos listáján. A G7 megkeresésére T. János György nem reagált, a céges iratokat ellenjegyző ügyvéd pedig ügyvédi titoktartásra hivatkozva utasította el a válaszadást.
Mi lehet ez az egész? Olyannyira nem életszerű, hogy az embernek szinte elképzelése sincs arról, micsoda ez, pontosabban, ami az eszébe jut a pénzmosás, a vagyonkimentés. Netán az "Orbán-klán" valamifajta trükkje? Mindenesetre a brazil vonal gyanús - s nem is az egyetlen az egész történetben -, már csak azért is, mert tudjuk, Orbán Viktor nagy híve a bukott Jair Bolsonaro ex-elnöknek, még különrepülőgéppel el is utazott annak 2019 január elseji beiktatására, majd a rá következő választáson nyíltan mellette kampányolt. Orbán még azt is megtette az utóbb a hatóságok elől menekülő politikusért, hogy menedéket biztosított számára a brazíliai magyar nagykövetségen, amikor a hatóságok vizsgálódásai elől bujkált.
Vajon mire véli ezt az ügyet Bodnár Zoltán, korábbi jegybanki alelnök?
"Fogalmam sincs, viszont miután két magyar cégről van szó, azért a jegybanknak, a rendőrségnek és az adóhatóságnak is lenne mit tennie ennek a szokatlan pénzmozgásnak a kapcsán" - reagált. Minimum pénzmosási vizsgálatot kellene a Magyar Nemzeti Banknak végeznie. Ha a két cégnek van magyarországi számlavezető bankja - és kell lennie -, akkor a banknak a pénzek számlára érkezése után azonnal pénzmosás elleni bejelentést kellett tennie, hiszen szokatlan pénzügyi műveletről van szó. Kérdés, hogy az itthoni számlavezető pénzintézet tett-e bejelentést, s történt-e vizsgálat az ügyben. Az MNB-nek erről is kell tudnia, hiszen minden banki jelentést lát - mutatott rá.
Lehet-e más, mint pénzmosás és/vagy vagyonkimentés? - vetettük fel. Bodnár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a NAV is elrendelhetne soron kívüli vizsgálatot annál, aki a végrehajtotta a tőkeemelést a két magyar társaságnál. Merthogy meg kellene vizsgálnia a pénz eredetét. Ha az máltai, akkor jogsegélyegyezmény, az európai együttműködés alapján az adóhatóság felteheti a kérdéseit.
"A minimum elvárás, hogy a magyar hatóságok lépjenek, sőt, eddig is kellett volna, de ha nem tették, akkor tessenek most megtenni" - üzente Bodnár Zoltán, jogász, az MNB korábbi alelnöke.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az MNB vizsgálja-e az ügyet. Nem merül-e fel szerinte a két cég és a tulajdonosa kapcsán a pénzmosás gyanúja? Azt is szerettük volna megtudni, vajon tett-e a cégek számlavezető bankja pénzmosás elleni bejelentést, illetve tudomása szerint, vizsgálódik-e a NAV az ügyben? Cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.
Kaptunk ugyanakkor választ a NAV sajtóosztályától. Mint írták: konkrét adózóra vonatkozó tényt, adatot, körülményt stb. a NAV törvényi rendelkezés okán - az adótitok miatt - nem hozhat nyilvánosságra. Általánosságban azt tudatták, hogy a NAV rendkívül széleskörű adatállománnyal rendelkezik. A bevallási adatok mellett - többek között az online számlának, az online pénztárgépnek, a váminformációnak, az EKÁER-nek és a nemzetközi információcserének (például külföldi pénzintézeti számlaadatok) köszönhetően - a vállalkozásoknak szinte minden ügyletére rálát. A kockázatelemzők folyamatosan vizsgálják a cégekre jellemző egyéb nyilvános adatokat is, így például a mérlegben, beszámolóban szereplőket. A rendelkezésre álló és nyilvánosan elérhető adatokat a NAV szakemberei összességében és együttesen elemzik és értékelik. Vizsgálják azok valódiságát, és amennyiben például a tranzakció fiktív, az adó- és vámszabályok kijátszása valószínűsíthető, vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, megteszik a szükséges intézkedést. A NAV ellenőrzést, a hivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmény (például költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény) esetében nyomozást indít. | Nem oszlik a rejtély a brazil államkötvényekbe fektető titokzatos magyar cégek körül | null | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-oszlik-a-rejtely-a-brazil-allamkotvenyekbe-fekteto-titokzatos-magyar-cegek-korul/436763 |
2015-04-20 18:38:00 | A botrány azután robbant ki, hogy nemrégiben öngyilkos lett egy helyi iparmágnás, aki üzenetet hagyott hátra azon politikusok neveivel, akiket állítólag megvesztegetett. | true | null | 1 | 24.hu | null | Felajánlotta lemondását Ri Van Ku dél-koreai miniszterelnök hétfőn egy korrupciógyanús ügy miatt – közölte a kormánypárt egy magas rangú vezetője. A miniszterelnök helyzete amúgy is ingatag volt a kirobbant belpolitikai botrány miatt, ezért Pak Gun Hje dél-koreai elnök már korábban jelezte, hogy a következő hét elején fog dönteni a kormányfő sorsáról, miután visszatért tizenkét napos dél-amerikai körútjáról.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a keddi kabinetülést Ri helyett Csö Kjung Hvan miniszterelnök-helyettes fogja vezetni. A felajánlott lemondásról szóló híreket később az elnöki és a kormányfői hivatal is megerősítette.
A belpolitikai botrány azután robbant ki a távol-keleti országban, hogy nemrégiben öngyilkos lett egy helyi iparmágnás, aki üzenetet hagyott hátra azon politikusok neveivel, akiket állítólag megvesztegetett. A feljegyzés szerint Ri Van Ku 30 millió vont (nagyjából 7,7 millió forintot) fogadott el az üzletembertől. A politikus határozottan tagadta, hogy csúszópénzt kapott volna a férfitől. | Felajánlotta lemondását a dél-koreai miniszterelnök | null | https://24.hu/kulfold/2015/04/20/felajanlotta-lemondasat-a-del-koreai-miniszterelnok/ |
2020-08-24 00:00:00 | Megfogadták a miniszterelnök tanácsát. | true | null | 1 | 24.hu | null | Szeptember 1-jétől más világ jön. Nem mondom, hogy satu, de ahhoz közeli állapot fog beállni
– adta ki a figyelmeztetést Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken, amikor a határátlépés szigorítását vetítette előre, és azt mondta, szeptembertől senki ne tervezzen külföldi nyaralást, különösen ne déli irányba. A miniszterelnök, ahogy korábbi megszólalásaiban is, azt tanácsolta, hogy a nyaralni vágyó magyarok a Balatont vegyék célba a nyár utolsó heteiben – bár egy horvát lap szerint ezt a tanácsát ő maga sem fogadta meg:
Igaz, Orbán azért megengedő volt, és azt mondta, aki szeretné, az még augusztus napjaiban nézze meg a tengert. Az OE-LEM lajstromjelű magángép utasai pedig láthatóan megérthették a miniszterelnök szavait,
a Bombardier az utóbbi napokban folyamatosan tengerparti városokba repült a ferihegyi reptérről.
Az egy osztrák cég kezelésében lévő, 17 milliárd forint értékű gép néha egy nap alatt több fordulót is tett a horvát, francia, spanyol és ciprusi célpontok között.
A magángép, amelyről az utóbbi években a 24.hu is többször írt, amikor Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vette igénybe egy-egy üzleti vagy futballturista út erejéig, Szijjártó Péter az Átlátszó által megörökített jachtozása miatt került be ismét a hírekbe. A gép ugyanis épp augusztus 12-én járt a horvátországi Splitben, nagyjából akkor, amikor a feltételezések szerint a külügyminiszter megérkezhetett a Lady Mrd nevű luxusjachtra, amelyen aztán napokat tölthetett az Adrián a családjával – bár arra, hogy Szijjártó igénybe vette a repülőt, nincs bizonyíték.
Miután a lap fotósa augusztus 16-án fotókat készített a fedélzeten tartózkodó Szijjártóról, a közel 50 méteres luxusjacht legénysége kikapcsolta a nyomkövető rendszert, hogy a miniszterrel eltűnhessenek a kíváncsi szemek elől.
A repülők viszont nem tűnhetnek el ilyen könnyen a radarról. Így a többi között a flightaware.com adataiból tudható, hogy a Bombardier már másnap, 13-án Nizzába, a Cote d’Azur reptérre ment Budapestről, ahonnan újra egyenesen Horvátország felé (Brac sziget) vette az irányt. A gép ezt követően Budapesten, majd Bécsben parkolt néhány napot, mielőtt beindult volna a nyár végi csúcsforgalom.
Augusztus 19-én ismét Budapestről startolt az akár 19 személy befogadására is alkalmas repülő. Ekkor Ciprus, Larnaca volt az úti cél. 21-én ismét Budapestről kezdődött egy nagyobb körút: az első megálló megint Nizza volt, onnan a dél-spanyolországi Málaga, majd Horvátország, Dubrovnik következett. 23-án is hasonló, többállomásos útra vitték a gépet, de akkor a Ciprus után Brac szigete majd Franciaország, Nizza következett, és a Bombardier még aznap este hazatért Ferihegyre.
A NER-gép a hosszú hétvége elmúltával sem állt le. Hétfőn is lezavart egy kört, és Brac szigetéről még délelőtt visszaérkezett Budapestre. | A NER luxusrepülője mást sem csinált a napokban, csak tengerre hordta az utasokat | null | https://24.hu/belfold/2020/08/24/ner-luxusrepulo-bombardier-nyar-koronavirus-adria/ |
2021-06-10 11:00:00 | A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít. | true | null | 1 | HVG360 | null | 2021.06.10. 09:00
2021.06.10. 12:47
A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít. | Milliárdos üzletet kötött a rendőrség egyik nagy beszállítójával Pintér Sándor felesége | null | https://m.hvg.hu/360/202123_gyulik_ahozomany |
2016-10-06 21:18:00 | Szűk két hét van az '56-os forradalom hatvanadik évfordulójáig, de Desmond Child dalát még mindig nem hallani a rádióban. | true | null | 1 | 444 | null | Augusztus közepén jelent meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának hivatalos dala, az "Egy szabad országért," amit Desmond Child és Andreas Carlsson írt, igaz, kilenc évvel korábban. A szerzők és az előadók is ingyen vállalták a munkát, az emlékév igazgatója, Tallai Gábor mégis ötvenmilliós költségről beszélt a Népszabadságnak.
Továbbra sem tudni, hogy mire ment el a pénz,
a dr. Schmidt Mária vezette bizottság csak az emlékév lezárultával akarja nyilvánosságra hozni a szerződéseket, kiadások. Az ország legbuzgóbb feljelentője, Tényi István
hűtlen kezelés gyanúja miatt tett bejelentést az 1956-os emlékdal költségei miatt.
Tényit előbb szeptember elején arról tájékoztatta a VI–VII. kerületi ügyészség, hogy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasítják feljelentését, majd két héttel később már azt közölték, hogy beadványát áttették a IX. kerületi nyomozó hatósághoz. Egyelőre nem derült ki, hogy ott indítottak-e vizsgálatot az ügyben, írja a Magyar Nemzet.
Közben, a ki tudja mennyibe került, dallal a Youtube-on kívül még mindig nem találkozni, pedig augusztus közepén a Petőfi Rádióban mutatták be először. Az MTVA Sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy mikor kerül a dal a rádió lejátszási listájára, azt válaszolta, hogy a számmal | Halszagú Magyarország: kavar az ügyészség a hűtlen kezelés miatt tett feljelentéssel | null | https://444.hu/2016/10/06/halszagu-magyarorszag-kavar-az-ugyeszseg-a-hutlen-kezeles-miatt-tett-feljelentessel |
1998-12-15 00:00:00 | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | true | null | 1 | Origo | null | Perbeszédében Bánáti János hangsúlyozta: azt várja, hogy ebben az önálló életre kelt, korunk jelképévé vált ügyben a tárgyalóterem falain kívül marad a politika, és nem lesz befolyással a megszülető ítéletre. Álláspontja szerint az ügy büntetőjogi megítélése során a bűncselekmény hiányában történő felmentés mellett szól, hogy nincs ok-okozati összefüggés Szokai Imrének az igazgatótanácsban Tocsik Márta megbizatása mellett leadott igen szavazata, és a jogásznő megbízási szerződése, illetve a kifizetett sikerdíjak között. Egy testületi döntés esetén a gondatlanul elkövetett bűncselekménynek nem lehet alanya, ellenkező esetben ugyanis a gazdasági társaságok közgyűlésén vitatható következményekkel járó szavazatot leadott tulajdonosokat is sorra-rendre a vádlottak padjára kellene ültetni - fejtette ki Bánáti János.(MTI) | Bűncselekmény hiányában felmentést kértek a Tocsik-perben | null | https://www.origo.hu/itthon/1998/12/19981215tocsik |
2019-01-31 19:29:00 | Megalapozatlan volt a bennfentes kereskedési vád. | true | null | 1 | Portfolio | null | Az Enefi csütörtökön bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék a mai napon hatályon kívül helyezte az MNB piacbefolyásolásra és bennfentes kereskedelemre vonatkozó korábbi határozatát, és a hatóságot új eljárásra lefolytatására utasította. A határozat hatályon kívül helyezése miatt az érintetteknek visszajár a korábban MNB által érvényesített, 120 millió forintos bírság. | Döntött a bíróság: 120 milliót fizethet vissza az MNB az Enefi részvényeseinek | null | https://www.portfolio.hu/vallalatok/dontott-a-birosag-120-milliot-fizethet-vissza-az-mnb-az-enefi-reszvenyeseinek.312441.html |
2013-07-14 16:59:00 | Feljelentés trafik-ügyben - Az LMP az ügyészséghez fordul a vesztes pályázatok visszaküldése miatt. | true | null | 1 | Index | null | A kormányzat ki akarja cselezni a közérdekű adatok megismerhetőségét, ezért „menekülőre fogta", és a perek megindítása után gyorsan próbál megszabadulni a vesztes pályázati ajánlatoktól, mondta Schiffer András, az LMP társelnöke vasárnap.
Küldje az Indexnek!
Amennyiben Ön is eredménytelenül pályázott a trafiktenderen, kérjük pályázati anyagát bontatlanul küldje el nekünk az alábbi címre: 1033 Budapest, Flórián tér 1.,
I. emelet, Index szerkesztősége.
Schiffer bejelentette, hogy pártja az ügyészséghez fordul a vesztes trafikpályázatok visszaküldése miatt, mert szerintük ez a közérdekű adatokkal való visszaélés, amit a büntető törvénykönyv tilt. Azt várják a legfőbb ügyésztől, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot.
Megszegi saját szavát az állam
Annak ellenére küldeti vissza az állami dohánycéggel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vesztes trafikpályázatokat az érintetteknek, hogy a pályázati dokumentáció még ennek az ellenkezőjét mondta ki. „A Kiíró a benyújtott pályázatokat nem szolgáltatja vissza sem egészben, sem részeiben” – olvasható a trafikpályázatokról szóló kiírásban (pdf), amelyet az NFM állított össze tavaly ősszel. Bár más magyarázat nem látszik, a minisztérium tagadja, hogy a botrányos pályázat nyomait akarná eltüntetni.
A vesztes pályázati anyagok visszaküldése nem általános kormányzati gyakorlat, több minisztérium is megőrzi a dokumentációkat. A trafikpályázatokon kívül a földpályázatoknál fordult elő, hogy a vesztesek pályázati anyagát visszaküldték az érintetteknek – derült ki az Indexnek küldött minisztériumi válaszokból.
A trafikbotrány kirobbanása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) koordinálásával több civil szervezet és lap (a K-Monitor, a Transparency International, az Index, az Átlátszó.hu, az Origo és a Hvg.hu) közösen közérdekű adatigényléssel fordult az állami dohánykereskedelmi céghez és az NFM-hez. Az adatigénylés a nyertes és vesztes pályázatokra, a bírálati szempontokra és a bíráló bizottság tagjaira vonatkozott.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. április végén hozta nyilvánosságra a trafiküzemeltetési jogokat elnyerő vállalkozások listáját. A pályázatokon több esetben politika- és CBA-közeli vállalkozók nyertek. Több esetben pedig annak a Continental dohánygyárnak a munkatársai nyertek, akik részt vettek a trafiktörvény előkészítésében. | Belföld - Feljelentés trafik-ügyben | null | https://index.hu/belfold/2013/07/14/feljelentes_trafik-ugyben/ |
2016-10-27 15:31:00 | Immár hétpecsétes titok, hogy mely vállalkozások küldik a pénzt többek között a felcsúti fociakadémiának, mivel a kormány szerint magánadománynak számít a társasági adókedvezmény címen befolyt közpénz. Közben bírósági ítéletek mondják ki, hogy az adókedvezmények igenis nyilvános adatok. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | „Megtették, amit megkövetelt a haza” – az új szolnoki stadion átadóján így mondott köszönetet Orbán Viktor azon vállalkozásoknak, amelyek a társasági adókedvezmény (tao) jóvoltából nem az államkasszába fizették be adókötelezettségüket, hanem a város sportklubjának ajánlottak fel több százmillió forintot. Azokról a milliárdokról, amelyek a tao miatt nem a központi költségvetésbe folynak be, eddig sem lehetett sokat tudni; e pénzek nagy része úgy áramlik a sportba, hogy azok megtérülése és átgondoltsága, különösen a labdarúgó-létesítmények esetében, erősen vitatható. Már ha nem fogadjuk el a KDNP-s Harrach Péter érvelését: „A stadion is az egészségügy része, nem luxuscélt szolgálnak, hanem az össztársadalom számára fontos intézmények.” Az „össztársadalomnak” viszont a Fidesz szerint semmi köze ahhoz, hogy kik, mikor és pontosan mennyi pénzt fizetnek a sportegyesületeknek a taorendszeren keresztül, ugyanis a kormány adótitoknak minősítette az ezzel kapcsolatos részletes adatokat.
A közpénz nem közpénz
Az új rendszer 2011-es bevezetése után a vállalkozások az ún. látványsportágakban – ilyen a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong és vízilabda – érdekelt kluboknak és kulturális egyesületeknek, illetve nonprofit kft.-knek pénzbeli támogatást adhatnak úgy, hogy az leírható a cégek adóalapjából. Az így kapott pénzt a sportegyesületek elsősorban az utánpótlás-nevelésre, személyi jellegű kifizetésekre és infrastruktúra-fejlesztésekre, például stadionépítésre fordíthatják. Ez elvileg jó a vállalkozásoknak, hiszen a hagyományos szponzorálás helyett nem kerül nekik semmibe, hogy mecénásként beszálljanak a kultúrába vagy a sportba, és jó a kluboknak, mivel többletforráshoz jutnak. Hogy az államkasszának ez miért jó, az már kérdéses, és az adófizetők sem biztos, hogy jól járnak, hiszen ezt a pénzt – a becslések szerint eddig nagyjából 300 milliárd forintot – az állam a közszolgáltatásokra is fordíthatná, még ha természetesen a sport és a szabadidős tevékenységek támogatása is fontos feladat.
Ilyen nagy kezekkel lapátolják ide
A vita évek óta tart a taoforrásokról, s a kormány olykor saját magának ellentmondva nyilatkozik arról, hogy a sport- és kulturális célokra felajánlott adókedvezmény köz- vagy magánpénznek minősül-e. Amikor a programot jóvá kellett hagyatni az Európai Unióval, az erről szóló dokumentumban maga a kormány ismerte el, hogy közpénznek minősül az így adott támogatás, s egy 2012-es jelentésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma is úgy fogalmazott, hogy a tao állami támogatás. Ezután fordult nagyot a világ. Orbán Viktor a Pancho Aréna átadásakor már azt közölte, hogy nem került semmilyen közpénz Felcsútra – annak ellenére, hogy a 3,8 milliárd forintos beruházás mintegy 70 százaléka magáncégektől érkezett a taoprogram jóvoltából. (Több mint 3 milliárdba kerültek a Felcsúton nemrég átadott fűtött pályák és a hozzájuk tartozó kazánház is, ezek költségeit is nagyrészt taoforrásból finanszírozta az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány.) A kormányfő logikája szerint az a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt fizikailag be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek. Orbán érvelését a többi kormánytag is gyorsan a magáévá tette, a sportegyesületek pedig ennek megfelelően a közérdekű adatigénylések ellenére sem adják ki, melyik cégtől mennyi pénzt kaptak. Így nyilvános adatok csak arról vannak, hogy egy évben hány milliárdról mondott le az állam a klubok javára, és hogy hová, mennyi került.
A sürgősségi indítvánnyal október 11-én megszületett törvénymódosítás azonban túlmutat a taopénzeken, hiszen más adóügyletek is felderíthetetlenné válnak – egyebek közt az is, hogy az állam mennyi adókedvezményt adott a multiknak az ún. stratégiai megállapodások megkötésekor. Utóbbi azért is lényeges, mert van olyan minisztérium, amely a jogerős bírósági ítélet ellenére sem közölte, hogy az állam melyik cégnek mekkora adókedvezményt nyújtott a stratégiai megállapodások után.
Arról, hogy melyik vállalkozás – például a legnagyobb építőipari cégek – hová címezte a taotámogatásait, eddig sem sok derült ki. Sejteni persze lehet, hogy Mészáros Lőrinc cégei Felcsútra irányítják a taót, csakúgy, mint a kormányközeli Duna Aszfalt, amely még a megye egyes Tiszakécskének is segít egy szép sportközpont kialakításában. A szintén az építőiparban jeleskedő Strabag a székesfehérvári Videoton FC-t pénzelheti így, ahogyan a miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt. is. A Strabaghoz hasonlóan osztrák érdekeltségű Swietelsky pedig Szombathelyre irányíthatja a költségvetésbe be nem fizetett kedvezmény egy részét. E cégek több tíz- vagy éppenséggel százmilliárdos állami beruházásokat kaptak a kormányváltás után. Szakmai körökben kész tényként kezelt híresztelés szerint egy-egy gigaberuházás elnyeréséhez szinte feltétel, de legalábbis előny valamely kisebb-nagyobb klubcsapat támogatása.
A mechanizmus pontos működéséről a címzett támogatások pontos ismerete híján nehéz bizonyítékokat szerezni, de könnyen összeállhat a kép, ha a nyomon követhető és dokumentált eljárásokat vizsgáljuk. Egy-egy stadion építése előtt az adott vállalkozás megjelenik a csapat támogatói között, majd éppen őt bízzák meg a kivitelezéssel. Így volt ez a szombathelyi arénánál és minden bizonnyal így lesz Székesfehérváron is: előbbi helyen a Swietelsky lett a névadó szponzor, majd a stadion építője is, a Strabag pedig a Videoton FC-t patronálók között jelent meg nem is olyan sokkal azelőtt, hogy ők kezdhették el bontani a régi stadiont, és minden bizonnyal ők húzzák majd fel az újat – a hivatalos döntés lapzártánk után néhány nappal születik meg.
Szorult a hurok
Hivatalosan nem indokolták, hogy miért éppen most jöttek elő a törvénymódosítással, és hogy miért kellett sürgősséggel megszavazni, de néhány előzményből következtetni lehet e lépés hátterére. Előfordult már, hogy ha valaki Orbánék számára kellemetlen nyilvános információhoz akart hozzájutni, az országgyűlési többség egyszerűen hozott egy jogszabályt, amelynek eredményeként immár „törvényesen” titkolózhattak – például a paksi beruházás vagy a Magyar Posta egyes szerződései ügyében. (Ezekről lásd: Nem tartozik ránk, Magyar Narancs, 2016. szeptember 29.) A kormány általában az után lépett, hogy elindult egy-egy adatigénylési per – és mint kiderült, a taós pénzek miatt is vannak folyamatban eljárások. Sőt, egy ítélet is született már: a DK által kezdeményezett perben augusztus végén első fokon a Székesfehérvári Törvényszék arra kötelezte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy a taotámogatások részleteit, így a felhasználásra vonatkozó adatokat és a szerződéseket is adja ki. Az ítélet nem jogerős, az írásos végzés sem érkezett még meg, de a döntés arra utal, hogy a bíróság szerint a taotámogatás közpénznek minősül még Felcsúton is.
A közelmúltban a Transparency International (TI) a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a látványsportszövetségektől is próbálta kikérni azt a listát, amelyből megtudható, a taokedvezményt igénybe vevő vállalkozások mely klubokat, mikor és mekkora összeggel támogatták. A TI sehonnan sem kapta meg a pontos adatokat, az elutasítás általános indoka az volt, hogy ezek adótitoknak minősülnek. Sok más mellett ezt közölte válaszában Tállai András NAV-elnök, parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár is a Transparencyvel. (Tállai maga is azon fideszes politikusok közé tartozik, akik egy sportklub vagy egy sportszövetség élén vitézkednek: ő a labdarúgó első ligában szereplő Mezőkövesd SE első embere; nemrég adták át a kisvárosban a felújított stadiont, amelyhez 800 millió forintnyi költségvetési támogatást kaptak.) Az elutasított adatigénylés miatt a Transparency pert indított, és már a taotitkosítás előtt kiderült, hogy az első tárgyalás december 8-án lesz – de hát ilyenek a véletlenek, a törvénymódosítással a kormány jobbról előzte az eljárást.
