text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Több mint 950 millió forintos osztalékjövedelme volt a miniszterelnök édesapjának a család legnagyobb bányászati érdekeltségéből, a Dolomit Kft.-ből. Bár az elmúlt években előfordult már, hogy ennél is több pénzt vehetett ki a vállalatból Orbán Győző, 2021 így is kiemelkedően jó éve volt a cégnek. Ebben pedig komoly szerepet játszott, hogy a társaság hihetetlenül magas profitrátával működik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Kétszer annyit keresnek, mint az iparági átlag
A Dolomit Kft. tavaly ötmilliárd forintos árbevétel mellett közel 1,9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, ami azt jelenti, hogy a forgalom 37 százaléka maradt meg profit soron. Ez kiugróan magas érték, a zúzott kőnél és csatornázási elemeknél sokkal magasabb feldolgozottságú terméket előállított cégeknél is ritka az ilyen.
A Dolomit Kft.-nél azonban egyáltalán nem, a korábbi években is hasonló hatékonysággal működött a cég, rendre az iparági átlag feletti nyereségrátával. A fenti ábrán az látható, hogy tavaly, illetve az azt megelőző öt évben mennyi volt az árbevétel-arányos nyeresége Orbán Győző cégének, illetve a tíz legnagyobb, Dolomit Kft.-vel megegyező tevékenységű*kőfejtés, gipsz, kréta bányászata vállalatnak. Mivel a kőbányászat nem egy túl sokszereplős szektor, így ez a tíz vállalat az ágazat elég jelentős részét lefedi*A cégek között akadnak olyanok, amelyek más tevékenységet is végeznek, de az elemzésbe bevont vállalatok főtevékenysége kivétel nélkül megegyezik a Dolomit Kft.-jével..
Amint látható, a Dolomit nyereségrátája több mint a duplája volt a tíz legnagyobb cégének. Hasonló a helyzet akkor is, ha a csak magyar tulajdonú kőfejtőket nézzük*Ez hat vállalat a tízből.: ezek átlagos nyereségessége jellemzően inkább alatta volt a teljes ágazati értéknek, de az elmúlt két-három évben jelentősen már nem tért el attól.
Ennek mások mellett azért van jelentősége, mert a nagy nemzetközi csoportok adózási okokból játszhatnak azzal, hogy melyik országban mutatják ki a nyereséget, ám ebben a szektorban nincs nagy különbség a vállalkozások eredményességében a külföldi és magyar tulajdonú cégek között.
Kivéve persze a Dolomit Kft.-t.
Ebben a hat évben az iparági átlagos nyereségrátával számolva Orbán Győző cége 5 milliárd forinttal kisebb nyereséget ért volna el, mint amennyit ténylegesen.
A kiugró nyereségességnek külön élt ad, hogy a kormányzat a közelmúltban épp egyes ágazatok cégeinek „extraprofitjára” hivatkozva vetett ki különadót, ám a kiszemelt szektorok között nincs ott sem a kormányközeli köröknek oly fontos építőipar, sem az építőalapanyag-gyártás. Az nem teljesen egyértelmű, hogy a kabinet mit ért extraprofit alatt, de a közgazdaságtanban, ha használják ezt a kifejezést, akkor épp arra szokták, ha egy cég – mint Orbán Győző bányavállalata – az ágazati átlag feletti eredményességgel tud működni.
Nem adózik az extraprofit
Elvileg tartósan ilyen helyzet nem nagyon fordul elő, de amint látható, a Dolomit Kft.-nek ezt is sikerült elérnie. Persze Orbán Győző cége sem hozott mindig ilyen magas profitrátát. Ha kicsit jobban visszamegyünk az időben, látható, hogy a cég árbevétel-arányos nyeresége a 2010-es évek elején kezdett el nagyon dinamikusan emelkedni. Ha ötéves átlagokat nézünk, akkor 2007 és 2011 között 13,4 százalékos profitrátával működött a cég, 2012 és 2016 között szinte hajszálpontosan ennek duplájával, a legutóbbi öt évben pedig már közel háromszorosával.
Az eredményesség ilyen ütemű felfutását magyarázhatja a 2008-as válságból való kilábalás, illetve az elmúlt évek építőipari szárnyalása, de a Dolomit Kft. egyre gyakoribb közvetett állami megrendelései is. A Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.
A kormányzat egyébként tavaly nyáron egyes építőipari alapanyagokat gyártó cégekre – szintén azok extraprofitjára hivatkozva – vetett ki különadót, és bár sok vállalkozást nem érintett az intézkedés, a Dolomit Kft.-t pont igen. Akkor azonban nem a költségvetésben tátongó lyukak betömése volt a cél, hanem az elszabaduló árak emelkedésének megállítása. Ráadásul a különböző alapanyagok esetében elég eltérően alakult a szabályozás: a Dolomit által forgalmazott termékeknél például kifejezetten puhán.
A jogszabály értelmében az érintett cégeket kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezték, ha egy bizonyos szintnél drágábban értékesítik termékeiket. Elvileg a meghatározott árszintnél magasabb bevételük 90 százalékát kellett, illetve kellett volna befizetniük különadóként.
Igen ám, de miközben a homok, a kavics és a cement esetében konkrét árat határoztak meg, addig – ahogy a Portfolio fogalmazott a különadó bevezetésekor – a kőre, a mészre, a gipszre vagy az agyagra nem adtak meg ilyen hatósági árat, ezen termékek esetében csak úgy általánosságban volt érdemes betartani a tisztességesnek vélt piaci árazást.
A Dolomit Kft. termékeinél tehát érzésre kellett megállapítani, hogy tisztességesen áraznak-e.
Ennek megfelelően Orbán Győző cége a jelek szerint nem is fizetett különadót, vagy ha igen, legfeljebb minimális összegűt. A cég beszámolójában azon a soron, ahol ezt a tételt kimutathatnák, durván 96 millió forintos összeg szerepel, ebben azonban más kiadások is benne vannak, sőt könnyen előfordulhat, hogy csak más kiadások vannak benne*Az egyéb ráfordításokon belül adók, illetékek, hozzájárulások címén költött ennyit a vállalat.. Ez utóbbira utal, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben összességében csökkent a cég ilyen jellegű ráfordításainak összértéke.
Röviden összefoglalva tehát Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek ezért nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésbőlA 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-család szállítmányozó cégét nem viselte meg a koronavírusA cég referenciái között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, és a Közgépet váltó Duna Aszfalt is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj területen robbanthat Orbán Viktor családjaMajdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében, ahol a családnak már több bányája is van. | Az Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormány | Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220601/az-orban-banyaknal-boven-van-extraprofit-de-azt-nem-veszi-el-a-kormany/ | 2022-06-01 22:35:00 | true | null | null | G7 |
Kehi-ellenőrök kényszerüdülésen
Fillérekért kerültek Fidesz-közeli tulajdonosokhoz a Postabank egykori,
milliárdos vagyonú cégei
Népszabadság • Római Róbert • 2006. február 9.
Stumpf István levele a Kehi elnökének
Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere maga állíttatta
le a Postabank konszolidációját vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt.
Vélhetően okkal: a jelentésből ugyanis fény derül arra, miként kerültek
milliárdos cégvagyonok a Fideszhez közel álló személyek kezébe.
Mit szólna, ha felajánlanának Önnek 2,5 millió forintért egy olyan céget,
amely évente többmilliárdos bevételt termel? Vagy, ha az állam kifizetné az
összes hitelét? Mit szólna egy balatonfüredi üdülőkomplexumhoz - 17 ezer
négyzetméteres telek, csaknem ezer négyzetméteres ingatlannal - ötszázezer
forintért? És olyan történt már Önnel, hogy két- éves munkájáért előre
megkapta a fizetése majd felét?
Mindez nem tréfa. Ilyen, az állam "jószolgálati" szerepét bemutató
történetekre - illetve zömmel azok előzményeire - bukkanhatunk abban a
jelentésben, amely a Postabank 154 milliárd adóforintot felemésztő
konszolidációjáról szól, és amely a múlt hét végén került nyilvánosságra a
stop.hu internetes portálon.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) még 2000-ben az Orbán-kormány
kancellária- minisztere, Stumpf István kérte fel egy átfogó vizsgálatra. A
jelentés azonban - amely szerint a Postabankot legalább 30 milliárd
forinttal túlkonszolidálta az Orbán-kabinet, a kinnlevőségek kezelése során
pedig számos, az államnak óriási kárt okozó visszaélés történt - olyan
megállapításokra juthatott, amely nem aratott osztatlan tetszést az akkori
kormány köreiben.
A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint ugyanis a Kehit - amely
első jelentésében további, "mélységi" vizsgálatokat javasolt a
törvénysértések feltárására - maga a kancelláriaminiszter utasította:
álljon le. A vizsgálati jelentést húsz évre titkosították. Annak tartalmát
a Miniszterelnöki Hivatal egyik államtitkárán kívül csak Pintér Sándor,
akkori belügyminiszter és Járai Zsigmond, akkori pénzügyminiszter, az MNB
jelenlegi elnöke ismerhette meg.
A dokumentum létezésére csak azért derült fény, mert azt - a belügyi tárca
kérésére - csatolták az ORFK Princz Gábor, volt Postabank-vezér és társai
ellen folytatott vizsgálatának adataihoz. Az anyagra Princz ügyvédje 2003
elején, az iratismertetés során bukkant rá. A jelentés részletei azonban
titkos minősítésük miatt nem kerültek nyilvánosságra. Kiszivárgott
megállapításait Auth Henrik, jelenlegi MNB-alelnök, aki a konszolidáció
idején a Postabankot vezette, akkoriban dilettánsnak minősítette. Miután
pedig az Állami Számvevőszék 2003-ban publikálta a maga jelentését (és
ebben a konszolidációs folyamatot alapvetően rendben lévőnek nevezte),
többé senki sem foglalkozott az üggyel. A számvevők megállapításait a
részletek ismerete nélkül is a Kehi-anyag cáfolatának tekintették.
A Kehi-jelentés azonban immáron olvasható: minden bizonnyal azonos a néhány
napja a stop.hu internetes portálra felkerült, több mint ötvenoldalas,
ismeretlen eredetű dokumentummal. A jelentés részletes megállapításait és
az ÁSZ 2003-as jelentését olvasva pedig az is kiderül: a számvevők nem
igazán foglalkoztak azokkal a konkrét ügyekkel, amelyekkel a Kehi, és nem
vizsgálták azon cégek, tulajdoni elemek meglehetősen érdekes sorsát,
amelyek a Postabank által alapított PB Workout Kft.-hez kerültek. Az ÁSZ
inkább a pénzügyi kimutatásokat nézhette át, és ezek alapján meg is
állapította, hogy a Postabank leánycége 1998 és 2001 között 3,1 milliárdos
veszteséget termelt ahelyett, hogy - eredeti célja szerint - csökkentette
volna a konszolidáció költségét. Ám azzal a számvevők nem foglalkoztak,
hogy mi volt az oka a veszteségeknek. Ez csak a Kehi jelentéséből derülhet
ki.
Egy sikertörténet kezdete
A Workout Kft. tevékenységének vizsgálati anyagában első ránézésre is
kényes pont a Defend felbukkanása. A Defend Őrző-védő Kft. az Orbán-kormány
idején azért vált ismertté, mert a piacon korábban gyakorlatilag nem
jegyzett cégként rövid idő alatt szorította ki versenytársait szinte minden
fontosabb állami üzletből: a Defendet bízta meg az MFB, a Nemzeti Autópálya
Rt., az Állami Autópálya Rt., az APEH, a Magyar Posta, a vállalkozás
bevételei pedig pár év alatt néhány százmillió forintról hatmilliárd fölé
emelkedtek.
A Defend 1998-ban persze még nem volt több a Postabank "házi" őrzővédő
cégénél. Igaz, árbevétele így is 570 millió forint volt, a bank maga pedig
a céget 113 millió forintos értéken tartotta nyilván a könyveiben. Az őrző-
védő vállalkozást a Workout Kft.-hez tették át 1998 őszén, 53 milliós
értéken. Egy hét alatt találtak is vevőt rá Földi László személyében.
Földit, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatóját a Nyírfa-
ügyben ismerhette meg először a közvélemény: akkor bocsátották el a
szolgálattól, miután kiderült, hogy az ügy keretében szocialista
politikusokról is gyűjtöttek adatokat. (Később Földi - már Defend-
tulajdonosként - a valójában nem létező "megfigyelési ügyben" nyújtott
segítséget a Fidesz-kabinetnek egy elvben bizonyítékként szolgáló
magnókazetta megvásárlásával.)
Az 1998-ban félmilliárdos forgalmú Defendért a Kehi jelentése szerint az
egykori titkosszolgálati tisztnek 53 millió forintot kellett volna
fizetnie, ám csak 2,5 millió forint előleget adott. A fennmaradó 50 millió
forintnak pár hónapon belül, 1998 végére kellett volna beérkeznie. Ám 1999
végéig - ebben az évben a társaságnak már 1,8 milliárd forint bevétele volt
- az összegnek csak a felét fizették ki.
A Defenddel később állami megbízói és igen kesztyűs kézzel bántak: amikor
például a cég 2000-ben kétéves megbízást kapott az épülő autópályák
nyomvonalának lőszermentesítésére, a több mint egymilliárd forintos
megbízási díj 20-40 százalékát előlegként megkapta a szerződés aláírását
követő nyolc napon belül. (A Defend Kft.-ről lapunk korábbi írásai: 2002.
június 27., 2003. július 05, 2003. augusztus 28.)
A Defendnél egyébként a nyilvános cégadatok szerint már megfigyelhető az a
különös jelenség, amely más, a történetben még felbukkanó céget is
jellemez. Az állami megbízások révén a rövid időn belül többszörösére
duzzadó bevételek ellenére - a Defend 2002-ben már csaknem 6,5 milliárdos
árbevételt ért el - a cég eredménye egyre romlik, vagyis a bevételek az év
folyamán maradéktalanul elfolynak. A Defend 1999-től 2002 végéig csaknem 17
milliárd forintos bevételre tett szert, és közben csaknem 1,5 milliárdos
veszteséget termelt.
Félmilliárd félmillióért
A Kehinél annak idején több olyan Postabank-cég sorsát vizsgálták, amelyek
idővel egy kézbe, Réti András ügyvéd érdekeltségéhez kerültek. Rétiről
annyit tudni, hogy már az 1998-as választások előtt intézte Wermer András
egyes cégügyeit. Wermer - Orbán Viktor "bizalmasa" - a Fidesz kampányfőnöke
volt az 1998-as választás idején.
Réti András volt egyebek mellett annak az USA Delaware államában bejegyzett
Go Ahead nevű cégnek a magyarországi jogi képviselője is, amely társaság a
millenniumi tűzijáték szervezéséért 130 millió forintot vehetett fel.
Réti cége a Postabank konszolidációja során több társasághoz is
hozzájutott, ezek egyike, a Nádor Lízing Kft. 133 millió forint saját
tőkével, 873 millió forint befektetéssel, ezen belül 825 millió forintnyi
ingatlan tulajdonjogával rendelkezett 1998 végén. A Workout Kft. által 1999-
ben elvégeztetett vagyonértékelés a jelentős hitelállomány miatt a cég
piaci értékét mindössze 217 millió forintra becsülte.
A Nádor Lízing 530,6 millió forinttal valóban tartozott a Postabanknak, a
hitel fedezete pedig egy csaknem 18 ezer négyzetméteres, 931 négyzetméteres
ingatlannal beépített balatonfüredi üdülőkomplexum volt, amelyet a
Postabank üdülőként maga lízingelt. Az üdülőt 1998 végén, a konszolidáció
idején, 550,8 millió forintos értéken tartották nyilván, nagyjából tehát
fedezetet nyújthatott a Postabank által folyósított hitelre. Ezt a hitelt
azonban nem sikerült behajtani. A Workout eladta a tulajdonos Nádor Lízing
Kft.-t egy akkor frissen alapított cégnek, az Akkord Veresegyháza Kft.-nek.
Az ár mindössze 501 ezer forint volt.
Az Akkord Veresegyháza Kft.-ről a vizsgálati anyagból az derül ki, hogy
alapítását maga a Workout Kft. ügyvezetője, Balázs Csaba rendelte el az
általa felügyelt Akkord Pénzügyi Rt.-nél. A céget 1999 nyarán meg is
alapították, székhelye pedig - Budapest, II. kerület, Kapy út 15. -
megegyezik Réti András és üzleti körének székhelyével.
A Nádor Lízing ezt követően egyike lett azoknak a Postabank-
érdekeltségeknek, amelyek az Akkord Veresegyháza Kft.-n keresztül Réti
András érdekeltségéhez, a Sigma Követeléskezelő Rt.-hez vándoroltak egy
nyilvános pályázat eredményeként. Három jelentkező volt az 1,7 milliárdos
meghirdetett vagyonra, de a legmagasabb árat - amely összesen tízmillió
forint volt - Réti érdekeltsége ajánlotta fel.
A Nádor Lízingben felhalmozott 751 millió forintnyi pénz és ingatlan a
nyilvános cégadatok szerint idővel eltűnt a társaságból.
Réti érdekeltsége a Nádor Lízing Kft.-vel együtt szerezte meg 1999-ben a
Nábob Lízing Kft.-t is. Ez utóbbi cég szerzett többségi részesedést a
Millenáris Produkció Rt.-ben, megvette a delaware-i bejegyzésű Titanium
Investments Co.-t, amely a Millenáris Központban rendezett kiállítások
(Álmok álmodói) ajándék óráit beszerezte, és azokra logókat helyezett 201
millió forintért.
A csomagban kapott harmadik cég, a Vavasor Lízing Kft. érdekessége, hogy
csaknem 600 millió forinttal tartozott a Postabanknak, az adósság pedig a
konszolidáció során a követeléskezelő Reorg Apporthoz került 220 millió
forintért. A cég, amely öt ingatlannal rendelkezett, amelyek nyilvántartási
értéke meghaladta a félmilliárd forintot, a hitelt a Pécsi Baromfi-
feldolgozó felvásárlására kapta a Postabanktól. Kölcsönét a Reorg Rt.-nek
soha nem fizette vissza.
A Nádor, a Nábob, a Vavasor, és a korábban nem említett Ispán Lízing Kft.-k
a Postabank Workout Kft.-jétől 752 ezer forintért kerültek át az Akkord
Veresegyháza Kft.-hez, amely alapítójától, az Akkord Pénzügyi Rt.-től
további, 47 millió forintos tagi kölcsönt is kapott versegyházi építési
telkek vásárlására. Az ezt követően meghirdetett, és Réti érdekeltségének,
a Sigma Rt.-nek tízmillió forintért eladott cég-csokor 1,7 milliárd
forintos vagyonértéke mellett 1,5 milliárd forintos tartozást hagyott hátra
a Postabank felé, amely veszteséget a konszolidáció során a költségvetés
pótolta ki. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-393606 | 2006-02-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Óriási felháborodást keltett a bírók körében a múlt héten, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter csupán 15 százalékos bírói illetményalap-emelésre tett ígéretet a vele tárgyaló bírósági vezetőknek az általuk javasolt 35 százalék helyett. A 15 százalékos emelést Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is megerősítette az Országos Bírói Tanács (OBT) múlt heti ülésén, amelyen az OBT-tagok egyértelműen jelezték: kitartanak a 35 százalékos követelés mellett. A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) el is kezdte szondázni a tagságot, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközökkel próbáljanak hatni a döntéshozókra: demonstráció, petíció aláírása vagy valamilyen kitűző viselése?
Ehhez képest arculcsapásként érte az igazságszolgáltatásban dolgozókat, hogy a kormány hétfő este beterjesztett költségvetési törvényjavaslatában 566.600 forintban állapította meg a jövő évi bírói és ügyészi illetményalapot, vagyis egyetlen forintot sem emelne rajta. Ez azt jelenti, hogy
2025-ben már a negyedik éve maradhatnak fizetésemelés nélkül a bírók, a bírósági dolgozók, az ügyészek és az ügyészségi alkalmazottak
- az előző két év rekordméretű pénzromlása ellenére. Hogy mekkora bajban vannak a bírók - akiknél a szakmunkások is többet keresnek - és különösen a bírósági alkalmazottak, arról több cikket is írtunk az utóbbi hónapokban.
A kollégák beosztástól függetlenül rendkívül el vannak keseredve. Futótűzként terjedt el a hír, hogy milyen illetményalapot tartalmaz a jövő évi költségvetési javaslat. Ez jelen formájában szemérmetlen és gúnyos arculcsapása a teljes igazságszolgáltatási ágazatnak, és a kollégák ennek megfelelően is reagáltak, ki-ki vérmérséklete szerint. Egységesen fogalmazódott meg azonban a bírósági dolgozók tömeges demonstrációjának a szándéka, valamint - ha a kormány másból nem ért - a polgári engedetlenség gondolata is
- vázolta a hangulatot a 24.hu-nak egy névtelenéget kérő törvényszéki bíró.
Bár a bírók nem sztrájkolhatnak, polgári engedetlenség keretében - a tanárokhoz hasonlóan - dönthetnek úgy, hogy nem veszik fel a munkát. Amennyiben a bírói kar egységesen lépne fel - a tanárokkal ellentétben -, akkor nem érhetné bántódás azokat, akik nem hajlandók dolgozni polgári engedetlenségre hivatkozva. A renitens bírókról ugyanis fegyelmi eljárás keretében az ugyancsak bírókból álló szolgálati bíróság dönt.
"Nagyon komoly károkat tudnak okozni a bírák egy esetleges polgári engedetlenséggel: nélkülük nem dönthetnek a letartóztatásokról, milliárdos kartellügyek állhatnak le, elhúzódhatnak az eljárások" - sorolta a lehetséges következményeket a bíró. | "Szemérmetlen és gúnyos arculcsapás" - megint nem javasol béremelést a kormány az igazságszolgáltatásban | Akár négy év is eltelhet béremelés nélkül az igazságszolgáltatásban. A lapunknak nyilatkozó bírók a demonstrációt és a polgári engedetlenséget sem zárják ki, ha valóban nem kapnak magasabb fizetést. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/13/obt-birak-beremeles-tizenot-nulla-szazalek-tuzson-repassy-im | null | true | null | null | 24.hu |
Mint írták, a felszabaduló tekintélyes összeggel javítani kívánják az egyetem képzési feltételeit és élénkíteni a hallgatókat inspiráló kulturális környezetet az egyetem székhelyén és vonzáskörzetében.
Wáberer György , a Kuratórium elnöke hangsúlyozta: a testület tagjai szerint az egyetemet működtető alapítvány céljai akkor teljesülnek teljes mértékben, ha az intézmény rövid időn belül Magyarország első számú, nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú szőlészeti-borászati képzőhelyévé, egyúttal a térség tudásszolgáltató platformjává válik. Azt is megfogalmazták, hogy ez a küldetés szolgálja a Tokaji márka erejének nemzetközi erősítését és növeli Tokaj-Hegyalja népességmegtartó képességét. Mivel az intézmény - gazdag történelmi öröksége mellett - a legfiatalabb magyar felsőoktatási intézmény, a cél megvalósítása érdekében indokolt a folyamatot felgyorsítani, amihez minden erőforrásra szükség van.
A Kuratórium tagjai által képviselt tudásvagyon, tapasztalat és kapcsolatrendszer értéke pénzben nem fejezhető ki, így a tiszteletdíj sem értelmezhető. Az egyetem működésének tisztasága és az oktatási színvonalának fejlesztése érdekében végzett tevékenységet a Kuratórium tagjai szolgálatnak és megtiszteltetésnek tekintik, ellenszolgáltatást nem fogadnak el. Tiszteletdíjukról az intézmény javára mondanak le - áll a közleményben. | Lemondott tiszteletdíjáról a kuratórium | Egyhangú testületi döntéssel lemondtak tiszteletdíjukról a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) Kuratóriumának tagjai – közölte a grémium hétfőn. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/lemondott-tiszteletdij-kuratorium | null | true | null | null | BOON |
Az iparűzési adó is felmerült témaként a Lázár János pénteki, szegedi tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón. Az építési és közlekedési miniszter szegedi és környékbeli gigaberuházásokról tárgyalt Botka László polgármesterrel, amelyek kivitelezése a BYD -gyár megépülése kapcsán vált sürgetővé.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter október elején jelentette be , hogy jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes Járások Program keretéből. A program lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerül a területfejlesztési alapba, amely a járások által visszapályázhatóvá válik.
Lázár János rámutatott, hogy egyelőre nem tudható pontosan, mennyivel növeli majd meg a BYD-gyár Szeged iparűzésiadó-bevételét.
Szerintem méltányos, ha a pénz egy része nemcsak Szegeden, hanem a környéken is elköltésre kerül, hiszen a környékbeli településekről, Szeged járásból érkeznek majd dolgozók, vesznek igénybe szolgáltatásokat, vagy termelnek itt adóbevételt és GDP-t. Szeged valószínűleg úgy gondolja, hogy ez nem méltányos, mert túl sokat visz el az állam. Pedig a területfejlesztési hozzájárulás visszaosztásra kerül: Szeged esetében egymilliárd forintról beszélünk, ami a járáson belül marad, és a pénz nagy részét a város visszakapja olyan fejlesztésekre, amelyek az egész közösség érdekét szolgálják
- fejtette ki Lázár János.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány célja nem az iparűzésiadó-bevételek elvétele, hanem azok olyan felhasználása, amely a város és a térség gazdasági növekedését egyaránt szolgálja.
Botka László polgármester elmondta, hogy jövőre a szegedi önkormányzat 19 milliárd forintnyi iparűzésiadó-bevétellel számol, amelyben a BYD-gyár még nincs benne. Szolidaritási adóként 5 milliárd forintot fizet a város, ehhez adódik még az említett 1 milliárd forint.
Nagy mértékben meg fogok nyugodni, ha a jogszabály valóban azt tartalmazza, hogy a járáson belül kell elkölteni ezeket a pénzeket, és nem lesz járások közötti átcsoportosítás
- jegyezte meg a polgármester. Hozzátette, hogy Szegeden csak a tömegközlekedés működtetéséhez 8 milliárd forintot kell a maradék 13 milliárdhoz hozzárakni.
Lázár János erre reagálva kijelentette, hogy "Szeged nem a legjobb példa az áldozati szerepre." Rámutatott, hogy noha a városnak 1 milliárd forinttal többet kell befizetnie a területfejlesztési alapba, a tárgyalások napján az Építési és Közlekedési Minisztérium 2 milliárd forintot biztosított a Belvárosi híd felújítására. Emellett számos, a város és a térség fejlődését előremozdító gigaberuházást jelentettek be. | DELMAGYAR - Lázár János: Szeged nem áldozat | Az iparűzési adó, azzal együtt a Versenyképes Járások Területfejesztési Program is szóba került Lázár János és Botka László találkozóján. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2024/11/lazar-janos-szeged-iparuzesi-ado | null | true | null | null | délmagyar |
Egy 10 év körüli használt autó vásárolható ebből a pénzből, például Opel Astra vagy Ford Focus
Ha valaki új autó vásárlásán gondolkodik, személyi hitel vagy autóhitel lehet szükséges
Hasonló összegből haszonjárművek, így Renault Traffic vagy Ford Transit is megvásárolható
A 4 millió forint általánosságban egy 10 év körüli használt autóra elég, de az idősebb kocsik ennél olcsóbban is megvehetők. Egy 14 éves Opel Astra, vagy Ford Focus már 1,6-1,7 millióért található a használt autók piacán, egy kicsivel fiatalabb Škoda Octavia viszont már 2 millió felett van. Ezek leginkább munkába járásra vagy a vállalkozáshoz szükséges eszközök szállítására alkalmasak, mint ahogy a 14 éves Ford Mondeo is, 1,8 millióért.
"Amennyiben viszont valaki fiatalabb vagy teljesen új autó vásárlásán gondolkodik, a munkáshitel összege önmagában nem fedezi a terveket, ám hatékony kiegészítő finanszírozási eszköz lehet. A 4 millió forintot meghaladó összeget más forrásból szükséges előteremteni, amire alkalmas lehet az autóhite, vagy a személyi kölcsön. Fontos azonban, hogy a bankok jellemzően 18 éves kortól adnak személyi hitelt, de akad olyan pénzintézet is, amelyik 21 éves kornál húzza meg az alsó határt. Egy 18 éves hiteligénylőtől adóstárs bevonását is elvárhatják, sőt, több bank el is várja" - tette hozzá Korponai Levente, a money.hu vezetője.
Az AutoBild Magyarország annak járt utána, hogy milyen haszonjárművek férnek bele ebbe a keretbe. Noha a hitel összegét már csaknem kimeríti, de egy 8 éves Renault Traffic már bruttó 3,8 millióért kapható, illetve egy kisebb, de fiatalabb Opel Combo is belefér a keretbe. A kategória ásza, a 10 év körüli Ford Transit is megvehető már 4 millió alatt. Ezek az autók már mind alkalmasak arra, hogy teljes mértékben kiszolgáljanak egy vállalkozást, illetve áruszállításra is megfelelnek, nem csak szerszámok hurcolására. Figyelni kell azonban arra, hogy az eladók sok esetben az áfa nélkül tüntetik fel a járművek árát, amit ugyan vállalkozóként vissza lehet igényelni, ám a vásárlás pillanatában azért ki kell fizetni a teljes vételárat. | Ilyen autót lehet venni a munkáshitelből | Négymillió forintot is fel lehet venni kamatmentes, szabadon felhasználható munkáshitel címén: mint megírtuk, a kölcsön azoknak a fiataloknak jár, akik 17-26 év között vannak, nem tanulnak a felsőoktatásban, viszont heti legalább 20 órát dolgoznak. A money.hu és a hasznaltauto.hu szakértői most megvizsgálták, milyen – akár teherszállításra, vállalkozásra is alkalmas – autót lehet venni ebből a pénzből. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/ferfiaknak/auto/munkashitel-autovasarlas/y0c1s7x | null | true | null | null | Blikk |
A Magyar Nemzet információ szerint Szekeres Imre miniszter arra kíváncsi, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és korábban a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Perfekt Zrt. között kötött megállapodás előnyös vagy előnytelen volt-e a tisztképző számára.
A megállapodások a külső polgári képzések lebonyolításáról szóltak.
A vizsgálat tényét a tárca megerősítette az InfoRádiónak, de a sajtóosztály megkeresésünkre úgy reagált, hogy a vizsgálat az egyetem összes, minden külső szervezettel kötött szerződésére vonatkozik. A vizsgálat lefolytatására József Pétert, a tárca jogi szakállamtitkárát jelölte ki.
A lap írása szerint a cég és az egyetem először 1999-ben kötött egymással megállapodást. Ebben az állt, hogy az egyetem nyit a polgári társadalom felé.
Az egyetem és a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. levelező és esti képzésekben működött együtt. A szerződés szerint a cég a náluk jelentkező diákoktól beszedte a tandíjat, amelyből kifizette a tanárokat és más oktatókat. Vagyis a pénz nagy része a céghez folyt be.
Ezt a lap írása szerint nem is kritizálták az egyetem vezetői. A gond akkor kezdődött, amikor privatizálták a Perfekt Zrt.- t így az az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. tulajdonába került. Az együttműködési megállapodást pedig újra módosították.
Újabb és újabb módosítások
Ebben már azt is meghatározták, hogy mennyi pénz jár a Perfektnek. Így a képzéssekkel összefüggő költségek fedezésére a cég a bevétel akár 90 százalékára is jogosult volt.
Később, amikor már nem Gyurcsány Ferenc, hanem Erdős Ákos vette át a céget, újabb módosítás következett. Ebben már az szerepelt, hogy a diákokat továbbra is a cég szervezi be, de a tanári fizetéseket és egyéb költségeket az egyetem fizeti.
A lap furcsának tartja, hogy a megállapodásban szerepelt az is, hogy az egyetem félévente tájékoztatja a Perfekt Zrt.-t arról, hogy hányan járnak a képzésre. Miközben a szerződés szerint a diákok toborzása a Perfekt feladata lenne. A cég azonban abba is beleszólhatott, hogy mennyibe kerüljön a képzés, ez félévenként egyébként 70 ezer forint volt.
Az InfoRádió kérdéseit a tárca azzal hárította el, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkoznak. Nem kívánt reagálni a Perfekt Zrt. sem.
Kezdőlap Belföld Külsős cég dönthette el, mennyibe kerül az egyetemi képzés | Külsős cég dönthette el, mennyibe kerül az egyetemi képzés | Vizsgálatot indított a honvédelmi miniszter a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem együttműködési megállapodásaival kapcsolatban. A tárca azt vizsgálja, hogy az egyetem miért kötött megállapodást a kormányfő egykori érdekeltségébe tartozó Perfekt Zrt-vel. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2008/06/26/kulsos-ceg-donthette-el-mennyibe-kerul-az-egyetemi-kepzes-208856 | 2008-06-26 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Letöltendő börtönbüntetést kért hétfőn a román korrupcióellenes ügyészség a legfelső bíróságon Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt politikusa ellen, akit hatalommal való visszaéléssel vádolnak.
Hétfőn tartották a román legfelső bíróságon az utolsó tárgyalást abban a fellebbviteli perben, amelyben Nagy Zsolt mellett Tudor Chiuariu volt román igazságügyi miniszter is vádlott. November végén első fokon három és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a román legfelső bíróság Nagy Zsoltot, Chiuariut viszont felmentették. Az ügyészség mindkét volt miniszter ellen 5 és 15 év közötti letöltendő börtönbüntetést kért. Romániában ugyanis ekkora szabadságvesztés szabható ki a büntető törvénykönyv szerint hivatali visszaélés miatt. A perben a vádhatóság és Nagy Zsolt egyaránt fellebbezést nyújtott be.
Az ügyészség szerint Nagy Zsolt kezdeményezte miniszterként azt a kormányhatározatot, amelynek nyomán a vádlottak magántulajdonba játszották át a Román Posta tulajdonában volt egyik telket, mégpedig a piaci érték töredékérért. Az ügyészek szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak.
Nagy Zsolt korábban azzal védekezett, hogy a szóban forgó telek mindig a postáé volt (vagyis nem képezte az állam közvagyonát), s mivel a magáncég egyik részvényese is maga a posta volt, szerinte nem keletkezhetett kár sem. A volt miniszter emlékeztetett, hogy ő csak kezdeményezte (illetve láttamozta) az említett kormányhatározatot, vagyis szerinte ez nem járhat jogi következményekkel, hiszen azt csak a kormány általi elfogadása emeli jogerőre, ami a teljes kabinet közös felelőssége.
Nagy Zsoltot december elején egy másik perben bűnszövetkezetben való részvételért ötéves letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon. | Világ: Letöltendő börtönt kértek egy RMDSZ-es politikusra | Nagy Zsolt volt távközlési minisztert hatalommal való visszaéléssel vádolják. Első fokont három és fél év felfüggesztettet szabta ki rá, az ügyészség most letöltendőt kért. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20140113_Letoltendo_bortont_kertek_egy_RMDSZes_po | 2014-01-13 11:35:00 | true | null | null | HVG |
Szijjártó Péter ismét Afrikában járt. Legutóbb tanulni ment Egyenlítői-Guineába. Jegyzetfüzet, golyóstoll, diktafon és ámult ábrázat. Úgy tűnik, a magyar diplomácia vezetője belezúgott a fekete kontinensbe. Hol csapzott gerillacsapatokkal kokettálva próbálja a konnektivitás elméletét eladni a Száhel-övezet gócpontjaiban, hol budapesti hivatalában diskurál kedélyesen kerekdedre gazdagodott diktátorokkal.
Távoli látogatásai a támogatás-hitelnyújtás-fejlesztés rejtélyes Bermuda-háromszögében zajlanak, amelyben általában töméntelen hazai adófizetői pénz süllyed el hamarjában, nyomtalanul. Külügyminiszterünk tárgyal, levezet, egyezkedik, felajánl, és suttyomban elhelyezi a lóvét valahol távol. "A jövő itt fogan, itt születik, itt fejlődik a majomkenyérfa árnyékában" (két gyors államcsíny között, tehetnénk mi hozzá). Ezt posztolja Péter rendületlenül. Afrika kell nekünk, ahogy a kínaiak, oroszok is felvásárolják a helyi hadurakat csikkzsebből, kikötőkért, partszakaszokért, támaszpontokért cserébe. Nekik legalább van gógyijuk. | Bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdió | Mi nem avatkozunk más országok belügyeibe, csak felfegyverzett katonákat küldünk a területükre; egy magyar fegyveres alakulat azért mégsem a Transparency International, na! | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/bambusznad-majomkenyerfa-kokuszdio-169021 | null | true | null | null | Magyar Hang |
- Egy idős férfi múlt pénteken a háza előtt gereblyézett, ekkor szólította meg őt három férfi. Magukat szakembernek kiadva a csatorna cseréjét kínálták, melybe tulajdonos bele is ment - tájékoztatott a város hivatalos oldala az abonyi csatornás csalók kapcsán.
A magukat szakembernek kiadó csalók valóban kicseréltek egy csatorna szakaszt, a munkáért pedig húszezer forintot kértek.
- Az idős úr kifizette őket, de az elkövetők kilesték, hol tartja a megtakarított pénzét, majd a teljes összeget ellopták tőle - fogalmaztak. Az ügyben feljelentés történt, az elkövetőket még keresik.
Az eset kapcsán a Pest Vármegyei Rendőr-Főkapitányságánál is érdeklődtünk. Megerősítették, hogy valóban történt egy ilyen eset Abonyban.
- Pénteken egy idős abonyi férfi tett bejelentést, miszerint csaló, csatornajavító munkások jelentkeztek nála, hogy kicserélik a hibás csatornát. A munkát valóban elvégeztek, ám miután távoztak, fény derült arra, hogy a sértett pénzét ellopták - tájékoztatott Beluzsárné Belicza Andrea sajtóreferens.
Hozzátette, az eset kapcsán ismeretlen tettesek ellen büntetőeljárás indult a Ceglédi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán.
Információink szerint a történtek után bizalmatlanokká váltak a helyiek. Gyanakodva fogadják az idegeneket, s állítólag az is előfordult már, hogy a valódi szakembereket sem engedték be a portájukra. | Abonyi csatornás csalókat keresenek | Idős férfit fosztottak ki csatornás csalók Abonyban. Munkát ígértek, amit elvégeztek, de a sértett minden pénzét ellopták. Az ügyben feljelentés történt. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/abonyi-csatornas-csalok | null | true | null | null | SZOLJON |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-334258 | 2004-09-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Az Átlátszó Oktatás írta meg, hogy Török Márkot valószínűleg törvénybe ütköző módon választották meg tavaly szeptemberben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnökévé, mert egy szeptember elsején hatályba lépett törvénymódosítás négy évben korlátozta a HÖK-ös tisztség viselését, ő pedig tizenkét éve tölt be vezető tisztséget a HÖK-ben.
Az egyetem rektora, Szabó Gábor szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint szerdán bocsátott ki egy határozatot, “amely megsemmisíti a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Választmánya által 2015. év szeptember hó 24. napján hozott, az EHÖK elnökének megválasztásáról szóló határozatát és ezzel
Török Márk képviselői megbízatása – a megválasztáshoz szükséges feltételek hiánya miatt – megszűnik.”
A szegedi HÖK még az egyetem közleményének megjelenése előtt kiadott egy másik közleményt, amiben egyértelművé tették, hogy ha a rektor érvényesíti a négyéves korlátot, bírósághoz fordulnak.
A HÖK a jogalkotásról szóló törvényre hivatkozott, amely tiltja a hátrányos visszamenőleges jogalkotást. Ugyanezt a kérdést júniusi állásfoglalásában az Emberi Erőforrások Minisztériuma is vizsgálta. Ennek az általános állásfoglalásnak az értelmében a négyéves korlátot a Törökéhez hasonló esetekben alkalmazni lehet. Az EMMI szerint a szabályt a tavaly szeptember elseje utáni választásoknál kell figyelembe venni, de mindenki kitöltheti a mandátumát. Tehát ha egy HÖK-elnöknek szeptember elseje után járt le a megbízatása, neki nem kell elsején lemondania, akkor sem, ha azt már több mint négy éve viseli, a mandátumát kitöltheti. A szeptember óta lezajlott választásoknál viszont figyelembe kell venni a négyéves korlátot, vagyis a törvényt nem visszamenőlegesen, hanem csak a jövőbeli (szeptember elseje utáni) választásoknál kell alkalmazni. Törököt szeptember 24-én választották meg, vagyis rá az EMMI állásfoglalásának értelmében már vonatkozott a négyéves korlát.
Az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet is lényegében ugyanarra a következtetésre jutott, mint az EMMI. Az EKINT szerint sem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába a négyéves korlát alkalmazása a tavaly szeptember elseje óta lezajlott választásokra vonatkozóan.
A szegedi HÖK közleménye hozzátette, hogy az általuk kezdeményezett jogorvoslati eljárás halasztó hatállyal lesz a rektori döntés végrehajtására. Vagyis ha Török tényleg bírósághoz fordul, a felsőoktatási törvény szerint addig valószínűleg elnök maradhat, amíg jogerős ítélet nem születik. | Az egyetem megsemmisítette a Török Márk megválasztásáról szóló határozatot | Szerdán írtuk meg, hogy egy törvénymódosítás értelmében szeptember óta legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni. A tizenkét éve kirobbanthatatlan szegedi Török Márk | null | 1 | https://oktatas.atlatszo.hu/2016/06/23/az-egyetem-megsemmisiti-a-torok-mark-megvalasztasarol-szolo-hatarozatot/ | 2016-06-23 00:00:00 | true | null | null | Átlátszó Oktatás |
Támogatói okiratot írt alá Dr. Rákócziné Tripon Emese, Kétegyháza polgármestere.
- A település 44 millió forintot nyert a TOP Plusz Programban a helyi orvosi centrum felújítására, melynek keretében gépészeti- és fűtéskorszerűsítés valósul meg. Kialakítunk egy belső személyzeti parkolót és új kerítés is épülhet az orvosi centrumnál. Emellett új várótermi padokat és informatikai eszközöket szerzünk be - sorolta örömmel a polgármester. | Megújulhat a kétegyházi orvosi centrum | Kétegyháza 44 millió forintot nyert az orvosi centrum felújítására. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/orvosi-centrum-ketegyhaza | null | true | null | null | BEOL |
Ebben az olvasható, hogy Cselényi László, a Duna Televízió elnöke 2010 januárjában koprodukciós együttműködésről szóló szerződést kötött a Jade Dragon TV Kft.-vel és a See Walker Television Kft.-vel a nyolcrészes Egy különleges ember, című, illetve a hatrészes Sulibuli című produkciók elkészítésére. Az egyik megbízás 205 millió 200 ezer, a másik 162 és fél millió forint kifizetéséről szól. A testület levele ezután azt ismerteti, hogy ezeknek a műsoroknak az elkészítésére a fenti cégek a Mega Film Kiadó Kft.-vel szerződtek. Ezek a szerződések azonban a nyolcrészes produkció esetében 64 millió forint, a hatrészes esetében pedig 48 millió forint vállalkozási díj kifizetéséről szólnak.
A levél megállapítja, hogy Cselényi László koprodukciós együttműködés jogcímen a piacon hozzáférhető ár többszöröséért rendelte meg ezeket a műsorokat, ezzel 255 millió 700 ezer forint "szükségtelen és indokolatlan többletkiadást, azaz kárt okozott" a Duna Televíziónak. A testület levele szerint a két, műsorkészítésre kötött szerződésnél felmerül a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja.
Az MTI megkereste a Mega Film ügyvezető igazgatóját, Kálomista Gábor producert. Ő elmondta: nem tudja, milyen összefüggés van a Duna TV és a Jade Dragon, illetve a See Walker cégek között, így nem volt tudomása arról, mekkora összegre kötött a két fél szerződést. Úgy folytatta: ő a Nemzeti Filmirodánál 64 millió és 48 millió forinttal regisztrálta a készülő filmeket, s ezeket az összegeket ott el is fogja számolni. Mint hozzátette, annak pedig ő is ugyanúgy örül, ahogyan a helyében bárki más is örülhetne, hogy a mai gazdasági viszonyok között egyáltalán azok sorában lehet, akik filmet készíthetnek.
A Duna Televízió hétfőn és szerdán is közleményben adta hírül, hogy a szóban forgó, műsorgyártásról szóló szerződések hazai piaci árakat tartalmaznak, továbbá nyilvánosak, így a bennük foglalt teljesítés menete ellenőrizhető. Az ügy előzménye, hogy Szabó László, a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált tagja hétfőn ismertette a sajtó képviselőivel, hogy két produkció esetében közvetítői szerepet játszó cégeken keresztül adta tovább megrendeléseit a Duna Televízió, így az Egy különleges ember című produkció esetében a 162 és fél millió forintos szerződést 48 millióért, a Suli Buli című produkció esetében a 205 milliós szerződést 64 millióért szállította le a gyártó cég.
A delegált ismertette a közvéleménnyel először, hogy a Sulibuli című produkcióra a See Walker Television Kft.-vel szerződött a televízió, az Egy különleges ember nevű tévés műsort pedig a Jade Dragon TV Kft. nevű cég készíti. Az ügy érdekessége - fűzte hozzá hétfői sajtótájékoztatóján a kurátor -, hogy mindkét cégnek ugyanaz a székhelye, illetve ugyanazzal az ügyvezetővel szerepelnek a cégbírósági nyilvántartásban. | Itthon: Hűtlen kezelés gyanúja merül fel a Duna Televíziónál | A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete szerint különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja merül fel két műsorkészítésre kötött szerződés esetében - olvasható abban az MTI-hez csütörtökön eljuttatott levélben, amelyet az ellenőrző testület a közalapítvány elnökének és tagjainak címzett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100701_hutlen_kezeles_gyanuja_duna_televizio | 2010-07-01 15:35:00 | true | null | null | HVG |
Már Mensdorff-Pouilly gróf számláit nyitogatják
Utasítani fogom a tárcát, hogy újra vizsgáljanak át minden, 2002-ből származó iratot – jelentette be szerda délelőtt az osztrák védelmi miniszter.
A kijáró ember
Norbert Darabos az említett időpontban még nem volt miniszter, ezért sem esik majd nehezére, hogy a brit hadiipari cég, a British Aerospace osztrák gyanúsítottjával kapcsolatosan támogassa a bécsi államügyészség munkáját.
Alfons Mensdorff-Pouilly grófot a hétvégét angol felségterületen kihallgatták azokkal a vádakkal kapcsolatosan, hogy szerepe volt a BAE harci repülőgépeinek ausztriai, csehországi, magyarországi értékesítésében, méghozzá vesztegetéssel, pénzmosással segítette elő az üzleteket.
A vasárnapi kihallgatásról napvilágra került részletek szerint a burgenlandi grófot Skóciában rendőrautóba ültették, amely mögött sofőrje haladt Mensdorff gépkocsijával, elvitték angol felségterületre, s ott hallgatták ki. Az osztrák állampolgárságú gyanúsított az együttműködési szándékát hangsúlyozandó ült be a rendőrautóba, érdemben azonban egyáltalán nem vallott semmit. A kihallgatásról saját autóján távozott.
A vesztegetések ügyében Angliában, Svédországban, Csehországban, Svájcban, Ausztriában folyik nyomozás, hamarosan közös felderítő csoport alakul. A bécsi vizsgálatokat Michael Radasztich ügyész vezeti, közlése szerint már fel is nyitottak bizonyos számlákat, amelyek a BAE és a gróf üzleti érdekeltségei között mozogtak.
Földvári Zsuzsa/ Bécs
2007. december. 19. 00:00 Trend
Gripen-jelentés
OKTÓBER 15.
2008. október. 05. 06:30 Vélemény
Mózer András: Strabag, Gripen - de hol vannak az ügyészek?
Itt lenne végre az ideje, hogy néhány tökös ügyész abbahagyná az aktatologatást, a jobbra és balra tekingetést és tenné a dolgát. Az ügyészség vezetői pedig észbe kapnának, és az alkotmányos rend védelme érdekében olyan kiemelt ügyként kezelnék a vesztegetés gyanús botrányokat, mint azt tették a 90-es évek elején Olaszországban.
2008. október. 08. 00:00 Társadalom
Összgépi felhajtás
Magyarországon két helyen, továbbá Ausztriában és Skóciában tartottak házkutatást annál az osztrák arisztokratánál, aki a magyar Gripen-üzletet is egyengette. Igaz, Magyarország itt csak alvállalkozó volt.
2007. november. 27. 13:05 MTI Gazdaság
Nyomozati eljárás folyik a Gripen-ügyben érintett Mensdorff-Pouilly ellen
A bécsi államügyészség utasítására vizsgálat folyik Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember ellen a Gripen-üggyel összefüggésben - erősítette meg a hivatal szóvivője kedden. Az államügyészség a szövetségi bűnügyi hivatalt (BKA) bízta meg a nyomozati eljárás lefolytatásával.
2008. október. 08. 18:38 MTI Itthon
Házkutatás a Gripen-lobbista magyar érdekeltségeinél
Magyarországon két helyen is házkutatást tartottak az osztrák Gripen-lobbista, Alfons Mensdorff-Pouilly érdekeltségeinél – értesült a HVG.
2008. július. 02. 06:30 Sorkövető Sorkövető
Tizennégy mérges darázs 300 milliárdért. A mi Gripenünk
Rossz csillagzat alatt született a magyar Gripen-ügylet, ám a lehetőségekhez képest jó döntés született, amelyre a politika adta ugyan ki az ukázt, de az eredmény katonai szempontból is elfogadható. Ma korrupciós gyanú lengi körül az ügyletet, bizonyíték azonban egyelőre semmire sincs. Csak egyrészt–másrészt típusú állítások fogalmazhatók meg a magyar Gripen-projektről.
2007. november. 28. 00:00 Hét nap
Dagad a Gripen-botrány
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter hivatalosan amerikai titkosszolgálati adatokat kért a...
2007. november. 26. 13:49 MTI Világ
Svéd díj a Gripen-ügyet feltáró újságíróknak
Rangos díjat ítéltek oda Svédországban annak a három újságírónak, akik idén feltárták a svéd Gripen-vadászgépek eladása körüli korrupciógyanús ügyleteket.
2007. november. 26. 13:32 MTI Gazdaság
Amerika kíváncsi, kiket, mennyivel támogatott a BAE
Az amerikai hatóságok az együttműködést megtagadó London megkerülésével folytatják a brit BAE Systems hadiipari csoport korrupciógyanús szaúdi ügyleteinek vizsgálatát - írja a hétfői The Guardian. | Világ: Már Mensdorff-Pouilly gróf számláit nyitogatják | Utasítani fogom a tárcát, hogy újra vizsgáljanak át minden, 2002-ből származó iratot – jelentette be szerda délelőtt az osztrák védelmi miniszter. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20081022_Alfons_Mensdorff-Pouilly_vesztegetes | 2008-10-22 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Nyomozást indít a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya a tavaly látványos rendőri akcióval kiüríttetett Budavári Labirintus ügyében, a gyanú szerint ugyanis az ügyben felmerül a hivatali visszaélés gyanúja. Erről a Fővárosi Főügyészség értesítette levélben a kitett cég jogi képviselőjét a napokban.
A Budavári Labirintust egy éve ürítetették ki, nagy csinnadrattával, hatósági segédlettel, mert az üzemeltető a vádak szerint károsította a barlangot, és nem volt joga használni sem. Kis idő múlva a nagy erőkkel „megvédett” barlangrendszerbe egy új bérlő költözött, aki kapcsolatba hozható a kiürítést elrendelő állami szervvel.
Erdélyi Gábor, a rendőrökkel eltávolíttatott Budavári Labirintus Kft. vezetője lapunknak elmondta, hogy szabályos puccsal vették el tőlük a labirintust. A kapkodást bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két nappal a kiürítés előtt levelet írt a környezetvédelmi felügyelőségnek, amelyben közli, hogy perek folynak a barlang hasznosítási jogával és engedélyével kapcsolatban, de azok befejezéséig nem lehet rendezni a jogi helyzetet. (A levélben foglalatak is mutatják, hogy a Budavári Labirintus Kft. helyfoglalása sem zajlott minden vita nélkül.)
Erdélyi közölte: annak ellenére, hogy természetkárosítással és a bérleti díj nem fizetésével vádolták cégét, máig nem indult ellenük semmilyen eljárás, ami a vádak teljes megalapozatlanságát mutatja. Furcsának tartja, hogy a helyükre bekerült cég pályáztatás nélkül, a közigazgatási eljárás befejezte előtt foglalta el a barlangrendszert, ahonnan ők ki lettek tiltva.
Ezzel szemben a Budavári Labirintus Kft. feljelentést tett (ide kattintva letölthető), amelynek nyomán nyomozás indult. A cég beperelte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint százmilliós kártérítési pert indított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ellen.
Erdélyi Gábor hozzátette, hogy a perek eredményétől függetlenül nem valószínű, hogy visszatér a Vár alá – annyi fenyegetést kaptak, hogy elment a kedve az egésztől. De a brandet szívesen átadja egy arra alkalmas alkotói csoportnak, ami továbbviheti a koncepciót.
Beugrott a Budai Grotta
Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly szeptember elseje óta Tamási Róbert Budai Grotta Kft.-je üzemeltetheti az egy hónappal korábban kiüríttetett budavári labirintust (a cég új neve 2012 februárjától Labirintus-Castlecave Kft. a cégtár szerint). Tamási Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár beosztottja volt, korábban a budavári önkormányzat képviselője. Aktív szerepet játszott abban, hogy a bérleti jogot neki ítélő Duna-Ipoly Nemzeti Park megszerezze a barlangrendszert a vádak szerint az azt hasznosítási engedély és bérleti díj fizetése nélkül üzemeltető Budai Labirintus Kft-től. És bár Tamásit a minisztériumból már kirúgták, a Budai Grotta szerződése „szabályos”, ezért nem mondták fel.
A korábban egyébként a Budavári Labirintus Kft.-nél dolgozó Tamási Róbert hivatalos titulusa szerint politikai tanácsadó, értesüléseink szerint valójában kapcsolattartó munkatárs volt Illés államtitkárságán, korábban a budavári önkormányzat képviselője. Úgy tudjuk, az államtitkárságon kifejezetten az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás kérésére alkalmazták.
Nagy Gábor Tamás forrásaink szerint „motorja volt” a labirintus előző hasznosítója, a Budavári Labirintus Kft. birtokon kívülre tételének, amiben Tamási is aktív szerepet játszott.
Látványos rendőri akció
A labirintust 2011. július 29-én látványos rendőri akcióval vette birtokba az állam nevében a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Illés Zoltán kezdeményezésére. Az indokok között szerepelt, hogy a kft kárt tett a fokozottan védett természeti értékekben és „méltatlan kiállítást üzemeltettek".
A nemzeti park szeptember 1-én kötött szerződést Tamási családi vállalkozásával, a Budai Grotta Kft-vel. „Amint megérkezett az államtitkár-helyettes leirata az ügyről, kirúgtam" – mondta Tamásiról érdeklődésünkre korábban Illés Zoltán környezetügyi államtitkár. Illés felügyeli a Budai Labirintust kiebrudaló Környezetvédelmi felügyelőséget és a tulajdonos nemzeti parkot is. Így nem csak Tamásit, de a szerződést a nemzeti park részéről aláíró igazgatóhelyettest is kirúgta.
Állítása szerint „a dolog erkölcsi részét" ezzel el is intézte. Jogi vonalon viszont nem tud előrelépni. Illés ugyan kész vizsgálatot indítani annak érdekében, hogy felülvizsgálják szerződést, véleménye szerint azonban az erkölcsi aggályok ellenére formálisan nem ütközött törvénybe a szerződéskötés, így valószínű, hogy anyagi veszteség nélkül nem lehetne felbontani. Az államtitkár szerint annyi pozitívuma volt a cégváltásnak, hogy eltűnt a barlangból a bóvli kiállítás, az új viszont nem sok látogatót vonz, és ez környezetvédelmi szempontból nézve jó fejlemény. Ehhez képest 2011. november 21-én a vagyonkezelőként fellépő nemzeti park hivatalosan is megnyitott egy kiállítást a középkori emlékekből, amit az akkori hírek szerint minden nap reggel tíz és este hat között lehet látogatni.
Új üzemeltető: „Döbbenet volt mindenhol."
Az atlatszo.hu-nak az ügyben nyilatkozó barlangkutató, Adamkó Péter szerint az megnyugtató volt, hogy újra a természetvédelemé lett a barlang, ám a labirintus újranyitása a minisztériumban is meglepetést okozott. „Döbbenet volt mindenhol, hogy hát ki lehet ott, ki üzemeltetheti" – mesélte.
Adamkó Péter lapunknak elmondta, hogy a barlang véleménye szerint többféleképpen károsodott: az egyik helyiségben üzelemtetettt borkút párája szétszedte a barlang menyezetét, másfelől számos helyen fúrták-faragták, átalakították a belsejét.
Adamkó úgy véli, az ideális az lenne, ha a jelenleg látogatott részt összenyitnák a valóban látványos, nemrég uniós pénzből helyreállított Nagy Labirintussal, és szakemberek vezetésével üzemeltetnék. Erre azonban 2017-ig nincs lehetőség, mert az uniós támogatás felhasználási feltételei között található az is, hogy a helyreállított területet profitszerzési célból öt évig nem lehet hasznosítani, mondta a barlangkutató.
Az atlatszo.hu cikke szerint a részben természetes, részben ember alakította barlangsort a rendszerváltás ideje óta húzódó jogi tisztázatlanság, és a földalatti lokációból is következő átláthatatlanság bő két évtizede alatt a Budavári Labirintus Kft. lakta be. 2008-ban a Heti Válasz közölt látleletet az Erdélyi Gábor ügyvezette cég főszereplésével, valamint a Budapest I. kerületi önkormányzat, állami szervezetek és persze a helyi lakosság részvételével akkor már évek óta zajló küzdelemről, amelynek legmélyebb pontját talán a járatokban ismeretlenek által forgatott pornófilm kapcsán kibontakozó vádaskodás jelentette.
Az ügyben keressük Illés Zoltán államtitkárt, akitől a cikk megjelenéséig nem kaptunk visszahívást. Tamási Róbert semmit nem kívánt mondani lapunknak. | Hivatali visszaélés volt a labirintusfoglalás? | Hivatali visszaélés volt a labirintusfoglalás? - Az ügyészség nyomozást rendelt el a Budavári Labirintusból kipaterolt cég feljelentése alapján. Hogy került a Várba az új bérlő, és miért rúgták ki tulajdonosát a minisztériumból? | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/06/06/hivatali_visszaeles_volt_a_labirintusfoglalas/ | 2012-06-06 07:56:00 | true | null | null | Index |
„A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”
– ez a Mahatma Gandi idézet és egy uniós táblácska mindösszesen ami található a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány freewebes honlapján.
A birosag.hu adatbázisa szerint a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítványt Glückné Márton Gyöngyi képviseli és „szociális tevékenységgel” foglalkozik.
Az alapítvány 2017 decemberében nyert 500 millió forint uniós pénzt Sportolj a Harmadik Évezredben nevű projektjére, voltaképpen 469 falusi sportnapra.
Facebook-oldaluk beszédesebb, itt fotókat, vidókat is közölnek a félmilliárdos projekt végrehajtásáról. Ebből szemezgetett Hadházy Ákos a héten.
Felsőgagy, ahol két marmonkanna között szlalomoznak a bringákkal rettenetes minőségű felvételen, Fáj, ahol budi mellett rúgják a bőrt, a gagyvendégi „sportnapon” cigarettázva bringázik az egyik spori, itt téglák között kellett szlalomozni az egymilláért – felnőtteknek gyerekbiciklin. A homrogdi „sportnap” kétszemélyesnek tűnik: az egyik résztvevő ugrik egy szaltót, a másik drukkol.
Eperjeskén pár asszony végez karkörzésnek tűnő mozdulatokat utcai ruhában, az egyikük kezében az uniós támogatást igazoló táblácska – mintha Milos Forman rendezte volna, tényleg.
Hadházy szerint a Komádi Sportnapon egy amúgy is megtartott falunapot használtak ki táncos sportnapnak (a színpad elején fent a felirat buktatja le őket).
„Azt, hogy az alapítványt melyik politikus futtatja, még nem sikerült kiderítenem. Viszont nem remélem, hogy lesznek a közeljövőben ilyen erős képek, annak igazolására, hogy szükség van az európai ügyészségre” – hangsúlyozta Hadházy.
Fotó: benki sportnap, forrás: Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány/Facebook | Hadházy: vidéki kamusportnapok uniós pénzből | Megvan, hogy falusi budi előtt focizik három roma? Nem rasszista vicc, hanem a rögvalóság: darabonként egymilliós unióspénz-finanszírozású sportrendezvényeket s | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/02/20/hadhazy-videki-kamusportnapok-unios-penzbol/ | 2019-02-24 10:30:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Fordulat történt az újbudai pedofilügyben, ugyanis egy nemrég elkülönített eljárásban az is tisztázódhat, hogy a botrányban van-e bármilyen érintettsége a DK-s vezetésű önkormányzatnak.
Emlékezetes, hónapokkal ezelőtt olyan információk láttak napvilágot, hogy a rábízott óvodásokhoz közeledett egy pedagógiai asszisztens Újbudán.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozni kezdett, majd a pedagógiai asszisztenst, Gy. Pétert őrizetbe vették. A bíróság később elrendelte a férfi letartóztatását, a fogvatartás helyszínéül pedig jelenleg is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) van kijelölve. Az azóta már kirúgott óvodai alkalmazottat 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettével gyanúsítják.
Értesüléseink szerint a pedagógiai asszisztens az óvoda területén lévő mosdóban fajtalankodhatott egy kisgyermekkel.
Egy korábbi bírósági végzésben ugyanakkor az is szerepel, hogy a gyanúsított a felügyelete alatt álló több óvodás sérelmére is szexuális erőszakot követhetett el.
Az ügyben mindezek mellett Tényi István is a hatósághoz fordult közfeladati helyzettel visszaélés gyanújával. A feljelentésben többek között az állt, hogy a szülőknek jó ideje gyanús volt a baloldali irányítású önkormányzat egyik óvodájában dolgozó Gy. Péter. Egy kisfiú szülei jelezték a problémát az óvónőknek, majd ők az intézményvezetőnek, de mivel a gyanúsított nevelőanyja a László Imre vezette DK-s önkormányzatnál dolgozik fontos pozícióban, állítólag nem mertek fellépni ellene.
A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a feljelentés tartalmát eddig a pedofilügy nyomozásában vizsgálták, ugyanakkor megkeresésünkre hétfőn azt írták, hogy "az ön által említett és folyamatban lévő nyomozásban egy ügy került elkülönítésre, amelyben a nyomozás közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja miatt van folyamatban. Ebben az eljárásban gyanúsítotti kihallgatás nem történt".
Ezt a bűncselekményt egyébként akkor követik el, ha a közfeladatot ellátó személy (akik közé tartoznak például az óvónők és az intézményvezető is), aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, a közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, vagy ezt a jogkörét túllépi, vagy közfeladati helyzetével visszaél. Mindezekért akár három évi szabadságvesztés is kiszabható. | Fordulat az újbudai pedofilügyben - A baloldali önkormányzatig érhetnek a botrány szálai? | Egy elkülönített rendőrségi eljárás zajlik az egész országot megrázó újbudai pedofilügy mellékszálaként – értesült a Magyar Nemzet. A közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja miatt folyamatban lévő nyomozást egy feljelentés előzte meg, amely szerint egy óvodás gyermek megerőszakolásával gyanúsított pedagógiai asszisztens a helyi önkormányzatnál kiemelt pozícióban dolgozó nevelőanyjának köszönhetően kerülhette el sokáig a lebukást. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/fordulat-az-ujbudai-pedofilugyben-a-baloldali-onkormanyzatig-erhetnek-a-botrany-szalai | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jól járnak a társaikat besúgók az új versenytörvénnyel
Garanciát kapnak azok a cégek és vezetőik a büntetés megúszására, akik feldobják kartelles társaikat, és együttműködnek a versenyhivatallal.
Bővül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellüldöző fegyvertára a versenytörvény múlt héten elfogadott módosítása nyomán. A jelek szerint a hivatalnak szüksége is van újabb munícióra, hiszen a látványosan végigkutatott építő- és útépítő vállalkozások megabírságai után ritkultak a GVH által feltárt kartellügyek. Míg 2004-ben - alapvetően a sztrádakartell rekordbírsága miatt - több mint 8 milliárd, 2007-ben már csak 1 milliárd forint kartellbírságot rótt ki a versenytanács. Nagyobb kapása tavaly decemberben akadt, amikor a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő Zrt. kölcsönös meg nem támadási szerződése zárult 468-468 millió forint bírsággal (HVG, 2007. december 1.).
Saját, esetleges értesülésein kívül a hivatal 2003 óta próbál belső információkhoz jutni, ezért az úgynevezett engedékenységi politikával ösztönzi a megállapodás résztvevőit az összejátszások önkéntes feltárására. A szövetségesek feldobása az Egyesült Államokban és az Európai Unióban nagyüzemi méretű, ám Magyarországon a külföldi versenyhivatalok életét megkönnyítő politika gyakorlatilag nem hozott eredményt. Már csak azért sem, mert a GVH által garantált bírságmentesség az ügy folytatásában, a bírósági eljárás során már nem védte a társait feldobó informátort. A szeptembertől hatályos módosítás ezt úgy oldja meg, hogy az eddig a hivatal közleményeként létező mentességet törvénybe emeli, így garantálja a büntetés megúszását a kartellről elsőként bizonyítékot szolgáltató vállalkozás és annak vezetői számára. A tét nagy, hiszen a bírságplafon az előző évi árbevétel 10 százaléka lehet, a kartellezésen kapott vezető pedig az új szabály szerint két évig nem tölthet be hasonló tisztséget gazdasági társaságnál, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy nem vett részt a megállapodásban, illetve ellenezte azt. A bűntársait feladó cég a GVH elmarasztaló határozata alapján indított kártérítési perben is előnyt élvez: csak akkor kell fizetnie, ha a többi vétkesnél már a végrehajtó sem találna vagyont.
Elvileg a bírságnál is nagyobb visszatartó erő lehet a kartellek okozta károk miatt indított kártérítési per. A megállapodások árfelhajtó hatásából adódó kárt a GVH egy korábbi becslésében négy év alatt a húsz legnagyobb felderített ügy esetében 64-142 milliárd forintra tette, a felderítetlen kartellekkel együtt a teljes társadalmi kárt pedig több mint 300 milliárdra. Más kérdés, hogy az állami megrendelők a versenytanács elmarasztaló határozata birtokában eddig vonakodtak bírósághoz fordulni. A jelenleg folyó legnagyobb kártérítési per - amelyben a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. 32 milliárd forint feleslegesen kifizetett közpénzt követel vissza öt útépítő cégtől - azon áll vagy bukik, hogy az állami megrendelő be tudja-e bizonyítani, valóban ekkora túlszámlázás történt-e. Ez pedig elég fogós feladat, hiszen az idevágó információk az útépítőknél vannak. Az idén szeptember után kezdődő ügyekben a felperes már könnyebb helyzetbe kerül, mivel a bizonyítási teher a kartellezőn lesz. A versenytörvény bevezeti ugyanis a vélelem intézményét, és kőkemény kartellek esetében kimondja, hogy a versenykorlátozó megállapodás árfelhajtó hatását 10 százaléknak kell tekinteni. Vagyis ha nem akarnak fizetni, az összejátszó cégeknek kell bizonyítaniuk, hogy megállapodás nélkül sem lett volna alacsonyabb az általuk alkalmazott ár. A 10 százalékos mértéket nemzetközi vizsgálatok adataira és egyes külföldi versenyhivatalok gyakorlatára alapozta az előterjesztő igazságügyi tárca; ez az alsó határa a GVH által a nemzetközi statisztikák alapján becsült 10-49 százalékos kartellfelárnak. Ha a felperes nem elégszik meg a 10 százalékkal, neki kell bizonyítania a túlszámlázás mértékét.
A módosítással árnyaltabbá válik a fúziókontroll vizsgálata, a versenyhivatal az erőfölényteszt helyett az Európai Bizottság (EB) által 2004 óta használt versenyhatástesztre tér át szeptembertől. Ezen az alapon találta aggályosnak az EB a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. gázüzletágának eladását az E.On Ruhrgas International AG-nek (HVG, 2005. július 9.). Azt nem lehetett feltételezni, hogy a Mol gáz-nagykereskedelmi erőfölényére alapozva az E.On a kiskereskedelmi piacon is erőfölénybe kerül, de az EB úgy látta, az integrált vállalkozás nagykereskedelmi erőfölényével élve képes lehet arra, hogy a kiskereskedelmi versenytársak költségeit növelje. Ezzel pedig áremelkedést idézhet elő, ezért csak bizonyos feltételekkel engedélyezte az ügyletet (HVG, 2006. január 21.).
A jelenlegi szabályok szerint a GVH-nak engedélyeznie kell két vállalkozás összefonódását, ha az nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony versenyt. Az árbevétel-alapú piaci részesedések azonban nem feltétlenül jellemzik jól az erőviszonyokat. Ha például a piac második és harmadik legnagyobb szereplője egyesül, nem feltétlenül válik piacvezetővé, de előfordulhat, hogy egyesülésükkel komoly versenytárs esik ki a csatasorból, ami csökkenti a riválisokra nehezedő versenynyomást, így végeredményben az árak emelkedéséhez vezet. A GVH figyelmét a HTCC-Matel-fúzió irányította erre a kérdésre, aminek következtében az üzletiinternet- és adatkommunikációs piac négyről háromszereplősre zsugorodott. Árbevételük alapján a két cég együttes piaci részedése valamivel 25 százalék feletti, amivel meg sem közelítik a piacvezető Magyar Telekomot, vagyis erőfölény nem jöhetett létre - ilyen alapon nem gördíthetett akadályt a fúzió elé a GVH. Ennél a határozatánál még nem vehette figyelembe azt, hogy a Matel kiesésével jelentősen változik-e a versenyhelyzet például az ezen a piacon jellemző beszerzési tendereken.
Vitéz F. Ibolya | Vállalkozás: Jól járnak a társaikat besúgók az új versenytörvénnyel | Garanciát kapnak azok a cégek és vezetőik a büntetés megúszására, akik feldobják kartelles társaikat, és együttműködnek a versenyhivatallal. | null | 1 | http://hvg.hu/hvgfriss/2008.24/200824_VALToZIK_A_VERSENYToRVENY_Feldobni_elkapni | 2008-06-13 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy benzinkutat üzemeltető házaspár és a benzinkút dolgozói ellen, akik hatósági áron adták az üzemanyagot külföldi autósoknak - olvasható a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség sajtóközleményében.A vádirat szerint a cégtulajdonos házaspár franchise-rendszerben működtetett egy benzinkutat Mosonmagyaróváron. A benzinkúton különböző műszakokban összesen tíz főt foglalkoztattak benzinkutasként.2022 júliusától volt érvényben az üzemanyag hatósági áron történő értékesítéséről szóló jogszabály, melynek lényege szerint az üzemanyagot 480 forint/liter áron kellett értékesíteni a magyar rendszámú járműveknek.A dolgozók 2022 szeptemberében például a megegyezésük szerint úgy értékesítették az üzemanyagot hatósági áron az arra nem jogosultaknak, hogy 50 literenként 10 eurót kértek érte. Az így kapott összeget összegyűjtötték, és a műszak végén egymás között elosztották.A közlemény szerint a benzinkutat üzemeltető céget vezető házaspár tudott a dolgozók külön üzletéről, az ellen nem tettek semmit, sőt a haszonból úgy részesültek, hogy a férj számára kedvező árfolyamon váltotta át a dolgozóktól a megszerzett eurót.A vádlottak ez alapján a 2022 szeptembere és októbere közötti egy hónapban ezzel a módszerrel a valótlanul rögzített és számlázott tankolások miatt a központi költségvetésnek összesen több mint 2 millió forint kárt okoztak a meg nem fizetett adókkal, míg a franchise-tulajdonos kúthálózatnak több mint 7 milliós kárt okoztak. A dolgozók az egy hónap alatt fejenként 100 ezer és 500 ezer forint közötti összeget szereztek így jogtalanul.Az ügyészség a két cég tulajdonost minősített költségvetési csalással és minősített hűtlen kezeléssel, míg a tíz dolgozót minősített költségvetési csalással és minősített csalással vádolja. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni. | A hatósági áras benzinnel csaltak a benzinkutasok, csaknem 10 millió forintos kárt okoztak | A hatósági áras benzinnel csaltak a benzinkutasok, csaknem 10 millió forintos kárt okoztak - Minősített költségvetési csalás és minősített csalás a vád. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/11/12/ugyeszseg-mosonmagyarovar-vademeles-benzinkut-uzemanyag-hatosagi-ar | 2024-11-12 13:23:00 | true | null | null | Index |
Újságégetés Trump beiktatásán, 2017 január 10-én
Október végén gyors egymásutánban a harmadik, majd a második legfontosabb amerikai politikai napilap is úgy döntött, hogy szakítva a hagyományokkal nem közölnek olyan szerkesztőségi vezércikket, amiben valamelyik elnökjelölt mellett foglalnak állást. Előbb a Los Angeles Times, majd a Washington Post közölte, hogy 2024-ben nem lesz úgynevezett "endorsement" cikkük. (A cikk további részében ezt a szép amerikai szót használom és ragozom - jobb híján.)
A kaliforniai lap nem indokolta a döntését. A főváros újságja viszont, ami a New York Times mögött a második legnagyobb példányszámban megjelenő politikai napilap, és presztízsben is ezüstérmesnek szokás tartani, közölte, hogy visszatérnek az évtizedekkel korábbi gyakorlatukhoz, amikor még nem endorsoltak senkit.
A néhány nappal a november 5-i elnökválasztás előtt, szinte szinkronban meghozott némasági fogadalom meglehetősen nagy hullámokat vert. Először is magukban a szerkesztőségekben. A két lap újságírói közül sokan nyilvánosan is kritizálták a döntést, mások különböző médiaügyi szaklapoknak panaszkodtak és meséltek szaftos részleteket. Az LA Times véleményrovatának vezetője le is mondott. A legkeményebb kritikák pedig valószínűleg a két lap egykori munkatársaitól érkeztek, akik bármiféle potenciális retorzió nélkül beszélhettek arról, hogy mennyire szégyellik magukat, és valójában mennyire súlyos dolog a két cikk meg nem jelentetése. | Már Trumpnak csicskulnak az amerikai médiatulajdonosok | Sem a Washington Post, sem a Los Angeles Times nem közöl idén olyan vezércikket, amiben valamelyik elnökjelölt mellett foglalnak állást. Valahogy mindkettő tulajdonosának most jutott eszébe szakítani a tradícióval. A világ leggazdagabb emberei féltik befektetéseiket a sértődős Trumptól, és nem számít, hogy ezzel éppen saját lapjaik, és úgy általában a független média sírját ássák. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/29/mar-trumpnak-csicskulnak-az-amerikai-mediatulajdonosok | null | true | null | null | 444 |
Zuschlag János az utolsó szó jogán pontokban foglalta össze a mondanivalóját. Véleménye szerint az ügyészség az ügy kezdete óta tudatos, törvénysértő és diktatórikus vezetőként próbálja beállítani, illetve sejtető hangulatkeltésként használta fel a Lusztig Péterrel - volt Baranya megyei rendőr-főkapitány, Lamperth Mónika belügyminiszter kabinetének egykori munkatársa - folytatott telefonbeszélgetéseit. Hozzátette: politikusként lobbizott az egyesületi támogatásokért, de e közben soha nem lépte át a törvényes kereteket.
A volt politikus hangsúlyozta: a hasznos közéleti célú programok, rendezvények lebonyolításával kapcsolatban sokat szerencsétlenkedtek, de a finanszírozások sajátossága miatt kényszerpályán mozogtak. Beszédéből nem hiányoztak hangulatkeltő elemek. Elmondta: két és fél éve él hat négyzetméteren, ez idő alatt kétszer látta a kisgyermekét. Hangsúlyozta: olyan világban élek, ahol az erő dominál, ez az a világ ahová a per vádlottjait száműzni akarják. Ráadásul a vádhatóság fegyházbüntetéssel szeretné sújtani az itt ülőket, pedig ilyen súlyos büntetést egyikük sem érdemel. A statisztikák szerint ép aggyal és ép testben túlélni egy ilyen világot szinte lehetetlen - tette hozzá. Véleménye szerint ez idő alatt volt ideje átgondolni amit tett és megbánni a cselekedeteit.
- Túlzás nélkül állíthatom, nekem Magyarországon már nincs esélyem az elkövetkezendő harminc évben mit kezdeni az életemmel, hiszen ez a szappanopera, amelynek én voltam a főszereplője még évtizedekig benne él majd a köztudatban - mondta a vádlott.
Bűnbánat és bocsánatkérés
Lados István, másodrendű vádlott, Zuschlag egykori hivatali titkára elmondása szerint megbánta azt, hogy részt vett a csalásban, de a lelkiismerete erősebb volt, ezért tett őszinte, feltáró vallomást, annak ellenére, hogy az eljárás kezdetén mindvégig azzal áltatták: a felsőbb körök segítségével el lesz tussolva az egész ügy.
Katus Ferenc, harmadrendű vádlott úgy fogalmazott: a hanyagságom megbántam, ennek ellenére nem bűnözőnek, hanem üldözöttnek tekintem önmagam. Hozzátette: akik rám vallottak, azok vallomásaiban tetten érhető a szándákosság. Kijelentette: további, indokolatlan fogva tartása esetén a családja földönfutóvá fog válni.
Őri András, negyedrendű vádlott részben újra elismerte a bűnösségét. Bocsánatot kért a családjától,a barátaitól, a politikai-szellemi közösségétől és a tanáraitól. Kérte: a vagyonát ne kobozza el a bíróság és ne ítélje el bűnszervezet tagjaként.
Krausz Csaba, ötödrendű vádlott újra hangsúlyozta: képtelenségnek tartja a vádat, mert soha nem követett el bűncselekményt, nem bűnös, csupán bűnbak. Mindaz, amiről itt szó volt nem következhetett volna be, ha húsz év óta nem hazug és korrupt lenne a pártfinanszírozás - tette hozzá.
Marsovszky Balázs, hatodrendű vádlott kijelentette: nem vagyok bűnöző. Elmondta: komoly tanulópénz volt számára ez az elmúlt két év. A családjától elnézést kért, mert el kellett adniuk az örökségüket, hogy neki segíteni tudjanak.
Kullai Tamás, heted rendű vádlott hiszékenynek és figyelmetlennek tartotta magát, mert fogalma sem volt arról, hogy a neve alatt futó pályázatokkal mi történik. Felfüggesztett börtönbüntetést kért a bíróságtól.
Vámosi Zsolt, nyolcad rendű vádlott beszéde közben elsírta magát és feltette a kérdést, vajon Jézus miként ítélkezne ebben az ügyben? Elmondta: felelősnek érzi magát a hanyagsága miatt, mert sajnos nem körültekintően mondott igent bizonyos felkérésekre. Hangsúlyozta: gyarlóságaiért megérdemli a büntetést. Hozzátette: a sajtó az egész életére meggyötörte, üzleti partnereit elveszítette, több végrehajtás indult ellene, BAR-listára került. Hangsúlyozta: mindeközben hálás ezért az ügyért, mert alapvetően változtatta meg a világlátását, vallásos lett és szeretne újra talpra állni.Az ügyészhez fordulva úgy fogalmazott: nem ahhoz kell erő, hogy néhány értelmiségi lúzernek kiosztunk nyolcvan év fegyházat. Azt kérte mindenkitől, hogy tanuljanak meg szeretni.
Prácser László kilenced rendű vádlott elmondta: kétségtelen, ebben a rendszerben lobbizni kellett és köttettek is alkuk, de nem követett el törvénytelenséget. Kérte a bíróságot, azt is nézze, hogy mindvégig jót akart.
Szente Zsolt, tizedrendű, Győrfi Ludovic, tizenegyed rendű, Kubatov Iván, tizenketted rendű, Horváth Tibor tizenharmad rendű, Földes Gábor Miklós, tizennegyed rendű vádlottak ártatlannak vallották magukat és a felmentésüket kérték.
Kemecsei Árpád, tizenötöd rendű vádlott szerint ez az ügy azért alakult ki és jutott idáig, mert a politika gyáva és nem képes az önmagát szabályozó törvényeket meghozni. | Belföld: Zuschlag szerint neki e hazában már nincs esélye | Az utolsó szó jogán beszéltek a Zuschlag-per vádlottjai szerdán délelőtt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Zuschlag János szerint ha ennek az eljárásnak nem ő lett volna a főszereplője és nem érintette volna az MSZP-t, akkor az ügyészség nem nyomozott volna ekkor alapossággal. Kijelentette: az ügyészség jogilag lehet, hogy objektív, de érzelmileg mindenképpen elfogult volt ebben az ügyben. Azt állította: neki már semmi esélye nincs a normális éltre ebben az országban, az előzetesben eltöltött két és fél év mindent elvett tőle. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/zuschlag_szerint_neki_e_hazaban_mar_nincs_eselye-587361 | 2010-03-17 14:13:51 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2009.12.06. 17:00
Két hét után sem tud saját kerékbilincselési ügyéről Szabó Zoltán. A szocialista országgyűlési képviselő ellen azért indult ügyészségi vizsgálat, mert kétszer is jogtalanul, a büntetés befizetése nélkül szerelték le a VII. kerületben szabálytalanul parkoló autójáról a kerékbilincset. • Rejtélyes segítség Szabó Zoltánnak • Csörrent a telefon és már ugrott is a kerékbilincs Szabó autójáról + Videó
A Hír Televízió információi szerint az ügyészségi dokumentumokban az MSZP-s politikus ügye azonos ügyiratszámon fut az előzetesben ülő erzsébetvárosi polgármester, Hunvald György ügyével. Szabó Zoltán továbbra is tagadja, hogy bárkit is utasított volna a kerékbilincs levételére, és nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre sem, hogy mi köze lehet a két ügynek egymáshoz. Azt állítja: az ügyészség még meg sem kereste őt.
Szabó Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője a hírTV-nek úgy fogalmazott: „Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz, azt nem tudom, annál is kevésbé, mert a hozzám eljuttatott, szállongó információk szerint azok a kerékbilincsügyek, amiket állítólag én elkövettem volna, idén történtek, márpedig a Hunvald-ügyben az ügyészség vizsgálata a 2003–2005-ös időszakra vonatkozik.” | Szabó még mindig nem érti + Videó | Két hét után sem tud saját kerékbilincselési ügyéről Szabó Zoltán. A szocialista országgyűlési képviselő ellen azért indult ügyészségi vizsgálat, mert kétszer is jogtalanul, a büntetés befizetése nélkül szerelték le a VII. kerületben szabálytalanul parkoló autójáról a kerékbilincset. • Rejtélyes segítség Szabó Zoltánnak • Csörrent a telefon és már ugrott is a kerékbilincs Szabó autójáról + Videó | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/12/Szabo-meg-mindig-nem-erti-Video | 2009-12-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A vám- és pénzügyőrség kommandósokkal tartott házkutatást a Civil Biztonsági Szolgálatnál szerda délelőtt - értesült a Hír Televízió. A cég Pintér Sándor, az Orbán-kormány volt belügyminiszterének érdekeltségébe tartozik.
A HírTV internetes oldala szerint adócsalás és pénzmosás elkövetésének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen nyomoz a hatóság. Az akcióban a hírek szerint a biztonsági szolgálat egyik bérlőjéhez köthető bérbeadási szerződést és a hozzá kapcsolódó számlákat, bankszámlakivonatokat foglalták le a nyomozók.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az MTI megkeresésre annyit közölt: valóban zajlanak nyomozati cselekmények, de nem tudja megerősíteni azok helyszínét.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér központi cége, szerteágazó tevékenységéből 2008-ban közel 5 milliárdos forgalmat produkált.
A Civil 2004-ben azzal okozott meglepetést, hogy a Medgyesy-kormány regnálása alatt 240 milliós hitelt kapott az MFB-től úgy, hogy a bank bevásárolta magát a cég részvényesei közé. A volt belügyminiszter két év alatt mintegy 300 millió forintot fizetett vissza a bank tulajdonában lévő kisebbségi részesedésért.
A cég neve legutóbb a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának zsarolási ügyét követően került a sajtóba. A HVG azt állította, hogy a Pintér cége partneri viszonyban állt a rektor által állítólag a DHL-nek beajánlott kisebb biztonsági céggel. A CBSZ azonban egyébként is fontos szerződő fele a honvédségnek, a HM EI Zrt.-n keresztül ugyanis évi nettó 450 millió forinttal részesül a laktanyák őrzésére kifizetett milliárdokból. | Vámosok tartottak házkutatást egy biztonsági cégnél | Vámosok tartottak házkutatást egy biztonsági cégnél - A VPOP a Civil Biztonsági Szolgálatnál vizsgálódott, amely Pintér Sándor érdekeltségébe tartozik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/03/10/vamosok_tartanak_hazkutatast_egy_biztonsagi_cegnel/ | 2010-03-10 14:13:57 | true | null | null | Index |
"Az elmúlt két napban elvégzett vizsgálat megállapította, hogy Alekszej Dimovszkij állításai megalapozatlanok" - közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint Valerij Gribakin, az orosz rendőrség szóvivője, aki egy nappal korábban még azt mondta, hogy a belügyminiszter utasítására hétfőn kezdődik a vizsgálat, és a jelentést egyenesen Dmitrij Medvegyev elnöknek, valamint Vlagyimir Putyin kormányfőnek kell elküldeni. Gribakin közlése szerint a 32 éves őrnagyot azért bocsátották el, mert "rágalmazott, és ezzel foltot ejtett a rendfenntartói szervezet becsületén".
"Belefáradtam abba, hogy olyan bűncselekményeket tárjak fel, amelyek nem történtek meg. Belefáradtam annak szajkózásába, hogy olyan rendőrökre panaszkodjak, akiknek börtönben lenne a helyük" - egyebek mellett ezt mondja Dimovszkij a videóban, amiről szinte az egész orosz média beszámolt. A dél-oroszországi Novorosszijszkban dolgozó rendőrtiszt videóüzenetében azzal vádolja feletteseit, hogy úgy bánnak a beosztottjaikkal, mint az állatokkal, és pénzért előre megíratják a nyomozati eredményeket.
Az egyenruhába öltözött Dimovszkij arra kéri Putyint a videóban, hogy beszéljenek négyszemközt a rendőrségen belüli korrupcióról. "Vlagyimir Vlagyimirovics, ön beszélt többször is a korrupció megfékezéséről, és arról, hogy a korrupció nem egyszerűen bűncselekmény" - mondja a videóban Dimovszkij, aki hosszasan sorolja ez után a munkájával kapcsolatos problémákat. Azt kérdezi például az orosz vezetéstől: miként lehetséges, hogy egy olyan munkáért, amit egy rendőrtiszt végez, csupán havi 14 ezer rubel, átszámítva kevesebb, mint 90 ezer forint a bér?
Az orosz vezetés már többször elismerte, hogy a rendőrségen belüli korrupció súlyos probléma. "Alekszej Dimovszkij azt mondja el, amit szinte minden orosz rendőr tud. Amit a saját körzetéről közöl, az Moszkvában is jelen van"- mondta a moszkvai Echo rádiónak Mihail Paskin, a rendőrszakszervezet vezetője.
Novorosszijszk rendőrsége nyílt levelet küldött a város vezetőinek, és abban azt írják, hogy "szíven ütötte őket Dimovszkij üzenete. Vlagyimir Grebenyuk, a városi rendőrség vezetője azt mondta a moszkvai Echo rádiónak, hogy a rendőrtiszt egyetlen állítására sem lehet bizonyíték". A 32 éves Dimovszkij őrnagy, aki a kábítószer ellenes részlegben dolgozik a városi rendőrségen, az orosz média szerint októberben betegszabadságon volt egy sérülése miatt. | Kirúgták a korrupcióra panaszkodó orosz rendőrt | Elbocsátották állásából azt az orosz rendőrtisztet, aki azt állította a Youtube-ra feltett videójában, hogy krónikus és mély korrupció van a testületben - közölte vasárnap a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. A rendőr azt kérte, hogy beszélhessen Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel a visszaélésekről. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2009/11/korrupciora-panaszkodo-orosz-rendor-elbocsatottak | 2009-11-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Raskó György a Klubrádiónak elmondta, hogy maga is segít Magyar Péternek kiválasztani, hogy kik legyenek a Tisza Párt leendő képviselői, szakpolitikusai. Úgy vélekedett, hogy jó kapcsolatai vannak ahhoz, hogy makrogazdasági területről aspiránsokat szűrjön.
Ahogy arról az Origo beszámolt, Raskó György számos különböző pártot megjárt az elmúlt évtizedekben, a kezdetektől fogva szoros szálak fűzték a baloldalhoz. Így volt ez már akkor is, amikor az MDF-kormányban a privatizáció egyik kulcsfigurájaként játszotta külföldi kézre az élelmiszeripart, amiben egykori KISZ-vezetőkkel is együttműködhetett, de például 1998-ban, MDNP-s párttagként a Bokros-csomagot dicsérte.