Mindazonáltal korántsem biztos, hogy a törvénymódosítás elegendő alap lesz az adatok megtagadására. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI álláspontja szerint alaptörvény-ellenes lehet az adótitokká minősítés, mivel a kormány korlátozza a közérdekű adathoz történő hozzájutás alapjogát. Ezt igazolja a Fővárosi Törvényszék egy jogerős ítélete is, amely azután született, hogy az LMP beperelte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) azért, mert a tárca nem bocsátotta rendelkezésükre azokat a közérdekű információkat, hogy a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött vállalkozások milyen jogcímen és mekkora adókedvezményt kaptak. Az NGM-et elmarasztaló és válaszadásra kötelező ítélet indoklása szerint nem lehet adótitok, amikor egy vállalkozás adókedvezményt kap: „Mind az állami támogatások, mind pedig az egyedi elbírálás alapján nyújtott adókedvezmények funkciójukat tekintve a közpénzekkel kapcsolatos gazdálkodás körébe tartozó döntésnek minősülnek.” A májusi jogerős ítélet után a Varga Mihály miniszter vezette tárca folyamatosan törvényt sért, mert továbbra sem adják ki az LMP által igényelt adatokat. A párt ezért büntetőfeljelentést tesz és végrehajtást kér a minisztériumra, így végső esetben rendőrök kényszeríthetik majd ki az adatszolgáltatást. Jogállamban legalábbis ez történne.
Nagy pénzek a kis focira
Az új adókedvezmény-rendszernek is köszönhetően átláthatatlanul kerül a magyar adófizetők pénze a kedvezményezett sportszervezetekhez – állapította meg a Transparency International (TI) tavalyi tanulmányában. A jelenleg nagyjából 300 milliárd forintnál tartó adótámogatás jelentős része a labdarúgáshoz vándorolt – de nemcsak a sportágak között, hanem a focin belül is vannak aránytalanságok. Nem meglepő, hogy a legtöbb taopénzt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta, jelenlegi becslések szerint eddig több mint 11 milliárd forintot. A 2014/2015-ös szezonban a felcsúti futball közel 2,3 milliárd forint taotámogatáshoz jutott, ez közel annyi, mint a Puskás Akadémia után következő kilenc további labdarúgóklubé együttvéve. A felcsúti futball támogatása a teljes futballtámogatás 12 százalékát tette ki az előző szezonban, miközben a teljes összegen több mint 1100 labdarúgó-szervezet osztozik – világított rá a TI elemzése.
A taopénzt adó vállalkozások toborzásában maga Orbán Viktor is részt vehetett, legalábbis erre utal az a néhány mondata, amelyet 2013 nyarán mondott a FourFourTwo.hu-nak: „A miniszterelnöknek helyzeti előnye van, az üzleti élet szereplőit meg tudja győzni arról, ha egy ügy fontos. És nekem magánadományokból sikerült is annyi pénzt ide (Felcsútra – M. K.) összegyűjteni, hogy meg tudjuk építeni az új centerpályát.”
A Puskás Akadémia jelenleg másodosztályú, mint az a Kisvárda is, amely a felcsúti csapat után a legtöbb taotámogatást kapta 2015-ben. A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter patronálta csapat tavaly 1,2 milliárd forinthoz jutott az adókedvezmények révén. Kell is a pénz, hiszen épül az ultramodern ministadion Kisvárdán.
„Inkább arról beszéljenek!”
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását két nap alatt verte át az Országgyűlésen a kormány, az október 10-én benyújtott javaslatot október 11-én már el is fogadták. Mivel a változtatást sürgősséggel terjesztette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, előzetesen csak a Törvényalkotási Bizottság (TAB) tárgyalta. A TAB-ülésen elhangzottakat rögzítő, még nem végleges jegyzőkönyvből kiderül, hogy a kormánypárti politikusok milyen „érvekkel” igyekeztek bizonyítani, hogy a cégeknek adott adókedvezmény nem minősül közpénznek.
Répássy Róbert (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő, a TAB alelnöke: „(…) az adókedvezmény az adózó jövedelme, mégpedig az a jövedelem, amit nem von el az állam. Tehát csak az lehet közpénz, amit adó formájában beszed. Ráadásul meggyőződésem, hogy az is csak akkor válik közpénzzé, ha megérkezik és belekeveredik az államháztartás bevételeinek a körébe.”
Balla György (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő: „Közpénznek nevezni azt, amit adókedvezményben egyébként bárki igénybe vehet? Hogy lenne az közpénz? Akkor minden közpénz? (…) az is közpénz lett volna, amit az önök frakcióvezetője (a szocialistákhoz beszél – M. K.) azért nem fizetett be, mert elcsalta az adót. Na, látják, az közpénz lett volna! Inkább arról beszéljenek!”
Balla György (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő: „Szerintünk az fontos, kifejezetten fontos, és igen, ha úgy tetszik, a társadalompolitikánk része, hogy a magyar sportot támogatni kell. Közpénzből is támogatni kell.”
Tállai András (Fidesz–KDNP), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár: „(…) a társaságiadó-kedvezmény, az, hogy ezt ki és kinek adja, melyik sportszervezetnek vagy kulturális támogatásként egyébként melyik színháznak, vagy melyik film forgatásához, az eddig is adótitok volt, és a törvény szabályozása ki fogja mondani, teljesen egyértelműen, hogy a jövőben is azzá válik.”
„Szilágyi képviselő úrnak (Szilágyi György a Jobbik országgyűlési képviselője – M.K.) bizonyára kedvenc labdarúgócsapata a Mezőkövesd Zsóry FC, azért emlegeti ennyiszer. Ennek én nagyon örülök; én viszont nem tudom megígérni, hogy önnek ingyenbérletet adok a mérkőzésekre.” (Tállai András a Mezőkövesd Zsóry FC-t fenntartó Mezőkövesdi SE elnöke – M. K.) | Ravasz átadások | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/ravasz-atadasok-101342 |
2014-10-06 00:00:00 | Rágalmazás vétsége miatt megrovásban részesítette az ügyészség azt a vállalkozót, aki egy 2013 szeptemberében kiszivárgott hangfelvételen Zugló polgármesteréhez, Papcsák Ferenchez és a kerületi vagyonkezelő volt vezetőjéhez köthető gyanús közbeszerzésekről és korrupciós pénzek átadásáról beszélt. A vállalkozó tanúként és gyanúsítottként is elismerte a nyomozás során, hogy valótlanságokat állított az egy évvel korábban megszellőztetett felvételen. | true | null | 1 | pestisracok.hu | null | Megrovásban részesítette a XIV. és XVI. kerületi ügyészség a Papcsák Ferencet és a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. akkori vezetőjét korrupciós gyanúba keverő vállalkozót – értesült a PestiSrácok.hu. Katona Károly a hatóságoknak beismerő vallomást is tett. Katona ellen rágalmazás vétsége miatt a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály indított nyomozást azután, hogy tavaly szeptemberben napvilágot látott egy olyan hangfelvétel, amin az üzletember panaszkodott a Zuglóban zajló visszás közbeszerzésekről. Tényként közölte, hogy százmilliós kenőpénzt fizetett Mazsu Gergelynek, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezetőjének, amelyről szerinte Papcsák Ferenc polgármesternek is tudnia kellett. A felvételen az is elhangzott, a miniszterelnökhöz is próbáltak eljutni egy közvetítőn keresztül, de arra jutottak, hogy „ez olyan kínos ügy, hogy nem lehet a Viktorral sem megbeszélni”. A beszélgetésre Katona irodájában került sor, melyen részt vett Ferdinandy István fideszes alpolgármester, valamint Füle Bernadett önkormányzati képviselő és a vállalkozó testvére, Katona Zoltán is.
Az önkormányzat már az elején cáfolt
A zuglói önkormányzat már a botrány kirobbanásakor is azt közölte, hogy nem véletlenszerű, hanem megrendezett volt a beszélgetés, ami mögött a felvételen beszélgető vállalkozó és a Papcsákkal rossz viszonyt ápoló alpolgármester személyes indítékai állnak. Ahogy elmondták: “a rágalmazó felvételen két olyan sértett személy hallható, akiket az önkormányzatnál végrehajtott pénzügyi és vagyongazdálkodási átvilágítások és átszervezések gátolnak abban, hogy tovább sütögessék a saját pecsenyéjüket. Az egyikük egy olyan sértett vállalkozó, aki a megszigorított zuglói vagyongazdálkodási és teljesítésellenőrzési rendszerben nem tudja folytatni a korábbi illegális módszereit. A másik személy pedig a jogköreitől tavasszal megfosztott, jelenleg is belső vizsgálat alatt álló, tetteivel már huzamosabb ideje a baloldalt segítő Ferdinandy István alpolgármester”.
Az ügyészség döntése Papcsákékat igazolta
A XIV. és XVI. kerületi ügyészség határozata Papcsákék igazát igazolta, ugyanis az ügyészség szerint Katona Károly hazudott, így cselekménye rágalmazás vétségének a megállapítására alkalmas volt, ezért őt megrovásban részesítette. Az indoklás kitért rá, a gyanúsított a terhére rótt bűncselekményt elismerte. A vállalkozó ellen az eljárást azonban tekintettel Katona beismerő vallomására, büntetlen előéletére, megszüntették, de egyben felhívták a vállalkozó figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmények elkövetésétől.
Beismerte, hogy hazudott
A birtokunkban lévő rendőrségi jegyzőkönyvben és ügyészségi határozatban is az szerepel, hogy Katona Károly vállalkozó beismerte, hazugságokat állított a zuglói kerületi vezetésről. Vallomásában a vállalkozó kifejtette, az alpolgármesterrel való találkozót, amelyen a hangfelvétel készült, ő kezdeményezte, mivel személyes ráhatással akarta elérni, hogy az önkormányzat fizesse ki öccse cége felé fennálló hatvan milliós tartozását. Ugyanakkor elismerte, hazudott a kerületi korrupciós ügyekről és a közbeszerzések után fizetendő – állítólagos – húsz százalékos visszaosztásokról, sőt, állítása szerint az egészet ő találta ki. A Katona Károly által elmondottakat megerősítette a vállalkozó testvére, Katona Zoltán is. A férfi a nyomozóknak hangsúlyozta, azért célozgatott többek előtt arra, hogy az önkormányzatnál az elvégzett munkák után visszaosztások történnek, mert kijelentésével ártani akart a polgármesternek. Persze később belátta, hogy „ez a módszer nem volt megfelelő”, de a találkozón a „sértettség és az elkeseredettség beszélt belőle”. A HBF Építőipari cég ügyvezetője megjegyezte, azt mindenesetre gyanúsnak találta, hogy Ferdinandy alpolgármester nagyon kíváncsi volt az általa elmondott állítólagosan visszaosztott, ám később a tanú által cáfolt összeg nagyságrendjére.
Kósát Portik akarta gyanúba keverni
A zuglóiak ügye némileg hasonlít ahhoz a botrányhoz, mint amikor Kósa Lajost próbálták lejáratni hasonló módszerekkel. Mint ismert, a 2010-es országgyűlési választások előtt néhány hónappal lejáratás céljából felkerült a világhálóra egy olyan videó, amin a DEGA Ingatlanfejlesztő Kft. munkatársa, Rónai Attila azt állította, személyesen vitt több alkalommal kenőpénzt Kósa Lajos debreceni fideszes polgármesternek. Rónai azzal védekezett, nemzetbiztonsági tisztekként bemutatkozó férfiak vették rá zsarolással a videó elkészítésére. Kósa közleményében képtelenségnek minősítette az állításokat, és azt mondta, politikai célokra használják a nemzetbiztonsági szolgálatot. Az ügyben nemcsak a debreceni polgármester, hanem a Kósa Lajost megrágalmazó Rónai Attila is feljelentést tett kényszerítés miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Utóbbi a rendőrségen elmondta, korábbi olajos kapcsolatai miatt zsarolta meg őt a Nemzetbiztonsági Hivatal két munkatársa, akiket az olajügyek egyik kulcsszereplője, a több alvilági leszámolással is összefüggésbe hozott Portik Tamás mutatott be neki. Néhány hónapja az is kiderült, hogy a Kósa-videót a Portik embereként számon tartott General Media vezetőjének lakásán vették fel 2007 augusztusában. A videó választások előtti felbukkanása vélhetően része lehetett annak a megállapodásnak, amit az olajos alvilág egyik vezére és az NBH akkori főigazgatója kötött a Portik-Laborc jegyzőkönyvek tanúsága szerint. Noha a hírhedt találkozókra csak 2008 nyarán került sor, a Rónai Attila által elmondottak pedig egy évvel korábban kerültek rögzítésre, azt azonban nem lehet kizárni, hogy a titkosszolgálat és Portik között a bűnös kapcsolat régóta fennállhatott.
A polgármestert nem lepte meg a döntés
“Várható volt”- kommentálta a PestiSrácok.hu-nak a XIV. és XVI. kerületi ügyészség döntését Papcsák Ferenc. Zugló polgármestere hozzátette: ő már az ügy kirobbanásának a legelején tudta, hogy milyen játszmák vannak a háttérben, hiszen “a baloldal soha semmilyen eszköztől nem riad vissza”. Az egykori elszámoltatási kormánybiztos ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy szerinte ennek az ügynek a bíróságon lett volna a helye, mivel egy ismert közszereplő ellen folytattak lejárató hadjáratot és rágalmazták meg egy nagyon súlyos bűncselekménnyel.
A címlapon Papcsák Ferenc látható. Fotó: Zuglóilapok.hu | Megrótta az ügyészség a Papcsákot kamu felvétellel rágalmazó vállalkozót | null | https://pestisracok.hu/megrotta-az-ugyeszseg-papcsakot-es-zuglot-ragalmazo-vallalkozot/ |
null | Hosszú menetelés | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | A két diktátorban, Kádár Jánosban és a mai vezérben az a közös, hogy mindketten két tényezőre alapozták hatalmukat. Kádár a szovjet szuronyokra és a nép javuló életkörülményeire, a mai vezér a finomított nacionalista irredentizmusra (a Kárpát-medence egységének helyreállítására) és az oligarchái kifizetéséhez szükséges dinamikus gazdasági növekedésre. Miközben a mai vezér beszűkült, a növekedést hajszoló gondolkodásmódja egyre jobban emlékeztet az agg Kádáréra, nemzetpolitikai-világpolitikai ambíciói már csak azért is megkülönböztetik tőle, mert Kádár akkor is a szovjetek magyarországi helytartója volt, ha kilógott a sorból a "legvidámabb barakk" építésével.
A vezér zavaros gondolatainak két állandó eleme következetesen máshonnét érkezik: a kardcsörtető, nacionalista vonulatot mindig Tusványosról, a "mélymagyarok" közül üzeni meg, a másodikat, a "szép, nemes és választékos élet" lehetőségének megragadását, a "centrális erőtér kialakítását" mindig Kötcséről.
A két diktátor közül Kádárnál a népjólétet megalapozó gazdasági növekedés a szovjetekről való leszakadás eszköze volt - a vezér esetében a személyes gazdagodást és a vazallusok lefizethetőségét biztosító növekedés mindenáron való hajszolása az önállóság elvesztéséhez vezet. Azonos viszont az erőltetett növekedés ára: az ország elzálogosítása, az eladósodás.
DÖGLÖTT LOVAK. A mai vezér az ötödik választást nyerte meg 2022-ben, negyedszer szerezte meg a parlamenti mandátumok kétharmadát, azaz a teljhatalmat, amihez a köztársaság intézményeinek saját személyére írásán túl szükség volt az esztelen pénzszórásra is. (2021 októbere és 2022 áprilisa között a 2021-ben már befizetett személyi jövedelemadó visszatérítésére, a 25 év alattiak adómentességére, a 13. havi nyugdíj teljes összegének visszaadására, a nyugdíjprémiumra, a fegyveres testületek "fegyverpénzére", a munkáltatói járulékok 4 százalékpontnyi csökkentésére, a központi béremelésekre és külön a GDP 5 százalékát elérő beruházási kezdeményezésekre.)
Ennek következménye a 2023-ban 17 százalékos "Európa bajnok" magyar infláció (benne a 25 százalékot meghaladó élelmiszerdrágulással), illetve a gazdasági visszaesés, az államháztartás a tervezettet kétszeresen meghaladó, a GDP 6,5 százalékát elérő hiánya, az adósságnak a GDP 75 százaléka fölé kerülése. A gazdasági hanyatlás idén is folytatódik.
Akik megélték a Kádár-kort, tudják, hogy a rendszer két talpköve közül a fontosabb az életszínvonal fenntartása volt. Ehhez gazdasági növekedés kellett, ezért a növekedés hajszolásáról (a "döglött lóról") Kádár sosem tudott leszállni. Igaz, az életszínvonal emelése mindig a maradékelven alapult a veszteséges szocialista nagyvállalatok (nagyüzemi munkások) fenntartása mellett, a piacot imitáló reformok ellenére ők sosem voltak veszélyben. A mostani vezér is hasonló húrokon játszott, amikor a minap Kötcsén azt mondta: "Európában az első háromban van a magyar gazdaság tényleges növekedése. Én ezzel nem vagyok elégedett, akkor leszek elégedett, ha az első lesz. De lehet első a következő évben. 3-5 százalék körüli növekedést szeretnénk kipréselni vagy kiszuszakolni valahogy a magyar gazdaságból. Ez nem lehetetlen a következő évben."
A mostani vezér kötcsei szövege kísértetiesen emlékeztet Kádárnak az elvileg a vállalati reformokra koncentráló 1984. áprilisi MSZMP KB ülésén elmondott beszédére, amit az 1985-ös pártkongresszuson újabb "növekedési" megrendelés követett. Kádár: "És, ha ismét elmondjuk a népnek... milyen a nemzetközi környezet, akkor mit kezdjen vele? Azt kérdezik majd: »mit csináljak én a nemzetközi környezettel?« A másik jelszavunk: az életszínvonalunk megőrzése. Ha ennél a jelszónál maradunk... az életszínvonalat nem tudjuk megőrizni. Mert az életszínvonal kopik, olvad, csak úgy egy szinten tartani nem lehet. ... Megismétlem, az említett két jelszóval nem lehet messzire menni. .... Öt évvel ezelőtt odaálltunk a nép elé és azt mondtuk: ilyenek meg amolyanok a nemzetközi körülmények, itthon pedig áttérünk az intenzív gazdálkodásra, és most az a program, hogy biztosítsuk a népgazdaság, a nemzetközi forgalom egyensúlyát - mert akkor még erről beszéltünk és nem a fizetőképesség megőrzéséről - és meg kell őrizni az életszínvonalat. ... Gondolják, hogy ez most, a legközelebbi kongresszuson is program lehet, és hogy az hitelt találna a népnél? Nem! ... De hangsúlyozom, igazi program kell. Láttuk az új ötéves terv kezdetleges állapotban levő elgondolásait. Elvtársak, higgyék el, hogy 0,5 %-os évenkénti nemzeti jövedelem növekedéssel és ami abból a műszaki megtorpanástól egészen az életszínvonalig bezárólag következik, nem lehet létezni és nem lehet vele a tömegek támogatását elnyerni. ..., vagy hiszünk a szocialista rendszerben, abban, hogy többnek kell lenni benne, mint amennyit eddig képesek voltunk kihozni belőle, vagy nem hiszünk benne. Nekem meggyőződésem, hogy több van benne, sokkal több. Akkor viszont program kell. Azt mondtam elvtársak a vitában, amely előzetes vita volt és nem határoztunk, az irányt arra kell venni, hogy évi 2,5 vagy 3 %-os nemzeti jövedelem emelkedést tervezzünk és mindazt, ami abból következik, hiszen a hazai felhasználásban ez nem ugyanannyi. ... Többet kell ebből kihozni és többet is lehet, mint amiről eddig volt szó."
Békesi László akkori pénzügyminiszterhelyettes a gyorsuló eladósodás miatt később végzetesnek bizonyuló kádári növekedéshajszolásról írta: "A XIII. kongresszusra készülve kiadta a jelszót: elég volt a lapos kúszásból, elvtársak, az életszínvonalat, a dolgozók bérét emelni kell, mert ez a szocializmus alaptörvénye!" Kádár és az egész pártvezetés nem értette, vagy nem akarta érteni a mai helyzethez kísértetiesen hasonló összefüggést a növekedés gyorsítása és az egyensúly, azaz az adóssághelyzet romlása között. A 80-as évek Kádár Magyarországán a növekedés hajszolásából az egyensúly (eltitkolt) romlása, az adósságlavina (szintén eltitkolt) felpuffadása és a katasztrofális lemaradás következett.
Ha egyetlen okra akarnánk visszavezetni a rendszerváltás bekövetkezését - és eltekintünk a külső körülményektől -, akkor a növekedést hajszoló, ugyanakkor a szocialista nagyvállalatok védelmét és az életszínvonalemelkedést egyszerre megvalósítani akaró gazdaságpolitika miatti egyensúlyvesztést kellene megjelölnünk. Kádár alatt végleg kimúlt a növekedés hajszolásának döglött lova.
KÍSÉRTET JÁRJA BE MAGYARORSZÁGOT. Hazánknak az utóbbi másfél évtizedben elért gazdasági növekedését két külső tényező segítette: a világgazdasági konjunktúra és az európai uniós tagság. A Covid óta a külső környezet kedvezőtlenebb, az uniótól rendszeresen érkező pénz a harmadára csökkent - az európaiak már nem hagyják, hogy a magyar vezér ellopja az ő adójukból származó uniós transzfereket.
A növekedés belső tényezői is kedvezőtlenné váltak: a rekorder magyar infláció után a vásárlók tartózkodóvá váltak, a fogyasztás stagnál, a fejlesztést szolgáló beruházások megtorpantak, a hazai termelékenység emelkedése, ezzel a versenyképességünk növekedése megállt. A következmény, hogy a multik itteni leányvállalatainak exportképességével a hazai tulajdonú vállalati szektor nem tudott lépést tartani, a vezér oligarcháit gazdagító, túlárazott állami beruházások a növekedést nem segítő presztízscélokat (stadionépítés) követtek, és a pénzszórás, meg az európai pénzek elapadása miatt az egyensúly megrendült.
Siralmas a helyzet: nincs gazdasági növekedés, nincs bővülő fogyasztás, visszaestek a beruházások, magas szinten maradt az államháztartási hiány, az államadósság az égben, az uniós pénzek beáramlása sovány. Némi vigasz, hogy a devizatartalékok magasak, a külföldi fizetési mérleg helyzete - bár az export visszaesett - nem drámai.
A kötcsei zavaros szózatok (gazdasági semlegesség) funkciója, hogy a Magyar Péter és a gazdasági helyzet alakulása miatt megrendült híveiben tartsa a lelket. A vezér vabankra játszik: nem érdekli, hogy mi lesz a hívek bizalmát helyreállító pénzszórás ("békeköltségvetés") következménye, már két évvel a választások előtt sorolja, mi lesz a bőségszaruban. Igaz, idén újabb adóemelések és beruházás halasztások várhatóak, de a kötcsei közönség 2025-től szabadon legelészhet az eléje terített bőséges asztalról. Lesz itt a gyermekek utáni adókedvezmény megduplázása, minimálbéremelés, reálbéremelés, amihez a biztosíték: "a békeköltségvetés megvan a fiókban, '25-ben képesnek kell lenni a 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, ehhez pedig nagyarányú béremelésre van szükség". Persze ahhoz, hogy a pénzszórás miatt várható áremelkedés ne indítsa be a Nemzeti Bank szigorító reakcióit, ki kell cserélni a hirtelen bekeményítő (balkézzé vált) jegybank elnököt.
Ismétlődik a negyvenéves történet. A hatalom megtartásáért a pénzszórással elért magasabb növekedés, a finanszírozáshoz az új hitelezők felkutatása. Ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd a kínaiak, a katariak, az oroszok - "semleges finanszírozás" következik -, amiért cserébe minden átkerül a hitelezők kezébe, ahogyan Montenegró, a görög kikötők vagy az afrikai bányák esetében.
Az ország elzálogosítása ugyanúgy felgyorsul, mint Kádár János utolsó éveiben. Kísértet járja be Magyarországot, az eladósodás kísértete. Kérdés, hogy a mai vezér hívei (az erőszakolt növekedés haszonélvezői: az oligarchák) nem lázadnak-e fel a romlás láttán, ahogyan az 1985-ös pártkongresszus utáni összeomlást látva Kádár János "harcostársai" (Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós) tették.
RÓVID- ÉS HOSSZÚTÁV. A diktatúrák mindig csak a mai napot, legfeljebb a holnapot akarják túlélni. Nem számít nekik, hogy ennek mi az ára. A mai magyar vezér pontosan tudja, hogy NEKI sokkal nagyobb baj, ha megbukik (a béremelési ígéretek és pénzszórás hiányában), mint az, hogy mi történik azután, ha megnyerte a választásokat, és az óriásira hízott adósság miatt magasabb lesz a kamatteher, illetve a nép jóléte csökken az infláció miatt.
Minden diktatúra a rövidtávú és a hosszútávú hatások különbségével játszik. A világban - ha nincs pénzügyi válság - pénzbőség van, a megtakarítók vannak többségben. Abban persze lehet különbség, hogy drágábban vagy olcsóbban jut-e a hitelezők pénzéhez egy a hatalma megtartásáért a bevételeit messze meghaladóan költekező kormány.