A jelenleg Magyar Pétert támogató zöldbáró a Fidesz 2010-es kormányzása óta számos baloldali projekt mögé besorolt, egyebek mellett pénzzel segítette a Momentumot, de kampányolt Márki-Zay Péternek is, amikor utóbbi a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje volt. A fenti fordulatok fényében az lenne szinte meglepő, ha Raskó György nem sorolt volna be a baloldal új reménysége mögé.
Szokatlannak csak az a pátoszos hangnem nevezhető, ahogyan a közgazdász a Tisza Párt elnökének a politikusi kvalitásairól lelkendezett, talán ezzel is azt bizonygatva, hogy a legutóbbi átigazolása komolyabb az eddigieknél.
"Magyar Péter felbukkanása óta most először töltöttem vele egy egész napot, volt időnk részletekről is beszélgetni és volt alkalmam közelről is megfigyelni hogyan dolgozik. Hát lenyűgöző a munkabírása, reagálási gyorsasága, fogalmazóképessége! [...] Magyar Péter komoly történelmi ismeretekkel rendelkezik és elsőre érti a makrogazdasági problémákat is, illetve azok lehetséges megoldását. Röviden: szupersztár, [...] szinte szürreális lelkesedés és szeretet árad felé. Soha ilyet nem tapasztaltam" - írta egy Facebook-bejegyzésében.
Ahhoz, hogy képet alkossunk Magyar Péter valós tájékozottságáról, helyesebb inkább a Tisza Párt elnökének saját kijelentéseit felidéznünk.
Például a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének előestéjén pedig több olyan állításával keltett maga számára nem kívánatos figyelmet Magyar, amelyek leleplezték, hogy finoman szólva nincs képben a Fővárosi Önkormányzat működéséről. | Magyar Péter a magyar élelmiszeripart kiárusító Raskó Györggyel borult össze | A jelenleg Magyar Pétert támogató zöldbáró a Fidesz 2010-es kormányzása óta számos baloldali projekt mögé besorolt. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/magyar-peter-a-magyar-elelmiszeripart-kiarusito-rasko-gyorggyel-borult-ossze | null | true | null | null | Origo |
"Simon Gábor egy dél-afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely a saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával a kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott." Egyelőre ennyit közölt az ügyészség Simon Gábor volt MSZP-s politikus ügyének magyarországi vonatkozásáról.
Sajtóhírek szerint Simon hamis útlevele bissau-guineai okmány, és Gabriel Derdak névre szól, a volt politikus fényképével, Simon pedig az így nyitott számlára még februárban is 75 milliónyi devizát helyezett el. Mindezt azonban a hatóságok egyelőre nem erősítették meg, és azt sem közölték, hogy melyik banknál történt a számlanyitás.
Ha tényleg úgy történt minden, ahogy azt az ügyészség állítja, akkor az azt jelenti, hogy a banki biztonsági rendszer több ponton is csődöt mondott, elvileg ugyanis ilyet nem lehet megtenni.
Jakab Péter, az MKB biztonsági igazgatója az Origo megkeresésére a konkrét ügyet nem akarta kommentálni, általában a banki ellenőrző eljárásokról viszont azt mondta, hogy egy külföldi útlevél jellemzően kétféleképp lehet hamis. Vagy a helyi tisztviselőket vesztegették meg, akik így kiadtak egy eredeti okmányt fals adatokkal, és akár még a helyi adatbázisba is beírták a nem létező embert, vagy egy hivataloktól független hamisítócsoport csinálta. Mindkét esetre igaz, hogy ha az útlevélbe épített okmányvédelmi elemek, ellenőrző kódok megfelelőek, akkor a magyarországi banki ügyintézőnek nem feltétlenül áll módjában egy számlanyitásnál kideríteni, hogy hamis-e az okmány.
Jakab szerint önmagában az sem kockázati tényező, és nem indokol semmiféle plusz ellenőrző eljárást hogy egy tökéletes magyarsággal beszélő, fehér bőrű ember egy afrikai ország útlevelével jelenik meg egy fiókban. "A világon szinte mindenhol vannak magyarok, így egy idegen ország útlevelével számlát nyitni szándékozó ügyfél nem számít rendkívüli eseménynek egy bankban" – fogalmazott.
Ami viszont a történetből kevéssé értelmezhető egy banki biztonsági szakértőnek, az az, hogy egy másik ember nevére nyit valaki számlát. Jakab szerint alaptétel, hogy akinek a nevén lesz a számla, az saját maga igazolja magát, és mutatja be a személyazonosításra alkalmas okmányt arról, hogy ki ő, és hol lakik. Azt a számlanyitó nem mondhatta, hogy ő az útlevél tulajdonosa, hiszen abban Simon Gábor fényképe szerepelt a hírek szerint.
Másrészt a számlanyitónak rendszerint aláírásmintát is kell adnia, amit ha más nevében tesz meg, akkor az a későbbi banki tranzakcióknál, amikor a valódi számlatulajdonos írja alá a papírokat, azonosítási problémákat okozhat, hangsúlyozta a szakember.
A másik ok, amely miatt elvileg Simon Gábor a hatóságok látókörébe kerülhetett volna, az, hogy a bankoknak kötelességük jelenteni a szokatlan tranzakciókat, amelyek esetleges pénzmosásra utalhatnak. Ilyen összegű készpénzmozgást – a hírek 75 millió forintnyi devizabefizetésről szólnak – a bankok szinte minden esetben jelentenek a NAV-nak a pénzmosás elleni törvény alapján, ráadásul az afrikai útlevelet gyakran plusz kockázati tényezőnek is tekinthetik a bankok és a hatóságok. Az ilyen bejelentésekről a későbbiekben a NAV dönti el, hogy indít-e nyomozást, ebbe a bejelentést tévő banknak már nincs beleszólása.
Ez utóbbi felvetést persze árnyalhatja, hogy egyelőre nem tudni, hogy a hamis útlevéllel nyitott számlára mikor és mennyit tett be Simon. A sajtóhírek csak a februári 75 milliós befizetésről szólnak. Ha ez volt az első nagyobb pénzmozgás ezen a számlán, akkor nyilván a NAV nemigen vádolható azzal, hogy nem vett észre egy gyanús műveletet, ez esetben viszont Simon fényképével úgy tudott ügyintézni valaki, esetleg ő maga, hogy a politikus napok óta szerepelt a sajtóban a 240 milliós osztrák számla ügyével.
Hamis okmányokkal működtetett bankbetétnél egyébként folyamatos a kockázat, még a sikeres számlanyitás után is. Ha valaki a személyes ügyintézés helyett az elektronikus utalást választja, akkor nem a hamis útlevél miatti lebukástól kell elsősorban tartania, hanem attól, hogy ilyenkor a pénz útja jobban nyomon követhető, a bank pedig pénzmosási szempontból fogja vizsgálni a szokatlan tranzakciókat – mondta a szakértő. | Tele van bökkenőkkel Simon számlanyitási története | Hogyan nyithat valaki bankszámlát másnak a nevében, ráadásul egy külföldi útlevéllel? A bankbiztonsági szakértő szerint sehogy. Simon Gábor mégis megtette, ha igaz az ügyészség gyanúja. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2014/03/hogyan-nyithat-valaki-szamlat-hamis-utlevellel | 2014-03-13 13:02:00 | true | null | null | Origo |
Két és fél évvel ezelőtt, a semmiből bukkant fel a hír, miszerint óriási üveghasábbal leszúrt irodaházzá alakul a pesti oldal egyik legszebb, védett gyárépülete, a Modiano szivarkapapírgyár Váci út 48/F. alatti egykori üzeme.A témában ekkor született cikkünkben a cég, illetve a modernista épület története mellett az átalakulás akkor ismert részleteit is bemutattuk, ezekből pedig egyértelműen kiderült, hogy a befektető Codic egyáltalán nem úgy viszonyult a Kádár-korban átépített, majd a rendszerváltás után részben helyreállított épülethez, ahogyan egy védett ingatlanhoz feltétlenül kellene, hiszen a tömegarányait teljesen átíró, a földalatti szintek kialakítása miatt a ház jó részének bontását igénylő tervet akartak valóra váltani.A 12 700 négyzetméternyi irodateret, 176 parkolóhelyet, illetve minimális üzlethelyiséget ígérő projekt során a befektetők megpróbálták kiradírozni az utca felé néző fő szárny helyi védettségét, ez azonban nem hozott sikert, 2023 februárjában azonban mégiscsak elindultak a munkálatok.A bontások nem tartottak sokáig: előbb az önkormányzat jelezte a kormányhivatalnak, hogy a túlzó por- és zajterhelés miatt indítsanak vizsgálatot, majdsaját hatáskörükben szabtak ki bírságot a kivitelezőre,a kerületi közterület-felügyelet ezzel párhuzamosan közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezett,az utcai fasorban okozott kár miatt pedig feljelentést tettek- írtuk korábban.A kormányhivatal néhány nap múlva döntést is hozott: egy hatósági ellenőrzés során szakszerűtlennek tartották a bontásokat, így azonnal leállíttatták a munkagépeket, valamint a munkásokat, de kikötötték, hogy a problémák rendezése után minden szabadon folytatódhat.A befektető mindeközben a kezében tartotta a jogerős építési engedélyt, így a szükséges óvintézkedések megtétele után tovább gördülhettek volna a munkák, erre azonban mégsem került sor. 2023 végén épp ezért már arról számolhattunk be, hogy szeptember óta a területen semmiféle munkavégzés nem történt. A szomszédok ennek nyilvánvalóan nem örültek, hiszen a por és zaj megszűnésével a Röntgen utca 5. alatti lakóház tűzfala vakolat, illetve hőszigetelés nélkül maradt.Lapunk kérdéseire a Codic legutóbb 2023 novemberében reagált, akkor arról írtak, hogy a bontási munkák első fázisa lezárult, a következő lépés pedig a kiviteli tervek véglegesítése, valamint a következő munkarész előkészítése lesz.Ezek a folyamatok azóta talán haladtak is valamit, a beruházó idén azonban teljesen elengedte a Modiano-álmot, a V48 Ingatlan Kft. nevű projektcégük az Opten céginformációs rendszere szerint 2024. augusztus 15-én ugyanis az alig három héttel korábban egy budai társasházban létrehozott Modiano Property Kft. kizárólagos tulajdona lett, ami nem csak saját ügyvezetőjét, Kóbor Miklóst helyezte a V48 élére, de hirtelen a két cég székhelye is azonossá vált.Ez önmagában még nem tűnhet igazán hírértékkel bíró ügynek, hiszen a hasonló projektek sokszor tulajdonost váltanak, érdemes azonban megkapargatni kissé a Modiano Property hátterét: annak többségi gazdája az Opten szerint ugyanis a Garancsi István által irányított és tulajdonolt GARINVEST Zrt., míg a kisebb részét a már említett Kóbor kezében lévő CEPEI Vagyonkezelő Zrt birtokol.Garancsit az elmúlt tizenévben betöltött szerepei, illetve projektjei miatt nyilvánvalóan senkinek sem kell bemutatni, Kóbor egy fokkal azonban kevésbé ismert. Az ezredfordulón a Bajnai Gordon vezette Wallis tranzakciós igazgatójaként működött, később Lepp Gyulával (a volt szabad demokrata gazdasági miniszter, Kóka János sógorával) lépett üzleti koalícióra Hosszú évek óta ápol már közeli üzleti kapcsolatokat a kormányközeliként elkönyvelt Garancsival: előbb a ciprusi offhore-gázügyletekből vállalt kisebb szerepet, majd a szexoldalak feltőkésítése miatt az OLAF által is vizsgált közös érdekeltségeik miatt került a figyelem középpontjába, végül pedig néhány éve pedig a Kopaszi-gátat és környékét is együttesen vásárolták meg.Korábban Kóbor és a MOL-vezér Hernádi Zsolt között is voltak szoros kapcsolatok: előbb a milliárdos alapkezelőjének vezérigazgatójaként működött, majd egyik cége mindkét alapnál részt vett a befektetések előkészítésében - írta meg korábban a Direkt36.Kérdés, hogy ez a tulajdonosváltás milyen hatással lesz majd a Modiano-projektre. Az építési ügyek követését lehetővé tévő állami ÉTDR adatbázis részleges megszüntetése - ami Gulyás Gergely szerint jó döntés, hiszen nem tartozik az emberekre, hogy hol mi épül - óta sokkal nehezebb nyomon követni az esetleges változásokat, a megmaradó másik rendszerben pedig jóval kevesebb információ érhető el.Ez jelen esetben mindössze a bontáshoz, valamint az építéshez szükséges elektronikus építési napló 2023. február 7-i megnyitásáról, illetve egy 2023. december 29-én feltöltött, ismeretlen időpontban készült hiteles energetikai tanúsítvány létezéséről számol be. Utóbbi annak ellenére, hogy a területen ma mindössze néhány csupasz főfal áll, az együttes jó része pedig levegővé vált, mégis a legmagasabb (AA++) besorolásról ad hírt.A további esetleges bontásokkal, illetve az építési munkálatok a meglévő engedély szerinti folytatásával kapcsolatos kérdéseinkkel a Modiano Propertyt is megkerestük, esetleges válaszaikat később új cikkben tesszük közzé. | Garancsi István és üzlettársa folytathatja egy védett pesti gyárépület irodaszörnnyé alakítását | Meglepő mozgás történt a színfalak mögött. | null | 1 | https://24.hu/kultura/2024/10/28/ismeretlen-budapest-vaci-ut-modiano-irodahaz-gyar-helyi-vedettseg-vedelem-garancsi-istvan-kobor-miklos/ | 2024-10-28 19:05:39 | true | null | null | 24.hu |
Láthatóan működik a baloldali közvélemény-kutatók által alkotott manipulációs kerekasztal. A hat meghatározó cég közül - amelyek koordináltan, torzított méréseket publikálnak - most az Idea Intézet hozta ki a Tisza Párt vezetését.
Az új "mérés" tökéletesen illeszkedik abba a folyamatba, amely a valóságos támogatottsági adatok figyelmen kívül hagyásával kizárólag a közvélemény befolyásolására törekszik, és hétről hétre igyekszik elhitetni, hogy Magyar Péter pártjának a támogatottsága már nagyobb, mint a kormányoldalé. A 24.hu-n közölt felmérés szerint a biztos szavazó, pártot választani tudók körében a Tisza 41, a Fidesz-KDNP pedig 38 százalékon áll.
Az ugyanakkor meglehetősen beszédes körülmény, hogy az említett feltételek mellett a Tisza Párt miért nem vállalja a megméretést a közelgő időközi választáson.
Mint ismert, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár halála után 2025. január 12-re írtak ki időközi választás Tolna vármegye 2. választókerületében, ahova Dombóvár, Bonyhád és 56 kisebb település tartozik. Azonban november elején Magyar Péter sokakat meglepve azt jelentette be, hogy a Tisza Párt sem a mostani, sem az esetleges további időközi választásokon nem indít jelöltet. Ekkor azonban Magyarék alakulata már több balos think tank mérése szerint is a legnagyobb támogatottságú politikai erő volt Magyarországon.
A Tisza Párt vezetését mutató első közvélemény-kutatást a 21 Kutatóközpont publikálta október 23-án. Nem véletlen, hogy éppen ez a cég rukkolt elő ilyen méréssel, hiszen a 21 Kutatóközpont korábbi munkatársa, projektvezetője, Seprenyi Anita jelenleg már Magyar Péter sajtósa és asszisztense. A Tisza Párt elnöke meglehetősen jól értesült volt a számukra kedvező "mérést" illetően. Magyar ugyanis már a kutatás publikálását megelőző napon, azaz október 22-én kitett egy posztot a közösségi oldalán, amelyben utalást tett arra, hogy hamarosan megjelenik egy felmérés, ami már a Tisza Pártot nevezi meg a legnépszerűbb politikai erőnek.
A legnagyobb különbséget a Tisza Párt javára a Fidesszel szemben a Medián mérte, a november 5-én közölt kutatás szerint Magyarék előnye ekkor hétszázalékos - vagyis a hibahatár többszöröse - volt a választani tudó biztos szavazók körében. A manipulációs kerekasztal működésében szintén komoly szerepet játszó elemzőközpont a minap arról is publikált egyedülállónak mondható mérést, hogy Magyar Orbán Viktor miniszterelnököt is előzi népszerűségben.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont kiváló kapcsolatban áll egymással, amit az is mutat, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek - köztük Karácsony Gergely - támogatottságáról. Információink szerint egyébként a 21 Kutatóközpontot vezető Róna Dániel pedig régi munkatársa a Medián-vezér Hann Endrének.
Az egymással kartellező baloldali elemzőcégek hamis narratíváját egyébként az is leleplezi, hogy más meghatározó intézetek továbbra is stabil - 7-10 százalékos - előnyt mértek a kormánypártok javára. | Munkában a manipulációs kerekasztal: az Idea Intézet is a Tisza Párt vezetését "mérte" | A manipulációs kerekasztalként működő baloldali közvélemény-kutatók újabb olyan felmérést közöltek, amely szerint a Tisza Párt támogatottságban leelőzi a Fideszt. Az Idea Intézet „mérését” több hasonló is megelőzte az elmúlt hetekben, köztük a 21 Kutatóközponté, amelynek a korábbi projektvezetője jelenleg Magyar Péter sajtósa. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/munkaban-a-manipulacios-kerekasztal-az-idea-intezet-is-a-tisza-part-vezeteset-merte | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyitókép: pestisracok.hu
"Két objektivitásáról, függetlenségéről és pontos méréseiről ismert, sőt híres »közvélemény kutató intézet« is kihozott egy-egy olyan kutatást a nemzeti ünnepre időzítve, amely szerint csekélyke 18 év után végre egy ellenzéki párt megelőzte a Fideszt a pártok népszerűségi versenyében.
Nincs szerencsém ismerni az elkövetés módszertanát, egyrészt mert ezt nem kötik az orrunkra, másrészt mert az egy komolyan vehető kutatás esetén egy hosszú és elég unalmas olvasmány, amit egyébként szintén nem kötnek az orrunkra. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy készülnek igazi, rendes, valódi, a valóságot valóban megismerni kívánó kutatások is, amelyek mögött komoly szakmai tapasztalat és sok szakember együttműködése lelhető fel.
A kertemben lakó mintegy 113 veréb között egyébként van egy jólértesült, aki némelykor, ha jó kedve van, elpötyögtet infókat arról, hogy mi sejlik ki azokból a kutatásokból, amelyeknek az eredményét nem kötik az orrunkra, de amelyek általában jól lövik be a választások eredményét. Magunknak ugyebár nincs értelme hazudni, se ide, se oda. A túl jó eredmények sajnos ezekben az időkre gyanakvása adnak okot, túl rosszak meg nem szoktak lenni már vagy 18 éve. A Nézőpont kutatása, ami a két kutatásnak mondott ellenzéki hangulatjelentés után jött ki, azt mutatja amit az előzmények és a trendek alapján várni lehet, a Tisza Párt felzabálta szinte a teljes ellenzéket és szinte semmiféle hatással nincs a Fidesz szavazótáborára.
Akkor fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért próbálják meg ilyen primitív eszközökkel befolyásolni a közvéleményt az ellenzékhez közvetlenül köthető kutatások? A Nézőpont persze jobboldali, de fura módon nekik csak azért kell aggódniuk, hogy ne mutatkozzanak túl optimistának, mert az elkényelmesíti a tábort. Igazat mondani könnyű és kellemes, főleg, ha már maga az aktuális igazság is szívderítő." | Pancserpuccs készült? | Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért próbálják meg ilyen primitív eszközökkel befolyásolni a közvéleményt az ellenzékhez közvetlenül köthető kutatások? | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/pancserpuccs-keszult | null | true | null | null | Mandiner |
Éppen gőzerővel szabják át Balatonföldvár eddig ismert arculatát, de hamarosan még komolyabb változások jöhetnek a tóparti városban. Miközben a helyi kikötő bővítése miatt sorra vágják ki a fákat a szabadstrandon, hogy a hűlt helyüket lebetonozhassák, és parkolót csináljanak belőle, úgy tudjuk, párszáz méterrel arrébb is rombolás-újra beépítés következik. Ezt egy ingatlan adásvétel teheti lehetővé.
Mint megtudtuk, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. elkezdett megválni az ingatlanjai egy részétől. A cég ezt a lépést profiltisztítással magyarázza. Érdeklődésünkre azt írták, a saját tulajdonukban és vagyonkezelésükben csak olyan ingatlanokat és eszközöket akarnak meghagyni, melyek közvetlenül alaptevékenységük ellátásához szükségesek. Közlésük szerint 30 olyan ingatlanjuk van, ami kilóg a portfóliójukból, ezeket tavaly december elejétől kezdték el meghirdetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus rendszerén keresztül.
Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű telke, közvetlenül a vízparton. Középen a Hotel Három Hattyú épülete (forrás: szallas.hu)
A Közút tulajdona Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű ingatlanja is, mely szintén eladósorba került. A közvetlenül a tó partján húzódó területen működik a város egyik ikonikus szállodája, a Hotel Három Hattyú, melynek sorsa most kérdésessé vált. Ugyan az ingatlan-adásvételről egyelőre még alig tudni valamit, az már biztosnak tűnik, hogy a szállodának rövid úton annyi. A szálló vezetése nem reagált megkeresésünkre, a Közút viszont közölte, hogy azt ugyan nem tudja, a majdani vevőnek mi lesz a terve az épülettel, már csak azért sem, mert december végén még nem volt világos, kihez kerül a terület, arról azonban már döntöttek, hogy végelszámolással megszüntetik a szállodát üzemeltető Közúti Vendégház Kft.-t. A hotelt tehát valószínűleg bezárják. Helyi forrásaink szerint az alkalmazottakat február közepén küldik majd el, és csak az kap végkielégítést, aki 3 évnél régebb óta dolgozott ott.
Ha valóban bezárják a Három Hattyút, azt a város gazdasága meg fogja érezni. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kezelt és működtetett Jogar Hotel mellett ugyanis ez Balatonföldvár egyetlen egész évben üzemelő szállója, így ha felszámolják, azzal a nyári szezonon túl is sok vendégéjszaka fog kiesni.
Ami az üzemeltető Közúti Vendégház Kft.-t illeti, a tavalyi céges beszámoló alapján nem sikerült nekik valami fényesen a 2016-os év: nettó árbevételük 186 millió forint volt, ez komoly visszaesés a 2015-ös 252 millióhoz képest. A gyengébb eredményhez hozzájárult az is, hogy a személyi jellegű ráfordítások 138 millióra nőttek az egy évvel korábbi 107 millióról - felvettek négy embert, így két éve már 28 főt foglalkoztattak. Az adózott eredményük a 2015-ös 15 millió pluszból 23 millió mínuszba váltott, a tartozásuk pedig 21 millióról 23,5-re nőtt.
Az mindenesetre nem meglepő, hogy lecsapnak a telekre, mert az valóban nagyon értékes. Ingatlanpiaci vélemény szerint 1,2 milliárd forintot ér, ám a feltételezések szerint több, kevésbé értékes területtel kínálják egy csomagban, így akár 5-600 millió forintos áron is elkelhet. Vagy, ahogy a helyiek tudni vélik, már el is kelt, a vevő pedig szerintük Magyarország legismertebb üzletembere lehet, aki az elmúlt évben szélvészgyorsasággal hódította meg a Balatont kempingestül-borászatostul-rádióstul.
Úgy tudjuk, a Három Hattyú-ingatlan bizniszében Mészáros Lőrinc a befutó. A felcsúti polgármester forrásaink szerint már tavaly nyáron érdeklődött a hotel telke iránt, és bár a Közút decemberi közlése szerint még nem zárultak le az adásvételek, a városban már készpénznek veszik, hogy a terület Mészároshoz került. A helyiek már azt is tudni vélik, mihez kezd majd a telekkel Orbán Viktor jó barátja: ledózerolja a szállót, és az aktuális divatot követve luxus lakóparkot épít a helyére. Az ilyesmi elég jó üzlet, ha a luxus lakóparkok siófoki áraiból indulunk ki, akkor itt is összejöhetnek az 1 millió forint per négyzetméteres lakásárak.
Megkerestük Mészáros Lőrincet, hogy igazak-e a híresztelések, de e-mailjeink megválaszolatlanul maradtak. Mészárosnak annyi érdekeltsége van, hogy valószínűleg ő maga se tudja őket már fejben tartani, de mi igyekeztünk témánál maradni, és olyan címekre küldtük el az érdeklődésünket, melyek feltételezésünk szerint az adásvételt bonyolítják. Így kapott tőlünk levelet a balatoni kempingeket felvásárló és üzemeltető BLT Group Zrt. és a céget tulajdonló Konzum Nyrt. is. Ezen túl szerencsét próbáltunk a felcsúti polgármester címén is, és a legendás [email protected] is - mindhiába. Ha mégis válaszolnak levelünkre, frissítjük a cikket.
Az ügy kapcsán egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrétum, mindenesetre az biztos, hogy aki Balatonföldváron rövid úton akar igazán nagy pénzt csinálni, az nem fog szórakozni holmi hotelek fenntartásával.
Tiszai Balázs | Eladják Balatonföldvár legjobb telkét, Mészáros Lőrinc lehet a befutó | A tóparti területen lévő hotelt bezárják, helyére állítólag luxus lakóparkot húz majd fel a felcsúti polgármester. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Megszabadul_az_ingatlanjaitol_a_Kozut__Meszaros_Lorinchez_kerulhet_Balatonfoldvar_legjobb_telke.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2018-01-10 10:42:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem azért igazolok le egy futballistát, hogy ne játsszon a válogatottban, viszont azt gondolom, hogy mi egy család vagyunk és a játékosok szolidárisak velem - mondta Becali a Gazeta Sporturilor című sportnapilapnak.
A román szövetség (FRF) az elmúlt szezon végén pontlevonással büntette a fővárosiakat, mert az utolsó fordulóban Becali megpróbálta megvesztegetni az ellenfelet. A Steaua a büntetés ellenére maradt a második helyen és elvben a Bajnokok Ligájában szerepelhet. Az európai szövetség (UEFA) azonban a vesztegetési botrány miatt eljárást indított a klub ellen és még nem adta meg számára az indulási engedélyt, igaz, nem is tagadta meg ezt a jogosultságot.
Becalit az FRF két évre az összes romániai stadionból kitiltotta. Az Európa-bajnokságon öt Steaua-játékos - Mirel Radoi, Sorin Ghionea, Dorin Goian, Banel Nicolita és Nicolae Dica - volt tagja a román válogatott keretének. | Focistákat kenne meg a politikus! Nem törődik hazája érdekeivel Becali - Világgazdaság | Gigi Becali, a Steaua Bucuresti labdarúgócsapatának elnöke, román politikus százezer euró prémiumot fizet minden játékosának, aki visszautasítja Victor Piturca szövetségi kapitány meghívását a válogatottba. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2008/06/focistakat-kenne-meg-a-politikus-nem-torodik-hazaja-erdekeivel-becali | 2008-06-26 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
- Megígértük, megcsináljuk. Idén átlagosan a harmadával, 32,2 százalékkal emelték a tanárok fizetését, ezt pedig jövőre 20-21 százalékos emelés követi - mondta Vitályos Eszter kormányszóvivő. A politikus hozzátette: a kormány 2027 elejére az egymillió forintos bruttó fizetést is megcélozza.
Borítókép: Illusztráció ( | Bruttó egymilliósra tervezi a magyar kormány a tanárok fizetését | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/brutto-egymilliosra-tervezi-a-magyar-kormany-a-tanarok-fizeteset | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Orbán-kormány minisztériumainak többsége átvette a Bajnai-kormány idején meghatározott béren kívüli juttatásokat, így a minisztériumokban dolgozók fizetésük mellett évi több százezres keresetkiegészítést is kapnak. A csúcstartó a gazdasági minisztérium havi bruttó 73 ezer forintos kerettel, a legszerényebb keretet a honvédelmi minisztérium biztosítja dolgozóinak. A Belügyminisztérium pedig csökkentést ígér.
Az Orbán-kormány szinte valamennyi minisztériuma megtartotta az előző kormány idején osztott keresetkiegészítő juttatásokat - derül ki a minisztériumok [origo]-nak küldött adataiból. A cafeteria-rendszert az előző országgyűlés vezette be a béren kívüli juttatások egységesítése érdekében 2009 őszén. Az egyik előírás, hogy a minisztériumoknak meg kell határozniuk és közzé kell tenniük, hogy mekkora éves keretet biztosítanak munkatásaiknak, amelyből étkezési jegyet, üdülési csekket, egyéb utalványokat és más béren kívüli juttatásokat kérhetnek. A gazdasági válság időszakában meghatározott juttatások mértéke miatt Bajnainak többször magyarázkodnia kellett.
Az új kormány minisztériumai közül a Miniszterelnökség bruttó 750 ezer forintban határozta meg a munkatársaknak járó cafeteria éves összegét - közölte Havasi Bertalan, Orbán Viktor kormányfő sajtóstábjának vezetője. Ez az összeg megegyezik azzal, amennyit a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) dolgozói kaptak korábban. A Miniszterelnökség cafeteria szabályzata alapján a kormánytisztviselők 15 féle béren kívüli juttatás közül választhatnak, a havi 62 500 forintos összeget költhetik például helyi bérletre, lakásbérleti támogatásra, üdülési hozzájárulásra, étkezési jegyre, ajándékutalványra, illetve egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári hozzájárulásra.
Ugyanebből a 15 féle szolgáltatásból választhatnak maguknak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) dolgozói. A KIM is a korábbi MeH-es juttatási rendszert vette alapul, az összeg itt is évi bruttó 750 ezer.
Szekeres és Balázs Péter utasítása él tovább
Továbbra is a Bajnai-kormány Külügyminisztériumának szabályai szerint osztják a juttatásokat a külügyi tárcánál, így 2010-ben is megmarad a bruttó 850 ezer forintos keretösszeg, amit még Balázs Péter korábbi külügyminiszter által kiadott utasítás rögzített. Ez havi 70 ezer forint, amiből a többi tárcánál érvényes juttatások mellett vissza nem térítendő lakáscélú támogatást is lehet kérni.
A Honvédelmi Minisztérium médiaosztályának válasza alapján ennél a minisztériumnál is megtartották a Bajnai-kormány alatt meghatározott összegeket. Az első kategóriába sorolt tisztviselőknek 461 ezer forint, a második kategóriában 374 ezer forint, míg a harmadik kategóriába tartozó dolgozóknak 310 ezer forint éves cafeteria jár. "A köztisztviselők kategóriákba sorolása a végzettség, a közszolgálati jogviszony időtartama, illetve a betöltött munkakör alapján történik" a minisztérium válasza szerint.
Maradhatott a 875 ezres rekord is
A Bajnai-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) adta a legmagasabb összegű juttatást dolgozóinak: fejenkénti bruttó 875 ezer forintos éves cafeteria-juttatást - havi csaknem havi 73 ezer forintot - kaptak a fizetésük mellé. A jogutód tárca, az Orbán-kormány Nemzetgazdasági Minisztériuma a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kérdésünkre azt közölte: a négy intézmény szakmai területeinek összevonásából létrejött minisztériumban még "folyamatban van az egységes cafetéria-szabályozásának előkészítése", amíg viszont az egységes szabályozás nem születik meg, a kormánytisztviselők "a jogelőd intézmények cafetéria-szabályzatai szerint kapják a juttatásaikat".
A Vidékfejlesztési Minisztérium is a még Gráf József korábbi szocialista földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadott utasítást követi. A keretösszeget sem változtatták meg eddig, így az Orbán-kormány agrártárcájának dolgozói is évi bruttó 650 ezer forintot kapnak plusz juttatásként.
A belügy csökkentést ígért
A Pintér Sándor által irányított Belügyminisztérium sajtóosztálya nem tudta pontosan megmondani, melyik minisztériumi tisztviselő, mennyi béren kívüli juttatást kap, arra hivatkoztak, hogy egyelőre nem rendezték a cafeteria kérdését. A sajtóosztály szerint a jogelőd intézménytől átvett, illetve az újonnan érkezett munkatársak béren kívüli juttatásai eltérőek, de hamarosan megszületik az új, mindenkire érvényes szabályozás. Hozzátették, hogy a korábbi keretösszeghez képest náluk várhatóan csökkenni fog a kormánytisztviselői juttatások összege.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumától is megkérdeztük, hogy a több terület - így az oktatási, szociális és munkaügyi, valamint egészségügyi tárca - összeolvadásával létrehozott intézménynél milyen juttatások járnak a tisztviselőknek. A Réthelyi Miklós által vezetett tárca sajtóosztálya azonban többszöri megkeresésünk ellenére sem válaszolt kérdéseinkre.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már augusztus végén szabályozta a cafeteria kérdését, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter utasításában évi bruttó 750 ezer forintos juttatást határozott meg a tárca kormánytisztviselői, ügykezelői és a minisztériumi vezetők számára. | Megtartotta Bajnaiék több százezres juttatásait az Orbán-kormány | Az Orbán-kormány minisztériumainak többsége átvette a Bajnai-kormány idején meghatározott béren kívüli juttatásokat, így a minisztériumokban dolgozók fizetésük mellett évi több százezres keresetkiegészítést is kapnak. A csúcstartó a gazdasági minisztérium havi bruttó 73 ezer forintos kerettel, a legszerényebb keretet a honvédelmi minisztérium biztosítja dolgozóinak. A Belügyminisztérium pedig csökkentést ígér. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/09/megtartottak-bajnaiek-bokezu-juttatasait-orban-miniszteriumai-is | 2010-09-10 16:37:20 | true | null | null | Origo |
korrupció;Budapest Szíve;OLAF;tanterem;Hadházy Ákos;Öveges program;
2017-09-29 07:00:00
Öveges Program - Se pénz, se felelős
A 14 milliárd forintos tanterem felújítások során elkövetett visszaélések felelőseit 2014 óta nem találja se az ügyészség, se a NAV. A vádhatóság nem jeleskedik az OLAF-jelzések utáni feltárásokban sem.
Az Európai Parlament illetékes bizottsági ellenőreinek Legfőbb Ügyészségen tett látogatása kapcsán érdeklődtünk a vádhatóságnál, hol tart az Öveges Programmal kapcsolatban indított nyomozás. Mint megtudtuk, több mint három év után sincs gyanúsítottja az ügynek. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a tantermek uniós támogatású fejlesztései ügyében 2014. június óta nyomoznak költségvetési csalás gyanújával, sőt az EU csalás elleni hivatala, az OLAF tavaly szeptemberi javaslata alapján már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága viszi, gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor. A NAV-nál szintén hiába érdeklődtünk, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adtak információt.
A Hadházy Ákos LMP-s képviselő feljelentése nyomán ismertté vált ügy egyike azoknak a lezáratlan nyomozásoknak, amelyeket uniós források ésszerűtlen, törvénysértő felhasználása miatt indítottak, de a felelőseit sosem tudták megtalálni. A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását célzó 14 milliárd forintos programban 52 iskola, 44 vidéki, 8 fővárosi vett részt. Hadházy két szekszárdi tanterem felújítását találta gyanúsnak, mivel a támogatás jó részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 milliót fordítottak a terem kialakítására, 45 milliót a felszerelésére, a többit a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre. A Garay Gimnáziumban 177 millióba került ugyanez, ebből 35 millió volt a terem, a költségvetés kétharmadát egyéb megbízások tették ki. Veszprémben hasonló arányban fogyasztották az uniós pénzeket. Az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium természettudományos kutató-laboratóriumára elnyert 336 millió forintból 103 milliót költöttek a tanteremre, 175 milliót egyéb szolgáltatásokra. A Vetési Albert Gimnáziumban 247 millióból alakítottak ki új labort, a terem 125 millióba került, az egyéb szolgáltatások 44 millióba, a projektmenedzsment 26 millióba, a szakmai megvalósítás 23 millióba.
Az ügyészség közlése szerint az OLAF ajánlására jelenleg 18 bűnügyben nyomoznak az uniós források felhasználása miatt, egy kivételével valamennyit költségvetési csalás gyanújával. A legrégebbi, a Budapesten futó Alstom-metrószerelvények beszerzésének ügye 2011 óta tart. A legújabb idén júliusban kezdődött, tárgya egy úgynevezett vákuum-kamera megépítése. Ezeken kívül további három ügyben kifejezetten az OLAF jelzésére indítottak nyomozást idén.
Hét csalási ügyben azonban megszüntették az eljárást. Ezek közül leghírhedtebb a Budapest Szíve városfejlesztési projekt, amit az Európai Parlament ellenőrei is megtekintettek múlt heti látogatásuk során. Az V. kerületi önkormányzat számára 20-30 millió forintos vagyoni hátrányt okozó ügyben szintén nem sikerült gyanúsítottat találni: addig tartott a nyomozás, hogy a lehetséges vád elévült - még azelőtt, hogy az OLAF szóvá tehette volna: csináljanak valamit. „A megszüntetés indoka, hogy a személyi felelősség a büntethetőség elévülése miatt nem vizsgálható. Az elévülés az OLAF-ajánlás megtétele előtt egy évvel bekövetkezett. Az elévülést kizáró nagyobb vagyon hátrány nem volt megállapítható” - tudatta az ügyészség. Megtudtuk azt is, összesen hét OLAF-ajánlásos ügyben emeltek vádat.
Az Öveges Program visszaéléseit elkövetők azonosításába azonban az ügyészség bicskája is beletört. A Lázár János vezette Miniszterelnökség, az uniós projektek gazdája is hasonlóképpen járt. Bár a tárca ellenőrzési főosztálya súlyos szabálytalanságokat tárt fel a program megvalósításában, felelősöket nem tudott megnevezni.
Kimaradunk az uniós ügyészségből
Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön hozzájárult az Európai Ügyészség létrehozásához, így hamarosan megkezdheti munkáját a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek feltárását végző hatóság. Az Európai Ügyészség rendszeréhez egyelőre húsz tagország csatlakozott, közöttük Szlovákia, Csehország, Szlovénia, s Románia. Az Orbán-kormány döntése értelmében azonban Magyarország kimarad a korrupciót feltáró együttműködésből - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke szerint a Fidesz hozzáállása felér egy beismerő vallomással és egyenes lelepleződése annak a narancsos maffiavilágnak, amelyben az európai források „elveszítik közpénz jellegüket.” Ameddig Orbán Viktor az ország miniszterelnöke és párttársa Polt Péter a legfőbb ügyész, addig egyetlen forint közpénz sincs biztonságban - közölte Ujhelyi. | Öveges Program - Se pénz, se felelős | A 14 milliárd forintos tanterem felújítások során elkövetett visszaélések felelőseit 2014 óta nem találja se az ügyészség, se a NAV. A vádhatóság nem jeleskedik az OLAF-jelzések utáni feltárásokban sem. | null | 1 | https://nepszava.hu/1141711_oveges-program-se-penz-se-felelos | 2017-09-29 05:00:00 | true | null | null | Népszava |
Annyi erőművet lőttek szét az oroszok, hogy nehéz tél vár Ukrajnára
Az ENSZ szerint kemény tél vár Ukrajnára az erőművek elleni orosz támadások után.
Kontroll a gyerek pénzügyei felett? Itt az arany középút
A nyár folyamán érkezik az új termék, amelyet a szülők kezelnek, de a 6 és 15 év közötti gyermekek használhatnak.
Új módszer terjed a főnökök kicselezésére: csak dolgozni ne kelljen
Egyre kevésbé elkötelezettek a munkahelyük iránt az alkalmazottak. | Céges lopások, csalások - milliárdos a kár | A világ vállalatai közül ötből négyet megkárosítottak belső visszaélések, csalások az elmúlt három évben - állapítja meg a kockázatkezelési konzultációval foglalkozó Kroll Inc. tanulmánya. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/ceges-lopasok-csalasok-milliardos-a-kar.346243.html | 2007-09-26 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Telex számolt be arról, hogy a volt főpolgármester-jelölt a Fővárosi Közgyűlés októberi alakuló ülésén javasolta, hogy a szervezeti és működési szabályzatba (szmsz) kerüljön bele egy olyan helyiség kialakítása, ahol bárki megtekintheti a fővárosi dokumentumokat és iratokat.
Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője továbbgondolta a kormánypárti ötletet, és benyújtott az Országgyűlésnek egy olyan javaslatot, hogy az összes minisztériumban és állami cégben is alakítsanak ki antikorrupciós szobát. "Szerintem oké, ha ezt kérik a fővárosban, de akkor kezdjék a kormányon és az általuk irányított cégeken! Ha a fővárosban támogatja, remélem az egész országra vonatkozóan is megszavazza ezt a Fidesz!" - írta a Facebook-oldalán Jámbor András.
A parlament igazságügyi bizottságának keddi ülésén a fideszes többségnek nem tetszett a javaslat, vita nélkül leszavazták az előterjesztés tárgysorozatba vételét, így arról a plenáris ülésen sem lehet szó.
Nem ment át a bizottság fideszes képviselőin Bedő Dávid javaslata sem, amellyel kitiltotta volna a mobiltelefonokat a parlamentből. "Mutassanak példát a fideszesek, tiltsuk be a telefonhasználatot a parlamentben is" - írta a Momentum frakcióvezetője, miután augusztusban egy kormányrendeletben korlátozták a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Az új tanévben a diákoknak le kell adniuk a telefonjukat tanítási időben, mert a Belügyminisztérium szerint az iskolai mobiltelefon-használat "jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, emellett az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt".
Vitályos Eszter kormányszóvivő szerint az új rendelettel nagyobb figyelem jut a tanulásra, és a szünetekben a gyerekek kütyüzés helyett inkább beszélgethetnek. Bedő szerint ha a parlamentből is kitiltanák a telefonokat, a "kütyüzés" helyett talán jobban tudnának a parlamenti képviselők az összeomlás szélén álló vasúti közlekedéssel, egészségüggyel és oktatással foglalkozni. | A Fidesz csak a fővárosban szeretne antikorrupciós szobát | Szentkirályi Alexandra és a Fidesz fővárosi frakciója antikorrupciós szobát szeretne a Városházán, ahol bárki megtekintheti a fővárosi dokumentumokat és iratokat. A minisztériumokban viszont nem támogatják a volt főpolgármester-jelölt ötletét | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-fidesz-csak-a-fovarosban-szeretne-antikorrupcios-szobat/439121 | null | true | null | null | Hírklikk |
A XII. kerületben a kommunális adó emelésével Kovács Gergely polgármester javaslatára olyan nyugdíjasoknak is fizetniük kell a teljes összegű kommunális adót jövőre, akik idén még kedvezményben részesültek. Az adóemelés azért válhatott sürgetővé, mert megborulhatott a költségvetés egyensúlya. Mint megírtuk, évi több mint 120 millió forintot fizet ki Kovács Gergely polgármester tanácsadókra és szakértőkre a XII. kerületi önkormányzat költségvetéséből. Az önkormányzathoz érkező új emberek egy része az MKKP és a Momentum politikusa.
Az idei költségvetésben nincs fedezet erre a jelentős kiadásra, így veszélybe kerülhet a kerület gazdálkodásának biztonsága.
Mindemellett jövőre azoknak az autósoknak is fizetniük kell, akiknek nincs saját autóbeállójuk, az utcán parkolnak. Mindez évi harmincezer forintba fog majd kerülni, azaz tizenötszörös emelést vezet be a kutyapárti többség, és erre jön a kommunális adó emelésének mértéke is.
Fonti Krisztina, a Fidesz-KDNP kerületi frakcióvezetője hangsúlyozta: drasztikus lépésre készül a kutyapárti többség Hegyvidéken. A Fidesz vezette önkormányzat 2023-ban vezette be, hogy azok a nyugdíjasok, akik 200 ezer forintnál kisebb öregségi nyugdíjban részesülnek, kedvezményt kapnak a kommunális adó megfizetésekor.
- Sok olyan kerületi nyugdíjas van, akiknek 2023-ban, 2024-ben kedvezményes kommunális adót kellett fizetniük, 2025-től kezdve viszont teljes összeget kell majd. Javasolni fogom, hogy a hegyvidéki nyugdíjasok esetében az adókedvezmény megállapításakor a jövedelemhatárt kössük az önkormányzati képviselők tiszteletdíjához.
Vagyis 2025-ben 300 ezer forint legyen az adókedvezmény jövedelmi határa
- mondta Fonti Krisztina, aki ezzel az előterjesztéssel készül a következő testületi ülésre, mert szerinte igazságtalan, a kevésbé tehetőseket sújtó adóemelésre készül Kovács Gergely polgármester.