A mai vezér Magyar Péter váratlan feltűnése és a növekedést hajszoló gazdaságpolitikához szükséges források hiánya miatt bajban van. Mindent feltesz majd arra a lapra, aminek a következménye az ország zálogba adása, eladósodása. Kádár diktatúrájának hanyatlása is így kezdődött. A mai vezér elszigetelődött nemzetközileg, rendszere az Európai Unió fekete báránya lett, komoly szövetségese csak az orosz agresszor, Putyin, a gazdasági bajokkal küzdő kínai elnök-főtitkár, Hszi Csin-ping és az újraválasztásáért harcoló, több mint húsz bűncselekmény elkövetésével vádolt amerikai Trump.
Az ország gazdasági helyzete és pénzügyei ziláltnak látszanak. A vezér hívei nyugtalanok, ezért kellett őket Kötcsén nyugtatni. Megkezdődött volna az Orbán-rendszer általános válsága?
- | Diktatúrák alkonya | null | https://nepszava.hu/3250184_diktaturak-alkonya |
2017-06-17 19:46:22 | A Keresztapa című film hangulatát idézi az a szövevényes és belterjes világ, amely Bicske környékén épült ki, iskolapéldájaként annak, miként tud egy családi/gazdasági/politikai érdekközösség befolyás alá vonni egy egész kistérséget. Érdemes szemügyre venni, hogy e zárt kör tagjai milyen megoldásokkal jutnak elképzelhetetlen mennyiségű termőföldhöz, kül- és belterületi telkekhez, ipari területekhez, egyéb ingatlanokhoz, és hogyan sikerül valahogy mindig olyan fejlesztésbe fogniuk, amelyre éppen jár uniós vagy hazai támogatás. A szóban forgó térség falvainak neve ma már országszerte ismerősen cseng – különösen Felcsúté és Alcsútdobozé –, miként jól ismerjük a tulajdonosi kört is: az Orbán, Mészáros és Tiborcz családokat. Nagy kérdés, hogy a látványos és egyelőre ellenőrizetlen gyarapodás megállítható-e, illetve kormányváltás esetén visszaszerezhető-e az oligarchákhoz került vagyon. Az ellenzéki pártok abban egyetértenek, hogy ennek meg kell történnie, ám abban már eltér az álláspontjuk, hogy ezt különadókkal vagy elkobzással, netán bírósági eljárás keretében vagy új törvények megalkotásával lehet a leghatékonyabban megoldani. | true | null | 1 | 168 óra | null | – Gratulálok az új üzlethez, biztosan nagy haszonnal fog járni. Őszintén mondom, mert a mi érdekeink nem ütköznek. Na, ezt mondja Don Vito Corleone Mr. Sollozzónak A Keresztapa című filmben, és ezzel én is mindent elmondtam arról, hogy milyen az élet a bicskei kistérségben – jegyzi meg egy beszélgetőpartnerünk. Szerinte olyan itt, mintha Szicíliába csöppent volna az ember. Ha egy ismeretlen jön a környékre, s olyan helyre téved, ahol nem örülnek neki, akkor nem bántják, csak éppen diszkréten elkezdi követni egy nagy, fekete, sötétített üvegű autó. Ha valaki el akar adni egy ingatlant, egy vállalkozást, esetleg nyitni akar valamit, pontosan tudja, kinek/kiknek kell szólnia először, kinek az engedélyére van szüksége. „Ki merne ezekkel szembeszállni?” – teszi hozzá.
Valóban. Senki nem tett semmit például akkor, amikor Mészáros Lőrinc lekerítette a bicskei Erőmű-tavat a helyi lakosok és a horgászok elől. A tó és a környéke, azaz csaknem egy 170 hektáros terület ugyanis időközben a felcsúti polgármester érdekeltségébe került, potom pénzért jutott hozzá. A Magyar Narancs készített nemrégiben fotókat a területről, s jól látszik, hogy a kerítéssel lezárt részen hatalmas, fából épült nyaralók nőttek ki a földből.
Az ipari területek, a legelők, a szántók, a beépítetlen területek eredetileg az Oak Valley Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft. és a Packard Hills Kft. tulajdonában voltak, az izraeli befektető ott akarta megvalósítani az úgynevezett Budapest Gate-fejlesztést. A Budapest Gate International Golf és Country Club egy több mint 6600 méter hosszú versenygolfpályából, a hozzá tartozó tavakból, luxusvillákból, húsz-, illetve négy- vagy ötlakásos társasházakból, családi és ikerházakból állt volna. De álmodott a befektető ötcsillagos szállodáról, konferencia- és wellnessközpontról, golfvilágbajnokságról is. „A luxus oázisa, amely vidéki nyugalommal és a magas életminőséggel párosul” – hirdeti ma is az ingatlanforgalmazó honlapja a nem létező „Budapest kapuját”.
A megbukott beruházás sorsa hűen tükrözi a mai Magyarország működését, ezért érdemes végigkövetni a fejleményeket.
A nagyszabású fejlesztés legalapvetőbb problémája az volt, hogy általa egy körön kívül álló vállalkozás került volna be egy olyan területre, ahol a szomszédok nem látták szívesen.
Ott van például Alcsútdoboz, abban pedig Hatvanpuszta. Az egykori főhercegi majorság 13 hektáron terül el, s öt felújított épületből áll. A tulajdonos Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának egyik cége, de nem az idősebb Orbán lakik ott, hanem – korábbi sajtóértesülések szerint – Mészáros Lőrinc bérli tőle. Annak fényében, hogy Orbán Viktor Nárcisz nevű kuvaszának éppen a szóban forgó ingatlan a lakhelye, nagy a valószínűsége, hogy a kormányfő sok időt tölt az egykori Habsburg-birtokon. A majort állami földek veszik körbe, amit Mészáros Lőrinc Búzakalász 66 nevű cége nyert el húszéves bérletre még a 2010-es évek elején, illetve időközben földárveréseken meg is vásárolta egy részüket. De Hatvanpuszta környékén akadnak Lévai Anikónak, a miniszterelnök feleségének érdekeltségébe tartozó szántók is.
Hogy kinek mennyi termőföldje van, nehéz követni, hiszen az érdekeltek nemcsak pályázatokon, hanem árverésen is vásárolnak, illetve haszonbérletben is művelnek területeket. Évekre visszamenőleg megnéztük a termőföldek területalapú támogatásait, s azt láttuk, hogy évente több százmillió forintnyi földalapú uniós és hazai támogatás érkezik a Mészáros-, Orbán- és Tiborcz-érdekeltségekhez.
De átnéztük a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Fejér megyére vonatkozó árverési hirdetményeit is, hogy Mészáros Lőrinc cégei, a Búzakalász 66 Kft. és az Agrosytem Zrt. mennyi földet művelhet haszonbérletben, illetve a család tagjai hány hektár földet nyertek el a már meglévők mellé csak 2015 márciusa és 2016 márciusa között. E szerint Mészáros érdekeltségébe összesen több mint 3800 hektár föld került csaknem 85 ezer aranykorona értékben, Alcsútdobozon, Kajászón, Etyeken, Mányon, Óbarokon, Seregélyesen, Száron és Válon. A Tiborcz család Bicskén és Mányon újabb 492 hektárral gazdagodott. A Lévai Anikó földjeit is művelő Flier Tamás és családja Alcsútdobozon, Bicskén, Felcsúton és Óbarokon 412 hektár termőföldet vett meg 2015–2016-ban. Több mint száz parcella került az említett családokhoz.
Mészáros Lőrinc lekerítette a bicskei Erőmű-tavat a helyi lakosok elől
Aztán ott van a másik Mészáros-központ, Göböljárás, Göbölpuszta is, ami arról híresült el, hogy az ottani legelőit elveszítő alcsútdobozi juhász, Váradi András szembeszállt Mészáros Lőrinccel, de a harcát nem tudta befejezni, mert elütötte egy autó, és meghalt. Ferenczi Krisztina tényfeltáró újságíró munkássága óta tudjuk, hogy Göbölpuszta egyik fele Mészáros Lőrincé, a másik pedig a nagyvállalkozó Demján Sándoré.
Nem kell messzire menni, Felcsúttól hat kilométerre fekszik Csabdi, s annak határában Tükröspuszta, a Tiborcz család birtoka, amely egy 40 hektáros lovas szabadidőparkból, illetve a Tiborcz tanyából áll, ami egy további héthektáros terület egy rajta álló 360 négyzetméteres házzal. Ugyancsak volt nemesi birtokról van szó, ahogyan az előző két esetben is. Ez utóbbi gróf Pálffy-Daun József gazdasága volt. Tiborcz István, a család fiatalabbik fia Orbán Ráhel férje, azaz a miniszterelnök veje.
Alcsútdobozon, a Máriavölgy dombjain található Csányi Sándor családi érdekeltsége is, a 18 szakaszos pályarendszerrel bíró Pannonia Golf&Country Club, amelyet 2012-ben vásárolt meg Csányi Attila, az OTP-vezér fia, aki szeretné bebizonyítani, hogy Magyarországon is lehet sikeresen működtetni egy golfpályát. Úgy tűnik, a terve valóra válik.
Alcsútdoboz hatályos szabályozási terve szerint Máriavölgyben, a jelenlegi golfpályától északra, északnyugatra új golfpálya van betervezve s jóváhagyva. A régi, illetve az új pálya között gyalogos-aluljárók könnyítik meg a közlekedést. A két golfpálya közötti területre pedig egy ingatlanberuházás van elfogadva. Könnyen elképzelhető, hogy majd ott valósul meg az a szálláshelyfejlesztés, amelyről a 24.hu írt május végén. A Magyar Golfszövetség ugyanis százmillió forint állami pénzt adott a Pannónia Golf & Country Clubnak, hogy a Junior Golf Akadémia növendékei számára szállásokat építsen.
Fotó: Bicske.blog.hu, Facebook
Visszatérve a Budapest Gate-hez: egyszóval az Orbán, a Mészáros és a Tiborcz családok majorjai, gazdaságai és földjei közé akart befurakodni Arie Yom-Tov, az izraeli befektető, aki még az ezredforduló elején vásárolta meg a 2009-re nagy nehezen belterületté nyilvánított bicskei és alcsútdobozi területeket. A bicskei képviselő-testületben akkor éppen bent ült Tiborcz Péter, a miniszterelnök vejének a bátyja is. Úgy tudni, a befektető 400 millió forintot fizetett volna az önkormányzatnak az együttműködéséért, ám ezt végül nem tette le, mivel nem sikerült eredményesen együttműködni a várossal. Olyannyira nem, hogy hiába voltak megtervezve a golfklubhoz tartozó épületek, a lakóparkok, a villák és a házak, a vállalkozó nem kapta meg az építési engedélyt, mondván, a helyiek elől veszi el a tavat és a területeket.
A tulajdoni lapokból az látszik, hogy amint belterületté nyilvánította az önkormányzat a fejlesztési helyszíneket, az izraeli befektető hitelt vett fel a beruházás kivitelezésére. A Magyar Külkereskedelmi Bank összességében több mint ötmilliárd forintnyi jelzálogjogot jegyzett be. Mivel azonban építkezni nem tudott a beruházó, a Budapest Gate Golf és Country Club-projekt bebukott, a fejlesztésben érdekelt két cég ellen felszámolási eljárás indult.
A térképen azokat a termőföldeket jelöltük be, amelyeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet adatbázisa szerint 2015-2016 során haszonbérleti pályázaton, vagy földárveréseken nyertek el vagy tarthattak meg a családok. Az ábra nem teljes, csak azokat a területeket tartalmazza, amelyeket be tudtunk azonosítani. Továbbá nem mutatja a korábban megvett vagy elnyert termőföldeket, s azokat sem amelyeket magánszemélytől vásároltak meg. Mellettük jelöltünk olyan majorokat, tanyákat, amelyek ugyancsak a családok saját tulajdonában vannak, vagy bérelik azokat. Valójában a családok befolyása a Bicskei kistérségben sokkal nagyobb, mint az ábra mutatja. A földárverési jegyzőkönyvekben szereplő helyrajzi számok több esetben eltérnek a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben szereplő adatoktól.
Az Oak Valley felszámolója 2,8 millió forintos áron hirdette meg még 2012 nyarán a bicskei és alcsútdobozi mintegy 170 hektárnyi területet. Nem érkeztek ajánlatok. „Ki mer oda bemenni?” – mondja a már idézett beszélgetőpartnerünk.
A HVG cikke szerint 2013-ban Mészáros Lőrinc megbízott egy faktorcéget, hogy vegye meg az izraeli befektető cégeivel szembeni követeléseket, amelyek idővel szép lassan egyre értéktelenebbé váltak. Végül pályázati és árverési eljáráson kívül Mészáros Lőrinc Búzakalász 66 nevű cége és Mészáros Ágnes, a felcsúti polgármester lánya vették meg az egykor az Oak Valley, illetve a Packard Hill tulajdonában álló ingatlanokat. Kevesebb mint 500 millió forintért.
Egy olyan fejlesztési helyszínről van szó, amelyre az MKB Bank korábban ötmilliárd forint jelzálogjogot jegyzett be, s amelyek valójában több mint tízmilliárd forintot értek, hiszen csak a terület szabályozási terve több mint 800 lakásnak, villának, társasháznak jelölt ki területet, és ahol 1000 négyzetméternél kisebb telek nemigen volt található. Mivel az MKB Bank és a bicskei önkormányzat nem látott fantáziát a területben, az Mészáros-érdekeltséggé vált. Az FHB Bank azonnal elfogadta fedezetként az Oak Valley korábbi tulajdonát, s az ingatlanok tulajdoni lapja szerint 1,2 milliárd forint jelzálogjogot jegyzett be rá egy kölcsön fejében, szinte abban a pillanatban, ahogy az ingatlanok Mészárosékhoz kerültek.
Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztosa, 2008 és 2014 között Bicske polgármestere, vagyis aki korábban azt hangoztatta, hogy ne vegyék el a területet a helyi lakosoktól, most azt mondta a Hír TV-nek: nincs abban semmi kivetnivaló, hogy Mészáros Lőrinc lekerítette a bicskei Erőmű-tavat a helyi lakosok elől. Magánterületről van szó, ezért normális, hogy a bicskei horgászok kilométerekkel arrébb horgászhatnak – tette hozzá.
Egyelőre nem tudni, mi a terve Mészáros Lőrincnek a tulajdonába került területekkel azon kívül, hogy dácsákat épített rá. Ám ha lenne terve, minden bizonnyal kapna a megvalósításához állami pénzt is.
Létezik ugyanis egy Pannónia szíve elnevezésű program. Az ismertetőben az olvasható: „Fejér megye északi részének dombos-völgyes, virágzó és termékeny tája híres nemesi családoknak, országformáló nagyságoknak adott otthont. A középkori Csákok után a hercegi rangra emelkedő Esterházyak és Batthyányak és az országos főméltóságokat is betöltő Brunszvikok, Czirákyak és Ürményiek voltak itt birtokosok, de a legmagyarabb Habsburgként emlegetett József nádor is itt, Alcsútdobozon építtetett festői parkkal körülvett kastélyt magának.”
Az Index olvasói fotója Hatvanpusztáról
– Fogadom, ha a kastélynak nemcsak a homlokzata állna, hanem meglenne az egész, abban lakna Orbán Viktor – jegyzi meg egy helyi forrásunk.
A programhoz 22 település csatlakozott, s 2015 végén lett Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos Tessely Zoltán. Az állami támogatások összege folyamatosan emelkedik, jelenleg több mint 3,7 milliárd forint fejlesztési keretösszeg jut Etyeknek és környékének. Egyelőre csak a lobbizásnál tartanak, de ha a Pannónia Szíve program is megkapja a kiemelt turisztikai térség minősítést, akkor a támogatások összege elérheti a százmilliárd forintot is. Érdekesség, hogy a számos fejlesztési cél között szerepel a lovas-, a horgászturizmus és a golf is. A kör bezárulni látszik.
S hogy mindez a féktelen terjeszkedés és harácsolás valóban Mészáros Lőrinchez köthető-e, vagy inkább arról van szó, amiről a környéken mindenki beszél, miszerint a felcsúti polgármester csak végrehajt és a nevét adja, a háttérben pedig Orbán Viktor áll – nehezen bizonyítható. Egy biztos, az érdekkör mindent megvesz a bicskei kistérségben, ami egykor a Habsburgoké volt. Gyorsabban s kevésbé átláthatóan gyarapodnak, mint az egykori főnemesek, de megtehetik. Ki áll az útjukba? | Felcsúti harács - Nem enged a földekből Orbán köre | 168.hu | null | https://168.hu/itthon/felcsuti-haracs-nem-enged-a-foldekbol-orban-kore-4729 |
null | Évek óta nem emelkedtek a bírósági fizetések, ennek eredményeképp egyre többen hagyják el a szakmát, utánpótlás pedig nem érkezik – egyesek már az igazságszolgáltatás összeomlásától tartanak. A kialakult helyzet pedig nemcsak a bírákat és bírósági dolgozókat, de széles körben érinti a magyarokat is. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a legnehezebb a helyzet, de probléma rendszerszintű. Nevük elhallgatását kérő bírók és bírósági dolgozók számoltak be a kialakult helyzetről a Blikknek. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Létszámhiány, többletmunka, túlóra: hiába tarthatatlan a helyzet, semmi sem változik - mi történik a bíróságokon?
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
A helyzet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a legégetőbb /
Évek óta nem emelkedtek a bírósági fizetések, ennek eredményeképp egyre többen hagyják el a szakmát, utánpótlás pedig nem érkezik - egyesek már az igazságszolgáltatás összeomlásától tartanak. A kialakult helyzet pedig nem csak a bírákat és bírósági dolgozókat, de széles körben érinti a magyarokat is. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a legnehezebb a helyzet, de probléma rendszerszintű. Nevük elhallgatását kérő bírók és bírósági dolgozók számoltak be a kialakult helyzetről a Blikknek.
Az utóbbi években rengeteg cikk jelent meg arról, hogy ezek a bérek annyira alacsonyak, hogy a bíróságok összeomlása fenyeget, mégse változik semmi. Sőt, ha lehet egyre rosszabb lesz - a rendszer összeomlását pedig nem csak a bírák, de mindenki, akinek valamilyen dolga van a bíróságon, saját bőrén érezheti. Hiszen:
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Tarthatatlan a helyzet a budapesti bíróságon | null | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/birosag-igazsagszolgaltatas-berek/4g1jdps |
2010-01-10 00:00:00 | Infláció: Londonban még gyorsulást várnak a lassulás előtt - Februárban tetőzik majd, az év második felében azonban a jegybank 3 százalékos vágyát is alulmúlhatja. | true | [
"válság2010",
"magyarország",
"infláció",
"goldman sachs",
"barclays",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | A magyarországi infláció további gyorsulását várják az év későbbi szakaszára jósolt meredek lassulás előtt londoni felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzők. Szerintük a még egy ideig felfelé tartó infláció nem akadályozza a pénzügypolitikai enyhítés folytatását, az enyhítése üteme azonban várhatóan lassul. A Goldman Sachs szerint az éves összevetésű infláció a magyar jegybank 3 százalékos célszintje alá lassul az idei év második felében.
Kérdés, mi ott leszünk-e. A válság nehezén túl vagyunk, de a szekrényből még eshetnek ki csontvázak, és a választások is bizonytalansággal járnak. Ami biztos: balkánian fegyelmezetlenek vagyunk és maradunk.
A decemberi inflációs adatok csütörtökön esedékes ismertetése előtt megjelent első citybeli prognózisok közül a Barclays Capital befektetési csoporté azzal számol, hogy az éves összevetésű, teljes kosárra számolt infláció februárban tetőzik, majd onnan először - az év közepéig - fokozatosan, az év második felében pedig már meredeken csökken, és 2,5 százalék lesz az év végén. A ház decemberről 5,5 százalékos éves inflációt vár Magyarországon az 5,2 százalékos novemberi és előtte a 4,7 százalékos októberi ütem után.
Alulmúlja a jegybank vágyait
A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői 5,6 százalékos éves inflációt jósolnak decemberről. A GS jelenleg érvényes előrejelzése is az, hogy az éves összevetésű infláció a magyar jegybank 3 százalékos célszintje alá lassul az idei év második felében. A Goldman Sachsnál szintén további jegybanki kamatcsökkentéssel számolnak, de a ház elemzői szerint "az utolsó fél százalékpontos" csökkentést az MNB már két, egyenként negyed százalékpontos lépésben hajtja végre.
A pénzügypolitikai kilátásokról a Barclays Capital elemzői is azt jósolták, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most már kitart a múlt hónapban alkalmazott negyed százalékpontos esetenkénti kamatcsökkentési mérték mellett. A Barclays Capital londoni szakértői úgy vélik, hogy ha a költségvetési politika a várhatóan Fidesz-győzelmet hozó tavaszi választások után sem tér le a jelenlegi pályáról, és ha a piaci hangulat kedvező marad, az MNB 5 százalékig csökkentheti alapkamatát. A ház elemzői megjegyezték ugyanakkor, hogy a piaci hangulat alakulásában továbbra is szerepe lehet a görögországi és a balti fejleményeknek.
Más nagy londoni házak szerint azonban éppen Magyarország mutatja az utat a súlyos államháztartási hiányokkal küszködő régebbi EU-tagállamoknak, elsősorban Görögországnak a konszolidáció felé.
Velünk példálóznak
A JP Morgan bankcsoport nemrégiben kiadott összehasonlító elemzése azt írta, hogy egyetlen közép-kelet-európai gazdaságnak sem olyan rosszak a költségvetési mutatói, mint Görögországéi, és "történelmi perspektívában tekintve" talán a magyarországi költségvetési konszolidáció a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási deficitje a 2006-ban mért 7 százalékról 2008-ban 0,9 százalékra csökkent, 2009-ben pedig az így számított elsődleges - azaz adósságszolgálat nélkül számított - egyenleg valószínűleg 2 százalékos többletbe fordult.
Ez évente átlagosan 3 százalékpontos javulásnak felelt meg az elmúlt három év során, amivel Magyarország jó eséllyel Európa legambiciózusabb költségvetési kiigazítását hajtotta végre. "Nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - állt a JP Morgan londoni elemzésében.
Ha tövébb nő az olajár, nem csökken úgy az infláció
A JP Morgan citybeli szakértői a hétvégén - a szélesebb londoni konszenzusnak megfelelően - 5,7 százalékos éves összevetésű decemberi magyarországi inflációt jósoltak. A várt gyorsulást szerintük az üzemanyagárakban jelentkező nagymértékű bázishatás, a szezonális átlagnál nagyobb élelmiszerár-emelkedés és az áramdíjak november eleji emelése okozta. E ház elemzői is azonban arra számítanak, hogy az éves infláció 2010 második felétől már elmaradhat az MNB 3 százalékos középtávú céljától. A JP Morgannél megjegyezték azonban, hogy ez kérdésessé válhat, ha tovább emelkednek az olajárak.
Az olajárakról a Barclays Capital - amely rendszeres olajpiaci előrejelzéseket is közöl - legutóbbi londoni prognózisában azt írta: várakozása szerint a világpiacon irányadó északi-tengeri Brent olajféleség átlagára az idén 84 dollár lesz a 2009-ben mért 63 dollár után. A nyugati féltekén irányadónak tekintett amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate (WTI) hordójának idei átlagárát 85 dollárra várják a Barclays Capital szakértői a tavalyi 62 dollár helyett. A cég szerint 2010 olyan átmeneti év lesz, amelyben a hangsúly elkezd áttolódni a keresleti oldali piaci aggodalmakról a kínálati oldallal kapcsolatos aggodalmak felé. A Barclays Capital 2011 egészére már 95 dolláros Brent- és 97 dolláros WTI-átlagárat jósol. A ház távlati előrejelzésében 2015-re 135 dolláros Brent- és 137 dolláros WTI-átlagár szerepel. | Infláció: Londonban még gyorsulást várnak a lassulás előtt | 0 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/01/10/inflacio_londonban_meg_gyorsulast_varnak_a_lassulas_elott |
2008-02-27 00:00:00 | Korrupció és csalás gyanúja árnyékolja be Barack Obama kampányát. Nincs ugyanis kizárva, hogy közvetve köze van chicagói házvásárlásának ahhoz a pénzhez, amelyet egy brit-iraki milliárdos adott kölcsön az egyik régi munkatársának, aki korrupció vádjával áll bíróság előtt. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Nadhmi Auchi az egyik leggazdagabb brit, akit azonban Franciaországban korrupció miatt elítéltek. Auchi 2005. május 23-án adott kölcsönt Antoin "Tony" Rezkónak, aki Obama kampánya számára gyűjtött pénzt. A kölcsön, amelyet egy panamai cégen keresztül adott, 3,5 millió dollár volt - állítja Auchi.
Három héttel később Obama házat vett Chicagóban, Rezko felesége pedig a szomszédos telek tulajdonosa lett - mindketten ugyanazon a napon jutottak új tulajdonukhoz, amelyet ugyanattól is vásároltak meg.
Rezko asszony telke azóta is üresen áll - a földdarab kizárólag Obamáék birtokán keresztül közelíthető meg. A demokrata párt elnökjelölti versenyében vezető politikus azt állítja, soha nem használta Rezko asszony telkét, azt azonban elismeri, hogy ő fizette a kertészt, aki a szomszédban is nyírja a füvet.