A családok adóterhei is jelentősen nőnek majd. Fonti Krisztina szerint mindezt igazságosnak nevezni, ahogy teszi ezt a kutyapárti propaganda, a hegyvidékiek tudatos megtévesztése. Mindeközben a kutyapárti-momentumos többség 50 százalékkal megemelte saját képviselői fizetésüket.
Megszüntetik a 40 négyzetméternél vagy annál kisebb lakásban élők adómentességét. A kutyapárti többség arra készül, hogy nekik ugyanúgy évi 15 ezer forinttal többet kelljen fizetniük adóként, mint a 200 négyzetméter feletti lakásokban élőknek. Fizetniük kell majd a 80 négyzetméteres lakásban élő kétgyermekes, a 90 négyzetméteres lakásban élő háromgyermekes, a 100 négyzetméteres lakásban élő négygyermekes családoknak is.
Ők is ugyanazon megítélés alá esnek, mint akik 200 négyzetméternél nagyobb luxuslakásokban, villákban élnek.
Ezt Kovács Gergely kommunikációjában igazságosabb adózásnak nevezi, holott egyszerű családellenes politika rajzolódik ki a kerület új vezetésében. A 40 négyzetméter alatti lakások tulajdonosainak adóterheit összességében kétszer annyival növeli Kovács Gergely, mint a 200 négyzetméter feletti luxuslakások lakóiét. A 40 és 80 négyzetméteres lakásokban élők adóterhei 28 százalékkal nőnek, miközben a 80-200 négyzetméteres lakásokban lakóké csak 17 százalékkal. A 40-80 négyzetméteres lakásokban élők adóterhei összességében hatszor annyival nőnek, mint a 120-200 vagy a 200 négyzetméteresnél nagyobb lakásokban élőké.
Borítókép: Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere ( | A szegényeket, a nyugdíjasokat és a családokat sújtja a Kutyapárt adóemelése a XII. kerületben | Kovács Gergely polgármester azt hiheti, hogy a XII. kerületben kizárólag gazdag emberek élnek. Legalábbis erre lehet következtetni az új vezetés adóemelési tervezetéből. Sarcot vetnek ki a nagycsaládos, nyugdíjas és kis keresetű lakosokra is. Azokat az autósokat is sújtják, akiknek nincs autóbeállójuk. Magukról azért nem feledkeztek meg, kifizetőhellyé tették az önkormányzatot, és ötven százalékkal megemelték a képviselői tiszteletdíjakat is. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-szegenyeket-a-nyugdijasokat-es-a-csaladokat-sujtja-a-kutyapart-adoemelese-a-xii-keruletben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele. Harmincéves munkáját nem fogjuk elfelejteni és megtagadni, de cselekedete nem elfogadható és nem védhető. A történtek után az egyetlen helyes döntést hozta, amikor bocsánatkérés mellett európai parlamenti mandátumáról lemondott, és a Fideszből kilépett. Döntését tudomásul vettük."
Négy éve mondta ezt Orbán Viktor, amikor párttársa lecsúszott a brüsszeli melegorgiának otthont adó lakás melletti ereszcsatornán. Azóta is adós a magyar nyilvánosságnak azzal, hogy Szájer József tettei közül mi volt az, ami nem fért bele. A homoszexualitás? Az orgiázás? A karanténszabályok megszegése? Esetleg a hazugság? Ugyanis Szájer pár nappal korábban, a szexpartit meg sem említve mondott le a EP-képviselői mandátumáról úgy, hogy közleményében "hosszabb ideje tartó gondolkodást" emlegetett. Sok pozíciójáról egyébként alighanem a hírolvasók számára ekkor derült ki, hogy ezeket egyáltalán betölti valaki, és ez a valaki éppen a közéletből eltűnő Szájer József. Aki ebben a kis intermezzóban csak akkor hallatott magáról, amikor a róla fotókat lehozó bulvárlapot beperelve azt közölte, hogy "Magyarországon a magánszféra sértetlensége mindenkit megillet". Írta ezt úgy, hogy politikai családja a haszonélvezője volt annak, hogy voltak (vannak, lesznek) közszereplők, akiknek ez a sértetlenség nem járt ki.
Most eltelt négy év, és ugyanaz az Orbán, aki 2020-ban még úgy gondolta, hogy Szájer viselt dolgai nem védhetők, most ugyanennek a Szájernek a visszatérését úgy kommentálja, hogy "már ideje volt".
Vajon mi változott meg? Mitől fér bele most már Orbánnak Szájer? Miért van ilyen égető szüksége a nemzetközi politikában és a százszor elátkozott Európai Néppártban remek kapcsolatokkal rendelkező Szájerre? Azt hiszem, a kérdésre adott válasz nem teljesen az, amit miniszterelnök mond. Vagyis nem annak "volt már ideje", hogy Szájer visszatérjen, hanem olyan ínséges, káderhiányos időket élnek a kormánypártok környékén, hogy már egy bukott botrányhősük tudására is szükségük van. | Mitől fér bele most már Orbánnak Szájer? | 2020-ban még úgy gondolta a miniszterelnök, hogy az EP-képviselő viselt dolgai nem védhetők. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/mitol-fer-bele-most-mar-orbannak-szajer-169228 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke, majd Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelent húsz településvezetőt.
Popovics György bemutatta Komárom-Esztergomot, valamint a vármegyei önkormányzat működését, feladatait, területfejlesztő munkáját, fejlesztő cégeit. Kiemelte, mindig olyan megoldások találására törekedtek, amelyek nyomán előre haladhat az összes település, kistérség, járás és az egész vármegye. Ezután így fogalmazott:
- Én már 1998-ban is kistelepülési tanácsnok voltam a vármegyei önkormányzatnál. Mindig fontos volt számomra, hogy a városok vármegyei támogatása mellett a kistelepüléseket se hagyjuk magára, és segítsük az ő felzárkózásukat, talpra állásukat és talpon maradásukat.
Czunyiné dr. Bertalan Judit beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vármegyei közgyűlésben és a vármegyei hivatalban olyan támasza van az új polgármestereknek, ami hiteles, megbízható, kiszámítható és szakszerű. Enélkül nem lehet településfejlesztésben és gazdaságfejlesztésben gondolkodni, tette hozzá.
- Popovics György apparátusa nem csak arra figyel, hogy gyorsan, hatékonyan kerüljön felhasználásra a forrás, hanem arra is, hogy szabályosan. A területfejlesztő TOP programban az elmúlt esztendők gazdasági folyamatai miatt a tervezett projekteknek a költségvetése átlagban egyharmaddal haladta meg a tervezett forrásigényt, de végül mindet hozzá tudtuk segíteni kormányzati támogatáshoz, így minden projektet be lehetett fejezni ebben a vármegyében - hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
A tanácskozás további részében, amelyen jelen voltak a közgyűlés alelnökei, Romanek Etelka, Borsó Tibor és Szerencsés Gergely is, kölcsönös bemutatkozások következtek. Hummel Rudolf főosztályvezető bemutatta a területfejlesztő programok felépítését és vármegyei önkormányzat ilyen irányú tevékenységét. Dr. Juhász János, a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft. vezetője már ismerősként köszöntötte a polgármestereket, és egyenként ismertette a cég által menedzselt fejlesztések állását. Dr. Veres Zoltán, vármegyei jegyző a vármegye értéktári tevékenységében kalauzolt, majd a húsz polgármester rövid bemutatkozása következett.
A tanácskozás végeztével, amelyet a résztvevők hasznosnak ítéltek, külön, részletes egyeztetésre is lehetőség volt a helyi beruházásokról a területfejlesztési kft. vezetőjével, illetve a vármegye vezetőivel és az országgyűlési képviselővel. | A településfejlesztő vármegyével ismerkedtek az új polgármesterek | Októbertől hetvenhatból huszonegy vármegyei településen új polgármester irányít. Velük szervezett találkozót pénteken délelőttre a vármegyei önkormányzat, hogy sikeres legyen fejlesztő együttműködésük. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/a-telepulesfejleszto-varmegyevel-ismerkedtek-az-uj-polgarmesterek | null | true | null | null | KEMMA |
A Fidesz országgyűlési frakciójával és a párttal is kétszázezer forint összegű szerződést kötött a Miniszterelnökség a "Magyarország jobban teljesít" jelmondat használatáért - közölte a Kormányzati Információs Központ.
Mint közleményükben kifejtették: a "Magyarország jobban teljesít" - kampány a LOUNGE DESIGN Kft. közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott munkáján alapszik. A kampány valamennyi kreatív anyagát (kreatív tervek, brosúrák grafikai terve, reklámfilmek grafikai terve, illetve valamennyi arculati elem: plakát-terv, szlogen, logó, ábra) a Miniszterelnökség 150 millió forint keretösszegű szerződésben rendelte meg a cégtől.
A szerződés alapján a Miniszterelnökséget a létrehozott művekhez kapcsolódó átruházható szerzői és iparjogvédelmi jogok tekintetében "területileg, időben és tartalmilag korlátlan és kizárólagos felhasználási jog illeti meg, amely kiterjed arra is, hogy azt harmadik személyre átruházza, illetve harmadik személynek a további felhasználásra engedélyt adjon".
A Miniszterelnökség a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjával 2013. augusztus 26.-án kötött védjegylicencia szerződést, amely alapján a frakció a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál - a védjegy oltalmi jogának fennállásáig tartó, nem kizárólagos - védjegyhasználati jogot szerzett a "Magyarország jobban teljesít" jelmondatra. A védjegyhasználati jog engedélyezésének ellenértékét 200 ezer forintban határozták meg.
Október elsején a Miniszterelnökség a Fidesszel mint párttal kötött megállapodást, amelyben a "Magyarország jobban teljesít" kampány valamennyi tervére és arculati elemére nem kizárólagos felhasználási jogot, a jelmondat vonatkozásában pedig védjegyhasználati jogot engedett a Fidesz javára.
Mint kiemelték: a védjegyhasználati jog engedélyezésének ellenértékét ebben az esetben is 200 ezer forintban határozták meg.
Ezek a lehetőségek, ugyanebben a formában mindenki számára hozzáférhetőek, aki a kormányzati kommunikáció pozitív üzeneteit hordozza - írta a Kormányzati Információs Központ. | Belföld: Ennyit fizetett a Fidesz a Magyarország jobban teljesít jelmondatért | A Fidesz országgyűlési frakciójával és a párttal is kétszázezer forint összegű szerződést kötött a Miniszterelnökség a Magyarország jobban teljesít jelmondat használatáért - közölte a Kormányzati Információs Központ. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ennyit_fizetett_a_fidesz_a__magyarorszag_jobban_teljesit__jelmondatert-1443301 | 2014-02-07 22:10:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A meghallgatás körülbelül egy órán keresztül tartott, itt Bajnai megismételte 2010-es kijelentését, miszerint nem emlékszik a részletekre, ugyanakkor azt elismerte, hogy részt vett a 2008-as miniszterelnöki egyeztetésen, ahol Gyurcsány fogadta az amerikai–izraeli befektetőket.
Bajnai elmondta, hogy a több mint egymilliárd dolláros beruházás 2500 munkahelyet teremtett volna, így felért volna Mercedes és az Audi fejlesztéseivel. A volt miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy tárcavezetőként nem találkozott mindezt alátámasztó számításokkal, de ennek vizsgálata – mint fogalmazott – nem is volt feladata – számolt be az MNO helyszíni tudósítója.
Bajnai szavai szerint miniszterelnöksége idején az ügy politikai kérdéssé minősült, az akkori ellenzék és a sajtó támadta a telekcsere ügyletet. Ezért kérte fel az akkori pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa meg a telekcsere szerződés jogszerűségét. – Oszkó Péter jelezte, hogy nem találtak jogszabálysértést, mire közöltem vele, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az ügyészség eltérő értékbecslésére tekintettel bízzák a bíróságra az esetleges értékaránytalanság megállapítását.
A volt miniszterelnök a meghallgatása utáni sajtótájékoztatón – amely után elrohant a kényes kérdések elől – kijelentette, hogy a Fidesz koncepciós eljárást indított, megakadályozva ezzel az ország számára fontos beruházást.
Ismert: a Gyurcsány-kormány idején Bajnai tartotta a kapcsolatot fejlesztési és gazdasági miniszterként az amerikai–izraeli befektetőkkel, akik kaszinóvárost építettek volna a Velencei-tó partján. A kiemelt kormányzati beruházásként kezelt projekt kapcsán a külföldi üzletembereket 2008 májusában Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök személyesen fogadta a Parlamentben, a találkozón Bajnai is részt vett.
A politikust másodszor hallgatják ki tanúként, először 2010 tavaszán faggatták a parlamenti találkozóról és a kaszinóberuházásról. Akkor Bajnai a részletekre nem emlékezett, azt sem tudta felidézni az ügyészségi nyomozóknak, hogy a magyar kormányt kik képviselték a befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésen. A vád szerint a magyar államot 1,3 milliárd forintos vagyonvesztés érte volna a sukorói telekcserével, amelyet azóta a polgári bíróság érvénytelenített. | Sukoró-ügy: Bajnai továbbra sem emlékszik a részletekre | Tanúként hallgatta ki Bajnai Gordont a sukorói telekcsere miatt indult büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/10/sukoro-ugy-bajnai-tovabbra-sem-emlekszik-a-reszletekre | 2013-10-11 15:13:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hat évre visszamenőleg az összes fővárosi cég vezetőségének a munkaszerződéseit átvilágítaná a fővárosi MSZP - közölte vasárnap Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál, a fővárosi közgyűlés szocialista frakciójának vezetője.
Az MSZP az ellenék bevonásával egy bizottság felállítását kezdeményezi, az eredményeket pedig 90 napon belül a közgyűlés elé terjesztenék. Az MSZP-s politikusok szerint a BKV-s végkielégítési ügy csak a jéghegy csúcsa, ezért 2003-ig visszamenőleg minden fővárosi cég és intézmény vezetésének munka- és tanácsadói szerződéseit átvilágítanák.
Fónagy János a Fidesz fővárosi elnöke a bejelentés után azt közölte: támogatják az MSZP javaslatát. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője vasárnapi közleményében azt írta: "Most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, a szocialisták úgy tesznek, mintha ők harcolnának a - saját maguk által kifizetett - végkielégítések ellen". "Ennyire azért nem kellene hülyének nézni az embereket!" - olvasható a közleményben.
A Magyar Rádió pénteken a BKV belső ellenőrzése által készített összesítésre hivatkozva arról számolt be, hogy több tucat BKV-dolgozó kapott 30-40 milliós végkielégítést az elmúlt években, de volt olyan is, aki 84 millióval távozott a cégtől. A belső ellenőrzés nyolcvanoldalas dokumentuma 24 olyan volt BKV-dolgozó nevét és kifizetési listáját tartalmazza, akik korábban menedzserszerződést kötöttek a céggel, és ennek köszönhetően milliókat vehettek fel a távozásnál. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)
A BKV végkielégítési botránya július végén pattant ki, miután kiderült, hogy a cégtől több vezető is jelentős végkielégítésekkel távozott, a humánpolitikai igazgatót, Szalainé Szilágyi Eleonórát ráadásul tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki a 100 millió forintos végkielégítését. Ezt követően derült ki, hogy a közlekedési vállalatnál összesen több mint 3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre 2007 óta. A rendőrség végül hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított a gyanús végkielégítések miatt.
A kormány a végkielégítési ügyek után döntött úgy, hogy szeptember 15-ig nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati vállalatoknál vezető beosztásban, illetve menedzserszerződéssel dolgozók fizetését, jutalmait, valamint a jogviszony megszüntetése esetére járó juttatásaikat is. | Átnézné az MSZP a fővárosi cégvezetők szerződéseit | Hat évre visszamenőleg az összes fővárosi cég vezetőségének a munkaszerződését átvizsgáltatná a fővárosi MSZP. A vizsgálatot az MSZP a BKV végkielégítési botrányával indokolja. A Fidesz szerint a szocialisták úgy tesznek, mintha ők harcolnának a saját maguk által kifizetett végkielégítések ellen. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/atnezne-az-mszp-a-fovarosi-cegvezetok-munkaszerzodeseit | 2009-09-13 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az első perctől kezdve világosan elmondtam, hogy a felvétel átadásánál nem voltam jelen: ezt megdönthetetlen bizonyítékokkal (tárgyi bizonyíték és tanúvallomások) igazolni tudom – írta közleményében Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a bajai videó kapcsán. Emlékeztetett: az elmúlt napokban számos médium és politikus olyan hamis látszatot keltő kijelentéseket tett, amelyek szerint személyesen jelen volt a bajai videó átadásánál, voltak, akik ezt egyszerű tényállításként közölték. A képviselő felszólított mindenkit, hogy haladéktalanul közöljenek helyreigazítást és kérjenek bocsánatot ezen állításaik miatt. Amennyiben ezek nem történnek meg, illetve ha bárki a továbbiakban a személyével kapcsolatban ezen állításokat megfogalmazza, jogi úton fog elégtételt venni – szögezte le.
Az MTI kedden azt írta: az MTI Hírcentrum értesülései szerint Papp Károly országos rendőrfőkapitány az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága keddi zárt ülésén megerősítette, hogy Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese jelen volt a bajai választással kapcsolatos hamis videofelvétel átadásánál a Jókai utcai pártszékházban.
Az M1 kedd esti Híradójában elhangzott: a nemzetbiztonsági bizottság keddi zárt ülésen tájékoztatást kapott az országos rendőrfőkapitánytól a hamisítási üggyel kapcsolatban. "Kiszivárgott információkra" hivatkozva a hírműsorban azt közölték: Papp Károly az ülésen megerősítette azt a korábbi sajtóinformációt, mely szerint a nyomozati anyagok egyik bizonyítékából kiderül, hogy Harangozó Tamás jelen volt a hamis videofelvétel átadásánál az MSZP székházban. Az ülésen állítólag elhangzott az is, hogy a rendőrség a nyomozás során lefoglalta és vizsgálja a szocialista párt székházánál található kamerák felvételeit - tették hozzá. Megemlítették, hogy Harangozó Tamás, bár tagja a bizottságnak, a keddi ülésen nem vett részt.
A hvg.hu-ra múlt pénteken felkerült videofelvételen egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választásra. A méltatlankodó férfiak többször is rákérdeznek, és a közvetítő megerősíti, hogy a pénzt Kovács Csaba, a Fidesz jelöltje, illetve Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője küldte.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn azt közölte, megrendezett a hamisítványként leleplezett bajai videofelvétel. Az ügy miatt szerdán lemondott posztjáról Gavra Gábor, a hvg.hu főszerkesztője.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke keddi sajtótájékoztatóján megismételte: sem az MSZP-nek, sem egyetlen politikusának nincs köze a videó elkészültéhez. A pártelnök azt mondta, egyre inkább a Fidesz provokációjának tartja a videofelvételt, mivel az egyedül a kormánypárt érdekeit szolgálja, a Fidesznek kínos ügyekről tereli el a figyelmet. | Belföld: Bajai kamuvideó: Harangozó helyreigazítást kér | Jogi úton fog elégtételt venni Harangozó Tamás a bajai videó átvételével összefüggésben személyét érintő valótlan, rágalmazó állítások miatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/bajai_kamuvideo__harangozo_helyreigazitast_ker-1421757 | 2013-10-24 16:06:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A közlemény idézi a vállalat vezérigazgatóját, aki szerint az elmaradt utak károsultjainak jelentős részéhez még a tervezett nyaralásuk előtt eljuthat a kártérítés. Felidézte, hogy összesen 734 utast hoztak haza, és több ezer telefonhívást, valamint kárbejelentést fogadtak az eset kapcsán az elmúlt hetekben.
A biztosító kedden bejelentette, hogy a kárigények feltételezhetően meghaladják a biztosító által vállalt 500 millió forintos keretet, így a jogos károk megtérítése hozzávetőleg 50 százalékos lesz. A hazahozatal költségeinek levonása után a keretből mintegy 400 millió forint áll rendelkezésre – tették hozzá. Kiemelték, hogy az eset kapcsán érkezett kárbejelentések közül egyetlen kárigényt sem utasítottak el.
A Green Holidays Kft. július 2-án jelentette be fizetésképtelenségét, amely miatt egyebek között 569 utas Törökországban ragadt, és hazajutásukhoz a társaság vagyoni biztosítékát szolgáltató Uniqa Biztosító Zrt.-nek kellett segítséget nyújtania. Az Uniqa a biztosítási szerződés feltételei alapján 500 millió forint erejéig teljesíti a Green Holidays irodát terhelő fizetési kötelezettségeket az utasokkal szemben. | Megkezdték a Green Holidays utasainak kártalanítását | A jogos károk megtérítése hozzávetőleg 50 százalékos lesz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/07/megkezdtek-a-green-holidays-utasainak-kartalanitasat | 2017-07-28 17:07:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bíró Ica a rendőrségen - fotók
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Bíró Ica nem adta fel a küzdelmet /
Elképesztő, ahogy a magyar igazságszolgáltatás malmai őrölnek: Bíró Icának négyszer kellett nekifutnia ahhoz, hogy a feljelentésével foglalkozzanak, és végül sértettként hallgassák meg a rendőrségen az elárverezett ingatlanjai ügyében.
Bíró Ica svájci frank alapú hitel miatt került nehéz helyzetbe
A jogi segítője szerint a végrehajtó jogellenesen járt el az ügyben, illetve az árverés is jogellenes volt
Sokáig várta, hogy foglalkozzon a rendőrség a feljelentésével
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Két és fél év után megoldódhat Bíró Ica kilakoltatási ügye | Elképesztő, ahogy a magyar igazságszolgáltatás malmai őrölnek: Bíró Icának négyszer kellett nekifutnia ahhoz, hogy a feljelentésével foglalkozzanak, és végül sértettként hallgassák meg a rendőrségen az elárverezett ingatlanjai ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/biro-ica-vegrehajtas-sertett-kihallgattak/5xht9jp | null | true | null | null | Blikk |
Zuschlag János meghallgatásának negyedik napján egy táblázat segítségével dátumszerűen bemutatta, hogy az egyesületek pályázataiból milyen bevételek származtak, és azt is, hogy ezzel párhuzamosan a FIB egyes rendezvényire mekkora összeget kellett fordítani. A vádlott részletesen feltüntette, hogy az adott civil szervezet számlájáról mekkora összeget vettek föl készpénzben vagy utaltak át onnan.
Hangsúlyozta, hogy a dokumentumokban szereplő rendezvények valós programok voltak. A FIB-es programok és az ehhez kapcsolódó kiadások listáját emlékezetéből és az internetről gyűjtött információkból állította össze védői segítségével Zuschlag János.
Az összesítésből kitűnik, hogy a 2002-2003-as időszakban 30 millió forint kiadással szemben mintegy 7 millió forint bevétel állt, e különbözetet kellett "egyéb finanszírozási módszerekkel" előteremteni - közölte az egykori szocialista politikus.
Az egyesületek és a FIB "pénzei" teljesen összefolytak, nem lehetett őket szétválasztani - fogalmazott a vádlott.
A politikai ifjúsági szervezet folyószámlájáról lényegében csak a külügyi programok költségeit fizették. A belföldi rendezvények finanszírozása úgy történt, hogy valaki felvette az egyesület számlájáról a pénzt, azt készpénzben átadta Zuschlag Jánosnak, aki a rendezvények szervezőinek továbbította azt - hangzott el a tárgyaláson.
A táblázatban feltüntetett kiadások között szerepelt másfél millió forint Nyers Rezső születésnapjára, egymillió forintot egy előszilveszteri bulira fordítottak, négymillió forint pedig az önkormányzati választásokkal kapcsolatos kampányköltség volt, s költöttek másfélmillió forintot az európai parlamenti választások kampányára is.
A hétfői tárgyalás rövid szünettel kezdődött, mivel a hatodrendű vádlottat, Marsovszky Balázst - a FIB egykori fővárosi elnökét - sportbaleset érte, fekvőgipszet kapott, s ezért hétfőn és szerdán nem tud megjelenni a tárgyaláson. Ezért Fodor Endre tanácsvezető bíró ideiglenesen elkülönítette a hatodrendű vádlott ügyét.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. Az egykori szocialista politikus 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van. Vallomásának első három napjához hasonlóan a hétfői tárgyalást is komoly sajtóérdeklődés övezi. | Belföld: Zuschlag: másfél millió Nyers Rezső szülinapjára | A Fiatal Baloldal (FIB) és a programjainak finanszírozásába bevont civil szervezetek gazdálkodásáról beszélt vallomásában Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó per tárgyalásán hétfőn Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/zuschlag_janos_tablazata-321740 | 2009-02-23 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tegnap este az úgy általában a korrupció ellen meghirdetett tüntetésen csak pár százan voltak. Nagyobbnak ígérkezik a vasárnap délutáni, hatórai demonstráció a Dob utcában, a NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságának épülete előtt. A cél is valamivel konkrétabb, bár erősen összefügg a tegnapival: Vida Ildikónak, az adóhatóság elnökének és a „kitiltott NAV-vezetésnek” a lemondását fogják követelni.
Ezt az eseményt a Horváth András által nyilvánosságra hozott áfacsalási ügyek kapcsán létrejött 1000 milliárdan a tisztességes adózásért nevű Facebook-csoport hirdette meg, tegnap estig nagyjából tízezren jelezték részvételüket. A tüntetés egyik célja, hogy a NAV-ot világítsa át az Európai Számvevőszék. A másik cél: Vidán kívül, név szerint, az alábbi vezetők lemondása: Csillag Dezsőné, Somos Katalin, Dávid Marianna. A tüntetők a Dob utcából a József nádor térre fognak vonulni.
A vasárnapra előre jelzett nagyobb aktivitásnak nyilván köze van ahhoz, hogy a héten tudás lett a korábbi sejtésből: Vida Ildikó, a NAV vezetője a szerdai Magyar Nemzetben ismerte be, hogy kitiltották az Egyesült Államokból.
Azt mondta, fel sem merült benne a lemondás gondolata: „Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat. Márpedig, és ez itt a lényeg, amit kerülgetünk, hogy semmit, érti?, semmit nem követtem el.” Valami oka mégiscsak lehet annak, hogy korrupciós vád miatt kitiltották az USA-ból. Hogy pontosan mi, azt továbbra sem tudni.
Maradnak a sejtések és a városi pletykák. Ez utóbbiak közül a legfrissebb arról szól, hogy a kitiltásokhoz vezető amerikai lépések kiindulópontja az volt, amikor egy, a Fideszhez ezer szállal kötődő háttérembernél az USA-ban több millió dollárnyi készpénzt találtak egy közúti ellenőrzés során. Ő ott és akkor nem tudta igazolni a pénz forrását, ám némi telefonálgatás után Budapestről, a NAV-tól érkezett hitelesítő bizonylat. Csakhogy az amerikaiaknak feltűnt ez a gyanús gyorsaság, utánajártak a nevezettek kinti számlaügyeinek… Lehet, ennek a feltételezésnek is köze van ahhoz a sajtóhírhez, miszerint a kitiltottak között lehet a Külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője is, hiszen külföldön tárolt pénzek mozgatásához jól jön a diplomáciai segítség. És akkor érdemes emlékeztetni André Goodfriend amerikai ügyvivő e heti nyilatkozatára is, amelyben utalt arra, lehetnek ám többen is az eddig ismert hatnál azon a kitiltási listán.
Akárhogy is, ha Orbán Viktor miniszterelnök kimondott szavának van még ereje, akkor egy esetleges mai nagy tüntetés után Vida Ildikó aligha maradhat a székében. Hiszen emlékszünk, mit mondott a netadó ellen szervezett tüntetések után: az internetadót azért vette le a napirendről, mert látta, hogy az embereknek nem tetszik az ötlet.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Orbán befolyása ezúttal nem tűnik korlátlannak: Vida Ildikót ugyanis egykoron még Simicska Lajos vitte az adóhatósághoz, vagyis Vida Simicska embere. Ha ez így van, akkor a kitiltási ügy és annak kezelése része lehet az Orbán Viktor és Simicska Lajos között dúló háborúnak.
És úgy tűnik, Vida is tanult mentorától. Néhány napja a Blikk írta meg, hogy az adóhivatal munkatársait a munkaidő vége előtt a biztonsági szolgálat emberei terelték ki az épületből, még a számítógépeiket sem kapcsolhatták ki. A magyarázat szerint „csak segíteni szerettek volna a kollégáknak, hogy időben hazaérjenek, mert a környékben tüntetést jelentettek be”. Az eset kísértetiesen hasonlít a „hosszú bájtok éjszakája” néven elhíresült esethez, amikor is 1998 novemberében, nem sokkal azután, hogy Simicska Lajost nevezték ki az akkor még APEH néven futó intézmény élére, állítólag egyetlen éjszaka alatt töröltek, módosítottak vagy átírtak adatokat a számítógépes rendszerben, ezzel számukra kedvezőbb helyzetbe hozva a kiválasztott cégeket.
A tüntetőket azonban nem csak Vida Ildikó beismerése tüzelheti, hanem, hogy ezzel a kormány több miniszterét és államtitkárát is az előre megfontolt hazugság gyanújába keverte. Napokig állította ugyanis minden megszólaltatott, köztük maga a kormányfő, hogy fogalmuk sincs, ki van a listán. Vida Ildikó viszont azt közölte – igaz, név nélkül –, hogy ő tájékoztatta az illetékes kormánytagot. Valaki tehát biztosan hazudik. Ha csak nem az a magyarázat, amivel L. Simon László keltett feltűnést és hangos röhögést a minap: hogy tudniillik a posta elkeverhette Vida levelét.
Orbán Viktor nagy előszeretettel emlegeti, hogy a kitiltási ügy hátterében az Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió áll. Ebben feltehetően nagyot nem tévedett, ám ez a helyzetét nem könnyíti, inkább súlyosan nehezíti. A miniszterelnök a héten egy müncheni konferencián azt mondta: „az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt”. Orbán azt is mondta: a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán–orosz konfliktus révén belekerült egy „geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe”.
Ezek a mondatok a müncheni közönségnek akár tetszhettek is, ám a valóság inkább ahhoz áll közel, hogy az Egyesült Államok részéről a biztosítékot az a pofátlanság verte ki, amivel abszolváltuk az amúgy is kétséges orosz üzleteket. A Foreign Policy című tekintélyes lap internetes kiadásának cikke például emlékeztet rá, hogy a Déli Áramlat és a paksi beruházás azért olyan fontos Orbán Viktornak, mert ezeken keresztül milliárdokat juttathat saját holdudvarának. Ez a vélemény egybevág a Magyar Narancsnak héten nyilatkozó szakértő állításaival, aki szerint csak a Paks 2 beruházásban van 4-500 milliárd forintnyi(!) ellopható pénz.
Ehhez képest tűnhet akár semmiségnek is a trükközés az étolaj áfájával és az amerikai Bunge állítólagos megzsarolása. Bár utóbbi akár fontos láncszem is lehet az eseménysorban. Mellár Tamás konzervatív közgazdász, a Századvég egykori vezetője egy interjúban azt találta mondani, hogy a kormány közeli elemzőműhely valójában a Fidesz „kifizetőhelye”, ő ezért is távozott onnan. Márpedig, ha hinni lehet Mellárnak, akkor már nem is tűnik olyan képtelenségnek, az amerikai céget azzal keresték meg „valakik”, hogy rendeljen meg a Századvégtől egy tanulmányt a magyar olajfeldolgozás helyzetéről és fizessen érte egy nagyon sok nullával leírható összeget. Ja, és írja is meg a tanulmányt, ne kelljen ezzel vesződnie az elemzőknek. Talán innen ered az a másik, magát makacsul tartó vélekedés, hogy azon a bizonyos listán rajta vannak a Századvéghez kötődő személyek is.
Az utolsó putyinista
Folyamatos sajtótámadások is érik a magyar kormányfőt az energiaügyekben. Ezúttal újra a New York Times címlapján szerepelt Orbán Viktor, akinek furcsa 25 éves „kalandját” elemzi a lap, hogyan lett hosszú hajú diákvezérből a Nyugat értékeit kétségbe vonó, Putyinnal példálózó politikus, Joschka Fischer szerint ő az egyetlen putyinista, aki kormányon van Európában. És ez egy hét alatt már a második írás a legtekintélyesebb amerikai lapban, amely azt elemzi, hogy Magyarország az illiberális állam víziójával és az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok szorosabbá tételével folyamatosan távolodik mindattól, amit 25 évvel ezelőtt elkezdett. Hogy az amerikai sajtó nem téved nagyot, azt bizonyítja, hogy a héten a kormánypárti, vagyis putyinista orosz lap is azzal a címmel dicsérte Orbánt: „Budapesti emberünk”. | Vaj a fejükön: korrupciós teóriák, sejtések és városi pletykák - Vasárnapi hírek | Tegnap este az úgy általában a korrupció ellen meghirdetett tüntetésen csak pár százan voltak. Nagyobbnak ígérkezik a vasárnap délutáni, hatórai demonstráció a Dob utcában, a NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságának épülete előtt. A cél is valamivel konkrétabb, bár erősen összefügg a tegnapival: Vida Ildikónak, az adóhatóság elnökének és a „kitiltott NAV-vezetésnek” a lemondását fogják követelni. | null | 1 | https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/van_vaj_korrupcios_teoriak | 2014-11-09 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
Ismét látható Hernádi Zsolt profilja az Interpol nyilvános körözési listáján – tudta meg a Magyar Nemzet. Horvátországban a Mol elnök-vezérigazgatóját azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett Ivo Sanader akkori miniszterelnök részére cserébe azért, hogy a Mol megkaphassa az INA irányítási jogait.
A korrupciós ügyben zajló tárgyalást a zágrábi bíróság február elején elhalasztotta. A Fővárosi Ítélőtábla a vesztegetés ügyében felmentette.
A nemzetközi bűnüldözési szerv az ügyben vörös jelzést (Red Notice) adott ki. Ez a legmagasabb szintű riasztás, amely tájékoztatja a szervezet összes tagállamát arról, hogy az illetőt keresik a riasztást kérő ország hatóságai.
A vádakat Hernádi Zsolt és a Mol több ízben cáfolta.
A horvát hatóságok 2013-ban adtak ki ellene körözést azután, hogy a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. A horvát hatóságok kérésre Hernádi Zsolt az Interpol körözési listájára is felkerült rövid időre. A Mol ügyvédeinek közbenjárására azonban az Interpol úgy döntött, hogy felülvizsgálja a Hernádi elleni körözés jogszerűségét, és a vizsgálat ideje alatt felfüggesztették a magyar üzletember nyilvános profilját a honlapjukon.
A körözési listán való újbóli szerepeltetés tehát nem nemzetközi körözést jelent, hanem annak jele, hogy az Interpol nem látta indokoltnak annak további „blokkolását” adatbázisukban, hogy a horvát hatóságok keresik Hernádi Zsoltot. Vagyis az intézkedés jelzésértékű. | Ismét látható Hernádi az Interpol körözési listáján | A nemzetközi bűnüldöző szervezet lépése jelzésértékű. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/02/ismet-lathato-hernadi-az-interpol-korozesi-listajan | 2015-02-17 18:11:45 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Újra bekérte a rendőrség a BKV-tól a közlekedési vállalat által megkötött tanácsadói szerződéseket. A BKV ugyanis csak egy cég két szerződését küldte el a rendőrségnek, a rendőrség viszont közel 100-ra kiváncsi. A BRFK-nak megküldött tanulmányt készítő cég vezetője az [origo]-nak nem kívánt nyilatkozni.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közel 100 olyan tanácsadói szerződésre kíváncsi, amelyet a BKV kötött 60 különböző céggel - közölte az [origo]-val szerdán Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. A BRFK még áprilisban rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt a BKV által kötött tanácsadói szerződések ügyében. A rendőrség ekkor bekérte a közlekedési vállalattól a 2003 óta megkötött tanácsadói szerződések dokumentációját.
Az iratok hétfőn érkeztek meg a rendőrségre. Tafferner szerint azonban a közlekedési vállalat mindössze egyetlen szerződést tartott aggályosnak, ezt küldték el. Az [origo] úgy tudja, a BKV csak annak a szerződésnek a dokumentációját küldte el, amely a kisföldalatti luxusmetróvá alakításának a lehetőségét vizsgálta. A BRFK erre reagálva szerdán újabb megkeresést küldött a BKV-nak, és közölte: több mint száz szerződésre kíváncsiak.
Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs vezetője szerint valójában egy cég - a Soda Reklám Kft. - két szerződéséről van szó. A BRFK délután kereste meg a BKV-t, hogy bekérjenek további szerződéseket, amelyeket folyamatosan küldenek majd, határidő ugyanis nincs - mondta Székelyné. Azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi szerződést kért a BRFK, csak annyit mondott: összesen 61 cég szerződéseit kérték be.
Azt mondta, azért csak két szerződést küldtek el a rendőrségnek, mert az fb ennyi vizsgálatára utasította a cég vezetését. A BKV felügyelőbizottsága még augusztus 28-án utasította a vezérigazgatót, hogy alaposan vizsgálja meg a Soda Kft.-vel kötött két tanácsadói szerződést és az elkészült tanulmányaikat. Az fb azt is kérte, hogy ha kell, a vezérigazgató tegyen feljelentést hűtlen kezelés miatt.
Luxusmetró, libegő
Az Index még augusztusban számolt be arról, hogy a BKV 18 millió forintot fizetett a Soda Reklám Kft.-nek két tanulmány elkészítéséért, közülük az egyik a kisföldalatti fejlesztéséről, a másik a libegő és a fogaskerekű arculatáról szólt.
Kósa Erika, a Soda Reklám Kft. ügyvezető tulajdonosa szerdán az [origo]-nak azt mondta: nem tud a rendőrségi vizsgálatról, őt emiatt nem kereste meg senki. Kósa arra a kérdésünkre nem kívánt reagálni, hogyan választotta ki cégét a BKV. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen referenciái vannak a cégnek, a Soda Reklám Kft.-nek ugyanis nincs honlapja. Kósa erre sem kívánt válaszolni, mindössze azt közölte: kérdéseinkkel forduljunk a BKV-hoz.
A BKV szeptember elején azt ígérte, hogy szeptember 30-ig részletes kimutatást készítenek a felügyelőbizottság (fb) számára a 2006. január 1. után kötött tanácsadói és kommunikációs szerződésekről. A közlekedési vállalat szerint az fb szeptember 30-i ülése után a dokumentumot nyilvánosságra hozzák a BKV honlapján.
Augusztus 31-én a BKV közleményt adott ki, amely arról számolt be, hogy az fb vizsgálatot kér Kocsis Istvántól a cég vezérigazgatójától többek között a tanácsadói szerződések miatt. A közlemény szerint Kocsisnak 15 napon belül kellett volna tájékoztatnia az fb-t a GPS Capital nevű céggel a kormányzati lobbi-stratégiára, a Cornus Kft.-vel a válságkommunikációs tanácsadásra kötött szerződésekről, valamint a Soda Reklám Kft.-vel kötött megállapodásokról. A közleményt másnap a cég visszavonta. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)
A BKV sorozatos botrányai még júliusban kezdődtek, amikor kiderült, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató majdnem százmilliós végkielégítést kapott a cégtől, bár ezután is a cégnek dolgozott (Az [origo] szerdán elérte telefonon Szalainét, de ő nem kívánt semmit sem mondani.) Ezután újabb végkielégítési ügyek kerültek napvilágra, és Kocsis Istvánt, a BKV vezérigazgatóját is több támadás érte. A botrányok miatt Hagyó Miklós, tömegközlekedésért felelős MSZP-s főpolgármester-helyettes kénytelen volt lemondani a cég felügyeleti jogáról, és feszültség keletkezett a fővárosi MSZP és SZDSZ között is. (A BKV-botrányok politikai hátteréről ebben a cikkünkben olvashat.) | Két szerződést tartott problémásnak a BKV | Újra bekérte a rendőrség a BKV-tól a közlekedési vállalat által megkötött tanácsadói szerződéseket. A BKV ugyanis csak egy cég két szerződését küldte el a rendőrségnek, a rendőrség viszont közel 100-ra kiváncsi. A BRFK-nak megküldött tanulmányt készítő cég vezetője az [origo]-nak nem kívánt nyilatkozni. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/egyetlen-szerzodest-tartott-problemasnak-a-bkv | 2009-09-16 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | HEOL |
Napirend előtt Harangozó Tamás (MSZP) a kárt szenvedett ügyfelek azonnali kártalanítását, a szocialista javaslat elfogadását, Szijjártó Péter és Fazekas Sándor lemondását sürgette. Jelezte, ha a brókerbotrány MSZP-kormány alatt történik, “a Jobbik és a Fidesz összefogásával már lángolna Budapest”. Szerinte a két érintett miniszter politikailag megbukott, a kérdés csak az, jogilag mikor vonják felelősségre őket. Az ekkor még a kormányt képviselő Répássy Róbert államtitkár (IM) azzal vágott vissza, hogy furcsállotta, amiért az ellenzéki képviselő a Buda-Cash ügyfeleiért nem aggódott.
Napirend előtt a brókerügyön kívül szó volt a munkabérekről, a földgázellátásról, a tapolcai választásról, majd következtek a kérdések. Ekkor a szocialista Burány Sándor firtatta, miként kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? A képviselő felidézte, nem is tudni pontosan, mennyi pénzt adtak át T. Csabának, az sem tisztázott, milyen megfontolásból bíztak offshore hátterű magáncégre közpénzt, mit nyertek ezzel, hiszen Magyarország csak vesztett. Mekkora közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quasterhoz? Kit terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a külügyi tárca elveszítette – sorolta kérdéseit.
Miért nem téma a Buda-Cash?
Lázár János – ekkor Répássy Róberthez hasonlóan – azt mondta, csodálkozik, hogy a Buda-Cash nem téma, biztos nem azért, mert a szocialistáknak azzal kiváló kapcsolatai lehettek, hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan kártalanították. A miniszter közölte, reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32 ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap (Beva) döntése alapján megkapja az összeget, amivel “kockáztatott” és amiben kárt szenvedett. Burány kérdéseire Lázár érdemben nem felelt, de jelezte, ő arra lenne kíváncsi, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) miért adott korábban 17 milliárdot kölcsönbe T. Csabának.
A szocialista Tóth Csaba szintén a brókerbotrány kapcsán arról beszélt, hogy az aláássa nemcsak a pénzügyi szektorral, hanem a felügyelettel kapcsolatban is a közbizalmat. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a tárcák és háttércégeik jelentős készpénzt, értékpapírt tartottak a Quaestornál, a kormányfő pedig egy hete azt sem tudta, mekkora közvagyont kezelhetett a cégcsoport. Jogos kérdés, milyen megfontolásból bízták a közpénzt a cégcsoportra, kinek milyen rendszeres előnye volt az üzletkötésekből? – firtatta. Lázár János ekkor már „elmúltnyolcévezett”. Közölte: 2002 és 2010 között 300 milliárd közpénzt bíztak brókercégekre, ebből 4,8 milliárd jutott a Quasterhoz. Arra biztatta a képviselőt, nézzen utána, miért kellett ennyi közpénzt brókerekre bízni állami pénzügyi műveletekre. A nagybefektetők sorsáról a kárvallottaknak, a kormánynak, a Nemzeti Banknak és minden érintettnek – így a Quaestornak is – közösen kell döntenie, felelősséget viselnie – mondta.
A szocialista Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett megfontoltság kellett volna a Quaestor-ügyben. A kormány most saját mesét gyárt, hogy hárítsa a felelősséget.. Tukacs furcsállotta, hogy a kormányfő miként válaszolhatott egy nappal korábban egy 10-i levélre és miért kellett tárgyalni azzal a brókercéggel, amely kifosztotta az embereket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ekkor ismét ismertette a Buda-Cash bedőlése után történteket, jelezve, Orbán Viktor február 25-én adott utasítást a minisztereknek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárdnyi államkötvényt tudott ezt követően megmenteni, a Tartalékgazdálkodási Intézet 410 milliójának sorsa ugyanakkor még kérdéses – ismerte el, bár hozátette, utóbbinál ez régi gyakorlat lehet, mert az előző kormányok alatt is 2,8 milliárd forintot tartottak brókercégnél.
Lázár furcsa mondata a Quaestor-vezérről
Az MSZP-s Varga László a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) kérdezte arról, mit tartalmazott a brókerüggyel összefüggésben készült nemzetgazdasági minisztériumi jelentés, az alapján döntött-e a tárca arról, kiveszi a Quaestortól a közpénzt. Lázár miniszter ekkor pihenőre ment, Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár ismertette újfent a kormány kronológiáját. A szaktárca a miniszterelnöki utasítás után vonta ki a Quaestornál letétbe helyezett pénzeszközeit. A minisztérium kamatveszteséget szenvedett el, de ez töredéke az MSZP által a Quaestor-ügyben emlegetett 300 millió forint közpénzveszteségnek.