Hét hónappal később viszont már ő volt a szomszéd telek büszke tulajdonosa is, mert megvásárolta azt Rezkóéktól. A férfi ellen akkor már eljárás folyt.
Azt Obama is elismeri, hogy a "ostoba hiba" volt az adásvétel. Ennél azonban komolyabb kérdéseket vet fel az ügy.
Az asszony hallgat
Nem tudni például, honnan vette a pénzt a telekre Rezko asszony, aki egy évvel később eskü alatt vallotta, hogy évi 37 ezer dollárt keres, a vagyona pedig mindössze 35 ezer dollár - a telekért viszont 125 ezret fizetett, és felvett rá 500 ezer dolláros jelzáloghitelt is.
Tony Rezko tárgyalása március 3-án kezdődik Chicagóban; a férfit korrupcióval vádolják.
A kérdésre, hogy a férjétől kapott pénzből vette-e meg az Obamáékkal szomszédos telket, Rezko asszony nem hajlandó válaszolni. Auchi az ügyvédje szerint nem tud az ügyről semmit.
Rezko és Auchi kapcsolata mindenesetre komoly fejfájást okoz az elnökjelöltségért küzdő Obamának, aki az 1990-es évek közepe óta dolgozik együtt "pénzfelhajtójával"; akkor indult először az illinoisi szenátori posztért.
Miért kapta meg olcsóbban a házat?
A telekügy ugyanis felveti a kérdést, nem részben Rezko finanszírozta-e Obamáék házvásárlását? A szenátor ugyanis 300 ezer dollárral olcsóbban kapta meg az ingatlant - talán azért, mert a tulajdonos ezt beszámította a Rezkóéknak eladott telek árába?
Még nagyobb gondot okoz Obama számára, hogy egykori segítője perében valószínűleg el fog hangozni a neve, az ügyészi beadvány szerint ugyanis "egy politikai jelölt" - akit Chicago Sun-Times a szenátorral azonosított - tízezer dolláros kampánytámogatáshoz jutott abból a 250 ezer dollárból, amelyet Rezko kapott jutalékként.
Ráadásul a szenátor kénytelen volt elismerni, hogy egy ízben levélben kérte a város ingatlanbizottságát: támogassák anyagilag az idősek számára készülő apartmanház tervét, amelyet Rezko építtet.
Kezdőlap Külföld Kínos helyzetben Obama - korrupciós perben forog a neve | Kínos helyzetben Obama - korrupciós perben forog a neve | null | https://infostart.hu/kulfold/2008/02/27/kinos-helyzetben-obama---korrupcios-perben-forog-a-neve-183324 |
2003-09-30 09:48:00+02:00 | Három „hamisítási” ügy egyetlen hónap alatt. Látszatkeltés a köbön. | true | [] | 0 | null | 0 | Három "hamisítási" ügy egyetlen hónap alatt. Látszatkeltés a köbön.
A magyar közélet egyre inkább bulvár-fordulatot vesz, s akik a tényekkel nem tudnak mit kezdeni, újabban a látszatokkal operálnak. Három közszereplő látja ennek kárát, s bár ők semmiképpen nem hozhatók közös nevezőre – történetük, ha tetszik, sztorijuk is fölöttébb különböző –, az őket ért méltánytalanság azonos tőről fakad. De haladjunk ABC-rendben.
Bolgár György rádiós újságíró írt egy regényt. Az elsőt. Vágy a címe. Három verses-, több novelláskötet után ez önmagában véve nem volna sem szenzáció, sem a közéletet megrendítő cselekedet. Annak idején A másodperc rései, a Levéltitkok, s főleg A férfi és női dolgok könyve megjelenése sem volt az, holott a versek, elbeszélések sem voltak mentesek az erotikától. Mégsem horkant fel rá senki. Most viszont egy bulvárlap közölt néhány részletet a Vágyból, s jól elbánt a szerzővel. Azóta ugyanis a szövegkörnyezetből kiragadott – "obszcén, pornográf" – mondatok alapján ítélik meg őt, egész életművét, és magát a regényt is, amely csak e szemelvénygyűjtemény után egy héttel, múlt pénteken került a boltokba. Ez lett a hivatkozási alap arra, hogy megpróbálják őt eltakarítani a pályáról. Az újságíróiról.
Nem arról folyik a diskurzus, hogy milyen műsor a Megbeszéljük. Nem arról, hogy egy kereskedelmi rádióban miért engedhető meg – s megengedhető-e egyáltalán – több elfogultság, mint a Magyar Rádióban, amikor még – Bolgár elűzetése előtt – Beszéljük meg! volt a címe. Nem arról, hogy Bolgár jó újságíró-e. (Ez nehezen vitatható.) Még csak nem is arról, jó regény-e a Vágy. Mi több, erről már aligha lehet vitatkozni, mert minden mondat a szerzőt védő vagy őt támadó előítéletek kontextusába kerül; a hamis kérdés után még a korrekt válaszok is mellékjelentést kapnak. Ötszázezren olvastak ötven sort a regényből, formáltak véleményt róla. A Vágyból pedig néhány ezer, jó esetben néhány tízezer fogy el. Ezzel a hátránnyal nincs mit kezdeni. Ledolgozhatatlan.
Kondor Katalin rádiós újságíró, ma a Magyar Rádió elnöke egy évtizedig a titkosszolgálatnak is dolgozott. Vagy nem. (Részemről: inkább nem.) S bár el lehet viccelődni azon, hogy az ország miniszterelnöke James Bond, a rádióelnök meg maga Mata Hari, ennek az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, jó miniszterelnök-e Medgyessy, jó rádióelnök-e Kondor; mi több, törvényeinkhez sem. Kondort sokan el akarják távolítani a rádió éléről, s ha ez törvényesen nem megy, előkotornak valamiféle kartotékokat: hátha hazugságot tudnak rábizonyítani, s arra hivatkozva meneszteni lehet őt. Vagy állítólagos pártfogóiról kívánják így leválasztani. Nincs már értelmes diskurzus a rádióról – legfeljebb a valóban szégyenletes Vasárnapi Újságról –, sem Kondor elnökségéről, csak hitek és álhitek, makacs támadások és ellentámadások.
Egy korábbi rádióelnök, tekintélyes társadalomtudós, Gombár Csaba 1992-ben olyasmit mondott: elundorodtam a politikától. Amit azóta inkább elemez. A rádiót – és a televíziót – pedig egy évtizede rongálják szisztematikusan az éppen uralkodó pártok. Ráadásul törvényesnek látszó alapzatokról. Ez a tény, amihez képest mellékes és érdektelen, hogy Kondort beszervezték-e ifjúkorában egy utazási iroda alkalmazottjaként. Ahol a múlt nem nyilvános, hasonló eset – gyanúsítás, leleplezés – bárkivel előfordulhat, aki közhivatalt vállal.
Teller Edét, a világhírű tudóst – akit a The Economist egész oldalas cikkben méltatott halála után, jóval nagyobb terjedelemben, mint a magyar lapok többsége – két éven belül kétszer is megpróbálták berángatni a hazai politikába. A 2002-es választásokon a Fidesz hivatkozott rá, nem pontosan, de "lényegében" jól idézve az atomfizikus véleményét. Az idén pedig az aggastyánnak a Fidesz Amerika-ellenessége miatti aggályait igyekezett kihasználni egy nyugdíjas rádiós újságíró. A Népszabadság pedig minden körültekintést mellőzve "benyalta" az állítólagos Teller-levelet, amelyben a tudós még Polt Péter legfőbb ügyészt is megrótta, miért nem foglalkozik a Fidesz kétes ügyeivel...
Egyszer egy választási vereségre álló párt, másszor a támogatottságát veszni érző MSZP feltétlen híve vélte úgy, hogy egy Teller-állásfoglalás perdöntő lehet magyar belügyekben, s szavazók százezreinek a véleményét fogja befolyásolni. E tekintetben még azt sem mérlegelték, hogy a Teller-vélemény kisajátítása egyvalakinek biztosan árt: magának Teller Edének. Aki ennél életében s holtában sokkal több tiszteletet és kíméletet érdemelt volna.
A három eset persze nem azonos súlyú. Ezer árnyalatban különböznek. A szégyenlista élén kétségkívül a Tellerrel szemben elkövetett gazság áll. De aggasztóan közös bennük a kíméletlenség; a politikai pornográfia, amelyhez képest Bolgár műve legfeljebb szende lányregény. | Itthon: Bolgár, Kondor, Teller | 0 | https://hvg.hu/itthon/00000000004EFA41 |
2017-11-23 13:33:00 | Ihatatlan, szennyezett vízre panaszkodnak azokon a településeken, ahol már két évvel ezelőtt lezárták az ivóvízminőség-javító programokat. De lesz-e következménye? | true | null | 1 | HVG | null | Vörös és büdös: árokba folyik a tisztított ivóvíz, amire milliárdokat költöttek
Ihatatlan, szennyezett vízre panaszkodnak azokon a településeken, ahol már két évvel ezelőtt lezárták az ivóvízminőség-javító programokat. De lesz-e következménye?
„Gyalázatos, Tenyőn is komoly gondok vannak” – ezt fűzte hozzá kommentként egy, a helyszínt feltehetőleg jól ismerő lakos ahhoz a fényképhez, amit még a nyáron tettek ki a közösségi oldalra a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Surjány lakói egy kád vöröslő vízről. Sokan csak surjányi rozénak keresztelték el a málnaszörpnek is beillő folyadékot, amit több helyi befőttes üvegben el is tett emlékbe.
A Törökszentmiklós melletti településen már tavaly nyáron lezárták az ivóvízminőség-javító programot, mégis előfordult még a „rozé” megjelenése után is, hogy sáros vízzel telt meg a kád.
Utánanéztünk, hogy az országban lezárt 192 ivóvizes projektből hány esetben állapítottak meg szabálytalanságokat, és hány esetben kellett szankciókat alkalmazniuk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy 192 projektből 32-nél volt szabálytalanság, összesen 46 esetben. Ebből 30 esetben rendeltek el pénzügyi korrekciót, magyarul vissza kell ezeknél fizetni a költségek egy részét. Körülnéztünk, hogy mi a helyzet azokon a településeken, ahol elvileg már nem zavaros vizet kellene inniuk a lakosoknak, ugyanis 2015. december végén lezárultak az ívóvízben található szennyező anyagok (arzén, bór, ammónium, vas) uniós szint alá csökkentését szolgáló programok. Csongrádban tűnt legzavarosabbnak a víz.
Megkerestük a törökszentmiklósi területen szolgáltató TRV Zrt.-t, ők későbbre ígértek tájékoztatást a konkrét üggyel kapcsolatban.
Ott is az árokba megy a víz, ahol már négy éve befejeződött a beruházás
„Hogy megint nem jó a víz?” – értetlenül állt egy asszony Sándorfalván, amikor arról érdeklődtem, hogy vajon megissza-e a csapból folyó vizet, vagy inkább ásványvizet vásárol. A városban, ahol négy éve lezárták az ivóvízminőség-javító programot, és el is indult a tisztított víz hálózatra engedése, valamilyen probléma mégis adódott még tavaly szeptemberben, így ismét az árokba vezetik az új technológiával tisztított vizet már egy éve. Kiderült, hogy a megszólított nő nem is tudott arról, hogy bármi is történt a vízzel.
Pataki Zsuzsa, Sándorfalva polgármestere elmondta, hogy az ammónium és a vas szintje emelkedett meg a tisztított vízben, ezért kellett a régi vízre átállniuk, de az arzénszinttel soha nem volt problémájuk, így az alternatív ivóvizet sem írta elő számukra a hatóság. Azt, hogy meddig tart az egy éve folyó garanciális javítás, még a település vezetője sem tudta megmondani.
A fele rendben van Az országban 192 ivóvízminőség-javító projekt zajlott, az unió által kifogásolt szennyező anyagokat a Dél-Alföldön, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében mutatták ki a legnagyobb koncentrációban, itt zajlottak le a legnagyobb volumenű programok, 217 település vizének arzén-, ammónium-, bór-, mangán- és vastartalmát kellett volna leszorítani az Európai Unió által előírt szint alá. Csongrád megye szinte mindegyik települése érintett, a 2015-ös projektzárás után ezeknek nagyjából a felében sikerült az új technológiával tisztított vizet a lakosok hálózatára engedni. Szentesen a sikertelen projekt miatt már a visszafizetés összegéről alkudoznak, miközben Lázár kedvenc városában, Makón új uniós projekt indult, hátha második nekifutásra sikerül jó vizet csinálniuk.
420 milliós „bírság” lebeg Szentes feje fölött
„Kész a technológia, de nem sikerül három egymást követő jó mintát venni a tisztított vízből, így nem mehet a hálózatra a víz” – mondja Szirbik Imre, Szentes polgármestere, aki szerint a város belerokkanna, ha ki kellene fizetniük a százmilliókat, az 1,8 milliárdból most ennyit kellene „ledolgozniuk” a késlekedés miatt. A visszafizetésről egyelőre elsőfokú döntés született, a szocialista kötődésű polgármester bízik abban, hogy decemberig sikerül „kipréselni” a rendszerből a jó mintát.
Ha a szentesieknek mégsem sikerülne az attrakció, akkor a szomszédos Nagytőkét is magukkal ránthatják, magyarul a kis falunak is vissza kellene fizetnie a beruházás összegét, vagy annak egy részét, ugyanis ők arra „szerződtek”, hogy vezetékeket építenek, amelyen Szentesről szállítják majd az ivóvizet, ám ameddig Szentesen nincs jó víz, az ő elkészült projektjük sem működik. Addig is Széll Csaba polgármesternek kell arról gondoskodnia, hogy minden reggel tartálykocsiban szállítsanak vizet a településre Csongrádról. Onnan, ahol egyébként szintén baj volt a vízzel, de nem a technológia, hanem a régi vezetékek miatt. Szegváron a technológia készen áll ugyan, de három akkreditált labor háromféle eredményt mutat ki a vett mintákból, így itt sem jut el a tisztított víz a csapokig.
Második nekifutás, de nincs bírság?
Makó térségében 17 településen 3,2 milliárd forintot, Mórahalom térségében, 11 településen 4,7 milliárdot költöttek el, de egyik technológia sem működött megfelelően, holott a projekteket lezárták. Mórahalmon és Makón másodjára is nekifutottak, a két Csongrád megyei település és térsége úgynevezett szakaszolt pályázatot adott be. Mórahalmon már tavaly, az év közepén belefogtak az újabb kísérletbe, itt decemberig kell megfelelő ivóvizet produkálniuk. Mórahalmon nem kaptak az újabb projekthez központi támogatást, nem úgy, mint Lázár kedvelt városában, Makón.
Makón mintha későn eszméltek volna, a Társulás újabb pályázatának támogatásáról február 22-én döntött az Irányító Hatóság. Pont két héttel azután, hogy Lázár János egy lakossági fórumon bejelentette, hogy 550 millió forinttal támogatja a kormány a térséget, hogy a kudarcos projektet egyenesbe tudják hozni. A pályázati 370 millióval együtt így majd egymilliárd forintjuk van arra, hogy végre az előírt minőségű vizet ihassák a Makón, és környék településein. A Közbeszerzési Értesítőben egyelőre nincsen nyoma annak, hogy kiválasztották volna a kivitelezőt, de így is, úgy is, a munkát jövő év decemberéig be kell fejezniük. Egyelőre ihatják a régi arzénos vizet, vagy merítenek a kék konténer csapjából, amely ott árválkodik a városban már lassan öt éve
Lecsap-e az unió?
Egyelőre nincs arról információnk, hogy az unió elnéző lesz-e azzal a tehetetlenséggel, amellyel Magyarország kezeli az ivóvíz helyzetet. Először 2006-ig, később 2009-ig adtak türelmi időt, hogy a szennyező anyagok szintjét lecsökkentsük az ivóvízben, de alig történt valami 2012-ig, amíg végül az unió kötelezettségszegési eljárást indított ebben az ügyben. Akkor kerültek ki az érintett települések utcáira a konténerek, jártak a lajtos kocsik a falvakba, hogy „arzénmentes” ivóvizet biztosítsanak az ott élőknek. Majd még ebben az évben elindultak az első projektek is, ezeket kellett volna úgy lezárni 2015 végén, hogy a csapból is arzénmentes víz folyjon. Nem sikerült.
Az előző ciklusban 192 projektet zártak le, 2014-20-as ciklusban eddig négy pályázatot írtak ki ismét az ivóvízminőség javítására, több mint 100 programmal pályáztak, köztük vannak az „osztályismétlők” is. Első körben 100 milliárd ment el erre a célra, a mostani pályázatokkal összesen 15 milliárd forint körüli összeget költhetnek ugyanerre a célra.
A Kék Víz is bukott Bács megyében
A Kecskemét és a térséghez tartozó 30 település Kék Víz Társulásának 8 milliárdos projektje sem eredményezte a „jó vizet”, így a 2014-20-as ciklus terhére újabb egymilliárd forintot költhettek el a kiigazításra. A sajtót is megfutott Felső-Bácskai projekt viszont a jelenlegi információk szerint átment a vizsgán, bár a lakosok azóta is panaszkodnak a büdös vízre. Igaz, nincs benne sem arzén, sem bór, sem ammónium.
Mészáros Lőrinc kiváló munkát végzett
A 66 Békés megyei település 33 milliárd forintos ivóvízminőség-javító programjának kivitelező konzorciumát Mészáros Lőrinc cége vezette. Itt minden rendben zajlott, a projekt a fenntartási időszakba léphetett. A terület vízszolgáltatójának, az Alföldvíz Zrt.-nek a vezérigazgatója júniusban visszavonult, ma a Hidasháti és a Csabatáj Zrt. igazgatótanácsában foglal helyet. Mindkét cég tulajdonosa Mészáros Lőrinc.
A drága projektek mellett a vicc az, hogy Békés megyében, ahol Mészárosék 33 milliárdos projektet zavartak le, már nagyon régóta tervezik az aradi Maros-hordalékkúpról vett igen jó víz átvezetését, ami sokkal olcsóbb lett volna. Az államközi egyezmény, hivatalos információk szerint a román fél húzódozása miatt meghiúsult, így a határidő közelsége miatt le kellett tenni az olcsó tervről. Ám most, hogy elkészült a projekt, úgy tűnik, hogy a magyarok nem tettek le teljesen a romániai víz átvezetéséről, Simonka György a közösségi oldalon dicsekedett el, hogy tárgyal ennek lehetőségéről. Vantara Gyula – békési képviselő, aki a Közép-Békési Társulás elnöke is egyben – sem zárja ki, hogy a jövőben jöhet még a szomszédból ivóvíz.
2017. július. 13. 15:42 hvg.hu Gazdaság
Kritikus a helyzet, szétesés előtt áll a csatornahálózat
A víz negyede elfolyik valahol, mielőtt a fogyasztókhoz eljuthatna, a teljes rendszer alig ötöde számít megfelelőnek. Drámai helyzetet mutat be egy jelentés a magyar víz- és csatornahálózatról.
2017. június. 19. 09:37 hvg.hu Itthon
Lázár szerint börtönt érdemelnek a makói vízbotrány felelősei
Az uniós beruházás után sem lett jobb az ivóvíz Makón és térségében. | Gazdaság: Vörös és büdös: árokba folyik a tisztított ivóvíz, amire milliárdokat költöttek | null | https://hvg.hu/gazdasag/20171123_szennyezett_viz_tisztitott_viz_ivoviz |
null | A KDNP-s Szászfalvi László körzetében sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, de van példa arra is, hogy szívélyes viszonyban sikerült az átadás-átvétel – derült ki a Népszava körképéből. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | A legtöbb magyarországi településen október első hetében felálltak az új, idén júniusban megválasztott, de az átmeneti négy hónap után ténylegesen csak most hatalomra került önkormányzatok, és elfoglalták a helyüket az új vagy újraválasztott polgármesterek. Az átadás-átvétel hivatalos procedúrája még napokig elhúzódhat, de sok esetben már most kiderült, milyen, nem várt nehézségekkel kell szembenézniük az új vezetőknek.
Nem lesz könnyű dolga a baloldali Györfi Mihály polgármesternek Szolnokon, hisz a 17 tagú képvelőtestületben kilenc fős a Fidesz-frakció, ami egyelőre többséget jelent a jobboldal számára a döntések meghozatalához. Noha az első alakuló ülést csak október 10-én tartják, a kiszivárgott hírek szerint a kormánypárti képviselők jelentősen korlátozni szeretnék a polgármester hatásköreit, pénzügyi mozgásterét. Ezt ő lapunknak úgy kommentálta:
Hozzátette azt is, hogy független szakértőkkel át fogják világítani a város eddigi működését, részben, hogy tiszta lappal indulva tisztán lássanak, részben hogy hatékonyabban tudják szervezni Szolnok életét.
Nehéz idők várnak Győrben Pintér Bencére is. A kormánypárti Dézsi Csaba Andrást - és elődjét, a szexbotrányba keveredett Borkai Zsoltot is - legyőző ellenzéki polgármesternek amúgy is fideszes többségű közgyűléssel kell együtt dolgoznia, ám a régi városvezetés az utolsó pillanatig azon dolgozott, minél kevesebb jogköre maradjon, s hogy a városi cégekbe, intézményekbe bebetonozza saját embereit. Emellett néhány nappal az átadás-átvétel előtt több olyan rendelkezést is megszavazott, mely jelentősen csorbítja Pintér jogköreit, illetve egy új szervezeti és működési szabályzatot is alkottak, ami elvileg az új testület feladata lett volna megalakulása után.
Botrányos közgyűlésen búcsúzott a fideszes győri polgármester, Dézsi Csaba András
A dél-somogyi Csurgón viszont még annál is rosszabb a helyzet, mint amire az új polgármester előzetesen számított. A KDNP-s honatya, exállamtitkár Szászfalvi László városában a kormánypárti képviselő által támogatott városvezetőt legyőző Ilia Csaba a vártnál is borzasztóbb pénzügyi adatokkal szembesült, kiderült a kisváros kemény mínuszokkal küzd, s jelenleg úgy tűnik, az utolsó negyedév átvészelése sem lesz egyszerű.
- magyarázta az új polgármester. - Sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, s ezek alapján már biztos, feszített, szigorú, s az ideinél kisebb költségvetésből kell jövőre gazdálkodnunk. A hivatal munkája is nehézkes egyelőre, ugyanis távozott a jegyző, az aljegyző, a pénzügyi vezető és még négy munkatárs, azaz feladat akad rengeteg, csak ember nincs hozzá. Próbáltam találkozni Szászfalvi Lászlóval, hogy beszéljünk a folytatásról, de szeptember eleje óta nem kaptam időpontot hozzá.
A KDNP-s képviselő körzetének másik, eddig kormánypárti irányítású, ám októbertől ellenzéki vezetésű városában, Barcson sem jobb a helyzet. Az új polgármesterrel, az ellenzéki Anderné Röszler Erikával beszélgetve kiderült, Fidesz-KDNP-s elődje, Koós Csaba 20 percet szánt az átadás átvételre arra hivatkozva, hogy nincsenek folyamatban lévő ügyek. Mások viszont akadnak, ahogy Csurgón, itt is sorra napvilágra kerülnek a kétes ügyek. - Erre az évre nem maradt semmi mozgásterünk - állította az új városvezető -, minden felhasználható pénzt előre elköltöttek. A most beérkezett iparűzési adóban sem tudunk gondolkodni, ugyanis év végéig ebből kell kipótolni az önkormányzatnál dolgozók bérét. Két nap alatt egy 22 és egy 40 milliós tartozás került elő, valahogy ki kellene gazdálkodni, de ez csak a jéghegy csúcsa: még sok csontvázra számítunk. A TOP-os pályázatokra kapott összesen 2,2 milliárdról viszont lemondhat egyelőre a város, a 2022-23-ban elnyert összegeket ugyanis visszavonták, mivel 1,5-2 év alatt egyetlen projekt sem jutott el a 10 százalékos készültségig, noha a pénzt a pályázati szerződések aláírásakor megkapta a város, ám a korábbi vezetés láthatóan nem kapkodott.
Balatonföldváron a testületben többségbe került ellenzék csak a jövő szerdai alakuló ülés után láthat bele érdemben a fontosabb dokumentumokba. Az erőviszonyok ugyan megváltoztak, ám a korábbi fideszes polgármester, Holovits Huba a helyén maradt. Az eddig kisebbségben lévő ellenzékiek mindenesetre a régi testület utolsó munkanapján még kaptak egy gyomrost, hiszen a kormánypárti többség a hétfő testületi ülésen támogatta a Nyugati-strandon kikötőt építő Balabo Kft. ötletét. Ahogyan elsőként beszámoltunk róla, a Kúria a múlt héten megsemmisítette a veszprémi kormányhivatalnak a balatonföldvári Nyugati-strandon épülő kikötőre kiadott engedélyét. Többek között arra hivatkozva, hogy ezzel sérül a strandfunkció. A cég kitalálta, hogy hidat épít a parti sétány és az egyik mólószár közé - más kérdés, hogy jogászok szerint ez nem megoldás, hiszen attól a kikötő még ott marad a strand közepén. A hétfő ülésen amúgy egy 10 éves, a strand előtti területre vonatkozó szerződést is elfogadott a régi testület. Noha a választások után az Állami Számvevőszék ajánlásában felhívta a testületek figyelmét, lehetőség szerint már ne kössenek hosszú távú szerződéseket - a földvárinak mandátuma utolsó napján azért sikerült.