A szocialista Kiss László ezt követően azt feszegette, kitől és miért kapott parlamenti belépőt a Quaestor vezetője. Ekkor visszatért Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, T. Csaba azért kaphatott parlamenti belépőt az Országgyűlés Hivatalától, mert a Miniszterelnökség akkor még külgazdaságért felelős államtitkársága ezt kérelmezte. Ezt ő felterjesztette, a kérelmet benyújtották, a parlament pedig engedélyezte a belépőt. Az indok az volt, hogy az akkor létrejövő kereskedőház-konstrukcióban T. Csabának szüksége van arra, hogy rendszeresen, az akadályok csökkentése mellett jusson be a Házba – mondta, megjegyezve: “szerencsére az idő bizonyította, hogy T. Csaba méltatlan a bizalomra”.
A kérdések között ezenkívül szó volt még a kórházak adósságáról, a levéltárak helyzetéről, a moszkvai vízumkiadásról, az útdíjról, Sopron fejlesztéséről, Nyírő József újratemetéséről, az agrártámogatásokról, a női esélyegyenlőségről és a balmazújvárosi hulladéktárolóról. | Quaestor-nap és Lázár-show a parlamentben | A legtöbbet a szocialisták kérdezték a kormányt, amely főleg a Miniszterelnökséget vezető minisztert küldte a pergőtűzbe. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/04/07/quaestor-nap-es-lazar-show-a-parlamentben/ | 2015-04-07 12:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Csintalan Sándor szerint az Európai Unióban nem nagyon értik, vagy éppen most kezdik megérteni azt, hogy Magyarországon mi zajlik. "Az, hogy Weber előállt olyannal, hogy árad a Tisza, az egy súlyos politikai baki volt, és Orbánnak a szuverenitás jegyben ez úgy hiányzott, mint egy falat kenyér." A politikus rámutatott, az Európai Néppártnak és Manfred Webernek is van súlya, és amit mond, annak van jelentősége a magyar közvélemény számára, nem úgy, mint annak, hogy Orbán mit beszélt Trumppal, vagy az, hogy lobbiszervezeteket hoz létre, és megpróbál beavatkozni az amerikai választásba. Ez nem oszt és nem szoroz, mint a beavatkozás a szlovák, a francia és az olasz választásokba, annak viszont volt jelentősége - fogalmazott.
Kádár egész életében kevesebbet volt Moszkvában, mint Orbán már eddig
Csintalan Sándor szerint Orbán Viktor döntően odatette a névjegyét az orosz modell mellé, és szerinte ez nem Putyin iránti rajongás. "Ha nem lennénk uniós és NATO-tagok, senkit sem érdekelne, mit mond Orbán, mint ahogy Lukasenka sem. Orbán ezért sem akar kiszállni az unióból vagy NATO-ból, de mégis sodródunk egy olyan helyzet felé, ami a kirekesztésünkkel fog járni. Egy csomó ország abban érdekelt, hogy ebben a tömbök közötti versenyben összefogjanak, és ebből minket ki fognak hagyni."
Csintalan Sándor hiányolta az EP-vitából azt is, hogy - ha már a magyar belpolitika felől közelítettek, többé-kevésbé joggal - senki meg nem kérdezte, hogy van egy olyan parlamenti határozat, amely azt mondja ki, hogy az unió parlamentjét fel kell számolni. Szerinte annak is adhattak volna nagyobb hangsúlyt, hogy az uniós soros elnökségből már csak hetek vannak hátra, hiszen december 31-én átadjuk a stafétabotot, de mit csináltak eddig? | Csintalan Sándor: nincs súlya annak, mit mond Orbán Viktor | Egyetlen megszólalás volt nagyon fontos az Európai Parlament múlt heti vitájában, Ursula von der Leyené, különösképpen, amikor az orosz-ukrán háborúról beszélt, ellenben egy szót nem ejtett a Draghi-féle jelentésről, amely az unió versenyképességét elemezte, és a megoldásokban szöges ellentéte annak, amit Orbán képvisel – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Csintalan Sándor, az MSZP politikusa. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/csintalan-sandor-nincs-sulya-annak-mit-mond-orban-viktor/530039 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A papír csomagolásokat gyártó DS Smith fenntarthatósági stratégiájának részeként zajlik magyarországi ökotanterem projektjük. A vállalat 2020-ban indította útjára a kezdeményezést, idén augusztusban a harmadik intézményt, a Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és AMI-t segítve egy alternatív kültéri tanterem kialakításával. A kezdeményezés pénzügyi alapját a DS Smith Jótékonysági Alapítványának tízezer fontos adománya és a helyi önkormányzat biztosította, míg az építési munkálatokban több mint 100 önkéntes vett részt.
Szabó Levente, a DS Smith Packaging Hungary Kft. ügyvezetője szerint a füzesabonyi gyár kiemelt szerepet tölt be a vállalat életében. Szerették volna megmutatni, milyen fontos számukra Füzesabony, az itt élők, továbbá az itt végzett munka a DS Smith életében. A projekt segítségével szélesebb körben megismertethetik filozófiájukat, segíthetik a környezettudatos, körforgásos gazdaság szerinti szemlélet elterjedését, támogathatják a közösségeket. Ezen kívül meg is mozgatták őket, ezért is építették a projektet tudatosan az önkéntességre.
A program szakmai partnere a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszéke, amelynek hallgatóival és oktatóival a kezdetektől fogva együtt dolgoznak. Az építész hallgatók a diákokat, tanárokat és szülőket bevonva, igényeiket megismerve alkották meg terveiket, amelyek közül idén a TérTisz koncepció valósult meg.
Dankó Zsófia DLA és Sugár Péter DLA, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének oktatói azt emelték ki, az építés kis léptékű, ugyanakkor hatalmas szabadságot adott, s a hallgatók megtapasztalhatták a megrendelővel dolgozás örömét. A megvalósult koncepció beindítja a gyermekek fantáziáját, könnyen kivitelezhető és szabadon bővíthető. A tanterem az udvar szerves részeként jött létre, szabadidő eltöltésére, játékra is alkalmas. Lehetőséget teremt megfigyelni a természeti jelenségeket, megérteni a fenntarthatóság fontosságát.
Matináné Semperger Anikó, a Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és AMI igazgatója a DS Smith honlapjának elmondta, az iskola pedagógiai programjának kiemelt területe a környezettudatosságra való nevelés. Ökoiskolaként tevékenységüket úgy végzik, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág érdekeit, ezt a szemléletmódot pedig átadják diákjaiknak. Az ökotanterem fizikálisan és mentálisan is többdimenziós oktatást tesz lehetővé, egyrészt a szerkezet kialakítása miatt, másrészt kiszélesíti a tapasztalati úton történő tanulás lehetőségeit.
Főoldali képünk illusztráció, forrás: DS Smith Packaging Hungary Kft. | Udvari ökotanterem Füzesabonyban | Négy év alatt a harmadik ökotantermet adta át a Füzesabonyban is gyártó DS Smith, írta honlapján a vállalat. A Teleki Blanka Iskolában elkészült projektben a BME Lakóépülettervezési Tanszék és a helyi önkormányzat is közreműködött. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/udvari-okotanterem-fuzesabonyban | null | true | null | null | HEOL |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Az illiberális rendszer oktatáspolitikájának következményei
A példátlan gyorsasággal lebonyolított hatalmas tömegű intézményi és jogi változtatás alapvető célja az volt, hogy a szélsőséges bürokratikus centralizációval megerősített központi állami kontrollt hajtószíjként használva a politikai kontrollt - és az azt támogató ideológiai indoktrinációt - kiterjessze a közoktatás minden szereplőjére.
Ennek érdekében az "államkonzervatív" rendszer felszámolta az iskolák autonómiáját, az önkormányzatokat és az oktatás számára szolgáltatásokat nyújtó üzleti és nonprofit szervezeteket kiszorította a közoktatás irányításából, felszámolta a nyílt, a különböző érdekcsoportok bevonása alapján működő döntéshozatali mechanizmusokat és ellehetetlenítette a pedagógus szakszervezetek működését. Ugyancsak a politikai kontroll megerősítését szolgálta a mindenre kiterjedő ideológiai indoktrináció és az állampárt politikai szövetségeseinek, a tradicionális keresztény egyházaknak a helyzetbe hozása is. Mindezek következtében a rendszeresen meghozott, ún. "visszatérő" oktatásirányítási döntéseken belül 2011 és 2017 között Magyarországon a központi kormányzat, illetve az annak alárendelt dekoncentrált hivatalokban hozott döntések aránya 10-ről 71 százalékra nőtt, az oktatási intézményekben meghozott döntések aránya 63-ról 29 százalékra csökkent, a helyi-önkormányzati irányítás 27 százalékos aránya pedig nullára csökkent. (OECD EAG 2012, 2018)
A politikai kontrollt szolgáló bürokratikus centralizáció azonnali hatása a tízes évek első felében azonnali és drasztikus volt: a gyors "transzformációs teljesítményromlás" hatására a közoktatás eredményessége beszakadt, az egyenlőtlenségek pedig minden korábbinál nagyobbra nőttek.
A hosszú távú következmények a tízes évek második felében kezdtek láthatóvá válni, az ekkor elindult változások már a magyar közoktatás "funkcionális leépüléséről" tudósítanak. A funkcionális leépülés azt jelenti, hogy az oktatási intézmények fokozatosan elvesztik azt a képességüket, hogy támogassák az általuk oktatott gyerekek tanulását. Ez a jelenség Magyarországon azért jelent meg, mert a komplexitás egy magas szintjét elért közoktatási rendszer kormányzása visszatért a múlt század ötvenes-hatvanas éveire jellemző, bürokratikus centralizáción alapuló szélsőségesen központosított irányítási modellhez. Ennek hatására az iskolák elvesztették azt a képességüket, hogy alkalmazkodjanak a gyerekek egyre sokfélébb tanulási igényeihez és a folyamatosan változó külső elvárásokhoz. Más szavakkal: a funkcionális leépülés lassú, de folyamatos minőségromlást okoz, ami lehetetlenné teszi, hogy a közoktatás teljesítménye a transzformációs teljesítményromlás után "visszapattanjon" egy korábbi szintre.
A funkcionális leépülésnek számos egyértelmű jele van:
a tanulásból kiszoruló és kudarcot valló, alapvetően alacsony státuszú tanulók számának növekedése, ami folyamatosan rontja az egész rendszer eredményességét;
a magasabb státuszú tanulók kimenekítése a romló minőséget produkáló állami iskolákból magániskolákba vagy külföldi iskolákba;
az Európában máshol ismeretlen mértékű és növekvő szociális szelekció és etnikai szegregáció, melyet jelentős részben a kormány által mesterségesen gerjesztett egyházi oktatási expanzió okozott;
a növekvő pedagógushiány, amely részben a pályát elhagyó pedagógusok nagy számának, részben pedig a pedagóguspálya vonzerejének megszűnésének a következménye;
a közoktatásban állandósult forráshiány, az iskolák működési kiadásainak közel másfél évtizedes súlyos alulfinanszírozottsága.
A kudarcot valló tanulók azonosítása részben a közoktatáson belüli előrehaladás, részben pedig a mért tanulási eredmények alapján történhet. A korai iskolaelhagyók aránya - miközben Európában szinte mindenhol 10 százalék alá csökkent - Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 12,4 százalékra nőtt. E változás mögött elsősorban az húzódik meg, hogy 2010 óta a leszállított idejű tankötelezettségi korhatár utáni 17 és 18 éves korcsoportokban nagyjából 10 százalékkal csökkent a még a közoktatásban tanuló fiatalok aránya. Az elmúlt bő évtized során ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt a valamelyik kompetenciaterületen kudarcot valló tanulók aránya. 2009 és 2022 között az OECD PISA kutatása szerint a kudarcot valló tanulók aránya Magyarországon szövegértésből 17,5-ről 25,8 százalékra, matematikából 22,3 százalékról 29,5 százalékra, természettudományból pedig 14,1-ről 22,9 százalékra nőtt. Jelenleg a magyar közoktatás minden évben körülbelül 25-30 ezerrel növeli az alapvető kompetenciák területén kudarcot valló tanulók számát, akik emiatt egész hátralévő életükben az élet legtöbb területén kudarcot vallanak majd.
Szintén a funkcionális leépülés jele, hogy a kormány által mesterségesen fűtött egyházi iskolahálózati expanzió és - jóval kisebb mértékben - a fizetőképes kereslettel rendelkező középosztályi szülők gyerekeinek magániskolákba menekítése miatt az elméletileg az egyenlő hozzáférést biztosítani képes állami iskolahálózat lassú, de folyamatos zsugorodása zajlott. Ezt bizonyítja, hogy az egyházi és nem egyházi magániskolákba járó általános iskolai tanulók aránya a 2010-es 9,4 százalékról 2022-re 20,4 százalékra növekedett. A közösségi tulajdonban lévő intézményhálózat arányának zsugorodása kiugróan magas volt az iskolarendszerű szakképzésben. Mivel a magániskolákra vonatkozó szabályok jelentős mértékben eltérnek az állami iskolák működési feltételeitől, a közoktatási privatizáció miatt jelentősen csökkent a közoktatás feletti közösségi kontroll.
A 2010 óta folytatott oktatáspolitika egyik legsúlyosabb következménye a szociális szelekció drámai mértékű növekedése volt. A hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésének mértékét kifejező szegregációs index értéke a már 2010-ben is rendkívül magas 27,2-ről 2022-re 40,2-re nőtt, ami egyértelműen egy közoktatási kasztrendszer létrejöttének a jele. Ugyanezt jelzi a PISA szociális inklúziós indexének alakulása is, amely csak a 2018-2022 közötti időszakban 5,3 ponttal romlott, melynek következtében a magyar közoktatás a világ egyik leginkább szelektív rendszerévé vált. (A 2022-es PISA kutatásban résztvevő 81 ország közül csak egyetlen akadt, melynek oktatási rendszere szelektívebb, mint a magyar, ez Kolumbia.) Mivel a roma tanulókat sújtó etnikai elkülönítést is jelentős mértékben a szociális szelekció fűti, az utóbbi erősödése automatikusan maga után vonta a szegregáció erősödését is.
A mára kialakult közoktatási kasztrendszerrel nem csupán az a probléma, hogy az alacsony státuszú tanulókat gyenge minőségű iskolákba tereli, mellyel szinte teljesen elzárja a mobilitási csatornákat. A 2022-es PISA mérés adatai szerint a magyar tanulók körében egy pontnyi családi háttérkülönbség természettudományi teljesítmény tekintetében átlagosan 51 pontnyi, matematikában 49 pontnyi teljesítménykülönbséget okozott, ami nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas egyenlőtlenségeket jelez. Látnunk kell azonban, hogy ez a hatás mindenhol, így Magyarországon is alapvetően közvetett módon, a tanulók iskoláinak átlagos státuszán keresztül érvényesül, tehát a homogén összetételű iskolákat létrehozó szociális szelekció felerősíti a családi háttér hatását. A szelektív közoktatási rendszerekben tehát sokkal nagyobbak a kompetenciateljesítményekben kimutatható egyenlőtlenségek, mint az alapvetően integráló közoktatási rendszerekben.
A 2010 óta eltelt időszakban részben az egyre kevésbé vonzó tanári szakma, részben pedig a növekvő pályaelhagyás következtében folyamatosan nőtt a pedagógushiány. Ennek egyértelmű jelei a hatvanévesnél idősebb pedagógusok arányának és a betöltetlen álláshelyek számának folyamatos növekedése. A szakképesítés nélkül tanító pedagógusok növekvő arányáról szóló adatok azt mutatják, hogy e tekintetben a közoktatás funkcionális leépülése 2016 után gyorsult fel. Bizonyos tantárgyak esetében különösen súlyossá vált a helyzet; az általános iskolákban a szakképesítés nélkül tanítók aránya 2016 és 2022 között az idegen nyelvek oktatásában 2,9-ről 9,3 százalékra, a természettudományok oktatásában 3,8 százalékról 11,7 százalékra, a matematika oktatásban pedig 1,9-ről 11,3 százalékra növekedett.
A helyreállítás programja: hosszútávú célok és középtávú prioritások
Hosszú távon olyan közoktatás kialakítására kell törekedni, amelyben
személyre szabott, az egyéni alkalmazkodást és sikeres tanulási karriert megalapozó kompetenciák és készségek fejlődése szempontjából sikeres tanulás zajlik;
a különböző szociális, kulturális és nyelv hátterű, nemzetiségű és nemű tanulók között nem alakulnak ki jelentős teljesítménykülönbségek;
differenciált pedagógiai gyakorlattal és az egyéni tanulási igényeket kielégítő, mindenki számára elérhető egyéni fejlesztéssel támogatott önvezérelt tanulás zajlik;
a tanulás olyan iskolákban történik, melyek gazdag tanulási élménykínálatot biztosítanak, nem az iskolák, hanem a tanulók specializálódnak érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően, s melyek együtt oktatják a legkülönbözőbb hátterű gyerekeket;
ahol az iskolák olyan iskolarendszerben működnek, melyben a legközelebbi iskola a legjobb iskola, s melyben minden tanuló, pedagógus és iskola számára hozzáférhetők a szükséges szakmai szolgáltatások.
Az itt felvázolt jövőkép és a magyar közoktatás jelenlegi működési módja között hatalmas szakadék van, ami egy olyan oktatási reformot tesz szükségessé, amely megalapozza a kívánatos jövő felé mutató szívós és hosszú idejű fejlesztés lehetőségét. Mivel oktatáspolitikákat az implementáció mindenkori adott feltételrendszeréből kiindulva "visszafelé" szükséges tervezni, számolni kell azzal, hogy egy oktatási reform alapvető feltételei ma nem adottak, ugyanis:
a közoktatás funkcionális leépülése erodálta a rendszer elemi működtetéséhez szükséges alapvető feltételek jelentős részét;
egy minden érdekelt bevonásán alapuló reform elindításához szükséges döntések meghozatalának hiányoznak az alkotmányos, intézményi és politikai feltételei;
a szükséges intézményi változtatások nagy tömege jelentős mértékben felerősíti egy oktatási reform politikai kockázatait;
hasonlóan az "államkonzervatív" rendszer által 2011-15 között áterőszakolt rengeteg rendszerszintű változtatáshoz, a túl sok azonnali változtatás mély "implementációs gödör" létrejöttét eredményezné;
mivel az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat elfojtotta az oktatással szembeni kihívásokról és a jelenlegi közoktatási rendszer problémáiról szóló informált diskurzust, a szükséges változtatások mögé még nem lehet kellően erős koalíciókat építeni.
Mindezek miatt egy középtávú oktatáspolitikai programnak egy kormányzati ciklus alatt megvalósítható, korlátozott mennyiségű, ugyanakkor szétsugárzó hatású, egy későbbi oktatási reform számára kedvező intézményi, szakmai és kommunikációs környezet teremtő intézkedésekre kell koncentrálnia.
Az alábbi öt prioritás közül az első négy lényegében kármentő jellegű, bizonyos, a funkcionális leépülés következményeként meggyengült képességek helyreállítását szolgálja ("helyreállítás"). Az ötödik prioritás egy többéves párhuzamos folyamat elindítása, melynek célja egy tényeken/elemzéseken alapuló részletes oktatási reformkoncepció minden érdekelt csoport intenzív bevonásán alapuló kidolgozása és kommunikációja ("oktatási reform").
A javasolt középtávú kiemelt célok a következők:
1. Az oktatási intézmények autonómiájának helyreállítása.
2. A kudarcot valló tanulók számának csökkentése.
3. A szociális szelekció mértékének erőteljes csökkentése.
4. A pedagógushiány mérséklése.
5. Egy oktatási reform előkészítése. | Radó Péter: Program a lerombolt közoktatási rendszer helyreállítására (1.) | A 2010/11-ben létrehozott autokratikus rendszer az előző évtized első felében teljes, a közoktatás működésének minden aspektusára kiterjedő rendszerátalakítást hajtott végre. A rendszerátalakítás kizárólag politikai célokat szolgált, abban szinte semmilyen oktatásszakmai megfontolás nem játszott szerepet. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257790_rado-peter-program-a-lerombolt-kozoktatasi-rendszer-helyreallitasara-1 | null | true | null | null | Népszava |
A jövő év elején átalakul a MÁV-csoport szerkezete, 3+1 nagy szervezeti egységbe tömörülve létrehozzák a nemzet közlekedési vállalatát - ismertette Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete hétfői budapesti rendezvényén azt a nagy átalakítást, amit még minisztere, Lázár János hirdetett meg augusztusban a nagy nyári vonatleállások, késések, tüzek után. Az átszervezéstől feltehetően a MÁV-nál és általában a magyarországi vasúton azóta is tapasztalható káosz enyhítését várják.
A fideszes politikus alig egy hete parlamenti bizottsági meghallgatásán ugyanis beismerte, hogy "szarból kell várat építenie", és azt is, hogy a magyar állam nem vesz új vonatokat 2026 előtt. A várépítés részleteiről az államtitkár elmondta, hogy januártól létrejön a MÁV Pályaműködtetési Zrt., a MÁV, a Volánbusz, a MÁV-HÉV összeolvadásából alakul meg a mintegy harmincezer munkavállalót foglalkoztató MÁV Személyszállítási Zrt., ezek hátterét a MÁV Szolgáltatóközpont Zrt. biztosítja majd. A három nagy szakmai egység munkáját pedig ezután is a MÁV Zrt. csoportirányító cégként fogja össze.
Lázár János ötpontos kormányzati reformot és minőségjavítást hirdetett a közösségi közlekedésben, szeptembertől pedig új vezérigazgatója lesz a MÁV-nak
- Az átalakult struktúrában felgyorsulnak a több szervezeti egységet érintő folyamatok, nő a reakciókészség, a Volán szorosabb integrációjával megvalósulhat az a fajta közös gondolkodás, amit nemzeti tarifaközösségnek is lehet hívni - fogalmazott Nagy Bálint. Felidézte az ismert adatokat: "A magyarországi vasúthálózat hossza 8218 kilométer, amelyből személyforgalomban 6926 kilométert használnak. Ebből 3347 kilométer, azaz a személyforgalomban használt pályaszakaszok mintegy 50 százaléka sebességkorlátozott, műszaki problémája van. A menetrendtartási képesség szempontjából ez a legnagyobb kihívás, a késések jelentős részét ugyanis a pályahibák okozzák."
A MÁV haváriaközpontot hoz létre a leállások miatt, átalakítják a pótlóbuszok rendszerét isLázár János: Szarból kell várat építenem, a magyar állam nem vesz új vonatokat 2026 előtt
Az államtitkár országhatáron kívül találta meg a felelőst, és ahogy mondta, "a vasútfejlesztésre szánt uniós forrásokat politikai okokból Brüsszel visszatartja bizonytalan ideig". Ezért saját forrásból és hitelből indítanak fejlesztéseket: jövő év elején 1 milliárd euró hitelt terveznek felvenni az Európai Beruházási Banktól (EIB), amelyet 1 milliárd euró összegű saját forrással egészítenek ki. Így a tervek szerint 800 milliárd forint összegből "felújítanak 317 kilométernyi pályaszakaszt, ebből 50 kilométert villamosítanak, 119 kilométeren felszámolják a lassújeleket, azaz a sebességkorlátozásokat, 490 kilométer pályát pedig a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyeznek." Új járművek beszerzése helyett azonnali beavatkozásként megkezdődött 100 forgalomból kivont vasúti szerelvény felújítása.
Ez a hét is vasúti káosszal kezdődik, elhúzódott a váltókarbantartás a Nyugati pályaudvaronNapi MÁV: kifogyott az üzemanyag, 80 percig állt egy vonat SajóecsegenA MÁV-csoport vezérigazgatója mindenkit megnyugtatott: korántsem a HÉV-szerelvények többsége, amely már elmúlt 60 éves | Átalakul a MÁV-csoport, jön a nemzet közlekedési vállalata | Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára szerint az átalakítással jobb lesz minden a közösségi közlekedésben: nő a reakciókészség és megvalósulhat a nemzeti tarifaközösség. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258354_mav-zrt-atalakitas-leanycegek-lazar-janos-nagy-balint | null | true | null | null | Népszava |
Prisztás-ügy: vagy a koronatanú hazudott, vagy rosszul nyomoztak
A kecskeméti maffiaperben 12 évre elítélt, ám annak letöltése előtt szabadult, Portik Tamásra terhelő vallomást tett Radnai László meghallgatásával folytatódott a Prisztás-gyilkosság tárgyalása kedden. Amennyiben a férfi igazat mond, úgy a vádlottak padjáról még hárman hiányoznak, ha nem, akkor az egész eljárás törvényessége megkérdőjeleződik. A megölt Prisztás József lánya szerint őt az apja élettársa, nem pedig Portik Tamás irányításával fosztották meg az örökségétől.
A nyomozóhatóság eljárását megkérdőjelező dolgok derültek ki a Prisztás-ügy keddi tárgyalásán, amelyet rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartottak a Fővárosi Törvényszéken. Az eljárás elsőrendű vádlottja, az olajszőkítésből milliárdokra szert tett Energol Rt. egyik vezetője, Portik Tamás, aki úgy úszta meg a felelősségre vonást, hogy évekig bujkált, így ügye 2003-ban elévült. Az ügyészség szerint Portik felbujtására ölték meg Prisztás József milliárdos vállalkozót 1996. november 1-jén. A bűntett végrehajtásában a harmadrendű vádlott F. Ferenc – a vádhatóság szerint – azzal segített, hogy értesítette Portik Tamást, mikor találkozik az üzletemberrel, a másodrendű vádlott, H. István pedig végrehajtotta az emberölést.
Minderről azonban másképp nyilatkozott a hatóság munkáját több régi ügy felderítésében segítő, korábban a kecskeméti maffiaperben 12 év börtönre ítélt Radnai László, akit 2011-ben kerestek meg a hivatalos szervek részéről. Radnai államtitokra hivatkozva nem árulta el, hogy ez a megkeresés pontosan mit takart, a bíróságon viszont azt állította: az üzlettársaival való különböző találkozókon szóba került, hogy a Prisztás-gyilkosság – illetve több más bűncselekmény, például a Totka Pál és a Cinóber becenevű férfiak sérelmére elkövetett emberölés, valamint kézigránátos robbantások – mögött Portik Tamáson kívül D. Gábor és F. Attila áll. Prisztás megölését pedig a Fenyő János médiamogul lelövésével vádolt Jozef Rohác, alias Fogász hajtotta végre.
Radnai ezt többször is megismételte a tárgyaláson. Első alkalommal erről – mint azt a rendőröknek is elmondta – egy érdi, vagy a város környékén lévő házban megtartott találkozón hallott 1999-ben. A helyszínt azért nem tudta pontosan, mert az Osztyapenkó környékén autózva csuklyát kellett neki és társának – a kecskeméti maffiaperben szintén elítélt – Csüllög Zsigmondnak a fejére húznia. Az épület bejáratánál Portik fogadta őket, és rajtuk kívül a beszélgetésen jelen volt D. Gábor is. A hvg.hu információi szerint egyébként az ingatlan annak a Radics Attilának a háza lehetett, aki 2002-ben családjával együtt eltűnt. A beszélgetés, amelyet Radnai „filmvetítésnek” mondott, tulajdonképpen Portik beszámolóját jelentette arról, hogy a gyilkosságok hátterében kik állnak. Erre Radnai szerint azért volt szükség, hogy ők is képbe kerüljenek az ügyekről, és a kezelhetetlen természetű Portikot vissza lehessen fogni bármilyen meggondolatlanság elkövetésétől.
Radnai László úgy emlékezett, hogy Prisztás József megöléséhez egy üzleti vita vezetett: Prisztásnak és a volt energolosnak is tartozott az alvilág pénztárosaként számon tartott Lakatos András, becenevén Kis Bandi, aki egy pasaréti ingatlant ajánlott volna fel, amelyen azonban a két férfi összeveszett. Radnai László a bíró kérdésére azt mondta: azon túl, hogy egy volt üzlettársának, D. Tamásnak elmondta a találkozón történteket, senkinek nem beszélt, és D-t is titoktartásra kötelezte.
Mi van a Radnai által említett "tettestársakkal"?
A kecskeméti maffiaper egykori elsőrendű vádlottja a tárgyaláson kitartott az általa korábban a rendőröknek is elmondottak mellett. Miközben beszélt, Portik Tamás többször is megjegyzést tett, ami miatt a bírónő rendreutasította. Radnai vallomásával kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogyan egyeztethetők össze a rendőrségen és a bíróságon elmondottak. A kedden, a bíróságon tett vallomása szerint ugyanis nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene, legalábbis nem teljes a létszám. A két, fentebb említett férfit azonban a hatóságok a Prisztás-gyilkosság ügyében nem találták érintettnek. Emellett Radnai egyértelműen a szlovák állampolgárságú Rohácot tartotta Prisztás gyilkosának, ám a nyomozó hatóság őt hozta azzal összefüggésbe.
Radnai a rendőröknek azt mondta: onnan gondolja, hogy Jozef Rohácnak köze lehetett Fenyő János 1998 februárjában történt megöléséhez, hogy később őt kérte meg D. Gábor arra, hogy a rendőrségen érdeklődjön, mi van a tettes által a helyszín közelében hátrahagyott bizonyítékkal. A rendőrök ugyanis egy sapkát, abban pedig egy hajszálat találtak, és abból DNS-mintához jutottak. Kérdés – szegezték Radnainak –, hogy az megegyezik-e Rohácéval. A bírói kérdésre, hogy miért mindig őt kérdezte meg D. Gábor, hozzá fordult, neki üzent és benne bízott, Radnai azt mondta: még 1976-ból ismerik egymást, amikor Sándorházán együtt ültek, és a kapcsolatot szabadulásuk után is tartották.
Lekenyerezett újságíró és riporter?
A bírónő Radnai Lászlót külön megkérdezte arról, hogy tavaly augusztus 3-án a Nemzeti Nyomozó Irodán tett vallomásában miért említette meg Fekete Gy. Attilát, a Népszabadság újságíróját és Juszt Lászlót, az egykori Kriminális műsor szerkesztő-riporterét. Radnai László elmondta, hogy Portik Tamás a két újságírót az ő segítségével „kenyerezte le”. Minderről korábban a nevek közlése nélkül a hvg.hu is beszámolt a vallomás birtokában. Radnai állítása szerint Fekete Gy. Attila hárommillió forintot, Juszt László pedig egy értékes karórát kapott azért, hogy Portikról ha lehet, semmit ne hozzanak le.
Radnain kívül kedden meghallgatták Prisztás József lányát, aki apja halálának indítékát más megvilágításba helyezte. Prisztás Ágnes ugyanis arról beszélt, hogy tapasztalatlanságát, fiatalságát kihasználva örökségéből apja élettársa forgatta ki egy H. István nevű férfi, illetve egy ügyvéd irányításával. A nő, aki az emberölés idején 18 éves volt, de hatéves kora óta az anyjával élt, a tárgyalóteremben azt közölte: egyik vádlottat sem ismeri, Portik nevét korábban egyáltalán nem hallotta. Arról nem tudott, hogy édesapjának bárkivel üzleti vitája lett volna. Többször megismételte, hogy ő a vagyon egy százalékát kapta meg, a többi apja élettársáé lett, akit valójában nem is lehetett annak nevezni, mert nem találkoztak minden nap. Hozzátette: a barátnő, M. Judit később H. Istvánnal „szerelembe esett”.
Az egy százalék 27 millió forintot jelentett, de Prisztás Ágnes szerint apja vagyona a festmények, arany ékszerek és egyéb ingóságok, valamint cégekben lévő üzletrészek miatt milliárdosra rúgott. Állítása szerint éven át tartó győzködéssel, burkolt fenyegetéssel vették rá, hogy ebbe a számára kedvezőtlen helyzetbe belemenjen. Ez Prisztás Ágnes szerint többek között abból állt, hogy azt hozták fel, ha az apjával ez történt, akkor vele is megtörténhet ugyanaz, ha nála marad a vagyon. Prisztás Ágnes megjegyezte, később szerette volna M. Judittal aláírt megállapodást semmissé nyilvánítani, de nem járt sikerrel.
Barátokból ellenségek? Tavaly júliusban, Radnai László szabadulása után írt a hvg.hu arról, hogy Radnai László és Portik Tamás viszonya évekkel ezelőtt megromlott. Egyrészt azért, mert az olajszőkítéssel milliárdokra szert tevő és később lebuktatott Energol Rt. ügyet megúszó Portik és a maffiaperben lecsukott Radnai László elszámolási vitába keveredett. Másrészt a maffiafőnök – úgy tudjuk – Portik Tamásnak tulajdonítja azt, hogy őt és társait 2004-ben elfogták, majd aztán elítélték. Portik Tamás ugyanis jóban volt azzal a vállalkozóval, akinek Balaton-parti érdekeltségeire Radnaiék úgy akarták rátenni a kezüket – mint azt az a bírósági ítélet is kimondta –, hogy a meggyilkolására embereket béreltek, s Szerbiából fegyvereket csempésztettek be.
2013. május. 13. 10:40 MTI Itthon
Portik a Prisztás-gyilkossággal kapcsolatban áll bíróság elé
Pénteken kezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Portik Tamást a több mint másfél évtizeddel ezelőtti Prisztás-gyilkosság miatt vádolja többszörösen minősülő emberöléssel az ügyészség.
2013. február. 15. 14:30 MTI Itthon
Vádat emeltek Portik ellen a Prisztás-ügyben
Portik Tamással és társaival szembeni vádemelési javaslattal zárta le Prisztás József meggyilkolása ügyében a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - közölte az ORFK Kommunikációs Szolgálata pénteken a rendőrség honlapján.
2012. július. 15. 14:37 MTI Itthon
Olajmaffia-ügy: Portikot Prisztás meggyilkolásával is gyanúsítják
Nemcsak az 1998-as Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban, hanem Prisztás József meggyilkolása ügyében is felbujtóként gyanúsítják a szombaton elfogott Portik Tamást - közölte vasárnap a Hír TV; Portik ügyvédjének közlése szerint védence tagadja a vádakat.
2013. március. 04. 14:37 hvg.hu Itthon
Prisztás-gyilkosság: vádiratot nyújtott be az ügyészség Portik ellen
Vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre a Fővárosi Főügyészség hétfőn P. Tamás és társai ellen az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztályán folyamatban volt bűnügyben.
2013. május. 17. 07:49 hvg.hu/MTI Itthon
Portik: "politikai csatározások eszköze" lettem
Biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken annak az ügynek a tárgyalása, amelyben az olajszőkítésből milliárdokra szert tevő Energol Rt. egyik vezetőjét, Portik Tamást azzal vádolják, hogy 1996-ban az ő felbujtására ölték meg Prisztás Józsefet. A vádlott tagadta a bűnösségét, a harmadrendű vádlott pedig visszavonta korábbi, Portikra tett terhelő vallomását, mert szerinte azt a rendőrök kényszerítették ki. | Itthon: Prisztás-ügy: vagy a koronatanú hazudott, vagy rosszul nyomoztak | A kecskeméti maffiaperben 12 évre elítélt, ám annak letöltése előtt szabadult, Portik Tamásra terhelő vallomást tett Radnai László meghallgatásával folytatódott a Prisztás-gyilkosság tárgyalása kedden. Amennyiben a férfi igazat mond, úgy a vádlottak padjáról még hárman hiányoznak, ha nem, akkor az egész eljárás törvényessége megkérdőjeleződik. A megölt Prisztás József lánya szerint őt az apja élettársa, nem pedig Portik Tamás irányításával fosztották meg az örökségétől. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130521_Prisztasugy_targyalas_Portik_Radnai | 2013-05-21 11:30:00 | true | null | null | HVG |
A kérdéses szöveg itt található, a 92. oldalig kell lelapozni és pontosan így szól: “A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/E. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság Budapesten történő megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztésekhez, közlekedés-fejlesztésekhez, árvízvédelmi műtárgy létesítéséhez, a szükséges közműfejlesztésekhez, továbbá egyéb kiegészítő feladatokhoz kapcsolódó vállalkozási szerződést a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként a nyertes ajánlattevővel – a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetnek az érintett létesítmény-fejlesztések kiadásait tartalmazó költségvetési kiadási előirányzata terhére – megkösse, azzal, hogy a kötelezettségvállalás összege a 2015–2017. években nem haladhatja meg a 49,0 milliárd forintot.”
Az új úszoda szép lesz, annyi szent
Fotó: musz.hu
A napi.hu korábban arról számolt be, hogy Gyárfás Tamás elnök szerint a Nagyerdei és a Groupama Aréna árába, azaz 25 milliárd forintba fog kerülni az új úszoda. Ehhez képest a 2015–2017-re célirányosan elkülönített 49 milliárd már szinte a duplája
Meglehet, azért a hatalmas költségnövekedés, mert egy másik mai hír szerint a budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan a pesti rakpart egy szakaszának rendezésére, valamint sétány és kerékpárút kialakítására vonatkozó előkészítő feladatokról is éppen szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervek szerint gyalogoshíd is épülne a Margitsziget és a pesti oldal között.
A 2017-es sportesemény időpontjához igazodva a Kossuth Lajos tér és a világbajnokságnak helyszínt adó Dagály fürdő közötti partszakaszt rendeznék. A beruházás célja a jelenleg elhanyagolt Duna-part értékeinek jobb közterületi hasznosítása.
A projekt keretében megtervezendő és megvalósítandó sétány és bicikliút biztosítja majd a közvetlen kapcsolatot a vizes világbajnokság fő helyszínét jelentő új “úszópalota” és a belváros között, déli végén a 2014-ben megújult Kossuth Lajos térhez, északi végén az állami beruházás keretében rendezendő partszakaszhoz csatlakozik – olvasható az elfogadott előterjesztésben. A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztést. | Duplájára, 49 milliárdra dagadt a vizes vb költségvetése | A Magyar Közlöny legfrissebb lapszáma szerint három évre ekkora összeget különít el a kormány a 2017-es budapesti rendezésére. | null | 1 | https://24.hu/sport/2015/05/27/duplajara-49-milliardra-dagadt-a-vizes-vb-koltsegvetese1/ | 2015-05-27 16:48:00 | true | null | null | fn.hu |
Lezárta a Szuverenitásvédelmi Hivatal a június végén indított egyedi - hangsúlyozottan átfogó jellegű - vizsgálatát az Átlátszó portál ellen. Nagy meglepetés érhetett mindenkit, aki eddig úgy gondolta, hogy az Átlátszó oldalaktól és pártoktól függetlenül, nevéhez híven tár föl összefüggéseket, különböző machinációkat, korrupciókat, nem, nem így van: a Lánczi Tamás vezette hivatal szerint "bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben".
Vagyis, mindez magyarul: az Átlátszó nem a magyar olvasók és ennél fogva nem is Magyarország érdekeit képviseli, hanem a külföldi finanszírozókét. A jelentés ilyen szempontból nem számol a magyarországi olvasók által nyújtott támogatással.
A hivatal szerint egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz.
Ezt a megállapítását a kutatási igazgatónak egy a rendszerváltás előtt az ellenzékre szakosodott belügyi alkalmazottat foglalkoztató hivatal arra alapozza, hogy az Átlátszó részjelentést nyújtott annak az "uniós koncepciós eljárásnak", amely a Judith Sargentini EP-képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki.
Az intézet szerint a Sargentini-jelentés koholt vádakra épült - már maga a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása mintha mégis megalapozottá tenné -, de azt azért Lánczi Tamásék fontosnak tartják megjegyezni, hogy a részjelentését az Átlátszó nem adta át a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amely szerint - idézzük - "hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek".
Vagyis, ezzel azt állítja az a hivatal, amelynek vezetőjét, Lánczi Andrást havi bruttó ötmilliós forintos fizetéssel honorálja az állam fajsúlyos tevékenységéért, hogy a magyar szerver az jó szerver, az amerikai szerver meg nem jó szerver, nem mintha nem volna mindegy, honnan lophatók le az adatok, a szuverenitásvédelmi szervezet abban ugyanis eddigi információink szerint semmi kivetnivalót nem talált, hogy az orosz titkosszolgálatok úgy járkáltak be a magyar külügy szervereibe, mintha csak hazamentek volna.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy közérdekű adatokról beszélünk, vagyis az Átlátszó olyan adatokat tett közzé, amelyek a köz, tehát a magyar érdekeket szolgálják - ezeket számos esetben bíróság állapította meg, méghozzá magyar bíróság -, amelyek nem feltétlenül azonosíthatók a kormány érdekeivel.
A vizsgálat során a Hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható. Az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető. Az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el. A 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak. Álljon itt a jelentésből egy pontos idézet: "A trükkök ellenére a Hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik". A hivatal a trükkök mibenlétét nem részletezi, de azt tényként közli, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára. | Átlátszó lett a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése az Átlátszóról | Még jó, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal annyira pontosan tudja, hogy valójában mi Magyarország érdeke. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/eleg-atlatszo-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-jelentese-az-atlatszorol-168959 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Parragh László kamaraelnöki regnálását számos bírálat érte, a többi között az 5 ezer forintos kötelező kamarai tagdíj kapcsán. A MKIK elnöke tagadta a kötelező kamarai tagdíj létét, szerinte ugyanis amit a vállalkozók kötelezően befizetnek, az csak tagdíjnak látszik, de valójában nem az. 2021 februárjában, az ATV Heti Napló című műsorában ezt a következőképpen magyarázta: "kötelező kamarai tagság nincs, van egy ötezer forintos regisztrációs díj, ami, ha belegondolunk, egy olyan kicsi összeg egy vállalkozás tekintetében, ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, az ne menjen el vállalkozni". Parragh nem sokkal később elnézést kért azoktól, akiket ezzel a cinikus és lekezelő szöveggel megsértett.
Lukács László György, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője népszavazást kezdeményezett a kötelező kamarai tagdíj megszüntetéséről, de mint az idén augusztusban kiderült, nem járt sikerrel: az aláírások összegyűjtésére elvileg rendelkezésre álló 120 nap a június 9-i európai parlamenti, valamint az azzal egy napon tartott önkormányzati választás miatt jelentősen lerövidült, így aztán nem tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást.
A kötelező kamarai díj tehát - még ha Parragh másként is nevezi - maradt. Ami azért sem lényegtelen, mert egy 2022-es adat szerint a "regisztrációs díj" bevezetése óta az országos és a területi kamarák együttesen több mint 31 milliárd forintot szedtek be belőle, a nem fizető renitensektől a hátralékokat az adóhatóság hajtja be. Hatalmas pénzről van szó, ám tegyük hozzá, szükség is van erre, mert a Parragh által idáig vezetett MKIK kiadásai szintén igen jelentősek. 2012 óta 60 millió forintot költöttek mentális tréningekre, 18 és félmilliót brazíliai repülőjegyekre, 327,5 millió forintot két médiakampányra, azaz gyakorlatilag önmaguk fényezésére. Exkluzív székházat is bérel az iparkamara, de nem kivagyiságból fizetnek a Bankcenter méregdrága irodáiért, hanem azért, mert, mint Parragh László elmondta, időnként a miniszterelnököt is fogadniuk kell. Az pedig józan paraszti ésszel is belátható, hogy Orbán Viktort nem hívhatják holmi lepusztult kalyibába.
Parraghnak szerencsére nincs szüksége arra, hogy a közösből vegyen el, van mit a tejbe aprítania. Maga dicsekedett ezzel 2017-ben, amikor a feleségét a Monetáris Tanács tagjává nevezték ki, havi hárommillió forintos fizetéssel. Akkor azt válaszolta egy őt kérdező sajtómunkásnak, hogy ez a 3 millió forint náluk csak konyhapénz, az igazi nagy pénzeket ő keresi. Arról, hogy ha ez aprópénz, mennyi az, ami nem számít annak a Parragh-családban, vagyis ő mennyit tesz be a közös kasszába, a kamarai elnök azt felelte: "nem mondok számot, mert irritáló lenne". (Azóta történt néhány változás: dr. Parragh Bianka már nem a Monetáris Tanács tagja és már nem Parragh László felesége.)
A pedagógustüntetések idején nagy felháborodást váltott ki a tanárok, és úgy általában a tisztességes emberek körében Parragh Lászlónak a Népszavában megjelent nyilatkozata, miszerint a tanároknak ott a nyári szünet, meg az is könnyebbség nekik, hogy délután 4 órakor hazamehetnek. (Ugyanebben az interjúban a tűzoltókat is megtalálta, ők szerinte a társadalmi megbecsültséggel és a munkájukkal járó adrenalin-lökettel vannak megfizetve.)