Idilli állapotok, barátságok gesztusok
Nagykanizsán szinte idilli állapotban érezhette magát Horváth Jácint, az új ellenzéki polgármester, hiszen az átadás-átvétel gördülékenyen zajlott le, a hivatal munkatársai mindent precízen előkészítettek, s a szekrényekből kidőlő komolyabb csontvázakra sem számíthat. Persze ehhez az is kellett, hogy az ellenzéki Éljen VárosuNk! egyesület már 2019-ben többségbe került a közgyűlésben, így hiába a fideszes polgármester, Balogh László, ráláttak a város működésére, a szerződések többségére, illetve érdemben bele tudtak szólni a pályázatokba, szerződéskötésekbe.
- Átvettem a folyamatban lévő ügyeket, s azonnal intézkedést egyik sem igényel - mondta lapunknak Horváth Jácint. - Egyetlen olyan jogi eset akad, melyről nem tudtunk, s mely 10-20 millióba kerülhet a városnak, ha a jogi eljárás kedvezőtlenül zárul Kanizsa számára.
Úgy tűnik, Miskolcon is elegánsan zajlott az átadás-átvétel, mind a volt polgármester, Veres Pál, mind pedig a helyére lépő, fideszes támogatással civil jelöltként bejutott volt rádiós főszerkesztő Tóth-Szántai József barátságos gesztusokkal kísérte az átadás-átvételt: előbbi például a közösségi oldalán arra kérte a miskolciakat, fogadják utóbbit is olyan szeretettel, mint amilyennel őt fogadtak, segítsék, támogassák a munkáját. Szerettük volna megkérdezni az új polgármestert, lát-e "fekete lyukakat" a költségvetésben, mennyire tűnik stabilnak a költségvetés, de azt a választ kaptuk, hogy egyelőre még átnézik azt a több száz oldalas dokumentumköteget, amit ezzel kapcsolatban október első napjaiban megkaptak.
Miskolcon összefog a város régi és új vezetése, hogy mielőbb újjáépüljön a leégett tetejű barlangfürdő
Egerben csütörtökön alakult meg az új, fideszes többségű közgyűlés, és szembetűnő változások történtek az előző, ellenzéki irányítású városvezetéshez képest. Vágner Ákos polgármester a korábbi kettő helyett immár három alpolgármesterrel büszkélkedhet, több tagot delegáltak a szakbizottságokba, s ezek elnöki pozícióit mind a kormánypárthoz köthető képviselők kapták, az ellenzéknek be kellett érnie egy-egy alelnöki pozícióval. Arról, hogy milyen anyagi helyzetben adták át a kasszakulcsot, a volt polgármestert, Mirkóczki Ádámot kérdeztük. Szerinte
amiről ő maga az elmúlt hetekben többször is beszélt utódjával. - Békeidőben, pénzbőségben könnyű elvezetni egy várost, de nekünk szűk esztendők jutottak: a koronavírus, a szomszédunkban dúló háborús helyzet, a szolidaritási adó bevezetése milliárdos tételeket vont el Eger kasszájából, így valójában egyfajta bravúrnak tekinthető a konszolidált működés - tette hozzá. Megjegyezte: míg őt korábban gúzsba kötötte az ellene fordult képviselő-testület azzal, hogy megnyirbálta a jogait, s pár százezres nagyságrendben dönthetett csak pénzekről, addig az új polgármester már az első, alakuló ülésen - a kényelmes fideszes többségnek köszönhetően - visszakapta ezeket a jogokat, s egy személyben így már több milliós kifizetésekről dönthet. | "Minden felhasználható pénzt előre elköltöttek" - Van város, ahol a régi képviselő-testület az utolsó munkanapján is bevitt egy ütést az új vezetésnek | null | https://nepszava.hu/3252705_onkormanyzat-magyarorszag-videk-atadas-atvetel-korkep |
2018-04-11 10:15:00 | A Sóstó Resort Spa & Conference Hotel ősszel nyílik. | true | null | 1 | 24.hu | null | 10+5 évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotel Zrt. nyerte el a novemberben nyíló nyíregyházi Sóstó Resort Spa & Conference Hotel üzemeltetését. Az erről szóló közbeszerzést a nyíregyházi önkormányzat és a Sóstó Gyógyfürdő Zrt. közösen írta ki. A 4 milliárdos szálloda építéséhez 3,1 milliárd forinttal járul hozzá az állam a Modern városok program keretében.
A Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közleményében azt írja, hogy 9 ezer négyzetméter alapterületű, 122 szobás, étteremmel, konferenciateremmel, látványbárral, mini wellness-egységgel, fitneszteremmel rendelkező Sóstó Resort Spa & Conference Hotel Nyíregyháza legkomplexebb szolgáltatást nyújtó szállodája lesz.
Az épületben 195 férőhelyes, teraszos étterem, 200 fő befogadóképességű konferenciaterem, gyermek élménysziget, business-sarok, ajándékbolt is a vendégek rendelkezésére áll majd. A már megkezdett beruházás részeként kerékpártárolót, 90 férőhelyes mélygarázst és 63 felszíni parkolót is kialakítanak.
A szálloda melletti Aqarius Élményfürdőhöz egy zárt híddal kapcsolódik majd, így a hotel vendégei szabadon használhatják majd a létesítmény gyógyszolgáltatásait is.
Mészároséknak két szállodájáról lehet tudni Ausztriában:
És vannak balatoniak is:
És még nincs vége: | Nyíregyházán is lesz szállodája Mészáros Lőrincnek | null | https://24.hu/belfold/2018/04/11/meszaros-lorinc-nyiregyhaza-sosto/ |
null | Közel húszezer hamis játékot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy budapesti játékbolt titkos raktárában - tájékoztatta a NAV pénteken. | true | [
""
] | 0 | Pénzcentrum | null | A NAV Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei rutinellenőrzést végeztek az üzletben, ahol egy lezárt, félreeső helyiségben bukkantak a játékokra - tartalmazza a közlemény. Mint írták: a polcok roskadásig voltak ismert márkajelzésű plüssökkel, különböző figurákkal és játékkonzolokkal. A termékek silány minősége és csomagolása arról árulkodott, hogy azok egytől egyig hamisítványok, amelyet a védjegyek jogosulti képviselői is alátámasztottak.
A rossz minőségű játékhamisítványok a gazdaság szereplőinek okozott kár mellett a gyermekek egészségére is ártalmasak lehetnek - fűzték hozzá. A pénzügyőrök a közel húszezer darab, több mint ötvenmillió forintot érő jogsértő árut lefoglalták és iparjogvédelmi, valamint szerzői jogok megsértése bűncselekmény miatt indítottak eljárást - olvasható a közleményben. | Súlyos bűncselekményt leplezett le a NAV: ezt rejtette a budapesti játékbolt titkos raktára | null | https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20240920/sulyos-buncselekmenyt-leplezett-le-a-nav-ezt-rejtette-a-budapesti-jatekbolt-titkos-raktara-1156784 |
2012-08-11 00:00:00 | Ligeti Dániel kikapott a nyolcaddöntőben világbajnoki címvédő riválisától a szabadfogású birkózók 120 kg-os kategóriájában a londoni olimpia szombati versenynapján. | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | A 23 éves, Európa-bajnoki második magyar mindkét menetben szépen birkózott a fehérorosz Alekszej Semarov ellen, aki azonban az első menetet 2-0-ra, a másodikat pedig 2-1-re megnyerte.
Ezután Semarov kikapott, így Ligeti kiesett.
19:30 Feliratkozom | Ligeti kikapott a világbajnoktól, aki utána veszített | 0 | https://infostart.hu/sport/2012/08/11/ligeti_kikapott_a_vilagbajnoktol_aki_utana_veszitett-512752 |
2019-10-07 00:00:00 | Este szóltak neki, hogy másnap reggel jelenése van, ekkor közölték vele a hírt. | false | [
"amerikai sportok",
"jay gruden",
"lineup",
"nfl",
"sport",
"washington redskins"
] | 0 | null | 0 | Bekövetkezett, amit nagyjából sejteni lehetett, az NFL-ben szereplő Washington Redskins kirúgta a vezetőedző Jay Grudent. A csapat borzalmasan kezdte a szezont, mind az öt eddig lejátszott mérkőzését elveszítette, legutóbb a New England ellen 33-7-re úgy, hogy a Washington szerezte az első pontokat egy touchdownnal.
Grudennek a vereség után szóltak, hogy hétfőn hajnali 5-kor rendkívüli megbeszélés lesz, ekkor közölték vele, hogy ki van rúgva.
Ez volt a hatodik szezonja a Redskinsnél, a mérlege azonban nem túl fényes: 35 győzelem, 49 vereség és 1 döntetlen. Rájátszásba csak egyszer vezette a Washingtont, akkor is kikaptak az első meccsen.
Gruden napokkal ezelőtt is a hírekbe került, olyan videók terjedtek a neten, amelyeken egy rá kísértetiesen hasonlító férfi egy jointnak tűnő cigit szívott egy fiatal nő társaságában, azonban sem az edző, sem a franchise nem kommentálta a történteket.
Eredmények – NFL, 5. játékhét Seattle Seahawks-Los Angeles Rams 30-29
Cincinnati Bengals-Arizona Cardinals 23-26
Tennessee Titans-Buffalo Bills 7-14
Oakland Raiders-Chicago Bears 24-21
New Orleans Saints-Tampa Bay Buccaneers 31-24
New York Giants-Minnesota Vikings 10-28
Philadelphia Eagles-New York Jets 31-6
Pittsburgh Steelers-Baltimore Ravens 23-26 – hosszabbítás után
Washington Redskins-New England Patriots 7-33
Carolina Panthers-Jacksonville Jaguars 34-27
Houston Texans-Atlanta Falcons 53-32
Los Angeles Chargers-Denver Broncos 13-20
Dallas Cowboys-Green Bay Packers 24-34
Kansas City Chiefs-Indianapolis Colts 13-19 kedden játsszák:
San Francisco 49ers-Cleveland Browns 2.15
Kiemelt kép: Scott Taetsch/Getty Images | Azért hívták be hajnali ötre az edzőt, hogy kirúgják | 0 | https://24.hu/sport/2019/10/07/jay-gruden-washington-redskins-nfl-kirugas |
2016-06-01 00:00:00 | Könyvelője segítségével 24 millió forint áfát csalt el egy olcsó napelemes rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó gyulai cég ügyvezetője, a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) pénzügyi nyomozói befejezték a költségvetési csalás miatt folytatott nyomozást és vádemelést javasolnak. | true | [
"inforádió",
"belföld",
"nav",
"adócsalás"
] | 0 | null | 0 | Könyvelője segítségével 24 millió forint áfát csalt el egy olcsó napelemes rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó gyulai cég ügyvezetője, a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) pénzügyi nyomozói befejezték a költségvetési csalás miatt folytatott nyomozást és vádemelést javasolnak.
A NAV szerdai közleménye szerint az adórevizorok az ekáer-adatok elemzése során bukkantak egy olyan gyulai cégre, amely Belgiumból, Csehországból, Hollandiából, Németországból és Angliából szerzett be termékeket, de külföldi beszerzéseit adóbevallásában nem szerepeltette. Internetes weboldalán olcsó napelemes rendszerek tervezését, telepítését hirdette, és referenciamunkákat is jelzett.
Miközben a cég áfabevallásait nullás tartalommal nyújtotta be, egyik vevője saját bevallásában feltüntette, hogy egy hónap leforgása alatt csaknem 75 millió forint értékben vásárolt tőle.
Az ügy felderítésébe a dél-alföldi pénzügyi nyomozók is bekapcsolódtak. Az ügyvezetőnél és a könyvelőnél tartott házkutatás, valamint a partnerek adatai alapján megállapították, hogy a cég 24 millió forint áfát titkolt el. Az ügyvezető bankszámláit, gyulai ingatlanát és az eljárás alatt a kiskorú gyermekei nevére íratott ingatlanrészeit is zárolták, így a keletkezett kár teljes egészében megtérülhet.
Az ügyvezetőt és könyvelőjét jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt gyanúsítottként kihallgatták, velük szemben vádemelést javasolnak a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészségnél - közölte a NAV. | NAV: adót csalt egy napelemes rendszereket telepítő cég | 0 | https://infostart.hu/belfold/2016/06/01/nav_adot_csalt_egy_napelemes_rendszereket_telepito_ceg |
null | false | [
"belföld",
"Magyar Honvédség",
"Magyar Légierő",
"Korom Ferenc",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | null | 0.007634 | 2019. május 21. 11:39
Az önállóvá vált önállóvá a Magyar Honvédség katonai irányítótestülete.
A zászlók minden korban a hazafiasság, a bátorság, az áldozatkészség, a nemzethez, a csapathoz, az eskühöz való hűség jelképei voltak - mondta Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, amikor Áder János köztársasági elnöktől megkapta csapatzászlóját a Magyar Honvédség idén megalakult Parancsnoksága kedden, a honvédelem napján, a budai Várban.
Az átadón felszólalt a köztársasági elnök, aki szerint a honvédelem napja annak a tiszta, egyszerű és világos akaratnak az ünnepe, hogy Magyarország legyen erős, független és szabad. Beszédében azt kérte a honvédektől, legyenek büszkék erre a zászlóra, mert az az összetartozásuk kifejezése mellett az 1848 májusában megszületett modern magyar hadsereg örökségét is megtestesíti.
Kiemelte, 1848-49 magyarjai Magyarország léte érdekében nyilvánították ki, hogy a magyar nemzet szabadságot, egyetértést és polgári jogegyenlőséget kíván. Ezért helyezték a haza ügyét minden elé, és tudták, hogy amikor a szabadság veszélybe kerül, csak közös akarattal lehet megvédeni – fejtette ki a köztársasági elnök, (...) ezért sikerült rövid idő alatt a semmiből önálló fegyveres erőt létrehozni. Az ország megszervezte saját védelmét, tízezrek álltak önkéntesen katonának – mondta az államfő, hozzátéve, fegyvert előtte sosem fogó honvédek lettek hősökké, lelkes önkéntesek váltak a csaták tüzében igazi katonává.
Emlékeztetett, a frissen szervezett magyar haderő 1849 tavaszán legyűrte Európa egyik legnagyobb és legerősebb hadseregét, és napra pontosan 170 évvel ezelőtt felszabadította a budai Várat. Buda ősi falainál 1541 óta először, és azóta is egyedül akkor, tisztán magyar sereg foglalta vissza az ország fővárosát - húzta alá. A harctéri logika nem a magyarok mellett szólt, de az "önvédelem kényszerű küzdelmét folytatók örök igazsága és egy ország közös akarata annál inkább" – fogalmazott Áder János.
Kitért arra is, "azokban az időkben már érezhetővé vált a reformkorból sarjadó, mélyreható átalakulás, amely minden korábbinál erősebb közérdekkel kötötte egymáshoz az ország polgárait, akik – amikor szükség volt rá – felszerelték, élelmezték, ruházták, elszállásolták, fegyverrel látták el katonáikat" Egy nemzeti alakulat, amely hadszínteret előtte sose látott császári katonákból, sebtében kiképzett önkéntesekből és hamarjában toborzott ifjoncokból állott, meghátrálásra, megadásra kényszerítette Európa egyik legjobban képzett hadseregét Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Komáromnál – sorolta.
Áder János kijelentette, nem a magyar honvédeken múlt, hogy a sok győzelem is kevésnek bizonyult, hiszen 1849. május 21-én, Budavár visszavételének dicsőséges napján Ferenc József császár és I. Miklós cár Varsóban megállapodott az orosz beavatkozásról. A kétszázezer cári katona megjelenésével a szabadságharc végzetesen egyenlőtlenné vált – tette hozzá. A köztársasági elnök hangsúlyozta, a katonai túlerő leverte ugyan a szabadságharcot, a hősies helytállás mégsem veszett kárba, "megteremte a maga gyümölcsét" (...) "Viszonyítási pont lett: a hazafiság, a hűség mércéje" – fogalmazott.
Az államfő azt mondta, mindaz, ami 170 éve történt, a mai honvédek számára nem egy márványtalapzatú, bronzba öntött, távoli múlt. A fegyverek, az egyenruhák mások, de a zászló, az eskü, a becsület pontosan ugyanazt jelenti ma is – mondta.
Fontos a Honvédség megújulása Benkő szerint
Magyarországnak ma is szüksége van erős, modern, korszerű, ütőképes Magyar Honvédségre – jelentette ki a honvédelmi miniszter a budai Várban, a honvédelem napján tartott megemlékezésen.
Benkő Tibor emlékeztetett, 170 éve ezen a napon vívták a magyar hadtörténelem egyik legkiemelkedőbb csatáját, mely során visszafoglalták az ősi főváros, Buda várát. Ez egy olyan csata volt, melyre büszkék lehetünk – mondta a miniszter, kiemelve: legyünk büszkék elődeinkre, kövessük példájukat, ahogy az évszázadok során példát mutattak bátorságból, hősiességből, helytállásból.
A miniszter beszédében szólt arról is, hogy a honvédség megújul, s ebben a kormány és a társadalom támogatását is élvezi. Benkő Tibor azt mondta, rendkívül fontos, hogy a honvédség valóban megújuljon mind katonai képességeit, mind a katonák gondolkodását illetően, hogy "méltók legyünk hazánk, nemzetünk szolgálatára".
Korom: Egy zászló, egy közösség
"Minden zászló annyit ér, mint a közösség, amely a magasba emeli" – jelentette ki a parancsnok. A zászló, a múlt a jelen és a jövő egységének szimbóluma. A szervezet minden katonáját kötelezi jövőbeli feladatainak lelkiismeretes teljesítésére – hangzott el. Korom Ferenc felidézte: 2019. január elsejével átalakult és újjászerveződött a honvédelmi vezetés rendszere, megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ez a képességbeli fejlődés teszi a honvédséget alkalmassá arra, hogy a kor biztonsági kihívásainak megfelelő modern haderővé váljon – tette hozzá.
A biztonság létezésünk elengedhetetlen feltétele, nélküle nem lehet nyugodt, kiszámítható jövőt építeni – emelte ki. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot garantálni tudja a Magyar Honvédség, motivált személyi állományra és korszerű haditechnikára van szükség – tette hozzá.
Korom Ferenc azt mondta, hogy a megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. Minden haderőnem olyan új eszközökkel gyarapodik, amelyekkel ütőképes lesz a hadsereg, amely a béke és biztonság zálogát jelenti – mondta. A motivált személyi állomány és korszerű haditechnika mellett viszont fontos a támogató hátország is – jelentette ki a parancsnok.
Az ünnepségen ismertették Áder János adományozó okiratát is. Ebben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csapatzászló a történelmi múlt emléke előtt tisztelegve kifejezi a közösség összetartozását, a katonai eskü és az alakulat iránti hűséget, a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettséget.
Az átadást a Magyar Légierő két Gripenjének, valamint két Mi-24 magyar katonai helikopternek a Vár feletti áthúzása színesítette.
(MTI) | Mandiner | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20190521_megkapta_csapatzaszlajat_a_honved_parancsnoksag |
|
2015-03-26 00:00:00 | Több minisztériumnak is volt pénze brókercégekben, de a Miniszterelnökségnek nem - ezt mondta Lázár János. Szerintük az, hogy a külügy kivonta a pénzét a Quaestorból, nem okozta a cég csődjét - erről már Giró-Szász András beszélt.
| true | null | 1 | ATV | null | Több minisztériumnak is volt pénze brókercégekben | null | http://www.atv.hu/belfold/20150326-lazar-nem-rizikos-befektetesbe-tettek-penzuket-egyes-allami-szervezetek |
|
2015-07-01 00:00:00 | Végül egy erdőtűzzel hívta fel magára a figyelmet a mindössze pár almán és kevés vízen túlélő kismama. | false | [
"erdő",
"szülés",
"kalifornia",
"eltévedt"
] | 0 | null | 0 | Egy nemzeti parkban szülte meg kislányát egy 35 éves amerikai nő, aki egy erdőn átvezető kis kerülő úton akart eljutni szülei házához, majd három napig volt egyedül az újszülöttel a vadonban, miután eltévedt és az autójából kifogyott a benzin. Amber Pangborn még mobiltelefonon sem tudott értesíteni senkit helyzetéről, mert a területen nem volt térerő.
A helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint Pangborn szerda este indult el szüleihez, miután érezte, hogy megindulnak a szülési fájdalmak. A nő a KCRA televízió híradójának elmondta: egy erdőn átvezető hátsó kerülő úton indult el, amit ugyan már többször megmutattak neki, ő korábban még soha nem vezetette arra. Végül menthetetlenül eltévedt, és kénytelen volt autója hátsó ülésén életet adni negyedik gyermekének.
A teljesen magára maradt kismama ezután mindössze három darab almával, valamint egy kis palacknyi üdítővel és egy kis palack vízzel élte túl az elkövetkező három napot, ami alatt még a méhlepényre érkező méhekkel is meg kellett küzdeni. Elmondása szerint több méhcsípés érte, miközben újszülött kislányát próbált védeni.
Szombatra már teljesen úrrá lett rajta a kétségbeesés, és kezdte úgy érezni, soha nem fog élve kijutni a vadonból gyermekével, ezért egy merész lépésre szánta el magát és jelzőtüzet gyújtott egy öngyújtó és egy hajlakk spray segítségével. A jelzőtűz azonban túlságosan is jól sikerült. Elmondása szerint a lángok pillanatok alatt felszaladtak a hegyoldalon. "Ránéztem Marissára és közöltem vele: édesem, azt hiszem anya erdőtüzet okozott" – emlékezett vissza a pillanatra Pangborn.
A módszer azonban bevált. A tüzet észlelték a hatóságok, és a nőt végül a tűzoltóság egyik helikopteréről észrevették, és egy mentőalakulatot küldtek kimentésére. A nőt és gyermekét egy közeli kórházba szállították. A beszámolók szerint mindketten jól vannak. | Erdőben szült a napokra a vadonban rekedt nő | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2015/07/01/erdoben-szult-a-napokra-a-vadonban-rekedt-no |
2018-02-20 08:44:00 | Az Együtt nyíregyházi politikusa Szabó Tünde sportügyi államtitkár kampányirodája miatt értesíti a szervezetet. | true | null | 1 | HírTv | null | Lövei Csaba azért értesíti a szervezetet, amely korábban sorra bírságolta az ellenzéki pártokat az alacsony irodabérleti díjra hivatkozva, hogy ebben az esetben is derítsen fényt az esetleges visszaélésekre. Az Együtt képviselője szerint ugyanis az ingatlanért piaci körülmények között akkora bérleti díjat kellene fizetni, hogy törvényesen már nem maradna a kampány egyéb költségeire.
„Amennyiben ezt az irodát a Fidesz az államtitkár asszony politikai céljaira a valós piaci áron kibérelte, akkor az egyéni jelöltek kampányköltségeire fordítható keretet bérleti díjra el kell költenie, magyarul sajnálatos módon Szabó Tünde kampányával már jogszerűen nem találkozhatnánk a kampány folyamán. Amennyiben viszont ezt az irodát szívességből vagy mélyen piaci áron bérelték ki, akkor felmerül a tiltott kampányfinanszírozás vagy pártfinanszírozás esete” – nyilatkozta Lövei Csaba. | Az Állami Számvevőszékhez fordul Lövei Csaba | null | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/az-allami-szamvevoszekhez-fordul-lovei-csaba-2448537 |
2020-08-04 00:00:00 | Újabb ellenzéki összefogás által vezetett önkormányzat kötött szerződést a korábban csalás miatt elítélt Kupper András egyik cégével. Erzsébetvárosban és Zuglón | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | Kupper András a Centrum parkolási birodalom kapcsán lett közismert: cégeinek több tagja is csalás miatt került a vádlottak padjára, őt magát 80 ezer rendbeli csalás miatt ítélte el a bíróság, mert a vállalkozása jogosulatlanul szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Júniusban írtuk meg, hogy az ellenzéki vezetésű Zugló 278 milliós szerződést kötött Kupper András korábbi cégével, a C-Ware Kft.-vel, majd a szintén ellenzéki Erzsébetváros is hasonló módon járt el.
Erzsébetváros is a csalás miatt elítélt Kupper korábbi cégével szerződött parkolásügyben
Az önkormányzat tulajdonában lévő EVIN Zrt. áprilisban és májusban is kiírt egy közbeszerzést a kerületi parkolóautomatákkal kapcsolatos feladatokra. Mindkettőt a C-Ware Kft. nyerte, amelynek korábbi tulajdonosát, Kupper Andrást – szintén parkolással kapcsolatos ügyben – korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság. [featuredbox text=
Adja magát a kérdés, vajon miért egy ilyen zűrös előéletű vállalkozóval kötnek újra és újra szerződést az önkormányzatok.
Horváth Csaba (MSZP) akkor azt nyilatkozta, hogy a tenderen, amit még az előző polgármester, Karácsony Gergely idejében írtak ki, már nem volt lehetőség módosítani, így kényszerpályán mozogtak. Niedermüller Péter (DK) pedig azzal érvelt, hogy „a pályázat kiírónak nincs lehetősége vizsgálni a pályázók volt tulajdonosainak előéletét, csak a pályázati tartalmak körében jogosultak értékelést végezni és döntést hozni” (Kupper tavaly novemberben szállt ki a C-Ware Kft.-ből).