Ami a tanárokat illeti: Parragh az ATV Egyenes beszéd című műsorában osztotta meg a nyilvánossággal életének azt a korábban kevéssé publikus részletét, hogy egy időben ő is tanítani szeretett volna. Aztán a sors másfelé vezette, ami Parragh szempontjából nem feltétlenül kudarc, így legalább nem kellett röhejes jövedelemért tanárként dolgoznia. (Idézet Novák Katalin volt államfő egy korábbi nyilatkozatából).
Parragh most távozik, de emléke, valamint az általa megálmodott, regisztrációs díjnak nevezett kötelező kamarai tagdíj még itt marad velünk. | Búcsú Parragh Lászlótól | Nem Parragh napja volt a szerda: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát 25 éven át vezető Parragh Lászlónak meg kellett válnia kedvenc elfoglaltságától. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/bucsu-parragh-laszlotol/530111 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Újra ipari tempóra váltott a törvényhozás. Kedden 8 igennel és 3 nemmel el is fogadta a parlament Igazságügyi Bizottsága a választási törvények módosításáról szóló törvénycsomagot, amit a képviselők csak előző este kaphattak meg. Vagyis a javaslatot hivatalosan is benyújtották az országgyűlésnek. Mészáros Juli és Windisch Judit cikkükben már részletesen elemezték a tervezetet, amiből kiderült, hogy a fővárosi választókörzetek számát a mostani 18-ról 16-ra csökkentenék, ami teljesen átrajzolná a választási térképet.
A szavazás előtt a párbeszédes Szabó Tímea szóvá is tette, hogy ha ilyen fontos javaslatokat előző este 11-kor vagy éppen 45 perccel az ülés előtt kapnak meg, az kizárja, hogy bárki érdemben fel tudjon készülni a bizottsági vitára. A KDNP-s Vejkey Imre, a bizottság elnöke szerint a felkészülési időnek azért nincs jelentősége, mert itt csak a tárgysorozatba vételről döntenek, nem pedig a javaslat részletes vitáját folytatják le.
A fideszes Pajtók Gábor, a javaslat beterjesztője szerint a módosítások azt szolgálják, hogy a választópolgárok könnyebben gyakorolhassák a szavazati jogokat, valamint figyelembe veszik azokat a "migrációs folyamatokat is", amik Pest megyét érintették. De rendezi a szavazatok újraszámlálásának kérdését is. A választókerületek átszabását a Nemzeti Választási Iroda javasolta, mivel olyan mértékben nőtt Pest megye lakosságszáma, hogy kettővel növelni kell a mandátumok számát. Egyben azt is javasolták, hogy a korrekció érdekében Budapesten legyen kettővel kevesebb hely. Somogyban indokolt lenne eggyel csökkenteni, míg Győr-Moson-Sopron megyében eggyel növelni a mandátumok számát, de ez nem szerepel a módosításban. Fejér megyéhez viszont hozzányúltak, amit szintén az NVI vetett fel. Csongrád megyében is módosítanának a körzeteken, de ez az NVI-s javaslatban nem szerepelt.
A DK-s Sebián-Petrovszki László sunyi, aljas, szemét megoldásnak nevezte a javaslatot, ami szerinte a megfelelő hangnem, hiszen se társadalmi vita, se szakmai előkészítés, se egyeztetés nem volt a körzetek átrajzolásáról szóló javaslat előtt. Elmondta, hogy gyakorlatilag minden budapesti körzetet átrajzolnak, amivel azt akarják elérni, hogy ne az ellenzéki jelöltek nyerjenek. Szerinte elég lenne csak azokon a körzeteken változtatni, ahol jelentős mértékben változott a lakosság. Elmondta, hogy például minden olyan körzetet szétszednek, ahol a DK képviselői tudtak nyerni. A XI. a IV. és a XVIII. kerületeket, ahol a DK adja a polgármestert, teljesen szétdarabolják. A legnagyobb drámának azt tartja, hogy a XI. kerületet négyfelé darabolják fel.
A független Jakab Péter szerint a törvénymódosítás egyetlen indoka az, hogy a Fidesz rosszul áll. Majd rákérdezett, hogy a kormány tervez-e 7 vagy akár 9 határon túli választókerületet létrehozni.
Csepel momentumos képviselője, Szabó Szabolcs udvariatlannak nevezte, hogy az előző napon összehívott bizottsági ülésre ilyen mennyiségű anyagot küldtek ki. Azt mondta, 23:59-kor kapta meg a választási körzetekről szóló javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben Varga Judit javaslatára szigorították a törvények társadalmi egyeztetéséről szóló szabályokat, de ennek most nem feleltek meg. Üdvözölte, hogy a szavazásnál ezután nem kellene boríték vagy lakcímkártya, de az nem igaz, hogy a választókörzetek módosítását csak a migráció indokolná. A lakosságszám változására alapozott érv igaz például Tolna megye vagy Somogy megye esetében, de ezekhez valamiért hozzá sem nyúl a javaslat. Budapesten pedig csak a belső kerületeket kellene átrajzolni, de ez a javaslat mindenhez hozzányúl. "Én geográfus vagyok, de térképet kellett elővennem, hogy követni tudjam a saját választókerületem változásait" - mondta Szabó Szabolcs. Szerinte ez egy klasszikus gerrymandering.
A párbeszédes Szabó Tímea szerint a sebtében benyújtott javaslat annak a jele, hogy a Fidesz retteg a 2026-os választástól. Szerinte a borítékos rendszer eltörlésével eltörlik a választás titkosságát, mert a kisebb települések lakóit még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, hiszen így "az odaküldött fideszes biztos" meg tudja nézni, hogy jó helyre ment-e az X. Elmondta, hogy ugyanúgy rommá fogja verni a fideszes jelöltet Óbudán (10-es választókörzet), ha még területeket csatolnak hozzá. Szerinte Budapesten csak egy körzetet kellene megszüntetni, a mostani módosításokat a főváros elleni bosszúnak tartja.
Apáti István, a Mi Hazánk képviselője legalizált választási csalásnak nevezte a módosítót. Méltatlannak és megalázónak nevezte, hogy éjjel nyújtották be a javaslatot. Számításai szerint 4 mandátumnyi különbséget fog hozni a Fidesz javára, hiszen két bukó kerülettel kevesebb, Pest megyében pedig kettővel többet tudnak nyerni. Szerinte csak a választási matek alapján rajzolnak át körzeteket. "Ha kellőképpen megutálják önöket az emberek, bármilyen felállásban meg tudja verni önöket a második legnagyobb ellenzéki párt" - figyelmeztette a Fideszt Apáti. Később a Tisza Pártot csak folyami ezrednek nevezte, a párt nevét nem mondta ki. Kijelentette, hogy a Mi Hazánk nem fogja támogatni a javaslatot, mert szerintük az csak tovább torzítja a rendszert. Szerinte ezzel a módosítással még nincs vége a választási rendszer átszabásának, ezért rákérdezett, hogy az 5 százalékos bejutási küszöbön, illetve a listás mandátumok számán tervez-e változtatni a Fidesz.
Pajtók Gábor, a javaslat előterjesztője azt mondta, hogy nem az egyes pártok politikai szereplésvágyát kell kielégítenie a javaslatnak. A választási eljárásról szóló módosítások szerinte a választás tisztaságát és a részvétel megkönnyítését szolgálják. A körzethatárok módosítását azzal indokolta, hogy Pest megye lakossága nőtt, Budapesté pedig csökkent. Elhamarkodottnak tartja a kritikákat. Ha csak 4 választókerületet érint a lakosságváltozás, az még nem azt jelenti, hogy csak 4 körzethez kell hozzányúlni.
Az ülésen szavaztak arról is, hogy a független Hadházy Ákos hozzászólhat-e a vitához, de ezt a kormánypárti többség nem támogatta. | Simán átment az Igazságügyi Bizottságon a körzethatárok átrajzolásáról szóló javaslat | Az ellenzéki képviselők csak előző este kapták meg a javaslatot, ami alapján az összes fővárosi választókörzetet átrajzolják. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/19/siman-atment-az-igazsagugyi-bizottsagon-a-korzethatarok-atrajzolasarol-szolo-javaslat | null | true | null | null | 444 |
November 4. van, nem az egyetlen nemzeti gyásznap a kalendáriumban. A főhajtás rutinszerű gesztusain ezúttal túlmutat az évforduló. Tudjuk, mi és kik miatt.
1956. november 4. nem a kapituláció, a vereség, hanem az árulás és az ellenállás napja. Hiszen a szovjet agresszort és a tankjainak takarásában visszatérő kollaboránsokat nem néma, dermedt ország fogadta, mint Hitler katonáit 1944. március 19-én. A nyolcvan évvel ezelőtti magyar vezetés volt az, amely úgy viselkedett a túlerővel szemben, ahogy manapság a két Orbán javasolná az ukránoknak. A fehér zászló azonban akkor sem segített, a borzalmat, a nemzeti tragédiát így sem kerülte el Magyarország.
1956. november 4-től nemcsak a felkelők szálltak szembe fegyverrel a magyar szabadság eltipróival, hanem a munkástanácsok önszerveződéssel és sztrájkkal, az értelmiség petíciókkal, civilek tüntetéssel, a kevésbé vakmerők csendes megvetésükkel. És bár a miniszterelnök nem volt a helyén, élete árán sem volt hajlandó elismerni, legitimálni hitszegő utódját. Hetekbe, hónapokba telt, mire a hatalom a terrortól a ravasz behízelgésig a teljes eszköztárat felvonultatva valamelyest stabilizálni tudta a helyzetét. A magára hagyott magyar társadalom beletörődésének, ha úgy tetszik: kapitulációjának napja 1957. május 1., Kádárék tömeggyűlése a Hősök terén. De már ez sem tehette semmivé a csodát, s ezt a később a konszolidáció útjára lépett hatalom is észben tartotta.
November 4. legalább annyira a düh, a felháborodás napja, mint a gyászé. És bizonyosan nem a behódolóké, a mindenkori muszkavezetőké. | A harag napja | A főhajtás rutinszerű gesztusain ezúttal túlmutat az évforduló. Tudjuk, mi és kik miatt. 1956. november 4. nem a kapituláció, a vereség, hanem az árulás és az ellenállás napja. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/a-harag-napja-169141 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images
"Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete. De szerencsére olyan kormányok is voltak, amelyek sokat tettek a szegénység felszámolásáért.
Egy kormány legfontosabb feladata az állampolgárok életkörülményeinek, anyagi helyzetének javítása. 2004 eleje óta nyolc kormánya is volt Magyarországnak. Ebből négy kifejezetten rosszul teljesített a fenti célfüggvény szempontjából, négy viszont remek teljesítményt nyújtott.
A lenti ábra azt mutatja, hogyan alakult a »segély« szóra keresések gyakorisága Magyarországon 2004 eleje óta. A Medgyessy-kormány utolsó hónapjaiban megdöbbentően magas volt a segélyek iránti kereslet. Különösen elképesztőek ezen értékek annak fényében, hogy ez a kormány pontosan azzal az ígérettel nyert választást, hogy még annál is jobban élhetnek az emberek, mint amit az első Orbán-kormány elért.
Ráadásul 2004 kifejezetten sikeres éve volt a világgazdaságnak , a globális GDP 5 százalékot emelkedett, a munkanélküliség csökkenő trendet mutatott a világ országaiban, jelentősen nőttek a nemzetközi FDI-beruházások és az amerikai cégek nyeresége is. Arról nem is beszélve, hogy az internet ismertsége és a netes keresések volumene is jóval alacsonyabb volt akkor, mint manapság."
*** | Ezen kormányok alatt robbant be a szegénység Magyarországon | Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/ezen-kormanyok-alatt-robbant-be-a-szegenyseg-magyarorszagon | null | true | null | null | Mandiner |
Az idei, választási évben időarányosan többet költöttek az országgyűlési képviselők az alkalmazottaik foglalkoztatására, mint tavaly - derült ki lapunk közérdekű adatigényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtünk. A megkapott válaszok szerint idén augusztus 31-ig kicsivel több mint bruttó 5,8 milliárd forintot használtak fel a képviselők, illetve frakciók az erre szolgáló keretösszegükből, míg 2023-ban ez az összeg meghaladta a bruttó 7,5 milliárdot.A képviselők alapfizetése a bruttó átlagbér háromszorosa.Ezen felül a különböző bizottsági pozíciók után is jár tiszteletdíj, amivel akár 2 millió körül is kereshetnek. Ha pedig valaki frakcióvezető, az már 3,4 milliós fizetést is jelenthet. Ezeken az összegeken túl azonban egyéb juttatásokra is jogosultak. Ahogy már lapunk megírta, benzinre például 124 milliót költöttek 2024-ben július végéig.Az alkalmazottak után is felvehetnek a képviselők juttatásokat. A parlament honlapján lévő táblázat szerint erre 2023-ban havonta és képviselőnként 3.094.596 forint, míg 2024-ben már 3.534.684 forint áll a rendelkezésükre. Az Országgyűlési törvény értelmében a képviselők az alkalmazottak foglalkoztatására kapott keretük feletti rendelkezési jogot és a munkáltatói jogokat is átruházhatják a frakcióvezetőre. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel, akkor a teljes keretösszeg - vagy annak egy része, amit ő nem használ fel - a frakcióvezetőhöz kerül, és végül az ő neve alatt fut az alkalmazottak felvétele, kifizetése. Sőt, a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha valaki nem használja fel a teljes keretét egy adott évben, akkor a "keretmaradványát" a következő évben átcsoportosítják a frakciójának. Ez magyarázhatja, hogy 2023-ban túllépték a képviselők és a frakciók az alkalmazottakra szánt összkeretet. ahogy azt is, hogy 2024-ben időarányosan még többet költöttek, mint az előző évben.A legnagyobb képviselőcsoport, a Fidesz esetében nem lehet tudni, hogy ki milyen összegeket használt fel, csak azt, hogy 2024-ben nyolc hónap alatt összesen több mint bruttó 3,5 milliárdot, 2023-ban pedig közel bruttó 4,5 milliárd forintot költöttek alkalmazottakra. Több más pártnál is úgy döntöttek, hogy a rendelkezési jogot egy az egyben átruházzák. Így az Demokratikus Koalíciónál idén eddig bruttó 262 millió, míg tavaly 380,9 milliót költöttek alkalmazottakra. A Momentum idén 202 milliónál jár, tavaly összesen 313 milliót használt fel. Az LMP pedig 2024 nyarának végéig 163,8-at, 2023-ban 239 milliót. Az LMP azonban válaszolt arra vonatkozó kérdésünkre is, hogy ebből hány alkalmazottat fizetnek, és elárulták, hogy összesen 25-at. Ez fejenként és havonta átlagosan 815 ezer forintnak felel meg. Az általuk foglalkoztatott asszisztenseket, sajtó munkatársakat, szakpolitikai szakértőket közösen alkalmazzák, mivel a képviselők lemondtak a frakció javára a juttatásukról. A többi párt egyfajta hibrid megoldásként a keretösszeg egy részét átruházta a frakcióvezetőre, míg egy részét a képviselők maguk használják fel. Így a KDNP-sek Simicskó Istvánra, a párt parlamenti frakcióvezetőjére 2023-ban közel bruttó 110 millió, 2024. augusztus 31-ig pedig bruttó 104 millió forintot ruháztak át. Ezen felül a KDNP-s honatyák tavaly bruttó 542 millió forintot fizettek ki alkalmazottaiknak, idén augusztus végéig pedig bruttó 418 milliót. Így összesen 2023 elejétől 2024 nyarának végéig 1,17 milliárdot költöttek. Az MSZP frakciója 2024-ben 220,7 milliót, 2023-ban 328,3 milliót szánt alkalmazottakra, ha ehhez hozzáadjuk a képviselők egyéni költéseit, az összeg bő másfél év alatt bruttó 645 millió. A Jobbik esetén az említett időszak végösszege 742 millió, a Mi Hazánknál 612 millió, míg a Párbeszéd esetében 346 millió.Az adatokból látszik, hogy a pártok nagyjából a frakció méretével arányosan költöttek alkalmazottakra, legalábbis a kormánypárt és ellenzék szempontjából. Viszont az ellenzéki oldalon belül ez már kevésbé igaz. Ha a frakció méretét vesszük alapul, akkor a legtöbbet a Demokratikus Koalíciónak kellett volna felhasználnia, de 2023 elejétől 2024. augusztus 31-ig a 15 mandátummal rendelkező párt összesen 643 millióért vett fel alkalmazottat, míg a 8 mandátummal rendelkező Jobbik 741 milliót, a 10 fős MSZP pedig bruttó 645 milliót költött a keretéből.Ami azokat a képviselőket illeti, akik nem ruházták át a rendelkezi jogot a frakcióvezetőre, az idei év aranyérmese Rétvári Bence a KDNP színeiben, bruttó 36,4 millióval. Ezzel az összeggel a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára augusztus végéig majdnem annyit költött, mint 2023 egész évében, ahol a negyedik helyezést szerezte meg bruttó 36,2 millióval. Egyébként ez azért is érdekes, mert Rétvári, mint államtitkár feltehetően rendelkezhet titkársággal, illetve a minisztérium is segíti a munkáját. (Egyébként ez igaz lehet minden olyan képviselőre, akinek kormányzati megbízása is van). Az ezüstöt 2024-ben Ritter Imre a német kisebbség nemzetiségi képviselője vitte, ő 31 milliót forintot költött nyolc hónap alatt alkalmazottakra (2023-ban egyébként az első volt közel 50 millióval). Ritter 2018-ban szerezte meg nemzetiségi mandátumát, és a választás előtt pár nappal a régi Indexnek azt mondta, a nemzetiségi kisebbségeket érintő ügyeken túl "a mindenkori kormányhoz lojálisan" fog szavazni. Ezt az ígéretét be is tartotta. Harmadik helyen pedig Jakab Péter egykori Jobbik vezér, ma már független képviselő áll bruttó 27,6 millióval (2023-ban második lett 41,9 millióval). | Másfél év alatt 13 milliárdnál is többet költött az államkassza az országgyűlési képviselők munkatársaira | Ez derült ki lapunk adatigényléséből. A kormánypártok része ebből a tortából több mint 9,1 milliárd. | null | 1 | https://nepszava.hu/3253011_milliardok-kepviselok-munkatarsak-juttatasok | 2024-10-08 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
„Arra kérjük az önkormányzati döntéshozókat, ne vegyenek részt tovább az irányított közbeszerzésekben, ne engedjenek a fideszes választókerületi vezetők zsarolásának, településeik takarékosabb működését inkább vállalják fel közösségük előtt, ne dőljenek be a támogatási rendszer zsaroló módszerének.”
A témában korábban írt cikkeinkben nyilatkozó helyi politikusok szerint rajtuk kívül számos településen hasonló gondokkal küzd számos tisztességes, de „mutyis ügyekbe kényszerített” önkormányzati vezető, akik fenyegetések miatt vagy a megtorlásoktól tartva nem mernek a nyilvánosság elé lépni. Most azt remélik, a nyílt levél nekik is bátorságot ad, hogy feltárják a kétes ügyeket.
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – nyilatkozta az Átlátszónak adott interjúban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva volt polgármestere. Kósa Lajos először független, majd a ciklus felétől fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei.
Kósa az Átlátszónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy látta az irányított pénzosztást – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját.
Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester | atlatszo.hu
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban.
A rákóczifalvi ügyekről szóló cikkünk után kereste meg a szerkesztőségünket egy másik település, a Vas megyei Csepreg egyik önkormányzati képviselője, aki 2019. októbertől 2020. júliusig a település alpolgármestere volt a független, de a Fidesszel igen jó kapcsolatot ápoló polgármester mellett. Dénes József azt kifogásolta, hogy közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált.
Dénes József azért kért információt a pályázati pénzekről, mert úgy érezte, hogy a látható eredmények alapján sok projektnél nem volt egyértelmű, hogy mire mentek el a milliók. Az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy ő a 2019. októberi választások előtt azt ígérte a város polgárainak, hogy áttekinthető és közérthető tájékoztatást ad majd mindarról, amire Csepregen pénzt költöttek és költenek, és szerinte éppen ezért távolították el a pozíciójából.
Ráadásul a település jegyzője és polgármestere rágalmazásért is feljelentette, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság.
Leváltották és feljelentették a csepregi alpolgármestert, mert kíváncsi volt, hogyan költi a város az uniós százmilliókat | atlatszo.hu
Ottjártunkkor a volt alpolgármester elmondta, azért került összeütközésbe a város vezetésével, mert kifogásolta, hogy nem tesznek eleget a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek. Dénes József azt állítja, van olyan információ, amit még 2019 októberében kért, de azóta sem kapott meg az önkormányzattól.
A szerkesztőségünknek elküldött nyílt levelet egy harmadik volt polgármester is aláírta. Lakatos Béla a Komárom-Esztergom megyei Ács polgármestere volt 2010–2018 között (először fideszes, majd független politikusként). Kérdésünkre ő így indokolta, hogy miért fordult a nyilvánossághoz:
„Benne voltam egy rendszerben, ahol, aki nem áll be a sorba, az nem kap pénzt, nem tudja fejleszteni a saját települését.”
Lakatos szerint a legnagyobb baj, hogy a települések vezetői nem a tudásuk alkalmasságuk alapján „mennek előre” (kapnak pályázati pénzeket, stb.), hanem attól függően, hogy menyire hűségesek a Fideszhez. „Behívják az embereket a megyei önkormányzathoz, ahol elmondják, milyen pályázatokra gondoltak, s hogy mire pályázzunk. Az én településem is sokat kapott, de az volt a feltétel például, hogy hagyjam abba az akkor tervezett »roma polgármesterek szövetségének« a szervezését. Ilyen típusú zsarolások mindenütt vannak a pakliban” – mondta Lakatos Béla az Átlátszónak.
Hadházy a „kiskatonákat” nem vonná felelősségre
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a témáról korábban azt írta az Átlátszón, hogy „azok a hatalmas hálózatok, amelyek egészen nyíltan lopják az EU pénzt, nem működhetnének sok ezer, de inkább tízezer olyan »társtettes« nélkül, akik akaratlanul és legtöbbször ingyen segítik ezeket a projekteket. Ezek leggyakrabban a megfélemlített köztisztviselők, akik félrenéznek a messziről bűzlő eljárások során. De ide tartoznak azok a kisemberek is, akik az egyes projektek menedzsmentjében nem túl magas fizetésért gyártják a papírokat, és stresszelnek azon, hogy az alkotmányos költség leadása után is megvalósulhasson legalább valami »csökkentett műszaki tartalom«.
Hadházy Ákos: a gépezet kiskatonáinak kiterjedt amnesztiát kell hirdetni
Hanzély Ákos öttusázó világbajnokunk kiváló, figyelemfelkeltő és gondolatébresztő cikket írt az Átlátszónak a korrupció elleni fellépés lehetőségeiről.
Ha önkormányzati döntéshozóként vagy tisztségviselőként a fent emlegetett visszaélésekhez hasonlót tapasztaltál, kérjük jelentkezz cikkünk szerzőjénél a [email protected] e-mail címen!
Címlapkép: Németh Dániel | "Nem megoldás cinkosként asszisztálni a fideszes mutyikhoz" - volt polgármesterek nyílt levele önkormányzati döntéshozókhoz | Nyílt levelet küldött az Átlátszó szerkesztőségének két volt fideszes polgármester és egy független volt alpolgármester, arra biztatva helyi politikustársaikat, | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/20/nem-megoldas-cinkoskent-asszisztalni-a-fideszes-mutyikhoz-volt-polgarmesterek-nyilt-levele-onkormanyzati-donteshozokhoz/ | 2021-10-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2010.08.28. 10:25
Volt dolgozók is cáfolják a Főtáv állításait. A Hír Televízió Célpont című műsorának a fővárosi cégtől elbocsátott több egykori vezető is megerősítette, hogy a Főtáv dolgozója volt J. Tibor, aki korábban a vezérigazgatónak és Hagyó Miklósnak visszaosztott pénzekről beszélt.• Fizetett szabadságát tölti a börtönben a vezérigazgató + Videó
A Hír Televízió felvételét itt nézheti meg.
A 2002 óta körözött bűnöző elmondása szerint 2007-ben került a Főtávhoz. Először munka- és tűzbiztonsági átvilágításra, majd gazdasági átvilágításra is szerződtették. 2008-ban kellett távoznia a cégtől, amikor kiderült, hogy már évek óta körözi a rendőrség. J. Tibor egyébként jelenleg a szombathelyi börtönben ül – önbíráskodásért, orgazdaságért, súlyos testi sértésért és csalásért ítélték el. Elvileg jövő októberben szabadul. A Főtáv mindeddig tagadta, hogy J. Tibor az alkalmazottjuk lett volna.
A hírTV azon kérdésére, hogy mikortól meddig dolgozott ott, J. Tibor az alábbi választ adta: „2007 szeptemberében kötöttem szerződést először munka- és tűzbiztonsági átvilágításra, majd megkaptam a gazdasági átvilágítást is.” | Több vezető is tanúsítja: a Főtáv alkalmazta a körözött J. Tibort + Videó | Volt dolgozók is cáfolják a Főtáv állításait. A Hír Televízió Célpont című műsorának a fővárosi cégtől elbocsátott több egykori vezető is megerősítette, hogy a Főtáv dolgozója volt J. Tibor, aki korábban a vezérigazgatónak és Hagyó Miklósnak visszaosztott pénzekről beszélt.• Fizetett szabadságát tölti a börtönben a vezérigazgató + Videó | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2010/08/tobb-vezeto-is-tanusitja-a-fotav-alkalmazta-a-korozott-j-tibort-video | 2010-08-28 13:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Alig két hét alatt több millió forint értékű gumiabroncsot szerzett meg egy raktárból az az ötvenes éveiben járó férfi és fiatalabb társa, akik ellen most a Siófoki Járási Ügyészség nagyobb értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat - tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Somogy Vármegyei Főügyészség.
A raktári segédmunkásként dolgozó férfi tavaly májusban felmondott egy gumiabroncs-nagykereskedő cégnél, azonban
távozása előtt még elhatározta, hogy a felmondási idő alatt lopni fog a rá bízott termékekből.
A férfi ennek során három alkalommal is kivárta, amíg a többi dolgozó a munkaidő végeztével elhagyja a raktárat, majd miután a biztonsági kamerákat fóliával letakarta, egy targoncával nagy mennyiségű gumiabroncsot rakott fel a használtcikk-kereskedéssel foglalkozó társa által vezetett teherautóra, aki vállalta, hogy a zsákmány elszállításában és értékesítésében is segíteni fog neki. Ezzel a módszerrel
alig két hét alatt közel 200 darab gumiabroncsot sikkasztott el a két férfi, több mint négy és fél millió forint értékben.
A siófoki rendőrök a nyomozás alatt több helyszínen tartottak kutatásokat, amelynek során összesen 84 darab, bűncselekményből származó gumiabroncsot foglaltak le, így a sértett kárából 2,8 millió forint megtérült.
Az ügyészség a Siófoki Járásbíróságra benyújtott vádiratában mindkét vádlottra végrehajtandó börtönbüntetés, pénzbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.
Borítókép: Az egyik vádlottnál végrehajtott kutatáskor lefoglalt gumiabroncsok ( | Több millió értékű gumiabroncsot nyúlt le a távozó raktáros | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/tobb-millio-erteku-gumiabroncsot-nyult-le-a-tavozo-raktaros | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A közbeszerzési törvény módosításáról döntött kedden az Országgyűlés. Az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadta el a parlament.
A Fidesz és a KDNP jelenlévő képviselői szavaztak igennel, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a függetlenek elutasították Lázár János új közbeszerzési javaslatát.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy - döntően uniós előírások alapján - teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt.
Új értékelési útmutató
Az új törvény több ponton módosítja a jelenlegi szabályokat, az egyik legfontosabb változás az értékelési szempontokat érinti.
A továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot.
Ehelyett előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. Mindez azt jelenti, hogy hiába adja egy cég a legolcsóbb ajánlatokat, nem lehet biztos a sikerében. Korábban kormánypárti politikusok háttérben arról beszéltek, hogy mindezzel kiküszöbölhető, hogy egy vállalkozó, például Simicska Lajos azzal söpörje be a közbeszerzéseket, hogy mindenki alá ígér.
További változások
A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.
A hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.
Offshore-cégek kizárva
A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.
Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára.
Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.
Kormányzati rokonok is kizárva
A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.
A jogszabály november elsején lép hatályba. | Új közbeszerzési törvény: nem az ár a legfontosabb | Új közbeszerzési törvény: nem az ár a legfontosabb - Döntött a parlament: hiába adja valaki a legolcsóbb ajánlatot, vannak fontosabb szempontok is. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/09/22/uj_kozbeszerzesi_torveny_nem_az_ar_a_legfontosabb/ | 2015-09-23 12:13:15 | true | null | null | Index |
Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ügyészségnek egy személybiztonságra, takarításra és mosásra szakosodott budapesti bűnözői csoport 22 tagja ellen, akik mintegy kilencszázmillió forint áfát csaltak el a hatóság napokban befejeződött nyomozása szerint - tájékoztatta a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága hétfőn az MTI-t. Az igazgatóság közleményében azt írta, hogy a bűnszervezet többszintű, bonyolult cégláncolatot tartott fenn kiterjedt alvállalkozói körrel: az irányítók a Pest vármegyében működő hálózatba Győr-Moson-Sopron és Heves vármegyei vállalkozásokat is beszerveztek.
A szlovák állampolgárságú, névleges vezetőkkel működtetett alsó szinten az eleve bukásra szánt cégek valódi tevékenységet nem végeztek, ehhez a szükséges technikai és személyi háttérrel sem rendelkeztek - tették hozzá.
A NAV közölte, hogy a szervezet más szintjein ténylegesen dolgozó munkavállalókat névleg ide jelentették be, az adót, valamint a járulékokat viszont nem fizették meg utánuk.
A bűnbanda a valóságban nem őrzött-mosott-takarított, a kamucégek valótlan szolgáltatásokról állítottak ki számlákat
- mutattak rá.
Kiemelték, a fiktív bizonylatok ellenértéke a fővállalkozóknál landolt, a nettó munkabérek kifizetése után megmaradó összeget készpénzben szétosztották maguk között, ezzel a bűnbanda kilencszázmillió forint kárt okozott a költségvetésnek.
A szervezet felszámolására indított akcióban nyomozók, járőrök, revizorok és informatikusok dolgoztak össze, a főgyanúsítottat a Merkur speciális taktikai osztály kommandósai fogták el
- közölték.
A NAV nyomozói első körben 20 érintettet állítottak elő és hallgattak ki, a gyanúsítotti kör azóta további két emberrel bővült, a szervezet két irányítója egy évet töltött letartóztatásban. Az adóhatóság a bűnbanda tagjait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsítja, és az ügy iratait vádemelést javasolva továbbította a Heves Vármegyei Főügyészségnek.
A főgyanúsítottak és azok a megbízók, akiknél több száz millió forintos elkövetési érték összpontosul, akár húsz év szabadságvesztést is kaphatnak - jegyezték meg.
A NAV tájékoztatott arról is, hogy a nyomozók több mint nyolcszázmillió forint értékű vagyont biztosítottak a költségvetésnek okozott kár megtérülésére.
Ingatlanokat, gépjárműveket, céges tárgyi eszközöket, köztük egy mosoda berendezését, vevőköveteléseket és számlapénzeket foglaltak le, illetve vettek zár alá, és további tízmilliók térültek meg az elkövetők önkéntes befizetéseinek eredményeként - olvasható a közleményben.
Borítókép: Illusztráció ( | Csaknem egymilliárd forintnyi áfát csaltak el fiktív cégekkel | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kozel-egymilliard-forintnyi-afat-csaltak-el-fiktiv-cegekkel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Sok függ attól, ezeknek a bizonyítási indítványoknak milyen arányban adnak helyt, és a védelem által pótlólag kért nyomozati cselekmények mennyi időt vesznek igénybe, mekkorára hizlalják az ügy már így is több mint 50 ezer oldalas aktáját.
Az már eldőlt, hogy legalább két Vizoviczki-per lesz. A hivatalosan minősített vesztegetés és költségvetési csalás miatt folyó eljárásban ugyanis az 59 érintett közül csak kettőt gyanúsítanak mindkét bűncselekmény elkövetésével – Vizoviczki Lászlót és egy cégvezetőjét. Rajtuk kívül minősített vesztegetéssel 22 személyt gyanúsítanak – köztük Gulyás Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetőjét, Hopka Lajost, az NNI speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztályának volt vezetőjét és Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét.
Emlékeztetőül: a Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán egymás után vette őrizetbe Vizoviczki László szórakozóhelybirodalom-tulajdonost és bizalmasát, V. Istvánt, valamint az NNI és a BRFK több munkatársát. | Indokolatlan titkosítás? Legalább két Vizoviczki-per lesz | Bár elvileg már a végéhez közeledik a Vizoviczki László és társai ellen minősített vesztegetés és adócsalás miatt 2012 nyarán indult eljárás, még nem lehet tudni, mikor zárhatja le a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást, mivel a védők, kiváltképp a főrendőrök ügyvédei indítványok sorát kívánják még beterjeszteni. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/indokolatlan-titkositas-1457289 | 2014-04-18 21:27:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Gamál és Aláa Mubarakot apjukkal együtt közpénzek hűtlen kezeléséért ítélték el, mert - a vád szerint - több mint 125 millió egyiptomi fontot (közel 4,4 milliárd forint) sikkasztottak el.
A kairói büntetőbíróság mostani döntésével viszont helyt adott ügyvédjük kérelmének, amely szerint védencei a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es forradalom óta ellenük folyó eljárások miatt már leülték a rájuk kirótt büntetéseket.
Az "elnöki paloták pereként" ismert ügyben azzal vádolták a volt államfőt és két fiát, hogy az említett paloták renoválására szánt állami forrásokból az említett összeget saját ingatlanjaik bővítésére fordították. | Korrupcióval vádolták az elnök fiait, kiengedték őket | Végleg szabadlábra kerülnek Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök fiai. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/424719-korrupcioval-vadoltak-az-elnok-fiait--kiengedtek-oket | 2015-10-12 17:11:00 | true | null | null | Figyelő |
A gyanú szerint a 19 éves helyi fiatalember több lopást elkövetett az elmúlt hónapokban Túrkevén - közölte hírportálunkkal a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Telefont, kerékpárt, gázpalackot, kéziszerszámokat, tisztálkodási szereket, csokoládét vitt el, de olyan ingatlan is volt, ahonnan 100 liter pálinkát zsákmányolt. Többször is előfordult, hogy a társadalmi együttélés szabályait nem tartotta be, és agresszívan, megbotránkozóan viselkedett. Életvitele oda vezetett, hogy november 14-én szóváltásba keveredett édesapjával, és a vita során egy késsel megsebesítette.
Ezt követően a rendőrök elfogták, és előállították a rendőrkapitányságra. A Túrkevei Rendőrőrs és a Mezőtúri Rendőrkapitányság munkatársai felgöngyölítették az összes szálat, és az ügyek egyesítését követően tízrendbeli lopással, magánlaksértéssel, garázdasággal és súlyos testi sértéssel gyanúsították meg. A nyomozó hatóság őrizetbe vette a férfit, majd a bíróság 30 napra elrendelte letartóztatását. | Sorozatos lopások: letartóztatták a túrkevei ámokfutót | Számos bűncselekménnyel gyanúsították meg a rendőrök azt a túrkevei férfit, aki a Büntető törvénykönyv több pontját megsértette. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/lopas-turkeve-rendorseg | null | true | null | null | SZOLJON |
Választási csalás miatt vizsgálódik négy pennsylvaniai megye - írta október 29-én a The Federalist . A tagállam Lancaster, York, Monroe és Cambria megyéinek hivatalnokai jelezték, hogy tömeges csalásra utaló jeleket találtak, például olyan választási regisztrációs kérvényeket, amelyeknek ugyanaz a kézírás volt olvasható, és a dátumozásuk is azonos volt. Több ezer szavazói regisztrációról van szó, ami a mostani választásokra is árnyékot vet .
Tévesen regisztrált halott és elköltözött, vagy épp nem amerikai állampolgár szavazók, törvényellenes szavazatleadás a választások napja után - két tipikus jelenség, ami ellen pereskedik az amerikai Judicial Watch. Az 1994 óta működő, jobboldali szervezet a kormányzati túlkapásokra specializálódott.
Amerikában ahhoz, hogy valaki szavazni tudjon, regisztrálnia kell a megyei szavazói nyilvántartásba.
Az 1993-as National Voter Registration Act (NVRA) kötelezte a tagállamokat, hogy tartsák rendben szavazói nyilvántartásaikat, és távolítsák el azokat, akiknek már nincs helyben szavazati joguk.
Ez részben az elhunytakra, részben az elköltözöttekre vonatkozik, de a törvény azt is megköveteli, hogy távolítsák el a nyilvántartásból azt, aki nem válaszol a lakcíme megerősítését kérő levélre, majd nem szavaz egymást követő két szövetségi választáson.
Sok tagállam és megye nem tesz eleget a törvénynek, pedig az amerikaiak nagy költözők: évente 11 százalékuk vált lakhelyet.
A Judicial Watch elnöke, Tom Fitton egy X-en közzétett videóban úgy fogalmaz :
"Bepereltük:
- Kaliforniát, ügy lezárva, 1 200 000 nevet távolítottak el
- New Yorkot, ügy lezárva, 450 000 nevet távolítottak el
- Pennsylvaniát, 1 megye 69 000 nevet távolított el. Sok nevet egy megállapodás keretében távolítottak el.
- Kentuckyt, 500 000 nevet távolítottak el a beleegyező rendelet után
- Észak-Karolina eltávolított egy csomó nevet.
Összesen körülbelül 4 000 000 nevet távolítottak el az elmúlt másfél évben.
- Los Angeles megye 1 200 000 nevet távolított el, az állam többi részében még mindig káosz van."
A Pew Research Center 2012-es kutatása szerint akkor 1,8 millió elhunyt maradt szavazóként regisztrálva Amerika-szerte, és 3 millióan voltak több államban regisztrálva (valószínűleg költözés miatt). Ráadásul 24 millióan érvénytelenül vagy pontatlanul voltak regisztrálva.
A Government Accountability Institute (GAI) 2017-ben jelentette meg riportját , ami szerint a 2016-os választásokon több ezer olyan szavazó volt, aki több államban is szavazott. A teljes USA-ra vetítve ez szerintük 45 ezer duplán leadott szavazatot jelent. A Public Interest Legal Found (PILF) 2020-as jelentése 41 államban összesen 350 ezer elhunyt szavazót talált a nyilvántartásokban (a legrosszabbak: Michigan, Florida, New York, Texas, Kalifornia).
A Judicial Watch nevű szervezet egy 2020 szeptemberi tanulmánya szerint a 3143-ból 353 olyan amerikai megye volt ekkor Amerikában, ahol több regisztrált szavazó volt nyilvántartva, mint ahány szavazó korú állampolgár lakott ott - összesítve 1,8 millióval több szavazó. Ez a megyék több mint 10 százaléka. A tanulmány szerint továbbá
nyolc olyan tagállam volt 2020-ban, amiben a szavazásra jogosult polgárok 100 százalékénál is többen voltak regisztrálva.
Persze azóta már eltelt pár év, és a helyzet némileg javult, mivel a Judicial Watch számos megyéből kiperelte a szavazói nyilvántartása rendbe tételét, azaz a törvény betartását.
A szervezet 2024. október 23-án, alig két héttel a november 5-i választások előtt jelentette be, hogy beperli Oregon államot , mivel Oregon szavazói névjegyzékében nagy számban szerepelnek régi, inaktív regisztrációk. A tagállam 36 megyéje közül 29 nem tartotta rendben a szavazói névlistákat. A Judicial Watch azt állítja, hogy
Oregonban és 35 megyéjében az összesített regisztrációs arány meghaladta a 100 százalékot;
és hogy Oregonban a legmagasabb ismert inaktív regisztrációs arány az ország államai közül. Oregonban 2020-ban nagyjából 380 ezer szavazattal nyert Joe Biden.
Az egyik legnépesebb amerikai megye, a 9,7 millió lakosú Los Angeles megye 2023 februárjában jelentette be, hogy a Judicial Watch-csal megkötött, 2017-es peren kívüli megállapodása értelmében eltávolított 1,207,613 tévesen regisztrált szavazót a nyilvántartásából.
A Judicial Watch egész Kaliforniát és Illinois-t is beperelte hasonló okokból 2024 márciusában. Kalifornia egyébként biztos demokrata bástya.
Washingon, D. C., azaz a fővárosi kerület, ahol 70-100 százalékos szavazataránnyal nyernek a demokraták , elkerülte a pereskedést, mivel miután a Judicial Watch perrel fenyegette meg a régiót 2023 decemberében, eltávolítottak 65,544 téves regisztrációt a nyilvántartásokból, megígérték további 37,962 név eltávolítását, és jelezték, hogy 73,522 regisztráció státuszát inaktívra állították.
A csalásairól elhíresült Pennsylvania 2023 áprilisában állapodott meg a szervezettel, és távolított el 178,258 téves regisztrációt, valamint kötelezte magát és öt megyéjét, hogy a következő öt évben folyamatosan tájékoztatják a Judicial Watchot a nyilvántartások rendben tartásáról.
A Public Interest Legal Foundation 2020-ban perelte be Pennsylvaniát, amiért 21 ezer halott volt a szavazói nyilvántartásában,
többen közülük tíz vagy akár húsz éve távoztak az élők sorából. Pennsylvania a 2020 novemberi választások után öt hónappal egyezett bele, hogy törölje az érintetteket a nyilvántartásból. Pennsylvaniában 2020-ban 80555 szavazattal nyert Biden, 2016-ban pedig 44292 szavazattal Trump, tehát pártízezer téves regisztráció is számít.
Coloradóval 2023 márciusában állapodott meg a szervezet, s New York városa is kötelezte magát 441,083 téves regisztráció eltávolítására. A szervezet 2022 februárjában Észak-Karolinát és két megyéjét kényszerítette 430 ezer elavult regisztráció eltávolítására. Itt 2020-ban nagyjából 440 ezer szavazattal nyert Biden.
Wisconsinban 2019-ben rendelte el a bíróság , hogy töröljenek 234 ezer elköltözött vagy elhunyt személyt a nyilvántartásból, amire a helyi demokrata főügyész, Josh Kaul azt válaszolta , hogy ez a lépés "világos veszélyt jelentene a szavazókra", mivel esetleg volna, aki nem tud élni így a szavazójogával. Itt 2020-ban 20682 szavazattal nyert Biden, 2016-ban pedig 22748 szavazattal Trump.
Ohio idén törölt 155 ezer inaktív, elköltözött vagy elhunyt szavazót a listáiból , hogy betartsa a törvényt, mire beperelték emiatt, ám a Legfelsőbb Bíróság a tagállamnak adott igazat.
Ohióban 2020-ban Trump nyert nagyjából félmillió szavazattal, azaz 155 ezer szavazat nem döntő, de jelentős részét teszi ki a különbségnek.
Mindez nem jelenti azt, hogy az ország összes szavazói nyilvántartása rendbe lett téve, sőt; a problémás szavazói nyilvántartások többsége még mindig törvénytelen módon elavult.
Nem csak a szavazói nyilvántartásokkal van probléma. Van még más is.
A Judicial Watch november elsején bejelentette , hogy a fellebbviteli bíróság nekik adott igazat Mississippivel szemben, miután beperelték az államot, amiért engedélyezte, hogy a választások napja után akár öt nappal beérkezett szavazatokat is megszámolják.
Illinois-t is beperelték 2022-ben, mivel ott egészen 14 nappal a választások napja utánig engedik beérkezni a szavazatokat, ha azokat a választások napjáig feladták, sőt a postai bélyegző nélkülieket is számolták.
A szervezet az utolsó pillanatban vette észre , hogy
Georgia állam hét megyéjében nem hajlandók betartani a georgiai választási törvényt,
ami szerint "korai szavazásra" csak a választások napja előtti péntekig (esetünkben november elsejéig) van lehetőség, és bejelentették, hogy hétvégén és hétfőn is befogadják az ilyen szavazatokat. Ugyan Georgiának 254 megyéje van, de ez a hat megye - Fulton, DeKalb, Cobb, Gwinnett, Athens-Clarke, Clayton és Chatham - valójában a tagállam nagyobb városait, Atlantát és Athenst jelentik. A Judicial Watch szerint ezzel a megyék nem csak a georgiai választási törvényt sértik meg, hanem a 14. alkotmánymódosítás egyenlő védelemről szóló elvét és a szövetségi választási törvényeket is. A megyék önkényes lépéséről a The Fedaralist is írt . Georgiában 2020-ban Biden 11779 szavazattal nyert, tehát párezer szavazat is számít.