Ezekkel a kifogásokkal azonban aligha védekezhet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely szennyvíztisztító „sodorvonali vezeték rekonstrukciójának műszaki felülvizsgálatára” kötött szerződést a Centrum Technology Kft.-vel a napokban.
Féléves céget kértek fel
A döntést a képviselő-testület hozta meg 2020. június 30-án. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a megállapodás ellen senki sem tiltakozott, kérdés, vélemény nem hangzott el, a képviselők egyhangúlag fogadták el a javaslatot.
Ez azt jelenti, hogy a fideszes és az ellenzéki képviselők egyformán támogatták azt, hogy egy olyan céggel szerződjön le a város bruttó 18 millió forint értékben, amely mindössze fél éve létezik, és amelynek Kupper András, valamint Pintér Sándor belügyminiszter egykori rendészeti államtitkára, a III/II-es múlttal rendelkező Tasnádi László a tulajdonosa.
A 2020 februárjában alapított kft-ről elsőként a HVG számolt be, majd később a 24.hu tett róla említést, mint új parkolóórák lehetséges beszállítója. A fiatal vállalkozásnak még nincs mérlege, tevékenységei között a gép-, berendezés-nagykereskedelem és az információtechnológiai szolgáltatás is megtalálható. Közbeszerzést a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján egyelőre nem nyertek (azonban nem kizárható, hogy már több kisebb, a dunaújvárosihoz hasonló pályázatot behúztak).
Ennek ellenére a dunaújvárosi önkormányzat meghívásos tárgyalás keretében – két másik cég mellett – éppen a Centrum Technology Kft. kérte fel ajánlattételre. A megadott határidőre két vállalkozás nyújtott be érvényes ajánlatot: a Centrum Technology árajánlata bruttó 18.415.000 forint volt, míg a VITUKI Hungary Kft. ugyanezt a feladatot kicsivel többért, bruttó 18.923.000 forintért vállalta volna el. Mivel a beérkezett két ajánlat közül a Centrum Technology Kft. ajánlata volt kedvezőbb, az Ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság, valamint a Pénzügyi, gazdasági és városüzemeltetési bizottság, és később a képviselő-testület is ezt támogatta.
Mutyiktól mentes közéletet ígértek
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd helyi szervezeteinek tagjaiból álló Rajta Újváros! Egyesület komoly változásokat ígért választási kampányában.
„Nem kérdés, egy új önkormányzatnak tiszta lapokkal kell kezdenie a munkáját. Politikai bosszúhadjárat helyett azonban az igazság kiderítése és nyilvánosságra hozása, az átlátható, mutyiktól, korrupciótól mentes helyi közélet és döntéshozatal lehet egyesületünk célja. Jelenleg következmények nélkül bűnöznek a városvezetők – fontos célunk azonban, hogy véget vessünk a város érdekeivel ellentétes folyamatoknak” – hangsúlyozta a Jobbik országgyűlési képviselője, Pintér Tamás, az összellenzéki egyesület polgármester-jelöltje még tavaly júniusban.
A Dunai Vasmű és az Elios ügyével terhelt fideszes városvezetéssel szemben az üzenet célt ért, az ellenzéki tömörülés meg is nyerte a választásokat tavaly ősszel: 11 ellenzéki mellett mindössze 4 fideszes képviselő jutott be a közgyűlésbe.
Fejér megye: ellenzéki kézen Dunaújváros, Velence és a hangtálas Aba is
Bár a megyeszékhely, a Fidesz politikatörténetében emblematikus Székesfehérvár szuperfideszes maradt, a kormánypárt Fejér megyében két jelentősebb kisvárost is elvesztett a vasárnapi választásokon. Velencében és Dunaújvárosban is közre játszhattak a korrupciós események, amikről már sokat cikkeztünk korábban.
Érdeklődtünk a dunaújvárosi városházán, hogy miért ezeket a cégeket, és főként: miért pont a Centrum Technology Kft.-t kérték fel ajánlattételre.
Az ár volt a döntő
Kérdésünkre elmondták, hogy a Rajta Újváros! Egyesület valóban kiemelt céljának tekinti a korrupciótól mentes közéletet, és az előző vezetés mutyigyanús ügyeinek kivizsgálását. „Éppen ezért döntött úgy a városvezetés, hogy megvizsgáltatja az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű beruházását, a sodorvonali vezeték rekonstrukcióját. Erre a beruházásra az előző, fideszes városvezetés egyébként kölcsönt is felvett, újra az eladósodás útjára lökve ezzel Dunaújvárost.”
Az önkormányzaton hangsúlyozták, hogy egy sodorvonalbeli vezetékről szóló beruházás nem túl gyakori, különleges szaktudást igényel, értelemszerűen szintén különleges szakértelem kell annak felülvizsgálatához is, ezért a három leghozzáértőbb céget kérték fel a közgyűlés ajánlattételre. A legkedvezőbb ajánlatot a Centrum Technology Kft. adta be.
Emellett pedig szintén mellettük szól, hogy ők a munkát valójában 1 millió forint + ÁFA áron vállalják – mutattak rá. „Ezen felül csak akkor fizet az önkormányzat, ha a cég által adott szakvélemény alapján Dunaújváros MJV önkormányzatának oldalán káresemény maradt el, illetve szavatossági igényt tud érvényesíteni, akkor annak 15 százaléka szintén őket illeti, ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint 13,5 millió + ÁFA (e kettő összege a bruttó 18,415 millió forint).” Mindezt figyelembe véve messze kedvezőbb a Centrum Technology Kft. ajánlata.
„A cég tulajdonosairól mindenkinek meg lehet és meg is van a véleménye, itt azonban 17 milliós differenciáról beszélhetünk”
– érvelt az önkormányzat.
Hozzátették, a sodorvonali vezeték felülvizsgálatra semmi sem kötelezte az önkormányzatot, ezt a városvezetés az elszámoltatás jegyében végezteti el. A pályázatot szabályosan, szakmai szempontok alapján írták, fizetni pedig akkor és annyit fognak, amire a cég az elvégzett munka mértékében jogosult.
Fotó: Munkában a dunaújvárosi közgyűlés. Forrás: Rajta Újváros! Egyesület Facebook oldala | Kupper András és Tasnádi László cégével kötött szerződést az ellenzéki testület Dunaújvárosban | null | https://atlatszo.hu/2020/08/04/kupper-andras-es-tasnadi-laszlo-cegevel-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-testulet-dunaujvarosban/ |
2001-01-24 08:55:00 | A korrupció elleni küzdelemben nem érhet célt a büntetési tételek jelentős emelése - vélik a kriminológusok. A fejlett Európa államai közt már ma is a magyar a legszigorúbb büntető törvénykönyv. A jogszabályok tervezett módosítása alkotmányossági aggályokat is felvet, ezért azt várhatóan átdolgozásra visszavonják. | true | null | 1 | Origo | null | A büntető törvénykönyv tervezett szigorításával Magyarország mind jobban eltávolodik a fejlett Európa jogi kultúrkörétől, véli dr. Finszter Géza, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKRI) osztályvezetője. Az OKRI erre már több tanulmányban, illetve kutatással igyekezett felhívni a jogalkotók figyelmét - eredménytelenül.
A szakember, aki tavaly részt vett az ENSZ felkérésére végzett, a hazai korrupciót vizsgáló kutatásban, úgy látja a büntetési tételek jelentős emelése nem lehet megoldás a közélet megtisztítására. Mint arról a Népszava már beszámolt, a korrupcióért kiszabható legmagasabb büntetést 15 évre emelné a kormányzat.
A fejlett európai országokkal való összehasonlításban Magyarország büntető törvénykönyve már ma is a legszigorúbbak közé tartozik, talán csak a török Btk. keményebb. Emellett - a statisztikák szerint - a bírói mérlegeléssel kiszabott ítéletek is súlyosabbak, mint az Európai Unióban.
- Hollandiában hat hónap szabadságvesztés igen súlyos büntetésnek számít, idehaza szinte felmentéssel ér fel - mondta a kriminológus. A húsz éve működő, száznál több ország szakembereit tömörítő nemzetközi antikorrupciós egyesület határozatai, ajánlásai is arról tanúskodnak, hogy a megoldást nem a szigorítás jelenti.
- Aki viszont csupán választási ciklusokban gondolkodik, csak szigorításban gondolkodhat - jelentette ki Finszter Géza. - A súlyos büntetés rövid távú visszatartó erő. Egyetlen külföldi korrupcióellenes reformtervezet sem számolt még 10-15 évnél rövidebb idejű megvalósíthatósággal.
Eleve hibás az a gondolat is, amely pusztán az egyént teszi felelőssé - és bünteti keményen - a korrupcióért, hiszen a szakirodalom csak az ötödik, tizedik helyre sorolja - a különböző társadalmi okok mögé. A bölcs kormányzás, az átláthatóság, a tiszta közigazgatás tisztíthatja csak meg a közéletet a korrupciótól.
A szakember az ítélkezési kultúra változását is várja az Európához közeledő ország bíróságaitól. Hazánkban nem a bíróságok önállóságával, függetlenségével van baj, inkább az önálló ítéletalkotással. Lényeges, hogy a bíró mennyire szakadhat el az írott jogtól, és mennyire töltheti meg tartalommal döntéseit.
Arról az elképzelésről, amely szerint az elkobzott vesztegetési pénzekből, anyagi javakból részesedhetnek a bűnüldöző hatóságok, illetve a korrupció ellen tevékenykedő civil szervezetek, a kriminológus így vélekedik: egyszerűen képtelenség. A bűnüldözés "eredményét" visszaforgatni a bűnüldözésbe a leghatározottabban elkerülendő.
Komoly társadalmi szervezetek, egyesületek nem kérnek ilyen pénzekből. Aki ilyen támogatásért jelentkezik, arról nyilvánvalóvá válik: nem gondolhatja komolyan a korrupció elleni harcot. A kriminológus úgy látja, a most kidolgozott módosító javaslatok nem állnák ki az alkotmányos jogállam próbáját.
A Népszava úgy értesült, hogy a tervezetet a kormányzat - annak egyes részletei átdolgozására - visszavonja.
(2000. április 7.) | Visszavonja a kormány korrupcióellenes javaslatait<br/> | null | https://www.origo.hu/itthon/2001/1/20010124visszavonja |
2022-04-27 00:00:00 | 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os in | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.
2015-ben elsőként írtuk meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amely aztán 2016. április 30-án indult első útjára a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között. 2017-ben kipereltük a projekt uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet.
A kisvasút indulása óta több cikkben is foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal, évről-évre kikértük közadatigénylésben az üzemeltetést végző Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, valamint a jegyeladások számát. Legutóbb 2020-ban írtunk a témáról a 2019. július 1. és 2020. augusztus 30. közötti számok kapcsán: ahogy addig mindig, akkor is veszteséges volt Orbán Viktor hobbivonatának üzemeltetése.
2021 őszén szokás szerint kikértük az előző év adatait a FUNÁ-tól, az azonban a korábbi évekkel ellentétben nem válaszolt az adatigénylésünkre, nekünk pedig az akkor folyamatban lévő nagy projektek, majd az évvégi hajrá, aztán az országgyűlési választás miatt nem volt kapacitásunk jogorvoslathoz folyamodni. Úgy terveztük, hogy majd néhány egyéb projekt lezárása után, a választást követően foglalkozunk az üggyel: új adatigénylést adunk be, és szükség esetén perelünk.
2021-ben 9 millió mínusz
Szerencsére erre nincs szükség, mert Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szintén kikérte a felcsúti kisvasút legfrissebb gazdálkodási és jegyeladási adatait, és neki válaszolt a FUNA. A kapott adatokat pedig a politikus elküldte az Átlátszónak, amit ezúton is köszönünk.
A FUNA közlése szerint 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között 5,7 millió forint bevételük származott jegyeladásból, a kisvasút üzemeltetése viszont 14,8 millió forintba került ebben az időszakban.
Vagyis bő 9 millió forint veszteséget termelt 2020 és 2021 szeptembere között a kirándulóvonat, ami így 2016-os indulása óta már 32,8 millió forint mínusznál jár.
Ahogy korábban az Átlátszó adatigényléseire küldött válaszaiban, Szél Bernadettnek írt levelében is hozzáfűzte a számokhoz a FUNA, hogy "általánosságban elmondható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazathoz", továbbá közölték, hogy "a járvány miatt teljesen leállt a közlekedés egy időre".
Azt is megírta az alapítvány, hogy 2016. április 30-a óta a Vál-völgyi kisvasút üzemeltetésére nem kaptak állami támogatást. A kapott TAO-milliárdokról viszont nem írtak egy szót sem.
Továbbra is kerek számban fogynak a jegyek
Az évek során a gazdálkodási és jegyeladásokat böngészve minden alkalommal az volt a legérdekesebb, hogy feltűnő módon szinte mindig vagy 0-ra vagy 5-re végződött az egy nap alatt eladott jegyek száma. Ez egyszerűen túl szabályos és elég valószerűtlen. Még annál is sokkal meghökkentőbb, hogy veszteséget termel a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között ingázó kisvonat, hiszen semmi különös látványosság nincs a környéken, ami tömegeket vonzana.
Teljesen életszerűtlennek tűnik ugyanis, hogy a jegyvásárlók száma majdnem minden nap egy tízzel osztható számot ad ki. Soha nincs egy 17 vagy 23 fős osztály 2-3 tanárral, mint a gyerekeim iskoláiban, nincsenek 2-3-4 tagú családok vagy 8-15 fős kirándulócsoportok, mint a valóságban mindenhol máshol. A felcsúti kisvasút jegyeladási számaiban nincsenek ilyen utasok, vagy ha vannak is, ügyesen együtt utaznak úgy, hogy minden nap szép kerek, tízzel osztható számot produkáljanak.
A Szél Bernadettnek megküldött táblázat szerint 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között összesen 11 290 darab jegyet adtak el. Minden nap 0-ra végződik az eladott jegyek száma, vagyis tízzel osztható.
A legkevesebb eladott jegy 10 darab volt, ez több alkalommal is előfordult. A legsikeresebb nap pedig 2021. július 3. volt, akkor 380 darab jegy fogyott. Ahogy a FUNA írta Szél Bernadettnek, látszik a koronavírus-járvány miatti leállás: 2020. november 9-től 2021. június 1-ig nem közlekedett a kisvasút, tehát kimaradt az előző években sok látogatót vonzó Mikulás-napi, Valentin-napi és húsvéti különvonat is. Talán a leállásnak is köszönhetően a hagyományt megszakítva a vizsgált időszakban egyetlen nap sem közlekedett a kisvasút utasok nélkül, üresen.
Erdélyi Katalin
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Mikulás-díszbe öltöztetett kisvasút 2021. december 7-én Felcsút állomáson (forrás: Vál-völgyi kisvasút/Facebook) | Eddigi 6 éve alatt összesen 32,8 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/04/27/eddigi-6-eve-alatt-osszesen-324-millio-forint-veszteseget-termelt-a-felcsuti-kisvasut/ |
2012-06-02 10:47:00 | Több éve bujkált, megnövesztette a haját és a szakállát az a hatvanéves férfi, aki ellen tíz elfogatóparancs volt érvényben. Egy fővárosi pizzéria előtt kapta el a rendőrség. Az MTI úgy tudja, hogy O. Nagy Imréről van szó, akit az Ybl Bank csődje miatt szabadságvesztésre ítélt a bíróság 1992-ben. | true | null | 1 | Origo | null | Több éve bujkált, megnövesztette a haját és a szakállát az a hatvanéves férfi, aki ellen tíz elfogatóparancs volt érvényben. Egy fővárosi pizzéria előtt kapta el a rendőrség. Az MTI úgy tudja, hogy O. Nagy Imréről van szó, akit az Ybl Bank csődje miatt szabadságvesztésre ítélt a bíróság 1992-ben.
Tíz elfogatóparancs volt érvényben az ellen a hatvanéves férfi ellen, akit pénteken délután egy fővárosi pizzéria előtt fogtak el. A rendőrség közleménye szerint a férfi több éve bujkált a hatóságok elől, és ez alatt az idő alatt jelentősen megváltoztatta a külsejét: a haját jóval hosszabbra növesztette, és szakállt viselt. Elfogásakor egy más személy nevére kiállított személyi igazolvánnyal próbálta meg magát igazolni. Az MTI úgy tudja, hogy O. Nagy Imréről van szó, akit az Ybl Bank csődje miatt szabadságvesztésre ítélt a bíróság 1992-ben.
A férfit több gazdasági bűncselekmény miatt körözték, és a börtönbüntetését sem kezdte meg - mondta az [origo]-nak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Először 1992-ben ítélte el a bíróság három és fél évre, mivel a banki tevékenységekre vonatkozó előírások megszegésével több mint kétmilliárd forint hitelt helyezett ki különböző vállalkozásoknak, amelyek azt nem tudták és nem is akarták visszafizetni, így a pénzintézet csődbe ment. A férfit börtönbüntetéséből akkoriban kórházi kezelésre engedték, ahonnan megszökött, és három évvel később, külföldön fogták el.
Szabadulása után ismét gazdasági bűncselekményeket követett el. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai 2007-ben elfogták Budapesten. Akkor a férfi rosszullétre hivatkozva azt kérte a rendőröktől, hogy engedjék ki a szabad levegőre. Ott viszont hirtelen az autójába ült és elhajtott. Menekülés közben két rendőrautót is megrongált, és elsodorta az őt feltartóztatni próbáló rendőrt. Végül akkor fogták el, amikor még egy autót összetört. Mindezért hivatalos személy elleni erőszak miatt is eljárás indult ellene.
Szabadlábra kerülése után ismét elrejtőzött a hatóságok elől. A Pest megyei rendőrök egy 30 millió forintos csalás kísérlete miatt keresték, de a férfi ellen több más hatóság is körözést adott ki. Több elfogatóparancsot is kibocsátottak ellene, majd június 1-jén a hatóságok ismét elfogták. | Tíz elfogatóparancs elől menekülő bankvezért fogtak el | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/06/tiz-elfogatoparancs-elol-menekulo-ferfit-fogtak-el |
null | A képviselő testület is hozzájárult az új városi rendőrkapitány kinevezéséhez az augusztus végi testületi ülésen. | true | [
""
] | 0 | gyongyosma.hu | null | Az önkormányzat képviselő-testülete is hozzájárult az új városi rendőrkapitány kinevezéséhez az augusztus végi, munkaterv szerinti ülésen, ahol többek között támogatásokról és orvosi rendelők megvásárlásáról tárgyaltak, de új igazgatót keresnek a Vachott Sándor Városi Könyvtár élére is.
x Hirdetés
Bemutatkozott a képviselő testületnek az új rendőrkapitány. Mint arról már korábban beszámoltunk, Juhász Jánost Balogh Tibor váltotta a Gyöngyösi Rendőrkapitányság élén. Az új vezető korábban már volt a város rendőrkapitánya, 2009 és 2019 között látta el a feladatot, kinevezése óta már újságunknak is nyilatkozott terveiről. A mostani ülésen volt először lehetősége személyesen is bemutatkozni, ahol beszámolt elképzeléseiről, köztük az állomány bővítéséről és a lakosság szubjektív biztonságérzetének erősítéséről. A kapitány megköszönte az önkormányzatnak a szabadidős járőrök foglalkoztatását segítő támogatását, amely Balogh Tibor szerint jelentős mértékben segíti a feladatellátásukat. Az új rendőrkapitány kinevezését, bár már pár hónapja hivatalba lépett, az önkormányzatnak is el kell fogadnia, amely hozzájárult a rendőrkapitány kinevezéséhez.
A képviselői keret terhére két alapítvány, összesen 250 ezer forint értékű támogatását hagyták jóvá, emellett pedig elfogadták a szeptemberben induló közfoglalkoztatási programban való részvételről szóló előterjesztést is. A program keretében 12 közfoglalkoztatott alkalmazására nyílik lehetősége az önkormányzatnak.
Megvásárolta a Jeruzsálem úti orvosi rendelők épületét, így két orvosi rendelő is visszakerült a városhoz. A IV. és XV. háziorvosi körzet ellátását szolgáló, 2005-ben magántulajdonba került ingatlanokat a tulajdonosuk ajánlotta fel az önkormányzat számára, amely megvásárolta a rendelőket. A döntést a két körzet betegellátásának stabilitása indokolta, hiszen a IV. körzet feladatait tartós helyettesítéssel látják el, egy esetleg praxisváltást pedig jelentősen megkönnyíti, ha a rendelő önkormányzati tulajdonban van. A döntés a betegellátást semmilyen formában nem érinti.
Az önkormányzat pályázatot ír ki a Vachott Sándor Városi Könyvtár igazgatói pozíciójára, mivel Szekersné Sennyey Mária, jelenlegi vezető szeptember 15-ével nyugállományba vonul, feladatait az év végig nyugdíjasként látja el. Utódjának kiválasztására pályázatot írnak ki, amit majd az októberben felálló, új képviselő-testület bírál el.
Szeptember 10-ig meghosszabbította a felterjesztés határidejét a Dr. Fejes András klinikai szakpszichológusról, gyöngyösi származású paralimpikonról elnevezett díjra az önkormányzat. A képviselő-testület a díjjal azon általános, illetve középiskolai tanulókat kívánja elismerni, akik az előző tanévben tanulmányi, sport- és közösségi tevékenység területén kimagasló teljesítményt nyújtottak. Az eredeti, augusztusi felterjesztési határidő a nyári szünidőre esett, ezért meghosszabbították a határidőt, hogy az intézményvezetőknek a tanévkezdés után legyen idejük arra érdemes diákjaikat felterjeszteni az első alkalommal átadandó díjra. | Bemutatkozott a rendőrkapitány, orvosi rendelőket vett a város | null | https://gyongyosma.hu/2024/08/30/bemutatkozott-a-rendorkapitany-orvosi-rendeloket-vett-a-varos |
null | A kánikula és a munka ugyanaz a határ két oldalán. | true | [
""
] | 0 | Magyar Narancs | null | "Aki GYSEV-nél dolgozik a vágányok mellett, annak 35-40 fokban nincs ugyanúgy melege, mint a MÁV-os kollégájának?" - érzékeltette a problémát egy költőinek tűnő kérdéssel Németh Tamás, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) szombathelyi területi képviselője néhány nappal ezelőtt. A GYSEV, vagyis a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút fizikai dolgozói tudni akarták, hogy miért nem részesülhetnek a hőségpénzből. Főleg úgy, hogy a magyar-osztrák tulajdonú vasúttársaság ki tudná fizetni, van rá keretük. Lázár János, illetve a közlekedési minisztérium eddig nem árulta el a szakszervezetnek a döntés okát, ezért a Telexhez fordultak.
"Az elmúlt hetek bizonyították, hogy tud olyan meleg lenni, amit nem bírnak a sínek, a mozdonyok és a járművek. De az elmúlt hetek azt is megmutatták, hogy nincs az a kánikula, amit a MÁV-os kollégák ne bírnának ki". Ezzel a mondattal jelentette be július legvégén Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a mozdony- és buszvezetők, a jegyvizsgálók, a pályamunkások, a forgalmisták, a karbantartók és a szerelők, vagyis
a MÁV csoport fizikai munkát végző munkatársai nettó 200 ezer forintnyi fizetéskiegészítést kapnak az augusztusi bérük mellé.
Ez több mint 33 ezer embert jelent. A döntést ugyan a miniszter hozta, de az összeget már a MÁV csoportnak kellett előteremtenie.
A hőségpénz bejelentése váratlanul és a szakszervezet szerint átgondolatlanul történt, Lázár János ezt - minden egyeztetés nélkül - egy Facebook-posztban hozta nyilvánosságra. A Vasutasok Szakszervezete az MTI-hez eljuttatott közleményben foglalta össze, hogy mi a baja a dologgal. Leginkább az, hogy igazságtalannak tartották az elosztását, több olyan terület is kimaradt ugyanis, amelyeknek szerintük nagyon is helyük lett volna. A VSZ végső soron arra a megoldásra jutott, hogy "ha az összeget nem lehet növelni, akkor kevesebb fog jutni fejenként, de egy munkavállaló sem maradhat ki a juttatásból".
Ezt nem érték el, de Lázár valamelyest módosított az érintettek körén, bővítve azt. A nagyjából tíz nappal későbbi, újabb posztjában már azt jelentette be, hogy "33 ezer + 1500 + még 500. Ennyi, a frontvonalban szolgálatot teljesítő MÁV-VOLÁN-munkavállaló kaphat hőségpénzt az extrém kánikulában tanúsított helytállásáért."
Lázár bejelentése nem szólt a GYSEV-dolgozókról, pedig a vasúttársaságban ugyanúgy tulajdonos a magyar állam és ugyanúgy magyar munkavállalók (is) dolgoznak ott. A GYSEV-nek három tulajdonosa van: az osztrák és a magyar állam, valamint a Strabag. A magyar állam a többségi tulajdonos, 65,64 százalékát birtokolja a cégnek, 28,24 százalékot az osztrákok, míg a szintén osztrák Strabagnak 6,12 százalékos tulajdonrésze van - írja a lap.
A GYSEV magyar oldalát a magyarok igazgatják (most épp a Lázár János-féle minisztérium), az osztrák pályát és az oda tartozó beruházásokat pedig az ausztriai, bécsi fióktelep.
De egy ideje nem jó a viszony a GYSEV magyar és osztrák tulajdonosai között, a magyar minisztérium azt érezte, hogy a GYSEV menedzsmentje nem a többségi magyar, hanem a kisebbségi osztrák tulajdonos érdekei felé húz.
Tavaly november közepén kelt szárnyra a hír, hogy Lázár János kirúgatná a GYSEV osztrák vezérigazgató-helyettesét. Az osztrák minisztérium perre ment, de később megegyeztek az érintett felek, így az eljárás értelmét vesztette.
Hogy ez az ellentét áll-e a háttérben, arról a szakszervezet szombathelyi képviselőjének, Németh Tamásnak is csak véleménye lehet, mert konkrét választ nem kapott a szakszervezet a hőségpénz megvonásának okáról.
"Egyetlen dolog biztos, hogy a GYSEV dolgozói körében óriási a felháborodás. Az elmúlt hetekben gyakorlatilag letenni sem tudtam a telefonom a GYSEV VSZ Szakmai Bizottság vezetőjével együtt."
A lap kérdésére Németh Tamás úgy tudja, hogy
a magyar-osztrák vasúttársaság részéről a hajlandóság is megvan a 200 ezer forint kifizetésére, csak engedély hiányában nem utalhatják a pénzt.
Ezután a lap is feltette a minisztérium sajtóosztályának a kérdést, hogy a GYSEV-esek miért nem kaphatnak a hőségpénzből, illetve lát a tárca lehetőséget arra, hogy mégiscsak kapjanak.
A tárca kedden válaszolt: A MÁV-VOLÁN-csoport közszolgáltató társaságainak fizikai besorolású munkakörben foglalkoztatott munkavállalóihoz, összesen 33 ezer dolgozóhoz hasonlóan, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GySEV) dolgozói is megkapják a hőségpénzt.
Az elmúlt napokban Lázár szavai ismét bebizonyosodtak, vagyis "tud olyan meleg lenni, amit nem bírnak a sínek". | Végül a GYSEV vasutasai is kapnak a Lázár-féle hőségpénzből | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/megis-kaphatnak-a-gysev-vasutasai-is-a-lazar-fele-hosegpenzbol-270566 |
2011-09-22 11:05:00 | A cím a jelenlegi egyre antikapitalistább magyar légkörben valóságos anatémának tűnik. Ez részben azért van így, mert a közszféra adatai (public sector informa | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A cím a jelenlegi egyre antikapitalistább magyar légkörben valóságos anatémának tűnik. Ez részben azért van így, mert a közszféra adatai (public sector information – PSI) ma Magyarországon általában abban a kontextusban kerülnek elő, amelyben az atlatszo.hu is foglalkozik velük – a közszféra alkotmányos átláthatóságának (freedom of information) összefüggésében. Azt kevesebben tudják, hogy létezik egy EU-s irányelv a közszféra által kezelt információk további hasznosításának (re-use of information) témakörében is. Szegény irányelvre sok mindent lehet mondani, azonban a legkevésbé azt hogy nagy sikert aratott volna Európa-szerte. Ennek nagyrészt az az oka, hogy egy versengő, szabadpiaci, és az állami adópénzek szoros, kérlelhetetlenül következetes kontrollján alapuló angolszász személetmódot tükröz. Magyarországon az irányelv még halványabban érvényesül.
Ő maga
Az Európai Parlament és Tanács 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelvéről (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:13:32:32003L0098:HU:PDF) van szó. Európának az Internet megjelenése után hosszú évekkel esett le, hogy itt egy újabb terület, amelyen Amerika megint beelőzött. Nemcsak a web mindennapi, állampolgárok által történő használatáról van szó, hanem az ún. tudásipar méretéről, fejlettségéről is. Illetve az előbbi feltételezi az utóbbit – ha nincsenek internetes tartalmak, kreatív, jól használható internetes szolgáltatások, adattárak és kikötők, tudakozók és információ-aggregáló helyek, akkor ugyan ki fogja az internetet használni, és mire? Továbbá ez az iparág a gazdaság egyre jelentősebb részét teszi ki. Sok embernek ad munkát, és rengeteg adót fizet be. Már ahol van.
Az is elég világos, hogy az államapparátus a pénzünkön elképesztő mennyiségű adatot gyűjt be, dolgoz fel, tárol, manipulál. Az adóhatóság, a földhivatal, a cégbíróság, az állami hírügynökség, a meteorológiai szolgálatok, a statisztikai hivatal, a kulturális intézmények, méregdrága szakember-gárdával működtetnek olykor méregdrága technológiákat, amelyekben naponta tonnaszámra képződnek a nyers, vagy félig feldolgozott információk. Ezekből a megfelelő csoportosítással, összepárosítással, keresőkkel, szoftverekkel, kézi munkával, (azaz ‘érték hozzáadásával’) olykor zseniálisan innovatív termékek fejleszthetőek. Csak az a baj, hogy az adatokról a közvélemény, az üzleti élet, – és itt álljunk meg egy percre, ez adott esetben egy nagy ötletet dédelgető zsíros hajú progmatos is lehet – a leggyakrabban nem is tudja, hogy léteznek. Ha tudja, nincsen hozzáférése, ha van, akkor ez nem szabályozott és kiszámítható, ha igen, akkor az adat rossz minőségű, vagy nem abban a formátumban van amiben kéne, ha meg minden stimmel, a köztisztviselő sötét irigysége fogja megakadályozni, hogy mégis megkaphassa, de erről majd később.
Amerika egyébként, amely a parát kiváltotta időközben köszöni irányelvek nélkül is megcsinálta a http://www.data.gov/ -ot, amely ma már 172 kormányzati szerv közel 400 000 adathalmazát (igen, nem elírás, nem az adatok darabszámáról, hanem az adatbázisok számáról van szó) tartalmazza. Olyan adatokról, amelyek láttán nekem, aki Magyarlandon voltam információipari szakmunkás, feláll a szőr a hátamon. Ijesztőnek tűnő adathalmazok vannak itt, nyers, félig feldolgozott, (pl. keresővel ellátott) vagy teljesen feldolgozott (ún. app-ekkel ellátott) változatban. Nem részletezem, buzdítok mindenkit egy látogatásra.
Az irányelv tehát a siralmas európai helyzeten akart javítani, Az elvárás, amit támaszt az lenne, hogy ezeket az információkat versenysemlegesen, teljes körűen, a lehető legkönnyebben hasznosítható formában rendelkezésére kell bocsátani azoknak, akik belőle mint nyersanyagból dolgozni szeretnének. Ezzel az nemcsak az információs (tudás)ipar fejlődhet, új munkahelyeket teremtve, hanem a tudományos kutatás is könnyebbé válhat, és (mellesleg) az állam is átláthatóbb lehet, (azokon a területeken, ahol a saját magára vonatkozó adatokat kezeli), sőt, a céginformációs, ingatlan-nyilvántartási, vagy a statisztikai adatok felhasználásakor a gazdasági élet biztonsága is növekedhet. A jogi adatokból képzett termékek az állampolgárok jogismeretét növelhetik, a széles körben felhasznált meteorológiai és távérzékelési adatok a biztonságot fokozzák, és így tovább.
Mert ebben az irányelvben nem csak a közszféra adatairól van szó, hanem minden adatról, amelyet – elnagyoltan – közpénzből gyűjtenek össze. Ezek az adatok lehetnek jogi, céginformációs, ingatlan-nyilvántartási, földmérési-távérzékelési, meteorológiai, statisztikai, gazdasági, kulturális, stb. adatok, információk. Nem kell talán mondani, hogy a szabály tartalmaz néhány komoly kizárást is: az állam legitim módon tartja vissza a kezelésében található személyes adatokat, államtitkokat, szerzői jogilag védett alkotásokat, stb.
A ‘normál’ közérdekű adatokhoz képest (ilyenek tipikusan egy állami szervezet működésére, döntéseire, szerződéseire vonatkozó dokumentumok) ez az adatkör jellegében, az adathasznosítás céljában, módjában, és az adathasznosítók személyében kicsit más, mint a megszokott közérdekű adat. Más az adatkör: ahogy, ahogy azt korábban említettem ezek az adatok tipikusan épp nem az állam belső működésére vonatkoznak, hanem másra, (pl. közhiteles nyilvántartások, közpénzen gyűjtött statisztikai, vagy meteorológiai adatok, földmérési, távérzékelési, stb. adatok), így az adatkérők célja nem az állam ellenőrzése. Az adatkérések módja is más: jellemzően nem kis mennyiségben, ad hoc alapon történnek, hanem kifejezetten nagy tömegben, és rendszeresen. Az adatkérők, mivel az adatokat gyakran nem kézzel, hanem automatákkal dolgozzák fel, és a nyers adat csak alapanyaga egy terméknek, szeretnének stabil minőséget kapni, például előre megállapodott formátumokat és szerkezetet. És ezek az adatkérők rendszerint üzleti vállalkozások, (bár olykor lehetnek kutatóhelyek is.) Ha a nyersanyag nem korrekt minőségű, akkor leállnak a ‘gyártósorok’, lebénul a rendszer.
Végezetül, mivel maga az irányelv is elismeri, hogy az állami szervezeteknek lehet az ilyen nagy tömegű, egységes formátumú adatok feldolgozásával dolga, megengedi, hogy ezeket az adatokat pénzért lehessen adni, igaz csak az adatok gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos költséget, az adott szerv önfinanszírozásához szükséges további költségeket, illetve némi ‘ésszerű’ hasznot lehet érvényesíteni.
Európa ellenáll
Az irányelv érvényesülését monitorozó weboldal, http://www.epsiplus.net/termékeket és szolgáltatásokat felsoroló rovatában több mint 100 példát sorol fel, és ez nyilván csak a jéghegy csúcsa, hiszen Magyarországról pl. egyetlen céginformációs vállalkozás sem regisztrált. Hogy érzékeljük, hogy miről beszélünk néhány példával szeretném megvilágítani a közadatok kreatív felhasználását. Jómagam a céginformáció világában voltam jelen hosszasan, itt tudom a legszemléletesebben bemutatni, hogy miről is van szó.
Mint az köztudott, a cégnyilvántartás adatai a legtöbb országban szabadon hozzáférhetőek, de az állami nyilvántartások arra vannak kitalálva, hogy egy-egy céget célzottan meg lehessen bennük találni, megnézni ki jogosult azt képviselni, nem áll-e felszámolás alatt, mekkora a jegyzett tőkéje, mi a székhelye, stb.. Sok esetben a cégek mellett ott található ugyan a mérlegük is, de gyakran egyszerű, képi formában. De mi van, ha én nem egy egyszerű állampolgár vagyok, hanem egy gazdasági elemző, aki például egy teljes iparágat szeretne áttekinteni? Mondjuk földrajzi alapon, és az árbevétel-megoszlása szempontjából, esetleg idősorosan, visszatekintve néhány évre? Mi van, ha egy nagy cég vagyok, további céges ügyfelekkel, és szeretném tudni, hogy a portfóliómba tartozó cégekkel, az ügyfelekkel mi történik, (és nem akarom látni az összes cég összes változását, sőt adott esetben a saját cégeim esetében is csak a lényeges változásokat akarom tudni: pl. a telephely áthelyezését nem, de az ügyvezető személyében történő módosulást igen.
És mi van, ha arra még kíváncsibb vagyok, (tudjuk miért, ugye) ha az új ügyvezető mondjuk ukrán, vagy szerb állampolgár? És mi van, ha (természetes vágytól vezérelve) szeretném nemcsak cégek, hanem bizonyos emberek sorsát is nyomon követni, és tudni, hogy az asztal másik oldalán épp hantáló ürge hány vállalkozását vezette felszámolásba az elmúlt évek során? És mi van, ha az adatokat be szeretném esetleg építeni a saját rendszereimbe, automatizált folyamataimba, mondjuk oly módon, hogy a vevőnyilvántartásom a cégnyilvántartásból automatikusan frissüljön. És így tovább.
Ebből a példából látható, hogy hogyan kapcsolódhat össze egy állami adatbázis, némi szakételem, szoftveres megoldások és esetleg egy másik állami adathalmaz egy értéknövelt, innovatív, jól eladható üzleti szolgáltatássá. Teljesen mellesleg, a leírt szolgáltatáshalmazt Európa-szerte és Magyarországon több cég is nyújtja.
Az irányelv ennek ellenére, különösen a 2003-2009 periódusban nem tartozott az egyértelmű sikersztorik közé. Átültetése a nemzeti jogokba vontatottan haladt, (nemigen volt ez prioritás sehol), és más gondok is voltak. Az egyik – ki hinné – a költségek felszámítása, és az ésszerű nyereséghányad kategóriái voltak. Arról van szó, hogy az állami szervek lényegében annyi pénzt kértek a kezelésükben levő adatokért, amennyit nem szégyelltek. Ennek olykor megvolt az ideológiája, hogy mondjuk a kulturális intézmények által kezelt adatok milyen értékesek pl. Olaszországban. Ez persze lehet igaz, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ezeket közpénzen állították elő, és bárki igényt tarthat rájuk, – akár profitszerzési céllal is. Az állami szervek a költségek megállapításakor a kontrollálhatatlan feldolgozási költségek mögé bújtak, de nagyon gyakran még ezt a fáradságot sem vették, egyszerűen csak mondtak egy összeget. Az is gyakran baj volt, hogy nem voltak árlisták, egységes felhasználási szabályok, illetve ezek folyamatosan változtak. A legpikánsabb persze az volt, amikor kiderült, hogy maga az EU sem adja üzleti célú újrafelhasználásra ingyen a saját jogszabályait.
Ennél is komolyabb gondot jelentett azonban az, hogy az állami szerepvállalás határait az adatok felhasználását illetően sehol nem húzták meg világosan. Az európai beavatkozó állam eszméjébe bőven belefért, hogy azok az állami szervek, amelyeknek az irányelvvel érintett adat volt a birtokában elkezdjenekmaguk is értéknövelt szolgáltatásokat fejleszteni és ezzel piacra lépni, és eközben sumák módon a nyers adatokhoz való hozzáférést is megnehezíteni, megdrágítani, vagy csak egyszerűen kihasználni azt, hogy ők pontosan ismerték a formátumot és ennek változásait, valamint – értelemszerűen – gyorsabban jutnak hozzá a nyersanyaghoz.
A helyzetet súlyosbíthatta, ha az adott szervezeten önfinanszírozási nyomás is volt, azaz kellettek a saját bevételek is. Ez esetben a szerv nem egyszerűen egy versenyelőnyben levő piaci résztvevő kívánt lenni, hanem egyszerűen ki akarta a többi piaci szolgáltatót nyírni, máskülönben lehúzhatta a rolót.
Nem fenékig tejföl Magyarország sem
A közigazgatás számítógépesítettségének szintje a 90-es években elég katasztrofális volt, így túl sok használható közadat sem képződött. Bizonyos nyilvántartások és adathalmazok azért már létrejöttek a kilencvenes évek végefelé. (Pl. a cégnyilvántartás kifejezetten korszerűnek számított már a 90-es évek közepén is.) Az adatokkal való bánásmód ugyanakkor a teljes elzárás és a gátlástalan csencselés végletei között ingadozott. Ezért az információs ipar valóságos eufóriában volt, amikor az irányelv megjelent.
Ez az eufória épp az átültetését elvileg megvalósító 2005. évi XC. törvény megjelenéséig tartott. Ennek 23. §-a ugyan kifejezetten arra utal, hogy az irányelvnek való megfelelést szolgálja, de ha valaki akár felületesen is átfutotta már egyszer a vonatkozó szöveget, az azonnal detektálhatja, hogy a valóságban erről a legcsekélyebb mértékben sincsen szó. Az Elektronikus információszabadság törvény (Eitv.) nem más mint az ezen a területen eléggé elnagyolt adatvédelmi törvény közadatokra vonatkozó szabályainak Internetre történő adaptációja és újra kibontása, azaz egy újabb ‘Freedom of information’ típusú szabályozás. A jogszabály nagyrészt állami adatokról szól, mint az Internetre publikálandó információkról, és érezhetően az ‘oknyomozó újságírót’, meg az ‘öntudatos állampolgárt’ tartja a célzott haszonélvezőnek.
A törvényben felállított közadat-kereső rendszer a mai napig az ‘állampolgárok’ közérdekű adatokhoz történő hozzáférésének jogáról beszél. A jogszabály tehát nem szabályozza az adatok árának képzését, a térítés módját, az adatkezelő szervezeten belüli munkaterhek kezelésének metódusát, nem ad iránymutatást a megkötendő szerződésekre vonatkozóan, és nem döntött el egy sor évek óta a levegőben lógó problémát sem. (Mint pl. hogy jogszerű-e a cégadatbázisokon a személynevekre történő keresés, vagy hogy miért nem hozzáférhető az ingatlan-nyilvántartás a cégadatbázishoz hasonlóan.) De paradox módon a törvény legnagyobb hibája az, hogy fenntartja a közadatok teljes ingyenességét és korlátlan hozzáférhetőségét.
A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ha nagy tömegben vagy speciális kiszerelésben és főként ha rendszeresen akarunk adathoz hozzáférni, akkor az bizony az adott szervezet számára is erőfeszítésbe kerül, és ezt nem árt kompenzálni. Ha viszont mionden ingyenes, semmiért nem kérhet legálisan pénzt, akkor semmilyen erőfeszítést nem fog megtenni annak érdekében, hogy az adat ‘ipari’ továbbfelhasználásra használható legyen. Olcsó húsnak híg a leve. Ha mindenhez hozzá lehet férni ingyenesen, akkor semmihez sem. A magyar jog a mai napig nem tesz különbséget az évente 10 szerződést kikérő újságíró, és a naponta 15 000 adatrekordot igénylő cég között.
Az információ szabira megy
Tehát ennek megfelelően a jogszabály az adat-újrahasznosítási iparágban nem sok változást hozott. Az adatokról olykor azt sem lehetett tudni kik kezelik, az állami nyilvántartások adataihoz teljesen átláthatatlan szempontok, és napi szinten módosítgatott szerződések, nem nyilvános díjszabások, egyedi alkuk, és sumákolások révén lehetett hozzáférni, ha egyáltalán hozzá lehetett. Sokszor egyszerűbb volt az adatletöltést automatikusan elvégző robotokat írni, majd a rendszergazdákkal, vagy a weboldal üzemeltetőivel megmutyizni, hogy ne tiltsák ki őket, mint a szervezethez fordulni, és a tanácstalan köztisztviselőket győzködni arról, hogy a kérésben semmi illegális nincsen.
A jogszabályi adatok digitális formájához például egészen a Magyar Közlöny 2008-as ingyenessé tételéig kizárólag egy állami tulajdonú, és maga is piaci tevékenységet végző gazdasági társaságon keresztül lehetett egészen irreális összegekért hozzájutni, céginformációs alap-adatbázist szinte teljesen lehetetlen volt, (és ma is az) szerezni, a meteorológiai adatokból az OMSZ csinált üzletet, és egy részélt egyáltalán nem is volt hajlandó átadni magáncégeknek, stb., stb.. Mindezekre egy 2009-ben született alapos és átfogó tanulmány (Antal Dániel és Kiss Rita: A közintézmények újrahasznosítható információinak piaca Magyarországon, a Neumann Nonprofit Kft. megbízásából) mutatott rá egy olyan piacon, amelynek méretét egyébként kb. évi 40 milliárd forintra tette.
Mégis, a közadatok üzleti újrahasznosításának legfőbb gátját nem a fentebb felsoroltak jelentik. Nem az a fő gond, hogy az állami szervek vagy a körülöttük sertepertélők túl sok pénzt kérnek az adatért (jó, néha persze ez is, de mint látható a legtöbb üzleti vállalkozás örömmel fizet többet, csak kapjon jó minőséget). De még csak nem is az, hogy az állami szervek a saját üzletüket féltik, (ez is előfordul olykor). Sőt, még csak nem is az, hogy tanácstalanok milyen szerződést kéne kötni, (persze ez is belejátszik.) Hanem a fő gond a jól ismert, egyszerű, irigységgel kombinált, bájosan premodern kapitalizmusellenesség.
Az érintettek nem bírják lelkileg feldolgozni, hogy az állami adatokból magáncégek húzzanak hasznot. Hányszor hallottam hogy ez milyen ‘erkölcstelen’, hogy ‘az állam megkárosítása’, meg hogy ‘mi nem kapunk semmilyen térítést, ez a cég meg halálra keresi magát’. De hogy lehet úgy betartani egy irányelvet, ha annak épp a lényegével nem értünk egyet? Hiszen az irányelvnek éppen az a célja, hogy az információipari vállalkozások éljenek és viruljanak, termékeket fejlesszenek és, igen, hasznot húzzanak a közpénzen összeszedett adatokból. Ezt a sajátos gondolkodásmódot az új kormányzat, úgy tűnik továbbviszi és a hivatalos politika rangjára emeli.
A tárgykörben született első jogszabály, (bár közvetlenül nem érinti a témakört, csak közvetetten) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásokról beszél. Nem közpénzen létrehozott és épített nyilvántartásokról tehát, hanemnemzeti adatvagyonról, amelyet csak állami cégek kezelhetnének, és addig is, amíg átmenetileg még a régi adatkezelők teszik, az ügyvezetők jól meg lettek fenyegetve börivel, ha huncutkodnak az adatokkal.
Ebben a nemzeti adatkincsekkel gazdagon telerakott, kis országban ugyanakkor érdekes, és sokatmondó, hogy egy közpénzen, nem is olcsón létrehozott információtípus mégiscsak teljesen és korlátlanul ingyenes lett. Az MTI a hírfolyamát szinte teljes egészében térítésmentessé tette. Vajon miért, kérdezem naivan? És hasonlóan naiv kíváncsisággal várom, hogy ugyanez megtörténik-e a többi közpénzen gyűjtött adattípussal is. Bár az a sejtésem, és az új jogszabály címe is ezt támasztja alá, ez egyhamar nem fog bekövetkezni, és ez bizony semmi jót nem ígér az egyébként sem túl erős magyar információs iparnak. | Miért jó dolog a közérdekű adatok üzleti célú újrahasznosítása? | null | https://atlatszo.hu/2011/09/22/miert-jo-dolog-a-kozerdeku-adatok-uzleti-celu-ujrahasznositasa/ |
null | „Olyan kérdést kaptam 47 évesen, kétgyerekes családapaként, hogy volt-e pedofil kapcsolatom, és normális-e a szexuális életem, vagy esetleg fellehető benne deviancia. Na, ebből én nem kérek.” | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Az alkalmazottak bő 6 százaléka, 265 munkavállaló már biztosan távozik a gyermekvédelemből.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a fenntartásukban lévő intézményekben 4 241-en dolgoznak, közülük 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an kérték jogviszonyuk megszüntetését, 71 főnél pedig nem járt még le a határidő, vagyis, a távozók száma emelkedhet. A főigazgatóság arról is tájékoztatott, hogy 3 905-en járultak hozzá a vizsgálathoz, és jelenleg 112 új belépő pszichológiai vizsgálata és kifogástalan életvitel-ellenőrzése van folyamatban. Hozzátette azt is: csoportok megszüntetését, lakásotthonok bezárását nem tervezik, bár a fővárosban egy 10, illetve egy 12 fős gyermekotthoni csoportot átszerveztek, és további egy 10 fős csoport átszervezése is várható a fővárosi intézményekben. Tiszakürtön, illetve Bakonyszentkirályon pedig biztosan nem tudják biztosítani a gyerekek ellátását, így Tiszakürtről 12 gyermek távozik, az egyik bakonyszentkirályi lakásotthonból pedig 9 gyereket helyeztek át szintén Bakonyoszlopra.
Kiderült a Népszavának küldött tájékoztatóból az is, hogy a 151 gyermeket ellátó budapesti Cseppkő Gyermekotthoni Központ igazgatójának munkaviszonya augusztus 21-én azonnali hatállyal megszűnt, "mert a kifogástalan életvitel ellenőrzést ellehetetlenítette" azzal, hogy az ellenőrzés alapjául szolgáló adatlapot nem írta alá. De nem ő az egyetlen távozó, további 20 főnek, a munkavállalók 19 százalékának (azaz minden ötödik dolgozónak) szűnt meg eddig a munkaviszonya közös megegyezéssel, amit a munkavállalók kezdeményeztek a kifogástalan életvitel ellenőrzése miatt. A főigazgatóság megjegyezte: "a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a gyermekek ellátásáról, az intézmény zavartalan működéséről minden körülmények között gondoskodik".
A lapnak nyilatkozott a távozók egyike, Nagy Balázs, aki azt mondta, hogy megcsinálta az előírt anti-pedofil vizsgálatot, így papírja van róla, hogy nem pedofil. "Olyan kérdést kaptam 47 évesen, kétgyerekes családapaként, hogy volt-e pedofil kapcsolatom, és normális-e a szexuális életem, vagy esetleg fellehető benne deviancia. Na, ebből én nem kérek. Így én már nem töltöttem ki a kifogástalan életvitel ellenőrzését célzó adatlapot, amivel olyan embereket is vegzálnak, akik 250-280 ezer forintért dolgoznak teljes felelősséggel 8-12 gyerekkel" - mondta.