Szokás azzal érvelni, hogy valójában a ténylegesen elkövetettválasztási csalások száma és aránya nagyon kicsi az Egyesült Államokban. Ám ez nem indok arra, hogy a potenciális csalási lehetőségeket és törvénytelenségeket megvédjék. Az előző, 2020-as választások után felmerült csalásgyanúkkal kapcsolatban felhozták azt a kifogást, hogy Joe Bidenre 81 millióan, Donald Trumpra 74 millióan szavaztak, és képtelenség elcsalni 7 millió szavazatot. Ez talán igaz, ám a választás nem 7 millió szavazaton múlt, mivel azt nem az össznemzeti szavazatszám dönti el, hanem az, hogy népességarányosan hány tagállamban nyer egy jelölt. Mint kiszámoltuk , Trump győzelme valójában 22 ezer szavazaton múlott 2020-ban. 2024-ben lehet, hogy még szorosabb lesz az eredmény. | Legalább négymillió hamis szavazó: így pereskedik egy szervezet a választási csalások ellen Amerikában | Csak akkor hajlandóak rendbe tenni a szavazói nyilvántartásaikat az amerikai tagállamok, ha beperlik őket. Mutatjuk az ügyeket. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/legalabb-negymillio-hamis-szavazo-igy-pereskedik-egy-szervezet-a-valasztasi-csalasok-ellen-amerikaban | null | true | null | null | Mandiner |
Mennyire vagy tiszás? Családodat felveszed?
- tette fel a kérdéseket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán.
Mint arról beszámoltunk, a Tisza Párt vezérenemrég mutatta be azt a hangfelvételt, amelyen az ex barátnője, Vogel Evelin harmincmillió forintot követel azért, hogy "ne borítson mindent".
Arról is cikkeztünk, hogy Magyar Péterről is kiszivárgott egy hanganyag , amelyet Vogel Evelin rögzített, és amelyben Magyar trágár szavak kíséretében gyalázta saját szimpatizánsait, "büdös szájúaknak" nevezve őket. | Magyar Péternek szúrt oda Kocsis Máté | A Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán tett fel kérdéseket a Tisza Párt vezérének, Magyar Péternek. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peternek-oda-szurt-kocsis-mate | null | true | null | null | BOON |
Arató a HÉV járatok ritkításáról és a problémát orvosolandó Desiro vonatok kérdéséről akart Pál Lászlóval egyeztetni, de a képviselő hiába jelezte előre az érkezését, nem fogadta a vezérigazgató.
Arató Gergely azt mondta volna el, hogy a Siemens Desiro típusú dízel motorvonatok beállítása nem megoldás a problémára, hiszen ezeknek a 38%-a jelenleg is működésképtelen, és a tesztelésükkor is több hiba fellépett. Azt is elmondta volna neki, hogy vezérigazgatóként az lenne a dolga, hogy a kormánynál elérje az új szerelvények azonnali beszerzését. A DK a HÉV-beszerzésre egy módosító indítványt is benyújtott a költségvetéshez, amelyben 200 milliárd forintot vonnánk el Rogán Antal propagandaminisztériumától, hogy abból 23 új HÉV-szerelvényt vásároljunk az ingázóknak.
Egy állami cég vezérigazgatójának kötelessége tájékoztatni a választókat, és erre alkalmas módszer a képviselők tájékoztatása hangoztatta az ellenzéki politikus a MÁV-HÉV székház előtt tartott sajtótájékoztatóján. | Nem fogadta a DK politikusát az új MÁV-vezér | A MÁV-HÉV csoport új vezérigazgatója nem volt hajlandó találkozni Arató Gergellyel - mondta el sajtótájékoztatóján a DK országgyűlési képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/nem-fogadta-a-dk-politikusat-az-uj-mav-vezer-147726 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A bővítési folyamat 2023-ban és 2024-ben új lendületet vett - húzza alá az Európai Bizottság 2024-es bővítési jelentésében, amelyet szerdán mutattak be Brüsszelben. A magyar kormány által támogatott Bosznia-Hercegovina és Georgia a jelentés szerint visszaesett, Szerbia pedig vegyes teljesítményt nyújt. Várhelyi Olivér szerint a bővítés öt éven belül valósággá válhat.
Új lendületet vett 2023-ban és 2024-ben az EU bővítési politikája - írja az Európai Bizottság szerdán bemutatott éves bővítési jelentésében, amely a folyamatban részt vevő tíz ország teljesítményét is mérlegre tette. Amit a bizottsági jelentés új momentumnak nevez, az lényegében a tagállamok által az elmúlt egy évben elfogadott pozitív döntések a csatlakozási tárgyalások, illetve tárgyalási fejezetek megnyitásáról több tagjelölt országgal.
Ehhez kapcsolódóan: Erről faggatják majd három órán keresztül a képviselők a magyar biztosjelöltet
Várhelyi: 2029-ig van esély az újabb bővítésre
A bővítésért felelős magyar biztos sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a bővítés mára az EU három legfontosabb témája közé került, 2019 óta lényegében megduplázódott a bővítési folyamatban részt vevő országok száma. Arra is emlékeztetett, hogy jelenleg már hat ország kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és egy hetedik ország, Bosznia-Hercegovina is sorban áll. Várhelyi Olivér szerint ez azt jelentheti, hogy a következő ötéves ciklus végén, 2029-ben jöhet az újabb bővítés, újabb ország(ok) csatlakozhat(nak) az EU-hoz.
A mezőnyből csak a 2018 óta a tárgyalásokkal teljesen leálló Törökország és - a teljes körű nemzetközi elismerés hiánya miatt - Koszovó helyzete nem változott. Ukrajnával és Moldovával tavaly decemberben hivatalosan megnyitották a csatlakozási tárgyalásokat, majd júniusban sor került a tárgyalási folyamat tényleges megkezdésére. A két ország jelenleg a tárgyalások első, átvilágítási szakaszában van, amikor a felek fejezetről fejezetre összehasonlítják saját jogrendszerüket az unióéval.
Ebből az is következik, hogy az idei félévben, a magyar soros EU-elnökség alatt már nem várható új fejlemény a folyamatban azon túl, hogy a bizottság nemrég 1,8 milliárd eurós növekedési csomagot javasolt Moldovának. Tavaly februárban fogadta el az Európai Tanács a reformokat 2024 és 2027 között a vissza nem térítendő támogatásból és kölcsönből álló, ötvenmilliárd eurós pénzügyi csomagot Ukrajnának.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán egyik álma hamarosan beépülhet az EU migrációs politikájába
Albániával és Észak-Macedóniával már 2023 végén lezárult az átvilágítási folyamat. A két ország azóta de facto elvált egymástól, miután a magyar kormánnyal nagyon közeli kapcsolatot ápoló új skopjei kabinet vitába keveredett Bulgáriával az alkotmány bolgár kisebbséget elismerő passzusa miatt, és Brüsszel elégedetlen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépéssel, valamint az igazságszolgáltatási rendszer megerősítését is szorgalmazza.
Tirana viszont az október közepén tartott második kormányközi konferencián elérte a tárgyalások megnyitását az úgynevezett alapvető klaszterről. A 35 tárgyalási fejezetet hat klaszterre bontották, amelyek közül az igazságszolgáltatást, az alapvető jogokat, a demokratikus intézmények működését és a gazdasági kritériumokat tartalmazó alapvető klaszter a legfontosabb. Ez az első és egyben utolsó csomag, amelyet megnyitnak, illetve lezárnak majd a tárgyalásokon. Úgy tudjuk, hogy a magyar soros elnökség Észak-Macedóniával megpróbál még egy úgynevezett politikai kormányközi tárgyalást tartani, ami inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír.
A jelentések tanúsága szerint nem áll túl jól a magyar kormány által különösen favorizált tagjelöltek szénája, amelyeket Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt Várhelyi Olivér, a bővítésért felelős biztos mutatott be szerdán. Részben a magyar biztos jóindulatával és több, térségbeli ország (Ausztria, Magyarország, Horvátország) támogatásával az EU idén márciusban a felvételi tárgyalások megnyitásáról döntött Bosznia-Hercegovinával azzal a feltétellel, hogy a kritériumok teljesítésében megfelelő szintet ér el, ami a belépőt jelentené a tárgyalások tényleges megkezdéséhez.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: A lavírozás lehet Vučić veszte
Bosznia állósávban, Szerbia köztes helyzetben, Montenegró vezető pozícióban
A bizottság friss értékelése szerint azonban 2024 áprilisa és októbere között "megállt a reform dinamikája". Mint a testület rámutat - az egyébként a magyar kormánnyal nagyon szoros kapcsolatokat ápoló - Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban történt események gátat vetettek a pozitív momentumnak a szerb entitás által áprilisban egyoldalúan elfogadott választásról, népszavazásról és immunitásról szóló törvényekkel, az alkotmánybíróság döntéseinek folytatólagos el nem ismerése és a köztársaság visszatérő elszakadáspárti retorikája miatt. Hivatalosan a bizottság dolgozik a tárgyalási kereten, amelyről azonban a tagállamok addig nem foglalnak állást, ameddig a bizottság meg nem állapítja a kellő előrehaladást a kritériumok teljesítésében.
Ehhez kapcsolódóan: Csúszik és drágul a boszniai Szerb Köztársaságban zajló magyar vállalkozásfejlesztési program
Orbán másik nyugat-balkáni szövetségeséről, Szerbiáról vegyes mérleget állított ki Brüsszel, megállapítva, hogy a tavaly decemberi választások, majd a kormány és a parlament működésében beálló szünet miatt lelassult a csatlakozási reformok üteme. Az ország ugyanakkor új korrupcióellenes stratégiát fogadott el, és az igazságszolgáltatás reformjának végrehajtása is folytatódott. Szerbia külön dicséretben részesült pozitív hozzájárulása okán abban, hogy 2022-höz képest 31 százalékkal csökkent a Nyugat-Balkánról az EU-ba illegálisan belépők száma. Ez 2024 első felében ahhoz képest is a felére esett.
A bizottság ugyanakkor arra sürgeti Szerbiát, hogy sorakozzon fel az EU közös kül- és biztonságpolitikai irányvonala mellett, és hozza összhangba politikáját az Oroszországgal szemben bevezetett uniós intézkedésekkel és uniós nyilatkozatokkal. "Szerbiának tartózkodnia kell az olyan lépésektől és kijelentésektől, amelyek szembemennek az EU külpolitikai és stratégiai jellegű álláspontjaival, és hitelt érdemlően demonstrálnia kell stratégiai választását az EU mellett" - hangsúlyozza a jelentés. A bizottság szerint továbbra is Szerbia a jogállamiság és a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása terén elért előrehaladása fogja meghatározni a csatlakozási tárgyalások általános sebességét. Szerbia esetében 22 van nyitva a 35 tárgyalási fejezetből, eddig csak kettőt zártak le ideiglenesen.
Montenegróval már valamennyi fejezetet megnyitották a csatlakozási tárgyalásokon, és hármat zártak le a 35-ből eddig ideiglenesen. Júniusban a bizottság pozitívan értékelte a jogállamiságról szóló tárgyalási fejezetben meghatározott ideiglenes kritériumok teljesítését, megnyitva az utat újabb fejezetek lezárása előtt.
Ehhez kapcsolódóan: A georgiai választási bizottság elrendelte a szavazatok részleges újraszámlálását
Georgiával de facto befagyott a csatlakozási folyamat
Georgia tavaly decemberben kapta meg a tagjelölti státuszt, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ország teljesíti az Európai Bizottság által előterjesztett kilenc ajánlást. Bár a kormány kidolgozott egy cselekvési tervet a kilenc reform végrehajtására, a jelentés szerint március óta aggodalomra okot adó fejlemények történtek, amelyek nem tükrözik a kormány által az EU irányába tett kötelezettségvállalást. Ilyennek számít a "külföldiügynök-törvény" és a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló (a bizottság szerint diszkriminatív) törvények elfogadása, amelyek visszavonása Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az első olyan gesztus lenne Georgia részéről, amely jelezné, hogy nem kíván letérni az uniós integráció útjáról. Ahogy a jelentés is megállapítja: a georgiai kormány által hozott intézkedések miatt de facto megállt az EU-csatlakozási folyamat. | Bővítési jelentések: nem áll jól a magyar kormány kedvenceinek szénája | A bővítési folyamat 2023-2024-ben új lendületet vett, de a magyar kormány által támogatott Bosznia-Hercegovina és Georgia visszaesett, Szerbia pedig vegyes teljesítményt nyújt - derül ki az Európai Bizottság bővítési jelentéséből. Várhelyi Olivér szerint a bővítés öt éven belül valósággá válhat. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bovitesi-jelentesek-nem-all-jol-a-magyar-kormany-kedvenceinek-szenaja/33179980.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ két főigazgató-helyettesét, Hammerstein Juditot és Virágos Gábort, értesült a Telex. Információnkat Demeter Szilárd és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ is megerősítette. "Hammerstein Judittal közös megegyezéssel váltunk el, Virágos Gábor esetében - élve a munkáltatói jogommal - kértem az azonnali hatályú felmondást" - írta lapunknak Demeter.
Hammerstein Judit neve sokaknak ismerősen csenghet, hiszen 2023 novemberében L. Simon Lászlómenesztéseután ő volt a Magyar Nemzeti Múzeummegbízott főigazgatója. Hammerstein régóta a Fidesz megbízható kádere: az első Orbán-kormány idején a kormányfő, majd később a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke volt. A második Orbán-kormányban a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkáraként, a harmadik Orbán-kormányban pedig a Balassi Intézet főigazgatójaként dolgozott. 2019-2020-ban az Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója volt.
Az elbocsátásokról szóló hírekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnak, amely azt válaszolta, hogy új időszak kezdődött, új működési renddel. "A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ feladata, hogy egységben jelenítse meg a magyar kultúra közgyűjteményi örökségét. Az idén 222 éves MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum megkezdte azt a stratégiai munkát, amely biztosítja a kihirdetett célok mihamarabbi elérését. Új időszak kezdődött, új működési renddel. Ugyanazokkal ugyanazt csinálva, nem várható, hogy más legyen a végeredmény."
Megkerestük Demeter Szilárdot is, a központ elnökét, aki válaszában hasonlóan fogalmazott.
"Ha ugyanazokkal ugyanazt csináljuk, akkor dőreség lenne más eredményt várni. A Magyar Nemzeti Múzeum a Közgyűjteményi Központ részeként új stratégia mentén folytatja a következőkben. Új idők, új szelek, új működési rend."
Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Kulturális és Innovációs Minisztérium sajtóosztályának is.
2024 áprilisábanlátott napvilágotaz a kormányrendelet, aminek értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum hivatalos neve tavasztól Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és integrálnak bele hat közintézményt.
A volt kulturális és innovációs miniszter, Csák János már február végénbeszéltaz arról, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ részeként működik tovább több költségvetési szerv is. | Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum két főigazgató-helyettesét, Hammerstein Juditot és Virágos Gábort | „Új idők, új szelek, új működési rend” – írta Demeter Szilárd, aki júliusban lett a múzeumot fenntartó központ elnöke. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/30/magyar-nemzeti-muzeum-foigazgato-helyettes-elbocsatas-hammerstein-judit-viragos-gabor-demeter-szilard | null | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor "kétségkívül" azért utazik Tbiliszibe, Grúzia (Georgia) fővárosába, hogy kifejezze támogatását az ottani kormánynak, mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a spanyol RNE rádiónak a Der Spiegel híradása szerint.
Hozzátette: "bármit is mond Orbán úr látogatása során, nem az Európai Uniót képviseli".
Az EU soros elnökségét Magyarország tölti be az idei második félévben.
Grúziában szombaton tartottak 18 párt részvételével parlamenti választásokat, amelyeket a 12 éve kormányzó Grúziai Álom - Demokratikus Grúzia párt nyert meg a szavazatok mintegy 53 százalékával. A magyar miniszterelnök már szombaton gratulált a győzelemhez.
A parlamentbe bejutó négy ellenzéki párt ugyanakkor nem fogadja el a választások eredményét.
Szalome Zurabisvili grúz elnök szerint a voksolást meghamisították, ami "Grúzia Oroszországnak való alárendelését" jelenti. Egyúttal tiltakozásra szólított fel.
Pascal Allizard, az EBESZ megfigyelői missziójának vezetője a választásokat jól szervezettnek minősítette, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfigyelők számos jogsértést regisztráltak.
Josep Borrell és az Európai Bizottság vasárnap esti közös közleményében a választások során a megfigyelők által kiemelt szabálytalanságok azonnali és átlátható kivizsgálását sürgette
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Grúziában hétfőn és kedden.
Sajtóértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is. Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz majd.
Orbán Viktor ma délután Facebook oldalán azt közölte, hogy megérkezett Grúziába.
"A hétvégi választás után első kormányfőként látogatok Georgiába, egy konzervatív, keresztény és Európa-párti országba", írta posztjában. | Orbán Viktor elárulta, mi szél vitte Grúziába | Júliusban a miniszterelnök moszkvai „békemisszió”-ja, most a grúziai látogatása verte ki a biztosítékot az Európai Bizottságnál. Eközben a kormányfő már posztolt is a kaukázusi országból. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/orban-viktor-elarulta-mi-szel-vitte-gruziaba.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A Fidesz felszólítja Gyurcsány Ferencet és a kormányt, hogy állítsa le a népszavazással kapcsolatos, közpénzből folytatott pártkampányt - mondta az ellenzéki párt operatív igazgatója szerdán, Budapesten.
Sajtótájékoztatóján Nyitrai Zsolt arról beszélt, hogy reklámkampányával a kormányzat közpénzből több mint egymilliárd forintot költ a megszorításokkal kapcsolatos magyarázkodásra. A Fidesz felszólítását szerdán írásban is eljuttatja a kormányfőnek.
Nyitrai Zsolt közölte: a Fidesz számára elfogadhatatlan, hogy a kormány, miközben megszorító intézkedéseket hoz, bevezette a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, a tandíjat, közpénzen folytat olyan kampányt, amelyben hirdetések útján magyarázza a megszorításokat. Szerinte ez a kormányzat népszavazási ellenkampánya, amit különböző fizetett hirdetések útján, az interneten, az írott és elektronikus sajtóban folytat.
A kormányzat fél a népszavazás intézményétől, fél a három igenes népszavazás eredményétől. Megjegyezte: a népszavazás ügyében az MSZP természetesen kampányolhat, de pártpénzen.
Arra a kérdésére, hogyan lehet elválasztani, mi a kormány és mi a párt kampánya, Nyitrai Zsolt kijelentette: az MSZP és az SZDSZ parlamenti képviselői voltak azok, akik a parlamentben ezeket a döntéseket meghozták. Úgy vélte, az ellenvéleményt, amit a Fidesz kezdeményezése ellen hallani lehet, nem a párt, hanem a kormány mondja.
"Az egészségügy reformjára mindenképpen szükség van"
"A 2008-as költségvetésben lakossági tájékoztatásra tervezett 1 milliárd forint éppen hétszer kevesebb, mint amennyit az Orbán-kormány 2001-ben költött el kormányzati kommunikációra és állami ünnepségekre" - írta a kormányszóvivői iroda a Fidesz sajtótájékoztatójára reagálva.
A szóvivői iroda közleménye kitért arra is, hogy egyrészt a kommunikáció a kabinet jogszabályokban előírt kötelezettsége, másrészt a tájékoztatás az államfő szerint is a reformintézkedések sikerének egyik alapfeltétele.
"A köztársasági elnök az egészségbiztosítási rendszer megújítását célzó törvényről alkotott állásfoglalásában rámutatott: az egészségügy reformjára mindenképpen szükség van" - idézte fel az államfő állásfoglalását a kormányszóvivői iroda kommünikéje.
A közleményben az is olvasható, hogy 2001-ben az Orbán-kormány 7 milliárd forintot költött kormányzati kommunikációra. Ez - mint írták - annyi, mint amennyit négy év alatt összesen költött el a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány a 2002-2006-os kormányzati ciklusban hasonló célokra.
A szóvivői iroda közleménye szerint a Fidesz pusztán pártpolitikai alapon kritizálja a kormányzati kommunikációt.
(MTI) | Archívum: Fidesz: állítsák le a közpénzből fizetett népszavazási kampányt | A Fidesz felszólítja Gyurcsány Ferencet és a kormányt, hogy állítsa le a népszavazással kapcsolatos, közpénzből folytatott pártkampányt - mondta az ellenzéki párt operatív igazgatója szerdán, Budapesten. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-477850-279419 | 2008-01-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Megismételtetné az egyjelentkezős közbeszerzéseket, kizárná a munkabérekre sem elegendő árat kínáló pályázókat és felelőssé tenné az anyavállalatokat a projektcégek saráért a közbeszerzési törvény módosítása, amely a kormány szerint segítene visszaszorítani a korrupciót. Ugyanakkor felmentené az önkormányzatokat a közbeszerzés alól, ha a kórházukat akarják magánkézbe adni.
"Magyarországon a közbeszerzések kifejezetten érzékenyek a korrupció szempontjából" - fogalmaz a közbeszerzési törvényt módosító javaslatának indoklásában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). Az előterjesztő nemzetközi becslésekre hivatkozva azt állítja, a korrupció átlagosan 20-25 százalékkal drágíthatja meg a közszféra beszerzéseit.
A tárca szerint ezen segítene a jelenleg a több mint 150 módosító indítvány szavazására váró törvénymódosítás. A javaslat jelentős része a közbeszerzési eljárások átláthatóságát hivatott javítani. A törvény előírná, hogy az ajánlatkérőnek (például állami szerv, önkormányzat) az eljárással kapcsolatban mindent közzé kell tennie a honlapján. Ezek az adatok ugyan ma is nyilvánosságra kerülnek, hiszen megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben, de a jövőben áttekinthetőbbek lennének, hiszen egy helyen, eljárásonként rendezve lehetne hozzáférni az információkhoz.
Testre szabott kiírás
A tervezet jelentősen korlátozná azoknak az eseteknek a számát, amikor hirdetmény nélkül, közvetlen, ajánlattételi felhívással lehet közbeszerzést indítani. A kormány szándéka szerint a korrupció elleni harcot segítené az az előírás is, amely szerint az ajánlatkérőknek öt éven keresztül minden szerződést nyilvánosságra kell hozniuk, amit egy közbeszerzésen győztes céggel vagy annak érdekeltségébe tartozó más vállalkozással kötnek, még akkor is, ha annak értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
A törvényjavaslat előírná, hogy meg kell ismételni azokat a kétfordulós közbeszerzéseket, ahol az első szakaszban csak egyetlen jelentkező felelt meg a feltételeknek - például azért, mert a többieket kizárták. Az indoklás szerint ezt a módosítást az üzleti szféra szereplői javasolták a kormánynak: szerintük ez nagyban javítaná a verseny tisztaságát, hiszen kiküszöbölné, hogy egy adott cégre szabják a kiírásokat. Ha a megismételt eljárásban is csak egy jelentkező maradna talpon, már nem kellene elölről kezdeni, hiszen a tárca szerint figyelemmel kell lenni az ajánlatkérő érdekeire is.
Az IRM emellett kötelezővé tenné, hogy az ajánlatkérőknek bejelentést kell tenniük a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), ha úgy látják, a jelentkező cégek árkartellt hoztak létre. Ez történt például 2002 nyarán, amikor a legnagyobb építőipari cégek felosztották egymás közt a meghirdetett autópálya-szakaszokat. A GVH ezért több mint hétmilliárd forintra bírságolta a cégeket, amit 2007-ben a jogerős bírósági ítélet is jóváhagyott.
Irreálisan alacsony ár
Főként az építőiparban bevett szokás, hogy a pályázaton a fővállalkozók külön projektcéget hoznak létre a munka elvégzésére. A közbeszerzési törvény módosítása lehetővé tenné, hogy az ilyen projekttársaságok átvállalják a nyertes cégektől a jogokat, kötelezettségeket. Sőt, a módosítás lehetővé tenné azt is, hogy az ajánlatkérők a pályázati kiírásban kötelezővé tegyék a projektcégek létrehozását, például ha több cég együtt jelentkezik egy feladatra.
A törvény ugyanakkor előírná, hogy a nyertes cég és a projekttársaság egyaránt felelős a közbeszerzési szerződés teljesítéséért, vagyis a fővállalkozók nem vonhatnák ki magukat a felelősség alól a projektcég bedöntésével. A projekttársaság megszüntetését az alapítók csak akkor kezdeményezhetnék, ha már minden, a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos kötelezettségét teljesítették, vagy azokat az anyacég átvállalta.
A közbeszerzési törvény ma is ismeri az irreálisan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, amikor egy cég olyan árral próbál kedvezőbb helyzetbe kerülni, amiből valószínűleg nem lehet megvalósítani a kiírásban szereplő feladatot. Ilyen esetekben a módosítás szerint az ajánlatkérőnek adatokat kell kérni a vállalkozótól, és az alapján el kell döntenie, meg lehet-e csinálni ennyiért a munkát. Az indoklást azonban nem fogadhatnák el, ha az ajánlat olyan alacsony, hogy nem elég a munkabérek és járulékok kifizetésére. Ez a javaslat indoklása szerint egyszerre szolgálja a feketemunka és a körbetartozások visszaszorítását.
Amikor nem kell közbeszerzés
A javaslat ugyanakkor kivon a közbeszerzési törvény hatálya alól három igen jelentős területet. Ezek egyike az olyan egészségügyi ellátási szerződés kötése, amely magában foglalja a vagyonkezelői jog átadását is. A közbeszerzési törvény helyett az államháztartási törvény rendelkezéseit kell tehát alkalmazni az olyan esetekben, amikor egy önkormányzat átadja kórházának működtetési jogát egy magáncégnek.
A rendelkezés azért érdekes, mert korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) többször is bírságot szabott ki önkormányzatokra, amelyek közbeszerzési eljárás nélkül adták át intézményeik üzemeltetését magáncégeknek. Hatvan szocialista vezetésű önkormányzatát például 30 millió forintra bírságolták, amiért egy egyszerű képviselő-testületi szavazással átadta az Albert Schweitzer Kórház működtetését a Hospinvest Zrt.-nek.
A jogszabályok akkor egyáltalán nem szabályozták a vagyonkezelői jog átadásának módját, ezért a KDB úgy értelmezte, szolgáltatási koncesszióról van szó, amiről közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. A hatvani eset után, 2006. december 31-től került bele az államigazgatási törvénybe, hogy a vagyonátadásról nyilvános - de nem közbeszerzési - pályázat keretében kell döntést hozni. A most a parlament előtt lévő tervezet pedig immár a közbeszerzési törvényben is rögzítené ezt az eljárási rendet.
A változtatás lényege, hogy míg a közbeszerzés eredményét a KDB előtt meg lehet támadni, az államháztartási törvény alapján az önkormányzat képviselő-testülete gyakorlatilag végleges döntést hozhat egy egyszerű többséget igénylő szavazással.
A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatás mellett nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor sem, ha olyan szolgáltatási beszerzésről van szó, amely egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik: ezek közt szerepel a közutak, csatornák, közműrendszerek működtetése, a bányászati kutatás és kitermelés, a csővezetékes termékszállítás, a hasadóanyagok előállítása és forgalmazása, a szerencsejátékok szervezése és a menetrend alapján, trolibusszal végzett személyszállítás. | Csendben adna túl a kórházakon a kormány | Megismételtetné az egyjelentkezős közbeszerzéseket, kizárná a munkabérekre sem elegendő árat kínáló pályázókat és felelőssé tenné az anyavállalatokat a projektcégek saráért a közbeszerzési törvény módosítása, amely a kormány szerint segítene visszaszorítani a korrupciót. Ugyanakkor felmentené az önkormányzatokat a közbeszerzés alól, ha a kórházukat akarják magánkézbe adni. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/11/a-kozbeszerzesi-torveny-modositasa-az-atlathatosagot-javitana-a-kormany | 2008-11-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Paks 2: "a pereket is megpróbálja ellehetetleníteni a kormány" | A kormány azt akarja elérni, hogy minden adatigénylést megtiltson a paksi beruházással kapcsolatban, de Péterfalvi Attila is azt mondja, hogy ez abszurdum, szégyen, hogy ez a javaslat az Országház elé kerülhetett – ezt Szél Bernadett mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150219-szel-bernadett-eb | 2015-03-19 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Mint arról mi is beszámoltunk, Koczka István egy elismert matematikatanár, aki tavaly önkéntesnek jelentkezett Ferenc pápa magyarországi látogatására. A jelentkezését először el is fogadták, ám ezt később visszavonta a rendőrség, arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Információs Központ egyik titkosszolgálati rendszere, a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer (BHKR) "büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot" lát Koczka részvételében.
(A legfrissebb hírek itt)
Hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, mi lehet ennek a minősítésnek az oka, de azt lehet tudni róla, hogy teljesen jogszerűen vett részt pedagógustiltakozásokban, illetve petíciókat is is aláírt.
Az ugyanakkor a TASZ szerint súlyos jogsértés lenne, ha emiatt került volna a titkosszolgálatok látókörébe. A büntetlen előéletű Koczka azért indított pert a Nemzeti Információs Központ ellen, hogy kiderítse ki és miért, milyen adatok alapján nyilvánította közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatnak.
Nem tudták alátámasztani
A NIK a perben nem tudta alátámasztani azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene Koczka, illetve nem tudta tájékoztatni őt a róla kezelt információk eredetéről, ezért nem volt jogszerű a megtagadó válasza. Azzal is jogsértést követett el a szolgálat, hogy nem adott tartalmi indokolást a válaszában, s a bírósági eljárásban sem bizonyította, hogy fennáll a nemzetbiztonsági kockázat - írják a portálunknak megküldött közleményben. | Pert nyert a biztonsági kockázatként kezelt matektanár | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével első fokon pert nyert Koczka István matematikatanár. Koczka azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették, ám azt nem árulták el neki, mivel érdemelte ki ezt a minősítést. A Fővárosi Törvényszék most kimondta, hogy a Rogán Antal felügyelete alá tartozó titkosszolgálat megsértette Koczka hozzáféréshez való jogát azzal, hogy indokolás nélkül nem válaszolt a kérdéseire. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/per-nyert-matektanar-a-titkosszolgalat-ellen/ceepd92 | null | true | null | null | Blikk |
Az osztrák férfit, az Oberbank pénzintézet volt alkalmazottját azzal gyanúsítják, hogy milliós nagyságrendben tulajdonított el eurót a bank ügyfeleinek számláiról.
Miután az eisenstadti ügyészség üzletszerű csalás gyanújával indított eljárást, az osztrák gyanúsított beimserte, hogy sikkasztott. Az ügyvéd állítása szerint védence azért követte el a bűncselekményt, mert üzlettársa, a magyar férfi megzsarolta. | Magyar sikkasztott egy burgenlandi bankban | Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Ausztriában egy magyar férfi ellen, akiről azt feltételezik, hogy egy burgenlandi bank alkalmazottjaként sikkasztott - közölte az ügy osztrák gyanúsítottjának ügyvédje. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/01/05/magyar_sikkasztott_egy_b/ | 2011-01-05 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
– Elmesélem, hogyan verték át gyászoló családunkat a hajdúböszörményi köztemetőben – így kezdődik L. A. szerkesztőségünkhöz eljuttatott levele. Az írásból kiderül: a család olyan sírhelyet szeretett volna vásárolni, amely közel van a temető bejáratához. A létesítményt üzemeltető, a helyi református gyülekezetek tulajdonában lévő Paraklétosz Nonprofit Kft. munkatársától megtudták, egy kiemelt sírhely ára meghaladja a 210 ezer forintot, mert ki kell fizetni a sír mellett lévő járdát is. A család ebbe nem akart belemenni, mire a cég dolgozója közölte: csak a járdával együtt adják el a kiemelt helyen lévő sírokat. L. A. szerint ez azért szabálytan, mert tiltott árukapcsolásról van szó.
A panaszról megkérdeztem Lukácsi Zsuzsánnát, a Paraklétosz vezetőjét, aki azt mondta: szerinte nem tiltott árukapcsolásról van szó, hanem a hazai temetőkben általánosan elterjedt gyakorlatról. Érdeklődésemre, hogy mi a helyzet akkor, ha valaki kiemelt sírhelyet akar, de nem kíván hozzá járdát venni, azt válaszolta: az emberek megértik, hogy a kettő együtt jár, és még nem találkoztak olyan esettel, amikor valaki a síremlékalap költségei miatt mondott volna le a kiemelt sírhelyről. A temetőben számos más parcellában is lehet sírhelyet váltani – tette hozzá. E kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is folytatott vizsgálatot, s nem marasztalta el a társaságot.
Lukácsi Zsuzsánna elmondta: cégük két évvel ezelőtt leromlott állapotban vette át a korábban a helyi városgazdálkodási társaság által üzemeltetett temetőt, amelynek korszerűsítésére 50 millió forintot biztosítottak a tulajdonos egyházközségek. Szerinte a társaságuk két éve alaptalan vádaskodások kereszttüzében áll, a feljelentések egy része a konkurens cégtől származik, a többit nem létező személyek vagy szervezetek nevében írták.
Ezt a bizonyos „konkurens céget” Lukácsi Zsuzsánna nem nevezte meg, de megtudtam: a helyi Ozirisz Bt.-ről van szó, amelynek egyik tulajdonosa, ifj. Balogh Zoltán az üzemeltetőváltásig a városgazdálkodási társaság alkalmazottjaként, részlegvezetőként dolgozott a létesítményben.
Hajdúböszörményben járva kiderült: a ParaklétoszNonprofit Kft. ellen tavaly mintegy 250 vizsgálat folyt le a legkülönbözőbb hatóságok – így a rendőrség, az APEH, a fogyasztóvédelem, a Gazdasági Versenyhivatal, a munkaügyi kirendeltség vagy tisztiorvosi szolgálat – részéről, igaz, kisebb adminisztrációs hiányosságoknál súlyosabb mulasztásokat nem állapítottak meg.
A legújabb ügy: a helyi ügyészség február végén hűtlen kezelés gyanúja miatt indított eljárást a temetőben közpénzből végzett szociális temetésekkel kapcsolatban. Azt vizsgálják, hogy ezekkel öszszefüggésben történt-e visszaélés. A lényeg röviden: az önkormányzat tavaly év végén a Paraklétosz Kft.-től és az Ozirisz Bt.-től kért árajánlatot az évente mintegy tucatnyi szociális temetés lebonyolítására. A Paraklétosz ajánlatában egy köztemetés ára – kórboncolással együtt – mintegy 135 ezer forint volt, míg ugyanezt a feladatot az Ozirisz mintegy 122 ezer forintért látta volna el. Az önkormányzati képviselők az eljárást eredménytelennek nyilvánították, de a „számháborúból” mégis a Paraklétosz került ki győztesen. A képviselők ugyanis az idén úgy döntöttek: a szociális temetéseket a helyi temető mindenkori üzemeltetője – jelen esetben a Paraklétosz – végezheti.
Az ügyről megkérdeztem Ficsor Lászlót, a város jegyzőjét, aki azt mondta: a temetővel kapcsolatban két évvel ezelőtt, az üzemeltetőváltás után szabadultak el az indulatok. Szerinte ifj. Balogh Zoltán nem tud belenyugodni abba, hogy a Paraklétosz vette át a temető üzemeltetését, ezért bombázza a hatóságokat különféle beadványokkal és feljelentésekkel. Az önkormányzathoz a temetővel kapcsolatban tavaly húsz beadvány érkezett – mondta a jegyző –, amelyeknek több mint felét ifj. Balogh Zoltán írta, a többi azonban szerinte fiktív néven íródott.
Arra a kérdésemre, hogy valóban kevesebbért vállalta-e volna az Ifj. Balogh Zoltán érdekeltségében lévő Ozirisz Bt. a köztemetéseket, mint a Paraklétosz, Ficsor László azt válaszolta: azért eredménytelenítették a két cég árajánlatát, mert egyik sem felelt meg az önkormányzat által megszabott kritériumoknak, ezért döntött úgy a képviselő-testület, hogy rendeletmódosítással a mindenkori temetőüzemeltető hatáskörébe utalja a feladatot. Közbevetésemre, miszerint ezzel az a látszat keletkezett, mintha az önkormányzat a Paraklétoszt akarta volna kedvezőbb helyzetbe hozni, Ficsor László azt felelte: ez az állítás az újságírói képzelet terméke, az ő olvasatában ugyanis törvényesen és indokoltan került a temető fenntartását ellátó egyházi céghez a köztemetés feladata. Fölvetésemre, hogy tisztázzuk a köztemetés költségeivel kapcsolatos „számháborút” a két említett cég között, Ficsor László azt mondta: a Paraklétosz a 2009-es áron, áfával együtt pontosan 103 215 forintért vállalta a feladatot, boncolással együtt mintegy bruttó 135 ezer forintért.
S hogy mennyiért végezte volna ezt a munkát az Ozirisz? Mint korábban említettem, értesüléseim szerint a cég mintegy 122 ezer forintos ajánlatot adott boncolással együtt. A jegyző a kérdésemre így válaszolt: nem tud konkrét számot mondani, mert – mint mondta – „a körtét az almával nem lehet összevetni”. Ehhez magyarázatképpen annyit tett hozzá: ismeretes, hogy a képviselőtestület miként döntött.
Furcsa, hogy a jegyző nem tudott – vagy talán nem akart? – számokat mondani az Ozirisz árajánlatáról, az ugyanis korábban az önkormányzati képviselők elé került megvitatásra. Az ügy ellentmondásairól szerettem volna megkérdezni ifj. Balogh Zoltánt is, de ő elzárkózott a nyilatkozattól. Csak anynyit mondott: helyette beszéljenek inkább a számok.
Ez mindenképpen meg fog történni – éppen erre való a hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozás. Ennek részleteiről Jónáné Pocsai Edit, a Hajdú-Bihar megyei főügyészség szóvivője megkeresésemre azt mondta: az ügyészség megbízásából a hajdúböszörményi rendőrkapitányság folytatja le az eljárást, amelynek egyelőre nincsen gyanúsítottja. | Belföld: Hűtlen kezelés a temetőben? | A hajdúböszörményi köztemetőben végzett szociális temetkezések ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozás, míg a kiemelt sírhelyek mellé kötelezően megfizetendő járdákra gyászolók panaszkodnak. A temetőt üzemeltető egyházi cég ellen tavaly kétszázötven vizsgálat folyt, de a társaság szerint náluk minden rendben van. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100310-temetoi_szamhaboru_hajduboszormenyben-578741 | 2010-03-10 17:48:49 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség vádat emelt a halálos közúti balesetet okozó sofőr ellen és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélését indítványozza. Az ügynek vádlottja még az a vezető is, aki az előírt sebességhatárt ugyancsak jelentősen túllépve a tragédiát okozó férfi kocsijába hajtott bele.
A vádirat lényege szerint az egyik vádlott, egy 35 éves férfi 2023. július 1-jére virradóra, a XIII. kerületben a Róbert Károly körúton az Árpád híd irányába vezetett egy tuningolt személygépkocsit.
A férfi korábban rendszeresen vett részt gyorsulási versenyeken.
A vádbeli éjszakán a férfi felfigyelt két másik gépkocsira, amelyek egyikét az ügy másik vádlottja, egy 23 éves férfi vezette. A két másik sofőr ismerte egymást és köztük kialakult egy spontán verseny a körúton, amelybe bekapcsolódott a 35 éves vezető is, méghozzá úgy, hogy a nagyobb teljesítmény érdekében a gépkocsija menetstabilizáló rendszerét kikapcsolta. A versenyben az élen haladt, majd felhajtott az Árpád hídra, amelyen épp ekkor, Budáról Pestre kerékpározott a sértett a híd korláttal elkülönített, kerékpárútként funkcionáló járdarészén.
A 35 éves vádlott az Árpád híd Népfürdő utcai villamosmegállójánál a megengedett 70 km/h sebességet jelentősen túllépve, mintegy 168-170 km/h sebességgel haladt a belső forgalmi sávban, a menetstabilizáló program nyújtotta biztonság nélkül. Ezt követően a híd balra, majd jobbra ívelő útkanyarulatában azt tapasztalta, hogy a 137-147 km/h-val haladó gépkocsi balra kezdett húzni, ezért jobbra kormányzott. Ekkor azonban elvesztette uralmát a járműve felett, azzal merőlegesen a jobb oldali szalag- és csőkorlátnak ütközött, megpördült, majd ismét a korlátnak csapódott, és azt átszakítva, 69-76 km/h sebességgel elgázolta az ott szabályosan közlekedő sértettet.
Ezután a gépkocsi felborult, és a tetején többször megpördülve becsúszott az útra, ahol a mögötte haladó 23 éves férfi késedelmesen megkezdett intenzív fékezés után 98-103 km/h sebességgel beleütközött, és a pillanatokkal korábban halálos balesetet okozó sofőrnek súlyos sérüléseket okozott.
A balesetet követően kiérkező mentők a sérült kerékpárost kórházba szállították, aki azonban a szakszerű orvosi ellátás ellenére a kórházban, még az éjjeli órákban életét vesztette.
Mindkét ütközés azért következett be, mert a sofőrök nem tartották be, hanem jelentősen túllépték a megengedett sebességet és a további eredmény tekintetében gondatlanság terheli őket.
A büntetőeljárás során megállapításra került, hogy a 35 éves vádlott a gépjárművezetésre személyiségének pszichológiai jellemzői folytán nem alkalmas.
A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a 35 férfit halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével, míg a másik férfit közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja. A kerületi ügyészség arra tett indítványt a vádiratban, hogy a bíróság a 35 éves férfit ítélje végrehajtandó fogházbüntetésre, a másik vádlottal szemben szabjon ki végrehajtásban felfügeszett fogházbüntetést, illetve pénzbüntetést. Az ügyészség indítványozza, hogy a halálos eredményt okozó sofőrt a bíróság véglegesen, a másik vádlottat határozott időre tiltsa el a közúti járművezetéstől.
Mintha az Árpád hídon csak száguldani lehetne, azóta is hétről hétre a fokozott rendőri sebességellenőrzést semmibe véve rohannak az autók. Szeptember 9. és október 6. között az Árpád hídon felállított traffipaxok összesen 160 gyorshajtót mértek be - számolt be a police.hu oldalán a rendőrség.
2024. október 7. és október 20. között az Árpád hídon felállított traffipaxok összesen 114 gyorshajtót mértek be.an lihegnek a rendőrök. Közülük az egyik 142 km/órával hajtott, ezért 140 ezer forint közigazgatási bírságot kap. | Letöltendő fogházbüntetést kértek az Árpád hídon versenyző gyilkos autósra, a másik megúszhatja felfüggesztettel | Lassan másfél éve annak, hogy az Árpád hídon két autós úgy gondolta, kipróbálják, mit tud az autójuk. Egy ártatlan biciklis lett ennek áldozata. Az ügyben már mindenki várta, hogy megtörténjen a vádemelés, mert azóta is sorra döntik a rekordokat a sebességátlépéssel az autósok, pedig tudják, hogy a rendőrség kiemelten figyeli a hídon robogókat. Az egyik versenyzőre letöltendőt, a másikra felfüggesztettet kért az illetékes ügyészség. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/arpad-hid-baleset-vademeles-tragedia-ugyeszseg.799804.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Hat tanút, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egykori közvetlen munkatársait hallgathatja meg csütörtökön a Szolnoki Törvényszék a sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó telekcsere ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének vádjával folytatott büntetőperben. Az idézettek, köztük Ficsor Ádám, aki a vádbeli időszakban Gyurcsány kabinetfőnöke volt, a bíróság előtt beszámolhatnak róla, hogy miként és milyen utasítások alapján szervezeték meg a miniszterelnök és a befektetőként jelentkező Joav Blum izraeli–magyar üzletember és társai találkozóját. A 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvári termében tartott megbeszélést, amelyen döntés született a beruházás kiemelt támogatásáról, a vádirat szerint a kormányfői kabinet és a Miniszterelnöki Hivatal tisztségviselői szervezték meg.