Emlékeztetőül: a parlament júniusban fogadta el a kormánypártok kegyelmi botrányhoz kapcsolódó gyermekvédelmi törvénycsomagját. Ebben szerepel elvárásként a dolgozók kifogástalan életvitele. Egy kérdőíven arra kell választ adni minden, a gyermekvédelemben dolgozónak, hogy kivel él együtt és mióta; milyen ingatlana, illetve 300 ezer forintot meghaladó ingósága van; melyik szórakozóhelyet látogatja havi, heti és napi rendszerességgel. A vele egy háztartásban élő felnőttnek is vállalnia kell, hogy életvitelét bármikor vizsgálhatja a "rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve". Aki nem tölti ki az adatlapot, elbocsátják. | Ellehetetlenülhet a gyerekvédelem | null | https://hang.hu/belfold/ellehetetlenulhet-a-gyerekvedelem-167001 |
2010-03-17 17:00:00 | A korábban MSZP-s, tavaly azonban már jobbikos fellegvárnak számító Ózdon indul a választáson, Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A képviselőjelöltséggel mentelmi jog jár Kolompárnak, aki ellen három büntetőeljárás folyik. | true | null | 1 | Origo | null | A korábban MSZP-s, tavaly azonban már jobbikos fellegvárnak számító Ózdon indul a választáson, Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A képviselőjelöltséggel mentelmi jog jár Kolompárnak, aki ellen három büntetőeljárás folyik.
A Borsod megyei 5-ös választókerületben, Ózdon lehet képviselőjelölt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke. Kolompár az MCF Roma Összefogás Párt eddigi egyetlen jelöltjeként adta le az induláshoz szükséges 750 kopogtatócédulát, de a helyi választási bizottság még nem döntött a hitelesítésükről.
A 2006-os országgyűlési választásokon az ózdi körzetben az MSZP-s Tóth István - aki idén is indul - már első fordulóban győzelmet aratott, majdnem 60 százalékos eredménnyel. Az MFC jelöltje, Seres Géza akkor mindössze 192 szavazatot kapott. A tavaly EP-választáson azonban Ózdon a Fidesz nyert 35 százalékkal, a Jobbik lett a második 33 százalékkal, az MCF pedig mindössze 1,6 százalékot szerzett. | Összegyűjtötte a kopogtatócédulákat Kolompár Orbán OCÖ-elnök | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/az-ozdi-korzetben-lehet-kepviselojelolt-kolompar-orban |
2012-03-16 00:00:00 | Az Alcoa FKC nyerhető meccset veszített el a végjátékban az ÉTV-Érdi VSE elleni bajnokin. | false | [
"női kézilabda bajnokság",
"étv érd",
"alcoa fkc"
] | 0 | null | 0 | Nem vitás ez a találkozó a négypontos meccsek kategóriájába volt sorolható. Sajnos azonban hiába akartak a fehérvári lányok, ezúttal ez kevésnek bizonyult a több tapasztalt, válogatott, rutinos játékossal felálló érdiekkel szemben. Az összecsapás elején fej-fej mellett haladtak a csapatok, aztán a 14. percben azonban először vezettek két góllal a vendégek. Konkoly Csaba időkérése ugyan valamelyest megnyugtatta kissé kapkodóan játszó csapatát, de az Érd fokozatosan három-négygólos előnyre tett szert, és csak kullogott az eredmény után az Alcoa. Szerencsére jókor jött a szünet, mert előtte kettőre csökkent a hátrányuk, és ezt követően két gyors góllal kiegyenlítettek. Majd a 39. percben átvették hosszú idő után a vezetést is Tilinger Tamara találatával. Már-már úgy tűnt, hogy ismét hat a Konkoly-varázs, egymás után érték el góljaikat a fehérváriak, és az 50. percben már hárommal vezettek (21-18). Félig zsebben volt a meccs, de két eladott labdát megszerzett a tavaly még az Alcoa színeiben játszó Vincze Melinda és élt a lehetőséggel Ez felhozta poraiból a vendégeket, akik hallatlan akarással nemcsak egalizáltak, hanem fél perccel a lefújás előtt újfent vezettek. Más kérdés, hogy utána volt egy "hetes gyanús" eset, a játékvezetők sípja azonban néma maradt, és győzelmével az Érd fennállása óta először bejutott a bajnokság legjobb négy csapata közé. Az Alcoa FKC számára, pedig a szimpatikus vesztes szerepe jutott. Kár érte, mert, amennyiben néhányszor nem remegnek meg a kezek ziccerben, akkor talán behúzták volna a meccset. Így azonban még az utolsó alapszakaszbeli mérkőzés – Vácott – is komoly téttel bír az 5.-8. helyért folytatott versenyfutásban.
Jegyzőkönyv:
Alcoa FKC – ÉTV-Érdi VSE 25-26 (11-13)
Székesfehérvár, 1000 néző
Vezette: Bonifert, Oláh V.
FEHÉRVÁR: Szikora – Niksics 1, Nikcsevics, Tilinger 7 (1), Horváth B. 2, Triscsuk 6 (2), Becséri
Cs: Kuhinkó 1, Vaszari 3, Rádl 2, Lelkes 3
Edző: Konkoly Csaba
ÉRD: Janurik – Tamás K. 1, Kovács A. 8, Szekeres, Vukcsevics 1, Kisfaludy,Vincze M. 6
Cs: Gridnyeva (Kapus), Bognár B. 3, Tóth T. 5, Wolf 2 (2), Török P.
Edző: Szabó Edina
Az eredmény alakulása: 6. p.: 3-2, 12. p. 4-4, 18. p.: 5-7, 23. p.: 7-11, 28. p.: 9-13, 32. p.: 13-13, 38. p.: 15-15, 44. p.: 18-16, 50. p.: 21-18, 54. p: 21-21, 58. p.: 23-23
Kiállítások: 10 illetve 12 perc
Piros lap: Tóth T.
Hétméteresek: 3/3 illetve 2/2
Edzőszemmel:
– A második félidő közepétől kezünkben tarthattuk volna a mérkőzést, ha nem vétünk olyan elemi hibákat védekezésben, és támadásban. Talán annak is köszönhető ez a vereség, hogy az érdiek valamivel pihentebbek voltak, valamint egy-két játékosom megijedt a lehetőségtől, hogy pályán maradt. – Konkoly Csaba az Alcoa FKC edzője
– Mire megtaláltuk a védekezésünket, majdnem vége lett a meccsnek... Nagyon nehéz volt, de szerencsére mindig volt egy-két ember, aki átlendített minket a holtponton. Janurik Kinga óriásit védett, de ettől függetlenül mindenki hozzátett ehhez a szép sikerhez. – Szabó Edina az Érd edzője | Kár a végéért | 0 | https://24.hu/sport/2012/03/16/kar-a-vegeert |
2009-11-16 00:00:00 | Augusztus végén bezárt a luxemburgi magyar külképviselet, azóta Brüsszel intézi az itteni magyar közösség ügyeit. Az okmányokért szokás szerint fizetni kell, csakhogy ez nem olyan egyszerű: nagykövetségünkön csak és kizárólag belga banknál kiadott Maestro kártyával lehet fizetni. | false | [
"2009-11-16",
"Belgium",
"Luxemburg"
] | 0 | null | 0 | Augusztus végén bezárt a luxemburgi magyar külképviselet, azóta Brüsszel intézi az itteni magyar közösség ügyeit. Az okmányokért szokás szerint fizetni kell, csakhogy ez nem olyan egyszerű: nagykövetségünkön csak és kizárólag belga banknál kiadott Maestro kártyával lehet fizetni.
Noha hozzájuk tartozik a közel 150 bankot számláló Luxemburg, az itteni pénzintézet plasztikkártyájával nem megyünk semmire. És vajon mit csinál a magyar turista, ha problémája támad, és annak megoldásáért fizetnie kell? Neki jobb esetben is csak készpénze és/vagy magyar bankkártyája van.
Azért nem kell elkeseredni: a nagykövetségen kapott információ szerint egyszer majd Európa fővárosában is utolérhetjük
Európát. Addig meg nem az a kérdés, hogy hová álljanak a belgák, hanem hogy hogyan fizethetnek a nem belgák. | Külföld: Ha nincs belga bankkártyánk... - NOL.hu | 0 | http://nol.hu/kulfold/20091116-ha_nincs_belga_bankkartyank-430181 |
2010-10-04 20:21:00 | A Budapesti Ügyészség kérésére házkutatásokat tartottak hétfőn Ausztriában a volt MÁV Cargo (jelenleg Rail Cargo Hungaria) privatizációjának ügyében - jelentette egy osztrák gazdasági hetilap. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Format internetes cikke szerint egyebek mellett az új tulajdonos, az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) több magas rangú vezetője ellen folyik nyomozás, azzal a gyanúval, hogy kenőpénzt fizettek egy magyar tanácsadó cégnek.
A Magyar Államvasutak teherszállítási leányvállalatát 2008 végén vásárolta meg az osztrák állami vasúttársaság szállítmányozási csoportja, a Rail Cargo Austria (RCA) 102,5 milliárd forintért.
A házkutatásokat a Budapesti Főügyészség kérésére, jogsegély eljárás keretében rendelte el a bécsi vádhatóság - közölte a lappal Eva Habicher, az osztrák korrupcióellenes ügyészség szóvivője. A cikk szerint a tanácsadó cég a Geuronet Bt., amely a Format egy korábbi értesülése szerint 7,1 millió euró sikerdíjat kapott a privatizációkor.
Az osztrák hatóságok hétfőn az ÖBB bécsi központja mellett a vállalat más telephelyein, de magas beosztású igazgatók lakásain is kutattak bizonyítékok után. A sajtóértesülés szerint Gustav Poschalko, Gerhard Leitner és Otto Herko igazgatók irodáiban folyt házkutatás, Poschalkónak és Leitnernek a lakását is átkutatták.
A Format 2008 februárjában arról írt, hogy a MÁV Cargo részvényeinek megvásárlásához nyújtott szolgáltatásokért - sikerdíj gyanánt - 7,1 millió eurót kap egy Geuronet Bt. nevű magyar cég, egy 2007. júniusi megbízási szerződés alapján, amelyet Gustav Poschalko, a Rail Cargo Austria elnökségi tagja kötött a betéti társasággal.
Poschalko cáfolta a korrupciós vádat, a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) azonban a sajtóértesülés nyomán 2008-ban nyomozást indított az ügyben ismeretlen tettes ellen.
A Népszava 2008 április közepén arról számolt be: nem bírságolta meg a Központi Igazságügyi Hivatal a MÁV Cargo privatizációjában vitatott szerepet betöltő, Budapesten bejegyzett Geuronet Bt.-t, mert a társaság ennek során, legalábbis magyar döntéshozók esetében, nem végzett lobbitevékenységet, így nem sérthette meg az ezt szabályozó hatályos magyar jog előírásait. Az NNYI nyomozása ugyanakkor nem zárult le.
A MÁV a két évvel ezelőtti cikk kapcsán elhatárolódott a sikerdíj ügyétől. Mint közölték, semmilyen kapcsolatban nem voltak a Geuronet Bt.-vel, létezéséről a sajtóból értesültek. | Gazdaság: Házkutatásokat tartottak Ausztriában a MÁV Cargo-privatizáció ügyében - NOL.hu | null | http://nol.hu/gazdasag/hazkutatasokat_tartottak_ausztriaban_a_mav_cargo-privatizacio_ugyeben-834481 |
null | Most, hogy Orbán Viktor visszavette a kezébe – a szája elé hajlította – az állami rádió mikrofonját, nagyjából minden helyreállt. Kötcsén megfújta a harci riadót, megmutatta az övéinek az utat, vagyis rámutatott arra, hogy semmi nem változik, semmi nem változhat. Továbbra is ő az úr ebben a hazában, ő az, aki a frappáns válaszok mestereként odaáll az újságírók elé és megválaszol minden kérdést, amit elé dobnak. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Amúgy sokan hajlamosak ezt a gesztust (?) egy új korszak kezdeteként értelmezni, azt gondolni, hogy a miniszterelnök stratégiát vált, nyitottabbá válik, nos ők, szerintem, súlyosan tévednek. Mellesleg ezt ékesen bizonyítja az a tény is, hogy ismét elfoglalta az állami rádiót, tehát továbbra is kisajátítja az állam által fenntartott médiát, és változatlanul központi - agitpropos - sajtóirányítás van. (Emlékszem, milyen támadásokat indított az akkori ellenzék - többek között Orbánék -, hogy a rádióban, tv-ben a BBC elveinek kell érvényesülniük; azaz egyharmad jár a nyilvánosságból nekik is. Hol vagyunk már ettől, hol vagyunk az egyharmadtól, de hol vagyunk attól is, hogy az ellenzék küzd a nyilvánosság eme szeletéért. Nem küzd, nem bombázza a médiahatóságot, egyszerűen tudomásul veszi, hogy ez évtizedek óta így van. Évtizedek óta, mert a Fidesz már ellenzékből elfoglalta ezeket a helyeket, könnyedén elrabolta mindkét médiát. Azóta pedig... Azóta pedig a mai ellenzék a környékére sem mehet a Kunigunda utcának; a régi rádió épületét pedig már bontják is, a Szabadság térrel pedig ki tudja, mi történik...)
Nincs tehát kérem itt változás. Hacsak nem tekintem annak, hogy Orbán szeretne lefogyni, visszanyerni régi alakját. De ez, mint tudjuk, az új ellenfél megjelenésének, a slim-fitnek köszönhető; muszáj a Barba-papa formátumot valahogy leküzdeni, így túl nagy az ellentét. Más szempontból csak annyi az új, mármint a politikában, hogy erősíteni kell a harcot, véresnek kell lenni az újabb győzelem érdekében. Orbán semmilyen formában nem tűri immár, hogy bármi hibát elismerjen, és ezt a többieknek sem engedi. Figyeljék meg a kötcsei, vagy a rádióbeli megszakítatlanak tartalmát: Magyarországon minden a legnagyobb rendben van, Rózsaszínre festett magyar világot tárt elénk: jól élünk, gazdagodunk, gyarapodunk, Európa élmezőnyéhez tartozunk, sőt hamarosan mögöttünk lesznek, növekedésben, beruházásban, fogyasztásban... A nyugdíjak szépen nőnek, a keresetek dinamikusan emelkednek, a minimálbér hamarosan megháromszorozódik.
Hát hol itt a baj? Hiába jönnek ki az egyre szomorúbb adatok a KSH-tól - a KSH-tól! - a kormányfő egy pillanatra sem zavartatja magát, olyan számokat mond be, amilyeneket akar. Szerinte az egészségügy rendben, az oktatás tökéletes; összességében most már annyi probléma sincs, mint amennyit korábban elismert. A fejlődésünk töretlen. És nincs, aki erről a vágányról kimozdítaná, nem is meri senki az övéi közül. Úgy tűnik - miközben az ellenkezőjét hittük -, hogy Orbán egy cseppet sem gyengült meg, ura a helyzetnek, uralja a Fideszt, a nyilvánosságot, a magyar közéletet. Legalábbis ezt mutatja. Erősebben, mint korábban bármikor.
Szóval ideírom megint: nincs változás. Azaz mégis van. Annyiban apró irányváltásra rákényszerült Orbán, hogy szembejött vele egy nem lebecsülhető ellenfél. Kezdetben, megjelenésekor, valamikor február-március környékén, nagyon is könnyen kivégezhetőnek tartotta. Azt hitte, elég a régi rutin, a csahosok kiengedése a kennelből, de nem így történt. Noha az új ellenfél nem elsősorban az ő pártját fosztogatta, de láthatóan begyűjtötte mindazokat, akik az ő bukását remélik. Magyarul: több kell annál, hogy feketére fessék az új fiút, nem engedhető meg, hogy az ő negatív hadjárata uralja a nyilvánosságot. Ezért a minden eddiginél pozitívabb magyar-, és minden eddiginél negatívabb világkép. Ezért a fogyás, ezért a szétesett ellenzék elengedése, mi több kriminalizálása, ezért a kötelező véres ing. A változás tehát annyiban érhető utol, hogy még inkább megpróbál leszámolni ellenfeleivel, és ezt elvárja seregének tagjaitól is.
Slim-fit öltözet, véres inggel. | Orbán, véres ingben | null | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-veres-ingben/437245 |
2012-08-17 18:20:00 | Budapest - Kiemelten védett tanú segíti a zsaruk munkáját a rendőrségi korrupciós botrányban. | true | null | 1 | Blikk | null | A Blikk információi szerint az a személy, aki vallomásaival gyakorlatilag az egész bűnszervezetet leleplezte, egy hosszú egyeztetési folyamat végén döntött az együttműködés mellett. Feltételei között új személyazonosság és egzisztenciális háttér szerepelt, és természetesen az, hogy büntetlenséget élvezzen. Informátorunktól megtudtuk, hogy ezekből nem minden teljesült, de annyi bizonyos, hogy a bíróságon csak egy számmal fogják majd azonosítani a felolvasott, hozzá köthető jegyzőkönyveket.
– Többen is együttműködnek a hatóságokkal, náluk enyhítő körülmény lehet majd a magatartásuk. A védett tanú azonban ebben a szövevényes korrupciós bűncselekményben a kulcsfigura – mondta el a Blikknek egy rendészeti területen dolgozó tiszt, aki szerint az elkövetkező hetekben újabb letartóztatások várhatóak. Elképzelhető, hogy erre csak szeptemberben kerül majd sor, amikor a BRFK is átesik a szervezeti átalakításon.
Mint ismeretes, a két hónappal ezelőtt kirobbant ügyben eddig négy rendőri vezetőt vettek őrizetbe és gyanúsítottak meg korrupcióval. A nyomozók gyanúja szerint V. László, a budapesti éjszakai élet császára havi fizetést adott nekik a háborítatlan üzletmenetért. V. Lászlót és két rendőrtisztet már bűnszervezetben elkövetett korrupcióval gyanúsítanak.
Blikk-információs | Védett tanú leplezte le V. László diszkóbirodalmát | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/vedett-tanu-leplezte-le-v-laszlo-diszkobirodalmat-2102811 |
2016-07-11 00:00:00 | A lakók nem tudtak mit kezdeni a helyzettel. | false | [
"ausztrália",
"betörés",
"cuki",
"koala"
] | 0 | null | 0 | Az internetezők szívét!
Ausztráliában, múlthét kedden történt az a különös eset, mikor két nő hazaérkezett az otthonába és egy fiatal koalát találtak a lakásukban. A kis állatnak végül nem esett semmi baja, a sztori végén már csak nyugodtan üldögélt és nézelődött a pár kanapéján. Vicki Haines és Michelle Goodman szerint a váratlan vendég valószínűleg a kutyaajtón keresztül érkezett a Port Stephens-i otthonukba.
A helyi újságoknak elmesélték, hogy mikor hazajöttek nagy ricsajra lettek figyelmesek. Először Haines lépett be a lakásba, aki rögtön kiabálni kezdett, hogy itt egy koala. A kutyák valósággal megőrültek, a váratlan vendég egy bicikli mögött talál menedéket.
Szerencsére a koalának nem történt semmi baja, a végén, mint ahogy a képeken is látható, már egészen otthonosan érezte magát. A nők ezután kihívták az állatbefogókat, akik elszállították a világ legcukibb betörőjét.
Huffington Post | Elfogták minden idők legcukibb betörőjét, aki csak egyetlen dolgot rabolt el | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2016/07/11/elfogtak-minden-idok-legcukibb-betorojet-aki-csak-egyetlen-dolgot-rabolt-el |
2021-01-21 14:07:00+01:00 | A szakértők által vizsgált európai városok több mint 80 százalékában meghaladja az egészségügyi határértéket a levegő szennyezettsége. | false | [] | 0 | null | 0 | A szakértők által vizsgált európai városok több mint 80 százalékában meghaladja az egészségügyi határértéket a levegő szennyezettsége.
Évente 7 millió ember haláláért tehető felelőssé a légszennyezettség a világon, és csak Európában minden évben 51 213 ember életét lehetne megmenteni, ha a nitrogén-dioxit és a szálló por (PM2.5) koncentrációját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határértékeken belül tartanánk – hívta fel egy figyelmet egy, a Lancetben megjelent tanulmány, amelyről a The Guardian számolt be.
A WHO ajánlása szerint a levegő nitrogén-dioxid-szintjének nem szabadna meghaladnia köbméterenként a 40, a szálló por (PM2.5) koncentrációjának pedig 10 mikrogrammot. Az előbbi a tudósok által vizsgált városok 9 százalékában volt magasabb a határértéknél, az utóbbi pedig 84 százalékukban.
A városok különösen érintettek, a szennyezett levegőhöz köthető megbetegedések melegágyaivá váltak, a kutatók pedig rámutattak: egyelőre egyikben sem tettek azért, hogy ez megváltozzon.
Az érintettségük azonban nem egyforma, ahogyan az sem, hogy mely káros anyagokból van a legtöbb a levegőjükben: Madridban az éves halálesetek 7 százaléka a nitrogén-dioxidhoz köthető, Észak-Olaszországban, Lengyelországban és Csehországban pedig a szálló por magas koncentrációja miatt vesztik sokan életüket.
A legalacsonyabb, légszennyezettséghez köthető halálozási arányt Norvégiában, Finnországban és Izlandon figyelték meg a kutatók. | Zhvg: 50 ezer ember életét lehetne megmenteni csak Európában a légszennyezés visszaszorításával | 0 | https://hvg.hu/zhvg/20210121_50_ezer_ember_eletet_menthetnenk_meg_evente_csak_Europaban_ha_korlatoznank_a_legszennyezest |
2019-08-28 00:00:00 | Évek óta nem emelték a bérüket, és erről most sincs szó. | true | [
"közfoglalkoztatás",
"közmunka",
"közmunkások szakszervezete",
"pluszpénz"
] | 0 | null | 0 | Rebesgették már júniusban is, hogy pluszpénzt kaphatnak a közmunkások, és most egyhavi összeggel ajándékozza meg a kormány a közfoglalkoztatottakat, mert jól teljesít a gazdaság. A Közmunkás Szakszervezet szerint mindez nem változtat azon, hogy nyomorban tartják azokat az embereket, akik nem tudtak munkához jutni a versenyszférában.
Plusz egyhavi bért ad a közmunkásoknak a kormány, 54 ezer forintot kaphatnak szeptember 20-áig azok, akik január és július vége között legalább három hónapig álltak közfoglalkoztatásban. A kormányrendelet egyszeri foglalkoztatást ösztönző támogatásnak hívja a pluszpénzt. Gulyás Gergely miniszter a gazdaság kiemelkedően jó teljesítményével indokolta az egyszeri kifizetést, akárcsak a nyugdíjasoknak szánt rezsiutalványt. 99 ezer ember kap pluszpénzt, és ez a költségvetésnek összesen 9 milliárd forintba kerül.
Manapság 110-120 ezer közfoglalkoztatott lehet Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint. Azt azonban már nem domborította ki a kormány, hogy a 9 milliárdos támogatás több mint felét (5,38 milliárd forintot) kapják csak a közmunkások, a többit az állam tulajdonképpen átteszi egyik zsebéből a másikba adók és járulékok formájában.
Mindezt úgy, hogy harmadik éve nem emelték a közmunkások bérét, a 8 órás közfoglalkoztatotti bér változatlanul bruttó 81 530 (nettó 54 217) forint, a szakképzett közmunkás bér pedig bruttó 106 555 forint (nettó 70 859). Összevetésül,
a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer forint.
2011-ben még a nettó minimálbér 77,6 százalékát vihették haza a közfoglalkoztatottak,
2019-ben már csak a minimálbér alig több mint felét (54,7 százalékát) kapják meg havonta.
Nyomorba taszít és ott is tart
A közfoglalkozatottak átlagbére méltánytalanul alacsony, nem lehet belőle egészségesen táplálkozni, jövőt építeni, gyermekekről gondoskodni, betegség esetén gyógyszer kiváltani – sorolta a 24.hu-nak Vécsi István. A nettó havi átlag 54 217 forint nyomorúságban tartja őket, és konzerválja a nyomorukat, nyugdíjat is nagyon keveset fognak kapni – tette hozzá.
"Nem hisszük, hogy a beígért egy havi pluszpénzt a gazdaság jó teljesítménye miatt kapnák. Inkább arról van szó, hogy közpénzből szavazatokat szeretne vásárolni a kormány az önkormányzati választás előtt" – mondta Vécsi, aki ezzel együtt örül, hogy kapnak egyhavi pluszpénzt az emberek, mert legalább egy hónapban kicsit könnyebben fognak megélni.
Ha tényleg jól megy a gazdaságnak, akkor minden hónapban fizessenek többet a közmunkásoknak, ne csak annyit, hogy éppen csak eltengődjenek, vagy legalább emeljék meg a havi bért a most kiosztandó pénz arányos részével, havi 4500 forinttal – mondta ugyanakkor. Ez sincs azonban napirenden.
Akiknek elérhetetlen a létminimum
Vécsi nem mondja azt, hogy a közmunkásoknak is meg kellene kapniuk a minimálbért, mert az valószínűleg nem állna arányban az elvégezett munkával, de az sem járja, hogy 2016 óta nem emelték a bérüket, és akkor is csak mintegy 200 forinttal. A 170 eurónak megfelelő havi nettó kereset borzasztóan alacsony, szerinte legalább a 2016-os létminimumnak megfelelő összeget meg kellene, hogy kapják a közmunkások, ami nettó 88 ezer forint körüli összeget jelentene.
A közmunkások 54 217 forintja a tavalyi létminimum 57 százalékát teszi ki.
Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu | A közmunkásokat nem húzza ki a nyomorból a kormány ajándéka | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/28/kozmunkasok-pluszpenz-kormany |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.