A tárgyaláson a vádlottak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., illetve a pénzügyi tárca egykori vezető beosztású munkatársainak ügyvédei indítványozták Blum személyes meghallgatását is, aki a nyomozás során írásban tett tanúvallomást. Az azóta jogerősen is érvénytelenített telekcsereügylet kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészség a bűncselekmény kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. A főügyészség szerint a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Az ügy vádlottja V. Bálint ügyvéd is, aki a vádirat szerint Blum érdekében eljárva kétrendbeli közokirat-hamisítást követett el. Közreműködése nyomán Blum részben színlelt ajándékozási szerződéssel jutott hozzá azokhoz a pilisi és albertirsai gyümölcsösökhöz, amelyeket az MNV által 2008. július 30-án aláírt szerződés szerint a Velencei-tó partján elterülő hetvenhektáros területre cserélhetett volna. | Bíróság előtt Gyurcsány bizalmasai | Gyurcsány Ferenc korábbi munkatársai tehetnek csütörtökön vallomást a Szolnoki Törvényszéken tárgyalt Sukoró-ügyben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/03/birosag-elott-gyurcsany-bizalmasai | 2013-03-14 10:18:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A témához nem kötődő, az abortusszal kapcsolatos diavetítéssel kezdte bizottsági meghallgatását Szilvásy Péter a kancelláriaminiszer öccse. Szilvásy Pétert az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság szerdai ülésére idézték be.
Szilvásy a meghallgatásakor folyamatosan fotózta az újságírókat és a bizottság őt kérdező tagjait. Az ülés végén azt mondta, gyerekek kérték meg rá, hogy mondja meg a politikusoknak: "tele van a hócipőjük" azzal, hogy az ország politikai harcszíntérré vált. Erre reagálva Demeter Ervin, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke azt válaszolta, hogy Szilvásy Péter kivételes helyzetben van, mert ezt egy vasárnapi ebédnél a testvérének is elmondhatja.
Szilvásy György öccse arról is beszélt, hogy 2007. januárjában kereste meg őt az alapítvány, mert az úgynevezett Dobó-kutatásukhoz kerestek grafológust. Ezután ő vetette fel, hogy a tevékenységet bővítsék ki és a tehetséges gyermekek felkutatására is terjesszék ki. Ebbe bele is kezdte, de ez az alapítvány körül kialakult ügy miatt leállt és folytatásáról majd januárban döntenek.
Kérdésre válaszolva Szilvásy Péter kitért arra, hogy rákérdezett az alapítványnál, a testvérei miatt keresték-e meg őt, de nemleges választ kapott. Ezután már nem foglalkozott azzal, ki ajánlotta őt grafológusként. Hozzáfűzte, az alapítvány megkereste őt, örömmel fogadta és ezt ő megtiszteltetésnek tartja.
Arra a kérdésre, volt-e tudomása arról, hogy az alapítvány részéről megkeresték volna testvéreit, Szilvásy Péter azt mondta, csak később tudta meg, hogy öccsét, Szilvásy Istvánt, az Állami Egészségügyi Központ jelenlegi főigazgatóját juttatásban részesítették.
A bizottságban ezt követően parázs vita alakult ki ellenzéki és kormánypárti képviselők között, hogy az ülést nyílt vagy zárt ülés keretében folytassák Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójának meghallgatásával. Míg az ellenzéki képviselők a zárt, a kormánypárti képviselők a nyílt ülés mellett érveltek. Laborc Sándor meghallgatását végül nyílt ülés keretében kezdték meg.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét személy ellen áprilisban. A gyanúsítottak között van Földes-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratóriumban szerepet vállalt az NBH egyik megbízott főosztályvezetője és egy munkatársa, ellenük nem indult bűntető eljárás. Az ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata. | Újságírókat fotózott a bizottsági ülésen Szilvásy jósdás testvére | Újságírókat fotózott a bizottsági ülésen Szilvásy jósdás testvére - Az Egymásért alapítvány ügyeiről volt szó, de Szilvásy Péter inkább az abortuszról tartott diavetítést. | null | 1 | https://index.hu/belfold/szilv3710/ | 2007-12-04 00:00:00 | true | null | null | Index |
M.B. (Dunántúli Napló)
A májusban sorra került, úgynevezett előkészítő tárgyalást követően folytatódott a munkaügyi bíróságon Wolf Gyula, a pécsi egyházmegye tavaly ősszel felmentett volt gazdasági igazgatójának pere. Wolf Gyula azt kérte, a bíróság állapítsa meg munkaviszonya megszüntetésének jogellenes voltát, valamint kártérítést is követel volt munkaadójától, munkaviszonyának helyreállítását ellenben nem.
A bíróságon kiderült, Wolf Gyula átlagkeresete bruttó 468 343 forint volt. Amennyiben a bíróság neki ad igazat, annyi havi fizetésére tarthat igényt, amennyi idő a menesztése és a döntés között eltelt. Mindemellett kártérítés is megilletheti, vagyis összességében a tét – anyagi szempontból – több millió forint.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Mayer Mihály korábbi püspök és Wolf Gyula volt gazdasági igazgató (jobbra) egy egyházi eseményen
Az ezt megelőző tárgyaláson a bíróság elrendelte, hogy szerződéseket, egyéb iratokat, többek között egy, a Szentszék által küldött, az üggyel szorosan összefüggő leirat magyar nyelvű fordítását kell benyújtania az alperesnek.
A szóban forgó vatikáni leiratot tegnap ismertette a bíróság. A tavaly júliusban megérkezett levélben az akkor még hivatalban lévő Mayer Mihály megyés püspököt arra utasították, hogy Wolf Gyulát minden tisztsége alól mentse fel, mert alkalmatlan feladatai ellátására. Ezzel összefüggésben a volt gazdasági igazgató képviselője az előző tárgyaláson megjegyezte, mivel a német nyelven íródott levél fordítása akkor még el sem készült, azt nem is ismerhette ügyfele a felmondás időpontjában.
Ugyanakkor Mayer Mihály írásban, ügyvéd előtt tett nyilatkozatában azt állítja, a volt főigazgatónak beszámolt a levél tartalmától. A leirat megérkezése után néhány héttel Wolf Gyula lemondott. Munkaviszonyát ellenben akkor még nem szüntették meg, erre csak idén januárban került sor.
A tárgyalás november 16-án tanúk meghallgatásával folytatódik.
Ettől az eljárástól független továbbra is zajlik az a nyomozás, amely az egyházmegyével kapcsolatos feltételezett visszaéléseket hivatott feltárni, az ügyben továbbra sem gyanúsítottak meg senkit.
Volt-e joga az intézkedéshez Veres Andrásnak?
Wolf Gyula munkaviszonyát a szombathelyi egyházi vezető, pécsi kormányzó Veres András hivatali ideje alatt szüntették meg. Wolf Gyula menesztéséig az egyházmegye egyes szociális intézményeinek vezetőjeként dolgozott, s munkaviszonyát többek között a költséghatékonyabb gazdálkodásra irányuló átszervezésekkel indokolva szüntethették meg.
Wolf Gyula ügyvédje ezt többek között azzal érvelve kifogásolta, hogy az időseket ellátó otthonok élére új vezetőket neveztek ki, s miután másokkal töltötték be a posztokat, aligha spóroltak.
A tárgyaláson Wolf Gyula ügyvédje a kánonjogra (az egyházi törvénykönyvre) hivatkozva azt is felvetette, Veres András ideiglenes kormányzóként nem mondhatott volna fel a volt igazgatónak. Miután a Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás tartalmazza, hogy az egyház belső életét szabályozó kánonjogot az állam elismeri, a perben az egyházi törvénykönyv idevágó passzusainak is szerepe lesz.
Lehetett vizsgálat
A per során nyilvánosságra került vatikáni leirat azt a korábbi feltételezést erősíti, hogy a Szentszék folytatott vizsgálatot az egyházmegyével kapcsolatban. A pécsi püspökség tavaly ősszel ezt közleményben cáfolta: „A Szentszék nem folytat, és nem folytatott vizsgálatot az egyházmegye vezetése ellen, így a felmentés sem lehetett a vizsgálat következménye.”
Utóbb ezt megcáfolta a püspöki konferencia titkársága: „A közlemény tartalmát megerősíteni nem tudjuk” – írták.
Utóbb ezt megcáfolta a püspöki konferencia titkársága: „A közlemény tartalmát megerősíteni nem tudjuk” – írták. Mayer Mihály korábbi püspök és Wolf Gyula volt gazdasági igazgató (jobbra) egy egyházi eseményen --> | Botrány a püspökségen: a Vatikán kérte a pécsi igazgató menesztését | A Vatikán tavaly júliusban levélben kérte Wolf Gyula minden, az egyházmegyében betöltött tisztségéből való menesztését - derült ki a volt gazdasági igazgató munkaügyi perének szerdai tárgyalásán. | null | 1 | https://www.bama.hu/kozelet/2011/09/botrany-a-puspoksegen-a-vatikan-kerte-a-pecsi-igazgato-meneszteset | 2011-09-14 16:36:30 | true | null | null | BAMA |
Bár minden idők második legjobb szeptemberét zárta múlt hónapban a költségvetés, a részletek egyáltalán nem mutatnak ennyire kedvező képet az állami pénzügyekről. A Pénzügyminisztérium részletes államháztartási tájékoztatója megerősítve az első közlést, 234 milliárd forintos szeptemberi többletről számolt be. Ez - mint már két héttel ezelőtt is írtam - nagyban köszönhető annak, hogy Brüsszel ismét utalt pénzt Magyarországnak, hiszen szinte forintra pontosan annyi maradt hó végén a kasszában, mint amennyi támogatás érkezett az Uniótól. 243,3 milliárd forint.
Valójában ezzel a ténnyel ki is merítettem az érdemben pozitív fejlemények sorát, pedig a PM lelkesen úgy kommentálta a szeptemberi költségvetési folyamatokat, hogy "bár a kedvezőtlen külső világgazdasági folyamatok még éreztetik a hatásukat, a kormány sikeresen stabilizálta az államháztartás egyensúlyát", és még azt is rögzítették, hogy "kormány az idén meghozott intézkedésekkel több mint 1000 milliárd forinttal" javította a költségvetés egyenlegét. Pedig valójában úgy néz ki a helyzet, hogy a bevételek egyáltalán nem úgy folynak be, ahogy kellene, miközben a költségvetési kiadások gyakorlatilag tökéletesen megegyeznek az időarányos összeggel. Minden extra kiadás (reptér megvétele, megugrott kamatkiadások) ellenére még 379 milliárd forinttal kevesebbet is költött szeptember végéig az állam, mint amit időarányosan kiadnak a számok.
Az állami bevételeknél azonban brutális elmaradás látszik, szeptember végéig 75 százaléka telt el az évnek, ehhez képest az egész éves előirányzatnak csak a 72,1 százaléka folyt be az államkasszába. A 2,9 százalékpontos differencia forintosítva tetemes, 1116 milliárd forint hiányzó bevételt jelent.
Ezen belül is a legnagyobb gond továbbra is az áfabevételekkel van. Bár a legutóbbi statisztikák szerint az elmúlt hónapokban már növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül főként az élelmiszer-, és a nem élelmiszerüzletek forgalma kezd magára találni. Augusztusban előbbi 3,4, az utóbbi pedig 0,9 százalékos növekedést mutatott, sőt az élelmiszerüzletek forgalma legutóbb 2020 márciusában bővült a mostaninál nagyobb mértékben. Mindebből azonban semmi sem tud profitálni a költségvetés egyelőre.
Szeptemberben 678 milliárd forint áfa folyt be a költségvetésbe, ami ugyan jóval több az augusztusi 436 milliárdnál, de a helyzet komolyságát jól jelzi, hogy a tavaly szeptemberi áfabevételnél 33 milliárd forinttal kisebb ez az összeg.
Pedig a 2023-as költségvetésben is túltervezte a kormány az áfabevételeket, ráadásul a kiskereskedelmi forgalom is zsugorodott az idei bővüléssel szemben, és ha más miatt nem is, az idei szeptemberben mért 3 százalékos inflációnak automatikusan növelni kellene az áfabevételt. A jelek szerint azonban sem a bővülő kiskereskedelem, sem a pénzromlás üteme nem képes legalább annyi áfabevételt biztosítani, mint amennyi tavaly befolyt a kasszába.
Az egész évet tekintve az áfa-előirányzatnak csupán 63,4 százaléka érkezett be a költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy 997 milliárd forint hiányzik csak ezen a soron a költségvetésből. Ez - némi túlzással - kiteszi lassan a repülőtér visszavásárlásának a teljes költségét.
A gazdálkodói szervezeteknél is mutatkozik némi elmaradás, ez összegszerűen 198 milliárd forintot tesz ki, a lakosság ezekkel szemben hibátlanul utalja a pénzt az államkasszába, mindössze 25 milliárd forint hiányzik az időarányos teljesüléshez.
A kiadási oldal egyes sorain ugyanakkor jelentős túlköltekezések látszanak az államháztartás mérlegében. Egyik fő gondot a kamatkiadások jelentik idén, pontosabban jelentették az év első hónapjaiban. A magas infláció miatt ugyanis rengeteg kamatot kellett az államnak kifizetnie a Prémium Magyar Állampapír tulajdonosainak, és bár erre készülhetett volna a kormány, valójában a költségvetés tervezése során mintha erről megfeledkeztek volna. Ennek eredménye az lett ugyanis, hogy várhatóan túlteljesül ez az előirányzat, hiszen szeptember végéig 284 milliárd forinttal többet költött a kormány az időarányosnál.
Ennél is nagyobb extraterhet jelentenek az államkasszának a költségvetési szervek kiadásai, amire már közel 6200 milliárd forintot költött el a kormány, ez
780 milliárd forinttal nagyobb kiadás az időarányoshoz képest.
A kiadásból egyébként 3 586,2 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.
Az időarányosnál 414 milliárd forintnál többet költött a kormány az állami vagyonnal összefüggésben, a rossz költségvetési tervezést támasztja alá, hogy a szeptember végéig elköltött pénz már 52 százalékkal meghaladja az egész évre tervezett kiadást.
A PM tájékoztatója szerint ezen a soron zömében az állami cégek tőkeemelésével összefüggő tételek szerepelnek. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy már egy ideje az államnak nincs dedikált pénze a saját vagyonának gondozására, persze ettől függetlenül szükség esetén előteremtik a forrásokat. Viszont az jó eséllyel csak úgy lehetséges, hogy más előirányzatoktól vesznek el pénzt.
A tervezettnél már most jóval többet költött a kormány az állami beruházási fejezetre is. A szeptember végéig 343,5 milliárd forintos kiadás szerepel a mérlegben, ami 30,6 százalékkal több az egész éves előirányzatnál. Ha időarányosan nézzük, akkor már most 141 milliárddal többet költöttek. A tárca tájékoztatója szerint a kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (199,8 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (56,8 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (77,2 milliárd forint) kapcsolódtak. | Már 997 milliárd forint áfa hiányzik az államkasszából, rejtély, ami az áfabevételekkel történik | Hiába megy már jobban idén a kiskereskedelemnek, mint tavaly, és hiába van egy kis infláció is, kevesebb bevétele lett a költségvetésnek áfából, mint tavaly, amikor minden sokkal rosszabb volt. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/22/mar-997-milliard-forint-afa-hianyzik-az-allamkasszabol-rejtely-ami-az-afabevetelekkel-tortenik | null | true | null | null | 444 |
Semmilyen jogszabály, nemzetközi egyezmény nem biztosít nyomozó hatósági jogköröket sem a Magyar Katolikus Egyháznak, sem más egyháznak, vallási közösségnek. Parlamenti irományában Semjén Zsolt azt írta, hogy az egyházat nem tcrheli feljelentési kötelezettség a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt, de semmi nem tiltja, hogy akár az egyház belső szabályaiba, a kánonjogba ütköző ügyek feltárása érdekében belső, saját maga által szabályozott eljárást folytasson le.
Vadai Ágnes (DK) azt követően fordult újra az egyházpolitikáért felelős miniszterhez, hogy kiderült, újabb pap ellen indult belső vizsgálat kiskorú elleni bűncselekmény miatt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Azt ugyanakkor csak az eljárás után döntik el, akarnak-e rendőrségi feljelentést tenni. Az ellenzéki képviselő szerint ez felveti a kérdést, milyen alapon nyomoz a Magyar Katolikus Egyház, miként lehet egy belső vizsgálat szubjektív eredményétől, egyéni egyházi döntéstől függővé tenni a rendőrségi feljelentést.
Semjén Zsolt válaszában jelezte, a magyar jog kifejezetten tiltja az állami szerveknek, hogy az egyház belső szabályai alapján lefolytatott eljárásokat, határozatokat vizsgálja. Az egyházi belső eljárások, döntések nem helyettesíthetik az állami eljárásokat és döntéseket.
Az egyházon belüli vizsgálatok, eljárások és az azok eredményeként megszülető döntések nem arra hivatottak, hogy kiváltsák az állami büntető hatalom aktusait.
Semjén Zsolt megítélése szerint egyébként minden egyes feljelentés mögött egy-egy személyes döntés áll, függetlenül a feljelentőtől, hiszen az mindig egyéni döntés, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ismeret birtokában egy bűncselekmény kapcsán lesz-e feljelentés, vagy sem.
Az egyházi eljárás éppen arra irányul, hogy a feljelentés kérdésében minél objektívebb döntés születhessexi.
A miniszter jelezte: ha egy belső egyházi jogi személy a szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el, szigorúbbak a szabályok. Ebben az esetben ugyanis fennáll a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési kötelezettség, aminek elmulasztása fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséget von maga után.
Mivel Semjén Zsolt úgy ítélte meg, hogy Vadai Ágnes a Magyar Katolikus Egyház kollektív felelősségét sugalló kérdést tett fel, ezért visszakérdezett. Azt firtatta, hogy feljelentést kellett volna-e tennie a Demokratikus Koalíciónak 2019-ben Gréczy Zsolt képviselő állítólagos zaklatási ügyében, függetlenül attól, megalapozottak voltak-e az ellene megfogalmazott vádak, vagy sem.
Polt Péter legfőbb ügyész mindenesetre feljelentésként értékelte, hogy Vadai Ágnes arról kérdezte, vizsgálja-e az ügyészség, milyen szerepe volt Tóth Tamás bukott püspökkari titkárnak a Magyar Katolikus Egyházon belüli pedofil bűncselekmények eltussolásában. A képviselő erről is többször is kérdezte Semjén Zsoltot, akinek a válaszait most gunyorosan impertinens stílusúaknak minősítette. A főügyész döntése alapján a Nemzeti Nyomozó Irodának kell majd elbírálnia, indít-e nyomozást, amiért a titkár a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, Bábel Balázs nevében jogellenesen írt egy levelet, illetve segíthette-e bűncselekmények elkövetőit, amivel közreműködhetett a bűncselekményekből származó előny biztosításában.
Bábel Balázs kalocsai érsek lapunknak ezt írta.
A bizalommal és a hatalom bármely formájával való visszaélés sajnos egyetemes jelenség. Ez azonban legcsekélyebb mértékben sem jelenthet kibúvót bármely intézményrendszer, így a katolikus egyház számára sem. A katolikus egyházjog feladata az, hogy tükröt tartson az egyházi intézményrendszer elé, és rámutasson a pontokra, amelyek továbbfejlesztésre szorulnak annak érdekében, hogy a jövőben a visszaélés egy formája se fordulhasson elő. | Szexuális bűnök: Az egyháznak nincs feljelentési kötelezettsége | A bukott püspökkari titkár ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/13/szexualis-bunok-az-egyhaznak-nincs-feljelentesi-kotelezettsege | null | true | null | null | 24.hu |
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a korrupcióinfón ismét egy kézzel fogható példát mutatott be az állam foglyul ejtésére. „Fogva tartott államnak” hívják azt az államot, amikor a törvényeket egy nagyon szűk kör érdekei diktálják.
Hadházy szerint valami ilyesmi történt tavaly egy egészségügy saláta-rendelet megírásakor, a vérplazma donorokról rendelkező paragrafusok esetében. Azért, hogy sok kispénzű ember számára kevesebbet kelljen fizetni a Tiborczhoz közeli vállalkozásnak, a minisztérium kiadott egy masszívan versenyt korlátozó rendeletet.
Korrupcióinfó: Oldalanként félmillió forintos tanulmányok a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál
Korrupcióinfó: Milliárdok mentek a mentésirányításra, mégsem ér ki mindig a mentő
Az egészségügyi piacon is megjelent Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök lányának a férjének, az üzleti köre. A fontos gyógyszeripari alapanyagnak,a vérplazmának a begyűjtésével foglalkozó cégek között színre lépett a Plazma Expert Kft nevű vállalat, mely több szálon is kapcsolódik Tiborczhoz.
A cég ügyvezetője Hauberl Gergely annak az Elios vállalatnak volt az igazgatósági tagja, mely a közvilágítási EU-s tendereken degeszre kereste magát. Ezekkel a pályázatokkal kapcsolatban számos visszaélés gyanúja merült fel, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is nyomozott az ügyben. Az Elios-botrányról az Átlátszó közölt először összefoglaló cikket.
A főügyész vagy a nyomozóhatóság hazudik az egykori Tiborcz-céggel kapcsolatos hangfelvételről?
>>> Tovább az Átlátszó uniósmutyi-dossziéjára
Számos más kapcsolat is fennáll az ügyvezető személyén túl a Plazma Expert és Tiborcz köre között. A Plazma Expert alapítója a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt, mely szoros összefüggésbe hozható a közös telephelyen keresztül azzal a WHB-csoporttal, mely kivásárolta Tiboczot a lámpagyáros Eliosból.
Paár Attilának, a csoport egyik emblematikus alakjának, ezen túl is számos üzleti kapcsolata van a miniszterelnök vejével.
Fontos és pótolhatatlan gyógyszeripari alapanyag a vérplazma, például a véralvadási problémákkal küzdő betegek gyógyszereit állítják elő belőle. A vérplazma gyűjtés, bár hasonló folyamat, de jelentősen eltér a véradástól. A vérplazma adáskor nem a teljes vért, csak a plazmát (vérsejtek nélküli folyadékot) gyűjtik be, a sejtek maradnak a donorban. Ennél fogva jóval gyakrabban is végezhető, mint a véradás. A vérplazma gyűjtése piaci alapon megy, a plazmát gyűjtő cégek gyógyszergyáraknak adják el az alapanyagot.
A Tiborcz-közeli vállalkozás felbukkanásáig a donorok kalóriapénz és “rendelkezésre állási díj” gyanánt a másfél órás elfoglaltságért alkalmanként hét-nyolcezer forintot kaphattak. 2016 végén azonban megjelent egy minisztériumi rendelet, melyben 3500 forintban maximalizálták az adható költségtérítés összegét. Miközben egy egység plazma 20-25 ezer forintért adható el.
A haszon így rögtön sokkal nagyobb lesz a gyűjtő cégeknél az EMMI rendelet nyomán. Az új Tibocz-közeli cég a Plazma Expert vadonatúj piaci szereplőként Békéscsabáról indulva jelent meg a szűk, összesen hat szereplőből álló vérplazma-gyűjtő piacon, és dinamikusan fejlődik.
Ennek az EMMI rendeletnek az lett a hatása a piacon, hogy láthatóan csökkent a donorok vérplazma adási kedve. Egy szakmai vélemény szerint, ha a beszerzési ár lefelezését a piaci szereplők lépték volna meg, a Versenyhivatal hatalmas bírsággal sújtotta volna a cégeket.
Hadházy szerint a minisztériumi rendelet egyedül a vérplazmát gyűjtő cégek – elsősorban az új belépő Tibocz-közeli cég – üzleti érdekeivel magyarázható.
Frissítés (2017. március 10.) Cikkünk megjelenése után Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa az alábbi kiegészítést kérte:
„A FÉSZ ZRt. és a West Hungária Bau Kft. az elmúlt években több jelentős volumenű kivitelezési munkát konzorcium formájában pályázott meg és nyert el. Ezekben a konzorciumokban a West Hungária Bau Kft. volt a konzorciumvezető, és a felek között létrejött konzorciumi szerződések értelmében a konzorcium képviseletét a West Hungária Bau Kft. látta el, akit a tárgyalásokon többségi tulajdonosként és vezető tisztségviselőként én képviseltem. A FÉSZ ZRt. tulajdonosaival és vezetőivel – tekintettel a szoros munkakapcsolatra – természetesen jó kapcsolatot ápolnak a West Hungária Bau Kft. tulajdonosai, vezetői is, de ezeket az együttműködéseket leszámítva, a WHB-nak nincs semmilyen tudomása és ráhatása a FÉSZ ZRt. egyéb üzleti ügyeire.
A közösen végzett, és remélhetőleg a jövőben végzendő, csak és kizárólag építőipari munkák indokolták azt, hogy a FÉSZ ZRt. tulajdonosai és vezetősége úgy döntöttek, hogy fióktelepet/irodát létesítenek abban az irodaházban, amelyben a WHB is működik.
A FÉSZ ZRt. többségi tulajdonosa az Excidit Befektetési Korlátolt Felelősségű Társaság, melynek tulajdonosa egy magánszemély, aki nem én vagyok. A FÉSZ ZRt. kisebbségi tulajdonosa szintén egy magánszemély, aki szintén nem én vagyok. A FÉSZ ZRt. nem áll társasági jogi kapcsolatban sem a West Hungária Bau Kft-vel, sem velem, ebből kifolyólag a WHB-nak nincs semmilyen köze az Ön által említett Plasma Expert Kft-hez.
Semmi köze nincs továbbá a cégnek sem Tiborcz Istvánhoz, sem az Elisoshoz.
Az, hogy Hauberl Gergely Urat a Plasma Expert Kft. tulajdonosa ügyvezetői pozícióra felkérte, a cég indításával, előkészületi munkáival kapcsolatosan, közel sem jelenti azt, hogy az Elios Zrt. bármilyen jogi kapcsolatban állna a Plasma Expert Kft-vel. Mellesleg Hauberl Gergely aki egyébként számos más cégben is tevékenykedik az Elios Zrt-n kívül, 2016. decemberében lemondott ügyvezetői pozíciójáról a Plasma Expert Kft-ben.” | Korrupcióinfó: Tiborcz István üzleti köre szívja a vérünket állami segítséggel | Orbán Viktor vejének üzleti köre nagyot szakít a vérplazma üzleten. Egy EMMI rendeletnek köszönhetően a donoroknak viszont felére csökkent a pénze. A Tib | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/03/10/korrupcioinfo-tiborcz-istvan-uzleti-kore-szivja-a-verunket-allami-segitseggel/ | 2017-03-10 12:48:33 | true | null | null | atlatszo.hu |
2011.07.20. 03:00
Valóban voltak problémák azon pályázaton, amelyen a választások előtt közel százharmincmillió forintot nyert az előző kormányhoz közel álló hat szervezet, így a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is. A határidők és dokumentáció tekintetében azonban szabálytalanság „megalapozottan nem állapítható meg” – közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Lapunk cikke nyomán vizsgálatot indított a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy kiderítse, történt-e visszaélés annak a pályázati eljárásnak a során, amit nem sokkal a választások előtt százharmincmillió forint értékben hirdetett meg az ügynökség. Információi szerint ugyanis manipulálták a pályázáshoz szükséges egyik program dátumát, hogy az MSZP-s kormány baráti szervezetei biztos befutók lehessenek. Az eredeti kiírás szerint a programra 2010. április 30-a, péntektől lehetett pályázni a keret kimerüléséig, csak a Magyar Postán feladott csomagban, a feladás dátuma, óra, perc igazolással együtt.
A Humánerőforrás operatív program honlapján tehát április 30-án kellett volna megjelennie a „pénzügyi, költségvetési kitöltőprogramnak”, ahol a pályázatban részt vevők képzéséhez kapcsolódó költségeket kellett felvinni. A lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint ez a program azonban csak május 3-án hétfőn, 14 órakor nyílt meg, az NFÜ saját honlapján később mégis azt tüntette fel, hogy már április 28-án működött. A visszadátumozásra azért volt szükség, mert a kiírás szerint a pályázat véglegesítése – azaz május 3-a 14 óra – előtt pályázatot nem lehetett feladni, vagy ha ez mégis megtörtént, akkor azokat el kellett utasítani. A postai igazolásokból kiderül: hat szervezet, köztük az MSZOSZ, már április 30-án benyújtotta pályázatát, amit nem utasítottak el, hanem közel harmincmillió forintot adtak rá – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában, melyből további részleteket is megtudhat. | Bennfentes nyertesek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél? | Valóban voltak problémák azon pályázaton, amelyen a választások előtt közel százharmincmillió forintot nyert az előző kormányhoz közel álló hat szervezet, így a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is. A határidők és dokumentáció tekintetében azonban szabálytalanság „megalapozottan nem állapítható meg” – közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/07/Bennfentes-nyertesek-a-Nemzeti-Fejlesztesi-ugynoksegnel | 2011-07-20 11:31:17 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A Dunaferr dolgozói megkapták bérük | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A kormány a Bérgarancia Alapból rendezte a dolgozók bérét. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/dunaferr-berkifizetes-lyberty-steel-bergarancia-alap | null | true | null | null | HEOL |
Dömös a Dunakanyar egyik legszebb fekvésű települése. Az 1100 fős községből közelíthető meg legkönnyebben Magyarország két kedvelt kirándulóhelye, a Rám-szakadék és a Prédikálószék. Hajóállomásáról pedig idén júliustól körbehajózható a Dunakanyar, mindössze 500 forintért.
A hajóállomástól néhány lépésre egy elhagyatott, romos épület áll, az egykori Bergmann Panzió, amelyhez hatalmas udvar tartozik. A főút mellett húzódó területen térdig ér a gaz, az omladozó kerítést ellepték az invazív növények, mint a bálványfa vagy az akác. A kerítést benövő fák között van egy hirdetőtáblányi hely, amely alapján itt valamire 1,377 milliárd forint uniós támogatás jutott.
A kiírás szerint a gazos udvar a “Dunakanyar Látogatóközpont” elnevezésű projektet jelöli, amely a tervek szerint 2019-re készült volna el, de a helyszínen nem láttam nyomát bármiféle fejlesztésnek. Ugyan éppen az elmúlt hónapokban bonyolítottak le egy közbeszerzési eljárást a beruházással kapcsolatban, az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) semmit sem árult el arról, hogy mi történt a látogatóközponttal, egyáltalán elkészül-e valamikor.
A legmeghatározóbb ökoturisztikai látványosság
A látogatóközpont ötlete több mint tíz évre nyúlik vissza, a nemzeti park vezetője korábban azt mondta, hogy 2008-ban találtak rá a Dunától száz méterre fekvő, 2,5 hektáros telekre. A terület a magyar állam tulajdonában van, és a DINPI vagyonkezelésébe adtak.
A látogatóközpontot nettó 18,5 millió forintból kezdték el megtervezni 2013-ban. Két évvel később V. Németh Zsolt akkori agrárfejlesztési államtitkár arról beszélt, hogy uniós forrásból tervezik megvalósítani a dömösi beruházást. 2017-ben valóban kapott a projekt 1,38 milliárd forint uniós támogatást, ezt követően egy sajtótájékoztatón mutatták be a terveket.
A bejárásról és a sajtótájékoztatóról készült tv-felvétel
Az akkori ígéretek szerint a látogatóközpontban helyet kap többek között egy interaktív kiállítás a térség élővilágáról, egy 150 fős konferenciaterem, egy tanösvény, egy állatsimogató és egy madárröptető. A nemzeti park ekkoriban azzal számolt, hogy a látogatóközpont a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lesz, és évi 36 ezer vendéget vártak. A látványterveket ide kattintva vagy ide kattintva lehet részletesebben megismerni.
A sajtótájékoztató idején azzal terveztek, hogy a projekt összköltsége 1,5 milliárd forint lesz*Ez a fenti videóban az egyik diából is látszódik, illetve az EU-s projekteket ismertető hivatalos oldalon is ez szerepel., tehát az EU-tól kapott támogatás szinte teljes egészében fedezné. A látogatóközpont megnyitását pedig 2019 szeptemberére tervezték. Ennek ellenére a támogatás odaítélése után mintegy másfél évig nem történt érdemi előrelépés, csak 2018 szeptemberében írtak ki közbeszerzést a látogatóközpont megvalósítására.
Többszörösére nőtt költségek
A közbeszerzés azonban érvénytelen lett, mivel csak egy ajánlat érkezett be. Tudomásom szerint ez az ajánlat a 1,5 milliárd forintos keret többszöröséért vállalta volna a tervek megvalósítását. Az építőipar ugyanis jelentősen megdrágult az elmúlt években, és a nemzeti park rosszul mérhette fel a megvalósítás költségeit. Tavaly novemberben aztán ismét nekifutottak a közbeszerzésnek, de ekkorra egyszerűsödtek a tervek: például a három épületből egy már nem szerepelt az új kiírásban.
A közbeszerzéseken Vörös József ügyvéd is részt vett, a kiírások alapján tőle lehetett további tájékoztatást kérni az érdeklődőknek. Vöröst több cikkben Mészáros Lőrinc bizalmasaként jellemzik, az ügyvéd földeket is vett Mészáros megbízásából. Vörös a Széchenyi Banknak is volt az igazgatósági tagja, és júniusban gyanúsítottként hallgatták ki a bank hatmilliárd forintos károkozása miatt indult büntetőügyben. Sem a DINPI, sem Vörös nem árulta el megkeresésemre, hogy pontosan mi volt a feladata a látogatóközpont közbeszerzésénél, és hogy hogyan került a projektbe.
Az ajánlattételi határidőt többször is meghosszabbították, és végül július elején közzétették az eljárás eredményét. A látogatóközpont elkészítését három szakaszra osztották – az épületek, a környezetrendezés és a kiállítás kivitelezésére -, és mindegyik részre egy-egy érvényes ajánlat érkezett.
A nyertes ajánlatok összege azonban az egyszerűsítés ellenére is közel hárommilliárd forint, azaz nagyjából kétszerese az EU-s forrásoknak. Az nem egyértelmű, hogy a különbséget milyen forrásból fedezné a nemzeti park. Az intézet egyik munkatársa azt mondta nekem, hogy “a saját forrás bővítése az egyetlen megoldás”, és abban reménykednek, hogy kormányzati támogatást kapnak.
Hivatalosan is megkerestem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát a beruházással kapcsolatban, hogy megtudjam, mi okozta a késlekedést, és hogy hogyan látják a projekt jövőjét, de nem válaszoltak a kérdésekre. | 1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazban | Grandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg. | null | 1 | https://g7.hu/elet/20200805/14-milliard-unios-tamogatasrol-diszeleg-tabla-a-terdig-ero-gazban/ | 2020-08-05 17:37:00 | true | null | null | G7 |
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten vett részt a magyar-szerb felső szintű stratégiai tanácsülésen. A tárcavezető több közös projektről is tárgyalt szerb kollégájával.
Mint kiderült, kínai-szerb-magyar háromoldalú együttműködéssel "Európa legnagyobb, legmodernebb, legkulturáltabb" határátkelőjét kívánják létrehozni Röszkénél, ahol ma mindig nagyon hosszú sorok állnak. A miniszter úgy fogalmazott, a kétoldalú kereskedelmi forgalom folyamatosan bővül, az értéke az elmúlt tíz évben négy és félszeresére nőtt, és mára elérte az ötmilliárd eurót, így különösen lényeges lenne a hosszú, néha napokig tartó várakozás felszámolása a határon.
"Ezt kis fejlesztésekkel egy picivel lehet csökkenteni, de áttörést nem lehet elérni. Az áttöréshez az kell, hogy Európa legnagyobb, legmodernebb és legkulturáltabb autópálya-átkelőjét építsük meg Röszke és Horgos között. Az erre vonatkozó pénzügyi, technológiai tárgyalásokat két hét múlva Kínában meg is fogjuk kezdeni. A magyar-kínai-szerb háromoldalú együttműködés a vasúti beruházás tekintetében sikeres volt. Így itt az ideje, hogy mindezt a közúti átkelés esetében is érvényesíteni tudjuk" - magyarázta.
A két ország még szorosabbra fogja fűzni energetikai összeköttetéseit azzal, hogy egy új kőolajvezeték épül a százhalombattai finomító és a szerbiai hálózat között. "Ezzel megteremtjük a lehetőségét annak, hogy Magyarország ne csupán vásárlója, hanem tranzitországa is legyen a kőolaj-kereskedelemnek, Szerbia számára pedig újabb kőolajforrások nyílnak meg.
Az újabb távvezetékkel a villamosenergia-hálózatok összekötésében is nagy előrelépés fog történni, az átviteli kapacitás ezáltal a kétszeresére nő 2028-ra. Emellett üdvözölte, hogy az idei év végén megkezdi működését a magyar-szerb-szlovén áramtőzsde is, aminek nyomán a térség ellátása biztonságosabb lesz, ráadásul versenyképesebb áron is fog zajlani.
Szijjártó Péter érintette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését is, és arról szólt, hogy 2026-ra már 160 kilométeres óránkénti sebességgel lehet majd vonattal utazni a két főváros között. "A teherforgalom számára is ez a pálya fogja jelenteni a leggyorsabb eljutást a görögországi kikötőkből a nyugat-európai vásárlók felé, amikor például a Kínából Európába irányuló importról lesz szó." | Szijjártó: Kínában tárgyalják hamarosan a röszkei határátkelő fejlesztését | Kínai–szerb–magyar háromoldalú együttműködéssel „Európa legnagyobb, legmodernebb, legkulturáltabb” határátkelőjét kívánják létrehozni Röszkénél, ahol ma mindig nagyon hosszú sorok állnak. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/belfold/2024-11-14/szijjarto-kinaban-targyaljak-hamarosan-a-roszkei-hataratkelo-fejleszteset/673626aa47d3c02929a74a9c | null | true | null | null | szegeder.hu |
Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere a nyílt testületi ülésen az idén befejezett és még folyamatban lévő beruházásokról, a benyújtott pályázatokról is beszélt. A kérdések során kitértek a földvári belső szervíz út felújítása kapcsán felmerült kérdésekre.
Ahogy a Földvári Hírlap közösségi oldalán beszámoltak, a közmeghallgatáson szó volt a Kossuth út menti felújításokról, parkolóbővítésről, intézményi fejlesztésekről és a Homoki sportcsarnokról is.
A bejegyzésből kiderült, hogy a mostani TOP Plusz pályázatok lezárásával átmenetileg csökkenhet a város által elérhető lehetőségek köre, ugyanakkor várható néhány új forma is, melyek segítségével a külterületi utak helyzetét rendezhetik .
A közösségi oldalon, de a helyszínen is többen találgatták az utóbbi hetekben, hogy miért is hullámos a belső szervíz út új felülete. A felvetésre Lendvai Orsolya osztályvezető válaszolt: "direkt" így kívánták megvalósítani.
- Az ok: a csapadékvíz elvezetése. Az út felújítására nyert összeg ugyanis csak a régi, töredezett és málló aszfaltburkolat cseréjét, megújítását tette lehetővé, az alatta futó esővíz elvezető rendszer cseréjét, átalakítását nem. Így ez - az elsőre furán ható - felület biztosítja a felgyülemlő víz megfelelő elvezetését, így azt is, hogy csapadékos időben a kerékpárúton haladókat ne terítsék be a mellettük elhaladó autók a kialakult tócsák vizével - részletezték a válaszát.
Hegedűs István a Petőfi út végén található kertészet sorsáról is szólt. A pályázat fenntarthatóság ideje lejárt, a veszteség miatt az önkormányzat nem kívánja tovább üzemeltetni. Felmerült ugyan a bérbeadás lehetősége, de ezt még vizsgálják. | A földvári belső szervíz út felújítása elkészült | A tiszaföldvári belső szervíz út felújítása kapcsán számos kérdés merült fel az elmúlt hetekben. A lakosok a közmeghallgatáson választ kaptak. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/foldvari-belso-szerviz-ut-felujitasa | null | true | null | null | SZOLJON |
Felelnie kell a párttitkárnak | Hivatalosan is vesztegetéssel, korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolják Po Hszi-laj volt Csungking városi párttitkárt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2013/7/felelnie-kell-a-parttitkarnak | 2013-07-25 16:31:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
|
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója hétfői videójában ismertette, a 60. életévüket elért HÉV-szerelvények nem közlekedhetnek tovább, ezt több szakértői vélemény kimondta, ezért "a 60. születésnapjukon garantáltan nyugdíjba vonulnak", és 2025-ben négy jármű éri el ezt az életkort.
Most tehát a fiatalabb járművekből néggyel többet állítanak forgalomba 2025-ben. A forrásról és az alkatrészellátásról meghozta a döntéseket a vezérigazgató - közölte. A MÁV-HÉV dolgozói erejükön felül végzik el a munka oroszlánrészét - tette hozzá. Akkor tudják biztosítani a menetrendhez szükséges járműszámot, ha hatékonyabb karbantartással, gyorsabb javítással minél több félreállított járművet tesznek "újra szolgálatképessé". Ezért a félreállított járművek közül négyet állítanak szolgálatba 2025-ben.
Az a szerelvény például, amely mellett Hegyi beszélt, elmondása szerint hat éve nem volt forgalomban, de most "kívül-belül megújul és még az év végéig szolgálatba állhat".
A vezérigazgató a videójához fűzött bejegyzésben kiemelte: nem lesz járatritkítás és nem lesz kevesebb férőhely sem 2025-ben. Jövőre is ugyanannyi HÉV, ugyanolyan gyakran, ugyanakkora kapacitással közlekedik majd, mint idén. | Forgalomból korábban kivont HÉV-szerelvényeket újítanak fel, hogy tartani tudják a menetrendet | Felújítjuk és újból szolgálatba helyezzük a forgalomból hosszabb ideje kivont járműveket – közölte Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója, miután ígéretet tett arra, hogy a HÉV-eken nem lesz járatritkítás és nem lesz kevesebb férőhely sem 2025-ben. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/forgalombol-korabban-kivont-hev-szerelvenyeket-ujitanak-fel-hogy-tartani-tudjak-a-menetrendet-148313 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A milliárdosok voltak a "végső kedvezményezettjei" az uniós mezőgazdasági segélyeknek: 2018 és 21 között cégeiken keresztül 3,3 milliárd euró támogatáshoz jutottak - derítette ki a The Guardian az uniós tagállamok adatainak elemzéséből.
A Forbes leggazdagabb embereket bemutató 2022-es listáján is szereplő 17 "végső kedvezményezett" között van
Babiš volt cseh miniszterelnök, akit februárban felmentettek a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos csalás vádja alól;
Dyson brit porszívómágnás, akinek cége a Brexit előtt kapott kifizetéseket;
valamint Guangchang Guo, a Wolverhampton Wanderers futballklubot birtokló kínai befektető is.
Az uniós adófizetők pénzéből részesülő milliárdosok között szerepel még Clemens Tönnies német húsmágnás, Anders Holch Povlsen földbirtokos; valamint Kjeld Kirk Kristiansen, a Lego korábbi vezérigazgatója.
Az Európai Unió a teljes költségvetésének egyharmadát a közös agrárpolitikán (KAP) keresztül juttatja a gazdáknak. A pénzt a gazdák tulajdonában lévő földterület alapján osztja ki, nem pedig aszerint, hogy szükségük van-e a támogatásra.
A szigorú adatvédelmi szabályok, a gyenge átláthatósági követelmények és a bonyolult vállalati tulajdonosi láncok miatt azonban kevéssé lehetett ellenőrizni, hogy végül ki kapja a pénzt.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága által 2021-ben megrendelt tanulmányban az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (Ceps) kutatói megállapították, hogy "jelenleg de facto lehetetlen" teljes bizonyossággal azonosítani az uniós támogatások legnagyobb végső kedvezményezettjeit.
A kutatók végül összekapcsolták az egyes tagállamok mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adatokat egy kereskedelmi cégadatbázissal. A kedvezményezettektől visszafelé haladva azonosították azokat a személyeket, akik a tulajdonosi lánc minden egyes lépcsőfokán legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeztek egy vállalatban. Így jutottak el a végső kedvezményezettekhez.
Az elemzés a legutolsó természetes személyt vizsgálta a céglánc végén - magyarázta Damir Gojsic, pénzügyi piackutató, a jelentés társszerzője. Ennek alapján
17 milliárdos részesült uniós mezőgazdasági segélyekben olyan vállalatokon keresztül, amelyeknek részben vagy egészben a tulajdonosa volt a négyéves időszak alatt. A milliárdosokhoz köthető pénzek teljes összege 3,3 milliárd euró.
Paul Behrens, a Leideni Egyetem globális változásokkal foglalkozó kutatója, aki egyébként nem vett részt a tanulmány készítésében, úgy értékelte: | Igencsak célt tévesztett az uniós támogatás, gigapénzek landoltak a milliárdosoknál | Miközben európai kistermelők ezrei kényszerülnek felhagyni tevékenységükkel, kiderült, hogy az őket segíteni hivatott uniós források jó része végül az amúgy is igencsak tehetőseket gyarapította. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/agrartamogatas-eu-milliardosok.798927.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Subsets and Splits